Babes – Bólyai Tudományegyetem Szociológia szak II. évfolyam
A Magya né!mesék szimbólumai /Szimbólum antropológia/
Készítette: Szabó Gabriella Budapest, 2016. 05. 23.
"l#zmények$
Kisgyermekként nagyon szerettem a meséket, édesanyám néha mesélt esténként nekem, később sok mesét olvastam magam is, a mesék fontos szerepet játszottak az életemben, olvasás kzben átéltem a szereplők élethelyzeteit, végigk!sértem őket az "tjukon, vel#k szenvedtem, és vel#k r#ltem$ % későbbiekben a saját gyermekeimnek is sok mesét mondtam esténként elalvás előtt$ &gy a mesék végigk!sérték életemet$ 'rdekesnek találtam most, hogy tanulmányaim során mélyebben belemer#ljek a mesék szimbolikájában$ (ivel ez egy nagyon szerteágazó és kiterjedt anyag, ezért )supán a (agyar népmesékre fokuszálok$ Bevezetés$
% szimbólumok mindenhol megtalálhatók élet#nkben, elsődleges szimbólumunka nyelv, mellyel kifejezésre juttatjuk gondolatainkat, érzelmeinket$ *a a szavakat és a képeket szimbólumoknak tekintj#k, fel kel tételezz#k, hogy a szimbólumok tbb s!k"ak$ +ontos hogy a szimbólum az általa reprezentált dologhoz tartózik, azaz a szimbólumhoz egy jelentés tartalmat kt#nk, vagy a szimbólummal szembes#lő egyén visz a szimbólumba egy jelentés tartalmat, amit ő vél látni az adott szimbólumban$ % szimbólum elmélet figyelembe veszi ezen intrapszi)hés folyamatokat is$ % k#lnbző iskolák és tudományter#letek k#lnbzőképpen értelmezik a szimbólumok fogalmát, ez megnehez!ti az egyes defin!)iók rendszerbe foglalását$ % kulturális antropológiában régóta kul)sfogalom -George erbert !ead szeri"t az e#ber #eg$%l&"b&ztet' sa()toss)ga szi#bólu#al$otó $épessége, *eslie +ite #eg-ogal#az)s)ba" ege"ese" a szi#bólu#asz")lat tette az e#bert e#berré, /dard Sali"s a szi#bólu#o$ ter#elésé"e$ -ola#at)t te$i"ti a t)rsadalo# leg-o"tosabb bels' re"dszeré"e$, s g éli, a gazdas)g ag a politi$a ele#zését is a szi#bólu#ter#elés ele#zésé"e$ $ell al)et"i. obert ed-ield g -ogal#az, og "e# léte zet ét$&z"api alós)g szi#boli$us $ódo$ "él$%l. Sz)#os szerz' a"gslozza, og a s zi#bólu#o$ azért te$i"tet'$ a t)rsadalo#4 és $ultraele#zés alap()"a$, #ert az, og #ile" szi#bólu#o$at asz")lu"$, #egat)rozza, og #i$éppe" l)t(u$ a il)got. o 7"drade tudo#)"t&rté"eti &ssze-oglal)s)ba"1 a szi#bólu#o$ szerepét il #ódo" $&zéppo"tba elez' -el-og)sból 8és a szi#boli$us re"dszere$et a asz")ló$ értel#ezési sze#po"t(ai"a$ -igele#beétele "él$%l ele#z' *éi4Strauss4-éle stru$truraliz#us ib)i"a$ -elis#eréséb'l és tagad)s)ból9 ezeti le a szi#boli$us a"tropológiai is$ola létre(&ttét, illete azt az epis zte#ológiai relatiiz#ust, a#elet a szi#boli$us ag i"terpretatí is$ola egi$ sze#léleti lé"egé"e$ tart. a eg $ultra alapegségeit szi#bólu#ai al$ot()$, s #)s-el'l, #i"t Geertz, ur"er ag aid S;"eider de-i"i)l()$: #i"de" $ultur)lis ga$orlat eg szi#boli$us re"dszer része 8és a 4 S;%tz szaaial 4 a -ogal#a$ #egszab()$ sz)#u"$ra a il)g tapasztal)s)"a$ -or#)()t9, a$$or az eges $ultr)$ sz%$ség$éppe" $%l&"b&z' go"dol$od)si #odell(ei eltér' szi#bólu#asz")latot és ige" $%l&"b&z' szi#bólu#értel#ezése$et i#pli$)l"a$. /bb'l pedig az $&et$ezi$ 4 a#it a er#e"euti$)"a$ a szi#boli$us
a"tropológi)al p)ruza#os el'térbe $er%lése is al)z, og era<: (ele"tése$ és olasato$ a""a$. 8!i"t az is$ola egi$ #agarorsz)gi propag)tora, =ieder#%ller >éter ír(a 1??34as, epli$a4be@i ita;i$$ébe": a szi#bólu#o$"a$ "i";s Aeredeti (ele"tés%$, ;sa$ (ele"tései$, a#ele$ &ssze-%ggésbe" a""a$ azzal a alós)g4 &ssze-%ggéssel, a#elre utal"a$, de szót)rszerCe" egetle" alós)g4 &ssze-%ggéssel se# azo"osítató$D agis 4 Geertz szaaial 4 a szi#bólu#o$at "e# #eg-e(te"i $ell, a"e# i"terpret)l"i. !eg$%l&"b&ztete, ur"errel, a sz&eg#agar)zati 4 a részte'$ )ltal adott 4 (ele"tést, a #C$&dési 4 agis a ga$orlati szitu);ióba" $ibo"ta$ozó 4 (ele"tést és a elzeti, a t&bbi szi#bólu#oz aló iszo"ból sz)r#azó (ele"tése$et.9 /géb$é"t #)r !orris sze#ioti$)()"a$ szi#bólu#-ogal#a is e$iale"s 4 de legal)bbis $o#patibilis 4 ezzel a s zi#bólu#ot (ele"téseib'l leezet', relatiista #eg$&zelítéssel: !orris")l a szi#bólu# egi$ -' sa()toss)ga #)s (el-or#)$$al sze#be", og be-ogadó(a ozza létre. !i;ael erz-eld "e# a be-ogadó, a"e# a $o"teEtus o"at$oz)s)ba" a"gslozza a relatiiz#ust: ")la a szi#bólu#o$ "e# r&gzített (ele"tése$"e$ -elel"e$ #eg, a"e# a $o"teEtus -%ggé"ébe" értel#ezet' a"alógi)$"a$. F%rge" aber#as 7 $o##u"i$atí ;sele$és el#életébe" az i"terpretatí a"tropológi)oz "ago" aso"ló ered#é"re (ut: eg szi#boli$us #eg"il)"ul)s #egértése #i"de"e$el'tt a #egértés -ola#at)ba" aló részételt $&eteli #eg, és ezért a (ele"tése$ ;sa$ bel%lr'l t)rató$ -el. 8Kapit)" (el.$ep.200H.6I465p.91
% mesék is szimbólumokon alapszik, fő )élja, hogy szembes!tse és -előkész!tse. az olvasót az életre, megtan!tsa mi a jó és rossz kztti k#lnbség, hogyan lehet ezeket az életszer problémákat áthidalni, megoldani$ (indezeket szimbólumok használatával éri el$ % mese a lélekfejlődés természetes kzege$ % magyar népmesék világa őseink bl)sességének tárháza$ Sokrét tan!tásuk nem)sak a gyermeki személyiségfejlődéshez, hanem a felnőtt, fldi ember spirituális felemelkedéséhez, valamint a lélekmegszabad!tás belső k#zdelmeihez is utat mutat$ %hogyan Kapitányék is !rják, a mesékben is, az azt olvasó és hallgató kznség képes a szimbólummá való azonosulásra, mert a mesében minden szereplő, minden hely, minden szituá)ió maga egy szimbólum$ 0elképrendszere a mai napig szinte sértetlen maradt a trténelem viharaiban, s !gy bl)sessége most is aktuális iránymutatásul szolgálhat az emberiségnek, mert tan!tása ma is érthető az igazságkereső ember számára$ 1rodalmárok, trténészek, néprajzkutatók, évtizedek óta kutatják, a magyar nép trténelmét, eredetét, és azt, hogy vannak2e gondolkodásmódunkban egyedi elemek, honnan jtt#nk, és kik vagyunk3 4zek rekonstruálása a trténelmi forrásaik alapján lehetetlen vállalkozás$ % magyar kereszténység ideológiai hatása miatt mindezt homály bor!tja, !gy a honfoglalás előtti vallás hiedelemrendszerét és mitológiáját sajnos lehetetlennek látszik teljes egészében feltérképezni, viszont
1 Kapitány Á . Kapitány G: A szimbólum arcai, JEL-KÉP XXIX:(2008/2) pp. 6373. (2008)!lyóiratci""/#za"ci""/$u%!mány!s
népmvészet#nkben, kultikus hagyományainkban, legendáinkban, népmeséinkben ezek nyomai fellelhetők$ % népmesék tanulmányozása során kzelebb ker#l#nk őseink hitvilágához, milyen elképzeléseik voltak a világ teremtéséről, az alsó és felső világokról, az azokat benépes!tő szellemekről, mindezek tudatában kirajzolódik egy kép, hogyan gondolkodtak, miként !télték meg a jó és a rossz fogalmát$ % mesék szimbólumainak nemzetkzisége miatt nem tudjuk megk#lnbztetni, hogy ezek kz#l mi az, ami jellegzetesen )sak a (agyar népre, lenne jellemző, mégis vannak megk#lnbztető jegyek, melyek a magyar mondákból erednek, ilyen például az %rany atyá)ska$ % mesék szimbolikáját nem lehet ra)ionális gondolkodással megérteni, sz#kség van a képzelőerőre, intu!)ióra és a beleélés képességére, hiszen -a mesék hazája a lélek5. % szimbólum nmagán k!v#l egyéb jelentéstartalommal is b!r és meg kel k#lnbztetni az elsődleges szimbólumot a ráép#lő másodlagos szimbolizá)iós folyamatot, ilyenek a mesékben fellelhető képek, melyeknek tbb jelentést is tulajdon!thatunk, pl a világfa jelentése, amely más a mesében és más a sámán beavatásban, mert annak sz!ntere is lehet$ A magya né!mesék fontosabb elemei
% fentebb eml!tett %rany atyá)ska a világ teremtését magyarázza, akár a 6iblia vagy a Korán, )sak egy olyan nyelvezettel és szimbolikával, amit a magyar nép megért és elfogad$ *a elfogadjuk, hogy a mese #zenetét nem lehet elvonatkoztatni a mese alapjául szolgáló világképtől meg kell nevezn#nk azt a világképet, amely a magyar népmesék alapjául szolgálhatott$ % magyar népmesék mot!vumai alapján egy sámánisztikus őshagyományra vezethetj#k vissza$ 7iószegi 8ilmos mutatott rá, amikor kijelentette - 7 s)#)"iszti$us il)g$ép al$otta a pog)" #agars)g il)g-el-og)s)"a$ a geri";ét 3. 7iószegi egy szerves egészet alkotó képzeletrendszert talált a magyar néphiedelemben, amelynek AJ "i";s ola" részlete, a#el "e le""e #eg ro$o""épei"$ s)#)"ité"e$ $épzetei $&z&tt, de "e# is i)"zi$ bel'le egetle" ola" #ozza"at se#, a#eli$ a s)#)"it $épzet$&ré"e$ lé"eges o")s)t al$ot(aI.
% szájhagyomány "tján terjedő népmesék évszázadokon kereszt#l megtartotta ebből a sámánisztikus világképből a kvetkező elemeket 9ap : hold, világfa, az alvilágra vonatkozó elemek k!gyó, béka, gy!k; a táltos kiválasztása és beavatása, amelynek feladata az égig érő fa megmászása, a sárkány
<>veghegy=, az élet2halál vize, a táltos, valamint az állat alak" seg!tőkkel való kap)solattartás$ % magyar népmesék a honfoglalás előtti sámán2r!tusok kz#l megőrizték a tetejetlen fa ? égig érő fa mot!vumát, amelyre mindig fel kel mászni, valami fiatal!tó, gyógy!tó eszkzért$ %z égig érő fa megmászása az élet győzelmét jelenti a halál fltt$ 7e vannak2e olyan spe)iális elemek, amik )sak a magyar népre vonatkoznak3 6oldizsár 1ldikó !gy vélekedik róla A/ze$et a $érdése$et a #ese$utat)s els' étizedeit'l $ezde -elteszi$ a #agar #ese$utató$. a a #esé$ #&g&tt $ira(zolódó il)g$ép alap()" szeret"é"$ elégez"i ezt a #eg$%l&"b&ztetést, "e# ()ru"$ si$errel, uga"is a #eséi"$b'l &ssze)llítató il)g$ép so$ba" aso"lít péld)ul az alta(i és ugor "épe$ il)g$épére. !)r a Ail)g $&zepe el$épzelés is ile": eze" #eg )t az ég és -&ld $&ld&$ét &ssze$&t' te"gel, ag itt )ll az eget al)t)#asztó il)goszlop, il)geg, s e""e$ a tete(é" tal)lató a te(tó, ag az élet ize. 7 il)g-)" )ro# ag ét eg#)s -&l&tt elelez$ed' réteg a", #i"degi$be" #)s la$i$. *e-elé is #ega""a$ a rétege$, itt is #iti$us lé"e$ él"e$. / il)g$ép t&bbi ele#e se# #utat spe;i)lis #agar o")so$at.5 Szimbólumok a magya né!mesékben 7 #agar "ép#ese tula(do"s)ga, og tel(es tisztas)g)ba" t%$r&zi az 'si tud)s )tago#)"ozott egete#ességét. 7 #esé"e$, az egész eléb'l $&et$ez'e", "i";s egetle"eg értel#ezési leet'sége. B)r#ile" tetsz'leges ir)"ból #eg$&zelítet' pl. asztrológia, al$í#ia, (óga, s)#)"iz#us, "épi $oz#ológia 4, #i"de" esetbe" alós)gos $épet ad a *ét ter#észetér'l és az e#ber tudat)ba" égrea(tató sza$r)lis -eladatról. 7 #esei szi#bólu#o$ ezért (ól értel#ezet'e$ a létural$odó ar;ai$us (elre"dszere$e" $ereszt%l, a#ele$ segítségéel so$ esetbe" #eg)llapítató, og a #esei (el$ép #ile" szerepet t< be. 6
% mese trténete, szereplői, a mesében használt szimbólumok a nomád magyarság világának hiedelmeit, kozmikus jelenségeit tárja elénk$ 8Kép eg s)#)"dob b'r -el%lete9
Az életfa$ % fa hármas osztatása a világmindenség rendezőelvét képezi le$ % fa
lombja vagy koronája az égi szféra, a fa trzse a fldi, azaz látható világot jelképezi$ % fldalatti világ az alvilágot vagy szellemvilágot jelenti, ahova a fa gykerei ny"lnak le$ % turáni népeknél a koronában megtalálható nap és hold a legfelsőbb szférák alapszimbólumai$
&!l%izsár 'l%i"ó: strápia, a*+t K-ny+"ia%ó, 201 81 p. #zántai 9a!s: A ;ap 45t <, #=> 7. &u%%4ista isszió !"umntáció, 'ntrnum, 1688, 2 p.
% tengrizmus hagyománya szerint nap a világosság, 1sten nappali megjelenése$ % hold a stétség, 1sten éjszakai megnyilvánulása$ % magyar világfa tetején a sólyom : @urul ábrázolás található, amely az 4gyistent, az 4gek Arát <'gi Arat azaz @engrit= jelképezi$ % mitikus szent madár a )sőrében hozza majd le a fldi szférába a megsz#letendő : fontos szerepet betltő : vezetők lelkét$ 4bben a tkéletes harmóniát mutató rendszerben az ősi hun és magyar vallás világképe jelenik meg$ A táltos !ai!a % magyar
népmesékben a táltos ló a hőst seg!tő fldn t"li hatalmak megtestes!tője$ % kitartás, a sebesség, a szeren)se kifejezője, maszkulin jelképként a termékeny!tő erő$ % kan)a elsősorban az anyaistenség, az ősanya, a fld termékenységének szimbóluma, az uralkodói hatalom jelképe$ % fehér ló a mennyei fenség és tisztaság kifejezője$ % táltos paripa további jelentése lehet a szakrális szférák kztti kap)solattartó szerepe is, mindig egy seg!tő szerepet lát el, amely a hőst a gyorsabb és nagyobb erő flénybe helyezi a gonosz ellen$ % sámán világban is az utazás jele a ló, mely az utazót elviheti k#lnbző szellemvilágokban$ B
?arl!s ?astan%a
1smeretlen eredet kép, nem jttem rá, honnan eredhet
A sákány$
% rossz, a gonosz megtestes!tője, valamint a lek#zdendő akadályokat jelenti$ % tzokádó sárkány a v!z és a tz ambivalens jelképiségét egyes!ti magában, általában barlangból jn elő
A csodaszavas$ % magyar nép
egyik lélek vezető állata, s az egyetemes m!tosz készlet fontos szimbóluma$ % magyarság számára a szarvas szakrális állat, az rk meg"julás, a 9ap szimbóluma, a hossz" életnek és a hallhatatlanságnak jelképe, mivel megkeresi az élet forrását és iszik annak vizéből$ % bőség és a teremtő erő, a gyorsaság transz)endentális tulajdonságok hordozója @ehát legjelentősebb állatunk, a )sodaszarvasunk a hajnali fényt, a fény felé való vezetést, a gyors változást és a meg"julást idézi fl$ %gan)sai a világfát és az éggel való kap)solatkialak!tást jelképezik$ Agyanakkor az elhullajtott és "jra nvő agan)sok az élet állandóan változó )iklusait, az elm"lást és az "jjász#letést szimbolizálják$ %z aranyszarvas visszavezeti az embert a régi tan!tás ősi bl)sességéhez$ % képen látható szimbólumok
K5p: #ir @!4n $nnil *ri illusztrációa 9Bis ?arr!ll Alic ?s!%a!rszá*ban cCmD mD+54z A giffmadá % kzépkori irodalomban a griff FszrnykéntF jelenik meg, ugyanakkor
a belső2ázsiai állattartó népek griffje jóságos, bl)s és seg!tőkész$ % griffmadár a magyar mondavilágban egy nagy, )sodás oltalmazó lény, amely alakja a mesékben és fejedelmi mondákban távoli eredetet mutat$ 7 griff ag #)s "ée" gri--#ad)r eg lege"d)s #itológiai )llat, a#elet oroszl)" testtel, sas sz)r""al és -e((el $épzelte$ el az ó$orba". =ee g&r&g%l ;s'rt, $a#pós orrot (ele"t. 7og ago#)"osa" az oroszl)"t te$i"tetté$ az )llato$, a sast pedig a #adara$ $ir)l)"a$, g a gri--et is $%l&"&se" atal#as, -e"séges )llat"a$, #i"de" tere#t#é" ur)"a$ tartott)$. 7 gri-- atal#as $i";s, a gazdags)g 'rz'(e$é"t is is#ert olt. 7drie""e !aor, eg $lasszi$us $orral -oglal$ozó "épra(ztudós szeri"t a gri-ala$(a az ó$oria$ téedésé" alapult, a$i szeri"t a gri--#ad)r ala$()t a >roto;eratops -osszíli)iról 8#ele$ a sz$ítiai 7ltai4egség ara"b)")iból $er%lte$ el' a #ai Kazaszt)" ter%letér'l9 ezetté$ le. 7z a"ti$it)sba" a gri-- az iste"i atal#at szi#boliz)lta, és egbe" az iste"il)g édel#ez'(é"e$ te$i"tetté$. =é)"a" g go"dol()$, a gri-- $ap;solatba ozató a $erubo$$al is. 7z egi$ leg"épszerCbb #itológiai lé", )br)zol)saial a #ai "apig tal)l$ozatu"$. 7 gri-- issza$&sz&" a -est#é"e$r'l, szobro$ról, regé"e$b'l, és a #itológiai lé"e$ $&z%l a leg"épszerCbb eraldi$ai ala$$) )lt a $&zép$orba". 7 gri-- ala$(a #eg(ele"i$ #agar "ép#esé$be" is. 7 Leérló-ia4#esé$ 'se az alil)gból, aol #u"$)()t 8a s)r$)"o$ leg'zését és a $ir)ll)"o$ $iszabadít)s)t9 elégezte, eg gri-- )t)" utazi$ -el a -els' il)gba. 7z t sor)" sa()t ;o#b(a s)al $é"tele" etet"i a gri--et, og a""a$ lege" ere(e -&lrep%l"i ele az alil)gból, ír(a Fa"$oi;s !ar;ell $G A számok szimboliká%a
% magyar népmesékben legtbbszr megjelenő számok &'as % )selekvés szintjén a hármas szám hordozza a kettő találkozásával létrejvő
harmadikat, tehát magát a teremtést, alkotást, eszmék megvalós!tását$ %z 1sten, az univerzum és az ember, valamint a jelképezi a szentháromságot is$ % magyar népmesékben a három királyfi indul "tnak, a világfa hármas felosztása, az ég, azaz a transz)edentális szféra, a fld, azaz a jelen, és az alvilág, a gonosz megtestes!tője, vagy a három próba, amit a hősnek ki kell állnia$ ('es % m!toszokban és egyéb világmagyarázatokban az egyik leggyakrabban
előforduló numerikus szimbólum$ % hét az 1sten felé vezető utat is jelképezi$ *ippokratész óta az emberi életet is hét szakaszra szokás osztani, de Szolón is %z emberi életkorokról szóló mvében az emberi életet is hétéves )iklusokba rendezve jellemzi$ % 6ibliában előforduló egyik leggyakoribb és legjelentősebb numerikus szimbólum$ 1sten hat nap alatt teremtette a világot, majd a hetedik napon megpihent a hét ezáltal az isteni m tkéletességét hirdeti$ % hét bő esztendőt, hét szk esztendő kvette$ % hetes szám még a kzépkorban is kedvelt rendezési forma maradt erre utal pl$ a hét szabad mvészet$ % magyar hagyományban jelenti a honfoglaló trzsek hetes számát$ % magyar 8
mesékben a hősnek hét akadályon, hetedhét országon kell t"ljutnia, a hétfej sárkányt kell legyőznie, a hétág" fa tetejére kell feljutni, hétszer erősebb lesz$ % hetedik próba teljes!tésekor a hős elnyeri méltó jutalmát, beavatást nyer$ )'es % tkéletesség száma, a kiegyens"lyozott hármast nmagával megszorozva
kapjuk ezt a számot$ C a (ennyország kapuja$ a spirituális, lelki élet és tudás szimbóluma$ Hajzolatából észrevehető, ahogy itt már a felső )sakrákra terelődik a hangs"ly, ellentétben t#krképével, a hatossal$ % mesékben a gyógy!tás eszkzeként szerepel, kevésbé )selevést, inkább tárgyakat jellI a kilen)edik ház, kilen) féle gyógyf, kilen) árpaszem$ 'rdekesség, ha a kilen)es számot bármilyen más számmal megszorozzuk, és az eredmény számjegyeit sszeadjuk, egészen addig, am!g egyjegy számot kapunk, láthatjuk, hogy a számjegyek sszege mindig kilen)$
Bibliográfia: 6oldizsár 1ldikó (eseterápia (agvető Knyvkiadó, 5JL 7iószegi 8ilmos % pogány magyarok hitvilága, %kadémiai, 6udapest, MGN Szántai Oajos % 9ap hét feje , ASPQ R$ 6uddhista (isszió 7okumentá)ió, 1nternum, MGG, 5N p$ Kapitány $ Kapitány E % szimbólum ar)ai, JEL-KÉP **I*$<5JJG/5= pp. 634 M3. <5JJG= +olyóirat)ikk/Szak)ikk/@udományos Tarlos Tastaneda 1Utlani utazások 6p, 'desv!z kiadó <MB5=
Források: 9l""ut.!l%al.4u/ci"""/r!allat!"/szr+as.4tml Kurulta.4u/201/02/lt
