scanned by "_yD_"
Bíró Ádám - Éder Miklós - Sárhidai Gyula
A Magyar Királyi Honvédség külföldi gyártású páncélos harcj ármuvei 1920-1945
PETIT MILITARY KÖNYVEK Sorozatszerkeszto: Sárhidai Gyula, Szakály Gábor
BÍRÓ ÁDÁM - ÉDER MIKLÓS - SÁRHIDAI GYULA
A Magyar Királyi Honvédség külföldi gyártású páncélos harcjármuvei 1920-1945
PETIT REAL Könyvkiadó Budapest, 2006
Tartalom Eloszó helyett
6
A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG HARCJÁRMUVEI (A gyártó államok szerinti csoportosításban) A magyar péncélosfegyvemem beszerzési lehetoségei
...
7
9
Olaszország FIAT 3000 B könnyu harckocsi FIAT -Carden-Loyd Mk. VI kisharckocsi FIAT-Ansaldo CV 33 és CV 35 kisharckocsi
11 11 12
Németország Büssing-Fross páncélgépkocsi LK II könnyu harckocsi Pz. Kpfw. 1könnyu harckocsi Kl. Pz. Be! Wg. - Pz. 1Aus! B Pz. Kpfw. II könnyu harckocsi Pz. Kpfw. 111 közepes harckocsi StuG. 111 rohamlöveg Pz. Kpfw. IV közepes harckocsi Pz. Kpfw. V Párduc közepes harckocsi Pz. Kpfw. VI Tigris nehéz harckocsi TNH-P [Pz. Kpfw. 38(t)} könnyu harckocsi Marder II páncélvadász Marder 111 Aus! M 7,5 cm Pak auf 38(t) páncélvadász Jagdpanzer 38(t) Hetzer vadász páncélos 4,7 cm Pak(t) auf Gw. Renault 35 (f) vadász páncélos Le. Schützen-Panzerwagen lövészpáncélos Svédország Landsverk L-60 könnyu harckocsi Landsverk L-62 harckocsivadász Csehszlovákia
15 15 16
S-II A (T-ll) könnyu harckocsi S-II Skoda T-2I közepes harckocsi OA vz. 30 Tatra T-72 páncélgépkocsi Franciaország Renault R 35 könnyu harckocsi Hotchláss H 35 és H 39 könnyu harckocsi Somua S 35 közepes harckocsi Renault UE páncélozott loszerszállító gépjármu Lengyelország TKJTKS kisharckocsi c:::' -
13
17
17 19 20 20 24 28 31 .. 33 34 34 36 39 .. 39 41 41
42 43 43 44
46 48 48 48 50
52 52 52
Nagy-Britannia 29. M Vickers páncélgépkocsi 29. M Crossley páncélgépkocsi Valentine 111 közepes harckocsi Szovjetunió T-27 kisharckocsi
54 54 56 56 57 57
T-28 közepes harckocsi T-26 könnyu harckocsi BT könnyu (gyors) harckocsi T-40 könnyu (úszó) harckocsi T-60 (Model 1941) könnyu harckocsi T-34/76 közepes harckocsi T-34/85 közepes harckocsi KV-I, KV-II nehéz harckocsi STZ-3 Komszomolec páncélozott tüzérségi vontatójármu BA-10 páncélgépkocsi Amerikai Egyesült Államok M3A2 General Lee közepes harckocsi M3A1 könnyu harckocsi
58 60 60 62 62 63 66 66
68 68 70 70
71
Magyar gyártású páncélos harcjármuvek 1920-1945
73
Külföldi gyártású páncélozott harcjármuvek a Magyar Királyi Honvédség használatában 1920-1945
74
Külfóldi gyártású harckocsik és egyéb páncélozott harcjármuvek
76
MELLÉKLETEK
81
Fotók, újságillusztriciók, Harckocsitípusok fo adatai
híradófelvételek
és pá"l~ljármuvek ~.."~;.i~::'>, ',~"."'.'
.. 81
105
"'.
A magyar páncéljárIlluvek ,hadijelei, a gép- és harcjármuveken alkalmazott csapat jelek A magyar páncéljármuvek hadijelei 1917 -1945 A magyar királyi honvédség páncélos jármuveken alkalmazott jelzései Csapat jelek Toronyszám Egyéb anyagok Forrásmunkák
189 191 196 198 204 213 241
5
Eloszó helyett A könyv, amelyet az olvasó a kezébe vesz, több mint 10 év munkájának az eredménye, legalábbis az elkészítést illetoen. A szerzok gyujtomunkája mintegy 30 évet tett ki, de egy ilyen anyag kiadására 1990 elott lehetoség nem létezett. A kilátástalan helyzetben is folyt a kutatás, és itt meg kell emlékeznem Bajtos Iván okleveles gépészmémökrol, aki már nem lehet közöttünk. Bajtos Iván Kassán élt, magyarként, de csehszlovák állampolgárként. Egész pályafutása alatt harckocsitörténettel foglalkozott, több száz jármu rajzait készítette el. A nemzetközi szakirodalomban ismert név volt, Magyarországon alig tudtak róla. Valószínuleg az elso volt, aki elkészítette az összes magyar és német jármu rajzait. Hozzáfogott a zsákmányolt és használt jármuvek részletes dokumentációjának elkészítéséhez, rajzait elküldte Magyarországra, remélve, ott egyszer megjelenhetnek. A szovjet jármuvek rajzolása közben fiatalon, hosszú, súlyos betegség után hunyt el. A szerzok személyes ismerose volt, emléke fennmarad a magyar hadiipar történetében. Közös munkánk támogatást nem kapott, a kötetet saját forrásaimból jelentettem meg. Értékelését az utókorra bízom.
Sárhidai Gyula
6
, A MAGYAR" KlRALYI HONVEDSEG , " HARC JARMUVE 1
(A gyártó államok szerinti csoportosításban)
7
A MAGYAR PÉNCÉLOSFEGYVERNEM BESZERZÉSILEHETOSÉGEl
Az elso világháborúban Magyarország fegyveres ereje, a Magyar Királyi Honvédség - mint a Monarchia hadseregének része - nem rendelkezett harckocsikkal, páncélosereje csupán néhány egyedileg eloállított (Romfell, Junovitz P A.) páncélgépkocsiból állt. A vesztes háborút követoen háborús részvételéért a trianoni békeszerzodés cikkelyei súlyos árat fizettettek az idoközben önálló állammá alakult Magyar Királysággal. Az ország területének kétharmadát, lakosságának felét elszakították, emellett a megcsonkított Magyarországot jelentos jóvátételi összegek megfizetésére is kötelezték. Mindezen túl a békeszerzodés szigorú szankciókkal béklyóba kötötte az ország katonai fejlesztését: Magyarország - a 35 000 fot számláló rendfenntartó erokön fölül- nem rendelkezhetett reguláris hadsereggel, s megtiltották mindenfajta katonai jármü és eszköz (repülogép, páncélozott harcjármu, tüzérségi eszköz stb.) gyártását vagy külfóldi beszerzését. A tilalom betartását az országban állomásozó antant Katonai Ellenorzo Bizottság a legnagyobb szigorúsággal ellenorizte. A szigorú tilalmak ellenére az ország katonai vezetoi figyelemmel kísérték a fegyverek fejlesztésének külfóldi folyamatát, s tisztában voltak a hadsereg korszeru technikai felszereltségének szükségletével. A kisantant ellenséges országainak gyurujében a katonai fejlesztés - így a harckocsizó alakulatok létrehozása - elemi szükségletként jelentkezett. A kormány és a honvédelmi tárca szakadatlan erofeszítéseket tett a kor színvonalán álló hadsereg létrehozására. A motorizált eszközök - ezen belül a páncélos fegyvernem - kiépítésének három jól tagolható korszakát lehet elkülöníteni, s ezek az idoszakok alapveto en meghatározták a magyar páncéloserok fejlesztésének irányát. Az elso idoszak a Katonai Ellenorzo Bizottság magyarországi jelenléte alatt lezajló rejtett fejlesztés évei voltak, 1920 és 1938 között. Ezen évek alatt teremtették meg - a legnagyobb titokban - a páncélos fegyvernemi kiképzés alapját a RUISK-ban, a Rendorújonc Iskolában folyó leplezett katonai oktatással, a Svédországból, Olaszországból kalandos úton becsempészett harckocsikkal, személyautó- és teherautó-alvázakra épített páncé 19épkocsi-utánzatokkal. Mivel a fegyverzetkorlátozási tilalmak miatt hazai gyártás nem volt lehetséges, csupán külfóldrol beszerzett - zömében elavult - harcjármuvek álltak rendelkezésre akiképzéshez: 14 db LK II típusú, elso világháborús könnyu harckocsi - melyekbol csupán 6 db-ot alkalmaztak - 1 db FIAT -Carden-Loyd, 5db FIAT 3000 B könnyu harckocsi, 1 db FIAT-Ansaldo CV 33 és 150 db CV 35 típusú kisharckocsi. Ezen idoszak egyetlen legális vásárlása 2 db korszerutlen 29. M Vickers páncélgépkocsi volt, melyeket Nagy-Britanniából sikerült beszerezni. A rejtési idoszak egyedüli magyar páncéljármu - rejtett - fejlesztésére korlátozódott: a WM gyárban 1933-tól folytak kísérletek a V-4 típusú közepes harckocsi prototípus ával, melyet vontatóként rejtjeleztek. (A V-3 mint alvázprototípus, a V-4 mint fegyveres jármu prototípusa épült meg.) A páncélos fegyvernem kiépítésének második üteme, az 1938 és 1941 nyara közötti idoszak Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának kihirdetésétol a Szovjetunió elleni hadba lépésig tartott. Darányi Kálmán miniszterelnök 1938. március 5-én Gyorött bejelentette - az azóta "Gyo ri Programként" ismert beszédében - Magyarország katonai fejlesztésének ütemtervét, mely szerint a kormány a hadsereg megerosítésére és korszerusítésére 600 millió pengot kíván fordítani. Az anyagi alapok biztosításával megkezdodhetett a páncélos jármuvek hazai eloállítása. A harcjármuvek gyártása négy nagyüzemre - Weiss Manfréd, MÁVAG, Ganz, Magyar Waggon és Gépgyár - épült. A gyártók azonban megfelelo harcjármutervek hiányában nem tudták gyártásukat megkezdeni. A WM-ben folytak még a kísérletek a Straussler-féle V-4-es harckocsi fejlesztésén, sot, a prototípus készen állt a próbákra, azonban a honvédség vezetoi további korszeru külfóldi típusok kipróbálását, illetve megvásárlását szorgalmazták. A hadügyi tárca megfelelo magyar tervek hiányában külfóldi harckocsitípusok beszerzésére kényszerült. Mintajármuvek érkeztek Németországból, valamint Svédországból, a Landsverk üzembol. Anémet Pz. 1 típus nem felelt meg a magyar igény eknek, de a svéd könnyu harckocsi és páncélvadász változata kedvezo értékelést kapott a katonai szakértoktol. 9
A Landsverk L-60 és L-62 típusok gyártási jogának megvásárlása után megkezdodött a magyar változatok - a Toldi könnyu harckocsi és a Nimród önjáró légvédelmi gépágyú - sorozatgyártása. Ezekkel egy idoben folyt az egyetlen hazai fejlesztésu harcjármu, a Csaba páncélgépkocsi gyártása. Az utolsó "békeévek" idoszakában apáncéloserok fejlesztése csaknem kizárólag magyar gyártású harcjármuvekbol történt, kÜlföldi eredetu páncéljármu - a három mintakocsin túl - nem jutott a hadsereg birtokába. Magyarország 1941. június 27 -én - a trianoni döntés által elcsatolt terÜletei végleges visszaszerzésének reményében - Németország oldalán belépett a Szovjetunió elleni háborúba. Abba a háborúba, amelyre sem hadserege létszámában, sem technikai felszereltségében nem volt felkészÜlve. A szovjet hadmuveletek kezdetétol a második világháború befejezéséig tartó idoszak a magyar páncélos fegyvernem fejlesztésének harmadik szakasza. A hadba lépés idopontjában a magyar páncélosalakulatok 150 db - idoközben teljesen elhasznált és ela vul t - Ansaldo kisharckocsival, 11O db Toldi könnyu harckocsival és 92 db Csaba páncélgépkocsival rendelkeztek. A kivonuló erok ennek több mint háromnegyedét az elso négy hónap alatt, 1941 októberére a keleti fronton elvesztették. A gyorshadtest páncéloseroibol ez a veszteség az Ansaldók 100%-át, a Toldik 80%-át, a Csabák 20%-át jelentette. A pótlás sal egyÜtt 95 db Toldi I, 57 db Csaba, 65 db Ansaldo kerÜlt ki a hadmuveleti terÜletre. Ebbol 24 Toldit és 25 Csabát lottek ki, a többi hibák miatt esett ki. 1941 végén minden jármuvet hazaszállítottak. 1942-ben a Ganz és a MÁ VAG 62 db Toldit, a WM 17 db Csabát generáljavított, s a többit is újból alka1mazták. A roncs-Ansaldókat nem javították ki. A veszteség pótlására a magyar hadiipar képtelen volt. Folytatódott ugyan a Toldi harckocsik gyártása, további 80 darab épült, és megkezdodött a Nimród önjáró gépágyú sorozatgyártása, de 1942 tavaszán, a 2. magyar hadsereg felállítása idopontjában a honvéd vezérkar nem tudott egyetlen páncélosalakulatot sem a frontra küldeni. Az 1. tábori páncéloshadosztály 30. harckocsiezredét ezért csak a német hadsereg által átadott harckocsikkal tudták 2 zászlóalj eroben felszerelni. Az ezred Ill. zászlóalj a nem állt fel. Az 1. tábori páncéloshadosztály német harcjármuvekkel történt feltöltése sem tudta megoldani a magyar páncélos fegyvernem súlyos helyzetét, ugyanis a hazai hadiipar a háború elso éveiben csupán könnyu harckocsikat állított elo, közepes harckocsival a honvéd páncélosalakulatok nem rendelkeztek. Korszerii közepes harckocsi beszerzésére több országgal folytak tárgyalások: Németország akkor elzárkózott a kérés elol, Svédország és Olaszország pedig nem tudott megfelelo típust felajánlani. Végül egy kiforratlan csehszlovák prototípus licencének megvásárlásával úgy tunt, megoldódik a közepes harckocsik gyártásának Ügye, azonban amikorra a Turán harckocsik a frontra kerÜltek, már elavult fegyverekké váltak. Gyártásának kezdetétol folytak kísérletek továbbfejlesztésére, azonban - a kis számban gyártott Zrínyi II rohamtarackon kívÜl - a Turán harckocsik módosított változatai sem bizonyultak megfelelo harceszköznek. A magyar ipar még ebbol, a jószerével korszerutlen típusból sem volt képes a hadsereg igényeit kielégíteni. A súlyos harckocsiveszteségek pótlására a hazai Üzemek képtelenek voltak, a magyar honvédség csupán a szövetséges Németországra támaszkodhatott, de 1943-44-ben a német hadiipar már a Wehrmacht számára sem tudta az elvesztett harcjármuveket pótolni, így a magyar honvédség igényeit már nem, vagy csak részben tudta kielégíteni. Bár létrejöttek a harckocsiállomány feltöltését szolgáló megállapodások, a német fél e megegyezéseket csak késve, sok esetben egyáltalán nem teljesítette. A magyar csapatokhoz gyakran már elavult típusokjutottak, az átadási mennyiségek a szerzodésekben rögzítettek alatt maradtak. Mindezekkel egyÜtt a háború négy esztendeje alatt gyártott 80 db Toldi Il, 135 db Nimród, 420 db Turán I-II és 66-68 db Zrínyi - összesen 701-703 magyar harcjármu mellett a német igazolt átadások a 350-es darabszám körül mozognak. Ez azt jelenti, hogy ebben az idoszakban a honvédség páncélos harcjármuveinek egyharmada német eredetu volt. A magyar ipar által eloállított és a német hadsereg által átadott harcjármuveken túl a lengyel hadsereg viszszavonuló alakulataitól 18 db, csehszlovák zsákmányból 3 db, a keleti front orosz-angol-amerikai gyártású harcjármuvek zsákmányából származó nem nagyszámú páncélos állt a Magyar Királyi Honvédség hadrendjében. Ezek azonban bevetésre nem kerültek, átvizsgálásuk után tancélokat szolgáltak. A magyar hadsereg által használt kÜlfcildi gyártású harcjármuvek típusait a továbbiakban egyrészt a használatba-vételi idopontok sorrendjében, másrészt a gyártó országok csoportosításában ismertetjÜk. 10
OLASZORSZÁG A magyar harckocsiállomány bovítésére 1931 és 1936 között csak az olaszországi beszerzés adott lehetoséget. A háborús ellenfélbol kereskedelmi partnerré vált Olaszország szívesen állt a magyar hadügyi vezetés rendelkezésére a harckocsivásárlásban. Még arra is vállalkozott, hogy a hadfelszerelési korlátozás kijátszásával, titokban szállítsa Magyarországra a megrendelt harcjármuveket. Az elso 5 FIAT harckocsiból álló szállítmány 1931-ben érkezett hazánkba, mezogazdasági gépként álcázva. Ezt követte 150 darab Ansaldo kisharckocsi. A fegyverzetkorlátozási idoszak csaknem valamennyi harckocsija Olaszországból érkezett, ezért a harckocsitípusok felsorolását az olasz harckocsik ismertetésével kezdjük. FIAT 3000 B könnyu harckocsi Olaszország 1917/18 telén két könnyu harckocsi típusát - Renault M-17 és M-18 FT. - Franciaországtól megvásárolta. A gyártási jogot megvéve, az lnO-as évek közepére készült el a Renault jármu alapján épült olasz könnyu harckocsi, a FIAT TIPO 3000 típus, melyet két változatban gyártottak. Az A változat ágyúval, aB típus egy, késobb ikergéppuskával volt felszerelve. A 3,20 m hosszú, 1,67 m széles és 2,20 m magas B változat 5,6 tonnás tömegét a 63 LE-s motor 16-22 km/h sebességgel mozgatta. A viszonylag magas felépítményu harckocsit - a terepen történo biztonságosabb haladás elosegítésére - hátul félköríves csúszószerkezettel, ún. "farokkal" is felszerelték. A két fo kezelot elölrol, hátulról és oldalról 16 mm-es, felülrol 6 mm-es páncélzat védte. Az Olasz-Magyar Együttmuködési Bizottság támogatásával a magyar honvédség 1931-ben 5 db FIAT 3000 B típusú könnyu harckocsit rendelt a torinói FIAT gyártóI. A Magyarországra fegyverzet nélkül, alkatrészekre bontott és ládákba csomagolt jármuvet a legnagyobb titokban állították össze Hajmáskéren, s itt, a hajmáskéri Hideg-völgyben végezték el próbaüzemüket. Fegyverzet híján a torony elején a fegyverzet részére kialakított nyílást kezdetben fémlappal lezárták. A késobbiek során a kocsit vízhutéses 8 mm-es 07/l2M Schwarzlose géppuskával szerelték fel. Az 5 db FIAT 3000 B jelu harckocsival váltották le a RUISKharckocsi-alosztályában szereplo elavult LK II típusokat. A FIAT harckocsikból egy kísérleti harckocsiszázadot állítottak fel. A harckocsikat betujellel tartották nyilván. A betuj elek a következo nyilvántartási számokat takarták: A = 12. sz., B = 8. sz., C = 9. sz., D = 10. sz., E = 11. számú harckocsi. A FIAT 3000 B harckocsikat elavulásuk után apáncéloscsapatok
logyakorlatain céltárgyként használták.
FIAT 3000 B könnyu harckocsi
II
FIAT-Carden-Loyd
Mk. VI kisharckocsi
A Carden-Loyd Mk. VI típusÚ, kétszemélyes kisharckocsit 1928-ban rendszeresítették az angol hadseregben. Az alaptípus után számos további változatát is gyártották - aknavetos, löveges stb. Az egészen kicsiny - hossza 2,46 m, szélessége 1,70 m, magassága fejvéd nélkül csupán 1,00 m - lánctalpas jármu kis méretén túl további kedvezo tulajdonságokkal is rendelkezett. A 22,5 LE-s motor 45 kmlh maximális sebességet biztosított a mozgékony, utánfutó val is felszerelheto és egyéb tüzérségi vontatási célokra is felhasználható konstrukciónak. Saját beépített fegyvere 1 db Vickers géppuska, míg páncélvédettsége elöl 9, oldalt 6 mm vastagságÚ volt. Egyszeru futómuve oldalanként csupán 6 kerékbol állt: elöl fogas meghajtó-, majd közös konzolon 2-2 futó görgo, hátul duplatárcsás lánc feszíto. A lánctalp felso vezetését fa csÚsztatógerenda végezte. A maga korában igen kedvezo jellemzokkel rendelkezo jármu számos ország érdeklodését felkeltette. Vásárlással vagy gyártási jogának megvételével a brit hadseregen kívül 13 ország hadseregében rendszeresítették, illetve továbbfejlesztett típusát gyártották. (Szovjetunió: T -27; Lengyelország: TK-I-3, TKS, TKW; Franciaország: UE; Csehszlovákia: MU; Olaszország: FIAT-Ansaldo CV 33, CV 35.) (Külön érdekesség, hogy a magyar páncélos erok az elozo felsorolás csaknem valamennyi típusát - az angol eredeti és a cseh MU kivételével- használták.) Az olasz hadiipar a mintajármu és a gyártási jog megvásárlása után FIAT - C a rden-Loyd típusnéven 1930-tól gyártotta a kocsi olasz változatát, melybe a négyhengeres Ford T motor helyett a 20 LE-s FIAT-motort építették be. Ezzel a jármu legnagyobb sebessége 45 km/h-ról 40 km/h-ra csökkent. További eltérés a fegyverzetben volt; az olasz harckocsiba a vízhutéses angol géppuska helyett léghutéses FIAT -REVELLI géppuskát rendszeres ítettek. Az egyre kedvezobben alakuló magyar-olasz kapcsolatok jegyében 1932 tavaszán az Olasz-Magyar Együttmuködési Bizottság támogatásával jutott Magyarországra egy - a rendszámlista szerint 13. nyilvántartási számÚ - angol licenc alapján gyártott FIAT -Carden-Loyd kisharckocsi. (Eredetileg két harckocsit rendeltek, de a FIAT cég csak egy kocsit szállított. A második harckocsi számára fenntartott 14. nyilvántartási számot nem adták ki.) A Magyarországra vasúton, szétszedett állapotban, "mezogazdasági gép és alkatrészei"címen érkezett jármuvet a RT! szakemberei szerelték össze szerkezeti és összeállítási rajzok nélkül. A kisharckocsi fegyverzet nélkül érkezett, s késobb sem szereltek bele sorozatlövo fegyvert. A RUISK kísérleti századának parancsnoki szakaszába kívánták rendszeresíteni a kisharckocsit, azonban a csapatpróbák eredményei után a katonai szakemberek nem javasolták további kocsik vásárlását, illetve hadrendbe állítását. A FIAT -Carden-Loyd jármuvet a továbbiakban harckocsi-vezetési célokra használták, kiselejtezéséig.
06.,
o
FIAT-Carden-Loyd
12
CV 29
FIAT -Ansaldo
ev
33 és ev 35 típusú kisharckocsi
ev 33, majd a Az olasz FIAT cég a Carden-Loyd kisharckocsi továbbfejlesztett változatát, a FIAT-Ansaldo ev 35 típu st 1933-tól 1936-ig nagy szériában gyártotta. A CV 35-ös változatból mintegy 2500 darab készült. A két változat tömegében (CV 33 2,7 t, CV 35 3,3 t), hosszúsági és magassági méreteiben (CV 33 3,03 m és 1,20 m, CV 353,15 m és 1,28 m), vonóero tekintetében (40, illetve 43 LE), hatótávolságában (110 és 150 km), valamint páncélzatának vastagságában (12, illetve 13 mm) különbözött egymástól. A változatok járószerkezetükben teljesen megegyeztek, azonbana páncéltest alakjában minimális eltérés mutatkozott. A kisméretu harcjármu úton 42, terepen 15 km/h sebességgel volt képes haladni, mely teljesítmény a harmincas évek elején - foként békekörülmények között - jónak volt tekintheto. Alapveto harcászati céljaira - felderítés, menetbiztosítás - fegyverzete is megfelelo volt. A bukótoronyba beépített M 1914 típusú ikergéppuska a haladási irányban, függoleges és vízszintes szögtartományokban is képes volt tüzelni. Azonban az Ansaldók több negatív tulajdonsággal is rendelkeztek. Ezek közül is elso helyen kell megemlíteni kedvezotlen kilátási lehetoségét. Mindkét kezelo - a vezeto és a lövé sz - elore és oldalt kialakított figyelonyílásokon tudott kitekinteni, azonban a felépítmény hátsó lemezén lévo figyelorés használata - a kis belso tér, a hátfal közelsége miatt - csaknem lehetetlen volt. Emiatt a jármu hátulról gyakorlatilag védtelen volt. További hátrányos tulajdonsága a bonyolult futómurendszer gumiperemes futógörgoinek gyakori sérülése volt, mely a görgok ismételt cseréjével járt. A hibaforrások sorát a hernyótalp zárta: huzamosabb használat után a lánc megnyúlt, s csak a teljes lánc cseréjévellehetett a hibát megszüntetni. Az olaszok 1934 júniusában eladásra felkínálva - a szokásos álcázott szállítással - Magyarországra juttatták ev 33 típusú kisharckocsijuk mintajármuvét, kipróbálásra. Az eredeti Breda géppuskával felszerelt Ansaldo elnyerte a honvédség szakértoinek tetszését, s a próbák és a vizsgálatok után, 1935-ben 68 darabot rendeltek akisharckocsiból, és egyúttal 35 MAnsalda kisharckocsi néven rendszeresítették. Így az Ansaldo lett a magyar páncéloserok elso rendszeresített harckocsija. Az elso Ansaldo harckocsi - ezúttal traktorként feladva - 1935 augusztusában érkezett Magyarországra. 1936 márciusáig megérkezett a további 67 fegyvertelen harcjármu is, de ezek már a javított, CV 35 típusú harckocsik voltak. Utánrendelést követoen, 1936 végéig további 83, összesen 151 darab Ansaldo érkezett, melyekbol egyetlen
ev 33-as, a többi ev 35-ös típusú volt. Magyar rendszámaik: CV 33 - H-168; CV 35 - H-1 O1-H-167, H-169-H-252. Az Ansaldók voltak a legnagyobb számban alkalmazott külfóldi gyártású harckocsik a magyar hadsereg állományában. A H-168 rendszámú, egyetlen CV 33-as típusú jármu fegyverzet nélkül a Ludovikára került, kiképzoharckocsiként, s a Magyarországra mintakocsiként küldött és véletlenül itt maradt lángszórós változatú Ansaldóval (H-160) a harckocsiszertárban nyert elhelyezést. (E két jármuvet feltehetoen a szovjet csapatok hadizsákmányként elszállí tották.) A honvédségi szolgálatba állított Ansaldókat új, magyar tervezésu bukótoronyba szerelt Gebauer ikergéppuskákkal szerelték fel. Ajobb kitekintési lehetoség megvalósítása érdekében késobb 45 harckocsira, a lövészülés feletti fedlapra, figyelotomyot építettek. A hét db tükrös periszkóppal ellátott figyelotorony sem tette lehetové a tökéletes körkörös megfigyelést. Ugyanekkor tervezték az Ansaldo kisharckocsik R-1 rádióval való felszerelését. Ehhez a tartalék görgok helyén pc.ládákat helyeztek el. A terv nem valósult meg! A szolgálatba állított Ansaldo harckocsik - más harckocsi híján - állandó használatban álltak. 1938-ra a kocsik járószerkezetei nagyfokú károsodást szenvedtek. Bár a harckocsikat 1939-ben Kárpátalja meg szállásában, az 1940-es erdélyi és az 1941-es délvidéki bevonulások során komolyabb harci bevetés nem károsította, 1941-re harcértéküket nagymértékben elveszítették. Az idoközben teljesen elavult CV 35 típusú kisharckocsikat 1941-ben a Szovjetunió elleni háború elso idoszakában a gyorshadtest állományában még felvonultatták. A harckocsik legnagyobb része már a menetek során használhatatlan állapotba került, a bevetés ben résztvevok sem tuzeroben, sem páncélvédettségben nem bizonyultak megfelelonek. A Honvédelmi Minisztérium utasítására 1941 szeptemberében a megmaradt Ansaldókat kivonták a harci állományból, ettol kezdve csak kiképzési célokra használták. 13
1942-ben a megjavított állományból 10-10 darabot átadtak a rendorségnek és a csendorségnek, 1 darabot (H-212) a cserkészeknek, további 10 darabot, csökkentett fegyverzettel (csak egy géppuska), átadtak a Horvát Köztársaság hadseregének. Gyakorlatilag hadrafoghatóságuk 1941 oszétol megszunt.
o
0g
00000"
..
" •• •• "~O
/1 ., 00"8"00
III
o
ev 33
FIAT -Ansaldo
o
o
•
o
o
~ o
FIAT -Ansaldo
14
o
ev 35
NÉMETORSZÁG Büssing-Fross páncélgépkocsi A Büssing-Fross páncélgépkocsi is az osztrák-magyar hadsereg számára készült rögtönzött páncéljármuvek közé tartozott. Úgy alakították ki, hogya Büssing teherautók alvázára ötvözetlen vaslemezbol készült, zárt felépítményt helyeztek. A motorházat ugyanilyen lemezborítással védték. A harcjármu fo fegyverzetét két beépített géppuska alkotta. Az egyik a vezeto mellol menetirányba lott, a másik a felépítmény tetején lévo forgótoronyból körbe tüzelhetett. A felépítmény falán lévo lorésekbol a jármuben tartózkodók kézifegyvereikkel is harcolhattak. A Büssing páncélautó kétkerék-meghajtása miatt nem volt terepjáró, ami alkalmazásának lehetoségét nagyban korlátozta. A Monarchia összeomlása után a Büssing páncélgépkocsikból két példány a magyar állam birtokába került. A Dunántúlon állomásozó harcjármuveket 1919 oszén a Lehár-különítmény használta. Novemberben a két Büssing a Nemzeti Hadsereg demonstrálására részt vett Horthy fovezér budapesti bevonulásán. A trianoni béke megkötése után a két páncélautót Szombathelyen rejtették el. 1922-ben a magyar kormány kérte a jármuvek karhatalmi célokra való felhasználását, azt állítva, hogy a két gépkocsit a háború után, ideiglenes jelleggel, rendfenntartási célokra készítették. A két páncélgépkocsit az antant ellenorzo bizottsága megvizsgálta, és hadihasználatra alkalmatlannak találta. A vaslemezek mérete, a gondos szerelés és a jármuvek felépítése azonban igen emlékeztetett az igazi páncélautókra, ezért az antantbizottság figyelmeztette a magyar hatóságokat, hogy a jövoben kevésbé valósághu utánzatokat készítsenek. A két jármu 1923-tól a rendorség, 1927 után a honvédség tulajdonába került. Ekkorra már elavultnak, és kiképzési célokra is csak szükségszeruen alkalmasnak ítélték azokat. Az erosen elhasznált két páncélkocsit az 1930-as évek elején selejtezték ki. Amíg a húszas évek elejétol1936-ig - a hazai páncéloserok fejlesztésének rejtett idoszakában - Olaszországtól szerezte be a honvédség páncélozott harcjármuveit, a második világháború teljes idoszakában a szövetséges Németországból érkezett a külföldi gyártású páncélosanyag 90 százaléka. A Pz. VI-B, a "Királytigris" harckocsi kivételével valamennyi alvázcsalád több-kevesebb példánya jutott a Magyar Királyi Honvédség páncélos fegyvememe, illetve a rohamtüzérség állományába.
O
. TIO",
..
I
:1
Büssing-Fross páncélgépkocsi
15
LK II könnyu harckocsi A Jozef Vol/mer által tervezett LK II könnyu harckocsi elso példánya 1918. június 13-án készült el. Az elso világháború végéig csupán néhány darab készült el, de harctéri bevetésükre már nem került sor. A háború után, anémet leszerelési anyag részeként, az elkészült és gyártás alatt álló példányok Svédországba kerültek. Maga JozefVollmer is a svéd Landsverk harckocsigyártó üzem tervezogárdájának mérnöke lett. A Landsverk gyár az LK II-es harckocsit továbbfejlesztve, új svéd motorral Stridsvagen ml2i típusjelzésseI gyártotta. A4,732x1,950x2,352 m méretu harckocsi az angol "Whippet" típusra emlékezteto páncélteste 8-14 mm-es páncélzattal rendelkezett. A 7,7 tonnás harcjármu 55 LE teljesítményu motorja segítségéve13,5-14 km/h sebességet ért el. A 3 fos személyzet a harckocsitest hátsó harmadában lévo "kazamata"-részben nyert elhelyezést, melynek tetején - ellentétben a "Whippet"-tel - forgótorony volt. Ebben kapott helyet a harcjármu beépített fegyvere, a vízhutéses géppuska. Egy másik, nem fixen beépített géppuskát az oldallorések bármelyikébe lehetett beállítani. Anémet leszerelési anyagból, svéd közvetítéssel sikerült a magyar államnak 1920 tavaszán az LK II harckocsibó12 darabot, majd kipróbálásuk után, 1921-ben további 12, összesen 14 darabot beszerezni. A harckocsikat a legnagyobb titokban - hosszú ideig szétszedett állapotban - tárolták, majd végül 6 db (5 gyakorló, 1 oktató) a RUISK állományába került. (Rendszámuk: I-VI.) Az LK II-esekkel a rejtett harckocsioktatás a RUISK keretében 1930-ban indult meg, amikor is Bernola Károly - késobb Bereznay (mint századost lefokozták) - felügyelo parancsnoksága alatt megalakult a harckocsialosztály. Az olasz FIAT 3000 B típusú harckocsik megérkezése után az idoközben teljesen elavult harckocsikat már a következo évben kivonták az állományból, majd selejtezték.
•
'1
, ' ••'1'
, .~.. , '\'
... . ..
.'
, ..
: ..1:
'.
,
o.
,
:LJ. '~,
. 'I't.,
""::E!
-
... .,
o~~o_
.~:.:
°0'1:-:
)
••~
"
LK II könnyu harckocsi
16
,.
Pz. Kpfw. 1 könnyu harckocsi A Pz. J típusú könnyu harckocsi két változatban épült: az A típus sorozatgyártását 1934-ben kezdték meg, a B változatot 1935-tol gyártották. A két típus méretében - az A hossza 402 cm, aB 442 cm; tömegében - 5,4 és 6 tonna; a futógörgok számában - 4, illetve 5 futógörgo; LE-teljesítményében - 57 és 100 lóero, valamint a maximálisan elérheto sebességében - 37 km/h, illetve 40 kmIh különbözött egymástól. A két, közel azonos megjelenésu harckocsi 13 mm-es páncélzatával, a két géppuska fegyverzetével és a két fos kezelolétszámában megegyezett. A Wehrmachtban1938 és 1940 között állt szolgálatban, 1939-ig mintegy 1800 darabot gyártottak belole. Kl. Pz. Bef. Wg. - Pz. 1 Ausf. B A B változat alvázára építettek egy parancsnoki (rádiós) felépítményu típust is, amelyben 3 fonyi személyzet kapott helyet (vezeto, rádiós, parancsnok). A kazamata jellegu felépítménybe csupán egy géppuskát építettek, a tornyot elhagyták. Két rádióval - Fu 6, Fu 2 - a gyorsan mozgó páncélosalakulatokkal, a támogató légierovel és a magasabb parancsnoksággal álltak híradókapcsolatban. A hatásos rádióforgalmazást a harckocsi felépítmény ére szerelt keretantenna biztosította. A parancsnoki-felderíto változatból mintegy 200 darab épült. A magyar páncélos erok állományában mindhárom típus képviseltette magát. Az A tÍpusból 1 db mintakocsit vásárolt a Honvédség 1937 -ben, de a gyengének ítélt harckocsiból további vásárlások nem történtek. AB változatból 8 db érkezett hazánkba, melyeket - a tornyot leszere1ve - harckocsi-vezetési oktatás céljaira használtak.
c Kl. Bef. Wg. Ausf. Pz. I-B
17
Pz. Kpfw. I-A
Pz. Kpfw. I-B
18
A rádiós változatból1942 oszén az 1. tábori páncéloshadosztály hadmuveleti területen 6 darabot kapott a németektol. A Don melletti harcok során valamennyi rádiós-harckocsi elveszett. A Pz. típusú harcjármuveket a Honvédség az alábbi rendszámokon tartotta nyilván: Pz. I-A - H-253; Pz. I-B- H-02l, H-022, H-255-H-260, Pz. Bef. Wg. - lH-7l9-lH-724.
1
Pz. Kpfw. II könnyu harckocsi A Pz. II harckocsi fejlesztése 1934-ben kezdodött, s a típus kÜlönbözo változatainak gyártását 1943-ig folytatták. 1940-ben 955 db, 1941-ben 1067 db, 1942-ben 860 db állt a Wehrmacht páncélosalakulatainak szolgálatában. Fejlesztése során igen sok változatát építették meg: al, a2, a3, b, A, B, C, D, E, F, G, l, L. A típus gyártásának befejezéséig összesen 2011 darab készÜlt belole. A 9,5-11,8 tonna tömegu, 140-180 LE motorteljesítményu harckocsi kÜlönbözo változatai 40-60 km/h maximális sebességgel voltak képesek - épített úton - haladni. Páncélzatuk igen gyenge, 14,5-35 mm, fegyverzetük 1 db 20 mm-es harckocsiágyú és 1 db 7,92 mm urméretu géppuska, kezeloszemélyzetÜk - az "L" változat kivételével - 3 fo volt. A lengyelországi és a franciaországi hadjárat befejezése után harc értékÜk csökkent, 1942-re, az oroszországi háború második esztendeje után a felderítoalakulatok állományába kerültek. A Pz. II harckocsitípus magyar vonatkozása igen kevés. Az alkalmazásukról szóló - legtöbbször csak személyes jellegu visszaemlékezések formájában jelentkezo - bizonyítékok igen csekély értékuek. Egyes források szerint anémet technikával 1942-ben felállításra került 1. magyar tábori páncéloshadosztály könnyuharckocsi-szakaszait Pz. II-F típusú harckocsikkal kívánták felszerelni. Bár erre nem került sor, állítólag néhány darab a fronton - átképzési célokra - mégis a magyar páncélosalakulatokhoz került. (l942-ben összesen 10 db.) Más források szerint 1944-ben a kecskeméti 3/II harckocsizászlóaljnál is volt kiképzési célokra egy-két darab belolük. Magyar nyilvántartási számuk ismeretlen.
Pz. Kpfw. II-F
19
Pz. Kpfw. III közepes harckocsi Anémet páncéloserok az 1939 és 1942 között egyik alaptípusaként használt közepes harckocsi tervezését 1935-ben kezdték meg. Az A változat mullszériájának csapatpróbáira 1936-ban kerÜlt sor. Az elso nagyszériás - 100 darabos - E sorozat 1939-ben hagyta el a Daimler Benz, az Alkett és a MAN gyártóüzemeit. APz. III közepes harckocsi 12 változatából (A-N) 1937-tol1943-ig összesen 5545 darab készült. Az alvázára épített kÜlönféle felépítményu típus - rohamlöveg, vadászpáncélos, lángszórós, felderíto, valamint parancsnoki jármu - összmennyisége 15 305 darab volt. A lengyelországi hadjáratban még kisszámú Pz. III vett részt, létszámuk a Franciaország elleni Ütközetekben bovÜlt, de nagyszámú bevetésÜkkel a Szovjetunió elleni támadás elso-második évében találkozhattunk. Az 1939-41-ben még korszerunek számító páncélosok a szovjet fronton megjeleno T-34/76 és egyéb nehezebb harckocsikkal már hátrányos helyzetbe kerÜltek.SO mm-es homlokpáncéljuk nem nyújtott védelmet a 7,62 cm urméretu harckocsi- és páncéltöro ágyúk lövedékei ellen, 5 cm-es harckocsilövege pedig nem jelentett komoly veszélyt az 50-75 mm-es páncélzatú szovjet harcjármuvekre. Ezért 1942 végétol az L és M szériák homlokpáncélzatát 20 mm-es elotét-páncélzattal erosítették meg, az Nváltozatokat 5 mm vastagságú lemezekkel "kötényezték" is, egyszersmind 7,5 cm-es, rövid (L/24) harckocsiágyúvallátták el. A módosítások ellenére 1943-ra harc értékük lecsökkent, gyártásukat beszüntették, s csak az alvázaikra épített rohamlövegeket állították elo nagy tömegben. A harckocsik kezeloszemélyzete fo volt. A magyar páncélosalakulatok hadrendjében három ízben találkozhattunk a Pz. III típusú harckocsikkal. Eloször 1942 oszén, a doni frontan elszenvedett veszteségek pótlására adott át a ném et hadsereg 10 db L/60 csohosszúságú, 5 cm-es löveggel felszerelt Pz. lIl-M típusú közepes harckocsit, de ném et személyzettel. Ezek a harckocsik nem kerültek a magyar honvédség tulajdonába, csak rövid ideig harcoltak a magyar erok alárendeltségében. A magyar honvédség 1943. augusztus elején II - más források szerint 17 - db Pz. lIl-M típusú harckocsit kapott a németektol. A páncéloseroknél a harckocsikat (a II darabot) 1H-865-1 H -875 közötti rendszámokkallajstromozták. Közülük az IH-874 rendszámú kocsit 1943. augusztus 6-tóI a Haditechnikai Intézetnél alapos vizsgálat alá vetették, de az akkorra elavultnak számító harckocsit a magyar hadseregnél történo rendszeresítésre nem javasolták. Mivel van jelentés az IH-876, IH-877, IH-878 sz. jármuvekrol az 1. lovashadosztályná1, valószínu, hogya 17 db harckocsit átvették. Az egy század ereju, Pz. lIl-M mintájú közepes harckocsi késobb, az 1944 szeptemberében, a 3. hadsereg állományában megalakult 1. páncéloshadosztályhoz került és a magyarországi harcok során megsemmisült. A Don mellett 1942 november-decemberében 10 db Pz. lIl-N jármu került kölcsönként az 1. tábori páncéloshadosztályhoz, német személyzettel, de magyar müszaki kiszolgálással. Ezek az 1943. januári harcokban elvesztek.
li
Galíciában 1944. május 4-én Model tábornagy parancsára pótolták a 2. páncéloshadosztály veszteségeit. Ennek során 10 vagy 12 db Pz. lIl-M harckocsi került magyar használatba. Ezek német jelzéssel maradtak, magyar rendszámot nem kaptak. 1944 augusztus után elfogytak. StuG. III rohamlöveg Anémet "villámháborús" stratégia alapveto harceszközei voltak a gépesített lövészalakulatok harcát közvetlenül támogató rohamlövegek. A Pz. III harckocsi alvázára telepített 7,5 cm urméretu lövegekkel felszerelt StuG. III rohamlövegek sorozatgyártását az Alkett gyár 30 darabos nullszériája nyitotta meg 1938-ban. 1940-ben már havi 30 rohamlöveget állítottak elo, 1940 végére a B változatból 184 db állt a Wehrmacht szolgálatában. 1942-ben idult a D, majd a hosszabb csovel felszerelt F, végül a G típusok sorozatgyártása, melyeket a háború végéig használt a német hadsereg. A rohamlövegek elso változatai, az A - F szériák 7,5 cm-es, rövid (L/24) csövü löveggel voltak felszerelve, homlokpáncélzatuk 50 mm, oldal- és farpáncélzatuk 20 mm volt. A késobbi F változat hosszabb (L/43) lövegcsovel épült, a G jelu végso változat a 7,5 cm-es lövegnek még hosszabb (L/48) változatával készült, homlokpáncélzatát további 20 mm-rel erosítették meg. Az alváz, a motor és a futómu azonos volt a harckocsiéval; a 300 LE-s motor 40 kmlh végsebességet biztosított a 6 kisméretu futógörgovel szerelt jármunek. 20
Pz. Kpfw. III-F
Pz. Kpfw. III-J
Pz. Kpfw. III-H
21
Pz. Kpfw.
22
I1I-J
(késobbi változat)
Pz. Kpfw.
I1I-L
Pz. Kpfw.
I1I-M
.~ ~
.=L.J
.••.
StuG. III-D
StuG. 40 G
StuG. 40 G Saukelkopf lövegblendével
23
A rohamlövegek kezeloszemélyzete 4 fo volt. Az önjáró lövegek különféle változataiból - a Pz. III alvázára építve - összesen 9760 darabot gyártottak. AStuG. III mintájú rohamlövegek három alkalommal szerepeltek a magyar páncéloserok állományában. Elso ízben azonban csak ideiglenesen kerültek a magyar hadsereg alárendeltségébe. 1942 telén, a Don mell etti ütközetek során a ném et parancsnokság 10 db StuG. IlI-C vagy -D típusú rohamlöveget adott át - ném et személyzettel - az 1. tábori páncéloshadosztálynak, amelyek késobb visszatértek anémet csapatokhoz. 1944 tavaszán, a Galíciában harcoló 2. páncéloshadosztály súlyos veszteségeket szenvedett. Az elvesztett Turán harckocsik pótlására május 4-e után a németek 10 db StuG. IIl-G típusú rohamlöveget adtak át a ceglédi 311 harckocsi-zászlóaljnak. A rohamlövegek német hadi- és taktikai jelekkel kerültek a magyar alakulathoz, s ezek a késobbiek során is a jármuveken maradtak. A rohamlövegek magyar rendszámot nem kaptak. Az átadott jármuvek az utóvédharc ok során megsemmisültek. A nehézfegyverzet nélkül felállt sümegi 7. rohamtüzérosztály 1944 augusztusában és szeptemberében Tapolcán 40 db StuG. 40-G típusú rohamlöveget vett át a magyar-német fegyverzet-átadási megállapodás keretében. A rohamlövegek hadijel nélküliek - feltehetoen újak - voltak, de a magyar hadijelet késobb sem festették fel rájuk, csupán a köténylemezekre, valamint a páncéltest oldalára festették fel a nagyméretu magyar taktikai számokat (700-740). Átadások: 1944.08.01. 10 db; 08. 26. 10 db; 08. 28. 10 db; 09. 07. 10 db. Az osztály súlyos harcokat vívott Makó-Orosháza körzetében. Csanádpalotán, a község visszafoglalása során, a 712 üteg egyik kocsiját kilotték. Az elfoglalt területet azonban a szovjet túlero miatt nem lehetett megtartani. A visszavonulás során a 712 rohamüteg egy orosz harckocsiezreddel volt kénytelen harcba szállni. Bár az éjszakai harc során sikerült 15-20 szovjet harckocsit és rohamlöveget kiloniük, az üteg az utolsó lövegig megsemmisült. Hosi halált halt Koszeghy Barnabás fohadnagy, ütegparancsnok, valamint 3 tiszt és 32 fonyi legénység. A 7. rohamtüzérosztály 1. és 3. ütege 1944 októberében Kecskemét, december elején pedig Székesfehérv ár- Velencei-tó térségében harcolt, majd a megmaradt állomány muködoképes rohamlövegeivel a budapesti ostromgyurube került, ahol- a korábban az érsekújvári javítóbázisra került 9 sérült rohamlövegén túl- valamennyi harcjármuvét elvesztette. Az 1. üteg 1945-ben a Balaton-felvidéken állt harcban, errol két fotó is van, tehát Budapesten csak az állomány egy része maradt. A javításra leadott rohamlövegek késobbi sorsa ismeretlen. Pz. Kpfw. IV közepes (a magyar hadseregben nehéz) harckocsi A Wehrmacht legnagyobb számban eloállított harckocsija, a páncéloserok standard típusa a Pz. IV típus volt. A háború kezdetétol annak befejezéséig használt alváz on 9214 harckocsit és kb. 5100 önjáró tüzérségi eszközt, összesen több mint 14300 harcjármuvet gyártottak. Tervezését 1934-tol végezték. 1935/36-ban elkészült a Rheinmetall, a MAN és a Krupp 1-1 prototípusa. 1936-ban az A változatból 35 db nullszériás, 1937 -ben 42 db B típus, 1938-ban a C változatból140 db épült. Lengyelország megtámadásának évében csupán 45 db D változat készült, 1940/41-ben már 760 db E - F 1. A G típusból 904 db. A legnagyobb szériában aH és J változat készült, 3073 és 3161 darabbal. Az induló A, B, D változatok 17,3; 17,7 és 20 tonna tömeguek, a késobbi típusok 21 és 25 tonna közöttiek voltak. A 300 LE-s motor 38-42 kmlh maximális sebességgel mozgatta a 8 kisméretu futógörgovel épült jármuvet. A harckocsitest frontpáncélzata a különbözo változatoknál 20 mm-tol a végso szériáknál 30+30, 50 és 80 milliméteresre változott. AH és J változatokat köténnyel szerelve adták át a csapatoknak. A harckocsi fo fegyvere végig a 7,5 cm kaliberu harckocsiágyú maradt, azonban a csohossz az A - F 1 típusok L/24-es méretétol az F2-G típusnál L/43, aH és J változatoknál L/48 csohosszra változtak. A fo fegyveren kívül valamennyi típust 2-2 géppuskával is felszerelték, illetve a H változatot légvédelmi géppuskával is ellátták. A harckocsik személyzete minden változatnál 5 fo volt. A magyar páncéloserok kötelékében a Pz. IV-nek négy változata szerepelt: az Fl, az F2, a G és a H kivitel. A rövid csövu Fl típusból 1942-ben 22 darabot kapott a németektol a doni frontra induló 1. tábori páncéloshadosztály 30. harckocsiezrede. A kocsikat Esztergom-táborban vette át az alakulat, de a személyzet átképzése - német oktatók közremuködésével - nem ezeken a kocsikon, hanem a Pz. IV-D változaton történt. A harckocsik megtartották eredeti Wehrmacht-szürke alapszínüket, de a páncéltest oldalán és farlemezén piros-fehér-zöld hadijellel és fehér színu toronyszámmallátták el. Magyar rendszámaik: IH-833, IH-837-lH-853, lH-855-1H-858. 24
Pz. Kpfw. IV-D
Pz. Kpfw. IV-Fl
25
Az 1. tábori páncéloshadosztály - Veress Lajos altábornagy parancsnoksága alatt - 1942. július 10-én érkezett ki a hadmuveleti területre, és Sztari Oszkolban, illetve Kurszkban rakodott ki. A páncélosok a Don magyar védelmi szakaszán, a három hídfoben - Scsucsje, Korotojak és Uriv terül etén - vívták ütközeteiket. Az 1943. januári szovjet áttörés során a súlyos harcokban az alakulat csaknem valamennyi Fl-es harckocsiját elvesztette. Csupán egyetlen kocsi tért vissza a Don mellol Jónás Miklós törzszászlós parancsnoksága alatt. Az 1942. augusztusi harcok során a magyar páncéloshadosztály, veszteségei pótlására, anémet hadseregtolIO db Pz. IV-F2 típusú közepes - magyar használatban nehézként nyilvántartott - új, 7,5 cm-es hosszú csövu löveggel (L/43) felszerelt harckocsit kapott. Ezek a harckocsik könnyen megkülönböztethetok valamennyi változatuktól körte alakú csoszájfékeikkel. A két részletben átadott harckocsikat magyar rendszámokkal is nyilvántartásra vették 1H-834-1H-836, IH-854, 1H-859-1H-864 lajstromszámokkal. A harckocsik nagy része az 1943. januári harcok során megsemmisült.. A megmaradt harcjármuveket feltehetoen visszaadták a német hadseregnek. A német hadsereg 1944 májusa és 1945 januárja között több ízben adott át a magyar páncélosalakulatoknak - veszteségeik pótlására - Pz. IV típusú harckocsikat. Feltehetoen az ezeken a frontan történo ad hoc átadások során nem készültek hivatalos feljegyzések, vagy ha történtek is, az iratok a háború forgatagában eltuntek. Így a magyar honvédségnek átadott páncélosokról és egyéb nehézfegyverzetro1 nem ismertek pontos számadatok. Német adatok szerint - s ezt a mennyiséget szovjet és nyugati források is emlitik - 60-70 darab hosszú csövu Pz. IV-G és -H változat került a honvédség birtokába. Újabb keletu brit adat szerint (német exportadatok alapján) 1944. augusztus-december között 72 db Pz. IV-J és -H harckocsit szállítottak Magyarországnak. Ezekbol 20 darabot német páncéloshadosztályhoz kiképzett személyzet.
irányítottak, mert nem volt elegendo
Mindenesetre 12 darab átadása bizonyított: 1944. május 4-e után a Kárpátok eloterében harcoló 2. magyar páncéloshadosztály Turán típusú harckocsijainak pótlására, Nadwomán, 12 db Pz. IV-H típusú közepes harckocsit kapott anémet csapatoktól. A H változatot már gyárilag köténypáncélzattal - sok esetben a mágneses aknák elleni "zimmerit" -bevonattal- adták át a csapatoknak. Jellemzoje volt a kör alakú parancsnoki kupolafedél. Az átadott harckocsik német hadijellel és toronyszámokkal kerültek a magyar páncéloserokhöz, magyar rendszám, hadijel nem került a harckocsikra. A 12 páncélost a ceglédi 3/1 harckocsi-zászlóalj kapta meg. Feltételezhetoen nagy részük a visszavonulás során megsemmisült. Jelentés található 1944. augusztus 23-ról, hogy az 1. harckocsiezred 1. zászlóalj ának 3. százada 6 db Pz. IV-H-val Apahidára érkezett Lengyelországból, és pótolják veszteségeit. Az 1944. szeptember 1-jei KSZV-jelentés közölte, hogy Esztergom-Hajmáskérrol 5 db Pz. V és 20 db Pz. IV harckocsit indítottak a 2. páncéloshadosztályhoz. Szeptember 5-én rakodták ki Szamosfalván az augusztusban átadott 20 darabos készletet. Ekkor havi 20 db jármu volt a program. Pz. IV átadás ok: 1944. július 10 db; augusztus 10 db; szeptember 10 db; december 11. 10 db; december 19.10 db; 1945. január 7. 12 db. További Pz. IV-es harckocsi átadásáról hivatalos irat nem maradt fenn, de több G - H típus - további mintegy 62 db - magyar használatát igazolják az 1945. január-március közötti hadijelentések. Így többek között az 1945. január l6-án a Mór-Sárkeresztes-Csór körzetében, a német "Black" hadmuveleti csoport alárendeltségében harcoló 2. magyar páncéloshadosztály 27 db Pz. IV-es harckocsival és 5 db Nimród páncélvadásszal vett részt a harcokban. Az 1945. március elso napjaiban megindult német -" Tavaszi ébredés"
- hadmuveletek
során Gánt és
Sárkeresztes arcvonalán anémet "Holste"-csoport kerettben la Zsedényi Zoltán vezérornagy parancsnoksága alatt álló 2. magyar páncéloshadosztály öt zászlóaljában még 16 db Pz. IV-H típusú harckocsi került bevetésre. Az 1945. tavaszi dunántúli harcok során egy Pz. IV harckocsi parancsnokaként halt hosi halált Tarczay Ervin százados, a 3. harckocsiezred tisztje (Tarczay E. 1941-es avatású gyalogos hadnagy, 1942-ben páncélos-átképzos, 1944.01. 01-jén fohadnagy, 1945-ben soron kívül százados), akirol késobb, a Tigris harckocsik magyar használatánál még szólnunk kell. Nemrég kaptunk egy lengyel eredetu fotót, amely 1945 nyarán Ausztriában brit eroknek átadott 16 db Pz. IV jármuvet mutat. Közülük a másodikjármu magyar jelzésu G típus, valószínuleg a többi is a 2. páncéloshadosztály megmaradt anyaga. 26
·
D
tB
Pz. Kpfw. IV-F2
Pz. Kpfw. IV-G
27
[j
Pz. Kpfw. IV-H
Pz. Kpfw. IV-J
Pz. Kpfw. V Párduc közepes harckocsi A második világháború idoszaka alatt gyártott német harckocsik között kétségtelenül a legjobban bevált közepes harckocsi a Pz. V Párduc volt, sot, egyes külfcildi szakértok szerint a világháború legsikeresebb konstrukcióját ez a harckocsi jelentette. Bár tervezése már 1937-ben megkezdodött, a rövid csövu harckocsiágyúval felszerelt VK 3001 H prototípusok csak 1941 októberében készültek el. 1941 végén azonban a fejlesztés felgyorsult, kétségtelenül a szovjet T-34-es harckocsik megjelenésének hatására. 28
DID
Pz. Kpfw. V-D Párduc
010 ..
Pz. Kpfw. V-A Párduc
DIC!
Pz. Kpfw. V-G Párduc
29
Válaszként a szovjetek igen gyors, 60 mm-es, döntött homloklemezu páncélzattal jó védettséggel rendelkezo és a 76,2 mm-es ágyújával nagy tuzerot képviselo T -34/76 típus megjelenésére, az 1942 szeptemberére elkészült VK 3002 prototípus szárnos harcászattechnikai mutatójával megelozte szovjet ellenfelét. A~~ tonnás harckocsi 650 LE-s motorja igen kedvezo fajlagos teljesítménnyel (20 LElt), viszonylag kicsi (0,73 kp/cm2) fajlagos talajnyomás-értékével, gyorsaságával (46 km/h), a 60 mm-es páncélzattal ellátott, döntött frontlemezévei, 100 mm vastagságú lövegpajzsával és nem utolsósorban nagy teljesítményu, hosszú csövu (L/70), 7,5 cm urméretu harckocsilövegével megelozte szovjet vetélytársát. A német harckocsi legénysége 5 fo, a szovjeté 4 fo volt. A Párduc harckocsi három változatát gyártotta a háború végéig a német hadiipar. Elsoként a D változat sorozatgyártás a kezdodött meg 1942-ben. Ebbol a típusból 534 darab készült. 1943-ban az A típusból1768, végül a G változatból 3740 darabot adtak át 1944-45-ben a Wehrmacht páncélosalakulatainak. A szériakivitelu harckocsik közül az A és a G változatokat már 80 mm-es frontlemezzel, a fo fegyverzeten kívül 1 homlok-, 1 torony- és 1 légvédelmi géppuskával szerelték fel. AD típus 44, az A 45,5, a G 44,8 tonna tömegu volt, a 12 hengeres Maybach HL 230P jelü motor 700 LE-t teljesített 15,5 LElt fajlagos teljesítménnyel. A tömeg növekedésévei a fajlagos talaj nyomás értéke 0,88 kp/cm2-re emelkedett, de közel azonos maradt a késobbi T-34/85-ös típus 0,81 kp/cm2 értékével. A három változat külso képében igen hasonlított egymásra: a nagyméretu, átlapolt 8 dupla futógörgo valamennyi típusnál azonos maradt. A harckocsitest külso élhossza aD és az A változatoknál a hátsó részén megtört, a G típuson egyenesen futott a farlemezig. Az elso homloklemezen a géppuskacso elhelyezésének formája, valamint a vezeto kitekintonyílása jelezte az eltéro típusváltozatot; a D változaton függoleges lapka fedte be használaton kívül a géppuskanyílást, az A és a G változatokon a félgömb alakú, ún. "Kugelblendében" helyezkedett el a géppuska csöve. A frontlemezen a vezeto felnyitható, téglalap alakú kitekintonyílása a D és az A típusokon azonos volt, a G szérián hiányzott. E típusnál csak apáncéltest fedlapján elhelyezett három periszkópon tudott a vezeto kitekinteni. A D változat parancsnoki kupolája egyszeru, hengeres alakú volt, hiányzott róla a légvédelmi géppuska rögzíto sínje. Az A és a G típusokon legömbölyített alakú, alacsonyabb, géppuskasínnel fel szerelt parancsnoki kupola kapott helyet. A G variáns jellemzoje a lefelé meghosszabbított lövegpajzs (Walzenblende) volt. A háború vége felé az utolsó sorozatnál a parancsnoki kupolára infratávcsövet is felszereltek. Mindhárom változat páncélteste kétoldalt - viszonylag kisméretu - köténylemezzel volt védett. A Pz. V mindhárom típusából gyártottak parancsnoki típusú harckocsikat is. A Párduc harckocsi elso bevetésére az 1943-as kurszki ütközetben került sor. Épült 80 db Bergepanther és 5 db F jelu prototípus is. A második világháború során legjobban bevált német harckocsi alvázán, 8,8 cm urméretu páncéltöro löveggel felszerelt vadászpáncélost (Jagdpanther) is építettek, 382 példányt (más forrás szerint 413 darabot). A magyar páncélosok hadrendjében a Párduc harckocsik csak kis számban szerepeltek. Írásos dokumentummal nem megerosíthetoen, csupán fényképek és visszaemlékezések bizonyítják, hogy az 1. páncéloshadosztály 1944 oszén, veszteségei pótlására, 5 darab Pz. V-D típusú Párduc harckocsit kapott a német hadseregtol. A viszonylag "öreg", 1942-43-ban gyártott, generálozott harckocsik német hadijellel kerültek a magyar csapatokhoz. Késobbi sorsuk ismeretlen. Az 1944. szeptember l-jei 5 db Pz. V átadása a 2. páncéloshadosztálynak dokumentált a KSZV irataiban. Ezzel 10 db biztosan, további 5 db valószínüen volt a magyar csapatoknál. Visszaemlékezések szerint - bár eközlés dokumentummal nem támasztható alá - a román hadsereg 1944. augusztusi átállása után egy, a román páncélosalakulatoknak szánt, de már nem átadható, 10 darabból álló Párduc-szállítmány is a magyar csapatok birtokába jutott. Bizonyítékok hiányában ez a mennyiség nem számítható a magyar használatban állt, külföldi eredetu páncéljármuvek sorába. A Budapest ostromát feldolgozó könyv is említ - szintén szemtanúk visszaemlékezésére alapozva - 2 db magyar személyzetu Párduc harckocsit, amelyek, állítólag, a szovjet hadsereg budai gyurujét áttörve, sértetlenül eljutottak a saját vonalakig. Ezt anémet iratanyag ismeretében valószínütlennek kell tekinteni, viszont egy élo tanú megerosítette a 2 Párduc magyar használatát a pesti harcokban 1944. december vége és 1945. január 12. között. Az egyiket a Nyugati pályaudvamál, a Ferdinánd hídnállotték ki, bázisuk a Budapest XIII. kerületi Véso u. 7. alatti lKART üzemben volt. A 2. páncéloshadosztály harcokban. 30
állományában
1945 februárjában
még 2 darab Párduc vett részt a dunántúli
Pz. Kpfw. VI Tigris nehéz harckocsi A német hadsereg legendás Tigris nehéz harckocsijának tervezését 1939 szeptemberében kezdték meg. Az elso szériában gyártott harckocsi, a Pz. Kpfw. VI-E típus 1942 augusztusában készült el. A 110 mm homlokpáncélzatú, 55 tonnás harckocsi, 650 LE-s motorjáva1 38 kmlh sebességgel tudott épített Úton haladni. Fajlagos motorteljesítménye 11,8 LElt értéket képviselt. Fo fegyverzete, a 8,8 cm urrnéretu, hosszÚ csövu (L/56) harckocsilöveg a háborÚ végéig hatásos fegyvernek bizonyult szovjet, angol és amerikai ellenfeleivel szemben. A harckocsilövedék páncélátüto képessége - lövedéktípustól függoen - 900-os becsapódási szög esetén 500 méteren 90-156 mm, 1000 méteren 100-140 mm, 2000 méteren is még 84-100 mm-es páncélzat átütését biztosította. A harckocsi test - a korábbi Pz. III és IV típusok építési stílusát követve - elölrol, oldalról és hátulról csaknem függoleges helyzetu lemezekkel határolt téglatest alakÚ volt. A harckocsi védettségét hátrányosan befolyásoló lemezállásokat a páncéltest megerosítésével biztosították. A homloklemezt 100 mm, az oldalés farlemezeket 60-80 mm, a toronyt 100 és 80 mm vastagságÚ páncélzat alkotta. A Tigris frontális támadás ellen védett harckocsi volt mind a szovjet T-34/85, mind az amerikai M4 Sherman tankok tüzével szemben. Az 55 tonnás nagy tömeg fajlagos talaj nyomása - az átlapolt, 8 darab triplakerekes járószerkezet és a széles láncfelfekvésnek köszönhetoen - csupán 1,04 kp/cm2 volt, ezzel együtt a Tigris harckocsi nagy tömege a laza talajt nem kedvelte, s nem minden európai híd volt számára alkalmas az átkelésre. A Tigris harckocsi további "gyengéje" nagy üzemanyag-fogyasztása volt: 100 kilométeren, Úton 570 1, terepen 850 l volt, ugyanakkor a négy üzemanyagtartályában tárolható 534 liter - épített Úton - még 100 km megtételét sem biztosította. Az üzemanyaghiány szárnos Tigris harckocsi kényszeru hátrahagyását okozta. A Tigris nehéz harckocsiból1942-ben 78, 1943-ban 649, 1944-ben 623 db, összesen 1350 db készült. Az alvázán kialakított, 38 cm-es mozsárral felszerelt Sturmtigerbol csupán 18 darabot gyártottak. A Tigris harckocsik elso bevetésére Leningrád térségében került sor 1942-ben. Ettol kezdve Észak-Afrikában, a keleti és a nyugati fronton a háborÚ végéig szolgálatban állt. A Tigris harckocsiból a magyar páncéloserok csupán néhány darabot használtak. Galíciában, a Kárpátok eloterében 1944 májusában jutott a magyar honvédség 2. páncéloshadosztályának birtokába 10 darab Pz. VI-E típusú Tigris nehéz harckocsi.
Pz. Kpfw. VI-E Tigris
31
A harckocsikat az 503. német nehézharckocsi-osztály adta át a Tarczay Ervin fohadnagy és Veress János százados parancsnoksága alatt álló ceglédi 3/1 harckocsizászlóalj 2. és 3. századának elvesztett Turán harckocsijainak pótlására. A "zimmerit"-bevonattal ellátott, terepszínu álcázó színnel befestett harckocsik német hadijellel és toronyszámokkal, valamint egyéni jelekkel kerültek az alakulathoz, s ezek a magyar használat ideje alatt is a kocsikon maradtak. A májusi átadás után a típusra történo átképzést német kiképzokeret végezte. A magyar személyzetu Tigrisek Nadwoma és Sztaniszlau térségében eredményesen harcoltak, de a magyar hadsereg Kárpátok gerincére történo visszavonulása során - melyben a Tigris harckocsik az utóvéd csapatok szerepét töltötték be - 7 kocsi elvesztését okozták. A kocsikat üzemanyaghiány, valamint meghibásodások miatt kényszerültek a kezelok hátrahagyni. Végül a 10 kocsiból csupán 3 darab került üzemképes állapotban a németországi javítóbázisra. Innen többé nem jutottak a magyar páncéloscsapatok birtokába. További 3 db Tigris harckocsi is a magyar csapatok állományába került. Néhai dr. prof. Garamvölgyi Miklós közlése szerint 1944. július 22-én a 2. páncéloshadosztály parancsnoka, v. nemes Zsedényi Zoltán vezérornagy ajándékba kapott 2 db használt, rossz álapotban levo Tigris harckocsit Heinrici vezérezredestol, a szomszéd hadsereg parancsnokától. Ezeket Bercsényi László ezredes, a harckocsi ezred parancsnoka osztotta be, foleg védelemre. 1944. augusztus 23-án Hollósy-Kuthy László vezérornagy, akkor a 25. hadosztály parancsnoka kapott a születésnapjára egy Tigrist ajándékul Heinrici vezérezredestol. A menetképtelenjármuvet a 25. hadosztálynál beásott tüzeloállásból használták. A visszavonuláskor ezeket a jármuveket, amelyek nem kaptak magyar jelzést, felrobbantották. Visszaemlékezések szerint 1945 tavaszán a dunántúli harcok során német hadijellel ellátott 10-12 Tigris harcolt magyar személyzettel a német csapatok alárendeltségében. Azonban e tényt sem erosíti meg semmiféle írásos dokumentum, de teljesen valószínutien, mert a kiképzett személyzet Tarczay Ervin százados vezetésével Pz. IV-es jármuveken harcolt.
aD
Pz. Kpfw. VI-E Tigris (késobbi változat)
32
TNH-P [Pz. Kpfw. 38(t)] könnyu harckocsi A cseh konstrukciójú
TNH-P - késobbi német megjelölésén Pz. Kpfw. 38(t) - az 1930-as évek végén a könnyu kategória kiemelkedo teljesítményu harcjármuve volt. Az oldalanként 4-4 nagyméretu futógörgovel szerelt harckocsit kiváló terepjáró képessége - mely sáros és egyéb nehéz talajviszonyok között is megbízható menettulajdonságokat biztosított - kedvezo, 42 km/h maximális sebessége, 17,5-25 mm-es páncélvédettsége, tuzereje [1 db 37 mm-es harckocsiágyÚ 1/45 csohosszal és 2 db MG 37(t) géppuska] kora egyik legjobb konstrukciójává avatta. A harckocsi személyzete 4 fo volt. A 10,5 tonnás jármu 125 LE-s motorja, kedvezo, 0,53 kp/cm2 fajlagos talajnyomása, egyszeru járószerkezete Csehország német megszállása után a Wehrmacht katonai szakembereinek figyelmét is felkeltette. A megszállás során lefoglalt 80-100 darab TNH-P hadrendbe állítását követoen, a CKD és a BMM (BöhmiseMarishe-Masinenfabrik) gyár a német hadsereg részére a gyártást tovább folytatta, s 1942-ig összesen mintegy 1574-1600 harcjármuvet készített. A német szakemberek az alapjármuvet folyamatosan fejlesztették. 1939 májusától novemberig az A változatból150, 1940 novemberéig a B, a C és aD változatokból325, az E és az F típusból 1941 májusáig 275, végül az utolsó, a G változatból 1942 júniusáig 824 darab harckocsit gyártottak. A Wehrmacht páncélosalakulatainál a lengyelországi háborúban 57, a franciaországi hadjáratban 230, Jugoszláviában 125, a Szovjetunió elleni támadás elso évében, 1941-ben 660, de még 1942-ben is 114 darab Pz. 38-as állt hadrendben. A német gyártás során a Pz. 38 két változatát: széria- és parancsnoki kivitelt is eloállítottak. A parancsnoki változaton apáncéltest homlokgéppuskáját leszerelték, helyette egy nagyobb teljesítményu rádiót is beszereltek (Fu 5 + Fu 8). A Pz. 38(t) - magyar elnevezésén: T 38 - a magyarok által használt külföldi gyártású harckocsik közül az Ansaldók után a második legnagyobb számban alkalmazott típus volt a második világháború során.
Pz. Kpfw. 38(t) G (TNH-PS)
33
A szovjet fronton az 1942 tavaszán bevetett gyors hadtest az elso négy hónap alatt elvesztette páncéljármÜveinek háromnegyedét. Így 1941 oszén a német nyomásra felállított 2. magyar hadsereg 1. tábori páncéloshadosztálya nem rendelkezett harckocsikkal. Mivel mind a német, mind a magyar hadvezetés tisztában volt azzal, hogy páncélosalakulatok nélkül a hadsereg harcértéke jóval kisebb lenne, apáncéloshadosztály 30. harckocsiezredét német harckocsikkal szerelték fel. Így került - a már korábban említett 22 db Pz. 1V-F] típusú harckocsi mellett - 1941. október eleje és november vége között elobb 89, majd végül összesen III darab csehszlovák eredetÜ, a németek által használt Pz. 38 G típusú harckocsi a 30. páncélosezred állományába. Ezekbol] 05 darab az alaptípus G változata, 6 pedig parancsnoki kivitelu típus volt. A harckocsikat az eredeti Wehrmacht-szürke színÜ alapszínnel festették le, melyre a páncéltest két oldalán és a farlemezen háromszínÜ magyar hadijelet, a toronyra fehér színÜ taktikai jeleket festettek. A T 38-as harckocsik magyar rendszámokat kaptak; az alaptípusok 1H-725-1H-727, 1H-729-1H-756, IH-758, 1H-760-1H-832, a parancsnoki változatok az IH-728, IH-757, IH-759 rendszámokat viselték. Ez 108 db, a 3 utolsó parancsnoki kocsi rendszáma 1H-876-1H-878 volt. A 30. harckocsiezred a Don melletti hídfocsaták idején, majd az 1943. januári szovjet áttörés során T 38 mintájú harckocsijainak csaknem teljes állományát elvesztette. A Don mellol csupán 9 harckocsi tért vissza Magyarországra. A hazaéikezett harckocsik közül egy darabot a rendorségnek adtak át - mely feltehetoen Budapest ostroma során semmisült meg -, a többi egy ideig kiképzokocsiként szolgált, majd az 1944-ben felállított 3. magyar hadsereg 1. páncéloshadosztályához került, s a késobbi harctevékenységek során megsemmisült. A hazai területen maradt készletbol 1943-ban 2 db az Államrendorség állományába került RR 817, 818 jellel. Ezek 1944-ben Budapest bekerítésekor még megvoltak, a gettót orizték, késobbi sorsuk ismeretlen. Marder II páncélvadász, 7,5 cm Pak 40/2 auf Gw. II Marder II (Sd. Kfz. 131) Az eros páncélzatú T-34 és KV típusú szovjet harckocsik megjelenése arra kényszerítette a német hadvezetést, hogya Wehrmacht páncélelhárításának átütoképességét és mozgékonyságát jelentosen növelje. A német hadvezetés azonban 1941 végén még nem rendelkezett saját fejlesztésÜ olyan páncéltöro ágyúval, amely hatásos lett volna az új szovjet páncélosokkal szemben. Ezért zsákmányolt, 76,2 Ürméreru szovjet páncéltöro löveg ek felhasználása mellett döntöttek. A páncélelhárítás mozgékonysága érdekében a lövegeket harckocsiként már elavultnak számító könnyÜ páncélosok alvázára építették. A merev, nyitott toronyban elhelyezett ágyú kezeloit a gyalogsági lövedékek és repeszek ellen vékony páncélzat védte. Az így kialakított úgynevezett páncélvadászokat csak átmeneti megoldásnak tekintették. A legelterjedtebb páncélvadászok a Pz. 11 könnyÜ harckocsi alvázán kialakított Marder (Menyét) 11 és a 38(t) könnyÜ harckocsi futómÜve felhasználásával készült Marder 111 jelzésÜ harcjármÜvek voltak. Ezeket 1942 elejétol az év oszéig szovjet eredetÜ lövegekkel gyártották, késobb német szerkesztésÜ, 75 mm Ürméretu páncéltöro ágyút helyeztek rájuk. Jelzésük: 7,62 cm Pak 36 (R) Gw. 11 D Marder 11, valamint 7,5 cm Pak 40/2 Gw. 11 D Marder 11 volt. A Pz. 11 alvázán 1942-ben 327 db, 1943-ban 204 db épült. Ugyanezen az alvázon a 10,5 cm-es tarackból Wespe néven 1943-ban 518 db, 1944-ben 164 db készült el. A loszerszállító változatból 1943-ban 103 db, 1944-ben 55 db épült, így az összes alvázak száma 1556 db. Anémet hadvezetés 1942 végén 5 db, 75 mm urméretu löveggel felszerelt Marder 11 típusú harckocsivadászt adott át a fronton harcoló magyar 1. páncéloshadosztálynak. E harcjármÜvek - amelyek részt vettek az 1943. januári harcokban - azonban nem kerültek a honvédség tulajdonába. Az 1943 nyarán a doni frontról hazakerült 2 db páncélvadászt - miután a RT1 alapos vizsgálat alá vette - visszaküldték Németországba. Az egyiket a HTI használta a Toldi alvázára épített páncélvadász prototípusának kísérleténél. AjármÜvek német jelzéssel, magyar személyzettel harcoltak, rendszámot nem kaptak. Néhány igen rossz minoségÜ fotójuk a Harcoló Magyar Honvéd címÜ lapban jelent meg. Marder III Ausf. M 7,5 cm Pak auf 38(t) páncélvadász A nagyobb tÜzerejÜ és páncélvédettségÜ szovjet tankok megjelenésével 1942 tavaszára a Pz. 38 típusú harckocsik elavultak, gyártásukat a német ipar beszüntette. A jól bevált alvázon azonban a háború végéig szárnos páncélvadász és önjáró tüzérségi harceszközt építettek. Elsoként 15 cm-es löveget telepítettek az alvázra, ebbol csak néhány darab készült. A páncélvadász 34
7,5 cm Pak 40/2 Marder II
7,5 cm Pak 40 auf Gw. 38(t) Marder III-M
35
típusokból viszont jelentos mennyiséget gyártottak. Marder III típusjelöléssel 1942-ben 344 darabot a zsákmányolt 7,62 cm-es szovjet páncéltöro ágyúval, aMarder Ill-H és aMarder lII-M típusokat már anémet 7,5 cm urméretu páncéltöro löveggel (7,5 cm Pak 4013 L/46) szerelték fel. Az alvázon a lövegkezeloket csak elölrol és oldalról védte páncélzat, a 4 fo személyzetbol csak a vezeto helyezkedett el páncélvédettségben. A H és Mtípusokból4l8, illetve 381 darabot gyártottak 1943-ban. A gyártás 1942-ben 110 db, 1943-ban 799 db, 1944-ben 308 db, azaz összesen 1217 db volt. További változataiból a 15 cm-es löveggel felszerelt Bison és a 2 cm-es légvédelmi gépágyúval felszerelt típusból összesen 232 darab épult. A Schwere Infanterie Geschützbol1943-ban 224, 1944-ben 146 db, összesen 370 db készült el. A loszerszállító változatból 1944-ben 102 darabot gyártottak. Igazi nagyszériás változata - a késobbiek során ismertetésre kerülo - Hetzer páncélvadász volt. AMarder lII-M típus magyar használatát csupán egyetlen fénykép igazolja, az alakulat, valamint a felhasználás idopont ja és története ismeretlen. A páncélvadász álcázófestése az 1943 nyári, oroszországi felhasználásra enged következtetni. Jagdpanzer 38(t) Hetzer vadászpáncélos A gyors, megbízható, olcsón eloállítható Pz. 38(t) alvázán megépített változatok legsikeresebb és legnagyobb számban gyártott harcjármuve a Hetzer vadászpáncélos volt (a Hetzer jelentése: üldözo). 1944 kezdetén, a keleti fronton támadó szovjet hadsereg nyomasztó páncélosfölényét anémet hadvezetés az önjáró páncélelhárító fegyverek tömeggyártásával igyekezett kiegyenlíteni. Már 1942-tol építettek a Pz. II, III és IV harckocsik alvázának felhasználásával, valamint a zsákmányolt francia harckocsik alvázán is harckocsivadász harceszközöket, de a 38 mintájú Skoda harckocsi alvázán csak 1944 elején indult a fejlesztés. 1944 márciusában készült el a prototípus. Ettol kezdve a gyártás és a folyamatos továbbfejlesztés nagy ütemben folytatódott. Bár a Hitler által kituzött irreális célt - havi 1000 Hetzer - ne m sikerült teljesíteni, így is 1944 áprilisa és 1945 március a között a prágai BMM és a piiseni Skoda gyárban 2047, illetve 780, összesen 2827 darabot gyártottak. A német tervezok a második világháború során épített vadászpáncélosok legsikerültebb típusát alakították ki a Skoda alvázán. A viszonylag igen kisméretu; cso nélkül 4,87 m, csovel 6,27 m hosszú, köténnyel 2,63 m széles, 2,10 m magas, 15,7 tonnás harcjármu kedvezo értéku fajlagos talajnyomásával (0,78 kp/cm2), 160 LE-s motorjával 43 km/h sebességgel tudott haladni. A kis méret mellett a kedvezoen kialakított, torony nélküli páncéltest 60 mm-es homloklemezének dolése 300-os volt, az oldal- és hátfalak 20 mm-es páncélzattal voltak védve. A páncélvédettséget a jármu oldalára szerelt köténylemezzel tovább növelték. Viszonylag csekély üzemanyag-fogyasztása - úton 120, terepen 180 1/100 km -, 320 literes üzemanyagtartálya nagy manoverezési lehetoséget biztosított. Üzemanyag-újratöltés nélkül úton 260, terepen 170 kilométert volt képes megtenni. A Hetzer fo fegyvere nagy függoleges és vízszintes szögtartományban mozgatható (Kugellafette), elölrol ún. "Saukelkopf" -blendével védett, 7,5 cm urméretu, Pak 39 mintájú, csoszájfék nélküli, L/48 csohosszúságú páncéltöro löveg volt. Az ágyúhoz 40 db loszer állt rendelkezésre. A Hetzer - a szovj et JS-II kivételével - valamennyi páncélosellenfelével tüzérségi fölényben állt; a szovjet T-34185 és a KV-85 harckocsi csak &00 méteren belül volt ellene hatásos, a Hetzer már 800 méterrol kilotte ellenfeleit, az angol Cromwellt 1500 méterrol, a Sherman páncélost 800 méterrol megsemmisítette, míg azok csak 500, illetve 600 méterrol voltak ellene eredményesek. Másodiagos fegyvere 1 db MG 34 típusú, belülrol távirányítással kezelheto géppuska volt, melyet a tetopáncélra telepítettek. A harcjármu kezeloszemélyzete 4 fo volt. Az alaptípusba Fu 5 mintájú rádiót rendszeresítettek, míg a parancsnoki változatba egy további, nagyobb hatósugarú, Fu 8 mintájú rádiót szereltek. A Hetzer további változatai: lángszórós és muszaki-mento harcjármu. Elobbibol 20, utóbbiból 181 darab készült. 1941 végén, az alvázon kialakított Jagdpanzer 38(t) Starr típus már új, 220 LE-s, léghutés es Tatra dízelüzemu motorja 46 km/h végsebességet biztosított a könnyebb, (14 tonnás) 0,74 kp/cm2 fajlagos talaj nyomású páncélosnak. Ebbol a változatból a háború végéig csak 14 darab készült a Skoda Muvekben. A háború utolsó hónapjaiban kísérleteket végeztek a hátrasiklás nélküli löveggel fe/szerelt Hetzer-prototípussal, kivitelezésére azonban már nem került sor. 36
A Hetzer-alvázon a BMM gyárban 141 db 2 cm-es légvédelmi páncélos és 70 db felderíto harckocsi is épült 1943-44-ben, így a gyártott alvázak száma 3252 db. Több példány befejezetlen maradt, s a háború után 1946 és 1950 között ezekbol, illetve újonnan gyártott példányokból G-13 jelzéssel 158 darabot adtak el Svájcnak. Svájc a G-13-asokat dízelesítve 1974-ig hadrendben tartotta. Akivonáskor 7 darabot visszaállítottak eredeti benzinmotorral, s muzeális anyagként az akkori NSZK-nak, Franciaországnak, Ausztriának, Svédországnak és az USA-nak adták át. További 200 db épült St-l és St-IIl jelzéssel a csehszlovák hadsereg részére 1946 és 1950 között. Az 1943-ban felállított rohamtüzérosztályokat Zrínyi 11és Zrínyi 1 rohamtarackokkal, illetve rohamlövegekkel tervezték felszerelni, azonban a nyersanyaghiánnyal küzdo harckocsiüzemek 1944 elso negyedéig csak két rohamtüzérosztályt (1. és 10.) tudtak Zrínyi II-vel feltölteni. A felállt további 6 osztályt a honvéd vezérkar német páncélosanyaggal kívánta felszerelni, ezért StuG. 111 és Hetzer páncélvadász jármuveket rendeltek NémetországtóI. Az 1943-ban kialakult nagymérvu anyaghiány miatt a korábban beindított Turán-programot nem lehetett véghezvinni. A még rendelkezésre álló anyagkészlet csak korlátozott számú rohamlöveg eloállítására volt elegendo. Így került sor a Zrínyi rohamlövegek legyártására. A tervek szerint Zrínyi 1 ágyús és Zrínyi 11tarackos (2:1 arányban) készult volna. Ugyanakkor a fegyverzet megoldására csak egyetlen lehetoségként a magyar gyártású, 105 mm osztott loszeres 1940 M tábori tarack állt rendelkezésre. Ennek következményeként elobb került sor a Zrínyi 11 gyártására. Elsoként a hajmáskéri 1. rohamtüzerosztályt töltötték fel. Ezzel egy idoben az akkor még kiképzo keretekként muködo 7 leendo rohamtüzérosztályt egy-egy (illetve közülük négyet ketto-ketto) Zrínyi II-vel látták el. 1944-ben a 10. rohamtüzérosztályt is csak úgy lehetett hadiállományra emelni, hogya kiképzoanyagként kiadott rohamlövegeket a többi osztály tóI bevonva, átutalták a 10. osztályhoz. Azonban a németek - saját csapataik súlyos páncélosveszteségeinek pótlása mellett - nem tudták a magyar igényeket maradéktalanul kielégíteni. A nehézfegyverzet nélküli hat osztályból StuG. 111típussal csak a 7. rohamtüzérosztályt, Hetzerrel is csak három, a 16., 20., 25. osztályt sikerült - részben - ellátniuk az 1944. szeptemberi államközi szerzodés alapj án.
Jagdpanzer 38 Hetzer
37
A németektol átvett harcjármuvek közül talán a Hetzerek száma a legvitatottabb, 75 és 150 közötti darabszámok jelentek meg a különbözo szakkiadványokban. A legtöbb külföldi forrás a 75 darabos átadást erosíti meg: angol, szovjet, csehszlovák kiadványok mellett több német könyv adatai is ezt támasztják alá. Egy, a közelmúltban megjelent német hadi technikai könyv a darabszám mellett a németországi feladások, valamint a magyarországi átvétel ek dátumait is közli, amely szerint a magyar hadseregnek vasúti szállítás sal 75 darab Jagdpanzer 38-ast adtak át. Ebbol 25 darabot 1944. december 7-én indítottak, s december 9-én adtak át, a következo 25 darabot december 10-én vagonírozták és december 12-én fogadták Magyarországon, végül a maradék 25 darab Hetzer 1945. január 13-án érkezett a magyar rohamtüzér-alakulatokhoz. A magyar rohamtüzérek visszaemlékezései csak részben igazolják a fenti átvételi adatokat, de valószínusítik azokat. A darabszámot illetoen megegyeznek a német forrás adataival, azonban a - kizárólag emlékezetre támaszkodó - átvételi idopontok, néhány esetben az esetenkénti átvételi darabszámok eltérést mutatnak. A 16. rohamlÜzérosztályt 1944. december 6-án vezényelték Esztergom-táborba a Németországból érkezo roham löveg ek átvételére (lásd: a fenti december lO-i dátum), azonban a visszaemlékezok csak 9 darab Hetzert említenek. Az 1945. április 5-i harcértékjelentés szerint 6 darab bevetheto és 3 darab sérült jármu volt. A 20. rohamtüzérosztály 1944. "december közepén" (lásd: 1944. december l2-i dátum) Kenyérmezon 21 darab, 1945. "január elején" (1945. január 13?) a Vág-Garam térségében, Galántán 25 darab, végül Szentkirályszabadján 1945. január 20-án újabb 20 darab Hetzert vett áto A H etzerekkel részben felszerelt harmadik magyar alakulat, a 25. rohamtüzérosztály ,,1944 végén" egy Strans melletti kiképzotáborban, tehát nem Magyarországon kapott átképzést a Hetzer vadászpáncélosokra. A kiképzés céljaira 9 darab Hetzert kaptak, azonban ezek sohasem kerültek magyar állományba, tehát számukat nem sorolhatjuk az átvett jármuvek közé. Ezek szerint a német-magyar megállapodásban rögzített 75 darab Hetzer átadása megtörtént. Ezekbol a 16. rohamtüzérosztály 9 darab, a 20. rotü.osztály 21+ 25+ 20 = 66 darab jármuvet vett átoFeltételezheto, hogy az átadott rohamlövegek gyártásból kikerült új jármuvek voltak, erre azonban a visszaemlékezok kétséget kizáró bizonyossággal nem tudtak felvilágosítást nyújtani. Mindezek mellett nem lehet kizárni, hogy a megállapodásban rögzített 75 darabos átadáson kívül további Hetzer vadászpáncélosok nem kerültek a magyar rohamtüzér-alakulatokhoz, azonban az esetleges közvetlen átadásokról nem maradtak fenn hitelt érdemlo dokumentumok. A Hetzerek-kel felszerelt magyar rohamtüzérosztályok közetekben harcoltak.
a dunántúli és a Garam-térségben
folytatott üt-
A debreceni 16. osztály állománya (parancsnok: Bernolák Pál ornagy) a december közepén átvett 9 darab Hetzerre az átképzést 1944. december 25-én fejezte be. Elso bevetésükre közvetlenül az átképzést követo napon, december 26-án Dorog-Esztergom térségében került sor. Esztergom elestekor az esztergomi Dunahídon Garamkövesdre vonultak vissza. 1945. január végén a dunántúli hadszíntérre vezényelték az alakulatot, amely február l-jén 16 db jármuvel rendelkezett, ezekbol 8 bevetheto volt. 1945. február 13-án Enying térségében vettek részt a hadmuveletekben. Ekkorra már csak 5 erosen sérült Hetzer maradt az osztálynál, ezeket egy Sopron melletti német szakmuhelybe szállították, ahonnan már nem kerültek vissza az alakulathoz. Az egri 20. rohamtüzérosztály (parancsnok: Henkey-Honig Józse! ornagy) a Kenyérmezon átvett 21 rohamlövegével 1944. december 25-26-án Kesztölcnél vett részt elso bevetésén. Az ütközet során loszer- és üzemanyaghiány miatt a kezelok valamennyi rohamlövegüket felrobbantották, majd gyalogosan vettek részt az ütközetben. Az 1. és a 2. üteg személyi állománya az esztergomi Duna-hídon a Garam térségébe vonult vissza. A nehézfegyverzetét elveszített két üteg 1945. január elején Galántán került feltöltésre, ahol 25 db Hetzer rohamlöveget vett át; február 1-jén 24 jármuve volt. A feltöltött ütegeket a dunántúli hadszíntérre vezényelték. A rohamlövegeket vasúti szállítással Bodajkra irányították. A két üteg 1945. február l5-én rakodott ki. Az osztályt Kovágóörsre irányítják, majd 1945. február 20-án Szentkirályszabadján további 20 darab Hetzert kapott az alakulat. Az osztály teljes feltöltését igazolni látszanak a korabeli hadijelentések: 1945. február 9-1O-én Lepsénynél 15, február 12-énAlsótekeresen 12, március 8-án Veszprém térségében 15, március 15-én Balatonbozsokon 15, Siófok irányában 15, március 20-án Lepsénynél13 db Hetzerrel vett részt az ütközetekben a 20. rotü.osztály, s még március 25-én a "Zsuzsanna-vonal" védelménél is 13 db harcképes Hetzer állt szolgálatban. Az osztály maradéka 1945. április 12-én lépte át a magyar határt. Ezután a megmaradt rohamlövegeket leadták az arra kijelölt német alakulatoknak. 38
A kolozsvári 25. rohamtüzérosztály (parancsnok: Maklári László százados) 1944 végén jutott 9 db Hetzer rohamlövegéhez. Az osztályt Stransba vezényelték anémet rohamlövegekre történo átképzésre. Az átképzés során a rohamtÜzérek páncélvadász-alakulattá szervezodtek. A három szakaszos (3x3 Hetzer) páncélvadászÜteget Dél-Csehországba, Benesov körzetébe vezényelték. 1945. április végén a Hetzereket leadták a német alakulatoknak. A fennmaradt fényképek tanúsága szerint a Hetzerek ném et hadijellel kerültek a magyar alakulatokhoz. A rohamlövegek oldalára - sok esetben anémet felségjelet eltakarva - festették fel a magyar taktikai jeleket T betujellel és számjegyekkel. A TOll - T 040 jelzés ismert, de valószínüleg TOOl-O 75-ig terjedt. Egy nemrég talált harcjelentés szerint 1944. augusztus elején az 1. lovashadosztály a lengyelországi harcokban harckocsi-zászlóalj ának valamennyi Toldi és Turán harckocsiját elvesztette. 1944. 08. 18-án anémet csapatok 10 db Hetzert adtak át, ezek fedezték a visszavonulást. A jármuvek németjelzést viseltek, a hadosztály hazaszállításától sorsuk ismeretlen. 4,7 cm Pak(t) auf Gw. Renault 35(1) vadászpáncélos Németország a francia fegyverletétel után nagyszámú francia harckocsit zsákmányolt. Ezek egy részét páncélosalakulataiba besorolva a Szovjetunió elleni háborúban változtatás nélkÜl bevetette. A gyenge harcértéku, elavuló páncélosok alváz ain pedig különféle löveges önjáró harcjármuveket épített. Így készÜlt a Renault R 35-ös alvázán a 4,7 cm urméretu cseh páncéltöro löveg felhasználásával egy torony nélkÜli, elölrol és oldalról páncéllemezekkel védett vadászpáncélos. A hadsereg 1940 decemberében 200 darabot rendelt a könnyu harcjármubol. 1941 februárjában elkészÜlt az elso, vasfelépítményu próbajármu. A sikeres próba után a megrendelt szériát legyártották: 174 darab ágyús és 26 darab csak géppuskával felszerelt parancsnoki jármuvet adtak át a Wehrmachtnak. A 11 tonnás harcjármu csupán 20 km/h sebességgel tudott haladni, páncélzata is viszonylag gyenge, elöl 25, oldalt 20 mm volt. A háromfos személyzetu páncélvadászt felderítési és terÜletbiztosítási célokra alkalmazták. A magyar megszálló alakulatok 1942 nyarán a partizánok elleni harcra a német csapatok állományából néhány darab Renault-alvázra szerelt páncélvadászt kaptak. Használatukat egy korabeli haditudósító-film bizonyítja, melyen két darab harcjármu szerepelt magyar honvédségi felhasználás ban. A páncéljármuvek további sorsa nem ismert. Le. Schützen-Panzerwagen
(Sd. Kfz. 250) lövészpáncélos
A német "villámháború" sikereinek egyik feltétele a harckocsik eloretörésével egyÜtt haladni képes, páncélozott, terepjáró, gyalogsági szállítójármu hadrendbe állítása volt. A német ipar 1939-tol a háború végéig gyártott féllánctalpas, 5,8 tonna súlyú harcjármu 12 változatából mintegy 7500 darabot gyártott. A 4,56x1,95x1,66 m méretu, lesíkozott felépítményu lövészpáncélos, elöl kormányzott gumikerékkel, hátul meghajtó-, láncfeszíto- és 4 dupla futókerékbol álló járószerkezettel volt ellátva. A vegyes járszerkezet kiváló terepjáró képességgel-lejtomászó képesség 24 o, gázlóképesség 70 cm, árokáthidaló képesség 190 cm - rendelkezett. Épített úton a jármu maximálisan 65 km/h sebességet ért el. A 100 LE-s motor viszonylag kicsi üzemanyagfogyasztásával (úton 40, terepen 70 1/100 km), 140 literes benzintankjáva1350-200 kilométeres hatótávot tett elérhetové. A lövészpáncélos páncélvédettsége elöl 14,5 mm, oldalt és hátul 20 mm volt. Az alaptípus fegyverzete 1 db MG 34 mintájú géppuska volt. A páncélkocsiban 1+6 fo kapott helyet. A magyar honvédség páncélosalakulatai 1942-ben - oktatási célokra - néhány német könnyu, páncélozott csapatszállító jármuvet (le. SPW Sd. Kfz. 250) kaptak. A frontra induló 30. páncélosezred Pz. 38(t) és Pz. JV-F 1 típusú harckocsijaival megtartott hadgyakorlatain még részt vettek, késobbi sorsuk ismeretlen. A lövészpáncélosokat feltehetoen visszaadták a német hadseregnek.
39
4,7 cm Pak(t) auf Gw. Renault R 35(t)
Le. SPW (Sd. Kfz. 25011)
40
SVÉDORSZÁG semleges Svédországgal Magyarország kapcsolata a két világháború között kedvezoen alakult. A kisantant államainak fegyverkezést tiltó rendszabályai ellenére InO-ban Svédország közvetítésével jutott eloször a magyar honvédség anémet leszerelési anyagból - ha nem is nagyszámú - harckocsihoz. Még tartott a Magyarország elleni hadfelszerelési emb~rgó, amikor 1936-ban a svéd kormány hallgatólagos beleegyezésével a Landsverk Muvek két lánctalpas harceszközt - egy harckocsit és egy páncélvadászt -, valamint egy kerekes alvázú páncélgépkocsit ajánlott Magyarországnak megvételre. A három jármubol csak az elso ketto került megvásárlásra, de ez a két harcjármu beszerzése indította el a magyar harckocsigyártás folyamatát. A megvásárolt gyártási jog alapján épített magyar harcjármuvek bizonyos mértékben különböztek az eredeti svéd típusoktói, melyeket így a magyar használatban állott külföldi harcjármuvek közé sorolhatunk. A
Landsverk L-60 könnyu harckocsi A késobbi Toldi típusként gyártott harckocsi eredeti svéd alaptípusát a magyar katonai bizottság, illetve a gyártásban érdekelt MAVAG vezetoi 1936-ban Svédországban ismerték meg egy bemutató során. A megfelelonek ítélt L-60 harckocsiból a MÁ VAG egy darabot megrendelt, a katonai szakértok azonban kérték, hogy még a megrendelt harckocsi megérkezése elott mutassák be a típust Magyarországon is. A kért közeli idopontra a svédek nem tudtak mintakocsit szállítani, ezért azt javasolták, hogy a bemutatóra a szomszédos Ausztriából- ahol már május óta szolgálatban állt - kölcsönözzenek egyet a csapatpróbára. Így 1937. augusztus 17-én az Ausztriából érkezett L-60 harckocsival rendezték meg - a magyar fejlesztésu V-4 típusú közepes harckocsival összehasonlítva - a csapatpróbát, melyen a svéd harckocsi bizonyult megfelelobbnek. A Landsverk hadiüzem 1931-ben kezdte meg egy könnyu harckocsi tervezését Jozef Vollmer tervezomérnök irányításával. (Vollmer nevével a magyar páncéloserok történetével foglalkozó szakemberek már InO-ban találkozhattak; o volt ugyanis a Magyarországra került elso harckocsi, az LK 11 tervezoje is.) 1934-ben készült el az L-10 jelu harckocsi mintapéldánya, amely a késobbi L-60-as típus számos külso és szerkezeti elemét magán hordozta. Az L-10 további fejlesztése két váltótalpas jármódú (kerék/lánc) harckocsin ~ Typ 30 és Typ 80 - folytatódott, míg a késobbi magyar változat alapját képezo L-60 (Strv. m133) változat 1934 tavaszára készült el. A Landsverk L-60 könnyu harckocsi 6,8 tonnás tömegét a 160 LE-s, hathengeres, vízhutéses motor 23,5 LE/t-ás igen kedvezo fajlagos motorteljesítménnyel épített úton 48 km/h sebességgel hajtotta, mely sebesség a harmincas évek elején kategóriájában igen elokelo helyezést szerzett számára. A harckocsi elonyei közé tartozott a páncélzat hegesztéses technikával történo illesztése, mely a szögecselt páncélzatúakkal szemben a kocsit a modem típusok sorába emelte. Igen kedvezo volt a harckocsitest kialakítása is az erosen döntött (30°) elso frontlemez, az oldallemezek 720-os döntése, valamint a viszonylag kicsiny magasság eredményeként. Az L-60 páncélzata elöl és oldalt 13, felül 6 mm volt. A viszonylag gyenge páncélzat tette lehetové a kis súlyú harckocsi gyors haladását és jó manoverezési képességét. A Landsverk-jármu különlegessége új kormányrendszere volt. A fékkaros irányváltoztatás helyett kormánykerékkel történt a kocsi irányítása. Egyben e rendszer volt okozója egyik hibájának: a lánctalpakat nem lehetett teljesen leállítani, így a jármu csak 8 méteres köríven tudott fordulni, derékszögben"sarkon" - nem. A járószerkezet oldalanként egy elso meghajtó, egy hátsó láncfeszíto kerékbol, 4 közepes méretu futó- és 2 felso tartógörgobol állt. Az egyszeru futómu jó menetteljesítményt tett lehetové, egyetlen gyengéje a nagyobb terhelés hatására sérülékeny torziós rugó volt. A harckocsi jó manoverezhetoségét a 40° -os lejtomászó, a 0,65 m-es lépcsomászó és az 1,50 m-es árokáthidaló képesség igazolta. Az egyszemélyes torony kör alapú, kúpos kiképzésu palásttal épült, két nagy nyílású oldalajtó:val, parancsnoki kupola nélkül. Fegyverzete 1 db 20 mm-es automata lövegbol és 1 db, ezzel párhuzamosított géppuskából állt. Loszerjavadalmazása: az ágyúhoz 300 gránát, a géppuskához 3000 db loszer. A megfigyelést és a célzást optikai berendezések segítették. A háromfos személyzetu, 4,61 m hosszú, 2,00 m széles és 1,85 m magas harckocsi üzemanyag-fogyasztása úton 110 liter/lOO km, így 250 literes benzintartályával hatótávolsága - úton - kb. 220 km volt. 41
Az osztrák tulajdonú L-60 harckocsit a próbák után visszaadták. Késobb megérkezett, a magyar kívánságok szerint részben módosított, eredeti svéd mintajármu. A H-004 rendszámmal nyilvántartott kocsi - némi tulajdonjogi vita után - a Honvédség birtokába került. Landsverk L-62 harckocsivadász Egy évvel az L-60-as harckocsi megvásárlása után, 1937 tavaszán újból Landskronába utazott a magyar ipari-katonai küldöttség, most az L-62 típusú harckocsivadász bemutató próbáira. A mindenre kiterjedo, alapos próbák kedvezo eredményei után a HM mintakocsit rendelt a Landsverk gyártói, a MAVAG pedig megvásárolta az L-62-es prototípusát és gyártási jogát. Ennek a prototípusnak kisebb átalakítása után került sor a magyar Nimród páncélos gépágyú sorozatgyártására. Bár az L-62 típusú, eredeti svéd harckocsivadász az L-60-as harckocsi módosított - hosszabb - alvázán épült, motorja, eroátviteli egységei, kormányszerkezete és futómurendszerének elve megegyezett elodjéével. Hasonló maradt hegesztéses gyártási technológiája is. A páncélvadász kocsiteknojének homloklemeze megtartotta 300-os dolési helyzetét, azonban a felépítmény elso része, mely a 230 cm átméroju tornyot hordozta, szélesebb és magasabb volt, mint a harckocsié. Ugyanakkor az oldalfalak nem befelé, hanem kifelé doltek. A nagy, felülrol nyitott torony oldalpalástja szabályos csonkakúp alakú volt, 650-ban döntött oldalfallal, 6-10 mm-es páncélzattal védve. Az elooldalán kissé megemelt toronypalást magassága 60 cm volt. A harcjármu egyetlen fegyverét, a 40 mm urméretu Bofors gépágyút a toronyalaplemezére telepítették, a cso alapállásban az elolapon kialakított nyílásba illeszkedett. Ajármu páncélvédettsége: mellso páncél 10-13 mm, oldal- és farpáncéll Omm, has- és tetopáncélzat 6 mm. A 10,5 tonnás önjáró gépágyú 155 LE-s motorjával 50 km/h maximális sebességgel közlekedett. Az eredeti svéd típus méretében kissé eltért a késobbi magyar változattól is. Hossza 5,32; szélessége 2,30; magassága 2,00 m volt. S bár az L-60-as futógörgoinéllOO mm-rel kisebb kerekeken futott, 35 cm-es hasmagassága azonos maradt. A svéd önjáró gépágyú személyzete 5 fo volt a magyar változat 6 fos kezeloszemélyzetével szemben. A megvásárolt mintakocsi - már a magyar kívánalmaknak megfeleloen - kismértékben eltért a svéd alaptípustÓl. Az elso homloklemezre szellozo nyílást és fényszóró-takarókúpot készítettek, egyúttal megszüntették
Landsverk L-60 (Strv. ml33)
42
Landsverk L-62
(Afutógörgok és a láncfeszítokerék-küllozet a valóságban csak a fele volt, a rajz a túloldaliakat is ábrázolja.)
az alsó homloklemezen lévo szerviznyílást és annak takaródobját. A tornyon nem szerelték fel a lövegcso védelmét szolgáló két függoleges védolemezt. Ugyancsak magyar kérésre a mintakocsit a gépágyú nélkül szállították. A mintakocsi tornyát a HTI tervei alapján átépítették: a toronypalást elöl magasabb lett, hátul egy toldalékkal megnyújtották és kiszélesítették. Így teremtettek a hatodik személy - a parancsnok - részére férohelyet. Beszerelték a Magyarországon gyártott Bofors gépágyút, az oldalára szerelt konzolra egy-egy íves védo lemezt erosítettek. Az így átalakított harcjármuvet 36/40 M Nimród páncélvadász és légvédelmi gépágyú elnevezéssel rendszeresítették. A mintakocsit H-005, késobb H-400 ideiglenes rendszámmallátták el. E kocsi alváz ának felhasználásával 1943-ban építették meg a Lehel páncélozott sebesü/t- és csapatszállító gépkocsi proto típusát. E prototípuson még szerepelt a H-004 rendszám. A jármu késobbi sorsa ismeretlen.
CSEHSZLOV ÁKIA Csehszlovákia az az ország, amelynek páncélostípusaihoz három módon - zsákmányként, vásárlás és közvetíto állam segítségével - jutott a Magyar Királyi Honvédség. A kárpátaljai, 1939. évi harccselekmények során 2 darab Lt-35 mintájú harckocsit és 1 Tatra páncélgépkocsit zsákmányolt a magyar hadsereg, melyeket késobb páncélosoktatás céljaira használtak. 1940-ben vásárlás útján került Magyarországra a T-21 harckocsi prototípusa, melynek továbbfejlesztett változata, a Turán közepes harckocsi a magyar páncéloserok legnagyobb számban gyártott típusa lett. 1942-ben a doni frontra induló 2. magyar hadsereg 30. harckocsiezredét pedig anémet Wehrmacht harcjármuveivel szerelték fel, melybol111 darab a Pz. 38(t) típusú - Skoda Lt. vz. 38 - csehszlovák tervezésu, könnyu harckocsi volt. A kétségtelenül csehszlovák eredetu harckocsi végül a magyar hadsereg által használt német páncélosok között került bemutatásra az alvázán kialakított Marder és Hetzer típusok közeli "rokonsága" miatt. A csere másik oka, hogy a magyar hadseregnek átadott G változat már német fejlesztés eredménye volt, tehát mindkét ország érintett volt a típus megépítésében. 8-II A (T-ll) könnyu harckocsi A Skoda Muvek szakemberei 1935-ben egy könnyu harckocsit fejlesztettek ki. A fejlesztés során az elso kísérleti példányokat 1936 nyarán próbálták ki, s a további módosítások után, 1937 és 1939 között a harckocsiból 428 darabot gyártottak. 43
A 10,5 tonnás harckocsi a harmincas évek végén számos tulajdonságával kiemelkedett kategóriájának harckocsijai közül. A4,90x2,06x2,37 m méretu harckocsi 8-25 mm-es páncélzatával, tágas küzdoterével, a Vickers cégtol átvett kisgörgos, külso rugózású futómuvével, forgótornyában 37 mm-es (Skoda UV vz. 34 tip) harckocsiágyúval, valamint a további két géppuskával a korszerií harckocsik közé tartozott. 120 LE-s Skoda T-11/0 mintájú, négyhengeres, vízhutéses motorja segítségével úton 34 km/h maximális sebességgel volt képes haladni, s egy feltöltés seI 120 km-t tudott megtenni. A harckocsi lejtomászó képessége 280, lépcsomászó képessége 0,8 m, gázlómélysége 0,3 m, árokáthidalási képessége 2,0 m volt. Szögecselt páncélfelépítménye viszont már az 1930-as évek közepén is túlhaladott megoldásnak számított. A Csehszlovák Köztársaság 1938-ra 298 darab T-ll - cseh típusjelzésén: Lt vz. 35 - harckocsival rendelkezett, késobb a szlovák hadsereg állományában 54 harckocsi volt. A Román Királyi Hadseregnek 1937 és 1939 között 126 darab T-ll-es - Romániában R-2 típusú - harckocsit adtak el, s 1938 nyarán két mintakocsit a szovjet hadsereg is kipróbált a kubinkai gyakorlótéren, esetleges vásárlási szándékkal. Csehország 1939. márciusi német megszállását követoen a cseh hadsereg páncélosai - közöttük 244 db T-ll-es - a németek kezébe kerültek, akik a harckocsikat kipróbálták, s mint használható típust Pz. Kpfw. 35 (tJ típusjelzéssel1941-ig alkalmazták a Wehrmacht páncéloseroiben. Az 1939-ben magyar kézre került két harckocsi története igen kalandos. Mindketto hadizsákmányként került a magyar honvédség állományába. Csehország német megszállása után a Skoda gyár és a szovjet partner között megszakadtak a harckocsik megvásárlására irányuló tárgyalások, így a szovjetek a két mintakocsit, Románián keresztül, vasúti szállítás sal Csehszlovákiába küldték vissza. A harckocsik 1939. március 14-én érték el az akkori csehszlovák határt Kárpátalján, éppen azon a napon, amikor fegyveres összecsapás robbant ki Magyarország és Szlovákia között. A Szovjetuniót megjárt két harckocsit a szlovákok azonnal hadrendbe állították, s másnap be is vetették. Az ütközet során az egyik T-11-est egy magyar páncéltöro löveg kilotte. A sérült harckocsi a magyar honvédség kezére jutott. A Szlovák Köztársaság megalakulása után, 1939. március 24-én Kárpátalján újabb fegyveres konfliktus tört ki a szlovák és a magyar csapatok között, melynek során Nagymihály község határában a magyar csapatok zsákmányul ejtettek egy T-ll mintájú szériakocsit. A két zsákmányolt harckocsit a HTI-be szállították, ahol a kocsikat alapos vizsgálat alá vetették. A magyar katonai szakértok a harckocsit megfelelonek tartották a magyar hadsereg részére, ezért a HM felkérte a Skoda Muveket a két jármu kijavítására. A javításokat 1939 októberében a Skoda Gyárban elvégezték. Miután idoközben Magyarország megvásárolta a Skoda T-21 típusú harckocsijának licenciáját, a gyár a javítást ingyen végezte el. A két jármu 1940. szeptember 5-én érkezett vissza Magyarországra, ahol 1941 januárja és márciusa között csapatpróbán vizsgálták az immár kijavított harckocsikat. A próbák alapján a kocsikat T-35 típusjellel rendszeresítették, és IH-406 és IH-407 (cseh nyilvántartási számuk: 13673 és 13903) rendszámmal a magyar hadsereg állományába felvették. A kocsik az esztergomi páncélos iskolába kerültek, gyakorlókocsiként. A nyilvántartásokban 1943-ig szerepeltek, késobbi sorsuk ismeretlen. S-II C - Skoda T-21 közepes harckocsi A magyar honvédség könnyu harckocsival történo ellátásának gondja a Toldi harckocsi gyártás ával megoldódni látszott. A magyar fejlesztésu V 4 típu st nem tartották a hadsereg számára megfelelonek, fejlesztését leállították, így közepes harckocsi nem állt a páncélos fegyvernem rendelkezésére. Ezért 1939 tavaszán a honvédség képviseloi több országban tettek kísérletet közepes harckocsi beszerzésére. Tárgyalások folytak a svéd Landsverk gyárral a Lago típusú harckocsi megvételérol, 1939 áprilisában a magyar katonai küldöttség Németországban tárgyalt 180 db közepes harckocsi 27 millió márkáért történo megvásárlásáról, majd megbeszéléseket folytattak az olasz partnerrel is az M 11/39 típus megvásárlásáról. Ugyancsak 1939-benjutott egy csehszlovák típus (T-ll) magyar kézre, melyet a katonai szakértok megfelelonek tartottak a honvédség részére. Egyetlen tárgyalás sem hozott azonban eredményt; a Lago és az olasz M ll/39-es típu st a katonai szakértok nem találták megfelelonek, Németország pedig elzárkózott a Pz. IV típus eladásától, és az idoközben ném et irányítás alá került Skoda gyárnak is megtiltották a német hadseregben rendszeresített típusok, közöttük a T-lJ, külföldi eladását. (Az utóbbi típus tilalmát késobb feloldották, és a Skoda Muvek exportálhatott minden befejezetlen példányt.) 44
Pz. Kpfw. 35(t) (S-II
A-
S-II C Skoda T-21
45
A Skoda Muvek igazgatója 1939. októberi magyarországi látogatása során bemutatta azoknak a harckocsiknak a listáját, amelyeket a németek eladásra engedélyeztek. Ezek között szerepelt aT-21 típusú közepes harckocsi is, melynek egyetlen proto típusát még megépítették, de anémet megszállás után fejlesztését leállították. Magyar kérésre 1940-ben a honvédség és a hadiüzemek képviseloi részére Pilsenben bemutató keretében próbákat tartottak a prototípussal. A próbák eredményei után Vaclav Fiegl, a Skoda gyár igazgatója megállapodott a magyar képviselokkel180 harckocsi eladásáról vagy a licenc átadásáról. A HT! a gyártási jog megvételét szorgalmazta. A kedvezo döntés megszületése után, 1940 áprilisában Korbuly János, a WM muszaki igazgatója Pilsenbe utazott katonai küldöttséggel, amely nyomán a HM megkötötte a megállapodást: ennek értelmében a prototípust, valamint a gyártási jogot a magyar fél megvásárolta. A HTI 1940. június 10. és 20. között a prototípus sal Magyarországon komoly csapatpróbát tartott, ahol meghatároztáka harckocsival kapcsolatos átalakítási kívánalmakat. A fobb változtatások a fegyverzet cseréjében, a páncélzat erosítésében, a torony alakjának megváltoztatásában, a forgatható parancsnoki kupola rögzítésében, valamint a kezeloszemélyzet 5 fore történo kiegészítésében öltöttek testet. Az elso átépített prototípus 1941. júniusára elkészült, de ettol kezdve már Turán néven, magyar típusként történt a gyártása. A Magyarország által megvásárolt eredeti prototípus, az S-11 C (v 4 H CKD) az 1937-ben elkészült SP-II b típus továbbfejlesztett változata volt. Az 5,56x2,45x2,37 m méretu, 16,5 tonnás harckocsi 240 LE-s Skoda motorjával50 kmlh sebességgel volt képes úton haladni, s hatótávolsága elérte a 180 km távolságot. Vickers-jellegu, eléggé bonyolultjárószerkezete - oldalanként egy elso láncfeszíto, egy páros ütközokerék, két konzolon elhelyezkedo 2x4 ikerkerekes futógörgo, a hátsó meghajtókerék, végül a 4 duplakerekes visszafutó görgo - viszonylag jó terepjáró képességgel rendelkezett. A 0,58 kp/cm2 fajlagos talajnyomású harckocsi 400-os lejtomászó, 0,80 m lépcsomászó, 0,90 m gázlóképességéveI és 2,20 m árokáthidalási eredményével megfelelo akadályleküzdo képességgel rendelkezett. A 30 mm-es homlok-, a 25 mm-es oldal- és farlemez, a 10 mm vastagságú teto- és fenéklemez 1939-ben még megfelelonek volt tekintheto, de a közel függoleges helyzetu páncéllemezei szögecselt rögzítéséveI nem tartozott a korszeru harckocsik közé. A harckocsi tornya csaknem függoleges helyzetu téglalapokkal határolt szögletes építmény volt, hátul csúcsban találkozó két oldallappal, felülrollesíkozott toronyvéggel. A parancsnoki kupola forgatható volt, a toronyba történo bejutás csupán ennek felso nyílásán volt lehetséges, miután a tornyon oldalt búvónyílás nem készült. A harckocsi fegyverzete 1 db 4,7 cm kaliberu Skoda A II típusú harckocsiágyú, 80 darab loszerkiszabattaI. A fo fegyveren kívül a toronyban és a harckocsitest homloklemezén elhelyezett 1-1 VZ. 37 típusú géppuskával a kor kívánalmainak megfelelo tuzerot biztosított. A T-21-es harckocsi futómuvének hibái, a szegecselt páncélzat negatívuma mellett néhány igen korszeru részegységgel rendelkezett, melyekkel szárnos kortársát megelozte. Így a surített levegovel muködo tengelykapcsoló, a pneumatikus kormány- és fékrendszer a korszerubb típusok közé emelte. A hazánkba érkezett mintajármu 4 fos személyzetét a késobbi magyar szériajármuveken 5 fore egészítették ki. Összességében: aT-21 páncélvédettségét, tuzerejét megjelenése idején kielégítonek lehetett tekinteni, de a magyar Turán változatának hadrendbe állításakor már nem volt korszeru. OA vz. 30 Tatra T-72 páncélgépkocsi A Tatra Autógyárban 1926-ban kezdodött el egy 6x6 kerékképletu, háromtengelyes terepjáró páncélgépkocsi tervezése. 1927-re elkészült az elso - Tatra 26 típusjelu - prototípus. A továbbfejlesztett Tatra 26/30 mintajármuvel 1930 decemberében kezdodtek el a csapatpróbák. Az egyszeru páncélfelépítményu, 3-6 mm-es páncélzattal védett jármu tágas küzdotere 3 fonyi személyzetnek nyújtott megfelelo elhelyezést. A 2,78 tonnás, 4,02xl,52x2,02 m méretu harcjármu, 32 LE-s motorja 60 kmlh haladási sebességet tett lehetové. Hatótávolsága 300 km, fegyverzete 2 darab könnyu géppuska (vz. 36) volt, egyik a forgatható toronyban, másik a homlokfal baloldalán. Egy további - tartalék - géppuskát is rendszeresítettek a kocsihoz. Apáncélgépkocsit 46
golyóbiztos gumiabroncsokkal
szerelték fel.
A csapatpróbánjó eredményt elért páncélgépkocsiból a csehszlovák hadügyminisztérium a hadsereg részére egy kis sorozat megépítését rendelte meg. Az elso 6 kocsi 1934. április 9-ére készült el. Abevált páncéljármubol a csehszlovák hadsereg további 49 darabot rendelt meg, melyeket a Tatra gyár 1935-ben adott át. Csehszlovákia német megszállása után az 55 páncélgépkocsibó123 darab a Wehrmacht állományába került, a Szlovák Köztársaság hadseregében 18 kocsi maradt. Románia 9, Magyarország 1 db Tatra T 72-es jármuvet zsákmányolt. A no. 13326 rendszámú csehszlovák páncélgépkocsi 1939. január 6-án a kárpátaljai Munkácson lezajlott csehszlovák-magyar fegyveres összecsapás során került a magyar csapatok birtokába. A csehszlovák erok támadást indítottak a magyar csapatok ellen. A cseh gyalogságot 3 páncélgépkocsi támogatta. A parancsnoki páncéljármuvet a magyar gyalogosok kézigránátköteggel megállították. Az álló kocsi motorházára felugorva, Rozs fohadnagy (térképhelyesbíto) a vezeto látrésén belott. Ugyanakkor a toronyban tartózkodó Vanek Jindrik cseh ormester a géppuskával fejbe lotte Rozs fohadnagyot. Az élen haladó Tatra páncélkocsi továbbhaladt. A magyar csapatok ellentámadása elol a cseh jármu az úton megfordulva igyekezett visszavonulni, de aj eges útfelületen megcsúszott és az árokban megfeneklett. A kocsi személyzete elmenekült, a páncélkocsi hátramaradt. A zsákmányolt páncéljármuvet a magyar csapatok elszállították, majd a füleki katonai gyakorlótéren kipróbálták. Késobb Budapestre, a HTI-be szállították, ahol alapos muszaki vizsgálatokat végeztek a páncéljármuvön. A Tatra páncélautót elobb A-955 ideiglenes, késobb P-18 rendszámmal ellátva 72130 LE páncélgépkocsi típusjellel rendszeresítették. Abevizsgált páncéljármu a 2. lovasdandár páncélgépkocsi-századába került, ahol 1941-ig oktatójármuként szolgált.
Tatra 72 OA
VZ.
30
47
FRANCIAORSZÁG A francia harckocsitípusokból kevés állt a magyar honvédség szolgálatában. A 20-25 harcjármu mindegyike német "közvetítéssel" jutott a magyar hadsereg birtokába, részben közvetett, részben közvetlen átadással. Közvetett úton, de alapjában a ném et hadsereg játszott meghatározó szerepet abban, hogy az elso francia gyártmányú harckocsik magyar kézbe kerüljenek. 1939 szeptemberében a Wehrmacht eroi elol menekülve érkezett hazánkba a lengyel hadsereg 3 db Renault R 35-ös harckocsija. Közvetlenül viszont a német hadsereg zsákmányanyagából a fronton átadott francia harckocsik képezték a magyar megszálló és biztosító alakulatok külföldi gyártmányú harcjármuveinek keretét, melynek során Hotchkiss és Som ua harckocsik, s néhány UE lánctalpas vontatójármu jutott a honvédség birtokába. Renault R 35 könnyu harckocsi Az elso világháborús Renault M-17 /18 típusú harckocsi továbbfejlesztése során 1933-tól folytak kísérletek egy könnyu, gyalogságot támogató harcjármu kialakítására. A Renault cég által kifejlesztett R 35 típusú harckocsik 1935-ben kerültek a francia hadsereg állományába; 1939. szeptember l-ig 1074, 1940-ig további 541, összesen mintegy 1600 darab R 35-ös könnyu harckocsit gyártottak. Ebbol amennyiségbol 40 darabot Romániába, 50 darabot Jugoszláviába, 100 példányt Törökországba és 50 harckocsit Lengyelországba exportáltak. A német támadás elott a francia hadseregben mintegy 1100 db R 35-ös állt szolgálatban, ezekbol 850 harckocsit sértetlenül zsákmányoltak a ném et csapatok. Közülük 100 darabot az olasz, 40 darabot a bolgár hadseregnek adtak át, a maradék állomány egy részét a Wehrmacht páncéloscsapatainál változtatás nélkül alkalmazták, más részüket átépítve, alvázukra löveg es felépítményt telepítve, önjáró lövegként sorolták a hadrendbe. A németek az R 35-ös alaptípust Pz. Kpfw. 35 R(f) 731 (f) típusjellel használták, s még 1945-ben is szolgált 6 darab a hadseregben. A kicsiny - 4,00xl,85x2,10 m méretu, 9,8 tonna tömegu, részben öntési technológiával épült - könnyu harckocsi 82 LE-s motorja segítségével igen lassan, 19 km/h sebességgel tudott csak haladni. Hatótávolsága 138 km, fajlagos talajnyomása 0,86 kp/cm2 volt. A harckocsitest páncélvédettsége elöl 45 mm, az APX-R egyszemélyes öntött torony páncélzata elöl 45, oldalt és hátul 40 mm vastagságú volt. A tornyon nem volt parancsnoki kupola, helyette félgömb alakú fejvédet alkalmaztak. Az öntött torony egy érintoleges találat esetén keletkezo anyagrezgés miatt harangszeru zúgást fejtett ki, ami a bent tartózkodó kezelore kibírhatatlan hatással járt. A toronyban helyezték el a harckocsi fegyverzetét: 1 db 3,7 cm urméretu SA 1918 mintájú, rövid csövu (Ll21) harckocsiágyút és 1 db 7,5 mm urméretu géppuskát. A rövid csövu ágyú a német harckocsik ellen hatástalan volt, így párviadalban német ellenfelükkel szemben mindig alulmaradtak. Az azonos tornyot vis elo R 35-öst és a hozzá nagyon hasonló H 35/39 típusokat az alábbi jegyek alapján lehetett megkülönböztetni. Az R 35-ös vezetoülése, illetve figyelonyílása a kocsi baloldalán épült, a páncéltesten hátul két ajtó volt, a kipufogócso a farlemezbol indult. Legjobban szembetuno ismertetojele a futómu volt: a páronként rugótekerccsel összekötött futógörgobol a két páron kívül elöl fél pár volt szerelve, a hátsó láncvezeto kerék alsó állásban, majdnem a talajt érintve muködött. A három visszafutógörgo mindkét típusnál azonos, és mindkét típusra felszerelheto volt a farok-csúszó szerkezet. A lengyel hadseregnek eladott 50 darab R 35 típusú harckocsiból1939 szeptemberében a ném et hadsereg támadása elol menekülo lengyel alakulatok három darabot a magyar hatóságoknak adtak át a lengyel-magyar határon. A három harckocsi a magyar hadsereg állományába került, azokat IH-390, IH-393, IH-394 rendszámmal ellátva a csapatoknál kiképzojármuként használták. A harckocsik eredeti lengyel nyilvántartási számai: 50-947, 51-004, 50-971. Hotchkiss H 35 és H 39 könnyu harckocsi A francia hadsereg páncélosalakulatai részére a Hotchkiss üzem által gyártott könnyu harckocsi, aH 35, illetve ennek továbbfejlesztett változatai bár néhány jellemzojükkel megelozték a Renault cég konstrukcióját, ugyanakkor megtartották annak legfobb hibáit. A két fo hiba a kezelolétszámban és a harckocsiágyú kis hatásfokában öltött testet. A kétfonyi személyzet - az egyik a vezeto - nem volt képes harchelyzetben gyorsan elvégezni a felderítés-célzás-ágyúkezelés tevékenységet, és a rövid csövu, 3,7 cm kaliberu harckocsiágyú kis kezdosebességu lövedékei hatástalanok voltak a német páncélosok ellen. 48
AH 35 típusú harckocsi 22 cm-rel hosszabb volt, mint az R 35-ös (4,22 m), magassága a megegyezo toronymodell (APX-R) miatt azonos volt (2,14 m), szélessége is megegyezett (1,85 m) Renault társáéval. A Hotchkiss 35-ös típus és a késobbi H 39/40-es modell külso megjelenésében azonos volt, csupán a tömeg, a páncélzat vastagsága, a vonóero és a sebesség mutatóiban tértek el egymástól. AH 35 11,4 tonna, aH 39 12 tonna tömegÜ volt. A könnyebb jármÜ páncélzata 22-34 mm, késobbi változata 22-45 mm erosségÜ páncélzattal bírt. A 75 LE-s H 35-ös 28 km/h, aH 39 típus 120 LE-s motorjával 36 km/h maximális sebességgel haladt. A 35-ös 180 literes üzemanyagtartályával129 km, míg a 39-es 207 literes tankjával150 km hatótávolsággal elozte meg korábbi változatát.
Renault R 35
Hotchkiss H 35
49
A harckocsitest csaknem valamennyi eleme, a torony egésze öntött technológiával készült. Az R 35-östol eltéroen a vezetoülés a jobb oldalra került, a motortér fedolemeze hátrafelé lej tett, a kipufogó kimeneti nyílása a kocsi bal oldalára került. Eltérést mutatott a járószerkezet is: aH 35/H 39 oldalanként három pár, rugókötegekkel összekötött futógörgovel rendelkezett, a hátsó láncvezeto kerék felso állásban muködött. A két változatba a 3,7 cm kaliberu, rövid csövu (L/21) SA 1918 típusÚ harckocsiágyÚt és egy 7,5 mm urméretu géppuskát szereltek. AH 35 prototípusa 1934-ben készült el, javított változatát 1938-tól gyártották. Elobbibol 1936 és 1938 között 680 darab, aH 39 típusból 40 darab épült. Franciaország kapitulációja után a ném et csapatok mintegy 600 db H 35/H 39 típusÚ harckocsit zsákmányoltak, illetve állítottak a Wehrmacht szolgálatába. A ném et hadsereg a H 39-es típust H 38 típusjelzéssel - Pz. Kpfw. H 35/38(/), 734(/) - használta. 1944. december 31-én még 29 db H 38-as szerepelt a német hadrendben. A magyar hadsereg megszálló és hadtápÚtvonalat biztosító alakulatai 1942-ben Ukrajnában a német hadsereg állományából 11 darab (más források szerint 15 db) H 35/39 típusÚ torony nélküli harckocsit kaptak. Parancsnok: László József százados. (A háborÚ végén szovjet fogságba került; további sorsa máig ismeretlen.) Ezekbol szervezodött a 101. önálló harckocsiszázad, amely az utánpótlási Útvonalakat biztosította a partizántámadások ellen. A gerillaháború során 9 harckocsit vesztett az alakulat, a század megmaradt állománya a szovjet csapatok 1943-as tavaszi támadása során semmisült meg. Az átadott francia eredetu harckocsik - egyes források szerint - a H-038-H-048 (11 db) magyar rendszámokat kapták, és egy korabeli haditudósító-film tanÚsága szerint a három színu magyar hadijellel ellátva kerültek bevetésre. Somua S 35 közepes harckocsi A francia hadseregben 1936-ban rendszeresített Somua 35 s harckocsi megjelenésének elso éveiben nemcsak saját hazájában, de Európa-szerte az egyik legjobb közepes páncélos volt. A 20 tonnás harcjármu öntött technológiával készült páncélteste és tornya 40-50 mm-es páncélzattal védte a háromfonyi kezeloszemélyzetet. A maga korában igen gyors harckocsi 190 LE-s motorjával40-45 km/h maximális sebességre volt képes, 410 literes üzemanyagtartály ával 260 km-es hatótávolsággal rendelkezett. Kedvezo volt a jármu 0,75 kp/cm2 fajlagos talaj nyomása is, ez kedvezotlen terepviszonyok között is biztosította manoverezési képességét. Az öntött A.PX 1 CE típusú toronyba volt beépítve a tank fegyverzete: 1 db 4,7 cm urméretu, SA 35 típusú, hosszú csövu (L/32) harckocsiágyÚ és egy vele párhuzamosított 7,5 mm-es géppuska. A 4,7 cm kaliberu harckocsilöveg korának valamennyi típusú páncélosellenfele megsemmisítésére képes volt. Az egyetlen - egyben csaknem minden korabeli francia típusnál visszatéro - hiba a téves en megállapított kezelolétszámból adódott. A parancsnokra oly sok feladat hárult - megfigyelés, irányítás, célzás és lövegkezelés -, hogy harci körülmények között nem volt képes parancsnoki teendoit hatékonyan megoldani. Bár a toronyra már felszerelték a parancsnoki kupolát, és ezzel a megfigyelés lehetosége bovült, a töltés és az egyéb mechanikus tevékenységek nem hagytak kello idot a megfigyelésre. Különleges volt a harckocsi járószerkezete is: a meghajtó- és vezetokerék mellett a 2x4-es egységbe foglalt futógörgon kívül elöl még egy, a többitol különálló futógörgo is volt. A lánc felso vezetését 2 kisméretu visszafutógörgo biztosította. Az egész futómurendszert külso védoburkolattal látták el. A harckocsi prototípusa, a Somua A C-3 1934-ben készült el, 1935-ben indult a sorozatgyártás; 1936 és 1940 között kb. 450 db S 35 típus készült, 1940-ben egy kis szériát már 220 LE-s dízelmotorral gyártottak. 1940-ben a német hadsereg 297 harckocsit zsákmányolt, melyekbol 1941-ben az olasz hadseregnek 32, 1942-ben Bulgáriának 6, Magyarországnak 2 db S 35-ös harckocsit adtak át. Anémet páncéloseroknél a S 35 típus egy részét változtatás nélkül alkalmazták, más részüket különféle felépítményekkelparancsnoki (rádiós), loszerszállító, páncélozott vontató, önjáró löveg és páncélvadász, iskolakocsi - használták. Még 1945-ben is egy-két S 35-ös a Wehrmacht szolgálatában állt. A magyar megszálló hadsereg 1942 oszén, Ukrajnában kapott 2 db Somua 35 közepes harckocsit anémet hadseregtol. A kocsikat a 101. önálló harckocsiszázad H 38-as típusÚ harckocsikból álló könnyuharckocsiegységénél parancsnoki jármuként használták. Magyar rendszámaik: H-035, H-034. A partizánokkal vívott összecsapások során a harckocsik megsemmisültek. 50
Somua S 35
Renault VE
51
Renault VE páncélozott loszerszállító gépjármu A harmincas évek elején a francia gyalogság fegyverzetének korszerusítése keretében a Renault, a Lati! és a Citroen Muvek kisméretu, páncélozott, lánctalpas szállító-vontató jármu kifejlesztésén dolgozott. A jármu az ebben az idoben Európa-szerte igen kedvelt Carden-Loyd kisharckocsi francia változataként épült. A három vezeto francia hadiüzem mintajármuvei közül a Renau/t gyár prototípus a került sorozatgyártásra. A csupán 3,3 tonnás jármu 400 kg hasznos terhet, egy páncélozott - szintén hernyótalpas - utánfutóval további 500 kg szállítmányt volt képes úton-terepen továbbítani a harcoló alakulatoknak. A kétfonyi személyzetet páncélozott felépítmény védte a gyalogsági fegyverek tüzétol, melynek páncélvastagsága a frontlemezen 9 mm volt. A kezelok fejét félgömb alakú fejvéd oltalmazta. A négyhengeres Renau/t motor 38 LE-t teljesített. A futómu, az angol Carden-Loyd továbbfejlesztett változata 3 pár kisméretu futógörgobol, meghajtó és láncfeszíto kerékbol és 2 db kis visszafutógörgobol állt. Az utánfutó oldalanként 2-2 nagyobb méretÜ futógörgovel rendelkezett. A franciaországi hadjárat során a Wehrmacht szárnos lánctalpas harcjármuvet - közöttük UE loszerszállító kisharckocsit - zsákmányolt. A német kézre jutott UE harcjármuveket (ném et jelölésén: 630(f)) a rendeltetésszeru loszerszállítás mellett parancsnoki változatban, repülotéri biztosító harcjármÜként, rádiós harckocsiként és egy változatát 3,7 cm-es önjáró páncélvadászjármuként is alkalmazták. A magyar honvédség 1942-43-ban kapott a zsákmányanyagból néhány UE vontatót. A kisszámú (4-5 db) páncélozott harcjármuvet a magyar alakulatok vontatóként alkalmazták. Egy korabeli haditudósító-filmen két jármu szerepel.
LENGYELORSZÁG A lengyel gyártású harcjármuvek száma elenyészo a magyar páncéloserok állományában. Bár a lengyel hadsereg által Magyarországon leadott harckocsik között 3 db közepes harckocsi is szerepelt, valójában lengyel eredetu harceszköz csupán a Carden-Loyd angol típus lengyel változata, a TK kisharckocsi volt, ugyanis az R 35-ös harckocsi importból származott, így ismertetése is a francia típusok között szerepel. A 16 darab TK-3, illetve TKS kisharckocsit - a 3 db R 35 könnyu harckocsival egy idoben - 1939 oszén a német hadsereg elol visszavonuló lengyel alakulatok adták le a határon a magyar hadsereg megbízottainak. A kisharckocsikat a honvédség kiképzési célokra használta. TK/TKS kis harckocsi Lengyelország 1929-ben 16 darab Carden-Loyd kisharckocsit vásárolt Angliától, majd megvette a kocsi gyártási jogát is. Már a vásárlás évében megkezdodött az URSUS Autógyárban a tervezomunka egy korszerubb lengyel változat megépítésére. Az angol alapváltozaton a kétfonyi személyzet fejét csak fejvédo kupolával védték, a lengyel változatnál a kezelok védelmére nagyobb, jobban páncélozott, zárt felépítményt terveztek. Ajobb megfigyelés céljára új típusú periszkópokat építettek be. Egyúttal korszerusítették a futómuvet is; az elso meghajtó-, a hátsó láncvezeto kerék mellett oldalanként 2x2, közös rugón muködo futógörgo, valamint a 4 visszafutógörgo alkotta egyszerÜ járószerkezet kedvezo menetteljesítményt lett lehetové. A kisharckocsi elso változata, a TK-l típus volt. Az 1,75 t tömegÜ, 3 mm-es páncélzattal ellátott jármuvet a 22,5 LE-s Ford T motorral, a TK-2 változatot 40 LE-s motorral gyártották. A jármu fegyverzete 1 db 7,9 mm urméretu Hotchkiss-géppuska, a felépítmény jobb oldalán beépítve. 1930-ban elkészült a továbbfejlesztett TK-3 (Modell 31) változat, melybo1300 db készült. A 2,43 tonnás, 2,58x1,78x1,32 m méretu, 0,30 m hasmagasságújármu fajlagos talajnyomása 0,56 kp/cm2 volt. Négyhengeres Ford A típusú 40 LE teljesítményu motorja úton 46 krn/h legnagyobb sebességet tett elérhetové, üzemanyagtankja 200 km megtételét biztosította. Akisharckocsi páncélzata 3-8 mm, fegyverzete 1 db 7,92 mm-es géppuska volt. 1933-ban készült el a végso, a TKS modell, melybol a hadsereg 1933-34-ben 390 darabot kapott. A TKS típus páncélvédettsége 3-10 mm, tömege 2,74 t, lépcsomászó képessége 0,45 m, gázlóképessége 0,50 m, árokáthidaló képessége 1,00 m volt. A harckocsiba 42 LE-s Polski-FIAT motort szereltek, mely 40 km/h végsebességet és 180 km hatótávot tett lehetové. A harmincas évek második felében kísérleteket folytattak páncéltöro ágyú beépítés ére, valamint forgótornyos változat kialakítására is, de eredménytelenül. 52
TK-3
TKS
53
A német-lengyel háború kitörésekor, 1939 szeptemberében a lengyel hadsereg 450 darab TKJTKS típusú kisharckocsival rendelkezett, azonban ezek anémet harckocsikkal szemben esélytelenül harcoltak. A német hadsereg számos TK kisharckocsit zsákmányolt, melyeket felderítési és vontatási célokra használtak. A ném et csapatok elol visszavonuló lengyel alakulatok 16 db TKJTKS típusú harcjármuvet magyar területen adtak le. A kocsik muszaki bevizsgálása után a kisharckocsik a magyar páncélosalakulatokhoz kerültek, ahol azokat oktatási célokra alkalmazták. A magyar rendszám ok mellett ismertek a harckocsik lengyel nyilvántartási számai is. 9 db TK-3 típus: IH-382 (w 01-768), IH-384 (w 03-923), IH-385 (w 03-362), IH-388 (w 02-738), IH-395 (w 01-841), IH-396 (w 03-330), IH-397 (w 01-089), IH-398 (w 02-552), IH-399 (w 02-470); 7 db TKS típus: IH-381 (w 04-107), IH-383 (w 03-893), IH-386 (w 03-386), IH-387 (w 03-246), IH-389 (w 03-292), IH-391 (w 03-586), IH-392 (w 02-754). Az idoközben elavult jármuveket selejtezték.
NAGY-BRITANNIA A magyar honvédség tulajdonában angol gyártmányú páncélozott harcjármu jóformán mutatóban is alig fordult elo; összesen két típus 2-2 darabja került Magyarországra. Az elso két páncélgépkocsi 1928-ban, vásárlás útján érkezett hazánkba. Formálisan nem is a honvédség, hanem a rendorség tulajdonában volt, s ott egy álcázott katonai kiképzo egység, a RUISK használta. A másik két harcjármu - 2 db Valentine harckocsi - pedig a szovjet csapatoknak Nagy-Britanniából küldött haditámogatás harceszközeként került a frontra, s ott késobb hadizsákmányként jutott magyar kézre. Katonai felhasználásuk is csupán muszaki átvizsgálásból és kiképzojármuként történo használatból állt. 29, M Vickers páncélgépkocsi Az 1920-as évek elején több ország hadiipara kísérletezett a harcjármuvek tökéletesítésén. Acél: keréken gyorsan haladni képes, lánctalpon terepjáró képességgel rendelkezo - sok esetben, további célkituzésként - úszó harcjármu kifejlesztése volt.
••
.o •
.. O', ... ...
.
.. •.
..
. '1' • e •• - .. -
.
29. M Vickers
54
Angliában a kísérletekre a kéttengelyes, a maga korában korszeru építésunek számító, igen gyors - úton 60 km/h sebességu - félgömb alakú, forgatható tornyában két géppuskával felszerelt Vickers páncélgépkocsit választották. A négykerekes jármu két oldalára lánctalpas futómuvet erosítettek, melyet terepmenetben leengedtek úgy, hogy a négy futókerék a talajt nem érintette. A lánctalpas járómu teljesen fuggetlen volt a futókerekektol, külön meghajtórendszere és oldalanként három pár futógörgoje volt. (A svéd Landsverk, illetve a cseh Skoda gyár váltótalpas jármuvei fordított rendszeruek voltak; lánc talp volt az állandó járószerkezet, a felhúzott 4 futókereket esetenként leengedték, épített úton. A magyar V-4 és az amerikai Christie harckocsi még egyszerubben oldotta meg a váltótalpas jármódot: a harckocsi kerékrendszerére terepmenetben felhelyezték a lánctalpat. ) A váltótalpas jármuszerkezetek azonban nem bizonyultak használhatóknak bonyolult szerkezetük és a jármód váltásának hosszú idot igénylo munkája miatt. Az angol Vickers jármu sem váltotta be a hozzá fuzött reményeket, a brit hadsereg nem állította hadrendjébe. A trianoni fegyverkorlátozási tilalommal sújtott Magyarország az 1920-as években nem juthatott korszeru nehézfegyverzethez, noha apáncélosfegyvernem megteremtéséhez égetoen szüksége lett volna páncélozott jármuvekre. A teher- és személygépkocsik alvázára épített utánzatok nem rendelkeztek harcértékkel. Mindezért fogadta el nagy örömmel a hadügyi tárca az angolok eladási ajánlatát két páncélgépkocsira. Az elso világháború befejezése után, 1928-ban elso ízben kapott engedélyt a Magyar Királyi Rendorség harcjármu legális vásárlására karhatalmi célokra. Azonban a 2 db Vickers páncélkocsi lánc talpas futómuvét nem adták el Magyarországnak, s végül egy valójában elavult, gyenge páncélzatú fegyvertelen harcjármu került a RUISK állományába. Így Magyarország ezúton sem jutott katonai szempontból megfelelo harceszközhöz. A 4,85 t tömegu, 5-7 mm-es páncélzattal rendelkezo jármu 50 LE-s motorja segítségével épített úton 60 km/h maximális és 32 kmlh átlagos sebességgel volt képes haladni, 93 literes benzintankjávall92 km-t tudott újratöltés nélkül megtenni. Az 5,02 m hosszú, 1,87 m széles, 2,58 m magas jármu félgömb alakú tornyán két géppuska részére volt kilövonyílás, azonban magyar használatban csak egy 7/12 M Schwarz/ose géppuska volt rendszeresítve. A Vickers páncélgépkocsi kezeloszemélyzete 4 fo volt. A RUISK tulajdonába került páncélgépkocsikat 1929 végétol kiképzési és karhatalmi feladatokra alkalmazták. A két páncélkocsit P-1 és P-2 rendszámmal tartották nyilván. Az elavult harcjármuveket a harmincas évek végén selejtezték.
29. M Crossley
55
29. M Crossley páncélgépkocsi A magyar hadvezetés az igényeinek megfelelo kész páncélgépkocsikhoz külfcildrol sem juthatott hozzá, ezért elhatározta, hogy ismét nehéz teherautók alvázán alapuló páncéljármuvek önálló fejlesztésével oldja meg ezt a problémát. Az angol Crossley cég háromtengelyes, hatkereku alvázkonstrukcióját találták a legmegfelelobbnek erre a célra. Úgy vélték, hogy a hat kerék lehetové teszi a jármu terepen való használhatóságát. A honvédség által 1928-ban rendelt két alvázra a felépítményt a Diósgyori Al/ami Gépgyár készítette el. Ugyancsak itt végezték el a páncélozást, amely a személyzetnek a gyalogsági acélmagvas lövedékek ellen 60 m távolságig védelmet nyújtott. A páncéljármu fegyverzetéhez két géppuska tartozott, az egyiket a vezeto baloldalán, a másikat a gépkocsi tetején lévo, Vickers típusú forgótoronyban helyezték el. A jármu azonban nem elégítette ki a katonai követelményeket. Az alváz erosebb páncélzatot nem bírt el, ezenkívül nem volt lehetoség a katonai páncélgépkocsiktói ebben az idoben megkívánt "elore-hátra" vezetohelyek kialakítására. Mindezek után a két prototípust nem követték újabb megrendelések. Az elkészült két mintapéldány a Rendorújonc Iskola állományába került, ahol az 1930-as évek elején kiképzési és karhatalmi feladatokon túl rádiós páncélgépkocsiként is használták. P-3 és P-4 rendszámmal a korabeli besorolásban szerepelnek is. AP - 3 - Jeszenszky Jeno százados tervei szerint - rádiós páncélgépkocsiként is muködött. Valentine III közepes harckocsi Az 1938-ban elkészült Valentine harckocsi prototípusa - a Vickers-Armstrong konstrukció jegyeit hordozó közepes harckocsik továbbfejlesztéseként jelent meg a brit arzenálban. Két javított válkorábbi Cruiser típusjelu változatot rendelt. tozata után (Typ A-9 és A-lO), 1939-ben a brit hadügyi tárca 275 db Valentine Az egyszeru, olcsóbb és kevesebb munkát igénylo típus II fejlesztési változatából az angol hadiipar 1940 májusától1944-ig 6855 darabot állított elo. A gyártásba bekapcsolódott Kanada is, ahol 1420 db Valentine 111 harckocsit építettek. Ezek közül az utolsó szériák már dízelmotorral készültek. A kezdetben 3 fos kezelo személyzetet a Mk. 111 és Mk. IV típusokon 4 fore emelték, azonban az 1941 végén kialakított új változatnál - a nagyobb méretu, 57 mm urméretu löveg beszerelése után - a toronyszemélyzet létszámát ismét 2 fore csökkentették. A 16,25 tonnás Valentine 111 gyártás ának évében az eros páncélzatú harckocsik közé tartozott; a felépítmény elso és oldalfalai 60 mm, a páncéltekno frontlemeze 30 mm, a torony elöl és oldalt 60, felülrol 20 mm-es páncélzattal rendelkezett. Az 5,4lx2,63x2,02 m méretu harckocsi 131 LE-s motorjáva124 km/h sebességgel haladt, egy feltöltéssei 177 km távolság megtételére volt képes.
l-II
II
Val en tine III
56
A harckocsi fegyverzete: kezdetben 40 mm, késobbi változatában 75 mm urméretu, hosszú csövu (L/50) harckocsiágyú, 97 db loszer-javadalmazással. A fofegyverzet mellett 1 db 7,92 mm-es és 1 db 7,7 mm urméretu géppuskával volt felszerelve. Az egyszeru járószerkezet - elso vezeto, hátsó meghajtó kerék, 2x3 futó- és 3 visszafutógörgo - jó terepjáró-képességet biztosított a harckocsinak. A harckocsi alváz ának felhasználásával számos variánst készítettek: Bishop néven önjáró löveget, Archer néven 76,2 mm urméretu páncéltöro löveggel szerelt páncélvadászt, Snake elnevezéssel aknarobbantó és a Valentine II alvázán hídveto harckocsit. 650 db Valentine III és VIlI típust úszóképessé (DD) is átalakítottak. A Vörös Hadsereg támogatására Nagy-Britannia 2394, Kanada 1388, összesen 3782 db Valentine III harckocsit szállított a Szovjetunióba. I942-ben ezek közül két harckocsi a honvédség hadizsákmánya lett. A harckocsikat IH-404 és IH-405 rendszámmal a magyar honvédség állományába sorolták. A brit eredetu harcjármuveket a 'ETI-ben tesztelték, majd oktatási célokra használták. Késobbi sorsuk ismeretlen.
SZOVJETUNIÓ A magyar használatban állt külföldi gyártású páncéljármuvek közül legkevésbé tisztázott a szovjet típusok darabszáma. Mint háborús ellenféltol, a jármuvek birtokbavétele csupán hadizsákmányként volt lehetséges, azonban amíg a vásárlásokat, átadásokat többé-kevésbé írásos dokumentumok rögzítették, a zsákmányolt harcjármuvek pontos mennyiségérol - ha ezekrol készültek is jelentések - mára nem maradtak fenn részletes kimutatás ok. Másrészt az épségben vagy kisebb sérüléssel birtokba vett harckocsik és egyéb páncélozott jármuvek a legtöbb esetben nem kerültek harci bevetésre, hiszen fegyverzetük, loszerük és alkatrész eik utánpótlása folyamatosan nem volt megoldható. A szovjet csapatok által hátrahagyott harceszközökjobbára szállítási, vontatási és gyakorlási célokat szolgáltak. Néhány darabjukat hadizsákmány-kiállításon készült felvételeken, korabeli híradó- és haditudósító-filmeken, a haditudósítók vagy a magyar frontkatonák által készített fényképeken lehet felfedezni, azonban a ténylegesen birtokba vett és használt jármuvek számát ezek alapján nem lehet felbecsülni. Több harckocsit - foként T-34/8 5-ös típu st - a reaktív fegyverek oktatása során vontatott céltárgyként használtak, amennyiben ez a "használat" a szó szoros értelmében használatbavételt jelent. Ezért - a kis számú, ténylegesen igazolt mennyiségek kivételével - a fényképek és a filmek alapján azonosítható típusok ismertetésén túl a darabszámokat nem lehet statisztikai kimutatásban hitelt érdemloen rögzíteni, tehát a szovjet típusok mennyiségi adatait az összesítésben nem vehetjük számításba.
T-27 kisharckocsi Az 1929-ben gyártott angol Carden-Loyd Mk. VI kisharckocsit számos ország hadseregében alkalmazták. Oroszország elobb egy eredeti angol, majd egy olasz "másolat", a FIAT -C a rden-Loyd egy példányát is megvásárolta. A mintajármuveket a moszkvai 37. számú üzemben alapos vizsgálat alá vették, majd aN Kozirev vezette tervezogárda megkezdte a módosított orosz prototípus, a K - 25 megépítését. A végleges T - 2 7-es típus gyártását 1931-ben kezdték meg. A kisharckocsiból az elso évben 348 darabot gyártottak. 1932-ben került sor az új, javított változat, aT-27 -A megépítésére. E jármuben az ered~ti Ford AA motor helyett már a szovjet GAZ AA jelu eroforrást építették be. Az új változatból1693 daraJ készült. A gyártást a harmincas évek közepéig folytatták, és 1939-ig a Vörös Hadsereg részére összesen kb. 5000 darabot adtak át. I939-tol már csak gyakorlóharckocsiként használták, I94I-ben kivonták a harcoló állományból, ettol kezdve tüzérségi vontató ként alkalmazták. A 2,59xl,83xl,45 m méretu, 2,7 tonna tömegu kisharckocsi 40 LE-s motorja 40 km/h legnagyobb sebesség elérését tette lehetové. Fajlagos motorteljesítménye 13,2 LElt volt. A 30 literes benzintank 85 km-es hatótávot biztosított. A kétszemélyes harcjármu páncélzata 6-9 mm, fegyverzete 1 db 7,62 mm urméretu géppuska volt, 2520 db loszerrel. A megjelenésében Carden-Loyd jegyeket viselo harceszköz fejvédpáncélzattal készült, járószerkezete csaknem teljesen megegyezett az angol eredeti jármuével. 57
A T - 27 lejtomászó képessége 45°, lépcsomászó képessége 0,4 m, gázlómélysége 0,66, árok-áthidalási távolsága 1,22 m volt, amely értékek teljesen megegyeztek az angol mintajármu hasonló mutatóival. A magyar csapatok 1941-42-ben 9 db T- 27 típusú kisharckocsit zsákmányoltak. Ezeket a fronton vontatási célokra alkalmazták, majd Magyarországra szállították, ahol oktatójármuként használták. Magyar rendszámaik: H-024-H-033. A kocsikat elhasználódásuk után selejtezték. T -28 közepes harckocsi Az angol Vickers A 6 Independient és anémet Grosstraktor típusokra emlékezteto T - 28 típusú közepes harckocsi elso prototípusa 1932-ben készült el. Az elso 10 darab T- 28-as 1933 februárjában került a Vörös Hadsereg állományába, és az az évi május elsejei demonstráción jelent meg a nyilvánosság elott. A 28 tonnás, nagyméretu (7 ,44x2,81 x2,82 m) harckocsi személyzete 6 fo - parancsnok, lövegirányzó, töltokezelo, vezeto és két géppuskalövész - volt. Az M l7L jelu 500 LE-s motor 17,8 LElt fajlagos teljesítménnyel 37 km/h maximális sebességet tett lehetové, úton 220, terepen 160 km hatótávval. A késobbi változat, az erosebb páncélzatú T- 28 E típus 23 krn/h sebességgel volt képes haladni, 650 literes benzintankjával190/120 km hatótávolsággal rendelkezett. Az elso változat páncélzata 10-30, a T- 2 8 E típusé 10-80 mm vastagságú volt. A hosszú harckocsitesten három torony volt: a nagyméretü fotoronyban 1 db 76,2 mm-es Model 27/32 típusú harckocsi löveg és 1 db DT géppuska, a két melléktoronyban 1-1 DT géppuska volt rendszeresítve. A T-28E típuson a 76,2 mm urméretu, Ll10 csohosszúságú löveg en kívül 5 géppuska volt felszerelve. A löveghez 70 db loszer került kiszabatra. A harckocsi járószerkezete elso láncvezeto, hátsó meghajtó kerékbol, 6x2 db kisméretu futó- és 4 visszafutó görgobol állt. A futómuvet oldalról lemezzel védték. A jármu fajlagos talajnyomása - a nagy tömeg ellenére - kedvezo, 0,72 kp/cm2 értéket képviselt. A nagyméretu harckocsi viszonylag jó manoverezési képességgel rendelkezett: 300-os lejtomászó, 0,8 m lépcsomászó, 1,2 m gázló- és 3,2 m árokáthidaló képessége jónak volt tekintheto. Elso harctéri bevetésére az 1940-es finn-orosz háború idején került sor, amikor az erosebb páncélzatú T- 28 E típusból a finn csapatok számos példányt zsákmányoltak, illetve a további harcok során a szovjetek ellen bevetettek.
T-28E
58
A magyar hadsereg által zsákmányolt T -28 típusÚ harckocsiról több fényképfelvétel készult. A kocsit Magyarországra szállították, ahol a hadizsákmány-kiállítás fo helyén mutatták be. A harckocsit H-037 rendszámmal oktatójármuként használták, majd - egyes állítások szerint - céltárgyként megsemmisítették.
T-27
T-268
59
T -26 könnyu harckocsi Az 1928-ban elkészült Vickers-Armstrong 6 Ton. prototípusa 1930-ban érkezett Oroszországba. A Leningrádi Tüzér Akadémián ajármuvet kipróbálták, majd a brit eredeti nyomán 1931-re megépült a T-26 (Model 1931) prototípusa. A T-26A-ként is nyilvántartott kéttornyos típus két változatban: széria- és parancsnoki (T -2 6TU) jármuként épült. A parancsnoki kocsira a felépítmény két oldalán antennakeretet szereltek. AT-26A alvázán OT-26 típusnéven lángszórós, St-26 jelöléssei pedig hídveto harckocsiként került a hadseregbe. AT -26A kéttornyos változat 1-1 géppuskával készült, majd a T-26B típus 1 db 37 mm-es (Model 28) harckocsilöveggel, a másik toronyban 1 db 7,62 mm-es géppuskával. 1931- 32-ben az elobbi típusokból 1032darabot gyártottak. AT-26C (Model 1933) tornyos típus 1931-benjelent meg, 45 mm urméretu (Model 32) löveggel és 1 vagy 2 géppuskával felszerelve, majd 1935-ben ennek továbbfejlesztett változata, a kúpos toronnyal épült T -26 Model 1935 (T-26D) 1 db 45 mm-es löveggel, 1 DT géppuskával a frontlemezen, 1 db könnyu géppuskával a torony hátulján és 1 db légvédelmi géppuskával ellátva. AT-26-os készült 76,2 mm-es Model 27/32 harckocsilöveggel is, OT -130 típusnéven továbbfejlesztett lángszórós változatban (Model 1938), valamint 1937-ben a leningrádi üzemben elkészítették aT -26P Kúszó harckocsi prototípusát is, amely a vízben 3,5 km/h sebességgel volt képes haladni. Az utolsó, a T-26S (Model 1939) típus gyártását 1939-ben kezdték meg. A T-26-os újabb típusaiból 1936-tól1941-ig 5500 darabot gyártottak. AT-2 6-os elso változatai részt vettek a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán. Sikeresen harcoltak anémet hönnyu harckocsik ellen. A szovjet csapatok állományában elso harci bevetésükre 1940-ben, a finn-orosz háborúban került sor. A német támadás elso idoszakában, 1941-42-ben a T - 26-os típus még szolgálatban állt, de igen gyenge páncélzatával (6-25 mm) anémet harckocsikkal szemben alárendelt szerepet játszott. A T - 26-os könnyu harckocsi járószerkezete valamennyi változatánál megtartotta az eredeti Vickersfutómuvet: az elso meghajtó, a hátsó vezeto kerék, a 2x4 kisméretu kettos futó- és a 4 visszafutógörgo alkotta járómu lejtomászó képessége 45°, lépcsomászó képessége 0,76 m, gázlómélysége 0,90 m, árokáthidaló képessége 1,83 m volt. A kétfonyi személyzetu, 4,88x2,49x2,41 m méretu, 0,38 m hasmagasságú harckocsi 91 LE-s motorjával30 km/h legnagyobb sebességet ért el, hatótávolsága az A változat úton-terepen 140/100 km-es értékérol az "S" típusé 225/150 kilométerre növekedett. Fegyverzete az elso típus 2 db géppuskájáróll puskára erosödött.
db 37 mm-es, majd 45 mm-es harckocsiágyúra
és 2-3 gép-
A magyar honvédség 1941-42-ben néhány T-26-os harckocsit zsákmányolt. Egy T-26C (Model 1935) típusú könnyu harckocsi korabeli katonai filmen szerepel a Ludovika Akadémia harcászati gyakorlatán. A felvétel érdekessége, hogyaharckocsin az eredeti hadijel- az ötágú csillag - még lekapart formájában is jóllátható a tornyon. A harckocsit H-046 rendszámmallátták el. A tancélokra használt harckocsi késobbi sorsa ismeretlen. BT könnyu (gyors) harckocsi A BT sorozat tervezése újból egy külföldi - most egy amerikai - típus alapján indult. Walter Christie 19l9-ben kezdte meg egy váltótalpas - kerék/lánc - harcjármu tervezését. A Typ 192-23 jelu prototípus a vegyes jármódon kívül úszóképes harckocsi volt. A továbbfejlesztett Christie M 1930-as modellbol193l-ben 7 prototípus készült. A mintajármuvekbol1931-ben két darabot a szovjet kormány megvásárolt, majd ezek alapján megkezdték az átalakított BT (gyorsharckocsi) szériatervezését. A Christie harckocsi páncéltest-formáját és a járószerkezetet megtartották, a tornyot viszont a Vickerstípus szovjet változatára - T-26B - cserélték ki. Az oldalankénti 4 nagy, dupla futógörgos járószerkezet vegyes jármódban muködött. Kerékmenetben a hátsó futó görgo hajtotta a jármuvet, terepmenetben felszerelték a lánctalpat, akkor a hátsó meghajtó kerék muködött meghajtóként. A lánc felszerelésére 30 percet kellett fordítani. Az elso szovjet prototípus 1931. május 23-ára készült el, BT-2 típusjellel tartották nyilván. (A B T -1 az eredeti amerikai jármu megjelölése lett.) Az elso három BT-2 mintajármu az 1931. november 7-i díszszemlén jelent meg a nyilvánosság elott. Az év során a BT - 2 típusból 396 darabot gyártottak. 60
BT-5 TU
61
A BT-2 (Model 1932) két változata épült meg; az egyik 37 mm-es harckocsiágyúval, a másik típus 3 DT géppuskával volt felszerelve. A BT-5 (Model 1933) kiadás 1933-ban készült el, ennek fo fegyverzete már 45 mm ürméretu harckocsilöveg volt. AB T -5 alvázán BT -5TU jellel parancsnoki (rádiós), BT -5P Kh jelzéssel úszó, valamint lángszórós harckocsit is építettek. A BT-7 (Model 1935) harckocsi 1935-ben hagyta el a szerelocsarnokot, amely már új, kúpos toronnyal, 45 mm-es kaliberu M 1932 típusú harckocsilöveggel volt felszerelve. (A torony azonos aT-26C típuséval.) Az utolsó, a BT-8 típusjelu változat 1939-re készült el, új toronytípussal, 45 mm-es harckocsilöveggel, a tornyon elöl és hátul 1-1 DT géppuskával, a torony teton légvédelmi géppuskával ellátva. A BT-típusokból 1931 és 1939 között mintegy 5000 darab készült. BT-7 A jelöléssei 76,2 mm urméretu löveggel felszerelt, magasabb tornyú változat, valamint OP-7 elnevezéssellángszórós típus is épült. A BT típus minden variánsa "gyors" harckocsi volt: aB T -2 keréken 70, láncon 52 km/h, aB T -8 pedig 86, illetve 62 km/h teljesítményre volt képes. A harckocsi egyetlen feltöltéssei kerekes és lánctalpas jármódban 500-350 km-t tudott megtenni. A gyorsaság ára a gyengébb páncélvédelem volt: aB T -2 és aB T-5 6-13, aB T-7 és aB T -86-20 mm közötti páncélzattal épült. A viszonylag könnyu harckocsi (B T -2: 10,2 t, BT-5: 11,5 t, BT-7: 13,8 t, BT-8: 14,7 t) igen kedvezo, 0,63 kp/cm2 fajlagos talajnyomásávaljó terepjáró képességgel rendelkezett: 400-os lejtomászó, 0,75 m-es lépcsomászó, 1,0 m-es gázló- és 2,1 m árokáthidaló képességet biztosított a harcjármunek. A motorteljesítmények minden változatnál növekedtek - 343, 350, 450, végül 500 LE -, így a típusok tömegnövekedése ellenére megtartották a 33,6-34 LElt fajlagos teljesítményüket. A változatok fegyverzete is állandóan erosödött: aB T-2 1 db 37 mm urméretu ágyúval és 1 db géppuskával, aB T -51 db 45 mm-es ágyúval és 1 géppuskával, aB T-7 és aB T -8 az elozo éveI azonos kaliberu ágyú mellett 1-3 géppuskával, végül aB T-7 A típus 1 db 76,2 mm-es löveggel és 1 db 7,62 mm urméretu géppuskával volt felszerelve. Az 1941. évi német támadás idején a BT típusok még szolgálatban álltak, azonban gyenge páncélzatuk miatt alacsony harcértékkel rendelkeztek. A magyar csapatok - fényképek tanúsága szerint - néhány BT-5, BT-7 és egy BT-7 A (H-047) típusú harckocsit zsákmányoltak. Elobbit H-036 rendszámmal kiképzési célokra alkalmazták, utóbbi egy hadizsákmány-kiállításon szerepelt. A harckocsik késobbi sorsáról információk nem állnak rendelkezésre.
T-40 könnyu (úszó) harckocsi Sorozatgyártás a - aT-3 8-as típus továbbfejlesztéseként - 1940-ben kezdodött meg. Az 5,5 tonnás, kétfonyi személyzetu, kisméretu (4,l1x2,33x1,95 m), gyengén páncélozott (10-13 mm) harckocsiból csak 222 darabot gyártottak. A harckocsi fegyverzete is kis tuzerovel rendelkezett: 1 db 12,7 mm urméretu géppuska, 500 db loszerrel, valamint 1 db 7,62 mm-es géppuska, 2016 db loszerrel. A 85 LE teljesítményu motor 44 km/h legnagyobb sebességet biztosított a jármunek, amely úszva 6,5 km/h sebességgel haladt. A harckocsi 220 km-es hatótávval rendelkezett. Az egyszeru járószerkezet elso meghajtó, hátsó vezeto kerékbol, 4 közepes méretu futó- és 3 visszafutó görgobol állt. 1942-ben egy magyar használatban álló, magyar hadijellel ellátott T - 4 O-es harckocsiról egy fénykép alapján szerezhettünk tudomást. A feltehetoen vontatási vagy felderítési célokra felhasznált típusról további információ nem maradt fenn. T-60 (Model 1941) könnyu harckocsi
AT-4
változatából 1941-42-ben 6355 darab készült. Az 5,5 tonna tömegu, a T -4 O könnyu harckocsival csaknem megegyezo méretu - 4,10x2,35x1,75 m - harckocsit erosebb, 25-35 mm-es páncélzattal, 1 db 20 mm urméretu ágyúval és 1 db 7,62 mm kaliberu géppuskával szerelték fel. Az ágyúhoz 780 db, a géppuskához 945 db loszert szállított magával. A T - 6 O járószerkezete megegyezett a T - 4 O típuséval, a kedvezo - 0,48 kp/cm2 - fajlagos talajnyomás is azonos értéket képviselt. 62
O-es típus továbbfejlesztett
A harckocsitest néhány cm-rel alacsonyabb, mint a T - 4 O-es típusé, a T - 6 O-as tornya - aT-4 O-es kerek tornyával szemben - lesíkozott, 7 oldallapból összeállított és kisebb méretu lett. A 70 LE-s motor 42 km/h maximális sebességet és 450 km hatótávolságot tett lehetové, azonban a T - 6 O-as harckocsi már nem volt úszóképes. A felderítési és menetbiztosítási célokra készült harckocsi kezeloszemélyzete 2 fo volt. A T - 6 O-as magyar használatát szintén csak egy híradófilm-részlet bizonyítja. A könnyu harckocsi hadgyakorlaton szerepelt, magyar rendszám és hadijel nélkül. Az oktatási célokat szolgáló jármurol további adatok nem állnak rendelkezésre. T-34/76
közepes harckocsi
A Christie futómuvel készült BT típusú harckocsik továbbfejlesztett változatai, BT IS - A-2 O - A-3 O - T- 32 1938-39-re elvezettek a háború egyik legsikeresebb típusának, aT-3 4-es harckocsi prototípusának megteremtéséhez. Az M. Koskin vezette leningrádi tervezocsoportnak sikerült a korszeru harckocsi összes jellemzojét - mozgékonyság, páncélvédettség, tuzero - jó összhangban egyesíteni. Az egyszerubb, igénytelenebb dízelmotoros meghajtás 18,9 LE/t fajlagos teljesítmény mellett 53 krn/h sebességet, 400 kilométeres hatótávolságot biztosított a kitunoen kialakított, 300-45°-500-os döntésszögu lapokkal határolt, 45- 75 mm páncélzatú, öntött-hegesztett technológiával készült harckocsinak, amelynek páncélvédettsége az 50 mm urméretu páncéltöro ágyúk lövedékének is ellenállt. Ugyanakkor a saját 76,2 mm urméretu, L/4l,2 csohosszú, M 40 típusú harckocsiágyú lövedéke a 65 mm erosségu páncélzatot, 600-os becsapódási szög esetén, 457 méterrol képes volt átütni. AT-34-es típus megjelenésével a német páncélosok nagy százaléka - Pz. II, lll, IV, Pz. 38 - egy csapásra elvesztette a szovjet páncélosok elleni, korábban birtokolt fölényét. Egyszersmind a páncélosokon túl a T 34-esek ellen hatástalan fegyverré vált az 5 cm-es és annál kisebb urméretu páncéltöro löveg is. AT-34-es sorozatot lövegének urmérete két fo típusra osztja: a 76,2 mm-es harckocsiágyú a "névadója" a T-34176-os, elso változatnak, míg a második típust, a T-34/85-öst a 85 mm urméretu fegyvere alapján típu sjelölték. Mindkét változat alváza lényegében megegyezik: a Christie futómu az 5 nagy dupla futógörgovel, a 300-os dolésszögu frontlemezzel épült, az eros páncélzatú tekno és felépítmény, a nagy teljesítményu V-2-34 típusú dízelmotor mindkét típusra jellemzok. Az elso, aT-3 417 6-os típus tornyát viszont több ízben módosították, a harckocsikat e változtatások alapján betujelekkel, illetve a fejlesztések évszámával különböztették meg. A toronyformák, a fegyverzet és a páncélerosség alapján az A, B és C alapváltozatokon túl a gyártó üzemek is kisebb-nagyobb eltéréssel gyártották a fejlesztés során aT-3 417 6-os harckocsi tornyát. Változott a csohossz is: az 1939-ben épült prototípus és az A változat L/30,5 csohosszal, az utóbbi változatok L/41,2 méretu csovel készültek. Az A típus hegesztett toronnyal, aB és a C típusúak öntött toronnyal, új lövegblendével tértek el elodjeiktol. A torony felso bebúvónyílása is állandóan változott; az egybenyíló, nagy fedél helyett az 1943-ban épült típusokon két kör alakú nyílásra módosult, míg az 1944-es kiadáson megjelent parancsnoki kupola mellett egy további kerek bebúvónyílást alkalmaztak. Az újabb kiadásoknál a torony páncélzata is erosödött: az 1941-42-es B kiadás toronypáncélzata elöl, oldalt és hátul 45 mm, a lövegpajzs 20-40 mm vastagságú, az 1944-es változatnálezek az értékek 52-75 mmr re növekedtek. A páncélzat erosödésével a harckocsik tömege is folyamatosan nott; az A 26,3 t, aB 28, míg a C változat súlya 30 tonnára változott. Ezzel együtt a jármu fajlagos talajnyomása 0,65 kp/cm2, 0,69 kp/cm2, végül 0,74 kp/cm2 lett. AT -34176 három alapváltozatának mérete nagymértékben nem változott - a harckocsi hossza 5,92; 6,10; 6,07 m, szélessége 3,00; 3,00; 2,95 m, magassága 2,45; 2,44 és 2,65 m között mozgott. A harckocsi akadályieküzdo paraméterei: 300-os lejtomászó, 0,71 m lépcsomászó, 1,37 m gázló- és 2,95 m árokáthidaló képesség. A 4 fo kezeloszemélyzetu harckocsi a fo fegyverzeten kívül 2 db 7,62 mm urméretu DT géppuskával volt felfegyverezve. A löveghez 70 db, a géppuskához 2394 db loszer állt rendelkezésre. AT-3 417 6 típusú harckocsiból1940-ben 117 darabot, 1941-ben 3014 darabot, 1942-ben pedig már .5~553 darabot gyártottak.
63
T-40
T-60
64
T-34/76 -
1940
T-34/76 -
1942
o a
n
n
T-34/76 -
1942
T-34/76 -
1943
65
A harckocsi alvázán SZU-122 és SZU-85 típusjelzéssel önjáró tüzérségi és harckocsivadász, OT-34, ATO-4l és ATO-4 2 jelöléssellángszórós változatokat is gyártottak. AT-3 4176 típusból a honvédség néhány üzemképes darabot zsákmányolt. A harckocsikat vontatási és kiképzési célokra használták. Egyes források szerint 1942-43-ban egy-két harckocsit - magyar hadijellel- a szovjet csapatok ellen is bevetettek. A visszaemlékezéseken kívül errol megbízható információ nem maradt fenn. T -34/85 közepes harckocsi AT -34-es sorozat erosebb páncélzatú, súlyosabb változatát új, 85 mm urméretu M431M44 (D-5T85) típusú, hosszabb csövu (L/5l ,5) ágyúval fegyverezték fel. Az ágyú lövedéke 793 m/sec kezdosebességgel hagyta el a lövegcsövet, 600-os becsapódási szög esetén 914 méterrol átütötte a 95 mm vastagságú páncéllemezt. A nagyobb kaliberu löveg beépítéséhez nagyobb, új formájú, erosebb páncélzatú tornyot terveztek, amelyben 3 tagú kezeloszemélyzet helyezkedett el. A torony fedlapján körkörös megfigyelést lehetové tevo parancsnoki kupolát helyeztek el. A harckocsi kezeloszemélyzete 5 fo volt. A harckocsilöveghez 56 db, a két 7,62 mm-es géppuskához 1953 db loszer állt rendelkezésre. Megerosítették a harckocsitekno és a felépítmény páncélzatát is, a frontlemezt 75, majd 90 mm-re, a felépítmény elejét és hátlemezét 75 mm-re, a tetopáncélzatot 20 mm-re növelték. A páncélzat erosítésével, valamint a súlyosabb löveg beépítésével a harckocsi tömege 31/32 tonn ára növekedett, ezzel fajlagos talajnyomása 0,81 kp/cm2-re változott. A harckocsitest méretei csak kis mértékben tértek el a T-34176 típusétól, hossza cso nélkül 6,07, csovel 8,15, szélessége 3,00, magassága az új toronnyal 2,60 m-re változott. Adízelüzemu, V-2 típusú 500 LE-s motor 15,6 LE/t fajlagos teljesítménnyel 51 km/h legnagyobb sebességet biztosított, az üzemanyagtartály egy feltöltésseI 300 km-es hatótáv elérését tette lehetové. A T-34185 harckocsi lejtomászó képessége 30°, lépcsomászó képessége 0,75 m, gázló- és árokáthidaló képessége 1,3 m, illetve 2,5 m volt. AT-34-es harckocsi változataiból a háború során több mint 3(;000 darabot gyártottak, ennél nagyobb darabszámot csak az amerikai Sherman típusok értek el. A harckocsi kiváló harcászat-technikai képességét bizonyítja, hogy a háború után 10-15 évvel késobb is változtatások nélkül - szolgálatban állt a Varsói Szerzodés valamennyi tagállamában, valamint Ausztriában és Kínában. Még 1956-ban is exportálták: Egyiptom hadseregének 150 darabot szállítottak. A magyar hadsereg a zsákmányolt T-34185 típusú harckocsikat a reaktív páncélelhárító fegyverek - páncélököl, páncélrém, Szálasi-röppenytyu stb. - kezelésének oktatására, és urméret feletti lövedékek hatásvizsgálataira céltárgyként használták. Pontos mennyiségükrol konkrét adatok nem állnak rendelkezésre. KV-I,
KV-II
nehéz harckocsi
A leningrádi Kirov Traktorgyárban 1938-ban új nehéz harckocsi tervezését kezdték meg. A korábbi öttornyos, nagyméretu, 3 löveggel és 5 géppuskával felszerelt, 10 fo kezelolétszámú T- 35 típusú nehéz harckocsi páncélvédettsége igen gyenge - 30 mm - volt, ezért a tervezok kisebb, nagy páncélvédettségu, új futómu-rendszerrel ellátott nehéz harckocsi kialakításán dolgoztak. 1939-ben ugyan még két kéttornyos típus - SMK, T-lOO-as harckocsi - prototípusa készült el, de a kisebb méretu, egyedi rugózású futógörgos megoldás a következo évben elvezetett a KV (Kliment Vorosilov) nehézharckocsi-család alaptípusának kifejlesztéséhez. Az 1939-ben elkészült a KV - l prototípusa már csak egy toronnyal volt felszerelve, de páncélzata a frontlemezen 75 mm, a vezeto elotti lemezen további 25 mm-es elotétpáncéllal 100 mm-re erosödött. A KV-l mintakocsi még egy rövid, L/11 csohosszúságú 76,2 mm-es löveggel volt ellátva, a késobbi változatok közül a KV-lA L/30,5 (a T-34/76lövegével megegyezo), a KV-IB és C típusok M 40 mintájú, L/4l,2 csohosszú löveggel készültek. A harckocsik másodlagos fegyverzete 2 db eloretüzelo, 1 db hátsó toronygéppuskából állt. A KV típusú harckocsik páncélzata igen eros volt; a páncéltekno elöl 70+25, a páncéltest a vezetofronton 75+35, oldalt 75-77, a farlemezen 75, a tetopáncélzat 25 mm, a torony elöl 75+35, oldalt és hátul 75, a toronyteto 35 mm-es páncélzattal volt védett. Ez a páncélvastagság a C változaton elöl 90+40, a toronyelolapon 120 miliméterre nott. A KV típusok 550/600 LE-s, V-12 V-2K jelu dízelmotorja 12,6 LE/t fajlagos teljesítménnyel úton 35 km/h, terepen 17 km/h maximális sebesség elérését biztosította. A KV-lA 650 literes üzemanyagtartályával úton 225 km, aB és C típus úton 335, terepen 200 km megtételére volt képes. 66
T-34/76 Model 1941
T-34/85
KV-II
67
A nehéz harckocsik évente továbbfejlesztett változatokkal bovültek; 1940-ben az A változatból 141 db, 1941-ben aB szériából1121 db, 1942-ben a C típusból1753 db készült. Egy nagyobb tornyÚ változatából, a korábban 122 mm, késobb 152 mm-es ürméretu, Ll20 csohosszÚságú löveggel felszerelt KV -11 nehéz harckocsiból 334 darabot gyártottak. A 6,80x3 ,32x2, 71 m méretu KV - 1-es harckocsi tömege a páncélzat erosítésével folyamatosan növekedett; a KV-lA 43,5 t, aB 47,5 t, a C változat 48 t, a KV-lI-es 52 tonna tömegre változott. Ennek megfeleloen a fajlagos talajnyomás értéke 0,77; 0,83; 0,84, végül 0,86 kp/cmLre emelkedett. A KV - l-es típusok akadályieküzdo adatai - 0,91 m lépcsomászó, 1,45 m gázló- és 2,8 m árokáthidalási képesség, 9,5 m legkisebb fordulati sugár - jobbak, mint anémet Pz. V és Pz. VI típusoké, amelyek viszont sebességben és tuzeroben elozték meg a KV sorozat jármuveit. A KV - l-es harckocsik kezeloszemélyzete 5 fo, a KV-II típusé 6 fo volt. A magyar honvédség 1941-42-ben több sérült és néhány ép KV - 1 és KV - 11-es harckocsit zsákmányolt. Feltételezhetoen a kocsikat kipróbálták, majd kiképzési célokra használták. Darabszámukról nincs adat. STZ-3 Komszomolec
páncélozott tüzérségi vontatójármu
Az STZ-3 típus volt az egyetlen olyan szovjet vontatójármu, amelyet páncélozott kivitelben, géppuskával ellátva gyártottak. A lánctalpas, felfegyverzett vontatójármuvet ezért a harcjármu-kategóriában regisztrálták. A Komszomolec járószerkezete 1930-tól megegyezett a T- 1 2-es harckocsi, 1935-tol a T - 24-es harckocsi futómuvével, amely az elso meghajtó, a hátsó láncvezeto kerék mellett 2x2 db futó- és 2 db visszafutó görgobol állt. A 4,1 tonna tömegu, 3,40x1,85xl,50 m (ponyvával 2,30 m magas) méretu jármu elején kazamata jellegu felépítmény szolgált a vezeto és a géppuskalövész elhelyezésére. A felépítmény mögött, a kocsi hossztengelyével megegyezo irányban, egymásnak háttal elhelyezve két üléssor volt kialakítva, melyen 6 katona - rendeltetésszeruen tüzér - foglalhatott helyet. A vontatójármubol1937 és 1941 között 4041 darabot gyártottak. A szovjet-német háború idoszaka alatt néhány Komszomolec rakterére 57 mm urméretu, Z1SZ 29 mintájú páncéltöro löveget telepítettek. 1941-ben - a helyi autószerelo üzemekben-muhelyekben - az STZ-3 alvázára szögecseléssel és hegesztéssei szögletes, magas, provizórikus felépítményt építettek. A felépítményelolapján egy 45 mm-es páncéltöro löveget telepítettek. A páncéltest hátán ajtó szolgált a ki- és beszállásra, elöl, oldalt és hátul figyelonyílásokat alakítottak ki. A honvédség 1941-42-ben néhány Komszomolec vontatójármuvet zsákmányolt. A jármuveket a magyar gépjármuemblémával és egy szokatlan - fehér kereszt - hadijellel ellátva, vontatási és szállítási célokra alkalmazták. Darabszámuk ismeretlen. Az átalakított, alkalmi felépítménnyel épült, löveges STZ-3 jármubol1 db a magyar csapatok birtokába került. A különleges jármurol - feltehetoen - több fényképfelvétel készült, melyek közül két fotó közismert. BA-tO páncélgépkocsi A Szovjetunióban 1931 óta folytak fejlesztési munkálatok egy háromtengelyes, forgótoronnyal ellátott páncélgépkocsi kialakítására. AD-8 és D-12 modellek után elkészült a BA-3, majd 1934-re a BA-6 változat. Az 1935-ben gyártott BA-6M típus aT-2 6B változat tornyával, DSK 12,7 mm-es géppuskával volt felszerelve. A 4 fonyi kezeloszemélyzetu végleges kiadást, a BA-10 típust 1935 és 1937 között gyártották. A 4,65x2,07x2,21 m méretu, 10 mm-es páncélzattal védett páncélgépkocsi aT-26C kÚpos változatú tornyába egy 45 mm urméretu, Ll46 csohosszúságÚ harckocsiágyút szereltek be. A löveg mellett a toronyban 1 db, a kocsitest frontlemezére további egy géppuskát telepítettek. Az Ml (GAZ-AAA 1938) mintájÚ motor 50 LE teljesítménnyel 53 krn/h legnagyobb sebesség elérését biztosította az 5,1 tonnás harcjármunek. A páncélkocsi hatótávolsága úton 300 km, terepen 200 km volt. A magyar csapatok 1941-42-ben néhány darab BA -6 és BA-1 O típusú páncélgépkocsit zsákmányoltak. A páncélkocsikat magyar hadijellellátták el, s felderítési és biztosítási feladatok ellátására használták. Pontos mennyiségük nem ismert. A hadizsákmány-kiállításon 2 példány szerepelt. Egyik példányuk egy korabeli filmhíradóban látható: katonai szervizmuhelyben állt javítás alatt. Készült fotó a Tábori Csendorség állományában alkalmazott BA -10 jármurol is, de rendszámok nem ismeretesek. 68
KV-IB Model 1941
KV-IC Model 1942
STZ-3 Komszomolec
69
BA-IO
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK Az USA 1941-ben 182 db, 1942-ben 3023 db, a háború végéig összesen 7287 db harckocsit és 1807 db önjáró löveget küldött a Vörös Hadsereg támogatására. E mennyiségbol1676 db M3Al Stuart típusú könnyu harckocsi, 1386 db M3A3 General Lee és 4102 M4A2 Sherman közepes harckocsi volt. Ezek közül került néhány darab a magyar hadsereg birtokába, hadizsákmányként. Néhányukat muszakimento harckocsiként, vontatási célokra használták, másokat muszaki kipróbálás után oktatójármuként alkalmaztak. Pontos mennyiségükrol információk nem állnak rendelkezésre, darabszámuk elenyészo az egyéb külföldi típusok mellett. M3A2 General Lee közepes harckocsi Az 1939-ben a T5E2 prototípus alapján kifejlesztettM2Al közepes harckocsiból1940-ben 108 darabot adtak át az amerikai hadseregnek. 1941 áprilisában készült el az M3A2 - angol elnevezésén General Lee - néhány prototípusa, majd szériaváltozata. A 28,5 tonnás harckocsi fotornyában 1 db M5 mintájú, 37 mm urméretu löveget, apáncéltest kazamatafelépítményében 1 db M2 mintájú, L/28,5 csohosszúságú, 75 mm urméretu ágyút telepítettek. Elobbihez 179 db, utóbbihoz 41 db loszert rendszeresítettek. A 75 mm urméretu harckocsiágyú lövedéke 600-os becsapódási szög esetén 457 méter távolságról 60 mm-es páncéllemez átütés ére volt képes. A toronyban egy, a löveggel párhuzamosított géppuskát, a tornyon lévo parancsnoki kupolában egy újabb, valamint a harckocsi-felépítményben további 2 géppuskát helyeztek el. Az 5,64x2,73x3,12 m méretu, magas építésu harcjármu páncélzata a kocsitekno frontján 50 mm, oldalt 38 mm, felül 13 mm, a felépítmény 13-25 mm, a torony 50 mm, a torony teton 25 mm erosségu páncéllemez volt. 70
M3A5 1941
A 420 LE-s motor 14,0 LElt teljesítménnyel 40 km/h legnagyobb sebesség elérését tette lehetové. A harckocsi 230 km hatótávolság megtételére volt képes. A 3x2 futógörgos járószerkezet, 0,97 kp/cm2 fajlagos talaj nyomás mellett 0,61 m-es lépcsomászó, 1,02 m-es gázló- és 2,29 m-es árokáthidaló képességgel rendelkezett. A Vörös Hadsereg támogatására 1942-ben 1386 darab M3A2 típusú harckocsit szállítottak. A magyar hadsereg 1942-ben 1 db - fényképpel igazolt - M3A2 típusú közepes harckocsit zsákmányolt. A kocsi további sorsa ismeretlen. M3Al könnyu harckocsi Az M3A 1 - brit elnevezésén Stuart - harckocsi fej lesztése 1931-ben kezdodött. 1934-ben a T-12 jelu prototípus, majd az ebbol továbbfejlesztett M2A4 1940-re készült el. A szögletes tornyú, parancsnoki kupolával épült M3 Stuart-l fegyverzete 1 db 37 mm urméretu löveg és 5 db 7,6 mm-es géppuska volt. 1941-re készült el az M3AI Stuart-lIl jelu változat, melynek elso bevetésére Észak-Afrikában került sor. A 13 tonnás, 4,45x2,22x2,35 m méretu harckocsi kerek forgótornyába 1 db 37 mm urméretu harckocsiágyút építettek, a harcjármu másodIagos fegyverzeteként 3 db 7,6 mm kaliberu géppuskával szerelték fel. A harckocsi páncélzata a frontlemezen 43 mm volt. Az M3AI típus járószerkezete elso meghajtó, hátsó nagyméretu vezeto kerékbol, 2x2, közös rugózású, közepes méretu futó- és 3 visszafutó görgobol állt. A 4 fo kezelo személyzetu könnyu harckocsi 220 LE-s motorja 16,9 LElt teljesítménnyel 59 km/h maximális sebesség elérését tette lehetové. Az 1941 és 1942 augusztusa között épült 5811 harckocsiból1676 darabot a Szovjetunióba szállítottak. Fényképek tanúsága szerint 1942-ben 3 db M3AI típus a magyar hadsereg zsákmánya lett. A sértetlen harckocsikat magyar hadijellellátták el. Technikai átvizsgálásuk után muszaki-mento harckocsiként vontatási célokra alkalmazták. Egy darab rendszáma ismert: IH-402.
71
M3A1 - 1942
M3A1 könnyu harckocsi
72
MAGYAR GYÁRTÁSÚ PÁNCÉLOS HARC JÁRMUVEK 1920-1945
P-5 H-254 ? Rendszám H-803-H-871 285 3H-000-3H-059 ? - 3H-On H-301 - H-490 GANZ/l08 135 db21 WM/GANZ 2H-054-2H-061 1H-001-1H-086 WM 2H-000-2H-053 MÁVAG GANZ MÁVAG2 190 H-801, H-802 H-055-H-100, IH-630-1H-718 Típus P-19 (+57) Pc-162, Pc-101-Pc-161, Pc-400-Pc-411 Pc-163-Pc-181 Gyártó 916 80(+8) 66(+6) 12(+6) M.Vagon M.Vagon 135(+10) MÁVAG/82
1
Más források szerint 81 db.
3
Átalakítások: 80 db Toldi lIA, 1 db Toldi m, 9 db eü. harckocsi, 1 db Toldi vadászpáncélos prototípus. Az M. Vagon által gyártott lH-001-IH-086 sorozatból 8 db kocsit átfegyvereztek 75 mm-es lövegre, így csak 279 db készült 40 mm-es löveggel.
4
Más források szerint 145 db.
5
Átalakítások: 5 db parancsnoki (Vezérturán),
6
Akiadott rendszámok szerint valószínu, hogy 1944 októberéig összesen 180 db 41 M Turánt adtak át, mivel csak a Ganz gyár nem teljesítette a tervet.
7
1943/44: 40 db (elso széria), 1944. május vége: 20 db (második széria), 1944. július 27-én még 6 db elhagyta a gyárat, a megmentett alvázakból a Ganz Budai Gyárában 1-2 darabot még összeállítottak. (Ez valószínuleg 6 db + 4 test maradt a gyár elott.)
2
I db Turán m.
73
KÜLFÖLDI GYÁRTÁSÚ PÁNCÉLOZOTT HARCJÁRMUVEK A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG HASZNÁLATÁBAN 1920-1945 (10)4? 1H-865-1H-875 Feltételezett H-252 db 1501 ?1H-834-1H-836, H-168 13. sz. ?H-021-H-022 IP H-253 1H-719-1H-724 I-1H-725-1H-727, VI 142 .... 40 22 10 12 859 30 15 13 105 62581 700-740 taktikai szám ?IH-758 (+6+10) Ország/típus (+106) Magyar rendszám (+20)5 (+12)6 10)7 (+ 12)8 H-100-H-167, 158 H-169-H-251 IH-833, 1H-837-1H-853, 1H-855-1H-858 (+ 16) 396 IH-728, IH-757, IH-759, 1H-876-1H-878 (+ 10) IH-854, IH-85 T-OO1-040-ig ismert taktikai szám 1H-729-1H-756, A(12), B(8), C(9), D(10), E(11. sz.) -IH-864 LK FIATII 3000 B 1H-760-1H-832
J
2
Más források szerint 149 db. Csak 6 db állt használatban.
3 Más források szerint 17 db, 10 db német személyzettel.
Német személyzettel. Nem igazolt átadások. 6 Nem igazolt átadás ok. 4
5
7
Egyes források szerint a Romániának
szánt páncélosokat a magyar honvédség kapta meg. magyar személyzetu Tigris harckocsik harcoltak,
8 Egyes források szerint 1945 tavaszán a dunántúli hadmuveletekben
német alárendeltségben. 9
A 75 ismert jármu mellett 1944. 08. 18-án 10 db jármu került az 1. lovashadosztályhoz.
74
Feltételezett H-036 H-035 ?H-004 ? Magyar db H-037 H-024-H-032 IH-381-1H-397 1111 H-005 1?l H-406, H-407 (+ (+1) 1) H-038-H-048 (+5-10) P-I, P-2H-034 IH-404, IH-405 (+7) H-033, (+3) IH-390, IH-393, IH-394 Ország/típus (+2) 22 42293110 16 18 (A-955), P-184 rendszám (+4) II MásMforrások szerint 15 db. T-27 TK-3/TKS T-11 Landsverk L-60 329. Vickers Renault R 35 M3AI Stuart 75
KÜLFÖLDI GYÁRTÁSÚ HARCKOCSIK ÉS EGYÉB PÁNCÉLOZOTT HARCJÁRMUVEK
Ország Olaszország Németország Svédország Csehszlovákia Franciaország Lengyelország Anglia Szovjetunió Egyesült Államok Összesen
Magyar gyártású összesen: Külföldi gyártású összesen Összes magyar felhasználás
db
158 396 2 4 18 16
Feltételezett
(+ 106)
(+7)
4
22 3 623
916 623 1539
(+2) (+115)
(+57) (+ 115) (+172) = 1711 db
A második világháborút megelozo, illetve a háború idoszakát felölelo jelen kimutatás valószínuleg tartalmaz téves adatokat is. Bizonyos, hogy tökéletes, darabszámra-rendszámra pontosan egyezo összeállítás - a dokumentumok hiányában - sohasem készülhet, azonban ebben a formájában is nyújt némi támpontot azoknak, akik a több mint fél évszázada lezajlott háborús események hazai vagy külföldi történetének tárgykörévei foglalkoznak. Természetesen egy ilyen jellegu statisztikai mérleg felveti annak kérdését, hogy ez, az önmagában nagynak tuno magyar arzenál milyen nagyságrendet képviselt a második világháborúban. A magyar harckocsik és páncélozott harcjármuvek valóságos mennyiségét akkor tudjuk megítélni, ha a világháború más résztvevoinek hadseregeivel hasonlítjuk össze. Az 1938 és 1945 között gyártott 916, esetleg 973 magyar harcjármu a 623, optimá1is esetben 738 darab külföldi harckocsival és egyéb páncélos harceszközzel együtt összesen legfeljebb 1711-es darabszámot képviselt. Összehasonlításként: a világháború öt és fél éve alatt Németország 43 000 db harckocsit és önjáró löveget, a Szovjetunió €;ClOOO harckocsit és 22..000 db önjáró löveget, az USA 83.000 harckocsit és "14.000 db önjáró löveget gyártott. A magyar 1711-es darabszámmal szemben az amerikai Sherman harckocsibó149 000, a szovjet T -34-es típusból több mint 11 0.000 darab készült. Az amerikai M4 harckocsivaI28,6: 1, aT-34 típuss al 24: 1 a teljes magyar páncélosero aránya. Mindkét ország egyhavi gyártási mennyisége 20-30%-kal magasabb Magyarország teljes harcjármuparkjánál. . Még lehangolóbb a kimutatás, ha a használt páncéljármuvek harcértékét vizsgáljuk. Használatbavételük, illetve harci bevetésük idején a 900 magyar gyártmányból teljes harcértékunek tekintheto a 135 db Nimród önjáró légvédelmi gépágyú, a 66-72 db Zrínyi II rohamtarack, valamint - eros jóindulattal - a 135 db Turán 75 harckocsi. Ez 336 páncéljármuvet, a teljes hazai állomány 37,4%-átjelenti. A külföldi típusok közül csak anémet gyártmányok bizonyos hányada jöhet számításba - feltételezve valamennyi kétséges átadás valós voltát: a Pz. IV típusok 106 darabbal, a 15 db Párduc, a 13 db Tigris, az 50 db StuG. III rohamlöveg és a 75 db Hetzer. Ez összesen 259 teljes értéku harcjármu, amely a külföldi gyártmányok 42%-a. A teljes páncélosharcjármu-állományt, az 1711 harckocsit és egyéb jármuvet alapul véve, felhasználásuk idején teljes harcértékunek volt tekintheto a 336 db magyar gyártású és a 259 db külföldi harcjármu-gyártmány, amely így összesen 595 darabot jelent, s ez az összmennyiség 36%-át képviseli. 76
Ennek ismeretében aT-34
típusú harckocsik es etén a9f.OOO darabbal szemben - kerekítve - 600 darab
magyar teljes harcértéku páncélos állt, itt az arányszám 67:1; és ha a szovjetek valamennyi lánctalpas harceszközét - a ~. 000 darabot - vesszük alapként, akkor például 1 db magyar Turán ll-vel szemben 186 db T - 34 vagy KV - I harckocsi állt Természetesen ezek a számítások - ebben a formában - irreális értékeket képviselnek, de a magyar páncéloserok valós harcértékérol elgondolkoztató összefiiggéseket vethetnek fel. A fenti fejtegetésnél reálisabb képet ad, ha a magyar gyártást és az átadott mennyiséget a többi kis hadviselo állam teljesítményével vetjük össze. Harckocsizó erokkel a Finn Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Független Horvát Állam, a Román Királyság, a Bolgár Királyság rendelkezett, ebbol a szlovák és a horvát állam csak 1939-ben, illetve 1941-benjött létre. Emiatt felszerelésük csak átadott, illetve öröklött eszközökbol állt, viszont a 3 további állam fejlesztéseit békeszerzodések nem korlátozták. Horvát Köztársaság Harcjármuveirol csak közepes szintu adatokkal rendelkezünk. 1941-ben a Wehrmacht átadta a zsákmányolt exjugoszláv Renault R 35 kocsikból mindazokat, amelyek épen maradtak. Ezekhez járult a kb. 20 db wz. 34 lengyel és az ADGZ osztrák eredetu páncélautó. Ezek a kezdodo partizántevékenység elhárítására megfeleltek, de lényeges harcértékük nem volt. A Wehrmacht átadott kb. 20 db lengyel eredetu TKS és TK-3 kisharckocsit, Olaszország pedig 10 db Ansaldo ev 33/35 kisharckocsit. Ezekbol alakult meg a hadsereg egyetlen páncélosdandárja, amely foleg Boszniában harcolt a Tito-féle partizánok ellen. 1942-43-ban Magyarország 9 db Ansaldo ev 35-öt eladott, a Wehrmacht pedig 10-10 db Pz. llI-L, Pz. IV-Fl, Pz. lV-G harckocsit átadott a horvát eroknek. Ezt kiegészítette néhány Somua S 35 és Sd. Kft. 251 jármu is. Az összes harcjármu alig érte el a 120 darabot. Hazai gyártás vagy átépítés nem volt. Bolgár Királyság Hosszabb ideig semmit sem tett a harckocsizó fegyvernem érdekében. 1934-35-ben vásárolták az elso 14 db Ansaldo ev 33/35 kisharckocsit, majd 1936-ban 8 db Vickers Mk. E jármuvet Csak 1938-ban rendeltek a Skoda cégto126 db Lt. VZ. 35 könnyu harckocsit, majd a további 10 darabot 7'-11jellel már Németországból kapták meg. A háború eloestéjén ebbol alakult meg egy páncélosezred. 1940-tol vásároltak kb. 30 db átalakított Lt. VZ.38 harckocsit és 40 db Renault R 35-öt. Mivel Bulgária nem lett hadviselo fél a Szovjetunió ellen, Németország a balkáni stabilitást fontosnak tartva, erosítette a bolgár haderot, hogy a szerb és a hazai partizánmozgalommal elbánjon. 1942-ben ígértek 10 db Pz. 111és 25 db Pz. 1 harckocsit kiképzésre, de ezek leszállítása kérdéses. Az viszont tény, hogy helyette 10 db Pz. 38(t), 19 db H 39, 7 db S 35 harckocsi és 20 db Sd. Kft. 222 páncélautó Bulgáriába került 1943-ban. Az 1943-44-es évben anémet fél 55 db StuG. 40-G, 46 db Pz. IV-G és 51 db PZ.lV-Hharckocsit adott át, ezzel töltöttek fel 3 harckocsi ezredet, de 1944. szeptember 10-e után ezekkel fordult a Német Birodalom ellen a Szovjetunió oldalán. Az összes kimutatható harcjármu 346 db volt. Hazai gyártás nem volt, átépítések nem ismeretesek. Szlovák Köztársaság Egész haderejét 1939 márciusában mesterségesen hozták létre a felbomlott csehszlovák hadero szlovák nemzetiségu tagjaiból. A Wehrmacht amegörökölt és lefoglalt csehszlovák anyagból átadott 30 db VZ. 33 kisharckocsit, 52 db Lt. VZ.35,32 db Lt 38(t) közepes harckocsit, 3 db VZ.27 és 18 db VZ.30 páncélautót. 1940 után átadtak a CKD-nél Lettországnak épült 21 db Lt-40 harckocsit Ebbol alakult meg két szlovák páncélosdandár, ezek vettek részt az 1941-es és 1942-es hadjáratban. 1942-ben a Wehrmacht erosítésként 37 db Pz. 38(t), 7 db Pz. Ill-N, 16 db Pz. II-F, 18 db Marder (Sd. Kft. 138) jármuvet adott át. A kimutatható 234 db átadott jármu mellett hazai gyártás vagy átépítés nem volt. A készletbol az 1944. augusztusi szlovák felkelés során kilottek 30 könnyu harckocsit, 15 db Lt-40-et, 12 db Mardert és néhány Pz. Ill-N-et Több átadás nem volt, 1944 októberében már csak 5 harckocsival rendelkeztek.
77
Román Királyság Az elso világháború utáni jobb helyzete ellenére nem rendelkezett harckocsigyártási kapacitással, a TACAM muvek is csak a háború alatt, 1941 után végzett átépítési tevékenységet. A békeidoszakban 35 db R-1 (AH-lV.R), 126 db R-2 (Lt. vz. 35) harckocsit vásárolt Csehszlovákiától, 126 db Renault UE és 41 db Renault R 35-öt Franciaországtól. 1939-ben a menekülo lengyel csapatok 34 db Renault R 35 harckocsit és több páncélautót hagytak hátra. Már Németország adott el 9 db OA. vz. 30 és 3 db OA. vz. 27 páncélautót a cseh készletbol. Ez az állomány vett részt az 1941-es hadjáratban. A veszteségek miatt Németország olaj ért szállított utánpótlást. 1942-ben 26 db Lt. vz. 35(t), II db Pz. lll-N, II db Pz. lV-G harckocsit szállított. Jelentos volt az 1941-ben szerzett szovjet zsákmányanyag, amely 1941-ben 125 db harckocsit és 153 db páncélautót és vontatót tett ki. Ezek csak a javítható és szolgálatba állított eszközöket jelentik, a zsákmány kb. 1000 darabot tett ki, de jó részük csak alkatrészpótlásra volt alkalmas. A használatba vett jármuvek: 1 db KV -1; 33 db T - 26; 3 db T - 38; 2 db T-34; 1 db T-40; 2 db T-27; 2 db T-28; 30 db T-60; 32 db BT-7; 19 db T-37, 36 db Komszomolec; 14 db Sztalinyec; 103 db páncélautó. Az 1942-es év zsákmányairól nincs adat, de volt. 1943-ban az adatok szerint 41 db zsákmányolt jármu került a román haderohöz, ebben 4 db M3C, 5 db M31, 5 db Valentine, és átadtak 7 db AB-41 olasz páncélautót is. A ném et szállítások a román térség stratégiai fontossága miatt fokozódtak: 1943-ban átadtak 50 db Lt. 38(t); 31 db Pz. IV, 4 db StuG. 40 típusú harcjármuvet. 1944-ben augusztusig a román hadero megerosítésére 100 db Pz. lV-H és 114 db StuG. III 40-es harcjármu került Romániába. Ekkor a visszavonulások miatt zsákmányanyag már nem lehetett. Szintén 1944-ben kaptak még 5 db Sd. Kjz. 250 rádiós, 40 db Sd. Kft. 250 és 27 db Sd. Kft. 251 típusú páncélozott jármuvet is. Ezek képezték a 2 román páncéloshadosztály felszerelését. A román hadiipar harckocsit és páncélautót nem gyártott. A TACAM vállalat 1942 és 1944 között csak átépítéseket végzett, hogy a szovjet zsákmányanyagot használható állapotba hozza. Így 34 db T -6 O és 21 db R-2 alvázat 76,2 mm-es ZISZ-3 ágyúval, 30 db R 35-alvázat 45 mm-es szovjet ágyúval láttak el. A Hetzer-alvázon épített Mareshal típusú páncélvadász 1 db prototípusát a szovjet csapatok vitték el. Ez a készlet képezte a román páncéloserok anyagát, amely 641 db beszerzett, 166 db zsákmányolt harckocsi, 91 db beszerzett és 153 db zsákmányolt páncélautó és vontató - mindösszesen 807 harckocsi és 244 db egyéb páncélozott jármu volt. Finn Köztársaság Az alakuló finn hadero 1917. december 6-án zsákmányolta az elso páncélautókat a bolsevik csapatoktói, kiverve azokat az országból. 1919. augusztus 26-tóI kezdték meg 32 db hiányos Renault FT-17 harckocsi javítását és felfegyverzését. Hosszú ideig ezek, a cári orosz csapatoknak szánt jármuvek képezték a finn páncéloseroket. 1922 után néhány olcsón vett brit és francia jármu került Finnországba: Saint Chamond Mod.-21, Vickers Carden-Lyod Mk. VI, Vickers Mk. 33, svéd Landsverk 182 páncélautók. 1937-ben 32 db Vickers Mk. E Mod. B jármuvet vásároltak, ezeket a hazai javítóüzem átépítette a Bofors cégtol vett 37 mm-es páncéltöro ágyúkkal. A Varkausban lévo Központi Fegyverjavító Üzem volt az egyetlen harckocsijavító bázis, a háború alatt 1941-tol muködött a VTT jelu üzem Juvaskijaban, de új jármu építésére egyik sem volt alkalmas. A Téli háború elott 1938-ban építették át a meglévo Renault FT-17 jármuveket hazai 37 mm-es páncéltöro ágYÚra. A német-szovjet viszony miatt Németország csak 1941-tol támogatta a finn hadsereget, korábban nem. Ennek ellenére az 1939. november 30. - 1940. március 15. közti Téli háborúban 350 db szovjet harckocsit és páncélautót zsákmányoltak ép állapotban. Ezek belefagytak a hóba, és helyben maradtak. Ebbol, a kb. 5 hadosztálynyi anyagból kezdték meg 1940-ben a finn páncéloszászlóaljak feltöltését, mert külfcildi anyag vásárlására nem lett volna mód és pénz. Az a döntés született, hogy a zsákmányolt anyagokból kell a haderot felszerelni, az eredeti ágyúkkal, mert a loszer gyártását megoldják. Ennek érdekében igyekeztek közös típusokat kialakítani, mivel a Vickers Mk. E (finn jele T-2 6E) és a szovjet T-26 lényegében azonos típus volt. Finnország 1941. június 25-tol részt vett a Szovjetunió elleni háborúban területeinek visszaszerzéséért. Ennek során 1941. október l-jén elfoglalták Petrozavodszkot és visszafoglalták egész Karéliát. A közben ejtett hadizsákmány száma nem ismert, de 100 darab felett volt. A front ezután megmerevedett, és 1944 elejéig nem sokat változott. 1941-ben megkezdték az egyetlen finn páncéloshadosztály szervezését, ehhez 6 db Landsverk Anti II. 40 mm-es önjáró gép ágyút vásároltak SvédországtóI. 78
A háború alatti harckocsikészlet áttekinthetetlen a rendelkezésre álló kevés irodalomból, ezért táblázatban közöljük az egyes idopontokra vonatkozó állományt. Németország elsosorban zsákmányolt szovjet jármuvek és loszerek átadásával segítette a finn szövetségest, ezek darabszámára nem találtunk adatot. Az biztos, hogy 1944 tavaszán Danzigból 9 db T-34/85-öt, osszel még 9 db T-34-et szállítottak Finnországnak. Anémet típusok közvetlen átadása csekély volt, az erdos, vizes, mocsaras terep nem is engedte meg nagyobb harckocsizó erok alkalmazását, a védelemben a régi elavult típusok is jól beváltak. Mivel az egyetlen járható terep a Ladoga-tó mellett volt, a szovjet támadások ellen 1944 elején 30 db StuG. 40-G rohamlöveget, majd a válságos helyzet miatt 1944 augusztusában 29 db StuG. 40-G-t és 15 db Pz. IV-J jármuvet adtak át, de ez sem akadályozta meg a Mannerheim-vonal áttörését. Finnország 1944. szeptember 4-én kilépett a háborúból, az állományba került néhány további német harcjármu az 1944. október-novemberi lappfOldi hadmuveletekbol származott. Mindösszesen Finnország alig 148-150 harcjármuvet vásárolt vagy kapott, s legalább 450 darabot zsákmányanyagból állított hadrendbe. A háború alatt ném et részrol átadott további szovjet anyag nem dokumentálható.
A finn harckocsiállomány 1941-1944 idoszakából
U-152V Típus
-1943. 94923 110 6353 1130 34 -23 -2798 1369 424 312 818 12 58 53 47 222 1464 1942. 1944. 427 46 398 621 10 18 32 29 31 36 319 19 11 15 763 134 184 13 182
07. 06. 12. 01. 31. 01.
-
-29 27 1941. 05. 31. 13 4220 110 56 195
I T-38-alvázra 2 3 4
épített T-34-makett a páncéltöro tüzérség gyakorlataihoz. KV-makett T-34-alvázon a páncéltöro tüzérség gyakorlataihoz. BT -7-alvázon átépített páncélozott szállítójármü. Finn nehéz harckocsi.
79
Mindezekbol az alábbi kép alakul ki: Magyar Királyság
Független Horvát Állam Bolgár Királyság Szlovák Köztársaság Román Királyság (csak átépít) Finn Köztársaság (csak átépít)
916 db hazai (max. 973 db) gyártása 623 db külföldi (max. 738 db) beszerzése Összesen: 1539 db + 172 db = 1711 db harcjármu kb. 120 346 234 1051 598
db db db db db
külföldi külföldi külföldi külföldi külföldi
harcjármu harcjármu harcjármu harcjármu harcjármu
A tengelyhatalmak közül- a német, olasz, japán nagyhatalmakat leszámítva - csak Magyarország folytatott jelentos páncéljármu-gyártást. Ezzel egész Európában a kis és közepes államok között is az elso volt, mert Hollandia és Belgium gyártása jelentéktelen volt. Elsosorban páncélautókat készítettek. Norvég, dán, görög gyártás nem volt, a svéd és a svájci helyzet egyedi, nem mérheto a magyar helyzethez. Mindezt olyan viszonyok között érte el, hogy 1920 és 1936 között gyakorlatilag nem gyártottak semmit, az egész kivitelezés az 1938 és 1944 közötti 7 évre esett. A Magyar Királyi Honvédség alkalmazta darabszámra a legtöbb harcjármuvet, ezekkel szinte 1945. március utolsó napjáig harcolt. Ebbol a rideg statisztikai "számháborúból" azonban kimaradt az a számjegyekkel ki nem mutatható érték, amely a gépekbol honvédo fegyvert varázsolt, kimaradt a katona, aki a túlero ellenére is bátran, hosiesen harcolt, ha kellett, életét adta esküjéért, hazájáért. A harceszközök darabszámát ismerve, szinte hihetetlennek tunnek azok a sikeres harctevékenységek, melyeket a második világháborús hadinaplók megörökítettek. Az utókor minden megbecsülése kell, hogy illesse a fronton hosiesen helytállt honvédeink emlékét, és még nagyobb tisztelettel hajtsunk fejet azok elott, akik életüket áldozták Magyarországért.
80
1
,
MELLEKLETEK
Fotók, újságillusztrációk, híradófelvételek
81
AH-8 és aH-9 rendszámú kocsik a laktanya udvarán fegyverzet nélkül
FIAT 3000 B könnyu harckocsi a RUISK vezetési gyakorlatán 1932-ben
FIAT könnyu harckocsi díszeleg a Szent Kristóf-szobor felavatási ünnepén (Képes Vasárnap)
Az olasz FIAT -Carden-Loyd CV 29 kisharckocsi (két fotó)
Az elso UNITAS harckocsiatrappok (Éder Miklós gyujteményébol)
Fegyverzet nélküli Ansaldo CV 35 típusú kisharckocsi a harckocsiszertár elott
83
AH-236 rendszámú Ansaldo
ev
35-ös kisharckocsi
Pz. Kpfw. I-A könnyu harckocsi
terepgyakorlaton
Az átépített Ansaldo ev 35 parancsnoki kupolával, fegyverzet nélkül
Az egyetlen Pz. I-A típusú könnyu harckocsi a magyar páncéloserok állományában. Esztergom-tábor, 1942 tavaszán
A honvédség elso harckocsijainak egyike, a VI. rendszámú LK II könnyu harckocsi a RUISK állományában Pz. I-B tipusú könnyu harckocsi (német jármu) LK II és FIAT 3000 B könnyu harckocsik a RUISK páncélos-alakulatában
84
Pz. I-B könnyu harckocsi a Magyar Honvédség használatában
Marder II páncélvadász
a Haditechnikai
Intézet udvarán 1943-ban
Könnyu felderíto (parancsnoki, rádiós) harckocsi a Pz. I-B alvázán (német jármu)
Könnyu felderito harckocsik az 1. magyar páncéloshadosztály állományában 1942 telén (Magyar Futár)
Az 1H-874 rendszámú Pz. III-M típusú közepes harckocsi vizsgálat alatt a HTI-ben, 1943 augusztusában (két kép)
Pz. II-B/C tipusú könnyu harckocsi (német jármu)
Az "Afrika Corps" Pz. II tipusú harckocsija
(német jármu)
Pz. III-N közepes harckocsi magyar személyzettel 1942 decemberében
85
A kölcsönadott
Pz. !II-N-ek egy része magyar muszaki személyzettel 1942 decemberében
StuG. !II-D rohamlöveg magyar kezelo személyzettel (Magyar Futár)
StuG. !II-A rohamlöveg (németjármu)
StuG. IlI-D rohamlöveg (németjármu)
86
1942 nyarán
Kötényezett StuG. 40 páncélvadász
magyar használatban
A sumegi 7. rotü osztály StuG. 40 tipusú rohamlövegei (Hiradófilm)
AStuG.
gyakorlaton
!II-G korábbi változata és a késobbi, a "Saukelkopf' lövegblendével szerelt típuso A 7. rotü. osztály mindkét változatot használta (két kép; német jármuvek)
Valószinuleg a 7. rom. osztály 712. sz. elhagyottjármuve
1945 márciusában
a Balatontól északra
Ezen a Pz. IV-D típusú közepes harckocsin képezték ki a 30. harckocsiezred harckocsízóít a Pz. IV-Fl harckocsíkra
magyar használatban (két kép)
87
Pz. lV-F2 közepes harckocsi magyar kezeloszemélyzettel Pz. lV-H harckocsi átadása Esztergom-táborban 1944 októberében
Magyar páncélosok Pz. lV-H harckocsikkal
felszerelve
A 2. pc.ho. Ausztriában átadott Pz. lV-H jármuvei 1945 tavaszán. A második jármuvön látható a felségjelzés (Militaria)
Pz. lV-G magyar használatban
88
Pz. Kpfw. V-D harckocsi (német j ármü)
Az elsoként átadott 5 db Pz. V-D harckocsi egyike 1944 tavaszán
A Pz. VI-E Tigris nehéz harckocsi parancsnoki kupolájában Tarczay Ervin fohadnagy
Pz. V-D Párduc harckocsi magyar használatban, alul a harckocsik kezeloszemélyzete (két fotó)
A 214. toronyszámú
Tigris lesállásban
1944 júliusában Tlumaczyknál
A 3/1. harckocsi zászlóalj két Tigris harckocsija felvonulóban Stanislau védelmére, 1944. július 23.
89
T 38-as (Pz. Kpfw. 38(t) könnyu harckocsi a 30. harckocsiezred állományában
Marder lll-M magyar használatban
Gyári új Marder III a BMM Gyár udvarán (német jármu) AT-38 tipusú harckocsi parancsnoki
változata
A T-038-as taktikai számmal ellátott Hetzer vadászpáncélos a 20. rotu. osztály állományában 1945 márciusában
A T-040 jelu Hetzer "Marika" egyéni jelzéssel
90
1945 márciusában
Renault R 35-alvázon 4,7 cm-es löveggel felszerelt vadászpáncélos magyar megszálló egység használatában
Haditudósitó felvétele egy hadgyakorlatról: Toldi harckocsi és könnyu lövészpáncélos (Sd. Kfz. 250/1) (Képes Vasárnap)
Az osztrák hadseregtol a magyarországi
kölcsönzött L-60-as csapatpróbán
Renault R 35 vadászpáncéJos csehszlovák 4,7 cm-es páncéltöro ágyúval (ném et jármu)
A Landsverk L-62 típusú önjáró légvédelmi gépágyú Magyarországon
Az Le. SPW (Sd. Kfz.) könnyu lövészpáncélos (két kép; német jármu)
Az 1939. március 15-én zsákmányolt Ll. vz. 35-ös csehszlovák könnyu harckocsi AT-21 tipusú közepes harckocsi prototípusa a magyarország í csapatpróbán Eredeti svéd Landsverk L-60 típusú könnyu harckocsi
91
/
A magyar löveggel és géppuskával
felszerelt T-21-es harckocsi Az 1H-390-es magyar rendszám mal ellátott lengyel R 35-ös könnyu harckocsi
Árokba csúszott cseh páncélautó (Képes Vasárnap)
Lengyel személyzet R 35 harckocsit ad át 1939 szeptemberében
(É. M.)
A Munkácson zsákmányolt Tatra OA vz. 30 páncélgépkocsi, még csehszlovák rendszámmal
92
Az R 35 tipusú harckocsi oldalnézeti
képe
A Renault harckocsit torony nélkül vontatójármuként (a képen ném et használatban)
is alkalmazták
A Hotchkiss H 35 típusú könnyu harckocsit a 101. önálló harckocsiszázad használta
Somua S 35 tipusú francia közepes harckocsi. A német hadseregtol hadmuveleti területen 2 darab S 35-ös harckocsit kapott a 101. önálló harckocsiszázad
Árokba csúszott cseh OA vz. 30 páncélautó (Képes Vasárnap)
93
A Carden-Loyd Mk. VI kisharckocsi nyomán gyártott francia Renault VE vontatójármu
A Renault VE használatban
a 2. hadseregnél
1942 nyarán
29. M Vickers páncélgépkocsik a RVISK használatában (három fotó)
A FIAT F2 atrapp egyik példánya A menekülo lengyel hadsereg által Magyarországon átadot! TKS kisharckocsi (két kép)
94
FIAT F2 és 29. M Vickers páncélautó-utánzatok a RUISK hadgyakoratán
Zsákmányolt
szovjet T-27-es
kisharckocsi
magyar hadijellel
Valentine III közepes harckocsi (két kép)
T-27 -es harckocsi a magyar hadseregben mint vontatójármu 1942-ben T-28 típusú nehéz harckocsi
magyar kezelokkel
A 29. M Crossley páncélautó egyik példánya
95
T - 26 A típusú szovjet könnyu harckocsi Magyar katonák zsákmányolt
T-28-as
harckocsit
vizsgáInak
T -26C típusú könnyu harckocsi T-28 típusú zsákmányolt Zsákmányolt
harckocsik
1941. július 25-én (MNMTF)
T-35 nehéz harckocsi hátulról (MNMTF)
Sérulten zsákmányolt
T -26C harckocsit
oriz egy magyar katona
T-26C a Ludovika hadgyakorlatán
96
(Híradófilm)
Zsákmányolt T - 2 6 A könnyu harckocsi 1941. augusztus 5-én Szkala-Nova és Zsitva közölt (MNMTF)
Zsákmányolt T-26B harckocsi 1941. augusztus Kamenyec-Podolskinál (MNMTF)
Kilott BT-5 harckocsi
23-án
BT -5-ös könnyu harckocsi
Elhagyott, ép állapotÚ T-26B harckocsi
194] nyarán (MNMTF)
a hadizsákmány-kiállitáson
1941 oszén (MNMTF) A magyar csapatok által zsákmányolt
BT-5-ös harckocsi
BT-5 típusÚ könnyu harckocsi Zsákmányolt
BT-7 könnyu harckocsi
97
Kilott és ellenorzés alá vett M3A2 Lee (gy. sz.: W-309104) 1942 telén a doni fronton Elhagyott, zsákmányolt T-38 úszó harckocsi 1941. augusztus személyzete halott (két kép; MNMTF)
16-án,
BT - 7 A tipusú harckocsi aZ 1942-es hadizsákmány-kiállításon (Képes Vasárnap)
Zsákmányolt
BT-7 A és T-27 a hadizsákmány-kiállitáson (Képes Vasárnap)
T-27 harckocsi hangszórós propaganda változata 1942 augusztusában a budapesti hadizsákmány-kiállitáson (MNMTF)
T-40-es típusú szovjet könnyu úszó harckocsi
Kilott
T-37 úszó harckocsi 1941 nyarán (MNMTF)
98
T-40-es harckocsi magyar hadijellel (Hiradófilm)
Zsákmányolt
T-60-as
BT-7 könnyu harckocsi (MNMTF)
szovj et könnyu harckocsi
Zsákmányolt T-60-as zsákmány-harckocsi magyar hadgyakorlaton (Híradófilm) T-34/76C
az 1942-es hadikiállitáson
harckocsik
fehér-keresztes
T-34/76C
Zsákmányolt
közepes harckocsi
T-34/76C
harckocsi
1942-ben
1942-ben
hadijellel
99
Átlott ágyúcsövu T-34/76B harckocsi magyar kézben, 1941. augusztus 3. (MNMTF)
Kilott és zsákmányul ejtett T-34/85 típusú közepes harckocsik I944-ben (két kép; Magyar Futár)
Kilott T-34/76 harckocsi
1941 nyarán (MNMTF)
Elhagyott KV-ll-es nehéz harckocsi 1941 telén, magyar katonákkal a "fedélzetén" Elhagyott Ukrajnában
100
KV-IB
és T-35 nehéz harckocsik
1941 nyarán a pályaudvaron
(két kép; MNMTF)
A második példány zsákmányolt T-28 harckocsi géppuskák nélkül 1942 augusztusában az Iparcsarnok elotti mudombon (két kép; S. Gy.)
Zsákmányolt, teljes fegyverzetu T-28 harckocsi a budapesti hadikiállításon 1941-ben (két kép; MNMTF)
Krivoj Rognál zsákmányolt BA-32 páncélautó és 76 mm-es 10 M tábori ágyú (MNMTF)
A magyar csapatok által zsákmányolt KV - 1A (Model 1941) nehéz harckocsi
Zsákmányul ejtett M3A2 General Lee amerikai eredetu közepes harckocsi
101
Zsákmányolt
Zsákmányolt,
STZ-3 Komszomolec
vontatójármu
magyar hadijellel
sérült BA-l O típusú szovjet páncélgépkocsi
A doni harcoknál zsákmányolt 2 db T-60 szovjet harckocsi, hátul egy M3A l Stuart ég, 1942 nyara (MNMTF)
Magyar honvédek zsákmányolt M3A 1 harckocsit vizsgáinak (Magyar Futár)
Átalakított, löveges Komszomolec
Zsákmányolt,
a szovjetek által használt amerikai M3A 1 típusú könnyu harckocsi
a Magyar Honvédség birtokában M3A l Stuart III harckocsi magyar hadijellel a Haditechnikai Intézet udvarán, 1942-ben
102
<{
,
(~
A H-245-ös alvázszámú Ansaldo ev 35-ös kisharckocsi a visszacsatolt Felvidéken
Zsákmányanyagból kapott francia UE vontatójármu magyar használatban, 1942-1943
Renault R 35-alvázon, 4,7 cm-es löveggel felszerelt vadászpáncélos magyar megszálJó egység szolgálatában (két kép)
R 35-ös harckocsi a magyar megszálJó csapatok használatában, magyar felségjelJel
A 30. tábori harckocsiezred T-38-as Ukrajnában
harckocsija
103
Magyar Pz. IV-Fl útban a Don-kanyarba Turán 75-ös és Pz. IV-F2-es nehéz harckocsi egy gyakorlaton 1943 nyarán
A 824-es alvázszámú, 413-as toronyszámú
T-38-as
hadgyakorlaton
Zsákmányolt M3A l típusú könnyu harckocsi a magyar honvédség használatában
Tigris nehéz harckocsi magyar használatban
Magyar használatban
álló Tigris harckocsik a Kárpátok eloterében
Magyar kezeloszemélyzet oktatása a Tigris harckocsi használatára (Nadwoma, 1944 nyara)
104
Harckocsitípusok és páncéljármuvek fo adatai
105
FIAT 3000 B
Típus
FIAT/1928
Gyártó/év Motor
FIAT
li
~
LE/t Sebességek száma elore/hátra
11,25 3/1 hM~ 22/16 100
M~~~ Sebesség km/h úton/terepen Hatótáv útonlkm Láncvezeto kerék (elso) Láncfelfekvés/mm Láncméretlmmldb
795 1340 190x280 /44
Hasmagasság/mm Hosszúság/mm faroktámasszal/nélkül Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/m2 Tömeg/t Kezelok száma/fo
340 4290/3700 1670 2200 0,62m 5,6 2
Üzemanyag-fogyasztás 1/100 km úton 95 Üzemanyag-kiszabatll 95 Páncélzatlmm test elöl-oldalt-hátul 16, teto 6 F egyverzetlloszer/db 2x6,5 mm gpu. / 4000, magyar haszn.: 1x8 mm 7/12 M Schwarzlose gpu. Lejtomászó képesség/o legnagyobb dolésszög hátra 51 Lépcsomászó képesség/m 0,6 Gázlóképesség/m 0,9 Árokáthidaló képesség/m 1,8
Típus
Carden-Loyd
Gyártó/év Motor
1928 Ford modell T 22,5 13,2 4/2 elöl 45 160
FlAT/1930
4, helyben 2,8 1300 970 44,5x140 /120 290 2460 1700 1220 0,6 1,4-1,7 2 24 30-38 elöl 9, oldalt 6 Ix7,6 mm gpu. / 3500 25
4, helyben 2,8 1300 970
LE LE/t Sebességek száma eJorelhátra Meghajtás Sebesség kmlh úton Hatótáv úton/km Legkisebb fordulati sugár/m Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméretlmmldb Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm fejpáncéllal Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/l Páncélzat/mm test
1/100 km úton
Fegyverzet/loszer/db Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
0,4 0,6 1,2
FIAT -Carden-Loyd
FIAT
20 11,6 4/2 elöl 40 160
44,5x140 /120 290 2500 1700 1220 0,63 1,4-1,7 2 27 45,5 elöl 9, oldalt 6 1x REVELLl gpu. / 4800 25 0,4 0,6 1,2
107
.
..
•
=
.001"\0.0
=
-:n:·
FIAT 3000 Mod. 21 harckocsi
108
o
o
= .:"':.
FIAT 3000 Mod. 21 harckocsi
109
110
o
o
00000 "
O
O
O
o O O
ev 35
35 M FIAT -Ansaldo
35 M ANSALDO
kis harckocsi
bukótornya
Felso homlok Zár6heneeJ.'ck
':'engely_ Als6
z6-óiv
~Fe15o
z6-óiv
Felso homlok_1
o
Erosités
a z2.rónengerelc
falá.n
35 M Ansaldo kisharckocsi bukótornya
111
o
35 M FIAT -Ansaldo
112
ev 35
o
[.
· }.
o o o o
<)
o
o~: <)
o
<) <)
35 M Ansaldo L3/35 kisharckocsi
113
Típus
eV33
FIAT-Ansaldo
FIAT 1933/34 FIAT 3-005 40
Gyártó/év/db Motor
LE
12
LE/t
4/1
Sebességek száma elore/hátra Meghajtás Sebesség km/h úton/terepen Hatótáv úton/km
elöl 42/15 110 4,1 1300 50x200 /141 250 3030 1400 1200
Legkisebb fordulati sugár/m Láncfelfekvés/mm Láncméretlmm/db Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm figyelotomyos Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabatll Páncélzat/mm
11100km úton
0,63 3,3 2 40-50 65
front 13, oldalt 8, hátul 12, teto 5
F egyverzetlloszer/db Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
lx8 mm M 1914 gp. /4800 45/60 0,6 0,7 1,45
ev 35 1934/36/2500 FIAT 3-005 45 13,4 ~1 elöl 42/15 150
4
1300 50x200/141 250 3350, taligával 5600 1400 1300
1485 0,61
taliga 1500x1510 0,65
3~ 2
3~ 2
40-50 65
40-50 65
front 13, oldalt 8,5, vez.front 13,5, elöl-oldalt-hátul többi 6 teto 6 2x8 mm 34/37 AM gp. /2650 FIAT-OCI lángszóró / 250 I 45/60 45
O;
O;
O;
0,7
1,45
1,45
LK II
Év Motor
1918 Benz, illetve NAG 55 6,5
LE LE/t Sebességek száma elore/hátra Meghajtás Meghajtó-láncfeszíto kerék JE/mm Sebesség km/h úton/terepen Hatótáv úton/lan Legkisebb fordulati sugár/m Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméretlmm Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magassághnm Motorházteto/mm Oldalajtó/mm Hátsó ajtó/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo 1/100 km úton
Fegyverzet Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
114
1934/35 FIAT-SPA ev 3 43 12,6 ~1 elöl 42/15 140
4
1300 50x200/141 250 3200 1400 1300
Típus
Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabatll Páncélzat/mm test
L3/33 U.
4/1
hátul 504 14/3,5 60-70 1,8 1650 2610 250 420 vonóhoroggal 5012, nélkül 4732, kocsitest 4592 1900, kocsitest 1120, futómu a kocsitesttol 140 2352, toronymag. 616, toronyátm. 1008, torony toldat átm. 644 560x1932 504x672 530x765 0,64 8,425 3 46 280 8-14 2x7,92 mm gpu. 41 3 3 2
8,5
Típus Gyártó/év Db Motor
LE LE/t Sebességek száma elore/hátra Meghajtás Sebesség km/h úton Hatótáv úton/terepen/km Legkisebb fordulati sugár/m Futógörgo Láncvezeto kerék Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Tuzvonal/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üza.-fogyasztás 1/100 km úton/terepen Üzemanyag-kiszabat/I (2 tartály) Páncélzat/mm Fegyverzet/loszer/db Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m Rádió
Pz. Kpfw. J-A
Pz. Kpfw. J-B
KI. Bef. Wg. J-B
Henschel/MAN 1933/34 477 Krupp M 305 57 11,1 5/1 elöl
MAN/Wegmann 34/4 I 1800-2000 Maybach NL 38 TR 100 17,1 5/1 elöl
Daimler Benz 1936/38 200 Maybach NL 38 TR 100 17 5/1 elöl 40 170/1 15 2,1 530x80 70085-72 1670 2400 280 295 4420 2060 1990 1870 0,43 5,88 3 110 146 14,5 lxMG34/ 900 db 30 0,37 0,6 0,4 Fu 6
37
150/100 2,1 530x80 700(190)85-72 1670 2470 280 295 4020 2060 1720 1500 0,39 5,4 2 100 144 13
2xMG13 / 1525 db 30 0,37 0,6 0,4
Típus
Pz. Kpfw. JI-F
Gyártó/év Db Motor
LE LE/t Sebességek száma elore/hátra Meghajtás Sebesség km/h úton/terepen Hatótáv úton/terepen/km Legkisebb fordulati sugár/m Futógörgo Támaszkerék Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm Hasmagasság/mm Hosszúság csovel/cso nélkül/mm Szélesség/mm Magasság/mm Tuzvonal/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t üres/harci Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag -kiszabat/l Páncélzat/mm tekno torony Fegyverzet/loszer/db
40
140/115 2,1 530x80 70085,72 1670 2470 280 295 4420 2060 1720 1500 0,43 6,0 2 100/125 146 13 2xMG13 /2250 db 30 0,37 0,6 0,4
1/100 km úton/terepen
Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
MAN/Henschel/MIAG 1937/40 625 Maybach/NORDBAU 140 14,75 6/1 elöl 40/20 190/125 4,8 550x100-55 220xl05 1920 2400 300 345 4810 2280 2020 1595 0,76 6,8/9,5 3 150 170 elöl 14,5+20, oJd.-hátul 14,5 elöl 14,5+20, old.-hátul 14,5 lx2 cm KwK 30/180 db 1 db MG 34 /1425 db 30 0,42 0,925 1,8
7,5 cm Pak 40/2 Marder
JI
FAMO 1942/44 1217 Maybach HL 62 TRM 140 12,7 6/1 elöl 40/20 190/125 4,8 550xl00-55 220x105 1880 2400 300 345 6360/4810 2280 2200 1940 0,76 6,8/10,8 3 90/135 170 tekno elöl 35, old.-hátul 14,5 felép. 14,5, elöl 2x14,5 Ix7,5 cm Pak 40/2 / 37 db 1 db MG 34 / 600 db 30 0,42 0,8 1,7
115
.
.
...-J -_'1"III.- 1-.';'.'I:}7'· I ri:!1íIlI'" • ·1·
j ::::" ~In:~:.~ . 1··iP
"
L.1t
..
LK II harckocsi
116
•
D
Pz. Kpfw. 1. Ausf. B könnyu harckocsi
117
Kl. Bef. Wg. I-B parancsnoki harckocsi
118
8 a
o .. {] l:::)
••
Pz. Kpfw. II. Ausf. F könnyu harckocsi
119
7,5 cm Pak 40/2 auf Selbstfahrlafette II / Marder II páncélvadász
120
Pz. Kpfw. III-M Ausf. M közepes harckocsi
121
Típus Gyártó/év Db Motor
LE LE/t Sebességek száma elorelhátra Meghajtás Sebesség km/h úton Hatótáv úton/terepen/km Legkisebb fordulati sugár/m Futógörgo/mm Támaszkerék/mm Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db Hasmagasság/mm Hosszúság cso nélkül/csovel/mm Szél esség/mm/köténnyel/mm Magasság/mm Tuzvonal/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t üres/harci Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/I Páncélzat/nun test
1/100 km úton
torony Fegyverzet/loszer/db Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
122
Pz. Kpfw. III-M
StuG. III-B-D 7,5 cm
StuG. 40 G
Daimler Benz / 1942 J-L-M 1907
Alkett/MIAG / 1940/41 734
Alkett/MIAG / 1942/44 7900
Maybach HL 120 TRM 265/300 14,2 611 elöl 40 155/95
Maybach HL 120 TRM 265/300 13,6 611 elöl 40 165/95
Maybach HL 120 TRM 265/300 12,5 611 elöl 40 155/95
5,85 520/95-398 310/70-203 2510 2860 120x400 / 93 385 5560/6412 2970/3410 2500 1900 0,94 15,8/21,13 5 182 320
5,85 520/95-398 310/70-203 2510 2860 120x400 / 93 375 5400 2950 1960
5,85 520/95-398 310/70-203 2510 2860 120x400 / 93 390 5400/6770 2950/3410 2160 1570 1,04 15,8/23,9 4 200 310
elöl 50+20 oldalt-hátul 30, 50 elöl 50, oldalt-hátul 30 Ix5 cm KwK L/60 / 84 db 2xMG 34 / 3800 db 30 0,6 0,8 2,00
0,93 15,8/22 4 195 310 elöl 50 oldalt-hátul 30 Ix7,5 cm StuK L/24 / 44 db
elöl 50+30, oldalt 30
30
Ix7,5 cm StuK 40 L/48 / 54 db 1xMG 34 / 6000 db 30
0,6 0,8 2,59
0,6 0,8 2,59
Típus
2450 210/130 540 elöl 400 ]2 210/130 53330 400 38 12 470 2880 25 2880 25 1942/43 H JG23 470x75-660 2450 470x75-660 2400 3520 470 38 250/350 20+20/20 80 300/180 3520 30/20 elöl 680 30/20 505]x7,5 20+20/20 30 120x360 200/130 30+20 3720 400 elöl 42 20 5 // 480 120x400 / 99 2680 5920/6630 2680 2880 2680 3300HL ] 20 TRM 1943/44 30 265/300 30 Fu 265/300 1944/45/3800 1942/340 / 3] 50L/43 265/300 30 F2 Fl/87 50 5920/7015 5920 6,1 5,92 6,1 23,5 1,00 0,6 ]2,7 0,84 5,92 6,] 5,92 470 6,] 1,00 ],00 ],00 12,7 0,6 ]x7,5 ]x7,5 KwK40L/ L/48 / lx7,5 87 48/87 KwK ]3,4 0,6 L/24 /]0] 80 KruppINibe]ungenwerkNOMAG 2,2 0,89 22,3 Pz. 5920/6630 Kpfw. IV/404 Maybach 250/350 0,79 ]470x75-660 941/42 2,3
Fu 5
123
7,5 cm Sturmgeschütz 40, StuG. III Ausf. G páncélvadász
124
O····:· ,,~ ...
:. . . ..
-
.
~
Pz. Kpfw. IV Ausf. Fl nehéz harckocsi
125
Pz. Kpfw. IV Ausf. F2 nehéz harckocsi
126
Pz. Kpfw. IV Ausf. H nehéz harckocsi
127
Típus
Pz. Kpfw. V. Párduc 1942/43 Daimler Benz/Henschel/MAN/MNH Gyártó összesen 5928 Év/db Motor
D
3270/3420 3270/3420 10 560 2160 3920 250/100 2160 10 7/1 G 544,8 50,88 2995 2995 250/100 860/821 3920 64x660x 6870-8660/9090 elöl 55/30 860/821 64x660xl50 560 6870-8660/9090 elöl 55/30 150 86 86 PP 30 7/1 600/700 600/700 1943/44 1943/45 A 0,88 44,8 15,6 15,6 Maybach Maybach HL HL/230 230 30
280/700
280/700
LE LE/t Sebességek száma elorelhátra Meghajtás Sebesség km/h úton/terepen Hatótáv útonllan Legkisebb fordulati sugár/m Futógörgo/megha jtókerék/mm Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm LáncméreUmrnldb Hasmagasság/mm Hosszúság cso nélkül/csovel/mm cso elore/hátra Szélesség/mm kötény nélkül/köténnyel Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üza ..-fogyasztás 1/100 km úton/terepen Üzemanyag-kiszabaUI Páncélzat/mm test torony Fegyverzet/loszer/db Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m Rádió
128
720 (5 tartályban) elöl 80, oldalt-hátul 45 elöl 110, oldalt-hátul 45 Ix7,5 cm KwK 42 LI 70/79 2x7,92 mm MG34 gpu. /4200-5100 30 0,9 1,9 2,45 Fu 5
280/700
720 (5 tartályban) 720 (5 tartályban) elöl 80, oldalt-hátul 45 elöl 80, oldalt-hátul 45 elöl 110, oldalt-hátul 45 elöl 110, oldalt-hátul 45 Ix7,5 cm KwK 42 LI 70/86 Ix7,5 cm KwK 42 LI 70/86 2x7,92 mm MG34 gpu. /4200-5100 30 30 0,9 0,9 1,9 1,9
2~
2~
Fu 5
Fu 5
Típus
Pz. Kpfw. VI-E Tigris
Gyártó/év/db Motor
Henschel 1942/44 1355 db
LE
Maybach HL 210 P 45 650/700
LE/t
11,4
Sebességek száma elorelhátra Meghajtás Sebesség km/h úton Hatótáv úton/terepen/km Legkisebb fordulati sugár/m Futógörgo/mm Nyomtáv/mm normál/szállítási lánccal/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db normál/szállítási Hasmagasság/mm Hosszúság cso nélkül/csovel Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t üreslharci Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/I Páncélzat/mm test
cso elore/hátra/mm
l/l 00 km úton/terepen
torony F egyverzet/loszer/db Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m Rádió
8/4
elöl 45,4 100/60 7 800x95 2822/2622 3605 63x725x130 / 63x520xl30 470 6316/8450/8434 3705 3000
/ 96
1,04 52,5/56,9 5 535/935 534 (4 tartály) elöl 150, oldalt-hátul 80, 60 elöl 100, oldalt-hátul 80 lx8,8 cm KwK 36 L/56 / 92 db, 2x7,92 mm MG 34 / 3920 db 35 0,79 1,2 2,3 Fu 2 vagy Fu 5
129
[)
Pz. Kpfw. V Panther Ausf. A nehéz harckocsi
130
•
•
•
•
@
II.
Pz. Kpfw. VI Tiger I Ausf. E nehéz harckocsi
131
Pz. Kpfw. VI Tiger 1Ausf. E nehéz harckocsi
132
Típus Gyártó/év/db Motor
LE LE/t Sebességek száma elore/hátra Meghajtás Sebesség km/h úton Hatótáv úton/terepenlkm Legkisebb fordulati sugár/m Futógörgo/mm Támasztó/meghajtó kerék/mm Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Tuzvonal/mm Fajlagos talajnyomáslkp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo
TNH-PS Pz. Kpfw. 38(t) G BMM/Skoda 1939/42/1424 db Praga EPA vagy THH-PS 12,8 II ,6-15,8 5/1 elöl 42 240/160 5 725 220/535 1775 2920 104x293/93 400 4610 2140 2250 1670 0,5-0,53 9,75/10,5
4
901135 Üzemanyag-fogyasztás 11100 km úton/terepen 220 Üzemanyag-kiszabat/I Páncélzat/mm test elöl 25, (50), oldalt 17,5, hátul 8 8-25 torony Fegyverzet/loszer/db lx3,7 Skoda KwK 38(t) L/40 vagy L/45 /72 db, 2x7,92 MG 37(t) /2700 db 30 Lejtomászó képesség/o 0,8 Lépcsomászó képesség/m 0,9 Gázlóképesség/m 1,8 Árokáthidaló képesség/m Rádió Fu 5, Bef. Pz. Fu 8
Típus Gyártó/év/db Motor
LE LE/t Sebességek száma elore/hátra Meghajtás Sebesség kmlh úton Hatótáv úton/terepen/km Legkisebb fordulati sugár/m Futógörgo/mm Támasztó/láncvezeto kerék/mm Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mmldb Hasmagasság/mm Hosszúság cso nélkül/csovellmm Szélesség/mm Magasság/mm Tuzvonal/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás 1/100 km úton/terepen Üzemanyag-kiszabat/I Páncélzat/mm test Fegyverzet/loszer/db Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Árokáthidaló képesség/m Rádió
7,5 cm Pak 40 auf Gw. 38(t) Marder III-M BMM 1943/44 / 381 db BMM 103 13,3 5/1 elöl 47 240/160 5 755 220/535 1775 2900 104x293/93 38 5020/5680 2150 2350 2000 0,63 10,15/10,8 4 901135
218 elöl 25, oldalt-hátul 15, felépítmény elöl 14,5, oldalt 10 Ix7,5 cm Pak 40/3 L/46/38 db, lx7,92 mm MG 37(t) /1200 db 30 0,8 1,8 Fu 5
133
Jagd. Pz. 38 Hetzer
Típus
BMM / 2407 db, Skoda (1944/45) 780 db X Praga AC/2800 160
Gyártó/év/db Motor
LE LE/t Sebességek száma elore/hátra Meghajtás Sebesség/kmlh úton Hatótáv úton/terepen/km Legkisebb fordulati sugár/m Futógörgo/mm Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db Hasmagasság/mm Hosszúság cso nélküllcsovel/mm Szélesség/mm Magasság/mm Tuzvonal/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/I Páncélzat/mm test
11100km úton/terepen
felépítmény Fegyverzet/loszer/db Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség1m Árokáthidaló képesség/m Rádió
Gyártó/év/db Motor
LE LE/t Sebességek száma elore/hátra Meghajtás Sebesség/kmlh úton Hatótáv úton/terepen/km Legkisebb fordulati sugár/m Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db Hasmagasság/mm Hosszúság cso nélküllcsovellmm Szélesség/mm Magasság/mm Tuzvonallmm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo 11100km úton/terepen
Fegyverzet Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
134
4,54 825 2123 3020 104x350-104x380 380 4870/6270 2630 2170 1670
/ 96
0,78 16 4 120/180 320 front 60, oldalt-hátul 20 elöl 60, oldalt-hátul 20 Ix7,5 cm Pak 39 L/48 /40 db, Ix7,92 MG /1200 db 25 0,65 1,1 1,5 Fu 5, Bef.Wg. Fu 8
4,7 cm Pak(t) auf Gw. Renault
Típus
Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag -kiszabat/I Páncélzat/mm test
9,4 5/1 elöl 43 260/170
Renault 1940/41/ 174 db Renault 447 82 7,4 4/1 elöl 20,5 105/60 8,5 1560 2400 260/ 123 320 4020/4245 1850 1850 1825 0,88
II
3 160/280 168 elöl 25, oldalt 20 lx4,4 cm Pak(t) LI 43 0,5 0,8 1,6
35 R(f)
o
o
o
o
o
~Ioo o
LT VZ. 387. széria Pz. Kpfw. 38(t) Ausf. G közepes harckocsi
135
•• o
OT • • I
• o o
•
9 O
• ••• • •• IIII I • o •~ n
O 1;;:;1
O
I
Pz. Kpfw. 38(t) Ausf. G közepes harckocsi
136
••
v v
.
••.•lj o
Pz. Kpfw. 38(t) Ausf. G közepes harckocsi
137
• ••
• • o
• o
-.
o.,~
•
•• •
~II:
Pz. Kpfw. 38(t) Ausf. G - futómu nélkül
138
•
.!
vz. 38 harckocsilöveg 37 mm (Skoda A-7)
139
-
,
I I \ ' J
I
1
l'
, 1
Ll
vz. 38 harckocsilöveg 37 mm (Skoda A-7)
140
I
Az LT 38(0) harckocsigörgo-elrendezés;
vz. 37 ZB géppuska az LT 38(0) harckocsihoz
141
Pz. Kpfw. 38(G) G harckocsi metszeti rajza
142
o
Jagdpanzer 38 Hetzer páncélvadász
143
Típus
Le. SPW (Sd. Kfz. 250/1) DEMAG 1840/45 / 7500 db
Gyártó/év/db Motor
LE LE/t Sebességek száma elorelhátra Sebesség/kmlh úton Hatótáv /kmlh úton/terepen/km Legkisebb fordulati sugár/m Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/l Páncélzat/mm test
l/IOO km úton/terepen
Fegyverzet Lejtomászó képesség/o Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
Típus Gyártó/év Motor
LE LE/t Sebességek száma elorelhátra Meghajtás Sebesség km/h úton Hatótáv útonlkm Legkisebb fordulati sugár/m Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás l/IOO km úton/terepen Üzemanyag-kiszabat/l Páncélzat/mm test torony Fegyverzet/loszer/db Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
144
Maybach HL 42 TRKM 100 17,2 7,3 65 320/200 9 elso gumikerék 1630, lánctalp 1580 1020 160/240/38 285 4560 1950 1660 5,8 1+5 40/80 140 elöl 12, oldalt-hátul 8 1x7,92 mg 34 24 0,7 1,9
Landsverk L-60 (Strv. m/33) Landsverk 1934 Büssing NAG type L8 V636 TR 160 23,5 5/1 elöl 48 220 4,5 2066 2972 65x220 /125 350 4610 2000 1850 0,52 6,8
3 110/100 250 elöl-oldalt-hátul 13, teto 6 elöl-oldalt-hátul 13, teto 6 Ix20 mm autom. ágyú / 300 db, Ix7,6 mm gpu. / 3000 db 42 0,65 1,00 1,5
Landsverk L-62 Landsverk 1936
Típus Gyártó/év/db Motor
Büssing NAG type L8 V 636 TR 155
LE LE/t
14,7 5/1 elöl 50 200 5 2066 3180 65x286/ 132 350 5320/5718 2300 2010
Sebességek száma elorelhátra Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv útonlkm Legkisebb fodulati sugár/m Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db Hasmagasság/mm Hosszúság cso nélkül/csovel/mm Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/I Páncélzat/mm test
1/100 km
Fegyverzet/loszer/db Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
Típus Gyártó/év/db Motor LE
0,58 10,5/11 5 125 250 elöl 10-13, oldalt 10, hátul 7, teto-has 6 Ix40 mm Bofors gá. /160 db 40 0,6-0,8 0,7 2,0-2,2
8-II A (Lt. vz. 35) Pz. Kpfw. 35(t)
német gyártás
EKD 1935/40/ 434 db T IllO 120
LE/t Sebességek száma elorelhátra Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv útonlkm
11,4 6/6 elöl 34 190/120
Legkisebb fordulati sugár/m Futógörgo/mm Meghajtókerék/mm Támaszkerék/mm Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mmldb
7
Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Tuzvonal
T-ll
10,9
40
775 535 220 1660 3140 320 / 105 350 4900 2060 2370
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,51 Tömeg/t 10,5/11 Kezelok száma/fo 4 Üzemanyag-fogyasztás 1/100 km úton/terepen 81/120 Üzemanyag-kiszabat/I 153 Páncélzat/mm test elöl 8-25, oldalt 16 Fegyverzet/loszer/db Ix3,7 Skoda UV vz. 34/78 db, 2x vZ.37 gpu. / 2700 db Lépcsomászó képesség/m 0,8 Gázlóképesség/m 0,9 Árokáthidaló képesség/m 2,1
4450 2140 2200 1710 0,52 II
145
Landsverk LVKV-40;
146
L-62 Anti légvédelmi gépágyú
LT 35 (S-II A) vagy T-ll közepes harckocsi
147
oo oo
o
Ilo o oo
LT 35 (S-II A) vagy T-ll közepes harckocsi 37 mmm-es A-3 löveggel
148
.. •
•
• •
•
..
..
•••••
..
, 1
ri'O
•••••••
••
•••• •
•••••••
0 O
• ••
O
O
,
O
'~:
O
i~~ • O
O
•
•• • • •
•••••
o O
O O
••
e- ••
O •
O O
•••••
LT 35 (S-II A) vagy T-ll közepes harckocsi
149
o o
'
IIOl'•
o
O
o o • o •
o o o
LT 35 (S-II A) T-ll közepes harckocsi
150
O
S-II C Skoda T-21
Típus Gyártó/év Motor
LE LE/t Sebességek száma elorelhátra Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv úton/terepen/km Legkisebb fordulati sugár/m Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db
EKD 1938 1 prototípus EKD Skoda V-8H 240 14,5 6/6 hátul 3,3-47,2 180/125 12, helyben 4 2020 3550 420/106-107 380 5560 2450 2370 0,58 16,5 4 160 265 16-30
Hasmagasság/mm Hosszúsághnm Szélesség/mm Magassághnm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/I Páncélzat/mm test
l/IOO km úton
Fegyverzet/loszer/db Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
Típus Gyártó/év/db Motor
LE LE/t Sebességek száma elore/hátra Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv úton/terepen/km Tengelyek száma Nyomtáv/mm Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-kiszabat/I Páncélzat/mm test Fegyverzet Lejtomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
1x4,7 cm SkodaAIl
/80 db, 2xvz. 37 gpu. / 3000 db 40 0,8 0,9 2,2
Tatra 72 OA vz. 30 Tatra 1933/34 / 51 db Tatra 71 32 8,8 4/1
hátul 60 300/250 3 1300 300 4020 1520 2020 2,78 3 55
3-6 2x ZB vz. 26 könnyu gpu. + 1db tartalék 0,28 0,3 0,5
151
••
11 oO 11
•
oo O O
]
>ifJ
o
O
152
o
o
O .::.:: c,)
o oo o00 oO•• ocOoO. •• oo
•
o o ooo o
O
.::.::
:0 (!) ..c: .....• ol N
a
c,)
~ N "ó g-
o OV;
[) :~:
o
••
o o do o
o o ••
o o • o o o o o o • o o o •• o o • o o o o • •••••• 0 ••• 00 •••••• 00000
o
o
o.
•
N :0 o•~{/)eJo '"o o.. ~ > •N o• oo Q) o:l •... Q) ...c: (Jl .....• o:l
~ "Vi eJ
o o o
j~H [J
~
• o o
. •
o
o o o
o o
•
•
••
o
• • • o
• o
• •
• • • •
•
• •
o
•• •
-.- . •
•
........
••
..
.
.. .
:f[]l
:L-=.J ..
• •• •
153
Q
"
O
Q
"
o•O oo
••
••
00
~•O Q •• ••••
....
"
010
•• O
(
O
O
:1
O
O
• Op
(
'j~' .~ :
1- ;:
:1: o •
rt.~~
~o:l' ~o
'.
t r;1 :~: ~ ,~ e
. .
.. "
·
••
cm"'" ••
~
~l ,. "" to ••
-.
__ ~
c
C
D
Skoda T-21 közepes harckocsi
154
•
155
•
.n •
•• • ti
•
:~:
o
• o o o
o o
••
o
o
000000000000000 O O O O O O.
o
O.
••• O O.
O O O O 00
•
0000 O O •••
o O
••
O
.Il_ _il.
O
o
ti O
O
O
O
O
O
O
o
ti
o
O
o
O
o ti
••
ti
o
O
O
o O
O
o O
ti • 0(ij
()
O
O
~()
O
•...
ro
O
...<::
O
til
O
O
N :0
o.. V
~
O O
• O •• O O
••
o
••
••
156
••••••••
• ••
••
••
•
,: ••
••
O
O
O O O
•
o
.0
00o Do•
o
O (O
o O o
O
O O
I
OO O (ooO oOo oO( oOo O O
Op
• O
Skoda T-21 közepes harckocsi magyar 40 mm-es löveggel
157
.•......
• I
" \
/ ./
Tatra OA
158
VZ.
30 páncélautó
}
Renault R 35
Tipus Gyártó/év/db Motor
Renault 1934/39/1600 Renault 447 82 8,4 4/1 elöl 20,5 138/80 8,5 1560 2400 260 !l23 320 4020 1850 2100 0,86 9,8 2 122/214 168
LE LE/t Sebességek száma elore/hátra Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv úton/terepen/km Legkisebb fordulatu sugár/m Nyomtávl1nm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/I Páncélzat/mm test
1/100 km úton/terepen
torony APX-R F egyverzet/loszer/db Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
Típus
Hotchkiss
Gyártó/év/db Motor
LE LE/t Sebességek száma elore/hátra Meghajtás Sebesség/km/h úton/terepen Hatótáv úton/km Legkisebb fordulati sugár/m Nyomtávl1nm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/I Páncélzat/mm test
1/100 km úton/terepen
db
elöl-oldalt-hátul 40, felépítmény 12 elöl-oldalt-hátul 45, teto 30 Ix37 mm SA 18 Ll21 / 100 db vagy SA 381/33 Ix7,5 mm Model 1931 gpu. /2400 db 0,5 0,8 1,6
H 35 (pz. Kpfw. H 35(t) Hotchkiss 1935/39 /400 db Hotchkiss 6 L 6 75 6,6 5/1 elöl 28
240/129 8,25 1530 2530 260/107 370 4220 1850 2140 0,85 11,4 2 130/218
H 39/40 (pz. Kpfw. H 38(t) Hotchkiss 1935/39/680 Hotchkiss 6 L 6 120 10 5/1 elöl
db
36,5/16 150/90 8,25 1530 2530 260/107 370 4220 1850 2140 0,9 12
2 139/230
torony APX-R Fegyverzet/loszer/db
207 (2 tartály) elöl-old.-hátul 40, teto 18, felép. 20 elöl-old. 45, hátul 40, teto 30 Ix37 mm SA 18 Ll21 /100 db
207 (2 tartály) elöl-old.-hátul 40, teto 18, felép. 20 elöl-old. 45, hátul 40, teto 30 Ix37 mm SA 38 Ll33 / 100 db
Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
Ix7,5 mm Model 1931 gpu. /400 db 0,5 0,85 1,8
I x7,5 mm Model 193 I gpu. / 400 db 0,5 0,85 1,8
159
Hotchkiss H 35 [Pz. Kpfw. H 35(f)]
160
o
Hotchkiss H 39 [Pz. Kpfw. H 35(f)]
161
Somua S 35
Típus Gyártó/év/db Motor
LE LE/t Sebességek száma elorelhátra Meghajtás Sebesség/km/h úton/terepen Hatótáv útonlterepenlkm Legkisebb fordulati sugár/m Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db Hasmagasság/mm Hosszúság faroktámassza\l Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/I Páncélzat/mm test
1/100 km úton
torony APX 1 CE Fegyverzet/loszer/db Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
410 (2 tartály) elöl-oldalt 40, hátul 35, teto 20 elöl 35, oldalt-hátul 45, teto 30 I x47 mm SA-35 L/34 / 118 db, I x7,5 mm Model 1931 / 3000 db 0,76 1,00 2,13
Renault 1934/37/6200 Renault 38
Gyártó/év/db Motor
LE LE/t
db
11,5
Sebességek száma elorelhátra Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv úton/terepen/km Legkisebb fordulati sugár/m Nyomtáv/mm. Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo \1100 km úton/terepen
Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Árokáthidaló képesség/m
162
3 170
Renault VE
Típus
Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/l Páncélzat/mm test
Somua 1935/36 / 450 db Somua V-8 190 9,74 5/1 hátul 45/37 260/128 3 1700 3500 360/ 144 420 5380 2120 2624 0,75 19,5
3/1
elöl 30 125/60 6 1530 1450 vas 170, gumi 230/ 132 300 2800 1740 1250 0,68 2,6 2
45/95 56 9 50 0,3 1,2
Típus
45 45 45 TK/TKS 3-8 2300300 2580 1340 140/93 1320 140/93 580 340 1780 1320 300 46 Ford 1933/39 Polski Model FIAT /A 390 Ford140/93 db Model TK-l TKS 23 /2360T 1930/33 / 300 db 1320 1780 6/1 elölelöl 48 40 126/1 40 42 180/130 780 1340 elöl 6/1 1,001,00 elöl-oldalt-hátul 0,450,45 8-10, teto 52580 0,45 0,50 2,432,74 0,640,64 1,75 16,415,3 12,8 TK-3 Ix7,9 (Model 0,500,50 Ix7,9 Browning mm 31) Browning /2360 lx7,9 Hotchkiss 22,5 URSUS Autógyár 0,64 1,00 felépítmény 3
Típus Gyártó/év
LE LE/t Meghajtás Sebesség/kmlh max.látlag Hatótáv útonlkm Tengelyek száma Meghajtott kerekek száma Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Tömeg/t Kezelok számalfo
200/150
29. M Vickers Vickers 1929 50 10,4 hátul 60/32 192 3 2 425 5020 1870 2400
Üzemanyag-kiszabat/I Páncélzat/nuTI test
4,85 4 93 5-7
Fegyverzet/loszer/db
Ix8 mm 7/12 M gpu. /3500 db
163
rlllll
Somua S 35 könnyu harckocsi
164
o
•
o
..
II
•
••• .,
•
.
:11
-!
o o
o
o
E
o
TKS kisharckocsi
165
II
,. 'D": II
.
.'
...
':.
' ...
,:.. • :
'.0.: ,'
..':,1.:.,.:-:. .. "
'1"
.. -
-:
..
.. ..
: : :I
:: ::
29. M Vickers páncé1gépkocsi; 29. M Cross1ey páncé1gépkocsi
166
...
:
.... ~ c
'.111
cll:
•
O
:
.10 011
o
O" ol)
••••.•
ci
o
O
o
_1 10
,,
!.....!.
•I
••
.,
•••••
·1 ••
• •
I
• • ,.1.
'"
II•• l' ,
::0
O
I
I•1'
•
• •
• •
....
•
•
o
•
•
•"
..·
T-27 kisharckocsi
167
Tipus
Valentine III
Év/db Motor
1940/44 Nagy-Britannia 6855, Kanada 1420 db AEC 131
LE LE/t Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv úton/km Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Páncélzat/mm test torony Fegyverzet/loszer/db Gázlóképesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
Tipus Gyártó/év/db Motor
LE LE/t Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv úton/km Láncméret/mm Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-kiszabat/I Páncélzat/mm test Fegyverzet/loszer/db Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
168
8,1 hátul 24 177 2150 3180 370 390 5410 2630 2020 0,69 16,25 4 elöl 30, vezetofront-oldalt 60, hátul 60, teto 17, felépítmény 7-20 elöl 65, oldalt 60, hátul 65, teto 20 Ix40 mm / 97 db, Ix7,9 mm BESA gpu. /1575 db, Ix7,7 mm BREN gpu. / 600 db 0,91 0,91 2,36
T-27 Moszkvai 37. sz. Üzem 1931/41 /5000 db (Ford AA) GAZ AA 40 13,2 T-27-A 14,8 elol 40 80 137 290 2590 1830 1445 0,75 2,7 2 30 6-9 lx7,62 mm DT gpu. /2520 db 45 0,40 0,66 1,22
T-28
Típus Év/db Motor
Putyi]ov Gyár] 933/38 /203 db M]7L 500 ]7,8 hátul 37 220/160 560 7440 28]0 2820
LE LE/t Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv úton/terepen/km Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo
0,72 28 6 650 ]0-30 ] x76,2 mm 26/32 / 70 db 3x7,62 mm DT-43 gpu. 7938 30 0,8
Üzemanyag-kiszabat/l Páncélzat/mm test Fegyverzet/loszer/db Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
]931/32/ ]032 db GAZ Model 3] 88 10,2 elöl 32 ]40/100 2]60 3300 ]30x255 / 98 380 4880 2420 2080 0,53 8,6 3
Év/db Motor
LE LE/t Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv úton/terepen/km Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mmldb Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo 1/]00 km úton
torony Fegyverzet/loszer/db Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
]30 ]82
db
0,8 1,2 3,2
3,2
T-26A
1938/40/400 M ]7L 500 ]5,6 hátul 23 ] 90/120 560 7440 2810 2820 0,82 32 6 650 ]0-80
]x76,2 mm L/IO / 70 db 5x7,62 DT gpu. 30
],2
Típus
Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/l Páncélzat/mm test
T-28E
T-26B ]934/41/5500 db GAZ Model 33
T-26S
C
]937/4]1
i.tfOd>
GAZ Model 37
9]
9]
9,7
8,8
e]öl
elöl
27
30
175/120 2160 3300 130x255 / 98 380 4880 2420 2280
225/150 2]60 3300 ]30x255 /98 380 4880 2420 24]0
0,56 9,4 3 ]30 258
0,58 10,3 3 ]30 292
elöl 25, oldalt-hátul 10 elöl-hátul 25, teto] O ]x37 mm Mod. 26/ ]47 db
elöl 25, oldalt-hátul] O elöl 45, oldalt-hátul ]O elöl-hátul 25, teto] O elöl-hátu] 25, teto] O ] x45 mm Mod. ] 932. L/46/ 156 db
45
2 x7,62 mm DT gépu. / 3654 db 45 45
0,7] 0,76
],83
0,7] 0,76 1,83
0,7] 0,76 ],83
169
o o
o o
o
o
TI o
T-37 úszó harckocsi
170
..
o
o
:. • .,:. o
-O' • "
~
i' ·.: o o
fr ,.:.
II
o
: c:c::lll
( ..' ••
olft o .u
o
o o
o o
o
o
•
•
•
II
•
•
re
o o
•o o
II
o
0°
I
• 0.
o
: o
o
o
)
:' . .0
•
1:
•
T-37 úszó harckocsi
171
o
o o
.0•
SJ • 1:
o
~:I: •
o o
10
ti
00000 o " o O
o
°
O
O
O
o o
··0· O
o
••
o ,O
o
o
O
o
o
o
T-37 úszó harckocsi
172
• o
o
T-38 M2
ÚSZÓ
harckocsi
173
o O
0111
•
-
~
••
~
©
o
:··:
•
.
•o••-•o•"O • II o \\ •• "•• o••••
IFl
II ..
01""
••• • •• .•••.•• .0.
•
•• O O •••• f•••• _O c•_ a\ _ 1) •O •• ••O •• O ••
O
-~
•
••
J · ·111:"
\\
••
o
II
P
:
O
•
T-38 M2 ÚSZÓ harckocsi
174
•
••• •
·
•
•• O
o
o
•
:.Q o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o o
•
o
.00
o
o
u
o ...,
I
I I I I
I
I
T-38 M2
ÚSZÓ
harckocsi
175
00
o, oO
~
O'~O
oo
O oo
o
: II
-~~-*I
O
o ;.
. r
III
ooI ,Oo'o II oo 0'0 o000ooOO o J:LODO000 o oI O •I O O 00O
oo
0.+._ : I-t-Ioo :o4000 I0.+. oq oo o o .+.!oI __
r
41
00•
oo
O
o
~I ~I
100
~I
T-38M2
176
•
1
úszó harckocsi test- és toronykialakítása
T-50 könnyu harckocsi
177
o
on o••oI •• I I"0
o
o
~•• 010
o o
IIttt11'"t1I
1=
o II't1'Ttt1II
~
1
T-50 könnyu harckocsi
178
'1'
T-50 könnyu harckocsi
179
II19:,
o
III
• II~O
o
o
o
e '"''''1: ·
T-50 könnyu harckocsi test- és toronykialakítása
180
o
b=>
T-60 könnyu harckocsi és toronykialakítása
181
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
ol
101
Ol
10
ol
10
00
o
o
o
O
o
T-60 könnyu harckocsi 1942-es változata
182
o
o o
•
Q
o
@ @)
@ 000 ~OO
I •
..
T-60 könnyu harckocsi 1942-es változata
183
Típus
620 360 V-21x45 120 2000 450 500 375 2420 311,5 62 53 hátul 170x290 64 64 Mod. 620+170 100 100 M-17T M-5 2250 5660 2290 2230 2420 380 2290 73 400 250 86 2000 700 90 40 40 1939/40 1935/38 53 170x290 1933 hátul 3600 BT-7 BT-8 / 500 52 ///100 db 64 5580 2230 2000 5580 2200 400 300 380 70 1x37 mm 30/96 40 3L/46 db BT-5 3600 170x290 BT-2 hátul / 64 2,1 2,1 0,75 13,8 30,4 3600 0,72 0,74 2520 6-10 1,00 14,7 32 0,75 10,2 /115-146 elöl-oldalt-hátul db 22, Ix45 15, mmteto Mod. 1013, 38/152 db 32,6 34,0 0,70 1,00 100 33,6 Liberty 1931 0,63 2,1 elöl oldalt-hátul felépítmány BT-7 A Ix76,2 mm Mod. 27/32/50 db
Típus
T-40
Év/db Motor
1940/41 /222 db GAZ 202 85
LE LE/t Meghajtás Sebesség km/h úton km/h úszva Hatótáv úton/terepen/km Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db HasmagasságlInm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magassághnm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/I Páncélzat/mm test
l/100 km úton/terepen
Fegyverzet/loszer/db Lejtomászó képesség;o Lépcsomászó képesség/m Árokáthidaló képesség/m
184
15,5 elöl 44 6,5 380/185 2080 2450 125x250 / 80 350 4110 2330 1950 0,45 5,5 2 70/140 260 10-13 Ix12,7 mm gpu. / 500 db, 1x7,62 mm DT gpu. /2016 db 30 0,7 1,7
Típus
T-60 (Model 1941)
Év/db Motor
1941/42/6355 db GAZ 202 70
LE LE/t
12,5 elöl 42 450/300 2080 2450 116x250 / 86 300 4100 2330 1750
Meghajtás Sebesség/kmlh úton Hatótáv úton/terepen/km Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mmldb Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/I Páncélzat/mm test
0,48 5,8 2 105170
1/100 km úton/terepen
320 elöl 35, oldalt 25, hátul-teto 13 elöl 25, oldalt 15, teto 7 lx20 mm gá. /780 db, lx7,62 mm DT /945 db 30
torony F egyverzetlloszer/db Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
0,7 0,8 1,7
T-34176
Típus A
B 1940-44-ig
Év Motor
1940/41 V-2-34 dízel 500
LE LE/t
19 4/1 (5/1) hMcl 55 300
Sebességek száma elorelhátra Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv útonlkm
7)
Legkisebb fordulati sugár/m Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mmldb Hasmagasság/mm Hosszúság cso nékul/csovellmm Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/I Páncélzatlmm test
11100km úton
torony B, C öntött F egyverzetlloszer/db
Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
T-34/76 összes változat ,H.719 db 1941/42 V-2-34 dízel 500 17,85 4/1 (5/1) hMcl 53 300
7)
2360 3850 155x560 / 65 370 5920 3000 2450 0,65 26,3
2360 3850 155x560 / 65 370 6100/6680 3000 2440 0,69 28
4
4
180 550
180 550
c 1942/43 V-2-34 dízel 500 16,6 4/1 (5/1) hátul 55 300 7,7 2360 3850 155x560 /65 370 6070/6750 2950 2650
0)4 30 4 180 550
elöl-oldalt-hátul 45, teto 16 elöl (60) 75, old.-hátul 45, teto 16 elöl-oldalt-hátul 45, teto 16 elöl-oldalt-hátul 45, teto 16 lövegpajzs 20-46 lövegpajzs 20-46 Ix76,2 mm Ll30,5 Ix76,2 mm M40 Ll41,2 Ix76,2 mm M40 Ll41,2 77 db 77 db 77 db 2x7,62 mm DT/2394 db 2x7,62 mm DT/2394 db 2x7,62 mm DT/2394 db 30 30 30 0)1 0,71 0,71 1,37 1,37 1,37 2,95 2,95 2,95
185
T-34/85
Típus Év/db Motor
1943/45/
1945. decemberigf,tJ.778 V-234 dízel 550 15,6 4-5/1 hátul
LE LE/t Sebességek száma elore/hátra Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv úton/km
55
300,póttartállyal400 7,7 2450 3850 200x560 /72 370 6070/8150 3000 2600 0,83 32 5 180
Legkisebb fordulati sugár/m Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db Hasmagasság/mm Hosszúság cso nélkül/csovel/mm Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/l Páncélzat/mm test
l/l 00 km úton
550 (póttartállyal 815) elöl-oldalt-hátul 45, vezeto front 90, teto 20 elöl-oldalt-hátul 75, teto 20 Ix85 mm M 43/M Ll51,5 / 56 db, 2x7,62 mm DT /1953 db 30
torony öntött Fegyverzet/loszer/db Lejtomászó képesség/o Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
Típus Gyártó/év/db
KV-I-II Leningrádi Kirov Gyár
Motor
LE LE/t Sebességek száma elore/hátra Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv úton/terepen/km Legkisebb fordulatu sugár/m Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo
0,75 1,3 2,5
IB
lA
1940/141
db
186
1941 / 1121 db
IC 1942/1753
V-12 dízel 550
V-12 dízel 550
V-12 dízel 600
12,6 5/1 hátul 35 335/250
11,5 5/1 hátul 35 335/250
12,5 5/1 hátul 30 335/250
9,5 2630 4410 700/88 520 6750 3320 2670
9,5 2630 4410 700/ 88 520 6750 3320 2710 0,77 47,5 5 195/320 650
9,5 2630 4410 700/ 88 520 6750 3320 2750 0,84 48 5 195/320 650
0,76 46,4 5
195/320 Üza.-fogy. l/l 00 km úton/terepen 650 Üzemanyag-kiszabat/I Páncélzat/mm test elöl 70+25, old. 75-77 felépítmény 75+25/70/35 torony elöl/old./hátul/teto Fegyverzet/loszer/db 1x76,2 mm Ll30,5 111 db Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
db
0,91 1,45 2,8
elöl 70+25, old. 75-77 elöl 90+40, old. 77 elöl 75+35, hátul 75, teto 25 75+25/70/20 120/70/20 Ix76,2 mm M 40 Ll41,2 I11 db 111 db 3x7,62 mm DR / 3024 db 0,91 0,91 1,45 1,45 2,8 2,8
II 1941/334db V-12 dízel 550 10,6 5/1
hátul 26
335/250 9,5 2630 4410 700/88 520 6800 3250 3280 0,86 52 5 195/320 650 elöl 110, old. 75 110/70/35 Ixl22/152 MM Ll20 36 db
0,91 1,45 2,8
STZ-3
Típus Év/db Motor
1937/41/4401 db GAZ-Ml 60 14,6 elöl 45 170/95 1560 2050 90x300 / 77 300 3400 1850
LE LE/t Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv úton/terepen/km Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/l Páncélzat/mm test
1/100 km úton/terepen
Fegyverzet Típus Év Motor
LE LE/t Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv úton/terepen/km Tengelyek száma Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Tömeg/t Kezelok száma/fo Páncélzat test-torony/mm Fegyverzet Típus Év/db Motor
LE LE/t Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv úton/terepen/km NyomtávlJnm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Páncélzat/mm test torony Fegyverzet/loszer/db Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
Komszomolec
1500, ponyvával 2300 0,33 4,1 2+6 60/100 100 6 lx7,62 DT
BA-tO 1935/37 GAZ-MI 50 9,8 hátul 53 300/200 3 4560 2070 2210 5,1 4 6-15 Ix45 mm Ll46, 2x7,62 DT géppuska
M3At Stuart-Ill 1940/45 / 5811 db Wright Continental-Stern 220 16,9 elöl
W-970-9A
58
135/113 1960 3034 260 350 4450 2220 2350 0,61 13 4 elöl 51, vezetofront 38, oldalt 35, teto 10, felép. 10-12, hátul 19-25 elöl 38, oldalt-hátul 30, teto 23 1x37 mm M5 Ll50 / 103 db, 3x7,6 mm Browning M 1919A4 gpu. / 8270 db 0,61 0,91 1,83
187
Tipus Év/db Motor
M3A2 General Lee 1940/41 / 525 db Wright Continental-Stern 430
LE LE/t
14
Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv úton/terepen/km Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo Páncélzat/mm test torony Fegyverzet/loszer/db Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
Tipus Gyártó/év/db Motor LE/t Sebességek száma elore/hátra Meghajtás Sebesség/km/h úton Hatótáv úton/km Legkisebb fordulati sugár/m Nyomtáv/mm Láncfelfekvés/mm Láncméret/mm/db Hasmagasság/mm Hosszúság/mm Szélesség/mm Magasság/mm Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 Tömeg/t Kezelok száma/fo 1/100 km/úton
torony Fegyverzet/loszer/db Lépcsomászó képesség/m Gázlóképesség/m Árokáthidaló képesség/m
188
elöl 40 230/193 2110 3580 320 440 5640 2730 3120 0,97 28,5 6 elöl 50, oldalt 38, felül 13, felépítmény 12-25 elöl-oldalt-hátul 50, teto 25 lx75 mm M2 L/28,5 /41 db, Ix37 mm M5 L/53,2 179 db, 3x7,62 gpu. / 8000 db 0,61 1,2 2,29
M4A4 Sherman General Motors 1942/46/49230 db az M4 családból Wriht Continental-Stern R-975-C 1 400 13,2
LE
Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-kiszabat/l Páncélzat/mm test
R-975-EC2
5/1
elöl 40 185 11,3 2260 3850 585/79 395 5840 2660 2740 0,95 30,2 5 395 637 elöl 51, oldalt-hátul 38, teto 19, felépítmény 13-25 elöl 76, oldalt-hátul 51, teto 25 Ix75 mm M3 L/37,5 /90 db, 2x7,62 mm M 1919A4 / 4750 db, lx12,7 mm M2 / 500 db 0,60 0,90 2,26
A magyar páncéljármuvek hadijelei, a gép- és harcjármuveken alkalmazott csapat jelek Összeállította Éder Miklós magyar királyi honvéd páncélos fohadnagy, nyugállományú honvéd ezredes
189
A M. KIR. HONVÉDSÉG 21' 2F JGL. 2F 3 120 LE
REJTETT ÁLLOMÁNY ÁBAN NYIL V ÁNT ART OTT HARCKOCSIK
PA. Pa.4.4. Pa. 4.4. Pa.4. Pa. e.H. p. 4. 4. 1932 pe. pa. p. 6. 17 1939 F2 1937 1932 11931 1943 1929 1925 1919 VICKERS 193! FIAT F2 F2 AUSTIN IATF2 FIATF2 1931 ROMFELLROMFELL BÜSSING F2 FFIAT IAT F2 1'2 FIAT 1932 TATRA TATRA AC-Il. 19 1929 BÜSSING 1930 1940 BÜSSING RÁBA BÜSSING CROSSLEY VICKERS BÜSSING T2/30 18 LE F2 VICKERS F2F2 CROSSLEY FIAT BÜSSING FIATF2 Pa. 4. TATRA AC-II. pcgk. RÁBA Vp e. p. 4. F2BÜSSING RÁBA BÜSSING Vp RÁBA Vp Vp 16 15 12 13 10 14 43 1'2 675829 RÁBA 120 LE
II
P
A M. KIR. HONVÉDSÉG H-
1923-1929 215313 98FIAT 12 lj 47 10 614 LK-[J EA1940 Xl XFIAT 13 1929 1932 LK-[J 1942 1931 LK-II LK-ll LK-II FIA FIAT T 300013 300013 3000 300013 D 13 C FIAT IX 3000 3000 B B J923 LK-JI LK-ll LK-[J 1939 1936 3000 13 B LK-ll 13 vm Xll LK-ll LK-ll LK-II LK-[J LK-II LK-ll LK-[J
CARDEN-L. C.<\RDEN-L. BMW 13MW
Az LK-II. harckocsikat római számmal jelölték. A FIAT 3000 B harckocsik abeszerzéskor betujelzést kaptak.
190
RÁBA F2 BÜSSING
REJTETT ÁLLOMÁNY ÁBAN NYIL V ÁNT ART OTT HARCKOCSIK
LK-ll
VII VI V IV. III [J I XlV XIII
ÉS UTÁNZATOK
15 18 19 20 16 17
É8 UT ÁNZA TOK
A magyar páncéljármuvek hadijelei 1917-1945 (Összeállítás a borító 3. oldalán) 1. Az elso világháborúban a magyar személyzetu Romfell páncélgépkocsin, a motorház páncélozott hutomaszkján és a kocsiszekrény két oldalán alkalmazott jelzés. Megegyezett a repülogépeken lévo talpas (máltai) kereszttel. 2. Az 1919-ben megalakuló Nemzeti Hadsereg dunántúli szervezése során hadrendbe állított két darab Büss ing-Fross páncélgépkocsi-felismerteto jelzése. A szombathelyi tárolás következtében késobb még a Prónay-különítményben is megtalálható volt a két kocsi a közölt jelzéssel (1919-1920). A békeszerzodés végrehajtásával az idoközben "Orautó" -vá minosített páncélgépkocsikat kivonták a honvédség hadfelszerelésébol, s a rendori karhatalmi szervekhez beosztva, az ideiglenes "hadijel" is megszunt. 3. Az 1938 novemberében a felvidéki mozgósításkor az akkor nyílttá vált magyar légiero rendszeresített hadijele a korabeli 2. sz. páncélvonat oldalfalain látható, talpára állítva. A páncélvonaton való alkalmazás szabálytalan volt, s csak a vonatparancsnok egyéni kezdeményezéseként került oda. A meg szállt célállomás elérésekor, felsobb utasításra, el is távolították. 1940. július 16-án a Honvédelmi Minisztérium 3/b osztálya a páncéljármuvek hadijelének megtervezésére, illetve javaslattételre utasította az érintett páncélosalakulatokat. A 4-9. ábrák ennek eredményét tartalmazzák. 4. Az utasítás szellemében az érdekelt parancsnokságok sorra felterjesztették hadijeltervezeteiket. Így az 1. felderíto-zászlóalj az ábrán bemutatott jelzést javasolta - mint látni fogjuk - tulajdonképpen alapjelváltozatként. 5. Utalva a 4. sz. rajzra, az alapjel a nemzeti színek felhasználásával egészült ki, ahol a színek elrendezésével kifejezték volna az alegységeket is. A zászlóalj a felterjesztett tervezetet, kísérleti jelleggel, minden harcjármuvére felfestette, így ezek a jelzések az erdélyi bevonuláskor ott is voltak a Csaba páncélkocsikon. Ugyanakkor az illetékes legfelsobb helyen a javaslatot nem fogadták el, mivel a hadijel csak egyértelmu és egy kifejezésu lehet. 6. A 2. felderíto-zászlóalj körbe foglalt keresztet javasolt, ahol a kereszt, annak szegélye, valamint a körcikkek a nemzeti színeket fejezték ki. Ez a zászlóalj szintén felfestette összes érintett jármuvére a javasolt jelzést, még mielott arról az összevetések során döntöttek volna. Mivel az elfogadott nyolcszögletes forma megközelítoleg egyezett a zászlóalj javaslatával, a felfestések megmaradtak. Ebbol adódott, hogy 1941-ben a szovjet hadmuveleti területre vonult páncéljármuvek között ezt a jelzést is megtalálhatjuk. 7. A gyorscsapat gyakorló- és kiképzotáborának parancsnoksága által beterjesztett hadijeljavaslat, melyet szintén rendszeresítettek. A parancsnokság a felterjesztésében, a hadijeltol függetlenül, már külön javasolja a csapatjelek bevezetését (alosztályig való lebontásban). 8. A 2. lovasdandár, ahol önálló páncélosalosztályok voltak, ezt a tervezetet javasolta. Mindössze egy Toldi harckocsira festették fel, mintaként. 9. A gyorshadtest-parancsnokság és a Haditechnikai Intézet közös javaslata. Végül is ezt a jelet rendszeresítették, a színelosztás arányainak változtatásával. 10. Az 1941-es délvidéki hadmuveletek megindulásakor szükségessé vált, hogy végre döntést hozzanak a hadijel kérdésében. A vezérkar fonöke, a Honvédelmi Minisztérium 3/b osztályán keresztül, azonnali hatályú rendelettel határozta meg a páncéljármuvek hadijelét. A rendelet a következokben adta meg a méreteket: keresztátméro 500 mm, szárvastagság 80 mm, szegélyezo szögsáv 50 mm. Elhelyezés: valamennyi páncéljármu tetején, mindkét oldalán, valamint elöl és hátul. A csapatok gyakorlati javaslatára: ha valamelyik megadott területen az 500 mm-es méret nem férne fel, úgy a jelzést - arányainak megtartása mellett - 350 mm-es nagyságban kell alkalmazni (2. sz. rendelet). A hadijelnek a jármu elejére való felfestése rossz pszichikai hatással volt a jármu vezetojére, ugyanis mind a Toldi harckocsi, mind a Csaba páncélkocsi vezetoje éppen az elso hadijel mögött ült. A markáns fehér keresztszegény azt az érzetet keltette a vezetoben, hogy a szemben álló elhárító fegyver irányzójának támpontot nYÚjt.(Csak egyszer kellett valakinek ezt az észrevételt megtenni!) 191
11. A második világháború folyamán az egyszerusítésre, illetve az egységesítésre való törekvés a hadijel megváltoztatásához vezetett. 1942 novemberében a páncéljármuveken addig rendszeresített jelzést megszuntették, s helyette a légieronél már bevezetett fekete négyzet alapú fehér keresztet rendszeresítették. Igazodva a felfestési felületekhez, három méretnagyságot határoztak meg. A rendelet szerint a jelet a jármuvek minden fosíkjára fel kellett festeni, a fenéklemez kivételével. A gyakorlatban azonban csak a felso és a két oldaljelzést tartották szükségesnek (3. sz. rendelet). A harcviszonyok közötti felismerhetoség végett minden kocsihoz keretre erosítheto, 500x500 mm-es nemzeti zászlót is rendszeresítettek. A zászlót 1944-ben 1mx1m méreture módosították keret nélkül. A kiegészíto zászló tulajdonképpen a saját repülok, illetve visszatéro menetben a saját fOldi csapatok tájékoztatására szolgált. Gyakorlati alkalmazása alig valósult meg. Az 1943-as harcok során - kiegészítésként, illetve pótlásként - több német harckocsi került a magyar alakulatokhoz. A magyar szolgálatba állított német harckocsik "átjelzése" többnyire nem történt meg. Ennek oka részben a szükséges festékek, de legfoképpen az ido hiánya volt. A hadviselo felet - a szövetség jegyében - egyértelmuen a német hadijel fejezte ki. A páncéljármuvekre 1938 óta elhelyezett matrica, az "egységes honvédségi gépjármuembléma " 1941 után fokozatosan megszunt. Rendeletileg ugyan nem vonták ki; hallgatólagosan feleslegessé vált. A katonai jármuvek jelzésére vonatkozó rendeletek: (1) HL 471.10/eln.3.b.-1940. sz. rendelet (07.16.) (2) HL 440.348/eln.3.b.-1941. sz. rendelet (02.10.) (3) HL 18.535/eln.3.b.-1942. sz. rendelet (11.16.)
(4) 47.673/eln.3.b.-1940. sz (09.24.) (5) 515.483/eln.3.b.-1940. sz. (6) 67.291/eln.3.b.-1944. sz. (12.07.)
Az ideiglenes páncélosjelvény méretezése az 1940-es rendelet szerint (a méretek mm-ben)
A
~!J ---------------=11
A gépkocsizójelvény, amely eleinte domború fémöntvénybol készült, egységes honvédségi gépjármuembléma néven, 1938-ban. Rövidesen felragasztható matrica lett, így jóval olcsóbb volt A 800 400 320
192
B 680 340 280
A fehér keresztes hadijel méretezése az 1942-es rendelet szerint (a méretek mm-ben)
UJ •••••
N (J) •••••
. (J)
N
•••••
a: :0
I~IIISI( ,
-
,.1'1'
.,
~ UJ •••••
N
tiszthelyettes
== .l'L"NDIJR I/JIIHI1/$/lDLA 1.92G-IJlJB.
~[!..~r:r
"'
A7~ SZAZADOS
FÖHADNAGY
-
(J)
•••••
-1
~
szakaszvezetö
LU
~ ,
~ ..
!
CI)
=!f1" ..
tizedes
LU
~I
•••••
•••••
(J)
-N
~~.,.•:.. t,r'
örvezet<3
« törzsarmester
honvéd
I
HADNAGY
ormester
":§I.
~/= (J)
(2~~C1~
ALEZREDES -'.'
ZASZLOS
~
0\
,....;
JELLEG ISMERTET 6 ÉS ÖSSZEHASONLITÓ TÁBLÁZAT AZ ELS6 VILÁGHÉBORU HARCKOCSIJAIRÓL:
MARK V
:MARK VIlI
WHIPPET
SCHNEIDER
ST. CHAMOND
RENAULT
FIAT 2000
FIAT 3000
A-7-V
LK-II
194
..k/leg~:S-n1t1tr/e/o' ~
ös.r.lIAeuonh;~f/
~~~~Q7 t:1
/. .ht>"""-"J' / 0~~ ~qt:1I'#1U~"O"/ , ~/..' "".It,/'.
It
••
/
-3't/J'J'I/Y1J
-/,/arf
"920 - /.!I.J.J•
.r/4T ~,-,,--,«'; 2F
I,raT (.oCNll'rU>'y 2/
LR.-L
;:/47 JQt}{) B
I
('UNN LLOY/) H-f I?
195
A magyar l(irályi honvédség páncélos jármuvel(en alkalmazott jelzései A páncélos harceszközökön alkalmazott különbözo jelzések a saját egységek felismerhetoségét szolgálták, amely mind a harcászati vezetés, mind az ellátó és irányító szolgálat követelményei miatt igen lényeges volt. Ettol eltekintve az egységek kötelékei szellemére is jó hatással voltak. Az elso világháborúban megjeleno harckocsikon már megtaláljuk ezeket az egységekre utaló jelzéseket. Egyszeruségüknél fogva az általánosan ismert francia kártya ászfigurái jelentek meg. A jelzésekkel szembeni követelményelsosorban az egyszeruség volt, amely egyrészt az alkalmazást, másrészt a felismerhetoséget könnyítette meg. Magyar vonatkozásban páncéljármuvekrol csak az elso világháború után tehetünk említést, mivel az elso önálló magyar egység a Prónay-különítménynél található: két Büssing típusú kocsiból álló szakasz volt. Ez a két kocsi eredetileg a németektol került hozzánk az elso világháború végén. A kocsik vezetotéri elopáncélzatára kétoldalt festették fel a fehér kettos keresztet. Ugyanakkor a küzdotér két oldalán a SZOMBATHELY felírás látható. Alá a sorszámot jelzo 7-es és 8-as számot, valamint a páncélautó feliratot festették. A sorszám utalhat a közös hadsereg nyilvántartására, de inkább megtévesztésre szolgált. (A számok alapján az ellenfél több kocsit feltételezhetett. ) A háborút követo békeszerzodés Magyarországnak csak rendorségi, karhatalmi páncélgépkocsik tartását engedélyezte. E kötöttség azt jelentette, hogy minden 1000 fo rendor után 1 páncélgépkocsi lehetett, s ha összevetjük ezt a rendorség 12000 foben meghatározott állományával, nyilvánvalóvá válik, hogy mindöszsze 12 db páncélgépkocsink volt. Az akkori gazdasági helyzet miatt még ezt a keretet sem tudtuk kiállítani. A Gyori Rába 1925-ben az akkori típusai közül a Rába V tehergépkocsi-alvázra épített fel államrendorségi használatra egy "Vp" jelzésu páncélgépkocsit. A szolgálatba állításnak megfeleloen a vezetotér homlokpáncélzatára "ÁR" betujelzés került. Gyakorlatilag a "Rendorújonc iskola" - RU/SK - kötelékébe osztották be. A jelzés rövidesen lekerült, mivel az alkalmazás nem rendorségi célt szolgált. A békeszerzodési tilalmak ellenorzésének megszüntetésévei, ha rejtve is, de fokozatosan megindult a páncélosok fejlesztése, a fegyvernem kialakulása. Az olaszoktói beszerzett Ansaldo kis harckocsikkal megszerveztek 7 úgynevezett" vegyesdandár gépjármuszázad"-ot. E fedonév lényegében 7 db kisharckocsi-századot rejtett. Gyakorlatilag azonban csak két kiképzobázist alakítottak ki 3 századdal, amelybol az 1-2. század Hajmáskéren, a 3. század Örkénytáborban állomásozott. A kiképzési célra viszont századonként csak 5-5 harckocsit vehettek igénybe, azaz Hajmáskér tizet, Örkény ötöt. A kiképzésre beállított harckocsikat megkülönbözteto jelzéssel kellett ellátni, ami fehér mezoju egyenlo oldalú háromszög volt, amit a kocsik elejére és két oldalára festettek fel. E háromszögeket Hajmáskéren a csúcsára állítva, míg Örkényben a talpára állítva helyezték el. A jelzés tehát az alkalmazásra utalt, s az elhelyezé si forma jelölte a hovatartozást. Az 1938. augusztus 23-án kimondott fegyverkezési egyenjogúsággal az addigi 7 gépjármuszázadból nyíltan is kisharckocsi-századok lettek, s ekkor a repülok mintájára, belso kezdeményezésre, felmerült az egyes századok felismerheto megjelölése. Az elgondolás nagy vitát váltott ki. Amikor a Csehszlovákiával kiélezodött helyzet fedett mozgósítást eredményezett, a kisharckocsi-századok elfoglalták hadrendi helyÜket. Az így elvonuló egységek saját hatáskörÜkben kialakították a maguk jelzéseit. Ennek már eleve alapjául szolgált az addigi kiképzési anyagokon alkalmazott háromszög. A 2. lovasdandár kötelékébe kerülo 1., illetve 5. század megjelölése így született meg. A 2., 3. és 4. század alkotta a felállításra kerülo 2. gépkocsizó dandár felderítozászlóaljat, amely kötelék a villám jelzést kapta. A 6. és 7. század az 1. lovasdandár alárendeltségébe került. A 6. század jelzése fehér mezoju kör (pont) lett, amely mellett fiiggoleges vonások jelezték a szakaszt, míg a 7. század tort markoló, kiterjesztett szárnyú sast alkalmazott jelzésÜl. Ugyanakkor a központi készletbol kiállítottak egy 6 kocsiból álló önálló szakaszt mint fovezérségi rendeltetésu tartalékot. E szakasz kocsijaira jelzésül körbe foglalt öklelo bölény került. A jelvényben a bölény az új légiero hadijeléhez hasonló piros-fehér-zöld éken áll (13. sz. ábra). Az ekkor megjeleno jelzésekre még nincs egységes központi intézkedés, azonban már elvként megfogalmazódott a követelmény, hogy egyszeru mértani ábrák legyenek, amelyeket bárki különösebb rajzkészség nélkÜl felrajzolhat. Annak ellenére, hogy a figurális jeleket kerülték, a jelekbol kitunik, hogy nem követték mindenÜtt ezt a meghatározó elvet. 196
Amikor a muszaki alakulatok szervezésében felállt a vegyiharc-zászlóalj, és ennek keretében hadrendbe került a ködfejleszto, gázfertozo és gázfertotleníto, illetve a lángszórós harckocsiszakasz, az egység a mérgezo hatásra utaló halálfej-jelzést választotta. Az ekkor felfestett jelzések helyét és nagyságát még nem határozták meg. Az átszervezés ek, illetve a kocsik technikai állapota miatt az állományokban szabályos keveredés következett be. Ennek következményeként az eredeti jel mellé egy újabb is kerülhetett, amely zavart kelthetett. Ma már szinte tisztázhatatlan az idoközben kreált különbözo alegységi jelzések értelmezése. Amikor a kerékpáros zászlóaljak hadrendjeiben megjelentek a kisharckocsi-szakaszok, többnyire az eredeti, felállító jelzést kapták, azonban akad példa arra is, hogy itt-ott egy-egy jól rajzoló beosztott - nyilván közmegelégedésre - muvészi karikatúrákat alkotott. A kialakuló helyzet feloldásaként felsobb utasításra minden jelzést letiltottak. A tiltó rendelkezés ellenére a bölény jelzés véletlenul megmaradt. Ennek az önálló szakasznak a kocsijai visszakerültek a központi tárolóba, ahol elfelejtették eltávolítani a jelzést. Amikor 1939 áprilisában a Ludovikán felállított alattostiszti tanfolyam páncélos kiképzésu hallgatói részére megalakult egy kiképzoszakasz, ezeket a kocsikat utalták ki. Mivel ezek a kocsik gyakorlójármuvek lettek, mint alkalmazási jelet meghagyták. Ugyanakkor a jutasi altisztképzo is kapott egy kiképzo szakaszt, amelynek jelzése a "Kinizsi-pajzs" volt. A következo tanévben a Ludovikán végleg felállt a páncélos tagozat, így a bölény az akadémia jelévé vált. Az 1940-es újabb hadállományi felvonulások elrendelésekor határozottan letiltottak minden jelzést, csak az 1. és a 2. felderíto-zászlóalj, illetve 1. és a 2. lovas dandár páncéljármuvén a szám és kezdobetu alkalmazását engedélyezték. Kivétel az 1. felderíto-zászlóalj páncélgépkocsi-százada, amely mint hagyományt, a villámot továbbvitte. Mivel a tancsapatok (Ludovika és Jutas) kocsijait a mozgósított csapatok kiegészítésére elvitték, a kiképzoanyag megszüntetés éveI a jelzések is eltuntek. A békeszervezésre való visszatéréskor a kiképzési anyagok ugyan visszakerültek, de a Ludovika ekkor már csak az L. A. jelzést vezette be, míg Jutason ismét a korábbi pajzsot festették fel. Az 1941-es szovjet hadjárat megindulásakor a mozgósított alakulatok ismét felvették a jelzések szükségességét. A vitát központilag nem döntötték el, az elvonuló alakulatok saját maguk alakították ki jelzéseiket. Fokozatosan bizonyos rendszer alakult ki a jelzések terén, és mindinkább kifejezésre jutott az az elv, hogy csak a hadra kelt seregnél alkalmazzanak ismertetojeleket. A békealakulatoknál határozottan el is tiltották a használatát. Kivételt csak a tancsapatok képeztek, és így az újonnan felállított gyorsfegyvememi hadapródiskola is jelzést kapott. Tulajdonképpen a jutasi anyagból kaptak kocsikat, amelyeken rajta volt az ottani jelzés. Mivel az iskola erdélyi elhelyezése összeegyeztetheto a jutasi pajzs-jelvénnyel, így gyakorlatilag kézenfekvo volt annak átvétele. Kisebb kiviteli eltéréssel tehát egy jelvény két jelentést is kapott. A doni 2. hadsereggel elvonuló 30. harckocsiezred jelzéseként megjelent a rombuszba foglalt buzogány, pontokkal jelezve a vonatkozó zászlóaljat. A buzogány a rombusz hosszabb átlóján helyezkedik el. A második világháború folyamán lassan rendezodtek a csapatjelzések. Kialakultak az alapj elek, amelyek valamelyik hadmuveleti egységre utaltak, és ezeken belul járulékos formák és jelek fejezték ki a csapattestet, illetve az azon belüli tagozódást. Az 1. páncéloshadtest parancsnoksága 1943-ban rendeletileg rendezte és meghatározta az alárendeltségébe tartozó egységekjelzéseit. A jeleket a jármure külön alap nélkül fehér festékkel kellett felvinni. Elhelyezésük a jármu menetirány szerinti bal elso sárhányóján, illetve ennek megfeleloen a hátsó zárófalon történt. A jelzés méretét egy képzeletbeli, maximum 20x20 cm-es négyzettel kellett behatárolni. A páncélos csapatjelek természetszeruleg nemcsak a páncélos jármuvekre, hanem a hadrend valamennyi egyéb jármuvére is felkerültek. Egyes alakulatok a bajtársi összetartozás jegyében az egészséges közszellem megnyilatkozásaként levélpapíron, meghívókon a jelet nyomtatott formában is feltüntették, és terveztek egyénileg, polgári ruhán viselheto jelvényeket is. Kialakult egy olyan irányzat is, amely hallgatólagos beleegyezéssel a csapat jelzések jelképpé válását szorgalmazta.
197
A magyar királyi honvédség gép- és harcjármuvein alkalmazott csapat jelek 1. Egységes honv. gjm. embléma (matrica) 2. Prónay-különítmény, 1919-1921. 3. Államrendorség, 1925-1927. 4. Hajmáskéri kiképzési anyag, 1936-1938. 5. Örkényi kiképzési anyag, 1936-1938. 6. 1. vdd. gjm.szd. - 2. lov. dd., 1938 7.2.,3.,4. vdd. gjm.szd. - 2. gk. dd. feld.-zlj., 1938 8. 5. vdd. gjm.szd. - 1. lov.dd., 1938. 9. 6. vdd. gjm.szd. - 1. lov.dd. 1. szak., 1938. 10. 6. vdd. gjm.szd. - 1. lov.dd. II. szak., 1938. 11. 5. vdd. gjm.szd. - 1. lov.dd. Ill. szak., 1938. 12.7. vdd. gjm.szd. - 1. lov.dd., 1939. 13. Fovezérségi közvetlen önálló hk.szak., 1938. 14. vegyiharc-zlj., 1939-1941. 15. 1. felderíto-zlj., 1939-1940. 16. 1. felderíto-zlj., 1939-1940. 17.2. felderíto-zlj., 1939-1940. 18. 1. lov.dd. pc.zlj., 1939-1940. 19.2. lov.dd. pc.zlj., 1939-1940. 20. "Ludovika" Akadémia, 1939. 21. "Ludovika" Akadémia, 1942-1945. 22. "Kinizsi Pál" csap. thtts.képzo iskola, 1939-1945. 23. "Csaba Királyfi" Hadapródiskola, 1941-1945. 24. 1. gk. lövészzlj., 1941. 25.2. gk. lövészzlj., 1941. 26.3. gk. lövészzlj., 1941. 27.4. gk. lövészzlj., 1941. 28.5. gk. lövészzlj., 1941. 29.6. gk. lövészzlj., 1941. 30.2. gk. lövészdandár, 1941. 31. 1. hegyidandár, 1941-1945. 32. 1. felderíto-zlj., 1941-1945. 33.2. felderíto-zlj., 1941-1943. 34.9. kp. (hk) zlj., 1941. 35.11. kp. (hk) zlj.,1941. 36. 1. lov.dd. pc.zlj., 1941. 37. 51. pc.vadász-zlj., 1941-1945. 38. összevont tábo hk.zlj., 1941. 39. tábori pc.-gk. szd., 1941-1942. 40.1. pe. hdttörzs, 1943-1945. 41. 1. pc.hír.-zlj., 1943-1945. 42. pe. és löv. közp. iskola, 1943-1945. 43. pe. közp. muhely, 1943-1945. 44. 1. pc.ho.-tözs, 1943-1945. 45. 1. felderíto-zlj., 1943-1945. 46. 1. harckocsiezred, 1943-1945. 47. 1/1. hk.z1j., 1943-1945 198
Szombathely Budapest Hajmáskér Örkénytábor Örkénytábor Hajmáskér Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Budapest Piliscsaba Budapest Budapest Kassa Nyíregyháza Cegléd Budapest Budapest Jutas Marosvásárhely Budapest Budapest Budapest Kassa Ungvár Kassa Munkács Munkács Budapest Kassa Jászberény Rétság Nyíregyháza Budapest szovjet front szovj et front Budapest Budapest Esztergom-tábor Budapest Budapest Budapest Esztergom Párkány-Nána
Jászberény Rétság Budapest Budapest Budapest Aszód
48. lill. hk.zlj., 1943-1945. 49. l/III.hk.zlj., 1943-1945. 50. 1. gk. löv.ezred, 1945-1945. 51. 1. gk. löv.zlj., 1943-1945. 52.2. gk. löv.zlj., 1943-1945. 53.3. gk. löv.zlj., 1943-1945. 54. 51. pe. gá. zlj., 1943-1945. 55.2. pe.ho.-törzs, 1943-1945. 56.2. felderíto-zlj., 1943-1945. 57. 3. harckocsiezred, 1943-1945. 58. 31!. hk.zlj., 1943-1945. 59.3/II. hk.zlj., 1943-1945. 60. 3/II!. hk.zlj., 1943-1945. 61. 52. légvédelmi pe. gá. zlj., 1943-1945. 62.3. gk. löv.ezred, 1943-1945. 63.4. gk. löv.zlj., 1943-1945. 64.5. gk. löv.zlj., 1943-1945. 65.6. gk. löv.zlj., 1943-1945. 66. 1. lovasho. pe.zlj., 1943-1945. 67. 1. lovasho. pe.zlj., századai 1943-1945. 68.3. felderíto-zlj., 1943-1945. 69. 1. rohamtüzéroszt., - 2. üteg 1944-1945. 70.7. rohamtüzéroszt., - 3. üteg 1944-1945. 71. 16. rohamtüzéroszt. törzs, 1944-1945. 72. 1. pe.ho.forgalom-szabályozó szd., 1943-1945. 73. 1. pe.ho. híradószd., 1943-1945 74. 1. gy. tü.oszt., 1943-1945 75. 5. gy. tü.oszt., 1943-1945 76.51. légvédelmi tü.oszt., 1943-1945 77. 1. pe.ho. gk.vonat oszt., 1943-1945 78. 1. pe.ho. utászzlj., 1943-1945 79. 1. nehézhadihíd-oszlop, 1943-1945 80. 5. nehézhadihíd-oszlop, 1943-1945 81. 2. pe.ho. forgalom-szabályozó szd., 1943-1945 82.2. pe. híradószd., 1943-1945 83.2. gy. tü.oszt., 1943-1945 84.6. gy. tü.oszt., 1943-1945 85. 52. légvédelmi tü.oszt., 1943-1945 86.2. gk. utászzlj., 1943-1945 87. 3. gk. utászzlj., 1943-1945 88.2. pe.ho. gk. vonatoszt., 1943-1945 89.30. harckocsiezred !. zlj., 1942 90. 30. harckocsiezred II. zlj., 1942 91. 30. hareko csiezred törzs, 1942 92. haditudósító szd., Megjegyzés: a 40365. és a 72388. számújelzéseket határozta meg.
Budapest Kecskemét Kassa Cegléd Cegléd Kecskemét Kiskunhalas Cegléd Ungvár Kassa Ungvár Munkács Zenta Zenta Szilágysomlyó Hajmáskér Sümeg Debrecen Vác Budapest Budapest Budapest Budapest Esztergom-tábor Budapest-Háros Budapest Budapest Ungvár Kecskemét Kassa Nagykorös Ungvár Tiszakirva Szatmámémeti Munkács Esztergom -tábor Esztergom-tábor (Zenta) Esztergom-tábor Budapest az I. pc.-hdt.pság
ll. 163/eln.vk.-1942.
sz. rendelete
199
3
200
4
5
7
8
9
10
11
12
14
15
18
19
21
22
23
27
26
v
24
25
28
29
l.hgy. 30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
201
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
67
68
69
~~ ~
66
202
111111
70
71
72
73
74
75
76
77
79
80
89
90
91
203
Toronyszám Mint szakkifejezés, hivatalosan nem került használatba. Tulajdonképpen a harckocsik azonosítását szolgálta. Már a békegyakorlatok során is általánosan elofordult, hogy a muködo köteléket máshonnan vett kocsival kellett kiegészíteni. Ilyenkor a parancsnoknak esetleg fogalma sem volt, hogy ki a harckocsi parancsnoka. A rádiós kötelékvezetés keretében nem lehetett vételre bírni sokszor még a saját kocsit sem, nemhogy az idegenbol származót. Az azonosításra több elképzelést is megvitattak. A különbözo nevekkel, fogalmakkal való megjelölés mellett a számok alkalmazása mutatkozott a legalkalmasabbnak. Alapjában véve a feltüntetése nem jelentett nehézséget. Az azonosító számok rendszere viszont már végeláthatatlan viták szövevényében vajúdott. Már maga a számok mennyisége is problémátjelentett. Az egyes számokkal a köteléki hivatkozást is kifejezésre akarták juttatni, vagyis ezred-, zászlóalj-, század-, szakasz-szintig lemenoen. Az elképzelés nagyban növelte volna az azonosító számok tag számát, amely viszont hátrányos volt. A jelölések ismétlodési lehetoségét ugyanakkor alapveto en ki kellett zárni. A leközölt rendszert Toperczer Oszkár tervezte és foglalta rendszerbe, aki fohadnagyként a 30. harckocsiezred II. segédtisztje volt. Az o személyes jegyzetei és visszaemlékezései alapján rekonstruálta a számrendszert jelen sorok írója az 1980-as években. A gyakorlatban ez a tervezet nem valósult meg. A magyar harckocsikon eloször 1942-ben a frontra induló 1. Tábori Páncélos Hadosztály jármuvein kellett megoldani a toronyszám kérdését. Az átadott Pz. IV-Fl és Pz. 38(t) harckocsikon megmaradt anémet számozás, azaz a 3 számból az elso a századot, a második a szakaszt, a harmadik a szakaszon belüli jármuvet jelölte. Fényképek és emlékiratok szerint Esztergom-táborban ezeket eloször kísérleti jelleggel, zászlóaljanként más számmal, krétával rajzolták fel. Ezt viselték az 1942. május elején tartott kormányzói szemlén is. A végleges számokat indulás elott - fújósablont használva - fehér színnel festették fel. Ezt használták a téli átfestésig, amikor is a fehérre lemeszelt tornyokon feketével megerosítették a korábbi számokat. Kezdeti kiképzési képeken van néhány Pz. IV-es 9-cel kezdodo számmal. Az eredeti terv szerint a 30. hk.ezrednek 3 zászlóalj a lett volna 9 harckocsiszázaddal. Az anyag csak 2 zászlóalj részére volt elegendo 6 századdal. Így a 9-es számsort átszámozták. A 30/1. zászlóaljnál volt az 1. és 2. közepes, valamint a 3. nehéz század, l-gyel, 2-vel, 3-mal kezdodo számokkal. A zászlóalj törzs Ol-gyel kezdodo számokat kapott. A 30/11. zászlóaljnál volt a 4. és 5. közepes és a 6. nehéz század, ennek megfelelo 4-gyel, 5-tel, 6-tal kezdodo számok.kal. A törzsnél 02 a kezdo szám. A számokat a torony két oldalán és a hátlapon is viselték a rádióforgalmazás miatt. A magyar Nimród jármuvek hasonló, de kisebb háromtagú számot viseltek a torony két oldalán és a hátlapon. A páncéloshadtest parancsnoksága 1943-ban kidolgozott egy rendszert a felállított 1. és 2. páncéloshadosztály számára. Sajnos ez az irat sem ismert. A fényképek és visszaemlékezések szerint a 4 jegyu fehér számokat a 3. harckocsiezrednél a torony két oldalára és a hátlapra festették fel. Ez a kötényezett jármuveken mindenütt látható, a kötény nélkü1ieknél elofordult csak a hátlapon lévo szám is. Az ezredbe a 3/1., 3/II. és 3/II1. harckocsizászlóalj tartozott, 2 közepes és 2 nehéz harckocsi, valamint 1-1 törzs- és önjáró légvédelmi gépágyúszázaddal. A századok számozását l-tol12-ig a zászlóalj csapat jelvénye mellett felfestett fehér arab számmal jelölték. A számozás szerint: elso szám = a zászlóalj száma második szám = a század száma (l-4-ig) harmadik szám = a szakasz száma negyedik szám = a kocsi száma a szakaszon belül. A 3111 például a 3. zászlóalj, 1. század, 1. szakasz 1., azaz szakaszparancsnoki kocsija. A zászlóaljak törzsés pe. gépágyús századai lO-nél kevesebb jármuvel rendelkeztek, így a zászlóalj számát követo második számjegy Ovolt, majd a szakasz és a jármu száma következett. Az 1. lovas (hadosztály) harckocsi-zászlóalj és a 2. páncéloshadosztály önálló felderíto és páncélgépágyús zászlóaljai 3 jegyu toronyszámokat alkalmaztak. Az 1. pc.hadosztály jármuveirol használható fotó alig ismert, számozását dokumentálni nem tudjuk, csak valószínu, hogy rendszere azonos a 2. pc.hadosztállyal. Ez az alakulat nem volt teljesen feltöltve, a törzs mellett az 1. harckocsiezred csak az l/l. és 1/11.zászlóaljakkal rendelkezett, s ez az 1-3. és a 4-6. századokat 204
jelentette. Emellett 1 Csaba pe. gépkocsikkal felszerelt százada és az 51. páncélgépágyús Nimród zászlóalj a volt. Utóbbi 3 században 3x6, azaz 18 Nimróddal rendelkezett. A rohamlövegeknél számos fotó szerint a taktikai számok a test és a kötény két oldalára kerültek eltéro méretben. A roham tüzérség számozása csak az 1. és a 7. osztálynál követheto. Itt az 1. osztály fehér számokat viselt a kötény két oldalán, a fehér keresztes hadijel elott és mögött megosztva. A 3 üteg - plusz a parancsnoki kocsi - 31 jármuve az 1+ 1-toll + 1O,a 2+ 1-to12+ 1O-ig, a 3+ 1-tol 3+ 1O-ig számsorban volt, az elso szám adta az üteg, a második ezen belül a kocsi számát. 1944 áprilisában még nagyméretu számokkal vonultak ki, ezt hamarosan kisebb váltotta fel feltuno jellege miatt. A 10. osztály legalább 2 ütege kapott Zrínyi II kocsit, egy ütege Turánokat. Ennek számozására nincs dokumentum. Mivel a jármuveket a többi osztályok kiképzoegységeitol vették el, valószínu ezek számai rajtuk maradtak. Fotók szerint a Zrínyi II jármuveken a testen is volt fehér színu számozás, a felségjel mögött. A 7-es osztály 31 db StuG. III-G jármuve a kötény második tagján nagyméretu 700-731-es fekete számot viselt. Egy 1945-ös felvétel szerint például a 712-es szám feketével a test két oldalán is rajta volt, Így valószínu, hogy az összes jármu Így használta a számozást. Az osztály elvileg 40 db jármuvet vett át, tehát a legmagasabb szám 740 volt. A 3 üteg számozása elvileg lehetséges volt, de valószÍnuleg a jármuveket keverve alkalmazták. A 75 db Hetzer páncélvadász számozása részlegesen ismert. A késobb érkezett jármuveket nem festették át, de a német kereszt felso ágán keresztül húzódott a T-Oll-tol T-040-ig ismert számozás. Mivel 3 osztály kapott a jármuvekbol, nem biztos, hogy mindenütt ezt alkalmazták. A számsor elvileg T-001-tol T-075-ig tart. Voltak egyedi, idoszakos számozások is, amelyeknek hadrendi szerepe nem volt. Gyakorlatok alkalmával vagy bemutatón krétával festettek fel toronyszámokat és Írtak fel szövegeket a páncélzatra, csak egy-két napi használatra. Erre jó példa az esztergom-tábori bemutató 1942. május elején a 30. harckocsiezred részvételével. Itt a különbözo tÍpusú számokon jól látszik a szabadkézzel történt felrajzolás.
205
o0\tv
I/itb:
r
~
Von.
BS
11.0.
til Tü. 1-
~
c:i
::.c
~
~Iga.
Pe.
:?!J$qg.
Bk.
,
!-lk.
~ ~Ci.
1.f>5)
JUT. . gd
&Pc.u.
~
ÚftS)
•
9.
(IbroSszi(J8tJ
(f+
(/11'5)
u,.SJ
3. ~~
l;.tiJ~1f. '4'
~ ~
il
Bvdapest
~
tf1+5)
~f2.
(I1"S)
u2t
Bu~
t>
~
~'Löv.~" Aszód
IQ
G)j
~
Q:) "í}I (fH)
(11'"")
8
~
Q:) ••íJ.i
~
•
E3tf8tytm( Es;lef!P1lttÍbor)
~t.
0101.
Budapest
~~ ~ Budapest
~.LöV.(fl'#~)-
Rétság
fa. ~ff. Jászberény • ""5}
(f/'I"5)
~.~. O ~
(f+&
Z.
t.
Budapest
.5.Esztergan _6. ~1.(ftirkány-Nána) ~8.
f. .Já51bereng
~tI.Hk-'''.
lQ_ ~
-
ft.pe.
tJIjI.Pc. (Egyben (Js gk./öv. ..b. csapatpi1PIOgyelóJ
».~
Budapest
~löV.
(J+5)
"BfJdapest
l:. ~
t;F. •.
If
;;
U*'S)
~+5)
rSJiHk.~ 1=
lIáros$ziget
Budapest
X)
~f{Hk.l1.
.t.pc.
T.f'HkAr . '-!..) (PórliIny-!lt.inaJ
$)f.Hk.~ f=
ESZir;'
t.Hk.~{J{k.
Ct.l1Jv.. ~ ~_)@f.{fZo1Z~)
l~
1.
)
~
I
~
c&
_~.
UI+5)
TtJZllkirva
lU.
,ij
~l
t? ~
lJngKiJO
XaS8Q
~ ungvár
~~ ~
(tZ*~"')
~
(,"S)
1. ~8.
'PM
~liH.
~
I(jskunhalas
~
m /(ecskemet
6. Cegléd i!t ~
"f;(
5.
Szafmárnémsfl
Naw~
;t ~í:;~1 ~ ~ .2.lJ. II
Q
t:.UM/(assa -
~~ ~
cnl.}
~ ~g t!l}
•
~
_t!. !;;>J. !;;>·4.
?~iQ
~ff HI
~
~)
8 8
EJ
ffoJ
&~tElf.
tegféd
~
,.,
tfunkáC3
~~~ )[;(
~~ /1.0011I'0111 I1un/aics
l;im-
~ ~/!Jgy.gá~
~
Kecskemét
Budapest
12.pe.
Kecs~mtit .,.
~fJ.~k.
J·'Hk. N ~
O+S)
1tHk. ~ (J+~l
F
C~d ~tHk.~
Kassa
(;.F.
Ungvdro
l;[ov.~,
~~
1.f>5)
0J.Hk.~tJ.Hk.
pe.
L
.E= A, ~ ~ fl'I.Pc. ll::I/.fr.OOl,q;..ll::I2.Jt>.
~.Hk.
c. hdt.
"
19Lf3. M.KIR.HDNV. Hl=IDRENDI PC..JM.
KELL~LLI=IDf!K Al'(III1LIT I
~ háT.~~Qá()~zh:
2.
h 11l:o./rol%
J 4-.
t: #ko eZl"ed .;. '/, It'.l
NI"LS'
zu.
~: ~ //k.~ /./;
~
&dc.
c4
f3
8$
ft)
SO
J
.5
AW~~nqlJ1
/2
81
26 26
/2
44-3 44-3
81
2&
/2
4t~3
&.
m
/,Ii. 4.'
..jo
7. 1:/é/d zá 8..
ft~. ~r#.
lJ.
It?
II
58 6'0
2. elle;. %Ú:
.b'vO'b.oe.r1
/2
6'0
.,{.a!d
/2
ilO
J~
l.f
3A /d. 4-=
/f
;/./k //.{ rJ:
/6:
2. kk' ZI;
/7,
.7'2. ~ ~
/dz~
3
5
(er;kd
81
Racd~~Y
6'1
26 26
IJI
28
~O /2
44-3
/~ /2
44-3
/B
~
C~ /ep. zh:
~
/9
$ Il~mi-.~:
20.
G.
Itu. ho.
C~kd
4~o .5'13
18.
.7.
/02
/2
lJ
22.
/8
Jbda eST
/}?'
t
d
1: (}k.Ioi'. rJ..
J. Ck.,0;, z#3. ~ ~z/'ed' h>"ru
2/,
<9.'
R&Wi?
,/2
Gf)
thbVO;'
/Z
ó'tJ
/2
Go
Ck /O~.rI. #vn.tabs·
/$. d:
/02
-
81
a8j
2&
hok/ zb:
ÖS5ZF5ENI4111200
27
80lf8Q
/08
4020 207
JfJ.IIA.•.
,en~zere. 1142.
"TORO/YYSZI/1N le,J/Bzell
209 2/3
~/O 2/2 21/1 ~J ~J'Zd. .••Ucl. .rzc/. f..rrcl.
I.~Mz/ÓO~·
215 21Lr 2.31 222 234 225 224 223 236" 2~t 221 2.3J -
~
1__
1
1
r
D +
208
A. -If 7-.18 kM'
n6h"i
hi.
'öz~h/. ktWlJlJ
hJ.
LJSO /'/ h J'ZOn7: I
.Jh~zoá I
~Q',:t
~Qko.n
/kr,"~:I
J'~.,
.rrd", ..
..J}~z
__ /y,i
hi.
8/0 /'0 6'/2 6// 5tJ9.7/2 61/3 5// "/.38098/f 835 8/0 8148/S 8// 82/ /3 832 834 !lOg 823 825 833 822 624 ,'.,3/ 8.. uJ:J'Zd a". ~J.(d I.J'Zt7.
It Zo"z$oj
209
Az l.Páncélos-hadosztály
1942.január legénység
6-7.Budapest,Andrássy
és 52 ~o müszaki
kiképzésre
megalakulása.
személyzet.Ez
1942.január
8. A megalakuló
a németországi
Wünsdorf-ba
laktanya.
a keret ezred
38 tiszt,l20
alkotta
fenti
~o
a 30.Hk.e.áll-át.
állománya
u~baindul./Kiképzé8
9 hetes
Pz.II.,P~.IV.és
38 t anyagra/ 1942.január 1942.március a8 ezred
mozgositása Igen
önálló,magasabb néven
szinte
12. Kezdetét-ves~i a_Kikép~é~. 17. A kiképzett- -keret Esztergom-táborba
érkezik,s
megkezdodik.
elonyös
volt
egységként
szervezeti
a hadosztál~
szereplo
változtatás
ségébe.E dandár,illetve harci tapasztalatokkal
1.Gk~DD.~ nélkül
már ezred,hosszabb rendelkezé,viszonylag
A harckocsi
ezredet
szempontjából,hogy 1.Gépkocsizó
ment
az eddig lövész
át a hadosztály"
ezred
alárendelt·
ideje fe~all6Jös8zekovác801t, jól ~elszerelt alakulat volt.
és a hadosztályközveteleheket
azonab
ujonan kellett felállitani.Megfelelo számu ezred III.zlj-át nem tudták feltölteni,igy
harckocsi hl~yá?an a harckocsi az ezred, csak két zászlóaljjal
vonult
bk-kal
el.A közepes
a Felderitó
anyaggal séges
bk.szd-ok
zlj-at,melynek A felállitott
volt
technikai
való
tipusu
vol~ak
r~ltöltve,kivéve
kpnnyü hk.szd.-a "Tol,di"-;kal !en.de.lkezett. két zlj.nehéz szd-a az u.n."rövid csövü" Pz.IV.;
felszerelve.A pc.vadász szd-ok "N.irn!.ódll-okat kap'tak". A hadsereg pság.minden elkövetett,hogy a ho-t lehetoleg
tipusu,szabvány
anyaggal
j8/t/
ellátás
gjmü-anyaggal
lássa
is jobb volt,mint
harckészültsgg
szempontjából
el./Kivéve, a.ho.vonatot!:
a hdt-eknél,igy ,sokkal
jobb volt
egyAjavité
a pc.ho.gjmüa ~öbbi
magasabb
egységeknél. 1942.május kormányzó
9. A hadosztály
elétt,együttmüködési
/1'> /.1<"'.
gyakórlatot
/ -, ...Iv. ~/. t:", nl.· - ..
210
rövid
/-
kiképzés
mutatott
után
Esztergomban
a
~e.
1,,// l' "!' \
~~:S~ /' . r.'
.'
1.Páneélos hadosztály szervezete:
3 o. Hk.ezred Hold', Törzs 3 köz.bk. 2 k.h.k:. Árk.sz.d. T-loll Müh. szd.
I-Ir.z1:j •
l.nehéz szd. II n.hk. 2-3.köz. szd. 20-20 köz.bk. Zlj.törz~. Törzs.szd. Jt0rg.szab.szak. Ark.szak. Távb.szak. Hk.szak. Z. 'S"Told; U) Száll.S7.d.
.3 T·!.8,2 7"'<1. """~
1.Gk.lövész ezred Ark.szak. Távb~szak. Mkp.szak. Forg.szab.szd. I-II.~k.löV.Zlj. Gp.sz • Árk.szak. 'Távb.szak. Mkp.szak. 1-3l1'gk.löv:szd.12 gp.,4 'SImm av. 51.Pe.gépág;vus zlj'. , Törzs 2 ko!>..k./Toldi/ 1-3.szd. 6 Nimród,l Toldi 1.Felderitó zlj.
T,örz8
Árk.szak. Távb.besz.szak. Petá.szd. 4 löv. Müh.szak. Peg.szd .• 15 Csaba, 14 mkp. Gk.löv.szd. 12 gsz.,2 gp.,2 npu. Könnyü hk.szd.
la Toldi
1.Gv.tü.oszt. l-).gv.üteg
á 4 löv.2 gp.
5.Gv.tü.oszt. 1-3.gv.üteg
á 4 löv.2.gp.
,'o
51.Lgv.tü.oszt. 1-2.Lgv.ágyus üteg 1.Pe.utász ezred 1.Pe.ho.hiradó szd. 1.Pc.ho.Gk.vonat
- 2 -
211
-
N N
;:
-
/10.
Ih.
SRrrezeitur/ ~.
1
J4/tf,a~
_.-_. -9436 -1 -G "------~2 .;;.,;;. '" I~ ,I I -*JG --2~ 1'2Q --8 -$ f6 ") -.--- ..- "-f2 /1.3 J-8 Ié72 *I7 "/2 12 -276 17 -2q •• 19 /1 S~ J-12G -l8 -416 -24 of 1) ..~ ~/EGYJ/ERl'L'T ~I 45' ~ .... 2"'. 12 .f -II (/ -.371 ~ 1.3 1;7 ~ 0 /72 "" .31" I 7~ JG 1 ~I I 0~ '?;::. 778 5" .i13 2 12 47 1 1 0 32/1 9 f/3 JltJ/YT4TI1 l.ff 425 ~t3 '3 61 IS 982~-.324-2 /0 ,jgj 203 S G~P./ARHtI ~ 19 j89 l2J 2 2 ';'9;1 13,34./r 181,. .:JjjO 17.f,f ~l::s~ 12 ~ /8 ~gg
-j.I" -If -4/6 -4JI---/-,'"I-j~77 -'GI 'II - ~7 '~'~" - tt ,~ lt) ,~ ,~ ,~ 't 18# ,~
'."il;: t 4;:t ,i
óf/71J:/rln ..f: /11'/ - /9+1
t'km-~
~mtfngQ
$'2e~i.uW1le~~·o~~h
~.fJ",J,a .12$.tzP. /.g/ ~
(IZ
/~ J~.
91.
J'.lu/n/
6 I'Mt.#I
Egyéb anyagol( Hímzett HADITUDÓSÍTÓ
JELVÉNY
(A zubbony jobb felso zsebe fölött) A jelvény magassága 78 mm, szélessége 90 mm
113.899/eln.2. r.-1940. sz. körrendelet (1941.01.23.) Közzétéve: 5. sz. Honvédségi Közlöny - 1941. Gyorsfegyvernem részére hajtóka és társasági zubbony (szín) rendszeresítése Az 1940. 10. 12-én kelt 57.396/eln.1.a.-1940. sz. rendelettel újonnan felállított gyorsfegyvernem öszszes csapatneme részére világos, búzavirágkék posztó hajtókát és tisztek (tisztjelöltek) részére sötétkék társasági zubbonyt (hajtóka nélkül) rendszeresítettek. A gyorsfegyvernemen belül az egyes csapatnem-jelvények rendszeresítése iránt késobb külön intézkedem. Már akkor felmerült a csapatnemeket megkülönbözteto jelvények bevezetésének igénye. A lovasság a lovassági kard meghagyásával már eleve felismerheto. Ebbol kiindulva a gk. lövészek, kerékpárosok s nemkülönben a páncélosok is (akiktol ekkor vették el az eddigi sötétkék hajtókát és adták a híradóknak) igénylik a megkülönböztetést szolgáló felismerteto jelvények bevezetését. A megkülönbözteto jelvények bevezetésével foglalkoztak is az illetékesek. Az érintett alakulatokat utasÍtották, hogyajelvényekre vonatkozó elképzeléseiket, illetve jelvényterveiket terjesszék fel. A felhívásra az érintett alakulatok meg is tették - illusztrációval- a javaslataikat. Ezek sajnos nem maradtak meg, nem dokumentálhatók. A tervezési felhívásban meghatározták, hogya Szt. Koronát, a halálfej et és a szárnyakat lehetoleg mellozzék a tervezésbol. Ennek ellenére a legtöbb ajánlás a három közül legalább kettot felvett. Ugyanekkor a központi elképzelés a jelvény elhelyezését a zubbony jobb felso zsebe fülé tervezte, ami már eleve széles, fekvo jelvényre inspirált. A kérdés végrehajtására a közbeeso viták miatt a háború végéig sem került sor. 1942 folyamán ugyan elkészült egy páncélosjelvény-sorozat ajánlásként. Elfogadására és rendszeresítésére semmilyen intézkedés nem történt. Ennek ellenére, szabálytalanul, igen sokan viselték, világoskék posztó alátéttel.
M. kir. 5. gk. k. m. oszt. 1941-1943.
Em1ékjekvény-tervezet a keleti fronton harcoló csapatok számára
1. páncélos ho. 1943 telén
213
Mérethu ábrázolások!
1930. RUlSK
1930. Honv. Pcjm. Og. HAJMÁSKÉR
1929. RUISK. Bp.
Egységes Honv. Gjm. embléma 1941. Orosz hadjárat. M. kir. VIlI. gv. köz. tar. osztály
21.437./eln.2.-1943 Páncélos csapatnemjelvény rendszeresítése tbn. értekezlet összehívás a
HL VKF. 290. doboz 1943
A Pc.Hdt. 1943. évi 03. 22-én kelt 2. 362./eln. vk.-1943. sz. felterjesztésére a páncélos csapatjelvények rendszeresítése tárgyában elhangzott vélemények egyeztetése céljából október 20-án 12 órakor a Nádor u. 9. 1. em. 3. sz. alatt értekezletet tart. Megjegyzés: az értekezletrollevéltári adat nem maradt fenn, így a jelvény további sorsa nem volt nyomon követheto. A tervezett jelvény, ismeretlen okból, nem valósult meg. A tárgyra vonatkozólag más dokumentumot a Hadtörténelmi Levéltárban nem találtunk. Így csak ez az egyetlen írásbeli bizonyíték, hogy az üggyel idoközben valamilyen formában foglalkoztak. Az ábrázolt példányból 12 db került kiadásra a nevelointézetek CSEPEL segédmotor -kerékpárj aira.
Eredeti nagyság. Fém kivitel. A zománcozott címer nem eredeti.
214
7. Páncél jármuvezeto jelvény (Kiadásra nem került) Ügyességi jelvény. 52.900/eln.kik. 1944. sz.
1940. Páncélos öttusa-emlékplakett a Ludovikán. Méret 50 mm. Tervezte: Kömlody Imre akadémikus. Kivitelezte: Ludvig
Csapattiszti jelvény (csapattal kivonuló tisztek részére, ezredpk.-ig bezárólag)
215
..'[ ....•
I
/"!l~2 -194-5.
I
Jjf///$IJI{ IJf /fff! RfllllJ'ZíRfJ'/7fT7 All/tl/#J
/
/
I
P,4I1CELGffJf/fJCS/
I
/
••
P.4/fCELTORO
216
/1
&L1.
®
,
.lE/glIYlJl
K
i
a d v á n y ok:
6.gy.e.paág •••••••••••••••••••••••••••
l.
;6.gy.e.pság •••••••••••••••••••••••••• 2. 10.lov.ezd./IT.~.hu.szd.utj~ •••••••• 3. 10.ttl.e.p8ág •••••••••••••••••
~ ••••••••
10.hir.szd./aIY.h1r.zlj.peág.utján/
4. 5.
10.1~.gá.ü./aIY.lgT.tU.O.p8ág.utján/.
••• 6.
10.ho.von.paág./aIT.fo~.von.p8ág.utj./ /:18 páldány:{
7.
.1 ••7.-ig: Irásban: A 62./2.hda.f6azmstr.42.III.26.ss.rende, letre/:IV.hdt.pság.;21;.!eln.l.-1942.ezám:i Az orosz hdm.terUleten a'táj~koz6dáe ée az alakulatok fe11emerásének megk8nyitéaére az alábbi jelzéseket kell használni: I.Jármüvek megjelölése: A.ho.alakulatai részére.az l.sz.melléklet szerinti alapjelzést rendszeres1tették.
E jelzés célja az,hogy a jármüvek hovatartozása •• az els6 pillantásra megállaplthat6 legyen.
E jelÖlés csupán keret,melyben a csapa~ test,zlj./:oszt.:/és
ö.aloszt-ok
jelét kell
elhelyezni. A k.ho~alakulatai közül a 6.gy.e.pság., a 36.gy.e.pság., a 10.tü.e.pság.és a lO.lov.azd.paág-ok
ezirányu javae
lataikat - a továbbiak figyelembevételével a 10.hop-nak f.hó 27-ig terjesszék e16. A többi,fel nem sorolt alakulatok jelzését a hop.állapitja meg./:Lásd
2.sz.mel-
léklet. :/ l./~jmü-Vek megjelölése: Az alapjelzések a tehergépjármüveknél 30,a személygépjármüveknél 20 cm.átmér6jü képzelt körben legyenek elhelyezhet6k. A vonalak szélessége 15/:alapjelzée:! ill.IG mm./:csap.tpst,stb.jelz48:/1e~yen
-~217
~2/JfthI-q2. A jelzéseket ~ehár ~eetékk.l kell ~el~ee-
téni. A jelzéseket tehergépjáI'mÜveknél elli 8 bal éárhány6n,hátul a koc8ie~ekr~ny k~~ep~n, BzemélygépjáI'mÜveknél el~.és hátul a bal sárhány6./s~ ktl~elépens/kell elhelyezni. Példa az l.sz.melléklet ezerint./12.ápre./ 2./6öm-ve~megjelö16'es. Pogatolt ~áI'mÜTeknél.a bal .ol~alo~ elbelyezett 2,x35 CD~nagyságu /:35 ~~ viz8~1ntes'mérets/nyers deszkatáblára kell az 81&kulat 15 cmKnagyságu je1zését ~ekete festékkel ráfesteni,vagy ráégetni. A jármU rendeltetését feltüntet6 irás /:p1.2.sz.eleeég
kocsis/az alakulat
jeltéee
alá kerUljön. 3./A jelzéseket az elvonulás e16tt kell felfeeteni.A sablonokat és a feetéehez szükséges egyéb anyagot az alakulatok elvonuláskor vigyék maguJqcal. Példa az l.sz.melléklet
szerint/:3.ábra:/
II.JármÜvek feltÉmerhet6vé számára:
tétele repU16k
Saját,vagy szövetségee repti16k megjelenéeekorminden jármüvet iamertet6 jelzéssel
..khe~1a A::pv/d./ ';;"k/
kell ellátni.Az 1smertet6 jelzés legalább Ixl m.nagyságu nélkül:/melyet
nemzeti Bzinti zászló /:cimer a saját repUl6 megjelenésekor
a jármUvek tetéjére ki kell fesziteni. Ehhez az alakulatok minden fogat olt és gépjármüvükhöz 1-1 drb.zá8z16t szerezzenek be. IIIjPaág.jelz6 táblák. A pság-ok /:zlj-/:oszt,:/pság-ig
bez.:/
helyének 6s az odavezet6 utaknak megjelölésére az elvonulás e16tt az l.sz.melléklet 4.áb~a szerinti táblákat kell elkéeziteni. A pság-ok ezekb6l 10-10 táblát készittessenek el. FV./Utak és helységek megjelöl~8e: *e utak é8 helységek megjelöláae az-~z. mell.~.ábra szerint ~örténi~. n,
./Anyagiakr~
y.~e·.bb
-2-
218
intézkedem.
l.számu
melléklet.
lO.élm-.o.sz'l.
1/2 IV.• /l.!og.Büt~
oszl.
lO.seb.száll.gko.
l05./1.ht.ázd.
Menetzene
231~mü.vez.törzs
104./5. táb ;!Ilunkis szd.
F)4. /S. t6.b. r.lu!l~~ás szu.
l.,}4. /'1.
t,:,.l • :nur ~:::.-: ·..;z •...•
219
szlo ság. e.PSág•
'-...
lO.losz.kez.oszl.
220
~r g
M-" .••• -~. -.d~ [~j @ [8J gx (lJ
~.
~,,~(.. lO./4.16sz.száll. kko. o. 2.számu mell~klet~ ~l.JOI~_ ko. lO~/3.l6sz.száll. ~ IV.!1.fog.süt6 lO./2.16sz.száll. lO.rögt.von.cBop. lO./l.16sz.száll. ..ko. 1/2 IV./3.élm.ezáll.ko. lO.élm.oszl. 1lO.eü.oszl. c: r. " '} • ro
.12/Jj~2-1fJ.t~
t •"::;• ~ ~~ ~X lO.seb.száll.gko. ~X ~~ ~~~
Menetzene
l04./5.~áb.munkás
szd.
~04./6.táb.munkás sli!ld.
l04./7.táb.munkás
szd.
221
p. tett
I [@l (@ (@] oreJ @J ijl [@J o
l.számu me~leklet. 36.-gy.e. 36.árk.szd. zlj • 36./rII. 36.av.szd. 36./t.zlj. kiséro Ü. 36. 36.pct.ó..szd ko. gp. 'szd a 49~./kt •..;1942.8z.ho
36.Ill. zlj.
Jelzé~ek
222
1
~ ~ ~~ ~
./IIJ~z-$e.
-" C;J @J ltJ @J ([l~' i 00 @](!hí) t@J~.~ Jel~~s ~
"'ll
.
~.
lO/II;tü.oszt
' ..
~
lO.ho.von.pság. ~~Z-~tl!. . 'A
.
lO.hir. szd •",, ' 2 ko. lO./2.l0sz.száll.ko. lll. 135.tgko •száll. IO./3.lösz. lO.lösz.kez.oszl. lO./I.IBsz.sz&ll.ko. ~T .;' '"lösz. . ,/ ... -~. _';szill. lG.i4.10BZ.s~ill.tL. lO.ko.lgv\gp, szd, ~co.
9.~J ~~}}
~~
O/;!
223
1./A °100.ho.~".3e1z'.e /. eg,ben ao·J:\O .•lS.8.e~..ala);ulataUak
a1!1P-
~.liI'•••aj
2./Gjm-vek
---
l::;--
jéiz~~~.
Csak'példa!
"'y.
e.pk.;.1sEgk.
"•..... '·~VC:/
Ps~pattest jelzás/
ö~~\
vonalvasta.geág:· /hármas ;balóm:/ 10 mm I.SI ••• ~. vona1váatagság o
+--'.55 25
t
t
C~.1!C PÉLDA]
."./III.7lj. pság.
.",,"
2.eleságkocé:1
,
jelz5 tábla:
i 51
20 cm
1
····f
//
.
['7.,0.,'
;
o.:J.:.'~i / --
~-"-----
224
r J
•••
!.J'.~.
4./P~ág.,alakulat
.'
/
,/,'.
'-60"cíi
-~.".~.
~
\iI ... -..\
: "
~
cm
o
l 15 mm
~5'oJll
~ képzelt
k~r
----.--
1.r,z, m"JI~kle:t.
a 32.13
(-
-~
)
IV.
hdt. pshg;
IV.
hdt. vonab
/e.ln.L-1942-hc.i.
IV. hdt. közv. csap,
10. k. ho. csapa.t 6,s vona
t
12.k.ho. csapa~ ~ vonat
1~.k. ho.
csapa~ ~s vonat
~214/eh.L-/9~2..
225
'2. sz. me.\I~kl~~ , a. ~2.13leln. \; 1942.-ha,I..
17. hu. szd.
IQ]]
n
1,
,V. 'av. ~Ü.oszt
I
~A./;\. W. oszt.
lV.tU.
m~.szd.
r---·"
IV.
Iov. ~ü.os~t.
lV.ul-hsz
lV.ki~f,bs.mu. szd.
zlj.
IV. hir.
zli·
I
M.~gj~9YZ.r;.,s: A vm: kp.zlj.
Q
már eddigi j~lztsét
hasznbUa
a hdt. alop-
j~I:::~s~ba.n~s az.t v: 1-ig jd(U1tse. Arn~t1flyiben j-zl!.~s~ na..rn l(!.r.n~ ,akkor
jdÚ.sc
c.lkalrnauC!
J.s
ad
sajá~ tz.lgondalbsa
q.ddig·
surinH
j(l.!r;.,nrse.
J2IJ/e),.z. 226
-/~J2.
3. sz. m:zll~ldcz,t a, 3213/efíí.l1g4~-haz.
Hdl; von. ataKvlarok je tzé.se.
Cri.
a
hdt.
)C~
von.ps~.
IV.l6szukemló
~2 v11.SÜroosz.lop
ue- Je ®I )(
C lVü::zIOP
102.süfóoszloP
X Je ~)CP\")
le )(
C
8.1g•• 9 p. szd.
IV./l.f.g .\'On.C!Of'~
IV.ddmlZ~ oszlop
oszlop
IV·/'lk.csioszlop
@1/
IV.ft)..
f6b. k6rhtÍz
C
IV./1.gko.
IV·/tseba.iúl}smllilb gko.
IV.16.ubtó
OSzlO)
107./6.tbb. v.munkás szd.
~rm) ,.
IV.k.hadihldomop
+ J
1v./Ü6b.kbrh&
IV./?. gko.
IV.8 okt. ~l1om~s
1\f./2.$ll:b~ü1I:sr@lj1Ó gJ(o.
C. 240._ka
V.
lV.hídcso
-1
I
IörtS
107.M~b .•.lI1un~
. ps6g.
1V-/1.hadihldoszlo p
~
IV.muszal
oszlop
0-0' (0-0-0) ll. 10S·/
hL szd.
ml.
szd.
107.ls.táf,.v. 1V./2..
hadih'idoszfop
C~)C~) IV./1.bürü osz.lop
~,-~)C~) =105.h b.li'I1S6)
113.kocsioszlop
x )( x X)e ~ ) (l )e.~) c .--m. )
C++)(
C"
®lII )
)(
(v./2.kocsi.szlop
C" ~)e ~)( IV;hdl.üza.OSZIO)
)
C~
)C~
1V./2. gk.1IOIl c.soPfIa9·
---.~ A JA
"
\tt,··~ ~ --,~'fiJF
IV.!2..
Je-
bürüo5~op
••••••••••••
n~
)
'
227
4.
sz.
a 3213/e.ln.1.
l's b
9.:.1
a\akuial:
jelz6 6O
<--
~Il[
mell~kld; 1942..!:~mhllz.
t6b16t.<
c.rn.
~
Z
ono
~~-
} i!;·.1a.gYCllloz:aL P7J7iil G~::'
"D'1;"05 ~ZIIiFl~ • 1 tc.:;!';/C •
Dtl1l:l ""251
ci
sz.inne.l
fq;dve
J21J /e1n.Z. -/g~.
228
1. bbrQ.
2...6bra.. lr&
n~jell~
~51 hal~5~gn~vt&bl&k
1ran!lJ~, 1 '1 IOIaD l'l'LlLIG.:~
f~liratQ
p~1d(l~
J:KIEV &D~
}i·J1 E·B 3. &.bru.
A ~&braheg~~s r~sr~ben I~"b SlÓtn a hlZ~s~gn{l.k ~6blbJbl m~r~ ~6volshgb1 mu~a~ja...
az.
irb"'1.ie\z~
J2/ J /e;;,.Z -/9t2.
229
I. Pe. Hsdt. 1l.163/eln.vk.-1943 Fsz.
Az alakulat megnevezése
1. 2. 3. 4.
1. pe.hadt. törzs 1. pe.hadt. hír.zlj. Pe. és gk. löv. közp. isk. Pe. közp. muhely isk. 1. pe.ho. törzs 51. pe. gá. zlj. 1. feld.zlj. 1. gv (gépvontatású) k. tü.oszt. 5. gy. (gépvontatású) k. tÜ.oszt. 51. 19v. tü.oszt. 1. pe.ho. u.z1j. 1. pe.ho. gk. von. oszt. 1. hk.e. törzs
5.
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.
(XII. 23) irat melléklete (másolat)
lll. hk.z1j. lilL hk.zlj. lilII. hk.zlj. 1. gk. löv.e. törzs 1. gk. löv.zlj. 2. gk. löv.zlj. 3. gk. löv.zlj. 2. pe.ho. törzs. 52. 19v. gá. tü.oszt. 2. feld.zlj. 2. gv (gépvontatású) k. tü.oszt. 6. gv (gépvontatású) k. tÜ.oszt. 52. légy. pe. gá. oszt. ** 2. gk. u.szd. 3. gk. u. szd. 2. pe.ho. gk. von. oszt. 3. hk.e. törzs hk.zlj. 3/II. hk.zlj. 3/II1. hk.zlj. 3. gk. IÖv.e. törzs 4. gk. IÖv.e. törzs 5. gk. IÖv.e. törzs 6. gk. IÖv.e. törzs 1. pe.ho. hír.szd. 2. pe.ho. hír.szd. 1. pe.ho. forg. szab. szd. 1. n. hadihídoszlop 5. n. hadihídoszlop 2. pe.ho. forg.szab. szd. 311.
Megjegyzés * A jelzések lásd a 231. oldalon. ** Azonos a 6. [sz. alatti 51. pe. gá. zlj .-jal, azaz Nimródos; 51. zlj. kék hajtókás, 52. oszt. piros hajtókás.
230
Jelzése*
Megjegyzés Budapest Budapest Esztergom-tábor Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest (Háros) Esztergom-tábor Esztergom Esztergom (Nána) Jászberény Rétság Budapest Budapest Budapest Aszód Kecskemét Ungvár Kassa Kassa Kassa Cegléd Tiszakirva Szatmámémeti Munkács Cegléd Cegléd Kecskemét Kiskunhalas Ungvár Kassa Ungvár Munkács Budapest Kecskemét Vác (Budapest) Budapest Budapest Ungvár
•.....•
N w
[TI
•
43
~
10
ill
'\><-\ [2] [Q] [fJ
8938~~ \~\ 40 1O~ 42 11 17 '\'\.~\ 41 39 36 ~ ~\ 35 37
e
\.*"'~ [lJ
15 ,\/~ 16 1831 24 ~
@] [2] 1*1 [i]
22 23 ~ 25 29 28 30 32 ~~ 34
~
[lJ
3311./eln.I.-1942. számhoz
2. sz. melléklet
3. hds. IV. hdt. Pécs Szekszárd Mohács Tolna Szekszárd M" Pécs 12/3. 12/4. 130. 12/1. tü.e. lov.szd. tgko. (tüzérezred) 12/3. 12/4. 12/1. (tehergépkocsi-oszlop) (lovasszázad) fogatolt 237. 105/2. 101/3. mu. hadtápszd. tábo yez. törzs (hadtápszázad) (muszaki IV. vezetési "M" törzs) hír.szd. (híradó század) -IV/1. felállította lY.légvédelmi 48. 18. gyalogezred gy.e. (gyalogezred) (gy.e.) (18. gy.e. iker) ho. pság. 12. 101/2. 10. 101/1. seb. gy.ho. száll. gypk. munkásszd. gko. (gyalagsági (sebesültszállító lY. parancsnok) gépkocsioszlop) munkaszolgálatos szd.gá. oszt. IV/1. 12. 12/5. 12/2. losz. ko. éla. 19v. eü. ko. sütoaszI. ho. (kocsioszlop) aszI. (élelmezési gá. kez. 12/2. 12/5. 19v. ü. (egészségügyi aszI. gp. (légvédelmi (sütooszlop sz. (loszer oszlop) (könnyu 12.vonatszázad fogatolt kezdo )közérdeku gépágyús oszlop) ho.oszlop) vonatosztály sütooszlop kocsizó felállította üteg) - hír.zlj. felállította Csapatkórház, géppuskás lY. század) Kaposvár " k. von. pság. (könnyu ho. vonatparancsnokság) 1O.könnyu pság. tpk. (tüzérparancsnok) 23. apjelzésében alkalmazandó megkülönbözteto jelzések
Felderíto-, muszaki és híradóalakulatok jármuveinek megjelölése Felderíto 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.
232
10. felderítoosztály-parancsnok 10. felderítoosztály kerékpáros árkászszakasz 10. felderítoosztály kerékpáros távbeszélo szakasz 10. fe1derítoosztá1y gépkocsizó aknavetoszakasz 10. felderítoosztá1y gépkocsizó páncéltöro ágyús szakasz 10. felderítoosztály páncélgépkocsi-szakasz 10. felderítoosztály kerékpáros század 10. felderítoosztály lovasszakasz
Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Gyékényes Gyékényes Pécs
M" M"
Utász 38. 10. utászzászlóalj törzs 39. 10/1. utászszázad 40. 10/11.utászszázad 41. 101lI1. utászszázad Híradó
Baja Baja Baja Baja
42. 43. 44.
Pécs Pécs Pécs
10. híradózászlóalj törzs (pság.) 10/1. híradó század 10/2. híradószázad Tüzéralakulatok jármuveinek megjelölése
10. tüzérosztály 45. oszUörzs 10. tüzérosztály törzs 46. 1. üteg 10/1. üteg 47. 2. üteg 10/2. üteg 48. 3. üteg 10/3. üteg
Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár
11. tüzérosztály 49. oszUörzs 11. tüzérosztály törzs 50. 1. üteg 11/1 üteg 51. 2. üteg 11/2 üteg 52. 3. üteg 11/3 üteg
Pécs Pécs Pécs Pécs
12. tüzérosztály 53. oszUörzs 12. tüzérosztály törzs 54. 1. üteg 11/1. üteg 55. 2. üteg 11/2. üteg 56. 3. üteg 11/3. üteg 57. 10. tü. méroszázad 58.
lY. ö. 19v. gá. üteg
Tolna Tolna Tolna Tolna Kaposvár Pécs
"M"
A 6. gyalogezred gépjármuveinek megjelölése 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68.
6. gy.e. törzs 6. gy.e. árk.szak. 6. gy.e. távb.szak. 6. gy.e. emv. 6. gy.e. av.szd. 6. gy.e. pct. á. szd. 6/1. zlj. 6/1. szd. 6/2. szd. 6/3. szd.
69. 70.
6/1. gp. szd. 6/1. távb.szak.
71. 72. 73. 74. 75.
6/I. pct. á. szak. 61lI. zlj. 6/4. szd. 6/5. szd. 6/6. szd.
76. 77.
61lI. gp. szd. 61lI. távb.szak.
Kaposvár Baja Kaposvár Pécs
"M"
Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár 233
78. 79. 80. 81. 82.
6III. pet. á. szak. 6/III. zlj. 6/7. szd. 6/8. szd. 6/9. szd.
83. 84.
6/III. gp. szd. 6/III. távb.szak.
85.
6/III. pet. á. szak.
Kaposvár Nagyatád Nagyatád Nagyatád Nagyatád Nagyatád Nagyatád Nagyatád
A 8. gyalogezred jármuveinek megjelölése 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95.
8. gy.e. f. (felderíto) 8. gy.e. árk.szak. 8. gy.e. távb. szak. 8. gy.e. lov.szak. 8. gy.e. av.szd. (aknavetoszázad) 8. gy.e. pet. á. szd. 8II. zlj. 8/1. szd. 8/2. szd. 8/3. szd.
96. 97.
8/1. gp. szd. 8/1. távb.szak.
98. 99. 100. 101. 102.
8/1. pet. á. szak. 8III. zlj. 8/4. szd. 8/5. szd. 8/6. szd.
103. 8/II. gp. szd. 104. 8/II. távb.szak. 105. 8/II. pet. á. szak. 106. 8/III. zlj. 107. 8/7. szd. 108. 8/8. szd. 109. 8/9. szd. 110. 111.
8/III. gp. szd. 8/III. távb.szak.
112.
8IIII. pet. á. szak.
Pécs Baja Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pálrnonostor Pálrnonostor Pálrnonostor Pálrnonostor Pálrnonostor Pálrnonostor Pálrnonostor Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs
Vonatalakulatok jármuveinek megj elölése 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124.
234
10. von.pság. 10. ko. 19v. gp. szd. 10. fog. voncsop. 10/1. kocsio. 10/2. kocsio. 10/3. kocsio. 10/4. kocsio. 10/5. kocsio. 10/6. kocsio. 10/7. kocsio. 10/8. kocsio. 10/9. kocsio.
Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs
"M" "M" "M" "M" "M" "M" "M" "M" "M" "M" "M" "M"
125. 126. 127. 128. 129. 130. 131.
10/1. tgk.o. 10/2. tgk.o. 10. losz. kez. o. 10. élm. o. 10. sütoo. 10. eü. o. 10. tábo kórh.
132. 133. 134. 135. 136.
10. lóello. (ló ellátó) 10. tábo or.szd. 10. von. muh.szd. 10. hhid.o. 10. mu. O.
137. 8. gy.e. menetzene 138. 10/1. seb. száll. gko. 139. 10/2. seb. száll. gko. 140. 10. szi. álls. (személyszállító állomás)
Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs
"M" "M" "M"
"M" "M" "M" "M" "M"
"M" "M" "M" "M" "M" "M" "M" "M"
235
WW~ 1
2
3
w\Y~~ 4
5
6
7
w~\9~ CW9~C@ 8
9
10
11
12
13
14
15
17
18
~\V~W 21
22
w9~~
26
19
20
23
24
25
O(!J0 27
236
28
29
(J féJ féJ .reJ 30
31
~[§J~~
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
~(iJ(iJ 42
43
44
~~~~
45
46
47
48
50
51
52
.~~~~
49
(@J(@~~ 53
54
55
56
(~J [!J 57
58
237
~~~~~~
~~~~~~~~
~~~~~~~~
~~~%~~~~
~~~~~~~~
~~~~~~~~
[ID~~~~~~~ 238
~~(8)~~s
~~~~[8Y§~~ ~~~~[8j3~~
~~~~[87§~~ ~~~~~§~§
~~~~[87§~S
ID~W~~§~§ 239
o
~
tv
114
115
CD ~ 116
C!J ~ 117
118
119
[lJ (!J
128
127
129
122
130
123
131
124
132
125
134
135
136
137
138
139
00~~~(!J(§J
121
120
140
133
126
(!J(!J[!J[!J~~(]J ~~~~CV~~
113
~.
Ágotay István roili. hdgy.: A 7. rohamtüzérosztály története. Konferenciai eloadás, 1997. Armour in Profile, Nos.1-24. 1968, Profile Publications Ltd. Bombai-Gyarmati-Turcsányi: Harckocsik 1916-tól napjainkig. Zrinyi. Bonhardt Attila: Tigris angyalbörben. Haditechnika, 1997/2. Bonhardt Attila - Sárhidai Gyula - Winkler László: A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete. Budapest, 1992, Zrinyi. Barbarski, Krzysztof: Polish Armour, 1939-45. London, 1982, Osprey Publishing. Bronyetankovaja Tyehnika. Sztran Evropi, 1939-1945. Bronyekollekcija no 5/26, Moszkva, 1999. Chamber1ain, P. und Doyle, H. 1.: The Panzerkampfwagen 111 and IV Series und Their Derivatires. 1989, Iso-Galago. Dombrádi Lóránd: A horthysta katonai vezetés erofeszítései a páncélos fegyvernem megteremtésére (1938-1940). Hadtörténeti Közlemények. 1970.4. sz. Dombrádi Lóránd: A magyar páncélos-magasabbegységek kiépítésére tett erofeszítések a háború idoszakában (1941-1944). Hadtörténeti Közlemények, 1970. Dombrádi Lóránd: A magyar gazdaság és a hadfelszerelés, 1938-1944. Budapest, 1981, Akadémiai Kiadó. Dombrádi Lóránd - Tóth Sándor: A Magyar Királyi Honvédség, 1919-1945. Budapest, 1987, Zrinyi. Dombrádi Lóránd: A magyar hadigazdaság a második világháború idején. Budapest, 2003, PETIT REAL Könyvkiadó. Éder Miklós pe. fhdgy.: A 16. rohamtüzérosztály története. Konferenciai eloadás, 1997. Éder Miklós: Magyar felségjelek, 1917-1945. Budapest, Haditechnika, 1996/2. sz., 10-15. old. Egon Kleine Volmar KÜhn: Tiger die Geschichte einer legendaren Waffe, 1942-45. 1981, Motorbuch Verlag. Feist, Uwe & Culver, Bruce: Panzerkampfwagen. 1995, Panther-Ryton Publications. F .M. von Senger und Etterlin: Kampfpanzer 1916-1966. 1966, MÜnchen, l F. Lechmanns Verlag. F. M. von Senger und Etterlin: Die Deutschen Panzer, 1926-1945. MÜnchen, 1965, J. F. Lehmanns Verlag. Forty, George: German Tanks of World War Two in Aktion. 1987, Arms and Armour Press. Gosztonyi Péter: A Magyar Honvédség a második világháborúban. Budapest, 1992, Európa Könyvkiadó. Grove, Eric: 11. Weltkrieg Panzer. 1976, Wehr & Wissen. Harckocsik és páncélozott jármuvek típuskönyve. Budapest, 1980, Zrinyi. Heigl's Taschenbuch der Tanks. Teil I, Teil II. 1935 (Neuauflage 1970, 1971), MÜnchen, Lechmanns Verlag. Hiroshi Ichimura: Achtung Panzer Panzerkampfwagen 111.1991, Dai Nippon Kaiga. Ivanov, H. v.: Oruzsije pobjeargyija, 1941-1945. 1975. Mo1odaja Gvargyija. Jedrzejewski, Dariusz - La1ak, Zbigniew: Sojusznicy Panzerwaffe CZeSc 1. Varsó, 1998, Pegaz. Kárpáthy Taszi1ó rotÜ. fhdgy.: A 20. rohamtüzérosztály története. Konferenciai eloadás, 1997. Kliment, Charles K. & Francev, Vladimir: Czechoslovak Armored Fighting Vehicles, 1918-1948. Schiffer Pub1ishing Ltd. Magnuski: Von Tankograd nach Berlin. Berlin, 1980, Mi1itiirverlag DDR. A magyar harckocsizó fegyvernem 60 éve és a harckocsi 80 éve. HM Oktatási és Tudományszervezo Foosztály, 1996. Perrett, B.: Fighting Vehicles of the Red Army. 1969, lan Allan. Peter Chamberlain und Chris Ellis: Britische und amerikanische Panzer des Zweiten Weltkrieges. MÜnchen, 1972, F. Lechmanns Verlag. Regensberg, Werner - Scheibert, Horst: Beutepanzer unterm Balkankreuz - Französische Kampfpanzer. 1990, Waffen-Arsenal Band 12l. Scheibert, Horst: Die Bilddokumentation der Deutschen KampfPanzer des Zweiten Weltkriges. Podzun-Pallas Verlag. Soós Tibor rotÜ. fhdgy. (1945-ben hdgy.): A 20. rotÜ. osztály 1. üteg története. Szóbeli visszaemlékezés, 2001. Smelev,1. P.: Tanki BT. Hobbiknyiga, 1993. Spielberger, Valter l: Militarfahrzeug. Band: 2.,3.,5.,6.,7.,9.,11.,12.,14. 1984-1989, Motorbuch Verlag. Szvirin, Mihail: Pantera Pz. Kpfw. V. 1996, H-Hobbi. Szvirin, Mihail: Sturmgeschütz 111.1996, H-Hobbi.
l
241
Szvirin, M., Baronov, O., Olomiec M., Nyedogonov, D.: Boji u ozera Balaton. 1999, Ekszpirit HB. Touzin, Pierre: Les engins blindesfrancais, 1920-1945. Paris, 1976, SERA. Ungvári Krisztián: Budapest ostroma. Corvina. Veress D. Csaba: A balatoni csata. Veszprém, 1976, Veszprém, Veszprém Megyei Nyomda. Veress D. Csaba: A Dunántúl hadi krónikája, 1944-1945. Budapest, 1984, Zrínyi. Wemer, Oswald: Kraftfahrzeuge und Panzer der Reichswehr, Wehrmacht und Bundesvehr. 1982, Motorbuch Verlag. Withe, B. T.: British Tanks and Fighting Vehicles, 1914-1945. 1970, IanAllan. Zách Sándor rotü hdgy.: A 25. rohamtüzérosztály története. Konferenciai eloadás, 1997. Az eloadások kéziratai a szerzo birtokában. Zaloga, Stewen - Grandsen, James: Soviet Tanks and Combat Vehicles of World War Two. 1984, Arms and Armour Press.
Rajzok Bajtos Iván Benczúr László Bíró Ádám Doyle, Hilary Louis Dyer, D. P. Éder Miklós Gere Zsolt Joshikatsu Tomioka Petrovics, Alekszandrov Ignatyiev, Szergej Szvirin, 1. Utkin Zaloga, Steven 1.
242
:.o