Fili Zoltán )11AJ~
Hae
A magyar rovásírás ABC-s könyve JMD(~ A~tX1 A1Hí A1M:)H H1f1~ 1
PÜSKI
Für Zoltán A magyar rovásírás ABC-s könyve
I. 2. 3. 4.
kiadás 1996 kiadás 1997 kiadág 1998 kiadág 1999
~ ri "A"At "A1~ "Kevés j eggyel sok értelem" (Bonfini)
4. kiadás
[SBN 96:\9188 59 X
A clmlapon dr, alnffy Emő rajza ~ FOr Zoltán, PUsfi, Budapest 1999
IIVXXXX'fXIIVI 111""" .IMOa .fi
li:)
:~JA11H11
Tartalom: Bevezető
Jelek, kiejtés, fogalom Számok, csoportj elek, írásjelek
nl~lMlX
üb.1i1.:J0 .A111ltO ,Olb.l1 Olb.l1A1Hí
,Olb.l11H:J~:JI:1 ,t:J~11
Szabályok A régi magyar írás történetének rövid áttekintése Rovásírásos emlékek Miért van olyan kevés rovásemlék? Irodalom
t:J01X11 Ol)lll))lH~l
A1Hí H1~1~ U)H 1 lAlllt01ll1 ttMZH
O)O)b.~l
A:JA1HíA1M:JH
A)MlO )10:J )1M lH )t~ ~O )b.~lA 1M:JH ~:Jb.1t:JHt
a régi magyar írásnak a Nickolsburgi rovásemlék alapján készült és más rovásem l ékekből kiegészített, mai használatra ajánlott ABC-je valamint a számjegyek és írásjelek
•
Bevezető " lrn agyar írás a magyar nép kultúrájának legösibb rétegéhez tartozik úgy Areg - t szet. A regl _. magyar 'á . a népdal, a népmesék, mon dOk' a es a nt pmuv Ir s mll~'1 ai a nyelv törvényszerűségeit tükrözik és története közelebb visz az azt szaay 'k történetéhez . ' " k ' IS, ezert az lras u t ast áresze a magyar I13SZn álo óstörténetkutatásnak. A régi magyar írás az írásrendszerek nagy csa ládjába tartozik, a legkorábbi mezopotámiai, közép-ázsiai és mediterrán írásokka l mutat rokonságat, betüi archaikusak. még a képírásra visszavezethetö jelek is megörzödtek benne. A jelrendszer egys~ges, a sajá~o~ ~agyar~~angjainkn~k (cs, gy, I~, ~y, s~ ty, zs, 6 és ü) is m11ld van önallo betuJe. A régi magyar lras fejlettebb alkalmazásában rövidítéses, gyorsírás jellegü, amely a nyelv hangzóilleszkedésére és más nyelvi jellegzetességekre épül. Álljon itt egy idézet egy 400 évvel ezelőtti hasonló tárgyú bevezetőbőll:
"... megis mindenkor becsüle/ere váll bármely nemze/nek. ha az tulajdon irásá\'al élt es annak hasznát velle. Azt látjuk ugyanis, hogy csak igen kevés, egyébként lmiveltség és hatalom tekintetében kiváló nemzet van, amely saját betiiivel tolmácso/ha/ná nyelvét. ... Pedig már a mi betúink is bőven megcáfolják meséiket és biztos adatokkal bizonyítják azt. hogy egyrészt az ázsiai szkítak náluk régebbiek, masrészt hogy ... a regi bölcsészet ... az ázsiai népekhez és csak ezektől került vegre a görögökhöz. ... Miért is ezen betükel nemcsak arra tartom érdemeselOlek, hogy mil/den iskolában /ani/sák es a gyermekekbe csepegtessék, hanem arra is, hogy minden rendü honfitársuuk, gyermekek, öregek, fbjiak, asszonyok, nemesek, parasztok, egyszóval: mindazok. kik azt akarják. hogy magyarnak neveztessenek, tanulják meg. " E kis ftizet célja csakúgy mint 400 évvel ezelőtt az, hogy a eleink évezredekre visszanyúló írásbeli ségét bemutassa és a feledésbe meriiléstöl megóvja.
l Baranyai Decsi János Oldal).
bevezetője Telegdi
János Rudimentájához l 598-ból (lásd 35. 5
, Jelek, kiejtés, fogalom Az írás kialakulása feltételezi a társadalmi lét bizonyos fejlettségét, szervezettségét, a gazdasági, vallási életben az infonnációk közvetItésének fontosságát. Az ínis először a tárgyak képét rögzítő képírásként jelent meg, a képjelekböl fokozatosan alakultak ki az elvont fogalomjelek. Később a fogalomjelek sz6tagjelekké rOvidültek, majd ebből a szótag kezdő vagy belső hangjának jelölésére szolgáló betűje] alakult ki. A fogalom, jel és hang kapcsolatra j ó példa a szumír ha = hal képjele (lásd 13. o ldal). A régi magyar Irás I jele alakilag egyezik a hal $zumír képjelével és hangértéke a ha = hal kezdöbangja. Az ótürk rovásirásban a I a "b" jele és a hal törökül balik.
Jel
Kiejtés
\'
a,á
X
á ob
, T
• t J l
@
A
•1.1 f f 1
,• •e,e • l D
,
O
oc
"S od o,é é or og ogy
eh I
oJ ok ak ol oly om
on eny o ó
Fogalom magyarázatok2 du:=-teljesség (szumír), sas, nád (egyiptomi), anya, asszony (kinai) csak ajánlott· kur=idegen (s), törés, ítélkezés, bot (e), eb, kutya (k) as=nyíl (s), celőke, ág nyí lvessző (k) csatorna, öntözött llild (e), csap (k) I =dingir (tUndér)=isten, csillag (s), élet (e), dél (k) ud, e (s), ég, menny (k) csak ajánlott· udu"'juh (s), felszáll (e), ibid (k) gag (s), ég, lég (k) pa=jogar, is, il (s), jég (k), egy, életfa ha=hal (s), hajfonat, háló (e), hóka, szőke (k) me=elóírás (s), i, j, nád (e) , íj (k) csak ajánlott· sopasi botja (s), uralkodás, jogar, i,j, nád (e) (e) ki-illld, gu~foj (s), k, kobak (o, k) lu'ember (s), lép (o), 16 (k) nonuz=tojás (s), Ré isten. fény, idO (e), szem (föníc iai), e leje (k) kur=hegy, dumu (s) madár, marok (e), magas (k) ud=nap (s), nagy (k) mi=lány (s), nyugat (k) oldal (k) csak ajánlott·
A jelek fogalmi megfeleltetésében többféle elképzelés létezik. A kutatók párhuzamot vonnak a szumir, egyiptomi, kínai és más képirások fogalmaival. 6
2
Jel
, • HJ
UJ
A I
1
,,
X,,
, • O
Fogalom magyarázatok
Kiejtés ö
"l. észak (k)
ö
csak ajánlottapin=eke, pi (s), pihe, pehely (k) ri (s), tér, rét, tarló (k) sétH (e), sarok (k), -,czas ritka isten, egy (s), széles. szálas, szár. teljesség (k) ud, tam, tu (s) tenyér (e), ruz (k) atya (Orion csillagkép, Nimród tamga) kusu=kétéltíl, uh (s), kettős bárd (krétai) üst (k) csak ajánlott· Ildv(hely, menny) (k) erim=fény, utu (s), it j, nád (e) vas (k) lug=ruha (s), öntözés (e), zúgás (k) zsendUI, n6, fü (k)
ep
"cs esz et ety II
u O O
M
v
T
z zs
*: a hosszú magánhangz6kjelölésére ajánlott, rovásemlékekben előfordu l ó jelek
csoport
alapjel
l.
I
2.
II
3, 4.
II X
11n1- ~1Httnr S7. · cO(~)kOamp; d gy t zs HI1~~M~
,
tesZI/U
II A ""Ih. O
s s " I k XXXX;O~X b IV I
5. 6.
J
lY
lY
o .~
J))DHXOU0®
",
cnvllhOOmblyr
,~ A ro\'Aslru JCl rcndszelinek le\lczc:t~ (Forra l S. 1994, 82. oldal)
7
.. Számok, csoportjelek, írásjelek Jel I I
Érték
ru
l 2 3
UD
4
V
5 10 50 100 1000
X 'I'
l I
Jel
Megjegyzés
két 5=ös két 50=cs
Kiejtés
Fogalom
Q
emp, (amb, omb)
szem pehely-szempilla (k)
D T
emb, amb
il
tpru tprus
antilop, dámvad, juh (k) hpr(w), szent szkarabeusz (e) tiprós, utód Ck)
us
ÖS,
" ID
ent, ant
"" rovás jel
latin jel szóköz
:. ,,
,.
!~
!?
•
<>
n-sz-e-nap széles ég-senyó
kur, hur, hegy, ország (s)
" 0,0
,
.... x\~
+.'/=
O
O
% (Magyar A. [970, 17. o.)
8
Szabályok Az írás iránya I. A jeleket leggyakrabban négy oldalán sima botra rótták. A botot balkézben fogva a jobb végén kezdték a rovást jobbról balra haladva, így ez a régi magyar írás iránya. A jelek ininyultsága is ezt mutatja pl.: 1""a, )=e, 1=j, A= I, 3=m, )=n, :;=00,
A hangugratás, jelkihagyás (gyorsírás jelleg) A régi magyar irás fejlettebb alkalmazásában rövidítéses, gyorsírás jellegű, amely a nyelv hangzóilleszkedésére és más nyelvi jellegzetességekre épül. A latin betűs átírásnál nagybetükkel jelöljük a kiírt betüket, kisbelükket a kihagyottakat és aláhúzással ajelkötéseket. Magánhangzók 2. A betük neve e-vel kezdődik (eb, ec, ed, stb.) így a mássalhangzó jelével az "e" magánhangzó jelölése is megtörténik pl.: ff = eGYeD = Egyed, Ot)X = BeNeDeK = Benedek, ezért a leggyakoribb magyar magánhangzó, az "e" maradhat ki legtöbbször. 3. A mássalhangzó kis megváltoztatásával a megelőző vagy a következő magánhangzó jelölhető pl.: .i\1i = JAtH = RI GO = rigó. Jól alkalmazható ez az J, t, J, 1 esetében. Megjegyzendő, hogy rövidítéses írás esetén az ajánlott hosszú magánhangzók helyett a rövid magánhangzókat is használjuk. 4. (a) A magyar nyelv hangzóilleszkedés törvényére támaszkodva elég a szó egyik szótagjában lévő magánhangzót (ha ez az "e" akkor nem szükséges) jelölni, amely jelzi a szó hangrendjét és könnyen kilal
9
(d) Ha kél magánhangzó van egymás mellett, akkor mind a kettőt jelölni kell pl.: D1'Q~Ht = GYeRMeKIEN = gyennekien, kivéve, ha a magánhangzót a mássalhangzó egyértelmiien jelöli pl.: tt8HHE! = FÉRFIaK "" férfiak. 5. Rövidltéses írásban nem használunk "é" és "á" betOl, ezért a kiírt "e" vagy "a" olyan helyen ahol elhagyható lenne, az "én és "á" betűt jelzi, pl.: Hl)
Jelkötés (ligatura, egyberovás) 10. A fára rovó törekszik a hely jobb kihasználására, ezért gyakran él a betűösszevonas lehetöségével ott, ahol a betúk erre alkalmat adnak, pl.: I11iIW =:: A111H1l1+.JtI =:: eso DA SZaRVaS = csodaszarvas. A jelkötések minden alkalmas helyen alkalmazhatók, ezért több jel is egybeírható, sőt szavak is egybekapcsolódhatnak (lásd a Csikszentmártoni római katolikus templom fe liratát, 32. o.).
Egyéb szabályok Helymegtakarítás céljából a szavakat a szavak közé tett pontokkal lehet elválasztani. A sOfok végén az elválasztás nem feltétlenül követte a szótagolás szabályait, ami ma már nem követendő.
10
Kivételes jel a mélyhangrendű magánhangzók utan használt uk" az t, kiejtve "ak", amely csak lévesen sz6végi "kt> pL Xt 1 ... JaKaB - Jakab. Ide tartozik a ritkán fellelhető " mélyhangrendü s" az 1\, kiejtve "as" pl.: I\X1a = MÁTYáS "" Mátyás. Nagybetük nincsenek, de a tulajdonnevek lehetnek.
első
betüi nagyobbak vagy vastagabbak
Csoportjelek A mássalhangzós csoportjelek eredetileg valószinűleg foga lomjelek voltak, amelyek jelentése később e lhalványul!. A régi magyar írás madár és bogár alakú mássalhangzós csoportjeleinek párhuzamai az egyiplOmi képírás mássalhangzós csoportjeleiben illetve fogalommódosító detenninatívum jeleiben (mondások, szavak fejei, capita dictionum) lelhetők fel. Ez a régi magyar írás ösiségének egyik fontos bizonyitéka. Az alábbi táblázat első hét sorának jelei ligatúráknak tekinthetők, az utolsó öt sor tartalmazza a valódi archaikus csoportjeleket. Nikolsb Aix:
en~'Z
1
"'ul MdJ(
.
Marsi li
Teje di
enel j
,,"'
,o>
Md)
vne
,hI
,df
,d{ ,gy
'b~.}
J'
hl
",1
hR
hI
'x ""b n
C'm"V
enb/1
Mm T
ent 11T
M,j
ll'
,X
ua
tprus
Du; NttS
'''' )
echech X
•
Dobai
nez '
engyb
eh '"
Ká'oni
Konst. Feli r,
$.
00(0)
tpru
""bD
ombO
M,jI"
,x
,ll
lJ
pthru
D
,*
"y
"' I]) N6nctll Gyula OSszehasonlit6 táblál.ata az un, "capita dictionumok"-r61 (feh~mé: Az ékírástól a rovilsirásig. 262. oldal)
A O=tpru valószinüleg a szent szkarabeusz, a
fetke]ő
Napisten jetképe. Az lD=us, ös, a
~=hánnashalom, ország j elenlésű.
oR' E:j fi\
mn hpr(w)
Mell·Heper-R~
fáraó nn-gyfin1je (Kákosy UszJ6 i.m. ll . o.)
II
Számok írása A számrovás használata egészen a múlt századig fennmaradt a pusztai juhászok es hegyvidéki favágók körében (adó, adósság és állatnyilvántanó rovások). A régi magyar számrovás az etruszk számrovás szinte teljesen egyező egytől százig. Az etruszk számokból alakultak ki római számok, ezért azok írásmódja hasonló a magyar rovásszánlok irásához: tvx "" XVI = 16, lXXI = CXXIII = 123, de IXXXX'+'IIVI := MCMXCIV = 1994. A sz.~mrovás tartotta fenn a nyelvben a rovás kifejezést. Példa erre a "sok van a rovásodon", "megró", de talán még a "rovat, rovátka, rovar, ravatal" szó is. Magyar sxámsor:
%XXXX'I' XXX'I' XX'I' X'I' 'I' )()()()( XXX XX X MV
l
1000 100
90
80
70
60
50
40
30
mv DV IV
20 10 9
g
7
V 6
m
~ HI 5 4 3 2
1971 "
IV XX'I' %MV l 7
70 100 9 1000
Etruszk s:zArnsor:
8 %;$ 'I' X V 110 ol n I 1000 100 50 10 5 4 3 2 I Etruszk ts magyar sUmrovás osszchasonlltása (Fomli S. i.m. 75. o.)
'Hj j
,
~.
4
. 3f12ljf!3&~,,~
,
iii ' ''!::'!''!''''''''E
, II,?llIft..M'Um '51· SH 'rlm'ltp,.n", , , -
Ma!l)'3l" páros ~ lwilott-rovhok 1-2.CsalIóközí rovisfejek: Nagy-Ugró!. _ 3. Csallököri fuvar-I"I)VÚ Kis:-Ugröt - 4., 6-7 Szc:nlW hasi· Ion 1ap:>S pjs>;Im-rovbok. · S MonoszIai (Zala-vm.) pr\ro$-rovis. · S Hódme~va.ártlelyi páros-rovú . · 9. Kovlos.znai (Háro~-Vln.) rovisfej .
(Sebestyén Gyula i.m. 60. o.)
12
A régi magyar írás történetének rövid áttekintése A régi magyar írás eredetének vizsgálata nem választható el a magyar östörtenettöl hiszen azzal logikus összhangban kell állnia. Az íráskutatás több nyomon halad, melyek közül az egyik azt valószínűsíti, hogy a régi magyar irás az északmezopotámiai képírásból és a szubartui hurri rovásirásból eredeztethető es Igy legközelebbi rokonságban szumir és egyiptomi képírással valamint a közép-ázsiai és mediterran rovásírásokkal van. Ez jól illeszkedik a legújabb régészeti, nyelvészeti, antropológiai és néprajzi kutatási eredményekhez. Az írás kialakulása fellételezi a társadalmi lét bizonyos fejlettségét, szervezettségét, a gazdasági, vallási életben az információk közvetítésének fontosságát. Az irás először a tárgyak képét rögzítö képírásként jelent meg, majd ezt követően az elvont fogalmakra alkalmazott összevont képjeleket hasmáló fogalomirás alakult ki. A rövid szavak jeleit szótagok jelölésére használva fejlődött ki a szótagírás, majd a szavak illetve szótagok jellemző hangjára rövidilive alakult ki a betüirás. Az írás bölcsője az első élelemterme lő civilizáció területe, a Tigris és Eufrátesz síkságát északról félhold alakban körülvevő csapadékos, termékeny hegyvidék, ahol a képirás Kr.e. 3500 köril! már teljes fejlettségében fellelhető. Ez az írás vátt minden ma ismert írás alapjául.
~~
~
:::;:0
14\ p
=t- ::y>
'<:>'
-
~~
ember, férfi
GUD
ökör
~
ANSU
szamár
~~
KU ha
h.,
DINGIR an
Isten, menny
uru ud stb.
nap, Nap, világosság
* *
~ ~ :>J.:: ~tI ')f -1..1' JI..
*i *» *9
LU
~
'* + +'l (
~ ~W
:t:1 §1 t:!lE:l JE! rFr;'/
~
lf'
~,
SE. se
kalász, gabona
.:a
~
APIN pin
eke, szántani
:lill
:;of
E. bit
lakás, hAz
Az ékírás fejlődése a szumír képirásból Wiseman szerint (V. Zamarovsky: Kw:lctben volt sumér, 153. o. Bratislava, 1966)
A hegyvidéki öntözéses technika továbbfej lesztésével a síkságon városokat alapító szullÚr népesség élelemtermelése a gyOjtögető élehnódhoz képest százszoros népességet tudott ugyanakkora terUleten eltartani és ez ókori népességrobbanáshoz vezetett. lj
A tilinépesedés időről időre a tennészeti problémák (szárazság, szikesedés) és a háborúk hatására kereskedelmi gyannatoslt6 illetve uj hazát kereső kirajzásokhoz vezetett, Igy a szétáramló kereskedők és telepesek nyomán az észak-mezopotámiai képírás nagy tertlletcn terjedt el. A Kárpát-medencében például a legóvatosabb becslés szerint is legalább Kr.e. 3000 körtlli képfrásos emléket fedeztek fel Tatárlakán. melynek képjelei nagy hasonlóságol mutatnak a szumfr képfrásos jelekkel.
A tatArlakai ktpbisos agyagt!blilc (Forris. 1981111. sz.)
További emlékeket találtak a Kr.e. 2500-as évekböl Tordos, Vinca környékén és a Balkén más részein is. A képlrásra utaló jelek jórésze alaki egyezöséget mutat a régi magyar !Tás jeleivel. taUrtakai
tordosi mezopotámiai
,
, ,•
sztkeJy
...
.~
~
T
It
• •
•
• •
~
"
,
»
, o
'*' ,•I ..• .....• -4,
.."" " "" ""
~
,
~
I
•
a
D
o.
o
'I"
I)
"1-~ Xli f
, • B
,,~
~
·
II
~
... \lDt, ~
Kirpill-medcncci ts maopotiImiai hisjegyck ossuhasonlltilsa (Varga G. i.m. 147. o .)
14
Az észak-mezopotámiai képírás agyagtáblán való alkalmazásából alalrult ki a déli klasszikus szumír ékírás Kr.e. 2800 körül. A több mint 1500 éven keresZlOl meghatározó jelentösségü szumfr civilil'áció agyagtáblák tömegé! hagyta hátra. Ezekből megismerhetjük az özönviz lefrásál, matematikai, csillagászati, vallási ismeretekröl szerezhertlnk tudomást. Ez az ismeretanyag az egész ókori és a mai civilizáció alapja. Székely rovásjelek
Rene labat No. lJ
... --r
:I ~
't
DINGlR
D
i+
381
~ •
UO,E
E
)
230
tp
GAG
G
/.>....
589
H< ~
HA
H
*-
480 461
r
/~
\=,;
4'1
330
~
144
J;-
383
IS, IL
Kl,KE
K
0
LU
L
~
DUMU
M
~
Pl
P
;(
Rl
R
H
UO, TAM, TU
T
UH
U
'1
uru
o
J>-J
l
"1483 38 1 562
o "I
1::: ,
f ' ..... ' ~,
393
\.
;.
0
D
3
Szumfr ~kje1ek: és székely rov!sjclek: OSSzehasonllló tábh\7.ata Novotny Elemér nyomán (Varga G. i.m. ISO. o.)
A kezdetben a szumir civilizációhoz kapcsolódó egyiptomi kultüra képlrása rendszerét és szerkezetct tekintve rokon a szumfr képírással. Az egyiptomi képlrás a szumfrhez hasonlóan a lakult szólaglrássá, de jobban megtartotta a képszefÜ jellegét, nem egyszefÜSOdöu le ugy mint a szwnír képírás.
15
Az egyiptomi írás nem jeioli a magánhangzókat, a mássalhangzó csopon kozé a SZOveg éneime szerinti szó maganhangz6it kell olvasni, Igy ugyanaz a jel mas maganhangzók beleolvasásával egy masik szó jelOlésére is alkalmas. Az egyiptomi írás mássalhangzós csoponjeleihez és fogalommódositó detenninatlvum jeleihez (pl.: O . napisten, fara ó) hasonló jelek csak a régi magyar írásban találhatók (lásd ll. o.).
r
,z
/
1\"I1;f\
I()
tf
m.
--
t Tr - tr -
' - ®S0.-
1''''- H - 11-'~ X ~
-
f'
X ~'" -
- - - X
_rt
Q
Ol/ZIII V- _
5 - -" N
- J'
))J)))-) ~
/'-
" .. H
E
er~) (J;!}
B
3 AJ 1 :J 8 g II Iq/ h/i - \ 4 Li 1\ 1\ ~ - • 1\ 1\ I II Iri - - IT , lj
4' P
",'" l l
(l
""
rr x IXP "z
-
I:f
~I
-
V
--
)
-
)
'I,.. 1
nM
'I .
-
ilY Y-
- ): - T -
iT I
>} H H
tj
-
-
CP., ri'
Az egyiptomi ktplrAsbót kifejl6dOtt rovtsllisok - GaJinthay szerint (G)'OI"Slriszati Lapok, 1913-14 9. Rám)
16
Szubartuban a hurri népek egykori ler1iletén talált Kr.e. 2700 körtili edénytöredékek jelei alapján feltételezhető , hogy a rovásírás mint betü/rás már Ésuk-MezopotAmiában kialakulhatott ezer évvel megelőzve a tbniciai irás kialakulását. Az 1974-es (fent balra) ts 197~ (fent JObbra) Tell Chuer-i ésatások ilisJeletei, valamint ROlhng umnt vclok GSs~ethet6 óstmi jelek (k~n) ts l ho~uk inkább hasonlftó gublai nótagjelelc (knt) (Vqa G. i.m. 161. o.)
Az Irás ismerete a Kr.e. 3. évezred közepétől
a szumír politikai hatalom meggyengUlését követő nagy 10 ) l mezopotámiai kivándorlások nyomán terjedt Közép-Ázsia felé (Horezm, DélTurkesztán). Erről a területről veszik birtokukba a telepesek a Kr.e. 2. évezred elejétől a sztyeppe vidékét. Az északkaukázus i, dél-turkesztáni dönt6en szumír eredetű elsődleges gyarmati kultúrák délurali illetve altáji továbbterjeszkedéséböl és ezek összenövéséböl kialakul6 sztyeppei andronov6i kultúra irásbelisége nagy valószinüség szerint kiinduló pontja aklnai irásnak is (Kr.e. 2000-1600).
1" n1
egyiptomi choremti hettita sumtr magyar
!nA 2
3
, 4
,
4"" lA /.x\ 'x ~
t
7
~"\+
9
A horezmijelek kapcsolatai (Varga G. i.m. 131. o.)
$- (]) iM>
6
"
12
13
t
X
1H I
1I
• nf"91iTJi\,
)( O
q, U 1>><
,.
kinal
A
.3 '1
).
tn
"I " ,
@
(xl
~"'-
~
~ :::;~
S
17
A közel ezer évig fennálló andronovói kultúra örökösei a Kr.e. I. évezredtöl a Kaspifs Fekete-tenger kömyékén a szkfták, keleten a türk népek elődei közvetlen középázsiai horezmi kOzvctltes útján szerezték mezopotámiai eredetü irásbeliségükel.
Az Isszilr:-Ir:urgánban talMI szkita C'lWtc.st:s:a: felirata _ Kr.e. V· III. sú.udb61
(Fomi S i m. 255. o.)
halina; khalina-
Székely-szittya: Ó-helléo:
felsőruha
'J j AL\ X - halin. ill' /\ i\X - khalina ~
ágál=agal- bl1szkélkedik
Székely-szittya:
AL\ J\ '\ - ágál
Ó-hellén:
1\ 4, '\ ~ - agai (Dr AaflJ. Lm 1&3. o.)
18
A türk Tonjukuk siremléke Kr.u. 720·ból (Forrai S. Lm. 80. o.)
Fönícia területen Kr.e. 2100·1500 között alakult ld mássalhangz6s, rovásos betúJrás fUggetlenUl és korábban mint az egyiptomi betiHrás. A fönlciai rovásírás is nagy
területen elterjedt, helyben a betelepUlő különböző sémi népekhez, nyugat felé a kisázsiai eredetű pelazg és etruszk népekhez (Kr.e. 1000) majd ezek közvetltésével a gOrögökhöz illetve a lalmokhoz (Kr.e. 500). ETRUSZK
1 )
TORK FÖNJCW
X
1
1
) X
t , 1
1
) X
, 1
, ,
t • t t t
t ,
,
A magyar rovAs irMnak a mnlciaiyal, ttrns7.kkaJ ts IOrkktl (Forrai S OSs~áHftása i m. 86. o)
•
M
H
n
,
.
mClegycző jeki
19
----_
......
-
- - - .- _.1'. .... )ot
-l-
.!
...
Ix-· .
<_ '1
."
.- ..... . "
I~
"
'
.
N
•
,
U
:::,.
>:::.
Q
,
?
fI"'5~1
0:::
Q::"
.'
,
800" O
JJn •
~
u
~
.
•
• o
., .
,0;..".!!I1> • 00 -
.1 ..• _
,
•
• I
-.'
,
... _11 ...
A sztkc:ly-magyar rovAsirisjc:lc:inc:k lráslOrttncti osszdtlggkc: i
(Forrai S. OSszc:áIlitása Lm. 104. o.)
A mai régészeti, néprajzi és legújabb nyelvészeti ismeretek alapján kirajzolódik, hogy fl magyarság korai elödei részesei voltak a Mezopotámiábó\ Kr.e. 3. évezredben megújuló kivándorlások nyomán a Kr.e. 2. évezredben felvirágzó a kelet·európai sikságtó\ az Altáj hegységig húzódó andronovóinak nevezen végsö forrását tekintve SZUIDlr eredetű sztyeppei kultúrának. A régi magyar írás a legkUlönböz6bb kép~ és rovásirásokkal való korokra és f61drajzi helyekre tekintet nélkül i szerteágazó kapcsolatainak oka nagy valószlnűséggel az, hogy ez az írás a későbbi kultúrákhoz képest centrális helyzetű bronzkori észak-mezopotámia írásokból eredeztethető és így fl magyarság eredete az etnikai, nyelvi, kultúrális kapcsolatokon túl írástörténeti leg is az első civilizáció bölcsője felé mutat.
20
1
!
I
1---1-1
21
Rovásírásos emlékek A pécsi köbe vésett rovásfeliratos címerpajzs 1200-as évek vége (Az eredeti ligaturák aláhtizottan)
lXf )1 Hll tt Af n)1 jX aBA SZeNTje I vaGYUNK aKI eSZTeR ANna erZSéBeT
Aba szentjei vagyunk, aki Eszter, Anna, Erzsébet
A pé<:si rovéSrelirnlOS clmerpajlS (Fotó: Kukai SIDMIor) (Forrai S. Lm 286. o.)
22
l
A rovásírásos botnapt'á r 1300 körül Luigi ferdinando Marsigli másolata ( 1690) (Az eredeti ligatúrák aláhÚ20ltan, r=/, iz1, UzD, Ö=l., a kihagyon bett1ket kisbetúk jelölik. A képek forrása Forrni S. Lm. 159, 173, 193,21 1,229,235,239. es 246. oldal)
Az I. olda l
r;', '1'1-,"' ~":'(H·';ii i1i N)m<'Í111\11 it A1111,)I' l;'óii "ftl .::.;;
d.=. tI...~
• )tI1/01\OO 1110:>1
KOSKaRÁCSoN SZeNtKeReSZT
AT
aNTal
1M/1ól
PIRiSKA
)11X18
FÁB IÁN
i\)11
JÁNos
1tl1
INCeH
PÁL
Január l. Janu6r 6. Január 10.
Január 17. Január 18. Január 20. Január 2 1. Január 22. Január 25 .
•u
PÁL
OIA,)X T1AX
BREDA BOldoGaSZszoNY BaLÁZS
február I. Február 2.
1lA1
ÁGaTA
Február 5.
iX/tH 1),U1
DURoTYtyA APaLiNA KOLoZS
február 6.
m/x
U,.
Február 3.
február 7. Február 10. 23
T1... 1X
BÁLINT lUllA PEeTeR MÁTÁS GeRGeLY BeNeDeK BOdoGaSZszoNY
11...m lU. A1'1~
eMil. OtlX DIAJX
a.
, ---" - ~ '!: !., .~.L __ ..: __ -, 71
t,..,.
Jl. Y•0
_·
r /1:
nUDli 11...tt1
Február 14. Február 16. Február 22. Február 24. Március 12. Március 21 . Március 25.
,7,. ''' ' -•• ~ ""r" '~.1 -;..,_,.
V1'JA. I\J11
nAGYaMBRUZS lUllA BOdoGaSZszoNY ALBeRT GYeRGY MARKOS FiLeP JAKaB eRZSeBeT SZeNtKeReSZT GOThART JÁNoS
e11t
MIhÁLY
118tlT
ZSUFIA
Április 4. Április 12. , .. ? Aprilis .. Április 23. Április 24. Április 25. Május I. Május 2. Május 3. M6jus 5. Május 6. Május 8. Május 15.
"'~/~
BIRNAL ILoNA ORBaN FIReNC
Majus 20. Majus 22 . Május 25. Máj us 26 .
DIA" VU1 i\JO/1~
Xt1 a&18 1)(T I 1/~
~"'1 JX/J
.!l/18
24
lA
eSTván
11):l/U 1\f1../X • 111 M i1 4. 1........ )11 11J. Iliil ... ~
PeTRONIA BaRaBÁS
VID JÁNoS JÁNoS-PÁL
LÁSZlÓ PÁL PeTeR
O"
PÁL
OIA:)X
BOdoGaSZszoNY
Ot)X
BeNeDeK
Május 30. Május 31 . Június II . Június 15. Június 24. Június 26. Június 27. Június 29. Június 30. Július 2. Julius II.
A 2. oldal
,
~
.
,
- .~ -_ .-
111A11.
u. 'lAa »"11 11\.\1
AJel 11I1~
'"DD1 11J. Illi
lA DIAj X
MARGITA Július 13 . TIZeNKEet aPaSTaLoK Julius 15. ÁGoST Július 16. I LYlyEeS Július 20. MÁRIA Július 22. JaKaB Július 25. ANna aSZszoNY Július 26. JúiilL'> 29. LÁSZlÓ Auguszrus l . PeTeR Augusztus 3. eSTván Augusztus 5. BQdoGaSZszoNY
25
1)1Itl t)1/'U.
URSZfNeH LŐRINC
Augusztus 6. Augusztus 10.
t)l:)",
LOReNC KLÁRA BOdoGaSZszoNY KIRÁLY BORTALAN ÁGoSTON JÁNoS eGYeD eMReH aSZszoNYKUS SZeNtKeReSZT MÁTÉ GYÁRFÁS
Augusztus 10. Augusztus 12. Augusztus 15. Augusztus 20. Augusztus 24. Augusztus 28. Augusztus 29. Szeptember I. Szeptember 2. Szeptember 8. Szeptember 14. Szeptember 21. Szeptember 24.
1/1"'0 DlA)X 01/10 }1j,1V)X ))1AA1 A)11
1f l/l
,"'" 1I~
)11t Ai8/1f
MINCeNT eMReH ALBeRT MÁRToN BeReCK eRZSEeBeT aSZszoNY
"'tm
".
VXA1 JV1t O't/X lX)f/ ~
November I. November 5. November 6. November II. November 13. November 19. November 21.
27 December 13. December 17. December 21. December 24. December 25. December 26. December 27. December 28. December 29. December 3 1.
LUCA LÁZÁR TaMÁS karacsoNeSTeL Y KaRÁCSoN eSTván JÁNoS APRÓSZeNTeK TaMÁS SOLvestereST
1'Ttl ... /1t'l1.a. Ain 01A) )011' 'lA A)11 O"'I:J/~1
Mtl lA· ""A
A 3. oldal
""''''18 1I91~)X11"1iI<1A'
.' J'1f! ) , ':t~l"
-
-
. "'~)!: ,. .. ~.,L...t-, f!.r·~" ..,..,~ ..
I
'f"
,
.
\
\.1\,
"
.' '
•• 011! At)/)1
1)118
."
)VX1
Tm
1:110la, 10M) /1at ~lA
26
>
.,
~
~u-("
.
\
.1_
~'t-
(-Nf'
Y-r--
-.
8.1n:al~O ~1 :;i"iz~ 3;;::'/,,1.~,
4~J.1..
-
>-'«.11 , ~~t~
--
I D~'
1I!~i} '1I'.!~]B
I'_-*-
!/~
(<< ....
8'f1
«w .... rt
SZeNtKeReSZT SZeniMIhÁLy JEROMoS FeRINC ÁBRÁN DleNeZS GYÁL LUKÁCS ORSoLYA DeMeTeR SIMON
Szeptember 14. Szeptember 29. Szeptember 30. Október 4. Október 6. Október 9. Október 16 . Október IS. Október 21. Október 26. Ok1Óber28.
)1Al'l.X :>oV}1
- r'.~
BÓTLeHeN JEeRIKO
27
101TtV)1 mA)
1J.&.U11
v'"u .&.Ot.!1
11\1111 0):)f1T 1AJ/1f1 OAtl)JX)1T 1A 1)0 AH:»11 AtJ/) AJ11A1ti1
JERUZSALYeM EeGlpToM GAL1LlÁBoN KÁNA MAGDaLOM NÁZÁReT ANONYL (1) ZSIDONoK VÁRoSaH ZSINBONEUSoK VÁROSA KNTSA (1) MIKODeMuS hERODeS P1LÁ'fOS
•
1•...::'""'-.... OtilAt,:l.AH
ANnaSPÜSPöK
A181"'10
KALIFÁS
_
A 4. old al )1
eDeN
Am'1111l1.A. IlO
LATJAMSZINTeNMEG
xm fl-H tJ 0)1 i.lt:It1l1.6.11
AJA""J,
28
MáTeH GYORTY HÁLÁTAGYUNK TENneK hOGY ADTA TOGYLSÉG (1)
ÁTALVET ABOdoGsáGoT
m'111 tU,'X1
ANOACMJA (1) NKOTKIRDOT (1) GYŰMOLCSOLrQ
l1U1»1
'0+/10'00.1 jlA:xar-,t
I
\
PcRSCSA PANnONIA
~Ali1
11)J)tl
SZaNISZLÓ ÁLDÁS
'AIUl
AiU1
•
, _...
~-..:.....--
---
-
s
\ 1)~"
M~I3'''T/III)t'''OA11+8)+'TX1
ne cs j sz v O u t S zs r p o n
nl
I k g i h gy f e d c b A
o \ 0 X~ O O nyak ly ty
st mb
ü
M fl " T z ndckNt
29
Székelyderzsi tempolom felirata 1475 körül (Az eredeti ligatúrák aláhúzottan)
MiKLÓS ...
I •
- 5,~
,
ValósAghii misolol 6i fOlo Fetenczi Gtztitol (Ferencxi G. i_mo80. to; 16.0.)
30
Nikolsburgi rovásírásos ábécé 1483-ból (Az eredeti ligatúrák aláhúzottan)
~
X >K -f) f lA ® j 1 X t -t:D t:I i ! t X 1 1 A r H o fi :n 1D D ) ~ 0 A X t t mi ID '1' lA I~ ~ I D ( Mt:1 T eh ety aty ~ egy eg ef e ej and ed ~ etS eek enz ec eb a et es ezs er ek emp ep o ~ cny en em ely eg unk ak i amen us tprus est ezt ez esz ü ö ev u ant
.~
.,
.'.
i
(Forrai S. Lm . 293. o.)
31
•
Csíkszentmártoni római katolikus templom felirata
1501-ből
Szilágyi Sámuel másolata (1749) Sebestyén Gyulajavltásával (1909) (Az eredeti Hgatúrák aláhúzottan, ö=«:, képek forrása Forrai S. i.m. 296-297. o.)
t
;AX1~;)XKt)1j;f"'1mH"';t)H'm1MAJ0;AD1A 1ADmH~ 11A 1)t~H1A~0h.Hh.;H1AM 1)(1~;t 1A 1)t~;~1MJO;)1)(NAJ)11
·1·1A·0·0·1-M·1H ÚRNaK SZÜLeTéSéTÜL FOGV ÁN íRNaK eZeRÖTSZÁZeGY eSZTeNDŐBE
MÁTYáS JÁNOS eSTYTáN KOVÁCS MeSTeRCSTNÁLTÁK G!lAaSILYLYLTA
CSINÁLTaK
MÁTYáSMeSTeR
~eLY
!"l.X1 tJ,Xk1i IJ~ 11:'iKJ..l;;jJ)Hf')lMA~~'rAii t\lMI:1JHxJ
;ttTl.1)Itl)\a0t>h\~HM\"X~H)\~}j:nll1~:),,\XNAJ,)11 Sebestytn Gyula ihaljavltott ts megfc:jtt:tI csíkszentmirtorn rovis feli11ll1501-bö1
:Y1MA !"J9Ati; 'I A~ : tJI'M .J .••• ~
.... .f
".".
l.n fll
;:rX.~'~1 !HI1:t ''IKtt1
".."iluw",.Jl
tG
ru.
' 1J111 k.~r,
' t1t1:><> :J'\MK.lJW..\X4,~ .~.; • • t.
~.'!f l'
JI>
"'.I .• ,~ ,,'"
; H~fI"x'\~t~~:lt1 rfU,.,';!! ...
',t ._,u
'VI )M JtI1 Yl3 e hM ii.'t •• LU'~U • •
.r".'
. 't. )Ul.01 A.'1'.1A .... ,/ J
(A~"i-'/M~lat
32
i}'i
r J.
J
•
,i
,.J-
.I~JI.!./I.?
175 l-böl a csfksztntmirtoni rovhfdlrall'Ó1 l (F0ITlI S I.m. 296-7. o ,)
m~lyi
krónikában
Konstantinápolyi rovásírásos emlék lSlS-ból Dcrschwam János másolata (1553), Sebestyén Gyula és Némcl Gyula megfejt6e (balról jobbra, eredetileg sok tükörkép betOvel, az eredeti ligarúrák aláhúzottan)
~H Xt1~ 1t~)X1
mtxX) tH1t!.l A11A) OtH10Xl OM11 M1H1111t n XtA11t XHA1X/\ 01X11)f1tO nM1A1)3 lX) ~111H 011t 10A 131/\ tH11)1l IAmo ~111H nm 11~A)M1A eZeR ÖCÁZ TIZeNÖT eSZTeNDŐBeN IRTáK eSZT LÁSZLÓ KIRÁLY ÖT KeVeTéT VÁRATTÁKlI! BILAJI BaRLABÁS KeTtő eSZTEeNDeJlK Itt VALT NEM TŐN CSÁSZÁR
KeTeJl SZéKeL TaMÁS IRTáN eSZT SZeliMBÚK CSÁSZÁR ffiTéBeN SZÁZ LÓVAL
..
'1::1•• J,I.{..t:-v-... ·- -
--
•
,.'"
-
f['~_--.. tj~.,::- "t~ ·
.'"
(Forral S i.m. 299. o.)
33
Bögözi református tempolom felirata 1480-1530 között 34
(Az eredeti ligatúrák aláhúzottan)
)'jAt 1>K1 ] ATYA ISTeN
89mm
(Forrni S. i.m. 307. o.)
34
·1
Telegdi János Rudimentája 1598-ból Telegdi János a Magyarországon is terjedő reformáció idején a népi nyelv előtérbe kertIlésének hatására foglalja össze a régi magyar írás IObb szabályait a magyar nyelvnek megfelelö írásbeliség céljára. Műve latinul íródott, a rovásírásos tankönyv kisérletének teljes címe: Rudimenta, a hunok régi nyelvének elemei rövid kérdésekben és feleletekben összefoglalva, írta Telegdi János. A kéziratban terjedő, kiadásra nem került mu egyik másolatát a giesseni egyetem könyvtárában találták meg 1739-ben. A mu vegén a Miatyánk és a Hiszekegy imái találhatók. Rövidítéses írást nem használ csak tiszta betűirást, de ez hüen tükrözi az akkori beszélt nyelvet, amely alig különbözik a maitól :
Miatyánk ki vagy ményegben szentel- I tessék meg az (az) te neved. Jöjjön el az I te országod. Legyen te akaratod. Miképpen I ményegben azonképpen ez fo/dön is. I Mi kenyerünket mindennapit add meg nekü- I nk ma. És bocsásd az mi büneinket I miképpen mi es megbocsátunk ellenünk I ve/élelmek Es né vigy minket az ki- I sír/étben. De szaba(díts) ca. gonosztul. Mert I tied az ország az hatalom az dicsőség I mindörokkön örökké. Ámen.
<:."'_
'I ..... - ..~ h . <".t...l:<$.
""n'"•."
,·.w~. .!!- __ _
..:,..~..;:;, ~..,..
-..f.>.".....
~I(.
r
"'.,---
.rt-oob-'"
Telegd János Rudimentájának címlapja
A Rudimenta első lapja
35
A Rudimenta máSodik lapja
A Rudimenta hannadik lopja "
,.,.
,.IY" "'; 5
_ ..1.-
A Rudimenta negyedik lapja
A Hiszekegy a Rudimenta utols61apjlÚ1
(Forrai S. Lm. 320-325. o.)
36
-
Komáromi Csipkés György feljegyzése 1653-ból
tH)~A:)
)'1
\)~A)fn ))'IM
1111
~)O)m
AJA)
''I1t1A 1~
A)~
Elég énnekem az Is!en kegyelme, le esmérd meg magadat.
Komiromi Csipk~s György rová;lrásos feljegyzést
1653-bő1
(Forrni. S. Lm. 327. o.)
37
Miskolcz.i Csulyák Gáspár emléksora 1654-böl
omJA) 1;11
~:lt1
tJOJm A)
)1M:tA1A1~
tm ~~ "'JA 1111):lH:lO
Légy ha mind haláliglan és teneked adom az életnek koronáját.
Rov6sírisos feljegyzts 16S4-bOI Miskolczi Csulyák Gbpir a1bumiib61 (Forrai
38
s. l.m. 328. o.)
--
A gyulafehérvári református kollégium bejcgyzése 16SS-böl
t1)1t:l1~ 01H~
l))A
~11Ht
)11::11) ~t t1~H1~ mIti H)t)'f )A)~) 11 )H)~ l))A írtam Szent (Sent) Mihály havának Tizen hannadik napján Szent (Sent) kerészt emelésékor (Fejérvérat ezer hat száz ötven ölben) azaz Fejérvár, 1655. szeptember 13.
SZiiVl'g:
I. J rlam &111 Mihály Iraval/a!; 2. ti:C/I harmadik /lapján,
:1. Senl [(uészl emelt.ékor, Fejérvárai ezer hal .mi: üll/fII iiiben. ~_
.. 1-3.
t4)4t:)4l 'H~t'í1 ':J)~J\ il4~Hr
)4H4) (>r+4~H4~ )~8'''~
H(ydl'~h-~d~ '1'"H~~ 1)~" Herepei Jlmos által talált szovcg.rész (Forrai S. Lm. 330. o.)
39
Énlakai unitárius templom felirata] 668-ból Szabó Károly és Debreczeni Miklós megfejtése. (Az eredeti ligatúrák aláhúzottan)
Deut: VI)jlAt ~1 :f ')Jt 1tt t1)At;l~ At;lt:fHJj~ eGY AZ ISTEN GEORGYlUS MUSNAI DIAKON
(Fomti S Lm ] 14. o.)
40
-
•
Kájoni János írásmutatványa 1673-ból (Az eredeti Iigatürák a lahúzonan)
O)At\l1'1l0t,t mAt O)AArmt/H1/::l1)A)/::l1)
))~1)OOO/O·t)t~
·m1 )tm,
~1
Isten dücs(c)öetessék mind örökké! Amen. Napról!!.!illra hirdettessék az O(U) nev(u)e. Amen.
Ktjoni JAnos im.. SZl!kcly ibta!je ts frásmutatvmya 1673-ból (FOJJ1Ii S. i.m. 331. o.)
41
A marosvásárhelyi kézirat kilenc székely ábécje 1753-ból
.. 4. '4 'x X
@I
.
4 414 4
xxx
X
-1' '" q q If'.
'lA
vr ~ A\ + +J
~
f'
'1.~ ')
~ ')
'" '" -1' -t
:x-
X
21 b1 .Iq "1
f' :;f
U
..
4
~
X
x..
11
'"'
'"\:),x
+ -t l-t + cl :) J :>
,~
A A. /:C' B, -L c,. Q ~
ft E l!:,-
-ill
t ;K X t t t t t t i- + i- I 1+
'" * *
'"
..,
J
~
:J
' :JI 'll
I" X, ex:. IPx. 3 3 "3. 3 H / lvr H 14 VI i\ A A A 7'-."1 1 . (;)
y
''V
:J ~
)
:J :J>
~ :).
!XI
::> :J I\ :l
CI{
" T
J
KK,. L
LY
"
M N
NY
..
*
A
1
Ylv.II
i\ A
-, '~ Iv
W"' ..
.~
i\ A \. I
y
"
Y
~I'
X 1>0 1><1 il'\.
·n
.,
"
I'VI\V 1'1'1'1'1'1' 1'1'
' '1
17-1'
<::;t:)
~
t1
z.
.l
z'
't' V '~je
Gy I.m. 26<1 o.)
$, . T. T•. .
Ü · W 19
'j
A marosvlisfu-tll:lyi I;é;tirat I;iltnc rukcly (Sebc:sty~n
•
50,
X
I .., L, . 1-.. MM, MAM M .M .M
42
F (}
iÁ et o f OS e> cl é): X JL :::to p l:! 1'\ 3 f 3 3 "I fl. 11- R J J H th VI K .)( 11.
RJ( XHX "K X 1><1
r ~
J
2 J -r O c:, .;:, ~ <> <) <> (> <:> Z Z N .JI' .JI" i-1- J9 IVY l. lA Á 10- A ~ iÁ A .. A A I col I col 00<,:) (il, 0 0 0 II ~. I ~ III 4 g ~ S II It ~ 7
D
175J-ból
, ,
-
Bod Péter felirata a fogarasi református templomon
[
))X))h, t
l759-ből
n1Y1tll~ /)1)~
·tJxl
Bod Péter készÍlette Igenben.
j> X'))/At
)~')'):ftI)O J'») 1
tel):.
Ugyanaz kiJavitva:
.:)) XJ JM Jn)'} t j ) o
J
JY ) 3 t e>X
Bod pttcr felirata 1759-b61 a rog!llasi református templomon (Forrai S. Lm. 3S I. o.)
43
Furta nagyközség bejegyzése 1786-ból
református
anyakönyvénck
rovásírásos
'1'0 )1M1At 110 )1M1At OXHll XHXf 1AJ1))1 IJ110H)/1l 11H1~
1D1M, )1M1At OX/ll t))/)0 '1'1) 11)11)11 1.)D1)'" '1'0 Török István fia István K.A. Prédikátor: Szentesi György Török István leánya Mária K.A . Leánynak tanítója: Nagy Ferenc
RovAsirtsos bcjegytts furta komi refonnitus egyhizának anyakon)'Y~bcn (Dr. Esze TamAs gynjt6c) (Formi S i.m. 352. o.)
44
U
1
Nagybányai református egyház anyakönyvébe rovásírással bejegyzett Miatyánk és abc 1820 körül
.~
.
(»" .....;
'.-A.""
~
':y"" O ", ..'..- '-
,
IQ,;Aft.:öJiiiiJ;':;; ,A'"J'lX'l ta
UfiiJ5 jy l!f"yIJJAJ!J Ytdl :1Y3J\ 3Y}1I\.JJf),tft -jéM\'\.'\Jc1 A1lJ' 'jöJJaJ
·J~ ·
:J,,)J;I'l J}(JJ# !J.?Jj~ 78
1éJY'l\'\.~:1
, .. p:a.j4 [,!"j4.'\./lf Jöl-f.~lél0 1t!'t..3J-! '. 1tS~o..JJ~J:XHJjl /5iI
·~Jt9 ;~"'.l.tJJJ A.J 'li,.1l''70JJ
~r.iJJ ~
'l;f1 Ji'!. tfJ~
Mi atyányk ki az menekben vagy sunteltesség az te neved jOjOn el országod, légyen az te akaratod, mi képen menyben azon kepen az földön is, az mi kenyerünket az mindennapiat adgyad nékünk ma, es engedd meg mi nékünk az mi adóságinkat mikép ... (FOfI'aL S i m. 353. o.)
45
-
Magyar Adorján: A Csodaszarvas (Ligattirák nélkUl, de rövidltésesen)
·tJMAf~·1·N1N1·1XHfIA·HN· l1AJX1A1·HN
U·t fl, l'A,NtO'mAIl-1'lH1'AnHI1+J~ 1 ;tA1UtlHHH·lltlU·llA·ltltl·1)tI·H 1l1~A tl1A l11AJtlt1U~f'lA 1111~H " UOA8'l1AJHm1'l1n'11NtO'f1nH11 ;tll1ntA1Uml0fl1f~'A f'l1A 1+ AJ10·llA 1 '"1'l1nl10 Aül ;lH+At8'11HJI'ltlO U·tt,\,·"1·N1"1· lt 1M1!' lA·N1· l1X t1H1A~A0IH 1l AlHtl·AnHI·1 ;+AJI'AtlA,N'Ntlf;J'1A1Ut~'1lJh, t·H+l, UN1·A1U tM 1l11I'AJDH1 ;MltlUH ;tN~M ,. lmAB·A·N1·A1A·N1·1H!·HIB·1A 11-t1~lA 1
A CSODASZaRVaS AZ éGeN A FelHŐK KÖZÜL TŰNIK eLŐ. eZeR ÁGA BOGÁN eZeR éGŐ GYeRTYA AZAZ A CSILLaGOK eZeK, GYUJTATLaN GYULLADNaK. OLTATLAN ALUSZNAK el , MTNT MlNDeN eSTE MINDeN ReG.!;,eL A CSILLAGoK. TeSTE KéT OLDALáN IS UGYANILYeN CSILLAGoK VANNaK. SZARVAI KÖZöTT VAN A PIROSAN FeLKeLŐ NAP, AMelY SUGARAIBAN AZ élET MAGV AlT AZAZ AZ éLŐK LeLKEIT SZÓRJA FÖLDRE. HOLMLoKÁN V AN AZ ARaNYOS HAJNALCSILLAG AZAZ TÜNDéR ILONA CSILLAGA, SZŰGYéN AZ eZŰSTÖS HOLD. A SZaRVaS SZŐRE éS AGaNCSAl. HASA FeHéR MeRT AZ eGeT éS AZ éG FelHŐIT JelKéPeZI. Ó A MTNDeNSéG.
(Magyar A. 1948·SS dmiapjénak kerete)
46
t
Kányádi S'odor: Tavasz (pél Balé.zs rováslrása. K!nyádi S. Lm. nyolcadik verse)
."'11' \. tH · O~O~~l\ :
A>t'+X,O'l '
t-A!lO ·'H~.!' ·
~t:lO~+O~o .
Otf\·HhO(M· . «M·'íH ·Af-.cA;) ,{"\Ol;.t· tt'Gt'l ' XY~t11I · Hire"
m~~'9rXX(' . MCA1'.J' · ~ ·AIl.!' : ~ ·lI\Y· e~~o'lc/(' H)<~l!'(-MI('" .
X~XÁ' ~·O~O~A\l\·
ItAHCUH ·Ar· 90" H~A AllA!: ,)fl, -C~X(.J' :
n(o·
nXH lE· MeM : o ·,t\rIOl
41
AlHI:1HJIH lM ~ZOAJ1J
Dnn
h.tt)H
' XXXX'f'XliV ' ,1X~1
,A11
JHl~lM ot1~1~
D1~1~U1 H1f1~
.t)~
.tm ,ttAJ JlOMJ
tAAJ
~1
,A~U1
,I t)H ,tM13 tm ,lH11 OQ1JAl h.t3 '))fJA AtxlAlA 1J~3J) A~3A1
,y Ol)OOOHltlt3 )1XX1
,0lml~lHll
)1H1 ot13A1t1H18
1~A1r.J1
131 ,)lflA JIlH
,m AjXt~11H1t1 t1X11 Ott1 ,ll0l0l3JI HAltl1l8 111t~1 tUlA ,mA Ot1t8 3lA ,tM13 3lA ,1tt~H~ 1A~3A1 t111~111A1M 'AtXl1ltl A1IH~ ~1 Al AjX1~1)11 Hl~lM 1 Ol)lAAl l) to lH1lAl
'WI
i'1M ,~lll0l3ll Hl~lM 1 l))lA )lA1,1 AO~ZO Ot1~1~ tt1A1M 11 lHlM Ol)AV,X 1 ,m~zo t1)~t~H Al Hl~JM 1 lmAlO 1011tM ll0l31 ,)JXOMl ~1 )1XX111~A3~ OOHlM t ~11)lOH ,)~1A~3~ 'O)1m OJ)Hl~lM A~3A1 .y AO~ZO t1~1~ Ol0l3JI t3Altl1l8 tXn11 Al A~3A1 tt1A1M 11 OZHZ ,tlAlI1)H1t1 Al3 11t~A1t~~1U1Al3 11ZlZ0 AlMOOAl ~1 '1A 11HA t~11
48
• I ~------------------------~
JH1t 1 A1ltl1A 1 XXlAlDJ® ,lH1t 1 nT AJO J l1XXJ1 !t)~l+HJI lJtJ1A Ath. J~ H AJ !t)~+H1t tAJH JJAlM Jft lHJJllAt tJHH1~ 1 ,OlOIOMl XX1MJl tJX1H 'I' JI ,OlOlOMJ !OJOIlA ~lJ ,IlA
~JI1JtAJ3
MlJ HH13 1 ,~ll JHH f1J th. JH :lU J3 ,tJ+1~11 1 OJ'fl01H lU !lJ11~1A1f 1 t~AAJüA JHJJllAt tJHH13 1 ,OlOlOOAl XX1MJl tJX1H 'I' JI ,OlOlOMl !OJOlJA m
•
1 TI ,H1f13 1HM 11 !1nA f1M lAJ3 ,Zft ~1 m MOJt1X11 f1M ,OlOflA OJX1H -!tJ11111A1M ,AJtHJO 1 ~l JHlJllAt tJH1f13 1 ,OlOlOMJ XX1MJl tJX1H 'I' JI ,OJOIOMJ !OJOllA m !1~11
,M1J11AJ3
tl~lAJM
tJX1H
,OJt1~1At t111J~JIH1t
,t11A11-Ol1AJ J)f1X11 OtO ·t1Jl1M.~D m llXUU'l1AU JHJJllAt tJH1l'13 1 ,OlOIOMJ XX1MJl tJX1H l'JI ,OJOIOMJ !OlOllA m
,HmJ AJ11tX t1JJJ§lA ,Hl 3 ~lJ tJA11 ,UJO 11 ,lAJ3 to llJUJ3 A1M1U :lU1 AJ ,lllA J fJJH XX1A 1H+ omo ·llOJtJMll lJll AJ H11+m ·lllAO~JX 1~11 1 lm JH JJllAt tJH1f13 1 ,OlOlOMJ lH JJllAt tJH1f13 1 ,OlOIOMl XX1MJl tJX1H 'I' JI ,OJOIOMl !OJOllA m XX1MJl tJX1H l'JI ,OJOIOMl !OlOIlA m ,t1JA~HJ!l)f
OJt11HTA AJI
,t1JA~HJXlA OJt1tJl~
HJtJ1A
t®nJ~
49
lt1t 11 11lAll~ HJI011 Olllall +1M l1~~J lt1~A 11TJ~ tl~+11 1HlM !Olll t~Al+l~K~ +1t8ll1 l+1~11 HJl011 ,lH+lAXlO ,~1~11 a II 11m +J11M1~ AllllA A !lH+lM~11 +J11M1~
1 Al~ HA1 ,lllM ,AlAA IAKX ,AlMM+lO :l1 ,lH1t K+ln l11Al8 Al1HO ,AlAA IAllAAl +~[]O 11 ,an llAIH ltt1 AHJAA1X ,lWllll AfM 1H ~~JI a II l H1~ llm)[]XAl~ !1WlM~1 A l11AH~ 1
IAl8 A 11~~UA[] ~1 11HX ,l1X11Al1AH1X AHO +H1t lAlA ll) A 11l~ II llHll -l1X1~11 1 111lJ1 ,AA11 lxum AI ,A11 lHfHIX ,llllAAl~ A lA 110 A HX ,A1lt1X1A n~~HIM -llllA~8 HlAlllAl1A A
+1~JIAl8 ll0ltlAK ,lHlfHIX llll l1aH1t 11~11 a II lHlO HA 111.1 -lHIN t1l~HAl+llX t11X11 t1lAH~ lHHl~ A ,t 1l1l~+ ,t1l11tl t1111M1~ AU +1aH1 -t 1l1~JA 1HtMAl8
,~JA1HO 1AJ~ ,llJU1 H1M ,Oll+loa~H nH~ A M+lO
ltl~l~ A1Al~t Ol[]1HI ,AIlllA1lA l11A1t lHI ltlU1MKAKI 11tJl -AlllllAJa)~ lH110Jl +1A1T1Aa 11Ht1~ tJjAI1~ ,1H1f11A O~Hn +1M l1HI AHX A1X1~ llA~O A -1H1M 101[]X O))~IX
~JA1HtA
,AlAHHA1A11 -Ollllell H1~ otA11~ A~Htn ll) A1A+1X1 ,11 A ,AKXIHln t1l1AJI 1 AA~I lO~O A1AX1H jIIlfO !AKXI~ll KI tl1nH1 ,lH1~1~
1 lllM Al~ +l11 ,t1l1011 OlllM 1tO 1H1t WM l11Al8 A11HO -t1l11lfO llH)All1 ,an l)AIH ltt1 AHJA A1X ,lWllll AfM 1H ~~JI a II l H1~ mKi)',XAl~ !lWlM~1 A l11AH~ 1 fllHl8 50
tl~A~O
'H1~1~
11m Oltll',X l+ ,1111 ,llX+lAXJO A1H11 lAH~ 11+t~1AA tM +111HAAJ A ,llX+)AlAA18 (AHU 111. tO AJA1J~ :lAX1H lAJ~ ,O)[]11lAJlil +1111AH~ l1AtX1H Ano~H~l +11~ -01[]11lM 1H01t1AA1M
Miért van olyan kevés rovásemlék? Ebben a füzetben nem említettem a rovás fc liratos szarvasi csonttűtartót és a Homokmégy·Halom-j tegezfedelct. Ezek a feliratok más rovás ABC-vel íród.tak és magyar nyelvű olvasatukon vitatkoznak a kutatók. Ám ha hozzávesszük ehhez a két emlékhez a Marsigli által lejegyzett középkori eredetű rovásnaptárt. megállapíthatjuk, hogy a kárpát-medence i népesség rovásos írásbelisége kiterjedt a háztartásokra (szarvasi tütartó), a katonai férfinépességre (homokmégyi tegezfedél) és a vallási vezetökre (rovásírásos, már keresztény ünnepeket tartalmazó botnaptár). Ez a mindenképpen figyelemreméltó széles irás-olvasás tudás és a magyar nyelv leírására kiválóan alkalmas régi magyar írás hanyatlott le a keresztény egyházszervezet megjelenésével és megerősödésevel és a latinbetús írashaszná lat átvételével. A templomok falain e lókerült feliratok fára, csontra rótt feltételezhető társai a hordozó anyaguk miatt, az idó és a történelem viharai miatt ritkulhattak meg. Reméljük, hogy a további rendszeres régészeti kutatás és a szerencse a jövóben is megörvendeztet minket újabb rovásírásos em lékekke l, mert "mégis "lindenkor becsületére vált bórmely 1/emzetnek, ha az tulajdon irásával élt és annak hasznár vette ".
51
Irodalom (nlkou\si idlkndben)
Thelegdi János:
Rudimenla azaz a hunok nyelvének régi elemei (1598), Ars Libris, Budapest 1994
Fischer Károly Antal:
A hun~magyar írás és annak fennmaradt emlékei, (Heisler J., Budapest 1889), reprint: Hatágú Sip Alapitvány, Budapest 1992
Sebestyén Gyula:
Rovas és rovÓ.~írás ( / 909), Evilath Publications, New York 1969
Dr. Aczél Józse r:
Szittya-gorög eredetünk (/926), Szalmári, Garfield, NJ. USA 1975
Tolsztov, Sz. P. :
Az afi Chorezm (/947), Szatmári, Garfield, NJ. USA 1986
René Labat:
A szumír és az a/cJ;ád ékje/ekr61 (/948), Szatmári, Garfield. NJ. USA 1976
Magyar Adorján:
A Csodaszarvas (/948-/955), Magyar Adorján Baráti Kör 1991
Pataky László:
Gélyse kiskán (/964-1979), Tevan Kiadó, Békéscsaba 1996
Magyar Adorján :
6s magyar rovásírás, Warren. Ohio
Fehérné Walter Anna:
Az ékírástol a rovásírásig I-II.. Buenos Aires 1975
Kákosy László:
Réfiai, Gondolat Kiadó, Budapest 1979
Vékony Gábor:
Késonépl"andor/áskori rovásfeliratok medencében, É letOnk Könyvek 1987
Kányádi Sándor:
Külcü//ó kalendárium, Hét Torony Könyvkiadó 1988
Sándor Klára:
1970
a
Karpat-
A Bolognai Rovósemlék, Magyar Östörténeti Könyvtár 2., Szeged 1991
Itadics Géza:
Eredeti/nk és 6sha;:ánk, A szerző kiadása 1993
Varga Géza (szerk.)
Broll;:kori magyar írásbeliség, Kutatóintézet Alapitvány, Budapest 1993
52
írástörténeti
F'erenczi Géza:
A széJr.ely rovcisírás ma lélez6 emlékei Székelyudl.'arhely környekén, A ZÜrichi Magyar Történelmi Egyesület Első (Székelyudvarhelyi) Övezeti Történésztalálkozó Előadásai és Iratai, Ungarisch Historischer Verein Zürich Budapest, Zürich 1994
Forrai Sándor:
Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig, Antológia, Lakitelek 1994
Götz László:
Keleten kel a "ap, Pllski, Budapest 1994
Forrai Sándor:
A mag}'ar rovásírás elsajalilása, A szerző kiadása 1995
Szemerey Zsolt:
Rovásírásunk gyakorlali alkalmazasár61 - Vilairal gyanánt, Kézirat 1995
Makkay János:
I"dul a magyar Auilafoldjére, KOzdok, Budapest 1996
Rón a-Tas András:
A honfoglaló magyar nép, Balassi Kiadó, Budapest 1996
Ferenczi Géza:
Székely rovasirasos emlékek, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely 1997
53
Rovás{rástudók Köre
- lH~O tjt~1MHT A 1MJH
A Rovásirástudók Köre egy névsor, melynek célja, hogy a kör tagjai közvetlenill tudjanak egymással kapcsolatot teremten i, egymás ismereteit, ötleteit, informáci ótl megosztani. A Rováslrástud6k Köre ezzel kivánja a régi magyar Irás ismeretének, használatának terjesztését ösztönözni a magyarság nemzeti öntudatának erösités(; érdekében. A Rovásírástudók Köréhez bárki csatlakozhat adatainak megadásával. dr csak a kör tagjai juthatnak hozzá az összegyűlt információkhoz. A kör címe: 1537 Budapest, rf. 4531275
ÓMT Rovásírás Szakosztálya - 10111Jt11 A1HTMMJH 10
Az Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság Rovásírás Szakosztálya 1997 júniusában alakult. Célul tüne ki, hogy a magyar rovásirás mint kultúrkincsunk újra a közismere! része legyen. Ennek érdekében a tagság tudományos feladatokkal (adat· és emléktárak létrehozása, tudományos koordináció és kutatásszervezés) és népszerusltö tevékenységgel (oktatás-, rendezvényszervezés, kiadói és infomlációs tevékenység) foglalkozik. A szakosztály elme: 1476 Budapest, Pf. 152, teUfax: (1) 131 6947
Illtemetes levelező kör - H~O
~~''''M'A Al1llHl1lt
feliratkozás: eim: [email protected], szöveg: subscibe rov, levelezés: cím: [email protected]
Rovás honlapok az Illtemetell - ll1llHl1lt
~1 tJ~1AlJ!
A1MJH
fang.fa.gau.hu/- heves/index.btml, nimrud.eet.bme.hu/rovas, www.lns.comell.cdu/- smarka/rovas.html, www.pscrve.bulrovas, www.interlog.coml- photodsklmagyar/rovaslhunmagy.html
KÖllyvesboltok régi magyar írúsról szóló könyvekkel AOMD~O
JAI AJHAHt MJH t UJXAMDN
Püski 1013 Budapest, Krisztina krt. 26., Fchérl6fia 1085 Budapest, József krt. 36. Magyar Ház 1053 Budapest, Magyar u. 27., Gondos 1136 Budapest, Pannónia u. 22.
54
Magyar Írás Tudó©- ~)tI:n A1Hf H1t1~ A magyar számítógépes rovásíró
A Microsoft Word szövegszerkesztő kiegészítése a régi magyar írás lehetőségével. • magyar betűk, számok, írásjelek • jobbról balra haladás • betűösszevonási lehetőségek • meglévő latin és magyar betűs szövegek átírása gombnyomásra . • az MS Word szövegszerkesztő szolgáltatásai
,
Iskoláknak, kiadóknak, újságoknak, Írástudóknak!
Megrendelhető:
Magyar Írás Tudó©, 1537 Budapest, Pf. 453/275, e-maiI: [email protected]
55
