03 pro domo
23.8.2005
16:48
Page 3
PRO DOMO
I Lapigazgató: Szabados Zsanett
[email protected]
I Gazdasági igazgató: Steiner Erika
[email protected]
I Főszerkesztő: Wéber Krisztina
[email protected]
I Művészeti vezető: Vladimír Pfeifer I Olvasószerkesztő: Domi Zsuzsa I Nyelvi lektor: Szabó Ágnes I Szerkesztők: Lázin Miklós András, Takács Krisztina I Lektorok: Jakab János Dr. Szentgyörgyi Zsuzsa Kristóf Ilona Dr. Jéki László Dr. Dobány Zoltán Dr. Pesthy Gábor Dr. Székely Gábor Dr. Ács Ferenc W. Rácz Erika Rácz Miklós Dr. Szabados László
gépjárműtechnikus mérnök történész atomfizikus geográfus biológus-kémikus gyógyszerész meteorológus addiktológus régész csillagász
I Fordítók: Láng Eszter, Eisemann Jitka I Kiadó: RF-Hobby Kft. I Szerkesztőség: 2120 Dunakeszi, Gida u. 3. Tel.: 06 (27) 547-640, fax: 06 (27) 546-541 E-mail:
[email protected]
Tisztelt Olvasók! A 3. ÉVEZRED ismét a legérdekesebb és legújabb információkról tájékoztatja Önöket. Miután az elmúlt havi lapszámunkból megtudhatták, hogy milyen hatással van szervezetünkre az UV-sugárzás, most bizonyára érdekli Önöket, hogy vajon VALÓBAN ELÃRE TUDJUK JELEZNI AZ IDÃJÁRÁST? E hónapban megkérdeztük a szakértŒket, hogy KELL-E FÉLNIE KÖZÉPEURÓPA LAKÓINAK A FÖLDRENGÉSEKTÃL? Választ kaphatnak arra is, hogy a szakemberek HOGYAN KÖVETIK A ROVAROKAT? Amennyiben Dél-Amerikába utaznak, hát csak óvatosan, ugyanis mint ahogy e számunkból kiderül, A VÉRSZOMJAS HANGYÁK NEM KEGYELMEZNEK! A HÓNAP TÉMÁJÁT elolvasva most meggyŒzŒdhetnek arról, hogy A ZÖLD ORVOS A LEGJOBB, a 14. oldalra lapozva pedig megtudhatják, mit válaszoltak a tudósok arra a kérdésünkre, hogy ISMERJÜK-E A FÁJDALOM ELLENI FEGYVERT, továbbá azt is elolvashatják, hogy az orvostudomány hogyan tudja „BEFOLTOZNI” A SÉRÜLT SZÍVET. Megtudhatják, hogy KÍNA ATOMFORRADALOMRA KÉSZÜL. A VILÁG 10 LEGNAGYOBB VÍZERÃMÙVÉBEN nem csak gyönyörködhetünk, hanem megismerhetjük az ÉneklŒ köveket is, útközben pedig megtekinthetjük, HOGYAN KÉSZÜLNEK AZ ALPOK ALAGÚTJAI. Azt is megtudhatják, hogy a régóta elŒre jelzett, de valójában csak mostanában ellenŒrzött új anyagforma A VÁRTNÁL MEGLEPÃBB TULAJDONSÁGOKKAL rendelkezik. A MELLÉKLET bemutatja a „csatornák” történetét a Marson és a világırben maradunk még egy darabig, hogy elárulhassuk, INDIA A HOLDRA KÉSZÜL. A népszerı POLÉMIÁBAN (KÉT KAKAS AZ INTERNETEN) ezúttal azt a dilemmát taglaljuk, hogy melyik böngészŒ a jobb, a Mozilla Firefox vagy az Internet Explorer, majd azon gondolkodunk el, MI VÁR RÁNK A DIGITÁLIS TELEVÍZIÓ KORSZAKÁBAN és vajon KONGATJÁK-E A VÉSZHARANGOT a DVD felett? Kellemes idŒtöltést és jó szórakozást kívánok!
ELINDULT A 3. ÉVEZRED INTERNETES PORTÁLJA!
I Lapmenedzser: Simandl Péter I Hirdetés: Darvas Margit
Legutóbbi számunkban már hírt adtunk arról, hogy a www.3-evezred.hu internetes címen megtalálható magazinunk régóta hiányolt és várt internetes honlapja. A 3. ÉVEZRED új formája az olvasóknak aktív részvételi lehetŒséget is nyújt a további számaink tartalmát illetŒen. Lapozzon a 77. oldalra, ahol többet is megtudhat weblapunkról.
06 (27) 547-640
[email protected]
I Kereskedelmi igazgató: Hermann Erika
06 (27) 547-640
I Nyomda: Svoboda Press, a. s. Sazecska 560/8, Praha 10 – Malesice I Terjesztés: Magyar Lapterjesztő Rt. és alternatív lapterjesztők Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap üzletága (1008 Budapest, Orczy tér 1.). Előfizethető valamennyi postán, kézbesítőknél vagy e-mailen a
[email protected] címen, faxon a 06 (1) 303-3440-es számon, illetve telefonon a 06 (1) 303-3441, -42 számon. További információ: 06 (80) 444-444 ISSN 1785-5683 Minden jog fenntartva! | Címlapfotók: NASA, PETERS-UNIVERSUM, DESTINATIONHALIFAX, SB ÉS U FOTO 21
06 (27) 547-642 ✆ Forródrót: Nem tudja megvenni
a 3. ÉVEZRED-et kedvenc lapelárusító helyén? Kérem, hívjon bennünket a 06 (27) 547-642-es forródrótunkon hét közben 8–16 óra között vagy írjon e-mailt a
[email protected] címre …mi intézkedünk.
KOMMENTÁR
M
A ZÖLD ORVOS A LEGJOBB
i jut az eszébe, ha meghallja a ginszeng szót? Talán az „élet gyökere”, „a természet csodája” vagy „a gyógyszerek gyógyszere”. Én viszont egy völgyecskét látok Svájc és Olaszország hatávidékén. A lombfák lejtői alatt „egészséggyárak” üvegtermeinek teteje ragyog. Belül szokatlan illat érezhető, s amelyből ez ered, egy pillanat múlva a kezemben tartom: ez az a növényt, amelyet a tudósok a világ legkomplexebb gyógynövényének tartanak. Úgy mutatják be, mint Panax ginseng C. A. Meyer. A Panax elnevezés a görög Panacea szóból ered – „univerzális gyógyszer”. A ginszeng jelentése (a kínai Jen-Shenből) „a föld ereje emberi formában” – a gyökere alapján, amely emberi alakra emlékeztet. A Panax ginsen-
get először pontosan (1842-ben) a svájci Carl Anton Meyer írta le. Bizonyára örömmel töltené el, ha a céges repülőtéren látná, hogyan szállnak le a kis repülőgépek a távoli Kína ültevényeiről származó értékes rakománnyal. Csakis az itt kinyert egyedülálló G115 kivonat a ginszengkészítmények minőségének összehasonlítására szolgáló nemzetközileg elismert mérce. „Nagyon fontos, hogy készítményeinknek nincsen semmilyen mellékhatása, és nem okoznak függőséget” – árulta el dr. Piere Francesco Campanini, a Pharmaton cég minőség ellenőrzési osztályának vezetője, miközben mindketten a ginszengkaramellán nyammogunk. ■ KOUKAL MIHÁLY
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 3
FOTÓ: WWW.GINSENG.ORG.AU
3. ÉVEZRED A felfedezések, a tudomány és a technika magazinja
04 tartalom
18.8.2005
9:09
Page 4
TARTALOM 3. ÉVEZRED | 10 | 2005. október
7| Közép-Európának tartania kell a földrengéstől? Közép-Európában hosszú ideje nyugalom van, de…
18
DVD: kongatják a lélekharangot? Új technológiákat fejlesztenek ki
14| Ismerjük már a fájdalom elleni fegyvert? Új lehetőségek a gyógyításban
46| Kína atomforradalomra készül! Az ázsiai nagyhatalom újabb reaktorokat tervez
38
Sigmund Freud tévedett? Gyengécske alapok a tudomány számára
12
Hogyan készülnek az Alpok alagútjai? Vigyázat, gyorsan haladunk!
A HÓNAP TÉMÁJA
52| A zöld orvos a legjobb
A természet vegyi laboratóriuma
60| A vártnál is figyelemreméltóbb tulajdonságok
20
India a Holdra készül A Hold következő hódítója?
48
„Befoltozni” a sérült szívet Az őssejtek beforrasztják a hegeket
Tudósok bebizonyították egy új halmazállapot létezését
64| Más galaxisokhoz repülünk? A tudomány megoldja a jövő űrhajóinak meghajtását POLÉMIA
68| Két kakas az interneten Melyik böngésző a jobb?
74| A világ 10 legnagyobb vízi erőműve
66
Hogyan követik a rovarokat? Pillangók adóvevőkkel
70
Valóban előre tudjuk jelezni az időjárást? Hogyan születik az előrejelzés
Hol mossa víz az „Éneklő követ”?
83| A vérszomjas hangyák nem kegyelmeznek! Egyedülálló vadászati technika MELLÉKLET
A csatornákból született marslakók! Megcáfolták a marsi csatornákról szóló elméletet
80
Mi vár ránk a digitális televízió korszakában? Otthonról választana?
ÁLLANDÓ ROVATOK 5 6 10–11 26–31 32–33 40–44 62
Fotóaktualitás Levelek Tükör mögött Panoráma Makrofotó FAQ Hogyan készítsünk...
4 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
A Michigani Egyetem tudósai azonos eljárásokkal és hasonló anyagokkal, mint amilyeneket az elektronikus mikroprocesszorok fejlesztésénél alkalmaznak, készítették el a mesterséges fülcsigát.
84–85 88–89 91 92–93 94–95 96–97 98
Ábécé Tudomány a hálón Előfizetés Technikai újdonságok Agytorna Ajánló Előzetes
05 fotoaktualitas
5.8.2005
9:44
Page 5
FOTÓAKTUALITÁS
Nemrégen a németországi Emslandban tesztelték a szupermodern Transrapid nevű vonatot. Az egyedülálló, Németországban kifejlesztett szerkezet első helyet szerzett az európai szuper gyorsvasúti rendszerek között. Ez egyben ugródeszka is a mágneses pálya fejlesztésében.
FOTÓ: FB9-FSR.UNI-DUISBURG.DE
| A Transrapid vonatszerelvény 500 kilométeres sebességgel száguld majd a német útvonalakon
A
| Az új közlekedési rendszer legnagyobb előnye a kényelem és a gyorsaság FOTÓ: TRANSRAPID
vonat alsó szekciója betakarja a sínt, mágnesek sorozatával hajtva elŒre a szerelvényt, így az 10 mm-rel a sín fölött lebeg. Egy másik mágnessor oldalról fejt ki erŒt, hogy a vonatot a megfelelŒ pozícióban tartsa. Az eddigi információk szerint a Transrapid TR 08 irányítása teljesen automatikus, tehát a vezetŒfülke üres – mozdonyvezetŒre nincs szükség. Jelenleg további vizsgálatok, tesztelések folynak a jármı általános üzemeltetési körülményeinek szimulálásával. Az alkotók úgy tervezik, hogy két éven belül már utasokat is szállít. ATransrapid rendszer így visszatért abba az országba, ahol eredetileg kifejlesztették. Kína volt az elsŒ ország, ahol a szakemberek nem ijedtek meg a költséges vasutaktól. A német Siemens és Thyssen-Krupp társasággal együttmıködve 2002-ben helyezték üzembe a harminc kilométer hosszú útvonalat a Pudong repülŒtér és a Sanghaj központjában található Long Yang Road metróállomás között. A szerelvény 430 kilométert tesz meg egy óra alatt és ezzel 45 percrŒl 8 percre csökkent az utazási idŒ. ■ TAMÁS PÉTER
ILLUSZTRÁCIÓ: TRANSRAPID
Mint a párnán…
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 5
14:34
Page 6
LEVELEK
3. ÉVEZRED: 2120 Dunakeszi, Gida u. 3., e-mail:
[email protected]
A tudomány legyőzi a virágporokat?
|9 | 2005. SZEPTEMBER | 590 FT | ELŐFIZETŐKNEK 390 FT
Miért támadnak emberekre?
A világ legérdekesebb világítótornyai
Akar gömbben lakni?
Klónozás: igen vagy nem?
Félnünk kell a cianobaktériumoktól? | Az amerikaiak mesterséges nyálmirigyet tesztelnek! | Jupiter holdja | Biometrikus azonosság? | A holográfia mindent tud ábrázolni | A világ leggyorsabb kosztosa | Falcon rakéták | MELLÉKLET – a léghajók történelmi sikerei és vereségei
Tisztelt Benedek Gabriella! Gyakran ér minket az a vád, hogy túlságosan szakmai a lap, míg a szakma képviselői éppen azt vetik a szemünkre, hogy kevéssé szakmai. Nehéz igazságot tenni... Cikkeinket szakemberekkel nézetjük át annak érdekében, hogy tartalmi hiba ne kerüljön a lapba, de ettől függetlenül nem gondoljuk, hogy csak szakembereknek szól. Néha tudományosabb, néha azonban kevésbé tudományos cikkeket közlünk. Valóban, a szakmabelieket is szeretnénk az olvasóink között tudni, de szerintünk Ön is megtalálja az olvasnivalóját. Próbáljuk a tudományt, a technikát, a természetet, a fizikát és a többi tudományágazatot olyan formában tárni Önök elé, hogy tartalmas, érdekes, valós alapokon nyugvó, de ugyanakkor közérthető is legyen minden olvasónknak. Tisztelt Falánk sáskák szerkesztŒség! Nem csak a 3. ÉVEZRED magazin cikkei utalnak arra, hogy milyen károkat okoz az ember a természetnek. A Van valami lehetŒség arra, hogy valahogy hassunk a nemzetközi, illetve hazai társaságokra: állítsák meg ezt a pusztítást! Nem csodálkozom a pusztító viharokon, a felhŒszakadásokon, a katasztrofális szárazságon, az árvizeken, ha az ember saját pusztításával, fák kivágásával sivatagokat teremt. Valahol olvastam, hogy a szaharai sivatag befásítására elég lenne 2% abból az öszszegbŒl, amelyet az USA költ hadászati célokra. Mindenhol csak írnak a katasztrófákról, de sehol sem olvasható a megoldás. Bodoki Gyula, Esztergom |A szavannákon élő sáska életének nagy részében ártalmatlan. Egészen addig, amíg a nedves időjárás eljön és akkor túlszaporodik.
A változást az eső hozza
A normális sáska száraz szavannákon él, ahol az egyedek ritkán fordulnak elŒ, nagy területeken. Ilyenkor senkinek sem ártanak. Sajnos azonban néhány évenként a megfelelŒ nedves idŒszak beköszöntével, ez a rovar teljesen másként kezd viselkedni. Miért? Az esŒs idŒszakban bŒségesen talál élelmet, tehát az átlagosnál jobban szaporodik. A nŒstények nagyon gyorsan nagyon sok petét raknak le, amelyekbŒl kis idŒ elteltével felnŒtt példányok fejlŒdnek ki. A szülŒkkel ellentétben, amelyek inkább magánosan éltek, az új, nagyszámú generációt összeköti a társas ösztön. Ezért nagy rajokba verŒdnek – a szakirodalom a vándorsáskák egyik legnagyobb rajáról azt írja, hogy 35 milliárd egyedet számlált és 50 000 tonnát nyomott. Amikor újra eljön a száraz idŒszak, a táplálék csökken, de a sáskák száma nem! Hogy életben maradjanak, újabb táplálék
A ránézésre esztétikus lény nagy területen okozhat éhínséget
FOTÓ: THEO
z afrikai sáska összesen tizenhárommilliárd hektár mezŒt falt fel, a termésben keletkezett kár pedig elérte a 245 millió dollárt. A szegény országok lakosai így a fenyegetŒ éhhalál szélére sodródtak. A sáskák számos fajából a sivatagi sáska (Schistocerca gregaria), és a keleti vándorsáska (Locusta migratoria) a legveszélyesebb.
tott vagy sült falatkája. Az ínyencek ugyanakkor nem engedik bántani a pikáns öntettel megszórt sáskákat. A diétás szakemberek elégedetten mondhatnák, hogy ez a számunkra némileg szokatlan táplálék kielégíti az egészséges táplálkozás követelményeit: a sáska ugyanis nem egészen 17% zsírt, 62% proteint, hihetetlenül sok ásványi anyagot, azaz nátriumot, mangánt, vasat és számos nyomelemet tartalmaz. A helyiek nem különösebben titkolják, hogy igen ízletesnek tartják a sáskákat. IdŒrŒl idŒre azonban szörnyı helyzetbe kerülnek. Ilyenkor a sáskák és az emberek természetben betöltött szerepe némileg megváltozik!
HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A KATASZTRÓFÁVAL SZEMBEN? | A sáskaraj képes elpusztítani az adott ország termését. Ezt a kárt a sáskák magas tápértéke sem ellensúlyozza, amely „békeidőben” az emberek étrendjének részét képezi.
FOTÓ: APOK.EDU
A nyilvánosságra került adatok szerint az utóbbi tizenöt évben az élőlények által okozott legnagyobb katasztrófa a forró Afrikában élő, több milliárd telhetetlen sáska lelkén szárad. A pusztító, sokmilliárdos rovarsereg azonban sok más tájakra is gyorsan eljutott – így Európába is.
FOTÓ: DISCOVERY CHANNEL
KATASZTRÓFA
Diétás táplálékkiegészítő
Néhány embernek akár romantikusnak is tınhet, amikor az afrikai faluban bennszülötteket lát, ahogyan nagy vászonzsákokkal rohangálnak fel-alá, amelyekbe a mi zöld mezei szöcskéinkre emlékeztetŒ lények több száz példányát gyıjtik. A friss zsákmány a szegény emberek illatozó, rán-
86 | 3. ÉVEZRED | 2005. június
Kedves Bodoki Gyula! Egyértelmű válasz az Ön kérdésére nem létezik. A mi oldalainkon mindig igyekszünk legalább keresni a megoldásokat. Azért is írunk többfajta megközelítésben az adott problémáról, hogy ki-ki megtalálhassa azt a területet, ahol saját hatáskörben is tehet valamit a természet védelme érdekében. Higgye el: az
6 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
egyes emberek külön-külön is sokat tehetnek! Ha mindenki legalább a saját környezetében vigyázna az állatokra, a növényekre, a levegő, a talaj és a természetes vizek tisztaságára, sokkal egészségesebben élhetnénk. És ki tudja, talán egyszer még a kormányok is megváltoztatják álláspontjukat a környezetpusztítást illetően. Tisztelt szerkesztŒség! A kezdetektŒl fogva hıséges elŒfizetŒjük vagyok. Az újságból tudtam meg, hogy már van internetes oldaluk. Az oldalon, jobbra fent találtam az elŒfizetŒknek fenntartott belépési lehetŒséget, de nem tudok sehogyan se belépni. Azt szeretném kérni, hogy valamilyen útonmódon válaszoljanak. Májer Ferenc, Pócspetri
de mi mindenféleképpen helyet biztosítunk olyan oldalaknak, amely nem magyar nyelvű, hiszen sokan igénylik az idegen nyelvű honlapokat is. Mindenesetre igyekszünk kiegyensúlyozottan tájékoztatni, és ha van aktuális magyar nyelvű honlap, akkor közöljük annak a címét. Ha a barangolása során találkozik olyan magyar weblappal, amely megnyerte tetszését, és azt szívesen megosztaná olvasóinkkal, küldje el nekünk, és amennyiben valóban nagy érdeklődésre tarthat számot, ígérjük, bemutatjuk. Tisztelt szerkesztŒség! Rendszeres olvasójuk vagyok. Nagyon megörültem, amikor a 2005. augusztusi lapszámukban megjelent Bölkei Zoltán és Balázs János cikke, amely egy hazai régészeti feltárásról szól. Engem személy szerint érdekel, hogy mi
HÓNAP LEVELE Kedves szerkesztŒség! Nem is tudják, milyen örömmel töltött el az az érzés, amikor a nyaralásom során, Krétán, véletlenül megláttam néhány honfitársamat, akik a 3. ÉVEZRED magazint olvasták. Tudják, a szabadság ideje alatt több idŒm jut a lapjukra is. És ráadásul nagy örömömre sok barátra is szert tettem. Hodúr Mária, Vác Kedves Hodúr Mária! Nincs egyedül, aki a magazinunkat külföldi nyaralására is magával viszi. Köszönjük, hogy örömét megosztotta velünk! Tisztelt Májer úr! Minden előfizetőnknek, így Önnek is hozzáférhető az archívumunk. Arra is van lehetőség, hogy előfizetőink regisztálják magukat. Csupán annyit kell tennie, hogy pontosan töltse ki az oldalon található kérdőívet a regisztrálás során, mert a gép e szerint küld majd e-mailben címére egy jelszót, amellyel minden cikkhez hozzáférhet. Amennyiben nem sikerül, jelezze e-mailben a
[email protected] vagy telefonon a 06 (27) 547-642-es számon. Tisztelt szerkesztŒség! Tudomány és @ technika a neten Nagyon hasznosnak találom az Internet rovatukat, amely jobbnál jobb, érdekesebbnél érdekesebb weblapokat ismertet. Olyan oldalakra kalauzol, amelyek alaphelyzetben elkerülték valamiért a figyelmemet, pedig érdekel a téma, és sokat barangolok a neten. De jobban örülnék, ha több magyar oldalt tennének bele, mert az Önök által ajánlott netlapok némelyike angol nyelvı, és mivel én nem tudok angolul, maximum a képekben gyönyörködhetek... ha van. Gyulai Péter, MezŒvásár INTERNET
TUDOMÁNY
A NETEN
A 3. ÉVEZRED-del ma ismét szörfölünk egyet az interneten, meglátogatjuk a Holdat, a vulkánt, a Földet pedig madártávlatból nézzük meg, és még a rádiót is meghallgatjuk.
IDEGEKRE MENŐ GYERMEKEK
http://faculty.washington.edu/chudler/neurok.html
A
neurotudomány, azaz az idegrendszerrel foglalkozó tudomány a honlap fő témája. A címben ugyan azt olvashatjuk, hogy „gyermekeknek”, de az oldalak bárki számára hasznosak lehetnek, aki többet szeretne megtudni az idegrendszerről. A Fedezze fel részben nemcsak a neurorendszer felosztásáról és felépítéséről tudhat meg minden alapvetőt, hanem további érdekes kérdéseket is megvitatnak itt. Ha felkeressük ezt a honlapot, többek között arra a kérdésünkre is választ
MADÁRTÁVLATBÓL
www.yannarthusbertrand2.org
Y
ann Arthus-Bertrand világhírű francia fotós honlapja a Földről készített légi felvételek gyűjteménye, amelyet az „Earth from above” pontban talál. Kiválaszthatja az országot, a csoportokban ezt követően a rendelkezésre álló fényképek jelennek meg. Városok is szerepelnek, de elsősorban tájak fényképei találhatók itt. Bertrand fotókiállításának nagy sikere volt Londonban, jelenleg Birminghamban láthatók személyesen is a képek.
VULKÁN AZ INTERNETEN
A
San Diegó-i Egyetem honlapja elsősorban a vulkánokkal foglalkozik. Az egyes szekciók leírják a vulkánok felépítését, a kitörések típusait, a vulkáni aktivitással keletkező táj jellegét, a lávát és annak összetételét; a történelem szekció a múlt nagy kitöréseivel foglalkozik. Minden szekció
kaphatunk, hogy milyen eltérések vannak a férfi és a női agy között? Vagy vajon mit csinál az agy alvás közben? És hogyan néz ki az idegrendszer időskorban? Az agy és a csokoládé? Miért csak az agyunk 10%-át használjuk? Külön szekciót alkotnak a játékok és különböző programok, amelyekkel az idegrendszerre vonatkozó ismereteit megerősíthetik az ez iránt érdeklődők. Ezek az információk igen hasznosak nemcsak a szakemberek, hanem a tanár, a diákok és a laikusok számára is.
SZÁMÍTÁSTECHNIKA
http://www.szamitastechnika.hu
A
számítástechnikára szakosodott magyar weboldalak egyik legjobbját találhatjuk meg a www.szamitogep.hu oldalon, ahol szinte minden van, ami a számítástechnikával, az internettel és a mobiltelefonnal kapcsolatos. E weblapon nemcsak a laikusok és kezdők juthatnak hasznos információkoz, hanem a rendszergazdáknak is érdemes felkeresniük tudásuk bővítése érdekében. Az oldal Fóruma lehetőséget ad arra, hogy az azonos érdeklődésűek tapasztalatokat cseréljenek, kérdéseket tegyenek fel, amely – mint látogatásunk alkalmával kiderült – nem marad megválaszolatlan! A legfrissebb híreken és első osztályú információkon kívül találhatunk itt széles körű termékbemutatót, PC Piacot, PC árindexet és még e-sulit is, ahol különböző szintű és témájú tanfolyamokra iratkozhatunk be, vagy akár versenyeken is indulhatunk. De ha még ennyi nem lenne elég, az oldalra látogatva rákattinthatunk a PC Áruházra is, ahol kedvünkre vásárolhatunk anélkül, hogy kitennénk a lábunkat otthonról.
http://www.geology.sdsu.edu/how_volcanoes_work/
végén kitölthet egy tesztet, amely leellenőrzi, mit tanult a honlapról. A lapot képek, rajzok és animációk egészítik ki – érdekes például a földlemezek széleinek térképe. A „hivatkozások” szekciót témák szerint osztották fel és például a vulkánoknál elhelyezett webkamerákhoz vezető további linkekre is felhívja a figyelmet. Néhány linknél a „valószínű kitörés” megjegyzés is szerepel, így legalább távolból jelen lehet a vulkáni tevékenységnél. Nem kell
elsiklaniuk a „Földrengéslokátor” hivatkozás felett sem. Itt a feljegyzett földrengések helyének aktuális listáját találhatja meg, beleértve a térképi alapokat is.
történik a nagyvilágMumifikálódott magzat ban, de sokkal jobban érdekel az, hogy mi történik a tudomány és a kutatás területén hazánkban. ÉrdeklŒdéssel olvastam a Mumifikálódott magzat címı cikket, és remélem, minél több ilyennel találkozhatok az elkövetkezendŒ lapszámokban. Szatmár Pál, Budapest ARCHEOLÓGIA
A Kecskemét közelében fekvő Nyárlőrinc településen egy régészeti feltárásra került sor az ott található Árpád-kori romtemplom körüli temetőben, melyet az ott lakók főleg a 14. és a 17. században használtak. Az ásatást a kecskeméti Katona József Múzeum végezte, a vezető régész V. Székely György volt. A NyárlŒrincen talált két cserépbe temetett magzat maradványai a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Embertani Tanszékére kerültek, ahol történeti idŒkbŒl származó csontokon folynak embertani vizsgálatok is.
réz egykrajcárosból került a környezetbe. Hipotézisünk igazolására irányult az SZTE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéken dr. Galbács Gábor által elvégzett analitikai vizsgálat, ahol két minta került elemzésre, az egyik egy természetes színı csontból, ebben a kapott rézkoncentráció 0,66 mg/g, (ez körülbelül 17szerese az átlagos szintnek), a másik minta egy zöld elszínezŒdést mutató csontból származott, ebben pedig a réz koncentrációja 39,94 mg/g
Spontán mumifikáció
| A test körülbelül 24-27 centiméteres lehetett
A
feltárás során a felszíni földréteg eltávolításakor két cserépedény került elŒ, amelyekben egy-egy magzat maradványait fedezték fel a régészek. A néprajzi leírásokból tudjuk, hogy ezen a vidéken is szokás volt a keresztség nélkül elhunyt gyermekek cserépben, illetve faládikában való eltemetése egy már elhagyott temetŒ, vagy romtemplom környékén. Ezeket a helyeket a környéken élŒ vallásos lakosság megszentelt földnek tekintette. Ilyen temetkezési formákat írt le Bartucz Lajos Galgahévízen és Selmeczi László Négyszálláson is.
Vám a túlvilágra vezető úton
A nagyon korán meghalt gyermekeket valamilyen szövetbe csavarták és cserépedénybe (például tejesköcsög) helyezték, esetenként pénzt is helyeztek melléjük, ezt is vallásos célzattal tették. Az érmék funkciója az volt, hogy elŒsegítse a mennyországba való bejutásukat. Ez volt a vám a túlvilágra vezetŒ úton, vagy fizetség az ott keresztelŒ Szent János által végrehajtott keresztelésért.
Az egyik magzatnak csak a csontmaradványai maradtak fenn, míg a másiknál spontán mumifikáció zajlott le, amely a magzat törzsének és az alsó végtagjának egy részét, valamint a jobb alkart érintette. A test alsó részen anyagmaradvány is található, amelybe a magzatot bepólyázták. A magzat elhalálozási életkorát 6,5-7 holdhónapban állapítottuk meg a csontok méretei alapján. A test körülbelül 24-27 cm-es és 900-1300 g lehetett. A temetés idejét a régészeti melléklet, egy erŒsen korrodált réz egykrajcáros alapján lehetett meghatározni, amelyet valószínıleg I. Ferenc József uralkodása idején, 1858–1862 között bocsátották ki. Amegtalálás után a mumifikálódott kézfejen finom penészréteg jelent meg, így szükség volt a maA lelet radványok fertŒtlevizsgálata nítésére, amelyet a az SZTE TTK SZTE ÁOK OrvoEmbertani si–Vegytani Intézetében végeztek el Tanszékén UV-sterilizálással, zajlott Datki Zsolt irányítása alatt. A sterilizálás után a mumifikálódott részek egy átlátszó, alkoholgŒzzel telített, lezárt dobozban kerültek elhelyezésre.
FOTÓ: BALÁZS JÁNOS
FENYEGETŐ ALLERGIA!
| Valószínűleg a jobb kezébe tették a rézkrajcárt
(60,5-szeres koncentráció az elsŒ mintához képest). Aminták feltárását egy zárt rendszerı, teflonbombás mikrohullámú feltáróban végezték, az analízist pedig egy induktív csatolású plazma atomemissziós spektrométerrel. A zöld színezetı csontok jóval keményebbek is voltak az eredeti színıeknél. A réz szövetekben és csontokban mért magas koncentrációjából arra lehet következtetni, hogy a bomlást az érme erŒs korrodációja során a környezetbe jutott réz állította le, mivel a réznek baktérium- és gombaölŒ hatása van.
Szerencsés véletlen
Konzerváló réz
Már a leletek megtalálásakor is szembetınŒ volt azok zöld színe, míg a nem mumifikálódott részek csontjai természetes színükben maradtak fenn. A zöld elszínezŒdést feltételezésünk szerint a réz okozhatta, ami a cserépben elhelyezett
| Körülbelül 6,5 centiméter hosszú mumifikálódott jobb alkar
FOTÓ: BALÁZS JÁNOS
Tisztelt szerkesztŒség! Örülök, hogy a magyar piacon Cápák a bulváron kívül egy már a folyókban is! ilyen fajta lap is megEgyedülálló Hol házak fénylik 40 millió gyertya? a fákon jelenik, amely a tudoEmberi mány és a technika témásolatokat gyártunk? máival foglalkozik. PLUSZ: Ennek ellenére megjegyezném, hogy véleményem szerint némely cikk egy kicsit túl tudományos, tele van szakkifejezésekkel, hosszú mondatokkal. Néha az az érzésem, hogy ezeket a cikkeket csak a szakemberek érthetik. Bár gondolom, ez azért van, mert a szakembereket is olvasóik között szeretnék tudni. Benedek Gabriella, Székesfehérvár A FELFEDEZÉSEK, A TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA MAGAZINJA
FOTÓ: BALÁZS JÁNOS
19.8.2005
AZ OLDALON TALÁLHATÓ ILLUSZTRÁCIÓK: PORTÁLÜZEMELTETŐK OLDALAI
06 levelek
A folyamat eltér az eddig leírt klasszikus mumifikálódási folyamatoktól, mint például a kiszáradás – legyen az a száraz, meleg klímától, vagy a hidegtŒl –, de ugyancsak eltér az eddig ismert kémiai folyamatoktól is, mint például az úgynevezett elszappanosodás. A mumifikáció, mint több más esetben, itt is sok és sokszor véletlen tényezŒ egybeesése miatt jöhetett létre, ilyenek voltak például a test kis mérete, a mellé helyezett pénz, valamint az, hogy egy edényben került elhelyezésre, így a gyorsan korrodálásnak induló pénz miatt kis helyen nagy rézkoncentráció alakult ki, de a test kis méretének köszönhetŒen mégis viszonylag nagy területet érintett. ■ BÖLKEI ZOLTÁN–BALÁZS JÁNOS
Kedves Szatmár Pál! Amennyiben egy-egy témának vannak magyar vonatkozásai, szívesen adunk hírt róla. Arra törekszünk, hogy egyre több magyar cikket közöljünk, hiszen itthon is történnek rendkívül érdekes események a tudományos világban.
92 | 3. ÉVEZRED | 2005. szeptember
Kedves Gyulai Péter! Az Internet rovatunk célja, hogy kitágítsa a határokat, tudásunk, látókörünk ne csak az országhatárig terjedjen. Természetesen fontosak a hazai honlapok is,
Tisztelt szerkesztŒség! Szeretném, ha magazinukba megjelenne egy cikk a Föld ismeretlen részeirŒl. Engem és a barátaimat azok a földrészek érdekelnek, amelyeket még nem ismerünk. Én régészetet tanulok és nagyon érdekelnek a modern futurisztikus épületek, errŒl is írhatnának. ElŒre is köszönöm! Benyó András, Budapest Tisztelt Benyó András! Érdekes ötletei vannak, és bizonyára a többi olvasó is örömmel fogadná ezek feldolgozását. Témáink kiválasztásánál figyelembe vesszük kívánságát.
07_09 szeizmologia
5.8.2005
11:14
Page 7
SZEIZMOLÓGIA
Kell-e félnie Közép-Európa Földrengésekről és azok gyakran igen tragikus következményeiről általában a távoli földrészekről érkező híradásokból hallhatunk. De vajon mi a helyzet KözépEurópában ebben a tekintetben?
I
ndonézia, Alaszka, Kalifornia, Japán, Kína, Chile – ezek azok a mindenki által ismert helyek, ahol a földrengések több százezer ember haláláért felelŒsek és többmilliárdos károkat okoztak már eddig is. N. N. Ambraseys angol geofizikus véleménye szerint a civilizáció kezdetétŒl napjainkig földrengések következtében 150 millióan haltak meg és az emberiség fele ma szeizmikus szempontból igencsak aktív területeken él.
ILLUSZTRÁCIÓ: ASTROGEO U FOTO 21
lakóinak földrengéstől?
| Az európai és észak-afrikai nagyobb földrengések epicentruma. Azok vannak feljegyezve, amelyek magnitúdója 5-nél nagyobb volt. Az epicentrumok legnagyobb koncentrációja Görögországban és Dél-Olaszország körül van. Érdekes az északolaszországi csoportosulás is az osztrák határ mentén. Itt 1976-ban játszódott le az ismert és tragikus friuli földrengés. Miért remeg a Föld? A civilizáció szempontjából a földrengések a legfenyegetŒbb természeti katasztrófák közé
tartoznak az áldozatok száma, az érintett terület nagysága, az elŒrejelzés bizonytalansága és az ellenük való védekezés nehézsége
E
gy héttel az indonéziai földrengés és az azt követő délkelet-ázsiai és indiai-óceáni szökőár után a mentés és a mentesítés már szervezetten zajlott. Az intézkedésekben esetenként
az űrtechnikát is használták. Az amerikai NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration – www.noaa.gov) szakemberei nem sokkal a szökőár után elké-
szítették azt a térképet, mely az ismert földrengések kipattanásainak helyeit ábrázolta, illetve a szökőár mozgásának számítógépes modelljét.
Az indiai űrügynökség (ISRO) már kérte a hasonló esetek kezelésére létrehozott távérzékelő műholdakat használó társulás adatgyűjtésének beindítását. Az Európai Űrügynökség (ESA) és a francia űrügynökség (CNES) kezdeményezett egy szerződést 1999 júliusában. Az alapító okirat aláírására 2000. október 20-án – már a kanadai űrügynökséggel (CSA) kiegészülve – került sor. 2001 szeptemberében csatlakozott a szerződéshez az amerikai távérzékelő műholdakat üzemeltető NOAA (Nemzeti Oceanológiai és Légkörkutató Ügynökség), valamint az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO), végül 2003 júliusában az argentin
űrkutatási szervezet (CONAE) is. A szerződés lényege, hogy a ter-
mészeti vagy technikai katasztrófák sújtotta országok soron kívül vehessék igénybe a szervezetek műholdas kapacitását a kárenyhítésekhez. Az egyezmény keretében ● a CNES a SPOT, ● a CONAE a SAC-C, ● a CSA a RadarSat, ● az ESA az ERS és Envisat, ● az ISRO az IRS, ● a NOAA a POES és GOES műholdakat képes „bevetni”. A műholdak a jövőben segíthetnek csökkenteni azt a digitális
szakadékot, mely egyrészről a fejlett világ és a délkelet-ázsiai térség, másrészt a két ország fejlettebb (városi) és fejletlenebb (vidéki) régiói között feszülnek. A katasztrófa rávilágított arra, hogy
a gyorsan telepíthető mobil és félmobil (űr)távközlési rendszerek igen fontosak katasztrófahelyzetekben, amikor a földi infrastruktúra jelentős része elpusztul. A MEASAT-3 már készül, indítása 2005 közepén várható, míg a MEASAT-4-et jelenleg tervezik, és valószínűleg 2007-ben áll pályára. | ▼
ILLUSZTRÁCIÓ: WWW.URVILAG.HU, NOAA, SZÖVEG: SZENTPÉTERI LÁSZLÓ
FÖLDRENGÉSEK ELLEN ŰRTECHNIKÁVAL
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 7
07_09 szeizmologia
5.8.2005
11:14
Page 8
FOTÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA
AZ MSK-64 MAKROSZEIZMIKUS SKÁLA I – az emberek semmit sem éreznek, a földrengést csak a szeizmográfok jegyzik fel
II – a rengéseket csak egy-két érzékenyebb ember érzékeli, elsősorban az épületek magasabb emeletein
III – a földrengést érzékeli a lakosok egy része, a rengések egy könnyű teherautó áthaladásához hasonlítanak
| A horvát-dalmáciai partok mentén halad egy fontos és aktív törésvonal. A hirtelen mozgások a törés mentén pusztító földrengéseket is okozhatnak, hasonlókat ahhoz, amilyen 1979-ben sújtotta Dubrovnikot alapján. A tomboló vulkántól vagy az orkánt Hogyan észlelik a hozó felhŒktŒl eltérŒen a rengések energia- rengéshullámokat?
IV – többen érzékelik a rengéseket, valakit az álmából is felébreszt, az ablakok és az edények remegnek, a felakasztott tárgyak kilengenek
V – az alvó emberek felébrednek, a felakasztott tárgyak is
forrásai a földfelszín alatt rejlenek, s így láthatatlanok az ember számára. Földrengésnek a szilárd földkéreg kisebbnagyobb egységeinek (lemezeinek) rövid idŒtartam alatt lejátszódó rugalmas mozgásjelenségeit nevezzük. Az eltérŒ sebességgel,
leesnek, az épületek vakolatán repedések keletkeznek
VI – az emberek elveszítik az egyensúlyukat, néhány esetben eltörnek az edények, elmozdulhatnak a nehéz bútordarabok, károsodnak a kémények és lehullanak a tetőcserepek, repedések is megfigyelhetők a nedves talajon
VII – a rosszabb állapotú épületeket komoly kár éri, repedések jelennek meg az
A rengéshullámokat gondosan kiválasztott helyekre telepített obszervatóriumokban, szeizmográfokkal észlelik. Az egyes hullámfajták vizsgálatához különbözŒ típusú szeizmográfokat alkalmaznak, illetve a lassú rezgések méréséhez az úgynevezett defor-
FOTÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA
FOTÓ: ETHLIFE.ETHZ.CH, FORCES OF NATURE ÉS NEOTECTONICS
SZEIZMOLÓGIA
utakon, károsodnak a vezetékek, helyenként homok- és kavicstöltések omlanak le
VIII – pánik tör ki, fák dőlnek ki, a bútorok felborulnak, az épületekben kár keletkezik, az épületek egyes részei leomlanak, földomlások következnek be, a földben néhány centiméter széles repedések jelennek meg
IX – még a legjobb minőségű épületek falain is repedések keletkeznek, a többi építményt pedig komoly károk érik, a föld alatti vezetékek eltörnek, meghajlanak a vasúti sínek, az utak felrepednek, a földben a repedések elérik akár a 10 centiméteres szélességet is
X – a speciális konstrukciójú épületekben súlyos károk keletkeznek, a gátakat és a hidakat is súlyos károk érik, a sínek és a föld alatti vezetékek eltörnek, a burkolat és az aszfalt hullámos lesz
XI – az összes épület, híd, gát és sín komoly károkat szenved, az utak használhatatlanok, a föld alatti vezetékek tönkremennek, föld- és sziklaomlás következik be XII – megváltozik a táj jellege, az épületek a föld felett és alatt is súlyos károkat szenvednek vagy teljesen tönkremennek, a folyók megváltoztatják irányukat |
8 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
| A szlovák Komárno képének reprodukciója az 1763. június 28-i földrengés előtt és után. Jobbra a festő, Friedel képének metszete. Balra egy jezsuita szemináriumból egy ismeretlen festő munkája, amely a földrengés utáni károkat ábrázolja. különbözŒ irányokba elmozduló kŒzetlemezekben – különösen ott, ahol azok összeütköznek vagy egymás mellett elcsúsznak – nagy deformációs energiák halmozódnak fel, s ezek elŒbb-utóbb földrengéshullámok formájában szabadulnak fel. Az energia kétfajta hullám (longitudinális és transzverzális) formájában terjed tova. Ahonnan a rengéshullámok elindulnak az a földrengés fészke (hipocentruma), a fészekhez legközelebbi földfelszíni pont az epicentrum. Ez utóbbi környezetében a longitudinális és transzverzális hullámok úgynevezett felületi hullámokat gerjesztenek, s a tulajdonképpeni rombolást ezek okozzák. A pusztítás mértéke mindig az epicentrum térségében a legnagyobb, attól távolodva általában csökkennek a károk, de a rengés hatásai igen távoli vidékeken is kimutathatók. A földrengések fészkei általában a kŒzetlemezek határai mentén helyezkednek el, de a kŒzetlemezeken belül is elŒfordulhatnak kisebb-nagyobb rengések (például vulkáni tevékenységhez kapcsolódva).
mációmérŒket használják. A szeizmográfokkal mért adatokat megfelelŒ szempontok szerint kiértékelik (például megállapítják a fészekmélységet, az epicentrum pontos földrajzi helyét, a rengés során felszabaduló energia nagyságát). A szeizmológusok az 1930-as évek közepéig a földrengések nagyságát (az epicentrumtól különbözŒ távolságokban) egy tapasztalati (tehát meglehetŒsen szubjektív) skála révén határozták meg, melynek a kidolgozása már a 18. században megkezdŒdött, s tökéletesítése csak a 20. század elején fejezŒdött be. Ez a Mercali–Cancani–Sieberg földrengésintenzitási skála (MCS), amely 12 fokozatú tapasztalati skála, s a földrengések közvetlenül érzékelhetŒ hatásain alapul. E skálát is tovább finomították a késŒbbiekben (elsŒsorban Medvedev, Sponheuer és Kárnik), s végül az UNESCO illetékes bizottsága 1964-ben az MCS-skála helyett az MSK-64 elnevezésı skálát vezette be, amit a mai napig használnak.
5.8.2005
11:14
Page 9
TÉRKÉP: U FOTO 21
07_09 szeizmologia
| A földrengések epicentrumának elhelyezkedése a Föld felszínén. A többség közülük sávokban helyezkedik el, amelyek a litoszféralemezek közötti határokat is jelzik A rengések során felszabaduló energia abszolút nagyságrendjét (tehát a földrengés objektív méretét) azonban nem az MSK-64, hanem a Richter-féle skála segítségével adják meg a kutatók, s mértékét (1–9 fokozatig) magnitúdóban fejezik ki. A földrengés magnitúdója a földrengés fészkében felszabaduló energia logaritmusával egyenesen arányos mennyiség. Az eddig észlelt legnagyobb energiájú földrengések 8,7-9 magnitúdós rengések voltak (például 1964-ben Alaszkában 8,7, 2004 decemberében az Indiai-óceán medencealjzatában 8,99 magnitúdós rengés pattant ki).
annak környékén 5,6 magnitúdós rengés pusztított, de az 1985-ös berhidai rengésre is bizonyára élénken emlékeznek még az ott élŒ emberek. Hazánktól délre nagyobb eséllyel lehet számítani pusztító földrengésekre. Olaszország vagy a Balkán-félsziget már az erŒsen szeizmikus területek közé sorolható, amit a korábban ezeken a területeken kipattanó, nagy energiájú rengések egyértelmıen bizonyítanak. Az 1977. március 4-én Bukarest térségében pusztító földrengés energiája például
250-szer nagyobb volt, mint az 5,6 magnitúdós, Dunaharasztiban komolyabb károkat okozó rengés. Csak reménykedhetünk abban, hogy a jövŒben nem következik be közvetlen környezetünkben pusztító földrengés. Az viszont nagy valószínıséggel elŒre jelezhetŒ, hogy a nyughatatlan földkéreg továbbra is produkálni fog olyan kisebb rengéseket, amelyeket csak a mıszerek tudnak érzékelni, jelezve számunkra azt, hogy egy állandó veszélyforrással kell együttélnünk. ■ DR. KOVÁCS ZOLTÁN
FOTÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA
Az előrejelzés bizonytalan! A földrengések kipattanásának pontos helye, idŒpontja, a rengés során felszabaduló energia és a többi sajnos nem jelezhetŒ elŒre. Így állandó veszélyforrást jelentenek az emberi-
Nem messze Nápolytól egy Solfatarának nevezett kénes gázkiömlésű kráter van ség azon csoportjai számára, akik fokozottan földrengésveszélyes övezetben élnek. EbbŒl a szempontból Közép-Európa lakóinak nagyobb része szerencsésnek tekintheti magát, mert viszonylag kevésbé szeizmikus térségben töltheti napjait. A címben feltett kérdésre tehát úgy felelhetünk, hogy félniük ugyan nem kell, de mindez nem jelenti azt, hogy ne kellene tartaniuk a földrengésektŒl. Hazánkban például a Nagykanizsa–Várpalota–Budapest–Eger, valamint az erre közelítŒleg merŒlegesen elhelyezkedŒ Móri-árok képzeletbeli tengelye mentén lehet leginkább földrengésre számítani. Magyarországon csak az utóbbi száz évben 25 olyan földrengés pattant ki, amikor a rengés energiája meghaladta a 3,5 magnitúdót. 1956. január 12-én Dunaharasztiban és
| A Lipari-szigetek egyik aktív vulkánja. A vulkáni tevékenységet számos földrengés kíséri, amelyek forrása a Tirrén-tenger aktív töréseiben van. A RICHTER-FÉLE SKÁLA földrengések erősségét jellemző logaritmikus skálát
A nevezzük Richter-skálának. Nevét az 1900-ban
a görbe rezgése a szeizmogramon tízszer nagyobb, a felszabadult energia pedig harminckétszer nagyobb lesz.
született Charles F. Richter, a Kalifor-
A Richter-féle skálának nincs felső határa.
niai Műszaki Egyetem (CalTech) professzoráról kapta, aki e fogalmat 1935-ben Pasadenában vezette be. A Richterskála a földrengések méretét, úgynevezett magnitudóját határozza meg.
1, 2 – nem érzékelhető, csak készülékek-
A földrengés erejét a szeizmográfok által felrajzolt szeizmogramok vagy az obszervatóriumokban található korábbi feljegyzések alapján számítják ki. Ez a skála
4 – gyenge földrengés 5 – az epicentrum közelében lévő épületek
logaritmikus, amely azt jelenti, hogy amennyiben a magnitúdó egy egységgel nő,
7 – épületek nagy károsodása 8 – szinte teljes pusztulás. |
kel mérhető
3 – a legkisebb érték, amelyet az ember felismer; károsodás nélkül enyhe károsodása
6 – a rosszul felépített épületek súlyos károsodása
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 9
10_11 tukor mogott
29.7.2005
14:15
Page 10
TÜKÖR MÖGÖTT
Csillagfogó „Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, melyik a legszebb csillag az égen?” Erre a kérdésre a világ legnagyobb tükrös teleszkópjai adják meg a választ.
A
chilei Atacama-sivatagban, a Paranalhegyen 1999-ben avatták fel a világ legnagyobb csillagvizsgálóját. Ez a hely, amely 12 kilométerre van a Csendes-óceántól, minden évben 350 napsütéses nappal büszkélkedik és a fény szóródása a légkörben minimális. Ma már a Paranal-hegyen mind
a négy 8,2 méteres teleszkóp áll és együtt alkotják a VLT (Very Large Telescope) teleszkóprendszert, amelynek a gyűjtőfelülete egyenértékű egy 16,4 méter átmérőjű távcsővel. Ez lehetővé teszi, hogy megkülönböztessék a Hold felszínén a körülbelül 55 méteres képződményeket. ■ TAMÁS PÉTER
| 1991-ig a Paranal-hegy egy 2632 méter magas hétköznapi sivatagi domb volt…
10 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
| 1994-ben a hegy elveszítette a csúcsát
10_11 tukor mogott
29.7.2005
14:15
Page 11
és helyette betonalapokat kapott
FOTÓ: ESO
| A REOSC cég az óriástükör teljesen új gyártási technológiáját fejlesztette ki az Európai Déli Obszervatórium (ESO) részére. A polírozásnál kitűnő pontosságot értek el, így a helyes parabolikus felülettől való eltérés csupán 8,5 nanométer a tükör egész felületén. Az ilyen tükörnek az elméleti felbontóképessége 0,03 ívmásodperc a spektrum optikai részében.
| Ma itt találjuk a világ legnagyobb csillagvizsgálóját a négy óriástávcsővel, amelyeknek az őslakosok nyelvén Antu, Kueyen, Melipal és Yepun a nevük. 2005. október
| 3. ÉVEZRED | 11
12_13 erdekesseg
29.7.2005
14:29
Page 12
ÉRDEKESSÉG A hatalmas svájci hegyek alatt kivételes építészeti műalkotások húzódnak. A kálvinista kereszt országa nemsokára a világ leghosszabb vasúti alagútjainak is a hazája lesz.
Hogyan készülnek az Alpok alagútjai?
Az alagútépítő nagyhatalmak szakemberei lenyűgöző szintre csiszolták tudásukat
A
Vigyázat, gyorsan haladunk!
FOTÓ: AUFILDESRAILS.FREE.FR
FOTÓ: PVC.ORG
A Lötschberg-alagút Bern kanton Frutingen városát köti össze Wallis kanton Raron váro-
A KÖVETKEZŐ REKORD
A
világ „csupán” harmadik leghosszabb alagútjának építése azonban minden jel szerint nem elégíti ki a svájciakat, mivel már bele
is kezdtek a következő egyedülálló munkába, a
sával. Ez a fontos „közlekedési ütŒér” összeköti Észak- és Dél-Európát, segítségével gyorsabban el lehet jutni Németországból Olaszországba. Az új pályán közlekedŒ vonatok sebessége 230 km/óra lesz, ami egy sportautó utazósebességének felel meg. Az elképzelések szerint naponta 80 ilyen sebességgel közlekedŒ vonat halad át a Lötschberg-alagúton. A személyszállító vonato-
kon kívül erre haladnak majd a kamionokat szállító szerelvények is, és ennek köszönhetŒen jelentŒsen csökken a svájci autópályák megterhelése. FOTÓ: KOCH
svájci vonatok már 1911 óta keresztül-kasul járnak a Lötschbergalagúton, amely 14 km-es hosszával a mai napig a világ leghosszabb vasúti, föld alatti építményei közé tartozik. A svájciaknak azonban ez nem elég, ezért úgy döntöttek, hogy ugyanott új alagutat építenek, amelyet 2007-ben nyitnak meg. A munkások idén április végén 11 évi megfeszített munka után kivájták az alagút utolsó métereit is. Mindeközben 16 millió tonna földet emeltek ki a hegy belsejébŒl, ami (a könnyebb érthetŒség kedvéért) a Most városában egy év alatt kibányászott szén mennyiségének felel meg. Az új, 34,6 km hosszú alagút a világ harmadik leghosszabb alagútja lesz.
| A Lötschberg-alagút az európai közlekedés egyik ütőerévé válik: a vonatok akár 230 kilométer/órás sebességgel száguldhatnak
12 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
14:29
Page 13
FOTÓ: ITA-AITES
29.7.2005
FOTÓ: ITA-AITES
12_13 erdekesseg
| Az alagút alacsony tengerszint feletti magasságban húzódik, ezért nehezebb vasúti kocsik is közlekedhetnek benne.
Gotthard-alagút építésébe. Ez az építmény a ter-
vek szerint 2014-re készül el, és 57 kilométeres hosszával a világ leghosszabb alagútja lesz. 3 kilométerrel hosszabb a jelenlegi rekordtartó japán Seikan tenger alatti vasúti alagútnál, amely a Honsu és a Hokkaido szigetét köti össze. |
ILLUSZTRÁCIÓ: GOTTHARD-STRASSENTUNNEL.CH
Közelebb a tengerhez Az alagút viszonylag alacsony tengerszint feletti magasságban épült, ami az alpokbeli vas-
FOTÓ: CHEMIA SERVIS ÉS ITA-AITES
| A modern alagutak építésekor az eddigieknél lényegesen több vészkijáratot kell létesíteni!
| A betongyűrű-rendszer lehetővé teszi a hegy talajának és kőzetének biztonságos eltávolítását úti, föld alatti építmények esetében nem megszokott. Az Alpokon keresztülvezetŒ alagutak a hegy lába fölött találhatók, de a Lötschbergalagút kivétel, mert mindkét vége a hegység alapjánál helyezkedik el. Északi bejárata 780 m-es, a déli pedig 660 m-es tengerszint feletti magasságban van. A vonatoknak így nem kell meredek lejtŒkön felküzdeniük magukat, azaz nagyobb súlyú rakományt is szállíthatnak: a jelenlegi kétezer tonna súly helyett akár négyezer tonnát is elvihetnek.
Biztonság mindenekelőtt
| A hegy belsejében nehézgépekkel törnek utat
A korábbi években az alagutakban történt szerencsétlenségek miatt a svájciak szinte már kínosan ügyelnek minden biztonsági tényezŒre, ezért a vonatok a Lötschberg-alagútban olyan két elválasztott, egyvágányos „tubusban” haladnak, amelyeket 30 méterenként vészfolyosók kötnek össze. A tubusok egymástól való távolsága 40–60 méter, attól függŒen, hogy milyen minŒségı a hegy az adott helyen. ■ ROZGONYI ILONA HIRDETÉS
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 13
14_17 emberi test
29.7.2005
14:48
Page 14
Sok bátor ember összeszorított fogakkal, és könnyekkel a szemében végtelen küzdelmet folytat a súlyos fájdalommal szemben. A szakértők becslései alapján az embereknek
| A fájdalom még a legellenállóbbakat is megtörheti
Ismerjük már
a fájdalom elleni fegyvert? legalább 10%-át sújtja krónikus (hosszan tartó) betegség, amely fájdalommal jár. Az utóbbi időben azonban a kezelés új módszerei jelentek meg.
A
statisztikák szerint az esetek több mint a felénél krónikus fájdalom alakul ki a háton, a deréktájon, egynegyedében pedig az ízületekben. A krónikus fájdalomnak számos más oka is lehet, például az esetek egytizede onkológiai megbetegedések miatt jelentkezik. Ezért nem csoda, hogy ilyen mennyiségı eseteknél az állandó fájdalom önálló betegséggé, szindrómává vált, amelyre a szakemberek világszerte hatékony ellenszereket keresnek.
A fájdalomtól nem csak a test szenved A fájdalom, amely valamely kóros, a szervezetet károsító folyamat tüneteként jelentkezik, fontos jel, amely figyelmeztet a lehetséges betegségre vagy a szervezet károsodására. Néhány fájdalmas, elsŒsorban krónikus jellegı állapot során azonban pozitív jelentŒsége megszınik,
14 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
és a fiziológiás fájdalom patológiássá változik, szis körül is – ez az egyes neuronok közötti kapcsolat, vagyis ott, ahol az egyik idegsejt véget amely viszont már árt a betegnek. A hosszan tartó nem megfelelŒen kezelt fáj- ér és kezdŒdik a másik. Itt következik be a jelek dalomtól szenvedŒ emberek élete sokszor szin- átvitele. te teljesen szétesik. Az ilyen fájdalommal szorosan együtt jár a depresszió, a szorongás, a A betegek többségét fokozott ingerlékenység és gyakran a szexuális helytelenül kezelik! problémák is. A testi szenvedés mellett tehát a 2005-ös adatok alapján a gyógyszerek és a kekrónikus fájdalom lelki, szellemi és szociális zelési eljárás helyes kiválasztása során a króniproblémákat is eredkus fájdalom megfeményez. A sérült szelelŒ ellenŒrzés alatt Az acetilmély sokszor elveszítartható az esetek minti nemcsak a munkategy 95%-ában. Akkor szalicilsav és helyét, hanem hobbimégis mi a probléma? a paracetamol jait, barátait és sajnos Úgy becsülik, hogy hatékonyan veszi nagyon gyakran a csaa krónikus fájdalmakfel a harcot a ládját is. A krónikus ban szenvedŒ betegek fájdalom ellen fájdalmak, a fájdaakár 70%-át nem lomból kiinduló államegfelelŒ módon kepotok és a megnövezelik. Ez hogyan lekedett érzékenység a fájdalmas ingerekre hetséges? A valódi ok, hogy a beteg emberek (hiperalgézia) így azt is okozhatják, hogy a sé- nem ismerik a kezelés lehetŒségeit, beletörŒdnek rült rokkanttá válik. állapotukba, valamint gondot jelent az orvos és Az ilyen, krónikus fájdalommal járó állapo- a beteg közötti kommunikáció hiánya is. tok kezelése még napjainkban is bonyolult teKülönösen fontos a beteg családjának és barápiás kérdést jelent. A fájdalmas állapotok ke- rátainak megértése és együttmıködése. Az zelésének problémája abból is adódik, hogy még ilyen krónikus fájdalom kezelésének alappillémindig nem teljesen világosak azok a sejt- és fi- re azonban a fájdalmat megszüntetŒ vagy enyziológiai mechanizmusok, amelyek e patológi- hítŒ gyógyszerek adása. ás állapotok alapját jelentik. Régóta ismertek ugyanis a különbözŒ hatékonyságú, erŒsségı úgynevezett analgetikus szerek – a nem-opioidok és opioidok. A figyelem a neuronokra irányul A látszólag bonyolult nem-opioid analgetiAz utóbbi évek kutatási eredményei azt mutatják, hogy a patológiás fájdalmas állapotok ki- kum elnevezés alatt viszonylag biztonságos alakulásában jelentŒs szerepet játszanak a köz- gyógyszerek rejlenek, amelyek közül sokat ismeponti mechanizmusok is. Ez elsŒsorban a rünk házipatikánkból is: ilyen a régóta ismert és gerincvelŒi neuronokra, vagyis az idegsejtekre használt aszpirin. A benne rejlŒ hatóanyag az vonatkozik, amelyek képesek ingereket fogad- acetil-szalicilsav. Nagyon jól hat számos fájdani és vezetni elektrokémiai impulzusok formá- lomtípusra, néhány esetben azonban ingerelhejában. Számos rejtély áll fenn továbbá a szinap- ti és károsíthatja a gyomor nyálkahártyáját. Fenn-
FOTÓ: FREEIMAGES.CO.UK/ GALLERIES/MEDICAL
EMBERI TEST
14:48
Page 15
FOTÓ: B. UJHELYI AND K. GARSHA, BECKMAN INSTITUTE FOR ADVANCED SCIENCE AND TECHNOLOGY, UIUC
álló gyomor- és a nyombélfekély esetén tehát nem alkalmas fájdalomcsillapításra. Amennyiben a szedés során emésztési problémák merülnek fel, arról azonnal ajánlatos tájékoztatni orvosát. Egy másik hatékony nem-opioid fájdalomcsillapító a paracetamol, amelyet szintén számos gyógyszer tartalmaz. Ez azonban nem alkalmazható a májbetegségekben szenvedŒ betegeken! A nem-opioid analgetikumok csoportjába más gyógyszer is tartozik, amelyek ibuprofent, naproxent, indometacint, diflunisalt stb. úgynevezett nem-sztreoid típusú fájdalomcsillapítókat tartalmaznak. Az említett analgetikumok együtt adása általában nem ajánlott!
FOTÓ: THEMILLION.COMPANY
29.7.2005
dulnak. Endorfinoknak nevezik Œket és a szervezetben stressz vagy idegi terhelés során termelŒdnek. Szervezetünkre az opioidok az opioid receptorokon keresztül hatnak, amelyek a testünk érzékelŒi – az érzékelŒszervet alkotó, a környezetváltozásokra reagáló idegsejt vagy sejtcsoport. Az opioidokat akkor kell rendelnünk krónikusan fennálló fájdalmak esetén, ha egyéb terápiás eljárások csŒdöt mondanak és ahol bizonyítható a hatékonyságuk. Anyugat-európai országokkal és az USA-val való összehasonlításban régiónk a bevált, közismert opioidok felhasználásában nagyon lemaradt. Miért? A fŒ akadályt többnyire a függŒség
| Stressz és sporttevékenység során szervezetünk endorfinoknak nevezett saját opioid vegyületeket termel
ILLUSZTRÁCIÓ: CRYSTMOL
| A fájdalom régóta az ember védőmechanizmusa, amelyet az idegsejtek közvetítenek
| Az egyik legerősebb fájdalomcsillapító hatású opioid szer a morfin Ne féljünk az opioidok alkalmazásától!
kialakulásától való alaptalan félelmek jelentik. Ezt az orvos Félelem nélkül együtt használhatjuk Œket a má- szakértŒk megcáfolják, éppen úgy, mint a melsik alapcsoport, az opioidok képviselŒivel. Így lékhatásoktól való félelmet is. Az az igazság, nevezik az erŒs, vagy központi idegrendszeri hogy néha átmenetileg néhány kellemetlen tünet hatású analgetikumokat, amelyeket korábban is jelentkezik, mint például a székrekedés, roszopiátoknak neveztek. Az enyhébbek kodeint, szullét vagy álmosság, de az opioidok néhány tramadolt, tilidint stb. tartalmaznak. ErŒs hatá- más analgetikummal ellentétben nem károsítsú opioid viszont a morfin, amelyet általában ják az emésztŒtraktust, sem a vérképzést, nem befolyásolják a véralvacsak a betegségek elŒdási folyamatot és rehaladott, vagy végMár az ókori nem toxikusak sem a sŒ stádiumában lehet egyiptomiak májra, sem a vesékre, adagolni. sem pedig a szívre. Ezeket az anyagois ismerték Az úgynevezett kat az emberiség 4000 a mákból opiofóbia harmadik éve használja fájdanyert alkaloid oka a félelem, hogy az lomcsillapításra. Erehatását opioidok felírása a bedetileg a mákból vontegség végsŒ stádiuták ki ezeket az alkaloidokat. A legismertebb opioidot, a morfint az mát jelenti, valamiféle „meghívó a halálba”. Ez érvényes lehet néhány onkológiai megópiumból izolálta Friedrich W. Sertürner német gyógyszerész 1806-ban. A morfin mellett el- betegedésre, az esetek döntŒ többségére azonban sŒsorban a kodein vált ismertté. KésŒbb a világ nem igaz. különbözŒ országaiban hatékony szintetikus morfinkészítmények is születtek. Felcsillant a biológiai remény Azt azonban csak kevesek tudják, hogy a ter- A krónikus fájdalom gyakran reumás gyulladámészetes opioidok az emberi testben is elŒfor- sos megbetegedésekkel jár együtt. Az egyik leg-
rettegettebb a Bechterew-kór, amely fŒként fiatalabb férfiakat sújt. E kór során a gyulladás a gerincízületeket és a környezŒ lágyszöveteket károsítja, amely a gerinc fokozatos merevedéséhez vezet. A reumás fájdalommal szembeni küzdelem legújabb esélye a biológiai kezelés (úgynevezett szisztémás enzimterápia), amely a beteget nemcsak a fájdalomtól szabadítja meg, hanem a gerinc elcsontosodásához vezetŒ változásokat is megakadályozza. Reumás betegségeknél egészen mostanáig az orvosok csak a betegség tüneteit enyhíthették, vagy lassíthatták azok lefolyását. Az új gyógyszerek a biológiai gyógyszerek csoportjából képesek a betegséget megállítani, mert már a sejt szintjén befolyásolják magának a gyulladásnak az alapját. Blokkolják a gyulladás kialakulását és részlegesen vagy teljesen megszabadítják a beteget a fájdalomtól.
Veszélyes molekula A gyógyszereket azon ismeretek alapján készítették, mely szerint az indítómechanizmusban alapvetŒ szerepet játszik a néhány gyulladásos és gyulladás elleni citokin (proteinmediátorok csoportja) és a mediátorok (kis molekulák, amelyek elsŒsorban szabályozó feladatokat látnak el) közötti egyensúly hiánya. Areumás megbetegedések kialakulásának fŒ felelŒse a TNF-alfa (tumor-nekrózis-faktor-alfa) molekula. Általában a sejtmembránhoz kötŒdik és számos sejtpopuláció, elsŒsorban a fehérvérsejtek és az epithel (szövetek és szervek felszíne) sejtek termelik. Amennyiben a célreceptorhoz kötŒdik, e szövetben megnŒhet a gyulladásos aktivitás. A receptorok egy része sejtkívüli folyadékban oldódó formában szabadul fel, amely „versenyez” a TNF-alfa kapcsolatról a sejtmembránra kötŒdŒ receptorokkal, és ezzel szabályozza a hatást. Megnövekedett koncentrációban a TNFalfát éppen a sérült ízületek membránjaiban és az ízületi folyadékban találjuk meg. A biológiai gyógyszerek célja e molekula hatásainak blokkolása. A biológiai kezelést újabban hagyták jóvá a gyógyszerhatóságok egyes betegségek, mint a reumatoid arthritis, a gyulladásos bélbetegség egyik formája, a Crohn-betegség kezelésére is. Mindezek ellenére még mindig nincs nyert ügyünk. A krónikus fájdalom e modern terápiás eszközök felhasználásával sem tınik el varázsütésre, viszont ezek biztató jelek a jövŒre nézve. ■ KOUKAL MIHÁLY
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 15
▼
14_17 emberi test
9
Általában az ízületekből és azok tokjaiból, inakból, a nyakból, az izomzatból, az erek falából stb. indul ki.
NOCICEPTIÍV FÁJDALOM
A FÁJDALOM TÍPUSAI
2
2
8
2
2
9
4
3 5
10
10
10
3
8
2
1
2
valy
9
alkalmazás folyamán, mind pedig a tesztanyag eltávolítása után. Nőkben a fájdalom intenzitása és a kellemetlenség
Megmérték a fájdalom, a kellemetlenségérzés és a szorongás mértékét – mégpedig mind az
nőnél és férfinál helyi kezelésként az arcukon és a sarkukon kapszaicint alkalmaztak.
letet végeztek: tíz
2
2
alacsonyabb intenzitású tartós fájdalom na-
lomra érzékenyebbek, mint a férfiak, az
Mi következik ebből? Noha a nők a fájda-
mértéke jelentősebbnek bizonyult, mint a férfiakban. A férfiak azonban nagyobb szorongást mutattak az előre sejthető fájdalommal kapcsolatosan. A férfi önkénteseken ezenkívül kapcsolatot állapítottak meg a szorongás és a fájdalom kellemetlenségének mértéke között.
A gyengébb nem az „erősebbel” való összehasonlításban több fájdalmat él át testi állapotával kapcsolatosan – például az izomfájdalmaknál vagy a fejfájásnál. Mindazonáltal a további kutatásokból kiderül, hogy a műtét előtti fájdalmak jelentősebb mértékű a férfiaknál és az ilyen fájdalmak operáció utáni lebecsülésének tendenciája leginkább az előzetes szorongás magasabb szintjével függ össze. |
gyobb szorongást vált ki a férfiakból.
14:48
A bőrben és a mélyebben fekvő szövetekben elhelyezkedő receptorok csoportja a gerincvelői és agyi idegköz-
Az idegrostok a gerincvelőbe érnek és innen négy felszállópályán a felsőbbrendű idegközpontok irányába folytatják útjukat. E központokban elemzik a receptorokból származó benyomásokat, s hozzáadódnak az érzelmi elemek. Így születik meg az adott fájdalmas és fájdalom elleni ingerekre adott reakció. |
pontokkal hosszú idegrostok útján állnak kapcsolatban. Ezek, az úgynevezett neuronális rostok egy része érzékelő információt visz a központok irányába, más része mozgató típusú utasításokat hoz a magasabban szervezett központokból.
montreali McGill Egyetem kutatói ta-
Aérdekes kísér-
29.7.2005
A receptorokat bizonyos vegyületek aktiválják, amelyek a fájdalom kialakulását okozzák. Idetartoznak például a gyulladások során felszabaduló anyagok. Máskor a fájdalmat a hideg, a meleg, az elektromos áram vagy a mechanikus ingerlés váltja ki.
fájdalom leggyakrabban specifikus érzékelőreceptorok közvetlen ingerlésével alakul ki. Ilyenek vannak a bőrünkben, a belső szerveink nyálmirigyein, a gerincvelőben és az agyunkban is. A központi idegrendszerben lényegesen kevesebb fájdalomérző receptor található.
A
Miért érzünk fájdalmat? A FEJFÁJÁS NEMEK SZERINT ELTÉRŐ
14_17 emberi test Page 16
EMBERI TEST
2
16 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
fájdalom gyakran különböző okokra
● Az onkológiai betegeknél a
a bél nyálkahártyájának gyulladását néha mind a kemoterápiás, mind pedig a sugárkezelés is okozhatja, amely károsíthatja az idegeket; ezzel krónikus fájdalmukat idézi elő.
kező fájdalom. A nyakra, a hátra, a deréktájra jellemző (a korral vagy a gerincműtét utáni állapottal függ össze), artrózis az ízületekre vonatko-
gás, az egészségtelen táplálkozás,
● A krónikus, nem daganatos fájdalommal kapcsolatos állapotok gyakran az életmóddal állnak összefüggésben – negatívan hat a kevesebb moz-
● A krónikus, nem daganatos fájdalom – a leggyakrabban jelent-
műtéti beavatkozás. A száj- vagy
lógiai kezelés is okozhatja – például a
● A fájdalmas állapotokat már az onko-
● Daganatos fájdalom – számos fájdalmas állapot összefoglaló elnevezéseként használják, amelyek a különböző daganatos megbetegedésekben szenvedő betegeknél jelentkeznek.
A
zik. Továbbá idetartoznak az idegkárosodással (diabetes mellitus – cukorbetegség, övsömör vagy borreliózis), izomés kötőszöveti fájdalommal kapcsolatos bántalmak, valamint a műtét utáni fájdalmas állapotok.
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 17
TÖBBET MEGTUDHAT A fájdalomcsillapítás enciklopédiája (Reader’s Digest, 2002) Fájdalom nélkül (Magyar Könyvklub, 2000) A fájdalom és csillapítása (Medicina, 1996)
az elhízás, valamint a túlsúly is. A krónikus állapotba való átmenetet megakadályozza az összes akut fájdalom kezeléséhez viszonyuló felelősségteljes hozzáállás.| KOUKAL MIHÁLY
(A krónikus fájdalmas állapotok sorrendjét szakemberek segítségével állítottuk össze. Az első háromnál az összes fájdalom százalékos arányát is ismertetjük.)
kísérő fájdalom
10. Nyelési, légzési problémákat
9. Sérült idegek fájdalma
mas állapotai
8. Izomzat és kötőszövet fájdal-
7. Bonyolult, hosszan tartó műtétek utáni tartós sebfájdalmak
fájdalom – így nevezzük az erősen fájdalmas állapot intenzitásának átmeneti erősödését az amúgy jól kezelt betegnél, amely bizonyos mozdulatoknál, például nyelésnél, köhögésnél lép fel.
9
2
vezethető vissza. Gyakran maga a daganat okozza, amikor a szervekbe betör vagy a csontokban nő, esetleg más szerveket vagy idegeket nyom.
● Áttörő
8
2
fájdalmas állapotok
6. Különböző sérülések utáni
5. Hasi fájdalom
4. Fejfájások (migrén, ciszták)
járó fájdalmak – 10%
3. Daganatos megbetegedésekkel
2. Ízületi fájdalom – 25%
szakemberek krónikus (hosszan tartó) fájdalomnak azt tartják, amely három hónapnál tovább tart. Különböző formái vannak.
A FÁJDALOM SZÁMOS FORMÁBAN ÉRKEZIK
A különösen érzékeny személyeknél fordul elő és általában lelki háttere van.
PSZICHOGÉN FÁJDALOM
9
2
8
8
1. Krónikus hátfájdalmak – 50%
A HOSSZAN TARTÓ „SZENVEDÉSEK” LISTÁJA
14:49
A „főkolompos” (felelős) általában az agy vagy a gerincvelő daganatos elváltozása, esetleg a központi idegrendszer más típusú károsodása.
8
2
29.7.2005
KÖZPONTI NEUROGÉN FÁJDALOM
Az idegeket borító hüvelyek, idegi kimenetek (néha mindkettő egyszerre) károsodásának következtében alakul ki, idetartozik az idegek összenyomódása által okozott fájdalmas állapot.
PERIFÉRIKUS NEUROGÉN FÁJDALOM (NEUROPÁTIA)
2
14_17 emberi test Page 17
ILLUSZTRÁCIÓ: ISIFA/SPL
18_19 audiovideo
12.8.2005
9:27
Page 18
AUDIO-VIDEO
N
| A Blu-ray nagy kapacitású hordozó megkönnyíti a filmek tárolását
tumot fogadja el szabványnak a szakma. A Sony Blu-ray rendszerét támogatja a Philips, a Dell, a Hewlett-Packard, a Panasonic, a Samsung, valamint a Disney és a Sony Pictures filmstúdió. A japán Toshiba és Sanyo konszernek vezette, a HD DVD-t preferáló másik csoportot pedig olyan filmstúdiók támogatják, mint a Warner Bros, a Paramount vagy a Universal. Ez utóbbi technológia ugyan kisebb tárolókapacitással rendelkezik, de hívei szerint olcsóbb, és hamarabb sor kerülhet széles körı felhasználására. Jelen-
HOGYAN OSZTOTTÁK FEL A FILMPRODUCEREK A VILÁGOT
A
mikor az üzletekben megjelentek az első DVD-lemezek, a gyártók szinte azonnal szembesültek azzal a problémával, hogyan védjék az új terméket az illegális másolóktól.
Kialakítottak egy speciális kódolást, tehát mindenkinek, aki az ilyen lemeFOTÓ: SONY ÉS U FOTO 21
emrég mutatta be a japán Sony cég a Blu-raynek keresztelt új, nagy kapacitású adathordozó projektjét. Nevét a kék lézersugárról kapta, aminek rövidebb a hullámhossza és szıkebb a frekvenciatartománya, mint az eddig általánosan használt vörös fénynek. Ezáltal megnŒtt a disk kapacitása, a gyártó adatai szerint 25 GB, kétréteges változatban pedig 50 GB. Nem árt megemlíteni, hogy egy mai hagyományos CD-re 700 MB, míg egy DVD-re 4,7 GB adat fér.
| A Sony Blu-ray lemeze 25 vagy akár 50 GB adatot is tartalmazhat A Blu-ray technológia kék lézersugara tehát az eddigi információk sokszorosát képes leolvasni a diskrŒl. Ezeket az adatokat a hordozón kisebb egységekbe tömörítik, mint a hagyományos lemezeken. A Sony szerint rövid idŒn belül mıszakilag is megoldható lesz, hogy egy ilyen lemez kapacitását feltornázzák a már szinte hihetetlen 200 GB-ra. A Blu-ray hordozón az alapréteg felszínén tárolt adatokat egy másik, védelmi funkciót betöltŒ vékony réteg borítja.
leg ugyanis a HD DVD lejátszó ára körülbelül a fele a Blue-ray modellének. A Sony és a Toshiba már hosszú ideje vetélkedik egymással a DVD-olvasók piacának vezetŒ pozíciójáért. Ez a piac töretlenül növekvŒ tendenciát mutat, és semmi jel nem utal arra, hogy a következŒ pár évben visszaesés következne be, ezért tökéletesen érthetŒ, hogy óriási elŒnyt jelentene, ha sikerülne standardként elfogadtatni valamelyikük új formátumát. EgyelŒre reálisan fennáll a veszély, hogy megisA konkurencia Az Iomega cég métlŒdik a videokase alszik rájött, milyen zetták esete, amikor a Ám a konkurenciaharc VHS és Beta változaezen a téren is kímémódon lehet a letlen. Egy másik jahagyományos DVD tok egyaránt forgalomban voltak, és vépán világcég, a Toshikapacitását 800 gül a VHS gyŒzött. ba ugyanis már kifejGB-ra növelni Idén tavasszal ezért a lesztette saját, szintén két cég tárgyalásokat kék fényt használó rendszerét. AHD (HD = nagy felbontású) DVD- kezdett annak érdekében, hogy egyesítsék az új nek nevezett terméknél két alapréteg közé he- generációs optikai diskek konkurens formátulyezték a memóriaréteget. A Toshiba legújabb mait. Ha sikerülne is a Sonynak és a Toshibátromfja tehát egy háromréteges, 45 GB kapaci- nak megállapodnia, egy ideig még mindkét tású disk. Erre akár 12 órányi kitınŒ felbontású gyártó terméke forgalomban lesz. AToshiba vefilm fér rá. Komoly gond viszont, hogy a két zetŒi szerint azonban ez az állapot nem tart majd túl soká, a piac ugyanis saját maga megoldja a cég rendszere nem kompatibilis egymással. helyzetet. Agyártók egy része viszont nem akar várni a bizonytalan kimenetelı tárgyalások végHarc a formátumért A DVD-gyártók között már néhány éve ke- eredményére, a Thomson például már bejelenmény háború folyik azért, hogy melyik formá- tette, hogy termékei inkább mindkét formátu-
18 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
zek olvasására szolgáló eszközt akart gyártani, licencet kellett szereznie.
A filmipar ezután egy újabb védelmi mechanizmust talált ki, előállt a DVDrégiók rendszerével. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az USA-ban vásárolt DVDlemezt Európában vagy Afrikában nem lehet leolvasni. (Magyarország – az egész nyugatés közép-európai térséghez hasonlóan – a 2. számú régióhoz tartozik.)
De még a DVD-régiók kijelölése és szétválasztása sem áthághatatlan akadály. Egyes készülékek rendelkeznek azzal a beállítási lehetőséggel, hogy több régióra előállított DVD-lemezt is lejátszhatnak. Ezenkívül olyan DVD-mechanikák is léteznek, amelyeknek nem számít, hogy milyen DVD-t olvasnak. Manapság az internetről is letölthetők a problémával megbirkózó programok ingyenes változatai. De további programok is léteznek, melyek segítségével az USA-ból importált DVD egy európai lakásban is lejátszható.
Az egyes DVD-régiók áttekintése 0. régió – bárhol lejátszható 1. régió – USA, Kanada 2. régió – Európa, Grönland, Japán, KözelKelet, Egyiptom, Dél-Afrikai Köztársaság
3. régió – Kelet- és Délkelet-Ázsia, Hongkonggal együtt
4. régió – Ausztrália ás Óceánia, LatinAmerika
5. régió – FÁK-országok, India, Pakisztán, Afrika többi része, Mongólia
6. régió – Kína 7. régió – nem használt, fenntartott 8. régió – a hajók és repülők fedélzete |
FOTÓ: GAMEDEV.NET
Amikor tíz évvel ezelőtt megjelent a piacon az első DVD, az új hordozó forradalmi újdonságként hatott. A fejlődés azonban hétmérföldes léptekkel halad előre, és a gyártók egyre újabb és modernebb adathordozó technológiákkal lépnek színre.
FOTÓ: TOSHIBA
DVD: kongatják a lélekharangot?
12.8.2005
9:27
Page 19
FOTÓ: CDRINFO.COM
FOTÓ: PHILIPS
18_19 audiovideo
| A mai DVD-olvasók által használt vörös lézersugarat össze se lehet hasonlítani az új kék sugár „képességeivel”
Tíz éve a DVD maga volt a csoda, ma már érkeznek az új technológiák, például az EVD
japán cégek minél gyorsabban megegyezni egymással, hiszen feltételezhetŒ, hogy a kínai termékek nagyon lenyomnák a hordozók árát.
A DVD nem adja fel A DVD még csak meg se hódíthatta igazán a világpiacot, s már hamarosan eltınhet a sülylyesztŒben. De még küzd a piaci lehetŒségekért! Az Iomega nevı társaság – akikkel kapcsolatban a legtöbb számítógép-használónak a ZIP és JAZ cserélhetŒ adathordozó lemezek jutnak az eszébe – idén májusban bejelentette, hogy egy általuk feltalált adatfelviteli módszerrel a hagyo-
mányos DVD teljes kapacitása elérheti a 800 GB-ot. SŒt találmányukat már szabadalmaztatták is. Ez persze kihívás a Toshiba és a Sony számára. Az Iomega jelenleg partnereket keres az új technológiát támogató készülékek gyártásához. A fejlŒdés mindenesetre ezen a területen egyre gyorsabb, és a világ különbözŒ részein a laboratóriumokban teljes erŒvel dolgoznak rajta. Nem zárható ki tehát az sem, hogy rövid idŒn belül egy újabb gyártó újabb, mindeddig ismeretlen technológiával áll elŒ. Készen állunk a meglepetések fogadására! ■ KOUKAL MIHÁLY FOTÓ: TOSHIBA
mot támogatni fogják. Akérdéshez a maga módján a holland Philips-konszern is hozzászólt. Az elektronikus fogyasztási cikkek idei Las Vegas-i vásárán bemutatták három lézerrel mıködŒ új számítógépes mechanikájukat, amely egya-
A DVD AZ ELSŐ KEREK ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPLI ránt képes rá, hogy a CD- és DVD-lemezeket három különbözŒ formátumban olvassa, beleértve a Blu-ray technológiát is.
Kínai válasz Az Advanced Optical Storage Research Alliance társaság a változatosság kedvéért az FVD formátumot fejlesztette ki. A termék hı maradt a vörös lézerhez és fŒleg Kínában vált igen népszerıvé. Ennek az is oka lehet, hogy az adatok kódolásának és dekódolásának módszere eltér a hagyományos DVD-tŒl. Kína pedig elŒkelŒ helyet foglal el a kalóz CD- és DVD-lemezek gyártóinak sorában, ezért ez a formátum ideális számára. Az egyrétegı FVD-lemezek kapacitása 6 GB körüli, a kétrétegıeké pedig 11 GB lesz, és az áruk 150 amerikai dollár körül mozog majd. KövetkezŒ generációjuk kapacitása pedig már eléri a 16 GB-ot is. Érdekes, hogy noha a politika porondján Kína és Tajvan viszonya igencsak feszült, az elektronika és az új technológiák terén a két állam feltınŒen elŒzékeny egymással. Tizenkilenc tajvani cég kínai szakemberekkel együttmıködve fejlesztik az EVD nevı újabb technológiát. A termékrŒl egyelŒre csak nagyon homályos hírek keringenek, a hozzáférhetŒ információk szerint a lemezek valószínıleg hagyományos vörös lézerrel mıködnek majd, kapacitásuk pedig 1 GB-tal lesz nagyobb, mint a DVD-ké. Lehet, hogy éppen a kínai nyomás hatására akarnak a
em volt még N olyan rég, amikor a videomagnó luxusszimbólumnak számított. Mára azonban meghúzták felette a lélekharangot, mivel a felhasználó elsősorban minőséget akar, amit a VHS helyett sokkal inkább a DVD-lemez nyújt számára. A DVD „Születési idő” rovatában az 1995-ös év szerepel.
Az első olyan berendezés, amelyen le lehetett lejátszani, 1996-ban jelent meg az üzletekben – nem nehéz kitalálni, hogy Japánban. A következő évben már Európa is megismerkedett az új hordozóval. A DVD viharos fejlődéséhez legjelentősebben a filmstúdiók járultak hozzá, amelyeknek megfelelő kapacitású lemezre volt szükségük.
Még ugyanabban az évben, amikor a DVD elkezdi meghódítani Európát, az üzletek polcain megjelennek a DVD-
R jelölésű első egyszer írható lemezek is. Ezzel egyidejűleg a Panasonic, a Toshiba és a Hitachi piacra dobja saját verzióját, a DVD-RAM-ot. Ennek a disknek mindkét oldalára 9,4 GB adat fér, a törlés és újraírás lehetősége pedig szinte korlátlan. Ezeknek a kétségtelen előnyöknek a dacára a DVD-
RAM nem terjedt el tömegesen.
A lakosság körében ekkor még népszerűbb volt a videokazetta, melynek fő előnye a jóval kedvezőbb árban rejlett. Ma már az árszint kiegyenlítődött, így hát csak a DVD-k utolsó hendikepjének – vagyis annak, hogy nem lehetett átmásolni őket – felszámolása maradt hátra. Erre szolgálnak a DVD-lejátszók. S a videóval ellentétben a felvételek nem sínylik meg a gyakori másolást, minőségiek maradnak. Tízéves harc után a szalagok bedobhatják a törülközőt, a diskek pedig
ünnepelhetik győzelmüket. Kérdés, mennyi időre, és hogy ki lesz ellenfelük a 21. században. |
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 19
20_22 vilagur
5.8.2005
9:53
Page 20
VILÁGŰR
India a Holdra
készül
● Rajt ● Hordozórakéta ● Repülési idő a Holdig ● A küldetés hossza ● A Hold körüli pálya magassága ● Űrszonda tömege
2007 PSLV 5 nap 2 év 100 km 1050 kg üzemanyaggal 440 kg önsúly 55 kg 100 millió dollár
A Hold körüli pályára állás
Kezdeti pálya a Hold körül
Föld körüli átmeneti pálya
Rajt
Geostacionárius átmenei pálya
Az indiai űrrepülések története 1962ben kezdődött. A rakétákon elhelyezett – indiai tudósok által készített – műszerek csak kis időt töltöttek a világűrben. Már 1969-ben megalakult az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO), amely az európai ESA, illetve az amerikai NASA indiai megfelelője.
20 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
Az Indiai Nemzeti Műholdrendszer, vagyis az INSAT, egy többfunkciós műholdegyüttes, amelyet India a 80-as évek elejétől működtet. Ennek a sorozatnak első példánya az Apple (Alma) műhold volt, melyet 1981-ben az európai Ariane-1 rakéta vitt fel. Ez a 350 kg-os kísérleti telekommunikációs műhold 27 hónapon keresztül
A CSANDRAJÁN HOLDSZONDA
● Kísérleti műszerek ● A küldetés értéke
Első látogatás az űrben
A Holdhoz vezető pályakorrekció
FOTÓ: DLR.DE
| A 92 kg-os német BIRD műholdat a PSLV C3 rakéta helyezte pályájára. Új technológiák tesztelésére használják.
A műholdak fejlődése
Fö ld– Ho ld pá lya
A
z űrrepüléseket illetően a kissé elfeledett India nem számít újoncnak. Rendszeresen küldi fel távközlési és kutató műholdjait, és saját megbízható rakétái is vannak. Nincs mit csodálkoznunk azon, hogy több európai és amerikai kutató érdeklődik a készülőben lévő új űrszonda, a Csandraján iránt. Ez is az indiai űrprogram jelentőségét igazolja. 2001-ben India csatlakozott azon országok közé, amelyek saját erőből képesek a Föld körüli geostacionárius pályára állítani műholdat (36 000 km magasságban). Nincs itt szó véletlen sikerről, ez átgondolt program eredménye.
ILLUSZTRÁCIÓ: PROTONRIVER
Ennek az évtizednek a végére egész flottányi kozmikus űrszonda készül legközelebbi égi kísérőnkre. India azon államok közé tartozik, amelyek a Holdra saját műholdjukat szándékoznak felküldeni.
gével. A kozmikus technológiák tesztelésére szolgált, de a Föld atmoszféráját is felmérte. Kezdetben az indiai űrprogram kizárólag a Szovjetunióra hagyatkozott. Ennek az együttműködésnek volt kiteljesedése 1984-ben az a szovjet–indiai közös űrrepülés, melyben részt vett az első indiai űrhajós, Rakesh Sharma is. A háromfős legénység a Szaljut 7 űrhajón összesen nyolc napot töltött.
A Hold rajt idejében
Az űrprogram kezdetektől fogva a saját működött Föld körüli pályáján. Legintervezésű rakéták és műholdak felbo- kább távközlési technológiák tesztelécsátására irányult, főként távköz- sére használták, melyek keretében a lési és a Föld távérzékeléssel va- televízió- és rádiójelek sugárzása is szeló vizsgálata céljából. repelt. Az INSAT-1 további négy műKorábban holdját az elkövetez a többi kező években euűrnagyhatarópai és amerikai Az első lom együtthordozórakéták és eddig működésésegítségével küldegyetlen vel történt, ték fel a világűrindiai űrhajós de India fobe. Később az kozatosan önállóINSAT-2 és 3 köRakesh sodott. Ma már űrvetkezett, melyek Sharma kutatási programfeladata hasonló ját egyedül valósítvolt elődjükéhez. ja meg. A háromtonnás INSAT-3A 2003-ban rajAz első indiai űrszonda, az Aryabhata tolt. szovjet kutatók segítségével készült. Ez a műhold telekommunikációs Tömege egy nagyobb motorkerékpáré- feladatán kívül meteorológiai megfinak felel meg (360 kg). 1975 áprilisá- gyeléseket is végez. Ez idáig 16 INSATban startolt egy szovjet rakéta segítsé- műholdat küldtek a világűrbe.
INDIAI START AZ ŰRBE Eddig 20 rakétát indítottak,
●
na Chawla űrhajósnő tiszteletére átkeresztelték. Az űrhajós a Columbia űrrepülőgép balesetében hunyt el 2003-ban. A műholdat róla nevezték el Kalpanasatnak.
amelyek fedélzetén 26 műhold volt. Ebből
14 rajt sikeres, egy részben sikeres és 5 sikertelen volt.
●
A legutóbbi (eddig a huszadik) rajt 2005. május 5én sikeres volt. A PSLV-C6 rakéta szállította fel a Cartosat 1-et, amely távérzékelési és távközlési feladatokat végzett. |
● A METSAT műholdat 1992. szeptember 12-én sikeresen lőtték fel. Később a műholdat az Indiában született Kalpa-
FOTÓ: ISRO
Nem mindig sikerül! A legtöbb INSAT-műholdat Ariane rakéták szállították. India azonban fokozatosan kifejlesztette saját hordozórakétáit. Az első ilyen, az SLV-3, 1979-ben szállt fel. Rakományát azonban sajnos nem tudta Föld körüli pályára állítani. Csak a második küldetés járt sikerrel,
természeti katasztrófák következményeinek felmérése csak néhány a kitűzött célok közül. Ezért fejlesztették ki az ISR-t, vagyis az Indiai Távérzékelő Műholdrendszert, amelyet 1988-ban a szovjet Vosztok vitt fel a világűrbe. Ez volt egyébként az első szovjet kereskedelmi űrszállítmány. A következő mű-
| Az INSAT egy műholdja laboratóriumban vár a fellövésre
| A folyékony üzemanyaggal hajtott rakétamotor átszállítása
egy évvel az első próbálkozás után. Ennek a négylépcsős rakétának a tömege 17,8 tonna volt és 40 kg-os rakományát 500 km magasra szállította. Két további start következett a Rohini műholddal, majd ezt a több tekintetben is elavult rakétatípust megszüntették. Ennek alapján fejlesztették ki a korszerűbb ASLV-t, mely a korábbi teher háromszorosát volt képes magával szállítani. Első három startja azonban a vártnál rosszabbul sikerült, és csak 1994-ben, a negyedik rajtnál sikerült a kívánt pályájára állítani a SROSSC2 kísérleti műholdat. A sikerek ellenére az ASLV átadta helyét a modernebb és erősebb rakétáknak.
hold, az IRS-1B is még szovjet rakétával került Föld körüli pályára. Az erősebb PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) rakéta olyan műholda-
INDIAN SPACE RESEARCH ORGANISATION (ISRO) ● alapítva
1969
● költségvetése 2004–2005
24,4 milliárd rúpia (0,56 milliárd USS) ● földi állomás India egész területén 20 ● alkalmazottak 16 280 (2004) ● aktív műholdak száma 15 ● tervezett vagy már megalkotott műholdak száma 16 ● űrrepülőtér Satish Dhawan Sriharikota szigetén 2 kilövőállás a PSLV/GSLV rakétáknak
Az űrből többet látni India a világ legnagyobb területű államai közé tartozik, ezért felszínét földi eszközökkel csak korlátozottan lehet tanulmányozni. Nem csoda hát, hogy India tervei közt szerepel a nagy magasságból való megfigyelés. Az ásványok lelőhelyeinek felkutatása, a
FOTÓ: ISRO
Page 21
| A GSLV F sikeres rajtja 2004. szeptember 20-án
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 21
FOTÓ: ISRO
9:53
▼
5.8.2005
FOTÓ: REENTRYNEWS
20_22 vilagur
20_22 vilagur
5.8.2005
9:53
Page 22
FOTÓ: ISRO
VILÁGŰR kat juttatott pályájukra, amelyek a Föld felszínét tanulmányozták. Ezek napjainkban is körülbelül 600 km-rel a Föld felett dolgoznak. Ilyen magasságba ez a rakétatípus majdnem egy tonna rakományt tud szállítani. Bár az első, 1993-as start nem sikerült a fedélzeti komputer meghibásodása miatt, a többi nyolc repülés problémamentesen zajlott.
Határidő-problémák Már a 80-as években megnyílt a harmadik generációs rakéták fejlesztésének lehetősége (összehasonlításként az amerikai Delta II-vel). Ezek már 2,5 tonna tömegű műholdat tudtak Föld körüli pályára helyezni. Míg a GSLV (Geostationary Satellite Launch Vehicle) első és második fokozatát Indiában fejlesztették ki, a harmadikat Oroszországban. Ahogy az lenni szokott, mindFOTÓ: ISRO
| A szilárd üzemanyaggal működő rakétamotorok összeállítása a hangárban
TRAGIKUS TŰZ AZ ŰRHAJÓN z űrrepülés továbbra is A veszélyes tevékenységnek számít. Nem csupán a sikertelen rajtokról van szó. Tavaly
áprilisban robbanás történt és tűz ütött ki a Satish Dhawan központban Sriharikota szigetén.
következő két repülés is sikeres volt. A legutóbbi GSLV rakéta rakománya volt a legérdekesebb. Az indiai Edusat az első műhold, amelynek kifejezett küldetése a távoktatás műhold segítségével. Láthatjuk, hogy India lassan önállósodik és nemsokára már saját maga irányítja kutatásait.
A Hold következő hódítója?
lagászati műszerrel szerelik fel. Az ISRO további 10 kg felszerelésre írt ki pályázatot. A nemrégiben aláírt együttműködési szerződés szerint az ESA ad három műszert a Csandraján küldetéséhez. A NASA egy vagy két műszert épít be. Amennyiben a küldetés sikerrel jár, India 2015-ig további két űrszonA PSLV rakéta dát küld a Holdra.
rajtja május
Ge
os
ny i so és ac g Al erin álya k p
K m öz gú aga ep pá ss es ly áa
ILLUSZTRÁCIÓ: U FOTO 21
5-én az új Napjainkig minMegoldás den indiai repülés A rakétamotor üzemönellátásra kilövőállásról. a Föld körüli pályát anyaggal való feltöl1992-ben alakult Ez volt az első célozta. Ez a közeltése közben történt az indiai Antrix rakétaindítás jövőben megváltobaleset az éppen akcég. Fő üzleti teinnen. zik, ugyanis 2007kor ott dolgozó hat vékenysége űrfelre űrszondát szeember életét követelte, és jelentős anyagi vételek készítése retnének feljuttatni a Holdra. kár is keletkezett.| a Földről és rakéták készítése. A jelenA küldetés célja legközelebbi szom- legi indiai műholdak ugyanis képesek két félnek gondjai voltak a kötelezett- szédunk felszínének tanulmányozása akár 2,5 méter felbontású képeket ségek betartásával. Így a rakéták fej- lesz. A kutatók abban reménykednek, készíteni. Ez bizony konkurenciaképes lesztése lelassult. 2001-ben végre a hogy a küldetés sok kérdésre választ ad teljesítmény, ami kedvezően hathat a rakéta képes volt a geostacionárius majd a Naprendszerrel és magával a nemzetközi piacra is. Az indiai rakéták pálya elérésére, és valóban felvitte a Holddal kapcsolatban is. Ezt a műholdat készenlétben állnak, bárki hozzájuk GSAT-1 kommunikációs műholdat. A hat infravörös-, röntgen- és gamma-csil- férhet, aki saját műholdat szeretne pályára állítani. Ennek tipikus példája 1999 májusában történt, amikor a A MŰHOLDAK KERINGÉSI PÁLYÁJA PSLV egy koreai és egy német műhol● Föld körüli geostacionárius pádat vitt fel magával a világűrbe, természetesen nem ingyen. lya – GEO (Geostationary Earth Orbit) – A műholdak 36 000 km magasságban keringenek. Keringési idejük a Föld tengelyforgási idejével Új kozmikus nagyhatalom azonos. A Földről tekintve egy helyben álló Ázsiában a legnagyobb figyelemmel a pontnak tűnnek. kínai űrprogramot követik. India sem ● Közepes magasságú keringési marad persze háttérben. Lassan építi kedvező pozícióját az ázsiai űrkutapálya – MEO (Medium Earth Orbit) – A műholtó nagyhatalmak között. Nincsenek dak 10 000 km magasságban keringenek. Egy ugyan kifejezett ambíciói az emberes fordulatot körülbelül 5 óra alatt tesznek meg. ● Alacsony keringési pálya – LEO űrrepülésekkel kapcsolatban, de programja átgondolt, szisztematikus és (Low Earth Orbit) – Ezeknek a műholdaknak pragmatikus. A Holdra való sikeres lea keringési pályája körülbelül 700–1500 km szállás nagymértékben megerősítené e magasságban van. Keringési idejük pedig fiatal űrnagyhatalom önbizalmát. ■ 80–130 perc. | ta
ci
on
ár
iu
sp
ál
ya
KÖTTEN PÁL
22 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
24_25 folsav 2
23.8.2005
16:27
Page 24
EGÉSZSÉG
MI A FOLSAV?
AVízoldékony, szagtalan és íztelen mikrokristályos por. folsav kémiailag pteroilglutaminsav.
Annak ellenére, hogy a nők körében az egyik leggyakoribb halálozási ok a szívkoszorúér-megbetegedés, eddig még nem sok kutatást végeztek ezen a területen. Nemrég azonban azt vizsgálták, hogy vajon milyen kapcsolat van az étkezési rostok fogyasztása és a szívkoszorúér-megbetegedés kockázata között.
A
z Egyesült Államokban végzett vizsgálat során a szakértŒk összesen 68 782 nŒ adatait gyıjtötték össze, és kérdŒíveket töltettek ki velük a szokásos étrendjükrŒl, ételválasztásukról, részletesen kikérdezve Œket arról, hogy milyen cerealiákat és multivitamin-kiegészítŒket fogyasztanak reggelire, milyen olajjal fŒznek és sütnek.
Meglepő eredmények A 37–64 éves résztvevŒket tíz évig követték figyelemmel, és ezalatt három alkalommal rögzítették az étrendjükkel kapcsolatos adatokat. Atíz év alatt 591 szívkoszorúér-megbetegedést diagnosztizáltak. Akutatók az adatok értékelése után kiszámították, hogy 1984-ben az átlagos napi rostfogyasztás 16,2 g volt, 1986-ban 17,5 g, 1990ben pedig 18 g, majd az étkezési rostok bevitelének mennyiségét összevetették a szívkoszorúérmegbetegedés elŒfordulási rátájával. Az eredményekbŒl megállapították, hogy az étkezési rostok rendszeres fogyasztása 43 százalékkal csökkenti a nem halálos kimenetelı infarktus kockázatát, és 59 százalékkal a halálos kimenetelı myocardialis infarctus kockázatát, összehasonlítva azoknak a személyeknek a megbetegedési arányszámával, akik nagyon kevés rostot fogyasztottak. A cerealiákból, zöldségfélékbŒl és gyümölcsökbŒl származó étkezési rostok hatásait külön-külön is megvizsgálták, és az eredmény szerint a
követően aktiv koenzimmé, tetra-hidrofolsavvá alakul át. | zitív hatást, hanem más mikrotápanyagok, például a magnézium és a folsav is.
Amikor nincs elég... A folsav a B-vitaminok csoportjába tartozik. A folsav koenzimmel mıködŒ enzimek a nukleinsav szintézisében és egyes aminosavak anyagcseréjében játszanak fontos szerepet. Asejtek osztódásához a folsav nélkülözhetetlen. B12-vitaminra van szükség a folsavnak a sejtekbe történŒ felvételéhez és raktározásához is. Vashiányban növekszik a folsavszükséglet, mivel ilyen esetben a raktárakból a folsav nehezebben válik szabaddá. Folsavhiányra elsŒsorban a gyorsan osztódó sejtek érzékenyek. Az egészséges ember ILLUSZTRÁCIÓ: A.D.A.M.
Sok rost = egészség
Redukáló és oxidáló vegyületekkel, valamint nehézfémsókkal inkompatibilis. Felszívódást
| A szívkoszorúér megbetegedése a szívkoszorúér elmeszesedése révén jön létre. A koszorúér belső falán zsír rakódik le, s megindul az érelmeszesedéses plakk növekedése.
Aorta Felső visszér Tüdőverőér Főverőéri billentyű
Bal pitvar
Tüdőerek Bal tüdőerek Jobb pitvar Háromhegyű billentyű
Kéthegyű billentyű Bal kamra
Alsó visszér Jobb kamra
gabonafélék étkezési rostjainak bevitele 34%-kal csökkenti a szívbetegségek kockázatát, míg a zöldségekben és gyümölcsökben lévŒ rostokat nem lehetett kapcsolatba hozni a szívbetegségek elŒfordulásának csökkenésével. Avizsgálat tehát egyértelmı fordított arányosságot talált az étkezési rostok (fŒként a cerealiákban lévŒ rostok) fogyasztásának gyakorisága, valamint a szívkoszorúér-megbetegedés kockázata között. A gabonafélék fogyasztása esetén valószínıleg nemcsak a rostok fejtenek ki po-
mintegy 5-15 mg folsavat raktároz szervezetében. A raktározott folsav teljes mennyiségének körülbelül fele található a májban. Folsavbevitel hiányában a raktározott mennyiség 10-12 hétig képes a folsavszükségletet biztosítani.
A folsav, mint védőfaktor A magyar lakosság körében jelentŒs halálozással járó szív- és érrendszeri komplex betegségek kóroktani megállapításainak ismeretében különös össztársadalmi jelentŒsége lehet a folsavnak, mint védŒfaktornak. Akisebb mértékı, marginális foláthiány kapcsolatban van a vérplazma emelkedett homociszteinszintjével, ami az érbetegségek és az infarktus nyilvánvaló kockázati tényezŒje, de kapcsolatba hozható bizonyos rosszindulatú daganatokkal, például a vastagbél rákjával is.
Széles körű alkalmazás
| Az étkezési rostok rendszeres fogyasztása 43 százalékkal csökkenti a nem halálos kimenetelű infarktus kockázatát
24 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
Európa-szerte élénken vitatják az optimális egészséghez szükséges folátszükségletet. A korábbi ajánlások szerint többletként, étrendi kiegészítŒvel, dúsított élelmiszerrel vagy a természetes táplálékban lévŒ folátként bevitt napi 400 mikrogramm folsavval elérhetŒk a kedvezŒ hatások. Feltételezés szerint mindhárom alkalmazási út azonos folátszintet biztosít, ez azonban egyelŒre
24_25 folsav 2
23.8.2005
16:27
Page 25
KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ALACSONY FOLSAVBEVITEL ÖSSZEFÜGGÉST MUTAT A SZÍVÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK MAGAS SZÁMÁVAL
etikailag elfogadható étrendi stratégia kidolgozását, amely kiterjed a folátban gazdag élelmiszerekre és a foláttal dúsított termékekre, ez azonban már természetesen egészségügyön kívüli területek bevonását teszi szükségessé mindenekelŒtt a mezŒgazdaság és az élelmiszeripar részérŒl.
Egy, a világ 16 országban végzett szív- és érrendszeri megbetegedéseket vizsgáló kutatás kimutatta, hogy sajnálatos tényként az egész világon Közép-Kelet-Európában a legmagasabb a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya (második helyen
Terápiás felhasználás Afolsav terápiás alkalmazására folsavhiányos állapotok megelŒzésében és kezelésében kerül sor. A profilaktikus adás fokozott folsavszükséglet vagy nem megfelelŒ bevitel esetén indokolt, azaz terhesség és szoptatás alatt,
Nyugat-Európa, majd az Egyesült Államok, utána a mediterrán országok, végül pedig Ázsia áll). A 2004 decemberében publikált eredményekből kiderül, hogy a folsavat tartalmazó ételekben szegény étrend az egyik meghatározó tényezője lehet annak, hogy a közép-kelet-európai országokban meg-
Folsavhiány kiegyensúlyozott táplálkozás esetén nem lép fel
növekedett szívbetegség kockázatával kell számolnia a lakosságnak. Jó néhány közép-kelet-európai országban az átlagos életkor jelentősen, a kutatások szerint mintegy 1,2 évvel csökkent az elmúlt néhány évben, aminek hátterében a szignifikánsan megnövekedett szív- és érrendszeri megbetegedések is állnak. Az eddig ismert befolyásolható rizikófaktorok (úgy mint az elhízás, a dohányzás, a stressz, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint) mellett a mostani kutatás rávilágít,
hogy a helyes táplálkozás szerves részeként a megfelelő folsavbevitel is hozzájárulhat ezen megbetegedések kiküszöböléséhez. A kutatás hipotézise, miszerint a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében hatékony tápanyagok (ómega-3, folsav) alacsony bevitele összefüggést mutat a közép-keleteurópai magas szív- és érrendszeri megbetegedések elterjedésével, beigazolódott. A szív- és érrendszert
gyógyszerkölcsönhatás miatt kialakult folsavhiányban, alkoholistákon, valamint malignus betegségekben. A megaloblasztos anaemiák kezelésében nemcsak a vérkép javulására kell figyelmet fordítani, hanem a B12-vitamin- és folsavhiány okozta idegrendszeri elváltozásokra és azok kezelésére is. Akut esetekben nagy dózisú parenteralis folsavkezelés, illetŒleg B12-vitaminnal kombinált kezelés szükséges. Nem akut esetekben per os folsavkezelés rendszerint elegendŒ. Felszívódási zavar lehetŒsége esetén (vékonybélbetegségekben) és gyógyszerinterakció esetén nagyobb folsavdózissal célszerı kezdeni a kezelést. FelnŒttekben ilyen esetben napi 5-10 mg folsav adása szükséges. Figyelmeztetés: mivel egyrészt a B12-vitaminhiányt nehéz a folsavhiánytól elkülöníteni, másrészt e két vitamin kölcsönösen függ egymástól, rendszerint biztonságosabb a kombinált kezelés. ■ DR. VARGA DÁNIEL HIRDETÉS
védő tápanyagok, mint például az ómega-3, a folsav és a B-vitaminok ugyanis csökkenthetik a szívés érrendszeri megbetegedések kockázatát azzal, hogy növelik a vérplakkok stabilitását és megelőzik a trombózis kialakulását.
Az eredmények így többek között rávilágítottak a folsavban gazdag táplálkozás fontosságára. Jó példa erre Lengyelország, ahol a szív- és érrendszeri megbetegédesek miatti elhalálozás relatív alacsony, a folsav, valamint más védő tápanyagok bevitele viszont más közép-kelet-európai országokhoz képest magas. Érdekességképpen, más keleteurópai országokkal összehasonlítva Lengyelországban a szívbetegségek okozta elhalálozás rátája csökkent és megközelíti a mediterrán országban jellemzőket. Ez többek között a megnövekedett zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak, amelyek köztudottan magasak folsavban, valamint más szívvédő tápanyagok magasabb bevitelének is köszönhető. Fontos azonban, hogy a táplálkozás mellett más
életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a régiók közötti jelentős eltérésekben, így önmagában az alacsonyabb folsavbevitel természetesen még nem magyarázza a szív- és érrendszeri megbetegedések elterjedését a közép-kelet-európai régióban. | még nem teljes mértékben bizonyított. Európában 2003 augusztusában zárult a Folát: a tápláléktól a biológiai mıködésig és az optimális egészségig (Folate Func Health) program, amelynek célja, hogy összehozza a kereskedelmi és a fogyasztói érdekeket, vagyis hogy folátban gazdag és dúsított élelmiszereket szolgáltasson, amelyek határozottan elŒnyösek az optimális hasznosulás, a funkció és az egészség szempontjából. Agyógyszeres kezelés mellett elŒtérbe kellene helyezni a folsav széles körı itthoni alkalmazását. Ezt elŒsegíthetné olyan hatékony, fenntartható,
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 25
26_31 panorama
23.8.2005
14:14
Page 26
Egyetlen gén egész sor evolúciós változás okozója
FOTÓ: UNIVIE.AC
A
z aprócska halak esete igazolja azt a feltevést, hogy az evolúció során jelentkező jelentős változásokra viselkedés formájában is csak néhány, akár egyetlen gén megváltozásával kerül sor. A vancouveri Brit Kolumbia Egyetem és a kaliforniai Stanford Egyetem munkatársai tanulmányozták a tengerekben és az édes vízben is megtalálható pikók felszíni csontos páncélját. A tengeri pikók testének felszínén 35 csontos lemezke található, miközben az édesvíziek teljesen „pucérak”. Ez annál is furcsább, mert úgy tűnik, hogy az édesvíziek a tengeriekből fejlődtek ki, ráadásul igen rövid idő alatt. A tudósoknak most sikerült azonosítani azt a gént, amely e fejlődésért felel. EDA-nak nevezték el. Ez egyébként ugyanaz a gén, amelynek mutációja az ektodermális diszplázia emberi betegség okozója. Aki ebben a betegségben szenved, annak nincs haja és az izzadságmirigyei sem fejlődtek ki. |
a Nap? Szoláris meghajtással utazunk a világűrbe?
A
NASA először tesztelt egy speciális napvitorlát, amely a jövőben az űrrakéták és műholdak üzemanyagának forrása lehet. A napenergiának köszönhetően galaxisunk nagyon távoli helyeire juthatnánk el, vagy nagyobb kockázat nélkül megközelíthetnénk a Napot. A tudósok a 20 négyzetméter felületű ponyvát lezárt kamrában próbálták ki, ahol igyekeztek olyan feltételeket szimulálni, amelyek a lehető legjobban hasonlítanak a világűrben uralkodóhoz. A napvitorla hasonló alapelven működik, mint a klasszikus hajóvitorla, de míg az utóbbi a szelet használja fel, addig a napponyvát napsugarak hajtják. A ponyva rendkívül könnyű és százszor vékonyabb a hagyományos papírnál.|
A fül mesterséges része Új találmány: szilikonolajjal feltöltött fülcsiga
A
z amerikai Michigan Egyetem mérnökeinek találmánya sokat segíthet a siket embereknek. A tudósok az elektronikus mikroprocesszorok fejlesztésénél használt eljárással azonosan, és hasonló anyagból készítették el a mesterséges fülcsigát. A fülcsiga a belső fül apró, spirálszerű része, amelyben a hanghullámok elektromos jellé alakulnak át. Ez az idegeken keresztül az agyba jut. Az igazi fülcsigát endolimfa nevű folyadék tölti ki, és a különböző hosszúságú hanghullámok a fülcsigát különválasztó membrán különböző részeit rezegtetik meg. A rezgő membrán így ingerli a sejteket, amelyekben ezt követően idegingerület alakul ki. A mesterséges fülcsiga hasonlóan működik, csak a fülfolyadékot szilikonolajjal helyettesítik. |
Nyomunkban
FOTÓ: BBC
Miért nincs páncélja néhány pikónak?
ILLUSZTRÁCIÓ: NEUROSCI.UMN.EDU
PANORÁMA
Lábbeli a vaskorból Milyen „cipőt” viseltek elődeink?
B
FOTÓ: OCEANSPRAY ÉS NASA
rit régészek egy cipőt találtak, amely a legnagyobb valószínűséggel a vaskorból származik, tehát kétezer évesnél is régebbi. A bőrcipő rendkívül jó állapotban van. Hossza 30
centiméter. A tudósok ezért azt feltételezik, hogy férfié volt. A leleten még mindig jól felismerhetők a varratok és a fűzőlyukak. A szakértők csoportja jelenleg részletes laboratóriumi teszteléseken
igyekeznek megállapítani, hogy vajon milyen állatból
származott a gyártáshoz felhasznált anyag. |
RÖVIDEN A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL ● Létezik már olyan áttörhetetlen információs kód, amely állítólag az összes hackertámadásnak ellenáll – legalábbis ezt állítják a Melbourne-i Egyetem tudósai. Szerintük a sikerhez vezető kulcs a fotonsugárban rejlik. ● A nők sokkal jobban szenvednek az alkoholizmustól, mint a szintén alkoholproblémákkal küzdő férfiak. Ez derül
26 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
ki a legújabb német összehasonlító tanulmányból. Neurológiai vizsgálatok alapján a tudósok megállapították, hogy a nőknél ezenkívül az alkoholfüggőség sokkal rövidebb idő alatt meglátszik az egészségükön, mint a férfiaknál. ● Átszúrhatatlan gumiabroncsot fejlesztettek ki amerikai szakértők.
Az egyedülálló gumiabroncs külsejében hasonlít a hagyományoshoz, de nem levegővel töltik meg. Több kicsi és nagyon szilárd, üvegszál bázisán alapuló lamella alkotja. ● A Szaturnusz egyik holdja, a Phoebe korábban valószínűleg egy üstökös magja volt, amelyet befogott a bolygó. Összetétele arról ta-
14:14
Page 27
Otthoni számítógép 1 másodperc alatt 1,2 milliárd műveletet végez
A
z amerikai piacokon hamarosan meg kellene jelennie a „személyi szuperszámítógépnek”, amelyet a kaliforniai Orion Multisystems cég fejlesztett ki. Annak ellenére, hogy teljesítménye az ipari berendezésekkel hasonlítható össze, a DC-96 készülék otthoni felhasználásra készül. Elsősorban azoknak a tudósoknak jön jól, akik kísérleteik során rendszeresen hajtanak végre bonyolult műveleteket. A berendezés ugyanis 96 összekapcsolt kevés memóriájú mikroprocesszort tartalmaz. Ezek mindegyike egyetlen másodperc alatt akár 1,2 milliárd műveletet végezhet. A szuperszámítógép méretével egy kisebb hűtőszekrényre emlékeztet. |
Találmányok
FOTÓ: TEXAS A&M UNIVERSITY
A legjobb a kerékpár!
Amerikaiak kontra olaszok Az USA-nak is van klónozott lova
A
z olasz–francia együttműködés után – amelyből nemrég lóversenyek csúcstartójának klónja született – most amerikai–francia csoport sikeresen klónozott egy másik nemes állatot. Amerikai földön ez a legelső klónozott ló, ezért az ottani tudósok az A&M Egyetemről nagyon büszkék is rá. Az állat az ő munkájuk eredménye, amely 400 kísérlet után született. A barna csikó a Paris Texas nevet kapta és nagyon eleven. |
FOTÓ: ORION MULTISYSTEMS
23.8.2005
FOTÓ: ESA, ILLUSZTRÁCIÓ: BBC.CO.UK
26_31 panorama
Vízi dinnye beépített kamerával Dekoráció és házőrző kutya egyben
R
oborior – így hangzik a robotika japán specialistái legújabb technológiai újdonságának neve. A berendezés úgy néz ki, mint egy kerekeken járó vízi dinnye, amely a legkülönbözőbb színekben világít, a rózsaszíntől a kéken át egészen a narancssárgáig. Miközben a lakásban halad, furcsa zajokat ad ki. A japánok szerint azonban nemcsak egy furcsa lakáskiegészítőről van szó. A Roboriort ugyanis ellátták még egy digitális kamerával, infraérzékelőkkel és videotelefonnal is. Tehát amennyiben a tulajdonos nem tartózkodik otthon és valamilyen betolakodó lepi meg az otthonát, a Roborior üzenetet küld a mobiltelefonjára. A tulajdonos aztán irányíthatja és utasíthatja a telefonon keresztül a robotot, hogy milyen irányban induljon el a nem szívesen látott vendégre irányuló lehető legjobb kameraálláshoz. A Roborior a Tmsuk és Sanyo Electric cégek együttműködésének eredménye. A japán piacra a 2600 dollár (átszámítva tehát körülbelül 520 000 Ft) értékű berendezés ez év végén kerül. Külföldi árusításának lehetőségéről egyelőre még csak gondolkodnak. |
E
gy brit rádióállomás hallgatói olyan kutatásban vettek részt, amely a világon 1800 óta keletkezett találmányokkal foglalkozott. A kérdőívre 4500 embernél is többen válaszoltak, akik az elmúlt két évszázad legnagyobb találmányának meglepő módon a kerékpárt tartották! A hallgatók több mint fele szavazott rá, a második helyen a tranzisztor végzett. A számítógépek – elterjedtségük ellenére is! – csak a szavazatok hat százalékát szerezték meg, az internet pedig csak négy százalékot ért el. Azon találmányok közül, amelyeknek a britek szerint sohasem szabadott volna megszületniük, egyértelműen a genetikailag módosított termények és az atomenergia tartozik. Az a találmány, amelyre pedig mindenki vár, az AIDS elleni oltóanyag. |
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 27
26_31 panorama
23.8.2005
14:14
Page 28
Rózsaszín vagy kék?
Új technológia az állatok figyelésére
Milyen színek tetszenek leginkább a kisgyermekeknek?
A
gyermekeknek már egészen kicsi korukban megvannak a kedvenc színeik. Ezt állítja Anna Franklin brit doktornő, aki ezzel megcáfolja azt a hosszú évek óta fennálló véleményt, amely szerint a csecsemők csak fekete-fehéren látnak. Tesztjeivel bebizonyította, hogy a kisgyermekek már négy hónapos korban előnyben részesítik a kéket, a pirosat, a bíborvöröset és a narancssárgát. A legkisebb érdeklődést ezzel szemben a barna és a szürke színek iránt mutatnak. A gyermekek még azt is felismerik, ha folyamatosan csak egyetlen színt mutatnak nekik, de
A delfinek mobiltelefonokat kapnak?
Az energiát azonban kis mennyisége miatt nem lehet felhasználni!
HIRDETÉS
28 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
A
Los Angeles-i Kalifornia Egyetem specialistáinak csoportja bejelentette, hogy laboratóriumban először sikerült atomfúziót megvalósítania. A tudósok a kísérlet során apró piroelektromos kristályt helyeztek el, amely a hőmérséklet
változására a fúzióra képes hidrogén formájával, a deutériummal kitöltött vákuumkamrában különösen erős elektromos mező kialakításával reagál. Ezután a kristályt felmelegítéssel aktiválták. A keletkezett elektromos mező megszabadította a deutérium atomjait az elektronoktól, és a magokat eltaszította. A berendezésben ezt követően atomfúzióra került sor, vagyis két deutériumatom eggyé vált.|
ILLUSZTRÁCIÓ: PETER THOMSON
delfineket Afrika partjainál új monitorozóberendezés figyeli. A tengeri emlősöket a lehető leghamarabb olyan SIMkártyákkal jelölik meg, amelyeket hagyományosan a mobiltelefonokban használnak. A GPS segítségével így nem jelent problémát meghatározni a konkrét állat helyzetét, és meghatározásának ára nem lesz magasabb egyetlen SMS áránál. Ezáltal jelentősen csökken az értékes állatok monitoringjának költsége és a természetvédők rendelkezésére áll majd egy olyan berendezés, amelynek eleme lényegesen tovább tart, mint a jelenlegieké. Afrikában a „mobiltelefonos” nyakörveket elefántok, zebrák és páviánok már viselnek. |
ILLUSZTRÁCIÓ: LBL.GOV
FOTÓ: TAMÁS PÉTER
A
Atomfúzió a laborban különböző árnyalatokban. A szakértő most annak megállapítására készül, hogy a gyermekek számára mi tesz néhány színt vonzóbbá és vajon a gyermeki színpreferencia folyamatosan változik-e a korral. |
FOTÓ: ANIMALS.TIMDURU.ORG
PANORÁMA
14:14
Page 29
A britek megjósolják a hurrikánok erejét A számítógépes program a júliusi eltéréseket elemzi
E
Játék felnőttek számára Az idősödő japánok babákkal és fókabébikkel játszanak
A
japán populáció több mint egyharmada 65 évesnél idősebb lesz 2050-ben. A legmodernebb technológiák azonban már most is kellemesebbé teszik az idősödő japánok magányát! Öt évvel ezelőtt szó szerint slágerré vált a Primo Puel nevű baba. Az interaktív játék tudott beszélni, nevetgélni, sőt még azt is kérni tudta, hogy ölben ringassák. Megjelenése óta egymillió darabot adtak el belőle. A japán üzletekbe pedig már egy újabb technológiai csoda tart! Tizenkét éves kutatás után a mérnökök kifejlesztették Parót, a mesterséges fókabébit. A zooterápia ismert hatásaira való tekintettel ez a mesterséges interaktív lény új tulajdonosainak a relaxálás, a szórakozás és a barátság lehetőségét nyújtja. Az érzékelőknek köszönhetően, amelyek a fóka finom fehér, antibakterális szőre alatt találhatók, a játék mozogni és reagálni tud a kényeztetésre. Noha beszélni nem tud, hét különböző nyelvet ismer fel. |
A spanyol technológia az egész családot bevonja a munkába!
A
spanyol nőknek innentől reményük van arra, hogy az összes otthoni feladattal ezentúl ne egyedül kelljen megbirkózniuk. Az új, egyedülálló technológia ugyanis a férjeiket is bevonja a munkába! Az ottani piacon Your Turn elnevezéssel olyan mosógép jelent meg, amely megakadályozza, hogy mindig ugyanaz a személy használja. A nem hagyományos, páratlan berendezés ehhez az ujjlenyomat-felismerés technológiáját alkalmazza. Megvásárlása után mindkét fél az otthoni számítógép közreműködésével regisztrálja ujjlenyomatát, ezt követően pedig az érzékelő ezeket az új mosógép memóriájába helyezi el, majd a munka azonnal el is kezdődhet. A speciális mosógép olyan családok számára is megfelelő, ahol neveletlen gyermekek is vannak. A szülők ugyanis biztosak lehetnek abban, hogy gyermekük egyedül soha nem indíthatja be a mosógépet. |
RÖVIDEN A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL núskodik, hogy inkább a Kuiper-övben keletkezett, mintsem a Nap bolygórendszerének térségében. ● Svájci ökológusok megpróbálják megmenteni környezetüket. Az Alpok egyik hegycsúcsát speciális fóliába burkolták, hogy a nyári hónapokban megakadályozza a hóolvadást. Az osztrákok és a németek már alkalmaznak hasonló technikát.
● A Földet múltban sújtó földrengések felismerésének új eljárását dolgozták ki izraeli geológusok. Az eljárás azon alapszik, hogy milyen módon nőnek a barlangokban a cseppkövek. ● A bankjegyeknek tipikus illata van. Ez az illat elárulhatná a pénzcsempészeket a repülőtereken. Amerikai szakértők folyamatosan dol-
goznak olyan okos berendezések fejlesztésén, amelyek felfedik a piszkos pénzt. Éppen ebben segíthetne nekik azok illata. A speciális, extraérzékeny berendezés az illatot már háromméteres távolságról is érzékelni tudja. ● A Himalája jéghegyeinek extrém gyors olvadását bizonyította be a világ legnagyobb hegyéről készített kínai ta-
▼
FOTÓ: UNIV.HOSPITALY.EDU
gyedülálló számítógépes modellt mutattak be brit tudósok, amelynek segítségével megbecsülhető a hurrikánok ereje. Az új program ugyan nem képes pontosan meghatározni, hol és mikor jelenik meg a hurrikán, de megbecsüli, milyen erővel sújt le az emberek lakóhelyére. Az Atlanti-óceán északi és a Csendes-óceán keleti részének területén tapasztalható levegőáramlás eltéréseiből von le következtetéseket. A tudományos csoport az 1950 óta összegyűjtött adatok alapján kiszámította a szelek átlagos sebességét és irányát a légkör néhány zónájában a Föld felszínétől egészen 8000 méteres magasságig. Minden eltérés az augusztustól októberig tartó időszakban a közeledő hurrikánok erejéről tanúskodik. A légáramlás ugyan nem felelős a kialakulásukért, de meghatározza, milyen vihar fejlődik ki és vajon eléri-e a szárazföldet. |
Mosógép férfiak részére is
FOTÓ: BBC
23.8.2005
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 29
FOTÓ: STUDENTS.WASHINGTON.EDU ÉS U FOTO 21
26_31 panorama
26_31 panorama
23.8.2005
14:14
Page 30
FOTÓ: LAKE MANYARA NATIONAL PARK
PANORÁMA
A természetvédők pesszimista előrejelzése A klimatikus változások elpusztítják az értékes állatokat
A
z utóbbi időben a természetvédők egyre határozottabban hívják fel a figyelmet arra a tényre, hogy a leginkább veszélyeztetett állatoknak több kárt okoz a földi klímaváltozás, mint az orvvadászok. Előrejelzésük szerint az afrikai elefántoknak, a tigriseknek
Érzékelők vigyáznak ránk Okos berendezések otthon
FOTO: TOM COYNER
A
merikai szakértők a Michigani Egyetemről speciális érzékelőt alkottak, amely hatékonyan monitorozza a fontos
és az orrszarvúaknak meg kell birkózniuk a vízhiánnyal és a nagy szárazsággal, amely elől nem tudnak elmenekülni. Korábban, amikor ilyen veszély jelentkezett, az állatok szabadon vándorolhattak jobb körülmények közé. Mára azonban életterüket behatárolta az ember. | érettséget. A nőstény élete folyamán 400 ikrát rak le, amelyeket a hím védelmez a ragadozóktól. Ezzel küldetésük az életben lassan be is fejeződik. A tudósok az apró halacska vizsgálatával talán többet kideríthetnek az öregedés általános folyamatáról. |
számítógépet hordoz magában, amely nemcsak adatokat gyűjt, hanem képes azok kiértékelésére is, veszély esetén pedig figyelmezteti a megfelelő szerveket a beavatkozás szükségességére. A rendszer például jelzi a lakosoknak, hogy földrengés után visszatérhetnek-e otthonaikba vagy még nem. Az ilyen berendezés ára lényegesen alacsonyabb annál, amit az emberek fizetnek a jelenleg használt érzékelőkért. Ezeket az amerikai tudósok becslései szerint az új berendezés legkésőbb 2020-ig teljesen felváltja. Japánban néhány speciális érzékelő már ma is ügyel néhány hídra. |
Brit orvosok a betegeket távolról vizsgálják
Gyorsan öregedő halacska
Jön Mary nővér!
E
Élt 59 napig
FOTÓ: PACIFIC ÉS CDC.GOV
épületek, hidak vagy autópályák állapotát. A vezeték nélküli berendezés egy miniatűr
rövid élet legújabb csúcstartója az Eviota sigillata miniatűr halacska, amely Ausztrália partjainak korallzátonyain él. A James Cook University szakértői szerint ez az aprócska lény csak 59 napig él. Világra jötte után három héttel nekivág a tengernek, majd visszatérés után letelepedik egy korallra, ahol körülbelül tíz nap alatt eléri az ivar-
FOTÓ: BBC
A
gy londoni kórházban a páciensek kivizsgálására egy speciális robotot használnak, amelyet „Mary nővérnek” neveztek el. E robotnak köszönhetően az orvos a távol lévő beteget is ellenőrizheti, akár a világ másik végéből is. Az orvos a robot irányítására joysticket használ: látja a beteget, és az addigi tesztek eredményét. A beteg pedig „vizsgálat” közben a monitoron, amely a robot része, látja kezelőorvosa arcát, akivel így probléma nélkül távkommunikálhat. |
RÖVIDEN A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL nulmány. Az olvadás helye a Mt. Everest csúcsán az utóbbi két évben 50 méterrel csökkent. ● Az Intel cég orosz kirendeltségének két munkatársa nemrég északi-sarki expedíción vett részt, amelynek során a Barneo úszó bázist a legmodernebb technikával látták el. Azt akarják ezzel bizonyítani,
30 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
ilyen extrém körülmények között is, amikor a hőmérséklet csak nagyon ritkán haladja meg a –30 oC-ot és a nedvesség 85% körül mozog, az emberek élvezhetik a számítógép által kínált kényelmet. ● Az amerikaiak csak 3%-a tartja be orvosa tanácsát és őrzi meg súlyát, étkezik egészségesen, tornázik rendszeresen vagy nem do-
hányzik – derül ki a Michigan State University szakértőinek vizsgálatából. ● Új hazugságdetektort fejlesztenek az amerikai bűnüldöző szervezetek. A berendezés egyebeken kívül a kihallgatott arcát infravörös kamerával pásztázzák, amely a véráramlás bármilyen változását regisztrálja. Ha ugyanis hazudunk, a szemek körül erősebb lesz a véráramlás. |
23.8.2005
14:14
Page 31
FOTÓ: PERCEPTEK
26_31 panorama
Harcba induló robotok Az első harci robot már úton is van a háborús területre
A
z amerikai hadsereg állítólag próbabevetésre Irakba küldte a SWORDS (Special Weapons Observation Reconnaissance Detection System) nevű első harci robotot. Nem autonóm típusú robotról van szó, amely csak az emberi operátor jóváhagyása után tüzel, aki a célt a robot optikai érzékelőiből (kameráiból) átvitt képek alapján értékeli ki. A berendezést a PercepTek cég fejlesztette ki. Az Egyesült Államok Hadserege állítólag tizennyolcat küldött ezekből a távirányítású robotharcosokból Irakba márciusi vagy áprilisi hatállyal. |
Hogyan fogjunk ki a lustákon? A cipők eltiltják a televíziótól!
B
rit tudósok igyekeznek kifogni a lusta embereken, akik túl sok időt töltenek a televízió képernyője előtt. Speciális cipőt
Ügyes érzékelők Csontjai alapján állítják be a biztonsági övét!
A
Cranfield Impact Research Centre és a Nissan Technical Centre Europe szakértői speciális ujjlenyomat-rögzítőt terveztek. Az ultrahangnak köszönhetően az érzékelő azt is megállapítja, hogy az utasnak milyen erős csontjai vannak, tehát a sérülésekkel szemben mennyire ellenálló. Ez alapján a fedélzeti számítógép beállítja a gépjármű baleset-elhárító rendszerét, tehát szó szerint minden utas számára a méretéhez igazítja az öveket és esetleg a légzsákokat is. A jövőben tehát a gyengébb csontozatú vezetők elkerülik például azokat a mellkasi sérüléseket, amelynek az oka a rosszul beállított biztonsági öv és az ebből következő túlzott nyomás lehet. A berendezés elsősorban idősebbek számára hasznos, akik a statisztikák szerint sérülékenyebbek. Szakértők már elvégezték az ütközés szimulációját számítógépen, és megállapították, hogy az új technológia náluk akár 20 százalékkal csökkentheti a mellkas sérülésének kockázatát. A tudósok most dolgoznak azon, hogy ezeket az érzékelőket konkrét gépjárműtípusban is alkalmazzák. Az utasok nagyobb kényelmére az
készítettek ugyanis a számukra. A Square Eyes cipők ellenőrzik, vajon tulajdonosuknak jogában áll-e a pihenni a televízió előtt. Az okos berendezés kiszámítja, hogy az ember által egy nap alatt megtett lépések száma arányos-e a képernyő előtt töltött idővel. A berendezés egy érzékelőt rejt magában, amely reagál a nyomásra, és egy miniatűr számítógépes chipet, amely felveszi a lépések számára vonatkozó adatokat és továbbítja a televízióhoz csatlakoztatott berendezéshez. Így akár az is megtörténhet, hogy amennyiben meghaladja lépéseinek napi korlátját, a televízió saját magától kikapcsol. | érzékelők valószínűleg a sofőr ajtajában, vagy a sebességváltón lesznek találhatók, azért, hogy azt a gépkocsi minden egyes elindításakor aktiválni lehessen. |
Diabéteszes betegek kezelésének új módja Berendezés a retikülben
A
diabetes mellitus (cukorbetegség) korunk népbetegsége. Ez nem túl jó hír, az viszont annál inkább az, hogy NagyBritanniában inhalációs inzulinkészítmény laboratóriumi tesztelése zajlik, amely e betegség kezelésének új, hatékony módszere lehet. A berendezés egy hagyományos spray-hez hasonlít, és probléma nélkül elfér a legkisebb helyen is, mint például akár egy női retikülbe is. Az inzulin száraz por formájában található benne. (Hasonlóan az asztmás betegeken alkalmazott inhalációkhoz.) Az elvégzett tesztek azt mutatják, hogy – még ha ez a kezelési mód nem is alkalmas az összes diabéteszes számára – ugyanolyan hatékony, mint az inzulininjekciókkal történő kezelés. Az I. típusú (fiatalkori) cukorbetegeknél – akiknek akár naponta hatszor kell inzulint beadni maguknak – az injekciók számát akár napi kettőre is csökkentheti. Az enyhébb diabéteszeseknél pedig az inzulin inhalációs úton történő belélegzése szinte teljesen felválthatja a tablettás kezelést. |
2005. október
| 3. ÉVEZRED| 31
32_33 makro
2.8.2005
11:54
Page 32
MAKROFOTÓ
A lélegző menta A
színes fénykép a borsmenta (Menta piperita) levelének 140szeresére nagyított szélét mutatja. A növények levelei tulajdonképpen a gáz (elsősorban a CO2) felvételéhez és a fotoszintézishez alkalmazkodott szervek, amelyek a növény tápanyag- és energiaellátásáról gondoskodnak (a gyökéren felszívott szervetlen anyagok és víz átalakításával). A levél felületét zöld felszíni (epidermális) sejtek alkotják, és világosan láthatók a levelek légzőnyílásai (sztóma) is, amelyeken át a gázcsere zajlik. Két zárósejt alkotja őket, amelyek között légzőnyílás található. A nyílás oldalán vastagabb a sejtfal. A zárósejtek mozgását a fény, a hő, az ionkoncentráció (K+), és a sejt egyéb biokémiai és fizikai-kémiai viszonyai befolyásolják. A levél felszínén a szürkés, gömbölyded olajos mirigyek tulajdonképpen átalakult szőrsejtek (trichomák). Illóolajakat választanak ki, amely tipikus mentolízűek. Ez az egyik oka annak, hogy a mentaleveleket és a menta olaját olyan gyakran használják a természetgyógyászatban, és a konyhaművészetben is. ■ TAKÁCS KRISZTINA
32 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
2.8.2005
11:54
Page 33
FOTÓ: ISIFA/SCIENCE PHOTO LIBRARY/EYE OF SCIENCE
32_33 makro
2005. október
| 21. ÉVEZRED | 33
34_36 eugenika
22.8.2005
13:13
Page 34
EUGENIKA
Eugenika, avagy dobjuk ki a rossz géneket? Eljöhet egyszer az az idő, hogy a Földet csupa egészséges és intelligens ember lakja majd? Vajon képes lesz az emberiség megszabadulni a genetikai „terheltségtől”?
N
éha hírek, illetve álhírek kapnak szárnyra arról, hogy felfedezték a homoszexualitás, az alkoholizmus, a hűtlenség, az erőszak vagy a bűnözési hajlamért felelős gént és abban a pillanatban, amikor a tudósok „kivonják a forgalomból”, a civilizáció egyszer, s mindenkorra megszabadul a „genetikai kolonctól”. Határozottan biztosítanak minket arról is, hogy ehhez már „csak egyetlen lépés” hiányzik… De vajon még meddig szerepelnek ezek csak szenzációkként a médiákban? Emlékezzünk csak arra, hogy amikor először hallottunk a klónozásról, a mesterséges megtermékenyítésről vagy az új gének implantációjáról, ezek ugyanolyan távolinak és valószínűtlennek tűntek…
Rossz gének Az eugenikának nevezett tudomány hívei régóta beszélnek arról, hogy közeleg az idő, amikor az emberi populációt már nem terhelik „rossz, hibás gének”. Az öröklődő genetikai állomány javításáról szóló tan már kialakulása óta számos vitát szült és kérdést vetett fel: vége lesz a természetes kiválasztódásnak? Az emberiség jövője az ember biológiai átváltozásának jegyében zajlik? Féljünk vagy örüljünk? Petr Bakalár pszichológus, a Szociális tudomány tabui című könyv szerzője, a laikus nyilvánosságnak bemutatta a genetikai alap „feljavításának” témáját eddig kevésbé ismert és sokak számára meglepő öszszefüggésekben. Az eugenikának szentelt fejezet, nem kis részben hozzájárult ahhoz,
hogy a könyv számos párbeszéd és polémia tárgyává váljon… „Az emberi kvalitások, mint például az egészség, az intelligencia és a jellem, a társadalom sikerének alapja. Miután genetikailag jelentős mértékben befolyásolhatók, eugenikai eljárások segítségével genetikailag javíthatók is – magyarázza Petr Bakalár az eugenika célját. – Véleményem szerint az a társadalom, amely felhasználja az eugenikát, óriási előnyökkel rendelkezik majd – sokat takaríthat meg az egészségügynek, csökken a bűnözés, javul a gazdasági potenciál, megnő a műveltségi szint és hasonló pozitívumok várhatóak. A fő hangsúlyt azonban az egészségre helyezném. Kevesekben tudatosul, hogy a modern orvostudomány mennyire negatívan befolyásolja a patológiás gének előfordulását a populációban. Ez azért van, mert hordozóik túlélik és átadják ezeket saját gyermekeiknek. Ha ennek így kellene folytatódnia, néhány generáció múlva a populációt olyan betegségek árasztják el, mint amilyen a diabetes mellitus (cukorbetegség),
AZ EUGENIKA 7 ALAPELVE ÉS CÉLJA 1. Bizonyos emberi tulajdonságok értékesek. Ezek közül a legfontosabbak az egészség, az intelligencia és a jellem.
2. Ezek a kvalitások azért értékesek, mert a társadalom intellektuális és kulturális sikerének alapja, a társadalom életének minősége és nem utolsósorban gazdasági, tudományos és katonai ereje függ tőle.
3. Az egészség, az intelligencia és az erkölcs genetikailag adott. 4. A nyugati demokráciákban és a világ nagyobb részén a 19.
század második felétől a fent leírt genetikai tulajdon-
ságok átmeneti „gyengülése” következett be (diszgenikus folyamat). Ez a folyamat a civilizáció és az emberiség létének fenyegetését eredményezte.
5. Két alapprogram létezik az emberiség genetikai tulajdonságainak javítására:
„klasszikus eugenika”, azon eljárások alkalmazásán alapszik, amelyeket a növény- és állattenyésztők több ezer éve használnak. A kiválasztás a nemesítés érdekében két lépésben történik: „pozitív eugenika” – amelynek célja, hogy az
34 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
emberek, akik a kívánt tulajdonságokkal (egészség, intelligencia, jellem) rendelkeznek, több gyermekük legyen; „negatív eugenika” – amelynek célja, hogy az emberek, akiknek nem kívánt tulajdonságaik vannak, kevesebb gyermekük legyen. Az „új eugenika” azonos célok eléréséhez a biotechnológiát – mesterséges megtermékenyítést, genetikai betegségek és károsodások születést megelőző elemzését, in vitro megtermékenyítést és implantáció előtti diagnosztikát, klónozást, génsebészetet és új gének beültetését alkalmazza.
6. Komoly tudományos és etikai viták folynak arról,
vajon az eugenikus eljárások erkölcsösek? Az eugenikát elutasítók szerint ezek nincsenek racionális indokokkal alátámasztva. A múltban például az ateisták ellen irányultak, esetleg olyan asszonyok ellen, akik rövidebb szoknyát viseltek, később a fogamzásgátlás ellen, a terhességmegszakítás, a mesterséges megtermékenyítés, a genetikailag módosított élelmiszerek ellen.
7. Az eugenika az egyén és a társadalom szükségleteit szolgálja. Azok a társadalmak, amelyek felhasználják az eugenikát, nagy előnyre tesznek szert azokkal szemben, akik elutasítják. |
34_36 eugenika
22.8.2005
13:13
Page 35
az esszenciális hipertónia (magasvérnyomás-betegség), a legkülönbözőbb allergiák és számos egyéb betegség is.”
Különbség Gandhi és Hasfelmetsző Jack klónjai között Az eugenika törekvései tehát arra vezetnek, hogy az emberiség az idő előrehaladtával fokozatosan megszabadul nemcsak az örökletes betegségektől, hanem a negatív tulajdonságoktól, a viselkedési zavaroktól és a bűnözéstől is. Lehetséges egyáltalán a bűnözést genetikailag befolyásolni? „Nem kétséges, hogy a bűnözési hajlam részlegesen genetikailag adott – például a bűnözők gyermekei felnőtt korukban hajlamosabbak bűncselekmények elkövetésére, még akkor is, ha nevelőszülőknél nőnek fel, akiknek semmilyen problémájuk sincs a törvénnyel. Másrészt néhányan azt állítják, hogy a társadalomban mindig lesznek viszonylag sikertelen emberek, akik a vagyon megszerzése érdekében törvénytelen eszközökhöz folyamodnak. Noha ennek az elméletnek racionális alapja van, nem adhat
magyarázatot mindenre, és két ellenérvbe ütközik. Először is: a kriminalitás társadalmilag sikeres embereknél is előfordul. Másodszor pedig a Mahatma Gandhi klónjai által alkotott társadalomnak is azonos bűnözési hajlama lenne, mint a Hasfelmetsző Jack klónjaiból származó társadalomnak…” Mindez talán kicsit túlzónak tűnik? Nem helyeznek talán túl nagy hangsúlyt az öröklődő állományra? Petr Bakalár szerint: „Természetesen, a környezeti tényezők is nagy hatással bírnak, de ugyanez érvényes a génekre is. Általánosan mondhatjuk, hogy ez fele-fele arányú, mindazonáltal a konkrét jegyektől is függ. Például a testmagasság 90 százalékban genetikailag adott. Az intelligenciánál, amelynek megállapítása lényegesen bonyolultabb, az értékek 40 és 80% között mozognak.”
Nem minden jó hangú ember él éneklésből! Ebből az okfejtésből kiderül, „kitenyészthető” olyan egészséges egyed, amelynek
AZ EMBERI FAJ ATYJA okakat kísért a nagy tettek S elkövetésének vágya. Szerencsére a többségük nem valósítja meg álmait olyan deformált formában, mint dr. Cecil Jacobson, amerikai genetikus, akit 1992 óta nem hívnak másként, mint „Sperminátor”. Néhány hónapos bírósági per után azért ítélték el, mert visszaélt a meddőség
kezelésére hivatott klinikán betöltött funkciójával. Az anonim spermaadományozók adatbázisában ugyanis kizárólag a sajátjait
helyezte el, ezáltal legalább hetven gyermek apjává vált! A nyilvánosság elborzadt: utódai közül vajon hányan örökölték „az emberi faj apjává válás” megátalkodott vágyát? | megfelelő testi adottságai és magasabb intelligenciája lesz. Miután az emberek többsége azt kívánja, hogy ilyen gyermeke szülessen, a jövőben kihasználják az összes elérhető
| Az emberiség jövője az ember biológiai átváltozásától függ?
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 35
34_36 eugenika
22.8.2005
13:13
Page 36
FOTÓ: HUMPATH.COM.EDU
EUGENIKA módszert ahhoz, hogy az utódot hogyan „programozzák be előre” – kiválasztják a nemét, meghatározzák tulajdonságait és a genetikai állományába csak a legjobb tulajdonságokat helyezik be. „Mindez lehetséges lesz. Természetesen egyes szülők azt kívánják majd, hogy gyermeküknek olyan hangja legyen, mint Pavarottinak és úgy kosárlabdázzon, mint Michael Jordan.” A természetes kiválasztódást tulajdonképpen a nem természetes (tervezett, mesterséges) váltja fel. Ha túlzásba viszszük, a távoli jövőben az is bekövetkezhet, hogy ha az átlagos férjjel rendelkező asszony zseniális gyermeket akar, egyszerűen csak elmegy a spermabankba, ahol megvásárolja egy zseniális zenész, kiváló sportoló vagy tudós spermáját. Ezzel a gyermeknek minőségi génállományt biztosít és elkerüli annak kockázatát, hogy a gyermek az apjától eredően átlagember legyen. E fantasztikus vízióval való összefüggésben bizonyára eszükbe jut, mit kezd majd a társadalom ennyi tehetséges emberrel?
„A társadalomnak természetesen nincs szüksége annyi Pavarottira, tehát az érintettek ugyan szépen fognak énekelni, de nem tudnak ebből megélni.”
Etikai megfontolások A genetikai „feljavítás” természetesen számos etikai, jogi és szociális kérdést vet fel. Mit értünk a normalitás fogalmán? Mikor lehet egy genetikai eljárás „feljavító” jellegű, vagy pedig terápiás beavatkozás? Hogyan lehet kiszámítani egy genetikai beavatkozás várható előnyeit és kockázatait? Élvezhet-e bárki jogosulatlan előnyt pusztán csak genetikai okokból a ritka természeti forrásokból való részesedésért folytatott küzdelemben? Csak azok kerüljenek előnyös helyzetbe, akik meg tudják fizetni e beavatkozások igen magas költségeit? E kérdések rávilágítanak a genetikai „mérnökség” két igen fontos problémájára is: a szociális egyenlőség, valamint a jogosulatlan egyéni előnyök kérdéskörére. ■ HAJDÚ REBEKA
TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS: PLATÓNTÓL DAVENPORTIG Már Krisztus előtt öt évszázaddal válaszokat keresett az emberiség a tulajdonságaira vonatkozó kérdésekre: mit örököltünk szüleinktől? Befolyásolhatjuk-e, hogy mit adunk át utódainknak? Az irányított reprodukció formáit Platón már Alkotmány című művében is javasolta és az állam egyik elsődleges feladatának tartotta: „…amikor a testek erejük teljében vannak, összekapcsolódnak a legjobb férfiak és asszonyok, hogy minél tökéletesebb utódokat hozzanak létre.” Ezzel összefüggésben fontosnak tartotta, hogy az orvostudomány a bíróságokkal való szoros együttműködésben álljon: „…ezek a művészetek azokat a polgárokat kezelik majd, akiknek alapvetően egészséges a testük és a lelkük, míg a nem egészséges embereket, ha testileg nem egészségesek, hagyják meghalni. Azok pedig, akiknek alapvetően romlott és gyógyíthatatlan a lelkük, maguktól meghalnak. Így legalább a legjobbak maradnak meg …” Erről Campanella hasonlóan írt Napállam című utópisztikus
művében és gondolatmenetét mások is követik… Röviden összefoglalva tehát: a társadalom érdeke az egyén érdeke felett áll.
Genetika, mint ugródeszka Ha valami jelentős mértékben befolyásolta a civilizáció társadalmi fejlődését, akkor az a genetika. A különböző tulajdonságok átörökítéséről szóló viszonylag fiatal tudomány kezdetei 1865-ig nyúlnak vissza, amikor J. Mendel nyilvánosság elé tárta a növények keresztezésének eredményeit. A genetika kezdetektől fogva nagy visszhangot kapott, főként 1900 után, amikor az ember összes lehetséges tulajdonságát örökletesnek tartották.
Eltérés a darwini koncepciótól Az „eugenika” szót Charles Darwin unokaöccse, Francis Galton használta először, 1885-ben. Azt az elméletet fejlesztette ki, amely alapján a „betegeknek és gyengéknek segítséget hozó civilizáció megakadályozza, hogy
36 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
ezek az emberek természetes kiválasztódással legyenek kiiktatva.” Más szavakkal: ahogyan a civilizáció fejlődött, a természetes kiválasztódás szerepe visszaszorult… A genetikát, amely
bizonyos mértékig rezonált az individuális pszichológiával és szociális viselkedéssel, felcserélték az eugenikával. Út a társadalom minőségének javításához Az eugenika olyan elméletté vált, amit a társadalomnak gyorsan meg kellett valósítania: kikerülni az „alkalmatlan gének” felhalmozódását és a „megfelelőket” elterjeszteni. Amikor 1926-ban az USA-ban
Charles B. Davenport publikálta a Huntingtonchorea nevű betegségben (a központi idegrendszer örökletes megbetegedése, amely abnormális mozgással járó agyi degenerációt eredményez)
szenvedő betegekkel folytatott kutatásának eredményét. Új és érdekes ismeretek mellett nyil-
vánosságra hozta a kötelező sterilizáció és az úgynevezett emigráns szűrés tervezetét is. Az USA-ban, ahol a faji kérdések is szerepet játszottak, eugenikai és fajbiológiai intézetek jöttek létre. A 20-as évek végén az USA 24
államában jóváhagyták a sterilizációs törvényt. Számuk 1929 után emelkedett a gazdasági válság következtében. Ha-
sonló állapot volt Svédországban is, ahol a sterilizáció a múlt század 70-es éveiig folytatódott…
Mint ismeretes, a genetikai alap javítási törekvéseinek a múltban koncentrációs táborokat és gázkamrákat is „köszönhetett” az emberiség! Az eugenikával a faji ideológia alapján a nácik visszaéltek. Hitler „frankensteinjei” (elsősorban Mengele és Von Verschuer professzor) új vonalat határoztak meg: diszkrimináció – sterilizáció – extermináció (kiirtás). Az
eugenika hitele annyira leromlott, hogy sokan elfordultak tőle és ez az idegenkedés a mai napig sem múlt el… |
38_39 tud. tev
23.8.2005
12:24
Page 38
TUDOMÁNY Ez tudomány?
Sigmund Freud
A „Tudományos pszichológia projektje” címı tanulmányában Freud azt írja: „A cél a pszichológia természeti tudományként való felépítése, azaz a pszichológiai folyamatokat meghatározható anyagi részecskék kvantitatívan meghatározott állapotával kell kifejezni.” Azt akarta elérni, hogy a pszichológiának például a fizikával és a kémiával azonos, természettudományos státusa legyen. Életének vége felé arra is felszólította a tudományos közvéleményt, hogy a pszichoanalízis természettudományi státust kapjon, s e gondolat megszületésénél Freud barátja, Joseph Breuer is bábáskodott.
A TUDOMÁNY
tévedett?
S
zámos kolléga Freuddal szemben leplezetlen távolságtartással viselkedett. Ennek fŒ oka az ember lényegére vonatkozó véleménye volt, amikor az emberi szexualitás talán túlzó fontosságára helyezte a hangsúlyt.
A szexről nem beszélünk! Az akkori konzervatív társadalomban az ilyesmit bınnek tartották. Sokakat nem is kicsit sokkolt, hogy szinte nyíltan beszélt a szexrŒl és az ezzel kapcsolatos megnyilvánulásokról, valamint mindenütt lázasan bizonygatta a szexu-
alitás központi helyét az emberi természetben. Éppen ezzel a megközelítésével befolyásolta azonban az egész huszadik század társadalmának gondolkodását, még ha néhány hipotézisét a tudósok késŒbbi kutatásai nem is igazolták. Azt bizonygatta például, hogy a hisztéria nemcsak a nŒkre korlátozódik, mint ahogyan azt az akkori orvostudomány állította. A gyakorlatban azonban a neurotikusok neki adtak igazat, akik csak úgy özönlöttek a rendelŒjébe. Az elfojtott szexualitás hisztérikus megnyilvánulásai az Œ idejében eléggé szokványosak voltak, mára már valószínıleg ilyen esetet csak elvétve találnánk.
Anna O.-val kezdődött Breuer doktor egy nagyon puritán családból származó, de rendkívül intelligens fiatal hölgy, Berta Pappenheim háziorvosa volt. 1880 júniusában a lány apja megbetegedett, és jólelkı, húszéves lánya gondosan ápolta Œt. Apjának betegsége azonban nagy lelki megterhelést jelentett számára, és ez negatívan hatott a lány egészségére is – legyengült, elveszítette az étvágyát, köhögött. Ilyen állapotban nem gondoskodhatott tovább az apjáról, ez viszont még jobban elkeserítette. A helyzet egyre romlott és 1880 decemberétŒl már az ágyát sem tudta elhagyni a lány. ErŒs fejfájása, kettŒs látása
Breuer a pszichoanalízis úttörője volt, sok betegét hipnózis segítségével kezelte volt, és azt kiabálta, hogy mozog vele a szoba. Izomsorvadás lépett fel nála, elveszítette végtagjainak érzékelŒképességét, súlyos beszédzavarok is jelentkeztek. Arról is panaszkodott,
GOETHE INSPIRÁLTA igmund Freud világhírű S orvos és pszichológus 1856. május 6-án született egy zsidó család gyermekeként. Állkapocsdaganata és szívproblémái miatt sokat szenvedett. 1938-ban családjával (feleségével, Mártával és hat gyermekével) a náci veszély elől Nagy-Britanniába menekült, ahol
1939. szeptember 23-án halt meg. Freud elmondása szerint fiatalkorában Goethe Természet című verse alapján
döntötte el, hogy a tudománynak szenteli életét. A bécsi zsidók azonban csak kereskedelmet, jogot vagy orvostudományt tanulhattak. Ez utóbbi szakot választotta Freud;
tanulmányait 1873 őszén kezdte meg. Idejének legnagyobb részét aztán a fiziológiai laboratóriumban töltötte, ahol legnagyobb hatással Ernst Brück professzor volt rá. Darwin evolúciós tanainak elismerőiként igyekeztek kitölteni az organikus fejlődés elemei
38 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
közötti ismeretek hiányát az egysejtű organizmusoktól a magasabb rendűekig, beleértve az embert is. 1876-tól az
ambiciózus Freud Brück Élettani Intézetének tudományos munkatársa volt. 1882-ben a bécsi Általános Kórházban kezdte meg hároméves szakmai gyakorlatát. A belosz-
tályon végzett munkáját követően pszichiátriával kezdett foglalkozni. A laboratóriumban az agy, azon belül is a
hipofízis (agyalapi mirigy) fejlődését vizsgálta, a gyermekkortól egészen felnőttkorig. Elismert
neurológus vált belőle. 1885-ben megfelelt az egyetemi magántanári követelményeknek. A bécsi, akkor létrehozott, új Gyermekbetegségek Intézete Neurológiai Klinikájának igazgatója lett.
Az egyetemeken is sikeres előadásokat tartott. Tökéletesen ismert számos nyelvet, a német és az angol mellett a franciát, az olaszt, a spanyolt, a latint és a görögöt is. |
FOTÓ: LOC.GOV
Néhány tudományos tabu időnként kártyavárként omlik össze, amikor bebizonyosodik, hogy tévedésről volt szó. A hibát néha sikerül rögtön leleplezni, máskor azonban mindez lényegesen tovább tart. Éppen ez érvényes a valamikor annyira népszerű pszichoanalízisre is, amelynek atyja az osztrák orvos és pszichológus, Sigmund Freud (1856–1939).
ILLUSZTRÁCIÓ: CSIT.FSU.EDU
TÉVEDÉSEI
23.8.2005
12:24
Page 39
FOTÓ: LOC.GOV/EXHIBITS/ FREUD
FOTÓ: RK-FOTODIENST
38_39 tud. tev
Freud mindezt a pszichoanalízis jelentŒs elŒrelépésének tartotta. Úgy vélte, hogy minden ember rendelkezik az úgynevezett pszichikai energiának egy meghatározott mennyiségével. Amennyiben ebbŒl túl nagy mennyiség gyülemlik fel, mivel az elillanására nem talál semmilyen „szelepet”, akkor az esetek többségében patológiai tünetek jelentkeznek. Így összesen öt eset szolgált alapjául a pszichoanalízis tudományának. Az a közismert „beszélgetéses kezelés” sok ember számára szinte vallásos tény volt – számos dogmával tarkítva. Aki kételkedett, azt szinte eretneknek tartották.
Más kór volt | Anna O. nélkül (balra) Freud talán nem vált volna minden idők legismertebb pszichoanalitikusává hogy egyre kevésbé lát és hall. Breuer úgy vélekedett, hogy a gyötrelmei nem szervi betegség következményei, és ebbŒl arra következtetett, hogy Bertát valamikor „valami” nagyon erŒsen károsította. Úgy vélte, hogy a lány haldokló apjának kezelésével összefüggésben keletkezett hisztériája miatt betegedett meg, de nem képes róla beszélni. Ezért nyomatékosan rábeszélte, hogy „valljon” neki. A lelkileg tönkrement nŒt végül hipnózisban rávette, hogy mondja el, mi nyomasztja. Minden összefüggött a haldokló apa körüli eseményekkel és az emlékével. Így feloldotta azt az elfojtást, amitŒl a beteg szenvedett. Breuer tájékoztatta Freudot, hogy az anonimitás céljából
Anna O.-ként jelölt beteg tudatos állapotában képtelen volt létrejött tüneteit életeseményeivel összekapcsolni. Hipnotikus állapotban azonban beszélni tudott róluk Breuernek. Azt állította, hogy amikor a páciens átélte az elnyomott pszichikai énjéhez tartozó összes érzelmet, a tünetek megszıntek és nem is tértek vissza. Ezt a módszert nevezte katarzisnak.
Gyengécske alapok a tudomány számára Freud a fent említett eljárást a hisztérikus betegek kezelése során alkalmazta. Két évvel késŒbb négy saját esettel bŒvítve a két orvos megírta a Tanulmány a hisztériáról címı mıvet.
Néhány tudós azonban inkább áltudománynak tartotta a pszichoanalízist, amelybŒl hiányoznak a tudományos bizonyítékokkal alátámasztott érvek. Különösen, amikor néhány évvel késŒbb bebizonyosodott, hogy Anna O.-t valójában nem dr. Breuer mentette meg. Ugyanis a lány nem hisztériában, hanem agyi fertŒzéses megbetegedésben, agyhártyagyulladásban szenvedett. A súlyos betegséget, amellyel az összes említett kínok is összefüggtek, Kreutzlingenben, egy svájci városban, a Bellevue szanatóriumban kezelték ki. A pszichoanalízis azonban a mai napig él – sŒt iskolák formájában tovább is terjedt. A tény, hogy gyakran „pszeudotudomány” becenevet kapta, nem különösebben csökkenti Sigmund Freud jelentŒs szerepét egyéb területeken. ■ KOUKAL MIHÁLY HIRDETÉS
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 39
40_44 FAQ
19.8.2005
10:54
Page 40
FAQ Önök kérdeznek, mi válaszolunk
Pintér Lajos, Budapest
L
Érdekelne, milyen biztonsági intézkedések kísérték az ismeretlen kőzetek vizsgálatát, amelyeket a Hold felszínéről az Apollo-program során amerikai űrhajósok hoztak a Földre.
Néha szakmai publikációkban is megjelennek olyan információk, hogy a számítógépes tomográfia vagy a mágneses rezonancia segítségével végzett vizsgálatok egészségkárosítók lehetnek. Kell az „alagúttól” félnünk? Divéky Péter, Budapest
Szabados Erzsébet, Baja
F
ontos szerepe volt a Lunar Receiving Laboratóriumnak, ahol a szakértők csoportja várta az értékes szállítmányt. Nem volt könnyű dolguk: miután a Holdon nincs légkör, így a környezet oxigénmentes, feltételezhető volt, hogy az elhozott minták nem
tartalmaznak oxigént. Amennyiben ezek az ásványok levegővel kerülnének kapcsolatba, heves oxidációra és akár robbanásra kerülne sor. Az űrhajósoknak ezért a Holdról származó kõzetmintákat külön erre a célra kialakított tokokban kellett tárolniuk. A földi laboratóriumokban eleinte a mintákat vákuumban vizsgálták a Lunar
Receiving Laboratoryban. A tudósok szintén itt osztották szét a holdkőzetek mintáit ötvennél is több kutatólaboratórium számára. Azokat az embereket, akik a vákuumos vizsgálaton dolgoztak, dupla veszély fenyegette: vagy a „kozmikus” mikrobák, vagy a holdkőzetek már említett robbanása. Szerencsére azonban a vizsgálatok rendben zajlottak le. ■
A
FOTÓ: MEDICAL PHILIPS
FOTÓ: WWW.XXINFO.HA.CN, MAPA: NASA
ajhármakinak a Délkelet-Ázsiából származó éjszakai félmajmot nevezik. Vietnam, Banglades, Malajzia és Indonézia erdeiben lakik. Lassan és a legkisebb zaj nélkül mozog az ágakon. Rovarokkal táplálkozik, vadászatra alkonyatkor indul. Röviddel azelőtt a kölykét az ágra rakja, amelyet szó szerint teljesen lenyal – mérgező nyállal. Ez sikeresen megvédi a kölyköt az esetleges
ragadozók támadásaitól, amelyek a fákon leselkednek. A mérgező nyál ugyanis képes sokkolni még a legnagyobb emlősöket is. A fiatal majmok mozdulatlanul ülnek az ágon egészen addig, amíg anyjuk vissza nem tér a vadászatról. ■
FOTÓ: PHILIPS
Létezik egyáltalán a lajhármakinak nevezett állat? Ha igen, mi az?
FOTÓ: CITY.LAFAYETTE.IN.US
Kérdezzen bármit, amit tudni szeretne – szakembereink válaszolnak. Ne habozzon levélben, vagy e–mailen feltenni kérdéseit! Munkatársaink és a szerkesztőség a következő címen várja leveleiket: 3. ÉVEZRED szerkesztősége, 2120 Dunakeszi, Gida u. 3., e-mail:
[email protected]
40 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
mágneses rezonanciánál ezt a szakértők teljesen kizárják. Itt ugyanis a betegre a röntgenes vizsgálattal ellentétben nem hat semmilyen ionizáló sugárzás. Viszont – a számítógépes rendszer kombinációjával – ezt alkalmazzák a számítógépes tomográfiánál (CT). David Brenner a New York-i Columbia Egyetemről azt állítja, hogy az egész test CT-szkennelése a szervezet számára jelentős sugárterhelést jelent. Ez az adag állítólag százszor nagyobb, mint amilyen például egy nőt ér a mammográfiás vizsgálat során. Természetesen ha CT-vizsgálatra küldi az orvosa, nincs miről beszélgetni. A vizsgálat kockázata ugyanis eltörpül a hasznával szemben! Ezt kérdésünkre dr. Paul Smith is megerősítette, aki a Philips cég orvosi berendezésekért felelős alelnöke. Hozzátette: „Természetesen CTvizsgálatra járni nem ugyanaz, mint például fogorvoshoz menni.” ■
19.8.2005
10:54
Page 41
Elméletileg lehetséges lenne a Földről megpillantani a Hold túloldalát?
FOTÓ: PA.MSU
40_44 FAQ
Mészáros Anna, Pápa
A
púpocskából indulnak ki. A magas frekvenciájú hangokat az elnyúlt szájuk segítségével képzik. Az elküldött hangok visszhangját (echó) az alsó állkapocsnál egy különleges zsírszövet fogja fel. A hangjelzés a hallóüregen keresztül jut az agyba, amely villámgyorsan elemzi a hangingereket és megrajzolja a tárgy akusztikus képét. Így fedezik fel a zavaros vízben, vagy akár teljes sötétben is az akár
250–280 kHz frekvenciájú hangok kibocsátása és az esetlegesen visszaverődő hangok felfogása. Az alacsony frekvenciájú hangok, amelyekkel nagyon távoli tárgyakat is lokalizálnak, a homlokukon lévő
több száz méterre lévő zsákmányt (például halrajt). A delfinek azonban nemcsak a zsákmányt, hanem a ragadozókat is észlelik, amelyek esetleg el akarnák azt orozni. ■
Mekkora lehet a legnagyobb dagály egy folyón? Váradi Gyula, Zalaegerszeg
A
szakértők szerint a világ folyóinak szomorú csúcstartója az a dagályhullám, amely a kínai Csientang folyó öblében jelenik meg. Akár 8 méter magas is lehet és nagy robajjal özönlik akár 35 km/órás sebességgel. Ez a hihetetlenül magas dagály teli- vagy újholdkor alakul ki. Az áradó csapás fákat tép ki, hajókat tesz tönkre, állatokat pusztít el. Általánosan elmondható, hogy a magasabb dagályhullámok a folyókon a dagály-apály közötti nagy különbséggel rendelkező folyókra, szűk torkolat mellett és nagyon gyakran olyan helyeken jellemzők, ahol a folyó közvetlenül a nyílt tengerbe torkollik. ■
▼
FOTÓ: LOUISIANASPIRIT
kérdésre igenlő válasz adható. Az amerikai űrhajósok által a holdfelszínről a Földre hozott kőzetek laboratóriumi elemzése igazolta azt a feltevést, hogy a Hold valamikor bolygónk része volt. A tudósok feltételezései alapján körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy pályájáról letért, Mars méretű bolygó ütközött a Földnek. A gigantikus ütközés kőzeteket szórt szét az űrbe, amelyek a Föld körül kezdtek keringeni. A fokozatos lehűlés és a gravitáció hatásának következtében szilárd bolygóvá kapcsolódtak össze – ez lett a Hold. Éppen ebben az időben, amikor a keletkező test a pályáját kereste a földgolyó körül, a földfelszínről látható volt a teljes felszíne, mert az gyorsabban forgott. A föld vonzása azonban az évmilliók alatt megváltoztatta társbolygónk mozgásának sebességét és saját mozgásához igazította. Tartósan így csak a Hold egyik felét látjuk. A túloldala azonban eléggé hasonlít ehhez. Ezt 1959 októberében a Luna 3 szovjet űrhajó bizonyította be, amikor a titokzatos térből jó minőségű felvételeket küldött. Mivel a Hold nem egyenletes sebességgel kering a Föld körül ellipszis alakú pályáján, de állandó szögsebességgel forog, valójában nem mindig teljesen azonos felével fordul a Föld felé. Ráadásul a Föld nagy kiterjedése is elősegíti, hogy a Hold felszínének több mint a felét lehessen látni a Földről (legalábbis a Föld két átellenes pontjáról nézve). Így összességében a Hold felszínének 59%-a figyelhető meg a földfelszíni észlelésekkel. ■
Bottyánné Tóth Zsuzsanna, Visegrád
szakértők eddig 32 delfinfajt regisztráltak, amelyek a forró trópusoktól a sarkvidéki térségekig élnek az óceánokban. Gyakorlott ragadozók, s a sikeres vadászatban gyors mozgásuk, rendkívüli intelligenciájuk és együttműködési képességük segíti őket. A delfinek a vízi környezetben a legtökéletesebb detekciós rendszerrel – nagy teljesítményű szonárral – dicsekedhetnek. Az echolokáció alapelve a FOTÓ: DAVEPICS.COM
A
Érdekelne, hány delfinfajta él és hogyan tájékozódnak hallás alapján?
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 41
19.8.2005
FAQ
10:54
Page 42
Önök kérdeznek, mi válaszolunk
A Hosszú kések éjszakájának mészárlását mi indokolta, hiszen itt németeket, Hitler korábbi „bajtársait” ölték meg? Óváry Júlia, Győr
FOTÓ: 2.BOOM
A
Hosszú kések éjszakájának 1934. június 29–30. eseményeit nevezi a szakirodalom. 1933 tavaszától Adolf Hitler az újra kiírt választások után már nem kényszerült koalíciós kormányzásra – felszámolták a szakszervezeteket és a szociáldemokrata pártot is. Mindeközben egyre gyakrabban kapott a Gestapótól és az SS-től (Schutzbund) információkat arról, hogy az SA (Sturmabteilung) vezetői a Führer megbuktatására készülnek. Az SA-nak azonban ebben az időben már 2,5 millió tagja volt. Vezetőjük, Ernst Röhm egy tisztán szocialista forradalom szükségességéről beszélt, azaz a szociális viszonyok reformját, nagyobb létbiztonságot követelt. Ezek a baloldali reformelképzelések viszont szöges ellentétben álltak Hitler és a legvagyonosabb elit megállapodásával, amelyben Hitler a baloldal és a kommunizmus megfékezését ígérte. Egyre erősödött a hatalmi harc a náci párton (NSDAP) belül is a vezető katonai pozícióért. Ezért javasolták Röhmék azt is, hogy az SS és az SA tartozzon az egységes védelmi minisztérium alá, amelynek akkor éppen ő volt a vezetője. Ennek az SS vezetői nem örültek, ezért elhitették Hitlerrel, hogy Röhm meg akarja buktatni. Az SA mind a belső pártharcok, mind pedig a gazdasági és pénzelittel kötött alku vesztese lett, amikor a diktátor határozott lépésekre szánta el magát. 1934. június 30-án az SS tisztjei kirángatták Röhmöt az ágyából és börtönbe vitték. Ott felajánlották neki, hogy kövessen el öngyilkosságot. Röhm azonban kinevette őket: „Ha Adolf meg akar ölni engem, akkor tegye meg ő maga!” Azon nyomban a két SS-tiszt lelőtte. A június 30-ra virradó éjjelen és a következő hét végén még számtalan politikai gyilkosságot hajtottak végre. Ezzel felszámolták az SA-t, s az SS kezébe került a teljes katonai hatalom. A náci pártot, a fegyveres erőket és az egyházat sem nyugtalanította ez a belső hatalmi harc: a véres tisztogatást Hitler azzal indokolta meg, hogy Röhm „veszélyes” homoszexualitására utalt... Ezzel a leszámolással épült ki Hitler egyszemélyi hatalma a maga teljességében. ■
A meteoritokat állítólag sokáig földönkívüli tárgyaknak tartották. Ez hogyan lehetséges? Kovács Olivér, Pilis
A
meteorok („hullócsillagok”) és meteoritok (olyan testek, amelyek túlélték a légkörön való átrepülést és a föld felszínére hullottak) valóban sokáig elkerülték a csillagászok figyelmét. Az antik kor legnagyobb gondolkodója, Arisztotelész azt tanította, hogy a meteorok légköri és semmiképp sem kozmikus jelenségek. Erre az állításra azonban keményen rácáfolt az élet, amikor 1790. július
24-én a francia Barbotan városkánál szó szerint meteoriteső hullott. 300 szemtanú küldött erről leveleket a párizsi Tudományos Akadémiának. A szavahihető akadémikusok azonban csak „népmesének” tartották a történteket. 1794-ben Ernst Chladni egy könyvet jelentetett meg, amelyben megemlítette, hogy a „meteoritok kozmikus eredetűek és a meteorok ezzel összefüggésben
Hogyan párosodnak a kígyók? Tudjuk, hogy van hím és nőstény, de azok például különböző méretűek. Ezenkívül ezek csak olyan hosszú testek – amelyen semmi sem található? Valahogyan csak egymásba gabalyodnak, párzószervük valahogyan a testükbe van betolva (a mászás miatt)? Szóval tulajdonképpen Molnár Jenő, Miskolc hogy is van ez?
A
kígyók, amelyeknek valamikor lábuk is volt, körülbelül 130 millió éve lakják a Földet.
42 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
A hímek a nőstényektől elsősorban méretükben különböznek; bár néha a nőstény a nagyobb, s
fényeffektusok a meteoritok légkörön való átrepülése során.” E „szemtelen” gondolatáért heves gúnyolódások tárgyává vált még a neves párizsi tudósok között is. Ugyancsak a 18. század végén Peter Pallas német természettudós egy hétmázsás vasmeteorit elemzésével bebizonyította, hogy az eltér az összes ismert földi érctől és ásványtól. A „tévedhetetlen” tudós férfiak csak 1803-ban változtatták meg a véleményüket, amikor a franciaországi L’Aigle közelében a helybeliek meteorzápor tanúi lehettek, majd 3000 darab meteoritot gyűjtöttek össze az égből pottyant kövek közül. ■
általában színesebb is a partnerénél. (Kivétel az nálunk is ismert keresztes vipera, ahol a hím dicsekedhet tarkább színnel.) A másik megkülönböztető jel a farok: a hímeknek hosszabb és vastagabb szokott lenni. Maguk a kígyók is a szemükkel, de még inkább kitűnő szaglásukkal különböztetik meg egymást. A szakértők szerint amennyiben a nőstény készen áll a párosodásra, jellegzetes szagot bocsát ki, amelyet a hím nyelvének és a Jacobson-szervének köszönhetően érzékel. A kígyók kémiai érzékelőberendezését két üreg vagy tasak képezi a szájban. Ezekbe pontosan
FOTÓ: NASA
40_44 FAQ
40_44 FAQ
19.8.2005
10:54
Page 43
Az egyik nap óriási vihar volt nálunk. Azt szeretném megtudni, mi történne, ha a villám a vállamba csapna bele? Détár István, Szeged
A
I
gen, a Szahara alatt jelentős mélységben nagy mennyiségű víz található. Modern technológiákkal kinyerhető lenne. Az öntözés fák, bokrok és füvek széles zöld sávját hozná létre. A növényekben a víz már nagyjából megmaradna. Sokkal költségesebb lenne az a hatalmas projekt, amelynek megvalósítása
után a Szaharában egy új tenger alakulna ki. Egyiptom már a múlt század 70-es éveiben rendelkezett a Kattara üreg sós vízzel való elárasztásának tervével, aminek az ottani mikroklímát kellett volna befolyásolnia. Ami a sivatag felszínét illeti, sajnos valóban
beleillik a hosszú, villás nyelv, amelynek kiöltögetésével a kígyó a levegőből szaganyagokat gyűjt, majd ezt követően a Jacobson-szervben kiértékeli az így nyert vegyi anyagokat. A vadászó kígyó így képes meghatározni az áldozat típusát, még teljes sötétségben is. A hím és a nőstény találkozása után külön rituálé következik, amely minden kígyófajnál kicsit más. A hím általában üldözi a nőstényt, hullámzik és nyelvének gyors öltögetésével elemzi annak szagát. Közben igyekszik a nőstény hátsó testrészét megtekerni és fejét a hátára helyezi. A végén a kígyópár a farkánál
nő. Évente képes kb. 50 ezer km2-rel nagyobb területet elfoglalni. Ez több millió embert fenyeget éhínséggel a Szahel-övezetben, amely a Szahara déli részén van, Mauritánia, Mali, Burkina Faso, Niger, Csád és Szudán területén. ■
A tragikus decemberi cúnamihullámok állítólag a földgolyó gyorsabb rotációját és tengelyéből való kilengését okozták. Ez nem veszélyes? Farkas Róbert, Zirc
A
tudósok igazolták, hogy nem az egész bolygót fenyegeti ez a jelenség. Minden lassanként visszatért a normálishoz. A tenger alatti földrengés visszhangja, amely előidézte a cúnamit, például csak Floridán jelentkezett, amely a tragédia helyszínétől körülbelül 13 000 km-re van. A vízszint a szondakutakban ott tíz centiméterrel megemelkedett. Az Amerikai Geológiai Intézet tudósai úgy becsülik, hogy a földrengés által előidézett szeizmikus hullámok a Földön hihetetlen sebességgel, körülbelül 11 840 km/órával hömpölyögtek. ■ összegabalyodik. A két kígyó a kloákájánál kapcsolódik össze. Az összekapcsolódás eltérő idejű, de akár több órán keresztül is tarthat. A megtermékenyítés mindig belső. Más hüllőkhöz hasonlóan, a kígyók is aszerint különböznek, vajon tojásrakók vagy elevenszülők. A végére egy érdekességet hagytam: az egyetlen kígyó, amely kizárólag csak egyneműként létezik, egy vakkígyó, a virágcserépkígyó (Ramphotyphlops braminus). Ennek a fajnak csak nőstényei vannak – amelyek lényegében folyamatosan klónozzák önmagukat. ■
FOTÓ: COSC.BROCKU.CA
Fehér Kálmán, Tata
Amennyiben a villám a vállunkba csap, a lábon keresztül lefut a test egyik oldalán, majd eléri a talajt. Addig, amíg megteszi ezt az utat fájdalmat, égési sérüléseket, sőt akár sokkot is okozhat, a villámcsapás energiájának nagy részét azonban a talaj fogja fel. Az áldozat rendszerint nem hal meg, hacsak a villám nem halad keresztül a szívén vagy a gerincoszlopán. ■
▼
Mi igaz abból, hogy a forró szaharai sivatag alatt rengeteg víz van? Az afrikai sivatagok területe folyamatosan nő? ILLUSZTRÁCIÓ: JAEGER.EARTHSCI.UNIMELB
FOTÓ: GHAJNSIELEM
villámokat már nagyon régóta tanulmányozzák a szakemberek, azonban még mindig nem sikerült a villámmal kapcsolatos minden titkot megfejteni. Mérnökök folyamatosan kutatják, hogy miként lehetne jobban megvédeni például a házakat és a berendezéseket. A villámlás másodpercenként 160-1600 km-es sebességgel halad, és akár 30 000 oC-ot idézhet elő.
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 43
19.8.2005
Page 44
Önök kérdeznek, mi válaszolunk
Mik azok a ma divatos ómega-3 zsírsavak és mi a szerepük a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében
Valahol azt hallottam, hogy számos tanú megpillantotta az óriási cápát, amelynek már rég ki Novák Zoltán, Törökszentmiklós kellett volna halnia. Igaz ez?
Zalai Márton, Budapest
A
táplálékokban lévő zsiradékok két nagy csoportja közül a növényi eredetű olajok, margarinok összetétele kedvezőbb az állati eredetű zsírok összetételénél a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése szempontjából, minthogy a növényi eredetű zsiradékokban nagyobb a telítetlen zsírsavak mennyisége és kisebb a telített zsírsavak aránya, mint az állati eredetűekben. A telítetlen zsírsavak egy vagy több kettős kötést tartalmaznak, amelynek első helyét számok jelzik (például ómega-3, ómega-6). A többszörösen telítetlen zsírsavak csak a táplálékkal kerülnek szervezetünkbe (esszenciális zsírsavak). A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és gyógyításában a többszörösen telítetlen zsírsavak egyik csoportjának, az ómega-3 zsírsavaknak több kedvező hatása ismert. Az ómega-3 zsírsavak közül növényi eredetű az alfa-linolénsav (ALA), és van két állati eredetű is: az eikozanoidok néven ismert EPA és DHA. A halak és a halolajak (hering, tonhal, szardínia, lazac, makréla és tavi pisztráng) döntően a 20 (EPA) és a 22 (DHA) szénatomos formát, míg a repce, a dió, a lenmag és a szója növények olaja a 18-as (ALA) változatot tartalmazzák elsősorban. Az ómega-3 zsírsavakból a szervezetben egy trombózisveszélyt csökkentő vegyület, prosztaglandin (PGI3) keletkezik, ebből következően a tengeri halak, valamint más ómega-3 források rendszeres fogyasztása mind az érelmeszesedés trombózisos szövődményeinek megelőzésében, mind a fokozott vérrögképződés kockázatával járó betegségek kezelésében hatásos tényező. Az ómega-3 zsírsavak egy másik kedvező hatása a koszorúér-betegség kockázati tényezőjeként ismert emelkedett szérum trigliceridszint jelentős csökkentése, ezáltal a koszorúér-betegség kockázatának mérséklődése. Az ómega-3 zsírsavforrások rendszeres fogyasztása csökkenti a szabálytalan szívverés (aritmia) kialakulását, ezáltal mérsékli a hirtelen szívhalál bekövetkezését, szívinfarktus utáni állapotban pedig egy újabb infarktus veszélyét. ■
44 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
N
emcsak mostanában jelennek meg tanúságok az óriáscápáról. A leírás túlságosan is emlékeztet a megalodonra (Carcharodon megalodon), amelynek azonban már hárommillió évvel ezelőtt ki kellett volna pusztulnia. A New York-i Amerikai Természettudományi Múzeumban autentikus állkapcsának rekonstrukciójával rendelkeznek, amelyek akár 20 tonnás nyomást is képesek voltak kifejteni. Állkapcsában 160-200 borotvaéles foga volt, mindegyik körülbelül 20 cm hosszú. Szakértők szerint ez az agresszív, tökéletes aerodinamikai testformájú élőlény elérte akár a 25 méter hoszszúságot is. A legtöbb hír az
ilyen lény felbukkanásáról Észak-Amerika partjairól, a karibi térségből származik. A második világháború végén Marilyn Monroe a Mexikói-öbölnél estélyt adott, amelyen részt vett Ernest Hemingway író és Gary Cooper színész is. A vízi világot jól ismerő személyiségek itt pillantottak meg egy félelmetes, eddig ismeretlen cápát. Sok évvel később Kuba partjainál támadta meg az Esperanza jachtot, amelyen kommunista funkcionáriusok ünnepeltek. A hajó, noha a part menti őrség vigyázott rá, hirtelen és nyomtalanul eltűnt. A nyo-
Miért kék színű az óceán? Veréb Tamás, Debrecen
A
napfény a vízmolekulákon szétszóródik és a kék szín verődik vissza (ez a Ramaneffektus). Természetesen, ahogyan szünidő vagy szabadság során személyesen is meggyőződhetünk róla, kisebb területen más színű vizet is megfigyelhetünk – például zöldet valahol a napsütötte öbölben. ■
mozás eredménytelen volt – egészen addig, amíg a Varadero strand partjára a viharos tenger ki nem dobta a luxusjacht mentőcsónakjának egy darabját. A darabot a kapitány markolta – halálos görcsben. Testét és a hajót is körfűrészként vágta ketté valami. A csónak vasbordáiban egy 22 cm hosszú cápafog hagyott nyomot. Fogainak lenyomatát más alkalommal egy másik szörnyeteg egy kubai tengeralattjárón hagyta. Emlékezzünk arra, hogy a mélytengeri óriásszájú cápát is csak 30 éve és szintén véletlenül fedezték fel! ■
Amennyiben itt nem talált választ a kérdéseire, keresse következő számainkban. Néhány válasz előkészítése nagyon időigényes. Ugyanakkor megkérjük tisztelt olvasóinkat, hogy az e-mailben küldött kérdéseiket is írják alá.
ILLUSZTRÁCIÓ: OCEANSOFKANSAS/DAN VARNER, FOTÓ: FOSSILIEN.DE
FAQ
10:54
FOTÓ: TREKEARTH
40_44 FAQ
46_47 energetika
5.8.2005
10:07
Page 46
atomforradalomra
készül!
Kína területén rettenetes tempóban zajlik a modernizáció és sok tekintetben technológiailag is igyekszik a saját lábára állni. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, mi történik, illetve milyen újabb tervek vannak születőben a kínai energetikában.
K
ínában napjainkban kilenc atomreaktor mıködik, amelyekben az ország teljes energiatermelésének két százalékát állítják elŒ. Atervek szerint azonban 2020-ig minimum további 30 újabb atomreaktor építését kezdik meg – derül ki kínai vezetŒk és a tudományos intézetek képviselŒinek legújabb nyilatkozataiból. Az új atomreaktorok kapacitása megközelítŒleg kétszer akkora lesz, mint a már oly sok vitát kiváltott Három Hegyszoros-gát erŒmıé, amelynek 26 turbinája az építkezés tervezett 2009-es befejezését követŒen 18 200 MW energiát ad majd.
reaktorban működő A tüzelőanyag grafitba zárt dúsított urángolyókból áll, míg a hűtés héliummal történik. A tüzelőanyag felmelegíti a következő hőhordozó közeget, ami forgásba lendíti a hagyományos turbina lapátjait. A napjainkban használt grafitgolyók akkorák, mint egy teniszlabda, ezért elsősorban nagy reaktorokban használhatók. Holland tudósok szerint – akik napjainkban a kisméretű NERUS reaktorok kifejlesztésén dolgoznak – a miniatűr
fűtőanyaggömbök előállítása olyan forradalmi lépés lesz a reaktorok fejlesztésének történetében, mint a mikroprocesszorok kifejlesztése a számítástechnikában. |
Szilícium-karbid védőréteg Pirolitikus burok
60 mm-es fűtőanyaggömbök
Belső pirolitikus réteg
Porózus szén közbenső szint
0,5 mm-es fűtőanyagmag
Grafittöltetben elhelyezett részecskék
Az energiafogyasztás növekszik
ILLUSZTRÁCIÓ: BAUERUNDGUSE
A milliárdos népesség és a gyors ipari fejlŒdés kikényszeríti a kínai energiatermelés növelését. Szakemberek becslése szerint Kína napjainkban a világ összes energiatermelésének megközelítŒleg 10 százalékát használja fel, ám ha ezt a mennyiséget átszámítjuk egy lakosra, megállapítható, hogy Kínában tízszer kevesebb energiát használnak fel, mint az Egyesült Államokban. A kínai lakosság növekvŒ életszínvonala ezért rémálmokat kelt minden energetikával, il-
5 mm-es grafitréteg
| Nagy fűtőanyaggömbök standard reaktorokhoz letve ökológiával foglalkozó szakemberben. Kína már most is a világ legnagyobb „szénfalója”, s egyúttal második legnagyobb kŒolajfogyasztója. A távol-keleti állam egyre növekvŒ nyers-
0,5 mm-es fűtőanyagmag Uranium-dioxid
anyagéhsége érzékenyen érinti a világpiaci árakat. Annak ellenére, hogy durva becslések szerint is a lakosság csupán 2,5 százaléka rendelkezik saját gépkocsival, a kínai Állami Környe-
IDEGENVEZETÉS AZ ATOMREAKTOROK VILÁGÁBAN ● I.
generáció: az 50-60-as évek reaktorprototípusai.
(a VVER Pakson) és a nehézvizes (a kanadai CANDU) reaktorok.
●
● III.
II. generáció: a 70-80-as években épített reaktorok napjainkban az atomenergia-termelés legfontosabb egységei. A legáltalánosabb típusai a könnyűvizes
generáció: az olykor „fejlettnek” nevezett reaktorok a múlt század 90-es éveiben jelentek meg. 1996 óta működnek. Ebbe a kategóriába tartozik a Finnországban működő új EPR reaktor is. Az Egyesült Államokban a Westinghouse Company megszerezte ugyan a
46 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
gyártási engedélyt az AP-600-as reaktorra, az új erőmű építése azonban még nem kezdődött meg. ●
III+ generáció: az első
üzembe helyezése 2010 körül várható, a technológia egyelőre fejlesztés vagy engedélyezés alatt áll. Idetartoznak elsősorban a kavicságyas PBMR reaktorok és az amerikai AP-1000 típusú reaktorok.
● IV.
generáció: a tervek szerint bevezetésük folyamatos lenne, és 2030-ra fejeződne be. A hagyományos vizes hűtés helyett ezekben az erőművekben olyan anyagokkal történne a hűtés, amelyek lehetővé tennék a
ILLUSZTRÁCIÓ: PHARMACIARETIREES
Kína
MODERN PBMR REAKTOROK (KAVICSÁGYAS MODULÁRIS REAKTOR)
ILLUSZTRÁCIÓ: NERUS.NIE
ENERGETIKA
10:07
Page 47
A HÁROM HEGYSZOROS-GÁT ● A gát építése 1993-ban kezdődött, és összesen 70 milliárd dollárt emészt fel. ● A vízi monstrum alapvető
eleme a 185 m magas, 126 m széles és 1725 m hosszú beton védőgát. Az oldalgátakkal és az úszókamrák kikötőhelyét határoló gátakkal együtt a gát teljes hoszsza eléri a 2335 métert.
● A vízszintek maximá-
● Az építkezés során
lis különbsége 113 méter,
27,15 millió köbméter cementet és 281 000 tonna acélt (5600 vagonnak felel meg) használtak fel.
és ezt 26 darab, összesen 18 200 MW teljesítményű turbinával hasznosítja az erőmű. Ez lesz tehát a világ legnagyobb teljesítményű vízerőműve.
2009-ben fejezik be. | ● Avisszatartott víz
teljes mennyisége eléri a 39 300 millió m3-t, azaz körülbelül 130 darab liptói vízgyűjtő is elférne benne.
zetvédelmi Hivatal szakemberei szerint az idén a közúti forgalom tehetŒ felelŒssé a légszennyezés háromnegyedéért. A világ tíz legszennyezettebb városa közül hét Kínában található.
Biztonságos energia? A tudósok tehát riadót fújtak, és minden erejükkel a probléma megoldásán dolgoznak. S úgy tınik, talán már meg is találták! „Hivatalos elképzelések szerint Kína atomenergia-termelése 2050-re eléri a 300 gigawattot – azaz ötvenszer több atomenergiát lesz képes elŒállítani, mint napjainkban. Viszont természetesen nem tehetjük ki sem magunkat, sem a világot a Three Mile Island (1979) vagy a Csernobil (1986) típusú katasztrófáknak. Ezért tehát új, biztonságosabb reaktorokra van szükségünk” – jelentette ki Wang Dazhong, a Tsinghua Egyetem Atomenergia Intézetének munkatársa. A felkelŒ nap országából származó PBMR típusú (kavicságyas moduláris reaktor) új reaktorok szószólóinak állítása szerint éppen ez a
sokkal magasabb hőmérsékleten való üzemelést, így a reaktorok jobb hatásfokkal üzemelnének. A hat legreményteljesebb típus közé tartozik a gázzal, folyékony nátriummal, folyékony ólommal hűtött gyorsreaktor, a
● Az építkezést a tervek szerint
fajta reaktor hozza el az olcsó, biztonságos és könnyen elŒállítható energiát. A PBMR reaktorok ugyanis megfelelnek a kínai és a külföldi szakemberek legfŒbb követelményeinek is. Legnagyobb elŒnyük a biztonság, amelyet a fizika törvényei szavatolnak. Ezeknél a reaktoroknál az összes kiegészítŒ berendezés meghibásodása, üzembŒl való kiesése esetében sem fordulhat elŒ, hogy a reaktor tartálya megreped, felrobban vagy megolvad. A reaktor tartálya nem halmozza fel a hŒt, hanem leadja. A hıtŒrendszerben használt nemesgázoknak köszönhetŒen pedig gŒzfelhalmozódás veszélye sem áll fenn. A reaktor magasabb hŒmérsékleten dolgozik, ezáltal automatikusan növekszik a hatásfoka is.
Az első fecske A Tsinghua Egyetem együttmıködik az amerikai Massachusettsben található Mıszaki Egyetemmel (MIT). Az egyetem Peking elŒvárosában néhány éve már sikeresen üzemeltet egy 10 MW teljesítményı kísérleti PBMR reaktort. Az
folyékony sóval hűtött reaktor vagy a vízzel, esetleg héliummal hűtött magas hőmérsékletű reaktor. Valamennyi említett típus sokkal
FOTÓ: CD.EMB.GOV.HK/PSHE, ÉS CHINA.DAM.EDU
| Az épülő nagy erőművek egyike a Quinshan atomerőmű erŒmıben lebonyolított kísérletek igazolták az amerikai kémikus Farrington Danielese feltevését, aki azt tanácsolta, hogy a reaktorokban kerámiagolyókba zárt uránt, a hıtésre pedig nemesgázokat használjanak, mint például a hélium. Danielese szerint ez a fajta reaktor forradalmasíthatja az atomenergia-termelést.
FOTÓ: AECL TECHNOLOGIES
5.8.2005
Legó reaktor AHuaneng nevı kínai energetikai óriáscég nemrégiben bejelentette, hogy 2010-ig felépíti Kína elsŒ PBMR típusú, magas hŒmérsékletı reaktorát. Amennyiben ez a terv valóra válik – és miért ne válna valóra! – a 195 megawatt teljesítményı erŒmı az elsŒ magánüzemeltetésı PBMR reaktor lenne. APBMR mérete körülbelül ötödakkora, mint a hagyományos reaktor, és modulokból, különálló részekbŒl építik fel, azaz olyan, mintha nagy legókockákból állna. Ez természetesen lerövidíti a reaktorok építésének idejét és csökkenti az építés költségeit is. „A távoli régiók is rendelhetnek egy kis reaktort a hozzá tartozó kiegészítŒ berendezésekkel. Amennyiben az évek során még több energiára lesz szükség, lehetŒségük van további reaktorokat csatolni a rendszerhez” – magyarázza Frank Wu, a Kínai Atommérnöki és ÉpítŒipari Cég (CNEC) munkatársa. Ily módon több kínai régió is elkerülheti az eladósodást, ami a más eljárással, gazdaságtalanul termelt energia megvásárlásából származna. A Huaneng energetikai cégbŒl, a Tsinghua pekingi egyetembŒl és a CNEC állami cégbŒl álló konzorcium a Shandong kanton északkeleti, sırın lakott területén található Weihai város közelében választotta ki az építési területet. A társaság tervei szerint az építkezést 2007-ben kezdik. ■ LUKÁCS JÁNOS
Az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Japán és Nagy-Britannia
magasabb hőmérsékleten működik, mint a mai reak-
idén februárban aláírták a reaktortípusok közös fejlesztéséről szóló egyezményt, és ígéretet tettek
torok: napjaink könnyűvizes reaktorainak üzemi hőmérséklete maximum 330 oC, míg a IV. generáció reaktorainál ez az érték 510 és 1000 oC közötti.
arra, hogy nyíltan megosztják egymással a műszaki információkat. Más országok is rengeteg figyelmet és energiát szentelnek az újabb reaktortechnológiák fejlesz-
tésének. India például úttörőnek számít a tórium, mint fűtőanyag használatában. A IV. generációjú reaktoroknak szép lassan át kellene venniük a már „kiszolgált”, a 20. század 70-es és 80-as éveiben épített „kollégáik” helyét. |
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 47
FOTÓ: CNEC
46_47 energetika
48_50 orvostudomany
23.8.2005
12:28
Page 48
ORVOSTUDOMÁNY
a sérült szívet ezer beteget érint. Napjaink orvostudománya ezért igyekszik megtalálni az utat, hogy a szívet hogyan javítsa ki. A leghatékonyabbnak és legkíméletesebbnek a páciens saját „anyagának” felhasználásával történő gyógyítás tűnik.
| A különböző sejttípusokba applikált sejtek többszörös gyógyító hatása ideg
ILLUSZTRÁCIÓ: CMGM.STANFORD.EDU
„Befoltozni”
Az akut szívinfarktus Magyarországon évente mintegy 25
vér
S
zívinfarktusban korábban bolygónk fejlett országaiban az emberek 30%a halt meg, mára ez az arány 8%-ra csökkent, ami egyértelmıen az orvostudomány fejlŒdésének köszönhetŒ.
Eldugult csövek
FOTÓ: UNI-BONN
Az akut szívinfarktus fŒ oka az úgynevezett plakkok lerakódása a koszorúserekben, amely a szívizom gyors károsodásához vezet. Ez a folyamat gyakorlatilag rögtön a sé-
fiatal sejt sejtcsont
fejlődő fehérvérsejtek
| Az új sejtek gyógyító folyamatának sémája henger alakú ballonnal, amely az elzárt érrel azonos átmérŒjı. A ballont utána a szıkületben fokozatosan tágítják 10 atmoszférájú nyomással, amely a személygépkocsi pneumatikáiban lévŒ nyomás négyszerese. A ballonban a nyomás kiengedése után a korábban elzáródott, vagy beszıkült ér nyitott marad.
ILLUSZTRÁCIÓ: U FOTO 21, FOTÓ: LIVONIA RADIOLOGY GROUP
rült véna által a szívbe szállított vér megszakadása után megkezdŒdik. Régen a betegnek mozdulatlanul kellett feküdnie egészen addig, amíg az úgynevezett „szívforradás” begyógyult. A kutató orvosok és mérnökök együttmıködésével azonban a kezelés lényegesen modernebb formája alakult ki. Jelenleg a vér áthaladásának felszabadítására, az elzáródások megszüntetésére két eljárást alkalmaznak. Az egyik speciális gyógyszerek adagolása, amelyek képesek a koszorúserekben lévŒ zsíros lerakódásokat feloldani. A másik eljárás, amely speciális szakintézetekben történik (például radiológiai, angiológiai osztályok), az úgynevezett PTA, más néven ballonos koronária angioplasztikát használja. Az elnevezés mögött egy látszólag egyszerı „karbantartási” tevékenység húzódik. A koszorúserekben a sérült helyre a kardiológus-angiológus speciális eret vezet be egy
FOTÓ: ASB.AECOM.YU.EDU
izom
| A koszorúserekben a sérült helyre a kardiológus-angiológus speciális eret vezet be
48 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
23.8.2005
12:28
Page 49
FOTÓ: MILANŠ USTA
48_50 orvostudomany
| A beavatkozás teljes menetét monitoron követik az orvosok
ŐSSEJTBEÜLTETÉS ÉS KÖLDÖKZSINÓRVÉRBANK 2005 A július elején végezték el először hazánkban az őssejtbeültez Országos Kardiológiai Intézetben
tést. Egy idős, infarktuson átesett asszony saját őssejtjét ültette vissza az elhalt szívizom szövetébe az intézet őssejtkutatást vezető orvosa, dr. Andréka Péter. A KRIO Intézet Sejt- és szövetbank 2001-től vesz részt egy sokszereplős konzorcium részeként olyan kísérletekben, amelyek egy nemes célt tűztek ki maguk elé: megvalósítani egy hazai köldökzsinórvérbankot. S hogy fáradozásuk nem volt hiábavaló, bizonyítja az a tény, hogy 2004. március 4-én a KRIO Inté-
zet kapott Magyarországon először engedélyt a köldökzsinórvér fagyasztására és tárolására.| Versenyfutás az idővel FOTÓ: FRANK LUERWEG/UNI BONN
Az őssejtek fontos szerepe Az Œssejtekkel végzett beavatkozás a 21. században sok szívnek is segíthet. A még nem differenciálódott Œssejtek nagyon alkalmazkodók és képesek nemcsak a szívre, a májra, hanem más szervekhez adaptálódni. A hematológiában (a vérképzŒ szervek betegségeiben) már régen alkalmazzák az Œssejteket, de újabban a kardiológia és neurológia területeire is eljutnak. A csontvelŒbŒl nyerik, elsŒsorban a medencecsont punkciójával (üreges tıvel való szúrással). Az Œssejtek receptorokkal rendelkeznek, amelyek alapján megkülönböztethetŒek, szétválaszthatóak és tisztíthatóak. Egyetlen lánysejt megŒrzi a további differenciálódás képességét (azaz megmarad Œssejtnek), a másik lánysejtbŒl azonban utána olyan sejt keletkezik, amely bekerül a vérkeringésbe és utána tovább differenciálódhat közvetlenül a sérült szervben, ebben az esetben a szívben. A csontvelŒbŒl az Œssejteket visszajuttatják a sérült szívizom helyére. Ez többféle módon történhet. Egyrészt az oldat közvetlen sejtekkel történŒ befecskendezésével a szívizomba. A másik, manapság leggyakrabban alkalmazott eljárást a sejtekkel együtt az oldat befecskendezése közvetlenül a koszorúsérbe, amely vérrel látja el az infarktust elszenvedett szívizmot. Más lehetŒségek is vannak, például egy speciális katétert közvetlenül be lehet vezetni a szívkamra üregébe és az Œssejteket nagyon apró tıvel befecskendezni a szívizomba.
A cél ismert – a szív! egy henger alakú ballonnal, amely az elzárt érrel azonos átmérőjű
A sejtek miért képesek letelepedni éppen a károsodott szívizomzatban? A sejtek szívbe
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 49
▼
ILLUSZTRÁCIÓ: EVD.MD, FOTÓ: MEB.UNI-BONN.DE
Infarktus során fontos szerepe van az idŒtényezŒnek. Az ideális az volna, ha a beteg az
említett kezelést egy órán belül megkapná, utána a szívinfarktusnak a szó legszorosabb értelmében nem is kellene kialakulnia. Számos esetben azonban ez nem lehetséges, elsŒsorban az idŒfaktor miatt. Minél tovább vár a beteg sajgó fájdalommal a mellkasában, annál nagyobb veszélynek teszi ki magát. Az infarktus kialakulása utáni körülbelül 6-12 óráig még rendkívül sokat tehet az orvosi beavatkozás! A szív bal kamrájának viszszafordíthatatlan károsodása infarktus után a késŒbbiekben a szív leállását is eredményezheti. Szívinfaktusban Magyarországon évente körülbelül ötvenezren halnak meg. A szívinfarktus elsŒsorban az ateroszklerózisban, érelmeszesedésben szenvedŒket sújtja, amelynek legfŒbb kockázati tényezŒi az elhízás, a vérzsír magas szintje, a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az ateroszklerózis komplikációk elŒfordulása a családban és az ismételt stresszhelyzetek.
48_50 orvostudomany
23.8.2005
12:28
Page 50
A szívizom gyógyítása a jövőben Az Œssejtkutatás az egész világon óriási erŒvel folyik. Az Œssejtek és hatásuk az emberi szer-
vekre nagyon kíméletesen és példamutatóan nyilvánul meg. Az alapelv, hogy a mıtéti beavatkozások során semmilyen esetben sem árthatnak, kizárólag segíthetnek. ElŒnyük az, hogy a beteg saját testébŒl származnak, tehát elmaradnak az autoimmun reakciókkal kapcsolatos problémák, amelyek például transzplantációk során lépnek fel. Kutató szakemberek kísérleti jelleggel bár, de jelenleg már a kiemelt Œssejtek in vitro, azaz az emberi testen kívüli befolyásolását próbálják. A berendezésben szívizomsejtek kis mennyiségét helyezik el és lényegesen több Œssejtet adnak hozzá. Ezek után azonos tulajdonságokat hoznak létre, mint amilyenekkel a szívizom saját sejtjei rendelkeznek, és a beteg testébe történŒ visszahelyezés után már könnyebb a sérült szív újjáépítése.
A SZÍV ANATÓMIÁJA RÖVIDEN
A
z emberi szív a legmegterheltebb pumpa bolygónkon. Izomszövete körülbelül 25 dkg tömegű. Az emberi testben minden percben körülbelül 3,5-8 liter vért pumpál át. Másik jellemzője a szívindex, amely a
percenként átpumpált vér testfelületre normalizált egysége (2,6–4,2). A szív percenként körülbelül 70-et ver, óránként ez 4200 ütést jelent. Egy nap alatt ez 100 800, évente pedig 36 792 000 összehúzódás (!). E hihetetlenül nagy teljesítményű izompumpa tökéletes működésétől függ minden ember élete.|
A SZÍVIZOM AKUT INFARKTUSA szívinfarktus A a szívizom károsodása, amely a szívizmot vérrel ellátó koszorúér elzáródása során keletkezik. Az
elzáródott érterületen az izom vér-, oxigén- és tápanyaghiányban szenved és néhány percen, vagy órán belül elhal, fokozatosan hegesedés keletkezik. Az elzá-
ILLUSZTRÁCIÓ: QUESTMEDICAL
való „transzportálásának” ideális pillanata a koszorúserek már említett angioplasztikája utáni állapot, vagyis a ballon segítségével történŒ tágítás, amikor megszüntetik a szıkületet. A sejtek sérült szívszövetbe juttatásának másik módszere az, amikor odavonzzák az ott képzŒdŒ biokémiai anyagokat, és ezért ott a vándorló Œssejtek bizonyos része megtapad. A sejtek összekapcsolódása a szívizommal kívülrŒl ellenŒrizhetŒ. Ezt úgy végzik, hogy az Œssejteket megjelölik például a vas valemely izotópjával, amely lehetŒvé teszi ábrázolásukat valamelyik diagnosztikai eljárással, például az úgynevezett izotópos szcintigráfiával.
FOTO: JAN VAN MEERVELD
ORVOSTUDOMÁNY
ródást leggyakrabban szklerotikus plakk okozza, amely összeszűkíti az eret. | Előre, más szervek felé! A szív regenerációja Œssejtek segítségével a kutatás és a gyógyítás ígéretes útja is egyben. Amennyiben e módszer elsŒ kedvezŒ eredményei beigazolódnak több betegen is, a jövŒben lényegesen nagyobb mértékben alkalmazzák majd. Ez azonban az „ügyes javítók” – az Œssejtek – felhasználásának nem csak egyetlen módja. A tudomány manapság igyekszik segítségükkel megoldani a többi emberi szervvel kapcsolatos hasonló problémákat is. ■ ROZGONYI ILONA HIRDETÉS
50 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
51 RFID 2
23.8.2005
15:10
Page 51
RFID
ki semmiből! FOTÓ: VONALKÓD RENDSZERHÁZ KFT.
Az új autó tulajdonosa reggel kissé gondterhelten közeledik autójához, sok dolga lesz ma. Amikor a kocsi mellé ér, az autó halkan, diszkréten kattan egyet, a lámpák felvillannak, az ajtó kinyílik. A beülő vezetőt kellemes hang köszönti: „Jó reggelt Mr Smith, a hőmérséklet 22 fok, eső nem esik. Kérem, csatolja be a biztonsági övet. Jó utat!” A gondterhelt ember kissé felvidul és elindul napi teendőit elvégezni...
E
z nem utópia, ilyen autó van. De hogyan ismeri meg az autó a gazdáját, vagy a feleségét? Onnan, hogy zsebükben ott lapul egy okos kártya ami tulajdonosa helyett mutatkozik be. Azt a rendszert, ami ezt lehetŒvé teszi, rádiófrekvenciás azonosításnak, közismert angol rövidítéssel RFID (Radio Frequency Identification) nevezik. ErrŒl a rendszerrŒl közölt lapunk múlt év novemberében egy érdekes összeállítást. Azért térünk vissza erre a fontos témára, mert itthon jelentŒs fejlŒdés tapasztalható e téren.
| Az intelligens bevásárlókosár
Lássuk, mi is az az RFID? Azonosításra alkalmas eszköz és rendszer, tehát valamit (esetleg valakit) kívánunk azonosítani. Egy árura, alkatrészre viszonylag könynyen rá lehet írni a nevét, típusát, de leolvasni nehéz, körülményes és sok hibalehetŒséget tartalmaz, gondoljunk csak a 10-15 karakterbŒl álló mıszaki rajzszámokra. Erre találták ki a vonalkódot, amelyet az árura erŒsítve alkalmas készülékkel gyorsan és biztosan le tudunk olvasni. Egy nehézség azonban maradt: a kódot látni kell, és minden egyes felismerendŒ árut a leolvasó látókörébe kell állítani. Gondoljunk vissza, hogy egy nagy élelmiszer-áruház pénztárában hány ezer, sŒt tízezer árut kell végigtapogatni
(szkennelni), és milyen sok alkalommal a hoszszú számot kézzel kell bepötyögtetni a pénztárgépbe! Az RFID ezt is feleslegessé teszi. Ha az árura, alkatrészre, gépekre, mindenre, amit számba akarunk venni, mozgását követni akarjuk, olyan címkét erŒsítünk, amely nem fényre, hanem rádiófrekvenciás hullámra érzékeny, akkor erre alkalmas készülékkel ezt gyorsan és anélkül felismerhetjük, hogy a közelébe lennénk, vagy látnánk. A felerŒsíthetŒ, rádiófrekvenciára érzékeny címkéket angol szóval tagnek hívják, s ma már nagy tömegben, nyomdai úton állíthatók elŒ.
| RFID olvasó
FOTÓ: VONALKÓD RENDSZERHÁZ KFT.
Egyszerű működés Kell készíteni egy adó-vevŒ berendezést, amely meghatározott rezgésszámú hullámot bocsát ki. Ez lehet fix, vagy hordozható eszköz. Ahullámot arra a területre irányítjuk, ahol a vizsgálandó tárgyat sejtjük. A hullám visszaverŒdik a tagrŒl és a berendezésünk veszi a jelet. Ha ehhez a készülékhez számítógépet csatlakoztatunk – ami ma már igazán nem nagy ügy –, akkor a visszavert jelet ki lehet értékelni, tárolni, összegezni is. Mivel ilyen mıveletsor a mai technikai lehetŒségek között ezred másodpercet vesz igénybe, igen sok árut lehet rövid idŒ alatt azonosítani. De honnan kapja a tag az energiát a válaszhoz? Két megoldás lehetséges: ha a tag passzív, akkor beesŒ, a válaszra felszólító hullám energiáját használja fel. Ez a módszer is alkalmas néhány méteres körzetben való munkára. Ha ennél na-
gyobb területet kívánunk egy szkenneléssel lefedni, akkor aktív tageket kell használnunk. Ilyenkor a címkén kis áramforrás (telep) van, ami a hatótávot jócskán megnöveli. A tag sok információt tartalmazhat: típust, gyártót, gyártási idŒt, helyet, sorozatszámot, az áru címzettét, romlandó áru esetén az elviselt hŒmérsékletet stb. Ha ez ilyen remek dolog, akkor miért nem terjed gyorsan? Ráadásul annak ellenére, hogy itthon is több cég foglalkozik ezzel a témával? Ennek három oka is van. Az egyik az ár. Minél több információ van a tagen, annál drágább. Magától értetŒdik, hogy egy 500 forintos áru nem viseli el a legegyszerıbb, 10-20 eurocentes tag árát sem. Egy 2000 eurós gépkocsimotor már nem drágul igazán az 5-10 eurós tagtŒl, amin minden rajta van, ami az élettartam során kell. A másik a rendszer. Új, minden esetben az alkalmazáshoz adaptált rendszert kell kiépíteni, amihez a készülékeken és tageken kívül jelentŒs, sokszor igen drága integrációs, adaptációs munka kell, és rendszerint több új szoftverrendszert kell kifejleszteni. A harmadik a szabvány. Minden új rendszer esetén a legnagyobb, potenciális gyártók harca indul meg azért, hogy az Œ rendszerük legyen a szabvány. Ráadásul, a globalizált világban, amikor több ezer kilométer távolságban készülnek egyes berendezések részegységei, ez a kérdés létfontosságú. Ráadásul az egyes rendszerek kifejlesztése, tesztelése igen sokba kerül, és a tagek, lekérdezŒberendezések fejlesztése is sok pénzt emészt fel, s kockáztatni kevesen tudnak.
Megint nem maradtunk le a világtól! Nem véletlen, hogy ezzel a témával általában azok a cégek foglalkoznak a világban és nálunk is, amelyek már kellŒ jártasságot szereztek a vonalkódos rendszerekben. Amost éppen 15 éves születésnapját ünneplŒ, a hazai piacnak e téren 15–20 százalékát lefedŒ magyar Vonalkód Rendszerház (VRH) cég vezetŒi magabiztosan vélik, hogy az RFID rendszerekben ugyanúgy járhatnak el, mint korábban: megbízható gyártótól szerzik be a szükséges eszközöket, itthon pedig hozzáadják a rendszerépítŒ, üzemeltetŒ, alkalmazásmegoldó, ezzel jelentŒs értéknövelŒ képességüket. AVRH elsŒsorban az ipari-kereskedelmi áruk piacát célozza meg, kevesebb figyelmet fordítva a speciális területekre. Jó hír ez, megint nem maradtunk le a világtól. ■ KOVÁCS GYÖRGY
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 51
FOTÓ: VONALKÓD RENDSZERHÁZ KFT.
Nem maradunk
52_59 tema
23.8.2005
12:33
Page 52
A HÓNAP Gyógyító természet
TÉMÁJA
| A csipkebogyó, amelynek narancssárgás-pirosas terméseit szeptember és október fordulóján gyűjtjük, jelentős mennyiségű természetes C-vitamin forrása. A csipkebogyótea növeli a szervezet védekezőképességét a fertőző betegségekkel szemben és kedvezően befolyásolja néhány enzim működését is. Vízhajtó hatása is van. A csipkebogyók továbbá karotinokat is tartalmaznak, amelyekből a szervezetünk A-vitamint tud előállítani. Nem hiányzik belőlük néhány más vitamin sem, mint például a B-vitaminok (köztük a nikotinsav), a P-, a K-vitamin sem.
A zöld
orvos
a legjobb! Egyre újabb és fölöttébb meglepő ismeretek bizonyítják, hogy a különböző, súlyos egészségügyi problémák kezelésére mennyi, még nem kellően feltárt lehetőséget nyújt a természet, s benne a gyógynövények. tudomány eddig 700 ezer növényfajt írt le. EbbŒl körülbelül 17 ezret fel is használnak, és közülük mintegy ötezret termesztenek is. Ezek jelentŒs része gyógynövény, amelybŒl különbözŒ növényi alapú gyógyszert állítanak elŒ. Az Európai Unió
ILLUSZTRÁCIÓ: MATT MYERS
A
országaiban körülbelül 1400 növényi alapú gyógyszert használnak fel, elfogadva azt az alapelvet, hogy a gyógynövények gyógyszerek, még ha szabadon árusíthatók is. A legújabb ismeretek is az egyre gyakoribb alkalmazásukra ösztönzik a kutatókat és az orvosokat.
A terápia | Az emberek a gyógyítás során egyre inkább a természetes forrásokhoz térnek vissza, a mesterségesen előállított kémiai anyagokkal szemben
52 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
A betegségek gyógynövények segítségével történő kezelését az emberiség már az őskor óta alkalmazza. Az orvostudomány ma már egyre gyakrabban tér vissza ezekhez az ősi szerekhez.
23.8.2005
12:33
Page 53
FOTÓ: ISIFA/SPL
52_59 tema
A
zonban nem minden gyógynövény hatásait ismerik el hivatalosan. Ezek országonként különbözŒek, és mindenütt csak azok a növények számítanak „hivatalosnak”, amelyeket az állami gyógyszerjegyzék tartalmaz.
Semmi sem új a Nap alatt A legújabb felfedezések azt mutatják, hogy az emberek már 600 ezer évvel ezelŒtt is
gyógynövényekkel gyógyították magukat. Az ókori Egyiptomban a gyógyítók a különbözŒ betegségekre gyakorolt hatásuk miatt néhány gyógynövényt kifejezetten elŒszeretettel alkalmaztak. Ezzel függött össze a szignatúrákról szóló tan, amely szerint a növény külseje alapján (szín és forma) képet alkothatunk a belsejérŒl (a lényegérŒl és a hatásáról). Például a levél formájának hasonlósága valamilyen szervvel
Az antibiotikumok sem mindenhatók Számos modern tudós is egyre inkább úgy érzékeli, hogy a természet és az évezredeket átölelŒ történelmi tapasztalatok eddig nem
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 53
▼
már 600 ezer éves!
(például a pettyegetett tüdŒfı a tüdŒlebenynyel) vagy színeknek a testfolyadékkal (például a vörös szŒlŒknek a vérrel) sejteti a kívánt gyógyerŒt. Ezt a régi tant a reneszánszban Paracelsus, a legendás orvos fedezte fel ismét. Ã volt az, aki azt is állította, hogy az orvosokat a természet és semmiképp sem az ember tanítja.
A HÓNAP
TÉMÁJA
12:33
Page 54
Gyógyító természet
sejtett lehetŒségeket rejtenek még. Ezért az Európai Unió keretében létrehozták a „Növények a jövŒnek” biotechnológiai platformot. A program, amely a világ népességének növekedésébŒl indul ki, nagyon fontos szerepet tulajdonít e gyógyanyagtartalmú növényeknek. Emil Skamene genetikus professzor a nagy hírı montreali McGill EgyetemrŒl, ezzel összefüggésben a 3. ÉVEZRED-nek a következŒket mondta: „Úgy tınik, hogy az antibiotikumok nem mindenhatók. Számos súlyos betegség ellen hatástalanná válnak, mert a mikrobák rezisztensek velük szemben. Ezért azon kell gondolkodnunk, hogyan lehet a gyógyításhoz a szervezet saját védekezŒképességét felébreszteni.” Éppen ebben segíthetnek sokat a gyógynövények. Róluk Skamene professzor így nyilatkozott: „Tény, hogy nagy múltú kultúrákban, mint például Kínában vagy Indiában, a növényi kivonatok képezik szinte minden gyógyszer alapját. Ezekkel a nagy országokkal egyre szélesebb együttmıködést létesítünk, s kiterjedt kísérletek folynak a legkülönbözŒbb kivonatokkal, amelyek eredményeit egyébként az indiai kollégák már alkalmazzák is különbözŒ betegségek kezelésekor.”
A csodálatos, „mindent gyógyító gyökér” A világon a legkomplexebb hatóanyag-tartalmú gyógynövények közé sorolják tudományos körökben is a ginszeng növényt, tudományosan Panax ginzeng, amely a szakértŒk többsége szerint tökéletes bizonyítéka a természetes gyógyszerek hatásosságának. Ez a növény 40-70 cm magasra nŒ, termése
FOTÓ: WEBB/PHYTO
23.8.2005
| Természetes gyógyszereket az emberek több ezer éve használnak. Ma ezek kutatására a legmodernebb technikákat hívják segítségül. élénkvörös. Gyógyszergyártásra azonban kizárólag a gyökerét használják, amely formájával emberi alakra emlékeztet (emlékezzünk csak vissza a szignatúrákról szóló fentebb említett tanra). Gyökere 4–6 éves korára éri el a 2-3 cm átmérŒt és a 10–12 cm hoszszúságot. A titokzatos gyökér ginzenozidokat (azaz ginzeng-szaponinokat) tartalmaz, kémiai szempontból cukrokat és cukorváz nélküli struktúrákat. A tudósoknak eddig e gyökérbŒl kétszáznál is több különbözŒ komponenst sikerült izolálniuk. Komplex, úgynevezett adaptogén hatóanyagokról van szó, amelyek
lehetŒvé teszik a káros külsŒ hatásokkal szembeni ellenálló képesség erŒsítését. Hazájában, Ázsiában hagyományosan használják; védi a májat, valamint a daganatos megbetegedésekkel szemben erŒsíti az immunrendszert. Sokan használják nemi vágyat fokozó, potencianövelŒ szerként is. A ginszeng gyógyszer – amelyet a tudósok pszichotonikumnak tartanak – hatása megszünteti a fizikai és a lelki fáradtságot, a depreszsziós hangulatot, a vérnyomás-ingadozást, az idegességet. A gyógyítók e növényt egyszerıen „királyi gyógyszernek”, vagy az „élet elixírjének” nevezik.
a melanoma és a leukémia által létrehozott burjánzó sejtekben egyféle önpusztítást hajt végre. De igen hatékony az agydaganatoknál és más súlyos károsodásoknál is. Emellett jelentősen enyhítheti a kemoterápia és a sugárkezelés mellékhatásait. Európában (Magyarországon is) tea formájában árulják.
komponenssel is. Különösen fontosak a polifenolok, amelyeknek erős antioxidáns, antikarcinogén, mikrobaellenes, trombózisellenes és egyéb kedvező tulajdonságai vannak, amelyek a szervezetet védik a civilizációs betegségekkel szemben. A szakértők jelenleg a xantohumol flavoniodjára (XN) koncentrálnak, amely valóban hatékony daganatellenes gyógyszer lehet.
MITŐL FÉL A RÁK? a daN ganatos burjánzás napjaink réme. többsége em túlzó az az állítás, hogy Szerencsére fajtáinak
ma már sikeresen kezelhető. A tudósok célja ezért a minél komplexebb gyógyszerek felkutatása, amelyhez nagy reményt nyújt néhány gyógynövény. E tekintetben elismert szereplő (30 méter hosszúságával) a trópusi fás lián, a macskakarom (Uncaria tomentosa), amely elsősorban az Amazonas dzsungeleiben nő. A legújabb kémiai elemzések igazolták, hogy
e növény biológiailag aktív szubsztanciájának legfontosabb csoportját az alkaloidok alkotják. Elsősorban az izopteropodin alkaloid a figyelemre méltó. Képes jelentősen aktivizálni az immunrendszert, elsősorban a vírusokkal és új formáikkal szembeni ellenálló képességért felelős mechanizmusokat. Oxindol alkaloidja erős antioxidás, és ezzel a tulajdonságával a tüdő-, a petefészek-, a bőr, a bél-, a gyomorrák,
54 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
Azokból a növényekből, amelyek általában KözépEurópában nőnek, a szakértők rákellenes
hatást állapítottak meg a rettenetesen bűzlő vérehulló fecskefűnél, amelynek friss narancssárga tejszerű nedve körülbelül 14 alkaloidot tartalmaz. Hagyományosan kitűnő megelőzésnek tartják a hagymát is, elsősorban pedig a fokhagymát. Az utóbbi időben az orvo-
sok figyelme megnőtt a komló iránt, amely a sört nemcsak keserűségével gazdagítja, hanem számos más
Egyre kitüntetettebb szerepe van az alatto-
mos kórral való kíméletlen harcban a homoktövis olajának, mely növénynek több faja létezik. Leginkább a homoktövis (Hippophae rhamnoides) terjedt el, amely 1,5–6 méteres magasságot is elérő szétágazó bokor. |
FOTÓ: LESLIE TAYLOR, MARIQUITA, JAN VESSENBERG, WWW.KULAK.AC.BE ÉS STUDENTS.WASHINGTON.EDU
52_59 tema
Page 55
A természet vegyi laboratóriuma Minden gyógynövény hatásos anyagokat kap hozományul a természettől. Ezeket további felhasználásra összegyűjtik és a népi gyógyászatban alkalmazzák, illetve gyógyszereket készítenek belőlük.
A
Tea Tree Oil a leghatékonyabb természetes forrása az antiszeptikus gyógyszerkészítményeknek. El-
FOTÓ: PETER WILSON/PLANTLIFE ÉS BENJAMIN TSCHUKALOV
A
FOTÓ: SRI.LANKA.FREE.FR
Legismertebb változatai Kínában és Koreában nŒnek, míg mások Japánban, Észak-Amerikában, Nepálban és Oroszország bizonyos területein terjedtek el. A ginszeng adagolása: rövid távon naponta 0,5–2 g, hosszabb távon napi 400–800 mg kivonat ajánlott. ■
SAN PEDRO él-Amerikának kaktusz D formájában van mágikus gyógyszere. Elsősorban a
FOTÓ: CACTUSWEB.US
pusztítja a penészgombákat is, fertőzésgátló. |
KININFA
J
elentős gyógyhatással bír az orvosi kininfa (Cinchona officinalis), amelynek kérge már régóta kitűnően bevált elsősorban az erős izzadással kísért, magas lázzal járó malária kezelésénél. Egyebeken kívül azonban szívrit-
muszavaroknál, gyomorproblémáknál is beválik fájdalom elleni helyi érzéstelenítőként. A kinin alapvetően különböző enzimfolyamatokat tompító méreg. |
ILLUSZTRÁCIÓ: MISSOURI BOTANICAL GARDEN
San Pedrónak nevezett (Trichocereus pachanoi) kaktusz, amely akár a hatméteres magasságot is eléri. Leginkább a perui, a bolíviai és az equadori Andokban nő. Alkaloidjai között van a hallucinogén hatású meszkalin is. |
| Az illatozó kakukkfüvet a vérképzést támogató fürdőkhöz és a szervezet teljes megerősítésére használják
| A fekete áfonya szerepe paradox: szárított termése a hasmenés ellenszere, míg a friss gyümölcs hashajtó hatású
A hasonlóság pusztán a véletlen műve?
sok például a fitoncid anyagoknál, a magasabb rendı növények kémiailag nem egységes vegyületeinél. Néhányuk természetes antibiotikumként hat, és úgy tınik, hogy védi a növényeket. Kutatásuk még folyik, de az már biztos, hogy idetartoznak az alkaloidok, a kéntartalmú illóolajak, a fenolok, a cserzŒanyagok stb.
Minden állat testében a belsŒ elválasztású mirigyeknek köszönhetŒen hormonok képzŒdnek. Ezek az enzimekkel és a vitaminokkal együttmıködve szükségesek az anyagcseréhez, valamint a növekedéshez. Az ösztrogén nemi hormonok és a gonadotropinok rokonságban állnak a növényi fitoösztrogénekkel és a fitogonadotropinokkal, még ha kémiailag nincs is sok közös vonásuk. Ha azonban a fitoösztrogéneket és a
| Az ösztrogén a legfontosabb női hormon
Mi rejtőzik a növényekben? Nézzük meg a gyógynövényekben rejlŒ gyógyító, illetve veszélyes anyagokat! ILLUSZTRÁCIÓK: MODELING.UNIBAS.CH
| A legjobb ginszeng Kínában nő, ahol hatását a gyógyászatban már 5000 évvel ezelőtt is felismerték és alkalmazták
AUSZTRÁL TEAFA
fitogonadtropinokat állati szervezetbe juttatjuk, hasonló hatást gyakorolnak az anyagcserére és a nemi mıködésre. Éppen ilyen érdekes anyagokat fedeztek fel szakértŒk a komlóban, az ánizsban, az édesköményben és a zsályában. Másrészt azonban a növényi világban (például a répában, a hagymában, az édesgyökérben, a cickafarkban, a zabban) antiösztrogéneket találunk, amelyek csökkentik az ösztrogének hatását. A vitaminok és a hormonok mellett fontos anyagok a biokatalizátorok közé tartozó enzimek is. Ezek minden sejtben megtalálhatók és az összes élettani folyamatban részt vesznek. Antibakteriális hatást bizonyítottak be a tudó-
gyógynövények föld feletti részeibŒl a szárat (herba), a virágzó hajtásvéget (summitas), a kocsányt (caulis), a rügyet (gemma), a levelet (folium), a faanyagot (lignum), a kérget (cortex), a virágot (flos, flores), a termést (fructus), a fatörzset (stipes), a magot (semen), a mirigyeket (glandulae) és a spórákat (sporae) gyıjtik be. A föld alattiakból a gyökeret (radix), a gyökértörzset (rhizoma), a gumót (tuber) vagy a hagymát (bulbus). Emellett a gyógyításhoz különbözŒ növényi termékeket is fel lehet használni: gyanta, balzsamok, kiszáradt tejnedvek. Nem létezik olyan része a gyógynövénynek, amelyet ne lehetne hasznosítani.
| Alkaloidok: erős mérgek, de pótolhatatlan gyógyszerek is
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 55
▼
12:33
ILLUSZTRÁCIÓ: BIOCHEM.SZOTE.U-SZEGED.HU
23.8.2005
FOTÓ: HERB RESEARCH FOUNDATION
52_59 tema
TÉMÁJA
Page 56
Gyógyító természet
Alkaloidok – nitrogéntartalmú anyagok, amelyek jelentŒs hatást fejtenek ki a szervezetre. Gyakran erŒs mérgek, amelyek kis mennyiségben is jelentŒs károkat okozhatnak. Erre bizonyítékul szolgálnak többek közt a mákfélék képviselŒi (morfint tartalmazó mák, vérehulló fecskefı), a burgonyafélék (atropintartalmú nadragulya, beléndek, maszlag), a boglárkafélék (a sisakvirág akonitin alkaloidot rejt), a liliomfélék (Œszi kikerics). A szakértŒk eddig négyszáznál több alkaloidot vizsgáltak meg. Keserıanyagok – étvágygerjesztŒ hatásúak (tárnics), pozitívan hatnak az emésztŒtraktus, a máj és az epe mıködésére. Ezzel befolyásolják az emésztŒrendszert. Néhányuk mérgezŒ is lehet. Illóolajok – illó (általában erŒsen illatozó) anyagok keverékei (leggyakrabban terpének és azok származékai). ElŒsegítik a gyomornedvek kiválasztódását, javítják az étvágyat és antiszeptikus hatásúak. Néhányuk hat a központi idegrendszerre is. A legismertebbek közé tartoznak a kakukkfı, a kömény, a petrezselyem és a borsmenta illóolajai.
A Pozitív hatását állítólag az
z allicin vegyület által okozott átható fokhagymaszag már több mint 5000 éve terjed.
ókori egyiptomiak használták ki elsőként. Noha a hagyományos orvostudományban több száz éve használják, számos felfedezés a fokhagyma kémiai összetételéről csak néhány évvel ezelőtt született meg. A tudósok
még 1990 környékén is újabb vegyületeit határozták meg, ekkor fedezték fel benne a germaniumot, azt az egyedülálló nyomelemet, amely az emberi szervezetet megvédi a rákos sejtekkel szemben.
A fokhagyma kémiai összetétele pozitívan befolyásolja a légzőés emésztőrendszert, a beleket, a szívet, a májat, a lépet, a nyálmirigyet, a pajzsmirigyet, a csecsemőmirigyet és a hipotalamuszt. Jelentősen segíti az
idegrendszert, de elsősorban az immunrendszert. (A felszeletelt gerezdből készített hideg főzet megbízhatóan eltünteti a pattanásokat). A szakemberek a fokhagymáról egyre gyakrabban beszélnek úgy, mint a növénybirodalom egyik csodájáról. |
56 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
| A mákból fájdalomcsillapítókat állítanak elő a kellemetlen krónikus fájdalmak ellen FOTÓ: HUGO LINGEMAN
A FOKHAGYMA TERMÉSZETES ANTIBIOTIKUM
FOTÓ: CALVIN J. HAMILTON ÉS TAMIA MARG
A HÓNAP
12:34
| Augusztus végéig megfelelő az idő az illatos ökörfarkkóró (balra) és a csalán gyűjtésére, amelyek javítják az anyagcserét. Új megállapításaink alapján még a rák kezelése során is terápiatámogatók lehetnek.
Szacharidok – cukrok. Energiaforrások, az anyagcserét is befolyásolják. Glikozidok – cukrok és nem cukrok vegyületei, amelyek csak a növényekben találhatók meg. Az enzimeknek köszönhetŒen könynyen hasadnak szét cukorrá és nem cukros aglikonná. Tekintettel arra, hogy az aglikonok a legkülönbözŒbb anyagok lehetnek, struktúrájuk és gyógyhatásuk is nagyon eltérŒ. JelentŒs szívre ható gyógyhatása van a gyıszıvirágban és a gyöngyvirágban található glikozidnak. Glikozidok közé sorolunk számos segédanyagot, szí- | A cukor néhány nezéket és cserzŒ- vegyülete kizárólag a növényekben anyagot is. Cseranyagok – fordul elő összehúzó hatásúak, a levegŒn az oxidáció miatt, de hosszú fŒzéstŒl is elbomlanak. Sırın elŒfordulnak a rózsa- és hangafélékben. Összehúzó (adstringens) hatását az orvostudomány az emberi bŒr és nyálkahártya gyógyítására használja. Jelenleg a figyelem az újonnan felfedezett antibakteriális és vírus elleni hatásukra összpontosul, amelyet a fekete áfonyában található anyag mutat. Szaponinok (a név a latin sapo = szappanból ered) – kémiailag a glikozidokhoz tartoznak, de gyakran mérgezŒek. Vérttisztító hatásúak, azonban nagyobb mennyiség esetén káros hatást fejthetnek ki. Vizelethajtóként hatnak, és oldják a váladékot is. A gyakorlati orvostudományban elŒsegítik a más gyógyszerekben lévŒ hatóanyagok felszívódását. Ezek forrása a szappanfı, az ökörfarkkóró, a kankalin és az édesgyökér szaponinjai, amelyek a gyomorfekély gyógyítását is segítik.
ILLUSZTRÁCIÓ: CHEM.CCU.EDU.TW
23.8.2005
ILLUSZTRÁCIÓ: ANNA SKOUMALOVÁ
52_59 tema
Nyálkaanyagok – amelyek a víz hatására erŒsen megdagadnak. A nyálkahártya és a bŒr felszínén védŒfilmet képeznek. Kiváló hashajtók is, de gyomor-, bél-, száj- és gégeproblémáknál is beválnak. Gyanta – a bŒr és a nyálkahártya gyógyítására használt növényi anyag. FŒként kenŒcsök készítésekor alkalmazzák. Flavonoidok – fenol jellegı anyagokat képviselnek, széles a hatásspektrumuk: befolyásolják az ereket és a vérnyomást, meggátolják a baktériumok bejutását a sejtekbe. Az ismert növények közül említést érdemel a fokhagyma, a hagyma, a torma, a kapor, a mustár és a fekete ribizli. Glükokininek – inzulinhoz hasonló hatású anyagok, amelyek csökkentik a vércukorszintet. Nagyobb mennyiségben például a babban találhatók. Vitaminok – biokatalizátorként mıködnek, amelyek hiánya az emberi szervezetben károsodást idéz elŒ. A növények vitamintartalma a körülmények függvényében ingadozik; mennyiségük szárítás során csökken (például a csipkebogyóé, amely sok természetes C-vitamint tartalmaz). Néhány növényben ezzel szemben úgynevezett antivitaminok képzŒdnek, például a dikumarol a fehér somkóróban. Ez megakadályozza a véralvadást. Szerves savak – (alma-, bor-, citromsav) majdnem minden húsos termésben megtalálhatók. KülönbözŒ a hatásuk, gyakran hatékony hashajtók vagy vízhajtók. A madársóska és a sóska sava nagy mennyiségben mérgezŒ. Ásványi anyagok – a szükséges nyomelemeket juttatják az emberi szervezetbe. Nagyon fontosak a kalcium (például a kaporban) és a kálium sói (tövises iglice). ElegendŒ kovasavat kínál például a pitypang és a cikória. Kovasavat találhatunk például a zsurlóban vagy a keserıfıben is. ■
23.8.2005
12:34
Page 57
A gyógyító méreg A természet valóban hihetetlen módon képes játszadozni velünk. Így nem lehet csodálkozni azon sem, hogy a különösen veszélyes növényi mérgekből a gyógyszerészek olyan orvosságokat állítanak elő, amelyek életet mentenek.
létezik a gyógyNnövények ellenjavallata is em titok, hogy
–a látszólag ártalmatlan gyógynövényeket nem lehet a megfelelő ismeretek nélkül használni. A fitoterapeuták arra figyelmeztetnek, hogy például a menstru-
A gonosz uraság jó szolgává válik!
A
növényekben olyan rendkívül hatékony anyagok találhatók, amelyeket kis menynyiségben fogyasztva kedvezŒen hatnak egészségi állapotunkra, azonban nagyobb menynyiségben már gonosz méregként viselkednek. E két véglet között a határ nagyon sokszor alig észrevehetŒ! Gondolnák például, hogy egészen minimális mennyiségı mérget rejtenek például a paradicsom, a paprika, a csucsor vagy a közönséges burgonya egyes részei (például levelei)? A szobanövények közül pedig az azália, a fukszia vagy a mikulásvirág. A kutyákat például a rebarbara formájában fenyegeti veszély, a macskát a fagyöngy vagy a gyönyörı orchidea mérgezi meg. A szív leállását szívglikozidok okozhatják – ezek a gyöngyvirágban, az oleanderben vagy a gyıszıvirágban található mérgezŒ anyagok. A maszlag, a beléndek és a nadragulya alkaloidjai pedig az idegrendszert támadják meg.
A gyógynövénygyıjtŒk csak nagyon ritkán tettek a teába akár kis mennyiségben is mérgezŒ növényt (például gyöngyvirágot). Szemléletes ellenpélda a mák. A mák gubóival, ahogyan az általánosan ismert, bódító anyagként lehet viszszaélni. Amorfinból – amelyet egy patikus 1805ben véletlenül fedezett fel benne – készítik a fájdalomcsillapító morfiumot és az opiát fájdalomcsillapítókat. A másik alkaloidot, a kodeint például köhögés ellen alkalmazzák. Hasonló példa a kender is, amelyet a világ már több mint 10 000 éve ismer. Mindenütt termesztik, kivéve a sarkvidékek és a trópusi esŒerdŒk területét. Az európaiak számára eredetileg általában textilszál-alapanyag forrásaként szolgált. Részleges pszichotróp hatása miatt a népi gyógyászatban is használták fül-, fog-, reumás fájdalmaknál fájdalomcsillapítóként. Néha az epilepsziánál, gyulladásoknál, köhögés esetén, sárgaságnál és görcsöknél is segített. „Ami jó az embernek, az jó az állatnak is!” – FOTÓ: HERBALS METROPOLIS
FOTÓ: WWW1.LF1.CUNI.CZ
NEM ÉRI MEG ALÁBECSÜLNI AZ ÓVATOSSÁGOT
FOTÓ: MIQESIA.DK
52_59 tema
áló nőknek átmenetileg el kellene hagyniuk az olyan aromás gyógynövényeket, mint amilyen a cickafarkfű és a palástfű. A terhes és szoptató nőknek árthat az üröm, a petrezselyem, a rebarbara, a majoránna, a kakukkfű és az összes aromás gyógynövény. A laktációt, vagyis az anyatej képződését viszont fokozza a kapor és az édeskömény.
A vesék károsodása esetén nem ajánlott: a vörös áfonya, a nyers fokhagyma, a kömény, a petrezselyem és a vadmajoránna.
A májkárosodás kizárja a citromfű, bármilyen retek és a vörös áfonya fogyasztását.
Légzési és allergiás nehézségek esetén el kell kerülni a csipkebogyót, magas vérnyomásnál pedig a mentát.
A beteg szív nem bírja a kakukkfüvet és a kökényt.
Vérproblémák esetén nem szabad használni a mentát, a mügét, a saponinokat tartalmazó gyógyszereket – hasonlóan az
emésztőtraktus károsodott mirigyénél sem. Az egészséges gyermekeknek sem szabadna kapniuk semmilyen formában borókát, mentát, ürmöt, lestyánt.
| Az egyébként mérgező maszlagot például asztma kezelésénél használják
| A kamilla eredeti szülőhelye a Földközitenger keleti része
garépaszerű növények, az orbáncfű, a cickafarkfű és az illóolajt tartalmazó szerek. |
GYÓGYNÖVÉNYEK FEKETELISTÁN z EU mellett működik a Fitoterápia Európai Alapítvány és az ESCOP tudományos szervezet (European Scientific Coopera-
mondván kenderrel gyógyították a háziállatokat is. Amagok fitint, a vérszegénység, a neuraszténia és más betegségek kezelésére hatásos anyagot tartalmaznak. Amaszlag összetevŒinek köszönhetŒen pedig hatékony gyógyszere az asztmának, vagy a szamárköhögésnek. SŒt a még különösen mérgezŒ nadragulya anyagaiból készített szer is gyógyítja az asztmát, az idegrendszeri problémákat és egyéb betegségeket.
felhasználnak hatékony gyógyszerek elŒállításához. Természetesen gyógynövényeket találhatunk a szubtrópusi és a mérsékelt égövben is, közülük azonban számosat még nem vizsgáltak meg. Alapos átvizsgálásra vár a gyógynövények többsége a földgolyó eldugott részein, tehát joggal feltételezhetŒ, hogy az új, hatékony gyógykészítmények megtalálására irányuló munka még számos meglepŒ eredményt hoz.
A
tive on Phytoterapy). Nemrég itt készült el azon
gyógynövények „feketelistája”, amelyeket egyáltalán nem lehet terjeszteni. A bizottság tehát „úgy döntött”, hogy semmilyen gyógyhatása nincs számos olyan gyógynövénynek, amelyeket a népi gyógyászatban évszázadokon át sikeresen alkalmaztak. |
A hiedelmek felülvizsgálata A természetnek mindig igaza van! A tapasztalt vegyészek is azt mondják, hogy a kémia legjobb oktatója – és nem csak a szintetikus anyagok gyártása során! – a természet. A gyógyszerészek állítják, hogy csak a trópusokon körülbelül 40 ezer olyan növényfaj található, amelyeket már most is, illetve a közeljövŒben
Agyógynövényismeret generációról generációra terjed. Néhányukat azonban idŒvel át kell értékelni. Például a legújabb ismeretek szerint a foghúzás után a fogíny sérülése általában gyorsan beheged, amennyiben a szájüreget izlandi moha (egy zuzmóféle) oldatával öblögetjük. Semmiképp se használjunk zsályából vagy kamil-
2005. október
| 3. ÉVEZRED| 57
▼
FOTÓ: EXVIKING.NET
Napozás esetén nem ajánlottak a sár-
52_59 tema
23.8.2005
A HÓNAP
TÉMÁJA
12:34
Page 58
Gyógyító természet
lából készült fŒzetet – ahogyan azt a régiek tanították. A kamillafŒzet adagolása csecsemŒk és kisgyermekek hasfájása esetén régi, de máig fennmaradt tévhit. Ezzel szemben ma úgy tudjuk, sokkal jobb a citromfı alkalmazása.
Ahol a ginszeng gyógyszerré válik FOTÓ: PHARMATON SA LUGANO-BIPOGGIO/SWITZERLAND
Óvatosan a főzettel! Agyógynövényeket mérgezŒkre (erŒs hatékony anyagokat tartalmazó növények) és nem mérgezŒkre (ártalmatlan) osztották fel. A csoportok között azonban léteznek átmenetek, amelyeket az avatatlanok nem ismernek. Így fordulhat elŒ például az, hogy a csak nem mérgezŒ gyógynövényekbŒl álló, de nem hozzáértŒ személy által összeállított fŒzet egészségügyi komplikációkat, akár mérgezést is okozhat. A fŒ- és mellékanyagoknak együtt néha más tulajdonságaik vannak, mint a különálló tiszta fŒanyagnak, az egyes összetevŒk ugyanis kölcsönhatásba lépnek egymással.
A majmok tudják, mihez nyúljanak
FOTÓ: P. LATHAM
Nem kivételes, hogy a szakértŒk költséges expedíciókon vesznek részt Közép- és Dél-Amerika, Afrika és Ázsia kevésbé ismert részein. Gyakran felhasználják ugyanis a természeti népek ismereteit, akik a különbözŒ, általunk is-
| A Pharmaton cég kizárólag kínai ültetvényeiről szállítja a ginszenget, amelyet azután hatékony gyógykészítményekké változtat
FOTÓ: KOUKAL MIHÁLY
A svájci Lugano város mellett csarnokokat látni. Ezek számos laboratóriumot, modern berendezéseket rejtenek. Mindenütt különös átható illat érezhető – mindezt a ginszeng bocsátja ki.
M
meretlen növények hatását hosszú éveken át a mindennapos gyakorlatban alkalmazzák. A japán egyetem tudósai Tanzániában egy csimpánzot figyeltek meg, amely szemmel láthatóan beteg volt. Utolsó erejével eljutott a Vernonia amygdalina trópusi növényhez, amelynek megitta a levét. Másnap már fürgén rohangált! Más, majmokat figyelŒ kutatókat pedig az Aspilia növény ragadta meg. Piros, de ízetlen, olajos levét az állatok megelŒzésként használják paraziták és gombák támadásai ellen. Az alapos laboratóriumi elemzés igazolta ezeket a hatásokat. Az Aspiliából származó anyag elpusztítja a burjánzó daganatos sejteket. A tudósok így ismét a majmoknak köszönhetŒen tettek egy alapvetŒ felfedezést! Bizonyára senkit sem lep meg, hogy az ilyen új növényi orvosságokra irányuló kutatásokat a gyógyszerészeti konszernek bŒkezıen finanszírozzák. Hiszen az emberiséget folyamatosan sok olyan betegség fenyegeti, amelyekkel eddig nem tudtunk mit kezdeni. A gyógyfüvek talán segíthetnek ezek orvoslásában! ■
58 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
FOTÓ: TCM.HEALTH-INFO.ORG
| Titkokat rejt még a trópusi Vernonia, amelynek fogyasztása után az állatok ismét erőre kapnak
inden egészségre vágyakozó ember álma a ginszeng, amely a közelben fekvŒ céges repülŒtéren landoló géppel érkezik Kínából. „Saját ginszengföldjeink vannak Kínában. A növénynek árnyékra és elegendŒ nedvességre van
| A svájci laboratóriumokban kényes tisztaság uralkodik
| A ginszeng gyökere látszólag a mi tormánkhoz hasonlít – gyógyhatásuk azonban nem hasonlítható össze
szüksége. A kiültetés után hét évvel takaríthatjuk be elŒször a termést” – mondja a Pharmaton „ginszengszakértŒje”, dr. Kathi Strüby. AlegfŒbb követelmény a minŒség, amelyet már a termŒhelyen is gondosan ellenŒriznek. Az „élet
12:34
Page 59
FOTÓ: KOUKAL MIHÁLY
23.8.2005
FOTÓ: KOUKAL MIHÁLY
52_59 tema
| Még mielőtt a gyógyszertárakba kerül valamilyen ginszenget tartalmazó készítmény, alapos ellenőrzésnek vetik alá gyökerét” csak ezután dolgozzák fel. Folyamatosak a laboratóriumi tesztek. A termékben a legkisebb nyoma sem lehet mikroorganizmusoknak, nehézfémeknek, penésznek vagy növényvédŒ szereknek. „A piacon egyébként számos ginszenget tartalmazó készítmény van, de ezeket általában nem vetik alá valóban alapos tudományos vizsgálatnak és klinikai tanulmányokkal alátámasztott ellenŒrzésnek, mint ahogyan mi eljárunk a szabványban használt G115 jelı kivona-
tunkkal. E szabványosítás garanciát nyújt arra, hogy a készítmény minden kapszulája a ginszenggyökér leghatékonyabb elemeinek elŒre meghatározott, azonos mennyiségét tartalmazza. A G115-ként jelölt természetes kivonat mellett a készítményben 27 vitamin, ásványi anyag és nyomelem kombinációja is megtalálható” – árulja el dr. Strüby. Az idŒskori fizikai, lelki frissesség, vitalitás és komfortérzet készítménye az a termék, amelyet itt készítenek, és mindazonáltal csak az egyik
| Luganóban így születik a G115 természetes kivonat, amely az úgynevezett arany norma a világ összes „életgyökerét” tartalmazó készítmény számára azon készítmények közül, amelyeket a természetes gyógyanyagok felhasználására és eladására szakosodott cég elŒvarázsol a ginszengbŒl. ■ KOUKAL MIHÁLY HIRDETÉS
2005. október
| 3. ÉVEZRED| 59
60_61 felfedezes
5.8.2005
12:07
Page 60
FELFEDEZÉS
A vártnál meglepőbb tulajdonságok A Megfejtették a Világegyetem keletkezésének rejtélyét?
Hogyan jön létre az új halmazállapot? ElŒször azonban lássunk egy kis elméletet az anyag szerkezetérŒl! Körülöttünk minden atomokból áll. Az atomot a parányi, ám igen nehéz atommag és az azt körülvevŒ elektronburok alkotja. Ha még mélyebbre megyünk, észrevehetjük, hogy az atommagban pozitív töltésı protonok és semleges neutronok bújnak meg, s ha még tovább megyünk, az anyag ezen építŒkövein belül még kisebb részecskéket találunk, a kvarkokat és gluonokat. Normál körülmények között azonban ezek a részecskék nem létezhetnek önállóan, hihetetlenül erŒs kötések vonzzák Œket egymáshoz. Csak rettenetes külsŒ nyomás hatására lehet szétválasztani Œket. A kvarkok és gluonok
Az Ősrobbanást követő állapotra emlékeztet Az Ãsrobbanást követŒen a másodperc töredékéig létezŒ halmazállapotot a korábbi fel-
Így nézhetett ki a Világegyetem az Ősrobbanás utáni első mikroszekundumban tételezéseknek megfelelŒen, kvarkok és gluonok alkotják, azaz olyan részecskék, amelyek normál körülmények között az atommagokat felépítŒ protonok és neutronok belsejének rabjai. Ez a halmazállapot magyarázata a svájci CERN-ben, az Európai Részecskefizikai Kutatóközpontban közel tizedennyi energiánál végzett korábbi atommagkísérleteknek. Mindez azonban nemcsak a földi laboratóriumokban dolgozó fizikusok elŒrejelzése volt: ugyanilyen kvark-gluon anyagot feltételeznek a Chandra Röntgen Obszervatórium asztrofizikusai is, akik megfigyeléseik alapján bejelentették egy „különös” kvarkcsillag felfedezését. Az RHIC részecskegyorsítón végzett kísérletek eredményeként most független mérések sorozata révén valóban beigazolódott egy új halmazállapot létezése. Végül arra is
60 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
ILLUSZTRÁCIÓ: BROOKHAVEN NATIONAL LABORATORY
z egyesült államokbeli Brookhaven Nemzeti Laboratórium tudósai az RHIC relativisztikus részecskegyorsítón új halmazállapotot állították elŒ. Szakmai körökben az eredmények valóságos szenzációnak számítanak. Az Egyesült Államok New York Állam Brookhaven Nemzeti Laboratóriumában az RHIC részecskegyorsítón kutatásokat végzŒ négy kutatócsoport (BRAHMS, PHOENIX, PHOBOS, STAR) az Amerikai Fizikai Társaság ülésén a floridai Tampában nemrégiben bejelentette, hogy laboratóriumi körülmények között forró, sırı halmazállapotú anyagot állítottak elŒ.
| Folyadékfázis-animáció az aranyrészecskék közötti kvarkütközések során fény derült, hogy a sırı és forró anyag észlelt tulajdonságai milyen nagymértékben különböznek az összes eddigi elméleti elŒrejelzéstŒl. „Valójában az a nagyszerı felfedezés, hogy az aranyionok ütközésekor keletkezŒ új halmazállapot sokkal inkább folyadék, mint gáz, lehetŒvé teszi számunkra, hogy alaposabban megismerhessük a világır születésekor fennálló legkorábbi állapotokat” – nyilatkozta dr. Raymond L. Orbach, az Energiaügyi Minisztérium (DOE) Szövetségi Tudományos Hivatalának igazgatója, majd hozzátette, hogy „a 21. századi fizika számára ez nagy változást jelenthet”.
SZÓTÁR ● Gluonok: az erős kölcsönhatás közvetítőrészecskéi. Csak a hadronokra hatnak. A kvarkokat mezonokban és barionokban egyesítik. A neutronokat és protonokat az atommagban összetartó és egyes elemi részecskék gyors bomlását okozó erőt képvisel. Az erős kölcsönhatás rövid, az atommag méretével összemérhető hatótávolságú.
●
ilyenkor egy szinte észlelhetetlen pillanat erejéig „felszabadulnak” és létrejön az anyag említett új formája, a kvark-gluon-plazma.
Csaknem fénysebességgel Hogyan állítható elŒ az új halmazállapot? A kísérletek során a tudósok óriási sebességgel mozgattak aranyatommagokat a gyorsítóban. A felgyorsított atomok az alagúton 80 000 alkalommal repülnek végig másodpercenként, ezért nem meglepŒ, hogy a fénysebesség 95,995 százalékának megfelelŒ sebességet érnek el az ütközésig. Pontosan ezt várják a kutatók. A magok ütközésének helyét ugyanis egy nagy mágnes belsejében található ér-
Kvarkok: a belső struktúrával rendelkező, nehéz részecskék (hadronok) alkotóelemei. A hadronok lehetnek három kvarkból álló (neutronok és protonok) barionok, valamint kvarkokból és antikvarkokból álló (pionok) mezonok. A kvarkok továbbá három generációba sorolhatók: az első a down és up, a második a strange és a charm, míg a harmadik a szépség és az
igazság (más néven alsó és felső) kvarkok nemzedéke. ● kvark-gluon-plazma (qgp): sikerül a kvarkokat
10-15 m-nél nagyobb távolságba helyezni egymástól, a kvarkok és gluonok szabad (kötetlen) részecskeként viselkednek. Ezzel létrejön az az egészen különös halmazállapot, amelyet kvark-gluon-plazmának nevezünk. |
60_61 felfedezes
5.8.2005
12:07
Page 61
az óriás RHIC részecskegyorsító
| Impozáns légi felvétel az egyesült államokbeli Brookhaven Nemzeti Laboratórium RHIC részlegéről
a gyorsító irányítója
lineáris gyorsító
AGS (a részecskék „kitérése”)
tandemgyorsítók a Van de Graaff tandemgyorsító szinkrotrongyorsító
z amerikai brookhaveni laboratóriumban
be, az új RHIC nehézion-gyorsítót, amely bár a magokat megközelítőleg ugyanolyan energiára képes felgyorsítani, mint a svájci CERN részecskegyorsítója, ütközésnél azonban jóval nagyobb energiákat ér el. A CERN esetében ugyanis a felgyorsított magok mozdulatlan célpontra esnek. Az RHIC részecskegyorsító
ugyanakkor a felgyorsított atomnyalábot két részre bontja, s ezek egymással szemben, két gyűrűben mozognak. A gyűrűk több
hússzor nagyobb. Négy helyen egymással szemben két nagyobb (STAR, PHOENIX) és két kisebb (BRAHMS, PHOBOS) megfigyelőbe-
helyen is átmetszik egymást, és ott következik be a felgyorsított magok ütközése. Az üt-
rendezést helyeztek el, amelyek bonyo-
közés energiája az RHIC részecskegyorsító esetében ezért több mint
elŒrejelzésekkel ellentétben jobban hasonlít ideális folyadékra, mint szabad kvarkok és gluonok alkotta gázra. A kísérleti adatok mélyreható elemzése során ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy két relativisztikus mag ütközése pillanatában keletkezett részecskék rendkívül hajlamosak a szó szoros értelmében vett kollektív mozgásra,
zékeny, az ütközést követŒen a szétrepülŒ részecskék megkülönböztetésére alkalmas detektorrendszerrel veszik körül. Sebességük és irányuk alapján ezután meghatározható, hogy milyen részecskérŒl van szó.
Meglepően ideális folyadék Az RHIC részecskegyorsítóval az atommag különleges állapotaira vonatkozó kutatások elsŒ öt évének eredményeit összefoglaló cikkekben a tudósok meglepetten állapítják meg, hogy az új halmazállapot a korábbi elméleti
LUKÁCS JÁNOS
ILLUSZTRÁCIÓ ÉS FOTÓ: BROOKHAVENS NATIONAL LABORATORY
Forró anyagcsepp Az atommagok ütközéskor hirtelen összezsugorodnak és felhevülnek, miközben a magot alkotó protonok és neutronok szó szerint feloldódnak és létrejön az új halmazállapot, megszületik a kvarkokból és gluonokból álló plazma. Az új anyag egy cseppje alig nagyobb egy atommagnál, ugyanakkor legalább ötvenszer sırıbb. Belseje teljesen átláthatatlan. A plazmát alkotó kvarkokat és gluonokat összetartó extrém erŒk ugyanis megakadályozzák a részecskék kiszabadulását a gömb belsejébŒl.
lult detektorrendszer segítségével tanulmányozzák a nehéz atomok relativisztikus ütközésekor fellépő legkülönfélébb tulajdonságokat. |
amely a folyadékok jellegzetes tulajdonsága. Ugyanakkor a közönséges folyadékoktól eltérŒen, amelyeknél az egyes részecskék (molekulák) bizonyos mértékig kaotikusan mozognak, az új halmazállapot nagyfokú rendezettséget mutat, ezért kissé a halrajok mozgására emlékeztet. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy az új halmazállapot, amely tulajdonképpen a ma ismert legideálisabb folyadék, és a Nap belseje hŒmérsékletének százezerszeresénél gyakorlatilag súrlódás nélkül folyik, ez igazán meglepŒ. „A szinte tökéletes folyadék felfedezése laboratóriumi körülmények között valóban lenyıgözŒ, hiszen a világır keletkezése utáni néhány mikroszekundumban fennállt állapotot idézi – jelentette ki Praveen Chaudhari, a Brookhaven Nemzeti Laboratórium igazgatója. – Négy kutatócsoport most a legfrissebb adatokat gyıjti és elemzi. A közeljövŒben tehát további meglepŒ és elgondolkodtató eredményeket várok a témával kapcsolatban.” ■
| A kvark-gluon-plazmát megfigyelő STAR detektor 2005. október
| 3. ÉVEZRED | 61
FOTÓ: BROOKHAVEN NATIONAL LABORATORY
A 2001ben helyezték üzem-
FOTÓ: BNL
AZ AMERIKAI RHIC NEHÉZION-GYORSÍTÓ
ILLUSZTRÁCIÓ: NOVOTNY MIHÁLY
Tojásfőző automata
FŐZÉSI FOLYAMAT
Szeretne a tojásfőzés mesterévé válni? Mi segítünk, hogyan fogjon hozzá.
HOGYAN KÉSZÍTSÜNK SAJÁT…
62 hogyan dolgozik
12.8.2005
10:14
Page 62
SZÜKSÉGE LESZ AZ ALÁBBIAKRA
● Kisebb fa- vagy műanyag, nyeles, lapos lábas ● Csavarok és csavaranyák ● Két 2,5 cm x 1,8 cm méretű bot, egyik a tartószerkezethez, a másik pedig a forgókarhoz; az egyik 30 cm, a másik 10 cm-rel hosszabb legyen ● Egy üres műanyag flakon (a legjobb, ha félliteres) ● Egy vastagabb drót (például a vállfa fogasa) ● Egy vékonyabb lánc (például a kád vagy a mosdó dugójának tartólánca) ● Horgász-ólomnehezék (más kicsi, nehéz tárggyal is helyettesíthető)
AZ ELKÉSZÍTÉS LÉPÉSEI
1
A tartókarba (rövidebb rudacska) fúrjon két lyukat. A tartókart erősítse csavarokkal a lábas nyeléhez, közel a lábas testéhez. A rúd felső harmadába fúrja azt a lyukat, ahova a vízszintes kart kell erősítenie. Ennek a rúdnak közvetlenül a lábas felett kell végződnie. Ide akasztjuk a tojást.
2 3
Erősítse fel a forgókart úgy, hogy az szabadon mozgatható legyen.
Most készítünk egy olyan edénykét, amely a nehezéket képezi a szerkezetben. Vágja le a műanyag flakon alsó harmadát. Az aljába fúrjon egy 5 mm átmérőjű nyílást.
4
A dróttal akassza fel az edénykét. Az edényke falaiba fúrjon egymással szemben két kis lyukat (vigyázzon, ne fúrjon az edény széléig). Fűzze át a drótot a kar végi nyíláson, és akassza fel az edénykét (lyuk helyett akár kis vájat is lehet).
5
A flakon nyakából készítjük a tojástartót: a tartót vágja ki úgy, ahogy a képen látja. Ne feledkezzen meg a tartógyűrűk nyílásairól.
6 7
A lánc segítségével akassza fel a tojástartót a drótra. Egy kis drótdarabból (kb. 2 cm) alakítsuk ki a forgókar akasztóját. A karok tengelye alatt
Amennyiben a tojásfőzés meseterévé kíván válni, a berendezést úgy kell beállítania, hogy az 4 percig egyensúlyi állapotban legyen (ez alatt az idő alatt az edénykéből ki kell folynia a víznek). Amint ezt sikerül elérnie, a dróton be is jelölheti az ólomnehezéknek az egyensúlyi helyzetét. Az ólomnehezék kifelé tolásával „inkább lágy” a kar közepe felé tolásával „inkább kemény” tojást kap. Sok függ természetesen a tojás nagyságától és súlyától is – ha már teljesen kiismerte berendezésének működését, szemmérték alapján is be fogja tudni állítani a megfelelő helyzetet. Sok sikert! ■ KOHÁR MÁTYÁS
fúrja ki a nyílásokat úgy, hogy szélső helyzetben (amikor a kar lebillen) a tojás elmerüljön a vízben.
8
A drótból és az ólomnehezékből készítsen kiegyenlítőberendezést. A drót két végéből hajlítson akasztót, hogy fel tudja függeszteni a karokra. A drót vízszintes részének és a karnak körülbelül 15 fokos szöget kell bezárniuk. Az ólomnehezéket húzza fel a drótra, és az egész kiegyenlítőberendezést akassza fel a karra. S hogy ez ne mozduljon el, ragassza le az akasztókat ragasztószalaggal.
62 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
Töltse fel a lábast vízzel, győződjön meg arról, hogy az egész „szerkezet” stabilan áll. Kezdje forralni a vizet. Töltse fel az edénykét vízzel, majd a tojást helyezze a tojástartóba (a biztonság érdekében a kart függőleges helyzetbe fordíthatja). Az edénykének köszönhetően a nagyobb súly most a kar rövidebb részére esik. A tojásnak így teljes egészében el kell merülnie a vízben, miközben a lánc laza. A víz elkezd kifolyni az edénykéből, és a tojás lassan feljön a víz felszínére. Amint azonban a kiegyenlítőberendezés a vízszintes szint alá sülylyed, az ólomnehezék a drót végére süllyed, és a tojást kiemeli a vízből.
64_65 galaxis
19.8.2005
11:01
Page 64
Más galaxisokra
ILLUSZTRÁCIÓ: THE LIGHT WORKS/PNP.PHYSICS.OX.AC.UK
FUTURE
repülünk? A közel fénysebességgel száguldó űrhajók fejlesztése – amelyeket csak a fantasztikus filmekben láthatunk – ma még igencsak a kezdeteknél tart. Nem reálisak hát a távoli világűrbe történő utazások? kémiai hajtású rakéták története még az időszámításunk előtti időkbe nyúlik vissza. Valószínűleg a görögök szerkesztették meg a 4. században az első gőzmotort. Bizonyítékaink vannak arra, hogy a kínaiak már az i. sz. 13. században rakétákat használtak a harcokban. Különös, hogy évszázadokkal ezután is hasonló alapelven működő gépekkel repülünk a világűrbe.
A
törvénye alapján a rakéta ellentétes irányba mozog, mint a rakétamotorból kiáramló égéstermék. Az összes – eddig ismert – vegyi alapon működő motor a csillagok felé vezető úton túl lassúnak bizonyulna. A nukleáris, a fúziós meghajtás, vagy éppen a fotonhajtás gyorsabb rakétamotorok fejlesztését ígéri, azonban a jelenlegi technikai fejlettségi fokon egyelőre ezek még nem valósíthatók meg.
Mintha puskából lőtték volna ki…
Nagyon, nagyon nagy…
A kémiai reaktív hajtás egyszerűen, a tehetetlenség elve alapján működik. A kilőtt golyó mozgásmennyisége egyenlő a golyó tömegének és sebességének szorzatával. Az impulzusmegmaradás
A világűr annyira terjedelmes, hogy a fenti háromszoros szóismétlés is kevésnek bizonyul. A fény a Naphoz legközelebbi csillagtól, a Proxima Centauritól 4,22 földi évig repül hozzánk. Mivel a világűrbe
ILLUSZTRÁCIÓ: UFOTO 21
| A warp meghajtású űrhajóval azonnal eljuthatnánk a távoli galaxisokra
| A Star Trek sorozat hőseinek nem okozott problémát a deformált térben való utazás küldött Voyager szondánk 60 000 km/ó sebességgel hagyta el a Naprendszert, a Proximáig ilyen sebességgel haladva ezek szerint 80 ezer évig repülne… Ezek után megállapíthatjuk, hogy teljes egészében új módszert kell kitalálnunk a csillagok világába történő utazáshoz.
A fény felülmúlhatatlan! A kémiai vagy a fejlett meghajtású csillagközi bárkának igen nagy méretűnek kellene lennie és mindenekelőtt nagyon hosszú ideig repülne. Az évszázadokig tartó repülés a személyzet számára elviselhetetlen volna. Sajnos a sebesség nem fokozható egy mértéken túl. A fizika törvényei szerint a fény sebessége elérhetetlen és főleg nem szárnyalható túl. A csillagokra való utazás egyetlen lehetősége tehát az, ha becsapjuk magát a teret. A tudósok körében szó van a fénysebesség túllépéséről, és olyan üzemanyaggal működő űrhajókról, amelyek „becsapják” a teret, de a mozgásról egyáltalán nincs szó.
A tudományt a filmek inspirálták A „Warp” szó deformációt jelent. A Star Trek sci-fi sorozat hősei az eltorzított tér
64 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
19.8.2005
11:01
Page 65
| Fekete lyuk a hatalmas összezuhanási energiával
| Az űrhajó a warpbuborék közepében áll. A buborék gondoskodik az áthelyezésről. Előtte azonban téridő-kompressziónak (összenyomásnak) kellene történnie (hasonlóan a „Nagy Reccshez”, a Világegyetem teoretikus szerkezeti összeomlásához). Ebben a warpgömbben nem lép fel időmódosítás, az űrhajó nem utazik fénysebességgel. Az egyetlen „mozgást” csupán a téridő végzi, azt is sebességkorlátozás nélkül. Az élőlények viszont képtelenek elviselni az ilyen környezetben uralkodó viszonyokat, ezért aztán a galaxisok közti utazás örökre a sci-fi világának része marad. A Star Trek Enterprise-a ezerszer gyorsabban repül, mint a fény. Az ő warp üzemanyaguk még hosszú ideig csak az alkotók fantáziájában létezik. Mégis vigasztaljon minket az a tény: elméletben már tudjuk, hogy is fogjunk a warp elkészítéséhez. ■ KOHÁR MÁTYÁS
FÉREGLYUKAK
A
féreglyukakban való utazás kifejezést vagy a sci-fi íróktól vették át a tudósok, vagy talán a tudósoktól kölcsönözték a sci-fi írók. A féreglyuk
úgy keletkezik, hogy a fekete lyuk valamilyen hídon keresztül „összekötődik” a fehér
lyukkal. A fekete lyuk az anyag összeomlásával, míg a fehér lyuk az anyag explóziójával keletkezik. J. V. Narlikar és kollégája K. M. V. Apparao asztrofizikusok úgy gondolták, hogy a hirtelen felrobbant galaxisok a hatalmas fehér lyukak, melyeknek tömege milliószor nagyobb, mint a Napé. Belőlük áramlik vissza a világűrbe az anyag, amely azelőtt a fekete lyukak zsákmánya volt.
A fekete lyuk viharosan száguld a Tejútrendszeren át Az elszabadult fekete lyuk hétmilliárd évvel ezelőtt kebelezte be a környezetében lévő csillagokat
A keringési pályát ábrázoló kép Fekete lyuk Nap
A fekete lyuk keringési pályája
A mi Ahhoz, hogy a hidak és Napunk féreglyukak segítségével utazhassunk, ki kellene építeni két párhuzamos hidat, melyek két |A Tejútrendszer vázlatos képe végében egy-egy fekete, illetve egy fehér lyuk van. A technika mai fejlettségi elképzelések. Ezek szerint virtuá- vákuumban nagyon kis mérték-
szintjén azonban ez nem megvalósítható. Már léteznek a fekete lyukak kialakulására vonatkozó
lis részecskék és antirészecskék ben állandóan keletkeznek keletkeznének és szűnnének meg, és megszűnnek miniatűr fekete hasonlóan, mint a vákuumban. A lyukak. |
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 65
ILLUSZTRÁCIÓ: CHASEDESIGNS ÉS NRAO.EDU
FOTÓ: ESA
segítségével utaztak (pontosabban fiktív köztes térrel). Ezt olyan gyakran tették, mint amilyen gyakran mi vonattal utazunk. A kultuszsorozat tiszteletére adták a sorozat alkotói az elnevezést a hajtóerő-elképzelésnek. 1994-ben nevezte így el a mexikói származású szerző, Miguel Alcubierre. Ez a tudós foglalkozott az általános relativitáselmélettel. Munkája során jutott el az üzemanyag teoretikus koncepciójához, amely gyakorlatilag azonnal lehetővé tenné az űrhajó számára, hogy távoli világűrbe utazhasson.
ILLUSZTRÁCIÓ: JOHN PEARSE
64_65 galaxis
66_67 eurotudomany
5.8.2005
10:29
Page 66
EUROTUDOMÁNY
Hogyan követik a rovart? FOTÓ: ROTHAMSTED.BBSRC.AC.UK
Képzelje el, hogy egy virágos mezőn sétálgat, egyszer csak N Á M TUDO egy antennával felszerelt pillangó vagy méhecske repül el ön előtt. Hogy ez nem reális? Nálunk talán nem, de Nagy-Britanniában igen! EURO Y
M
indenrŒl a Rothamsted Research tudósai tehetnek, akik a világ legkiterjedtebb és saját kategóriájában nagy valószínıséggel a legrégibb mezŒgazdasági központjának alkalmazottai! A tudósok már 1843 óta dolgoznak Harpendenben, a növények és a trágyák kémiai védelmére szolgáló eszközök fejlesztésével, valamint a mezŒgazdasági tevékenységbŒl fakadó, az eredeti tájat befolyásoló esetleges káros környezeti hatásokkal foglalkoznak. Figyelmüket a fejlŒdŒ országoknak nyújtandó segítségre összpontosítják: ezek számára genetikailag módosított terményeket állítanak elŒ.
MIÉRT TÁNCOLNAK A MÉHEK?
A
hosszú évek óta nem egy méhészt izgató rejtély korábbi megfejtését is most igazolták teljesen egyértelműen a Rothamsted Research tudósai. Az a méh, amely nektárral jön haza a kaptárba, ugyanis visszatérve
mindig egy furcsa imbolygó táncot mutat be a társai előtt. Első látásra
| Karl von Frisch professzor a méhek megfigyelésekor
katlan táncukkal a többiekkel azt közlik, hogy a környéken hol található érdemleges nektárforrás. Állítása nagy vitákat kavart, amelyek egészen napjainkig eltartottak. Néhány szakértő
Ezen a helyszínen zajlik a rovarok kutatása
FOTÓ: ENTOMOLOGY.UNL.EDU
Most azonban brit szakértők laboratóriumi tesztek alapján megállapították, hogy az 1973. év osztrák Nobel-díjasa nem tévedett. E furcsa tánc megfigyelése érdekében a méhekre rögzített radarokkal az eddigieknél jobban követhették a röppályájukat. Bebizonyosodott, hogy a
méh ezzel a riszáló táncával „mondja el” a többieknek, hogy hol és milyen távolságra kell keresniük gazdag táplálékforrást. A tánc iránya azt az irányt mutatja, amerre a méheknek indulniuk kell, a mozgások intenzitása a lelőhely távolságáról tájékoztatja a többieket. |
FOTÓ: CDC
azonban úgy vélte, hogy a méhek egyszerűen nem képesek dekódolni a tánc értelmét.
KIFOGTAK A SZÚNYOGOKON IS
A néhány ember a szúnyogok számára vonzóbb
rothamstedi tudósok is felfigyeltek arra, hogy
másoknál. Nemrég azonban az egész problémát is meg tudták fejteni: állítják, hogy az emberi test kiválaszt olyan
kémiai anyagokat, amelyek e szemtelen rovarokat taszítja. Önkéntesek csoportján tesztelték, mennyire valószínű, hogy a kellemetlen rovar egy adott személyre támad. Azoktól az emberektől, akik nem vonzották a
FOTÓ: UNIV-TOURS.FR
A múlt század 60-as éveiben Karl von Frisch professzor állt elő egy lehetséges megoldással. A méhek szerinte szo-
De menjünk vissza 160 évet az idŒben. E sikeres tudományos központ megszületésénél, amely nemzetközi téren is irigylésre méltó elismerést ért el, John Bennet Lawes és Joseph Henry Gilbert bábáskodott. Ezek a fiatal tudósok indították el a hosz-
66 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
kül használhatók mind az egészségügyben, mind az élelmiszeriparban. A Rothamsted jelentŒs mértékben vesz részt a virológia és nematológia területén található tudományos ágazatok fejlesztésében, amelyek kapcsán a növényeket megtámadó élŒsködŒk kártékonyságával
úgy tűnik, hogy teljesen kaotikus mozdulatokról van szó, de figyelmesebb megfigyeléssel megállapíthatjuk, hogy ennek a táncnak megvannak a szabályai. Ilyenkor ugyanis a többi méh körbeveszi a táncolót és gondosan figyeli a mozgását.
Sikeres kísérletek
szú távú kísérletezések sorozatában az elsŒt, melynek során elsŒsorban azt igyekeztek megállapítani, hogyan hatnak a termésmennyiségre a szervetlen és a szerves trágyák. Kísérleteik eredményébŒl néhányat még ma is használnak. A Rothamsted Research napjainkban egyike a nyolc legjelentŒsebb tudományos intézetnek, amelyet a brit Biotechnológiai és Biológiai Tudományok Kutatási Tanácsa (BBSRC) igazgat, és jórészt finanszíroz is. Legnagyobb felfedezései közé tartoznak a piretroidok közé tartozó rovarölŒ szerek kifejlesztése. Ezek a szintetikus anyagok összetételüknek köszönhetŒen félelem nél-
| A harpendeni kutatóintézet tudósai a növények kémiai védelmével foglalkoznak
5.8.2005
10:29
Page 67
FOTÓ: WORLDSTART.COM ÉS ROTHAMSTED UNIVERSITY
66_67 eurotudomany
| A „hátizsákos” méh választ adott a tudósoknak bonyolult szociális viselkedésére
FOTÓ: UJF-GRENOBLE
FOTÓ: ROTHAMSTED UNIVERSITY
Vagy gyorsan (2,9 m/s) repül és egyenesen, vagy cikcakkban, de akkor lassabb tempóban (1,6 m/s). A lassabb repülés során keresi a táplálékot és közben képes megFOTÓ: UJF-GRENOBLE
formációkat arról, hogy a lepkék tulajdonképpen merre is repülnek, milyen gyorsasággal mozognak és egyáltalán hogyan viselkednek az élelem keresésekor.
foglalkozik. A kutatás jelentŒs részét teszi ki a gerinctelen állatok iránti érdeklŒdés, amellyel egy külön speciális osztály foglalkozik.
| A miniatűr megfigyelőberendezéssel való felszerelést nem úszták meg a lepkék sem. Az adóvevőnek káros hatása nincs. Lepkék adóvevővel Az itteni szakértŒk munkája szinte a detektívek munkájával vetekedik, amikor egyebeken kívül a rovarok megfigyelésébe kezdenek. Például mostanában jöttek rá arra, hogy a lepkék a kertekben nem céltalanul repülnek egyik virágról a másikra, mint ahogyan azt eddig feltételezték. EllenkezŒleg, pontos „röppályájuk” van. A tudósok a pillangók mozgását rovarok hátára helyezett miniatır megfigyelŒberendezéseken keresztül követték. E „hátizsákoknak” köszönhetŒen szereztek fontos in-
Azt követŒen, hogy ellenŒrizték, vajon az elektronikus berendezéseknek van-e bármilyen káros hatása a lepkék egészségére, és megállapították, hogy nincs, a tudósok öszszesen 33 lepkét láttak el kicsi, mindössze 12 milligramm tömegı adóvevŒvel, amely az állatka teljes tömegének 4-8 százalékát teszi ki. A kísérlethez a nappali pávaszemet (Inachis io) és a kis rókalepkét (Aglais urticae) választották ki, amelyeket ezután kiengedtek a természetbe. Megállapították, hogy e gyönyörı színı rovar kétféle, egymástól jelentŒsen eltérŒ mozgást végez.
szúnyogokat, a szakértők mintákat vettek és felfedezték azt az anyagot, amely
valószínűleg a rovar érdektelenségét kiváltja. A szakértők azonban titkolják az összetételét. Csak arra utalnak, hogy egyszerre több anyagról és minden személy esetében ezek eltérő arányáról van szó. Ez a felfedezés a
közeljövőben egyedülálló rovarirtó kifejlesztéséhez vezethet, amely ezen a hasznon kívül még egy további előnnyel is járna: teljesen szagmentes lenne. |
különböztetni az ízletes nektárt rejtŒ növényt a kiszáradt bogáncstól. Ügyesen kikerüli a nem megfelelŒ helyet, mint amilyen például a sırı bozótos, amelyet már 200 méteres távolságról felismer.
Mit termesszünk? „Azok az információk, amelyek arról szólnak, hogy a lepkék hogyan választják ki repülésük irányát, vagy merre indulnak el táplálék után, elsŒsorban a természetvédŒk számára hasznosak – mondja Juliet Osborne doktornŒ a Rothamsted ResearchbŒl. – Amennyiben a farmerekkel arról a témáról akarunk beszélgetni, hogy a biológiai változatosság megŒrzésére mit is kellene földjeiken termeszteniük, jobb, ha a lehetŒ legtöbbet megtudjuk a legkülönbözŒbb állatfajokról.” Az intézet tudósai ezért a következŒ években tovább bŒvítik a lepkék tanulmányozását. Szándékaik szerint az olyan egészen ritka példányokra koncentrálnak, mint például a lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia). A poszméheket és a méheket radar segítségével figyelik. ■ ROZGONYI ILONA TÖBBET MEGTUDHAT http://www.rothamsted.ac.uk/
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 67
68_69 polemia
17.8.2005
11:05
Page 68
POLÉMIA
Két kakas az interneten: POLÉMIA
POLÉMIA
Nehéz és hálátlan feladat összemérni a két legelterjedtebb és legismertebb webböngészőt, a Mozilla Firefoxot és a Microsoft Internet Explorert. A választás, hogy saját gépén melyik böngészőt használja, végül úgyis az Öné.
ILLUSZTRÁCIÓ: VU.EDU.AU, MOZARILLA FIREFOX ÉS MICROSOFT INTERNET EXPLORER
Mozilla Firefox kontra Internet Explorer SZALAY MÁRTA Egy webdizájnnal foglalkozó cég tulajdonosa
A Firefox áttekinthető ● A Firefox alkotói rengeteg jól bevált segítséget, trükköt iktattak termékükbe. Ilyen például a könyvjelző, aminek köszönhetően egyidejűleg akár ötven honlapot is megnyithatunk egy ablakban, és aztán áttekinthetően és egyszerűen váltogathatunk közülük.
+
● A legkülönbözőbb bemenetekkel való további bővítés lehetősége. Ezáltal a Fireboxot mindenki kiegészítheti például ébresztővel, és még sok-sok más hasznos és kevésbé hasznos dologgal. ● A legfontosabb az a két kérdés, hogy hol tudjuk futtatni, és hogy mit és milyen minőségben láthatunk a segítségével. A Firefox ma áll a három legelterjedtebb platformhoz, azaz az MS Windowshoz, a GNU/Linuxhoz és a Mac OS Xhez csatlakoztatható. De az sem okoz gondot, ha más operációs rendszer alatt – mint például a FreeBSD vagy az OpenBSD – akarjuk futtatni.
M
ielŒtt hozzálátnánk az összehasonlításhoz, a fair play összecsapások hagyományainak szellemében illendŒ, hogy mindkét böngészŒ közelebbrŒl bemutatkozzon. A Mozilla Firefox a Mozilla Suite csomag – amelynek fejlesztését a közelmúltban hivatalosan befejezték – részét képezŒ régi browseren (keresŒn) alapszik. Az eredeti Mozilla Suite-tal ellentétben csak egy webböngészŒrŒl van szó, tehát nem tartalmaz egyéb eszközöket, mint például naptárt vagy levelezŒt és hírolvasót. Éppen emiatt a fejlesztŒk minden energiájukat a böngészŒnek szentelhették, tulajdonságait szinte a tökéletességig fejlesztve. A Mozilla csomag története meglehetŒsen érdekesen alakult. A kereskedelmi Netscape Navigatoron alapszik, elsŒ verziója 1994 decemberében látott napvilágot. Igen gyorsan nagy népszerıségre tett szert, s piaci részesedése már 1995-ben meghaladta a 80 százalékot. Egy idŒ után azonban pozíciója jelentŒsen meggyengült, elsŒsorban a Microsoft Windows 95-tel együtt piacra dobott MS Internet Explorer (MSIE) böngészŒnek köszönhetŒen. Az MSIE és a MS Windows operációs rendszer szilárd összefızése alapvetŒ változást hozott. A Netscape használói legnagyobb részét elvesztette, és így az Internet Explorer különösebb gondok nélkül fejlŒdhetett tovább. Ez a Netscape Communications vezetŒinek érthetŒen nem tetszett. Beperelték a Microsoftot és a per megnyerése után nagy összegı kártérítést kaptak.
68 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
● A kompatibilitás nem mindig tökéletes. Az azonban csak ritkán történik meg, hogy rosszul programozott honlapra bukkanunk, amit csak Microsoft Internet Explorerrel lehet rendesen olvasni. Ezt általában a JavaScript okozta hibák vagy a helytelenül használt táblázatok idézik elő.
–
A böngészŒk piacán azonban a részesedési arányok már jelentŒsen nem változtak, és ezért a Netscape Communications komolyan elkezdte mérlegelni a gépi kód feloldásának és egy szabad webböngészŒ létrehozásának lehetŒségét. Ebbe az irányba adott lökést Eric S. Raymond The Cathedral and the Bazaar (A katedrális és a bazár) címı írása is, amely a szabad szoftver fejlesztésével együtt járó elŒnyöket ecsetelte a zárt forráskódúakkal szemben. Így jött létre végül a Mozilla-projekt, amelynek el-
sŒ verziója 1997-ben jelent meg. A cél az volt, hogy ismét a Netscape-re irányítsa a figyelmet, de egyúttal katalizátorként szolgált a webböngészŒ kommersz változata új funkcióinak kialakításához is. A Mozilla idŒvel igazi fogalommá vált, és a böngészŒ mellett egy egész sor egyéb szolgáltatás került bele: naptár, levelezŒ, hírolvasó, s egyebek. Sajnos ez komolyan megnövelte a teljes csomag méretét, s ezáltal a rendszerrel szembeni igényeket.
68_69 polemia
17.8.2005
11:05
Page 69
38%
43%
12%
3%
4%
Explorer
Firefox
Más
Nem tudtam, hogy más böngésző létezik
Nem vagyok válogatós
Hogyan vélekedik a 3. ÉVEZRED?
TÓTH LAJOS Egy webfejlesztő, dizájner
Az Explorer előnyösebb
+
● Az MSIE nagyobb támogatást kap a webfejlesztőktől.
● Az MSIE esetében a honlapok problémamentes megnyitásának arányát a dokumentumok 99,3%-ban szokták megadni, ami egy kicsivel mégiscsak több, mint a Fireboxnál feltüntetett 98 százalékos arány. ● Az MS Windows védelmi rendszerének frissítését semmilyen más böngészőn keresztül nem lehet elvégezni, így már csupán ezért is megéri időnként igénybe venni, és szörfözni a Microsoft honlapján, hogy éppen hol találhatók ilyen-olyan pótlások és toldások.
–
● A Fireboxszal (és a Mozilla Foundationtől származó többi termékkel) ellentétben a forráskódja zárt (tulajdonos által védett), ami azt jelenti, hogy a felhasználók nem férhetnek hozzá, így azt nem vizsgálhatják, nem cserélhetik. Ennek következtében valamivel tovább tart, amíg egy felfedezett hiba eljut a Microsoft fejlesztőihez, akik azt kijavítják. ILLUSZTRÁCIÓ: PICASA 2.0
ILLUSZTRÁCIÓ: MOZARILLA FIREFOX ÉS MICROSOFT INTERNET EXPLORER
MILYEN WEBBÖNGÉSZŐT HASZNÁL?
Saját magam a MS Windows platform alatt elsődleges böngészőként a Mozilla Firefoxot, másodlagosként (a frissítések hozzáféréséhez, valamint az internetes banki szolgáltatásokhoz is) pedig a Microsoft Internet Explorert használom. Az okok nyilvánvalóak. Az Explorer felhasználási területe jóval szűkebb, mint a Firefox esetében. Nem teszi lehetővé könyvjelzők használatát, zárt a gépi kódja, azaz „veszélyesebb” a felhasználókra nézve. És nem utolsósorban csupán elenyésző az olyan honlapok száma, amiket a Firefoxszal ne lehetne ugyanolyan vagy majdnem ugyanolyan jól olvasni. Ráadásul manapság is tart a Firefox támogatásának növekedése – egyre szélesebb körben van benne az emberek tudatában, azaz többen húzzák le és egyben több ember is kapcsolódik bele a fejlesztésébe. Végeredményben tehát a Firefox piaci részesedésének aránya állandóan növekszik a ma már egy kissé idejétmúlt Internet Explorer kárára. Kérdés viszont, mit tartogat számunkra a Microsoft a jövőben. Előreláthatólag már az idén piacra kerül a MSIE új verziója, amely állítólag egy sor újdonságot és hasznos eszközt hoz magával. Kíváncsian várjuk hát, milyen lesz a helyzet azután.
A BÖNGÉSZŐK PIACI RÉSZESEDÉSÉNEK ARÁNYA A JANCO ASSOCIATIES INC. FELMÉRÉSE ALAPJÁN BÖNGÉSZŐ Internet Explorer Fiferox Mozilla Netscape AOL MSN Opera
2005. ÁPRILIS HELYEZÉS (%) 1 83,07 2 10,28 3 3,81 4 0,92 5 0,85 6 0,67 7 0,41
2005. JANUÁR HELYEZÉS (%) 1 84,85 3 4,23 2 4,48 4 3,03 5 2,20 6 0,58 7 0,34
VÁLTOZÁS HELYEZÉS (%) -1,78 +1 6,05 -1 -0,66 -2,11 -1,35 0,09 0,07
Ennek következtében néhány évvel ezelŒtt a Mozilla-projekt több önálló részre oszlott. A webböngészŒt a Mozilla Phoenix képviselte, amit késŒbb Firebirdre, majd még késŒbb Firefoxra kereszteltek át. ■ KOUKAL MIHÁLY
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 69
70_73 meteorologia
5.8.2005
10:37
Page 70
METEOROLÓGIA
Valóban előre tudjuk FOTÓ: MNSU.EDU
jelezni az időjárást? Az időjárás naponta beavatkozik az emberek döntésébe, irányítja viselkedésüket, jóváhagyja vagy megváltoztatja terveiket. Hogyan néznek az időjárásra a meteorológusok és miképp készítik az időjárás-jelentést? ILLUSZTRÁCIÓ: NOAA
A
A FÖLD LÉGKÖRE
A
Föld gázburka, mely a felszíntől 2-3 ezer kilométer magasságig terjed. A légkört
néhány rétegre osszák. A levegő hőmérsékletének magasság szerinti változása alapján megkülön-
böztetjük a troposzférát (11 km), a sztratoszférát (11–50 km), a mezoszférát (50–80 km), a termoszférát (körülbelül 500 km-ig) és az exoszférát, amely fokozatosan átmegy a bolygóközi térbe. Az egyes rétegek közötti átmeneti rétegeket tropopauzának, sztrato-
pauzának, mezopauzának és termopauzának nevezik. |
70 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
ILLUSZTRÁCIÓ: ROY FLOOKES
Föld légköre fizikai szempontból dinamikus közeg, amelyben az idŒjárás bonyolult természeti folyamatok eredményeként jön létre. Alégköri folyamatok kaotikus jellegére utal az az elképzelés is, miszerint a pillangó szárnyainak megmozdulása befolyásolhatja az idŒjárás alakulását, akár egy másik földrészen is.
| A NOAA meteorológiai műhold (National Oceanic and Atmoshperic Administration) poláris pályán Miből „főz” az előrejelzés? Az idŒjárás a légkör alsó részéhez – a troposzférához kapcsolódik. Atroposzférában van körülbelül a légkör tömegének háromnegyede és benne található majdnem az összes légköri víz. A troposzféra az EgyenlítŒ felett 16-18 km, míg a sarkok felett 7-9 km magasságban van. Az idŒjárás-elŒrejelzés a légkör hŒmérsékleti, nyomási és nedvességi mezejének, valamint a földfelszín fizikai állapotának részletes elemzésébŒl indul ki. Ebben a meteorológusoknak a meteorológiai állomások közvetlen mérései és a távérzékelés, például a meteorológiai mıholdak vagy a radarok segítenek. Ezután kapnak szót a numerikus elŒrejelzŒ modellek, az aktuális mérések adatai, a statisztikai adatok és nem utolsósorban a meteorológusok tapasztalata és intuíciója is. Mindezek
alapján „kotyvasztják össze” az idŒjárás leendŒ alakulását az adott idŒszakra.
Hogyan mérik a légkört? Ameteorológiai elemek közvetlen mérését, megfigyelését a meteorológiai állomásokon végzik. Ezek a legrégibb és a legnagyobb hagyománynyal rendelkezŒ mérések. Manapság ezek a mérések többnyire automatizáltak. Mérik a levegŒ hŒmérsékletét, nedvességét, nyomását, a szél irányát és sebességét, a csapadék mennyiségét, továbbá a látótávolságot, a felhŒzetet (a felhŒzet mennyiségét, fajtáját, magasságát). A folyamatos mérések és megfigyelések eredményeit óránként rögzítik és küldik a regionális számítógép-központokba. A légkör rétegezettségérŒl szóló információkat rádiószondák, repülŒgépek, ballonok, sárkányok, rakéták és földfelszíni megfigyelések
| A felszíni nyomási mező előrejelzése és az alacsony felhőzet előfordulása (GFS) ILLUSZTRÁCIÓ: HMÚ/2002 CHMI RADAR DEPARTMENT
| A konvektív hasznosítható potenciális energia (CAPE Convective Available Potential Energy) és az instabilitási index (Lifted Index)
| Felvétel a Meteosat-8 műholdból. A spektrális csatornák ezen kombinációja a jégkristályokból álló felhőket és a havat vagy a jeget kékeszölden, a többi felhőt (a vegyes halmazállapotú, vagy a többnyire vízcseppekből álló felhők) pedig fehéren vagy rózsaszínűen ábrázolja. A növényzettel borított terület zöld, a csupasz föld… rózsaszínű. alapján szerzik meg. A legfontosabbak a rádiószondás megfigyelések. Jeleiket földi állomások fogják. A szondákat a légkör felsŒbb rétegeibe viszik fel (30 km fölé) hidrogénnel töltött ballonokkal – a repülés körülbelül 90 percig tart. Arádiószondák leginkább légnyomást, hŒmérsékletet és nedvességet mérnek, de más feladatokat is elláthatnak, például mérhetik az ózonréteg vastagságát vagy az ionizációs sugárzást. Aszél irányát és sebességét a rádiószonda helyzetérŒl szó-
| A villámlokalizációs rendszer 24 órás statisztikája (a színes megkülönböztetés a kisülések ideje alapján van, lásd a skálát jobbra). A kisülések teljes számát és a felhő-felhő (CC) típusú, valamint a felhő-föld (CG) típusú villámok számát lásd jobbra fent ló információkból a földi állomás számítja ki. Méréseket végeznek még magas tornyokon, úszó és lehorgonyzott bójákon, hajókon és repülŒgépeken.
Mit tudnak a műholdak? Ameteorológiai elemeket nemcsak közvetlenül mérik, hanem a távérzékelés eszközeivel is. Idetartoznak például a mıholdas, vagy radarmérések, valamint a villámmegfigyelŒ rendszerek is. Amıholdak becslést adnak a földfelszín és a felhŒtetŒ hŒmérsékletérŒl, a léghŒmérsékletrŒl és a légnedvességrŒl, a légkör vízpáratartalmáról, a szélrŒl és az ózon teljes mennyiségérŒl.
IDŐJÁRÁSI JÓSLÁSOK zámos jóslás meg- jét (néhány hagyományos figyelésen alapul, magyarországi jóslás is
S néhányuk azonban inkább rímel, mintsem stimmel, számos pedig babonás.
Többségük csak regionális jelentőségű és megértésükhöz tudni kell keletkezésük helyét és ide-
földközi-tengeri eredetű).
A jóslások jelentős része tükrözi az időjárás helyspecifikus jellegét, és utal az időjárás trendjétől való rendsze-
Ageostacionárius mıholdak csoportjába tartozik például az európai Meteosat-8, amely mintegy fel van „függesztve” körülbelül 36 ezer ki-
FOTÓ: NOAA
| Az előrejelzési modelleket globális és regionális modellekre osszuk fel
ILLUSZTRÁCIÓ: HMÚ/2001-2005 PETR NOVÁK. DATA - COPYRIGHT (C) 2005 EUMETSAT
ILLUSZTRÁCIÓ: WETTERZENTRALE
| A szél irányának és sebességének előrejelzése 10 méteres magasságban az amerikai GFS (Global Forecast System) globális modell alapján
ILLUSZTRÁCIÓ: WETTERZENTRALE
Page 71
resebb eltérésekre az év meghatározott részében. Közép-Európában
az egyik ilyen legfontosabb jóslás a medárdi időjárás, a vénasszonyok nyara és a téli olvadás. |
| A Florida feletti hurrikán egy meteorológiai műholdról 2005. október
| 3. ÉVEZRED | 71
▼
10:37
ILLUSZTRÁCIÓ: WETTERZENTRALE
5.8.2005
ILLUSZTRÁCIÓ: WETTERZENTRALE
70_73 meteorologia
70_73 meteorologia
5.8.2005
10:37
Page 72
lométeres magasságban a Guineai-öböl (az EgyenlítŒ) fölött, ahonnan „belátja” egész Európát, Afrikát, Nyugat-Ázsiát, Dél-Amerikát és az Atlanti-óceán nagy részét. A mıhold a Föld felszínének mindig azonos részét rögzíti ugyanazon geometriai feltételek mellett (15 percenként), így lehetŒvé válik a légkörben a dinamikus változások megfigyelése is (például a viharok mozgása és kialakulása). Amıholdak újabb csoportját alkotják a poláris mıholdak. Idetartozik az amerikai NOAA mıholdak, amelyek keringési pályája a Föld EgyenlítŒjének síkjával 98-99 fokot zárnak be, a pálya magassága 810-870 km között mozog és a keringési idŒ körülbelül 100 perc. A pályák napszinkronosak, ami azt jelenti, hogy a mıholdak egy bizonyos földrajzi szélességen mindig ugyanazon helyi idŒben repülnek át. A poláris mıholdak közül legalább kettŒ olyan van, amelyek keringési pályája 90 fokos szöget zár be az EgyenlítŒ síkjával. Ezzel azt érik el, hogy 24 óra alatt legalább négyszer felvehetnek a Földön egy tetszŒleges helyet.
A radar is szót kap Légköri megfigyeléseket radarokkal is végzik. Ezek a felhŒzet víztartalmát és a csapadék-
ÉS AZ OTTHONI ELŐREJELZÉS?
J
ó lenne olyan források ajánlása is, melyek alapján saját kezűleg is végezhetnénk időjárás-előrejelzést gyakorlatilag a Föld bármely pontjára. Néhány
numerikus előrejelzés eredményeihez ingyenesen is hozzáférhetünk, például a www.wetterzentrale.de vagy a www.wetteronline.de oldalakon. |
72 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
| Radaradatok (például a reflektivitás) példája a JSMeteoView böngészőben mennyiséget vizsgálják. A csapadék intenzitásának meghatározására szolgáló hagyományos radarok hatótávolsága általában 100-150 km, a zivatarok vizsgálatára szolgálóké pedig 250-300 km.
Amikor becsapódik a villám… Az utóbbi idŒben villámmegfigyelési rendszerek is használatosak. A rendszer képes megkülönböztetni a felhŒ-felhŒ és felhŒ-föld típusú villámokat az érzékelŒk megfelelŒ területi elhelyezése alapján. Abban a pillanatban, amikor a felhŒbŒl villám csap le, elektromágneses hullám emittálódik, melyek érzékelésével meghatározható a kisülés helye és ideje. Eközben az úgynevezett hamis, azaz a valóságban nem létezŒ villámok kiszırésére is sor kerül. A kisülés helye és ideje mellett meghatározható még a villám típusa, polaritása és a kisüléskor keletkezŒ elektromos áram nagysága is.
Hol van a hiba? Ma már tudjuk, hogy milyen módszerekkel és honnan szerzik a meteorológusok a légköri adatokat. De hogyan használhatók fel az ilyen adatok az idŒjárás elŒrejelzésére? Ismeretes például, hogy a radarmérések a nowcasting, azaz a
ILLUSZTRÁCIÓ: HMÚ/COPYRIGHT (C) 2001-2004 PETR NOVÁK. DATA - COPYRIGHT (C) 2004 CHMI RADAR DEPARTMENT
| Légköri adatok földfelszíni és aerológiai mérésekkel szerezhetők
szuper rövid távú elŒrejelzés fŒ eszközei. Az adatok legnagyobb része azonban a numerikus elŒrejelzési modelleket szolgálja, ezek a légkör pillanatnyi állapotát prognosztikus módszerekkel becslik. A numerikus elŒrejelzési modellek alapja a dinamikus mag, mely a fizikában jól ismert mozgásegyenletek rendszerén alapul, melyek megoldásával a légkör jövŒbeni állapotai is becsülhetŒk. A modelleket nagy adatmennyiség befogadására képes, úgynevezett nagy teljesítményı szuperszámítógépeken futtatják. A légkör jövŒbeni állapotára vonatkozó becslések azonban hibákkal is terheltek, ezért e becslések csak körülíróak. Így például a légköri mérések adatait csak bizonyos idŒkben és helyeken veszik számításba. A légkör kezdeti állapotának leírása, azaz a kezdeti feltételek ismerete hibákkal terhelt, és ez jelentŒsen meghatározza az elŒrejelzés jóságát. Így például a két hétnél hosszabb elŒrejelzések már értelmetlenek. Az Európára vonatkozó elŒrejelzéseket általában az Észak-Amerika központi és nyugati részein, valamint az Atlanti-óceán keleti részein, 5-7 nappal korábban mért légköri állapothatározók határozzák meg. Tehát
| 10 perces adatok példája a villámlokalizációs hálózatból a légkör állapotának pontatlan ismerete alapvetŒen befolyásolja az elŒrejelzés jóságát.
Az Aladdin korlátos tartományú modell A jelenlegi elŒrejelzési modelleket globális és regionális modellekre osszuk fel. Aglobális modellek a Föld egészére szimulálják az idŒjárást
MIT HALLHAT AZ IDŐJÁRÁS ELŐREJELZÉSÉBEN ● Részletezés nélkül (például: havazással, esetleg néhányszor eső…) ez alatt azt kell érteni, hogy a jelenség az adott terület felszínének több mint 90%-án előfordul. ● A terület többségén – a jelenség a terület 70–90%-án bekövetkezik. ● Helyenként – a jelenség a terület 30–69%-án bekövetkezik. ● Szórványosan – a jelenség a terület 5–29%-án bekövetkezik. ● Jelenség nélkül – a jelenség nem fordul elő vagy csak a terület 4%-án következik be.|
ILLUSZTRÁCIÓ: HMÚ/COPYRIGHT (C) 2001-2004 PETR NOVÁK. DATA - COPYRIGHT (C) 2004 CHMI RADAR DEPARTMENT
FOTÓ: UNIVERSITY OF TORONTO ÉS METEO.UNI-BONN.DE
FOTÓ: J. ZÁRUBA
METEOROLÓGIA
70_73 meteorologia
5.8.2005
10:37
Page 73
talanok. A hosszabb távú idŒjárási elŒrejelzéseket tehát mindig fenntartással kell fogadni. Ezek általában nem meteorológiai forrásokból származnak. ■ KOHÁR MÁTYÁS
AZ ELŐREJELZÉS KIALAKULÁSA meteorológia története az A ókori görögök világába nyúlik vissza.
Már ők is ismerték, bár az egyes meteorológiai eseményt misztikus dolgokkal magyarázták. Úgy gondolták,
ILLUSZTRÁCIÓ: OWS.PUBLIC.SEMBACH
hogy egy-egy nagyobb vihar pédául az istenek haragjának köszönhető, vagy éppen fordítva, ha szép
| Egy Európa feletti időjárási helyzet elemzése műholdas felvétel alapján (US Air Force terméke) és elsŒsorban középtávú idŒjárási elŒrejelzésekre (4-10 napra) használatosak. A globális modellek egyike, például az angliai Readingben székelŒ Európai Középtávú ElŒrejelzési Központ modellje. Ezzel szemben a regionális modelleket rövid távú idŒjárási elŒrejelzésekre (1-3 napra) használják és csak korlátozott területre vonatkoznak.
Mindenki megtalálja a magáét
kintŒbb leírását. EbbŒl a szempontból elsŒsorban a számítástechnikai teljesítmény a fontos, vagyis a gyors processzoroknak a többi processzorhoz való villámgyors hozzáférése és a memóriák nagysága. Az elŒrejelzés minŒsége a megfigyelési technikák (ez alatt nemcsak a mıholdak, hanem a radar- és repülŒmérések értendŒk) fejlŒdésével és a modell szimulációk tökéletesedésével egyre javul. A elŒrejelzésekben gyakrabban használják a valószínıségi elŒrejelzéseket. Például az „ensemble” eljárás, melynek lényege, hogy ugyanazokat a modellfuttatásokat különbözŒ kezdeti feltételekre vonatkozóan végzik el. Így az idŒjárás alakulásának lehetséges variációi elemezhetŒk, és a forgatókönyvek valószínıségét kell becsülni. Az eljárás már hagyományossá vált a középtávú elŒrejelzésben és fokozatosan bekerül a rövid távú elŒrejelzésekbe is.
Az elŒrejelzési idŒszak hossza alapján szuper rövid távú (1 napnál rövidebb), rövid távú (1-3 nap), középtávú (4-10 nap) és hosszú távú (10 napnál hosszabb) elŒrejelzéseket különböztetünk meg. A szuper rövid távú elŒrejelzések elsŒsorban a radaros, a mıholdas, a numerikus elŒrejelzési modellek segítségével és a meteorológiai állomások hálózatából nyert információk alapján történik. A rövid távú elŒrejelzések elsŒsorban a regionális numerikus modellek eredményeit, míg a középtávúak a globális elŒrejelzési mo- Előrejelzés mérték után dellek eredményeit veszik számításba. Ezek után feltehetjük a kérdést: mi lesz a meteAzonban nem csak orológus szerepe? A ez a klasszifikáció lékisebb felbontással tezik. Például az elŒreA léghőmérséklet rendelkezŒ modellek jelzést felhasználók jelenleg sok-sok helyi előrejelzése csoportjai szerint, vanhatást nem érzékelnek. kétméteres nak általános (rádióEz a jövŒben javulni magasságban az ban vagy televízióban) fog, és az elŒrejelzŒk ALADDIN alapján munkája e téren csökés speciális elŒrejelzések. A speciális elŒrekeni fog. A meteorojelzések az emberi te- ILLUSZTRÁCIÓ: HMÚ/2005 CHMI lógusokat a jövŒben vékenység valamilyen konkrét ágazatát valószínıleg aszerint különböztetik majd meg, szolgálják. Az ilyen elŒrejelzések felhasználói hogy tisztán szakmai szolgáltatást végeznek-e, például a pilóták, a mezŒgazdák vagy az útépí- vagy a tudásukat a modellek fejlesztésére fortŒk. Külön csoportot képez a veszélyes idŒjárá- dítják. si jelenségek, pédául a szélviharok elŒrejelzése Az idŒjárás elŒrejelzése, mint szolgáltatás, (figyelmeztetések és tiltások). most már azon a fejlettségi szinten van, hogy a további minŒségjavításhoz szükséges az ügyféllel való együttmıködés. Sokan ma már teljeMelyik lesz az igazi? A leendŒ idŒjárás-elŒrejelzés szorosan össze- sen elutasítják a „többnyire derıs” vagy „borús” függ a numerikus modellezés és a megfigye- típusú kifejezéseket és azt szeretnék tudni, milŒrendszerek fejlŒdésével. Az egyre nagyobb lyen lesz az idŒjárás az adott helyen, az adott teljesítményı számítástechnika lehetŒvé teszi a idŒben az adott tevékenység szempontjából. A numerikus modellekben használatos nagyobb légkör természete azonban olyan, hogy a 7-10 felbontást és ezáltal a légköri állapotok körülte- napnál hosszabb elŒrejelzések már igen bizony-
az idő, az biztos a szellemek jókedve miatt van. Ki ne ismerné Baalt, a föníciai viharistent, akinek haragja gyakran emberáldozatot is követelt?
A légkör fizikai tulajdonságait csak az elmúlt évezred közepén ismerte meg a tudomány. Innentől kezdve a szakemberek figyelme azokra az eszközökre irányult, amely a fizikai tulajdonságok mérésére szolgáltak.
Folyamatosan fejlesztették, javították annak érdekében, hogy minél pontosabb adatokat kapjanak.
A megmért adatokat később feljegyezték egy térképre. Az így lejegyzett adatok összességét vizsgálva felfedezték a légkör áramlási rendszereit, a légköri képződményeket (például a ciklont, az anticiklont).
Később rájöttek, hogy a megfigyelési adatok térképre vitelével és a szakemberek elemzésével nyomon követhetők a légköri változások, ezáltal pedig bizonyos következtetéseket lehet hozni az elkövetkezendő napok időjárásáról. Így született meg a meteorológián belül egy új ág, az időjárás-előrejelzés.
Innentől az egész világon sorra alakultak azok a szolgálatok, amelyek biztosították a kezdeti előrejelző munka szervezeti feltételét. Egyezmények is napvilágot láttak annak érdekében, hogy a szakemberek által mért adatokat folyamatosan cseréljék egymás között.
Magyarországon 1870-ben alakult meg az első nemzeti meteorológiai szervezet, az Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézet, amely eleinte csak szervezéssel, a mérések beindításával és a mérési eredmények éghajlati feldolgozásával foglalkozott. | T0BBET MEGTUDHAT Időjárás (Alexandra Kiadó, 2004) http://omsz.met.hu/omsz.php Vissy Károly Meteorológiai Iskolája
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 73
74_76 leg
5.8.2005
10:42
Page 74
10 LEG...
ITAIPÚ Összteljesítménye: maximum 14 000 MW Ország: Brazília és Paraguay közötti terület Üzembe helyezésének dátuma: 1982 Jelenleg a világ legnagyobb vízerŒmıve az Utaipú duzzasztógáton, Brazília és Paraguay között, a Paraná határfolyón található. A gátkorona összeköti a vízerŒmı hatalmas villamos energiáját közösen használó két országot. Paraguay Utaipúból az összes felhasznált villamos energiájának 91 százalékát nyeri, miközben Brazília, amely területileg a világ egyik legnagyobb állama, az egynegyedét. Az Utaipú vízerŒmı összteljesítménye körülbelül nyolcszorosa a paksi atomerŒmınek. Az évente 90 milliárd kWh villamos energiát húsz gigantikus turbógenerátor állítja elŒ. (Ez az érték körülbelül a 2,5-szerese Magyarország éves villamosenergiafogyasztásának.) A gépház belsejében a vízerŒmıvekben leggyakrabban használt túlnyomásos Francis-lapátturbinák mıködnek. Az Utaipúban felszerelt húsz darab Francis-turbina mindegyike 6600 tonna tömegı. Ez a tömeg például 160 darab T-55-ös harckocsi tömegének felel meg. A duzzasztógát 196 méter magas és a mögötte felduzzasztott 170
1.
FOTÓ: BIKERTONY.COM,A ITAIPU.GOV.BR
A Moldva folyón működő vízerőművek összességében körülbelül 750 MW villamos teljesítményt adnak. A 3. ÉVEZRED összeállítása segítségével ezt az értéket most összehasonlíthatják a világ jelenleg legnagyobb vízerőműveinek teljesítményével.
| A Paraná folyón fekvő Utaipú jelenleg a világ legnagyobb vízerőműve
74 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
FOTÓ: ALDEBARAN GROUP
A legnagyobb vízerőművek Hol mossa víz az „Éneklő követ”?
négyzetkilométer területı tó 100 méter mély. Az impozáns építmény Itap neve – szó szerinti fordításban – „ÉneklŒ követ” jelent. Építése, többéves tárgyalássorozatot követŒen, 1975-ben kezdŒdött. A munkálatokban 35 ezer ember vett részt. ElŒtte azonban kétszer ennyi brazil és paraguay-i lakost kellett a vízerŒmı építése miatt elköltöztetni. Az óriásmı építési költségei elérték a 20 milliárd amerikai dollárt.
Page 75
4.
FOTÓ: U FOTO 21
2.
3.
SZAJANO-SUSENY VÍZERŐMŰ Összteljesítménye: 6400 MW Ország: Oroszország Üzembe helyezésének dátuma: 1989 A Jenyiszej az egyik legnagyobb szibériai óriásfolyó, amely minden évben árvizeket okoz. Rajta, az orosz–mongol határ közelében található a Szajano-Suseny duzzasztógát, a világ negyedik legnagyobb vízerŒmıvét szolgálja. Jelenleg ez az ázsiai kontinens legnagyobb vízerŒmıve, amíg el nem készül a gigantikus kínai projekt, a Három Hegyszoros, amely a 2009. évre tervezett befejezésekor túlszárnyalja valamennyi eddigi vízi építmény méreteit. A Szajano-Suseny vízerŒmı évente annyi energiát termel, amennyi Oroszország villamosenergiaszükségleteinek három százalékának ellátását fedezi. A gát koronája 242 méter magas (a budapesti Gellért-hegy magassága 235 méter). Összehasonlításként: a világ legmagasabb duzzasztógátja a tadzsik Rogun, amely 335 méteres magasságával a világ legmagasabb építményeivel vetekszik. A Szajano-Suseny duzzasztógát hosszúsága több mint egy kilométer és az erŒmıvön keresztül 13,5 ezer köbméter víz folyik át egy másodperc alatt. A betonmonstrum folyamatos mıszaki problémákkal küzd. Egyes szakemberek szerint a duzzasztógát átszakadása esetén szó szerint bibliai özönvíz következne be. A duzzasztógáton átfolyó Jenyiszej vízmennyisége 2,5-szer nagyobb, mint Oroszország európai részén található valamennyi folyóé.
▼
RAÚL LEONI GURI Összteljesítménye: 10,3 GW Ország: Venezuela Üzembe helyezésének dátuma: 1986 Az óriási vízerŒmı a Raúl Leoni Guri duzzasztógát része, amely a Caroni folyón található, 100 kilométerre a dél-amerikai Orinoko óriásfolyótól. A vízerŒmı az 1964 és 1969 között kormányon lévŒ Raúl Leoni elnökrŒl kapta a nevét, és az ország legnagyobb villamosenergiatermelŒje. A dél-amerikai államok közül Venezuela fogyasztja a legtöbb elektromos áramot. A két fŒgépházban húsz turbógenerátor található, ezek jelenlegi összteljesítménye 10,3 GW. Az erŒmı jelenleg korszerısítés alatt áll, ami a turbinák lapátjaira is kiterjed. A munkálatok befejeztével, 2009-re a teljesítménye 10,7 GW-ra emelkedik. A Guri vízmı építése 1963-ban kezdŒdött. A duzzasztógát mögött mesterséges tó keletkezett, ami a területét nézve a második legnagyobb Venezuelában és az egyik legnagyobb a világon. A 162 méter magas gát mintegy 138 millió köbméter vizet rejt. Maga a duzzasztógát építészeti különlegesség is. A felépítésében kiváló venezuelai építészek vettek részt, akik egyedi munkákkal díszítették az erŒmı belsejét is.
GRAND COULEE Összteljesítménye: 6490 MW Ország: Amerikai Egyesült Államok Üzembe helyezésének dátuma: 1942 Washington államban a Columbia folyón épült a világ harmadik legnagyobb vízerŒmıve. Annak ellenére, hogy az itt felsorolt erŒmıvek közül a legrégebbi, 6494 MW összteljesítményével még mindig a legnagyobbak közé tartozik. 24 turbógenerátorával az Amerikai Egyesült Államok egész északkeleti részét ellátja villamos energiával. A Grand Coulee duzzasztógát építése 1933-ban kezdŒdött, a befejezését felgyorsította a második világháború miatt növekvŒ energiaszükséglet. A gátkorona 176 méter magas, a gát hosszúsága 10 272 méter. Annak ellenére, hogy Amerikában a felhŒkarcolók úgy szaporodnak, mint a gomba esŒ után, a Grand Coulee maradt a legnagyobb betonmonstrum az országban. Az építése folyamán a munkások állítólag 9 millió köbméter betont használtak fel. Csak az érdekesség kedvéért: a chicagói Sears Towerhez, a világ egyik legmagasabb épületéhez „csak” 55 ezer köbméter betonra volt szükség.
FOTÓ: JEAN-PIERRE BUGAT
10:42
FOTÓ: GRAND COULEE DAM
5.8.2005
FOTÓ: DAVID ASKA
74_76 leg
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 75
10:42
Page 76
10 LEG...
| A La Grande 2 és a másik két duzzasztógát építése az azonos nevű folyón 1972-ben kezdődött el
KRASZNOJARSZK Összteljesítménye: 6000 MW Ország: Oroszország Üzembe helyezésének dátuma: 1968 A világ ötödik legnagyobb vízerŒmıve szintén Oroszország távol-keleti részén fekszik. Ugyancsak a Jenyiszej folyón, de távolabb az elŒzŒ duzzasztógáttól, közel az azonos nevı városhoz. A Krasznojarszk erŒmı 120 méter magas gátjának építése 1961-ben kezdŒdött, a munkálatokban 20 000 ember vett részt, akik részére a közelben egy egész várost építettek. A termelt villamos áram nagyobb részét a közeli, a világ második legnagyobb alumíniumfeldolgozó gyára hasznosítja.
5.
FOTO: THEMCDONALDS
5.8.2005
9. MOXOTO Összteljesítmény: 4328 MW Ország: Brazília Üzembe helyezésének dátuma: 1974 Brazília északkeleti részén, a Moxoto folyón található az azonos nevı duzzasztógát és vízerŒmı. Összteljesítménye 4328 MW, ez körülbelül két és félszerese a paksi atomerŒmınek, és ezzel a kilencedik helyen áll a világ legnagyobb vízerŒmıvei között.
LA GRANDE 2 Összteljesítménye: 5328 MW Ország: Kanada Üzembe helyezésének dátuma: 1979 A hetedik legnagyobb vízerŒmı a világon a kanadai La Grande folyón, Montrealtól körülbelül ezer kilométerre északra található. A folyón még két másik duzzasztógát áll, amelyek a La Grande 2vel együttesen terjedelmes komplexumot alkotnak. Manapság gyakori vita tárgyai az ökológusok és a kormányhivatalnokok között. A monstrum duzzasztógátak építése 1972-ben kezdŒdött. A La Grande 2 gépháza – hasonlóképpen mint a Churchill Fallsé – a föld alatt található. A vizet egy nyomócsŒ szállítja, amely erŒsíti az áramlását. Elvezetését egy föld alatti csatorna biztosítja.
CHURCHILL FALLS Összteljesítmény: 5428 MW Ország: Kanada Üzembe helyezésének dátuma: 1971 Az egyik legnagyobb föld alatti vízerŒmı, a Churchill Falls a kanadai Québec tartományban, a Churchill folyón található. Egyes erŒmıvek a duzzasztógát testében épülnek, másokat elrejtenek a földben, mélyen a folyó medre alatt. Jelen esetben a Churchill Falls gépháza 300 méter mélyen található. Churchill Falls a világ hatodik vízerŒmıve. Eredetileg az erŒmı teljesítménye körülbelül 200 MW-tal kisebb volt a jelenleginél, és csak 1985 óta érte el a jelenlegi teljesítményét, amikor is a belsejébe 11 Francisóriásturbinát helyeztek el. A folyó és a közeli vízesések tanulmányozása már 1947-ben igazolta, hogy a Labrador félszigetén jók a feltételek az erŒmı építéséhez. A munkálatokat azonban csak 1966-ban kezdték el, de öt év megfeszített munka után a vízerŒmıvet beüzemelték és az elsŒ két turbógenerátor megkezdte az áramtermelést. A víztároló – körülbelül 6500 négyzetkilométeres területével – több mint tizenkétszer nagyobb, mint Budapest.
6.
76 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
9.
FOTÓ: U FOTO 21
FOTÓ: MILLENNIUMADVENTURE.COM
7.
BRATSZK Összteljesítménye: 4500 MW Ország: Oroszország Üzembe helyezésének dátuma: 1961 A Bajkál-tó közelében, az Angara folyón magasodik a szibériai metropolisról elnevezett bratszki duzzasztógát. A város a gáttal együtt 1954-ben épült, hogy új otthont adjon a betonóriás építésén dolgozó munkások ezreinek. Hasonlóképpen, mint az itt felsorolt többi orosz vízerŒmı, Bratszk is azzal a céllal épült, hogy a helyi, az elterjedt alumíniumot feldolgozó és papírt gyártó üzemeket lássa el villamos energiával.
FOTÓ: QUEBEC.EDU
8.
USZTY-ILIMSZK Összteljesítménye: 4320 MW Ország: Oroszország Üzembe helyezésének dátuma: 1977 Az Angara óriásfolyóba torkolló Ilim folyón, közvetlenül a torkolata elŒtt áll a világ tizedik legnagyobb vízerŒmıve. A 4320 MW összteljesítményt szolgáltató betonmonstrum építése 1962-ben kezdŒdött és 15 évig tartott. A duzzasztógát mögötti vízterület 1873 négyzetkilométer (a Balaton területe 595 négyzetkilométer). ■
10.
FOTÓ: ADMIN.DEBRYANSK.RU
74_76 leg
ROZGONYI ILONA
78_79 kiallitas
12.8.2005
10:27
Page 78
KIÁLLÍTÁS
A gépnek is
van lelke
Nem szokványos kiállításnak adott otthont nemrégiben a prágai Nemzeti Technikai Múzeum. Az érdeklődők a tárlaton több tucat mikroprocesszort tekinthettek meg.
A
látogatók összehasonlíthatták a központi vezérlŒegységek fejlŒdését a legendás, 1971-ben készült, Intel 4004-tŒl kezdŒdŒen egészen napjainkig. A rendezŒk által Mikroprocesszorok – megnyílik a számítógépek lelke címmel illetett kiállítást Moore törvényének 40. évfordulója alkalmából hozták létre.
Az Intel és a többiek
Moore-törvény: áttörés a számítógépek világában A Moore-törvény a szó valódi értelmében
tranzisztor félvezető elem, A amelyet a PN átmenetek párja alkot. Ez az átmenet úgy viselkedik, mint a váltók a vasúti síneknél, vagyis csak egy irányban
ereszti át az elektromos áramot. A tranzisztor minden mai processzor és integrált áramkör alapja. Az első
tranzisztort 1947. december 16-án szabadalmaztatta az amerikai Bell laboratóriumban a William Schockley, John Bardeen és Walter Brattain alkotta kutatócsoport. E felfedezésért
1956-ban fizikai Nobel-díjjal tüntették ki őket. | nem olyan törvény, mint amilyet például a fizikából ismerhetünk. Inkább egyfajta elŒrejelzés. 1965-ben az amerikai Gordon Moore fizika- és kémiaprofesszor elŒre megjósolta, hogy a tranzisztorok száma az integrált áramkörben nagyjából 12 havonta megkétszerezŒdik. Öt évvel késŒbb ez a becslés jutott eszébe az amerikai sajtónak, amely – a mindent leegyszerısítŒ hagyományaihoz híven – Moore elŒrejelzését törvénynek nevezte el. Az igazság azonban az, hogy Gordon Moore nem tévedett. 1975-ben a saját elŒrejelzésével az évente kétszerest két évMoore grafikonja vel késŒbb további a 60-as évekből. megduplázódásra Még nem sejtette, módosította. hogy 2004-ben Noha Moore saját becslését eredeminden tileg általános meghangyára 100 figyelésen alapuló tranzisztor jut. elméletként alkotta
FOTÓ: INTEL
A Nemzeti Technikai Múzeumban az Intel 4004-en kívül láthattuk a 8008-as, 8088-as, vagy a 32 bites 808386-os processzorok különbözŒ változatait (DX, DX2, DX4), az 1993-ban bemutatott Pentiumot és a legújabb, kétmagos processzort is. A szerverek világa a Pentium® Pro processzoroktól kezdŒdŒen egészen az Intel® Itanium® 2-ig képviselte magát.
A mobil technológiák iránt érdeklŒdŒk sem csalódtak, láthatták itt többek között az Intel Pentium® M modellt is. Más gyártók mikroprocesszorai ugyancsak megtekinthetŒk voltak, beleértve a forradalmi újdonságokat is, amelyek közé vitathatatlanul beletartozik az Alpha AXP elsŒ 64 bites processzor. „A kiállítás kísérŒprogramjai nem kizárólag a számítástechnikusoknak szóltak, az elŒadások nagy részét speciálisan az iskolák számára szervezték” – tájékoztatták a kiállítás szervezŒi a 3. ÉVEZRED-et.
MI IS A TRANZISZTOR?
| A legfrissebb újdonság az Intel műhelyéből: Pentium Extreme Edition, amelyet a nyár folyamán mutattak be a nyilvánosságnak
78 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
12.8.2005
10:27
Page 79
FOTÓ: INTEL
78_79 kiallitas
| Az alaplapok (wafer). Rajtuk helyezkednek el a tranzisztorok. is, ha az új termékek méretének struktúrája lassan megközelíti az atomi méreteket. Moore szerint nagyon valószínı, hogy az
MIBŐL ÉPÜL FEL A MIKROPROCESSZOR? mikroprocesszor a számítógép „agya”, amelynek feladata a
A
tulajdonsága adatok létrehozása, változtatása egy bizonyos program utasításai alapján. Mi-
KOHÁR MÁTYÁS
| Ha nem lenne ez a processzor, Bill Gates valószínűleg nem vált volna a bolygó leggazdagabb emberévé. A 8086-os processzor számítógépes forradalmat eredményezett. FOTÓ: INTEL
gépi utasítások értelmezése, és ennek alapján a számítógép (operatív tárak – RAM+ROM –, merev lemez stb.) és a perifériák (nyomtató, képernyő stb.) vezérlése. (A „mikro” a méretek kicsiségére utal.) A mikroprocesszorok alap-
emberiség ezen a területen megtartja az eddigi tempóját. ■
nősége alapvetően befolyásolja a számítógép sebességét és teljesítményét. Min-
den mikroprocesszor logikai áramkörökből épül fel. Utasításkészletével a programozóknak nyújt eszközöket a bonyolultabb felhasználói programok megírásához. | meg, a Moore-törvény az idŒ elŒrehaladtával a teljes félvezetŒ ipar irányító alapelvévé vált. Ez az ágazat évente 200 milliárd dollár nyereséget produkál.
Jelenleg a tranzisztorok gyártása, amely minden mikroprocesszor alapeleme, szédítŒ gyorsasággal fejlŒdik: 2003-ban 1018 darabot gyártottak belŒlük. Ugyanennyi tonna hidrogén lehet a tengerek mélyén. Egy évvel késŒbb, vagyis 2004-ben, a tranzisztorok elŒállítása a rizsszemek termelésével hasonlítható össze világszerte, és ebben az összehasonlításban egy tranzisztor olcsóbb, mint egy rizsszem. Az elŒállított tranzisztor árát a napi sajtóban egyetlen nyomtatott betı árával szokták összehasonlítani. Az utóbbi idŒben jó néhány tudós meggyŒzŒdése volt, hogy a technológiai akadályok megállítják a mikroprocesszor-ágazat fejlŒdését. Úgy tınik azonban, hogy az emberi fantázia nem ismer határokat. Moore-nak meggyŒzŒdése, hogy tézise a továbbiakban is érvényes marad, még akkor
HOGYAN FEJLŐDÖTT A PROCESSZOR? Processzor Bevezetés éve Tranzisztorok száma 4004 8008 8080 8086 Intel286 Intel386TM processzor Intel486TM processzor Intel® Premium® processzor Intel® Premium® II processzor Intel® Premium® III processzor Intel® Premium® 4 processzor Intel® Itanium processzor Intel® Itanium® 2 processzor Intel® Itanium® 2 9MB cache processzor
1971 1972 1974 1978 1982 1985 1989 1993 1997 1999 2000 2001 2002 2004
2005. október
2300 2500 4500 29 000 134 000 275 000 1 200 000 3 100 000 7 500 000 9 500 000 42 000 000 25 000 000 220 000 000 592 000 000
| 3. ÉVEZRED | 79
FOTÓ: INTEL
Az atomnyi méretű tranzisztor
80_82 kommunikacio
18.8.2005
9:24
Page 80
KOMMUNIKÁCIÓ
Egyre többet hallunk a digitális televízióról, és joggal kérdezhetjük: vajon nem csak megint pénzt akar „valaki” kiszedni a zsebünkből? A válasz: nem, éppen ellenkezőleg, számos előnyt nyújt, mégpedig ingyen! Vagyis jövőre már mi is találkozhatunk vele?
M
| A digitális televíziós sugárzást hamarosan mi is élvezhetjük A digitális sugárzásról már több ezer oldalt írtak. Miért kell nekünk itt újra visszatérnünk rá? Mert sokan még mindig azt kérdezik: miért kell lecserélnünk azt, amit már megszoktunk? Miért kell új készülékeket vásárolnunk? Milyen újat hoz a digitális sugárzás? ElsŒsorban ez utóbbira próbálunk válaszolni.
rendszerı, digitális formában kifejezett számérték tartozik, ezáltal létrejön az adatforrás, amellyel a képet, a hangot és a kiegészítŒ információkat viszik át. Ezt követŒen már csak az üzemeltetŒn múlik, a programot e kiegészítŒ információkkal milyen módon teszi különlegessé.
Mindent elmondanak az egyesek és a nullák
Mi fér bele a csatornába?
A digitális átvitel során – nagyon leegyszerısítve – a hangot és a képet nagyszámú csomaggá szedik szét. Mindegyikhez egy kettes szám-
A DVB (Digital Video Broadcasting) alapvetŒ hozadéka a televíziós és egyéb programok számának növekedése egyetlen átviteli csatornában. Egy ilyen csatorna szélessége, amelyen napFOTÓ: NEBULA-ELECTRONICS
FOTÓ: NEBULA-ELECTRONICS
ár nálunk is elkezdŒdött a digitális rádió- és televíziósugárzás elŒkészületeinek utolsó szakasza, és már mıködik kísérleti adás Budapesten. Alegutolsó, hivatalos fázis az lesz, hogy érvénybe lép a rádió- és televíziósugárzásról szóló megfelelŒ törvény és bekövetkezik a sugárzási licenc szétosztása (megadása). AkövetkezŒ években digitális készülékek jelenhetnek meg lakásunkban vagy házunkban, amelyek új tartalmat és szolgáltatásokat kínálnak. Újabb évek múlva pedig fokozatosan megszınik az (analóg) televíziós sugárzás.
FOTO: NRW
Mi vár ránk a digitális televízió korszakában?
| A Programkísérőnek (Electronic Program Guide) köszönhetően egy képernyőn látható a kiválasztott programok listája
80 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
9:24
Page 81
jainkban hozzánk csak egy televíziós program jut el, hat televíziós programra lesz elegendŒ, kiegészítŒ szolgáltatásokkal együtt. A jelenlegi televíziós programok nagy része gond nélkül belefér egyetlen csatornába – ez pedig nagyon gazdaságos kihasználás. Egyetlen ilyen csatorna sugárzását és szolgáltatásait multiplexnek hívják. A frekvenciák teljes felszabadulása (az analóg sugárzások megszüntetése) után akár számos új adást is kaphatunk a most meglévŒk mellé. Csak az üzemeltetŒn múlik, mennyi és
ban az adások tartalmát illetŒen szolgál majd újdonságokkal, vadonatúj szolgáltatásokat is kínálva. A jelenlegi tévékészülékkel a digitális adásokat egy kiegészítŒberendezéssel (set-top boxszal, aminek a neve onnan származik, hogy a tévénk tetejére kell rakni) lehet venni. Ezzel voltaképpen a televízióból „buta” számítógépet csinálnak. Milyenek lesznek majd ezek az új szolgáltatások? Minden bizonnyal nem hiányoznak az egyes programokhoz hozzáadott kísérŒ szöve-
Otthonról akar választani?
ILLUSZTRÁCIÓ: U FOTO 21
adatforrás
műhold
az adás üzemeltetőjének műholdja
műholdról vevő készülék dekódolókártyával
visszacsatoló csatorna ISDN vagy modem
| A műholdas digitális sugárzás vázlatos elrendezése. A visszacsatolt adatcsatorna interaktív alkalmazásokat tesz lehetővé.
milyen minŒségı programot helyez el a multiplexbe. ADVB ugyanis nagyon rugalmas, a kép és a hang minŒsége is megválasztható. LehetŒvé teszi például egyetlen nagy felbontású (HDTV) televíziós program vételét, vagy több kis felbontású (a VHS minŒségnek megfelelŒ) televíziós program sugárzását is.
Levegőn és kábelen is ADVB változatai abban különböznek, hogy milyen módon sugározzák Œket: mıholdról, kábelrŒl, földi antennáról. A fŒ paraméter, amely megkülönbözteti Œket, a jelmoduláció: minél jobban zavarnak az adott környezetben más berendezések, a jel modulációja annál bonyolultabb. Viszonylag a legegyszerıbb a kábeltelevízió, azaz a kábelen keresztül történŒ sugárzás, amelyet lényegében semmi sem zavar. Több szolgáltatócég már bejelentette, hogy egyik napról a másikra át tudnak váltani a digitális rendszerre. Adigitális üzemmódban a nézŒk konkrét programokat rendelhetnek meg (eddig ezek csak programcsomagok voltak). A közrádió és televíziós programok többsége (és néhány magáncégé is) Közép-Európa országaiba már mıholdon keresztül jut el.
Új szolgáltatások megjelenése A digitális sugárzás mindenekelŒtt jobb képet jelent. A digitális televíziózás azonban elsŒsor-
Ezeket az adatokat a mısorok magukkal viszik. Egy gombnyomással egyszerıen kialakítható lesz például a felvételre szánt mısorok listája. Ha a mısorkezdés ideje eltolódik, automatikusan csúszik a felvétel kezdete is. Az animációs jelenetekkel kísért idŒjárás-jelentés a számítógépes prezentációhoz hasonlít majd, és pontosan azokat az információkat szolgáltatja, amelyekre szüksége van (például idŒjárás-jelentés kiválasztása konkrét területre). Minden bizonnyal népszerıek lesznek az egyszerı játékok is. Olyan alkalmazásokhoz jutunk, amelyek az internethez kapcsolódnak. Ezeknek visszacsatolt csatornára van szükségük, azaz valamilyen szerverrel lesznek összekapcsolva. Ehhez a mai technológiák közül bármelyik felhasználható. A set-top boxba telefonmodem, ADSL modul, mobil adatok modulja (GPRS) építhetŒ be, vagy csak egy csatlakoztatás a már létezŒ otthoni hálózathoz. A változatok a konkrét gyártótól függnek. A modern televízió nélkülözhetetlen kiegészítŒje lesz természetesen a billentyızet. Ilyen visszacsatolt csatorna segítségével egyszerı lesz kiegészíteni a televíziós sugárzást, például szavazás és kérdŒívek lehetŒségével. Afejlett szolgáltatásokhoz tartozik például az e-mailes ügyfélcsatlakozás (tv-mail) vagy a beszélgetŒs („csetelŒ”) programok, amelyek diskurzust kínálnak az egyes programokhoz. A kereskedelmileg perspektivikus alkalmazásokhoz tartozik majd az on-line fogadás, videofilmek kívánság szerint és az interaktív reklám. A televízió képernyŒjén felbukkanhat,
FOGALOMSZÓTÁR ● COFDM (Coded Ortho-
– satelite) – Szabványos
gonal Frequency Division Multiplex) – Nagy frek-
műholdas digitális sugárzás. Az MPEG-2
venciájú modulációs rendszer, a digitális tele-
tömörítést használja és világszerte elterjedt szabvány.
vízió jelének földi úton történő átvitelére. Bizonyos mértékig lehetővé teszi a jelben a hibák felismerését és kijavítását. ●
DVB-C (Digital Video
Broadcasting – cable) –
Hagyományos digitális sugárzás kábelen. Világszerte elterjedt. ● DVB-S
(Digital Video Broadcasting
●
DVB-T (Digital Video Broadcasting – terrestrial) – Szabványos digitális
● MPEG-2
(Moving Picture Experts Group) – Az audiovizuális adatok világszerte használt szabvány tömörítése, házi használatra (a digitális televízió, de például a DVD is használja).
sugárzás, földi átvitellel. Európában, Auszt-
● UHF (Ultra High Frequency) – Elektromágne-
ráliában, Afrikában és Ázsia egy részén is alkalmazzák. Technikailag nem kompatibilis rendszerekkel sugároznak az USAban és Japánban, de az MPEG-2 tömörítést ott is használják.
ses hullám frekvencia, amelyet egyaránt
ges kiegészítések. Formájuk azonban, a jelenlegi teletexttel ellentétben, sokkal szebb lesz. A szolgáltatások része lesz például az elektronikus programkísérŒ (EPG) is. EbbŒl kikereshetŒ majd a televíziómısor több napra elŒre, vele együtt az egyes mısorok és a sugárzás idejének leírása is.
használnak analóg és digitális televíziós sugárzás földi átviteléhez (470–860 MHz terjedelem). |
vagyis jobban mondva fel kellene bukkannia az állam, az önkormányzatok közigazgatási portáljának, amely az interneten lévŒhöz hasonlítana. A televízió közremıködésével így a hivatalokból küldhetŒk és fogadhatók lesznek a nyomtatványok és talán egy nap még azt is meg-
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 81
▼
18.8.2005
FOTÓ: NRW
80_82 kommunikacio
80_82 kommunikacio
18.8.2005
9:24
Page 82
MINDENHATÓ JEL? DVB-T szabványban történő sugárzáshoz javító mechanizA musok is tartoznak, amelyek a visz-
| A Pen Drive (USB 2.0) DVB-T fogadására a TechnoTrend cégtől képes a műsort akár 5+1 térbeli hanggal is felvenni
FOTÓ: TECHNOTREND
szatükröződő (késleltetett) jellel is megbirkóznak. Az adó közelében
valóban elég már csak egy „darab drót”. Az antenna helyzete kikísérletezhető, látszólag értelmetlen pozícióba is elforgatható (például a szemközti házzal szemben). Az analóg rendszertől eltérően a kép nem lesz szellemképes a visszaverődő jeltől.
A sugárzótól távolabb azonban a jel már nem lesz annyira kitűnő – tehát semmiképp se dobja ki régi antennáit. A digitális sugárzás ugyanis ugyanazt a sávot használja, ezért nemcsak a régi antennákat, hanem az összes többi tartozékot is (erősítők, elosztók) használhatja. A DVB-T fogadására
nem létezik semmilyen speciális antenna. A digitális adás fogadására szobaantennát is használhat, de itt az adást belülről zavarhatják (például a háztartási gépek). Ismét előny a külső antenna. | érjük, hogy digitális televízió segítségével szavazhatunk a választások alkalmával is.
Itt nem csupán elméletről beszélünk Adigitális televízió és kiegészítŒ szolgáltatások elŒnyeit Németországban már a 2004-es athéni nyári olimpiai játékok alkalmával kipróbálták. Az ARD/ZDF közszolgálati televízió négy digitális csatornát átmenetileg az Athen 1–4 programokra cserélte le, és sportprogramokat rendelt hozzájuk, amelyeket egész idŒ alatt sugárzott. Az olimpiai versenyszámok nagy száma miatt ugyanis nem lehet mindegyikkel foglalkozni a fŒcsatornákon. A csatornák este 9 órától 11 óráig sugároztak, aztán egyesültek és az adott nap folyamán történt legérdekesebb eseményekrŒl számoltak be. A kiegészítŒ szöveges információkban nem hiányoztak a kulisszák mögötti pletykák, a sportolók életrajzai és az eredménytáblázatok, vagyis minden, ami a normális adásba nem fért bele.
formációkkal szolgál a helyszínrŒl – például kirándulási tippekkel, hotelárakkal.
Egy gyermek is megbirkózik vele Igazán van minek örülni. Ne féljenek a befektetéstŒl sem, bár a set-top boxok ára egyelŒre nem lesz olcsó, eleinte jó néhányszor tízezer forint lehet, de ahogy tömegessé válik, az árak is eshetnek. Kezelésükkel pedig valóban egy gyermek is elboldogul. Igaz, azokban a családoknál, akiknek több televíziókészülékük is van, a digitalizálás kicsit drágább lesz, de talán itt is lesz megoldás: a beépített dekóderes set-top box. ■ KOHÁR MÁTYÁS
ÉS MI A HELYZET A RÁDIÓVAL?
Digitális Németország Adatok körhintán De hogyan jut el ez az összes alkalmazás az Ön set-top boxába? ADSM-CC (Data Storage Medium) segítségével, ahol az összes szükséges alkalmazást folyamatosan, megállás nélkül sugározzák, mint ahogy egy körhinta forog. A készülékbe csak akkor olvassák be, amikor azt a fel-
A német ZDF egyébként elsŒként vette rendszeres programjai közé a digitext szolgáltatást. A mısorok kiegészítŒ szövegei külsejükben internetes oldalakra emlékeztetnek, amelyeket fényképek egészítenek ki. Idén nyáron Németországban további felhasználásra is sor kerül, megjelenik az úgynevezett „könyvablak”: ha a
Van digitális fényképezőgépe? kevesebb mint két éve van több mint két éve van nincsen | Digitális televízió interaktív alkalmazásának példája – szavazás használó kéri (hasonlóan a teletexthez). Java nyelven íródnak és a konkrét programokat xlety-nek hívják. AkiegészítŒ alkalmazások fejlŒdése még kezdeti stádiumban van és eléggé drága is. Fejlesztésük fokozatosan és lassanként zajlik majd le, és függ azon fogadó berendezések számától, amelyek képesek ezekben az adatcsatornákban kínált szolgáltatásokkal mıködni.
82 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
DVB lehetővé teszi a rádióálA lomás „hozzácsomagolását” is. A televízió fogadására szolgáló berendezéseken tehát rádiót is hallgathatunk, s ez újdonság. FOTÓ: FRAUNHOFER.DE
FOTÓ: NRW
KOMMUNIKÁCIÓ
televíziós mısorban könyvpublikációt mutatnak be vagy idéznek, egy adott gomb megnyomása után e könyvrŒl minden információ megjelenik. AZDF informatív alkalmazása pedig minden késŒn jövŒnek segít, mivel kérésre megmutatja a már korábban leadott programokat. A ZDFinteraktív bemutatja a beszélgetŒs mısor résztvevŒit, utazási mısoroknál pedig konkrét in-
Digitális rádióadásra azonban elsődlegesen egy másik, a T-DAB (Terrestrial Digital Audio Broadcasting) szabványt szánnak, amelynek bevezetése lényegesen hosszabb ideig tart. Elindítása a televíziós analóg sugárzók teljes kikapcsolásától függ. Az analóg VKV-FM sugárzás megmarad a T-DAB elindítása után is, digitálissá válására csak akkor kerülhet sor, amikor az egész területet megfelelő minőségben lefedték és az családok elegendő digitális készülékkel rendelkeznek majd. Úgy becsülik,
hogy a rádióadás teljes digitalizálására 2015–2020 között kerülhet sor. A DAB a DVB-hez hasonlóan nagyon rugalmas, szükség esetén felerősíthető az adatforrás és minőségivé tehető a hangzás (koncert sugárzása során),
szétválasztható a sugárzás az egyes területekre (regionális sugárzás), a sugárzáshoz kiegészítő információk (kép és videó is) hozzátehetők. |
83 allatvilag
5.8.2005
10:46
Page 83
ÁLLATVILÁG
A vérszomjas hangyák Néhány dél-amerikai hangyafaj rovarvadászata során olyan szokatlan technikákat alkalmaz, amelyekre az állatvilágban nincs példa.
FOTÓ: ALAIN DEJEAN
nem kegyelmeznek!
ha egy középkori kínzóeszközt mıködtetnének, behúzzák a pórul járt zsákmány részeit a csapdába. Amint az áldozat képtelen védekezni, a rejtekhelyrŒl hangyahordák áramlanak ki, amelyek aztán intenzíven szúrják és harapják zsákmányukat, amíg az teljesen le nem bénul. Kisebb rovarnál a halál hamar bekövetkezik, a
A
z Allomerus decemarticulatus nevı fahangyafaj Észak-Amazónia Œserdeiben, kizárólag egy meghatározott növényen él. Már önmagában ez a tény is felkeltette a francia Toulouse-i Egyetem tudósainak érdeklŒdését. E szokatlan állat megfigyelése során hamarosan azonban még nagyobb meglepetés érte Œket. FOTÓ: ALAIN DEJEAN
| Az Allomerus decemarticulatus hangyák által rendezett dínomdánom munkafolyamata |A szöcskék is gyakran végzik a hangyacsapdában
ÉDESSÉGFÜGGŐ HANGYÁK a hangyák E elsősorban rovarokkal és más apró állatokkal táplálkoznak, urópai körülmények között
szeretik az érett termések édes levét, vagy azt a nektárt, amelyet a levéltetvek választanak ki. A hangyák ezért az aprócska élőlényekkel érdekeiknek megfelelően előzékenyen bánnak: gondoskodnak róluk, az egyik növényről átviszik őket a másikra, télen elrejtik őket. Néhány hernyóról is gondoskodnak, amelyek mirigyei édeskés folyadékot választanak ki, amelyet a hangyák szintén nagyon szeretnek, olyannyira, hogy a hernyókat gyakran a királynő, sőt még a lárvák rovására is táplálják. Ha azonban a hernyónak nem felel meg a táplálék mennyisége, nem habozik lenyelni egyik-másik „vendéglátóját” sem. |
revehetŒ lukat fúrnak, amelyeken éppen csak át tudják dugni a fejüket. Amikor a csapda elkészül, több száz hangya bújik el benne és várja áldozatait – fejükket a lyukak felé fordítva, rágószerveiket támadásra készen tartva.
nagyobbaknál azonban e lassú kínzás akár tizenkét órán át is tarthat. Ahangyák az áldozatukat csak akkor viszik át a fészkükbe, amikor az már vagy mozdulatlan, vagy éppenséggel elpusztult. Ott darabokra szedik és a lakoma elkezdŒdhet.
„Mamutokra” is rátámadnak! Ezek a hangyák építési képességeiknek köszönhetŒen a rovarbirodalom bármelyik „mamutjával” is megbirkóznak. „Szinte mindent elejtenek, ami a csapdát megközelíti, és mindenre lecsapnak, amire csak bírnak” – mondja dr. Jérôme Orivel, aki részt vett az amazonasi hangyák kutatásában. Elég, ha a lehetséges áldozatnak a végtagjai annyira vékonyak, hogy a halálhozó nyíláson át beférjenek a kamrába. Nem képeznek kivételt például a különbözŒ szöcskék sem, amelyek gyakran végzik a hangyacsapdában. A hernyókról viszont a hangyáknak el kell feledkezniük, mert a testükön nincs kitüremkedés, amit jól meg lehetne ragadni. Eddig még nem vizsgáltak és tudományosan nem is írtak le ennyire hihetetlen együttmıködést egy hangyafaj egyedei között. Ugyanilyen figyelemreméltó e hangyák szinte egyedülálló kollektív részvétele a táplálék megszerzésére szolgáló csapda elkészítésében is. ■
Lassú halál Arovar könnyen elhiszi, hogy közvetlenül a növényre szállt. Abban a pillanatban, amikor a felszínre ér, rátámadnak a vérszomjas hangyák. Rágószerveikkel megragadják a szerencsétlen áldozatot a végtagjainál, csápjainál vagy szárnyánál fogva, és a nyílásokon keresztül, mint-
ROZGONYI ILONA
| A növény, amely vendégül látja a fahangyákat: Hirtella physophora 2005. október
| 3. ÉVEZRED | 83
FOTÓ: NHN-UTRECHT
FOTÓ: NATURE.CHITA.RU
Az említett hangyák csapdákat építenek, amelyek tulajdonképpen a különféle középkorban használatos kínzóeszközökre emlékeztetnek. Gazdanövényük felszínére annak fonalaiból lezárt kamrafélét szŒnek. Az egész építményt penészszel erŒsítik meg, amelyet, ahogyan azt a tudósok ámulattal állapították meg, az amazonasi hangyakolóniákban saját maguk termelik „megfontolt” elŒrelátással, hogy aztán késŒbb felhasználhassák csapdakonstrukciójukhoz. Érdekesség még az is, hogy azok a fák, amelyekben nem laknak hangyák, sohasem termelnek ilyen penészt. A kamra egész kerülete mentén aztán ezek a „fondorlatos” kis lények néhány tucat alig ész-
FOTÓ: ALAN DEJAN
Hogyan építik a kínpadokat?
| Az apró és nem feltűnő fahangyák lesben állnak, s zsákmányuknak csak kis esélye van a menekülésre
84_85 abece
19.8.2005
11:28
Page 84
Egyre többen érdeklődnek a motoros és vitorlás hajók iránt. A 3. ÉVEZRED segítségével most
Hajók
FOTÓ: ABOVETHEWATERLINE
ÁBÉCÉ
A-tól Z-ig H lotel – hajón található szálloda, úszó turistaszálló.
FOTÓ: BOATNERD
A
hajó teljes ellenállása – a hajó mozgása ellen irányuló erők összessége: hullámok ellenállása, súrlódás, a hajó, valamint a hajótörzshöz erősített vontatmány alakja.
F
olyami hajó – olyan hajó, amely a hajófenék alakjának és merülési mélységének köszönhetően a szárazföld belsejében található vízi utakon (folyókon) is képes úszni.
A
hajó kerületi hosszúsága – a hajó leghátsó és legelülsŒ pontja közti távolság, beleértve a kilógó hajórészeket is. Hasonlóan lehet kerületi magassággal és kerületi szélességgel is jellemezni egy-egy hajót.
B
FOTÓ: AAFART
FOTÓ: RCOM-BREMEN.DE
G
árka – hagyományosan fából készült, rövid, széles, lapos fenekı hajóféle, néha segédvitorla is tarozik hozzá. A modern bárkákat teherszállításra használják, abban az esetben, amikor a rakomány folyókon és csatornákon keresztül jut el a szárazföldrŒl a kikötŒbe.
álya – Sokevezős, kisegítő vitorlázattal is ellátott lapos fenekű hadihajó, amelyet főként a Földközi-tengeren használtak. Az antik gálya egy, kettő vagy három evezősoral és vízvonal alatti döfőorral rendelkezett. Az újabb kori alapvető evezős hajótípus a 18. századig az egy sorevezős gálya maradt, most már többnyire vízvonal fölötti döfőkossal. Mátyás király idejében és a törökök elleni háborúban a Dunán is alkalmazták.
FOTÓ: BOTSCHAFT-ECUADOR
A
ktív kormánykerék – tartozik hozzá egy segéd hajócsavar, amely növeli a hajó teljesítményét és ezáltal megkönnyíti az irányítást.
ajótípusok – sok fajta létezik, kezdve a katonai és a civil hajókkal. Ezeken kívül találkozhatunk még a tengeri és folyami hajók nagy csoportjaival, amelyeket teherhajók és személyszállító hajók csoportjára bonthatunk. A nagy hajók közül említsük meg legalább a kompokat, a halászhajókat, a tankhajókat, a szénszállító hajókat, a tudományos kutatóhajókat, a hűtőhajókat, a rádiónavigációs hajókat, az úszódarukat, a kotrógépeket stb.
F
közelebbről is megismerkedhet a hajók változatos világával.
J
égtörő – speciális hajó, melyet a befagyott vízi utak szabaddá tételére terveztek. A jég felszínére hajtja magát, s a hajótest elsŒ részének – amit speciálisan erre a célra alakítottak ki és erŒsítettek meg – teljes súlyával eltöri azt. A jégtörŒket általában a Balti-tengeren és Kanadában használják.
H
chográf – mélységmérŒ, amely grafikus adatokat szolgáltat a víz mélységérŒl. Ugyanezt a célt szolgálja a visszhangszonda, amely egy skálán jelzi a vízmélységet.
84 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
FOTÓ: MERIDATA.FI
somó – A tengeri hajózásban használt sebesség-mértékegység. 1 csomó = 1 tengeri mérföld/óra = 1,852 km/h.
H
ajócsavar – hajtóegység, amely központi részből és fix vagy állítható lapátokból áll. A hajócsavar szabadalmi jogát 1827ben Josef Ressel (1793–1857) cseh feltaláló és erdész kapta meg.
FOTÓ: ERIC BOISSARD
C E
ajógerinc – a hajótörzs fŒ, hosszanti, tengelyes támasztéka a hajófenéken. Pontosításképpen: a hajó bal oldalának azt a részt nevezzük hajógerincnek, ami a hajófartól a hajóorr felé nézve bal oldalon található.
Page 85
N
FOTÓ: AWCO.ORG
Ú
szódaru – téglalap vagy trapéz alaprajzú úszótest az elülsŒ részére épített nagy teljesítményı daruval. Saját dízel-villamos erŒközponttal van ellátva. A legnagyobb típusok teherbírása 500-3000 tonna, a legnagyobb emelŒmagasság 15-40 méter. Vízen úszó hajó szereléséhez, híd építésében vagy roncskiemelésre használják.
Q
ueen Elisabeth 2 – királyi kategóriába tartozó hajó. 1967-ben építette az angol hajóépítŒ, John Brown. 700 légkondicionált kabint kínál 2025 utas számára. A sportolásra alkalmas fedélzeten van játszótér, de található itt mozi és bölcsöde is. A tızálló kolosszus megfordításához elegendŒ egy gombnyomás, az irányítást ugyanis számítógép végzi.
L
FOTÓ: BRAGG
égpárnás hajó – olyan hajó, amelyet az alá fúvott levegŒ lebegŒ helyzetben tart, s így víz felett, annak érintése nélkül halad. A hajózásban ma már sokféle célra és minél nagyobb mértékben alkalmazzák.
FOTÓ: UNI-DUISBURG
T
ankhajó – folyékony anyagok hajótestben való szállítására épített vízi jármı. A belsŒ tartályok mindegyike egyben a hajótörzs szerkezetének szilárdsági eleme. Az egyik eddigi legnagyobb ilyen hajó a Seawise Giant nevı olajszállító volt 564 739 tonna szállítóképességgel.
avigáció – a biztonságos hajózás általános feltétele. Mutatja a hajó útvonalát, földrajzi elhelyezkedését, irányát és sebességét. A navigációs segédeszközök közé tartoznak a hajózási térképek és táblázatok, a szextáns (lásd később), az iránytű, a kronométer, a távcsövek, a mélységmérők, a radar (lásd később). Ma már a műholdak adatait is hasznosítják a hajózásnál.
FOTÓ: CARGOLAW
K
ikötő – a parton lévŒ olyan hely, amely ellátja a hajókat a szükséges szolgáltatásokkal, üzemanyaggal, élelmiszerrel, és a kisebb javítási munkálatokat is itt végzik el. A személyszállító hajók részére kialakított kikötŒknek van egy beszállásra kialakított része és vámirodája. A kompkikötŒk modernebbek, az utasbeszálló el van különítve a vasúti vagonok és az autók beszállásától. A tankhajók kikötŒi biztonsági okok miatt a többi kikötŒtŒl teljesen eltérŒ szabályok szerint mıködnek. Továbbá megkülönböztetünk még dokkokat, amelyek medencéi el vannak különítve a tengeri gátaktól (például London, Amsterdam), és úgynevezett Tidehafeneket (például Hamburg), ahol a dagály és apály jelenség is befolyásolja a mıködést.
R
ádiólokátor (radar) – Tárgyak térbeli helyzetének meghatározására alkalmas mérŒberendezés. Mıködése az elektromágneses hullámok visszaverŒdésén alapszik. Használatos frekvenciatartománya 500 MHz. Tengeri célok követésére, illetve bemérésére, az összeütközések elkerülésére használják.
M
erülési vonal – a hajó optimális merülési mélysége – azt a szintet mutatja, amikor a hajótörzs a legkisebb ellenállásnak van kitéve. A merülés általános értelemben a víz felszíne és az úszó test legmélyebben lévŒ pontja közötti függŒleges távolság. A hajóorrnál más, mint a hajó hátsó részénél, valamint más és más üres, illetve teljesen megrakott hajók esetében.
Ú V
szó csónakház – lakócsónak, általában saját hajtómıvel. Többnyire állandó lakhelyként használják.
S
zeksztáns – két pont, vagy egy égitest és a horizont közti szögtávolság mérésére szolgál. A navigáció során alkalmazzák földrajzi helymeghatározáshoz és az idő meghatározásához.
T
FOTÓ: ABOVETHEWATERLINE
at – a hajótest hátsó része. Különféle alakú lehet, például hegyes, tompa, gömbölyı, boltíves.
T
ájékoztatófény – a fény segítségével szolgáltatott hír, mely a hajóút résztvevőinek megbeszélt információt (például irányító-, vám-, illetve karanténfény) szolgáltat.
ízi utak térképe – forgalmi térkép, amelyen a természetes és mesterséges vízi utakat jelzik az építkezések, mélység, merülés és a hajók engedélyezett súlyának megfelelő szimbólumokkal való feltüntetésével együtt. Nem hiányoznak róla a kikötők, a vontatók, a duzzasztógátak megfelelő adatai sem.
V
ilágítótorony – tengerparton vagy szigeten fontos vagy veszélyes hajóutak közelében elhelyezett magas építmény. Fényés hangjelzésekkel segíti a hajók tájékozódását. ■
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 85
FOTÓ: ERIC BOISSARD
11:28
FOTÓ: CONTENT.ONLINEAGENCY
19.8.2005
FOTÓ: YACHTTANTALUS
84_85 abece
86_87 delphi
19.8.2005
14:23
Page 86
KÉRDŐJELEK
Technikai csoda a mecsetben A magányos oszlop történelmi vagy mıszaki szempontból nem különösebben érdekes. Amonda szerint, aki háttal állva körülöleli az oszlopot, és mögötte összekapcsolja a kezét, annak az összes kívánsága teljesül. A monda születésének dátuma nem ismeretes, de számos érintésrŒl tanúskodik a pirosas leheletszerı árnyalat a sötétbarna oxidrétegen. Ma az embereket az oszlop körüli alacsony kerítés megakadályozza abban, hogy hozzáérjenek az oszlophoz.
| Az oszlop annak köszönhetően maradt meg, hogy felszínén folyamatosan megújul egy vékony, 0,5–0,6 mm vastag, összefüggő vas-oxid réteg. Amennyiben a felvételen látható apróbb hólyagos rozsda keletkezne, a vasoszlop sorsa már rég megpecsételődött volna.
A delhi oszlop rejtélye A híres vasoszlop már több mint 1600 éve ellenáll az idő és a korrózió romboló hatásának. A rejtély, amely a régészek érdeklődését felkeltette, az indiai Delhiben található. A felvetődő kérdésekre még mindig nem találjuk a választ.
A vas oxihidroxidja
Fe3O4
a vas amorf oxihidroxidjának rétege foszforral gazdagított Fe3O4 részecskékkel
A vasoszlop valószínıleg már az 5. század óta létezik, néhány forrás szerint a 11. században a dél-indiai Bihárban található Pataliputrából (a mai Patnából) vagy a DelhitŒl északra fekvŒ Ambálból szállították ide. Az 1000 km-nél nagyobb távolságra való szállítása abban az idŒben valóságos technikai csoda lehetett. Az oszlopon az a legrejtélyesebb, hogy ennyi évszázad alatt jelentŒsebb kárt nem szenvedett, tehát a hatsoros szanszkrit felirat Csandragupta Vikramaditj
| A vasoszlop felszíni rozsdájának összetétele R. Balaszubramanian tanulmánya szerint, amely alapján az ellenállóság kulcsa a foszfor jelenléte az amorf vasoxi-hidroxid rétegben van
| Szanszkrit felirat Csandragupta Vikramaditj (375–415?) gupta király dicsőítése az oszlop keletkezésének idejét jelzi | A lecsupaszított fémfelszín helye – ahol az emberek átkarolták – megmutatja a készítésének módját
(375–415?) gupta király dicsŒségérŒl a mai napig olvasható. Az oszloppal kapcsolatos jelenségek megmagyarázhatatlansága számos spekulációhoz vezetett az eredetét illetŒen, például földönkívüli civilizációknak vagy meteor becsapódásának tulajdonítják. Más elméletek magas életkorát az istenek hatásával, esetleg a thé felolvasztott vajjal kötik össze, amellyel az oszlopot az istenek tiszteletére bekenték.
A rejtély hét tonnánál többet nyom Az oszlop kutatásához felhasznált legmodernebb technológiai eljárások dacára néhány kérdés még mindig fennáll. Tudjuk, hogy az oszlop körülbelül 7,2 méter magas, amelybŒl mintegy fél méter a felszín alatt rejtŒzik. Lábánál körülbelül 0,42 méter átmérŒjı, a fejénél pedig 0,32 méter. Asúlyát 7,7 tonnára becsülik. Körülbelül 2,5 méteres magasságban található az említett szanszkrit felirat, amelynek a hindu-devanagá-
A „VARÁZSLATOS” TECHNOLÓGIA
A
múlt század folyamán az oszlopból néhányszor mintát vettek, hogy megvizsgálják az összetételét és megállapítsák az előállítás technológiáját. A teszteket a dzsamsedpuri Nemzeti Metallurgiai Laboratórium (NML) végezte el, az indiai Dzshárkahand acélipari központjában.
Miből készült az oszlop? Megállapították, hogy az oxidok védőrétege a felszínen 0,5–0,6 mm vastag és porüledékek
86 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
vas-, kvarc- és mészkő-oxidok keverékéből áll. A különböző helyekről származó fémminták középső kémiai összetétele a következő: 0,23% szén, 0,07% mangán, 0,07% szilícium, 0,18% foszfor, kén, króm nyomai, 0,05% nikkel és 0,03% vörösréz; a többi vas. Nem meteorit vasról van szó, amelyre magasabb nikkeltartalom és platina csoportú fém – elsősorban irídium – előfordulása jellemző. Meglepetés tehát nincs; mert nincs szó varázslatosan tiszta vasról, ahogyan azt néhányan állítják. Műszaki vasról van szó – magasabb foszfortartalmú szénacélról, amely megfelel a kor technikai állapotának és a Dél-Dzshárkahand nyersanyagainak, ahol a fémet a legnagyobb
valószínűséggel előállították. Az acélrö-
göket magas százalékú hematitokból készítették közvetlen redukcióval, s a kis salakmennyiséggel dolgozó akkori technológia jobb foszfortalanítást nem tett lehetővé. A kovácsolható vas nyerése már önmagában is nagy siker volt. A magasabb foszfortartalom a vörösrézzel összekapcsolva ugyan némileg javítja az acél korrózióval szembeni ellenállását, de ez nem magyarázza még az oszlop 1600 évnél régebbi korát. A foszfor csodálatos
FOTÓ: ALEXANDR ABUŠINOV ÉS A SZERZŐ ARCHÍVUMA
A
Kuvvat-ul-Islam mecsetet Delhi déli részén, a 12. század végén egy hindu templom romjaiból építették. A mai India területének elsŒ mecsetét egy vörös homokkŒbŒl készült 73 méter magas minaret uralja. Az eredeti hindu templomra a négyzet keresztmetszetı oszlopos ámbitus maradványok és a szabad ég alatt az udvar közepén egy vasoszlop emlékeztet.
Page 87
| A tizenhat évszázadot megélt vasoszlop Kutab Minar területén Delhiben. Keletkezésének és túlélésének számos magyarázata ellenére is még mindig technikai rejtély a tudósok előtt
rí és angol átirata márványlapokon a mecset északi oldalába van beépítve. A felirat az oszlop keletkezését a 4. századra teszi. Az oszlopnak szabálytalan körmetszete van, és Asóka i. e. 3 századból való kŒoszlopaihoz hasonló fejben végzŒdik, amelyekbŒl Indiában több tucat található.
Az időjárás a csoda együtthatója A korrózióval szembeni ellenállás valószínıleg különleges, ha 1600 éven át fennmaradt, még ha Delhiben kedvezŒ idŒjárási feltételek is vol-
séget. A felirat épsége alapján a tényleges korrózió ezzel szemben még a felét sem érte el!
Túléli az oszlop a 21. századot? A hatvanas évek óta azonban a környezet Delhiben jelentŒsen leromlott olyannyira, hogy ma a világ legjobban szennyezett levegŒjı nagyvárosai közé tartozik. Ennek oka leginkább a motorgépjármıvek óriási száma, amely megtízszerezŒdött. Az autoközlekedés emissziója semmilyen ellenŒrzés alatt nem áll. Ezenkívül a Kutab Minar minaret területe frekventált út szom-
| Szanszkrit felirat lefordított és átírt márványtáblája angolul (középen), újkori szanszkritul (jobbra) és hindiül (balra) tak. Évente átlagosan 715 mm esŒ esik itt, ebbŒl 75% a monszun hónapokra jut, júliustól szeptemberig. Az átlagos nedvesség nappal 12 és 88% között ingadozik, ebbŒl 80% csak 18 napig és 70% pedig 66 napig tart. Az átlagos napi hŒmérséklet 7,7 oC és 39,4 oC között mozog, mely során a minimális hŒmérséklet csak novembertŒl februárig csökken 10 oC alá, maximum 7 oC-ra. Amikor a hasonló összetételı acélt hosszú távú korróziós hatásnak tették ki az összehasonlítás kedvéért, kiderült, hogy Delhiben, Nigériában, Irakban, Angliában, Németországban, az egyesült államokbeli Ohióban, Pennsylvaniában és New Jerseyben sokkal rosszabb eredményeket produkált Delhi tiszta és viszonylag száraz klímájával szemben. Egyszerı számítással megállapították, hogy 1600 évre vetítve itt a korrózió nem haladná meg a 2,5–7,5 mm mély-
szédságában fekszik, amelyen naponta több ezer gépjármı halad át, és ahol több száz turistabusz áll meg. Ráadásul a hıvösebb hónapokban az utcai árusok és a hajléktalanok melegedŒ tızrakó helyei is rontják a levegŒt. Komoly aggodalmat keltett, hogy ez a világhírı mıszaki emlékmı nem éri meg az 1700. évét. EgyelŒre a különleges hatású oxidréteg az egyetlen védelem a korrózió ellen és e mıszaki csoda további létezésének garanciája. Biztosan azonban senki sem mondhatja meg, az oszloppal mit tesz majd a nedvesség, valamint a kén és a nitrogén oxidjainak hosszan tartó romboló hatása. Az oszlop elsŒsorban azért bírta ki hosszú évszázadokig, mert ott van, ahol. Bíznunk kell abban, hogy az összes kedvezŒ tényezŒ együttható hatása a 21. században is megvédi ezt a különleges és talányokkal teli oszlopot. ■
hatásáról szóló elmélkedések azonban folyamatosan felmerülnek. Tavaly Rammurthy Balasubramanian a delhi Indiai Műszaki Intézetből az oszlop élettartamát a foszfor vegyületének előfordulására – amely védelmet nyújt a rozsda ellen – tulajdonította. Hogy milyen vegyületről van szó, nem derül ki. Ennek ellentmond az, hogy az indiai múzeumokban számos hasonló összetételű fémtárgy van, de egyiket sem támadta meg különösebben a korrózió.
összetételben és a mikrostruktúrában való eltérés alapján a salak deformált részecskéinek mennyiségével a tudósok úgy vélik, hogy az oszlopot fél szilárd állapotú rögökkel kovácsolták össze, amely jelentős energiamennyiséget igényelt a kovácsolt darab felmelegítéséhez. Ez az akkori kovácsok számára nagy problémát jelentett, amelyről az oszlop alsó részében észrevehető nem tökéletes kapcsolások és hibák is tanúskodnak. Mindazonáltal egy
Hogyan készítették az oszlopot? A fém metallográfiai vizsgálata megadta arra a kérdésre is a választ, hogyan készült. Az
ekkora kovácsdarab készítése a technika akkori állapota mellett még ma sem teljesen világos és ma is elismerést érdemel. |
TAKÁCS KRISZTINA
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 87
FOTÓ: ALEXANDR ABUŠINOV, MIRZA & SONS, ILLUSZTRÁCIÓ: R. TUCK & SONS
14:23
FOTÓ: ALEXANDR ABUŠINOV
19.8.2005
FOTÓ: ALEXANDR ABUŠINOV
86_87 delphi
88_89 internet
23.8.2005
12:43
Page 88
INTERNET
Tudomány és technika a hálón NEMZETI CSALÁD- ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI INTÉZET
A
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet a legfontosabb kapocs a szabályozó minisztérium és a jogalkalmazó között. E terület érintettjei és a laikusok is egyaránt hasznosabbnál hasznosabb információhoz juthatnak e honlapon. Az aktuális hírektől kezdve a konferenciákon, a képzéseken és a pályázatokon keresztül minden itt van egy helyen. Az oldalon található Infobázis tartalmaz mindent, ami a család- és szociálpolitika iránt érdeklődő „szörföző” számára érdekes lehet. Sőt
letölthető anyagok sora áll mindenki rendelkezésére.
z 1998-ban alakult TÁRKI honlapján közel 650 adatgyűjtemény közül válogathatunk. Bár ezek több-
A FELFEDEZÉSEK, A TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA MAGAZINJA
A 3. ÉVEZRED
@
AMERIKAI SZOCIOLÓGIAI ASSZOCIÁCIÓ http://www.asanet.org/
A
TÁRSADALOMKUTATÁSI INTÉZET
A
www.ncsszi.hu
A 3. ÉVEZRED szokásos rovata TUDOMÁNY ezúttal a humán A NETEN tudományok, abból is a szociológia hivatkozásaival foglalkozik.
http://www.tarki.hu nyire kérdőíves szociológiai kutatásokból származnak, ennek ellenére kiváló alapanyagul szolgálnak mind a társadalomkutatók, mind pedig a felsőfokú oktatásban részt vevő diákok számára egyaránt. Szinte minden itt van, ami a társadalomtudománnyal kapcsolatos. A honlap könnyen áttekinthető, nem veszünk el a sok adattengerben, jól kezelhető adatbázisokat tartalmaz. A TÁRKI alapelve, hogy a közpénzekből készített adatbázisoknak hozzáférhetőnek kell lenniük a köz számára. Adatbankjuk célja, hogy hozzájáruljon a magyarországi társadalomkutatás infrastruktúrájához. A weblapon való kutakodásom után úgy gondolom, céljukat sikerült maximálisan megvalósítani.
szociológiával foglalkozó oldalak semmilyen különleges grafikai elrendezéssel nem rendelkeznek, egyébként sem ez a céljuk. Ez alól az Amerikai Szociológiai Asszociáció szervere sem kivétel. Ami azonban a grafika oldaláról hiányzik, azt könynyedén pótolja az információk száma és mélysége. Ezeket az oldalakat nemcsak a szakemberek, hanem az ágazat tanulói, vagy azok is értékelni fogják, akiket érdekel a szociológia. A legújabb publikációk kritikája sem hiányzik. Különös figyelmet fordítanak az amerikai társadalom „szeptember 11.” utáni traumájára és a terrorizmus fenoménjára, de az USA mindennapi életének kutatásaira is. Aktualitások is megtalálhatók, akit érdekel, regisztráltathat, ezt követően pedig on-line vezető kutatókkal cseveghet.
A 3. ÉVEZRED magazint megtalálják az interneten ●
információkkal
Legújabb információk a tudomány felfedezéseiről, kutatásokról és technikai újdonságokról
teli honlapja
●
Nálunk tanulhat és szórakozhat is egyben! Honlapunkon megtalál mindent, ami a tudománnyal kapcsolatos
A honlapot folyamatosan töltjük föl, így hamarosan az archívumba is belelapozhat
●
Már on-line is betekintést nyerhet a kutatóállomásokra
www.3-evezred.hu: biztosan nem fog unatkozni Velünk sokkal érthetőbb az élet
88 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
88_89 internet
23.8.2005
12:43
Page 89
Ahol a főszerep az egészségé HUNGAROMED 2005 Gazdag termékkínálat, tartalmas szakmai konferenciák és különböző egészségmegőrző programok fogadják a látogatókat október közepén a HUNGAROMED kiállításon a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban. A hatodik alkalommal megnyíló rendezvény nemcsak orvosok, egészségügyi dolgozók számára nyújt majd hasznos információkat, a magánlátogatók is képet alkothatnak arról, milyen sokféle termék, gyógyhatású készítmény segítheti gyógyulásukat, egészségük megőrzését. A számos hazai és külföldi cég termékei mellett az egészségügyi szolgáltatók kínálatába is bepillanthatnak. Az állatgyógyászat iránt érdeklődők számára is sok, érdekes látnivalót kínál az idei kiállítás.
A HUNGAROMED kiállításhoz ezúttal is színvonalas programok kapcsolódnak. Többek között helyet kapnak a kiállításon a magánlátogatók körében tavaly már nagy sikert aratott egészségmegőrzést, betegségmegelőzést szolgáló szolgáltatások. A különböző szűrővizsgálatokon részt vevő látogatókat a megfelelő életvitelhez szükséges tanácsokkal is ellátják majd a szakemberek. A rangos szakmai partnerek közreműködésével szervezett programok sorában Egészségügyi Tudományos Konferencia; Háziorvosi Szakmai Nap; Foglalkozás-egészségügyi Szakmai Nap; BUDAMED Konferencia; Gyógyszerészeti Tudományos Konferencia; valamint állategészségügyi témában a HUNGAROVET Nemzetközi Állatorvosi Konferencia és Kongresszus szerepel. A lista természetesen nem végleges, a felsoroltakon kívül még számos program előkészítés alatt van. A HUNGAROMED október 11. és 14. között négy szakkiállítással – ÖKOTECH (környezetvédelem), BUDATRANSPACK (csomagolástechnika), PRINTEXPO (nyomdaipar) és a PROMOTION (marketing-kommunikáció) – egy időben fogadja majd látogatóit. A kiállítások közös belépőjeggyel tekinthetők meg.
HIRDETÉS
További információ: Hungexpo Rt.: 263-6247 www.hungaromed.hu
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 89
FOTÓ: SANDRETO PLASTIC MUSEUM
1930
áramvezető kábel
beépített ventilátor
Szájon keresztül beszívta a levegŒt, és így rengeteg por ülepedett le a zsebkendŒn. Booth majdnem megfulladt a kísérletben, de a porszívó elmélete megszületett.
és Ak m ko r os t
Az első, a „légörvény” elvén működő „porszívót” 1865-ben találták fel az USA-ban. Annak ellenére, hogy nem is porszívó, hanem sokkal inkább port felkavaró készülék volt, ez lett az alapja az igazi porszívónak. Lássuk, milyen volt és milyen lett!
FOTÓ: IROBOT
A porszívó
N
em egész 50 évvel késŒbb egy brit technikus, H. Cecil Booth a londoni pályaudvaron a vonat belsejének új takarítási módszerét figyelte meg. Sırített levegŒvel fújták le az ülésekrŒl és a padlóról a port. Az eredmény természetesen a levegŒbe szórt por lett. Boothnak eszébe jutott, hogy ez az elv fordítva is mıködhet. Még aznap este a vacsoránál lefeküdt a földre és a száját zsebkendŒvel takarta le.
● Az AEG cég Vampyr típusú porszívója ● 1930-ból származik. ● Németországban
gyártották. ● Az alkotói gyártásához
fenolt és kaucsukot használtak. ● A súlya elérte a harminc kilogrammot (magassága 40 cm).
2005
● Amerikai cég iRobot gépe, jelenlegi Roomba típusú porszívó ● Önállóan mozgó robot. ● Könnyı anyagokból gyártották,
a súlya alig két kilogramm (magassága 15 cm). ● Beállítással meg lehet „tiltani” egyes területekre való belépését. Ehhez a virtuális fal érzékelŒjét használják. ● Beépített érzékelŒk teszik lehetŒvé a falak és a lépcsŒk elkerülését. ■
a lépcsőket elkerülni segítő érzékelő
ütközéscsillapító
KOHÁR MÁTYÁS
falba vagy más tárgyakba való ütközést megakadályozó érzékelő
motor
cserélhető elem (alulról)
szívócső
könnyebb mozgatást szolgáló kerekek
kezelési szenzorok
kefék és szívócsövek (alulról)
| ÚJ ROVAT | ÚJ ROVAT | ÚJ ROVAT | ÚJ ROVAT | ÚJ ROVAT | ÚJ ROVAT |
90 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
csúszásgátló tömítés
AKKOR ÉS MOST
90 akkor es most
15.8.2005
9:02
Page 90
fogantyú
92_93 technikai
18.8.2005
9:36
Page 92
TECHNIKAI ÚJDONSÁGOK Ahány video- és zeneformátumot ismersz, annyi lejátszót érsz. Így is lehetne jellemezni mai választékunkat, amelyben a DVD/DivXkészülékek különböző modelljei, és egy eredeti „gramofon” szerepel.
A képek és a hangok A film és az internet A merevlemezes felvevő nem hiányozhat a háztartásból
Lézergramofon Hanglemezek kíméletes lejátszása
N
emcsak a zene megszállottjai, de manapság akár a DJ-k is tudják, hogy a gramofonlemezek nem haltak ki és nem is fognak soha. Örök életükhöz hozzájárul egy lejátszó is, amely a lemezeket egyáltalán nem károsítja. Az ELB cég terméke a lemezek rovátkáiból lézerrel érzékeli a jeleket. Tulajdonképpen analóg lejátszó, a készülékben digitálisan semmilyen jelátvitel sem történik, s ez lehetővé teszi csatlakoztatását a legkorszerűbb (high end) videoberendezésekhez. Az ELB lejátszója három sebességi fokozat mellett öt különböző átmérőjű lemezt képes játszani. Összesen öt lézer érzékeli a jobb és bal csatornát és ellenőrzi a nyomvezetést. Ezzel a „lemezjátszóval” ugyanúgy lehet dolgozni, mint egy CD-lejátszóval: kiválaszthatók a kívánt számok, playlistet lehet összeállítani stb. A bizony igencsak borsos ára és használati területe is eltér tehát a többi, itt bemutatott lejátszótól, ám a lézer és a hagyományos lemez kombinációja olyan érdekes, hogy mindenképpen érdemes vele megismerkedni. A felhasznált technikát eredetileg teljesen más hanghordozókra fejlesztették ki. S végezetül, egy olyan készülékkel van dolgunk, amely biztosítja, hogy a sértetlen gramofonlemezek megmaradjanak a 21. és a további századokra is. ■
92 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
Francia kombájn Az univerzális lejátszó több készüléket helyettesít
A
francia SiGMATek cég már nagy tapasztalatokra tett szert az univerzális DivX-lejátszók fejlesztése és gyártása terén, s minden egyes modelljével tökéletesíti azok tulajdonságait. Közülük az egyik legújabb az XM380 nevet viselő lejátszó. Az ilyen készülékek legnagyobb erénye a széles körű felhasználhatóság: gyakorlatilag az átlagos nézők és hallgatók részére hozzáférhető összes video- és hangformátummal megbirkózik. Bár a különböző rövidítések felsorolása elég unalmas, mégis, ez szemlélteti legjobban az óriási univerzalitást. Az új modell tehát a következőket játssza le: DVDVideo, DivX 3.11, 4.x, 5.x, DivX Pro!, Xvid, VCD, SVCD , DVDAudio, MP3, JPEG, Photo CD. Úgyszintén kompatibilis szinte az összes hordozóval, nem kell tehát arra figyelni, hogy „pluszos” vagy „mínuszos” DVD
FOTÓ: ACOMP
FOTÓ: ELB
jól ismert Kiss cég az általa gyártott készülékek széles skálája mellett nagyon jó felhasználói támogatásáról is nevezetes. Röviden: lejátszói részére csak úgy ontja a folyton megújuló és egyre tökéletesebb firmware-eket. A DP-558 esetében senkit nem lep meg a video- és audioformátumok (ideértve az Ogg Vorbist), valamint DivX-eknél a feliratok széles támogatottsága. A HDD rekorderek alaposan lekörözik az összes hagyományos videót, a merevlemezre ugyanis DVD-minőségben veszik fel a videofelvételeket, s emellett rendelkeznek a TimeShift funkcióval, amely lehetővé teszi, hogy
FOTÓ: ACOMP
A
egy pillanatra megállítsuk a televízió élő adását. DP-558 lemezének kapacitása 80 GB, ami a mai merevlemez-kapacitások mellett nem tűnik soknak. Természetesen vannak mechanikái, melyek alkalmassá teszik a legelterjedtebb hordozótípusok lejátszására. A Kiss számítógéphez is csatlakoztatható, így annak készletéből is lejátszhatók a különböző multimédiás típusok. Integrált hálózati kártyája pedig lehetővé teszi közvetlen csatlakoztatását az internethez – ez együtt jár több ezer, speciálisan a Kisshez igazított internetes rádióhoz, vagy egész világra kiterjedő on-line időjárás-jelentéshez való hozzáféréssel. A használók rendelkezésére áll egy elektronikus programfüzet is, mely tartalmazza az összes európai televízióállomás műsorát (szintén a Kiss számára készített honlapon keresztül). A készülék árfekvése magasabb, de a HDD-rekordereknél még elviselhető szinten mozog. ■
(+R, –R) kerül-e kezünk ügyébe. És mi teszi ezt a SiGMATeket különlegessé? Az a lehetőség, hogy USB-bemeneten keresztül memóriát és külső USB-t csatlakoztathatunk hozzá, beleértve a különböző memóriaolvasókat, esetleg belső memóriás vagy lemezes MP3lejátszókat. A csatlakoztatott készülékekről pedig nemcsak képeket, hanem MP3-akat és DivX filmeket is lejátszhatunk. A DivX-eknél nagyon fontos a feliratok kezelése: az XM-380nak nem okoznak gondot a legelterjedtebb .sub és .srt
formátumok. A kimenetek széles skálájából említsük meg a komponens kimenetet (SCARTon keresztül), az S-Video kimenetet, az optikai és koaxiális S/PDIF kimenetet, az analóg 5.1 kimenetet és a fülhallgató részére fenntartottat. A lejátszóba térhatású Dolby digital és DTS hangok dekóderét is beépítették. Az ilyen berendezéseknél fontos szempont az új formátumokat tartalmazó firmware-ek fejlesztése. A SiGMATek ezekre is gondot fordít, ami jó hír a használóknak. ■
18.8.2005
9:36
Page 93
Társ a hosszú utakra
FOTÓ: FAST OR
92_93 technikai
iRiver PMP 140
A
ki szeret utazni és emellett a filmeket vagy a zenét is kedveli, annak optimális megoldás lehet, ha beszerez egy iRiver PMP 140 multimédiás lejátszót, s máris könnyedén halmozhatja az élvezeteket. A 40 GB-os merevlemezes lejátszó alkalmas az FM rádiók és olyan tömörített hangformátumok hallgatására, mint az MP3, WMA, ASF, OGG vagy a WAV. Filmek lejátszásához a DivX, Xvid és MPEG1 formátumok közül választhatunk, 640 x 480 pixeles maximális felbontással. Tévékészülékkel összekötve a filmek mellett fényképek (JPEG és BMP), sőt akár szövegállományok (TXT) között is lapozgathatunk. A PMP 140 készülék 3,5-ös TFT-LCD-képernyővel büszkélkedhet, mely 260 000 színt tud ábrázolni. A menüben 40 FOTÓ: ACOMP
nyelvből lehet választani. A 280 gramm tömegű lejátszót Li-Ion akku táplálja, amely
ötórányi videózást vagy tízórányi MP3hallgatást tesz lehetővé. ■
Filmek (kicsike) táskában Multimédiás útitárs
A
FOTÓ: M PIO
z ugyancsak a SiGMATek által gyártott PDX-2000 a hordozható DVD/DivX-lejátszók egyelőre nem túl népes családjának tagja. Ehhez a készülékhez saját LCD-képernyő tartozik, és a DVD-k mellett a számítógépes videoformátumokat is lejátssza. A PDX-2000 hálózatról, a gépkocsik áramtöltőjéről vagy akkuról táplálható. A héthüvelykes (18 cm) kijelző ugyan nagyon jó minőségű, de az átállás egy átlagos televízióról ilyen kisméretű képernyőre így is meglehetősen drasztikus. Egyébként a műszaki paraméterek többsége megegyezik a cég által gyártott nem hordozható rokonéval. A készülék rendelkezik az összes alapvető típusú kimenettel. Itt sem hiányozhat a térhatású hang, vagyis a lejátszó gond nélkül alkalmas otthoni használatra is. Ára a felhasználhatóság széles körét tekintve elfogadható, de a kis képernyő nyújtotta előnyöket csak a nagyon lelkes rajongók tudják értékelni, akik filmek nélkül a hétvégi házukban sem tudnak meglenni. Igazi vizuális élményt csak akkor ad, ha egy nagyobb képernyőhöz csatlakoztatjuk. ■
A legkisebb multimédiás lejátszó MPIO One
A
hordozható audiokészülékek élvonalbeli márkája, az MPIO nemrég mutatta be a jövő MP3-lejátszóinak egyik lehetséges koncepcióját. Az MPIO One ugyanis a világ legkisebb hordozható multimédiás lejátszója. Három digitális készülékből áll: az egyik maga a PMP, a másik egy 20 GB-os hordozható merevlemez, a harmadik pedig egy keskeny CD-ROM mechanika. A fő szerkezeti egységet 256 MB, 512 MB vagy 1 GB flash memóriával látták el. Az FM rádióadók vétele mellett lejátsza az MP3, ASF, WMA és OGG zenei kiterjesztéseket, a JPG, BMP és GIF képformátumokat, a videót illetően pedig elboldogul az ismert és népszerű MPEG4-gyel. Hangos emlékeztető is a használók rendelkezésére áll. Minden adat a 2,65 cm átmérőjű színes OLED kijelzőn (szerves anyagból készült display) ábrázolódik, az egyszerű kezelésről pedig egy ötirányú navigációs joystick gondoskodik. A belső Li-Pol akkumulátor teljes használat mellett is 15 órai működést tesz lehetővé, ami – a készülék 25 grammos össztömegét figyelembe véve – tiszteletreméltó teljesítmény. ■
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 93
94_95 agyorna
5.8.2005
10:53
Page 94
AGYTORNA 6. Mi kerül a kérdőjel helyére?
Kedves olvasóink, ezúttal is gondolkodásra és pihenésre hívjuk önöket. Szép, értékes ajándékok várnak azokra, akik beküldik a helyes megfejtést.
MLO MMO MNO
1. Válassza ki, hogy a szavak közül melyik nem illik logikusan a többi közé!
ELFEKÜDNI
LEVENNI
KVO
KWO
LOV
LPV
?
B
C
RUV
LRV
LQV
D
E
F
MKW LOR
JOKL
KIKERÜLNI
ÁLLNI
7. Melyik nem illik a többi közé?
2. Válassza ki, melyik nem illik a többi közé!
1/ W. C. Röntgen 3/ A. A. Michelson 2/ F. Haber 4/ N. Bohr 5/ J. Perrin 8. Négy egymás után következő szám összege 894. Melyek ezek a számok?
a) kánya
b) kenguru
9. Vajon melyik mondást változtattuk meg?
c) zerge
d) prérifarkas
a) A szívhez a gyomron át vezet az út. b) Rinocéroszbőre van. c) Amit ma megtehetsz, holnap is megteheted. d) Ki korán kel, aranyat lel.
e)patkány
10. Melyik nem illik a leginkább a többi közé? a) DRUPOLOVWACESTAGRTTE b) D R U P O L O V W A C E S T A G R T T E c) DRUPOLOVWACESTAGRTTE d) DRUPOLOVWACESTAGRTTE e) D R U P O L O V W A C E S T A G R T T E f) DRUBOLOVWACESTAGRTTE
3. Mi kerül a kérdőjel helyére?
?
I
L
O
4. A felajánlott lehetőségek közül melyik illik az üres mezőbe?
R
S
N
P
h
h
k
k
A
B
C
D
E
5. A négyzeteket egészítse ki ugyanazzal a három betűvel úgy, hogy két magyar helységnevet kapjon!
F A 94 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
PO
FOTÓ: SCHOOL OF ANATOMY & HUMAN BIOLOG ÉS ANHB.UWA.EDU
k
h
h
A
S
R
k
P
11. Melyik rész illik a képen látható üres mezőbe?
B | A megfejtéshez lapozzon a 98. oldalra
F
N
FOTÓ: UK SAFARI, 7ART-SCREENSAVERS, CALLISTO, NHPTV ÉS GENOME
ZÜMMÖGÉS
KUO
A
C
D
94_95 agyorna
5.8.2005
10:53
Page 95
12. A részekből négyzetet tud összeállítani, de az egyik felesleges. Melyik?
16. Mi kerül a kérdőjel helyére?
A
25 26 28 31 35 ? 46 53
B
C
D
17. Válassza ki, melyik nem illik a többi közé! a) exa b) tera c) giga d) peta e) téta
F E
F
18. A tulajdonnevek közül melyik nem illik a többi közé?
13. A betűket számokra cserélje le úgy, hogy az egyenlet értelmes legyen!
ABCDE x F = BBBGGG 14. Ha e hat négyzetet az elkészített rácsba helyezi, két betűt kap. Melyek ezek?
a) Almás b) Madaras c) Jánoshalma
d) Bács e) Bajmok f) Rima
19. Adja meg a „korábban” szó ellentétes párját, antonimáját! a) késői b) mellékes c) főleg d) később e) sokáig 20. Öregkor Az apának 8, 5 és 3 éves fiai vannak. 8 év múlva életkoruk összege megegyezik apjuk akkori életkorával. Hány éves ma az apa? 21. Egészítse ki három azonos betűvel úgy, hogy két különböző főnév keletkezzen!
e) kopp
d) ki
c) mikor
b) hogyan
a) hova
15. Melyik nem illik leginkább a többi közé!
Á T
A
MŰVELTSÉGI TESZT Világtalálmányok
ZA T NYEREMÉNYJÁTÉK
A 8. szám műveltségi tesztjének nyertesei:
Kovács János, Isaszeg,
1. központi meleg vizes fűtés a) Veverka unokatestvérek (1827) Magyar Mária, Kecskemét, Susztek Klára, 2. kártológép b) J. Bramah (1796) Budapest és Szűcs János, Nyíregyháza 3. mosógép c) A. Sobrero (1846-47) Nyereményük egy-egy 33 darabos DVD-állvány. 4. spirál fafúró d) L. de Forest (1915) Helyes megfejtések: 1. Zeneszerzők és operáik: 1f, 2a, 3g, 5. elektromos kondenzátor e) Marten Triewald (1716) 4 l, 5h, 6k, 7i, 8e, 9j, 10d, 11c, 12b; 2. Ismeri a magyar irodalom híres személyiségeit?: 6. golyóscsapágy f) Stender (1750) 1m, 2l, 3k, 4j, 5i, 6h, 7g, 8f, 9e, 10d, 11c, 12b, 13a; 7. kerülőeke g) Alessandro Volta (1783) 8. hajócsavar h) R. M. Hoe (1846) 9. hidraulikus sajtológép i) Josef Ressel (1826) A helyes megfejtők közül 3 nyertest sorsolunk 10. rotációs sajtógép j) W. Cotton (1864) ki, akik 40 darab 11. nitroglicerin k) P. Vaughan (1794) Gigamaster 12. kötőgép l) P. Cooke (1770) 700 MB CD-RW-t nyernek! 13. elektromos távíró m) Lewis Paul + D. Bourn (1748) A megfejtéseket e-mailben a
[email protected] címre, és SMS-ben is várjuk: küldje el az EDKVIZ szót, majd a helyes megfejtés betűjelét, valamint a nevét a 06-90-631-641-es számra (pl.: EDKVIZ ABDCABDDE NAGY TAMÁS). 2005. szeptember 30-ig. (Az SMS díja 76 Ft+áfa. Ügyfélszolg.: Telemedia Kft., tel.: 455-7284.)
2005. október
| 3. ÉVEZRED| 95
96_97 ajanlo1
19.8.2005
16:01
Page 96
AJÁNLÓ KÖNYVAJÁNLÓ JOHN LYNCH AZ IDŐJÁRÁS
John Driscoll Vitorlázás haladóknak
Michael Palin Nyolcvan nap alatt a Föld körül
Az időjárás a Föld utolsó, még igazán vad jelensége: nem tudjuk megjósolni, nem tudjuk ellenőrzésünk alatt tartani. Vajon akkor hogyan működik? Ez a gyönyörűen illusztrált könyv izgalmas utazásra hív az időjárás jelenségeinek szívébe: bolygónk tulajdonképpeni lélegzetével ismertet meg bennünket. A hurrikánoktól a homokviharokig, a monszunoktól a lavinákig, napviharokon és futóáramlatokon keresztül vezet az út, amelyet az Időjárással bejárhatunk. Lélegzetelállító számítógépes grafikák segítségével megeleveníti számunkra a világ szemmel meg nem figyelhető csodáit.
Kevés vitorlázó állíthatja, hogy már nincs mit tanulnia erről a sportágról. A téli hónapok alatt e könyv segíthet, hogy képességeit mindenki továbbfejlessze a következő nyárra. E könyv nemcsak a különböző tudásszintű vitorlázóknak nyújt segítséget a vízen töltött órák megszépítésére, hanem általa felfedezhetjük tudásunk hiányosságait is. Egyszerű kérdésfelelet formában jelennek meg a szituációk, melyben a szerző felveti a problémát, majd szakszerű magyarázatot ad. Fejlesszük tudásunk azáltal, hogy végiggondoljuk a kérdést.
Michael Palin 80 nap alatt a Föld körül című könyvében első nagy kalandját kísérjük nyomon. Palin és a BBC forgatócsoportja a képzeletbeli Phileas Fogg nyomdokain haladva újra véghezvitte a küldetést, amit Jules Verne álmodott meg több mint egy évszázaddal korábban. A szerző és kísérete azt igyekezett bebizonyítani, hogy Fogg 80 napos útja pontosan azért nem vesztette el a mai napig sem vonzerejét, mert még mindig ez a legrövidebb idő, amely alatt úgy lehet megkerülni bolygónkat, hogy fel is foghassunk belőle valamit.
■ Alexandra Kiadó ■ 6999 Ft ■
■ Gabo Kiadó ■ 3990 Ft ■
■ Gabo Kiadó ■ 2500 Ft ■
RENDEZVÉNY Szabadtéri Néprajzi Múzeum
■ 2000 Szentendre, Sztaravodai u. ■ Tel:. 06 (26) 502-500 Szüreti sokadalom Az idei évben szeptember 10–11-én kerül megrendezésre a 14. Budapes-
ti Nemzetközi PezsgŒ- és Borfesztivál, amelynek lassan egy évtizede kísérŒ, majd társrendezvénye a
Szüreti Sokadalom a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A magyarországi szŒlŒ- és borkultúrához kapcsolódó hagyományok bemutatására törekvŒ, kétnapos ünnepi sokadalom a múzeum sajátos adottságait kihasználva, a 19. századot idézŒ paraszti miliŒben zajlik. A népi építészeti környezet, valamint a hiteles tárgyi világ meggyŒzŒ keretet ad a rendezvénynek.
KIÁLLÍTÁS Iparművészeti Múzeum
■ 1091 Bp, Üllői út 33–37. ■ Telefon: 456-5100 Flamand formák A kiállítás olyan hétköznapi tárgyakból készült válogatást mutat be, amelyek mıvészettörténeti értékkel bírnak. Mindegyik kiválasztott darab a flamand formatervezés utóbbi 100 évét jellemzi. A kiállítás célja, hogy Flandria mıvészettörténetének
TIT PLANETÁRIUM
96 | 3. ÉVEZRED | 2005. október
néhány mérföldkövére fokuszáljon.
Magyar Vegyészeti Múzeum
■ 8100 Várpalota, Thury-vár ■ Tel.: 06 (88) 575-670 A magyar vegyipar kialakulása a XIX. századig A múzeum állandó kiállításai a kezdetektŒl követik végig a magyar kémia és vegyipar történetét. E kiállítás a kémia és a vegyészet általában kevéssé ismert régmúltját mutatja be.
96_97 ajanlo1
19.8.2005
16:01
Page 97
MARSBÉLI TÁJAKON (2.)
8.
■ Távolról figyelve a Marsot, világos és sötét foltokat látunk rajta. Jellegzetes a két fehér terület, a déli és az északi hósapka (1. ábra). Vajon a hósapkák azt jelentik, hogy víz is van a Marson? Nem egészen. Ezek a fehér területek ugyanis elsősorban fagyott szén-dioxidból vannak és csak nagyon kevés vízjeget tartalmaznak. Viszont ma már nem kétséges, hogy a Mars talajában, főleg a déli pólus környékén rengeteg víz van fagyott állapotban. Egykori felszíni víz munkájának nyomát láthatjuk egyes helyeken. Az űrszondák jóvoltából, ma már nagyon részletesen ismerjük a Mars felszínét. A képeken kiszáradt folyómedrek kanyarognak, olyanok,
5. szűnt. A légkör nagy része megszökött a világűrbe, a víz pedig a talaj rétegeibe fagyott. Tulajdonképpen most jégkorszak uralkodik a Marson. Hideg és száraz. A legjelentősebb felszínt alakító tényező a szél. Időnként hatalmas, az egész bolygót elhomályosító porviharok tombolnak a sivatagi táj fölött. A hőmérséklet – mivel másfélszer messzebb vagyunk a Naptól, mint a Föld – elég alacsony. Éjszaka akár mínusz 120 fokra csökkenhet, nap-
6.
pal megközelítheti a nulla fokot is. Olyan helyeken, ahol feltárásra kerülnek a mélyebb talajrétegek, például völgyek oldalában, vagy kráterek peremén, időszakos vízfolyások nyomait láthatjuk. Ezek marsi források, a napsugárzás hatására he-
7.
2. amelyekben huzamos ideig víz folyhatott (2. ábra). Máshol egyszeri pusztító vízáradat nyomát őrzi a felszín (3. ábra). A Mars északi félgömbjének nagy részét óceán boríthatta, ennek egykori is jól 3. partvonala látható. Ma már azonban folyékony víz sehol sem található a bolygón. Az úgynevezett „vizes” Mars valamikor 3-3,5 milliárd évvel ezelőtt létezhetett. Akkor még működtek az óriásvulkánok, amelyek többsége a Tharsis fennsíkon található. Ezek a vulkánok juttatták a légkörbe a szén-dioxid mellett a sok vízgőzt is, amely lecsapódva vízzel borította a felszínt. A sűrűbb légkör miatt a hőmérséklet is magasabb volt. Nem lehetetlen, hogy az élet egyszerű formája is megjelent ebben a közegben. Nagy kérdés, hogy hova tűnt a víz a bolygó felszínéről. A Mars csak fele akkora, mint a Föld, tömege pedig mindössze 1/10-ed része. Így aztán hamarabb is veszítette el belső hőjét. A vulkánok egy idő után kihűltek, a gázutánpótlás meg-
millibar nyomáson szinte azonnal felforr (4. ábra). Ha nagyobb mennyiségű oldott sót, például szulfátokat tartalmaz, akkor forráspontja magasabb lehet, hosszabb vízfolyás alakulhat ki. Érdekesek az úgynevezett seepage-k, más szóval lefolyások, lefolyásnyomok (5. ábra). A Mars Global Surveyor képein felfedezték az északi pólus hatalmas mélyedését kitöltő egykori „óceán” partvonalát (6. ábra). Máshol üledékes kőzetrétegek bukkannak a felszínre, bizonyítva a Mars egykori vizes korszakát (7. ábra). Ha 4 milliárd évvel ezelőtt készíthettünk volna képet a bolygóról, talán így nézhetett ki (8. ábra). Felszínén állva pedig ehhez hasonló táj tárult volna a szemünk elé (9. ábra). Elképzelhető, hogy ebben az időben az élet bizonyos formája is jelen volt a Marson? ■
lyileg megolvadó jégből a felszínre szivárgó víz nagyon gyorsan elpárolog, hiszen a mindössze 7-9
GESZTESI ALBERT, TIT PLANETÁRIUM
9.
4.
2005. október
| 3. ÉVEZRED | 97
12.8.2005
11:01
Page 1
MELLÉKLET
3
| A Mars sarki jégsapkáinak a Földről is látható szezonális változásai már a kezdetektől felkeltették a csillagászok érdeklődését, amely máig sem lankadt. Schiaparelli csatornáinak hírneve nagyobb volt ugyan, de csak rövid ideig tartott.
A csatornákból
született marslakók! Egyetlen más égitesten sem kutattak olyan nagy igyekezettel a Földön kívüli élet után, mint a Marson. Az érdeklődés legfőbb okát a marsi civilizáció művének tartott titokzatos csatornák felfedezése adta a 19. század végén.
A
bban az időben, amikor a Föld megszűnt a világegyetem középpontja lenni, és csupán az egyike lett Naprendszerünk bolygóinak, a tanult emberek előtt megjelent egy tolakodó kérdés: vajon bolygónk az egyetlen lakott sziget a világűrben, vagy több ezer hasonló van még? Élnek valahol a kozmoszban emberekhez hasonló lények?
Kizárt jelöltek A Földön kívüli élet utáni nyomozásnak törvényszerűen azoknál az égitesteknél kellett kezdődnie, amelyek a legközelebb vannak
Földünkhöz, és így a legkönnyebben megfigyelhetők, vagyis a Holdnál, a Vénusznál és a Marsnál. A Holdat zárták ki elsőként az élet hordozóinak köréből mint halott, víz és légkör nélküli világot. A vénuszlakók létezéséről szóló elképzeléseket viszont nem lehetett alátámasztani semmilyen bizonyítékkal. A bolygó a távcsövekben kis korongnak tűnt, amely – csakúgy, mint a Hold – fázisokon megy keresztül, máskülönben homályos foltokon kívül nem lehetett látni rajta semmi érdekeset. Ma sem vagyunk jobb helyzetben. A Vénusz sűrű légköre
2005. október
teljesen átláthatatlan, a bolygó felszínét pedig csak a radaroknak köszönhetően sikerült feltérképezni. A csillagászok már a múlt század harmincas és negyvenes éveiben kiderítették, hogy a bolygó légköréből
Giovanni Schiaparelli először lett figyelmes keskeny, sötét vonalakra a Mars felszínén FOTÓ: YERKES OBSERVATORY, UNIVERSITY OF CHICAGO
hiányzik az oxigén, ellenben túlsúlyban van benne a szén-dioxid. Továbbá arra a véleményre jutottak, hogy a Vénusz felszínén szélsőségesen nagy a nyomás, az üvegházhatás következtében pedig óriási a hőség is; ennek következtében nincs ott víz, amit az űrszondák később meg is erősítettek. Az életnek itt tehát nincsenek meg az alapfeltételei. Egyébként ezen sohasem gondolkodtak túl komolyan. A Földön kívüli civilizációk keresőinek ugyanis
| 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | I
FOTÓ: NASA/JPL
melleklet_10_05
melleklet_10_05
12.8.2005
11:01
Page 2
3 MELLÉKLET más kedvencük volt – mégpedig a Mars.
figyelmes keskeny, sötét vonalakra a bolygó felszínén. Keresztezték A titokzatos a világos sötét vonalak „szárazföldeket”, A Vénusztól eltérően beletorkolltak a a Marson több a sötét „tengerekbe” látnivaló. Elsősorban és Schiaparelli a sarki jégsapkák, | Schiaparellinek sem a feljegyzései, meggyőződése amelyekről azt szerint többéfeltételezték, hogy sem pedig a marsi csatornákról vízjégből állnak. készített rajzai nem árulkodnak arról, kevésbé szabályos hálózatot alkottak. Évszakonkénti hogy a marslakók mesterséges Olaszul canalinak változásaik már alkotásainak tartotta volna őket nevezte el őket, régóta ismertek, amit magyarra nemcsak csakúgy, mint ahogy az a tény, „csatornaként” fordíthatunk, hogy a Marson más felszíni alakzatok is találhatók, amelyek kisebb-nagyobb hanem „tengerszorosként” is. Eleinte természetes képződményeksötét foltoknak látszanak. Ezek is nek vélte őket, és több évet szentelt – a sarki sapkákhoz hasonlóan – tanulmányozásuknak és lerajzoláfolyton változnak. suknak. Egészen 1886–1888-ig A Mars tanulmányozásának kellett várnia arra, hogy más mérföldkövévé vált az 1877-es év, csillagászok – a francia Perrotin és amikor Giovanni Schiaparelli olasz Thollon – is megerősítsék e sötét csillagász a milánói Brera vonalak létezését. Ezzel Schiaparelli csillagvizsgálóból először lett FOTÓ: U FOTO 21
ILLUSZTRÁCIÓ: WWW.NIRGAL.NET
felfedezésének a jelentősége megnőtt, és elkezdtek róla vitázni. Mai szemmel nézve ez meglehetősen bizonytalan alapokon nyugvó eszmecsere volt. Abban az időben ugyanis a
| Többéves megfigyelések alapján Giovanni Schiaparelli összeállította a Mars részletes térképét, amely 1888ban jelent meg nyomtatásban csillagászati megfigyelések pontossága még nagymértékben a jó szemen, a vizuális emlékezeten és a megfigyelő rajztehetségén múlt.
Pillantás a kulcslyukon át
● Dendritikus („fa jellegű”) völgyek
● „Átfont”
csatornák
Szabálytalan alakúak, meredek falakkal és lapos fenékkel.
Az egyes apró folyók több irányból futnak össze a fő völgybe, és az egész szerkezet egy elágazó bokorra emlékeztet. Ezeket
● Csurgók a szirtek és a kráterek lejtőin
a „csatornákat” tartják a legrégebbieknek –
Valószínűleg iszapfolyamok nyomai ezek. Feltehetően úgy keletkeztek, hogy a szakadék szélén a szélerózió lecsupaszítja a folyékony halmazállapotban lévő vizet tartalmazó
nyilván a bolygó létezésének első évmilliárdjából származnak, amikor a Mars éghajlata a vulkanikus folyamatok hatására meleg és nedves volt. ● Úgynevezett
lefolyócsatornák Hirtelen erednek egy helyről, és nincsenek semmilyen mellékfolyói, ezzel szemben impozáns méretűek. A víz itt nem folyt tartósan – ezek a | A körülbelül 2,5 kilométer széles Nanedi Vallis-kanyon a kráterekkel teletűzdelt Xanthe Terra területen
csatornák egy gigantikus, egyszeri áradás eredményei. Az alapján, hogy lesüllyedt területeken kezdődnek, feltételezhető, hogy
| A vörös bolygó egyes területeit rendkívül sűrűn szövi át a kiszáradt medrek hálózata
| A képen a nagy Vallis Marineris-völgy nyugati része látható, amelyet a költői, Az éjszaka labirintusa névvel illettek
kialakulásuk egy vulkánkitörés hatására történt,
felszín alatti rétegeket (például a vulkáni tevékenység hatására, vagy mert valamilyen sóval telített). A csurgók
amely egyszerre felolvasztotta a felszín alatti permafroszt réteget.
egyáltalán nem erodáltak, nemrég alakulhattak ki. |
FOTÓ: NASA/JPL
IGAZI CSATORNÁK A MARSON
Mindenekelőtt leküzdhetetlen technikai nehézségekkel kellett megküzdeni, amelyeket a földi légkör szüntelen remegése okozott. Minél alacsonyabban van a látóhatár felett egy megfigyelt objektum, annál vastagabb az a légköri réteg, amelyen keresztül tanulmányozzuk, és növekszik a remegés is. A 19. század végének csillagásza órákon keresztül ült távcsövének okulárjához szorított szemmel, és arra a röpke pillanatra várt, amikor a remegés alábbhagy, és feltűnik előtte a bolygó éles képe. Ezt azután emlékezetből lerajzolta. Kezdetben még a fényképezőgépek sem tudtak segíteni. A felvétel expozíciós ideje ugyanis hosszabb volt, mint a földi légkör nyugalmi állapota. A Mars mindemellett nincs is mindig egyforma távolságban a Földtől: 55 és 400 millió kilométeres határok között változik a helyzete. A két bolygó durván minden második évben közelíti meg egymást, a valóban legkedvezőbb oppozícióra pedig 16 évenként kerül sor. Ám a Mars korongja még az ilyen legnagyobb közelségben is százszor kisebbnek látszik az égbolton, mint a Hold. A Mars felszínének tanulmányozásához a 19. század végén és a 20. század első felében meglévő feltételeket tehát egy olyan kulcslyukon keresztül való pillantáshoz lehet hasonlítani, amelyet valaki rövid idő múlva eltakar, a megfigyelő pedig emlékezetből igyekszik lerajzolni, amit az ajtón túl látott. Éppen így, a Mars szoros közelsége alkalmával pillantotta meg canalijait Giovanni Schiaparelli.
II | 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | 2005. október
11:01
Page 3
Hogyan lettek a szorosokból csatornák
FOTÓ: WWW2.IAP.FR
Schiaparelli felfedezésének, illetve a felfedezés értelmezésének fejlődésére
felszínén lévő barázdákról van szó. Állítólagos geológiai tevékenység következtében keletkeztek, a bolygó kihűlése folyamán. Hasonló véleményen volt Giovanni Schiaparelli is – egészen a Mars következő oppozíciójáig. 1893-ban közzétett egy cikket, amelyben a vörös bolygót egy változó világként írta le a víz bonyolult körforgásával. A sarki jégsapkák olvadása szerinte egy időleges óceán kialakulását eredményezi, amelyből a víz az általa felfedezett csatornahálózaton keresztül folyik ki, és öntözi a bolygó egyébként kiszáradt felszínét. Ezeket a csatornákat azonban „a fejlődés alakította ki”, tehát önmaguktól jöttek létre. Schiaparelli azonban nem kerülte ki a csatornák mesterséges származásáról való elmélkedést sem, amikor azt írta: „Nagyon óvatosan harcolok csak ezért a lehetőségért, bár egyáltalán nem tartom kizártnak.” Mások már nem voltak ennyire óvatosak.
A marsi mérnökök | Camille Flammarion elismert csillagász volt az, aki talán a leginkább befolyásolta a Földön kívüli életről szóló vitát – Schiaparelli és Lowell előtt nyilván hatást gyakorolt az olasz canale kifejezés pontatlan angol fordítása is. Választani lehetett a channel („szoros”), és a canal („csatorna”, „meder” vagy „lefolyócsatorna”) között. A fordítóknak a második lehetőség nyerte el a tetszését, így az angol megnevezés az olasznál sokkal hangsúlyosabban kelti azt a képzetet, hogy a vonalak mesterséges alkotások. Miközben a marsi csatornák első hivatalos értelmezései kizárólag azok természetes eredetéről szóltak.
A marslakókat Percival Lowell „találta fel” 1895-ben. Élete jó néhány évét a csatornák népszerűsítésének szentelte. FOTÓ: AIP EMILIO SEGRE VISUAL ARCHIVES, BRITTLE BOOKS COLLECTION
Azt mérlegelték, hogy a bolygó teljes felszínét jég borítja, a csatornák pedig törések a jégpáncélban. Mivel azonban a Mars vörös színű, egyre inkább kezdett érvényesülni az az elképzelés, hogy magán a Mars
Már 1885-ben rendkívül fantasztikus magyarázatot kínált a csatornák eredetére Camille Flammarion francia csillagász és a csillagászat népszerűsítője, filozófiai értekezések és a science-fiction határán mozgó szépirodalmi elbeszélések szerzője. Flammarion a Földön kívüli élet gondolatának lelkes terjesztője volt, így nem mehetett el azon elképzelés mellett, hogy Schiaparelli csatornái a Mars lakóinak hatalmas mérnöki alkotásai lehetnek. Flammarion szerint civilizációjuknak jóval régebbinek és fejlettebbnek kellene lennie a miénkénél, különben az nem lenne képes ilyen grandiózus építmények létrehozására. A csatornák rendeltetése mindeközben világos, mint a Nap: összeköttetést teremtenek a tengerek és a tavak között, elvezetik a vizet az olvadó sarki jégmezőkről, megakadályozzák az áradásokat és öntözik a kiszáradt területeket. Flammarionnak azonban kétségei is voltak, mikor azt kérdezte: „Valószínű, hogy a bolygó lakói ilyen hatalmas alkotásokat hoztak létre, mint ezek? Száz kilométer széles csatornákat? Elképzelhető ez?” A rejtélyt egy bostoni vállalkozó próbálta megmagyarázni, aki a marsi csatornák kérdésének 23 évet szentelt az életéből. Ő volt az, aki nyilvánosság elé tárta a marsi civilizáció ügyét, felkavarta a vizet, és elindította azt a kampányt, amely a legkülönfélébb formákban máig is tart. A marslakók igazi atyjának neve: Percival Lowell.
2005. október
FOTÓ: U FOTO 21
12.8.2005
HÍRES MARSLAKÓK (ÉS SZELLEMI ATYÁIK) ● „A földönkívüli megszületése az
irodalomban szoros összefüggésben áll a 19. század végének tudományával, különösen az evolúció elméletével, a csillagászattal és a világok sokaságáról szóló elképzelés hagyományával” – írta 1998-ban a NASA fő történésze és a tudomány népszerűsítője, Steven J. Dick a Life on Other Worlds (Élet más világokon) című könyvében. „Ezek a hatások három hagyományban ismétlődnek: a franciában, a németben és a britben, de minden esetben Percival Lowell amerikai csillagász imaginatív tudományának tagadhatatlan hatásával.” A három említett
hagyomány fő képviselői: Jules Verne, Kurt Lasswitz és Herbert George Wells. ● Jules Verne műveiben igyekezett mindig csak a tudomány aktuális ismereteiből kiindulni, annak pedig nem voltak
bizonyítékai, amelyek a kalandregény eme mesterét meggyőzhették volna a Földön kívüli lények létezéséről. Könyveiben
ezért egyetlen ilyent sem lehet találni, még ha a történetek mondjuk az űrben is játszódnak. A két másik szerző ezzel szemben nem habozott bevezetni az irodalomba a földönkívülieket. Az első, irodalmilag is feldolgozott idegen lények pedig éppen a marslakók lettek. ● 1897-ben
Kurt Lasswitz német
filozófus és történész kiadta az Auf zwei Planeten (Két bolygón) című regényét, amelyre erősen hatottak Schiaparelli megfigyelései és Flammarion 1892es írása, a La planete Mars. Lasswitz
marslakói hasonlítanak az emberekre, technikailag és kulturális szempontból azonban magasan azok felett állnak. A Földre kíváncsiságból érkeznek. Eltitkolt gyarmatukat az Északi-sarkon véletlenül fedezik fel. A marslakók lehetővé teszik a földlakóknak, hogy meglátogassák a Marsot, és megcsodálják az ottani civilizációt. A két faj viszonya azonban egyre rosszabb lesz, míg egyszer csak a marslakók kihirdetik fennhatóságukat a Föld egy része felett. Kirobban a háború, amelyben a Mars
| 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | III
▼
melleklet_10_05
melleklet_10_05
12.8.2005
11:01
Page 4
ILLUSZTRÁCIÓ: STEFAN GEFTER ÉS RODNEY MATTHEWS
vereséget szenved. Eljön a béke, a civilizációk közötti kommunikációt viszont csupán fényjelzésekre korlátozzák. Az első
regény a marslakókról világos figyelmeztetésül szolgál. ● Angliában
ugyanebben az időben jelent meg folytatásokban a korai sciencefiction egy másik klasszikus művének első kiadása – a The War
A marslakók atyja Éppen 150 éve született. Főleg családi vállalkozásainak irányításával és utazással foglalkozott, amíg a kezébe nem került Schiaparelli csatornákról szóló cikkének a fordítása, majd pedig Flammarion új könyve, a La planete Mars. Percival Lowell úgy döntött, hogy anyagilag támogat egy expedíciót, és létrehoz egy csillagvizsgálót Arizonában, azon a helyen, amelyet William Pickering csillagász, később éveken át Lowell munkatársa, tanácsolt neki. Percival Lowell nem kis célt tűzött maga elé. Elszánta magát, hogy bizonyítékokat talál az életre Naprendszerünk más égitestein. 1895-ben kiadta első, egyszerűen csak Marsnak nevezett sarkalatos munkáját. Benne saját és Pickering kutatásai alapján kijelenti, hogy a vörös bolygó lakható, sőt már lakott is. Az, amit sötét vonalak alakjában a Földről látunk, nem is csatornák, hanem a csatornák mentén található megművelt föld vagy a növényzet széles sávja. Lowell szerint ez
| Antoniadi Mars-térképe 1930-ból már nem tartalmaz semmit, ami akár csak távolról is emlékeztetne a csatornákra Hol vannak azok a csatornák? Mialatt Lowell, Pickering és kollégáik az arizonai Flagstaffban sorra fedezték fel a csatornákat a Marson (katalógusuk végül összesen 183-at tartalmazott), a többi csillagász azok rendeltetéséről és létezéséről vitatkozott. A konzervatívok azt állították, hogy nem léteznek semmiféle csatornák. Szerintük optikai csalódásról van szó: a sötét vonalak állítólag a valóságban a Mars felszínén lévő apróbb részletek „összefolyásával” alakulnak ki a megfigyelő számára. E. Walter Maunder csillagász arra is felhívta a figyelmet, hogy a Schiaparelli és Lowell rajzain látható csatornák nem viselkednek a perspektíva elveinek megfelelően. Ha valóban egy gömb
ILLUSZTRÁCIÓ: U FOTO 21
| Wells támadó marsi agresszorai és elpusztíthatatlan hadigépei még száz év múltán is hálás témát nyújtanak a rajzolóknak
ILLUSZTRÁCIÓ: WWW.NIRGAL.NET
ILLUSZTRÁCIÓ: YOUSUF KARSH ÉS FRANK PAUL
3 MELLÉKLET
of the Worlds (A világok harca), Herbert George Wells tollából –, amely 1898-ban jelent meg könyv alakjában.
Wells marslakói kegyetlen teremtmények, amelyek földi inváziójuk során megölnek és elpusztítanak mindent, amivel csak találkoznak. Óriási szemük, csőrszerű, nyáladzó szájuk, csápjaik és nyálkás bőrük van.
Telepatikusan kommunikálnak, nincs nemük és vegetatív módon szaporodnak. Ahhoz, hogy
▼
FOTÓ: WWW.TARZAN.ORG
mozoghassanak a nagyobb gravitációjú földi környezetben, lépegetőgépeket használnak. Az emberiséget végül a közönséges földi baktériumok
| Lowell első Mars-térképe 1895-ből több tucat marsi csatornát ábrázol, amelyek több ezer kilométer hosszan húzódnak, és egyfajta „csomópontokban” keresztezik egymást. Sőt kettős csatornák is akadtak. megmagyarázza a csatornák láthatóságának szezonális változásait. Percival Lowell szerint a hagyományosan tengereknek vélt nagy, sötét területeket is valójában növényzet borítja. Következtetéseit Lowell igazán olvasmányos formában közölte, és a nyilvánosság lelkesen is fogadta. Az írók azonnal megragadták a marslakók témáját, és életet leheltek beléjük a tudományosfantasztikus irodalom újonnan születő műfajának keretében.
alakú test felszínén haladnának, másként kellene festeniük. A csillagászok egy másik része ugyan hajlandó volt elismerni a csatornák létezését, ám azok mesterséges származását már tagadta. William W. Campbell például rámutatott, hogy a csatornák sok esetben annyira lankás vidéken keresztül vezetnek, hogy nem folyhatna bennük víz. Így újra felmerült a természetes hasadékokról szóló elmélet. A Lowell hipotéziseiben hívők
IV | 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | 2005. október
12.8.2005
11:01
Page 5
nagyszámú csoportja 1905-ben fontos bizonyítékra tett szert: a marsi csatornák első fényképeire. A csatornák azonban csak nagyon homályosan láthatók rajtuk, s ráadásul túl kevés is. „Hol van a többi csatornátok?” – kérdezték teljesen jogosan a konzervatívok. A tudományos vitákon jót csámcsogott a sajtó – teljes gőzzel beindult a Mars-mánia.
Megdől a csatornaelmélet!
FOTÓ: NASA/JPL
1909-ben a Mars ismét az egyik legkedvezőbb oppozícióba került. Ezt a kivételes alkalmat használta ki Eugene M. Antoniadi görög származású francia csillagász arra, hogy megfejtse a csatornák rejtélyét. A Párizs–Meudonban lévő csillagvizsgálóban rendelkezésére bocsátották a 83 cm átmérőjű, legnagyobb európai távcsövet. A késői nyár időjárási viszonyai kivételesen nyugodt légkört is teremtettek a megfigyeléshez. Antoniadi remek megfigyelő és rajzoló volt, rajzain mégsem jelentek meg semmiféle csatornák – csak áttekinthetetlen részletek halmazai.
| A Mariner-4 szonda 1965. július 14-én az első mesterséges égitestként mintegy 10 ezer kilométerre repült el a Mars mellett
Megfigyeléseit folytatta a Mars következő oppozíciója során is, 1924-ben, hat évvel később pedig kiadta a La planete Mars című könyvét. A csatornákat – Lowell és Pickering által rajzolt alakjukban – káprázatnak nevezte. Szerinte a Schiaparelli rajzolta csatornák sem léteznek, de azoknak legalább valós alapjuk van. Schiaparellit állítólag az esetek többségében megtévesztette néhány elszigetelt folt sorozata, amelyek nem túl nagy, mindössze 20 cm átmérőjű távcsövében egyenes vonalakként látott. Mint ahogy Antoniadi még feltüntette, a sötét vonalak képe két különbözően árnyékolt táj érintkezésekor is kialakul. Ezt a magyarázatot fokozatosan elfogadták a szakmai körökben, és a tudósok végérvényesen elvetették Lowell elméletét a mesterségesen létrehozott csatornák kiterjedt geometriai hálózatáról.
A növények bolygója? Az immár csak természetes képződményeknek tartott csatornák élték tovább az életüket. A tudósokat érdekelte, hogy mik azok az Antoniadiféle, egyenesekbe csoportosuló „elszigetelt foltok”. Meg akarták tudni, hogy a Mars felszínének egyes területei miért változtatják a színüket vagy az alakjukat. Talán létezik a bolygón vegetáció, amely a nedvesség fokozódásával sötétedik és kiterjed? 1924-ben a tudósok egy vákuumos termoelem segítségével megpróbálták megmérni a Mars felszínének hőmérsékletét. Helyesen az az eredmény jött ki, hogy többnyire nulla fok alatt van, helyenként azonban pozitív értékeket is elér. A sötét
FOTÓ: NASA/JPL
| A Mariner-4nek a közelrepülés közben 22 felvételt sikerült készítenie a Mars felszínéről. A képek átküldése a Földre 10 napig tartott. Ilyen sokáig kellett a csillagászoknak várniuk a fényképekre, amelyek mélységes csalódást okoztak, és válaszok helyett csak újabb kérdéseket vetettek fel. 2005. október
mentik meg a betolakodóktól, kiirtva az összes marslakót. Zseniális és
meglehetősen valószínű megoldás! ● 1912-ben kezdődik az All-Story Magazine folyóirat lapjain John Carter, a hősies földlakó halhatatlan marsi története. Carter az amerikai Edgar Rice Burroughs tíz regényének főszereplője. Az első közülük az A Princess of Mars (A Mars hercegnője), amely 1922-ben jelent meg könyv alakban, az utolsó pedig a hagyatékban talált és 1964-ben kiadott John Carter of Mars (John Carter a Marsról) volt. Carter (és Burroughs) történetei
magávalragadó cselekményű, ám nem túl nagy igényű olvasmányok, tele földönkívüliekkel. A marslakók bennük kicsit másképpen festenek ugyan, mint mi (például piros színűek és tojásból kelnek ki), de teljesen egyformán viselkednek. Percival Lowell mellett paradox módon éppen Burroughs
népszerű John Cartere volt az, aki végképp felkeltette az amerikaiak érdeklődését a Mars iránt. ● Az oroszok egészen máshogy álltak a Marshoz. Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj Aelita című, 1922-es regényében a forradalom utáni Oroszországból a Marsra indul Los mérnök és Guszev, a forradalom veteránja. A Marson
megismerkednek a szépséges Aelitával, a bolygó urának, Tuskubának a lányával. Miután leverik a marsi munkások Guszev vezette lázadását, Aelita öngyilkosságot követ el, a földlakók pedig a Földre menekülnek, ahol Guszev elkezd összeállítani egy fegyveres csapatot… A marslakók a
könyvben úgy néznek ki, mint az emberek, sőt részben azok utódai is. Tolsztoj marslakóinak elődei ugyanis nemcsak a Mars őslakosai, az aolok voltak, hanem a magacitlok is, akik túlélték az Atlantisz pusztulását a Földön. ● Fordulatot hozott a marslakók és általában a földönkívüliek klasszikus felfogásában Stanley Weinbaum amerikai író, végzettségét tekintve vegyészmérnök
az A Martian Odyssey (Mars-odüsszeia) című elbeszélése 1934-ből. Az ő marslakóinak viselkedése nemcsak, hogy nem hasonlít az emberekére, néha még puszta létükkel is annyira idegenek és érthetetlenek az emberek számára, hogy lehetetlen velük kommunikálni. Weinbaum például szilícium alapú lényekről tudósít, akiknek egyetlen célja szilíciumtéglák létrehozása.
| 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | V
▼
melleklet_10_05
melleklet_10_05
12.8.2005
11:01
Page 6
● 1938-ban jelenik meg C.
FOTÓ: NASA/JPL
3 MELLÉKLET S. Lewis
angol író Out of the Silent Planet (A csendes bolygóról) című regénye, a Cosmic Trilogy (Kozmikus trilógia) első része. A „csendes bolygó” a Marsot takarja. Ez a
keresztény szellemű allegorikus írás elsősorban a különféle, az otthoni bolygó kis gravitációjához alkalmazkodni kénytelen marsi teremtmények és fajok találékony leírásával ragadta meg az olvasókat. ●A
negyvenes évek végén jelent meg egy magazinban, majd 1950-ben könyv alakban talán minden idők leghíresebb marsi opusa – a The Martian Chronicle (Marsbéli krónikák) Ray Bradbury amerikai író tollából. Ez
| A Mariner-9 a Mars első műholdja, egyúttal pedig az igazi marsi csatornák felfedezője
● Meg kell említenünk még az amerikai
Robert A. Heinlein két „marslakós” regényét, amelyek kifejező módon illusztrálják a marslakók szerepét a sci-fiben, ahogy az Lewis és Bradbury esetében is felbukkant. Amikor már bizonyos volt, hogy a Marson nem élnek semmiféle intelligens lények, a témát jól fel lehetett használni különféle emberi hiányosságok és társadalmi visszásságok bemutatására. Heinlein 1956-os, Double Star (Kettőscsillag) című regénye a marslakók politikai küzdelmét írja le az emberekkel való egyenjogúságért. Az 1961es Stranger in a Strange Land (Angyali Üdvözlet) című regényben pedig egy árva sorsát követjük nyomon, aki csecsemőként túlélte egy marsi tudományos expedíció katasztrófáját, majd az ottani lakosok nevelték fel. Évek múlva visszatér a Földre, de itt minden idegen a számára. Testileg ugyan földlakó, ám a lelke marsi.
Így a tudományos-fantasztikus irodalom is bizonyítja, hogy a marslakók valóban élnek. Bár nem a Marson, hanem bennünk! |
viszontfertőzése kapcsán. A biológusok tevékenysége 1960-ban az exobiológia kialakulásához vezetett. Ez a tudományág a Földön kívüli élet lehetőségét vizsgálja. 1965-ben elrepült a Mars mellett a Mariner-4 szonda, és elküldte a Földre az első fényképeket a Marsról. A fotók nagy csalódást okoztak! A bolygó felszíne halott és kráterek borítják. A mérések azt is kimutatták, hogy a légkör jóval ritkább, mint ahogy várták. A Mars felszínén uralkodó nyomás a földi nyomás nem egészen 1%-ának felel meg. Ez az élet szempontjából, beleértve a növényzetet is, valóban rossz hír volt. 1969-ben azután a bolygó felszínét a Mariner-6 és 7 fényképezte, 1971-ben pedig elkezdett körülötte keringeni az első műhold, a Mariner-9. A szondák felvételei megerősítették a sokak számára szomorú igazságot: a Marson nincsen semmilyen szemmel látható FOTÓ: NASA/JPL
tulajdonképpen egy közös témára felfűzött novellagyűjtemény, emberi telepesekről a Marson. A csatornák által behálózott bolygón kifinomult és bölcs marslakók haldokló civilizációja él, akik először sikeresen védekeznek a földlakók ellen, azután viszont kiirtja őket a himlő. Az emberek uralmuk alá hajtják a Marsot, és kifosztják azt. Amikor a Földön atomháború tör ki, a gyarmatosítók elhagyják a Marsot. Csak egy család marad, hogy új civilizációt alapítson. Amint ebből a tömör leírásból is kitűnik, Bradbury a Marsbéli krónikákban nem is annyira a marslakókról írt, hanem az emberiségről, és annak a mohóságnak és hódítási vágynak a kritikáját fogalmazta meg művében, amelyet semmi sem állít meg.
területeknek mindeközben magasabb volt a hőmérséklete, mint a világosabb környezetüké. William Coblentz csillagász úgy vélte, hogy ezt akár a növényzet is okozhatja. A kutatók igyekeztek felfedni a Mars légkörének összetételét is. 1933-ban Walter Adams és Theodor Dunham rácsos spektrográffal megállapították, hogy ebből a légkörből hiányzik a vízpára és az oxigén is. Nyomban megjelent az az elmélet, hogy egykor volt oxigén a Marson, jelenleg azonban vas-oxidokban van megkötve, ami felszínének vöröses színt kölcsönöz. A szén-dioxid jelenléte a bolygó légkörében, amit 1947-ben bizonyítottak be, olyan elmélkedésekhez vezetett, hogy esetleg nem növényi fotoszintézis eredményéről van szó. Az ötvenes években a marsi vegetáció kérdésében enyhe optimizmus uralkodott a tudósok között. A csatornákat völgyeknek és talajsüllyedéseknek tartották, amelyekből a „tengerek” térségéből a növények a vegetációs időszak elején elterjednek.
Rossz hírek az élet számára 1957-ben az első Szputnyik indulásával elkezdődött az űrkorszak. Az űrkutatás egyik első megállója a Mars volt. A vörös bolygót ebben az időben olyan helynek tartották, amely legalább egy bizonyos mértékig alkalmas az életre – primitív élettel a zuzmók szintjén, vízjéggel a sarkokon és kellően sűrű légkörrel. Laboratóriumokban kísérleteket végeztek, szimulálva a bolygó felszínén feltételezett körülményeket, a biológusok pedig megpróbálták megjósolni, hogy miképpen festhet az ottani élet. Felmerültek az első aggályok a Mars földi mikroorganizmusokkal való megfertőzése és a Föld
| A kiszáradt medrek felfedezése a vörös bolygón arról tanúskodik, hogy a Marson egykor, a valóban távoli múltban, víz folyt. Vajon volt abban a vízben élet is?
VI | 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | 2005. október
11:01
Page 7
FOTÓ: NASA/JPL
12.8.2005
FOTÓ: NASA/JPL
melleklet_10_05
| A Földön mindeddig alig 20, a Marsról származó meteoritot találtak. Közülük a leghíresebb az ALH 84001 jelű.
| Az ALH 84001-es meteorit belsejében elektronmikroszkópos vizsgálat által rejtélyes mikrofosszíliákat fedeztek fel. Koruk 3,6 milliárd év. jele a növényzetnek. Általános meglepetésre azonban a Marinerek fényképei kimutatták a „csatornák” jelenlétét. Mégpedig nagyon érdekes csatornákét!
reményeket fűztek a kísérletekhez, azok eredményei azonban rendkívül váratlanok és elég különösek voltak. Valóban feljegyeztek valamilyen folyamatokat, de mindmáig nem világos, hogy tényleg biológiai, vagy csupán kémiai eredetűek ezek.
Egykor itt víz folyt
Követek a Marsról
A láthatatlan víz Víz ma is van a Marson. A sarki jégsapkákban csak kevés van ugyan, azokat ugyanis túlnyomó részben „szárazjég”, azaz megfagyott széndioxid alkotja. Egy kevés vízpára a
FOTÓ: NASA/JPL
A Földön viszont egyéb gyanús nyomokra is bukkantak, amelyek a marsi élet létezését bizonyíthatnák. Ezeket meteoritok szállították ide. Az 1984-ben az antarktiszi Allan Hill hegység lábánál talált, és ALH 84001ként jelölt kő bizonyíthatóan a Marsról származik. 16 millió évvel ezelőtt egy másik test becsapódása repítette a vörös bolygóról a világűrbe. Csupán 1996-ban azonosítottak a meteorit belsejében szokatlan összetételű és alakú sokgyűrűs szénhidrogéneket, amelyeket a felfedezők FOTÓ: NASA/JPL
A Mariner-9 végre megadta a csillagászoknak a sokéves rejtély magyarázatát, hogy miért változik egyes képződmények alakja a Mars felszínén a Földről való tanulmányozás során. Ezeket a változásokat nem a növényzet okozza, hanem homokviharok, amelyek a mindenütt jelen lévő homokot hordják ide-oda a bolygó felszínén. Többnyire helyi jelenségekről van szó, amelyek azonban hirtelen az egész bolygóra kiterjedő viharokká is válhatnak. Ezek azután akár több hónapra is átláthatatlanná teszik a Mars légkörét. Éppen egy ilyen globális vihar tette eleinte lehetetlenné a Mariner-9 munkáját. Lecsillapodása után a szonda kamerái számos talajmélyedést és széles völgyeket fényképeztek le a Mars felszínén. Ám a legfantasztikusabb felfedezések a régen kiszáradt folyók medrei voltak, amelyekben egykor víz hömpölygött. Létük ismét felbátorította az exobiológusokat! Végleg elfelejtették a zuzmókat, és elkezdtek gondolkodni a csak mikroszkopikus szinten kiteljesedő életről. Ennek a nyomai után kutatott a két Viking szonda, amelyek 1976-ban szálltak le a Mars felszínén. Az automata szondák által végzett kísérletek a kémiai vizsgálatra összpontosítottak, amelyek elárulhatnák a marsi mikroorganizmusokat. A tudósok nagy
mikrofosszíliáknak – mikroorganizmusok kövületeinek – tartanak. Százszor kisebbek, mint a legkisebb baktériumok a Földön. A meteoritban apró mágneses kristályok is előfordulnak, amelyeket egyes földi baktériumok orientációs érzékszervként használnak. Hasonló szerkezeteket találtak a lényegesen fiatalabb, EETA 79001-es meteoritban, amely 600 ezer évvel ezelőtt hagyta el a Marsot. Még ha egy sor meggyőző érv gyűlt is össze, amelyek nem mikrofosszíliákkal magyarázzák a titokzatos csövecskés struktúrák kialakulását a kövekben, ismét feltámadt a remény, hogy valamikor életet fedeznek fel a Marson. Ugyanis ha a Marson egykor víz folyt, amiben ma már senki sem kételkedik, valóban élhettek benne mikroorganizmusok. Lehet, hogy valahol az ősrégi medrek alatt mindmáig életben vannak…
| A Viking Orbiter-1 által 1976-ban lefényképezett híres „marsi arcot” mesterséges alkotásnak és a marsi „csatornaépítők” egyfajta üzenetének tartották. Az újabb, nagyobb felbontású felvételen látható, hogy csak egy közönséges dombról van szó.
2005. október
| 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | VII
melleklet_10_05
12.8.2005
11:01
Page 8
FOTÓ: NASA/JPL/ASU
3 MELLÉKLET
légkörben is van, de a víz nagy része a Marson a felszín alatt rejtőzik, permafroszt – állandóan fagyott talaj – formájában. Azt feltételezik, hogy a permafroszt alatt, néhány száz méteres mélységben van folyékony víz. A felszínen az alacsony légnyomás és az alacsony hőmérséklet miatt nem fordulhat elő a víz folyékony halmazállapotban. Egykor azonban folyt a víz a Marson. Erről a már említett, kiszáradt patak-, folyócskaés folyómedrek tanúskodnak, valamint a hordalékok és az üledékek. A legbiztatóbb vidék a csillagászoknak a vízi tevékenység nyomainak kutatására, és talán a marsi élet keresésére is, a Gusev-kráter belsejében található krátertó. Ebbe a teljesen átfagyott, 20 kilométer átmérőjű egykori tóba egy hosszú, kiszáradt völgy torkollik, amelyet Ma’adimnak neveztek el. A helyszínen jól láthatók a part és a teraszok nyomai, és az üledékrétegek a fenéken. Nem csoda, hogy éppen itt szállt le 2004 januárjában az amerikai Spirit mobil robot. A tudósok nem csalódtak: a robot megerősítette a folyékony víz egykori jelenlétét. Az élet kereséséhez szükséges berendezésekkel azonban nem szerelték fel. Az Elysium egyenlítői területen nemrég a Mars Express szonda lefényképezett valamit, ami úgy néz ki, mint egy 800 x 900 kilométer kiterjedésű megfagyott tenger. Homokrétegek alatt rejtőzik, nem mélyen a felszín alatt. Ide is számos folyómeder vezet – az újkor marsi csatornái.
A marslakók bennünk élnek Szinte csodálatos, hogy mennyi mindent okozott az, hogy Schiaparelli
FOTÓ: NASA/JPL
| A Gusev-kráter egykor tele volt vízzel. A gigantikus árhullám a mély medren át érkezett, de nem folyt tovább. A krátertó fenékig átfagyott.
tovább éltek a sci-fikben. Sőt a „marslakó” megnevezés szinte bármilyen Földön kívüli lény szinonimájává vált. A földönkívüliek, mint olyanok köztulajdonná lettek, és a beléjük vetett hit a múlt század ötvenes éveiben fokozatosan átszűrődött az újkori UFO-mítoszba, amely – tekintet nélkül a hivatalos tudomány reakcióira – máig él a magazinokban és a napilapokban. Több száz tanúvallomás létezik a kedves földönkívüliekkel vagy pedig ellenszenves elrablókkal való találkozásokról. Úgy tűnik, hogy Földünket a Földön kívüli civilizációk váratlanul nagy érdeklődése övezi, akár a Marsról származnak, akár máshonnan. Létezésükben kételkedhetünk, vagy hihetünk– ha ezzel nem zavarunk senkit, és nem ártunk
| A Viking szondák által 1976-ban lefényképezett köves síkság meglehetősen távol állt a Marsról, mint „második Földről” alkotott elképzelésektől. csatornákat vélt felfedezni a vörös bolygón 128 évvel ezelőtt. Megszülettek Camille Flammarion, főképp pedig Percival Lowell merész elméletei. Lowell a haláláig meg volt győződve az intelligens civilizáció létezéséről a Marson. Hipotézisét sikerült jól eladnia, és közügyet csinált belőle. A publikum a marsi csatornák iránti érdeklődésével az újságíróknak és az íróknak folyamatos munkát kínált. Míg a tudósok a tények nyomására fokozatosan mérsékelték elképzeléseiket a vörös bolygón lévő életről, a marslakók vidáman
senkinek, ez csak a saját dolgunk. A tudósok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy az élet valódi és megkérdőjelezhetetlen nyomaira még sehol sem bukkantak a saját bolygónkon kívül. Bizonyára szimpatikus feltételezés, hogy minden esély megvan a felfedezésükre a marsi folyómedrek homokja alatt… ■ BAUER JÁNOS TÖBBET MEGTUDHAT Almár Iván–Horváth András: Újra a Marson ( Springer Kiadó, 1997)
VIII | 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | 2005. október