3. Évezred 2005 - 11.

03 pro domo

19.9.2005

13:25

Page 3

PRO DOMO 3. ÉVEZRED A felfedezések, a tudomány és a technika magazinja I Lapigazgató: Szabados Zsanett

[email protected]

I Gazdasági igazgató: Steiner Erika

[email protected]

I Főszerkesztő: Wéber Krisztina

[email protected]

I Művészeti vezető: Vladimír Pfeifer I Olvasószerkesztő: Domi Zsuzsa I Nyelvi lektor: Szabó Ágnes I Szerkesztők: Lázin Miklós András, Takács Krisztina I Lektorok: Jakab János Dr. Szentgyörgyi Zsuzsa Kristóf Ilona Dr. Jéki László Dr. Dobány Zoltán Dr. Pesthy Gábor Dr. Székely Gábor Dr. Ács Ferenc W. Rácz Erika Rácz Miklós Dr. Szabados László

gépjárműtechnikus mérnök történész atomfizikus geográfus biológus-kémikus gyógyszerész meteorológus addiktológus régész csillagász

I Fordítók: Láng Eszter, Eisemann Jitka I Kiadó: RF-Hobby Kft. I Szerkesztőség: 2120 Dunakeszi, Gida u. 3. Tel.: 06 (27) 547-640, fax: 06 (27) 546-541 E-mail: [email protected]

Tisztelt Olvasók! Ebben a számban megnézzük, hogyan FOLYTATÓDIK A MARS MEGHÓDÍTÁSA és hogy FENYEGETI-E A FÖLDET EGY KISBOLYGÓ. A szakértŒk elárulják nekünk, hogy az ingyen energia receptje egyszerı, de csak akkor, ha ÚRRÁ LESZÜNK A TERMONUKLEÁRIS REAKCIÓ FÖLÖTT. Fény derül továbbá arra, hogy a modern tudomány, a biogyógyszerészet, FORDULAT AZ ORVOSTUDOMÁNYBAN, VAGY CSAK HIÚ REMÉNY. Azt eddig is tudtuk, hogy a férfiak a nŒktŒl az agy felépítésében különböznek, de azt nem, hogy az INTELLIGENCIA SAJÁT GENETIKAI KÓDDAL rendelkezik. SzakértŒk szemszögébŒl közelítjük meg A 20. SZÁZAD FONTOSABB DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS MÓDSZEREIT, A HÓNAP TÉMÁJA pedig szintén fŒleg orvostudományi szemszögbŒl vizsgálja meg a doppingot és az emberi testet. Történelmi idŒkben kalandozva megfejtjük a skót ÜVEGERÃDÖK REJTÉLYÉT, amely még a 21. század elején sem tekinthetŒ teljesen tisztázott kérdésnek. Megismerhetik a NÉZETELTÉRÉST A TITOKZATOS ÍRÁSRÓL, és eláruljuk, hogy a TANKÖNYVEK MIÉRT HAZUDTAK 120 ÉVEN KERESZTÜL. Természetesen nem hiányozhat a MELLÉKLET sem, amely ezúttal megmutatja, hogyan is játszódott le A TENGERALATTJÁRÓK SZÜLETÉSE, és még a víznél maradva megnézzük a modern építészeti mıvet a Svinesund és az Ide fjord felett: REKORD MÉRETÙ HÍD KÉT ORSZÁG KÖZÖTT. A természetbe megyünk meglesni, hogy CSÖKKEN A SZÁRAZFÖLDEK TERÜLETE, és hogy HOGYAN GONDOSKODNAK UTÓDAIKRÓL AZ ÁLLATOK, választ kapunk arra a kérdésünkre, hogy léteznek-e HALHATATLAN NÖVÉNYEK, valamint hogy HOL KÉSZÜLNEK A VERSENYLOVAK. Kellemes idŒtöltést, és jó szórakozást kívánok!

I Lapmenedzser: Simandl Péter

Szabó Krisztina

ELINDULT A 3. ÉVEZRED INTERNETES PORTÁLJA!

06 (27) 547-640 [email protected] 06-27-547-642 [email protected]

I Kereskedelmi igazgató: Hermann Erika

Korábbi számainkban hírt adtunk arról, hogy a www.3-evezred.hu internetes címen megtalálható magazinunk régóta hiányolt és várt internetes honlapja, sŒt elŒfizetŒink már a teljes cikket is elolvashatják! A 3. ÉVEZRED új formája az olvasóknak aktív részvételi lehetŒséget is nyújt a további számaink tartalmát illetŒen. A 84. oldalon többet is megtudhat weblapunkról.

06 (27) 547-640

I Nyomda: Svoboda Press, a. s., Sazecska 560/8, Praha 10 – Malesice I Terjesztés: Magyar Lapterjesztő Rt. és alternatív lapterjesztők Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap üzletága (1008 Budapest, Orczy tér 1.). Előfizethető valamennyi postán, kézbesítőknél vagy e-mailen a [email protected] címen, faxon a 06 (1) 303-3440-es számon, illetve telefonon a 06 (1) 303-3441, -42 számon. További információ: 06 (80) 444-444 ISSN 1785-5683 Minden jog fenntartva! | Címlapfotók: INTEL, ISIFA/SPL, NICISOFT.COM, NATIONAL.PARC.CA, ERIC BOISSARD, SUB.CONSTRUCT A W. MITCHELL

06 (27) 547-642 ✆ Forródrót: Nem tudja megvenni

a 3. ÉVEZRED-et kedvenc lapelárusító helyén? Kérem, hívjon bennünket a 06 (27) 547-642-es forródrótunkon hét közben 8–16 óra között vagy írjon e-mailt a [email protected] címre …mi intézkedünk.

KOMMENTÁR

A

nagy távolságból látható majd’ nyolcvanméteres óriás csendesen forgatja a lapátokat. Mi a lábánál úgy éreztük magunkat, mint a hangyák. Utána a fűben a szélkeréktől száz méterre üldögéltünk, csendben figyeltük a lapátok forgását, és vártuk az esti kivilágítást, amelyben az óriás még jobban mutat. Az egész

BEFOGNI A SZELET... jelenet leírhatatlanul lenyűgöző és ugyanakkor megnyugtató volt. Akaratlanul is érzékeltük, hogy az évszázadon át bevált technológia, amellyel valamikor a hollandok víztelenítettek és darálták a magvakat, manapság újra teret nyer. Igaz, mostanában modern köntösben, amelynek fejlesztésénél a legújabb technológiákat alkalmazzák. ■ WÉBER KRISZTINA

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 3

FOTO: TAMÁS PÉTER

I Hirdetés: Darvas Margit

04 tartalom

16.9.2005

10:51

Page 4

TARTALOM 3. ÉVEZRED | 11 | 2005. november

20

Folytatódik az invázió a Marsra! Sikerül a robotnak vizet találni?

16| Fordulat az orvostudományban, vagy csak hiú remények? Modern tudomány – biogyógyszerészet

34| Saját genetikai kódja van az intelligenciának? Az emberiség intelligenciája az anyák kezében van!

38| A tankönyvek 120 éven át hazudtak? Soha nem létezett felfedezések

46| A skót üvegerődítmények rejtélye Titkok a vaskorból A HÓNAP TÉMÁJA

52| Sport, vagy a laboratóriumok harca? Hol a határ a dopping és az emberek valódi teljesítménye között?

61| Vita a titkosírásról

10 76

Hogyan gondoskodnak az állatok utódaikról? Tilos a kölykökhöz hozzányúlni! Óceáni áramlatok új jégkorszakot hoznak? Az óceánok vagy a szárazföldek területe nő jobban?

Új felfedezés a szövegfejtésben

64| Lapított villamos

70

Halhatatlan növények? Eltitkolt képességek: a növényvilág vénségei

A 21. század új közlekedési megoldása? EUROTUDOMÁNY

66| Hol készülnek a versenylovak? A klónozás újabb útja POLÉMIA

68| Papírkép vagy digitális fotó? 74| 6 LEG… Az elmúlt század legfontosabb orvostudományi eljárásai

48

Irányítjuk a termonukleáris reakciót? Az ingyen energia receptje egyszerű, de...

14

Merre halad a holográfia? Több száz gigabyte CD-n

80| Fenyegeti-e a Földet egy kisbolygó? Aszteroida túlságosan közel

88| Hídrekorder két ország között Építészeti mű a fjordok felett MELLÉKLET

Tengeralattjárók születése Az elsőknek evezőik is voltak még

ÁLLANDÓ ROVATOK 5 6 8–9 26–30 32–33 40–45 73

Fotóaktualitás Levelek Tükör mögött Panoráma Makrofotó FAQ Hogyan működik...

4 | 3. ÉVEZRED | 2005. november

A fedélzeti számítógép beállítja a fékrendszert, a biztonsági öveket és a légzsákokat is a gépkocsi minden utasának méretére a speciális ujjlenyomat-rögzítőnek köszönhetően

82 85–87 90 92–93 94–95 96–97 98

Akkor és most Ábécé Tudomány a hálón Technikai újdonságok Agytorna Ajánló Előzetes

05 fotoaktualitas

9.9.2005

11:46

Page 5

ILLUSZTRÁCIÓ: MICHAEL CARROLL, THE PLANETARY SOCIETY

FOTÓAKTUALITÁS

Kozmikus zuhanás!

Kudarcot vallott a projekt, amely fordulatot jelenthetett volna az űrrepülésben. A napsugarak által hajtott űrhajó repülése nem sikerült.

A

z orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz bejelentette, hogy júniusban nem sikerült a „napvitorlás” fellövése, mivel a hordozórakéta első fokozata leállt, 83 másodperccel azután, hogy elindult egy Barents-

tengeri orosz tengeralattjáróról. A Koszmosz 1 nevezetű űrvitorlás feladata a „napszéllel” történő meghajtás tesztelése lett volna. A körülbelül száz kilogrammos modult nyolc darab háromszög alakú, 15 méter hosszú vitorlával szerelték fel. A vitorlákat vékony fóliából (mylarból) készítették, és néhány nappal később kellett volna szétnyílniuk. Azt követően a szondát csak a ráeső fotonok sugárnyomása hajtotta volna. A meghajtásnak ez a módja jelentősen meggyorsíthatta volna a bolygó- és csillagközi

utazásokat. A számítások szerint a csillagközi űrhajóknak lehetővé tenné, hogy 100 óra alatt elérjék a 16 000 km/órás sebességet, mi több, három év múlva ennek a tízszeresét. A Koszmosz 1 azonban nem ezeket a sebességeket tesztelte volna, mivel a vitorlái csak egy hónapos működést tettek volna lehetővé. A projekt bölcsőjénél a Planetológiai Társaság alapítója, az amerikai Carl Sagan állt, aki többek közt az idegen civilizációk keresésével is foglalkozott. ■ TAMÁS PÉTER ILLUSZTRÁCIÓ: MICHAEL CARROLL, THE PLANETARY SOCIETY

| Az űrvitorlásokat hajthatja a napenergia, de akár a Földről sugárzott mikrohullámok is.

| A tizenöt méteres, háromszög alakú vitorlák üzemanyag nélkül is rendkívüli sebességet biztosíthatnak az űrvitorlásnak.

MYLAR ezüstszínű, az egyik oldalán fémmel bevont, szilárd és rendkívül ellenálló poliészter-fólia, fényvisszaverése 99,8%-os. Gyártása során a NASA által használt űrtechnológiákkal végzik a fémbevonat rágőzölését. |

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 5

11:59

LEVELEK

Page 6

3. ÉVEZRED: 2120 Dunakeszi, Gida u. 3., e-mail: [email protected]

Tisztelt szerkesztŒség! Nagy örömömre szolgált az októberi Méreggé vált Újabb lapszámuk, mivel gyógyszerek galaxishoz több olyan témát is Amit nem tudunk a hajókról repülünk? találtam benne, Foltozás amely így vagy a szíven úgy, de érint. PLUSZ: Külön elismerésem a meteorológiával foglalkozó cikknek, amely nagyon érdekes volt számomra. Munkájukhoz a továbbiakban is jó egészséget és sok sikert kívánok! Dr. Galambos Edina, Szolnok Kedves Galambos Edina! Köszönjük dicsérő szavait, és reméljük, még sokáig marad magazinunk olvasója. A FELFEDEZÉSEK, A TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA MAGAZINJA

EGYEDÜLÁLLÓ ANYAG: A vártnál is figyelemreméltóbb tulajdonságok!

A jövő űrhajóinak meghajtása:

|10 | 2005. OKTÓBER | 590 FT | ELŐFIZETŐKNEK 390 FT

Az Európai Unió határozott tiltása

A jégtörőnek naponta elég 4,5 gramm urán

Az orvosok speciális eljárása

Miért érzünk fájdalmat? | Energetika | Mi lesz a DVD-lemezek után? | India: űrnagyhatalom! | Hogyan készül az időjárás-jelentés? | A kínai reaktorok veszélyesek lehetnek | A pszichoanalízis valóban tudomány? | Bankba a televízión keresztül | MELLÉKLET: Titokzatos csatornák a Marson

Tisztelt Harc a cukorbetegség ellen: remény Kaliforniából! 3. ÉVEZRED! Nagyon hálás vagyok Önöknek E a szeptemberi számban megírt cikkért, amelyben a többek között engem is érintŒ cukorbetegségrŒl írnak. 16 éves vagyok és már négy éve küzdök ezzel a betegséggel, ezért nagyon figyelmesen olvasok mindent, ami a diabéteszrŒl szól, hátha megtudhatok valami újat gyógyításával kapcsolatosan. Az önök cikke is rengeteg új információval szolgált. Szabó Júlia, Budapest EGÉSZSÉG

„Életem végéig inzulint kell adnom magamnak?” – kérdezi számos cukorbetegségben szenvedő ember. A vezető tudományos laboratóriumokban azonban világszerte több új lehetőség nyílik...

Egész életre szól?

Maguk a betegek gyakran egyetértenek abban, hogy az inzulinfecskendŒ segítségével történŒ beadás a legkisebb kellemetlenség, s viszonylag könnyen hozzá lehet szokni. A rosszabb inkább az a tény, hogy az inzulin adagolása a hasnyálmirigy természetes mıködését csak többé-kevésbé tudja utánozni, ezért a vércukorszint nem kiegyenlített, hanem ingadozó. Ha túlságosan lecsökken, felléphet az alacsony vércukorszint (hipoglikémia), amely akár eszmélet-

| Néhány inzulinfecskendő kifejezetten gyermekek számára készült

kell a mezők pontos kitöltésére (azok az adatok szerepeljenek, amelyeket a előfizetés-megrendelésnél is használtak). Továbbá ne felejtsék el az e-mail címüket megadni, ahová – ha jól kitöltötte a mezőket – pillanatokon belül megérkezik a felhasználónév és a jelszó. Amennyiben mindent hibátlanul kitöltöttek és a rendszer nem küld Önöknek belépési adatokat, valószínű, hogy a nevük és adataik még nem kerültek rögzítésre. Ilyenkor csak arra kérjük Önöket, hogy a jelszóigénylés ol-

Tisztelt szerkesztŒség! Régi megrendelŒje vagyok lapjuknak. Nagyon elégedett vagyok vele, ezért is örültem annak, hogy megjelent az internetes változat is, amely azért hasznos nekem, mert tanárként keresem kenyerem, és a netrŒl közvetlenül tölthetek le projek-

HÓNAP LEVELE Tisztelt 3. ÉVEZRED! Októberi lapszámukat kezembe véve nagyon megörültem a fájdalommal foglalkozó cikküknek. Gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. Többnyire a fájdalomcsillapítás abból áll, hogy különbözŒ gyógyszereket szedünk, pedig biztosan van más mód is, hogy küzdjünk ellene. Kovács Kálmán, Salgótarján

ILLUSZTRÁCIÓ: CSERNY MIHÁLY

❶ Érzékelő, amely a vérben a glükóz szintjét méri. A mért értékeket a pumpába vékony drót továbbítja.

❶

❸

❷ Beoperált inzulinpumpa, amely a hasüregbe inzulint fecskendez.

❸ Az inzulinpumpát programozó ellenőrző rendszer.

FOTÓ: MEDPHAS.KUMAMOTO

FOTÓ: MEDATRON

❷

| Japán tudósok által tervezett és megalkotott mesterséges hasnyálmirigy

| Az inzulinpumpák a természetes adagolást könnyebben megvalósítanák a fecskendőknél

vesztéssel is végzŒdhet. Ezzel az állapottal teljesen ellentétes, amikor a vérben sokáig felesleges mennyiségı glükóz (hiperglikémia) termelŒdik. Ennek következményeként néhány éven belül szövŒmények jelentkeznek az érrendszerben, amely érszıkületet, látásromlást és a vese mıködésének zavarait okozhatják. Az I. típusban szenvedŒ diabéteszesek ezért kérdezik: „Egész életemben inzulint kell beadnom magamnak? Nem lehetne valahogy másként megoldani, hogy a vércukorszintem mindig kiegyensúlyozott legyen?”Atudományos laboratóriumokban már körvonalazódik az I. típusú diabéteszesek problémájának megoldása.

Amennyiben a cukorbeteg nem akarja naponta beadni magának az inzulint, már ma is rendelkezésére áll egy másik lehetŒség: inzulinpumpát vezettethet be magának. Ez egy kis berendezés, amelyet a testre rögzítenek, kimenetét pedig a bŒr alá ültetik be, így a készülék állandóan a szükséges adagot fecskendezi a szervezetbe. A tudósok erŒfeszítései jelenleg arra irányulnak, hogy egy „lezárt hurokkal” ellátott rendszert alakítsanak ki, vagyis az inzulinpumpát összeköttetésbe hozzák egy beépített, a vércukorszintet automatikusan mérŒ érzékelŒvel. A pumpa így ennek adatai alapján adagolná a szükséges inzulinmennyiséget, utánozva ezzel a hasnyálmirigy természetes mıködését.

Hogyan utánozzák a hasnyálmirigy működését?

A jelenlegi technika segítségével elméletileg már lehetséges egy olyan berendezés megalkotása, amelyet az orvosok közvetlenül a beteg testébe operálnak be, s amely utánozza a hasnyálmirigy természetes inzulinkiválasztását. Ilyen berendezést terveznek az amerikai orvostudományi cégek.

A mesterséges hasnyálmirigy jobb

Ilyen, sokszor tévesen „mesterséges hasnyálmirigynek” nevezett berendezést terveztek a kaliforniai Medtronic MiniMed cég kutatói is. Akészülék három részbŒl áll (lásd az illusztrációt): ● érzékelŒ, amelyet a szív jobb pitvarába és a véna cavába helyeznek be. Az elektrokémiai technológia segítségével folyamatosan méri a glukóz szintjét. Képes a nap folyamán akár 288-szor

84 | 3. ÉVEZRED | 2005. szeptember

Kedves Szabó Júlia! Mindig örömünkre szolgál, ha az olvasóinkat egy-egy cikkünk olyan információval látja el, amely segítségére lehet problémája megoldásában. További kellemes időtöltést kívánunk a 3. ÉVEZRED magazinnal. Kedves szerkesztŒség! A napokban került elŒször kezembe magazinjuk, amely már elsŒre megnyerte tetszésemet. Rögtön eszembe is jutott egy cikkjavaslat: írhatnának a jojobáról! Távoli terveim között szerepel, hogy elŒfizetek rá, de nem tudom, hogyan lehet a legrövidebb idŒn belül ezt elintézni. Tudnának javasolni egy egyszerı és gyors lehetŒséget? Fehér Gyula, Pécs Kedves Fehér Gyula! Magazinunkra talán a honlapunkon keresztül a legegyszerűbb és a leggyorsabb előfizetni. Ehhez Önnek semmi mást nem kell tennie, mint hogy felkeresi weboldalunkat a www.3-evezred.hu címen, és kitölti az ott található kérdőívet. Témajavaslatát pedig továbbítottuk szakembereinknek, akik


EMBERI TEST Sok bátor ember összeszorított fogakkal, és könnyekkel a szemében végtelen küzdelmet folytat a súlyos fájdalommal szemben. A szakértők becslései alapján az embereknek

| A fájdalom még a legellenállóbbakat is megtörheti

Ismerjük már

a fájdalom elleni fegyvert? legalább 10%-át sújtja krónikus (hosszan tartó) betegség, amely fájdalommal jár. Az utóbbi időben azonban a kezelés új módszerei jelentek meg.

A

statisztikák szerint az esetek több mint a felénél krónikus fájdalom alakul ki a háton, a deréktájon, egynegyedében pedig az ízületekben. A krónikus fájdalomnak számos más oka is lehet, például az esetek egytizede onkológiai megbetegedések miatt jelentkezik. Ezért nem csoda, hogy ilyen mennyiségı eseteknél az állandó fájdalom önálló betegséggé, szindrómává vált, amelyre a szakemberek világszerte hatékony ellenszereket keresnek.

RENDSZER LEZÁRT HUROKKAL

FOTÓ: NOVO NORDISK

gyüttélni a cukorbetegséggel (diabetes mellitus) nem éppen leányálom, bármelyik formájáról is legyen szó a két fajtája közül. A II. típusú diabétesznél (idŒskori cukorbetegségnek is nevezik, mert késŒbb jelentkezik) ugyan a hasnyálmirigy képes elég inzulint (a vérben a cukor feldolgozásához nélkülözhetetlen hormont) „elŒállítani”, de az így elŒállított hormon olyan szövetekkel találkozik, amelyek nem reagálnak eléggé érzékenyen. Ezt a betegségfajtát általában diétával vagy tablettákkal gyógyítják, inzulinadagolásra csak néhány esetben van szükség. A betegség rosszabb formája az I. típusú cukorbetegség, amely elsŒsorban fiatalabbaknál, 30 éves korig fordul elŒ. E típusnál a kóros folyamat a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben az úgynevezett béta-sejteket pusztítja megszüntetve ezzel az inzulintermelŒ képességüket, amely viszont nélkülözhetetlen a glukóz feldolgozásához. A betegek számára így marad a rémisztŒ jövŒ: a napi háromszori vagy akár ötszöri inzulinbeinjekciózás.

előreláthatóan a már december 9-én kapható 2005. januári számunk FAQ rovatában ismertetik a jojobát. Ne maradjon le róla!

FOTÓ: FREEIMAGES.CO.UK/ GALLERIES/MEDICAL

20.9.2005

és a fiziológiás fájdalom patológiássá változik, szis körül is – ez az egyes neuronok közötti kapcsolat, vagyis ott, ahol az egyik idegsejt véget amely viszont már árt a betegnek. A hosszan tartó nem megfelelŒen kezelt fáj- ér és kezdŒdik a másik. Itt következik be a jelek dalomtól szenvedŒ emberek élete sokszor szin- átvitele. te teljesen szétesik. Az ilyen fájdalommal szorosan együtt jár a depresszió, a szorongás, a A betegek többségét fokozott ingerlékenység és gyakran a szexuális helytelenül kezelik! problémák is. A testi szenvedés mellett tehát a 2005-ös adatok alapján a gyógyszerek és a kekrónikus fájdalom lelki, szellemi és szociális zelési eljárás helyes kiválasztása során a króniproblémákat is eredkus fájdalom megfeményez. A sérült szelelŒ ellenŒrzés alatt Az acetilmély sokszor elveszítartható az esetek minti nemcsak a munkategy 95%-ában. Akkor szalicilsav és helyét, hanem hobbimégis mi a probléma? a paracetamol jait, barátait és sajnos Úgy becsülik, hogy hatékonyan veszi nagyon gyakran a csaa krónikus fájdalmakfel a harcot a ládját is. A krónikus ban szenvedŒ betegek fájdalom ellen fájdalmak, a fájdaakár 70%-át nem lomból kiinduló államegfelelŒ módon kepotok és a megnövezelik. Ez hogyan lekedett érzékenység a fájdalmas ingerekre hetséges? A valódi ok, hogy a beteg emberek (hiperalgézia) így azt is okozhatják, hogy a sé- nem ismerik a kezelés lehetŒségeit, beletörŒdnek rült rokkanttá válik. állapotukba, valamint gondot jelent az orvos és Az ilyen, krónikus fájdalommal járó állapo- a beteg közötti kommunikáció hiánya is. tok kezelése még napjainkban is bonyolult teKülönösen fontos a beteg családjának és barápiás kérdést jelent. A fájdalmas állapotok ke- rátainak megértése és együttmıködése. Az zelésének problémája abból is adódik, hogy még ilyen krónikus fájdalom kezelésének alappillémindig nem teljesen világosak azok a sejt- és fi- re azonban a fájdalmat megszüntetŒ vagy enyziológiai mechanizmusok, amelyek e patológi- hítŒ gyógyszerek adása. ás állapotok alapját jelentik. Régóta ismertek ugyanis a különbözŒ hatékonyságú, erŒsségı úgynevezett analgetikus szerek – a nem-opioidok és opioidok. A figyelem a neuronokra irányul A látszólag bonyolult nem-opioid analgetiAz utóbbi évek kutatási eredményei azt mutatják, hogy a patológiás fájdalmas állapotok ki- kum elnevezés alatt viszonylag biztonságos alakulásában jelentŒs szerepet játszanak a köz- gyógyszerek rejlenek, amelyek közül sokat ismeponti mechanizmusok is. Ez elsŒsorban a rünk házipatikánkból is: ilyen a régóta ismert és gerincvelŒi neuronokra, vagyis az idegsejtekre használt aszpirin. A benne rejlŒ hatóanyag az vonatkozik, amelyek képesek ingereket fogad- acetil-szalicilsav. Nagyon jól hat számos fájdani és vezetni elektrokémiai impulzusok formá- lomtípusra, néhány esetben azonban ingerelhejában. Számos rejtély áll fenn továbbá a szinap- ti és károsíthatja a gyomor nyálkahártyáját. Fenn-

Tisztelt Kovács Kálmán! Rengeteg egyéb választási lehetőségünk van, amelyek között a legújabb orvosi felfedezéseket és az ősi gyógymódokat egyaránt megtaláljuk. Mi igyekszünk olyan információkat közölni, amelyek alapján megfontolt döntéseket tudnak hozni olvasóink. A fájdalomtól nem csak a test szenved

A fájdalom, amely valamely kóros, a szervezetet károsító folyamat tüneteként jelentkezik, fontos jel, amely figyelmeztet a lehetséges betegségre vagy a szervezet károsodására. Néhány fájdalmas, elsŒsorban krónikus jellegı állapot során azonban pozitív jelentŒsége megszınik,

14 | 3. ÉVEZRED | 2005. október

dalán jelezzenek nekünk „a linkre kattintva” és mi intézkedünk. Türelmüket köszönjük, és sok sikert a regisztráláshoz!

torral kivetíthetŒ cikkeket, képeket. Sajnos csak akkor férek hozzá a teljes anyaghoz, ha van jelszavam, de a weboldalon nem találtam olyan lehetŒséget, ahol jelszót régi elŒfizetŒként kérhetnék (talán elkerülte a figyelmemet). Kérem, írják meg, hogy tudnék jelszóhoz jutni! Ritzinger Ferenc

VÁLASZTÁS A HONLAPUNKRÓL: A nyomtatott verziónk mellett, magazinunkkal a www.3-évezred.hu honlapunkon is találkozhatnak. Nagy szeretettel várjuk a megjegyzéseiket, észrevételeiket. EgyelŒre csak dicsérŒ szavakat találtunk, de várjuk a cikkekkel kapcsolatos megjegyzéseiket, észrevételeiket is. Olvasóink gratulációiból: A FELFEDEZÉSEK, A TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA MAGAZINJA

Tisztelt szerkesztŒség! Nagy örömmel vettem, hogy a honlapjuk elkészült. Mivel csak az elŒfizetŒk olvashatják az összes cikket a honlapjukon, és annyira jónak találom a magazinjukat, hogy elŒfizettem még augusztus elején. De nagy bánatomra a belépés sikertelen minden alkalommal. Nem értem! Én csinálok valamit rosszul? Varga Béla, Zsámbék Tisztelt szerkesztŒség! Mi a módja annak, hogy az archívumban is tudjam olvasni az összes cikküket? Mivel elŒfizetŒjük vagyok már majdnem egy éve, azt hittem, korlátlanul hozzáférhetek mindenhez a weblapjukon. De sajnos az ellenkezŒjét tapasztaltam. Mi az oka? Lukács József, Miskolc Tisztelt Olvasóink! Mivel mind a három levélben hasonló a probléma, egyszerre válaszolunk. Amióta elindítottuk honlapunkat, nagyon sokan írnak és telefonálnak a szerkesztőségünkbe ugyanazzal a kérdéssel: miért nem tudnak a teljes honlapunkon olvasni és böngészni, ha már az előfizetőink. Több oka is van. Az előfizetői jelszó igénylésénél figyelni

■ Csatlakozom a ,,honlap indítása” gratulálókhoz, reménykedjünk, hogy végre egy politikamentes fórumon tudunk véleményt cserélni!

Nekem is tetszik, és örülök neki. Mostantól én is elŒfizetŒ, és honlaplátogató vagyok... :) A LEVELEKET SZERKESZTETTE: TAKÁCS KRISZTINA

06 levelek

Én is gratulálok! Már nagyon hiányzott egy ilyen lap és weboldal! Lenne egy kérdésem! Elég régóta elŒfizetŒ vagyok, és az a kérdésem, hogy hogyan lehet regisztrálni, hogy az archívumot is meg tudjam nézni?!?! Tisztelt olvasóink! Köszönjük a gratulációkat, igyekszünk a jövőben is a minőségre törekedni és tartalmas, szórakoztató olvasmányt nyújtani Önöknek! A regisztrációval kapcsolatosan pedig lásd fentebbi válaszunkat.

● ●

● ● Figyelmeztetőlámpák az alacsonyan szálló repülőgépek számára.

●

●

● A villámcsapások kivédésére a lapátok hegye alumíniumötvözetből készül, mely a lapát első és hátsó élén is végighúzódik. A kisülést a lapát nyelén át (a generátort elkerülve) oszlopok vezetik le, egészen a berendezés alapjáig.

● Biztonsági érzékelők kísérik figyelemmel a szerkezet működését. Ha valamelyik érzékelő hibát észlel, azonnal leállítja a berendezést.

● A lapátkerék akár 80 m/s sebességgel is foroghat, ez nagyjából 18-21,5 percenkénti fordulatszámnak felel meg. A berendezés 2,5 m/s szélsebességnél lép működésbe és kb. 30 m/s sebességnél áll le.

Page 8

● A lapátforgató berendezés hatféle mechanizmus segítségével fordítja el a gondolát, mint ahogy a szélkakas forog a szélirány szerint.

●

8:53

…ősidők óta erre törekszik az ember. Ma már, a „Don Quijote-i” korszaktól eltérően, nagy intelligenciájú és teljesítményű berendezések állnak rendelkezésünkre ehhez.

● A szélirányjelző (anemométer) a lapátforgató motorok segítségével biztosítja a gondola megfelelő helyzetbe fordítását.

16.9.2005

a szelet…

08_09 tukor mogott

●

TÜKÖR MÖGÖTT

Befogni

● A kerék három lapátból áll, melyek a változó fordulatszámnak megfelelően szabályozhatók. A lapátok elforgatása külön mikroprocesszorok segítségével történik. Ez teszi lehetővé a lapátok pontos és gyors beállítását a szél erejének és irányának megfelelően. A lapátok üvegszállal megerősített epoxigyantából készülnek, ez biztosítja az alak állandóságát és a gyakran igen szélsőséges környezeti hatásokkal szembeni ellenállást. A lapátok váza balsafa, amely ideális alapanyagnak bizonyult. Erős szélben a lapátok úgy forognak, hogy a rotor beállása szinte mozdulatlan marad.

08_09 tukor mogott 16.9.2005

| A gondola felépítése: 1) gépállvány 2) forgatómotorok 3) generátor 4) a lapát csatlakozórésze 5) lapátkerékagy 6) szárnylapát

● ●

8:53

●

● A tartótorony tulajdonképpen egy fémből készült óriási csőszerkezet. A talapzattól a torony üregében egy biztonsági lépcső vezet fel, egészen a gépházig. A kényelmesebb közlekedést szolgálja az egyszemélyes lift. A tartótorony lábában helyezkedik el a szélerőmű „agya”, a számítógépes irányítóközpont, amely az erőmű személyzetét tájékoztatja a működési folyamatok pillanatnyi állásáról. ●

V


8 km-re keletre található községben ugyanis nemrég üzembe helyezték Vas megye első, nagy teljesítményű szélerőművét, amelynek 600 kilowattos generátora a tervek szerint egy év alatt 1,2 millió

kilowattóra áramot termel majd. A monstrum tornya 78 méter magas, háromágú szélkerekei pedig 44 méter átmérőjűek. Mivel 20 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az önkormányzat a vállalkozásban, Vas megye legné-

● A rotor kábelei megfelelően szabadon mozoghatnak ahhoz, hogy a gépház gond nélkül foroghasson a tengelye körül. A kábelek azonban értelemszerűen összekeveredhetnek. Háromszoros átfedés esetén automatikusan működésbe lép egy berendezés, amely szétválogatja a kábeleket. A lapátkerék ekkor mintegy fél órára leáll.

pesebb faluja a teljes közvilágosítást a szélerőműnek köszönhetően ingyen oldja meg. A távlati tervek között szerepel egy olyan erőmű felállítása is, amely kilátóterasszal csalogatja a községbe látogatókat. ■ WÉBER KRISZTINA

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 9

FOTÓ: TAMÁS PÉTER

ép az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül: nem csak belterületén jelentek meg az utóbbi időben tetszetős épületek, építmények, hanem külterületén is. A Szombathelytől

●

Page 9

●

● A lapátok leállítását három független fékberendezésből álló szervizfék végzi, amely néhány másodperc alatt – a lapátokat a széliránytól eltérítve – megállítja az egész lapátkereket. Ez történik például vihar esetén, amely a berendezésben kárt tehetne.

10_12 allatvilag

9.9.2005

11:55

Page 10

ÁLLATVILÁG

Hogyan gondoskodnak

utódaikról az állatok?

A strucc rakja a bolygó legnagyobb tojásait, amelyek huszonötször nagyobbak a tyúktojásnál Nem egyforma minden tojás! Számos élet tojásban kezdŒdik. Ez bolygónk legnagyobb tojására is érvényes, amellyel az afrikai strucc büszkélkedhet. Tojása körülbelül 15 cm hosszú és majdnem 1,8 kg tömegı, amely a tyúktojás súlyának körülbelül 25szöröse. A mindössze egy centiméter hosszú, legkisebb tojást az apró kolibri tojja. A tojásokba rejtett magzatok iránti gondoskodás is rendkívül változatos. Eredeti módot választott például az európai tengerekben élŒ macskacápa. Tavasszal bŒrszerı borítással védett, 20-25 petét, úgynevezett cápatojást rak le, ezt nevezik a „tengeri sellŒ tasakjának”. A cápatojásokat a macskacápa tengeri moszatok és más növények közé rakja le. A magzat kilenc hónapon át fejlŒdik a tok biztonságában. Még gondosabb az amerikai pipabéka, amely a dél-ame-


Sem a méret, sem a kor nem számít Számos kígyó sorsára hagyja tojásait, miután elásta azokat. Az egyetlen kivétel az Új-Gui-

| A teknősök kétezer kilométert küzdenek le, hogy lerakhassák tojásaikat rikai Amazonas és Orinoco folyók zavaros vizeit kedveli. A petéket a hátán lévŒ speciális üregekbe helyezi el. Az utódok így tápanyaghoz közvetlenül az anyjuk testébŒl jutnak, amelyen egészen addig csüngnek, ameddig ebihalakká vagy békákká változnak. Az ausztrál gyomorköltŒ béka viszont körülbelül 25 db megtermékenyített petéjét egyszerıen lenyeli. Az anya gyomorsavképzŒdést gátló vegyi anyagok által védett hasában utána a petékbŒl ebihalak, majd békák fejlŒdnek ki, amelyek az anya szájából ugrálnak ki a napvilágra.

neában és Ausztrália északkeleti részén honos smaragdzöld vagy falakó piton. A nŒstény lerakja a tojásokat és körbetekeredik rajtuk, hogy melegítse azokat. Hidegebb napokon még remeg is, hogy megemelkedjen a testhŒmérséklete. FOTÓ: ULTIMATEREPTILES.COM.AU/UGS

A

z állatvilág a legkülönbözŒbb nevelési módszerek hihetetlenül széles skáláját vonultatja fel. Az utódok megszületése után az anyaállat ösztönösen törekszik a menedék és az újszülött tisztaságára. Az anyák csemetéiket gyakran gyengéden nyalogatják, például az emlŒsöknél ez természetes masszázsként is szolgál, amely végsŒ következményeként segíti a belek kiürülését. A szülŒk ösztönösen ügyelnek otthonaik és utódaik biztonságára is. Számos gondoskodó anya mielŒtt elindul táplálékot szerezni otthagyott kölykeit még be is takargatja, így tesznek például a mókusok vagy a vaddisznók.

ti, befedi. Az utódairól – amelyek körülbelül tíz hét múlva kelnek ki a tojásokból, majd a homok alól kiverekedve magukat elindulnak a tenger felé – már nem gondoskodik tovább. Sokáig titok fedte azt, hogy az angolnák hol és hogyan szaporodnak. Csak fokozatosan derült ki, hogy az angolnák távol az európai partoktól, a meleg Sargasso-tengeren rakják le ikráikat. Innen a kicsi ivadékok hosszú útra kelnek az Atlanti-óceánon át az európai folyók felé.

FOTÓ: WWF-CANON / JÜRGEN FREUND

Még a tudósokat is lenyűgözi, hogy az állatok milyen sokféleképpen és találékonyan képesek kölykeikről gondoskodni. Ahogyan a legújabb kutatások mutatják, szülői viselkedésük sokban hasonlít az emberéhez, de „nevelési eljárásaikban” gyakran sokkal találékonyabbak.

Utazó szülők Gyötrelmes feladatuk van az óriási, közönséges levesteknŒsöknek, amelyek akár 2000 km-t is elúsznak távoli szigetekre, hogy az éjszaka leple alatt kimásszanak a vízbŒl és keserves útra keljenek a szárazföldön. A part peremén, ahová már nem érnek el a tenger hullámai, a teknŒs gödröt ás az úszólábaival, amelybe majdnem 140 tojást rak le, majd a helyet gondosan elrej-

| Az egyetlen kígyó, amely melegíti tojásait, a smaragdzöld piton

9.9.2005

11:55

Page 11

HOGYAN GONDOSKODNAK UTÓDAIKRÓL A ROVAROK?

A

z utódokról való gondoskodással kapcsolatban számos rejtély vár még megfejtésre az úgynevezett társas rovaroknál. Társas

rovarnak tartják a tudósok a hangyákat, a termeszeket, a méhek többségét és néhány darázsfajt.

FOTÓ: WWW.WILDCHIMPANZEES.ORG

Szigorú munkamegosztás uralkodik itt a két alapkaszt szerint: az egyik a szaporodásért felelős, idetartoznak a hímek és az új utódokat világra hozó királynő, a másikat a terméketlen munkások (rendszerint nőstények) alkotják, amelyek a petékről, lárvákról és bábokról gondoskodnak. A rovartársadalom védelméért a katonák felelnek.

egymással harcolnak a királynővel való párosodásért. A feleslegessé vált királynők más hímekkel együtt elhagyják az addigi környezetet, hogy másutt új kolóniát alapítsanak. Sajátos, hogy eb-

ben a társadalomban mindenki rokonságban áll, miután egyetlen közös anyától származnak.

Valami hasonlót figyelhetünk meg a dongóknál is. Az anya (királynő) kolóniát alapít, amelynek akár 400 munkása, fiatal királynője és hímje van. A királynő a fészket mohával és száraz fűvel béleli ki. A legnagyobb dongók, amelyek a megélhetésért gyűjtik a mézet, virágport tesznek hozzá. Ebből golyócskákat gyúr és viasszal fedi le azokat, így sejteket hoz létre. Ugyanakkor a viaszból kis poharat varázsol, amelybe méztartalékot helyez el a hideg és esős évszakra. A kikelt lárvák a sejt fedelében nyílást rágnak ki, amelyen keresztül élelemhez jutnak. A táplálás után vékony szálakból gubót (kokon) készítenek, amely kis mogyoróra emlékeztet, és bebábozódnak.

Nyár végén párosodnak a fiatal királynők és a hímek. A kolónia utána széthullik és a lakók többsége elpusztul, még mielőtt beköszönt a tél. Ez azonban nem érvényes a királynőre, amely áttelel. Amikor ismét megérkezik a tavasz, új fészket készít. A társas rovarok életének emberi szemmel nézve szomorú oldala az, hogy a fajok

többsége túlságosan rövid ideig él, tehát utódait sokszor nem is látja. |

| Nem véletlenül mondják azt, hogy majomszeretet. A majmok a legösszetartóbb családi közösséget alkotják. Gondos szülŒk a bordás krokodilok is. Noha a bolygó leghatalmasabb hüllŒi, kezdetben tojásaikat és apró kölykeiket is védeniük kell a pimasz varánuszoktól, de még a nagy patkányoktól is. Nagyon szemléletes példa a kenguru. Születésekor körülbelül 2,5 cm „nagyságú”, és egy dióhoz hasonlít. A rendkívül fejletlen és vak kis kenguru anyja alhasán nagy fáradtsággal felmászik az erszénybe, ahol hozzátapad a négy mellbimbó közül az egyikhez. Ez a szájában megdagad, s ezzel a kis kengurut körülbelül egy hónapra odaláncolja. Ezen idŒ alatt kifejlŒdik az állkapcsa, tehát elengedheti a mellbimbót. Az erszényt azonban csak majdnem egy év után hagyja el végleg. Míg a bébi elefántok két évig élnek anyatejen, a kis fókáknak mindössze két hét áll rendelkezésre az önállósodáshoz. Anyjuk naponta húszszor szoptatja Œket, s a kis fókák napi 1,4 kg-ot híznak (de például a hólyagos fókák naponta 5 kg-ot híznak, igaz csak 4 napig szopnak). Aszoptatás befejezése után azonban a szülŒk végleg elhagyják Œket és a körülbelül harminckilós kölyköknek önállóan kell vadászniuk.

Ki a családfő? Az állatok egyes fajtái közötti különbségek abban is megnyilvánulnak, hogy melyik szülŒ gondoskodik a kölykökrŒl. Az elsŒ idŒszakban ez a szakemberek szerint általában a nŒstény, de néhány fajnál örök matriarchátus uralkodik. Példát erre az afrikai elefántok szolgáltatnak. A vezér nŒstény eléri akár a 60 éves kort is, tehát jól ismeri a világot és elég tapasztalata van; például ismeri a táplálék-, vagy a legalább ilyen fontos vízlelŒ helyeket. Akardszárnyú delfinek vezetŒje is a legidŒsebb nŒstény. Az akár száz példányból álló csoport néha kisebb csapatokra oszlik, amelyek közül mindegyikben vannak „nagymamák” és utódaik két generációja. Az utódokról gyakran mindkét szülŒ gondoskodik. Ez a madarak többségénél tipikus. Nem

kivétel ez alól a legnagyobb, az akár 2,5 m magas madár, a strucc sem, amely a leggyorsabb kétlábú élŒlény (akár 70 km/órás sebességgel is képes száguldani). Veszély esetén hŒsiesen védi fészkét az apa és az anya is. Hatalmas lábával akkorát tud rúgni, hogy akár még egy oroszlánt is megöl. Éppen az oroszlánok az egyetlen macskaszerı ragadozók, amelyek nagy családokban élnek. Ma már csak Afrikában vagy Indiában találkozhatunk ilyen falkákkal. A tipikus falka körülbelül 15 oroszlánból áll, s a legerŒsebb hím uralja. Ã a nŒstényoroszlánjait és utódait nemcsak más ragadozóktól védelmezi, hanem ide-

AUSZTRÁLIÁBAN JÓL DOBOLNAK A HÁZINYULAK

A

z elvadult házinyulak, ellentétben magános „unokatestvéreikkel”, az üregi nyulakkal, egész évben csapatban élnek. Közöttük a bátor hím uralkodik, amely a „legjobb” nősténnyel párosodik. A nőstény ezután előjogot szerez a jól védett fő vacok elfoglalására, ahol a szőréből finom fekhelyet készít sok kölykének. A kicsik születés után még védtelenek és vakok, de három héttel később már kimásznak a fészekből. Ebben az időben az anya elhagyja utódait, hogy később másutt másokat hozzon világra. Eleinte a trágya még táplálékul is szolgál a kölyköknek, amelyet a házinyulak pontosan meghatározott helyre, fajtájuk alapján szétválogatva helyeznek el.

A csapat biztonságát éjjel-nappal egy tapasztalt házinyúl, az „őrzővédő” felügyeli. Amint megpillantja az ellenséget, lábával erősen dobbant a földön, és az összes házinyúl azon nyomban eltűnik… |

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 11

▼

Az említett hierarchia jól működik, és szilárd alapelvekre épül. A hímek

FOTÓ: HUNTINGTON

FOTÓ: BEEKEEPING.ORG.UK, GENOME.GOV ÉS CRAZYSQUIRREL.COM

10_12 allatvilag

10_12 allatvilag

9.9.2005

11:55

Page 12

FOTÓ: KERWOODWOLF.COM

ÁLLATVILÁG gen oroszlánoktól is. Amennyiben valamilyen más oroszlán megöli az eredeti „királyt”, ugyanez a kegyetlen sors vár a legyŒzött utódaira… Az elhagyott kölyköket azonban a falka bármelyik nŒsténye megszoptatja. Az akár 40 tagot számláló farkasfalkában is szigorú hierarchia uralkodik. A domináns pár az úgynevezett alfa-hím és -nŒstény. Csak nekik lehetnek kölykeik. A falka többi tagja segít az utódok védelmében, táplálásában és nevelésében. Az emberhez nagyon hasonló szülŒi viselkedést figyeltek meg a tudósok a világ legnagyobb fŒemlŒsénél, a hegyi gorillánál, amely Közép-

FOTÓ: SAFARISONLINE.CO.UK

Amikor a jó szó kevés…

| A népes farkasfalkában szigorú hierarchia uralkodik, amelyben a vezető (alfa-) párt illeti az összes előjog lép bizonyos határt, vagy a szülŒknek nincs jó kedve, elŒször csak fegyelmezŒ, szigorú tekintettel próbálják megfékezni a kölyköket, majd ha ez nem válik be, jön egy kisebb nyakleves, vagy egy alapos náspángolás.

Afrikai hegyeiben él. A felnŒtt gorillák általában együtt élik le életüket, s ezzel az állatok között a legösszetartóbb családi csoportot alkotják. Fontos feladatnak tartják a kölykök közös nevelését és védelmét. A gorillaszülŒ daliás termete tiszteletet parancsol és senkit sem hagy kételkedni abban, hogy képes rendet tartani. Ennek ellenére a kis rosszcsontok, hasonlóan az emberhez, sok mindent megengednek maguknak a felnŒttekkel szemben. Amikor azonban a rosszalkodás túl-

RAFINÁLT KAKUKK ennek ellenére a tudósoknak egyelőre még nem sikerült felfedniük e madarak rejtett életének összes titkát. Kétségtelen, hogy e költöző madár nem

épít saját fészket, és tojásait mindig apró énekesmadarak, elsősorban a házi rozsdásfarkú, a vörösbegy vagy a nádirigó fészkeibe helyezi el. A kakukktojások feltűnően hasonlítanak „vendéglátóik” saját tojásaira.

A

kakukk (Cuculus canorus) hímje a jól ismert „kakukk” hangot évszázadok óta hallatja,

Az ornitológusok szerint a kakukk valóban rafináltan viselkedik. Amikor a le-


endő gazda építi a fészkét, a kakukk kitartóan figyeli és látogatja, hogy saját költési idejét szinkronba hozhassa a dajkamadár költségi idejével. Ugyanis ha túlságosan korán rakná le a tojást (a gazdamadár első tojásának lerakása előtt), az idegen madarak kidobnák azt. Ha viszont túlságosan későn rakná le, a fiatal kakukk csak akkor kelne ki, amikor a nem önkéntes dajkák erősebb fiókái már elnyomnák. A kakukktojás már a nős-

tény testében inkubálódik, tehát az övé általában korábban kel ki a dajkamadár fiókáinál, s a kakukkfióka azután megszabadul a többi fiókától: kilökdösi őket a fészekből.

A tudósok most annak a magyarázatát kutatják, hogyan tud a fiatal kakukk vándormadárként tájékozódni. Más madárfajoknál ezt a fiókák saját szüleiktől tanulják, csakhogy a kakukk valójában „árva”. Az a feltéte-

lezés uralkodik, hogy tájékozódási képességét a génjeivel örökli. |

FOTÓ: G. RON AUSTING ÉS DENNIS GREEN

| Az elefántok két éven át anyatejet isznak és hosszú évekig a csordával maradnak

kalmaz képességei gyakorlati bemutatására a Kanadában élŒ grizzly, amely a lazacok elejtésére tanítja bocsait. Az anyabálnák kicsinyeiket szintén saját példájukon keresztül tanítják meg a vízszint fölé ugrani. Acsimpánzok gyakoroltatják utódaikkal Szülői példa A macskaféle az eszközök hasznáA nevelés legjobb ragadozók latát. SzemléltetŒ semódszere az állatokgédeszköz például a nál is a szülŒi példaszüleiktől termeszek elejtését mutatás és a kölyök tanulják meg szolgáló bot, a víz meszemélyes tapasztalaa vadászat résére alkalmas levél, ta. Például a fiatal művészetét vagy egy gondosan kijegesmedvék az Œsz választott kŒdarab, beköszöntével egy helyen gyülekeznek Kanadában, ahol edzéssze- amely primitív kalapáccsá válik a kezükben, ha például diót kell széttörni. ■ rıen megbirkóznak egymással. Sokkal rosszabb sorsuk van az antilopkölyKOUKAL MIHÁLY köknek, amelyek a gepárd karmai közé kerülTÖBBET MEGTUDHAT nek. A gepárd a megfélemlített antilopot eleA természet ezernyi csodája (Reader’s Digest Válogatás, 2002) reszti a kölykei elŒtt, hogy ismételten bemutassa Az állatok világa (Reader’s Digest Válogatás, 2004) nekik, hogyan kell elejteni. Hasonló fogást al-

14_15 hologram

9.9.2005

12:00

Page 14

ELEKTROMOSSÁG

Merre halad a holográfia? H

a a holográfia tudománya és technikája egy kérdŒívet töltene ki, akkor a születési év mezŒjébe 1947et írna. Ebben az évben vázolta fel ugyanis a magyar származású brit tudós, Gábor Dénes (Dennis Gábor) az elektronmikroszkóp felbontási képessége növelésének le-

Gábor Dénest tartjuk a holográfia úttörőjének hetŒségeit. De némi késéssel, csak 1960-ban mutatkozott meg Gábor felfedezésének tényleges jelentŒsége, amikor napvilágot látott az elsŒ lézer. A holografikus ábrázolást abban a formájában, ahogy ma is ismerjük, vagyis a háromdimenziós képet, 1964-ben alkották meg a Michigani Egyetem tudósai. Amára már híressé vált kép egy gyermekvasutat ábrázolt.

Hová tegyük ezeket az adatokat? Már egy évvel korábban a holland Pieter van Heerden foglalkozott a bináris adatok holografikus módszerrel történŒ rögzítésének lehetŒségével. Az ábrázoló holográfia eredeti elképzelésébŒl indult ki, eredménye pedig a háromdimenziós rögzítés lett. Kiderült, hogy csak a lézersugárnyalábok egyik szögének megváltoztatásával jóval több információ tömöríthetŒ az adathordozóra. A klasszikus lemezekkel ellentétben, amelyeken az adatokat csak kétdimenziós felületre lehet rögzíteni, a HVD-lemez (Holographic Versatile Disc) felülete háromdimenziós, ezért kapacitása jóval nagyobb. Aholografikus adatrögzítés technológiája ettŒl fogva elsŒsorban az USA-ban és Japánban fejlŒdött rohamléptekben. A múlt század kilencvenes éveiben azonban a technika világa inkább


NÉZD MEG OLDALRÓL! holografikus technika A a szórakozás területén sem vall szégyent. Ma már a háromdimenziós mozik léte sem különösen meglepő. A Sanyo társaság bemutatta az LCD képernyős (Liquid Crystal Display – folyékony kristályos képernyő) plazmatelevíziókat. Ezek különböző irányból történő nézéskor 3D-s effektusokat kínálnak a nézőknek. Aki azonban ilyen televíziót szeretne venni, annak alaposan a zsebébe kell nyúlnia. Az ára ugyanis több millió forintra rúghat (legalábbis egyelőre). A kritikusok azonban figyelmeztetnek arra, hogy az ilyen képernyők huzamo-

sabb nézése fej- és szemfájást okoz. Ez azzal magyarázható, hogy az evolú-

a mágneses adathordozók fejlesztését részesítette elŒnyben, fŒleg praktikusságuk és széles körı felhasználhatóságuk miatt. Bizonyos területeken azonban a holografikus technikák teljesen pótolhatatlanok. Valószínıleg aligha lenne elképzelhetŒ más módszer például annak az óriási mennyiségı adatnak, mıholdképnek és kamerás felvételnek tárolása és feldolgozása esetében, amelyek özönvízszerıen érkeznek a Földre a mıholdakon elhelyezett készülékekbŒl.

A DVD kapacitásának kétszázszorosa Közismert, hogy manapság adatrögzítésre általában CD, DVD hordozókat és ezek változatait használjuk. De mit szólnánk egy olyan HVDhez, melynek kapacitása sok száz gigabájt, talán a millió milliószorosa, tehát terabájt nagyságrendı? A lemez méretei viszont ugyan-

ció során szemünk megszokta, hogy egy pontra összpontosít.

ILLUSZTRÁCIÓ: PHILIPS

FOTÓ: TAMÁS PÉTER

A holográfia nem csak a tárgyak vagy emberek háromdimenziós ábrázolására alkalmas. Lehetőségeinek tartománya nagyon nagy kiterjedésű: a telefonoktól a számítógépeken és a televíziókészülékeken keresztül egészen az adatrögzítésig terjed.

Az LCD képernyők esetében azonban látásunk egy, a tényleges gyújtópontnál közelebbi helyre koncentrál. Ez megzavarja az agyat és kiváltja az említett panaszokat. A fejlesztők azonban az ehhez hasonló félelmekkel nem értenek egyet és állítják, hogy a 3D-s televíziók nézése közbeni kezdeti kényelmetlenségek idővel megszűnnek. |

| A holografikus ábrázolásban a kép plasztikusan jelenik meg

9.9.2005

12:01

Page 15

HOVÁ BÚJT EL A HŐS?

A

z akciófilmekből jól ismerjük a sztorit. A gazemberek bandája gondolkodás nélkül

FOTÓ: RYANPETERSEN.US

akkorák maradnának amilyenek ma is, tehát a tizenkét centiméter átmérŒjı lemezméret nem változna. A HVD memóriakapacitása nagyjából kétszázszorosa lehet a mai DVD-lemezekének (ezek

tüzel a derék hősre. Ő azonban most nem esik a földre. Majd egy pillanattal később a gonoszok háta mögött jelenik meg és egyiket a másik után küldi az örök vadászmezőkre. Alapvető hibát követtek ugyanis el, mikor nem sejtették, hogy

célpontjuk egy egyszerű holografikus kép. Az ilyen képek készítése meglehetősen egyszerű. A holografikus sztereógrammák óriási meny-

Egyetlen lemezen akár 35 órányi jó minőségű videofelvétel is elfér Az első fecskék az USA-ból A holografikus adatrögzítés területén ma a fŒszerepet az amerikai InPhase Technologies cég játssza, amely a Maxell céggel együttmıködésben már bemutatta a Tapestry berendezést. Ennek tárolókapacitása 300 GB, ami azt jelenti, hogy egyetlen lemezre több mint 35 óra kiváló minŒségı videofelvétel fér rá. A cég képviselŒi szerint már 2009-ben elérhetŒ lesz a ma még szinte elképzelhetetlen 1,6 TB lemezkapacitás. Az adatokat 407 nanométer hullámhosszúságú lézersugár segítségével lehet rögzíteni. Nem érdektelen az ígért átviteli sebesség sem. Mivel a rendszer a Tapestry számára párhuzamos adatátvitelt tesz lehetŒvé, az átviteli sebesség eléri a 27 Mbit/s-t. AHVD így egyike lesz a DVD helyzetét egyre inkább veszélyeztetŒ komoly konkurenseknek – ennek bizonytalan jövŒjérŒl már írtunk magazinunk legutóbbi számában. Mivel a három dimenzió a geometriában is több lehetŒséget kínál a két dimenziónál, úgy tınik, hogy a

Csodák a képpel A holográfia alkalmazása azonban nem csak az adatrögzítés területén nyert teret. Sikeresen próZöld vagy kék sugarak

piros sugarak

hologram

alaplap 1 foto-polimer (felvételi réteg) Köztes réteg Diklór visszaverő réteg

plasztikus Alumínium reflexiós réteg barázda

alaplap 2

| A holografikus felvétel sémája bálkoznak vele a telefonok, a számítógépek és a televíziók világában is. Ki más játszhatna ezen a területen is vezetŒ szerepet, mint az éles eszı japánok… A japán Sharp Electronics cég, amely a kezdetektŒl a 3D

technológia fejlesztésének élvonalában áll, már 3 millió mobiltelefont adott el, melyek képesek a 2D-s fényképeket háromdimenzióssá transzformálni. Legutóbbi technológiai újításuk egy hasonlóan mıködŒ laptop volt. Acég szakemberei azt is ígérik, hogy az év végére a piacra dobják azokat a laptopokat, amelyek hasonló trükköket tudnak a filmekkel is, tehát bármilyen DVD-filmet átváltoztatnak 3D-re.

Tanulj meg operálni! A minŒségi térbeli ábrázolás kiválóan felhasználható az orvostudományban és a gyógyszerészeti kutatások számos szakágában is. A háromdimenziós képet például sikeresen alkalmazzák az operációkra történŒ felkészülés során. Már ma egyes japán és amerikai klinikák az operációs technikák begyakorlásához holográf videót használnak, amelyek egyúttal még érintéssel is mıködtethetŒk. Négy Nvidia grafikai kártyájuk mindegyike másodpercenkénti 32 GB átviteli sebességgel dolgozik. ■ KOVÁCS GYÖRGY FOTÓ: IXBT.COM

ma 4,7 GB nagyságúak), tehát filmgyıjteményük könnyedén ráférne egy HVD-re. És ez még nem minden a „holográfiai sokkok” sorában; a HVD átviteli sebessége elérheti az egy gigabájtot másodpercenként, ami akár negyvenszer is nagyobb a mai DVD-k átlagos sebességénél. Bár az elsŒ ilyen típusú adathordozók, amelyek akár már ez év végén megjelenhetnek, ugyan még nem lesznek újraírhatók és kapacitásuk is egyelŒre „csak” 100 GB lesz, de a további verziók esetében már nagyobb kapacitással és akár többszöri újraírhatósággal is számolhatunk.

HVD-k árfolyama megállíthatatlanul növekedni fog.

ILLUSZTRÁCIÓ: I.P.TECH

| A háromdimenziós videofelvételekre alkalmas műszerek segítik a sebészeket az operációkra történő felkészülés során

nyiségű kétdimenziós képet tárolnak, amelyeket klasszikus fényképként vettek fel. A rekonstrukció során minden irányt egyszerre állítanak vissza és a térhatás a sztereóeffektus segítségével jön létre. Ez hasonlít az emberi látáshoz, amikor mindkét szem egyszerre veszi az információt, de nem azonos szögből. A sztereoszkopikus párok száma azonban sokkal nagyobb. |

ILLUSZTRÁCIÓ: QUEST3D

14_15 hologram

| A Nvidia holografikus videokészülék négy grafikai kártyát használ, amelyek másodpercenként 32 GB sebességgel működnek

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 15

16_19 biogyogyszereszet

21.9.2005

14:16

Page 16

BIOGYÓGYSZERÉSZET

Fordulat az orvostudományban

vagy csak hiú remények?

A

z orvosi szótár szerint: „a biogyógyszerészet – a gyógyászati formák kapcsolatát (hatását) és a gyógyszerek hatékonyságát tanulmányozó gyógyszerészeti szakág.” Tulajdonképpen mi minden rejlik e meghatározás mögött? ElsŒsorban igen drámai módon megváltoztak a diagnosztika és a betegségek kezelésének lehetŒségei. A teljesen újszerı gyógyító eszközök fejlesztésére és gyártására a modern biotechnológiai és a genetika-genomika eredményeit használják fel. Az ágazat a fejlett országok többségében óriási fejlŒdés elŒtt áll. Az alapkutatási központok, a befektetŒk, a nagy, multinacionális gyógyszergyártó cégek, valamint a kormányok is érdeklŒdnek iránta.

Gyógyszerfejlesztés számokban Bizonyos gyógyszerek, saját korukban komoly fordulatot hoztak az orvostudományban. Ezek közé tartoznak az antibiotikumok, amelyek más, kártékony organizmusok

századrészt használnak a klinikai gyakorlatban. Például az USA-ban az antibiotikumok aránya a többi gyógyszerrel szemben körülbelül 13%, jelenleg még mindig az antibiotikumok a legfŒbb biotechnológiai termékek.

Az antibiotikumok sem mindenhatóak JelentŒs probléma, hogy az idŒ elŒrehaladtával a kártékony baktériumok az antibiotikumokkal szemben rezisztensekké,

FOTÓ: HYBRID MEDICAL ANIMATION

Ki nem akar egészséges lenni és ki akar valamilyen alattomos betegség árnyékában élni? Segítenek ebben az orvostudomány legújabb eredményei? A gyógyíthatatlan betegek, a krónikus betegségekben szenvedők számára jelenthet megoldást a fiatal tudományág, a biogyógyszerészet.

| Az orr hámszövetéből kitüremkedő szálakhoz tapadó Staphylococcus baktérium növekedését akadályozzák meg. Ma körülbelül 10 000 antibiotikumot és a mikroorganizmusokból, növényekbŒl és állatokból származó hasonló anyagokat ismerünk. EzekbŒl további több mint 100 ezer úgynevezett félszintetikus és teljesen szintetikus vegyület készül. EbbŒl alig egy

ellenállókká váltak. A Nobel-díj-várományos Emil Skamene professzor (McGill Egyetem, Montreal) a 3. ÉVEZRED-nek elmondta: „Úgy tınik, hogy az antibiotikumok nem mindenhatók. Számos súlyos betegségnél hatástalanok, mert a mikrobák egy idŒ után ellen-

S

zó szerint orvostudományi bombaként hatott az a bejelentés, hogy a rettegett

AIDS-kór ellen lehetséges lesz védőoltást kapni. Az oltóanyag, amelyet a was-

hingtoni National Institute of Health (NIH) tudományos csoportja fejlesztett ki, úgy aktiválja a testben a védőmechanizmu-

sokat, hogy azok megöljék a HIV-vírusokat. Az anyag az AIDS-et előidéző vírusok genetikailag kialakult „képét” tartalmazza. Injekcióval

Eddig ugyan csak majmo- akikben már kialakult az kon kísérleteztek a szer- AIDS-betegség. | rel, de az eredményesség így is körülbelül harmincszázalékos volt.

juttatják be egészséges emberekbe. Az immunrendszer így megtanulja felismerni a HIV-vírusok struktúráját, felkészül

A tudósok azonban olyan oltóanyagot akarnak kifejleszteni, amely százszázalékos védelmet nyújt.

rájuk, és amint a testbe kerülnek, könnyedén elpusztítja azokat.

Ezenkívül sok évvel meghosszabbítja azoknak az embereknek az életét,


ILLUSZTRÁCIÓ: ICB.UFMG.BR

VAN MÁR OLTÁS AZ AIDS ELLEN!


21.9.2005

14:16

Page 17

állnak nekik. Ezért azon kell gondolkodnunk, hogyan lehet a gyógyításhoz más szereket is felhasználni.” Ma a Staphylococcus aureus szokványos baktérium klinikai törzseinek akár 40 százaléka a penicillinnel szemben rezisztens, és úgy tınik, hogy a staphylococcus-fertŒzések megbízhatóan csak Vankomycinnel kezelhetŒk, amelyet 1956ban fedeztek fel és a klinikai gyakorlatba 1967-ben vezettek be. Az antibiotikumokra való rezisztencia okát a szakemberek abban látják, hogy változik a baktériumok sejtfalának átjárhatósága, tehát az antibiotikum a célzott baktériumsejtbe nem jut be. A bakteriális enzimek megváltoztatják az antibiotikum kémiai struktúráját a belépés elŒtt vagy a sejten belül, így a gyógyszer elveszíti addigi erejét.

● Új források felhasználása, például a tengeri mikroorganizmusoké, amelyekbŒl érdekes antibakteriális vegyületek jöhetnek létre. Úgy becsülik, hogy a baktériumoknak mindössze két százaléka „mıvelhetŒ meg” tenyésztések révén. Ezért most az izolált DNS-fragmentumokat kell felhasználni, azokat megsokszorozni, klónozni megfelelŒ hordozóba és megállapítani, vajon az ilyen hordozó úgy viselkedik-e, ahogyan szükséges. ● Továbbá tesztelni kell az ismert anyagok lehetséges új biológiai aktivitását. ● Hatékonyan felhasználni a mikroorganizmusok genomjairól, elsŒsorban a baktériumokról szóló ismereteket. ● Ismert antibiotikumok új származékainak elŒállítása, vagyis az úgynevezett hibrid antibiotikumok.

betegek szenvedését. Tudjuk, hogy kemoterápiás kezelések után a betegek gyakran átmenetileg elveszítik a hajukat, hányingerrel küszködnek, nem ritkaság a gyengeség, az álmosság, a teljes kimerültségérzés sem. Az új gyógyszer az emberi testben csak a meghatározott káros (például tumoros) sejteket éri el. A jelenlegi probléma a rák kezelése során abban rejlik, hogy a felhasznált gyógyszerek nemcsak a beteg sejteket támadják, hanem sajnos nagyon gyakran az egészséges sejteket is megölik. Ez a negatív tulajdonság eddig lehetetlenné tette az agresszívebb kezelést, vagyis a hatékony gyógyszerek nagyobb adagjának alkalmazását.

ILLUSZTRÁCIÓ: U FOTO 21

| A baktériumok képesek úgy megváltoztatni kémiai struktúrájukat, hogy a kezeléssel szemben rezisztensekké válnak

Amikor a „címzett” elrejtőzik...

Egyáltalán lehetséges még az antibiotikumokhoz hasonló hatásmechanizmusú anyagok felfedezése? Feltétlenül. Azonban más eljárásokat kell választani.

Az utóbbi idŒben nagyon aktuálissá vált a daganatos betegségek elleni új hatékony gyógyszer, amelyet szakértŒk állítottak elŒ. Röviden elmondható róla, hogy az új készítmény jelentŒs mértékben enyhíti a

Bebizonyosodott ugyanis, hogy a rákos sejt, amely a gyógyszerküldemény címzettje, nagyon agyafúrt. Igyekszik elkerülni nem önkéntes hordozójának figyelmét, és ezért sokkal gyakrabban alakul át, mint az egészséges sejtek. Tehát hihetetlenül nehéz megtalálni,

litikus szemcsék citolitikus sejt

litikus granulátumok csoportosulása

citolitikus sejt

citolitikus sejt

citolitikus sejt

immunszinapszis

vírussal fertőződött sejt

a citolitikus sejtvírus peptidek általi aktiválása


sejtváz mikrotubulusainak átadása a sejt polarizációját okozza


litikus szemcsék irányított transzportja szinapszisba


litikus szemcsék fúziója a sejtmembránon keresztül

| A litikus fertőzés sejtbe való átmenete 2005. november

| 3. ÉVEZRED | 17

ILLUSZTRÁCIÓ: JOSEPH ROLAND

▼

Új fegyvereket fedezünk fel?

Célzott hatás a rosszindulatú szövetekre


21.9.2005

14:16

Page 18

genomika és bioinformatika az örökítő információk A leolvasását és az azt követő bioinformatikus eszközök használatát jelenti az adatbázisokban a gének jelentésének kikereséséhez, amelyek ma már a genetikai információk több milliárd elolvasott betűjét tartalmazzák.

Ismét az idő az ellenség Éppen ezért, hogy az új citosztatikum célzottan képes a rákos sejtekre hatni, olyan nagy a célzott terápia felfedezésének jelentŒsége. A szakemberek elŒzetes eredményei igen reménykeltŒk. Kísérleti egereken sikerült immunitást elérni a rákos sejtek jövendŒ terjedésével szemben. Amikor a tudósok ismét belé-

csak a fejlŒdŒ magzatban fordulnak elŒ, hanem felnŒtt egyedeken (beleértve az embereket) számos más helyen is léteznek. Az orvostudományra gyakorolt hatásuk hihetetlenül fontos, de felhasználásukhoz még nagyon intenzív kutatás szükséges. Az Œssejtek felhasználásához ráadásul nemcsak számos gyakorlati, hanem etikai problémákat is át kell hidalni. ILLUSZTRÁCIÓ: STEMCELLS.NIH.GOV

A GENOMIKA


BIOGYÓGYSZERÉSZET

máj

A genomika ezeket az eredményeket kísérletekbe viszi át,

agy

őssejtek

például az egyes gének működésből való kiiktatására. Ezt elsősorban egérmodelleken végzik. Az egér – ilyen tekintetben – közel áll az emberhez, így a rajta nyert tapasztalatok, eredmények prognosztizálják az emberen nyerhető eredményeket is.

Meglepő az a megállapítás, amely szerint az emberi DNS-ben a gének a szó legszorosabb értelmében csak két százalékát alkotják azok, amelyek az embert „irányítják”.

izmok csontvelő

| Gyógyító sejtek szállítása az emberi szervezeten belül

csont vérsejtek

epitel sejtek megerősödött sejtek

A maradék 98 százalék nem funkiconális értelemben vett gén. Ezenkívül a

humán DNS 40 százaléka egyáltalán nem csak az emberekre jellemző, más állatfajták génjeiben is megtalálható, például a vírusokban, esetleg eredetileg retrovírusokban, amelyek daganatos burjánzást és hasonló elfajulásokat okoznak. | és elérni egyszerre az összes beteg sejtet. Tény, hogy a rosszindulatú sejtek sokkal gyorsabban szaporodnak, mint az egészségesek, tehát a kemoterápiára sokkal érzékenyebbek. Sajnos ennek ellenére a csontvelŒ normális sejtjei is károsodnak a kezelés során és néha (a felhasznált gyógyszer fajtájától függŒen) más szervek sejtjei is. A klasszikus kemoterápia gyengíti, sŒt károsítja is a beteg immunrendszerét, noha éppen annak épségére lenne a leginkább szükség a betegség leküzdéséhez. A klasszikus kemoterápia nem specifikus, ezért a daganatos sejteken kívül az igen gyorsan osztódó egészséges sejteket is károsítja. Az eddigi klinikai adatok arra utalnak, hogy a korszerı terápia ezért egyre inkább használja majd a makromolekuláris gyógyszereket, amelyekben jelentŒs része lesz a szintetikus polimereknek.


szívizom

neuron

glia sejtek jük fecskendezték a daganatsejteket, többségüknél már nem fejlŒdött ki újra a daganat maga. Sajnos a betegek többségének erre még várnia kell. A tesztelt gyógyszer csak néhány daganattípusnál alkalmazható. A legújabb információk szerint a klinikai vizsgálatok és a gyógyszertörzskönyvezés még körülbelül hét évig tarthat.

Azok a csodálatos őssejtek Talán sokkal hamarabb megérjük a sejtterápiával és a szövetpótlásokkal kapcsolatos ismeretek széles körı gyakorlati felhasználását. Itt az Œssejtek játszanak kulcsszerepet, amelyek a múlt évszázad végén kerültek a figyelem középpontjába. JelentŒségük valóban óriási lehet elsŒsorban azért, mert ezek olyan sejtek, amelyek bármilyen sejttípussá átalakulhatnak, amelyekbŒl az élŒ szervezet áll. Ezek a sejtek ugyanis nem-

Más források is reményt keltők Ez összefügg azzal, hogy például a Parkinson-kór kezelésére szolgáló neuronokat az agytörzsi magvakból lehet kinyerni. Etikai akadályok azonban meggátolják e sejtforrás felhasználását. Az Œssejtek felnŒtt szövetekben is elŒfordulnak. Például a felnŒtt izomszöveti Œssejtek részt vesznek az izom átépítésében. A csontvelŒ transzplantációját, ahol a hematopoetikus Œssejtek fordulnak elŒ, már évek óta óriási sikerrel alkalmazzák például a leukémia kezelésére. A legmeglepŒbb azonban az a felfedezés, hogy az Œssejtek lehetŒségeit a felnŒtteknél nem gátolja az, melyik forrásból nyerték ki Œket! Sok megfigyelés például azt mutatta, hogy az izomsejtek és vérsejtek más szövetekben talált ŒssejtekbŒl is kinyerhetŒ. EgyelŒre csak nagyon keveset tudunk arról, hogyan tudják az Œssejtek fejlŒdésük során legyŒzni a


21.9.2005

14:16

Page 19

lis körülmények mellett képes az egészséges sejteket megkülönböztetni a rosszindulatúaktól. A daganat vagy azért fejlŒdik, mert az immunitás csŒdöt mondott és a test nem pusztítja el a hibás sejteket, vagy azért, mert a daganatos sejt annyira megegyezik az egészségessel, hogy a megkülönböztetése lehetetlen. A biológiai kezelés A biológiai gyógyítás módszerei a sem akar lemaradni Modern módszert jelent a biológiai keze- következŒk: ● Megjelöli a daganatos sejteket és lés is, amely a szervezet biológiai válaszát befolyásoló célzott gyógyszeres terá- ezzel lehetŒvé teszi az immunrendszer számára, hogy piában rejlik (bioelpusztítsa azokat lógiai választ móEmil Skamene (úgynevezett monokdosító szerek). professzor lonális ellenanyaEzt röviden próa montreali gok). báljuk meg bemu● Növeli az imtatni például a retMcGill Egyetem munrendszer sejtjetegett rákos beorvostudományi inek a daganatos sejt tegségek példáján, kutatásának elpusztítására voamelyek az embeigazgatója natkozó képességét ri testet számos (a makfofágokét, az formában támadúgynevezett NK sejtekét – természetes hatják meg. A szervezetet a daganatokkal szembeni ölŒsejtek, és a T-limfocitákét). harcban erŒsítŒ kezelés szinonimái az im- ● Gyengíti a daganatos sejtek növekemunoterápia, a bioterápia vagy az úgyne- dŒképességét, amelyek azután a biolóvezett biológiai válasz (=BRMT) modu- giai terápia hatására viselkedésükkel közelítenek a normális sejtekéhez. látoraival való gyógyítás. A szervezet védekezŒképességét az im- ● Gátolják a daganatmegelŒzŒ stádiummunrendszer különbözŒ sejttípusainak ban lévŒ (diszpláziás) sejtek daganatos elkomplex hálózata biztosítja, amely ideá- fajulását. határokat és milyen módon irányíthatjuk Œket a kiválasztott irányba. Amennyiben mindezt sikerül megoldani, az Œssejteknek köszönhetŒen lehetŒségünk lesz megszüntetni például az agy, a máj, a vesék és a különbözŒ szövetek károsodását.

● Megakadályozzák a daganatos sejtek terjedését az elsŒdleges daganat helyérŒl más szövetekbe, távolabbi pontjaiba.

Drága, de egyre hatékonyabb… A szakértŒk azonban újra meg újra elámulnak, milyen más egyéb egészségkárosodásnál lehet nagyon hatékony a biológiai kezelés. Például a gyulladásokkal járó megbetegedéseknél azokat közvetlenül molekuláris, azaz a sejt szintjén befolyásolja. Reumás gyulladásos betegségeknél az orvosok eddig csak csökkenthették a betegség tüneteit, vagy fékezhették a lefolyását. Az új biológiai terápia azonban a kórt képes meg is állítani! Segítenek azoknak a betegeknek is, akiknél nem válnak be a klasszikus gyógyszerek. Példa erre a reumatoid artritisz (erŒsen felduzzadt ízületekkel), a krónikus bélgyulladás egyik formája (Crohn-kór), a Bechterew-kór (gyulladásos gerincbetegség), vagy a pikkelysömör (pszoriázis). Súlyos gyermekkori ízületi betegségben (juvenilis reumatoid artritisz) is segítenek, amely betegség okait egyelŒre nem ismerjük. A biológiai kezelés látszólagos hátránya jelenleg még a magas költségigény. Például reumatoid artritiszes felnŒtt beteg esetén a terápia éves költsége körülbelül négymillió forint. ■ KOUKAL MIHÁLY HIRDETÉS

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 19

20_22 urkutatas

15.9.2005

11:59

Page 20

ŰRKUTATÁS

Folytatódik a Mars

meghódítása! FOTÓ: SPACEREF.COM

Az utóbbi években az „indítási ablak” megnyílása a Mars irányába mindig azt jelentette, hogy egy újabb robotfelderítő kelt útra a vörös bolygó felé.

N

em volt ez másképp az idén sem, amikor útnak indították a Mars Reconnaissance Orbiter szondát. Ez lesz az eddigi legbonyolultabb szonda az emberek által a „vörös bolygóra” küldött robotok közül. Többek között lehetséges leszállási helyet is fog keresni a jövőbeni expedíciók számára. A Mars irányába tartó repülésre 26 hónaponként nyílik alkalom, ilyenkor előnyös a két bolygó kölcsönös helyzete a bolygóközi repüléshez szükséges energia szempontjából. A legutóbb, 2003-ban a Marsra indult az amerikai Spirit és az Opportunity, valamint az európai Mars Express szonda. Mindhárom azóta is sikeresen működik a bolygó körüli pályán vagy a Mars felszínén. Az idén az „indítási ablak” augusztus 10-én nyílt meg a Mars Reconnaissance Orbiter szonda (MRO) számára, és három hétig maradt nyitva. A világűrbe egy Atlas V rakéta vitte fel a szondát már augusztus 12-én.

A keringési pályán is spórolni kell A szonda 2006 márciusában, hét hónapos repülés után érkezik a „vörös bolygóhoz” (Földtől való távolsága 55 millió és 400 millió km között változik). Saját rakétamotorjai felhasználásával lecsökkenti sebességét, amivel lehetővé teszi, hogy a bolygó gravitációs mezeje befogja a szondát. A Marsot első alkalommal egy rendkívül elnyújtott ellipszispályán fogja megkerülni, amelynek a legtávolabbi

pontja 150-szer van távolabb, mint a pálya felszínhez legközelebbi pontja. A légkör felső rétegei súrlódással fokozatosan lelassítják – ezt nevezik aerobreaking technikának – egyúttal pedig pályáját is kör alakúra módosítják. Ez a leleményes módszer vagy 450 kg üzemanyag megtakarítását eredményezi, amit egyébként a szondának magával kellene vinnie. Az expedíció tudományos fázisa 2006 novemberében kezdődik, és a tervek szerint két földi évig tart, ami épp egy teljes marsi évnek felel meg. A szonda 112 percenként, csaknem körpályán haladva megkerüli a bolygót, 255 kilométeres magasságban az Északi-, és 320 kilométerre a Délisark fölött.

Folytatódik a kutatás a víz után A víz egyfajta „varázsige” az összes Marsra irányuló földi expedíció számára. Az előző és a jelenlegi expedíció alkalmával már egy sor bizonyítékra bukkantak arra nézve, hogy valaha létezett víz a bolygó felszínén. De továbbra is megválaszolatlan marad számos kérdés. Milyen hosszú ideig volt nagyobb tömegben víz a Marson? Elég hosszú időszakról volt szó, hogy esetleg kifejlődhetett az élet is? Mekkora vízmennyiség maradt mára? Hol található, és milyen formában? Ezekre és még számos más kérdésre keresi a választ az új űrszonda. A marsi víz tör-

AZ EXPEDÍCIÓ MENETE Indítás A bolygóközi repülés A közelítés szakasza Keringési pályára állás Aerobreaking Tudományos műveletek Tranzitállomás


2005. augusztus 12. 7 hónap, sebesség: 3 km/s, három pályamódosítás, tesztelés és a műszerek beállítása 2 hónappal a Mars megközelítése előtt, pontos navigáció, pályamódosítás 2006. április, 300 km-rel a déli félteke fölött, a rakéta 25 perces működtetésével körülbelül 6 hónap, fékezés és a keringési pálya csökkentése 2006. október–2008. október 2008. október–2010. december (akár további 5 évvel is meghosszabbítható)

ténetének kutatása a fő céljai közé tartozik. Az MRO fedélzetén lévő műszerek a legkisebb részletekig vizsgálják a bolygó felszínének kiválasztott részeit. Elvégzik a víz tartós tevékenysége nyomán létrejött ásványok elemzését, nyomoznak a víz felszín alatti előfordulása után, az utolsó részecskéig áttanulmányozzák a légkörben lévő port és vízpárát, nem utolsósorban pedig folyamatosan figyelemmel kísérik az időjárás alakulását. A szonda ugyancsak megpróbálja megtalálni és feltérképezni az egykori, illetve a jelenlegi élet nyomait.

Nem fog lazsálni a szonda Mindez ellátja majd a tudósokat a szükséges adatokkal, amelyekből jobban megismerhetik a bolygó geológiai és klimatikus történetét. Ez elősegíti a további Mars-expedíciók megtervezését, beleértve az esetleges emberi felderítőkét is. A szerzett adatok alapján a tudósok könynyebben választják majd ki a legmegfelelőbb leszállási helyet a Phoenix stacionárius laboratórium számára, amely a jelenlegi tervek szerint 2008 májusában landol az Északi-sarki területen, valamint a nagyméretű mozgó robot, a Mars Science Laboratory számára, amely pedig 2010 októberében ér a vörös bolygóra. Csak „hab a tortán” az a kísérlet, amely a Mars Polar Lander és a Beagle 2 szonda marad-

Page 21

ványainak megtalálására irányul. A két szonda 1999-ben, illetve 2003-ban próbált – sajnos sikertelenül – leszállni a Marsra. És hogy még mindig ne legyen elég a szonda tennivalóiból, a leendő expedíciókat is segíti majd, mint átjátszóállomás, a Földdel való kapcsolattartásban.

| Az MRO felderítőszonda a tervek szerint sokkal több információt gyűjt össze küldetése során, mint az összes eddigi expedíció

MRO 34 terabit

Több mint egy tonna üzemanyag A Lockheed Martin Space Systems által megépített Mars Reconnaissance Orbiter egy új szerkezetet használ, amelynek köszönhetően a szondának megbízhatóbbnak, rugalmasabbnak és hatékonyabbnak kellene lennie az előző Mars-szondáknál. A szerkezetet szó szerint a már említett aerobreaking technikához építették. A fellövéskor a szonda tömege 2180 kg volt (körülbelül egy nagyobb személyautó

DS1 (üstökös) 15 gigabit

ODYSSEY (Mars) 1012 gigabit

MGS (Mars) 1759 gigabit

tömege), ez a legnagyobb teher, amit az Atlas V rakéta képes elküldeni a Marsra. Ennek a tömegnek több mint a felét pedig az az üzemanyag tette ki, amely a pályakorrekciókhoz szükséges a bolygóközi repülés során, valamint a sebesség csökkentéséhez a Mars megközelítésekor. Az energia biztosításához a szondát egész napelemerdőkkel szerelték fel.

„Kapcsolat nélkül nincs vezetés!”

| Az MRO szonda parabolaantennái kapcsolják össze a Marsot a földi kutatóközpontokkal

ILLUSZTRÁCIÓ: JPL.NASA.GOV

11:59

A Földdel való kapcsolatot, különösen pedig az adatátvitelt egy 3 méter átmérőjű korongantenna biztosítja, amely méretei miatt a start idején össze lesz hajtva és csak a világűrben nyílik ki. A repülés kritikus szakaszai alatt, mint a kilövés és a Mars körüli keringési pályára állás, jut szerephez a két kisebb, kis átviteli sebességű antenna. Egy nagyteljesítményű erősítő és egy gyors számítógép segítségével a főantenna képes lesz elérni a másodpercenkénti 6 megabites átviteli sebességet, még 100 millió kilométeres távolságban is! Ha figyelembe veszszük, hogy a küldetés első része két évig tart, a szonda mintegy 34 terabitnyi adatot küld a Földre, ami több, mint amennyit az összes előző Mars-expedíció együttesen produkált. A szondát továbbá ellátták UHF-rendszerrel is, amely a „felderítők” navigációját és kommunikációját fogja szolgálni a bolygó felszínén.

Nagyobb teljesítményű számítógép Szó szerint a szonda szíve a fedélzeti számítógép, amely engedelmesen végrehajtja a

CASSINI (Szaturnusz) 2550 gigabit

a NASA által igényelt MAGELLAN 26 terabit (Vénusz) 3740 gigabit

Földről érkező utasításokat, összegyűjti és továbbküldi a nyert adatokat és információkat a szonda rendszereiről, figyeli a szonda helyzetét a Mars körüli pályán, és önállóan felméri és megoldja a legkülönfélébb problémákat, amelyek a szonda fedélzetén bekövetkezhetnek. Az alapja egy 133 MHzes PowerPC processzor, így egy átlagos személyi számítógéppel összehasonlítva úgy tűnhet, hogy egy lassú számítógépről van szó, de az űrutazások szempontjából ennek épp az ellenkezője igaz: nagyobb teljesítményű számítógép még nem repült a Marsra! A fedélzeti műszerekből származó hatalmas adatmennyiséggel való munkára szolgál a 160 gigabit kapacitású félvezető adatrögzítő. Ebben, a harddisktől vagy a szalagos rögzítőtől eltérően nincsenek mozgó alkatrészek, így nem olyan sebezhető a világűr körülményei között.

Csúcsminőségű műszerek

▼

15.9.2005

A szondán elhelyezett hat műszert túlzás nélkül nevezhetjük a lehető legjobbnak, ami mindeddig a világűrbe repült. A HiRISE nagy felbontású kamera képes akár kicsi, egy méter nagyságú objektumokat is érzékelni. A geo-

A SZONDA FEDÉLZETÉN TALÁLHATÓ MŰSZEREK HiRISE kamera (High Resolution Imaging Science Experiment) – nagy felbontású berendezés a geológiai képződmények részletes vizsgálatához. CTX kamera (Context Camera) a kiegészítő információkhoz. CRISM spektrométer (Compact Resonnaissance Imaging Spectrometer for Mars) a kőzetek tanulmányozásához. MCS (Mars Climate Sounder) a légkör tanulmányozásához.

MARCI (Mars Color Imager) a Mars globális időjárás-változásainak megfigyeléséhez.

SHARAD (Shallow Radar) a felszín alatti felderítéshez és a víz felkutatásához. |

ILLUSZTRÁCIÓ: NASA

20_22 urkutatas

20_22 urkutatas

15.9.2005

11:59

Page 22

6m Az MRO szonda

Az MGS szonda

2 méter Az ODYSSEY szonda

A Mars Polar Lander szonda modellje

150 cm/pixel

30 cm/pixel

| Az MRO-t ötször nagyobb felbontású kamerával szerelték fel, mint az előző szondát, az MGS-t. lógiai képződmények – mint például az árkok, kanyonok, kráterek stb. – részletes felderítésére szolgál. A tervek szerint a Mars felszínének körülbelül 1%-át fedi le. Az ugyancsak sosem látott felbontású CRISM spektrométer feladata a kőzetek tanulmányozása a kiválasztott területeken, ezenkívül az egész bolygót átvizsgálja 200 méteres felbontással. Az említett műszerekhez kiegészítő információkat nyújt a nagyobb területek feltérképezésére képes CTX kamera. A számítások szerint a felszín körülbelül 15%-át fogja feltérképezni. A légkör tanulmányozását az MCS műszer végzi majd, amelynek a feladata a vízpára, a por és a hőmérséklet magassági változásainak a feltárása lesz. A Mars globális időjárási változásait a MARCI nevezetű műszer fogja figyelni, ez a porviharokra, a fel-

hőzetre és az ózonkoncentráció változásaira összpontosít. A bolygó felszíne alá pedig a SHARAD nevű műszer pillant be. Fél kilométeres mélységig kutat a vízjég és esetleg még a folyékony víz előfordulása után is. Az olasz űrkutatási ügynökség által összeállított műszer a sarki sapkák belső szerkezetét is vizsgálja.

irányítható, átmérője 3 m 20 db – fékezőmanőver 6 db x 170 N – bolygóközi pályakorrekciók 6 db x 22 N – a szonda irányának módosításai 8 db x 0,9 N hordozórakéta Atlas V, 401-es verzió

rakétamotorok

ILLUSZTRÁCIÓ: JPL.NASA.GOV

Az MRO kamerájának nagy felbontása

6,5 m 2180 kg 1149 kg 1031 kg 2 darab 20 m2 7488 1000 W

távközlési antenna

| Az MRO, az MGS és az ODYSSEY szondák méretének összehasonlítása (balra)

A Mars Global Surveyor kamerájának felbontása

Magasság Indítási tömeg – üzemanyag – maga a szonda – napelempanelek – teljes felszín – napelemek száma – elérhető energia

3m

ODYSSEY

A SZONDA MŰSZAKI PARAMÉTEREI

szerrel is felszerelték. A Mars megközelítése folyamán az optikai navigációs kamera figyeli a Mars két kis holdját, a Phobos és a Deimos helyzetét, ami alapján pontosan meg lehet határozni a szonda helyét. Amennyiben ez a technológia beválik, a jövőben is fel lehet használni a következő expedíciók leszállási helyének pontos meghatározásához. Egy másik különlegesség a fedélzeten egy Ka-sávú adó, amely az X-sávnál magasabb frekvenciájú sáv. Az ebben a sávban történő adás kisebb energiamennyiséget igényel, másrészről viszont a jelet befolyásolja a víz jelenléte a földi légkörben. A két sávban átvitt adatok összevetése lehetővé teszi, hogy felmérjék a Ka-sáv felhasználhatóságát az elkövetkező expedíciók során.

„Mister O.” Navigáció a holdak alapján A tudományos műszereken kívül a szondát két, technológiai kísérletek elvégzéséhez szükséges mű-

Nemcsak a tudósok várakoznak feszülten. Mindenki sejti, hogy a szonda sok új felfedezést tehet, amelyek továbblendíthetik a „vörös bolygóról” alkotott ismereteinket. Jim Graf, a szonda projektjének vezetője kijelentette: „A szondát Mr. O.-nak hívjuk. Ami pedig a hardvert illeti, káprázatos egy darab.” ■ PAVEL KOTEN

| Az MRO szonda méteres objektumokat is képes észlelni a Mars felszínén



5 m MRO MGS 4m


ŰRKUTATÁS

23 kerekpar

14.9.2005

16:20

Page 23

ÉRDEKESSÉG

A háromkerekű...

1818

EGY KIS TÖRTÉNELEM A német Karl Friedrich Drais von Sauerbronn

1861

szabadalmaztatta saját találmányát, a fa „hajtányt”, melyen terpeszülésben kellett ülni és lábbal lehetett hajtani. A francia Pier-

re Michaux – Ernest fiával közösen – a

1885

1870

1868

hajtányhoz még hozzáadott pedálokat és „kerékpárnak” nevezte el.

Szokatlan találmány A variálható háromkerekı feltalálói megnyerték a fŒdíjat a Tajvan fŒvárosában, Taipeiben rendezett nemzet-

| Itt látható, hogy a sebesség függvényében hogyan alakulnak át a hátsó kerekek

Saint-Cloudban rendezték meg az

első kerékpárversenyt. A brit James Starley és William Hillman bemutatta teljesen fémszerkezetű modelljét, az „Arielt”, melynek első kereke jelentősen nagyobb volt, mint a hátsó és gumiabroncs is volt rajta.

John Kemp Starley, James Starley unokaöccse bemutatta a „Rover” elnevezésű modellt, melynek már mindkét kereke egyforma nagyságú volt.

2005

| Kerékpár, mely megkönnyíti a gyermekeknek az átállást a háromkerekűről a klasszikus kerékpárra

Manapság világszerte összesen körülbelül 1,6 milli-

árd kerékpárt használnak.|

szerel az instabil jármıhöz, vagy önfeláldozóan futkos a srác után, miközben tartja Œt, majd néha-néha el is engedi. A SHIFT kerékpár, ami lefordítva „elmozdulást” jelent, egy új, forradalmi módja annak, hogy hogyan kreáljunk gyermekünkbŒl rövid idŒ alatt szó szerint kis Lance Armstrongot.

Okos kerekek ASHIFT sokban hasonlít a háromkerekıre. Elöl egy kereke van, hátul pedig két vékony, egymásnak döntött kerék található, melyek mozdulatlan állapotban fordított V betıre emlékeztetnek. Amint a gyermek elkezd hajtani, a két hátsó, 40 cm átmérŒjı kerék segít megtartani az egyensúlyát és megvédi az eséstŒl. Amennyiben viszont gyorsít és enyhén elŒrehajol, a hátsó kerekek alul egybeolvadnak és a háromkerekıbŒl hirtelen „klasszikus” bicikli lesz. Ahátsó kerekek ebben az esetben a V betı eredeti formájára hasonlítanak és ezenfelül egyensúlyozásra késztetik a kerékpárost. Lassításkor a hátsó kerekek ismét elválnak egymástól. A kis

közi versenyen. A SHIFT kerékpár 56 ország 853 konstrukciója között bizonyult sikeresnek, amelyek közül nem hiányoztak olyan modellek sem, mint például az a kerékpár, amely bevásárlókocsivá alakítható vagy a kutyasétáltatáshoz készített járgány, összecsukható ülŒkével, arra az esetre, ha a kis kedvenc túlságosan elfáradna. Az amerikai találmány iránt már három külföldi cég is érdeklŒdik, kettŒ Koreából és egy Tajvanból, amelyek az egyedülálló kerékpárt nagy tételben szeretnék gyártani. Ennek ideje is lenne, mert a feltalálóknál már halmokban állnak azoknak a szülŒknek a levelei, akik nem szeretnek gyermekeik után szaladgálni és megsérült térdeiket ápolni. „Az ipari tervezŒk pontosan azt fontolgatják, hogyan tudják megkönynyíteni az emberek mindennapi életét” – mondja Scott Shim. ■ ROZGONYI ILONA TÖBBET MEGTUDHAT http://www.purdue.edu/

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 23

ILLUSZTRÁCIÓ: PURDURE UNIVERSITY

cott Shim, Matthew Grossman és Ryan Lightbody visszagondolt arra az idŒre, amikor ismerkedtek a kerékpárral. A gyerekkori emlékekhez hozzátették immár mostani szülŒi tapasztalataikat és terveztek egy olyan speciális kerékpárt, amely jelentŒsen megkönnyíti a fiatal sportolók és szüleik életét. Amennyiben Ön, kedves Olvasó, meg szeretné tanítani gyermekét bravúrosan kerékpározni, két lehetŒsége van. Vagy segédkerekeket

FOTÓ: HPSD.K12.PA.US, CLICK2DAY, NOSTALGIC.NET ÉS U FOTO 21

S

FOTÓ: PURDUE UNIVERSITY GRAPHIC

Az emberek többsége valószínűleg mind a mai napig emlékszik az első, egyedül megtett kerékpárútjának sikereire és kudarcaira. Az amerikai Purdue Egyetem ipari tervezői is újból felidézték az ezzel kapcsolatos korábbi emlékeiket.

csodáért az a rugalmas szerkezet felel, amely a kerekeket nagyobb sebességnél egymáshoz szorítja. „A mi kerékpárunk megtanítja a gyerekeknek, hogyan tartsák egyensúlyban magukat ahelyett, hogy fészkelŒdnének vagy a szüleik forgolódnának körülöttük” – emeli ki a találmány legnagyobb elŒnyét Scott Shim, a Purdue Egyetem docense, a projekt vezetŒje. Találmányával a gyerek az eleséstŒl való félelem helyett teljes egészében a teljesítményre tud koncentrálni.

26_30 panorama

21.9.2005

15:43

Page 26

Tízkarátos gyémánt Mikor használtak először drágakövet?

A

merikai tudósoknak a pára depozíciós eljárással sikerült 10 karátos (2 g tömegű), ékszer minőségű mesterséges gyémántot

| Cornus canadensis

előállítani. Az eljárás során nagy nyomás és hőmérséklet mellett következett be a gyémántok kristályosítása és az eddigi technoló-

A világ Győzelem legszaporább a malárián? Gombával a moszkitók ellen növényei A

malária száznál is több országban fordul elő és évente körülbelül egymillió embert öl meg. E veszélyes kór ellen brit tudósok nemrég hatékony fegyvert vetettek be. A kórral szembeni

A virágpor szétszórásának rekordere

FOTÓ: DRAGONHAVEN

| Dionaea muscipula

Mobillal fizessen az alkoholért! FOTÓ: FRUIT.NARO.AFFRC.GO.JP

N

éhány növény, például a kanadai som (Cornus canadensis) úgy szórja szét virágporát, hogy virágját robbanásszerű gyorsasággal nyitja szét. Ez a bokor virágszirmait 0,5 milliszekundum alatt nyitja szét, és így a kilökődő virágpor hihetetlen sebességre tesz szert. A pollenszemek ugyan csak néhány centiméter magasba repülnek, de a szél ezután sokkal távolabbra repíti őket. Például a nálunk is jól ismert nebáncsvirág magocskái 2-6 milliszekundum alatt kerülnek a szabadba, a Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula) pedig rovaráldozatát 100 milliszekundum alatt ejti rabul. |

Ital várakozás nélkül A

utomata bárpultot mutatott be nemrég Micheal Bowes skót feltaláló. Készüléke lényegesen csökkenti a bárokban az italokra várók sorát és megkönnyíti a pincérek munkáját. Az automata bárpult 300 üveg alkohollal tölthető fel és a kiadott italok mindig garantáltan hűtöttek. Érmékkel, vagy akár bármilyen bankjeggyel, sőt még bankkártyával, valamint mobiltelefonnal is lehet fizetni a pultnál. A rendkívül szokatlan ötlet a japán Fuji cég figyelmét is felkeltette, amely Bowesnak együttműködést ajánlott találmányának tömeggyártására. Kíváncsian várjuk a folytatást! |

sikeres harc kulcsa az Edinburghi Egyetem és a londoni Imperial College szakértője szerint a Beuaveria bassiana gombafaj. Ha egy maláriát hordozó moszkitót megfertőznek vele, az 14 napon belül elpusztul. Ez pontosan megegyezik azzal az idővel, amíg a moszkitótól megfertőzött ember veszélyessé válik mások számára, és a betegséget okozó parazita szaporodni kezd a testében. A laboratóriumi tesztek során ezen eljárás sikeressége 98 százalékos volt. Abban a pillanatban, ahogy a moszkitó érintkezett a gombával, és az bekerült a testébe, a gombaspóra azonnal kicsírázott és szó szerint belülről „zabálta fel”, s lassacskán megölte. Ezenkívül a moszkitó élete utolsó napjaiban szinte egyáltalán nem tudott repülni. A szakértők most azon dolgoznak, hogy e különleges gomba spórájával telített szórókészüléket készítsenek. |

RÖVIDEN A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL ● Az amerikai Syrakusa állatkertjét a jövőben az ottani állatok ürülékéből előállított energia látja el. Az előállításhoz legnagyobb arányban a hat ázsiai elefánt járul hozzá, amelyek naponta akár fél tonna ürüléket is „termelnek”. ● A rendszeres intenzív tornázás az idősebb férfiaknál megakadályozhatja a prosztatarák kialakulását. Harvardi tudósok


szerint ezért a férfiaknak minimum heti három óra tornát kellene beiktatniuk életükbe. ● Az antispam programok hatékonyabbak lehetnének, ha a számítógépek között jobb lenne az együttműködés és kicserélnék egymás között a nem kívánt postáról szóló információkat. Ezt állítják a Floridai Egyetem szakértői, akik azt javasol-

ják, hogy a hagyományos elektronikuspostaprogramok egészüljenek ki egy speciális szoftverrel, amely biztosítaná ezt a szolgáltatást. Ha ezzel több millió felhasználó rendelkezne, csaknem az összes spamot korlátozni lehetne.

SPAM

● Két egymástól független tudományos tanulmány bebizonyította, hogy a szexuális partner kiválasztása során az embereknél is fontos szerepet

FOTÓ: WWW.REI.ORG

FOTÓ: MTYLERJR.SMALLBIZDEPOT

PANORÁMA

15:43

giák eredményéhez viszonyítva kétszeres nagyságúak lettek a gyémántok. A legutóbbi kutatások szerint a gyémánt technológiai felhasználása sokkal régebbi, mint ahogyan azt a tudósok eddig feltételezték. A régészeknek ugyanis sikerült bizonyítékot találni arra, hogy a gyémántot az ókori Kínában már 4500

Page 27

évvel ezelőtt szertartási fejszék csiszolására használták. |

Az éneklés hatalmas ereje

énekesek ezeket az izmokat énekléssel erősítik. Alise Ojay brit énektanárnő ezért speciális énekgyakorlatokat tervezett azok számára, akiknek gondjaik vannak a horkolással. Gyakorlatát most az szakemberek 60 krónikusan „hortyogó” betegen, és 60 alvási apnoéval küszködő emberen tesztelik. Mindkét csoport fele három hónapon keresztül rendszeresen fog énekgyakorlatokat végezni, előre kialakított terv alapján. Az eredmény iránt a 3. ÉVEZRED is érdeklődni fog, amelyről olvasóinknak is beszámolunk. |

Hogyan fogjunk ki a horkoló hétalvókon?

H

a éjjelente rendszeresen forgolódik az ágyában és azért nem tud elaludni, mert partnere nagyon hangosan horkol, akkor a jövőben már nem kell a bevált trükköket alkalmaznia, hiszen lökdöshetjük, taszigálhatjuk, gonosz módon még az orrát is befoghatjuk, de sajnos az éji zene hamarosan újrakezdődik, és természetesen éppen akkor, amikor már elaludtunk volna. Horkoló partnerét ezután beirathatja énekórákra. Brit szakértők azt állítják, hogy a horkolás a puha szájpadlás és a nyak gyenge izmaival függ össze. Az

Szemüveg szenvedélyes úszóknak Már nem kell a hosszakat számolni!

A

brit Brunel Egyetem ipari formatervező szakos hallgatóinak találmánya lényegesen megkönnyíti a versenyúszók életét. Katie Williams saját tapasztalatai alapján, speciális Inview úszószemüveget tervezett, amely az úszók számára lehetővé teszi a leúszott hosszak idejének és számának mérését. Az Inview szemüveg közvetlenül a lencséken mutatja meg a versenyzőnek mind az elért időt, mind a hosszak számát. A szemüvegbe ugyanis egy iránytűt építettek, amely vízbe lépés esetén aktiválódik, reagál az úszás irányára, és feljegyzi a megtett hosszak számát. Az elektronikus berendezés egyáltalán nem feltűnő, nem nagyobb egy apró éremnél. |

Hernyókkal a drogbárók ellen

FOTÓ: SCIENCE.SIU.EDU ÉS AVRDC.ORG

21.9.2005

FOTÓ: CARNEGIE INSTITUTION ÉS COLGEM-EL.COM

26_30 panorama

FOTÓ: VOCAL.LAN

Védelem a bűnözés elleni harcban

K

kokacserje leveleire rakják le, amelyet a lárvák kikelés után elpusztítanak. Az előre kitenyésztett hernyók a repülőkből ledobott dobozokban teljes kokaültetvé-

● Ismeretlen rágcsálófajt fedeztek fel a Wildlife Conservation Society szervezet

munkatársai egy laoszi piacon. Az állatnak sűrű szőrzete, hosszú bajusza, rövid végtagjai és farka van. A helyiek kha-nyon-nak hívják.

● A táplálkozásban az élesztő menynyiségének korlátozása, akármennyire is hihetetlen, 50 százalékkal is meghosszabbíthatja az octomilkek életét. Brit tudósok most azt vizsgálják, vajon ez a tény vonatkoztatható-e az emberekre is.

● Valósággá válhat az űrlift. Ezt állítja az amerikai Bradley Edwards, aki tanulmányt tett közzé ebben a témában, amelyet a NASA finanszírozott az Előrehaladott Projektek Intéze- ● Az E-vitamin, amelyet gyakran hoztének keretén belül. A siker kulcsa szerinte a nak összefüggésbe az örök szépségszén nanocsövekben rejlik. gel és fiatalsággal, nagyobb mennyiség-

▼

játszanak az illatok! A férfi feromont a homoszexuális férfiaknál és a heteroszexuális nőknél is a hipotalamusznak nevezett agyi rész aktiválja. Mindez a heteroszexuális férfiakat teljesen hidegen hagyta. Az ő agyukat a női feromon illata billenti ki nyugalmából.

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 27

FOTÓ: SHAIHULUD ÉS NICKHAINES

▼

olumbiai tudósok egy csoportja az Eloria no-yesi lepke hernyóinak segítségével javasolja megsemmisíteni a kokaültetvényeket. E lepkék petéiket a

nyeket árasztanának el és néhány generációjuk egyetlen év alatt végleg kiirtaná azokat. Noha érdekes tervről van szó, azonban a természetes környezetre gyakorolt kockázata jelentős. Ennek ellenére nem az első ilyen típusú ötletről van szó. 2000-ben az Egyesült Államok kormánya a Fusarium oxysporum gombával akarta elpusztítani a kokaültetvényeket, ezt azonban a kolumbiai kormány elutasította.|

26_30 panorama

21.9.2005

15:44

Page 28

97 évvel ezelőtt született Louis Essen angol fizikus, aki több más felfedezésen kívül részt vett az atomóra feltalálásában is. 44 évvel ezelőtt született William C. McCool amerikai űrhajós. 2003. február 1-jén halt meg a Columbia űrrepülő lezuhanásakor. 26 évvel ezelőtt az amerikai Pioneer 11 űrszonda, első műholdként 21 ezer kilométeres távolságra közelítette meg a Szaturnusz bolygót. 25 évvel ezelőtt nyitották meg ünnepélyesen a világ akkor leghosszabbnak számító közúti alagútját, a svájci St. Gotthard-ot. 20 évvel ezelőtt négy kilométeres mélységben fedezték fel az Atlanti-óceánba süllyedt Titanic maradványait. Megtalálását amerikai–francia expedíciónak köszönhetjük. 2 évvel ezelőtt, 95 éves korában hunyt el a magyar származású amerikai fizikus, Teller Ede, a hidrogénbomba feltalálója.

Egészséges étrend űrhajósoknak

FOTÓ: LIFE.UMD.EDU

EZ TÖRTÉNT

FOTÓ: NASA, CELESTIAMOTHERLODE, JENS KLEEMANN, U FOTO 21 ÉS LLNL.GOV

PANORÁMA

Természetes táplálék a Marson

M

iközben a Mars bolygót két amerikai robot kutatja át, az ESA (The European Space Agency) már azt tervezi, hogy a vörös bolygóra saját űrhajósokat küld. Noha még egyelőre nem is tisztázott, hogyan is bonyolódhatna ez le, azt már most tudják, hogy mit is kellene enniük az űrhajósoknak a Marson. Az űrügynökség két francia céget

Tablettával az asztma ellen A gyermekek teljesebb életéért

A

z asztma, sajnos, már egészen kicsiknél is kialakulhat. Ez a leggyakoribb gyermekkori – nem fertőző – krónikus betegség. Idült légúti betegség, a hörgőnyálkahártya állandósult gyulladása, amely a hörgők időszakos szűkületével jár, amit a gyermek rohamszerű légszomjként, sípoló légzésként él meg. Oka eddig ismeretlen, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a betegség genetikai és környezeti tényezők komplex összejátszásának eredménye. Mai ismereteink szerint az asztma nem gyógyítható, de jól karbantartható. Ma már sokféle, igen hatékony terápiás lehetőség áll az orvosok rendelkezésére az asztma kezelésében. A gyermekek azonban nehezen vehetők rá arra, hogy belélegző készítményeket használjanak. Őket és szüleiket segíti az a nemrégiben megjelent cseresznye ízű rágótabletta, amely az Amerikai, illetve az Európai Tüdőgyógyász Társaság egyöntetű ajánlásával került be az asztma elleni fegyvertárba. Enyhébb és közepesen súlyos betegség esetén – attól függően, persze, hogy a gyermeknek milyen típusú asztmája van –, akár egymagában is meghozhatja a kívánt hatást. A rágótabletta nemcsak azért előnyös szer a gyermekek kezelésénél, mert

szájon át bevehető és kellemes íze miatt szinte nem is emlékeztet arra, hogy gyógyszer, hanem azért is, mert naponta csak egyszer kell használni. Így az asztmás gyermek biztosan beveszi. A nemrégiben befejeződött nemzetközi PREVIA vizsgálat, amelyben 23 ország 59 asztma centruma – köztük 6 magyarországi központ – vett részt, más előnyökről is beszámol, köztük arról, hogy a rágótabletta szedése a fizikai terhelés által kiváltott hörgőgörcsöt is megelőzheti. Ez fokozottan hozzásegítheti a gyermeket ahhoz, hogy társaival közös, vidám életet élhessen, hogy nyugodtan felpattanjon egy kerékpárra, ne kelljen őt testnevelés alól felmentetni, vagy éppenséggel egyenértékű résztvevője legyen egy kirándulásnak, tábornak. A rágótablettákra is vonatkozik az az alapszabály, hogy érdemes előzetesen gyermektüdőgyógyászt vagy gyermekallergológust felkeresni. Mindenképpen célszerű ugyanis először kideríteni, hogy az adott beteg milyen jellegű asztmában szenved, és annak megfelelően beállítani a terápiát. Másrészt, ha a rágótabletta szedését gyermektüdőgyógyász vagy gyermekallergológus szakorvos javasolja, 90%os támogatás jár rá, ugyanakkor a javaslat alapján a házi gyermekorvos is ugyanilyen támogatással írhatja fel 6 hónapig. |

RÖVIDEN A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL ben ártalmas lehet az emberi szervezetre! Ez derül ki kanadai orvosok tanulmányából. Leginkább a cukor- és a szívbetegségben szenvedőket fenyegeti. ● Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egyedülálló atlaszt adott ki bolygónk környezeti állapotáról. A háromszáz oldalas publikáció, amely az „Egy föld, sok ember” címet viseli, a világ különböző pontjairól


készített felvételeket tartalmaz. Egy-egy fényképpel mutatja be, hogy az adott terület hogyan nézett ki néhány évtizeddel ezelőtt, és hogyan néz ki most. ● Majdnem 90 millió éves krokodil nagyon jó állapotban maradt fosszíliáját

mutatták be brazil paleontológusok nemrég a nyilvánosságnak. A 400 kg tömegű állat 3,5 méter hosszú volt. ● Új harcsafajt fedezett fel egy nemzetközi tudóscsoport a mexikói folyókban. Az állat a Lacantunia enigmatica latin nevet kapta. Az anatómiai vizsgálatok szerint egy ősi állatcsoport tagjáról van szó, amely valószínűleg akkor

bízott meg azzal, hogy egészséges étrendet állítson össze számukra úgy, hogy emberei a bolygórendszerünkben történő utazás, illetve az ott-tartózkodás alatt ne szenvedjenek különösebb hiányt. Az eredmény egy kilenc összetevőből álló lista, amely minden emberi igényt kielégít. A rizsről, a paradicsomról, a hagymáról, a szójáról, a burgonyáról, a fejes salátáról, a spenótról, a búzáról és a spirulina moszatról van szó. És ez még mind semmi; az ESA szakértői ugyanis most azt vizsgálják, hogy az űrhajósok hogyan tudnák ezeket a növényeket saját maguk termeszteni a Marson! Ehhez speciális üvegházak szükségesek, amelyben trágyaként saját szemetüket használnák fel. |

Megváltozik a történelem? Üvegkészítés az ókori Egyiptomban!

B

FOTÓ: ZOLTAN TAKACS

rit és német régészek felfedezték Egyiptomban az egyik legrégebbi üvegműhelyt. A Qantir-Piramesses területről származó bizonyítékok szerint itt már i. e. 1250 évvel ezelőtt is népszerű üvegkészítő műhelyek működtek. A szakemberek agyagégetőkazán-maradványokat

találtak alaposan előkészített üvegtöredékekkel. Eddig ugyanis azt feltételezték, hogy az egyiptomiak üvegtermékeiket már kész, importált üvegből állították elő. A legújabb qantir-piramessesi lelet azonban az ellenkezőjét bizonyítja. A régészek

usztrália körül a Csendes-óceánban élő halálos kockamedúza (Chironex fleckeri) arról híres, hogy négy percen belül képes megölni az embert, ha az hozzáér több méter hosszú, mérgező csalánsejtekkel borított tapogatóihoz. Noha teste 96%-ban vízből áll, a csalánsejteken és emésztőűrön kívül még nyolc meglepően bonyolult szeme is van, amelyek a halak és a lábasfejűek szemeihez hasonlítanak. Jeleik azonban semmilyen idegközpontba nem vezetnek, mert ez a csalánozóknál hiányzik. Tehát nem

fejlődött ki, amikor a Földön még a dinoszauruszok uralkodtak. ● Az űrhajósok szkafanderét a jövőben geológiai kutatásokra szánt speciális berendezésekkel szerelik fel, amelyek megkönynyítik munkájukat az

szenvedő lakosság a vizsgált 39 országban 61 százalék körül mozog. A kutatásból az is kiderült, hogy a jó minőségű szarvasmarhatartási hagyományokkal rendelkező országok lakosainak sokkal kevésbé okoz gondot a tej vagy valamelyik összetevője. |

A tej szeretete a földrajzi szélességi foktól függ?

S

zámos ember felnőttkorban nem ihat tejet, mert nem képes lebontani a laktózt, a tejcukrot. Emiatt hányhat, felpuffadhat vagy hasmenésben szenvedhet. Egy nemrégi tanulmány azonban megmutatta, hogy érzékenységük jelentős mértékben élőhelyüktől függ. Dániában ezzel a problémával csak a lakosság 2 százaléka találkozik, miközben Zambiában ez gyakorlatilag a népesség 100 százalékára érvényes. A megnövekedett laktózérzékenységben

FOTÓ: BILBYWEB.COM.AU

A

ezért átértékelték álláspontjukat, és most már azt állítják, hogy a fáraók országa az egész földközitengeri térség eredményes üvegbeszállítója volt. Az Egyiptomnak ebből a részéből származó üveg színe leggyakrabban vörös. |

mondható el az, hogy a kockamedúza lát valamit. Azok a benyomások, érzékelések, amelyeket a veszélyes állat a furcsa szemeinek köszönhetően szerez, nem élesek. Az egymástól különböző szemek jelei közvetlenül azokba a sejtekbe kerülnek, amelyek a mérgező állat mozgásának irányát és annak módját határozzák meg. |

Zambiában A halálos nem bírják kockamedúza a laktózt! Hogyan lát bennünket a legmérgezőbb csalánozó?

FOTÓ: ADVANCEMENT.UARK.EDU

Page 29

FOTÓ: FARMERS HELPING FARMERS.CA

15:44

▼

21.9.2005

● A politikai jelölt kinézete kulcsfontosságú kérdés a választók döntésekor. Az amerikai Pricentoni Egyetem tudósai a helyi Szenátusba való ● Vezetékes és mobilhálózatról egyajelöltek megjelenésének ránt használható telefont kínál a British Telecom. A cég úgy becsüli, hogy a ké- elemzése során arra a véleményre jutottak, szüléket az elkövetkezendő öt évben több millió hogy a gyermekarcú embereknek kisebb esélyük van a sikerre. brit fogja majd megvásárolni.

addig nem ismert kőzetek elemzése során. A számítógéphez csatlakoztatott kézi kamera önállóan elemzi és egyúttal ki is értékeli a kőzettöredékeket.

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 29

FOTÓ: BOBMILNE ÉS BAY 13

26_30 panorama

26_30 panorama

21.9.2005

15:44

Page 30

PANORÁMA

Intelligens járművek Összevont gépjármű-konferencia

A

Gépipari Tudományos Egyesület és a Magyar Gépjárműipari Szövetség közös szervezésében 2005. augusztus 29–31. között Budapesten került megrendezésre a XXXVI. Autóbusz Szakértői Tanácskozás és Haszonjármű Konferencia (Összevont Gépjármű-konferencia). A tanácskozással egybekötött bemutató hosszú, 36 éves múltra tekint vissza és jelentős szerepet játszik a hazai és a világ haszonjárműgyártásának fejlesztésében. A tudományos konferencia részletes betekintést nyújtott a legújabb mérnöki módszerek alkalmazásába, a biztonsági fejlesztésekbe, valamint az intelligens járművek kialakításába. Fejezetek hangzottak el az Európai Unió gépjárművekhez és a közúti közlekedéshez kapcsolódó jogi szabályozásáról is. E téma keretében előadást tartott többek között Antonio Avenoso, az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács kutatásfejlesztési igazgatója, aki beszámolt az EU útbiztonsági politikájának főbb elemeiről. A konferencián mintegy 30 ország képviseltette magát 150 résztvevővel, és 80 előadás hangzott el a fenti témakörökben. A tudományos szekciókkal párhuzamosan számos ipari kiállító is megjelent, többek közt a Neoman GmbH., a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., a DEKRA Autombil GmbH., a Norgren Herion Division. Az érdeklődő hazai és külföldi vendégeknek látogatást szerveztek a hazai buszgyártás fő összeszerelő üzemeibe. A legközelebbi nemzetközi kitekintésű konferenciára 2007-ben kerül sor az EAEC2007 nevű nemzetközi konferencia keretein belül.| HIRDETÉS


Új bőr a robotoknak A világűrbe utaznak vele?

A

NASA szakértői speciális bőrt fejlesztettek ki robotok számára, amelynek köszönhetően a robotok érzékenyebbek, mozgékonyabbak és ügyesebbek lesznek. Vladimir Lumelsky amerikai technológus szerint a mostani robotok akkor mozognak jól, ha semmi sem áll az útjukba. Amint azonban a pályájukon valamilyen akadályba ütköznek, a robot nem tud vele megbirkózni. Az új bőr rugalmas műanyagból készül, amelyet egész felületén ezer infravörös érzékelő borít. Ezeknek köszönhetően a robotok felismerik a környezetükben bekövetkező változásokat. Az érzékelők regisztrálják a közeledő tárgyat és a jelet a robot „agyába” továbbítják. A robot agya ezután kiértékeli a helyzetet, és lehetővé teszi, hogy a robot reagáljon a tárgyra, vagyis kikerülje azt. A következő, készülőfélben lévő robot sokkal több szenzorral rendelkezik majd, tehát még ügyesebb lesz. A NASA azt tervezi, hogy ezeket az érzékeny robotokat a világűrkutatásban használja majd. Ezért a berendezést számos további bonyolult tesztelésnek vetik alá, amelyek során ellenőrzik az új bőr ellenálló képességét például extrém hőmérséklet-ingadozásokkal vagy erős fizikai behatásokkal szemben. |

Kiszáradt területek A Föld sivataggá változik!

N

égy évig készült 95 ország 1300 szakértőjének részvételével az a tanulmány, amelynek nemrég nyilvánosságra hozott eredményei a sivatagok bolygónkon belüli terjedésére figyelmeztetnek. Az ember hanyag tevékenysége következtében a Földön egyre több az olyan hely, amely terméketlen pusztasággá vált. A szakértők úgy becsülik, hogy 30 év múlva a teljesen kiszáradt területek nagymértékű növekedése miatt több százezer embernek kell majd új otthont keresnie. A tudósok ezenkívül arra is figyelmeztetnek, hogy a sivatagok hatása nem csak a közvetlen környezetükben érződik. Szakértők nemzetközi csoportja szerint a Góbi sivatagban, vagy a Szaharában keletkező homokvihar respirációs

problémákat okozhat olyan távoli helyeken is, mint például Észak-Amerika. |

32_33 makro

9.9.2005

14:17

Page 32

MAKROFOTÓ A nappali lepkék (természetesen minden fejlődési formában, így a hernyóik is) a Lepidodptera rendbe tartoznak, s a sarkvidékek kívételével az egész világon találkozhatunk velük. Dél-Amerika trópusi erdeiben körülbelül 6000 fajuk, Észak-Amerikában 700, míg Európában alig több mint 400 fajuk él. Fejlődésük négy szakaszon megy át, amelyek a következők: pete, lárva (hernyó), báb és kifejlett lepke.

A

fénykép a lepke életének második szakaszát, a hernyó állapotot, pontosabban a hernyó fejét és testének elülső részét ábrázolja. Testének formája leginkább féregre emlékeztet. Fején jól fejlett szájnyílás látható (balra fent) és három pár láb is kivehető (középen alul). A 2–5 pár álláb (pszeudopodium) a test többi részén helyezkedik el, s leginkább kapaszkodásra alkalmas. A hernyók addig nőnek, ameddig nem állnak készen a bebábozódásra. Fejlődésük során többször is „átöltöznek” (vedlenek), majd végül bábbá alakulnak. A báb burkát mirigyes szervekből kiválasztott váladékokból állítják elő. A bábban – bonyolult átalakulások révén – fejlődik ki a felnőtt pillangó. ■ LUKÁCS JÁNOS

Mielőtt kikelne

a lepke… 32 | 3. ÉVEZRED | 2005. november

9.9.2005

14:17

Page 33

FOTÓ: STEVE GSCHMEISSNER/SCIENCE PHOTO LIBRARY/ISIFA

32_33 makro

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 33

34_37 emberi test

9.9.2005

15:26

Page 34

EMBERI TEST

A

z átlagosan 1200–1500 g tömegı agy még nyugalmi állapotában is felhasználja testünk energiájának 20 százalékát. MeglepŒ módon a tudomány csak a 17. századtól tartja ezt a szervet az intelligencia forrásának. Ennél jóval tovább élt az a téves elképzelés, hogy az „okosság mértéke” egyenesen arányos az agy nagyságával. Az ilyen állítás hamis voltát valódi, „megfogható” bizonyítékok is alátámasztják. Amíg I. S. Turgenyev orosz író agya 2000 g-ot nyo-


ILLUSZTRÁCIÓ: BRAINHOSPITAL.EDU

A szakemberek végre tisztán látnak: a férfiak a nőktől az agy felépítésében is különböznek! Tegyük hozzá, hogy ez egyáltalán nem befolyásolja az intelligencia mértékét. A legújabb kutatások ráadásul azt mutatják, hogy az utód intelligenciája elsősorban az anyától függ. Sikerült már megtalálni egy gént, amelyik szerepet játszik az IQ-érték kialakulásában.

ILLUSZTRÁCIÓ: INRIA

Intelligencia saját genetikai kóddal?

| A neuronok (idegsejtek) specializálódott, az információ áramlásáért felelős sejtek

| Az intelligencia központjai az agy különböző részein helyezkednek el, s azokat a férfiak és a nők különbözőképpen használják mott, Anatole France francia író remekül elboldogult 1017 g-os agyával is.

Mi is az intelligencia valójában? Az intelligencia szót, mint az észbeli tevékenységgel kapcsolatos fogalmat elŒször Charles Darwin unokafivére, Francis Galton (1822–1911) angol tudós használta, aki a pszichológia tudományába bevezetett egy akkor teljesen új tárgykört, a képességbeli individuális különbségek vizsgálatát.

Máig sem létezik azonban egyértelmı definíciója annak, hogy tulajdonképpen mi is az intelligencia. Még a legnevesebb kortárs pszichológusok véleménye is eltér egymástól. J. P. Guilford szerint, aki hosszú éveken keresztül az Amerikai Pszichológiai Társaság elnöke volt: „Az intelligencia az információk – azaz az ember által érzékelt összes hatás – feldolgozásának képessége.” David Wechsler (USA): „Az intelligencia az individuum belülrŒl tagolt, ugyanakkor globális képessége a hatásos cselekvésre, az értelmes gondolkodásra és a környezethez történŒ sikeres alkalmazkodásra.” Wiliam Stern (Németország): „Az intelligencia az individuum olyan általános képessége, amely lehetŒvé teszi, hogy saját gondolkodását tudatosan az új követelmények irányába mozdítsa, tehát a megváltozott életkörülményekhez és feladatokhoz történŒ szellemi alkalmazkodás képessége.”

A nők egyszerre több tevékenységgel is megbirkóznak A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a férfiak és a nŒk egyformán intelligensek lehetnek, viszont az agy más-más részét használják gondolkodás közben. A Kaliforniai Egyetem kutatóinak megállapítása szerint a férfiak hajlamosabbak mélyebben beleme-

34_37 emberi test

9.9.2005

15:26

Page 35

rülni egy témába, mivel többnyire az agy szürkeállományát használják. A szürkeállományból, amelyet a gondolkodást döntŒ mértékben biztosító idegsejtek alkotnak, a férfiak agyában átlagosan hatszor több található, mint a nŒkében. Ãk viszont a férfiakkal ellentétben egyszerre több feladatra is tudnak összpontosítani, ami annak tulajdonítható, hogy túlnyomórészt a fehérállományt használják, ami a neuronok (idegsejtek) közötti teret kitöltŒ szövetanyag. Ilyen módon a nŒk a beérkezŒ információkat részletesebben ki-

A tudósok idén végérvényesen leszögezték, hogy mindkét nem ugyanolyan magas intelligenciahányadost ér el, de az agy különbözŒ területeit vonja be a gondolkodásba. A férfiaknál az értelmi képességek központjai szétterülnek, több ponton helyezkednek el.

Egyetlen gén nem elég! Az intelligencia mértéke genetikailag meghatározott, körülbelül hetven százalékban generációról generációra öröklŒdik. Ráadásul jelentŒsen függ az emberi faj tulajdonságaitól.

re is szolgálnak. Az intelligencia lehetséges génjét illetŒen tisztábbnak tınik a kép a szakemberek szemében, köszönhetŒen a londoni Pszichiátriai Intézet tudományos kutatásának. A Robert Plomin amerikai genetikus által vezetett csoport ötven gyereket vizsgált, akiknek az intelligenciahányadosa (IQ) megbízható tesztek alapján elérte vagy meghaladta a 160-at (az átlag 100). Ezután a kutatók összehasonlították az ötven gyerek és a teljesen átlagos fiúk és lányok kis, technikailag megfelelŒ DNS-rész-

| Az agy neuronok közötti fehérállományát a nők használják ki nagyobb mértékben gondolkodás közben. Ennek köszönhetően jobban ki tudják értékelni az adott helyzetet és a nyelvi képességeik is fejlettebbek. értékelik és megfelelŒ összefüggéseket tárnak fel közöttük, ami megmutatkozik például a nyelvi képességeikben. Az intelligencia központját csak 2000-ben sikerült „megtalálni”: a homloklebeny kérgében helyezkedik el. Éppen ott növekszik meg ugyanis legjelentŒsebben az átfolyó vér mennyisége egy-egy megerŒltetŒbb gondolatmenet közben.

2001-ben két tekintélyes tudományos folyóirat, a Science és a Nature publikálta az emberi genom kutatásának eredményét: az összes öröklŒdŒ információ mindössze 25 000–30 000 génben tárolódik (korábban a becslések 100 ezer körül mozogtak). A mind tökéletesebb technikáknak köszönhetŒen a kutatók újabb és újabb géneket fedeznek fel, de gyakran nyomozniuk kell, hogy azok mi-

letét (DNS=dezoxiribonukleinsav, ez a molekula hordozza az örökletes tulajdonságokat). Az eredmények értékelésekor kiderült, hogy az egyik gén egy bizonyos változata a kiemelkedŒ intelligenciájú gyerekeknél kétszer olyan gyakran fordul elŒ, mint a többieknél. Ezért megfogalmaztak egy hipotézist, miszerint éppen az a bizonyos gén áll kapcsolatban a rendkívüli intelligenciával. A fel-

ai világunk M meglehetősen kedvez az úgynevezett okos gyógyszereknek (smart drugs),

segíthetnek egy bonyolult probléma sikeresebb kezelésében. Neurológusszemmel nézve ezek az anyagok az

melyek szerepe az agytevékenység fokozása. Hatásuknak köszönhetően ugyanis több oxigén jut az agyba.

idegsejtek (neuronok) aktivitásának növelését segítik.

Az úgynevezett okos gyógyszerek NEM NÖVELIK az intelligenciát, viszont

(pervitin és hasonlók)

Ha eltekintünk a veszélyes szerektől és az agyi keringést is fokozó gyógyszerkészítmé-

nyektől (nootropikumok, kognitívumok, stimulánsok), ártalmat-

is. Az ingervezető sejtek felépítéséhez nélkülöz-

lan serkentőanyagokkal gyakran találkozhatunk. Ezek közé tartozik például az antioxidánsként is működő A-, C- és E-vitamin. Az ideg-

rendszerre kedvező hatású többek között a B-vitamin, a

hetetlenek az aminosavak. A rövid távú emlékezetre pozitívan hat a kolin és a lecitin, a ginkgófa (Ginkgo biloba) hatóanyaga pedig egyaránt hasznosnak bizonyul az emlékezet, a döntéshozatal sebességének és az élénkség javításának terén. Továbbra is rejtély öve-

zi némely növény agyműködésre gyakorolt hatását.|

ginszeng és a koffein (megfelelő mértékben)

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 35

FOTÓ: PIPERREPORT

▼

OKOS GYÓGYSZEREK, ÁRTALMATLAN SERKENTŐK

34_37 emberi test

9.9.2005

15:26

Page 36

z intelligencia mérésével először Alfred Binet (1857–1911) A francia pszichológus kísérletezett, amikor szellemileg elmaradott gyerekeket vizsgált (1904). Egy 30, különböző nehézségű gyakorlatból álló feladatsort dolgozott ki, amely a megértés, a következtetés és a logikus gondolkodás képességének mérésére irányult. A tesztet elvégeztette egy felnőtt mintacsoporttal, majd az eredményeket statisztikailag kiértékelte. Ezek alapján skálát alkotott, amelyen az egyének mentális korát mérte. Az intellektus szintjét a fizikai és a mentális kor közötti különbséggel jellemezte.

FOTÓ: STDC.CO.NZ ÉS SCIENCE MUSEUM/SCIENCE AND SOCIETY PICTURE LIBRARY

INTELLIGENCIATESZT

FOTÓ: WARNER BROSS

EMBERI TEST

A német Wiliam Stern

IQ = 100 mentális kor / fizikai kor. Az átlagos intelligencia normájának a 100-as értéket határozta meg.

Az első olyan IQ-teszt, ami különböző módosított formákban máig használatos, az amerikai Lewis M. Terman munkája. A Stanford–Binet-tesztnek nevezett csomagot 10 teszt alkotta; mindegyik a 3 és 14 év közötti gyerekek egy-egy korosztálya számára készült, és mindegyik 6 különböző feladatot tartalmazott.

A szakemberek az IQ-tesztek sok fajtáját ismerik, ezek az intelligenciára, mint komplex képességre, máskor a verbális, a nonverbális stb. intelligenciára irányulnak. Hogy szemléltessük, nézzünk néhány kérdés- és feladattípust, amelyek egy verbális intelligenciatesztben előfordulhatnak: Melyik szám következik a sorban: 1 2 3 4 5 ? Melyik égtájon kel fel a Nap? Melyik szó nem illik a többé közé: zöld – gömbölyű – kék – piros – sárga.

| Az intelligenciát már a korai életkorban rendszeres napi gyakorlással kell fejleszteni tevést azonban még további kutatásoknak kell megerŒsíteniük.

Honnan jön az IQ? Az viszont már most világos, hogy a megta- Az emberiség intelligenciáját lált gén semmiképpen sem felelŒs a teljes em- az anyák határozzák meg! beri intelligenciáért. Az ötven különösen in- Nagy szerepet játszik a mıveltség, az élettatelligens gyerek közül is csak minden má- pasztalatok és a nevelés is. Az intelligencia sodikban volt megtalálható ez a bizonyos gén- ugyanis a gyerekkortól fejleszthetŒ. Ha a változat, amely a tuszülŒk elhanyagoldósok szerint összeják a nevelést, az Zseniális függ a kitınŒ képesegyébként születése egyedek ségekkel. A gyerekek után nagyon intelligyakrabban mintegy fele anélkül gensnek mutatkozó is okos volt. kisgyerek ilyen pofordulnak Mi következik ebtenciálja elveszhet. elő a férfiak bŒl? A matematikai Nem véletlenül taközött számítások arra utalnácsolják a szakemnak, hogy a felkutaberek, hogy a gyertott gén az egyén IQ-jának csupán körülbe- mekhez nagyon kis korától kezdve beszéljünk, lül négy pontját tudja befolyásolni. Az énekeljünk neki, s fokozatosan vezessük az elintelligencia döntŒ többsége tehát máshon- vont gondolkodás irányába. Nemcsak ilyen nan származik. De honnan? A legújabb tu- értelemben igaz, hogy a legfontosabb szeredományos vélekedés szerint ötven, vagy ta- pet valószínıleg a nŒk, az anyák játsszák az lán annál is több ismeretlen gén létezhet, ember életében. „Az emberiség jövŒje a nŒk melyek valamilyen módon befolyásolják az kezében nyugszik, vagy legalábbis az Œ X-

| A férfiak csak egy X-kromoszómával rendelkeznek, így csak lányuknak tudják átadni az általa hordozott képességeket Manapság egy egész sor pszichológiai teszt használatos. Egyaránt mérik a gyerekek és a felnőttek IQ-ját. A teszteket komplex (különböző képességeket vizsgálnak), illetve részleges típusúak. Egyik sem tekinthető azonban száz százalékig pontosnak. |


intelligencia mértékét. És még a rendkívül intelligens egyén se feltétlenül rendelkezik mindegyikkel, csak valamelyikkel ezek közül.

ILLUSZTRÁCIÓ: BEN OOSTRA

az intelligenciahányadost a mentális és a fizikai kor arányaként definiálta:

9.9.2005

15:26

Page 37

| Az emberiség jövője a nők kezében nyugszik, mert az intelligencia a női X-kromoszómákban rejtőzik

kromoszómájukban rejlik. Ezekben ugyanis különösen sok olyan gén található, amely felelŒs az emberi intelligenciáért – állítja Horst Hameister professzor, a dél-németországi ulmi egyetem genetikusa. – Ezek a gének alkotják a szellemi képességeinket befolyásoló összes ismert öröklŒdŒ információ mintegy 16 százalékát” – teszi hozzá. JelentŒs koncentrációról van szó, mert ezek a kromoszómák az örökítŒanyagnak csupán az öt százalékát teszik ki. Hameister professzor szerint az emberiség így egyre intelligensebbé válik. „A nŒk az intelligens partnereket részesítik elŒnyben, akik azonban az X-kromoszómában hordozott képességeiket csak a lányuknak adják tovább.”

FOTÓ: BIOLOGY.PLOSJOURNALS.ORG

FOTÓ: BIOLOGY.PLOSJOURNALS.ORG

34_37 emberi test

nem tartalmaz szellemi képességeket hordozó géneket. Zseniális egyedek állítólag gyakrabban fordulnak elŒ a férfiak között, ám egyúttal a kisebb tehetség veszélye is jobban fenyegeti Œket. Az érettségit például több lány teszi le, mint fiú. Hameister professzor azt az elŒítéletet is szétoszlatja, hogy a szép nŒk nem lehetnek egyúttal okosak is.

val egy teljesen új, egyebek mellett a pszichológiát, neurológiát, biológiát stb. magában foglaló tudományág foglalkozik. Az elsŒdleges szempont a konkrét személy azon képessége, hogy miként ismeri fel és különbözteti meg saját érzelmeit, mennyire képes azokat tudatosítani és kezelni a megjelenésükkor, hogy tudja a saját viselkedését motiválni, magát más emberek helyébe Hová Az érzelmi képzelni (empátia) és tartozunk? intelligencia hogyan képes kezelÁm az intelligencia jelentősen ni az emberi kapcsofogalma nem egysélatokat. Ezek a kéges és oszthatatlan. növeli az egyén pességek aszociáA leginkább uralkolehetőségeit lisan sikeres egyének dó felosztás szerint és esélyeit közös nevezŒi, azomegkülönböztethetŒ ké, akik a legnaabsztrakt, gyakorlati, gyobb sikereket érik el a vállalkozások terén, szociális és érzelmi intelligencia. Az absztrakt (elméleti) intelligencia az IQ- a politikában, egyes szervezetekben és mintesztekkel mérhetŒ, fŒ jellemzŒje a jól defi- denhol máshol, ahol döntŒ szerepet játszik az niált és egyértelmıen megválaszolható el- emberek közötti kapcsolat és interakció. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az méleti feladatok megoldásának képessége. Ellenpólusa a gyakorlati intelligencia, érzelmi intelligencia nem függ az IQ-tól, és amely a mindennapi életben felmerülŒ prob- nagyon jelentŒsen kihat az egyén családi, lémákkal függ össze, ahol a legtöbbször nem munkahelyi, szociális és intim kapcsolatailétezik egyértelmı megoldás, és annak álta- nak minŒségére. Szemléletes és szomorú példával szolgállában több alternatívája van. A szociális intelligencia a környezethez nak azok az emberek, akik ugyan magas IQviszonyulás képességét érinti, tehát az em- hányadossal rendelkeznek, de a gyakorlati berek irányítását, a velük való bánásmód és életben egy lakatlan szigetre vetŒdött hajókommunikáció képességét. Fontos eleme, ho- töröttre emlékeztetnek. Míg mások ellenkegyan képes valaki elŒre látni mások viselke- zŒleg, akár jóval kisebb IQ-val is úgy modését vagy megfelelŒen reagálni azok meg- zognak a mindennapok világában, mint hal nyilvánulásaira. A szociális intelligencia a vízben! E szerint négyféle alapcsoport álkonkrét mutatója többek között a barátok szá- lítható fel: alacsony EQ és IQ, alacsony EQ ma, a betöltött társadalmi funkció, a magán- és magas IQ, magas EQ és alacsony IQ, magas EQ és IQ. Ön vajon melyikbe tartozik? levelezés stb. Mindenesetre elmondható, hogy a hagyományos észbeli intelligencia ugyan önmagában Gyengül az IQ, éljen az EQ! A 21. század slágerévé az érzelmi intelligen- nem biztosítéka a sikeres emberi kapcsolacia válik, amelyet az érzelmi kvóciens (EQ) toknak, de azokat nem is akadályozza. ■ értéke alapján szokás meghatározni. A témáKOUKAL MIHÁLY

Hameister professzor szavai szerint a férfiak intelligenciája a páva sokszínı ékes tollazatára emlékeztet. Ugyanúgy, ahogyan az állatvilágban ismert, a férfiak is elŒszeretettel hivalkodnak rendkívüli képességeikkel. Az intelligencia azonban nemcsak növeli a férfiak és nŒk vonzerejét, de ahhoz is hozzájárul, hogy jobban megállják helyüket a mindennapi életben. Az evolúció terhét viszont a tudósok szerint a férfiak hordozzák, mivel Œk egyetlen X-kromoszómával rendelkeznek. A másik nemi kromoszóma (Y-kromoszóma)

0,2%

IQ: 50 rendkívül alacsony

2,1%

60 nagyon alacsony

13,6%

70

80 alacsony

34,1%

90 átlag alatti

34,1%

100 átlagos

13,6%

120

2,1%

130

magas

140 nagyon magas

0,2%

150 rendkívül magas

| Az emberi populáció eloszlása az IQ alapján, a Gauss-görbével ábrázolva

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 37

ILLUSZTRÁCIÓ: U FOTO 21, KIDACTORS, SSVP.WZ.CZ

A férfiak olyanok, mint a pávák...

38_39 tudomany

21.9.2005

14:25

Page 38

TUDOMÁNY ILLUSZTRÁCIÓ: ZUM.DE

A tankönyvek 120

évig hazudtak? A TUDOMÁNY

A

kezdetektŒl fogva várható volt, hogy nagy vitákat fog kiváltani a Charles Robert Darwin (1809–1882), brit természettudós által felállított evolúciós elmélet, amely a növény- és állatvilág kialakulását és továbbfejlŒdésének mechanizmusát írta le. Darwin a szervezetek átalakulása fŒ okának a generációk sorozatában a természetes kiválasztódást tartotta. Végkövetkeztetéseit az 1859-ben A fajok eredete természetes kiválasztás útján címen megjelent korszakalkotó tudományos munkában foglalta össze, s bizonyította, hogy a fajok egymásból keletkeznek. Adarwini tanításokhoz való viszonyulás a tudományos világot több csoportra osztotta.

emberi fejlŒdés teljes története. Erre elŒször Karl Ernst von Baer (1792–1876) német embriológus hívta fel a figyelmet, aki 1828 és 1837 között kiadta az embriológiával foglalkozó kétkötetes tankönyvét. Ebben hangsúlyozta, hogy a gerincesek, amelyek felnŒtt korukban számos tekintetben igencsak különböznek egymástól, embrióik korai fejlŒdési stádiumában nagyon hasonlóak. Ezzel egyetértett Haeckel is és a következŒ tanulságot vonta le: „Az ontogenezis megismétli a filogenezist!” (Az ontogenezis – egyedfejlŒdés – minden egyed fejlŒdésének folyamata, miközben a filogenezis – törzsfejlŒdés – a faj fejlŒdésének története.) Ez a mondat hosszú-hosszú éveken keresztül vezérfonala volt a biológiával foglalkozó tudományos intézeteknek.

Lerajzolt bizonyíték A jénai zoológiai intézet alapítója és professzora, az elismert Haeckel említett állítása „szent igazsággá” vált, amelyben nem kételkedtek a szakemberek. Annak idején a tudósok többsége az állítást minden kritika nélkül elfogadta, különösen azután, hogy Haeckel egyedülálló rajzolt dokumentációval is alátámasztotta – amelyet viszont saját maga készített emlékezet nyomán. Rajzain összehasonlította a különbözŒ állatfajok – halak, nyulak, szarvasmarha, disznó – és az ember embrióit. Az érdeklŒdŒk szó szerint saját szemükkel is meggyŒzŒdhettek róla, hogy az embrionális állapotok közötti megkülönböztetés valóban nagyon nehéz. Például lehetetlen felismerni, hogy melyik embrió az emberé, és melyik a disznóé!

| Haeckel részletes rajzai gyakran a sejtek és a mikroorganizmusok hihetetlen formáit ábrázolták Haeckel dúskált az ilyen típusú bizonyítékokban és állításait még alaposabban alátámasztó rajzokkal állt elŒ, miszerint jobban hasonlít a kifejlett egyedek testfelépítése egymáshoz, embrióik annál kevésbé különböztethetŒk meg egymástól. Ez a következtetés és más megállapítások is arra az eredményre vezették, hogy „elegendŒ bizonyítékunk van a majmokkal való genetikai rokonságunkat illetŒen.”

Az első kételkedések Néhány kutatónak azonban tévesnek és valószínıtlennek tınt Haeckelnek az a „felfedezése”, hogy az emberi magzatban halkopoltyúk is megtalálhatók. Az ellenzŒk azt állították, hogy a halaknál a levegŒt elnyelŒ hajszálerek által behálózott struktúrák az emberi magzatban egyszerıen nem léteznek. Igaz ugyan, hogy a 2,5 mm hosszú emberi embrión a homlok és a szívburok között jellegzetes ráncokat lehet felfedezni, ezt azonban semmiképp sem lehet annak bizonyítékaként értékelni, hogy az ember fejlŒdésének bizonyos fázisában a halak valamiféle „rokona” volna. Itt ugyanis a késŒbbi alsó állkapocs, a nyelv alatti rész és a gége két ívérŒl van szó.

Mire képes az embrió? Németországban Darwin elméletének legnagyobb támogatója, hirdetŒje és továbbfejlesztŒje Ernst Haeckel (1834–1919) zoológus és természetfilozófus lett. Lelkesedése akkora volt, hogy a szeretett darwini tanoknak olyan „bizonyítékokat alkotott”, amelyek a valóságban soha nem léteztek!

Ernst Haeckel tanításainak nagy része Darwin elméletein alapult Kezdjük azonban az elején, pontosabban az emberi embriónál, amely fejlŒdése során olyan stádiumokon megy keresztül, amelyekben feltınŒen hasonlít számos más, embernél sokkal primitívebb szervezet embriójához. ElsŒ látásra valóban úgy tınik, mintha mindannyiunk testi fejlŒdésében megismétlŒdne az


HAECKEL – AZ ÖKOLÓGIA MEGALAPÍTÓJA

A Ernst Haeckel

német biológus és zoológus,

(1834–1919) számos egyetem díszdoktora volt. Tudományos tevékenysége az eddig említetteknél sokkal szélesebb körű volt.

Nevéhez fűződik például az ökológia fogalmának meghatározása (1867), mint önálló tudományos ágazat, amely a szervezetek és a környezet kölcsönhatását hivatott tanulmányozni. Azt állította,

hogy a civilizáció és a nemzetek életét azonos törvények irányítják, mint a természetét és minden életformáét. A német nyelvű országokban a nacionalista Haeckel Darwin evolúciós elméletének legfőbb népszerűsítője volt. Sőt még tovább ment, a különleges darwinista társadalomfilozófia, a „monizmus” lelki atyjává vált. Az első monisták azt a véleményt osztották, hogy az ember a környező világot úgy alakíthatja át, hogy a társadal-

mi rend teljes összhangban legyen a természet törvényeivel. Az emberiség önmagában jelentéktelen a világűr és a hatalmas természeti erők méretének szempontjából. Később

ezeket az antihumánus gondolatokat a völkisch (népi) véleményekkel kapcsolták össze, amelyek visszautasítottak bármilyen haladást.

A hatalmas „völkisch” mozgalom elítélte a természeti és a társadalmi struktúrák tönkretételét. Erre való hivatkozással tiltakozott többek között az erőltetett iparosítás ellen is. |

FOTÓ: MPIZ-KOELN

Sorozatunk mostani részét egy olyan „tévedésnek” szenteljük, amely egy évszázadon keresztül, egészen napjainkig TÉVEDÉSEI tartotta magát.

14:25

Page 39

| Ernst Haeckel illusztrációival igyekezett bizonyítani, hogy az ember és más gerinces élőlények embrionális fejlődése a kezdeti stádiumban azonos Rajzoló utazó Haeckel fáradhatatlan utazóként is elhíresült. Abban az idŒben, amikor a nagy távolságok leküzdésére még nem álltak rendelkezésre repülŒgépek, a bolygó számos távoli és rejtett zugába is eljutott. Kutatott például a fagyos Szibériában, de a forró Ceylonon, Algériában, Indonéziában is. Így akarta megismerni a természetet annak teljes gazdagságában és valóságában. Útjai során négyezernél több állatfajt írt le, amelyeket általában litográfiai lapokon is megörökített. Így látott napvilágot a Természet mıvészi formái címı könyv. Arajzok (úgynevezett táblák) témái a sejtek, illetve mikroorganizmusok hihetetlen, ennek ellenére azonban állítólag valóságos formái. SŒt Haeckel még azt is állította, hogy a sejteknek saját lelkük van! Ezzel akarta demonstrálni

az „alap biológiai törvényt”, hogy az egyes formák bizonyos szabályok alapján fejlŒdnek és „rekapitulálják” az elŒzŒ egyéni és faj fejlŒdését. Számos kiadásban jelent meg és a nyilvánosságot is fellelkesítette a The Riddle of the Universe (A világır rejtélyei) címı könyve, amely tulajdonképpen nem más, mint a tudomány és a fantasztikus elképzelések különleges keveréke. A rajzokat 120 év alatt többször is felhasználták, elsŒsorban szakmai publikációkban és tankönyvekben.

Csalás meggyőződésből? Mindössze nyolc évvel ezelŒtt, 1997-ben írta le Michal Richardson brit embriológus az Anatomy and Embryology (Anatómia és embriológia) címı szaklapban, hogy munkatársaival hogyan ha-

ILLUSZTRÁCIÓ: GSSQ.BLOGSPOT

21.9.2005

ILLUSZTRÁCIÓ: GSSQ.BLOGSPOT

38_39 tudomany

sonlította össze a gerincesembriók 50 bélyegét azokkal a rajzokkal, amelyeket Haeckel alkotott. Munkájuk során meglepŒdve állapították meg, hogy a neves professzor legjobb esetben tévedett, de a szándékos csalás sem kizárt! Hogyan? Néhány jegyet, amely ellentétben állt elméletével, a rajzokból egyszerıen kihagyott, illetve olyanokat viszont belerakott, amelyek igazolták az állításait. Ahogyan késŒbb bebizonyosodott, ugyanerre már néhány kortársa is felhívta a figyelmet. Ãket azonban azzal küldte el, hogy a rajzokat emlékezetbŒl készítette. Úgy tınik azonban, hogy a csalást nem teljesen tudatosan követte el, hanem csak következetes, ámde sajnos vak meggyŒzŒdésében, abban a hitben, hogy az elmélete helyes. AszakértŒk ehhez annyit tesznek hozzá, hogy amennyiben a gerincesek különbözŒ csoportjainak embrióit – azaz az emlŒsökét, a madarakét, a hüllŒkét és a halakét – bizonyos stádiumokban összehasonlítják, bizonyos jegyeik valóban hasonlóak. Tehát nem könnyı pusztán szabad szemmel meghatározni, melyik melyiké. A különbözŒ gerincesek anatómiája csak az egyes részletekben tér el, tehát semmiképp sem abban, hogy különbözŒ gerincesek egyes testrészei teljesen eltérŒek volnának. Azonban teljesen valótlan Haeckel ezerszer ismételt és számos tudós által elemzett állítása, amely szerint a „magasabb rendı élŒlények fejlŒdésük során ugyanolyan stádiumokon mennek keresztül, mint a primitívebb állatok!” ■ KOUKAL MIHÁLY HIRDETÉS

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 39

21.9.2005

15:49

Page 40

ILLUSZTRÁCIÓ: TECHIMO

FAQ Önök kérdeznek, mi válaszolunk Ki és mikor határozta meg először a fénysebességet?

Milyen vegyületeket tartalmaz a kamilla, és azokat hogyan hasznosítják?

Varga Andrea, Budapest

Tóth Kálmánné, Szeged

O

A

laf Roemer dán csillagász 1675-ben. Megbecsülte, hogy a fény körülbelül 227 000 km/másodperc sebességgel terjed. A Jupiter körül keringő holdak mozgásából határozta meg ezt az értéket, amely csupán háromnegyede a modern műszerekkel megállapított valódi értéknek. ■

valódi kamilla (Matricaria chamomilla) egynyári, kellemes illatú gyógynövény, egyenes, jelentősen szétágazó szárral, amely eléri az akár 50 cm-es magasságot is. Chamazulent (kb. 10%), éterolajat (kb. 1,5%) tartalmaz, továbbá keserűanyagokat, flavonoidot, bisabololt, poliacetilén vegyületeket és kisebb mértékben más

A

z ember egészségére hasznos pozitív anyagok hosszú sora mellett a komló nem kívánatos anyagokat is tartalmaz, elsősorban nitrátot. Ennek mennyisége azonban a feldolgozás során csökken. A komló további káros hatású összetevői, mint amilyenek a permetezőszerek, nehézfémek, kémiai katalizátorok, esetleg radionuklidok és egyéb szennyezések – nincs jelentőségük a sörgyártás folyamatában. Mennyiségüket gondosan ellenőrzik a komló, és a belőlük készülő sörfajták higiéniai-egészségügyi tisztaságának megőrzése érdekében. A komló védelme a káros anyagokkal szemben és elsősorban az állati kórokozók ellen az ökológiailag kíméletes készítmények racionális használatán alapul. A peszticidek (növényvédő szerek) felhasználásának minimalizálásával a maradványanyagok fokozatosan csökkennek a komlóban és a talajban is. Az ökológiailag kíméletesebb termékeknek köszönhetően, amelyek felváltották a korábban használt igen mérgező zoocideket, csökkent a környezet ökológiai terhelése. A sörben lévő komló azonban a fogyasztóknak semmilyen kárt nem okoz – inkább használ. Természetesen csak akkor, ha mértékletes a sörfogyasztás: a férfiak maximum naponta másfél litert, a nők egyharmaddal kevesebbet ihatnak károsodások nélkül. ■

Sokat írtak már a cukorbetegségről, annak is arról a változatáról, amely örökletes. Szeretném tudni, azok, akik nem öröklik e betegséget többnyire nők vagy férfiak, illetve öregek vagy Blüml Katalin, Budapest fiatalok?

A

cukorbetegség elsősorban a szénhidrátanyagcserének a zavara, amelynek közvetlen oka az inzulin viszonylagos vagy

abszolút hiánya, illetve az inzulin hatásának elmaradása. A diabétesz igen nagy jelentőségű, egyre nagyobb mértékben terjedő


anyagokat is. Virágját, a fészekvirágzatot hasznosítják gyógyászati célokra. Gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatású, görcsoldó és növeli a verejtékelválasztást. Külsőleg borogatásokban vagy por formájában a rosszul hegedő sebekre alkalmazzák, valamint bőrkiütéseknél, kellemetlen, fájdalmas aranyerek és égési sérülések kezelésénél. Fájdalomcsillapító, és gátolja a hegek kialakulását. Köptetőként a szájüreg és a garat betegségeinél, szemgyulladás esetén borogatásként is alkalmazzák. ■

Mi a története az elektron-mikroszkópnak? Hodúr Géza, Veszprém

A

z első ilyen mikroszkóp 1931-ben jelent meg Németországban. Fejlesztésével elsősorban Ernst Ruska (1906–1988), majd Max Knoll neve hozható kapcsolatba, együtt tanulmányozták a mágneses mező jelenségeit. A német elektromérnök, Ruska 1986-ban megkapta a fizikai Nobel-díjat. Az elektronsugarak (felgyorsított neutronok) a mikroszkópjánál áthaladtak a vizsgált tárgyon (20 kV gyorsító feszültség mellett), hogy

betegség. Előfordulásának gyakorisága a korral nő, 60–70 éves korban a legnagyobb. Az összes cukorbeteg 80%-a ennek megfelelően 40 évesnél idősebb, és 40%-a 65 évesnél idősebb. Minél idősebb korú cukorbeteget vizsgálnak, annál jelentékenyebb a nők számának növekedése. Azok a különbségek, amelyek

FOTÓ: WWW.TINTAZUL.COM

Férjem már évtizedek óta szívesen fogyasztja a sört, bár módjával. Engem, mint a feleségét, azonban már régóta érdekel, vajon a komló nem tartalmaz-e valamilyen káros anyagot? Molnár Zita, Komárom FOTÓ: STUDENTS.WASHINGTON.EDU

40_45 FAQ

árnyékképet hozzanak létre (ez a diapozitív vetítése során lejátszódó helyzethez hasonlítható). Ez volt az úgynevezett átsugárzó elektronmikroszkóp – TEM (Transmission Electron Microscope). Tudományos munkára elsőként a feltaláló testvére, Helmut Ruska használta. A TEM a tárgyat százszorosára nagyította fel. 1939-ben az orosz származású amerikai fizikus, Vladimir Zworykin (1889–1982) szintén elkészített egy mikroszkópot, amelynél fény helyett elektronnyalábokat használt és élesítésre a hagyományos lencsék helyett elektromágnesek szolgáltak. Az egy milliméter milliomodrészénél kisebb tárgyak nagyításban jelentek meg az árnyékvetőn. Manapság már egy egyszerűbb kamera is képes erre. Az elektronmikroszkóp új típusát is ismerjük, a pásztázót vagy szkennelőt (SEM – Scanning Electron Microscope). Alkotói már 1942-ben bemutatták, kereskedelmi forgalomba azonban csak 1965-ben került. Csak akkor sikerült megbirkózni a minták szkennelésével (azaz elektronok általi folyamatos bombázásával). Az elektronmikroszkópokat számos ágazatban használják: a mikrobiológiában, az orvostudományban, a kémiában, a fizikában... Azóta az atommikroszkópot – AFM (Atomic Force Microscope) és a szkennelő szondamikroszkópot – SPM (Scanning Probe Microscope) is kifejlesztették. ■

Amerikai tudósok állítólag meghosszabbították a kísérleti egerek életét. Hogyan is történt ez? Az embereknél is lehetséges ilyesmi?

FOTÓ: KIDS4RESEARCH

ILLUSZTRÁCIÓ: VIANET

Page 41

Szabolcs Péter, Körmend

E

kísérletről a seattle-i Washington Egyetem kutatócsoportjának vezetője tájékoztatott. Az egerekben génsebészeti eljárással növelték az antioxidánsok képződését. Ezek eliminálják a szabadgyököket, amelyek a sejtek elhasználódását, azaz az öregedést okozzák. Így sikerült a kísérleti egerek életét öt hónappal meghosszabbítani, amely életük egyötöde. A tudósok eredetileg arra kerestek választ, hogy a kataláz enzim, amelyet a sejt citoplazmája termel,

Mikor kezdték el a mikrochipek tömeges gyártását? Szilágyi József, Tata

A

Mi az igaz abból, hogy a kutyák fekete-fehéren látnak? Pongrác Mihály, Békescsaba

A

téma kutatói szerint a kutya sem feketefehéren, sem színesben nem lát, hanem a szürke szín számos árnyalatában. ■ bizonyos népek, és ezen belül bizonyos néprétegek vagy társadalmi osztályok között a diabétesz előfordulásában mutatkoznak, elsősorban külső körülményekkel, például a testsúllyal, a táplálkozással és az ezeket is megszabó szociális helyzettel vannak összefüggésben. Azoknak a fejlődésben elmaradt népeknek a sorában például,

amelyeknek civilizációja jelenleg rohamléptekkel halad, a diabetes mellitus előfordulása feltűnően nő. A cukorbetegek egész világon észlelhető megszaporodását részben a betegség gyógyíthatósága, a cukorbeteg nők terhességének lehetősége és az átlagos életkor meghosszabodása magyarázza. ■

képes-e megállítani a mitokondriumok – a sejt erőművei – „csökkenésének” körforgását. A kataláz képes szétbontani az alattomos szabadgyököket teljesen ártalmatlan összetevőkre, így például a hidrogénperoxidot vízre és oxigénre. A tudósok az egerekbe olyan gént juttattak, amelynek segítségével a katalázt a mitokondriumok is elkezdték előállítani. Ennek hatására mennyisége jelentősen megnőtt a szervezetben. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindez hasonlóan játszódik le az emberi szervezetben is. „Az élet ilyen úton történő meghosszabbítása eddig ismeretlen mellékhatásokat is hozhat” – figyelmeztetett Howards Jacobs a finn Tamperei Egyetemről. Az azonban már régóta ismeretes, hogy kitűnően hat a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás. Ezekben ugyanis antioxidánsoknak nevezett anyagok találhatók, amelyekből a szükséges mennyiség egy részét ugyan a testünk is előállítja, de a fennmaradó részt a táplálékból szerzi be. ■ ▼

mikrochipek éppen idén ünneplik sorozatgyártásuk megkezdésének 30. évét. 1975 óta a komputerek sokkal kisebbek lettek és az áruk is folyamatosan csökken. ■

FOTÓ: CSA.MISTO.CZ

15:49

FOTÓ: AOK-BV.DE

21.9.2005

FOTÓ: FZ-JUELICH.DE

FOTÓ: MICROSCOPY.ETHZ.CH

40_45 FAQ

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 41

21.9.2005

FAQ

15:49

Page 42

Önök kérdeznek, mi válaszolunk Egész életemben soha semmi problémám nem volt az alvással. Most gipszben van a kezem és furcsamód a sérülésem óta álmatlanság gyötör. Összefügghet ez a csonttöréssel? Halász Béla, Dunaújváros

A

z alvászavaroknak valóban közük lehet néhány betegséghez, de sérülésekhez is. Az álmatlanság gyakran fájdalommal, gyakori vizeléssel és fokozott székelési ingerrel, gyomor-bél traktus diszkomforttal, légzési zavarokkal, és

Szeles Pál, Budapest

A

havannai Miamar negyedben található a 600-nál is több merényletkísérletet bemutató múzeum, amelynek célpontja Castro volt 1959 óta, amikor fegyverrel vette át Kubában a hatalmat. A kiállított tárgyakból említést érdemelnek a kések, a pisztolyok, az automata fegyverek, a géppisztolyok, de még a páncélöklök is. Nem hiányoznak a samponosüvegre emlékeztető formájú bombák sem, mert közismert, hogy Castro imádja a pompát. Nem semmisítették meg a robbanószivarokat, a méregtablettákat vagy az erős méreggel átitatott búvárruhát sem. Egy „szolidabb”

merénylő Castrót speciális púderrel akarta beszórni, így tönkretenni a szakállát, amely Latin-Amerikában a férfiasság jelképe. Az ellenségek más lehetőségeket is kipróbáltak, beleértve azt, amikor 1971ben az akkori chilei elnökkel, Allendével való találkozás során a televíziókamerába szereltek be pisztolyt. Kezelője azonban még az akció előtt megszökött. A német DPA ügynökség nemrég egyedülálló akcióra emlékeztetett, amely 1964-ben történt. E merénylet abból a feltételezésből indult ki, hogy Castro, aki imádja a baseballt, egy fontos mérkőzésen a nézőtér első sorában ül majd. A hatodik sorból egy gránátot akartak rádobni. A rendőröknek azonban feltűnt a merénylő és még azelőtt börtönben végezte, hogy elkezdődött volna a meccs. ■


Azt hallottam, hogy a cúnami pusztító hullámai akár még az USA-t is elpusztíthatják. Lehetséges ez?


Fidel Castro kubai vezető állítólag már sokszor volt merénylők célpontja. Néhány ellene tervezett merénylet azonban egészen komikus volt. Tudnak erről valamint?

Gyurma Zoltán, Budapest

A

természet egyre gyakrabban bizonyítja hatalmát és erejét. Mostanában sem feledték még el a víz tavaly december 26-i pusztító tombolását Délkelet-Ázsiában. Közben ez az emberi tragédia néhány tudós szerint csak egy fejezet lehetne összehasonlításban azzal a katasztrófával, amelyet a cúnami az USA területén okozna. A borzalmak elindítója a Kanári-szigeteken található 3716 méter magas Pico del Teide vulkán lehetne. Ez a Föld harmadik legnagyobb aktív vulkánja, a hawaii Mauna Loa és a Mauna Kea vulkánok mellett. Noha időről időre nagy robajjal fenyegetőzik, a

Mi az antianyag? Lehet az energia forrása? Szalainé Mária, Miskolc

A

FOTÓ: GENESEO.EDU

40_45 FAQ

szeizmológusok egyelőre nem várják, hogy ezeknek hosszú távú következményei lennének. A szakértők azonban figyelmeztetnek egy a térségben lévő másik vulkánra, a Cumbre Viejára a kanáriszigeteki La Palmán. Esetleges kitörésekor az Atlanti-óceánba óriási mennyiségű láva ömlene. Ennek következtében az akár több száz méter magas pusztító hullám felemelkedne és egészen az amerikai partokig áradna. A víz így nemcsak az Antillákat, hanem számos amerikai államot is elpusztítana a keleti parton. A katasztrófát nem kerülné el sem New York, sem Washington. Ez azonban egyelőre csak fikció. A veszély másutt leselkedik! A közelmúlt felfedezései szerint ugyanis az Atlanti-óceánban délről északi irányba számos aktív vulkáni övezet húzódik. ■

legrövidebb definíció így hangzik: „Az antianyag antirészecskékből álló anyag.” Minden részecskéhez (anyag) antirészecske (antianyag) tartozik. Az antirészecskék minden tekintetben (tömeg, élettartam) azonosak a partner részecskékkel, de ellenkező a töltésük. Például a proton pozitív elektromos töltésű, az antiproton negatív. A részecske és antirészecske találkozásakor annihiláció (szétsugárzás) következik be, amely során energia keletkezik. A tömeg energiává alakul át, amelyet fotonok hordoznak. Az antianyagot a 20. század 30-as éveiben fedezték fel. A sci-fi irodalomban űrbéli hajók meghajtásához használják. Most azonban a NASA valóban gondolkodik az antianyag űrhajómotorokban való felhasználásán. Az anyag antianyaggal való kölcsönös reakciója során ugyanis olyan óriási mennyiségű energia keletkezik, hogy ezen anyag csak pár grammja lehetővé teszi egy kis pilóta nélküli szonda kiküldését a legközelebbi csillagrendszerbe. A legnagyobb akadály az antianyag hiánya, a természet általunk ismert részében nem létezik, nagy energiabefektetéssel elő kell állítani. Először mesterségesen 10 évvel ezelőtt hoztak létre antiatomokat az Európai Részecskefizikai Kutatóközpont (CERN) tudósai Genfben. Ott azonban 2002 szeptemberében az ATHENA kísérlet során már viszonylag nagy mennyiségű, alacsony energiájú antihidrogént nyertek. Képesek voltak összekeverni az antiprotonok és pozitronok ellentétes töltésű, hűtött felhőjét. ■

15:49

Page 43

szívritmuszavarokkal, esetleg mozgásképtelenséggel függhet össze. Az álmatlanságot gyógyszerek is előidézhetik. Egy újabb kutatás szerint különböző alvási problémákkal a felnőttek 30-40 százaléka küszködik, alkalmankénti rövid távú alvászavar majdnem mindenkit, azaz körülbelül az emberek 95 százalékát érint. ■

Mik azok a kisbolygók? Szabó Zoltánné, Gödöllő

K

isbolygó vagy aszteroida az elnevezése az 1-1000 km átmérőjű kőtömböknek. Naprendszerünkben több ezer ilyen test kering a Nap körül. Szerencsére többségük abban az övezetben kering, amely biztonságos távolságra van a Földtől – a Jupiter és a Mars közötti keringési pályán. A tudósok úgy becsülik, hogy a Föld 200 000 évente ütközik össze valamilyen kisbolygóval. A Hold rosszabbul jár, mert a kozmikus bombázás ellen nem védi légkör. A Hold felszíne tele van becsapódási (impakt) nyomokkal, kráterekkel. ■

Szünidő alatt a tenger felszínén egy ismeretlen, kék színű, több méter hosszú lényt láttam úszni. Egy gumikesztyű óriási ujjára emlékeztetett. Nem hallucináltam? Divéky Mária, Oroszlány

N

em hallucinált, inkább szerencséje volt. Ilyesmi ugyanis csak nagyon ritkán figyelhető meg. Ahogyan azt szakértőktől megtudtuk, a világító zsákállatok közé tartozó izzótestű zsákállatokról (Pyrosoma), vagyis vízi állatok úszó kolóniájáról van szó. Mindegyikük csak egy centiméteres, de több

ezren egyetlen szoros közösségbe kapcsolódnak össze. Mindegyik zsákállat testével felszívja a vizet és apró impulzusokban fújja ki magából. Így tulajdonképpen apró kis vízi csövecskékhez hasonlítanak, amelyek együtt hajtják meg a nagy csőszerű kolóniát. A víz átszivattyúzása közben képesek még a

táplálékot is megszűrni. Az említett titokzatos közösségből a víz felszínén régen sokkal több úszott. A nem tájékozott megfigyelők annak idején tengeri szörnyeknek, a háborúk idején meg ellenséges torpedónak nézték őket. Az izzótestű zsákállatok azonban az emberre teljesen ártalmatlanok. ■

HIRDETÉS

▼

21.9.2005

FOTÓ: PETER WIRTZ ÉS GARRY MCCARTHY

40_45 FAQ

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 43

21.9.2005

Page 44

Önök kérdeznek, mi válaszolunk

Szűcs Petra, Nagykovácsi

A

z A-vitamint két formában vesszük magunkhoz: egyrészt béta-karotinként, másrészt pedig retinolként. A Harvard Medical School szakértői legújabb kutatásaikat arra a korábbi megállapításra alapozták, hogy a retinol, mint az A-vitamin egyik formája, állatoknál lassítja a csontnövekedést. Ezért a vizsgálat során kiválasztottak 72 337 nőt, akiknél megnézték, vajon az A-vitamin ezen formája hatással van-e az emberi csontokra is. Megállapították, hogy napi több mint 2000 mikrogramm retinol fogyasztása megduplázza a csípőcsonttörés veszélyét. A retinol ajánlott napi adagja 700 mikrogramm. Az A-vitamin megfelelő mennyiségben adagolva javítja a látást, az immunrendszer működését, az emésztőtraktus nyálkahártyájának és a kültakarónak az állapotát. A retinol jelentős forrása a máj, a zsírban gazdag halhús vagy a dúsított gabonafélék. Multivitaminos tabletták is tartalmazzák; célszerű az A-vitamin legalább egy részét béta-karotin formájában magunkhoz venni, mert így nem lehet túladagolni. Természetes forrás A-vitamin formájában a máj, halmájolajok, tojásssárgája, dúsított tej, tejszín, vaj, karotinoidok formájában pedig a sötétzöld és narancssárga zöldségfélék és gyümölcsök (például sárgarépa, tök, spenót). Vigyázat: az A-vitamin nagy adagjai vagy hosszas szedése túladagoláshoz, mérgezéshez vezethet. A terhes nők ne fogyasszanak naponta 1500 mikrogrammnál több A-vitamint. ■


Mit jelentenek Freudnál az id, az ego és a szuperego fogalmak? Igaz, hogy Freud eléggé szokatlan formában halt meg?

FOTÓ: COOLEREMAIL

Nem hagyom bántani a vitaminokat, mivel nekem nagyon jót tesznek! Ezért lepett meg, amikor hallottam azt az információt, hogy a nagyobb mennyiségű retinol a nőknél növeli a csonttörés veszélyét. Lehetséges ez?

Görbe László, Pápa

S

igmund Freud osztrák orvos és pszichológus Príbor na Moraván született 1856. május 6-án. Életének nagyobb részét Bécsben, az akkori Osztrák–Magyar Monarchia fővárosában élte le. Ő alkotta meg a személyiség összetételéről szóló hipotézist: ebben megtaláljuk az ösztönös id-et, („az”) embert, akit a tudatalattija irányít. Ezt követi a tudatos ego („én”), amely tudatosan közvetíti a valósággal való kapcsolatot. Végezetül a szuperego („felettes én”), a tökéletesség, a lelkiismeret alapelve. Freud az emberi viselkedés nagy részének szexuális determinációjáról beszélt, amellyel az akkori konzervatív társadalomban számos ember ellenállásába ütközött – beleértve kollégáit is. A tudós krónikus szívbajban szenvedett, végül még állkapocsrákot is kapott, amelyet minden bizonnyal nagymértékű szivarozása váltott ki. Hogy szenvedéseitől megszabaduljon, önmaga vetett véget életének néhány morfiuminjekcióval. ■

Mi az a digitális televízió? Borbély László, Szeged

A

klasszikus televíziónál a kép és a hang is változó elektromos jellé alakul, amely eljut a televíziónkba. A digitális televíziós sugárzás alapelve az, hogy a kép és hang részét is számokká alakítja át. Ezeket a klasszikus jelhez hasonlóan rádióhullámokon, kábeleken vagy műholdakon keresztül viszik át. Kép és hang formájába történő dekódolásukhoz nélkülözhetetlenül szükséges egy speciális vevőkészülék-dekóder. A digitális forma előnye nemcsak a jobb minőségű kép és hang, hanem sokkal több csatorna vételének lehetősége is. ■

Anyaként mindig meghatnak a kevésbé fejlett országokból érkező képek, ahol kétségbeesett kisgyermekek az éhenhaláshoz közeli állapotban láthatóak. Milyen betegségek fenyegetik őket? Somogyi Zita, Budapest

A

z Egészségügyi Világszervezet (WHO) publikálta nemrég, hogy a kisgyermekeket négy betegség fenyegeti leginkább. Ezek közül a legveszélyesebb a tüdőgyulladás, ezt követi az erős hasmenés, a malária és a kanyaró. Ezek a mai orvostudomány és egészségügy fejlettsége mellett egyébként kellő körültekintéssel és szervezéssel könnyen megelőzhetőek. Sajnos az érintett országoknak azonban éppen a megelőzésre nem áll rendelkezésre elég szakember, illetve anyagi eszköz. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kisgyermekek halálának több mint felénél a krónikus alultápláltság is fontos szerepet játszik. A legrosszabb a helyzet Afrikában és Dél-Kelet Ázsiában. ■

FOTÓ: TM.NAGASAKI-U.AC.JP ÉS UNI-KOELN.DE

FAQ

15:49

ILLUSZTRÁCIÓ: SONG TAN

40_45 FAQ

21.9.2005

15:49

Page 45

ILLUSZTRÁCIÓ: ESO, EAAE

40_45 FAQ

Mit érdemes tudni a Napról? Mihály Győző, Pápa

NAPKORONA A ritkás naplégkör külső része. Nincs éles határa és mélyen benyúlik a Naprendszerbe. A korona hőmérséklete 1-2 millió oC közötti. KROMOSZFÉRA A „szín szférája” homogén, 10 00015 000 km vastag réteg, a korona és a fotoszféra között. NAPFOLTOK Hűvösebbek a környező fotoszféránál, néhány száz vagy ezer km átmérőjűek FOTOSZFÉRA A 300 km vastag réteg alsó határán a hőmérséklet 6000 oC. A Földről ezt a ragyogó gömbhéjat látjuk.

A

Nap – a sárga, ötmilliárd éves törpe csillag – körülbelül 1 392 000 km átmérőjű, tehát nagyjából 109-szer nagyobb a mi bolygónknál. Gigantikus gázgolyóként kell elképzelnünk, amelynek tömege 330 000-szer nagyobb, mint

NAPMAG 15 millió fokos hőmérsékletével az egész Naprendszer energetikai forrása.

KONVEKTÍV ZÓNA Kb. 200 000 km vastag – a Nap belső rétegeiből származó forró gáztömegek áramlásával juttatja az energiát a felszínre.

a Földé. Ez a tömeg a teljes Naprendszer 99,8%át jelenti. (A második legnagyobb tömegű benne – messze lemaradva a Naptól – a Jupiter). A galaxisunkban élő többi csillaghoz hasonlóan elsősorban hidrogén alkotja (kémiai

összetételének 75%-a). A naptest óriási kazánhoz hasonlítható, amelyben megállás nélkül dolgozik a termonukleáris reaktor. A napmag mélyén rejtőző fűtőanyag, a hidrogén atomjai az óriási nyomás és a Nap magjában a 15 millió oC-ot elérő hőmérséklet hatására nehezebb héliumatomokká alakulnak át. A nukleáris reakció során másodpercenként ötmillió tonna anyag változik át energiává! A felszínen a hőmérséklet „csak” 5500 oC, ott nem zajlik magreakció. A földi élethez nélkülözhetetlen Nap százmilliószor több energiát bocsát ki, mint Naprendszerünk másik kilenc bolygója együttvéve. Az energia a Nap felszínére látható fény formájában tör elő, amely az egész Naprendszeren keresztül árad. A napsugarak tehát folyamatosan érkeznek a mi Földünkre is – a 149 600 000 km távolságról 8,3 perc alatt ér ide. Bolygónk felszínére a teljes napenergiának mindössze egymilliárdod része (!) jut. ■

A szélerősséget állítólag Beaufort-skálán mérik. Miért hívják így és hogyan Tábori Ildikó, Göd működik?

A

skálát Sir Francis Beaufort (1774–1857) brit tengernagy készítette 1805–1808 között. Azóta folyamatosan pontosították, de az alapelv azonos maradt. A Beaufort-skála lehetővé teszi a szél erejének (sebességének) felbecsülését a különböző tárgyakra gyakorolt hatása alapján – 10 méterrel a föld felett a nyílt téren. A fokok meghatározása során tehát elég csak a vizuális megfigyelés, berendezések használata nélkül.

Amennyiben nem talált választ kérdéseire, keresse a következő számainkban. Néhány válasz előkészítése nagyon időigényes. Ugyanakkor megkérjük tisztelt olvasóinkat, hogy az e-mailben küldött kérdéseiket is írják alá.

AZ OLDALAKAT SZERKESZTETTE: TAKÁCS KRISZTINA

HIRDETÉS

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 45

46_47 uvegerod

9.9.2005

13:31

Page 46

ARCHEOLÓGIA

Az üvegerődök

meretlen módon, valamikor a bronzkor végén (i. e. 750 után), illetve a vaskorban. Ez minden, amit kétségek nélkül kijelenthetünk,

rejtélye

Az 1980-as kísérlet során rekonstruálták a pikt falat

A zöldellő Skót-felföldön manapság is legalább hatvan, a vaskorból származó különös erődítményt tartanak számon. Sáncaikat rendkívül szokatlan módszerrel erősítették meg: a falak megolvasztott, üvegesített kövekből készültek.

A

megolvasztott kövekbŒl készült hatalmas fal övezett. Ez a fal katonai szempontból tökéletes megoldás, ugyanis nem lehetett felégetni, és csak nehezen lehetett lerombolni. Ha ehhez még hozzáadjuk a meredek lejtŒket, és a védŒk kitınŒ kilátását a környékre, a Tap O’Noth-on lévŒ erŒd egy valódi, bevehetetlen sasfészek volt. A védŒfal alapja 6-8 méter vastagságú volt, ám a magasságát nem lehet pontosan megállapítani. Azt feltételezik, hogy akár 3-5 méter magas is lehetett, leszámítva magát a sáncot. Máig megoldatlan kérdés, hogy miképp sikerült a pikteknek létrehozniuk az üvegesített várfalakat.

A piktek sasfészke

Erőd a sűrű erdőben


leges, vastartalmú földbŒl készült habarcsra való utalások –, marad az a kétségbevonhatatlan tény, hogy az „üvegesedés” csak több órán át tartó izzás során mehetett végbe. A megolvasztott kŒzetek vegyi elemzése ugyanis kimutatta, hogy a kŒfalak megolvasztása legalább 1100 oC-os hŒt igényelt, sŒt mi több, ehhez ellenŒrzött égésre volt szükség. Ezek a tények cáfolják azokat a feltételezéseket, amelyek szerint véletlenül, vagy egy ostrom során gyújtott tız hatására olvadtak meg a kövek. Ha mégis elfogadnánk, hogy az erŒd ostromakor következett be az olvaFOTÓ: JAN R. HRDINA

A

| Egy Tap O’Noth-i vitrifikált kő részlete mutatja, hogy a falat alkotó anyagnak szó szerint folyékonynak kellett lennie

FOTÓ: JAN R. HRDINA

Az egyik legismertebb és láthatóan a legna- Egy másik, a Tap O’Noth-nál még híresebb gyobb szabású „üvegerŒdítmény” az észak- „üvegerŒd” a Felföld központjához közeli, Inkelet-skóciai Rhynie váverness várostól nem A MAI SKÓTOK ELŐDEI roskától nem messze fekmessze fekvŒ Craig PhadvŒ Tap O’Noth. A domb, raig. A Tap O’Noth-tól piktek amelyen az erŒdöt felépíazonban némiképpen küvoltak a tették, 563 méteres malönbözik. Még ha a domb mai Skócia gasságból uralja a környéteteje a vidék meghatároterületének ket, így meredek, csazó pontja, az erŒd romjai első, a törrabbal benŒtt lejtŒi már nem annyira szembeszöténetírás áltávolról is jól láthatók. Az kŒek, mert sırı erdŒ botal feljegyerŒdítmény Skócia másorítja a dombtetŒt. A falak zett lakói. dik legmagasabban elhemaradványait ezért sokA piktek előtti lyezkedŒ erŒdje, ahol a rékal nehezebb megtalálni, időkből a régészek a 21 hektár kide gyakorlatilag léptengészek a haterjedésı ásatáson, két nyomon megolvasztott rang alakú edények kultúrájának telekülönbözŒ korszakból szikladarabokba ütköpeit tárták fel. A piktekről csak annyit származó körzetet tártak zünk. Az erŒd falainak, tudunk, hogy valamikor i. e. 800 körül fel. A domb tetején elhevagy inkább sáncainak érkeztek Skóciába, a mai nap is haszlyezkedŒ, már messzirŒl szélessége az alapjuknál nálatos nevüket pedig (nem tudjuk, jól látható erŒd ovális ala8 méter volt, feljebb pehogy miképp hívták saját magukat) a kú, alapterülete körülbedig egyre keskenyedtek. rómaiaktól kapták. Latin nevüket lül 100 x 30 méter, így te(picti – festettek) az arcukat hát csak a töredékét alborító színes harci festékről Kérdőjeles kotja az egész településkapták. Egyesek szerint a kelta névárfalak nek. Nyilván egyfajta cipek közé tartoztak, ezt azonban az a Az üvegesített erŒdökrŒl tadella (a lakónegyedek kevéske nyelvi anyag, amit tőlük ismebizonnyal kijelenthetjük, fölé épített fellegvár) szerünk, nem erősíti meg. | hogy a pikt törzsek épírepét töltötte be, amelyet tették Œket egyelŒre is-


tudósok már a 18. század óta igyekeznek megválaszolni a kérdést, hogy miképp jöhettek létre ezek az üvegesített (vitrifikált) skóciai erŒdök körülbelül 500 évvel idŒszámításunk elŒtt. Az elsŒ bátortalan elméletek megjelenése óta, két évszázadnyi találgatás után az egyetlen, amit bizonyossággal kijelenthetünk ezeknek a meglehetŒsen szokatlan erŒdítményeknek a keletkezésérŒl, hogy a régi piktek, a terület elsŒ, a történetírás által feljegyzett lakói építették Œket. Nagy többségük a mai Közép- és Északkelet-Skóciában található.

a többi csak elméletek, találgatások és spekulációk halmaza. A tudósok azonban még így is érdekes eredményekre jutottak a két évszázados kutatás folyamán. Ha elhagyjuk a különféle fantasztikus, vagy mindenáron eredetiségre törekvŒ teóriákat a megolvasztott falak keletkezésérŒl – amelyekbŒl nem hiányoznak a földönkívüli fegyverekrŒl szóló találgatások, vagy a külön-

| A Tap O’Noth-i fellegvár sáncai mindmáig láthatók

9.9.2005

13:31

Page 47

FOTÓ: D. BARCLAY


FOTÓ: D BARCLAY

46_47 uvegerod

| A piktek sasfészke, Tap O’Noth Skócia második legmagasabban fekvő erődje

Sikeres próbálkozás

| Tap O’Noth-on nem rendkívüliek az akár kétméteres, összesült kőtömbök sem dás, a támadóknak folyamatosan újabb és újabb faszállítmányokat kellett volna a kŒfalakhoz vonszolniuk, és tudatosan fenn kellett volna tartaniuk a tüzet az egész erŒdítmény körül. Ez természetesen kizárt, mivel így a támadók is ki lettek volna téve a védŒk állandó nyomásának és folyamatos támadásának. Mi lett volna az értelme, eredménye? Hiszen a falak egy része a mai napig áll, azaz semmi sem utal arra, hogy mind a hatvan erŒd esetében véletlen összesülésre és üvegesedésre került volna sor.

Túl sok fát igényel Az említett tényeket azok a kutatók is számításba vették, akik megpróbálták rekonstruálni a falak megolvasztását. A rejtély megoldására elŒször V. Gordon Childe ausztrál és Wallace Thorneycroft brit régész tett kísérletet 1934-ben, majd 1937-ben. Felépítettek egy kŒfalat, fával borították be, majd felgyújtották az egész építményt. Égés közben szüntelenül adagolták az újabb tüzelŒanyagadagot, a kísérlet azonban nem sikerült, a fal leomlott. Egyébként magához a falhoz több

A következŒ kísérletre 1980-ban került sor, A. C. Clark dokumentumfilm-sorozata részeként, a yorkshire-i televízió támogatásával. A kutatók hasonlóan jártak el, mint elŒdeik, de kísérletükhöz felhasználták a legújabb kutatási eredményeket is. Ez a próba már sikerrel járt, és közben új ismeretekre tettek szert az erŒd megolvasztásához szükséges hŒmérsékletrŒl és az égés során bekövetkezŒ kémiai folyamatokról. A végeredményként kapott megüvegesedett kövek csaknem azonosak voltak az eredetiekkel. Ma a skóciai Aberdeen Antropológiai Múzeumában vannak kiállítva.

Van mit tanulnunk A vegyészek és a régészek eredményei tehát arra utalnak, hogy a skóciai piktek egyedülálló módszert ismertek erŒdjeik falának megerŒsítésére, amivel számos szakma szakértŒjé-

| A Caesar „Feljegyzéseiből” ismert murus gallicus lehetett az a falszerkezet, amelyet az ókori Skócia lakosai is ismertek nek okoztak fejfájást nemzedékeken keresztül. De majdnem biztosak lehetünk abban, hogy a különleges erŒdök építŒi a piktek voltak, a mai Skócia legrégebbi ismert lakosai, és hogy a falak megolvasztása szándékosan történt, nem pedig egy véletlen folytán. Nem marad más hátra, mint tiszteletteljesen meghajolni elŒttük, mivel a skóciai „üvegerŒdök” építésének a titka még a 21. század elején sem tekinthetŒ teljesen tisztázott kérdésnek. ■ LUKÁCS JÁNOS

BRUD KIRÁLY ERŐDJE Craig Phadraig erőd i. e. 350 A körül épült, nevét leggyakrabban mégis azzal az időszakkal kapcsolatban emlegetik, amikor Skóciába kezdett beszivárogni a kereszténység.

A történészek azt feltételezik, hogy a ma er-

dővel borított hegytető, ahol az erőd maradványai állnak, az északi skótok királyának, Brud Mac Maelchonnak a székhelye volt. Szerintük a hí-

bálta Krisztus hitére téríteni a pikteket. A misszionárius akkor gyakorolt mély benyomást Brud királyra, amikor mágikus párbajban legyőzte az uralkodó varázslóját, valószínűleg egy kelta druidát. |

res skót uralkodó 565-ben találkozott a skót történelem másik legendás alakjával, Szent Kolumbán keresztény misszionáriussal, aki megpró-

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 47

ILLUSZTRÁCIÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA ÉS U FOTO 21

fát kellett felhasználni, mint amennyi egy nagyobb építményhez szükséges lenne. Ez a kísérlet egyúttal pedig ki is zárta a falak ostrom közbeni tızzel való lerombolásának elméletét. Bár vitathatatlan, hogy egyes kövek valóban megolvadtak.

ILLUSZTRÁCIÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA


| Tap O’Noth – légi felvétel a nagyszabású „üvegerődről”

48_50 energetika

15.9.2005

12:17

Page 48

Úrrá leszünk a termonukleáris

reakció fölött? | A csillagok energiáját először a hidrogénbombával sikerült felszabadítani

Az ingyen energia receptje egyszerű, de...

Idén nyáron több fontos döntés is született a ITER kísérleti termonukleáris reaktor építésével kapcsolatban. A projektben együttműködő országok között évek óta elhúzódó vita lezárása megnyitotta az utat annak megvizsgálásához, hogy lehetséges-e úgy energiát termelni, ahogy azt a csillagok teszik.

A

hidrogénmagok összeolvadásában (fúziójában) rejlŒ, kimeríthetetlen energiaforrást az ember már jó néhány évtizede ismeri – sajnos azonban egyelŒre csak a hidrogénbomba formájában. Pedig az óriási mennyiségı energia termonukleáris fúzió segítségével való elŒállításának receptje elsŒ pillantásra egyszerı: vegyük a hidrogén izotópjának néhány atomját, melegítsük fel és nyomjuk öszsze – és már ne is zavartassuk magunkat a kiszáradó olajlelŒhelyek miatt. Teller Ede, a hidrogénbomba atyja, a kérdés nehézségét így magyarázta: „A termonukleáris reakció feltételeinek megtartását olyan igyekezethez lehetne hasonlítani, mint amikor egy pudingot próbálunk meg hajgumi segítségével egyben tartani.”

Hogyan is működik? A termonukleáris reakció a könnyı elemek izotópjainak fúzióját jelenti, melynek során nehezebb elemek jönnek létre és energia szabadul fel. Az anyag és antianyag (annihiláció, szétsugárzás) reakciója után ez a világegyetem második legkiadósabb energiaforrása. A termonukleáris reakció több fajtája is ismert, ezek különbözŒ ele-


meket használnak fel. Földünk körülményei között az elektromos áram elŒállítására a legalkalmasabbnak ez idáig a deutérium (hidrogén egy neutronnal) és a trícium (hidrogén két neutronnal) fúziója tınik, mely során hélium-4 izotóp keletkezik és neutron szabadul fel. Deutérium van bŒven a közönséges vízben – például egy liter vízben annyi van belŒlük, hogy fúzió során 300 liter benzinnek megfelelŒ energiát ad. Atríciummal már nem ilyen jó a helyzet,

4

He + n + energia

D+T

DEUTÉRIUM

TRÍCIUM

NEUTRON

HÉLIUM

| A termonukleáris fúzió sémája mert bomlékonysága miatt a Földön meglehetŒsen ritka. A lítium neutronokkal történŒ besugárzása során keletkezik. Atermonukleáris reaktor sugárzása tehát egyidejıleg elŒállíthatná üzemanyagának másik elemét. Most már csak az izotópok tényleges fúziójának feltételeit kell megteremteni. Az atommagok között fellépŒ taszítóerŒ a hŒmérséklet és a nyo-

AZ ITER-PROJEKT GONDJAI

A 7 milliárd eurós költségvetésből z eredeti tervek impozánsak voltak. A

kellett volna felépülnie a 80 ezer tonnás monstrumnak (csak az összehasonlítás kedvéért: minden idők legnagyobb hadihajói a Yamato és a Musashi is „csak” nem egészen 70 000 tonna víz-

kiszorításúak voltak). A reakciókamra belső térfogatát 2000 köbméteresre tervezték. A terv azonban vélhetően nem szerencsés csillag alatt született, mert a kezdetektől problémák övezték. Az első az USA kiszállása volt 1988-ban, ezzel kiapadt a legnagyobb pénzforrás is. Ezért

2000-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az olaszországi Sorrentóban úgy döntött, hogy a projektet csak takarékos formában tartja életben. A létesítmény tömege a felére csökkent, a reakciótér űrtartalma a harmadára, „mindössze” hárommilliárd eurós költségvetés mellett. Később ugyan az USA visszatért a projekthez és új országok


FOTÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

15.9.2005

12:17

Page 49

FOTÓ: ASC.WISC.EDU

48_50 energetika

más növelésével küzdhetŒ le. Agond az, hogy ez a nyomás több millió atmoszférát, a felmelegítés pedig százmillió fokot jelent. Hosszú távon ilyen feltételek csak a csillagokban és a Napban uralkodnak, a Földön valószínıleg az elsŒ hidrogénbomba felrobbanásáig soha nem is léteztek…

Az atombomba a robbantógyutacs


Tulajdonképpen annak a folyamatnak az ellentétjérŒl van szó, amelyet a fizikusok az urán vagy a plutónium atommaghasadásának kezelésénél alkalmaztak. Akkor elŒször a reaktort sikerült felállítani és csak utána az atombombát. A termonukleáris reakciónál a tudósok rögtön a bombával kezdték, mert kézenfekvŒ volt, hogy gyutacsként a már korábban kiépített atombombát használják, melynek forróságában és nyomásában a hidrogén izotópjai készségesen egyesülnek. Az elsŒ kísérleti hidrogénbomba 1952-ben robbant a Csendes-óceáni Bikini-atollon. Annak idején úgy tınt, hogy a folyamat lelassítása és kezelése a reaktorban nem lesz ugyan könnyı feladat, de nem is megoldhatatlan. Így már több mint fél évszázada nyugtatgatják a szak-

is csatlakoztak, például Kína és Kanada, de ezzel a gondok még nem oldódtak meg. Bár az eredeti tervek szerint az ITER már az idén meg kellett volna kezdje működését, egyelőre még az építkezés sem indult be. Az utóbbi

Öt másodperc és elég!

dósok elértek némi sikert, mikor 1991-ben az angliai JET berendezés rövid ideig 1,7 MW teljesítményt produkált. Két évvel késŒbb ugyanez sikerült az USA-ban is. De még 2000-ben is az angliai Culhamban a szükséges nyomást és hŒmérsékletet csak 5 másodpercig sikerült fenntartani.

Már évtizedek óta igyekeznek a fizikusok úrrá lenni a termonukleáris reakción. Két fŒ úton haladnak: vagy a lézerimpulzusok segítségével (ezt az utat fŒleg az USApreferálja), vagy gyırı alakú kamrákkal, a tokamakokkal, elektromágneses terekkel összenyomott, felhevített plazmával, amely ezáltal nem érintkezik a reaktor belsŒ felületével. De ezzel a módszerrel sem sikerült kielégítŒ mutatókat elérni, ezért a plazmát tovább hevítik, például lézer, mikrohullám segítségével. Több száz milliárd dollár elköltése után végre a tu-

időben elsősorban az építkezés helyéről zajló vita akadályozta – nemrég meg az USA kezdett újra ingadozni (saját programjuk van, eltérő stratégiával és zavarja őket a magas költség és a résztvevők közötti terméketlen vita). Figyelembe kell vennünk azt is, hogy az ITER

a Nemzetközi Űrállomás után az emberiség második legnagyobb projektje – és ép-

pen az USA vállalta az űrkutatás legnagyobb költségeit, bár az eredetileg ígért profitot ebből nem kapta meg. |

Az emberiség második legnagyobb vállalkozása Akiadások korlátozása és a kutatások hatékonyságának javítása vezetett 1986-ban a Nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor (International Thermonuclear Experimental Reactor – ITER) projekt létrehozásához. Nem érdektelen, hogy a régi latin nyelvben az „iter” szó „utat” jelent. Egy olyan projekt jött ezzel létre, amely a Nemzetközi Ùrállomás mellett az emberiség második legnagyobb vállalkozása. Az ITER kutatóprogram résztvevŒi eredetileg az USA, az Európai Közösségek (ma Európai Unió), a Szovjetunió és Japán volt.

A reaktor valamit fogyaszt is Az ITER azonban még távolról sem az a berendezés lesz, amelyik elektromos áramot „gyárt”, a reaktor azt hivatott szolgálni, hogy a piaci szférában alkalmazható technológiák kifejlesztéséhez szükséges tapasztalatok forrása legyen. Ér-

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 49

▼

emberek az emberiséget, hogy az atomfúzió megoldja az összes energiaproblémát. Az 50–60-as évek prognózisai szerint napjainkra az energiakrízist véglegesen meg kellett volna oldani. Azonban ez nemcsak, hogy nincs így, de nem is utal egyelŒre semmi sem arra, hogy ez a helyzet várható idŒn belül megváltozna. De legalább egy konkrét perspektívát ismerünk: az elsŒ kísérleti reaktort ITER-nek fogják hívni. Ha minden rendben lesz, akkor valamikor 2050 táján ennek köszönhetŒen sikerülhet kihasználni a csillagok erejét.

| A bronz vákuumos feldolgozásával kifejlesztett huzal az ITER mágnestekercséhez

ILLUSZTRÁCIÓ: FUSIE-ENERGIE ÉS A SZERZŐ ARCHÍVUMA

| Tényleg kimeríthetetlen energiaforrás lesz a termonukleáris fúzió?

48_50 energetika

15.9.2005

12:17

Page 50

| A tokamakban (JET) a forró plazmát nyomják össze dekes azonban a projekt technikai oldala. A fúzió beindításához szükséges hŒmérséklet és nyomás elérésének érdekében a tudósok az ITERben a már említett tokamak koncepciót választották. Ez egy gyırı formájú edény, ahol olyan szupravezetŒ elektromágnesek erŒs mágneses terének segítségével tartják a plazmát a megkövetelt formában és sırıségben, melyeket mélyen a fagypont alatti hŒmérsékletre kell hıteni. Ameleget, amely a termonukleáris reakció során felszabadul, egy hıtŒközeg vezeti el. Nagyjából 450 MW hŒteljesítményt kell hıteni. A reaktorhoz ellenben kb. 120 MW elektromos teljesítményt a hálózatból kell eljuttatni, ami nagyjából egy vízerŒmı teljesítményének felel meg.

Nem minden arany, ami... A termonukleáris erŒmıvekkel szemben azonban léteznek konkrétabb érvek is. Némelyikük nem megoldhatatlan – épp e célt hivatott az ITER szolgálni. Ilyenek például a reakció folyamatának stabilitásával összefüggŒ problémák, az üzemanyag folyamatos befecskendezésének és a reakció termékei elvezetésének kérdései. Ezenkívül azonban ismertek olyan hátrányok, amelyek magából a módszer lényegébŒl erednek. Nem igaz az a gyakran hangoztatott állítás, hogy a termonukleáris reaktor nem produkál radioaktivitást, a szerkezeti anyagok idŒvel felaktiválódnak – ebbŒl a szempontból különösebben nem különböznek a mai maghasadás elvén mıködŒ reaktoroktól. Emellett egy sor további hátránya is van (némelyik még súlyosabb): óriá-

Mikor kezdik építeni? Talán az idén megkezdik az építkezést, idáig azonban hiányzott az összes részt vevŒ ország megegyezése a helyet illetŒen, ahol nem kis pénzösszegeket fektetnek majd be (ma már közel ötmilliárd euróról beszélnek). Két hely versenyzett: a dél-francia Cadarache és Rokkasho Japán északi részén. Európát Oroszország és Kína tá-



A tokamak a plazmát a megfelelő formájúra és hőmérsékletűre alakítja A tényleges erŒmıvekben – éppúgy, mint az atomerŒmıvekben – az elvezetett hŒvel létrehozott gŒz az elektromos generátorok turbináit hajtja meg. Az ITER-t hatalmas biológiai védŒpajzzsal kell körülvenni, mert maga a reakció erŒs sugárzást bocsát ki. A kísérleti reaktornak a kb. 400 másodperces impulzusok mellett 500 MW körüli teljesítményt kell produkálnia – ebbŒl azonban le kell vonni a mágneses mezŒ szükséges értékeinek, valamint a 100 millió foknak az eléréséhez és fenntartásához, illetve az egész berendezés mıködtetéséhez szükséges nem csekély fogyasztást.

mogatta, a japánokat pedig az USAés Dél-Korea. Az Unió képviselŒi már korábban jelezték, hogy az egyedülálló kísérleti létesítmény legrosszabb esetben akár Japán részvétele nélkül is Cadarache-ben lesz: „Még az idén meg akarjuk kezdeni Cadarache-ben az építkezéseket. Ha belegondolunk, hogy még legalább hat hónapra van szükségünk az elŒkészületekhez, akkor egyértelmı, hogy a döntést minél hamarabb meg kell hozni” – jelentette ki idén márciusban Janez Potocnik, a kutatásokért felelŒs EU-biztos. A vitás kérdések sikeres megoldása esetén – és ha nem lépnek fel újabb komplikációk – az ITER beindítása 2015 körül várható. Ezt az alkalmazott megoldások és technológiák hosszú évekig tartó próbái fogják követni, mivel az irányított termonukleáris fúzió tényleg ismeretlen terület. Majd csak ezután várható az elsŒ – még mindig csak kísérleti – erŒmı. Ezt ma a sokatmondó DEMO néven emlegetik és feltételezett teljesítménye kb. 1000 MW. De a legoptimistábbak sem hisznek abban, hogy 2050 elŒtt energiát termelhet. Az optimisták mellett azonban számos peszszimista is érvel. Ãk többek között arra figyelmeztetnek, hogy a siker ötvenéves prognózisa tulajdonképpen ugyanolyan jellegı, mint a 20. század közepén volt, amikor szintén feltételezték, hogy 2000-ben az emberiség a hidrogén segítségével megoldja energiagondjait.

CADARACHE – TALÁN ITT JÖN LÉTRE AZ ITER z ITER elhelyezésénél számba A vehető európai helyek kiválasztása az Európai Technikai Tanulmányi Csoport (EISS – European ITER Site Technical Study Group) feladata volt. Az általánosan az atomerőművek elhelyezésénél alkalmazott kritériumokon kívül megvizsgálta a projekt társadalmi következményeit is a ki-

| Cadarache, ahol talán még az idén megkezdődik az ITER építése választott térségben. Cadarache Dél-Franciaországban fekszik, nem messze Marseille-től a provance-i Alpok és a Côte d’Azur között. A természeti szépségek mellett a térségben jelentős ipari és tudományos központok vannak. A múlt század 60-as évei óta itt van a francia atomenergia-hivatal (CEA – Commissariat a l’Energie Atomique) által

létrehozott atomenergia-kutatási központ. Többek között itt fejlesztették ki a reaktorokat a haditengerészet számára, itt zajlik a fűtőelemek kutatása és gyártása stb. Az itteni atomenergia-kutató központ körülbelül 4000 embert foglalkoztat. | si pénzigény, drága mıködtetés, és ehhez hasonlók. Aválasztott út támogatói állítják, hogy más lehetŒségünk nincs, mert semmilyen egyéb forrás nem képes a robbanásszerıen növekvŒ népesség egyre nagyobb energiafogyasztását hosszú távon kielégíteni. ■ NOVÁK JÁNOS

| A JET kísérleti létesítmény (Nagy-Britannia) belseje, amelyben a tudósok a termonukleáris fúzió beindításának és fenntartásának lehetőségeit vizsgálták



ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52_60 tema

15.9.2005

12:34

Page 52

A HÓNAP Dopping és az emberi test

TÉMÁJA

Sport, vagy a laborok harca?

FOTÓ: APAIC.ORG

Az élsportolók és edzőik folyamatosan gondolkodnak azon, hogyan tolják ki az emberi teljesítőképesség határait úgy, hogy közben elkerüljék a doppingellenőrzés szigorú szabályait. Ám erre a törekvésre is igaz, ami mindenre: nincs új a Nap alatt, vagyis a dopping története is egyidős az emberiséggel. A tudományos ismeretek bővülésével viszont folyamatosan változnak a doppingolás formái, és eljárásai is egyre kifinomultabbak.

| A „háborús” kábítószer, az amfetamin kristályai növelik az éberséget


12:34

Page 53


15.9.2005

▼

52_60 tema

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 53

52_60 tema

15.9.2005

A HÓNAP

TÉMÁJA

12:34

Page 54

Dopping és az emberi test ILLUSZTRÁCIÓ: FREDDY'S CHOICE

Nincs új a Nap alatt! Az általános felfogás szerint a dopping a modern sport korszakával fonódik össze, az igazság azonban az, hogy a doppingellenőrök már az ókori olimpiák idején is megéltek volna.

A

Már a régi inkák is… Már az i. e. 3. évszázadban a filozófus, Philostratos megemlíti, hogy néhány futó teljesítménye javítására a szezámmagokkal összekevert különbözŒ gombákat evett. Más kultúrák is felfedezték a serkentŒszerek lehetŒségét. A sámánok és a mágusok sokszor különleges szereket ajánlottak serkentŒként, például a legkülönbözŒbb gombákat, de bikaherét is, amely tesztoszteront tartalmaz. Az inka birodalomban hagyományos táplálékkiegészítŒ volt a katonák vagy a küldöncök számára a kokacserjébŒl nyert koka. Ennek alapján jött létre még a távolság mértékegysége is, a kokada, amely azt a távolságot jelezte, amelyet a küldönc a koka fogyasztása után megtehetett.

Csak a csodával határos módon élte túl! Adopping elsŒ áldozata a sportolók között 1886ban Arthur Linton walesi kerékpárversenyzŒ volt, aki a Párizs–Bordeaux-verseny során a

| A sport verseny azok között is, akik teljesítményfokozókat alkalmaznak, és azok között is, akik leleplezik azokat Az állam támogatásával BIZONYÍTOTT DOPPINGOK Az amerikaiak az ötvenes évektŒl kezdték alkalSZÁMA A NYÁRI OLIMPIÁKON Mexikó 1968 München 1972 Montreal 1976 Moszkva 1980 Los Angeles 1984 Szöul 1988 Barcelona 1992 Atlanta 1996 Sydney 2000 Athén 2004

1 7 11 01 12 10 5 2 11 24

1 A szovjet szervezők semmilyen esetet nem vallottak be, mindazonáltal néhány sportoló tanúvallomása szerint a doppingellenőrzések csak formálisak voltak.

trimethil nevı serkentŒanyag túladagolásában halt meg. Az elsŒ nagy doppingbotrány az 1904-es St. Lousban megrendezett olimpiai játékokon történt, amikor Thomas Hicks amerikai futó a maratoni futás alatt sztrichnin és nyers tojás keverékét fogyasztotta, amelyet brandyvel öblített le. Csak a csodával határos módon élte túl, négy orvos azonnali beavatkozásának köszönhetŒen, akik újraélesztették.

mazni a szteroid anabolikumokat, amelyek a sportolók között gyorsan elterjedtek. A szakirodalom feljegyezte Knut Jensen dán kerékpározó halálának esetét, aki a római olimpián, 1960ban a verseny elŒtt nikotin–amfetamin keveréket fogyasztott. Az 1968-as olimpiai játékokon elkezdŒdtek a doppingellenes vizsgálatok, de a tiltott szerek használata folytatódott. Ebben az NDK vált hírhedtté, ahol a doppingprogramot közvetlenül az állam irányította. Szemmel láthatóan sikerrel, mert a keletnémet atléták vagy kerékpárosok azokban az idŒkben rendre gyŒzelmet arattak. Az NDK-beli sportolónŒket teherbe ejtették, mert a kutatások szerint a nŒknek a terhesség elsŒ szakaszában megugrik a fizikai teljesítŒképessége. Természetesen az elsŒ három hónap után mesterségesen megszakították a terhességet, de addig a versenyeknek vége volt, s a gyŒzelmet megszerezték már...

Csak nehogy rajtakapjanak! Nemcsak az NDK volt a doppingígéret földje. Igor Larionov orosz jéghokis a kilencvenes években elismerte, hogy a KGB mindig készenlétben tartott friss, hibátlan vizelet- és széklet-

ELTITKOLT DOPPINGBOTRÁNY?

S A döntőben az addig szu-

vájcban futballvilágbajnokság zajlott... 1954-et írtunk...

verén magyarok harcoltak a nyugatnémetekkel. A két csapat már egyszer találkozott az elődöntők során, és a magyarok egyértelműen lesöpörték a németeket, 8:3-ra. A döntő is az előrejelzések szerint haladt, a nyolcadik percben Magyarország már 2:0-ra vezetett. Csakhogy a németek hirtelen beindultak, és a 18. percben kiegyenlítettek, majd hét perccel a meccs vége előtt a németek belőtték a mindent eldöntő harmadik gólt. Az NSZK világbajnok.

Ötven év múlva a német média feltette a kérdést, tulajdonképpen hogyan történhetett ez? Hiszen a magyarok abban az időben a bolygó legjobb csapata volt és ellenfelét osztálykülönbségekkel győzte le. A nyugatnémet csapat doppingolt? Az ARD köztévé és a Bild napilap meggyőződése, hogy igen. Információik alapján a nyugatnémet futballisták minden mérkőzés előtt gyanús injekciókat kaptak. A berni stadion igazgatója, ahol a németek


az emlékezetes meccset játszották a magyarokkal, a német öltö-

ző szemetében valamiféle titokzatos ampullákat talált. Amikor ezzel felsőbb szervezetekhez fordult, figyelmeztették, hogy hallgasson. Valószínűleg a futballszövetség vezetőinek jobban jött az NSZK győzelme, mint a kommunista Magyarországé.

Mit mondanak erre maguk a németek? Franz Loogen német fizioterapeuta szerint a játékosok csak vitamininjekciókat kaptak. Az igazság azonban az, hogy Loo-

gen bevallotta kísérleti egereken való tesztelésüket, és az egerek ezt követően képesek voltak három órával tovább úszni, mint általában. Milyen hatásuk lehetett ezeknek az injekcióknak az élsportolókra?

Több mint ötven év múlva azonban már nehezen fedhető fel bármi. Az akkori játékosok már nem akarnak visszatérni az esetre. „Azokban az időkben nem is tudtuk, mit jelent a dopping szó” – állítja Horst Eckel, aki a döntőben tartalékosként vett részt. |

FOTÓ: EPI.BURNET.EDU.AU ÉS VISUALPARADOX

dopping szó elŒször 1889-ben jelent meg, egy angol szótárban. Doppingnak annak idején a lovak számára használt ópium és más narkotikumok keverékét nevezték. Maga a szó valószínıleg az amerikai „dope” szlengbŒl alakult ki, amely kilúgozott dohányt jelent, amit a lókupecek a lovak kísérésekor használtak. Ennek az anyagnak a hatására a vén gebe is rövid idŒre vad paripává változott.

Page 55

mintákat, amelyek mentesek voltak a doppingszerektŒl.

Milyen veszélyeket rejt?

A világ miért szereti, ha becsapják?

FOTÓ: FULLTIMEWINNER.COM

A nyugati országokban ugyan a sportolók doppingolását nem szervezték ilyen mértékben, de hogy ott is használták, az vitathatatlan. A doppinggal kapcsolatos legismertebb affér a kanadai atlétika mıhelyébŒl származik. Aszöuli olimpiai játékokon 1988-ban Ben Johnson 100 méteres síkfutásban világcsúcsot ért el. A média a bolygó leggyorsabb férfijaként ünnepelte, majd másnap az egész sportvilágot sokkolta a hír, hogy Johnson doppingolt. Szervezetében a betiltott stanozololt találták. Azt azonban már kevesen tudják, hogy az amerikai Carl Lewis, akinek Johnson diszkvalifikációja után átnyúj-

| Carl Lewis Ben Johnsontól nyerte el az aranyat, aki doppingolt az olimpián. De – mint később kiderült – Lewis sem volt tiszta... tották az aranyérmet, a nemzeti kvalifikáción nem sokkal azelŒtt pozitív tesztet produkált! Az amerikai funkcionáriusok azonban ezt a „kis bınét” eltussolták...

Már sok doppingszert ismerünk, néhányuk azonban a sportban kifejezetten tiltott, másokat pedig csak néhány sportágban nem lehet használni. Az emberi szervezetre gyakorolt kockázatuk azonban mindig fennáll!

A

z anabolikumok (anabolikus szteroidok) általában a férfi nemi hormonokhoz hasonló szintetikus vegyületek, amelyek jelentŒs hatást gyakorolnak a szövetek növekedésére. Ezek közé tartozik például a gyakran használt nandrolon, de a természetes tesztoszteron is. E férfi nemi hormonok hatása – amely a herékben és a mellékvesékben termelŒdik – a „férfiasság” támogatása, beleértve a megnövekedett testsúlyt, a nagyobb izomtömeget és az agresszívebb viselkedést is. A sportban elsŒsorban a testi erŒ, a kitartás növelésére és a gyorsabb felépülésre használják. Amennyiben egy ilyen sportoló hosszabb távon „játszadozik” az anabolikumokkal, könynyen bekövetkezhet vérnyomás-növekedés vagy a zsíranyagcsere zavara, amely gyakran érelmeszesedés és annak késŒbbi következményeibe (infarktus, agyvérzés) torkollik. Miután a szteroidok a májban bomlanak le, a szakértŒk az ilyen anyagok adagolását gyakran hozzák összefüggésbe a májsejtek elváltozásával, ciszták és jóindulatú májdaganatok képzŒdésével is.

Honnan „csöppentek ide” a szakállas sportolónők? Az anabolikumok kihatást gyakorolnak a doppingoló „izompacsirták” szexualitására is. Az alattomos hormonok ugyanis nemcsak másodlagos ILLUSZTRÁCIÓ: CELLSIGNALING.LANL.GOV

Kémiai szerek versenye? Johnson afférja mozgásba hozta a sportvilág egyik felét, s arra sarkallta képviselŒiket, hogy hatékonyabban harcoljanak a doppingszerek használata ellen. 1989 óta versenyeken kívül is végeznek teszteket. Mindazonáltal az ügyeknek nincs vége. Akínai úszónŒk, a Festina kerékpárnyáj, az orosz sífutónŒk és a finn sífutók, vagy a Jones–Montgomery-eset valószínıleg csak a jéghegy csúcsai. Néhány helyrŒl napjainkban olyan vélemények is elhangzanak, hogy engedélyezzék a sportban a doppingot, hiszen mindenkinek a saját ügye, mit tesz az egészségével, és a nézŒk a legjobb teljesítményekre kíváncsiak. Kétséges azonban, hogy a közönség lelkesen váltana jegyet kémiai szerek párbajára! Bár lehet, hogy megérjük azt az idŒt, amikor az olimpiai játékokon a nandrolon egy hajszálnyival legyŒzi a tesztoszteront…


12:34

| Az IGF-1 hormon a serdülés során az izmok és a csontok növekedését serkenti

nemi jegyeket és a szexuális teljesítményt befolyásolják (kisebb adagokban serkentik, nagyobb adagokban csökkentik a libidót), hanem elsŒsorban a termékenységet. Aférfiaknak végül még a herék zsugorodása is bekövetkezhet.

| Számos klubnak hibátlan vizeletminták álltak rendelkezésre – tartalékban Amennyiben férfi nemi hormonokat serdülŒk szednek, másodlagos nemi jegyeik gyorsabban fejlŒdnek – például mell- és hangváltozások, izomfejlŒdés, szŒrzet- és szakállnövekedés, a hajzat változása, a bŒr alatti zsír eloszlása módosul. AnŒknek anabolikumok használata során szakálla nŒ és menstruációs problémák lépnek fel. Az anabolikumok szintén jelentŒs nyomot hagynak a lelki mıködéseken is. Az elsŒ érzések ugyan viszonylag kellemesek, a sportoló nagyobb önbizalmat és eufóriát érez, késŒbb azonban szorongás alakulhat ki.

Felnőttkorban nem alkalmas hormon A doppingszerek további csoportja – amellyel a leggyakrabban visszaélnek – az inzulinhoz hasonló növekedési hormon, az IGF-1, amelynek természetes hatása a leg-

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 55

▼

15.9.2005

FOTÓ: BOOMERANG.ORG.AU

52_60 tema

15.9.2005

A HÓNAP

TÉMÁJA

12:34

Page 56

Dopping és az emberi test FOTÓ: LCNI.UOREGON.EDU

52_60 tema

A LEGISMERTEBB ATLÉTIKAI DOPPINGESETEK 1988 – A kanadai Ben Johnsont diszkvali-


| A doppingkészítmények az agysejtek metabolizmusára hatnak inkább gyermekkorban és serdülŒkorban nyilvánul meg. Ahormon a csontok és az izomtömeg növekedését, de a fehérjék képzŒdését, valamint a zsírok lerakódásának csökkenését segíti elŒ. Megnövekedett magasabb mértéke a szervezetben azonban felnŒttkorban az úgynevezett

sonlóan nehezen kimutatható. Azonban e hormon minimális mellék- és káros hatással bír. JelentŒs mellékhatásokkal a mellékvesébŒl származó kortikotropin stresszhormonok „dicsekedhetnek”, amelyek nemcsak a sportoló teljesítményét, hanem lelkiállapotát (euforizáló

ILLUSZTRÁCIÓ: HARRISHILLSKIJUMP

fikálták a 100 méteres síkfutás döntőjében a dél-koreai Szöulban, mert stanozololt találtak a szervezetében. Visszaadta az olimpiai érmet és két világcsúcsát törölték. 1989 – Alexander Bagacs szovjet súlylökő az angliai Gatesheadben rendezett atlétikai Eb-n pozitív tesztoszteronmintát produkált. Nyolc évvel később ismét pozitív teszteredményei voltak. 1990 – A 400 méteres futás világcsúcstartójának, az amerikai Butch Reynoldsnak a monacói versenyen nandrolont találtak a vizeletében. 1990 – Egy másik súlylökő, a szöuli ezüstérmes, Randy Barnes (USA) pozitív doppingeredménye tesztoszteront mutatott ki. Vétségét 1998-ban is megismételte. 1992 – A kétszeres világbajnok sprintert, a német Katrin Krabbét Jarban doppingellenes ellenőrzésen rajtakapták, amint levett mintákkal manipulált. Később a Clenbuterol stimulációs szer használatát is rábizonyították. 1993 – Az IAAF doppingbizottság bejelentette, hogy Ben Johnson kanadai sprinter januári mintája a megengedettnél magasabb tesztoszteronszintet mutatott és a megismételt doppingról szóló szabály szerint Johnsont egész életére eltiltották a versenysporttól. 1999 – Az akadályverseny világcsúcstartóját, az orosz Ludmila Narozsilenkovát, anabolikus szteroidokkal folytatott bizonyított doppingolás miatt kizárták a teremvilágbajnokságból a kanadai Torontóban. 1999 – Fidel Castro kedveltjének, a kubai magasugró Javier Sotomayornak a pánamerikai játékokon pozitív volt a kokaintesztje. 1999 – A 100 méteres síkfutás olimpiai győztesét és európai csúcstartóját, a brit Linford Christiet leplezték le doppinghasználatért. 1999 – A jamaikai „gazellánál”, Marlene Ottey-nél nandrolont találtak. A jamaikai atlétikai szövetség azonban felmentette a vád alól. 2000 – C. J. Hunter amerikai diszkoszvető és világbajnok a norvégiai Oslóban az Aranyliga találkozója után pozitív nandrolontesztet produkált. 2001 márciusában kétéves büntetést kapott, majd befejezte karrierjét. 2001 – A kanadai Edmontonban zajlott VB-n jelent meg az első atlétikai vérdopping. A 3000 méteres teremfutás orosz világbajnokánál, Olga Jegorovovánál erythropoetint (EPO) állapítottak meg. 2004 – A kaliforniai doppinglaboratórium megvádolta Tim Montgomery amerikai sprintert, hogy a 100 méteres világrekord beállításakor dopping hatása alatt állt. |

| Amikor gyors súlycsökkenés a cél, a sportolók szervezetéből a diuretikumoknak nevezett anyagokkal hajtják ki a vizet akromegáliához, az arc- és végtagmegnagyobbodáshoz és eldurvuláshoz vezet. A növekedési hormon másik mellékhatása a belsŒ szervek (máj, lép, szív) megnagyobbodása, serdülŒkori növekedési zavarok, nyálkahártyakinövések képzŒdése a vastagbélen, metabolikus zavarok (vércukorszint-csökkenés), lelki zavarok és izomkárosodás, beleértve a szívizom struktúrájának változásait is.

hatásukkal) is támogatják. Hosszan tartó, túlzott használatuk a testben zsírraktározási zavarokkal, túlzott szŒrösödéssel, súlynövekedéssel, csonttömeg-csökkenéssel, vérnyomáscsökkenéssel, ödémásodással és súlyos lelki változásokkal jár.

Néha elég a vízhajtó használata

Avízhajtó gyógyszerek (diuretikumok) nem tartoznak ugyanazon anyagok közé, amelyek a sportolóknak közvetlenül segítenek a rekordok A doppingellenőrök „kínjai” Ugyanebbe a hormoncsoportba tartozik az ery- elérésében, azonban a vizeletképzŒdést segítik. thropoietin (EPO), amely a vörösvérsejtek Tehát elsŒsorban azért tiltották be Œket, mert a doppingellenŒrzés soképzŒdését szabályozrán rontják más, tiltott za a csontvelŒben. Az alkohol tiltott anyagok jelenléte biSzintje természetes szernek számít zonyításának leheúton is növelhetŒ, pélazokban a tŒségét. dául jelentŒs tengersportokban, ahol Ugyanakkor jelenszint feletti magasságveszélyeztethetné tŒs hatásuk van a ban tartózkodással. súlycsökkentésben, A doppingellena versenyzők ezért néhány sportágŒröket azonban az biztonságát ban, ahol a kisebb testEPO azért foglalkoztatja különösen, mert a test saját anyagaihoz ha- súly hat a teljesítményre (például síugrás, evezés)

15.9.2005

12:34

Page 57

ILLUSZTRÁCIÓ: OMNI MASSAGE SYSTEMS

52_60 tema

A kreatin dolgozik

| A sportolókhoz hasonlóan a katonák is doppingolták magukat a maximális teljesítmény és a túlélés érdekében

helyettünk…

Dopping a hadviselésben A második világháborúban a nyugati fronton harcoló felek amfetaminnal növelték katonáik

éberségét. Ez segít a fáradtság és az éhségérzés (átmeneti) leküzdésében. Miközben a német katonák pervitinnel doppingoltak, az amerikaiak benzedrint szedtek. Ebbe a csoportba tartozik – az amfetaminokon kívül – például a kokain és sztrichnin is. Az amfetaminok és a hozzájuk hasonló anyagok használatának veszélye elsŒsorban a szervezet túlterhelésében rejlik, amely helyrehozhatatlan szívkárosodást eredményezhet. De nem elhanyagolható a toxikus pszichózisban, hallucinációkkal együtt járó paranoid állapotokban megnyilvánuló függŒség kialakulása sem.

ILLUSZTRÁCIÓ: USACYCLING.ORG

Alkoholt csak a versenyek után

ILLUSZTRÁCIÓ: BIKE.SPORT.COM

| Az EPO hormon „legálisan” is növelhető például a tengerszint felett magasan fekvő területeken történő edzésekkel

Adoppingszerek hosszú listáján – amelyek iránt a doppingellenŒrök a versenyek során érdeklŒdnek – szerepel az alkohol is. Azonban csak néhány sportágban tiltott kimondottan, elsŒsorban azokban, amelyek gyors reakciót igényelnek. Idetartozik érthetŒ módon a motorsport, a légi sportok vagy a síelés. ÉrthetŒ okokból – hogy a sportolók ne lŒjék le egymást – az alkohol a lövészetben vagy a modern öttusában is tiltott. Kevésbé érthetŒ azonban az, hogy például a petanque-ban vagy a versenybiliárdban miért tiltják. Atöbbi sportágban nem tesztelik a jelenlétét, azonban az nyilván nehezen elképzelhetŒ, hogy például a jégkorongliga profi versenyzŒi részegen lépnének a pályára. Az alkohol tompító hatása miatt nem alkalmas a teljesítmény javítására, talán csak rövid távú euforizáló hatása használható ki. Az alkohol rövid és hosszú távú fogyasztásának nem kívánt hatása közismert.

Másképpen nyugodjon meg! Szintén csak néhány sportágban tiltottak bizonyos gyógyszerek, az úgynevezett bétablokkolók, amelyek csökkentik a szívösszehúzódások frekvenciáját és erejét, a lelki feszültséget és az izomrángást. Ezért nem használhatóak ott, ahol pontosságra van szükség (lövészet, minigolf). Mellékhatásaik többek között a légutak összehúzódása, a fáradtságérzés, a depresszió, a potenciazavar és metabolikus változások. TAKÁCS KRISZTINA

| A kreatin egyszerű szerves vegyület, amelyet az emberi szervezet saját maga állít elő. Táplálékkiegészítők formájában is árulják, mivel növeli a sportolók teljesítményét és nem szerepel a tiltott anyagok listáján.

T

alán már önöknek is eszébe jutott, hogy az izmok tulajdonképpen honnan vesznek energiát a munkához, amelyet minden mozdulatnál el kell végezniük? Az alapelv egyszerı: az izommıködést a nagyon energiagazdag ATP (adenozin-trifoszfát) nevı vegyület hasadása serkenti. Ez a viszonylag egyszerı molekula bizonyos értelemben energiával „feltöltött”, amely abban a pillanatban szabadul fel, amikor egy foszfátanion válik le, és az eredeti ATP-bŒl ADP (adenozin-difoszfát) marad meg. Az élŒ szervezet persze meg kell oldjon egy alapkérdést: hogyan pótolja a folyamatosan elvett ATP-t úgy, hogy az izmok a kívánt idŒtartamig mıködhessenek? Erre a célra az evolúció során három alapmechanizmus fejlŒdött ki, amelyek a testben bizonyos sorrendben fokozatosan zajlanak.

Készenléti energiatároló Az ATP-koncentráció csökkenése során az izomban a kreatin-kináz enzim a foszfokreatinnak nevezett vegyületbŒl azonnal elkezd foszfátot szállítani a már említett ADP-re, hogy azt megfelelŒen ismét ATP-vé egészítse ki. Az energetikailag gazdag ATP így átmenetileg regenerálódik és az izmok további munkájára használható. Az izmoknak nyugalmi állapotban ál-

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 57

▼

lényegesen keményebben büntetik a vizelethajtók használatát. Hosszan tartó alkalmazásuk esetén a testben ionanyagcsere-zavarok lépnek fel. Még a rövid távú dehidratáció, amelyet a gyors súlycsökkenés vágya idéz elŒ, is fenyegeti a központi idegrendszert és izomgörcsöket válthat ki.


A kreatin az emberi szervezet természetes anyaga: javít néhány sportteljesítményt, és közben nincsen káros mellékhatása. De hogyan függ össze a kreatin az emberi szervezet energiagazdálkodásával? Valóban nem fenyeget semmilyen kockázat?

52_60 tema

15.9.2005

A HÓNAP

Page 58

Dopping és az emberi test glükóz anaerob lebontása csak hosszan tartó fizikai teljesítményeknél következik be.

adenozintrifoszfát foszfát adenozindifoszfát energia (ATP) (ADP) | A foszfátcsoport-leválás során energia szabadul fel és adenozindifoszfát (ADP) keletkezik talában elegendŒ foszfokreatin-készletük van arra, hogy fedezze az energiafelhasználást még további néhány percre. A rövid távú csúcsteljesítményeknél azonban ez az idŒ lényegesen rövidebb, néhány másodperc csak, és a foszfokreatin-készlet így például egy 100 méteres futóteljesítményre elég.



TÉMÁJA

12:34

Adenozintrifoszfát (ATP)

A felesleg ki kell ürüljön a szervezetből! Mi a kreatin és hogyan keletkezik? Kémiai szempontból aminosav, amelyet az emberi test állít elŒ más aminosavakból. Ez a folyamat egyrészt a vesékben, másrészt a májban zajlik, majd az

adenozindifoszfát (ADP)

Az izmok tartozását a máj rendezi


Afoszfokreatin-készlet kimerülése után az ATP úgymond „tartozása” keletkezhet, ebben az esetben tehát oxigéntartozás. Ez természetesen azt jelenti, hogy az izom korlátozott ideig dolgozik oxigénáramlás nélkül. Az ATP ugyanis a glükóz lebontásával/csökkenésével keletkezik, de oxigén nélkül annak „égetése” nem tökéletes. Ezt a folyamatot hasonlíthatjuk a szén kályhákban való égéséhez: ha nem biztosítjuk az elegendŒ levegŒbeáramlást, a szén-dioxid helyett mérgezŒ szén-monoxid keletkezik. Az izomban a helyzet azonban nem ennyire drámai, mert a glükóz (anaerob) „levegŒ nélküli” égetésével viszonylag ártalmatlan anyag (laktát) keletkezik, amely az izmot csak „elsavanyítja”. A kinyert energia azonban kevés (egy lebontott glükózmolekulára csak két molekula ATP szintetizálódik) és a laktátot ezenfelül még át kell küldeni a májba, ahol ismét glükózzá alakul át. Ez a glükózmegújulás (glukoneogenezis) azonban ATP beáramlását igényli, amely a glükóz aerob égetésével keletkezett.

foszfokreatin kreatin kreatin-kináz | A kreatin-kináz enzim lehetővé teszi foszfátcsoport átvitelét az ADP és a kreatin között a szervezet aktuális szükséglete szerint, mivel a reakció kétoldalúan folyhat le. Amennyiben az izomban nem elegendő az ATP mennyisége, a reakció „jobbról balra” zajlik: a foszfokreatin az ADP-vel reagál, kreatin és ATP jön létre. Foszfokreatin hiánya esetén ellenkező irányú a reakció: az ATP és a kreatin használódik fel, hogy pótlódjon a foszfokreatin-készlet. Oxigénnel minden jobban megy A glükóz levegŒ jelenlétében történŒ (aerob) égetésekor nélkülözhetetlen a molekuláris oxigén (O2) beáramlása, anyagcseretermékként széndioxid (CO2) keletkezik. Ez az ATP keletkezésmód energetikailag a legelŒnyösebb, mert egyetlen molekula ilyen lebontása esetén 36 ATP-molekula jön létre. A teljes metabolikus folyamat elindulása és menete a két korábbi módszerrel való összehasonlításban rendkívül lassúak, ezért a

így képzŒdött kreatint a vér az izmokba szállítja. Az izomsejtek energetikai mérlegében fontos szerepet játszik a már említett foszfokreatin, amely a kreatintól a szintén már említett foszfátcsoportban különbözik. A kreatin, a foszfokreatin, az ATP és ADP közötti finom egyensúlyt a kreatin-kináz enzim tartja fenn, amely közvetlenül az izomsejtekben mıködik. A felesleges kreatin a vizelettel távozik a testbŒl.

A sportolók „étvágya”

a/

1 foszfokreatin

kreatin

b/

2 glükóz

laktát

c/

36 glükóz CO2 | A szervezet nagy energiájú vegyületet állít elő háromféle módon. A foszfokreatin (a) felhasználása során a kreatin-kináz foszfátot visz át ADP-re (lásd 3. kép), kreatin és ATP-molekula jön létre. A glükóz (b) anaerob égetésével két laktátmolekula és két ATP-molekula jön létre. A glükóz (c) aerob égetésével hat szén-dioxid- (CO2-) molekula és 36 ATP-molekula keletkezik.


Az utóbbi 15 évben a sportolók között jelentŒsen megnŒtt a kreatinmonohidrát-tartalmú táplálékkiegészítŒk fogyasztása, amely tulajdon-

A sportolók megkedvelték a kreatint tartalmazó táplálékkiegészítőket képpen nem más, mint kreatin egy kis vízzel összekeverve. A sportáruházak többsége manapság különbözŒ ízesítésı energetizáló „rudacskák” széles skáláját kínálja, amelyekbŒl néhány kreatint tartalmaz. Miért olyan keresettek ezek a termékek? Tudományosan ugyanis bizonyított, hogy néhány fogyasztójuk sportteljesítménye jelentŒs javulást ért el. A legújabb tudományos tesztek a teljesítmény növekedését igazolták elsŒsorban azon sportolóknál, ahol rövid távú csúcsteljesítmény szükséges, például súlyemelés, rövidtávfutás, távol- vagy magasugrás. Hosszan tartó teljesítményeken (például maratoni futás vagy kerék-

Page 59

Nem lehet viccelni!

ENGEDÉLYEZETT STIMULÁLÓSZEREK kreatin mellett a táplálékkiegészítők széles skálája létezik, amelyekkel a sportolók „feljavítják” étrendjüket.

AMINOSAVAK Karnitin – fontos szerepet játszik a zsírok égetésénél, segít növelni a szervezet kitartását. Taurin – részt vesz például a vízháztartás szabályozásában, a látás folyamatában, az izomkontrakció irányításában stb. Valin, leucin és isoleucin – a fentiektől eltérően, a fehérjék részét képezik. Az izomszövetbe épített aminosavak teljes mennyiségének 35%-át alkotják és kívülről történő pótlásuk jelentősen csökkenti az izomfehérjék leválását a glükózkészlet kimerítése után.

NYOMELEMEK Vanádium-szulfát – nagyon népszerű a testépítőknél. A vanádium nyomelem, amelyet ebben a formában 15–20 perccel a verseny előtt adagolják, kihangsúlyozza az izmok „teljességét”. Rendszeres szedése az izomtömeg növekedéséhez vezet.

ÁSVÁNYI ANYAGOK Nátriumbikarbonát (szódabikarbóna) – segít szabályozni a vér és az izomsejtek növekvő savas pH-értékét (tejsav felgyülemlése során). Ezáltal képes elodázni a fáradtságot, túladagolása azonban szívritmuszavarokat és izomgörcsöket válthat ki. Magnézium – hiánya izomgörcshöz vezethet. | pározás) a kreatin pozitív hatása szinte egyáltalán nem mérhetŒ.

Meglepő felfedezés Ausztrál kutatók nemrég vizsgálatok sorozatát végezték, amelyekben azt kellett ellenŒrizniük, vajon a kreatin jótékony hatást gyakorol-e az agy mıködésére. Az agy ugyanis energetikai forrásként az ATP-t használja. A koncentráció csökkenése esetén a hiányzó ATP-t ismét a kreatinfoszfátból pótolja, tehát felmerül a logikus kérdés: a kreatin pótlása az izomszövethez hasonlóan kedvezŒen befolyásolhatja-e az agymıködést? A kísérlet abban rejlett, hogy 45 önkéntes 6 héten át kreatinkapszulákat vagy placebót (csak cukrot tartalmazó „vak” kapszulákat) szedtek. A vizsgálat önkéntesei közül természetesen senki sem tudta, milyen kapszulákat vesz be. Akutatók arra a viszonylag meglepŒ megállapításra jutottak, hogy a kreatint fogyasztó személyek egy leheletnyivel jobban állnak, mint a vizsgálat kezdetén. A következtetés tehát e vizsgálat alapján hasonló volt az izomszövetre gyakorolt kreatin hatásához. Rövid távon javulás következik be, a kreatin agyra gyakorolt hosszan tartó hatását azonban nem figyelték meg. ROZGONYI ILONA

A sportoló, aki egész életében arra törekszik, hogy ő legyen a legjobb, gyakran nem áll ellen a különböző csábításnak, amelyek egyszerűen javítják teljesítményét. Nem csak szteroidokról vagy különböző hormonokról kell szót ejtenünk. Az utóbbi időben ugyanis egy új, kifürkészhetetlen és veszélyes fenomén jelenik meg, a géndopping.

K

evés tudós lenne képes megbecsülni, mi történik, ha valamilyen laboratórium elkezd kutakodni a génstruktúrában. A génekbe való mesterséges beavatkozás ugyanis nem kevés kockázattal jár.

Vérbőség a páviánoknál Az új eljárás alapelve abban rejlik, hogy egy vírushordozó segítségével a testbe információkat juttatnak, amelyek célzott reakciót indítanak el. Ez valamiféle fertŒzés, amely stimulálja a szervezet viselkedését. A kísérletek alkalmával már sikerült a páviánoknál a vörösvértestek képzŒdését támogató hormon, az erythropoetin felgyorsult képzŒdését elŒidézni. A Pennsylvaniai Egyetem kutatócsoportja a változatosság kedvéért olyan génnel kísérletezik, amelynek a növekedés irányítása a feladata. A tudósok a kérdéses gént kísérleti egerek testébe ültették be. A kísérletek eredményei meglepték Œket, mert a rágcsálók 30 százalékkal több izomtömeget nyertek és idŒsebb korukban sem petyhüdtek el az izmaik, hanem ellenkezŒleg, folyamatosan „jó erŒben” voltak. A génterápia általi gyógyítás vagy akár az emberek sportdoppingolása azonban egyelŒre inkább nehézségeket okoz. Egy példa: két francia fiút, akik immunzavarban szenvedtek, alávetettek ennek a terápiának, amelynek végeztével a szervezetükben leukémia alakult ki.

A doppingkontroll fenntartása A hasonló kutatások elsŒdleges célja természetesen nem az atletikus „terminátorok” megalkotása, hanem a beteg emberek meggyógyítása. A nemzetközi doppingellenes szervezet szerint azonban a géndopping nagyon rövid idŒ alatt tömeges mértékben elterjedhet. A szervezet álláspontja szerint ezért nélkülözhetetlen meggyorsítani a kimutatási technikák fejlesztését, amelyek leleplezik a génmanipulációt. Ami a genetikai dopping használatát illeti, a tudósok szkeptikusak. „Fogadni merek, hogy a sportvilágban már valaki üzleti terveket készít

| Azok a laboratóriumok, amelyek a sportolók testében tiltott anyagokat fejlesztenek ki és le is leplezik azokat, nem unatkoznak

arra, hogyan lehet ezeket az ismereteket felhasználni – véli Thomas Murray, a Hastings Centerben mıködŒ amerikai független bioetikai szervezet igazgatója. – Ha megfontolom, hogy mi mindent tudok az atlétikáról, nem csodálkoznék, ha a gyógyítás helyett elsŒként a sportban jelenne meg. Az utóbbi évtizedben elveszítettük az ellenŒrzést a doppingszerek használata felett. Ennek nem szabadna megismétlŒdnie.” Amennyiben azonban a „génfeljavítgatások” általánosan elterjednek, valószínıleg lehetetlen lesz megakadályozni a sportolókat ezek felhasználásában.

A DOPPING NEM ISMER ÉLETKORI KORLÁTOKAT

H

ogy az élsportolók doppingolnak, sajnos a sportszerető közönség valahogyan már megszokta. De dopping a nyugdíjasoknál? Ez is lehetséges, ahogyan ezt egy nemrégi németországi eset is bizonyítja. A hatvanhárom éves veterán, saját kategóriájának egyik legjobb súlylökőjének és

diszkoszvetőjének tartott

Klaus Liedtke pozitív tesztet produkált: anabolikus szteroidokat

találtak a szervezetében. A próba az atléta testében oximetholont igazolt, amely nagyon erős hatású anabolikus anyag. A német atlétaszövetség a szabályok szerint büntette meg: Liedtke kétéves eltiltást kapott és ezen idő alatt nem vehet részt egyetlen versenyen sem. |

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 59

▼

A

FOTÓ: CSC-SCC.GC.CA

12:34

FOTÓ: DC.MAHIDOL.AC.TH

15.9.2005

FOTÓ: DC.MAHIDOL.AC.TH

52_60 tema

52_60 tema

15.9.2005

A HÓNAP

TÉMÁJA

12:34

Page 60

Dopping és az emberi test

Győz a dopping? Egyre nagyobb mértékben érvényesülnek a legmodernebb technológiák, azaz valamiféle technikai és technológiai dopping. A kérdés az, meddig fognak még versenyezni a sportolók, és mikortól kelnek egymással birokra csak pusztán a technológiai megoldások. gy professzionális kerékpározóra tekintve, aki nyolcvan kilométeres sebességgel száguld, elsŒ látásra úgy tınhet, hogy földönkívülit látunk… Sisakjának tökéletes aerodinamikus a formája, a kerékpár olyan anyagokból készült, amelyeket az ırhajóknál alkalmaznak. A versenyzŒ a pályán vezeték nélküli adóvevŒvel áll összeköttetésben istállójával, tehát a szakaszokról szóló információkról mindig frissen értesül. És nem csak ez! Ma már általános, hogy a kerékpárkormányokba érzékelŒket építenek be, amelyek feladata a versenyzŒ életfunkcióinak megfigyelése. A kísérŒcsapat a pályán így rugalmasan reagálhat a krízishelyzetekre.

Forradalmian új mez hokisoknak Új technológiák jelennek meg már a csapatsportokban is. Egyes jégkorongozók például az idei sikeres jégkorongbajnokságon az edzések során forradalmian új mezt próbáltak ki. Ezeknek feljavított védŒrendszereik vannak, könnyebbek, tartósabbak és kedvezŒbb aerodinamikai paraméterekkel rendelkeznek. Fejlesztésükben egyebeken kívül a Tour de France sokszoros gyŒztese, az amerikai Lance Armstrong is részt vett, és ismereteivel hozzájárult az amerikai gyorskorcsolyázók csapata is. A gyártók szerint az elasztikus mez a viselŒjének huszonöt méteres korcsolyapárbaj során akár nyolcvan centiméteres elŒnyt is hozott. A fejlesztŒk most azon gondolkodnak, hogy a jéghokisok jövŒre már az új mezben lépnek pályára a torinói téli olimpián.

ILLUSZTRÁCIÓ: GOLDENGALA.IT

E

érzékelik. 2002 júliusában kezdték el a Milan Lab érdekes projektet. A titokzatos név alatt a kibernetikára, az információs technológiára és a pszichológiára szakosodott kutatóközpont rejlik. A rajongóknak talán eszükbe jut, mi köze mindennek a futballhoz, de a szakemberek meggyŒzŒdése, hogy rengeteg. Alaboratórium ugyanis a megszerzett információk és matematikai modellek alapján elŒrejelzi az egyes játékosok egészségi állapotát vagy anyagcsere-folyamatait. Tehát semmiképp nemcsak a futballistákról szóló egyes élettani és pszichológiai adatok megfigyelésére, hanem közvetlen aktív hozzáférésre is alkalmas. Három év alatt ez a rendszer valóban érdekes eredményeket hozott. Kilencven százalékkal csökkent az izomsérülések száma. Javult a csapat játékkedve, és 2003-ban az AC Milan gyŒzött a legnagyobb európai presztízsı bajnokságban, a Bajnokok Ligájában. Idén ezt a gyŒzelmet ebben a versenyben büntetŒlövésekkel csak az angol FC Liverpool vette el tŒlük.

„Megkent” sílécek | A versenyzők képességeitől, vagy az általuk használt segédeszközök minőségétől függ inkább az eredmény? számítások elŒzik meg és fejlett technológiát igényel. Az Euro 2004-et Portugáliában olyan labdával játszották, amely a Roteiro nevet viseli. Nem voltak varratai, hanem hŒtechnikán alapuló eljárással ragasztották. Afutballisták azonban panaszkodtak, hogy rosszabbul irányítható, még ha a nagyobb távolságból történŒ lövések ennek köszönhetŒen pontosabbak is. Az idei Bajnokok Ligájának döntŒjén az Adidas újabb modellel állt elŒ. Az új labda remekül tartotta az irányt, a fejlesztŒk szerint egyedülálló ellenŒrzést, kitınŒ pattogást, tökéletes vízzel szembeni ellenállást és hosszú élettartamot garantál.

A digitális technológiák más sportágba is eljutnak. Mindenki, aki valaha futott havon, tudja, hogy mindennek az alapja a sílécek jó megkenése. Jól megkenni, ez valódi alkímia, elsŒsorban az élversenyzŒknél. Ha nem sikerül, a könynyı verseny szó szerint horrorrá változik. Aklasszikus viasznak lehet, hogy hamarosan befellegzett. Az amerikai Dartmouthi Egyetem tudósai olyan berendezést fejlesztettek ki, amely megakadályozná a sílécek megcsúszását. A sílécbe érzékelŒt helyeznek, amelynek feladata a hó minŒségének felismerése. A sílécek a megszerzett információt kiértékelik, amelyek alapján megváltoztatják csúszófelületük felszínét. Agyakorlatban az egész rendszer úgy mıködik, hogy az impulzus, amelyet az érzékelŒ a csúszófelületükre küld, vékony hóréteget olvaszt fel, amely azonban hirtelen újra lefagy, de az már a csúszófelületen, amelyen a viasz szerepét veszi át.

A focinak segítenek a chipek? Kiszámíthatatlan labda Ezek az elasztikus mezek már a labdarúgásban is megjelentek. De a futball még tovább megy. Már csak pusztán a labda gyártását is bonyolult

AnézŒ, aki San Siróban a híres AC Milan edzését figyelné, némileg meglepŒdne. Az olyan csillagok, mint Paolo Maldini a fıre chipekkel „díszítve” futnak ki, amelyek testfunkcióikat

MIKROCHIP A BÍRÓ HELYETT emcsak a sportfelN szerelések modernizálódnak folyamatosan. A sport általában és különösen a csapatjátékok állandóan korszerűsödnek. A legújabb technológiák feladata ezért a bíróknak is segíteni, hogy ebben a zűrzavarban kiigazodjanak. A hokirajongók már régóta megszokták, hogy a vitás helyzeteket filmről nézik viszsza. Az utóbbi időben hasonló technológia bevezetését tartják szükségesnek a fut-

ballisták is. Az UEFA, amely sokáig konzervatívan ellenállt bármilyen változásnak, kezdi álláspontját átértékelni. „Nem vagyunk a technikai segítség ellen, amennyiben a rendszer gyors. Nem következhet be nagy késés a megítélés során, például hogy a gól nem lesből keletkezett-e. Ezenkívül a bíró becsületét meg kell őrizni, mert ő is csak ember, akinek jogában áll hibázni” – jelentette ki az UEFA ügyvezető igazgatója,

Lars-Christer Olsson. További lehetőség annak eldöntésére, hogy a gól érvényes-e, a mikrochip beültetése a labdába. A labda a kapuvonalon történő áthaladás után megfelelő hangjelzést adhatna. Jelenleg ilyen labdákat tesztelnek junior versenyeken.|

Meddig szárnyalhatnak a rúdugrók? A rekordteljesítmények azt mutatják, hogy néhány sportágra az új anyagok fejlesztésének drámai hatása van. Jó példa erre a rúdugrás. A huszadik század elején az atléták közönséges farudakat használtak. Az évtizedek folyamán a legjobbra tértek át, amelyet a természet kínált – a bambuszra. Már a rúd súlyának csökkenése is lehetŒvé tette az atlétáknak a nagyobb magasság elérését. Amikor pedig a 60-as években megjelent az üveg-, majd késŒbb a szénszál, a maximális teljesítmények meredeken felfelé szöktek. Miközben a bambuszrudak korszakában a férfivilágrekord 477 centiméter volt, Szergej Bubka mai világcsúcsa 614 centiméter. Noha természetesen világos, hogy ez az eredmény nemcsak a rúd minŒségétŒl függ, azonban elvitathatatlanul jelentŒs szerepe van a mostani teljesítményeknél. SzakértŒk szerint csak idŒ és technológia kérdése, mikor fognak még magasabbra ugrani sportolóink. ■ TAKÁCS KRISZTINA


61_63 archeologia

15.9.2005

12:44

Page 61

A

2004 Œszén az Electronic Journal of Vedic Studies internetes szaklapban megjelentetett tanulmánynak valóban provokatív címe volt: A protoind írás tézisének összeomlása: a harappai irodalom mítosza. SzerzŒje három amerikai tudós: Steve Farmer történész, Richard Sproat számítógépes szakértŒ és Michael Witzel nyelvész és indológus.

| Tipikus protoind pecsét „egyszarvúval”. A Mohendzso-daróban talált körülbelül 400 pecsét több mint fele pontosan így néz ki.

FOTÓ: ERJA LAHDENPERÄ, HELSINKI UNIVERSITY

Tudósok új feltevése kétségbe vonja a kutatók sokéves feltevését az 5000 évvel ezelőtt az Indus folyó völgyében használt titokzatos jelek megfejtését illetően. Ha ez a hipotézis beigazolódik, megváltozik véleményünk a protoind civilizációval kapcsolatban.

A protoind pecsétek és pecsétnyomók vésetei, illetve nyomatai alapján feltételezett írás – melyet már hosszú évtizedek óta igyekeznek megfejteni – az amerikai szakértŒk szerint nem is írás. Ezek a jelek ugyan alapvetŒ vallási, politikai és szociális célokat szolgáltak, de inkább mnemonikus segédeszközként használták Œket, néhány fogalom vagy idea jobb megjegyzéséhez. A valóságban állítólag má-

▼

Leomlanak a mítoszok

| A Mohendzso-daróból és Harappából származó pecsétnyomók általában négyzet alakúak, oldalaik körülbelül 2-3 centiméter hosszúak. A könnyű használat érdekében a nyelüknél tartóval látták el őket.

| Néhány pecsét szarvas alak ábrázolásával, amelyeket John Marshall valamikor a Proto-Siva istenként jelölt meg. Olyan vélemény is létezik, hogy a pecséten Proto-Mahisa bivalyisten látható, amely a harappai kultúra központi alakja lehetett.

PROTOIND CIVILIZÁCIÓ (Harappai civilizációnak is nevezik, a kiszáradt Sarasvatí folyó medre körüli lelőhely alapján, újabban pedig az Indus- és a Sarasvatí-völgyi kultúrának, angolul Indus and Saraswati culture.)

A

z Indus folyó völgyének civilizációja a mai Pakisztán-

ban és az indiai Rádzsaszthán állam területén élt. Virágzá-

mán a régészek más pro-

toind városokat, például Mohendzso-darót, Lóthalt vagy Kálíbangant tártak fel. E megerősített te-

sa i. e. 3250 és 2750 közé tehető. 1831-ben a Rá-

lepülésekre a derékszögű építkezés volt jellemző, amelyet egy kiemelkedő citadella uralt. Pa-

ví folyónál, a Harappának nevezett helyen egy égetett téglából épült nagyméretű lakóház romjaira bukkantak. Az évek folya-

loták, templomok, fürdők, magtárak és lakóházak is álltak bennük, vízvezetékekkel és csa-

tornákkal. A civilizáció pusztulását az indoárja nomádok portyázásaival kapcsolják össze, valószínűleg azonban egy ökológiai katasztrófa okozta a hanyatlást. Ezt lehet, hogy maguk a harappaiak okozták, amikor a folyókból a vizet öntözőcsatornákba vezették el és kiirtották a fákat a téglagyártás érdekében. |

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 61


írásról


a titokzatos


Nézeteltérés


TÖRTÉNELEM

61_63 archeologia

15.9.2005

12:44

Page 62


TÖRTÉNELEM ke-, elefánt-, tigris- vagy orrszarvú, néha emberábrázolások is kísérik. A kutatók az évek során arra a következtetésre jutottak, hogy a rövid feljegyzéseken kívül létezniük kellett terjedelmesebb protoind írásos emlékeknek is. Ezeket azonban pusztulásnak kitett anyagokra írhatták, például nyírfakéregre, pálmalevelekre vagy pergamenekre, amelyek már rég porrá váltak. A protoind civilizáció felépítése hasonló volt az egyiptomi, mezopotámiai és kínai kultúrákhoz, melyeknek írásos emlékei jól ismertek.

Halak, csillagok, istenségek 1875 óta, amikor a brit Alexander Cunningham nyilvánosságra hozta az elsŒ megtalált pecsétet, több mint 50 kísérlet indult a protoind feliratok megfejtésére; elsŒsorban azt

| A protoind írásban a jeleket rézlemezekbe is vésték. A leghíresebb lemez egyik oldalán egy felirat, a másik oldalán pedig nyúlábrázolás látható.

P

gyétől, amely a harappaiak kiterjedt kereskedelmi kapcsolatairól árulkodik. Kereskedőik valószínűleg a legszívesebben Mezopotámiába utaztak, a sumerek vagy akkádok után – Urba, Lagasba, Nippurba, Kisbe és a mai Irak

| Az összes protoind várost fedett vízvezetékek és csatornák tökéletes rendszerével látták el. Számos európai fővárosban még 4500 évvel később sem találunk hasonlót!

| Miközben a protoind pecsétnyomók összességében épségben megmaradtak, az agyagfeliratok csak töredékesen maradtak ránk – ezt Kálíbangánban találták | „Hal” jelei (a felirat közepén), amelyeket Henry Heras az „asztrális istenség” helyettes szimbólumának tartott északi és déli városaiba. A protoind írás maradványait azonban Kuvait, Bahrein, Omán, Irán, Afganisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán területén is megtalálták. |


FOTÓ: JAN FILIPSKY

A protoind civilizációt hagyományosan a négy ókori irodalmi hagyomány egyikeként tartják számon, annak ellenére is, hogy a fennmaradt írásos emlékek némileg vitathatóak. ElsŒsorban a már említett pecsétnyomókról és azok lenyomatáról van szó, amelyekbŒl manapság ezernél is többet ismerünk. Réztáblákba vagy agyagba vésett feliratokat is találtak, ezekbŒl azonban lényegesen kevesebbet. A kiégetett puha szteatitból (zsírkŒ) készült pecsétek problémája elsŒsorban a feliratok rövidségében rejlik. A pecsétek (a pecséttan magát a lenyomatot nevezi pecsétnek, az eszköz, amivel készül a pecsét: a pecsétnyomó) valószínıleg a kereskedelmi kapcsolatokban az áru valódiságának vagy eredetiségének igazolására szolgáltak, körülbelül úgy, mint a mai hivatalos pecsétek vagy a

drágaköveken a fémjelzés, hasonlóképpen téglalap, vagy négyzet alakúak voltak. Akár húsz jelet is tartalmazhat egyetlen pecsét, azonban egyszerre csak nagyon kevés esetben van ötnél több. A szakértŒknek eddig 398 különbözŒ jelet sikerült megkülönböztetniük, amelyek összesen 1839 variációban fordulnak elŒ. A négyzet alakú pecséteken lévŒ feliratokat állatábrázolások, elsŒsorban egyszarvú bika-, bölény-, zebu-, bivaly-, kecs-


A PROTOIND ÍRÁS NYOMÁBAN ecséteket és pecsétnyomókat vagy cserepeket a protoind írás jeleivel számos helyen találtak, gyakran igen távol az Indus völ-

Probléma a pecsétekkel


gikus szimbólumok rendszerét jelentik, amelyek ugyan konkrét misztikus elképzeléseket fejeznek ki, megadják az istenségek és személyek, törzsek vagy régiók nevét is, de közben nem jegyeznek fel semmilyen konkrét nyelvet. Farmer, Sproat és Witzel szerint ez a harappai kultúrában Mohendzso-daro és más protoind városok számára elŒnyt jelentett – az általánosan érthetŒ szimbólumrendszer segítségével ellenŒrizhetŒ volt a nagy és soknyelvı populáció is. A szerzŒk nagyon is tisztában vannak gondolataik forradalmiságával, amikor azt írják: „Politikai és akadémiai intézmények már több mint 130 éve próbálják megŒrizni a protoind írás mítoszát. A következtetéseink nemcsak az Indus völgyére vonatkozó jelenlegi, hanem az ókori írástudomány egészére vonatkozó szemléletet is megváltoztatják.” A három amerikai új feltételezése éles vitát szült politikai és akadémiai szinten is. Hiszen az Indus-völgyi civilizációval kapcsolatos összes eddigi elképzelésünket gyökeresen megváltoztatja.

követŒen, hogy a 20. század 20–30-as éveiben a protoind lakóhelyeket szisztematikus régészeti vizsgálatnak vetették alá. 1924-ben John Marshall brit régész annak a véleményének adott hangot, hogy a harappai kultúra nyelvileg a késŒbb az indoárja nomádok által India déli részére kiszorított dravidákhoz tartozott. Tíz évvel késŒbb az olasz Piero Meriggi azzal a pontosítással állt elŒ, hogy a mai napig élŒ bráha nyelvhez közeli észak-dravida csoport nyelvérŒl lehet szó. A jelek megfejtésével azonban nem próbálkozott. 1953-ban megjelent egy spanyol jezsuita munkája, aki Henry Heras néven publikált. Ã is igyekezett a dravida feltételezést igazoló bizonyítékokkal elŒállni, amikor a protoind pecséteken lévŒ hal jelének gyakori használata felett gondolkodott el. A dravida mín szerinte nemcsak „halat” jelent, hanem „csillagot” vagy „ragyogó objektumot” is, és ezért a hal jel helyettesítŒ ábrázolása lehet a „ragyogó objektumnak” – az asztrális istenségnek. 1925-ben Waddel brit tibetológus a protoind írás jeleit sumer jelekhez hasonlította, és

15.9.2005

12:44

Page 63

a pecséteken sumer királyok és indiai uralkodók neveit vélte felfedezni. SzakértŒk a 30–40-es években a titokzatos jeleket a hettita hieroglif írás segítségével próbálták megfejteni. Még ha a protoind feliratokat viszonylag érthetŒen „olvasták is ki”, mint istenek, kereskedŒk, vagy uralkodók nevét, következtetéseik tévesek voltak már csak azért is, mert a hettita hieroglifák pontatlan magyarázatából indult ki. Más, sokszor eléggé fantasztikus összefüggéseket is kerestek; és a 60-as években elŒször vonták be a kutatásba a számítástechnikát.

FOTÓ: JAN FILIPSKY

61_63 archeologia

A számítógépek nem mindenhatóak Valamilyen értelmes vezérfonalat találni az olyan rövid feliratok esetében, mint például

A LEGRÉGEBBI INDIAI ÍRÁS?

A a legrégebbi ismert indiai írás a bráhmí, amelynek első bizonyítékai az i. e. 4. század második feléből származnak.

sérletek, amelyeket napjainkban se nem szisztematikusnak, se nem nyelvészetileg megalapozottnak nem tartanak. A kutatás tehetetlensége végül a tudományos körök egy részét a dravida elmélet elutasításához vezette.

Ezekkel az írásjegyekkel vésték Asóka király feliratait az i. e. 3. században. A bráhmí

Eretnek véleménynél több

mennyiben figyelmen kívül hagyjuk a protoind írást,

írás eredete is mindmáig rejtély.

a protoind pecsétekbŒl származó feljegyzések, hihetetlenül nehéz. Számítógépes elemzésükkel elŒször 1964-ben orosz tudósok csoportja próbálkozott az akkori Leningrádban, a maja hieroglifák sikeres megfejtŒjének, Jurij Knorozovnak a vezetésével. Az elemzés bebizonyította, hogy néhány protoind jel valószínıleg piktogram – valamilyen konkrét dolgot vagy tevékenységet jelölŒ egyezményes jel. Knorozov szerint szintén bebizonyosodott, hogy a pecséteken látható jelek viszonylag szabályos sorban egy bizonyos sorrend szerint szerepelnek; néhány jelcsoportnál még azt is feltételezték, talán valamilyen közelebbrŒl nem meghatározható grammatikai kategóriákat jelölnek. A jelek frekvenciás és pozíciós elhelyezkedésének elemzése után az orosz tudósok végül úgy ítélték meg, hogy az írás valóban dravida nyelvcsoport nyelvét ábrázolja, sŒt talán az Œsi dravida nyelv valamilyen formája lehet. A legrégebbi ismert dravida szövegek azonban nagyjából 3000 évvel fiatalabbak az Indus-völgyi leleteknél. Noha a továbbra is elfogadott feltételezés a dravidákhoz köti a pecséteket, ezt az idŒbeli hézagot eddig még senkinek sem sikerült áthidalnia. Henry Heras fordításai, a finn csoport munkái Asko Parpolla vezetésével 1969–1970-bŒl, vagy Jurij Knorozov olvasata 1981-bŒl – mind kí-

FOTÓ: JAN FILIPSKÝ

Talán a főníciai írásból vezethető le, de más elméletek is léteznek. A bráhmí írás teljesen feledésbe merült, míg a 19. században meg nem fejtette az angol James Prinsep. Ahogyan a különböző jelekből megítélhető, Indiában időszámításunk előtt más írásokat is alkalmaztak, amelyekből azonban egyetlen vonás sem maradt fenn. |

Noha Steve Farmer, Richard Sproat és Michael Witzer is a számítógépet használták elemzésükhöz, semmilyen törvényszerıséget nem találtak a feliratokban és nézeteik alapvetŒen különböznek Knorozovétól. ElméletükrŒl még ma is vitáznak. Az elégedetlenek közé elsŒsorban Asko Parpola tartozik, aki az elmúlt években hatalmas munkát végzett, amikor elkészítette az összes protoind szöveg elsŒ kritikai kiadását. Az amerikai kutatók frissen publikált elmélete hamarosan nagy vihart kavart természetesen Indiában is. Iravatham Mahadevan régész, aki a protoind írás kutatásával foglalkozik, hosszú évek óta tiltakozásának adott hangot, valamint hindu nacionalisták is

| Mohendzso-daro romjaiban között számos titokzatos „téglakémény” áll. Ezek az építmények a régebbi házak romjain épült új házak kútjai voltak.

FOTÓ: JAN FILIPSKÝ

| A nagy medence Mohendzso-daróban: 12x7 méteres. Gyantába vagy földbe süllyesztett falépcsőkön lehetett leereszkedni a mélyére.

| Mohendzso-daro valószínűleg legérdekesebb régészeti lelete: a világ legrégebbi víz öblítésű WC-je felemelték szavukat. ElsŒsorban a Hindutva mozgalom követŒi számára elfogadhatatlan, hogy a protoind civilizációt írástudatlannak jelöljék. Az amerikai tudósok új hipotézise így még politikai arculatot is kapott. Farmer, Sproat, Witzel összességében logikusan rámutat arra, hogy nem találtak semmit, ami valamilyen kézírásos hagyományról árulkodna. Nem ismeretes írnokok, könyvek vagy iratok ábrázolása, nem találtak semmilyen az írás vagy a könyv elŒállítása során használt kalamárist, vésŒt, sem másmilyen eszközt. De egy ilyen hatalmas civilizáció hogyan vezethetett könyvelést és gazdasági feljegyzéseket, ha írástudatlan volt? Néhány tudós szerint talán nem is egységes politikai alakulatról, hanem inkább városállamok szabad konglomerátumáról volt szó, amelyek bizonyos közös értékeket, azaz azonos mágikus szimbólumokat, mérési eszközök és mérlegek egységes rendszerét, téglák standardizált mértékét stb. fogadtak el. Az amerikai kutatók által elindított vita alapvetŒen felkavarta az állóvizet a protoind civilizációról szóló kutatás körül. Talán ennek köszönhetŒen sikerül fellebbenteni a fátylat az Indus folyó völgyének legnagyobb titkáról. ■ KOHÁR MÁTYÁS

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 63

64_65 metro

15.9.2005

12:48

Page 64

KÖZLEKEDÉS

Lapított villamos ni... Robert Goddard amerikai fizikus már száz éve megértette a jelenség lényegét, ami abban rejlik, hogy a mágnes azonos pólusai egy bizonyos, mondjuk így, nem elhanyagolható nagyságú erŒvel taszítják egymást. Innen már csak egy lépés a felfedezés kihasználása a közlekedésben. A sínek fölötti lebegés (levitáció) elŒnye, hogy teljesen megszınik a súrlódás, hiszen a vonat egyáltalán nem kerül kapcsolatba a sínfelülettel – a szerelvény körülbelül tizenöt centiméterrel lebeg fölötte. Ha Antonín Dvorák is így utazott volna, valószínıleg soha nem született volna meg a FOTÓ: PIETRO GENTILE

FOTÓ: CAPITALREGIONUSA

A nagyvárosok utcái egyre zsúfoltabbá válnak, így a 20–21. század fordulóján naponta több tízmillió ember vonul a föld alá, ahová a városi közlekedés egyre gyakrabban és egyre nagyobb mértékben koncentrálódik. Hogyan fogunk tehát közlekedni a közeljövőben?

| A hagyományos metróktól eltérően a maglev kocsijaiban nincs motor, ám e nélkül is óriási sebességgel képes száguldani

A

z ok, amiért a lakosok a földfelszín alá igyekeznek, világos: minél egyszerıbben és gyorsabban akarnak eljutni A pontból B

„vakondhálózatát”. A budapesti földalatti vasút Európában másodikként kezdte pályafutását (a legelsŒ a londoni volt, de azt még gŒzzel hajtották), a budapestit viszont már villamos motor mıködtette. Kezdeti hossza közel 3,7 kilométer volt, amit az 1973-ban végzett felújítás során 4,6 kilométerre bŒvítettek.

pontba. Erre szolgál a metró – vagy, ha jobban tetszik, a földalatti –, ez a maga nemében egyedülálló közlekedési eszköz, amely már majdnem 150 éve segíti a nagyvárosi emberek életét.

Megoldás a 21. századra

„Tetődísz” nélkül


A maglev, azaz a mágneses levitáció nem valami új felfedezés – valószínıleg mindenki próbált már két mágnest egymáshoz szorítaFOTÓ: WORLDISROUND, U FOTO 21 ÉS BELOIT.EDU

A „Metro” szó az angol Metropolitan Railway rövidítése, azaz metropoliszi/nagyvárosi vasutat jelent. Az elsŒ földalattit 1863ban helyezték üzembe Londonban; ezeket a szerelvényeket még gŒzmozdonyok húzták, ám már a 19. század végétŒl nagyjából a ma ismertekhez hasonló metróvonatokat építettek. Az energiájukat biztosító elektromos áramot egy oldalsó sínbŒl kapták. A metró pont ennyiben különbözik a föld feletti villamostól, amely az áramot a tetején elhelyezkedŒ, nem éppen tetszetŒs áramszedŒvel, pantográffal „szívja magába”. Ezzel a módszerrel a metró „lelapulhatott”, tehát az alagútjainak se kell túl magasnak lenniük. A 20. század folyamán gyakorlatilag minden jelentŒsebb világváros kiépítette saját

híres Humoreszkje, mivel megalkotására a zeneszerzŒt állítólag a tipikus vonatzötyögés inspirálta.

Eltűnt a motor! A maglev alapján mıködŒ gépben hiába keresnénk villanymotort. Annak nagy része ugyanis magán a pályán található, lapos formában; a hagyományos elektromotorral ellentétben viszont nincs mozgó alkatrésze, mert a motornak ezt a részét a szerelvényen elhelyezett elektromágnesek alkotják. Váltakozóáram hatására mágneses tér keletkezik, amely „végigfut” a vonalon és hatást

TUDJÁK, HOGY...? ● A legkihasználtabb metró a moszkvai. Az ottani földalatti 1935-ben kezdett utasokat szállítani, és noha a rendszert eredetileg hatmillió utasra tervezték,

ma már – többszörös bővítések után –

naponta 9 millióan is igénybe veszik. ● Ha az állomások számát nézzük, a képzeletbeli listát a New York-i metró vezeti, az ottani föld alatti közlekedési hálózatot 469 állomás al-

kotja. A New York-i metrón naponta ötmillió ember utazik. ●A legrövidebb pálya Isztambulban található. Az egyvágányú vonal gyakorlatilag kompként működik, a Boszporusz alatt

halad és mindössze 573 méter hosszú. ● A madridi metró is csúcsot tart, tudniillik

15.9.2005

12:48

Page 65

ILLUSZTRÁCIÓ: PUBS.ASCE.ORG

gyakorol a vonat alján lévŒ elektromágnesekre. A váltakozóáram frekvenciájának megváltoztatásával változik a vonat sebessége is. Ha a mágneses tér iránya megfordul, a jármı lassulni kezd, így fékre sincs szükség. A maglev további elŒnye, hogy miközben a hagyományos vágányok pályaemelkedése nem haladhatja meg a négy százalékot, ezzel a technológiával játszva elérhetŒ a tízszázalékos emelkedés is. Emellett nem feledkezhetünk meg a maglev alacsony zajszintjérŒl sem. Egy ilyen, óránként háromszáz kilométeres sebességgel száguldó vonat 25 méteres távolságban fele akkora zajt csap, mint hasonló esetben egy villanyvonat, például a francia TGV. Emlékezzünk arra, hogy nem is olyan régen még éppen a TGV-t tartották a biztonságos vasúti közlekedés mintapéldájának.

irányítórendszer

FOTÓ: MOBILKOM

64_65 metro

KAMERÁK AZ ÖNGYILKOS MERÉNYLŐK ELLEN

Hogyan védekezzünk a tűzzel szemben?

A

z olyan problémák kezelésére is igyekeznek új technológiákat kidolgozni, mint az öngyilkos merénylők elleni védekezés a metróban. Londonban már

teszteltek egy rendszert, amely az utasok normálistól eltérő viselkedését hivatott felismerni és leleplezni. A szoftver a biztonsági kamerák felvételeit elemezve aránylag megbízhatóan meg tudja mondani, hogy a peronon tartózkodó utasok közül kinek lehetnek öngyilkos szándékai. Az elv egyszerű. A program a biztonsági

kamerák képeit az üres állomás képével hasonlítgatja össze. Az olyan személy, aki több szerelvény elhaladását követően is a peronon időzik, lehet egy unatkozó fiatal, egy valakire váró személy, de egy öngyilkos merénylő is, aki bátorságot gyűjt tette elkövetéséhez.

| A maglev rendszer elektromágneses párnán mozog Isten veletek, mozdonyvezetők! De nem csak a maglev technológiája tehet jó szolgálatot a metró további fejlŒdésének. Franciaországban már a múlt század hetvenes éveiben elkezdtek gumikon gördülŒ vagonokkal kísérletezni, ami mára egyáltalán nem számít különlegesnek Párizs, és Marseille, vagy akár Motréal és Mexikóváros lakói számára. Nagy figyelem övezi a vonatszerelvények irányításának és vezetésének a kérdését. FŒként japán városokban már egészen természetes, hogy egy vonatot a forgalmi diszpécserek távolról irányítanak. Valószínıleg belátható idŒn belül a prágaiak is találkoznak majd ilyen automatizált szerelvényekkel, mivel forgalomba helyezésüket valamikor 2013 utánra tervezik az új D vonalon.

magáénak tudhatja a legdinamikusabban bővülő metró címét. Hálózata 1995–1999 között 58 km-rel bővült.

● A leghosszabb peront Chicagóban találjuk. A város központjában lévő föld alatti állomás peronja 1066 méter

hosszú.

ják, akiknek az idén sikerült 580 km/h sebességet elérni e technológia segítségével.

Ha tehát a rendszer ilyen viselkedést észlel, a forgalomirányítók segítséget küldhetnek a peronra és figyelmeztethetik az érkező szerelvények vezetőit. | Túlságosan drága? Az európai országok azonban egyelŒre a hagyományosabb jármıveket részesítik elŒnyben, mind a vasúti, mind a föld alatti közlekedés terén. A maglev ugyanis – noha energiafogyasztása kisebb – speciális vágányokat és megállóhelyeket igényel, és ez nem olcsó: kétszer annyiba kerül, mint a hagyományos sínek. Így egyelŒre Kína alkalmazza a levitációt, Sanghajban 2003 óta járnak az elsŒ, ilyen elv alapján közlekedŒ járatok. A kínai szakemberek számításai szerint 2010-ben a szerelvények már 20 millió utast szállítanak. A gyorsasági rekordot viszont a japánok tart-

● A legöregebb földalatti Londonban közlekedik. 1863. január 10-én helyezték üzembe az első, hét kilométer hosszú metrószakaszt a Paddington pályaudvar és a Farringdon Street között. Magyarországon az első nagy teljesítményű, keletnyugati irányú metróvonal (a 2-es) építését és nyomvonalát az

ÉrthetŒ módon a metrót sem kerülik el a tragédiák, ráadásul egy zárt térben bármilyen baleset vagy tız különösen veszélyes. Elég megemlíteni a közelmúlt tragédiáit Stockholmban vagy az azerbajdzsáni Bakuban. Ezért számos föld alatti közlekedési hálózatrendszerben jelennek meg újabb és újabb biztonsági berendezések a világ minden részén, és minden lehetséges módon igyekeznek a föld alól „számızni” a gyúlékony anyagokat. Erre a könnyıbetonból készült, üvegszálakkal szó szerint telezsúfolt, éghetetlen tızvédelmi lemezek szolgálnak jó példával. Mivel az üveg nehéz, a lemezek tömegének csökkentésére újrahasznosított üvegbŒl és perlitbŒl készült habüveget alkalmaznak. Az ilyen lemezek a föld alatt is 1350 Celsius-fokig megbízható védelmet nyújtanak a betonszerkezeteknek és az elektromos kábeleknek a visszafordíthatatlan változások ellen.

Harc az influenza ellen Más, nem kevésbé érdekes úton indultak el Moszkvában, ahol a helyi közlekedési vállalat elsŒsorban az utasok egészségéért aggódik. A moszkvai közegészségügyi szakemberek ezért egy olyan speciális berendezés felszerelését tervezik, amely az orosz fŒváros metrójában ultraibolya sugarak segítségével fertŒtleníti a levegŒt. Az egyik állomáson már tesztelnek egy próbakészüléket. A szakemberek célja a levegŒben terjedŒ cseppfertŒzések kockázatának csökkentése. A naponta kilencmillió utast szállító moszkvai metrónak ugyanis nem megfelelŒ a szellŒzése, ezért az influenzajárványok idején a város legveszélyesebb helyszíne. Az ultraibolya sugarak a metró mellett a nagy bevásárlóközpontokban vagy a sportcsarnokokban is tisztítani fogják a levegŒt. A tervek szerint a berendezéssel 2007-ig fokozatosan felszerelik az összes metróállomást, elŒcsarnokot és átszállófolyosót. ■ MARTIN JANDA

1950. szept. 17-én kelt 2018/1950. számú minisztertanácsi határozattal döntötték el. A vonalat a Népstadion és a Déli pályaudvar között 8 állomással, 7,8 km hosszúra tervezték. Az építés 1950 végén kezdődött, de 1954 elején leállították, s a következő 10 év alatt csak állagmegóvási munkákat végeztek. Az építkezés 1963ban folytatódott. A forgalom a vonal 6,5 km hosszú szakazán

1970. ápr. 3-án indult.

● A leghosszabb metrót is London jegyzi. Vonalainak hossza eléri a 408 kilométert, s ennek majdnem az egyharmada épült föld alatti alagútfúrással.

● A legmagasabban fekvő állomás az Alpin vonal végállomása a svájci Mittelallalin hegyen, a maga 3456 méteres tengerszint feletti magasságával. |

2005. november

| 3. ÉVEZRED| 65

66 eurotudomany

9.9.2005

13:47

Page 66

EUROTUDOMÁNY

Hol készülnek a versenylovak?

FOTÓ: CRYOZOOTECH

FOTÓ: CRYOZOOTECH

Az elmúlt hónapokban a RO-Y U E N médiákban OMÁ számos hír szólt TUD lovak sikeres klónozásáról. Hogy is van ez tulajdonképpen? A 3. ÉVEZRED bemutatja azt a tudományos munkahelyet, amelynek oroszlánrésze van a nemes fajtájú állatok előállításában.

M

Evry városban, nem messze Párizstól található az a tudományos munkahely, amely tevékenységével alapvetŒen hozzájárult az állatok, elsŒsorban lovak klónozásához. Éppen a versenylovakat szokták saját biztonságuk érdekében kasztrálni, tehát az „örök vadászmezŒkre való távozáskor” az ember el is veszíti a gyŒztesek kitınŒ tulajdonságait. A franciák éppen ennek akartak gátat vetni! Laboratóriumuk elsŒsorban sejtbankként szolgál, amelyben a mintákat –196 Celsius-fok hŒmérsékletı folyékony nit- FOTÓ: CRYOZOOTECH rogénben Œrzik. Jelenleg 30 vezetŒ versenyló sejtszövetei rejtŒznek itt.

Lókereskedelem Minden minta fele a laboratóriumé, a másik pedig az egyes állatok tulajdonosaié – a nyereségen tehát osztoznak. A laboratórium

rájött arra, hogyan lehet a klónozás területén is viszonylag tisztességesen nyereségre szert tenni. Ezenkívül a Cryozootech a mintákat tovább kölcsönzi más tudományos laboratóriumoknak is, hogy azok saját kísérleteket folytathassanak velük. A lovak szövetein kívül a szakértŒk a kihalással fenyegetett állatfajok genetikai anyagát is szeretnék megŒrizni a jövŒre. Így próbálják a nyilvánosságnak bebizonyítani, hogy a klónozás nincs különösebben ellentmondásban az állatbirodalom változatosságával (biodiverzitással), sŒt éppen ellenkezŒleg! Cryozootech-

Stallion, az inkognitóban maradt versenyló klónja

A kasztrált ló „utódja”

A Cryozootech laboratórium legnagyobb sikerei közé tartozik a világ elsŒ versenylóklónja, a Pieraz-Cryozootech-Stallionnak nevezett csikó. A Cesare Galli professzor által vezetett olasz csapattal együtt, az ottani szakértŒk idén február 25-én világra hozták a nemzetközi lóversenyek kasztrált, sokszoros gyŒztesének, Pieraznak a klónját, amelynek soha nem voltak utódai.

FOTÓ: WRIGHT.EDU

Csúcstartók folyékony nitrogénben

| A Paris Texas csikó világra jöttét 400 kísérlet előzte meg

| A „jeges kincsesláda” 30 versenyló sejtszövetét rejti A klónozási eljárás bonyolultságáról tanúskodik a kitenyésztett embriók mennyisége, amelyek azonban az esetek többségében hamar elhalnak. A Paris Texas ló világra jöttét – amely nemrég született meg észak-amerikai földön – például 400 kísérlet elŒzte meg, amelyek négy hónapig tartottak. A tesztelt minták nagy mennyiségébŒl csak hat embrió tapadt meg az anyaméhben, de késŒbb csak egyetlenegy kezdett el sikeresen fejlŒdni a kiválasztott kanca testében. A sikeres versenyló utódját azonban soha nem láthatjuk majd a versenypályán – ebben egyelŒre a lóversenyek rendezŒi hajthatatlanok. Francia laboratóriumi források szerint viszont már elŒre örülhetünk a következŒ évben egy újabb meglepetésnek. ■ TAKÁCS KRISZTINA

TITKOLÓZÁSOK A MÁSODIK KLÓN MIATT

B

izonyára észrevették a bonyolult Pieraz-Cryozootech-Stallion nevet, amelyet a versenyló első klónja kapott.

Már az elnevezés is több alapinfor-

mációt rejt. S talán éppen ezért meglepő a Paris Texas ló nevének rövidsége. A francia la-

boratórium ugyanis egyelőre gondosan titkolja, hogy melyik versenygyőztes ló volt valójában a


sejtadományozó. A barna ló így nem az „apja” után kapta a nevét, ahogyan az a cryozootechi klónozott lovak esetében szokássá vált. Azt kérdezik, miért van szükség

titkolózásra? A laboratórium a ló tulajdonosával együtt úgy döntött, hogy mindkét ál-

latot, a lóversenygyőztest és klónját is közös kiállításon mutatják be, amint a csikó felnő. |

FOTÓ: CRYOZOOTECH

ár tájékoztattuk önöket magazinunkban az olasz uralomról a lovak klónozásának terén vagy az amerikaiak büszkeségérŒl, a klónozással született kis csikóról, amelyet más állat bŒrsejtjeibŒl sikerült életre kelteni. De vajon hol lennének az amerikaiak vagy az olaszok, ha a Cryozootech francia laboratórium nem nyújtott volna jelentŒs segítséget a munkájukhoz?

68_69 polemia

22.9.2005

9:48

Page 68

POLÉMIA

Talán nincs is olyan család, amelyik ne őrizgetne fényképalbumot. Korunkban azonban új kérdés merül fel a fotókkal kapcsolatban: az album oldalait lapozgassuk, vagy inkább kapcsoljuk be a számítógépet? Más szóval: digitális képeket készítsünk, vagy maradjunk meg a papírképnél?

A

fényképészet kezdetei az i. sz. 5. századig nyúlnak vissza. Akkoriban Mo Ti kínai filozófus leírta a kép alakulásának menetét, azután, hogy a fény egy kis nyíláson hatolt át. Felfedezte ugyanis, hogy a tárgyak minden irányban visszaverik a fényt, s a tárgy felsŒ részérŒl visszavert fény kirajzolja a megjelenŒ kép alsó részét. E jelenség további leírása is megtalálható 9. és 10. századi kínai forrásokban. Az európaiak ezzel az elvvel a 11. század környékén ismerkedtek meg. Ez a camera obscura, vagyis a sötétkamra volt (lyukkamrának is hívják), amelynek csak egy kis nyílásán hatolt át a fény, és az ellenkezŒ oldalon megjelent a nyílás elŒtti tárgy fordított képe.

Belép a kémia! A16–17. század során sok kémikus figyelte meg, hogy egyes anyagok nyílt térben megváltoztatják színüket. Ezt a változást azonban a levegŒ vagy a meleg hatásának tulajdonították. ElsŒként Johann Heinrich Schulze figyelte meg 1725-ben, hogy az ezüstsó érzékeny a fényre. Ezután már gyorsan pörögtek az események. A 19. század elsŒ felében Louis Jacques Dagu-


digitális fotó FOTÓ: NIKON ÉS TAMÁS PÉTER

POLÉMIA

POLÉMIA

Papírkép kontra BUDAI GYÖRGY Műszaki szakember, a digitális fényképezés híve

A digitális képek nem fakulnak

+

● A digitális fénykép rendkívül gyorsan elkészül. Az eredmény azonnal ellenőrizhető a kijelzőn, és szükség esetén megismételhető.

● Gazdaságos. A memóriakártyán fényképek százait lehet tárolni. A memóriaegység a filmhez képest sokkal kisebb és lényegesen több fénykép fér el rajta. Ez főleg akkor előnyös, ha nem lehet filmet cserélni, például víz alatti fényképezésnél. Mivel az exponálógomb lenyomásában gyakorlatilag semmi sem akadályoz bennünket, sokkal több felvételt készíthetünk, és miután számítógépre mentettük, nyugodtan kiválaszthatjuk a legjobbat közülük. ● A digitális adatokat könnyen, gyorsan módosíthatjuk, a klasszikus, nem digitalizált fényképpel szemben több célra is felhasználhatjuk. ● A digitális fénykép nem változik a másolás során és az idő múlásával. Nem lehet mechanikusan károsítani és nem fakul meg. ● Fényképezés során szükség esetén minden fénykép számára külön-külön változtatható a fényérzékenység és a fehéregyensúly.

–

● Noha a digitális reflexkamerák felbontóképessége -- a hagyományos filmhez hasonlóan -- a fényképészek céljának megfelel, a legjobb minőségű filmek elkészítéséhez szükséges digitális technika egyelőre összehasonlíthatatlanul drágább.

● Az új módszerek gyors fejlődésével nemcsak a modellek erkölcsi értéke csökken, a piacon megjelenő, a laikus vásárló számára áttekinthetetlen mennyiségű készülékek minősége és megbízhatósága nem állapítható meg. erre francia tudós feltalálja a róla elnevezett dagerrotípiát. Érzékeny felület segítségével az elsŒ felvételt, vagyis az elsŒ valódi fényképet nála több mint évtizeddel elŒbb a francia J. N. Niépce készítette. Ez egy ház ablakából felvett galambdúcos udvar volt. A fényképészet kialakulásának utolsó mozzanata 1871-hez fızŒdik. Ebben az évben Richard Leach Maddox angol orvos zselatin emulziós ezüst-bróm lapokat készített. Bár ezek kezdetben kevésbé voltak érzékenyek, mint elŒdjeik, azonban egy döntŒ elŒnnyel rendelkeztek:

„szárazok” voltak. Ez tudatosodott az amerikai George Eastmanben, aki 1880-ban megkezdte a gyártását. Ennek számos elŒnye volt és a fényképészeti mıtermekben egészen a 20. század második feléig használatban maradtak. Amıtermen kívüli fényképezés során azonban volt egy hátrányuk: minden felvétel után cserélni kellett a lapot.

A filmtől a digitális képig Ezt az utolsó hátrányt Hannibal Goodwinnak sikerült leküzdenie, aki 1887-ben feltalálta a fil-

68_69 polemia

22.9.2005

9:48

Page 69

FOTÓ: PENTACON ÉS TAMÁS PÉTER

KI HÍVJA ELŐ FILMJEIT? – TETTÜK FEL A KÉRDÉST OLVASÓINKNAK

22%

27%

Sohasem használok hagyományos filmet.

Már nem fényképezek.

5%

36%

Szívesen hívok Filmet használok, elő régi a fényképeket fekete-fehér előhívatom. filmeket.

10% Szívesen hívom elő a fekete-fehér filmeket én.

VLADIMIR CZUMALO Építészettörténész, az FFUK és FAMU főiskolai tanára, a klasszikus fényképezés híve

PC nélkül nem megy! ● A klasszikus fotográfia színskálája egyelőre semmivel sem helyettesíthető. A digitális fényképezés ma még nem képes megörökíteni a képet úgy, hogy az teljesen élethű legyen. Épületeket és képzőművészeti alkotásokat ábrázoló fényképeknél ez különösen szembetűnő.

+

● Előnye, hogy kézzelfogható. Ez nemcsak a nagyításokra vonatkozik a nyomtatott képpel szemben, hanem a diaképekre is. Továbbá, nincs mindenhol számítógép, amivel a felvételeket bemutathatjuk.

–

● A digitális fényképezéssel időt takaríthatunk meg. Korábban az előadásra való felkészülést nagyrészt a diaképek keresése, tisztogatása, rendezgetése tette ki. Ma már nem kell aggódnom, hogy egy felvétel elveszik vagy elkallódik valahol, hiszen mindent CD-re mentek. ● A színes negatív film ára és az előhívás költsége mellett ma a színes diapozitív az iskolák anyagi lehetőségeihez mérten megfizethetetlen fényűzés. ● Nem mellékes az sem, hogy végre nem zörgő tartódobozokkal teli súlyos csomagokkal járok előadásokra; az egész szemeszter képanyaga belefér a zakóm zsebébe.

Hogyan vélekedik a 3. ÉVEZRED? A digitális fényképezés egyre inkább legyőzi a klasszikus fényképészetet. A fotóművészek bizonyára mást fognak állítani, de a „hétköznapi” használó számára a digitális fényképezés előnyösebb. A digitális fényképezőgépek ára napról napra csökken, a fényképek szerkesztése egyszerű, a fényképésznek nem kell elkeserednie egy rosszul sikerült felvétel miatt, és nem kell azt számolnia, hogy hány szabad kocka maradt még a filmen. Nem utolsósorban a digitális technika malmára hajtja a vizet a digitális felvétel nagyobb érzékenysége és a lehetőség, hogy minden egyes felvétel esetében külön lehet beállítani, ami még a kevésbé tapasztalt fényképészek számára is lehetővé teszi jó minőségű képek készítését, időjárási és látási viszonyoktól függetlenül. Végső soron erre a fejlődésre már reagálnak a fényképészeti cikkeket gyártó cégek is. Az Eastman Kodak amerikai cég már bejelentette, hogy az év végéig befejezi a fekete-fehér felvételek számára készülő fényképpapírok gyártását. E döntését a fényképészeti cikkek legnagyobb gyártója a digitális fényképészetre történő hosszú távú átállásra hivatkozva hozta meg. met, a fotográfiai emulzió új alapanyagát. Az Œ találmányát Eastman használta ki 1889-ben, amikor filmtekercset készített Kodak márkájú fényképezŒgépéhez és azonnal hozzá is fogott ezek gyártásához. A digitális fényképezés hasonló módon kezdŒdött. Létrejöttekor már elterjedt a lapformájú tárgyak digitalizálására szolgáló szkennerek használata. Miért ne lehetne lecserélni a klasszikus filmet a szkennerre? – vetŒdött fel a logikus kérdés. Az elsŒ digitális kép az elsŒ klasszikus fényképhez hasonlóan egy ablakból – csakhogy egy felhŒkarcoló ablakából – készült. ■ KOHÁR MÁTYÁS

SZÍNES FOTOGRÁFIA? NEM NAGY TUDOMÁNY! festékkivonattal kell klasszikus és a digielőhívni. Ez a folyamat tális fényképezés a három – piros, zöld és kék – rendszerei közti különbalapszínű festékkivonat segítség a fényérzékeny réségével oldható meg. Így tegben rejlik. Az emberi

A

szem a külvilágot milliónyi spektrális színből állónak érzékeli. A színeket azonban

a megörökítéshez és reprodukáláshoz néhány

működik a klasszikus színes film is, ahol az említett színeknek pontosan három fényérzékeny réteg felel meg. Hasonló elven alapszik a televíziós fel-

vevők, a szkennerek és a digitális fényképezőgépek működése is. Ha a kép megörökítésén már túl vagyunk, találnunk kell egy módszert a megtekintéséhez is. A képer-

nyőn a fénykép ismét csak a három alapszín segítségével jeleníthető meg. A nyomtatáshoz vagy a

fotópapírra történő előhíváshoz azonban további kiegészítő festékek szükségesek. Ilyenek a sárga, a bíbor és az azúr. Ezek az alapszínek bináris ellentétei a hagyományos színeknek: a sárga a kéknek, a bíbor a zöldnek, az azúr a pirosnak. A nyomdászok ezenkívül még feketét is használnak. |

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 69

70_72 novenyvilag

19.9.2005

13:42

Page 70

NÖVÉNYVILÁG

| A Stapelia bódító bűzével csalogatja magához a rovarokat

A növényvilág vénségei

AZ EMBERNEK VAN MIT TANULNIA A TERMÉSZETTŐL

Térdekes természet nagyon alkotása a

echnikai szempontból a

látszólag közönséges fű. Magasságának az alapzat szélességéhez viszonyított arányát ugyanis nem képes utánozni a legzseniálisabb építő sem. Szála körülbelül 500-szor magasabb, mint a szélessége. Ez például az Eiffel-toronynál Párizsban azt jelentené, hogy 300 méteres magasság mel-

lett az alapzatának mindössze 60 cm-nek kellene lennie. A szál azonban nagyon erős és rugalmas is, mert a legnagyobb terhelés legfelül, a kalásznál nehezedik rá. Ezzel azonban a legjobb konstruk-


te körülbelül egy méterrel nŒ. Ugyanez az amerikai kutató nemrég bejelentette, hogy felfedezte a körülbelül 5000 éves Pinus longaeva fenyŒfajt. De 1981-ben megállapították azt is, hogy a 100 mm átmérŒjı antarktiszi zuzmók legalább 10 000 évesek. Szintén hosszú életkorukról híresek az olajfák (Olea), amelyek alatt

Bolygónk különbözŒ részein körülbelül 700 000 növényfaj található. Tudományosan nem sikerült még megindokolni, hogy sokan közülük miként érhetnek el ennyire meglepŒen hosszú életkort. A világ legöregebb ismert növénye a King Clone nevı Larrea tridentata cserjefaj (az úgynevezett kreozotcserje) a délnyugat-kaliforniai Mojave-sivatagból. Életkorát 1980 februárjában Frank C. Vasek, a Kaliforniai Egyetem kutatója 11 700 évre becsülte. Ahogyan a tudósok most megállapították, a cserje elméletileg örökké nŒhet, mert gyökereibŒl újabb és újabb hajtások rügyeznek ki, így „klónjai” az anyanövény körül a végtelenségig szaporodhatnak. A kör átmérŒje így 500 éven-

tőr, a természet úgy birkózott meg, hogy a szálat üreges tartónak alkotta, amelyet szárcsomók választanak szét és teljes hossza mentén T vagy I formájú erősítő szerkezettel vannak kitámasztva. Olyan metszetről van szó, amelyet az ember világában vastartó gerendák pótolnak. A botani-

kusok eddig 65 000 fűfajt fedeztek fel és írtak le. |

FOTÓ: CAREFREEGARDENS.NET

A

tudományos világ jelenleg arra a felfedezésre emlékezik, amely 50 évvel ezelŒtt okozott szenzációt. Annak idején a kanadai Arktiszon egy bányász véletlenül lemmingek Œsi folyosóhálózatát fedezte fel, amely e hörcsögszerı rágcsálók által összegyıjtött arktiszi csillagfürt megfagyott magvait rejtette. Felolvadás után a tudósokat nagy meglepetés érte, ugyanis a magvak kicsíráztak, noha becslések szerint legalább 10 000 évig feküdtek a fagyos földben! De nem ez az egyetlen eset, amely a magvak rendkívüli életképességét bizonyítja. Hasonlóképpen viselkedtek például a 3400 éves búzaszemek, amelyeket a régészek Tutanhamon egyiptomi fáraó sírjában találtak.

növények?

FOTÓ: VIRTUAL.YOSEMITE.CC.CA.US

A tudomány több példát is szolgáltat arra, hogy a növények mind a mai napig számos titkot rejtenek. Miként lehetséges, hogy a magvak több ezer év múlva is kicsíráznak? Néhány fa miért ér el rendkívül magas életkort? Ki tudja, mivel lep meg még minket a természet!

FOTÓ: G. S. BARAD

Halhatatlan

| Larre tridentata – az örökké növekvő bokor az emberek mindig is enyhet adó árnyékot kerestek. Egy Athénban növŒ példány korát a tudósok kétezer évesre teszik, de nemrég még egy 1000 évvel öregebb, úgynevezett Platón olajfa is nŒtt ugyanott. Majdnem azonos életkort (2500 év) ér el a tılevelı araukária (Araucaria), amely a Földön már 150–240 millió évvel ezelŒtt is illatozott.

Csapadékra várva Az élettartam másik végleteként a természet olyan apró növényeket hoz létre, amelyek életciklusa nagyon rövid. Efemer (görögül: egyna-

13:42

Page 71

| Dögvirág Szumátráról. Gyönyörű, de úgy bűzlik, mint egy rothadó hal.

nagyszabású lakomája, amely a mesébe illŒ gyönyörıségeket beporozza, hogy aztán rögtön újabb magok jöjjenek a világra. Sajnos, a nap tüze hamar elvonja az éltetŒ nedvességet, és a növénykék gyorsan elhervadnak. Csak a magvaik maradnak meg, amelyek ismét türelmesen várják az életet adó vizet.

FOTÓ: OLIVE OIL SOURCE

19.9.2005

FOTÓ: CAMBRIDGE2000.COM

70_72 novenyvilag

Kóstolja meg!

gy gabonamező egyetlen hektárja egy szeE zon alatt körülbelül ötmillió liter vizet párologtat el. Így minden egyes kilogrammjának megtermeléséért a természetes körforgásban 900 kg vízre van szükség.

A növények azonban nagyon alaposak a víz megszerzése és megőrzése során – különösen azok, amelyek a sivatagokban élnek. A leghoszszabb gyökere a dél-afrikai fikusznak van, amelynek gyökereit nemrég egy barlangban találták meg 100 méterrel a forró homok alatt.

A „legügyesebb” vízgazdálkodók száraz területeken a kaktuszok, amelyek királya a közel 20 méter magas, egytonnás oszlopkaktusz (Mexikó, USA). |

Amikor kezdődik az éjszakai műszak… Amikor a növények többsége este becsukja virágait, más fajok ekkor „élednek fel”. Ezek az éjszaka sötétjét erŒs illatukkal és szinte világító szirmaikkal gyŒzik le. Napnyugtakor például kinyílnak a guyanai Couroupita guaianensis fák, hogy több kilométeres távolságból magukhoz vonzzák édes illatukkal a repülŒkutyákat vagy kalongokat, amelyek – nevükkel ellentétben – denevérek. Ezek az állatok hosszú nyelvükkel vadul felszívják a narancssárga, csésze alakú virágok nedvét és akaratlanul is felfogják a virágport, amelyeket azután további virágokra visznek át. A sötétben repkedŒ denevérek hasonlóan porozzák be az óriási afrikai majomkenyérfát is. A virágok „éjszakai mıszakos” beporzói a különbözŒ, hideg ellen védŒ szŒrös bundájú és hosszú ormányú, és nyelvı (10–32 cm) élŒlények, amelyek a virágok mélyébŒl lakmározzák a nektárt. Így poroznak be számos dohányfajt is.

| Bolygónk legöregebb faféléi a több ezer éves olajfák ▼

HOGYAN GAZDÁLKODJUNK A VÍZZEL?

FOTÓ: BRUICHLADDICH ÉS RON.OUTCROP.ORG

pos, átmeneti) növények összefoglaló névvel jelölik Œket. Ezt a csoportot általában egynyári alacsony gyógynövények képviselik, amelyek maximum 20–30 cm magasra nŒnek, és fŒként a sivatagokban, a félsivatagokban és a sztyeppen találkozhatunk velük. Az ottani szárazságban a magok gond nélkül kibírnak hónapokat, akár éveket is az esŒre várva. Viszont csapadék hatására mintegy varázsütésre beterítik a pusztaságot színpompás virágaikkal. Ekkor kezdŒdik a rovarok

Ahagyományos beporzás lényegét elsŒsorban a méhek kivitelezésében ismerjük. Néhány növényfaj szaporodásának rejtélyét azonban a tudománynak a mai napig nem sikerül teljesen megmagyaráznia, miközben számos magyarázat valóban egyedülálló. Szumátrán például rothadó halra emlékeztetŒ iszonyú bızével képes elkábítani csodálóit az óriási dögvirág, amelynek lila virágzata egy felnŒtt embernél is magasabb. Legyek porozzák be, amelyeket éppen ez az elviselhetetlen bız vonz. A száraz afrikai területeken hasonló csalit használ a Stapelia nevı, csillag alakú dögvirág is, amely ráadásul még külsejében is romló húsra emlékeztet. A peték lerakásához ráülŒ húslegyek egy idŒ után, amint rájönnek, hogy nem húsról van szó, csalódottan továbbrepülnek. A lábukon azonban már magukkal viszik a virágport egy másik Stapeliára, s ismét hagyják magukat becsapni az újabb hús reményével. Amegporzók szerepét azonban sokszor a fauna más szereplŒi töltik be: a madarak (például kolibrik), sŒt gyakran még a halak is. A madagaszkári „vándorok pálmájánál” ezt a szerepet pedig a makik töltik be, amelyeket a nagy virágok nektárja vonz. A falánk állatok az orrocskájukra ragadt virágport ezután más növényekre szállítják át. Számos növényfaj magvait közvetítik trágyájukkal például az elefántok, a marhák vagy az erdei állatok. Kétségkívül különleges terjesztŒk a különbözŒ halak. Például Amazóniában a vízbe hulló pálma magvait nyelik le és viszik tovább távolabbi területekre.

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 71

19.9.2005

13:42

Page 72

FOTÓ: FOREST STARR

NÖVÉNYVILÁG

VERSENY A TÁPLÁLÉKÉRT ülön fejezetet képeznek a húsevő növények, amelyek a táplálékszerzés érdekében különféle csapdákat állítanak fel.

K

A legleleményesebbek az invazív növények, amelyek a táplálék után képesek egyik helyről a másikra, sőt akár kontinensek között is „vándorolni” madarak, tengeri áramlatok vagy a szél segítségével. Magyarországon ilyen például a termetes medvetalp. | alatt 60 cm-t nŒ. Millió apró növényeibŒl minden egyes példány elŒször a tengerfenékhez tapad, azután gázokkal teli úszóhólyagok segítségével a vízfelszínre tör. Ez a moszat Kalifornia partjainál valóban sırı tenger alatti erdŒket képez. A lassúság csúcstartói a csigatempóban növŒ zuzmók. Ezek évente összesen 1 mm-t nŒnek. Talán éppen azért, mert sehová sem sietnek, a Földön akár 300 évig is elélnek… Ami a hosszú életkort illeti, a zuzmók például a mexikói Dion edule növénnyel versenyezhetnek, amelyek ugyan pálmákra emlékeztetnek, de a cikászok közé tartoznak, amelyek a Földet azelŒtt lakták, mielŒtt még dinoszauruszok rohangáltak volna rajta. Ez a növény a mi körmünknél sokkal lassabban nŒ. SzakértŒk

Rafinált rablók

FOTÓ: EKOLIST.CZ

Ezekbe sétálnak bele a legkülönfélébb ínyencfalatok, a rovaroktól a rágcsálókon, a gyíkokon és a békákon keresztül a madarakig. A tudósok folyamatosan fedeznek fel új húsevő növényfajokat, elsősorban Ausztráliában.

most megállapították, ahhoz, hogy a cikász elérje a 10 cm-es magasságot, 120 évre van szüksége. Ilyen tempó mellett az 1,5 méteres magasságot 1800 év alatt éri el. Életük megŒrzése érdekében a növények sokszor még a lopástól sem riadnak vissza. Például a fagyöngy, a karácsonyi ünnepek nyugalmának szimbóluma, a természetben valójában szemtelen parazitaként viselkedik; ránŒ az Œt hordozó fára, s elszívja tŒle a vizet és az ásványi anyagokat. Mindazonáltal a fagyöngy a szaporodás terén is nagyon ötletes. Amadarak kedvelik ragadós bogyóit, amelyek gyakran a csŒrükhöz tapadnak. Hogy megszabaduljanak a kellemetlen „dísztŒl” csŒreiket kétségbeesetten a fáknak dörzsölik anélkül, hogy sejtenék, hogy ezáltal akaratlanul is furcsa kertészekké válnak. Idegen fára más növények is tapadnak. Példát erre a legnemesebb virágok is szolgáltathatnak: az orchideák, közülük is elsŒsorban a növényen élŒk, de azon nem élŒsködŒ fajok, amelyek szintén fakérgen vagy elhalt fán nŒnek. „Nem kívánt vendégként” a csúcstartók azonban az óriási broméliák. Ezek Amerika trópusi esŒerdeiben élnek. Hegyes leveleik széles rózsái óriási labdára emlékeztetnek: átmérŒjük akár egy méter is lehet, tömegük pedig egy felnŒtt emberének felel meg. A levelek mintegy mederként folyamatosan vizet visznek a medencébe, amelybe akár hat liter éltetŒ folyadék is belefér. Ilyen kút pedig csábítja a felfrissülni vágyó madarakat, amelyek ürüléke táplálékként szolgál a növénynek. ■ KOUKAL MIHÁLY TÖBBET MEGTUDHAT A természet ezernyi csodája, Reader’s Digest Válogatás, 2002

| A növekedés csúcstartója a bambusz, amely egy nap alatt egy métert is nőhet Nem kell sietni! A növények birodalmában számos rekorddal találkozunk. Ami a növekedés gyorsaságát illeti, a kedvencek közé vitathatatlanul az erŒs gyökérrendszerı óriási gyógynövény, a banánfa (Musa) tartozik – a szakirodalom 40 faját írta le. A csírázásától a tízméteres magasság eléréséig és a termény leszedéséig nem egészen tíz hónap telik el. Ráadásul évente háromszor hoz termést! Még ezt is felülmúlja azonban a bambusz (Bambusa), amely összefoglaló elnevezése az azonos felépítésı több mint 100 növényfajnak és 600 növényfajtának. Néhány fajta 24 óra alatt akár egy métert is nŒ. A babusz szálai eleinte akár percenként 1 mm sebességgel növekszenek, miközben a kipattanó rügyek úgy repedeznek meg, hogy az emberi fül számára is hallható. Ez valószínıleg az egyetlen eset, amikor szó szerint hallhatjuk a növény növekedését! Dél- és Délkelet-Ázsiában elérik az akár 30 méteres magasságot is. Számos tengerimoszat-faj is roppant növekedési tempóval büszkélkedhet. E tekintetben a vízi csúcstartó a Macrocystis perifera moszat, amely optimális körülmények között egy nap


| A banánfa tíz hónap alatt éri el a felnőttkort

FOTÓ: LEUGARDENS.ORG

70_72 novenyvilag

Page 73

élesre állítás

fénysugár alaplencse

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 73

szemkorrekció, a képélesség utólagos beállítása

prizma – a látcső tubushosszának csökkentésére szolgál, a fókusztávolság és a nagyítás változatlan értéke mellett ILLUSZTRÁCIÓ: U FOTO 21

HOGYAN MŰKÖDIK...

okulár, vagyis lencsék rendszere, amely a képet a szem számára kedvező pozícióba transzformálja, része gyakran a tükör is

9:24

objektív – a tárgy képét alakítja ki a gyújtópontban

A

távcsöveknek alapvetően két típusát különböztetjük meg: a lencsés (refraktor) és a tükrös (reflektor) távcsöveket. Az itt bemutatott látcső működésének alapelve a fénysugárnak a lencsék rendszerén és a prizmán történő keresztülvezetése. A lencsék azt a célt szolgálják, hogy a kép az emberi szem által feldolgozható, tiszta és egyenes állású legyen. A prizma a fénysugár menetét alkalmas módon megváltoztatva rövidebb tubushosszal biztosítja az optikai rendszer fókusztávolságai által meghatározott nagyítást. A tükör szerepe a látcsőben az, hogy megakadályozza a fény színekre történő bomlását. Nélküle a vizsgált tárgyak szélei jellegzetesen elszíneződnének.

mes. Egyes távcsövek speciális tartozéka az éjszakai látást lehetővé tevő műszer. Ez a fény felerősítésének módszerével dolgozik. Az objektívbe jutó kevés fényt egy elektrooptikai átalakító segítségével felerősíti és vezeti tovább az okulárba. A fény felerősítéséhez minimális fénymennyiség kell, elegendő a hold vagy a csillagok fénye is. ■ KOHÁR MÁTYÁS

16.9.2005

Mikor a csillagászra gondolunk, azonnal a távcső jut az eszünkbe. Ezt az eszközt azonban nem csak az asztronómusok kezében láthatjuk...

ban létrehozott képet az okulár fel is nagyítja. Mivel mindannyiunk szeme egy kicsit másként lát, a szemkorrekciós gyűrű feltétlenül része minden magára valamit is adó látcsőnek, amelynek segítségével finoman beállíthatjuk a kép élességét és ezzel a rövid-, illetve távollátást is korrigálhatjuk. Szemüvegen keresztül ugyanis az okulárba nézés egyáltalán nem kelle-

73 hogyan mukodik

A távcső

A távcső legfontosabb eleme az objektív, amely a rajta áthaladó vagy a róla visszaverődő fénysugarakat úgy irányítja, hogy ezek a gyújtópontban egyesüljenek, és így alkossák meg a vizsgálandó objektum képét. A távcső további alapvető része az okulár, amelynek segítségével a szem láthatja az objektív által létrehozott képet. Az objektív által a gyújtópont-

74_75 6 leg

16.9.2005

9:29

Page 74

6 LEG..

6M és terápiás módszer inden módszernek megfelelŒ pontszámot adtunk a végleges elhelyezés szerint, 6 ponttól (1. hely) 1 pontig (utolsó hely). Így alakult ki az a rangsor, amely figyelembe veszi az egyes eljárások használhatóságát, egyszerıségét és újszerı mivoltát.

FOTÓ: WAKO-HOS.JP

1. hely RÖNTGENVIZSGÁLAT

Vargha Erzsébet: Az elsŒ és legelterjedtebb képalkotó módszer sok változtatásnak köszönhetŒen az orvostudomány legtöbb ágazatában jelen van és segít a fejlŒdésben (például traumatológia, gasztroenterológia, angiológia). Kíséri az orvostudományt a 20. század kezdetétŒl és kiemelt biztonságának köszönhetŒen nem csökken a jelentŒsége a 21. században sem. PONTOK:

●

●

●

●

●

●

Szabó Péter: A 19. és 20. század fordulóján forradalminak számított az emberi szervezet lágy szövetein keresztül áthatoló sugarak felfedezése. „A láthatatlant láthatóvá” tette 1895-ben a svájci fizikus, Wilhem Conrad Röntgen és ezért 1901-ben Nobel-díjat kapott. A röntgenvizsgálatot tömegesen már az elsŒ világháború idején is használták és használják jelenleg is, bár az utóbbi évtizedekben jelentŒsége már csökkenŒben van az újabb módszerek alkalmazása miatt. PONTOK:

●

●

●

●

●

●

Pfeiffer Mihály: Ha a röntgensugárzás feltalálója ma felébredne, nagyon csodálkozna, hány csodálatra méltó módszernek adott alapot feltalálásával. PONTOK:

●

●

●

●

●

●

ÖSSZESEN: 14 PONT


FOTÓ: NEUROLOGY.ORG

Valamennyi orvosi beavatkozás, akár a betegségek megállapítására, akár azok kezelésére vonatkozik, egyaránt fontos. A 3. ÉVEZRED olvasóinak most bemutatjuk, melyek voltak megítélésünk szerint a 20. század orvostudományának legfőbb „vívmányai”. 3. hely TRANSZPLANTÁCIÓ 2. hely MÁGNESES REZONANCIA VIZSGÁLAT

Vargha Erzsébet: ElŒnye a nagy érzékenységı és felbontású térbeli megkülönböztetés, hogy nem invazív (a testbe való beavatkozás nélküli eljárás) és ionizáló sugárzástól is mentes. Speciális konfigurációban nemcsak anatómiai, hanem mıködési információkkal is szolgál. A mıködési ismeretek klinikai felhasználását azonban most kutatják és a mágneses rezonancia jelentŒsége még növekedni fog. PONTOK:

●

●

●

●

●

●

Szabó Péter: A mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) mágneses teret használ a megjelenítéshez. Nem terheli a beteget sugárzással és egyes szerveket a CT-nél is jobban ábrázolja (szív, agy). Más szervek ábrázolásánál (csontok) a megjelenítés rosszabb, mint a CT-n. PONTOK:

●

●

●

●

●

●

Pfeiffer Mihály: AZ MRI diagnosztikai módszernek eddig nem ismerünk káros hatásait és feltételezhetjük, hogy a mágneses rezonanciát, mint megjelenítési módszert egyre szélesebb körben használjuk. EgyelŒre korlátozásának egyszerı oka van: a készülék magas ára és a nehéz hozzáférhetŒség. PONTOK:

●

●

ÖSSZESEN: 12 PONT

●

●

●

●

Vargha Erzsébet: Emberi szervek és szövetek pótlása mindig is az emberiség nagy álma volt. A 20. században ez valósággá vált. Ehhez hozzásegítette a sebészet, az immunológia és a molekuláris biológia fejlŒdése, továbbá új gyógyszerek feltalálása. Annak ellenére, hogy nem kockázatmentes, segít meghosszabbítani az életet akár nagy szervek (szív, tüdŒ), akár szövetek átültetésére gondolunk. PONTOK:

●

●

●

●

●

●

Szabó Péter: A szervátültetéshez vezetŒ utat a francia orvos, Alexis Carrel kezdte az úgynevezett érvarrat feltalálásával 1902-ben. Azonban akkor is a transzplantáció fejlesztését akadályozta a betegek immunrendszerének idegen szervre gyakorolt reakciója. Az elsŒ sikeres transzplantációt 1954-ben amerikai orvosok végezték. Csak az alkalmas donorok (szervadományozók) kiválasztási módszerének kialakulása és az immunrendszert csillapító gyógyszerek megjelenése tette lehetŒvé az ágazat igazi fejlŒdését. Jelenleg a megfelelŒ szervek hiánya a legnagyobb probléma. PONTOK:

●

●

●

●

●

●

Pfeiffer Mihály: A szervezet gyakran védekezik az idegen testbŒl származó szervek befogadásakor. Ezért kell az immunreakciót csökkentŒ, úgynevezett immunszuppresszív gyógyszereket alkalmazni. Ennek következményeként azonban fertŒzés léphet fel a beteg szervezetében. PONTOK:

●

●

ÖSSZESEN: 11 PONT

●

●

●

●

FOTÓ: DBU.DE

Legfontosabb diagnosztikai

PONTOK:

● ● ● ● ● ● Szabó Péter: A CT (computer tomography) megnevezés alatt ismert módszer a röntgenvizsgálat tökéletesítésével jött létre. A számítógéppel feldolgozott kép alkalmas arra, hogy három dimenzióban ábrázolja a test különbözŒ részeit. A röntgennél pontosabb és részletesebb képet ad. PONTOK:

●

●

●

●

●

●

●

●

●

●

PONTOK:

ÖSSZESEN: 10 PONT

●

●

●

●

PONTOK:

●

●

●

●

●

●

PONTOK:

●

●

●

●

●

●

●

●

●

PONTOK: ● ● ● ● ● ● Pfeiffer Mihály: A radioaktív sugárzás képes a rákos sejtek növekedését és szaporodását mérsékelni, így a sebészeti és kemoterápiás beavatkozások mellett használható a daganatok gyógyításában. Jelenleg folyamatosan növekszik az ilyen megbetegedések száma, ezért a sugárkezelésnek nagy jelentŒsége van. ■

●

●

PONTOK:

●

●

●

●

●

●

FOTÓ: DUNDEE.AC.UK

●

●

Szabó Péter: A sugárterápia az egyik legfontosabb fegyver a daganatos betegségekkel szembeni harcban. A radioaktív sugárzás részben közvetlenül pusztítja a sejteket, de hatása fŒleg a besugárzott vízbŒl az úgynevezett szabadgyökök képzésén alapul. Ezek megölik az érintett sejteket. A sugárzást lehet közvetlenül a daganatra irányítani, de az áttétes daganatok esetében az egész testet kezelik.

Pfeiffer Mihály: A dialízis lehetŒvé teszi a vér megtisztítását a káros anyagoktól, mindenekelŒtt a karbamidtól. A mıvesekészülék alapelve a vér szırése és a nitrogéntartalmú anyagok eltávolítása a szervezetbŒl.

FOTÓ: PICTURE-NEWSLETTER.COM

●

●

Szabó Péter: A mıvesekezelést elŒször 1924ben alkalmazták. A mıvese olyan készülék, amely – amennyiben nem mıködik a beteg saját veséje és nem találtak számára megfelelŒ donort a transzplantációhoz – megtisztítja a szervezetbŒl „kivezetett” vért az anyagcsere folyamán keletkezŒ káros anyagoktól, majd visszavezeti a megtisztított vért a keringési rendszerbe. Az 50–60-as évek fordulóján történt bevezetésétŒl a dialízis több millió ember életét mentette meg.

Pfeiffer Mihály: A számítógépek használata hozzásegített a megjelenítési módszerek fejlesztéséhez és így a pontosabb diagnosztizáláshoz. A tökéletesítés alapja az a tény, hogy miközben a röntgenfelvételek értékelésénél az emberi szem a szürke szín 100 árnyalatát tudja megkülönböztetni, a számítógép akár 2000-et is. PONTOK:

●

6. hely RADIOTERÁPIA (SUGÁRTERÁPIA)

Vargha Erzsébet: Asugárterápiát elŒször 1896ban használták. A kemoterápiával és a sebészeti beavatkozásokkal együtt alapvetŒ módszer lett a rosszindulatú daganatos betegségek kezelésében, amely betegségek a halálokok körülbelül 30%-át teszik ki. A módszerek fokozatos tökéletesítése a sugárzás pontosabb célzásához és ezzel a mellékhatások csökkenéséhez vezet.

Vargha Erzsébet: Dialízissel próbálkoztak már a húszas évektŒl kezdve, de az elsŒ sikeres kezelés 1945-ben történt. Azóta mıszakilag fejlesztették és jelenleg meghosszabbítja és jobbá teszi világszerte körülbelül 1,2 millió vesebeteg életét. AlapvetŒen egyszerı, csak technikai szempontból tınik bonyolultnak, ma már rutinszerıen alkalmazott eljárás.

Vargha Erzsébet: Olyan képalkotó eljárás, amely a röntgensugárzás segítségével a test metszetét ábrázolja. Már 1972-ben felfedezték, még a mágneses rezonanciát használó módszer elŒtt. A számítógépes tomográfia bevezetése a 80-as és a 90-es években segítette a diagnózis pontosítását és ezzel a célzottabb gyógyítást. Az MRI-nél gyorsabb módszer és szélesebb körben alkalmazzák.

PONTOK:

4–5. hely DIALÍZIS (MŰVESEKEZELÉS)

ÖSSZESEN: 10 PONT

FOTÓ: RADIUM.NO

4–5. hely SZÁMÍTÓGÉPES TOMOGRÁFIA (CT)

FOTÓ: U FOTO 21

Page 75

ÖSSZESEN: 6 PONT

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 75

ÖSSZEÁLLÍTOTTA ROZGONYI ILONA

9:29

FOTÓ: FMC-AG.COM

16.9.2005

FOTÓ: PRESTONHUNT.COM

74_75 6 leg

76_79 geologia

9.9.2005

13:51

Page 76

GEOLÓGIA

Csökken

a szárazföldek

területe?

A

világırbŒl kéknek látszó bolygónk színét a jelentŒs kiterjedésı óceánoknak köszönheti, melyek felszínének közel 71%-át borítják. AFöld története során az óceánok és a szárazföldek területi aránya sokszor változott. Cikkünkben azt próbáljuk vizsgálni, hogy az utóbbi néhány évszázad folyamán vajon az óceánok, vagy a szárazföld területe növekedett-e, mindez hogyan hatott az emberiségre, és röviden arra is kitérünk, hogy a globális klímaváltozás milyen szerepet játszik a víz-szárazföld területi arány alakulásában.

Hogyan növekednek a szárazföldek az óceánok ellenében?

delta viszonylag gyors ütemben szorítja vissza a tengert. Például az olasz Pó folyó deltája 129 méterrel, a Mississippié 91 méterrel, a kínai Chuang-che folyóé pedig 268 méterrel növekszik évente. Jórészt ennek köszönhetŒ, hogy számos FOTÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA

Afolyók a szárazföldrŒl óriási mennyiségı szilárd hordalékot visznek a tengerbe, így néhány folyó-

| Az Északi-tengerben lévő Helgoland a folyamatos tengeri erózió hatásának jó példája. Az erózió következtében a középkor óta a felére csökkent a területe. A hullámveréssel szemben kevéssé ellenálló homokkő alkotja, melyből az erózió érdekes sziklaképződményeket formál.

MI AZ ABRÁZIÓ? tengerpartnak elsősorban hullámA verésnek, illetve a különböző áramlatoknak a hatására bekövetkező átformálódása. Az abrázió intenzitása a kőzetek ellenálló képességétől, azok elhelyezkedésétől függ. A parti lejtők visszahúzódásának sebessége az abrázió hatására néhány centimétertől akár néhány méterig is terjedhet évente. Az abrázió

alámossa a partfalat, ennek következtében a felső részek leomlanak, majd a hullámverés széttöri azokat és a törmelék a part részévé válik vagy a tengerbe sodródik. Az

| Dél-Peru partjainál vannak a Ballestas-szigetek. Noha viszonylag ellenálló gránit kőzetből állnak, a gránit repedezett, emiatt gyorsan pusztulnak. Egyes kutatók szerint 100-200 év múlva teljesen eltűnnek a víz romboló hatása következtében. abrázió helyenként teraszokat alkot (abráziós terasz). Miután a kőzetek a parti lejtőkön változó keménységűek, az abrázió

nem azonos intenzitással hat mindenütt.


Ennek következtében különböző attraktív sziklaformákat hoz létre, a part egyes részei tornyokként és tűkként meredeznek, máshol sziklakapukat és pilléreket formál. |

régi építmény, de egész városok és néhány ókori kikötŒ mára már akár több kilométerre fekszik a parttól (például a kis-ázsiai Efes, vagy az olaszországi Ostia). A szárazföldek terjeszkedését az ember is segíti. Az Északi-tenger menti Hollandiában az emberek a tengerfenék több száz négyzetkilométerét szárították már ki, és Japán, Hongkong vagy Szingapúr lakosai is megkurtítják a tenger területét azzal, hogy mesterséges szigeteken repülŒtereket és egész városnegyedeket építenek. A Föld egyes kontinentális lemezeinek függŒleges irányú mozgásai is a szárazföldek térhódítását eredményezhetik. Emelkedésüket jelzik a néha több méterrel a tengerszint felett álló egykori partok és parti teraszok, ahogyan ez Kubában és más karibi szigeten vagy a kelet-indiai szigetcsoport egyes tagjain is megfigyelhetŒ. A mai Skandinávia, megszabadulva a jégkorszak idején képzŒdött jégtakarójának a terhétŒl, szintén emelkedik, ami a szárazföld gyarapodásával jár együtt. Apart menti tengeri áramlatok, valamint a hullámzás egyes földrajzi térségekben turzásokat, tombolókat, turzáskampókat, lidókat (ezeket nevezhetjük törmelékgátaknak) építhetnek. E törmelékgátak mögött lagúnák képzŒdhetnek, melyek idŒvel feltöltŒdve a szárazföldek részeivé válhatnak.


Az óceánok és a szárazföldek ősidőktől „harcolnak” egymással. Hogyan alakul napjainkban egymáshoz való területi viszonyuk, és hogyan nézhet ki ez az arány az elkövetkezendő évtizedekben, esetleg évezredekben?

9.9.2005

13:51

Page 77

A tenger alatti vulkánok is növelhetik a szárazföldek kiterjedését akkor, ha a felszínre ömlŒ lávával, illetve vulkáni törmelékkel egész szigeteket kapcsolnak a szárazföldhöz. Ilyen esemény gyarapította például Izland vagy a Kanáriszigetek területét is.

FOTÓ: LADISLAV KAMARÁD

76_79 geologia

Amikor a tenger hódít...

SZÓTÁR ● Part – viszonylag szűk sáv a partvonal mentén. Becslések szerint a világ óceánjainak partjai 450 000 km hosszúak. ● Partvonal – a tengerszint átlagos szintje menti vonal, ahol a tenger a szárazfölddel találkozik.

| A Golf-áramlat műholdas felvétele, amelyet infravörös tartományban készítettek. A meleg tengervíz itt vörös és sárga színű, a hideg zöld és kék. A Golf-áramlat – a felvétel alsó részén – áthalad a Floridai-szoroson, s útját az Atlanti-óceánban folytatja. Az észak-atlanti térség éghajlatát alapvetően befolyásolja.

●

Tengermellék –

nagyobb részét is a 19. század végén. A tenger munkájába azonban besegítenek az emberek is. Mélyítik a keskeny és sekély szorosokat és öblöket, hogy nagyobb hajók is közlekedhessenek ott, vagy a part menti térségekbŒl homokot és követ bányásznak ki, melyeket építŒanyagként hasznosítanak a késŒbbiekben.

lyen mértékben növekszik a szárazföldek ellenében. Csak azt említik rendre, hogy nagyságrendileg több ezer négyzetkilométerrŒl lehet szó évente, tehát több tízezerrŒl tíz év múlva és több százezerrŒl száz év múlva, ha a jelenleg tapasztalható tendencia tartósnak bizonyul – s ez már mindenképpen elgondolkodtató!

a partvonal azon szakasza a szárazföldön, ameddig a szárazföldet a tenger tevékenysége befolyásolja (ameddig a tengervíz behatolhat a szárazföldre vihardagály esetén).

A versenyben az óceán vezet!

Muszáj mérni!

● Partfal vagy idegen szóval kliff – mere-

Rövid számolás után, amennyiben így hasonlítjuk össze a két „vetélytárs” erejét, el kell ismernünk, hogy e versenyben jelenleg az óceán áll jobban. Azonban egyetlen szakértŒ sem mer pontos vagy akár megközelítŒ számot megadni arra vonatkozóan, hogy az óceánok területe mi-

Azt, hogy a világ óceánjainak a szintje emelkedik, tudományos körökben ma már senki sem vitatja. Az emelkedés tényét egyébként számos mérés is igazolja. A tengerszint változását vízszintmérŒ mıszerekkel felszerelt állomásokon folyamatosan észlelik. Szerte a világon 2000-nél is

dek fal a part felett. ●

Előpart – a tengernek azon része, amely a parthoz tartozik, általában sekély tenger néhány kilométeres távolságra a partvonaltól. |

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 77

ILLUSZTRÁCIÓ: DR. PETER SLOSS/NOAA

több ilyen állomás mıködik, ezek közül néhány már több mint 100 éve regisztrálja a változásokat. Problémát jelent azonban az, hogy ezek az állomások nem egyenletesen helyezkednek el a Földön, döntŒ többségük az északi félgömbön, Európában, illetve Észak-Amerikában található. Az állomások feljegyzései szerint az Atlantióceán átlagos szintje az utóbbi 100 évben 15 cm-

▼

| A globális klímaváltozás vajon milyen szerepet játszik a víz-szárazföld területi arány alakulásában? FOTÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA ÉS EARTHOBSERVATORY.NASA.GOV

Atenger szünet nélkül ostromolja a partokat, ahonnan több-kevesebb törmeléket sodor be a visszaáramló víz a mélyebb területekre. Egyes partszakaszok ennek következtében lassan hátrálnak a szárazföld belseje felé. Másutt meg a tengerszint emelkedik visszatarthatatlanul és az ilyen lassú emelkedés is a szárazföld belseje felé tolja el a partvonalat. A Földközi-tenger mentén néhány antik város romja ma már néhány méterrel a víz felszíne alatt áll, mint például a mai Líbia területén található Cyrene, az ókori római telepek a Nápolyi-öböl környékén, vagy a görög Helike városa a Korinthoszi-öbölben. A parton a természeti csapások és katasztrófák is változásokat okozhatnak, feldúlva a partokat, elárasztva a környezetet és mélyen a szárazföldbe juttatva a tengervizet. Ezt a hatást az adott partvonal süllyedése csak tovább erŒsítheti. A nagy vulkanikus katasztrófák a szigeteket és a szárazföldek peremeit pusztíthatják: egykor vulkánkitörés következtében a tenger mélyére süllyedt Santorini görög sziget egy része, de természeti erŒ pusztította el Krakatoa indonéz sziget

76_79 geologia

9.9.2005

13:51

Page 78


GEOLÓGIA

| A Guadeloupe-sziget sziklás partja. Az előtérben beachrocknak nevezett pórusos meszes kőzetek láthatók. Organizmusok maradványai és meszes töredékek megszilárdulásával keletkeznek a vízszint mentén. Itt azonban 5 méterrel a vízszint felett vannak, amely azt jelenti: néhány ezer év alatt az egész sziget megemelkedett.

Mi okozhatja a problémát? Az óceán szintjének emelkedéséért elsŒsorban két tényezŒ a felelŒs. Az egyik a globális felmelegedés, amely a szárazföldi jégtakarók olvadását és az óceáni vizek térfogatának a növekedését okozza. Amásik tényezŒ az óceán vizének a felmelegedése lehet. Amennyiben az óceán felszíne 2 oC-kal melegszik, már érezhetŒen nŒ a víz térfogata és ebbŒl következŒen a vízszint akár 10 cm-rel is megemelkedhet. Ez az érték csak a teljesen nyugodt vízfelszínı óceánra érvényes. Az óceánokban azonban felszíni, köztes és mélytengeri áramlások is vannak, s a felszíni tengeri áramlatok a meleg vizet magasabb földrajzi szélességekre, onnan a hidegebb vizet az alacso-

HULLÁMVERÉS tengeren a hullámoknak sajátos magasságuk (amplitúdójuk) és hullámhosszúságuk alakulhat ki. A hullám magassága

A

építŒ korallok némelyike akár néhány centiméteres sebességgel is nŒhet évente. Ezért úgy ítéljük meg, hogy a korallszigetek a vízszint emelkedésével lépést tudnak majd tartani. Ahogyan azt már korábban vázoltuk, a szárazföldek partjai mentén a vízszint emelkedése során homok és kŒsáncok halmozódnak fel, amelyek védik a tenger menti területeket. Az ember szintén bekapcsolódik a védekezésbe, gátakat és hullámtörŒket épít és más jellegı technikai beavatkozásokkal is korlátozhatja a veszélyt. A nagy kockázat azonban nemcsak pusztán a vízszint emelkedésében rejlik, hanem abban is, hogy a megemelkedett vízszint mellett keletkezŒ Világkatasztrófától kell tartanunk? Vajon e történéseket hogyan dolgozza fel a ter- nagyobb hullámok a korábbinál mélyebben bemészet és az ember? Például a Maldív-szigete- nyomulhatnak a szárazföldek belsejébe és azoknak sokkal nagyobb teket valóban elnyeli rületeit áraszthatják el, majd a tenger? A váA polderek mint korábban. Apuszlasz ebben az esetben tító természeti jelensésem egyszerı, hiszen a tenger gek pedig még pusztía természet saját makiszárításával tóbbak lehetnek. Méréga igyekszik az óceán keletkeznek, sek alapján tudjuk, egy támadásai ellen védehagyományosan hurrikán által felkorkezni. Ha az IndiaiHollandiában bácsolt tengervíz ma óceánban lévŒ Malannyi szárazföldet kédív-szigetek lehetséges jövŒjérŒl írunk, figyelembe kell vennie a prog- pes elönteni a Mexikói-öböl partvidékén, mint nózis készítŒjének azt, hogy e szigetcsoport tu- amennyit a normál tengervíz 100 év alatt foglal lajdonképpen korallatollok sokaságából épül fel, el felszínalakító tevékenysége révén. Vajon mit amely a tengerszint változásaihoz folyamatosan várhatunk akkor a jövŒben ezen a téren? alkalmazkodni tudó zátony- és szirtépítŒ korallpolipok tevékenységének a hatása alatt áll. Az Támad a tenger! ilyen élŒ organizmusokat hordozó korallzátony Sokan saját tapasztalatból ismerhetik, hogy noroptimális viszonyok között gyorsabban növe- mális viszonyok között mekkora ereje van a hulkedhet, mint ahogyan a tengerszint emelkedik. lámverésnek. Vihar esetén partokra és part menEgyes korallzátonyok esetében az évi 1 mm-es ti lejtŒkre a víz még nagyobb erŒvel támad. A növekedés sem elképzelhetetlen, sŒt a zátonyt partokról homokot visz magával, a lejtŒket alá-

nyabb szélességekre juttatják, míg a mélybŒl folyamatosan hideg víz áramlik a felszínre a Föld bizonyos térségeiben. Az óceánok vize sehol sincs nyugalomba, benne hosszú idŒ alatt kialakult sajátos áramlási rendszerek mıködnek, melyeknek törvényszerıségeit sok tekintetben még ma sem ismerjük. Tehát a helyzet korántsem olyan egyszerı, ezért a fenti, a vízszint változását reprezentáló számokban nem vagyunk annyira biztosak. Az viszont kétségtelen tény, hogy a szárazföldi jégtakarók folyamatosan olvadni fognak a jövŒben is, és emiatt az óceánokban egyre több lesz a víz.

nésével magasságuk megnő. A hullám taraja megtörik és a part felé átbillen. A taraj vízrészecskéinek sebessége gyorsabb a hullám

a hullám tarajának legmagasabb és legalacsonyabb pontja közötti vertikális távolság. A hullám hoszsza két szomszédos hullámtaraj közötti távolság. Amikor a hullámzás sekélyebb vízbe jut, a hullám alakjában változások következnek be, a hullámok hosszának csökke-


sebességénél és a taraj elveszíti stabilitását és felborul. A taraj megtörésével és felborulásával a víz levegőt ragad magával és a part felé tart laza víztömegként. A taraj megtörése a partvonaltól távolabb, vagy a parti lejtő közelében is bekövetkezhet. A máso-

dik esetben a hullámverésnek óriási ereje van, amely pusztítja a partfalat. Az enyhén lejtős partokon megfigyelhető, hogy a hullám a

partvonaltól távol törik meg, ott, ahol a víz mélysége körülbelül 1,3-szor nagyobb, mint a hullám magassága. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a megtört hullámok habjainak jellegzetes vonala körülbelül 1,5 méter mélységben 1 méternél valamivel nagyobb magasságú hullámok során képződik. A gyakorlott úszók ez alapján könnyedén felbecsülhetik a tenger mélységét a parttól távolabb is. |

FOTÓ: WWW.XIMO.SK

rel emelkedett. Ez a szám azonban magában foglalja a szárazföld vertikális mozgását is, nem csak a tengervíz térfogatának a változását. Manapság ezeket a szárazföldi hatásokat sajátos szempontok szerint értékelik, s csak magáról a tengervízrŒl kapott adatokat veszik figyelembe, a vízszintváltozás vizsgálata során. Mindezek alapján megállapítható, hogy az állomások 90%-a valóban a tengerszint emelkedését regisztrálta az utóbbi évtizedekben. Éves szinten a növekedés értéke a milliméter századrészétŒl 5 mm-ig terjed, az átlag 0,7 mm. Ez kevésnek tınhet ugyan, de próbáljuk meg e folyamatot hosszú távon értelmezni: 10 év alatt a tengerszint növekedése 7 mm, 100 év alatt már 7 cm, s a növekedésnek ezt a mértékét mindenképpen komolyan kell venni. Ezenkívül számos bizonyíték utal arra is, hogy a vízszint emelkedése az utóbbi idŒben felgyorsult. Az oceanográfusok és klimatológusok elŒrejelzései az elkövetkezendŒ 50 évben 30 cm, sŒt 2100-ig 110 cm növekedéssel számolnak.

| Csak 10 000 évvel ezelőtt választotta ketté Korzikát és Szardíniát a Bonifaciói-szoros. Korzika déli partján a tenger a harmadidőszaki mészkőből érdekes formákat alakított ki és a part menti lejtőtől elválasztotta a sziklatornyot.

9.9.2005

13:51

Page 79

FOTÓ: ZDENĚK KUKAL

76_79 geologia

mossa. Mindezek következtében a partok formája sokszor a szemünk elŒtt változik meg. A hullámverés következtében a part vonala a szárazföld belseje felé tolódik el. A partvonal hátrálásának üteme egyrészt a part kŒzetanyagától, másrészt a part alaki sajátosságaitól függ. Az elsŒ tényezŒ a fontosabb. Általánosan érvényes az, hogy ahol szilárd kŒzetek alkotják a partot, mint például gránit, gneisz vagy bazalt a pusztulás üteme lassú, évente általában csak néhány centimétert hátrál a part. Ezzel szemben a puha kŒzetek, mint amilyen a homokkŒ, a márga vagy az írókréta könnyebben adják meg magukat. Az ilyen kŒzetekbŒl álló partokon évente néhány centimétertŒl akár több méterig terjedŒ darabok is elenyészhetnek a tengervíz hatására. Szinte kivételesen gyors a part pusztulása ott, ahol olyan kŒzetek a jellemzŒek, mint a kavics, a homok vagy az agyag. Ilyen esetekben a tenger akár több száz métert is könnyedén elŒrenyomulhat.

Kolostor a zátonyon Atengervíz eróziós hatása az egyes földrajzi térségekben más és más lehet. Ennek igazolására összehasonlíthatjuk például a nyugodtabb Baltitengert a vadabb Északi-tengerrel vagy a La Manche csatorna kisebb hullámveréseit az Atlantióceán óriási hullámaival. Angol geológusok feljegyezték, hogy a puha írókréta alkotta „doveri fehér sziklák” lassabban erodálódnak, mint a viharos Északi-tengert övezŒ, hasonló kŒzetanyagú partok. A viszonylag csendes Balti-tenger a fŒleg homokkövekbŒl és homokból álló lengyel partokból évente átlagosan 2,5 cm-t pusztít el. Ezt a számítást a kolobrzegi kolostor parthoz viszonyított helyzete is alátámasztja. A kolostort a 13. században építették 1500 m-re a parttól, romjai napjainkban közvetlenül a tenger által erodált lejtŒn állnak! Az Atlanti-óceán túloldalán, az Egyesült Államok keleti partján, a part intenzív visszahúzódásának a példájaként a New York környéki Long Islandet említhetjük. Ott a part olyan helyeken húzódik gyors ütemben vissza (akár 6 métert évente), ahol a partot nem védik hullámtörŒ gátak.

Úgy melegszik fel a Föld, hogy közben megfagyunk? Alégkör felmelegedése és az óceán szintjének az emelkedése hatással lesz az eddig legjobban tanulmányozott Golf- (Észak-atlanti-) áramlatra is. A Golf-áramlat a Karib-áramlás folytatásaként

| A Csendes-óceán vizéből 100 méternél magasabbra kiemelkedő partfal Limánál, Peru fővárosánál. A viharos Csendes-óceán hullámverésével apránként rombolja a szárazföldet, amelyet így hullámtörőkkel kell védeni.

lép ki a Floridai-szoroson, ahol csatlakozik hozzá az Antilla-áramlás, majd az észak-amerikai szárazföld mentén halad tova. A Hatteras-foktól északkelet felé fordulva már mint Észak-atlantiáramlás szállítja vizét az európai partok felé. Ott több ágra bomlik és vize eljut az Északi-jeges tengerbe is. Az északi ág Izland felé fordul, a déli az Ibériai-félsziget felé, ahol összeolvad a Kanári-áramlattal. Az áramlás meleg vizet hoz Nyugat- és Észak-Európa partjaihoz, óceáni éghajlatot kialakítva ott. Az áramlattal foglalkozó oceanográfiai kutatások legfrissebb adatai elég riasztóak. Az adatok szerint az utóbbi húsz évben a fŒ áramlat veszít az erejébŒl, az Atlanti-óceánban számos apró örvénnyé esik szét, amelyek azután el is tınnek. Ezenkívül, az áramlat tengelye dél felé tolódik, s ezzel gyengül Európa éghajlatára gyakorolt kedvezŒ hatása. Az oceanográfusok és klimatológusok véleménye megegyezik abban, hogy a tengerszint emelkedése, a víz melegedése és felhígulása és az Atlanti-óceán északi térségébŒl érkezŒ hideg tengeráramlatok együttes hatása okozza mindezt. A globális felmelegedés következményeként emelkedŒ vízszint, az ennek eredményeként bekövetkezŒ parteltolódások, a tengeráramlások mai rendjét befolyásoló hatások (a víz hŒmérsékletének a növekedése, a sótartalom gyors ingadozása) elŒbb-utóbb komoly változásokat fognak elŒidézni a Földön, amihez az emberiségnek alkalmazkodnia kell. Számos tudományág képviselŒi foglalkoznak a jövŒbeli változások lehetséges kimenetelével, azok várható hatásaival, az azokra adandó válaszokkal. Az éghajlat kutatói bonyolult matematikai modellek segítségével próbálják a klíma változásait, annak idŒ- és térbeli sajátosságait elŒre jelezni. Az említett tengeráramlás jövŒbeni hatásairól (Európában) olyan információk is megjelentek már, hogy ha gyengül az áramlás hatása, akkor az Nyugat- és Észak-Európában többfokos lehılést fog eredményezni (az évi középhŒmérséklet több fokkal csökkenhet), de nem beszélhetünk új jégkorszak eljövetelérŒl! Semmi szükség tehát ilyen riasztó jövŒképpel ijesztgetni az embereket. Magyarországon egyébként e szerint a számítás szerint az ország nagyobb részén némileg növekedne a csapadék mennyisége, igaz az éven belüli eloszlása meglehetŒsen kiszámíthatatlan lenne, s gyakoribbá válnának a szélsŒséges idŒjárási helyzetek is. Más modellek természetesen ettŒl eltérŒ adatokat, s ebbŒl következŒen más jel-

FOTÓ: STATENS KARTVERK

| A horvát part nem mindennapi formáit az emelkedő tengerszintnek köszönheti. 20 ezer évvel ezelőtt a tengerszint körülbelül 60 méterrel alacsonyabb volt. A képen a kornati szigetek csoportja látható.

legı klímaváltozásokat prognosztizálnak ugyanarra a területre. Az tény, hogy a globális klímaváltozás hatásait nem kerülhetjük el, de kellŒ bölcsességgel és akarattal alkalmazkodni tudunk majd a változásokhoz. Így minden bizonnyal azon tengerpartok lakóit sem fogja tartósan veszélyeztetni a vízszint emelkedése, ahol ez tényleg be fog következni, s azért a szárazföldeken továbbra is jut majd hely mindenki számára. Egyébként a Föld története során mind a klíma, mind pedig a szá-

| Az orosz Léna folyó 61 000 km2 területű óriási és változatos deltája

razföld-óceán viszony folyamatos változás állapotában volt. Ami jelenleg zajlik az nem rendkívüli jelenség, hanem egy teljesen szokványos természeti folyamat. Ami talán mégis rendkívülivé (és egyúttal kiszámíthatatlanná) teszi e folyamatot, az magának az embernek a szerepe. Ezt a globális változást ugyanis nagyrészt az ember indította el, s teljesen bizonytalan az, hogy az emberi hatásokra hogyan reagál a jövŒben a természet. Az embernek ezért óriási a felelŒssége abban a tekintetben, hogy a maga eszközeivel hogyan tudja a késŒbbiekben a természet adta válaszokat az emberiség szempontjából kedvezŒen befolyásolni. ■ KOUKAL MIHÁLY

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 79

80_81 katasztrofa

9.9.2005

13:37

Page 80

KATASZTRÓFA

A

csillagászok figyelik a kisbolygót. Rusty Schweickart ırhajós pedig azt javasolta, hogy küldjenek fel hozzá egy automata szondát. Akisbolygó felszínén elhelyezett rádió-világítótorony lehetŒvé tenné Naprendszerünkön keresztül haladó vándorútjának rendkívül pontos feltérképezését.

Fenyegeti-e

a Földet

Ütközésveszély! A 2004 MN4 jelı kisbolygót az arizonai Kitt Peak csillagvizsgáló csillagászai fedezték fel tavaly júniusban. Sajnos csak két éjszakán át lehetett tanulmányozni. December 18-án került újra a csillagászok szeme elé, az ausztráliai Siding Spring-i Obszervatóriumban. Ezt követŒen két automata rendszer egymástól függetlenül ugyanarra figyelmeztetett: „Fennáll a kisbolygó és a Föld összeütközésének veszélye!” A csillagászok korábban több hasonló esetet jegyeztek fel. Mindeddig azonban a megfigyelések a pálya pontos meghatározásához vezettek, az ütközés valószínısége pedig ezt követŒen a nullára csökkent. Ám ez nem volt érvényes az MN4 kisbolygóra. EllenkezŒleg: az egyre szaporodó megfigyelésekkel folyamatosan nŒtt a Földdel való ütközés valószínısége, amit 2029. április 13-ára, egy pénteki napra prognosztizáltak! Míg december 23-án ez 1:300 volt, egy nappal késŒbb már 1:60-ra nŒtt, december 27-én ILLUSZTRÁCIÓ: ROCKPROPHECY

a kisbolygó?

| Nem egészen negyed század múlva puszta szemmel is megfigyelhetjük a 2004 MN4 kisbolygó áthaladását pedig elérte az 1:37 értéket. Ilyen veszélyes objektumot még nem észleltek a csillagászok! A torinói veszélyességi skálán a lehetséges 10-bŒl a 4. fokra ugrott. Ez a szakemberek nyelvén „közeli találkozást jelent, 1%-os vagy még nagyobb eséllyel”. A csillagászok becslései szerint a kisbolygó átmérŒje 320 méter, és egy ilyen nagy test már nem égne el a légkörben, hanem eljutna a Föld felszínére. Egy ekkora csapás erejét 1000 megatonna hagyományos robbanóanyag erejéhez hasonlítják, ami az 1908as tunguzkai meteorit 100-szorosának felel meg. AlétrejövŒ kráter könnyedén elnyelne egy kisebb várost, a lökéshullám pedig hatalmas területet pusztítana el a környéken. Ha az óceánba csapódna, óriási cúnami keletkezne, amely romba döntené a part menti területeket, hasonlóképpen, mint ahogy az tavaly decemberben történt Délkelet-Ázsiában.

Csökken a veszély A karácsonyi ünnepek ellenére a csillagászok lázas igyekezettel próbáltak további adatokhoz jutni a gyanús kisbolygóról. Az új megfigyeléseken kívül ilyen esetekben átnézik az archívu-


Hamarosan – 2029. április 13-án – közvetlenül a Föld mellett halad el egy apró kisbolygó. Az éjszakai égbolton puszta szemmel is látható lesz. Mielőtt megállapították a pontos pályáját, nem zárták ki, hogy összeütközik bolygónkkal.

80_81 katasztrofa

9.9.2005

13:37

Page 81

Vénusz

USA USA USA

Stardust Hayabusa Dawn Rosseta

USA Japán USA ESA

Föld

| A Föld és a 2004 MN4 kölcsönös helyzete 2029. április 13-án. A kisbolygó 0,104 CSE távolságban lesz a Földtől. Jobbra a kisbolygó keringési pályája látható a Naprendszerben. mok adatait is, amelyek között gyakran felbukkannak az illetŒ égitest korábbi megfigyeléseirŒl szóló feljegyzések. Így volt ez az MN4 esetében is. A Spacewatch program archív felvételeibŒl kiderült, hogy a kisbolygót elŒször március közepén észlelték. A 2029-es találkozás közeli lesz ugyan, de ütközésre nem kerül sor! Akisbolygó elsuhan mellettünk, s mindössze a Föld–Hold távolság egytizedének megfelelŒ távolságban. Mindeddig csak két test közelítette meg a Földet hasonló távolságra, de mindkét esetben csak ház nagyságú aszteroidákról volt szó, azaz összehasonlíthatatlanul kisebb objektumokról, mint az MN4.

AZ ÜSTÖKÖSÖKHÖZ ÉS AZ ASZTEROIDÁKHOZ A KÖZELMÚLTBAN KÜLDÖTT, ILLETVE TERVEZETT SZONDÁK NEAR Deep Impact Deep Space 1

2004 MN4

a Mathilde (1997) és az Eros (2000) kisbolygók a Tempel 1 üstökös (2005) a (1969) Braille kisbolygó (1999) és a Borrelly-üstökös (2001) a Wild-üstökös (2004) az Itokawa kisbolygó (2005) a Vesta és a Ceres kisbolygók (2006-os indulás) a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös (ind.: 2004, érk.: 2014)

lehet megállapítani. A kisbolygó pályájának további alakulását ez a találkozás burkolja homályba. „Nem tudjuk, hogy a Föld gravitációs hatása mit eredményez” – mondta Brian G. Marsden, az amerikai MPC (Minor Planet Center) munkatársa. És épp ezért javasolja Rusty Schweickart, az Apollo 9 holdkompjának pilótája, hogy küldjenek szondát a kisbolygóhoz, és helyezzenek el rajta egy rádió-világítótornyot, amely lehetŒvé teszi pályájának pontos megfigyelését. Fennáll ugyanis a kulcslyuk-effektus veszélye. Ha a kisbolygó átrepülne egy 550 méter átmérŒjı, közel 30 000 kilométeres magasságban található térségen, 7:6-os rezonanciába kerülne a Földdel. Ez azt jelenti, hogy amíg a kisbolygó hatszor kerüli meg a Napot, addig a Föld hétszer. A rezonancia veszélyes közelségbe juttatná a kisbolygót a Földhöz, mégpedig 2036-ban. A mai technika pedig nem teszi lehetŒvé a csillagászok számára, hogy 50 kilométeresnél nagyobb pontossággal meghatározzák a távolságot. A kisbolygó felszínén lévŒ rádió-világítótorony lehetŒvé tenné, hogy Schweickart szavaival élve „elég pontos” adatokat nyerjünk.

Puszta szemmel látható

A kisbolygó meglökése

Február elején a kisbolygóra irányították a Puerto Ricó-i Arecibóban található hatalmas rádiótávcsövet. A körülmények véletlen egybeesése folytán ennek az antennának az átmérŒje öszszemérhetŒ a kisbolygó nagyságával. Az adatok segítettek pontosítani a 2029-es találkozás részleteit. A kisbolygó mintegy 30 000 kilométerre repül el a FöldtŒl, azaz még a geostacionárius pálya, azaz a távközlési mıholdak pályájának szintje alatt. A jelenség ritkaságát az amerikai JPL (Jet Propulsion Laboratory) munkatársa, Jon Giorgioni is kiemeli: „A 2004 MN4 méretı objektumok szoros közelségére a jelenlegi becslések szerint átlagosan ezer évente egyszer kerül sor.” Épp a viszonylag nagy méretek és a rendkívül kis távolság kombinációja teszi majd lehetŒvé, hogy puszta szemmel is megfigyelhessük a kisbolygót 2029. április 13-án. A tünemény csak Európából, Afrikából és Ázsia nyugati részérŒl lesz látható. Legközelebbi állapotában a kisbolygó egy 3 magnitúdójú objektum lesz, amely percenkénti 2,5 fokos sebességgel halad majd a Rák csillagképen át. A nagy szögsebesség sajnos azt is fogja jelenteni, hogy meglehetŒsen nehéz lesz távcsŒvel nyomon követni.

A jelenlegi becslések szerint 1:10 000 a valószínısége annak, hogy 2036-ban bekövetkezik az ütközés. Ez rendkívül csekély lehetŒség, ám tudatosítanunk kell, hogy hétévente megismétlŒdne ez a helyzet. A csillagászok egyetértenek

Veszélyes kulcslyuk-effektus Egy ennyire közeli találkozás során a Föld gravitációs ereje jelentŒsen befolyásolja a kisbolygó pályáját. A tudósok ma úgy becsülik, a kisbolygó 28 fokkal fog „eltérni” addigi röppályájától. Hogy mi lesz azután, azt még nem

| A kisbolygó becsapódásának ereje 1000 megatonna robbanóanyag erejének felelne meg a szonda kiküldésével: „Ez valóban nagyon jó ötlet, gondolkodni kell egy adón” – mondta Brian Marsden. Ugyan már 2013-ban kiderülhet, hogy a kockázat megszınt, a tudósok mindazonáltal értékes tudományos adatokat nyernének, és a szonda egyéb mıszereket is vihetne magával. Amennyiben viszont növekedne a jövŒbeni ütközés veszélye, elegendŒ idŒ van a kisbolygó eltérítésére jelenlegi pályájáról. Már egy közepesen erŒs rakétamotor elég lenne, hogy 0,3 cm/órányival módosítsa a kisbolygó sebességét. Ha már 2014-ben elhelyeznék az objektum felszínén, ez a változás elegendŒ lenne ahhoz, hogy a kisbolygó semmiképpen se tudjon áthaladni a „kulcslyukon”. ■ PAVEL KOTEN

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 81

ILLUSZTRÁCIÓ: NASA.GOV

A kisbolygó 323 naponként kerüli meg a Napot ● Pályája túlnyomó részben a Föld pályáján belül van ● Majdnem a Vénusz keringési pályájáig közelíti meg a Napot ● A Föld pályáját kétszer keresztezi minden keringés alkalmával |

Mars

2004 MN4

FOTÓ: ESA/DEIMOS SPACE

●

Merkúr

Föld

ILLUSZTRÁCIÓ: DON DAVIS

A 2004 MN4 KISBOLYGÓ

ILLUSZTRÁCIÓ: U FOTO 21, MAPS-CONTINENTS.COM ÉS NETREVALO

Mars

Fénymásológép

1955 HALCOFLEX COPIES

dalmaztatta az elektromos fényképezés elvét. Kiindulópontja az a jelenség volt, hogy bizonyos anyagok elektrosztatikus tulajdonságai nyomás alatt, fénnyel érintkezve, megváltoznak. Az ötvenes években a fénymásológépek gyártásába a Haloid Company kezdett, amely késŒbb nevét a Xerox Corporationra változtatta. 1955-ben készült el az elsŒ automatikus fénymásológép, három évvel késŒbb pedig megjelent az a szerkezet, amelynél már elég volt megnyomni egy gombot és a gépbŒl

és A k m kor os t

zt a készüléket, amely olyannyira megkönnyíti az életünket, Chester Carlson találta fel, aki a harmincas években az USA-ban az elektronika területén szabadalmaztatásra benyújtott találmányok elemzŒjeként dolgozott. E munka során szüksége volt a legkülönfélébb dokumentumok sokszorosítására. Jól ismert: lustaság a technikai fejlŒdés egyik hajtóereje. Carlson gondolkodni kezdett azon, hogyan könnyíthetné meg a munkáját, és 1942-ben szaba-

FOTÓ: PCONLINE.CZ

FOTÓ: SANDNETTO.IT

Emlékeznek még a másolópapírra? A fiatalabbak bizonyára nem. Ma már nehezen elképzelhető, valaki azzal töltse az idejét, hogy indigót helyez az írógépbe, vagy esetleg kézzel másolja le az adott szöveget, ahogyan a szerzetesek másoltak a középkori kolostorokban. Ma már elképzelhetetlen egy iroda fénymásológép nélkül, de egyre inkább terjed az otthoni használata is.

E

2005 HP OFFICEJET 7210

kicsúszott a másolat. A fénymásológépek rövid idŒ alatt rendkívüli népszerıségre tettek szert és 1963-ig több mint 22 milliót adtak el belŒlük. Ahogy a porszívó szinonimájává a gyártója alapján a lux meg a „huver” (hoover) elnevezés terjedt el, úgy vált a fénymásológép szinonimájává a xerox név – függetlenül a készülék gyártójától. A mai fénymásolók nem nagyobbak egy számítógépnél és magán a másoláson kívül képesek seregnyi további funkció ellátására: színes nyomtatás, szkennelés, faxolás. ■ KOHÁR MÁTYÁS

A másolandó lapok automatikus adagolója

Digitális kijelző

Szkennervezérlő Irányítópult: a másoló 25-400%ban képes az eredetit kicsinyíteni vagy nagyítani

A másolandó papír helye: alatta található a tinta

Intenzitásbeállító

Másolás indítása

Nyomtatóvezérlő Fénymásolóvezérlő

Papíradagoló. A készülék 30 másolat/másodperc sebességgel működik

4 színes patron, tartalékkészlet


AKKOR ÉS MOST

82 akkor es most

19.9.2005

12:48

Page 82

Papíradagoló: a papírt tekercsekben helyezték a gépbe, és a művelet után le kellett szakítani

85_87 abece

16.9.2005

11:12

Page 85

Repülés

FOTÓ: AIRCRAFT-PHOTOS

ÁBÉCÉ

A-tól Z-ig Annak ellenére, hogy többségünknek nincs lehetősége gyakran utazni repülővel, mégis maga a repülés érdekel minket. Mit tudunk tulajdonképpen erről az emberi tevékenységről?

FOTÓ: CIRRUS147

C

soportosítás – a repülŒk csoportosításánál fontos kritérium a repülés alapelve – a Föld vonzerejének leküzdése és a további elŒrehaladás módja. Két alapcsoportot ismerünk: a könnyebb és nehezebb repülŒ tárgyakat. A könnyebb csoport megint kettéoszlik: a motor nélküliekre (léggömbök) és a motorosokra (léghajók). A nehezebb típusú repülŒknél sokkal több kategória létezik. Itt is csoportosítási szempont az, hogy a gép motoros vagy nem motoros. Idetartoznak a nem mozgó tartófelületekkel (sárkányok, ejtŒernyŒk, vitorlázó repülŒgépek/siklórepülŒk) és a forgó tartófelületekkel rendelkezŒ fajták. A motorosoknál három fajta tartófelület lehetséges:

FOTÓ: AIRCRAFT-PHOTOS

FOTÓ: U FOTO 21

B

iztonságos repülés – az aktuális statisztikák szerint 210-szer kisebb a valószínűsége annak, hogy valaki repülőben hal meg, mint gépkocsiban. Több mint 300 millió kilométert kellene az embernek átlagban repülni ahhoz, hogy légi katasztrófa áldozata

C

ivil légi forgalom – a civil légi forgalom kezdete körülbelül a 20. század 30-as éveire nyúlik vissza, felfelé ívelő szakasza azonban csak a 60-as években indult, amikor is megjelentek a lökhajtásos repülőgépek.

nem mozgó (repülŒgépek), mozgó (helikopter, forgószárnyas repülŒgép) és kombinált repülŒ. A repülŒgépeket más szempontok szerint is feloszthatjuk: civil és katonai gépek, vagy útvonal szerint (rövid, közepes vagy hosszú távolságú).

▼

A

vionika – a repülŒgépek biztonságos üzemeltetését szolgáló elektronikus eszközök és berendezések. A légi forgalom egyre szélesebb elterjedésével, amikor a levegŒben hatalmas utasszállító gépek száguldanak, folyamatosan növekszik a jelentŒsége is. (A legújabb, az Airbus 380, amelynek hossza 73 m, fesztávolsága 79,8 m és 850 utast szállít 15 000 km távolságba.)

legyen. Szakemberek szerint a repülés legveszélyesebb fázisa az úgynevezett átmeneti felszállási ív, amikor a repülő a start után meredeken emelkedik felfelé. A gép megnöveli az állásszögét, ami a szükséges magasabb felhajtóerőn kívül nagyobb ellenállást is eredményez.

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 85

85_87 abece

16.9.2005

11:12

Page 86

ÁBÉCÉ

J FOTÓ: SASFLIGHTOPS.COM

FOTÓ: T-AIR

I

rányítótorony – tapasztalt operátorok, a modern technika segítségével gondoskodnak a repülés biztonságáról felszállásnál és leszállásnál, valamint a forgalmas légifolyosókon keresztül való áthaladáskor is.

G

umbo Jet – nagy kapacitású, több mint 350 utas szállítására alkalmas repülŒgép.

I

ATA – az International Air Transport Association (Légi Szállítók Nemzetközi Szövetsége) 1946-ban alakult. Székhelye Montreal. Többek között bizonyos tarifákat határoz meg és a szolgáltatásokat biztosító megállapodásokat köt.

ségével a leszállópálya elejére. A leszállás és megfelelŒ lefékezés után a pilóta elvezeti a gépet a repülŒtér megfelelŒ helyére.

FOTÓ: STAFF.IT.UTS.EDU.AU

ILLUSZTRÁCIÓ: CENTENNIALOFFLIGHT.GOV

iffard léghajója – az elsŒ, a levegŒnél könnyebb, saját meghajtású, irányítható repülŒgépet a francia Henri Giffard (1825–1882) építette. A hidrogénnel megtöltött, hosszúkás, orsó formájú burok alá, tartókötelek segítségével gŒzgépet és meghajtó légcsavart függesztett fel, hogy szükség esetén széllel szemben is képes legyen repülni. Ezzel a repülŒ szerkezettel 1852. szeptember 24-én 1800 méteres magasságba szállt fel, és 27 kilométeres utat tett meg.

H

elikopter – forgószárnyas repülőgép, amelynek egy, illetve ritkábban akár több (belső égésű dugatytyús motorról vagy turbináról) meghajtott emelőcsavarja (rotorja) függőleges tengely körüli forgásával aerodinamikusan a rotorerőt hozza létre. Ennek függőleges összetevője a felhajtóerő, hatására a helikopter függőlegesen emelkedhet vagy süllyedhet, így a fel- és a leszálláshoz kiépített repülőteret nem igényel. Legnagyobb sebessége 200–400 km/h.


L

eszállási művelet – jelenleg gyakran (bizonyos föld feletti magasságig) robotpilóta segítségével történik. A leszállás folyamán diszpécserek irányítják a repülŒgépeket. A pilóta az irányítási központból kapott utasításra elhagyja a várakozási pályáját (ha nem száll le egyenesen) és az úgynevezett leereszkedési pályán vagy görbén irányt vesz az irányítótorony segít-

FOTÓ: CONTINUING-ED.CALPOLY.EDU

ILLUSZTRÁCIÓ: BRAINJAM.CA

F

edélzeti műszerek – alapcsoportok: analóg (repülési – sebességmérŒ, magasságmérŒ, variométer), digitális (navigációs – iránytı, óra, rádiónavigációs mıszerek), információs tablók (sárkányok – kiegyensúlyozás-, üzemanyagmérŒ, helyzetjelzések) és ábrázolóegységek (motoros – fordulatmérŒ, hŒmérŒ és nyomásmérŒ). Variométerrel a nyomás változásának sebességét mérik. FordulásmérŒ: a kanyarodás szögének gyorsaságát mutatja.

L

égtér – a légi területek vízszintes elosztása (hozzávetőlegesen megegyezik az országok határával), a repülőterek területeire és a légi utakra. Függőlegesen a légi utak osztódnak néhány, egymástól 300 méteres távolságba lévő magassági szintre. Páros szinteken az egyik irányban, páratlan szinteken fordított irányban repülnek a gépek. Az előírások egy szinten belül oldaltávolságot is meghatároznak. Rendszeres utasforgalom részére sokáig csak 6000 méteres magasságig tartó légteret jelöltek meg. Nagyobb magasságot eredetileg kizárólag hadi repülőgépeknek tartottak fenn, de jelenleg civil lökhajtásos gépek is használják.

FOTÓ: ELSEWHERE.POLYDISTORTION.NET

G

PS funkció (Global Positions System) – a hadi mıholdas rendszer alapján mıködŒ navigációs rendszert ma vitorlázó repülŒk is használják. A nagy gépeken bonyolult berendezések találhatók és számítógépek segítségével rögzítik a repülés egész folyamatát.

16.9.2005

11:12

Page 87

T

eherszállító repülőgép – jelentŒs mennyiségı rakomány szállítására alkalmas. Az amerikai Lockheed-Galaxy C 5 120 tonna rakományt (egy teherszállító vonat súlya) bír el. Amellett a légi óriások elég gyorsan repülnek – az ukrán Ruslan képes 150 tonna szállítmánnyal 850 km/ó sebességet elérni.

FOTÓ: ICES.UTAH.EDU

T

urbómotor – jelentősen különbözik a dugattyús motoroktól, többek között azzal, hogy más üzemanyagot használ (kerozin) és a belőle származó energiát más módon használja ki.

W

right testvérek – Wilbur (1867–1912) és Orville (1871–1948) repülŒgép-technikusok gyökeres fordulatot hoztak a repülés történetében. ElŒbb modellkísérletekkel, majd siklórepüléssel foglalkoztak. 1903. december 17-én sikerült kormányzott motors repülést végrehajtaniuk: négyhengeres, 12 lóerŒs kétfedelıjük elŒször 12 másodperc alatt 36 métert, negyedszerre 59 másodperc altt 260 métert repült. Javított gépükkel 1905-ben már 45 kilométer távolságot értek el. ■ KOUKAL MIHÁLY TÖBBET MEGTUDHAT Repülőgép-enciklopédia – Látvány és technika (Athenaeum 2000 Kiadó Kft.)

U

ltrakönnyű repülőgépek (ultralightok) – háromtengelyes tartószerkezetı egy- vagy kétszemélyes gépek. Irányításuk részben megegyezik a normál repülŒgépével, részben a sárkányrepülŒvel, mozdítható tartószárnnyal összekötött irányító trapéz segítségével.

2005. november

| 3. ÉVEZRED| 87

FOTÓ: KITTY HAWK

S

árkányrepülés – a siklórepülésnek az a változata, amelyhez többnyire háromszög alaprajzú szárnyként kialakított repülŒszerkezetet használnak. A pilóta általában nem ül, hanem felsŒkarjait támasztófelületre támasztva, illetve hevederrel bekötve függ. A sárkányrepülŒ lehet motor nélküli vagy motoros. Kormányszerkezete nincs, kormányzása kizárólag a pilóta testsúlyának áthelyezésével történik. A repülŒsport legolcsóbb, népszerı ága. A Nemzetközi RepülŒ Szövetség (Fédération Aéronautique Internationale, FAI) a sárkányrepülést 1974-ben a sportrepülés részévé nyilvánította. Az elsŒ sárkányrepülŒ-világtalálkozót 1975-ben tartották meg.

S

zuperszonikus repülőgép – a vízszintes repülés során hangsebességen túli sebességet ér el. A szuperszonikus sebesség a közegbeni hangsebességet meghaladó repülési vagy áramlási sebesség (maximum ötszörös hangsebességig, mert e fölött már hiperszonikus sebességrŒl beszélünk). A sebességet úgynevezett Mach számmal (M) mérik. Az elsŒ, hangsebességen túli sebességgel repülŒ utasszállító gép (15 km-es magasságban) a szovjet Tu–144 volt 1969. június 15-én.

FOTÓ: NATIONAL ULTRALIGHT INC

S

tacking – a leszálláshoz készülŒdŒ repülŒgépek várakozási sorrendje a levegŒben. A várakozó gépek a repülŒtér felett több magassági szintı körpályákon köröznek úgy, hogy nem következhet be összeütközés. Amikor egy repülŒ leszáll, a várakozási pályáját elfoglalja a következŒ.

Ü

zemanyag – a repülŒgép üzemanyaga erŒsen és gyorsan párolgó, gyúlékony folyadék. A repülŒgépekbe való benzin nagyon könnyen fellobban külsŒ gyújtó impulzus következtében (láng vagy szikra), azonban erŒsen ellenálló az öngyulladással szemben.

FOTO: EIRIK LANGAS NILSEN

R

anway – felszálló- és leszállópálya. A kisebb repülŒtereken egy leszállópálya van az uralkodó szélirányba, nagyobb forgalomhoz párhuzamos leszállópályákat, változó szélirányok esetén két vagy akár három eltérŒ irányú leszállópályát építenek.

S

zárny – a repülŒgépet tartó felület fŒ része. Több típus létezik – ívelt vagy változtatható nyíl szögével, deltával (háromszöggel) stb. Legendás szárnytípussal a szuperszonikus Concord rendelkezett, úgynevezett gótikus formájú szárnnyal. Létezik repülŒ szárny (önszárny) is, amely rendelkezik bizonyos területtel a személyzet, a rakomány és az üzemanyag részére.

FOTÓ: STULZPHOTO.COM

R

epülőtér – repülŒgépek fel- és leszállására, tartózkodására kijelölt, légi forgalommal kapcsolatos feladatok ellátására alkalmas mıszaki létesítményekkel ellátott terület. Legfontosabb berendezései a 2-4 km hosszú, 45-60 m széles betonozott fel- és leszállópályák.

FOTÓ: ELSEWHERE.POLYDISTORTION.NET

FOTÓ: CIEL.ME.CMU.EDU

85_87 abece

88_89 epiteszet

21.9.2005

14:34

Page 88

ÉPÍTÉSZET

Rekord méretű híd két ország

között Ez év júniusában a két királyi család részvételével ünnepélyesen megnyitották az egyedülálló, Norvégiát és Svédországot összekötő autópályahidat.

A

z új híd, a Svinesund, az Ide fjord felett ível át. Egyébként a közelben található egy 1946-ban épült híd, amely azonban a szigorú biztonsági követelményeknek és a növekvŒ gépjármıforgalom igényeinek már nem felelt meg. A Svinesund híd felett vezet ugyanis az E6 autópálya, Skandinávia egyik fŒ közlekedési ütŒere, amelyen svéd és norvég becslések szerint naponta 15 ezer gépjármı halad át.

FOTÓ: BM.CHALMERS.SE

Belül is megtekinthető! Az egyedülálló négysávos építmény 28 méter széles és a hídfŒvel együtt 704 méter hosszú. Csúcsforgalom esetén így minden sávjába körülbelül 47 kamion fér el. Öszszehasonlításul: az 1995. november 30-án átadott budapesti Lágymányosi híd hossza 495 méter, 30,56 méter széles, és az acélszerkezet tömege 6800 tonna. A Svinesund híd impozáns ívének fesztávolsága 247 méter, legmagasabb pontja 92 méter magasan (körülbelül egy 25–30 emeletes ház magasságában) ível át a tengerszint felett, miközben a két hídfedélzet,

amelyeken az út halad, 37 méterrel alacsonyabban van, azaz „csak” 55 méterrel a fjordok vize felett. Az egyedülálló építészeti mı belülrŒl is megtekinthetŒ, mivel vasbeton boltíve belül üreges és átjárható. Biztosan nem veri itt a mennyezetbe a fejét senki, mivel a téglalap keresztmetszetı üreg mérete alul 6,3 x 4,2 m, amely a csúcs irányába fokozatosan szıkül. A különleges híd építésének összköltsége eléri a 60 millió eurót (körülbelül 15 milliárd forint). Az építmény finanszírozásában Svédország, Norvégia és az Európai Unió is részt vett.

Hogyan betonozzák a gigantikus boltívet? Egyedül az óriási boltív építése háromezer köbméter jó minŒségı betont igényelt. A betonozást egyidejıleg folytatták a déli (svéd) és az északi (norvég) oldalon, közben az épülŒfélben lévŒ gigantikus ívet a két parton kötelekkel horgonyozták vasbeton pilléren keresztül az alapba. Felmerülhet a kérdés, hogyan lehetséges ilyen

| Az óriási vasbeton boltívnek még a belseje is megtekinthető


magasságban betonívet építeni. Az építŒanyagot konténerkocsikkal szállították, amelyek speciális drótkötélpályán haladtak. A kötélpályát a híd teljes hosszában szerelték fel, 100 méterrel a vízszint felett. 2004 februárjában az ív elnyerte végsŒ formáját, és a munkások eltávolíthatták az összes, az építkezés kivitelezéséhez szükséges kisegítŒ szerkezetet a helyszínrŒl. Eltıntek a betonpillérek, a horgonyzókötelek és a drótkötélpálya, a környék terepe ismét egybeolvadt a természettel.

Cseh vas a tűzben A Svinesund híd három évig tartó építésében részt vettek ostravai cseh szakértŒk is, akiknek feladata az acél hídfŒk egyes részeinek elŒszerelése, hegesztése, majd ezt követŒen áthelyezése a végsŒ helyükre. „A Németországban készült acélrészeket kompokkal szállították át a tengeren keresztül Rostockból egészen az építendŒ híd alatti átmeneti kikötŒhelyre” – mondta el a 3. ÉVEZRED-nek Jan Lipansky mérnök, aki a cseh csapat vezetŒje volt a helyszí-

21.9.2005

14:34

Page 89

FOTÓ: HUTNÍ MONTÁŽE OSTRAVA

88_89 epiteszet

| Az acél hídkonstrukció teljes tömege 7600 tonna. Az egyes acélrészek átvitele a pontonokból a híd szintjére ezért nem volt „könnyű” feladat.

nen. Az egész híd acélkonstrukciójának tömege 7600 tonna. A hídfŒ mindegyik eleme összesen négy részbŒl áll, amelyekbŒl durván 25 méter hosszú összesen 28 volt. A négy rész

egyenként körülbelül 50–100 tonna tömegıek. A munkások így rendszeresen például egy Boeing 757 repülŒgép tömegével egyenlŒ súlyt emeltek elképesztŒ magasságba.

Kicsit nagyobb költözés Az egyes acélrészeket a szakértŒk a pontonhidakról a híd szintjére különleges szállítóeszközök segítségével vitték fel. „A munkát rendkívüli módon nehezítette az is, hogy a fjord csak igen komplikált módon közelíthetŒ meg. A nagyon tagolt, helyenként teljesen megközelíthetetlen sziklás terepre való tekintettel a fjordok partjain a hídfŒk szerelésének három különbözŒ technológiáját alkalmazták” – folytatja Lipansky mérnök. A híd svéd oldalán pillérrŒl pillérre fokozatosan toltak rá tizenkét, korábban a parton összeállított acélszegmenst. A norvég oldalon a változatosság kedvéért az összes részt csak közvetlenül a helyszínen szerelték össze. A híd 126 méter hosszú, középsŒ részét elŒre összeszerelték és hegesztették a közeli Halden kikötŒben és a pontonhidakon, ezután az ív alá szállították. Innen a hidraulikus daru emelte fel és rakta a helyére, 90 milliméter átmérŒjı drótkötelekkel. „Ezután a cseh specialisták már elkezdhették e kulcselem végsŒ összekapcsolását a híd svéd és norvég részével. A hídfŒ acélkonstrukciójának teljes szerelése 15 hónapig tartott és 2004 Œszén fejezŒdött be” – tette hozzá Lipansky mérnök. ■ ROZGONYI ILONA HIRDETÉS

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 89

90 internet

21.9.2005

16:16

Page 90

INTERNET

Tudomány és

KÉSZÍTS ENCIKLOPÉDIÁT! http://en.wikipedia.org/wiki/ Main_Page

technika a hálón

B

@

A 3. ÉVEZRED szerkesztősége újabb érdekes internetes A NETEN oldalakról számol be az információs forrásokról szóló rovatában. TUDOMÁNY

izonyos rajongói tábor úgy döntött, hogy az interneten áttekinthetően összegyűjti az emberiségről szóló összes ismeretet. Így született a Wikipedia enciklopédia. Az igazság az, hogy talán nincs is olyan emberi tevékenység, amelyet ne térképeztek volna fel. A kultúra, a geográfia, a történelem, a tudomány, a technika, a matematika, a társadalom mindmind szerepel benne, sőt nem csak ezek. Az internet bármely felhaszná-

www.szociologia.hu

MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG

A

Magyar Szociológiai Társaság honlapján nem csak arra a kérdésünkre kaphatunk teljes körű választ, hogy mi az a szociológia. Az aktuális hírektől kezdve az aktuális ügyek, kiadványok, könyvek, évfordulók és határidők biztosítják számunkra, hogy napra készek lehessünk a szociológia területén. Megtalálhatjuk még a fontosabb intézeteket is (oktatási, valamint kutatóintézetek, szociológiai könyvtárak és a társadalomtudományok intézetei is), az oldalon található Ki kicsoda pedig segít eligazodni e terület neves szakemberei között.

MIT TUD A VILÁGRÓL A TITKOSSZOLGÁLAT

lója hivatkozást fűzhet az enciklopédiához. Ezért néha előfordulhat, hogy néhány cím nem teljesen pontos. A 3. ÉVEZRED szerkesztősége ezért a Wikipedia használatát inkább kiegészítő információként javasolja. A szövegek itt nem állnak semmilyen szerzői jogvédelem alatt és bárhogyan felhasználhatók.

http://www.odci.gov/cia/publications/factbook/index.html

A

a bruttó hazai terméken át egészen az adott ország rövid történelméig. Politikai rendszeréről is olvashatunk. Minden országnál megtalálható az aktuális állami lobogó, amelyet bizonyára értékelni fognak a vexilológia iránt érdeklődők.

CIA nemcsak kémkedéssel foglalkozik. Néhány tevékenysége kifejezetten közérdeklődésre tarthat számot, mint amilyen ez az oldal is. Elég kiválasztani bármilyen országot és a monitoron megjelenik az összes vele kapcsolatos információ. A területtől a lakosság számán, a klimatikus feltételeken, a nagyobb városokon,

A FELFEDEZÉSEK, A TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA MAGAZINJA

A 3. ÉVEZRED információkkal teli honlapja

Nálunk tanulhat és szórakozhat is egyben! Honlapunkon megtalál mindent, ami a tudománnyal kapcsolatos

A 3. ÉVEZRED magazint megtalálják az interneten ●

Legújabb információk a tudomány felfedezéseiről, kutatásokról és technikai újdonságokról

●

A honlapot folyamatosan töltjük föl, így hamarosan az archívumba is belelapozhat

●

Már on-line is betekintést nyerhet a kutatóállomásokra

www.3-evezred.hu: biztosan nem fog unatkozni Velünk sokkal érthetőbb az élet


92_93 technikai ujdonsagok

16.9.2005

11:53

Page 92

TECHNIKAI ÚJDONSÁGOK Ezúttal is olyan technikai újdonságokat kínálunk, amelyek az elmúlt hónapban kerültek reflektorfénybe. Eljátszunk egy robottal, fél órával később könyvet nyomtatunk és a világító billentyűzetnek köszönhetően kellemes meglepetésben részesülünk az alacsony áramfogyasztási számlánk kézhezvételekor.

Allergiás a macskára? Szerezzen be robotot! FOTÓ: HITACHI

Jól nevelt társ EMIEW üdvözli Önt!

A

Számítógéppel túrára Tablet ThinkPad X41

A

tablett első pillantásra vékony műanyag lapnak tűnő, billentyűzettel és monitorral ellátott számítógép. Egy időben úgy tűnt, hogy népszerűbbek lehetnek a notebookoknál, de fényük mára kissé megkopott. Ennek ellenére az emberi tevékenység számos ágazatában felhasználhatók, például az orvostudományban vagy a szociológiában, a közvélemény-kutatásoknál. Az Intel Pentium M processzoros ThinkPad X41 tablett nem egészen két kilogramm tömegű és 2,9 centiméter vastag. Az akkumulátorraI két és fél órát bírnak. + A tablett könnyű és egyszerűen ● tárolható, gyakorlatilag bárhol dolgozhatunk vele. – A tablettek a felhasználók ● viszonylag szűk célcsoportja számára előnyösek. ■

Hitachi Ltd. cég által kifejlesztett robot tulajdonképpen a család új tagja. Hihetetlenül mozgékony és képes tökéletesen kikerülni a szilárd akadályokat, embereket és állatokat egyaránt. Egyméteres távolságból „hallja” a hangutasításokat, képes kielemezni azok irányát és értelmét is, majd ezekre megfelelően reagál. Érthető hangon válaszol. A 130 cm magas és 70 kg tömegű EMIEW beépített érzékelők segítségével, automatikus egyensúly megtartással halad két kerekén. Ez a megoldás fürge sebességváltást, majd szinte teljesen pontos megállást tesz lehetővé, stabilitásvesztés nélkül. Az érzékelők segítségével képes azonosítani a tárgyakat és az akadályokat, kiértékelni azok helyzetét vagy sebességét, majd ezt követően kiszámítani a biztonságos közlekedéséhez optimális haladási sebességét. + Szimpatikus, szórakoztató ● játék. – Valószínűleg nem lesz ● egyszerű megtalálni a gyakorlati alkalmazásának területét. ■

Könnyű írás bárhol, bármikor i-Tech Virtual Keyboard (billentyűzet)

FOTÓ: IBM

E


lső látásra azt mondanánk, „Ez egy közönséges, fekete négyzet” (35 x 92 x 25 mm méretben). Ez azonban csak a látszat! Bekapcsolás után rögtön felkelti a figyelmet a fénylő üveg alól előtörő piros fénysugár, amely kivetíti a billentyűzetet az alátétre. Az üveg egy másik lézert is magában rejt, amely a lenyomott gombokat vetíti ki. A billentyűzetet bekapcsolhatjuk bárhol és a Bluetooth vezeték nélküli technológia segítségével a PChez, a PDA-hoz vagy mobiltelefonhoz

csatlakoztathatjuk, amenynyiben azok kompatibilisek az MS Windows 2000/XP-vel, a Palm OS-sal, vagy a Windows Mobile-lal (Smartphone és Pocket PC-vel is). A feltölthető Li-lon akkumulátor két órán át üzemképes. Ha tehát sci-fi filmben szeretné érezni magát és

mindent modern technológiák segítségével akar megoldani, az i-Tech remek választás az ön számára. + Könnyű felhasználha● tóság, kompatibilitás – Írás közben erősebb ● fénynél nem jól látható az ábrázolt billentyűzet, írás során hozzáér az alátéthez és nem érzékeli a gomb lenyomását. ■

FOTÓ: KORACELL

16.9.2005

Csúcssebesség Canon EOS 35OD Digital fényképezőgép

11:53

Page 93

FOTÓ: UMAX

92_93 technikai ujdonsagok

Ú

Nincs szükség lámpára! UMAX Lumi EL715 keyboard világító billentyűzet

A

z UMAX cég új típusú billentyűzetet dobott piacra, amely a lumineszcenciás technológiának köszönhetően kéken világít. Ez a funkció elsősorban éjszakai munkáknál alkalmazható. Az UMAX ötlete nem eredeti, hasonló billentyűzetek a számítógépes világban már léteznek. Egyszerűen csatlakoztatható az USB port segítségével. + Alkalmas a munkára szürkületkor vagy éjszaka, amikor nem akarjuk más ● álmát zavarni. + A billentyűzet prezentációknál és vetítéseknél is felhasználható. ● – A világítóeffektuson kívül a billentyűzet semmilyen forradalmi változást ● nem hozott. ■

Második generációs notebook A feljavított Toshiba Qosmio

E

Tintakocka Xerox WorkCentre C2424 multifunkciós berendezés

A

Xerox cég piacra dobja a Xerox WorkCentre C2424-t – a szilárd tinta (solid ink) technológián alapuló színes multifunkciós berendezések új sorozatát. A berendezéssel nyomtatás, másolás és szkennelés végeztethető – elsősorban a leterhelt kisebb és közepes munkacsoportok számára. A technológia a porított festék és a nyomtatási henger helyett (műanyag bázison alapuló) szilárd tintát használ,

kompakt kockák formájában. A dokumentumok elkészítési folyamata az ofszet nyomtatáshoz hasonló: a színes képek előállítása szilárd festékrudak felmelegítésével kezdődik, melyekről a megfelelő színek a nyomtatóban található dobra kerülnek, ami ezután átviszi a képet a papírra. Ez a folyamat élénk színű minőségi nyomtatványokat hoz létre (akár 2400 dpi FinePoint-os nyomtatási minőséggel) minden

FOTÓ: XEROX CZECH REP.

FOTÓ: CANON

gyedülálló notebook, amely az információs technológia (IT) világa és az otthoni háztartási elektronika határai között mozog. A Tohsiba Qosmio első látásra modern, nem elcsépelt designnal, második látásra pedig jól ismert felszereltséggel és teljesítménnyel dicsekedhet. A Qosmio G20-102 elődjeivel ellentétben beépített tévével rendelkezik és lehetővé teszi a televízió vagy DVD nézését a Windows rendszer elindítása nélkül. A minőségi képet a Toshiba TruBrite WXGA+ szélessávú 17" kijelző biztosítja, 1440 x 900 felbontással és 500cd/m2 fényességgel. És milyen e szépség felszereltsége és komponensei? Intel Pentium 760 (2 GHz, 533 fsb), két 512 MB DDR memória, két 80 GB nagyságú merevlemez (5400 ford./perc), multiformátumú DVD-író, NVIDIA GeForce go6600 128 MB grafikai kártya, hálózati kártya és modem. Ezenkívül a notebookot Bluetooth segítségével különböző külső berendezésekhez lehet csatlakoztatni. A Wi-Fi szabvány révén az internethez 54 Mbit sebességgel

csatlakoztatható. A notebookban – a többi berendezéssel való sokoldalú együttműködés elősegítésére – számos interfész, a memóriakártyákhoz bővítő csatlakozók (slot) találhatók. + Nagy mennyiségű slot és interfész ● a környezettel való kommunikáláshoz, valóban minőségi felszereltség. – A notebook bizonyos hátránya ● a viszonylag magas ár. ■ egyes oldalnál. A berendezésnek kétoldalú adagolója van, 50 lapos kapacitással, szabadon kiválasztható akár négy papírtároló is. A belső merevlemez szabvány kapacitása 40 GB, a berendezés memóriája legalább 256 MB, 1 GB-ra való bővítés lehetőségével. + Előnye a gyorsaság: 24 ● oldalt képes egy perc alatt kinyomtatni. + Kitűnő a nyomtatás ● minősége. – A szilárd tinta ● technológiája egyelőre még nem elterjedt. ■

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 93

A ROVATOT KÉSZÍTETTÉKI: KOHÁR MÁTYÁS ÉS KOUKAL MIHÁLY

FOTÓ: ACTEBIS

jonnan kifejlesztett, kis zajszintű, APS-C képméretű, CMOS felvevős, 8,0 megapixeles felbontású, második generációjú digitális tükörreflexes fényképezőgép. Az adatok feldolgozását a fényképezőgépben a DIGIC II képprocesszor végzi, amely a professzionális digitális Canon tükröskameráknál található. A modell egy másodperc alatt 3 felvételt képes készíteni. USB 2.0 Hi-Speed interfésszel látták el, lehetővé teszi a RAW és a JPEG formátumokban történő egyszerű rögzítést. A bekapcsolás után kéttized másodperccel készen áll a munkára. + A fényképezőgép könnyű, és ● egyszerűen kezelhető. + Vitathatatlan előnye a gyorsasága. ● – Problémás a kompatibilitása az ● alacsonyabb szintű operációs rendszerekkel. ■

94_95 agytorna

19.9.2005

14:19

Page 94

AGYTORNA Kedves olvasóink, ezúttal is gondolkodásra és pihenésre hívjuk önöket. Szép, értékes ajándékok várnak azokra, akik beküldik a helyes megfejtést.

6. Milyen betű és milyen számok keletkeznek, ha a raszterbe megfelelően helyezi el a négyzeteket?

1. Válassza ki, melyik nem illik a többi közé! a) 785

b) 6851

e) 6329

c) 22484 f) 4824

d) 983 g) 7922

2. Mi kerül a kérdőjel helyére?

14

24

19

38

72

?

28

52

A

B

C

41

30

14

D

E

F

12

13

24

7. Egészítse ki a hiányzó részeket úgy, hogy egy magyar közmondást kapjon!

J 3. Külföldi szerelés Az ipari vállalat igazgatóságának a nyolc munkatársból négyet kellett kiválasztani külföldi szerelési munkákra. Az alkalmazottaknak azonban kívánságaik voltak... Kiket választottak ki a végén, amikor: Borbély Kiss-sel akart menni, Kiss nem akart Lászlóval dolgozni, László kijelentette, hogy mindenkivel együtt dolgozik, Szabó visszautasította a munkát Csikós nélkül, Kovács nem akart Szabóval dolgozni Babos nélkül, Babos nem akart menni sem Sólyommal, sem Lászlóval, Csikós vagy Borbéllyal, vagy Kováccsal akart menni, Kovács nem akart Kiss-sel dolgozni Szabó nélkül, Babos visszautasította az ajánlatot, amennyiben Borbély és Kiss utaznának, ha Babos nem tart velük, Csikós visszautasította, hogy Kiss-sel menjen, Sólyomnak pedig semmilyen kívánsága nem volt.

FOTÓ: U FOTO 21

1896

?

1942

1965

1988

4. Mi kerül a kérdőjel helyére?

5. Melyik rész illik a képen látható fehér mezőbe? A

AD I

T

K

8. Az „aljas” szóhoz adja meg az ellentétes jelentésű szót – antonimát: a) sekély e) jó

b) tisztességes

D


c) sűrű

f) igazmondó

d) hízelgő

g) hagyományos

9. Életkor (I.) A hármas ikrek éppen harmadik születésnapjukat ünneplik. Öt év múlva életkoruk összessége egyenlő lesz anyjuk korával. Hány éves lesz az anyjuk öt év múlva? 10. A betűket cserélje le számokkal 0–9-ig úgy, hogy a példa értelmes legyen!

AA . BC = DEF . + – BC + C = AB DBG + AH = DCE

11. A betűket cserélje le számokkal 0–9-ig úgy, hogy a példa értelmes legyen!

B

C

P

T T T H R S E V

W W E E

O O E N

12. Találja meg azt az egy szót, amellyel az alábbi szavak összetett szavakat alkotnak!

...állapot

...nap

...kor

| A megfejtéshez lapozzon a 98. oldalra

7

Page 95

18. Öt egymás után következő szám összege 585. Melyek ezek a számok? 19. A kört két egyenessel válassza szét néhány részre úgy, hogy minden részben azonos elemek legyenek:

■

B

C D

E

★

20. A megadott lehetőségekből adja meg az intern szóhoz az ellentétes jelentésű szót – antonimát: a) nagy b) külső c) belső d) fagyos e) benső e) kinn 21. Mi kerül a kérdőjel helyére?

F G

16. Melyik földrajzi név anagrammája az alábbi szó?

maró 17. Mi kerül a kérdőjel helyére?

AA 32 XY

■

■

★

15. Melyik rész nem illik az összetett nyolcszögbe?

★

★

★

■

★

14. Életkor (II.) Az anya 29, lányai pedig 2 és 3 évesek. Hány év múlva lesz a lányok életkorának összege egyenlő az anya életkorának felével?

A

★

★

■

13. Határozza meg azt a szópárt, amelynek az alkonyat – pirkadathoz hasonlóan logikus kapcsolata van! a) alfa – ómega b) ősz – tavasz c) szépség – szörnyeteg d) Nap – Hold e) mennydörgés – villám

■

14:19

■

19.9.2005

■

94_95 agytorna

? VW 34 SS

ABC BBC BAA CCC AAD CCB CDA ? DCB

A

B

C

BBG BBD ABC D

E

F

ABD ABB BBB

22. Egészítse ki a hiányzó részeket úgy, hogy egy magyar közmondást kapjon!

B

R

B

SZ

MŰVELTSÉGI TESZT

K

NYEREMÉNYJÁTÉK

12 nagy filozófus és fő munkájuk 1. Csu Hszi a) Hülasz és Philonusz három párbeszéde 2. William Ockham b) A hit akarása 3. George Berkeley c) Gondolatok a kéznéllévő dolgokról 4. William James d) A tőke 5. John Dewey e) A kínai filozófia története 6. Karl Marx f) A társadalmi szerződésről 7. Feng Ju-lan g) A Lét és a Semmi 8. Jean-Paul Sartre h) Az együgyű ember könyvei 9. Nicolaus Cusanus i) Tanulmány az emberi értelemről 10. David Hume j) A szabadságról 11. John Stuart Mill k) Rekonstrukció a filozófiában 12. Jean-Jacques Rousseau m) Summa logicae A számokhoz párosítsa a megfelelő betűket

A 9. szám műveltségi tesztjének nyertesei:

Kovács Kálmán, Oroszlány, dr. Hídi Gábor, Komárom és Kapuvári Ilona, Budapest Nyereményük 100 db CD-R. Helyes megfejtések: Magyar történelem: 1b, 2l, 3j, 4a, 5k, 6f, 7g, 8c, 9d, 10e, 11h, 12i

A helyes megfejtők közül három nyertest sorsolunk ki, akik 80 db DVD-R-t nyernek!

A megfejtéseket e-mailben a [email protected] címre, és SMS-ben is várjuk: küldje el az EDKVIZ szót, majd a helyes megfejtés betűjelét, valamint a nevét a 06-90-631-641-es számra (pl.: EDKVIZ ABDCABDDE NAGY TAMÁS). 2005. október 31-ig. (Az SMS díja 76 Ft+áfa. Ügyfélszolg.: Telemedia Kft., tel.: 455-7284.)

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 95

96_97 ajanlo ok

20.9.2005

12:11

Page 96

AJÁNLÓ KÖNYVAJÁNLÓ BÚTORMŰVÉSZETI LEXIKON

Fermie–Shepherd CSALÁDI EGÉSZSÉG KÖNYV

REPÜLŐGÉPENCIKLOPÉDIA

Valamennyi művészi igénnyel készült tárgy ezernyi szállal kötődik megvalósításának technikai feltételeihez. Kiss Éva, a bútortörténet jeles kutatója szócikkeiben azokat a terminus technikusokat oldja fel, magyarázza meg, amelyeknek mind a közönség, és mind a szakemberek is csak töredéküket ismerik. A könnyebbség kedvéért sok rajzzal értelmezi az elmondottakat.

Az enciklopédia, amely a legújabb kutatási eredményeken alapul, a családnak kíván segíteni az egészségmegőrzésben és a betegségek felismerésében. A laikus betegek számára érthetően mutatja be a kórképeket az egyszerű megfázástól a krónikus fáradtság szindrómáig. Őszintén, nyíltan és közérthetően beszél a betegségekről. Nem hiányozhat egy család könyvespolcáról sem!

A 20. század a repülés évszázada volt. A Repülőgép-enciklopédia ennek az évszázados fejlődésnek 1200 állomását, típusát mutatja be. Mindegyik repülőgépről fényképeket közöl, műszaki leírást ad, bemutatja előállításának történetét, leírja műszaki jelentőségét. A legfontosabb gépeket emellett színes, modellszerű fotografikával is megjeleníti.

■ Corvina Kiadó ■ 4400 Ft ■

■ B+V Kiadó ■ 7490 Ft ■

■ Athenaeum 2000 Kiadó ■ 7980 Ft ■

John Macdonald A II. VILÁGHÁBORÚ NAGY CSATÁI

Peter J. King SZÁZ NAGY FILOZÓFUS

Thomas Bührke E=mc2

E nagyszerű könyvben látványos, háromdimenziós, számítógépekkel készített ábrák idézik fel a világháború legnagyobb csatáit az Okinava elleni támadásig. A könyvben szereplő ütközetek kivételesen hevesek, forgandóak és nagyszabásúak voltak. Több száz fénykép, színes illusztráció, térkép és ábra részletezi a taktikát és a stratégiát, a harcrendeket és a fegyvereket.

Miben áll a jó és a rossz? Mi a létezés értelme, és kik vagyunk valójában? A filozófusok évezredek óta viaskodnak az ehhez hasonló kérdésekkel, minden gondolatot szinte az összes ésszerű alternatívával összevetve. Dr. Peter J. King, a filozófia tanára könyvében időrendben tárgyalja a száz nagy filozófus élettörténetét, gondolkodásuk fejlődését, következtetéseiket, idézve szavaikat, utalva legnagyobb műveikre és a filozófiában betöltött szerepükre.

Alig akad olyan természettudományos elmélet, amely annyira vitatott volt, mint Albert Einstein relativitáselmélete. A szerző bemutatja, hogy Albert Einsteinnek volt igaza. Szemléletes példákkal érthetővé teszi a felfoghatatlant, és betekintést nyújt a legzseniálisabb és legelbűvölőbb ötletekbe, amelyet az ember a természetről kifejlesztett.

■ Gabo Kiadó ■ 5990 Ft ■

■ Gabo Kiadó ■ 2990 Ft ■

■ Dialóg Campus Kiadó ■ 1980 Ft ■

KIÁLLÍTÁS Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum

■ 1091 Bp., Andrássy út 103. ■ Tel.: 456-5108

mint 7000 tárgyból álló japán gyıjteményének legkiemelkedŒbb kvalitású tárgycsoportjának, a 900 darabra tehetŒ lakkgyıjteménynek legjobb darabjait vonultatja fel. A tárlat bemutatja eme ékszerfinomságú tárgyak készítésének szinte minden technikáját, az aranyporral felszórt (maki-e) tárgyakra koncentrálva.

Néprajzi Múzeum

Maki-e Október 15-ig még látható az a kiállítás, amely a múzeum több

■ 1055 Bp., Kossuth L. tér 12. ■ Tel.: 473-2400 Magyar népi ékszerek A kiállításon azokból az ékszernek nevezhetŒ, a testre vagy a ruhára

kerülŒ nŒi és férfiékességekbŒl, -díszekbŒl kapunk válogatást, amelyeket a 19. és a 20. században viseltek a magyar parasztok, pásztorok, valamint a falusi és mezŒvárosi társadalom kisiparos- és más rétegei. A kiállítás, mely földrajzi szempontból felöleli az egész magyar nyelvterületet, a magyar népi ékszereket két tematikus csoportban, az ékszerek formája és funkciója felŒl közelítve mutatja be.

TIT PLANETÁRIUM


Sámánszobrok és kőjaguárok A kiállítás egy olyan, a Néprajzi Múzeum által frissen megszerzett gyıjteményt állít a látogatók elé, amely az anyagi kultúra néhány szeletén, hajdani népek vallásának agyagba öntött tárgyi emlékein keresztül villantja fel Ecuador Œsi, inka hódítás elŒtti kultúráját.

96_97 ajanlo ok

20.9.2005

12:11

Page 97

MARSBÉLI TÁJAKON 3. HÓMEZŐK A MARSON ■ Távcsővel figyelve a Marsot, vagy a róla készült képeket nézegetve, azonnal szembetűnik a bolygó vöröses színű korongjának jellegzetessége, az 1.

felszínét porréteg borítja. Azután a nyár előrehaladtával az atmoszféra –70 fok fölé melegszik, amikor is a vízjég is szublimálni kezd. Megszokott dolog, hogy földi körülmények között a víz 0 fokon fagy meg, illetve 100 fokon forr. A Mars légköri nyomása csak 1/100-ad része a földinek, emiatt a víz folyékony fázisának hőmérséklet-tartománya mindössze 2-3 fok. A folyadék fázis szinte hiányzik. A déli pólus reziduális sapkája körülbelül 500 km átmérőjű. A teljes poláris sapka 1000-1500 km átmérőjű és körülbelül 1-2 km vastag. Térfogata pedig 300 000 köbkilométer körüli (3. ábra). A bolygó körül keringő űrszondák felvételein az látszik, hogy a sarki sapkák hó- és porrétegekből

6.

északi és a déli fehér hósapka (1. ábra). Amióta csak megpillantották az első megfigyelők, közülük is elsőként talán Giovanni Cassini, ezek a fehér foltok mindig is sok találgatásra adtak okot. Vajon milyen anyagból állnak? Állandó képződmények, vagy csak időlegesek? Milyen klimatikus hatással lehetnek a Marsra? A bolygó irányába küldött űrszondák; a Marinerek és a Vikingek keringő egységei részletgazdag felvételeket készítettek róla. A jelenleg is a Mars körül keringő Mars Global Surveyor (MGS) kiváló minőségű képei lehetővé teszik e területek behatóbb vizsgálatát. 2.

A Mars teraszos szerkezetű, vékonyan rétegzett poláris hótakarója egyedülálló látvány a bolygórendszerünkben. (2. ábra) Már a korai megfigyelésekből kiderült, hogy a hósapkák alakja, mérete a marsi évszakok szerint változik. A Mars bizonyos dolgokban hasonlít Földünkhöz. Forgástengelye 64,8 fokos szöget zár be keringési síkjával, míg ez a Föld esetében 66,5 fok. Emiatt a Marson is vannak évszakok, bár jóval hosszabbak, hiszen ott egy év 687 földi napig tart. Ma már tudjuk, hogy a Mars sarki hósapkái két részből állnak: van egy állandóan megmaradó része, ezt nevezzük reziduális sapkának, és van egy gyors változást mutató másik része is. A marsi tél alatt ez utóbbi csaknem a 30. szélességi fokig is lenyúlhat, nyári időszakban a 80. körön belül marad. A déli hósapka sokkal jobban összezsugorodik az ottani nyár folyamán, mint az északi, mert a déli félgömb nyarán a bolygó közelebb jár a Naphoz. Késő tavasszal nagyon gyorsan visszahúzódik a poláris sapka, azután csak lassan csökken mérete a nyár folyamán. E jelenség azt mutatja, hogy a gyorsan eltűnő rész anyaga elsősorban könnyen párolgó szilárd szén-dioxid, amit mi szárazjégként ismerünk. A lassabban csökkenő, inkább megmaradó hósapka viszont több vízjeget tartalmazhat. A széndioxid az alacsony légnyomás miatt –123 fokon már elpárolog, ami visszamarad, az vízjégből áll,

épülnek fel, amelyeken a szélerózió nyomai is jól megfigyelhetőek. Az amerikai MGS űrszonda néhány méteres felbontású képein már a finomabb részletek is elénk tárulnak (3b. ábra). Egyrészt tisztán és élesen kirajzolódnak a jégperem rétegei, amelyek évezredek, ha nem évmilliók klimatikus változásainak tanúi, másrészt a felszínt borító fagyott szén-dioxid párolgásából – szublimálásából – származó különös mintázatok. A hósapkák formája furcsa, spirális alakú, melynek oka a térségben állandóan örvénylő szelek eróziója (4. ábra). A Mars felszínén állva a táj kékes színű sík hóme-

ILLUSZTRÁCIÓ: TIT PLANETÁRIUM

3.

a hőmérséklet pedig –140 C fok körüli. A tavasz közeledtével melegebb léghullámok érkeznek, amelyek hatására szublimál a szén-dioxid és óriási üstök, ovális mélyedések keletkeznek. Ezek mérete egyre növekszik, összeolvadnak, majd teljesen elpárolognak (5. ábra). A dombok tetején sötét foltok jelennek meg, amelyeket szintén összefüggésbe hoznak a szublimációval, bár megjelenésük, szerkezetük, majd időbeli fejlődésük ennek ellentmondani látszik. Egyes hazai kutatók úgy vélik, nem kizárt, hogy itt egy primitív marsi életforma nyomát látjuk (6. ábra). A vízjég alárendelt szerepet játszik. A Mars atmoszférája rendkívül száraz. Az űrszondák vizsgálatai alapján 95% nitrogén, 2,7% nitrogén, 1,6% argon és 0,15% egyéb gázok alkotják. A vízgőz nem játszik szerepet az atmoszferikus folyamatokban. A Földön az Egyenlítő környéke a légkör vízgőz utánpótlásának a meleg óceánok párolgása miatt. A Marson, érdekes módon a sarki hósapkák vidéke az, amely párolgásával vízgőzt juttat az atmoszférába. A nagyon alacsony hőmérséklet miatt a légkör hamar túltelítetté válik. Magas hegyek térségében, például a Tharsis-fennsík sok ezer méter magas vulkánjainál a légtömegek felemelkednek,

4. zőhöz hasonlíthat, bár tudjuk, hogy nem vízjégből, hanem szénsavkristályokból épül fel. Más irányban hatalmas dombok sorakoznak, homokdűnék rejtőznek a hó alatt. A légnyomás mindössze 6-7 millibar, 5. 3b.

kitágulnak és lehűlnek, aminek következtében a vízgőz kicsapódik, felhőket, jégkristályfelhőket képezve. ■ GESZTESI ALBERT, TIT PLANETÁRIUM

2005. november

| 3. ÉVEZRED | 97

12:27

Page 1

3

Középkori fantáziától a halált hozó gépig


16.9.2005

MELLÉKLET

melleklet

A tengeralattjárók

születése A

tenger felszíne alatt úszó hajókról már az ókorból származó feljegyzések is léteznek, de csak nehezen különböztethető meg a fantázia világa a valóságtól. A tengeralattjárók igazi története csak az újkor elején kezdődött és a megoldandó kérdés komolyságát mutatja, hogy már eleinte is rendkívül bonyolult szerkezeteket építettek. A 17. századtól a 20. század kezdetéig több száz, többé-kevésbé sikeres kísérlet tanúskodik arról, hogy a „láthatatlan” hajók gondolata élénken foglalkoztatta a feltalálókat, a mecénásokat, a politikusokat és a haditengerészetet is. A tengeralattjárók már a középkor legműveltebb elméit is foglalkoztatták. A tudományos-műszaki haladás prófétája, a ferences szerzetes Roger Bacon már a 13. században nem kételkedett abban, hogy ilyen járművek segítségével az emberek egyszer majd felfedezik a mélységek titkait. Később Leonardo da Vinci is tengeralattjárókat rajzolt ugyanúgy, mint sok más

akkori tervező. Ezek azonban meg nem valósult megvalósíthatatlan tervek maradtak. Nem csoda, hiszen hiányoztak az alapvető technikai ismeretek, a megfelelő anyagok, a meghajtást és a személyzet életben maradását biztosító rendszerek…

Egy alkimista tengeralattjárója A 17. század elején II. Rudolf király udvarában számos olyan tudós, alkimista és művész élt, akik örökre beírták nevüket a haladás történetébe. A kevésbé ismert udvaroncok közé tartozott a tervező, alkimista és valószínűleg az első sikeres tengeralattjáró feltalálója, Cornelius van Drebbel. Drebbel 1572-ben született Hollandiában és Rudolf udvarában tevékenykedett 1610 és 1612 között. Mivel nem hívta fel magára különösebben Rudolf figyelmét, a császár halála után Londonba költözött. Az első tengeralattjáró megépítésének kísérlete valószínűleg 1624-ben kezdődött I. Jakab király születésnapja alkalmából és annál csodálatraméltóbb, hogy elsőre sikerült is.

| Drebbel tengeralattjárójának egyik lehetséges formája

2005. november

| 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | I


Egy a víz alatt észrevétlenül úszó jármű építésének gondolata egyidős lehet a tengeri háborúskodással. A tengeralattjáró feltalálását azonban gyakran drámai események kísérték és emberáldozatokat is követelt.

| Hunley tengeralattjárójának számítógépes rekonstrukciója

melleklet

16.9.2005

12:27

Page 2

Az oxigén titka A legkülönösebb mégis az, hogy Drebbel valószínűleg már Cavendish előtt felfedezte az oxigént és képes volt az éltető gázt egy a mai napig ismeretlen módon gyártani és tárolni. Az egyik kortársa erről így írt: „Drebbel úgy gondolta, hogy a levegő összetétele nem egységes és csak egy bizonyos része alkalmas a belégzésre. Amikor az elfogy, a maradék nem képes gondoskodni az élet lángjáról a szívben. A mechanikai berendezéseken kívül a hajójában olyan folyadékot is tartott, ami szerinte a víz alatti hajózás titka volt. Minden alkalommal, amikor észrevette, hogy a hajójában kevés a levegő éltető része, kinyitotta az edényt és egy időre újra helyreállította a lélegzéshez szükséges arányt.” A korabeli víz alatti hajózásokról szóló írásokkal szemben ez nagyon modern módszernek tűnik. Drebbel az oxigént vagy valamilyen vegyületből szabadította fel, vagy kémiai úton kötötte meg a szén-dioxidot az elhasznált levegőből – vagy mindkettőt alkalmazta, amint manapság is szokásos a tengeralattjárókban vagy az űrhajókon.

Az első áldozat

| Bushnell Turtle nevű tengeralattjárója – rekonstrukció

A tengerek ura Megállíthatatlanul közeledett a tenger alatti hajók hadi felhasználásának ideje. A britek legyőzhetetlennek tűnő tengeri hatalma természetesen más nemzetek fiait nem hagyta nyugodtan aludni. A tengerek urát ugyan nem lehetett legyőzni a vízen – de hátha sikerülhet a víz alatt! Ezt az elvet először a függetlenségükért harcoló amerikai gyarmatok próbálták a gyakorlatba átültetni. A feltaláló David Bushnell 1775-ben ajánlotta George Washington figyelmébe azt a tengeralattjárót, amellyel később valóban megtámadták a partoknál horgonyzó brit hajókat. A fából készült tengeralattjáró – egyetlen, ülő férfi részére – két egymáshoz szorított teknősbékapáncélra emlékeztetett (nem gömbölyű, hordó formájú volt, ahogyan gyakran ábrázolják), ezért kapta a Turtle (Teknősbéka) nevet. Abban az időben még nem létezett megfelelő motor, ezért egy belülről forgatott hajócsavar hajtotta. A lemerülést és a felszínre jutást is egy kisebb méretű kézi forgattyúval hajtott függő csavar biztosította. A hajóban ülő férfi csak egy kis torony üvegablakából látott ki. A tervek szerint az ellenséges hajó elérése után kellett volna a kis toronynál rögzített kézi fúrógéppel megfúrni az ellenséges hajó testét és a nyílásba elhelyezni a bombát. A Teknősbékát sikerült rekordidő alatt megépíteni. A kockázatos feladatra Ezra Lee őrmester önként jelentkezett: a Turtle a 64 ágyúval felszerelt brit Eagle nevű zászlóshajót támadta meg. A minitengeralattjárót két csónak vontatta minél


Drebbel példáján felbuzdulva feltalálók sora próbálkozott tengeralattjáró készítésével, közöttük volt Drebbel fia is. Nem volt

sikeres Denis Papin sem, aki végül nem a tengeralattjáróról, hanem a kuktáról vált ismertté világszerte. A tengeralattjárókkal kapcsolatban beírta nevét a történelembe az angol ács, John Day is, de sajnos másképpen, mint ahogy szeretette volna. A 18. század 70-es éveiben kipróbált egy Mária nevű halászcsónakot úgy, hogy megerősítette és eltömítette a fedélzetét. A tesztelésre 1774. augusztus 20-án került sor, amikor John Day 50 méter mélyre próbált lemerülni. A víz azonban összenyomta a hajót és a tulajdonosa lett a tengeralattjáró szerencsétlenség első bizonyított áldozata. De mint tudjuk, sajnos nem is az utolsó…


Az alkimista nemcsak lemerült a vízi járművel, hanem fel is emelkedett. Úgy tűnik, hogy Drebbel figyelemreméltó időt töltött el tengeralattjárójában. Néhány megbízható beszámoló szerint hajója a víz alatt egészen Greenwichig jutott el. A faszerkezetű hajótestben 15 tagú személyzet tartózkodott, ebből 14 személy evezett. A merülés mélysége még nem haladhatta meg a néhány métert. Részletesebb adatok Drebbel tengeralattjáróról sajnos nem maradtak fenn. Tudjuk, hogy ebben az időben még nem ismerték a hajócsavart, viszont az alkimistának valahogy mégis sikerült megoldania a víz alatti meghajtást, hiszen a hagyományos evezőlapátok ebben az esetben nem működnek. Ugyanakkor a másik nehéz kérdés a lemerülés és a felemelkedés biztonságos megoldása lehetett még.


3 MELLÉKLET

közelebb a célhoz, de Lee így is komoly sportteljesítményt nyújtott, amikor kezdetleges járművével, a kézi forgattyú segítségével megközelítette a hadihajó törzsének alsó részét. Ott azonban kellemetlen meglepetés várt rá – a fából készült külső hajóborítás be volt fedve rézlapokkal. Ezért Ezra Lee a Turtle-lel a hajógerinc körül mozgott és egy helyet keresett, ahol meg tudta volna fúrni a hajótestet. Eközben viszont megvirradt és az angolok észrevették, hogy valaki a víz alatt kopog a hajójukon. A Teknősbéka menekülni kezdett, de a britek csónakon üldözőbe vették. Lee ezért kibiztosított és felrobbantott egy bombát. A robbanás nem okozott ugyan kárt, de az üldözőknek elment a kedvük a további lövöldözéstől és a Turtle rendben visszatért. A második kísérletnél, a Cerberus hajó megtámadásakor sem ért el sikert, de a történelembe az első, igazoltan háborúban használt tengeralattjáróként írta be a nevét.

Az első Nautilus

| A tengeralattjáró elképzelése egy 18. századi rajzon

Az amerikai Robert Fulton, mint a gőzhajó feltalálója került a tankönyvekbe, azt azonban kevesen tudják, hogy eredetileg más céljai voltak: tengeralattjárót akart építeni. Jól gondolta, hogy a legtöbb támogatást Napóleontól kaphatja, aki a 18–19. század fordulóján szinte egész Európával hadban állt és a legnagyobb ellensége a brit hadiflotta volt. Fulton ezért elutazott Franciaországba, ahol felajánlotta a császárnak szolgálatait. Fulton

II | 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | 2005. november

16.9.2005

12:27

Page 3

autodidakta Wilhem Bauernek sem, aki nemcsak lerajzolt, hanem fel is épített és le is tesztelt egy víz alatti hajót. Wilhem Sebastian Valentin Bauer 1822. december 23-án született Dollingenben. Faesztergályosnak tanult, később belépett a bajor hadseregbe, így került a schleswigholsteini háborúba, amelyet a kis német állam területére jogot formáló Dániával vívtak. Amikor a dánok ostromzár alá vették Kiel kikötőjét, Bauer javaslatot tett parancsnokainak a nehéz helyzet megoldására. A megoldás szerinte egy tengeralattjáró lett volna, amely levegőbe röpíti az ellenséges dán hajókat. Kezdetben Bauer terve nem sok érdeklődést keltett, azonban a blokád egyre nyomasztóbb lett és végül a feltaláló 130 ezüsttallért kapott egy működő 75 centiméter hosszú modell megtervezésére. A terv sikeres elkészítése után elkezdődött a tengeralattjáró megépítése. A szakirodalom ezt a hajót leggyakrabban Vasfókának, vagy

| A Nautilus a felszínen és lemerülve, ahogy Fulton saját kezűleg lerajzolta és a tervező arcképe (jobbra fenn)

tengeralattjárójának áramvonalas, rézlemezzel borított, több mint 6 méter hosszú és körülbelül 2 méter széles, acélvázzal megerősített törzse volt. A meghajtást még mindig a háromtagú személyzet izmai biztosították. A hajócsavar tengelyét forgatták, azonban a felszínre emelkedés után egy összehajtható vitorlát bontottak ki. A víz alatti és a felszíni kilátást egy üvegezett, a törzs első harmadában kialakított kis torony tette lehetővé. A támadáshoz szükséges robbanótölteteket a személyzetnek kellett volna az ellenséges hajó törzséhez rögzíteni. A tengeralattjáró a Nautilus nevet kapta – ez volt az első Nautilus, amit számos más tengeralattjáró is követett ugyanezen a néven, például Verne Nemo kapitányáé, de a világ első atom-tengeralattjáróját is így nevezték.

Sikeres robbantás Az első próbákat a Nautilusszal 1801ben a nyugat-franciaországi Le Havre és Brest kikötőiben hajtották végre. A tengeralattjárónak egy bizottság előtt kellett megtámadni egy üzemből kivont szkúner-vitorlást. A Nautilus lemerült, a víz alatt megközelítette a célt és a hajótörzshöz rögzített egy fémkarikát, ezen keresztül áthúztak egy kötelet, amelynek a másik végére egy bombát raktak. Amikor a Nautilus távolodott a hajótól, nemcsak a kötelet húzta maga után, hanem így a bomba is egyre közelebb került a törzshöz rögzített karikához, s a vitorláshoz. Mindebből a bizottság a felszínen semmit sem érzékelt. A tagok csak azt látták, hogy a tengeralattjáró a vízbe merült, majd sokáig nem történt semmi, végül csak a robbanást látták, amikor a hajó darabokra repült szét. A bemutató tökéletesen sikerült! Mindezek ellenére Franciaország mégsem használta fel a tengeralattjárót a világ meghódításához, ebben szerepet



melleklet

| Wilhem Bauer nemcsak lerajzolt, hanem fel is épített és le is tesztelt egy víz alatti hajót

játszhatott Fulton rendkívül nehéz természete is. Ugyanis a sikeres kísérlet után megsemmisítette a tengeralattjárót és pénzt kért egy újabb és nagyobb hajó megépítésére. De Napóleon már nem támogatta kezdeményezését és így Fulton a briteknek kezdett dolgozni. Nem sejtette, hogy a britek tulajdonképpen nem is voltak érdekeltek a tengeralattjáró-építésben (hiszen a világ tengerein saját egyeduralmukat veszélyeztették volna!), hanem csak a felügyeletük alatt akarták tartani a veszélyes találmányt. Szándékos időhúzásuk végül annyira elvette a kedvét, hogy visszatért az Egyesült Államokba és gőzhajókat tervezett.

Az ügyes esztergályos Annak ellenére, hogy a tengeralattjáró gondolata a 19. században már nem volt teljesen új, a tengeri hatalmak befolyásos körei mégis elutasították. Azoknak a keveseknek, akik mégis ezzel foglalkoztak, nem volt könnyű dolga, így a német

2005. november

NÉHÁNY TÖRTÉNELMI TENGERALATTJÁRÓ ALAPADATAI ● Turtle tervező: David Bushnell épült: USA üzembe helyezés éve: 1776 hossz: 6,5 m magasság: 2m szélesség: 1m meghajtás: kézi – 1 férfi felszerelés: akna ● Nautilus Robert Fulton tervező: épült: Franciaország üzembe helyezés éve: 1801 hossz: 6,5 m magasság: 1,7 m meghajtás: kézi felszerelés: akna merülési mélység: kb. 7 m víz alatti tartózkodás: 3 óra

| 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | III

16.9.2005

12:27

Page 4

3 MELLÉKLET Brandtauchernek (merülő gyújtóhajó) nevezi. Bauer fennmaradt tervei azonban csak a „tenger alatti csónak” és a „tenger alatti hajó” kifejezéseket tartalmazzák. A tengeralattjárónak elöl magas, oldalt alacsony, vaslemezekből készült törzse volt, és leginkább egy mozdonyra emlékeztetett. Parancsnoka a hajó orrában egy kis üvegezett toronyban állt, a motort két tengerész ereje helyettesítette, akik a lemerüléshez és a felszínre jutáshoz szükséges szivattyúk működését is biztosították. A támadás célja egy elektromosan működtetett robbanótöltetnek az ellenséges hajók törzsére való felhelyezése volt. A torony oldalára két olyan gumikesztyűt szereltek, ami a parancsnoknak lehetővé tette az aknák kezelését. A Vasfóka építését zűrzavar és pénzhiány övezte. Takarékossági okoból a terheléshez tervezett drága tartályokat egyszerűen a padló alatti térbe eresztett vízzel helyettesítettek. Később kiderült, hogy bizonyos dolgokon nem érdemes spórolni – többek között ezen sem…

Sőt a hajó fokozott dőlése következtében elmozdult a hajófenéken szabadon elhelyezett nehezék is. Hiába próbálkoztak, nem tudtak a felszínre emelkedni, a törzs kezdett összeomlani és víz szivárgott a belsejébe. Annak ellenére, hogy a két tengerész eleinte pánikba esett, Bauernek sikerült meggyőznie őket arról, hogy meg kell várni a külső és belső nyomás kiegyenlítését, és csak azután szabad a hajót elhagyni. A Vasfóka személyzete éppen abban a pillanatban bukkant fel néhány buborék közepette a kikötő vizéből, amikor a kíváncsiskodók tömege már az ünnepélyes gyászbeszédet hallgatta a vízbe fulladt hősök tiszteletére. A történelemben először sikerült megmenekülnie a személyzetnek egy hajótörést szenvedett tengeralattjáróról. A háború a németek vereségével végződött és ezért aztán Bauer iránt nem akadt érdeklődő. Sikertelenül ajánlotta fel találmányát Ausztriának és Franciaországnak, miközben Angliában ellopták az ötleteit. Végül Oroszországban kötött ki, ahol szinte a lehetetlent sikerült elérnie. A protekció, a korrupció és az egymás ellen harcoló politikai csoportok átláthatatlan szövevényében, egy iparilag fejletlen országban, nemcsak hogy keresztülvitte elképzeléseit, de sikeresen be is fejezett egy sokkal nagyobb

A Brandtaucher 1851-ben indult el első és egyben utolsó útjára. A dán hajók a furcsa objektum látványára azonnal elmenekültek. Az első merülés sikerrel járt: a tengeralattjáró 5 méteres mélységet ért el és problémamentesen visszatért a felszínre. A második merülésnél a Brandtaucher ügyesen manőverezett a víz alatt. A harmadik merülésnél viszont a hajó hirtelen elveszítette egyensúlyát és a 15 méter mély tengerfenékre süllyedt. Kiderült, hogy a padló alatt szabadon mozgó víz jobban eltolta a tengeralattjáró súlypontját, mint ahogyan azt a nehezék ki tudta egyenlíteni.

NÉHÁNY TÖRTÉNELMI TENGERALATTJÁRÓ ALAPADATAI ● Brandtaucher tervező: Wilhelm Bauer épült: Schleswig-Holstein (mai Németország)

üzembe helyezés éve: 1850 hossz: 8,07 m magasság: 3,5 m vízkiszorítás: 30,5 t meghajtás: kézi – 2 férfi felszerelés: akna ● Seeteufel (Tengeri ördög) tervező: Wilhelm Bauer épült: Oroszország üzembe helyezés éve: 1855 hossz: 16 m meghajtás: kézi – 9 férfi felszerelés: aknák max. merülési mélység: 47 m


Menekülés a hajótörést szenvedett tengeralattjáróról

probléma akadályozta a sikert, többek között az egyház nem szívesen szentelte fel a „Tengeri ördög” nevű hajót. Hivatalos próbaútra csak a következő év május 27-én indulhatott, de Bauer egy titkos lemerülést már korábban is elvégzett. A Tengeri ördög tesztelése közben Bauer 133 sikeres víz alatti utat tudhatott magáénak. A tesztelés során ellenőrizte a hajó tulajdonságait, mérte a személyzet által elhasznált levegőt, figyelte a víz alatti életet és próbált fényképezni. II. Sándor cár koronázásának tiszteletére négy zenésszel merült a mélybe, a tengerfenekén rendezett koncertet állítólag jól lehetett hallani a felszínen úszó hajókon is… Közben sokasodtak a problémák a tengeralattjáró körül, Bauert feljelentették, amiért a zenészekkel a víz alatt egy Kossuth-indulót játszatott. Érezte, hogy az intrikák hátterében egy befolyásos katonatiszti csoport állt, aminek célpontja valószínűleg helyettese, Fedorovics hadnagy volt. Leváltását azonban hiába kérte. A tengeralattjáró százharmincnegyedik útjának alkalmából az lett volna a feladata, hogy egy magas rangú tisztekből álló bizottság előtt levegőbe repítsen egy üzemből kivont vitorlást. Amikor éppen Fedorovics kormányzott, a hajó a tengerfenéknek ütközött és ott ragadt. A nehezék kiengedése után a hajóorr felemelkedett a felszínre és Bauer kiszállította a személyzetet. Csakhogy eközben a nyíláson át befolyt a víz a hajó belsejébe és a Tengeri ördög elsüllyedt…

Verne vagy Bauer? Bauer még tervezett egy új hajót, de ez alkalommal már motorral, majd nem sokkal később elhagyta Oroszországot. 1859-ben Németországban adta ki a tengeralattjárókról szóló első szakkönyvet,


melleklet

| A Tengeri ördög (a felső képen zenészekkel a fedélzetén a cár koronázását ünnepli) tengeralattjárót, mint amilyen a Brandtaucher volt.

A Tengeri ördög víz alatti útjai Az új hajó sok mindenben hasonlított az előzőre. Az orrán jellegzetes torony volt és emberek hajtották. Újdonság volt a levegőregeneráló berendezés és a jobb manőverezés céljából a hajógerincen keresztben elhelyezett két csavar. Merülési mélysége 50 méter volt, merülési ideje 9 óra. A tengeralattjáró építését 1855. október 31-én fejezték be. Számos

1861-ben pedig irányította egy a Badenitóban elsüllyedt gőzhajó kiemelését. Kísérletezett víz alatti lövészettel és foglalkozott repülőgép-tervezésével is. A legtöbb idejét azonban az életbemaradásért vívott harc töltötte ki és végül csonttuberkulózisban halt meg. Amikor elhozták neki Verne Gyula újonnan kiadott 20 000 mérföld a tenger alatt című regényét, a feltaláló állítólag csalódottan mondta: „Az emberek meséket olvasnak, miközben tőlem ugyanezt megkaphatnák a valóságban is”. A Brandtaucher roncsait

IV | 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | 2005. november

16.9.2005

12:27

Page 5


melleklet

1887-ben búvárok találták meg a Kieli-öböl fenekének tisztításakor. A hajót kiemelték, restaurálták és kiállították. A második világháború folyamán valamelyik szövetséges pilótának sikerült az az egyedülálló bravúr, hogy a város közepén eltalálta a tengeralattjárót, amelyik egyszer már elsüllyedt… A Brandtauchert később ismét restaurálták és most is látható a kieli Tengerészeti Múzeumban, ahova 2002-ben szállították át a drezdai Armee Museumból.

Észak Dél ellen Az észak-amerikai polgárháborút a történészek az első gépekkel folytatott konfliktusként emlegetik. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok akkor még egyáltalán nem volt ipari nagyhatalom, mindkét oldal bevetett gőzzel hajtott páncélozott hajókat és tengeralattjárókat is. Ekkoriban Európa még csak lovakkal és vitorlásokkal küzdött a csatatereken. Még nagyobb kuriózumnak számít az, hogy ebben a versenyben a mezőgazdaságáról híres Dél állt az élen – ők küldték tengerre az első páncélozott hajót és az első tengeralattjárót. Ez volt az első tengeralattjáró a történelem folyamán, amelynek sikerült elbánnia egy ellenséges hajóval. A Konföderáció államaiban a rabszolgák felszabadításával a háború 1864-ben gyakorlatilag eldőlt. Az iparilag gyenge Dél életben maradása az importon múlott, amelyet az északiak blokádja fojtogatott. Ezért egy rúdtorpedóval felszerelt kezdetleges gőz-tengeralattjáró már 1863 októberében megtámadta a Charleston kikötőt blokád alatt tartó New Ironsides nevű páncélozott hajót. A tenger alatti hajó kéménye nem engedett mélyebb merülést, azonban a megjelenése alaposan megzavarta az északi tengerészeket. Nem tudtak mit gondolni a furcsa, füstölgő tárgyról a vízben. Az Unió páncélosa végül nagyobb károk nélkül túlélte a támadást, miközben a saját torpedója által felrobbantott tengeralattjáró elsüllyedt.

Első „sikerek” a harcban Egy másik ilyen hajóra már nem volt anyagi fedezete a déli félnek. Horace Lawson

Hunley kapitány ezért egy egyszerű úszó járművet talált ki: egy fémből készült nyolcméteres csőben ült nyolc férfi, akik forgattak egy nagy hajócsavartengelyt. Elöl a parancsnok figyelőállása volt, aki irányított és elsütötte a torpedót, aminek azonban nem volt saját meghajtása, tulajdonképpen egy többméteres rúdra rögzített aknáról volt szó, amely végig összekötésben maradt a hajóval. Hunley első tengeralattjáróját meg kellett semmisíteni, hogy ne kerüljön az előrenyomuló északiak kezébe. A következő hajó eltűnt az egész személyzettel a mélységben anélkül, hogy az ellenségnek bármilyen kárt okozott volna. A negyedik tengeralattjáró egész személyzete meghalt a támadás gyakorlása közben – egyedül a parancsnok, Pain hadnagy maradt életben. A következő kísérletben rajta kívül még életben maradt néhány férfi és ez a tendencia folytatódott a továbbiakban is. A parancsnokság úgy döntött, hogy Pain szerencsétlenséget hoz, ezért leváltották. A következő merülésnél azonban mindenki vízbe fulladt, és a tengerészek a hajót Bolyongó koporsónak nevezték el. Mire a tengeralattjárónak meg kellett volna támadnia az igazi ellenséget, már negyvenhárom halottat lehetett írni a számlájára – de nem az ellenség soraiból. Mindazonáltal Hunley 1864. február 17-én Dixon parancsnoksága alatt megtámadta a Housatonic hadihajót. A Housatonic őrsége 20.45-kor vette észre egy a hajótörzs alatt eltűnő hosszú tárgy árnyékát. Abban a pillanatban a tengeralattjáró nekiütközött a hajónak és Dixon meghúzta az elsütőbillentyű kötelét. Óriási robbanás következett be és a hadihajón tartózkodó emberek egy szétrobbant orral úszó hajót pillantottak meg a habzó hullámok között. Ezután a Housatonic farral elsüllyedt. A történelem során először süllyesztett el tengeralattjáró egy hadihajót! A Housatonic fedélzetén öt férfi halt meg, de a tengeralattjáró személyzetéből sem maradt senki sem életben. A déliek legyőzését azonban Dixon sem tudta megakadályozni. 1996-ban találták meg a tengeralattjárót, alaposan átkutatták, Dixon, és társai földi maradványait eltemették.

2005. november

A Konföderáció kezdetleges tengeralattjáróit az első, tényleges harcokba bevetett tenger alatti hajóknak tekinthetjük. Ez azonban csak részben igaz. Észak már két évvel korábban elkezdte építeni az Aligator nevű tengeralattjárót, de nem sok sikerrel jártak. Ezért leggyakrabban a tervezőjét, a francia feltaláló Brutus de Villeroyt hibáztatták, aki tényleg nem a legszerencsésebb megoldást választotta. A tizenhat evezős férfi hajtotta acélból készült monstrum már akkor is korszerűtlennek számított…


| Hunleyt ábrázoló korabeli olajfestmény és tervrajz

Az Aligator titka

| Aligator Amikor Villeroy 1861-ben felajánlotta az Unió vezetésének, hogy az ellenséges hajókat levegőbe repíteni képes tengeralattjárót épít, örömmel fogadták. Nemsokára szép summát kapott, 14 000 dollárt és belekezdett az építésbe. Egy évvel később azonban, még a hajó befejezése előtt kiszállt a projektből. Az Aligator 1862 nyarán indult első harci feladatára, a stratégiai szempontból fontos,

NÉHÁNY TÖRTÉNELMI TENGERALATTJÁRÓ ALAPADATAI ● El Ictineo Narciso Monturiol tervező: épült: Spanyolország üzembe helyezés éve: 1864 (átépítve 1867)

hossz: 17 m vízkiszorítás: 65 t meghajtás: gőzmotor (kb. 4,4 kW) felszerelés: – ● Hunley tervező: épült:

Horace Hunley és társai Déli Konföderáció (USA) üzembe helyezés éve: 1863 hossz: 12,16 m magasság: 1,2 m szélesség: 1,06 m meghajtás: kézi – 7 férfi felszerelés: torpedó víz alatt tartózkodás: 2 óra

| 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | V

16.9.2005

12:27

Page 6

Appomattox folyón álló hidat kellett volna megsemmisítenie. Az egész műveletből azonban nem lett semmi és az északiak elhatározták, hogy a hajót a következő bevetés előtt alaposan letesztelik. Az eredmény kellemetlen meglepetés volt: kiderült, hogy az Aligator tökéletes selejt! Az Unió azonban nem akart lemondani félelmetes, titkos fegyveréről. Az Aligatort száraz dokkba vontatták, alaposan átépítették és az evezőlapátok helyett végre hajócsavart kapott. További újításként az elhasznált levegő frissítését külön berendezéssel oldották meg, de a meghajtás továbbra is emberi erővel történt. 1863 tavaszán az Aligator elhagyta a washingtoni dokkot – a Sumpter nevű gőzhajó vontatta személyzet nélkül. A Hatteras-fok térségében viharba került és elszakadt a vontatókötél. Az Unió haditengerészeti közlése szerint az Aligátort viszont elveszítették a nyílt tengeren. Egy különös véletlen folytán egy gazdag, déli ültetvényes, Horace Lawson Hunley nem sokkal később bejelentette egy „megújított”, az Aligatorra gyanúsan emlékeztető tengeralattjáró építését… A tengerészettel foglalkozó történészek többsége viszont továbbra is úgy gondolja, hogy az Aligator valóban a Hatteras-fok közelében a tengerfenekén nyugszik. Tavaly nyáron a National Marine Sanctuaris Program (Nemzeti Program Tengerészeti Emlékek Megmentéséért) kutatói keresni kezdték a roncsot a legmodernebb technika segítségével, de egyelőre még nem találták meg.

Tengeralattjáró, amely megelőzte korát A 19. század első felében dolgozó tervezőknek nem volt más lehetőségük, mint kézi meghajtást használni. A gőzmeghajtással történő kísérleteknél

NÉHÁNY TÖRTÉNELMI TENGERALATTJÁRÓ ALAPADATAI ● Le Gymnote tervező: Dupuy de Lome és Gustav Zédé

épült: Franciaország üzembe helyezés éve: 1888 hossz: 18,3 m vízkiszorítás: 30 t meghajtás: villanymotor, 40 kW felszerelés: 2 torpedólövő ● Gustav Zédé tervező: Gustav Zédé, Ramazzotti épült: Franciaország üzembe helyezés éve: 1893 hossz: 48 m vízkiszorítás: 260 t meghajtás: 2 villanymotor, felszerelés:

mindegyik 265 kW torpedólövők


3 MELLÉKLET

| Az Il Ictineo tengeralattjáró azonos méretű másolata a hajók csak részben tudtak a víz alá merülni. Az ötvenes és hatvanas évek fordulóján azonban a zseniális spanyol, Narciso Monturiol (1819–1885) épített egy El Ictineo nevű tengeralattjárót más, forgattyús meghajtással, amely mégis tökéletesen működő és jól merülő csónak volt. Rendelkezett cirkuláló, vegyszeres levegőfrissítéssel is, dupla törzzsel, megfigyelőkupolákkal, kerek ablakokkal az orrán és az oldalain, a súlytartályok ürítése sűrített levegővel történt és több más olyan szerkezeti elemet is beépített, amelyek csak sokkal később váltak természetessé. Monturiol az Ictineo építését 1862 februárjában kezdte, és 1864 októberében eresztette vízre. Az első változatban 16 férfi hajtotta, de az erejük elégtelennek bizonyult. A tervező partra vontatta a hajót és nekilátott az átépítésének. A tengeralattjáró egyhengeres gőzmotort és a működését víz alatt is biztosító gőztárolót kapott. Ezzel kora legmodernebb tengeralattjárója lett és sokáig meg is tartotta pozícióját. Az átépített hajót 1867. október 22-én engedték vízre és Monturiol sok sikeres utat tett meg vele. Korabeli források szerint például 30 méteres mélységbe ereszkedett, egy alkalommal hét órát is eltöltött a tenger mélyén. Ennek ellenére sem a mecénások, sem a tengerészet nem mutattak iránta különösebb érdeklődést. A feltaláló anyagi nehézségekkel küszködött és eladnia sem sikerült víz alatti csónakját az akkoriban az Észak ellen harcoló Konföderációnak, és kincset sem talált a tenger mélyére elsüllyedt roncsok között. Hitelezői végül elkoboztatták a tengeralattjárót és az Ictineo – a maga korában nagyon sikeres víz alatti hajó – ócskavasként végezte. A zseniális spanyol tervező 1885-ben halt meg, de munkásságát halála után sem értékelték megfelelően. Miközben a tengeri nagyhatalmak hálával emlékeznek a tengeralattjáró úttörőire, Spanyolország már Monturiol idejében sem dicsekedhetett hatalmas tengeri hatalmával. Így a tervezőt

és munkáját csak néhány szakember ismeri, ami azonban nem változtat azon a tényen, hogy ő volt a modern tengeralattjáró igazi atyja.

Franciaország a vezető helyen A 19. század második felétől a tengeralattjárók fejlesztésében ILLUSZTRÁCIÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA

melleklet

| A Plongeur francia tengeralattjáró 1863-ból a kezdeményezést Franciaország vette át. Itt készült el 1863-ban a 43 méter hosszú Plongeur (Búvár), amely annak ellenére, hogy egy sor érdekes újítással rendelkezett, a vízben szinte irányíthatatlannak bizonyult. Röviddel ezután egy civil mérnök, Claude Goubet a tengeralattjárójában villanymotort próbált ki és eredményei felkeltették a hadsereg figyelmét is. Ettől kezdve a tengerészet is foglalkozott a tengeralattjáró folyamatos fejlesztésével, az első időkben még fontos szerepet játszott a léghajók tervezésével is híressé vált tengerészeti mérnök, Dupuy de Lome is. Halála után Gustav Zédé mérnök vette át a projektet. Zédé 1888-ban fejezte be a Le Gymnote (Rája), 564 akkumulátor segítségével működő, villanymotorral hajtott tengeralattjárót. Első alkalommal még periszkóppal is felszerelték. Teszteléskor azonban a hosszanti stabilitással kapcsolatos problémák merültek fel. A hajó furcsán hullámozva úszott a víz alatt és kormányzása folyamatosan gondot okozott a személyzetnek, akár a kormányt, akár a tartályszelepeket mozgatták. A Le Gymnote teszteléséből okulva Zédé és Ramazzotti nevű asszisztense elkezdett

VI | 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | 2005. november

melleklet

16.9.2005

12:27

Page 7

A merülés előtt eloltották a tüzet a kazán alatt, eltömítettek minden nyílást és a dinamó a továbbiakban villanymotorként működött. Ezenkívül a Narval dupla törzzsel rendelkezett, a belső, henger formájú ellenállt a víz nyomásának, és a könnyű külsőt úgy tervezték, hogy jó úszótulajdonságai legyenek a hajónak. A külső és belső törzs közé több berendezést helyeztek el. Tulajdonképpen ez volt az első modern – az 1901-ben végzett sikeres próbák után – szériában gyártott tengeralattjáró. A Narval koncepciója alapul szolgált a 20. század valamennyi tengeralattjárójának egészen az atommeghajtás színre lépéséig. A Narval előkészületei a merüléshez azonban túlságosan hosszú ideig tartottak: ILLUSZTRÁCIÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA

dolgozni a Le Siréne tengeralattjáró tervezésén. Fegyverként sűrített levegővel hajtott torpedókat használtak. A főtervező halála után a hajót Gustav Zédéről nevezték el. A tengeralattjáró sikeresen kiállta a próbákat (az egyik útja során például eljutott Toulonból Ajaccióba, Korzikára) és később elkészült testvérhajója, a Morse is. A Gustav Zédé és a Morse a maga módján sokáig az utolsó igazi tengeralattjáró volt, ami azt jelenti, hogy egész idő alatt a vízszint alatt úsztak. Ez azonban egyben a használatukat is korlátozta, mert az akkumulátorok ismételt feltöltéséhez vissza kellett térniük a legközelebbi támaszpontra vagy egy kísérőhajóhoz. Ezért akkoriban legfeljebb a kikötők védelmére voltak alkalmasak. Csak

Az amerikai flotta első tengeralattjárója

| A Le Gymnote próbamerülés során az atommeghajtás feltalálása után lehetett ezen az úton továbbhaladni. Csakhogy a 19. század tengeri nagyhatalmai nem akartak ilyen sokáig várni.

A modern tengeralattjáró születése A Francia Tengerészeti Minisztérium 1896ban pályázatot írt ki egy olyan hajóra, amely legfeljebb 200 tonna vízkiszorítása mellett a felszínen legalább 12 csomó (22 km/ó), a víz alatt 8 csomó (15 km/ó) sebességet ér el. A legfontosabb azonban az volt, hogy legalább 160 kilométer hosszú hatósugara legyen. A versenyben 29 terv vett részt, és Maxime Labeuf győzött, akinek Narval nevű tengeralattjárója sok mindenben még túl is haladta a minisztérium követelményeit. A felszínen képes volt megtenni 11 csomós sebesség mellett 400 kilométert (vagy 7,5 csomós gyorsaság mellett 800 kilométert), a vízszínt alatt 15 km/ó sebesség mellett megtett 40 kilométert, sőt a 9 km/ó sebességnél 115 kilométert. Labeufnek olyan módon sikerült elérni ezeket a paramétereket, hogy tengeralattjáró helyett egy lemerülő hajót épített – többnyire a felszínen közlekedett, csak támadáskor merült le. A meghajtást egy olajjal működő gőzmotor biztosította. A hajócsavar tengelye egyben egy akkumulátortöltő dinamót is forgatott.

érdeklődni a tengeralattjárók iránt – de párhuzamosan repülőkkel, csillagászati távcsövekkel, mechanikai játékokkal és egy sor további műszaki berendezéssel is foglalkozott. Sokáig semmi nem utalt arra, hogy a szerzetes-tanárból a kor legfélelmetesebb fegyverének atyja lesz. Döntő volt az 1872. év, amikor Holland kivándorolt az Egyesült Államokba. Tanárként kezdett dolgozni és hamar kapcsolatba került a Fiann katonáinak nevezett titkos ír szervezettel, amelyet a mai szóhasználat szerint „terroristacsoportnak” neveznénk. A fanatikus ír nacionalisták Hollandot bízták meg egy olyan tengeralattjáró építésével, amely Jules Verne Nautilusa mintájára süllyesztette volna el az ellenséges hajókat. Ehhez komoly pénzösszeget is a rendelkezésére bocsátottak. Az eredmény egy kis merülőcsónak volt, a Fenian Ram (Fiann kosa) és néhány más konstrukciós tanulmány. 1883-ban Holland összeveszett mecénásaival és rajzolóként helyezkedett el az egyik New York-i vasműben. Egy évvel később részt vett a légnyomásos ágyúval felszerelt, Edmond Zalinski hadnagy által tervezett tengeralattjáró építésében. Ebben az időben meg is nősült, és részt vett egy víz alatti hajó megtervezésére kiírt amerikai tengerészeti pályázaton, amit meg is nyert, az építésre azonban már nem került sor.

21 percig. A következő, Szirén nevű tengeralattjárók sorozata már számos újítással rendelkezett, amelyek többek között lerövidítették a merüléshez szükséges időt – 6-9 percre – és meghosszabbították a hatósugarat 600 tengeri mérföldre. Ezeket használták az első világháborúban, amikor hadműveleteket folytattak a La Manche táján. Franciaország még épített gőzmeghajtásos tengeralattjárókat az első világháború idején is, de más országok tervezői meg voltak győződve arról, hogy ez az út nem vezet sehova.

Ír terrorista tengeralattjárói Igaz, hogy Franciaország komoly pénzeket fektetett a tengeralattjárókba, de a gyakorlatban nem sokra ment velük. Háborús, fenyegető fegyver csak később lett belőlük, és ez érdekelte az ír kivándorlót, John Philip Hollandot, aki egyszerre volt tanár és terrorista. Holland 1841. február 24-én az írországi Liscannorban született egy brit tisztviselő családjában. Magasabb műveltséget a Kereszténytestvérek rendjében szerzett, ahol az egyik szerzetes, Bernard O’Brien felébresztette benne a természettudományok iránti érdeklődést. Végül Holland tanárként belépett a rendbe, mint Philip testvér. Akkor kezdett először

2005. november

Holland 1893-ban alapította meg néhány társával a Holland Torpedo Boat Company nevű céget és valószínűleg nem is sejtette, hogy ez a társaság később Electric Boat Company néven a 20. század leghatásosabb fegyverét, a nukleáris robbanófejet hordozó tengeralattjárókat hozza létre.

NÉHÁNY TÖRTÉNELMI TENGERALATTJÁRÓ ALAPADATAI ● Narval tervező: Maxime Labeuf épült: Franciaország üzembe helyezés éve: 1899 hossz: 34 m vízkiszorítás: 202 t meghajtás: gőzmotor/ villanymotor

● Holland VI John Holland tervező: épült: USA üzembe helyezés éve: 1900 hossz: 15 m törzs átmérője: 3m vízkiszorítás: 74 t meghajtás: belső égésű motor/ felszerelés:

| 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | VII

villanymotor torpedólövők

16.9.2005

12:27

Page 8


3 MELLÉKLET

| A Plunger (háttérben a Holland tengeralattjáró), jobb oldalon John Holland Holland cége még az elején részt vett a tengerészet védőszárnyai alatt készülő Plunger tengeralattjáró építésében. Befolyásos dilettánsok beavatkozásai miatt azonban a munkák elhúzódtak és Holland sejtette, hogy nem lesz jó vége. Ezért kezdte el építeni a Plungerrel párhuzamosan a saját tengeralattjáróját, a Holland IV-et. 1897 májusában bocsátották vízre és az eredmény annyira lenyűgöző volt, hogy a USS Holland név alatt az első, hivatalosan az amerikai flotta szolgálatába állított tengeralattjáró lett. Holland volt az első tervező, akinek sikerült a gyakorlatban jól használható arculatot adnia a tengeralattjárónak. Szigorúan hidrodinamikus formák, belső égésű motor a felszíni haladáshoz, kombinálva a vízszint alatt működő villanymotorral és néhány torpedó a hajót veszedelmes fegyverré alakította. A Holland IV nevű hajó után további megrendeléseket is kapott és ez a típus rövid időn belül a világ legelterjedtebb hajója lett a maga nemében. Külföldi vevők is akadtak. Az egyik legnagyobb NagyBritannia volt, ugyanaz a nagyhatalom, akinek a páncélos hajóit valamikor az ír terroristák el akarták süllyeszteni. A Holland típusú tengeralattjárók viszont a saját személyzetükre is veszélyt jelenthettek, mert a törzs egyrétegű burkolata összeütközés esetén nagyon sérülékeny volt. John Holland makacsul ragaszkodott az elképzeléseihez egészen 1904-ig, amikor a társai kitették a cégtől (abban az időben már Electric Boat volt a neve). Holland 1944 augusztusában halt meg, néhány héttel azelőtt, hogy a német U-9 tengeralattjáró egyetlen nap alatt három nagy brit cirkálót süllyesztett el.

Robbanásveszély A németek figyelemmel kísérték a tengeralattjárók fejlődését, maguk azonban nem nagyon lelkesedtek az építésért. A víz alatti hajó gőzgépe nehézkes volt, petróleummal vagy benzinnel működő motoroknál viszont kábító és gyúlékony gázok szabadultak fel, amelyek gyakran megmérgezték a személyzetet, vagy pusztító robbanást okoztak. Ezért a tengerészeti hivatal feltalálóknak és később magántulajdonú (időnként titokban szponzorált) cégeknek adott megbízásokat.

A századfordulón néhány kisebb kísérleti hajó is született, amelyek arra voltak csak jók, hogy a fegyvergyárosok gyakorlatot szerezzenek a közeljövőben feltételezett nagy megrendelésekhez. A németeknek volt egy titkos ütőkártyájuk: a különösen biztonságos olajmotor. A gázolaj nem párolog és normál körülmények között lángra lobbantani (robbantásról nem is beszélve) nagyon nehéz. A felszíni közlekedéshez dízelmotort használó tengeralattjáró teljesítményben és megbízhatóságban azonnal megelőzte a konkurenciát. 1892-ben Rudolf Diesel gépészmérnök szabadalmaztatott egy gázolajjal működő motort. A benzinmotornál egyszerűbb és hatékonyabb volt, azonkívül üzemanyaga is olcsóbb volt. Azzal kezdődött óriási karrierje, hogy a német császári flotta néhány emberének eszébe jutott, hogy hadászati célokra is jó lehet. Diesel motorjai ideálisak voltak a jövő fegyvere számára, ami a tengeralattjáró volt.

A feltaláló titokzatos halála Ebben az időben Németországnak már volt néhány petróleummal hajtott tengeralattjárója, de csak a dízelmotor feltalálása után fordított a Tengerészeti Hivatal kellő figyelmet erre a fegyverre. Az U-18 az utolsó külső gyújtású motor volt és 1910-től már csak jó teljesítményű és megbízható dízel-villany aggregátorral készültek hajók. A tengerészet gondosan védte ennek a meghajtásnak a titkát –

miközben az idegen titkos szolgálatok ugyanolyan szorgalmasan nyomoztak utána. Diesel 1913 szeptemberében, néhány hónappal a világháború kitörése előtt, levelet kapott angol barátjától, George Cerelstől. A feltaláló a látszólag ártatlan levélbeli meghívás után különösen kezdett viselkedni: kémregényeket olvasott, elégette az iratait, a kikötőbe menve többször irányt változtatott és a Drezda nevű hajón álnéven utazott. Annak ellenére (vagy éppen azért) másnap csak a cipőjét és a kabátját találták meg a fedélzeten. Szerencsétlen véletlen, gyilkosság, öngyilkosság vagy színlelt halál? Csak annyi bizonyos, hogy az első világháborúban a dízel-villany aggregátorral felszerelt tengeralattjárók gyakorlatilag valamennyi részt vevő tengeri hatalom hadiflottájában harcoltak. Diesel halála a tengeralattjárók történetében is gyökeres változást hozott, egykori álmodozók, a katonaság, a titkos szolgálatok és az ipari mágnások érdekeinek tárgyává vált. A tengeralattjáró történelmet írt: a német tengeralattjáró támadása a Lusitania utasszálllító gőzös ellen az első világháborúba vitte az Egyesült Államokat. A második világháború során a hitleri tengeralattjáróknak majdnem sikerült térdre kényszeríteniük NagyBritanniát. Később a hidegháború csak az óceánok vízszintje alatt leskelődő atomveszélynek köszönhetően nem vált „forróvá”. A kutató tengeralattjáróknak köszönhetjük a modern tudomány legfontosabb felfedezéseit: például a kontinensek mozgásának elméletét vagy a Naptól független élet felfedezését, amely más bolygók ökoszisztémájának mintaképe lehet. Ezért a világ ünnepli a tengeralattjárók úttörőit, de nem szabad megfeledkeznünk azokról a felfedezőkről sem, akik háttérbe szorultak annak ellenére, hogy ugyanolyan bátran vezették kezdetleges hajójukat a tengerek mélységeibe. ■ NOVÁK JÁNOS


melleklet

| Rudolf Diesel

| A dízelmotorok segítségével a tengeralattjárókból mindkét világháború rettegett fegyvere lett

VIII | 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | 2005. november

3. Évezred 2005 - 11.

Recommend Documents