3. Évezred 2005 - 06.

03 pro domo

20.4.2005

14:56

Page 3

PRO DOMO 3. ÉVEZRED A felfedezések, a tudomány és a technika magazinja I Lapigazgató: Szabados Zsanett

[email protected]

I Gazdasági igazgató: Steiner Erika

[email protected]

I Főszerkesztő: Wéber Krisztina

[email protected]

I Művészeti vezető: Vladimír Pfeifer I Olvasószerkesztő: Domi Zsuzsa I Nyelvi lektor: Szabó Ágnes I Szerkesztők: Lázin Miklós András, Takács Krisztina I Lektorok: Jakab János

gépjármű-technikai szaktanácsadó mérnök történész atomfizikus geográfus biológus-kémikus addiktológus régész csillagász

Dr. Szentgyörgyi Zsuzsa Kristóf Ilona Dr. Jéki László Dr. Dobány Zoltán Dr. Pesthy Gábor W. Rácz Erika Rácz Miklós Dr. Szabados László I Fordítók: Láng Eszter, Eisemann Jitka I Kiadó: RF-Hobby Kft.

I Szerkesztőség: 2120 Dunakeszi, Gida u. 3. Tel.: 06 (27) 547-640, fax: 06 (27) 546-541 Levélcím: 1399, Budapest, Pf. 701/443 E-mail: [email protected] I Lapmenedzser: Simandl Péter I Hirdetés: Darvas Margit

06 (27) 547-640 [email protected]

I Kereskedelmi igazgató: Hermann Erika

Tisztelt Olvasók Már több mint egy éve annak, hogy megjelent a 3. ÉVEZRED elsŒ száma, amely azóta minden hónapban a legújabb információkat tárja Önök elé a tudomány és a technika területérŒl. Visszajelzéseik és az állandó olvasók folyamatosan növekvŒ számából úgy ítéljük meg, hogy a 3. ÉVEZRED-et megkedvelték és hıségesek hozzá. Ezúttal mit készítettünk Önöknek? A fotóaktualitásban megnézzük a Rolls-Royce LEGNAGYOBB MOTORJÁT, bemutatjuk A NÉGYKEREKÙ MOSTRUMOT, a világ legnagyobb teherautóját és az óriásoknál maradunk még az EKRANOPLÁN: REPÜLà ÓRIÁS címı cikkben, amely bemutatja a közlekedési eszközök különleges fajtájának történetét és jelenét. Átvitt értelemben a közlekedéssel függ össze a CSÖKKENT A BALESET MEGISMÉTLÃDÉSÉNEK KOCKÁZATA? címı cikk is, amely az ırbe kalauzolja, s amelybŒl megtudhatja, ki száll fel az ırhajóval és milyen nehézségek elŒzték meg a repülést. Ezután közösen nézzük meg az ÚJ ÉPÍTÉSZET ÃRÜLT GÖRBÉIT, amelyeknek szokatlan formáit számítógépek tervezik. Együtt pillantunk bele a VÍRUSOK TITOKZATOS VILÁGÁBA, amelyek között – ahogyan a tudósok azt bebizonyították – kölcsönös szimpátiák és antipátiák is uralkodnak. A legújabb kutatásokból megtudhatják, hogy a tápanyagok HOGYAN JUTNAK ÁT A MEMBRÁNON keresztül a sejtekbe, hogy az ALLERGIA MINDEN LÉPÉSNÉL LESELKEDIK, és hogy a VITAMINOK IS ÁRTALMASAK LEHETNEK AZ EGÉSZSÉGRE. Az erŒ uralkodik: errŒl gyŒzŒdhetnek meg a FALÁNK SÁSKÁK címı cikkben, amely a sáskák a Föld számos országában jelentkezŒ túlszaporodásának következményeit vizsgálja. Az állatoknál maradunk még a KIS ÁLLATOK SZÖRNYÙ FEGYVEREIRÃL szóló legújabb írással. Ezek a kis élŒlények még a náluk sokkal nagyobb állatoktól sem riadnak vissza, ha védekezésrŒl vagy éppen támadásról van szó. A 10 LEG… rovatban ezúttal bemutatjuk a Föld történetének nagyobb vulkánkitöréseit, majd ezután megmutatjuk, hogyan harcolnak modern eszközökkel, KÖDDEL A TÙZ ELLEN. Antropológusok oldják meg a KOPONYÁK KÖRÜLI VITÁKAT, a TUDOMÁNY TÉVEDÉSEI rovatban pedig megtudhatjuk, hogy történt-e MANIPULÁCIÓ AZ IQVAL. A MELLÉKLET ezúttal a titokzatos, ELVESZETT SZIGETEK ÉS ELTÙNT FÖLDEK közé viszi önöket. A 3. ÉVEZRED-bŒl ezúttal sem hiányoznak a megszokott rovatok, amelyekhez jó szórakozást kívánok!

06 (27) 547-640

I Nyomda: Česká Unigrafie, a.s. U Stavoservisu 1 100 40 Praha 1 I Terjesztés: Magyar Lapterjesztő Rt. és alternatív lapterjesztők Előfizetésben: a Magyar Posta Rt., HELÍR 1900 ISSN 1785-5683 Minden jog fenntartva! | Címlapfotók: ISIFA/SPL, NOX, NASA, UNIVERSITÄT KIEL A WORTH1000

06 (27) 547-642 ✆ Forródrót: Nem tudja megvenni a 3. ÉVEZRED-et kedvenc lapelárusító helyén? Kérem, hívjon bennünket a 06 (27) 547-642-es forródrótunkon hét közben 8–16 óra között vagy írjon e-mailt a [email protected] címre …mi intézkedünk.

ROSETTA

M

TÚL AZ ELSŐ HINTAMANŐVEREN

árcius 4-ikén este a Rosetta űrszonda elrepült a Föld közelében, ezzel a manőverrel újra felgyorsult, tovább folytatta összesen 7,1 milliárd kilométeresre tervezett útját a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felé. Az üstökösök a Naprendszer ősi anyagát hordozzák, tanulmányozásuk a Naprendszer őstörténetének feltárásához fog hozzájárulni. A Rosetta segíthet annak az alapvető kérdésnek a megválaszolásában is, hogy volt-e szerepe az üstökösöknek a földi élet megszületésében. Egy évvel ezelőtt, 2004. március 2-ikán indították el az ESA Európai Űrügynökség űrszondáját, erről akkor lapunk legelső számában vezető helyen adtunk hírt. A szondát 15 ország félszáz kutatóintézete, cége építette, köztük több magyar. A szonda 2014-ben találkozik majd az üstökössel. Az odavezető út meglehetősen bonyolult, a Rosetta több-

ször elrepül majd bolygók közelében. A mostani volt az első, nagyon pontosan kiszámított hintamanőver. Az űrszonda mindössze 1954 kilométer (!) magasságban suhant el a Csendes-óceán felett, Mexikótól nyugatra. A Földhöz viszonyított sebessége 38 000 kilométer/óra volt. Az űrprogram irányítói az alkalmat a berendezések próbájára is felhasználták. Az űrszonda most a Holdat tekintette az üstökös helyett céltárgynak és kipróbálták azokat a hardver- és szoftvereszközöket, amelyek majd az üstökös és az űrszonda együttrepülése során döntő szerepet játszanak. A próba sikeres volt. A következő hintamanőverre 2007. február 26-ikán a Marsnál kerül sor. Később három újabb Föld- és egy Mars-megközelítést hajtanak végre az üstökös megközelítése előtt. ■ DR. JÉKI LÁSZLÓ

2005.

június| 3. ÉVEZRED | 3

04 tartalom

20.4.2005

14:33

Page 4

TARTALOM 3. ÉVEZRED | 6 | 2005. június

5| A motorok óriása Az Airbusnak négy Rolls-Royce-a van!

8| Alattomos vírusok világában élünk?

36

Ekranoplánok: repülő monstrumok Hajók vagy repülők?

A vírusok között szimpátia is létezik

11| Csillagóriások meglepő felfedezése Hűvös óriások a világűrben

18| A vitaminok ártalmasak az egészségre? Az eredmények meglepték a tudósokat is!

20| Különleges mobiltelefonok Mi mindent bírnak ki a szabadidős használatra szánt készülékek BIOKÉMIA

48| Hogyan jussunk át a membránon? Meglepő ismeretek a sejtekről HÓNAP TÉMÁJA

56| Háziállatok

76 86

Mutánsokkal teli ólak

A falánk sáskák Európát is fenyegetik Hogyan védekezzünk a katasztrófa ellen?

Viták a koponyák körül Rejtélyek az ember fejlődésével kapcsolatban

64| Sokkoló manipulációk az IQ-val! Hogyan mérik az intelligenciát?

70| Az allergia fenyegeti az emberiséget? Mi minden idézheti elő ezt a betegséget?

14 26

Az új építészet őrült görbéi Korlátok nélküli tervezés

74| Kis élőlények rettenetes fegyverei

Pompei Egy eltemetett város feltárása

Robbanószert is előállítanak!

84| Köddel a tűz ellen! Speciális tűzoltási technika MELLÉKLET

Elveszett szigetek, eltűnt országok Léteztek a régi szigetek?

54

Csökkent a baleset megismétlődésének kockázata? Újraindul az amerikai ürrepülő program

ÁLLANDÓ ROVATOK 5 6 28-33 42-47 51-53 68-69

Fotóaktualitás Levelek Panoráma FAQ Ábécé Makrofotó

4 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

A Nagy Magellán nevet kapja az a 24,5 méter átmérőjű optikai teleszkóp, amelyet Észak-Chilében helyeznek el

80-81 90-92 93 94-95 96-97 98

10 leg... Technikai újdonságok Előfizetés Agytorna Ajánló Előzetes

05 fotoaktualitas

4.4.2005

12:12

Page 5

FOTÓAKTUALITÁS

A motorok óriása A

Rolls-Royce név alatt mindenki azonnal a leggazdagabbak luxusautóit képzeli el. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy ez a cég számos más szakmában is tevékenykedik, például repülőgépmotorokat is

gyárt: például hatalmas, Trent 900-as motorja hajtja a legújabb, 560 tonna tömegű Airbust. A fúvókészülék csaknem 3 méter átmérőjű és 6437 kg tömegű „legyezőjével” a Trent 900-as motor a világ legnagyobb repülőmotorjai

közé tartozik, a Rolls-Roycenál pedig a legnagyobb. A motor szerkezete a hátsó irányba futó lapátokat és a görbe kard alakú felfutó éleket a kisebb zaj, és a nagyobb aerodinamikai hatásfok elérésére hasznosítja. ■

2005. június

LUKÁCS JÁNOS

| 3. ÉVEZRED | 5

FOTÓ: ROLLS-ROYCE

Néhány héttel ezelőtt a franciaországi Toulouse-ban bemutatták az új Airbus A380 óriás-repülőgépet. Mivel hajtják tulajdonképpen? Honnan származik az az óriási erő, amely képes felemelni a földről?

3. ÉVEZRED, Bp. 1399, Pf. 701/443, e-mail: [email protected]

A VESZPRÉMI KAVICSFOGÚ ÁLTEKNŐS PÁNCÉLJA

FOTÓ: SPRINTER KIADÓ

A Jurassic park vetítése óta az őshüllők az érdeklődés középpontjában állnak. De ugyan ki hallott már arról, hogy Európa középső részén, a mai Kárpát-medence területén is éltek őshüllők? Alighanem nagyon kevesen. A Bihar-hegység „zsiráfnyakú” őshüllője

felvételen egy csontos bütykökkel díszített hátpáncél részlete látható.

A

Szinte sértetlenül sikerült kiszabadítani a bezárókőzetből. A teljes páncél-

zatnak körülbelül a harmada

Az első csigolya

A különleges, 116 mm hosszú csigolya az egyik legelsŒ lelet volt a Bihar-hegységi triász idŒszaki ŒshüllŒk sorában. FelsŒlugos határában találták meg. A csontot szürke színı, tömött mészkŒbŒl szabadították ki, mégpedig nem messze attól a területtŒl, ahol a hajdani tengerpart képzŒdményei az egykori szárazföld kristályos kŒzeteivel érintkeztek. A csigolya egy zsiráfnyakú vízi ŒshüllŒhöz, a Tanystropheushoz tartozott. Jurcsák a tudomány számára új faj maradványának tekintette a leletet, és az állatot Tanystropheus biharicusnak nevezte el.

került elő. A kavicsfogú álteknősök páncélja – akárcsak az igazi teknősöké – bőr eredetű belső csontréteg volt, amelyet kívülről szaruréteg fedett.

A Placodontiák csontos lemezekből álló páncélja sohasem formált olyan szabályos

varratvonal mentén ízesülő pásztákat, mint az igazi teknősök esetében. A legfontosabb különbség azonban abban állt, hogy ezeknek az állatoknak a

páncélja nem nőtt össze sem a csigolyákkal, sem a bordákkal, mint az „igazi” teknősök esetében.

2005. május

| 3. ÉVEZRED | 65

Kedves Kovács Tibor! Nem tudjuk, mikor írunk újra Magyarország őshüllőiről, de szívből ajánlhatom a dr. Főzy István által írt, a Sprinter Kiadó gondozásában megjelent nagyon szép könyvet, amelyből bővítheti ismereteit a Kárpát-medence területén élt dinoszauruszokról. Kedves SzerkesztŒség! Az áprilisi számban lévŒ „A fiatalok felé fordul a Honvédség” címı cikkrŒl szeretnék érdeklŒdni. Méghozzá arról, hogy hogyan lehet résztvenni ezeken a sportos „kiképzéseken”. Ha jól emlékszem, írták, hogy tájékoztatni fogják az érdeklŒdŒket. Köszönettel: Boros Viktor Kedves Boros Viktor! Természetesen nem marad le semmiről, figyelje lapunkat, reméljük, nemsokára közölhetjük a várt információkat. Tisztelt SzerkesztŒség! Egy kis pontosítás az A Linux elegáns és olcsó egyik cikkükben megoldás! + leírtakhoz: a SuSE disztribúció részét képezŒ YaST (Yet another Setup Tool) – – mint neve is mutatja – N nemcsak installációs, hanem komplett rendszerbeállító programcsomag. Használható többek között szoftver és hardver telepítésére, a telepített rendszer finomhangolására, merevlemezek partícionálására, multi-boot program telepítésére és beállítására stb. Természetesen mıködik mind karakteres, mind grafikus üzemmódban, és persze nem is csak azóta, mióta a disztribúciót megvette „egy jelentŒs hálózati cég”. A rendszerkezelés „gyakorlati lehetetlensége” is csak abban az esetben érvényes, ha „kevésbé tapasztalt” alatt funkcionális analfabéta felhasználót értenek, hiszen a programcsomag részletes magyar POLÉMIA

Az operációs rendszerek háborúja: POLÉMIA

POLÉMIA

A Linux és a Windows operációs rendszerek hívei és ellenzői közötti örök vitának valószínűleg sohasem lesz végleges lezárása. Szakemberekkel együtt kerestük a választ arra a kérdésre, hogy miben jobb, illetve gyengébb az egyik rendszer a másiknál.

ILLUSZTRÁCIÓ: LINUX, PLUTO ÉS WWW.PCALPHA.COM

Linux kontra Windows MIÉRT A LINUX

● A Linux operációs rendszer ingyenes és az egyes disztribúciók installációs fájljai teljesen legálisan, az interneten keresztül minden érdeklődő számára elérhetők. Néhány disztribúciót ugyan árulnak, ilyen például a RedHat Linux, vagy a SuSE Linux, de itt nem az operációs rendszer pénzzé tételéről van szó, hanem a nyomtatott dokumentáció árának megtérítéséről vagy a felhasználói támogatásról. A Linux legálisan feltelepíthető korlátlan számú számítógépre. ● A Windows operációs rendszertől eltérően a Linux operációs rendszer gyakorlatilag minden disztribúciójának része számos olyan alkalmazás is, amelyek szintén teljesen ingyenesek. Nemcsak az úgynevezett irodai csomag (szövegszerkesztő, számolótábla és prezentációk készítésére alkalmas program) típusú alapalkalmazások, internetes keresők és az elektronikus posta feldolgozásának programjai állnak rendelkezésre, hanem a fájlok kezelésére és megosztására szolgáló szoftverek, grafikai programok, multimédiás lejátszók és számos más felhasználás is.

● Nincs különbség a Linux és a Windows operációs rendszerrel végzett munkában, legalábbis nem az „egyszerű” felhasználó számára. Azoknak, akik a Linux operációs rendszert vagy alkalmazást saját szükségleteik szerint kívánják felhasználni – ellentétben a Windows operációs rendszerrel – erre is lehetőségük nyílik. A GPL licenc keretén belül a saját operációs rendszerhez és a felhasználásokhoz is rendelkezésre állnak forráskódok, amelyek megfelelően módosíthatók.

MIÉRT NEM A WINDOWS

FOTÓ: SAINT BENEDICT/SAINT JOHN'S UNIVERSITY

● A Windows viszonylag drága kereskedelmi operációs rendszer, amely a felhasználót igen kemény licencpolitikával korlátozza. Ezenkívül csak minimális számú applikációt tartalmaz. Gyakorlatilag az egyetlen használható alkalmazás valamilyen munkára a WordPad, amely egy nagyon egyszerű, integrált szövegszerkesztő.

oha a 3. ÉVEZRED eredeti célja az volt, hogy megszólaltatja mind a Microsoft cég, mind a Linux operációs rendszer képviselŒjét, a végén azonban a LAN és WAN típusú hálózatkezelŒk két független szakemberéhez fordultunk. Ãk ugyanis a mindennapi gyakorlatból, a végfelhasználók oldaláról ismerik a legjobban mindkét operációs rendszer elŒnyeit és hátrányait. ■

● A Windows operációs rendszer számára meghatározott alkalmazások az esetek többségében a térítésköteles kereskedelmi alkalmazások közé tartoznak, és a diákoknak vagy az otthoni felhasználóknak a viszonylag magas ár miatt gyakorlatilag elérhetetlenek. ●

A fejlesztőknek, akik a Windows operációs rendszerhez készítenek alkalmazásokat, nem áll rendelkezésre például az operációs rendszer magjára vonatkozó komplett műszaki dokumentáció. Így nem használhatják fel biztonságosan és teljes egészében az összes lehetőséget, amelyet a rendszer egyébként nyújt.|

KOVÁCS TIBOR

38 | 3. ÉVEZRED | 2005. május

6 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

Tisztelt Radó Tamás! Köszönjük a pontosítást! Mint ahogy azt a cikk felcíme, „Polémia” is mutatja, ezekről a kérdésekről a szakemberek véleménye is megoszlik. Természetesen magazinunk nem vállalhatja fel, hogy dönt ezekben a komoly szakmai kérdésekben, azt azonban megígérhetjük, hogy a különböző véleményeknek a jövőben is teret adunk.

Tisztelt 3. ÉVEZRED A múlt havi számukban megjelent Tetı címı cikk képe érdekelne, vagy további fotók, mert ilyen „közelrŒl” még nem láttam. Ez annyira megtetszett, de sehol

HÓNAP LEVELE Kedves szerkesztŒség! A kullancsok már télen is támadnak Kisgyerekeimmel sokat járunk kirándulni. Egyik visszatérŒ rémálmom, hogy egy ilyen kirándulás alkalmával kullancs mászik egyik gyermekemre. Olvastam a lapjukban múltkor a kullancsokról, talán abban is tudnának segíteni, hogy ha ilyen jellegı A problémám van, hova fordulhatok. Segítségüket elŒre is köszönöm! Leikey Henrietta Kedves Henrietta! Lassan beköszönt a nyár, s vele a természetjárók, kirándulók időszaka is. És persze ez a kis kellemetlenkedő élőlény, a kullancs is fokozottabban fenyeget, mint az év többi időszakában. Hogy kellőképpen fel tudjon készülni minden eshetőségre, tudjuk ajánlani a www.kullancs.hu weblapot, ahol a sok információ mellett megismerkedhet dr. Lakos Andrással is, aki e terület kiváló szakembere. EGÉSZSÉG

vényzetre másznak fel és mechanikus inger hatására kapaszkodnak bele az áldozatukba. A kifejlett nŒstény vérszívást követŒen 15 mm nagyságú is lehet. Az ember bŒrébŒl minél elŒbb el kell távolítani.

A veszély a fűszálakon is fenyeget!

(a fejlŒdési stádiumuk szerint). Miután földi nedvességre van szükségük, nem a fákról hullanak alá, ahogyan azt sokan hiszik, hanem éppen ellenkezŒleg, leggyakrabban fıszálakon, körülbelül egy méter magasan találjuk meg Œket. A „vadászat” során elsŒ pár lábukat szétnyitják, itt található ugyanis a Haller-szerv – egy érzékelŒreceptorokkal kitöltött üreg –, amelynek segítségével érzékelni tudják a közeledŒ áldozat szagát. Amikor azután a kívánatos élŒlény a közelükbe kerül, mesterien megragadják. Az áldozat testén megkeresik a szívásra legalkalmasabb helyet – szeretik a meleget, valamint a puha vékony bŒrt. Nem szükséges azonnal szívniuk, ezért képesek a testen akár néhány órán keresztül is vándorolni. Gyakran a hajban rejtŒznek el, tehát egy-egy kirándulás után ellenŒrizzük a testünket, nem biztos, hogy megtaláljuk Œket. A vérünket azonban csak éjjel kezdik szívni.

A legtöbbet a nőstények ártanak

Tekintettel arra, hogy a három fejlŒdési stádiumban a kullancsok zsákmányukra a vegetáció különbözŒ magasságából lesnek, még az is elŒfordulhat, hogy egyetlen áldozatból egyszerre három különbözŒ korú vérszomjas kullancs lakmározik – a lárva, a nympha, valamint a felnŒtt nŒstény, melyek közül az utóbbi akár meg is két-

| A telhetetlen alattomos kullancsok áldozataikra már márciustól várnak és a melegebb hónapok beköszöntével 1200 méteres magasságban is megjelennek

kullanccsal való találkozás gyakran nak. Akullancsok valamennyi fejlŒdési szakasztartós és komoly egészségügyi követ- ban (lárva, nympha, imago) vérszívással táplálkezményekkel járt. Az alattomos kul- koznak. Valamennyi fejlŒdési alak lehet fertŒzött lancsok már a hegyekben is leselked- (egyben fertŒzŒ) és a pete vertikálisan (a fertŒzés direkt átvitele a nek. Eddig csak 700 szülŒi szervezetbŒl az méteres magasságig Csak nagyon utódba) is továbbadtalálkozhattunk velük, ritkán fordul elő, hatja a vírust a lárvákde elŒfordulásukat ma hogy az ember nak. Az embert mindmár fél kilométerrel magasabban is feljeolyan tehén tejétől három alak megfertŒzheti. A lárva és gyezték, ráadásul ferbetegszik meg, nympha szúrását tŒzési idejük is megamelyet kullancs azonban ritkán lehet hosszabbodott, tavaszfertőzött meg észrevenni, mert ezek szal és Œsszel is körüla 2,0 mm nagyságot a belül egy hónappal. Most már márciustól kezdŒdŒen támadnak és vérszívást követŒen is csak ritkán haladják meg. sok helyen egészen novemberig aktívak marad- A talajból a hároméves fejlŒdés során az aljnö-

62 | 3. ÉVEZRED | 2005. május

Tisztelt 3 SzerkesztŒség! Legvéresebb KezdettŒl fogva lelkes olvasója vagyok a lapnak, nagyon tetszik, A kezű uralkodók és a borsos árát is értem: a sok kép, a kiváló nyomdatechnika manapság nem olcsó... Mindezek mellett komoly meglepetést okozott az áprilisi szám melléklete, ami a legvéresebb kezı uralkodókról szólt. Nem tudom, helyhiány vagy figyelmetlenség okozta, hogy picit jelentéktelenebb diktátorok közül kimaradt Nicolae Ceausescu, kondukátor, a Kárpátok géniusza. à és felesége a hatvanas évektŒl közel negyedszázadig tartották rettegésben Romániát, az általa vezérelt Securitate az állampolgárok réme volt. Eltınt emberek, munkatáborok és gigantomán építkezések megszervezése mellett szívesen biztosított román útleveleket arab „szabadságharcosoknak”, megalapozva ezzel a mai, nemzetközi terrorizmus államhatárokon átívelŒ tevékenységét. Remélem, hogy valamelyik következŒ számukban róla is olvashatunk. Üdvözlettel: Ötvös János Attila z ókortól kezdődően számos uralkodó erőszakkal és vérontással igyekezett helyzetét megszilárdítani. Ebben a tekintetben a világ történelme a ma embere számára nem más, mint az emberi szenvedés szomorú története. Úgy tűnik, mintha nem tudnánk okulni a múltból... De ne felejtsük el, hogy a politikai és a viselkedéskultúra akár csak néhány száz évvel ezelőtt is mást tekintett normálisnak, mint ami ma elfogadott. A számunkra borzasztó vérfürdőket a kortársak gyakran férfias, nemes cselekedetként értékelték. Ki tartaná egyik legbölcsebb királyunkat, Könyves Kálmánt (1096–1115) vérszomjas zsarnoknak? Pedig megvakíttatta ellene szervezkedő öccsét, Álmos herceget, és annak fiát, az ifjú Bélát. Sőt az eredeti parancs úgy szólt, hogy a gyermeket ki is kell herélni! Csak a katonák könyörületességén múlott, hogy nem halt ki az Árpád-ház majd’ 200 évvel korábban. A kortársak szemében ez bevett politikai eszköz volt. Amikor aztán a sors szeszélye folytán mégis a vak herceg került az ország trónjára (II. Béla 1131– 1141), szinte természetesnek tűnt, hogy bosszút állt megnyomorítóin. Trónra lépé-

se után az aradi gyűlésen felesége parancsára lemészárolták a Kálmán-párti előkelőket, kb. 60 embert. Majd a következő évben újabb tisztogatások következtek a maradék ellenzékiek között. Így már nem is csodálkozunk, hogy Béla fiának, II. Gézának (1141–1162) nem kellett jelentős belső ellenzékkel számolnia, hanem kedvére háborúzhatott külföldön évekig.

Az ókor tanulsága

Az ókori Egyiptomban az uralkodókat emberfeletti, isteni tulajdonságokkal rendelkező lényeknek tartották, és mint ilyenek, úgy rendelkezhettek alattvalóik életével, ahogy csak akartak. Az első dinasztia második királya, Dzser sírját – aki valamikor Kr. e. 2900 körül halt meg – szolgáinak, feleségeinek és főembereinek 338 sírja veszi körül, akiket a király halála után azért áldoztak fel, hogy elkísérjék őt a túlvilágra is.

2005. április

| A tudósok megállapították, hogy néhány nőstény, miután teleszívta magát, hosszú ideig él élelem nélkül.

Az éhes kullancsok a semmit sem sejtŒ következŒ hordozóra különbözŒ magasságokban lévŒ növényekrŒl leskelŒdnek

1977–1997 között évente 240, 1998-tól – a megelőzésnek köszönhetően – már csak 46-84 megbetegedést regisztráltak. A fertőzöttek több mint 65 százalékát Nógrád, Somogy, Vas, illetve Zala megyékben észlelték, e terület lakói ezért fokozottan ki vannak téve a veszélynek.

FOTÓ: STÁTNÍ ZDRAVOTNÍ ÚSTAV PRAHA

könyvesboltokban kedvünkre válogathatunk a különbözŒ dinoszauruszkiadványok között. A rengeteg bóvli, a sok igénytelen, áltudományos munka mellett ott találjuk a szebbnél szebb, igényesebbnél igényesebb munkákat is, amelyeket neves paleontológusok írtak. Ezekkel már csak egy a gond: anyaguk hasonló, gyakran még az ábrák is vissza-viszszaköszönnek. A Magyarosaurus, az erdélyi kacsacsŒrı dinoszaurusz, a Telmatosaurus transsylvanicus azonban szinte egyikben

A bihari középsŒ triász ŒshüllŒk kutatása az 1960-as évek végén kezdŒdött meg. Az ásatásokat Jurcsák Tibor, a KŒrösvidéki Múzeum munkatársa vezette. A rendszeres gyıjtések eredményeképpen több szekrényre való csontanyag került elŒ. Különféle halakat, vízben és vízparton élŒ hüllŒk maradványait, valamint tengeri gerinctelenektŒl származó kövületeket gyıjtöttek be Élesd határából és a SólyomkŒpestes melletti Lion-völgybŒl. A legszebb leletek a különleges, „zsiráfnyakú” Tanystropheustól valók. Halak, álteknŒsök, halgyíkok és Nothosaurusok maradványait is megtalálták.

százszorozhatja térfogatát! AfelnŒtt hím viszont nem szív vért, sŒt nem is táplálkozik! A kullancs egy ollócska segítségével ügyesen megszúrja az áldozat bŒrét, a sebbe visszahajló horgokkal rögzíti szívókájával ellátott orrát/száját, s azt tolja be a bŒr alá. Amikor már stabilan megkapaszkodott, nyálat bocsát ki, amelynek több, fontos funkciója is van. Egyrészt érzéstelenítŒ anyagokat tartalmaz, tehát a sérült ember nem érez fájdalmat. Másrészt csök-

kentik a vér alvadását. Harmadrészt a nyálból egy úgynevezett cementezŒanyagot is kiválaszt, amely a szúrás helye körül megkeményedve stabilizálja a betolakodót. További érdekesség az is, hogy amikor a kullancs már teleszívta magát és el akarja hagyni áldozatát, olyan anyagot is képes kibocsátani, amely a rögzítésre szolgáló cementet teljesen feloldja.

A CSAVARÁST INKÁBB MEG SE PRÓBÁLJÁK szabaduljunk meg kullancstól? Haogyan

Számos publikációban a mai napig az olvasható: „A beragadt kullancsot a sebből vagy olaj rácsepegtetésével, vagy csavarással lehet eltávolítani. Ez hatékony, gyors és nem számít, milyen irányban végezzük.”

Ez azonban mára már nem érvényes. A kullancs szívószerve sima, vésőszerű, tehát a csavarás nem segít. Ha ugyanis a kullancsot megcsavarjuk, ketté is szakadhat. Az olajtól sem fullad meg.

Fő alapelvek: mielőtt nekilátna, hogy kiszedje a kullancsot, az érintett területet nedvesítse meg és fertőtlenítse. Sima csipesszel ragadja meg a kullancsot a fejénél (semmiképp sem a hátsó felénél, mert akkor a béltartalmát a sebbe fecskendezi). Óvatosan addig lazítgassa, ameddig a kullancs nem engedi el a bőrt. Soha ne nyomkodja, és ne öntse le olajjal (az elpusztult kullancsból ugyanis a baktériumok bekerülnek az ember vérébe). Kiemelés után a csípés

helyét fertőtlenítse. Vigyázat: a kullancs eltávolításakor semmiképpen se érjen a bőréhez vagy szemébe. Ezért még akkor is használjon gumikesztyűt, ha kutyából veszi ki a kullancsot. Semmiképpen se nyomja szét az ujjai között, mert fertőző váladéka nem látható, a bőrön át is bejuthatnak a testébe. Legjobb, ha a kullancsot papírra teszi és elégeti. |

A KULLANCS NEM ROVAR

kullancsok az atkák közé, a pókszabásúak osztályába tartoznak. Idesoroljuk a pókokat

A

és a skorpiókat is.

A pókszerűek teste a rákokhoz hasonlóan, fejtörzsre és hátsó részre osztható. Négy pár ízelt lábuk van, amelyek a fejtörzshöz csatlakoznak. A rovaroktól vagy rákoktól eltérően a pókszerűeknek nincsenek csápjaik. A kullancsok a többi

atkától méretükben és bőrszerű testborításukban külön-

böznek. A kullancsok a szúnyogok mögött a második helyen állnak a betegséget terjesztő állatok rangsorában. Súlyos, akár halálos betegséget is átvihetnek – vírusokat, baktériumokat, spirochaetákat, egysejtűeket.

Többségük élete 1-3 év alatt telik le, néhány fajta azonban öt évig, vagy akár még ennél is

tovább élhet. Nálunk a legismertebb a közönséges kullancs (ixodes ricinus), amely tulajdonképpen egy kicsi fényes atka. A leggyakrabban sárgásbarna színű. Vérszívás

után szürkéssé válik, fekete háttal. Az éhes nőstény általában 3,54,5 mm, de miután megszívja magát, akár egy centiméternél is nagyobbra nőhet. A hímek kisebbek (2,2-2,5 mm) és nem szívnak vért.

terre emlékeztető fehéres foltok láthatók. Ritka erdőkben, bokros legelőkön és erdei legelőkön él. Felnőtt stádiumában vadállatokra (nyúl, őz, szarvas stb.), de háziállatokra (kecske, szarvasmarha, ló, bárány) is rátámadnak.

A közönséges kullancsnak nincs szeme.

Jelenleg hazánkban csökkenő tendenciát mutat a kullancsok által terjesztett betegségek előfordulásának száma, a területi eloszlásban azonban az utóbbi években átrendeződés történt:

Egyik rokonának, amely csak valamivel nagyobb a közönséges kullancsnál, viszont vannak látószervei. Hátán mal-

a korábban fertőzésmentes területeken fertőzött gócok jelentek meg. |

2005. május

| 3. ÉVEZRED | 63

nem találok még csak hasonlót sem. Kérem segítségüket ahhoz, hogy számítógépes formátumban honnan tudnám megszerezni magamnak. Esetleg Önök el tudnák nekem küldeni? Zsulak István

Az olyan nevek, mint Szaddám Huszein, Pol Pot szinte az ősgonosz megtestesüléseként jelennek meg a nyugati médiában. Ennek ellenére ezek a diktátorok hosszú ideig voltak hatalmon, sőt II. Kim Dzsong máig uralkodik népén. Terrorral, elnyomással és megfélemlítéssel érik el céljukat. Hozzátartoznak a történelemhez, létük az emberiség történetében egyáltalán nem különlegesség.

Hasonló rituális, tömeges emberáldozatokat ismerünk ebből az időből Mezopotámiából és Kínából is. Ez a rítus azonban hamar elenyészett, a despotikus királyi hatalom azonban nem szűnt meg, sőt Asszíriában éppen a Krisztus előtti első évezredben teljesedett ki. Amikor Szín-ahhé-eriba asszír király Kr. e. 689-ben meghódította Babilont, büszkén íratta sírfeliratára e szavakat: „A városokat és bennük a házakat az alapokig leromboltam, kiürítettem és felégettem. A városfalat, a téglából és agyagból épített toronytemplomot, a szentélyt és az istenek szobrait ledöntöttem, majd a csatornába dobtam. Városszerte árkokat ásattam és teletöltettem vízzel azért, hogy a falak alapjait megbontsam. Árvíznél tökéletesebb pusztítást hoztam...” Asszíria elbukott, de a királyi hatalom megmaradt. Máté evangéliumából ismerjük Heródes király történetét. A bibliai történet szerint, Jézus megszületésé-

Kedves Zsulak István! Nagy örömünkre szolgál, hogy lapunk képanyaga, például a szóban forgó cikké, önhöz hasonlóan rengeteg olvasónk tetszését elnyerte. Sajnos ezeket nem tudjuk közreadni, sőt egyelőre további képeket sem tudunk bemutatni róla, azt azonban megígérhetjük, hogy lapunk további számaiban is sok szép, szemet gyönyörködtető képpel találkozhat még.

| 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | I

A LEVELEK ROVATOT SZERKESZTETTE: TAKÁCS KRISZTINA

| Erdélyi dinoszauruszfogak a Magyar Állami Földtani Intézet gyűjteményéből

MELLÉKLET

FOTÓ: SPRINTER KIADÓ

sem található meg, pedig tudományos szempontból is rendkívül érdekesek.

Kedves János Attila! A hasonló profilú lapok piacán magazinunk az alsóbb árkategóriába tartozik, és mindent elkövetünk azért, hogy ez a jövőben is így maradjon, ezért nem tervezzük a lap árának emelését. Ami a konkrét cikket illeti, sajnos, a terjedelem határt szab a tartalomnak, ezért nem tudta a történelem összes véres kezű diktátorát megemlíteni.

nyelvı segítségnyújtó rendszert is tartalmaz. Megjegyezném még, hogy például a magyar fejlesztésı UHU Linux disztribúció is tartalmaz egy kitınŒ, könnyen kezelhetŒ telepítŒ- és rendszerbeállító eszközkészletet. Üdvözlettel: Radó Tamás

FOTÓ: BIORESURS

Kedves SzerkesztŒség! Nemrégiben ragadtam már egyszer tollat, ajánlva, hogy egy A kicsit kevesebb dinoszauruszos cikk jelenjen meg. Most azért írok, hogy a Kárpát-medence dinoszauruszairól közöljenek még több információt! Kérésemet megmagyarázom: a dinoszauruszokról már szinte mindent tudunk, néha még a csapból is az folyik, de például még egyszer sem olvastam, vagy hallottam arról, hogy hazánkban is lettek volna ŒshüllŒk. Önök pedig még képekkel is illusztrálták! E cikk felkeltette érdeklŒdésemet, és még többet szeretnék megtudni hazánk dinoszauruszairól. Kovács Tibor PALEONTOLÓGIA

Kárpát-medence dinoszauruszai

FOTÓ: CDC.GOV, UNINE, R. SUHONEN, GEOCITIES ÉS UKU

LEVELEK

Page 6

▼

15:46

FOTÓ: NOAA

15.4.2005

ILLUSZTRÁCIÓ: FRA ANGELICO

06 levelek

Tisztelt 3. ÉVEZRED! Hamarosan lejár az egyéves elŒfizetésem, és szeretném meghosszabbítani. A hosszabbítással kapcsolatosan érdeklŒdnék, hogy nincs-e valamilyen kedvezmény a hıséges olvasóknak, elŒfizetŒknek? Tisztelettel: Tóth Tibor Kedves Tóth Tibor! Köszönjük megtisztelő bizalmát és kitartását. Hűségét pedig külön, szívből köszönjük, de sajnos jelenleg még nem áll módunkban külön hűségakciókat indítani, egyébként előfizetőink így is olcsóbban juthatnak a laphoz, mint azok, akik újságosnál veszik.

08_10 virus

8.4.2005

14:07

Page 8

ORVOSTUDOMÁNY

ILLUSZTRÁCIÓ: UNIVERZITY OF ILLINOIS

A tudományos munkahelyek folyamatosan ontják a meglepő információkat a vírusokról. Most bebizonyosodott, hogy noha a vírusok nem képesek önmaguktól sem növekedni, sem szaporodni, a megfelelő alkalomra akár több évtizedet is várnak.

K

örülöttünk szerte-szét nagy kiterjedésı Akár évtizedekig is tarka-barka mikrovilág terül el, ame- képesek lesben állni lyet azonban szabad szemmel nem lát- A vírusok a ma ismert legkisebb mikroorganizhatunk. A legkisebb mikroorganiz- musok. LegjellemzŒbb tulajdonságuk, hogy önálmusok, a vírusok hihetetlen, ló anyagcsererendszerrel nem A VÍRUSOK 20-350 nanométer méretıek rendelkeznek, kizárólag élŒ MEGJELENÉSI FORMÁJA (1 nanométer a méter egymilsejteken belül szaporodnak, liárd része). Mindannyian annak anyagcsererendszereétféle megjelenési számtalanszor váltunk már a it veszik igénybe. A sejtekbe formáját ismerjük: vírusok áldozatává, elég ha jutva azok anyagcsere-folyaa sejtből kijutott részecske csak a kellemetlen övsömörmatait úgy változtatják meg, a virion, a gazdaszervezet re gondolunk, bár a közönséhogy a bonyolult biokémiai sejtjeiben szaporodó pedig ges náthát is akár 100 fajta vífolyamatok – amelyek koa vegetatív vírus. rus – rhinovírus és kororábban a sejt normális életteVírussal csak speciális navírus – okozhatja. vékenységének ellátását szolreceptorokat hordozó Kevésbé ismert tény vigálták – újabb vírusrészecssejtek fertőződhetnek szont, hogy minden ember kék létrehozását ereményemeg. Az adott vírus receptoszervezetében daganatos zik. Élettelen táptalajokon rai csak bizonyos fajta sejtesejtek keletkeznek és halnak nem tenyészthetŒk, csak foket és általában bizonyos el. Szerencsére az emberek gékony élŒ szervezetekben szövettípusú sejteket többségénél a kóros bur(kísérleti állatban, embrionált hordoznak. jánzást az immunrendszer tyúktojásban). A vírusoknak ● bakteriofágok: megakadályozza. A láthatatkét megjelenési formája van, a baktériumot pusztító ferlan alattomos állati retroa sejtbŒl kijutott részecske a tőző ágens, például vírusoknak bizonyos dagavirion, és a fertŒzött gazdaa baktériumot pusztító vírus natos megbetegedések melszervezet sejtjeiben jelenlévŒ ● növényi vírusok: lett más halálos kórok – szaporodó forma a vegetatív általában RNS-vírusok elsŒsorban a HIV-vírus az vírus. Avírus energiafejlesztŒ ● mikofágok: fertőző AIDS betegség kórokozója rendszerrel nem rendelkezŒ, ágensek, amelyek a gombá– is a számlájukra írható. A nem sejtes fertŒzŒ ágens, kat támadják meg vírusok nemcsak az embeamely egyféle nukleinsavból ● állati vírusok: DNS- és rekre, hanem az állatokra, a (vagy DNS, vagy RNS) és RNS-vírusok is, gerinctelenek növényekre és a gombákra fehérjébŒl áll. A mikrobák és gerincesek vírusaira osztis veszélyesek. antigénjeihez hasonlóan a víhatók. |

K

8 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

FOTÓ: DENIS KUNKEL

Alattomos vírusok világában zákeřnýchélünk? virů?

rusok fehérjéi is antigéntermészetıek, ellenük a szervezetben ellenanyag termelŒdik.

GYAKORIBB VÍRUSOS MEGBETEGEDÉSEK

Mi történik az orrunkban?

fertőző kór olyan betegség, amelyet különböző mikroorganizmusok különböző A fajtái – elsősorban a baktériumok és a

Példaként említsük meg a náthát és figyeljük meg, hogy a vírus miként támadja meg szaglószervünket. A fertŒzéshez egyetlen észrevehetetlen rhinovírus is elegendŒ. Megtámadja a sejteket, és így megfelelŒ környezetet talál a szaporodásra. Ebben valóban legyŒzhetetlen. A sejtbe való bejutása után ugyanis azt saját másolatának kialakítására ösztönzi. A fertŒzés továbbterjedését az okozza, hogy a nyálkahártya sejtjei több folyadékot termelnek a vírus által okozott gyulladás miatt, amely tüsszentésre ingerli a beteget. A levegŒbe a tüszszentés során elképzelhetetlen mennyiségı vírus kerül ki a megbetegített szervezetbŒl, amelyeknek további áldozatai lesznek. Náthával azonban a beteg nem fertŒzheti meg házi kedvencét, például a kutyáját vagy a macskáját. A rhinovírusok, hasonlóan további rokonaikhoz, ugyanis általában csak a hordozó egy faját, a náthánál tehát az embert támadják meg.

vírusok idéznek elő. Az emberi testen belül vagy annak felszínén élnek. Számos fertőző betegség könnyű lefolyású, az immunrendszer védekezik a bejutott kórokozó ellen. Előfordulási módjai alapján különböztetjük meg. Endémiának nevezzük, ha csak kis területen ugyan, de állandóan jelen van. Sporadikus, ha a fertőzés térben és időben látszólag egymástól függetlenül alakul ki. Amikor a betegség nagyobb területre terjed ki és nagyszámú a megbetegedés, már járványról, epidémiáról beszélünk. Pandémia a betegség előfordulása egy

egész földrészen, esetleg az egész világon (AIDS). Amennyiben a megbetegedés vírusos eredetű, a baktériumoktól eltérően

nem gyógyíthatóak antibiotikummal. Összegyűjtöttünk néhány gyakoribb megbetegedést, amelyeket vírusok okoznak.

INFLUENZA Tünetei: fej- és végtagfájda-

Az „elnyomott” sejt szerepében gyakran a baktérium van. Sok ember nem látja a különbséget a vírus és a baktérium között. A baktériumok,

lom, magas láz. Terjedési módja: cseppfertőzés útján. Az influenzavírusok gyakran változnak, így nehéz ellenállni a fertőzésnek.

▼

Vírusok támadnak a baktériumokra

MENINGITISZ Súlyos megbetegedést a vírus mellett baktériumok is okozhatnak. Tünetei: fejfájás, magas láz, tarkókötöttség, izomfájdalom, hányás. Terjedési módja: cseppfertőzés útján. KANYARÓ Tünetei: magas láz, hurutos köhögés, kötőhártyagyulladás és bőrkiütés. Terjedési módja: cseppfertőzés útján.

TÜDŐGYULLADÁS (VÍRUSOS) Tünetei: köhögés, nehézlégzés, láz. Terjedési módja: cseppfertőzés útján. Súlyos betegségről

2005. június

▼

| Minden baktériumfajtán az úgynevezett bakteriofágoknak nevezett vírusok élősködnek

BÁRÁNYHIMLŐ Tünetei: láz, viszkető hólyagos kiütések az egész testen. Terjedési módja: cseppfertőzés útján, enyhe lefolyású, jóindulatú betegség.

| 3. ÉVEZRED | 9

FOTÓ: OKSTATE, WWW.VIR.GLA.AC.UK, SCIELO, INSTRUCT.NMU.EDU, AUSTRALIAN NATIONAL UNIVERSITY ÉS BROWN.EDU

Page 9

FOTÓ: DEPST.TTU.EDU

| T4 vírus a baktériumba saját nukleinsavát fecskendezi be, amely befolyásolja a baktériumban zajló anyagcserefolyamatokat és új T4 vírusok előállítására kényszeríti

14:07

FOTÓ: DEPTS.TTU.EDU

8.4.2005

ILLUSSZTRÁCIÓ: PURDUE UNIVERSITY DEPARTMENT OF BIOLOGY

08_10 virus

08_10 virus

8.4.2005

14:07

Page 10

van szó, a fertőzés a legyengült immunrendszerű szervezetet támadja meg.

FOTÓ: EHFG

▼

RÓZSAHIMLŐ Tünetei: nyirokcsomómegnagyobbodás, hőemelkedés, ritkán láz, fejfájás, testszerte megjelenő kiütések. Terjedési módja: cseppfertőzés útján. A fertőzés általában enyhe lefolyású, a terhes nőknél azonban a magzatra veszélyes. JÁRVÁNYOS GYERMEKBÉNULÁS Tünetei: láz, fejfájás, fokozatos, az egész testre kiterjedő bénulás. Terjedési módja: cseppfertőzés útján.

AGYVELŐGYULLADÁS Tünetei: láz, fejfájás, tarkókötöttség. Terjedési módja: igen változatos.

| Az emlősök és a madarak fertőzését koronavírusok okozzák, mint például a SARS-vírus

HEPATITIS vírus

MARBURG-BETEGSÉG A beteg halálát gyakran a filovírusok családjába tartozó Marburg-vírus okozza. Tünetei: magas láz, hányás, kiütés, belső vérzés. Terjedési módja: fertőzött vérrel, a fertőzött állat által okozott harapástól vagy karmolással. EBOLA Ezt a gyakran halálos betegséget a filovírusok családjába tartozó Ebolavírus okozza. Tünetei: fejfájás, hasmenés, hányás, belső vérzés

SÁRGALÁZ Kórokozója a flavivírus. Tünetei: láz, kínzófejfájás, izomfájdalmak, sárgaság a bőrön és a szem ínhártyáján, kiütés, fehérjeürítés a vizeletben.

További vírusok által okozott betegségek: szemölcsök, hörghurut, Dengue-láz, vírusos ételfertőzés, Pfeiffer-féle mirigyláz, fültőmirigy-gyulladás, övsömör, mandulagyulladás és a HIV-vírus által okozott AIDS betegség. |

10 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

Nem menekülnek sem az állatok, sem a növények Eddig a szakemberek 1000-nél több növényi vírust fedeztek fel, beleértve azokat is, amelyek a mezŒgazdasági terményeket támadják meg. Ezek közül néhány a növényeknek nem árt, ILLUSZTRÁCIÓ: U FOTO 21

VESZETTSÉG Kórokozója a Rhabdovírus. Tünetei: láz, fejfájás, zavartság, izomgörcsök, eszméletvesztés – általában halállal végződik. Terjedési módja: a fertőzött állat harapásával jut be a kórokozó.

20-30 perc alatt születik meg – ezután a baktérium sejtfala megnyílik és a vírusok elindulhatnak új áldozatok után. Majdnem mindegyik baktériumfajtán egy vagy több parazita élŒsködik, amelyeket bakteriofágoknak nevezünk.

amelyek a legkülönbözŒbb környezetben fordulnak elŒ, a legkisebb önellátó organizmusok, s egyben a legszámosabbak a Földön. Összehasonlításképp: egyetlen kávéskanálnyi kerti termŒtalaj legalább 5 milliárdot rejt belŒlük. Mindannyiunk teste állandó hordozó, valamiféle két lábon járó étterem több milliárd baktérium számára. Van belŒlük a bŒrünkben, az orrunkban, a torkunkban, a légutainkban és az emésztŒrendszerünkben... Többségük szerencsére jó szolgálatot tesz, például az emésztés során. Néhányuk azonban ártalmas, például a fertŒzések, gyulladások vagy

okozta fertőző májgyulladás. Tünetei: sárgaság, haspuffadás, hányás, izomfájdalmak. Terjedési módja: közös fecskendő, tű használatával (drogfogyasztóknál) vagy szexuális érintkezés során.

FOTÓ: INTERMEDICINE

FOTO: INSTRUCT.NMU.EDU, BROWN.EDU, ICTVDB

ORVOSTUDOMÁNY

| A T4 vírus a baktériumokra úgy érkezik, ahogy az űrhajó a bolygó felszínére

| A T4 vírus ezerszer kisebb, mint az emberi szemmel látható legapróbb részecske sérülések utáni betegségek elŒidézŒje. A baktériumok is vírustámadások célpontjai, amelyek valamilyen megfelelŒ hordozót keresnek. A T4 vírus ezerszer kisebb, mint a szemmel látható legkisebb részecske. A T4 a baktériumokra lassan leereszkedik, hasonlóan ahhoz, amikor az ırhajó leszáll a bolygó felszínére. A leszállás után azonnal befecskendezi a baktériumba a génjeit (amely vagy DNS, vagy RNS), amelyek így befolyásolni kezdik a baktériumban zajló anyagcsere-folyamatokat. A nukleinsav tulajdonképpen kémiai instrukció, amely „erŒszakosan” kényszeríti a baktériumot új T4 vírusok képzésére. Az új generáció körülbelül

mások azonban lassítják a növekedést, és néha komoly veszélybe is sodorják. Az egyes növények közötti készséges vírusátvivŒ az apró rovar, elsŒsorban a levéltetı. Ez a szívókájával megszúrja a szárat és a lével együtt az esetleges vírusokat is felszívja. Egy másik növényen ezután ezeket a vírusokat kiválaszthatja emésztŒszervébŒl. Az emlŒsök és a madarak fertŒzését az úgynevezett koronavírusok okozzák. Alegújabb felfedezések közé tartozik a SARS-vírus KeletÁzsiából, amely súlyos, akár halálos tüdŒgyulladást (madárinfluenza) okoz. ■ KOUKAL MIHÁLY

11 erdekesseg

4.4.2005

15:36

Page 11

Megtalálták a legnagyobb

FOTÓ: NASA

ÉRDEKESSÉG

FOTÓ: GALLERY OF WHWANG

méretű csillagokat | A három óriáscsillag valószínűleg a Tejútrendszer legnagyobb méretű csillaga

| A KW Sagittarii óriás huszonötször nagyobb tömegű a Napnál

A

ILLUSZTRÁCIÓ: ESPACE

z újonnan kimutatott óriáscsillagok neve KW Sagittarii, V354 Cephei és KY Cygni. Hidegek, fényük vörös színı, és életük legvégén tartanak, mivel lassacskán kihunynak. Mindhárom átmérŒje meghaladja az egymilliárd kilométert, kerületük pedig 1500-szorosa Napunk kerületének. Ha a Nap helyén lennének, teljesen elnyelnék bolygónkat, külsŒ rétegeik pedig elérnék a Jupiter és a Szaturnusz keringési pályáit. Nagyságukkal így felülmúlják az Orion csillagkép közismert óriását, a Betelgeusét. Ami pedig az újonnan felfedezett gigá-

szén és oxigén

héliumréteg felszín

FOTÓ: INZI

| A gigászi csillagok hőmérséklete eléri a 3100 oC-ot.

szok tömegét illeti, mindegyikük 25-ször nehezebb életadó csillagunknál.

Hideg behemótok A csillagászok már hosszabb ideje figyelik az óriáscsillagokat, hogy többet megtudjanak róluk. Ismerték a FöldtŒl való távolságukat, tudtak fényességükrŒl, de nem ismerték felszínük hŒmérsékletét, amely pedig elengedhetetlen a csillag méretének pontos kiszámításához. Egy új, speciális számítógépes programnak köszönhetŒen, amely megalkotta az egyik óriás modelljét, azonban végül sikerült kideríteni a felszínen uralkodó hŒmérsékletet, ezt követŒen pedig kiszámítani a csillagok nagyságát is. Az eredmény a tudósokat alaposan meglepte. A roppant méretı csillagok hŒmérséklete eléri az ember számára fantasztikus 3100 oC-ot, ami durván 10%-kal magasabb, mint ahogy azt a csillagászok eredetileg feltételezték. Más csillagok felszíni hŒmérsékletével összehasonlítva azonban hıvös a felszínük. Az érdekesség kedvéért, a Nap felszíni hŒmérséklete eléri az 5500 oC-ot, a legmelegebb ismert csillag felszínén pedig 50 000 oC-os a forróság. Mindeddig csupán feltételezték az ilyen óriások létezését a galaxisunkban, dr. Philip Massey, a nemzetközi csapat vezetŒje ehhez azt teszi hozzá, hogy „amíg a KW Sagittarii, KY Cygni

FOTÓ: DUPREE/NASA/ESA

és a V354 Cephei nagy valószínıséggel a Tejútrendszer legnagyobb csillagai, nyilván a világegyetemben nem a legnagyobbak. A csillagmodell alapján bizonyára fel lehet fedezni még nagyobb csillagokat azokban a galaxisokban, ahol kisebb a héliumnál nehezebb elemek gyakorisága, mint például a közeli MagellánfelhŒkben.” ■ RUSZKÓ ILONA

| Egyes csillagok még az Orion csillagképben található Betelgeusénál is nagyobbak

a csillag mérete a Föld pályájának mérete a Jupiter pályájának mérete

VÖRÖS ÓRIÁSSÁ VÁLIK A NAP? felfedezett csillagok A vörösen fénylenek, és ezért a csillagászatban vörös óriásoknak nevezik őket. Ez egy átfogó megjelölése a kialvófélben lévő csillagoknak, amelyek magjából fokozatosan eltűnt a hidrogén. Miközben a hidrogén héliummá, majd a hélium

szénné alakul át, a csillag fénye egyre vörösebb lesz és energia szabadul fel, ami növeli a külső rétegeire gyakorolt nyomást. Ezzel növekszik a csillagóriás térfogata, és csökken a felszíni hőmérséklete.

Egyes szakemberek becslései szerint körülbelül négy-öt

milliárd év múlva hasonló folyamat játszódik le a Napban. A Földet azonban az életadó csillagunk, saját tömegére való tekintettel, elvileg nem fogja elnyelni. Külső rétegei „csupán” a Vénusz pályájáig érnek majd el, a Föld felszíni hőmérséklete pedig meghaladja a 2000 oC-ot, ami az élet kihalását eredményezi. |

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 11

12_13 tukor mogott

8.4.2005

12:14

Page 12

TÜKÖR MÖGÖTT

Törpegalaxis a

A Canis Major törpegalaxis

2003 őszén francia, olasz, angol és új-zélandi csillagászok nemzetközi csoportja a mi Tejútrendszerünkhöz igen közeli új törpegalaxist fedezett fel a Canis Major csillagkép irányában. 12 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

A

Canis Major törpegalaxis csillagainak össztömege Tejútrendszerünk tömegének 1%-a, és a korábban ismeretlen csillagrendszer csupán körülbelül 42 000 fényév távolságra található a mi galaxisunk középpontjától. A galaxist egy nemrég kifejlesztett kutatási eljárással az infravörös sugárzás tartományában fedezték fel, ez az eljárás ugyanis lehetővé teszi, hogy a csillagközi poron át mélyen bepillanthassunk a Tejút fősíkja menti irányokban. Az új galaxis vizsgálata során a tudósok megállapították, hogy a Tejútrendszer a kisebb rokonait felfaló kannibálként visel-

12_13 tukor mogott

8.4.2005

12:14

Page 13

| A Tejút vonzereje lassan felfalja a Canis Major törpegalaxisból már kiszakadt részeket, amelyek gyűrűszerűen veszik körül a Tejútrendszer belső tartományait.

kedik, és így van ez a Canis Major esetében is, amely egyszer majd a Tejútrendszer zsákmányává válik. Ezt a felvételeken azok a nyúlványok bizonyítják, amelyek a törpegalaxisból szakadtak ki, s a bennük lévő csillagok hiába keringenek spirális pályán a mi galaxisunk körül, a Tejútrendszer vonzóerejét nem képesek legyőzni. A felfedezés tehát azért is fontos, mert ez a Tejútrendszer folyamatos átalakulását, fejlődését is bizonyítja. Néhány korábban bekebelezett törpegalaxis ma csillagok százezreiből álló gömbhalmazokként figyelhető meg a Tejút síkjától távoli vidékeken. ■ PREUCIL PÁL

FOTÓ: RAS

szomszédban

| A Tejútból „kipreparált” Canis Major galaxis

| A Canis Major galaxis úgy, ahogyan az a Földről látható. Ez a galaxis a Tejútrendszer elnyúlt ellipszise alatt balra lent látható világos felhőként.

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 13

14_17 architektura

4.4.2005

16:22

Page 14

Az építészet új, őrült vonalai

A

21. század elején forradalom zajlik az építészetben is. Csakúgy, mint az emberi tevékenység számos más ágában, lényegesen átalakulnak a hagyományos nézŒpontok és vélemények, elsŒsorban az új technológiák érvényesülésének köszönhetŒen.

| Az új World Trade Center egyik terve: a tornyok úgy néznek ki, mintha össze lennének kötve lissal. A Matrix – Újratöltve címı filmben a valóságból a cybertér szimulált világába való átlépéseket egyfajta részecskerezgésekkel jelzik. A nézŒ így – miután figyelmeztetik rá – átélheti a világok közötti átjárást. Ilyen élményért azonban nem kell moziba mennünk. ElegendŒ ellátogatnunk Neetle Jans mesterségesen létrehozott szigetére (Hollandiában, Rotterdamtól délnyugatra), és belépni abba az építménybe, amelyet Lars Spuybroeck, Maurice Nio és Kas Ossterhuiss építészek cége, a NOX tervezett. E vízi pavilon tervezŒi arra törekedtek, hogy az épület emlékeztessen bennünket, milyen ritka bolygónkon a víz. Mindjárt a belépést követŒen

ILLUSZTRÁCIÓ: NOX

Az információs technológiák eljövetele alapvetően megváltoztatja az emberi tevékenység nem egy területét, így az építészetet is. A számítógépek lehetővé teszik, hogy teljesen szokatlan formájú épületeket tervezzenek. Már arról vitáznak az alkotók, hogy a jövő építészetében milyen módon fonódik össze a fizikai tér a virtuálissal.

ILLUSZTRÁCIÓ: NOX

SZÁMÍTÓGÉPES ÉPÍTMÉNYEK

A számítógépnek nincsenek gátlásai A számítógépek belépésével gyökeres változások tapasztalhatók az építészetben. Egy egészen újfajta építészet van kialakulófélben, a hibrid építészet, amelyikre a fizikai és a – „folyékony” építészetnek nevezett – virtuális felfogás egyre gyakoribb összefonódása a jellemzŒ. Az, hogy az épületek tervezésekor számítógépet használtak, az elsŒ pillantásra látszik az így alkotott objektumokon. Ajelenlegi építészet fŒleg az euklideszi formákkal dolgozik – derékszögekkel, egyenes vonalakkal és olyan geometriai alakzatokkal, mint a gömb vagy a hasáb. Ha azonban a tervezés folyamata digitális környezetben zajlik, az építész jóval többet engedhet meg magának. Eljátszadozhat különféle fura alakzatokkal, az építményeket különbözŒ módon eltorzíthatja és szabálytalanságokat tervezhet beléjük. Ahagyományos oszlopokat és támasztékokat használó klasszikus (analóg) épületekkel összehasonlítva ezek az épületek gyakran úgy néznek ki, mintha sci-fi filmekbŒl származnának, vagy pedig egy részeg avantgárd szobrász alkotásai lennének. SŒt a modern építészek sok dologban közelítenek a biotechnológiákhoz is. Terveikben az épületek felszínét gyakran lehet a bŒrhöz, vagy a test szabálytalan és sokrétı szerkezetéhez hasonlítani, annak különféle hasadékaival és kidudorodásaival együtt. Nem lehet azonban azt mondani, hogy ez a hibrid architektúra teljesen új trend lenne az épületek tervezésében. Inkább kísérletrŒl van szó,

14 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

| A hollandiai H2O Expo pavilonjában a látogató interaktív összeolvadást érzékel a vízzel hogy más szemszögbŒl tekintsünk az építészetre. Mindeközben viszont meg kell maradni az adott korlátok között, amelyek közül talán az a legfontosabb, hogy az építészet az embert szolgálja, az épületeknek pedig tiszteletben kell tartaniuk a tájat és bolygónk ökológiai rendszerét.

Játék a virtuális vízzel Sétáljunk egyet a futurisztikus épületekben, amelyekben a valódi környezet keveredik a virtuá-

észrevesszük, hogy olyan környezetbe jutottunk, amely interaktív módon reagál a vízi pavilon látogatóira. Szenzorok egész sorának közvetít, ezek teremtik meg a környezet reagálását a látogató mozgására. Olyan interaktív rendszert hoztak itt létre, amely bekapcsolja az összes érzékszervet. A belépŒ „köveket” dobálhat a tavakba, vagy beleugorhat a virtuális folyókba – a víz felszíne azonnal hullámzani kezd, ha a látogató megérinti.

4.4.2005

16:22

Page 15

| A Francia Kulturális Központ épületének terve: a hullámzó szerkezet kisebb rendezvényeknek és nagy fesztiváloknak egyaránt otthont tud adni ILLUSZTRÁCIÓ: NOX

Az épület alakja tizennégy ellipszis folyamatos deformációjából alakul ki, amelyek több mint 65 méteres távolságot ívelnek át. Az épület belsejében nincsenek vízszintes padlók, sem pedig külsŒ összeköttetés a horizonttal. A NOX cég ebben a pavilonban a nyilvánosság elé tárta azokat a lehetŒségeket, amelyekkel már ma rendelkezik a számítógépes támogatású design. A NOX stúdió másik projektje a Soft office épület, amelyben ismét nem euklideszi, hanem „folyékony” alakokat használtak. Az építményben összekapcsolták a gyermekeknek szánt interaktív térségeket egy televíziós produkciós társaság irodáival.

ILLUSZTRÁCIÓ: NOX

14_17 architektura

nyítsuk is – a valós folyamatokat a valós idŒben. Erre kilenc (ferde kék falat alkotó) nagyméretı lapos monitor szolgál, további képernyŒkkel. A mindeddig fŒ tŒzsdeparkett mellett így a helyiségben megnyílt az adatok, információk „tájegysége”, az adatátvitel egyetlen szöglet nélküli háromdimenziós térben. Mindez virtuálisan, valós idŒben, a mozgás és a megfigyelés korlátlan lehetŒségeivel.

Az új építészet terjedése Az építészet eme új formájára a különféle egyenetlenségekkel, kiszögellésekkel vagy bemélye-

| A brit Soft Office épülete sem lineáris, hanem „folyékony” alakokból áll

|A frankfurti Európai Központi Bank terve nagy térrel számol az irodák és a többfunkciós termek számára kedésbe. Afizikailag létezŒ kiállításoktól eltérŒen a virtuális Guggenheim Múzeum változtathatja az alakját, hogy alkalmazkodjon a látogatók igényeihez. Megtekinthetik az egyes folyosókat, galériákat, mozoghatnak a statikus objektumok körül, megnézhetik Œket különbözŒ felbontásban. Avirtuális múzeum ezenfelül az egyes mıalkotások tökéletesen zavartalan megszemlélését is lehetŒvé teszi.

Cybertér a brókerek számára A virtuális Guggenheim Múzeum olyan terv, amely egyelŒre megvalósításra vár. Már ma ta-

lálhatunk azonban olyan építményeket, amelyekben a cybertér összefonódik a valósággal. Az a környezet, amelyben az információs tér természetes módon keveredik a valósággal, fŒképp ott használható fel, ahol nagyon gyorsan kell nagy adatmennyiséggel dolgozni, mint például a tŒzsdén. A New York-i tŒzsde számára készült közismert, és ma már híressé vált Three Dimensional Trading Floor (3DTF) projektrŒl van szó. Az Asymptote Architecture stúdió megvalósított és üzembe helyezett projektje lehetŒvé teszi a virtuális környezetben, hogy modellként figyeljük – ezenfelül pedig ellenŒrizzük és irá-

désekkel tarkított nem lineáris alakok a jellemzŒk. Felbomlik itt az idŒrŒl és a térrŒl alkotott eddigi elképzelésünk. Elmosódnak a fizikai világ és a cybertér információs tere közötti ellentétek. Az építészek igyekeznek úgy tervezni az épületeket, hogy energetikailag önellátók legyenek, és beleolvadjanak bolygónk ökológiájába. Ezzel függ össze az új alapanyagok keresése is, mivel a hagyományosak tulajdonságai már nem megfelelŒek. A tervezŒk arra törekednek, hogy csökkentsék a tömeget, növeljék a szilárdságot és a statikai követelményeket, ezért manapság egyre gyakrabban használják a mesterségesen társított (kompozit) anyagokat, amelyek a konkrét épületek szükségletei szerint alakíthatók. Felmerül egy lényeges kérdés is: valóban ez az építészet jövŒje? Nem csupán egy múló divatirányzatról van szó, amely csak „ráaggat” mindenféle multimediális technikai vívmányokat az épületekre? Valószínıleg ez a típus nem lesz egyeduralkodó a jövŒben és sohasem fogja teljesen felváltani a hagyományos architektúrát. ■ CSERNY MIHÁLY

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 15

▼

ILLUSZTRÁCIÓ: NOX

SŒt azt is fontolgatják, hogy egyes „építmények” egyáltalán nem is léteznének a valós térben, hanem csak a digitális világban. Az ilyen létezŒnem létezŒ virtuális épület jó példája lehet a virtuális Guggenheim Múzeum terve. Az 1999-ben elkezdett igényes projekt mögött Hani Rashid áll az Asymptote stúdióból. Szándéka, hogy létrehozzák itt a 21. század elsŒ, valóban jelentŒs virtuális épületét. AbelépŒ, aki a múzeumot virtuálisan látogatja meg az interneten keresztül, „körbesétálhat”, és részt vehet a valós idŒben zajló elŒadásokon, kiállításokon, bekapcsolódhat a mesterséges készítményekkel való keres-

ILLUSZTRÁCIÓ: NOX

|A Popzene Központjának tervében két koncertterem is szerepel Látogassa meg a múzeumot!

A modern építészek álmai

| A képen Marcos Novak vizionáló építész „Paracube” projektje látható. A művész munkáiban a reális és a virtuális világ összekapcsolására törekszik.

z Active Innerskin projektben aktív belső felszínt (a falakat képernyő alkotja) hoztak létre. Ilyen falat lehet például űrállomások moduljaiban munka- vagy lakókörnyezetként alkalmazni. A pilóták például saját szükségletüknek megfelelő, különböző képekből összerakott környezetet teremthetnek. |

16:22

A

„AKTÍV BELSŐ FELSZÍN” AZ ŰRÁLLOMÁSON

4.4.2005

ILLUSZTRÁCIÓ: PETER ZELLNER/HYBRID SPACE ILLUSZTRÁCIÓ: PETER ZELLNER/HYBRID SPACE

14_17 architektura Page 16

SZÁMÍTÓGÉPES ÉPÍTMÉNYEK

16 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

|A dubai Burj Al Arab hotel (Egyesült Arab Emirátusok) építésének példáján bemutatható a tervezés analóg és digitális folyamata közötti különbség. Az analóg kivitelezés esetében főként olyan hagyományos anyagokat használnak, mint az üveg, az acél, a beton vagy az agyag. Ezzel szemben a „digitális” alkotók könnyített kompozit anyagok használatára törekednek. A kivitelezés digitális eljárásában az építészek áramló, folyékony formákat használnak, és arra törekednek, hogy az ilyen épületek összhangban legyenek – mintegy szimbiózisban éljenek — a környezettel (az épületek áramló formáin például jobban siklik a szél). Ezzel szemben a kivitelezés analóg módja erősebb antropoközpontúság felé mutat (az épületeknek elsősorban az embert kell szolgálniuk, az épületek környezettel való szimbiózisa csak a második helyen áll). A digitálisan tervezett épületekben a reális és a virtuális összekeveredik, az idő- és térbeli összefüggések hagyományos felfogása átértékelődik.

2005.

holland Neetle Jans szigeten a NOX stúdió a kemény és a lágy elegyét, a beton és a fém keverékét, az elektronika és a víz interaktív összekapcsolását hozta létre – a test, a technológia és a környezet teljes összeolvadásával. Az épület formáját a 65 méteres hosszúságba ívelő 14 ellipszis összefüggő defor-

A

június | 3. ÉVEZRED | 17

mációja alkotja. Vízszintes folyosók, és a pavilonon belül a horizonthoz való külső kapcsolat nélkül a járás eséshez hasonlít. Az objektum külső deformációja a belső térbe tükröződik vissza, amely a környezetet a látogatóra interaktívan reagáló tizenhét érzékelő segítségével regisztrálja.|

16:22

H2O EXPO – A TEST, A KÖRNYEZET ÉS A TECHNOLÓGIA ÖSSZEOLVADÁSA

| A lepke alakú kikötői terminál (New York, USA), Jesse Reiser és Nanaka Umemota projektje

4.4.2005

ILLUSZTRÁCIÓ: PETER ZELLNER/HYBRID SPACE ILLUSZTRÁCIÓ: NOX

14_17 architektura Page 17

FOTÓ: JUMERIAH HOTEL INT.

18_19 vitaminok

4.4.2005

15:51

Page 18

TÁPLÁLKOZÁS

FOTÓ: BUDGET STOCK PHOTO

A vitamin

káros lehet az egészségre?

A

New York University School of Medicine tudósai kiderítették, hogy az E-, a C-vitamin és a béta-karotin emeli a test koleszterinszintjét, amely káros hatással van például az erekre. Eddig azt feltételezték, hogy ezek a vitaminok úgynevezett antioxidáns hatásuknak köszönhetŒen gátolják azokat a kémiai folyamatokat, amelyek következtében a koleszterin lemezek formájában elzárja az ereket. A legújabb kutatások szerint azonban éppen az ellenkezŒje történik.

FOTÓ: WHO

Óriási felzúdulást keltett világszerte a vitaminkutatások legújabb eredménye. De vajon mi okozta a felháborodást?

naponta 20 mg-nál több béta-karotint kaptak, 16 százalékkal nŒtt a rák kialakulásának veszélye. A kutatók ennek az eredménynek éppen az ellenkezŒjére számítottak! Be akarták bizonyítani, hogy a béta-karotin antioxidánsként jelentŒsen csökkenti a tüdŒrák kialakulásának veszélyét. A béta-karotin olyan anyag, amely védi a sejteket az oxigén nem stabil molekuláitól, az úgynevezett szabad gyököktŒl. A béta-karotin, amely nagy mennyiségben található a répában vagy a dinnyében, amelyek a zöldségek egyes fajtáiban a vörös, a narancssárga vagy a sárga színt adják. Mindegyik egy bizonyos szövetre fejt ki speciális hatást. A karotin az A-vitamin elŒvitaminja. Amint a kutatási eredmények napvilágot láttak, a tudósok szerte a világon igyekeztek bebizonyítani annak téves voltát. A kontrolltanulmány, amelybe 18 000 dohányost vontak be, azonban csak megerŒsítette az eredményt. SŒt a béta-karotin veszélyességét 28%-kal nagyobbnak tartják a dohányosok számára. Eredmény: a dohányosoknak nem ajánlott napi 6 mg béta-karotinnál több. A nemdohányzók 6-10 milligrammot is megengedhetnek maguknak, de legújabban a szakemberek az ajánlott napi adagot már csak 3 milligrammban határozzák meg. Érdekes, hogy a karotinok másik fajtája, a lykopen nemcsak az infarktus veszélyét csökkenti a felére, de bizonyos védelmet jelent a dohányosok számára is. A lykopenek legnagyobb forrása a paradicsom, fŒleg amelyet hŒkezeltek. (Kevesebb a víz bennük, ezért ötször több lykopent tartalmaznak, mint a friss paradicsom.) Egyes tanulmányok összefüggést mutattak ki a karotin alacsony szintje és a menstruációs problémák között. Vigyázat: a karotin túladagolása ideiglenesen narancssárgára színezheti a bŒrt különösen a tenyéren és a talpon.

A béta-karotin a dohányosok gyilkosa? A FOCUS brit tudományos folyóirat tette közzé annak a kutatásnak az eredményét, amelyet az amerikai Rákellenes Harc Nemzeti Intézete végzett a finn Nemzeti Közegészségügyi Intézettel közösen. Az eredmény: a béta-karotin szó szerint gyilkos módon hat a dohányosokra! A kutatásban 29 000 önkéntes vett részt. Azok között, akik

18 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

| A dohányosoknak a répában található béta-karotin ártalmas lehet

15:51

Page 19

ILLUSZTRÁCIÓ: PEARSON COMPANY

| A zsírban oldódó vitaminok raktározódnak a szervezetben, ezért mértéktelen fogyasztásuk vitamintúladagolást eredményezhet Szolgál... Más vitaminoknak is lehet negatív hatása az emberi szervezetre. Például az A-vitamin (retinol) elengedhetetlenül fontos a jó látáshoz és jelentŒsen erŒsíti az immunrendszert. Nem egészséges azonban, ha túladagolják. Ilyenkor figyelmeztetŒ jelek alakulnak ki: sárgaság, hajhullás, émelygés, látási zavarok, fájdalmak, a máj megnagyobbodása. Mérgezés is kialakulhat. Az A-vitamin a máj- | C- és E-vitamin számítógépes modellje ban, a tojás sárgájában, a spenótban, az olajban, a dinnyében, a sárgadinnyében, a pap- tegségek kialakulásának kockázati tényezŒrikában található nagyobb mennyiségben. je és idŒ elŒtti öregedést okoz. Az öregedés elleni vitaminként, sŒt néha A C-vitamint paprikából izolálta Szent-Györgyi Albert, aki Nobel-díjat kapott a felfede- a termékenység biztosítékaként szokták emzésért. A természetben a paprikán kívül legetni az antioxidáns E-vitamint (tokofepéldául a leveles és karalábéféle zöldségek- rol). A Finnországból származó legfrissebb ben, a csipkebogyóban, a citrusfélékben, a információk szerint azonban ez is veszélyezburgonyában, a karfiolban található meg. teti a dohányosokat. Azok esetében, akik napi körülbelül 50 mgSok pozitív hatása ismeretes, naponta azonban csak 60-80 mg ajánlott. A túladagolás ot fogyasztanak, 50%-kal nagyobb az agyvérvesekŒ kialakulásához, hasmenéshez, meg- zés kialakulásának esélye. A nemdohányzók esetében azonban az növekedett vizelet50 mg jelentŒsen ürítéshez, kiütésekcsökkenti a véralvahez vezet. A legA vitaminok jó dás és az agyvérzés utóbbi eredmények hatással vannak esélyét. Az E-vitamin szerint a C-vitamin a szervezetünkre, forrása a leveles tartós túladagolása a de csak akkor, zöldség, a hidegen dezoxiribonukleinha mértékkel sajtolt olajok, mosavat (DNS) károsítgyorók, magvak és a ja, ami a rosszindufogyasztjuk őket. tojás sárgája. latú daganatos be-

Nem szabad túlzásba vinni! A fenti tények nem indokolják a megfelelŒ vitaminbevitel radikális csökkentését. Segítenek például a tavaszi fáradtság leküzdésében. A Harvard Egyetem amerikai tudósai nemrég megerŒsítették, hogy a már fertŒzött ember esetében egy tabletta multivitamin jelentŒsen lassítja a HIV-vírus szaporodását. A vitaminok azonban önmagukban nem segítenek. EllenkezŒleg, mértéktelen fogyasztásuk veszélyes lehet. Például az Aés a D-vitaminok túladagolása betegségtüneteket okozhat. Csak akkor helyes étrendünket vitaminokkal kiegészíteni, ha a táplálékunk nem tartalmazza elegendŒ menynyiségben. ■ KOUKAL MIHÁLY TÖBBET MEGTUDHAT Vitaminok, gyógynövények, ásványi anyagok (Readers Digest Válogatás, 2001)

MI A VITAMIN? vitaminokat a 20. szá- anyagcsere-folyamatokban, amelyeket a szervezet nem kézad elején fedezték fel. Mivel akkor a szakemberek pes szintetizálni, de nélkülöznem ismerték azok kémiai hetetlenek a normális összetételét, az ábécé működéshez.

vitaminokhoz táplálékkiegészítők formájában juthatunk hozzá. |

A

betűivel jelölték azokat. Ma 13 alapvitamint ismerünk, amelyeket zsírban oldódó (A-, D-, E-, K-vitamin) vagy vízben oldódó (C-, B1-, B2-, B6-, B12-, niacin, folsav, pantoténsav, biotin, P-vitamin) vitaminokra osztunk. Lehetőségeiket,

FOTÓ: MMSC, LSU CENTER ÉS MEV-VERLAG

4.4.2005

A mikrotápanyagok azon anyagok, amelyeknek szintén nincs energetikai hozadékuk a szervezet számára, nagyon

kis mennyiségben is elegendőek és elengedhetetle-

a szervezetben jóval jelentősebb és összetetnek a szervezet működéséhez. A tebb szerepük van, mint mikrotápanya-gok csoportjába ahogy eddig gondolták. Intenzíhatásukat a mai napig tartoznak az ásványi anyagok és ven vizsgálják a vitaminok és vizsgálják. ásványi anyagok viszonyát töbnyomelemek is (szelén, króm, cink, vas stb.). A biokémiai és a bek között a rosszindulatú daVitaminok azok a táplálékban lévő szerves anya- molekuláris biológiai kutatások ganatok esetében, különösen azok kialakulásában, kimutatták, hogy a vitaminokgok, amelyek energiaforrásmegelőzésében. A szintetikus nak és ásványi anyagoknak ként nem vesznek részt az

2005. június

| Bez vitaminů nedokáže lidské tělo správně fungovat

| 3. ÉVEZRED | 19

ILLUSZTRÁCIÓ: PEARSON COMPANY

18_19 vitaminok

20_22 mobil

4.4.2005

13:39

Page 20

MOBILTELEFONOK

Különleges

SIEMENS M65

E

z a mobiltelefon már első ránézésre is furcsa benyomást kelt. A kérdés az, hogy ezt a hatást a telefon színkombinációja vagy a készüléket körülvevő masszív védőkeret váltja-e ki. Őszintén szólva, a szürke lemez és a narancssárga gumi összhatása éppenséggel nem elegáns, s a készülék külseje kifejezéstelen. A védő fémszerkezet segít eltömíteni a hézagokat, ugyanakkor óvja a kijelzőt. Annak ellenére, hogy a Siemens M65-ös masszív készülék hatását kelti, kicsi és relatíve könnyű. Figyelmet érdemelnek a telefon nyomógombjai: a középső oszlopban keményebb műanyagból, a szélső oszlopokban lágyabb anyagból készültek. A funkciókat vezérlő nyomógomboknak kissé furcsa a formája, és túlságosan közel állnak egymáshoz, ám még ennek ellenére is viszonylag könnyen kezelhetők. A gyártó sem a telefon oldalán, sem máshol nem helyezett el irányítóegységeket. Viszont a bal oldalon van az infravörös port, valamint a készülék tetején a

mobiltelefonok Rajong az extrém sportokért? A hegymászásért? Esetleg az ejtőernyőzésért? Amennyiben ön is nagy természetjáró, és attól fél, hogy túrázás közben tönkreteszi mobiltelefonját, szerezzen be ellenálló, kimondottan „szabadidős” telefont!

Az outdoor telefonok sem bírnak ki mindent... Mi mindent bírnak ki a szabadidős használatra készült telefonok? Általánosságban elmondható, hogy ezek a mobiltelefonok probléma nélkül elviselik a „durvább bánásmódot”, és egy-egy nagyobb ütés sem tesz kárt bennük. Amenynyiben a telefonok minimális ellenálló képességét vesszük figyelembe, elmondható: ha egy ilyen „sportos” telefon véletlenül leesik a földre, akkor minden valószínıség szerint tovább mıködik anélkül, hogy a meghibásodás legkisebb jelét is mutatná.

20 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

Mindez akkor is igaz, ha a készülék porba vagy homokba kerül. A túl durva kísérletezést azonban nem ajánljuk, azaz ne taposson a telefonra, vagy ne hajtson át rajta autójával, mert az ilyen megterhelést még az effajta készülékek sem bírják ki.

+

ELŐNY

Ellenálló szerkezet, kerékpárra szerelhető tartóberendezés és kerékpár-számítógép ▼

A

mennyiben nem igényli, hogy a telefonjának rengeteg kiegészítŒ funkciója legyen, és megelégszik a már mások által is használt GSM-telefonokkal, akkor az Ericsson R310S típusú készüléket ajánljuk. Annak ellenére, hogy viszonylag régebbi típus, rendkívül ellenálló, és úgy tınik, hogy különleges körülmények között is kiválóan használható. Ugyanez érvényes a Nokia 6250-es típusú telefonra. A Nokia újabb, jobban felszerelt, de szabadidŒs elfoglaltságra tervezett készüléke az 5210-es vagy az 5100-as. Abban az esetben, ha Ön nem kíván kockáztatni, illetve nem szívesen vásárol „másodkézbŒl” telefonkészüléket, gyakorlatilag csak két típus közül választhat. Ezek a Nokia 5140-es és a Siemens M65-ös.

GYÁRTÓ/TÍPUS

SIEMENS / M65

NOKIA / 5140

Méret Tömeg Kijelző/Színek Kijelző képfelbontása GSM-rendszer Akkumulátor Készenléti idő (óra) Beszélgetési idő (perc) Hangvezérlés Számmemória SMS-memória Többtételes névjegyzék Csoportok/profilok/ /beszélgetésszűrők Rezgő hívásjelzés Kihangosítás Üzenetrögzítő MMS Saját csengődallam Java Digitális fényképezőgép MP3-lejátszó Rádió HSCSD GPRS EDGE Infravörös port/Bluetooth

109 x 49 x 19 mm 104 g Aktív / 65 000 szín 132 x 176 900 / 1800 / 1900 Li-Ion 300 330 Nem 1000 100 + kimeneti memória Igen

106,5 x 46,8 x 23,8 mm 100,8 g Passzív / 4096 szín 128 x 128 900 / 1800 / 1900 Li-Ion 300 300 Igen

Igen / Igen / Igen

Igen / Igen / Igen

Igen Igen Nem Igen Igen Igen Igen Nem Nem Nem 10 (4+2) osztály Nem Igen / Nem

Igen Igen Igen Igen Nem Igen Igen Nem Igen Igen 10 (3+2, 4+1) osztály 6 (3+1, 2+2) osztály Igen / Nem

150 Igen

Page 21

hordszíjnyílás és lent a gumidugóval védett csatlakozóhüvely. A telefon hátlapján a gumiborítás alatt rejtették el a beépített digitális fényképezőgép objektívjét, hátul ezenkívül már csak a védőborítás zárja található. A mobiltelefon egyik kiegészítő alkatrésze (pótdíj ellenében) a kerékpárra erősíthető, a fordulatszámot számoló tartótok. Miután a telefont becsúsztattuk a tartótokba, a készülékben automatikusan bekapcsolódik a Bike-oMeter funkció, és a telefonból egy csapásra kerékpár-számítógép válik, amely nemcsak az aktuális és az átlagsebességet, de a megtett távolságot is megmutatja. A telefon memóriájába a kerékpárutakról szóló adatok is elraktározhatók.

–

HÁTRÁNY

Nehezebben kezelhető joystick, kevés levehető alkatrész

NOKIA 5140

E

z a telefontípus, amely egyébként rendkívül tetszetős jószág, egyértelműen a Nokia 5210-es típusból fejlődött ki. A borítás szerkezetének alapanyaga lágy gumi, amely az alapéleket és a készülék oldalait védi, a telefon fennmaradó részei sima műanyagból készültek. A készülék tetején, a borításban nyílások találhatók a hangszóróhoz, valamint a beépített LED lámpához. Ezeken a nyílásokon keresztül egy esetleges vízbeejtés során befolyhat a víz a készülék bel-

sejébe, ám ott túl nagy károkat nem okozhat. Ugyanis a Nokia telefon egész testét még egy gumiréteg óvja. Az akkumulátor egy gumiszelephez hasonlatos védőburok mögött található, míg a hangszóró körtömítésben helyezkedik el. Abban az esetben tehát, ha a telefonba véletlenül víz kerülne, elég a készüléket gyorsan kinyitni és megszárítani. A konkurens Siemens M65-sel ellentétben a Nokia 5140-es FM rádiót, digitális iránytűt, hőmérőt, zajszintmérőt és vízmértéket is kínál.

+

–

ELŐNY

Viszonylag ellenálló szerkezet, FM rádió, digitális iránytű

ERICSSON / R310S

NOKIA / 6250

NOKIA / 5100

130 x 53 x 25 mm 170 g Monokromatikus 33 x 101 900 / 1800 Li-Ion 160 408 Igen 100 15 Nem

142 x 50 x 23 mm 174 g Monokromatikus 96 x 65 900 / 1800 Li-Ion 336 350 Nem 500 66 Igen

108,5 x 49,5 x 22 mm 104 g Passzív / 4096 szín 128 x 128 900 / 1800 / 1900 Li-Ion 300 300 Nem 300 150 Igen

Nem / Igen / Nem

Igen / Igen / Igen

Igen / Igen / Igen

Igen Nem Nem Nem Igen Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Igen (külső adapter) / Nem

Igen Nem Nem Nem Nem/Igen Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Igen / Nem

Igen Igen Nem Igen Igen Igen Nem Nem Igen Igen 6 (3+2) osztály Nem Igen / Nem

HÁTRÁNY

Nehezebben kezelhető billentyűzet, a kijelző borítása könnyen karcolódik

| A Siemens M65-ös még az igazán durva bánásmódot is elviseli, láthatólag sem a homok, sem a víz, sem a kavicsok nem tehetnek kárt benne

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 21

FOTÓ: NOKIA

13:39

FOTÓ: SIEMENS

4.4.2005

FOTÓ: SIEMENS

20_22 mobil

20_22 mobil

4.4.2005

13:39

Page 22

FOTÓ: NOKIA

MOBILTELEFONOK

| A Nokia 5140-es típusú mobiltelefon más szabadidős technikával is kommunikál A szabadidŒs használatra tervezett tele- követelmény továbbá, hogy az ilyen telefofonok bizonyos mértékig ellenállnak a ned- nokban legyen beépített hŒmérŒ, magasságmérŒ, barométer, vességnek, ám eniránytı, LED lámpa nek ellenére egyérés lézer-távolságtelmıen vízállóknak A mobiltelefon mérŒ. A potenciális semmiképpen sem ma már nem telefonvásárlók egy minŒsíthetŒk. csak szimpla része örömmel foAmennyiben az a telefonálásra gadná, ha a telefon veszély fenyeget, beépített navigációs hogy a telefon esetalkalmas rendszerrel (GPS) is leg a hullámok körendelkezne. Vészzé esik, érdemes a helyzetben a GPS készüléket vízálló tokba helyezni! Ezek a tokok rendszerint által rögzített adatokat standard SMS seuniverzális, lágy PVC-bŒl készült „zacskók”. A készülék csörgését akkor is viszonylag jól lehet hallani, ha a tokban van, ám telefonálni olyankor kissé nehézkes vele.

gítségével, esetleg egy speciális, vészhelyzetekre fenntartott nyomógomb megnyomásával el lehetne küldeni a segélyszervek vonalára. Beépített GPS-es mobiltelefonok természetesen már léteznek. Ilyen például a Benefon Esc!, a Garmin NavTalk II GSM vagy az új Siemens SX1-es, amelyben úgynevezett A-GPS-hez (Assisted Global Positionong System) való chip található, és amely a helyzet pontosításához felhasználja a GSM hálózatból származó információkat is. ■ ZSIGMOND KÁROLY

A felhasználók elképzelése nagyban eltér egymástól abban a kérdésben, hogy sportolás, illetve egyéb tevékenység közben milyen tulajdonságokkal és funkciókkal rendelkezzen a telefon. Abban mindenki egyetért, hogy az ilyen típusú telefonok alapvetŒ tulajdonságai közé kell tartoznia az ütésekkel, a nedvességgel, az alacsony vagy magas hŒmérséklettel szembeni fokozott ellenálló képességnek, és természetesen követelmény, hogy az akkumulátoruk hosszú élettartamú legyen. Hasonló

22 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

FOTÓ: U FOTO 21

A 007-es ügynök telefonja

21.4.2005

13:56

Page 24

TECHNOLÓGIA

Új segédanyagot a haszongépjárművekbe! Semmi új információval nem gyarapodik, ha azt olvassa, hogy az autó benzinmotorja mérgező: káros anyagokat bocsát ki, szennyezve a levegőt, amely károsítja egészségünket. Megérkezett azonban a segítség.

A FOTÓK: OMV

24 omv

teljesség igénye nélkül nézzük meg, mi minden jut a kipufogógázok által a szervezetünkbe. ElŒször is szén-monoxid, amelynek belélegzése köztudottan nagyobb mennyiségben mérgezést okoz, de kis adagban is káros. A nitrogén-oxid csökkenti az immunitást, illetve súlyosbítja az asztmás és az allergiás tüneteket. És végül, de nem utolsósorban ott vannak a légszennyezŒ részecskék, amelyek a tüdŒbe jutva asztmát is okozhatnak.

Károsanyag-kibocsátás A mai haszongépjármıvek sokkal kevesebb szennyezŒ anyagot bocsátanak ki, mint a régebbi típusúak, azonban a károsanyag-kibocsátás nem csak típustól függ, az üzemanyag is számottevŒ szerepet játszik benne. 1971-ben született meg az elsŒ szabályozás, amely korlátozta a jármıvek károsanyag-kibocsátását. E szabályozások évrŒl évre egyre szigorodnak: 1990-ben már az Európai Unió is korlátozni kezdte a közúti haszongépjármıvek károsanyag-kibocsátását, jelenleg pedig az úgynevezett Euro 3 szabályozás van érvényben, amely a szén-monoxidra, az elégetlen szénhidrogénre, a nitrogén-oxidokra és a részecskékre is kiterjed.

|Az AdBlue segítségével kevesebb nitrogén-oxid kerül a levegőbe A környezetkímélő technológia A gépjármıgyártók mindent megtesznek annak érdekében, hogy olyan jármıveket fejleszszenek ki, amely nem szennyezi a levegŒt, véleményük szerint azonban az Euro 3-as károsanyag-kibocsátási szintnél a motorfejlesztés elérte a mıszaki lehetŒségek határát. Csak a motoron belüli intézkedésekkel nem csökkenthetŒ tovább a nitrogén-oxid- és a részecskekibocsátás. Akkor mi lesz ezután? 2003 júliusában a nagyobb európai gyárak (mint például a DaimlerChrysler, a Renault és a Volvo) úgy döntöttek, hogy egységesen egy úgynevezett szelektív katalitikus rendszert (SCR) alkalmaznak, amelynek a mıködéséhez az AdBlue márkanevı segédanyag folyamatos használata szükséges. Az AdBlue segédanyag lényege, hogy folyamatos alkalmazásával a szelektív katalitikus rendszernél a motor olyan tartományban üzemeltethetŒ, ami jelentŒs fogyasztáscsökkenéssel jár. Ebben az üzemi tartományban a motorból kilépŒ kipufogógáz részecsketartalma

FELAVATTÁK AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI BENZINKUTAT

D

r. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter jelenlétében avatták fel az M1-en az első olyan magyarországi benzinkutat, ahol közvetlenül le-

het tankolni az EU 2005-ös direktívája szerinti környezetkímélő motorok adalékanyagát, az AdBlue-t. A teherautókba, kamionokba és autóbuszokba épített, úgynevezett SCR technológiával készült motorok az AdBlue segítségével egyharmadával kevesebb nitrogén-oxidot és 80%-kal (!) kevesebb kormot bocsátanak a levegőbe. Ezzel együtt az üzemanyag-fogyasztás 7%-kal csökken. Az OMV Hungária, Közép-Európa vezető olajvállalatának magyarországi leányvállalata még ebben az évben több magyarországi kútját teszi alkalmassá az AdBlue kiszolgálására – szabad utat nyitva ezzel hazánkban a környezetkímélő motorok számára. |

alacsony, megfelel az új követelményeknek, viszont jelentŒsen több nitrogén-oxidot tartalmaz, mint korábban. A határérték a nitrogén-oxidok utólagos csökkentése nélkül nem tartható be. A 2005 októberében életbe lépŒ Euro 4 szabályozás a nehézgépjármıvekre vonatkozik.

Mi az az Adblue? Az Adblue a karbamid 32,5%-os nagy tisztaságú vizes oldata, tiszta, színtelen, csaknem szagtalan folyadék. MinŒségét DIN-szabvány írja elŒ. Az olajtársaságok közül Európában elsŒként az OMV kezdte az AdBlue-adalék gyártását, és egy nemzetközi kúthálózat kialakítását. 2006 végéig az OMV a Duna-térségben – az elsŒdleges mıködési területén – kialakítja a teljes területi lefedettséget biztosító töltŒállomás-hálózatát. Az AdBlue-t a kipufogórendszerben lévŒ katalizátorrendszer elé fecskendezik be. Nem a motorba, nem a gázolajba, hanem a kipufogórendszerbe! A katalizátor az Adblue segítségével a kipufogógáz káros nitrogén-oxidtartalmát légköri nitrogénné és vízgŒzzé alakítja át. Ezzel a megoldással a nitrogén-oxid-kibocsátás mintegy 60%-kal csökkenthetŒ. A rendszert bonyolult elektronika szabályozza. A felhasznált Adblue mennyisége a gázolajfogyasztás öt százaléka. (Egy kamion méretı jármınél ez körülbelül 1,5 l/100 km AdBluefogyasztást jelent.) A gépjármıvön külön tartály van felszerelve, amelybe az AdBlue-t rendszeresen kell tankolni. Az új segédanyag reményt ad arra, hogy a gépkocsigyártók fejlesztései oda vezethetnek, hogy a jármıvek hamarosan talán egyáltalán nem bocsátanak ki káros anyagokat. ■ WÉBER KRISZTINA

24 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

26 pompei

15.4.2005

11:23

Page 26

ARCHEOLOGIA

Egy eltemetett

város feltárása

Egyetlen vulkán sem foglalkoztatta még annyit az emberek fantáziáját, mint a Vezúv majd’ kétezer évvel ezelőtt, 79-ben bekövetkezett kitörése. A pusztítás mértékét csak jóval később tárta fel a tudomány, azt követően, hogy a vulkáni por alól egy letűnt kor emlékei kerültek elő. FOTÓ: LIEBER TAMÁS

FOTÓ: LIEBER TAMÁS

POMPEI ÚJRAFELFEDEZÉSE

K

evés olyan ember van, aki ne hallott volna már a híres eltemetett városról Pompeiról vagy Pompejiról (mindkét írásmóddal gyakorta találkozhatunk). Persze nem csak ez a település volt vesztese a hírhedt kitörésnek, hanem Herculaneum, Stabiae, Oplontia, Tauritania, Teglanum és Vezeris is, de emlékeinek sokszínısége, a település nagysága miatt mégis Pompeit emlegetik a leggyakrabban.

Tudománytörténeti érdekesség Aszámunkra óriási jelentŒséggel bíró egykori városok sokáig feledésbe merültek, feltárásuk is csak a véletlennek köszönhetŒ. Ám napvilágra kerülésük után, azzal, hogy korhı képet adtak a római kor emberének szokásairól, kultúrájáról, felbecsülhetetlen értékı kincset szolgáltattak a tudomány számára.

| Caligula íve

| Pompei főutcája a „zebrakövekkel”

A 79-es kitörést követŒen a betemetett városokról kevés szó esett, a késŒbbi korok emberei még azt sem tudták, hogy hol álltak ezek a városok. Az elsŒ leletekre 1595 körül talált rá Domenico Fontana építész, aki a Sarno folyó vizét hasznosítandó, vízvezeték építésébe kezdett. Ekkor még csak pénzérmék és néhány rom került elŒ. Azonban csak egy évszázaddal késŒbb kezdŒdött el Herculaneum, és még 10 évvel késŒbb Pompei feltárása, amelyet III. Bourbon Károly rendelt el. Pompei ásatásokat tehát 1748 körül kezdték el, miután a környékbeliek fellelkesedtek a Herculaneumban talált leletektŒl. ElŒször kisgyerekek és rabok kezdték el a kutatásokat meghatározott cél és módszer nélkül. Az ekkori dokumentáció még csak a kiásott tárgyak lerajzolására korlátozódott. A kor emberét csak a megtalált tárgyak érdekelték, amelyeket vagy múzeumokba szállítottak, vagy a fŒúri palotákat díszítették velük. Akiásott épületekkel többé nem foglalkoztak. A francia forradalom kitörésével csökkent az

érdeklŒdés, de pár évvel késŒbb még nagyobb erŒvel tört fel a lelkesedés, elsŒsorban a korabeli kézmıvesség termékei iránt. Ekkor már az is a kutatás szempontja volt, hogy meghatározzák a város teljes területét, tényleges térbeli kiterjedését. Atárgyak iránti lelkesedés tehát átváltott az építészet és a városrendezés iránti érdeklŒdésbe.

A MÚLT NYOMÁBAN Vezúv 79. augusztusi kitörésének folyamata ifjabb Plinius Tacitushoz írott leA veleiből jól rekonstruálható. Akkor, körülbelül 800 évnyi szünet után, hatalmas robbanás rázta meg a vulkán csúcsrégióját. A kráter összeomlott, a hegy magassága közel 400 méterrel

FOTÓK: LIEBER TAMÁS

alacsonyabb lett.

A levegőbe került irdatlan mennyiségű poranyag, mely a hegy csúcsának felrobbanásakor keletkezett, visszahullott a környékre. Részben ez temette be az egykoron virágzó, 20 ezer lakosú kikötővárost, Pompeit. Az emberek halálát azonban az a tüzes áradat okozta, amely a leomló kitörési felhőből keletkezett. A hegy oldalán több száz kilométeres sebességgel lerohanó, 900 °C-os gáz- és törmelékáradat esélyt sem adott az útjába kerülő embereknek a túlélésre. A villámgyorsan bekövetkező halálról szemléletesen árulkodnak az áldozatok hirtelen mozdulatai. A porhullást igen heves esőzés követte (amit a magasabb légrétegekbe került por váltott ki, mivel a parányi porszemcsékre kicsapódott a levegőben lévő vízgőz). A lezúduló csapadék a várost 6-8 méter vastagon betemető porréteget betonkeménységűre tömörítette.

A betemetett emberi és állati testek lágyrészei idővel elrothadtak, helyükön üregek maradtak. |

26 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

Fiorelli-módszer születése Az olasz állam születésekor, 1861-ben az uralkodó azonnal meglátta az eltemetett városokban rejlŒ értékeket. Elrendelte, hogy kezdjenek hozzá a szisztematikus feltárásokhoz. Az ásatások és ötszáz munkás felügyeletével Giuseppe Fiorellit bízta meg. Fiorelli legelŒször régiókra osztotta fel a várost és minden házat beszámozott. Az ásatásokról jegyzŒkönyvet vezetett, meghatározta a leletek helyzetét, nyilvántartásba vette a tárgyakat. Az általa használt módszert mind a mai napig alkalmazzák. Fiorelli tudományos módszert dolgozott ki, az Œ nevéhez fızŒdik többek között az az újítás is, hogy gipsszel töltötte ki azokat az üregeket, amelyeket az áldozatok teste körül megszilárdult vulkáni por hozott létre. Fiorelli munkássága idején szüntették meg azt a gyakorlatot is, hogy a tárgyakat elvigyék arról a helyrŒl, ahol fellelték Œket. Aképek és a mozaikok nagy részét a helyén hagyták, a kiásott házakat pedig tetŒvel fedték be, hogy így óvják meg azokat a pusztulástól. A 19. század vége hozta a legnagyobb eredményeket a feltárásban. Az ásatásokat több irányba is kibŒvítették, ennek köszönhetŒen jó néhány ház került felszínre. Ezeket az épületeket természetesen rendbe hozták, falfestményeiket a helyszínen restaurálták. Az utóbbi néhány évtizedben az állagmegóvás került elŒtérbe, amely a legfontosabb cél ennél a világon egyedülálló helynél. ■ LIEBER TAMÁS ÉS ÉRDI-KRAUSZ ERIKA TÖBBET MEGTUDHAT www.bebte.hu

28_33 panorama

20.4.2005

12:39

Page 28

A Toshiba leszámolt a hőingadozással

A

Toshiba vállalat ismertette a 45 nm-es technológiájú chipgyártás során alkalmazott MOS tranzisztorok hőingadozásának és áramveszteségének megelőzésére kidolgozott új módszerét. A hagyományos NiSi réteg a hőhatás szempontjából igen instabilnak számít, ezért itt a hőhatás áramveszteséget okoz. A Toshiba vállalat kifejlesztett egy

módszert, amelynek segítségével megelőzhetők a hőingadozások, mégpedig oly módon, hogy a NiSi réteg kialakítása előtt a felületre fluorionokat ültetnek. Az új eljárás nem igényel járulékos kiadásokat, mivel a fluorionok beültetése megoldható a már meglévő gyártó berendezéssel, továbbá magát a gyártási folyamatot sem befolyásolja. |

A nyelvezet és a zene

A pontos mechanizmus egyelőre még nem ismert

A

z amerikai San Diegó-beli University of California biológusainak sikerült megtalálniuk a kukorica kialakulásáért felelős gént. A növény (Zea mays) feltehetően 7000 évvel ezelőtt alakult ki a teosint nevű fűféléből (Zea diploperennis), amely a mexikói Sierra Madre hegységben vadon nő. Más kultúrnövényektől eltérően itt nem ismeretes átmenet. A növény elkülönülését irányító gént a teosintnál több változatban is megtalálhatjuk, a kukoricának ebből azon-

AIDS-ellenes vakcina Segédkezet nyújt a majom proteinje?

A

Van-e igazolt összefüggés? ILLUSZTRÁCIÓ: U FOTO 21

Megfejtették a kukorica rejtélyét

A

z amerikai Jolle Egyetem Idegtudományi Intézetének tudósai választ adtak arra a kérdésre, hogy vajon a zeneszerzőket befolyásolja-e az anyanyelvük. A vizsgálat során zenei szempontból analizálták a francia és az angol nyelvet, valamint a francia Claude Debussy és az angol Edward Elgar zeneszerzők darabjait, és arra a megállapításra jutottak, hogy a nyelv és a zene között igen szoros kapcsolat áll fenn. A tudósok szerint ugyanakkor az angol nyelv „zeneibbnek” tűnik.|

RÖVIDEN A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL ● Egy tudományos expedíció felfedezte Borneo szívében, egy őserdőben a világ legnagyobb csótányát, amely 10 cm hosszú. Ez a terület a világ legkevésbé ismert részei közé tartozik, így a kutatóút során

28 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

londoni National Institute of Medical Research tudósai megtalálták a rhesusmajmoknál azt a gént, amely az AIDS-betegség kialakulását akadályozza meg HIV-vírussal való fertőződést követően. A (Trim 5 alpha nevű) gén által termelt protein a HIV-vírus szaporodását gátolja, egyelőre azonban csak a majmoknál. A gén apró mutációja az embernél ugyan csak jelentéktelen mértékben tér el, mégis hatástalan fehérjét hoz létre. A majom proteinjének hatására azonban az emberi sejtek is rezisztensekké válnak az AIDS-szel szemben. |

több, eddig ismeretlen növény- és állatfajt is találtak. ● A kaliforniai Genetic Savings

and Clone társaság egy texasi megrendelő számára 2004 végén életre hívta 17 évesen elhunyt macskája klónját. A tulajdonos

50 000 dollárt fizetett kedvencének klónjáért.

● Kínai tudó-

sok szerint csökken a Mount Everest magassága. A szakembe-

rek állítják, hogy a globális felmelegedés miatt a hegycsúcs olvad és ezért a hegy egyre kisebb és kisebb lesz. Kína most kutatókat küld

ILLUSZTRÁCIÓ: MISSOURI BOTANICAL GARDEN

Fejlett előállítási gyártásmenet

FOTÓ: ALPHABETES

ILLUSZTRÁCIÓ: CORNELL UNIVERSITY

PANORÁMA

ban csak egy van. Mivel nem ismerjük a domesztikáció pontos menetét, nyilvánvaló, hogy a növény elkülönüléséért felelős gén kialakulása változtatta a teosint kultúrnövénnyé, amely külsejét tekintve sem hasonlít máshoz és az ember segítsége nélkül még szaporodásra sem képes. A domesztikáció során ugyanis a kukorica elvesztette azt a képességét, hogy a kukoricacsőből kihullassa a magjait. |

Kozmikus katasztrófa A Hubble-űrteleszkóp a földlakókat fenyegeti

A

NASA szakemberei újabb érvvel álltak elő azzal kapcsolatban, hogy valamit tenni kell a Hubble-űrteleszkóppal szolgálatának teljesítését követően. Amennyiben javítására nem kerül sor, egyes berendezései 2007-ben befejezik működésüket. Ezután majd űrszemétként keringene a Föld körül, előreláthatólag 2020-ig, amikor is a pályáján 122 km magasságig ereszkedik. Tovább fékeződve a légkörben, 78 km magasságban a törékeny szerkezet szétesik, maradványai pedig a Föld felszínére csapódnak. A számítógépes modell szerint a 10,7 tonnás test csaknem egyötöde érné el a Föld felszínét. A szilánkok 1220 km-es sávban szóródnának szét, s egyes részei még akkor is igen veszélyes méretűek lehetnek. A halálos baleset vagy súlyos sérülés veszélyének esélye 1:250-hez. A katasztrófa elkerülése érdekében a majdan feleslegessé váló űrtávcsövet teherűrhajó vagy űrrepülőgép rakodóterében érdemes visszahozni a Földre. |

Mi okozta a hirtelen melegedést? A szén-dioxid!

A

z 55 millió évvel ezelőtti hirtelen, 5-10 0 C-os, közel 200 000 évig tartó felmelegedés minden bizonnyal 1,5 teratonna szén-dioxid gyors felszabadulása miatt következett be, amely részben az óceánok vízében oldódott fel, másrészt a légkörbe került. A földkéreg szénben gazdag nagy mennyiségű olvadékának hatására az Atlanti-óceán északkeleti részén metán szabadult fel, amely a kéreglemezek eltolódásakor keletkezett csatornák százain keresztül bejutott a vízbe és a légkörbe. A szén-dioxid valószínűleg ezután jött létre a metán hidrátjainak oxidációjával.|

Polimer citrusból A narancshéj helyettesítené a kőolajat?

● A Los Angeles-i University of

G

eoffrey Diates, az amerikai Cornell Egyetem professzora munkatársaival kifejlesztett egy olyan katalizátort, amely segítségével egy új polimer anyag, az úgynevezett polilimonen-karbonát állítható elő, mégpedig szén-dioxidból és limonenből, mely utóbbi a citrom héjából kisajtolt olaj fő alkotórésze. Az új vegyület tulajdonságait tekintve a polisztirénekre emlékeztet. Előnye, hogy előállításához nincs szükség kőolajra. Az utóbbi években a limonen felhasználása jelentős mértékben nőtt, és nem csak kellemes illata miatt. Alkalmazzák oldószerként, valamint adalékanyagként festékek, mosóporok és spray-k gyártásánál.

robot, amelynek mozgása kizárólag mikroszkóppal látható.

● Ausztrál tudósok új kolera elleni gyógyszert fejlesztettek ki. A Delisea pulchra tengeri moszatban felfedeztek egy antibiotikumos hatású furanonszármazékot, amely zavarja a konyésztettek ki miniatűr szilíciumlemezen lerabaktériumok kommunikációját, és gáegy izmot, ennek segítségével mozog a kis tolja a biofilm kialakulását, ahol a bakté-

California kutatói nagyobb részben kifejlesztettek egy robotot, amelynek nagysága a mikroszkopikus méret fele. Patkány szívéből te-

Megemlítendő, hogy két változatban, d- és l-formában ismert, a narancsillat csak a d-limonenre jellemző. Az azonos kémiai összetételű és szerkezetű, de eltérő térbeli elhelyezkedésű l-formának inkább terpentinszerű az illata.|

riumok védelmet találnának a környezet kémiai hatásai ellen.

A bakteriális rezisztencia kialakulását szintén megakadályozza. ● A kínai Liaoning tartományban

talált Repenomamus robustus

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 29

▼

FOTÓ: ANRI.BARC

a csúcsra, hogy megvizsgálják a masszívumot.

FOTÓ: OPTICALRES, AOQZ76 ÉS NASA

Page 29

▼

12:39

FOTÓ: MEDNOVOSTI, IBM, J. DE MARIPOSAS ÉS MITTERDORF

20.4.2005

FOTÓ: FOOD.OREGON

28_33 panorama

28_33 panorama

20.4.2005

12:39

Page 30

Már készül a világ legnagyobb távcsöve

(Giant Magellan Telescope) helye Chile északi részén lesz. Felbontóképessége tízszer nagyobb, mint űrbéli társának, a Hubble-űrteleszkópnak. A Nagy Magellán teleszkóp építése mintegy tizenegy évig tart, a tervek szerint 2016-ra kell elkészülnie.|

Még a Hubble-űrteleszkópot is jócskán felülmúlja

A

Nyereség antibiotikum nélkül

rekord méretű optikai teleszkóp főtükrének felülete egy 25,4 méter átmérőjű tükörével egyenértékű. Az új távcső alkotta képet azonban 7 kisebb, egyenként 8,4 m átmérőjű tükör által gyűjtött jelből állítják elő. Egy tömbből ugyanis lehetetlen tízméteresnél nagyobb tükröt készíteni. A Nagy Magellán távcső névre keresztelt szerkezet

Vajon, mi történt a dán állattenyésztéssel az antibiotikumok használatának tilalma után?

1

998-ban Dánia elhagyta az állattenyésztésben az antibiotikumok szisztematikus használatát. Négy év elteltével az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nyilvánosságra hozta ennek az intézkedésnek a mérlegét. 1994–2001 között az antibiotikumok használata a dán mezőgazdaságban 54%-kal csökkent. A baktériumok ellenálló képessége azóta szintén csökkent, mégpedig 60–80%-ról 5,3%-ra. Ez konkrétan a Streptococcus faecalis enterococcusra vonatkozik. És mennyire csökkent a dán állattenyésztés hozama? Mindössze csak egy százalékkal.|

Mesterséges porc? Öt éven belül már a gyakorlatban is alkalmazható

B

aleset után a porcok nehezen gyógyulnak, ezért folyamatosan kutatások folynak ezzel kapcsolatban. A Harvard Medical School kifejlesztett egy ígéretes készítményt, amely megoldást jelenthet az ilyen jellegű sérülések gyógyításánál. Maga a készítmény tulajdonképpen egy folyadék, amely a porcanyagot termelő sejteket a kémiailag módosított hyaluronsav tartalmazza. Ez utóbbi a porcszövetek fontos alkotóeleme. A keverékhez polimerizációs folyamatot beindító fényérzékeny anyagot adnak, és ezt a készítményt ültetik be a sérült porcba. Ultraibolya megvilágítás után a folyadék polimerizálódik, megszilárdul. Így jön létre az úgynevezett mesterséges porc. A polimer idővel elbomlik, helyét teljes értékű porcszövet tölti ki. A várakozások szerint az eljárás öt éven belül alkalmazható lesz a klinikai gyakorlatban.|

RÖVIDEN A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL fosszília – gyomrában egy kis dinoszau- dolgozó magánszemélyeknek és russzal – bizonyítja, hogy hajdan a csoportoknak az olyan kulcsfontosságú innovációkhoz, melyeket ötszáz IBMragadozó emlősök őshüllőkkel is szoftverszabadalom véd. Ez a lépés táplálkoztak. ● Az IBM vállalat kö-

telezettséget vállalt, hogy lehetővé teszi a szabad hozzáférést az Open Source (nyílt forrású) szoftveren

30 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

jelentős változást jelent az IBM igazgatásában és szellemi tulajdon portfóliójának kezelésében. ● A híres torinói lepel a legutóbbi tudományos kutatások szerint sok-

kal régebbi, mint azt korábban feltételezték. A múlt század nyolcvanas évei végén elvégzett analízis a leplet középkori hamisítványnak ítélte, de a vászon legalább néhány száz évvel korábbi. ● A Sun Microsystems vállalat be-

jelentette, hogy nyilvánosságra

ILLUSZTRÁCIÓ: ACADEMIC.MWSC.EDU

FOTÓ: UARK.EDU

PANORÁMA

20.4.2005

12:39

Page 31

FOTÓ: HARVARD. EDU ÉS WIKIPEDIA

28_33 panorama

A bolygónk felmelegedése A dél-amerikai jégmezők is olvadnak

A fiatalok körében nő a bűnözés

Föld műholdjai és a terepen való mérések által nyert adatok szerint Eric Rignot a kaliforniai Pasadena

Jet Propulsion Laboratoryból azt állítja, hogy a jégmezők olvadása Chilében és Argentínában 1975 óta megkét-

szereződött. 1995–2000 között a jégmezőkből olvadó víz évente 0,1 milliméterrel emeli meg a vízszintet. |

Okolhatók-e ezért a szülési komplikációk?

A

▼

Francia Orvosi Akadémia egyik tanulmánya megállapította, hogy születéskor a újszülöttek légzési rendellenessége egyéb késői szövődményekkel is járhat, mint azt idáig gondoltuk. A születéskor átélt légzési rendellenesség és traumás sokk következményeként a serdülők tíz-tizenöt százalékánál alakul ki később antiszociális magatartás, melynek korai megnyilvánulási formája lehet a gyermekkorban megjelenő hiperaktivitás. |

Nem független mikroorganizmus Tengerfenéki forró forrás

Csökkent a dél-afrikai fertőzöttek száma!

retén belül a Solaris 10 operációs rendszer forráskódját. A kód segítségével összeállítható működő rendszer az év második negyedében lesz hozzáférhető. ● Albert Einstein, a zseniális fizi-

kus nevéhez a relativitás elméletén kívül néhány „közönséges” találmány is fűződik,

Á

llandóan csak a HIV-vírus fertőzés számának növekedéséről olvasunk az afrikai kontinensen. Végre egy kedvező hír érkezett: a HIV-vírus által fertőzöttek száma Dél-Afrikában csökkenni kezdett. A terepen dolgozó orvosok által megszerzett eredmények számítógépes feldolgozása arról tanúskodik, hogy a megfertőződött 15–49 éves lakosok éves növekedése 1997-től 2002-ig 4,9%-ról 1,7%-ra csökkent. Miért? A kutatók meggyőződése, hogy a felvilágosítás végre sikerrel járt. |

többek között az 1926ban szabadalmaztatott hűtőszekrény. (A szaba-

● A kínai kormány a kínai nagy

dalmat egyébként a magyar Szilárd Leóval közösen dolgozták ki és kapták meg

vetkezendő években Kína és Tajvan között autópálya épül. A körülbelül kétszáz kilométeres út a kínai közlekedési miniszter szerint alagútban vezetne.

falhoz hasonló építmény felépítését tervezi. A tervek szerint az elkö-

– a szerk.) Az Oldenburgi Egyetem mérnökei most megpróbálják rekonstruálni a ● A cigarettafüst nemcsak a találmányt. gyermekek írás és olva-

2005. június

FOTÓ: SANDALPHON ÉS U FOTO 21

T

avaly publikálták a legkisebb ismert Nanoarchaeum equitans mikroba genomját, amelyet Izlandtól északra lévő tenger alatti forró forrásnál fedeztek fel. Most azonban megállapították, hogy ez a hihetetlenül egyszerű organizmus nem képes teljesen önálló életre. Más mikroorganizmustól függ, amely szintén a tengerben forró források közelében él. A Nanoarchaeum equitansnak ugyan vannak génjei, amelyek lehetővé teszik számára a szaporodást és az energiaképzést az ATP-ből, de a szükséges aminosavakat, cukrokat és zsírokat egy Ignococcus nevű másik mikroorganizmustól kell megszereznie.|

hozza az Open Source Initiative ke-

Visszavonulóban a halálos kór

▼

FOTÓ: DAVID EVANS

A

| 3. ÉVEZRED | 31

28_33 panorama

20.4.2005

12:39

Page 32

PANORÁMA

Melegebb jövendő

Támadnak a toxinok

Kertjeink jövőképe a melegebb időszakokban

A baktériumok vizsgálják környezetüket

A

A

kutatások kimutatták, hogy a baktériumsejtek többet kommunikálnak a környezetükkel, mint amit eddig a tudósok gondoltak.

Veszélyben a szívünk Káros még az alacsony szintű besugárzás is!

Ú

gy tűnik, a radioaktív sugárzás alacsony szintje is összefüggésben lehet a szívmegbetegedések kialakulásával. Néhány korábbi orvosi tanulmány már utalt rá, hogy még a jelentéktelennek tűnő radioaktív sugárzás is

A tudósok behatolnak a sejtek magjába! szív- és keringési megbetegedéseket okozhat egyes emberek esetében. Geoffrey Howe és csapata a New York-i Kolumbia Egyetemről 53 698 dolgozó elhalálozásának okait vizsgálta – ők valamennyien 1979–1997 között 52 amerikai atomerőműben dolgoztak. E vizsgálat keretében elemezték annak a sugárzásnak a hatását, amelynek – még ha jelentéktelen mennyiségben is érte az embereket – ki voltak téve. A kutatás nem talált összefüggést a sugárzás és a rák okozta halál között, azonban felfedezett bizonyos összefüggést a sugárzás és a szívbetegség miatt bekövetkezett elhalálozás között. |

32 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

Fejlődés az atomerő mikroszkópiában

A

z AFM (Atomic Force Microscope) típusú mikroszkóp, vagyis az a műszer, amelynek segítségével a szupervékony tűhegyek letapogatják az atom felületét, már nemcsak kutatási eszköz, de termelőeszközzé is válik. Hollandiában miniatűr töltőtollá változtatták, amely aranyfelületre tiolcsoportot (-SH) tartalmazó mononukleáris rétegre ír. A tiolcsoport szorosan kötődik az aranyfelületre, ami lehetővé teszi a felület molekuláris szintű módosítását. Már régóta ismert technikáról van szó, azonban ilyen miniatűr kivitelezésben, amikor az AFM mikroszkóp tűhegye 0,5 mik-

FOTÓ: BASF

ILLUSZTRÁCIÓ: SYNSTELIEN

z American Society for Horticultural Science konferenciáján, amely az amerikai Rhode Island államban zajlott, Lewis Ziska az USA Mezőgazdasági Minisztériumából azt állította, hogy a kertünkben élő bogáncs bolygónk esetleges jövőbeni felmelegedése esetén 72%-kal gyorsabban nőne. Európa és Észak-Amerika kertjeiben a felmelegedés hatására a virágok növekedése drámaian felgyorsulna. A rózsa és a havasszépe például nemcsak nagyobb volna, de sokkal több virágot hozna. Az ősz virágzó tavaszhoz kezdene hasonlítani és számos növény télen is virágozna. Az almafákat például a barackfák szorítanák ki a kertekből. A klímaváltozásnak természetesen számos más kellemetlen következménye is lehetne. Nemcsak arról van szó, hogy a kertészek nem rakhatnák el fűnyíróikat télre – a fűvel egész évben munkájuk akadna. A megemelkedett nedvesség kedvezne a kártevők, például a levéltetvek és az atkák elszaporodásának. És a téli álom nem létezése mit tenne mondjuk a méhekkel, amelyeknek a téli kimerültség után túl kellene élniük a következő nyarat? Az Egyesült Királyságból érkezett Richard Bisgrove szerint Dél-Anglia kertjeit már 2080 előtt megfosztanák a téli álomtól. |

FOTÓ: ACADEMIC.MWSC.EDU ÉS PEOPLE.VIRGINIA

Page 33

Például a Enterococcus faecalis baktérium, amely ellenáll a legtöbb antibiotikumnak, néha nagyon veszélyes toxint produkál, amely halálos mind az emberi sejtek, mind pedig néhány más baktérium számára is. A közelmúltig ellenben sajnos nem volt világos, hogy milyen mechanizmus indítja el ezen toxin termelődését. A legutóbbi kutatások kimutatták, hogy az Enterococcus faecalis két anyagot bocsát a környezetébe,

amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az első azonban kapcsolódik a környezet idegen sejtjeihez is anélkül, hogy károsítaná azokat. Így viszont már nem tud reagálni a másik vegyületre, amelynek koncentrációja ezért a környezetében megnő. Éppen az Enterococcus faecalis környezetében lévő másik anyag megfelelő koncentrációja viszi el az információkat a határos sejtekről és indítja el a veszélyes toxin termelését.|

rométer vastagságú vonalat képes húzni, először alkalmazzák. Az AFM mikroszkóppal történt huszárvágás a japán National Istitute of Advanced Industrial Science and Technology kutatójának, dr. Nakamurának és csapatának sikerült. Az AFM tűheggyel bejutottak egészen a sejtmagig anélkül, hogy a sejtet bármiképpen károsították volna. Ez azt jelenti, hogy lehetővé válik akár egyetlen sejt operációja is, például egyes sejtszervecskék vagy makromolekulák eltávolítása vagy bevitele. |

Kettős ősmaradvány A láva az utókornak konzerválta még a baktériumokat is

V

iszonylag nagy meglepetés várt a Ohio State University paleontológusaira, akik elektromikroszkóppal vizsgálták az Antartktiszon talált kisebb ízeltlábúak megkövesedett maradványait. Kiderült ugyanis, hogy az ízeltlábúak fosszíliái még kisebb megkövesedett baktériumokból állnak. 180 millió évvel ezelőtt valószínűleg a baktériumok megkóstolták az elhullott ízeltlábúakat, amikor a kis tavat, ahol mindez történt, elfedte a láva. A baktériumok ezután abszorbálták a környezet ásványi anyagait és maguk is megkövesedtek. Így szokatlan ősmaradványok jöttek létre, mint például az ízeltlábúaké, kemény védőburok nélkül. |

RÖVIDEN A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL sáskészségét korlámás területeinek segítségével. Ezt az University of California kutatói tozza, de logikus gonáltal elvégzett vizsgálat bizonyítja. dolkodásukat is. Az amerikai tudósok hivatalos felmérések során kimutatták, hogy az olvasási és a számolási képességekre még kis mennyiségű belélegzett cigarettafüst is hatással van.

A vizsgálat szerint a nők agyában több a fehérállomány, a férfiakéban pedig a szürkeállomány.

● A férfiak és a nők ugyanolyan

emberek, de a pingvinek között is vannak. Japán tudósok tizenhat

intelligenciát érnek el, de az agy

● Homoszexuálisok nemcsak az

állatkertben húsz homoszexuális pingvinpárt figyeltek meg. Keisuki Ueda, a Tokiói Egyetem professzora szerint a homoszexuális párok előfordulnak mind a hím, mind a nőnemű pingvinek között.

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 33

FOTÓ: PALEOBASE A SOEST.HAWAII

12:40

AZ OLDALAKAT SZERKESZTETTE: ZOUZALIK MÁRTON

20.4.2005

FOTO: BR A ECN.ORG

FOTÓ: WIDGET.ECN.PURDUE

28_33 panorama

15:58

Page 34

cerebrum

ÉRDEKESSÉG

thalamus

Gyógyítható-e

striatum: coudate nucleus putamen

a Parkinson-kor? A tudósok már régóta gondolkodnak olyan problémák megoldásán, mint például: hogyan gyógyítsák vagy pótolják a károsodott vagy elhalt agysejteket. Talán most felcsillant a remény...

A

Parkinson-kór az agyat megbetegítŒ egyik legsúlyosabb kórkép, amely az agy és a test többi része közötti információ átadásához nélkülözhetetlen ingerületátvivŒ anyag, a dopamint termelŒ agysejtek lassú elhalását okozza. A betegség kialakulását jelenleg nem lehet megakadályozni és a Parkinson-kórból való teljes gyógyulás szinte lehetetlen.

A Parkinsonkórban szenvedő betegeknek az őssejtek jelenthetik a reményt Reménysugár! Körülbelül tizenöt évvel ezelŒtt svéd orvosok megpróbáltak a Parkinson-kórban szenvedŒ betegek agyába olyan sejteket beültetni, amelyek az emberi magzatoknál dopamint termelnek. A betegek többségénél a kezelés ugyan javította a

34 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

substantia nigra

cerebellum

ILLUSZTRÁCIÓ: SWMED.EDU

| A Parkinson-kór egyik leggyakoribb tünetei közé tartozik a kéz ujjainak remegése, amely gyakran megnehezíti a mindennapi tevékenységek végrehajtását

| Az agy metszete azon fontos helyekre hívja fel a figyelmet, amelyek szerepet játszanak a Parkinson-kórban. Kis képek: emberi magzatokból transzplantált sejtek a Parkinson-kór kezelésében az orvostudományban ra átváltozni, amilyenre az emberi testnek szüksége van. Noha a rágcsálókon számos sikeres kísérletet végeztek, egyelŒre még nem bizonyosodott be, vajon a kezelésnek ez a módja sikeres lehet-e az embernél is.

Megmentjük az agyat?

mozgáskészséget, de soha nem szüntette meg az összes tünetet. Öt évvel késŒbb a tudósok megállapították, hogy az emberi magzat agysejtjei között Œssejtek is „rejlenek”, amelyek képesek olyan sejttípus-

A japán Kyotói Egyetem tudósai nemrég majmoktól agyi Œssejteket vettek le, és olyan majmokba transzplantálták, amelyek a Parkinsonkórban szenvedŒ betegekhez hasonló tüneteket produkáltak. Az agyukba ültetett sejtek a várakozásoknak megfelelŒen teljesítették feladatukat, és jelentŒsen csökkentették a kór tüneteit. A japán kutatás eredményei nagy elŒrelépést jelentenek az agyi Œssejtek transzplantációjához az embereknél is. A kutatások legutóbbi eredményei e területen azt igazolják, hogy az emberi hipocampusban (az agynak azon része, amely a tanulás és más életfontosságú folyamatok szabályozásában vesz részt) a sejtek regenerálódnak. MeglepŒ az a megállapítás is, hogy a majmoknál, pontosabban a makákóknál, az agy legbonyolultabb területén lévŒ sejtek állandóan megújulnak. ■ TAKÁCS KRISZTINA

AZ IDŐSEK BETEGSÉGE? sos agyhártyagyulladás után, Parkinson-kór mangán-, szén-dioxid- vagy leggyakrabban metilalkohol-mérgezést időskorban jelentkekövetően évekkel később is zik. Ez az idegrendszeri be-

A

tegség leginkább az egyre kiterjedtebb izommerevséggel, a mozgás lassulásával és a kézujjak nyugalmi álla-

kialakulhat, de nem kizárt hosszú éveken át tartó antidepresszánsok vagy narkotikumok alkalmazása után sem. A szakirodalom

potban jelentkező remegésével jellemezhető, amely enyhe

szesedés kialakulásával való összefüggést, valamint a máj és a nemi mirigyek elégtelen működését. A beteg-

mozgásnál csökken, alvás során pedig bizonyos esetekben teljesen megszűnik. Víru-

ILLUSZTRÁCIÓ: SWMED.EDU

4.4.2005

sérülések utáni eseteket is említ, az érelme-

ség előrehaladtával egyre inkább eluralko-

dik a gyengeség, elesettség. Később megjelenik az alsó végtagok, az állkapocs, a nyelv, a szemhéj és a homlok izomzatának remegése is. Az arcon jellemző a mimikai izmok merevsége és a beszéd nehezítettsége. A beteg általában, lassú, csoszogó rövid lépéseket tesz. A depresszió és az elhagyatottság érzése gyakran sírásban nyilvánul meg a betegeknél.|

ILLUSZTRÁCIÓ: REMBRANDT VAN RIJN ÉS MICHAEL SWEERTS

34 erdekesseg

future

4.4.2005

16:01

Page 36

FUTURE Hajó vagy inkább repülő? A 3. ÉVEZRED megpróbál választ adni a kérdésre.

Ekranoplán: | Az Orlan (Réti sas) verzió a múlt század nyolcvanas éveiből

Á

llítólag ilyen párbeszéd folyt 1967 nyarán amerikai tisztek egy csoportja között, akik a Washington D. C.-hez közeli Védelmi HírszerzŒ Szolgálat (DIA – Defence Intelligence Agency) úgynevezett Zöld szobájában gyıltek össze: „Jézusom, ez

A Lun ekranoplán maximális sebesség közben

aztán a szörnyeteg!” – kiáltott fel izgatottan egy ezredes. „Igen, a Loch Ness-i szörny” – tette hozzá egy másik tiszt. Egy harmadik még hozzáfızte: „Dehogy Loch Ness-i, Kaszpi-tengeri. Ez egy Kaszpi szörny!” A hírszerzŒk egy kémmıhold különös felvételeit nézegették, és hitet-

MITŐL KÜLÖNLEGES AZ EKRANOPLÁN? légpárnás hajó és A az ekranoplán közötti különbség hasonlít a repülőgép és a helikopter közöttihez. Míg a helikopter a légáramlást lefelé irányító rotor-

nak köszönhetően marad a levegőben, a repülőgép a szárnyak generálta felhajtóerő segítségével repül. Hasonlóképpen, a légpárnás hajó a fúvókészülékek által létrehozott légpárnán (static air cushion – statikus légpárna) támaszkodik, szemben az ekranoplánnal, ahol a légpárnát az aerodinamikus előrehaladó mozgás (dynamic air cushion – dinamikus légpárna) hozza létre. Tehát mind a repülőnek, mind pedig

36 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

az ekranoplánnak először egy bizonyos sebességet kell elérnie a kívánt hatás eléréséhez. |

lenkedve csóválták a fejüket. Valami hatalmas volt a képeken, valami, ami kicsit úgy nézett ki, mint egy repülŒ, de a szárnyai túl rövidnek tıntek. A gép mérete mindemellett felülmúlt mindent, amit bármelyikük valaha is látott. A „dolog” egy elkerített telken állt Kaszpijszk kikötŒvárosában, a Kaszpi-tenger partján. Csak késŒbb derült ki, hogy a „Kaszpi szörny” egy különös jármı, a repülŒgép és a hajó egyfajta keveréke. Az ilyen vízi jármıvet angolul WIG Craftnek (Wing-In-Ground-Effect – szárny-a-talajban-hatás) vagy WISE/WISESnek (Wing-In-Surface-Effect-Ship – szárny-afelületen-hatású-hajó) hívják, de leginkább az orosz ekranoplán megnevezés terjedt el. A legnagyobb példányon pedig rajta ragadt a Kaszpi szörny (Caspian Sea Monster) becenév. Kérdéses, hogy az ekranoplánt magyarul hajónak vagy

ILLUSZTRÁCIÓ: MILITARY

a repülő óriás

FOTÓ: ALSIN

36_39

future

4.4.2005

16:01

Page 37

nyesül, amikor a szükséges sebesség elérését követŒen a hajótest teljesen a víz fölé emelkedik. A meghajtásról természetesen más módon kell gondoskodni, nem hajócsavarokkal. EbbŒl úgy tınhet, hogy ez tulajdonképpen már repülŒgép! De nem egészen. A párnahatást hasznosító hajó a légáramlattal mintegy a víz (vagy a föld) felszínére támaszkodik. Aklasszikus ekranoplán tehát nem szállhat fel szabadon a levegŒbe. A repülŒgéppel ellentétben azonban gazdaságosabb, mivel a párnahatás fenntartásához kisebb teljesítményre van szükség, mint a „rendes” repüléshez.

ILLUSZTRÁCIÓ: PAUL MCDONELL

| A Lun ekranoplán. A klasszikus hajók elleni tengeri csatában pusztító fegyvernek bizonyulna ez az akár 550 km/órás sebességre is képes, és halálos Moszkit (Sunburn) típusú irányított lövedékekkel felszerelt eszköz. ILLUSZTRÁCIÓ: PAUL MCDONELL

Az oroszok nem takarékoskodtak a pénzzel

| Létezése során a „Kaszpi szörnyet” többször is módosították. Ez a kép végső alakjában ábrázolja, nyugalmi állapotban. repülŒnek nevezzük-e, mivel nem úszik (legalábbis mozgás közben), de igazi repülést sem végez. Egyik elnevezés sem helytálló tehát.

Hajó vagy repülő? A történelem folyamán a tervezŒk igyekeztek egyre gyorsabb és gyorsabb hajókat építeni. Egy idŒ után azonban ráébredtek, hogy a hajó sebességének növelésével a víz súrlódása miatt aránytalanul növekszik a hajtómıvek szükséges teljesítménye, ezzel pedig a fogyasztása. A kínálkozó megoldás a hajó és a víz érintkezésének a korlátozása. Ezt hasznosítják azok a különféle szerkezetek, amelyeknél egy bizonyos sebesség elérését követŒen a hajó elülsŒ része kiemelkedik a vízbŒl, csökkentve ezzel az ellenállást (például ezt alkalmazzák a szárnyashajók). Ezeknek a hajóknak a végsebessége azon-

ban a gyakorlatban továbbra is mindössze a néhány tíz km/órára korlátozódik, mivel nagyobb sebességeknél nem gazdaságos az üzemeltetésük. Még tovább jutottak a légpárnás hajók, amelyek fúvókészülékek által létrehozott légpárnán lebegnek. Ezeknél a vízi jármıveknél azonban újabb problémák merülnek fel, például a viharos vízfelszínen instabillá válnak. A légpárnás hajók ezenkívül teljesítményük nagy részét épp a légpárna létrehozására használják fel, miközben további teljesítményre van szükség az elŒrehaladáshoz (nem beszélve arról a nehézségrŒl, amelyet a párna széleinek egyenletes „tömítése” okoz). Az ideális megoldásnak tehát a vízfelszínnel való érintkezés teljes megszüntetése tınik, amit az ekranoplánok esetében ki is használnak. Ebben az esetben az úgynevezett párnahatás érvé-

A párnahatást már a repülés kezdetétŒl ismerik. Az elsŒ repülŒgépeket, amelyek ezen az elven mıködtek, a második világháború elŒtt építették Svédországban. A komolyabb kutatások azonban csak a huszadik század hatvanas éveiben kezdŒdtek. A szakma legjelentŒsebb tudósai az orosz Rosztyiszlav Alexejev és a német Alexander Lippisch voltak. Egymástól függetlenül dolgoztak, és bár egyforma problémákba ütköztek, különbözŒ eredményekre jutottak. Rosztyiszlav Alexejev az akkori Szovjetunióban egy légpárnás hajókra szakosodott tervezŒirodát vezetett. A szovjet vezetés hamar megérezte a hasonló projektek katonai hasznosításának lehetŒségét, aminek következtében Alexejev elŒtt gyakorlatilag korlátlan anyagi források nyíltak meg. ElŒször olyan szerkezeteket tervezett, amelyek tandem elrendezésı szárnyakkal rendelkeztek. 1961-ben egy SM-1 elnevezésı, háromüléses, egymotoros gépet gyártottak, amely azonban instabil volt és rosszul manŒverezett. Alexejev ezért elvetette ezt a koncepciót. KövetkezŒ típusa, az SM-2P, szárnyat, hatalmas, T alakú farokfelületet, és jellegzetes, elöl elhelyezett lökhajtásos motorokat kapott, amelyek a levegŒt a szárny alá

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 37

▼

36_39

future

4.4.2005

16:01

Page 38

FUTURE Az eltitkolt monstrum Néhány további prototípus után végre eredményre vezettek a tervezŒi erŒfeszítések. 1966-ban, ötéves fejlesztést követŒen befejezték a KM típusú kísérleti katonai ekranoplánt, az elŒttünk már ismert, és sok szempontból mindeddig felülmúlhatatlan 106 méter hosszú és 540 tonnás „Kaszpi szörnyet”. Az elsŒ repülésére 1966. október 18-án került sor. Afejlesztés Gorkij (ma és a szovjet idŒk elŒtt Nyizsnyij Novgorod) városában zajlott – teljesen titokban. Ezért nem csoda, hogy a monstrum nagy meglepetést okozott az amerikai oldalon, miután a kémmıhold felfedezte. Anyolc

A „Kaszpi szörny” felszín feletti mozgás közben. Egyelőre ez a gép tartja a felhajtóerő rekordját. lökhajtásos motorral meghajtott „Kaszpi szörny” elérte a 480 km/órás utazási sebességet, és akár 1000 tengerészgyalogos szállítására volt képes. Partraszálláshoz tehát ideális eszköz. Ez a figyelemre méltó gépezet 1980-ban sajnos súlyosan megrongálódott, újbóli üzembe helyezésére pedig már nem került sor.

Pénz nélkül nem megy Az akkori Szovjetunióban azonban folytatódott a fejlesztés, és a következŒ években egy sor érdekes típus keletkezett. Kétségkívül a kétéltı, 125 tonnás A 90.125 Orljonok (Sasfiók) volt a legsikeresebb ekranoplán, amelynek néhány példányát 1972–1992 között besorolták a szovjet tengerészetbe. Most a kikötŒben rozsdásodnak, bár nemrég állítólag tervek készültek modernizációjukra és újjáélesztésükre.

KM Kaszpi szörny

Orljonok

| Bár a Boeing 777-200-as közel 64 méter hosszú, ebben az összehasonlításban nem tűnik túl nagynak Az utolsó nagy szovjet ekranoplán a 400 tonnás Lun (Hold) volt, amelyet 1987-ben fejeztek be. KezdettŒl fogva támadóeszközként számoltak vele, így hat darab óriási kilövŒkamrával szerelték fel, a mindmáig rendkívül hatékony és nehezen megsemmisíthetŒ 3M-80 Moszkit (Mostzkitó) típusú lövedékekhez. Gyártottak még egy példányt a Lunból, azonban a befejezése elŒtt a Szovjetunió felbomlott, ami az addig bŒséges pénzforrások elapadásával járt. SŒt hamarosan terv született a befejezetlen gép mentŒszerkezetként (SAR) való felhasználására. A Lunt átnevezték Szpaszatyelre (MegmentŒ), a katonai rendszereket leszerelték, és folytatódtak a befejezŒ munkálatok. Ám a kilencvenes évek közepére ismét elfogyott a pénz, az ekranoplán így továbbra is befektetŒkre vár.

A szupergyors csónakok továbbra sem jók Egészen más úton haladt az ekranoplánok fejlesztése Németországban, ahol a tervezŒk teljesen eltérŒ koncepcióból indultak ki. A német szerkezeteket ugyanis többnyire csupán 1-2 fŒsre tervezték.

A BOEING ÉS A BERJEV PROJEKTJEINEK ÖSSZEVETÉSE Start és leszállás Hajtóművek Fesztávolság Hossz Max. felszállótömeg Max. terhelhetőség Utazási sebesség – párnahatás üzemmódban

Max. hatótávolság – párnahatás üzemmódban

(feltételezett paraméter)

Berjev Be-2500

Boeing Pelican ULTRA

vízen, szárazföldön is 6 lökhajtásos NK-116-os motor 156 m 123 m 2500 t 1000 t 800 km/h (10 km) 450 km/h 10 700 km (10 km) 17 000 km

kizárólag szárazföldön 4 óriási sugárhajtású motor 152 m 109 m 3000 t 1270–1400 t ismeretlen 480 km/h 12 045 km (6 km) 18 530 km (750 t teherrel)

| Berjev Be-2500

38 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

Boeing 777-200

Lun

| Boeing Pelican ULTRA

FOTÓ: BERJEV ÉS BOEING

hajtották, és elsŒsorban a vízfelszíntŒl történŒ „elrugaszkodásra” szolgáltak.

ILLUSZTRÁCIÓ: PAUL MCDONELL

36_39

Alexander Lippisch repülŒgépmérnök már a második világháború alatt hírnévre tett szert. Számos érdekes projekten kívül Œ tervezte például a Messerschmitt Me-163-as repülŒt, amely a „bosszú fegyvereinek” szánt eszközök egyike. 1960 körül az amerikai Collins cég felkérte, hogy építsen egy nagyon gyors csónakot, mire megalkotta a párnahatás elvén mıködŒ, X-112 egyszemélyes szárnyashajót. Azt követte az X113-as. Bár viszonylag jól sikerült, a Collins cég végül leállította a projektet, és az összes jogot eladta a német RFB (Rhein Flugzeugbau) vállalatnak. Ez utóbbi megtoldotta a hadseregnek szánt, nem túl sikeres X-114-es projekttel, majd továbbadta a programot a Fischer Flugmechanik cégnek. A kilencvenes években született meg a kétüléses Airfisch 3 modell, majd pedig a hatüléses FS-8. Ez Hollandiában tette meg elsŒ útját 2001 februárjában, és rövidesen el kellene, hogy kezdŒdjön a gép sorozatgyártása is a német–szingapúri–ausztrál Flightship konzorcium fejléce alatt.

És mégis gyártják Németországban jelenleg néhány más szerkezet fejlesztésének befejezésén dolgoznak, amelyek közül némelyik egyesíti magában a légpárnás hajót (az elsŒ fázishoz – a felszínre való felemelkedéshez) és az ekranoplánt (a haladáshoz). Ennek a példája az Airfoil Development cég húsz férŒhelyes Hoverwing 20 nevı gépe, de további típusok is készen állnak. A mai Oroszországban nincs pénz nagy projektekre, a tervezŒk így átálltak a kisebb, a civil szektornak szánt ekranoplánokra. Alexejev eredeti csoportja már 1985-ben bemutatott egy nyolc férŒhelyes gépet, a Volga-2-t, melynek modernizált változatát már sorozatban gyártják. Egy másik sikeres orosz gyártó az Alsin magánvállalat, amely a katonai ekranoplánkutatásból jött szakembereket foglalkoztat. Az Œ kétéltı modelljeik, az öt férŒhelyes Amphistar és az

4.4.2005

16:01

Page 39

ILLUSZTRÁCIÓ: PAUL MCDONELL

future

| A Lun elölről inkább egy fantasztikus filmben szereplő űrhajónak tűnik

Repülőóriást építenek? 2002-ben az amerikai Boeing cég képviselŒje elismerte, hogy egy gigantikus repülŒgép tervein dolgoznak, amely a párnahatás hasznosításával hatméteres magasságban repülne a tenger felszíne fölött. Ezenkívül normális repülésre is képes lesz (kisebb hatósugárral). ABoeing Pelican ULTRA (Ultra Large Transport Aircraft) nevı óriásnak a tervek szerint 152 méter lesz a fesztávolsága (egy futballstadion másfélszerese), hossza 109 méter, terhelhetŒsége pedig 1400 tonna, amivel ötszörösen meghaladja a világ jelenleg legnagyobb repülŒgépének (az Antonov An-225 Mrija) teherbírását. Blaine Rawdon, a program menedzsere szerint a tervezett repülŒgépnek „a hajóknál sokkal gyorsabbnak kellene lennie, mıködési költségeinek pedig a jelenlegi repülŒkének a töredékét kellene felemésztenie.” A Pelican azonban kizárólag a szárazföldrŒl szállna fel, és ott

Egy másik gigász

is landolna, ami némileg korlátozná a lehetŒségeit. Ilyen nagy szállítási kapacitással bíró repülŒgép felhasználását az amerikai hadsereg is fontolgatja, azzal a céllal, hogy öt napon belül a világ bármely pontjára eljuttathasson egy hadosztályt. EgyelŒre azonban csak egy

| Az orosz tengerészet 125 tonnás Orljonokja csak „kistestvére” a KM és a Lun-típusú gépeknek koncepciótervezetrŒl van szó, és egyáltalán nem biztos, hogy valóban sor kerül a kolosszus megépítésére.

Egy 2004 júliusában rendezett repülŒbemutatón azonban megjelent egy gigantikus kétéltı, a Berjev cég Be-2500 modellje. A hidroplánok hagyományos gyártójának számító Berjev egy kissé bizarr kinézetı és méretı gép terveit mutatta be (fesztávolsága 156 méter, hossza 123 m), amely még a Boeing cég tervein is túltesz! A Pelicanhoz hasonlóan a Be-2500 is két üzemmódban mıködhetne: ekranoplánként kis magasságban, gazdaságos repüléssel, a párnahatás hasznosításával, illetve normális repüléssel. Az elképzelések szerint a jármıvet a hosszú, tengerentúli útvonalakon alkalmaznák, miközben úgy tervezték, hogy a meglévŒ hajókikötŒket használná, és nem igényelne semmilyen különösebb infrastruktúrát. Ezenkívül bevethetŒ lenne keresŒ- és mentŒexpedíciók során is, valamint óceánkutatáshoz. Bár Berjev projektje – ami az elvégzett munkálatokat illeti – némileg közelebb áll a megoldáshoz, mint a Boeingé, még így is sokáig kell várni a végkifejletre. Az elképzelhetŒ fejlŒdés irányát azonban mindenképpen jelzi. ■ HAMSIK MIHÁLY

MIÉRT NEM SIKERÜL ELTERJESZTENI AZ EKRANOPLÁNOKAT? yilvánvaló előnyeik el- ben a hátrányok gyakorta sítják a legújabb, kisméretű lenére ennek a koncepció- felülmúlják az előnyöket, ekranoplánok. nak hátrányai is vannak, így a gép nem lett volna túl hatépéldául a repülőkhöz képest nakony. Ezért kell, hogy a vízi A párnahatás használagyobb aerodinamikai ellenállást járművet minden tekintetben tának előnyei általában a kell leküzdeniük. Főleg a kitökéletesen tervezzék meg. növekvő nagysággal arányosan jeAzt, hogy ez lehetséges, tanúlentkeznek. A különösen nagy szersebb szerkezetek eseté-

N

kezetek esetében, mint amilyenek a Boeing és Berjev tervezett gépei, már szemmel látható a hatékonyságuk és gazdaságosságuk. A kérdés inkább az, hogy a gyakorlatban ki lehet-e használni a kapacitásukat? |

| Az Alsin orosz cég kereskedelmi hasznosításra szánt ekranoplánjai

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 39

FOTÓ: ALSIN

Xtreme Xplorer, vagy az új Aquaglide, kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek. A párnahatást hasznosító hajók fejlesztése és kutatása erŒteljesen folyik még Ausztráliában és Chilében.

ILLUSZTRÁCIÓ: PAUL MCDONELL

36_39

40 honda

21.4.2005

16:07

Page 40

HIRDETÉS

HONDA

Biztonságos kétkerekűek A városi és országúti közlekedés az egyre növekvő autóforgalom miatt egyre több problémát okoz a világ motorizált országainak. Részleges megoldást jelenthet az úthálózat fejlesztése és a korszerű forgalomszervezés. Ugyanakkor szemléletváltásra és jobb helykihasználású, környezetkímélő közlekedési eszközökre is szükség van.

FOTÓK: HONDA

F

ennállásának ötven éve alatt a japán Honda Motor Corporation mérnökei számos újítással álltak elŒ, hogy motorkerékpárjaik és robogóik mindenki számára könnyen használhatók és biztonságosak legyenek. A motorozás a cég filozófiája szerint nem csak a tehetŒsek és a vakmerŒ fiatalok kiváltsága, hanem a hétköznapi közlekedés problémáinak lehetséges megoldása is.

Folyamatos fejlesztés A jármıvek hajtására alkalmas nagykapacitású akkumulátorok fejlŒdése életre hívta az EV kódjelı ultrakönnyı villanymodepet, és hibridhajtású társát, amelyben kisméretı benzinmotorból, generátorból és villanymotorból álló egység dolgozik. A elmúlt évben bemutatták az elsŒ energiacellával mıködŒ automata típust is, amely már cseppfolyós hidrogénbŒl és oxigénbŒl elektromos energiát képes elŒállítani a fordított elektrolízis elvén. A negyedliteres robogó alapjaira épülŒ mıködŒképes kísérleti modell menet közben füstgáz helyett csupán tiszta vizet bocsát ki. A meghajtás módjától függetlenül minden kétkerekı jármı sajátja, hogy vezetŒjük közvetlen kapcsolatban van a környezettel. A motor úton maradásához fontos a jó egyensúlyérzék, az irányváltás részben a motoros testsúlyának áthelyezésével történik, ezért egy másodpercnyi kihagyás is balesetveszélyhez vezethet.

40 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

Németország hat pontján 2004-ben motoros továbbképzŒ központok alakultak a közlekedési balesetek számának csökkentésére. A Hondával közös vállalkozás keretében eddig háromezer-ötszáz jelentkezŒ gyakorolhatott számítógépszimulátorokon vagy a gyár által felajánlott hatvan darab új CBF600S motorkerékpár valamelyikén. A Honda mérnökei több mint húsz éve kísérleteznek azért, hogy a gyár újabb típusai a személyautókhoz hasonlóan segítsék a „nyeregben ülŒket”.

ABS a kétkerekűeknek is! Céljuk, hogy 2007 végétŒl az új Hondamotorokban, legyen szó akár ötven köbcentis robogókról, túra- és sportmotorkerékpárokról vagy chopperekrŒl, CBS (Combined Braking System), vagyis kombinált fékrendszer vagy blokkolásgátló elektronika (ABS) mıködjön. A két rendszer lényege, hogy az elsŒ fék mıködtetésekor a másodlagos fékkör is mıködésbe lép, kismértékben lassítja a hátsó kereket. Gyári kísérletek bizonyítják, hogy az integrálfék alkalmazása akár negyvenkét százalékkal csökkentheti a fékút hosszát pánikszerı fékezés esetén. Amennyiben az elsŒ vagy hátsó kerék megcsúszna, az ABS érzékeli azt, és megelŒzi a kerékblokkolást, ami a motorkerékpárok esetén nemcsak irányíthatatlanságot okozna, de elcsúszáshoz is vezet.

Bizonyított sikeresség E két biztonságtechnikai megoldás számos Honda-típusban bizonyított már, az elsŒ CBS fékkel szerelt túramodell, a GL1100 típus 1983-as megjelenése óta. Továbbfejlesztve, mindkét fékberendezéssel mıködtethetŒ Dual-CBS-ként debütált a kilencvenes évek elején a CBR1000F nevı sportgép második szériájában, és ABS-szel kiegészítve lassította a Pan European típust. 2003-ban bemutatták az FJS 600 Silver Wing nevı utazórobogót. Az autósok kegyeit keresŒ Honda kanapé már a biztonságos megállásért felelŒs szerkezetek második generációjával felszerelve rója az utakat, de CBS fékkel szerelik a kedvezŒ árú Lead 100 nevı városi alapmodellt is, és kérésre blokkolásgátlóval egészítik ki a praktikus CBF modellcsalád egyes tagjait. A munka ezzel nem ért véget: a Honda tervei szerint az évtized végén a terepgépekbe is átkerül néhány biztonsági berendezés. ■

ÖNKÉNTES FELSZÁMOLÁS Honda szakemberei elköteleA zettek a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának korlátozását célzó, 1997ben megfogalmazott kiotói

egyezmény mellett, ezért az elmúlt évezred végén önként vállalták, hogy fokoza-

tosan felszámolják kétütemű motorjaik gyártását, és újabb típusaikat környezetbarát, négyütemű erőforrásokkal, valamint katalizátorral szerelik fel. Az újdonságok sorában még az ultrakönnyű CBR600RR sportmotor is teljesíti az EURO-II környezetvédelmi normát, mégis könnyedén megfelel a sebességmegszállottak kényes elvárásainak. De a Honda katalizátora a HECS rendszer már a 2000-ben gyártott VFR típusban is megtalálható. A modellpaletta alján pedig már két, kizárólag befecskendezős, ötven köbcentis erőforrásával szerelt kismotorokat találunk. |

42_47 FAQ

22.4.2005

11:04

Page 42

FAQ Önök kérdeznek, mi válaszolunk Kérdezzen bármit, amit tudni szeretne – szakembereink válaszolnak. Ne habozzon levélben vagy e-mailben feltenni kérdéseit! Munkatársaink és a szerkesztőség a következő címen várja a leveleket: 3. ÉVEZRED szerkesztősége, Bp. Pf. 701/443, e-mail: [email protected]

Ki fedezte fel a kontaktlencsét? Vígh Tamás, Tatabánya

Melyik a legnagyobb csillag? Balogh Károlyné Edit, Székesfehérvár

A

csillagászok a legutóbbi ideig a legnagyobb csillagnak a kiterjedt burokkal körülvett vörös szuperóriást, a Betelgeuzét tartották. Az Orion csillagképben található fényes csillag változtatja méretét, rendszeresen kitágul, majd öszszehúzódik. Maximális nagysága eléri a 980 millió kilométert. Összehasonlításképpen ez hétszázszor nagyobb, mint a Nap átmérője, vagy 6,5-szer nagyobb, mint amennyi bolygónk Nap körüli keringési pályájának sugara. Ha egyforma távolságra lenne tőlünk a Nap és a Betelgeuze, a szuperóriás csillag 17 000-szer fényesebben világítana a mi csillagunknál. De éppen mostani lapszámunkban közöljük azt az érdekes hírt, hogy három óriáscsillagról (KW Sagittarii, V354 Cephei, KY Cygni) is kimutatták, hogy még a Betelgeuze méretét is felülmúlják. A tudósok azt sem zárják ki, hogy valahol a kozmikus tér mélyén létezhetnek még ezekél is nagyobb fénylő csillagmonstrumok. ■

42 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

A bolygó egyik megoldatlan rejtélyei közé tartozik a Voynich-kézirat. Tudnának valamivel többet írni róla? Hiába kutatom, nem tudom, hogy manapság hol van. Lengyel Ferenc, Budapest

1

912-ben Wilfrid M. Voynich amerikai régiséggyűjtő Frascatiban Róma mellett a Jezsuita Egyetem gyűjteményében egy kéziratot talált, amelyet azóta „a világ legrejtélyesebb kéziratának” neveznek. Joannes Marcus Marci levele volt mellette, amellyel a kéziratot A. Kirchernek ajándékozza, az Olaszországban élő, 17. századi tudósnak. Voynich azonban a kalligráfiák, a képek, az anyag alapján, amelyre a kéziratot írták (több mint 200 oldalas) és különböző régi pigmentek alapján úgy ítélte meg, hogy valószínűleg sokkal régebbi, talán már a 13. századból való. A kéziratot ezért megvásárolta. Amikor rájött, hogy megfejthetetlen kódban írták, nyilvánosságra hozta a másolatot, hogy minden érdeklődő számára lehetővé tegye a megfejtését. A kézirat így kapta a Voynich-kézirat

ILLUSZTRÁCIÓ: U FOTO 21

ILLUSZTRÁCIÓ: GFMER

FOTÓ: VŠCHT ÉS VISIONCORRECTION

O

tto Wichterle (1913–1998) akadémikus volt a kontaktlencsék felfedezője, a látószerv ilyen segítőjének gondolatával azonban már a híres reneszánsz művész, Leonardo da Vinci is foglalkozott. Ő azonban sohasem próbálkozott a gyakorlati elkészítésével. A primitív kontaktlencsék matematikai alapját René Descartes dolgozta ki, akit azonban leginkább az optikai nagyítás érdekelt. A 17. század végén különböző szakértők a kontaktlencsét a rövidlátás korrekciójaként javasolták. John Herschel brit űrhajós a 19. században írta le először a kontaktlencsét. Az első ilyen lencsék kifújt üvegből 1888-ban készültek, de egészen 1954-ig nem léteztek segédeszközök, amelyeket sokáig lehetett volna viselni: hosszabb használat után ugyanis ingerelték a szemet, némileg bonyolult volt az alkalmazásuk, ezenkívül még drágák is voltak. A feltaláló Wichterle mindent alapvetően megváltoztatott, amikor kifejlesztette a hidro-

nevet. Szerzője ismeretlen és a kézirat tartalma megfejthetetlen maradt. Néhány forrás azt állítja, hogy rejtélyes könyv, amely számos asztronómiai illusztrációt tartalmaz, amelyet valamikor II. Rudolf császár vásárolt meg. A Voynich-kézirat az égbolt néhány részét ismeretlen csillagképeknek jelöli. A szakértők azt állítják, hogy a benne szereplő betűk merészen ellenállnak a Voynich-kézirat kutatóinak. Ilyen betűket sehol nem találnak a világon. És ami még rosszabb, amikor valamiféle ábécét találtak ki hozzá, az megint nem fért össze semmilyen létező nyelvvel. Még a modern számítástechnika sem segített a megoldás megtalálásában... Az utolsó felfedezések azt igazolták, hogy a kézirat valóban létezett a 16. században. 1961-ben a Voynich-kéziratot Hans Kraus New York-i gyűjtő vásárolta meg, majd az amerikai Yale Egyetemnek ajándékozták. Ott a Különleges Könyvek Beineck Könyvtárában az MS 408 katalógusszám alatt szerepel. ■

ILLUSZTRÁCIÓ: U FOTO 21

fil, vagyis a puha kontaktlencséket. Ma ezeknek az árban már elérhető lencséknek köszönhetően a világon 100 millió embernél is több kitűnően látja a világot ezeken keresztül. ■

11:04

Page 43

Megállapítható, mikor fedezték fel azt a radírt amely képes kiradírozni a ceruzát?

Hol van a legmélyebb hely az óceánban? A tengervíznek maximum mennyi a hőmérséklete? Valmer Krisztián, Győr

Debreceni Andrea, Kiskunfélegyháza

A

z óceán legmélyebb helye a Mariana-árok (a Csendes-óceán nyugati része, délkeletre a Mariana-szigetektől). A Vityaz szovjet hajó 1957-ben többsugaras szonár segítségével 11 034 métert mért. Újabb mérések

E

zt az apró, de az élet számára fontos találmányt 1770. április 17-én fedezték fel. Az angol Joseph Priestley, aki akkoriban számos felfedezést tett, rájött arra, hogy – az akkortájt DélAmerikából behozatott – gumi alkalmas a ceruzával írott feljegyzések törlésére. Azóta a radírt különbözŒ formákban, színekben és más tulajdonságokban készítik. Noha eredetileg csak a ceruza nyomainak eltüntetésére szolgáltak, idŒvel tintához, tushoz és más egyéb rajzsegédeszközökhöz készítenek radírt, mint amilyen például a szén, a vörös kréta vagy például a pasztell. Ezen az apróságon egész vagyont keresett az amerikai Hyman Lipan, amikor 1858. március 30-án szabadalmaztatta a radírgumi rögzítését a ceruza másik végére. Ezzel tulajdonképpen

során ugyanazon helyen a Takujo kutatóhajó 1984ben modern echoszonár segítségével megállapította a pontos 10 924 méteres mélységet. Ami a víz hőmérsékletét illeti, a tengerszintnél általában 2 °C-tól (Fehér-tenger) 37 °C-ig (a Perzsa-öböl se-

kély részei forró nyárban) terjed. A legmagasabb hőmérsékletet az óceánban egy amerikai kutató tengeralattjáró jegyezte fel körülbelül 480 km-re az USA nyugati partjaitól: ott a hőmérő mutatója felkúszott egészen a 404 °C-ig! ■

Japán

Elő-India

ájMalsziget fél

Srí Lanka

Fülöp- k szigete

HátsóIndia

Marianaszigetek Marianaárok

ILLUSZTRÁCIÓ: U FOTO 21 ÉS MPA-GARCHING

22.4.2005

FOTÓ: TEENMOODS

42_47 FAQ

Borneó

Szumátra

Új-Guinea Jáva

FOTÓ: U FOTO 21

Ausztrália

Azt hallottam, amikor az ember szíve rendetlenkedik, és emiatt ájulás fenyegeti, köhögéssel elkerülheti a halált. Lehetséges ez? Doroki Lajos, Veszprém

A

z orvosok tudják, hogy az ember, akinek hirtelen lelassul a szívműködése, a komplikációk kezdetétől tíz másodpercen belül elveszíti a tudatát. Figyelmeztető jel a mellkasban jelentkező hirtelen heves fájdalom. Innen a fájda-

lom kisugárzik az alsó állkapocshoz vagy a bal karba. Daniel Rochman szakértő az amerikai Rochester General Kórházból azt állítja, hogy a magányos ember saját maga – természetesen csak átmenetileg! – azzal segíthet,

hogy ismételten és erőteljesen köhög. Minden köhögés előtt fontos mély levegőt venni. Köhögni mélyről és hoszszantartóan kell, mintha a beteg a tüdejéből ki akarná köhögni a váladékot. A köhögést szükséges kétmásodpercenként megismételni addig, amíg nem érkezik segítség, vagy amíg nem érezzük, hogy a szív ismét normálisan ver. A mély belélegzések a tüdőbe levegőt juttatnak és a köhögés so-

rán a mozgások összenyomják a szívet és fenntartják a vérkeringést. Ezzel a módszerrel a szívroham áldozata állítólag képes saját maga eljutni a kórházba. De csak állítólag, ezért senkinek nem ajánljuk, hogy ezt a módszert kipróbálja! Rosszullét esetén, különösen, amelyek szívtáji panaszokkal járnak, tanácsos haladéktalanul orvost, illetve mentőt hívni, a mielőbbi felgyógyulás érdekében. ■

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 43

▼

minden vásárlót arra kényszerített, hogy megvásárolja a radírt, még ha arra nem is volt szüksége. Természetesen a vásárlónak minden alkalommal a fémhüvelyt kellett kifizetnie, amelyben a radírt rögzítették, annak felszíni elkészítését – a formálást, a ceruzához való rögzítést. Mindezt a ceruza elhasználása után kidobják, és újra megvásárolják az új ceruzával. ■

22.4.2005

FAQ

11:04

Page 44

Önök kérdeznek, mi válaszolunk Hogyan határozzák meg valamelyik tárgy korát a radiokarbonos eljárással?

Megtalálták valaha Noé bárkájának maradványait? Kiszeli Péter, Budapest

Füzi Béla, Dunaújváros

A

z említett abszolút datált eljárást, azaz a majdnem százszázalékos megbízhatóságú kormeghatározást W. F. Libby amerikai Nobel-díjas kémikus dolgozta ki. Abból a megállapításból indult ki, hogy a 14 C radioaktív szén, amely az atmoszféra magas rétegeiben alakul ki, lehullik a földfelszínre, innen a növények veszik fel. Az ő közreműködésükkel jut el minden élő szervezetbe, tehát valamennyiünk testébe is. Az élő anyag elhalása után, amely egy biFOTÓ: ALPENERGY

zámos tudós a Noé bárkájáról szóló történetet és a világ nagy özönvizét a Biblia Genezis (Teremtés) könyvéből csak allegóriának, semmiképp sem valódi esemény leírásának tartotta. Ennek ellenére a valódi felfedezésekről a mai napig spekulációk merülnek fel. 1916-ban Vladimír Rosztovszkij orosz hadnagy

egy nagy hajótestet pillantott meg Törökország keleti részénél, az Ararát hegység lejtőjénél félig elmerülve. Ez az a hegy, amelyről a bibliakutatók úgy vélik, hogy Noé bárkája az özönvíz után kikötött. A cár által kiküldött tudósok ezt a hajót fedezték fel és átvizsgálták, de részletes beszámolójuk valószínűleg az orosz forradalom során elveszett. Az 1950-es évek

elején George Jefferson Greene amerikai mérnök az Ararát felett körülbelül 30 méterrel helikopterrel repülve a sziklába beékelődött hajóhoz hasonlatos tárgy néhány felvételét készítette el. 1962-ben azonban titokzatos körülmények között Guyanában meggyilkolták és az állítólagos fényképek eltűntek. 1955-ben Fernard

Navarra francia iparos kiásta egy régi gerenda mintáját abból a tárgyból, amely az Ararát jege alatt volt elrejtve, és amely hajótestre emlékeztetett. Navarra meg volt arról győződve, hogy ez Noé bárkájának része, azonban radiokarbon-eljárással meghatározták, hogy a minta mindössze csak 1400 éves, tehát nem a bibliai korszakból való. A 80-as években James Irwin volt űrhajós néhány expedíciót indított a bárka után, de nem járt sikerrel. A bárka utáni leghíresebb nyomozás azonban hihetetlen méretű hajó alakjának figyelemre méltó tárgyát fedezte fel, azonban semmiképp sem az Araráton, hanem 22 km-rel odébb, mégpedig közvetlenül az Al Judi hegy alatt – amely véletlenül a bárka utolsó kikötésének helye a Korán említésében. |

FOTÓ: RADIOCARBON

S

FOTÓ: ALPENERGY

42_47 FAQ

zonyos időintervallum után kivétel nélkül bekövetkezik, befejeződik a 14 C befogadása; ez fokozatosan felbomlik. Az úgynevezett 14 C-izotópos módszerrel kiszámítható az élő szervezet elhalásától eltelt idő a radioaktív 14 C arányának megállapításával. Elemzésekhez felhasználható a fa, a faszén, a csont, a tőzeg, a kagylóhéj. ■

Érdekelne, miből nyerik ki, vagy hogyan készítik a mentolt, például a cukorkákba. Milyen pozitív hatása van az egészségre? Fehér Endre, Szolnok

A

borsmenta leveléből (Menthae piperitae folium) nyerik a menta illóolajat (Atheroleum menthae piperitae), majd ebből magát a mentolt. Az illóolajak nagyon változatos anyagcsoportot képeznek. Vegyi összetételük definíciója ezért elég bonyolult. Leginkább terpének, elsősorban monoterpének, aldehidek, alkoholok, ketonok, savak, észterek alkotják. Illóolajat számos növényi kábítószerben is találunk, a fontos gyógyszerekhez tartoznak. Általában folyékonyak, könnyebbek a víznél. A mentol bevált az emésztési zavarok kezelésénél. Számos szakértő szerint csökkenti a

44 | 3. ÉVEZRED| 2005. június

Page 45

felfújódást, enyhíti a has fájdalmait és segít a hányásnál. Egyszerre általánosan tompítja a rosszullét érzetét – beleértve a speciális reggeli rosszullétekét terhesség idején. Izomfájdalmak csökkentésére is használják, általában segít a stressz és a fejfájás kiküszöbölésében is. A mentolnak jelentős antiszeptikus hatása van, kellemes hűs érzetet kelt, amely enyhíti a fertőző bőrbetegségeknél előforduló kellemetlen viszketést vagy égetést, de szájüreggyulladásoknál és felső légúti megbetegedéseknél is hasznos ellenszer. Javítja az étvágyat, csökkenti a vérnyomást. Pozitívan hat az idegrendszerre (ugyanúgy, mint a tiszta borsmenta, amelyből származik). ■

Azt hallottam, hogy Nagy-Britannia és az USA között tenger alatti szupervonatot terveznek. Igaz ez?

szú lenne. Teljesen légmentesre építik, hogy semmi se akadályozza a mágneses párnán 7000 km/órás sebességgel száguldozó szupervonatot. Ebből kiszámítható, hogy a szuperexpressz a távolságot körülbelül 54

Dudás Tibor, Várpalota

I

gaz, legalábbis a Massachusettsi Műegyetem (MIT) kutatóinak legújabb projektje szerint, akik vonatösszeköttetést terveznek az Atlantióceán alatt. A két végállomás a tervek szerint London és New York lesz. A tenger alatti alagút 5000 km hosz-

perc alatt teszi meg! Összehasonlításképpen: repülővel ugyanez a távolság jelenleg 6,5 óra. Természetesen a víz alatti vasút terveinek megvalósítása nem olcsó: a szakértők 80–170 milliárd dollárra becsülik a költségét. ■ ▼

11:04

FOTO: NH-ARTWORK

22.4.2005

FOTÓK: COBLESKILL.EDU ÉS VIZUALARCH

42_47 FAQ

HIRDETÉS

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 45

22.4.2005

FAQ

11:04

Page 46

Önök kérdeznek, mi válaszolunk

Mi a valódi jelentése a „hullócsillag” szónak? Mikor figyelhető meg a legtöbb hullócsillag? Bartha Valéria, Pécs

A

hullócsillag tulajdonképpen a meteorok népi elnevezése. Az ókorban a meteorokat földönkívüli jelenségeknek tartották, amely

még az antik gondolkodó, Arisztotelész is hozzájárult. Azt állította, hogy a meteorok atmoszferikus jelenségek, semmiképp sem égi-

lényegében helyes vélemény. Az évszázadok folyamán azonban az emberek paradox módon téves következtetésre jutottak. Ehhez

ek. Mindazonáltal a görög meteor szó levegőben lebegő tárgyat jelent. Sajnos Arisztotelész követői ebből arra következtettek, hogy a meteorok mint teljesen légköri jelenségek már semmilyen kozmikus hatással nem függenek össze. A meteorok por- vagy kőzet-

A délkelet-ázsiai rengések megközelítették a Richter-skála szerinti 9-es fokozatot. Elmagyaráznák ezt a mérést? Létezik még ennél is magasabb érték?

Mi az a biomassza? Pongrác Gergely, Dombóvár

Madóczi Bence, Kaposvár

O

B

iomasszának a napenergiát magában foglaló szerves eredetű anyagot nevezzük. A biomassza a Földön található összes élő organizmus, növény és állat anyagát felöleli. A biomasszából kétféle módon lehet energiát nyerni, mégpedig vagy termokémiai, vagy biokémiai megváltoztatással. Termokémiai változtatás során elsősorban néhány e tevékenységre alkalmas faanyag, illetve a fafeldolgozás során keletkező fa hulladék égetésére vagy gázosítására gondolunk. Ez a fa anyag olyan kályhákban való égetésre szolgál, amelyek

általában úgy működnek, hogy a fűtőanyagot előbb gázosítják, majd az így nyert gázt elégetik. Ez a rendszer nagyon jó hőszabályozást tesz lehetővé. A termokémiai változtatásra a

legalkalmasabb faanyagok a platánok, a nyárfák, az akácok, az égerfák és elsősorban a fűzfák, amelyeknek magas az éves gyarapodása és a fűtőértéke. Másrészt létezik a biokémiai út, amelynek

talán legismertebb produktuma a biogáz. Ez a lezárt tartályokban levegőtől elszigetelve a szerves anyagok (trágya, zöld növények és a szennyvíztisztítók üledéke) bomlása során keletkezik. Viszonylag egyszerű előállítása ellenére felhasználása a fa biomasszával szemben körülményesebb a technológiára vonatkozó magasabb költségek miatt. Ilyen berendezés építésére olyan megfelelő helyszín kiválasztása szükséges, ahol nagy a hő- vagy az elektromos energia felhasználása, különben az így előállított energia nagyon drága. ■

Vajon mi lenne, ha a tenger vízszintje hevesen emelkedni kezdene. Általános pusztulást jelentene? Gaál Andor, Komárom

H

ollandia bizonyos területein a föld egy évszázad alatt 20-40 cm-t sülylyedt. „Ha hozzászámítjuk még néhány klimatológus előrejelzését, akik a tenger szintjének 40 centiméteres emelkedését jósolják, az áradás veszélye óriásivá válik” – mondta Floris Schokking, a holland GeoConsult geoloógiai iroda igazgatója az AFP hírügynökségnek. ■

46 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

lyan skáláról van szó, amelyet már 70 évvel ezelőtt – 1935-ben – megalkotott az amerikai Charles Francis Richter (1900–1985). Megadja a Föld mozgásának intenzitását (magnitúdóját) 100 km távolságban a földrengés epicentrumától (a földrengés fészke fölött elhelyezkedő ponttól). Az említett Richterskála logaritmikus, vagyis minden fokán megtízszereződik a földrengés energiája. Elvben nincs felső értéke, tehát néhány helyszín geológiai kapacitása megengedi – legalábbis elméletileg – a 10-es vagy még annál is magasabb fokozatú földrengés kialakulását! ■ FOTÓ: AVČR

42_47 FAQ

ÉRTÉK 1, 2 3 4 5 6 7 8 8,9

RICHTER-SKÁLA SKÁLA JELLEMZÉSE Nem érzékeljük, csak készülékek segítségével mérhető A legkisebb érték, amelyet az ember érzékel; károk nélkül Gyenge földrengés Az epicentrumhoz közeli épületek enyhe károsodása A rosszul felépített épületek súlyos károsodása Épületek súlyos károsodása A táj majdnem teljes pusztulása A legerősebb megállapított földrengés

Page 47

részecskék, amelyek a Föld atmoszférájába hatolva felizzanak és elégnek. Bizonyos időszakokban számuk

megnő – ilyenkor meteorrajokról beszélünk. A meteorrajt olyan apró törmelékek alkotják, amelyek egykor valamely üstökös anyagából szakadtak ki, és oszlottak el az üstökös pályája mentén. Úgy tűnik, mintha a meteorrajok az égbolt bizonyos pontjából indulnának

Valahol azt olvastam, hogyha folytatódna a globális felmelegedés, akkor a Golf-áramlat megszűnik, és Európa gyakorlatilag megfagy. Valahol azonban ellenkezőleg, azt írják, hogy melegebb lenne a hőmérséklet. Mi az igazság? Meg tudnák határozni, milyen klíma lehetne ezután a Földön? Hegyi Gabriella, Budapest

A

z európai kontinens nagyon gyorsan melegszik. Miközben a Föld más részein az átlaghőmérséklet 0,6 oC-kal nőtt, Európában egy fokkal van melegebb. Az európai klímát jelentős mértékben befolyásolja a meleg Golf-áramlat, amely nélkül a mi földrajzi szélességi fokunkon a kanadai Új-Foundlandon vagy Kamcsatka déli részén jellemző hőmérsékletek uralkodnának. Leállhat-e a Golf-áramlat? Ebben az évszázadban biztosan nem! Inkább kissé gyengül. A hűlés nem lesz túlzottan érzékelhető,

ki. Ezért nevezik el őket azokról a csillagképekről, amelyek felől a raj tagjai ér-

keznek. A fontosabb meteorrajok az év második felében: Delta Aquaridák (július 28.), Perseidák (augusztus 12.), Orionidák (október 22.) Tauridák (november 3.), Leonidák (november 17.), Geminidák (december 14.) és Ursidák (december 23.). ■

FOTÓ: URSA, HELIOS.AUGUSTANA.EDU ÉS NASA

11:04

Mit jelent a batiszkáf szó? Bakos Barbara, Eger

tehát csak kicsit enyhül a várt felmelegedés. A Golf-áramlat lelassulása az óriási jégtáblák olvadását okozhatja, amelyek a növekvő hőmérséklet hatására felengednek és az Atlanti-óceánon keresztül dél felé vándorolnak. Amennyiben az Atlanti-óceánba túlságosan sok jégtábla kerül, hideg és édesvíz érkezik velük. A Golf-áramlat működése pedig az Atlanti-óceán északi részének sósságától és hőmérsékletétől függ. Ami Magyarországot illeti, mintha a földgolyón a jövendőbeli globális felmelegedésre való tekintettel választotta volna ki saját helyét. Miközben a Magyarországtól délre fekvő országokat hőség és szárazság sújtja, északon a zord körülményekhez szokott növényzetnek és állatoknak lesz problémája. Közép-Európának ugyan valamivel jobbak a kilátásai mint a többi területnek, de azért azt sem kerülik el az áradások és a nyári kánikulák. Egy kicsivel magasabb hőmérsékletek főleg a természetnek okoznak gondot. Ezt már kisebb mértékben idén januárban is tapasztalhattuk. ■

E

z a fogalom a görög bathys = mélység és a scaphos = hajó szavakból keletkezett. A batiszkáf egy önálló mozgásra képes mélytengeri kutatóhajó. Az elnevezés Auguste Piccard (1884–1962) svájci kutató Bathyscaphe nevű mélytengeri kutatóhajójának a nevéből származik. Jellemzője, hogy rendkívül mélyre tud merülni. Az amerikai tengerészet batiszkáfja, a Trieste már 45 éve tartja a rekordot, amely 1960. január 23-án reflektoraival világította be a mélységet, miközben leült az óceánfenékre 10 916 méter mélyen, a Mariana-árokban. ■

Tisztelt olvasónk! Amennyiben itt nem talál választ kérdéseire, a következő számainkban keresse. Néhány válasz előkészítése ugyanis nagyon időigényes. HIRDETÉS

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 47

AZ OLDALAKAT SZERKESZTETTE: KOUKAL MIHÁLY

22.4.2005

FOTO: NOAA

42_47 FAQ

48_50 biokemia

22.4.2005

10:44

Page 48

BIOKÉMIA Testünk valamennyi sejtjében minden

Hogyan lehet

áthatolni a membránon?

Az anyagoknak mozgásban kell lenniük Élete során minden sejt szorgalmasan cserélgeti környezetével a legkülönfélébb kémiai anyagokat. Minden folyamat irányítása úgy zajlik le, hogy a sejt megfelelŒ mıködését szolgálja. Az anyagok kiegyensúlyozott be-, illetve kiszállítása ugyanis szorosan összefügg az egész szervezet mıködésével. Az olyan bo-

A gradiens irányával szemben

gradiens alacsony passzív transzport

nyolult rendszerek mıködésénél, mint például az idegrendszer, elengedhetetlen többek között a nátrium és a kálium finom egyensúlya az idegsejteken belül. Ez az egyensúly egyébként minden egyes idegingerületnél egy pillanat alatt felborul. Tulajdonképpen hogyan is hatolhatnak át a kémiai anyagok a sejtmembránon?

mindennapi életbŒl ismert diffúzióval (például a filteres teakészítésnél a tea kivonása a forró vízben) képesek átjutni. A molekulák egyszerı fizikai folyamat segítségével átvándorolnak a magasabb koncentrációjú helyrŒl az alacsonyabb koncentrációjú helyre, hogy így egyenlítsék ki a koncentrácókülönbséget (lásd 1. ábra).

Mint amikor teát főzünk

Szállítás a csatornákon

A kis hidrofób (víztaszító) molekuláknak nem okoz problémát az átjutás. Amembrán belsŒ része szintén hidrofób, és az említett anyagok a

Az ionoknak és a kis hidrofil molekuláknak sokkal nehezebb a helyzetük. Nem tudnak maguktól átmenni a membránon, ezért a membránban

MERRE VEZET AZ ORVOSSÁGOK ÚTJA?

V

oltaképpen mi a célja a membránokon keresztüli anyagátviteli mechanizmus ily részletes tanulmányozásának? A természetes fiziológiai folyamatok megismerésén kívül a membrántranszport folyamatának

pontos

megértése elengedhetetlen a gyógyszertan és az orvostudomány fejlődéséhez. Olyan or-

rák ellenszeréről. A transzportmechanizmusok kutatása ezért ugyanolyan fontos, mint a gyógyszerkutatás. A gyógyszergyárak csak azt vosságokat és úgy kell követően lesznek képesek előállítani, hogy azok természetes mechanizmusokkal jut- még hatékonyabb, közvetlenül az adott sejtcsoportra hassanak a sejtek belsejébe. (például a rákos sejtekre) haA leghatékonyabb gyógyszer tó orvosságokat kifejleszteni, sem tud a betegen segíteni, ha képtelen eljutni a célsejte- ha a tudomány megérti az kig, legyen szó akár valamilyen anyagok bonyolult útját a szervezetben. | banális medicináról, akár a

48 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

átvivő

magas

ILLUSZTRÁCIÓ: A. CANTUCCI/STUDIO STALIO

A

z anyagok útja a sejt belsejébe, illetve onnan kifelé nem is olyan egyszerı, mint elsŒ hallásra tınik. E nélkül a szigorúan koordinált folyamat nélkül nem is lehetne élet. Ráadásul ha jobban ismernénk és értenénk a molekulák sejtmembránon keresztüli be- és kijutását, forradalmat idézhetnénk elŒ a gyógyíthatatlan betegségek kezelésében.

| A membránon keresztüli transzport vagy passzív (energiaátadás nélküli) vagy aktív. Ahhoz az átvitelhez, amely az anyagok gradiensével szembeni irányban zajlik, energiaátadásra van szükség (1. ábra). diffúzió csatorna

A gradiens irányával megegyezően

másodpercben megszámlálhatatlan mennyiségű kémiai reakció megy végbe. Ámde hogyan kerülnek a táp- és egyéb anyagok a sejt belsejébe, illetve hogyan jutnak ki onnan a felesleges részek?

48_50 biokemia

22.4.2005

10:44

Page 49

A membránban megszámlálhatatlan mennyiségű protein található. Mindegyik különböző feladatot lát el. A kép azon proteinek egyikét ábrázolja, amely megkönnyíti az anyagok átjutását a sejtmembránon. A könnyebb átláthatóság kedvéért a foszfolipidek alkotta kettős réteget eltérő színnel jelöltük. (2. ábra)

ILLUSZTRÁCIÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA

lévŒ speciális proteinek sietnek a segítségükre (lásd 2. ábra). A biológiai membránokban rengeteg olyan különbözŒ fajta protein található, amely egy bizonyos típusú anyagra specializálódott, és mıködésében is eltérhet a többitŒl. A hidrofil (vízzel könnyen vegyülŒ) anyagok ezek segítségével képesek átjutni az alacsony koncentrációjú helyekrŒl a magasabb koncentrációjú helyekre, és ezzel óriási elŒnyt szereznek a már korábban említett, „kevésbé ügyes” mole-

átvivő

méghozzá a magasabb koncentráció felŒl az alacsonyabb felé. A folyamat elŒnye az átvitel hihetetlen sebessége: a csatornán egy másodperc alatt több mint 100 millió ion jut át! A szállító proteinek, amelyekkel a bizonyos molekulák vagy ionok elŒször kötést alakítanak ki, majd csak ezután juthatnak át. Aszállító protein mindeközben úgy változtatja meg alakját, hogy a molekula hozzá tudjon kapcsolódni a membránhoz az egyik oldalon, majd el tudjon szakadni a másikon. A protein e nélkülözhetetlen alakváltoztatása miatt az átszállítás sokkal lassabb (megközelítŒleg tízezer molekula/másodperc). A folyamat elŒnye azonban, hogy az átvitel mindkét irányban lehetséges.

kulákkal szemben. A diffúzióval ellentétben az átvitelnek ezt a módját aktív transzportnak nevezzük, ahol is a „közvetítŒk” szerepében két fŒ proteintípus jelenik meg: az átvivŒk (transzportŒrök) és a csatornák. A csatornákat vízzel teli pórusokként is elképzelhetjük, amelyeken keresztül az ionok és a kis molekulák könnyedén átjárnak, azonban csak abban az esetben, ha a csatorna nyitva van (a csatornák ki- és bezárását külön mechanizmus irányítja). Értelemszerıen az anyagok ebben az esetben csak egy irányban vándorolnak,

A transzporthoz energia kell A membrántranszportnál is ugyanaz a helyzet, mint a gépkocsiban, ahol a sofŒr dolgozik, az utas pedig csak szállíttatja magát. Az a folyamat tekinthetŒ passzívnak, amelyben nem történik energiaátadás, mivel némely esetben az energia

átadása nem szükséges. Így van ez például az említett csatornák esetében is. Magának az ionnak nem lenne esélye áthatolni a membránon, de a csatorna segítségével ezt könnyen és erŒfeszítés nélkül megteheti. Más a helyzet az aktív transzport esetében. Könnyen el tudjuk képzelni, milyen erŒfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az anyag átjusson a membrán másik oldalára, amennyiben ott magasabb a koncentráció, mint a kiindulási oldalon. Az átszállításhoz szükséges energia több, különbözŒ forrásból is származhat: a nagy energiatartalmú vegyületek hasadásából, a nap-

Balra: A nátrium-kálium pumpa (fogaskerékkel szimbolizált) a káliumionokat behajtja a sejt belsejébe (zöld), míg a nátriumionokat kipumpálja onnan (piros). Nyugalmi állapotban a nátrium- és káliumcsatornák is zárva vannak, ezért a sejten kívül a nátrium magas koncentrációban felhalmozódik, míg a sejt belsejében a káliumionok koncentrálódnak.

Jobbra: Amint az idegsejt elektromos impulzust kap, a nátrium- és káliumcsatornák kinyílnak (előbbi piros, utóbbi zöld színnel jelölt), és azok az ionok, amelyek korábban felhalmozódtak a membrán két oldalán, megkezdik az átáramlást. A csatornák bezáródása után a nátriumkálium pumpa folyamatosan visszaállítja az eredeti állapotot. (3. ábra)

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 49

▼

aktív transzport

ILLUSZTRÁCIÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA

energia

Az átvivŒk és a csatornák mıködésének illusztrálására kiválóan felhasználható a már említett idegingerület példája (lásd 3. ábra). A nátriumionok koncentrációja az idegsejtek belsejében körülbelül tízszer alacsonyabb, mint a sejteken kívül, míg a kálium esetében a helyzet éppen fordított. Ezt a különbséget a nátrium-kálium pumpának nevezett átvivŒ tartja fenn, amely kifelé nátriumionokat, befelé káliumionokat pumpál. A sejtmembránban ráadásul speciális nátrium- és káliumcsatornák is vannak, amelyek azonban nyugalmi helyzetben zárva maradnak. Amint a sejt elektromos jelet kap, az említett csatornák kinyílnak, és rajtuk keresztül óriási sebességgel kezdenek áramlani a nátrium és a kálium ionjai, hogy kiegyenlítsék koncentrációjukat a membrán két oldalán. Az idegingerület ezután továbbhaladhat a következŒ sejtbe.

ILLUSZTRÁCIÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA

Amikor pumpálódnak az ionok

48_50 biokemia

22.4.2005

10:44

Page 50

ILLUSZTRÁCIÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA

BIOKÉMIA TULAJDONKÉPPEN MI A SEJTMEMBRÁN?

A

membrán szó hallatán többnyire valamilyen rugalmas, ám nehezen átjárható anyagrétegre gondolunk. A sejtmembrán azonban ettől az elképzeléstől nagyban eltér. Valójában ötletes, félig fo-

hidrofil rész hidrofób rész

lyékony konzisztenciájú biológiai képletről van szó, amelyen – ennek ellenére – kívülről véletlenszerűen nem jut át egyetlen idegen eredetű anyag sem, illetve ki sem kerül semmi. A biológiai membránt ugyanis kétrétegű

foszfolipidek alkotják, azaz olyan különleges molekulák, amelyek egyik vége hidrofób (víztaszító) a másik pedig hidrofil (vízzel könnyen vegyülő). Az említett molekulák megfelelő elhelyezkedése esetén olyan lapos szerkezet jön létre, amely mindkét oldal-

hidrofil rész

| A sejtmembrán foszfolipidek alkotta kettős rétegből áll, amely mindkét oldalról hidrofil (balra a membrán keresztmetszete), ám belül hidrofób. Ez a fajta elrendezés kivételes tulajdonságot ad a membránnak: az anyagok nem tudnak „kényük-kedvük” szerint áthatolni rajta, mivel a foszfolipides dupla réteg szinte áthatolhatatlan gátat alkot (jobbra a membrán háromdimenziós modellje). ról érintkezhet a vizes környezettel, ám a belseje erősen „ellenáll” a víznek. Ebből nyilvánvaló, hogy a vízben oldódó anyagok nem tudnak

sugárzásból, sŒt más anyagok membránon keresztüli átvitelébŒl is!

Meglepő ismeretek A membrántranszportról nemrégiben meglepŒ tudományos felfedezések láttak napvilágot a szaksajtóban. Az átvivŒk és a csatornák határán találhatók a kotranszporterek, amelyek mindkét HIRDETÉS

50 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

olyan könnyen átjutni a membrán másik oldalára. A sejt azonban a tápanyagok szállítása nélkül nem élhetne, ezért az evolúció során

csoportból magukban hordoznak valamit. Nem sorolhatók tehát egyértelmıen sem az átvivŒk, sem a csatornák csoportjába. Az utóbbi idŒben ráadásul egyre gyakrabban jelennek meg olyan tudományos munkák is, amelyek az eddigi ismereteket még jobban öszszekuszálják. A tanulmányok szerzŒi azt állítják, hogy az ammóniumion feltételezett kotran-

több olyan mechanizmus is kialakult, amelynek segítségével a kis molekulák áthatolhatnak a membránon.|

szportere tulajdonképpen csatorna, ezzel szemben az állítólagos kloridcsatorna nem más, mint a kloridok és protonok kotranszportere! E tudományos terület ismerŒi még egészen biztosan újabb felfedezésekkel gazdagítják majd a tudomány világát, és a membrántranszportról szóló jelenlegi ismereteket a közeljövŒben talán teljesen át kell értékelni. ■ SNAJDROV LENKA

51_53 ABC

20.4.2005

12:34

Page 51

ÁBÉCÉ

Meteorológia E

A-tól Z-ig Léteznek olyan tudományágak, amelyek különböző összefüggésekben minden embert érintenek. Vitathatatlanul ezek közé tartozik a meteorológia, amely a földi atmoszférában előforduló legkülönbözőbb jelenségek vizsgálatával foglalkozik. A meteorológiának több ága is van: aerológia, klimatológia, hidrometeorológia stb. A meteorológia szakemberei mindenhol a világon azokkal az alapfogalmakkal dolgoznak, amelyeket most a 3. ÉVEZRED olvasói is megismerhetnek.

FOTÓ: JOHN ABBOTT

lemi csapások – olyan természeti folyamatok, amelyek nagy pusztítást okoznak. Például vulkánkitörés, földrengés, zivatarok orkán erejı széllel és vízözönszerı esŒvel stb.

É

ghajlat –((klíma) az időjárás hosszan tartó, jellegzetes megnyilvánulása egy hely vagy terület felett, amely függ többek között a légköri cirkulációtól, a légkör és a felszín jellegzetességeitől, valamint az emberi tevékenységtől.

C

FOTÓ: U FOTO 21

H

ajnalpír – vagy szürkületi égboltpír: szürkület idején este a nyugati, reggel a keleti égtájirányban az égbolton vagy a felhők pereme felett látható világos, illetve vöröses fény, amely széles sávban nagy magasságig terjed. Az esti jelenség az alkonypír, a reggeli pedig a hajnalpír. A hajnalpír akkor tűnik el, ha a Nap elérte a horizont feletti ötfokos magasságot.

FOTÓ: ALLSOP

sapadékmennyiség – csapadékmennyiségnek nevezzük a csapadékból származó, egységnyi, azaz 1 m2-es felszínre jutó vízoszlopmagasságot milliméterben kifejezve.

D

A fatörzsek évgyırıinek vizsgálata lehetŒvé teszi a különbözŒ korszakokban uralkodó klimatikus viszonyok megismerését.

G

eoszférák – a geoszférák közül a meteorológia számára az atmoszféra és a hidroszféra (légkör) a legfontosabb. A bioszféra igen fontos az éghajlat alakulásában.

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 51

FOTÓ: EARTH.RICE.EDU

E

lsődleges cirkuláció – a légkör globális áramlási mezejének alaprendszere. Létezésének feltétele a sugárzás meridionális változása, a Föld forgása, valamint a szárazföldek és óceánok elrendezŒdése. Kisebb, másodlagos (például a ciklonok – alacsony légnyomású területek, csakúgy, mint az anticiklonok – magas légnyomású területek) és harmadlagos (parti szélrendszerek, hegyi-völgyi szelek stb.) cirkulációk indulnak ki belŒle.

▼

FOTÓ: WWW.WILDFLOWERS-CDROM.COM

endroklimatológia – a klimatológia (lásd lejjebb) egyik ága, amely a fásszárú növények fejlŒdése és a klimatikus viszonyok közötti kapcsolat tanulmányozásával foglalkozik.

FOTÓ: WILDFLOWERS

FOTÓ: WST

A

erológia – (görög eredetı szó: aer = levegŒ, logia = tan) a meteorológia egyik ága, amely a szabad légkör (lásd lejjebb) fizikai jelenségeinek tanulmányozásával foglalkozik. A Wladimir Köpper, német tudós által javasolt aerológia elnevezést a szakma csak 1906-ban fogadta el. Az „aerológia” fogalmat azonban Domenico Panarolo már 1646-ban is használta.

51_53 ABC

20.4.2005

12:34

Page 52

H

FOTÓ: PNG

armatpont – a harmatpont hŒmérséklete az a hŒmérséklet, amelyen a levegŒ telítŒdik hılése során a változatlan páratartalma mellett. Amennyiben a hŒmérséklet harmatpont alá süllyed, a vízpára egy része kicsapódik, és a hideg tárgyakat harmat formájában bevonja. A harmaton kívül így jön létre a köd és a felhŒ is.

FOTÓ: WWW.WAPERS.COM

F

öld kisugárzása – hosszúhullámú elektromágneses sugárzás, amelyet a Föld felszíne és légköre sugároz ki az űrbe. A kisugárzás intenzitása egyenesen arányos a hőmérséklet negyedik hatványával.

ILLUSZTRÁCIÓ: DWIGHT FALIN

ÁBÉCÉ

K

öd – rendkívül kicsi, a földfelszín közelében lebegŒ vízcseppek (ritkábban apró jégkristályok) látható felhalmozódása, amelyben a vízszintes látástávolság egy kilométernél kisebb. Amennyiben a látótávolság meghaladja az egy kilométert, akkor nem ködrŒl, hanem úgynevezett száraz légköri homályról van szó. A ködöt magas páratartalom jellemzi, amely eléri a 100%-ot.

F

FOTÓ: WWW.BOBZOOK.COM

elhő – a vízcseppecskék és/vagy a jégkristályok diszperz rendszere a légkörben. A víz és jég mellett ipari axhalációból, füstbŒl, porból származó részecskék is lehetnek. Figyelem: felhŒnek tekinthetŒ a köd is, amely tulajdonképpen a földfelszínt érintŒ felhŒ.

K

52 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

J

egesedés – a jég felhalmozódása egy adott felszínen, például a föld felszínén vagy a repülŒgépen. A föld felszínén jégréteg akkor jön létre: a) ha az esŒcseppek elérvén a föld felszínét megfagynak és b) ha a hó teljesen vagy részben elolvadt és ismét megfagy. Síkos jég akkor alakul ki, ha a földfelszín hŒmérséklete 0 °C alá süllyed.

F

rontális rendszer – két (néha több) egymásból kiinduló légköri front, például egy meleg- és egy hidegfront (lásd lejjebb) a ciklonban (alacsony légnyomású terület).

FOTÓ: ZAMG

FOTÓ: ERIDDELL.FSNET

I

nverzió – (a latin inversio = fordítva) a léghőmérséklet emelkedését a magassággal inverziónak nevezzük. Az inverzió kialakulhat a felszín közelében vagy a szabad légkörben. Az inverzió gátolja a levegő keveredését, emiatt az alsóbb rétegekben köd alakul ki, a városokban és az ipari területeken pedig növekszik a légkörben lévő káros anyagok koncentrációja, ami miatt gyakoribb a szmogképződés. Ugyanakkor a magasabban fekvő, s ezért kevésbé szennyezett levegőjű területeken (például a hegyekben) gyönyörű az idő.

limatológia – (görög eredetı szó: klima = hajlás, lejtés, logia = tan, tudományág) éghajlattan. Egy hely vagy terület hosszú idŒn át tartó, váltakozó idŒjárási viszonyainak vizsgálatával foglalkozó tudomány. A klimatológia fogalmát Hipparchos asztronómus (i. e. 196–120) vezette be a köztudatba, ám Œ a fogalmat úgy értelmezte, mint a napsugarak hajlását a föld felszíne felett. (Annak idején úgy tartották, hogy az éghajlat csak a Nap horizont feletti magasságától függ.)

12:34

Page 53

FOTO: ECONEDLINK

L

égköri elektromosság – a légkörben elŒforduló elektromos jelenségek és folyamatok összefoglaló elnevezése. Rendszerint két részre tagolható: 1. a szép idŒ (zivatarokon kívüli) zóna légköri elektromosságára és a 2. zivatarok, zivataros övezetek légköri elektromosságára. Részletesebb felosztás: a) töltésképzŒdési folyamatok; b) töltéssemlegesítŒ folyamatok; c) töltéscsere folyamatok; d) töltésszállító folyamatok.

K

limatológiai adatsor – a meteorológiai elemek vagy jelenségek megfigyelésével kapott adatok (például átlaghőmérséklet) kronológiai vagy nagyság szerinti sorrendje.

M

elegfront – keskeny határsáv a hideg és meleg levegŒ között, miközben a meleg levegŒ a hideg levegŒ felé mozog. Más szóval a melegfront egy viszonylag éles átmeneti sáv a távolodó hideg levegŒ és az érkezŒ meleg levegŒ között. Ennek ellentéte a hidegfront. A hidegfront a melegfrontot követi, és sebessége nagyobb a melegfronténál (körülbelül 50 km/óra). A meleg- és hidegfront a légköri frontok két fajtája. A frontok harmadik típusa az okklúziós front. Ez az az eset, amikor a frontok nem érik el a talajfelszínt a ciklon gyengülŒ és lassúbb örvénylése miatt.

S

zellő – gyenge szél, a Beaufort szélsebességskálájának első foka: sebessége 1-5 km/óra. A Beaufort-skálát Francis Beaufort (1774–1857), brit ellentengernagy fejlesztette ki a szél különböző objektumokra gyakorolt hatásának megfigyelése alapján 1805 és 1808 között. Különböző ismertetőjelek alapján szárazföldön és tengeren is alkalmazható. A skála nulladik foka: szélcsend, amikor a szárazföldön „a füst merőlegesen száll fel”, a víz felszíne pedig olyan, mint a tükör. Legmagasabb fok (12–17): orkán.

O

rografikus csapadék –– amikor a domborzat, a hegyvonulat emelkedésre kényszeríti a légáramlást és ezen emelkedés során csapadék keletkezik, orografikus csapadékról beszélünk. A csapadék a hegység luvoldalán képződhet. A hegység lee-oldalán, a bukószélben csapadék nem képződhet, így a hegység luvoldala és lee-oldala között rendkívül eltérő klimatikus viszonyok alakulnak ki.

L

evegőkémia – A légkörben zajló kémiai jelenségek vizsgálatával foglalkozó tudomány. A tudományág szakemberei az utóbbi idŒben elsŒsorban azt tanulmányozzák, hogy az emberi tevékenység mennyire befolyásolja a légkör összetételét.

W

FOTÓ: NASA

FOTO: NOAA

illy-willy – a déli félgömbön, Ausztrália környékén tapasztalható tropikus ciklonok helyi elnevezése. ■ KOUKAL MIHÁLY

FOTO: JOHN ABBOTT

20.4.2005

FOTÓ: ALLTHESKY.COM

51_53 ABC

M

eteorológiai jelenség – minden légköri vagy a föld felszínén tapasztalható és az időjárással kapcsolatos jelenséget meteorológiai jelenségnek nevezünk. Idetartoznak többek között a köd, az eső, a vihar, a hótakaró, a szél, a szivárvány, a koszorú, a glória és sorolhatnánk még sokáig.

TÖBBET MEGTUDHAT Meteorológia. Minden, amit a témáról tudni kell (Trió Kiadó, 2003)

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 53

54_55 urhajozas

4.4.2005

16:06

Page 54

ŰRHAJÓZÁS

Csökkent a baleset

A

NASA azt bizonygatja, hogy teljesítette a Columbia ırrepülŒgép 2003. február 1-jei szerencsétlenségét vizsgáló bizottságok minden követelését.

Visszatér az elveszett bizalom? Az ırhajózás egyszer már volt hasonló helyzetben. A Challenger 1986. januári tragédiáját követŒen még öt hónappal tovább, 32 hónapig tartott a „földelés”, akkor azonban egyértelmı volt az ok, elég volt módosítani egy rendszert, és akkor még nagyon nagy volt az egész komplexum koncepciójának helyességébe vetett bizalom. Ezúttal rosszabb volt a helyzet. Féléves vizsgálat után a független bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Columbia katasztrófájának oka a bal szárny élének a megrongálódása volt, amely röviddel a start után következett be, amikor a külsŒ tartály habszigetelésének egy darabja levált a függesztésrŒl, és nekicsapódott a bal szárny alsó részének. Ezen a sérülésen keresztül forró levegŒ jutott be a szárnyba, és fokozatosan tönkretette az egész szerkezetet. A zárójelentésben a bizottság 29 kötelezŒ érvényı ajánlást bocsátott ki, amelyek

A NASA FEKETE NAPJAI | A Challenger 1986. január 28-án robbant fel, 73 másodperccel a kilövés után (balra). A Columbia bal szárnyának sérült az éle. Szombaton, 2003. február 1-jén 9 órakor Texas lakói láthatták az űrrepülőgép lángoló roncsait az égen (jobbra).

54 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

| Az öt megépített űrrepülőgépből már csak három maradt egy jövŒbeli hasonló baleset kockázatának csökkentésére vonatkoznak. Mivel hiányosságokra bukkantak a repülés felkészülési szakaszában és a repülés elŒtti és alatti döntések során is, a javaslatok között technikai és szervezési jellegı egyaránt akad; a javasolt intézkedések mintegy felét még a repülések felújítása elŒtt végre kellett hajtani.

lesz. A startot és a repülés elsŒ fázisát jobb minŒségı kamerák figyelik, új kamerákat szereltek fel a tartályra és a startmotorokra, a külsŒ tartály leválásának folyamatát úgy változtatták meg, hogy az ırhajósok részletesen lefényképezhessék, a szárny felfutó éleiben pedig becsapódási érzékelŒk találhatók. Az ırrepülŒgép rakterében felszereltek egy tizenöt méteres adaptert a manipulátorhoz, amelyet elláttak televíziós kamerával és lézeres érzékelŒkkel. Végül pedig az állomás megközelítésekor annak legénysége lefényképezi az ırrepülŒgép alsó részét. Amennyiben sérülést állapítanak meg, az ırhajósok kiszállnak az ırbe, és megpróbálják megjavítani a hŒvédŒpajzs burkolatát. Ha a hiba javíthatatlan, ideiglenes menedékre lelnek az állomáson, a Földön pedig készen áll egy másik ırrepülŒ a mentŒakcióra.

Hogyan lehetne megakadályozni a sérüléseket? A NASA nagy lendülettel látott munkához, de az ırrepülŒgépstartok felújításának feltételezett idŒpontja egyre csak tolódott. Csak tavaly decemberben lehetett bejelenteni, hogy miden lényeges dolog elkészült. ElsŒsorban azt kell kiküszöbölni, hogy a start folyamán jégdarabok váljanak le a külsŒ tartályról. Az ET-120as tartály új változatát számos próba után ez év januárjának elsŒ napjaiban Floridába szállították. A tartályfüggesztések habszigetelését eltávolították, és melegítŒkkel helyettesítették, ami a többi módosítással együtt biztosítja, hogy a lezuhanó jégdarabkák néhány grammra olvadnak. Ha mégis sor kerülne a megrongálódásra, ez már a repülés folyamán megállapítható

Öregedő flotta

FOTÓ: POWERPOINTART, BBSNEWS ÉS NASA

27 hónapos kényszerű szünetet követően idén tavasszal ismét mozgásba lendült az amerikai űrrepülőgép-program. Vajon nőtt a biztonság?

FOTÓ: NASA

megismétlődésének kockázata?

A baleset okai a rendszerek túl nagy komplexumát ölelik fel, és ezeknek a tökéletes megszüntetése de facto egy új ırrepülŒgép megépítését jelentené. Ezenkívül növekszik a bizalmatlanság az egész jármı koncepciós megoldását illetŒen, és senki sem sejti, hogy miképp fog megnyilvánulni az anyag öregedése és kifáradása; azzal az elképzeléssel építették Œket, hogy „talán vagy százszor” szállhatnak fel, de legfeljebb 15 éven belül. Összesen öt ırrepülŒgépet gyártottak. Az OV-102 Columbia a 2003-as baleset során semmisült meg, az OV099 Challenger már 1986-ban felrobbant, most pedig már csak három példány maradt. Az OV103 Discovery 1984 januárjában szállt fel elŒször, tehát 21 éves, és a legtöbb sikeres startot tudhatja maga mögött, azaz harmincat. Utoljára 2001-ben repült, azt követŒen pedig ter-

4.4.2005

16:06

Page 55

vezett modernizációt hajtottak végre rajta. Az OV-104 Atlantist 1985 októberében helyezték forgalomba, azaz 20 évvel ezelŒtt, és 26 expedíción vett részt. Az OV-105 Endeavour premierjére 1992 májusában került sor, 19-szer szállt fel, és 2003 decembere óta rendszeres karbantartást és átalakítást végeznek rajta, így hát jelenleg még nem áll készen az újabb felszállásra. Röviddel a baleset után a NASA vezetŒje határozottan nyilatkozott arról, hogy a forga-

a a Discovery útja siH keres lesz, a 3. negyedévben az Atlantis

teherhordót is szállít. Még nem dőlt el, hogy a következő, már standard repülés – az

követi (07.

STS-115, napelemszerkezetekkel és -panelekkel – még decem-

ILLUSZTRÁCIÓ: SPACEBOY.NASDA

12.–08. 03.); az STS-121 beillesztett expedíciója hasonló jellegű lesz, a szállítómodulon kívül egy integrált

ber elején megvalósul-e, vagy átcsúszik a jövő év januárjára. Az űrprogram nehezen jön újra lendületbe... |

relték hozzá az ırrepülŒgépet. (Márciusban a Discoveryt áthelyezték a VAB-ba, áprilisban pedig az egész komplexum elindult a 39B rámpára.) A felbocsátást május 14-re tızték ki – a repülés tervezett idŒtartama 12 nap. Az elsŒ pillantásra szokványos ellátóexpedíció, amely csak parancsnokának köszönhetŒen rendkívüli – Eileen Collins ugyanis az egyetlen parancsnoki rangú nŒ. Novemberben lesz 49 éves, negyed évszázada repül az USAlégierejénél, 1990

FOTÓ: SPACEBOY.NASDA

| Az űrrepülőgépek fontos szereplői a nemzetközi űrállomás megvalósításának

MIKOR REPÜL A KÖVETKEZŐ?

FOTÓ: 1960AREA.COM ÉS NASA

54_55 urhajozas

Ki, mikor és mivel fog repülni? A választás a Discoveryre esett, mint 1988-ban, az ırrepülés felújítását pedig 2005 márciusára tervezték, ám 2004 októberében meghatározták az elsŒ két repülés jelenleg érvényes idŒrendjét. Ez év elején a Discovery még a hangár épületének 3. számú fülkéjében pihent. Január folyamán befejezték a manŒverezŒ hajtómıvek tartalék elektromos áramkörének tesztjét, a vége felé közeledett a felszíni hŒvédŒpajzs kiegészítése, és felszerelték azt az új érzékelŒrendszert, amely lehetŒvé teszi a burkolat csempéinek keringési pályán történŒ lézeres ellenŒrzését. A szerelŒépületben felállították az indítóhajtómıveket a mobil startperonon, február elején pedig befejezŒdött a külsŒ tartály elektromos rendszerének ellenŒrzése. A hajtómıvekhez február második hetében sze-

januárja óta tagja az ırhajóscsapatnak. ElŒször 1995-ben repült a Discovery pilótájaként, aztán az Atlantis pilótája, 1999-ben pedig a Columbia parancsnoka volt; összesen 23 napot töltött Föld körüli pályán. James M. Kelly pilóta második alkalommal repül. A legénység további két tagja a tapasztalt Stephen K. Robinson, és egy újonc, a japán Soichi Noguchi, aki kilenc éve készül erre az alkalomra. A hétfŒnyi személyzet további tagjai – akiknek a feladata az ırrepülŒgép hŒvédŒpajzsának tesztelése és javítása – a veterán Andrew Thomas és Wendy Lawrence és az újonc Charles Camarda. ■ MARCEL GRÜN

A VÁLSÁGTERV a a Discovery netán nem lenne képes visszatérni, a Földön már

FOTÓ: UNIV. OF MICHIGAN

lom „egy éven és egy napon belül” ismét megindul. 2003. október elején azt fontolgatták, hogy elsŒként (STS-114) az Atlantis repül 2004. szeptember közepén, a következŒ, utólag beillesztett repülésnek (STS-121) pedig 2004 novemberében kellett volna megtörténnie. Csakhogy épp abban az idŒben derült ki, hogy az Atlantis orrának burkolata alatti szerkezet berozsdásodott, javítása pedig nem egyszerı.

| A legénység magját E. Collins, J. M. Kelly, S. K. Robinson és az újonc S. Noguchi alkotja

| Negyedszázados működése során a Discovery már harminc sikeres repülést tudhat maga mögött

H

as mentőexpedíció előkészítésének gyorsított befejezésére. Legkésőbb egy

minden készen áll az STS-300-

hónapon belül indulna az Atlantis. A balesetet szenvedett expedíció tagjai fekvő helyzetben térnének vissza, a mentő-űrrepülőgép alsó fedélzetének padlójához erősítve. |

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 55

56_61 tema

8.4.2005

12:31

Page 56

A HÓNAP Az emberek kísérői

TÉMÁJA

Válasszon állatot! FOTÓ: POINT GALLERY

A vad őstulok nősténye a mai elefánt mellett úgy nézne ki, mint egy gőzgép egy Forma–1-es kocsi mellett. A kutyafajták olyan változatosságot értek el az évezredek folyamán, hogy szinte hihetetlen, hogy a törpe uszkár és az óriási ír farkaskutya közös fajba tartozik. Hogyan alakultak ki állati barátaink?

| Az őskori lakók állatokhoz való viszonyáról árulkodik számos barlangrajz

V

alamikor régen, 12 000 évvel ezelŒtt egy Œskori csapat kivételesen jó vadászzsákmányra tett szert. A halálra sebzett Œstulok tehene mellett megtalálták a borját is. Az egyik vadász már éppen halálra akarta sújtani Œt is, ám végül meggondolta magát. Lerakta fegyverét és meghozta azt a döntést, amely örökre megváltoztatta az emberiség sorsát: „Elég hús van, ezt a kicsit késŒbbre hagyjuk.”

FOTÓ: JAN GALUS

A házi csillagok | A háziállat a legértékesebb családi tulajdon ma Afrikában

Egy elodázott halál megváltoztatta az emberiség sorsát Így tehát a borjút hazavitték és egy fához kötötték. Telt-múlt az idŒ, a csapat mindig sikeresen vadászott, és senki sem tudta rávenni magát arra, hogy a borjút lemészárolja. Egy idŒ után a vadászok egy újabb Œstulokborjat hoztak, így a borjú barátot kapott. A fogságban tartott állatok ugyan lassabban nŒttek, mint a vadon élŒ rokonaik, de a végén felnŒttek és szaporodtak. Megszületett az elsŒ borjú, egy év múlva pedig a következŒ.

56 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

„Minek nekünk annyi tulok? Az egyiket megöljük és megesszük” – döntötték el a vadászok. Amikor azután körülülték a tüzet, valószínıleg nem is tudatosodott még bennük, hogy elŒször ízlelgetnek olyan tulokcsemegét, amelyért nem kellett vadászatra indul-

niuk. A mezŒgazdaság kialakulása teljesen megváltoztatta az emberiség sorsát. Az emberek letelepedtek, hogy növényeket termeszthessenek, állatokat tarthassanak, és elindulhasson a kézmıipar fejlŒdése. E kora kŒkorszakot nem véletlenül nevezik neolitikus

8.4.2005

12:31

Page 57

A FARKASNAK MEG KELLETT SZOKNIA MINKET

A

legelső háziállat domesztikálásáról szóló vélemények az utóbbi időben drámai változásokon mentek keresztül. A hagyományos elképzelés, amely alapján az őskori vadászok farkaskölyköket neveltek vagy felnőtt farkasokat szelídítettek meg társként a vadászathoz, a Hampshire College-i amerikai Raymond Coppinger zoológus szerint téves. Coppinger meggyőződése, hogy a far-

FOTÓ: DISCOVERY

56_61 tema

kasokat nem lehet csak úgy a szabad természetből befogni és át-

FOTÓ: U FOTO 21 ÉS PÉTER TAMÁS

költöztetni az emberi társadalomba. A farkasnak ilyen ugráshoz nincs meg a kellő temperamentuma. Coppinger szerint az embernek a farkassal való együttélése bizonyos „átmeneti időszakon” keresztül vezetett, a farkasok fokozatosan szokták meg az embert, amikor emberi települések közelében kezdtek el táplálékot keresni. Az embertől való félelem elnyomásának képessége a „szemetes farkasok” között terjedni és erősödni kezdett, mert megnyílt számukra az egyszerű és kiadós táplálékforrás lehetősége. Csak az így „akklimatizált” állatok voltak alkalmasak a háziasításra.|

forradalomnak. A legújabb régészeti kutatások mindazonáltal azt bizonyítják, hogy a mezŒgazdaság kialakulása „nem egy forradalmi éjszakán” zajlott le, hanem hosszú folyamat volt.

Előnyben részesített „szerencsétlenek” A teljesen hipotetikus történetünk a háziállatok tartásának hajnaláról valószínıleg valahol olyan területen játszódhatott, amelyet „termékeny félholdnak” neveznek. Ez a terület

Irak, Törökország és Szíria határvidéke a világ mezŒgazdaságának egyik bölcsŒje, ahol egyébként a tulok háziasításának központja is fellelhetŒ. A szarvasmarhával együtt a legrégebben háziasított állatokhoz tartoztak még a juhok és a kecskék is, amelyekhez csak késŒbb csatlakozott a sertés és a ló. Valószínıleg már soha nem tudjuk meg, az Œskori emberek hasonló igyekezete hányszor fulladt kudarcba. De biztosan nem tévedünk, ha azt feltételezzük, hogy az összes kölyök, amelyet a vadászok lakóhelyeikre vittek, nem

volt alkalmas a megszelídítésre. Sokuk túl vad volt az emberrel való együttéléshez. Az elsŒ sikeres állattartóknak a vak véletlen sietett a segítségükre, amely természetüktŒl fogva nyugodt, sŒt már-már flegmatikus állatokat vezetett az útjukba. Ezek feltehetŒleg amúgy sem tudtak volna megélni a zord természetben. A kölykök valószínıleg hamar valamelyik ragadozó áldozatává váltak volna. Így az az állat, amely a valóságban evolúciós „selejtet” jelentett, a háziasítás „csillagává” vált. Amikor már az elsŒ állattartók

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 57

▼

| Minden ország saját géntartalékokat képez

A HÓNAP

TÉMÁJA

12:31

Page 58

Az emberek kísérői

KUTYA – AZ EMBER IGÉNYEIHEZ SZABVA kutya mester az A ember megértésében. Ezt szemléletesen bizonyította be Brian Hare amerikai antropológus az amerikai Harvard Egyetemről. Egy meglehetősen egyszerű kísérletben kis kutyakölyköknek két műanyag konténer közül az egyikre mutogatott, majd figyelte, melyik konténernek fognak ezt követően a kiskutyák figyelmet szentelni. A kölykök döntő többségben azt a konténert vizsgálták, amelyre Hare felhívta a figyelmüket. A tudós egy darab húst rejtett a konténerbe, és így a kölykök a teljesítményükért még ízletes ajándékot is kaptak.

Hogy a tudós bizonyosságot szerezzen, hogy a kölyök valóban csak és kizárólag az ő utasítására reagál és a húst nem a szaglásával kutatja fel, mindkét konténert hússal „illatosította be”. Arra is ügyelt, hogy a kölykök ne lássák, hova teszi a húst, és hogy ne csalhassanak a teszt során.

A kutyakölykök az utasítások értésében kitűnőek voltak és játszva maguk mögé utasították az ugyanolyan idős farkaskölyköket. Sőt még a majmokat is legyőzték. Ők az emberi gesztusok súgásával

kŒkést vettek a kezükbe, hogy átvágják a torkát valamelyik otthon tartott állatnak, általában azt választották ki, amellyel a legtöbb gondjuk volt. ElsŒdlegesen azon állatokat ölték meg, amelyek nagyon ellenszegülŒk voltak, vagy azokat, amelyek alkalmatlanok voltak a fogságban való életre. Lassan, de biztosan így indult el egy folyamat, amely a mai napig nem áll meg, és amelyet a mai mezŒgazdászok szelekciónak hívnak. Ennek szabályai egyszerıek. Szaporodni csak azokat az állatokat hagyjuk, amelyek nekünk megfelelnek.

képesek megtalálni az akadály mögé rejtett táplálékot. „A kutya ebben a tekintetben tényleg sztár – kommentálta Hare kísérleteinek eredményeit Peter Marier, a Kalifornia Egyetem etológusa. – Bebizonyították, milyen hibás, amikor azt gondoljuk, hogy az, amit nem tudnak a majmok, azzal más állat sem birkózik meg.” A kutyákkal veleszületett az emberi gesztusok megértése.

Megbízhatóan olvassák az ember utasításait már igen fiatal korban tekintet nélkül arra, hogy emberek között nőttek-e fel vagy kutyafalkában. Hare szerint e

képességhez szükséges génvariációt a kutyák az ősidőkben szerezték, amikor a vadon élő farkasokból az ősemberek társaivá váltak. |

viszont annál inkább tetszenek. Mit számít az, hogy a háziasított tehén már nem tud védekezni egy farkasfalkával szemben... Az embert jobban elviselŒ, nyugodtabb állatok kiválasztása „nem kívánt melléknyereséggel” is járt. Az állatok között különleges színı, szokatlan szŒrzetı, termékenyebb egyedek alakultak ki. Ez nem volt véletlen. A gének általában a testben nem csak egyetlen feladatot teljesítenek. Gyakran részt vesznek, vagy közvetve hozzájárulnak további tulajdonságok kialakulásához. Így az emberrel való együttéléshez szükséges génvariációk megváltoztatták az állatok fizikai megjelenését is. Ezt a különlegességet figyelhették meg saját szemükkel orosz biológusok, amikor évekkel ezelŒtt igyekeztek a háziasítás eljárását utánozni azzal, hogy fogságba vetettek vad sarki rókákat. Pokolian nehéz munka volt, de megérte! Az orosz kutatók eredményeit ámulva figyelte az egész tudományos világ. Minden rókagenerációból a tudósok csak azokat az állatokat választották ki, amelyek szelídebbek voltak szüleiknél. Az eljárást éveken át ismételték és nem gyŒztek csodálkozni, amikor a rókák a szemük elŒtt változtak át. Néhányukon tarka szín jelent meg, amely a természetben a rókát elárulná a zsákmányának FOTÓ: ANIMALS/TIMDURU

8.4.2005

FOTÓ: PÉTER TAMÁS

56_61 tema

| Meglepő eredményeket értek el orosz tudósok a sarki róka nemesítésével

Kísérletek és tévedések Ez az elsŒ látásra nagyon egyszerı folyamat hamar meghozta a gyümölcsét. A háziasított állatok örökítŒinformációikban olyan génvariációkat halmoztak fel, amelyek a szabadon való élethez nem megfelelŒk, az embernek

MIÉRT NEM HÁZIASODOTT A HANGYÁSZSÜN? z eurázsiai kontinens A az állatok háziasításában a világ többi részével szemben sok-sok ponttal vezet. Ázsia és Európa lakosai 72 általuk hozzáférhető nagy emlős közül 13-at háziasítottak. A szarvasmarha, a sertés, a juh, a kecske és a ló mellett innen származik a rénszarvas, a bivaly, a tibeti gyapjas jak, az egypúpú és kétpúpú teve, a banteng és a gayal tulok is. Afrika szubszaharai lakosainak a háziasításra 50-nél több, ugyanolyan ha-

talmas emlős állat kínálkozott, de egyetlenegyet sem háziasítottak. Az Újvilág lakosai 24 amerikai nagy emlősből csak a lámákat háziasították. Úgy tűnik, mintha Európa és

Ázsia őslakói az állattenyésztés mesterei lennének. Az igazság azonban ennél prózaibb. Az európaiaknak és az ázsiaiaknak kedvezett a szerencse. Földrészeiken a sikeres tenyésztés-

58 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

re szinte előre elrendelt emlősök éltek. A többi kontinens hasonló állatokban szegényebb.

Néhány nagy emlős számára soha nem gondoskodunk elegendő táplálékról. Valószínűleg ez az az ok, amiért nem fog olyan könnyen háziasodni a hangyászsün. A több mint egy mázsa tömegű gorilla a domesztikálásra ideális jelölt-

nek tűnik, de olyan lassan nő, hogy tömeges tenyésztésének nincs esélye. Még nagyobb hústömeget jelent az orrszarvú, de mindenki, aki meg szeretné szelídíteni, agresszív természetébe ütközik. Az orrszarvú a házasítási kísérleteket túlélné – gazdája azonban valószínűleg nem. Az óriás

panda és más nagy emlősök fogságban rosszul szaporodnak és tartásuk a kezde-

8.4.2005

12:31

Page 59

Amikor a gének megbolondulnak… A modern molekuláris genetika felfedte a háziasítás törvényszerűségeit. A megváltoztatott gének is hasznosak lehetnek!

| Mintalevétel a génraktárként szolgáló DNS-bank és kriobank számára

inden élŒlény idŒrŒl idŒre „balesetet”, azaz az örökítŒinformáció mutációját szenvedi el. Valahol hiba történik, és a gén károsodik vagy megváltozik. Ez az állatnak gyakran végzetes, de néha a károsodott vagy megváltoztatott génnel is lehet élni, sŒt a megváltoztatott gén még akár a javára is válhat!

| A kutya és a juh is a legrégebben domesztikált állatokhoz tartozik

Génbaleset A régi tenyésztŒk semmit sem tudtak a mutációkról, de amennyiben a végleges hatás el-

nyerte tetszésüket, az új jegyet viselŒ állatokat tovább szaporították. Néhány évszázaddal korábban „balesetet szenvedett” a belga parasztok által tartott szarvasmarha örökítŒinformációjában az egyik gén. Nekik sem volt sejtelmük sem a DNS-rŒl és a génekrŒl, de nem tudták nem észrevenni az „izompacsirta” marhákat, amelyek egyszer csak megjelentek a csordákban. Izmaik rettenetes méreteket öltöttek és a húsuknak kitınŒ íze volt. Az egyetlen szépséghiba a túl nagy borjak születése volt. A parasztoknak azonban megérte ez a gond és a további tenyész-

tektől fogva jelentős összegeket emészt fel.

dekezik” a háziasítás ellen az

A háziasítás attól is függ, hogy az állatok milyen életmódot folytatnak. Úgy

alkalmas a tartásra, mint a házijuh. A háziasításra a gazellák sem alkalmasak, amelyek könynyen megijednek és pánikba esnek.

tűnik, hogy a domesztikációra a csordában élő állatok alkalmasak. Ugyanolyan fon-

tos azonban a csorda belső szerkezete. Elengedhetetlenül fontos, hogy tagjai egy

közelebb kerülni hozzájuk. A zebrák

észak-amerikai vastaglábú védekezésképpen vadul harapnak és képesek súlyosan megsebesíteni juh, amely látszólag ugyanolyan

vezetőt kövessenek. Ezek az állatok ugyanis el tudják fogadni az ember „vezető” szerepét is, aki ezután sokkal könnyebben irányíthatja őket. Az afrikai gnúk, amelyeknek hatalmas csordái élén nem áll vezető, a domesztikációra egyáltalán nem alkalmasak. Ugyanígy „vé-

Arról, hogy az európaiak nem

voltak jobb állattartók más földrészek lakosainál tanúskodik az a tény is, hogy az afrikaiakhoz hasonlóan beletört a bicskájuk a zebra háziasításába. Rossz szokásaik miatt nem sikerült

az embert. Az állatkertben például a harapós zebrák több sérülést okoznak, mint a tigrisek. Már pusztán a zebra befogása is különleges teljesítmény, mert az állatnak tökéletes a periférikus látása és mesteri módon kerüli el a kivetett laszszót. |

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 59

FOTÓ: DISCOVERY CHANELL YIC, CPAP/EMBRAPA, PHILG, ANIMALS.TIMDURU ÉS WCU

M

▼

FOTÓ: OARDC

és ellenségének is. A következŒ rókáknak hosszú „angóra” bundájuk nŒtt, amely a szibériai télben való életre nem alkalmas. Másoknak eltérŒ fülkagylóformájuk, rövidebb lábuk vagy orruk volt. Ezek a jegyek saját maguktól jelentek meg, az emberek beavatkozása nélkül! A „mellékváltozások” akaratlan folyamata a nemesítésben a mai napig észrevehetŒ. Általában az úgynevezett átnemesítés során jelentkezik, amikor valamilyen öröklŒdŒ tulajdonság utáni hajszában egy kicsit túlzásba esünk. Erre már ráfizettek öreg juhtenyésztŒk Spanyolországban. Különösen finom gyapjúval rendelkezŒ juhot akartak nyerni néhány évszázaddal korábban, s az elektoral fajtát nemesítették ki erre a célra. Ám ezek az egyedek hamar elpusztultak, ugyanis az állatok az öröklŒdŒ betegségeket is magukkal hozták, nem csak a jó minŒségı gyapjút. Azóta olyan finom gyapjúval rendelkezŒ juhokat senki sem tenyésztett ki. A spanyol lecke a juhászoknak elég volt. Jelenleg a sertéstenyésztŒk küzdenek a sovány sertéshús utáni hajsza kellemetlen következményeivel. A mai sertéseket alacsony zsírtartalommal tenyésztik és ezért az anyakocák csökkenŒ termékenységével fizetnek. |

FOTÓ: THUNDERBAY

56_61 tema

56_61 tema

8.4.2005

A HÓNAP

Page 60

Az emberek kísérői FOTÓ: PÉTER TAMÁS

TÉMÁJA

12:31

| A gazdálkodók korábban tarka, pirosas színű szarvasmarhát tenyésztettek. Ezt fokozatosan kiszorították az importált fajták. tésekhez elsŒdlegesen az „izompacsirta” példányokat kezdték kiválogatni. Így alakult ki a fehér-kék belga szarvasmarha mai fajtája. Csak a modern molekuláris genetika fedte fel az izmos példányok keletkezésének okát. Elég volt hozzá a miosztatinnak nevezett fehérjéhez szükséges gén genetikai kódjából néhány „betı” kiesése, amely egy bizonyos pillanatban megállítja az izmok növekedését. A sérült gén által elŒállított miosztatin fékként hatástalan és az ilyen állatok izomzata rettenetes módon túlnŒhet. Az, ami a természetben szemmel látható hátrány lenne, és amit a természetes szelekció egyetlen mozdulattal elsöpörne az útból, az ember gondoskodásának köszönhetŒen megmaradt és jól jövedelmez.

Mutánsokkal teli istállók Az örökítŒinformációk hasonló apró változtatása hosszú távú következményekkel a háziállatoknál számtalanszor megtörtént. Egyetlen gén megváltoztatása állt a háttérben az egykéket szülŒ ausztrál merinó juh esetében is. A magas hozamú, termékeny boorool fajta juhai beavatkozás nélkül általában hármas, sŒt néha akár ötös ikreket is világra hoznak. SzembetınŒk a kutya örökítŒinformációinak apróbb változtatásai, amely a legrégebben domesztikált állat és a legheterogénebb élŒlény, amely ezen a földön él. Ez volt az oka annak, hogy a kutya örökítŒinformációját miért vetették alá tüzetes elemzéseknek. Manapság ez az egyike az emlŒsök teljesen leolvasott genetikai

információjának. Amennyiben a DNS-változtatást mutációnak tekintjük és a megváltozott DNS-t hordozó állatot mutánsnak, akkor meg kell békülnünk azzal a ténnyel, hogy az istállók, az ólak, és a legelŒk tele vannak állati mutánsokkal.

A parasztok megelőzték a genetikusokat Az Œskori tenyésztŒk eljárásai nehézkesnek és primitívnek tınhetnek. Csak a molekuláris genetika fejlŒdésének utóbbi éveiben kezdjük sejteni, hogy a tenyésztŒk generációi tulajdonképpen milyen jó munkát is végeztek az elmúlt évezredekben! A mai genetikusok olyan génváltozatok után nyomoznak, amelyek a

FOTÓ: PÉTER TAMÁS, TIHO-HANNOVER,NHGRI ÉS ROCKDIVERS

| A génbankok törekednek arra, hogy minél szélesebb körű és nagyobb genetikai értékű állományt hozzanak létre

60 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

8.4.2005

12:31

Page 61

| A highland szarvasmarha teljesen alkalmazkodott a kemény életkörülményekhez

| Néhány állat viszonylag bizarr formájúvá alakult teheneknek még több tejet, a juhoknak még több gyapjút és a sertéseknek még több húst teremtenek. Ha az ilyen gének variációit ismernénk, már nem kellene bonyolult mérésekkel és mázsálással meghatározni, melyik juh, tehén vagy disznó jobb valamivel a konkurensénél és ezért megérdemli, hogy további tenyésztésre kiválasszák. A tudósok ettŒl az eljárástól sokat remélnek, de csalódások sorozata várt rájuk. Nagy lelkendezéssel fogadták például annak a génnek a felfedezését, amely a sertés izomzatának növekedéséért felelŒs. Ezután már megy minden, mint a karikacsapás – örvendeztek a mezŒgazdászok. Ám lelkesedésük csak addig tartott, amíg meg nem nézték egy valamirevaló sertésfajta minden képviselŒjének örökítŒinfor-

FOTÓ: FCODERSOFT

ILLUSZTRÁCIÓ: UIUC

FOTÓ: IHUG.CO

56_61 tema

FAGYOS BANKOK o

DNS-bankok nagy fagyasztóládáiban állandóan –70 C-ot tartanak fenn. Az egyes „fiókokban” az állatok véréből izolált DNS-t tartalmazó A kémcsöveket őrzik. A kriobankokban még fogcsikorgatóbb, –196 oC hideg van. Folyékony nitrogénben speciális eljárással lefagyasztott állati spermiumok, embriók vagy petesejtek pihennek. Miközben a DNS-ből élő állatokat egyelőre nem lehet „előállítani”, a kriobankok a szaporulat megújításához képeznek géntartalékot. A felolvasztott embriókat pótanyák testébe ültetnék be, amelyek új „géntartalék” nemzedéket szülnének. A kémcsőben történő megtermékenyítéssel hozzá lehetne jutni a szükséges embriókhoz a lefagyasztott petesejtekből és spermákból is. Azért azt szükséges hozzátenni, hogy az embriók és az ivarsejtek lefagyasztása még nincs megoldva minden állatfajtánál és fagyasztással történő konzerválásuk kifejlesztésén a tudósok egyelőre dolgoznak. Ezért olyan állatok testi sejtjeit is folyékony nitrogénben konzerválják, amelyek ezt a procedúrát lehetőleg károsodás nélkül elviselik. Szükség esetén ezekből is klónozni lehet állatokat.| mációját. Mindegyik rendelkezett annak a gén- mert annak hatalmasabb teste volt, több húst nek a variációjával, amelyet a tudósok hosszú adott és nehezebb terhet is képes volt elhúzni. és fáradtságos kutatással megtaláltak. Arégi idŒk Az utóbbi évtizedben a tehénistállókba a feketekondásai nem tudtak a genetikáról semmit, de a tarka holstein szarvasmarha érkezett, amely több tenyésztésre olyan állatokat választottak ki, ame- és kitınŒ minŒségı tejet ad. Ki tartana még régi piros-tarka tehenet? A lyek tetszettek nekik, és ezek – hogy, hogy nem – éppen azok voltak, amelyek a gén kívánt vari- mezŒgazdászok olyan autós helyzetében találják ációját hordozták. Arégmúlt mezŒgazdászai így magukat, akinek a régi Trabant helyett mıszajól megtréfálták a mai tenyésztŒket. Agenetiku- kilag tökéletesebb Mercedest kínálnak. A nosztalgiának itt nincs sok megállapították, helye! hogy nagyon nehéz Az Altamira Ennek ellenére jó megtalálni a génnek azt a megfelelŒ variáősbarlang tanúja okunk van arra, hogy a „veterán fajtákról” cióját, amely a háziálvolt az ember és ne mondjunk le. Egylatok populációjában az állatok közötti részt ezek is a kulmár nem dominál és kapcsolat turális örökség részei, felhasználható továbfejlődésének így kötelesek vagyunk bi hozamnöveléshez. Œket úgy védeni, mint a templomokat vagy Járt utat a népdalokat. Ráadásul soha nem tudhatjuk, a járatlanért ne hagyj el Az emberek igyekeznek megmenteni a pan- mikor fognak egyszer jól jönni a génjeik dákat, az ámbrásceteket vagy az orangutánokat, egyedülálló variációik miatt. Mi van akkor, ha a tehénistállókban egy telés közben nem veszik tudomásul, hogy a háziállatokat is kihalás fenyegeti – legalábbis néhány jesen új marhakór üti fel a fejét, és egyszer csak fajtájukat. A nemesítés mérföldlépésekkel kiderül, hogy épp az öregecske piros-tarka halad és néhány fajta nem gyŒzi az iramot. A tehenek ellenállók vele szemben? Az ellenálló mezŒgazdászok eredetileg nem tarka, piros képességet biztosító génjeik variációi egyszarvasmarhát, úgynevezett piros-tarka teheneket szer még megmenthetik a 21. század szarvastenyésztettek. A korábbi fajtát azonban nagyon marha-állományát. Éppen emiatt alkotja meg gyorsan kiszorította a Svájcból és Német- ma minden ország saját génbankját. ■ országból behozott piros-tarka szarvasmarha, PÉTER TAMÁS

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 61

62_63 emberi test

21.4.2005

15:01

EMBERI TEST

Szőrszálak az anyajegyen

Page 62

62_63 emberi test 21.4.2005 15:01 Page 63

z anyajegyben a szőrtüszőkből (folliculus) kinövő, 240szeresére nagyított szőrszál elektronmikroszkópos fényképe. A szőrképzés módosult szarusodás, amely a mélybe süllyedt epidermisből indul ki és megy végbe. A bőr hámja (epidermis) elhalt, elszarusodott sejtekből áll, amelyek pikkelyek formájában leválnak a testről. Ahogyan a sejtek elhalnak és leválnak, az alattuk található réteg további sejteket termel. Az anyajegyekben több pigment található, mint a bőr más részén. ■

A

62 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 63

FOTÓ: ISIFA/EYE OF SCIENCE/SCIENCE PHOTO LIBRARY

TAKÁCS KRISZTINA

64_65 tud. tev.

15.4.2005

10:05

Page 64

TUDOMÁNY Egy komoly tudós TÉVEDÉSEI életpályáját számos tévedés, kudarc és siker kíséri. Azonban egészen más is előfordulhat, például akár egy hatalmas tudományos botrány! Sorozatunk legújabb részében egy ilyen botrányról olvashatnak, amely körül a mai napig élénk viták dúlnak.

A TUDOMÁNY

Manipuláció

az IQ-val? Minden az ikrekkel kezdődött... Kutatói karrierje 1909-ben kezdŒdött egy tanulmánnyal, amely két fiúcsoport intelligenciáját hasonlította össze. Az egyik csoport normális iskolába járt, a másik pedig egy elit elŒkészítŒ akadémiára. Akik ebben az „elŒkészítŒben” végeztek, azok jobb eredményeket értek el, Burt pedig azt bizonyította ezzel, hogy több öröklött intelligenciával rendelkeztek. Még tovább ment: azt állította, hogy az akadémia tanulóinak apái sikeresebbek voltak, mint más fiúké. EbbŒl azt a következtetést vonta le, hogy az „elŒkészítŒn” tanulók az apáktól örökölt genetikai adományt hasznosították. A tudós szellemileg visszamaradott gyermekekkel is foglalkozott. Hírneve alapjának azonban az ikerkutatást tartják – a legelsŒ egy kislány pár volt. Burt írásaiban folyamatosan beszámolt a lányok fejlŒdésérŒl, miközben elsŒsorban intelligenciájuk részletes tanulmányozására összpontosított. Kutatásának eredményeit elŒször 1943-ban tette közzé. A vizsgált ik-

A modern tudomány tévedései

C

yril Lodowic Burt 1883. március 3-án született Stratford upon Avonban, ugyanabban a városban, ahol 1564-ben William Shakespeare. Amíg ennek a drámaírónak az életpályáját mindmáig számos rejtély övezi, Burt élete látszólag egy rendkívül sikeres tudós egészen egyszerı sorsa volt. SŒt úgy tınt, hogy hírnevével utolérheti földijének dicsŒségét – legalábbis tudományos körökben.

rek számát fokozatosan növelte (pl. 1955ben hozzáadott hat párt), így ebben az idŒszakban már 21 párral foglalkozott. 1966ban pedig már 53 testvérpárt figyelt meg.

Az intelligencia főleg öröklött tulajdonság? Mindegyik tanulmányban – amelyeket valóban bŒséges mennyiségben publikált – értékelte az egypetéjı ikrek intelligenciáját, valamint az olyan ikrekét, akik nem ilyen kivételes módon születtek. Összeha-

A MENSA SZELLEMI ATYJA ir Cyril Burt, a Londoni Egyetem megbecsült pszichológia-professzoS raként egyik előadásában 1945 őszén megfogalmazta egy átlagfeletti IQ-jú embereket tömörítő exkluzív klub megalakításának gondolatát. Ezzel letette a Mensa alapjait. Ez a megnevezés latinul „asztalt” jelent, ami összhangban volt azzal az elképzeléssel, hogy a „Mensának kerekasztal-társaságnak” kell lennie, ahol senki sem áll a másik fölött.

1946. október elsején Oxfordban került sor a brit Mensa megalapítására, amelynek tagjai közül természetesen nem hiányzott Burt sem. Ő később a nemzetközi Mensa International megszületésénél is bábáskodott. A brit klub tagjainak száma nagyon lassan gyarapodott – elsősorban a sonlítgatta többek közt a külön élŒ egypetéjı ikrek és az együtt élŒ kétpetéjı ikrek intelligenciájának fejlŒdését is. Részletes vizsgálatokkal és számításokkal sikerült bizonyíthatóan alátámasztania azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy az intelligencia túlnyomó részben öröklŒdik. SŒt azt állította, hogy az intelligenciának csak egy jelentéktelen töredékét lehet a neveléssel és az életkörülményekkel magyarázni – és így esetleg befolyásolni.

Sok ember sorsát befolyásolta Burt következtetései évtizedeken át döntŒ hatást gyakoroltak a nevelési módszerekre nemcsak Nagy-Britanniában, hanem az USA-ban is, és messzemenŒen befolyásol-

BURT ÜSTÖKÖSSZERŰ KARRIERJE 1902–1907

1907–1908

1908–1913

1913

1913–1932

1924–1932

1925

1931

1932–1950

Az Oxfordi Egyetemen tanul

Rövid ideig Németországban tanul

Kísérleti pszichológiát ad elő a Liverpooli Egyetemen

Kinevezik a London megyei tanács tagjává

A London megyei tanács főpszichológusaként tevékenykedik

A pedagógiai pszichológia professzora

Kiadja „A kis delikvens” című tudományos munkáját

A londoni University College pszichológia-professzora lesz

A londoni University College pszichológia tanszékének vezetője

64 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

64_65 tud. tev.

15.4.2005

10:05

Page 65

Burt terjeták az isdelmes kolai felLord Burt az IQ életrajzávételiket öröklődéséről hoz, abban is. Burt vészóló téziseit a reménylekedéseit akarta igazolni ben, hogy sok gyakoraz ikrek talán még lati szaknem publiember is tásegítségével kált írámogatta. sokra bukElsŒsorban Burt folyóiratának, a „Journal of Sta- kan. Így jutott el Burt személyes hagyatistical Psychology” lapjain nagyon gyak- tékához is, abban pedig számos bizonyítéran jelent meg M. Howard és J. Conway kot talált arra, hogy az intelligencia örökneve. Ez a két szerzŒnŒ, akik Burt munka- lŒdésének „tudományosan folytatott bizo-

igyekezett megcáfolni Hearnshaw vádjait. Mind a mai napig sok olyan szakember van, aki továbbra is elismeri a „szélhámos” Burtot és vitatható eredményeit inkább felületességnek, mint szándékos csalásnak tudják be. A pedagógiai pszichológia megalapítójának tartják, amely a gyermekek és fiatalemberek fejlŒdésével, tanulásával és viselkedésével foglalkozik. Értékelik, hogy a pszichológiába bevezette a statisztikai analízist. Az ellenfelek ezzel szemben azzal érvelnek, hogy „a statisztika a helytelen számok helyes összeadása”. ■

kemény intelligenciatesztek miatt.

számára egyforma) tesztekből származtak. Azonban 1958-ban kiderült, hogy az ellenőrzött – egyúttal tehát szigorúbb – tesztekben más az arány: azok a

FOTÓ: CNS.MUSKINGUM

Megdöbbentő volt, hogy egy sikeres jelentkezőre tíz sikertelen, bár szintén elég okos ember jutott. A felvétel akkori alapja a Chattelféle, felnőtteknek szánt magas színvonalú teszt volt, a kritériumot pedig több mint 155 pont megszerzése jelentette.

dott, Burt az eredeti számításban súlyos hibát vétett, így a vizsgáztatók

A szervezettel szembeni kétségeit néhány szakember is megfogalmazta, azonban, ahogy a korabeli sajtó írja: „A kétségek eloszlottak,

tévesen azt hitték, hogy ezt a szintet csak egy ember képes elérni háromezerből, azaz 0,033%! Később kiderült, hogy ez

akár egy a százból, azaz egy százalék is lehet.

társainak adták ki magukat, cikkeikben és recenzióikban leplezetlenül dicsérték a tudós nézeteit és szakmai publikációit. MásrészrŒl rendkívül agresszív módon reagáltak minden olyan állításra, amely nem állt összhangban Burt kutatásaival. Tudományos karrierje során Burt számos díjban részesült azért az elméletéért, amely szerint az intelligenciában mért egyéni különbségeket erŒsen meghatározzák a genetikai tényezŒk. Londonban halt meg 1971. október 10-én.

A sokkoló leleplezés! Hat évvel Burt halála után egy nagy csodálója, Leslie Hearnshaw professzor a Liverpooli EgyetemrŒl, elkezdett anyagot gyıjteni

jeles személyek, akik a nem ellenőrzött tesztekben 99% fölötti eredményeket értek el, az ellenőrzött tesztekben csupán 98% fölött teljesítettek. „Történelmileg” így alakult tehát ki a 98% fölötti eredmény az ellenőrzött tesztekben, ami a Mensába való felvétel feltétele lett.

Ahogy azonban később beigazoló-

Az említett eredmények úgynevezett nem ellenőrzött (mindenki

KOUKAL MIHÁLY

| Cyril Burt, aki 1883-ban ugyanabban a városban született, mint Shakespeare, nem titkolta, hogy híres akar lenni nyítása” során bálványa hosszú sor szemlátomást manipulált adattal dolgozott. Az a gyanú is fölmerült, hogy az állítólagos munkatársakat, Howardot és Conwayt, akik olyan buzgón írták ünneplŒ hozzászólásaikat, Burt egyszerıen kitalálta! SŒt folyóiratába saját maga írt bíráló hangnemı olvasói leveleket, amelyek állításait azután keményen megcáfolta.

amikor 1960-ban a Mensa elnökének megtisztelő címét Sir Cyril Burt kapta meg – a pszichológia egyik legjelentősebb szaktekintélye.” | Ne hagyja ki! A 3. ÉVEZRED következő számában megtalálja a Tudomány tévedései című sorozatunk következő részét. Megtudhatja belőle, hogy egy izraeli mérnök hogyan csapta be bibliai hamisítványokkal a régészeket.

Az idő mindent megold? Hearnshaw Burtról írt alternatív életrajza 1979-ben jelent meg. Pontosan tíz évvel ezután azonban megjelent még egy könyv, „The Burt Affair” (A Burt-ügy). Ebben Burt híve, Robert B. Joynson és Ronald Fletcher pszichológus különféle ellenérvekkel

TÖBBET MEGTUDHAT http://en.wikipedia.org/wiki/Cyril_Burt http://www.indiana.edu/~intell/burtaffair.shtml http://www.indiana.edu/~intell/burt.shtml http://www.mensa.org/index0.php?page=10&PHPSESSID= 02abcaf931f07a2cda06ea6cfd1fed5f

1935

1937

1941

1942

1946

1946

1947–1963

1950–1971

1971

Megjelenik Burt „Az átlag alatti elme” című könyve

Kiadja „A visszamaradt gyermek” című tanulmányát

Megjelenik „Az elme faktorai” című könyve

A Brit Pszichológiai Társaság elnökévé választják

A brit Mensa Klub élére kerül

Az első nemesi rangra emelt pszichológus lesz

A British Journal of Statistical Psycholog y folyóirat kiadója

Több mint 200 szakmai cikket ír (főleg álnéven)

Megkapja a tekintélyes amerikai Thorndike -díjat |

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 65

66 egeszseg

21.4.2005

14:31

Page 66

EGÉSZSÉG

Kóros kövérség Vannak országok, ahol emberek milliói éheznek, és vannak, ahol ugyancsak milliók rendre túleszik magukat, folyamatosan gyarapítva ezáltal testsúlyukat. A túlsúly ma a világ egyik legelterjedtebb krónikus betegsége, amely egyre nagyobb problémát jelent. vezett testtömegindexet (BMI – Body Mass Index) használják. Kóros kövérségrŒl a 40-es testtömegindex fölött beszélünk, amit úgy kapunk meg, hogy a test súlyát elosztjuk a testmagasság négyzetével. Tehát ha 40-es testtömegindexe van valakinek, akkor az azt jelenti, hogy például egy 170 cm magasságú ember 115-120 kg, egy 180 cm pedig megközelíti a 130 kilót. Ãk számítanak kórosan kövérnek.

Amikor már semmi sem segít…

FOTÓK: DR. BENDE JÁNOS

| A túlsúly egyre nagyobb problémát jelent

A

z elhízás (adipositas, obesitas) definíciója egyszerı: a szervezet zsírtartalmának kóros felszaporodása, fŒ jellemzŒje pedig az átlagnál nagyobb testsúly. És még mielŒtt bárki is azt gondolná, Œt ez nem érinti, jobb, ha tudja, hogy a magyar népesség mintegy 60 százaléka túlsúlyos.

Régebben úgy gondolták, hogy a kövérség adottság kérdése, amely veszélytelen, önmagában nem betegség, csak ha olyan mértékı, hogy az már a szervezet teljesítŒképességét csökkenti. Napjainkban azonban a szakemberek az átlagosnál nagyobb testsúlyt mindenképpen kóros állapotnak tekintik, hiszen az elŒbb-utóbb biztosan zavart okozni a szervezetben: a kóros kövérséggel a kor, illetve súly elŒrehaladtával egy idŒben szinte törvényszerıen megjelenik a magas vérnyomás és a cukorbetegség. A kövérség okát tekintve is történtek változások a történelem folyamán. Akóros kövérség-

| A gyomorgyűrű olyan, mint ha egy nadrágszíjat tennénk a gyomorra

| A gyűrű akár tíz évig is benn maradhat, nem okoz semmilyen problémát

nek mindössze két százaléka vezethetŒ vissza hormonális problémákra, és maximum csak harminc százaléka örökletes. Az érintettek fennmaradó 68 százalékának (tehát több mint fele!) a kövérséért a mozgáshiány és a helytelen táplálkozási szokások okolhatók. Mindenesetre ezek az adatok igencsak elgondolkodtatók… Egy emberrŒl nem lehet tartósan 10-15 kilónál többet lefaragni. Azoknál, akiknél már teljesen kilátástalan a helyzet, nem segít semmilyen diéta vagy gyógyszeres kezelés, szóba jöhet egy olyan mıtéti eljárás, amelyet már a hetvenes évektŒl hatékonyan alkalmaznak: a gyomorgyırı beültetése.

Mindenki kövér lesz?! Nemrégiben sajnos igen borúlátó statisztikák láttak napvilágot: ha életmódbeli változásokra nem kerül sor, akkor 2010-re az Egyesült Államokban a felnŒtt lakosság 100 százaléka kövér lesz, 15 év múlva pedig mindenki cukorbeteg. Ez iszonyú jövŒt jelez...

TTI A tesmagasság és a testsúly között összefüggés van, ezért az egész testfelépítést kell figyelembe venni, amikor az ideális testsúlyunkra vagyunk kíváncsiak. Szakemberek, kutatók az egészséges testsúly kiszámításához az úgyne-

VISSZA A NORMÁLIS ÉLETBE agyarországon 1998 óta végeznek gyomorgyűrűműtéteket: eddig 250 beteget operáltak, akiknek a 98 százaléka fogyott le! A szerzett cukorbetegségben és magas

M

vérnyomásban szenvedőknél, tehát azoknál, akik nem örökölték e betegségeket, a súlycsökkenés során a cukorbetegség akár el is tűnhet. E műtét lehetőséget teremt az érintett kórosan kövér embernek arra, hogy egy idő után már önmaga is segítsen magán, és azt a sikerélményt is megérhetik, hogy már nincsenek kizárva a társadalomból.

A gyomorgyűrűs beavatkozásokat az országban három helyen végzik: Budapesten a Péterfy Sándor utcai Kórház sebészetén, Debrecenben a DOTE I. sz. Sebészeti Klinikáján, Pécsen pedig a 400 ágyas klinika sebészeti osztályán. Feltétlenül hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a beavatkozás kizárólag a 18–60 év közötti, és csak kórosan kövér betegeknél végezhető el. |

A siker kulcsa: gyomorgyűrű Ezzel az állítható méretı kis gyırıvel, amelyet laparoszkópos (nem vágó, hanem szúró) technikával juttatnak be a beteg hasába, két részre osztják a gyomrot: a gyomorgyırı fölötti kisebb, illetve a gyomorgyırı alatti nagyobb részre. Ezt úgy képzelhetjük el, mintha egy nadrágszíjat tennének fel a gyomorra, így a beteg képtelen egyszerre sokat enni, azt is csak úgy, ha alaposan megrágja az ételt, máskülönben az irritálja a minigyomrot. A gyırı 10 évig maradhat bent, nem okoz semmilyen problémát. A késŒbbiekben az orvos a kívánt fogyás ütemének megfelelŒen akár többször is állíthatja, szıkítheti vagy tágíthatja. ■ WÉBER KRISZTINA

66 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

67 erdekesseg

4.4.2005

13:56

Page 67

ÉRDEKESSÉG

Európában soha nem találkozhatunk ehhez hasonló teherautóval. Ahhoz, hogy működés közben láthassuk, meg kell látogatnunk valamelyik dél-amerikai felszíni kőfejtőt.

FOTÓ: LIEBHERR

Négykerekű monstrum | Ahol csak megjelenik a Liebherr T282B, felkelti az emberek figyelmét

A

Mozgatható monstrum? Ezt a gépjármıvet, több okból kifolyólag, nem általános értelemben vett munkára tervezték. Méreteit tekintve nem fér el a hidak alatt és problémái akadnának néhány élesebb kanyarban is. A jármı óriási tömegével megrongálná vagy teljesen tönkretenné az utakat. Ráadásul vezetni sem egyszerı egy ilyen jár-

mıvet! Ez a kolosszus könnyedén elsodorhat egy személyautót anélkül, hogy azt a sofŒr egyáltalán észrevenné. Ezért nagy gondot jelent az is, hogy hogyan szállítsák el az elkészült jármıvet a vásárlóhoz.

A hajtómű és a fékek A 2723 kW teljesítményı dízelmotor két villamos motort lát el energiával, amelyek a hátsó tengelyeken helyezkednek el. Valójában tehát a teherautót elektromos energia moz-

SZÉLES TERMÉKSKÁLA

A

lig néhány vállalatnak van olyan széles termékskálája, mint a Liebherr cégnek, amely a világ minden részén található gyártóüzemeiben a háztartási kisgépektől kezdve

gatja. Ilyen hajtómıvet dízelmozdonyoknál alkalmaznak, azonban a kerekekkel futó jármıveknél ez nem igazán jellemzŒ. A megrakott óriás maximális haladási sebessége 64 km/h, de a gyakorlatban ilyen „gyorsan” nem mozog. Ha egy ilyen jármı egyszer elindul, meg is kell állítani. ErrŒl a fékrendszer gondoskodik: az elektronikus lassítófék 0,8 km/h sebességre lassítja le a T282B-t, a maradékról pedig a hátsó kerekeken lévŒ masszív, léghıtéses féktárcsák gondoskodnak.

a hatalmas termelőberendezésekig nagyon sokféle terméket gyárt. A cé-

get Hans Liebherr alapította 1949ben és ma már a második generáció – Isolda és Willi Liebherr – irá-

nyítása alatt működik. A család az egész cég kizárólagos részvényese. Jelenleg

a vállalatot 47 önálló cég alkotja, amelyek a világ 17 országában működnek. |

FOTÓ: U FOTO 21

dig a Michelin és a Bridgestone cég fejlesztette ki.

Ki vásárolja meg? Az igény ezekre az óriási teherautókra 50-70 darab évente és a vásárlók természetesen csakis bányavállalatok, amelyek a felszíni kŒfejtŒkben nyersanyagszállításra használják Œket. Manapság például az Ausztráliában található Wyoming felszíni kŒfejtŒiben, a chilei rézércbányákban vagy az amerikai Nevada aranybányáiban dolgoznak velük. ■ TÓTH EMŐKE

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 67

FOTO: LIEBHERR

világ legnagyobb teherautójának tekintélyesek a méretei és a súlya. Ennek az óriásnak a magassága 7,4 méter, szélessége 8,8 méter, hossza pedig majdnem 15 méter (a méretei hasonlók, mintegy villamosvagonnak). Az üres jármı – mely 400 tonna rakományt képes szállítani –, 240 tonnát nyom, ami 160, átlagosan számítva 1,5 tonna önsúlyú személygépkocsi súlyának felel meg. A Liebherr T282B elnevezést viselŒ monstrum különbözŒ alkatrészei a világ minden részérŒl érkeznek a Liebherr-gyárba. A motort például a detroiti Detroit Diesel MTU és a Cummins adja, a Siemens cég tervezte a vezérlŒrendszerét és az elektronikus vezérlését, a speciálisan ehhez a jármıhöz kialakított gumiabroncsokat pe-

68_69 makro

8.4.2005

12:40

Page 68

MAKROFOTÓ

A

felvételen a krill fő alkotófaja, az antarktiszi világítórák (Euphasia superba) fejének tízszeres nagyítása látható. Ez a kb. 4-6 cm nagyságú rák a déli ten-

gerek egyszerű táplálékláncának létfontosságú láncszeme, számos tengeri élőlény fontos tápláléka. Az antarktiszi világítórákoknak hat pár végtagjuk van (néhány látható a kép alsó részén), amelyeket a táplálék szűréséhez használnak, eledelük a fitoplankton (mikroszkopikus növények). Csápjaikat (érzékszervek) a fénykép felső részén jobb és bal oldalon láthatjuk. Szemük a fej hátsó részén helyezkedik el, ezért képünkön nem látható. Nyáron ezek a rákok az Antarktisz partvidéki vizeiben hatalmas rajokba tömörülnek, amelyek az óceánt vörösre festik. Ebben az időszakban, egy köbméter tengervízben több mint 20 000 egyed található. Kutatások bizonyítják, hogy a világítórákok teljes tömege az antarktiszi vizekben 100-500 millió tonna. Ezek a néhány kilométeres vöröses foltok a világűrből is láthatók. ■ TAKÁCS KRISZTINA

68 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

8.4.2005

12:40

Page 69

FOTÓ: ISIFA/SPL/VVG

68_69 makro

A krillek

az űrből is láthatók 2005. június

| 3. ÉVEZRED | 69

70_73 allergia

21.4.2005

12:17

Page 70

ORVOSTUDOMÁNY

H

a a betegségek valamelyike a huszonegyedik század betegségének nevezhetŒ, az minden bizonnyal az allergia. Ezt a betegséget az immunrendszer külsŒ ingerekre adott nem megfelelŒ reakciójaként definiálhatjuk. Szervezetünk

| Az allergológus szakemberek a szervezet túlérzékenységét úgy vizsgálják, hogy a leggyakoribb allergéneket az alkar bőrébe juttatják, így megállapítható, melyik allergén felelős a betegségért váltásához viszonylag alacsony koncentráció is elegendŒ, reakciót mindössze 10-20 pollen is kiválthat. Kora tavaszi allergénként tartják számon a fafélék virágporait (pollenjeit): a nyírfáét, az éger-

FOGALOMSZÓTÁR ● Allergén (antigén) – olyan anyag,

amelyet a szervezet idegenként ismer fel és ellene allergiás reakcióval válaszol

Az allergia egyik leggyakoribb megnyilvánulása a szénanátha

● Allergiás

reakció – az immunrendszer által közvetített válaszreakció

fáét, a mogyoróbokorét, a gyertyánét, a jávorét, a tölgyfáét, a ciprusfáét, a kŒrisfáét, a bükkfáét, a gesztenyefáét, a diófáét, a szilfáét, a nyárfáét, a platánfáét... Az Œ idejük márciusban és áprilisban jön el. A füvek nyári virágporai közé tartoznak a csenkeszek, perjék, selyemperjék, komócsinok és a kukorica. A füvek virágzó idŒszaka május 15. és augusztus 15. között éri el csúcspontját, amikor a pollenjeik koncentrációja a levegŒ 1 m3-ében akár az 500-at is elérheti. Ãsszel augusztustól szeptemberig egyértelmıen a következŒ gyógynövények virágporai az uralkodók: beléndek, útifı, ambrózia, repce, FOTÓ: ROBERT BROWN ÉS ANDREW BINKS

A különböző allergiás megbetegedések egyre több embert fenyegetnek világszerte. Az összlakosság mintegy 15 százaléka érintett.

FOTÓ: ALLERGY-NETWORK

Allergénnel van

● Anafilaxiás sokk – súlyos, életet veszélyeztető allergiás állapot ● Asztma – a légutak krónikus

védelmezŒjének, az immunrendszernek az a feladata, hogy megfelelŒen reagáljon az ingerekre – külsŒkre és belsŒkre egyaránt. Az allergia a szervezet fokozott reakciója bizonyos anyagok ellen, amit hisztamin, illetve hisztaminszerı anyagok felszabadulása jellemez.

Mindenütt vannak allergének!

gyulladása, amely rohamokban jelentkező nehézlégzés ● Atópiás dermatitisz – a bőr allergi-

ás megbetegedése ● Ödéma – folyadék felszaporodása a szövetek között ● Hisztamin – olyan anyag, amely a

Az allergiás reakciót kiváltó anyagokból, vagyis az allergénekbŒl egyre több van körülöttünk. Noha elsŒ látásra nem úgy tınik, ezek az anyagok gyakorlatilag mindenütt jelen vannak. A különbözŒ porokon – elsŒsorban a virágporon –, az atkákon és a penészen kívül a leggyakoribb allergének közé tartoznak az állatok, a rovarok, az élelmiszerek, az orvosságok, sŒt még a fémek is. Természetesen nem feledkezhetünk meg a napsugárzásról sem.

hormon

Veszélyes virágok

● Ellenanyagok – idegen anyagokra

Környezetünkben a leggyakoribb allergén a virágpor (pollen). A porszemcsék mérete körülbelül 0,05 mm és a tulajdonképpeni allergének ezek fehérjéi. A virágpor allergéneket gyakran szezonálisnak nevezik, mert mindig csak meghatározott idŒszakban jelennek meg, az adott virág virágzásának idején. Az allergiás reakció ki-

speciális fehérjék (immunglobulinok) képzésével reagál az immunrendszer, amelyek a vérben vannak jelen

70 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

sejtekből szabadul fel allergiás reakció során, növeli az erek átjárhatóságát, a sima izomzat összehúzódását váltja ki ● Immunitás – a szervezet ellenállása a

külső hatásokkal szemben ● Kortikoszteroid – mellékvesekéreg-

● Pszeudoallergia – az allergiás reak-

ciókhoz hasonló vagy azonos tünetek |

| Súlyos allergiás reakciókat okozhatnak a kellemetlen rovarok, de a házi kedvencek is

70_73 allergia

21.4.2005

12:17

Page 71

FOTÓ: THESAHARA.NET/ DYSON_WITH_DEATH.HTM

telis-tele a világ

| A Sildalcea malviflara pollenjének mikroszkópos nagyítása lucerna, lóhere... De az ilyen jellegı problémákkal otthon is találkozhatunk. Rögtön a virágpor után az egyik legveszélyesebb allergén a házi por, amelyben a különbözŒ vegyi anyagok mellett baktériumok, penész és atkák is leselkednek. Ez utóbbi „kártevŒk” a 0,3 mm hosszúságú ízeltlábúak, amelyek bŒrdarabkákon és penészen élnek. A leggyakrabban az ágynemıben, a szŒnyegben és a matracokban lelhetŒk fel, ahol egy gramm porban akár

2000-15 000 is lehet a számuk. Az atkák vála- az állatokat, s hónapokkal késŒbb is problémádéka okoz allergiát, amelybŒl a legkoncentrál- kat okozhatnak a volt gazdiknak. Veszélyes eltabb elegy elŒször áprilisban fordul elŒ, majd lenség lehet az allergiában szenvedŒk számára ezt követŒen augusztus felétŒl egészen szeptem- a szúrós rovarok is – a méhecskék, a darazsak és ber végéig, az atkák szaporodásának idején. böglyök, illetve azok fullánkjai. Egy egészséA penész a levegŒbe szórt spóráival idéz elŒ ges ember számára sem túl kellemes a csípésük, allergiát. Alegirritálóbbak az úgynevezett fona- de az arra allergiásak számára valódi veszélyt las penészgombák, amelyek a zárt, nedves, me- jelent, mert anafilaxiás sokk állapotot idézhet leg és sötét környezetben érzik jól magukat. A elŒ, ami halállal is végzŒdhet. Az anafilaxiás szabadban ezek az sokk súlyos életet erdŒkben vagy a füves veszélyeztetŒ allergiA hörgőtágító részek talajában teás reakció, amit véranyagok spray nyészve, elsŒsorban a nyomásesés, ödéma formában késŒi nyár nedves és (vizenyŒ), egész testmeleg idŒjárása esetén re kiterjedŒ viszketés, akut légzési a legveszélyesebbek. csalánkiütés jellemez. problémák

Csak óvatosan az állatokkal és a rovarokkal! Egy sor problémát okozhatnak a házi kedvencek is. Az allergének ugyanis az állatok szŒrzetében, mirigyváladékában, nyálában, vizeletében és vérében is fellelhetŒek. Ruházatunkra olyan emberek is átvihetik ezeket, akik elŒzŒleg kapcsolatba kerültek ezekkel az állatokkal. SŒt ezek az allergének még túl is élhetik

esetén segítenek

Tudja, mit eszik?

Súlyos allergiás tüneteket okozhat néhány embernél az amúgy ártalmatlan hagyományos élelmiszer is, elsŒsorban a tej, a gyümölcs, a zöldség, a rákok, a puhatestıek és a tojás is. Tejallergiával – tehén-, kecske- és juhtej – elsŒsorban gyermekkorban találkozunk. A gyümölcs és zöldség allergének gyakori hordozói például a földimogyoró, a szója, a zel-

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 71

▼

FOTÓ: DARTMOUTH.EDU

| A monstrumnyi ízeltlábúak a valóságban a milliméter töredékét teszik ki, s ágyneműben és a szőnyegekben is leselkednek ránk. Váladékaik az allergének.

70_73 allergia

21.4.2005

12:17

Page 72

porcos gyűrű

beszűkült légút váladék

ILLUSZTRÁCIÓ: U FOTO 21

hörgőcske

ILLUSZTRÁCIÓ: U FOTO 21

ORVOSTUDOMÁNY nem ritkán tüsszentéssel jelentkezik. A virágpor által okozott allergiás nátha szezonális vagy egész évben fennállhat, ez utóbbit általában az atkák, a penészspórák vagy a háziállatok okozzák. Az orrnyálkahártya gyulladása, mint a pollenre jelentkezŒ allergiás reakció tünete, krónikus gyulladáshoz is vezethet. A kötŒhártya allergiájára a szem viszketése, érágas kötŒhártya, illetve a fokozott könnytermelés a jellemzŒ.

Amikor a tüdők nem bírják hámszövet simaizom

hipertrófiás izomzat

átjárható légút

ler, a körte, a cseresznye, a mogyoró, az alma és a barack; de heves reakciót válthatnak ki az allergiásoknál a rák és a puhatestıek allergénjei is. Azok a betegek, akik allergiások a rákokra és a puhatestıekre, általában túlérzékenyek például az atkák, a svábbogarak, a hangyák és a molyok allergénjeire is. Nagy mennyiségı allergént tartalmaznak a tyúktojások is. Azokat a betegeket, akiknél beigazolódott a tojásfehérje iránti allergia, ezért nem lehet olyan anyagokkal beoltani, amelyeket tyúkembriókból állítottak elŒ. Allergiás reakció bizonyos gyógyszerek szedése után is felléphet. Ezek azonban olyan kis molekulaszámmal vannak jelen, hogy önmagukban nem képesek allergiás reakciót elŒidézni. Allergiás reakció kiváltásához tehát más fehérjékhez kell kapcsolódniuk.

FOTÓ: WELLNESS

| Az egészséges és beteg légutak allergiás reakciójának összehasonlítása

Néhány esetben azonban az allergiás reakció akár asztmában is megnyilvánulhat, amely az alsó légutak krónikus gyulladásos megbetegedése. Az allergénnel való kapcsolat esetén gyulladásos folyamat keletkezik, amely miatt be-

A fémek sem szégyenkezhetnek Az allergének közé tartoznak a fémek, amelyek gyakran és meglepŒ módon kontakt ekcémát (kiütést) válthatnak ki. Gyakoriak a króm, a nikkel, a higany, a kobalt és a platina vegyületei által okozott allergiás megbetegedések. JelentŒs allergén a napsurgárzás is, mégpedig a spektrum mind látható, mind nem látható részében.

A test reagál Az emberi szervezet az allergénnel való találkozásra úgynevezett allergiás reakcióval vála-

| Az allergia módosított allergének alacsony adagjának hosszan tartó adagolásával kezelhető szol, amelynek leggyakoribb megnyilvánulásai közé tartozik az allergiás nátha, a kötŒhártyagyulladás, az asztma vagy az atópiás kiütés. Egyeseknél azonban az allergénnel való kapcsolat során akár anafilaxiás sokk is bekövetkezhet. Az orrnyálkahártya, a melléküregek vagy a középfül allergiás gyulladása elsŒsorban duzzanatokkal, kiütésekkel vagy viszketéssel, és

szıkülnek a légutak és klasszikus tünetek jelentkeznek: sípoló és nehéz légzés. A betegek légzési nehezítettségrŒl, mellkasi fájdalomról számolnak be. Ugyanakkor leküzdhetetlen köhögési rohamok is jelentkeznek. A megbete-

Az atópiás kiütés a 12 évnél fiatalabb gyermekek betegsége

KERESZTREAKCIÓ z egyes élelmiszerek miatti allergia A néhány esetben hasonló eredetű táplálék fogyasztásakor is előfordulhat, amelyet keresztreakciónak neveznek. Aki a virágporra allergiás, nagyon gyakran reagál bizonyos gyümölcsfajtákra is, esetleg néhány diófajtára.

Például a nyírfa, az éger és a tölgy allergénjei gyakorlatilag azonosak. Ugyanez a helyzet a csonthéjasok esetében is

72 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

(cseresznye, sárgabarack, őszibarack, alma, mogyoró), amelyek hasonló típusú fehérjefajtát tartalmaznak, és hasonló keresztreakcióval fenyegetnek az atkák, a rákok és a puhatestűek allergénei is. |

gedett légutak pedig érzékenyebbek további allergénekre, s ezáltal hajlamosabbak a különbözŒ fertŒzésekre.

A bőr védekezik Az allergiás reakció nagyon kellemetlen megnyilvánulása az úgynevezett atópiás kiütés, amelyet atópiás dermatitisznek is neveznek.

21.4.2005

12:17

Page 73

FOTÓ: SCHIMMEL-SCHIMMELPILZE

70_73 allergia

| Amikor az immunrendszer hevesen reagál például a virág pollenjeire, allergiás reakcióról beszélünk Viszketéssel, bŒrpírral, a bŒr gyulladásával jár, mely során az érintett bŒrréteg lehámlik. A gyermek 2 éves koráig az arcon, a hajas fejbŒrön, a nyakon vagy a mellkason jelentkezik és a bŒr váladékozásával is jár. 2–12 éves korig a könyök és a térd alatti árkokban, a csuklókon, a bokán, a nyakon, a száj és a szem körül jelentkezik. A bŒr száraz és durva. 10 éves kor körül az esetek többségében az atópiás kiütés tünetei fokozatosan elmúlnak. Amennyiben a panaszok 12 éves kor után is fennmaradnak, a tünetek a kézen jelentkeznek.

Életveszélyben

Gyógyítható az allergia?

Annál az embernél, aki már találkozott valaha allergénnel és a szervezete ellenanyagokat állított elŒ, heves allergiás reakció, az anafilaxiás sokk veszélye áll fenn, amelyet akár egy rovar csípése is elŒidézhet. Tünetei a gyengeség, az ájulás (collapsus), a vérnyomás csökkenése, hányás, hasmenés, szapora pulzus és légzésszám, a végtagok zsibbadása, verejtékezés. KésŒbbi tünetek is megjelenhetnek, például láz, ízületi fájdalmak, nyirokcsomó-megnagyobbodás, kiütések, a periferiás idegek gyulladása vagy érgyulladás.

Noha az allergiát bizonyos allergének esetén valószínıleg sohasem sikerül teljesen meggyógyítani, tünetmentessé tehetŒ. A gyógyszeres kezelésen kívül fontos, hogy a betegtŒl távol tartsuk az allergéneket. Az antihisztamin segít megelŒzni az allergiás tüneteket, a hisztamin receptorokat blokkolja. A nyálkahártyára kedvezŒen hatnak a helyileg alkalmazott gyógyszerek, a mellékvesekéreghormon-készítmények és az érszıkítŒ gyógyszerek. Belélegzésük elsŒsorban asztmás rohamok megelŒzésére szolgál. ■ W.-NÉ RÁCZ ERIKA HIRDETÉS

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 73

74_75 termeszet

8.4.2005

12:46

Page 74

TERMÉSZET

FOTÓ: THOMAS VAN DE KAMP

Kis élőlények szörnyű fegyverei | A Myrmecia faj hangyáinak harminc fullánkcsípése akár az emberrel is végezhet

A

Közép- és Dél-Amerikába látogató szakemberek figyelmét nem kerülhetik el a kis békák. SzembetınŒ a színük: méregzöld, fekete-sárga, gesztenyebarna fémes kék pettyekkel, máskor narancssárga vagy rózsaszín. Az esŒerdŒk békáinak rikító színe nemcsak extravagáns díszként szolgál, hanem figyelmezteti a többi állatot a halálos veszélyre. E békák bŒre ugyanis a legerŒsebb állati mérget tartalmazza: már 0,00001 grammja elegendŒ ahhoz, hogy az embert is megölje. Az indiánok a békák bŒrében található homobatrachotoxinnak nevezett méregbe mártják a nyilaik végét is.

A hangyák is ölnek Tartanak a különbözŒ hangyafajoktól a náluk sokkal nagyobb állatok is. A legveszélyesebb a Myrmecia nembe tartozó buldoghangya,

amely Ausztráliában és Tazmániában honos. Támadásra óriási rágószerveiket, és az áldozat testébe fecskendezett csípŒs hangyasavat, sŒt még a fullánkjaikat is használják. Harminc ilyen csípés még egy emberrel is végezhet! A hangyák legfŒbb ellenségei viszont a termeszek. Ami a vegyi fegyverek arzenálját illeti, velük egyetlen állatfaj sem veheti fel a versenyt. A Nasutitermes fajnak a fején egy óriási csŒ mered elŒre, amelynek a végén egy alig látható nyílás van. Az állat innen lövelli ki tapadós méregcseppjeit, amelyek aztán az áldozatot teljesen megbénítják.

Ismerik az Ószövetségből a bibliai történetet arról, hogy a kis Dávid hogyan győzte le az óriás Góliátot? A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a természetben ehhez hasonló igazi „Dávidok” a mérgező állatok, annak ellenére, hogy kicsik. Egyetlen gramm méreg 165 embert öl meg

Távolra – néha akár két-három méterre – is képes igen pontosan kilŒni mérgét áldozatára az Afrikában élŒ feketenyakú köpködŒ A termeszek az kobra. Szárított méregész állatvilág gének egy grammja akár 165 embert is ellegszélesebb pusztíthat! vegyifegyverSzintén kitınŒ löarzenáljával vŒ, az ellenfelét akár rendelkeznek kétméteres távolságból is eltalálja a bızösborz. Ha az undorítóan bızlŒ gáza áldozatának szemét találja el, megvakul – szerencsére csak átmenetileg. Az ember, ha nem tud elme-

A PÓKOK NEM CSAK SZERENCSÉT HOZNAK... eszélyes kis élőlényeket mutaV tunk be néhány pók és rokonai képében. A pókok közvetlen rokonai a rovarpókok –

érzékelők vannak, amelyek a közeledő áldozatra figyelmeztetik.

lyeknek mérge még az embert is megölheti, amennyiben nem kerül időben orvoshoz.

méretükhez viszonyítva – az állatvilág leghatalmasabb rágószervével rendelkeznek. El tudják képzelni, hogy a nem egészen 8 cm hosszú állatok gyíkokat, madarakat, sőt még kis emlősöket is megölhetnek? A skorpióktól és a pókoktól eltérően a rovarpókok, amelyek a száraz területeket kedvelik (elsősorban a sivatagokat, a félsivatagokat és sztyeppéket), nem mérgezők. Az afrikai és ázsiai rovarpókok hátsó lábain

Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek – még az emberekre is! – azok a pókok,

A meleg éghajlaton élő fekete özvegy (Latrodectus mactans) piros rajzolatú sötét testének lábfesztávolsága általában 2,5 cm, de kivételes esetben akár 7 centiméter is lehet. A pók inkább passzív, termőföldeken, mezőkön és legelőkön él és csak akkor tá-

74 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

amelyek az áldozatba hegyes, üreges csáprágóikkal mérget fecskendeznek be. A legszörnyűbb közülük a fekete özvegy. Harapása tizenötször mérgezőbb, mint a viperáé. Ez elsősorban a nőstényekre érvényes, ame-

mad, ha megzavarják. Rövid rágószervével átszúrja a

74_75 termeszet

8.4.2005

12:46

Page 75

kés békagyík. Amikor ragadozó fenyegeti, növeli a szemüregében a nyomást, így megrepednek benne az erek, amibŒl aztán véres folyadékot tud kilŒni akár egyméteres távolságra is.

Robbanóanyagot állít elő!

A víz mélységei

Némiképp „gálánsabban” viselkedik a nagy pöfögŒfutrinka nevı kékespiros bogár, amely Dél-Európában él. Ez az egyetlen olyan rovar, amely védekezése során robbanóanyagot használ. Ha meglátják, hogy éppen tekergeti hátsó felét egyik oldalról a másikra, nagyon vigyázzanak! Ugyanis ilyenkor lŒni készül. Veszély esetén hátsó felének megfelelŒ üregében két vegyi anyagot kever össze, ezután hangos durranás hallatszik, és egy különleges csövecskébŒl az ellenségre forró, bızölgŒ gázfelhŒt lŒ ki. Az üreg akkora, hogy akár ötven adag kilövését is lehetŒvé teszi. A forró maró anyag a támadót egy idŒre elkábítja és megvakítja, így az ügyes bogár idŒt nyer a menekülésre. Saját vérét áldozza fel az észak-amerikai tüs-

A szárazföldrŒl most merüljünk a víz alá. Ott is sok olyan élŒlény található, amely nem különö-

Vér- és szövetromboló mérget használ a barna vagy hegedűspók (Loxosceles reclusa), amely az USA déli részén él. A pálmák alatt mászkál a veszélyes vörös özvegy (Latrodectus bishopi) is. Más

„fekete özvegyekkel” Dél-Európában is találkozhatunk. Az Atrax robustus pók Ausztráliában található, ahol rejtekhelyét elsősorban kertekben alakítja ki.

Dél-Amerikát a változatosság kedvéért egy agresszív vadász, a Phoneutria pókfaj rémisztgeti, amelyek lelkén szárad számos gyermek halála is. Csáprágóik csak 4 mm hosszúak. Háromszor nagyobb hosszúsággal büszkélkedhetnek a madárpókok. E nagy pókoknak azonban sokkal ke-

vésbé hatékony a mérgük. Az ember életét általában az időben beadott ellenméreggel meg lehet menteni. |

A vámpírok valóban vért szívnak! FOTÓ: RICHARD SEAMAN

bőrt és mérget fecskendez alá. Az áldozat először rosszul lesz, majd izomgörcsök lépnek fel nála, s bekövetkezik a halál.

| A rája mérgével az óvatlan úszókat is fenyegeti

sebben fél a támadástól. Nem titok, hogy az elektromos angolna Amazóniában elektromos kisülésekkel akár 600 volt feszültséget is gerjeszt. Ezzel akár egy lovat is megbéníthatna. Akár négy embert is megölhet az Ausztrália partjainál élŒ halálos kockamedúza mérgének egyetlen adagja. A támadást áldozata garantáltan nem éli túl, mert a méreg leállítja a légzését, szétrombolja a vörösvérsejtjeit és lemarja a bŒrét. Mérges mirigyekkel ellátott, hátrafelé nézŒ, hátán és farkán meredezŒ reszelŒs tüskékkel rendelkezik a tüskésrája, amely a trópusi és a szubtrópusi tengerekben lakik. Veszély esetén képes farkával egy óvatlan arra úszkáló embert is megcsapni, aminek következtében már többen életüket vesztették. A veszély még a sekély vizekben is leselkedik, mert az állatnak lapos a teste, és általában a tenger fenekén lapul.

FOTÓ: SISKIYOUS

nekülni a felingerelt bızösborz páros szagmirigyébŒl származó csípŒs bıztŒl, rosszul lesz. Ezt a bızt még egy kilométeres távolságban is érezni lehet.

FOTÓ: SEBASTIEN

| A békák rikító színe arra figyelmeztet: vigyázat, mérgező vagyok!

Sötét erŒkre emlékeztetŒ furcsa elnevezést kapott a rŒt vérszopó denevér vagy vámpírdenevér. Ez a mindössze 7-9 cm-es, 15-50 grammos denevérfaj a sötétben csendesen odarepül sokkal nagyobb áldozatához, általában valamilyen patás haszonállathoz, de kivételes esetben akár az alvó emberhez is. ElülsŒ fogaival fájdalommentesen megvágja a bŒrt, majd hornyos, durva nyelvével fölnyalogatja a vért. Egy ilyen megcsapolás alatt akár saját súlyának másfélszeresét is magába tömheti. ■ KOUKAL MIHÁLY TÖBBET MEGTUDHAT A természet ezernyi csodája, Reader’s Digest Válogatás, 2002 Byatt, Andrew: A kék bolygó, Alexandra Kiadó, 2002

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 75

76_79 antropologia

8.4.2005

14:17

Page 76

ANTROPOLÓGIA

A

z első elméletet hirdető tudósok sokáig azt állították, hogy az ember Afrikában fejlődött ki és aztán onnan egymillió évvel ezelőtt indult hódító útjára, és telepedett le Ázsiában és végül Európában. Ez a faj lehetett a Homo erectus, az utolsó őse a mai embernek és a neandervölgyieknek is. Ezt a teóriát számos bizonyíték támasztotta alá. A hominidák legrégebbi leletei Afrikából származtak. Sőt Louis Leakey, e kérdés világhírű szakembere, akinek a tanzániai Olduvai-szurdokból és egyéb helyekről származó felfedezései jelentősen előrevitték az ősemberről szerzett ismereteinket úgy vélekedett,

76 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

Viták a koponyák körül

ILLUSZTRÁCIÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA

A teljesen váratlan emberi faj, a Homo floresiensis felfedezése felélesztette az ember fejlődésére vonatkozó két alapvető elmélet képviselői közötti vitát. Az egyik csoport a média által jelentősen népszerűsített „mindannyian Afrikából származunk” nézetet vallja, amely az utóbbi felfedezésekkel egyre inkább veszíti el a talajt a lába alól. A másik csoport azt a teóriát hirdeti, amely az ember eredetét két különböző területhez – Ázsiához és Afrikához – köti.

hogy a Homo erectus a fejlődésben mellékágat jelent, amely valószínűleg a neandervölgyi emberhez és nem a modern emberhez vezet. Fejlődési águnk első szakaszának a Homo habilist tartotta, amely kb. 1,5-1,9 millió évvel ezelőtt élt Olduvaiban. Erre a következtetésre úgy jutott, hogy az a koponya, amit Olduvaiban talált ugyanabban a rétegben, amelyben a Homo habilis (kb. 1,5 millió éves) maradványait, és amelyet a Homo erectus koponyájának tartott, összehasonlítva ezen faj ázsiai képviselőivel, egy sor archaikus jelet viselt magán, és meglepően kicsi koponyakapacitással rendelkezett. A későbbi vélekedés szerint nem a Homo erectusról volt szó, hanem a Paranthropus nemnek egy kifejlett tagjáról, vagy egy eddig elnevezetlen vele közeli rokonságban álló fajról. Napjainkban a tudósok többsége általában támogatja azt a nézetet, hogy a Homo erectus valamely fajából vagy fajaiból fejlődött ki a mai ember. Az a probléma viszont megmarad, hogy ezt a fajt ez idáig Afrikában nem

MONGOLOK VAGY KÍNAIAK?

A

kínai Hubei tartományban talált két őskori koponya áttanulmányozása után, az amerikai–kínai expedíció tagjai is a mai ember különböző eredetét hirdető vélemény oldalára álltak. A kínai em-

ber szerintük a többi emberfajtól függetlenül fejlődött ki, és az állító-

| Az afrikai Homo ergaster. Körülbelül tizenkét éves fiú csontváza. A számítások kimutatták, hogy felnőtt korában 180 cm magas lett volna.

lagos afrikai „emberiség bölcsőjéhez” nincs köze. A mongoloid faj e szerint a tanulmány szerint Kínában fejlődött ki teljesen függetlenül a kínai Sinanthropusoktól (a Homo pekinensis körébe tartozó fajok). Végül is, a kínai antropológusok már hosszú ideje azt a nézetet vallották, hogy ezen a területen az ember

fejlődése teljesen sajátságos volt és a többi területről csak minimális hatás érte. Erről tanúskodnak a kínai Homo pekinensis körébe tartozó hominidák foszszilis koponyáinak bizonyos jegyei (például a lapos arc), amelyek megegyeznek a jelenlegi mongol populáció arcvonásaival. „Már a Kínában élő Homo pekinensis is tipikus kínai volt” – mondja erre dr. Wu, kínai paleontológus. |

14:17

Page 77

ILLUSZTRÁCIÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA

8.4.2005

| Balról: Australopithecus africanus, Homo sapiens és Homo neanderthalensis később az ember és a mai afrikai emberszabású majmok őse. Ez elkerülhetett DélkeletÁzsiába és Afrikába, és mindkét ág folytathatta saját önálló fejlődését ezeken a területeken. Afrikából az Australopithecus és a Kenyanthropus legősibb fajai, valamint a Homo nem első tagjai ismertek. Ezeknek megfelelő, délkelet-ázsiai területről származó leletek hosszú időn át hiányoztak. 1996-ban a Russell Ciochon, amerikai paleontológus által vezetett tudóscsoport úgy értékelte a Longgupo kínai barlangból származó állkapocs- és fogazattöredéket, mint egy primitív ázsiai emberi faj fosszíliáját, amely mélyebb fejlődési gyökerekkel rendelkezik, mint a Homo erectus csoportjába tartozó fajok, és körülbelül a Homo habilis fejlődési szintjén áll. 2000-ben a grúziai Dminisi környékén további kezdetleges ázsiai homonidát

FOTÓ: JAN GALUS

sikerült kimutatni. Hogyan terjedhetett el ak- be Európába, valószínűleg a Gibraltári-szorokor innen a Föld más tájaira? További csorbát son keresztül. Éppen a spanyolországi Atapuerca térségében ejtett ezen az elmékerült sor a két különleten 2000-ben a HoLouis Leakey böző emberi faj találmo georgicus-lelet, azon elmélet atyja, kozására, miközben amelyet Grúziában az afrikai kolóniák – találtak és kora 1,8 amely szerint a fennmaradt leletek millió évre tehető. az emberiség tanúsága szerint – a Sokkal primitíbölcsője Homo antecessor vebb, mint a Homo Afrika volt kannibál lakomáinak erectus és Afrikában áldozataivá váltak. eddig nem fedeztek fel semmi hozzá hasonlót. A próbálkozások, hogy vándorrá tegyék, Kína titkai aki útnak indult Afrikából benépesíteni az ázsi- A legrégebbi ismert elődöket, akik kb. 55 milai kontinenst, épp ezért elég hihetetlenül hang- lió évvel ezelőtt éltek Kínában fedezték fel zanak. „Azonnal vissza kellett volna temetni- (Teilhardina asiatica). Indiai területekről szinük” – jelentették ki az embert Afrikából tén fejlett formái származnak az emberszabászármaztató elméletek képviselői, amikor a sú majmoknak, az ő körükből válhatott ki Homo georgicus felfedezéséről tudomást szereztek.

Két bölcsője van az emberiségnek? A másik elmélet képviselői azt vallják, hogy az emberi faj kialakulása két helyről eredeztethető: Délkelet-Ázsiából és Afrikából. És éppen a fajilag nagyon szerteágazó Homo erectus agresszív populációja és a vele rokonságban lévő Délkelet-Ázsiából származó fajok lennének azok, amelyek fokozatosan elterjedtek egész Ázsiában és kb. 800 ezer évvel ezelőtt Európában is (például Homo antecessor, Atapuerca térsége Spanyolországban). Az afrikai populáció e szerint az elmélet szerint sokáig hű maradt földrészéhez, míg végül nagyjából 800 ezer évvel ezelőtt hatolt

▼

76_79 antropologia

| A kenyai Turkana-tó területe az egyik legrégebbi az „emberiségbölcsők” közül az Australopithecus maradványainak tanúsága szerint 2005. június

| 3. ÉVEZRED | 77

76_79 antropologia

8.4.2005

14:17

Page 78

| Homo erectus, Homo heidelbergensis, Australopithecus afarensis – „Lucy”, Homo georgicus és Homo rudolfensis – a híres koponya, amely jó néhány tudományos vita tárgyát képezte találtak, amelyet Homo georgicusnak neveztek el (koponyakapacitása 600-770 cm3). Korát 1,8 millió évben határozták meg. Néhány tekintetben a koponyája még primtívebb, mint a Homo habilisé. Az ázsiai területeken oly gyakori előfordulású Homo erectust eddig Afrikában még nem fedezték fel.

AZ EMBERISÉG KÉT BÖLCSŐJE z a genetikai A analízis, amelyet a New Jersey-i Egyetem két amerikai tudósa (Eugene Harris

Az agy mérete a meghatározó Az alakra hasonló, de szemmel láthatóan különböző és fejletlenebb Homo ergaster (700 cm3 koponyakapacitással) a kenyai Ileret, Karari és Koobi Fora környéki lelőhelyekről, kimutathatóan 1,25-1,6 millió éves. Afrika más területein későbbi fejlődési formái is megtalálhatók. A Homo erectus (koponyakapacitása 830-1060 cm3) Jáváról (Trinil környékéről) származik és a kora 800-830 ezer évre tehető. A hozzá hasonló legrégibb dél-ázsiai példányok azonban 1,9 millió évvel ezelőtti korból származnak (Homo modjokertensis Jáváról – a felnőtt egyed koponyakapacitása kb. 850870 cm3). A következő faj Kínából (Hubei tartományból) nem sokkal fiatalabb: 1,8 millió

és Jode Hey) 1999-ben

publikált, ugyancsak az emberiség két bölcsőjéről szóló elméletet igazolja. Mindkét tudós európai és ázsiai, valamint nagyjából ugyanannyi afrikai emberen hajtotta végre az emberi X-kromoszóma bizonyos részeinek elemzését. Az európaiak és az ázsiaiak az AHDP 1. kromoszómarészekben ugyanolyan mutáció hordozói voltak. Ez azonban egyetlen afrikainál sem volt megtalálható, és nem sikerült megtalálni az Afrikából származó mai ember azon legrégebbi fosszíliáiban sem, ahol a vizsgált anyagban a DNS megőrződött. |

AZ EMBEREVŐK TANÚSÁGTÉTELE kannibalizmus nem a cessor volt, amely 800 ezer évmai ember kitalációja. vel ezelőtt élt. Az azonban kérdéŐseink eme kulináris élvezetéről ses, hogy vajon valódi régmúltból származó bizonyítékok kannibálnak nevezhettanúskodnak, Ázsiából és Afrikából jük-e, vagy csak más, a Gibraltá-

A

egyaránt.

ron keresztül Afrikából ide vándorolt emberi fajból falatozott.

Az első igazoltan A következő a sorban a kínai Homo emberevő ősünk a spanyol Atapuerca-barlangi Homo ante- pekinensis (korábban Sinanthropus

78 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

– a nem megnevezése alapján). A Csuku-tien nevű barlangban, ahol ez

az emberfaj körülbelül 450 ezer évvel ezelőtt élt, néhány összetört koponyát találtak. Ezek

ILLUSZTRÁCIÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA

ILLUSZTRÁCIÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA

ANTROPOLÓGIA

éves. Számos ázsiai terület is, amelyen a Homo erectus vagy a hozzá hasonló fajok foszszíliái valamennyi fejlődési szakaszban megtalálhatók – például a kínai Homo lantianensis lelete (koponyakapacitása 780 cm3, kora kb. 1 millió év), vagy a későbbi Homo pekinensis (koponyakapacitása 915-1225 cm3 és nagyjából 450 ezer éves), egészen a Homo soloensis széles körű rokonságának legfejlettebb fajáig, a még 20 ezer évvel ezelőtt Jáván, Ngandong környékén élő, közismert kannibálig (koponyakapacitása 1055-1300 cm3) , azt az elméletet támasztja alá, hogy a Homo erectus és a vele rokonságban álló fajok Ázsiában és nem Afrikában fejlődtek ki.

Honnan a hasonlóság? Afrikában az emberfélék számos ősi ágából más, fejlettebb fajok fejlődtek ki. A jelenlegi emberiség ázsiai, európai és afrikai populációjának e szerint az elmélet szerint különböző gyökerei vannak. A mai ember Ázsiában, Európában és Afrikában egymástól függetlenül fejlődött ki néhány helyen az ottani ősökből. azonban nem a barlang lakóinak koponyái voltak, hanem áldozataiké. A koponyák trófeaként kerültek a barlangba, mert néhány csontszilánkon kívül nem találtak semmilyen más csontot, például csigolyákat. A rajtuk lévő sérülések arra engednek következtetni, hogy frissen törték szét a koponyákat, hogy megkóstolhassák az

8.4.2005

14:17

Page 79

Találós kérdés?

| Különböző fajok a Homo erectus csoportjából. Balról jobbra: Homo modjokertensis (Jáva, 1,9 millió éves), Homo erectus (Jáva, 800-830 ezer éves), Homo pekinensis (Kína, 450 ezer éves)

Az új felfedezéseknek köszönhetően az ember prehisztorikus korszakából egyre többet tudunk meg. Eddig elfogadott teóriák veszítik érvényüket, és újak alakulnak ki azért, hogy később mások váltsák fel azokat is. Az ember eredetét illető találós kérdés egyértelmű megválaszolásához, mint általában a nyomozások során, a tudósoknak eddig még nem áll rendelkezésükre megfelelő mennyiségű ősmaradvány.

Egy dolog azonban már most biztos. A fejlődés nem úgy folyt le, hogy a tökéletesebb forma egyenes ágon kapcsolódott az őt megelőző ősök kevésbé fejlett formáihoz – ahogy ezt egészen a közelmúltig hirdették, és ahogy ez még ma is gyakran olvasható népszerű cikkekben. Az őskorban egymás mellett élt több korabeli faja az embernek, amelyek közül néhány utódokkal biztosította a további fej-

agyvelőt. Számos ilyen koponya igazolja, hogy tulajdonosaik erős ütésekből származó koponyatöréstől vesztették életüket.

koponyát és két lábszárcsontot találtak, amelyből világosan kimutatható, hogy emberevők lakomájának az áldozatai voltak.

A kannibalizmus hasonló bizonyítékát mutatták ki

És végül ugyanilyen anyag szolgál bizonyítékul a mai afrikaiak egyik első ősénél, a nemrégiben megtalált

a Homo soloensisnél, amely még 20 ezer évvel ezelőtt élt Jáván. Ngandong településen tizenegy emberi

Homo sapiens idaltunál, amely 160

lődést, mások kihaltak, és sok mellékág élt hosszú időn át a saját primitív formájában a többi, sokkal fejlettebb faj mellett. Az utóbbi felfedezések hatására rendkívüli módon felerősödött az érdeklődés az ázsiai ásatások iránt, amelyeket eddig meglehetősen elhanyagoltak. Elképzelhető, hogy az emberiség fejlődését érintő találós kérdést hamarabb megfejtik, mint azt gondolnánk. ■ JAROSLAV MARES

ezer évvel ezelőtt élt. Az etiópiai Herto falu melletti lelőhelyen csak koponyákat vagy azok részeit találták, az összes többi csont hiányzott. Ez azt bizonyítja, hogy erre a helyre csak trófeaként hozták őket. A koponyákon – hasonlóan, mint a Homo

pekinensis fajnál a kínai Csu-ku-tien barlangban – éles kő által okozott hasadások láthatók, melyek a kanniba-

lizmus egyértelmű jelei: az emberevők így jutottak hozzá kedvelt csemegéjükhöz, az agyvelőhöz. |

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 79

FOTÓ: JAN GALUS

A párhuzamos fejlődés során morfológiailag (külsőre) fokozatosan egyre jobban közelített egymáshoz az összes ág. Így például a legrégibb afrikai forma (Homo sapiens idaltu), amely nagyon hasonlít a mai emberhez, Etiópiában, Herto térségében élt 160 ezer évvel ezelőtt, és a modern ember eddig legrégebbi ismert formája. A folyamat, melynek következtében az ugyanolyan módon élő különböző fajok fokozatosan hasonlóvá váltak egymáshoz, nagyon jelentős lépés volt.

ILLUSZTRÁCIÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA

ILLUSZTRÁCIÓ: SZERZŐ ARCHÍVUMA

76_79 antropologia

15.4.2005

10:09

Page 80

10 LEG..

nagy vulkánkitörés a Földön

80 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

ORUANUI (ÚJ-ZÉLAND) A kitörés éve: 26 500 évvel ezelŒtt A kitörési felhő magassága: feltehetŒen több tíz km A kitörés időtartama: több hét FOTÓ: VOLCANO

4.

Új-Zéland Északi-szigetén, a Taupo-tó környéke mindig is aktív vulkanikus területnek számított. Az Oruanui hatalmas kitörése kb. 530 km3 riolitos lávát és 430 km3 egyéb vulkáni eredetı kŒzetanyagot produkált. Akitörés eredményeként jelentŒs méretı vulkáni kaldera jött létre.

2.

TOBA (INDONÉZIA) A kitörés éve: több mint 73 000 évvel ezelŒtt A kitörési felhő magassága: valószínıleg 25-50 km A kitörés időtartama: több hét Az egykori kitörés környezetében késŒbb kialakult vulkánok találhatók, környezetük ma is mutat gyenge aktivitást. A turisták által látogatott vidéken a vulkanológusok szerint kb. 300 000 év múlva várható újabb pusztító kitörés.

TAMBORA (INDONÉZIA) A kitörés éve: 1815 A kitörési felhő magassága: körülbelül 44 km A kitörés időtartama: legfeljebb 2 nap Akitörés elŒtt még 4300 méter magas hegy 1815 április 5. és 10. között már aktivitás mutatott, a katasztrofális kitörés április 10-én következett

5.

FOTÓ: GEOLOGYMAP

1.

A vulkán becslések szerint 200 km3 lávát, 5000 km3 piroklasztikumot (különbözŒ szemcseméretı vulkáni kŒzetanyagot) hozott a felszínre, illetve szórt szét környezetében. A kitörést követŒen egy 75x35 km2 kiterjedésı vulkáni kaldera keletkezett. A késŒbbiekben már nem mutatott vulkáni aktivitást, valószínıleg végleg befejezte mıködését.

YELLOWSTONE (IDAHO, WYOMING, USA) A kitörés éve: valószínıleg 640 000 évvel ezelŒtt A kitörési felhő magassága: valószínıleg 25-50 km A kitörés időtartama: feltételezhetŒen több hét Egy forró pont (hot spot) felett lassan elmozduló kŒzetlemezen évmilliók alatt több vulkáni képzŒdmény (kaldera) jött létre, némelyiket óriási energiájú vulkánkitörés eredményezte. A legutolsó, 640 000 évvel ezelŒtt történt kitörés óta az egykori vulkán környezete gyenge, de folyamatos aktivitást mutat (vulkáni utómıködések révén), s a korábbi kitörések idŒbeli periódusa (600 000-700 000 év) alapján nem kizárt egy jövŒbeni kitörés lehetŒsége sem.

3.

FOTÓ: HARVARD.EDU

LA GARITA (COLORADO, USA) A kitörés éve: valószínıleg 28 millió évvel ezelŒtt A kitörési felhő magassága: 25-50 km A kitörés időtartama: feltételezhetŒen több hét

FOTÓ: ETACAR.UMN

Bolygónk magas hőmérsékletű belsejének egyik sajátos megnyilvánulása a magmatizmus-vulkanizmus, amely a Föld története folyamán sokszor átformálta már annak egyes vidékeit. Szerkesztőségünk bemutatja az eddig vizsgált vulkánkitörések közül azt a tízet, amelyek feltehetően a legnagyobb mértékben befolyásolták a földrajzi környezetet a vulkánok szűkebb és tágabb térségében.

FOTÓ: STRIKE.COLORADO.EDU

80_81 leg

Page 81

volságon belül. A vulkán helyén egy 7,5-11 km átmérŒjı kaldera keletkezett, melyet elöntött a tenger. A kitörést követŒ szökŒár valószínıleg jelentŒs pusztítást okozott távolabbi vidékeken is. A vulkán késŒbb még mutatott aktivitást, jelenleg nyugodt a vidék.

be. Olyan elképesztŒ erejı volt, hogy hangját közel 1800 km-es távolságban is hallani lehetett. A kitörés során a legóvatosabb számítások szerint is mintegy 30 km3 kŒzetanyag szóródott szét, jelentŒs kiterjedésı felszínen. A hegy az explózió óta csak 2850 méter magas. A katasztrófa közvetlenül mintegy 10 000 ember halálát okozta, a kitörést követŒ éhínség és járvány Sumbawán 38 000, Lombokon 44 000 áldozatot követelt.

KRAKATOA (INDONÉZIA) A kitörés éve: 1883 A kitörési felhő magassága: 30-40 km (egyes források szerint 80 km) A kitörés időtartama: legfeljebb két nap A Krakatoa vulkán kitörése a közeli múlt egyik legrettenetesebb következményekkel járó természeti eseménye volt. Az óriási energiájú kitö-

8.

FOTÓ: NEEKBORK

TAUPO (ÚJ-ZÉLAND) A kitörés éve: i. sz. 180 A kitörési felhő magassága: feltehetŒen több tíz km A kitörés időtartama: valószínıleg néhány óra A Taupo vulkán kitörését a csendes-óceáni térségben az egyik legjelentŒsebb vulkánkitörésnek tartják. 50 km-es körzetben a vulkáni por egy méter vastagon belepett mindent, és a vulkántól még 100 km távolságban is 25 cm finom vulkáni por borította a felszínt.

rés hangját még a 4811 km-re lévŒ Rodriguezszigeten (Mauritius közelében) is hallani lehetett. Mintegy 18 km3 kŒzetanyagot dobott a levegŒbe, a finom vulkáni por 2560 km távolságba jutott el a vulkántól. Valamivel nagyobb, mint 6 km átmérŒjı, 300 méter mély kaldera keletkezett a kitörést követŒen. Óriási szökŒár indult el a vulkán környezetébŒl, melynek maximális magassága elérte a 36-37 métert. Ez utóbbi 36 000 ember halálát okozta.

SANTORINI (GÖRÖGORSZÁG) A kitörés éve: i. e. 1470 (más adatok szerint i. e. 1500) A kitörési felhő magassága: valószínıleg több tíz km A kitörés időtartama: valószínıleg néhány óra vagy néhány nap Az emberiség története során az egyik leghatalmasabb vulkánkitörés lehetett, amelynek a hangja becslések szerint 4800 km távolságban is hallható volt. Avulkán mıködése során mintegy 72 km3 kŒzetanyagot szórt szét kb. 700 km-es tá-

MOUNT KATMAI (NOVARUPTA) (ALASZKA, USA) A kitörés éve: 1912 A kitörési felhő magassága: feltehetŒen több tíz km A kitörés időtartama: néhány nap Avulkán kitörését közvetlenül senki nem figyelte meg, csak évekkel késŒbb járt egy expedíció azon a vidéken. Az eredetileg 2286 méter magas hegy mintegy 300 méterrel lett alacsonyabb, az egykori vulkáni kúp helyén egy tó medencéje formálódott ki. A kidobott vulkáni anyag (ignimbrit) óriási területet fedett be átlagosan 30

6.

7.

méter vastagságban. Valószínıleg 10 km3 kŒzetanyagot szórt szét a vulkán.

10.

VESÚV (OLASZORSZÁG) A kitörés éve: i. sz. 79 A kitörési felhő magassága: valószínıleg elérte

a 30 km-t A kitörés időtartama: két nap A kitörést földrengések elŒzték meg, ám az intŒ jeleket az ott élŒk figyelmen kívül hagyták. A kitörés két napja alatt több környékbeli település elpusztult (Pompei és Herculaneum a legismertebbek), s emberek ezrei haltak meg. A késŒbbi régészeti feltárások a kitörés számos emlékét a felszínre hozták a több méter vastag vulkáni porréteg alól. A vulkán legutóbb 1944ben tört ki, s nem kizárt, hogy a közeli jövŒben újabb pusztító kitörést produkál. ■ ZOUZALIK MÁRTON

FOTÓ: SBL.SALK.EDU

10:09

FOTÓ: WRGIS.WR.USGS

15.4.2005

FOTÓ: AIRMAP

FOTÓ: USENKO ÉS GROUNDUNDER

80_81 leg

9.

2005. július

| 3. ÉVEZRED | 81

82 magnes.1

8.4.2005

12:55

Page 82

Mágnes MIRE VAN SZÜKSÉG A KÍSÉRLET ELVÉGZÉSÉHEZ? ● Néhány fahasábra ● Iránytűre (hogy ki tudják próbálni

az Önök által készített mágnest) ● Három vagy négy tizenöt centiméteres vasdarabra (acélt is használhatnak, de jobb a kovácsolt, lágyvas) ● Szilárd alátétre (amelynek nem számít, ha megsérül, például egy nagy kődarab) ● Kalapácsra ● Fafűrészre ● Zsinegre vagy ragasztószalagra |

vas

A fizikai jelenségek bemutatása, a törvények érvényességének bizonyítása nem csak a kiválóan felszerelt laboratóriumok kiváltsága. Szerkesztőségünk olyan kísérletet tár most Önök elé, amelyet egyedül is könnyen elvégezhetnek.

ILLUSZTRÁCIÓ: NOVOTNY MIHÁLY

HOGYAN ÁLLÍTHATUNK ELŐ...

HOGYAN HAJTSUK VÉGRE A KÍSÉRLETET? 1. Tegyen a fahasábba egy akkora bevágást, hogy bele tudja fogatni az előkészített vasdarabot. 2. A vasdarabot csúsztassa a bevágásba, és tízszer üssön rá a kalapáccsal. 3. Az iránytűt emelje a vasdarabhoz. Amennyiben a mutató nem mozdul, a műveletet ismételje meg. 4. Ha az iránytű mutatója megmozdul, az első vasdarab mágneseződött.

5. A következő vasdarabot illessze bele a következő fahasábba, és a már mágneseződött végével illessze hozzá az eredetit, és ismét tízszer üssön rá a kalapáccsal. A két fémdarab most jobban mágneseződött, mint az eredeti. 6. Ismételje meg a műveletet az összes vasdarabbal, de ügyeljen, hogy megjegyezze, melyik végüket kalapálta. 7. Azt követően, hogy ezzel a módszerrel minden vasdarabot mágnesezett ragasztószalaggal ragassza őket egymáshoz. Figyelem! A kalapált végeknek ugyanabba az irányba kell nézniük. Amennyiben sikerült betartaniuk a fenti leírás valamennyi pontját, sikeresen létrehoztak egy mágnest. ■ ZOUZALIK MÁRTON

A MÁGNESESSÉGRŐL... Föld a valóságban nem A egyéb, mint gigantikus mágnes, amelynek mágneses pólusai

vas

fahasáb

közel esnek a földrajzi pólusokhoz. Amennyiben egy vasdarabot erős mágneses térnek teszünk ki, a vas egy idő után mágnesessé válik. A vas atomjaiban az elektronok átrendeződése idézi elő, hogy a vas mágneses mezeje erősebb lesz,

kőalátét

mint a vas környezetének mágneses mezeje. Azáltal,

hogy kalapáccsal rácsap a vasdarabra, elindítja az elektronok átrendeződését és a mágneses mező létrejöttét. Amennyiben az ütést egy már mágnesezett vasdarabbal méri a vasra, a hatás hatványozódik.|

fém-mágnes

iránytű

82 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

FOTÓ: CALPOLY

fahasáb

15.4.2005

9:59

Page 83

A 3. ÉVEZRED szerkesztősége újabb érdekes internetes oldalakról számol be az információs forrásokról szóló rovatában.

INTERNET

@

Tudomány és technika a hálón

TUDOMÁNY

A NETEN

EGYPTOLOGY ONLINE

http://www.egyptologyonline.com

É

rdekli Önt Egyiptom lenyűgöző történelme? Akkor az Ön számára is ez a megfelelő hely. Az Egyptology Online szervere ugyanis az ókori Egyiptomba hívja virtuális látogatóit. Megtalálhatók itt a történelmi időszakokra vonatkozó kronológiailag rendszerezett információkon, érdekes tudnivalókon túl az ókori Egyiptom ural-

RÉGÉSZET

kodói, a történelmileg nagyobb jelentőségű városok egyszerűbb térképei is, és a fontosabb temetkezőhelyek leírásai. Annak ellenére, hogy az információk nem túlzottan mélyre hatók, a rendkívül egyszerű navigációnak és a szerver átlátható struktúrájának köszönhetően a látogató komplex áttekintést kap az adott témáról.

http://www.regeszet.hu

M

agyarország első régészeti oldala, mint a nevéből is kikövetkeztethető, a régészettel foglalkozik. Itt nemcsak a távoli világokkal ismerkedhetünk meg, hanem az antik régészettel és az archeológiával is. Az aktuális információkon kívül a látogató megtalálhat itt különfé-

le régészettel kapcsolatos cikkeket, és egy fantasztikusan szép képeket tartalmazó galériát is. Az általánosabb hangvételű információkon és dokumentumokon túl az oldalon rendezvényeket és könyveket is találunk. És ha már a könyveknél tartunk, meg kell említeni azt a páratlan lehetőséget, amelyet e weblap nyújt: a könyvcsere, ahol mindenki kedvére csere-berélhet. A www.regeszet.hu szép grafikai „csomagolásban” tárja elénk a régészetet az őskortól indulva az ókoron keresztül a középkorig.

ONCOLINK

A

rák kutatásának és gyógyításának a kérdésével foglalkozik az Abramson Cancer Center of the University of Pennsylvania által üzemeltetett szerver. Nemcsak a daganatok egyes típusairól és a gyógyítási lehetőségekről, hanem a folyó klinikai tesztekről és a legfrissebb hírekről is áttekintést nyerhetünk. Az OncoLink Library számos linket tartalmaz, amely a legkülönfélébb publikációkra, könyvrecenziókra és videofelvételekre mutatnak. Az Ask the Experts nevezetű szekcióban a gyakran feltett kérdésekre lehet választ kapni. Amennyiben mégsem találunk itt választ valamely kérdésünkre, az OncoLink szerverének köszönhetően megszólíthatunk egy elismert szakembert, aki elektronikus levélben válaszol.

www.hso.hu

ŰRKUTATÁS

E

magyar portál egyedi és páratlan a hasonló témájú weblapok között. Készítőinek célja, hogy a magyar űrkutatók, kutatóintézetek és cégek számára olyan máshol nem elérhető információkat hozzon nyilvánosságra, amely nélkülözhetetlen a szakemberek számára. Tehát elsődlegesen a szakembereket

http://www.oncolink.com

szolgálja, de laikus látogatók felé is nyitott, amennyiben a magyar űrkutatás eseményeiről tájékozódnának. A főoldaláról egy kattintással érhető el a NASA, vagy az ESA honlapja, ahol további információhoz juthat az űrkutatásban és a kozmoszban történő újdonságok iránt érdeklődő látogató. ■ WÉBER KRISZTINA

2005. június | 3. ÉVEZRED

| 83

AZ OLDALON TALÁLHATÓ ILLUSZTRÁCIÓK: PORTÁLÜZEMELTETŐK OLDALAI

83 net

84_85 tuzvesz

15.4.2005

10:13

Page 84

TŰZVÉSZEK

Noha különböző tűzoltási technikák léteznek és a tűzoltóknak a tűzoltáshoz modern anyagok állnak rendelkezésére, a tűzvészek vízzel történő oltása még mindig a hatékony módszerek közé tartozik.

FOTÓ: TRANSFER TECHNOLOGII

FOTÓ: AETC

Köddel a tűz ellen!

A tűz eltűnik a ködben Amennyiben a tızoltáshoz használt vizet aeroszollá, azaz nagyon finom köddé változtatják át, hatékonysága jelentŒsen javul. Az alapelv a víz minél kisebb cseppekben történŒ felhasználása, amellyel hatalmasra nŒ az a terület, amelyen a víz hatékonyan elfojthatja a lángokat, és ugyanakkor így biztosítva van a hŒ gyors és biztonságos elvezetése is a tızfészek közelébŒl. A gŒz – amely ebben az esetben a tıztŒl elvonja az oxigént – kerülete ezáltal körülbelül 164-szer nagyobb, mint a hagyományos tızoltó technológia során keletkezŒ gŒz kerülete. A víz apró vízcseppjei ugyanakkor elnyelik a korom részecskéit is. E technológia alapelve elméletileg már a múlt század harmincas éveitŒl ismert, de csak az utóbbi idŒben fejlesztették ki és vezették be a gyakorlatban is.

A

tızvész hagyományos oltása során a hıtés, amelyet a víz nyújt, a leghatékonyabb fizikai effektus. A meleg elnyelésével a víz gŒzzé alakul át, és ezzel egyidejıleg oxigént von el a lángoktól. Atız lassan veszít az erejébŒl, és fokozatosan elhal. A tız visszaszorítása vagy eloltása azonban a hagyományos gyakorlatban gyakran hatalmas mennyiségı – akár több száz vagy ezer köbméter – vizet igényel. Az ok abban a tényben kereshetŒ, hogy a lángokkal való közvetlen kapcsolatba csak a lehulló vízcseppek felszíni felülete kerül és többségük belseje gyakorlatilag kihasználatlanul elfolyik, miközben a tızvész helyszínén további károkat is okoz.

84 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

A TŰZVÉSZEK OSZTÁLYOZÁSA tűzvé- dául fa, szén, textil, papír, szalszek ma, széna és műanyag). egyszerű ● „B” osztály: folyékony megkülönbözte- anyagok és azok, amelyek folyékony állagúvá válnak (pl. tésére az

A

égő anyag alapján olyan osztályozást vezettek be, amely az égési anyagokat négy alaposztályba sorolja. ● „A” osztály: lángoló

vagy izzó szilárd anyagok (pél-

benzin, nafta, olajok, festékek, hígítók, éter,

aceton, viasz, zsír, aszfalt, gyanta és kenőanyagok). ● „C” osztály: lánggal égő gáznemű anyagok (például propán-bután, földgáz, világítógáz, acetilén, metán és hidrogén). ● „D” osztály: könnyű lúgos fémek égése (például magnézium) és alumínium ötvözeteiké. |

FOTÓ: ER-TEAM ÉS ARCTICGEMS

| A HIROMAX vízi aeroszolos tűzoltó berendezés kocsis kivitelezése

10:13

Page 85

TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK ● Vízi tűzoltó készülékek – Vízzel vannak feltöltve,

amelyekhez fagyálló anyagot adtak, ez általában nem mérgező só, azaz hamuzsír. Az „A” osztályú tűzvészek oltására szolgálnak. Nem megfelelő a gyúlékony folyadékok és gázok oltására és nem szabad használni a feszültség alatt álló elektromos berendezések oltására sem. ● Habbal oltó készülékek – Ezen tűzoltókészülékek töltete általában a hamuzsírkeverék (például Pyrocool), amely az „A” és „B” osztályú tűzvészek oltására használható. Kivételt képeznek az úgynevezett poláris folyadékok (aceton, alkohol, éter és ketonok), amelyek a habot felbontják. A habbal oltó készüléket nem szabad használni a feszültség alatt álló elektromos berendezések oltására.

| E hat liter benzinnel lelocsolt farakás oltása a vízi aerosol felhasználásával nem egészen 20 percig tart

A modern épületek ma szó szerint tele vannak drága telekommunikációs és számítástechnikai eszközökkel, ezért azok a károk, amelyeket egy átlagos tızvész esetén a füst okoz, az ilyen esetek többségében lényegesen nagyobbak. Itt ugyanis kisebb tız esetén is, mint például egy banális rövidzárlat után, hatalmas, gomolygó, mindenhova befurakodó maró, savas nagy mennyiségı füst keletkezhet, amelyben többek között a klórhidrogén sav is fellelhetŒ. Amenynyiben ilyen füst az érzékeny vezetŒlemezkék és konnektorok közé bejut és ott korom formájában leülepszik, óriási károkat tud okozni. Ezt éppen a vízköddel való oltás tudja megakadályozni, mert cseppjei nagyon aprók, így a

| A vízi aeroszol tűzoltó rendszer gépjárműbe is beépíthető

Általában a Centrimax ABC 40 univerzális porral vannak feltöltve, hajtógázként a nitrogént használják. A készülék alkalmazható az összes tűzvész oltására, a „D” osztály kivételével. Olyan berendezések is olthatóak ezekkel, amelyek elektromos feszültség alatt vannak. Ezen oltó készülékek nem alkalmasak az égő fémek és az olyan omló anyagok oltására, mint például a fűrészpor, és égő por.

füstrészek hozzájuk tapadnak és leesnek a földre. Ezáltal a veszélyes füst nem vonja be a helyiségben található felszereléseket korommal.

Oltani gyakorlatilag mindent lehet A kialakult vízköd annyira hatékony, hogy ezzel a módszerrel gyúlékony folyadékok vagy a legkülönbözŒbb porfajták égése is leküzdhetŒ. Avízköd segítségével olyan berendezések is olthatók, amelyek elektromos áram alatt vannak. A cseppek ugyanis annyira aprócskák, hogy az elektromos áramnak majdnem semmilyen esélyt nem adnak a kisülésre. Az oltási hatékonyságot ezenfelül nyomás alatt tartott üvegekbŒl vagy tartályokból kiszivattyúzott demineralizált víz használatával lehet javítani. ■

● Szén-dioxiddal oltó készülékek – E tűzoltó készü-

ZOUZALIK MÁRTON FOTÓ: TRANSFER TECHNOLOGII

Hogyan oltsuk el a számítógéptüzeket?

● Poroltó készülékek –

lékek töltete összenyomott széndioxid (CO2), amelyet a „B” és „C” osztályú tűzvészek oltására lehet használni. E tűzoltó készülékek segítségével feszültség alatt álló elektromos berendezések is olthatók. Nem alkalmasak a szabadon elhelyezett ömlesztett anyagok és por oltására. ●

Halon tűzoltó készülékek – E

tűzoltó készülékek a korróziós hatások nélküli elektromosan nem vezető speciális tűzoltóanyaggal, az FE36-tal (hexafluor-propán) vannak feltöltve, amely ökológiailag és toxikológiailag veszélytelen. Elsősorban a „B” és „C” osztályú tűzvészek oltására készültek. Elektromos feszültség alatt álló berendezések oltására is alkalmasak.|

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 85

FOTÓ: U FOTO 21 ÉS POTESPO.CZ

15.4.2005

FOTÓ: TRANSFER TECHNOLOGII

84_85 tuzvesz

86_88 katasztrofa

8.4.2005

13:59

Page 86

KATASZTRÓFA

|A szavannákon élő sáska életének nagy részében ártalmatlan. Egészen addig, amíg a nedves időjárás eljön és akkor túlszaporodik.

A változást az eső hozza A normális sáska száraz szavannákon él, ahol az egyedek ritkán fordulnak elŒ, nagy területeken. Ilyenkor senkinek sem ártanak. Sajnos azonban néhány évenként a megfelelŒ nedves idŒszak beköszöntével, ez a rovar teljesen másként kezd viselkedni. Miért? Az esŒs idŒszakban bŒségesen talál élelmet, tehát az átlagosnál jobban szaporodik. A nŒstények nagyon gyorsan nagyon sok petét raknak le, amelyekbŒl kis idŒ elteltével felnŒtt példányok fejlŒdnek ki. A szülŒkkel ellentétben, amelyek inkább magánosan éltek, az új, nagyszámú generációt összeköti a társas ösztön. Ezért nagy rajokba verŒdnek – a szakirodalom a vándorsáskák egyik legnagyobb rajáról azt írja, hogy 35 milliárd egyedet számlált és 50 000 tonnát nyomott. Amikor újra eljön a száraz idŒszak, a táplálék csökken, de a sáskák száma nem! Hogy életben maradjanak, újabb táplálék

A ránézésre esztétikus lény nagy területen okozhat éhínséget FOTÓ: THEO

A

z afrikai sáska összesen tizenhárommilliárd hektár mezŒt falt fel, a termésben keletkezett kár pedig elérte a 245 millió dollárt. A szegény országok lakosai így a fenyegetŒ éhhalál szélére sodródtak. A sáskák számos fajából a sivatagi sáska (Schistocerca gregaria), és a keleti vándorsáska (Locusta migratoria) a legveszélyesebb.

Diétás táplálékkiegészítő Néhány embernek akár romantikusnak is tınhet, amikor az afrikai faluban bennszülötteket lát, ahogyan nagy vászonzsákokkal rohangálnak fel-alá, amelyekbe a mi zöld mezei szöcskéinkre emlékeztetŒ lények több száz példányát gyıjtik. A friss zsákmány a szegény emberek illatozó, rán-

86 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

tott vagy sült falatkája. Az ínyencek ugyanakkor nem engedik bántani a pikáns öntettel megszórt sáskákat. A diétás szakemberek elégedetten mondhatnák, hogy ez a számunkra némileg szokatlan táplálék kielégíti az egészséges táplálkozás követelményeit: a sáska ugyanis nem egészen 17% zsírt, 62% proteint, hihetetlenül sok ásványi anyagot, azaz nátriumot, mangánt, vasat és számos nyomelemet tartalmaz. A helyiek nem különösebben titkolják, hogy igen ízletesnek tartják a sáskákat. IdŒrŒl idŒre azonban szörnyı helyzetbe kerülnek. Ilyenkor a sáskák és az emberek természetben betöltött szerepe némileg megváltozik!

HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A KATASZTRÓFÁVAL SZEMBEN? | A sáskaraj képes elpusztítani az adott ország termését. Ezt a kárt a sáskák magas tápértéke sem ellensúlyozza, amely „békeidőben” az emberek étrendjének részét képezi.

FOTÓ: APOK.EDU

A nyilvánosságra került adatok szerint az utóbbi tizenöt évben az élőlények által okozott legnagyobb katasztrófa a forró Afrikában élő, több milliárd telhetetlen sáska lelkén szárad. A pusztító, sokmilliárdos rovarsereg azonban sok más tájakra is gyorsan eljutott – így Európába is.

FOTÓ: DISCOVERY CHANNEL

Falánk sáskák

86_88 katasztrofa

8.4.2005

13:59

Page 87

A a leghatékonyabb védekezés,

z örökösen éhes sáskák milliárdjaival szemben

ha rovarirtó szert szórnak szét repülőről. A sáskainvázióval való harcba így kapcsolódott be tavaly Algériában az óriási An-2 repülőgép háromtagú legénysége is. Ahogyan a 3. ÉVEZRED-nek szakemberek elmondták, a leg-

jobb, ha a repülős perme-

tezést korán reggel végzik, amíg a sáskák a földön vannak. Az úgynevezett szerves foszfátok alkotta mérgező permetek tökéletesen beváltak ellenük. A vegyi anyagok felhasználásának ellenzői – akik szerint a vegyszereknek káros hatásuk van más élőlényekre, így az emberekre is – inkább biológiai védekezést ajánlanak. Ebben a fő fegyverek a növekedésszabályozó természetes anyagok vagy a nőstények

sterilizálása lehetne. Néhány országban lángszórókat, óriási porszívókat, sőt még lézeres be-

dig anyagilag igénytelen

ellensége a sáskáknak a különböző rovarevő madár, pél-

rendezéseket is bevetnek ellenük. A probléma az, hogy a legérintettebbek a fejlődő országok, amelyeknek nincs pénzük a védekezésre. A becslések alapján a sáskainvázió sikeres felszámolásához idén mintegy 80 millió euróra lenne szükség.

Természetes, mégpe-

dául a csóka (Corvus monedula) vagy a seregély (Sturnus rozdus). Azonban e tollas repülők is minden bizonynyal rémülten menekülnének, ha egy zajos, több milliárd egyedet számláló repülő sáskaraj közelébe keverednének. Ez valószínűleg még Afred Hitchockot, a horror nagymesterét is megrémítené! |

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 87

FOTÓ: DISCOVERY CHANNEL

▼

| A sáskaszárny erezeténék részlete

embert életben tartó termést fal fel. Ekkora termés 10 elefánt vagy 25 teve számára volna elegendŒ. Nyolcvanmillió sáska naponta 160 tonna Merre növényt pusztít el. repülnek A petékből kikelt Ez a biomassza eza sáskák? fehér nimfák után hiányzik a háÍgy tehát az esŒ útzi- és a vadon élŒ vonalát követik. Az gigantikus állatoknak is, ameilyen csapat ugyanrajokba lyek tömegesen annyi táplálékot fotömörülnek, pusztulnak éhen. A gyaszt, mint 30 milmiután felnőnek repülŒ támadók lió ember. A felnŒtt azonban a termésáskák naponta annyi táplálékot vesznek magukhoz, mint nyek felsŒ részeit is felfalják – a kukoriamekkora a saját tömegük, vagyis 1-2 cáét, a rozsét, a cirokét (gyógynövény és grammot. Ahogyan azt a szakemberek gabona is egyben), a maniókáét (akár 10 megállapították, egy kis sáskacsapat – fél- kg-os gyökérgumói is lehetnek) és az amemillió egyeddel – egyetlen nap alatt 2500 rikai mogyoróét. Az alapvetŒen mezŒgazután kutatnak és minden útjukba esŒ növényt felfalnak.

FOTÓ: GEOCITIES, UNI-KIEL, MARLIN E. RICE

FOTÓ: 3DHAM

| A felnőtt sáska naponta annyit eszik, mint amennyi a saját tömege. Egy nyolcvanmilliós csapat ennek megfelelően 160 tonna növényt pusztít el.

86_88 katasztrofa

8.4.2005

13:59

Page 88

FOTÓ: RICHARD SEAMAN

KATASZTRÓFA got is és 250 km2-nyi területet boríthat el. A tudósok tavaly Madagaszkár fölött egy hatalmas csapat hosszát 20 km-re, szélességét 5 km-re, és az 1 m2-re jutó sáskák sırıségét körülbelül 300-ra tették. Ez akár 100 milliárd egyedet is jelenthet! Közben egyetlen nap alatt – természetesen a szél segítségével – akár 130 km-t is megtehetnek. A szakemberek megállapították, hogy a szélcsatornába a sáska szünet nélkül akár

A sáskák okozta katasztrófákról az ókori Egyiptomban talált leletek is tanúskodnak 17 órát is képes repülni. A természetben elŒforduló leghosszabb folyamatos repülést 1954-ben jegyezték föl: a KanáriszigetekrŒl a Brit-szigetekre repültek a sáskák.

Az átkot már a Biblia is ismerte

dasági termelésre szakosodott országokban éhínséget, illetve az ország eladósodását idézik elŒ azzal, hogy külföldrŒl kell beszerezniük a szükséges élelmiszereket. Ezért nem csoda, hogy a bennszülöttek megijednek, amikor a napot majdnem elsötétíti a hangos, telhetetlen rovarfelhŒ.

Amint a sáskák csapata felemelkedik az elpusztított földrŒl, a szél általában az alacsonyabb területekre, ritkábban a tenger felé sodorja a sáskákat, ahol elpusztulnak. A zajosan repkedŒ és ugráló rovarraj elérheti az akár négy kilométeres magassá-

Hasonló csapás ábrázolását fedezték fel régészek az egyiptomi sírok dombormıvein a XI. dinasztiából (i. e. 2400). A Biblia ugyanakkor „egyiptomi csapásról” ír, sáskák heves támadásáról, amelynek az izraeliek Egyiptomból való kivonulását kellett segítenie. ■ KOUKAL MIHÁLY

KELETI VÁNDORSÁSKA (LOCUSTA MIGRATORIA) Osztály: rovarok. Rend: egyenesszárnyúak. Család: sáskafélék. Ez a rovar, amely felnőtt példányának testhossza 3,5-6 cm és tömege 1-2 g, világutazónak is nevezhető. Leginkább a meleg Afrikát szereti, de gyakran előfordul Ázsiában és Ausztráliában is, ahová behurcolták. Egy óriási raj tavaly az USA nyugati részét sújtotta, elsősorban Utah államot, ahol a termést két és fél millió hektáron falta fel. A helyi szakértők azt állítják, hogy ez a II. világháború óta a legnagyobb sáskatámadás volt.

A hívatlan vendégektől nem menekült meg 2004 végén Dél-, Délnyu-

gat-Európa sem. De például a Kanári-szigetek partján, a Lanzarote és a Fuerteventura szigeteken a turisták bokáig gázoltak a sáskatetemekben. 1 m2-es területre akár 2 kilogramm is jutott belőlük. A szakemberek azt jósolták, hogy körülbelül kétmillió sáska érkezik. A valóságban a számuk százszor nagyobb volt!

Ami a biotópot illeti – azaz azt a helyet, amelyet a sáskák különösen kedvelnek – az a különböző fűfélékkel és más lágyszárúakkal benőtt nyílt terület. A növények föld feletti részét falják fel. A többséget csak megrágják és hagyják a földre hullani. Ez a

88 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

faj az egyetlen, amely megeszi a rizst is, amely elsősorban az ázsiai országokban jelent katasztrófát. De elpusztítja a háziállatok legelőit is.

Szaporodás: a jóllakott nőstény mélyen a földbe rakja le petéit (akár nyolcvanat is egyszerre). Ezekből kelnek ki a mozgékony nimfák. Az első lárvaállapotban a sáska körülbelül 7 mm hosszú, és általában 30-40 mg tömegű. Kevesebb élelem esetén az előző túlszaporodás után tarka vándorló lárvák kelnek ki, erős csoportba verődési ösztönnel. Amenynyiben néhány tízezer egyed csoportot alkot, elköltözik. Erre általában a földön és nappal kerül sor.

válás. A sáskáknak ugyanis le kell vedleni a „bőrüket” – ebben a stádiumban a nimfa nem tud védekezni az esetleges ellenséggel szemben sem meneküléssel, sem támadással. A kifejlett rovarrá válás körülbelül 3-5 hónapig tart.

Külsejükben a felnőttek is különböznek, a vándorló fázisban színesebbek és nagyobbak. A sáskák hasonlítanak a szöcskékre. Velük ellentétben azonban a sáskáknak rövidek a csápjaik.

Fejlődés: elég nehéz – és veszélyes – folyamat a tulajdonképpeni felnőtté

Ízletes táplálékként felhasználják majmok, különböző egzotikus terráriumban élő állatok etetésére is. |

FOTÓ: LUX-DEVELOPMENT ÉS MARLIN E. RICE

| A „sáska” kifejezést több, kevésbé kártékony faj leírására is használják, de a Locusta migratoria egy adott fajra utal, amely nagy rajokba gyűlik

89 erotika

21.4.2005

12:11

Page 89

FOTÓK: A SZERZŐ ARCHÍVUMA

ARCHEOLÓGIA

Erotika és gyermekvárás a jégkorszakban Európában körülbelül 35 000 évvel ezelőttre datálják a modern emberi kultúra kialakulását. Azt gondolnánk, ezek a jégkori emberek csak a barlangokban festegettek és csak olyan állatokat, amelyeken a vadászat fortélyait gyakorolhatták...

A

felsŒ paleolitikum (i. e. 35–10 000) emberei különféle technikákkal ábrázolták mindennapjaik történéseit, így természetesen az élet legfontosabb mozzanatát, a születést is. Most röviden végigkövethetjük, az akkori civilizációk szexualitással, gyermekek születésével kapcsolatos felfogását.

Kövérség mint szépségideál? EbbŒl a 20 000 éves periódusból – szemben a közismert telt vénusz” ábrázolásokkal – igen sok vékony nŒi idomokat ábrázoló szobor, festmény, dombormı is elŒkerült. Az a közkeletı elképzelés, miszerint a szıkös táplálékforrások miatt a korszak ideálja a kövérség volt, manapság már nem állja meg a helyét. A paleoökológiai kutatások azt bizonyítják, hogy bŒséges táplálékforrásokkal rendelkeztek a felsŒ-paleolitikum kultúrái, a nagy testı növényevŒk jó alapot biztosítottak a csoportok fennmaradásához.

AZ ÚJSZÜLÖTTEKET IS MEGÖRÖKÍTETTÉK

Bnemcsak a korszak asszonyait láthatjuk ármilyen hihetetlen,

a felső-paleolitikus művészeti alkotásokon, hanem az újszülötteket is. Ezek az ábrázolások igen ritkák, általában kőlapokon jelennek meg. Újszülött gyermekek portréi, sőt még egy baba elvágatlan köldökzsinórral is látható egy lapon teljes anatómiai pontossággal.

A feltárt ábrázolások között különbözŒ típusok fordulnak elŒ, mindenféle testalkat és életkor megtalálható közöttük, állítják a szakemberek, anatómiai szakvéleménnyel felvértezve. Vannak közöttük telt idomú szobrok, melyek közül némelyik terhességi, mások idŒskori elhízást ábrázolnak. Emellett találtak gracilis figurák is, amelyek általában fiatal lányokat jelenítenek meg és arányos, felnŒtt nŒi idomokat formázó figurák is nagy számmal bukkantak fel.

Korabeli fotók A mamutagyarból, olykor kŒbŒl vagy égetett agyagból készült naturalista alkotásokat számtalan szépen kidolgozott részlet árnyalja: frizurák, kontyok, ékszerek, övek, a karok és lábak kecses tartása és egyéb ma még értelmezhetetlen jelek sokasága. Ezek a kiegészítŒk a nŒi nem szépségét hangsúlyozzák, valószínıleg a modellek is viselték ezeket a díszeket. Nehéz választ adni a szobrok rendeltetésére, valószínıleg nem is lehet egyetlen értelmezést elfogadni. Annyi azonban bizonyos, hogy mindegyik ábrázolás a nŒk csoporton belüli megbecsült szerepét sugározza. Sokan úgy vélik, a „szem gyönyörködtetését” szolgálták, vagy a vadászok vitték magukkal fénykép helyett a hosszabb vadászatokra. Szexuális indíttatás mindenféleképpen körbelengi ezeket a figurákat, a férfi és nŒ közötti testi kapcsolatnak az ábrázolásai is elŒkerültek többféle kidolgozási technikával kivitelezve: Franciaország területén több lelŒhelyrŒl kŒlapokon bekarcolt ábrázolásokon csókot, gyakran erekciós állapotban lévŒ férfiakat és közösülést is láthatunk.

A funkcióját nem ismerjük ezeknek a leleteknek, azt tudjuk, hogy nagy kőlaplerakatokban kerültek elő, egyéb emberábrázolásokkal együtt. Családi tabló? A fénykép elődje? Oktatási anyag? Mágikus amulett? Igen sok interpretáció született már ezzel kapcsolatban. Azt hiszem, mindenki nyugodt szívvel elfogadhatja a neki leginkább tetsző verziót. Ezek az ábrázolások senkinek nem mondanak ellent, viszont bemutatják nekünk,

hogy régvolt emberek ugyanúgy gondolkodtak a gyermekvárásról, a szülésről és ugyanúgy örültek a kis jövevények érkezésének, mint mi. |

| A tenyérnyi kőlapra vésett alakok csecsemőket ábrázolnak, koruk körülbelül 15 000 év

A nŒi szobrok között is gyakoriak az oldalnézetbŒl fallikus ábrázolásnak tınŒ plasztikák. Ez fŒleg a magdaléni kultúrában (i. e. 16–10 000) volt gyakori.

A terhesség és szülés ábrázolása gyakori volt A régészek korábban a telt, nagy hasú nŒi szobrokat a kor szépségideáljainak tartották, ám az alaposabb anatómiai-nŒgyógyászati szemrevételezés a figurák részletei közötti eltérés mögött életkori és testalkati különbségeket vélt felfedezni. J. P. Duhard három élettani kategóriát állapított meg a szobrok objektív morfológiai vizsgálatánál (pre-reproduktív, reproduktív és postreproduktív). A reproduktív életkorú nŒk ábrá-

| A gravetti kultúra jellegzetes leletei a Vénusz-szobrok, kb. 25 000 évesek zolásánál igen gyakori a karcsú testalkat ellenére a nagy domború has és telt mellek kidolgozása, melyek a szakemberek szerint nem elhízás, hanem az elŒrehaladott terhesség jelei. Néhány itáliai „állapotos” szobor esetében (Grimaldi-barlangok) egyenesen nyílt szeméremrést dolgoztak ki a korabeli mıvészek, ami egyértelmıen a szülés megindulására utal. Máshol karcok kerültek elŒ tenyérnyi kŒlapokon, melyek a szülés folyamatát jelenítik meg. AszülŒ nŒk különbözŒ testtartásokban láthatók ezeken az ábrákon, általában guggoló, térdeplŒ pózban. Egyébként a barlangok szimbolikája is kapcsolatba hozható a szüléssel, a festett barlangok bejáratát gyakran vörös színıre festették, a kutatók szerint a Földanya szülŒcsatornájának vélték ezeket. ■ BERECZKI ÁGNES

2005.

június| 3. ÉVEZRED | 89

90_92 TECH

18.4.2005

11:04

Page 90

TECHNIKAI ÚJDONSÁGOK A 3. ÉVEZRED ezeken az oldalakon ismét bemutatja Önöknek a szerkesztőségünk asztalára került technikai újdonságok világát.

Technika kompromisszumok nélkül Multihatékonyság FOTÓ: KYTARY.CZ

Digitech Rpx 400

Kompakt digitális fényképezőgép

gitárrajongók figyelmét minden bizonnyal első látásra megragadja majd a Digitech cég multieffektív (sok hangeffektus előállítására képes) processzora. Pedállal lehet hangolni a készüléket, változtatni az effekteket és a gitárosnak állítható dobgép is rendelkezésére áll 30 stílusmóddal. A berendezést mikrofon és két vonalbemenettel is ellátták. Klaszszikus vagy modulációs hatásokon és ekvalizátorokon kívül 40, előre beállított hangzást lehet elindítani, és további 40-et lehet megalkotni, majd ezt követően elmenteni.

FOTÓ: KYTARY.CZ

Panasonic LUMIX DMC-LS1

A

LUMIX digitális fényképezőgép modellcsaládnak újdonsága a DMCLS1 kompakt digitális fényképezőgép, amely a Panasonic technológia és a Leica optika összekapcsolása. A hatásos, 4 megapixeles felbontású fotóeszköz a MEGA O.I.S fejlett képstabilizátor technológiát használja, amely kiküszöböli a fényképezés során előforduló különböző rázkódások hatását. A fontos információk, beleértve az áttekinthető menüt is, a TRM (Transmissive with Micro Reflective) típusú, nagy LCD displayen jelennek meg, amelynek használatával nincs gond a világos és kontrasztos megjelenítéssel közvetlen fény esetén sem. ■

DVB-T lejátszó és digitális videorekorder MC 1320T PVR

A

Mascom cég piacra dobta a DVB-T lejátszót beépített digitális videofelvevővel, amely a 80 GB-os diskre akár 60 órányi képfelvétel elmentését is lehetővé teszi. Természetes az adott ország nyelvén megjelenő menü és az automatikus hangolás. A lejátszót két televíziós tunerrel látták el, így egyidejűleg egy program nézhető, a másik pedig felvehető. A felvétellel függ össze az editálási lehetőség is – az MC 1320T PVR lehetővé teszi például a felvett anyag másolását vagy vágását.

90 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

A számítógéppel való kommunikációra, vagy a nagy sebességű USB 2.0 adatinter-

fészt, vagy – régebbi számítógépek esetén – az RS232C sorozat interfészt használja. ■

FOTÓ: MASCOM

FOTÓ: PANASONIC

A

18.4.2005

11:04

Page 91

Edző a csuklón Garmin Forerunner 301

A

FOTÓ: PICODAS

Garmin International cég bemutatta a Foretuner sorozat legújabb modelljét, amelyet elsősorban aktív sportolóknak fejlesztettek ki. A Forerunner 301 az alapnavigációs berendezéseket és a sporttestert (pulzus-frekvenciaérzékelőt) foglalja magában. Ez a pulzusfrekvencia megfigyelését végzi az edzés során, segítségével beállítható az optimális intenzitás. A készülék fontos tulajdonsága az ezt követő részletes adatkiértékelési lehetőség, a Garmin Training Center program segítségével. A megadott adatok alapján speciális edzőtervet alakíthat ki, például kiszámolhatja az elégetett kalóriamennyiséget, a pulzusfrekvencia lefolyását az edzés során, a megtett táv hosszát és annak tengerszint feletti magasságát. A Forerunner 301-t Li-lon akkumulátor tölti fel, amely képes akár 14 órán keresztül megszakítás nélküli működésre. ■

A ROVATOT SZERKESZTETTE: LIDMAN JÁNOS

90_92 TECH

Szemet gyönyörködtető MP3-lejátszó Samsung YP-T7 Samsung Electronics Magyarországon is bevezeti az YPT7 zenelejátszót, amely meglepően aprócska készülék. A lejátszó 128, 256, 512 MB, illetve 1 GB flash memóriás tárolókapacitású változatokban készült. Ezek közül hazánkban a 256 MB, 512 MB, illetve az 1 GB modellt vezeti be a cég. Zenén kívül szövegfájlokat és fényképeket is elraktároz, sőt az utóbbiakat meg is jeleníti 65 ezer színű LCD-kijelzőjén. Az YP-T7 a lemezborítókat is a kijelzőre varázsolja, így teszi teljessé a hallgató zenei élményét. A lejátszó, amely akár egy ingzsebben is elfér, minden bizonnyal az egyik

legkisebb ma kapható multimédiás készülék. Méretén kívül tömege is igen csekély, ami könnyű, ám rendkívül ellenálló magnézium- és alumíniumborításának köszönhető. Az YP-T7 támogatja az MP3, a WMA, a Secure WMA, az Ogg, az ASF és a JPEG fájl formátumokat. A beépített akkumulátor egy feltöltés után 12 óra folyamatos lejátszást tesz lehetővé. A zenelejátszás és a képek megjelenítése még nem minden! A lejátszót személyi asszisztensként is használhatjuk, amely figyelmeztet bennünket, ha késésben vagyunk. ■

Gyémántmembrán a magassugárzóban Bowers & Wilkins 800 hangsugárzó rendszerek új sorozata

A

brit B&W cég a világnak egy 16 új modellt tartalmazó, ebből 6 oszlop-, 1 polcos-, 2 surround-, 4 központi és 3 subwoofert tartalmazó, új hangsugárzó rendszersorozatot mutatott be. Az új hangfalak nemcsak a Nautilus 800 sorozat konstrukciós vívmányaira és az exkluzív Signature modellekre épít, hanem ezenfelül még néhány fontos technikai korszerűsítést is tartalmaz. Úttörőnek számít a 800D modell, amely néhány modellhez hasonlóan a gyémántmembrános magassugárzó hangfalat használ, amely a frekvenciaterjedelmet 20 kHz fölé terjeszti ki. A

membrán szilárdságának köszönhetően ez a hangfal sokkal jobb karakterisztikát mutat az akusztikus sávban. A korábban használt papír/kevlar keverékéből készült basszus membránokat Rohacell anyagra cserélik le, amelynek jobb hangtulajdonságai vannak. A középfrekvenciás hangfalnak szőtt kevlarból készült a membránja. A B&W 800D-t 50-1000 W-os teljesítményű erősítő kombinációban ajánlatos használni. A hangfalak frekvenciaterjedelme 30-28 000 Hz, 90 dB érzékenység mellett. ■

FOTÓ: EUROSTAR

FOTÓ: SAMSUNG

A

2005. június

| 3. ÉVEZRED | 91

90_92 TECH

18.4.2005

11:04

Page 92

TECHNIKAI ÚJDONSÁGOK FOTÓ: PHILIPS

Marathon életre-halálra: a porszívóbajnok Philips Marathon

A

Mert ha a porzsák ennyi gondot okoz, vajon miért ragaszkodnak hozzá, csupán megszokásból? Mi történik akkor, ha nincs a porszívóban porzsák? Nem képtelenség a gondolat? A válasz: nem, lehet konstruálni porzacskó nélküli porszívót is, melyre íme a bizonyíték: az új Philips Marathon. A forma követi a funkciót, sőt meg is magyarázza. Ez az új porszívó világosan és érthetően kommunikálja használatának és működésének módját, mivel a forma tagolása vizualizálja a

Háromdimenziós prototípusok

gépben való történést. Elöl, az átlátszó, fogantyúval ellátott porgyűjtő edényről azonnal kiderül, hogy kivehető, látjuk a formán, hogy mozdítható elem. A formaterv szép, a készülék szinte önmagát keretezi be, ahogy a nagyrádiuszú ívek körülölelik a porszívót. Aki ezt a készüléket megveszi, az nemcsak a tisztaságra ad, hanem kifejezi személyiségét, jó ízlését, s azt, hogy a legmodernebb, ám mégis egyszerűen kezelhető gépekkel vegye körül magát. Ezt az igényt elégíti ki a Philips Marathon porszívó. ■ FOTÓ: Z-CORPORATION

z új Philips Marathon felsőkategóriás porszívó a meglepetés erejével hat, nemcsak kiváló műszaki tulajdonságaival, hanem formájával is. Csendesen, szinte zajtalanul működik, döbbenetes erővel szívja fel a port, s egyszerűen, könnyedén kezelhető, ugyanis nincs benne porzsák… A készülék megtestesíti az új Philips-szlogent: „Sense and Simplicity”, azaz legfejlettebb technológia alkalmazása és egyszerűen használhatóság egy termékben. „Tele van a zacskóm, kérem, ürítse ki!” –, így reklámozza beszélő porszívóját egy konkurens cég. Merthogy a készülék érzékeli a porzsák telítettségét, s szóban közli, tele van… Sőt, a digitális kijelzőn még az is leolvasható, hogy a porzsák hány százalékos telítettségű. Úgy tűnik egy probléma megoldódott, nem kell többé aggódni a dugig töltődött zacskók miatt, melyek rontják a gép teljesítményét. Műszaki fejlesztők egy csoportja (s nemcsak a Philipsnél) új utakat keresett, mondván a probléma nem ott van, ahol sokan gondolják…

Spectrum Z510 System

S

zínes 3D nyomtatók új generációját mutatta be a Spectrum Z510 System új modelljének közreműködésével az amerikai Z-Corporation cég. Ez a „nyomtató” a háromdimenziós tárgyak teljesen színes képét képes megalkotni, egészen 254 x 356 x 203 mm méretig. A készülék kezeléséhez speciális szoftverre van szükség, amely STL, VRML és PLY formátumokban teszi lehetővé a háromdimenziós tárgyak adatfájljainak beolvasását. A 3D „nyomtatás” sebessége két réteg egy perc alatt. Egy réteg vastagsága változhat: 0,089 és 0,203 mm között mozog. A 107 x 79 x 127 cm méretű berendezés súlya 204 kg. ■

Könnyű és olcsó projektor

A

Hitachi CP-RS55 LCD projektor viszonylag alacsony árával és érdekes specifikációival szerez meglepetést. 1500 ANSI lumen elegendő fényességet, SVGA felbontást és 400:1 kontrasztot kínál. E berendezés színei és fényessége is jobb, mint a hasonló árfekvésű DLP projektoroké, azonban a kontrasztot illetően azok mögött marad. Csendes üzemmódban a berendezés zajszintje csak 33 dB és a fényerőssége 1200 ANSI lumen. A digitális nagyítás (1,2x) és a kép trapéz alakú torzításának függőleges korrekciója (keystone) a természetes alapfelszereltséghez tartozik. Adat- és videobemenetekkel is rendelkezik, prezentáció esetén különösen előnyös a könnyű súlya (2,2 kg). ■

92 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

FOTÓ: HITACHI

Hordozható prezentáció és házimozi is

94_95 agytorna

15.4.2005

13:54

Page 94

AGYTORNA MŰVELTSÉGI TESZT

Kedves olvasóink! Ezúttal is gondolkodásra és pihenésre hívjuk Önöket. Szép, értékes ajándékok várnak azokra, akik beküldik a helyes megfejtést.

NYEREMÉNYJÁTÉK

1. Ismerik a névnapokat? 1. Marcella 2. Erika 3. Zsanett 4. Krisztina 5. Klotild 6. Fruzsina 7. Albert 8. Rudolf 9. Ottó 10. Hunor 11. Nárcisz 12. Kolos

a) február 15. b) augusztus 31. c) augusztus 5. d) június 3. e) szeptember 10. f) április 17. g) október 29. h) július 2. i) november 15. j) január 1. k) május 30. l) január 31.

1. Melyik kivágott rész illik bele a fehér mezőbe? a

b

A számokhoz párosítsa a megfelelő betűket

c

2. Költők és versesköteteik 1. G. Apollinaire 2. B. Brecht 3. P. Eluard 4. F. G. Lorca 5. O. Chajjám 6. P. Neruda 7. B. Paszternak 8. F. Petrarca 9. R. M. Rilke 10. P. de Ronsard 11. J. Tuwim 12. P. Verlaine

a) Órák könyve b) Daloskönyv c) Szerelmek d) Románc szavak nélkül e) Lengyel virágok f) Szeszek g) A közvetlen élet h) Négy vers i) Cigány románcok j) Nagy ének k) Imádságoskönyv l) Nővérem – az élet

2. Edény vízzel Az edény a vízzel együtt 8 kg. A vízmennyiség felének kiöntése után a teljes tömeg 4,5 kg-ra csökken. Mekkora az edény tömege? 3. A betűket úgy helyettesítse be 0-9 számokkal, hogy a matematikai műveletek jók legyenek:

AB + CD = EF – – – D+ A = B

A számokhoz párosítsa a megfelelő betűket

AA + CE = ED

3. Ismeri a filmcímeket? 4. Valami .............. 5. Szerelem .......... ............. 6. A .......... szerető

Két CD-tartót kapnak:

Hollósi Róbert, Debrecen, Névert Zoltán, Miskolc, Koleszár Mária, Győr és Varga Péter, Szeged Helyes megfejtések: 1. Lerohanás és bukás: 1e, 2f, 3g, 4i, 5c, 6l, 7d, 8j, 9k, 10a, 11h, 12b; 2. Csaták: 1d, 2h, 3e, 4j, 5i, 6c, 7l, 8b, 9k, 10a, 11g, 12f; 3. Ismeri a kémiai elemek jelzéseit?: 1g, 2h, 3a, 4b, 5c, 6j, 7i, 8f, 9e, 10d

A helyes megfejtők közül öt nyertest sorsolunk ki, akik 10 db 24 CD-tartó tokot nyernek. A megfejtéseket SMS-ben várjuk: küldje el az EDKVIZ szót, majd a helyes megfejtés betűjelét, valamint a nevét a 06-90-631-641-es számra (pl.: EDKVIZ ABDCABDDE NAGY TAMÁS). 2005. május 30-ig. (Az SMS díja 76 Ft+áfa. Ügyfélszolg.: Telemedia Kft., tel.: 455-7284.)

94 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

4. Mi kerül a kérdőjel helyére?

59

47

35

82

69

56

?

98

84

A

B

C

142

141

129

D

E

F

121

102

112

5. Határozza meg, hány kockára van szükség az egyes tornyok összeállítására.

| A megfejtéshez lapozzon a 98. oldalra

1. A .............. jelölt 2. A szerencse ............ 3. Macerás .............

94_95 agytorna

15.4.2005

13:55

Page 95

6. Kicsinyített világ Kicsinyítsünk le mindent billiószor. A Nap gombostűfejnyi nagyságú, a Föld mikroszkopikus por (0,01 mm) nagyságú lesz 15 cm-es távolságban. Milyen távol lesz a Proxima centauri csillag e méretben és milyen messze lesz a Szíriusz?

13. Mi kerül a kérdőjel helyére?

7

21

24

?

6

9

9

27

30

7. Logikusan melyik nem illik a többi közé és miért?

a) 897

b) 69841

e) 29

c) 3

d) 427

f) 796

g) 6475

O

L

I

F

?

8. Mi kerül a kérdőjel helyére?

9. Melyik rész nem illik az összetett téglalapba?

A

B

C

98

84

6

D

E

F

8

5

2

14. Válassza ki, a Jopsin-Chirak szópárhoz melyik szópárnak van hasonlóan logikus kapcsolata A)

ZSIRÁF

N YA K

B)

CLINTON

GORE

C)

GY U R C S Á N Y

MÁDL

D)

SZARV

FÉRJ

E)

PUTYIN

MILOSEVIC

15. A felajánlott lehetőségek közül mi kerül a kérdőjel helyére?

D C

A

?

B F

G

E J

I

A

B

C

D

E

H 10. Egészítse ki a szavakat ugyanazzal a két betűvel úgy, hogy három értelmes szó keletkezzen

É

B

K O

11. Leonardo (Fibonacci) Pisansky (1170–1250), olasz matematikus Egy ember 30 madarat vásárolt 30 pengőért. Három verébért 1 pengőt, 2 gerléért is 1 pengőt, 1 galambért 2 pengőt fizetett. Hány madarat vásárolt minden fajtából? 12. Melyik rész nem illik az összetett képbe?

16. Vizeshordók Két hordó bizonyos mennyiségű vizet tartalmaz. Ha az elsőből a másodikba éppen annyi vizet öntünk bele, mint ami már abban van, utána a másodikból az elsőbe éppen annyi vizet, mint ami már ott van, és ismét az elsőből a másodikba éppen annyit, mint ami már ott van, minden hordóban 160 liter víz lesz. Hány liter víz volt a két hordóban az elején? 17. A felajánlott lehetőségek közül válassza ki a pokol szó ellentétes jelentését:

égbolt, paradicsom, kommunizmus, hideg, fagy 18. Az említett szavak közül melyik nem illik logikailag a többi közé? néhány – kevés – tíz – öt – szám

A

B

C

D

E

F

G

19. A 10-et ossza fel úgy két részre, hogy a négyzet első részének a második részével való összege ismét négyzet legyen. 2005. június

| 3. ÉVEZRED | 95

96_97 ajanlo

21.4.2005

9:33

Page 96

AJÁNLÓ KÖNYVAJÁNLÓ Stanley Coren MANCSNYOMOK

John Keegan AZ IRAKI HÁBORÚ

Tóth Tibor TUDOMÁNY, HIT, VILÁGMAGYARÁZAT

A Mancsnyomok egy könynyed utazás, amely során az ember legjobb barátai, a kutyák szemszögéből követjük nyomon az emberiség történelmének legnagyobb drámáit és örömeit. Coren hiteles dokumentumokra támaszkodva bizonyítja be nekünk, hogy az ember lábnyomai mellett mindig megtalálhatóak a mancsnyomok is a történelem fövenyén.

John Keegan napról napra figyelemmel kísérte a 2003as iraki háború lefolyását, adatgyűjtése a hadművelet legapróbb mozzanataira is kiterjedt. Könyvébe elénk tárja Irak első világháború utáni megalakulását, az egymást váltó politikai és katonai rezsimeket, egészen Szaddám Huszein hatalomátvételéig.

A nyitott gondolkodású, kíváncsi emberi elme számára aligha van izgalmasabb kérdés, mint a Világegyetem – és benne az ember – eredete. A könyv meggyőzően alátámasztja azt a tényt, hogy a világ kezdeteire vonatkozó bármilyen elméletet lehetetlen tudományosan bebizonyítani.

■ Gabó Kiadó ■ 2500 Ft ■

■ Európa Kiadó ■ 2800 Ft ■

■ Focus Kiadó ■ 3900 Ft ■

Martin Rees ÜTÖTT AZ UTOLSÓ ÓRÁNK?

Nicholas Crane MERCATOR

FLAMINIA BARTOLINI AZ ÉPÍTÉSZET CSODÁI

Martin Rees kellő pontossággal és közérthetően mutatja meg, hogyan értünk el egy új határ közelében: az emberiség történelme során ugyanis először alakult úgy, hogy egyetlen tévedés vagy rosszindulatú cselekedet következtében fellépő esemény globális katasztrófához vezethet.

Gerhard Mercator a modern térképkészítés egyik legjelentősebb alakja. Nevét a ma is használatos számítási mód, emlékét a könyvformájú térképgyűjtemény „atlasz” elnevezése, világszemléletét jelentős írásművei, keze munkáját gyönyörű térképei, föld- és éggömbjei őrzik.

A lenyűgöző építmények a legkülönbözőbb korokban és kultúrákban egyaránt a hatalom és a szellemi nagyság legfontosabb szimbólumai voltak. Az építészet csodái című könyv az ember kiemelkedő építészeti alkotásaival ismerteti meg az olvasót.

■ Athenaeum 2000 Kiadó ■ 2290 Ft ■

■ HVG Kiadó ■ 4500 Ft ■

■ Alexandra Kiadó ■ 9990 Ft ■

jus 29.) a Mıcsarnokban egy kiállítás Dalí irodalmi ihletésı grafikáiból, valamint a szentendrei Erdész Galéria Dalí-tárlata.

ményeként, olyan luxusdarabokból álló gyıjteményt láthatunk, amelyek mind külsŒ megjelenésükben, mind mıködŒképes szerkezetük révén, igényes enteriŒrben is felkeltik az érdeklŒdést, s egyben muzeális értéket is képviselnek.

KIÁLLÍTÁSOK Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház

■ 1065 Budapest–Terézváros, NagymezŒ utca 20. ■ Telefon: 473-2666

Iparművészeti Múzeum

A Magyar Fotográfiai Múzeum és a Mai Manó Ház André Kertész életmıve magyarországi vonatkozásainak bemutatásában teljességre törekvŒ kiállítása május 29-ig látogatható a Mai Manó Ház mindhárom kiállítótermében. A kiállítás válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum, a szigetbecsei André Kertész Emlékmúzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, a PetŒfi Irodalmi Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet tulajdonában lévŒ fotográfiákból.

Radvánszky Ferenc Svájcból hazatelepült órarestaurátor magángyıjteménye tekinthetŒ meg e kiállítás során. A 17–20. századi kollekció minden egyes darabja mıködŒképes. Közöttük olyan órakülönlegességek is szerepelnek, amelyek egyetlen magyarországi közgyıjteményben sem láthatóak. A gyıjtemény egyetlen magyar származású darabja egy 1870-es pesti oszlopos óra a Lánchíd egykorú képével. Ezek a mıvészettörténeti korszakokat felidézŒ tárgyak nemcsak esztétikailag jelentŒsek, hanem az ipartörténet korhı dokumentumai is. Radvánszky Ferenc több évtizedes munkásságának ered-

André Kertész-kiállítás

Petőfi Irodalmi Múzeum

■ 1053 Budapest, Károlyi M. u. 16. ■ Telefon: 317-3611

Salvador Dalí mágikus illusztrációi, 1944–1969

A kiállítás enteriŒrje megidézi a híres figueres-i Dalí Múzeum homlokzatát, látványvilága – a hatalmas zongora-írógéppel és az emblematikus villás bottal – méltó tisztelgés a spanyol mester eredeti zsenije elŒtt. Dalí magyarországi népszerıségének ékes bizonyítéka, hogy Budapesten (és környékén) jelenleg három kiállítást is rendeztek a mıveibŒl. A PetŒfi Irodalmi Múzeummal egy idŒben látható (április 1.–má-

96 | 3. ÉVEZRED | 2005. június

■ 1091 Budapest, ÜllŒi út 33–37. ■ Telefon: 456-5100

Órakiállítás

TIT BUDAPESTI PLANETÁRIUM

Szabadtéri Néprajzi Múzeum

■ 2001 Szentendre, Sztaravodai út ■ Telefon: (26) 502-500 2004. május 15–16-án, pünkösdkor 9–18 óráig a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Népmıvészeti Egyesületek Szövetsége 1996 óta tartó nagyszabású fesztiválját rendezi meg, amely a hazai népmıvészet jeles alkotóit és alkotásait vonultatja fel, valamint teret ad a mai néptánc- és népzenei kultúra ünnepi seregszemléjének is. Az országos kirakodóvásár mellett a sokadalom tavaly új színfolttal, az Utcaszínházi Fesztivállal gazdagodott. Az ünneppel kapcsolatos népszokások – pünkösdölés, pünkösdi királyválasztás – bemutatása mellett idén is kiemelt szerepet kap a vásári komédia és a rögtönzŒ színjátszás.

ILLUSZTRÁCIÓK: TIT PLANETÁRIUM

96_97 ajanlo

21.4.2005

9:33

Page 97

VÉGSŐ MENEDÉKÜNK, A MARS ■ Vajon mit hoz a jövő? Mi lesz a Földünkön élő emberiséggel 100, 200 vagy félezer év múlva? Ki tudná ezt megmondani? Ha a jelenleg tapasztalható társadalmi folyamatok a jövőben is ugyanígy folytatódnak, akkor számolnunk kell azzal a szomorú ténnyel, hogy bolygónk lakhatatlanná válik. A túlnépesedés, a környezetszennyezés, az élettér beszűkülése megteszi hatását. Az ipari termelés során a légkörbe bocsátott úgynevezett üvegház hatású gázok – elsősorban a szén-dioxid – révén az atmoszféra átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, ami katasztrofális meteorológiai folyamatokat generál. A Föld haldokolni fog. Nem mint égitest, hanem mint élettér. Az emberiség menekülésre kényszerül. Igen ám, de hova?

tagabb és sűrűbb légkört maga körül megtartani. A Mars nagyon ritka légköre szinte teljes egészében szén-dioxid gázból áll. Felszíni légköri nyomás csak 1/100-ad része a földi nyomásnak. Itt bizony oxigénpalack nélkül azonnal megfulladnánk. Azután meg a nagyon alacsony hőmérséklet teszi barátságtalanná ezt a bolygót. Nos, mindennek ellenére mégis ez áll legközelebb a Földhöz. A sok különbség után nézzük a hasonlóságokat is! Forgástengelye 65 fokos szöget zár be a keringési síkjával, a Föld esetében ez az érték 66,5 fok. A forgástengely ferdesége okozza nálunk az évszakok váltakozását. Tehát a Marson is évszakos változás figyelhető meg. Forgásideje nagyon hasonló a miénkhez; 24 óra és 37 perc, tehát ott egy nap csaknem olyan hosszú, mint nálunk. Az év viszont jóval hosszabb, hiszen a Mars 687 földi nap alatt kerüli meg a Napot.

| A Mars-felszín e darabjának a képe arról árulkodik, hogy a talajban vastag jégréteg rejtőzik. Szűk kozmikus környezetünket, a Naprendszert megvizsgálva az egyetlen égitest, ahol az emberiség még létezni tudna, az a Mars. Leginkább ez hasonlít a Földünkre. A Mars mindössze fele akkora bolygó, mint a Föld. Tömege azonban csak az 1/10-ed része, mert átlagsűrűsége kisebb. Felszínén a gravitációs erő nagyjából 1/3-ad akkora, mint a Földön, felszínén állva egy 70 kilós ember mindössze 24 kg-ot nyomna. A kisebb gravitáció azonban azt is jelenti, hogy ez az égitest nem tud vas-

| A nagy túlélő, az amerikai Opportunity marsautó

A Földnek egy nagy, a Marsnak viszont két kis holdja van, a Phobos és a Deimos. Jelenleg a Mars hideg és száraz. Átlaghőmérséklete jóval a fagypont alatt van, hiszen 70-80 ezer kilométerrel távolabb kering a Naptól, mint a Föld. Légkörében a vízgőz aránya rendkívül kicsi, így ott a víz körforgásáról nem is beszélhetünk. Az egyetlen számottevő eróziós tényező a szél, amely rendszeresen óriási porviharokat kavar a légkörben. A felszínt borító vöröses port egyes helyekről kifújja, máshol felhalmozza. Közben csiszolja, koptatja a sziklákat. Ám nem volt mindig ilyen a Mars. Néhány milliárd évvel ezelőtt, amikor még az óriásvulkánjai működtek és gázkibocsátásukkal az elszökő atmoszféra utánpótlását biztosították, sokkal melegebb, nedvesebb, barátságosabb hely volt az élet számára ez az égitest. Talán meg is jelent az élet valamilyen egyszerűbb formája, amelynek nyomait a most ott működő űrlaboratóriumok kutatják. A vizsgálatok hatalmas óceánok, folyóhálózatok nyomait is kimutatták. Vajon visszavarázsolható-e a hajdani „paradicsomi” állapot? A válaszra több kutató igenlő választ ad.

| Hajdan ilyen lehetett a Mars. Sűrű légkör, felhők, óceánok, folyók. No persze nem egy csapásra. Minden bizonnyal egy globális légkör és éghajlat átalakítása nagyon hosszú időt venne igénybe. A terraformingnak nevezett folyamat a bolygó olyan átformálását jelenti, amelynek végeredményeként – felszíni viszonyait tekintve – egy a Földünkhöz valamelyest hasonlító égitestet kapunk. Nem lehet kizárni, hogy a távoli jövőben technikai lehetőségeink majd megengedik a Mars ilyen átformálását. Alapját képezheti az a hatalmas mennyiségű víz, amelyet a talajrétegekbe fagyva találtak az űrszondák. Ügyesen megválasztott, vagy kimondottan e célra létrehozott baktériumok pedig a szén-dioxid légkört lassan-lassan átalakíthatják oly módon, hogy számunkra lélegezhető legyen. Talán… A Mars felderítése folytatódik. Amerikai és európai űrszonda kering a bolygó körül, méréseket, fényképeket készít a felszínéről. Ugyanakkor jelenleg is működik még az a két marsjáró hatkerekű robot, a Spirit és az Opportunity, amelyek 2004 januárjában érkeztek meg a Marsra, és aktív élettartamukat mindössze három hónapra tervezték! Nem véletlen, hogy távolabbi testvérbolygónk az űrkutatás legfontosabb célpontja. A TIT Budapesti Planetárium Leszállás a Marsra című műsorát megtekintve sok szép képet láthatunk és még több érdekes dolgokat tudhatunk meg a vörös bolygóról, a Marsról. ■ GESZTESI ALBERT, TIT PLANETÁRIUM

| Ilyennek képzeljük az első marstelepesek bázisát 2005. június

| 3. ÉVEZRED | 97

melleklet

15.4.2005

12:50

Page 1

TÉRKÉP: ABRAHAM ORTELIUS

MELLÉKLET

3

| Abraham Ortelius térképe Skandináviáról és az Atlanti-óceán északi részéről 1570-ből. Teljes szépségében mutatja, hogy a korabeli térképeken hogyan keveredik a valóság a fantáziával. Megtalálhatók rajta Frisland, Szt. Brendan vagy Breasil rejtelmes szigetei is. Ortelius szerint a titokzatos északi földrészt pigmeusok lakják.

Elveszett szigetek, Szárazföldek, amelyek nincsenek A régi térképeket hajók és fantasztikus lények díszítik. A földrészek gyakran nem is hasonlítanak a ma ismertekre, a tengerek pedig tele vannak szigetekkel, amelyek a valóságban nem léteznek...

A

földrészek

térképek rajzolását a történelem során főként a világ lényegéről és kialakulásáról szóló aktuális elképzelések befolyásolták, ugyanakkor a felfedezők és a kartográfusok technikai lehetőségei is korlátozták, hiszen bolygónk arca egészen korunkig nem volt megfigyelhető a világűrből. A térképeken feljegyzett ismereteket merész tengerészek és utazók gyakran igen veszélyes utakon és számos személyes áldozat árán szerzett tapasztalataira alapozták. A napnál is világosabb, hogy közben tévedésekre és torzításokra került sor. A felfedezők adatai sokszor pontatlanok vagy bizonytalanok voltak, és az ismeretlentől való félelem vagy a túlzottan

2005. június

élénk fantázia is gyakran szerephez jutott. A térképek készítőinek nem volt lehetőségük a kapott információk ellenőrzésére, egyikük gyakran lemásolta a másik munkáját, és ahol kevés adat volt, ott kiegészítették saját elképzeléseikkel. A régi térképek így tele vannak nem létező országokkal és szigetekkel. Közülük néhány tiszavirág-életű volt. Mások a térképeken több száz éven át szerepeltek és véglegesen csak a 20. században törölték ki őket onnan. A kitalált földek túlnyomórészt szigetek voltak, de egy óriási szárazföldet is találhatunk közöttük, amely a térképeken a déli félteke jelentős részét foglalta el. Leggyakrabban Terra Australisnak hívták.

| 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | I

melleklet

15.4.2005

12:50

Page 2

TÉRKÉP: THEODOR DE BRY

3 MELLÉKLET

| Az Új Világtérkép szerzője 1596-ból Theodor de Bry valóban nagyvonalú volt. Az ő térképén a Terra Australis Magallanica majdnem a Csendes-óceán felét foglalja el. Titokzatos déli szárazföld

ILLUSZTRÁCIÓ: NATHANIEL DENCE, 1776

a kérdés minden idők egyik leghíresebb tengerészét, James Cook kapitányt el nem kezdte foglalkoztatni. A nagy déli kontinens felkutatásával a brit haditengerészet

ILLUSZTRÁCIÓ: HERB KANE

Legelőször a görög Ptolemaiosz asztronómus és geográfus által készített világtérképre került fel. E térkép eredetije sajnos nem ismert, csak sokkal későbbi kiadásai állnak rendelkezésünkre. A Déli Föld (Terra Australis) csak a 16. század végére vált minden atlasz integráns részévé, amikor a térképek alkotói lassanként feldolgozták az addig ismeretlen földrész – Amerika – váratlan és hihetetlen felfedezését. Ha nyugaton létezik egy ilyen ismeretlen óriási szárazföld, miért ne létezhetne akár délen is? – okoskodtak az akkori gondolkodók. A térképészek fellelkesült geográfiai optimizmusa működésbe lépett. Azokban az időkben a déli tengereken felfedezett bármilyen földet – legyen az a Dél-Amerika csücskében lévő Tűzföld, Új-Guinea, Új-Zéland, vagy később mindenekelőtt Ausztrália – a nagy déli földrészhez kapcsolták a térképészek. A tengerészek felfedezései ugyan a feltételezett Terra Australis partjait folyamatosan tolták dél felé, ez azonban nem oldotta meg létezésének vagy nem létezésének kérdését. Egészen addig, amíg

| James Cook és a Resolution, a nagy tengerész és 462 tonna vízkiszorítású hajója, amely 110 tagú legénységgel és tizenkét ágyúval kelt útra.

bízta meg, amelynek hihetetlenül fontos volt a feltételezett új földrész felfedezése. Abban az időben ugyanis az első francia tengerész, Louis Antoine Bougainville világ körüli úton járt, és sikeresen körbe is hajózta a Földet – 1769-ben tért vissza. A britek ugyanis jogosan tartottak attól, hogy a franciák benyújtják igényeiket az újonnan felfedezett földterületekre. Úgy vélték, hogy amennyiben létezik valamilyen Terra Australis, arra elsőként a brit zászlót kell kitűzni.

Úszó jégtáblák a vízen James Cook valóban szisztematikusan kutatott a Déli Föld után. Első expedícióján 1768–1771 között az Endeavour hajóval bebizonyította Új-Zéland sziget jellegét és feltérképezte Új-Hollandia keleti partjait – ahogyan annak idején Ausztráliát nevezték. Visszatérése után alig egy évet töltött Angliában, amikor ismét útnak indult. Ezúttal két hajót kapott, a Resolutiont és az Adventure-t. Második útjának kellett megoldani a Déli Föld problémáját. 1773 januárjában Cook Afrikától délre átlépte a Déli-

II | 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | 2005. június

Page 3

Elátkozott téli tájak A barátságtalan déli óceán sokáig őrizte titkait. A szeszélyes időjárás, a fagy, a köd, a heves szél és az úszó jéghegyek nehezítették a kutatók és a bálnavadászok útjait, akik jelentős erőfeszítéseket tettek az itteni természeti kincsek megszerzésére. A déli tengereken tett utazások a térképeket több új szigettel gazdagították. Gyakran előfordult azonban, hogy a szigetek helyzetét rosszul határozták meg. Néha pedig a rossz látási viszonyok miatt a tengerészek egy-egy úszó jéghegyet is szigetnek véltek. Gyakran a tengerészek szárnyaló fantáziája és dicsőség utáni vágya ott is szigetet látott, ahol semmi sem volt. Mindezek ered-

A félelem a hajótöréstől az oka annak, hogy a kitalált szigetek sokáig a térképeken maradtak ménye, hogy az összes hajdan felfedezett antarktiszi sziget közül a mai térképeken tizenötöt már nem találunk meg. A leghíresebb közülük minden bizonynyal a Dougherty-sziget volt, amelynek a Csendes-óceán legdélebbi részén kellett volna elhelyezkednie, az Antarktisz jeges partjától körülbelül 1500 kilométerre északra, ahol az Amundsen-tenger öleli kö-

rül a Getz szárazföldi párkányzat jegét. Dougherty angol bálnavadász kapitány fedezte fel 1841-ben. A sziget állítólag 5-6 mérföld hosszú volt, hó borította és magas meredek part övezte. A következő években a sziget létezését több tengerész is igazolta. Keates kapitány a bristoli Louise hajóról 1860-ban részletesen le is írta. A Dougherty-sziget ezért a brit admiralitás részletes tengerészeti térképein is megjelent. Még 1886-ból származik William Stannard kapitány jelentése, aki nemcsak a szigetet, hanem a körülötte lévő, fókában gazdag vizeket is leírta. Utána a sziget titokzatos módon eltűnt és soha többé nem látta senki.

A rejtelmes sziget A 19. század végétől számos hiábavaló kísérletet tettek a Dougherty-sziget újrafelfedezésére. 1904-ben az egész területet az ismert sarkkutató, Robert Scott kapitány fésülte át; a Dougherty által megadott helyen 4700 méteres mélységet mért. Ernest Shackleton is hiába kereste a szigetet

|Mercator térképe a csodálatos Frisland szigetről. Még emlékérmen is szerepelt.

NÉHÁNY TOVÁBBI KARTOGRÁFIAI KIMÉRA (kiméra = kábító álomkép, jelenség, fantasztikus kitaláció) ● Antillia Négyszögletű sziget, amelyet a 14. századtól a 16. század végéig tüntettek fel a térképeken, az Atlanti-óceán nyugati részén. Toscanelli Kolumbusznak ajánlotta, mint megfelelő megállót készleteinek pótlására, amikor Kolumbusz nyugat felé hajózott. Néhány történész Antilliát Kubával azonosította. A neve, amely latinul „szemben fekvő szigetet” jelent, a mai napig megtalálható az Antillák szigetvilágának elnevezésében. ● Aurora-szigetek

ILLUSZTRÁCIÓ: R. H. RAMSAY PEVNINÁM

sarkkört, és a 60. és 70. szélességi kör között hajózott keletre, Új-Zéland felé anélkül, hogy közben bármilyen szárazföldre bukkant volna. A sarki területekre 1774-ben indult el Új-Zélandról. A 71. déli szélességi fok után ért el a jégmezők és jéghegyek közé. Majd áthajózott az Atlanti-óceánon a 55. szélességi körön, de ott sem talált szárazföldet. Ennek ellenére Cook a következőt írta a hajónaplóba: „Szilárd meggyőződésem, hogy a körhöz közel egy szárazföld fekszik, amely azon jég többségének forrása, amely a végtelen déli óceánban szóródott szét.” Valamivel később így ír: „Igaz, hogy eme déli földrész nagyobb részének (feltételezve, hogy egyáltalán létezik) a sarkkörön túl kell lennie, ahol a tengert annyira ellepi a jég, hogy a föld hozzáférhetetlen.” Cook e szárazföld egyetlen darabját sem pillantotta meg. A legutolsó ismeretlen kontinens valódi felfedezőjének vagy az orosz tengerészt, Bellingshau-sent, az Alexander-sziget felfedezőjét, vagy Bransfield brit kapitányt és Palmer amerikai fókavadászt, az antarktiszi félsziget felfedezőit tartják. Ezekre a felfedezésekre egymástól függetlenül került sor 1820-ban. A titokzatos Terra Australis már jóval korábban eltűnt a térképekről. Fehér folt maradt utána, amelyet fokozatosan az Antarktisz foglalt el.

Három sziklás hegy a Falkland-szigetek és a Déli-Georgia sziget között félúton, amelyet az Aurora spanyol hajó 1762-ben fedezett fel, és később is megpillantották még néhányszor. 1794-ben az Atreida korvett vizsgálta át és egyúttal a térképekre is berajzolta. Azóta azonban senki sem látta. Talán a három Shag-sziklával téveszthették össze. Azok azonban sokkal kisebbek és vagy száz mérfölddel távolabb fekszenek. ● Buss

1909-ben. 1915-ben a Carnegie mérőhajó mindössze három mérfölddel a megadott koordináták mellett haladt el. A látási viszonyok kitűnőek voltak, de a sziget nem volt sehol. Így hát befejezték a nyomozást. 1841 és 1886 között azonban annyiszor látták, hogy ezt a tényt nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Más részről az is igaz, hogy a szigeten egyetlen kapitány sem kötött ki. Optikai csalódásról vagy szándékos félrevezetésről volt szó? Azonos földrajzi szélességen, körülbelül 20-30 hosszúsági fokkal nyugatabbra egy másik szigetnek is kellett volna lennie, amelyet 1800-ban Swain kapitány fedezett fel és szerényen Swain-szigetnek nevezett el. De ezzel is baj van: a Swain-sziget sincs ott, ahol lennie kellene! Itt is a végtelen tenger áramlik 4,5 kilométer mélyen. Így a Swain-sziget létezése is valószínűleg örök rejtély marad... Dougherty kapitány rejtélyes szigete még sokáig díszítette a térképeket.

Niccolo Zeno furcsa szárazföldjei A korábbi századokban az Atlanti-óceán is tele volt rejtelmes szigetekkel. Közülük az egyik legnagyobb, Frisland az 1558–1660 között készült összes térképen rajta volt,

2005. június

Az Atlanti-óceán északi részén az 57. északi szélességi foknál, állítólag 1578-ban „fedezték fel” az egyik olyan hajóról, amely Martin Frobisher angol tengerész expedíciójához tartozott. A 17. században állítólag háromszor pillantották meg Busst. 1671ben saját állítása szerint egy bizonyos Thomas Shepherd vizsgálta át, aki elkészítette részletes térképét is. A 18. században a Buss szigetet a térképeken „elsüllyedtként” jelölték. ● Crocker földje

Robert E. Peary sarkkutató 1906-ban a 86. északi szélességi foknál sziklás csúcsokat vett észre és Crocker földjének nevezte el őket. Felfedezése nem sokkal ezután a térképekre is rákerült. 1914-ben Crocker földjét Donald McMillan expedíciója is kereste. Az expedíció tagjai is megpillantot-

| 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | III

FOTÓ: U FOTO 21

12:50

▼

15.4.2005

ILLUSZTRÁCIÓ: GARHARD MERCATOR

melleklet

15.4.2005

12:50

Page 4

3 MELLÉKLET | Niccolo Zeno térképe a Szigetek felfedezése című műből, amelyet Velencében adtak ki 1558ban, és amely több mint száz éven át befolyásolta a térképészek elképzeléseit az Atlantióceán északi részéről

ILLUSZTRÁCIÓ: U FOTO 21

ták a sziklás csúcsokat; igyekeztek eljutni hozzájuk, a hegyek azonban egyre csak távolodtak tőlük. Bebizonyosodott, hogy délibábról, a légköri tükröződés jelenségéről volt | Robert Edwin Peary szó. ● Davis földje

● Isla Grande

„Nagyon nagy és kellemes sziget jó kikötőhellyel a keleti oldalon.” Az Atlanti-óceán déli részén, pontosabban a 45. déli szélességi fokon írta le Antonio de la Roche spanyol kapitány 1675-ben. Később hiába kutatott több expedíció is, köztük Lapérouse francia tengerész hajói is. De la Roche-t talán az argentin part néhány kiszögellése csapta be, amelyeket szigetnek vélt. ●

Szent Mátyás szigete

A Guineai-öbölben lévő szigetet állítólag 1516-ban portugálok fedezték fel. A térképeken egészen a 19. századig fennmaradt, noha nem is létezik. A Guineai-öbölben ezzel szemben ott találjuk Annobón-szigetét. Azonos földrajzi szélességen helyezkedik el, de az 5. keleti hosszúsági fokon, miközben a Szent Mátyás-szigetnek az 5. nyugati hosszúsági fokon kellett volna lennie. Valószínűleg az Annobón megkettőzéséről volt szó olyasvalaki által, aki összekeverte a világtájakat. ● Quivira

Észak-Amerika nyugati partjainál lévő kitalált gazdag királyság a Mendocino-foktól északra, a mai Oregonban. A legrégebbi említések a portugáloktól származnak a 16. század közepéről. Elsőként valószínűleg Mercator rajzolta be a térképére 1569ben, utoljára 1752-ben tűnik fel; de akkor már a királyság pusztán egy városra redukálódott, igaz nem is létezett sohasem. ● Saxenberg

Lindeman holland kapitány ezt a szigetet 1670-ben fedezte fel, állítólag a déli szélesség 30. fokának 40. percénél és a 19. nyugati hosszúsági fok 30. percénél. Ala-

mint Izland déli, egyenrangú ikerpárja. De hogy került oda? Velencében 1558-ban jelent meg egy írás „Frisland, Esland, Engroneland, Estotiland és Icaria szigeteinek felfedezése a Zeno család két testvére, Niccolo lovag és Antonio úr által” címmel. Az irat szerzője Niccolo Zeno, az említett Niccolo lovag ükunokája volt. Régi családi iratok alapján írja le őse kalandos útját, amelyre valamikor 1390–1400 között került sor. A már eléggé rossz állapotú eredetiből átrajzolt és kiegészített térképpel együtt készült elbeszélést sokáig autentikusnak tartották. A Zeno által leírt tájak ezért más térképeken is megjelentek. A Frislandon és Engronelandon (Grönland) túl elhelyezkedő Estotilandot ma Észak-Amerika Atlantióceáni partjaival azonosítják. A szigetek közül mégis Frisland volt messze a legkedveltebb. Peter Heylyn 1659-ben még részletes leírással is szolgált róla Kozmográfiájában.

Leírja Frisland éghajlatát és gazdasági viszonyait, megemlíti városait, lakosait és európai kapcsolatairól is beszámol. Miután azonban jól tudjuk, hogy ilyen sziget az Atlanti-óceán északi részén Izlandtól délre nem létezik és soha nem is létezett, ez azt jelenti, hogy valami tévedés történt.

Izland kétszer Ma már biztosnak tűnik, hogy a velencei Niccolo Zeno az egész történetet az első betűtől az utolsóig csak kitalálta. Erről számos árulkodó bizonyíték áll rendelkezésünkre. Fridtjof Nansen sarkkutató 1911ben összehasonlította Zeno Grönland-térképét Claudius Clavus dán térképész a 15. század 20-as éveiből származó térképével. Clavus az akkori szokások szellemében a grönlandi szárazföldet nem létező folyókkal és kitalált helyi nevekkel népesítette be. Megalkotásukhoz a Zenészkirály című népdalból kölcsönzött szavakat Fyn szigeti dialektusban, ahol egyébként maga is szü-

OLAUS MAGNUS ÉS TITOKZATOS SPIRÁLJAI

2

004 májusában Tom Rossby professzor az amerikai Rhode Island Állami Egyetemről elmélyedt a svéd térképész, Olaus Magnus

neves Carta Marinájában, amely 1539-ből származik, és amely az északi országok első nyomtatott térképe. Nem érdekelte őt a hajók és a tengeri szörnyek ábrázolása, sem a titokzatos szigetek. Magnus tengerei azonban tele vannak furcsa spirálokkal és Tom Rossby érdeklődését ezek elhelyezkedése keltette fel. Többségük a térképen Izland és a Feröer-szigetek között helyezkedett el, amerre a meleg Golf-áramlat a hideg

ILLUSZTRÁCIÓ: OLAUS MAGNUS, UNIVERSITY LIBRARY OF TROMSO

Szárazföld a Csendes-óceánban, amelyet 1687-ben körülbelül a déli szélesség 20. fokának 27. percénél pillantottak meg az Edward Davis kapitánysága alatt hajózó Bachelor’s Delight kalózhajó tengerészei. A 18. században Davis földjét, amelyet a titokzatos Déli Föld kiszögellésének tartottak, számos expedíció kereste. 1771 után kihagyták a térképekről. Valószínűleg a rosszul bemért Húsvét-szigetekről lehetett szó.

▼

melleklet

| Észak fagyos szépsége Magnus metszetén

arktikus területekre áramlik. A vizek itt nyugtalanok és tele vannak örvényekkel. Rossby ezért a spirálok magyarázata során egyértelmű következtetésre jutott: „A mű az óceánokban lévő hatalmas örvények óriási, 100 kilométer átmérőjű vízi alakzatok legrégebbi ismert leírása. Valószínűleg szándékosan rajzolták le őket, hogy segítsenek a ten-

IV | 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | 2005. június

gerészeknek a navigációban.” Ugyanezt gondolják a Carta Marináról a Rhode Island-i oceanográfusok és kollégáik is a brit Plymouthból. Olaus Magnus katolikus pap, később püspök térképészként is szemmel láthatóan gondos volt és biztosan tudta, milyen pontatlanok

szoktak lenni a térké-

15.4.2005

12:50

Page 5

ILLUSZTRÁCIÓ : R. H. RAMSAY

letett. A folyókat összekutyult dán számjegyekkel nevezte el. Clavus összes kitalációját megtaláljuk Niccolo Zeno térképén is, amely így semmi esetre sem származhat a 14. század végéről, ahogyan azt Zeno igyekezett elhitetni a világgal. Knud Rasmussen sarkkutató 1932-ben pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Zenót valószínűleg Olaus Magnus térképe, a Carta Marina is inspirálta, amelyet 1539-ben adtak ki. Mégis, mi a helyzet Frislanddal? A Frixland, Firsland vagy Fixland elnevezések a 16. század első felében már a Zeno előtti térképeken is megjelentek; azonban Izlandot jelölték. Nehéz megmondani, mi

| A legendás Breasil sziget Soleri 1385ös térképén is megtalálható vezérelte Niccolo Zenót 1558-ban ezeknek a klónozására. Talán ezzel igyekezett a két különböző nevű egyetlen sziget problémá-

rálok formájában belerajzolt térképébe. Mivel 1534 óta itáliai száműzetésben élt, és ott is halt meg, Carta Marina című művét Velencében nyomtatták ki. Arról, hogy Magnus spiráljai valóban tengeri örvényeket je-

át szerepelt az Atlanti-óceán térképén

Breasil „csodálatos sziget”

Nem tudunk arról, hogy a titokzatos Frisland szigetet valaha is megpróbálta volna valaki megtalálni. A régi térképekről Breasailként, Brassilként, Berzilként és Brazilként, de leggyakrabban Breasilként ismert szigetet viszont rögtön több expedíció is kereste. Neve valószínűleg ír eredetű és valami „nagyot és csodálatosat” jelent, például „csodálatos szigetet”. Térképre először 1325-ben Angelino Dulcert rajzolta be, Insula montovis sive abresil-je az Atlanti-óceánban található, azon a szélességi körön, amelyen Írország déli része is fekszik. Néhány térképész rögtön kettő vagy három Breasilt rajzolt be egyszerre a térképekre ezen a vidéken különböző helyekre. Nem csoda, hogy a tengerészek a „csodálatos sziget” felkutatására indultak. A Breasilbe vezető első hajóútra 1452ben került sor Diego de Teiva portugál kapitány vezetésével. Érintette a Sargassotengert, felfedezett az Azori-szigetek közül kettőt, de Breasilt nem. A 15. század végén a fennmaradt híradások alapján az angliai Bristol kereskedői nagyon intenzíven törekedtek Breasil felfedezésére, természetesen hiába. Közben Írországban Breasil köré legenda szövődött...

leznek-e, nincsen semmilyen bizonyítékunk, csak valószínűsíthető. A Carta Marina kiemelkedő példája annak, hogy a régi térképek saját korukban hasznos ILLUSZTRÁCIÓ: O. MAGNUS, J. FORD BELL LIBRARY, UNIV. OF MINNESOTA

pek, amelyek kizárólag közvetett híradások alapján készülnek. Ezért 1518–19 között személyesen utazta be Észak-Európa tájait, amelyeket fel akart térképezni. Útja során valószínűleg különböző információkat is gyűjtött, például tengerészektől. Ők mesélhettek neki az Atlanti-óceánban lévő tengeri örvényekről, amelyeket ezután Olaus Magnus spi-

ját megoldani. Nem egyértelmű azonban, hogy a régi térkép rekonstrukciója, vagy az új megalkotása közben került sor a Noha a Breasil hibára. A 17. század végén Frisland sziget nem az Atlanti-óceán létezik, több térképéről szép évszázadon csendben eltűnt...

2005. június

információk pontos forrásaként szolgálhattak. Természetesen közöttük is előfordultak fantasztikus kompilációk, idővel azonban ezek száma csökkent. |

ILLUSZTRÁCIÓ: WWW.EAUDREY.COM

melleklet

csony szigetről volt állítólag szó, közepén egy magas csúccsal. 1804-ben és 1816ban állítólag két másik expedíció is megpillantotta, azonban két fokkal keletebbre. Később viszont a szigetet az Atlanti-óceán déli részén már senki sem látta. ● Hét város

Amikor a 8. században a mórok meghódították a Pireneusi-félszigetet, a keresztények jelentős része elmenekült. Hét portugál püspök állítólag valahol az Atlantióceánon egy szigeten talált menedéket, és heten hét várost alapítottak ott. Ez a legenda az egész középkorban fennmaradt – táplálva azt a reményt is, hogy az emberek a hét városból egyszer majd viszszajönnek és kiűzik a mórokat. A 14. század végétől a városok elkezdtek feltűnni a térképeken. Eleinte valódi városokként, berajzolva például Breasilon vagy Antillián, a 15. század második felétől először jelent meg önállóan a Hét város elnevezésű sziget (Sete Ciudades, Sept Cités), és körülbelül ötven éven át a térképeken is maradt. A 16. században ez a legenda összemosódott a mexikói Cibola hét elveszett aranyvárosának legendájával. Rövid időre ezek a városok is feltűntek a térképeken, de hamarosan véglegesen eltűnt a hét rejtelmes város a térképekről. ●

Szent Brendan szigete

Szent Brendan ír szerzetes a 6. században élt és több templom alapítása fűződik a nevéhez. Az emberektől távol eső, és az Istenhez közel lévő helyek keresése közben tengerre is szállt. A 11. századból származó latin nyelvű Navigatio St. Brendani szerint kétszer is útnak indult, és számos titokzatos szi| Szent Brendan misézik getre bukegy bálna hátán kant. Az irat nagyon népszerűvé vált és Szent Brendan felfedezései egy idő múlva a térképekre is rákerültek; Madeirával vagy az Azori-szigetekkel azonosították őket. A 15. század 2. felétől azonban a térképeken már csak egyetlen magányos Szent Brendan-sziget áll. Két évszázadon át tartotta magát a szigetről szóló hiedelem, míg elismerték, hogy nem létezik. |

| 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | V

melleklet

15.4.2005

12:50

Page 6

ILLUSZTRÁCIÓ: WWW.EAUDREY.COM

3 MELLÉKLET Bentusla vagy Asmaidas néven szerepelt. De minden esetben azonosíthatjuk elhelyezkedésük és formájuk alapján ezeket a különböző nevű szigeteket a régi térképeken. Szinte az összes középkori és újkori

A kelta mitológiában jól ismert az eltűnő sziget motívuma. A legendák szerint ezek a szigetek láthatóak, de nem lehet a földjükre lépni, aki ezt mégis megkísérli, azt elnyeli a mélység. Kilenc ilyen sziget állítólag hétévente felbukkan Galway partjainak közelében, az egyik közülük Breasil, amelyet az írek Hi-Brasilnak vagy O’Breasilnak neveztek. Galwayben legendák terjedtek el egy olyan férfiról, akinek sikerült HiBrasilon kikötni, és bár csak rövid időt töltött ott el, gyógyítóként tért vissza. Ez a történet a tündérek országából gyógyító erővel visszatérő embernek a kelta mondakörben jól ismert motívumán alapszik. Breasil, a „csodálatos sziget” nagyon sokáig a térképeken maradt, de mérete egyre csökkent. Az Atlanti-óceán északi részének térképén, amelyet John Purdy rajzolt 1825-ben már csak egy kisebb sziklaként jelölik, Brazil Rock néven. Viszonylag frekventált helyre rajzolták, és miután ez alapján a hajózást „veszélyeztette”, a térképészek és tengerészek tudatában még fél évszázadon át megmaradt. A brit haditenge-

A világ megismerése áldozatokkal járt, sokszor emberi életeket is követelt részeti hivatal csak 1873-ban döntött úgy, hogy ez az objektum valójában nem létezik, és eltávolíttatta a térképekről. Breasil – az elveszett Tündérkirályság – csupán a legendákban élt tovább. De nemcsak Breasil járt így, volt olyan legendás sziget, amely egészen a 20. század elejéig fennmaradt az Atlanti-óceán térképein.

| „Hic est horrenda caribdis”, figyelmeztet Olaus Magnus Carta Marinájában. „Itt szörnyű örvény van!” kartográfus Dél-Bretagne-től nyugatra, Íror- A Flandriai Főkötő szágtól délnyugatra és Izlandtól délre helyezte el ezt a szigetet. Minden esetben félhold vagy kör alakú, jelentős bemélyedéssel az északi oldalán. Egy 1553-ban kiadott térképen találjuk először Mayda név alatt, amely végigkísérte egészen a század végéig. A 16. század két legelismertebb térképésze, Mercator és Ortelius keresztelte át Maydát. A félhold alakú nagy sziget náluk – ki tudja, miért – a Vlaenderen, azaz a Flandria nevet kapta. Azokon a helyeken, ahol Maydának kellett volna léteznie, ma tenger van. Ez különös. Már tudjuk, hogy hasonló módon nem létező szigetekből a régi térképészek térképein több tucat szerepelt, azonban egyik

Kiharapott kalács az Atlanti-óceán közepén A sziget először 1367-ben a Pizigani testvérek térképén, utoljára pedig 1906-ban Randy McNally térképén jelent meg. Eleinte úgy változtatgatta a nevét, mint más a zoknit. Előbb Brazir, majd Mam vagy Man,

| Biztos, ami biztos: Dougherty szigete egy 1952-es iskolai atlaszban. Mi lenne, ha létezne?

ILLUSZTRÁCIÓ: SKOLNÍ ZEMUPISNY ATLAS

Az elveszett Tündérkirályság

ILLUSZTRÁCIÓ: J. FORD BELL LIBRARY, UNIV. OF MINNESOTA

| Gutierez térképe 1562-ből Breasil mellett Mayda szigetét is mutatja

sem ragaszkodott annyira makacsul az elhelyezkedéséhez és a formájához, mint Mayda. Így nem csoda, hogy akadtak olyan emberek, akiket a kiharapott kalács alakú sziget esete nem hagyott nyugodni.

1948. augusztus 22-én az American Scientist teherhajó Bretagne-tól nyugatra és Grönlandtól délre hajózott. Kapitányának eszébe jutott, hogy ezen a helyen megmérje a mélységet. A várt 3500 méter helyett a szonár csak 36 métert mutatott. A hajó ezt a helyet kétszer körbehajózta és megállapította, hogy 28 méter sugarú, kör alakú területen a tengerfenéken egy addig ismeretlen kiemelkedés van, amelynek következtében a mélység alig 26-63 méter. A mérést két nappal később megismételte és igazolta a Southland teherhajó is, amely kimutatta az északi részen egy körülbelül százméteres bemélyedés létét is. Úgy tűnik tehát, hogy valóban létezik valami Maydához hasonló képződmény – csak ma már víz alatt. Ha megnézzük a tengerfenék részletes térképét, az említett helyen körülbelül az új-foundlandi St. John’s város magasságában egy Flemish Capnak, Flandriai Főkötőnek nevezett kiemelkedést láthatunk. Ez lenne Mercator és Ortelius elsülylyedt Vlaenderenje, amely ma átlagosan 51 méterrel a tenger felszíne alatt fekszik? Amennyiben ez tényleg az elsüllyedt Mayda, mivel magyarázható, hogy sokkal

VI | 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | 2005. június

15.4.2005

12:50

Page 7

lent meg semmilyen új sziget, és valószínűleg egyetlenegy sem tűnt el teljesen, de a szökőár nyomása alatt jelentősen megváltozott a partvonal – elsősorban Szumátrán, amely a legközelebb volt a földrengés epicentrumához. Néhány szakértő szerint a földrengés következtében Szumátra partjának északnyugati csúcsa 36 méterrel délnyugati irányba tolódott el. A Szumátra partjainál fekvő Siberut-sziget pedig ma két méterrel magasabban fekszik az Indiához tartozó Nicobar-szigetekhez képest. A térképeket elsősorban a vulkánkitörések után kell átrajzolni. 1883-ban például egy vulkánkitörés után elsüllyedt a 822 méter magas Perbuatan csúcs Krakatau-szigetén, amely Jáva és Szumátra között a Szundaszorosban fekszik. Ugyanakkor a tengerből két új sziget bukkant elő, de csak rövid időre. A legnagyobb ilyen típusú katasztrófára körülbelül Krisztus előtt 1400 évvel

A középkori tenger tele volt titokzatos földekkel, és különböző fantasztikus lényekkel ténhet ilyesmi egyáltalán? Bizonyos körülmények között igen.

A LEGHÍRESEBB TÉRKÉPÉSZEK ● Klaudiosz

Ptolemaiosz (körülbelül 100–178)

Az alexandriai tudós műve, a nyolc könyvből álló a Geographiké hyphégésis (Földrajzi bevezető) nyolcezer hely földrajzi koordinátáinak megadásával egészen az újkorig alapmű volt. A könyv 27 földrajzi térképpel együtt maradt fenn, amelyet nem tudni pontosan, mikor rajzolt meg az alexandriai Agathodaimón. Ptolemaiosz e művének legrégebbi kézirata 1200-ból származik, a legrégebbi nyomtatott kiadása, és ezzel együtt első latin fordítása, pedig 1475-ből. Ptolemaiosz elképzeléseinek nagy hatása volt a térképészetre egészen Mercator idejéig. ● Gerhard

Mercator (1512–1594)

Holland térképész, a híres tengerészeti térkép szerzője. 1578–1584 között Ptolemaiosz rézbe vésett térképeinek két javított kiadását adta ki, amelyek által jelentős hírnévre tett szert. Élete hátralévő részében kiterjedt térképgyűjteményén dolgozott, amelyet először neveztek Atlasznak, és csak néhány hónappal 1595ben bekövetkezett halála után jelent meg. Később Mercator térképeinek rézmetszetei az amszterdami Jodoc Hondia tulajdonába kerültek, aki 1606-ban készítette el az 50 új térképpel kiegészített Atlasz második kiadását. A következő 75 év alatt körülbelül ötven kiadásban jelent meg a folyamatosan kiegészített Mercator-Hondio-féle Atlas novus.

FOTÓ: WWW.EYJAR.IS

nyugatabbra van, mint ahogy azt annak idején megadták? A középkor tengerészei nagyon jól meg tudták határozni a földrajzi szélességet, de a hosszúság meghatározásával bizony gondjaik voltak. Nem ismerték a nagy pontosságú kronométert és a távolságot többé-kevésbé szemmérték alapján határozták meg. A mérések, adatok hitelesítésével sem sokat bíbelődtek. Mayda valójában csak egy jelentős formájú elhagyott szikla, feljegyzésre érdemes veszélyforrás lehetett – és semmi több. Ha valóban elsüllyedt volna, senkinek sem hiányozna. Csakhogy – tör-

Amikor a Föld remeg

| Egy a sok robbanás közül Surtsey szigetén, délre Izlandtól. Ez a szigetecske 1963. november 15-én született meg. került sor a Földközi-tenger térségében, amikor a görög szigetvilágban Krétától északra fekvő Théra szigetének vulkánja tört ki. A kitörés következtében maga a vulkán is részben a tengerszint alá került. Ma már bizonyított tény, hogy ez a vulkánkitörés jelentette a krétai civilizáció pusztulásának kezdetét.

Az Atlanti-óceán északi részének vad tengere

| Vulkánkitörés Krakatau szigetén 1883. május 27-én. A szökőár hullámai akkor 75 ezer embert öltek meg.

Szeizmikusan aktív az Atlanti-óceán is, amelynek közepén húzódik a KözépAtlanti-hátság – az a hely, ahol két kontinentális lemez egyre távolodik egymástól és a mélységből folyamatosan forró magma ömlik ki. Északon hozzá kapcsolódik a reykjavíki és a Közép-óceáni-hátság, amelyek között Izland szigete fekszik, a vulkánok, gejzírek és gyakori földrengések szigete, ahol érdekes dolgok történnek. 1873-ban az Izlandot sújtó katasztrofális földrengés során a part közelében egy kisebb, sziklás sziget bukkant fel. Csak néhány évig maradt a vízszint felett, majd elsüllyedt és csak veszélyes, tenger alatti sziklák maradtak utána. Szintén Izlandnál

2005. június

● Abraham ILLUSZTRÁCIÓ : U FOTO 21

ILLUSZTRÁCIÓ: SYMONS G. – THE ERUPTION OF KRAKATAU AND SUBESQUENT PHENOMENA

Egy sziget hirtelen eltűnésének, esetleges születésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy szeizmikusan aktív területen helyezkedjen el; tehát a mozgó tektonikus lemezek kapcsolódásánál, ahol a földkéreg megnyílik. A folyamatok erejéről, amelyek néha az óceán fenekén zajlanak, tavaly év végén győződhettünk meg a délkelet-ázsiai tragikus földrengés és az azt követő cúnami pusztításakor. A térképészek nem sokkal utána bejelentették, hogy a katasztrófa miatt át kell rajzolni a térképeket. A vízszint felett ugyan valószínűleg nem je-

Ortelius (1527– 1598)

Holland térképész és térképgyűjtő; Mercator barátja és ugyanakkor konkurense is. A Theatrum Orbis Terrarum (1570) a szó szerinti értelemben vett első atlasz. Azok a térképek, amelyeket Ortelius gyűjteményébe foglalt, különböző térképészek munkái. A Theatrum Orbis Terrarum számos kiadásban jelent meg és Mercator Atlaszával együtt a modern térképészet kezdeteit jelenti. |

| 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | VII

ILLUSZTRÁCIÓ: U FOTO 21

melleklet

melleklet

15.4.2005

12:50

Page 8

ILLUSZTRÁCIÓ: BELL.LIB.UMN.EDU

3 MELLÉKLET

| Számos titokzatos sziget az úgynevezett portolánokon – középkori iránytűtérképeken – is megtalálható, amelyek a partok leírásai alapján rajzoltak meg. Alkotóikat a szárazföld nem túlzottan érdekelte. pészet egyetlen, akármilyen kis szigetnek sem engedi, hogy elrejtőzzön előlünk. Ez azonban csak a ma létező tengerekre érvéILLUSZTRÁCIÓ: R. H. RAMSAY

1830-ban hirtelen elsüllyedt a kis Geirfuglaskir-sziget, egy megközelíthetetlen vulkanikus szikla, amely a röpképtelen nagy alkák egyik utolsó menedékéül szolgált. Azt, hogy a tenger nemcsak elvesz, de néha ad is, bizonyítják az 1963. november 15-én történtek. Azon a napon harminchárom kilométerre Izlandtól délre egy tenger alatti vulkán kitörése során az Atlanti-óceánból kiemelkedett a Surtsey-sziget. Kitörése előtt a vulkán csúcsa 130 méter mé-

árulják el. Többségük bizonyára soha nem is létezett. Ezek a szigetek a tengerészek vagy a térképek megalkotóinak fantáziájában éltek csak; vagy teljes mértékben a fantázia szüleményei voltak, vagy félreértések, rosszul értelmezett adatok játszottak szerepet születésükben. Számos sziget csak tünemény volt, amelyet ködben és hófúvásban pillantottak meg, vagy különböző légköri jelenségek láttatták őket. Mások tévedésből keletkeztek – a tévesen megmért koordináták miatt, más jól ismert föld megkettőzésével, vagy más egyéb módon. Nem zárhatjuk ki azonban, hogy e szigetek közül valóban létezett néhány, és egy-egy földrengés vagy vulkánkitörés során elsüllyedt, és ezért nem találták meg később a keresésükre indult kutatók. Tehát elképzelhető, hogy lent fekszenek a tengerek, óceánok mélyén, és új felfedezőikre várnak. A tengerek mély és sekély részeit ugyan nagy vonalakban átkutatták már, de a részletes feltérképezés még csak most zajlik. Számos térképész számára azonban a mi Földünk kicsi, így aztán inkább a világűrbe indulnak, feltérképezik a Holdat,

A tengerben rejtőző veszély megmozgatta a tengerészek fantáziáját

lyen volt, négy és fél hónappal később 173 méterrel magasodott ki a tengerből. Az utolsó lávaömlésre itt 1967-ben került sor; Surtsey területe jelenleg mintegy 2 x 1,5 kilométer, legmagasabb pontja pedig 240 méterrel van a tengerszint felett. A geológusok szerint idővel ismét eltűnik majd a tengerben, a sziget nagy részét ugyanis porózus anyag alkotja. Ez azonban nem drámai események során fog lezajlani, a szél, az eső és a hullámok ereje néhány ezer év alatt erodálja majd a szigetet. Hosszú idő ez? A térképész számára igen.

Út a világűrbe A térképészet romantikus korszakának az vetett véget, amikor az ember kilépett a világűrbe. Az adatok számítógépes feldolgozásával összekapcsolt műholdas térké-

| Az 1606-os Thorliksson-féle Grönlandtérképről sem hiányozhat a népszerű Frisland sziget, amely még Írországnál is nagyobb nyes. Hogy mi történt azokkal a földekkel és szigetekkel, amelyek a térképeken (és talán a való világban is) léteztek egykor, de ma már eltűntek, azt a műholdak sem

a Marsot, a Vénuszt és a Jupiter holdjait is. Bizonyos módon ez is romantikus. De valami mégis csak hiányzik a bolygónkon kívüli kalandos utazásokból. Talán a hullámzó tenger és a vitorlát dagasztó szél... ■ VALENSZKY FERENC TÖBBET MEGTUDHAT Nicholas Crane: Mercator (HVG Kiadói Rt., 2004)

VIII | 3. ÉVEZRED – MELLÉKLET | 2005. június