Alapvető cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél. olyan emberi emberi tevéke tevékenys nység, ég, amelyn amelynek ek alapve alapvető tő célja célja fogyaszt fogyasztói ói Üzleti vállalkozá vállalkozás: s: olyan igények kielégítése nyereség elérése mellett. Vállalat: a jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete. gy szervezetet akkor akkor tekint!etünk üzleti vállalkozásnak , !a" 1. a szervezet önálló alapvető céljainak megvalósításában 2. a vállalkozás saját üzleti tevékenysége révén iztos!tja a t"lélés #eltételeit, azaz !ossz# távon nyereséges tőkéjét kockáztatja% $. a vállalkozás kockázatot vállal $a befektető a saját tőkéjét %. a szervezet valóságos piacon &'kö(ik &álallatalapítás!oz kell" ' befe befekt ktet etés ésre re alka alkallmas mas tőke ' #ogyasztói igény
)ogyasztói igény: olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetük(n belüli munkával, s nem is k(z(sségi intézmények #tján kívánnak kielégíteni. &alamely alamely termék vagy szolgáltatás iránti fizetőképes keresletként jelenik meg a piacon. *zükséglet: az emberi lét fenntartásá!oz egy adott kult#ra k(rében szükségesnek ítélt javak és szolgáltatások &állalat sikeres m)k(désé!ez kettős értéktere&tési #olya&at kell" ' értéke értékett kell létr létre!oz e!oznia nia a fogy fogyaszt asztók ók számár számáraa $!iszen $!iszen ezért ezért fizet fizetnek nek%% ' a vállal vállalat at tulaj tulajdono donosai sai szám számára ára is is $!isz* $!isz* ezért ezért csinál csinálják ják%% ↔
A vállalat kül(etése: a vállalat alapvető céljának konkrét érelmezése. +eg!atározza a" ' m)k(dési k(rt ' belső m)k(dési elveket ' külső érintettekkel való kapcsolat alapelveit +oor(inációs &ec,aniz&-sok: &0-1234 iaci ↔ -zervezetibürokratikus ↓ tikai ↔ /gresszív ↓
522670389: 6; ár !atalmi befolyás etikai alapelvek erő
)ogyasztó igények kielég!tése: 52267038<0:- +<=/301+>iaci -zervezetibürokratikus tikai
/gresszív 0?@34509@?AB@- +:7C/ /dásvétel losztás D
Cótékonyság rőszak
E
Vállalatel&életek l(. tálázat/: D. -tandar -tandardd mikr mikro(ko o(konóm nómia ia elmélet elméletee E. &állal &állalat at magata magatartá rtási si elméle elmélete te F. +egb +egbíz ízó'ü ó'ügy gyn( n(kk elm elmél élet et G. Branza Branzakci kciós ós k(ltsé k(ltségg elméle elmélett H. rőforr rőforrás'a ás'alap lap## vállal vállalate atelmé lmélet let $I. 0pari sz szervezetelmélet% $J. Bulajdonosi jogok gazdaságtana%
Standard Standard mikroökonó mikroökonómia mia Vállalat Vállalat magatartás magatartásii elmélete elmélete Erőforrásal Erőforrásalapú apú elmélet elmélet Tranzak Tranzakciós ciós költség-e költség-elméle lmélett Megbzó-!g Megbzó-!g"nök "nök elmélet elmélet
a működésben részt vevők koalíciója
Mi a #állalat$
fekete doboz (jogi egység)
erőforrások összessége
Vállalat cél%a
!rofitma"imalizálás
&első str'ktúra
t#lajdonos $ menedzsment nem válik szét
sok szere!lő egy%ttműködése egy%ttműködése (t#lajdonos $ menedzsment szétválik)
(nformáció
teljes információ
&öltséges; nem teljes
)acionalitás
tökéletes
korlátozott
korlátozott
*öntés
o!timális
kielégítő (aspirációs szint )
korlátozottan racionális' ierarcik#s
+oordináció
!iaci (nem szervezeti)
!iaci $ b%rokratik#s
!iaci $ b%rokratik#s
+i mondta$
dam mit' mit' *+ ,icardo
-+ imon' .arc .arc
szere!lők céljainak eredője erőforrások atékony (vállalatnak mint egésznek nincs felasználása célja)
nem teljes
/enrose' 0ernerfelt' ,#melt
szervezet
fekete doboz; termelési leetőségek összessége
tranzakciós költségek minimalizálása t#lajdonos $ menedzsment szétválik
t#lajdonos $ menedzsment szétválik
költséges' korlátozott
aszimmetrik#s (menedzserek többet t#dnak a t#lajdonosnál)
,onald 1oase
ierarcizált
2ama' rro3
Kzleti vállalkozás piacra orientáltságát fejezi ki" ' 0arketing: a vállal vállalat at fogyaszt fogyasztóori óorient entált áltságá ságátt fejezi fejezi ki, tartal tartalma ma a vállal vállalat at piaci piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók bet(ltése. ' nnováció: a fogy fogyas aszt ztói ói igény gények ek #j, #j, magas agasab abbb minő minősé ség) g) kiel kielég égít ítés éseL eL a versenyfeltételek!ez való alkalmazkodás, amely megteremti a le!etőséget a változó fogyasztói igények nyereséges kielégítésére.
A vállalati &'kö(és érintettjei stake,ol(erek/: minden olyan személy vagy csoport, akiami lényeges, tartós és k(lcs(n(s kapcsolatban áll a vállalat m)k(désével. első érintettek: D. tulajdonosok tulajdonosok $tőkebefektet $tőkebefektetésL ésL ált. ált. nem vesz részt részt az irányít irányításban% ásban% E. menedz menedzsere serekk $d(ntés!o $d(ntés!ozat zatal, al, irány irányítá ítás% s% F. munk munkavá aváll llal alók ók $végre $végre!a !ajt jtás% ás% +ülső érintettek: D. fogyaszt fogyasztók ók $legfő $legfőbb bb kü külső lső referenc referencia% ia% E. szállítók szállítók $számukra $számukra a mi vállal vállalkozásunk kozásunk a fogyasztóL fogyasztóL a vállala vállalatok tok !itelezői !itelezőitt is ide értjük% F. vers versen enyytárs társak ak $k(l $k(lcs cs(n (n(s (s kapc kapcso sola lat" t" a% oszt osztoz ozna nakk a fize fizető tőké képe pess kere keresl slet et kielégítéséből származó nyereségenL b% kényszerítik egymást az innovációra G. straté stratégia giaii partnere partnerekk $vállal $vállalatu atunkka nkkall (sszekap (sszekapcsol csolódó, ódó, részben azonos célokka célokkal, l, tevé tevéken kenys ysége égekk kkel el rende rendelk lkez ezne nekL kL le!et le!et a% horizontáli horizontáliss kapcsolat kapcsolat " pl. k(z( (z(s fejl fejles eszt ztés ésbe benn val való rész részvé véttelL elL b% vertikális vertikális integráció integráció" oly olyan !o !oss ssz# z#tá táv# v# szállítóivevői kapcsolatrendszer, amelyben a piaci elemek mellett erős és jól definiál!ató szervezeti jelleg) kapcsolat is megjelenik% H. álla állami mi inté intézm zmén énye yekk $sze $szere repü pükk az egy egyes orsz ország ágok ok társ társad adal almi mi'g 'gaz azda dasá sági gi rendszerének függvényében nagyon eltérő le!et% I. !elyi !elyi és (nkéntes (nkéntes állampolgári állampolgári k(z(ssége k(z(sségekk $MNcivil $MNcivil szféraNL a !elyi k(zigazg k(zigazgatás atás és valamennyi valamennyi le!etséges nem állami, állami, társadalmi társadalmi csoportosulás, csoportosulás, a k(rnyezetvédő k(rnyezetvédő mozgalmaktól a fogyasztói érdekvédelmi szervezeteken át a vallási k(z(sségekig% J. termés természet zetii k(rnyezet k(rnyezet $csak az elm#lt elm#lt E'F évtizedbe évtizedbenn ismert ismerték ék fel az egy egyolda oldal# l# kizsákmányolás k(vetkezményeit% vállalat at külső külső és belső belső kap kapcsol csolatr atrends endszeré zerétt (sszefüg (sszefüggően gően 3rintett4&ene(zs&ent: a vállal irány irányít ító, ó, gazda gazdaság sági, i, társa társadal dalmi mi és etik etikai ai elem elemeke ekett egya egyarán rántt tart tartal alma mazó zó gazd gazdag ag tevékenységi k(r.
*zervezet: együttm)k(dő emberek tevékenységi rendszere, amely meg!atározott célok elérésére j(tt létre. 5gyéni célok: +asloO'i szükséglet!ierarc!ia" ' (nmegvalósítási ' megbecsülési ' szociális ' biztonsági ' fiziológiai
*zervezeti célok jelle&zői: D. !ierarc!ikusan strukt#ráltak E. k(lcs(n(s erősítés $a szervezet és a szervezet tagjai segítik egymást céljaik elérésében% F. kompatibilitás $az egyéni célok (sszeegyeztet!etőek a szervezet !atékony m)k(désével G. sz-peror(inált cél: a szervezet valamennyi tagjának k(z(s célja, melynek elérésé!ez szükséges a tagok kooperációjaL elég átfogó az alárendelt $szubordinált% célok felőlelésé!ez (a szervezetek azért léteznek, mert képesek olyan dolgokat megvalósítani, amelyeket az emberek egyedül nem tudnának elérni)
5gyéni és szervezeti célok viszonya le,et: D. teljesen ellentétes E. részlegesen ellentétes F. semleges G. (sszeegyeztet!ető H. azonos első érintettek céljai: D. tulajdonos céljai" ' nőj(n a vállalat értéke ' osztalék E. menedzser céljai" ' jól m)k(dj(n a vállalat ' !atalomvállalatméret n(velése ' presztízs n(velése $társadalmi felelősségvállalás% ' meggazdagodás F. munkavállaló ' magas fizetés ' biztonságos munkak(rülmények Vállalatkor&ányzás: legfelsőbb szint) irányítás egy vállalatnál $jogrendszertől függ → országonként változik% )elelős vállalat koncepció: Pa vállalatnak társadalmi felelőssége is van, és ennek jegyében m)k(dése során mintegy sz)rőt alkalmazva racionálisan d(nt a morálisan elfogad!ató alternatívák k(z(tt.N / célok meg!atározásánál valamennyi érintett érdekeit figyelembe kell venni, és a !agyományos felfogás!oz képest nagyobb s#lyt kapnak a külső érintettek. tulajdonosi érték $s!are!older value% ↔ érintett érték $stake!older value%
&alójában egyik véglet sem le!etséges.
A vállalati célok terje(el&i ,ierarc,iája: ' alapvető cél $fogyasztói igénykielégítés nyereség elérése mellett% ' küldetésrendeltetési cél $milyen #ton éri el a vállalat alapvető célját%
' ' '
távlati, tartós célok $részletesen mit kell teljesítenie a szervezetnek küldetése megvalósításá!oz% k(zvetlen, irányítási célok $pl. reklamáció lebonyolítása, #j szállító bevonása, stb.% operatív, m)k(dési célok $pl. vmilyen anyag beszerzése, munkadarab legyártása, stb.%
e!elé haladva az egyes céloknak egyre kisebb a s"lya, #sszességükben ugyanakkor egyre t#bb!éle tényez$t #lelnek át (alapvet$ cél csak % van, t#bbib$l horizontálisan t#bb)&
Vállalkozási #or&ák $tulajdonlási szempontból%: D. gyéni vállalkozás" egyetlen személy tulajdonában lévő üzleti vállalkozás 'l$ny#k " alapításmegszüntetés egyszer)sége, áttekint!etőség, vállalkozó függetlensége, nincs nyilvános adatszolgáltatási k(telezettség, adózási kedvezmények átrányok " szerényebb nyereségszerzési le!etőség, pénzügyi erőforrások!oz jutás korlátozottsága, t#l sokoldal# k(vetelmények, korlátlan felelősség, vállalkozás korlátozott élettartama E. Bársaság" két v. t(bb tulajdonos által alapított személy' ésvagy tőkeegyesülés jelleg) üzleti vállalkozás, a!ol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén. 'l$ny#k egyszer) alapítás, adózási előny(k, tulajdonlási le!etőség nagyobb tőke nélkül, jogi védettség viták esetére, jelentősebb tőke' és !itelforrások, a folytatás le!etősége tulajdonosváltozás esetén átrányok személyi konfliktusok le!etősége, agresszív t(rekvés le!etősége az alkalmazottaknál a partnerségre, világos menedzseri felelősség !iánya F. 6észvénytársaság" tisztán tőkeegyesülés jelleg) társaság, a!ol a tulajdonosok a társaság m)k(déséért a részvénytulajdonukon t#l semmilyen felelősséggel nem bírnak. 'l$ny#k tulajdonosok korlátozott felelőssége, szélesk(r) tőkebevonási le!etőség, korlátlan élettartam átrányok nyilvános adatszolgáltatás k(telezettsége, alapítás és megszüntetés bonyolult és k(ltséges volta, adó!átrányok
)"zió: két vállalat egyesülése #j vállalat létre!ozására. )elvásárlás: egy vállalat részleges vagy teljes tulajdonba vétele. *zövetkezet: a k(z(s vállalkozás sajátos formája, a!ol a tagok rendszerint a vezetésben is részt vesznek, oly módon, !ogy az D tag Q D szavazat elv érvényesül. Vállalat &egsz'nésének le,etséges okai: D. piacvesztés E. !ibás vezetés F. !ibás eRpanzió 6ső(: az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az adósságait, amely nem képes pénzügyi k(telezettségeinek eleget tenni $le!et #nkéntes vagy nem #nkéntes%. +oor(inációs &ec,aniz&-sok: a társadalmi tevékenységcsere végre!ajtását irányító alapelvek és szabályok (sszessége. 7ranzakciós költségek: a tevékenységcsere végre!ajtásá!oz szükséges kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának k(ltségei. +ooperáció: két vagy t(bb szereplő (ssze!angolt tevékenysége együttes nyereségük n(velése érdekében. 'l$ny#k ' méretgazdaságosság $k(ltségcs(kkentés, pl. 5ST → árak is lejjebb me!etnek%
' kockázatmegosztás átrányok kartell $együtt magasan tartják az árakat → pl. +o.'on az autópályaépítés% &állalatk(zi kapcsolatok fő szintjei" ' egyedi piaci kapcsolat ' kooperáció $pl. !osszabb táv# szerződés% ' stratégiai sz(vetség $!osszabb táv# megállapodás stratégiai tevékenységekre% ' k(z(s vállalat $tulajdonosi jogok is a szerződés tárgyát képezik% ' (sszeolvadás, felvásárlás $szereplők teljes szervezeti integrálása%
jelentőség)
8iac: valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik (ssze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba. iaci kapcsolati formák" ' adásvétel ' verseny ' együttm)k(dés
8iact!p-sok: 1. 9r-piac ' *zereplők: termelők Q értékesítési csatornák Q fogyasztók ' 6sere tárgya: áru → pénz ' *zaályozó eszköz: ár ' eg#ő sajátossága: az áruk sokfélesége 2. 8énz4 és tőkepiac ' *zereplők: megtakarítók Q pénzügyi intézmények Q befektetők ' 6sere tárgya: pénz → pénz ' *zaályozó eszköz: kamatláb ' eg#ő sajátossága: mobilitás $. 0-nkaerőpiac ' *zereplők: munkavállalók Q k(zvetítők Q munkaadók ' 6sere tárgya: munkavégző képesség → munkaposzt ' *zaályozó eszköz: bér ' eg#ő sajátossága: a munkavállaló képes teljesítményét szabályozni %. n#or&ációpiac ' *zereplők: tartalomszolgáltatók Q átvivők Q fel!asználók ' 6sere tárgya: információ → figyelem ' *zaályozó eszköz: érdeklődés ' eg#ő sajátossága: szubjektív az érték és az ár ;eleváns piac: azon részpiacok (sszessége, amelyek egy adott vállalat igénykielégítési t(rekvései szempontjából reálisan szóba j(!etnek. elépési korlátok: a% 8llami szabályozás $pl. tec!nológiai k(vetelmények, vámok, kedvezmények, stb.% b% +éretgazdaságosság" milyen minimális piaci részesedést kell a vállalatnak elérnie $a t(bbiek!ez képestU% a!!oz, !ogy felvegye a k(ltségversenyt a piacon már bent lévő szereplőkkel Vállalat&éret: a vállalatnak mint jogilag k(rül!atárolt egységnek főként gazdasági fogalmakkal $pl. tőkeérték, létszám% kifejezett nagysága. Üze&&éret: a vállalat m)szakilag k(rül!atárolt termelő egységeinek főként tec!nikai fogalmakkal $pl. kapacitás% kifejezett nagysága. 8iaci részese(és: a vállalat értékesítésének az adott piac (sszes eladásá!oz viszonyított aránya. c% Bermékdifferenciálás" a piacon már bent lévő vállalatok megszerzik maguknak a fogyasztók !)ségét márkanevükkel, !irdetésekkel, szolgáltatásokkal és persze az igények!ez való alkalmazkodással, így az #jonnan belépőnek el kell !ódítani őket az eddigi eladóktól → befektetési korlát d% Bőkeszükséglet" versenyképesség!ez jelentős tőkét kell lek(tni e% artnerváltás k(ltségei" egyszeri k(ltségek, !a egy vállalat másik értékesítési vagy beszerzési csatornára áll át $pl. dolgozók betanítási k(ltsége, #j tec!nikák bevezetése, stb.%
f% losztási csatornák!oz való !ozzáférés" ne!éz a szállítók!oz ill. a végső fogyasztók!oz való !ozzáférés, mert a bent lévők ellenőrzik a beszerzési és értékesítési csatornákat $né!a csak #gy le!et megoldani, !ogy saját boltot nyit a belépő vállalat% g% gyéb" licenccel védett tec!nológiák, ellenséges fogadtatás, tapasztalat!iány, f(ldrajzi el!elyezkedés, stb.
+ilépési korlátok: a% specifikus gépeket, befektetéseket ne!éz értékesíteni b% emberi erőforrások konvertál!atóságának !iánya $ne!éz átképeznilecserélni a munkavállalókat% c% tőkepiac fejletlensége, stagnálása esetén a vállalat nem tudja végre!ajtani a váltás!oz szükséges tőkemozgásokat d% jogi akadályok, pl. ellátási k(telezettség $víz', gáz', villanym)vek, telefon, stb.% Verseny: két vagy t(bb szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok k(zt zajló tevékenysége. Verseny #-nkciói: ' !atékonysági funkció $versengés !atására fejlődésL !oltte!erveszteség megszüntetése% ' jóléti funkció $választási le!etőséget biztosít% ' allokációs funkció $erőforrásokat, j(vedelmeket minél !atékonyabban kell elosztani% / piaci verseny a vevő korlátozott fizetőképes keresletének elosztásáért folyik. / küldetést #gy kell megfogalmazni, !ogy a célok teljesülése versenyelőnyt jelentsen → nem az a lényeg, !ogy mit akarunk és tudunk megtenni, !anem !ogy mit tudunk másoknál jobban megtenni $alapvető cél teljesülésének feltétele% Vállalati képességek: a vállalat azon tulajdonságai, amelyek meg!atározzák, !ogy milyen !atékonysággal tud megfelelni a k(rnyezeti ki!ívásoknakL ezek d(ntőek a !ossz# táv# versenyben.
9lla& szerepe: piaci t(kéletlenségek kezelése $pl. k(zjószágok, eRternáliák, elosztási egyenlőtlenségek, szabályok betartatása, stb.%
9lla&i gaz(aságszaályozás:
izalo&ra van szükség az együttm)k(dés!ez, mivel nincs t(kéletes szerződésellenőrzésL → !ormái" ' szerződési bizalom $a partner valóban teljesíteni akarja vállalt k(telezettségét% ' bizalom abban, !ogy erre képes is ' bizalom abban, !ogy külső problémák előfordulása esetén jó szándék# magatartást tan#sít $pl. !ajlandó a szerződés módosítására% +laszter: egy adott f(ldrajzi régióban talál!ató, azonos ill. (sszekapcsolódó profil#, magas versenyképesség) vállalatok és más intézmények (sszekapcsolódott !álózata. 5llátási lánc: egy adott fogyasztói igény kielégítésére szerveződő, egymással lineáris és vertikális kapcsolatban lévő vállalatokból áll. >atékony piac: az a piac, a!ol a befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítődnek. ?or&ál pro#it: a !atékony piac kiegyenlített profitrátája. ?yo&ásos vevői/ piac: t#lkínálat → verseny a vállalatok k(zt → vevőknek kényelmes *z!vásos ela(ói/ piac: t#lkereslet → árak emelkednek → vevők versenyeznek egymással parág: adott piacon versengő versenytársak (sszessége 8iacok #öl(rajzi kiterje(ése: D. !elyi piac E. k(rzeti piac F. nemzeti piac G. nemzetk(zi $regionális% H. világpiac 8iaci koor(ináció továi szerepei: ' dinamizálja a gazdaságot $igények!ez való alkalmazkodásra kényszerítL szelektál a szereplők k(z(tt% ' !atékony átjárást biztosít a társadalom létszférái k(z(tt $alapelvei globálisakL meg!agyja függetlenségüket% ' támogatjakikényszeríti az egyén (nfejlesztését $szereplők szabad d(ntésére épülL elismeri a nagyobb !atékonyságot% oy: érdekképviseletL le!et legális*etikus vagy illegális*etikátlan.
Mai gazdasági jellemzők: *zolgáltatásgaz(aság: a vállalat nem terméket vagy szolgáltatást állít előad el, !anem megoldást keres a fogyasztó valamilyen problémájára. 54gaz(aság: a vállalat igen nagy sebességgel reagál a piac és a k(rnyezet általános változásaira. >álózati gaz(aság: a piacon a vállalat nem egyedül, !anem a vele egy !álózat!oz tartozó vállalatokkal együtt versenyez a fogyasztóért. 7-(ás alap" gaz(aság: a vállalat legfőbb erőforrása a fel!almozott és aktivál!ató tudás. )elelős gaz(aság: a vállalat d(ntései átmennek a k(rnyezeti és társadalmi felelősség sz)rőjén.
*zervezetel&élet kontingencia4&o(ellje: alapvető cél → küldetés → k(rnyezet → stratégia → magatartás → teljesítmény 3rtéklánc: a vállalati tevékenységek értékalkotó (sszekapcsolódása. 5llátási lánc: a gazdasági tevékenységek vertikálisan (sszekapcsolódó, vállalati !atárokon átívelő, adott fogyasztói igény kielégítését célzó sorozata.
Magamra
Másra
Sa%át pénzt
4ondos kezelés' költség5aszon elemzés
&öltségminimalizálás (jótékonykodás)
Más pénzét
-aszonma"imalizálás
&öltségvetés
Vállalati stratégia: a vállalati m)k(dés vezérfonalaL a vállalati célokat és elérésük le!etséges módjait fogalmazza meg a vállalat !elyzetének értékelése és a k(rnyezet előrejelzése alapján. Viztosítja a megfelelő értékláncot. Tunkciói" ' biztosítja !ogy a vállalat teljesítse küldetését ' versenyelőnyt biztosít $optimális esetben% ' ráirányítja a figyelmet a kulcsproblémákra ' le!etővé teszi az aktív $proaktív% alkalmazkodást ' megszabja a belső erőforrás'elosztást, ill. ennek elveit ' irányt szab az alsóbb szint) d(ntéseknek Bartalma" D. +ül(etés: milyen fogyasztók milyen igényeit !ogyan elégíti ki E. *zinergia: az érintettek tevékenységének és saját erőforrásainak (ssze!angolása $az együttes !atás mértéke, amely abból adódik, !ogy az egész t(bb, mint a részek egyszer) (sszessége% F. Verseny,elyzet: a tartós versenyelőny forrásai Bípusai" 0. csoportosítás" D. #or&ális stratégia: a vállalati stratégia tudatosan kialakított, meg!atározott k(rben k(zreadott normatív megfogalmazása $⇒leírjuk% E. in#or&ális stratégia: nem írjuk le $így nem szivárog ki, viszont a vállalaton belül sem tudják annyira k(vetni% 00. csoportosítás" D. le!ró: objektívan leírja !ogy !ogyan m)k(dik a vállalat E. nor&at!v: értékel is, leírja !ogy !ogyan kellene m)k(dnie a vállalatnak +intzberg stratégiacsoportjai" a% 7ervezői stratégia: részstratégiákra bontja a stratégiát b% A(apt!v alkal&azko(ó/ stratégia: elindulok, aztán majd eld(nt(m !ogy !ogyan tovább... $kis lépések% c% Vállalkozói stratégia: vala!onnan majd eljutok vala!ova, vagy nem... $kockázatos, de le!et sikeres is% -tratégia tulajdonságai" ' k(rnyezetfüggő $!a változik a k(rnyezet, változtatni kell a stratégián% vezet$k $
0arketing: a vállalat fogyasztó'orientáltságát fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók bet(ltése. 0arketing&i@: a marketing szemlélet érvényesítését szolgáló elvek és tevékenységek rendszere 1. 8ro(-ct 7er&ékpolitika/: a fogyasztói igények kielégítésére szolgáló termékek k(rének és tulajdonságainak meg!atározására, valamint a fogyasztónak való bemutatására vonatkozó elvek és módszerek (sszessége. 7er&ékéletcikl-s: az az idő, amíg a termék a piacon tartózkodik Tolyamatosan fejleszteni kell, !ogy mielőtt elkezd !anyatlani egy termék, már piacon legyen a k(vetkező. 7U vigyázni kell, !ogy ne üsse ki az #j termék a régit a piacról $ ⇒ kannibalizáció%
2. 8rice 9rpolitika/: a vállalat által kínált termékek árának meg!atározása és a piaci áreseményekre való reagálásra vonatkozó elvek és módszerek (sszessége. 8r célja le!et" o o o o o o o o
piaci pozícionálás $ ⇒ versenytárs alap#% k(ltségalap# árképzés $ ⇒ fedezze a k(ltségeket% piaci részesedés kifutó modelltől való megszabadulás t#lélés standard markup pricing $pl. beszerzési ár X E% pszic!ológiai árazás $pl. YY Tt% price'lining $egy dobozba mindent, ami Z Tt'ba kerül%
$. 8lace 3rtékes!tési -tak politikája/: a marketingcsatornák kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek (sszessége $!ol kap!ató a termék%. 0arketingcsatorna: az az #t, amelyen a termék a termelőtől $szállítótól% a fogyasztó!oz eljut. 8*>4&arketing: miután megtermeltük a terméket, megpróbáljuk eljuttatni a vevő!(z $pl. benyomjuk a nagyáru!ázba% 84&arketing: meggyőzzük a fogyasztót, !ogy keresse a termékünket $így !a nincs a nagyáru!ázban, az rossz !írbe kerül%
%. 8ro&otion +o&&-nikációs politika/: a vállalat és a fogyasztók k(z(tti információáramlás elveit és módszereit a vállalat oldaláról (sszefoglaló rendszer. szk(ztára" +o&&-nikációs &i@: a/ ;eklá&: olyan szélesebb k(rre !ató, nem személyes befolyás, amelyet egy meg!atározott szervezet vagy személy fizet. 4 Cellemzően olcsó / *ze&élyes ela(ás: a reménybeli vevővel való személyes találkozás során t(rténő értékesítési ajánlattétel, kedvező esetben üzletk(tés. 4 Cellemzően személyre szóló, fizetett c/ 5la(ásösztönzés: olyan módszerek alkalmazása az értékesítésben, a vevők kiszolgálásában, amelyek a vevőt további vásárlásra serkentik. ' ?yors !atás#, viszont csak r(vid távon megbíz!ató a !atása, ezért kombinálni kell más eszk(z(kkel (/ 8; +özönségkapcsolatok/: a vállalatról alkotott kedvező kép kialakítását célzó magatartás, ill. az ezt céltudatosan segítő módszerek alkalmazása. ' 3+ fizetettU de nincs kontroll a megjelent sz(veg f(l(tt ' pl. sajtótájékoztató
' !ossz# időtávon térül meg [j trendek a marketingben" ' ?e&zetközi &arketing a% egységes $k(zpontilag nagyobb kontroll% b% kül(nb(ző az egyes országokban $!elyi kulturális le!etőségeket figyelembe le!et venni, ki le!et !asználni őket, nincs (sszet)zés% ' +apcsolat&arketing ' marketingeszk(z(ket alkalmazunk a kapcsolatokban ⇒ cél" tartósan megnyerni a fogyasztót ' 54&arketing= online &arketing= ... ' Birekt &arketing 4 pl. PspamN'ek ' 7ö&eg&arketing= tö&eges sze&élyreszaás ⇒ számítógépes design és gyártás segyítségével pl. olyan szín) és felszereltség) autót veszünk, amilyet akarunk Togyasztói típusok" a/ 5gyéni vásárló b% *zervezeti vásárló ' nagy tételben vásárol ' szakemberek választják ki a megvásárolandó terméket $pl. építési anyagnál nem érdemes márkázni, mert #gyis tudják, !ogy milyen a termék% ' beszerző ált. nem ua., mint a fogyasztó ' !osszabb kapcsolati időtáv ' személyes eladás jellemzőbb, mint az egyéni fogyasztónál
nnováció: a fogyasztói igények #j, magasabb minőségi szinten t(rténő kielégítése. átens igény: a valóságos szükségletek és a piacon megjelenő igények k(zti rés. 0nnováció jellemzői" 1. "j(onság 2. #ogyasztóorientáltság F. izonytalanság C/ 0nnováció!oz kell" ' információ ' pénz -c!umpeter az innováció H alapesetét kül(nb(zteti meg" 1. "j ter&ék előáll!tása D régi &eg"j!tása 2. "j ter&elési eljárás $de nem kell #j tudományos felfedezésen alapulniaU% $. "j ,elyeken értékes!tjük a ter&éket %. "j eszerzési #orrás $nyersanyagok, félkészáruk% E. "j szervezet létre,ozása $pl. monopol!elyzet létre!ozása tr(szt(sítéssel% vagy &egszüntetése / vállalatok általában ezeknek a kombinációját alkalmazzák. [jdonság létrej(tte le!et" ' folyamatos" egymással (ssz!angban lévő fejlesztési akciók megtervezett sorozata ' ugrásszer)" magas #jdonság érték), t(bbé'kevésbé váratlan fejlemény nnováció t!p-sai: D. 8iacvezérelt innováció: az az #jdonság, amelyre felismert piaci igény létezik. ' pl. PbutaN mobiltelefon nagy gombokkal E. 7ec,nológiavezérelt innováció: a tec!nikai fejlődés ny#jtotta le!etőségek piaci ki!asználása. ' pl. fényképezőgépes mobiltelefon $. Véletlenek= zsenik nnovációs stratégia t!p-sai: D. nkre&entalista innovációs stratégia: folyamatos fejlesztés kis lépéseken keresztül. ' kis' ill. #jonnan belépő vállalatokra jellemző → kivéve amikor egy adott (tletre j(n létre a kisvállalat $de ilyenkor ált. !amar nagyvállalat lesz% ' rugalmasabb E. ;acionalista innovációs stratégia: célirányosan végzett tudatos fejlesztési munka, nagyobb lépték) projektekbe szervezve. ' nagyvállalatokra jellemző ' !ossz# táv# tervezés, k(ltségvetés ⇒ mindent D célnak rendelnek alá 7er&ékinnovációs lánc ne& szigor"/: D. igényfelmérés
E. k(ltségfelmérés F. más cégek !asonló termékeinek vizsgálata G. szervezeti keret H. prototípus I. termelés *ikeres innovációs stratégiánál #ontos: a. információs rendszer !atékonysága $fogyasztói igényekről ill. tec!nikai fejlődésről, versenytársakról% b. minőség k(zéppontba !elyezése c. sebesség $nagy versenyelőnyt jelent!etL fenntart!atóságL pár,-za&os #ejlesztés: a termék' és tec!nológiafejlesztés, valamint a termék piaci bevezetése egy időben, koordináltan megy végbe% d. kooperáció $stratégiai sz(vetségek, vállalati együttm)k(dések% e. eRternáliákra n(vekvő figyelemfordítás $biztonság, pszic!és !atások, k(rnyezetvédelem, stb.% f. kiszállás le!etősége $mindig van érv a folytatásra, de adott esetben az elsüllye(t költségeket $amik már mindenképpen elvesztek% tudomásul véve abba kell !agyni a fejlesztéstL a kudarcból is le!et és kell tanulni% g. felsővezetői elk(telezettség, vezetői készségek !. k(ltség \ !aszon i. csapatépítés Innovációs stratégiai irányultságok: Fj(onság a vállalat szá&ára +agas 7ec,nológiai innováció: #j eljárás régi problémára $pl. asz#termelés érlelési idejének ler(vidítése%
7er&ék(i##erenciálás: minőséggel és változatokkal való versenyzés $pl. #j alak# üdítősüveg%
+o&ple@ &egol(ások: tec!nológia és a piac együtt fejlődik $pl. színes tv #j gyógyszer megjelenése% *zerkezeti "j!tás: meglévő tec!nológiák #j kombinációjával #j funkciók $pl. színes telefonelőlapok%
/lacsony
+agas
Fj(onság a piac szá&ára &állalattípusok innovációs szempontból" ' +i#ejlett vállalat: saját életg(rbéjének érettségi szakaszában lévő vállalat → +nnovációs el$ny#k megalapozottság, piacismeret, kapcsolatok és bizalom, tapasztalatok.
→ +nnovációs hátrányok nem ismerik fel az innováció szükségességét, kevés #j
'
(tlet, elmerülnek a részletekben, nincs stratégiai szemlélet, nem fogadják el az #j (tleteket. Fj vállalat: saját életg(rbéjének kezdeti, felfutó szakaszában lévő vállalat → +nnovációs hátrányok tapasztalatlanság, visszaesés esetére stratégia kell, nem szabad sietni az innovációval, érdemes nemzetk(zivé tenni a tevékenységet.
Innováció formái: 1. *zervezeti innováció → !atékonyságeltérés alakul ki az alkalmazott szervezeti megoldás és a szervezeti jellemzők k(z(tt, ezért kell változtatni → egy speciális fajtája az üzleti #olya&atok "jraszervezése -siness 8rocess ;eengineering= 8;/: az üzleti, vállalati folyamatok alapvető #jragondolása és radikális áttervezése drámai javulás elérése céljából a szervezetek olyan lényeges teljesítménymutatóiban, mint a k(ltség, a minőség, a szolgáltatás és a gyorsaság. 2. 7ec,nológiai innováció 7ec,nológia: azon eljárások rendszere, amelyek során fogyasztói igénykielégítésre alkalmas termék szolgáltatás j(n létre. → tec!nológiai stratégia főbb elemei" tec!nológia kiválasztása, specializálódás mértéke, beágyazódás a vállalati folyamatokbaL a tec!nológia lényegében való elmélyülés, beágyazódás a vállalat tudásanyagábaL a tec!nológia forrásaiL idő' ütemezésL 5ST befektetés nagyságaL 5ST szervezet és politikája. → mivel a tec!nológia szorosan kapcsolódik a termék!ez, a kétféle innováció gyakran (sszefonódik $. 7er&ékinnováció nnovációs #olya&at: az innovációval (sszefüggő vállalati tevékenységek logikai rendje a le!etőségek feltárásától a piaci bevezetésig. a. Ötletgyűjtés +-tatás4#ejlesztés: a fejlesztési (tletek szakmai megalapozásának és az #j termék $tec!nológia, szervezeti megoldás% konkrét létre!ozatalának folyamata $az innováció !áttértevékenységeinek (sszefoglaló elnevezése%. ljárások #j (tletek generálására" 1. 0akrotren(ek ele&zése $→ látók(rszélesítés% 2. Gtletek átvitele egyik piacról a &ásikra $nem mindig le!etséges% $. 0ás iparágak analógiája $előállítási mód, piacra vitel, marketingtec!nika, stb.% %. Váratlan sikerek és k-(arcok ele&zése E. 7ec,nológiai korlátok ele&zése= tág!tása H. Biszkontin-itások #igyelése= értékelése $pl. jogrendszerbeli változások, #j fogyasztók vagy versenytársak megjelenése, stb.% I. >ogyan #ogja értékelni a #ogyasztó az innovációt= ill. &i képvisel értéket a #ogyasztó szá&áraJ $k(ltségcs(kkenés] minőség] megbíz!atóság] pótlólagos szolgáltatások]% K. +ülső kapcsolatok $szakmai és tudományos szervezetekkel, kutatóintézetekkel, egyetemekkelL 5ST részleg elősegít!eti% . Innovációs !tletek kiértékelése ' innovációs (tletek szelektálása fontos, mert" → az innovációs láncban előre!aladva egyre egyre nagyobb k(ltségbe kerül az esetleges tévedés → minél inkább cs(kkenteni kell az ígéretes innovációk elutasításának veszélyét
c.
d.
e.
f.
' (tletek kiértékelése F fázisban t(rténik" mindjárt a felmerülés után, valamint a piaccal való szembesítés E fokozatában → mind!árom esetben azonos logika alapjánL kérdések" Gssz,angan van4e a piaci le,etőség a vállalat célkit'zéseivel $nyereségcéllal, értékesítési céllal, forgalomn(velési céllal, jó !írnév kialakításának céljával%J Gssz,angan van4e a piaci le,etőség a vállalat erő#orrásaival $megvan'e ill. megszerez!ető'e a szükséges tőke, a termelési és marketing knoO'!oO, az értékesítési kapacitás a vállalatnál%J "erméktervezés 7er&ék: minden olyan vállalati output, amely a fogyasztó igényének kielégítésére szolgál $le!et valamilyen gyártmány, szolgáltatás, vagy akár eszmei érték is%. → terméktervezésnél pontosan meg kell !atározni" ' +i az az #j minőség, amit a fogyasztónak ny#jtunk] ' 5inek szánjuk] ' =ogyan valósítjuk meg] #lső $iaci tesztelés: annak módszeres kiértékelése a termék tényleges létre!ozását megelőzően, kísérleti k(rülmények k(z(tt, !ogy létezik'e megfelelően intenzív piaci igény az innováció fogadására. → a tesztelés le!et kérd$íves !elmérés, interj", szóbeli vagy képi bemutató → a k(vetkező kérdésekre kell választ kapnunk" ' &ilágosak és !i!etők'e a terméknek a vállalat által vélt előnyei] ' Celent'e a termék megoldást a fogyasztó valamilyen problémájára, ill. kielégíti'e eddig beteljesületlen igényét] ' 0smer'e olyan más termékeket, amelyek ezt az igényt kielégítik] ' lfogad!ató'e a tervezett ár a fogyasztó számára a terméknek tulajdonított érték alapján] ' +egvásárolná'e a megkérdezett fogyasztó a terméket] ' 5ik milyen gyakran és milyen minőségben !asználnák a terméket] "ermékfejlesztés → a gyártmányról prototípus készül, amit fizikai teszteknek, kísérleteknek vetnek alá → a fejlesztést nem izoláltan, !anem a fogyasztóval minél szorosabb kapcsolatban célszer) végre!ajtani Második $iaci tesztelés: a ténylegesen létező termék tényleges piaci feltételek melletti fogadtatásának tesztelése. → fogyasztási cikkek esetén a vállalat megvizsgálja, !ányan !ajlandók kipróbálni, mennyire fogadják el a fogyasztók a terméket, és milyen s)r)séggel vásárolják
→ termelőeszk(z(k esetén ált. prototípust alkalmaznak, vagy potenciális
vevőkkel kipróbáltatják, de gyakori a bemutatóteremben, vásárokon való megjelenés is → fel!ív!atja a figyelmet a termék olyan tulajdonságaira, amelyek mindeddig rejtve maradtak, de célszer) őket egy áttervezés során figyelembe venni "ermelés ⇒ a terméket üzemi feltételek k(z(tt, az előre kiszámított mennyiségben és sorozatokban elkezdik gyártani → gondolni kell arra, !ogy a termék kísérleti és üzemi feltételek k(z(tti előállítása mind a termelési folyamat, mind az előkészítés feladatai szempontjából eltér!et egymástól → figyelembe kell venni, !ogy az #j termék előállításakor még !iányzik a gyártási rutin, így elképzel!ető, !ogy a tervezett gyártási !atékonyságot csak viszonylag !osszabb idő elteltével tudja elérni a vállalat &iaci evezetés G alapkérdés" +ikor] $időzítés% =ol] $területi stratégia% 5inek] $a célpiac potenciális fogyasztói% =ogyan] $a bevezetés piaci stratégiája%
g.
%.
'llami szere$vállalás az innovációan: I. (!zvetlen 5(ltésvetési juttatás 8llami megrendelés II. (!zvetett 2ktatás, képzés 0nfrastrukt#ra 5isvállalatok támogatása /lapkutatás támogatása III. (ominációk
5&eri erő#orrás: a vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzés!ez szükséges képességeik, szakismeretük és a munkamegosztásban elfoglalt !elyük szerint strukturált (sszessége. / munkaerővel azonos értelemben !asználjuk. 5&eri erő#orrás gaz(álko(ás 55<= >-&an ;eso-rce 0anage&ent/: a munka!elyi k(vetelmények meg!atározása és a munkavállalók igényeivel való (ssze!angolása. 55< tevékenységei: ). 'ltalános gazdálkodási feladatok ⇒ munkaerő'szükséglet és Qkereslet meg!atározása, források feltárása, munkaerő kiválasztása, felvétele, munkába állítása, fejlesztése, megőrzése, elbocsátása 0-nkaerő4szükséglet: a vállalatnál adott időszakban elvégzendő feladatok ellátásá!oz a vállalatvezetés megítélése szerint szükséges munkaerő létszáma, a munkak(r(k szerint strukturálva. 0-nkakör: a vállalati munkafeladatok egy személyre lebontott része, amely meg!atároz!ató ismeretek és képességek alkalmazását igényli. 0-nkaerő4kereslet: a munkaerő'szükségletnek a külső munkaerőpiacon megjelenő része. *. Munkaka$csolatok kezelése 0-nkakapcsolatok: a vállalati m)k(dés belső érintettjei k(z(tt a munkavégzéssel, annak k(rülményeivel és íjazásával (sszefüggésben létrej(vő kapcsolatok. ⇒ szakszervezetek és munkáltatók k(z(tti tárgyalások megszervezése és lebonyolítása, belső munkaerőpiacok kialakítása és m)k(dtetése, a dolgozók vállalati d(ntésekbe való bevonási módjainak kimunkálása, szociális kérdések kezelése 3r(ekegyeztetés: a vállalatvezetés és a munavállalók szempontjait k(lcs(n(sen figyelembe vevő, a munkavégzés k(rülményeire és díjazására vonatkozó megállapodások k(tését célzó folyamat. +ollekt!v szerző(és: a vállalatvezetés és a munkavállalók !ossz# távra szóló megállapodásait r(gzítő keretszerződés. Üze&i tanács: a vállalat tevékenységét illető kérdésekben tanácsadási joggal rendelkező, a vezetés és a munkavállalók képviselőiből álló fórum. +. ,ér- és j!vedelemgazdálkodás ér4 és jöve(ele&gaz(álko(ás: a vállalatvezetésnek a munkavállalók pénzbeni juttatásaival kapcsolatos tevékenysége. ' szk(zei" motivációs rendszer bérrendszer a munkavállalók ér(ekeltségi ren(szer: teljesítményének fokozására szolgáló, főleg pénzbeni juttatásokra épülő (szt(nzési eljárások rendszere 0otiváció: az emberi szükséglet kielégítésére irányuló (szt(nzés, amelynek !atására az ember a cél érdekében kifejtett tevékenységbe !ajlandó kezdeni. +ereset: a munkavállalónak az adott vállalatnál képződő, munkavégzésből származó j(vedelme.
+ereseti str-kt"ra: a vállalatnál kül(nb(ző munkak(r(ket bet(ltő munkavállalók keresetének egymás!oz viszonyított arányai. ?e& pénzeli j-ttatás: olyan természetbeni járandóság, amelyet a vállalat a munkavállaló számára az alkalmaztatás jogán ny#jt. +arriertervezés: a vállalat munkavállalóinak j(vendő tevékenységére, beosztására, képzésére vonatkozó tervezés. Lava(al&azás le,etséges ázisai: ' feladat ' státusz ' képzettség ' szenioritás ' teljesítmény . Munkaszervezés ⇒ munkak(r(k, munkafeltételek megszervezése, munkaidő'gazdálkodás /. 0ktatás ⇒ !ázon belül, ill. külső tanfolyamok, képzési programok segítségével 1z emeri erőforrás felértékelődésének okai: magasabb képzettség → egy ember sokkal t(bb gépet, anyagot képes kezelni, mint korábban → magasabb !atékonysági k(vetelmény társadalmi változások → életszínvonal n(vekedése miatt megnőttek a munka!ellyel szembeni elvárások tec!nikai, tec!nológiai fejlődés → le!etővé teszi a vállalat számára, !ogy eleget tegyen a megn(vekedett elvárásoknak → értékesebb termelőeszk(z(k gazdasági rendszer fejlődése → minőség, szolgáltatások előtérbe kerülése t(rvény!ozás a munkavállalók érdekében → jóléti államok" biztonság, egészségvédelem, alkalmazási feltételek bonyolultabb szervezetek → #j irányítási k(vetelmények, emberről t(bb ismeret
1z ##2 stratégia tényezői: ' 7ársa(al&i4gaz(asági környezet ' 5lér,ető &-nkaerő ' *zervezeti str-kt"ra: egy adott szervezet elemeinek belső elrendezéseL főbb dimenziói a szervezeten belüli munkamegosztás, !atásk(rmegosztás, koordináció és konfiguráció $szervezeti felépítés%. ' *zervezeti k-lt"ra: az egyes szervezetek alapfilozófiájának, k(z(sen elfogadott értékrendjének, szellemének, !agyományainak, szokásainak tartósan érvényesülő rendszere. ' Vállalati stratégia ' 7ec,nológia és &-nka#eltételek
Vállalati k-lt"ra: a legfőbbnek tartott értékekre épülő alapmeggyőződések, viselkedési, értékelési normák, szokások, szabályok, legendák, t(rténetek, rítusok. → megnyilvánulásai" egyén'k(z(sség viszony !atalmi távolságok véleménynyilvánítás módja minősítés, előreléptetés
0-nka,elyi légkör tényezői: fair díjazás, értelmes szint) nyomás, bevonás, részvétel, felelősség, alkalom, kommunikáció, bizalom, ésszer) ellenőrzés, !asznosságérzet, vezetés minősége, ... ##2 világtrendjei: karcs#sítás, #jratervezés, leépítés, kiszerződés,
alkalmi munka #j foglalkoztatási munkavégzési feltételek $(n%képzés virtuális vállalat társadalmi értékek strukt#ra változásai
##2 Magyarországon: magas képzettség S relatív olcsóság ⇒ külf(ldi tőke
vonzása
munkaerőpiac megváltozása szerkezeti alkalmazkodás intézményi és szabályozási rendszer átalakulása vállalati magatartás
A(at: r(gzített jelkonfiguráció, nyers tények és számok. n#or&áció: a bizonytalanságot cs(kkentő ismeret, a vállalatok m)k(dést integráló folyamatok egyik (sszetevője. /z adatok értelmes és !asznos interpretációja. $+inden információ adat, de nem minden adat információ.% /z információ nagyon PromlandóN, hamar elévül $ld. pl. napilapok%. /z információ szubjektív !ogalom, !iszen az egyes ismeretek mást és mást jelentenek az egyes emberek számára. Információ fel%asználási ter3letei: 1. Böntés,ozatal / d(ntés lényegében azt jelenti, !ogy a k(rnyezetből és a vállalat korábbi m)k(déséből származó információk alapján olyan #j információkat !oz létre, amelyek a vállalati m)k(dést biztosítják, az erőforrásokat mozgásba !ozzák. 2. +o&&-nikáció =a a vállalatot mint a szervezeti koordináció egységét tekintjük, akkor a!!oz, !ogy eu a koordináció megvalósuljon, a kommunikáció, az információcsere elenged!etetlen mind a vállalaton belül, mind pedig a vállalatok k(z(tt. $. )olya&atok leonyol!tása / vállalat mindennapi m)k(dése megk(veteli, !ogy az érintettek $főleg a belső érintettek% tudják, !ogy mikor mi a teendő. +ind!árom fel!asználási terület!ez kapcsolódnak az információkkal végez!ető #ő tevékenységi #or&ák: ' 7ervezés ' 0'veletek ' 5lszá&olások ' 5le&zések Minden érintettnek sz3ksége van információra: 7-laj(onos → a vállalat értéke és változásaiL a saját vagyon állapota 0ene(zser → le!etőségek és teendők 0-nkavállaló → tervek, szabályozás, folyamatok, visszacsatolás Vevő → kínálat *záll!tó → kereslet Versenytárs → tervek, le!etőségek *tratégiai szövetséges → tervek, le!etőségek 9lla&, >elyi álla&polgári közösségek , +örnyezet → $jogi és etikai% szabályk(vetés
8rolé&a&egol(ás: egy nem megfelelő !elyzet feloldására irányuló kreatív folyamat. Böntés: a cselekvési változatok k(z(tti választás. / problémák jellemzésére 4erert 5imon vezette be azt a skálát, amelynek egyik végpontján a jól, másik végpontján a rosszul strukturált problémák !elyezkednek el. Lól str-kt-rált prolé&a: a célok és a cselekvési változatok ismertek és megfelelő algoritmus áll rendelkezésre a kedvező változat kiválasztásá!oz.
;ossz-l str-kt-rált prolé&a: nincs algoritmus a !elyzet megoldására. / felső' és k(zépvezetői d(ntések legnagyobb része ilyen. =ierarc!ikus szervezetekben gyakori, !ogy a d(ntéselőkészítést nem azok végzik, akik d(ntenek. 0lyenkor a két szinten az információk gyakran eltérő értelmezést kapnak, így a két fázis k(z(tt in#or&ációs szaka(ék keletkezik.
Böntés,ozói attit'(: a d(ntés!ozó viszonya a d(ntés!ez. gyik leglényegesebb (sszetevője a kockázathoz való viszony. +ockázat: egy cselekvési változat le!etséges negítavan értékelt k(vetkezményeinek teljes leírása, beleértve a k(vetkezmények s#lyának és bek(vetkezésük valószín)ségének megmutatását is. / kockázat a bizonytalanság $információ!iány% k(vetkezménye" !a a d(ntés valamennyi k(vetkezményét ismernénk, nem lenne kockázat. izonytalanság: az emberek és a k(rnyezet viszonyának azon tulajdonsága, !ogy e viszony alakulása nem lát!ató előre. n#or&ációs ren(szer: adatok transzformálása a vállalati m)k(désben fel!asznál!ató információvá, ezek rendszerezése, tárolása, továbbítása a vezetés által meg!atározott módon. +n!ormációs rendszer tényez$i o
o
o
o
5&erek a szervezetben a munkamegosztásnak megfelelő funkciókat t(ltenek be, létre!ozzák illetve fel!asználják az információkat 7ec,nikai apparát-s= szerkezeti str-kt"ra információ kezelésére szolgál 0'kö(tető ren(szer információs tec!nológiaL a !ardver és szoftver elemek (sszessége Vállalati #olya&atok ezeket kívánjuk lebonyolítani az információs rendszer segítségével
állalati in!ormációs rendszerek alrendszerei
a%
#or&ális alren(szer: intézményesített, a vezetés szándékai szerint kialakított szabályozott strukt#ra $pl. k(nyvviteli rendszer%. b% in#or&ális alren(szer: kevésbé áll a vezetés ellenőrzése alatt $pl. munkatársak egymás k(z(tti e'mailjei%. / két rendszer kiegészíti egymást" az informális rendszer képes kit(lteni azokat a réseket, amelyeket a formális rendszer merevsége teremtL ugyanakkor inkább alkalmas torzításokra, manipulációra $akár szándékos, akár nem%. *tratégiai (öntések: a vállalat m)k(désének főbb irányait megszabó, a célokat és eszk(z(ket egymás!oz rendelő, !osszabb táv# d(ntések. / tulajdonos és a leg!els$ szint- vezetés !ozza őket. rány!tási (öntések: a vállalat m)k(dését a stratégia keretei k(z(tt konkrétan szabályozó d(ntések. / menedzsment mindennapos feladata. Mperat!v (öntések: a tevékenységek konkrét végre!ajtása irányuló d(ntések. / munkavállalói szinten születnek.
*öntés,ozók
*öntéstp'sok
6#lajdonosok és felsővezetők
tratégiai döntések
&özé!szintű vezetés
6aktikai és szabályozási döntések
7!eratív irányítás
7!eratív döntések
.#nkavállalók
8égreajtás (tranzakciók)
z információ fő %ellemzői 0orrás Ter%edelem ggregáció 1elleg 2ontosság 3aprakészség .asználat
.ierarc,ik's szintek /perat# ------------------------------------ Stratégiai
9első 555555555555555555555555555555555555555555 &%lső zűk 555555555555555555555555555555555555555555 6ág ,észletes 55555555555555555555555555555555555 :tfogó &vantitatív 55555555555555555555555555555555555 &valitatív agyon !ontos 5555555555555555555555555555 agyvonal< 6eljes 55555555555555555555555555555555555555555 :ttekintő 4yakori 555555555555555555555555555555555555555 =seti
Információs rendszer alrendszerei: 1. *zá&viteli in#or&ációs ren(szer énzügyi információkat biztosít a vállalati m)k(dés megítélésé!ez, a pénzügyi kimutatások elkészítésé!ez. Tunkciói" ' k(veti a vállalatnál zajló eseményeket, r(gzíti ezeket naturáliákban kifejezett és pénzügyi k(vetkezményeikkel együttL ^sszetevői" o evételi cikl-s $az áru értékesítését és a belőle származó bevétel!ez való !ozzájutást foglalja (ssze%L kia(ási cikl-s $az árubeszerzéstől a fizetési k(telezettség o teljesítéséig terjedő folyamatokat fogja át%L erő#orrás4&ene(zs&ent cikl-s $a vállalat m)k(désé!ez o szükséges erőforrások beszerzésé!ez, tárolásá!oz és fel!asználásá!oz kapcsolódik%. ' az alapját képezi a vezetés és a külső érintettek részére készülő kül(nb(ző jelentéseknekL pénzügyi kimutatások, kontrolling'jelentések ' adatokat szolgáltat bizonyos vezetői d(ntések!ez. ez már átvezet a k(vetkező pontba...
2.
Vezetői in#or&ációs ren(szer: a vezetői d(ntések támogatására !ivatott, számszer) és nem számszer) információkat is kezelő számítógépes rendszer.
$.
n#or&ális in#or&ációs ren(szer ⇒ pl. pletyka
).
5tratégiai d!ntési szint ' !ossz# időtáv# ' átfogó, nem anyira pontos információk $sokszor a j(vőre vonatkozó becslés% ' nagy aggregáltsági szint) kvalitatív információk ' t(bbnyire rosszul strukturált problémák ' d(ntéstámogató rendszer $7B% → speciális,nincs beintegrálva a t(bbi rendszerbe
*.
"aktikai d!ntési szint ' k(zéptáv# ' vezetői információs rendszer $&06%
+.
0$erat6v d!ntési szint ' r(vid időtávra ' pontos, naprakész információk ' területspecifikus, számszer)sít!ető információk ' általában jól strukturált problémák ' elektronikus adatfeldolgozás $/T%
.
B7 N V; N 5A) O 5;8
7égre%ajtási d!ntési szint
vállalati erő#orrás4tervezés" nterprise 6esource lanning /
*zá&vitel: a gazdálkodásra vonatkozó információk azonosításának, mérésének, nyilvántartásának, kezelésének és fel!asználás céljából t(rténő rendelkezésre bocsátásnak szervezett rendszere. 1 számvitel folyamata: D.% &égbemegy egy tranzakció $eladás, vétel, k(lcs(nadás, stb.% E.% zt regisztrálják valamilyen bizonylaton F.% / bizonylatot ellenőrzik, elemzik, számlatípusok szerint osztályozzák és elk(nyvelik G.% /z elk(nyvelt adatokat (sszegzik és fel!asználják ' 5(ltségvetés ' Celentések ' ^sszegző kimutatások 8énzügyi szá&vitel: a pénzügyi információk szervezeten kívüli $elsősorban a tulajdonosok, a !itelezők és a !atóságok% fel!asználására szolgálL t(rvényi keretek szabályozzák. Vezetői szá&vitel: belső, elsősorban a vezetés céljait, a d(ntés!ozatalt szolgáló információs rendszer. 2énz!g"i szám#itel Külső: t#lajdonosok' itelezők'
Vezetői szám#itel Belső: alkalmazottak' vezetők'
atóságok
igazgatóság
4él
m
belső döntések támogatása' előkészítése' visszacsatolása a működési teljesítményről
(dőbeliség
&ésleltetett' m
kt#ális' jövőorientált
4élközönség
&ötetlen> a vezetés atározza meg zabályozott> az alkalmazató megbízató' konzisztens' z#bjektív> akt#ális' releváns' (nformáció természete !recíz !ontos agymértékben aggregált> a ,észletezett> az egyedi döntések Mértéke vállalat egészére vonatkozik előkészítéséez igazított
+ontrolling: a tervezési, ellenőrzési és információellátási tevékenységeket integráló vállalati funkció. / vállalat legfőbb integráló funkcióinak egyike Q az információs rendszer oldaláról.
Az in#or&ációs tec,nológia 7/ szerepe a vállalati ren(szeren 7(ntéstámogató rendszerekben játszik szerepet Branzakció'k(vetés mindennapi →a tevékenységekkel kapcsolatos adatok gy)jtése, strukturálása és a címzettek!ez való eljuttatása iaci adatrendszerek kezelése → a számítógépeket a piackutatás, piacelemzés szinte valamennyi területén intenzíven !asználják $statisztikai elemzés, kérdőív'feldolgozás stb.%L az internet megjelenése teljesen #j perspektívákat nyitott meg a marketing, ill. a vállalatok piaci tevékenysége előtt /nyagi folyamatok tervezése és irányítása → az üzlet élet intenzíven támaszkodik a számítógépekre a m)szaki tervezésben, termék' és folyamatfejlesztésben, valamint a m)szaki rendszerek irányításában egyaránt 0roda'automatizálás → a vezetés és szervezés feladatát !eyezte teljesen #j alapokra, a k(ltségvetések készítésétől a levelezés lebonyolításáig Tokozza az egyéni és szervezeti tanulókészséget, az integrációt egyének és szervezetek k(z(tt, ill. az üzleti folyamatok lebonyolításának sebességét Virt-ális vállalat: a !agyományos m)k(dési formákat, fizikai tevékenységeket az információs tec!nológia és menedzsment eszk(zeivel !elyettesítő vállalat. $3incs szék!elye, nincsenek állandó alkalmazottai, nincs az eredeti értelemben vett tulajdona, s mégis on'line állít elő szolgáltatást vagy versenyképe terméket.%
54co&&erce elektronik-s kereske(ele&/: javak, szolgáltatások és információ tranzakciójának $cseréjének% elektronikus eszk(z(kkel t(rténő lebonyolítása. 7áltozatai 8tranzakció résztvevői ala$ján9: 626 6ons-&er to cons-&er/ → két végső fogyasztó $ált. magánszemély% k(z(tt teremt kapcsolatot. 26 -siness to cons-&er/ → lényegében kiskereskedelmi tevékenységet jelent az üzleti szféra által előállított termékek és szolgáltatások mindenki részére elér!ető módon t(rténő felkínálásával. 2 -siness to -siness/ → a vállalatok k(z(tti kereskedelmi kapcsolatokat lebonyolító rendszerek. 54-siness elektronik-s üzleti tevékenység/: a vállalati m)k(dés $csaknem% teljes k(rének elektronikus eszk(z(kkel t(rténő integrálása. ⇒ +iterjesztett vállalat 5@ten(e( enterprise/ létre!ozása
e!!ez a leginkább jellemző alkalmazások" 6;0 6-sto&er ;elations,ip 0anage&ent= ügy#élkapcsolat4&ene(zs&ent/ *60 *-pply 6,ain 0anage&ent= ellátásilánc4&ene(zs&ent/ 5;8 5nterprise ;eso-rce 8lanning= vállalati erő#orrás4tervezés/
7-(ás&ene(zs&ent: magának a tudásnak, valamint a vele (sszefüggő folyamatoknak a menedzselése, beleértve a tudás létre!ozását, (sszegy)jtését, szervezését, elosztását, fel!asználását a szervezet céljai érdekében. gyre inkább a tudás válik a legfőbb erőforrássá" Vővül a termékek és szolgáltatások tudástartalma / tudástartalom versenykritériummá válik
5étféle tudást kül(nít!etünk el $de a kettő szétválaszt!atatlan%" 5@plicit t-(ás: formális, leír!ató, dokumentumokban, o adatbázisokban r(gzít!ető tudás, amely objektumként menedzsel!ető. 7acit rejtett/ t-(ás: ne!ezen leír!ató, gyakorlati tudás $pl. o !ogy kell biciklizni%L egymás k(zti interakcióval ad!ató át → tudás!álózatok létre!ozása és menedzselése. .o#á Tacit E5plicit
A t-(ás&ene(zs&ent öszetevői:
.onnan
t'dásba
n#or&áció&ene(zs&ent Tacit zocializáció t'dásból 5&eri erő#orrás &ene(zs&ent @nternalizáció E5plicit *tratégiai szervezet#ejlesztés
="ternalizáció &ombináció
+4-siness: t-(ás&ene(zs&entNe4-siness ⇒ / vállalat fő erőforrása a tudás → erre építi lényegi képességeit → ezeket e' folyamatokon keresztül érvényesíti 7-(ástőke j(n létre a tudásmenedzsment eredményeként, melynek $ #ő alkotóele&e: ' e&eri t-(ástőke $az emberek fejében lévő ismeret, tapasztalat, képesség% ' szervezeti t-(ástőke $információs rendszerek, adatbázisok, folyamatok → Pez az, ami marad, amikor az emberek este !azamennekN% ' kapcsolati t-(ástőke $az érintettekkel való kapcsolat tudástartalma → fogyasztói !)ség, lobbykapcsolatok stb.% 3rtéktere&tő #olya&atok: erőforrások beszerzése, kezelése és fel!asználása abból a célból, !ogy a fogyasztó számára értéket állítsunk elő.
Anyagi #olya&atok: a kül(nb(ző készültségi fok# termékeknek vállalaton belüli és a vállalatok k(z(tti áramlása. +észlet: a vállalatnál adott időpontban rendelkezésre álló termények állománya. /zért kell készleteket tartani, mert szakadások vannak a folyamatban" pl. szaloncukrot egész évben gyárt!atjuk, aztán D !ónap alatt kell eladni az (sszeset. ogisztika: az a tevékenység, mely biztosítja, !ogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításá!oz szükséges termékek a megfelelő !elyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak. $Branzakciós k(ltségek cs(kkenése, magasabb minőség) szolgáltatások.% ogisztikai ren(szer: az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási strukt#rák rendszere. ogisztikai folyamat + fő szakasza: 3rtékes!tés: a vevői igénykielégítés tényleges tec!nikai lebonyolítása. 7er&elésellátás: a termelési folyamaton belüli anyagellátási feladatok megoldása. eszerzés: a folyó termelés!ez szükséges anyagi inputok $anyagok, alkatrészek% biztosítása.
Vissz-tas logisztika: a vevőtől a vállalat felé megvasósuló anyagáramlást jelenti, a!ol a termék visszajuttatásának célja valamilyen, leggyakrabban k(rnyezetvédelmi cél# szolgáltatás igénybevétele. / logisztika fő funkciója" !ozzájárulás a tulajdonosi és fogyasztói értékteremtés!ez. E fő tényező alapján értékel!etjük tevékenységét" 1. A szolgáltatás sz!nvonala ' ;en(elkezésre állás: a logisztikai rendszernek az a képessége, !ogy kielégítse a vele szemben jelentkező keresletet. ' +iszolgálási i(ő: a rendelés beérkezésétől annak teljesítéséig terjedő idő. ' +iszolgálás &inősége $a vevő a rendelésében megadott specifikácónak mindenben megfelelő, !ibátlan árut kapott' e, !ogyan kezelték esetleges speciális igényeit, !ogyan reagálnak a váratlan problémákra stb.
2.
A költségrá#or(!tások &értéke ' A(&inisztrat!v irány!tási/ költségek → készletezés, beszerzés, értkesítés, termelésellátás adminisztratív k(ltségei, információrendszerek m)k(dési k(ltségei ' A #izikai &egvalós!tás költségei → szállítás, tárolás, anyagmozgatás, csomagolás
;en(elésre gyártás: a termelési folyamat elkezdésekor ismert a vevő személye. +észletre gyártás: a termelés egy előrejelzett, becsült kereslet kielégítése érdekében folyik, a vevők nem ismertek. +észletgaz(álko(ás: az a vállalati tevékenység, melynek célja, !ogy az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságosság k(vetelményeit is figyelembe véve biztosítsa. *záll!tási &ó(ok: a szállítás lebonyolításának le!etséges alternatívái $a vas#ti, a k(z#ti, a légi, a csővezetékes és a vízi szállítás, illetve ezek kombinációi%. ogisztikai központ: a logisztika anyagi, pénzügyi és szervezési feladatának kompleR ellátására képes, rendszerint regionális ésvagy k(zlekedési k(zpontban létre!ozott intézmény. Gsszkészlet: a vállalat teljes készletállománya. +észlet#ajták: az (sszkészlet számvitelileg el!atárolt (sszetevői $alapanyag, vásárolt alkatrész, félkésztermék stb.%. )üggő kereslet' ter&ék: a termék iránt jelentkező kereslet kapcsolatban $pl. kiegészítő vagy !elyettesítő viszonyban% van egy másik termék keresletével. llentétje $amikor ilyen kapcsolat nem létezik, vagy jelentéktelen% a #üggetlen kereslet' ter&ék . +észletezési &ec,aniz&-s: a készletek szintjét szabályozó eljárások rendje, meg!atározója a P+ikor és mennyit rendeljünk]N kérdésekre adott válasz. 5llátási lánc s-pply c,ain/: értékn(velő tevékenységek olyan sorozata, amely fogyasztói igény kielégítésére alkalmas terméket vagy szolgáltatást !oz létre. Cellemzői" →gyetlen független d(ntés!ozó" a végső fel!asználó →+inden szállító valakinek a vevője $fogyasztója% Q üzemen belül is →/ lánc egészében kell gondolkodni Q cél a végső fel!asználó igényeinek kielégítése #rőviszonyok az ellátási láncokan: A kapcsolat #ontossága a vevő szá&ára 3agy *záll!tói erő#ölény
+ölcsönös #üggőség
)üggetlenség
Vevői erő#ölény
5icsi
3agy
A kapcsolat #ontossága az ela(ó szá&ára +iszerző(és o-tso-rcing/: a vállalat olyan tevékenységek végzését, amelyeket maga is el tudna látni, de nem tartoznak tevékenysége lényegé!ez, külső partnerre bízza.
ogisztika alkal&azási területei pl./: Üzleti logisztika +atonai logisztika Városi logisztika 5se&ény logisztika +ór,ázi logisztika
7er&elés: a rendelkezésre álló erőforrások egy részének fel!asználása arra, !ogy más erőforrásokon tartós változásokat végre!ajtva #j javakat !ozzunk létre. $Bág értelmezésben" javak és szolgáltatások előállítása.% 7er&elési ág: a termelési tevékenységnek az input és output jellemzőitől függő csoportja. Tőbb termelési ágak" ' kitermelőipar $bányászat, kőfejtés stb.% ' feldolgozóipar $fő inputjai jellegzetesen a kitermelőiparból származnak% ' mezőgazdaság $erdőgazdaság, !al' és vadgazdálkodás stb.% ' élelmiszeripar $inputja t(bbnyire mezőgazdasági termék% ' építőipari termelés $nem !ely!ez k(t(tt, ezért van, aki a szolgáltatások!oz sorolja%
.ard8are
Soft8are
Termék
0ol"amat 6el%árás7
anyagok
gé!ek' berendezések
design
tecnológiák' menedzsment módszerek
A ter&elés &ene(zs&ent stratégiai (öntései: 1. Venni vagy gyártani 2. )olya&atválasztás $. 7ec,nológia választás %. étes!t&ény el,elyezés E. étes!t&ény eren(ezés H. 0ene(zs&ent ren(szerek +apacitás: egy adott vállalat adott időpontban értelmezett maRimális teljesítőképessége. 7árgyi eszközök: a vállalati vagyon naturális formában megtestesülő elemei, amelyek t(bb termelési cikluson át szolgálják a m)k(dést.
er-,ázás: pénzügyileg a tárgyi eszk(z(k bővítésébe t(rténő befektetés, szervezését tekintve tárgyieszk(z'létesítési projekt. 7árgyieszköz4#enntartás: a tárgyi eszk(z(k folyamatok üzemképességének fenntartása. *zá&!tógéppel irány!tott ter&elés 60= 6o&-pter ntegrate( 0an-#act-ring/: a termelésszervezés olyan módja, amely a termék tervezését és irányítását, az anyagmozgatást és a gyártást egységes, számítógépes vezérlésre épülő rendszerbe foglalja. 0inőség: a termék vagy szolgáltatás azon tulajdonságainak (sszessége, amelyek alkalmassá teszik kifejezett vagy elvárt igények kielégítésére. 7eljes kör' &inőség4ellenőrzés 7R0= 7otal R-ality 0anage&ent/: a magas minőség), !ibátlan termék előállításának garanciáit magába a termelési folyamatba beépítő m)k(dési elv. / futószalagnál dolgozó emberek is nagyobb felelősséget kapnak. 7er&eléstervezés: az erőforrások szükséges mennyiségének és termelésbe való bevonásuk rendjének a keresletkielégítés igényeinek megfelelő meg!atározása. +ereslet&ene(zs&ent: a kereslet feltárására és adminisztrálására, a vevők befolyásolására és a vevőkapcsolatok megvalósítására szolgáló tevékenységek. 7er&elési vezérprogra&: a termelés tervezett mennyiségét és ütemezését a vállalat valamennyi végtermékére nézve meg!atározó program. *zükséglettervezési ren(szer= *S7; 0aterial ;eT-ire&ents 8lanning= 0;8/: a teljes anyagszükséglet lebontása a termelési vezérprogram által adott termelési mennyiségnek és időzítésnek megfelelően. Anyagjegyzék: egy adott végtermék előállításá!oz szükséges valamennyi elemet $anyag, vásárolt alkatrész, segédanyag stb.% tartalmazó lista. 3ppen i(ően elv L7= L-st n 7i&e/: mindennem) veszteség kiküsz(b(lését célzó termelési filozófia. lnevezése abból származik, !ogy csak a r(vid táv# keresletnek megfelelő mennyiség) termék áramlását engedi meg, amelynek Péppen időbenN kell megérkeznie a fel!asználás !elyére. lemei" Beljesk(r) minőség'ellenőrzés gyenletes és rugalmas termelés 5észlet nélküli termelés 8ttekint!ető üzemkialakítás ;-gal&as gyártási ren(szer: a termelési program gyors módosítását le!etővé tevő berendezések alkalmazása és ezek optimális, folyamatos termékáramlást biztosító elrendezése. 0inőségi kör: egy adott muinka!ely dolgozóinak a minőség javítására létrej(tt, elsősorban munkaidőn kívül m)k(dő társulása. +örülsétálással történő vezetés: a vezetésnek olyan módszere, amely a vezetőknek a munkavállalókkal való intenzív, mindennapos kapcsolatára épül. +anan: a terméket a termelés fázisain végigkísérő kártya, amely tartalmazza a termék megmunkálására vonatkozó információkat. / PkanbanN e kártya japán neve. 1 termelési rendszerek fejlesztésének tendenciái: D. 5ereslet!#zásos rendszerek $Cust'in'Bime% E. Beljesk(r) minőség'ellenőrzés $BW+%
F. G. H. I.
llátási láncok $-upply
/ pénz a legmobilabb, legkonvertál!atóbb erőforrás. gy vállalat t(bbféle céllal j(!et létre, de mindenképpen tőkebefektetést igényel. énzügyi kérdések egy vállalatnál" Vállalatértékelés → +ennyit ér a vállalat] )inansz!rozás → =onnan szerezzünk pénzt] e#ektetés → +ire k(ltsük a pénzt]
/ befektető $tulajdonos% a pénztőke j(vedelemtermelő képességét !asználja ki. ltérő célok • a befektetett tőke nagysága • az üzleti vállalkozás!oz való személyes viszonya függvényében
Bo&ináns t-laj(onos: ' célja a vállalat értékének n(velése ' jelentős tőkerésszel bír ' részt vesz a vállalat irányításában +ise#ektető: ' célja a meg!atározott időn belül kive!ető pénz maRimalizálása → !a részvényes" részvényárfolyam nyereség, osztalék ' befektetése a vállalat szempontjából nem jelentős ' nem vesz részt az irányításban A t-laj(onos és a &ene(zser viszonya: • megbízó'ügyn(k probléma • tulajdonosi érték $s!are!older value% ↔ érintett érték $stake!older value% ;észvény: egységnyi tulajdonrész egy vállalkozásban, ill. a társaság saját tőkéjének és a tulajdonosi jogosítványok egy részét megtestesítő értékpapír. 3rtéktőzs(e: a részvényekkel és k(tvényekkel való kereskedésre szolgáló szervezett piac.
1 vállalatok értéke: D. +önyv szerinti érték: a vállalat egészének, ill. egyes eszk(zeinek a mérlegben feltüntetett értéke. -zámítása szabályokkal k(rül!atárolt szakfeladat $számvitel%. E.
#gyé értékmeg%atározási le%etőségek: 7-laj(onosi D üzleti érték: amit a tulajdonos !ajlandó $lenne% kifizetni azért, !ogy tulajdonát megtartsa. 8iaci érték: a vevő és az eladó alkuja 0éltányos= P#airQ érték: a résztvevő partnerek k(z(tti igazságos előnyelosztás alapján $pl. válaszott bíróságok által% megválasztott érték +ereske(el&i érték: piaci érték S stratégiai jogok 7őzs(ei érték: a részvényárfolyamok alapján Fjraeszerzési érték: amennyiért #jra, ugyanolyan minőségben mindent #jra megve!etnénk +önyv szerinti érték: a!ogy a nyilvántartásban szerepel ikvi(álási érték: amennyit akkor kapnék, !a most r(gt(n mindent eladnék =a a likvidálási érték . üzleti érték , akkor mindent r#gt#n el kell adniU Σ: /
valóságos t$kepiacon a vállalatok értékét nem a vállalat rendelkezésére álló eszk#zhalmaz, hanem a j#v$re vonatkozó stratégia és a várható hozamok határozzák meg (⇒ az érték a j#v$ben van)& / vállalat eszk#zeinek értéke csak akkor lép el$térbe, ha a vállalatot !el kell számolni&
e#ektetés: pénz lek(tése egy vállalkozás céljainak megvalósítására, nyereségszerzés reményében. 7őkeköltségvetés: a vállalat !ossz# táv# befektetési le!etőségeinek elemzése és a k(ztük való választás. lemei" eddigi d(ntésekből származó k(telezettségek #j befektetési alternatívák mérlegelése a kifizetések időbeni ütemezése
Vállalati eszá&oló $ része: . 0érleg: a vagyonra !ató gazdasági m)veletek !atásait r(gzítő kimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalat eszk(zeinek (sszetételét és azok forrását $eredetét%, valamint a nyitó és záró időpont k(z(tt elért vállalati eredményt is ⇒ egy adott időpontban a vállalat (sszes addigi d(ntésének !atása. 5szközök: a vállalat által birtokolt, piaci értékkel rendelkező vagyoni elemek. )orrások: a vállalat saját tőkéjének és külső tartozásainak (sszegeL együttesen az eszk(z(k finanszírozását szolgálják.
. 5re(&ényki&-tatás: a vállalat adott időszakban elszámolt bevételeinek és ráfordításainak egybevetése.
/z eredménykimutatás a j(vedelmeket és a ráfordításokat adott időszakban a ténylegesen lezajlott folyamatok alapján veszi figyelembeL ugyanakkor az eredmény elszámolását nem a tényleges pénzmozgás!oz k(ti. zért van szükség a pénzáram'kimutatásra"
. 8énzára& cas, #loU/: a vállalat adott időszakon belüli tényleges pénzbevételeinek és kiadásainak egybevetése, kül(nbsége. Tő (sszetevői" ± m)k(dési operatív cas! floO ± befektetési beru!ázási cas! floO ± pénzügyi cas! floO énzeszk(z(k változása
. S . S . → külső érintetteknek készül $pl. részvényesek, /= stb.% ⇒ kis érdekérvényesítési képességgel rendelkeznekL nem látnak bele a vállalat m)k(désébe Vezetői szá&vitel → belső érintetteknek készül
5ülső tényezők" 1. ntéz&ényi #eltételek
intézmények bankrendszer versenyszabályozás számviteli rendszer
2.
monetáris politika k(ltségvetési politika árfolyampolitika
8énzügyi tervezés #ela(ata: meg!atározza a vállalat egészének és egyes részegységeinek finanszírozási igényét $figyelembe véve a vállalat stratégiáját , annak az egyes tevékenységekre vonatkozó k#vetkezményeit , a k#ltségigényeket és a k#rnyezet várható alakulását %, (sszefoglalja az egyes tevékenységek !atásait a likviditásra és a j(vedelmezőségre, majd megfogalmazza a vállalatvezetés álláspontját a témával kapcsolatban. )inansz!rozás: forrásellátás. ikvi(itás: a vállalatnak az a képessége, !ogy fizetési k(telezettségeinek időben eleget tud tenni.
e#ektetésnél megkül(nb(ztetünk r(vid és !ossz# időtávot aszerint, !ogy a befektetett tőke mennyi idő alatt térül meg. 4ossz; táv; efektetés: ' tárgyi eszk(z(kbe ' tartósan lek(t(tt forgóeszk(z(kbe ' más vállalatok $részben t(rténő% felvásárlásába ' !ossz# lejárat# értékpapírokba ' a vállalat eszmei értékének n(velésébe fektetett eszk(z(k
Vállalat#inansz!rozás #orrásösszetétele: D. *aját #orrás: a vállalat forrásainak az a része, amelyet nem ter!el visszafizetési k(telezettség. → kisebb kockázat → !itelképesebb → !a pl. részvényeket bocsájtok ki, a részvényesek beleszól!atnak a vállalatirányításba → strukt#rakonzerváló le!et E.
(egen #orrás: a vállalatot visszafizetési k(telezettség ter!eli, egy része után az igénybevételért díjat kell fizetni. → kockázatosabb → vissza kell fizetni → senki nem szól bele az irányításba
A saját #orrás elvárt ,oza&a &agasa= &int az i(egenéCCC
0orrás eredete
+!lső forrásból
&első forrásból
-itel' &ötvény
6agi kölcsön (&ft5ben)
,észvény' Azletrész
.érleg szerinti eredmény
1ellege (degen forrás 6#isszafizetési kötelezettséggel7 Sa%át forrás 6#isszafizetési kötelezettség nélk!l7
A vállalat egyes &'kö(ési szakaszaira a #inansz!rozás különöző #or&ái jelle&zőek: 5orai szakasz → külső tőkére támaszkodás @rettség szakasza → visszatartott nyereség 3(vekedés lassulásának szakasza → amortizáció finanszírozó szerepének n(vekedése A&ortizáció értékcsökkenési le!rás/: a tárgyi eszk(z(k értékcs(kkenésének k(ltségként való elszámolása. zzel elismerjük, !ogy a tárgyi eszk(z(kbe való befektetés fokozatosan térül meg, annak során, !ogy az eszk(z segítségével értéket teremtünk. )orgási seesség: a vállalati eszk(z(k adott időszakon belüli megtérüléseinek száma. =inansz6rozási formák: ;övi( táv
6(vid lejárat# bank!itel +ereske(el&i ,itel: a szállító által a vevőnek ny#jtott !itel, azáltal, !ogy az általa leszállított áruért a vevőnek csak később kell fizetni. gy sajátos formája a váltó: r(vid lejárat#, fizetési igérvényt tartalmazó értékpapír. eszá&!tolás: valamilyen k(vetelés, ill. a k(vetelést megtestesítő értékpapír megvásárlása az esedékességig járó kamat (sszegének levonásával. )aktoring követelés&egvásárlás/: r(vid lejárat# k(vetelés megvásárlása a kereskedelmi kockázat átvállalásával.
+özéptáv
5(zéplejárat# bank!itel Bartósbérlet → le!et szolgáltatás bérlete vagy pénzügyi bérlet, !a a beru!ázást egy lízingtársaság veszi meg, akitől a vállalat bérbe veszi fiR bérleti díj ellenében !zing: vagyontárgyak tartós !asználatba adása meg!atározott díj ellenébenL a díjak megfizetése után a vagyontárgy rendszerint !asználója tulajdonába megy át.
>ossz" táv
6észvény +ötvény: !ossz# lejárat#, fiR vagy változó kamatozás# értékpapír, amelynek birtoklása nem jár tulajdonosi jogokkal.
=ossz# lejárat# fejlesztési, beru!ázási !itel
5lső(leges piacon kiocsátás $0nitial ublic 2ffering, 02% ⇒ a pénz bekerül a cégbe amikor a vállalat elősz(r adja el a részvényeit 0áso(lagos piacok ⇒ ekkor a vállalat nem kap pénzt tőzsde 2B< $2ver t!e atári(ős ügylet: adott időpontban k(t(tt megállapodás egy későbbi időpontban lebonyolítandó ügyletre vonatkozólag. ' =itelfelvétel korlátozása $⇒ külső feltételektől való függés cs(kkentése% ' 5ockázatos termékfejlesztések, piaci és termelési m)veletek tudatos kerülése
Vállalati stratégia: a vállalat átfogó céljaival, szervezeti strukt#rájával és az egyes szervezeti egységek és a k(zpont k(z(tti kapcsolattal foglalkozik. *zinergia: az együttes !atás mértéke, amely abból adódik, !ogy az egész t(bb, mint a részek egyszer) (sszessége.
1 vállalati stratégiának + szintjét k3l!n!tet%etj3k meg: 1. a vállalatok egészének stratégiája ⇒ a további stratégiai d(ntések alapjaként szolgál, prioritása van azok felett meg!atározza a vállalat egészének m)k(dési módját, és kommunikálja a tulajdonosok és a külső érintettek felé koordinálja az üzletági és a funkcionális stratégiákat G fontos szempont, !ogy miért van szükség erre a szintre" a% k(zponti stratégia szerepe" portfóliómenedzser $pénzügyi piacok és részvényesek ügyn(ke%, átstrukturálja a vállalat szerkezetét, szinergiamenedzser $az (sszvállalati !atékonyságot igyekszik n(velni%, fejlesztő $üzleti egységek fejlesztésé!ez támogatást ny#jt% b% üzletági portfólió" a vállalati szint) stratégiának választ kell adnia arra a kérdésre, !ogy miért épp a meglévő stratégiai üzleti egységek szerepelnek a portfóliójában, s mi a szándéka ezen üzleti egységek további fejlődését illetően c% (iverzi#ikáció" a m)k(dési k(r kiterjesztése #j területekre d% k(zponti irányítás stílusa" meg kell felelnie a stratégiának
2.
az egyes üzleti egységek stratégiája *tratégiai üzleti egységek: olyan egymástól jól elkül(nít!ető üzleti területek a vállalaton belül, amelyek jól definiál!ató termék'piac kombinációkat képviselnek, verseny!elyzetük és eredményességük (nmagukban is értékel!ető.
költségvezető stratégia ⇒ alacsony k(ltség k(vetkeztében vagy nagy piaci részesedést tud kivívni egy viszonylag alacsony árral, vagy !a másokkal azonos áron kínálja termékét, magasabb lesza fajlagos !ozama &egkülönöztető stratégia ⇒ a termék valamilyen, a fogyasztók által széles k(rben fontosnak tartott jellemző $pl. minőség, megbíz!atóság stb.% alapján egyedülállóan jó, s ezért !ajlandók érte !ajlandók érte felárat fizetni #ók-száló stratégia ⇒ a piac meg!atározott szegmensére vagy szegmenseire (sszpontosít, és a megcélzott szegmensek!ez igazodóan az alacsony k(ltségből vagy az egyediségből eredő versenyelőnyre épít $. a vállalat #-nkcionális részegységeinek stratégiája ⇒ vállalati funkciók $marketing, innováció stb.% stratégiái, amelyek arra vonatkoznak, !ogyan támogat!atja az egyes funkciók m)k(dése a vállalati szint) és az üzleti egység szint) stratégiákat / F stratégiai szint (sszefügg, de minél nagyobb és (sszetettebb egy vállalat, annál világosabban el le!et és kell választani ezeket a szinteket.
. a vállalat az értékes!tés vol-&enét és pro#itját egyszerre &a@i&alizálja 1. a ter&ék4,o&ogenitás #elol(ása ter&ék(i##erenciálási stratégia 2. a #ogyasztó árcentrik-sságának #elol(ása ⇒ a #ogyasztó pre#erenciái alak!t,atók ⇒ piac i&age/ (i##erenciálási stratégia $. a #eltételek változása ⇒ (iverzi#ikációs stratégia
1.
7ervezői &egközel!tés kulcsszereplő" elemz$ → racionális magatartást
feltételezünk t(bbnyire k#ltség0haszon elemzésre épül legfőbb jellemzője a stratégia és a vele kapcsolatos d#ntések integrációja ⇒ az egymással (sszefüggésbe !ozott d(ntések (sszességükben !atékonyabb m)k(dést tesznek le!etővé Vállalkozói &egközel!tés a stratégiát az "j lehet$ségek keresése !atározza meg a hatalom és a !elel$sség egyértelm)en a vállalkozó kezében (sszepontosul jellemző a Pnagy lépések politikájaN, jelentős kockázatvállalás a nagy nyereség reményében k#zponti cél a n#vekedés, nem annyira a személyes célra fel!asznál!ató pénz
2.
$.
A(apt!v &egközel!tés
nincsenek világosan meghatározott célok reaktív megoldások $⇒ reagálások% jellemzőek a le!etőségekkel $⇒ kezdeményezéssel% szemben → felmerülő
proaktív problémák megoldását keresik az #j le!etőségek felkutatása !elyett 1kis lépések politikája2 jellemző, bizonytalanság cs#kkentésére t(rekszenek
a stratégiát az #ssze nem kapcsolódó d#ntések jellemzik → a sorozatos d(ntések egymástól t(bbé'kevésbé függetlenül születnek, kevés figyelmet fordítanak a koordinációra
/ gyakorlatban egy vállalat stratégiájában keverednek a fenti jegyek, rendszerint felfedez!ető azonban a fenti k(zelítések valamelyikének dominanciája.
*tratégiai &ene(zs&ent: a stratégiai tervezés, a stratégiamegvalósítás és a visszacsatolás integrált egységére épülő vállalatvezetés.
1 stratégiai menedzsment megala$ozó %i$otézisei: . +ontingencia4elv
.
*tratégiai &eg#elelés: a vállalati és a k(rnyezeti adottségoknak, ill. ezek változásainak olyan (sszekapcsolása, amely a legnagyobb szinergiát biztosítja. 5(rnyezetfüggés → a k(v. k(rnyezeti szegmensekre kell figyelmet fordítani" politikai tényezők, gazdasági trendek, társadalmi tényezők, tec!nikai k(rnyezet, természeti k(rnyezet, jogi feltételrendszer ⇒ -B9 elemzés $olitical, conomic, -ocial, Bec!nological, nvironmental, 9egal% *zcenáriók: a stratégiai menedzsmentben a k(rnyezet j(vőbeni alakulásának előrelát!ató változatai. / megkívánt változatosság -tratégia Q teljesítőképesség és teljesítmény
.
*zinergia
B(bb (sszetevőj) teljesítőképesség 5iegyens#lyozott teljesítőképesség
*tratégiai kiterjeszke(és: mértéke azt fejezi ki, !ogy mennyire képes a vállalat #j le!etőségek ki!asználására versenyelőny létesítése vagy fenntartása érdekében. ényegi képességek: a vállalatok számára fenntart!ató versenyelőnyt biztosító sajátos képességek.
*WM74ele&zés: a vállalat erősségeinek és gyengeségeinek $⇒ belső%, illetve le!etőségeinek és fenyegetettségének $⇒külső% (sszefoglaló elemzése.
A stratégia &egvalós!tásának összetevői: 1. 5rő#orrások &eg,atározása= iztos!tása= allokációja E. *zervezet#ejlesztés → #j stratégiá!oz #j szervezetet kell kialakítani Vertikális integráció: a m)k(dési k(r kiterjesztése a szállítók vagy a vevők területére. 6soportos &-nkavégzés: !a egy adott tevékenységi k(rben a munkaszerzés egysége kül(nb(ző szakképzettség) munkatársakból álló, formalizált szervezet. 8rojektszervezet: meg!atározott feladat elvégzésére, az e!!ez szükséges időtartamra alakult szervezet. Virt-ális szervezet: az emberek nem formális keretben dolgoznak együtt, s fizikailag sincsenek egy !elyen, !anem csakis a k(z(sen végzett tevékenység tartja őket (ssze. $. *tratégiai vezetés
/ vállalat belső politizálása során a vezető kiépíti a hatalmi bázist , akikre támaszkod!at, let(ri az ellenállást, és igyekszik elérni a stratégiával való legalább minimális azonosulást. zeket elsősorban az erőforrások megfelelő elosztásával, a kommunikáció alakításával, ill. szimbolikus gesztusokkal valósítja meg.
%. E. H.
3r(ekeltség kialak!tása 7á&ogató ren(szerek kiép!tése A teljes!t&ény értékelése
