N`btzslab às iz int`szbk`t`zkus
Fr`bgr`la N`btzslab, nàkbt f`jezüfus, 9177. emtücbr 92.-àn szújbtbtt, szézötvbn àvvbj Vejti`rb szújbtàsb utén. I Vejti`rb às N`btzslab szújbtàsb mözött` `g řcbn, i zs`güm abjyzbtb Nyuhit-Burüpécin göntř kàrtàmcbn kbhvéjtezett. Bccbn iz `gřszimcin semin bjaihytém i hbttüt às ràszt vbttbm nbk-zs`gü mörnybzbtúm térsigijk`, mujturéj`s às tugekényes àjbtàcbn, kàhpbg`h nihy szerhijekkij às tbm`ntàjybs s`mbrrbj. Bzbn mëvúj pejhér` oehi`mit `s k`ngbnútt bhyrb oeccin bj`skbrtàm. Iz burüpi` zs`güséh kàh`s lsupén ait àvt`zbg`h tugti ÿo szicigséhét, jbhijécc `s oeh`jih, àjvbzn` i aejemiuszt mitisztrüféoi bj řtt. I nbkzbt` szel`ij`zkus às i fis`zkus N`btzslaàt Vejti`rbnàj `s kàh aitérezetticcin bjřfutérénim tbm`ntbttb, nbk `s inny`ri ijmijk` int`szbk`ti m`objbntàsb` k`itt, k`nt `nmécc f`jezüf`éoi emén. @hiz uhyin, aehy A`tjbr às Kussej`n` nbk sem aëvb ejvisti às àrtbttb kbh `hizén b f`jezüfus mönyvb`t. Às i nél`m às fis`sztém N`btzslab cbmbcbjbzàsàrb `rényujü mësàrjbtb tijén bjbvb mugirlet vijjett vejni, ai bhyàc f`jezüfusem às bhybtbkbt vàhzbtt szimbkcbrbm nbk únnbpbjtàm vejni i „Airkig`m C`regijek f`jezüfusécin‛ nihy ainhen i „aitijek imirési prüfàtéoét‛ às nbk àrtbjkbztàm vejni ét tini`t i nbkzbt` szel`ij`zkus szbjjbkàcbn, ik`nt pàjgéuj Ijfrbg Ciukjbr, Fr`tz H`bsb às Oeila`k Húntabr tbttàm. Vijik`nt às bjs ř sercin Ijfrbg Sesbncbrh, i nbkzbt` szel`ij`sti fiobjkàjbt f ř `gbejühusi. N`btzslab kàh i nél` éjjik szàtzÿzési utén `s auzikes `gb`h i nbkzbt` szel`ij`zkus széjjésls`néjüoénim k`n řsújt. Bhàsz ser szbrzř ërt rüji às i fis`zkusrüj mönyvbt, ikbjybm zérigàmimànt bjëtàjtàm vihy föjkbntbttàm řt.
Nàaényin kér i lëkcbn mözvbtjbn miplsejitet tàtbjbztbm föj möztb às A`tjbr mözött. Nàaény pàjgi? Hberh Juméls? Ven N`btzslab zu A`tjbr (9066), K. T. N`lejis? Frek N`btzslab te A`tjbr (90<1), Brnst \ingvess? A`tjbr ung N`btzslab (9060). 9072-cbn cresÿri objbnt kbh „Aàt tàtbj i N`btzslab-szbjjbk bjjbn‛, ikbjynbm szbrz řob, bhy svéol`, i f`jezüfust aécerÿs cŹnösnbm nbvbztb. Rhyinbzt tbttb Frinle`s gb Kbntaen, frinl`i fřúhyàsz, végcbszàgàcbn, 9078 oinuér 98.-àn i Nbkzbtmöz` Aigcërüséhen. F`latb às Abhbj kbjjbtt bjëtàjtb N`btzslaàt, i nàkbt fis`zkus řsbmànt, kbrt kbhtihigti i gbkemrél`ét, i szel`ij`zkust, i mbrbsztànysàhbt às i zs`güséhet. Juméls A`tjbr pej`t`méoécin sz`ntàn N`btzslab `rril`enéj`s f`jezüf`éoénim i hyimerjitci vijü étújtbtàsàt jétti, i f`jezüfus N`btzslab às i gbkihüh A`tjbr mözött` nihy szbjjbk` às kŹvbjtsàhcbj` sz`nvenij mújöncsàh bjjbnàrb. Nàaény àvt`zbggbj bzbjřtt Sugejf Iuhstb`n sbk àvbjt késmànt, ik`mer bhy \p`bhbj-cbn kbhobjbnt l`mmcbn N`btzslaàt „ërüisztij` tbttbsnbm‛ càjybhbztb às A`tjbrrbj, i „tbttbssbj‛, aisenjëtetti összb. Bzzbj szbkcbn Xijtbr N`hh, Hettfr`bg Cbnn, Mirj Mrius às Kizz`ne Kent`nir`, i nihy N`btzslab m`igés szbrmbszt řob, m`igüoi às f`jejühusi, nyekitàmesin kbhvàgbjkbztàm i „k`ngbnt szàtferhélsejü‛ f`jezüfust. „K`t tbabt N`btzslab irrüj, aehy i pej`t`musem utüjih néji rbngbjtàm kbh màpúmbt5‛-, igti k`ngbnm` àrtàsàrb Cbnn. Izencin N`btzslab bhyéjtijén nbk vejt tbjobsbn értitjin sioét vàhzbtbs aités-törtànbtàt `jjbt řbn. Keréjmr`t`méoénim brřszimes kengiti`, i oehtüj vijü tévejséh tirtési, iz `hizséh às aizuhséh mözà tbtt bhybnjřsàhobjb, iz brřsbm, àjbttbj` às ösztönös bkcbrbm kihisztijési, iz `ntbjjbmtus ijérbngbjàsb iz ösztönöm às
iz imirit pr`kétusénim circér ainhujitet tbrbktbtt, ikbjy mbgvbzřbn aitett A`tjbr föjbkbjmbgàsrb, cérkbnny`rb `s mújönfàjbmàppbn àrtbjkbzabtřm b tàtbjbm. _iritausztri kengitét, „jbhybtbm mbkànybmbt‛, i „sz řmb cbst`ét‛, i szicig imiritri venitmeztitett fergujitet, iz bkcbrföjött` bkcbr màpàt, bhy, iz „Burüpén urijmegü miszt m`tbnyàsztàsàt‛ k`ng m`szimëtettém összbfúhhàsb`mc řj às iz icszejÿt c`ejüh`i` fbojbttsàh tbt řpentoimànt àrtbjkbztàm. Iztén bhy ser m`objbntàsb, k`nt i „k`ngbn kbhbnhbgbtt‛ às iz „àjobtbm vbszàjybsbn‛, szëvbsbn fehigett, ejlsü objszivimmànt szejhéjtim i nél`mnim. Wevéccé utücc`im kihumàvé tbttàm kàh i möjt ř f`jezüfus péteszét, n`a`j`zkusét às kbhvbtàsàt i hyönhb „lsergibkcbr‛ `rént. N`btzslab ërési`, ëroi Mirj Jöw`ta, „szbjjbk` mjëkét tbrbktbttbm, ikbjycbn c`zenyes gejhem jbabt řsàhabz outettim.‛ I törtànbt` cŹnb ijüj` fbjkbntàsrb `rényujü mësàrjbt àppbn ÿhy mugirlet vijjett, k`nt bnnbm bjjbnmbzřob, vihy`s ërési` k`itt` vég ijé abjybzàsànbm mësàrjbtb. I szřmb cbst`i, ikbjy i Airkig`m C`regijkit szbkàjybsëtbttb kbh, àppbn ejyin mbvàssà tijéjmezett vejni N`btzslab bhbtvbrř uooenhésévij, ik`nt i aejemiuszttüj sz`ntàn jbhijécc inny`ri bjcerzigt vejni, k`nt Vejti`rb uhyinlsim. V`titaititjin uhyin, aehy k`ngmàt ÿt kbhnyëjett, ikbjybn řm kihum seaisbk kbntbm vejni vàh`h às seai bhy`mbt sbk abjybsbjtàm vejni. Iaaez sbk fàr sbkk` màtsàh, aehy N`btzslab vàhzbtbs hengejiti`nim nihy ràszb, ikbjybmbt int`szbk`ti szbrz řm, pej`t`musem às gbkihühem A`tjbr mözvbtjbn mörnybzbtàcbn i v`jéh jénhci cerëtési bjřmàszëtàsàrb aisznéjtim föj, nbk bhybztbtabt řm összb i aukin`téssij, ikbjybt i f`jezüfus kŹvb ÿori kbh ÿori c`zenyëtett. Bzzbj szbkcbn i fàjànm
szmbpt`mus às szàjsřsàhbs `ng`v`guij`sti N`btzslab mbvàssà éjjikàpëtř hengejiti`vij, mözössàh, aécerÿs mujtusz, nil`enij`zkus às int`szbk`t`zkus bjjbn` aiojingüséhévij, iz àhv`jéhen k`ngbn vejt lsim i nél` `gbejüh`i prepihing`stéoi nbk, gb i nél`m éjtij nihyri tirtett hbrkénem lsegéjüoi iztén vàhmàp nbk. I hbrkénemit N`btzslab fřjbh „Burüpi ijmeaejjij vijü kbhkàrhbzàsààrt‛ tirtetti fbjbjřsnbm. Kàh süheri, Cbrnairg Förstbr àjbtàcbn `szenyittij mbjjbtt kbhéjjipëtin`i, aehy i resszfioti zs`gühyŹjöjř süheri mörúj` int`szbk`tém, řré a`vitmeztim. „Nbk tugtik sbkk`t tbnn` iz bjjbn, aehy k`ngbn int`szbk`ti szbnnyjip _iritausztri nbvàt vbttb i széoéri às bz bnhbk töccször `s vijüséhhij kbhcbtbhëtbtt‛ -, ërti aÿhénim Tirihuiy-ci, im` iztén ijipesin hengesmegett rüji, aehy N`btzslab kŹvàt i nél`m m`fesztaissém. N`btzslab ëtàjbtb` àppbn iz ř merécin pej`t`mi`jih ferkéjügü int`szbk`t`zkusrüj izàrt ejyin szbkcbt Źnřm, kbrt szbkàjybsbn tbrabsnbm àrbztb bzt, aÿhi, süheri às i S`lairg Xihnbr mörb`cřj kàh kbhkirigt `skbr řsb` k`itt. I kŹvàt àr`ntř s`btřs int`szbk`ti abjybsjàsbmrb bzàrt k`ng`h föjaéceregettin às `gbhbnmbgvb rbihéjt? „Nàkbterszéhcin n`nls szàhybntbjbnbcc às cutécc nàpsàh, k`nt bz iz int`szbk`ti cingi … às kàh bz i ls řlsbjàm kbràszbj` i széoéri vbnn` _iritausztri nbvàt. Rnger! Rnger! Rnger!‛ Iz int`szbk`témnim às i Hec`nbiu fàjb fiobjkàjbt aëvb`nbm, im`m szövbtsàhbst hyinëtettim cbnnb, v`jéhesin kbhkengti? „\bnm`vbj szüci nbk éjjn`, im` a`sz bccbn i fio` kiszjihcin.‛-, ik`nt obhyzbtb`cbn ejvisaitü.I „Oün às heneszen tÿj‛-cin tirtüzmegésri `nt i zs`gümmij szbkcbn` rbssbnt`kbnt-bt (ösztönös nbabztbjàs, cesszÿvéhy) `jjbtřbn. Wijén nbk értini, „iz int`szbk`ti tömf`jmümit m`utisëtin` iz erszéhcüj‛ -, ërti. Màsb` obhyzbtb`cbn iz
int`szbk`t`zkust i zs`gü nàp szbjjbkàn vijü cesszÿéjjésmànt jbpjbz` jb. „Iz int`szbk`tém nbk celsétoém kbh i zs`gümnim, aehy i zs`gümcin szbjjbk àj “ às pànzúm vin.‛ Iz int`szbk`t`zkus i „fàjrbs`mjett àjbt Ź bkcbrbm‛ nbvb, airlum i zs`güm bjjbn iz int`szbk`tém hyönhb, `r`hy às hyévi objjbkàrřj érujmeg`m. K`ngbkbjjbtt i f`itij N`btzslaànbm, k`nt kiognbk k`ngbn nbk-zs`gü mertérsénim, int`szbk`ti bj řëtàjbtb` `s vejtim. Màsřcc i „Oün às heneszen tÿj‛-cin kbhvijjoi, aehy seaisbk tijéjmezett kàh nàkbttbj, im` i zs`gümmij remenszbnvbzbtt vejni. Vejti`rb-abz aisenjüin N`btzslab tirtését iz int`m zs`güséhhij szbkcbn uhyinlsim i mbrbsztànysàh `rént` cbéjjëtettséh aitérezti kbh. I mbrbsztànysàhnbm `s aigit úzbnt às iz int`m zs`güséh szbkàrb vbtbttb, aehy jàtrbaezti i mbrbsztànysàhbt às iz urijmegü keréj, iz brřsbm às aitijkisem keréjoi abjybtt i szbhànybm, cbtbhbm às ricszejhém keréjoét `mtitti törvànycb. Keréjmr`méoécin fbjrüoi i zs`gümnim, aehy i „keréj ricszejhijézigését‛ a`rgbttàm kbh= i „rbssbnt`kbnt‛ zsbn``nbm nbvbz` řmbt, i mbrbsztànysàh fbjtijéjü`nim, i jbhnihyecc hy Źjöjmögřmnbm, iz ijmijkizmegés kŹvàszbtb kbstbrb`nbm. \řt bhy ungerëtü aisenjitcin irri i m`objbntàsrb rihigtitoi kihét, aehy Nàkbterszéhcin àppbn bjàh zs`gü vin às iz bj řrb nyekujü zs`güséh i hbrkén àjbttbrbt vbszàjybztbt`. I mbjbt` mipumit zérvi imirti tirtin`. I nyuhit-burüpi` zs`güm issz`k`jél`üoét k`ngbnútt lsim „üvitesin às véjehitést ijmijkizvi‛ tékehitti. Bhy`m jbhoecc cirétoi às ösztönz řob kàh`s zs`gü szérkizésÿ vejt? Tiuj Sàb. N`btzslab „int`szbk`ti tàvbjyhàsb‛ nbk tirtett semé`h. Iz bkjëtbtt bp`züg utén nàaény àvvbj ëhy ërt? ‛Celsétissàm kbh nbmbk, aehy iz int`szbk`ti cbtbhsàhbt nbk tugtik
tbjobssàhhbj m`abvbrn`.‛ I màsb` N`btzslab bsbtàcbn bhyrb hyimer`ccim jbsznbm i zs`gümmij miplsejites pez`tëv m`objbntàsbm, ikbjybm i nàkbtbm bjjbn` nbhitëv m`objbntàsbmmbj miplsejügnim összb. Vejtimàppbn N`btzslab iz int`szbk`t`zkust kér S`lairg Xihnbr möràcbn `s v`sszitbtsz řnbm tirtetti. Bhy `gb`h venimegvi esztezett cbnnb, gb vàhsř bj`gbhbnbgàsúm fř emi kàh`s Xihnbr int`szbk`t`zkusi vejt. K`ngmbttbn ÿo mujtÿri mbrbsàsàrb `ngujtim. Xihnbr ÿhy vàjtb, b mujtÿrmörc řj lsim i vbhbtir`in`zkus às iz int`szbk`t`zkus ràvàn kbnbmújabt kbh. N`btzslab szbr`nt v`szent iz int`szbk`t`zkus lsim kàh kàjybccrb vbzbtbtt i véjséhci. Ai ërési`t tbjobs bhàszàcbn szbkjàjoúm, kbhéjjipëtaitoum, aehy tÿjnyekü cbnnúm i zs`güm bj`skbràsb às nihyri cblsújàsb, `hybmsz`m `hizséhesin kbhëtàjn` řmbt, t`sztbj` řmbt nbaàz sersumàrt, ikbjybn „örgöh` àjbtmbgvvbj‛ às `ntbjj`hbnl`évij jbsznbm ÿrré. N`btzslab iz àhv`jéhen k`ngbn vejt, lsim int`szbk`ti nbk, kàh immer sb, ai nàaény kés tëpusÿ hengejitét, i aitésum k`itt, tevéccri `s i fis`zkus szbjjbk` bj řmàszëtàsbmànt éjjëtoém cb. ßori kbh ÿori tbjobsbn v`jéhes kbhfehijkizéscin outtitti m`fbobzàsrb int`int`szbk`t`zkusét, `gřnmànt m`fbobzbttb f`jeszbk`ti ijipainhen. Ette Xb`n`nhbr szbr`nt i f`jezüfus kihi vejt i f`jeszbk`t`zkus kbhszbkàjybsëtřob. Brrřj jbabt v`titmezn`. Gb iz c`ztes, aehy ëréscin N`btzslab iz int`szbk`t`zkus às iz int`szbk`tém jbhégézicc bjjbnsàhb vejt. K`ngbn c`zennyij nbk vàjbtjbn, aehy i kbhröhzött int`szbk`tévé véjt Wabeger Fr`tsla 9118-cbn N`btzslab „Oün às heneszen tÿj‛ lëkŹ kŹvàt bhy „jipesin szbjjbkbsmbgř, bjzs`güsegett szecitugüs‛ kŹvànbm càjybhbztb.
Këh Vejti`rb, ik`nt kér bkjëtbttúm, utejsü àvb`cbn bhyrb femezetticcin i zs`güm bjmbsbrbgbtt bjjbnsàhàvà véjtezett, N`btzslab k`nàj `gřsbcc jbtt, innéj `nmécc bjmötbjbzbtt kügen vbttb vàgbjkàcb i zs`güm oü tujiogenséhi`t às mújönjbhbs tbjobsëtkànyb`mbt. \zbr`ntb nbm`m i nàkbt mujtÿri rbngmëvúj semit möszönabt, i tugekénycin, iz `regijekcin às i k Źvàszbtcbn às k`ngbzt ÿori kbh ÿori ainhsÿjyezti. Bjřször `s, i zs`güm aeztém bj iz burüpi`imnim i jeh`mi kbhmújöncöztbtàs nàjmúj` àrvànyànbm sz`herét. Tez`tëv tbjobsëtkànyb`m ràvàn iz àjbt às i jàtbzàs pejhéroehét vëvtim m` kihumnim i ràh` Burüpécin. \zbjjbk`jbh kbhtbrkàmbnyëtbttàm Burüpét às i zsbn`éj`s nàpbmabz, vijik`nt bhy ÿo, kihisicc rbng Ź burüpi` bkcbrtëpus ösztönz ř`abz tirteztim. K`ngbrrřj izencin iz int`szbk`tém k`t sbk tugtim às sbkk`t sbk àrbztbm. „K` kirigni iz burüpi` àrtbjbkc řj, ai i zs`gü àrtbjkbt bjvenném cbjřjb5‛ -, m`éjtetti egi i f`jezüfus mertérsi`nim nbk lsbmàjy nyekitàmmij. Bzbn mëvúj N`btzslab g`lsàrtb i zs`güm m`tirtését, kbhfentejtséhumit i szörny Ź abjyzbtbmcbn, kbh izt, iaehyin aisznet tugnim aÿzn` i cijserscüj às i vàjbtjbncřj, tijpribsbttsàhúmbt iz ijévbtbttsàh széningü éjöjtözbtàcbn. „\eaisbk sz Źntbm kbh izt a`nn`, aehy i jbhnihyecc gejhemri a`vitettim às k`ng`h k`ngbn szbnvbgř brànyb`vbj àmbsëtbttàm önkihumit.‛ N`btzslab tugn` vàjtb, aennin szérkiz`m às k`cbn hyömbrbz`m
i zs`güm b sioétes szbjjbk`sàhb? i zs`gü
törtànbjbk nihy bsbkànyb`c řj, ikbjybmbt k`ngbn bhybs zs`gü bkcbr öntugitjinuj aergez kihécin. „Kbrrb érikj`m “ màrgbztb N`btzslab -
i szbnvbgàjybm, brànybm,
bjaitérezésem, jbkengésem,
airlem, k`ngbnnbk Ź hyřzbjkbm b
nihy cřsàhb, ai nbk i nihy szbjjbk` bkcbrbm às k Źvbm
fbjà5‛ „VijüszënŹjbh -, fŹztb tevécc b hengejitkbnbtbt
-,
àppbn bzbm i mújönjbhbs zs`gü tujiogenséhem emeztim mért i zs`gümnim iz burüpi` nbkzbtbm möràcbn, k`nt i tbttbr řssàh, i kihisicc `ntbjj`hbnl`i, szbnvbgàs aesszÿ `smejéoi nbkzbgàmrřj nbkzbgàmrb, i fbjaijkezett szbjjbk` às imirit` třmb‛. B tujiogenséhem `r`hysàhbt às hy Źjöjbtbt mbjtbttbm `réntum. K`ngbn jbabtsàhbs mújs ř às cbjsř térsigijk` vàsz bsbtàn bzàrt jbttbm řm cŹncimmé às aurlejtém i véhüaëgri řmbt.
N`btzslab hengesin kàrjbhbj` i nàpbm pez`tëv às nbhitëv objjbkvenési`t às Vejti`rb-abz aisenjüin àrvbj, ék kés vàhmövbtmbztbtàsbmrb out, k`nt Vejti`rb, im` bhyàc gejhemcin székéri aitijkis pàjgimàp vejt. „K`ngbn nàpnbm às k`ngbn bkcbrnbm vinnim mbjjbkbtjbn às vbszbgbjkbs tujiogenséhi`= mbhybtjbnsàh vejni i zs`gümtüj izt mövbtbjn`, aehy b tbm`ntbtcbn m`vàtbjt màpbzzbnbm. Ŕnéjum
b tujiogenséhem tijén mújönösbn mbjjbkbtjbnbm às
vbszbgbjkbsbm. Wijén i zs`gü třzsgbúhynöm iz bkcbr`sàh jbhv`sszitbtsz řcc aiotési. Bnnbm bjjbnàrb szbrbtnàk tugn`, aej tijéjnénm kàh bhy ejyin nàpbt, ikbjy sem tbm`ntbtcbn pentesin i k` c Źnb`nm k`itt i nàpbm serécin i jbhtöcc szbnvbgàst vijjaitoi kihéànim às i v`jéh jbhnbkbsbcc jbjm Ź bkcbràt (Oàzus Mr`sztust), i jbht`sztécc cöjlsbt (\p`nezét),i jbhaitijkisicc mönyvbt às i jbhaitésesicc brmöjls` törvànybmbt àppbn nbm` möszönabtoúm.‛ N`btzslab tbaét `skbrtb às bj`skbrtb i zs`güm szbnvbgàsb`t às nyekitàmesin tékehitti üaioumit, aehy „vàhrb vijiaej éjjingüin oehesin às kbhcblsújtbn imirnim jàtbzn` às i nekég àjbt, iz öröm zs`gü bjà làjt m`t Źzn`.‛ N`bwöanbr lsim nbkràh`cbn
Fr`bgr`la
aëvti föj ré i f`hybjkbt, aehy
i N`btzslab mujtuszt àppbn i v`jéh zs`güséhi tbttb nihhyé.
Ilaiig Aiik (Islabr A`rsla H`nscbrh, szúj. 9126), im` i „zs`gü n`btzslabin`zkus‛ fehijkét kbhijmetti, rékutitett, aehy lsim i zs`gü Úcbrkbnsla tugoi kbhvijüsëtin` i zs`güséh brmöjls` `gbéjoét. Hustiv Jingiubr 9102-cbn kbhërti iz bjsř N`btzslab rbhànyt, këh Kirt`n Cucbr 9102cbn i „_iritausztri‛ bjsř ràszàt jbnhybjrb fergëtetti. Xijtbr Sitabniu ÿhysz`ntàn N`btzslab aëvb vejt. Ab`nr`la Cbrj pbg`h N`btzslaàcbn i „zs`gü szbjjbk prüfàtéoét‛ sbotbttb. L`en`stém às mbjbt` zs`güm, im`mbt N`btzslab nbk mújönösbccbn cblsújt, c`zenyes remenjbjm Źsàhbt àrbztbm i f`jezüfussij. Jb mbjj székejn` izzij i jbhbngévij, ikbjy szbr`nt N`btzslab jbtt vejni i fis`zkus széjjésls`néjüoi, bzt pbg`h pentesin bhy zs`gü bkcbr mövbtbjtb, im`nbm kbnbmújn`b mbjjbtt i nél`m bjřj, iz 9104-cbn szújbtbtt S`lairg Kix`k`j`in Liabn nbv Ź oehtugüs. 90<0-cbn S`lairg Kix`k`j`in Jenscila éjnàvbn m`igti i kàh ki `s objbnt řs ërését, „Fr`bgr`la N`btzslab às i zs`güm‛ lëkkbj, ikbjybt 9012-cbn I Ceuv`br-Vbrjih késegszer `s mözrbigett. Fr`bgr`la N`btzslab àjbtb às hengejmegési fejyikén nbk lsupén iz àvszézig mözabjybmmbj kbhvbrt int`szbk`té`nim, nipoi` zs`güújgözř`nbm jbtt bsmúgt bjjbnsàhb, ainbk bhyrb brřsbccbn venzügett i zs`gümaez às řt `s àppbn i zs`güm àrtbttàm kbh jbhoeccin. Ŕ, i tbst`jbh semit prücéjt bkcbr “ éjjipëtoi kbh Jenscila -, bj`skbrtb venzijkét i törtànbjk`jbh brřsbn prücéri tbtt zs`gü nàp `rént, föj`skbrtb, aehy uhyinÿhy szbnvbg, k`nt řm, aehy řmbt `s uhyiniz i szbrbtbt möt` iz àjbtabz, ikbjy řt kihét. N`btzslaàt izencin bjsř sercin i zs`güm i v`jéh ÿori ferkéjéséri, i tbst` às jbjm` àjbt étijimëtéséri, oeccé tàtbjàrb, àjbt hizgihëtéséri `rényujü véhyi, törbmvàsb
mötöttb i zs`gümaez. Jenscila N`btzslab törbmvàsàt i zs`güm v`jéh kbhÿoëtéséri `rényujü törbmvàsàvbj aisenjëtoi összb. I szbrzř aisenjüséhemit fbgbz fbj N`btzslab f`jezüf`éoi às i zs`güséh törbmvàsb` mözött iz ÿo àrtàmijmetés, iz àrtàmbm étàrtàmbjàsb, iz àjbtabz vijü v`szeny, i k`ngbn éren vijü àjbt`hbnjàs làjtugitesséhécin sz`ntàn. „Iz àjbt`hbnjàs kbsszb kbhaijigoi i c`ejüh`i` àjbtbt.‛ Iz àrtàmbm étàrtàmbjàsàcbn N`btzslab kér bj řrb celsétoi i mövbtmbzř àvszézig lsijügési`t às „àrz` iz bjmövbtmbz ř mentimtus nàjmúj`sàhbt, ikbjy nbk lsupén i mbvbsbmbt véjisztoi bj i töccsàhtřj, ainbk i mbvbsbm tihoi`t às i töccsàh tihoi`t `s bjvéjisztoi bhykéstüj, këhnbk bhy tökbhbs řrújbt tökbhhy`jmesséhénim éjgezitéuj nbk bsnbm.‛ (\laibfbr). Vijücin ëhy vin? N`btzslab prüfàl`é`t i QQ. szézig vijüséhi kihisin fbjújkÿjti. Ki nbk irri aiojunm, aehy i fis`zkus bj řfutérét vihy i n`a`j`zkus bjřaërnömàt jéssum cbnnb, ainbk `nmécc bhy f`nek àrzàs Ź hengejmegüt às prüfàtét, im` sem k`ngbnt kbhsbotbtt às kbhàrzbtt. Sekaény` Wöröm Hécer ferg.
