I. BEVEZETÉS Azért választottam esettanulmányom témájának ezt a pályázati lehet "séget, mert a projektgazda, az akkori Pet "fi Sándor Általános M #vel"dési Központ És Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat ( mai nevén Pet "fi Sándor Könyvtári Közm#vel"dési és Intézményfenntartó Köz pont), a lakóhelyem legf " bb kúltúrális központja. Sikeres pályázataikkal, megvalósult programjaikkal színesebbé tették és teszik a mai napig Csenger város életét. A TÁMOP-3.2.13.-12/1 kódszámú , Társadalmi Megújulás Operatív Program “Kulturális Intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában” cím # pályázat az Új Széchenyi Terv kereteiben jelent meg. A pályázat 2012. március 24-én került kiírásra kúltúrális intézmények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok, közm #vel"dési valamint m#vészeti intézmények) és a nevelési-oktatási intézmények közötti együttm #ködések el "segítésére. Differenciált lehet "séget nyújtott a pedagógia és m #vészeti tanulási formák eljterjesztéséhez az óvodai nevelésen és a tanórán kívüli tevékenységek során, a tehetséggondozásban és a felzárkóztatásban, valamint illeszkedika nevelési és oktatási terület által meghatározott új célokhoz A kiírás kereténben mintegy 2 milliárd forint keretösszeg állt rendelkezésre kulturális intézmények vagy fenntartóik részeére a nevelési-oktatái intézmények óvodai vagy iskolai pedagógiai programjának megvalósítását támogató, kínalatát gazdagító tanórai, tanórán kívüli szabadid "s tevékenységek megvalósításának támogatására. A tevékenységeket az alábbi foglalkoztatási formákban valósíthatták meg: hvai szakkör, heti szakkör, tehetséggondozás, vetélked "k, témanap, témahét.
A pályázat célja az volt, hogy a kulturális intézmények szélesebb körben kapcsolódjanak be a formális oktatásba és szerepük er "södjön meg a kulturális tudás átadásában, s ezen keresztül elérend" cél a közoktatásban résztvev " gyerekek és tanulók óvodai, tanórai és tanórán kívüli és szabadid"s nem formális és informális nevelésének és oktatásának támogatása, a nevelésioktatási és együttm #ködésében, helyi és országos szinten. Esettanulmányomat különböz " primer és szekunder források felhasználásával állítottam össze. 4
1.1. A projekthez kapcsolódó fogalmak Az esettanulmány funkciója egy projekt bemutatás, azt kell bebizonyítani hogy egy projekt megfelel" megoldást nyújt egy problémára, megvalósítható és szükséges, ezért érdemes finanszírozni. A létrejöv" projekt fenntartható lesz és tovább m #ködtethet". Mi az a projekt? Egy projekt lehet az Új Széchenyi Terv, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, vagy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül finanszírozott beruházás. A projekt gazdája kikerülhet az állami, a civil és a versenyszférából is. A projekt keretein belül a projektgazda lehet"séget kap arra, hogy valamilyen támogatási formát igénybe vegyen és ezzel egy fennálló problémát vagy hiányosságot megoldjon. Projektmenedzsment: A projekt megvalósulásáért, lebonyolításáért felel "s szerv, amelynek formáját tekintve többféle változat alakulhat ki. Kulcsfigurája a projekt vezet " aki el"készít" je, értékel " je, monitorja, irányítója vagy tervez " je a projektnek. Az " kompetenciája a projekt határid "re, költségkeretein belüli és elvárt min "ségben történ" megvalósítása. A projektmenedzsment általános felé pítése: projektvezet", szakmai vezet ", pénzügyi vezet ", projekt asszisztens.
Célcsoport: Egy projekt csak akkor indokolt ha az iránta jelentkez " igény felmérhet", bizonyítható. Minden projektnek van valamilyen humán stratégiai célja, ezért ismernünk kell a közvetlen és közvetett érintettek szükségleteit, azt hogy valóban támogatják e a változást, növekedést. Léteznek els!dleges és másodlagos célcsoportok akik különböz ! szinten részesülnek a projekt tevékenységeib!l. Az els!dleges célcsoport részesül leginkább el !nyökben, !k a legf !bb haszonélvez !k. Ugyanakkor a tevékenység eredményei számtalan más csoportot is érinthetnek, olyanokat akik csak közvetlenül érintettek a projektben. "ket nevezzük másodlagos célcsoportnak.
5
Marketing terv: A marketing terv a létrejöv! termékek és szolgáltatások bemutatása, az árképzés és értékesítés alapvet! módszereinek ismertetése. Cselekvési ütemterv: Az egyes tevékenységeket a költségeik felmerülésének id !pontja szerint ütemezi. A projekt költségeinek lehetséges felhasználását negyedéves intervallumokra osztjuk. Az ilyen leggyakrabban használt sávos id !terv a GANTT diagram ami a projektfolyamat megvalósítását mutatja. A végrehajtás irányítóját segíti a tervnyomon követésében és a megvaljósítás id !beli figyelésében. Öt lépésb!l áll: 1. Tevékenységek meghatározása 2. Tevékenységek egymásra épülésének vizsgálata 3. Egyes tevékenységek id !igényének meghatározása 4. Az egyes tevékenységek felel !seinekmeghatározása 5. Ütemterv-munkaterv elkészítése Horizontális elvek: esélyegyenl !ségi és környezeti szempontok érvényesülése: Az Európai Unió minden egyes politikájában illetve programjában kiemelked ! jelent!ségük van a horizontális elvek érvényesülésének. Ez a horizontális elvárás azt jelenti hogy a támogatások keretében megvalósuló minden egyes projektnek szem el !tt kell tartania az esélyegyenl!ségi és környezetvédelmi szempontokat. A horizontális elvek érvényesülése biztosíthatja a gazdasági, környezeti és szociális szempontból kiegyensúlyozott, fenntartható fejl !dés feltételeit. A horizontális elvek alapján olyan európai értékek érvényesülnek, mint a szolidaritás, a társadalmi igazságosság vagy a természeti értékek védelme. Beruházási költségek becslése: Egy projekt esetében a tervezhet ! beruházási költésgek körébe tartozik minden olyan költség, amely a projektbe tervezett támogatható tevékenységekhez tartozik, és a vonatkozó pályázati konstrukció útmutatója alapján elszámolható. Az elszámolható költségeket építés, infrastruktúra, fejlesztés esetén tervez !i költségbecslés alapján állítjuk be, az eszközök és a szolgáltatások költségeit pedig a bekért árajánlatok alapján tervezzük be.
6
M#ködési költségek becslése: A m#ködési költségek becslését a pénzáram módszer szerint kell összeállítani, azaz csak a tényleges kiadásokat lehet számba venni. A m#ködési költségek a következ !ek lehetnek: - Üzemeltetési költség - Karbantartási/fenntartási költség - Pótlási/felújítási költség Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata: A pénzügyi fennatarthatóság vizsgálatának célja a projekt hosszú távú pénzügyi egyensúlyának bemutatása. Az elemzés során kapott eredmények, különös tekintettel a saját forrás biztosítására, a kedvezményezett szmpontjából kötelezettséget jelentenek.
Indikátorok: Az indikátorok vagy számszer #sített mutatók a projekt eredményét fejezik ki. A támogató mindig el"írja, hogy a projekt támogatása esetén minimálisan milyen eredményt vár el és ezt számszerásíti. Típusai: - Output indikátorok - Eredmény indikátorok - Hatásindikátorok
ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap, Az Európai Unió legnagyobb strukturális alapja, amelyet 1975-ben hoztak létre a Közösségen belüli melynek feladata a Közösségen belüli regionális gazdasági és társadalmi fejlettségbeli különbségek mérséklése, szerkezet-átalakítási intézkedések támogatása által.
7
II. PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA 2.1. Azonosító adatok
A PÁLYÁZÓ ADATAI
Pályázó neve
Csenger Város Önkormányzat “Pet "fi Sándor” Általános M #vel"dési Központ És Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat
Pályázó címe
4765 Csenger, Ady E. utca 13-17.
Pályázat azonosítója
TÁMOP-3.2.13-12/1
Weboldal
www.csengeriskola.sulinet.hu
Projekt kezdete
2012.10.01
Projekt vége
2013.09.30.
Támogatás összege
25.000.000 Ft
Öner "
0 Ft
(forrás: saját szerkesztés a pályázat alapján) 2.2. A projektgazda tevékenységi köre és korábbi fejlesztés A projekt vezet" je a Csenger Város Önkormányzat “Pet "fi Sándor” Általános M#vel"dési Központ És Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat. Az Intézmény önállóan m #köd" költségvetési szerv, gazdasági szervezettel nem rendelkezik. Az alapító okiratában meghatározott feladatait az ingyenes használatra adott eszközökkel, Csenger Város Önkormányzat Képvisel "Testülete által megalkotott, az Önkormányzat mindenkori költségvetésér "l rendelkez" önkormányzati rendeletben meghatározott költségvetése alapján valósítja meg.
Az ÁMK már több projektet megvalósított, többek között: 2006: - Mosolyvirág palántái (3.024.000 Ft) - Mosolyvirág szirmai (20. 643.000 Ft) 2009: - Pet!fi Sándor Általános M"vel!dési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat integrált oktatásának fejlesztése infrastrukturális beruházás és eszközbeszerzés (393.359.429.-Ft) - „Kompetencia alapú oktatás, egyenl ! hozzáférés – Innovatív intézményekben” 8
2010: - Interaktív táblák a csengeri Pet !fi Sándor ÁMK-ban ''A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése,, - A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése ,,Tanulói laptop program a csengeri Pet !fi Sándor ÁMK-ban’’ - „Közoktatási Esélyegyenl !ségi Intézkedési Terv megvalósítása a Csenger Mikrotérségi közoktatási intézményfenntartó társulásban” - „Esélynövel! tehetséggondozás Csenger városában és Csengersima településen” cím" pályázatokat. 2.3. A projektmenedzsment bemutatása
A projekt menedzserének sok éves jártassága és tapasztalata van: 11 éve helyi m "vel!dési szervez!. Munkája során napi szint " kapcsolatban áll az oktatási intézményekkel és más szervezetekkel, ezért ! a projekt esélyegyenl!ségi felel!se is. Uniós projekttapasztalata nincs de jártas a hazai pályázatokban, szakmájában nagy gyakorlattal rendelkezik (gyermekvédelem, tanítás). A projektmenedzser a pályázó intézmény dolgozója (TÁMOP-os tapasztalatok) egyben a m "vel!dési központ vezet! je is. Szakmaközi munkája miatt jól lehet rá számítani, építeni. A pénzügyi menedzser a projektbe bevont intézmények gazdálkodását végz ! intézmény munkatársa, így gyakorlatban ismeri azok gazdálkodási helyzetét.
9
2.4. Gazdálkodási adatok
A projektvezet! intézmény önállóan m"köd! költségvetési szerv. A 2012-es évet megel!z! 2 év költségvetésének f ! összegei és általános statisztikai állományi létszámai a következ!képpen alakultak:
2010
2011
Intézményi költségvetésének f " összege
410 103 000 Ft
407 735 000 Ft
Általános statisztikai állományi létszám (f ")
98
105
10
III. A PROJEKT HÁTTERÉNEK ÉS HELYSZÍNÉNEK BEMUTATÁSA A csengeri m #vel"dési központ helyzetét jól jellemzi, hogy a kistérség egyetlen szakemberekkel m#köd" közm#vel"dési színtere melyenek szakfeladatai közé tartozik a m #vel"dési ház, a városi könyvtár, a helytörténeti múzeum, a városi tv és a városi havilap m #ködtetése is. A m #vel"dési központ 1992-ben át lett alakítva. Az átalakítás során egybe lett építve az általános iskola épületével. (Makovecz Imre és tervez "csapata tervei alapján.) Ekkor az egykori egy szintes épület fölé emeltek még egy szintet, ahol összesen 60 m2 alapterület # foglalkoztató szobák lettek kialakítva. A földszint kib "vült egy 180 m2-es könyvtári részleggel. ( A helytörténeti múzeum és a kisebbségi közösségi ház külön helyrajzi számon helyezkednek el.)Nagy hátránya a háznak hogy a földszinten a színháztermen kívül nincsenek termek. A megfelel" tartalommal való megtöltéshez azonban akkor sem voltak meg sem a személyi sem a tárgyi feltételek. A ház utolsó felújításai, eszközfejlesztései valamikor a 90-es évek elején, közepén történetek aminek oka a csökken " állami és önkormányzati támogatások voltak, valamint hozzájárultak még a többszöri vezt " váltások, a létszámcsökkenés, majd a 2007-es összevonás. Ez utóbbi esemény miatt sem az Uniós sem a hazai infrastruktúrális beruházásokon vagy informatikai fejlesztéseken nem tudott indulni az intézmény, hiszen az ÁMK oktatási intézményei nyerték meg ezeket a pályázatokat , ezzel automatikusan kizárták a m #vel"dési házat a pályázók köréb"l. Az akkori eszközellátottság: Elavult, 90-es évek beli irodabútorzat, iskolai padok, 2 darab iskolatábla; 5 darab 6 évenél id "sebb ajándékba kapott azstali számítógép, audiovizuális eszközök. A m#vel"dési ház szolgáltatásai rendezvényszervezés (egyetemes, helyi ünnepi, kúltúrális, mozi, színház, kiállítások, versenyek) nonprofit szervezetek szakmai támogatása (civil ügyintézés, pályázatírás, bérbeadás) . Ezek a szolgáltatások viszont szakemberek, megfelel " informatikai eszközök nélkül nehézkesen valósultak meg.
11
IV. FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA 4.1. Helyzetértékelés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében m #ködik a legkisebb terület # és népesség # kistérség, a csengeri kistérség. A határszéli kisváros m #vel"dési központja 2007 július 1-jét "l csak a Pet "fi Sándor ÁMK keretein belül és annak székhelyintézményeivel összeépítve funkcionált. A m#vel"dési központ már akkor is részben önállóan gazdálkodott és szakmai önállóságát megtartva továbbra is a térség egyetlen, szakemberekkel ellátott többfunkciós, kulturális köz pontja maradt. Feladatai közé tartozik a m #vel"dési házon kívül: a városi könyvtár, helytörténeti kiállítás, a kisebbségi közösségi ház, a városi tv valamint a városi havilap m #ködtetetése és koordinálása. Az intézmény költségvetése az évek során folyamatosan sz #kült. A létszámleépítések és az intézményi összevonások és az elavult infrastruktúra hatására a ház egyre kevesebb szolgáltatással és min"ségi romlással tudott csak a szakmai elvárásoknak eleget tenni. A csengeri térség az ötödik leghátrányosabb kistérség az országban. Mind a 11 települése társadalmi és gazdasági szempontból jelent "sen elmaradott, az országos átlagot jelent "sen meghaladó munkanélküliséggel sújtott. 2012-ben a munkanélküliségi ráta 20%-on felüli volt, ebb"l, az emberek közel 50%-a csak 8 általános végzettséggel rendelkezett. 2011-es adatok szerint a kistérség lakónépessége 14.150 f ", ennek 23%-a a 0-18 éves korosztály. A kistérség szociálisan elmaradott ami összefügg a humáner "forrás helyzetének alakulásával. Az óvodás, iskolás gyerekek háromnegyede részesült rendszeres gyermekvédelmi ellátásban, szinte minden településen 60% feletti volt az átlag. Ez azt mutatja hogy a kistérségben él " családok jelent "s része nem tudta biztosítani a megfelel " életkörülményeket gyermeke számára. Ezek a gyerekek nagy hátránnyal indultak azokkal szembem akiknek keres "képes családi háttere volt. Ezért egyéni fejlesztésük, lemaradásuk csökkentése, tehetségük támogatása alapfeladatként hárult els"sorban az oktatásra. A kistérség felzárkóztatási koncepciójában kiemelt terület a gazdaság és a humáner "forrás fejlesztése, ami csak akkor lehet eredményes, ha ahhoz minden ágazat szakemberei hozzájárulnak.
12
Ezzel a projekttel a m #vel"dési központ lehet "séget kapott arra, hogy egy tudásalapú társadalmat építsen az ÁMK együttm #köd" 7 oktatási intézményének támogatásával. Az ÁMK a kistérség akkori legnagyobb oktatási-közm #vel"dési intézménye volt: szervezetileg egységes, szakmai és gazdasági tekintetben részben önálló többcélú intézmény. M #ködési körzete: Csenger, Csengerújfalu ( 6km). Ura (10 km), Szamosangyalos (4 km), Szamobecs (3 km), Szamostatárfalva (4km), Komlódtótfalu (3 km). Csengerújfalu és Ura településeken közoktatási feladatellátási társulásban 1-4. évfolyamos tagiskolát tartottak fenn összevont osztályokkal, míg a többi településr "l iskolabusz biztosításával tartották fent a gyerekek általános iskolai oktatását. A csengeri óvoda 2 telephellyel és egy szamobecsi tagóvodával m #ködik. A kistérség 11 települése közül tehát a projekt megvalósulása 8 települést érintett. A fenti intézmények mindegyikében magas a HH és a HHH gyermekek száma, így a projekt az egyéni fejlesztést, integrációt, kompetenciafejlesztést és szakmaközi együttm #ködést biztosító tartalmas szabadid " kialakítása, ami az egyéni és közösségi sikerek alappillére.
4.2. Célkit!zés, elvárteredmény A projekt célja az volt hogy visszakapcsolja a m #vel"dési központot a helyi tudásalapú társadalom vérkeringésébe. Részt akart venni az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás célrendszeréhez, jöv "képéhez illeszked ", a formális és kulturális nevelést- oktatást támogató, kulcskompetenciákat középpontba helyez " foglalkozássorozatok alkalmával átadott személyiségfeljleszt" és kreativításra épül " tudás átadásában. Ezzel akartak hozzájárulni a helyi identitástudat meger "sítéséhez, a kistérség gyermek lakosságánának (3-14) hátrányainak leküzdéséhez, a felnövekv " nemzedék és a kistérség munkaer " piaci helyzetének javításához, illetve a humáner "sforrás ellátottság b"vítéséhez.
13
További célja volt a projektnek, hogy leküzdjék a szakmai kompetenciákat és hátrányokat, létszám- és programb "vítés segítségével, tudásalapú társadalom építésével és eszközfejlesztéssel. A program tehát arra irányult,hogy fejlesszék a szakmai képességeket, min "ségi szabadid "s programokat hozzanak létre a térség hátrányos helyzet # gyermekei számára, valamint hosszú távú együttm#ködést akartak kialakítani a térség oktatási intézményeivel.
4.3. Célcsoportbemutatása A projekt közvetlen célcsoportja a 3-14 éves korosztály ezen belül is kiemelten a HH és HHH gyerekek és/vagy a tehetséges gyerekek voltak. Ez összesen 307 gyereket jelentett. Közvetett célcsoport a tervezésbe bevont pedagógusok és közm #vel"dési szakemberek voltak, ez 17 f " bevonását jelentette. A közvetett célcsoport igényei els "sorban a szakmaközi együttm #ködés ben jelentek meg, hiszem egy ilyen méret # társadalmi problémát önmagukban nem lettek volna képesek megoldani, ezért átfogóbb összefogásra volt szükség.
14
V. MEGVALÓSÍTÁSI TERV KIDOLGOZÁSA 5.1 M!ködési javaslat A tanórán kívüli nevelési feladatok megvalósításába a m #vel"dési központ az ÁMK, mint többcélú intézmény pedagógusait vonta be, illetve küls " megvalósítóként a térség oktatási szakembereit, a témanapokkal pedig a kuturális hagyomány "rz" egyesületet bízta meg. A tanórán kívüli faladatok megvalósításába bevont pedagógusok, szakemberek, intézmény dolgozói száma: 16 f ". A projektbe bevont küls " megvalósítók száma: 1 f " küls" megvalósító és 1 küls" szervezet: 1 egyesület.
5.2. Személyi és tárgyi feltételek A projekt alatt növelték a személyi feltételeket 3 f "vel. Két 8 órában foglalkoztatott személlyel: közm#vel"dési, szakmai megvalósító; intézmnyi témafelel "s; valamint egy 4 órás intézménykoordinátor személyében. Emelett 14 szakember bevonásával tartották meg a vállalt tevékenységeket. Pótolták és b"vítették a hát tárgyi eszköz feltételeit: új személyi számítógép, mobiltelefon, nyomtató, szkenner, bútorzat.
15
5.3. Cselekvési ütemterv GANTT - diagram CSELEKVÉSI ÜTEMTERV 1. ÉV
Tevékenység
I.
II.
2.ÉV III.
El"zetes igényfelmérés Olvassunk együtt, heti szakkör Tehetséggondozás biológia tantárgyból , 11-12 alkalom/negyedév Környezetvédelmi szakkör 12 alkalom/negyedév Témanap- Szüreti szokások szatmárban- 3 alkalom Matematika szakkör, 7-8 alkalom/negyedév Mazsorett szakkör, 7-8 alkalom/ negyedév Digitális írástudás, 7-8 alkalom/ negyedév Angol nyelv# darmatikus szakkör,7-8 alkalom/negyedév Rajz és versmondó versenyk megrendezése, 2 alkalom/negyedév Környezetvédelmi, madártani szakkör, 7-8 alkalom/negyedév Képz"m#vészeti szakkör, 5 alkalom/negyedév Tánc és drama szakkör, 6 alkalom/negyedév Farsangi szokások hagyományok, 3 alkalaom/negyedév Verseny szervezése az óvodá ban, 2 alkalom/negyedév Témahét: Mesetábor címmel, Játékos vetélked " az óvodában Csenger, 2 alkalom/félév Játékos vetélked " az óvodában Szamosbecs, 2 alkalom/félév Pünkösdi jeles napok, 3 alkalom/negyedév
16
IV.
I.
II.
III.
IV.
5.4. Kontrolling, ellen"rzések Mivel a csengeri kistérség leszakadó térség, és a leghátrányosabb térségek egyike, hosszú távú cél a m #vel"dési központ tudásalapú társadalmat épít " szerepének er "sítése olyan újszer # módszerrel, mint a szakmaközi együttm #ködések hálózatának kialakítása, ami a projekt ben résztvev"k rendeszeres egyeztet " fórumaira, az úgynevezett kerekasztal megbeszélésekre épült. Ennek célja a már megvalósult és a még el "ttük álló feladatok átbeszélése volt, valamint a projekt tevékenységének id " beli betartásának ellen"rzése.
5.5. A projekt társadalmi hatásainak elemzése A projekt keretében megvalósuló tevékenységek hatására a hátrányos helyzet # családban felnöv" gyermekek jöv " je is megalapozódott. Lehet"séget kaptak arra, hogy a keres " családok gyermekei mellett "k is felfedezhessék azt amiben tehetségesek és ezt a tudásukat alkalmazhassák, kamatoztathassák. A programok során megismerkedhettek helyi értékeinkkel, szokásainkkal melynek hatására n "tt az indentitástudatuk. Másodlagos társadalmi hatása pedig abban mutatkozott meg, hogy n "tt a foglalkoztatottság több mint 20 f " bevonásával.
17
VI. TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA A projektben tervezett heti(4), havi (5), szakkörök, tehetséggondozás (1) tematikája egyrészt a szaktárgyakra, másrészt a különböz " kompetenciaterületekre, a környezettudatosságra és ezek komplex megélésére építetettek. A versenyek (4) témanapok/tábor (5) a jeles napokhoz, ünne pekhez köt "d"en a gyermeki kreativítást, a helyi hagyományok innovatív feldolgozását helyezték a középpontba. A tevékenységekbe 7 intézmény került bevonásra a következ " programokkal: 1. Általános Iskola Csenger , Ady út: Heti szakkör 2 darab (90 alkalom), résztvev ": 20 f "; Tehetséggondozás 1 db (45 alkalom) résztvev ": 4 f "; Témanap 1 db (3 alkalom), résztvev": 2 f " 2. Általános Iskola Csenger, Kossuth út: Heti szakör 2 db (30 alkalom), résztvev ": 20 f "; Havi szakkör 2 db (60 alkalom), résztvev " 30 f "; Verseny 1 db (2 alkalom) résztvev ": 80 f " 3. Általános Iskola, Csengerújfalu: Havi szakkör 3 db (74 alkalom) résztvev " 18 f " 4. Általános Iskola, Ura: Témanap: 1 db (3 alkalom) résztvev ": 20 f " 5. Óvoda Csenger, Honvéd út: Verseny: 1db (2 alkalom) résztvev " 20 f "; Témahét: 1 db, résztvev": 15 f " 6. Óvoda Csenger, Riskó út: Verseny: 1 db (2 alkalaom) résztvev ": 15 f "; Témahét: 1 db, résztvev" 15 f " 7. Óvoda Szamosbecs: Verseny: 1 db (2 alkalom) résztvev ": 15 f "; Témanap:: 1 db (3 alkalom) résztvev": 15 f "
Tervezett tevékenységek száma(db)
A programba bevonni tervezett gyerekek száma (f ")
Havi szakkör
5
48
Heti szakkör
4
40
Tehetséggondozás
1
4
Témanap, témahét
5
85
Versenyek, vetélked "k
4
130
Foglalkoztatási forma
18
VII. HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE 7.1. Esélyegyenl "ség érvényesítése A csengeri kistérség a leghátrányosabb kistérség az országban. Magas az alulképzettség és a munkanélküliség aránya. Ebb "l következik, hogya térségben él " családok jelent "s része nem tudja a megfelel " életkörülményeket biztosítani a gyermeke számára. A programban résztvev " intézmények mindegyikében magas volt a HH és a HHH gyermekek száma, így a projekt a célcsoportjai szármára olyan szociális, kúltúrális, az egyéni fejlesztést, kompetencia fejlesztést biztosító programokat alakítottak ki, amely során tartalmasan tölthették szabadidejüket. Olyan foglalkozásokon vehettek részt amelyeken egyébként társadalmi, pénzügyi helyzetük miatt nem tudtak volna. Így a program segítségével már nem voltak htárányban a keres " családok gyermekeivel szemben.
7.2. Környezetvédelmi szempontok érvényesítése A projektben beszerzett eszközökkel, technológiával az elavult, környezetszennyez " eszközök cseréje megvalósult ileltve pótolták és b "vítették a m#vel"dési központ materiális javakkal való ellátosttságát, amin nélkülözhetetlen a 21. században a sikeres és költséghatékony m #ködéshez. A környezeti szempontok kiemelten alkalmazásra kerültek mind a projektben, mind a fennatartási id"szakban: újrahasznosított anyagokat használtak, a beszerzéseket (eszköz) helyi és környékbeli válallkozásik bevonásával oldották meg, hogy az üzemanyag költségek minimalizálásával csökkentsék a környezetszennyezést. Ugyenazen szempontokat érvényesítve a szakkörökhöz köthet " tapasztalatszertz ", ismeretb"vít" utakat is f "kénta régi területén valósították meg.
19
VIII. PÉNZÜGYI ELEMZÉS 8.1. Beruházási költségek becslése A költségek felmérésekor a pályázó el "zetes vizsgálatokat, interjúkat készítettek, és ajánlatokat kértek a piaci szerepl "kt"l. A költségek becslésének bizonytalanságát a projekt egy éves id"tartama adja, plusz pénzügyi forrás nem áll rendelkezésre. A projektgazda a m #vel"dési központ saját forrásaiból nyújt szolgáltatásokat, azokból bevétele, haszna semmilyen módon nem származik. A pályázó alanya az ÁFA-nak de a pályázatban megjelölt, támogatásból finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségeire vonatkozóan adólevonási jog nem illeti meg. Az elszámolásnál az ÁFA-val növelt (bruttó) összeg kerül figyelembevételre. A pályázat el"készítési költségei elszámolhatóak voltak, azonban arra csak az összköltség 6%-át hesználhatták fel. El "ször a projekt elkezdéséhez szükséges költésgek merültek fel, úgy mint tárgyieszköz beszrezés, anyagköltség, kommunikációs költésgek. Ezek a költségek azonban a megvalósítás soránállandóan, folyamatosan is felmerültek Ehhez kapcsolódtak még a projektmenedzsmentbe tartozó személyek költségei, a pályázatban résztvev " személyek, szakért"k bérköltségei, egéyb személyi jelleg # kifizetések, bérjárulékok. A projekt kockázata az volt, hogy a pályázat lejráta után az utófinanszírozás öner " segítségével nem volt biztosított.
20
Finanszírozási forrás (forintban) Projektgazda
Vissza nem térítend " Öner " támogatás
Csenger Város Önkormányzat “Pet "fi Sándor” Általános M#vel"dési Köz pont És Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat
24 692 190
Teljes költség 0
24 692 190
(forrás: M#vel"dési központ 2013. évi beszámolója) A projektgazda a megigényelt 25.000.000 Ft 98 %át nyerte el. A projekt költségvetését 100% ban ERFA biztosítja.
8.2. M!ködési költésgek becslése A felmerül" m#ködési költségek közé tartoznak a különböz " bérköltségek, az eseti szakért "i díjak, a közlekedési költségek, kommunikációs költségek, stb. Ezeket a kölstégeket a megfelel" m#ködés eléréséhez, biztosításához mindenféleképpen meg kell fizetni.
21
8.3 Pénzügyi költségek összegzése Megnevezés
2012 I. félév 2012 II. félév 2013 I. félév 2013 II. félév
Összesen
El"készítési költségek
749 160 Ft
Projekt menedzsment költségei
735 705 Ft
1 471 410 Ft
735 705 Ft
2 942 820 Ft
Szakmai megvalósítással összefügg" költségek
1 062 990 Ft
2 125 980 Ft
1 062 990 Ft
4 251 960 Ft
Célcsoport számára biztosított támogatások
910 000 Ft
280 000 Ft
910 000 Ft
2 100 000 Ft
2 347 911 Ft
4 463 152 Ft
125 000 Ft
250 000 Ft
125 000 Ft
500 000 Ft
625 000 Ft
625 000 Ft
1 250 000 Ft
2 500 000 Ft
96 600 Ft
606 200 Ft
509 600 Ft
1 212 400 Ft
Megvalósításhoz igény be vett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Beruházás ERFA Egyéb, pro jekt végrehajtásával kapcsolatos, általános költségek Összesen:
6.652366
749 160 Ft
18 036 370 Ft
Tartalék: 311.264 F (Forrás: a pályázat)
22
3 621 333 Ft 10 432 396 F t
8.4 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata A projekt eredménye gördülékenyen integrálódott a szervezet mindennapi m #ködésébe, vagyis a projekt befejezése nem jelentette a teend "k befejezését. Ugyanakkor természetesen nem minden humáner "forrás állt továbbra is rendelkkezésre, hiszen öner " b"l az intézmény nem tudta biztosítani pl.: a szakmai vezet ", témaflele"s, szakmaközi koordinátor folyamatos jelenlétét. Az esélyegyenl "ségi munkatárs a projekt menedzsere is volt egyben, aki a fenntartási id"szakban is vállalta az esélytudatosság képviseletét. A 7 telephellyel kötött együttm #ködés a választott tevékenységi formák közül egyet-egyet m#ködtetett tovább a fenntartási id "szakban. A kerekasztal beszélgetéseket továbbra is folytatták- bár intenzítása és gyakorisága csönkkent. Az együttm #köd" intézmények a projekt végét követ"en is folytatták megkezdett tevékenyégüket, melynek szakmai indokoltsága az volt, hogy továbbra is fenntartsák a szakmaközi együttm #ködést és a közvetlen célcsoport, az óvodások, tanulók igényeire történ " reagálást. A projektben vállalt fejelsztési igény 25.000.000 Ft volt amib "l 24.692.190 Ft-ot sikerült elnyerni. A projekt befejezését követ " pénzügyi szempont az volt, hogy továbbra is fontos bevételi forrásnak tartották a pályázati lehet"ségeket
23
IX. INDIKÁTOROK
Mutató neve
Típus (out put/eredmény/hatás)
Mértékegység
Kiindulási érték
Minimálisan elvárt célérték
Célérték elérésének id" pontja
Mutató forrása, mérés módszere, gyakorisága
Tanórai eredmény foglalkozásokon résztvev" tanulók száma
f"
0
0 2013.09.30. El "z" évi beszámolók, pályázati adatlap
Nem for- eredmény mális tanulási alkalmak résztvev"inek száma
f"
0
327 2013.09.30. El "z" évi beszámoló, pályázati adatlap
Nem for- eredmény mális tanulási alkalmak résztvev"inek száma a fenntartási id"szakba
f"
0
111 2017.09.30. Pályázati adatlap
X. A PROJEKTEREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA “Csenger
Város Önkormányzat „Pet "fi Sándor” Általános M #vel"dési Központ és
Könyvtár,Pedagógiai Szakszolgálat 2012. május 23-án nyújtotta be a „Tartalmas szabadid " a tartalmas feln"ttkorért! Közös programok a csengeri kistérség oktatási intézményeivel Érted.Érted? elnevezés # pályázatát.
24
A benyújtott pályázatot a Humán Er "forrás Programok Irányító Hatóságának vezet " je 2012. augusztus 10.-én kelt értesítése alapján 24.692.190.- Ft támogatási összeggel támogatásra érdemesnek min"sítette. Az elfogadott támogatási intenzitás 100%.A projekt kezd " id" pontja 2012. október 01. A projekt befejezésének id " pontja: 2013. szeptember 30.A támogatási döntést követ"en 2012. szeptember 13– án megtörtént a Támogatási Szerz "dés aláírása. 2012. október 01.-t "l alkalmazásra került 1 f " közm#vel"dési szakmai megvalósító, 1 f " intézményi témafelel "s, és 1 f " szakmaközi koordinátor. Az intézményi témafelel "s (heti 40 órában) szervezte a projektben vállalt rendezvények zavartalan lebonyolítását. Irányította, és folyamatosan nyomon követte a szakmai megvalósítók munkáját. A közm #vel"dési szakmai megvalósító (heti 40 órában) szervezte és elvégezte a projekthez köthet " kulturális programok (projektnyitó, témanap, játékos vetélked ") háttérmunkáját, vállalta a részfeladatok lebonyolítását. Besegített a reklám anyagok el "készítésében. A szakmaközi koordinátor (heti 20 órá ban) feladata volt az érintett telephelyek vezet "ivel, közösségeivel való folyamatos kapcsolattartás.” (Forrás: 2013. évi beszámoló) A 12 hónap alatt a m #vel"dési központ személyi-tárgyi feltételei javultak, programjaikat b "vítették, a tevékenységi körüket szélesítették. A projekt tevékenységei, a projektben tervezett heti és havi szakkörök, tehetséggondozás tematikája egyrészt a szaktantárgyakra, másrészt a különböz" kompetenciaterületekre, környezettudatosságra és azok komplex megélésére építetettek. A versenyek, témanapok, tábor a jeles napokhoz, ünnepekhez köt "d"en a gyermeki kreativitást, a helyi hagyományok innovatív feldolgozását helyezték középpontba. A projekt módszertani, szakmai fejlseztési eredményeinek fenntartása gyakorlatilag megvalósítandó és továbbfejleszthet " cél is volt hiszen a legfontosabb szempontja a bevont pedagógusok, szakemberek szemlélete, attit #dje, ami a projekt éltet " eleme volt. A projektben beszerzett eszközökkel, technológiával az elavult, környezetszennyez " eszközök cseréje megvalósult ileltve pótolták és b"vítették a m#vel"dési központ materiális javakkal való ellátosttságát, amin nélkülözhetetlen a 21. században a sikeres és költséghatékony m #ködéshez. A projekt eredménye: N "tt a gyermekek egyéni sikeressége, nagymértékben csökkennek szociokulturális hátrányaik, a m #vel"dési központ pedig aktívan járult hozzá a térség gazdasági növekedéséhez.
25
Az projekt 1 éve alatt az elnyert 24.692.190 Ft 100%-át felhasználták. Ezen összeg legnagyobb részét az igénybe vett szolgáltatások (10.236.400) és a bérköltség (7.366.000) adta, ami több mint a pályázati összeg fele, csak nem a 72%-a.
26
XI. MELLÉKLETEK
A programok képekben
“Tavaszi zsongás” vers és mesemondó verseny 1-4 osztályban
Tánc és dráma havi szakkör
Témahét: Mesetábor I.és II.Óvoda közös program 4 egymást követ " témanap
Játékos vetélked " Szamosbecs (Forrás: M#vel"dési központ 2013. évi beszámolója)
27
XII. IRODALOMJEGYZÉK http://muvelodesikozpontcsenger.hu/ http://www.csengeriskola.sulinet.hu/ https://www.palyazat.gov.hu/ http://www.pafi.hu/ Csenger m!vel"dési központ 2013. évi beszámolója
28
