,.rő,"/,,,ó
llflllJrl'
%
7nnun^,á/u4/,
dni/,ó,
B alcrté Mo
ldovónyi Anikó
Magyar nyelvtani szabá|yok Alsó tagozatosoknak
7.Ttr.Ztr
TTnr KtNwrBnBsxnpÉs ÉsKIADT KrT. Felelős vezetö: Tóth Csaba
Műszaki
vezeti5:
Juhász Valéria
Szedés és tördelés: Jószry Magdolna lT.
Í . tí
ISBN 963 937t 93 9 Munkasaám:0604
Cím: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. 4034 Debrecen, Huszár Gál u. 3l-33. Telefon: 06 (52) 450-861; 06 (52) 450-862;06 (30) 9358-569 E-mail:
[email protected] . www.tkk.hu Rendelésfelvétel: Telefon: 06 (52) 472-067, 06 (52) 47 | -t7 9 Fax: 06 (52) 472-066. E-mail:
[email protected]
.
Nyomtatta és fiiae a Kaposvari Nyomda Kft._270993 Felelős vezető: Pogány Zo|tánigazgató
Kedves Gyerekek!
Ez a könyv aa a céLt szolgálja, bogy az alsó tagozatos tanulmányaitok során az elsajátítandó nyelvtani ismereteket, helyesínísi
alapelveket összefoglalva, egységben, példríkkalszemléltewe lríssátok.
A
helyesírási szójegyzékben található példríkigazodnak a fogalmakhoz, szabáiyokhoz, melyeket tetszés szerint ki is egé. szíthettek.
Kívrínoknektek eredményes tanulást és hibátlan nyelvműve.
lést!
Baloú Moldoványi Anikó
Gondolatainkat, mondanivalónkat szöveggel fejezztik ki.
A szöveg tartalmilag összefiiggő mondatokból épül fel. A mondat szavakból áll. A szavak hangokra (behíkre) bontható.
Ahhoz, hogy helyesen fejezzük ki magunkat, szükség van a nyelvtan és a helyesirás szabá|yainak ismeretére.
,
Haxcrau A HANGOK RENDSZERE szédünk hangj ait írásban bettíkke l j elö ljtik. A behík sonendjét ábécéneknevezzük. A bettík egyjegyűek,P|.a, o, I,8,d,vagy több írásjel kapcsolatából állnak: pl.ly, ny, zs, dz' A magyar ábécé44 betíbő| áll, amelyek egy adott sorrendben ktivetik egymást: a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, Í, g, 8y, h, i, i, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, q, r, s, sz, t, t!, ?), ú, ü, ű, v, w, x, y, Z, zs, A betűrendbe sorolás azt jelenti, hogy a szavakat a magyaÍ ábécé szerint sorrendbe szedjük. Ez segíti a szőtárakban, lexikonokb an, névs orokb an v a|ő e|igazodást. A szavakat az e|ső behí ábécébeli helye szerint soroljuk be vagy keressük. Pl.: ajtó, cár, család, gát, kő, Lajos, nyúl, segít, szem, zab. B
4
e
nem kell ktilönbséget tenni. kell választaniáz ugyanolyan írásktilön bettít Az egyjegyu jellel kezdődő, de ktilön mássalhangzót jelölő kétjegytí betrítől. PL.: cápa, csáp, dob, dzsem, gép, g1lertya, lap, lyuk, nap, nyúl, sás, szász, Ha a szavak azonos bettíkkel kezdődnek, akkor a sorrendnél az első eltérő betíítkell figyelembe venni. PL; fon, fonat, font, forma, formáz, forr, fotó, foxi, Bettirendbe soroláskor a magánhangzók rövid, illetve hoszszu formái, mind a szó elején, mind a szó belsejében azonos értékúek.PI': arróI, áru, aszfalt, átlag, atléta, autó.
A kisbetri
j
és nagybetíí között
A hangokat a képzésiik helye szerint két csoportba soroluk magánh angzőY'r a é s más salh angzőh,t a.
A MAGÁNHANGZóK Magánhangző|
Szavaink szóttjveihez a hangrendnek megfelelő toldalékok járulnak. P|, ablakban, kerttel, szappanoz, utat. Vannak vegyes hangrendtí szavaink is, ezekben mind a mély, mind a magas hangrendű toldalék megtalálható. Attól fiiggően kap toldalékot, hogy milyen típusúaz utolsó szótagban ta|á|hatő magánhangző' Akkor nem egyértelmű a toldalék haszná|ata, ha az utolsó szőtagban az e-é vagy az l-l fordul elő. Ilyen esetben mindkét toldalék haszná|ata elfogadott. P|. adapterrel, kocsiban, Palival.
A magánhangzók helyes ejtésére, írására vonatkozó szabályok
A szavak végénaz i legtöbbször rövid. P|. mami, Pisti, pici, tini, zizi, hiszi stb. Vannak kivételek, mint pl. glí, rí. Az ó, ő a szavakvégénmindig hosszú' Kivétel a no, nono szócskát. A főnevek végénaz ú, tj á|ta|ában hosszú. P|. betű, derű, míÍ,seprú, tetű stb. Vannak kivételek, mint pl. áru, anyu, batyu, falu, hamu, kapu, eskü, menü stb. A melléknevek végénmindig hosszú az ú, ti betb, P|. hoszszú, könnyű, glönyörti, homorú stb, A magánhangzők a szavakban mindig rövid formában vannak jelen. Kivételek arégi magyar családnevek, mint p|. Paál, Ecjtvös, Joós stb. A szavak többségében használatuk során kialakult, hogy mely esetekben melyik időtartamú magánhangzót használjuk. 6
A MÁSSALHANGZóK
Mássalhangzó|nak nevezztik azokat a hangokat, amelyek képzése során a tiidőből kiáramló levegő akadályba ütközik (ajak, fog, íny' gége). Ez a|ő| kivételt képez a hhang' Az akadály minősége szerint a mássalhangzók a következőképpen is csoportosíthatóak: zár, rés, zár-rés és orrhangok. Vannak olyan mássalhangzók, amelyek a képzéshelye és az akadály minősége alapján megegyeznek, de képzésük során a hangszalagok miíködése eltér. Ezek a zongés.zongétlenhangok. Zöngések: b, d, dz, dzs, g, g, v, z, zs. Zöngétleneki p, t, c, cs, k, ty, f, sz, s, Nincs zöngés párja a h hangnak, valamint nincs zöngétlen párjaaj, ly, m, n, ny, rhangoknak. A mássalhangzőkat írásban egyjegyű, kétjegyű, illetve háromj egyííbettível j elöljük. Rövid mássalhangzős szavak: alma, ház, gép, tanulás, Hosszú mássalhangzós szavak: szappan, megg)/es, Anna, briddzsel.
A mássalhangzők helyes ejtésére,írására vonatkozó szabályok
Ha a mássa|hangzó hosszú, akkor írásban az egyjegyíÍeket megketti5znik, a két-, illetve háromjegytíek esetében pedig az
első tagot kettőzztik meg. A beszéd során az egymás mellé kerülő, más módon és máshol képzett mássalhangzók a kiejtéskor megváltoznak.
Rövidiilésnek nevezztik azt, amikor egy hosszú mással-
hangzőt egy másik mássalhangzó követ és a beszédben a hoszszú mássalhangzőt röviden ejtjük.
TAGOK
ÍnÁs
EJTES
mond * d
part * tal
mondd
mond
parttal
ott * hon
partal
otthon
othon
Nyúlásnak nevezzuk azt az esetet, amikor két magánhangző között ta|á|hatő rovid mássa|hangzót hosszúnak halljuk' de röviden írjuk. Pl. kieglel, nálam, tőle. Részleges hasonulásnak nevezziik azt az esetet, amikor két egymás mellett álló hang köziil az első a másodikhoz részben hasonlóvá válik, de ezt írásban nem jelöljük. Pl. táufutó, dobszó, azonban, különben, színpad, patakban.
Teljes hasonulásnak nevezziik azt az esetet, amikor az egymás mellett álló mássalhangzók minden képzésiformájukban azonossá válnak. Ezeket a hasonulásokat a legtöbb esetben ínísban is jelöljiik. Az ejtést befolyásoló hangok az utolsó mássalhangzők. P|. a .val, -vel, -vá, -vé toldalékok.
A felszólító
mód 7 jele esetén beszélhetiink jelölt vagy jelöletlen telj es hasonulásról.
TAGOK út + val
part * val ldnyv * vel otthon * vá nehéz * vé
IRAS úttal parttal könywel otthonná nehézzé
Jelölt teljes hasonulás aj trírgyas igeragok esetében az s, sz, z, dz hangok
TAGOK
ÍnÁs
mos * ja vadász + janak hoz + juk edz + jek
mossa vadásszanak hozzuk eddzek
Nem jelöljtik a teljes hasonulást a következő esetekben:
g+j t+j
Íagjon
ny+j
használjuk anyja
z't- s
merészség
z*s
iganág
osszeolvadásnak neveza)k azokat az eseteket, amikor két mássalhangzó kerül egymás mellé, és egy harmadikká olvad össze.
A következő hangok
hatnak egymásra:
TAGOK
ÍnÁs
gond + ja nén + je irat * ja barát + ság
gondja
gong/a
nénje
nénnye irattya baráccság
iratja barátsag
EJTÉS
A mai magyar nyelvben használatos szavak között ta|áúhatóak olyanok, amelyek hagyornány szerinti, illetve idegen írásmódban íródtak. Hagyomány szerinti ínísmód: p|, Batthyány, Kossuth, Dessewtrv.
Idegen írásmód: p|, technika, akvárium.
SZóTAGoLÁS,
ElvÁreszrÁs
A szavak kisebb egységekre osáhatóak, amelyek nem hangokat, hanem a szőná| kisebb, de általában két- vagy több hangból álló egységet, azaz szőtagot alkotnak, melyek nem hordoznak önálló jelentést. Az e|vá|asztás szabá|yainak alapja a szótagolás. Minden szó annyi szőtagra bontható, ahány magátthangző
van benne. P|. le-ány, bok-ré-ta, va-dász-ku-tya' Az egytagÚ szavakat nem lehet elválasztani.P|. toll, pap, ló, kert. Egy-egy magánhangző önmagában is alkothat szótagot. Pl. fi-ú, di-ó, a-pa-i,
l0
Elválasztáskor a mássalhangzók köziil csak egy keriil az új szőtag elejére. Pl, po-hár, ko-szo-rú, fu-vo-la' Ha két magánhangző kozott egy hosszú egyjegyű mássalhangző van, akkor az egyikbetv az első szótag végére,a másik a következő szótag elejére kerül. P|. top-pan, szap-pan, dobban.
Ha két magánhangző közott egy hosszú kétjegyírnással-
hangző van, akkor a kétjegyiímássalhangzó rövid alakja, az e|ső szótag végéreés a következő szőtag elejére kerül. PI. megygles, köny-nyű, asz-szony. Ha három mássalhangzó követi egymást, akkor a szótag elejére csak egy mássalhangzó kerülhet. Pl. /s/-ván, ost-rom, lcrump-li. Összetett szavak esetében a szótaghatár az összetétel határán van. Pl. rend-őr, vi-dám-park, zseb-ken.dő. Ügyelni keIL az -ért és -lg ragos határozők elválasztására. Pl' ab-la-kért, abJa-kig.
1l
HaNc^q.I'nx
És
.rnr,nnrÉ s
Legtöbb szavunk egyjelentésíi sző,,azaz a szőhoz csak egy jelentés kapcsolódik. P|. asztal, fazék, kályha. A tiibbj elentésű szavak j elentései összefiiggnek egymással, az eredetijelentésből származik - jelentésbővüléssel _ a mellékjelentés. PL. Íül (emberi fiil - edényfiil), levél (faLevé| _ postai küldemény), toII (madártoll _ íróeszköz). Azonos alakú szavak esetében a hangalak megegyezik, de a jelentésük között nincs összefiiggés. PI. vár (Zo|i régőta vátr _ a vár kÓzépkori), ég (az avaf gyorsan ég _ szép kék az ég), dob (Csilla nagyot dob _ ütemesen szól a dob). Rokon értelmű szavak azok, amelyek eltérő hangalakkal, de azonos jelentéssel bírnak. Jelentésük lehet teljesen azonos' vagy lehet köztiik fokozati eltérés.P|. kutya-eb, vagy szépgtönyörű, esik-zuhog. Ellentétes jelentésű szavak azok, ame|yek egymás ellentétét fejezik ki. Pl. éjjel _ nappal, fent _ lent. Hangutánző szavak azok, amelyek hangalakja jellegzetes hangokat utánoz. A jelentés és a hangalak között összefiiggés van. P|. dobban, csobban, süvölt.
12
A SZAVAK SZERKEZETE A szavak állhatnak egy tagból _
ezek az egyszerű szavak
Sorrendjtik: rÉpzö (a szőjelentése változik),
p|. üI
tagból _
-,
ezek az összetett szavak. P|. zsebés két. vagy több kendő, rendőr, Nyíregyháza. Szóelemek: a nyelv legkisebb jelentéssel bíró egységei. Szerkezet: szótő + toldalék. A toldalékok olyan szóelemek, amelyek megváltoztatják, módosítják a szavak jelentését.
- üIés' _ ml (módosítja a jelentést), pl. ülés iilések. nec (meg|elöli a szó mondatbeli szerepét), pI. ülés _ üIést, Egy szóhoz több képző is tartozhat, ezt nevezztik képzőbokornak.
Szóra.lor Szófajnak nevezzÍjk azokat a szócsoportokat, amelyek nyelvtani szempontok szerint kertiltek csopotosítrísra'
Icp NÉvsZóK Főnév Melléknév Számnév Névmások
EcyÉnTNÁLLó szirer Igenevek
NEMoNÁLIó szórel Igekötő Névutó Névelő
t4
IGE
Az ige cselekvést, történést, létezéstfejez ki' Toldaléka rámutat számára, személyére, idejére és módjríra, illetve rámutathat a cselekvés tárgyára. A létezéstkifejező igéket röviden létigéknek nevezziik (van, nincs, volt, lesz). Kérdöszavai (ielen időben, kijelentő módban és egyes szám harmadik személyben): Mit csinál? Mit cselekszik? Mi történik? Azt az igei toldalékot, amelyik a cselekvo számát, személyét fejezi ki, igei személyragnak nevezziik. Száma, személye _ személyes névmas
E/l.
én
E/2.te
T/1. mi T/2. ti
E/3. o
T/3. ők
Igeidők JBIBN nŐ: amikor a cselekvés, történés , |étezésmost megy végbe. Jele nincs. P|, tanulom, MÚlr loo: amikor a cselekvés, történés, |étezésmrír végbe ment. Jele: -Í, -tt. P|', tanultam, JtvŐ ni: amikor a cselekvés, történés, |étezésmajd végbemegy. Képzése: azige főnévi igeneves alakja + afog segédige ragozott formája. P|. t anulni fo gom,
Igemódok KtrBI,BNrT uón: amikor a cselekvés, történés' létezésvalóban megtörténik' Jele nincs. Kijelentő módban mindhiírom igeidőt használjuk. Pl. tanultam, tanulom, tanulni fogom. FBI,rÉrBrBS MóD: amikor a cselekvés, történés, létezésvalamilyen feltételhez van kötve. Je|e.. -ne, -na, -ná, -né. P|. tanulnám. A feltételes módú igéknek csak jelen és múlt idejük van. A múlt időben az ige múlt idejű ragozott formája * volna. PI. tanultam volna. A feltételes módú jelen idejti igealak utalhat a jövő időre is. FnrszórÍró uio: amikor a cselekvés végrehajtására utasítást, parancsot adunk, illetve tiltást fejeziink ki. Jele: -j. PI. tanuljam. A felszólító módnak csak jelen ideje van.
l6
Igeragozás
At,Rt.wl RAGoZÁs
Kijelentő mód Múlt idő
Jelen idő
Jövő idő
Ell.
-k, (-m)
E/2.
-sz, -l
E/3.
a,'ik
g
fn. in. + fog
T/1.
-unk, -ünk
.unk,.ünk
fn. in. + fogunk
T/2.
-tok, -tek, -tök
-atok. -etek
fn. in. + fogtok
Tt3.
-nak, -nek
-ak, -ek
fn. in. + fognak
fn. in, + fogok
-m
fn. in. + fogsz
Felszólító mód
Feltételes mód Jelen idő
MúIt idő
Jelen idő
En.
-k
-m * volna
-k
Et2.
-l
-l * volna
-l
El3.
b' -k
o * volna
-on' -en' -ön, -ek
TIL.
-nk
-unk, -iink * volna
-unk, -ünk
Tt2.
-tok, -tek
-atok. -etek * volna
-tok, -tek
Tt3.
-nak, -nek
-ak. -ek * volna
-nak, -nek
TÁncyes necozÁs
Kijelentő mód Múlt idő
Jelen idő
Jövő idő
EIL.
-m
-m
fo. in. + fogom
Et2.
-d
-d
fo. in. + fogod
E/3.
-Jo' -l
-&' -a
fn. in. + fogja
TlT,
-juk' -jük
-uk, -ük
fn. in. + fogjuk
T/2.
-játok, -itek
.átok,.étek
fn' in. + fogjátok
T/3.
-ják' -ik
-ák, -ék
fn' in' + fogják
Feltételes mód Jelen idő
Felszólító mód Múlt idő
Jelen idő
EII,
-m
-m * volna
-m
E/2.
-d
-d * volna
-d
E/3.
g
-a, -e * volna
-&r -9
TlT.
-unk, (-k)
-uk, -iik * volna
-uk, -tik
T/2.
-tok, -tek
-átok. -étek * volna
-átok, -étek
Tt3.
-k
-ák, .ék { volna
-ák, .ék
18
Az igék helyesírása
Az -ul, -ül végti igékben az
-Lt, -r7
feszül.
mindig rövid. Pl. fordul,
Az -ít végtíigékné|az i mindig hosszú. P|, glorsít, állít, Ez
alól kivétel a nyit ige.
FONEV A fonevek élőlények,élettelen tárgyak, gondolati dolgok ne.
veit nevezik meg. Kérdőszavai: Ki? Mi? Kit? Mit? Két nagy csoportját kiilönböztetjük tulajdonneveket.
meg, a közneveket és a
A köznév Köznévnek neveznjk azo!
A tulajdonnevek Tulajdonnévnek nevezzük azt a szőt, amely valakinek vagy valaminek saját megktilönböztető neve. Pl. Petőfi Sándor, Hortobágl, Vuk. t9
SzBvÉryxÉv:emberek egyedi neve' azaz családnevek kereszürevek, becenevek. Pl. Kovács Annamária, ,,Füttyös', Józsi.
ÁlI,erxÉv: egy bizonyos állat
saját, megkülönboztető
neve.
Ráró, Cirmi. FÖronarzr NEVEK: utcák, utak, terek, hidak, falvak, városok, megyék, tájegységek, országok' foldrészek, hegyek, tavak, folyók, tengerek, szigetek nevei. PI. Fő utca, Hősök útja, Kossuth tér, Petőfi híd, Ebes, Debrecen, Hajdú-Bihar megye, AWld, Magyarország, Európa, Gellértheg,,, Balaton, Tisza, FöldköziP|. Bodri,
tenqer, Csepel-sziget. Ecnpsrnr NEVEI: bolygók, csillagok saját nevei. P|. Mars, Jupiter, Plútó. INrÉzuÉNyNEVEK:iskolák, hivatalok, múzeumok' üzemek, vállalatok, szervezetek nevei. P|. Petőfi Sándor Általános Iskola, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Nemzeti Múzeum, Kabai Cukorglár, Budapesti Közlekedési Vállalat, Magyar Yöröskereszt. Mozemszo: olyan rtlvidítés,amely a ktilönálló tagok kezdőbettíinek összevonásv ittján jön létre. ,P|, Maglar Nemzeti Bank_ MNB, Magyar Allamvasutak_ IVÍ,,|V, CÍtrlBr: könyvek, versek, újságok, festmények, szobrok, filmek nevei. P|' Egri csillagok, Mama, Ifiúsági Magazin, Virágszedő, Szabadság-szobor, A Mézga család, MÁnxeNBvEK: termékekfantázianeve. Fl. opel, Fanta, Milka.
20
A főnevek helyesírása
A
személyneveket és az állatneveket mindig nagy kezdőbettível írjuk. Vannak olyan személynevek, amelyek esetében a hagyomány elve érvényesül. Pl. Kdlcsey, Tóth, Kováts. A -val, -vel to|da|ék a kiejtett hanghoz teljesen hasonul. Pl. Kölcseyvel, Tóthtal, Kovátscsal. Azok a személynevek, amelyek hosszú mássalhangzőravégződnek, a -val, -vel to|da|ékot kötőjellel kapcsoljuk teljesen hasonult formában. Pl. Klss _ Kiss-sel, Papp _ Papp-pal.
A földrajzi nevek közül a falvak, városok, országok neveit mindig nagy kezdőbehível írjuk. Azift, utca, tér szavakat kis kezdőbehivel, az e|só tagot - a
nevét _ pedig nagy kezdőbetrível ír.;uk'
A
megye szót kis kezdőbehivel, az előtte álló tagot pedig nagy kezdőbetrível írjuk. Több előtag esetében közéjük kötőjelet teszünk. A tájegységek minden tagját nagy kezdőbehível írjuk, a tagok krizé kötőjelet teszünk. A hegy, tó' folyó, tenger, sziget szavakat kis kezdőbetíível írjuk és kötőjellel kapcsoljuk az e\őtte álló tulajdonnévhez.
Az égitestek nevei közül
a Nap, a Hold és a Föld abban az esetben tulajdonnevek, ha csillagászati értelemben használjuk őket.
Az intézmények hilajdonnevében az és sző kivételével min-
den szót nagy kezdőbeíÍvel írunk.
Ujsagok, hetilapok, folyóiratok nevében az és sző kivételével minden szőt nagy kezdőbetiível írunk. Festmények, szobrok, Jilmek, könyvek, versek címébencsak az első bettít és a tulajdonneveket íduk nagy kezdőbetiível.
Az -i képzős származékokat kis
bettivel írjuk, kivételt jelentenek, ha benniik tulajdonnév szerepel' P|. Kossuth téri.
A főnevek leggyakoríbb toldalékai
A
főnevek állhatnak egyes- vagy többes számban. Kérdő. szavak: kik? mik? A többes szám jele a-k.P|. tanulók, autók. Atárgy ra$a a -t, P|. tanulót, autót. Ha a főnév a hol? miben? kérdésrevá|aszo|, aL
Ha a főnév a honnan? kérdésre váiaszol, akkor -ból, -ből,
-tól, .től toldalékot kap. Ha a főnév a miről? kérdésreválaszol, akkor -ról, -ről to|dalékot kap. Ha a főnév a kivel? mivel? kérdésreválaszol, akkor -val, -vel to|da|ékot kap. Ha a főnév a kivé? mivé? kérdésre vá|aszo|, akkor -vá, -vé toldalékot kap.
22
MELLÉKNÉV Az a sző, mely valakinek vagy valaminek a tulajdonságát nevezi meg (alak, nagyság, szín). Kérdései:Milyen? Mekkora? Melyik? A melléknevek fokozásáva| kifejezhető a tulajdonságok ménéke. Ateppor: a sző eredeti hangalakja, jele nincs. P|, nagl, zöld, kedves. KÖzÉpr.or:je|e: bb' P|, nag1lobb, zöldebb, kedvesebb. FBlsoror: je|e: leg szócska és a bb' P|. legnagtobb, Iegzöldebb, legkedvesebb. A melléknevek helvesírása
A felsőfokú mellékneveket mindig a leg szőcska és a melléknevek ta|á|kozásáná| vá'|asztjuk el. P|': leg.erősebb, leg-zajosabb. A melléknevek végénaz ó, ő, ú, úbetta mindig hossá. Pl.: kiváló, bő, hosszú, könnyű, Ha az s betíire végződő melléknevekhez toldalékot teszünk, a szőtő nem változik sem írásban, sem a beszéd során. P|.: okosan, üg/esen.
SZAMNEV
A
számnév élőlények, élettelen tárgyak számát, mennyisé-
gét, sorban elfoglalt helyét jeloli meg.
Kérdőszava: Mennyi? Hány? Hányadik? Két nagy csoportját ktilönböztetjük meg, ahatátozott számneveket és a határozatlan számneveket.
Határozott számnevek: megjelölik a pontos mennyiséget, azaz számot jelölnek. TÓszÁvrNÉV: egész számot jelöl. Pl. tizenhárom, kétezer, hárommillió. TÖnrszÁvrNÉv: az egész szám tört részétnevezi meg. Pl. hatod, kilenced, század' SonszÁvnqÉv: a sorban elfoglalt helyet jelölik. P|, első, huszonegyedik, századik. Határozatlan számnevek: nem jelölik meg
a pontos meny-
nyiséget. PI. sok, rengeteg'
A számnevek helvesírása Ha a tőszámneveket betrÍvel írjuk, kétezerig minden szám nevét egybeírjuk; ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. P|. tizenhét, nyolcszázkilencvenöt, ezerkilencszazhatvanny o l c, ö tv enki I en c ez er, h atv anh é tm i l l i ó stb. Kétezren felül, ha az ezres után a szám még folytatódik, az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk' és a csoportok közé kötőjelet te24
sztink. PI. h ár o m ez er- t iz enh é t, ne gyv enh at ez er - ö t s z ázh etv enhárom, hétmillió -négyszázny olcv anezer-ötszáznegyv en stb. Keltezés: az évszámot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszi'ink; a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető, illetőleg jelölhető római számma| is, arab számma| is; a napot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk. P|. 2001. november 28.; 2001. XL 28.; 2001. nov. 28.; 2001. 11. 28. Keltezéskor akkor nem tesztink pontot a napot jelölő szám után, ba toldalékot kapcsolunk hozzá. P|,. 2001, november 28án; 2001. XI. 28-i; 200]. nov. 28.ig.
NEVMASOK A névmások névszókat (főnév, melléknév,számnév) helyettesítő szavak. Határozottjelentésük akkor van, ha áweszik a helyettesített főnév, melléknév, számnév j elentését. SzpvtÉt.yBs NÉvtr,tÁs:az a névsző, amely a személyek neve helyett áI|: én, te, ő, mi, ti, ők Muraró NÉvues: az a névszó, amely személyre, élettelen dologra, fulajdonságra vagy mennyiségre mutat rá, közelre és távolra mutató alakja van. _ Főnévi mutató névmás: ez, az, emez, amaz, _ Melléknévimutató névmás; ilyen, olyan, ekkora, akkora. _ Számnévi mutató névmás: ennyi, annyi, emennyi, amanynvi.
KÉnoo wÉwrÁs:főnévre, melléknévre, számnévre kérdez rá. Ki? Mi? Kik? Mik? Mekkora? Milven? Hánv? Mennvi? Há-
nyadik?
A névmások helvesírása A mutató névmások toldalékolásakor arra kell tigyelni, hogy a tárgyragos alak kivételévelteljes hasonulás krivetkezik be. Pl. effajta, ewel, erre, ehhez, ebben.
IGENEVEK Az igenév önálló, igéből képzettátmeneti szőfaj.
FiNÉvlIGENÉV: igéből -ni képzővel alkotott szó. Pl. jönni,
enni, aludni. MBI,I,ÉrNÉVIIGENÉV: _ Folyamatos melléknévi igenév: képzője az -ó, -ő. P|, áltó, nyíló, készülő, _ Befejezett melléknévi igenév: képzője a -t, -tt. P|. megszáradt (ruha), állott (víz).
26
Az igenevek helyesírása
A melléknévi igenevek
A
végénaz ó, ő mindig hosszú'
befejezett melléknévi igenevek helyesírása megegyezik a múlt idejű igék helyesírásáva|.
IGEKOTOK
Az igekötők módosítjátk az ige jelentését. Kifejezik a cselekvés kezdetét, tartós jellegét, befejezettségét,irányát' a pillanatnyi cselekvést. Leggyakoribb igekötőink: át, el, ki, be, fel, le, meg, rá, ide, oda, szét, össze, vissza, M igekötők helyesírása Ha az igekötő az ige előtt áll, akkor egybe írjuk. Pl. átnéz, elolvas. Ha az igekötő az ige után áll, akkor kiilön írjuk' Pl. menj Ie, tanuld meg. Ha az igekötő és az ige között más szó van, akkor ktilön írjuk. Pl. beÍ.s menni, meg kell szeretni,
Az igekötős igéket az igekötő és ige ta|á|kozásánál célszení elválasztani.
27
NÉvBro A névelő olyan szó, amely
a mögötte
ságár a v agy hatfu ozat|anságára utal.
ál1ó főnév határozott-
HnrÁnozorr NÉvnro: a főnevek előtt álló a, az
sző, amely pontosan megnevezi, hogy kiről, miről van szó' Ha a sző magánhangzőva|kezdődik, akkor az az néve!őt' ha mássalhangzőva| kezdődik, akkor az a néve|őt kell használni. Pl. a fiú, az ab|ak. HerÁnoznTLAN NÉVEto: a főnevek előtt á||ő egy szó' Nem nevezi meg pontosan, hogy kiről, miről van szó' Pt. Egy fttt betört egy ablakot.
NÉwró A névutó az
a sző, amely az e|őtte álló névszó helyét idejét,
módj át, okát meghatározza,
Helyet határoz meg: alatt, felett, előtt, mögött, Időt határozmeg: óta, múlva, keresztül, után.
mellett'
Módot határozmeg: szerint, nélkül, helyett. okot határoz meg: miatt. A néwtót és ahozzátartoző ftínevet mindig külön írjuk.
28
MONNaTTAN A mondat nyelvi eszközökből
álló megnyilatkozás, amely a beszélő és a hallgató közötti kapcsolatot fejezi ki' beszédünknek és írásunknak egy vagy több szóból ál1ó egysége. A mondat első szavát nagy bettivel kezdjtik, utolsó szava után írásjelet tesziink Csoportosítható szerkezete, tartalma és logikai minősége szerint.
A MONDAT SZERKEZETE Szerkezete szerint a mondat lehet egyszení és összetett'
Egyszerű mondat: mely egy állítmányi szerkezettel rendel. kezik. a) TiuoNoRt: csak alany és állítmány található benne. Pl. Anyufrz. b)B,ővirnrT MoNDAT: az alanyon és az állítmányon kívül egy bővítmény is található benne. PL. Anyu ebédetfőz. Osszeteff mondat: mely kettő, vagy több állítmányi szerkezette| rendelkezik, tagmondatai közé írásban vesszőt tesztink' P|. Anyu korán kelt, mert ebédetfőz,
29
A MONDAT TARTALMA Tartalma szerint kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és
óhajtó lehet a mondat. KtreI,BNro MoNDAT: amellyel kijelenhink, közlünk, megállapífunk valamit. Mondatvégi írásjele a pont. P|. Szép idő van. KÉnoŐ MoNDAT: amellyel kérdezünk, tudakolunk, érdeklődünk. Mondatvégi írásjele a kérdőjel. Amennyiben -e kérdőszót tartalmaz, azt mindig kötőjellel kapcsoljuk az igéhez.P|, Milyen idő van? Elátlt-e az eső? FrrruÁrró MoNDAT: mellyel érzelmeket, indulatokat, itéLeteket fejeziink ki' Mondatvégi írásjele a felkiáltóje|. PI. Utátom a rossz időt! FlrszórÍri uoxoer: amellyel kéríink, utasítunk, vagy tiltunk valamit. Mondafuégi írásjele a felkiáttójel. Pl. Nézd meg, mily,en idő van! onarri MoNDAT: amellyel kívánságot, vágyat, óhajt fejezünk ki. Mondatvégi írásjele a felkiáltójel. Pl. Bárcsak jó idő lenne!
A MoNDAT LoGIKAI MINŐSÉGE Logikai minősége szerint állító és tagadó lehet a mondat. ha tagadószó nem kapcsolódik egyik mondatrészhez sem. Pl. Szilvát ettem. TAGADÓ MoNDAT: ha valamelyik mondatrészhez tagadószó (nem, ne' sem' se) kapcsolódik. Pl. Nem ettem szilvát.
AlrÍro MoNDAT:
30
A MoNDAr nŐ nÉszBI A mondat fő részei: az a|any és az állítmány. Bővítményei atárgy, ahatározők és a jelzők. A mondatrészek szerepét kiilönböző szófajok töltik be. A mondatrészek a mondatban szószerkezeteket alkoürak.
Alany: az a mondatrész, amellyel valakiről vagy valamirő| állítunk valamit. Kérdése:Ki? Mi? Kik? Mik? + az állítmány Rövidítése: A Jele:
Kifejező eszközei: fonév: p|. Lehullott a levél' főnévi névmás: p|. Mi glíÍjtötti;k össze. főnévi igenév: p|. Mennie kellett' Az aIany fajtái határozatlan és általános alany. HerÁnozeTLAN ALANy: ha a mondat a|anyát nem ismerjük, Vagy nem nevezzük meg pontosan. Kifejező eszközei: határozatlan főnévi névmás: p|' Valaki megláthat' tobbes szám harmadik személyrí igealak p|. Megmentették.
ArrareNos ALANY:
ha a mondat állítmánya mindenkire vo-
natkozik. Kifejező eszközei: általános jelentésű főnév: p|. Az ember elindult, általános névmás: pI. Akárki megláthat' tobbes szám első szemé$Íigealak: p|, Ne hamarkodjuk el.
31
Allítmányi az
a mondatrész, amellyel a mondatban állítunk
valamit. Megmutatja, hogy ki mit cselekszik, mi történik. Kérdése:Mit állítunk? Rövidítése: Á Jele: --* Kifejező eszközei: igei: pl. Piroska elindult. névszói: p|, Esnifog, igei névszói (összetett állítmány): p|. Nem vaglok szegény.
Az alany Az
és állítmány egyeztetése
ezett á||ítmány száma é s szem é ly e e gy ez1k az a|annyal.P|. én olvasok, ő olvas, ti olvastok' Az összetett állitmány névszói része számban, az igei része i géve| ki fej
számban és személyben egyezik' PI. Peti álmos volt, Gabi és Zoli viszont vidámak voltak,
A MoNDAr nŐvÍruÉNyBr Tárgy
Az a mondatrész, amelyre a cselekvés irányul, vagy
cse
ami a dményeképpen létrej ön. Az á||ítmányho z tarto zik. Kérdőszavai: Kit? Mit? Kiket? Miket? Rövidítése: T lekvé s
ere
Jelö1ése:
32
Kifejező eszközei: trírgyragos főnév: pl. Kenyeret ettem. tárgyragos névszó: pI. Kettőt mutatott. fönévi igenév: pl, Látni engedte. névmások tiírgyesete: p|. ot ismertefel,
A tárgy leggyakrabban az igei állítmrínybővítménye. Pl. Kristóf kocsit bérelt. Határozót
Az abővítmény, amely
a cselekvés, történés, létezéskörülmeg, Azzal a mondatrésszel alkot határozós szószerkezetet, amelynek körülményére utal. Rövidítése: H Jelölése:
ményeit jelöli
HBrvHerÁRoZi: a cselekvés, történés, létezéshelyét nevezi meg.
Kérdőszavai: Hol? Honnan? Hová? Rövidítése: Hr' Kifejező eszközei: ragos fiinév: p|. János a széken ült. néwtós ftínév:p|. Erika az asztal mellett állt. határozősző: p|. Itt tegük le a szelcrényt.
JJ
IoigerÁnozi
: a cselekvés, történés, Iétezésidej ére utal. Kérdőszavai: Mikor? Mióta? Meddig? Rövidítése: Hi Kifejező eszk
széltük. határozősző: p|. Régen láttalak,
MóoHerÁRoZT: a cselekvés, történés, létezésmódjára utal' Kérdőszavai: Hogtan? Mi módon? Miként? Rövidítése: H. Kifejező eszközei: ragta|an névszó: p|. Pál apó szerencsétlen körüImények kózött éIt, ragos névszó: p|.Ildikó állandóan kiabált. névutós névszó: p|. Dóri könyv nélkül ment iskolába. határ ozősző : p|. N o émi hirtel en felp attant' határozői igenév: p|. Zsófifutva menekÍjlt.
EszrcÖzgerÁnozo: a cselekvés és történés eszkozét nevezi meg.
Kérdőszavai: Mivel? Mikkel? Ki által? Mi által? Kinek, mi.
nek a segítségével?
Jelölése: H" Kifejező eszközei: ragos névszó: pI, Enikő tollal ír. névutós névszó: p|. Zoli barátai által ismerte meg Mónit'
34
TÁnsHarÁRozó: azt a személyt vagy dolgot jelöli meg, akivel vagy amivel valami együtt van, együtt cselekszik. Kérdőszavai,. Kivel? Mivel? Kivel van egi}tt? Jelölése: Ht Kifejező eszközei: ragos névszó: p|. Fen,ekestül felfordult a világ' névutós névszó: p|. Agival eglütt nevettünk.
Je|ző
Valakinek vagy valaminek a minőségét, mennyiségétvagy birtokosát fejezi ki. Az igei állítmányon kívül bármelyik mondatr észhez kapc soló dhat. Rövidítése: J
Jelölése:....'.
MNosÉarsuo: tulajdonságot, valahova
tartozást jelöl. Kérdőszavai: Milyen? Mekkora? Melyik? Hányadik? Jele: J*i Kifejező eszközei: melléknév:pl. Sárga kutya ült az úton. melléknévi igenév: pI. Mosolygó alma van afán, melléknévi névmás: p|, olyan fontos taláIkoznunk. fiínév:p|. Betti hangtaszorgalmú.
MnmrytsÉ GJELZo : élőlények, élettelen tárgy ak mennyiségét, számát fejezi ki. Kérdőszav ai: Hány? Menny i? Rövidítése: J'"
35
Kifejező eszkőzei.. számnév: p|. Három barackot ettem. főnév: p|. Tenger sokteendőjevan,
Bnroros
JELZő: a birtokos jelző és a je|zett szó birtokos szerkezetet alkot. Kérdőszavai: Kinek ava|amije? Minek a valamije? Rövidítése: Jui Kifejező eszközei: főnév: p|' Tomi tolltartója szép' főnévi névmás: pl. Kinek a pap, kinek a papné, melléknév:pl, Zita a szépek szépe.
A MONDATELEMZES MENETE Elemzéskor a mondat á||itmányát és alanyát keressük elő-
ször.
A
Az elemzés során az á|litmányi rész elemeit keresstik meg, állítmrínnyal kérdeztink a következő szinten elhelyezkedő targyra,határozőra (ha az ál|itrnány igei). Az e|emzést az alanyi rész bővítményeinek keresésével folytatjuk. A mondat részeit megfelelő kérdésselkeresstik. Amondatbeliviszonyokatágrajzza|éhrázo|jtlk. Az összefiiggések a megfelelő jelölések segítségévelláthatók.
36
A szószerkezetek
a mondaton beltil ktilönböző
szinteken he-
lyezkedheürek el, Első szint: alany - állítmány hozzérendelő szerkezet. Második szint: állítmány bővítményei alárendelt szerkezet. Lehet a mondatnak harmadik, negyedik szintje is, attól fiiggően, hogy a harmadik vagy a negyedik szinten lévő mondat. rész alaptagia-e egy újabb alrírendelő szerkezetnek. Mellérendelő szerkezet. olyan szőszerkezet, amelyben az alaptagnak több azonos mondatrész a meghatiírozőja. P|. A falu gümölcsösében az asszonyok gyermekeikkel egész nap jóIredvííerl szedték a rengeteg érett barackot, 1. szint:
Á: szedték
2. szint: T: barackot H1: gytimölcsösében gyermekeikkel H- : j ókedrníen. 3. szint:
J-": rengeteg J6:
a falu
J6:
H;: egész nap H1:
érett.
37
Hnr,ynsÍnÁg ALAPELvEI
KlBrrÉs szERINTI ÍnÁs BrvB Legtöbb szavunkat úgy íduk' ahogy ejtjtik' P|. szék, apa, terem' HecyouÁt.w SzERINTI ÍnÁs Bt,vB Ai hang kétfele jelölési módjában. Pl. kályha, ajtó, Egyes családnevek írásában. P|, Széchenyi.
SzővtruzÉs SZERINTI ÍnÁs rrvB A szavak elemekre való bontása,P|, ritkaság,
38
zsebkendő,
Hrr,yn sÍnÁst szó.rn cy zÉ'x
ErsT oszrÁrY
Gergely, gőlya, ibolya, Kríroly, királyfi, lyuk, lyukas, kulcslyulq Mihá|y, osztá|y tej, haj, jár, széj, jön
áll, csepp, hull, itt' kedd kedden, orr, ott, száll, ujj, vary jobb, szebb, több, jött, kell, lett Annao Attila, Emma,
ottó
dinnye, fiitty' fiittyent, gally, könny, könnyes, me88Y, öccse, ősszel, pettyes, rossz' rosszul, tavasszal, hellyel, izzse|, rozzsa| egy, egyes, egyik, lesz Íöz, gombóc, mókus, óra, ők, őt,ősz,őz,ró|r'a,rőzsa ír, irka, tliz,tiizes, új, út, utas, utca,
viz,vizes
39
MÁsoomoszrÁly amely, folyik, folyó, folyosó, golyó, hógolyó, hely, ilyen, ilyenkor, kályha, mély, melyik, mosolyog, mosolygó, olyan ajtő,fáj, fuj, hajó, ijed, majom, fej, tejftil, tejszín, vaj állat, éjjel, forr, forral, forró, fiigg, fiiggony, hall, hallás, ketten, kettő, lassan, lassú, mell, mellé, nappal, otthon, reggel, semmi, szappan' szappanoz, toll, tollas, váll, vállas, villa, villany beftítt, csillag, csillagos, gallér, holló, illik, istálló, kotta, makk, olló, villamos alatt, a|atta. előtt, előtte, fölött, fölötte, között, mellette, miatt, miatta, mögött, mögötte f
űjj a, hozza, kezdett, mo
ss
közötte,
mellett,
a
rázza, vannak együtt, órakor, utána
akkora, délelőtt, hozza,jobbra
annyi, ennyi, asszony' fonnyad, hosszan, hosszti, könnyen, könnyií, mennyi, messze' összeg, süllyed, vessző amellyel, e ggyel, kalap
40
ácc sal, né ggyel, par ázzsa|
csókol, evőeszköz,
fi
ók, főkötő,
gőzö|,
Győző, hónap, hóvirág, jövőre, mosópor, október, rendőr, sür. gős, sző|ő, Zsőft fúrész,fiit, gyík, gyííríi,hús, húsz, huszonnégy, hűvcis, így,
úgy, kut, nyúl, sír
HeRueolrosZTÁLY bélyeg, gömbölyű, harkály, helyes, helyesírás, helytelen, ho. mályos, komoly, milyen, pálya, pályaudvar, jégpá|ya, szabá|y, szabályos, tinnepély bújik' hajol, jajgat, javít, játszik, játék, máj, májas , sajt, táj, zaj, zajos állomás, á|Ivány, megálló, antenna, cseppen' csillog, csillogó, dallam, forrás, friss, frissen, frissül, gyullad, hallgat, illat, illa. tos, illatozik, kellemes, koppan, orvosság, pillanat, suttog, suttogó, szalonna' uzsonna, tinnep, ünnepel, virrad aggódik, berreg, billeg, btikkfa, cammog' faggat, felleg, forraszt, fullad, fiillent, kopott, lappang, pillangó, puffony, rekkenő, szempilla, törött, zöldell abba, abban, addig, ahhoz
41
akkor, benn, bennük, fenn
kinn, lenn enni, ette, hinni, hitte, hitt, inni, itta, ivott, jönni, jöttek, jött, lenni, lettek, lett, menni, menne, tenni, tette, tett, venni, vetts, vett, vinni, vitte, vitt alig, múlik, telik bosszant, buggyan, fröccsen, jössz, hattyú, loccsan, kuruffyol, mennyezet, össze, pottyan, reccsen' szunnyad, tessztik, vissza,
vissziik
csrákánnyal, ésszel, kalapáccsal, kapoccsal, Károllyal, köténynyel, mésszel, rüggyel, veszéllyel bőrönd, csónak, csőr, erős, esős
kezdődik, kóstol, nővér, óvoda, óvónő, pókháló, sós, szól, szór, dúl, fiil, dűl, híres, húz, június, július, múlt, múlik, műsor, nyílik, papír, sűni
42
NBcvBonoszrelY akadá|y, akadá|yoz, engedély, engedélyez, erkély, folytat, furulya, helyett, helyettesít, helyez, pehely, pelyhes, petrezselyem, pólya, pólyás, sompolyog éjszaka, felejt, fojt, hajnal, héj, jég, olaj, olajos , saját,tataj
állami, állandó, állít, állítmány, cikk, felnótt, gramm' guggol, kisebb, pillanat, pillantás, szaggat, szégyelli, takarékosság, ujjong, ujjongó, vall, vallomás, vállal, vállalat, vicc, viccel, villám, villámlik, zubbony, zümmög, zsibbad csillan, durran, kattog, puffad, puffan, Íezzen) robban, röppen, süpped, szökken, toppan, villan, zökken annak, annál, arra, arról, awal, azzal, honnan, meddig mekkora, melTe
Add ide! Edd meg! Hidd eMdd ki! Mondd meg! Tedd oda! Vedd el! Fuss! Fusson! Hozzt Hozzonl Jöjj! Jöjjon! Moss! Mosson! Tessék! Yigyázz| azonna|,éppen, hanyatt, inkább, innen, onnan' széjjel, tovább
biggyeszt, csöngett1ní, dugattyú, faggÉ,finnyás, könnyelmű, megissza, mennydörög, parittya, poggyász, szennyes' szivatytyú, szisszen, tiisszent B a|ánzsal., fiírésszel,
hússzal, súllyal, villannyal
hosszabb, könnyebb, messzebb, rosszabb, higgyed
bólint, erdös, felhős, föváros, syógyul
Wóz, idös' kórház, kóró, lejtős, levegős, óhajtó' óvatos, őriz, ropogós, róla, szeplös, törödik,
lakó, postás
borús, búcsú,búsul, bútor, biza, cím, című, csúszik, gytljt, gyiijt' gyúr' gyiír
4
Fpr,rraszxÁr,r IRoDALoM Adamikné Jászó Anna: 1986
A
NaltcyAR NYELv' Tankönyvkiadó,
Zsuffa Zoltánné: GyeroRrerl MAGYAR }.IYELWAN, PanemAkkord, 1996
EsztergáIyos Jenő: NycrwaN.unryrsÍnÁsl MI.JNKA.TAN. KÖNW, ApíczaiKiadó, 1999 MTA: A uaoyeRuBrYBsÍnÁs szesÁLy N (I1. kiadás) Aka.
démiai Kiadó, 1994
45
Tlnrar,oMJEGYzÉttr HANGTAN A hangok rendszere
4
A magánhangzók A magánhangzők helyes ejtésére,irására vonatkozó szabályok
5
47
A mondatelemzés nenete
HELYESÍRÁSUNKALAPELVEI HELYESÍRÁSI
.................. 36
...............
SZóIEGYZÉK
FELHASZNÁLT
IRoDALoM
..... 38 ....... 39 ........ 45
||
ltl flil ltl||[tlíÍtiil||,
