Hevesi Mihaly - Autoritmia

MOGYORÓSSYK6N~ÁR

~'f-1 HG~ GYULA

...

~

-

Hevesi Mihály

----.

T

Hogyan tanuljank nyelvet, k.edvenc film, regény, zene és érdeklodési körünk alapján?

.,,( ... ---

~

-

t

~

~

'";~, \.

,.

1

utorimia

- -

-

t

i. ~'f."

"

::;,

': . u~\

I

.' .

Autoritmia

Hevesi Mihály

Ajánlom ekönyvet Marcellnak, Évának, Bernard-nak és minden lelkes nyelvtanulónak.

~ ~

..;;,,#J.2Jb1-:+o

, '~-tJ1;>6.0' GYU L "

.0..

~~<.<;"

"SY JANos vf.p.C'!S\'f-\J'-

egHevesi Mihály 2009 Szerkeszto: Reményi László Muszaki szerkesztés: Szabó Noémi ISBN: 978-963-06-7586-4 Hangos könyv ISBN: 978-963- 88-0341- 2 www.szepnapkonyvek.hu

E könyv összefoglaló hangos anyagát a következo jelszóval védett honlapról töltheti le: http://www.szepnapkonyvek.hu/ingyen-nyelvtanulas-tanfolyam-blog/az-autoritmiacimu-konyv-letoltheto-anyaga/ Jelszó: ritmussal

www.szepnapkonyvek.hu 2

Autoritmia

Hevesi Mihály

Köszönetnyilvánítás "

Virgonc-birgonc zöldfuszál,

kamerana, kamerana csóbógá. " Hevesi Marcell Mihály verse

A kisfiam 2,5 évesen "leírt" egy verset. Ezen most bizonyára csodálkoznak, pedig így történt. A legalább három soros versikét elozoleg o maga találta ki, mondogatta napokon keresztül, és egyszer csak egy papírdarabkán elém tette. Nos, felnottként eloször egyáltalán nem gondoltam, hogy azon a papírdarabkán egy vers áll, de kétségeim nyomban eltuntek, amint többször föl is olvasta nekem. Ö alkotta a maga számára, nemcsak a hangsorokat, de magát a rajzot, akarom mondani írást is, amivel lejegyezte. Ennek az eseménynek jelentos szerepe van e könyv megszületésében. Köszönetet szeretnék mondani ezért fiamnak, Marcellnak, aki folyamatosan döbbent rá a nyelveisajátítás és az utánzás életszeru folyamataira. Köszönöm továbbá mindazoknak, akik elküldték visszajelzéseiket A nyelvtanulás muvészetérol CÍmukönyvrol, köztük lelkes nyelvtanuló barátomnak, Békés Zoltánnak, akinek a nagyvonalúsága nélkül e jelenlegi könyv megjelenése hosszabb ideig váratott volna magára. Ugyancsak köszönet illeti Kovács Miklóst, aki az elsok között próbálta ki az itt leírtakat; Mario Rinvolucrit, aki bemutatta Bernard Dufeu zseniális könyvét a nyelvtanításról vallott megdöbbento és forradalmi nézeteive!. Bernard könyve maradandó élményt nyújtott számomra, és jelentosen hozzájárult a személyre szabható nyelvelsajátítási módszer, az autoritmia létrejöttéhez. És utoljára bár, de nem utolsósorban köszönöm Önnek a bizalmat, mélyen tisztelt Olvasó, aki hamarosan elkezdi a tanulást.

www.szepnapI
Áutoritmia

Hevesi Mihály

I. RÉsz NYELVRITMUS 1. Pár szó a könyvrol Ebben a könyvben szeretném bemutatni a személyre szabható nyelvelsajátítás, az autoritmia körvonalait, és azt, hogy miként érdemes kedvenc regényünk, zenénk, filmünk, mesénk, versünk, érdeklodési körünk alapján idegen nyelvet elsajátítani. Az itt ismertetett gyakorlatot, az autoritmiát lelkes nyelvtanulóként és nyelvtanárként dolgoztam ki, eleinte a magam számára. De megosztottam ismeroseimmel, barátaimmal és tanítványaimmal is, akik azért kerestek meg, mert hosszú évek után sem értették a tanult idegen nyelvet, a spontán megszólalás pedig nehezen ment nekik. ló szívvel ajánlottam számukra e gyakorlatokat. Tanítványaim között akadtak olyanok is, akiknek valamilyen rendhagyó kívánságuk volt; számukra különösen jól jött néhány tanács. Volt például egy középkorú férfi, aki két héten belül szeretett volna nyelvvizsgát tenni spanyolból úgy, hogy mielott megkeresett, "már" egy hete tanulta ezt a nyelvet. Természetesen nem akartam elvállalni, ám mivel a vele folytatott beszélgetés során érdekes személyiségnek bizonyult, a cél pedig mégiscsak különleges kihívásnak ígérkezett, elkezdtük a tanulást. Mondanom sem kell, hogy két hét múlva nem sikerült a nyelvvizsgája. De találkoztunk még néhányszor, és mivel a megadott gyakorlatok lényegét megértette, továbbá azokat el is végezte, három hónap múlva büszkén számolt be sikeres alapfokú szóbeli nyelvvizsgájáról. Sikerét a cég, amelyiknél dolgozott, fizetésemelésseI honorálta. E történettel nem szeretném azt az illúziót kelteni az Olvasóban, hogy a nyelvtanulás ezzel a módszerrel gyorsan és könnyedén megy, csupán azt szeretném jelezni, hogy bizonyos szabályok betartásával hatékonyan is lehet nyelvet tanulni. E módszer lehetoséget kínál a nyelvtanulók egyik legégetobb problémájának a megoldására. Nagyon sok tanuló egy valós helyzetben a beszélt nyelvet nehezen vagy alig érti, a spontán beszéd pedig nem megy neki. Az autoritmia gyakorlataival a tanulók beszédértése jelentosen javul, és bizonyos gátak felszabadításával jobban meg tudják magukat értetni. De az írás- és olvasáskészség fejlesztése is fontos eleme gyakorlatainknak. E könyv elso részében bemutatom a módszer céljait, hátterét, azt, hogy miért és hogyan induljunk ki eloször a hallgatásból, belso képeinkbol, továbbá a hangzó szövegek ritmusából, dallamából, hogy erre építsük fel nemcsak nyelvi készségeinket (értés, beszéd, írás, olvasás), de párhuzamosan a nyelvtanuláshoz szükséges képességeinket is (többértelmuség elviselése, kezdeményezokészség, empátia, jelenlét a pillanatban, auditív memória, globális értés stb.). Ebben a részben mutatom be a nyelvtanulás általános szabályait is. A második részben az autoritmia további alapfogalmairól olvashat és egy táblázat segítségével összeállíthatja személyes tananyagát érdeklodési körének, kedvenc filmjeinek, regényeinek, verseink, zeneszövegeinek az alapján. A harmadik részben az alapveto gyakorlatok találhatók, valamint a több napos gyakorlatsorok, melyek alapján a gyakorlatok végezhetok. A negyedik részben a nyelvtanulás "beavatottjaival" és fontos hipotéziseikkel illetve tanácsaikkal szeretném Önt megismertetni.

www.szepnapkonvvek.hu 4

Áutoritmia

Hevesi Mihály

Ebben a könyvben tehát részletesen leírom az autoritmia gyakorlatait, és egész biztosan sokan ez alapján is el tudják sajátítani a módszert, ám fontosnak tartom megjegyezni, hogy kidolgoztunk egy tananyagot is, melybol az autoritmia készségszinten sajátítható el. A tananyagban konkrét szövegeket is talál e módszer begyakorlására. Szeretném még megemlíteni, hogy közben elindítottam egy tanfolyamot errol a módszerrol, mely során gyakorlatban sajátítjuk el mindazt, amit itt leírok. A tanfolyam után a haladók közül sokan jeleznek vissza, hogy már egészen magas szintu szövegeket is képesek megérteni a rádióból, tévébol, és a különbözo angol akcentusok megértése sem okoz gondot számukra. Néhányan újabb gyakorlatokkal is meglepnek, melyeket ok maguk találtak ki. A tanfolyamról a kiadó honlapján tájékozódhat (www.szepnapkonvvek.hu ) Ajánlom még figyelmébe nyelvtanulás-blogunkat is, ahová szintén errol az oldalról tud eljutni. Bízom benne, hogy e könyvben sikerülolvasmányosan közzétennem ezt a módszert, úgy, hogy ne csak egy szakmai leírást tartson a kezében az olvasó, hanem egy érdekes olvasmányt és hasznos útmutatót is. Abban is bízom, hogy e könyv is további kedvet ad majd a nyelvtanuláshoz és -tanításhoz. Az olvasáshoz javaslom a klasszikus módszert: ceruzával vagy tollal húzzák alá az Önök számára fontos részeket, vagy azokat, melyek még nem egyértelmuek, és jegyzeteijenek a margóra! Egy új szemlélet megértése esetén ez fontos lehet. Szinte biztosra veszem, hogy a bemutatott gyakorlatok közül egyik-másik ismeros lesz Önnek, talán már alkalmazta is azokat. De ezzel együtt abban is biztos vagyok, hogy számtalan meglepetést is tartogat majd ez a szemlélet és gyakorlat az Ön számára. Összefoglalva, e módszer azért rendhagyó, mert:

-

személyes érdeklodési körünkbol, továbbá kedvelt filmekbol, zeneszövegekbol, regényekbol, mesékbol stb. indulhatunk ki anyelvelsajátításban; a nyelvhez a bennünk keletkezo személyes képek (illetve érzetek, érzések), továbbá a nyelv ritmusa, dallama, hangzása felol közelítünk, aminek eredménye az elhangzó szövegek értésének ugrásszeru fejlodése;

-

párunkkal,kedvesünkkel,barátunkkalis tudunkegyüttgyakorolni;

-

tapasztalatot szerezhetünk a nyelvelsajátítás életszeru folyamatairól.

-

Remélem, hogy éppúgy, mint sokan mások, Ön is hasznát látja majd gyakorlatainknak, melyek eredménye: -

az idegennyelvjobb értése;

-

a gátIásaitól megszabadult spontán kommunikáció; kiejtésünk fejlodése; szókincsünk bovülése;

-

olvasás- és íráskészségünk hatékony fejlodése; "nyelvtanulói tulajdonságaink" fejlodése.


Áutoritmia

Hevesi. Mihály

Miért született ekönyv? A nyelvtanulás muvészetérol CÍmukönyvre számos visszajelzés érkezett. Többen elmondták, hogy miután elolvasták, eros késztetést éreztek a nyelvtanulásra, vagy a nyelvtanításra. Ennek én nagyon örültem, hiszen e négy éve kiadott könyvnek épp ez volt a célja. Volt azonban egy beszélgetés is egy lelkes olvasóval, aki több gyakorlatot kért. Ekkor gondoltam eloször arra, hogy szükség lenne egy még részletesebb útmutatóra IS. Az autoritmia kialakításához vezeto út lényeges momentuma, hogy néhány éve a szanszkrit és a kínai iránt kezdtem érdeklodni. A kínaiban nagyon fontos szerepe van a hanglejtésnek, hiszen egy szó attól függoen, hogy milyen dallammal ejtik ki, jelenthet négy dolgot is. Egyértelmuvé vált, hogy hagyományos módon nem kezdhetem el tanulni ezt a nyelvet. Ráadásul olvasni egyáltalán nem tudok, így az eddig bevett gyakorlatomat, könyvek, regények olvasását, vagyis Lomb Kató módszerét (lásd alább) nem áll módomban alkalmazni. Ezért kezdeti lépésben a nyelv ritmusának, dallamának, hangzóinak gyakorlásához fogtam. (Megjegyzem, hogy óvodákban és a Waldorf-iskola elemi osztályaiban szokás hasonlóan gyakorolni.) Aztán a ritmusra, a dallamra, a hangzókra, késobb a belso képekre való figyelést kipróbáltam tanítványaimmal. Az eredmény meglepo volt az angol és a német nyelv esetében is: a nyelv jobb és pontosabb értése, a kiejtés jelentos fejlodése. E könyvnek és módszernek a közzétételét azért is fontosnak tartom, mert a nyelvtanításban még mindig számtalan félreértés uralkodik, és a tanulók hosszú iskolai nyelvtanulás után sem képesek beszélni vagy érteni egy idegen nyelvet. Véleményem szerint ezért nem ok a hibásak, de még a tanáraik sem, hanem a nyelvtanulás körül kialakult hiedelemrendszer, amelyet meg kell változtatnunk. Vajon elég nyitottak vagyunk erre? Kiknek szól a módszer? Egyéni tanulóknak, akik úgy döntenek, hogy tanári segítség nélkül vagy amellett tanulnak nyelvet. Kü1önösenhasznos lehet azok számára, akik már néhány éve tanulnak egy idegen nyelvet, ám mégsem értik az elhangzó szöveget, továbbá egyéb nyelvi készségeiket is - írás, olvasás, beszéd - hatékonyan fejleszteni szeretnék. E módszernek az egyéni tanulókon kívül a közoktatásban vagy a magániskolákban tanító nyelvtanárok is hasznát láthatják, akár úgy, hogy e gyakorlatokat részben beiktatják óráikba, a már meglévo tananyaguk feldolgozására, akár oly módon, hogy diákjaik számára (11-12 éves kortól) lehetové teszik egy személyes tananyag összeállítását és feldolgozását, melynek módját részletesen is leírom ebben a könyvben. Mihelyt a nyelvtanárok figyelembe veszik a tanulók érdeklodési körét, kedvenc zenéjét, regényét, filmjét stb., vagyis egyéniségét, megno a diákok érdeklodése a nyelvtanulás iránt. A módszer iskolákban való alkalmazásáról jó visszajelzések érkeznek. Hasznos lehet a tananyagunkat is végigvenni, melyben mintegy az e módszerre való ráhangolódásként konkrét letöltheto szövegek is rendelkezésre állnak. Ha Ön tanár, és szeretné osztályával vagy nyelvi csoportjával ezt a módszert teljes egészében vagy részben alkalmazni, kérem, keressen meg minket Tanárok számára azért is fontos lehet e módszer, mert lehetoséget biztosít saját kiejtésük fejlesztésére is. Semmi szégyellnivaló nincs abban, ha egy nyelvtanárnak nem volt www.szepnapkonvvek.hu 6

Autoritmia

Hevesi Mihály

módja évekig vagy évtizedekig külföldön tartózkodni, hogy az idegen nyelv kiejtését tökéletesen magába szívja, erre nemcsak Magyarországon lehet számtalan példát találni. A nyelv mikroklímájáról és a kiejtésrol szóló rész magyarázatot ad arra, hogy ez a probléma az autoritmia gyakorlataival hogyan oldható meg. Végso soron a diákok kiejtésére hatással van a tanár kiejtése, ezért ezt sem szabad elhanyagoini. Fontos lehet e módszer alternatív iskolákban (Waldorf-, Montessori-iskola stb.) tanító nyelvtanárok számára is, akik ötleteket gyujtenek, és útjukat keresik. Az itt leírtak meggyozodésem szerint koherens egészet alkothatnak például a Waldorf-iskola elképzeléseivel, és a gyakorlatok ezen iskolatípus kituzött célját, a szabadságra nevelést hatékonyan segítik. Különlegessége még e könyvnek és a módszernek, hogy közös gyakorlásra ösztönzi a párokat. A páros tanulás ötletét az a tapasztalat adta, hogy kedvesünkkel, barátunkkal, talán valamilyen családtagunkkal nagyon jó idotöltés nyelvi játékokat játszani. Nem haszontalan ezért közösen nyelvet tanulni, akár anélkül is, hogy a pár valamelyik tagja tanár lenne. Ehhez ötleteket talál ebben a könyvben, továbbá a tananyagunkban. Az autoritmia gyakorlatai alkalmasak továbbá anyanyelvi tudásunk elmélyítésére is, ezért ajánlom olyan magyartanárok figyelmébe, akik a diákoknak nem csak anyanyelvi ismeretanyagot szeretnének közvetíteni, de a nyelv lényégére való ráérzést is. (A ritmus, a dallamgyakorlatok, de a szónyomozás is egészen biztosan alkalmazható magyarórán is!) Bízom benne, hogy számos magántanuló és nyelvtanár felismeri az önálló nyelvtanulóvá válás és nevelés, továbbá a ritmus, a dallam, a belso képek jelentoségét a nyelvelsajátításban. Kívánom, legyen segítségükre e könyv, a tananyag, továbbá a tanfolyam, hogy életszeruvé és hatékonnyá tegyék a nyelvtanulást, és ami a legfontosabb, hogy felkeltsék a tanulók érdeklodését a nyelvtanulás iránt.

2. A kezdetek: egy poligiott eszközei - Lomb Kató módszerérol A német felvételire való készülodés során, úgy húsz évvel ezelott bukkantam rá

LombKató nagyszerugyakorlatára.Ez részbenegyeskorábbipoliglottok- több nyelven beszélok-, GiuseppeMezzofanti,HeinrichSchliemann,illetveKosztolányiDezso módszerein alapszik, és mint minden nagyszeru dolog, viszonylag "egyszeru": vegyünk egy könyvet (regényt), ami valamiért érdekel a tanulni kívánt nyelven, és olvassuk el szótár nélkül! Akkor se használjunk szótárt, ha nyelvelsajátításunknak a kezdetén vagyunk! Lomb Katóról érdemes tudni, hogy fordítóként-tolmácsként 16 nyelvvel dolgozott, melyek közül ötöt szinkrontolmácsi szinten ismert. De további tizenegy nyelvrol is tudunk, melyet elkezdett tanulni, ugyancsak ezzel a módszerrel. Elsore nagyon furcsa és látszólag nehéz dolog egy regényt elolvasni nyelvtanulásunk kezdetén szótár nélkül, ám ha türelmesek vagyunk, a tapasztalat és az eredmény megdöbbento lehet! Tulajdonképpen ennek a gyakorlatnak köszönheto, hogy lelkes nyelvtanulóvá váltam. Emlékszem, amikor foiskolás koromban a kollégiumi szobatársamnak, akit már néhány hónapja németre tanítottam, a kezébe nyomtam Jerome K. Jerome: Három ember egy csónakban CÍmukönyvét németül, és azt mondtam neki, hogy olvasgassa szótárazás


Autoritmia

Hevesi Mihály

nélkül. Ez a könyv idotálló humora miatt a kedvenceim köze tartozott és tartozik. Fontos kihangsúlyozni, hogyaszobatársam németbol kezdo volt. Néhány perc múlva öszszecsapta a könyvet, és azt mondta, hogy o csak néhány szót ért belole, de az összefüggéseket nem. Azt javasoltam neki, hogy gondolkodjék, és eleinte próbálja meg kitalálni a szavak, kifejezések jelentését a szövegkörnyezetbol, esetleg egyéb jelekbol, de ne vegye a lelkére, ha nem fog mindent pontosan érteni. Csodálkozzék rá egy-egy szóra attól függetlenül, hogy érti-e vagy sem; gondolkodjék, hogy találkozott-e már ezzel a szóval vagy hasonlóval valahol, és ha igen, milyen szövegkörnyezetben. Tekintse eleinte rejtvényfejtésnek a könyvolvasást, és ne akarja mindenáron megérteni. Aztán magára hagytam, és úgy 15-20 perc múlva hahotázni kezdett, mert az egyik humoros jelenet valamiképp átszüremlett a szövegen. Természetesen korántsem értett minden részletet, de azt hiszem, ez nem is volt fontos. Igazából valami jelentos dolgot tapasztalt: a globális értést, vagyis a lényeg értését. Errol még lesz szó. Ez a tapasztalat önbizalmat ad, feloldhatja gátlásainkat, félelmeinket, és segít egy fontos "nyelvtanulói tulajdonság" gyakorlásában, nevezetesen a többértelmuség elviselése'ben, melyet az egyik nyelvtanulás-kutató (Wil Knibbeller, 1989) nagyon lényegesnek tart a nyelvelsajátítás sikere szempontjából. A fenti tapasztalat azt is jelenti, hogy gondolkodásom, érzéseim alapján megérthetek valamit, ami korábban idegen volt számomra. Ez nyitottságra nevel, és egyik alapveto emberi tapasztalatunk lehet. Az iskolai nevelésben sem szabad lemondani errol a lehetoségrol. Egy kis könnyítés Nyelvtanulásaim során azonban én egy "könnyebb" utat választottam: nem új könyveket olvastam a tanulni szándékozott idegen nyelveken, hanem azokat, melyek korábban a kedvenceim közé tartoztak, és már olvastam oket magyarul (Tom Sawyer kalandjait, a már említett Jerome K. Jerome könyveit stb.). Sok jelenetre emlékezni fogok, és a szövegbol sok mindent megértek. Meg is állhatok bizonyos szavaknál vagy mondatoknál, és levonhatom a jelentésükre vonatkozó következtetéseimet. De úgy tapasztaltam, sokszor annyira magával ragad egy-egy jelenet, hogy nem tudok megállni, mert kíváncsiságom továbblendít. Lomb Kató azt mondja az ilyen esetekre, hogy ha egy szó fontos, akkor az még egész biztosan elofordul a szövegben, és az ismétlodések miatt könynyedén meg is jegyezzük. Tehát idegen nyelvu könyveket olvasni öröm és izgalmas intellektuális kihívás lehet, mi több: a boséges, valamint hasznos szókincs összegyujtésének egyik fontos esz-

köze.Hozzákell mégtennem,hogy az autoritmiában- ahogya közbenkörvonalazódott módszert elneveztem- nem mellozzük teljesen a szótárt, csak éppen késleltetjük a használatát, vagy kreatív módon alkalmazzuk. Talán meggyozo, amit néhány tanítványom és fórumhozzászóló ír errol: "Nagyon jól haladok az olvasással, már túl vagyok a felén, és imádom. Nem is gondoltam, hogy angolul ennyi mindent megértek majd. Ez most önbizalmat is adott. Eddig mindig -csak belekezdtem az angolba, tanulgattam, de igazán soha nem érdekelt. Ez most biztosan változni fog." Englischmuffel (egy blog-hozzászóló, aki a Harry Pottert olvasta újra angolul)


Autoritmia

Hevesi Mihály

"Nagy élmény volt az egyik kedvenc könyvemet, amit magyarul már többször is olvastam, elovenni angolul: bár sok szót és nyelvtani fordulatot nem értek, mégis élmény olvasni (bár természetesen sokkallassabban megy, mint magyarul), mert az angol mondatok elohívják bennem a korábban már magyarul átélt történetet." Fabulya Edit A hangzó szöveg A tapasztalat azt mutatja, és Lomb Kató is megemlíti módszerérol, hogy az olvasás nem készít fel arra, hogy az elhangzó szövegeket értsük is az adott nyelven. De az anyanyelvi beszéloknek is nehézségeik adódhatnak, hogy megértsenek olyasvalakit, aki kizárólag olvasás alapján vagy tankönyvbol tanulta meg nyelvüket. Egy idegen nyelvu szöveg olvasásakor saját anyanyelvünk artikulációs bázisával (kiejtésévei) reagálunk, vagy legalábbis egy olyan artikulációs bázissal, ami elkezdett közeledni az idegen nyelvéhez, ám valójában köztes állapotban van saját nyelvünk és az idegen nyelv között (interlingua). Lomb Kató ezt rádióhallgatással ellensúlyozta, és azzal, hogy annyit társalgott egy tanulni szándékozott idegen nyelven külföldiekkel, amennyit csak tudott. Ezért az autoritmia gyakorlatai során eloször a hangzó szövegbol indulunk ki, ami lehet élobeszéd vagy felvéteL Az elhangzó szöveg auditív formájának a felismerése az egyik alapcél; a nyelvi készségek (értés, beszéd, írás, olvasás) erre épülnek Ki kell hangsúlyoznom, hogy ez pusztán a gyakorlatsorunk felépítésére vonatkozik, és egyáltalán nem jelenti azt, hogy nyelvtanulásunk kezdetén tilos olvasni. Sot! Aki teheti, mindenképpen próbálja ki nagyobb muvek szótár nélküli olvasását. Lomb Kató gyakorlatának lényegét azért is írom le már itt az elején, mert úgy gondolom, alapveto lehet mindenki számára, aki idegen nyelvek elsajátításához kezd. Sajnos, o már nincs köztünk, de nagyon értékes életmuvet hagyott hátra, amire méltán lehetünk büszkék

3. A személyreszabható nyelvelsajátítás: az autoritmia "...a történelem során több ezer embernek sikerült anyanyelve mellé még egy idegen nyelvet is elsajátítania úgy, hogy közben [nem a nyelvtanulásra, hanem] valami másra koncentráltak, érdekes és számukra szükséges információkra, vagy olyan emberekkel kerültek kapcsolatba, akikkel szívesen voltak együtt.

"

Stephen D. Krashen Ha azt mondom, hogya legújabb kutatások szerint a nyelvelsajátítást nagyszeruen segíti, ha idegen nyelvu szövegeket hallgatunk, és pusztán figyelünk rájuk, még akkor is, ha nem értünk belolük egy szót sem, akkor Ön azt gondolhatja, hogy valami gyanúsan forradalmi nézet kerül most itt napvilágra. De Paul Sulzberger az Új-zélandi Victoria Egyetemen a következot állapította meg: "Képességünk, hogy új szavakat tanuljunk meg egy idegen nyelven, közvetlen összefüggésben áll azzal, hogy milyen gyakran voltunk kitéve a sajátos hangzókombinációknak, melyek (egy adott idegen nyelvben) a szavakat alkotják" (Paul Sulzberger, Victoria State University New

www.szepnapkonyvekhu 9

Autoritmia

Hevesi Mihály

Zeeland, 2009). Sulzberger úgy véli ez lehetoséget biztosít arra, hogyagyunkban létrejöjjenek a szükséges neuronstruktúrák, ami szerinte feltétele a szavak megjegyzésének. Talán nem meglepo, hogy anagy nyelvtanulók (Schliemann, Mezzofanti, Lomb Kató) már régen is ezt gyakorolták. De maga az emberiség is tulajdonképpen osidok óta így jár el. A csecsemo nem tesz egyebet születésétol kezdve, mint hogy figyel a felnottek beszédére és gesztusaira, anélkül hogy hosszú hónapokig, ritkább esetben akár évekig kimondaná elso szavát a számára elso idegen nyelven, az anyanyelvén. Nos, leegyszerusítve: ez a fajta figyelem az, melybol a nyelvtanulás során mi is kiindulunk. Kü1önösen örülök, hogya diákjaimmal szerzett tapasztalatokon túl ezek az egészen friss kutatási eredmények is megerosítik ennek létjogosultságát. Az autoritmia háttere Jelentos szerepet játszanak az autoritmiában azok a gyakorlatok, hipotézisek és kutatások, melyeket anyelvelsajátítás területén kiemelkedonek tartok, mert a gyakorlatomban beváltak, és koherens módon segítik az alábbi célok megvalósítását. Ilyenek Lomb Kató, Kosztolányi Dezso, Giuseppe Mezzofanti, Heinrich Schliemann, a Waldorf-iskola módszere, továbbá a pszichodráma nyelvelsajátítás gyakorlata, Bernard Dufeu és Stephen D. Krashen nyelvtanulásról alkotott hipotézisei, valamint néhány modem kutatási eredmény az empátia és a nyelveisajátítás kapcsolatáról. Lomb Kató, Kosztolányi, Mezzofanti és Schliemann gyakorlatai azért zseniálisak és hatékonyak, mert a tanulást saját személyükhöz igazították, személyes érdeklodési körüknek, a nyelv tulajdonságainak és rejtvényfejtoi képességüknek, valamint nem utolsósorban saját ritmusuknak megfeleloen. (Óróluk A nyelvtanulás beavatottjai címmel

még lesz szó - IV. rész.) Módszereikbenlehetoségnyílik arra, amire a hagyományos tananyagok szerkezetüknél fogva nem, illetve csak csekély mértékben adnak lehetoséget, vagyis az egyéni érdeklodési kör alapján való tanulásra, a saját személyiségünkbol kiinduló tananyag összeállítására. Miért autoritmia? A módszer elnevezésében az "auto" elotag egy rövidítés, és elsosorban az autonómiára, vagyis az önállóságra, az önmeghatározásra utal, de Lomb Kató ún. "autó" gyakorlataira is, melyek központi szerepet kapnak benne, és melyek közül egyiket-másikat már az o "nyelvtanuló" elodei, Schliemann, Mezzofanti, Kosztolányi is sikerrel alkalmaztak. Lomb Kató mondta az egyik beszélgetés során, hogy bár neki nincs autója, de mégis három autóval közlekedik, legalábbis a nyelvtanulás területén. Az egyik az

autológia- azaz beszéd önmagunkkal(akár utazás,buszra várás közben);a következo az autográfia - írás a magunk számára (pl. naplóvezetés egy idegen nyelven), a harma-

dik pedig az autolexia- az olvasás(regényeks egyéb,minketérdekloszövegekolvasása). Ezek a gyakorlatok azért nagyszeruek - különösen a "beszéd önmagunkkal" lesz sok tanuló számára meglepo és igen hatékony -, mert képesek nyelvi mikrokIímát teremteni,"ami az egyik feltétele a nyelvhasználat élové tételének (A nyelvi mikroklíma megteremtése - 26.oldal). A "ritmia", vagyis eredetileg ritmus mint a nyelv keretet adó jellegzetes prozódiai eleme - ahogy ezt Önök is látni fogják - különös hangsúlyt kap e módszerben, és a ta-


Autoritmia

Hevesi Mihály

pasztalatok alapján a kulcsot jelenti a beszélt nyelv értéséhez. Az autoritmia elnevezés utal továbbá saját ritmusunkra, tempónkra, mely senki máséval nem tévesztheto össze, és amit nem hagyhatunk figyelmen kívül, amikor elkezdünk nyelvet tanulni. A módszer céljai: A) az élobeszéd, a filmek, a zeneszövegek, a regények, a mesék stb. értése, és az ehhez szükséges képességek kifejlesztése; B) a spontán beszédkészség felszabadítása az idegen nyelven, és a további készségek: az írás és az olvasás kibontakoztatása, továbbá a nyelvtanulói tulajdonságok fejlesztése; C) a tanuló képes legyen kedvenc zeneszövegének, regényének, versének, meséjének, érdeklodési körének feldolgozására, és ez alapján szókincsének és egyéb ismereteinek a bovítésére; D) tapasztalatszerzés a nyelv és a nyelvelsajátítás muködésérol; E) a fenti képességek és tapasztalatok idegen nyelvek megtanulásához is.

megszerzésévei érezzünk motivációt más

Most vizsgáljuk meg részletesebben is ezeket! A) Az élobeszéd, a filmek, a zeneszövegek, a regény stb. értése. Miért is nem megy? Szinte biztos vagyok abban, hogy Ön is jól emlékszik az elso igazi vizsgájára, amikor valakivel beszélgetnie kellett, vagy egy filmet, egy zeneszöveget szeretett volna megérteni az idegen nyelven. Emlékszik ilyenre? Vajon helyt tudott állni? Az egyik barátom jut eszembe, aki döbbenten mesélte, hogy 10 év franciatanulás után még egy pohár vizet sem tudott rendelni Franciaországban, mert nem értették, hogy mit akar, pedig állítom, nagyon szorgalmasan tanult, és kitunoek voltak a jegyei. De én is meg voltam gyozodve arról, hogy fatális félreértés áldozata lettem, amikor Németországban eloször hallottam németeket egymással beszélni: semmit sem értettem abból, ami elhangzott. Pedig idehaza idonként akadt német nyelvu beszélgetopartnerem, és vele gyakoroltam. Már-már azt hittem, rossz helyen, Dániában vagy Hollandiában szálltam le a vonatról. Az ilyen tapasztalat eléggé aláássa az önbizalmat, így aztán a megszólalás is nehezen megy: hátha begyakorolt mondataimat nem fogják megérteni. Nos, biztosra veszem, hogy az iskolában vagy egy tanfolyamon Önt is, mint mindnyájunkat, sok mindenre megtanították, talán még kazettákat, CD-ket is hallgattak. És mégis mi hiányzik az efféle igazi vizsgákon? Miért nem vagyunk képesek érteni az élobeszédet, ha hagyományos módszerrel, tankönyvbol és némi hanganyag segítségével tanulunk egy nyelvet? És mi lehet a több nyelven beszélok titka, ha egyáltalán van ilyen? Az elso oka annak, hogy nem értjük az elhangzó szövegeket, viszonylag egyszeruen belátható. Ha tankönyvbol tanulunk nyelvet, akkor anyanyelvünk némileg módosított artikulációs bázisával (kiejtésévei, ritmusával, dallamával stb.) reagálunk a tankönyvi


Autoritmia

Hevesi Mihály

szövegre, nem az idegen nyelvével. Hiszen azt a másikat még nem is ismerhetjük, így anyanyelvünket azonosítjuk az idegen nyelvvel, anélkül hogy észrevennénk tévedésünket, és hogy valójában egy köztes nyelvet beszélünk (interlingua). Ez azt jelenti, hogy úgy olvassuk a szövegeket, mint anyanyelvünkön, legfeljebb anyanyelvünk hangzóihoz képest kisebb-nagyobb eltérésekkel. Persze jó esetben, és megfelelo gyakorlatokkal, foleg rengeteg szöveghallgatással ez továbbfejlodhet. A tanfolyamokon vagy iskolákban elvégzett kiejtési gyakorlatok, szöveghallgatások természetesen jót tesznek, ám valamiért mégsem váltják be a hozzájuk fuzött reményeinket. Ennek fo oka, hogyahanganyagokat többnyire stúdióban veszik fel, nagyon akkurátusan, irodalmi nyelven beszélokkel; van, amelyiken a természetesnél sokkal lassúbb tempóban beszélnek. Ez talán még hasznosnak is tunhet, ám az életben a legritkább esetben fordul elo. Sokkal inkább az történik, hogy háttérzajjal kell megértenünk szövegeket, amelyeket nagyon gyorsan, vagyis természetes tempóban mondanak el, továbbá különbözo akcentusokkal fogunk találkozni, amire az angol esetében is jócskán megvan az esélyünk, még akkor is, ha csak a híreket hallgatjuk a BBC-n. Ebbol az is következik, hogy lehetetlen minden helyzetre felkészülnünk, mindenféle akcentust begyakorolnunk. Nem csoda, hogy amikor egy anyanyelvu beszélot hallunk, az idegen számunkra, és nemhogy nem értjük, de még szavait sem tudjuk kivenni. Ha jól emlékszem, nekem a németeket három hónap intenzív figyelemmel sikerült végül is megértenem. Ennyi idore volt szükségem ahhoz, hogy a bennem kialakult és már-már berögzodött köztes-nyelv némileg megközelítse a valóságot. Jelenlét Most vizsgáljuk meg a másik okát annak, amiért nem értjük az elhangzó szövegeket. Mi is történik, amikor egy idegen nyelvu szöveget hallunk? Figyeljük csak meg! Már az elején lemaradunk a szövegrol, mert nem gyozünk csodálkozni, hogy milyen leírt, ritkább esetben hallott szóval vagy kifejezéssel azonosíthatnánk be azt, ami elhangzott, vagyis dekódolni próbáljuk az elhangzó szöveget. Ezért aztán a szöveg elejét talán még ki tudjuk hámozni, de a szöveg egészét egy hosszabb artikulálatlan szöveghalmaznak vagy jobb esetben fülbemászó dallamnak halljuk. Ilyenkor sokan azt állapítják meg magukban- helytelenül-, hogy ezt sosem fogják megérteni. A megoldás szükségszeruen következik ebbol: meg kell tanulnunk jelen lenni egy szövegben, és nem a mindenáron való dekódolásra koncentrálni. Egyszeruen nem szabad lemaradnunk a szövegrol, amikor az elhangzik! Ehhez a jelenben, az itt és mostra való figyelemre van szükségünk. Ha ezt a fajta figyelmet el tudom érni, teljesen mindegy, hogy valaki milyen kiejtéssel beszél, telefonálok-e, vagy a háttérben lévo autópálya zsongása mellett beszélgetek vele. Mindebbol persze talán az is kitunik, hogy ennek eléréséhez nem elég pusztán nyelvi készségeinken csiszolni, bizonyos tulajdonságainkat, de auditív memóriánkat is fejlesztenünk kell. Talán Önök is tapasztalták: az itt és mostban nem is olyan könnyu jelen lennünk, az utcán vagy a természetben sem veszünk észre minden jelenben történo eseményt. Többnyire elkalandoznak a gondolataink, magunkkal vagyunk elfoglalva. Ugyanígy egy idegen nyelvu szövegre sem figyelünk, és sokszor lemaradunk az elején, ahogy arról már volt szó. Ám közben a szöveg tovább folytatódik. Sajnos ez nemcsak egy idegen nyelv esetében fordul elo, hanem anyanyelvünkön való beszélgetések során is, és a félreérté-


Autoritmia

Hevesi Mihály

seknek, egymás nem értésének egyik fOoka. A jelenlét képessége, az itt és mostra való figyelés alapveto emberi igény és törekvés kellene, hogy legyen. Ezt a fajta figyelemkészséget vagy lélekjelenlétet a következoképen gyakorolhatjuk: ha egy nyelvnek a ritmusára vagy egyéb prozódiai elemeire, továbbá a magam által alkotott, illetve bennem keletkezo képekre koncentrálok, miközben az adott szöveg elhangzik, akkor azt csakis a jelenre való figyelésseI tehetem meg. Ha meg tudom ismételni például egy rövidebb szöveg ritmusát, az azt jelenti, hogy az elhangzás pillanatában jelen voltam a szövegben. Láthatják, nem csodaszerrol, és nem is valami titkos technikáról van szó, hanem egy osi gyakorlatról. Az egészen kis gyerekeknek ugyanis ez nagyon jól megy, és megfigyelheto, hogy eleinte épp azokkal az elemekkel kerülnek kapcsolatba, melyek bizonyos szempontból elsodlegeseknek tekinthetok: a nyelv ritmusával, hangzásával, dallamával. És hozzá kell tenni: nagyon-nagyon sok érzéssel, melyeket környezetükben és önmagukban tapasztalnak közben. Az elhangzó szövegben való jelenlét gyakorlatainkban is a nyelv prozódiai elemeire (ritmus, hangzás, dallam) irányított figyelemmel érheto el, de a belso képeknek is fontos szerep jut. Tanítványaimmal azt tapasztaltam, hogy az efféle gyakorlatokkal néhány hét alatt könnyebben "kihallják" egy-egy elhangzó szöveg auditív alakját, anélkül hogy látnák azt leírva, vagy külön kiejtésgyakorlatokat végeznének. Vannak például haladók, akik 2-4 hét alatt "kihallják" a BBC-n elhangzó szövegeket, ami akkor is nagy teljesítmény, ha e szövegeket nem értik teljesen. Tehát a ritmussal, dallammal, belso képekkel való gyakorlás játéknak tunhet, de nagyon komoly és hasznos játékról van itt szó, mely során érzékennyé válunk a számunkra idegen hangzósorokra! Egy okkal több, hogy felvegyük a ritmizálást és a dallamkövetést nyelvtanulói és -tanári repertoárunkba! A jelenlét és az auditív memória A jelenlét egy elhangzó szövegben kedvezo körülményeket teremt auditív memóriánk számára is. Az írásbeliség terjedésével auditív memóriánk jelentosen veszített szerepébol. Amit le lehet írni, azt nem kell megjegyeznünk. Néhány évtizede még éltek ausztrál bennszülöttek, akik többperces szöveget is szó szerint vissza tudtak idézni. Ma már auditív memóriánk mindössze néhány tizedmásodpercre, jó esetben néhány másodpercre terjed ki, pedig a globális értésben nagy hasznát vehetjük. Valószínuleg hozzájárul ehhez felgyorsult élettempónk is, az, hogy nagyon sok stressznek tesszük ki magunkat, amikor cselekvés közben már egy következo tevékenységünkön gondolkodunk, és nem a jelenbe merülünk bele. Természetesen nem szeretnék senkit abba az illúzióba ringatni, hogy gyakorlatainkkal ezt az egykori képességet, a több perces szövegek visszaidézését újra ki fogjuk fejleszteni magunkban. Egy biztos: ha sikerül nem lemaradnunk egy elhangzó szövegben, pontosabban kihallhatjuk az idegen nyelven elhangzó szöveget, és a globális értés hatékonyabban valósulhat meg. A globális értéshez emlékeznünk kell a korábbi szövegbeli összeruggésekre.


Áutoritmia

Hevesi Mihály

B) A spontán beszédkészség Vannak ismeroseim, sot rokonaim, akik nagyon jól el tudnak társalogni akár minimális szókinccsel is egy idegen országban a helybéliekkel. Egyik gyermekkori élményem, hogy édesapám Prágában, ahova egy nyári kirándulás alkalmával jutottunk el, beszélgetni kezdett a villamosvezetovel, anélkül hogy tudott volna csehül vagy valamilyen más általam beazonosítható nyelven. Igaz, volt közös téma, és ez maga a villamos volt. Apukám érdeklodött a cseh piros villamos technikai megoldásai iránt, és spontán

megszólítottaa villamosvezetot- persze az sem volt érdektelen,hogy hol kell majd leszállnunk célunk eléréséhez. Talán a bábszínházba akartunk eljutni, Spejbl és Hurvinyeket nézni. Apukám és a villamosvezeto szemmel láthatóan jól eltársalogtak egymással, a villamos belso kapcsolóira mutogattak, és bólogattak egymásnak nemzetközi szavak kíséretében (stop, start, stáción stb.). Ezzel a jelenettel kapcsolatban két fontos dolgot is szeretnénk megjegyezni: Apukám ezzel a beszélgetéssei a nyelv egyik legfontosabb funkcióját gyakorolta: a kapcsolatteremtési funkciót. Ez motiváló ereju, nyelvtudásunk szintjétol függetlenül! Ezen túl pedig hozzájárulhat egyfajta elhatározáshoz, hogy nyelvtudásunkat idovel csiszoljuk. A másik megjegyzésem tulajdonképpen egy kérdés: mi gátolja a megszólalást, ha már jó néhány éve tanuljuk a nyelvet, és feltehetoen boségesebb szókinccsel és nyelvtani tudással rendelkezünk egy idegen nyelven, mint ami apukám és a villamosvezeto kommunikációjához szükséges volt? Stephen D. Krashen lingvista és olvasás-aktivista szerint él egy úgynevezett output monitor bennünk, aki nem engedi "idétlenkedni" az embert, hiszen nem "tudunk" az adott nyelven, hogyan is mernénk megszólalni. Ez magyarázza azt is, hogy egy-két pohárka után gátlásaink felszabadulnak, és könnyebben beszélgetünk akár egy idegen nyelven is. Kétségtelen elonyei ellenére sem ajánlom ezt a módszert. Inkább önbizalmunkat erosítsük azzal, hogy élesítjük figyelmünket a jelenben, ami által beszédértésünk, de az auditív memóriánk is fejlodik. Míg ennek a monitornak fontos szerepe lehet egy késobbi fázisban, amikor már valamennyire tudunk egy nyelvet, és szükségünk van hibáink helyesbítésére, addig kezdetben ez a monitor gátol bennünket. Jól szemlélteti a gátlások felszabadulását egyik ismerosöm esete. Már évek óta tanult angolul, amikor az utcán turisták kérdezték meg tole, hogy hol van ez és ez az utca. Nem jutott eszébe semmi sem angolul. A megfelelo szavak és mondatok csak jóval késobb jöttek elo (még aznap), de akkor megállás nélkül, szinte folyamatosan áradt belole, hogy mit kellett volna mondania. Ám akkorára a turisták már valószínuleg maguktól is megtalálták a keresett utcát. Hasonló élményeink anyanyelvünkön is adódnak, amikor egy feszült vagy konfliktusos helyzetben nem találjuk a megfelelo szavakat és mondatokat, csak késobb, este, nyugodt körülmények között. Léteznek gátlásoldó technikák a megszólaláshoz. Az egyik ilyen az asszociatív szó-, illetve kifejezés-visszaidézés, amikor egy szöveg elhangzása vagy olvasása után spontán mondunk belole valami; bármit, ami eszünkbe jut. Egy_másik gyakorlat, ami a beszédet segíti: a belso monológ: Lomb Kató autológia gyakorlatáról van szó. Ez nemcsak beszédkészségünket, de az idegen nyelvhez kapcsolódva önbizalmunkat is erosíti, továbbá nagyonjó nyelvi mikroklímát teremt.


Hevesi Mihály

Autoritmia

A megszólaláshoz ido kell- a beszédhez pedig gyakorlat Amikor idegen nyelvet kezdünk el tanulni, sokszor elfelejtjük, hogyanyanyelvünk elsajátításához mennyi idore volt szükségünk, és mennyit töltöttünk azzal, hogy "csak" figyeltünk. Ráadásul azután is folyamatosan gyakorolunk és gyarapítjuk tudásunkat, hiszen mindennapjainkban különbözo körülmények között használjuk az anyanyelvünket.

MarioRinvolucri(angoltanára Pilgrimsnyelvtanárképzon- róla késobbis lesz még szó) egyszer megkérdezte egyik spanyol anyanyelvu tanítványátói, egy tanárnotol, hogy mennyit beszélget naponta az anyanyelvén. A tanárno elmondta, hogy reggel kb. 1,5 órát a férjével és a gyerekekkel tölt, és a reggeli készülodést szinte végigbeszélik, sokszor egyik szobából a másikba kiabálva egymásnak. A következo fél órát három kolléganojével tölti egy közös autóban, miközben "noi beszélgetést" folytatnak, egészen az iskoláig. Aztán órák elott és a szünetekben, a tanáriban, vagy a folyosón beszélget a gyerekekkel, vagy a kollégákkal. Munka után szintén fél óra utazás és csevegés következik. De este még tévézés vagy rádióhallgatás közben agyerekekkel és a férjével beszélget, esetleg telefonál. Nos, lehet, hogy a magyar átlag emberre nem jellemzo ennyi beszélgetés naponta, a példa mégis jól szemlélteti, hogy anyanyelvünkön általában reális helyzetekben sokat "gyakorolunk". Miért is gondoljuk akkor, hogy az idegen nyelven gyorsan és könnyen megtanulunk majd különbözo eszközök segítségével érteni és beszélni? Stephen D. Krashen állítja, hogy azok az igazán jó módszerek, amelyekben nem eroltetik a megszólalást. Hagyják, hogya diák, a résztvevo akkor szólaljon meg, amikor úgy érzi, meg tud vagy meg kell szólalnia. A nyelvelsajátítás több fázisban történik. Egy tanfolyam vagy az iskolai kurzusok

befejezésemég egyáltalánnemjelent sikert - sot bizonyosszempontbólmég egy sikeres nyelvvizsga sem! A nyelvtanulásban mindig úton vagyunk, és valahogy meg kell tanulnunk szeretni ezt a helyzetet. Gondoljunk ismét a kisgyermekre, aki a pillanatban való jelenlétének köszönhetoen akkor is élvezi a nyelvet, ha még csak nagyon az alapoknál jár: gagyog, próbál szavakat kimondani, és kedvére van a szüleivel való együttlét! Késobb talán számunkra értelmetlennek tuno rímeket, versikéket, anagrammákat farag. A felnottnek a gagyogáson és az érzésbeli örömökön kívül rendelkezésére állnak intellektuális élvezetek is a nyelvelsajátításban és -tanulásban, ezért egyáltalán nincs olyan rossz helyzetben, mint elsore gondolnánk: regényt olvashat, filmet nézhet, rádiót hallgathat,beszélgetotársat kereshet magának. Következtetés A kisgyermek sokáig hallgat és figyel, de nem csak akkor szólal meg, ha már tökéletesen ismeri anyanyelvét, hanem folyamatosan próbálgatja a nyelvet, gügyög, vagy rímeket, új szavakat, anagrammákat talál ki, mintegy játszik a nyelvvel. Nincs tehát semmi gond azzal, ha akár minimális és hibás szókincsünkkel próbáljuk megértetni magunkat, és inkább a nyelv kapcsolatteremto funkciója vagy a vele való játék ragad magávalbennünket. Fontos tehát beszélgetni valakivel az idegen nyelven, mert: - kapcsolatot teremtünk egy másik nyelvet beszélovel, ez pedig eros motivációt adhat a továbbtanulásra; talán szembesülünk szókincsünk hiányosságaival, és elhatározhatjuk,


Autoritmia

Hevesi Mihály

hogy valamilyen módon bovítjük. Az efféle saját elhatározás többet ér, mint bármilyen egyéb biztatás vagy fejmosás; - egy ilyen esetlegse fiile,se farkabeszélgetéssorán is tapasztalatotszerzünka beszéd

közbeni folyamatokról, és arról, hogy valamilyen módon mégiscsak lehetséges a másik embert értenünk és magunkat megértetnünk vele. Rájövünk, hogy a szavaknak sokszor minimális szerep jut (kutatók szerint sokszor csupán 6-10%, a többit a testbeszéd, az intonáció és egyéb tényezok közvetítik). A gátlás legyozése fontos, de a megszólaláshoz és magunk árnyaltabb kifejezéséhez szükségünk van szókincsre. Szókincset különbözo módokon szerezhetünk: kedvenc zeneszöveg, regény, mese, film szövegének feldolgozásával, vagy akár kreatív szótárolvasással. C) A tanuló képes legyen kedvenc zeneszövegének, regényének, versének, meséjének, érdeklodési körének feldolgozására, és ez alapján szókincsének és egyéb ismereteinek a bovítésére Gondolkodjunk el néhány pillanatra, és soroljunk fel három dolgot, ami életünk je-

lenlegiszakaszábanérdekelbennünket!Nos, ha ezeketmégosztályozzukis - szenvedélyesen érdekel, nagyon érdekel, érdekel -, akkor máris megtaláltuk azokat a témákat, melyekbol a nyelvtanulásunk során kiindulhatunk. Ami nagyon vagy szenvedélyesen érdekel bennünket, az a legalkalmasabb arra, hogy segítségével megismerjünk egy idegen nyelvet is. Az efféle szövegekkel szívesen fogunk gyakorolni, és számtalan lehetoséget biztosíthatnak a nyelvelmélyítéséhez, akár utazás vagy várakozás közbeni gyakorláshoz. Ki szeretném emelni, hogy ha érdeklodési körünk az életben elérni kívánt céljainkhoz kapcsolódik, esetleg megtalált hivatásunkhoz, akkor több legyet üthetünk egy csapásra. Az ehhez kapcsolódó szövegek feldolgozása az idegen nyelven ugyanis nemcsak nyelvtudásunkat bovíti, hanem hivatásunk teljesebb gyakorlásához, álmaink eléréséhez is közelebb vihet bennünket. De ha volt egykor egy könyv, film, vers vagy zene, ami nagy hatással volt ránk, és most szívesen újraolvasnánk, -néznénk vagy -hallgatnánk az idegen nyelven, akkor is félig-meddig nyert ügyünk van. Ezekkel a szövegekkel fogunk dolgozni. Ennek segítésére dolgoztuk ki többnapos gyakorlatsorunkat, melyben megfelelo sorrendben találhatók a különbözo feladatok. Szintén fontos az, hogya már átvett szövegeket helyesen ismételjük. Az ismétlés az autoritmiában nem monoton módon történik, sokkal inkább a továbbfejlesztése ez a már meglévo tudásbázisnak, továbbá új szempontok, újabb kapcsolódások létrehozását is jelenti


Autoritmia

Hevesi Mihály

D) Tapasztalatszerzés a nyelvelsajátításról, -tanulásról

Amit hallok, elfelejtem; amit látok, megjegyzem; amit teszek, értem. (Kínai közmondás)

Ha nyelvet tanulunk, nem tudjuk elkerülni, hogy többé-kevésbé elgondolkodjunk, és

tapasztaljuk,miként muködika nyelv és anyelvelsajátítás - legalábbisazt, ami ebbol tapasztalható. Itt most nem a nyelvtani rendszerek és szerkezetek feltétlen megismerésére, szavak bemagolására és betanulására gondolok, mert valójában a közgyakorlattal és -hiedelernrnel ellentétben ez sokszor legfeljebb csak másodlagos. Sokkal inkább arra, hogy mi történik bennünk, amikor beszélünk, vagy egy történetet idézünk fel. Nem

spórolhatjukmeg a nyelvelsajátításlegfontosabbjellernzoinekmegtapasztalását- de nem is kell, mert izgalmas felfedezés mindez, és egészen életszeruen történik! Néhány tanítványom elcsodálkozik azon, hogy bizonyos szavak sokszor személyes képekhez vagy különbözo érzékszervi észleletekhez kapcsolódnak, de az is érdekes számukra, hogy ha a ritmusára, dallamára figyelek egy szövegnek, magyar füllel is fölfoghatom az egyébként sokszor artikulálatlannak tuno szöveghalmazt. És ugyanilyen érdekesség, hogy nagyon sokszor nincs szükségem szótárra, ha nem értek néhány szót egy szöveg-

bol; létezikolyantechnika(eztszónyomozásnakhívom - 65. oldal),melyneksegítségéveile tudomvezetnia jelentést, vagylegalábbisel tudomkezdeniezt a folyamatot- ráadásul így könnyebben meg is jegyzem a szót vagy a kifejezést. Szóval érdemes tapasztalatot szereznem a nyelvelsajátításról. Ez többféleképpen történhet: egyik módja, hogy bizonyos dolgokon elgondolkodom, visszaidézek egykori emlékeket, illetve megfelelo megfigyelési gyakorlatokat végzek a

nyelvvelkapcsolatban,vagyegyszeruenmásoktapasztalatairólolvasok- erre tananyagunkban és tanfolyamainkon is lehetoség nyílik! A szülok számára kituno lehetoség, ha kisgyermekük beszédfejlodését, nyelvhasználatát meg tudják figyelni a kezdetektol. Egy másik módszer a nyelvet, nyelvhasználatot érinto szórakoztató filmek megnézése. Tanárok eszköztárába is ajánlom. Azt hiszem, aki látta a Picasso kalandjai CÍmu svéd filmet, mindamellett, hogy élvezte a film humorát, sok mindet megtanult a nyelv muködésérol;még az is elképzelheto hogy utána sokkal bátrabban szólalt meg egy idegen nyelven. A filmet svéd színészek játsszák, akik spanyolul "beszélnek"; részben az adja a film komikumát. Mielott filmet kezdünk el nézni, adjunk meg támpontokat a magunk, vagy ha tanárok vagyunk, a diákok számára, melyekrol majd utána elgondolkodhatunk vagy beszélgethetünk. Ha viszonylag érdeklodo osztályunk van, nem kell elore megadni ezeket a támpontokat, legfeljebb csak utána beszélgessünk a filrnrol. Nagyon fontos a csoportos beszélgetés. Ilyen és ehhez hasonló támpontokat adhatunk meg: Milyennek érezzük a filmben elhangzó nyelv/nyelvek hangulatát? Mi tunt fel? Mi volt furcsa? Mit használnak esetleg másként a másik nyelvben ahhoz képest, ahogyan mi használnánk? Volt-e valami, ami elhangzott, de másképp fordították?


Autoritmia

Hevesi Mihály

Az alábbi filmeket (mindhánnat Jim Jannusch rendezte) tennészetesen kamaszkor utánra javaslom; gimnáziumban már mindenképp megnézhetoek, felnottkorban pedig kifejezetten ajánlottak mindenki számára. Ha a tanár az órát nem akarja filmnézésre

"pazarolni",bár errol itt szó sincs,mert erosenmotiválhatmajd egy ilyen filmnézés- a gyerekek megkedvelhetik a nyelveket -, akkor nézzék meg szakkörön, de mindenféleképpen közösen, és beszélgessenek is róla. Éjszaka aföldön Nagyszeru színészek a világ különbözo városaiban taxisoforöket játszanak, a nyelvek (amerikai, francia, német, finn, olasz), mentalitások kontrasztja egymás mellé állítva. Az északi a délivel, a nyugati a keletivel, a humor a szomorúsággal, az élet a halállal. Az egyik kedvenc filmem. Törvénytol sújtva Az artikulációs bázis különbségei miatt érdekes jelenetek játszódnak le egy börtönben egy olasz anyanyelvu rab és angol anyanyelvu cellatársai között. A színészek kitunoek: Roberto Begnini, Tom WaÍts. Szellemkutya - Ghost Dog A film után kis csalódást éreztem, hogy kedvenc rendezom, ilyen lövöldözos, gengszteres filmet rendezett, de azóta megszerettem ezt a filmjét is. Egy dekadens társadalomban a barátság és egymás értése különösen fontos, még akkor is, ha nem értjük egymás nyelvét. Nagyszeru jelenet arról, hogy ez az értés mégiscsak létrejöhet: a szamuráj (a szellemkutya) angolul beszél, és barátja a fagyiárus pedig franciául, mégis értik egymást, anélkül hogy ismemék egymás anyanyelvét. Egy másik zseniális jelenetben spanyolul is megszólal egy többemeletes tömbház tetején hajót építo férfi. A külvilág szemében o valami értelmetlent muvel Ehhez gyenneki hit és férfiúi kitartás kell, pont úgy, mint sokszor a nyelvtanuláshoz! Így nyelvekkel megtuzdelve ezt a jelenetet nagyon személyemhez szólónak érzem. Tehát ezeket a filmeket nem azért ajánlom, hogya szövegüket feldolgozzuk, bár ez sem utolsó szempont, hanem hogy tapasztalatokat közvetítsünk a nyelvek hangulatával, az értéssel, a nyelv muködésével kapcsolatban. Lehetne még sorolni a filmeket, de talán az a legjobb, ha a tanárok maguk kezdik el figyelni, melyik film nyújt lehetoséget nyelvi tapasztalatokra. E) A fenti képességek és tapasztalatok megszerzéséveI érezzünk motivációt más idegen nyelvek megtanulásához is Bízom benne, hogy Ön is aktívan támogatja majd e célt. Ha tapasztalatot szerzünk a nyelvtanulás muködésérol, akkor szívesen és könnyebben kezdünk el tanulni újabb idegen nyelveket is. Azt tapasztaljuk majd, hogy nyelvet tanulni nem is annyira nehéz, mint ahogy azt eddig hittük, és két-három nyelv "beleférhet" az életünkbe. De 'miért is kell nyelveket tanulni? Az egyik válasz erre az, hogy több nyelv nagyobb rálátást biztosít a világra. Hans-Georg Gadamer filozófus után azt mondhatjuk, hogy több ablakunk nyílik a világra, ha több nyelvet is értünk.


Hevesi Mihály

Autoritmia

De léteznek szubjektív válaszok is; nekem is van egy, mely nem gyakorlatias vagy prózai. Kedvelem azokat a helyeket a világban, ahol egyszerre több nyelv is jelen van. Utazásaim során azt kell látnom, hogy az ilyen helyek egyre ritkábbak. A nemzetiségek nyelvét többnyire elnyomja az országok nemzeti nyelve vagy az angol. Kicsit nosztalgiával gondolok szülovárosomra, Aradra, ahol 25-30 évvel ezelott a piactéren még egyszerre lehetett hallani sváb nénik csicsergo árukínálgatását, cigánygyerekek viháncolását vagy román és magyar ismerosök beszélgetését, továbbá szerb szót. Az efféle helyek eltunése számomra egy okkal több, hogy annyi nyelvet tanuljak meg, amennyire csak képes vagyok, és amennyit idom enged! Talán Önnek is lesz valamilyen saját válasza arra, hogy miért kell több nyelvet is elsajátítani. Mi lehet ez? Az sem baj, ha egészen gyakorlatias okai vannak erre!

Úton lenni: lassan, de... Lomb Kató mondta, hogy életét nem annyira a nyelvtudás ragyogta be, mint inkább a nyelvtanulás. Vagyis bármilyen jól tudjak is egy nyelvet, ez anyanyelvemre is érvényes, mindig akad valami, amit hozzátanulhatok. Készen tehát soha nem lesz egy nyelv bennem, már csak azért sem, mert a nyelv folyamatosan változik. Én magam is minden használattal változtatok rajta, talán egy-egy hangulatot, érzést stb. teszek hozzá, esetleg megtanulom másképp is használni. Ezért érdemes báMilyen szintig tanulni, abbahagyni, majd újrakezdeni. A tanároknak is érdemes ezzel tisztában lenni, és a tanított nyelveket folyamatosan gyakorolni. Bár az autoritmia hatékony módszer, de mint láthatják, nem ígérek gyors és könnyed nyelvtanulást, sot még azt sem, hogy egyszer csak befejezettnek tekintsék azt. Pusztán egy olyan lehetoséggel szeretném megismertetni Önöket, mellyel élvezhetové, izgalmassá tehetjük a nyelvelsajátítást, alapveto tapasztalatokat szerezhetünk a nyelvrol és nem utolsósorban önmagunkról. A nyelvtanár lehetséges célja a közoktatásban Miután megvizsgáltuk az autoritmia céljait, vessünk egy pillantást arra, hogya körülményekhez és lehetoségekhez képest mi lehet a nyelvoktatás valós célja az iskolákban. A fentiekbol kiderült, hogy ami célunk olyan képességek kifejlesztése (jelenlét a szövegben, empátia, globális értés) és olyan kognitív gyakorlatok (pl. szónyomozás, kreatív szótanulás) elsajátítása, melyek segítségével a diákok meg tudják állni a helyüket, amikor egy idegen nyelvu szöveget hallanak, vagy kommunikálniuk kell. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogyaközoktatásban nagyon sok helyen kompetencia alapú képzés, tehát valami hasonló történik, és kiváló gyakorlatokat is láthatunk egyik-másik tanár repertoárjában. Bízom tehát abban, hogy azok a képességek, melyekrol ebben a könyvben is szó esik, hamarosan belekerülnek a hivatalos kánonba is. Ha tudatosul, hogya nyelvelsajátításhoz, milyen kompetenciákra van szükség a hagyományosan is elismertek mellett, a nyelvoktatás kilábalhat abból a zsákutcából, melybejutott. Mindez azt jelenti, hogy az iskolák célja és feladata épp az, hogya fent említett képességek megszerzésében és többek között a kognitív gyakorlatok elsajátításában segítsék a diákokat.


Autoritmia

Hevesi Mihály

Miért is fontos ez? Tapasztalatom azt mutatja, hogy heti 4-6 tanórában a diákokat nem lehet megtanítani egy nyelv középszintu ismeretére, de bizonyos képességeket igenis hatékonyan lehet ennyi ido alatt is közvetíteni! Ha valóban használható útravalót akarunk a diákoknak adni, akkor ezt tekinthetjük a fofeladatunknak. Ezentúl pedig minden azon múlik, hogy egy-egy intenzív tanulási szakaszban, legalább heti 12-14 órát megfelelo módon tölt-e a diák a nyelv közegében, beleértve ebbe az iskolai 4-6 tanórát is. A tanár feladata, hogy kedvet csináljon ehhez! Ám azt se felejtsük el, hogy nem a tanár, hanem az élet motivál!

4. Anyelvelsajátítás és -tanulás általános szabályai Mennyi ido alatt tanulunk meg egy nyelvet? Elfogadható nyelvtudáshoz akkor jutunk, ha heti 12-14 órát foglalkozunk a megtanulni kívánt nyelvvel. Ebben az esetben fél éven, egy éven belül használható nyelvtu-

dássalrendelkezhetünk- ami a kommunikációrelatívhatékonyságábanmérheto.A heti 12-14 órát azonban az itt közölt gyakorlatokkal és alapelvekkel nem is olyan nehéz öszszehozni. Ráadásul, ha követik a tanácsomat, és olyan szövegeket választanak gyakorlásra, melyek összefüggnek céljaikkal, életfeladatukkal, hivatásukkal, a gyakorlatok során nemcsak nyelvet tanulnak, de szakmailag is fejlodnek. A szükséges gyakorlási ido összejöhet buszon, villamoson, autóban, rendeloben, hi-

vatalokbanvaló várakozássoránis - ne ijedjenmeg, a többi várakozóebbol csak szélsoséges esetben fog bármit is észrevenni. Ha csak heti 2-4 órát foglalkozunk egy nyelvvel, akkor jó esetben is csupán 3-5 év múlva számíthatunk konkrét eredményekre. Ennyi ido alatt már könnyebben csökken motivációnk, és abbahagyhatjuk a nyelvtanulást. Igazából ezért érdemes az intenzívebb tanulást választani. Ámde figyelem: tartsuk tiszteletben saját tempónkat, egyéni utunkat és lehetoségeinket. A valóságban nem mindenki tud ennyi idot szánni anyelvtanulásra. Sajnos ebbe sokunknak bele kell nyugodnunk. Ha csak tíz percet tud naponta gyakorolni, már annak is lehet eredménye.

"Foglalkozzmindennapa nyelvvel- ha többre nemjut ido, legalábbegy tízperces monológ erejéig... Ha tanulási kedved túl hamar ellankad, ne "forszírozd", de ne is hagyd abba a tanulást. Vedd elo valamilyen formáját: olvasás helyett a rádióhallgatást, leckeírás helyett a szótárolvasást stb." (Lomb Kató) Fontos azonban, hogy még így is iktasson be egy-egy intenzívebb periódust (1-2 hétIhónap), amikor valóban 1,5-2 órát (esetleg többet) foglalkozik naponta az idegen nyelvvel. Szavak helyett kifejezéseket tanuljunk meg több "csatornán" keresztül! Fontos szabály, hogy egy szót környezetével együtt, vagyis egy kifejezésben tanuljunk meg. Ezzel több dolgot is megtanulunk és hozzájárulunk ahhoz, hogy memóriánknak nem az egyes szavakat kell keresnie, hanem nagyobb egységeket. További elonye ennek, hogy beszédünk folyamatosabbá válhat.


Autoritmia

Hevesi Mihály

Használjuk képzeletünket! Az is fontos, hogy egy kifejezés megtanulása közben használjuk képzeletünket, és alkossunk olyan intenzív belso képet arról, amit leír, amilyet csak tudunk, közben képzeletben halljuk az eseményeket, érezzük az illatokat, esetleg tapintjuk magát az adott tárgyat! Ezzel olyan személyes energiát adunk a kifejezéshez, hogy akár elsore is belevéssük memóriánkba (belso képalkotás). A nyelvesend A nyelvcsend azt jelenti, hogy miután valamennyi ideig (intenzíven) foglalkoztam a nyelvvel, néhány napra, hétre, akár hónapra teljesen abbahagyom a tanulást. Ez szükséges ahhoz, hogy rendezodjenek a különbözo struktúrák, és kifejlodjenek készségeink. Érdekes tapasztalat, hogy egy ilyen nyelvcsend után mekkora különbséget érezhetünk például beszédkészségünk fejlodésében. Nem arról van szó, hogy minden korábban tanult kifejezésre, szóra jobban emlékszünk a nyelvcsend után, bár ez is sokszor elofordul, hanem hogy korábban gyakorolt készségeink érni kezdenek, és továbbfejlodnek. A globális értés - a lényeg Nyelvelsajátításunk egyik fontos célja, hogy tapasztaljuk a globális értést az idegen nyelven. A globális értés azt jelenti, hogy nem feltétlenül kell értenem egy szöveg minden részelemét, minden szót vagy nyelvtani szabályt ahhoz, hogy felfogjam a lényegét. Az egész itt is több, mint pusztán a részelemek összessége. A lényegbollehetséges és érdemes aztán eljutni a részletekhez, azok kikövetkeztetéséhez, elsajátításához, valamint használatához. A szótár azonnali használata általában inkább akadályozza a globális értéshez szükséges figyelmet és kognitív folyamatokat. (Ha azonnal megnézem a szótárban egy szó jelentését, igazából nincs szükségem gondolkozásra,és nem szükséges saját szellemi energiámat mozgósítanom.) A globális értést szinte bármilyen életszeru szöveggel tapasztaihatom. Személyes, közvetlen, élo beszélgetés során viszonylag egyszeru, hiszen a testbeszéd elárulhatja a mondanivalót.A szavaknak sokszor csak 6-10%-a vesz részt az üzenet közvetítésében, a fennmaradó rész a gesztusok, a hanglejtés, a ritmus, valamint az egyéb kontextuális elemekrévénjut el hozzánk. A rádióban, telefonban elhangzó szövegek esetében a testbeszédetmár nem láthatjuk, de ilyenkor is jelen vannak a szavakon kívül személyes és a nyelvrejellemzo prozódiai elemek is. A globális értés tapasztalata egyébként olyan pedagógiai lehetoség, melyrol a tanároknak és a társadalomnak kár volna lemondania. A tapasztalat, hogy lehetséges megértenem valamit, amit elotte nem értettem vagy bonyolultnak tunt, nyitottsághoz, a nyitottságpedig empátiához vezet. Ennek nemcsak a nyelvelsajátításban lesz haszna. Nyelvelsajátítás - nyelvtanulás Különösen Stephen D. Krashen hipotézisei óta különbséget teszünk a nyelvelsajátítás és a nyelvtanulás között. Megvallom, amikor eloször hallottam errol, e1csodálkoztam, és nem tulajdonítottam túl nagy jelentoséget e két fogalom megkülönböztetésének.


Autoritmia

Hevesi Mihály

De érdekes, és lényeges dolgot érthetünk meg általa, továbbá igen gyakorlatiasan is felhasználhatjuk. A nyelvtanulás az, amikor egy tankönyv alapján vagy tanár segítségével a nyelv szabályrendszerérol, szókincsérol szerzek ismereteket, továbbá azokat alkalmazni próbálom. A nyelvelsajátításra legjobb példa a kisgyermek, aki nagyon hosszú ideig csak figyel környezetére, majd gagyog, próbálgatja a hangzókat, a szavakat, játszik velük, dudorászik, késobb rímeket, dalokat, anagrammákat gyárt, és meséket talál ki. Senki nem kezdi el felvilágosítani anyanyelvének nyelvtani szabályairól, a kiejtés rejtelmeirol,

netalána szavakprecízjelentésérol- egyébkéntis milyennyelventehetnénkezt meg? ennek ellenére megfigyelésének és utánzási hajlamánakköszönhetoen 4-5 éves kora körül már 1500-2000 szavas szókinccsel rendelkezik. Ebben a korban már nagyon szépen és viszonylag helyesen beszéli a nyelvet, még az olyan bonyolult szabályrendszerrel rendelkezot is, mint a magyar. Ugye, ez megdöbbento? Nos, rendben van, most már értjük a különbséget a nyelvtanulás és anyelvelsajátítás között. De mit tegyen a felnott, ha anyanyelve mellé egy idegen nyelvet is szeretne elsajátítani? Neki nincs ideje 4-5 évig figyelgetni, gagyogni, verselni, dudorászni, és egyébként sem állnak rendelkezésére olyan szülok, akik folyamatosan azon a nyelven beszélnének hozzá! Ezért a felnott jogosan tart igényt több tudatosságra egy idegen nyelv elsajátítása során. Helytelen viszont, ha mindent meg akar tanulni, és nem engedi tudatalatti folyamatait érvényesülni, vagyis ha mindenáron tanulni és nem elsajátítani akarja a nyelvet. A nyelvelsajátítás igazából a szükséges készségek megszerzését jelenti. Készségszintu "tudás" nélkül nem lesz képes folyékonyan beszélni, írni vagy olvasni, még akkor sem, ha esetleg valamilyen bizonyítványt kap "megszerzett" tudásáról, és mindent tud az adott nyelv szabályairól. Lehetséges ugyanis olyan eset, és bizonyára önnek is ismeros ez, hogy valaki évek óta tanul egy nyelvet, talán vizsgája is van belole, de megszólaini vagy egy beszélot megérteni nagyon nehezére esik. Ahhoz, hogy például értsen és beszélni tudjon, át kell mennie egy folyamaton, mely során kifejlodik benne az értés és a beszédkészség a tanult nyelven. Nekem három hónapra volt szükségem, hogy hosszú évek tanulása után németül jól értsem abeszéloket, és én magam is érthetoen beszéljek. A nyelvelsajátítás tehát megfelelo gyakorlatokat is jelent, melyeknek az esetek többségében örömet vagy kihívást kell jelenteniük. A kisgyerekek "ösztönösen" számos ilyet végeznek, halandzsa szöveg, rögtönzött dal, vers, anagramma, spontán rajzolás. Az autoritmia gyakorlatai a nyelveisajátítás kritériumaihoz közelebb állnak, mint a nyelvtanuláséihoz, mert képességeket fejlesztenek, miközben bovül szókincsünk és stabilizálódnak egyes struktúrák. Leegyszerusítve: e gyakorlatokkal úgy sajátíthatunk el egy nyelvet, hogy közben nem a tanulásra, hanem valami másra koncentrálunk. Van például egy gyakorlat, amely során nem a szöveg megtanulása a célunk, hanem egy "figyelem-

játék" - ez amondatcsökkentésés -bovítésgyakorlata(a részleteketlásd a 62. oldalonSzövegismétlés mondatcsökkentésseI. .. címmel). Itt egy intellektuális kihívásról van szó, és a szöveg magtanulása csupán "mellékterméke" a gyakorlatnak. De a ritmizálás vagy a képalkotás során sem arra koncentrálunk, hogy megtanuljuk a szöveg ritmusát vagy a"közben elhangzó szavakat, hanem hogy ezekre ráérezzünk, és jelen legyünk a pillanatban. Ennek ellenére vagy épp ezért a szavak és a kifejezések, továbbá a kiejtés jobban megmaradnak számunkra


Hevesi Mihály

Autoritmia

Nyelvi készségek: hallgatás, értés, (beszéd), írás, olvasás, beszéd Nagy különbség az általános gyakorlathoz képest, hogy az autoritmiában a hallgatásból mint az értés egyik legfontosabb alapfeltételébol indulunk ki. A hagyományos gyakorlat az olvasásból indul ki, aminek az a következménye, hogy az idegen nyelv kiejtésének képessége késve vagy egyáltalán nem fejlodik ki bennünk, mert az olvasás során anyanyelvünk némileg módosított artikulációs bázisával reagálunk. Még akkor is igaz ez, ha a tankönyv kiegészítéseként hanganyaggal is gyakorolunk. Talán furcsa, hogy a nyelvi készségek sorában megjelenik a hallgatás; ezt nem szokás idesorolni. De véleményem szerint ez is egy képesség, talán az egyik legfontosabb, mely a többit készíti elo. Tudnom kell ugyanis elcsendesíteni magamban azokat a hangokat, gondolatokat, melyek eltérítenek az elhangzó szövegre való elfogulatlan figyelésto1.Hogyan tanuljak új dolgokat, ha magammal vagyok elfoglalva? Ha sikerül hallgatni és figyelni, létrejöhet az értés. És ismét csak a csecsemo példáját hoznám fel, aki még nagyon jól tud hallgatni és figyelni, akkor is, ha azt gondoljuk, hogy meglehetosen sokat sír, és az alapveto dolgokon kíVÜlmásra nem is képes. Szintén szüloi tapasztalatom, hogy amikor kisfiam babakocsiját az elso hetekben egy fa alá toltam be, egyetlen falevelet tíz percig O) is képes volt figyelni. Amikor ezt észrevettem, nem toltam tovább, hanem rendszeres "szórakozásunkká" vált, hogy o egy falevelet vagy valami mást figyelt, én pedig ot. De hasonló figyelmet tapasztaltam, amikor énekeltünk vagy verseket mondtunk neki. Sorrendünkben a hallgatás és az értés után következik a beszédhez tatozó egyik alapkészség (a szó-, kifejezés-visszaidézés, -kimondás), aztán az írás, és az írásból az olvasás, majd a beszéd komplexebb szintjei (az autológia és a kommunikatív beszéd másokkal). Hogy a beszéd kétszer is megjelenik e sorban, annak oka, hogy eloször pusztán egy szabad vagy konkrét szöveghez kötött asszociatív, illetve szó-, kifejezés-visszaidézésrol és -kimondásról van szó, ami megerosíti a belso képeket és a szavak kapcsolatát, továbbá felold bizonyos gátakat. A közlo és a leíró beszéd csak a végén jelenik meg (autológia és kommunikáció). A beszédnek egyébként fakultatív muveletnek kell lennie, és nem szabad korán eroltetni. Kizárólag akkor történjék, ha a tanuló úgy érzi, most már meg kell vagy meg tud szólalni. Ez nem azt jelenti, hogy akkor, amikor már jól tudja a nyelvet, de igenis akkor, amikor valami beszédre készteti. (Egy helyzetet meg kell oldania, érzelmeit ki kell fejeznie, kapcsolatot akar teremteni, stb.). Gyakorlatainkban tehát a nyelvi készségek egyfajta természetes sorrendben jelennek meg és következnek egymásból, úgy, ahogyanyelvelsajátítás során a kisgyermeknél is a hallgatásbóllesz az értés, majd a szavak, mondatok visszaidézése és kimondása (ez is egyfajta beszéd, egyfajta megnyilvánulás); az "írásból" (azaz a kezdeti rajzolásból) pedig az olvasás, és ismét a beszéd, immár "magasabb", kommunikatív szinten. Természetesen a készségek egy bizonyos szint után párhuzamosan fejlodnek, egymást kiegészítve, és a késobbi fázisokban nem lehet szigorúan ragaszkodni a fenti sorrendhez.


Autoritmia

Hevesi Mihály

Írás-olvasás

Gyakorlatsorunkban az írás megelozi az olvasást. Ennek oka a következo: ha leírok egy mondatot az idegen nyelven például diktálás után, akkor azt bizonyos értelemben bensoségesebbé teszem a magam számára, mintha pusztán egy nyomtatott szöveget 01vasnék fel: hiszen ezzel saját kezuleg is újraalkotom. (Az "újraalkotás" természetesen a puszta olvasás vagy a kimondás során is létrejön - ezekben az esetekben tudatom és hangképzo szerveim alkotják újra a szót, a kifejezést.) Hogya diktálás érdekesebb legyen, egy rendhagyó gyakorlatot találtunk ki az autoritmiában: az áldiktálást. Ez izgalmasabbá teszi az iskolából ismert unalmas tollbamondásos gyakorlatot, és megmozgatja képzeletünket is. A diktálás utáni írásban benne van egy további fontos lehetoség is, nevezetesen az, hogy hibázhatok közben, hiszen honnan is tudnám, miként kellleími valamit, foleg egy etimologikus helyesírással rendelkezo nyelv esetében, amilyen például az angol. Vagyis írásommal tudatosítom a különbségeket elképzeléseim és a valóság között, miután a leírtakat egybevetem az eredeti szöveggel. Természetesen az olvasás elott egész regényeket nem írhatunk le, de rövidebb szövegeket, verseket, zeneszövegeket, esetleg regénybol feldolgozott szövegrészeket igen. Fontos megjegyezni, hogy a nyelvtudás szempontjából nem csupán a nyelvi készségek a fontosak, bár vitathatatlanul ezek az alapveto nyelvi készségek (hallgatás, értés, beszéd, írás, olvasás). Ahhoz azonban, hogy ezek kialakuljanak és jól muködjenek,

egyebekreis szükségünkvan - nevezetesenbizonyostulajdonságainkmeglétérevagy kifejlesztésére. Nyelvtanulói tulajdonságok A közhiedelemmel ellentétben nem létezik nyelvtehetség vagy nyelvzseni. Nyelvel-

sajátításunkhatékonyságát- én ezt elsosorbankommunikációsképességébenmérem-, bizonyos tulajdonságaink és motivációnk fenntartása biztosí~ák. Kutatásokból is tudjuk (Wil Knibbeler, 1989), hogy léteznek olyan "nyelvtanulói tulajdonságok", melyek segítik a nyelvelsajátítást. Wil Knibbeler nyelvtanulás-kutató arra a következtetésre jutott, hogy jól megy a nyelvtanulás annak, aki: -

képeselviselnia többértelmuséget;

-

elfogulatlanul oldja meg a problémáit; egy bizonyos mértékig kockázatvállaló; egészséges önbizalommal rendelkezik saját nyelvi képességeire vonatkozóan; kezdeményezo.

Az alábbi tulajdonságokat pedig több nyelven beszélok említették meg, amikor Lomb Kató feltette nekik a kérdést, hogy milyen a sikeres nyelvtanuló: -

empatikus (itt jegyzem meg, hogy bár még sok kérdés nyitott, de tesztek alapján

kutatók is összefüggést találtak az empátia/tudatelmélet és a nyelvtudás között, és állítják, hogy ez nem pusztán városi legenda! (Ivády Rozália Eszter: www.cogsci.bme.hu/~ivady/sajatcikkek );


Hevesi Mihály

Autoritmia

- kíváncsi; - felismeri a mintákat és alkalmazza azokat (érzi és utánozni képes a nyelv ritmusát, dallamát stb.); -

-

játékos kedvu; van önbizalma.

Tapasztalataink alapján hozzátehetjük, hogy szintén fontos "nyelvtanulói tulajdonság" a pillanatban, a szövegben való jelenlét képessége, melyrol az elozoekben esett szó, és mely a globális értésben játszhat lényeges szerepet! Ebbol következik, hogyanyelvelsajátítás és -oktatás során nem koncentrálhatunk csak az úgynevezett nyelvi készségekre, hanem az imént emIített képességeket is fejlesztenünk kell. Ez élményszeruen történhet: egymás ritmusára figyelés, dallamkövetés, szövegkövetés stb. Hogyan befolyásolják a kiejtést a ritmus- és dallamgyakorlatok? A kiejtésünkre is érdemes figyelni. Azonban az idegen nyelv artikulációs bázisának kialakulása, akár elfogadjuk ezt, akár nem, egy tudat alatti folyamatban fog végbemenni; ebben segíthet a ritmizálás, a dallam- és szövegkövetés. A ritmizálás tulajdonképpen egy nyelv hangzóhosszúságaira segít ráérezni, a dallamkövetés pedig az intonációra. (A hangzók hosszúsága az artikulációs bázis fontos eleme!) Amint azt láthatták az Az élobeszéd, a filmek, a zeneszövegek, a regény stb. értése... cÍmu fejezetbol (12. oldal), a ritmussal és a dallammal való gyakorlásnak nem direkt célja az artikulációs bázis alakítása, hanem sokkal inkább egyfajta jelenlétnek az elérése. Tanítványaim eredményeit látva valószínusítheto, hogy tudatalattinknak épp erre a tudatos segítségre van szüksége. Tehát néhány hangzó kivételével (ez nyelvenként 3-6 hangot jelenthet), melyek anyanyelvünktol meroen különböznek, nem érdemes túl sok idot töltenünk a kiejtéssel. Az igazi munkát eleinte tudatalattim fogja elvégezni, ha rendszeresen megfelelo mennyiségu olyan szöveggel kerülök kapcsolatba (foleg hangzó szöveggel) az idegen nyelven, mely valamiért nagyon érdekel engem, és figyelni tudok rá, továbbá melyeket az autoritmia lényeges gyakorlataival (ritmizálás, dallam- és szövegismétlés, képalkotás, szóízlelgetés, áldiktálás stb.) feldolgozok. Késobb lehetséges és sokak számára szükséges egyfajta tudatos önjavítás is. A gyakorlati részben részletesen is olvashat egy igen hatékony kiejtésjavító gyakorlatról, melyet akkorra javasiok, amikor már jól ki tudja venni az elhangzó szövegeket, esetleg beszélni is képes valamennyire: felvételt készítünk saját beszédünkrol, akár egy eredeti szöveg elhangzásával együtt az idegen nyelven, majd azt elemezzük a magunk számára.

Legyünktisztábanazzal - és fogadjukel azt a tényt-, hogy ezzel együttkiejtésünk felnottkorban csak megközeIítheti egy anyanyelvi beszélo kiejtését. Ám a ritmusra, a dallamra, a szöveghangzásra koncentráló gyakorlatokkal akár a megtévesztésig! (Megjegyzendo: elofordulhat, hogy valaki nagyon szépen, nyelvmuveloi szinten szeretne ismerni egy idegen nyelvet, mert például ez a munkájához szükséges, külföldön dolgozik, él stb. Ebben az esetben természetesen érdemes beszédmuvelo gyakorlatokat is végeznie. Ezek leírása nem tartozik e könyv keretei közé). Egyébként pedig nem kell szégyellnünk, hogy kissé magyaros kiejtéssel beszélünk egy idegen nyelvet. Higgyék el, a világon mindenki megoriz valamennyit anyanyelv-


Autoritmia

Hevesi Mihály

ének artikulációs bázisából, amikor egy idegen nyelven szólal meg. Ha belehallgatnak a BBC rádióadásaiba, akkor ott például az angolnak különbözo kiejtéseit fogják hallani (brit, amerikai, pakisztáni, indiai, afrikai angolt). Persze ennek ellenére törekedjünk a minél tökéletesebb kiejtésre, ami különösen tanárok számára fontos, hiszen kiejtésüket diákjaik át fogják venni. Kérem azonban a tanárokat, ne essenek kétségbe, hogy az o kiejtésükön már nem lehet segíteni, ugyanis a nyelv kijavítja magát, ha nyitottak vagyunk rá. A nyelvi mikro klíma megteremtése Amikor külföldön tartózkodunk, akkor ott egy idegen nyelv makroklímájában vagyunk. Körülvesz minket a nyelv, a nyelvet beszélo emberek; plakátok, feliratok, intézmények stb. Mégis sokkal fontosabbnak mnik a nyelvi mikroklíma, vagyis az, hogya közvetlen kömyezetemben mi vesz körül, hogy magamban milyen nyelven beszélek, gondolkodom, írok, hallgatom meg a híreket, olvasok stb. Vannak olyan Amerikában élo elso generációs magyarok, akik nehezen tanultak meg angolul, mert otthon folyamatosan magyarul társalogtak, magyar újságot olvastak, de a határon túli magyarság körében is észlelheto egy-két helyen ez a jelenség. Egy tanulni kívánt nyelv mikroklímájának a megteremtése több módon is lehetséges. Például egy vagy több szokásos napi tevékenységet az idegen nyelven végezhetek el, mondjuk a híreket esténként az idegen nyelven is meghallgatom. De az is egy lehetoség, ha elhatározom, hogy mindennap meghallgatok egy hangjátékot, keresem az anyanyelvi beszélok társaságát, rendszeresen filmet nézek, szobám falát telerakom jegyzetekkel a tanulni kívánt nyelven. A mikroklíma megteremtésére az önmagunkkal folytatott párbeszéd, vagyis az autológia az egyik legkülönösebb és legalkalmasabb gyakorlat. Az "auto" gyakorlatok alkalmasak a nyelvi mikroklíma megteremtésére, és használhatjuk oket utazás, várakozás során, jelentosen megnövelve ezzel a nyelvvel való foglalkozásunk idejét. Ezek közül két gyakorlatot az autológiát és autográfiát még ebben a fejezetben leírom. Az autoritmiában használt további gyakorlatokat a Ill. részen találja. "Anto" gyakorlatok - Lomb Kató alapján Lomb Kató mondta, hogy annak dacára, hogy nincs autója, mégis 3 kocsival közlekedik, legalábbis a nyelvtanulás területén. Az auta elotag a görögbol származik, és azt

jelenti, magának,a maga számárastb. autológia - beszéd önmagunkkal;autográfiaírás önmagunkszámára;autolexia- olvasásmagunknak. Antológia - belso monológ Az autológia segíti a nyelvi mikroklíma létrehozását. Nemcsak jó unalomuzo a "holt idoben", hanem jelentosen hozzájárul ahhoz, hogy egy nyelv élni kezdjen bennünk. Lomb Kató saját bevallása szerint hazánk azon ritka "honleányai" közé tartozott, akik soha nem unatkoznak a buszra való várakozás közben; ugyanis mindig gyakorolt valamit egy idegen nyelven. Nekem eleinte nehezemre esett, hogy az utcán magamban egy idegen nyelven beszéljek, de lassan hozzászoktam ehhez.


Autoritmia

Hevesi Mihály

A gyakorlat elonyei szinte bárhol alkalmazható; a belso artikuláció megerosíti a szavakat memóriánk számára; hibáimat van idom kijavítani, nem sürget senki, és nem is ró meg, ha rosszul mondok valamit (persze ez hátránya is, mely úgy javítható, hogy azt, amit nem tudok, megjegyzem, és otthon megnézem szótárban, megkérdezem a tanártói vagy az idegen nyelvu beszélgetotársamtóI.) lehet élo, hozzám kapcsolódó szituációhoz kötni, amikor pl. egy eseményt kornrnentálok az idegen nyelven, ami épp elottem vagy velem történik; -

a személyeskifejezéslehetoségétbiztosítja:egy szövegetén így és így szoktam

elmondani (ehhez kell megkeresnem az idegen nyelvu mintákat, tehát nem egy adott mintához keresek szöveget, mint egy tankönyv elore meghatározott témájánál); szókincsünket természetes mondanivalónk, tapasztalatunk alapján bovíti; a mintakeresés kognitív folyamatait fejleszti; a fobb részek utólag is ellenorizhetok. Variációk: a) A csendes monológ Amikor várakozom valamilyen hivatalban, akkor én a környezetet írom le, vagy a többi emberrol találok ki valamilyen történetet. Amit nem tudok az idegen nyelven, azon töröm a fejem, és ha sehogy sem jut eszembe, megjegyzem, és hazaérve megnézem szótárban, lehetoleg egynyelvuben. Lejegyzem, lehetoleg a kép megjegyzésével,

amihezkapcsolódott,amikornemjutott eszembe- akár le is rajzoihatomezt a képet.A témát aztán tovább is bovíthetem. Egy konkrét eset: egyszer egy bankban elég sokat kellett várakoznom, elkezdtem tehát a gyakorlatot: az embereket írtam le németül, elképzelve, hogy a többieknek mi a foglalkozása. Valakinek a leírásánál nem jutott eszembe sehogyan sem a "boka" szó németül. Természetesen ezt megjegyeztem, és megnéztem otthon szótárban. Eloször egynyelvu szótárban (Duden, Larousse, Oxford), és ha ott nem találom meg, akkor a kétnyelvuben keresem. Ez esetben a Dudenben a láb szónál kerestem, hátha ott lesz valami utalás a bokára is, és néhány sorral lejjebb valóban meg is találtam. Szótározás közben, de a következo "helyszíni foglalkozáson" (következo alkalommal a bankban) is lehetséges tovább bovíteni az elozoleg nem ismert szóhoz, tematikához kapcsolódó szókincset. Feltettem magamnak a kérdést, hogyan állok más hasonló kifejezésekkel. Például: tudom-e a csuklót, ízületet stb. németül, mit mondanék a fenti hölgy csuklójáról stb. Ezeket is "lejegyzem". A gyakorlat után jegyezzük fel egy ruzetbe bizonytalanságainkat, és kérjük meg tanárunkat vagy beszélgetopartnerünket, hogy adjon tanácsot, és javítsa ki hibáinkat. b) A hangos monológ Ennek a gyakorlatnak a hangos változata is ugyancsak hasznos. Természetesen ezt ne nyilvános helyen végezzük. Otthoni gyakorlás közben, vagy amikor autóban egyedül

vezetünk,egészenjól muködik- még a dugókatisjól el lehetközbenviselni. www.szepnapkonyvek.hu 27

Autoritmia

Hevesi Mihály

Ha olyan témát választunk, ami érdekel bennünket, akkor ez lehet az egyik legnagyszerubb gyakorlatunk. Az érzelmi töltés is fontos, vallhatunk valakinek szerelmet, vagy próbálhatunk meggyozni valakit politikai nézeteinkrol, beszélhetünk kedvenc csapatunk sikereirol, hobbinkról stb. Vigyázzunk azonban foleg a hangos beszédnél, mert a felnott, amikor magában beszél, saját tévképzeteinek is hangot ad, és ezeket erosíti. Egészséges psziché esetén és némi önkritikával ennek könnyen az elejét vehetjük. c) Utazás, sétálás közben fordítsuk le: a rendszámokat, melyeket látunk; - a feliratokat az utcán; - az elcsípett beszélgetéseket. -

Az autológia lehetséges intenzitását a következo beszélgetésrészlet nagyon jól szemlélteti. Bár Lomb Kató humorosan mondja el az alábbiakat, valóban ennyire intenzívvé lehet tenni ezt a gyakorlatot. "Ha magammal beszélek, akkor nincs az, hogyjaj, istenem, már megint egy marhaságot mondtam, inkább befogom a számat, mert akkor legalább nem csinálok hibát. AIlandóan kotyogok magammal, de olyan érdekesen, hogy nem is tudatosul bennem. Egyszer csak azt mondom, hogy: de hátjó, jó, ez egy érdekes dolog, amit te itt most magadnak elmondtál, de miért mondtad el ezt spanyolul, mijutott eszedbe? Akkor eszembejut, hogy azért, mert egy spanyol népdalt énekelt a rádió, ami nem is tudatosodott bennem, de tudat alatt az agyam átálIt a spanyolra, és a mondanivalóimat magamnak spanyolul magyaráztam el; szóval ezt nagyon ki lehet az embernek önmagában fejlesztenie, a tanult, az éppen aktuális nyelven való önmagában való beszélgetést, amelyet én autológiának neveztem el, ugye logosz: beszéd, auto: azt tu4juk, hogy önmagában; ez annyira kifejlodik az emberben, hogy az már direkt komikus. Egy élményem van, amit én magam is nagyon kinevettem; én Budán lakom, és az utam a Moszkva térre vezetett,

mentemaz Alkotás utcán,és valaki- nemjutott el, mondom,a tudatomig- azt mondtaa beszélgetopartnerének, hogy" képzeld,jövore jön Leipzigbol hozzánk egy kislány". Nem jutott el a tudatomig, nem értettem meg semmit, de abban a percben az én agyam kerekei átálltak a németre, én magamban a saját gondolataimat németre lefordítottam. Eljutottam a Moszkva térig, tán tetszenek tudni, hogy ott van a 22-es végállomása, üres volt, leültem, és egy darabig állt ott a kocsi, aztán mögöttem fölszállt egyférfi meg egy no, és elkezdtek magyarul beszélni; én egy széles vigyorral hátrafordultam, és azt mondtam: - Jaj, de érdekes, szintén magyaroknak tetszik lenni? - (...) Akkor még elég kevés volt a turizmus, a lánytól akartam kérdezni, hogy disszidáltak vagy turisták? És akkor olyan meglepett, elképedt arckifejezéssel (néztek rám). Láttam, hogy itt baj van, gyorsan leszálltam; gondoltam, ezek után a Lipótmezore akarnak majd vinni, és jobb, ha én nem vagyok már jelen... " (Beszélgetés Lomb Katóval 1992. május 27., forrás: Wikipédia) Sokan felteszik a kérdést ezzel a gyakorlattal kapcsolatban, hogy nem rögzülhet-e tévesen egy-két dolog, amit az ember a belso monológ során helytelenül használ. A válasz erre az, hogy nagyon is lehetséges, ám ennek ellenére is érdemes ezt a gyakorlatot


Hevesi Mihály

Autoritmia

végezni. Pusztán azzal kell tisztában lenni, hogy mi az, amiben bizonytalanok vagyunk, és annak utánanézni szótárban, megkérdezni tanártói stb. Autográfia - írás önmagunknak Vezethetünk naplót is, vagy készíthetünk egy-egy minket érdeklo témáról rövid eszszét. Hibáinkat kijavíthatjuk mi magunk, szótárakban utánanézve a szavaknak, kifejezéseknek, vagy tanár, illetve beszélgetopartnerünk segítségét kérve. Nos, ez a gyakorlat sem kifejezetten csak a nyelvtanulásért végzendo, hanem azért, mert valami nagyon érdekel bennünket. Ha Ön nem ír naplót, akkor is biztosan talál olyan témát, ami eroteljesen érdekli, és szívesen írna róla. Mivel néhány éve nagyon érdekelnek az álmaim, ezeket jegyzem le egy fiizetbe. Az álomnaplót az általam ismert nyelveken vezetem, nyelvtudásom szinten tartása és új kifejezések tanulása érdekében. Rajzjegyzetet is használok közben. Amikor nem tudok egy kifejezést, vagy bizonytalan vagyok benne, lerajzolom. Ezzel a szövegbol kiemel-

kedik,amit nem ismerek.Kikeresemaz egynyelvuszótárból- kétnyelvuszótártnagyon ritkán használok. Leírom a rajz mellé a szót azon a nyelven, amelyiken épp vezetem a naplót. A magyar kifejezést nem szükséges leírnom, majd szórajzzallerajzolom a másik oldalra. Egyébként csak az egyik oldalra írok, a másikra rajzolok. Amikor ismétlek, a rajz alapján teszem, és megkérdem magamtól, hogy más, ehhez a kifejezéshez kapcsolódó szavakkal, kifejezésekkel hogyan állok, és néhányat, melyeket nem ismerek, szintén lerajzolhatok, vagyis tovább bovítem ide kapcsolódó tudásomat. Így gyakorlatilag egy kis tematikus képszótárt hozok létre. Idonként átolvasom a naplót. Lomb Kató az autográfiáról (Beszélgetés Lomb Katóval, 1992.május 27., forrás: Wikipédia) "Egész nyugodtan le merem írni a legbelsobb gondolataimat is, mert úgysincs a világon senki, aki átrágja magát ezen a tizenhat nyelven, amin én ezeket vezetem, meg nem is érdekes, mert a legprimitívebb és legjobban magamra vonatkozó dolgokat írom le, tehát senki másra nem tartozik; ennek ellenére, minden újabb kötet élére odaírom, hogy ezek a naplók saját, egyéni följegyzéseimet tartalmazzák, mások számára teljesen érdektelenek, és aki halálom után megtalálja, azt megkérem, hogy olvasatlanul, azonnal égesse el. De hát ez a veszély nincs, hogy megismerke4jenek a tartalmával, mert, mondom, minden oldalon más nyelv van (senkinek sem volna érdekes átrágnia magát, és mindig az a nyelv van, amire a legközelebbi konferenciáraföl kell készülnöm). Tehát így

jövök bele,így újítomföl, frissítemföl ezeketa megszerzettismereteimet." Az autolexia vagyis az olvasás gyakorlat részleteit a Regényolvasás olvashatja el részletesen (lásd a 45. oldalon).

- Autolexia

címen

Nyelvsarok - fali tábla vagy lapok kirakása Azzal is segíthetjük a nyelv mikroklímájának kialakulását, ha a fontosabb kifejezéseket, vagy azokat, melyeket valamiért ki szeretnénk emelni, de nehezenjegyzünk meg, felírjuk egy falra elhelyezett táblára, rajzlapra stb.; de ki is ragaszthatjuk A4-es papíron a falra. Ez utóbbi egyszerubb, és leszedés után mappában tárolható. A lejegyzett monda-


Autoritmia

Hevesi Mihály

taink, rajzaink között hagyjunk sok teret (ez a füzetbe való jegyzeteléskor is ajánlott), mert vissza fogunk témi hozzájuk, kiegészítjük oket, és bovítjük az ezekhez fuzodo tudásunkat, esetleg újabb rajzokat készíthetünk. Így egy adott témában jelentos mennyiségu kifejezésünk gyulhet össze. Tudatosítás és nyelvtan Egy bizonyos korban a kisgyerekeknél is megfigyelheto egyfajta tudatosítás. A kisgyermek 3-4 éves kora körül - vagy korábban - olyan szavakra, kifejezésekre, helyes kifejezési formákra vonatkozóan tesz fel kérdéseket, melyek érdeklik, és melyeket aztán örömmel szo bele egy-egy versikébe, dalba, fantáziabeszélgetésbe. (Nemcsak elraktározza, hanem gyakorlatba is átülteti oket!) Az viszont tény, hogy nyelvtani kérdéseket szinte soha nem tesz fel egy gyerek A szülo csak azt hallja, hogy idovel már azokat a dolgokat is helyesen mondja, melyeket hónapokon keresztül helytelenül használt. Felnottként persze hasznos lehet nyelvtani szabályokat olvasgatni, de csak miután "beledolgoztuk" magunkat egy nyelvbe azzal, hogy sok szöveget hallgattunk, ritmizáltunk, képet alkottunk róla, szónyomozást végeztünk vele stb. Az autoritmiában a sorrend eltér a hagyományos oktatásban alkalmazottól: itt a gyakorlat az elsodleges, és csak azután jön az elmélet. Ez a sorrend azért is szerencsésebb, mert lesz mihez kötnöm az elméletet, ha eloször saját magam tapasztalom a gyakorlatot. Ismét csak saját személyes tapasztalataimból indulhatok ki, s így sokkal hatékonyabban kerülök közel ahhoz a bizonyos készségszintu tudáshoz, amire szükségem van. Ez persze nem azt jelenti, hogy az alapnyelvtannal minimális szinten nem kell tisztában lennünk, és még azt sem, hogy ha eleve érdekelnek a nyelvi struktúrák, azokkal ne foglalkozzunk. Emlékszem, hogy már javában beszéltem románul, természetesen sok nyelvtani hibával, amikor a kezembe akadt a Helyesen románul CÍmukönyv*(szerzok: Ádám Zsigmond, Balázs János, Balázs László), melyet nagy örömmelolvastam, mert ráébresztett tipikus hibáimra, és megtanultam belole a helyes változatokat is. Egy-egy ilyen olvasmányos rádöbbenés után már alig vártam, hogy valakivel románul beszélgethessek, és jól mondhassam azt, ami addig helytelen volt. Ennek a fajta "nyelvtanozásnak" sokkal több értelme volt, mint az iskolainak, amire szintén emlékszem: egy táblázatból kellett megtanulnunk a részes, tárgyas stb. ragokat, melyeket azután fel kellett mondanunk, és semmilyen gyakorlathoz nem kötöttünk Mennyire örültünk, mikor ezek az órák véget értek! Beszélgetopartner A nyelv kommunikációs, kapcsolatteremto funkciójának tapasztalata már a nyelveisajátítás kezdetén is erosen motivál. Ezért fontos, hogy miután az alapokat kicsit is megismertük, találjunk magunknak egy beszélgetopartnert! Annak ellenére, hogya kommunikáció nehezen megy, mégis elég sok mindent megérthetünk egymás mondani* Léteznek egyéb nyelvekhez is hasonló olvasmányos "nyelvtanok", az angolhoz például Dohár Péter Kis angol nyelvtan címu könyvét ajánlom.


Autoritmia

Hevesi Mihály

valójából. A nyelvi akadályok és egymás értése, arra motiválnak, hogy többet gyakoroljunk. A kommunikáció és a kapcsolatteremtés motivál! Hogyan találjunk idegen nyelvu beszélgetopartnert? Két módját ajánlom ennek. Mindkettot kipróbáltam. Az egyikhez kell némi bátorság, A legjobb, ha éloben tudunk valakivel beszélgetni. Szerencsére hazánkban vannak külföldi diákok, turisták nyugodtan szólítsuk le oket (esetleg tegyünk ki hirdetést Egyetemekre), és beszélgessünk velük. Ezen most talán sokan mosolyognak, és elbátortalanodtak, de én komolyan gondolom! Sokan szeretnék megismerni a mi nyelvünket, és így akár egymás kölcsönös oktatása is megvalósulhat. Persze kereshetünk magunknak beszélgetotársat interneten, rengeteg közösségi oldal van. A könyv végén ismertetek és ajánlok is néhányat, melyekre a honlapunk nyelvtanulás-blogjáról is (www.szepnapkonyvek.hu) is el tud jutni. Gyakorlás párunkkal De a kommunikációs és kapcsolatteremto funkciót tapasztalhatjuk "házon belül" is, ha barátunkkal, barátnonkkel, partnerünkkel gyakorolunk. Miért is ne tennénk? ló gyakorlatokkal ez mindig érdekes játék, és akár a kapcsolatunkat is elmélyítheti. Talán az egyik legkellemesebb módja lehet a nyelvgyakorlásnak, ha párunkkal, barátunkkal együtt "tanulunk", még akkor is, ha mindketten kezdok vagyunk a nyelvbol. Az efféle játékok nemcsak a nyelvelsajátítást segítik jelentosen, hanem unalomuzok is lehetnek egy hosszabb utazás során, esetleg színt vihetnek egy kapcsolatba. Ebben a könyvben néhány gyakorlatnál (képalkotás, ritmizálás stb.) leírom majd, hogyan gyakorolhatjuk azt párban. Most csak ízelítot szeretnék adni néhány gyakorlatból. Kérem, próbálják ki barátjukkal, barátnojükkel, férjükkel, feleségükkel a következo

játékot - az egyszeruségkedvéérteloszörmagyarul,majd az idegennyelvenis, egy közösen feldolgozott szövegbol, együtt látott filmbol, meghallgatott zenébol vett kifejezéssel vagy szóval, vagy csak egy szabadon választottaI. Szókitalálás (Az akasztófa egyik változata) 1. A gondol egy 5 betus szóra (például: "royal". (Eleinte rövid szavakkal gyakoroljunk, aztán a kitalálandó szó lehet akárhány betus, a lényeg, hogy mindketten tudják, hány betus a szó vagy a kifejezés! Ilyenkor az, aki a szóra gondolt, megmondja a partnerének, hogy hány betus a szó!) 2. B sorra kérdezi, hogy ilyen és ilyen betu van-e benne ("Is there an r in your word?". 3. Ha B kitalál egy betut, A elmondja, hogy az a szóban hányadik (yes, there is an r, it is the first one! Vagy ha épp olyan szó, amiben nincs r, "No, there isn't an r in this word!" ). 4. A számolja közben, hányat vét el B. 5. A végén cserélnek, és B gondol egy 5 betus szóra. Ha magyarul már kipróbálták, tegyék meg egy idegen nyelvu szöveggel is, melyet honlapunkról tölthetnek le, vagy egy már meglévo szöveggel. A választhat belole egy szót vagy kifejezést a fenti játékhoz, melyet B-nek kell kitalálnia hasonló módon, mint az elobbi játékban. A elmondja, hogy ez a szó hány betubol áll. Ne zavarja Önöket,


Autoritmia

Hevesi Mihály

hogy esetleg nem értik a szót. A fenti angol szöveg csak egy példa, nem szüksége feltétlenül ezeket mondanunk. Szólánc Aszóláncot játszhatjuk ketten, de természetesen többen is. Sot, lehet egyedül is.

Az elso résztvevomond egy szót - pl. bookworm-, majd e szó utolsó betujévei a következo játékos mond egy másik szót, de elotte elmondja azt is, amit az elotte lévo

mondott (pl. bookworm- more). A résztvevokígy felváltvatalálnak újabb szavakat, úgy hogy az addigi összes szót is felsorolják, mielott kimondják az újat. Az elején egyezzünk meg, hogy az utolsó betut, vagy az utolsó hangzót vesszük-e figyelembe, esetleg szabadon választhatunk A játék addig tart, amíg el tudjuk ismételni a szavakat.

A szóláncotlehet úgy is játszani, hogy az épp aktuálisanfeldolgozottszövegbolmesébol,regénybol,filmbolstb. - mondunkszavakat. Mondat- vagy kifejezésláncot is játszhatunk, amikor már belejöttünk ebbe a játékba; ennél mondatokat vagy kifejezéseket mondunk szavak helyett. A szabályok ugyanazok. Könnyítésként a keresés közben nézhetjük a szöveget, mert nem sokan fogunk emlékezni egy egész mondatra. Egyedül a következoképpen játszhatjuk ezt a játékot. Kell hozzá két szék, és egy elképzelt résztvevo, akit szintén mi fogunk játszani. (Választhatunk egy személyt egy feldolgozott szövegbol.) Elképzelem, hogy velem szemben ül. Azt mondom neki: ,,1 am

Peter and 1say" - Pétervagyok(vagyahogyhívnak),és azt mondom:"..."- ide egy szó jön a feldolgozott szövegbol. Majd átülök a másik székre, és eljátszom a másik egyént. Azt mondom: ,,1am: (ide az elképzelt személy neve - a szerepünkjön )", - "Én vagyok (...) és azt mondom: «.. .».": - az elobb elmondott szó, továbbá annak utolsó hangzójával egy másik szó. Aztán visszaü1ök, és így tovább. Egyedül játszhatunk 10-12 szóig így, vagy tovább is. A végén rajzoljuk le a szavakat az elhangzás sorrendjében egyszeru rajzzal (pálcika emberek, szimbólumok stb.), vagy ha akarjuk, szórajzzal (a szó betui

egy rajzot alkothatnak,példáula ledder - létra szót 45 fokos szögbenírjuk le, ez majdnem úgy néz ki mint egy létra), de körül is írhatjuk oket. A humor A humornak a nyelvelsajátításban is rendkívüli szerepe lehet. Önálló nyelvtanulóként elsosorban kedvenc humoros jeleneteinket vehetjük sorra egy-egy könyvbol, filmbol stb. Timárok számára adódhatnak a páros vagy osztállyal való gyakorlásban olyan helyzetek, melyekben ok maguk találnak ki valami meglepot, talán egy mozdulatot, szójátékot stb. Nehéz receptet adni arra, hogy egy történet vagy helyzet mitol lesz humoros, de egy feltételrol biztosan tudunk: valami meglepot, váratlant kell tartalmaznia.


Autoritmia

Hevesi Mihály

II. RÉsz AZ AUTORITMIA ALAPFOGALMAI - A SZEMÉLYES TANANYAG ÖSSZEÁLLÍT ÁSA

1. Az autoritmia sajátosságai Az autoritmia alapfeltevés ei Az eddigiek alapján és a továbbiakból kitunik, hogy az autoritmiában tulajdonképpen három hipotézisbol indulunk ki: 1. Motivációt ad a nyelvelsajátításban, ha saját egyéni életfeladatunkból, életcéljainkból indulunk ki a szövegek kiválasztása során. 2. A tapasztalat, hogya szavak és a kifejezések képekhez, érzésekhez, érzékszervi észleletekhez kapcsolódnak, motivációt ad a nyelvelsajátításhoz. 3. Ha belso képeinken, érzéseinken, mozgásunkon, gondolatainkon keresztül, vagyis saját szellemi energiánk befektetésévei ismerkedünk egy nyelvvel, egy-egy szó, egy mondat, vagy akár egy vers sokkal bensoségesebbé válik számunkra, és sokkal jobban megmarad, mintha csak egyszeruen kiszótáraznánk, majd monoton módon ismételgetnénk. Az autoritmiában... - autonóm, vagyis önálló módon választhatjuk ki a számunkra megfelelo szöveget, tanár nélkül vagy tanár mellett; - személyes érdeklodésikörünkbó7indulhatunk ki, és kezdhetjük el a nyelvelsajátí-

tást: akár kedvenc regényünkkel, versünkkel, jilmünkkel, dalszövegünkkel gyakorolhatunk; - a motiváció élo: saját egyéni céljaink, életfeladatunk kapcsolódik a nyelveisajáttás során kiválasztott szövegekhez; - saját képalkotáson, mozgáson, érzéseken, gondolkodáson, vagyis saját szellemi energia befektetésén, kognitív folyamatainkon keresztüljutunk el ajelentéshez; - tapasztaljuk a globális értést: egy szöveget nagyon sokszor akkor is képes vagyok felfogni, ha nem értem minden részelemének a jelentését; az egész itt is több, mint a részelemek összessége, és sokszor hamarabb a tudatába kerülhetünk, mint a részleteknek; - a nyelvhez ritmusán, dallamán és hangzásán keresztül közelitünk;érdekes és teljes embert igénybe vevo "nyelvelsajátítási" gyakorlatokat végzünk (nem pusztán drilleket!); - a szótárhasználatot késleltetjük, illetve a szótárt kreatív módon használjuk, hogy kialakítsuk az értéshez szükséges kognitív képességeket; - nyelvi mikroklímát teremtünk; utazás, várakozás közben is tudunk gyakorolni; - változatosan ismétlünk; - a nyelv kommunikációs és kapcsolatteremto funkcióját tapasztaljuk: a kezdet


Hevesi Mihály

Autoritmia

kezdetén egy beszélgetopartnert keresünk, vagy akár az idegen nyelvet nem beszélo párunkkal, barátunkkal is gyakorolhatunk; az ún. "nyelvtanulói tulajdonságainkat" fejleszijük (empátia, önbizalom,jelenlét a pillanatban stb.); -

nyelvcsendettartunk: egy bizonyos ideig hagyjuk letisztulni a nyelvet magunkban,

egyáltalán nemfoglalkozunk vele (néhány napig, hétig, esetleg hónapig); - a humor segíti a nyelvelsajátítást, és amikor csak lehetséges, beiktaijuk a tanulásba! A következokben e sajátosságok közül kifejtem azokat, melyekrol még nem esett szó, továbbá azt, hogy miként állíthatjuk össze saját személyes tananyagunkat egy táblázat segítségével. Az alapveto gyakorlatokat a Ill. részben ismerhetik meg (belso képalkotás a szövegrol, a szöveg ritmizálása, dallamkövetés, szövegkövetés, áldiktálás, diktálás stb.), továbbá azt is, hogy egyes gyakorlatokat miként végezhetik egyedül, párjukkal vagy csoportban.

2. Hogyan állítsuk össze személyes tananyagunkat? Autonómia Az önmeghatározásnak, vagyis az autonómiának a nyelvelsajátításban jelentos szerepe van. Korunk individuális törekvései, a másokétói eltéro saját út és stílus, továbbá saját tempónk, ritmusunk, képességeink, lehetoségeink és egyéni érdeklodési körünk figyelembevétele motiváló hatású a nyelvtanulásban. Ettol függetlenül igénybe lehet venni tanárt, nyelviskolát vagy az idegen nyelvet jól beszélok segítségét is a megfelelo feltételek mellett. Minden tanár örömmel látná, és teljesnek érezné hivatását, ha tanítványai lelkesen tanulmányoznák az általa bevezetett tantárgyat. A nyelvtanulás, mivel elég rugalmas lehet, és az autonóm szövegválasztással figyelembe lehet venni a diákok személyiségét, lehetoséget biztosít erre. Az autonómia, az önállóság gyakorlása azért is fontos, mert egy lényeges dologra döbbentheti rá a tanulókat: a magunk által kituzött célok eléréséért, mi vagyunk a felelosek. Egyfajta fejlodésrol van szó, és az út során bizonyos tulajdonságainkon csiszolnunk kell, képességeket kell kifejlesztenünk (kitartás, rendszeresség, jelenlét a pillanatban, többértelmuség elviselése, empátia stb.). Nagyon sokszor szembe kell néznünk gyengéinkkel, de észre kell vennünk erosségeinket is. Személyes érdeklodési kör Ahhoz, hogy a nyelvtanulás eredményes és sikeres legyen - és ez minden tanulásra

igaz -, elsosorbanarra van szükségünk,hogy érdekeljenaz, amivel foglalkozunk,és örömünket leljük benne. Igazából akkor marad meg a motiváció a nyelvtanulásra, ha a cél elég élo ahhoz, hogy átsegítsen az eloforduló hullámvölgyeken. Ilyen élo motivációja volt például Korösi Csoma Sándornak, aki oshazánkat szerette volna megtalálni, vagy Heinrich Schliemann-nak, aki nélkülözésekben töltött ifjúkora után külföldön próbált szerencsét; majd miután meggazdagodott, Tróját kutatta. Láthatjuk, valamilyen eros ér-


Autoritmia

Hevesi Mihály

deklodés, sokszor egy gyermekkori álom kell ahhoz, hogy kitartóak maradjunk. Ha ez elég élo bennünk, akkor könnyen túltesszük magunkat a nehézségeken. A tananyag összeállítása Arra kérem, hogy gondoljon három témára, ami Önt most, életének ebben a szakaszában érdekli! Írja is le ezeket a ruzetébe. Ezután kérem, osztályozza is oket a következoképpen: Szenvedélyesen érdekel; Nagyon érdekel; Érdekel. Nos, talált ilyen témákat? Ha igen, akkor az, ami Önt szenvedélyesen érdekli, illetve nagyon érdekli, a leginkább alkalmas a nyelvgyakorlásra. Olyan szövegeket kell találnia az idegen nyelven, melyek ezekrol a témákról szólnak. Ebben segíthet az itt következo táblázat. Egy példát is megadok arra, hogy én miként állítottam össze azt az anyagot, mellyel az angolt gyakorolom.


Kulcssz. az idegen nyelven

Internetes Szövegek

Görög mítoszok, áloniszótár

Kulcsszavak magyarul Alom, álomszótár, mítoszok

Dreams, dream vocabulary dream, myths

Valamelyik keresoben keres ilyen szövegeket

Youtube (keres)

Gyógyítás méhekkel

Méhek, gyógyítás, méz;

Bees, healing, honey

Valamelyik keresoben keres ilyen szövegeket

Youtube (keres)

Erdeklodési kör lista

Kapcsolódó

Szenvedélyesen érdekel: álmok

Nagyon érdekel méhészet

ZeneI Vers

Film

Könyv/ Mese

Hangos könyv

librivox.org -ról letölteni: Charles Kingsley: heroes)

librivox.org -ról letölteni: Charles Kingsley: Heroes

Miró7 beszélnék szívesen a barátaimnak: nyelvtanulás " . ". ról,

Tévé/rádió

Bee Journal

Financial Times, Economist

Erdekel: hírek a gazdaságról Zene, regény, mese, film, vers, hírek stb., ami különösen közel áll hozzám, amit már olvastam (esetleg gyermekkorból, késó'bbró7) -egyéb, amit elolvasnék, meghallgatnék:

Ujság

Leonard Cohen: Everybody knows album vers: William Buttler Yeats/ Where my Books gQ

Jim Jarmusch Ghost dog. Down bv law DVD

George F.: My happy days in heIl Mese: Indián mesék

Jerome- K Jerome: Three men in a boat librivox.org ról letölteni

Cnn, Bbc stb.

Autoritmia

Hevesi Mihály

Ami engem szenvedélyesen érdekel jelen pillanatban a nyelvtanuláson és -tanításon kívül: az álmok, ami nagyon érdekel: a méhészkedés. Ez az elso oszlopba került, a másodikba pedig mindaz, ami kapcsolódik a témához: például az álmokhoz kapcsolódnak a mítoszok, az álomszótár stb. Ez az oszlop azért lehet fontos, mert egy-egy témához kapcsolódnak járulékos témák is, ami bovíti a keresési esélyeinket. Aztán kulcsszavakat kerestem a témákhoz magyarul, melyeket a következo oszlopban lefordítottam angolra. E kulcsszavak alapján kereshetok az engem érdeklo szövegek pl. interneten, videómegosztókon (youtube, google video stb.), internetes rádiók musoraiban; hasznos honlap a www.1ibrivox.org. ahonnan hangos könyvek teljesen ingyen tölthetok le. Ugyanígy jártam el a másik témában is, azzal a különbséggel, hogy ott csak egy könyvet találtam. Az érdekel sor is kínálhat lehetoséget szövegkeresésre. Aztán kitöltöttem a Kedvencek sort a táblázatban, ide írtam olyan lemezcímet, ami megvan már nekem, és kedvelem: Leonard Cohen Everybody knows; vagy filmeket, melyeket szeretnék megnézni; de ugyanebbe a sorba írtam néhány regényt, mesét, melyeket már olvastam, és szívesen újraolvasnék angolul. Ugyanide lehet írni azokat is, melyeket valamilyen oknál fogva szeretnék elolvasni. A Mirol beszélnék szívesen a barátaimnak? sor témáit kidolgozhatom írásban és szóban is gyakorolva az autológia és az autográfia gyakorlatait Vastaggal jelöltem azokat az anyagokat, melyekkel azonnal gyakorolni tudok (ezeket be is lehet karikázni), és aláhúztam azokat, melyeket még meg kell rendelnem vagy le kell töltenem. Idegen nyelvu könyvek rendeléséhez ajánlom valamelyik könyves honlapot - kell hozzá dombornyomott hitelkártya. Ha ilyenünk nincs, vagy nem akaIjuk használni, akkor a fizetés szempontjából egyszerubb, ha elmegyünk a helyi idegen nyelvu könyvesboltba, és megrendeljük ott a könyvet, néhány nap alatt általában meghozzák. Helyi könyvtárban is próbálkozhatunk, továbbá létezik egy Országos Idegen Nyelvu Könyvtár, amelyiknek a katalógusában akár interneten is szétnézhetünk.(www.oik.hu). Ha nem vagyunk budapestiek, akkor a helyi könyvtárban éljünk a könyvtárközi kölcsönzés lehetoségéveI. Helyi könyvtárakban is léteznek idegen nyelvu szakfolyóiratok és hobbiújságok, melyeket szintén rendszeresen olvashatunk. A következo oldalon egy üres táblázatot talál; kérem, töltse ki, vagy ha szukek lennének a cellák, szerkesszen egy újat a megfelelo oszlopokkal és sorokkal! A tananyag összeállításának sorrendje tehát a következo: a) Kitöltörn a táblázatot. b) Kikeresem az anyagokat: letöltöm az Internetrol, ami letöltheto, megrendelem, ami kell interneten, vagy boltból, a meglévo cd-t, könyvet leveszem a saját polcomról stb. c) A letöltheto (szabad jogdíj as) könyveket kinyomtatom, és a többi anyaggal, kazettával, könyvekkel stb. egy vagy két iratgyujtobe (gyujtögetem oket a beérkezés sorrendjében. Azzal, ami már megvan, el lehet kezdeni a gyakorlást.


Erdeklodési kör lista

Szenvedélyesen érdekel: álmok

Nagyon érdekel méhészet

Erdekel: hírek a gazdaságról Zene, regény, mese, film, vers, hírek stb., ami különösen közel áll hozzám, amit már olvastam (esetleg gyermekkorból, késóobró7)

-egyéb, amit elolvasnék, meghallgatnék:

Miró7 beszélnék szívesen a barátaimnak: nyelvtanulás ról, mph",/rrlíl.

Kapcsolódó

Kulcsszavak magyarul

Kulcssz. az idegen nyelven

Internetes Szövegek

ZeneI Vers

Film

Könyv/ Mese

Hangos könyv

Ujság Tévé/rádió

Autoritmia

Hevesi Mihály

A tananyag összeállítás ának jelentosége Ha megvan néhány anyag (zenei album, könyv, fénymásolt szöveg stb.), akkor azokat betehetjük egy vagy két iratgyujtobe egy füzettel, néhány mappával, cédékkel, Mp3as lejátszóval, ezzel a táblázattal és egy korábban használt tankönyvvel együtt. A korábban használt tankönyv jól jöhet, amikor utólag megnézek majd egy-egy szabályt, esetleg elvégezhetek belole valamilyen gyakorlatot. Amikor kézbe veszem a személyes tananyagomat, amit ily módon összeállítottam, annak nagy jelentosége van, hiszen bizonyos értelemben saját magamat tartom a kezemben! Az, amit kedvelek, ami engem részben meghatároz, benne lehet ebben a tananyagban! Egy ilyen tananyag tehát személyes jelentéssei bír, és egyik garanciája motivációm fenntartásának. Az is elofordulhat, hogy idoközben személyes érdeklodésünk, preferenciáink változnak, vagy spontán érdekeini kezd bennünket egy új téma. Keressünk ehhez kapcsolódó további szövegeket, és bovítsük tananyagunkat. A tanulást máris el lehet kezdeni azzal az anyaggal, ami megvan. Fontos, hogy ne húzzuk-halasszuk a tanulás elkezdését olyan indokokkal, hogy még ezt és ezt nem sikerült beszereznünk; induljunk ki abból, ami már megvan, a többit pedig fokozatosan szerezzük be. A tanulásban lehet azt az alapelvet követni, hogyanyelvcsend idoszakán kívül- amikor egyáltalán nem foglalkozunk a nyelvvel- egy nap se teljék tanulás nélkül. A táblázatból és az iratgyujtobol bánnelyik anyaggal dolgozhatunk, alkalmazva a javasolt gyakorlatsort. Tananyagterv nélkül Tennészetesen az is elképzelheto, hogy valaki a fenti táblázat kitöltése nélkül ü1 neki gyakorolni egy-egy órára vagy többre. Mondjuk, eloveszi épp azt a könyvet, ami otthon megvan az idegen nyelven, vagy internetrol ot érdeklo hanganyagot tölt le egészen spontán módon. Arra kell ilyenkor figyelni, hogy az, amit elkezdünk, azt folytassuk is, és legyünk rendszeresek. Tananyag összeállítása az osztályban A már meglévo iskolai tananyag mellett adjunk lehetoséget a diákoknak, hogy személyes szövegeikkel is gyakoroljanak. Év elején kérjük meg tanítványainkat, hogy keressenek szövegeket. Tegyük fel nekik is a kedvenc témájukra vonatkozó kérdéseket. (Lásd 35. oldal) Néhány önként jelentkezo (vagy esetleg az osztályból minden gyerek, ha a létszám ezt megengedi) feldolgozza kedvenc zeneszövegét (vagy egy érdeklodési köréhez tartozó szöveget, regényrészletet, verset stb.), melyet az osztálynak is bemutat, és együtt is feldolgoznak. A kiválasztott szövegek adják az osztály személyes tananyagát. Az elso néhány szöveget a tanár dolgozza fel az órán, bemutatva így a gyakorlatokat és rávezetve a diákokat a ritmus, a dallam, a szónyomozás stb. élményszeru gyakorlására. Néhány szöveg feldolgozása után, adjunk a tanulóknak egy-egy gyakorlatsort, hogy otthon is gyakorolhassanak. Gyakorlatsorunkat a Ill. részben találja)


Autoritmia

Hevesi Mihály

Ám az is lehetséges, hogy akár egy az egyben a diákok által kiválasztott szövegekkel dolgozzunk. Ebben az esetben a tanár kreativitásán múlik, miként iktatja be a tantervi célokat a kiválasztott szövegekkel való munkába. Lehetséges egy-egy nyelvtani feladatot, a diákok által kiválasztott szöveggel együtt feldolgozni. Eszközök, melyekre szükségünk lehet Füzetnek A4-es formátumú spirálfüzetet javaslok. Jól jön egy mp3-as lejátszó, mivel az itt javasolt szövegek közül jó néhány letöltheto ebben a formátumban. Javaslom azonban, hogy foként hangszórón keresztül hallgassunk letöltheto anyagokat. Létezik autósmagnóhoz mp3-as adapter, otthon pedig az mp3-as lejátszó hangszórójához csatlakoztatható. A fülhallgató ugyanis valószínuleg károsítja a hallást.

Internet használat - mp3 E módszer céljainak megvalósításában nagy segítséget jelentenek az internetrol letöltheto anyagok, melyeket mértékkel érdemes használnunk. Fontos megjegyezni, hogy az élobeszédet, azt, amikor valakivel szemtol szemben beszélünk, semmi sem helyettesítheti, különösen nem a nyelvelsajátításban! Bármilyen komplex audiovizuális eszköz is álljon a rendelkezésünkre, az pusztán a valós beszédnek tört részét képes közvetíteni, vagyis megszüri azt. Nagyon sok elem a beszédbol nem juthat el hozzánk. Különösen igaz ez az mp3-as fájlokra, melyek azért lehetnek olyan tömörek, mert a "fölösleges" elemeket teljesen elhagyják. Arra kérem Önöket, hogy, amennyiben tehetik, keressék az élobeszéd lehetoségét. Arra is szeretném felhívni a figyelmüket, hogy nem lehet immár "városi legenda" címkévellesöpörni az asztalról azt a tényt, hogy az Internet függové tehet. Ha kapcsolatainkat interneten tartjuk, és egy virtuális világban éljük, elobb utóbb elmagányosodást fogunk érezni, aminek végzetes következményeirol már a hírekben is egyre többet lehet hallani. Ezzel együtt nem zárhatjuk ki az internetet az életünkbol, de megtanulhatjuk úgy használni, hogy az inkább hasznunkra váljon.

3. Javaslatok vers, mese,dal- és filmszöveg,továbbá regény feldolgozásához Hogyan dolgozzuk fel személyes tananyagunkat? Most, hogy megvan a tananyagunk, fel is kell dolgoznunk. A feldolgozáshoz kérem, használja a Ill. részben leírt gyakorlatokat. A most következo fejezetben azonban néhány tippet szeretnék adni a különbözo "mufajok" feldolgozásához. A vers Verset azért érdemes tanulni egy idegen nyelven, mert az egyik legjobb segítség a nyelv ritmusának, dallamának, hangzásának tapasztalásához és elsajátításához. Egy vers rímmel, sajátos dallammal rendelkezik, és rendszerint egy költoi kép áll mögötte. Remélern, az alábbi idézetektol azoknak is kedvük kerekedik a verstanuláshoz, akiknek az is-


Autoritmia

Hevesi Mihály

kolából rossz emlékeik fuzodnek ehhez. Elore szeretném bocsátani, hogya verstanulásnak nagyon kreatív és örömteli formája lehet a ritmussal, dallammal, hangzással való gyakorlás vagy az "áldiktálás", valamint amondatcsökkentés és -bovítés, melyek alapgyakorlataink közé tartoznak. Ezeket gyakorlataink leírásában találja, a sorrendet pedig, ahogy ezeket alkalmazni érdemes, a gyakorlatsorunkban. Lássunk néhány véleményt a versrol! Lomb Kató: ,,Ne restelljünk verset, éneket kívülrol megtanulni. A jó hangsúlyozásnak nagyobb szerepe van a beszédprodukcióban, mint az egyes hangok képzésének. A verssor és a dallam kötelez. Megszabja, hogy melyik hangot kell hosszan, melyiket röviden ejteni. Ritmusra irányít, és megakadályozza, hogy anyanyelvünk intonációs csapdáiba es-

sünk." (Anyelvtanuló10parancsolata) Jacques Lusseyran: A buchenwaldi koncentrációs tábort túlélo Jacques Lusseyran a vers hatását és erejét írja le. Az idézet Lusseyran Az élet ma kezdodik címu könyvébol származik. "Azt tapasztaltam, hogy a vers szertartás, összeesküvés, békecsók és gyógyszer. Azt tapasztaltam, hogy a vers azon nagyon ritka dolgok egyike, amelyek legyozhetik a hideget és a gyulöletet. Ezt nem tanították. Gyógyszer, nem több és nem kevesebb. Olyan anyag, ami az emberi szervezetre áttevodve, megváltoztatta benne az életáramot, felgyorsította vagy lelassította. Röviden, olyan anyag, aminek kézzelfogható pozitív tulajdonságai vannak, akárcsak egy vegyszernek. Ezelott távolról sem sejtettem ezt. "

Persze tegyük hozzá, hogy mindez a jó versre vonatkozik. A verstanuláshoz talán rossz emlékeink fuzodnek az iskolából. Mi másképp közelítenek a verstanuláshoz. A vers megtanulása például csak legfeljebb mellékterméke a gyakorlatoknak. Megtanulunk 10-20 perces gyakorlatokkal több napon keresztül dolgozni egy versen, annak ritmusára, hangzására koncentrálva, vagy fantáziánkat felhasználva belso képet alkotni róla. Például van egy gyakorlat, mely során nem azért ismételjük el a verset, hogy megtanuljuk, hanem hogy valami sokkal izgalmasabbat végezzünk vele! Egy figyelemgyakorlatról van szó, amit én nagyon élvezek, és ami rendszerint azzal jár, hogy megmarad a vers is a memóriámban (lásd a Szövegismétlés mondatcsökkentéssei és -bovítéssel cím alatt a 62. oldalon). Tippek a verstanuláshoz Egy vers feldolgozásához használjuk a megadott gyakorlatsort - és gyakorlatokat (ezek leírását a Ill. részben találja): ha rövid versrol van szó (30-60 másodperc), akkor az egész szöveget feldolgozhatjuk a megadott gyakorlatokkal; ha hosszabb versrol (5-10 perces vagy még hosszabb), akkor csak a hallgatás és képalkotás gyakorlatait végezzük el az egész szöveggel; egyébként válasszunk a szövegbol 30-60 másodpemyi szöveget, és végezzük el azzal a több napos gyakorlatsort. Nem az a lényeg ugyanis, hogy az egész szöveget feldolgozzuk. A gyakorlatok képességeket fejlesztenek bennünk. (Bizonyos feladatokat persze elvégezhetünk az egész szöveggel is, ilyen a képalkotás vagy a szóízlelgetés .)


Hevesi Mihály

Autoritmia

Mese és mítosz - Miért is érdemes mesét olvasni az idegen nyelven? A mesékben óriási lehetoség rejlik a nyelvtanulók és nyelvtanárok számára. Az autoritmia gyakorlatával mind a gyerekek (11-12 éves kortól), mind a felnottek felkészíthetok hosszabb szövegek olvasására, köztük a regényolvasásra, aminek egyik alapfeltétele a globális értés tapasztalása. Az írott és a hallgatható meseszöveg jó lehetoség a globális értés tapaszta1atához.Miért lehetséges ez? ,,A mesék és a mítoszok fantáziánk forrásához vezetnek el bennünket. Lehetové teszik, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljünk azzal afantáziavi/ággal, melyet magunkban hordozunk, továbbá lehetové teszik, hogy részben visszataláljunk gyermekkorunk mitikus és mágikus vi/ágához, ahol képzeloeronk szabadon mozoghatott. A mesék és a mítoszok a csodásat és a fantasztikumot hívják elo bennünk. Ezen az úton direkt módon kerülünk kapcsolatba tudattalanunkkal. A mese és a mítosz egyfajta visszatérés legmélyebb emberi természetünk forrásához, általuk hozzáférünk az emberi gondolkodás

egyik lényegesformájához: a képszeru és szimbolikus gondolkodáshoz." (Bernard Dufeu: Wegezu einer Padagogik des Seins Mainz, 2003, magánkiadás) C. G. Jung szerint a mítoszok a psziché legarchaikusabb struktúrái, melyek a kollektív tudattalanból kerülnek fe1szíme. Általuk kapcsolatba kerülünk az archetípusokkal, melyek bennünk élnek, és melyek eredeti lelki életünk kifejezodései, annak a lelki életnek, mely minden embert összeköt. A mese és a mítosz további funkciói közül csak néhányat sorolnék még fel: - kulturális funkció: emberi fejlodésünkhöz vezetnek vissza bennünket, és összekötnek a múlttal és kultúránk hagyományaival; - az egyetemeset szólítják meg bennünk: istenekro1, hosökrol, hercegekrol, rablókról és az igazság harcosairól szólnak; - stimuláló hatásúak: megmozgatják alkotóeronket, felélesztik intuíciónkat és érzelmeinket.

Mese feldolgozása Ha rövid mesérol, esetleg fabuláró1van szó (1-2 perc), akkor az egész szöveget feldolgozhatjuk a megadott gyakorlatokkal. Ha hosszabb meséro1 van szó (5-10 perc vagy több), akkor elég, ha csak a hallgatás és a képalkotás gyakorlatait végezzük el az egész szöveggel; egyébként válasszunk a szövegbol 30-60 másodpernyi szöveget, és végezzük el azzal a gyakorlatsort. Nem az a lényeg, hogy az egész szöveget feldolgozzuk a gyakorlatokkal. A gyakorlatok képességeket fejlesztenek bennünk. (Bizonyos feladatokat persze elvégezhetünk az egész szöveggel is, ilyen a képalkotás vagy a szóízlelgetés.) További lehetoség a párhuzamos olvasás (magyarul olvasom, az idegen nyelven pedig hallgatom), melynek részleteit a regényolvasáshoz írt ötletek között találja meg részletesen. Kedvenc dalszöveg Kedvenc zenénk szövegének a feldolgozása szintén különleges lehetoség a nyelvtanulásban, mert olyasmivel foglalkozhatunk, amihez érzelmileg kötodünk. Az is biztos, hogy kedvenc dalunkat valószínuleg már nagyon sokszor meghallgattuk, és talán dúdol-


Autoritmia

Hevesi Mihály

gatni is szoktuk Ám az is lehetséges, hogy sosem értettük teljesen, ezért még egy kis kíváncsiság is adódhat ehhez a gyakorlathoz. Ha van egy egész albumunk, feldolgozhatjuk azt. Tanárok számára különlegesen hatékony lehetoség, mert szinte minden diáknak van valamilyen kedvenc zenéje. Angol nyelvu daloknál viszonylag egyszeru dolgunk lesz, más nyelvek esetében viszont nem biztos, hogy diákjaink ismerik az adott nyelvterület eloadóit. Ilyenkor vegyük figyelembe a mufajt, amit a diák leginkább kedvel, és segítsünk a választásban. Ezt minden egyes diák feldolgozhatja az osztállyal együtt, majd év végén egy közös cd-t állítanak össze az osztály dalaiból. (Természetesen a szerzoijogok figyelembevételével és a licencdíjak rendezésével!) Dalszöveg feldolgozásához is használjuk a megadott gyakorlatsort és gyakorlatokat: dalszöveg esetén az egész szöveget feldolgozhatjuk Film Szintén izgalmas, mert a látottakból sok mindenre következtetni tudunk. Ha pedig érdeklodési körünkrol vagy kedvenc filmünkrol van szó, az eros érzelmi töltés is adott, hiszen valamit tükröz belolünk. Ezért ismét csak abból indulhatunk ki, ami minket érdekel, és ami mi magunk vagyunk. Lehet olyan film is, melyet még nem láttunk, de szeretnénk megnézni Film videómegosztóról (interneten közzétett rövidebb filmek feldolgozása) Ha rövid filmrol van szó (1-2 perc), akkor az egész szöveget feldolgozhatjuk a megadott többnapos gyakorlatokkal, kivéve a képalkotás kategóriát. Ezt ugyanis film esetében nem végezzük, mert egy filmben eleve képek szerepelnek Ha a film 5-10 perces vagy hosszabb, akkor csak a hallgatás gyakorlatait végezzük el az egész szöveggel. A többi gyakorlathoz válasszunk ki egy vagy több 30-60 másodperces, tetszés szerinti részt, melyeket a gyakorlatokkal (kivéve a képalkotást) feldolgozunk. A képalkotás helyett a visszaidézés gyakorlatát végezzük: azokat a szavakat, melyekre emlékszünk, idézzük vissza magunkban azon kép segítségével, mely során elhangzott, vagy amelyre vonatkozott. A filmet adjuk a lejátszási listához (a youtube-on van ilyen opció - add to playlist), vagy ha lehetoségünk van rá, és engedélyezett, töltsük le a számítógépünkre, illetve mp3-as lejátszónkra. Záró gyakorlatként vagy ismétléskor megnézhetjük úgy az egész filmet, hogy közben leírjuk azokat a kifejezéseket, szavakat, melyekrol úgy gondoljuk, érdemes lejegyeznünk oket. Videómegosztókon közzétett filmekkel nem tudjuk elvégezni a diktálásgyakorlatot, mert nem biztos, hogy van írott anyag is a filmhez, viszont DVD-éknél ez elvégezheto, ha bekapcsoljuk a feliratot is. Haladó változat: Ha már ki tudjuk venni a szöveg 70-80%-át akár elso meghallgatásra is, akkor végignézhetjük figyelmesen a filmet az idegen nyelven, majd még egyszer úgy, hogy azoknál amondatoknál, melyeknél nem tudom kivenni a szavak auditív formáját, vagy


Autoritmia

Hevesi Mihály

annyiszor meghallgatom a szöveget, míg végül ki nem hallom, vagy elvégzem a ritmizálást, dallamkövetést, szövegismétlés illetve amondatcsökkentés és -bovítés gyakorlatát. A gyakorlatok után visszaidézek szavakat, kifejezéseket, úgy, hogy közben a megfelelo jelenet képeit is felidézem magamban. Ha elso nap mégsem értenénk teljesen a szöveget, ne csüggedjünk, mert lényeges folyamatot indítottunk el e gyakorlatokkal. Másnap vagy még délután azzal kezdem, hogy visszaidézem, amire emlékszem a filmbol, szavakat, kifejezéseket a megfelelo képekkel együtt, melyeket láttam, aztán megnézem a filmet, és az ismeretlen szavakkal elvégzem a szónyomozás gyakorlatát (65. oldal). Le is írhatom ezeket, továbbá megjegyzem magamnak a képet, amelyre vonatkoznak. A film megnézése után visszaidézek szavakat, kifejezéseket, úgy, hogy közben a megfelelo jelenetet (képet) is felidézem magamban. A következo napon, vagyis a harmadikon vagy a harmadik alkalommal, újra megnézem a filmet, és ha még mindig vannak kétségeim egy-egy szóval kapcsolatban, megnézem a szótárban. Teljes videofilm (DVD) feldolgozáshoz a következo lehetoségeket javaslom: A) Nézzük meg a filmet idegen nyelvu hanggal, felirat nélkül, és közben gondolkodjunk, mirol szólhat a film, az egyes jelenetekben mit mondhatnak egymásnak a színészek. A film végén idézzük vissza a legfontosabb képeket, jeleneteket gondolatban, és azt, hogy mirol szólhatott az adott jelenet, vagy ha értettük, esetleg egy szó vagy kifejezés megmaradt, azt is. Kezdok a második alkalommal magyarul nézzék meg a filmet, de mielott elkezdik, emlékezzenek vissza, amilyen részletesen csak tudnak, hogy mirol szólt a film, konkrét képekre, szövegre. Aztán nézzék meg a filmet ismét angol hanggal, felirat nélkül. Majd válasszanak ki 2-4 jelenetet, melyek a leginkább érdeklik, és ezeket a jeleneteket dolgozzák fel a megadott gyakorlatsor alapján bekapcsolva az idegen nyelvu hangot. A feliratot ne kapcsoljuk be. Haladók a második alkalommal úgy nézzék meg a filmet, hogy azoknál a helyeknél, ahol nem értik, megállítják, és addig hallgatják újra és újra, amíg meg nem értik, vagy ezeknél a helyeknél végezzék el a ritmizálás, dallamkövetés és szövegismétlés, illetve amondatcsökkentés és -bovítés, akár diktálás gyakorlatát, továbbá a szónyomozást. B) Nézzük meg a filmet magyarul. A film végén idézzük vissza a legfontosabb képeket, jeleneteket gondolatban, és ha emlékszünk a közben elhangzott szövegre, nagyjából a szöveget is. Majd válasszunk ki 2-4 jelenetet (2-3 perceset), melyek a leginkább érdekelnek, és ezeket dolgozzuk fel a megadott gyakorlatsor alapján, bekapcsolva az idegen nyelvu hangot. (Se az idegen nyelvu, se a magyar feliratot ne kapcsoljuk be.) C) Nézzük meg a filmet magyarul. A film végén idézzük vissza belso képekben a legfontosabb jeleneteket, és az ott elhangzó szöveget természetesen magyarul. Majd egy következo alkalommal nézzük meg a filmet angol hanggal (a feliratot ne kapcsoljuk be!).-Azoknál a részeknél, melyeknél nem tudjuk kivenni a hangzó szöveget, hallgassuk meg annyiszor, amíg ki nem vesszük az elhangzó szöveget, vagy végezzük el az adott mondattal a ritmizálás, dallarnkövetés, szövegismétlés, illetve amondatcsökkentés és -


Autoritmia

Hevesi Mihály

bovítés gyakorlatát. Közben végezzük el a szónyomozást. (Figyelem! Aszónyomozást nem szükséges minden ismeretlen szóval elvégezni!) Egyéb feldolgozási lehetoség filmhez D.) Az elobb javasolt gyakorlatok azt segítenek megvalósítani, hogy egy szöveg auditív formáját ki tudjam venni az elhangzás pillanatában, anélkül hogy látnám azt leírva. A következo gyakorlat igazából ezzel ellentétes, mert az auditív forma (az, amit kihallok egy szövegbol) együtt jelenik meg az írott formával, ám ez a feladat is egy lehetoség, melyrol egyáltalán nem szeretném lebeszélni a tanulókat és a tanárokat, sot azt javaslom, próbálják ki. Ha gyakorolnak eleget más szövegekkel úgy, ahogy az autoritmia gyakorlatsorában megadjuk, vagyis szöveghallgatással, anélkül hogy néznék az írott szöveget, akkor ki fog fejlodni az auditív forma kihallásának képessége. Ha a következo gyakorlatot végezzük, azt fogjuk látni, hogy az könnyebb, mintha pusztán a beszédre figyelnénk. Eloször magyar hanggal, felirat nélkül nézzük meg a filmet, majd idézzük vissza a legfontosabb jeleneteket a megfelelo képekkel és az elhangzó mondatokkal együtt. Aztán nézzük meg angolul is, beállítva az angol hangot és az angol feliratot, és miközben olvassuk a szöveget, hagyjuk, hogya fUlünktanulja a kiejtést. Közben elvégezhetjük a szónyomozást, megállítva-visszapörgetve a lejátszót. A film legvégén végezzük el a szó- illetve kifejezés-visszaidézés gyakorlatát, visszaidézve azokat a kifejezéseket és szavakat, a megfelelo képekkel együtt, melyek eszünkbe jutnak. Hírek hallgatása rádióban, tévében stb. Érdemes napi gyakorlattá tenni a rövid, 5-10 perces médiafigyelést is, vagyis hírek hallgatását, illetve egyéb musorokat a rádióban, tévében, interneten. Elonye, hogy a jelentosebb híreket más nyelvu adók is közlik. Hallgatás közben nem szükséges jegyzetelni. Utólag lejegyezhetünk (esetleg lerajzolhatunk) egy-egy kifejezést, amelyik megtetszik, vagy fontos a számunkra. Lehet csak úgy hallgatni, mindenféle elokészület nélkül, miközben hajt bennünket a kíváncsiság, hogy mirol szólhat a szöveg. de lehet készülni is, a következoképpen: Tegyük fel a rádióhallgatás elott vagy után magunknak kérdéseket, és válaszoljunk is rájuk. Melyek az aktuális hírek a nagyvilágban? (Ezeket biztosan ismerni fogjuk az itthoni hírekbol is.) Melyek a legégetobb problémák? Politikai atrocitások? Harcok? Sporthírek? Ha több nyelven is értünk, nagyon érdekes más nyelveken is meghallgatni a híreket; érdekes összefUggések derülhetnek ki a világban zajló eseményekrol. Nem véletlenül mondják azt, hogy egy nyelv egy ablak a világra, több nyelv pedig több ablak.

4. Regényolvasás- Autolexia A regényolvasás az egyik leghatékonyabb eszköz szókincsünk gyarapítására - különösen akkor, ha a könyv hangos változatával is rendelkezünk.


Autoritmia

Hevesi Mihály

Az olvasás a globális értés tapasztalásához vezethet, miközben autonómiánkat gyakoroljuk: vagyis lelassíthatunk közben, van idonk gondolkodásra, figyelhetünk érzéseinkre is, vissza- vagyeloreugorhatunk a szövegben, de akár be is csukhatjuk a könyvet. Mindemellett boséges szókincset és egyéb felfedeznivalót kínál. Tapasztalatom szerint az események, az izgalmas vagy humoros jelenet könnyen megragadnak, még akkor is, ha csak az elején vagyok a nyelvelsajátításnak, és nem értek pontosan mindent! A hangos könyvek ellensúlyozzák ennek a gyakorlatnak a hátrányát, mármint azt, hogy olvasás közben a kiejtés elvész, így még nagyszerubb módszerré teszik az olvasást. Az olvasásban rejlo lehetoségekrol az anyanyelv esetében Stephen D. Krashen kutatásaiból is tudunk: azok a gyerekek, akik szabadon választhatják meg olvasmányaikat, és akik elott jó tanári (szüloi) vagy osztálytársi minták állnak, többet és jobban olvasnak, mint azok, akiknek kötelezo házi olvasmányokat kell olvasniuk. (Krashen, Stephen D.: The Power of Reading. 2004, Heinemann.) Lomb Kató az olvasásról Lomb Kató az olvasás gyakorlatát autolexiának, (olvasás a magunk számára) nevezte. Nézzük, mit mondott errol o maga egy beszélgetés alkalmával. (Forrás: Wikipédia: Beszélgetés Lomb Katóval, 1992.május 27).

"Elmondanám,hogy én hogyankezdek a nyelvtanuláshoz- az szemléletesebblesz, mint hogyha az elméleti vonatkozásokat táromföl -, én rögtön veszek egy könyvet, és elkezdem olvasni. Borzasztó keveset szoktam belole érteni; emlékszem, hogy például mi-

kor a svédbebelefogtam- ami egyébkéntnincs a tizenhatnyelvemközött,úgyhogycsak példának mondom el -, akkor elolvastamegy könyvet, amibol csak annyit vettem ki, hogy egy fiúról van benne szó, meg egy lányról, és valamelyik szereti a másikat, de azt már nem tudtam kivenni, hogy afiú szereti-e a lányt, vagy a lány szereti-e afiút, ehhez már nem volt elég a tudásom. Akkor elovettem a második svéd regényt - hangsúlyozom, hogy regényt, és nem tankönyvet -, ahol már a felét megértettem, a harmadikat már egészen, a negyediket már lefordítottam magyarra, elvittem a kiadóhoz, hogy adják ki, persze kiderült, hogy már régen lefordították, már régen kiadták, már régen el is fogyott, de nem baj, ez nagyon jó. (...) Hadd mondjam el még a könyvekrol, hogy azt a könyvet, amit én rögtön elkezdek fordítani, két szempontból válogatom meg: egyrészt, hogy érdekeljen: segítsen tovább a kezdeti nehézségeken az, hogy kíváncsi vagyok. Mindenkit más érdekel; én, oszintén szólva, a szerelmes regényeket szeretem; van, aki a krimit szereti; van, akit a muszaki leírások érdekelnek; szóval eszerint lehet kiválasztani a könyvet; egyetlenegy követelmény van ezzel az olvasandó, olvasásra kiválasztott könyvvel, hogy a sajátom legyen. Tudniillik teljesen telefirkálom. Annyira telefirkálom, hogy azt persze egy kölcsönkönyvtári könyvvel nem szabad megcsinálni; mit írok ki: csak azt, amit megértettem. Azt fölírom, oldalszámmal följegyzem, és akkor föléje föl-

írom,hogyez aztjelenti magyarul,hogy - mit tudomén - meghallgatni,és mikorlegközelebb átszaladok a könyvön, akkor saját magamat ellenorzöm, hogy emlékszem-e még annak a szónak az értelmére, amit magamnak kijegyeztem. Legyen olyan könyv, amire kíváncsi vagyok, hogy a végén igent mond-e a lány vagy nem, vagy megtalálják-e a gyilkost, vagy nem találják meg; szóval mindegy az, hogy milyen könyv, legyen aránylag könnyu. "


Autoritmia

Hevesi Mihály

"Ne lovagoljunk ilyenkor ismeretlen szavakon és meg nem értett szerkezeteken! Arra építsünk, amit már tudunk. Ne nyúljunk rögtön szótárhoz, ha egy-egy szót nem értünk. Hafontos a kifejezés, újrafelbukkan majd, és megmagyarázza önmagát; ha nemfontos, nem volt kár elsiklani felette." (Lomb Kató: Így tanulok nyelveket. Budapest, 1995, Aqua.) Az utolsó bekezdéshez azonban hozzá kell tenni, hogy Lomb Kató másodszorra ugyanazt a könyvet már nagyon lassan olvasta, és ekkor a részletek iránt is érdeklodött. További javaslatok az olvasáshoz Ha egykori kedvenc regényünket kezdjük elolvasni az idegen nyelven, eloször is emlékezzünk vissza erre a könyvre: Melyek voltak kedvenc jeleneteink? Miért is kedveltük ezt a könyvet? Kik voltak a szereplok? Kezdjük el az olvasást úgy, hogy folyamatosan ott a kérdés: "Mirol szól az épp olvasott jelenet, részlet?" Megállunk az ismeretlen kifejezéseknél, ízlelgetjük a szavakat, és elgondolkodunk a jelentésükön. A szóízlelgetés azt jelenti, hogy miközben magamban kimondom, vagy legalábbis visszaidézem, érezni próbálom számban az artikulációját, illetve azokat az érzeteket, melyeket ez a bizonyos hangzósor kelt bennem. Hová ér a nyelvem? Az állkapcsom mennyire nyílik ki? Vagyis: mi történik a számban? Szónyomozás: Mit jelenthet a szövegkörnyezet alapján a szó, a kifejezés? Milyen más szóra emlékeztet? Hol találkoztam korábban vele? Ott mit jelenthetett? Tippeljünk két jelentést is egyetlen ilyen kifejezésnél vagy szónál, nyitva hagyva a lehetoségeket, majd mondjuk ki magunk elé nézve háromszor a szót vagy a kifejezést.) Azért fontos, hogy ne csak gondolkodjunk, hanem ízlelgessük is a szavakat, mert ezáltal érzéseinket is igénybe vesszük. Nézzünk is * fel a könyvbol. Ha megragad bennünket az eseménysor, akkor engedjük, hadd vigyen olyan gyorsan, amennyire csak tud, és ne álljunk meg, esetleg csak pillanatokra, de amint érezzük, hogy ez a hullám alábbhagy, térjünk vissza a szóízlelgetéshez, szónyomozáshoz. Ha véget ér a jelenet, a fejezet (talán 1-20 oldal után), akkor csukjuk be a könyvet, és tegyük a következoket: 1. Emlékezzünk vissza azokra a kifejezésekre, szavakra, melyeknél lelassítottunk, mit is tippeltünk, mit jelenthetnek, milyen szövegkörnyezetben találtuk oket (nem az a lényeg, hogy sokra vagy mindre emlékezzünk, hanem hogy elkezdjük ezt a folyamatot). Írjuk is le ezeket! 2. Emlékezzünk vissza azokra a szavakra, kifejezésekre, melyeket értettünk, soroljunk fel néhányat hangosan. Általában 3-5 szóra, de akár több tucatra is emlékezhetünk. Ezeknek a jelentését képzeljük el olyan élesen, amennyire csak tudjuk. Ízlelgessük oket. Alkossunk belso képet az értett szöveg alapján. Figyelem! Ha van hangos könyvünk is (ingyen letöltheto könyveket talál a www.1ibrivox.orghonlapon), akkor eloször abból hallgassunk meg fejezeteket, jeleneteket, majd utána olvassunk a fent megadott módon. - A szövegmeghallgatásaután a kifejezésekmellé a füzetünkbeírjuk le tippjeinket

rajzjegyzettel vagy körülírással.

.

Ez egy-egy érdekfeszíto eseménysorozatnál, humoros résznél stb. fordulhat elo, amihez érdekes módon nem szükséges értenünk minden részelemet!


Autoritmia

Hevesi Mihály

- Az ismeretlen kifejezéseket egyelore ne nézzük meg szótárban, mert lehet, hogy elofordulnak még a következo oldalakon is, más szövegkörnyezetben, és akkor közelebb kerülhetünk hozzájuk. Másrészt hagyjuk, hogy az, amit gondolkodásunk elkezdett, beérjék. Két-három újabb olvasási alkalom után azonban, ha nem jövünk rá a jelentésükre, nézzük meg szótárban, és javítsuk ki tippjeinket, amennyiben tévedtünk. Ezután olvassuk tovább a könyvet. Párhuzamos olvasás A) Hangos könyv hallgatása és a magyar szöveg "párhuzamos" olvasása Ha a könyv elején felvázolt céljainkat szeretnénk elérni, vagyis az elhangzó szövegek auditív formájának felismerését, akkor válasszuk a hangos könyvvel való gyakorlást. Ha rendelkezünk az idegen nyelvu hangos könyvvel (és megvan a magyar nyomtatott könyv is), végezzük el az alábbi gyakorlatot, mely anyanyelvi ismereteink elmélyítéséhez is elvezethet. a) A magyar szöveg olvasása után ugyanennek a szövegnek a meghallgatása az idegen nyelven (Akinek eleinte nehezére esik kihallani az elhangzó idegen nyelvu szöveget, ez elott a gyakorlat elott végezze a c) gyakorlatot, lásd alább.) Elolvassuk ez elso mondatot magyarul (belso képet alkotva róla), majd meghallgatjuk idegen nyelven ugyanazt a szöveget. (Ami megtetszik, vagy amit addig nem ismertünk - szavakat, kifejezéseket - kiírjuk a könyv margójára,ahogyan hallottuk.)Nem szükséges mindet, csak amit hasznosnak vélünk. Egy-egy alkalommal idonk függvényében haladjunk 1-5 oldalt, vagy kevesebbet, esetleg többet is. Figyelem! Az idegen nyelvu szöveget közben nem nézhetjük, legjobb, ha ez nincs is kéznél e gyakorlat során. A gyakorlat végeztével visszaidézzük a szavakat a megfelelo képekkel együtt, melyekre emlékszünk a szövegbol, anélkül hogy néznénk beírásainkat. Vagy hangos szó-, illetve kifejezés-visszaidézést végezhetünk sétálva. Talán érdekes lesz, hogy mufordítás esetén magyarul nem a szöveg pontos, szó szerinti fordítását találjuk majd meg egy muben, hanem a lényeget és a jelentést. Ez a nyelvek sokszínuségének köszönheto, és ne szidjuk érte a fordítót, hanem örüljünk, ha egy zseniális "ferdítésre" bukkanunk szó szerinti fordítás helyett. b) Elolvasunk 1-2 oldalt magyarul, belso képet alkotva a szövegrol. Fontos, hogy annyira intenzíven éljük bele magunkat a szövegbe, amennyire csak tudjuk. Aztán újra átfutjuk aszöveget, és aláhúzzuk azokat a szavakat, kifejezéseket, melyekrol tudni szeretnénk, hogyan fejezi ki azokat az idegen nyelv. Tippelhetünk is! Most elolvassuk a szöveget magyarul mondatonként, majd meghallgatjuk a megfelelo idegen nyelvu szöveget, úgy, ahogy az a) gyakorlatnálleírtuk, vagyis a magyar mondat olvasása közben belso képet alkotunk róla, majd meghallgatjuk a szöveget; az aláhúzott magyar szavak és kifejezések idegen nyelvu megfeleloit az elhangzás során kiírjuk, illetve egyebeket is lejegyezhetünk, melyek megtetszenek, vagy szükségesnek találjuk oket.


Autoritmia

Hevesi Mihály

c) A fenti gyakorlatok mellett végezzük még a következot (kezdok ezt az elobbi gyakorlatok elott tegyék): Kiválasztunk a hangos szövegbol egy 1 perces részt, ez lehet tetszés szerinti, vagy olyan, amit nem értünk pontosan, és elvégezzük a gyakorlatsorunkban javasolt több napos gyakorlatokat. (Figyelem! Amikor aszónyomozás 4. napjához érünk, ne nézzük meg a szótárt, hanem végezzük el a szónyomozás gyakorlatát! Ismétlésnél, vagyis amikor már egy elozo alkalommal feldolgoztunk egy szöveget az elobbi módon, végezhetjük a következoket: 1. Mielott meghallgatnánk, idézzük fel az elozo alkalommal alkotott képeinket. Aztán hallgassuk meg a szöveget. Figyelem! A már átvett szövegrészt csak hallgatjuk, és nem nézzük a magyar szöveget. Közben alkossunk belso képet arról, amit hallunk. 2. Olvasgassuk a margóra írt jegyzeteinket. 3. A margóra írt szavakkal, kifejezésekkel a kreatív szótanulás gyakorlatát alkalmazva személyes mondatokat alkotunk a magunk számára. Fontos, hogy ezek a mondatok tényleg érintsenek meg bennünket egy-egy eros emlékkép révén. ( a kreatív szótanulás gyakorlatát lásd a 65.oldalon.) 4. Ha végighallgattunk egy nagyobb egységet, egy fejezetet vagy akár az egész könyvet, olvassuk el a könyvet angolul. B) A hangos könyv hallgatása olvasás nélkül Ugyanaz vonatkozik erre, mint egyébként bármilyen más szöveghallgatásra: -legyünk jelen a szövegben, amikor az elhangzik: ez globális értéshez vezethet; -

a hallgatáselott tegyünkfel kérdéseketmagunkszámára:Mit tudokerrol a könyv-

rol? Mirol szól? Kik a szereploi? Ha már olvastuk a könyvet elotte valamikor: Melyek azok a jelenetek a könyvbol, melyekre szívesen emlékszek vissza? - Meghallgatjuk a szöveg egy részét (1-5 oldalt, de lehet többet is). Közben "ízlelgethetjük" a szavakat. - Kiválasztunk a szövegbol egy 1 perces részt, ez lehet tetszés szerinti, vagy olyan, amit nem értünk pontosan, és elvégezzük a gyakorlatsorunk 2., 3. vagy 4. napjára javasolt gyakorlatokat. Csak az egyik nap gyakorlatait válasszuk, egy következo napon pedig a soron lévo kiválasztott 1 perces szöveggel egy másik nap gyakorlatait végezzük el.


Autoritmia

Hevesi Mihály

C) Az idegen nyelvu szöveg hallgatása és utólagos olvasása magyarul Ez szintén akkor lehetséges, ha van magyar könyvünk és idegen nyelvu hangos anyagunk. A gyakorlatsorunk szónyomozás kategóriájában a 3. napon a "szótárban megnéz" helyett, csak olvassuk el magyarul a szöveget. (Amikor a gyakorlatsorral fogunk dolgozni, érteni fogjuk ezt a pontot is.) D) Szöveghallgatás, szövegolvasás párhuzamosan ugyanazon a nyelven: Az is lehetséges, hogy az idegen nyelvu hangos könyv hallgatása közben párhuzamosan "olvasom" is a szöveget. Errol a módszerrol sem szeretném lebeszélni a tanulókat. Akkor lehet hatékony, ha sikerül beleélnem magam aszöveghallgatásba, és a szöveget nem olvasom belso artikulációval, hanem csak átsiklik rajta a tekintetem, ahogy az elhangzik. Tehát elsodlegesen a hangzó szövegben vagyok benne, hagyom, hogy az hasson rám. Ezt nem olyan könnyu megtenni, igényel némi koncentrálást. Ha ezt a gyakorlatot végezzük, utána tegyük fel a kérdést magunknak: "Inkább a hangzásban voltunk-e, vagy inkább az olvasásban? Az olvasás során egy köztes artikulációs bázissal reagálunk, mely a kezdetekben inkább anyanyelvünkhöz van közel s nem az idegen nyelvhez. E) Idegen nyelvu és magyar nyomtatott könyv párhuzamos olvasása Hasonlóan végezhetjük, ahogyan a hangos könyvvel tettük. Figyelem! Ha kétnyelvu könyvet olvasunk, vigyázzunk arra, hogy ne nézegessük állandóan, mit is jelent magyarul egy adott idegen szó a másik oldalon. Ez csak elvonja a figyelmünket, és nem segít a szó vagy kifejezés megjegyzésében ugyanazon okoknál fogva, amiért az azonnali szótárazás sem.

5. Csoporttal, osztállyalvaló gyakorlás - kedvenc regény feldolgozása Javaslat a regényhez, regényrészlethez Év elején kérjük meg a diákokat (5-6. osztálytói kezdve), hogy gondolkodjanak kedvenc regényükön, vagyis azon, amit már olvastak magyarul. Segítsünk beszerezni ezeket az idegen nyelven. Ha valakinek nem lenne olyan könyve, amit nagyon szeret, vagy olvasott, esetlegha nem találjuk meg az adott könyvet az idegen nyelven is - sajnos, ilyen is elofordul-, felajánlhatunk a diákoknak más könyveket, melyekhez hangos anyag is van, ilyeneket a librivox.org (vagy egyéb) intemetes oldalon találunk. Az a célunk az olvasással, hogy rávezessük a diákokat az autolexia ismertetése so-

rán leírt olvasásitechnikára,azaz tapasztalják,hogyanindíthatjákel a globálisértéstsegíto gondolkodási folyamataikat. Ennek idoszükséglete egyénenként változik. Ne eroltessünk semmit, hasznosabb, ha a diákok számára ez "heuréka" tapasztalat lesz. Tennészetesen ha már korábban évekbol gyakoroltuk a mesehallgatást, ami kitunoen elokészíti a regényolvasást, akkor ez könnyebben fog menni. A következo lehetoségekre szeretném felhívni a tanárok figyelmét:


Autoritmia

Hevesi Mihály

1. A tanár magyarul közvetett módon elokészíti az olvasmányt, kérdéseket tesz fel, melyekre a diákok személyes válaszokat adnak. A kérdések közvetve érintik az olvasmány szókincsét, nyelvtanát. Itt is nagyon fontos, hogy személyesen is megérintsük a diákokat. Ha például a szövegben arról van szó, hogy valaki leég a napon, és nem tud aludni, akkor kérdezzük meg a diákokat, hogy égtek-e már le a napon, vagy ismemék-e olyan embert, aki leégett, és mivel járt ez. Ezen gondolkodjanak el, és meséljék el padtársuknak. 3-4 olyan kérdést tegyünk fel, mely érinti az elolvasandó szöveg szókincsét. Adjuk meg az idegen nyelven azokat a kifejezéseket, melyek szóba jöhetnek ehhez a beszélgetéshez. Ezeket a szavakat, kifejezéseket írjuk fel a táblára az óra elott; a magyar jelentést ne írjuk mellé! Figyelem! Ahhoz, hogy ez jól muködjék, valódi kérdéseket kell feltennünk. Nem valódi egy kérdés akkor, ha tudjuk rá a választ. Érdeklodésünknek ugyancsak valódinak kell lennie. A kérdéseinkbol ne érzodjék ki, hogy ezzel egy olvasmányra készítjük fel a diákokat. A legjobb, ha az olvasmányt ürügynek tekintjük, hogy minél jobban megismerjük tanítványainkat. 2. Egy képzeletjátékra hívjuk a diákokat magyarul; ez tulajdonképpen egy irányított imaginációs gyakorlat, ami szintén elokészíthet egy olvasmányt. Takarják el tenyerükkel a szemüket, miközben a tanár a regényrészlet cselekményeit érintve, személyessé teszi azokat. Ügyeljünk arra, hogy ne lojük le a poént, és ne áruljuk el a részleteket, semmiképpen ne fordítsuk le egy az egyben aszöveget. Vegyünk egy példát: Tom Sawyer kalandjaiból talán mindenki számára ismeros a meszelos jelenet. A részlet arról szól, hogy Tom Sawyemek ki kell meszelnie a kerítést, amikor minden gyerek játszik, és társaságban van. Eleinte kétségbeesik, de feltalálja magát. Mondhatjuk magyarul a következot: "Képzeljük el, ahogy kilépünk házunk ajtaján. (Ha felnott csoportot oktatunk, mondjuk még azt is, hogy olyan kilenc-tíz éves gyerekek vagyunk.) Becsukjuk az ajtónkat. A nap gyönyöfUensüt, érezzük, hogy melegíti a borünket, melegíti a szemünket, amin most a kezünk van. Látjuk az úton osztálytársainkat (csoporttársainkat). Padtársunk (vagy az egyik csoporttársunk) közeledik felénk, játszani híva kúthoz, hancúrozni a többi gyerekkel, de mi nem mehetünk, mert valami feladatunk van, amit el kell végeznünk. Mi lehet ez a feladat? Most rápillantunk a kerítésnek nekitámasztott meszelore, lassan a vödörbe mártjuk, és meszeini kezdjük a kerítést..." A jelenet, amit elképzeltetünk a gyerekekkel, lehet nagyon részletes is, de 3-5 percnél ne legyen hosszabb, mert az kifárasztja oket. Ezzel a módszerrel, mivel egyéni képeket idéztet fel, valami nagyon személyes keletkezik, csakúgy, mint olvasáskor az anyanyelvünkön. Megkérdezzük a gyerekeket, hogy ki milyen képet látott? Miután ezeket felsorolták, megkérjük oket, hogy nagyon egyszefUen rajzolják le ezeket a tábla egyik oldalára (jobb vagy bal), a másik oldalra valami más jön majd. Azután két lehetoséget javasiok, vagy az egyiket, vagy a másikat válasszuk: a) Az egyik rajzhoz kapcsolódva mondunk egy kifejezést a meghallgatandó szövegbol; pl. ha a rajz egy meszelot ábrázol, akkor azt mondjuk: deepening the brush, közben mutathatjuk is a mozdulatot, és megkérdezzük a tanulókat, hogy ez melyik rajzhoz illik. Egyelore ne írjuk le, mert itt is az legyen a fo célunk, hogy az auditív felfogást erosítsük Írott szöveg nélkül. b) Felírjuk a rajzokhoz kapcsolódó kifejezéseket a tábla másik oldalára az idegen nyelven, de ne közvetlenül a rajzokkal szemben. Ezután megkérdezzük a diákokat, hogy szerintük melyik mit jelent. Áruljuk el, hogy ezeknek közük van az elozo képzeletgya-


Autoritmia

Hevesi Mihály

korlathoz. Segítsünk kinyomozni a szavakat. Hol hallottunk ehhez hasonlót? Milyen környezetben? Ott mit is jelentett? (Szónyomozás - 65.0Idal.) 3. A tanár olvassa fel angolul, vagy hallgassunk meg egy 30-60 másodperces részletet a szövegbol, melyet az imaginációs gyakorlat is érintett (tehát a mi példánkban a meszelos jelenet elejét). 4. Kérdezzük meg a tanulókat, hogy mirol szólhatott ez a jelenet. Emlékezzenek azokra a szavakra, melyek ismerosek voltak számukra, és értették; sorolják fel ezeket hangosan. Mi közben lljuk fel e szavakat a táblára! De ne csak a szavakat, hanem a kifejezést is, mellyel az adott szó a szövegben szerepelt! 5. Most játsszuk a következot! A csoport álljon körbe. Tapsoljunk egy tetszoleges ritmust. Utána két kezünkkel mutassunk rá valakire a körbol, akinek azt meg kell ismételnie, és egy újabb ritmust kitalálnia, amit továbbad valakinek hasonló módon, mint mi. 2-3 percig végezzük ezt a ritmusgyakorlatot. 6. Most olvassuk fel ismét aszöveget, és mondatról mondatra vagy még ritmizálható egységenként megállva, illetve leállítva a lejátszónkat, tapsoljuk el a ritmusát. Az osztály együtt tapsol, vagy ha ez eleinte nehézséget jelent, tapsolhatunk úgy, ahogya 4. pontnál: mindig egyvalaki tapsol, majd kijelöli a következot. Ezután újabb mondatot hallgatunk meg, egészen a szöveg végéig. 7. Adjuk oda a diákoknak aszöveget, és kérjük meg oket, olvassák el otthon szótárazás nélkül. Hogy kedvet csináljunk nekik az olvasáshoz, olvassuk fel, mit mondott Lomb Kató az olvasásról, vagyis az autolexiáról. (Lásd a II. rész 4. fejeztében Regényolvasás - Autolexia címmel- 45. oldal.) A következo napon egy újabb részletet veszünk végig a diákokkal az elobb leírtak alapján. Több napon keresztül végezhetjük ezeket a gyakorlatokat az adott regény újabb és újabb részletével. A 3-4 napon a tapsolós részt már úgy végezhetjük, hogy tapsolás közben lalázzuk is aszöveget, vagyis a szöveg dallama is képbe kerül. Késobb a bátrabbak tapsolás közben mondják is aszöveget, de ez ne legyen kötelezo. E gyakorlatok egyfajta rávezetést jelentenek a diákok által kiválasztott regények olvasására, melynek menete az egyéni gyakorlásrészben található, és aminek alapján a tanulók meghallgatják, illetve elolvassák a maguk által választott regényeket. A szöveg további feldolgozására használhatjuk az áldiktálást, a szóláncot, a mondatIáncot, amondatcsökkentés és -bovítés gyakorlatait, abban a sorrendben, ahogy azt a gyakorlatsor leírásánál megadjuk.

Ill. RÉsz AZ AUTORITMIA GYAKORLATAl ÉS GYAKORLATSORA 1. A gyakorlatok leírása Miért épp ezek a gyakorlatok? Az egyik legfontosabb célunk, hogy kihalljuk az idegen nyelven elhangzó szövegeket, amihez tapasztalatunk szerint elsosorban az épp elhangzó szövegben való jelenlét szükséges. Gyakorlatainkkal tehát eloször is megtanulunk jelen lenni egy elhangzó


Autoritmia

Hevesi Mihály

szövegben. A szöveghallgatás, a képalkotás, a ritmus-, dallam- és aszöveggyakorlatok, továbbá az áldiktálás, amondatcsökkentés és -bovítés hozzájárulnak ahhoz, hogy érzékennyé váljunk a másik nyelv artikulációs bázisára, valamint kihalljuk a szövegbol azt, ami valóban elhangzik. Párhuzamosan vagy kicsit késobb beindul gondolkodásunk is, mely a képalkotással együtt a globális értéshez vezethet. Ehhez aszónyomozás és a szóízlelgetés gyakorlatát is alkalmazzuk. A szótár használatát, amennyire csak lehetséges, késleltetjük. Látni fogják, miért hatékony, és hogyan lehetséges ez. A gyakorlás során a megfelelo sorrendben írás- és olvasáskészségünk is fejlodik. A következokben leírom az autoritmia gyakorlatait. Néhány gyakorlatot az elozo részben talál (pl. az "auto" gyakorlatokat). Tanárok számára megjegyzendo, hogy egy-egy gyakorlatot érdemes gondosan bevezetni. De ne gondoljanak valamiféle túlzott elokészítésre, pusztán arról van szó, hogya diákoknak eloször mindig tapasztalatot kell szerezniük, hogy felismerjék bizonyos gyakorlatok lényegét. Nem kérhetjük meg oket, hogy ritmizáljanak egy szöveget, mielott még ráéreznének a ritmus lényegére. A ritmizálás bevezetése történhet úgy, hogy a tanár eltapsol egy rövid ritmust, majd továbbadja valakinek, aztán akinek továbbadta, megismétli a ritmust, majd o talál ki egy másik ritmust, amit továbbad valakinek, és így tovább. Ezután rá lehet térni egy konkrét szöveg meghallgatására és ritmusának eltapsolására, ahogyan azt a ritmizálás gyakorlatánálleírom. De a képalkotás elott is végezzük el a bevezeto tapasztalati gyakorlatot (lásd az 56.0Idalon). Önálló tanulóként is végezzük el a bevezeto tapasztalati gyakorlatokat ott, ahol ez lehetséges. Arra a kérdésre, hogya gyakorlatokat milyen sorrendben végezzük, és melyiket milyen napon, a gyakorlatsor ad választ a gyakorlatok leírása utáni részben. Fontosnak tartom ismét megjegyezni, hogy bár ebben a könyvben igyekszem közérthetoen leírni az autoritmia gyakorlatait és hátterét, és bízom benne, hogy sokan így is alkalmazni tudják, ám ezek készségszintu begyakorlásának lehetoségét az autoritmia tananyaga és tanfolyamok biztosítják. A tananyagban szövegeket is talál a módszer begyakorlására. Ezért ez a könyv és a tananyag kiegészíthetik egymást. A gyakorlatok kerete: elcsendesedés, bemelegítés és a végén visszatekintés Elcsendesedés A legelso gyakorlat egy relaxációs gyakorlat (1-2 perc), aminek a célja az elcsendesedés, egyfajta nyugalom elérése. Én a következo egyszeru gyakorlatot javaslom! Egy percig üljünk kényelmesen, ha lehet, egyenes gerinccel, és csendesedjünk el. A gondolatokat, érzéseket vagy testi érzeteket, melyek közben megjelennek, engedjük továbbmenni, mintha azokat egy folyó hozná elénk, nem ragadunk meg közülük egyet sem, ahogy egy folyó hordalékát is csak pillantásunkkal észleljük. A gyakorlatsor befejeztével szintén elvégezhetjük ezt a gyakorlatot, de más technikát is alkalmazhatunk az óra lezárásához. Ha egyébként Önnek van már valamilyen saját módszere az elcsendesedéshez, akkor alkalmazhatja azt is. Lehet zenét hallgatni, például olyat, ami tapasztalataink alapján megnyugtat bennünket, de valamilyen relaxációs technikát is alkalmazhatunk.


Autoritmia

Hevesi Mihály

Bemelegíto gyakorlatok

Érdemes megmozgatni egész testünket; egy ilyen gyakorlat arra is jó, hogy tanulás közben felélénkítsük magunkat, ha elfáradnánk ülés közben, és unalmassá válna az óra. Ilyen tornagyakorlatokat minden bizonnyal Ön is ismer, itt ezeket nem írom le. (Fejkör-

zés, végtagmozgatás,helybenfutásstb.;tapasztaljukki, hogy mi a legjobbszámunkravigyázzunk, hogy ne fárasszuk ki magunkat!) Nyelvbemelegíto gyakorlat (3 -7 perc) Célja testünk és hangképzo szerveink bemelegítése, és ráhangolódás az órára a gyakorlatsor elott. A hangképzo szervek bemelegítése akkor is hasznos, ha tanulásunk eleinte passzív lesz, vagyis mi magunk nem fogunk sokat beszélni, csak hallgatunk egy szöveget. 3 percet érdemes rászánni, mert közben a nyelv legfontosabb és anyanyelvünktol meroen különbözo hangzóit is gyakoroljuk vele Érdemes hangképzo szerveinket némiképp tudatosítani, mert egy idegen nyelven általában teljesen másképp ejtik a hangzókat, mint mi az anyanyelvünkön. Ha máshová helyezik például a nyelvüket, talán árnyalatnyi különbségek vannak, egyes hangzók rövidebbek, hosszabbak stb. Anyanyelvünkön már nem figyelünk erre, de 4-6 éves korunkig nem ejtjük tökéletesen a hangzókat, sot vannak olyanok, akik késobb sem.. Vagyis ez nem is olyan könnyu, még az anyanyelvükön sem. Ám késobb csak keveseknek van ezzel gondja. Néhány különbséget anyanyelvünk és a tanult idegen nyelv között érdemes tudatosítani, de nem kell túlzásba vinni. A legfontosabbakkal gyakoroljunk csak, a többit elvégzi majd anyelvcsend és a ritmus-, dallam- és szövegismétlo gyakorlat, vagy az anyanyelvu beszélokkel való kommunikáció, valamint felvételkészítés saját beszédünkrol. Tehát ha van ideje, kezdje bemelegíto gyakorlatokkal. Egyébként ez a feladat fakultatív. Egyszeru nyelvbemelegíto 1. Melegítsük be a nyelvünket! a) Nyújtsuk ki, amennyire csak tudjuk! Ha lehet, érintsük meg vele az orrunkat! b) Majd húzzuk vissza nagyon lassan, amennyire csak tudjuk, végigsimogatva szájpadlásunkat, és végül megérintve a hegyével hátul a szájpadlásunkat. Maradjunk így néhány másodpercig. Most ismét vigyük elore normál pozícióba, amilyen lassan csak tudjuk, miközben a hegyével ismét végigsimogatjuk a szájpadlásunkat; c) Végül dugjuk alsó és felso fogsorunk közé. Enyhén harapjunk is rá! Figyelem, vigyázzunk testi épségünkre! Ugye, érezheto, hogy nyelvünk is van? Ismételjük meg a fentieket, miközben folyamatosan azt mondjuk: "á"! 2-.Most mondjuk egyszer a) magyarosan és közvetlenül utána


Autoritmia

Hevesi Mihály

b) angolosan (vagy egyéb nyelvesetén úgy, amilyennek mi a másik nyelv kiejtését gondoljuk) a következoke( (nem baj, ha csak szerintünk angolos!). Nézzük meg, ho-

gyanmondja ezt egy angol (vagymás nyelvu) - kérjük meg beszélgetopartnerünketaz idegen nyelven, hogy ejtse ki o; ha még nem találtunk beszélgetopartnert, akkor próbáljuk ki egy szövegolvasó programmal (lásd a Hasznos linkeknél- 83. oldal). Répa, retek, mogyoró; A sivatagban ritkán rikkant a rigó! But 1 am not a rigo 1am a rare woman/man Please give me your hand! Figyelem! Minden r-nél hátrahúztuk a nyelvünket? (Az angolban nincs raccsolás, a németben viszont igen!) c) Mondjuk el a fentieket nagyon szomoruan, majd nagyon vidáman! (Színészkedési hajlam is fontos nyelvtanulói tulajdonság, gyakoroljuk!) 3. Mondjuk az alábbit a) angolosan: (a th-t selypítve, ámde mégsem sz-ként nyelvünk az alsó és fölso fogak között van elöl). The mit csinálsz!? Ne thépt széth a papírt! The mother went to buy some thumbnails. Figyelem! Minden Ith-néV a fogaink között volt a nyelvünk? b) Mondjuk el egyszer epekedve, utána magunkat sajnáltatva, végül dühösen! Természetesen bármilyen más szöveget is kitalálhatunk, eloször magyarul, utána közvetlen folytatásban angolul! Beszélgetopartnerünkkel vagy egy olvasóprogrammal mondassuk ki! Tanárok számára ajánlom Mario Rinvolucri A nyelvára életre keltése cÍmu könyvét, melyben többek között további hasznos bemelegíto gyakorlatokat talál. Visszatekintés A gyakorlásunkat lezárhatjuk az elején is javasolt elcsendesedést szolgáló gyakorlattal. Ez lehet fakultatív, mivel a gyakorlatsor végén található szó- és kifejezésvisszaidézés is jól lezárja a gyakorlást.

.

Itt csak angol példát adok meg, de biztosan könnyen találunk más nyelvekhez is hasonlóakat. Foleg

azok a hangzók legyenek az ilyen bemelegíto példamondatainkban, melyek a magyar nyelv hangzóitól meroen eltérnek.


Autoritmia

Hevesi Mihály

Hallgatás és szóízlelgetés Említettem a könyv elején, hogya legújabb kutatások (Paul Sulzberger) igazolják azt, amit a sikeres nyelvtanulók már régóta gyakorolnak: ha idegen nyelvu szöveget hallgatok, még akkor is, ha nem értek belole egy szót sem, az nagyban segíti a nyelvelsajátítást. Létrejönnek közben az agyban szükséges neuronstruktúrák, és sokkal könynyebben fogok tudni megjegyezni szavakat, kifejezéseket egy adott idegen nyelven.. Az autoritmia hallgatás gyakorlatában hallgatjuk aszöveget, és rácsodálkozunk a hangzására, továbbá egy-egy szót, kifejezést ízlelgethetünk is, ha megtetszik. A szóízlelgetés azt jelenti, hogy miközben magamban kimondom, érezni próbálom számban az artikulációját, illetve azokat az érzeteket, melyeket ez a bizonyos hangzósor kelt bennem. Képalkotás - bevezeto tapasztalati gyakorlat Mindennap megteszünk egy utat valahová, iskolába, munkahelyre stb. Ezt írja le magában magyarul, olyan részletesen, ahogyan csak tudja. A szemét becsukhatja, de nyitva is maradhat közben. Kérem, végezze el ezt a gyakorlatot, és csak utána nézze meg a következo kérdéseket. Látott-e képeket közben? Melyek voltak ezek? Hallott-e hangokat? Érzett-e illatokat? Volt-e ezenkívül bármilyen más érzése? Könnyen felismerheto, hogy a szavak, mondatok anyanyelvünkön bizonyos belso képekhez, emlékképekhez, esetleg érzetekhez, illatokhoz, hangokhoz, érzésekhez kapcsolódnak. És ha rugalmasak és nyitottak maradunk a külvilágra, vagyis jelen tudunk lenni a pillanatban, életünk során az egy-egy kifejezéshez, szóhoz kapcsolódó fogalmunk, képünk továbbfejlodik, változik. Ellenkezo esetben szavaink fogalmainkkal együtt fosszilizálódnak, ami foleg idosebb korban jellemzo. Biztos vagyok benne, hogy Ön is tudna olyan szót mondani, melyet anyanyelvén tíz évvel ezelott még másképp vagy egyáltalán nem használt. Csoport esetében a tanár a következoket mondhatja, miután a tanulókkal elvégeztette ezt a gyakorlatot: "Emelje fel a kezét az, aki látott képeket közben (engedjük néhány tanulónak elmesélni, hogy mit); aki hangokat hallott (engedjük néhány tanulónak elmesélni, hogy mit); aki szagokat, illatokat is érzett (engedjük néhány tanulónak elmesélni, hogy mit); akinek bármilyen egyéb érzése, érzete volt (engedjük néhány tanulónak elmesélni, hogy mit)."* -

* Hagyjunk idot a visszacsatolásra, és engedjük a diákoknak, hogy meséljenek tapasztalataikró1.


Hevesi Mihály

Autoritmia

Milyen jelentosége van ennek a tapasztalatnak egy idegen nyelv elsajátítása szempontjából? Ez a tapasztalás megkönnyíti a belso képalkotás gyakorlatával való megbarátkozást és jelentoségének megértését. A belso képalkotás (a leírását lásd alább) gyakorlatának egyik jelentosége az, hogy általa bele tudunk mélyedni egy idegen nyelven elhangzó szövegbe, még akkor is, ha nem tudunk minden egyes szóról képet alkotni, mert nem értjük mindet. Anyanyelvünk esetében is jobban belemélyedhetünk egy-egy szövegbe, ha képet alkotunk az elhangzottakról. Próbáljuk ki magyarul is, akár hangzó, akár írott szöveggel! Fontos a belso képalkotás gyakorlata azért is, mert ha saját belso képeinken (és egyéb érzeteinken) keresztül - ezek többnyire személyes emlékképeink -, vagyis saját szellemi energiánk befektetésévei ismerkedünk egy nyelvvel, egy-egy szó, egy mondat vagy akár egy vers sokkal bensoségesebbé válik számunkra, sokkal jobban megmarad, mintha csak egyszeruen kiszótáraznánk, vagy monoton módon ismételgetnénk.

(Kreatív szótanulás - 67. oldal.) A képalkotás gyakorlatának további jelentosége, hogy segítségével vissza tudjuk adni a szöveg egységét és eredeti funkcióját. Egységalkotás és képalkotás A képalkotásnak jelentosége lehet egy olyan probléma a megoldásában, mely az élo szövegekkel való gyakorlás során jelentkezik. Amikor egy szöveggel gyakorolunk, sokszor szétszedjük és megbontjuk integritását. Ez foleg olyan gyakorlatokra jellemzo, melyeknél meg kell állítaIlunk közben a lejátszót, hogy leírjuk a hallott szöveget, vagy elritmizáljuk a hallottakat. Ilyenkor megbontunk valamit a szöveg eredeti funkciójában. Ilyen "szétszedo" gyakorlás után visszaadhatjuk a szöveg egységét azzal, hogy folyama-

tosanhallgatjuk,és közbenbelso képet alkotunkarról, amit az elhangzottakbólértünkmég akkor is, ha nem tudunk mindemol képet alkotni. Gyakorlat: belso képalkotás Alkossunk olyan intenzív belso képet arról, amit egy-egy megtanulni kívánt szó vagy kifejezés leír, amilyet csak tudunk, közben képzeletben halljuk az eseményeket, érezzük az illatokat, esetleg tapintjuk magát az adott tárgyat! a) Képalkotás az elhangzó szöveggel egy idoben Amikor elhangzik egy szöveg, a szavakról, melyeket értettem, az elhangzás sorrendjében belso képeket alkotok. Nem szükséges minden szóról, csak azokról, melyeket értettem. Nem számít, hogy csak néhány szót értek egy hosszú szövegbol. Ha egy idegen szó kimondása közben vagy hallatán meg tudunk jeleníteni egy hozzá kapcsolódó képet, érzetet vagy érzést, azzal megkönnyítjük memóriánk számára a megjegyzését! A kép lehet egyemlékkép, vagy egy mozdulat, melyet valaki végez stb.


Autoritmia

Hevesi Mihály

A képalkotás során fontos, hogy el is tudjam engedni a belso képet, amit megalkottam, s így a következo értett szónál újabb képet alkothassak a szöveggel együtt tudjak haladni. Idovel ez egy villámgyors gyakorlattá fejlodhet. A belso képalkotás igen fontos gyakorlat. Igazából akkor értünk meg valamit, ha azt képekben, érzéseinkben vagy mozgásunkban észlelni tudjuk, vagyis bizonyos értelemben bensoségessé tettük, illetve saját tudatunkkal újraalkottuk. A belso képeknek fontos szerepe van a globális értésben. b) Képek visszaidézése utólag Egy meghallgatott mese, vers stb. után minél pontosabban felidézzük azokat a képeket, melyeket a hallgatás során megalkottunk a szavakkal együtt. (Egyáltalán nem gond, ha csak néhányra emlékszünk!) Amit az értett szöveg alapján megalkottunk magunkban, azt néhány percig szemléljük. Lehetséges, hogya szöveg a következo olvasáskor, másnap vagy 2-3 nap múlva bensoségesebbnek mnik, talán még jobban is értjük, de néhány addig ismeretlen szó vagy kifejezés is feltárulkozhat. Ez és a szónyomozás kiegészíthetik egymást. A szónyomozás részben intellektuális gyakorlat, a képalkotás pedig az érzésre, az emlékezetre és a fantáziára apellál. c) Képalkotás már ismert szövegrol Egy már megtanult verssei végezheto, várakozás vagy utazás közben; felidézzük magunkban a szöveget, vagy meghallgatjuk azt. Vezetés közben nem ajánlom, mert teljes figyelemre van szükségünk hozzá, és többnyire csukott szemmel végezzük (bár nem feltétlenül). Próbáljuk ki ezt egy magyar verssel vagy dalocskával, talán a "Süss fel nap" kezdemvel. Képalkotás párunkkal Mindketten végezzük el bemelegítésként a képalkotás bevezeto tapasztalati gyakorlatát, és válaszoljunk az ott található kérdésekre hangosan; esetleg beszéljük meg, hogy kinél mi jelentkezett inkább. Ezután hallgassunk meg egy rövid idegen nyelvu szöveget úgy, hogy közben belso képeket alkotunk róla. Utána játszhatjuk a következot (ezzel a rajzolást is gyakoroljuk, ezt lásd alább A rajzjegyzet círnrnel- 69. oldal), de nem szükséges rajzolnunk, elég, ha körülírjuk szóban az adott belso képünket: "A" felrajzolja (pálcikaemberekkel, illetve más módon egyszeruen) vagy körülírja szóban magyarul az egyik belso képet, amit megalkotott vagy felidézett magának. Figyelem: magát a szót vagy kifejezést nem mondja ki. "B"-nek ki kell találnia, hogy partnere melyik szót vagy kifejezést írta körül (rajzolta le) a közösen meghallgatott szövegbol. Ha nem megy, "A" még elmondhatja, vajon ez egy szó vagy kifejezés, ige vagy fonév stb. Ha nem találja ki, cserélnek. És miután 3-5 ilyen képet végigvettek, meghallgatják újra aszöveget, és amikor egy szó vagy kifejezés elhangzik az elobb kitaláltakból, vagy ki nem találtakból, felemeli a kezét az, aki észrevette.


Autoritmia

Hevesi Mihály

A képalkotás gyakorlat csoportban: Kezdjük itt is a bevezeto tapasztalati gyakorlattal (lásd fentebb az 56. oldalon)! Maga a képalkotás gyakorlat hasonlóan muködhet, mint a "képalkotás párunkkal". Önként jelentkezok (vagy a diákok sorban) felrajzolnak egy-egy ábrát vagy leírnak egy bennük megjeleno képet, és osztálytársaiknak ki kell találniuk, hogy az milyen szó vagy kifejezés lehet az elhangzott szövegbol. Ha nem találja ki senki, a továbbiakban ugyanúgy folytatódik a feladat, mint a párunkkal való gyakorlás esetében. A nyelv ritmusa, dallama és hangzása Egy-egy nyelv ritmusa annyira sajátos, hogy még akkor is meg tudjuk mondani, milyen nyelvu szöveget hallottunk, ha nem tudjuk kivenni a szavakat, péidául egy gyengén bejövo rádióadás esetén, persze csak akkor, ha ismerjük valamennyire a nyelvet. Hogy egy idegen nyelven az anyanyelvuek azt mondják, "igen, ez az ember jól beszél, esetleg a hiányos szókincs ellenére és kiejtésének furcsasága ellenére is, a mi nyelvünkön", ahhoz elsosorban a nyelv ritmusának megfeleloen kell beszélni. Persze a dallam és a hangzás is lényeges, de fontosabb a ritmus! Én még nem nagyon láttam olyan nyelvórát, ahol erre különösebb hangsúlyt fektettek volna, esetleg alternatív iskolák alsóbb osztályaiban vagy az óvodában, továbbá Bernard Dufeu pszichodráma nyelveIsajátítás módszerében. Ráadásul a szókincsünk, a kiejtésünk, az auditív memóriánk is fejlodik egy szöveg ritmizálása közben, még akkor is, ha nem ezekre koncentrálunk. A ritmizálássallegalább négy legyet ütünk egy csapásra (jelenlét a pillanatban, ritmusérzék fejlesztése, auditív memória fejlesztése, tudattalan szó- és dallamismétlés). Mivel az autoritmia gyakorlatai között lényeges a ritmus, belekerült a módszer elnevezésébe is. A ritmusra való figyelést a nyelvoktatásban tudomásom szerint eloször a Waldorf-iskolákban alkalmazták, de Bernard Dufeu, a pszichodráma nyelveisajátítás kidolgozója is eloszeretettel alkalmazza, aki még az egyik nyelvelsajátításról szóló hipotézisében is kihangsúlyozza, hogy a ritmus és a dallam, vagyis a prozódiai elemek gyakorlása megkönnyíti a nyelvelsajátítást, illetve a -tanulást. Az autoritmiában jelentos szerepet kap egy-egy szöveg különbözo módokon való ritmizálása, a dallam, továbbá a szöveg ismétlése. Miért van ekkora ereje a ritmusnak? Egy nyelv keretét a ritmusa adja! Ám a ritmus egyben jelentéshordozó elem is. Ha valamit gyorsabb vagy lassúbb tempóban mondok, az befolyásolhatja a jelentését. A ritmusban rejlo közléslehetoséget a bennszülöttek mind a mai napig alkalmazzák. Ha a ritmusára figyelünk egy szövegnek, esetleg tapssal (vagy egyéb módokon) el is ismételjük, akkor azzal a szövegben való jelenlétet gyakoroltuk. A jelenlét a szövegben azt jelenti, hogy a mindenkori elhangzás pillanatában jelen vagyok benne, s így jobb esélyem van arra, hogy globálisan értsem a szöveget. Talán Önnek is ismeros a helyzet, amirol még a könyv elején írtam: valaki beszél hozzánk egy idegen nyelven, amit éveken át tanultunk, és mi egy szót sem értünk belole, vagy mi mondunk valamit, de azt meg ok nem értik. Hányan panaszkodtak nekem errol? De hány iskolában gyakorolták a


Áutoritmia

Hevesi Mihály

nyelvórán a nyelv ritmusát, melódiáját, hangzóinak ízlelgetését, hogy közelebb kerüljenek a nyelvhez? Kiejtésünk fejlodése szempontjából is jelentosége van a ritmizálásnak. Egy csecsemo hangképzo szervei féléves koráig még annyira rugalmasak, hogya világ összes nyelvének hangzóját ki tudnák ejteni, utána viszont a saját anyanyelvére jellemzo hangzók képzésére szakosodnak. Sokan állítják, hogy felnottkorban lehetetlen egy másik nyelv artikulációs bázisát elsajátítani és helyesen használni. Bernard Dufeu viszont igazából azt tapasztalta, hogy a ritmusra, dallamra és hangzásra koncentráló gyakorlatokkal a tanulók kiejtése megközelítheti az anyanyelvi beszélok kiejtését. A ritmizálás például ráhangol bennünket egy nyelv hangzóinak hosszúságára, anélkül hogy közvetlenül a hangzókkal foglalkoznák. (Wege eines Paedagogik des Seins. Mainz, 2003, magánkiadás). Ha tehát egy nyelv ritmusával, dallamával foglalkozunk, nagyon közel kerülhetünk magához a nyelvhez is. Ezek ugyanis a legfontosabb külso jellemzoi. A nyelvet bensoségesebbnek fogjuk érezni. Gyakorlat: szövegritmus Lehet ritmizálni tapsolva, dobbantva - akár váltott lábbal dobbantva -, térdünkre, combunkra csapva, nyelvünkkel csettintve, kinek mi a megfelelobb, de egyszerre többféle módon is. Eleinte tapsoljunk tegyük, aztán amikor már belejöttünk, változatossá tehetjük. Például egy szöveget mondatonként vagy számunkra felfogható egységenként hallgassuk meg, és az egyes mondatok vagy egységek után tapsoljuk el a szöveg ritmusát. Késobb, amikor ezt már gyakoroltuk, ritmizálhatunk úgy, hogy az elso mondat ritmusát eltapsoljuk, a második mondatét a jobb lábunkkal dobbantjuk, a következoét pedig a ballal, majd a kör újrakezdodik tapsolással a szöveg végéig. De bármilyen más variációt is kitalálhatunk, például jobb kezünk a jobb térdünkön ritmizál, miközben ballábunkkal is dobbantunk, és nyelvünkkel is csettintjük a ritmust. Érdekes ritmizálási lehetoség, ha pusztán elképzeljük magunkban, hogy ritmizálunk! Többperces szövegnél a következot javaslom, attól függoen, hogy mennyi idom van, és azért hogyalejátszó ki és bekapcsolgatása miatt ne unjunk rá a szövegre és e gyakor-

latra. Ritmizáljuka szövegelso percébenelhangzómondatokat(egyszeruentapsolvaaz elhangzó mondatok vagy rövidebb egységek után kikapcsolom a lejátszót, és ritmizálom a mondatot). A következo egy percben csak hallgatjuk a szöveget anélkül, hogy ritmizálnánk, vagy a lejátszót kikapcsolnánk, majd ismét ritmizálunk egy percig, mondatonként megállítva a lejátszót, és így tovább. Tehát egy perc ritmizálás, egy perc szöveghallgatás váltakozva a szöveg végéig. Az is elég, ha a szövegnek csak egy részével végezzük el a ritmikus gyakorlatot (ez különösen hosszú szövegeknél alkalmazható), ez legyen minimum 30-60 másodperc a szöveg tetszoleges részébol.


Áutoritmia

Hevesi Mihály

Ritmizálás párunkkal

1. Egymás ritmusa Tapsoljunk egy rövid ritmust, párunk ismételje el, aki elismétli, majd o is találjon ki egyet, és így tovább, legalább 5 ritmust találjunk ki mind a ketten. Dobbantással ugyanúgy (legalább ötöt-ötöt mind a ketten). - Dobbantás és tapsolás egyszerre (legalább ötöt-ötöt mind a ketten). -

Dobbantás,tapsolás,csettintés(legalábbötöt-ötötminda ketten).

2. Egymás szövegének ritmusa Kérjük meg párunkat, hogy mondjon el vagy olvasson fel egy verset magyarul mondatonként, aminek mi: - eltapsoljuk a ritmusát (legalább 3 rövidebb egységnek, mondatnak - egyszerre csak egynek); -

dobbantjuk a ritmusát(további3 egységnek);

dobbantjuk és eltapsoljuk (további 3 egységnek a ritmusát); - csettintjük további 3 egységnek a ritmusát); - dobbantjuk, tapsoljuk és csettintjük (egyszerre további legalább 3 egységnek a ritmusát); - ezután cserélünk. -

3. Hallgassunk meg egy idegen nyelvu szöveget, és ritmizáljuk mondatonként megállítva és felváltva egymást. Döntsük el, ki kezeli a lejátszót. Ritmizálás csoporttal Mielott a tanárok ritmizálni szeretnének osztályukkal vagy csoportjukkal egy szöveget, érdemes bevezetni ebbe a diákokat a következo módon. A diákok körbeállnak, a tanár kitalál és eltapsol egy rövid ritmust, amit "továbbad" valakinek a körbol, aki megismétli azt. Aztán o talál ki egy rövid ritmust, amit szintén továbbad valakinek, és így tovább. Ha diákjaink ráéreztek a ritmizálásra, és sikerül dinamikusan végezniük, rátérhetünk egy-egy mondat ritmizálására. Amikor a tapssal való ritmizálás már jól megy, nehezíthetünk a gyakorlaton úgy, hogy a ritmus megismétlésének a módját variáljuk. Elcsettintek a nyelvemmel egy ritmust, a párom vagy a csoportban a következo diák azt tapssal ismétli meg, és amit már o maga talál ki, azt dobbantja; a következo ezt a ritmust viszont ismét csak csettintéssei ismétli meg, és így tovább. Tehát a sorrend: csettintés, taps, dobbantás (fentrol.lefelé: fej, kéz, láb). Természetesen más sorrendet is kitalálhatunk. A dallam A ritmus mellett egy nyelvre jellemzo a dallama is - gondoljunk csak az olasz fülbemászó zeneiségére, a német vagy az orosz férfias eroteljességére, a finn vagy az észt ke-


Autoritmia

Hevesi Mihály

ringoszeru hullámzására. De nemcsak a nyelv sajátosságának hangzásbeli begyakorlása végett fontos ez a gyakorlat, hanem azért is, mert ugyanaz a mondat másképp "énekelve" az ellenkezojét is jelentheti, például a "De kedves vagy!" lehet valóban bók, ám szemrehányás is, a hanglejtéstol függoen. Tehát a dallam, a hanglejtés fontos szemantikai elem is. Dallamgyakorlat a szöveggel Gyakorolhatunk egy elhangzó mondaton lalázással, hümmögéssei stb. az elhangzás után vagy azzal egy idoben. Hasonlóan tehetjük ezt, ahogyan a ritmusnálleírtam, vagyis egy szöveg (vers, mese, film stb.) mondatonkénti megállításával és dallamának "eléneklésévei". De ha már kihalljuk az elhangzó szöveg mondatait, szavait, akkor magunkban mondhatjuk, vagy halkan akár lalázhatjuk együtt az elhangzÓ szöveg dallamát. Ne állítsuk meg mondatonként a lejátszót. A szöveg együttmondása abeszélovel Heimich Schliemann bevált gyakorlata ez, aki vasárnaponként az angol templomban az istentisztelet szövegét együtt mondta a lelkésszel, persze halkan vagy magában. Használjuk mi is ezt a gyakorlási lehetoséget hangos könyv, film stb. szövegéveI. Mivel a nyelvtanulás, a nyelv értésének elso fázisában a szöveg hallgatása fontosabb, mint a megszólalás, a szöveg együttmondását én egy késobbi fázisban ajánlom, amikor már a szöveghallgatást, a képalkotást, a ritmizálást, a dallamot gyakoroltuk. A szöveg együttmondásához néhány variációt ajánlok: a) A szöveg elmondása a szöveg leállítása után Ez az alapverzió, és késleltetett ismétlésnek nevezem, mivel egy bizonyos szövegegység elhangzása után mondjuk vissza a szöveget. A hagyományos tananyagokra jellemzo ez a gyakorlat: "Hallgassuk meg, és ismételjük." Gyengéje, hogy nem ösztönöz sem gondolkodásra, sem a beszédhez szükséges képességek megszerzésére, legalábbis ebben a formában, pusztán a monoton ismétlésre. Életszerubbé a következoképpen tehetjük: hallgatok egy szöveget, és egy rövid egység (mondat) után leállítom, majd elismétlem, amit hallottam. Eddig semmi különös! De egyes érdekes szavaknál el is idozhetünk, és ízlelgethetjük oket: tudatosítjuk és érezzük a szót, illetve kifejezést, miközben hangosan _kimondjuk. Csak annyi szöveget hallgassunk meg, amennyit vissza tudunk mondani, az sem baj, ha nem teljes a mondat. És mivel elofordulhat, hogy nem tudtunk pontosan kivenni az elhangzottakat, azt ismételjük meg, amit kihallottunk, még akkor is, ha az artikulálatlannak mnik. b.) Szövegismétlés mondatcsökkentésseI és -bovítéssel Szavanként csökkentjük a mondatot vagy egységet, amit hallottunk: az elozo gyakorlathoz hasonlóan mondatonként vagy egyéb egységenként megállítjuk a lejátszót, majd -elmondjuk magunkban esetleg hangosan az egész mondatot, aztán ismét elmondjuk, de úgy, hogy az utolsó szót kihagyjuk, és így tovább minden ismétlésnél kihagyjuk az utoljára maradt szót, egész addig, amíg el nem fogy a mondat. Ezután a megfelelo szót minden ismétléskor újra hozzátesszük, míg az egész mondat újra össze nem áll ere-


Autoritmia

Hevesi Mihály

deti változatában. Aztán a következo mondattal elvégezzük ugyanezt. Természetesen nem nézhetjük közben a könyvbol, vagy nem hallgathatjuk a szöveget; kizárólag az auditív vagy vizuális memóriánkra hagyatkozunk, ami ezáltal is fejlodni fog. (Ez a gyakorlat intellektuális kihívást, továbbá figyelmet és jelenlétet igényel, miközben számtalanszor átismételjük a mondatot.) A változatos ismétlés végett a következo alkalommal végezzük ezt fordítva, vagyis a mondat elejérol kezdjük csökkenteni a mondatot (végezhetjük magunkban vagy hangosan is, ahogyan a körülmények megengedik). c) A szöveget valaki más hangján mondjuk vissza magunkban (a számunkra legkedvesebb ember hangján, vagy hangosabb belso hanggal, gyorsabban, lassabban, idos ember hangján stb.). Ezt akkor alkalmazhatjuk, amikor többször hallgatunk meg egy szöveget, hogyelkerüljük a pusztán monoton ismétlést, és többletenergiát adjunk a gyakorlathoz. d) A szöveg együtt mondása az elhangzó szöveggel egy idoben. Néhány tized vagy századmásodperces késésem általában lesz, hacsak nem tudom kívülrol az elhangzó szöveget. Sokan azt gondolják, amíg ki nem próbálják, hogy ez egy nehéz gyakorlat. Igazából hasonlít ahhoz, amikor nem tudunk egy dalt, és mégis együtt próbálunk énekelni egy csoporttal. Ez egészen jól muködhet, ha figyelünk, esetleg valamennyire ismerjük a szöveget. Természetesen nem arról van szó, hogy mindent tökéletesen kimondjunk az elhangzó szövegbol. De nagyon jól tudatosítja kiejtésünket és a szükséges változásokat, mivel az eredeti kiejtés szinte egy idoben történo elhangzása összehasonlítási alap lehet. Ez a gyakorlat is segít a pillanatban és az elhangzó szövegben maradnunk. e) A szöveget valaki más hangján mondjuk magunkban (nem kimondva) az elhangzás pillanatában (a számunkra legkedvesebb ember hangján, vagy hangosabb saját belso hanggal, gyorsabban, lassabban, idos ember hangján stb.). Ez fokozott koncentrációt igényel, és színesítheti az ismétlést. Kérdések a szöveggel kapcsolatban Ezzel kiküszöböljük a szövegek puszta ismétlését, és gondolkodásunkat is mozgósítjuk. Meghallgatunk egy mondatot a szövegbol, és egy kérdést fogalmazunk meg, amire az adott mondat lehet a válasz. Ha például ezt halljuk "He was going to the railway station.", akkor a következot kérdezhetjük. "Where was he going to?" vagy "Who was going to the railway station?" de akár: "What was he doing?" És ezután ismételjük meg az eredeti mondatot. Szövegismétlés párunkkal a) Késleltetett szövegismétlés, felváltva mondatonként. b) Szövegismétlés mondatcsökkentéssel- és bovítéssel, úgy, hogy cserélünk a mondat minden szócsökkenésénél és -bovítésénél. Mondatonként cserélünk. c) A szöveget együtt mondjuk mind a ketten, amikor az a lejátszóról elhangzik.


Autoritmia

Hevesi Mihály

d) Kérdések a szöveggel kapcsolatban: "A" kérdéseket fogalmaz meg, és tesz fel "B"-nek, amikor egy mondat elhangzik, "B" válaszol rájuk. A szöveg felénél cserélnek. Szövegismétlés csoportban a) és a b.) ugyanaz, mint párunkkal, csak a csoportban körbemegyünk mondatonként, míg mindenkire sor nem kerül. c) A szöveget kórusban együtt mondjuk vissza, miután elhangzik. d) Mindenki magában elvégzi a következot: a szöveget valaki más hangján mondjuk magunkban az elhangzás pillanatában (a számunkra legkedvesebb ember hangján, vagy hangosabb saját belso hanggal, gyorsabban, lassabban, idos ember hangján stb.). Ez fokozott koncentrációt igényel, és színesítheti az ismétlést. e) A tanár kérdéseket tesz fel az elhangzó mondatokról; a jelentkezok pedig válaszolnak. Kiejtésünk fejlesztése - hangfelvétel beszédünkrol Az egyes hangzók gyakorlása is fontos, de bármilyen furcsának is tunjön, ezek gyakorlásának koránt sincs akkora jelentosége, mint a ritmusnak vagy a dallamnak. A ritmus és a dallam gyakorlása ugyanis idovel jelentosen hozzájárul az egyes hangzók hosszának a rögzüléséhez és a nyelvre jellemzo intonációk megismeréséhez, valamint készségszintu elsajátításához. A hagyományos oktatásban vagy nem szánnak a hangzók gyakorlására elég idot, vagy túl sok idot töltenek vele. Elég csupán néhány, a tanult nyelvre jellemzo hangzót tudatosítanom (az anyanyelvtol és az idegen nyelv artikulációs bázisától fiiggoen 3-6ot), melyek anyanyelvünk artikulációs bázisától teljesen eltérnek, vagy egyáltalán nem is léteznek benne. Ezektol lesz németes, angolos stb. a beszédünk. Ilyenek a németben: a raccsolt r, a szavak -en végzodésének lerövidítése, a ch süvített kiejtése stb. (Az angolban: az r h-szeru kiejtése, a th kiejtése során nyelvünk fogaink között való kidugása, az a-k különbözo kiejtése stb.) Az idegen nyelvre jellemzo legfontosabb hangzók gyakorlása meglepo módon anyanyelvünk játékos módon történo felhasználásával lehetséges. Mondjunk magyar mondatokat angolosan! "Khééhhek ety thölthotóulath" Tanfolyamainkon néhányan ezt a gyakorlatot kényelmetlennek érzik. Ez talán a Krashen által feltételezett output monitor létezésére utal, "aki" bennünk él, és nem enged "idétlenkedni". Ha sikerül megszelídítenünk, akkor egész magyar oldalakat felolvashatunk angolosan, németesen stb. Az efféle olvasás abban is segít, hogy egy olvasott szövegre ne feltétlenül anyanyelvünk artikulációs bázisával reagáljunk. Felvételkészítés beszédünkrol a) Felvételt készítünk beszédünkrol (egy korábban feldolgozott szöveg összefoglalása) vagy egy szöveg felolvasásáról; b) Felvételt készíthetünk saját felolvasásunkról és az idegen nyelven egy idoben elhangzó szövegrol.


Autoritmia

Hevesi Mihály

A felvétel meghallgatásakor állítsuk is meg a felvételt, és gyakoroljuk hangosan azt, amirol úgy érezzük, hogy szükséges. Számítógépes felvételekhez ajánlom figyelmükbe az Audacity elnevezésu szoftvert, mely jelen pillanatban az internetrol ingyen letöltheto és használható. (Ha beírjuk egy internetes keresobe: free down/oad audacity, rákattinthatunk egy oldalra, ahonnan ingyen letölthetjük.)

2. Szótárazás Szótárhasználat kicsit másképp A gyakorlataink során, amikor egy ismeretlen szóval vagy kifejezéssel találkozunk, a szótár használatát, amennyire lehetséges, késleltetjük, és csak egy legutolsó fázisban használjuk, ha egyáltalán szükséges. Bármilyen furcsa, egy-egy szó vagy kifejezés idoközben elárulhatja jelentését. Persze nincs ebben semmi különös, csupán bizonyos képességeinket (gondolkodás, képalkotás stb.) kell igénybe vennünk, melyeket a szótár azonnali használata általában gátol. Ha rögtön megnézek valamit egy szótárban, akkor épp ezeket a képességeimet nem használom. Egy késobbi fázisban viszont lehet jelentosége a szótárnak. Eleinte hasznos, ha mi magunk építünk megfigyeléseink alapján fogalmakat a még ismeretlen szó köré azzal, hogy gondolkodunk (Szónyomozás ), képet alkotunk róla, ritmizáljuk, esetleg ízlelgetjük (Szóízlelgetés). A szótár persze továbbra is fontos eszköze anyelvtanulásnak, és lehetséges szótárolvasgatás segítségével is szókincset gyujtenünk. Ha ezt kreatív módon tesszük a monoton és személytelen ismétlés helyett, nagyon hatékony eszköz lesz a kezünkben. (lásd a Kreatív szótanulást - 67. oldal). Gyakorlatsorunkban a szótárt az egyik következo napon vagy néhány óra múlva használhatjuk. Szónyomozás Tehát ha olvasunk vagy hallunk egy szöveget, és valamit nem értünk, ne nézzük meg mindjárt a szótárban, hanem gondolkodjunk, mit is jelenthet a szó. Ezzel elindítunk bizonyos folyamatokat, melyek segítenek a jelentés kibontakozásában. Az sem számít,

hogy csak távoli ötleteimvannak a szóval kapcsolatban- már maga a mozzanat,hogy foglalkozom vele, az értés elso fázisa. Ez egyfajta szellemienergia-befektetésnek tekintheto. Figyelem! Egy-egy mondatból nem minden szóval végzem el aszónyomozást, hanem csak maximum 2-4 szóval, különben egyoldalúvá válik ez a gyakorlat. A globális értéshez már ez is hozzásegíthet. A szónyomozás az én felfogásomban így néz ki: a) Ízlelgetem a szót a már leírt módon, majd megkérdezem a szótól: "Mit jelentesz?" Vagy csak: "Mit jelenthet a szó? Mit jelenthet a szövegkörnyezet alapján?" (Ez egy figyelo gesztus, várakozón tekintek a szóra.)


Áutoritmia

Hevesi Mihály

b) Mire hasonlít, mire emlékeztet? (A kérdés feltevése után hangosan ki is mondhatom magát a szót.) Találkoztam-e már vele korábban? Hol, milyen szövegkörnyezetben? (Az sem baj, ha csak egy hasonló magyar szó jut az eszembe róla, aminek lehet, hogy semmi köze magához a szóhoz!) c) Ha nem sikerül kitalálni a jelentését, két feltételes, nyitott jelentést adok neki "Lehet, hogy ezt jelented:.., vagy inkább ezt.., de lehet hogy valami egészen mást!" d) Kimondom a szót vagy kifejezést hangosan háromszor (lehetoleg változatosan, eloször lassan, szinte ízlelgetve, másodszor hangosabban és természetes tempóban, harmadszorra dühösen - vagy szomoruan, félelemmel, örömmel -, de bármilyen más sorrend is elképzelheto.) Figyelem! A gyakorlat közben tilos azt mondani, hogy "nem tudom, mit jelenthet ez a szó", hiszen épp most indítottam el egy nagyon fontos folyamatot, ami segít abban, hogy megtudjam! Tehát ha mindenáron ki akar belolünk bukni, hogy "nem tudom", alakítsuk ezt át "most még nem tudom, de elobb-utóbb meg fogom tudni!" Ha máskor nem, a következo alkalommal esedékes szótárazáskor. Probléma lehet, hogya "Mire hasonlít?" kérdésre nehezen jut eszembe valami. Ha a tanult nyelven nem jut eszembe egy hasonló szó sem, bármilyen szó megfelel, amire az adott szó emlékeztet bennünket, még ha az a magyar, vagy más nyelvbol származik is. Ebben a gyakorlatban a következo fázisok jelentek meg: a.) Ismerkedés, várakozás, figyelem, érdeklodés. b.) Emlékek, asszociációk, korábbi tapasztalat felidézése. c.) Feltételes, nyitott jelentések adása. (Ez a többértelmuség illetve rugalmasság elviselésének gyakorlataként is felfogható, ami nagyon fontos nyelvtanulói tulajdonság) d.) A szó kimondása. Idovel a fenti sorrend olyan szintre fejlodhet, hogy elhangzó szövegek esetében is elvégezheto egészen ac) pontig. A szónyomozást lehet végezni hangosan vagy halkan magunkban. Próbáljuk ki mindkettot! Jelentésnyomozás Az a helyzet is elofordul egy szöveg hallgatása során, hogy értek egy szót vagy kifejezést, de magára a szóra már nem emlékszem vissza, vagy ki sem hallottam a szövegbol. Ilyenkor fordítva indulok el, vagyis nem a szóból, hanem a jelentésbol. Elmondom magamban a jelentését magyarul, és alaposan körülírom, belso képet is alkotok róla. Emlékezni próbálok a szóra, ami ott elhangzott. Aztán a következo meghallgatásnál nyomatékosan figyelek arra a részre, ahol elhangzik, majd háromszor ki is mondom lehetoleg érzelmi töltéssel.


Autoritmia

Hevesi Mihály

Szónyomozás párunkkal Mondatonként meghallgatunk egy szöveget, amelyet már a ritmus- és dallamgyakorlatokkal meghallgattunk, és mondatonként cserélve párunkkal hangosan elvégezzük a szónyomozást. Szónyomozás csoportban Felvázoljuk a táblára a szónyomozás kérdéseit, majd a tanár elvégzi aszónyomozást egy szöveggel. Ez lesz a diákok számára a minta. Aztán mondatonként meghallgatunk (vagy elolvasunk) egy szöveget, és a diákok sorban végrehajtják a szónyomozást hangosan. Kreatív szótanulás - a szavak életre keltése szótárból, szószedetbol Biztosan tapasztalták már, hogya szószedetbol (szótárból) való szókincsgyujtés épp az egyik legfáradságosabb és legunalmasabb foglalatosság. József Attila megtanulta a francia szótárat, és azt is tudjuk, hogy párizsi tartózkodása alatt kortársának, Cserépfalvi Imrének panaszkodott erre a módszerre. Ezért mi nem a hagyományos értelemben vett

szótanulástjavasoljuk- ez és ez a szó ezt és eztjelenti magyarul-, hanemvalamimást. A szavakat életre kell keltenünk! Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy személyessé teszszük oket. Egyszeruen hozzá kell kötnünk valamilyen személyes élményhez, személyhez, tárgyhoz, és nem pusztán a szótárban leírt magyar megfelelohöz. Ha például a kutya szót úgy tanulom meg, hogy közben a saját kutyámat magam elé képzelem, hallom az ugatását, érzem, amint aszoréhez ér a kezem, akkor ez lehet a szónak a vivoanyaga. Minél intenzívebb és személyesebb ez a mozzanat, annál valószínubb, hogy megmarad számomra a kifejezés vagy a szó. És persze egész mondatot alkossunk vele. Egyszer szótámézegetés közben a következo kifejezésre bukkantam, ami megtetszett, és amirol úgy gondoltam, érdemes megtanulnom: jlipping the bird, aminek a jelentése: bemutatni valakinek. Amint gondolkodni kezdtem, eszembe jutott, hogy néhány napja autózás közben az egyik járókelo egy rádudáló autósnak bemutatott egyet, ami részérol jogos volt, mert az autós dudálásával türelmetlenkedett. Maga ez a gesztus számomra elég meghökkentoen hatott, és mosolyogtam rajta. Nos, ezt a kifejezést én ehhez az emlékképhez kötöttem: "He was flipping the bird to the driver." És azóta is a fenti jelenet jut róla eszembe. Ugyanilyen erosek lehetnek kellemes élményeink, sot egy jól sikerült kirándulás, esetleg eros érzelmeket megmozgató emlékeink, de akár a kellemetlenek is, egy betegség vagy baleset stb.. Ismétléskor megtehetjük, hogy nemcsak a képet idézzük fel, hanem kapcsolunk valami új dolgot is a történethez, talán a történet folytatását, egy további részletet stb. Így az érdektelen szószedet tanulása és monoton ismétlése helyett képzeletünkkel és személyes történeteinkkel életre kelthetjük a szótár szavait. Nemcsak emlékképpel élhetünk, hanem álmainkat, vagy a témákat is felhasználhatjuk, melyek szenvedélyesen vagy nagyon érdekelnek bennünket. Még egyszer: lényeges, hogy ne indifferens témát válaszszunk, hanem számunkra fontosat, amihez érzelmileg is kötodünk.


Áutoritmia

Hevesi Mihály

E gyakorlat során eleinte hajlamosak vagyunk általános dolgokat kitalálni, aminek nincs sok értelme az elobb ismertetett szempontból. Például a szép az ido általánosítás, és összehasonlíthatatlanul kevesebbet ér, mint a szép az ido: a múltkor szép idoben úsztam a még hideg Balatonban. Ez személyes és valós élményre utal. Vagy esett az eso helyett: esett az eso, és az erdoben borig áztam. Erejük ezeknek akkor van, ha valóban úsztam a hideg Balatonban, és valóban borig áztam, továbbá ha mindezt fel tudom idézni képekben vagy érzésekben is. Ilyenkor nem szükséges sorrendben haladnunk a szótárban, bár ez is lehetséges; én véletlenszeruen szoktam kinyitni. Le is jegyezhetjük ezt a szót, a megfelelo kifejezéssel, hogy az ismétlésnél megtaláljuk. Itt kell megjegyeznem, hogya kreatív szótanulás a szótárból való tanulásra alkalmazható, illetve a már feldolgozott szövegek megtanult szavainak, kifejezéseinek ismétlésére. De lehetséges ezzel a módszerrel elore is felkészíteni a diákokat egy-egy olvasmányra. Kreatív szótanulás párunkkal Felváltva kiválasztunk egy-egy szót a szótárból, és felidézzük egymásnak a hozzá kapcsolódó képet, érzeteket, amit találtunk, és persze a mondatot is, amit kreáltunk. Kreatív szótanulás csoportban Ugyanaz, mint az elozo, úgy, hogy mindenki kiválaszt egy szót magának a szótárból. Rövid gondolkodási ido után mindenki felidézi a képet, valamint mondatot, amit alkotott. Ha a mondataikotás nem megy, a tanár segítsen ebben. A csoport felkészítése egy szövegre A nyelvórán lehetséges egy-egy rövid olvasmány szókincsére úgy felkészíteni a tanulókat, hogy megadunk 5-10 kifejezést vagy szót a jelentéssei együtt, szóban, majd megkérjük a diákokat, hogy kapcsolják valamilyen személyes élményhez, és alkossanak velük mondatokat (kreatív szótanulás). A mondatalkotásnál a tanár segíthet. Aztán néhány nappal késobb meghallgathatjuk (elolvashatjuk) a feldolgozni kívánt szöveget a szövegrol való belso képek létrehozásával. A kreatív szótanulás a szónyomozás során felfedett szavak ismétlésénél is hasznos gyakorlat. Egyszeru szótárolvasás Egy másik gyakorlási mód a szótárral, hogy olvasgatjuk, minden tanulási szándék nélkül, csak úgy, és azon gondolkodunk, hogy találkoztunk-e már a szóval, s ha igen, milyen szövegkörnyezetben, vagy milyen körülmények között találkozhatnánk vele a jövoben. Ez utóbbinál elképzelhetünk egy jelenetet is errol. Egynyelvu szótárral (Oxford, Duden, Larousse stb.), de kétnyelvuvel is végezheto ez a gyakorlat.


Áutoritmia

Hevesi Mihály

3. Jegyzetelés,füzetmunka Leírás - rajzjegyzet A jegyzeteléshez nagy formátumú (A4-es) ruzetet javaslok. Az autoritmiában a szószedet kicsit másképp néz ki, anyanyelvünk és az idegen nyelv kifejezésein kívül valami más is kerül mellé: egy körülírás (leírás) vagy rajz. Fontos, hogy ez a körülírás vagy rajz felidézze azt a képet vagy érzést, ami közben kialakult bennem a szóval kapcsolatban a szövegkörnyezet, esetleg egy korábbi emlékem alapján. Ezt a következok miatt tesszük: a sima szószedet alapján az ember azt hihetné, hogy például a hal szó angolul fish. Csakhogy a valóságban a magyar szó nem az angol szót jelöli, hanem magát a jelenséget, vagyis inkább az arról, ez esetben a halról alkotott képzetemet. A sima szószedet egy tévképzetet erosít, azt, hogya fordítás során a szavakat fordítjuk le egyik nyelvrol a másikra. Aki folyékonyan beszél egy nyelven, nem egyik nyelvrol a másikra fordítja le mondandóját, keresgélve a szavakat, ahogy egy számítógép teszi. Persze néhány szóval ez elofordulhat, de ha mondataink zömét így próbáljuk összerakni, akkor az darabossá teszi beszédünket, és elfáraszt bennünket, de azt is, aki hallgatja. Ha vivoanyagot adunk a szónak, egy-egyemlékkép vagy az eredeti szövegkörnyezetre való utalás formájában, azzal megkönnyítjük a dolgunkat. Leírás Egy-egy szót, kifejezést személyessé tehetünk olymódon, hogy belso képeinkhez, saját élményeinkhez, tárgyainkhoz, személyes ismeroseinkhez kapcsoljuk. (Természetesen nem az összes eloforduló szóval szükséges ezt megtennünk!) A kreatív szótanulás gyakorlatában felhasznált példán továbbmenve ez így nézhet ki: He was jlipping the bird to the driver. (A keresztezodésben az egyik járókelo) bemutatott a (türelmetlenkedo, dudáló) autósnak. Láthatják: nem szó szerinti fordításról van szó. A magyar leírás lényege, hogy felidézze azt a képet vagy egyéb érzeteket, melyeket abban a szituációban én személyesen átéltem. A zárójelben lévo szavak épp ebben segíthetnek. A rajzjegyzet Ki kell hangsúlyoznom, hogyarajzjegyzet pusztán egy lehetoség. A legnagyobb ereje annak van, hogy találtunk egy személyes kapcsolódást a szóhoz, kifejezéshez, vagy az élvezetes olvasmány érzelmi hatással volt ránk, és érzések keletkeztek bennünk, és ha ezeket vissza tudjuk idézni. Kreatív munkával mi magunk képezhetjük le egy szó vagy kifejezés jelentését. Elonye, hogy ezt a kreatív munkát akkor is véghezvisszük, amikor néhány nap, hét vagy akár hónap múlva ismételünk a rajzunk alapján! Így az ismétlés játékossá válik, és inkább lesz köze a nyelvelsajátításhoz, mint a nyelvtanuláshoz. (A nyelveisajátítás és tanulás közti különbség Stephen D. Krashen munkássága révén vált fontossá a nyelvtanulás-kutatásban.)


Autoritmia

Hevesi Mihály

Ne ijedjen meg azonban senki, aki eddig felnottként azt hitte, hogy nem tud rajzolni - nem a muvészikivitelezésenvan a hangsúly,hanema bennünkkeletkezoképekrajzos

"lejegyzésén", mely során elgondolkodunk, hogyan képezzünk le valamit papírra, ami bennünk keletkezik. Emlékeznek még kisfiam "versírására", amit a könyv elején említettem? Nos, az o "versírása" - vagy ha úgy tetszik, rajza - szemmelláthatóan önbizalmát is növelte! Elofordulhat azonban, hogyarajzoláshoz Önnek nincs kedve. Ezt teljesen értheto. A rajzolás végül is egy lehetoség, és a lényeg a személyessé tett szavakon és kifejezéseken van. Két módját javaslom a rajzzal való jegyzetelésnek: a szórajzot és az egyszeru rajzot. A szórajz vagy mondatrajz egy szó vagy kifejezés betuinek felhasználásával készül. A szó vagy kifejezés még legyen olvasható, és lényeges alkotóelemként, vagy ha lehet, teljes alakjában legyen benne a rajzban. Fontos, hogy a rajz valamiféleképpen utaljon a jelentésre vagy a személyes élményre, egy jelenetre, ha valamilyen szövegben bukkantunk rá. Ezt a fajta rajzolást a felnottek is élvezni szokták, és szeretik már a kezdet kezdetétol, mert néhány elem (maguk a betuk) adott hozzá, nem kell mindent nekik kitalálniuk. E rajzok alkotása során is be kell vetnünk fantáziánkat és gondolkodásunkat. Ezt a fajta rajzolást használhatjuk egy-egy új kifejezés vagy szó lejegyzése céljából. Nagy haszna az ismétlésnél van, mert szinte mindjárt rájövünk a jelentésre, anélkül hogy utána kellene néznünk. Csak kivételes esetekben fordul elo, hogy fogalmunk sincs, mit akartunk ábrázolni. Nem szükséges leímunk a szót vagy a kifejezést magát külön oszlopba, mint az egyszeru rajz esetében, mivel az benne van a rajzban. A másik az egyszeru rajz; ez nem magából a szóból készül, hanem mondjuk pálcikaemberkékbol vagy egyéb egyszeru jelekbol. Az ismétlésnél késobb ez is jól jön, és kiindulási alap lehet. Tudom, hogyarajzoláshoz bátorság is kell, mert létezik bennünk egy szuro, ami megakadályozza az ilyen "gyermeteg dolgok" muvelését felnottkorban. Ha viszont sikerült egyességre jutnunk a bennünk élo szigorú szülovel, akkor egészen jól fog menni, és nagyon hasznos lesz. Mindenesetre ezt se eroltessük, hagyjunk idot magunknak. Tehát, ha nem megy, rajzoljunk szórajzot, az általában könnyebben sikerül, vagy maradjunk a körülírásnál. Még néhány tipp! Az egyszeru rajznál és a körülírásnál én jelölöm, hogyalanyról, állítmányról vagy esetleg jelzorol illetve határozóról van-e szó. Fonév: egyenes vonallal aláhúzott rajz; cselekvés (ige): hullámos vonallal aláhúzott rajz; melléknév vagy határozószó: a rajz mellé függolegesen húzott egyenes vonal. Tehát az egyik oszlopban leírva az új szó vagy kifejezés, mellette másik oszlopban az egyszeru rajz. Az is elképzelheto, hogy a két rajzot egymással kombinálva használjuk fel például egy kifejezés lejegyzésére.

www.szepnapkonYVek.hu 70

Áutoritmia

Hevesi Mihály

4. Szavak, kifejezések, jelentés visszaidézése Kétféleképpen történhet a) Konkrét szöveghez kapcsolódva: egy hangzó szöveg (vagy olvasmány) után - illetve ha már elozo nap foglalkoztunk vele, mielott ma újra meghallgatnánk - felsoroljuk azokat a szavakat, kifejezéseket, melyek spontán eszünkbe jutnak a szövegbol. Közben sétálhatunk is. Nem baj, ha nem jut eszünkbe túl sok.

b) Teljesen szabadon: ezt hívhatjuk szabad asszociációs gyakorlatnak is. Sétálunk, vagy csak nyugodtan ülünk, és szavakat, kifejezéseket mondunk hangosan az idegen nyelven, ami csak eszünkbe jut. A szövegnek nem kell összefüggonek lennie. Közben egy mozdulatot is kitalálhatunk hozzá. Gyakorlás párunkkal

a) Konkrét szöveghezkapcsolódva:egy hangzó szöveg (vagy olvasmány)után vagy ha már elozo nap foglalkoztunkvele, mielott ma újra meghallgatnánk- párunkkal felváltva felsoroljuk azokat a szavakat, kifejezéseket, melyek spontán eszünkbe jutnak a szövegbol. Közben sétálhatunk is. Úgy is, hogy egyszer az egyikünk mond szavakat, kifejezéseket, ami csak eszébe jut, miközben a másikunk figyel rá, majd cserélünk. b) Szemben állunk párunkkal, spontán, lassú mozdulatokat végzünk, melyeket párunk tükröz, és közben szavakat vagy kifejezéseket mondunk. Ezeket párunk megismétli. 5-6 után cserélünk. c) Teljesen szabadon, nem konkrét szöveghez kapcsolódva kifejezéseket vagy szavakat mondok, amik eszembe jutnak. A párommal szemben állok, és egyszer o mond egy szót vagy kifejezést hangosan, ami csak eszébe jut, aztán én. A szöveg itt teljesen spontán, és nem kell összefüggonek lennie. Ezt végezhetjük úgy, hogya szó vagy kifejezés kimondása elott egy mozdulatot teszünk, melyet a társunk tükröz, majd miután kimondtam a szót, o is kimondja.

5. Írás-olvasás Gyakorlatainkban a nyelvi készségek a hagyományostól eltéro sorrendben jelennek meg: a hallgatás után jön az értés, majd a beszéd; az írás után pedig az olvasás,. Ez a sorrend arra utal, hogy eloször az idegen nyelvu szövegek hangzásával kell kapcsolatba kerülnünk, és azokat felfognunk. Az írás megelozi az olvasást. Ha leírok egy mondatot az idegen nyelven, például diktálás után, akkor azt bizonyos értelemben bensoségesebbé teszem a magam számára, mintha pusztán egy nyomtatott szöveget olvasnék: ezzel bizonyos értelemben saját kezuleg alkotom meg.


Autoritmia

Hevesi Mihály

Ebbenegy továbbilehetoségrejlik - éspedigaz, hogy hibázhatok.Talánfurcsa,de a tanulásban ez igen fontos dolog, foleg akkor, ha én magam javíthatom ki a hibát. Honnan is tudnám, hogyan kell pontosan leírni valamit, kivált egy etimologikus helyesírással rendelkezo nyelv esetében, amilyen például az angol? Hibáimmal tudatosítom a különbségeket elképzeléseim és a valóság között, miután a leírtakat egybevetem az eredeti szöveggel. A következo gyakorlatok tulajdonképpen írásgyakorlatok, habár egyéb képességeket is erosítenek, mint például a gyors gondolkodás, a figyelem, a képalkotás. Áldiktálás Egy szöveget (mesét, verset, regényrészletet stb.) leírhatunk "diktálás után" úgy, hogy egy-egy mondat után kikapcsoljuk a lejátszónkat, majd leírjuk a füzetünkbe a hallott szöveget, és a legvégén kijavítjuk hibáinkat. Ám a diktálásnál izgalmasabb feladat az áldiktálás - talán azért, mert egy mechanikus, tulajdonképpen az iskolából ismert és sokszor unalmas gyakorlat helyett játékos intellektuális kihívásban lehet részünk, ami sokkal több mindent megmozgat bennünk, mintegy egyszeru tollbamondás. Ezzel kezdjük, de a legvégén jön az igazi diktálás is. A következo módokon történhet az áldiktálás: Meghallgatjuk mondatonként vagy kisebb egységenként a szöveget, majd kikapcsoljuk: A) A levegobe mutatóujjunkkalleírjuk (választhatunk, hogy az a), b), c), d) pontok közül, melyiket): a) a két szótagú és annál hosszabb szavakat, melyeket hallottunk a szövegbol; b) az egy szótagú szavakat, melyeket hallottunk; c) a számunkra ismert szavakat; d) a számunkra ismeretlen szavakat. (Egy végighallgatásnál csak az egyiket válasszuk, ne keverjük oket.) Különbözo nyelveknél, az a) és b) pont közül más és más lehet megfelelobb. Például az angolban nagyon sok egy szótagú szó szerepel egy-egy szövegben, a németre viszont a több szótagúak a jellemzoek, ezért az angolban érdemes az a) pontot választani, a németben pedig a b)-t, vagyis azoknak a szavaknak a levegobe írását, melyekbol kevesebb van.) A levegobe írásnál figyeljünk arra, hogy szépen formázzuk a betuket, és pillantásunkkal kövessük az ujjhegyünket. Írhatunk jó nagy betukkellátómezonk bal oldalától egészen a jobb oldalig. (További gyakorlásnál írhatunk ujjunkkal felváltva a tenyerünkbe és a levegobe. B.) Becsukjuk a szemünket, és gondolatban leírjuk, amit hallottunk; szintén választhatjuk az elozo gyakorlat a), b), c), d) pontjait, vagy leírhatjuk az egész hallott szöveget A gyakorlat után válaszoljunk a következo kérdésekre: Milyen volt az írásunk? Mi tunt fel? Merre haladt? Milyen volt a színe? Milyen volt az alap, amire írtunk? Mivel írtunk? D.) Az A-gyakorlatnálleírt a), b), c), d) pontokat végezhetjük tollal és papírral is. Diktálás és olvasás Ez a hagyományos diktálás, ami szintén hasznos gyakorlat. Mondatonként meghallgatjuk aszöveget és leírjuk a füzetünkbe, majd a végén az eredeti szöveggel egybe-


Autoritmia

Hevesi Mihály

vetve kijavítjuk. Ezután a kijavított szöveget felolvassuk hangosan. Akár felvételt is készíthetünk a felolvasásunkról, melyet elemezhetünk, és "angolosabbá" tehetünk (lásd Kiejtésünk fejlesztése - hangfelvétel beszédünkrol címmel- 64. oldal). Diktálás párunkkal Áldiktálás A) Felváltva mondatonként; ugyanaz, mint fent az A.) gyakorlat annyi különbséggel, hogy miközben a pár egyik tagja a levegobe ír, a másik kiolvassa a levegobol, hogy mit ír, majd cserélnek, és most a másik ír a levegobe. B) Mindenki magában végzi a gyakorlatot, ahogy azt fentebb aB) gyakorlatnálleírtuk. A pár egyik tagja kezeli aszöveglejátszót, és mondatonként megállítja aszöveget. A végén felolvassák egymásnak, és válaszolnak is a következo kérdésekre: Milyen volt az írásod? Mi tunt fel? Merre haladt? Milyen volt a színe? Milyen volt az alap, amire Írtál? Mivel Írtál? Igazi diktálás párunkkal A szöveg leírásakor a lejátszó kezelését valaki vállalja, majd miután leírták a szöveget, mindenki kijavítja az eredeti nyomtatott szöveg alapján a magáét, és saját hibáikat felolvassák egymásnak ecseteIve, hogyan képzelték eloször a szót. Diktálás csoporttal Áldiktálás A körben mindenki sorra kerül, elvégezve azt, amit fentebb az A) gyakorlatnálleírtuk. A B) gyakorlatot párban végzik (padtársukkal) ugyanúgy, mint a páros gyakorlatnál. Annyi különbséggel, hogya lejátszót a tanár kezeli, vagy o olvassa fel aszöveget mondatonként. Diktálás Szintén párban végezheto (padtársukkal, vagy választanak maguknak egy párt), Ugyanúgy, mint a Diktálás párunkkal gyakorlatnál. A lejátszót a tanár kezeli.

6. Haladás és ismétlés

Ha feldolgoztunkegy szöveget - akár úgy, hogy a megadottgyakorlatsorokközül valamelyiket használtuk, akár egyéb módon -, akkor szükségünk lesz ismétlésre is, hogy az átvett és megértett kifejezések ne aludjanak Csipkerózsika-álmot. Eleinte per-


Autoritmia

Hevesi Mihály

sze szükséglehet egyfajta"altatásra"- a nyelvcsendalatt-, ám idoveljól jön az ismét-

lés.

Bernard Dufeu egyik megdöbbento kijelentése számomra az volt, hogy az ismétlésnek nem sok értelme van, és kifejezetten káros lehet anyelvtanulásban. Ám a helyes ismétlésre, ugyanazoknak a szavaknak, struktúráknak különbözo helyzetekben és érzelmi megnyilvánulásokban való átélésére nagy szükségem van. Az "ismétlés" fogalmát tehát érdemes tisztázni, mert az ismétlésnek továbbra is lényeges szerep jut. Fontos, hogy az ismétlés ne legyen monoton. Kisgyermekemen megfigyeltem, hogy o sohasem ismétel abban az értelemben, ahogyan korábban én ismételtem idegen nyelvek szavait vagy kifejezéseit. Amikor anyanyelvének szavait beleszövi egy-egy saját maga által kitalált rímbe, versbe, dalba, anagrammába, esetleg szövegbe, ezeknek már részben van valamiféle kapcsolódása (sokszor saját emlékképeihez, érzetekhez, valamilyen hozzá közel álló élményhez, tárgyhoz, személyhez). Ezen van a lényeg, ezek lesznek a szó vagy a kifejezés vivoanyagai, miközben ez a kapcsolódás képlékeny, változásra kész marad. Egy adott szó folyamatosan változhat, fejlodhet, tisztulhat bennünk életünk során. Ha pusztán ismételünk, de a szavak színezodése, változása, kötodése nem történik meg, az fosszilizációhoz vezethet. Ez inkább a felnott- és az öregkorra jellemzo, s okai lelki vagy testi eredetuek lehetnek (rugalmatlanság, meszesedés). Az autoritmiában az ismétlés ugyanannak az anyagnak más szempontból történo átélése vagy kibovítése. A gyakorlatsor folyamán többször is meghallgatjuk aszöveget, de hol a ritmusára, hol pedig a dallamára stb. figyelünk. Így hozzáadódik mindig valami plusz egy már ismert szöveghez. Egyfajta spirális (és nem lineáris) haladás ez a nyelvelsajátításban, mert vissza-visszatérünk a már ismert anyaghoz, miközben tovább bovülnek ismereteink és képességeink. Igazából csecsemokortól kezdve hasonlót teszünk anyanyelvünkkel is: valami új kerül az egyre személyesebbé váló, esetleg rímbe szedett, dalba foglalt vagy fantáziabeszélgetésekben használt szavakhoz, kifejezésekhez. Csak egy példa: miután feldolgoztuk a választott szöveget, késobb, amikor újra átnézzük jegyzeteinket, elvégezhetjük a kreatív szó- vagy kifejezéstanulást (a 67.0Idalon). Idonként érdemes tehát átnézni a jegyzeteinket, újraforgatni az olvasott könyveket, meghallgatni a szövegeket. Az ismétlés ilyenkor se legyen monoton. Ha minden ismétlésnél plusz energiát is hozzáteszek, az azzal járhat, hogy egy-egy kifejezés, szó köré további kifejezések kerülnek, és így bovül aszókincsünk. Variációk: 1. Szavak, kifejezések ismétlése jegyzeteink alapján Azoknak a szavaknak és kifejezéseknek az ismétlésérol van szó, melyeket egy-egy olvasmányból vagy elhangzó szövegbol jegyeztünk le. Nézzük meg a rajzot vagy a körülírásunkat anélkül, hogy megnéznénk magát a kifejezést. Emlékezzünk vissza, mi volt a kifejezés, amit körülírtunk vagy lerajzoltunk?! Milyen környezetben találtuk? Ha nem emlékszünk rá, olvassuk el. De mielott elolvassuk a lejegyzett kifejezéseket, elhatározhatjuk, hogyan mondjuk ki majd háromszor oket, eloször nagyon halkan, másodszor hangosan, harmadszor dühösen - a lényeg, hogy háromféleképpen mondjuk ki.


Autoritmia

Hevesi Mihály

Az is fontos, hogy legalább egyszer legyen benne érzelmi töltés is (düh, szomorúság, öröm vagy akár félelem). Tehát lejegyzett mondataimat háromszor kimondom, úgy, ahogy azt elhatároztam, és közben (de akár elotte vagy utána) elképzelem a képet vagy a jelentését, melyet hozzá társítottam (azt a belso képet, érzetet vagy érzést, amelyet egy adott szó eloidézett bennünk, esetleg a szövegkörnyezet hangulatát).

2. Ismétlés kreatív szótanulással Ismétléskor a szót vagy a kifejezést a kreatív szótanulás gyakorlata alapján egy személyes mondathoz kötjük. Továbbá feltesszük a kérdést: "Milyen helyzetben használhatjuk, ami valóban érint bennünket a közeljövoben?" Az is elofordulhat, hogy nem találunk olyan személyes helyzetet, melyben használhatjuk a szót vagy a kifejezést. Az igyekezeten van a lényeg! De ilyenkor is mondjuk ki esetleg hangosan, majd nagyon halkan, utána pedig érzelmi töltéssel. A következo ismétléseknél a személyes kifejezést használjuk. Ugyanazon anyag további ismétléseinél készíthetünk anagrammát vagy részleges anagrammát egy szóból vagy egy kifejezésbol, természetesen csak azokból, amelyekbol ez lehetséges. (Anagramma = egy szó vagy kifejezés betuit felhasználva egy másik értelmes szó vagy kifejezés alkotása.)

Pl. the bird - be third.

Ez is olyan gyakorlat, melynek nem szükséges teljes sikerrel járnia, vagyis nem az a lényeg, hogy minden kifejezésbol sikerül-e egy másik szót alkotni, hanem az igyekezeten. Közben intenzíven figyelünk az eredeti kifejezésre, és belso artikulációnkkal számtalanszor elismételjük, anélkül hogy erre koncentrálnánk. 3. Írás bal kézzel (fakultatív) Illetve balkezeseknek jobb kézzel írás! Az ismétlés változatossá tételét szolgálhatja, és eközben sem magára az ismétlésre koncentrálunk, hanem egy új feladat és kihívás megoldására.

4. Tükörírás (fakultatív) LeonardoDa Vinci sokszorírt tükörírással- állítólagazért, hogy megnehezítseaz avatatlanok számára iratainak az elolvasását. A nyelvtanulás során is jó gyakorlat lehet ez, mert szintén változatossá teheti az ismétlést. Például: amikor jegyzeteimet idovel újra átnézem, egyik-másik kifejezést, mely esetleg továbbra is gondot okoz, tükörírással is leírhatom. Ez is energiabefektetést jelent, hiszen gondolkodnom és ráadásul mozdulataimra is figyelnem kell. A feldolgozott szöveg ismétlése utazás, várakozás közben Ha utazás és várakozás közben is gyakorolunk, több idot tölthetünk a nyelvvel, és a heti 12-14 óra, ami szükséges a nyelvtudásunk érezheto fejlodéséhez, könnyebben öszszejön. Bármikor elovehetjük gyakorlatainkat, ha unatkozunk, és ha nem kell különösebben figyelnünk a vezetésre, környezetre stb. Elindulás elott persze fel kell készül-


Autoritmia

Hevesi Mihály

nünk, magunkkal kell vinnünk a gyakorlófüzetünket, hanglejátszónkat vagy a könyvünket, bár van olyan gyakorlat, amelyikhez nem kell semmilyen eszköz. Gyakorlatainkat egy-két kivételtol eltekintve többnyire utazás közben is használhatjuk: - csak hallgatjuk és élvezzük aszöveget; -

arról, amit az elhangzáspillanatábanértünk,belso képet alkotunk(lásd Képalko-

tás címmel- 56. oldal); - együtt mondjuk magunkban vagy lehetoség szerint hangosan a szöveget; esetleg mondatonként megállítjuk, és úgy mondjuk utána magunkban aszöveget, ízlelgetve a szavakat; -

mondatonkéntnyelvünkkelcsettintjüka ritmust - ezt lehet halkan, szinte észre-

vétlenül is tenni; - meghallgatjuk aszöveget, és szavanként csökkentjük vagy bovítjük (lásd Szövegismétlés mondatcsökkentéssei és -bovítéssel- 62. oldal); belso áldiktálástvégzünk a szöveggel(lásd Az áldiktálás B pontjánál - 73. oldal). - az "auto" gyakorlatok közül az önmagunkkal folytatott beszéd (vagy monológ)

könnyenelvégezheto,ehheznem kell semmitsemmagunkkalvinnünk(Autológia - 26. oldal).

7. A gyakorlatsor A fenti gyakorlatokat egy gyakorlatsor alapján végezzük el. Egy szöveg feldolgozásához javasolt gyakorlatsor többnapos, és fokozatosan mélyíti el a szöveggel való ismeretségünket; fokozatosan jutunk el a szöveg értéséhez. Azért van szükségünk több napra egy-egy szöveg feldolgozásához, hogy lehetoséget biztosítsunk kognitív folyamataink kibontakozásának. Például egy meghallgatott szöveg az elso napon még érthetetlen lehet, de a másodikon és a harmadikon már egyes szavak, struktúrák világosabbá válnak számunkra mindenféle különösebb külso magyarázat nélkül. Vannak haladók, akik nem a következo napon végzik el a második-harmadik napra javasolt gyakorlatokat, hanem még aznap. Van olyan, aki délelott elvégzi az elso nap gyakorlatait, majd délután a második napra javasoltakat. A szünet fontos tényezo. Az autoritmia nézopontja szerint haladónak számít valaki, ha egy elhangzó szöveg 70-80%-át ki tudja hallani, amikor az elhangzik, anélkül hogy látná azt leírva. Ez nem azt jelenti, hogy érti is ezt a szöveget. Számukra nem szükséges négy napig végezni a megadott gyakorlatokat, létezik egy rövidebb haladó változat is. A gyakorlatsor sematikusan Látni fogják, hogy az alábbi gyakorlatsorban három fázis jelenik meg: 1. eloször hallgatom, ismerkedem a szöveggel, (ízlelgetem, képet alkotok a szövegrol; II. feldolgozom a szöveget a különbözo gyakorlatokkal; Ill. lezárom aszöveget képalkotással vagy szó- és kifejezés-visszaidézéssel.


Áutoritmia

Hevesi Mihály

E három fázissal gyakorlataink egyféle természetes sorrendet követnek. Az elso ketto a kisgyermek beszédelsajátításában is megfigyelheto (hallgatás, játék a nyelvvel). A harmadik fázis funkciója egyrészt a visszatekintés, másrészt a szöveg egységének viszszaadása. Elcsendesedés Bemelegítés (fakultatív) 1.fázis: HALLGATÁS - ISMERKEDÉS A SZÖVEGGEL: A) HALLGATÁS (szóízlelgetés); B) BELSO KÉPALKOTÁS; II. fázis: SZÖVEGFELDOLGOZÁS: C) PROZÓDIA (ritmus, dallam, hangzás); D) SZÖVEGMONDÁS; E) DIKTÁLÁS; F) SZÓNYOMOZÁS; Ill. fázis: LEZÁRÁS - VISSZAIDÉZÉS: G) LEZÁRÓ BELSO KÉPALKOTÁS; H) SZAVAK, KIFEJEZÉSEK VISSZAIDÉZÉSE. Elcsendesedés - (fakultatív) Összefoglalva: eloször hallgatjuk a szöveget, miközben ízlelgetjük, vagy belso képet alkotunk róla, aztán következnek a tulajdonképpeni "feldolgozó" gyakorlatok, a prozódiai elemek (ritmizálás, dallamkövetés stb.), majd a konkrét szövegre irányuló feladatok (szöveg és diktálás), valamint aszónyomozás, és végüllezárásként és az egység visszaállításához szükséges belso képalkotás, vagy a szó- és kifejezés-visszaidézés belso képekhez, érzetekhez társítva. A teljes gyakorlatsor Az alábbi gyakorlatsor a különbözo szövegek feldolgozásához nyújt vázlatos segítséget. Az egyes "mufajok" feldolgozásának sajátosságait lásd az elozo részben, ahol

tippeket adok meg, hogy melyik "mufajnál"- film, zeneszöveg,mese stb.- mit és hogyan érdemes elvégezni.


Áutoritmia

Hevesi Mihály

Az alábbi gyakorlatsor alapján feldolgozhatja kiválasztott szövegeit, és sorban elvégezheti a megfelelo nap gyakorlatait. Például az elso napon az Al-et, B-I-et, C-I-et stb. a második napon (vagy még aznap egy hosszabb szünet után) a A2-t, B2-t, C2-t, D2-t stb., tehát a betu a gyakorlatkategóriát jelöli, a szám pedig a megfelelo napot a feldolgozás kezdetétol számítva. Minden nap végigmegyünk a gyakorlatokon A-tóI H-ig, négy napon keresztül Ahol nincs gyakorlat az egyik napra például a Cl-nél, ott nem szükséges ebben a kategóriában semmit sem végeznünk. Ahol pedig fakultatív, választhatunk, hogy idonk függvényében elvégezzük-e. 1.fázis - A SZÖVEG MEGHALLGATÁSA ÉS KÉPEK: A) HALLGATÁS: AlI NAP - CSAK HALLGATOM A SZÖVEGET (végig). Figyelek rá, nem végzek közben semmilyen gyakorlatot, amelyik szó vagy kifejezés megtetszik, annál elidozhetek, rácsodálkozom hangzására, ízlelgethetem is. (Meg is állíthatom ilyenkor aszöveget, de ne a lejátszó megállítgatásával teljék ez a gyakorlat.); Al2 NAP- UGYANAZ, mint tegnap.(fakultatív); Al3 NAP- UGYANAZ, mint tegnap.(fakultatív); Al4 NAP- UGYANAZ, mint tegnap.(fakultatív). B) BELSÖ KÉP

B/I

NAP (ÚJRA) VÉGIGHALLGATOM ASZÖVEGET FOLYAMATOSAN, és közben arról a szóról, amit értek, belso képet alkotok, majd elengedem, és már a következo értett szóról alkotok belso képet, ahogya szöveget követni tudom. (Nem baj, ha nem tudok minden szóról képet alkotni!); BI2 NAP - UGYANAZ,mint tegnap (csak a szövegmeghallgatásaelott felidézem a tegnapi képeket és rácsodálkozásaimat, melyekre emlékszem a szövegboL Ne feszélyezzen, ha nem emlékszem, csak néhányra!); B/3 NAP - UGYANAZ mint tegnap (csak a szöveg meghallgatása elott felidézem a tegnapi képeket, melyekre emlékszem a szövegbol); B/4 NAP

-

UGYANAZ mint tegnap (csak a szöveg meghallgatása elott felidé-

zem a tegnapi képeket, melyekre emlékszem a szövegbol);

II. fázis - A SZÖVEG FELDOLGOZÁSA C) PROZÓDIA: Cll NAP - RITMIZÁLÁS - mondatonként megállítva a lejátszót eltapsolom a hallott szöveg ritmusát; (variációk: amikor ez már jól megy, változtathatunk taps


Autoritmia

Hevesi Mihály

helyett, dobbantással, csettintéssei, térden való tapsolással; vagy egyszerre dobbant + tapsol+ csettint, vagy felváltva térden tapsol + dobbant+ csettint stb.); CI2 NAP

-

RITMUS + dallam (a szöveg fele ritmussal, a következo fele

lalázással);

C/3 NAP - RITMUS + DALLAM EGYÜTT (taps+lalázás); C/4 NAP - RITMUS + DALLAM EGYÜTT (taps+lalázás). D) SZÖVEGMONDÁS Dll NAP - mncs; D/2 NAP - UTÓLAG ELMONDOM A szöveget (meghallgatom aszöveget mondatonként, és a mondatok után elismétlem, amit hallottam.);

D/3 NAP - MONDATCSÖKKENTÉS írásánál- 62. oldal);

- mondatbovítés (lásd a gyakorlatok le-

D/4 NAP - EGYÜTTMONDOM A SZÖVEGET (lásd a gyakorlatok leírásánál - 62. oldal) vagy kérdéseket teszek fel az elhangzó szövegre vonatkozólag. E) DIKTÁLÁS Ell NAP - nincs; E/2 NAP

-

ÁLDIKTÁLÁS (lásd a gyakorlatok leírásánál, 73. oldal);

E/3 NAP - BELSÖ ÁLDIKTÁLÁS (lásd a gyakorlatok leírásánál;

E/4 NAP - RENDESDIKTÁLÁS(utánaellenorzömaz eredetiszöveget,hogy helyesen írtam-e le, majd felolvasom a saját írásomat, amit az eredeti szöveg alapján kijavítottam). F) SZÓNYOMOZÁS (lásd a gyakorlat részletes leírásánál- 65. oldal): Fil NAP - nincs; FI2 NAP - SZÓNYOMOZÁS (szótár nélkül)

F/3 NAP - SZÓTÁRBAN MEGNÉZ vagy PÁRHUZAMOS OLVASÁS; F/4 NAP - nincs.


Autoritmia

Hevesi Mihály

Ill. fázis - A SZÖVEG LEZÁRÁSA G) LEZÁRÓ KÉP:

Gil NAP - A SZÖVEGMEGHALLGAT ÁSA MEGÁLLÍTÁSNÉLKÜLés arról, amit ért, képet alkot (vagy egy másik variáció: egy képbe, tablóba suríti az összes eseményt anélkül, hogy újra meghallgatnám); GI2 NAP - UGYANAZ, mint az elso napon; G/3 NAP - UGYANAZ, mint az elso napon; G/4 NAP - UGYANAZ, mint az elso napon. H. SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK VISSZAIDÉZÉSE:

HlI NAP - VISSZAIDÉZZÜK AZOKAT A SZAVAKAT, KIFEJEZÉSEKET, MELYEKRE EMLÉKSZÜNK A KÉPEKKEL EGYÜTT A SZÖVEGBOL (anélkül hogy még egyszer meghallgatnánk a szöveget; lehet sétálni is közben); Hl2 NAP - UGYANAZ, mint tegnap; H/3 NAP - UGYANAZ, mint tegnap; Hl4 NAP - UGYANAZ, mint tegnap. Haladó változat Ez azok számára jó, akik már ki tudják hallani egy szöveg 70-80%-át (ez nem azt jelenti, hogy értik is a szöveget, hanem pusztán kihallják az elhangzó szöveget, anélkül hogy látnák leírva). Itt is érvényes, hogy a két nap gyakorlatait össze lehet vonni egy napra is. Az elso nap gyakorlatait délelott végzem, a másodikat pedig délután, de tartok legalább néhány órás szünetet a ketto között. 1.fázis - A SZÖVEG MEGHALLGATÁSA ÉS KÉPEK A) HALLGATÁS:

AlI NAP - VÉGIGHALLGATOMA SZÖVEGET,figyelek rá, nem végzek közben semmilyen gyakorlatot. Amelyik szó vagy kifejezés megtetszik annál, elidozhetek, rácsodálkozom, ízlelgethetem is. (Megállíthatom ilyenkor a szöveget, de ne a lejátszó megállítgatásával teljék ez a gyakorlat); Al2 NAP - UGYANAZ, mint tegnap (fakultatív).


Autoritmia

Hevesi Mihály

B) BELSÖ KÉP

B/1 NAP - MEGHALLGATOMA SZÖVEGETfolyamatosan(végig),és közben arról a szóról, amit értek, egy belso képet alkotok, majd elengedem, és már a következo értett szóról alkotok belso képet, ahogyaszöveget követni tudom. (Nem baj, ha nem tudok minden szóról képet alkotni!);

B/2 NAP - MIELÖTTMEGHALLGATOMA SZÖVEGET,FELIDÉZEMA TEGNAPI KÉPEKET, ÉS A HALLGATÁS SORÁN A RÁCSODÁLKOZÁSAIMAT, melyekre emlékszem a szövegbol. (Ne feszélyezzen, ha nem emlékszem, csak néhányra!) Aztán meghallgatom aszöveget, és a hallgatás során azok után a kifejezések után, melyek megtetszettek, vagy én is szívesen használnám oket, megállítom a lejátszót, és lejegyzem oket. II. fázis - A SZÖVEG FELDOLGOZÁSA C. PROZÓDIA (csak annál a résznél, melyet nem tudtunk kivenni. A ki nem hallott rész körül válasszunk 30-60 másodpercnyi szöveget, és ezzel a szövegrésszel végezzük el); Cll NAP - RITMIZÁLÁS - mondatonként megállítva a lejátszót eltapsolom a hallott szöveg ritmusát; (variációk: amikor ez már jól megy, változtathatunk taps helyett, dobbantással, csettintéssei, térden való tapsolással vagy egyszerre dobbant + tapsol+ csettint, vagy felváltva térden tapsol + dobbant+ csettint stb.) C/2 NAP - RITMUS + DALLAM (a szöveg fele ritmussal, a következo fele lalázással) .

D) SZÖVEGMONDÁS (csak annál a résznél, melyet nem tudtunk kivenni. a ki nem vett rész körül válasszunk 30-60 másodpercnyi szöveget, és ezzel a szövegrésszel végezzük el): Dll NAP - MONDATCSÖKKENTÉS ÉS -BÖVÍTÉS (lásd a gyakorlatok leírásánál- 62. oldal); D/2 NAP - MONDATCSÖKKENTÉS ÉS -BÖVÍTÉS (lásd a gyakorlatok leírásánál- 62. oldal). E) DIKTÁLÁS (fakultatív, illetve annál a résznél, melyet nem tudtunk kivenni a szövegbol, végezzük el a ki nem hallott rész körül válasszunk 30-60 másodpercnyi szöveget, és ezt a szövegrészt használjuk); Ell NAP - VÁLASZTHATÓ: ÁLDlKTÁLÁS (lásd a gyakorlatok leírásánál 73. oldal), vagy BELSÖ ÁLDIKTÁLÁS, vagy RENDES DIKTÁLÁS (utána ellenorzöm az eredeti szöveget, hogy helyesen írtam-e le), majd FELOLVASOM A SAJÁT ÍRÁSOMAT (amit az eredeti szöveg alapján kijavítottam);


Autoritmia

Hevesi Mihály

E/2 NAP - UGYANAZ, mint tegnap. F) SZÓNYOMOZÁS

Fil NAP - SZÓNYOMOZÁS(szótárnélkül); F/2 NAP - SZÓTÁRAZÁSvagyPÁRHUZAMOSOLVASÁS. Ill. fázis - A SZÖVEG LEZÁRÁSA G) LEZÁRÓ KÉP Gil NAP - MEGHALLGATOM MEGÁLLÍTÁS NÉLKÜL, és arról, amit értek, (képet alkotok vagy egy másik variáció: egy képbe, tablóba surítem az összes eseményt. Ha egy napon már sokszor meghallgattam a szöveget, akkor csak képet alkotok újabb meghallgatás nélkü1.); G/2 NAP - UGYANAZ, mint az elso napon. H) SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK VISSZAIDÉZÉSE

HlI NAP - VISSZAIDÉZZÜKAZOKATA SZAVAKAT,KIFEJEZÉSEKET, MELYEKRE EMLÉKSZÜNK A KÉPEKKEL EGYÜTT A SZÖVEGBOL (anélkül hogy még egyszer meghallgatnánk aszöveget); Hl2 NAP - UGYANAZ, mint tegnap. Összefoglalva: ha már ki tudjuk venni a szöveg 70-80%-át akár elso meghallgatásra is egy idegen nyelvu szövegbol, akkor a fenti lista alapján tegyük a következot. Végighallgatjuk figyelmesen a szöveget az idegen nyelven, ízlelgetve az egyes szavakat, aztán a belso képalkotással is végighallgatjuk (a következo alkalommal, amikor erre a gyakorlatra kerül a sor, meg is állítjuk a lejátszót bizonyos mondatok, kifejezések után, hogy lejegyezhessük oket, ha megtetszettek, vagy mi is szívesen használnánk). Aztán ismét végighallgatom a szöveget úgy, hogy kiválasztok 30-60 másodpercnyi részt a szövegnek abból a részébol, ahol a ki nem hallott legtöbb szöveg volt. Ezt a részt feldolgozzuk a fent leírt gyakorlatokka1. Ha elso nap mégsem járnánk sikerrel, vagyis továbbra sem tudjuk kivenni a szöveget, ne csüggedjünk, mert a folyamatot elindítottuk, s másnap újra nekirugaszkodunk. Az ismeretlen szavakkal elvégezzük aszónyomozást (lásd aSzónyomozás cÍmu gyakorlatnál- 65.0Idal). Le is jegyzem ezeket a szavakat. Utólag visszaidézek néhány szót, kifejezést, úgy, hogy közben a megfelelo képet is felidézzük magunkban. Másnap vagy délután újra meghallgatjuk aszöveget, és ha nem értjük, megnézzük a szótárban. Egy még egyszerubb változat (azoknak, akik "túl vannak" már a haladó szinten is, esetleg tanárok):


Autoritmia

Hevesi Mihály

1. Egyszer meghallgatjuk aszöveget, ízlelgetve azokat a szavakat, melyek megtetszenek vagy valamiért hasznosnak vélünk; esetleg azokat, melyeket, nem ismerünk még. (Az a helyzet is elofordulhat egy szöveg hallgatása során, hogy értek egy szót vagy kifejezést, de magára a szóra már nem emlékszem vissza, vagy ki sem hallottam a szövegbol. Ilyenkor fordítva indulok el, vagyis nem a szóból, hanem a jelentésbol. Elmondom magamban a jelentését magyarul, és alaposan körülírom, belso képet is alkotok róla. Emlékezni próbálok a szóra, ami ott elhangzott. Aztán a következo meghallgatásnál nyomatékosan figyelek arra a részre, ahol elhangzik, majd háromszor ki is mondom, lehetoleg érzelmi töltéssel- Jelentésnyomozás.) 2. Másodszorra is meghallgatjuk a szöveget, ahol szükséges, elvégezzük a szónyomozást és leírjuk azokat a fordulatokat, melyeket mi is szívesen használnánk. 3. A szöveg másodszori meghallgatása után visszaidézzük emlékezetbol a szónyomozás kifejezéseit, illetve azokat, melyeket mi is szívesen használnánk. 4. Ezeket le is írhatjuk Nem lényeges, hogy az egész szöveget leírjuk, vagy minden szót és kifejezést feldolgozzunk belole. 8. Hasznos linkek: ingyenes szövegek, beszélgetopartner-keresés, szövegfelolvastatás A következo, nyelvtanulóknak készült honlapok webcímét elérheti a kiadó honlapjáról is: http://www.szepnapkonyvekhu/ingyen-nyelvtanulas- tanfolyamblog/category/linkek-onallo-nyelvtanuloknak-es-tanaroknakl Ingyen hangos könyv: librivox.org Ez egy folyamatosan bovülo ingyenes hangos könyvtár, ahol önkéntesek olvassák fel a j ogdíjmentes szövegeket, melyek szabadon letölthetoek és felhasználhatóak Angolul elég szép anyag található itt, de más nyelvu szövegek is folyamatosan jelennek meg rajta. Elonye, hogy a nyomtatott szövegek linkje is megtalálható. A könyv elején kifejtett céljaink szempontjából további elonye ennek az oldalnak, hogy számtalan akcentussal, beszédtempóval találkozhatunk, mivel az önkéntesek a világ számos szögletébol származnak Idonként egy-egy különösen jó színészi képességgel megáldott felolvasó is akad. Én személy szerint rendkívül élvezem az itt letöltheto szövegeket. Tetszik, hogy valaki ilyesmire vállalkozik, mert meg szeretne osztani valamit velem. Egy felolvasó különösen tetszik, a neve Chip, a szöveg pedig, amit felolvas: American lndian Fairy Tales. Keressünk rá a (www.librivox.org) honlapján! Livemocha Ez az általam kipróbáltak közül az egyik legjobban muködo nyelvpartnerkereso oldal. Kapcsolatba lehet lépni az általam tanulni kívánt nyelv anyanyelvi beszéloivel. Meg


Autoritmia

Hevesi Mihály

lehet kémi oket, hogy javítsák ki gyakorlatainkat. Pontosan látható, hogy ki az, aki épp elérheto és megszólítható. Tetszik benne, hogy szociális alapon muködik, vagyis a tagok egymás gyakorlatait javítják ki. Van saját ingyenes kezdo tananyag több nyelvbol. Számítsunk arra, hogy minket is megkérnek majd idonként, javítsunk ki gyakorlataikat, ha a mi anyanyelvünk az, amit ok tanulnak. Jelen pillanatban több mint 140 országból vannak tagok! Tandemcity Hasonló az elobbihez, de egyelore nehézkesebben muködik, és jelen pillanatban nincs túl sok tagja. A Tandemcity az elsok között dolgozta ki a kölcsönös tanításon alapuló módszert, a tandem nyelvtanulást. Foleg utaztatással és nyelvtanfolyamokkal foglalkoznak. A módszer iránt érzett tiszteletem miatt említem meg oket, és talán az internetes rendszerük is fejlodni fog. Érdemes tudni róluk. Phrasebase Ígéretes lap. Bár nincs tananyag, vannak különbözo kategóriákban használható szó-, illetve kifejezésgyujtemények. Az egész földkerekségrol vannak tagjai, akikkel kapcsolatba lehet lépni. Tanárok számára hirdetési lehetoséget biztosít, és közvetít is. Csoportban is tanulhatunk. Epals - partner az osztályunknak Ezen a honlapon egész közösségeket hoznak össze - ez nem elhanyagolható például külföldi kapcsolatot kereso osztályok számára. Tanároknak érdemes egy pillantást erre a honlapra vetniük. Szövegfelolvasó program: Linguatec.com A beírt szöveget olvassa fel a kiválasztott nyelven. A demo változat 250 karakterig muködik. Természetes hangok vannak, azonban a kiejtés és a ritmus az igazi nyelvvel nem versenyezhet. Eddigi tapasztalataim alapján azonban ez a leghasználhatóbb ilyen jellegu program. Be kell írni, vagy másolni az elolvastatni kívánt szöveget az idegen nyelven. Alapból angoira van állítva (ha más nyelven akarjuk elolvastatni, a szövegdoboz fölött jobb oldalon kattintsunk az output language-re, és válasszuk ki a nyelvet - jelen pillanatban 14 nyelv szerepel a kínálatban), majd a lejátszás gombra kattintva meghallgathatjuk . Interesting thing o/the day http://itotd.com Érdekes cikkek kategóriánként hanganyaggal angol nyelven:


Autoritmia

Hevesi Mihály

IV. RÉsz A NYELVTANULÁSBEAVATOTTJAI 1. Akiktol tanulhatunk! Lomb Kató (1909-2003, tolmács, fordító, a világ elso szinkrontolmácsa, 27 nyelv) Lomb Kató módszerével anémet felvételimre való készülodés során ismerkedtem meg, és hihetetlennek tunt, hogy idegen nyelvet el lehet sajátítani pusztán regények olvasásával. Módszerét eleinte kiegészítésként alkalmaztam tankönyvek végigtanulása mellett. Módszerének hátránya, hogy kiejtést olvasás alapján nem lehet megtanulni. Ez a már említett artikulációbázis-különbségek miatt van így, hiszen amikor egy idegen nyelvu szöveget olvasok, többnyire saját anyanyelvem artikulációs bázisával vagy inkább egyfajta interlinguával reagálok. De lássuk, mit ír a Wikipédia Lomb Katóról: "Eredetileg jizikából és kémiából doktorált, de érdeklodése miatt hamar a nyelvek felé fordult. Kilenc-tíz nyelven tolmácsolt (négyenfelkészülés nélkül is), illetve hat nyelven fordított szakirodalmat és olvasott szépirodalmat. A publicisztikai szövegeket további kb. tizenegy nyelven tudta megérteni. Mintfogalmazott, összesen tizenhat nyelvvel keresett pénzt (angol, bolgár, dán, francia, ivrit, japán, kinai, latin, lengyel, német, olasz, orosz, román, spanyol, szlovák, ukrán). E nyelveket javarészt önerejébol, autodidaktaként tanulta meg. Önmagát legszivesebben "lingvistának" nevezte (szembeállitva a "nyelvész" kifejezéssel), olyan emberre utalva, aki praktikus célokból, érdeklodésének kielégitése végett sajátit el több nyelvet.

Hosszú életét - saját bevallásaszerint - nem is a nyelvtudás,hanem a nyelvtanulás világította be. ... Tolmácsként mind az öt kontinenst bejárta, a világ negyven országában megfordult, s utazásai során szerzett élményeirol, átélt kalandjairól külön könyvében számolt be (Egy tolmács a világ körül). Kulcsszava mindenekelott az érdeklodés volt; a latin interesse szó (angol interest, francia intéret stb.) magyarra kétféleképpen isforditható: érdek vagy érdeklodés, közösen motiváció. Ez azt jelenti, hogy válaszolni tudunk ezekre a kérdésekre: "Mennyire érdekel ez engem? Mit akarok ezzel? Mitjelent ez nekem? Mirejó ez nekem?" Nem hitt az úgynevezett nyelvtehetségben. A nyelvi készséget egy tört alakjában szerette kifejezni, melynek számlálójában a motiváció áll (ami által még a legszorosabb munka mellett is elcsiphetünk naponta legalább tizpercet), nevezojében pedig a gátlás (a megszólalástól, az ügyetlenségtol, a kinevetéstol való félelem). Meggyozodése szerint minél erosebb bennünk a motiváció, és minél inkább félre tudjuk tenni gátlásainkat, annál hamarabb tudjuk birtokba venni a nyelvet. "

Ha valaki szeretné elolvasni Lomb Kató Hogyan tanulok nyelveket c. könyvét angolul, az letöltheti a http://tesl-ej.org/ei45/tesl-ei.ei45.frl.pdf neVUlinkrol. Heinrich Schliemann (1822-1890 kereskedo, archeológus, Trója feltárója, nyelvtanuló, 20 nyelv) Schliemann gyermekkorában vágyakozva hallgatta Odüsszeusz történeteit és egyéb kalandos elbeszéléseket a görögökrol. Meg volt gyozodve arról, hogy Trója létezett.


Autoritmia

Hevesi Mihály

Szegény sorban töltött gyermekkora és szatócsinaskodása után 184l-ben felkerekedett, hogy szerencsét próbáljon Dél-Amerikában, ám a holland partoknál hajótörést szenvedett. Amszterdamban maradt, s hamarosan nemcsak hollandul, hanem angolul, spanyolul, olaszul és portugálul is megtanult. Egy nagyobb gyarmati-kereskedelmi társaság igazgatója írnokként alkalmazta. Önszorgalomból szerzett orosz nyelvtudásának jóvoltából a társaság Szentpétervárra küldte, ahol önálló üzletelésbe kezdett. Teával, indigóval, gyapottal, továbbá fegyverekkel kereskedett, s elég hamar jelentos vagyont szerzett, majd gyermekkori álmainak a megvalósításába kezdett, és feltárta az elveszett várost, Tróját. Munkásságának egyik érdekessége, hogy Homérosz muve alapján kezdi el keresni a várost, és az abban található leírásokat elemezte a város fekvésével kapcsolatban. Kora tudósai nem sok reményt fuztek ehhez a módszerhez, ám a gyakorlat ot igazolta. Nyelvtanulási módszere igen érdekes és egyszeru. Angolt Amszterdamban tanult. Nagyon sokat olvasott hangosan, kisebb szövegeket fordított, és naponta egy óra leckét vett. Állandóan írt valamit angol nyelven, számára érdekes témákról. Tanárával kijavíttatta ezeket a szövegeket, melyeket azután kívülrol megtanult. "Naponta kétszer egy angol nyelvu istentiszteletet látogattam. A tiszteletes minden szavát halkan elismételtem." - írja. Amikor pedig valahol várakoznia kellett, például postahivatalokban, egy-egy könyvet olvasott, és sok szöveget megtanult kívülrol. Éjszakánként gyakran kívülrol elismételte a szövegeket. Egy éven belül jól megtanult angolul, a francia nyelv elsajátításához pedig már csupán 6 hónapra volt szüksége. De megtanult hollandul, spanyolul, olaszul és portugálul is. Oroszul már bevált módszere szerint kezdett el tanulni a Télemakhosz kalancijainak orosz fordításából, melyet egyébként korábbi nyelvtanulásainál is használt. "Mivel nem volt, aki kijavítsa a szövegeimet, kétségtelenül hibásak voltak." Megtanulta az egész orosz könyvet. Heti 4 frankért egy öreg zsidót alkalmazott, akinek az volt a feladata, hogy esténként két órán keresztül hallgassa Schliemann recitációját, melybol mit sem értett. "Hangos recitációm hamarosan zavarni kezdte fobérloimet. Mialatt oroszul tanultam, kétszer kellett más lakásba költöznöm." Giuseppe Mezzofanti (1774 - 1849, bíboros, 38 nyelv és 40 nyelvjárás) A Bolognában nevelkedett Mezzofantiról az a hír járta, hogy 102 nyelvu volt. Ezt ma már nehéz elképzelni, mindenesetre tudjuk róla, amit magyar utazók is feljegyeztek, hogy magyarul 6 nyelvjárásban tudott megszólalni. Foleg hallás után és személyes kapcsolatok révén tanult nyelveket, amit kiegészített bibliaolvasással az adott nyelven. Tehetsége már gyermekkorában megnyilvánult. Bolognában apja asztalosmuhelyében segédkezett és játszott, amikor megelégelte a szomszédos iskola gyermekeinek hibás latin recitációját, és hangosan felkiáltotta a helyes változatot. A helyi pap tanárok felkarolták, és tehetségének köszönhetoen egészen bíborosi rangig emelkedett. Eleinte Bolognában tevékenykedett papként, majd Rómában élt. Nyelvtanulási módszere: a városban megszálló külföldi utazókat kereste fel, és tolük tanult. De a napóleoni háborúkban megsebesült katonáktói is megtanulta azok imáit. Híre messze földre eljutott. Napóleon udvarába hívatta, de o nem fogadja el a meghívást. Egyébként Bolognán és Rómán kívül csak Nápolyban járt, ahová azért utazott, hogy egy ott élo kínaitói megtanulja ezt a nyelvet, melyen késobb még misét is tudott tartani.


Autoritmia

Hevesi Mihály

Mezzofanti jól példázza, hogy a nyelvtanulás megszerzéséhez nem feltétlenül szükséges külföldre utazni. Mivel korának jól ismert alakja volt, számtalan látogató tette tiszteletét nála Romában. Egyik orosz látogatójának ezt mondta: "Tudja, nekem sok szemüvegem van. Ha a zöldet teszemfel, zöld színu világot látok, ha a sárgát, sárga szÍnut. Így vagyok a nyelvekkel is. Most éppen az orosz szemüvegem van rajtam, mert Önnel oroszul beszélek." Bernard Dufeu (nyelvész professzor a mainzi Egyetemen, a pszichodráma nyelvelsajátítás módszerének kidolgozója) Bernard Dufeu egyszer azt mesélte, hogy születésekor az orvost nem sikerült felébreszteni, ezért magának kellett megkeresnie az utat erre a világra. Egyébként saját útjának a keresése jellemzi egész szakmai pályafutását is. Nyelvtanítási módszerét Németországban dolgozta ki, miután megismerkedett a pszichodrámával és az expresion espontaneé-vel. Nyelvi központjában, Mainzban franciát és németet tanít csoportoknak, feleségével, Marie Dufeu-vel együtt. Pedagógiai alapelve a létezés pedagógiája a birtoklás pedagógiája helyett. Nézete szerint sokkal fontosabb a személyesség, valamint az, hogy az órán valami spontán, élo "tananyag" keletkezzék. Ez az, ami igazán motiválja a tanulót. Bernard Dufeu módszere holisztikus módszer, mely figyelembe veszi az ember fizikai, emocionális, pszichés tényezoin túl a szociálisakat is. Azt hiszem, módszere a jövobol érkezett hozzánk. Dufeu nagyon jól egybefogja mindazt, ami a korábbi alternatív nyelvtanulási módszerekben kiemelkedo és zseniális: spontán tananyag; az orális tanulás elsodlegessége; az osztály mint szociális tér; az egész ember figyelembevétele a tanítás során, az egymástól való tanulás, a stresszmentes környezet, a feloldódás, a mozgás fontossága stb. Mivel egyes nézetei forradalmiak a nyelvelsajátítás terén, és egyiken-másikon én is megdöbbenek, úgy gondolom, érdemes megismerkednie velük minden nyelvtanárnak. Én is megdöbbenéssel fogadtam azt a kijelentését, hogy az ismétlésnek nem sok értelme van, sot kifejezetten káros lehet a nyelvtanulásban. Ezt sokáig nem értettem, de aztán világossá vált, hogy itt a tanulás céljából végzett monoton ismétlésrol beszélt. Az "ismétlés" fogalmát tehát érdemes tisztázni, mert az ismétlésnek továbbra is fontos szerep jut. Bernard Dufeu egyik nyelvtanulásról vallott hipotézise is megerosíti a nyelv ritmusával való gyakorlás jogosultságát (Dufeu összes hipotézise a nyelvtanulásról a könyv végén található): Bernard Dufeu 2. hipotézise: "A résztvevok (tanulók) érzékennyé tétele a nyelv prozódiai tulajdonságai (ritmus, dallam) és a hangzók sajátosságai iránt megkönnyíti az idegen nyelv elsajátítását, illetve tanulását." Már a kezdetek kezdetén fontos tehát, hogy aJésztvevok (Dufeu a tanulókat résztvevoknek, a tanárt pedig animátornak nevezi, ezzel hangsúlyozva a hierarchiamentes légkört a nyelvórán!) különbözo technikák alapján észleljék a nyelv prozódiai sajátosságait. Ez fejleszti az auditív megkülönböztetési képességet, és egy idegen ritmus, dallam,


Áutoritmia

Hevesi Mihály

szótagdinamika, továbbá a hangzásbeli sajátosságok reprodukcióját. A résztvevok (a tanulók) ezáltal az idegen nyelvvel együtt rezonálnak, mely meghittebb lesz számukra, és ezért könnyebben tanulják. Módszerében a haladás nem lineáris, vagyis nem pusztán "átvesznek" egy témát, mondjuk a "vásárlás" szókincsét, majd a következo témára ugranak, és az elozot befejezettnek tekintik, legfeljebb egyszer még átismétlik, hanem az elozoekre visszavisszatérnek, és bovítik az ahhoz kapcsolódó tudásanyagot. Ez nagyon érdekessé teszi az "ismétlést", mely igazából így haladássá válik. Ezt a fajta haladást Dufeu spirális haladásnak nevezi, mert miközben visszatérnek az eredeti témához, az ahhoz kapcsolódó szókincs egyre csak bovül. Nos, nagyon sok mindent lehétne még elmondani Bernard Dufeu-rol és módszerérol. Akit részletesebben is érdekel a pszichodráma nyelvelsajátítás, ajánlom a figyelmébe Bernard Dufeu honlapját: http://www.psychodramaturgie.de/. valamint magyarul Sági Zsuzsanna kituno írását http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1998-09-kfSagi-Bernard - és egy angol cikket, melyet a HLT magazinban találhat: http://www.hltmag.co.uk/iun08/pubs02.htm Mario Rinvolucri Talán a legismertebb, nemzetközi híru angol nyelvtanár. Immár több mint 35 éve tanít, a humanisztikus módszerek elhivatott szószólója (köztük az NLP, a relacionális oktatás, a csendes módszer, a közösségi nyelvtanulás, a pszichodráma nyelveisajátítás, hogy csak néhányat említsek). Jelen pillanatban a Pilgrims nyelvtanárképzo és nyelviskola vezeto tanára Kentben. Különbözo országokban és kontinenseken tanított, könyveit százezres példányszámban vásárolják a nyelvtanárok. Magyarul megjelent könyvében, A nyelvára életre keltése'ben (angol cím: Humanising your Coursebook) összefoglalja a számára leginkább bevált gyakorlatokat. Mario Rinvolucri munkájában foleg a nyelvvel való tapasztalatszerzés az, ami megfogott. A tanulóknak ugyanis szükséges tapasztalatot szerezniük a nyelvelsajátítás, a fogalomalkotás stb. folyamatairól vagy a belso képek, hangok jelenlétérol. Ezek a tapasztalatok nagyban segítik nyelvtanulásuk sikerét, mert általuk a tanulók maguk jönnek rá arra, hogy mi az, ami gátolja oket, vagy arra, hogy bizonyos képességeiket fejleszteniük kell. Az is fontos, hogy a tanárnak legyenek ilyen tapasztalatai. Mario ezen a téren rendkívülieket szerzett, hiszen már gyermekkorától kezdve érdeklodött a nyelvek iránt. Fiatalkorában végigstopolta Európát, nyelvtanári képesítés nélkül tanított angolt Görögországban, Valdiviában (Dél-Amerikában) stb. Örömömre szolgál, hogy Mariót személyesen is ismerhetem. Stephen D. Krashen (a Dél-Kalifornia Egyetem professzor emeritusa, lingvista pedagógiai kutató és az olvasás aktivistája.) Több mint 350 cikket és könyvet írt a nyelvelsajátításról. Egyik cikkében Lomb Katóval folytatott beszélgetését írja le, akinek módszerét igen nagyra tartotta. Hipotézisei immár több mint 25 éve határozzák meg az útjukat kereso nyelvtanárok tanítási stílusát és módszereit. Tételeit számtalan kritika érte, (o maga is változtatott közben rajtuk),


Autoritmia

Hevesi Mihály

mégis nagyon fontosnak tartom ezeket, és úgy gondolom, nemcsak nyelvtanároknak érdemes megismerniük. Az o nevéhez fuzodik a nyelvelsajátítás-nyelvtanulás hipotézis, melyrol már volt szó, továbbá az input hipotézis, az érzelmi szuro hipotézis és a természetes sorrend hipotézis. (Hipotéziseit lásd Idézetek és hipotézisek cím alatt.) Természetesen még nagyon sok mindenkit fel lehetne sorolni, aki anyelvelsajátítás tefÜletén jelentoset alkotott. Ilyenek például James Asher, Charles Curran, Georgíj Lozanov vagy Caleb Gattegno, de oróluk vagy módszereikrol már szó esett A nyelvtanulás muvészetérol címu könyvben.

2. Idézetek és hipotézisek A továbbiakban fontos hipotéziseket és idézeteket talál, melyek a nyelvtanuláshoz és -tanításhoz kapcsolódnak. Minden tanárnak és nyelvtanulónak érdemes elgondolkodnia ezeken. A nyelvtanulás 10 parancsolata (Lomb Kató) (Ebben a könyvben már nagyon sokszor idéztük Lomb Katót. Álljon még egyszer itt valami, ami sok nyelvtanuló számára volt hasznos útravaló, igaz o ezeket nem 10 parancsolatnak hívja, hanem 10 kérésnek.)

I

I. Foglalkozz mindennap a nyelvvel- ha többre nemjut ido, legalább egy tizperces monológ erejéig. A reggeli órák különösen értékesek e szempontból: ki korán kel, szókincset lel. II. Ha tanulási kedved túl hamar ellankad, ne "forszirozd", de ne is hagyd abba a tanulást. Vedd elo valamilyen formáját: olvasás helyett a rádióhallgatást, leckeirás helyett a szótárolvasást stb. Ill. Soha ne elszigetelt egységeket, hanem mindig kontextusba ágyazott szavakat, nyelvtaniformákat tanulj. IV Soron kivül irj és vágj be minden olyan részmondatot, amelyet mint " eloregyártott elemet" tudsz a beszélgetés soránfelhasználni. V Szem elott elvillanó reklámszöveget, kapuszárnot,fül mellett elsuhanó beszélgetést még afáradt agynak ispihenés gyorsan, "kapásból" önmagának lefordítani. VI. Betanulni azonban csak azt szabad, amit a tanár kijavított. Saját lektorálatlan irásaidat ne olvasgasd, nehogy a hiba beléd gyökerezzék. Ha egyedül tanulsz, a megtanulandó egység csak akkora legyen, amekora kizárja a hiba lehetoségét. VII. A különleges nyelvifordulatokat mindig egyes szám elso személyre alakitva je-

J

gyezd meg.Például,,1am onlypullingyour leg - csak ugratlak." Vagy:"Il maposé un lapin - nemjött el a megbeszélttalálkozónkra."

I

VIlI. Az idegen nyelv: vár. Célszeru minden irányból egyszerre ostromolni: újság és rádió, szinkronizálatlan film és szakértekezés, tankönyv és a szomszédok vendége felol. IX Ne riasszon vissza a megszólalástól, hogy esetleg hibázol, de kérd meg a partne-

r

I

redet, hogy javítsa ki a hibáidat. És foleg ne sértocij meg, ha - ami nem valószinu - ezt meg is teszi.

I


Autoritmia

Hevesi Mihály

X Légy szilárdan meggyozodve arról, hogy nyelvzseni vagy. Ha tények az ellenkezojét bizonyítják, inkább szídd az elsajátítandó nyelvet, a szótárakat vagy ezt a könyvecskét, mint tenmagadat. És mit ne tegyünk- szintén Lomb Kató szerint...

1. Ne halasszuka nyelvtanulásmegkezdését- vagy újrakezdését- egy reménybeli külföldi útig! Igyekezzünk inkább itthon szert tenni magyarul nem tudó vendégre, rokonra vagy barátra. Ha mellészegodünk, hálából hajlandó lesz megszilárdítani tudásunkat, gyarapítani szókincsünket és elnézni a hibáinkat. 2. Ne várjuk el ugyanezt a magatartást a honfitársainktól! Ne rajtuk gyakoroljunk, mert hajlamosak arra, hogy tévedéseink kipellengérezésével (vagy legalábbis sokatmondó arcfintorokkal) bizonyítsák: okjobban tudják a nyelvet. 3. Ne higgyük, hogy a tanártói, tanfolyamokon kapott bármily tömény oktatás felmenthet bennünket az egyedül való búvárkodástói! Ezért fogjunk bele már a kezdet kezdetén illusztrált képeslapokforgatásába, rádióadások, kazetták hallgatásába. 4. Ne lovagoljunk ilyenkor ismeretlen szavakon és meg nem értett szerkezeteken! Arra építsünk, amit már tudunk. Ne nyúljunk rögtön szótárhoz, ha egy-egy szót nem értünk. Ha fontos a kifejezés, újrafelbukkan majd, és megmagyarázza önmagát; ha nem fontos, nem volt kár elsiklanifelette. 5. Ne mulasszuk el a benyomásainkat saját, ismert szavainkkal feljegyezni. Egyszeruen tomondatokat írjunk; ami nem jut eszünkbe, pótoljuk nyugodtan a magyar kifejezéssel. 6. Ne riasszon bennünket vissza a megszólalástól afélelem, hogy hibát követünk el. A beszéd -láncreakció: a kontextus helyes nyomra terel bennünket. 7. Ne felejtsük el memóriánkba egy csomó" töltelékszót " és mondatbevezeto kifejezést betároini. Jó, ha néhány raktáron levo, mindig elsütheto formulával segítjük át magunkataz elsopercek zavarán:"Az angol tudásombizonytalan...", "rég nem beszéltem oroszul... " stb. 8. Ne jegyezzünk meg egyetlen nyelvi tényt (ldfejezést) sem a környezetébol kiszakított formában. Egyrészt azért, mert egy szóhoz több jelentés is tartozhat: az angol "comforter " például vigasztaló, kötött sálat, tollpárnát és babacuc/it isjelent. Másrészt azért, mert már a kezdet kezdetén ajánlatos megszokni, hogy amikor egy szó felidézésével próbálkozunk, ne a magyar kifejezés körül ugrándozzunk, hanem ahhoz aszópárhoz vagy kontextushoz nyúljunk vissza, amibe beépítve legtöbbször találkoztunk vele. 9. Ne hagyjuk a frissen megismert formát vagy kifejezést a levegoben lógni! Rögzítsük memóriánkban azáltal, hogy gondolatban beleépítjük valamilyen más, új környezetbe: saját érdeklodési körünkbe, életünk realitásába. 10. Ne restelljünk verset, éneket kívülrol megtanulni! A jó hangsúlyozásnak nagyobb szerepe van a beszédprodukcióban, mint az egyes hangok képzésének. A verssor és a dallam kötelez. Megszabja, hogy melyik hangot kell hosszan, melyiket röviden ejteni. Ritmusa irányít és megakadályozza, hogy anyanyelvünk intonációs csapdáiba essünk.


Autoritmia

Hevesi Mihály

Charles A. Curran (A Community Language Learning megalapítója) Hogy a tanuló ne görcsösen tanuljon, szüksége van: - biztonságérzetre (a tanár jelenléte megnyugtatja, vele a diák biztonságban érzi magát); - összpontosított figyelemre (gyakorlatokra, melyek összeszedettségre sarkallnak); - kezdeményezokészségre; - a különbségek felismerésére; - reflexióra (visszatekinteni a történtekre, a szerzett tapasztalatokra); - a tanultak megtartására (jegyzetelés, személyes élményekhez kötött szótanulás).

Bernard Dufeu hipotézisei a nyelvelsajátításra vonatkozóan (pszichodráma nyelvelsajátítás módszere) 1. hipotézis: A nyelvelsajátítás kettos dimenziójának a figyelembevétele megkönnyíti a nyelvelsajátítást, illetve egy idegen nyelv tanulását. Egy nyelvet elsajátítani nemcsak azt jelenti, hogy a tanuló megtanulja a kiejtést, a szavakat, a nyelvtani szabályokat stb., hanem hozzáállásának, bizonyos képességeinek és készségeinek a fejlodését is, ami egy nyelv elsajátításának a velejárója. Ezek: az empátia, a figyelem, a megfigyelési képesség, az auditív készségek, a rugalmasság stb. Az ún. nyelvtehetségekben ezek a tulajdonságok rendkívül fejlettek 2. hipotézis A résztvevok (tanulók) érzékennyé tétele a nyelv prozódiai tulajdonságai és a hangzók sajátosságai iránt megkönnyíti a nyelvelsajátítást, illetve egy idegen nyelv megtanulását. Már a kezdet kezdetén fontos, hogy a résztvevok (tanulók) különbözo gyakorlatokkal észleljék a nyelv prozódiai sajátosságait. Ez fejleszti az auditív megkülönböztetési képességet és egy idegen ritmus, dallam, szótagdinamika, továbbá a hangzásbeli sajátosságok reprodukcióját. A résztvevok (a tanulók) ezáltal az idegen nyelvvel együtt rezonálnak, mely meghittebb lesz számukra, és ezért könnyebben tanulják. 3. hipotézis Ha a beszélo és kijelentései között valós kapcsolat áll fenn, az megkönnyíti a nyelvelsajátítást, illetve anyelvtanulást. Olyan csoportos gyakorlatokra gondoljunk, melyek a résztvevok beszédszándékát segítik megvalósulni. E gyakorlatok projektív, asszociatív, dramaturgiai és szituációs


Áutoritmia

Hevesi Mihály

elveken alapszanak, melyek megéngedik a résztvevoknek, hogy beszédszándékukat kövessék. Így a beszélo és kijelentései között valós kapcsolat áll fenn. Ez segíti az értést, az emlékezést és a nyelv integrációját. 4. hipotézis Azok az eljárások, melyek összekötik a folyamatosságot és a változást, megkönnyítik az idegen nyelv elsajátítását, illetve tanulását. A különbözo eljárások a pszichodráma nyelvelsajátításban (mint amilyen a feltöltés, a szekvencia modulációja, a szituáció változtatása stb.) lehetové teszik az új tananyag bovítését, újrafelvételét és kiterjesztését. 5. hipotézis A nyelvalapfunkcióinak figyelembevétele (a kifejezés, a csoportban való kommunikáció eszköze stb.) megkönnyíti a nyelvelsajátítást, illetve a tanulást. Az idegen nyelv a kifejezés, a kommunikáció és a találkozás eszköze a csoportban, és nem tanulási cél. A szimbolikus funkció olyan gyakorlatokban fejezodik ki, melyek a csoport képzeletét ragadják meg. A nyelvet inkább tapasztalják, mintsem absztrakt módon tanulják. A tapasztalatok összeköthetok a nyelvrol való tudással, a nyelv szabályaival. 6. hipotézis Jobban halad a tanuló, ha saját útját járja anyelvtanulásban A résztvevok nyelvre leadott rezonanciája személyes jellegu. Ez a pedagógia ezt figyelembe veszi, ezért személyes jellegu, és nevezhetjük a megkülönböztetés pedagógiájának, mely ellentéte az egységesítésnek. Mindenki számára megengedett, hogy saját útját kövesse a nyelvelsajátításban. A trénernek (tanárnak) keretet kell adnia, mintsem tartalmat. Ráeroltetés helyett felajánl. Figyeli a tanítványát, és nem programot ad neki. Ezáltal a tanulóban az is tudatosodik, hogy o maga felel saját haladásáért 7. hipotézis Jobban haladnak a tanulók, ha tiszteletben tartják saját nyelvelsajátítási, illetve -tanulási ritmusukat. A nyelvelsajátításban mindenki önmaga referenciája. Ahelyett hogy mindenkinek ugyanazt kellene tennie, a pszichodráma nyelveisajátítás a nyílt ajánlat stratégiáját részesíti elonyben, mely során mindenki azt veszi át, ami ot megérinti, illetve ami megfelel nyelvi érettségének. A nyelvelsajátítást a csoporton belüli individuális folyamatnak tekintjük. Stephen D.Krashen hipotézisei Néhány Krashen-idézetet írnék le, melyek véleményem szerint legalább olyan fontosak, mint hipotézisei: "...A nyelvelsajátitásban nincs szükség a tudatosan megtanult nyelvtani szabályok alapos begyakorlására, és nincs szükség unalmas drillekre sem... "


Áutoritmia

Hevesi Mihály

"...A nyelvelsajátításban szükség van értelmes interakcióra a tanulni kívánt nyelven; természetes kommunikációra, amikor a beszélok nem a kijelentéseik formáival törodnek, hanem üzeneteikkel, melyeket továbbítanak, és melyeket megértenek..." "...A legjobb módszerek ezért azok, melyek átfogó ismeretanyaggallátnak el, szorongásmentes helyzetekben, és melyek üzeneteit a diákok valóban hallani akarják. Ezek a módszerek nem eroItetik a korai teljesítményt, de megengedik a diákoknak, hogy akkor fejezzék ki magukat, amikor készek rá. E módszerekben felismerték, hogy afejlodés akkor megy végbe, ha kommunikációt segíto és átfogó ismeretanyagot biztosítanak, valamint ha semmit nem eroltetnek, vagyjavítanak... " "..A valós világban a számunkra szimpatikus és segítokész anyanyelvi beszélokkel folytatott beszélgetések nagyon hasznosak..." Ha részletesen is érdeklik Önöket a Krashen-hipotézisek, hasznos lehet elolvasniuk az interneten a Stepehen Krashen's Theory of Second Language Acquisition cÍmu cikket, melyet a www.sk.com.br/sk-krash.html honlapon talál. Itt csak megemlítem ezeket, néhányról ebben a könyvben is esett már szó. Nyelvtanulás - nyelveisajátítás hipotézis Nyelveisajátítás: - informális környezetben történik (családban); - nem tudatos, megérzéseken alapul; - kommunikációs folyamatokban fejlodik. - a beszéd képessége megjelenik és folyamatosan fejlodik. Nyelvtanulás: - formális környezetben (iskola, tanfolyam); - tudatos tanulás; gondolkodáson alapszik; -

szabályok megtanulása.

Az input hipotézis Krashen szerint fontos, hogy az input (bemeno információ) csak egy szinttellegyen feljebb, mint a tudásszint. Azaz a bemeno információ szintje i+1 legyen. A gyakorlatban nehéz pontosan megállapítani, hogy mennyi az "l" értéke. Krashen példának a dajkanyelvet hozza fel, azaz azt a módot, ahogyan a kisgyermekkel az édesanyja beszél. Ennek a fo jellemzoje, hogy az adott információ többféle és több szinten jut el a gyermekhez. Így valószínu, hogya sok input között akad majd egy i+1 szintu információ. Hasonló helyzet áll fenn egy csoport esetében, amelyben különbözo i tudásszinttel rendelkezo tanulók vannak. Egyeseknek az i+1 információ i+5 értéku, másoknak esetleg i+7, míg másoknak esetleg el sem éri az i-t. Éppen emiatt a csoportos nyelveIsajátítás fo követelménye az "átfogó" input. A bemeno inputnak több szintet kell magában foglalnia, (i+n), hogy mindenki megtalálja a neki megfelelo i+1 szintet.


Autoritmia

Hevesi Mihály

Az érzelmi szuro hipotézis Az információ befogadásának és feldolgozásának jelentos gátat szab a negatív érzelmi attitud. Ha egy nyelv iránt a tanuló ellenszenvet érez, akkor az jelentosen viszszafogja a tanulás hatékonyságát. De ennek ellenkezoje is igaz. Az antipátiát tehát fontos és lehetséges kezelni. Ha például a tanuló érdeklodése valóságos, mert olyan tananyagból tanul, mely érdekli akkor az érzelmi beállítottság jelentosen eltolódik pozitív irányba. A nyelvoktató feladata, hogy valós és élo "inputokat" kínáljon. Egy másik dolog, amit a tanárnak érdemes figyelembe vennie, hogy a túlzott korrigálás jelentosen megemeli az érzelmi szuro szintjét, és csökkenti a kimeno információk minoségét. A természetes sorrend hipotézis Bizonyos nyelvtani alakzatok a nyelvelsajátítás során egy adott sorrendben jelennek meg. A monitor hipotézis Ha a kommunikáció során kello ido áll rendelkezésre, a nyelvelsajátító önmagát folyamatosan ellenorizve javítja a hibáit. Ajánlott irodalom: Denjean, Jean: Die Praxis des Fremdsprachenunterrichts an der Waldorfschule, Stuttgart, 2000, Verlag Freies Geistesleben. Dufeu, Bernard: Wege zu einer Padagogik des Seins. Mainz, 2003, a szerzo magánkiadása. Hevesi Mihály: A nyelvtanulás muvészetérol. Szeged, 2004, SzépNap könyvek. Kiersch, Johannes: Fremdsprachen in der Waldoifschule. Stuttgart, 1992, Verlag Freies Geistesleben. Wil, Knibbe1er:The exp1orative-creativeway, Tübingen, 1989,G. Narr Verlag. Lomb Kató: Így tanulok nyelveket. Budapest, 1995, Aqua. Lomb Kató: Bábeli harmónia. Budapest, 1983, Gondolat. Lomb Kató: Polyglot: How 1 learn languages. California, 2008, Scott Alkire. Lomb Kató: Polyglot: How 1 learn languages. California, 2008, Scott Alkire, online verSIOn. Krashen, Stephen: Second Language Acquisition and Second Language Learning. California, 1981, Pergamon Press Inc. Krashen, Stephen: Second Language Acquisition and Second Language Learning, 2002, University of Southern California, online version. Krashen, Stephen: The Power of Reading, 2004, 2nd edition, Heinemann.. Pinker, Steven: A nyelvi ösztön. Budapest, 1999, Typotex. Rinvolucri, Mario: A nyelvóra életre keltése. Szeged, 2006, SzépNap könyvek.


Autoritmia

Hevesi Mihály

Schiffler, Ludger: Learning by doing im Fremdsprachenunterricht und partnerorientierter

Fremdsprachenunterricht

-

Handlungs-

mit und ohne Lehrbuch,

2004,

Freie Universitaet Berlin - online.

Schiffler, Ludger: Fremdsprachen effektiver lehren und lernen

-

Beide

Gehirnhalften aktivieren. Berlin, 2002, (Hrsg.) Auer. Templeton, Alec: Teaching English to Teens and Preteens. Szeged, 2007, SzépNap könyvek. Ur, Penny: A Course in Language Teaching. Practice and Theory. Cambridge, 1991.


Autoritmia

Hevesi Mihály

TARTALOMJEGYZÉK Köszön etnyilvánítás

3

1. RÉsz NYELVRITMUS

4

1. PÁR SZÓ A KÖNYVROL

4

KIKNEK SZÓLA MÓDSZER? 2. A KEZDETEK:

6

EGY POLIGLOTT

ESZKÖZEI

- LOMB

KATÓ MÓDSZERÉROL

EGY KIS KÖNNYÍTÉS A HANGZÓSZÖVEG 3. A SZEMÉLYRE

SZABHATÓ

7 8 9

NYELVELSAJÁTÍTÁS:

AZ AUTORITMIA

Az AUTORITMIAHÁTTERE " MIÉRT AUTORITMIA? A MÓDSZERCÉLJAI Az ÉLÖBESZÉD,A FILMEK, A ZENESZÖVEGEK,A REGÉNYSTB. ÉRTÉSE.MIÉRT IS NEMMEGY? J ELENLÉT A JELENLÉT ÉS AZ AUDITÍVMEMÓRlA B) A SPONTÁNBESZÉDKÉSZSÉG K ÖVETKEZTETÉS

9 10 10 11 11 12 13 14 15

C) A TANULÓKÉPESLEGYENKEDVENCZENESZÖVEGÉNEK,REGÉNYÉNEK,VERSÉNEK,MESÉJÉNEK, ÉRDEKLÖDÉSIKÖRÉNEKFELDOLGOZÁSÁRA,És EZ ALAPJÁNSZÓKINCSÉNEKÉS EGYÉB ISMERETEINEKA BÖVÍTÉSÉRE 16 D) TAPASZTALATSZERZÉSA NYELVELSAJÁTÍTÁSRÓL,-TANULÁSRÓL 17 E) A FENTI KÉPESSÉGEKÉs TAPASZTALATOKMEGSZERZÉSÉVELÉREZZÜNKMOTIVÁCIÓT MÁS IDEGENNYELVEKMEGTANULÁSÁHOZIS 18 ÚTON LENNI: LASSAN,DE... 19 A NYELVTANÁRLEHETSÉGESCÉLJAA KÖZOKTATÁSBAN 19

4. ANYELVELSAJÁTÍTÁS ÉS -TANULÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

20

MENNYI IDO ALATTTANULUNKMEG EGYNYELVET? SZAVAKHELYETTKIFEJEZÉSEKETTANULJUNKMEG TÖBBCSATORNÁNKERESZTÜL! A NYELVCSEND A GLOBÁLIS ÉRTÉS- A LÉNYEG NYELVELSAJÁTÍTÁS- NYELVTANULÁS NYELVI KÉSZSÉGEK:HALLGATÁS,ÉRTÉS, (BESZÉD),ÍRÁs, OLVASÁS,BESZÉD NYELVTANULÓITULAJDONSÁGOK HOGYANBEFOLYÁSOLJÁKA KIEJTÉST A RITMUS-ÉS DALLAMGYAKORLATOK? A NYELVIMIKROKLÍMAMEGTEREMTÉSE AUTO GYAKORLATOK- LOMB KATÓ ALAPJÁN Autológia belso monológ V ariáció k

20 20 21

Autográfia - írás önmagunknak Lo mb Kató az au tográfiáról NYELVSAROK - FALI TÁBLAVAGYLAPOKKIRAKÁSA TUDATOSÍTÁS ÉS NYELVTAN B ESZÉLGETOPARTNER Szókitalálás Szólán c A HUMOIl

29 29 29 3O 3O 31 32 32

-

II. RÉSZ. AZ AUTORITMIA ÖSSZEÁLLÍTÁSA

ALAPFOGALMAI

21 21 23 24 25 26 26

26 27

- A SZEMÉL YES TANANYAG 33

1. AZ AUTO RITMIA SAJÁ TOSSÁGAl


33

Autoritmia

Hevesi Mihály

Az AUTORITMIA ALAPFEL TEVÉSEI Az AUTORITMIÁBAN...

33 33

2. AUTONÓMIA- HOGYAN ÁLLÍTSUK ÖSSZE SZEMÉLYES TANANYAGUNKA T?

34

SZEMÉLYESÉRDEKLODÉSIKÖR A TANANYAGÖSSZEÁLLÍTÁSA TÁBLÁZA T 1 TÁB LÁZAT 2

34 35 36 38

A TANANYAG ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK

39 40 40

JELENTOSÉGE ESZKÖZÖK, MELYEKRE SZÜKSÉGÜNK LEHET INTERNET HASZNÁLAT - MP3

3. JAV ASLATOK VERS, MESE, DAL- ÉS FILMSZÖVEG, TOVÁBBÁ REGÉNY FELDO LGO ZÁSÁH OZ

40

HOGYAN DOLGOZZUK FEL SZEMÉLYES TANANYAGUNKA T? " A VERS MESE ÉS MÍTOSZ - MIÉRT IS ÉRDEMES MESÉT OL VASNI AZ IDEGEN NYELVEN? MESE FELDOLGOZÁSA KED VENC DALSZÖ VEG

40 40 42 42 42

Film videó megosztóró1 Halad ó változa t Telj es videofilm Egyéb feldolgozási lehetoség filmhez

43 43 44 45

HÍREK HALLGATÁSA RÁDIÓBAN, TÉVÉ BEN

45

4. REGÉNYOLVASÁS

-AUTOLEXIA

45

LOMB KATÓ AZ OL VASÁSRÓL TOVÁBBI JAVASLATOK AZ OLVASÁSHOZ

46 47

PÁRHUZAMOS OLVASÁS

48

HANGOS KÖNYV HALLGATÁSA ÉS A MAGYAR SZÖVEG PÁRHUZAMOS OL VASÁSA A HANGOS KÖNYV HALLGATÁSA OL VASÁS NÉLKÜL Az IDEGEN NYEL VU SZÖVEG HALLGAT ÁSA És UTÓLAGOS OL VASÁSA MAGY ARUL SZÖVEGHALLGAT ÁS, SZÖVEGOLVASÁS PÁRHUZAMOSAN UGYANAZON A NYELVEN

48 49 50 50

5. CSOPORTTAL, OSZTÁLLYAL VALÓ GYAKORLÁS - KEDVENC REGÉNY FELDO LGO ZÁSA

50

JAVASLATA REGÉNYHEZ,REGÉNYRÉSZLETHEZ Ill. RÉSZ.

AZ AUTORITMIA

GYAKORLATAI

5O ÉS GYAKORLATSORA

1. A GYAKORLA TOK LEÍRÁSA

52

A GYAKORLATOKKERETE: ELCSENDESEDÉS,BEMELEGÍTÉSÉS A VÉGÉNVISSZATEKINTÉS Elcse nd esedés Be melegí to gyako r la to k Vissza te kintés Hallga tás és szó ízlelgetés KÉPALKOTÁS

- BEVEZETO

52

TAPASZTALATI

GYAKORLAT

EGYSÉGALKOTÁs ÉS KÉPALKOTÁS G yako rla t: belso képalkotás Kép alkotás p árunkkal A képalkotás gyakorlat csoportban: A NYELVRITMUSA,DALLAMAÉS HANGZÁSA MIÉRT VANEKKORAEREJE A RITMUSNAK?

Gyako rlat: szövegritmu s Ritmizálás p árunkkal

53 53 54 55 56 56 57 57 58 59 59 59

60 61


Áutoritmia

Hevesi Mihály

Ritmizálás csoporttal

A DALLAM

Dalia mgyako rlat a szöveggel A SZÖVEGEGYÜTTMONDÁSA ABESZÉLÖVEL Kérdések a szöveggel kapcsolatban Szövegismétlés p árun kkal Szövegismétlés csopo rtban

KIEJTÉSÜNK FEJLESZTÉSE- HANGFEL VÉTEL BESZÉDÜNKRÖL

Felvételkészítés beszéd ünkrol

61 61 62 62 63 63 64 64

64

2. SZÓTÁRAZÁS

65

SZÓTÁRHASZNÁLATKICSIT MÁSKÉPP Szó NYOMOzÁs

65 65

Jelen tésn yo mozás Szó nyomozás p árunkkal Szón yomozás cso po rtban KREATÍVSZÓTANULÁS - A SZAVAKÉLETRE KELTÉSE SZÓTÁRBÓL,SZÓSZEDETBÖL

66 67 67 67

Kreatív szótanulás párunkkal Kreatív szótanulás csoportban A csoport felkészítése egy szövegre Egyszeru szótáro Ivasás 3. JEGYZETE LÉS, FÜZE TMUNKA LEÍRÁS- RAJZJEGYZE T Leírás A raj zjegyzet

68 68 68 68 69 69 69 69

4. SZAVAK, KIFEJEZÉSEK, JELENTÉS VISSZAIDÉZÉSE KÉTFÉLEKÉPPEN GYAKORLÁSPÁRUNKKAL

71 71 71

.

5 ÍRÁS-OLVAS ÁS

71

Diktálás és oIvasás Diktálás párunkkal Áldiktálás Igazi diktálás p árunkkal Diktálás csopo rttal Áldiktálás Diktálás

72 73 73 73 73 73 73

6.HALAD ÁS ÉS ISMÉTLÉS

73

VARIÁCIÓK Szavak, kifejezések ismétlése jegyzeteink alapján Ismétlés kreatív szótan uláss al Írás b al kézzel Tükö rírás A FELDOLGOZOTT SZÖVEGISMÉTLÉSE UTAZÁS,VÁRAKOZÁS KÖZBEN 7. _AGYAKORLA TSOR A TELJESGYAKORLA TSOR Hala dó változat egyszeru bb változa t

74 74 75 75 75 75 76 77 80 82

8. HASZNOS LINKEK: INGYENES SZÖVEGEK, BESZÉLGETOPARTNER-KERESÉS, SZÖVEG FELOLVASTA TÁS

83

INGYENHANGOSKÖNYV

83


Autoritmia

Hevesi Mihály

IV. RÉsz - A NYELVTANULÁS BEAVATOTT JAI

85

1.-AKIKTOL TANULHATUNK! LOMBKATÓ HEINRICHSCHLIEMANN GIUSEPPEMEZZOFANTI BERNARD DUFEU Bern ard Dufeu hipotézise MARIORINVOLUCRI

85 85 85 86 87 87 88

2. IDÉZETEK

89

ÉS HIPOTÉZISEK

LOMB KATÓ (A NYEL VT ANULÁS lOP ARANCSOLA TA) CHARLES A. CURRAN BERNARDDUFEU HIPOTÉZISEIA NYELVELSAJÁTÍTÁSRA VONATKOZÓAN STEPHEND .KRASHENHIPOTÉZISEI NYELVTANULÁS- NYELVELSAJÁTÍTÁSHIPOTÉZIS Az input hipotézis Az érzelmi szuro hipotézis A természetes sorrend hipotézis A mo ni to r hipotézis

89 91 91 92 93 93 94 94 94

AJÁNLOTT IR ODALO M

94


WWW.SZEPNAPKGNYVEK.HU

Hevesi Mihaly - Autoritmia

Recommend Documents