TANULMANYOK HORVÁTH MÁRTA_ SZABÓ ERZSEBET
Ko
gnitíu ir o dalomtu
dom
ány
A kognitív irodalomtudomány keletkezésének idejét nem könnyű behatárolni, köthető egy pro8ramalkotó írás megjelenéséhez vagy e8y iskola megT".,t l:T alakulásához, ahogY ez pl. a strukturaliz*u" .rrugy a recepciíós üétika esetében történt,_hanem helyileg és időben szétszórtanjelóntkezteÉ azok a tanulmányok, amik a kognitivista szemlélet_elkötelezefieinek tekinthetők. Ennek egyik oká uizonYára a megkÖzelítéssokrétúinterdiszciplinaritásában rejlik, hisá a kognitív irodalomtudománynak egyszerre előzménye a kb. 195d-es évektől számítható kognitív Pszichológia, a valamivel későbbró datálható kognitiv nyelvészet és a 90-es években született evolúciós pszichológia, melyek eredáényei iokozatosan találtak visszhangra az.irodalomtudománybán. A másik ok az lehet, hogy az irodalomtudományon belül sem mondhatja magát előzmények nélkülineüá kognitív vállalkozás, hiszen szemléletében nagy mértékűrokonságot mutat első sorban a recePcióes Ztétlka és a konstruktivizmus bizonyos elképzelósei vel, igy téziseinek keletkezését nem köthetjük egyértelműen a ,,kógnitív'' cimke paradigma-alapító megjelenéséhez. Mégis, ha a ,,kognitív irodalomJudomány" kifejezésiel illethető irodalomelméleti irányzatról beszélünk, annak ellenére, r,ogy Áa. jóval korábban is születtek a területen jelentős írások, a 2000-es évek elejé tekiniük egyfajta mérfÖldkőnek. Ekkor jelent meg ugyanis Peter Stockwe lt Cognitiue poetics: An lntroduction címúbevezető jellegú könyve (Srocxwrrr 2002), aÁimindenki számáta könnyen hozzáíérhetőery tankönyvszerúen mutatja be a kognitív irodalomelmélet főbb téziseit, ekkor szentelt a Poetics Today több tematikris számot is (ponrlcs ToPeY 2002:1és 2003:2) a kognitív poétika elméleti megalapozásának, az elméletben rejlő lehetőségekkel és annak korlátaival, valamini mádszertani kérdésekkel foglalkozva és ekkor j_"l""! me8 a németországi Karl Eibl átíogő kötete a kifejezetten evolúciós szemléletű biológiai irodalom- és kulturaelmé'Íetről (Elw 2004), azaz ekkorra vált viszonylag széles körben ismert és praktizált irodalomelméleti itányzattá, irányzatnak mindazonáltal ma sem mondh atluk azelméletet, inkább .kÜlÖnbÖző _Egység_es terÜletekre specializálódott iskolák sokaságából tevődik össze az, amit kognitív irodalomtudománynak nevezünk. Erőtetlesá képviselt területe az egyben időben legkorábbinak tekinthető és első so.ban u *ugyu. származásúReuven Tsur nevéhez köthető kognitív stilisztika, amiazalakpsziiúobgiáraépítve magyarázza a ritmus és rím-érzékelésünksajátosságait, Széles körbá fejteite ki naiÁat
140
TA!\,ur.\lÁ_!crox
Eü
az irodalomtudomány.on u9l.ti|-i9,a kogruűv metaroraema* G§o{8 lakoff és Mark Johnson nevéhez íűződik. Nágy vissztrangra t ,ntJt., foodalmrteoretikusok között a kognitív pszichológiai-ámóció es-tua,isrutatinti* blbrrösen
a humorral, a feszültségkeltéssel, a katarzis és az empátia í"áhá-' fugfukozó, valamint az irodalmi szövegismeret, az irodalmi szO"ege}öóírnló imgetszerzes mechanizmusait kutató kísérletekés elméletek. e te$őuu impula$t pedig talán a narratológia kapta a kognitív elméletektől, ami hátéko.r1."r, t rat ir,t"ig.ar.i például a |ognitív pszichológia ,,séma" és ,,szkript'' fogaÉait, valamint a:z evolúciós PszicholÓ8ia metarepiezentációra és elmóteóriá"ra vonatkozó elméleteit. Akognitív és evolúciós narratológia két centruma jelenlegAmerika @aüd Hennan,
Lisa Zunshine és Joseph Carrof nevét érdemes'kieme"lni; és Németorrá8 (K;i Eibl, Winfried Menninghaus, Gerhard Lauer és Katja úellmann a legjelentősebb képviselők).' Emellett kisebb nemzetközi visszhangra szert tevő, francia nyelvterületen azonban jelentős iskola alakult a párizsban működő JeanMarie Schaeffer körül. E forráselméleti és kutatásterületi sokféleségmellett azonban a fő alapfeltevésekben természetesen me8egyeznek ezek az isk-olák, azaz jőlrekonstruálirató egy olyan téziscsoport, mely átalában jellemzi a kognitív vállalkozást. A következőkben ezeket a téziseket fogjuk bemutatni:
A kognitía irodalomtudomány
recepcióelméIet, azaz abefogadás folyamataiaal foglalkozik
A kognitív szemlélet az irodalomtudományban _ hogY az irodalmi
azon a meglátáson alapszik,
szöveg jelentése csak az embóri elme múködjser,et vonatkozámea azazmikor egy szöveg jelentését kutatjuk, valójában jelen*:::::lh;lőfolyamatokat,akarunk megismerni.!1t tes-generáló ezaz alápelgond'olás eiviteg magában foglalhatja mind az alkotó siövegprodukciós, miná ai olvasó szövegi recePciós tevékenYségét, a kognícióelmélű megközelítésű irodalomelméletei jelenlegi kutatásainak fókuszában a befogadás foiyamat a á]i., vágyis azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogyan jönlétre_egyádott szöveg jete.,tÁe u7olvasó fejébery milyen kognitív mechanizmusok műkódése által érti"meg az oúasó a szöieget.; A jelentésnek tehát ebben az elméletben két összetevője ván: a szöveg mint iiger és az olvasó psziché mint az ingerre szervezet',Ennek megfeÉlően a k8gTagáló nitív irodalomfudománY nagy mértékbón támaszkodik egyrészt a strukturalista elméletekre, hiszen azok tudtak számot adni olyan textuííis mélystruktúrákról, ln:Y*ró kiindulóPontot jelenthetnek antropológiai megfontolásokhoz, másrészt szi.iksége van egy pszichológiai elméletre is, amely fépu, ,ri"g^ugyrrázni a befogaáJ
l Az amerikai és német iskola kÜlÖnbségeiről és áItalában a biológiai irodalom- és kultúraelmélet kezdeteiről bővebben lásd: HonvÁrrr 201,0. Elszórva azért megjelentek már olyan munkák is, amik a szerzőkognitív folyamatait vizsgálják, , ^2 pl, ScHnoT r-Jecoas 2011 vagy Hoc.rx i013,
HoRVÁTH MÁRTA
_
SZABó ERZSÉBET / KoGNITíV IRoDALoMTUDoMÁNY
1,41
psziché működését. Ez utóbbi kérdésben első sorban a kognitív pszicholÓgiát te'kinü forráselméletének mely megfelelően ellenőrizhető módon tud kijelentéseket jelenleg egyre terrni a befogadó elme felépítéséről.A kognitív pszichológia mellett psziaz evolúciós meghatározásában komponens nagyobb,szúepet kap ezutOUUi a szövegfeldolgozásban meghatározni törekszik hogy cnőíOgi", u-"iy u*Óilutt, s.eruiet 1atszó kognitív mechánizmusokat, ezeknek a kognitív mechanizmusoknak az (evolÚciós) erJdetére vonatkozóan is hipotéziseket állít fel, és ezze| egyúttal univerzálisként posztulálja őket. ] I
I
Abefogadást nem az interpretációaal azonosítja, hanem a naío (természeteil olaasó oloasási mechanizmusait aizsgálj a
A kognitív irodalomtudomány az olvasásnak egy tág íogalmából indul ki, me§ neá korlátozódik a professzionális olvasó tevékenységére,hanem az olvasast mint ,,természetes" (,,natural" /Srocxwrlt2002l) folyamatot veszi górcső alá,
Ez azt jelenti, hogy az olvasásnak nem kizárőIagaz elméletalkotő Íázisátvízsgálja, hanem az olvasáit egy olyan, nem feltétlen tudatos jelentéskonstnráló folYamatnak tekinti, mely báimely természetes olvasó bármely irodalmi szöveggel való inter_bláIkozását" magában foglalja. Iserhez hasonlóan elkülöníti az olvasást az hogy az olvasásnak, azaz az irodalmi aztf(lzikl es cétlaut (Isrn t984), |retációtól }r.r"g természetes befogadási folyamatának bizonyos mintázatait rekonstruálja. Abefogadást nemkomputációnak tekinti, ehelyett abefogadó anyagiságát (testbe brnyezetbe ágy azottságát) is figy elembe aeszi3
és
A kognitív irodalomelmélet az olvasót a hagyományos recepcióelmélettel elkntétben nem a szövegstrukturában megnyilvánuló absztrakt entitásként fogja íel, hanem a kognitív tudományok posztklasszikus szemléleténekmegfelelő o1rasás-koncepcióuOt indul ki. Pléh Csaba értelmezésébenaz különbözieti meg a posztklassiik rr, tág felfogást a klasszikus, azaz szűk értelemben vett kognitív ftifogástól, hogy ez utóbbit egyfajta ,,információs semlegesség" (Pt_íLu 1998,22), miásizóval u, ábbu a lehetőségbe vetett hit iellemzi, hogy a megismerés leírható
olyan semleges nyelven, mely eltekint a megismerő tényleges anyagi rendsze,frt. Á*ugismeiés e6ben az értelmezésben nem más, mint komputáció, a kognitív rcrrdszer póaig ;"tt"rnezhető úgy, mint egy software, ami az outputot, a viselkedést belső infoimáóióretdotgo ző fo|yamatok alapján hozza létre, Az agy ebben az értelmezésben pusztán az áhardware, melyen a software működik; a testrrek, valamint a megismeiő körüli világnak, a környezetnek, vagy más szóval kontextusnak nincs plerrús, de legalábbis tudományosan leírható hatása a megismerési folyamatokra. Ezze|sreáb"n a megismerés posztklasszikus, tág szemléletében,mely elsőeg5r
3 Erre utal a,,megtestesült olvasás" fogalom. V,ö. HonvÁrH 2011,
í42
TANULMANYOK
sorban biológiai és pszichológiai felfogág a kognitív tudomány tullép eredeti komputációs szemléleténés a megismerési mechanizmusoknak biológiai beágyazástkiván terenrteni. Abból a meglátásból indul k, hogy az emberi elme működését nagy mértékbenmeghatározza a test és a kogrució bizonyos aspektusait, mint pl. a gondolatokat, fogalmakat és kategóriákat a test bizonyos aspektusai formálják, Ezek az aspektusok tartalnazzák a perceptuális és a motorikus rendszert, az érzelmeket, és a kömyezettel való interakciót. Amegismerési folyamatoknak erre a testi és kontextuállsbeágyazottságára
reflektáIrrak abeágyazott (,,embedded") illetve megtestesiilt (,,em-
bodied") fogalmak.a A megtestesült kogníció szemléletéből következően a posztklaszszikus elméletek szerint az észlelésés az érzeknek, valamint szubjektív élmények nem pusztán ,,kísérő árnyékú" (PrÉin1998, 27), hanem szerves részei a megismerésnek. A kognitív irodalomtudomány ennek a szemléletnek megfelelően a fikcióolvasást a biológiai realitásunkban, azaz agyi funkcióinkban gyökerező folyamatnak tekinti, ezért az emberi elme egyéb képességeinekkontextusában, azokkal való összefüggésében értelrnezi, első sorban az észlelésre,a nyelvi kompetenciára, és az elme-olvasásra (mind-reading) helyezve a hangsúlyt,s A kognitív tudományok posztklasszikus változataihoz kapcsolódóan az olvasást olyan információfeldolgozó folyamatként határozza meg, melynek alapmechanizmusait messzemenően formálja az elme testi beágyazoltsága, aminek tehát ebből következően az észlelés,sőt az érzelmek és szándékok is konstitutív részeit képezik. Ennek szellemében az olvasás olyan aspektusait is a tudományos megismerés tárgyának tekinti, melyek egzakt leírásához mindeddig nem állt rendelkezésre a megfelelő elméleti keret, így például az érzelmibefogadás folyamatát.6
A kognitía irodalomelmélet nem kíaán interpretációs emp
i r
ikus
o
lu asó r a
módszert kidolgozni, hanem az
fóktLszál
A kognitív irodalomelmélet elleni egyik legfőbb kritika arra irányul, hogy jelen pillanatban nem láthatő, vajon elvezetnek-e valaha is a kognitív tanulmányok az irodalmi szöveg értelmezésének egy jól kidolgozott módszertanához (Hunnn - WrNro 2009). Ebben a kérdésbena kognitív irodalomelmélet nem foglal olyan egyértelműen és elméletileg megalapozottan állást, mint ahogy azt a konstruk-
tivista szemléletű empirikus irodalomtudomány tette, gyakorlatában azonban nyilvánvalóváteszi, hogy törekvései nem arra irányulnak, hogy megalapozzon egy biológiai-kognitív interpretációs módszertant, sokkal inkább arra, hogy modellezze a ,,természetes" olvasás mechanizmusait. Ebben különböző mértékben és különböző formákban tud támaszkodni empirikus módszerekre. a A ,,megtestesültség" fogalmáról lásd pl. L,q,xorr - Jor,rNsoN 2003, a ,,beágyazott megismerés" alaptéziseihez pedig pl. Szoxolszxv - DútL2006. 5 Az elbeszéléselmélettörténetében is fellelhető ,,klasszikus" korszakról ad áttekintést ZERwncx 2002. ó Kíváló példája ennek MerlpraNN 2007.
HORVÁTH MÁRTA - SZABÓ ERZSÉBET i KOCNITÍV
IRODALOMTUDOMÁNY
143
Az első sorban a kognitív pszichológiára támaszkodó és a pszicholingvisztikához közel álló kognitív irodalomtudomány a hagyományosan természettudományosnak tartott empíria-fogalomnak7 megfelelően az empirikus olvasóval végzett kísérletek által teszi ellenőrizhetővé elméleteit, azaz gyakorlatilag a természettudományokéval összevethető kísérleteskutatásokat végez. Ezen a téren nagy előrelépést tettek lehetővé a kognitív pszichológia és az idegtudományok módszertani újításai,amik segítségévelimmár nem csak a retrospekcióra épülő Eszteléses módszer áll rendelkezésre, hanem különböző fiziológiás elváltozások nréréseés különböző agyírégiók aktivációjának feltérképezéseis lehetséges. Ezek azert különösen fontosak, mert a teszteléses módszer valójában nem tudja az o1vasíst mint dinamikus folyamatot felmérni, valamint aztsugal|ja,hogy az olvasás áménye egy tudatosan reflektálható folyamat, melynek szubjektív értékeléseobPktiváló eredményekhezvezet (ScHecHr - PorrlrexN - Bevnn 2013, M1), Az evolúciós pszichológiát forrástudományának tekintő kognitív irodalomfudomány kutatásainak tárgya természetesen nem az empirikus olvasó, hanem az ún ,,antropológiai modeIl-olvaső" , egy olyan heurisztikus konstruktum, mely az fues pszichikai alapfunkció együtteseként határozható meg (MnrlvrlNN 2007,21), Az evolúciós-kognitív irodalomtudomány modell-olvasóját alapvetően az evolúcios pszichológia ,,reverse engineering" módszerével dolgozza ki: a megfigyelt pzichikai mechanizmust az evolúció termékének tekinti, ezért első lépésben mre8,konstruálja azt az adapáv problémát, mellyel kőkori őseinknek kellett szembe níá?-niük, majd következtet arra a pszichológiai adaptációra, mely meglátása ffiíint az adott probléma megoldására evolválódott. Módszerében tehát nem az enrpirikus irodalomtudomány hagyományát követi, de nem is a hermeneutikai recepcióesztétikának a szöveg-stratégiák alapján visszakövetkeztetett implicit olmsóiát tekinti kiindulási alapnak, hanem egy olyan tipikus modell-olvasót konstnrál, ami reprezentálja az emberi szellem evolvált,,genotípusát", azazvázszerűen ffilmazza a humán psziché összes adaptív algoritmusát annak az individuális é§ kulturális tapasztalatból adódó,, fenotipikus " je|lemzői nélkül. Ennek megfeletudatalatti pszichikai struktúrákat azonosít, amik lőerr olyan bazá|is,legtöbbször zirodalmi szövegre adott érzelmi reakciót alapvetően és univerzálisan jellemzik, És amikre a komplex kulturális és individuális reakciók épülnek. Ez mindazonáltal nem jelenti azt,hogy az evolúciós-kognitív irodalomtudománynak nem lennének lehetőségei az empirikus ,,visszacsatolásra". A fenn tárgyalt úi módszerel miután lehetővé teszik immár tudatalatti és reflexió-előtti fiziológiás r€akciók mérését,képesek arra, hogy alátámasszanak akár egy antropológiai modell-olvasóról tett kijelentést is. Amennyiben pedig nem a tudományelméleti mrizmusból indulunk ki, hanem megengedjük, hogy az irodalomtudománynak 7 A tudományelméleti monizmusról és több empíria-fogalom megkiilönböztetésének 2013.
HGnorsBNl
lehetőségéről
1,44
TANuLMÁNyoK
empíria-fogalma legyeru az evolúciós-koga természettudományokétól különböző nitív irodalomtudomány empirizálásának lehetőségei is kitágulnakE A fikcionalitúst nem szöuegtulajdonságként határozza meg, sajátosságát az oluasó információtárolási kognitíu mechanizmusaiban leli fel (metareprez.eatáció)
A fikcionalitás az irodalomról való gondolkodás kezdeteitől az irodalmi szö-
sajátosságának számít. Számos definíciója között egyformán találunk az alkotási folyamat felől közelítő, a szöveg fikcionalitását például a szövegalkotás sajátosságaibő|, vagy a szerzői nyelvhasználat komolytalan módjából levezető koncepciókat, és befogadáscentrikus megközelítéseket, amelyek a fikcionalitás szövegjegyeire, vagy a fikcionális vs. nem-fikcionális olvasás, illetve értelmezés közti különbségekre koncentrálnak. A kognitív irodalomtudomány az irodalmi szöveg fikcionalitását az olvasó információfeldolgozási és -tárolási kognitív mechanizmusaival hozza összefüggésbe. Az egyik legismertebb és legelfogadottabb elmélet szerint a fikció feldolgozását és tárolását azok a kognitív mechanizmusok irányítják, amelyek az evolúció során a korlátozott érvényességikörrel bfuő - csak egy adott helyen vagy időben érvényes,illetőleg egy bizonyos forrásból származő - információ feldolgozására és reprezentáIásfua alakultak ki. Az elmélet kidolgozói, Leda Cosmides evolúciópszichológus és }ohn Tooby antropológus szerint (Cosurons - Toonv 2000) az elme ezeket az iníormációkat ún. hatókör-reprezentációk formájában tárolja, vagyis az adott információval (pl. ,,esik az eső") együtt annak érvényességifeltételeit is (Párizsban / Mari szerint / ma stb.) elraktározza. Ezek a hely, idő, illetve forrás és attitűd címkékaz információt egyfajta kognitív karanténba zárják: elkütönítik (szétcsatolják) az általánosan érvényes (hatókör-operátor nélküli) igazságok rendszerétől és a hatókör-információt tartalmazó operátor alá rendelik. Az információ csak egy adott helyen/ napon/ vagy Mari hite szerint igaz, az adolt hatókör-típus által meghatározottigazságfeltételek szerint, azon kívül azonban igazságértéke bizonytalan (hamis). Tobby és Cosmides empirikus kísérletekhez, valamint a fikció-feldolgozás sérülését eredményező deviációk (autizmus, skizofrénia) kutatásának eredményeihez főként Alan Leslie vonatkozó kutatásaihoz (pl. Lrsur 1987) kapcsolódva úgy vélik, hogy a fikcionális irodalmi múvek reprezentációja ugyanebben a formátumban - egészen pontosan metareprezentációk formájában történik. Az olvasók irodalmi műveltségtől, kortól, nemtől, kuliurális háttértől függetlenül az irodalmi szövegekből szátmaző információt ,,Jane Austen kitalálta, hogy..." formátumbary azaz e1y forráscimkével és egy attitűdcimkével ellátva, a szerző elméjének, az ő alkotási folyamatának eredményeként, más információktól elkülönítve (szétcsavegek egyik alapvető, megkülönböztető
8 Ezekről a lehetőségekről lásd bővebben Mrir-lr.aeNN 2013.
HORVÁTH MÁRTA - SZABÓ ERZSEBET
/
KOGNITÍV IRODALOMTUDOMÁNY
145
tolva) tárolják,'Ez a sajátos szemantikai tulajdonságokkal bíró (a referenciális, igazság és az egzisztenciális relációkat felfüggesztő) reprezentálási mód teszi lehetővé, hogy a lecsatolt információkötegen külonböző^logikai és szemantikai múr"eleteket (kÖvetkeztetéseket, attribúciókat stb.) végezzÖnek, és az irodalmi ször,eget mint koherens egészt értsékmeg (Vö. HonvÁiH, 2074, előkészületben). Ez- az irodalmi szÖveg feldolgozása során nélkülözhetetlen. Toobyék koncepciója rregfogalmazása Őta tÖbb irodalomteoretikus is (ZuNsHrNr 2006, Eigr2009, IÚnsnN 20i1) átvette és továbbgondolta. Qdonsága szemantikai magyarázóercjemellett az irodalmi fikciók kezelésének a kontingens (vagy hamis) inJ"ormációk feldolgozÁÁval, végső soron pedig az innovatív gondokódással és az emberi improrrüációs intelligenciával, elme ,,organizáciős" működésmó dű, azazaz adáptációk .az ieilesztésére irányuló múködésével és a játékkal való összekapcsolásábói rutua.
Az irodalmi
szöuegek oluasását holisztiktLsan, modellalkotásként fogja
fel
A kognitív grammatikák egyik alaptétele, hogy a nyelvi rendszert és a nyelvtuszrrálatot nem választhatjuk el egymástól. Az elmélei a nyelvet a mentális meg-
i J
i
i
iwrerésrendszer részénektekinti és a rendszer tulajdonságait a nyelvhasználát telől, a beszélő kognitív tulajdonságai függvényébón írja ü. a leírásának "yót" ninden szintjén abbólindul ki, hogy a nyelv artefaktum, amelyót kommunikációra, információk továbbadására használunk. A nyelvi rendszLr leírásában így megjelennek a beszélők szempontjai, melyek a viiágot egy sa;'átos rendszeű to5taljak. Craik már 1943-ban abból indult ki, hogy ivilá§ót úntális modellek segítségévelstrukturáljuk. Egy ilyen modell a sziiuáció rósztvevőit és a köztük &etó viszonyokat fogja egységbe, ahogy a nyelvhasználó ezeket a szerepeket és tlszon1'okat láIla, ezért olyan információt is tartalmazhat, amely a diskuizusban es a ször,egben nem jelenik meg explicit módon, kognitív nyelvészet,ésahozzáj.ukkapcsolódó kognitív pszichológia és kog.A nitil'irodalomtudomány képviselői feltételezi§ hogy aáiskurzusok és az irodalmi szovegek koherens egészként való megértésesorán az olvasó elméje hasonlóan erűkódik (Srrvlrusoru ].996, Sarlnonp-EÚnaorr 2012). Adiskurzusokat és a szöveget kogniűv modellek, illetőleg diskurzusmodellek segítségévelér§ük meg. Az rrodalmi szÖveg megértésénekleírására, a megértéssorán ké"szített modellek öszsmtevőinek és tíPusainak megragadására száhos különböző elképzeléslétezik. Az egl'ik legismertebb, főként angol és német nyelvterületen népszbrű elképzelés kúnlolgozása David Herman nevéhez kötődik (HuoroN 2002). Herman nárratíu-airat elemez, és Brown (1995) és Emmott (1997) munkáihoz kapcsolódva úgy véli, hroxl- sajátos diskurzusmodellekre van szükség ahhoz,hogy az olvasás-során {iPL a kontextusváltások, perspektívaváltások, éi a felvillaniú lerretőségek elleme is) nvomon tudjuk követni a történetmesélésben megjelenő szerepllk valós '
E tÉzisa narratív irodalmi szÖvegek olvasása területén való alkalmazhatóságáról
lásd ZuNsrrrNIr 2006.
146
TANULMANYOK
útját és tényleges cselekedeit. Központi kategóriáját az áLtala történetvilágnak nevezett diskurzusmodellt ennek leírásra alkotta meg,
Az irodalmi szöaeg megértése során az olaasó szükségszerűen túllépa szöaeg explicit textúráján: köaetkztetéseket generáI, a fikcionális szereplőknek elmeállapotokat, okokat és célokat tulajdonít
A 70-es években kibontakozó szövegnyelvészetben és diskurzuspszichológiában már elfogadottnak számított az a meglátás, hogy a szövegértés az olvasótól következtetések megtételét követeli meg. A kognitív irodalomtudomány ehhez a főként a szöveg anaforikus elemeit és az implikációkat érintő kutatásokhoz csupán részben kapcsolódva aztvizsgálja, milyen univerzális és csak az irodalmi szövegre jellemző on-line, illetve off-line inferenciákra van szükség ahhoz, hogy egy irodalmi művet megértsünk. Milyen információk és milyen kognitív mechanizmusok szükségesek példának okáért ahhoz, hogy rekonstruálni tudjuk az események kőztikauzális viszonyokat, azaz magát a történetet, vagy hogy a sze-
replőknek különböző elmelállapotokat (vélekedéseket,érzelmeket, vágyakat, intenciókat), illetőleg motivációkat tulajdonítsunk. Hogy hat az irodalmi szöveg stílusa és a diskurzus retorikai megformálása (előre és hátrautalások, ismétlések, az elbeszélő közbeszólása stb.) a következtetési folyamatokra és az implikációkra. Előbbi, a kauzalitás kérdéskörétérintő kutatási terület, mely a szegedi Kognitív Irodalomelmélet Kutatócsoport (Hárs Endre, Horváth Márta, Szabő Erzsébet, SzabóJudit) vizsgálódásainak egyik fő területe, számos a narratológia alapfogalmait, a történetmesélés történeti módozatait érintő kérdéstis felvet. Köteünkbe olyan tanulmányokat válogattunk, amelyek egyrésztjelzik az egyes kognitív iskolák érdeklődését,másrészt reprezentatívak a kognitív irodalomtualaptadomány főbb kérdésfeltevéseitekinteiében. Válogatásunk elején igy "w nulmány, Leda Cosmides amerikai pszichológus és John Tooby amerikai antropológus A forrás nyomában: A metareprezentációt és a szétcsatolóst elősegítő adaptációk eaolúciója című úttörő tanulmányának fordítása áll (ford. Makay Kristóf Péter). A tanulmány az elme információfeldolgozási mechanizmusait vizsgálja és nemcsak az irodalomtudomány, hanem a kognitív-evolúciós pszichológia, az arrtro, pológia, a h|ozóha, a kognitív nyelvészet és az idegtudomány számára is alapvető belátásokat és hipotéziseket fogalm az me1. Ez íőként annak köszönhető, hogy a kognitív irodalomtudomány, ahogy azt fentebb említetttik, csak egyike az e1ymással interdiszciplinárisan együttműködő kognitív tudományoknak, E szoros interdiszciplináris együttmúködés következtében aze1yes tudományterületeken belül megfogalmazott hipotézisek többnyire más területeken is relevanciával bírnak és új megismerésekhez vezethetnek, A kötet második tanulmánya épp erre szolgálpéldaként. Lisa Zunhine Mibenaolt Jane Austen más és miért aan szükségünk a kognitíu tudományra ahhoz, hogy ezt észreuegyük? círrrű írása (ford. Szilvássy Or-
HORVÁTH MÁRTA - SZABÓ ERZSÉBET / KOGNITÍV IRODALOMTUDOMÁNY
147
slYuJ a szerzŐPátos fikcióolvasásra vonatkozó megállapításainak irodalomtörtérÉiés_narratológia vonatkozásait íejti ki a_XVil. ai xr;i. századiangol irodalom hronikus műveinek.vizs}á|ata kapcsán. Írása meglátásainak lehets"éges kultúr-
ffirténeti és hatásesztétikai hozadék}it is felvillantjai Eztkövetőeru a kötetharmadik_és negy.+ik tanulmányaként a német kognitív iskola két meghatárőzőképviselőjén"k í.á.u következik. Mind_irodalomtudománYi tanulmánY az iskolára jellemző mó don azevolúciópszichológia területéről Tét veszi érwrendszerét,Karl Eibl Epikus triádok. Az elbeszétés egy euottici1s eredetű formájáróI címúÍrása (ford. Gules Christiane) a formalista és sirukturalista irodalomtudoegY kÖzPonti belátásához kapcsolódva (a történetek sokfélesége
l=r korlátozott
."ögirtt számű cselekménysemá at; azt a kérdéstteszi fel, miéróálik;8' cseleklfnYséma oly.sok történet alapjává, mi az egyes sémák attraktivitásánJ'k, esetenként univerzalitárált egyes Űltúrákban -Ögta"o tulsúlyának oka? xaqá lthllmarrrr Írás,a, Afeszühségfogalmának érzelempszichoűgiai megközelitése(íord. Surinás
o|ra)
íeszültséget mint fiziológiás reakciók együtLsét tZrgyalia, melyek miá u gyalúgy fellépnek hkcionális mini valós i, ge.Jt hatásaként. AkÖtetbe ÖtÖdikként felvett tanulmányt David Hermá amerikai irodalomteo_ retikus és nYelvész jegyzi. Herm an a Törtánetlogika ciműírása bevezetőjében (ford. Ien_gyel zsuzs anna) a,ko€nitív nyelvészetnók é, a di skurzuspszicáo l ó günak a szÖvegértés vonatkozásában tett eredményeihez kapcsolódik. A mentális modell íogalmából kiindulva az olvasók értelemképzésénekleírásjra egy úi terminust vezetbe, a tÖrténetvilágÍogalmát Meglátása szerint az olvasás dinamízmusanak, ÍolY_amatjellegének és a megértés valóJrcrmészetének .r,"g.uguaa, ára ezalkalma_ sabb a tÖrténet klasszikus fogalmánál. Írása aterminus bevezótésének motivációit, annak magyaráző erejét tagtalja, Végül a tanulmányokat ReuÁ Tsur írása zárjá (ford. Tábi Emőke), mely a kognitív stilisztika alapfógahaiba vezet be.'n A szemlébe felvett t3lu|má1.1ok a_kognitív irod'alomtudomány egy-egy jellemző vizsgálődási területére fókuszálnik. Hárs Endre írása a sa*u"é, fogalommal, Szabő Judité az utóbbi évtizedek emóciókutatásaival "ZLiipt foglalkozik, Gyimesi Tímea a francia kognitív iskolát, Ivaskó Lívia és Komlóssy Boglárka pedig a kognitív mesekutatás magyarországi eredményeit tekinti át.
l
adaptá_ciók,
IRooRt
ou
BnowN, GrlrIaru. (7995) Speakers, Listeners and Communication: Explorations in Discourse Analysis. Cambridge, Cambridge University Press ^ Coslrtors, Lnoa - Toonv, JoHIrr. (1000) Consider the Sourcá: The Evolution of Adaptations for Decoupling and Metarepresentation. In; S.rnnnry Davtp (Szerk..), l0 Ezúton mondunk kÖszÖnetet a közölt idegennyelvú tanulmányok szerzőinek,hogy tanulmá_ nyaik magyar nyelvű publikálása érdekében lemóndták joga ikrőt.
- A szerk.
1,48
TANuLMÁNyoK
: A Mttltidisciplinary P ersp e ctiue. (Y ancouver Studies in Cognitive Science), NY Oxford University Press 53-1].5. EIlr, Kant. (2004) Animal Poeta. Bausteine der biologischen Literatur- und Kulturtheorie (Poetogenesis 1,). Paderborn, Mentis Etrr, Kanl. (2009) Fiktionalitát - bioantropologisch. In: WtNro, SluoNn - JeNNrnts, Forls - Levnns, Grn1,Ienp (Szerk.). Grenzen der Literatur. (Revisionen 2) Berlin, New York, de Gruyter, 267-284. Eu lrory CarnnnI NB. (1997) N arr atia e Compr ehension: A D is cour se P ersp e ctia e, Oxf ord, New York, Oxford University Press GnorrnN, Nonnnnr. (2013) Was kann/soll ,Empirisierung (in) der Literaturwissenschaft, heifien? In: A]ounI, PHtup - MnrrvreNN, Ker;.4 - Reurru, CHnlsropH (Szerk.). Empirie in der Literaturwissenschaft. (Poetogenesis 8), Münster, Mentis,
Metarepresentations
47_74.
HrnlteN, D^lvIo. (2002) Story Logic: Problems and Possibilites of Narratloe. Lincolrr, University of Nebraska Press Hoc.a,N, PerRIcx Coru. (2013) How Authors' Minds Make Stories, Cambridge, Cam' bridge University Press Honv,íru, MÁnre. (2010) Uj interdiszciplinaritás. A biológiai irodalom- és kulturaelmélet német változatai.
--
BUKS Z, 12:3, 252-259 . -A kognitív narratológia empirikus
Honv,(rH, N{,inre. (2011) ,,Megtestesti{t olvasás"
alapjai. = Literatura 37 :1,, 3-1,6, HonvÁtH, MÁnra. (201,4) Der Drang nach Kohárenz. Kohárenzstiftende kognitive Mechanismen bein Lesen fiktionaler Erzáhltexte. In: HÁns, ENpnr - HonvÁrH, MÁnre _Szlnó, EnzsÉBrr (Szerk.), Llniaersalien? Űber dieNatur der Literatur, (Előkészületben.)
_ WIruro, SItnloNB. (2009) Literatur und Kognition. Bestandsaufnahmen und Perspektiuen eines Arbeitsfeldes. Paderbom, Mentis Isrn" Wolrceruc. (1984) Der Akt des Lesens. Stuttgart, Wilhelm Fink (2, átdolgozott
Hunt& MenrrN kiadás)
IvnnsuN, SrrraN. (2011) States of Exception. Decoupling, Metarepresentation, and Strange Voices in Narrative Fiction. In: Psn KnocH, HeNsrN - Ivrnsnru, SrnreN _ NIntsrN, Hnttrur Srov - RrtreN, Rorr (Szerk.). Strange Voices in Narratiae Fiction (Narratologia 30). Berliry New York, de Gruyter, 727-1,46. Laror4 Gsonc - forrNsoN, Manx. (2003) Metaphors we liae by. Chicago, University of Press (2. kiadás) Lnstrr, AraN. (7987) Pretense and representation: The origins of ,,theory of mind". = Phycholo?ical Reaieu,94: 4, 412426. MrLtuaNN, Kerle. (2007) Emotionalisieruny -Von der Nebenstundenpoesie zum Buch als Freund. Eine emotionspsychologische Analyse der Literatur der Auftlárungsepoche,
Padernborn, Mentis MxtlueruN, Kerln. (2013) Kontrollpeilung und Datensammlung. Zur wechselseitigen Fmpirisierung von Literaturwissenschaft und Evolutionspsychologie.
HORVÁTH MÁRTA - SZABÓ ERZSEBET
/
KOGNlTÍV lRODALOMTUDOMÁNY
I49
In: Alounr, Pulup - MrrrueNN, Karln:,Rlyu*, CHntsro.rr (Szerk,), Empirie in der Li t er at ur w is s ens chaft . (Poetogenesis 8), Münster, Mentis, itz-+st. hr*r, Csane . (799 8) B ea eze t és a m e sm er és t u d o m ányb a, n"ar|"r', {i Typotex S^x;onu, AruroNy J. - Eivrrraor1 kor"uor* n. (2012) Mind, Brain
and Narratiae. University Press - PorluaN*, Koror* - Bavnrg ManBIxs. (2013) Lese-Erleben im Labor? - Zu Potential und Limitationen psycho(physio)logischer Methoh der empirischen Literaturwissenschart, m, elJuo',
_ C_ambridge, Cambridge Soucrrr ANrurrerrrRtN
9:" ,irlrrrr- MrrLueNN, Karla - ReurN, CHntsropH (Szerk.). Empirie in der Literiturwissenschart, (Poetogenesis 8), Münster, Mentis, 4g1445.
sornorr Raour -
Jacons, AnrHun. (2011) Gehirn und Gedicht. Wie wir unsere Wirkti_ chkeiten konstruieren, München, Carl i{anser Verlag §rewNsot,l, Rosnlrenv J. 0,996) Mental Model+ Propolitions, and the Comprehension of Pronouns. In: oar'Irr, Jarvn GanNHeu, Alerv (Szerk .), Mental Models in Cognitiae Science: Essays in Honour of Phil Euri§,.rrr"*
Srocxwrtr, PPrBn. (2002) Cognitiae Routledge
UK Prr-
|ohns;on-Laii.
drology Press, 53-76
Poetics:
An lntroduction. Lond,on, New york,
l&rsÓ, EnzsÉnrr, (2012) A narratívák olvasásának kognitív modellálása tura 38:2,115-125.
. = Litera_
qf,
EnzsÉnlr, (2014) Von der Universalitát der Metareprásentationsstruktur der Üteratur, [Az irodalom metareprezentációs struktúrffirr. uoirr".rulitásáról.] Hl.ns,_ENonr - HonvÁrrr, MÁore EnzsÉnir
-Szaaó, |x Uber die Natur der Literatur. (Előkészületben.) &oxorszrl Ácx,rs -?!rr:,Ar'onre, (2006);,Környezet
_
t§"".t l l]niaersalien?
- pszichológia. Egy ökológiai rendszerszemléletú szintéziskörvonalai._! xarryirri -p;iáaagű magyar
Pszicholó gi ai Szemle Tema tikus szám, 2006, 8-í16, .^, BnuNo. (2002)Der cognitiae turn in d,er Erzáhltheorie: Kognitive und 'Natiirliche'Narratologie. In: NürvNtNG, ANsG.nn NüNNtNc, Vnü 1szerk .), Neue Ansötze in der Erzöhltlrcorie. Trier,
WVT WissenschaftlicherVerlag 279-243. of Mind and theNooel. Ohio,
fu!r_*no!, Llsa. (2006) Wy We Wead Fiction? Tlrcorv Ohio State Univesity Press
