Adyashanti - A Felszabadulás Útja (I.)

ADYASHANTI

A FELSZABADULÁS ÚTJA (I.) PRAKTIKUS ÚTMUTATÓ A SPIRITUÁLIS MEGVILÁGOSODÁS FELÉ

Open Gate Sangha

ADYASHANTI - A FELSZABADULÁS ÚTJA (I.) San Jose, California

2

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ

3

BEVEZETŐ

4

ÉBREDJ FEL VAGY TŰNJ EL

6

ELSŐ FEJEZET ~ AZ ÖT ALAPPILLÉR

8

1. LÁSD TISZTÁN A SZÁNDÉKOD

9

2. KÖVETKEZETES MEGVALÓSÍTÁS

10

3. SOHA NE ADD FÖL ÖNMAGAD

10

4. GYAKOROLJ TELJES ŐSZINTESÉGET

11

5. LÉGY JÓ FELÜGYELŐJE AZ ÉLETEDNEK

12

ADYASHANTI - A FELSZABADULÁS ÚTJA (I.)

3

Előszó Ez a könyv egy hátrahagyott nyom, egy emlékeztető és egy útmutató, melynek segítségével elképzelt emberi mivoltodból ráébredhetsz arra, aki valójában vagy. A könyvben fellelhető tanítások valójában az alapvető tanításaim sűrített változatai. Ahhoz, hogy bármilyen hatásuk legyen, a lehető legnagyobb elkötelezettséggel kell őket alkalmazni. Azonban figyelmeztetlek: a tanítások használata tönkreteheti a hitrendszereket, zavaró lehet az elme számára és veszélyeztetheti az egót. A valóságra való ráébredés szempontjából ezek kifejezetten előnyös gyakorlatok. Az egó szemszögéből azonban mindenáron kerülendőek. A választás teljes mértékben tőled függ.


Bevezető A Felszabadulás Útja egy sallangoktól mentes, praktikus útmutató a szellemi felszabadulás felé. Nevezhetjük felébredésnek, megvilágosodásnak, önmegvalósításnak vagy egyszerűen csak az abszolút Igazságra való ráébredésnek. Valójában nem tudhatod mit is jelentenek a felszabadulás vagy a megvilágosodás kifejezések, míg saját magad nem tapasztaltad meg őket. Ezért hát nem is érdemes agyalni azon, mi is lehet a megvilágosodás; tulajdonképpen éppen ez a cselekedet az, mi feltárulásának egyik legnagyobb akadálya. Egy hasznos példával élve: fokozatosan ráébredni arra, hogy mi az, ami nem a teljes Igazság elmondhatatlanul nagyobb értékkel bír, mint elmélkedni azon, hogy mi az Igazság. Sokan vélik úgy, hogy egy spirituális tanítás alapvető funkciója az, hogy választ nyújtson az élet legnagyobb kérdéseire - de ennek épp az ellenkezője igaz. Az elsődleges feladata bármilyen jó spirituális tanításnak nem az, hogy megválaszolja a kérdéseidet, hanem, hogy megkérdőjelezze a válaszaidat. Egyedül tudatos és nem tudatos feltételezéseid és meggyőződéseid azok, melyek oly módon torzítják látásodat, hogy elkülönülést és megosztottságot észlelsz ott, ahol valójában csak egység és teljesség van. A Valóság - mely felé ezek a tanítások terelnek - nem rejtett, vagy titkos vagy akár messzi. Képtelenség azt kiérdemelni, elnyerni vagy akár kiokoskodni. A Valóság és a teljesség ebben a szent pillanatban is az orrod előtt vannak. Tulajdonképpen az egyetlen dolog, amelyet látni, hallani, szagolni, ízlelni, érinteni vagy érezni tudsz az a Valóság vagy Isten, ha úgy tetszik. A mindent körülölelő teljesség vesz körbe, bármerre is lépj. Így hát valóban semmi okod rá, hogy tépelődj rajta, hacsak nem vesszük figyelembe azt, hogy emberekként idejét sem tudjuk már annak, mikor gabalyodtunk bele a zavar és kétség olyan bonyolult szőttesébe, hogy szinte soha nem vesszük fontolóra vagy - még kevésbé - tapasztaljuk meg a bennünk és körülöttünk lévő isteniséget. A Felszabadulás Útja nem egy passzív folyamat: cselekvést kíván. Cselekvést, mely teljesen megszünteti a cselekvőt. Amennyiben nem gyakorlod a tanításokat, ha nem tanulmányozod és alkalmazod őket bátran, nem fog létrejönni semmilyen változás. A Felszabadulás Útja nem egy hitrendszer: a könyv minden mondatát át kell ültetnünk a mindennapokba. Ebben a tekintetben a könyv teljes egészében gyakorlatias szemléletű. Ha pusztán szemlélőként olvassuk a könyvet, elmulasztjuk a lényegét. Megfigyelőnek lenni valójában könnyű és biztonságos; azonban aktív módon ráébredni az Igazságra bizony se nem könnyű, se nem biztonságos.

4


Az előtted lévő út megjósolhatatlan, teljes elkötelezettséget kíván és az eredmény nem garantált. Valóban úgy hitted, hogy lehet ez másként is? Ha a Felszabadulás Útját más tanításokhoz hasonlítod, vagy más tanítások szemszögéből próbálod megérteni, elkerülhetetlenül félre fogod érteni a könyvet. Modern világunkban ez különösen jelenlévő probléma, hiszen az összes spirituális tanítás egyetlen gombnyomásra elérhető. Az emberek gyakran félreértik amit mondok, mert más hasonló nyelvezetet használó spirituális tanításon keresztül próbálnak megérteni. Éppen ezért azt tanácsolom, hogy ezekre a tanításokra különálló értékrendszerként tekints, az elme korábbi értelmezései nélkül. Nincs olyan szellemi tanítás, mely egyenesen elvezetne a felébredéshez. Valójában nem is létezik út a megvilágosodás felé, egyszerűen azért, mert a megvilágosodás örökké jelenvaló mindenütt, mindenkor. Azonban meg tudod tenni, hogy eltávolítod mindazon illúziókat - főként a számodra legértékesebbeket és biztonságot nyújtókat - amelyek miatt nem látod tisztán a Valóságot. Engedd el az elképzeléseidhez való ragaszkodást, a pillanat történéseivel való szembenállását, s a Valóság váratlanul feltárul előtted. A Felszabadulás Útja gyógyszer a spirituális betegség különféle állapotaira. Mint ahogy a gyógyszer csak segítség, nem pedig maga az egészség, hasonlóképpen a tanítás sem az Igazság maga, hanem egy út, melyen keresztül feltárulhat az Igazság. Az indiai bölcs, Ramana Maharshi, a spirituális tanításokat olyan tüskékhez hasonlította, amelyek más tüskék eltávolításául szolgálnak. Meg kell hogy mondjam, tetszik ez a hasonlat. Ha tanulmányozod a Felszabadulás Útjának tanításait, valójában magadat tanulmányozod. Magadat tanulmányozni azonban nem azt jelenti, hogy növeled zsúfolt elméd önmagadról kialakított tudáshalmazát. Épp ellenkezőleg, a cél az, hogy eltávolítsd az összes alapvetően jellemző öndefiníciódat, melyekkel énként azonosítod magad: név, faji hovatartozás, nem, foglalkozás, társadalmi pozíció, múlt, egybekötve az összes pszichológiai ítélettel, amellyel magadat illeted. Amikor az én letisztul egészen a gyökeréig, csak annyit lehet róla mondani, hogy: "Vagyok; Létezem." Mi tehát ez az Én, ami létezik? Ez a könyv nem a spirituális fejlődésről, önfejlesztésről avagy különféle tudatállapotok eléréséről szól. Könyvem a szellemi ébredést szolgálja, átlépést az egó alvó állapotából az egón túli felébredt állapotba, amilyen gyorsan és hatásosan csak lehetséges. Az út nem olyan, mint amilyennek bármelyikünk elképzeli és a megvilágosodás nem az, aminek leggyakrabban eladják. Nem arról fogok beszélni, hogy hogyan érd el a gyönyört vagy a végtelen boldogságot, hogyan találd meg a

5


lélektársad avagy hogyan legyél milliomos tíz egyszerű lépésben. Nem hiszek az átverős reklámokban vagy a spirituális keresők hamis ígéretekkel való áltatásában. Legtöbbjük már most is spirituális gyorsétel rendszeres fogyasztására van ráállítva, ahol olyan közhelyekkel etetik őket, melyeknek kevés vagy szinten semmilyen átalakító erejük nincs azon kívül, hogy eltompítják az alvó állapothoz hozzátartozó elégedetlenséget. Ha szereted az ilyesféle dolgokat, ez a könyv nem neked való. Az első oldaltól az utolsóig, végig a könyv során hagytam nyomokat, melyek elvezetnek a Valóság felismeréséig. Ne hidd azonban, hogy a tanítás legfontosabb részeit könnyű kiszúrni, vagy tisztán átlátni. Oly finoman helyeztem bele őket ebbe a könyvbe, mint ahogy cérna szövi át az anyagot - könnyedén észrevehetetlenné válnak, ha nem nézed őket tiszta szemmel vagy ha nem vagy elég őszinte ahhoz, hogy megértsd. Nem azért döntöttem így, hogy minél zavarosabb legyek - épp ellenkezőleg, igyekszem minél érthetőbben fogalmazni -, hanem azért, mert az Igazságot nem lehet valóban mélyen megérteni, ha szájbarágós módon van adagolva. Az ilyesfajta igazság olyan, mint a gyorsétel: könnyen elérhető, de hosszú távon nem igazán kielégítő. Modern társadalmunkban elvárjuk, hogy mindent könnyedén fogyasztható szeletekben kapjunk, lehetőség szerint minél gyorsabban, hogy utána folytathassuk rohanó életünket. De az Igazság nem fog alkalmazkodni sem a Valóság eszeveszett kerüléséhez, sem ahhoz a vágyunkhoz, hogy a legkisebb befektetett időért és energiáért cserébe rögtön megkapjuk a teljességet. Pontosan annyit fogsz kapni a Felszabadulás Útjának tanításaiból amennyit beleteszel. Ezek a tanítások nem a puszta szórakozásért vannak: tanulmányozni kell őket, meditálni rajtuk és aztán átültetni a gyakorlatba. Ahogy egy bölcs ember mondta egyszer: "Egy vágy bizonyítéka mindennapi választásainkban rejlik." Fontos tudni azonban, hogy a Felszabadulás Útja nem a pszichoterápia egyik eszköze, és nem tökéletes gyógyír az összes kihívásra, amellyel emberekként napi szinten szembenézünk. Míg bizonyos emberek számára szükségesek és hasznosak lehetnek ilyen terápiás kezelések, az én tanításaimnak nem ez a célja. A felébredés nem egy varázslatos gyógyszer mindarra, ami bánt téged, s az élet nehézségeitől való elmenekülésben sem segít. Ez a fajta meseszerű gondolkodás teljesen ellentétben áll a Valóság feltárulásával, és valódi akadály lehet annak érett kifejeződésében. Tanításom célja a Valóság igaz természetére való ráébredés, s aztán annak legteljesebb megtestesítése és megélése. A felébredés valóban magában hordoz egy mély békét, szeretetet, jóérzést, de ezek pusztán melléktermékei, s nem elérendő céljai a megvilágosodott állapotnak.

6


A megvilágosodáshoz nem a boldogság és a gyönyör egyre magasabb állapotainak üldözésén hanem a Valóság utáni sóvárgáson keresztül vezet az út, s hogy nem elégszünk meg bármivel, ami kevesebb, mint egy teljesen önmagunkhoz hű élet.

Ébredj fel vagy tűnj el A világban fellelhető problémákat javarészt az emberiség okozta – az egó alvajárásának elkerülhetetlen következményeképpen. Ha vesszük a fáradtságot és körbenézünk, láthatjuk, hogy minden jel egyértelműen mutatja: nemcsak alvajárók, de időnként tudathasadásos őrültek is vagyunk. Úgy is mondhatnánk, hogy elvesztettük (vagy legalábbis elfelejtettük) a lelkünket és mindent megteszünk azért, hogy ez egyáltalán ne tűnjön fel, különben észrevennénk, milyen mélyen is alszunk, s hogy mennyire ki vagyunk üresedve. Így tehát vakon folytatjuk tovább utunkat olyan erőktől vezérelve, melyeket nem ismerünk fel, nem értünk meg és melyeknek nem is akarunk tudatába kerülni. Kétségtelen, hogy az idő egy kritikus pontjához érkeztünk. Világunk két véglet között egyensúlyoz, s ez az egyensúly igen törékeny. A Valóságra való Ráébredés már nem csak egy lehetőség, hanem egy elkerülhetetlenül szükséges lépés. Addig utaztunk az illúzió hajóján ameddig csak lehetett, s a partnak ütközve hirtelen rádöbbentünk, hogy egy csapásra hajótöröttekké váltunk egy pusztulásban lévő szigeten. A választási lehetőségek megszűntek. „Ébredj fel vagy tűnj el”, ez jelen korunk spirituális hívószava. Volt valaha szükségünk ennél nagyobb motivációra? És mégis minden a legnagyobb rendben van, annyira rendben, amennyire el sem tudnánk képzelni.

7


8

Első Fejezet

Az Öt Alappillér Az egész tanítás valójában az Öt Alappilléren nyugszik. Nem lehet átsiklani felettük, figyelmen kívül hagyni vagy könnyedén kezelni őket. Valójában az Öt Alappillér abszolút nélkülözhetetlen összetevője a tanításnak, melyet nemcsak ébredés után lehet alkalmazni, de legalább annyira - ha nem még inkább - előtte is. Pusztán azért, mert a tanítások inkább a Valóság emberi avagy relatív aspektusára irányulnak, még ne gondold, hogy az Öt Alappillér lényegtelen vagy túl kezdetleges lenne. Az Öt Alappillér célja, hogy a Valóság alapvető természetét megéljük és formába öntsük a mindennapi életben. Életünk meghasonlottá válik ha nem éljük és valósítjuk meg mindazt, amire legmélyebb felismeréseink során rádöbbentünk. Ezen felül az Öt Alappillér megfelelő hátteret biztosít a tanítás feltárulásának. Ha eltávolítjuk ezt a kontextust a tanításból, megszűnnek azok az egó-mentesítő biztosítékok, amelyek megvédik a tanítást egy lehetséges egóközpontú értelmezéstől. Mindig fennáll annak a veszélye, hogy az egó félremagyaráz egy spirituális tanítást, mert hajlamos arra, hogy igazolja bármely látásmódját, amelybe befektetett, s ezért ragaszkodik is hozzájuk. Hogy fokozzuk a veszélyt, nem árt tudni, hogy minden spirituális tanítás, mely a Valóság abszolút jellegéből gyökerezik, természeténél fogva az Igazság felé fordul, nem pedig a relatív valóság erkölcsi és morális dimenziói felé. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek a tanítások


erkölcstelenek lennének, hanem azt, hogy túllépnek az erkölcs fogalomkörén, vagyis a Valóságban gyökereznek, túl a dualisztikus látásmód relatív erkölcsi és etikai normáin. Nem igaz azonban, ha azt gondoljuk, hogy a végtelen látószögéből tekintve minden erkölcsöt érintő kérdéskör lényegtelenné válik - ez egy igen általános félreértés. Azt jelenti csupán, hogy a morálunkat többé már nem azon kulturális és vallási értékek határozzák meg, melyek pusztán azért jöttek létre, hogy uralják és kontrollálják az egó ösztöneit. Mikor egészként kezdjük el észlelni a Valóságot, ezen értékek helyett egy végtelenül természetes éntelen szeretet és együttérzés kezd el áramolni, a teljesség spontán kifejeződéseképpen. Mikor már semmit nem érzékelsz magadtól függetlennek vagy eltérőnek, a rajtad keresztül megnyilvánuló cselekedetek is ezt az egységes látásmódot fogják tükrözni. Előfordulhat azonban, hogy miközben már van némi betekintésünk a Valóság végső természetébe, mégsem szabadultunk ki teljesen az egó illúzióiból. Ez megteremtheti a tűnékeny Valóság és az illúzió keverékének egyidejű létezését, mely így tudattalan és torzított formában fogja kifejezni magát. Bizonyos szinten ez egy elkerülhetetlen része a spirituális érés folyamatának, azonban kevés annál torzultabb és veszélyesebb dolog van a világon, mint egy olyan egó, amely Istennek képzeli magát. A több ezer emberrel végzett éve óta tartó munkám során azt vettem észre, hogy ha a szellemi élet ezen alapvető szempontjai figyelmen kívül maradtak, az valahogy mindig kisiklást okozott az egyén spirituális kibontakozásában. Ha nem sikerül felfedezni és tisztán átlátni, majd kitartóan alkalmazni valamennyi alappillért, az valamilyen szinten egy állandósuló belső és külső konfliktust, meghasonlást fog okozni. Az Öt Alappillér célja, hogy minden belső erőforrásunkat - teste, elme és szellem - összegyűjtve egységes módon összpontosítunk a legfelsőbb vágyunkra. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos az, hogy képesek legyünk tisztán összpontosítani, őszintén szívből élni és kitartóan vágyni arra, hogy ne kergessük tudatosan illúziókba magunkat és másokat.

1. Lásd tisztán a szándékod Letisztázni magadban a szándékodat azt jelenti, hogy pontosan tudod, mire törekszel a szellemi életedben, nem jövőbeli célként, hanem minden egyes pillanatban. Más szóval: mi az, amit a legértékesebbnek tartasz az életedben - nem erkölcsi értelemben, hanem fontosság szempontjából. Elmélkedj ezen a kérdésen. Engedd el azt a feltételezést, hogy tudod, mi a legszentebb vágyad, vagy akár, hogy mi a legfontosabb

9


neked. Áss mélyre magadban, elmélkedj és meditálj azon, hogy mit jelent számodra a szellemi utad - ne engedd, hogy egy kívülálló határozza azt 10 meg. Nézz befelé, míg teljes bizonyossággal rá nem jössz arra, mire vágysz valójában. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az első Alappillér fontosságát, mert életünk valójában prioritásaink mentén bontakozik ki. Kevesen vannak, kik igazán értékelik szívük mélyén az Igazságot vagy a Valóságot. Talán úgy vélik, hogy értékesnek tartják azt, de cselekedeteik nem ezt igazolják vissza. A legtöbb embernek általában egymásnak ellentmondó értékrendszereik vannak, amelyek belső és külső konfliktusokban nyilvánulnak meg. Így tehát pusztán azért, mert úgy véled, tudod, mi a legértékesebb számodra, még nem jelenti azt, hogy ez valóban így van. Ha időt szánsz arra, hogy magadba mélyedve elmélkedj és tisztába kerülj azzal, mit tartasz értékesnek és mire vágysz az életedben, az irányod is egységesebb, letisztultabb és biztosabb lesz. Ahogy megértésed és a spirituális érettséged fokozatosan elmélyül, azt fogod észrevenni, hogy némely vágyaid rendületlenül fennmaradnak, míg mások az éppen adott látásmódod szintjének megfelelően alakulnak át. Ha mindig a jelenlegi megértésednek megfelelően újra és újra átgondolod és tisztázod magadban a számodra aktuális témákat, teljes figyelemmel tudsz jelen maradni saját feltárulásod folyamatában.

2. Következetes megvalósítás Az első lépés tisztába kerülni azzal, hogy mi a szándékod. Ennek következtében az energia és a figyelem egy egységes erővé olvad össze, melyek aztán a valódi vágy felé irányulnak. Miután letisztáztad magadban a szándékodat, fontos, hogy következetesen meg is valósítsd azt. A megvalósítás itt arról szól, hogy mit vagy hajlandó megtenni vagy mit tudsz érte elengedni. A spiritualitás nem azt jelenti, hogy keményen kell dolgoznod egy jövőbeli eredmény eléréséért, sokkal inkább azt, hogy jelen légy a pillanatban, őszintén és elkötelezetten, készen állva arra, hogy teljes odaadással és akarattal nézzél szembe és engedj el bármilyen illúziót, amely közéd és a Valóság felismerése közé áll. Éppen ezért, a spiritualitásnak igazából nincs köze az időhöz, vagy hogy mit érhetünk el idővel; csak és kizárólag az örök jelen pillanatról szól. A szándék nem annyira az elméről szól, mint inkább a szívről, tükrözve mindazt, amit dédelgetsz magadban, szeretsz vagy leginkább értékelsz. Senkinek sem kell téged emlékeztetnie arra, amit szeretsz, viszont arra igen, amit nem. És az, amit valójában szeretsz leginkább a


cselekedeteiden keresztül tükröződik, nem abban, amit érzel, gondolsz, vagy mondasz. 11 Amikor a szándék összekapcsolódik a következetes megvalósítással és a szeretettel, egyike lesz az univerzum elképesztő erejének. Csak így tudunk annyira teljessé és összpontosítottá válni, hogy vágyunk túlélje a felszínesség, sors és a körülmények örökké változó áramlását.

3. Soha ne add föl önmagad A harmadik Alappillér az, hogy soha ne add föl önmagad. Ez azt jelenti, hogy vállalj teljes felelősséget az életedért és soha ne ruházd azt rá másra. Nincs olyan, hogy egy megvilágosodott létező farvizén elevezünk a megvilágosodásig. Ha ezt nem értjük meg, az fanatizmushoz, fundamentalizmushoz, meseszerű képzelgésekhez, csalódottsághoz, illúzióvesztéshez és/vagy szellemi gyermetegséghez vezethet (ahogy sok embert el is vezetett). Míg valahol érthető az, hogy sok ember a spirituális tanítóra vetíti rá a szüleikkel, párkapcsolattal, hatalommal, szexualitással vagy akár Istennel való megoldatlan témákat (és néhány gátlástalan szellemi tanító még bátorítja is őket erre), igen lényeges megértenünk, hogy egy szellemi tanító feladata az, hogy jó és bölcs spirituális vezető legyen, amellett, hogy megtestesítője annak az Igazságnak, amely felé irányítja az embereket. Míg egyrészt természetes módon jelen lehet egy mély tisztelet, szeretet és akár vonzalom is a tanár felé, nagyon fontos hogy ne add fel teljesen önmagad a szellemi tanítóval szemben és ne vetíts rá egy olyan szentséget, amellyel úgy véled csak ő rendelkezik. A te életed a saját kezeidben van, nem máséban. Vállalj érte felelősséget. Vékony mezsgye választja el egymástól a valódi megnyílást egy szellemi tanító vezetése felé és egy olyan infantilis kapcsolatba való visszafejlődést, ahol az ember maga mögött hagyja felnőtt mivoltát, s a tanítóra vetíti az összes bölcsességet és isteniséget. Minden embernek magának kell megtalálnia az érett egyensúlyt, ahol igaz és mély módon megnyílik a spirituális vezettetés felé, anélkül, hogy feladná önmagát. Ugyanez vonatkozik a szellemi tanításokra is. Ezek a tanítások olyanok, mint az ujj, mely a Valóság felé mutat: az nem maga a Valóság. Ahhoz, hogy valóban igaz és érett kapcsolatban legyünk egy spirituális tanítással, szükséges, hogy alkalmazzuk is, nem csak hogy higgyünk benne. A puszta hit könnyen válhat különféle formában megjelenő fundamentalizmussá, s lezárja a kíváncsiságot és az önvizsgálatot, melyek éppen hogy megnyitják az utat az ébredés felé, és mindarra, ami azon túl van. Egy jó szellemi tanítás arra való, hogy dolgozzunk vele és alkalmazzuk. Ha így teszel, az munkálkodni fog benned (sokszor


észrevehetetlenül) és segít felfedni a benned rejlő Igazságot (és hamisságot). 12 Hogy lehet megvalósítani azt, hogy az ember ne adja fel teljesen önmagát, de ne is ragaszkodjon egy olyan hamis vagy énközpontú látásmódhoz amely végül félrevezeti? Attól félek, hogy ezt nem tudom megmondani. Az a helyzet, hogy senki nem tudja megmondani neked, hogyan ne csapd be magad. Ha lényed legmélyéről akarod és vágyod az Igazságot mindenek felett, mégha ezerféle módon csapod is be magad, újra és újra vissza fogsz kerülni az Igazsághoz. És ha nem az Igazságot vágyod és óhajtod mindenek felett, nos, azt már tudod, hogy hova vezet.

4. Gyakorolj teljes őszinteséget A szellemi élet kötelező tartozéka a valódi őszinteség. Az őszinteség magába foglalja a becsületesség, hitelesség és integritás minőségeit. Őszintének lenni nem egyenlő a tökéletességgel. Sőt, éppen a tökéletességre való törekvés az, ami önmagában nem őszinte, hiszen ezzel elkerüljük azt, hogy annak lássuk magunkat, akik éppen vagyunk most. Valódi őszinteségre és bátorságra van szükség ahhoz, hogy meglásd azt, amilyen éppen vagy, minden tökéletlenségeddel és illúzióddal együtt. Ha folyton megpróbálunk elbújni magunk elől, soha nem fogunk tudni felébredni énünk illúziójából. Ahhoz hogy őszinte tudj lenni, el kell engedned az önmagad felett való ítélkezést. Az ítélkezés nem engedi, hogy valóban őszinte légy és időnként pont őszinteségnek álcázza magát. A valódi nyíltság a tisztánlátás és a megkülönböztető képesség elképesztő erejét szabadítja fel, amely szükséges ahhoz, hogy őszintén láthasd magad anélkül, hogy meghátrálnál avagy megrekednél kondicionált elméd ítéleteiben és védőmechanizmusaiban. Az őszinteségre való törekvés és vágy a legnagyobb szövetségesünk, mely megvéd az önbecsapástól, hamisságtól és segít összhangba hozni valódi szándékunkkal. Talán nincs is nagyobb kihívás egy emberi lény számára, mint az önmagával és másokkal való teljes őszinteség. Mindazonáltal ez a fajta nyíltság elkerülhetetlen, ha fel akarunk ébredni szeparációs álmunkból és egy valóban igaz és teljes életre vágyunk.

4. Légy jó felügyelője az életednek


Az életed megfelelő felügyelőjének lenni azt jelenti, hogy a spiritualitást nem használod mentségül az élet bármely részének elkerülésére. 13 Megfigyeltem, hogy igen általános a spirituális utat követő emberek körében az, hogy törekvéseiket tudattalanul arra használják, hogy elkerülhessék a magukban vagy az életben előforduló fájdalmas, felkavaró, működésképtelen avagy félelmetes aspektusokat. Gyakran reménykednek abban, hogy ha ráébrednek a Valóságra, minden kihívás nyomban eltűnik. S habár igaz, hogy az ébredés bekövetkeztével sok problémásnak látszó dolog valóban eltűnik, hiba lenne azt feltételezni, hogy az ébredés első ízére automatikusan megoldódik emberi létezésünk minden kihívásokkal teli része. Ha arra használod a spiritualitást, hogy ezáltal ne kelljen szembenézned önmagaddal, vagy az életed mindennapi kihívásaival, nagy mértékben akadályozod a spirituális megvilágosodásod bekövetkeztét, nem is beszélve annak mélységéről és stabilitásáról. A Felszabadulás Útja egy lehetőség arra, hogy teljesen szembenézz önmagaddal és az életeddel anélkül, hogy tagadásba, ítélkezésbe vagy meseszerű gondolatokba bújtatnád magad. Segít, hogy keresztülláthass az illúzió fátylain és ráébredhess az Igazságra. Magadhoz kell ölelned életed minden részét, legyen akár külső vagy belső, kellemes vagy kellemetlen, ha jól akarod azt szolgálni. Nem szükséges, hogy egyszerre mindennel szembenézzél, csak éppen azzal, ami az adott pillanatban feljön. Add meg minden pillanatnak azt a figyelmet, őszinteséget és elkötelezettséget, amit megérdemel. Ha nem így teszel, az minden elképzelést felülmúló következményekkel járhat. Az életed, s annak egésze maga az út a megvilágosodáshoz. Ha ellenállsz vagy nem nézel szembe annak kihívásaival, vak maradsz a Valóságra. Figyelj oda mindarra, amit az élet meg akar mutatni neked. Mondj igent annak vad, könyörtelen és szerető áldásaira.

Adyashanti - A Felszabadulás Útja (I.)

Recommend Documents