Könyvtárak: Tájékoztató intézmények, információs központok 1. A könyvtárak története Mai értelemben a könyvtár olyan intézmény, amely a könyveket, folyóiratokat, a vizuális, audiovizuális és más anyagokat gyűjti, rendszerezi és az olvasók rendelkezésére bocsátja. A ma ismert könyvtárak már régen a civilizációnk részének tekinthetők. Az információ hosszú távú tárolására és a nemzedékek közti továbbörökítésére már az ókorban is fölmerült az igény, így erre az időszakra tehető az első könyvtárak megjelenése. Időrendi sorrendben a fontosabb mérföldkövek a következők: Eblai könyvtár A legrégebbi agyagtábla-könyvtár az Észak-szíriai Ebla városában jött létre Kr. e. 2500-2250 között. Királyi levéltár, könyvtár volt. 16000 agyagtáblát találtak benne a régészek, ezek közül 5-6000 agyagtábla épen megmaradt. könyvtár anyagának 90%-a gazdasági és adminisztratív dokumentum, a többi 10%-ot pedig tudományos anyag: lexikális és irodalmi szövegek. Ninivei könyvtár A ninivei könyvtárat Kr. e. 650 körül Assurbanapli asszír uralkodó hozta létre. Körülbelül 10 000 agyagtábla alkotta. A táblák fele levéltári anyagnak minősül, amelyek a korabeli életről szóltak. A táblák másik fele irodalmi szöveg, amely rendkívül sokrétű. Tartalmaznak politikai, vallási szövegeket, orvosi, csillagászati, matematikai leírásokat. Kiemelkedő alkotásai a ninivei könyvtárnak a Gilgames-eposz, valamint Enúma elisnek a világ teremtéséről szóló verse. A táblákat komoly rendszerező elvek szerint rendezték, a könyvtár katalógussal is rendelkezett. Alexandriai könyvtár: Kr.e. 3.sz. Egyes fennmaradt híresztelések szerint a könyvtár az ókor teljes irodalmát (600.000 papirusz tekercs) magába foglalta. Sajnos a könyvtár nem maradt fönn, 640 körül arab hódítók leégették. Görög-római kultúra Elterjedtek a városi közkönyvtárak. Rengeteg tudományos és irodalmi klasszikus keletkezett. Hatalmas új információmennyiség. Középkor A templomokban és kolostorokban megőrzött kódexek, lexikonok bővítették az ókori műveltséget. Jelentős a kódexmásoló szerzetesek sokszorosító munkája. Könyvnyomtatás A könyvtárak történetében talán a legnagyobb fejlődést jelentette. A könyvek sokszorosítása felgyorsult és egyszerűsödött, olcsóbbá vált. Megjelenhettek a kisebb könyvtárak, az információ gyorsabban terjedhetett.
A könyvtárak magyarországi története Bencés főapátsági könyvtár Az első magyarországi könyvtárat az 1001-ben Pannonhalmán alapított Bencés apátságban
hozták létre. A 16. századra a könyvtár már több 100 eredeti kódexszel és kézirattal rendelkezett. Ma kb. 38000 kötetük és 14 eredeti kódexük van. Corvinák Mátyás saját könyvtára középkori mércével is jelentős gyűjteménynek számított. Mára kb 200 kötet maradt fenn, ebből 52 darabot őriznek az OSZK-ban. Debreceni református kollégium A 16. századi alapítása óta 39 kódex és több mint 600 000 kötet gyűlt össze a könyvtárban. OSZK Elődjét Széchényi alapította 1802-ben. Nemzeti könyvtár, így kiemelt szerepe van. Minden, az országhoz köthető, nagyobb példányszámban megjelent műből tartalmaz példányokat. Ma az ország messze legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező könyvtára.
Könyvtárak fejlődése Ókor Az agyagtáblákat az ókori könyvtárakban, falfülkékben, ládákban, edényekben, kosarakban tárolták. A táblákon tulajdonbélyegző, „ex libris” jelezte, kinek a tulajdonai. Az alexandriai könyvtárat uralkodók alapították időszámításunk előtti 3. században. A kor teljes irodalmát gyűjtötte. A könyvtárnak volt már katalógusa. 5-6000 papirusztekercset őriztek a becslések szerint. A könyvtár később tűzvész áldozata lett. A görög, római könyvtárak gyűjteménye már százezres nagyságrendű volt. A 4. században megjelentek az első kódexek is. Középkor A középkorban visszaesés mutatkozott. Kolostorokban, később a híres egyetemek könyvtáraiban egy szűk réteg juthatott a műveltség hordozóihoz. A kódexforma általánossá vált. Megjelentek az első természettudományos kiadványok is. Reneszánsz A reneszánsz idején nagyhírű gyűjtemények jöttek létre, (Mediciek), a polgárság egyre inkább igényelte az ezekhez való hozzájutást. Reformáció A reformáció elterjedésével megerősödnek a városi és iskolai könyvtárak. 18-19. század A 18-19. századra egyre több nyilvános könyvtár alakul. Új könyvtártípusok jönnek létre: nemzeti, tudományos, szak-, iskolai és közművelődési könyvtárak. Ma A mai könyvtárak áttérnek a számítógépes információs rendszerek használatára. Interneten keresztül kapcsolatba kerülhetünk a világ bármely részének könyvtáraival. A számítógépes rendszerekkel kereshetünk a könyvtárak anyagában, vagy a digitalizált műveket virtuálisan meg is tekinthetjük.
Felépítés
A különféle könyvtárak felépítése és belső rendje eltér. Meghatározza ezt az állomány mérete és összetétele. Ez alapján beszélünk zárt raktáras és szabadpolcos rendszerről ● Zárt raktáras: A zárt raktári rendszerű könyvtárakban az olvasó és a dokumentum között a kapocs a katalógus, a számítógépes rendszer és a segítő, tájékoztató könyvtáros. Itt a dokumentumok nagy része zárt raktárban van, ahova az olvasók nem mehetnek be. ● Szabadpolcos: A kisebb gyűjteményben a könyvtári anyag szabadon hozzáférhető az olvasói termekben. Ennek legnagyobb előnye, hogy az olvasók közvetlen kapcsolatba kerülnek a dokumentumokkal, korlátozás nélkül kereshetnek a szakrendben elhelyezett könyvespolcok között. ● Vegyes: Nem ritka az sem, hogy a könyvtárak a vegyes rendszert választják. Ekkor van egy jelentős szabadpolcos rendszer, de a ritkábban használt, vagy védendő értékesebb állományt zárt raktárban tartják. Gyűjtő kör: az a szűkebb-tágabb terület, amelynek irodalmát a könyvtár rendszeresen beszerzi. A könyvtár profilját adja meg, azt, hogy milyen típusú könyveket és anyagokat gyűjt a könyvtár. Felhasználói kör: a könyvtár látogatói rétegét adja meg, azt, hogy a felhasználói kör milyen könyvekben és anyagokban érdekelt.
2. A magyar könyvtári rendszer A könyvtárakat főként gyűjtő- és felhasználói körük alapján csoportosíthatjuk. A magyar könyvtári rendszer alapvetően négyes tagoltságú: ● országos hatókörű nagykönyvtárak speciális szakmai feladatokkal (nemzeti könyvtár, országos szakkönyvtárak) ● felsőoktatási könyvtárak ● megyei könyvtárak regionális feladatokkal (közművelődési könyvtárak) ● lokális vagy helyi szakmai könyvtárak (iskolai könyvtárak)
Nemzeti könyvtár A nemzeti könyvtárak egy-egy ország leggazdagabb könyvtári gyűjteményei. Az adott országra vonatkozó publikációk legfőbb gyűjtői, feltáró és megőrző helyei. Felelősek az ország egyéb könyvtárainak hatékony és egymást segítő működéséért. Napjainkban a világon kb. 160 nemzeti könyvtárat tartanak számon. Magyarország nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár, melynek alapjait gróf Széchényi Ferenc rakta le 1802-ben, amikor jelentős gyűjteményét a nemzetnek ajándékozta. Jelenleg a Budavári Palota F. épületében működik az OSZK. Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig. Gyűjtőkörébe tartozik: ● minden Magyarországon megjelent, bármilyen nyelven íródott mű, ● minden magyar nyelven megjelent mű, ● minden nem magyar nyelven és nem Magyarországon, de magyar író által írt,
● végül minden magyar vonatkozású nem magyarul és nem Magyarországon megjelent mű Ezek alkotják az ún. hungarika-gyűjteményt. A könyvtár teljes állomány a eléri a 8 millió dokumentumot, gyarapodását a kiadók által beszolgáltatott kötelespéldányok biztosítják. A kiadókat törvény kötelezi arra, hogy a megjelentetett műveikből ingyenes példányokat szolgáltassanak a nemzeti könyvtár részére. Ez a rendszer teszi lehetővé, hogy rendelkezésre álljon a magyar kiadványok legteljesebb gyűjteménye. Ennek alapján regisztrálja a magyar nemzeti könyvtermést (Magyar Nemzeti Bibliográfia = MNB), amelyet 1978 óta számítógéppel állít elő, ezen kívül tájékoztat a külföldi magyar vonatkozású irodalomról, a határainkon túl élő magyar szerzők munkásságáról. Az OSZK feladatai közé tartozik több ún. központi szolgáltatás is: ● kötelespéldányok elosztása, ● nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés hazai központja, ● központi könyvtárak beszerzési tájékoztatása, ● központi restauráló laboratórium stb.
Szakkönyvtárak A szakkönyvtárakat a 19. században a tudományok specializálódása hozta létre. Egy adott szakterület irodalmát gyűjtik, és e szakterület művelőit, kutatóit látják el szakirodalmi információval. Az országos szakkönyvtárak egy-egy nagyobb, átfogó tudományterület hazai szakirodalmát a teljesség igényével, a külföldi szakirodalmat, könyv- és főleg folyóiratanyagot, a számítógépes adatbázisokat válogatva gyűjtik. Országos szakkönyvtárakban készülnek a szakterület hazai és külföldi szakirodalmát regisztráló szakbibliográfiák. Egy részük ma már elektronikus formában jelenik meg, gyakran a nyomtatott verzióval párhuzamosan jelenik meg. A bibliográfiai adatokon túl többször készítenek az adott szakirodalomról referátumot, szemlét. Ezek a szolgáltatások legtöbbször elérhetők az adott könyvtár honlapjáról. Referátum: az eredeti dokumentum szövegének tömörített változata, a lényeges állításokat röviden összefoglaló munka, melyet tudományos munkatárs készíthet el. a tudósok így tájékozódhatnak arról, hogy érdemes-e elolvasni az eredeti művet. Szemle: az egy témával kapcsolatos minden lényeges (releváns) információt összegyűjtve tartalmaz. Szakkönyvtáraink: ● Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (www.mtak.hu) ● Országgyűlési Könyvtár (www.ogyk.hu) ● Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (www.opkm.hu) ● Országos Mezőgazdasági Könyvtár (www.omk.hu) ● Országos Idegennyelvű Könyvtár (www.oik.hu) ● Országos Orvostudományi Könyvtár (www.ook.hu) ● stb. Szolgáltatásukra a hagyományos formák (helybenolvasás, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, irodalomkutatás) túlsúlya jellemző, de körükben honosodott meg leginkább és legkorábban a külföldi adatbázisokból nyújtott információszolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó dokumentumszolgáltatás másolatban. Kutatóintézetek, cégek is tartanak fenn szakkönyvtárat. Ezek az adott intézmény szakirodalmi igényeit elégítik ki, és általában nem nyilvánosak.
Felsőoktatási könyvtárak Feladatuk az intézményben folyó oktató és tudományos kutatómunka szakirodalmi ellátása.
Gyűjtőkörük alkalmazkodik az egyetemen vagy főiskolán oktatott tudományágakhoz, szakterületekhez. Állományuk összetétele igen magas színvonalú. Legnagyobb jelentőségű az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára, a nagy múltú „Egyetemi Könyvtár” (www.elte.hu). A Debreceni Egyetem Könyvtára „második nemzeti könyvtári funkciót is ellát (www.deenk.hu) Jellemzően hálózatban működnek: a hálózat központja az adott intézmény központi könyvtára, tagjai pedig a kari, tanszéki és kollégiumi könyvtárak. Az egyetemi könyvtárakban (és az országos szakkönyvtárakban) kezdődött a számítógépes rendszerek használata az információkeresésben, a szolgáltatásban és a saját feltárásuk automatizálására.
Közkönyvtárak Korábbi ismertebb neve: közművelődési könyvtár. Általános gyűjtőkörű, többnyire önkormányzati (megyei, városi, községi) fenntartású könyvtárak. Elsődleges céljuk a helyi lakosok általános műveltségének emelése. Az országos nyilvános könyvtári ellátás gerincét alkotják. Kínálatuk új ismerethordozókkal gyarapszik, egyre inkább médiatáraknak nevezhetjük őket. A különféle információs technikák bevezetésével, közhasznú lakossági információk nyújtásával, az Internet és a számítógépes adatbázisok hozzáférhetővé tételével, az új információszerzési technikák oktatásának stb. elterjedésével a közkönyvtárak információs intézményekként funkcionálnak. A közkönyvtárak mérete igen eltérő, hiszen a megyei könyvtárak többszázezer kötetes állományukkal szakkönyvtári funkciót is elláthatnak, a falusi, községi könyvtárak állománya pedig sokszor a tízezer kötetet sem éri el. A gyermekek könyvtári ellátása is a közkönyvtár feladata, helyenként külön részlegben, néha önálló könyvtárban valósul meg. Letétként működtethet könyvtárat a közkönyvtár kórházakban, büntetésvégrehajtási intézetekben is. Médiatár: a nem nyomtatott dokumentumok és azok használatához, előállításához szükséges eszközök elhelyezésére szolgáló könyvtári egység.
Iskolai könyvtárak Az általános és középiskolák könyvtárai az iskolai könyvtárak, az oktatási intézmények szerves részei. Gyűjteménye tartalmazza mindazokat az információkat és infomációhordozókat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége során hasznosít. A nyomtatott dokumentumokon kívül a használók (az iskola tanárai, tanulói és dolgozói) rendelkezésére bocsátja az audiovizuális és számítógéppel olvasható információhordozókat, valamint rendelkezik a használatukhoz szükséges technikai eszközökkel.
Egyes könyvtárak több típusba is besorolhatók. A Magyar Testnevelési Egyetem könyvtára felsőoktatási könyvtár és egyben a testnevelés, testkultúra, sport országos szakkönyvtára is. Ide sorolható még a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Gyógypedagógiai Főiskola könyvtára is.
3. Könyvek rendszerezése a könyvtárban Szépirodalmi művek esetén legtöbbször a szerző neve alapján rendezzük ABC sorrendbe a könyveket. Hogy ezt megkönnyítsük, minden szerző kap egy úgynevezett Cutter-számot. Egy Cutter szám a nevének kezdőbetűjéből, és egy kétjegyű számból áll. Például Madáchot az M10essel jelöljük, mert M-mel kezdődik és a neve az M – Madah tartományba esik. Az ismeretközlő irodalomban ezzel szemben legtöbbször nem a szerző, hanem a téma a fontos, így valamilyen téma szerinti csoportosításra és osztályozásra volt szükség. Ezt valósítja meg az ETO rendszer.
ETO rendszer Az ETO, azaz egyetemes tizedes osztályozás (ETO) nemzetközi könyvtári osztályozórendszer, amely az ismeretterjesztő és szakdokumentumokat a tartalmuk szerint csoportosítja, és osztályokba rendezi. Az ETO hierarchiája 10 főosztályból, osztályokból, alosztályokból, szakcsoportokból és szakokból áll. Az ETO főosztályai: ● 0. Általános művek ● 1. Filozófia, pszichológia ● 2. Vallás, egyházak ● 3. Társadalomtudományok ● 4. 1964 óta betöltetlen főosztály, eredetileg nyelvészet ● 5. Matematika, természettudományok ● 6. Alkalmazott tudományok ● 7. Művészetek, játék, sport ● 8. Nyelvészet, irodalom ● 9. Régészet, földrajz, életrajz, történelem Mindegyik főosztály 10 osztályra, és azok mindegyike további 10 részre tagolható. Ha egy témát nem lehet egyetlen számmal kifejezni, az összetett fogalmak jelzésére összetett ETOjelzetet használnak, pl.: 622 Bányászat, 669 Kohászat; Bányászat és kohászat: 622+669.
Könyvtár és médiatár Könyvtár: a nyilvánosságra szánt, rögzített információk összegyűjtését, tárolását, rendszerezését, hozzáférhetőségét és visszakereshetőségét biztosító információs központ, bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre szánt, feltárt és rendszerezett dokumentumgyűjtemény. Feladata, hogy ●tudomást szerezzen a dokumentumokról, megszerezze, tárolja és rendelkezésére bocsássa azoknak, akiknek a dokumentumra szüksége/igénye van. ● közreműködjön az általános művelődési igények kielégítésében, a műveltség terjesztésében, szakmai, politikai, világnézeti tájékozódásban, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében. ● részt vegyen a kutatás, fejlesztési, tervezési, oktató-nevelő, tanulmányi tevékenység szakirodalmi igényeinek kielégítésében. Médiatár: a nem nyomtatott dokumentumok (hanganyagok, filmarchívumok, digitális gyűjtemények) és azok használatához, előállításához, megtekintéséhez szükséges eszközök elhelyezésére szolgáló intézmény. Pl.: Nemzeti Audiovizuális Archívum, NAVA-pontok. A modern könyvtárak manapság médiatárként is funkcionálnak.
Könyvtári szolgáltatások ● könyvtári állomány helybeni használata, ● helybeni és könyvtárközi kölcsönzés, ● a könyvtári rendszerre, a könyvtárak gyűjtőkörére, állományára és szolgáltatásaira vonatkozó felvilágosítás, ● bibliográfiai, szakirodalmi, dokumentációs tájékoztatás nyújtása, reprográfiai szolgálat
● ● ●
(másolás, sokszorosítás) ingyenes Internet-hozzáférés multimédiás állomány helyi használata Könyvtári tájékoztatás ○ Felvilágosítás: a könyvtári információs rendszerek összességére vonatkozó tájékoztatás – forrástájékoztatás; felhasználóképzés ○Adatszolgáltatás: faktográfiai, tényekre vonatkozó illetve bibliográfiai adatokra vonatkozó szolgáltatás - helyileg tárolt állomány ill. elektronikus információforrások alapján ○ Irodalomkutatás: a tájékoztatás legmagasabb szintű és az információforrások összességét igénybe vevő formája
Szabályok A különböző könyvtáraknak mind megvan a saját kölcsönzésre és használatra vonatkozó szabályzata, ám nagy vonalakban ezek többnyire megegyeznek. Kölcsönzési rend: a kölcsönzés szabályainak összefoglalása. Meg van határozva a kölcsönzés ideje (esetleges megújítás lehetősége), a kikölcsönzött anyagok száma és típusa (könyv, újság, folyóirat, multimédiás anyag) szerint. Opcionális, hogy külön szabályozzák felnőttek, gyerekek, nyugdíjasok kölcsönzési rendjét. Amennyiben nincsen előre determinálva a kölcsönzés ideje, akkor azt a könyvtárossal megbeszélt időpontig kell azt visszavinni. Használati szabályzat: arra vonatkozó szabályok összefoglalása, hogy a könyvtár szolgáltatásait kik, milyen időben, milyen feltételekkel vehetik igénybe. Pl.: nem lehet táskával bemenni az olvasótérbe, tilos a dohányzás, étkezés, ivás, mobiltelefon-használat, regisztrálás szükségessége.
Könyvtárközi kölcsönzés – ODR Könyvtárközi kölcsönzés: a könyvtárak közötti együttműködés legrégibb formája, célja, hogy bármely könyvtár olvasója számára az adott könyvtárból hiányzó dokumentumokat más könyvtárból való átkéréssel elérhetővé tegye. Az Országos Dokumentumelltáási Rendszer Az ODR abból a felismeréséből született, hogy egy-egy könyvtár gyűjteménye – beleértve még a nemzeti könyvtárat, az országos szakkönyvtárakat és a nagy egyetemi könyvtárakat is – sosem teszi lehetővé minden, a könyvtárhasználók által igényelt dokumentum gyűjtését. A tényleges olvasói igényeket csak a meghatározó gyűjteménnyel rendelkező könyvtárak együttműködésével lehet kielégíteni. Az ODR alapelve az, hogy az igényelt dokumentumot a könyvtárhasználó minél előbb megkapja, függetlenül mind az igénylő, mind a dokumentum hollététől. Lényege a dokumentum hollétéről való pontos információ (elektronikus lelőhely-nyilvántartás), valamint a gyors és megbízható szolgáltatás. Az ODR feladata, hogy az ország könyvtáraiban lévő dokumentumok szinte teljességét lefedő 55 könyvtár virtuális gyűjteményéből szolgáltasson bárkinek, aki azt igényli. Az ODR elképzeléseink szerint úgy működik majd, mint egy minden dokumentumtípust – az elektronikus információt is – felölelő hazai virtuális könyvtár. Az ODR könyvtárak sorába tartoznak: az Országos Széchényi Könyvtár, az országos szakkönyvtárak, a megyei könyvtárak és az integrált egyetemek könyvtárai.
A közművelődési könyvtárak feladatai
A közművelődési könyvtár a lakosság, illetve valamely munkahely legszélesebb rétegeinek igényeit kielégítő könyvtárfajta. Elsődleges feladata, hogy nevelő, illetőleg az önművelődést és tájékoztatást szolgáló tevékenységével előmozdítsa az általános és szakmai műveltség növelését, minden, magyar állampolgár számára művelődést, tájékozódást, szórakozást és a permanens művelődést (életen át tartó tanulást) biztosítsa. Széles felhasználói körének megfelelően a gyűjtőköre is sokrétű, általános. Közművelődési könyvtári hálózat tagjai: ● megyei könyvtár ● városi könyvtár ● fiók könyvtár ● községi könyvtár ● gyermek könyvtár
Közművelődési és iskolai könyvtárak összehasonlítása Iskolai könyvtár: ● gyűjtőköre általános, de főként az adott oktatási intézmény oktatási struktúrájához igazodó kiadványok (pl. szótárak, kötelező olvasmányok, ifjúsági irodalom stb.). ● Tanárok, diákok részére biztosítja az oktatáshoz szükséges dokumentumokat. ● Az önálló könyvhasználat megtanulásának helye, valamint közművelődési feladatokat is ellát ● Fejlesztése különösen fontos napközi otthonok, tanulószobák, kollégiumok mellett, ahol sok fiatal érheti el ● Feladata az intézményben folyó oktató-nevelő és tanulmányi munka segítése, valamint a tanulók olvasásra és könyvtárhasználatra való nevelése. Közművelődési könyvtár: ● Gyűjtőköre általános, de az egész lakosság, illetve valamely munkahely legszélesebb rétegeinek igényeit elégíti ki ● Mindenki részére biztosítja a szükséges dokumentumokat ● Közművelődési feladatokat lát el ● Fejlesztése kis községekben, falvakban szükséges
Szakkönyvtárak Szakkönyvtár: a különböző társadalmi tevékenységek (kutatás, termelés, oktatás) szolgálatában álló, speciális gyűjtőkörű és szolgáltatásrendszerű könyvtár, gyakorta valamely információs központ része. Két fajtája van: az országos feladatkörű és a helyi szakkönyvtár. ● Szakirodalmi és tájékozódási igények kielégítése ● Kutató fejlesztő tevékenység támogatás ● Szűkebb ismeretkör, de mélyebb teljességre törekvés 120db szakkönyvtár: országos könyvtárút működik, könyvtárközi kölcsönzés Jelentősebb szakkönyvtárak: ● Országos Műszaki Informatikai központ és könyvtár: műszaki tudományok ● Országos Tudományi intézet és könyvtár ● Magyar Tudományos akadémia könyvtárai: ○ Atommagkutató intézet könyvtára ○ Biológiai kutatóintézet könyvtára (Tihany)
Egyéb tájékoztató intézmények
Az információ a könyvek mellett más egyéb módon is megőrizhető, más intézmények is működnek a felhalmozódott információanyag tárolása és a nagyközönség elé tárás céljából. Ezek közül néhány: Levéltárak: A nem közönségnek szánt, hivatalos célra készült és megőrzésre érdemes iratok gyűjtőhelye. Ide tartoznak a hatóságok, hivatalok, vállalatok, intézmények iratanyagai, amelyet a levéltárnak való átadás előtt helyileg az adott intézmény irattárában őriznek. A levéltárak gyakran szerveznek kiállítást a gyűjteményük régi, történelmileg érdekes dokumentumaiból. Múzeumok Az információ nem csak írásos formában, de tárgyi leletek formájában is fennmaradhat. Egyegy művészeti alkotás, vagy használati tárgy gyakran többet elmondhat az adott korról, mint a róla szóló könyvek. Sok múzeumnak van egy állandó, átfogó tárlata, emellett gyakran szerveznek időszakos kiállításokat, amik egyes témákat, eseményeket, személyeket, gyakran más múzeumoktól kölcsönzött gyűjteménnyel részletesebben bemutatnak. Kiállítótermek Sokban hasonlítanak a múzeumok időszakos kiállításaira, általában kisebb méretűek, nincs állandó tárlatuk. Időszakosan szerveznek kiállításokat, gyakran magángyűjteményekből, különböző témák, korok vagy művészek munkáiból.
A nemzeti könyvtár Egy adott nemzethez, vagy annak nyelvéhez tartozó minden dokumentumot beszerezi. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjt minden magyar nyomdából kikerült művet, s a külföldön megjelent magyar nyelvű anyagokat is. Ezen kívül igyekszik megszerezni a hazánkról szóló idegen nyelvű anyagokat. A nemzeti könyvtárak rendelkeznek kötelespéldány joggal, azaz minden kiadványból kötelezően kapnak példányt. Központi szolgáltatások: központi katalógus, a könyvtárközi kölcsönzés irányítása, helyben olvasás (nem lehet kölcsönözni), segíteni a többi könnytár munkáját, kötelespéldányok elosztása a többi könyvtár között. Szerepe a könyvtárrendszerben ● Nemzeti könyvtárunk ● I. osztályú tudományos könyvtár ● Országos feladatkörű szakkönyvtár és koordinációs központ ● A magyar vonatkozású könyvtári anyag teljesség igényével való gyűjtése ● Nemzeti bibliográfiánk folyamatos szerkesztése és kiadása ● Hungarikumok gyűjtése ● Központi katalógusok fenntartása és működtetése ● Nemzeti tulajdonba került fölös példányok szétosztása (kötelespéldányok) ● Könyvtárközi kölcsönzés központja ● Központi kutatási, fejlesztési és egyéb feladatok ellátása Az OSZK létrejötte Az Országos Széchenyi Könyvtárt 1802-ben alapította Széchenyi Ferenc. Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára vállalta. Országgyűlési felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes felajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésre a legszükségesebb összegeket. Emellett számottevő segítséget jelentettek egyes mecénások kisebb-nagyobb alapítványai is.
Az összegyűlt tőkevagyonra támaszkodva az 1808/VIII-as törvénycikkel az országos rendek életre hívták a Magyar Nemzeti Múzeumot, s az így újonnan létesített intézmény keretébe illesztették be a Széchényi Könyvtárat, mely ettől kezdve a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára nevet viselte. A könyvtárról leválasztott érmegyűjtemény pedig idővel a múzeum egyik osztályának alapja lett. A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületébe 1846-1847 folyamán költözött be a könyvtár és a múzeumi osztályok. 1949-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény újra önálló lett. A rendelet a könyvtár új jogállása mellett rendeltetésével is foglalkozott. Az intézmény 1985-ben költözött új helyére, a Budavári palota F épületébe.
4. Hagyományos és digitális könyvtárak Mint minden más intézménynek, a könyvtáraknak is lépést kell tartaniuk az információs társadalom hozta fejlődésekkel. Ennek értelmében a hagyományos könyvtárak rengeteg változáson estek át az elmúlt évtizedekben, jelentősen bővültek, gyarapodtak a szolgáltatásaik.
Hagyományos könyvtárak az interneten A könyvtárak egyik leghasznosabb modern szolgáltatása a gyűjtemény katalogizálása és adatbázisba szervezése. Megannyi paraméter alapján kereshetünk a művek között egy megfelelő adatbázisra kötött számítógép segítségével. A nagy könyvtárak hatalmas gyűjteményeinél ez ingencsak hasznos. Az adatbázisokkal nyomon követhető a kötet könyvtárban elfoglalt helye, a kölcsönzések, és egyéb adataik is. Ma már gyakran találkozunk az elektronikus könyvtár kifejezéssel is. Ez az előző, számítógépes támogatású nyilvántartást azzal egészíti ki, hogy konkrét műveket is elérhetünk digitalizált formában. Nem csak papír alapú művek elektronikus változatait, hanem a csak digitális változatban megjelent műveket is gyűjtik az ilyen könyvtárak. Ilyen például az online teljes körűen elérhető Magyar Elektronikus Könyvtár.
Digitális könyvtárak A digitális könyvtárak általában a könyvtárakon belül elérhető számítógépes szolgáltatások, vagy önállóan, az interneten elérhető gyűjtemények. Olyan rendszerek, amik biztosítják a digitális formában tárolt vizuális, audio és audiovizuális anyagok tárolását és hozzáférhetőségét. Feladatuk a keletkező hasznos, digitális tartalmak összegyűjtése és archiválása. Ilyen például a Neumann János Digitális Könyvtár
MEK A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) egy 1994-ben indult, jelenleg már több mint 5 ezer digitális könyvet tartalmazó ingyenes internetes szolgáltatás. A MEK-ben csak magyar nyelvű vagy magyar, ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet: elsősorban szöveges művek (beleértve a hangoskönyveket is). Gyűjtik továbbá az elektronikus újságokat és folyóiratokat, valamint egyéb, könyvtári szempontból érdekes információforrások, szolgáltatások és dokumentumok címeit is. A gyűjtemény gyarapodása sokféle forrásból származik, az önkéntes digitalizálók mellett közvetlenül a szerzőktől és a kiadóktól is érkeznek könyvek, és Internetre tesznek korábban CD-ROM-on kiadott terjedelmesebb műveket is, valamint az OSZK-ban indított Hungarológiai Alapkönyvtár Digitalizálási Program keretében elkészült szövegeket is szolgáltatják. Külön hangsúlyt fektetnek az Internet magyar oldalain levő értékes kulturális tartalom digitális
megőrzésére, igyekeznek összegyűjteni és saját szerveren, metaadatokkal ellátva, hosszú távra archiválni ezeket az állományokat.
Neumann János Digitális Könyvtár A magyarországi digitalizált, vagy eleve digitálisan létrehozott dokumentumokat, képeket, hangfelvételeket és mozgóképeket összegyűjtő, rendszerező és közkinccsé tevő szervezet. Szolgáltatásai közé tartozik a NAVA, azaz a Nemzeti Audiovizuális Archívum kezelése. Ez egy interneten keresztül, úgynevezett NAVA-pontokról teljesen, részben pedig otthonról is elérhető szolgáltatás. A folyamatosan növekvő digitálsi gyűjtemény tartalmazza a Közmédia, valamint az RTL Klub és a TV2 saját gyártású műsorait, valamint a Színház– és Filmművészeti Egyetem régi vizsgaanyagait, Mediawave fesztiválfilmjeit, Mindentudás Egyeteme előadásait, a Magyar Nemzeti Filmarchívum 100 digitalizált magyar játékfilmjét és a 30-as, 40-es évek Magyar Világhíradóit és az 1962-ig magyarországon készült gramofonfelvételeket. A Nemzeti Digitális Adattár a közhasznú dokumnetumok összegyűjtését, a megfelelő szervezetekhez való eljuttatását, valamint több intézmény digitalizálási munkájának koordinálását végzi. Több európai digitális adattárral is kapcsolatot tart, közös adatbázist tart fenn.
5. Keresés a könyvtárban Katalógusok Cédulakatalógus Nem is olyan régen egy adott könyvtár állományában még a cédulakatalógus-rendszerben lehetett keresni. A cédulakatalógusban egy-egy műadatai egy cédulára kerülnek (szerző, cím, alcím, közreműködők, a kiadás helye, kiadó neve, kiadás éve, sorozat címe, a műtartalmát leíró ETO-szám és tárgyszó). A cédulakatalógus fajtái: Betűrendes: a cédulákat a szerző vagy a cím ábécé rendjében helyezik el – így jön létre a szerzői betűrendes, ill. a cím szerinti katalógus Tárgyi katalógus: a cédulák helyét a dokumentumok tartalma határozza meg. Szakkatalógus: a könyvek tartalmát feltáró ETO számok sorrendjében következnek a cédulák. Tárgyszó katalógus: a könyv tartalmát leíró tárgyszó (pl. matematika – geometria) ábécé rendjében követik egymást a cédulák. Számítógépes katalógus, adatbázis A cédulakatalógusokat ma már a legtöbb könyvtárban lezárták, s szinte minden könyvtárban már az olvasók is a számítógépes online katalógusokat használhatják. A könyvtári számítógépes adatbázisok a cédulakatalógusok számítógépes változatai. Az adatbázis megfelel a katalógusszekrénynek, az egyes cédulák pedig a könyvtári rekordoknak. A rekordokban ugyanazok az adatok találhatók, mint a cédulákon: szerző, cím, alcím, kiadás helye, éve, kiadó neve, sorozat címe, ISBN azonosító stb. Az adatbázisban való keresés előnye a cédulakatalógushoz képest, hogy jóval több adatelemre kereshetünk benne, valamint lényegesen gyorsabb.
Keresési módok Egyszer keresés
Csak egy adatelemre kereshetünk (de bármelyikre: szerző , cím, cím szava, kiadó, évszám stb.) Előnye: kevés adat birtokában is kereshetünk – hátránya: nagy találati halmazt kaphatunk (kivéve, ha pl. egyedi azonosító – ISBN szám – vagy pontos cím alapján keresünk). Használhatjuk a csonkolást jelentő karaktereket, illetve a joker karaktert (*, ?). Összetett keresés Egyszerre több adatelemre kereshetünk, és ezeket a Boole-operátorok segítségével kapcsolhatjuk össze (AND, NOT, OR). Lehetőség van a kapott találati halmaz szűkítésére – pl. szűkíthetjük a találati listát évszám szerint, kiadványtípus szerint (könyv, CD, video stb.), nyelv szerint. Böngészés Ha nem tudjuk pontosan a keresett adatot, csak az elejét, azt beírva a böngészőmező be, egy indexlistát kapunk, amiből kiválaszthatjuk a keresett adatot (pl. ha beírjuk a mezőbe, hogy Batthyány, az indexlista tartalmazza az összes ilyen nevet). Tárgyszavas keresés Kereshetünk tárgyszó szerint is: ilyenkor célszerű kész, szabványos tárgyszójegyzékből (tezauruszból) kiválasztani a megfelelő tárgyszót.
A keresés algoritmusa Egylépcsős keresés: Egyetlen művelettel hajtjuk végre a keresést. Ez sokszor nem ad optimális eredményt: vagy túl kevés, vagy túl sok lesz a találatunk (kivéve, ha pontos adatot, egyedi azonosítót adunk meg, pl. ISBN szám). Többlépcsős keresés: A kapott találati halmazt különböz módon szűkítjük (pl. kiadási év szerint, nyelv szerint, dokumentumfajta szerint), míg kellően kis találati halmazt kapunk a keresett mű megtalálásához. Fontos a keresési kifejezések megfelelő kiválasztása (pl. piramisok, Egyiptom), minél konkrétabb, annál jobb. Egy túl általános fogalom vagy gyakran használt név hatalmas találati eredményt ad, pl. környezetszennyezés; Petőfi Sándor. Segíthet keresésünket pontosítani az összetett keresési kifejezések, AND, OR, NOT használata.