11. tétel - Demokrácia fénykora Athénban Az athéni demokrácia kialakulása - A Kr.e. 5. századra az ókori Hellász több poliszában demokratikus rendszer alakult ki, amely ugyan ugyan jelent jelentősen különbö különbözött zött napjai napjaink nk liberáli liberáliss demokrác demokráciáitó iáitól, l, ám mégis mégis előzményükn zményüknek ek tekintik. Az ókori poliszdemokráciák poliszdemokráciák közül a legismertebb az athéni. - Kr.e. 8. századra a görög poliszok túlnépesedtek, túlnépesedtek, ezért a felesleges lakosságot lakosságot a gyarmatvárosokba gyarmatvárosokba telepítették. - Kr.e. 8.-6. század között zajló gyarmatosítás következtében fellendült a tengerkereskedelem tengerkereskedelem és a hajózás az anyavárosok és távoli telepeik között. A görögök gabonát importáltak => kézm kézműipar iparii term termék ékek eket et exp expor ortá tált ltak ak => => így így meg megn nőtt a kézm kézművess vesség ég jel jelen enttősége sége - Átalakult a harcászat, elterjedt a hoplita (nehézgya (nehézgyalogo logos) s) harcmod harcmodor, or, valamin valamintt megnőtt a tengeri flották szerepe. - A vezető réteg, a kiváltságos kiváltságos arisztokrácia arisztokrácia társadalmi társadalmi súlya súlya csökkent, a démosz (köznép, foglalko foglalkozásu zásuk k szerint: szerint: iparoso iparosok, k, keresked kereskedők, paraszto parasztok) k) jelentősége viszont viszont növeked növekedett, ett, hiszen hiszen az utóbbiak működtették a gazdaságot gazdaságot és ők szolgáltak nagyobb számban poliszuk hadseregében. - A démosz démosz gazdagabb gazdagabb iparos és kereskedő csoportjai részt kívántak kívántak venni a polisz ügyeinek ügyeinek intézésében, részesedni részesedni akartak a hatalomból, ezért szembekerültek az arisztokráciával, amely kizáróla kizárólagos gos politika politikaii vezető szerepén szerepének ek megőrzésére rzésére törekede törekedett. tt. Az eladóso eladósodott dott parasz parasztok tok az adósrabszolgaság adósrabszolgaság megszüntetését megszüntetését és megélhetésükhöz megélhetésükhöz elegendő földet követeltek. Athén államszervezete: Demokrácia (népuralom): (népuralom): Minden hatalom a nép kezébe van. Népgyűlés: Tagja Tagja polgárok polgárok (férfiak (férfiak 20 20 év felettiek), feladatuk törvényhozás. 500-ak tanácsa: tanácsa: 500-an vannak, tagokat tagokat sorsolják, sorsolják, feladatuk javaslatokat javaslatokat terjeszt terjeszt a népgy népgyűlés elé. Bíróság: 6000 tagja van, tagokat sorsolják, feladatuk bíráskodnak cserépszavazás zsarnokság veszélye esetén, alkalmazzák. Sztratég Sztratégosz osz (hadvezér (hadvezér): ): 9-en vannak vannak a vezetőket, válasszá válasszák. k. Arkhum: Arkhum: Athén tényleges tényleges vezetői. Drakón reformjai: - Az athéni démosz és arisztokrácia közötti ellentétek kialakulása idején, Kr.e. 621-ben Drakón arkhón írásba foglalta a szokásjogot, és új törvényeket is alkotott. Az utóbbiak kegyetlen szigorukról szigorukról váltak hírhedté. A társadalmat társadalmat vagyoni alapon osztotta fel, a politikai jogokat nem a származástól, származástól, hanem az ingatlanvagyon ingatlanvagyon (földbirtok) (földbirtok) nagyságától nagyságától függően biztosította. biztosította. Ez a jelentős földvagyonnal földvagyonnal rendelkező arisztokráciának arisztokráciának kedvezett.
- A démosz problémái nem oldódtak meg: a gazdagabbak nem viselhettek tisztségeket (Drakón ugyanis nem a jövedelmet vette alapul, hanem a vagyont), a parasztokat továbbra is fenyegette az adósrabszolgaság. adósrabszolgaság. Az elégedetlenség csaknem polgárháborúhoz polgárháborúhoz vezetett, amit csak újabb mélyreható reformok árán kerültek el. Szolón reformjai: - Eltörölte az adósrabszolgaság adósrabszolgaság intézményét - Szolón a lakosságot évi jövedelme alapján négy osztályba sorolta be - els első oszt osztál ály: y: öts ötszá záz z mér mérősök , a lega legaláb lább b ötsz ötszáz áz mér mérő évi jövede jövedelem lemme mell rende rendelke lkezzők alkott alkották ák az az els első osztá osztályt lyt - második osztály: lovasoknak nevezt nevezték, ék, valós valószín zínűleg azér azért, t, mert mert évi évi 300-50 300-500 0 mérő között közöttii jövedelmükből képesek voltak lovat lovat tartani. - harmadik osztály: ökörfogatosoknak nevezték, nevezték, a csoport csoportba ba 200-300 200-300 mérősök, - negyedik osztály: szegénynapszámosok a 200 200 mér mérőnél kevesebb kevesebb jöved jövedelem elemmel mel rendel rendelkez kezők tartoz tartoztak tak - Létrehozta a négyszázak tanácsát, amelybe a négy athéni törzs száz-száz személyt delegált, s amely amely előzetesen zetesen megtár megtárgyalt gyalta a a népgy népgyűlés elé terjeszt terjesztett ett javas javaslato latokat. kat. - Kib Kibővített vítette e a polgá polgárjo rjogot got - Letelepedett idegenek (metoikoszok ) polgárjogot kaptak
A türannisz kora (Kr. e. 560-510) - Peiszisztratosz, Kr.e. 560-ban csellel, törvénytelenül meg szerezte az Athén feletti hatalmat. - Rendszerét, törvénytelen uralmát türannisznak (zsarnokságnak), (zsarnokságn ak), őt magát türannosznak (zsarnoknak) (zsarnoknak) nevezték. - A türannisz olyan politikai rendszer, amelyet törvénytelen eszközökkel hoz létre és tart fenn egy politikus. - A tengeri kereskedelmet fejlesztette, piacokat szerzett az athéni termékeknek külföldön. - Nagy Nagy építkezéseket építkezéseket kezdeményezett, kezdeményezett, amelyeken amelyeken munkához jutottak a kézmű vesek. - Intézkedései a démoszt támogatták, az arisztokráciát tovább gyengítették. Kleiszthenész arkhón (Kr. e. 508) reformjai - Mind az arisztokratikus arisztokratikus állam, mind a türannisz visszaállítását visszaállítását meg akarta akadályozni. - A lakosságot a területi elv alapján osztotta fel. Athén városállam területét három sávra osztotta: - tengerpartra - bel belsső me mezzőgazd gazdas aság ágii ter terül ület etek ekre re - város - Minden sávban tíz harmadot szervezett. Mindhárom sávból kisorsoltak kisorsoltak egy harmadot, s ezek a véletlens véletlenszer zerűen összeso összesorsol rsoltt harmadok harmadok alkottak alkottak egy phülét, azaz politikai, katonai, közigazgatási közigazgatási egységet. - A phülé-re phülé-rendsz ndszer er jele jelent ntősége: A társadalmat területi alapon osztja fel, csökken a vérségirokonsági rendszer jelent jelentősége, amely korábban az az arisztokraták arisztokraták uralmát biztosította. Athén a görög-perzsa háborúk korában - A Kr.e. 5. század század első felében zajló Perzsia Perzsia elleni háborúk háborúk során Athén Athén elpusztult, elpusztult, ennek ellenére ellenére a hábor háború ú végére végére meger megerősödött, södött, s Hellás Hellászz egyik egyik vezet vezető poliszáv poliszává á vált. vált. - Kr.e. 478-ban az athéniak vezetésével alakult meg a poliszok perzsaellenes koalíciója, koalíciója, a déloszi szövetség. - Kr.e. 461-ben demokratikus reformokat vezettek be: megszüntették az Areioszpagosz tisztvis tisztvisel elő-ellen -ellenőrzési rzési jogát, jogát, így minden minden politikai politikai befolyá befolyását sát elvesztet elvesztette. te. Eltörölt Eltörölték ék Szolón Szolón rendelkezését, miszerint miszerint tisztségeket csak vagyonos polgárok tölthetnek be. - Ezzel Ezzel megvalósult megvalósult a politikai politikai egyenl egyenlőség, a teljes demokrácia. - A demokrácia demokrácia olyan politikai rendszer, rendszer, amelyben amelyben minden athéni származású származású feln feln őtt férfira, vagyis polgárra polgárra ugyanazok ugyanazok a törvények vonatkoznak, és egyenlő politikai jogokkal jogokkal rendelkeznek. rendelkeznek. - A betelepült betelepült idegenekre idegenekre (metoikoszok), (metoikoszok), a szabad szabad nőkre és kiskorúakra, kiskorúakra, valamint valamint a rabszolgákra rabszolgákra ezek a jogok nem nem érvényesek, érvényesek, ők nem részesei a demokráciának. demokráciának. Az athéni demokrácia virágkora, Periklész kora - A Kr.e.5. század közepének legtekintélyesebb athéni politikusa Periklész volt. - Elérte, hogy napidíjat fizessenek a szegényeknek az esküdtbíróságokban esküdtbíróságokban végzett munkájukért, - A színházlátogatásért színházlátogatásért is napidíjat fizettek a rászorulóknak. - Kezdeményezésére hatalmas építkezésekbe fogtak, ezzel újjáépítették a várost, és egyben munkát biztosítottak a mesterembereknek. mesterembereknek. - A közkiadások egy részét a gazdagokra hárították, ezt nevezték leiturgiának. - A hatalmas kiadásokat a betelepedett metoikoszok adóiból, a vámokból, az Athén déli részén lévő ezüstbán ezüstbányák yák jövedelm jövedelméb éből fedezték, fedezték, de törvény törvénytelen telenül ül felhaszn felhasználtá álták k a déloszi déloszi szövetsé szövetség g kincstárában kincstárában felhalmozott pénzeket is. Athén bukása: Spárta okozza. Peloponészoszi szövetség: Spárta katonai szövetsége, rossz viszony a kereskedelmi okok (déloszi szövetség). 2 szövetség között háború: I. e.: 404 konfliktusba kerülnek, a háború elhúzódik elhúzódik ok: spárta szárazföldön szárazföldön Athén Athén vízen erős. Járvány tört ki. I.e. I.e. 404-ben Spártaiak lerombolják lerombolják Athén falait, Spárta elvesz az athéni flottát, ezután Athén már nincs, nem létezik. A peloponnészoszi háború - A demokratikus demokratikus rendszer rendszer addig addig működhetett, amíg az emberek nem éltek vissza vissza a jogaikkal. jogaikkal.
Amint a Spárta ellen vívott peloponnészoszi háború alatt (Kr.e. 431-404) rosszabbodtak az életkörül életkörülmény mények, ek, a szegények egyszer egyszerűen eladták eladták szavazatukat szavazatukat.. - Ez a rendszer devalválódásához devalválódásához (leértékelődéséhez) és hanyatlásához hanyatlásához vezetett, majd a háború végén végén a győztes spárt spártaiak aiak felszá felszámolt molták ák a demokrá demokráciát ciát.. Athén elvesztett elvesztette e vezető szerepét. szerepét.
