,
'
IFJ. DR. XANTUS JANOS
IFJÚSÁGI KONYVKIADÓ BUKAREST 1957
DEÁK FERENC
RAJZAIVAL
A könyvben található növények rajzai Csapadi-javarka Magyar jlc képekben. c. munkáj a nyomán készültek.
Gábor jíam11ak ajátllom szeretettel
TA HTALOl\1 ,JEGYZÉK
'fl J! ll 1'~
lS :2\l
;51
:Hi ·L)
l() J\l 5(i
()0 f\5 71 /7 \l3 ~l-1
\Hi to~l
to/ ilU 111
:11:)
EI-~ŐLJARÓ BESZJ'·:n
A•xx.
SZAZAD ÖRÖKNAP'L'-\RA AZ ÖRÖKNAPTÁR TÁBI-1AZAT HASZNAI,ATA A BEI,SŐ ÓRA TITKA HOGYAN SZÜLETIK A KAI,ENDARHi.:.\I? C:SII4LAGÁSZATI É\'SZAKO K Í~RTSÜK MEG A CSÍZIÓT FÖU)f:NK KALEND:\Tnr:\rA AZ J~~BRED.ÜS HAVA Emlékeztető Jeleo~ napok
Események - évfordHlók ~\Iadarak menetrendjc A tavaszhirdet6k :1li virít - ki dalol) Eleven mliszerek - Feuológiai kérdöiv VIRAGOK .HA_\'A. Emlékeztetö Teles napok Eseménvek - évfordulók Mi virít - ki dalol ? Madarak menetrendje 2\Iájusi cserebogár Néhány szó a gyógynövényekről Egy kis "Phytognomiha" ... - Hogyan gyűftsünk gyógynO'véJzyehet? - H og)'ctn használhatjuh fel a gy ágynövényehet? - Cyóg;rnö"vány gyűjtési naptár - Az ibolya !:/_ kankalin - A kökény A szekfűvirág - A gyö"ngyvirdg Tüdőfű Kesheny és széleslevelií Mijű A papsajt - Vidrafű - A tavaszi hérics - Vérehulló fecskeflí - !{ökörcsin - Őszi hl!revics - ]{os bor
139 140 142 147 151 152
162 168 172 177 185 186 188 192 195
200 205 209 213 218 225 226 228 230 233
6
NYÁRELŐ HA V A Emlékeztető
Jeles napok Események, évfordulók Mi virágzik május végén? Gyógynövénygyűjtési naptár - Nehány fontosabb gyógynövény leírása -Az árnika- Az aranyvirág~ - Az ezerjófű - A fekete iirörn -A kakukkfű A somkóró -A zsurlófű - A cickafark - A gyermekláncfű A martilapu - A szam óca - A szeder - A fekete bodza - A hársfa Készítsünk virágórát - Linné Károly órája A lángoló dictamnus ... Madáróra - Mikor kezd énekelni? Gomba kalendárium ARATÁS HAVA Emlékeztető
Jeles napok Események, évfordulók ..• Gyógynövénygyűjtési naptár N éhdny időszerű gyógynövény leírása - A pipacs - Az orvosi ziliz - A csalán - Orbáncfű - Gyöngyajak Az ökörfark-k Ó1' ó Délibáb Szúnyogveszedelem ... Nyári zivatarok Zivatarok évi eloszlása Néhány periódikusan ismétlődő nyan jelenség megfigyelése június-július hónapokban NAPSÜTÉS HAVA Emlékeztető
Jeles napok Események, évfordulók Gyógynövénygyűjtési naptár - A fagyöngy Az áfonya - A laposlevelű vagy kék iringó - A galagonya - A borbolya vagy sóskaja - A horóka - A macskagy ök ér
239
Hullócsillagok- Az a búonyos "tüzesmennyhő" A vildgűr vdndorai - Tíízgömbök - balidoh - Ho-· gy an figyeljük meg a hullócsillagokat és tíizg ömh öket? - Radidciós pont -- meteor dramok
261
UTÓNYi\R HAYA
262 264 266 270 279
Emlékeztető
283 291 292 294
298 302 307
315 324 325 327
330 336 341 342 344
353 354 356 360 3(14
J eles napok Események, évfordulók Séta a Tejúton Őszi prológus Néhány fontosabb lepkefajunk és fejlődési táblázata
előfordnl8si
VÁNDORMADARAK HA VA Emlékeztető
J e les napok Események, évfordulók A rózsák Hamupipőkéje I,evelek hullása -Fagyhalál - Cu1wrból a süvege - levegőből a paplana Nem, csak a sportoláh edzenek - Megfulladtmh ... éhenhalunh ... ! Őszi madárvonulás SZÜRET HA V A Emlékeztető
Jeles napok Események, évfordulók Pezseg a must - forr a bor Néhány periódikusan ismétlődő figyelésére szolgáló táblázat Lakást keresünk ! Készítsünk madárkantint !
őszi
jelenség meg-
TÍ0LELÖ HA Y A Emlékeztető
J el es napok Események évforclnlók Alszik a természet - lvi/l·yldítés a természetben
Toy;uiszunl!, nem fri.;;unl~ - LdghfJl a pdrndfa a paplana -- Hétalvó emlőseinl? ... Jégvilág -- A terrnészet Ham.upipőkéje -- A "hazug" Pytheas - Hol volt, hol nem volt - Lakodalom c~ jégpalotciban-Hőmérséhlet ... síiríiség ... tömeg ... -· ]égvirdgoh a vetítővásznon - Fagytaltgép a Sarkvidéken - A túlhíités csodái -Az olvadcis 1·s ércl('hes ?~OOO atmoszj/ra -- forró jég FFHÚR ÖSV:t}N.YEK HAYA levegőből
:;:-;:\
Jo;; lO í l í Hi l 1 ::. i 17
Emlékeztető
J el es napok Események. évfordnlók Csillagok. .. csillagok... Égi haszds ldmpdsa - A n si ga l~·pszilon ... Enyhe telek. .. -·· zord telek PIHENÉS HAVA
!J.)
l L) l l ii l l;-) L-/7
Emlékeztető
li',íl
1S :' l x~l l~l/ l\lii
:;uo :J Ul ;-i l :1 .:í1C ;.) 17 ;):} 1
;-):;7
bujdosóh
i
Jeles napok Események, évfordulók A tél madárvilága JjgtoYnászoh, ágtornászolc, akrobatdlc ·- l~rőművés:::ek -- Gyommagirtó élmunhcisoh - A fák clo!ctorai -- Kultúrmadarak Erdei séta - E gy léiil ön ös csipesz - M úmia az erelőben Balclur virága ... - Virdgregéh hfíse ... Egy kis állatvédelem 1'ÜLUTÓ HAVA Emlékeztetö Jeles napok Események, évfordulók l\íadarak kalendáriuma 2\Ii virágzik - ki jött meg A. hóvirág titkai Portalan utakon - l( öttözűh-vdnclorló!'- h óborlóh ... NI adavak útlevele ... Éfszaka vagy nappal? - Magdnyosan vagy csoportban - Tdvrepülők, "non stop" !Jafnokok, napozó Yehorderek... Trcínytíi nélkiil \'{tnclonnadaraink vonulási magassága és se1lességc
.EHHj árú heszéti ...
A Tern1észei
1\ulcrHláriumát veszed nrosi kezedbe, 01Nem a hétköznapi érielemben vett naptárt, melyberJ megtalálod egy bizonyos esztendő hónapjait és napjait, hanern a csillagászali év alapján hónapokra tagolt Lis írásművet, rnely természeijáró diákoknak s örökifjú tunistáknak szól. Kis formátumánál fogva könnyen a hátizsák zsebébe süllyeszthető, úhtárs erdőn, mezőn, tavasztól őszig és lornbllllllástól virágfakadásig. A szer;.:ő nem arra törekedett, hogy minclenl megírjon, ami a terrnészet ölén egy esztenelő leforgása alatt történik, hiszen ezt a téma óriás terjedelme és sokszinlí~ége miait meg sem tehette volna. Csupán ízelítőt akar adni, s ezért azt ajánlja az olvasának, hogy e Kalendáriumba írja majd be mindazt, amit a természetben egy esztendő alai.t lát és tapasztal. E könyv szerzője sok éven át vezetle ilyen mócion a maga kalendáriurnát s napról napra beleü-ta a madarak érkezését, virágok nyílását, viharok pusztítását, sőt azt is, ami rnesszi tájakon, más földrészeken történt, tornádót, földrengést, tenger árját. l'·1incleu egyes hónapot az állatöv (zodiákus) jegyével jelzünk s mindeniknek kereiében megtalálhatjuk azoknak a napoknak jegyzéL:ét, melyekhez valami jeles esemény fűződött évszázadok során, amikor még a csizió és a százesztendős jövendőmondó járta. V~ISÓ.
Események és évfordulók időrendi sorrendje következik ezek után. Ebben azokról a haladó szellemű természettu_ dósokról emlékezünk meg, akiknek szü!etése, halála vagy életüknek más nagy eseménye esik éppen erre a napra. A jeles napok összeállítására felhasználtam a JV!agyarság Néprajzának eg·yes köteteit, míg az események és évfordulók esetében az Elet és Tudomány, valamint a $tiinfa $Í Termica nehány éviolyamának anyagá't. Mindkét fejezetet felhasználhatjuk arra, hogy az ifjú természetbúvárok körében vagy valamilyen kuhtúrműsor összeállítása eseién időszerű ötleteket kapjunk belőle. A magyar és román tudósokon kívül megemlékeztünk olyan más nemzetiségű biológusokról, felfedező utazókról is, akiknek élete és működése ifjúságunk példaképe lehet. Csak röviden szálottunk azokról, akiknek tevékenységével az iskolai tankönyvek amúgyis bőségesen foglalkoznak (pl. Micsurin, Liszenko, Darwin), med a könyv rendelkezésre álló terjedelmét szerettük volna a méltailanul elhanyagolt haladó hagyományoknak szentelni. Hogy kalendáriumunk minden esztendőnek megfeleljen, örölmaptár táblázatot mellékellünk hozzá. Legyen e könyvecske minden igaz természet járónak hű séges barátja és tanácsadója. Kelt Ko!ozsváron akkor, amikor a Nap a Skorpió je~. gyébe lép, a Szüret hónapjának J J. napján~
10
A XX. százatl iiriiknaJllára,
;l
~l :112 :~~~~ :1 :; 40 l~:_ l:~ 51
~ 02 _IE~
24
--;----------79
:!
~! 1 ::l:~ ~
68
go· _ _i!_ _f!_ ~ ~_~~!!!..~_!2_
~ro~~~-~~~~-~~~~-~~~~~ 5
09 15 2U 26
37 43 48 54
6 041lo -,21 271 32 705111622-133
38139 44
65 71
89 95 00
72
Közönséges év januárja és októbere Szököév januárja, április, július
.
Szeptember, december_________ Június
1 - " - - - - - - - · -· - - - - - - - - - - - - · - - - - -
Közönséges
93 99
76 82
49155 6o' 66 -,77 83188 -94,5o-6t67 78~ -
l 2
12
3 4
-
31 4
5
6
7
3
4
5
6
7
1
4
5
6
6
7
5
-
_2___!_ 2 l
21 2!
év_~_':.~~-fl_l_~rci_l:I~~.E_?_:-:__ ,_i_ ~_2__!_, augusz:tus 1~ _2_1_!_
Szökőév február ja, Május
A hét napjainak l száma: 31 nap ja· ll nuárban, márciusl ban, májusban, júliusban, aug., okt. '@ 2 és decemberben ·;:;:i
2
3
3: l 4:_
7 1 l
2
3
8 15 22 29
H
K
Sz Cs P Sza V
9 16 23 30
K
Sz Cs P Szo V
H
~~ 31o n 24 3J Sz Cs P VHK 1 30~ap na~ szökőév--~~ 5 }219 26 -- P VH áprilisban, szept. és nov-ben 1j 4 ll
29 februárjában 1--------28 nap közönséges . év februárjában l
18 25
Szo Cs P Szo V I-I
K
Sz
Szo K Sz Cs 6 13 20 27 Szo V H K Sz Cs P ---------
7 14 21_______________________ 28 V H K Sz Cs P Szo _____________ _ 1
..
Az (iriHmaplár táldázal hai'Ziiálnht
.Az öröknaptár táblázat felső felében találjuk meg az éveket ElOO-tól egészen 2000-ig. Az egyszerűség· kedvéért az évelmek csupán két utolsó számjegyét tüntetjük föl. A szökőéveket vastagon szedtélc A baloldali szélsö oszlop az esztendők sorszámát tüf]teli fel. Gyakoroljuk be a táblázat haswálaláL Keressük meg például 1948 januárjáL Az évek oszlopaiban kikeressük a 48-as számot. A balulclali oszlop szerint az ötödik sorban van. Ezt a számol rnegje· gyezzük. Ezek után a hónapokat feltüntető táb 1áza:tban megkeressük a szökőév januárjának sorát s a!Jbatl megkeressük az ötös számoL Eitől az ötös számtói azután lefelé haladunk s elérkezünk a hét napjainak oszlopához. A hét napjait csupán kezdőbetűikkel jelöljük. Ilyenformán H hétfő, K kedd, Sz szercla, Cs csütörtö!.;, P péntek, Szo szombat és V vasárnap. A hét napjainak oszlopál megtelelletjük a hónapok napjainak megfelelő sorához s eldwr megkapjuk, hogy l~J48 január elseje csütörtöki napra esett.
12
A bels() óra tillm
Mindennapi életünkben számblanszar pillantunk az órára, fig-yeljük a rádió pontos időjelzését s vesszük ke· zünkbe a naptárt. Mindezt pedig azért tesszük, rnert velünk született i d ő é r z ék ünk bizony fogyatékos és meg. bízhalatl
l{át
J, óbra.
12
Egy osztrák tudós, Orabenberger a hangyákat válaszkísérleU alanyokul, mivel ezeknek az állatkáknak, .akárcsak a méheknek, kitíinő időérzékük va n. A szorgal.mas kis ízeltlábúakat liozzászoktalta, hogy három óránként jelentkezzenek D cukros vízzel telt etetőnéL Minden harmadi!\ órában szinte hihetetlen pontossággal megje· lentek az etető edény körül, keresve 8 kedvelt csemegét. A hangyák belső órája pontosan működöit, akár világosságban, akár pedig sötétben tartották őket. A tudós kutató feltételezte, hogy a hangyan~pség idő 'érzéke valahol az agydúcban székel. Ezt az elgondolást természetesen be kellett bizonyítania. Erre valók az ún. agymérgel;:, melyek a dúcok működését jelentős mértékben ·megzavarják s így befolyásolniok kell az időérzéket is, amennyiben az az agyban székel. Ám a kloroform, éter, sőt a kámfor sem I:atoH a hangyák időérzél.,:ére, az elkábított állatkák továbbra is pontosan rnegjelentek az etető .nél, tehát belső árájuk zavartalanul működött tovább. A kísérletből kitűnt, hogy az időérzék nem az agyban, hanem valahol másllol székel. A feladai most már az volt, hogy olyan rnérgekkel kábítsák el az állatokat, amelyek nem az iclegrenriszerre, hanem egyformán rninden egyes sejh·e hatnak, amennyiben az a n y n g cs e r é i. lassítják vagy gyorsítják. Erre a célra a kutatók először a kinint választották. A kínafa keserű kérgéből készült anyag ·lassítja az anyag-cserét, fékezőleg hat az egész szervezet életműködésére. A kininnel kezelt hangyák élettempója meglassult s "szerencsésen" el is késtek az etetésrőL A belső órD pontat'lansága olykor órákat tett ki. ~totta
l4
A goados lwtatók most pajzsm1ngy kivanatot kevedek a hangyanép táplálékához s eklwr azt látták, hogy a belső óra sietni kezdett, hiszen amint tud juk, ez a hormon gyorsítja az anyagcserét s bizony alaposan felszítja az élet lángjának lobogását. A hangyák belső órája tehát nem az agyban székel, hanem a szervezet többi sejtjeihez kötött valami. A további kutatások azt is kiderítették, hogy a meleghez szaktatott hangyák azonnal késni kezdtek, ha hirtelenül hideg környezetbe kerültek s fordítva, ha a hidegben tartottakat átmenet nélkül meleg helyre vitték. Ezek szerint a meleg serkentőleg, a hideg gátlólag hat az anyagcsere folyamatokra s így a belső óra rnűl\ödésérc is. Persze ezek a kísérletek, illetőleg eredményeik nem fogadhatók el érvénycs,elmek az emberre. Klinikai kísérletek ugyanis kimutatták, hogy bizonyos agybetegségek nagy· médékben zavarják az időérzéket, tehát valahol az agyban kell lennie egy belső órának, mely érzékeny az idő múlására. Ezzel ellentétben az is igaz, hogy lázas betegségek esetében, amikor tudvalevően a szervezet anyag· cseréje meggyorsul, gyorsabban kezd járni a belső óra is, azaz meggyorsul az időérzék. A lázas beteg napja lassan telik, nem csupán azért, rnert találli unalmas lenne az ágyban feküdni, hanern elsősorban azért, rnert az idő érzék gyorsabban méri 'Ílyenkor a perceket, miN~ máskor. Az ember belső órájának működését lelki okok is mélyen befolyásolják. Ha érdekel munkánl< és teljes szívvel \'égezzük azt, vagy kedvenc időtöltésünknek, a bélyeggyűj tésnek, sportnak stb. hódolunk, röpülnek a percek s az órák. Ha nem érdekel a munkánk, vagy nincs mit csinál15
n11nk, bizony ó:omlá!Jakon jái· az idő. A váralwzás perceit is hosszúaknak érezzüle Igaza van a költőnek, amikor egész úton hazafelé a közeli találkozás várakozásában így ír: "állni láttam az időt, bár a szekér haladt". Ha most már össze akarnók foglalni az elmondottakat, akkor egyik neves kutató könyvéből kell idéznünk: "Az időérzék tulajdonl<éppen érzés, belső állapotnak a megérzése s mint n1inden érzés, ez is homályos. Minden tényezője nem isllierjük pontosan. Annyi azonban bizo. nyos, hogy az anyagcsere belsö, öntuda,tlan érzése fontos tényező benne. Azonldvül más életműl<ödésck üteme,
va:amiképpen összefüggésben áll más állatfaj időérzéké veL A kakukkok érkezése például gyakran összefügg azoknak az énekesmadaraknak érkezési idöpontjával, amelyeknek fészkébe a kakukk tojásait bec.sempészi. Egy délarr;erikai növényfajta virágzása teljes összhangban van az öt beporzó rovar szaporodási ritmusával és időpontjávaL A Csendes Oceánban élő p a l o l o féreg szaporodása mindég pontosan a holdtölte idejével esik össze. A kanári· nak is remek belső órája van s az emberek között is, mint láttuk, akad olykor egy egy "vekker" természetű. Az emberi időérzék pontatlanság-a ős idők óta szükségessé tette valamilyen időmérő eszköznek a készítését. Az ősember és a ma élő primitív népek életében nem a kis idöegységek, tehát percek, órák stb. játszottak nagy szerepet Sokkal inkább fontos volt számukra azoknak a nagy időegységeknek mérése, melyektől mezőgazdasági munkájuk sikere függött. Az egyiptomiaknál, va:amint a babiloniaialmál a Nílus, illebe a Tigris és Eufrátesz áradásá. nak időpontja, illetőleg szakaszassága volt életbevágóan fontos természeti jelenség. Mérésükre az égitestek mozgását használták fel. A teng·erparti népeknél a halászattal és hajózással kapcsolatosan volt fontos az árapály jelen· ségnek időbeli bekövetkeztét pontosan ismerni. Nhután a Nap, illetőleg a Hold mozgásával összefüggö nagy időegységek mérését már megvalósították, kezdtek gondolni a kisebb időegységeknek a mérésére is s így születtek meg a nap-, illetőleg homok- és vízórák, nyomukban pedig a napokat, hónapokat jelző kalendáriumók.
2 -
A természet kalendár!uma
17
Hogyan születik a kalendárium?
Kalendáriumunk forgatásakor nemigen jut eszünkbe az, hogy a naptár bizony nem egyik napról a másikra született meg, hanem több ezer esztendős fejlődés eredménye. Az idö mérése már az ös2rnber számára is prob. lémát jelentett s valószínűen ezt a kérdést az égitestek mozgásának megfigyelése révén igyekezett megoldani. Mivel Fö'dünk nyugat-keleti irányban forog, úgy tűnik, hogy a Nap kelet-nyugati irányban vándorol az égboltozaton. Éjszaka hasonló módon észleljük a csil:agos ég "forgását" is. Földünk tengelykörüli forgásán kívül még nap körüli keringési is végez, mely az évszakok változását okozza. A napév 365 és egynegyed nap hosszú. A hozzánk legközelebb lévő égitest, a Hold is keringő mozgást végez éspedig a Föld körül, miközben külonböző fázisokon megy keresztül. Ho!dtöltétöl holdtöltéig 29 és fél nap telik el. Ilyenformán a Hold- járás is felhasználható naptár készítésére. Időszámításunk e'ött 4500 esztendövei a babiloniaiak holdévekben számították az időt 34 holdév egyenlő 33 napévveL . Mivel az évszakokat a Nap járása szabja meg, az a helyzet állott elő, hogy 33 év alatt az évkezdő első hónapban tavasz, nyár, ösz és tél váltakoztak egymással. Ezért volt célszerűtlen a holclnaptár használata. Az egyiptomiak már napévekkel dolgoztak 365 napos évet használva. 30 napos hónapjuk 12 18
volt s hogy a 365 nap kijöjjön, év vegen naptárukba ·illesztettek öt rendkívüli, helyesebben hónapon kívü!i napot. Ezeken tartották öt főistenük születése napjáL Mégis a kalendárium készítés első igazi mesterei a sz um i r ok voltak, sok tudományágban híres úttörök. Országuk időszámításunk előtt 5000 évvel már virágzó állam volt az Eufrátesz és Tigris árterületén, főleg pedig a delta körül.. Tőlük származik az első írás, több százezer ékírásos cseréptábla, melyeket szorgalmas kutatók a földből ástak ki. Különös tehetségük \·olt a méréshez, számításhoz. Ok állították fel az első csillagvizsgáló intézetet i. e. 5750-ben s ez a dátum lett időszámításuk alapja is. Felismertél{ a bolygók mozgását olyan bámulatos pontossággal, hogy a Merkur keringési idejének kiszámításában csak 22 percet tévedtek. Az esztendöt a csillagképek látszólagos mozgása alapján 12 hónapra, azaz 52 hétre osztották fel, a napot 24 órára, az órát 60" percre. Az időszámítás kezdete a zsidóimái a világ "teremtése" volt, a görögöknél pedig az első olimpiai játékok ideje. A rómaiak a "Város" (Urbs), tehát Róma alapításától "Ab Urbe condita" - számították az éveket, mégpedig holdhónapok alapján s hogy a 304 napból álló évet ho. gyan egészítették ki, azt bizony nem tudjuk. A rómaiak eredetileg márciustól kezdték számítani az esztendő hónapjai1t s azokat sorszámokkal jelö:ték. A számozásnak ma is megvan a nyoma. Mint tudjuk, hónapjaink nevei római eredetűek. A szeptember név latinul hetediket, az október nyolcadikat, a november ki;encediket, a december pedig tizediket jelent. Később ök ~s ja19
nuártól kezdték számítani az esztendőt s a hónapo!< ne· vében ·is változások állottak be. Január például Jánus istentől kapta a nevét, akiről nemcsak az év elsö hónapját, hanem minden hónap első napját is elnevezték. Janus volt különben a mennyboltozat istene, aki reggel megnyította, este pedig bezárta az ég kapuit. Február neve a lat1in ,,februm", azaz szíj · szóból ered, annak emlékére, hogy a papi testület tagjai az e hónapban tartott "lupercalia" ünnrept.k alkalmából szíjakkal ostorozták a híveket, akik ettől ·a veréstől remélték tisztulásukat. A március Mars-ról, a küzdelem és háború istenéről kapta a nevét. Aprilis nevében a latin aperiri szó van elrejtve, ami virágzást, kinyilást jelent. A· május Yuleanus isten feleségének, a termékenységet és meleget adó Maia-nak volt szentelve. öróla kapta nevét is. Június Iunóra, Jupiter feleségére, július pedig Julius eaesárra emlékeztet. Augusztus a hasonló nevű császárról kapta a nevét. A rómaiak naptárát Julius Caesar csillagásza, Sos ig e n és reforn:Iálta meg. Az ún. régi vagy juliánus naptár az év terjedelmét 365 napban és 6 órában állapította meg. Három éven át 365 napos évek következtek egymás után s minden negyedik év 366 napos úgynevezett szökőév lett. A több:et-napot február végére helyezték 29-ike formájában. A juliánus nap:ár azonban valamivel elmaradt az idő valóságos tartamától s így 400 évenként három nappal késett el ·a természetes évtől. A XVI. században már kez-
20
_dett a dolog tarthatatlan lenni s ezéri Gergely pápa csillagászainak tanácsára úgy oldotta meg a kérdést, hogy 1582 október 5 után egyenesen október 15-öt írtak s így a 10 napos elmaradást kiküszöbö:ték. Hogy a minden 400 évben jelentkező külön három napot valahogyan ki. küszöbcljék, megállapodtak abban, hogy minden .400 év· ben a századból csak hármat tekintenek szökőévnek. ·A cári Oroszországban egészen az októberi forrada· !omig a régi naptár volt forgalomban s ezt használtál< hazánkban is 1924 október l-ig. Persze az új kalendáriumnak is megvannak a maga l<;ényelme1tlenségei, 1922-ben, a Rómában öss~egyűlt nemzetközi csillagászati kongresszuson meg is állapították ezeket. Kellemetlen elsősorban az, hogy négyféle ·naptári ,hónap létezik, 28, 29, 30 és 31 napos. Az évnegyedek sem egyforma hosszúak. A hónapok egyes napjai minden évben a hét más és más napjára esnek stb. _ -Egy évvel a kongresszus ütán '-' Népszövetség külön bizottságat küldött k i a kérdés tanulinányozására. Több mint 2000 javaslatot vizsgáltak meg s l\özü:ük azt fogadták el, me:y a köv,etkezőket ajánlotta: "Minden negyedév_ egyenlő bosszú, 91 napból vagyis 13 hétből áll. Minden évnegyed · első hónapja (január, április, július, október) 31 napos, a többi 30 napos. Minden évnegyed, valamint év ugyanazon a napo11! kezdődik (vasárnap). Ilyen módon a hét _napjai a hónap napja alapján viszonylag könnyen meghatározhatók. Minthogy négy egyenlő hosszú évnegyed csak 365 napot tesz ki; a december 30-at követő napot !)em számozzák meg, és a hét napJai közül is kihagyják Ez lenne az új 1
. 21
év nemzetközi munkaszüneti napja. Szököévben ilyen kaszünet i napot állítanának be július 30 után is."
mun~
1
Ogy tervezték, hogy az új kalendáriumot .1939-ben vezetik be. Sajnos a második világháború ezt a szép tervet is meghiúsította. Legújabban az Egyesült Nemzetek Szövetsége, az ENSz foglalkozik a naptár reformálás problémájával. A kérdés tanulmányozásával megbízott szakem. berek rnunJ\ája elöbb vagy utóbb gyakorlati megoldást fog eredmén yez n i. A sokféle tudományos vagy népies kalendárium közül egy néhányat felsorolunk itt, különösen azok közül, melyek a természet életével szarosabb összefüggéseket mutatnak. A természet periodikus jelenségeivel leginkább összhangban á!lanak a természeti népek "kalendáriurnai", illetőleg a francia forradalom naptára. Ez utóbbi 1792 szepiember 22.én lépett életbe s használatát csak Napo:eon szüntette be. Ime a forradalmi kalendárium hónap nevei: Január - Nivose - havas hónap Február -- Pluviose - esős hónap Március - Ventose - szeles hónap Aprilis - Germinal - csirázás hava Május - Floreal - virágok hava Június - Praerial - mező hava Július - A1essidor - aratás hónapja Augusztus -- Thermidor - meleg hónap Szeptember - Fructidor - gyümölcsök hava 22
Október -- Vendemiaire - szürei hónapja Nov,ember - Brumaire - ködök hava December - Primaire - dér hava. Erről a naptárról szólva nem szabad elfelejtenünk, hogy Franciaországban készült s annak éghajlatát tükrözi. Minálunk nagy hiba volna a februárt esők havának titulálni, hiszen ha például Erdély éghajlatát vesszük alápul, akkor éppen a február a legszárazabb hónap, szemben a legesösebb júniussaL Az augusztus Thermidore-jához is lenne annyi hozzáfűzni valónk, hogy nálunk ez a hó· nap bizony legtöbbször hűvösebb a rne:eg rekordot tartó júliusnáL Hasonló módon kell elbírálnunk finn rokonainl< hónap. neveit is. Ezek is részben a természet világát tükrözik, de nem a délvidékek, hanem a magas észak éghajlatát. Január neve tölgyek hava, az áprilisé az írtásfö!deké, helyesebben az erdőírtásé. Náluk május a "vetés hava", június a nyáré, július a szénáé (füé). Augusztus a gabona vagy élet (finnül elo) hava, szeptember az őszé, oldóber a sáré (finnül !oka). A novembert "ijesztőnel<" nevezi!~ Suomiban, a decembert pedig karácsony havának. A természeti népek közü! Eszak-Amerika indiánjainak van igen érdekes kalendáriuma. A reggelt Kelő Nap-nak, az estét Hanyatló Nap-nak, a delet Magas Nap.nak, míg az éjfélt Alacsony Napnak nevezile A másodpercet "egy lehelet"-nek nevezik, az órát "egy futamodásnak". Az éjszaka megjelölésére az "egy alvás" kifejezést használják. Nagy Nap.nak hívják az esztendőt, a hónapot pedig Holdnak. A hét isllleretlen fogalom volt náluk.
23
Rendkivül kifejezőek hónap neveik, melyek hüen tükrözik az erdőt - mezöt járó nomád vadásznépek természetszemléletét V ar jú Hold
Március Aprilis -
Füves Hold
Május -
Virágos Ho:d
Június -; Rózsás Hold Július -
Forró Hold i~1ennydörgő
Augusztus Szeptember -
Hold
Vadászó Hold
Október -- Hulló levelek Holdja November -
fiádok Holdja
December -
Hosszú éjek Holdja
Január -
Havas Hold
Február -
Ehes Hold
Külön lapra tartozik ,,Európa nomádjainak", a vándor cigányoknak kalendáriuma. Valamennyi cigány törzs ~ írja egyik kitünő néprajzkutatónk a három sátoros ünnep és a Szent Mihály . napja után eltelt vasárnapok szerint számítja az időt. Az évet tehát négy részre osztja. Például karácsony utáni hetedik vasárnap, Szent Mihály nap utáni harmadik vasárnap, húsvét utáni elsö vasár· nap, pünkösd utáni ötödik vasárnap stb. Mindenik ünnep után a vasárnapokat egynél kezdik számítani. Természetjáró emberek nagyon jól tudják és ismerik a cigányok úgynevezett vándorjeleit, melyekkel 24
tudtára adják az utánuk jövöknek a törzzsel tör· tént fontosabb eseménye· ket. Ezekhez a vándorjelekhez . csatlakoznak az időszámítási jelek is. Ha például a mármarosi Renyáte l]evű vándorcigánytörzs vajdája tudatni akarja őt követő alattvalóival, hogy a pünkösd utáni ötödik vasárnapra következő szerdán "itt vagy amott" található, ak1kor a következő jelet csinálja: 2. ábra. Rongyot szúr egy fának a vett irány fe!é nyúló agara: a rongyra voros gyapot fonallal (a vajda jele!) hosszában öt öltést (az öt vasárnap!) és szélességben három öltés t (a három nap: hétfő, kedd, szerda!) tesz. E jelek a következő társaknak tudtukra adják, hogy a vajda non a ·helyen pünkösd után ötödik vasárnapra következő szerdán átutazott. Az egyszerű szántóvető ember számára a naptár min. dig útmutatóul szolgált arra, hogy a mezei munkát ho· gyan és főképpen m i ko r végezze. Félig m?_gyar, félig latin nyelven írott versike is szoígál erre mutatóul. Egy ilyenből közJünk szemelvényt Regiomontanusnak, a . középkor híres· tudósának haptárából, melyet nem kisehh ernher fordított magyarra, mint Heltai Gáspár.
A verses kalendárium címe: "A földnek müveléséröl" Azonban eljön; a kakukk, cerfissimus nuntius veris .,V ess búzát Aegidi, árpát, búzát, Benedicti, Borsót Gregorii, lencsét, ledneket PhilippL Hagymamagot Ambrossi, mezö zöldül Ttburtti. (azaz a nyár legbiztosabb hírdetőjel) Kendert Urbán, lent Vidi, répamagot Kiliarti. Palántamagot Viti, vágd le a káposztát Colornam Abdon és Senes fogadj aratót, memor esto! Hordozz ölyüt Sixti, menj fürészelni Bartholomaeí/
Régi kalendáriumokban gyakran
találkozun).;: az eszegy különleges felosztásával, mely nyárelőröl, télu:.óró! stb. beszél. Mivel az ilyenszerű felosztást a természetjáró gyakran alkalmazhatja, ismerkedjünk meg vele is az alábbiakban. tendőnek
TERMESZET! EVSZAKOK
Tél: december 25-től - február 24-ig tartama 62 nap Télutó: február 24-től március 19-ig 24 nap Tavasz: március 19.től május 16-íg 58 nap Nyárelő:· május 16-tól június 8-ig 23 nap Nyár: június 8-tól augusztus 20-ig 73 nap Nyárutó: augusztus 20-tól szeptember 2l.ig 32 nap űsz: szepternber 21- től november ll-ig 51 nap Télelő: november ll-től december 21-ig 42 nap
Az egyes hónapok magyarOs, illetcleg egyházias eine. vezését is megtalálhatjuk a százesztendős kalendáriumok-
ball!. Régen ezeket is alkalmazták, akár szóban akár pedig írásban. Január . Február . Március . Aprilis Május . Június . Július . Augusztus .. Szeptember . . Október . November December Az
esztendő
tél hó télutó tavaszelő
tavaszhó tavaszu tó nyárelő
nyár hó nyárutó őszelő ·őszhó őszutó
télelő
31 nap Boldogasszony hava 28 nap BöjfeU5 hava 31 nap Böjtmás hava :30 nap Szentgyörgy hava 31 nap Pilnkösd hava 30 nap Szent Iván hava 31 nap Szent Jakab ha\'a 31 nap Kisasszony hava 30 nap Szent Mihály hava :31 nap Mindenszentek hava 30 nap Szent András hava 31 nap Karácsony hava
folyamán Napun:k az éggömbön egy
ír Ie, melyet a csillagá ·
főkört
·l
szok nap-pályának vagy eklíptíkának neveznek. A nap-pálya és az égi egyenlítő metszési pontjait nevezzük tavaszi, illetőleg őszi napéjegyenlő.
ségi pon'toknak. Azt a 12 csillagképet, m2lyeken át a nap-pálya áthalad, állatövi' · csillag· képeknek. vagy zodiakusnal.; nevezzük.
J.
ábra. -
A rák csillagképe
A "csillagkép" szó megértéséhez tudnunk kell azt, hogy a természet ölén élő népek csapongó fantáziája ősidők óta állati vagy emberi alakokat vél felfedezni a szeszélyesen elhelyezkedő 'csillagok csoportosulásában. Könnyebb megtanulhatóság kedvéért versbe szedve kö~ zöljük öket:
!(os, Bika, Ikrek Rák, az Oroszlán és Arató Szűz, Mérleg után Ollós Nyílas, Bak, Kanta, Halakkal.
A Kanta elneve;-;és a Ví;-;öniö csillagképre vonatkozik. Az állatövi csillagképeket ősidők . óta szimbolikus jelekkel jelölik. Ezeket találjuk, meg az egyes állatövi hónapok fejezeteinek záródíszeiben. Ejfél tájban az q csillagkép delel, mellyel s;-;emben álló csillagképben van Napunk abban a hónapban. Novem~ berben a Skorpió csillagképben van a Nap - ekkor te· hát a Bika csillagkép delel éjfél tájban. Kalendáriumunk hónapjai is az ál:atöv csillagképeihez igazodnak s' ezek tagolják könyvünket fejezetekre.
(;sillngászati évszakok
'f AV ASZ
KEZDETE: március 2L Tavaszi napéjegyenhossza egyenlő az éjszaka hosszával. A Napkorong középpontja ekkor halad át az égi egyen!Eőn. A· Nap ezen a napon pontosan keleten kel és nyugaton nyugszik. NYAR KEZDETE: június 22. Nyári napforduló. A mi földrészünkön ekkor a leghosszabb a nappal. A Nap ekkor jut legtávolabbra az égi egyenlítőtől, mégpedig északi irányban. AZ OSZ KEZDETE: szeptember 2~::\. A nappal hossza isniét egyenlő az éjszakáévaL Öszi napéjegyenlőség. A Nap ismét pontosan keleten kel és nyugaton nyugszik. TÉL KEZDETE: december 22-én délben. A mi fö!drészünkön most a leghosszabb az éjszaka és legrövidebb [l nappal. Téli napforduló. A Nap déli irányban jnt !egtávo~abbra az egyenlítőtőL · · Nem lenne teljes a kalendáriumról szóló fejezei anyaga, ha nem szálanánk röviden a hónapokat alkotó hetekről is. Ez az időegység szintén a Holdtól vette eredetéL Ez az égitest minden h~tedik napon úgyszólván új alakban tűnik elénk s így időmértékül szolgálhatott. A Hold négy fényváltozása által teremtett hét napjainak számával megegyezett a régi mitológia hét első csillagának száma. így lett a vasárnap a Nap napja, Dies Solis ( emlékét őrzi a német Sonntag! ), hétfő pedig a Holdé, Dies Lunae lőség. A nappal
29
(Lundi, !uni!). A kedd Mars bolygóra emlékeztet, Dies Marfis (Mardi - mart), a szerda, Dies Mercurii (Mercredi-miercmi) néven a Merkúr bolygót idézi fel elöttünk. D\[5 LUNA[ Dies lovis-nak azaz Jup.ter Dlt5 50Lió napjának tisztelték a rómaiak a csütörtököt (Jeudijoi), Dies V enerisnek azaz Vénusz napjának (Vendredi, vineri) a pénteket. Szomba1 volt Dies Saturnli, azaz Szaturnu&z napja. DI~S MAIH\5 Dl~:l MIJKUIUI A hét egyes napjaina-k ma· gyar elnevezése más más eredetű. A vasárnap hajdan vásár-napot jelentett, a hétfő pedig a hét fejét, tehát elejét. A kedd etimológusaink szerint a ketted, tehát másod.!< szóból veszi eredetéL Dl~5 JO\JIS Dlt.5 Vt.Nt.D.\5 A szerda szláv eredetű és a hét közepét jelenti, a csütörtök és péntek elnevezés szintén szláv hatást mutat, amennyiben a hét negyedik, illetőleg ötödik napjára mutat. A szombat a héber Szabbat szóra vezethető vissza. D\~5 SATURl'•l\
0))
Értsük meg a csizU•t!
A
régi napiárak és kalendáriumok egyik lelkes kutatója Lestyán Sándor, sok érdekes és már-már feledésbe menő Iuresaságat bányászott ki poros levéltárak és egérrágta padláskacatok halmazából. Egyik könyvében olvassuk a
következőket:
"A régi magyar kalendáriumok valóságos kincsesbányáj népszerűsített tudományoknak s a tudományositott népszerűségféléknek :E:rdekességek, furcsaságok, sőt gyakran becse:s históriai adatok kerülnek napfényre a sárgult lapokról, melyek nemcsak szórakoztatnak, hanem kultúr. történéti szempontból is számot tarthatnak arra, hogy új életre ébredjenek. A magyar naptár-irodalom bölcsőkora Jz ös római naptár, férfikora a Julius Caesar féle kalerydárium idejére esik. A régi magyar kalendárium édes testvére a cs i z i ó."
a
Itt aztán meg kell ál'1arrunk egy percre. A csízió a naptár régi magyar neve. Eredetét onnan vette, hogy amíg a naptár mai alakja nem jutott használatba, a legfontosabb napokat, hónapok szerint versbe szedték össze, melyct a kezdő szavakról Cisio Janusnak neveztek. A szentekre és ünnepeikre írt verses mondatok alkották tehát a csízió alapját. A kalendárium elnevezése a régi rómaiak nyomán a görög "kalendare" (magyarul: hónap elseje) szóból ered. 31
A nye!vújí:ás alkotta helyette a naptár szót. Az első ma. gyar naptár 1446-ból való. Késöbb a kalendárium és a csízió is bővült, gazdagodott tartalomban. A kiadók, akik vásárra vitték portékájukat s azt ponyván árulták, természetesen olvasóik ízléséhez és kívánságaihoz alkalmazkodtak. Egészségügyi javal'atok, gazdasági, csillagászati· és erkölcsi tanácsok tarkították lapjait s egészítették l~i a naptári· rész száraz adatait. Ké~ sőbb helyet kap bennük a történelem és. politika, de. szóhoz jut a divat és szépirodalom is. A kiadók mindent megtet:ek, hogy kalendáriumuk kapós és kelendő legyen. Egy 1860-ban megjelenő ilyen fajia irodalmi termék a következő csábos ígéretekkel igyekezett elöfízetöket gyűjteni magának: "Egy példány előfizetési ára 80 új lu'ajcár. Aki 50 elő. fizetőt gyűjt, 6 tiszteletpéldányt, meg 100 débreceni vajasperecet kap. 75 pélc!ányra 3 karika mézeskalács s meg egy egész rezű pipa jár. Százra egy magyaros vacsora, me!yen Morio (az udvari bolond) is jól fog tartatni". Bár e sorok írója is szeretné, ha kalendáriuma kelendő lenne, mégsem mer kiadója nevében ilyen ajánlatot tenni a nyájasnak· vélt olvasóknaki Nemrégiben került kezembe az a Csízió, mely Budapesten nyomatott bizonyos Bagó Márton betűivel. Címlapján azt is megtaláljuk, hogy a jeles mű a "csillagászati tudománynak rövid és értelmes leírása. A csillagok, üstökösök és égi jelek stb. különféle természetéről, az emberi nem négyféle véralkatáról, természetéről és tulajdonságá. ról, ··és arról, hogy mindenik hÓnapban micsoda rendet tartson az ember, ételben, italban, alvásban, fürdésben,
tisztulásban, és érvágásbalL A hírneves Királyhegyi Já· nos (Regiomontanus magyarra fordított neve!) irataiból magyarra fordíttatott és sok helyen megbővíttetett". A fentebb említett "rendtartás" hónaponként volt megszabva s belőle adunk ízelítőnek nehány versikét Lippai Jánosnak Lőcsén 1674-ben kiadott kalendáriumábóL .4PRIL!S "Minden fü ·most nevekedik, Ett; oruossággal ha tetszik, Tesfnek ártalmas véredet Gya!uan fürdőkkel vesd füled"
JONJUS "Erős bort, méz,et, fürdőket
S fuszerszámt távozd el füled, Nagy hőség ha fog állani, Hasznos az mezőn nyugodni(( NOVEMBER ,,Méz seri, jó bort sokszor igL!ál, Efked legyen főtt borsal Tes1ed bélölt ruhában, Befegyj, légy meleg szobá!Jan!"
De lássuk talán a Bagó Márton által nyomott naptár Február havának verses csízióJát, azért, hogy az olvasó 3 -- A természet kalendáriutna
33
némileg fogalmat alkothasson magának a rok között elrejtett kalendáriumróL Febr 3 4 5 6
7 8 9
10 ll 12 13 14
lb . 16 17 18 19 20
függőleges
so-
Ba Balázs l ás Veronika Ag Agátha Do Dorottya roty Richard tyá Salamon val Apollonia So Seolastica !ast Eufrosina ad Bonifacius ta eastor Bá Bálint !int Faustinus nak Julianna no Eucharitts nem Constantina bá Zsuzsánna nom Caius
Ilyenformán, ha a számok után következő szótagokat lefelé olvassuk, a következő szöveget kapjuk: Balás ag Dorottyával szólást adta Bálintnak, no nem bánom stb. stb. Ezt tudva, most már valóban elmondhatjuk magunkról, hogy: ,,értjük a esíziót". Most pedig térjünk ismét vissza az előttünk fekvő csízió elöszavára, melyből megtudjuk, hogy "e könyvecskét Királyhegyi Müller János (Joh. Müller Regiomontanus, fe~ülről
mely városnak közönségesen ismerl nélllet Ilevezete Königsberg Poroszországban), híres esillagász, mennyiség és erőmű tudor írta, ki 1436 esztendőben született s már 40 éves korában meghalt, miután e könyvei 30 év alatt szerzett időjárási tapasztalatokkal, sz ámos természettani és csillagászati jegyzetekkel s ábrákkal kiadta 1471-ben. Magyarra Heltai Gáspár külozsvári pap fordí!otia 1575ben. A világ núndenkor kapott, valamint hogy kap mégma is az újságon, m:nthogy előbb efféle könyvet sohasern látott, a jelenvaló oly hírt és becsei nyert, hogy a vakok is megtanulták a szájról szájra menő hírből könyv nélkül s az árát oly igen felverték a vevők, hogy egy példány 12 spécies aranyon is elkelt, sőt az vevők egymás kezeiből is kiszaggatták". Az ősmagyarok fára vésiél.;: naptárukat, mégpedig ro~ vá&írással, de a XV. századból már verses csízió is maradt reánic Ez rímes, magyar versformában összeállítolt naptár volt 1462-ből. Nagyon híres volt a maga idejében: az ún. Lőcsei kalendárium, melynek legrégibb p~ldánya 1626-bó! való. A Lőcsei kalendáriumot négy részre oszthatjuk. A naptári részben a napok jegyzékén kívül ott találjuk az időjósiást is. A sokadalmak jegyzéke a vásárok ·időpontját jelzi. Az asztrológiai rész csillagjóslásokat ad s háborúkat és betegségeket jövendöl. Utolsóban a króni'ka a magyar történelem főbb eseményeit sorolja fel. A francia forradalom hatására terjednek el hazánkban is a tudást népszerűsítő naptárak. Az első ilyen irodalmi termék szerkesztése Kisfaludy Károly nevéhez fűződik. Gárdonyi Géza 'ÍS foglalkozott naptárkészítésse'1 • 35
Földünk kalendáriuma
Földünknek, mint égitestnek is megvan a maga kalendáriuma, csakhogy ez a naptár , sokkal nagyobb idő egységekkel dolgozik, mint az emberi élet futását jelző közönséges nap:ár. Az évmilliók nagy számadatait elképzelni sem tudjuk, azért geológiai kalendáriumunk felvázolásánál az úgyne· vezett idősűrifés elvét kell alka!maznunk. Képzeljük el, hogy Földünk életkora 2000 millió év. Mondjuk azt, hogy ez egyenlő 24 órával. Ebben az eset. ben egy földi órának 83 330 OOO esztendő felel meg. Egyet. len perc geológiai kalendáriumunkban l 388 OOO évvel egyenlő, míg egy másodperc 23 133 évvel. Indítsuk meg képzeletbeli műszerünket, amelynek szá.mlapja 24 órára van beosztva. A mutató 'egymás után hagyja maga ínögötf az órákat. Ha O órától indultunk ki, bizony már késö délután van, helyesebben 18 óra, azaz esti 6 óra, milwrra befejeződik Földünk történetének öskora. Errö! az időszakról, mely mint láttuk, geológiai kalen· dáriumunk legnagyobb részét magában foglalja, úgyszólván semmit sem tudunk. Előlények maradványai, kövüle· tek, nem maradtak reánk, csak igen régi kristályos palák semmit el nem áruló tömegei. " Oránkon, mint már mondoituk, esti 6 óra felé jár az idő, azaz 18 órát jelez a számlap. Ekkor köszönt be a 36
földtörténet ólwra, mely négy órán át tart, tehát 22 óráig. Kembri, . szilur, devon, karbon és perm korszakokra tagoljuk. Ezen idő alatt hódította meg az élet a tengereket, a szárazföldeket és a levegőtengert is. A gerinctelen állatok, a halak, valamint az óriás páfrányok és hatalmas zsurlók fénykora volt ez. 22-töl 23. órá'ig tartana idö~űrí téses óránkon a földtörténet középkora, mely a hüllők és ősi szabá.sú madarak virágzásának idejét jelzi. Triász, jura és kréta korszakokra tagol juk. Már 23 óra van, (azaz éjszaka ll) amikor beköszönt az újkor, a modern sza. bású emlős állatok s a ma is élő zárvatermő növények világával. Mindössze l perc jut a nap 24 órájából az ember megjelenésére s talán mindössze két-három másodperc a történeti események lezajlására. A Föld kalendáriuma pedig egyre pergeti lapjait, a külső és belső erők egyre újabb sorokat írnak naplójába, de ma már az ember kezenyomát is megtaláljuk rajta, mint tájalakító tényezőt.
JE~ Y ZETEK
JEGYZETEK
39
JEGYZETEK
!O
JEGYZETEK
41
JEGYZETEK
42
JEGYZETEK
4· 3
JEGYZETEK
44
I.
A Nap a KOS fegyébe lép
Emlékeztedi
Az ébredés hónapjában f í g y e l jük me g vándorrnadarainik érkezését. Jegyezzük fel az .egyes fajok feltű nésének időpontját s mindazl, ami szárnyas barátaink megérkezésével kapcsolatos. A legkisebb adat is nagy értéket j,eJenthet a szakemb~rek számára. Ugyancsak most az ideje annak, hogy tavaszi virá. gaink virítását feljegyezzük fenologiai táblázatunkba. Vadász ismerősünk társaságában megfigyelhetjük a szalonkák esti húzását. Nagyon érdekes figyelemmel kisérnünk a fák nedvkeringésértek megindulását Juharfa törzsébe árral lyukat fú· runk, olyanformán, hogy az a kérget átütve, a fába is behatoljon. A lyukat a fa kérgén jól láthatóan megjelö!jük, akár festett, akár pedig óvatosan faragott jellel. Olyan napúkon, amikor a hőmérséklet néhány fokkal O fölött van, megfigyeljük, nem induiLe meg a fa nedvkeringése. ha igen, úgy az időpontot feljegyezzük. Ezután a fán ejtett sebet viasszal vagy kátránnyal betömjük - így a törzs nem fog kirothadni. lv\cgfigyelhetjük a tavasz piros, feketekékkel tarkázott c: tromlepke az elsö ébredők nőstényei azok, amelyek téli zik most az első verőfényt. 46
elsö lepkéinek feltűntét is. A rókalepke, valamint a &árga közé tartoznak. Mindkettőnek rejtekhelyükön áttelelve élve-
Napsütötte domboldalakon most bújnak elő az első gyí· ő ébredésüknek időpontját is érdekes ám feljegyeznünk · 1\-íost kezdődik a g y ű j t és is, hegyen völgyön. Koratavaszi virágaink, bogaraink és lepkéink most kerülnek be herbáriumunkba, illetőleg gyűjtő üvegeinkbe. Arra azonban nagyon vigyázzunk, hogy fölösleg·esen ne pusztítsuk öke;t. Tavasszal a legcélszerűbb kövületgyűjt6 útra indulni. A még fagyos éjszakák, de a már meleg nappalok ugyanis kedveznek a kifagyás jelenségének. A közetek repedéseibe szivárgó víz éjszaka megfagy, kiterjed s mint finom kis preparáló műszer fejti ki számunkra a gedógiai múlt meg·kövesedett emlékeit Időszerű tennivalóink közül em:ítsük meg a madárodúk kihelyezését s az etetök további gondos eCátását. A koratavasz élelemhiánya még nehéz napok elé állítja madarainkat! Ne hagyjuk őket cserben most sem. Segítsünk az erdészeknek, vadőröknek a vadállatok sózóinak felújításában. Az őzek és szarvasok ilyenkor jutnak előszcr friss zöld fííhöí' s ennek fogyasztása szervczetük só igényeit erősen megnöveli. Most az ideje annak, hogy. pihenőre küld_'ük téli túráink hűséges segítőtársait, a sítalpakat. A lécekről kis üvegdarabbal kaparjuk le a viaszt, majd a csiszolópapírral kezelt felü!etet forró lenolajjal itassuk át. Fakockával peckeljük ki őket, a szíjakat pedig jól zsírozzuk be. Haladéktalanul kezdjük meg tavaszi ki r á fl! d u l ás a i n k a t. Lakóhelyünk környékén meg kell ismernünk azokat az érdekes túracé'okat, melyek ilyenkor nyújtanak valami látnivalót. A kolozsváriak például keressék fel a
k::>k és kígyók. Az
47
Szénafüveken nyíló volgamenii hérics sárgáló foltjait Egyik legritkább növényünkben fognak gyönyörködni. A Hója erdő déli pereme igen kedvező célpont növénygyűj tök számára. Az elsö hóvirágat a Bácsitorok bokrosaiban talá!hatjuk. Ugyanide jöhetünk egy kis kövületvadászatra is, de ha szép fossziliákat akarunk zsákmányolni, úgy feltétlenül keressük fel a Marrostori gát palás Szamos medrét, majd pedig a Plecska völgy meredek martjait is.
Jeles napok
Március 22-öi sok hdyen tartják "g· u zs a l y ü t ő" napnak, hiszen a tavaszi munkák beálltával ekkor hagy· nak föl véglegesen falusi asszonyaink a fonássaL 24-e Gábor napja, a káposztaültetés ideje, 25-e pedig· a gyümölcsfák oltásának időpontját jelzi, ezért nevezi!{ Gyümölcsoltónak is. Ehhez a naphoz sok népies időjósló szabály fűződik, legtöbbjük azonban nem egyéb koholmánynáL Csak mínt néprajzi érdekességet említjük meg, hogy vele kapcsolatban is felmerül a medve kijövetele, akárcsak Gyertyaszentelőkor (lásd ott), más változatban pedig a béka megszóla:ása. Ug-ynevezeit negyvenes nap is, azaz a hiedelem szeríni ennek a napnak időjárásával fog egyezni az elkövetkezendő negyven na p időjárása. Több joggal nevezik "fecskehajtónak", mert ekkor már valóban hazafelé hajtja ereszeink kis dalosait a meleg déli szél. Március 29 a mák velőnapja, de sok helyen ekkor kerül a földbe a len is. Aprilis hónapja szeszélyes, változékony időjárásával megérdemlí a nép száján forgó jellemzést: "Aprilisban hét tél, hét nyár .. ." A kellemes meleg napok mellett gyakoriak ilyenkor a fagyok is, különösen, ha derült éjszakákon a földfelszín kisugárzása nagy. Ha az idő esős, úgy a fagyveszély csökken, elsősorban a fedett égbolt miatt, amel y mint 4 -
A természet kalendáriuma
49
111eleg paplan, visszatartja a kisugárzott meleget. ílyerl· formán helyes és igaz az a monclás, miszerint: ,,Aprilisi esőzés kergeti a fagyott' Persze a hónappal kapcsolatos reguláknak jórésze itt is alaptalan. Ki adna ma hitelt annak, hogy a hideg áp· rilis felté:Ienül rossz esztendőt jelez, vagy, hogy az ápri· !isi dörgés nedves évet hoz. A hónap szeszélyes, bolondos voltát összesűrítve jellemzi az április elsejének "bolondjáratása", bár az ezzel kapcsolatos szokások egészen új keletűek. Az ébredő természet ősi ünnepe a h ú s v é t. Magyar elnevezésének eredete a feudalizmus korának szigorú böjtjeire vezethető vissza. A hosszú önmegtartóz:atás után akkor vették magukhoz el·Ő5zör a húst a hívők (búsvét!) A húsvét ősi tavaszünnep, mely nem csupán a tavaszi napéjegyenlőséghez, hanem a holdtöltéhez is kötve van, tehát csillagászati alapjai vannak. Megünneplésében idöl< folyamán sok lett a bizonytalanság, ezért a 325.ben tartott nikeai zsinat úgy döntött, hogy a húsvét mindég azon a vasárnapon legyen, mely a tavaszi napéjegyenlő ség utáni holdtöltére következik. A döntés szerint az ünnep időpontja március 22 és április 25 közé esik, illető leg e között a két dátum között ingaclozhatik. Mivel az egyházi naptárak ún. mozgó ünnepei mindig a húsvéthoz igazodtak, már régóta szébakerült annak állandósítása. A húsvétnak, mint jelleg·zetes tavasz ünnepének eredete a messzi "pogány korban" vész el. Az egyiptomiak Osiris istene él Nap évi körforgás át személyesíti meg, s ő az, 50
aki feleségével Isissel egyiitt a fö:kelést és hanyatlást, de az újból való föléledést és viru:ást is megszemélyesíti. Erdekes, hogy az Osiris kultuszban is igen nagy szerepe volt a böjtnek. A tavasz-'istenek sorában a szma1 Adont ·kell ezután megemlítenünk, aki a tavaszi lombfakadás és az őszi lomb, hul:ás istene volt. ő leH a görög mitológia Adonisa, akiről különben egyik tavaszi virágunk, a tavaszi hérics, ne· vét is kapta (Adonis vernalis). Unnepét, az úgynevezett Adoniákat nemcsak Hellászban, hanem Előázsiában és Egyip:omban is megülték, lzülönösen a Ptolomeusok idejében, amikor ezek a területek egy birodalomban egyesültek. Az ünnep a tavaszi napéjegyenlőség időpontjára esett. A hét napon át tartó szertariás első részében meggyá. szalták az e:tűnt Adonist, hogy azu:án másnap nagy örömmel hálát adjanak visszatéréséért A körmenetekben cserépbe tett tavaszi virágokat is körülhordoztale A babiloniaiaknak is megvolt a maguk tavasz istene Tammuz személyében. Tammuz a monda szerint minden össze! leszáll az alvilágba, hogy ott halottként t(Jtse el a telet. Tavasszal aztán ismét fö:támad s visszatér az emberek körébe. Benne sem nehéz felismernünk n látszólag álomba merü:ö, majd ismét kiviruló természet rnegszemélyesített képmását. Szinte pontosan a mai húsvét időpontjában tartot·ták Bab:lonban a "világosság és ég urának", Marduch-nak 'ünnepét, nagy körmenetek és lakomák keretében. Az ün. nepi ebéd főfogása a bárányhús volt, akárcsak a mai húsvét étlapjának. A kerésztény vallásokban Krisztus feltámadása a természet feltámadását jelképezi. 51
A napjainkban szokásos húsvéti tojás fogyasztása is igen régmúltú valami. A látszólag élette:.en tojásból kikelő csirke a megújul ó, győzedelmeskedő természetet (életet) jelképezi. Népünk nagyon kedveli a hímes tojást, sőt mint érdekességet említjük meg, hogy Ki&-Zombor mellől avarkori hímes tojás maradéka is előkerült. Egyik néprajz kutatónk szerint a tojás diszítő elemeinek valamikor mágikus, varázslatos erőt is tulajdonítottak. A ránkmaradt tojásíró ének tanú erre: ,,G yászvirágot írok erre, Talán hívebb lesz a lelke, Aki minap megesküdött Velem tartja az esküvőt"
Hajdan egy-egy öreg néne - faluszerte híres tojásíró - foglalkozott ezzel a népművészeti ággal. Az íróasszony bizony nem a mai anilin festékekkel dolgozott, hanem a nagy természet kincsesházából szedte festőanyagait A cserefa kérge vagy a vadalma báncsa szép sárga színt adott, sárgásbarnát a veres hagyma héja, feketét a gubacs, zöldet a bürök s csak a pirosnak vett egy kevés berzsenyt a boltban. A székely asszonyok az ún. batik technikával a tojást olvasztott viaszba mártott pálcikával írták meg,
••tt '""""-·
6. ábra.
52
majd az egészet festékbe tették. A viasszal megírt vonalak fehéren maradtak, míg a többi rész színesre festődött. A festőléből kivett tojást szárazra törülték, erre előtűntek a színes alapon fehér díszítő motívumok. A hétfalusi csángók is nagy mesterei a tarka hímíí tojás készítésének. Egyik középkori oklevelünkben történik utalás a "tojások összeütésének napjáról". E játék ma is él. A locsoló gyerekek fából készült tojást csempésznek kezükbe s ezt ütik össze pa j tá suk tojásávaL Persze, aidé eltörik, az a vesz~es. A csalafinta mesterkedést némely vidéken gyöngytyúk tojással űzik, mert ez jóval keményebb a tyúktojás· nál. Az ilyenfa1ta játékot Erdélyben "türkölésnek" nevezik s ilyen formában a román nép körében is feltalálható. Húsvéti népszokásaink közül a feudalizmus korában szokásos temp:omi drámákat is meg ~
De olyan húsvéti versike is van úgy végződik:
még, amely
ma
is
Húsvéti népszokás volt hajdan a h a t á r j á r ás is. A falu népe csoportba verődve, élén a fiatalokkal a ha· tárba vonult, ott esőért, jóidőért könyörgö:t, majd megin· dultak a határdomb mentén s hogy telekkönyv hiányá· ban a fiatalok jól eszükbe véssék a birtokhatárokat, bizony hajlós vesszővel mérték reájuk a számolatlan huszönötöt! A székelyek határjárásához kapcsolódik a d i d e r g és szokása is. "Azok a fiatalok, akik a határjárásban részt. vettek - írja egy tudós népr a j z kutatónk - ünnepna pján bejárják a falut. Az ablakok alatt csoportosan utánozzák a· sá:oros árusokat, dideregve kérezkednek be, mondván, hogy hideg országból jönnek és tréfásan kínálgatják áruikat: a jegyzőnek pennát, a nőtlennek feleséget, a leányoknak ruhát, selyemkendőL Emellett azonban tréfás formában felfedik ám núnden háznak s minden egyénnek tudolt titkait. A d i d e r g és sok e~méssége, humora elárulja a székelység éles megfigyelőképességét, furfangos észjárását és azt a készségét, amivel még a legnehezebb helyzetekben sem veszíti el a fejét. A jut
54
A húsvéti nyúl alakja német eredetű. Kiváló etnográfusunk, Solymossy szerint, a németségnél is csak amolyan elferdült szakásnak tekinthető. Ott ugyanis régebben a gyöngytyúknak (Haselhuhn) tojását ajándékozták egymás· nak az emberek húsvét táján. Mivel a nyúl német neve hasonlít a gyöngytyúkhoz ( Hasel), így ferdült el állítólag a népszokás az idegenben, tyúkból nyulat csinálva. Ápíilis 6-án, Irén napján sokhelyi tartja még magát az a babona, hogy ha ezen a napon esős, nedves az időjárás, úgy "szűk lesz az esziendö". Mondanunk sem kell ennek az állításnak tudománytalan és babonás mivoltát. Ezzel ellentétben jó időt jósol Tibor április 14-én, már amennyiben eklwr már szép zöld a vetés. Ezen ;1 napon szálaitatja meg népünk a kakukkat is.
Események -
évfordulók ...
/89/
marctUs 24. l\OCH ROBERT német orvos bejelenti a tuberkulózis bacilusának felfedezését. Már előzőleg felfedezte a tifusz és a kolera kórokozóját s egész sereg trópusi betegség baktériumát. Koch egyike az emberiség legnagyobb jótevőinek 1784 március 27. Ezen a napon született Kö1RÖSl CSOMA SANDOH. Azsia-kutató, s a tibeti nyelvtan tanulmányozója. A magyarság ős!Jazájának kutatása adott neki alkalmat világhírű nyelvészeti munkásságára, amellyel ki· vívta az egész müvelt világ elismerését. 1842 április ll-én ha:t meg az indiai Darzsillingben. Ugyancsak ezen a napon, 1845 március 27-én emlékezhetünk meg· RöNTGEN KONRAD német orvosról is, aki a róla elnevezett sugarak felfedezöje volt. Munlkássága nem csupán a fizika, de az orvostudományok terén is döntő jelentőségű. Hazánk első Röntgen laboratóriumát Nagyváradon áliították fel 1896-bán. 1744 március 30-án született az első magyar nyelvű élettan-könyv rrop, RACZ SÁMUEL orvo~doktor. A nagyszombati, majd a pesti egyetem tanára volt s magyar nyelvű orvosi könyvein kívül előadásait is nemzeti nyel· ven tartotta meg. Ugyancsak ezen a napon, 1934-ben halt meg DEGEN ARPAD botanikus. Föképpen i1 Bi1lkán félsziget növényvi· 56
!ágát tanulmányozta s élete során páratlan értékű növénygyűjteményt állított össze. Megindítja a Magyar Botanikai Lapokat. Aprilis l. 1865-ben e napon szü~etett ZSIGMONDY RICHARD magyar származású tudós, az ultramikroszkóp felta!álója. Készüléke az ún. Tyndall féle jelenségen alapszik, melynek lényege, hogy a sötét háttér előtt lévő kolloid természetű oldat oldalról megvilágítva, láthatóvá teszi a benne lebegő parányi részecskéket. Felfedezéséért 192f3-ban Nobel-díjat kapott. 1920 április 2-(in halt meg DADAY JENő1 zoológus- és hidrobiológus. Több mint 801 állatfajnak és 103 fajtának adott nevet; a külföldi elismerésképpen 21 fajt és 2 fajtát ró!a nevezett el. Hihetetlen munkabírására jellemző, hogy életében 197 munkája jelent, mindannyi a magyar állattani irodalom egy-egy gyöngyszeme. 1801 április 6_án emlékezhetünk meg a Nagyszalontán e napon született FöLDI JANOS orvosról, a magyar nyelvű növény és állattani irodalom egyik megalapítójáróL "Természeti históriája" 1801-ben· Pozsonyban jelent meg. Magvaros nyelvezettel írt természetrajz könyvei nem kevesebb, mint 283 népi elnevezést honosítottak meg a szakirodalom-
ban. Ugyancsak ezen a napon, 1909-ben érte el PEERY amerikai kutató az Északi Sarkot. Kíséretében négy eszkimó és egy néger (!) is volt. Grönland felkutatásával is nagy érdemeket szerzett. 1919 április 8-án hunyt el EöTVöS LORAND fizikus. Gravitációs ingá.ia s az ún. Eötvös-törvény világhírűvé tették őt. A geofizikában műszere ma is nélkülözhetetlen 57
Mintal<épe volt a komoly és megbízható tudósnak, de a hazáját szeretö embernek is.
1894 április ll. E naponj halt meg SZABO JOZSEF haladó szellemű geológus. Működése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ennek a tudományágnak 1neg legyen a magyar szakszótára. Bevezette az irodalomba: is a magyar szakkifejezéseket és széles körben népszerűsítette a fö~dtan tudományát. Az 1848-as szabadságharcban mint hadi geológus működött. 1793 április 12-én BUGAT PAL születése napjáról emlékezünk meg. Ű1 hívta életre a Magyar Természettudományi Társulatot 1841-ben. Haladó szellemű eszméiért a bécsi kormány üldözését kellett elszenvednie. ű volt a magyar orvosi szaknyelv megalapozója. 1792 április 14.én halt meg HELL MIKSA csillagász, akinek nemcsupán a budai, egri és nagyszombati, de a kolozsvári csillagda felszerelésében is kiváló érdemei vol· tak. Ő1 állapította meg a nap-para:laxist. Ugyancsak ezen a napon, 1888-bmv ha·:t meg MIKLUHO MAKLAJ orosz felfedező utazó, aki Dj.Guineában végzett néprajzi, ember- és állattani lmtatásokat. Igazi, haladó sze:lemű tudós volt, aki élete végéig tiltakozott a gyarmati népek elnyomása ellen. 1906 április 19-én halt meg PIERRE CURIE, aki feleségével együtt az uránérc kísérőjét, a rádiumot felfedezte. Felfedezése a fizikábani és az orvostudományban is új kor. szakoi nyitott meg. 1742 április 20-án születeit TESSEDIK SAMUEL. Korát messze megelőzve vallotta, hogy az ember munká~a 58
megváltoztathatja a Föld arculatát s hogy a tudományos a~apokon végzett mezögazdaság mentheti csak meg a nemze:et. Gyümölcsnemesítéssel, selyemhernyó tenyésztéssel, méhészettel, selyem és gyapjúfonással is foglalkozott. Szarvasi mezögazdasági tanintézete európai viszonylatban is újításszámba ment.
Madarak menetrendjc
MARCJUS
vörösbegy, parti lile, nagy kárókatona. 22-én: nagy goda, szürke gém, kon· tyos réce, kendermagos réce. 21-én:
7. ábra. -
8. ábra.
10. átbra.
60
Vörösbegy
Parti lile
Búbos vöcs.i-ik
Y.
ábra. -
Szürkc gém
11. ábra. -
'!ízi guvat
13. áfn·a. -
HAmvas réti héja
23-án: búbos vöcsök 24-én: barna réti héja, réti pityer, kis póli, daru 25-én: vízi guvat, vöcsök, ezüst sirály 26-án: házi rozsdafarkú, vékonycsőrű páli 27-28-án: erdei szürkebegy, hamvas rétihéja, örvös rigó,
12. ábra. - Házi rozsdafarkú
14. ábra. -
·Füzike
61
dgány csaláncsúcs, p·dytyes lile, erdei cankó, háromujjú csüllö, kanalas réce. 29-én: esil-csal füzike, fa· kó rétihéja, szürke cankó, vörösnyakú vöcsök 30-án: kígyászölyv, ·füstös cankó, fekete gólya, ne· mes kócsag. 15. ábra.
'31-én: nagy
5-én: 6-án: 7-én:
8-án: 9-én:
62
Szalonka
sárszalonka, fehér gólya.
ÁPRILIS J-én: fülemüle sitke, réti can· kó, feketenyakú vöcsök 2-án: _barna ká· ny a 3-4-én: ba js z Os sármány, ha· ~--'"'~-:..· :.· vasi partfutó, 16. ábra. '- Barna kánya vízityúk kékbegy, széki lile, kanalas gém sárga billegető, hantmadár, bakcsó békászó sas, kerti rozsdafarkú, juhászka, voros gém biLegetö cankó, törpe vizicsibe, kis kárakatana ráró, kaba-sólyom, búbos banka, csíkosfejű sitke, a pr ó pmtfutó
17. ábra. -
K.erti rozsdaiarkú
IR. ábra.
Légykapó
10-én: tavi cankó, csicsörke, fiiiz füzike 11-én: ugartyúk 12-én: nyaktekercs, havasi sarlós fecske 13-án: törpe sas, erdei pityer, rozsdafarkú csaláncsúc~,
pettyes vizicsibe 14-én: fattyú kócsag, halászcsér 15-én: kakukk, kis poszáta
19. tibrn. -- Krtkukk
2{).
ábra.
tekercs
Nvak-
63
parlagi pityer, kis fülemüle, kis vízicsibe sisegö füzike gólyatöcs, sarlós partfutó, batla, kis sirály kormos légykapó, örvös légykapó, barátka poszáta, szék'i csér 20-án nádirigó.
16'-án: 17-én: 18-án: 19-én:
21. ábra. -·· Búbos banl\3
A
A
tavaszhirdetők
.,.
hóvirág mel!ett egész sereR szép mezei és erdei virá. gunk üdvözli március e:ején a kikeleteL Napos lejtökön szélnek és z·ivaiarnak kitéve, küszködve az erős nappali felmelegedéssei s a fagyasztó éjszakai lehüléssel, küzd életéért és fennmaradásáért a kökörcsin. Csak úgy maradhatott meg, ha alka~mazkodott. Finom, selymes szőrözet védi és óvja az egész növényt a hidegtől, s az erős párolgástóL A bundába bújt virágocska nagy tömegekben lepi el ilyenkor a szénafüveket. Egy alkalommal megfigyeltem, hogy a mezei egerek éppen a kökörcsin finom szőröcskéivel bélelik ki üregeiket s a gyámoltalan fiatalok ebben a pólyában töltik életük elsö pár napját. A vízhiány tette szükségessé, hogy növényünk mélyre hatoló, erőteljes gyökérzetet fej. lesszen, a heves tavaszi szelek ellen pedig szabdalt levelekkel védekezik. Nagy sötétlila virágai bókolóak s így védik a porzókat és a termőt az csőtől és a fagytóL Szőrbóbitás mag· vait a szél röpíti messze. Amikor a mag földet ér, a bóbitába kapaszkodó szél valósággal befúrja azi a földbe. A legelésző állatok el len is van ám védi\ fegyvere a kökörcsinnek. Mér'22. ábra. --· 1<:öki1rcsin 5 - A természet knlendáriuma
ges nedve miatt juh és tehén egyaránt elkerüli. Az alkalmazkodás jelensége különben vér:ri.g- fog- k:sémi bennünket a termés1.E:t kalendáriumának minden egyes lapján. A felületes szemJélőnek talán fel sem tűnik, mennyire változatosak még az ugyanazon fajhoz tartozó élő szervezetek is. A növényi és ál:ati szervezetek életkörülményeinek hatása· képpen, mindenik nemzedékből csakis azok az egyedek maradtak meg, me23. ábra. - Fürtös lyek a legall\almasabbak a táplálék gyöngyike megszerzésére, s amelyek legvédettebbek a környezet káros hatásaival szembsn. Darwin mutatott rá arra, hogy az alkalmazkodással kap. csolatban a természetben semmiféle célról sem lehet szó, e:Ienté:ben az ember által gyakorolt mesterséges kiválasz· tással, mely célszerű valami s a tenyésztő kívánságait tartja szem előtt. A növényvilágban legszebb alkalmazkodási jelenségeket a virágok beporzásának esetében látjuk. Színük, illatuk nektárja mind alkalmazkodást jelent a beporzást végző rovarok igényeihez. A méheknél bonyolult ösztönök ál~anak az alkalmazkodás szolgálatában. A fejlett agyféltekékkel bíró, magasabbrendű gerinoes állatokat az itt kialakuló feltételes reflexek teszik képessé arra, hogy a környezet változó viszonyaihoz alkalmazkodjanak. Érdekes az is, hogy a kökörcsin talán egyetlen olyan virágunk, amelyről fel tételezhető, hogy a magyar né.pnek ősi, még Azsiából hozott öröksége. Neve az ó-török "kök" 66
szóból származik, ami kéket jeient. Hasonló törÖk vendég szavunk a kökény is. Krónikáink k ü g ü l cs i n. jét hajdan orvosszerül is használták, kü!önösen az állatgyógyászatban. Kikelethirdető a domboldalainkon virító fürtös gyöngyike · is. Már tavaly elegendő tartalék tápanyagat raktározott el hagymájában ahhoz, hogy kora tavasszal virágozhassék: Csatornaszerű levele'H érdemes megfigye:ni. Pontosan a gyökerekhez vezetik az esövizet, aminek minden cseppje nagy érték számára. Kis harangocskákhoz, csengettyűkhöz hasonló virágai lila szinű fürtökbe csoporto. sulnak, hogy jobban felfigyeljen rá a mézre éhes rovarnépség. Ez a márciusi "mézcsárda" még hatásosabb propagandával is dolgozik. A fürt te.·tején csalogaiásra szolgáló meddővirágok kelletik magukat, s létük csupán az alsóbb, termékeny virágok reklámozását szolgá:ja. A koratavasz virágaihoz tartozik a szép, sárgavirágú kankalin vagy primula is. Nevezik még kulcsvirágnak is,
mert a középkorban az a hiedelem volt elterjedve róla, hogy virágai minden zárt kinyitnak, minden lakatot megolda· nak. Vaskos gyökértörzsében igen sok a tartalékanyag s ebből tudja létrehozni tőrózsában álló leveleit, sárga vi· rágait. A levelek különben éppen úgy összesodródnak, mint sok más tavaszi virágé, véclekezésül a hideg ellen. A bó. koló virágok ernyős virágzatban csoportosulnak, mert így nagyobb hatást keltenek a mézre éhes rovarok szemében. Virágjaikban sok a nektár s a szirmokon öt narancssárga színű ösvényke vezet egyenesen a mézcsárdába. Különösen érdekes a kankalin virágbio~ógiája. Ha egymás u7án több virágot figyelünk meg. azonnal feltűnik, hogy közöttük 67
vannak olyanok, amelyek hosszú bibeszállal és rövid porzókkal rendelkeznek. Másoknál éppen fordított a helyzet, a bibeszál rövid és a porzák hosszabbak. Ez a heterostiliának nevezett jelenség az önmegtermékenyítés megakadá· lyozására szolgál. Az egyik jószemű kutató így írja le a kankalin beporzásának ti tk á t: "Ha összehasonlít juk, mégpedig mikroszkóp alatt, a hosszú bibéjű virágban fejlődő virágpor,t a rö·vid bibéjű virágban található po11ennel, akkor azt látjuk, hogy az előbbi jóval kisebb az utóbbináL Ugyanis a rövid bibéjű virágban fejlődő virágpornak, minthogy hosszú bibéjíí virágot fog megtermékenyíteni, nagyobbnak is kell lennie, mert hosszabb po'lentömlőt kell fejlesztenie. Ha viszont a bibél figyeljük, azt tapasztaljuk, hogy a hosszabb b;beszálú ragadósabb, mint a rövidebbek. Az előbbit ugyanis nagyobb virágpor termékenyíti meg és ezt csak a ragadósabb bibe tudja megtartani. Végülis sikerrel járt a kankalin virág Ugyeskedése, a virágból termés lesz. A megérett és. felrepedt toktermésből a magokat a szél rázza ki és terjeszti el." Az érdekes jelenséggel és magyarázatá. val Darwin is fog·Ialkozott. Ha utunkat a patakpart vagy
rJek 'idöpontjával esik egybe. Korai virágzását az magyarázza; hogy növényünk a nedves, selymékes horpadásokat kedveli, amelyek leg-inkább kora tavasszal te:nek meg nedvességgel. Gyökérze:ét nem bocsájtja nagyon mélyen az iszapos talajba, hiszen a tápanyagokat kis mélységben is megtalálja, az állóvíz pedig nyilván nem fenyegeti avval, hogy kimossa a talajból. A víztöl távolabb nőtt, tehát szárazabb talajon élö példányok már satnyábbak s gyökereik sokkal mélyebben hatolnak be a földbe, hogy a szükséges nedvességet megtalálhassák A növény sejtjei igen sok vizet vesznek fel, de nagyon sokat is párologtatnak. A levelek vesealakúak s úgy helyezkednek el, hogy egymástól el ne vegyék a napsugarat. A légzőnyílások nem a levél fonák· ján, hanem felső Iapján vazmak. Könnyen meggyőzödhe· tünk erről, ha egy levágott levél nyelébe belefújunk s a levéllemezt közben víz alá merítjük. A levél felszínéről mint ezüst gyöngyöcskék légbuborékok fognak felszállani. A virágban sok porzó és sok termő van, hiszen kora tavasszal nagy gond ám a megtermékenyíiés. Kevés még a mézre, virágporra járó rovar, de annál több a zöld takarmányra kiéhezett legelő állat. Éppen emiatt tartalmaz mérges anyagot a növény minden része, még a magvai is. Ennek ellenére a falusi pásztorember előszeretettel gyűjti össze a gólyahír bimbóit s ecetbe eltéve saJá:aként fogyasztja. A ecet ugyanis hatástalanná teszi a méreganya'got. Ugyancsak tavaszi csemege a salátaboglárka levele is. Növényünket a nedves erdőaljon találhatjuk meg ~s bár levelei szintén mérgesek, az ecet itt is segít, mert közöm·
bösíti a veszélyes anyagot. Megvastagodott gyökérgumó· jában már a tavaly sok tartalék tápanyagat raktározott el, ezért tud olyan korán ldviritani. Sietnie is kell, mert ha a fák ldlombosodnak, elveszik előle az életet adó fényt. Az egymás mellé sorakozó levelek a föld színén fekszenek el, mert így a szél nem tépi le őket és több meleget is kapnak, biszen tudjuk, hogy a napsugár a fö!d felszínét melegíti föl s ez sugározza ki magából a meleget s adja át a levegőnek. Az alsó levelek nyele hosszabb, mint a fe:söké s ilyenformán a levé:üzem munká ja zavartalanul fo'yhat, nem veszik el egymás elől a napsugarai. A rovarcsalogató sárga sziromlevelek tövén méz csillog, ha pe· dig esősre fordul az idö, a virágok összecsukódnak, é~ a virágpor nem megy tönkre. A megtermékenyített virágok magvakat fejlesz,ten:ek. De a salátaboglárka más úton is képes biztosítani fajának fennmaradását. Gyökérgumókal és úgynevezett sarj rügyekkel is szaporodik. A sarj rügyek a levelek hónaljában. helyezkednek el s ha a nö· vény elhervadt, a földre hullanak. Jövőre mindenik új kis növénynek ad életet. Gyakran megtörténik az is, hogy a tavaszi esőzések egy helyre sodorják össze ezeket a ga· bonaszemekhez hasonló kis rügyeket s innen ered az a babonás hiedelem, hogy "b ú z a es ő" hullott volna. Száljunk végezetül a tavaszi virágok legkedvesebbjéről, a szerénység mintaképéről, az ibolyáról. Ugyancsak a kikelethírdetők közé tartozik s korai vidtását szintén az teszi lehetövé, hogy földalatti tökéjébe már a tavaly rengeteg tartalék tápanyagat raktározott el. A még lombtalan tavaszi erdő fénybőségét igyekszik minél jobban kihasználni. üdezöld levelei eleinte még szivaralakba vannak összesodródva, 70
mert így a hideg és a nedvesség nemigen árt neJük. A simogató napsugár azonban kiteríti öket, s megindul az asszimilálás fontos munká ja. A lev1elek ebben egymás t nem akadályozzák: mÍnden:külmek különbözö hosszúságú nyele van s a fényt nem veszik el egymás ·elől. Amikor a levelek már megerősöd tek, megjelennek a szép kék25. d.bra Illatos ibolya színű virágok is. Feltűnő színükkel, kellemes illatukkal magukhoz csalogatják a kora tavasz mézre éhes bogárnépségét. Csakhogy a drága csemege jól el van ám rejtve a virág belsejében, helyesebben annak sarkantyúszerű nyúlványában. Csak a hosszú ormányú rnéh, meg a poszméh férhetnek hozzá oly rnódon, hogy az a~só sziromlevélbe kapaszkodnak. A mézet az alsó porzák termelik s nektárt rejtő raktárhoz sárga csíkok, az úgynevezett "mézutak" vezetnek. Az idegen virágporral megrakódott rovar fejével hozzáér a kampós b:béhez, hozzákeni a pollent, majd beljebb hatolva, eléri végre az áhított virágrnézet A színes és illa~os tavaszi virágok mel~ett nyáridőn az ibo~ya színtelen és illattalan virágokat is fejleszt, melyek önbeporzással hoznak magot. A toktermés teli van aprócska magvakkal; ez megszáradva, hirtelen és nagy erő ve! pattan fel, messzire "kicsúzlizva" a magvakat. Érdemes ezeket közelebbről is szemügyre venni. Rajtuk aprócska szivacsos dudort látunk s ezt igen kedvelik a hangyák 71
Ezért cipelik szerteszét az ibolya magv ait, így segítve a faj elterjesztésében. A kis dudornak különben még szerepe is van. Szivacsos szerkezeténél fogva so!{ képes magába szívni s így elősegíti a mag csírázását
neki más vizet is.
De nem csupán magokkal szaporodik a szerény kis ibolya. A földalatti szár indához hasonló oldalágakat hajl, amelyek jó messzire az anyanövény:cl, a föld felszínére törnek s ott új növényt hoznak létre. Az összeköttetés csakhamar megszakad közöttük és új életet kezd a fiatal iboly-a. De a föld fölött is hajt ám indát növényünk, akárcsak a földieper s így biztosítja fajának fönnmaradását Tavaszhirdetőink
közüllegutoljára ·virít a májusi gyöngyCsak ápriEs végén figyelhetjük meg hogy a lombos erdő avarját összesodródott fúrószerű leveleivel áttöri. A levélfúrót különben vöröses színű védőhártya is körülveszi, amelyet azután a fejlődő I~evelel\ szétszakítanak. A gyöngyvirág is egész sereg érdekes alkalmazkodási jelenséget árul el a figyelmes szemlélőnek. Szintén fö'dalattt tőkéje van sok tartalék tápanyaggal. Virágunk azonban nem siet annyira a virítással, miht azt kora tavaszi társai tették, hiszen a kilombosodott erdő árnyékában is meg tud élni, sőt szinte kerüli a sok és erős fényt. Nagy sötétzöld leveleivel pompásan asszimilál árnyékban is. Ha megfigyeljük a napos.abb helyen növő példányo26. ábra. -·· 1\at, azonnal feltűnik, hogy az ilyenekGyöngyvirág
vzrag.
72
nek levelei kisebbek, satnyábbak és vílágoszöldek. A kisebb levél erős fényben is tud asszilllilálni s a csökkentett levélfelület a párolgást is csökkenti. Am:kor beáll <1 nyári szárazság, az összes példányok levelei keményebbek és halványabbak lesznek. Már május közepét mutatja kalendáriumunk, amikor a levelek közül kihajt a hosszú virágnyél, amelyen fürtvirágzatba tömörülve sorakoznak a fehér csengettyűkhöz hasonló virágok. A k;s· kocsánykán csüngő virágoknak nincs csészelevele, ezek helyett murva levélke védi őket. A virágok bókoló á:lása a nedvességtől védi meg a virágokat. A zö1d háttértől élesen elütő, erős illatú virágok csal~:- hamar magukhoz csalják a rovarokat -- különösen a méheket, _melyek virágpor szükségle:ül~:et szerzik be a gyöngyvirágtóL Persze eközben e! is végzik a beporzást s kifejlődhetik a gyöngyvirág piros színű bogyótermése. A madarak igen kedvelik, húsát megemésztik, de magát a magot ürülékükkel messzefö 1 dre széthordják. Dgylátszik, a magvakban lévő méreg nem árt szervezetüknek. A gyöngyvirágról, mint gyógynövényről könyvlink más helyén emlékezünk meg.
Mi virít -
ki dalol?
MARCJUS 20 Halászgatnak a szürke gémek 21 Enekel már a vörösbegy is Bomlik a jávorfa rügye, duzzadna!\ 22 a szilfa bimbók
Virágzik: a keltike
27.
74
ábra. Keltike
23 Tavainkon megjelennek a búbos vöcskök
28. ábra. Kétlevelű
csilla
29. ábra.-
Farkas boroszlán
:Ji.
80. ábra. I<:ankali 11
Virágzi!?: a saláta boglárka 24 a rezgő nyárfa 25
Berki
ábra. -szellő
rózsa
Fellűnnek
az égen az első gomoly(cumulusok) 2G Megjött a rozsdafarkú is 27 28 I.tt a cigány csaláncsúcs 29 Meg-szólal a esil-csal füzike felhők
az illatos ibolya a kétlevelű sc.illa a fehér fagyöngy a kecskefűz a farkasboroszlán a tiszafa
Virágzik: a kankalin a tavaszi lednek a kőrisfa a nyírfa
30 31 Megindulnak a hangyák
ÁPRILIS
2 Vizes rétségeink felett ott vadász:3 nak már a barna kányák 75
a jókori juhar a barack a hegyi szil a berki szel!örózsa a som
4 5 6 7 8 9
a törpe mandula a törpe lr1SZ a hagymaszag a macsári gólyahír a körtefa a lwtyabenge a madárcseresznye
10 Megszó~al a búbos banka ll Az első békahangverseny
a ribizli a szilva a kökény
17 18
82. 7G
ábra.
Erkeznel< a kanalas gérnel{ IH az első füsti fecske Erkezik a kerti rozsdafarkú Az el sö dörgés
12 13 Megérkezeit a molnárfecske is 14 15 Dalol a kis poszáta 16 Berkeinkben felcsendül a fülemüle énel\ e
El Itt a barátkaposzáta
- Törpe
irisz
SS.
Eleven mfiszerek
Az időjárás változásait kutató mcieorológusok egész sereg külÖn műszert használnak, amikor a légkör hömér· sékle~ét, nedvesség-ét, a szél irányát és erősségét akarják megállapítani. Van azonban egy olyan "műszer", amely egy~zerre érzékeny több ilyen változás iránt, s amely az időjárási elemek összhaiását tárja elénk. Ez a műszer n növényi szervezet. A növény tehát elsőrangú meteorológ·iai eszköz, csak tudni ke!! a virágok, fák és füvek nyelvét, hogy elárulják nekünk titkaikaL A növények beszédének tudományáva: ma már a rneteorológiának egy .külön ág·azata, a fenológia icglalkozik. A görög eredetű szó tulajdonképpen j e l e n s é g t a nként fordítható l'e. Azokat az összefüggéseket kuiatja, amelyek a növényi meg állati szervezetek életjelenségei valamint az 'időjárás meg az éghajlat között állanak fenn. Ezek szerint beszélhetünk növényfenológiáról (szaknyelven fiiofeno!ógiáról) és állatfenológ·íáról ( zoofenológiáról). A növény-fenológia kétszáz esztendős tudományos kezdeményezés eredménye. Nem kisebb ember, mint Lillné Károly próbálkozott meg azzal, hogy a vadontermő növé. nyek virítását országosan kiépített megfigyelő hálózat keretében vizsgálja. A szép kezdeményezés azonban nem ta77
Já~t termékeny talajra. Szinte két évszázadon át aludta csipkerózsa álmát, míg végre a gyakorlati szükségesség megteremtette a nemze:közileg szervezett fenológiai hálózat kiépülését. Ma persze már nem csupán vadon:ermő, de kultúrnövényeink virítását is szervezctt keretek között vizsgálják, s ebbe a munkába bekapcsolódott a bukaresti Központi Meteorológíai Intézet is. A növények virításának megfigyelése érdekes és szórakoztató foglalkozás. Természetjáróink is űzhetik minden különösebb fe:szerelés és előkép zettség nélkül. Nem szükséges hozzá egyéb, mint néhány vadon élő és kuliúrnövényünk ismerete s egy kis szargaiam és kitartás. A növények elmondják aztán nekünk, hogy az időjárási elemek közül a hőmérséklet nem csupán a növény slilygyarapodását és növekedését befolyáso:ja, a hanem a fejlődés ütemét is. A fény az asszimilációt és a termés mínőségét szabja meg, a csapadék pedig a lég·nedvességgel együtt szintén a súlygyarapodást és fejlődést.
Ifjú természetjáróink fenológiai megfígye~éseit szeretnők megkönnyíteni azzal, hogy alábbiakban nehány hivatalos megfígyelőív kérdéseit és beosztását ismertetjük. V á laszszunk ki túracélpontjaink közül egy olyan területet, melyet minden évszakban többször is könnyen megközelíthetünk Az itt virító vadontermő és kuliúrnövényeket vegyük gondosan szemügyre s adataikat vezessük b~ rendszeresen megfigyelő naplónkba. Kiegészíthetjük növényfenológiai tevékenységünket a vándormadarak vonulásanak megfi78
FENOLÖGIAI KÉRDŐÍV
A bukaresti Központi Meteorológiai Intézet hivatalos nyomtatványa alapján (A név után zárójelbe tett római számok a virágzás hónapjait jelentik.)
A növényfajta magyar és latin neve
Virág,ás
Mogyoró (Corylus avellana) (II-III) Tatárjávor (Acer tataricum) (V-Vl) ]Pgenyefenyő
(Abíes
pectinat~)
l l l l -l Érés
l
Lombhullás
l
(V-VI)
Szelíd gesztenye (Castanea vesca) (VI- VII) Cser-töl11y (Qercus cerris) (V- VI) Som (Cornus mas) {II-IV) Vadcseresznye
IC
Li!i!~k (Fagussilva!!_~~) (V)
- --·
-------------
---~---
l
Megjegyzés
------------------------------
·~
l
A növényfajta magyar és latin neve
i Kőric;
(Fraxinus exelsior) (IV-V)
!M,gyac tölgy
(Qeccu' conkcW) (TV-V)
y;,••,., ' Érés
l
'
l
l
l
Orgona (~yringa vulgaris) (IV-V)
li Nyír (Re1ula alba) J J
l
Lucfenyő
Cs~reg31agonva
1 J
l
nyárf~
!
:---j ______
l
-
\
(Porulus alba) (Il-Ill)
_ _ __ 1
l
1_ _ _ _ _ _ , _ l
(Crataegus oxyacantha)
r
Fehér
l
_ __
.
l
(IV-V)
IV-VI) l , Hegyi har ( Actr pseudo platanus) (IV-V) 1
j ______ i
l
(Picea excelsa) (IV-V)
l
l
j___
l
1
1.
l
('V~-----~~--~----1
! Virágos kőris (Fraxin~s ornvs) ! Dió (Juglans regia) (IV-V) l
Mcgjcgy'''
1==-=1=-
rserefa (Qercus sessiliflora) (V)
j Vörösfenyő (Larix decirlua) (III-IV)
l
~-.-------~-
1
l
Lombhullás
,.
l
---------
l
~------
-j
-
-
-----~----
--1-
~
A növényfajta magyar és latin neve
>
r;
a 1'0> {/)
Fekete nyárfa (Populus nigra) CIII-IV)
N
~ ;>;"
Rezgő
nyárfa (Popolus tremula) (II -III)
Pl
(i) :::1
o. ~
2"
a Pl
Kökénv {Prunus spinosa) (IIT-IV) Akác (Robinia pseudo-acacia) tV-VI, néha VII- VIm Fehér fííz (Salix alba) (III-V)
~
l l l \·irág,ás
Érés
Lombhullás
l
Megjegy,és
gyelésével is. A hivatalos "iirlapok" közölt ilyen tárgyú kérdőív is van. A lombhullásnál azt az időpontot jelezzük, amikot~ a növény lombozatának fele már megsárgult vagy lehullott. A tölgy, bükk, szil és gesztenye fajoimáJ gyüm~lcsérésnek azt az időponlot tekintjük, amikor javában folyik a termés lehullása. A som, cseresznye, málna, bodza, kökény, ga 1agonya érése akkor következik be, amikor D C'.·yümölcs felvet:e már jellegzetes színét. Nem szDbad megfe'edkeznünk a m2gjegyzés rovatról sem, ahová minden híJönösebb megfigye· lésünket bevezethetjük (pl. az akác kétszeri virágzása, a gesztenye esetleges őszi virágzása stb.) Mutatóba közlünk most e~:y olyan kis táblázatot, melynek rovatai nehány kuEúrnövényünk virítási adatait sze· retnék "megtudni". A növény neve után :J virítási hó· napok zárójelbe vannak téve.
* Ide jegyezhetjük fel a természe:es kaszá!ók esetében az kaszálás pontos időpontját, később pedig á sarjúkaszálás idejét is. Gondosan meg kell figyelnünk gyümölcsfáink virítási adatait is, hiszen ők is érzékeny meteorológiai mr'szerek ám, amelyek pompásan rávilágítanak egy-egy tájegység éghajlatának finomságaira. Ná:unk a következő adatok Ii.fS·yelembe vételével készítünk táblázatot: Fajta, változat (pl. batu l, pánnen stb), mire volt oltva a fa, a rügyfakadás időpontja, a lombosoelső
82
A viritásra vonatkozó
A növény fajta neve Veté,;
l
Kikelés
l
különböző
Virágzás
l
adatok . Erés \ Aratás
l
Megjegyzés
\ .
:::~r(:::~VIIII ~----~=~--=~~---~--i- --l=--==1
1
Len (VI-VII) Napraforgó (VII-IX)
------ - -
--
l
Pohánka (VI-VIII)
!
---·-1
l
l
i
!
~----j
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _,
------~-------~----1 l
Köles (VI-IX)
l
-·-·-----~---------1
(VI-IX) -Bab -- - - - - - - - - - - --···------ --.-------1l
Borsó (IV-VII)
00
w
Krumpii (VI-VIII)
l____ l
l l
--~-- ____ l
elás kezdete, a virágzás kezdete és vége, a gyümölcs színe· sedésének kezdete, a gyümö~csérés időpontja, a szedés ideje, az őszi lomb-színesedés beállta, a lombhullás bekö· vetkezésének ide je. A gabonanövényekkel lí.<:Jpcsolatban feljegyezzük a fajtaváltozat nevét pl. Odvosi vagy Baragan búza, a talaj minőségét, a csírázás időpontját, a kalászosadás kezdetét, a virágzás időpontját, valamint az aratás idejét. Megjegy· zés rovatba kerü:I1etnek a növényi (pl. gomba) vagy ál· lati (pl. drótféreg) kártevők pusztításai, jégverés stb. A légkör növénybiológiai hatásai ezeknelz
* Kolozsvár környékén végzett növényfenológiai megfigye· léseim anyagából adok az alábbiakban egy kis ízelítőt (a növény neve után záróje~ben a virítás hónapjai).
* Végezetül a madárvonu!ás, illetőleg a madárbiológia körébő! találunk két táblázatot a bukaresti Meteorológiai Inté:zet kiadványai között.
* Az ív aljáu tüntetjük fel a megfigyelő nevét, foglalkozását' és· pontos címét. A fenti madárfajokon kívül természeiesen más, általunk ismert madárfajok adatait is gyű j the t jük. 84
i
i
~A
l
l
növény magyar és latin nt:ve
l l
l
v 1916
l
111.4
l l
!918
l
1948
!
Májvirág-Anemone haepatica (II!-IV)
l
12. Kakasmandikó-Rrythronium 1 dens canis (II-IV)
1.27
111.5
,
l l
K;;nka1in (IV-VI)
l
:11
l
l
III-IV
l
l
!.ll
l 1.27
11117
1.25
11.18
111.28
IV.9
!.27
11.28
-
-
-
11,9
!1.!8 II-IV ----- ------
l
Ill-IV
IV-VI
l 1
l
-
-
l
!
III-V
l
l
l
)6 Saláta boglárka - Ranuncu.l l us ficaria ti II- V)
'Je
~
l
Primula veris i
j 5 T . . - Ad oms . 1 avasz1. herJes j vernalis (II I-V)
l
l 11.18
111.8
111.4
3. Baumgarten hunyorja- Helleborus Baumgartenl (III-IV)
14.
1951
l
il r
l l
l
i 1.
Virágzási hónap Jávor kaCsapody S.terint
r í t á s
l l
ll, 12
l
III-V
l
~
I. Fenológiai Helység Táj-jellemző
kérdőív
Érkezésre A madárfaj neve Fecske_
___
_l
1
Fészek rakásra
_-
~-----~-
l Daru -. - -----------i
vándormadarakra vonatkozóan ~artomány
Rajon adatok (hegyvidék, dombvidék, síkság)
Golya
vonatkozó adatok
l
1l
-
j Fiókak kikelés~re
----
-
1
Indulás"'•
l 1
---=~~--~ --l -----
'
II. Fenológiai kérdőív állandóan nálunk tartózkodó madarainkra vonatlwzóan Helység Tartomány ____ Rajon ________ _-\tájat jellemző adatok: (Hegyvidék, dombvidék, síkság) A madárfaj neve
Vadgalamb Veréb Csóka
, Csíz
Az
els~~~kre
\ _ Fészeképítés--e
l
Fiókák
vonatkozó
'------!
i
! l
-1----1
l
l
l
kikelésé~
Telelésre
adatok
1-----i
~--------~-----------~-----
l
l
1
------~~--------
. JEGYZETEK
JEGYZETEK
88
JEGYZETEK
JEGYZETEK
90
JEGYZETEK
91
JEGYZETEK
II.
A Nap a B!l< A jegyébe Lép
Emlékeztető
A
virágok llavában természetsz~ríien tovább folytatjuk a növények virításának megfig!Jeléset s a látottakat azonnai fel jegyezzük. Rendbehozzuk a gyóg-ynövény-gyűjtő felszerelésünket s nekilátunk a felsoroltak gondos begyűjtéséhez és szárításához. Megkezdjük virágóránk összeállítását. Elindulunk e!sö gombász kirándulásunkra is. Kucsma- és szegfűgomba, esetleg egy-két csiperke lehet a zsákmány. Tovább figyeljük vándormadaraink érkezését, az odúk betelepülését Figyelmeztetjük természetjáró társainkat <~r· ra, hogy a fészekrablást és tojáspusztítást a természeh·édelmi törvény szigorúan bünteti. A fészekrakás és köl-tés megköveteli a fegyelmezett erdőjárótól, hogy most kétszeres gonddal vigyázzon az erdő csöndjére és nyugalmára. Figye:jük meg az ,esetleges tavaszi árvizeket és kártevésd
94
Folytatjuk a tavaszi virágok, valamint az ekkor feltűnő bogarak gyüjtését. Szabamadaraink számára már most gytíjihe:ünk "hangyatojást". A g·yűjtésre kiszemeli hanpya· boly környékét kissé megLsztogatjuk, majd napsütéses időt várva nekiláthatunk a vadászatnaJ..:. A boly köré leveles gallyakból l(öralakú kis kerítést készítünk. Tábori ásónkkal felforgatjuk a bolyt, mire a "hangyatojások" a felszínre kerülnek. A megrémült hangyanépség a tcíző nap heve elől a lombok alá hordja tojásait (helyesebben bábjait). Itt aztán könnyen összegyűjthetőle Akváriumaink halai számára megkezdődik a vízibolha szüret. Segítünk az erdőőröknek a lomblevél gyűjtésben és szárításban. A következő télen lesz a behavazott erdő vadjainak megmentője. Időszerű tenniua/ó most túrafelszerelésünk alapos rend· behozása, hiszen a többnapos kirándulások ezt feltétlenül szükségessé teszik. Halászfebzerelésünkön is mindig akad ilyenkor igazítani, javítgaini való. Vegyünk részt a cser2bogár, valamilli a galagonyalepke petéinek írtásában. Ha tehetjük, keressük f.e! az erdőt napszállta után. A rigók és fü:elmülék énekében fogunk gyönyörködni. Egy hajnali sé:a is igen tanulságos. Legelésző őzeket, játszadozó rókafiakat láthatunk ilyenkor. Most kezdjük el madáróránk készítését is.
Jeles napok
N evezdes
napja ennek az
időszaknak
álprilis 24-e, Szent
t a v a sz. ke z d ö dátum. Ennek gyökerei is messzi az ókorba nyúl· nak vissza. Amikor még Róma nem világváros, hanem csupán szegényes pásztortelepülés volt, P e l es istennő tiszteletére ekkor mutattak be engesztelő áldozatot. Tőle függött ugyanis a babonás pásztorok szerint a nyájak ter· mékenysége, szaporasága. Köleskásából és frissen fejt tejböJ állott az áldozat. Ez alka1ommal tüzet is gyújtottak_ söt még a nyájakat is áthajtották rajta azért, hogy megtisztul jan a le Az ünnepet tulajdonképpen április 21-én, I~óma állítólagos alapításának napján tartották s az rendszerint hatalmas dinom-dánommal zárult. Csak később tevődött ái időpontja 24-re. Az ókori pásztorünnepnek megfelelően ez a nap ma is a nyájak és pásztorok ünnepe. Allatkihajtó és pásztorbeálló nap. Székelyföldön ekkor nagy ünnepségek között kihajtják a juhokat s az esztenán ,,béfejik" vagy "bémérik". Ez úgy tört€-nik - olvassuk a Magyarság Néprajzában -, hogy minden gazda kü!ön megfeji a maga juhait, beleönti a tejet a négykupás régi tejmértékbe, a juhbíróság azután megvizsgálja, megállapítja és rovásba szedi az "illetéket", azaz azt a tejmennyiséget, ami a gazdának Jár. György napja. Európa sok országában
96
jelentős
Udvarhely környékén Szent György napjá:óJ (IV. 24) Margit napjáig (VI. 10) az egyik, Margit naptól Mihály napig (IX. 29) a másik gazda fö:djén van az esztenél', azaz szakaszosan trágyázzák meg az állatok az illető földdarabot. A következő napon, azaz 25-én a csordásokról emlékszik meg a nép. Az ő 5zámukra sütnek rétest, kalácsot ilyenkor. Május elseje országszerte örömünnep - a teljes pompájában beálló tavasz napja volt mindig. Ek'kor állítják hajnalban a lányok abla.kába, Székely'földön a faragott fenyőből 1{észült máj us f á t. Rajta színes szalag, bor vagy festett tojás csüng. 35. ábra. Háromszéken ·a legény a nevét is rávési, s úgy teszi oda kedvcsének ablakába. A székelység tulajdonképpen nem is májusfának, hanem inkább Jakab-ágnak nevezi, máshelyen hajnalfának. Ma a munka ünnepe, amikor mindenki az erdők hűvös ölén élvezi a tavasz érkezését. A munkásság ünnepévé 1889-ben lett, amikor a nemzetközi szocial'ista munkáskongresszus a francia Lavinge javaslatára annak nyilvánította. Ezen a napon főleg a nyci~c órai munkaidő kivívásáért tüntetett a munkásság. Az első 7 - A természet kalendáriuma
97
rná jus else jének megünneplésére P alágyi La j os gyönyörű yerset, me:yből 'idézzük az alábbiakat:
költő
írt
Mutassuf..: meg, hogy egy a földnek népe, A földön minden munkás ünnepel .. . Fajok, szí!Iek közt nincs többe különbség. Egy szeretetben eggyé olvadunk. A nemzetek közi megszűni a gyűlölség, Világ munkásai: egy nemzet "c'(ljlYUnl~. Persz,e ezzel a nappal kapcsolaiban sem hiányzanak a babonás hiedelmek. Az egyik szerint, ha Fülöp és Jakab napja (május l) hűvös vagy nedves, közepes lesz az ara· tás, ha pedig meleg, bő termést kapunk. Sajnos, ez a sza· bály a gyakorlatban nemigen válik be. Nem egyéb kohol· mánynál. Május 2. - Sok helyen az uborka vetésének napja. Május 4. - Flórián napja. Egész sereg tűzze!. és tűz. gyújtással kapcsolatos szokás és hiedelem fűződik hozzá. Nem csoda, ha régebben a tűzoltók napja volt. Ismét idö· szerűvé lehetne tenni olyanformán, hogy ezen a napon emlékeznénk meg a tűz okozta károkról és a tűzvész elleni védekezésröl. Május 6. - Babevő Jánost ír a kalendárium -- ekkor vetik sok helyeu a hüvelyeseket (bab, lencse). Máius 12. - Pongrác napi eső nem jó a gabonára így tartják ezt sok helyen az országban s olykor ta~án nem is helytelenül, mert az ilyenkor hulló csapadék bizony kedvezhet a kalászosok gomba betegségeinek. 98
Ettől azonban nem fél úgy a gazda, nlint maJUS leghír· hedtebb jeles napjai:ól, a f a g y os sz e n t e k-iöl. Pongrác (május 12), Szervác (május 13), Bonifác (máius 14), valamint Orbán (május 25) bizony nem állanak valami nagy becsben a fö!dműves nép előtt s rossz hírük1 valljuk meg, évszázados komoly tapasztalatokon és természetmegfigyelésen alapszik. Az időjárással foglalkozó tudomány, a meteorológia is igazolja, hogy ha nem is pontosan ezeken a napokon, de minden esetre ilyentájt szoktak fellépni a késő tavaszi fagyok, hatalmas károkai okozva mezőgazdaságunknak. Persze, a pontos naptári egyezés már csak azért sem bizonyos, mert több mint ötszáz éve van már írásos emlékünk erről a "fagyosszeni" szabályról - közben pedig az 1589-ben életbe lépett naptárreform következtében a "fagyosok" is eltolódtal{ kerek l O nappal, ami azonban cseppet sem zavarta a százesztendős kalendáriumok készítöit.
A késő májusi fag·yok fellépése egész Közép-Európa éghajlatára jellemző tünet. A kikelet beköszöntével ugyanis a hőmérséklet emelkedése nem egyen'etes ütemű, hanem benne kisebb-nag-yobb visszaesései< mu~atkoznak. A Sarkvidék hideg lég-tömegei ilyenkor hatalmas hu~lá mok formájában: áraszthatják el a elélebben felwő tája· kat, komo:y pusztításokat okozva. Ha figyelemmel kisérjük a dolgot, akkor a:d látjuk, hogy ilyen visszaesések vannak április hónapban is, csakhogy ezek nem olyan feliűnőek, hiszen eldwr a még ki nern bomlott rügyekben, levelekben nem tesz akkora kárt a hi· deg, mint egy hónappal később, a már "megindult" növényekben. 99
Télidőn és kora tavasszal ugyanis a növények sejt· nedve még igen sűrű, tömény oldat, ami nehezen fagy meg és 10-15 fokos hőmérsékletet is kibír.
Májusban a sejtnedv már felhígul s ekkor a 2-3 fokos fagy már végzetes lehet. Bár ez a fagy legtöbbször csak a hajnali órákra korlátozódik, mégis rövid idő alatt is hatalmas pusztítást végezhet. A sejtek között levő járatokban megfagy a víz, s a képződő jégkristályok valóságga! kiszivják a környező sejtek nedvességéL A gyorsan hízó jégtűk aztán szétroncsolják a sejtek falát és beáll a fag·yhalál.
A gyümölcsfák levelei felhólyagosodnak, majd nulva "leperzse'ödnek". A gabonanövények szára a kalász megfehéredik A zöldségféléket mintha ták volna, úgy esnek össze abban a pillanatban, felkelő nap sugarainak melege éri öket.
megbar· felpuhul, leforrázamikor a
Persze nem minden növény egyformán érzékeny a fagyra. A bab, paradicsom, uborka és tök viszik itt a vezető szerepet, azaz ők a legérzékenyebbek A kolozsvári botanikus kertben érdekes vizsgálatokat vé· geztek az egyes növényfajok fagyérzékenységével kapcsolatban. Ezeket Topa tanár nyomán az alábbiakban közöljük, természetesen csak kivonatos formában. Nem szenvedtek az 1-5 fokos tavaszi fagyoktól, melyek 1953. május 17. és 19. között pusztítottale a keleti gyertyán, a magnolia, az ostorfa s:b. A japán eredetű Forsythia vagy aranyeső, az amerikai dió, 8. Lonicer cserje ághegyei és levélcsúcsai bizony lefagytak. A kár hozzáveiöleges~n 20 százalékos volt. 40 100
százalékban fagytak le a szelíd· b vadgesztenye, a mahonia és eperfa, valamint a magyal levelei. A caialpa, a ginko, az amerikai szőlőfajták, valaminJt a dió 60 százalékos fagykárt szenvedtek. 80 százalékos kárt okozo:t a fagy az akácban, a szo· forában, a vadszőlőben és a gránátalmában, ennél is többet a fiatal diócsemeiékben, a rhododendronokban, a dáliákban sib. fagyok Meteorológiai szempontból a kárteyő tavaszi kétféle eredetűek lehetnek. Az úgynevezett "szállított fagy", mint hatalmas, fagypont alatti hőmérsékletű légtömeg érkezik hoizánk. Mivel nem csupán a talaj fölöti közvetlenü! érezteti hatását, hanem a magasabb régiókban is, óriási károkat okozhat. Még szerencse, hogy aránylag ritkán kösz6nt be. A sokkal gyakoribb "kisugárzási fagyok" kifejlődéséhez szintén hűvös, sarkvidéki eredetű · légtömegekre van szükség. Ezeknek hőmérséklete azonban érkezésükkor még va· Iamivel a fagypont felett van. Az ilyen származású légtömeg arról is felismerhető, hogy benne igen kevés a por és a vízpára, s emiatt ilyenkor a kilátás szinte korlát· lan. Hegycsúcsokon járó turistáink ekkor élvezhetik a leg· megkapóbb panorámákat - körképeket. Ha az ilyen fagypont körüli légtömeg jelenlétekor az éjszaka derült, megindul a falaj melegkészletének kisugár· zása. A kora hajnali órákban a talajmenti légrétegek hő mérséklete 0° alá csökkenhet s 2-3 méteres magasban beáll a fagyveszély. Különösen a mélyebben fekvő fagyzugokban találunk rendkívül hideg "légtavakat", amelyek azután le is "perzselik" ku:túrnövényeinket. 101
Sokkal kisebb a fagyveszély borult idő esetében. Ilyenkor a felhőpaplan megakadályozza a kisugárzást s a talaj melegkészlete nem vész el. A szeles idő sem kedvez a talajmenti fagyoknak, mivel az erős légrnozgás összekeveri az a~acsonyabban fekvő hideg légtömegeket a magasabb nívók rne!eg levegőjével. A fagyveszély ellen füstöléssei (füsipalásttal) vagy az érzékeny növények le:akarásával védekezhetünk. Fagyálló fajták kitenyésztése is folyamatban van. A harmatpont JTiegállapításán a'apuló módszerrel ma már a tavaszi fagyok veszélye előre is jelezhető. Kellő körültekintéssel tehát a fagyosszeniek veszélyét is nagymértékben csökkenteni lehet.
E!'leményf'k
~
évhn·dulók
J883
április 25 -én halt meg NOPCSA FERENC geológus és öslénybúvár. Hunyad tartományból származott s már kora ifjúságától kezdve fog:alkozott az, őslénytannaL Mega!apítója !ett az ösélettan tudományának. Különösen az ősvilági óriás hü!lők érdekelték. Ezekre vonatkozó rnunkái világhírűek. Kiváló ismerője volt Albánia földjének és népének. 1521 április 27.-én halt meg MAGELHAES ( Magell an) portugál utazó, a Föld első körülhajozója. Hajója, a Victory (Győzelem), nyugatról keletre haladva ért vissza kiinduló pontjára. Ömaga elesett a Matan szigeteken a bennszülöttekkel vívo:t harcokban s csak legénységének egy része érkezett vissza hazájába. Otjával is bebizonyította a Föld gömba:akját. Ugyancsak ezen a napon, 1770-ben kötött ki COOK Endavour nevű hajójával Ausztrália keleti partjain, a mai Botany öbölben. Ez a tény volt Ausztráliának gyakorlati értelemben vett felfedezése.
1920 április 28 -án hunyt el K. A. TIMIRJAZEV. Kutatásai főképpen a klorofil! asszimilációval fog'alkoztak, de maradandót alkotoU a darwinizmus népszerűsítése terén is. Mint egyetemi bnár egész sereg szakembert és tudóst nevelt hazájának. 103
1889 május l -én LAMERECHT KALMAN születésnapjáról emlékezünk meg. Az aránylag fiatalon elhunyt kitűnő néprajztudós és paleontológus rendkívül sokat tett a természettudományok népszerűsítése terén is. A kövesült madaraknak világviszonylatban is legkíválóbb ismerője volt. A magyar ősi malmokkal fog:a!kozó munkáját mes· terének, Herman Ottónak bztatására írta meg. 1519 május 2 -án halt meg LEONARDO DA VINCI, a reneszánsz egyik legnagyobb lángelméje, tudósa és művé sze. 1452-ben született Florene mellett. Már kora fiatalságától kezdve érdeklődik nem csupán a matematika és mechanika, de a természettudományok iránt is. Mint Sforza herceg hadmérnöke erődítéseket és várakat épít, majd a Pó völgyét csatornázza. Közben szargalmasan festeget és szobrászkodik. Mint művésznek, feliét:enül ismernie kellett az emberi test felépítésének titkait. Ezért az éjszakai órákat arra használja fel, hogy titokban boncoljon. Anatómiai rajzai ma is világhírűele Rámutatott a kövü'etek keletkezésének okaira s foglalkozott botanikával és csillagászattannal is. Kéziratainak nagy része tükörírással vagy titkosírással készült, nehogy az ellene áskálódó Imrtársak megérthessék a bennük foglalt forradalmi változásokat jelentő tudományos tételeket. Tanulmányozta a madarak repüléséf is abból a célból, hogy csapkodó szárnyú repülőgépet készítsen. 1825 május 4 -én született HUXLEY TH. H. kíváló angol természettudós, Darwin leglelkesebb tanítványa és tanainak buzgó terjesztője. ű vitte diadalra a darwinizmust Angliában. Kutatásai mutattak rá arra, hogy a ma élő em104
berszabású majmok sokkal inkább hasonlítanak az emberhez, mint az alacsonyabbrendű majmokhoz. 1836 május 6 -án született f~OBERT PEARY, az Északi Sark felfedezője. Kora fiatalságától kezdve sarkkutatónak készült s többszöri sikertelen kísérlete után végre sikerül t a Sarkot elérnie 19C9 április 6-án. 1931 május 9 -én hunyt el a kíváló afrikalmtató, TORDAY EMIL. Nevét kü:földön jobban ismerték, mint hazájában. Hatalmas munkája, mely "Afrikai fajok" eimen jelent meg angol nyelven, az egész világon ismertté tette nevét. Leonard Darwin (Darwin Károly fia) írt hozzá elő szót. Dgy beszél Tordayról, mint al afrikai néger törzsei< legjobb ismerőjérőL Tordayt bátran nevezhetnők a magyar Mikluho Maldáj-nak, mert ő is, akárcsak a nagy orosz kutató, síkraszállt az elnyomott és kizsákmányolt bennszülöttek érdekében. 1866 má1jus 10 -én szüleiett EMANOIL TEODORESCU, a román botanikai tudomány egyik kimagasló alakja. Ia~L ban, majd Párizsban tanul, s itt írja meg doktori értekezését, melynek címe: "A fényst\Q·arak hatása a növények alakjára és felép'tésére". Hazakerül ve, 19 éven át la~ iban dolgozik, majd Bukarestben kap egyetemi tanári katedrát. 1944 u~án az Akadémia, majd a Nagy Nemzetgyűlés tagja lesz, egészen 1948 április 25-én bekövetkezett haláláig. Teodorescu vezette be hazánkban a növényélettan tanítását s állította fel az első ilyen természetű laburatóriumot is. 32 eredeti szakdolgozatát fiárom kötetben adta ki az Akadémia. Kutatásaival azt akarta megfigyelni, hogyan viselkednek az egyes növények akkor. ha a színkép kü!önböző színeivel világítja meg öket. Foglalkozott ezenkívül 105
a kúszó növények életjelenségeivel s több mint tíz éven keresztül hazánk moszatflórájával. Minden egyes munkáját a pontosság és lelkiismeretesség jellemzi. Keze alól került ki a ma is élő szaktudósok egész sora. 1803 május 12 -én született LIEBIG JUSTUS, a neves német vegyész. ő volt az, aki a mezőgazdasági kémía tudományát megalapította s a mesterséges trágyázásni irányította a gazdák figyelmét. 1920 május 13 -áh halt meg LóCZY LAJOS geológus és felfedező utazó. Kínában és Tibetben kutatott s ldmutatta, hogy Belső-Azsia homoksivatagjai nem tengeri, hanern sivatagi eredetűek. A lösz keletkezését is ő tisztázta és meg· állapította a hátsóindiai hegyláncok szerkezetét. 1945 május 13 -án halt meg A. N. BACH szovjet kutató, a je~enkori biokémiai tudománynak egyik legjelentősebb képviselője. Vizsgálta az élő anyag biológiai összetéteiéi és a biológiai folyamatok kémiai sajátosságait. A fermen· tumok kutatása terén is maradandót alkotott. 1845 május 15 -én született MECSNYIKOV l. J. orosz biológus. Nevéhez fűződik a sejtfalás szaknyelven fagocitózis jelenségének felfedezés·e. Kimutatta ugyanis, hogy a fehér vérsej tek a szervezetbe jutó baktériumokat és idegen anyagokat felfalják, mag·ukba kebelezik, s így teszik őket ártalmatlanokká. Sokat foglalkozott az embriológia, az öregedés kérdésével is. Kíváló honfitársunk, Parhon tanár fejlc:sztette tovább Mecsnyikov tanait.
Mi virít -
ki dalol ?
APRILIS Virágzik:
a salamon pecsétje a vadgesztenye a gyöngyvirág az orgona !-;ányabangita vérehulló fecskefű
86/a. ábra. cTéli zi'l]d
20 21 22
23
24 25 26
27
:Ni/b ábra. Salamon Pecsé1.ic-
Megjött a nagy fülemüle
i& Rovarra vadászik a ritkuló kékvércse Estefelé megleshetjük a kecskefe jöt Dalol már az aranymálinkó (sárgarigó)
,}6/c. ábra. Vérehulló fecskefíí
.107
87. abra. -
Kecskefejő
38. ábra. - 1 övlsszúró gébics
a téli zöld a bazsarózsa a vadalma
28 29
30
Virá[{zik:
3
a likszem (kakasvirág)
4
az erdei fenyő a berkenye a sóskafa
5
A
vetésben felcsendül fürj pittypalattyja Itt a kis örgébics!
MÁJUS Erkezik a karvaly-poszáta Szól a harsogó haris a fű között Hazatért a piripió
6
7
Itt van az poszáta
a sárgaakác a birsalma a magno:ia 108
a
8 9 10
énekes
nádi
ll
az akác a zsálya az angélika a macskagyökér a bazsaroz~a Virágzik: a kányabangita a réti aranyvirág a klematisz a fehér vízirózsa
12 I3
Megjött a kis légykapó Fagyveszély a talaj mentén!
I4
l5 16
Erkezik a fattyú szcrkf5
17 18 19 20
\: 39.
ábra. -
Tikszem
40. ábra. -
Zsálya
Madarak menetrendje
Er!?ezik a:
APRILIS
foltos sitke, nagy fülemüle, gerle, kormos szcrkő mezei poszáta, üstökös gém, kis csér kék vércse fehérkörmű vércse, kövü·igó kecskefejő, kerti poszáta szalakóta, cserregö nádiposzáta darázsölyv aranymálinkó, rozsdás1torkú pityer, réti tücsökmadár 29-én: fürj, pócgém 30-án: füles kuvik, szürke légykapó, kis örgébícs, füles vöcsök
21-én: 22-én: 23-án: 24-én: 25-én: 26-án: 27-én: 28-án:
MAIUS l-én: sarlós fecske 2-án: vörösfejű gébics, tövisszúró gébics, karvalyposzáta 3-án: berki tücsökmadár, kerti geze, fehérszárnyú szerkö 4-én: haris 5-én: piripió 6'-7-én: énekes nádi poszáüt 11-én: kis légykapó 16-án: fattyú szerké5
liO
J\Ujusi cserebogár
Április végén, május e'ején, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10-15 folwt megkezdőd1k a cserebogarak rajzása, amennyiben a napi középhőmérséklete,k ö~szege eléri a 355 fokot. Persz1e, ha hűvös a tavasz, elto~ódik ám a cserebogarak kalendáriuma is, mivel az alacsony hőmérséklet s az eső sokat elpusztít az ivarérett és kirepülésre készülő lemezes csápúakbóL A kártékony cserebogáraknak nem kevesebb, mint hét törzsét tartja nyílván a Kárpát-medencében a rovarokkal foglalkozó entomológia tudománya. Ezeknek rajzási ideje kü!önböző évekre es:k. Tudjuk ugyanis, hogy a cserebogarak teljes kifejlődésére 3-4 év szükséges. Ha most már a leggyakoribb, nálunk előforduló törzset vesszük tekintetbe, akkor egy egyszerű kis számtani művele:tel kiszámíthatjuk, vajon az az esz· tendö, amelyei írunk, cserebogaras év-e vagy sem? Ha ugyanis az esztendő számjegyeit összeadjuk, s az eredmény maradék nélkül osztható hárommal, úgy az illeiő év cserebogaras lesz, ellenkező esetben nem. Vegyünk a könnyebb megértés kedvéért egy példát. l 957 cserebogaras év-e vagy sem? l 5+ 7 egyenlő 22-vel. Ez az eredmény nem osztható maradék nélkül hárommal, tehát ezidén kevés a cserebogár, mert csupán valamelyik kisebb törzs rajzása fordulhat elő. Az 1956-os év bizony cserebogaras volt, igaz ugyan, hogy ekkor a hűvös
+9+
lll
és
esős
maJUS nag-yban csökkentette a veszedelmes kárteszámát. 1959-ben ismét cserebogár-invázió várható. Ha a fellépő cserebog-ár-ve~zélyt úg-y, ahog-y el akarjuk hárítani, aL kor ide jekarán meg- ke: J szervezni a kártevők összeszedését, az ún. cserebog-ár szüretet. Ez úg-y történik, hog-y a hűvös regg-eli órákban, amikor már megdermedve csüngenek a fán, lerázzuk őkét, majd forróvízzel elölve a bogarakat, tyúkeleségnek használjuk fel. A cserebogárszüret azonban nehézkes és korszerűtlen módszer. Ujabban egyre szebb sikerrel próbálkoznak kantakt mérgek beszántásáva1 a talajba, ami .a fejlődő pajorokat pusZ'títJa el. Sajnos, a méreganyag még egyelőre kissé drága, de ha s:kerül az elcállítási költséget csökkenteni, úgy bennük láthatjuk a cserebogár-veszély leküzdésének leghathatósabb eszközét. vők
Néhány szó a
gyógynövényekről
A
gyógynövények ismerete s a füvekkel történő gyógyítás tudománya mondhatni egyidős az emberrel. Ernberősünk valószínűleg az ál!aivdágtól tam1J:a azt, hogy betegség esetében a különböző növények eszegetésével segítsen magán. így látta a kutyától vagy a macskától, amelyek hasonlóan cselekszenek, ha szervezeillk életmű ködéstben valam.lyen zavar áll elő. A korán megszerzett ismere:ek azután nemzedékről nemzedékre öröldődtek, apáról fiúra szálltak, telítve természetesen sok babonás hiedelemmel, mellyel megadták azt a titokzatosságot, amire a kuruzslóknak, varázslóknak mindenlwr szüksége is volt. A régi idökben mondhatni egyetlen gyógyszer volt a növények nedve s a gyógyítással foglalkozók egyben kitűnő növényismerök, botanikusok is voltak. A régi görögöknél a gyógyítás orvos-istene A es c u l ap i us , Apolló is:ennek és Coranis királykisasszonynak a fia. A monda szerint, amíkor Apolló feleségét féltékenységből megölte, a kis Aesculapius nevelését Chiron kentaur vette át, aki beavatta a füvek és fák ismeretébe' és általában a gyógyítás tudományába. A felseniül t Aesculapius csakhamar híressé vált gyógyításairól s mivel a monda szerint még halottakat is feltámasztott, Zeus isten féltékenységből megölte. Berkekben, gyógyforrások mel8 -A természet kalendáriuma
113
lett, jólevegőjű ligetekben állottak az ókorban Aesculapius szentélyei, ahol a gyógyítást jelképező kígyókat is tartották és etették. Magát Aesculapiust is botra csavarodó kígyóval kezében ábrázolta a szobrászművészet. A nagy gyógyító arcán valami szelíd borongás ül, nyugodt elmé:yedés s mellette legtöbbször a kis gyermek alakja is feltűnik, T e l es p h o r us n a k, a gyógyulás géniu· szának személyében. Aesculapius felesége volt E p i o n e, a fájda:makat csillapító orvosnő. Neveb16l származik az ópium elnevezése. Leányuk volt a ragyogó széps~gű H y g i e a, akit a görög művészet baljában csészével ábrázol. A kerek kis edényből kígyó iszik. Ez a szimbólum elárulja, hogy Hygiea is értett ám a gyógyítás tudományához, akárcsak bátyjai P a n c e a ( = m.ndent meggyógyító), valamint M a c h a o n és P o d a l i r i u s is. Régi gyógyszertárak portátéján gyakran láthatni még ma is Aesculapius é~ Hygiea szobrait, vagy az őket áb· rázoló domborműveket. Kolozsvárorr a gyógyszerészeti múzeumban szép számban találunk ilyesmit. Hygiea neve csendül meg a hygienia ( = egészségtan) szóban is. Aesculapius tiszteletét a heJénektől átvették a rómaiak is. Mivel képzőművészetüknek ál1andó tárgya volf, hazánk területén is gyakran előkerülnek olyan szoborművek, me· Jyek őt ábrázo:ják. Torda környékén találták például azt a szép domborművet, amelyen Aesculapiust, Hygieát és Telesphorust találjuk kivésve. Természetes, hogy az ókor orvosai gyógynövény-isme· reti tudományukat igyekeztek titokban tartani s olyan meséket is terjesztettek, miszerint azok gyűjtése nagy ve· széllyel járhat. A paeonia (pünkösdi rózsa) magját például 114
csupán az éjszaka leple alatt volt szabad szedni, mert ha a harkály, D e n d r ok o p us meglátja a tilos művele tet, menten kivágja a gyűjtő szeméi. Egyes növényeket csupán holdtöltekor, másokat ellenkezőleg csupán újholdkor volt szabad szedni. A heilének közölt nagy uecsben áiloitak a gyökérsze· dők, a r h i z o t om o j ok , akik erdőt, rnezöt járva szerezték be gyógyfüveiket Tudományos szempontból elösz~r H i p p ok r a t es görög orvos fogla:Jwzott a gyógynövényekkeL Időszámításunk előtt 400 esztendővel már több mint 300 ilyen növényt tartottak számon. ötven évre rá, írja D i o c l es az első ilyen könyveL A legrégibb rendszere5 füveskönyv azonban T h e o p h r a s t u s műve, aki időszámításunk előtt 300 évvel élt. "A növények megismeréseu című munkája 450 növény leírását tartalmazza. Nagyon sok gyógynövényt saját tapasztalatából merítve ír ie, de beszámol azokról is, amelyeket karavánok utasai, messze fi:ildet bejárt kereskedők ismernek. Bár általában élesen szembefordul a babonákkal, mégis előír olyan gyűj tési szabályokat is, amelyek ma bizony me~moso!yogtatják az embert. Mithridates pontusi király orvosa, Krateuas rnár képekkel ellátott füveskönyvet adott ki. Kratwas, de maga a király is, fö:eg a mérges növényeket kutatták, nem éppen azért, hogy vele ta!án gyógyítsanako Ellenkezőleg, eBenségeiktől való gyors és bizios szabadulás vágya vezérelte őket akkor, amikor hegyet-völgyet bebarangoltak egy-egy gyilkos hatású fű után. Hogy pedig maguk ne jussanak hasonló sorsra, nem kevesebb, mint 38 méreg ellen védő ellenszert kotyvaszto~tak össze. Ezek alapján főztél{ ké115
söbb Néró császár számára a híres "m i t h r i d a t áka t", azaz el:enszereket, amelyek hivatva lettek volna az Ofjongő cézár életét megvédeni. Néró udvari orvosa, A n d r om a c h us , különben odá1g "tökéletesítette" ezt a csudaszert, hogy az már mintegy 140-féle méreg ellen védett, állítólag "teljes biztonsággal". Mondanunk sem kell, hogy a drága kotyvalék mitsem ért s legkevésbé ké· szítője hitt benne. Az ókor leghíresebb füveskönyve D i os ko r i d es nevéhez fűződik, amit arab nyelvre is lefordítottak. A benne közölt recepteknek, gyűjtési és szárítási eljárásoknak a feudális társadalom gyógyászatában is nagy szerepük volt. Dioscorides és követői szilárdan hittek például az a l r au n e vagy mandragora gyökér csodatevő hatásában. Ezt a mindent meggyógyító csodafüvet olyan módon kellett a földből kirángatni, hogy hozzá semminemű vas vagy vasból készült szerszám ne érjen. Az emberalakú gyökeret kutya nyakörvéhez kötötték, aztán az éhes eb elé húsdarabot dobtak, mire a kutya nekiveselkedve, jókorát ugrott s kirántotta a mandragorát a feldbőL Ha az alraune emberke nem hasonlított emberhez, akkor azzá faricskálták, s rettentő áron adták el hiszékeny embereknek, akik rendszerint nyakláncon hordták, hiszen viselőjét minden betegségtől, méregtől és fegyvertől megvédte.
EGY !\IS "PHYTOGNOMII\Au ... Hát ez meg micsoda tudomány? - kérded most olvasó. Ez bizony nem más, mint a növények ismertető jeleinek, latinul sz i g n a t u r á i n ak tana. M1egalapítója nem kisebb ember, mint a hazánk területén is járt Theophras116
tus Barnbastus Paracelzus orvos, aki a XVI. század végén azt tani~otta, hogy minden növény már külsejével elárulja belső tulajdonságait, hatásait. Követője és tanainak továbbfe:jlesztője loannes Porta nápolyi orvos. Ha reánk maradt könyvét fellapozzuk, akkor csodálkozva l át juk benne azokat a metszeteket, amelyek például az emberi szemhez hasonló virágokat tüntetnek fel. Ez a hasonlóság- - Porta szerint - elárulja, hogy növényünket szembetegség- ellen használhatjuk sikeresen. A szívalakú levelek szívet, a tüdőformájúak tüdő-beteg-ség-eket orvosolnalc Ez a tanítás különben a nép képzeletében még ma is ott lappang, amikor a máJhoz hasonló levelű májvirágot a népi gyógyászat epeömlés esetében ajánlja. Az erdeinkben mindenütt megtalálható tüdőfű levelei ~s tüdő lebenyhez hasonlítanak, ezért főz a nép belőle tüdő baj ellen való teát. Több száz esztendeig- tartotta magát ez a furcsa hit, sőt nemhogy megcáfolták volna koholmányait; de'' még tovább is "fejlesztették." Ilyenformán olvassuk egy XVII. századból való füveskönyvben a következöket: "A dió tökéletes hasonmása a fejnek: a zöld héj képviseli a külsf5 fejb6rt, a kemény héj magát a koponyát, a belső sárga bőr a lágy agyburkot, a mag pedig az agyvelő féltekéit. Ezért tehát a dió nagyon hasznos az agynak. Ha széfdörzsöljük és nedvét a fej tetejére kenjük, hatalmasan előmozdítjuk ezzel szellemi munkaképességünket." Ha 1adó hagyományaink köréből nem hiányzanak a mi füveskönyveink, illetőleg "gyökérszedöink" sem. A növényekkel történő gyógyítás nagymestere Méliusz Juhász Péter volt, aki 1588-ban megjelent füveskönyvében már hasz117
nos gyögynövényeinket is felsorolja, amint maga mondja azért, hogy a népet megvédje a kuruzslók kártevései ellen. Pápai Páriz Ferenc 1690-ben kimondottan a szegény emberek számára ír könyvet a gyógynövényekkel történő orvoslásróL Az elmú:t század vég·én, valamint százaciunk elején Páfer Béla kolozsvári egyetemi ta.nár kuta:ásai adtak ismét lendületel a gyógynövények tanulmányozásának és termesztésének
HOGYAN GYO!TtSON!( GYóGYNOV ENYEKET? Az újabb időben ismét nagy érdeklődéssei fordul az orvostudomány a természetes gyógyszerel\ felé. Ezek közül a növényvilág nyújtot~a gyógyanyagok játsszák a legfonlosabb s~repeL A természetjárónak ismernie kell a legfontosabbakat· közülük, sőt, aki különösképpen ezze! akar foglalkozni, annak már komolyabb szakismeretekre kell szert tennie. A gyűjtés megkezdése előtt tisztában kell lenni azzal, hogy lakóhelyünk környékén m i l y e n g y ó g y n ö v én y ek fordulnak elő, érdemes-e azolmak gyűjtése vagy sem. Saját használatunl
földfeleHi részét, akkor ezt a munkái a v1ragzás kezdetén kell megtennünk J\ virágokat teljes kinyílásukkor, a leveJeket virágzás előti, a gyümclcsöket beérésükkor, a rügye· ket megdúzzadásuklwr, a gyökereket ősszel vagy kora tavasszal gyűjtjük össze. Ha a hatóanyag a kéregben van, úgy kora tavasszal végezzük el a fa lehántását. A földfeletti részek gyűjtését derült, száraz időben végezzük. Az esőtől nedves vagy harmatos nöyény nehezen szárad, könnyen penészedik. Célszerű, ha gyűjtő-utunkra alkalmas szerszámokat vi. szünk magunkkal. A földfeletti részek gyűjtésekor a növényt kerti ollóval vagy éles késsel vágjuk le, a gyökereket kis növénygyűjtő ásóval szedjük ki. Nagyon vigyázzunk arra, hogy idegen növényi részek ne keveredjenek a gyűj· tött anyaghoz s arra is gondunk legyen, hogy valamely növényt ne írisunk l
földtől, apróbb darabokra hasítjuk, majd sá:orlapra, pony· vára vagy papírlapokra téve szárítjuk. Gyökerek esetében a napon történő szárítás is megengedhető. A kiteregetett clrogot sűrűn kell forgatni, hogy penészedését elkerüljuk A vékony sz á r ak a t és l e v e l ek e t ritkásan el· teregetve, árnyékban szárítjuk. Az első napokban legalább kétszer rnegforgatjuk, ezáltal elérjük azt, hogy a növény eredeti színét rnegtartja. Az il í ó olajat tartalmazó a r omás füvek e t, mentát, kakukkfüvet, szellős padJáson szárítsuk, mert ezek nem tűrik a meleget. Nagy gondot kell fordítanunk a v i r á g ok szárítására is. Legcélszerűbb szárító rámákat készíteni olyan módon, hogy vékony léckereire vásznat vagy keményebb papírost szegezünk Tekinte7tel arra, hogy a virágok nedvességgel gzemben is igen érzékenyek, csak száraz helyen tartsu!< őket, különben megbarnulnak és értéküket vesztik. A megszárított gyógynövényeket csiszolt dugós üvegben, jól záródó bádog dobozban vagy vászon zacskókban tarthatjuk Itt is vigyázni kell azonban arra, hogy nedvesség ne érje őket. Ha beszolgáltatás céljaira gyűjtünk, úgy a megszárított anyagot ne hagyjuk sokáig felhalmozva, hanem minél hamarább szállitsuk el a beváltó állomásra.
HOGYAN HASZNALHATJUK FEL A GYOGYNOVENYEKET Legelső és legfontosabb tanács itt ez, hogy a gyógynövényeket csakis az o r v os u t a s í t ás a i szerint szabad felhasználni. Emellett természetesen nehány általános tudnivalót és tanácsot ezen a helyen is adhatunit
120
Lássuk először is röviden, melyek azok a h a t ó a n y ag ok, amelyek értékessé teszik gyógynövényeinket? Beszéljünk talán először a v i t am i n ok r ó l, amelyeknek minden egyes csopor:ja előfordul növényeinkben. A c a r o t i n tartalmú gyümölcsök, pl. sárgarépa, paprika, berkenye, bodza az A vitamin értékes forrásai. B 1 vitamint a sörélesztőben és korpában találunk, B 2-t a kelkáposztában és céklában. A C vitaminnak valóságos tárháza a fagyöngy, csipkebog-yó, ribizli, rebarbara és a mezei sóska. Erjesztő anyagok ( enzymek és fermentumok,) amelyek katalizá~orként működve a vegyi reakció sebességét növelik, szintén vannak gyógynövényeinkben. A harmatfíl enzimje például a hús megemésztésére alkalmas. . Az a Ik a I o i d á k nitrogén tarta'mú, Iú~~os, rendszerint igen mérges anyagok. A belladonna, az őszi kikerics, sisakvirág, beléndek és hunyor tartalmaznak belölé sokat. Ezeknek alkalmazása igen nagy körülteldntést és feltétlen orvosi hozzájárulást igényel! Cukrok észterei a g l y c o s 'i d á k . Meleg vízben, alkoholban oldódnak. Sok van belőlük az ürömben. keserH mandulában, héricsben, tárnicsban, lenben. A cserzőanyagof?. erősen összehúzó ha:ásúak. Az un. gallus csersavon kívül még több más cseranyag fordul elő gyógynövényeinkben, így a borsmentában és fodormentában, tisztesfüben, levendulában, medveszőlőben. kakukkfűben stb. A nővényi keserű anyagok az emésztő utakra vannak hatással. Ismeretes étvágycsiná' ó hatásuk is. A tárnics, üröm, komló, izlandi zuzmó tartalmaz bÉJőlük sokat. 121
A saponin anyagok akárcsak a szvr_,pan, vízzel habot képeznek. Btvágygerjesztő, izzasztó, nyálkaindító hatásúak. Rendkívüli módon elősegítik az egyes tápanyagok felhasználását. A gyöngyvirág, kankalin, zsurló, szappanvirág, árvácska, aranyvessző tarta'rnaznak sokat. Illó olajo/wt számtalan gyógynövényünk tartalmaz. Narancs, citrom, levendula, menia, kakukkfű stb. Njyugtató, fertőtlenítő és szélhajtó hatásuk van. A növényi olajok, mint például a len, ncmus, napraforgó, dió stb. olaja nem csupán kenőcsöknek lehetnek alkatrészei, de önmagukban is használatosak, főleg égési sebek kezelésére, valamint hajfószerként is. Ismerve a gyógynövények fontosabb hatóanyagait, rátérhetünk tulajdonképpeni felhasználási módjukra. A méregmentes füveknél elsősorban is a B ü r g h i- által felállított elméletet kell szem előtt tartanun]{, rnely Varró Béla megfogalmazásában a következöképpen szál: "Ha több hasonló hatású gyógynövényt keverünk össze, a keverék hatása sokoldalúbb, mint a csak fűből, levélből, gyökérből stb. készült teafözeté, vagyis a hatás nem az egyes füvek alkotórészeinek összegével egyenlő, hanem azt jóval felülmúlja." Ez az oka annak, hogy a természetgyógyászatban leg· többször tea keveréket használunk, illetőleg alkalmazunk. A gyógynövények alkalmazásánál nagyon kell vigyázni arra, hogyan reagál a szervezet a bevitt gyógyanyagokra, éppen ezért egyénileg kell a kezelést megállapítani. Gyógynövényeink leggyakoribb felhasználási módja tea formájában történik. A füvet vagy fűkeveréket tisz:a edénybe téve, leforrázzuk s az így kapott teát ízesítés 122
nélkül fogyasztjuk. Csupán egyes esetekben keverjük a teát cukorral vagy mézze!. A forrázási csakis olyan füveknél alkalmazhatjuk, ame· lyeknek hatóanyagai könnyen oldódnak. Ellenkező esetben fő z e t e t kell készítenünk. A gyökereket, kérget főzés előtt ajánlatos néhány óráig hideg vízben áztatni. A főze· tet orvosi előírás szerint be is sííríthetjük s ezáltal töményebb anyagot nyerünk. Ha szörp sűrííségre síírítjük be forrázatunkat, akkor ki· v o n a t o t, extractumot készítettünk. Nagyon sok növényi gyógyanyagot finJdura formá jában alkalmazunk. A tinktura alkoho:os l
Gyíí j tési naptárunkat Varró Bél a magyar és Gammermann szovjet tudós munkái alapján állítottuk össze. 123
Az orvosfüvekkel történő gyógyeljárásokról szólva, nem szabad megfeledkeznünk a f ü r d ő k r ő l sem. A növényi fürdök úgy készü:nek, hogy a forró fürdővízbe vagy közvetlenül a gyógynövényeket tesszük, vagy pedig a belö·Jük készített főzefet, ese il eg tinkturá t. Idegek megnyugtatására s erősítőképpen használjuk a fe n y ő fürdőket. A fenyőfélék fiatal rügyei t, ág·acskáit főzzük ki, a szüredéket öntsük fürdővizünkbe. Vese és hólyagbajoknál a zsúrlóhól főzött 5ZÜredékei adagoljuk fürdővizünkbe, bőrbetegségelmé!, fagyásnál a kamilla-, valarnint a cserfakéreg-fürdő ajánlható. A növényi fürdök lcözül leghatásosabb a szénapolyva vagy szénarnurva fürdö. Különcsen akkor használjuk, ha izzasztásra van szükség. Varró e:őírása szerint 5 liternyi vízhez teszünk l kg szénapo!yvát s azt lassú rnelegítéssel felfőzzük A főzetet rnegszí.írve 35-40 fokos fürdövízhez önt jük.
Gy ógyn övényg yfijtési naptá április 21. és május 20. között
\l ir ágait
gyűjt j ük:
az ibolyának, kankalinnak, kökénynek, szfldűvirágnak
Leveleit
gyűjt j ük:
(kamilla), az ibolyának, a gyöngyvirágnak, a tüdőfűnek, a keskenylevelű útifűnek
a a V irágos földfeletti részét gyűjt jük: a a a a a Gumóját gyűjfjük: a a
papsajtnak, vidrafűnek.
héri esnek, kökörcsinnek, vérehulló fecskefűnek, vadárvácskának. kikiricsnek, kosbornak, sisakvirágnak.
NEHÁNY FONTOSABB GYOGYNOVENY LEÍRÁSA Az ibolya (viola odorata) Tavaszi virágainkkal kapcsolatban már megismerkedtünk az ibolyával. Az illatos ibolyának leveleit, virágját és gyö125
kereit egyaránt gyűjtjük. Az ibolya gyökere olyan anyagot tartalmaz, amely a külföldről drága pénzen behozott i p e c a c u a n a köptető hatását teljesen pótolja. A fű ből (herba) készült tea, különösen mézzel ízesítve hörg· hurut esetében jóhatású. Tinkturát és szirupot is főznek belőle.
A kankalin (Primula ·oeris) 30. ábra. Vele is megismerkedtünk már, mint a koratavaszt hírkulcsvirággal. Latin neve P r ím u l a off i c i n al is is elárulja, hogy gyógynövénnyel van dolgunlc Vi· rágját, de gyökerét is szedik. Előbbiekben illó olaj, vala· rnint szaponin anyag van. Utóbbiban főleg szaponinok. Enyhe köptető szerként alkalmazzák főzet formájában. Nem régen fedezték fel azt, hogy a növény levelei nagy menny1segu aszkorbinsavat tartalmaznak s így a kankalin leveléből készült tea C vitamin adagolásra kitűnöen al· kalmazható. Érdekes, hogy a szárított levelekből készült por még egy év múlva is megőrzi aszkorbinsav tartalmát. A hivatalos (PLAFAR) elkészítési mód köp:ető tea esetében a következő: Egy kávéskanálnyi összevagdalt kankalin gyökeret s három kávéskanálnyi virágot fél liter vízbe teszünk, azután felfőzzük s fövésben hagyjuk 15 percen át. A főzet anyagát kinyornkodjuk, megszűrjük s úgy fogyasztjuk a teát, napjában többször egy-egy vizespohár· ral. A kökény (Pr unu s spinasa) :33. áb ra. dető
Tövises cserJeJe ú:on-útfélen megterem. Különösen szép, hamvasan kék termését mindenki ismeri. Virágjaiból fő126
zünk teát oly módon, hogy rlegyedlilet' vízbe 5 gramm viragot számítunk. Egy perces főzés után fogyasztjuk. Enyhe hashajtó és vizelést előmozdító hatása van. Hatóanyaga az amygda!in, valamint cseranyagok. Gyümölcse összehúzó és dugító ha:ású. Kevesen tudják azt, hogy levelé· ből kellemes ízű é:vezeti teát lehet főzni. A
szél-fű·oirág
( /vlatricaria Chamomil!a)
A székfű, kamilla vagy pipitér talán legismertebb gyógynövényünk, melyet évezredd.; óta használ az ember, de a középkor nagy arab orvosai (Avicenna) is rendeíik. Hippokratész, Dioszkoridész, Pliniusz egyaránt ismerik, főzetét és párla'tát. A magyar füveskönyv írók, így Méliusz Juhász Péter, Diószegi Sámuel, Fazekas Mihály is sokat foglalkoznak vele. A csöves sz árú, mintegy l 0-30 cm magas növény úton-útfélen, ele különösen szíkes foltokon terettl. Erős, kellemes illatú virágfészJI. ábra. -Székfükei sajátos szagúak a bennük virág lévő, kékes színű olaj miatt, melyben kimutatható a baldarinsav, kamelinsav és anthamidin is. A belsőleg alkalmazandó kamillát forrázzuk s teáját idegcsillapításra, gyomor és bélfájdalmak ellen isszuk. Különösen a csecsemők felfúvódásánál jó hatás(t. Fej és hajmosásra is használják, a szem kötőhártya gyulladásait 127
borogatják vele. Szájöblítő szer és gyulladások oszlatója. A teába áztatott vagy ve:e lemosott hús elveszti áJ:ott szagát. Kíváló baktériumölő hatása miatt újabban a sebészetben is alkalmazzálc A gyöngyvirág (Convallaria majalis) 26. ábra.
Nem kell külön bemutatnunk olvasóinknak, hiszen illatos virágai miati mindenki ismeri. A drogot virágai és levelei adjálc Két glicozidát tartalmaz, mégpedig a convalJatoxint és a convalarint. Az elsőnek különösen a szív idegeire van hatása, a második inkább hajtó és veseirritáló szer. A népies gyógyászatban már nagyon régen sikerrel alkalmazták a gyöngyvirág forrázatot, illetőleg tinkturát, különösen a cári Oroszország szegénysorban élő parasztjai. A gyűszűvirág pótszere s kü:önösen azért alkalmazható, mert nem halmozódik (accumulálódik) a szerve· ·zeiben. A növény vörös bogyóit a madarak terjesztik, azáltal, hogy megeszik, a húsos külső burkot megemésztik, maga a gyümölcs azonban emésztetlenül ürül ki bélcsator· nájukból. A gyöngyvirág forrázatát és tinlduráját csakis orvosi rendeleire szabad használnunk, mert a convallatoxin erős méreg! T üdőfű ( Pultnonaria officinalis)
Az orvosi tüdőfüvet vagy pettyegtetett gálnát tojásaad alakú, szőrös és fehéren pettyes leveleiről i smerhetjül\ föl. A virágok eleinte bíborpirosak s csak a megtermékenyítés után válnak kékes színűekké. A levélben lévő szaponinok, szalícilsav, növényi nyálka jó hatással vannak a légzőutak megbetegedéseinek esetében. Tüdőteát úgy ké128
szíthetünk belőle, hogy l O g édesköményt és 30 g tüdőfüvet l liter vízbe teszünk, majd az egészet fe!e menynyiségre lefőzzük. A fő zethez negyedkiló cukrot adjunk hozzá s három evőkanálnyit fogyasztunk belőle egy nap. Rekedtség és légcs6hurut ellenszere.
)
l
M. ábra. --Dtifíí
42. ábra. Tüdőfű
!(eskeny es szeles levelű útifű ( Plantago lancealat a és major) A keskeny és széles levelű útifű legelőkön, réteken, ösvények mentén úgyszólván mindenütt előfordul. Fűzérvirág· zatáról is könnyen felismerhető. Mindkettőnek level~ben egy köhögést csillapító glycosida van, az aucubinosid. V arró meghűlés, köhögés ellen a kövekezö teakeverék keszítését ajánlja velük kapcsolatban: "Vegyünk egy maroknyi útifüvet, három csipetnyi martilapú levelet s egy csipetnyi ürömfüvet. Főzzük egy negyedliter vízzel 5 percig: Rövid ideig á:lni hagyjuk, megszűrjük, a szűredékhez 3-4 kanálnyi mézet adunk és az egészet befőzzük szörp sűrűségűre. Ebből a szirupból negyedóránként l kávéskanálnyit fogyasszunk el." 9 - A természet kalendárluma
129
A papsajt vagy kecslcerágó ( Evonymus verrucasus) A pa psa j tn ak, ismertebb nevén leecskerágónak gyökér· kérgében és ág-kérgében van egy, a szívre ható glycosida. Gyümölcséből kenőcs készítiletö rüh eJ:en. Szavjet kutatók utóbbi időben állapították meg magas guttapercha tartalmát, emiatt nagy az ipari jelentősége is.
44.
K,ecsker á gó
A
vidrafű
45. ábra. --- Vidrafíi
( Menyanthes trifoliata)
A vidrafű sekély vizeinkben és macsarainkban terem meg. Hosszú kocsányú virágfürtjeiről, hármasával álló, hosszúnyelű leveleiről ismerhető föl. Növényi keserű, glycosidál:; stb. a hatóanyagai, amelyek gyomorerősítők és nyugtatók. A hivatalos PLAFAR recept szerint ké:-három kaná!nyi apróra vágott levelet veszünk belőle, ezt félliternyi hideg vízbe tesszük, majd 5 percig főzzük. Kihülés után, étkezés előtt félórával, pohárnyit fogyasztunk belőle. 130
Alkoholos kivonata gyomorjavító és étvágyc.sináló hatású.
A tavaszi hérics (Adonis vernalis) Szép sárga virágjáról, szelelelt leveleiről ismerhető föl. Napos, füves lejtőkön igen gyakori. Vigyáznunk kell arra, hogy gyorsan szárítsuk, mert a benne lévő glycozÚ:iák gyorsan bomlanak. Aclonizidet és adonivernozidot tartalmaz, amelyek szivbetegség·ek esetében hatásosdlL Ha a beteg szerveze~ nem tűri a digitalist, jól alkalmazható a hérics haióanyaga, mert nem halmozódik fel a szervezetben. A gyűszűvirágnál enyhébb hatású. Csakis orvosi reneleletre és előírásra használjuk!
V érehulló
fecsl~efű
(Che!idonium majus) 35. ábra.
Egyenes törzse, hasogatolt levelei, sárga virágai vannak Oton-útfélen megierem, s kcUélőrve jellemző sárga nedvei ereszt. Fecskefünek azért nevezik, mert a fecskék érkezésé· vel kezel virágzani s utolsó virágai akkor hervadnak el, amikor vi:lásfarkú, szárnyas barátaink őszi vándorútra kelnek. Füve egész sereg <
J<'ö&örcsin ( Pulsatilla grandis) 23. ábra.
A kökörcsin füvének főzetét szamárköhögés esetében ajánlják, míg a vadárvácska szaponin és glukozid hatóanyagai a bőrbajok ellenszerét adják. A vadárvácskának főzete különben húgyhajtó is. őszi
kikiries ( Colchicum au tumna/e)
Tavassza! nedves réteken lándzsaalakú leveleiről ismerjük fel, melyek körü:ölelik elliptikus tok,termését. Hagymagumája 2-4 cm széles. Dgy a magjai, mint a hagymagumó egy ilyen mérges alkaloidát, a c o l c h i c i n t tartalmazzák, ami különösen a nyálkahártyát ingerli. A növény latin nevét (Colchicum) a Feketetenger partján elterülő Colchis ókori városról kapta, ahol az akkori világ leghíresebb méregkeveröi éltek. Belőle készített halálos italt ellenségei számára Medea királykisasszony, akinek neve az Argonauták mondájából ismeretes. A colchieim ma már inkább mint serkentő anyagat alkalmazzuk, mégpedig a növénytermesztésben. Ha ugyanis kultúrnövényeinl\et na46. ábragyon híg colchicin oldattal öntözzük, úgy Oszi kikiries azoknak fejlődése és növekedése igen meggyorsul. A növény mérges voltát elárulja az is, hogy a jószág gondosan elkerüli. Népies elnevezése, "kutyadöglesztő fű" is erre utal. Ma már mint gyógynövény nemigen használatos. 132
Kosbor (Orchis mario) A kosborfélék hosszúkás leveleikről, sokvirágú virágza· tukról, sarkantyúszerű függelékkel ellátott virágaikról ismérhetök fel. Főképpen a vitéz és a foltos kosbor földalatti gumóját gyűjtjük, ami a gyógyszeriparban mint "salepis tuber", azaz salep-gumó ismeretes. A salep szó arab eredetű s mutatja azt, hogy a feudalizmus korának arab orvosaitól tanultuk el gyógyhatását. A gumók gyűjtésénél különleges eljárást kell alka'maznunk. A kis ásónkkal kiemeit gumók közül csak a fiatalokat használjuk fel, ezeket megmossuk, majd cérnára fűzve néhány percig forró vízbe mártjuk, hogy a bennük levő csírát elpusztítsuk. Ezután szel· 47. ábra. ·-· lös helyen szárítjuk. Sok nyálkaanyagot, keKosbor ményítőt, kálium-, kálcium- és foszforsavas sókat tartalmaz. Gyermekek bélhurutjának jó gyógyszere, de csak orvosi rendeleb·e éljünk vele.
JEGYZETEK
134
JEGYZETEK
135
JEGYZETEK
136
JEGYZETEK
137
JEGYZETEK
III.
A N ap
az IK R EK jegyébe lép
139
Emlékeztető
A
nyárelő hava nagyon sok érdekes termbzetmegfi·· gyelésre nyújt alkalmat. Június első felében köszöntenek be a Medárd napi esőzések. Jegyezzük fel a nyári monszun betörésének időpontját, valamint az egyre gyakoribb zivatarok idejét, lefolyását, esei!eges kártételeit Különösen a villámcsapások és jégesők lefolyása, pusztítása nyújt· · hat igen értékes alkalmakat a megfigyelésekre. Az utolsó "fagyos szent," Orbán is hozhat még meglepetéseket. Esetleges kártéte:ei is belekerülhetnek kalendáriumunkba. Május 22-én a Korona csillagképből szép meteor raj kisugárzását figyelhetjük meg. Lassan feltünedeznek jellegzetes nyári csillagképeink is, ne sajnáljuk tehát a fárad· ságot, esténként vegyük kezünkbe csillagtérképünket s in· dulJunk felfedező útra az égboltozaton. Gyűjtsük
ilyenkor a most virító gyógynövényeket Kez· a szegfű, csiperke és tinórrú gombák szezonja. Ko· ranyári virágaink is most kerülnek herbáriumunkba. Esténként meggyújtott lámpa mögé feszítsünk ki lepedőt. Az erős fény odacsalja éjszakai bogarainkat, lepkéinket, melyek fgy könnyűszerrel begyűjtl!etök. Erdőszéleken, utak mentén állítsunk fel bogárcsapdákat dögbogaraink szám ára. Kis pléhskatulyát egészen a pereméig beássuk a földbe s a doboz nyílását gallyakkal, levelekkel lazán befődjü!{, A skatulya fenekére tett húsdarabka vagy máj odacsalo· dődik
140
gatja a dögbogarakai, amelyek a csapdába esnek s onnan nem tudnak elmenekülni. Bogárgyűjteményünk igen értékes példányokkal szaporodhatik ennek a módszernek az alkalmazásával. Most az ideje annak, hogy beállítsuk virágóránkaL Vegyünk részt a szúnyogok és patkányok írtásában. Most vannak a leghosszabb nappalok, használjuk ki őket kirándulások rendezésére. Május utolsó, il!etőleg JUmus első hetében virágzanak a Kolozsvár melletti Szénafüvek Növényritkaságai nem csupán a gyűj:őlmek szereznek örömet, de a végtelenbe vesző virágtengerben gyönyörködni szeretőknek is. A Tordai és Túri hasadékban is most nyílnak a törpe iriszek, a menedékház felett pedig a törpe mandu!ák, a ritka turkesztáni hagyma. Sziánán és környékén gyöngyvirágot és kisasszonypapucsát találhatunk ilyenkor.
Jeles napok
Időszakunk
jeles nap~ar O r b á n n a l (május 25) Róla, mint "fagyos szentről" már az előbbiek ben szólo:tunk. Sok helyen azt tartják, hogy a méhek "Orbán bogarai", hiszen ez időtájt kezdenek a szorgalmas kis ize:tlá bú ak rajzani. A feudalizmus korában szőlőskertek pártfogója volt (Donát:al együtt), ezért látható még ma is sok helyen szobra a szőlőkben. Még a XVII. századból van feljegyzés arra vonatkozóan, hogy szobrát szép idő ben fe!virágozva hordozták végig a szőlőkön. Bezzeg, ha fagyos, hideg idő járta, besározták s kővel dobálták meg, mert nem teljesítette szőlőpásziori kötelességét. kezdődnek.
Május 28-a országszerte a madarak napja volt. Érdemes lenne felújítani ezt a régi szép szokást, s a madárvédelem napjává tenni. Természeibarátok, ifjú természe~kutatók köre és pionírok ilyenkor tarthatnának népszerűsítő előadá sokat a madarak életéről, hasznáról, védelméről.
Rendszerint ebbe az időszakba esik pünkösd,. mely mint tavaszünnep, szinién ősi eredetű. Sok helyen ilyen· kor állítják a leányok kapujába a díszes májusfát s választják meg a pünkösdi királyt. Népi eredetű sportverse· nyek, lófu:tatás, "bikahajsza" győztese lett a falu első Je. génye, "pünkösdi királya", akinek még korona és kormánypálca is kijárt hajdanában. Róla emlékszik meg- Gvadányi "Rontó Pál"-jában: 142
"A bába engem szepen bepólyázott, Mint pün!.:östi királyt, tarká1n pántlikázott . .. "
A király me:lé királynét is választottak, a falu legszebb, legügyesebb leányát, akit sok helyen c u c o r k á n ak he· céztek. Hajdanában sok babonás szokás, varázslás fűződött hozzá. Ilyenkor szed:ék lepedőbe a harmatot, fürödLk meg haJnalbim a pa:akban azok, akik ilyenféle szertartásoktól várták szerencs§jüket, boldogulásukat. Természettudomá· nyilag ez az ünnep tulajdonképpen a nyár bevonulásá· nak ideje, új évnegyedet kezdő nap. Június 8. Me d á r d n a p j a, az utolsó fagyosszent, bár hidege csak .a magas hegyvidékeken közelíti meg a fagypontot Ilyenformán igaz az a mondás, hogy a Me· dárd napi fagy nem árt a szőlőnek. Sokkal inkább neve· zetes azonban Medárdus a hozzá fűződö negyven napos eső miatt. ősi, népi tapasztalat és megfigyelés eredménye az a "parasztregula", miszerint ha Medárdkor esik, akkor negyven napon át bőséges részünk lesz a csapadékban. Az alábbiakban látni fogjuk ennek a szabálynak tudomá· nyos alapjait, most azonban már előre kell bocsátanunk, hogy a nyáreleji esők bekövetkezte nem pontosan Me· dárd napjához fűződik. Helyesebb, ha azt mondjuk: hogy ez idő tájt áll be a Közép-Európa éghajlatára jellemző kora nyári eső;sés. So:\szor megkésik a csapadék, de 12. u:án már rendszerint beáll a nedves idő. Ezt példázza az a regula is, amely szerint "János napja (jún. 12) előt1 l\érjünk esőt, utána már kéretlenül is jön". 143
A Medárd napi esőzés tudományos magyarázatát aJ ún. n y á r i m o n sz u n jelensége adja meg. A mol1iszun szót a fizikai földrajzban azokra a hatalmas méretű esőzésekre szoktuk alkalmazni, melyek India és Há ts ó India földjén jelentkeznek nyáridőn. A tünemény magyarázata az, hogy ilyenkor Azsia hatalmas belsö területei már kellőképpen felmelegszenek. EzekeH a tájakon felszálló légáramíás válik uralkodóvá s a felemelkedő légtömegek helyébe az Indiai Oceán felől hűvös és nedve5 légtömegek tódulnak a kontinens belseje felé. Ezek bele. ütközve a Hirnálaja hegyláncának vonulataiba, felemelkedésre kényszerülnek, lehűlnek s a bennük levő csapad~kot hatalmas esőzések formájában ejtik a földre. Dél-Azsia tájainak élete függ a monszun érkezésétől s a szállított csapadélc bőségéiől. A rizskultúra a monszunos vidékre jellemző, s ha az esőzések elmaradnak, borzalmas arányú éhi11ségek köszönthetnek be. Az indiai monszun rendszerint hatalmas zivatar kíséretébren jelentkezik. A fülledt meleget és 'tikkasztó szárazságot váltja fel a dörgéssel, villámlással érkezö esőzés. Ez a nagy méretű levegö betörés jelentkezik nálunk is, természetesen sokkal gyengébb formában Medárd napja körül. Ekkor világrészünk belső területei már kellőképpen fe~rnelegedtek s a felszálló levegö helyébe törnek be ilyenkor a párás tengeri iégtömegek. Gyakran nálunk is hatal· mas zivatarral köszönt be a nyári rnonszun. Ennek következtében hazánknak, de különösen Erdély· uek legcsapadékosabb hónapja a június. Borszéken például a csapadék-valószínűség 65, ami azt jeient, hogy 100 meg· 144
vizsgált júniusi nap közül 65 volt csapadékos. Itt mimkn esC> nélküli napra tehát két esős jut. A júniusi esöböség igen régóta ismeretes nálunk. Már Erdély éghajlatának el5ö komoly kutatója, Berde Aron is azt írta könyvében: "Legnagyobb szomorúságunkra akkor jön az esö, amikor feredőre készülünk". Régi parasztregula szerint a "deákok hordozzák az esőt", azaz a csapadékos idö akkor áll be, amikor a szünidőre hazatérő di~kok meg· érkeznek. Természetesen a 40 nap sem vehető pontos ~rtéknek, csak hozzávetö~eges becslésnek Az is gyakran megtörté· nik, hogy a nyári monszun elmarad, ez azonban nálunk iwtántsem olyan kaiasztrófális jelenség, mint Indiában. ;\11felénk ugyanis a rizs nem kenyéradó növény, a gabona pedig már érőben van júniusban, tehát az es,etleges júniusi aszály nem fenyegeti katasztrófális mértékben. Júnfus 10-én, Ma r g i t napján sok helyen retket filtetnek, káposztát vagy lent vetnek, mert ezeknek a ned. vességet kedvelő növényeknek a Medárd napi esők ked-
vezne!{. Júntus ll. B a r n a b ás napja. Sok helyen híres "szé· nakaszáló" nap. Máshol ezen a napon gyűjtenek össze bizcnyos orvosfüveket s talán érdemes vo~na ezt a nap•Jt ma is á gyógynövény gyűj~ök napjának nyilvánítar1i. Jó alka~om nyílna ezzel kapcsolatban a gyógynövénygyűJtés rnozgalmának népszerűsí:ésére és terjesztésére. Június 13-án A n t a l napját je!zi a kalendárium. A havasi pász~orok ilyenkor keresnek gyógyfüveket bet~g ál.ataik orvoslására.
10 - A természet kalendárluma
145
A nyári napforduló veti e!öre árnyékát a V i d a n a p 1 (jún. 15) népszokásokban. A természetben beköszönt az érc!:> időszaka. A. vizek men:én sok helyen vágják ·nádat, a hal és rákfélék már teljesen kifejlödtek.
!TI ár
a
Események, évfordulók ...
/786
május 23. Ezen a napon halt meg BENYOVSZKY MORIC, a kalandos életű magyar utazó. Mint a lwgyel szabadságharc h5se került a cári csapatok hadifagságába. Szibériába száműzik, ahol csakhamar a kormányzó kegyeibe kerül. Bár jó do'ga van, mégis a szabadság vágya arra ösztönzi, hogy egy vitor:ás hajón megszökjön, mégp~>dtg a kormányzó leányával együtt. Bejárja :]. Beringtengert, Formozát, majd Madagaszkárban köt ki s ott em· berséges bánásmódjával anny.jra megszerettette magát a bennszü'öttekke!, hog-y azok királyul választották. A bennszülöttek élén harcol a gyarmatosító franciák ellen .s esik el a velük vívott harcokban. Eletrajzát és naplóját ma is nagy élvezettel olvashatjuk.
1543 május 24. körül halt meg KOPERNIKUSZ MIK· LOS lengyel csillagász, aki elsőnek állapította meg, hogy a naprendszer központjában a Nap áll. ű foglaEa össze az égitestek mozgásának törvényeit s száműzte az elavult .ptolomaiuszi felfogást, mely a Földet .állította a világmindenség központjába. 1857 május 31 -én született GOTHARD JENű, a leg· kitűnöbb magyar csillagászok egyike. Fö'eg az égitestek fényképezésével és új műszerek készítésével szerzett ma· gának elévülhetetlen érdemeket. 147
1831 júJLius J. JAMES ROSS, angol kutató felfedezi az északi mágneses pólust. Megá:Iapítja, hog·y ez a pont ál· landóan változtatja a helyét, s hogy a földrajzi délkörök nem esnek össze a mágneses meridiánokkal. 1935 júni1ts 7-én halt meg !VAN VLADI:VI.IROVICS /VIJ. CSURIN. Mint természet áta:akitó biológus, már a cári időkben ismertté tette ·nevét, de nem annyira a cári önkény alatt sínylődö hazájában, rnint in1\ább kü:földön. Csak 1917 után kap segí:séget és támogatást s fejlesztheti ki világhírű gyümölcsnemesítő módszereit, melyek alapjai lettek a m:csurini bio:ógia megállapításainak. Tan,tványai és követői tovább fejlesztették tanait és hathatós módon járul:ak hozzá a Szavjetunió mezőgazdaságának fejlesztéséhez. 1294 június ll-én hal't meg a kőzépl{or ·cg·yH< leghaladóbb szellemű tudósa, ROGERIUS BACON. Föleg az op· tikával foglalkozott s a mágia l:elyett a kísérle.ti módszert javaso:ta a természet törvényeinek biztos felismeré~ére. Bátor hangú és kora maradi elveivel szöges ellentétben álló tanításai miatt ~öbbször beb:r~önözték, de korát anynyira megelőzte, hogy csupán 1733-ban merték megkezdeni műveinek kiadását. Többek közt előre látta a rádió, a repülés és a röntgen sugarak felfedezéset 1794 június 15-én jegyezte fel a történelem az o:aszországi Vezuv tűzhányóhegy egyik legnagyobb kitörését, mely kü!önösen a Libainál fekvő Torre del Greco helységet pusztította el. Hata'mas hamueső, felhőszakadás kís~rte az óránként 4 km-es sebességgel haladó lávaáralwt. 1874 június 15-én született BöCK HUGO geológus. Ben . nünket különösen gyakorlati működés.e érdekel, melynek 148
során feltárta az Erdélyi medence földgáz forrásait. Perzsiában, valamint Dél-Amerikában is kutatott szénhidrogének után. ű vo:t az, aki az Eötvös ingát a gyakorlatban is alkalmazta. Nevét külföldön is ismerték s munkásságát nagyra becsülték. 1800 június 16-á'n a nagy mag-yar polihisztmnak, BRASSAI Sámuelnek születése napját ünnepeljük. A festői szép· ségű Székelykő aljában, Torockószentgy-örgy községben ringatták bölcsőjét a XIX. század nagy erdélyi tudósá· nak, aki a tudomány és irodalom annyi sok ágában alko. tott nagyot. 13 eves koráig édesapja neveli Torockón, sa· ját módszere szerint. Első olvasmánya I~obinson Crusoe kalandJai voltak. "Ez kapatott reá a földrajzra" - írja visszaem:ékezéseiben. Édesapja vezeti be a növénygyűjtés és boncolás rejtelmeibe. A kis faluból Kolozsvárra kerül s megismerkedik a kincs~s város színes diákéletéveL Kitűnő eredménnyel tanul, de a megé~hetés gondjai egyre súlyosabban nehezednek reá, s ezért grófi családoknál vállal nevelői ál'ást. Közben azonban szüntelenül a természetet járja, az Érchegységet, az Aranyos völgyét. Apáczai Cseri János, Szenci Molnár Albert, Mikes Kelemen és Körösi Csoma Sándor példáját követi akkor, arnikor megismerve hazája sZÉpséges tájait, külföldre indul csak azért, hogy az ott tanultakat népe javára értékesíthesse. Berlin, Párizs, Bécs rnind · kitíínö alkalom arra, hogy az o:t élő nagy természettudósokkal megismerkedjék. Hazajövetele után újságokat szerkeszt és kiadja az első magyar nyelvű ifjúsági lapot, "Fiata:ság barátja" címen. Deresedő fejjel áll be a negyvennyolcas szabadságharc katonái közé s Bem hadseregében harcol. A világosi fegyverletétel után 149
a Mármarosi havasokban bujdosik. A nyugalom helyreálltával Pes:re kerül, de a honvágy Erdélybe hozza vissza. Igazgató ja lesz az Erdélyi Múzeumnak s ö az, aki a t:atal Herman Ottó útját egyengeti. Egyetemi tanár, majd akadémiai tag. Az agg polihisztor megérte születésének százéves fordu~ó]át is, mely alkalommal Gárdonyi Géza versben üdvözölte. Sírja a kolozsvári temetö fái alatt hír· deti emlékét s példamutatását az ifjúság számára
Mi virágzik május végén?
MAIUS Mi virágzik:
21 22 23
a gyöngyajak
24
a pipitér a fagyal a piros gyűszűvirág
25 26 27 28 29
a jázmin a zsálya a lon:cera a vadrózsa
Fagyveszély a talajon! Kezdenek rajzani a méhek! Madarak napja!
30 31
t 51
G yógynövénygyfijtési naptár május 20 és június 20 között
V i rágait gyűjtjük:
Leveleit
gyűjtjük:
V irágos földalatti részét gyűjtjük:
Úí2
az árnikának a bodzának a gyöngyvirágnak a hársfának a dekafarknak a gyermekláncfűnek a gyöngyv:rágnak az íbo!yának a martilapunak a számócának a szedernek az aranyvirágnak az ezerjófűnek a fehér ür5mnek a kakukkfűnek a somkórának a tisztesfűnek a zsúrlónak.
NEHANY FONTOSABB GYOGYNOVENY LEJRASA Az árni/w (Arnica montana) Athavasi kaszálóinkon, mészben szegény talajon terem. Gyökértörzséből 20~0 cm magas szár emelkedik ki. Bókoló, sárgás · ~zínű virágai vannak, amelyek illó olajat, valamint egy eddig kevéssé tanulmányozott anyagot, az a-r n i c i n t tarta'mazzák. Az árnika tinktúra erős értágító hatású s ezáltal vérbőséget idéz elö. Zúzódások, ütések, könnyű sebek borogatására kiváló eredtnénnyelhasználható. Belsőleg ne haszfláljuk, inert az egyes szakkönyvek még igen ellentmondó adatokat közölnek vele kapcsolatban.
ri
li' .:l
f?./í'
~/~:.1
-'"""'/ ,..._~--
4.9. ábra. - Arnlka
Az aranyvirág (Chrysanthemuni vulgare) Az aranyvirág, aranyvessző vagy is· sárgás fürtöket alkotó viragai Iöleg erdei vágatokban találhat&:. júniusban. Hatóanyagai a különféle szapon:n anyagok. Be~söleg vesebajnál, 1Úilsöleg gyu~ladások lemosásánál ha~z nálják eredménnyel. Olyanformán késiitenek belöle teát, hogy 70 grammnyi Jetápfű,
50. dbra. -Aranyvirág
153
veJét 10 gramm nyírfa!evéllel együtt főzik meg. Ojabban egyre kiterjedtebb alkalmazást talál a természetgyógyásza:ban s érdemes lenne hatóanyagaival részletesebben is foglalkozni.
Az
ezerjófű
(Centaurium umbellatum)
Az ezerjófű, cintória vagy földepéje régi, jól bevá!! orannak ellenére, hogy a hivatalos gyógyászat meglehetösen mostohán bánik vele. Kic!>iny, he· gyes leve~eiröl, halványpir0s, ernyős virágzatáról könnyen felismerhetjük. Napos, homokos ·domboldalakon mindenlltt megterem. A benne levő erythrocentarin gyomorbán-talmak esetében jó gyógyszer. Teáját úgy készítJük, hoo:y negyedliternyi vízben 5 gr ezerjófüvet · f5. zünk. Ha lázas beteget ·akarunk vele g-yógyítant úo-y ·Varró azt ajánlja, hogy 15-30 gr ezerjófüvet másfél. liter vízzel öntsünk le s 12 órai ál' ás után szűrjük le róla a k€>.sz ·teát Alkoholos kivonata gyomorkeserűnek 51 · ábra. használatos. Ezerjófű
vasfű,
A fekete üröm (Artemisia nigra)
A fekete vagy közönséges üröm úgyszólván mindenütt "ruderáris" növény. Keserű o:ajából gyomorerösítő teát főznek, de az ún. gyomorkeserű kivonatoknak is hatásos alkatrésze. Rokona a fehér Uröm, amelyben szin!én megvan az absin~hin r:evű illó olaj, e~enkívül borostyánkősav, csersav stb. Teáját csupán orvosi elö· megtermő
164
írásra szabad használni, mert állandó élvezete sú·yos idegbetegséget okozhat. 'Az ürmös bornak (vermuth) egyik alkotó része.
A kakukkfű (Thymus serpillum és vulgaris) Szintén nagyon régi és hatáso5 gyógynövény. Nevezik balzsamfűnek, vadcsombornak, demutkának is. Tu52. ábra. Fekete üröm lajdonképpen két faj:áját használja fel ·a természetgyógyászat, a közönséges és a kerti kakukkfüvet Igen érdekes, hogy ennek a sok fajjal és alfajjal rendelkezö növénycsaládnak feldolgozója é5 kutatója Lyka Károly, a neves grafikus és festöművész volt. A vadon növő Thymus serpillum évelő félcserje, apró levelekl
hogy egy~két kanálnyi szárított kakukkfüvet félliternyi vízzel forrázunk le, benne hagyjuk mintegy 15 percig, s aiután a főzetet egészen átnyomkodjuk. A teát culwrral édesítve isszuk, óránként egy evőkaná~Ial szamárköhögésnél, gyomorfáJásnáL Mivel a thymol kitűnő fertőtlenítő szer is,, a kakukkfüvet fogpaszták, szájvizek illatosítására is felfíasználják. Köhögéscsillapító gyógycukorka, valamint féreghajtó szer is készül be~ö:e. Szekrénybe téve pompiis molyűzö. A pertussin nevű köhögés elleni gyógysz·er égyil< hatóanyaga.
A som!?.óró ( Melilotus officinalis) Kevesen tudják, hogy a száradó szén3nak kellemes illa· tát jórészt a szép sárga Virágú Me~ilotus vagy somkóró okozza. A néha l m magasra ís megnövő molyfű vagy dohányvirág egy igen jóillatú aromás anyagot, a cum a r i n t tartalmazza, ame: y tulajdonképpen nem más, mint a kumarinsav. Egy másik benne l :vö aromás anyag a melilotin. Főleg oszlató fla~tromokat szaktak belőle lőzni lenmagliszttel és zabdereével együtL A megszárított virágok porát dohányhoz keverik illatosítás céljábol. Szintén igen jó molyíizö szér és szekrény-illatosító. Az ún. asz:ma-cip;aretták eQyilz .alkotó része. 156
A zsúrlófű
(Equisetum arvense) örvös ágú, meddő szárait gyűjtjük ·:Agyagos, nedve5 réteken fordul elő. Sok szaponin anyagot, kovasavat, aco· nitint és oxálsavat tartalmaz. Utóbbi időben megá~lapították magas C v:ta· ~in tadalmát is. Hamujában sok az alumínium és káliumlcorid. r~end,sen főzetet készítünk b~!őle olyanformán! hogy 40-50 grammnyi összevágott nö· vénvi részt egy liter hideg vízbe te· . szünk, majd felfőzzük s 15 percig for· raljuk. Máj. vese és köszvény esetében 55/a.ábra. -Zsunófíí ajánlják. Mivel sok benne a kovasav, faluhelyen edények surelására is hasz· ná'ják. Neve is innen ered. A szárított növény finom porát állatok sebeire te· szik. A tisztesfű teájá t köhögés csillapílá· sára llasználják.
t
A cickafark (Achillea millefo~ium)
55. ábra. Cickafark
Nevez'!{ egérfarkfűnek is. Kaszálóken ·és nedves erdőszéleken igen közönséges. Latin neve, A c h i ll e a onnan ered, hogy a monda szerint a trójai háború höse, Achilles ennek a növénynek nedvével gyógyította a haremezön 157
szerzett :sebeit. 20-40 cm magas, egyenes szárú noveny, lándzsás levelekkel, fehér virág-okkal, melyek sok illó olajat tarta· maznak. Level ei pedig keserű anyagokban gazdagok. Achillein, aconitin és csersav is van benne. Gyomor és bélbajolmál, de orrvérzés esetében is alkalmazzák a be~öle készült teát belsőleg, illetőleg külső boroga~ás formájában. A gyermekláncfű (Taraxacum off: ci nal e) Közismert, úgyszólván mindenütt megtalálható növény. Leveleit, de gyökerét is gyüjtjük. Az e:öbbieket nyáron, az utóbbit inkább ősszel, amikor hatóanyagokban sokkal gazdagabb. Az eg·ész növény tejnedvben bővelkedik. Inu!in, cukor, keserű glyc:da van benne. Epe és májbajok gyógyszere. Sokhelyen gyökerét megp:rkölik s kávépótléknak használják fel.
A martilapu (Tussilago farfara) Kora tavasszal, nedves árokpartokon virítanak szép sárga virágai. Szívalakú tőle56. ábra. 57· ábra. vel ei ·csak jóval kéMartilapu Gyermekláncfű sőbben jelennek meg s bennük sok a cseranyag, inulin és salé~romsavas só. Latin neve: "t us si l a g o", köhögés t űzöt je158
lent. Dioszcoridész és Pliniusz is ismerték már. Megszáríleveleit égették el azért, hogy füstjét a köhögő beteg belehelje. Hippokratész külsőleg, borogatás formájában ajánlja leveleit zúzott sebekre. A leveleiből ·főzött tea (l csésze vízre 5 g)' kifűnöen bevá:ik köhögés, légcsőhurut, influenza ellen.
tott
A szamóca (Fr agavia vesca) A szamóca vagy fö1di eper, nem csupán kellemes 1zu és vitamindús gyümölcse miatt kedvelt, hanem ősrégi idő óta, mint az epekö ellen· szere is ismeretes. Leveleiből teát fözhetünk, ami nemcsak élvezeti célokra alkalmas, hanem hasmenés esetén is bevált. Hatása még nincs teljesen felderítve és kikísérletezve.
58. ábra. -
Szamóca
A szeder (Ru bus idacus)
59. ábra. -
Szeder
Erdeink, vágataink közismert cserjéje. Levele élvezeti teának is jó, de hasmenés ellen is. Gytimö:cséböl szi· rupot főznek és a gyermekgyógyászatban széles körben alkalmazzák is. 159
A fekete bodza ( Samhuccus ni gr a) Cserje vagy fa alakú nö. vény, amely a kérgen levő szemö.cshöz hasonló pórusokról jól felismerhető. Sárgás-fehér színű erny6s virágzaia van, kékes színű bogyói már messziről fel· tűnnek. Ritkásabb erdösé· geinkben fordul elö; Tulaj· donképpen nem csupán vi· 60. ábra Fekete bodzn rágját, de levelét, kérgét és gyümölcsét is gyűjtik. Egy kevéssé tanu 1 mányozott glycosida és illó olaj van benne. A virágjából fözött tea izzasztó hatású s hűléses betegségek orvosszcre. A gyümö~cs nedve a háromosztató ~deg, a trigeminus zs{bája ellen alkaimazható s:kerrel. Kérgének főzete húgyt1ajtó. A PLAFAR reuma elleni teát készít belőle olyan módon, hogy egy evőkanálnyi virágot negyedliter vízben főz 15 percen át. A teát lefekvés előtt fogyassza a reumás beteg. A bodza gyümölcséből készült dzsem kitűnö veseöhlítö hatású. A hársfa
(Tilia) Két fajtáját, a kis és nagylevelű bársat használja a gyógyászat mint drogot adó fát. A hárs is nagyon régen ismert, kedvelt fá.·a különösen a szláv népeknek. Sok kedves mese és legenda fűzödik hozzá. 20-30 méter magas160
ra is megniŐ, majdnem fekete színü kérge eresen barázdált. Főképpen virágjait, va~ a. mint a fájából égetett szenet (car bo) használjuk fel a gyó· gyászatban. A virágszüret mintegy két hétig tart. Ak· kor kezdődik, amikor a fa vi· rágjai nagyrészt kinyíltak, de még vannak olyanok is, ame· lyd{ még bimbósak. A gyűjtés,t könnyű létrára á:l61. ábra. --- Hársfa va, kerti olló segítségév,el végezzük, vigyázva arra, nehogy a virágokkal együtt ágakat is letördeljünk s így a fát tönkretegyük. Vir:ágai nyálkaanyagot, valamint egy fa r n e z o l nevű terpent tartalmaznak. Ez utóbbi adja a virágok kellemes illatát is. Virágjaiból főzetet úgy ké· szítünk, hogy negy~d liternyi vízhez 10 g virágot 'teszünk. Spanyolnátha, reuma, köszvény gyógyszere. Lehetőleg friss vagy egy évnél nem idősebb virágot használjunk, mert a bennük lévő illó olaj állás folyamán elpárolog. A hársfaszén gyomorbántalmak ellenszere, mivel a gázokat és a vízben szuszpenziós formában jelenlevő ártalmas anya· gokat elnyeli. Leveleit megszárítva s porrátörve kitűnő fogport kapunk. Ha a hársvirág-teát é!vezeti célokra akar· juk fogyasztani, vigyáznunk kell arra, hogy belőle sohase készítsünk főzetet, hanem csak forrázatot. Ha a hársfavi· rágot kamillával és borsmentával keverjük, olyan izzasztó teát kapunk, me'ynek hatása hűlés esetén egészen csodálatos.
ll - A természet kalendáriuma
161
Készítsünk virágórát
K
alendáriurnLHÜ{ i1ónapjai 11:1pokból, ezek pedig órákból tevődnek össze. Talán nincs kedvesebb eszköz az utób. biak mérésére, mínt a vir á g ó r a. Nem kisebb ember. mint a növényvilág e:ső nagy rendszcrezője Linné Károly foglalkozott elkészítésével s állította fel színes, illatos "műszerét" Upsala (Svédország) városában. Amint azt a növénytanból tudjuk, a fény fontos szerepet játszik ~~ klorofillal bíró növények életében. A virágok nyílása is nagymértékben ettől függ. Sok növény csak akkor bontja ki virágszirmait, ha a fény bizonyos erősséget ér el s menten becsukódik, ha csökken a fényintenzitás. Ezt ~ud va, könnyű feladatnak látszik úgy összeválogatni egy · sereg növényt, hogy virágjaik nyCási ideje az óramutató számlapjának megfelelő helyére kerüljön. Mivel azonban több növény is . van, amelynek virágai azonos időpontban nyílnak, vigyáznunk kell, hogy az így egymás mellé kerülő virágok lehetőleg azonos vízigényűek legyenek. Legjobb erre a cé'ra egy délre néző lejtős helyet választanunk s a talajra nedvesség-tároló tőzegport szórnunk. Az óra-ágyás hátamögé célszerű kis napórát is felszerelni. A virágóra működése természetesen függ az elhelye· zésiöl, a hely földrajzi szélességétöl, tengErszínt feletti magasságától, valamint a mindenkori időjárástól is. Éppen !62
ezért, ha ,,virág vekkerünket" megszerkesztctiük, lapasztalati úton kell azt beállí:anunk. Alábt!akban adjuk a Linné á'tal megszerkesztett virágórát, egy modernebb Roeder tanár által összeállított -- típussal kiegészítve. Tessék vele megpróbálkozni, sőt kiegészíteni azt más nö-vényekkel is.
Linné Károly virág órája (érvényes Upsalára - a 60. szélességi fokon)
4 és 5 óra közölt
5 órakor: 5 és 6 óra közötl: 6 órakor:
6 és 7 óra között:
8 órakor:
9 és 10 óra l?özött:
10 órakor:
ll órakor:
164
n y i l a n a k a mezei katáng és a féregsal á ia a: tűzliliom, a szelíd csorbóka a pongyola pitypang az árnyéktartó forrasztó fű (ernyős hölgymál) kórós pelyvahordó, sárga tavi· rózsa az erdei hölgymál ( ölyvfű) az ezüstös hö'gymál a mezei csorbóka sövényvirág a fejes saláta a fehér tündérrózsa mezei tikszem aszú szegfű, erdei szegfű, őszi oroszlánfog a mezei körcmvirág a mályvarózsa a csibehúr a sárga liliom a Ferraris tigrida ( dísznövén) ) . sárma
d. u. 5 órakor:
a Mirabilis jalapa
d. u. 6 órakor: rsfe 10 órakor:
a mécsvirág
a ligetszépe
8 e e s uk j á k
8-10 között: 9-10 közötl:
virágaikai:
a pongyola pitypang a mezei katáng
62. ábra. -
Mikor nyílnak? 165
10 órakor:
a fejes saláta mezei csorboka az ezüstös hö'gymál a csonkagyökerű zörgőfű a mezei tikszem, az ernyős oloésán, katángkóró
a
11-12 között: 12 órakor:
63. ábra. -
J66
Mikor csukjak össze szlrmaikat?
13 órakor:
14 órakor:
14-15 óra között: 15-16 óra közöft:
16-17 óra között: 17 órakor:
18 órakor: 19-20 óra között:·
az aszúszegfű, tüdőfű, erdei mályva hölgymál kakul.;k homokhúr egérfül bít·oros homokhúr sövény virág jeges bo j tv ir á Q" ezüstös hölgymál szőrös pelyvahordó ernyős hölgymál fehér tavirózsa sárma tűzlll iom francia (szelíd) mák
Kevesen tudják, hogy Bodor Péter székely ezermester, a marosvásárhelyi zenélökút megalkotója is foglalkozott virágóra készítéssel, úgyszintén Gárdonyi Géza, az "Egr! csillagok" írója is. Az ö tapasztalatait is felhasználtuk a virágóra összeállításánál. A mellél\e:t kép fogalmat nyújthat arról, hogyan is mutat a mi i:! a tos, tarka időmérő ké· szülékünk.
l 67
A lángoló J.tictamnus ...
N
agyanyáinl;; házipatikájában, régi "füveskönyvek" lapjai között gyakran találkozunk egy kü!önös, bódJó illatú szép virággal, amelyet dictamnus-nak, tehát "vastag gyökerűnek" nevez a szakember botanikus, kőrislevelű fűnek, szarvasgyökérnek, diktámosnak vagy ezerjófűnek a magyar pásztorember. A népies elnevezés rögtön elárulja, hogy valóban gyógyító erejű csodálatos fűvel van dolgunk. Már a XIII. században tudós A l b e r t us Ma gn us is ajánlotta görcsoldónak s a ba· bonás emberek már akkor is varázslatos bájitalt főztek belőle titkos praktikákkal. Századok múlva a d!ctamnus bevonul a gyógyszertárak polcaira, ahol egyideig "radix dictamni'' néven árulták. Gyomorfájdalmakat, epilepsziát gyógyítottak · szárított gyökerének porával, de mint szépítc5zert is basználták szepl'Ő ellen, s arcvíznek, a múIékony szépség megőrzésére. Leveléből ma is teát főz a szibériai pásztorember s eleink gyógynövénye bizony megérdernelné, hogy ismét komolyan foglalkozzanak vele nem csupán a növénytan tudósai, de orvosaink és 64. ábra. gyógyszeré5zeink is. Diktamnus 168
Nyáreleji sétáinkon könnyen megtalálhatjuk novenyünket napsü:ötte, füves lejtőkön, így a kolozsvári Szénafiiveken is, ahol éppen egy különleges faja is megtalálható, az úgynevezett Dictamnus caucazicus, amelynek már a nwe is elárulja távoli származását és egyuttal ritka voltát is. Növényrendszertanilag a ruta-félék családjába tartozik s közeli rokona a népszokásainkból ismert istenfának vagy rutafának is. A dictamnusnak sok érdekes tulajdonsága van s így igazán megérdemli azt, hogy vele közelebbről i.s megismerkedjünk. Már az előbb említettük, hogy a múltban varázsital ké· szült belőle. Egyes helyeken még ma is az a babonás hié· delern kering róla, hogy ott, ·ahol a harkály dictamnus levelet ejt le csőréből, kincs terem a földben, sőt a hétlakatú zárat is kinyitja a diktámos-gyökér. Bennünket azonban nem ezek a tudománytalan hiedelmek érdekelnek, hanem inkább a nagy ezerjófű kü:önös élettani tulajdonsá· gai. Biológiailag növényünk szép, citrom illatú virágját úgy emlegetik a szakemberek, mint a szép példáját az ún. protandria jelenségnek. Ez a műszó azt jelenti, hogy a porzók jóval előbb érnek meg, mint a bibe s így a virág önbeporzása nem lehetséges. A megtermékenyítést idegen virágporral megrakott rovarok végzik el, a kialakuló termés pedig robbanásszerű exp'ozióva l parittyázza ki magából a magvakat, így gondoskodva a faj elterjedésének megva· iosításáról. 169
Legérdekesebb tulajdonsága azonban a dictamnusnak az, hogy a sokszor közel egy méter magas bokor elég könnyen meggyújtha~ó, helyescbben lángra lobbantható. Régi megfigyelés szerint könnyen lángot vet a diktámos, fia ·é!ZÖ gyújtószállal közeledünk hozzá. Először, mintegy kétszáz esztendövei ezelőtt L'nné Káro·y próbálta meg kísérle·.ileg ellenőrizni ezt a hiedelmet. A dictamnus lángralobban:ása azonban· sem neki, sem pedig követőinek nem sikerűlt.
E sarok írója is eleinte bizony hiába próbálkozott élő fáklyává varázsolni a szépvirágú, i!:atos szarvasfüvet Már-már kételkedni kezdett a jelenség igaz voltában, ami. kor egy tudományos köz:emény került a kezébe, amelyben Lang tanár beszámolt ilyw irányú kísérleteirőL Nyomdokain ha~adva eredménnyel próbálkozhatunk meg a kü· lönös tüzijátéJü;:al. Vegyük először is alaposan szemügyre a d:ctamnus külsö felépítését. A, virágon és a száron már egyszerű kezinag-yHóval is kü.önös, körtealakú képződményeket fogunk látni. Parányi olaj kannicskák ezek, amelyek illatos vá.adékot termelnek a falánk csigák és kártevő rovarok távoltar:ására: Egyes kutatók azt is va:Jják, hogy az illatos olaj a rovarok számára éppenséggel csalugató erejű -- meginvitálván öket a beporzás munkájának elvégzésére. Ez lenne az a gyúlékony anyag is, amely tűzijátékunli alapJa, ha égő gyújtószállal közeledünk hozzá. Kísérletünk véghezvitelére meleg, szélcsöndes nyári 'estét kell választanunk. Ilyenkor ugyanis telve van.nak a pa~ rányi olajos kannák s remény van arra, hogy fáradságun-
i'lo
kat siker koronázza. Kisérleti alanyul lehetőleg olyan fiatal nö\·ényt válasszunk, amelynek szárán még fejlődés ben lévő, tehát ki nem nyílt virágok is vannak. Az é:ö fáklJ a lángralobbantásához kis gyújtó eszközt csináljunk magunknak. Fenyőszálka végére erősitett vattadarabkát áztassunk borszeszbe s ezt meggyújtva közeledjünk a nö· vény szárához. Ha szerencsénk van s kísérletünk,et elég körültekinlessel készítet:ük elő, úgy vöröses láng sza~ad . végig a növényen s mint b:borszín kobo'dok, szikrák szál· Ianak az alkonyi ég már sötétedő kárp:tja felé. Hűvös és szeles időben ne is kí5érletezzünk, eredményt úgysem fogunk el :rni. Ha azonban dictarnous csakrunkat meleg, napsütö:te szabában tartjuk, úgy a kísérlet odahaza is sikerülni fog és mások is gyönyörködhetnek a nem mindcnnapi "biológiai tüz.játékban". Mondanunk sem kell, hogy a lángra lobbantott növény elpusztul, "máglyahalált
bal''.
Madáróra
Május második feleben már teljes számban rn~gérkez tek kö:tözö madarain!{ s a fészeképí 1,és és családa,:apítás gondjai nyomják reá bélyegüket erdöre-mezőre. Érd_ mes ám ilyenkor minden figyelmünket szárnyas barátainkra fordítanunk. A közmondás szerint madarat tolláról lehet megismerni. Bátran hozzátehetjük ehhez, hogy a madarM énekéről is felü:.meri az, aki egy kicsit is foglalkoz;j'\{ az orni:ológiával (madártanna: ). Ma már nem is olyan boszorkányság a do:og, rnert a tudományos iiltéz2tek remek madárda'] hangfelvételekkel rendelkeznek s így, ha ezeket t lözetes·en meghallga: juk, már bizonyos alapismeretek birtok
ban a madár zenekar nyiiányát a kerti és a házi rozsda· fark in:onálja. A rigóval együtt már hajnali 4-5 óra között megszálainak s valósággal az ébresztök szerepét játsszák. Ahogyan a hajnali szürkület lassan kifényesedik s a pirkadás rózsákat varázsol a keleti égboltra, megszálainak sorban a széncinke, az ökörszem, a citromsármány, a kékcinke, az erdei p=nty s a kormos légykapó. öt és hat óra között á~l ekkor már madáróránk mutatója. Teljesen kivirradt, amikor a poszá~a, a mezei veréb és a nyaktekercs is megszólalnak, s bizony a nap is jól fent van már az égen, amikor a tengelic, a kenderike és a zöldike is dalra gyújtanak. Ha· az erdőszél és a lomberdő belsejének madárvilágát van alkalmunk megfigyelni, úgy még az éj sötétjében felhangzik a fülemüle csattogása, amit csakhamar a magasban éneklő pacsirta tril:ái követnek. Az erdei lmvik ilyenkor búcsúztatja az éjszakát. Az elsö derengést a húrosmadár és a vörösbegy üdvöz:ik. Aztán szépen sorjában, időrendben egymás után halljuk a kakukk kissé monoton danáját, aztán az örvösgalambot, széncinkét, szürkebegyet. erdei pintyet, fűzikét, kékgalambot és fenyves einegéL A mezők dalnokai közül legkorábban kelő a rozsdásfarkú csaláncsúcs, majd pedig a mezei pacs•irta s a csárogó seregély. Vízpartok, tósrétek és turjányok bangversenye holdfényes éjjeleken kezdődik. A nádirigók szálanak ilyenkor s csattogásuk belevegyül a nádas halk susogásába. Pirkadatkor a ktkbegynek felelget a nádi sármány, késöbb pedig a barázdabil:egető. 173
6
65. ábra. -
Madáróra
Ha már megpróbáltuk összeállítani madáróránkat, ne csodálkozzunk azon, ha az bizony nem talál egy más vidéken beállított ilyenszerű "szerkezettel". Madaraink ugyanis vidékenként változóan, bizonyos eltolódásokkal szoktak megszólalni. A madáróra járását a szél, az eső, a köd, a hideg és a meleg mind-mind befolyásolja. Van· nak aztán a madarak 'között amolyan primadonna természetűek, akik bizony fittyet hánynak a szabálynak, s hol korábban, hol pedig késöbberr fognak hozzá a daloláshoz. 174
Persze azért madáróránk meglehetősen pontosan fog mutatni s minél több fajt van alkalmunk megfigyelni, annál tökéletesebb lesz. A madárvilág három kitünő énekese: a seregély, a rigó és a vörösbegy p.ontosan követik énekükkel a nappalak hosszabbodását, illetőleg az éjszakák rövidülését Mindig a nap után igazodnak, azonban csak június hónap elejéig. Ezután bizony egyre későbben szálainak meg s július kö· zepén lassacskán abbahagyják az éneklést a többi madárral együ:t, hiszen a madárdal jórészt a hímek udvarJási eszköze s így a szaporodás szolgálatában áll. Készítsük el tehát lakóhelyünk környékének madáróráját, szemügyre véve a mel~ékelt ábrát, de mindig gondosan ügyelve vidél-:ünk sajáto~ vonásaira és madaraink természeJére. Az sem éppen unalmas dolog, ha a madáróra járásában fe:lépő rendellenességeket próbáljuk megmagyarázni, szemügyre véve különösen az időjárás naponkénti változásait. Egy jó hf5mérő és légsúlymérő, valamint a meteo:·oló_g·iai in:ézetek időjelzései nagymértékben segíthetnek bennünket ebben a munkánkban.
Mikor kezd énekelni?
l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
!76
A kerti rozsdafarkú A házi rozsdafarkú A kakukk A rigó A széncinke Az erdei pint~ Kormos légykapó Citromsármány Kék cinege Bará'cinege ökcrszem Fakúsz Barátkaposzáta Erdei szürkebegy Nyaktekercs cs·csörke Háziveréb Kisposzáta Zöldike Kenderike Stiglic
'4,04-kor 4,40 " 4,43 " 5,01 " 4,57 ,, 4,59 " 5,00 ,. 5,13 " 5,09 ,, 5,11 5,12 ,," 5,42 " 5,16 ll 5,17 " 5,18 " 5,23 " 5,24 " 4,55 " 5,50 " 5,54 5,58 "
"
Még sötét vall
Hajnali szürktilet
Hajnali fény
Már világos van
A Nap felkelt!
(Stadler után)
= szórványosan .= tomegesen
O
Gomba kolendariunt (Kalmár-Makara utAn) Hónapok
A gomba fajta neve
1
Izletes
kucsmagomba
• •
_;F;.:~a;.:t~t-y-:-ú----:l:-m-c_s_m_a'"'g-o-m-:-b-a------l-_- ~ ~
=l========
MaJ us i pere";:ke
--~:-~~~---~------------·1------------
Mezei slekfügomba o • • • • • • • Kerti csiperke o • • • • • • o 1_:~~~~~~~-------------1--------Szemcsesnyel ú tino1 u o o • • • • • • ~~~~~~~------------------~-------I_;:E::.;"h.:..e:-ot-:-ő-;v-:-:a,...:rg:...:._án-:-y=-a-;______________ ~ ...:_ ...:_ ~ ...:_ ...:_ ~ _ _ _ Erdí5széli csiperke o • • • • • o ~~~----~~~---;----------------------Barn
i laskagomba o • • • o o ~~~~~~~~~~-----------1------------
.....
===== :~=O~=rd~'~ig~s~z=~~k~é~r~~g~o=m=b~a~============+-- =====· =~ ~ ~ ~ =
Gyilkos ga Ióc& • • • • • o ~~~~~~~~-----------1-----------Párducgalóca o • • • • • o I--:K:-:-_e-"r-:t-:-i--'~u7· ...:.su--:l:-v7k~a-------,..-----l·- -
o -;- -;- o -;--;-o -- I-:N;::-a_g =o 7 y---;'d...;.j::;g:;:-g;-:o..:.:m 7b::..:a:.:.._-:--------l- ==~o~~~ ~o~. ..Pa-rlagi tl:ilcsérg:omba
=.o ==
12 - A természet kalendáriuma
177
1. Gombafajták
66. tibra. - Izletes kucsmagomba
68.
178
ábra. · - K.erti
csiperke
~
67. ábra.-
Mezei
szekfűgomba
69. ábra. -
Nagy
őzlábgomba
71. ábr:t. - Sárga rókagomba 70. ábra. -. Edesnyelü timor
72. ábra. - l{ózsás korallgomba
78. ábra. Gvi!kos galóca ·
74. ábra. -
Téli
fülőke
179
JEGYZETEK
.· 180
JEGYZETEK
181
JEGYZETEK
182
JEGYZETEK
183
JEGYZETEK
184
IV.
A Nap a RAK jegyébe lép
Emlékeztető
Az uratás hónapJában az erős felmelegedés alka~mat nyújthat nekünk az országúti délibáb megfigyelésére, de a zivatarok tünemÉnysorozatainak feljegyzésére is. Az ekkor virító mezei és Imitúrnövények fenológiai adatait vezessük be megfigyelési táblázatunl.;ba. A vizek életét is szemügyre vehet~ük fürdőkirándulásaink kapcsán. Akváriumunkat sok érdekes növénnyel és állattal gazdagíthatjuk ilyenkor. A! Jóvizeinkből ekkor "sziiretelünk'' vízicolhákat ha:eleségnek akváriumunk számára. Ilyenkor nagyobb tömegben is gyűjtjük őket szárítás céljából. A források, patakok körüli iszapban pompás nyomolvasási gyakorlatokat végezhetünk. A nyári cs.Ilagképek rr.egfigyelésére is ilyenkor nyílik kitűnő alkalom. Gyűj:sünk gyommagvakat ( ocsut) a csép!ögép után, gyógynövényeket kalendáriumunk útmutatásai alapján. Gombát és epret is szedhetünk szárítás, illetőleg befőzés céljaira is. Szedjük össze az elhullott kalászokat.
Hegyvidékeinken, ahol a kaszálók még állanak, lepkészeink tehetnek szert gazdag zsákmányra. Vegyünk részt a szúnyogok irtásában. Világosítsuk fel arató:nkat, hogy a gabonatáblákban talált nyú:tiakat bocsássák szabadon, mert ezek a fogságban úgyis elpusztulnak. 186
A fészkek és fiókák ki~zedésének helytelen voltáról vilá· gosítsuk fel ismerőseinket, ]:larátainl<:at. Jún:us 28-án fig-yeljük meg a Drakonidák l. jelzésű meteorrajt, me:y a Sárkány csillagképből sugárzik ki. Ennek a rajnak a meteorjai a Pons-Winnecke üstökös felbomlásá· ból jőt~ek létre. Turistáink ebben az idöszakban szakták felkeresni a híres gainai leányvásárt
Jeles napok
ldöszalumk je!es napjai a nyári napfordulóhoz fűződö Szent Iván, népiesen Virágos János napjával kezdödnek Tulajdonképpen a nyári n.1pforduló ünnepe ez, bár nem 21-re, hanem 24-re esik. 21-én a leghosszabb a nappal s ·ez a természeti esemény mély nyomokat hagyott a terrnésze:i népei\ életében. Ha iermészetiudományos szempontból vesszük szemügyre Iván napját, elsősorban is az tűnik szemünkbe, hogy ez is csillagászati eseményt ünnepel meg. Másodszor az ünneppel 1\apcsolatos népszokások Wnnek szemünkbe. Ezek szinte kivétel nélkül a t ű z z e l, ezzel az ösi, s az ember életében o~yan nagy szerepet játszó elemmel foglalkoznak. Ezen az éjszakán ugorják át az Iván-napi tüzet, gyújtják meg a tűzkarikát s tüzes ágakat csóválva tánco~ják körül a fellobogózott máJusfát. Olykor a falu szélén raknak máglyát, amit 76. ábra. 188
aztán körü!Ül a falu apraja nagyja. A híres "Szentiváni ének", mely néphagyományunk egyik igen rejtélyes és még fel nem derített kincse, erről így emlékszik meg: . "Tüzét megrakoljuk, négyszögre rako'juk, egyik szögén ü:nek szép öreg emberek, másik szögén ülnek szép öreg asszonyok, harmadildn ü!nek szép ifjú legények, negyedikén ülnek szép ha).don lányok .. .'' Harmarl~orban fe!Wnő az ünneppel kapcsolatos sok növényi motívum. Ha sorba szedjük azokat a "plántákat", me· lyek hagyományainkban szerepelnek, elsősorban is a "r U· t af á r ó l" (Artemisia abrotanum) kell megemlékeznünk. Ezt a Nyuga~ázsiából származó növényt nevezik seprőrutá. nak, istenfájának is. A feudalizmus korában a tisztaság jel· képe volt. Gyógy- és fűszernövényként is említi!.;:. Az aranyospatrác nevű gyógynövényt is ilyenkor szedik, mert . a hiedelem sz er int ez a "herba" menten megszólal s gyűjtőjének minden orvosfű titkát elárulja. Az aranyos' pa:rácot nevezik még Szent János virágának l vagy füvének is. A növénytan Chrysanthe' rnum leucanthemum néven ismeri és a fész. kesvirágúak családjába sorozza. A múltban varázsló erőt iu:ajdonítottak neki. A t is z t es fű (S:achys, babonafűnek is \,J . nevezik), szintén szerepel az Iván nap~án l gyűjtendő gyógynövények között. Ezt is tűzbe 77· ábra. font kodObJ'ák, akárcsak a szentivám.rirágból Tisztesfű
!
'~'\l ;~
189
szörM vagy a cseresznye és meggyfakéregből fűzött "lobogót". A könnyen égő (illó olajat tartalmazó) nyírfakérget is felhasználják ám ilyenkor fáklya készítésre, tűz gyújtásra. Néprajzilag ez a nap a fiatalok "összeboronálásának" ideje s számos nagyon régi népköltészeti emlék tanúskodik róla. Több parasztregula is fűződik Iván (János) napjához. Ezen a napon szakad meg a gabona gyökere, azontúl már nem nö, hanem csak érik ·- mondják sok helyen. Ha Szent János bogara nagyon fénylik, úgy jó idő várha~ó. Végezetül azt is megállapítja a régi kalendárium, hogy "János napja előtt ne dicstrd az árpavetésed." Június 29 Péter és Pál nap/a. Ekkor kezdőd:k sok helyen az aratás s ekkor szüretelik az epret. Altalában a halászok napja. Előestéjén az ünnep őbe öl:özött halászok botra akasz:ott pontyot visznek végig a falun, beköszöntenek a gazdákhoz, ahol borral és süteménnyel traktálják meg öket. Azután mindannyian a vízpartra vonulnak, ahol már vár rájuk az ízes halpaprikás. Július hónap elején van Saroita napja (júl. 5), melyröl azt tar~ja a hiedelem, hogy esője rossz dtó és mogyoró termést hoz. Annyiban igazat adhatunk a mondásnak, hogy az esős júLus e~e~e nagyon kedvez a levélpusziLó gombáknak, amelyek a dió- és mogyorófát is meg"támadhatják. Július 13-án van Margit napja. Névadóját nevezik mérgesnek is, mert bizony gyakran hatalmas ziva~arokat hoz. Sok' he:yen ezt a napot tartják a szabadban való fürdés kezdetének. 1
190
20-án Illés napja. Hírhedt zivatart hozó nap, s küiönöseri a román !akta vidékeken ma is babrmás tisztelettel ünnep· lik meg. Tekin~ettel arra, hogy több évtizedes megfigyelések bizonyítják azt, miszerint július a legzivatarosabb hónap, könnyen megesik, hogy pont ezen a napon tör ki pusztító égiháború. A zivatarokkal különben kalendáriumunk részletesebben is foglalkozik. Ahol Illés véle~lenül nem hozna nehéz időt, ott Dánielre (21-én} hárul ez a feladat.
l:semények, évfordulók ...
/835
]Untus 26-án született Besztercebányán Herman Ottó, a magyar természetJuttatás egyik legkiemel· kedöbb alakja. Anyanyelve német volt s csak hét éves korában: tanult meg magyarul. Iskoláit kitűnő eredménnyel járja, de a szabadságharcot követő nehéz idők elveszi!< kedvét a ~tanulástól s iparostanoncként dolgozik Bécsben. Szabad idejét azonban nem az utcán, hanem a császári múzeumban tölti. Katonáskodása alatt az Adriai teRger életét tanulmányozza, majd hazajöve, kis fotográfus mű helyt nyit. Ekkor figyel fel a természetrajongó fiatalemberre Brassai Sámuel és alkalmazza öt az Erdélyi Múzeum pre· parátorául. 1870-ben írja meg első jelentős munkáját, a "Magyarország pókfaunáját". A mű három kötetben jelenik meg néhány évvel késöbb s benne 314 pókfajt ír le, közöttük 36 olyant, amilyent a tudomány eddig nem is ismert. 1887-ben ad) ki a "Magyar haiászat könyvét", mely nem csupán m:nt n~prajzi szakmunka értékes, hanem a töröl metszett magyar írásnak is mintaképe. Herman Ottót kutató szelleme vitte az északi madárhegyek tájaira, Norvégiába. Hazatérve egyre inkább foglalkoztatja öt a madárvonulás és madárvédelem kérdése is. Megszervezi a Magyar Ornitológiai Központot. Népsz'erű kis könyve "A madarak hasznáról és káráról" ma is kitűnő kézikönyv. Meg kell emlí-
192
tenünk azt is, hogy Herman Öttó haladó sze:lemü politikus is volt. 1818 június 24-én szü'e:ett ION IONESCU DE LA BRAD, a román földműve:és és zootechnika egyik úttörő harcosa. Mint Gh. Asachi tanítványa, már kora fw:a:ságában Párisba kerül, ahol a leglüválóbb szakemberek vezetése mellett tanulmányozza a korszerű földmíível~::; és. állattenyésztés tudornán; os alapjait. Hazatérve az Academia Mihaileana tanára lesz s csakhamar élharcosa az 1848-as forradalmi mozgalmaknak. Ezeknek leverése után Erdélybe menekül, de üldözöinek keze itt is utoléri, kiadják a román hatóságoknak s a forradalom bátor harcosát Törekországba száműzik. Konstantinápo:yban is tovább folytatja tudományos kutatása·it s a törok birodalom földműveils ügyéről ír több Iwmoly szakdolgozatot. Kilenc év telik el addig, amíg vegre hazajöhet 1864-ben Alexandru Ion Cuza bizalmasa és tanácsadója a földkérdés igazságos és korszerű megoldásában. De a fejedelem bukása után neki is mennie ke:lett. Visszavonul Bradra, ahol mintagazdaságot létesít. Mint képviselö · á:Iandóan a szegény-parasztok jogaiért harcolt s az ö érdeküket védte l WI december 31-én bekövetkezett haláláig.
1914 július l-én nyílt meg a Panama esatorna. A 81 km hosszú víziút építése nem kevesebb, mint 33 évig tartott. A csatornaépítő munkások közü! igen sokan pusztultak el malária következtében. 1885 július 6-án történt meg az első védőoltás a veszettség ellen. Egy veszett á:Iat által m~gharapott gyermek kapta meg először a védőol ~ás t Pasteur kezéből, s a korszaka:kotó kísérlet kitűnöen sikerült. A gyermeken nem tört ki 13 - A természet kalendáriuma
193
a borzalmas betegség. Néhány évre reá Pasteur tanítványa, Victo~ Babe~ hazánkban is meghonosította a veszettség. ellen való védöo:tást. 1867 július 12-én született a magyar erdészeti tudomány legkiválóbb alakja, KAAN KAROLY. Az írtásos és szil\ei terü:etek fásításának gondolatát ö vetette fel először ko· moly formában. A természetvédelem gondolatának is apos· tola volt. 1872 július 16. Ezen a napon emlékezhetünk meg ROALD AMUNDSEN norvég fe:fedezö utazóról, aki a Sarkvidék feltárásában szerzett elévülhetetlen érdemeket. 6' volt az, aki 1911 december 17-én eléri a Déli Sarkot. Hősi ha)ált halt a Nohile ex p, díc:ó szerencsétlenül járt :egenységének mentési munkálatai közben 1928-ban.
(jyŐgynövénygylljtési naptár június 2l.től július 2Q.ig
Virágait gyajtjük: a
papsajtnal\, hársf ának, bodzának, árnil-:ának, pipacsnak, ziliz nek.
szarka~ábnak
Leveleit gyajtjük: az árnikának, csa!ánnak, cseresznyének, ürömnek, mái nának, szamócának.
Virágos fö!dfeletti részét: az aranyvirágnak, ezerjófűnek,
somkórónak, orbáncfűnek, szappanyfűnek,
anyarozsnak.
195
Néhány időszerű gyógynövény leírása: A pipacs (Papaver rhoeas) Vetéseink pirosló virágát mindenki ismeri. Vörös sziromlevele.ben van a rhoeadirr nevű hatóanyag, ami nyálkaO!dó és idegcsillapító hatású. A belőle készült főzetet úgy ádítjuk elő, hogy az egy evőkanálnyi sziromlevelet fél liternyi forró vízzel öntjük le, majd benne hagyjuk 15 percig. Napi kétlláram pohárral fogyasztunk belőle, 78. ábra. _ Pipacs szigorúan csak orvosi rendeletre. A szarkaláb szintén vetéseink gyom· növénye. Kék sarkantyús virágait régebben köhögés csillapítására haszná.ták, ma már inkább csak az illatos növényi füstölök alkotórésze.
Az orvosi ziliz (Althaca offkinaLs) Az orvosi ziliz vagy fehérmályva suru szőröktöl molyhos, méteresnél is magasabb szárán halvány rózsaszínű virágok ülnek. Nedves réteken terem. Hatóanyaga fóképpe11 az asz. paragin és pektin. VHágJát, de gyökerét is gyűjtjük. A hivatalos eljárás az, hogy 1-2 kanálnyi virágot vagy levelet igen apróra vágunk, 196
79. ábra. -
ziliz
Orvosi
majd egy liternyi hideg vízben áztatunk 10 órán át. Az így készült hid2g kivanatot fogyasztás előtt meglangyosítjuk Makacs köhögés, hörghurut ellenszere. Hintöporok alkotórésze is lehet. A ziliz vagy mályva nagyon sok fűkeveréknek, teánal< lehet a:kotórésze Í[~Y minél nagyobb mennyiségben gyűjtsük.
A csalán (Urtica urens) Mindenütt megterem mint gyomnoveuy. Hosszúl<ás, szív· alakú, fűrészelt levelein hangyasavai tarialmazó rnirigy· szőrök vannak, úgyszintén a száron is, éppen azért .csal\ kesztyűvel szedjük. Rendesen előbb lesarlózzák a növényt, keveset állani hagyják, rninek }(Övetkeztében a csaláosző rök már sokat vesztenek hatékonyságukból. Leveleit és gyökerét gyűjtjük. Bennük urtic.ol, hangyasav, valarnint vi· tarninok vannak. A hivatalos gyógyászat mint kitűnő haj· szá!ér tágító szert tartja nyilván. 100 gramnyi levelet és gyökeret apróra vágva, fél liter víz és ugyanannyi ecet }(everél-:ébe teszünl\, majd az egészet félórán át fözzük. Ha kihűlt, kitűnő bectörzsölő szert kaptunk benne, melyet főleg a fej korpásodása, hajhullás esetén alkalmazhatunk. Rheumás vagy bénult végtagokat friss csalánlevelekel szokták ütögeini, hogy a hangyasav által keltett izgalom a hajszálerek, de a bőr idegvégz;ődéseit is jótékonyan ingerelje.
8o. ábra. _
Csalán
197
Orbánefa (Hypericum perforatum) Nevezik lyukaslevelű fűnek is, mivel tojásdad alakú levelei finoman perforáltak. Ritkás erdőkben, száraz dombvidéi
Gyöngyajak
( Leonurus cardia ca) Nagyon régen ismert, mondhatni ősi gyógynoveny a gyöngyajak. Az ajakosok c::.aládjába tartozik, olykor l méter magasságúra is megnő. Evelő. Laza füzérben álló virágai foszforsavat, illó olajat s egy nagyon kevéssé 198
82. ábra. Gyöngyajak
·· ismert alkaloidát, a leuonurint tartalmazzák. Különben ez az egyetlen aJakos növény, amelyben sikerült ilyen anyagot kimutatni. Növényünket álta!ában úgy ismeri a természetgyógyászat, mint az ideges eredeifi szivbajok gyógyszerét, de a hatás csak nagyon lassan, 1-2 hónap múlva mutatkozik. Rendszerint teakeveréket készítenek macskagyökérböl, gyöngyvirág levÉ.Iböl és gyöngyajakból s így alkalmazzák, szigorúan csak orvosi rendeletre. Az ökörfark.kóró
( Verbascum thapsus) Nagy leveleirő!, egyene5en felálló, olykor kétméteres száráról, valam:nt szép sárga virágairól ismerhetö fel. Utak mentén, vasúti töltéseken terem s csupán sziromleveleit gyűjtjük össze, a csészelevelek nélkül. Gyűj tés után a 5zirmokat azonnal meleg kemence fölött szárítjuk, különben megbarnulnak és elértéktelenednek. Mivel a kinyílott virágok csak rövid ideig maradnak a száron, azután lehuiianak, nem könnyű feladat a szüretelés. Szaponin::>k, nyálka 83. ábra. - Okl'>ranyagok, illó olajok vannak benne, farkkóró amelyek hörghurut, köhögés esetében jó hatásúak, kü!Cnösen kisgyermekeknéL Fözetét hajmosásra is fel 5zokták használni. 199
Délibáb
Hányszor de hányszor használjuk ezt a szót: d é l i b á b. Vele olyasmit akarunk kifejezni, ami csalóka káprázatot je:ent, ami aztán szét is foszlik, akárcsak az az érdekes jelenség, amely pompás palotákat, remegő, imbolygó légvárakat varázsol a nyári hőségben vibráló láthatárra. A tüneményt szakták F a t a M o r g a n á n a k is nevezni a legendás Arthur angol király növéréröl, Morgan le Fay tündérröl, aki a messinai szarosban (Olaszország) bűvöl olykor palotákat, máskor karcsú tornyokat az arra ha józók szemei e:é. A dÉlibáb sokkal gyakoribb jelenség, semmint azt gon· delnánk s még a nagyvárosok kötengereiben is látható, ha tudjuk, hol és hogyan kell keresni. Ezért is foglalkozunk vele kissé bövebben kalendáriumunk hasábjain. A tünemény oka a talaj feletti légrétegek egyenlőtlen felmelegedése. Mint tudjuk, a Nap hősugami úgyszólván minden akadály nélkül hatolnak át a levegőrétegen s elő ször a talajt melegítik fel. Az aztán átadja hökészletét a felette fekvő légréiegeknek, amelyek megritkulnak s mint valami tükörlap fekszenek végig a talajon. A légtükrön látható az égbolt képe, ami azonban csillogó, hullámzó vízfelületnek Játszik, mivel a meleg levegőréteg nincs nyu· galomban, hanem benne apró áramlások indulnak meg. Sokszor nem csupán az ég, hanem a fák, bokrok, épü200
letek is belekerülnek a tükörbe, a legváratlanabb és leg· -külön3sebb tájakat varázsolva az elámult néző szemei elé. Optikai szempontból nézve a dolgot, a délibábnak két változatát J(ülönböztethetjük meg. Kalityin szavjet tudós ezeket az alábbiakban ismerteti: ,,Mielőtt a fénysugár e~éri szemünket, keresztül halad a J{ülönböző sűrűségű légrétegeken és eltér eredeti irányától. A kevésbé felm2legedett légrétegektől az erősebben felme· Jegedettek felé, vagy a sűrűbbeldől a kevésbé sűrűbbek felé haladva, a fénysugár egyre jobban el fog térni a rétegek határfelületére merőleges iránytól és bekövetkezhet az a pillanat, amikor ez utóbbival derékszöget zár be. Ezt a szöget határszögnek nevezzük, mert a fénysugárnak egy további eltérí~ése már azt eredményezi, hogy viszszaverődik a légrétegen, vagyis teljes visszaverődési szenved. Ebben az esetben keletkezik az ún. a l s ó d é l ib á b ... Alsó dé:ibáb tehát olyankor keletkezik, amikor a Földdel érintkező levegőrétegek erős_bben felmelegszenek, mint a közveilenül felettük fekvő rétegek: másodszor, ha a fénysugarak hegyes szög alatt esnek ezekre a felmelegedett levegörétegekre, harmadszor, ha a megfigyelő nincs valahol túl magas helyE:n és nagy távolságra van a tárgytól. Az alsó délibáb különösen gyakran figyelhető meg sík vidékeken. Leginkább a nap e:ső felében figyelhető meg itt a délibáb, amikor a földdel közvetlenül érintkező rétegek már felme:egedtek, de a felmelegedés nem érte el a magasabb rétegeket. A felső déLbáb ezzel szemben leginkább kora reggel látható, amikor a földdel közvetlenül érintkező légrétegek az éjszaka folyamán lehűltek, a földfelületlel való érintke~Ol
zés következtében még hidegek, de feljebb meleg ré~egek következnek, vagyis amikor a hőmérséklet inverziója fi. gyelhető meg. A felső délibáb gyakran fordul elő a sarkvidékeken, ahol a levegő alsóbb rétegei erösen lehűlhetnek a jégtakaróval va~ó érintkezés következtében. Dél báb csak abban az ese:ben keletkezhetik, ha nincs szél. A szél összekeveri a levegő kül3nböző sűrűségű ré· teg-eit, a levegő tömegei homogénebbekké válna·k és a délibáb nem tud létrejönni." A délibáb keletkezésére leginkább a nagykiterjedésű sík fe~ületek alkalmasak. A magyarországi Hortobágyon meglepően gyakori jelenség s az ottani meteorológiai megfigyelő állómás naponként közli a délibáb esetleges előfor du!ását, erősségét, formá.'át stb. Réthly Antal, a legkitünőbb magyar meteoro!ógusok egyike, például így írja le az ott észlelt rendkívü! szép délibábot: "Végigtekintve a kelettől délen át nyugatig terjedő látókört, az összes tárgyakat nagy nyugtalanságban és mindannyit megemelve láttam. Több helyen erősen mozgó vízfelületek látszottak ... A hullámzás nyugatról haladt délnek, a hullámok olyan nagyok, illetőleg a tükrözés olyan hata:mas, hogy időnként a mögötte álló, megemeltnek látszó karámok vagy ha~mok el is tűnnek ... Kettős hullámzást ke] elképzelni, egyrészt hullámzik a kép fel s alá, másrészt az é~zlelöhöz közeledve és távolodva. Fordított képet nem észleltem egyet sem. Eszak felől semmiféle délibáb tünemény nem volt látható ... Déli 12 óra tájban a ménes délln:iet felől egy gémeskút felé tereltetett. Amint a lovak felvonultak, idenként egy két pillanatra eitürü egy ló, majd a csikós, s pillanatonként hol elébb, 202
hol hátrább láttam. Valóságos mozgókép volt, amit a ménes közeledése mind komplikáltabbá tett. A gémeskút meiJctt levő itatóhoz érve, a Joval\ hu:lámszerűen haladtak elöre, hátráltak, majd eltűntek, újból előjöttek. A csikós a lovával ugyancsak hullámzó mozgást végzett, pedig egy helyben állt. Ez a hullámzó mozgás valóban meglepő látvány volt. Este hét órakor már igen gyenge volt a tünemény, a vízfe:ü:etek is lassan el~űntek s újból a nyugodt hortobágyi tájkép tűnt elő." 1\mint mondottuk azonban, nem kell éppen a Hortobágyra vagy a Szaharába mennünk, ha déhbábot akarunk látni. Kolozsvárorr például a Horea út aszfaltján szaktam észlelni meleg nyári napokon. Ha ilyenkor az ember kissé lehajolva végigtekint a felforrósodott aszfalt felett, a táD volban nagy tócsákat, valóságos kis tavakat lát cs'llogni rajta, m:ntha csak az imént ment vo~na végig a Köztisztasági Hiva:al öntözőautója. Közelebb menve, a tavak eltűn nek, hogy ismét fdtűnjenek, de most már távolabb a megfigyelőtőL
Cgyanezt a jelenséget rendszeresen szaktam látni Gyalu és Kiskapus községek között a műút felett. Egy forró va· sárnap délelőtt letelepedtem az országútmenti hatalmas vackorfa alá s túratársammal együtt pompásan mulattunk az arra robogó mo~orbicil~listákon, akik a vélt tavaktól és pocsolyáktól megriadva hirtelen le1assítottak, nehogy gépeikkel elcsússzanak. Nagy voa megrökö11yödésük és csodá:kozásuk, amikor a tavak szétfoszlottak s a tócsák semmivé váltak. 203
Olykor azonban a délibáb komolyabb tréfákat is el szo. kott ám követni. Az első világháborúban egy egész flottát tüntetett el az üldöző hadillajók elől. A Déli Sark, valamint Grcnland térképezésénél is megesett már, hogy az expedíció]{ dél báb csalóka l<örvona!aii térképezték fel a partok helyett. Csak amikor közelebb mentek, látták, hogy délibábbal van dolguk. Dé!ibábbal, me1:yre ráii:lk nagy mesemondónknak, Jókainak mondása: "tündérálom megelevenültcn" . ..
Szunyogveszedelem ...
N apsugarat
és v1zel kedvelő természetjáróink nyársokat szenvednek zümmögő ellenségeinktől, a szúnyogoktól. Nálunkfelé bizony negyveore tehető fajaik szá· ma s ~zeknek nagyrésze az ember vérét is szívja. időn
Közülük legismertebb a gyötrő szúnyog. Ez nappal a vízmenti bokrok és fák leveleinek alján tanyászik s fő· leg napszállia után kerekedik fel azért, hogy vérszívó útjára keljen. Akárcsak a többi rokonolmál, nála is azt az üdekes jelenséget észleljük, hogy csupán a ncstény· ál~at csíp, a h:m nem. Ha néhány napig sikerült jól táp· lá!koznia, az állat több száz petét rak le. A nedves, nyir· kos fö:d repedéseiben bújnak meg a jövendő generációt magukbazáró peték, s elég egy-két esős nap, hogy belö"ük ezerszámra jöjjenek ki a lárválc Ezek a vízben gyorsan fejlődnek, bebál::ozódnak s egy hét múlva kifejlett szúnyogokká lesznek. A lárvakor nagyon fontos a szúnyogok ir- . tásában. Ugyanis hosszú légcsövüket ilyenkor dugják ki a víz felszínére s ezen keresztül jutnak oxigénhez. Ha a mocsarak és pocsolyák színére olajat (pctró~eumo:) öntünk, a széiterülö vékony hártya meggáto:ja a lárvák lé· legzését s így azok elpusztulnak. A gyötrő szúnyog kedvező időjárás esetében annyira elszaporodik, hogy valósággal lehetetlenné teszi a vizel; közelében való tartózkodast. Két közeli rokona, a macsári 205
és a dalos szfmyog szín. tén résztvesznek az ember ellen való támadásban, de egyikük sem olyan vesze· delmes, mint a maláriát terjesztő szúnyog, az Anopheles. Pókhálókkal beszőtt istállók sarkában 84. ábra. tanyáznak ez_·k a veszedelmes kis bestiák. Könnyen megkülönböztethetjük öket egyéb rokonaiktól az ál tal, hogy p:henő helyzetlikben potrohukat a faltól (alapzattól) eltartják. Az Anopheles nyálában élnek a maláriát okozó egysejtű, spórás állatkák, melycket a szuras visz be az ember ~zervezetébe. Bár általában csak minden ezred1k Anophelest tekinthetjük maláriával fertőzött nek, mégis nagy veszedelmet jelentenek a macsaras tóvidékek, delták körül élök számára, hogy a rizsfddek környékéről ne is beszéljünk. A maláriás szúnyog valamikor ismeretlen volt Európában. A Balkán-félsziget déli részébe az ókori görögök hurcolták be KisázsiábóL Talán éppen a Trója alatt harcoló görög hösök sarúján jöttek petéik a heJén földre, s ott a mocsaras, selymékes Ko·· pais tó körül annyira elszaporodtak, hogy csakhamar az egész félszigeten elterjed~ek. A malária nemsokara nemzeti veszedelme lett a görögségnek s nagy szerepe volt abban, hogy ez a müvelt és sokra hivatott nép testileg legyen· gült s fejlődésében megállt. Szúnyog-seregszem:éinkböl nem hagyhatjuk ki a ház kö· rül é. ö d a l o s sz ú n y o g o t sem. Ennek a fa j nak tu· 206
tajdanképpen két változata van. Az egyik távol az erti• beri településeldől s az embert nem is táma(a meg. Másik vál:ozata azonban pompásan alkalmazkodott az emberhez, megte:epedett a nedves pincékben s madárvér helyett embervérrel táplálkozik. A szúnyogok elleni védekezés s a szúnyogírtás ma már nemzetközi feladat s az Egyesült Nemzetek külön szerve foglalkozik vele s in:ézi a szúnyogcsata megszervezését és egységes lebonyo~ítását.
Egyénileg a szúnyogok ellen a dimetil ft a I á t nevű vegyülettel védekezhetünk. Ha ezzel a szagta~an anyaggal ruhával nem fedett testrÉszeinket bekenjük, egy órán át messze elkerülnek bennünket vérszívó ellenségeink. Mocsaras vidéken az ablakokra és ajtókra szereJt szúnyogháló nélkülözhetetlen. A szúnyogcsíp2sek helyét szalmiákszeszszel kenjük be. A tábortűz csípős füst je is jól távoltartja öket. A közösségi védekezés leginkább abban a formában eredményes, hogy a selymékes, kicntéses, macsaras terü· leteket lecsapoljuk A DDT-vel történö permetezés is pompás eredménnyel járt, hiszen ez az ízel:lábúakra anynyira veszede:mes kon:ald méreg egyszerű érintésre is biztosan öl. A mocsarak petróleumozásáról már szólottunk. A szúnyogfront legeredményesebben a:J.,:a'mazható módszere a biológiai védekezés. Egy meleg égővi elevenszülő ha!acska, a Gambusia a legjobb szúnyoglárva pusztító. Ez a kis szúnyogfaló rendkívül szapora, c~ak az a kár, hogy kemény te:ünket nem bírja ki s így minden tavaszszal újra kell telepíteni. 207
Mivel a szúnyoglárvák álialában a tiszta. és csendes vizeket kedvelik, a kacsák is hevethetök az elleni.J.k induló csatasorba. Ezek ugyanis állandó kotorászásukkal alaposan felkavarják a sekély vizeket s leheteilenné teszik a lárvák fejlödését. Azokon a helyeken, a,hol a szúnyogok ellen a küzdelmet megszervezték, csakhamar ismereilen !esz a szúnyogcsípés, de a malária is.
~~
yári zivatarok
Június és július, a nyáre·:ö és a nyár hava, a zivatarok Ilyenkor nyilik alkalmunk megfigyelni a légkör leg-félelmetesebb, egyben azonban J.~gtanulságosabb tüneményét, a vízpárákmtk nagyméretű elektromos jelenségek kíséreitb2n tör:énö kicsapódását. Dörgés és villámlás kísérő zenéi a zivataroknak, melyeknek földrajzi eloszlása, gyakorisága, kele:kezése stb. lesz most kalendáriumunknak egyik időszerű fejezete. időszaka.
Ha a zivatarok térbeli eloszlását vizsgáljuk, fel tűnik, hogy minél közelebb megyünk az Egyenlítöhöz, annál gya. koribb a számuk és annál hevesebbek kitöréseik. A hátsó:ndiai J á va szigetén például az esztendő minden másodi!\ napjára jut egy zivatar, mégpedig a javából. Az abesszíniai Gondar helység még Jáva rekordját is felülmúlja, mivel itt a zivataros napok száma egy esztendőben 230. "A meteoro~ógusok írja Zerinváry Szilárd nemrég megjelent pompás könyvében· "A Föld fizikájában" - a Föld kü!önböző pontjairól szerzett -adatok statisztikai fel· dolgozása alapján becs'ésszerű pontosággal megállapították, hogy az egész Földön évenként körülbelül 16 millió zivatar játszódik le. Ebből az adatból könnyen kiszámíthatjuk, hogy naponként 44 OOO és óránkénti közel 2000 zivatar tombol a Föld különböző tájain. A meteorológusok azt is feljegyez:ék, hogy minden másodpercben átlagosan
14 -- A természet kalendárluma
209
100 villámc::.apás éri bolygónk felszínét. Néhány egyszerű szorzás segítségével kiszámíthatjuk, hogy ezek szerint óránként 3G OOO és évenként több mint 3000 millió villámcsapás éri a FöldeL Ha összehasonlítjuk a zi\'a:arok és villámcs(lpások számát, megállapí~hatjuk, hogy egy-egy zivatarra átlagosan 150 v llámcsapás esik. Ezek· a statisztikai je!legű és - még egyszer hangsú· lyozzuk - csak becslésszerű adatok azonban könnyen félrevezethetnek bennünket. Sohase tévesszük szem elöl, hogy a Föld különbözö pontjain lezajlott zivatarokat hevesség vagy például villámtevékenység szempontjából sem lehet egy kalap alá venni. Hogy mást ne is említsünk, Izland szigetén vagy a Spitzbergák felett kialakult zivatarok az egész év folyamán sem produkálnak anynyi villámot, m"nt egy közepes zivatar az Alpok vagy a Kaukázus vidékén. Mindezt b=szédesen igazolja néhány számadat. Az Alpok egyik meteorológiai ál1omásán egy alkalommal 100 villámot számláltak meg 14 perc alatt. Egy más-ik alkalommal viszont 3/4 órán belül 3600 villám tűnt fel. Pedig ezen a 85. abra 210
téren nem az Alpoké az elsőség. Afrika egyenlítői vidékein például elég gyakoriak az olyan zivatarok, melyek óránként több ezer villámot kovácsolnak". E könyv írója - aki különben szenvedélyes zivatar meg· figyelő 1956 augusztusában, egy esti zivatar alkalmával percenként 30 villámot, illetőleg villongást számolt össze. Ma már a villámok szám!álását szellemes, önmű· .ködő készü:ékek, az úgynevezett kl i d o n o g r á fok vég. zik. · . Hazánknak zivatarokban leginkább bővelkedő vidékei a Bihar hegység, Szi!á,Q"ysomlyó és Kolozsvár vidéke, de ta· Ján va~amennyiüket felülmúlják a székely medencék, Csík, Gyergyá és Háromszék. De nézzük talán, hogyan is ke'etkeznek a zivatarok? Ahhoz, hogy ez az érdekes természeti tünemény létrejöhessen, vagy egy erős, helyi jellegű felszálló légáramlás szük · séges, vagy egy hideg levegőtömegnek gyors előretörése. Ez utóbbi valósággal a hátára veheti a Föld közelében fekvő légtömeget, gyorsan felemelve nagy magasságba. I:yen módon labilis egyensúlyi állapot jön létre s kitör a zivatar. Er2detük szerint tehát a zivatarok kétfélék lehetnek. Helyben keletkező ún. hő-zivatarok 5 szállított légtömegek által létrehozott ún. front-zivataro!?.. Nem ritka az az eset sem, amikor a két típus egymással Összekeveredve je!entkezik. A hőzivatarok kifejlődését Zerinváry a következekben írja le: "A Nap kü:önböző mértékű besugárzása következtében Fö'dünk egyes helyei fokozottabb mértékben meleg· szenek fel. Ennek következménye, hogy a párolgás is fo· 21,1
kozo:tabb mértéket ölt. Mivel pedig a magasabb hömérsék· letű levegő könnyebb, mínt az ugyanakkora térfogatú alacsonyabb hőmérsékletű levegő, azért a felmelegedett leve· gőtömeg a magasba emelkedik, ahol lehűl. Tudjuk viszont, hogy a magasabb hőmérsékletű levegő nagyobb mennyiségű vízpárát képes befogadni, mint az a·:acsonyabb hő mérsékletű. A lehűlés következtében a levegő fokozatosan egyre telítettebbé válik. Végül m2gindul a kicsapódás. Ilyen módon parányi vízgömböcskék jönnek létre, melyek késöbb egyre nagyobbakká válnak és zuhanni kezdenek a föld színe felé. MegJegyezzük egyfbként, hogy esőink túlnyomó része nem is vízcseppek megnövekedése által keletke. zik, hanem jégszemek elolvadása következtében jön létre. Esés közben a cseppekkel sok minden tör~énhetik. Összeütközhetnek egymással, sok közülük elpárolog. A magasabb és következésképp~n alacsonyabb hőmérsékletű rétegből szi!árd halmazállapo:ban érkező jégszemecskék elolvadhatnak és elpárologhatnak s így tovább. A zivatarfelhő belsejében ·tehát különbözö fizikai változásokon mennek át a parányi vízcseppek és jégszemecskék. Ezt elősegíti az is, hogy a zivatarfelhők függöleges irányban való kiterjedése meglehetősen nagy, a mérsékelt égővön elérheti a 10, a trópusi vidé!\en a 20 km-t is." Bennünket i~t elsősorban a zivatarok kalendarisztikus eloszlása érdeke! s ezért állítottuk össze az alábbi táblá· zatot, mely a zivataro!< évi eloszlását tünteti fel jeEemzésükkel, va:amint a vi:!ongások számának kimutatásával együH.
212
Zivatarok évi eloszlása Hónap Március április Május
l
~~~.g~-<11 ~-~~r~~~ .!::; o.,...
A zivatarok típusa és jellemzése
.Az
első
zivatarok jelentkezése
o N,_,
..
0
''"''til N
1,24
198
biJu;
·;;:o ev
~
--
A felmelegedés oly.m erős, hogy köny. nyCembtr kicsi a zivatar va-oszínííség, mert a 33 l 0.10 21 Január levegötenger labilitása is kicsi •. Van. o.o~ Február nak azonban olyan táj;;~k, pl. Eszaki 0,21 44 tenger, Golf áram északi medencéje, ahol a téli zivat"rok a gy akoribhak. Oka ennek az, hogy ameleg tengervíz a felette lévő levegőt is melegen tar1. ja, mig a magasabb szinteken ígen hi. deg atevegő. Ilyenformán labilis hely. zet áll elő: Nálunk a téli zivatarok 1 aránylag mkák . . . • • . • . . . 1
..
... . .
1-
_ll
.
l
..
-~1-1
213
Nagyon érdekesek azok az adatok, melyek a zivatarok napi periódusát tárják elénk. Julius Hann megvizsgálta mintegy 1000 zivatar bekövetkezésének időpontját s Közép-Európára nézve a következöket állapította meg: Éjféltől 2 óráig
29 Déltől
2 óráig 153
2-4 4-6 6-8 8-10 25 21 19 25
10-délig 71
2-4 4-6 6-8 8-10 210 193 130 86
10-től
éjfélig 39
Erdélyben a legtöbb ziva:ar - a statisztika kimuta· tása szerint - l és 2 óra között van. Aránylag ritkák az éjszakai zivatarok s ezek rendszerint időjárási frontok bevezetői. A meleg déli órák eres felmelegedése ugyanis a hözivatarok keletkezéstnek kedvez. A zivatarok jellemző kísérője a villám. Ki ne látta volna már izzó ostorát végigcikázni az égboltoza:on, s nincs nép, amelynek mese vagy mondav1lága ne foglalkozott volna vele. A rabszolga társadalom korában a görögök fő istene, Zeus tartotta őket kezében és sújto:ta velük halálra, akik akaratának ellenszegültek. A germán mitológ1ában D o n a r fö·s:en a villámok és mennyd3rgés ura. A magyar nép égböl hulló tüzes köveknek tartja öket, ezért nevezi a villámot mennykőnek is. Az ősember kezemunkáját hirdető csiszolt kőeszközöket is ezeknek vélték s nem is olyan régen még szokás volt az újonnan épült házak téglái közé ilyen "mennykövet" falazni, védekezésül a villámcsapások el:en. A görög és római természetvizsgálók a levegő "gőzeinek" felrobbanását tartották villámnak s csak a XVIII. század természettudósai: Winkler, Lomonoszov és FrankJin Benjámin ismerték fel ennek elektromos ter214
mészetét. FrankJinról költötték különben· az alábbi epig-ram· mát is, annak emlékére, hogy a villámhárítót feltalálta:
"Eripuif fulmen coelo scepfrumque tirannis ... _a.zaz "l(iragadta a villámot az ég, és a kormánypálcát a zsarnok kezéből~." Tudományos szempontból nézve a dolgokat, megállapít. hatjuk, hogy még ma sem vagyunk teljességgel tisztában azzal, mi is tulajdonképpen a vil:ám. Egyszerű elektromos sz'krának nem mondha,tó, hanem elektród né:küli gázkisillésnek. Ez a felfogás meglepő hasonlóságot mutat az ókor tudósainak véleményével.
A meteoro:ógusok sokféleképpen szakták osztályozni a villámokat, mégpedig a kisülések száma, hossza, erőssége szerinL Alakjukat tekintve három típusukat 'ismerjük: Kisebb
zivatarokra jellemzöek az úgynevezett felületi felhők belsejében zajlanak le.
villámok, melyek a
Legismertebbek a félelmetes hatású vonalas villámok, melyek gyakran faalakúan elágaznak. Több egyrnásf igen gyorsan követő kis ü· és ből állanak, amelyeket a .szem ne'm tud megkülönböztetni s ezért a kisülés-sorozatot egyetlen villanásnak véljük. A- vonalas vi:lámbJ.:: útja - fényképfelvételek tanúsága szerint - sok eseiben cikk-cakkos, mivel a kisülés útját a felhökben lévő elektromos gócok befolyásolják. Igen ritka vi:Iámfajta a gömbvillám, keletkezését ma sem tudjuk telj'es médékben megmagyarázni, bár Neugebauer Tibor, magyar kuta:ó atomfizikai e:mélete k!özel áll a kérdés teljes megoldásához.
Szóljunk végezetül valamit a villámlást követő tnennyis.. A jel cn ség megértéséhez szükséges tudnunk, hogy a villámok tulajdonképpen egy láthatatlan cscben, csatornában futnak. Ezt a csövet a benne folyó "igen erős (100 OOO arnpere erősségű) áram tartja pssze. A jelenség hasonlit némileg a kerti öntözőcsőből kiszökkenő vízsugárhoz, mely egy darabig még megőrzi ,,cső" alakját, azután is, hogy a gumikígyót elhagyta. Amint a villamos kisülés megtörténik, a csatorna hangos csattanással szétrobban. Ezt a hangot erősíti fel azután a felhők, valamint a földi tárgyak visszhangja, helyesebben hangku!iszszái. dörgésről
Minél közelebb csapott le a villám a rnegfigyelőhöz, annál erősebb a csattanás. Ha távolabb történt a lecsapás, akkor mély, dübörgő hangot hallunk, melynek létrejöttét kétségtelenül interferencia jelenségek is okozzák. Mivel a hang 333 rnéter utat tesz meg másodpercenként a levegő ben, három másodperc alatt fut be egy kilométert. Ilyen· formán ki tudjuk számítani, mi'yen messze történt a villámrsaoás. Ha upyani5 a villanás után las-;an! 'számo'ni kelrliink: huszoner.y. huszonkettő, huszonhárom, akkor minden harmadik szám egyenlő lesz egy kilométernyi út·
tal. Nem ritka az a jelenség- sem, amikor csak villámlást. Játunk, de ut?na nem következik mennydöq;rés. Ilyen esetben a kisülés nagy magasságban történt, ahol a levef!ő meg-!e. hetösen ritka. A keletkezett hanghullámok a lejjebb fekvő sűrűbb közerrbe hatolva, elvesztik tágasságukat, valósággal megsemmisülnek.
A nyári zivaiarok megfigye~ése nagyon tanulságos. A róluk szóló pontos feljegyzések, a fény és hangtünemények leírása fon:os adatokat jelenthet a szakemberek számára, azért ne mu!asszuk el komolyan szemügyre venni és le· írni öket. Befejezésül néhány szót kell szálanunk a villámok el· Jeni védekezésről is. Zivataros időben kerülnünk kell azt, hogy a villám számára jó levezetési lehetőségeket nyújtó . magas fák vagy tornyok közelébe meneküljünk. A nálunk lévő fémtárgyakat is célszerű magunktól távolabb lerakni. Az úgynevezett villámhárító feltalá:ása Franklin Benjá· min nevéhez fűződik. Az épü~et tetején elhelyezett ara· nyozott végű fémrúd fémkábellel van földelve, tehát jó leveze:ést biztosít a kisülések számára. Korszerűbben és jobb védelmet nyújtanak a Faraday-féle kalitka-hatáson alapuló Melsens-Maxwell kalitkák Ez a rendszer abban áll, hogy a megvédendő épületet rácsszerüen fémszalagokkal hálózzák be, melyeket az épület fém alkatrészeivel - vasgerendák, vízvezeték és gázcsövek - jól összekötnek.
Néhány periódikusan ismétlÖ(!Ö nyári jelenség megiigy«'liáse június-július hónapol
l A jelenség megnevezése
Leg. hamarább
Legkésőbben
Átlag
Megj.
időpont
Nap és 1·Ev Nap és hönap hónap
l l
1·Ev
l
l
l
--- -
- - - -- ----
--- -
- - - -- - - -
A vörösbere virágzása Az éjszakai mécsvirág virágzása
A málna virágzása
--- --- -- --- -A szénakaszálás kezdete
-l
--- -- - - -
---
--- -- --- -
---
--- - --- -
---
A rozs betakarításánakezúete
l
l 218
A zab aratásának kezdete
A földieper szOret
JEGYZETEK
219
JEGYZETEK
220
JEGYZETEK
221
--------- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - JEGYZETEK
JEGYZETEK
223
JEGYZETEK
22_4
v.
A Nap az OROSZLAN jegyébe lép
15 -
A természet kalendárluma
Emlékeztetil
A Hut:óesillagok
havában, arnikor a Nap az Oroszlán
jegyébe lép, már megfigyelhetjük az elsö vándormadarak gyülekezését. A gályák csoportokba verődve dé:nek indulnak, a fecskék pedig szintén esoportosan végzik repülö gyakorlataikat s készítik elö fiataljaikat a nagy útra. Jegyezzük fel a gó:yák vonulásának időpontját. Ebben az idöszakban még bö alkalmunk nyílbatik zivatar megfigyelésekre is. A csillagos ég kedvelői most gyönyörködhetnek leginkább a meteorrajok szép tüzijátékában. Július 25-28 között a Pegazus csi:Iagképböl sugárzik ki egy szép hullécsillag áramlás. 27 és 29 között a ből.
Vízöntő
A legszebb csillaghullást mégis augusztus 9-11 kö-
zött észtelhetjük a Perzeusz meteorraj az 1862 III. letkezett. Népünk
csillagképből
jelzésű
"Lőrinc
kiindulva. Ez a
üstökös szétbomlásábót ke-
tüzes könnyeinek" is nevezi az
ekkor leszaladni látszó hullócsillagokat. Ebben az
időszakban
folytatjuk
madáretetőink
számára
az ocsúnak és a dinnyemagnak gyűjtését, de a gyógynövények szedését is. Gomba, eper és málna is bőven akad az erdőszéleken vagy tisztásokon. Lepl
Az aratók után álljunk be kalászt szedni. Sok kenyér· gabonát gyűjthetünk így össze. Fürdőkirándulásaink alkalmával ilyenkor gyűjthetünk kövületeket a folyók ágyá· ban vagy martjában, mert az alacsony vízállás sok o!yan helyet hoz szárazra, ahol máskor nem tudnánk tallózni. Magashegyi túrák rendezése ilyenkor idöszertí.
Jeles napok
Időszakunk jeles napja;nak sora a vihart hozó MáriaMagdo.'nával kezdődik (júl. 22), de a vitarjóslás hajdan még Jakab napjához is fűződött (júl. 25). Sok babonás szokás és koholmányszámba menö p'"og·nózis fűzödik Anna napjához is (júl. 26). Abdon viszont (júl. 30) patkányűzö nap volt hajdanában. Augusztus elsején, Péter napján voit szokásban elvetni a kerek répát, 10-én pedig Lőrinccel ünnepelni a lassan beköszöntő őszt. A néprajztudomány azonban kimutatta, hogy a Lőrinc napi szokások közül azok, melyek az ősz szel függenek össze, csak amolyan "elcsúszások", kalendarisztikus félreér:ések, amit a naptárcs:nálók köyettek el, összetévesztve ezt a napot a szeptember 5-én ünnepelt másik Lőr:nccel. Igy magyarázható az, hogy sok helyen Lő. rinc napját tartják a szabadban való fürdés utolsó dátumának. A népies regulák szerint ezen a napon ismétel ~en fordul az időjárás. Szerintük, ha ezen a napon esik, úgy bizony rossz lesz a dinnye, küi:::nösen a sárga, de "lő rinces", azaz vizes lesz a körte és a döblec is. Ha viszont Lőrinc napján szép idő járja, úgy bosszú lesz az ősz. A nép hite szerint Lőrinc napja után a fás növények megállanak fejlődésükben. Mondanunk sem kell, hogy az e nappal kapcsolatos idöjóslások legnagyobb részben koho!mányok. Talán azt lehetne kivizggálni, vajon tényleg nem mu228
tatható ki olyan időjárási szakaszosság, me!ynek ha:árvona:a e nap körül lenne. Augusztus 15-e sok helyen már az ősz beköszöntését jelzi. Az éghajlattan tudománya szerint is augusztus második felében már ritka az igazi, kánikulai meleg s nem rit· kán igen hűvös hónapvégére is számíthatunk. Persze ez alól a szabály alól is vannak kivé:elek. Igy például igen meleg augusztus volt Erdélyben 1890, 1892, 1905 és 1956ban. Igen hűvcs \'Olt az erdl.lyi augusztus 1926-ban. Augusztus 15. és szeptember nyo!cadi/\a közlii idöszak az ún. kétasszony köze (azaz két Mária nap között van) . . Nagyon sok helyen ekkor szedik a gyógyításra való orvos· füvekeL Ebben az évszázados szokásban úgymondva "van is valami", hiszen nagyon sok gyógynövényünkben éppen ebben az érési időszal\ban halmozódnak fel a drogok, tehát gyüj:ésük ekkor a legajánlatosabb. 16,-án Róku.s napját írja a kalendárium. Hajdan a rideg (tehát té:en-nyáron a legelőn tanyázó) gulyák napja volt.
*
Ne feledkezzünk meg ebben az időszakban arról, hogy összegyűjtsük a ctir.nyemagokat. Téli nwcláretetőnk egyik fő ,,fogása" rejlíl\ benne·. Az összeszedett és megmosott magvakat sze:Jős helyen kiteregetve megszüítjuk s jól záró dobozokb.1n v<1gy zsákocskákban tároljuk télidőre. ,l\1ozsár· ban megtör jük. Ke:tös haszna van a csép:őgépektől kikerülö gyommagva1{ összegyííjtésének. Madáretetőink számára kapunk ele· séget s megakadályozzuk a vetéseinkben káros "burjánok" e:harapódzásáL
229
Események, év[OI'llnlók
1812
július 25-én születeH a magyar állattani tudcm2nyegyik megalapítója, HANAK JANOS. Mint szegény csizmadia gyermeke, nagy nehézségek árán végzi el közép'skoláit a Felvidéken. Tanárai, de főképpen Frievalszky Imre hatására és buzdítására kezdi el a bogár és lepkegyűjtést Mint fiatal mármarosszigeti tanár bebarangolja a Radnai havasok és a Cibles bérceit s g·yüjteménye csakhamar európai színvonalú kis múzeummá válik. Mint tanár, egész sereg lelkes tanítványt nevel magának és a természettudománynak. Látva a hazaj iskolák természetrajzi szedárainak kongó ürességét, ezeket írja: "Csak egy év alatt is mennyi tárgya+ lehetne a természet három országából összegyűjteni a nyúgnapokon ( szűnidö) a tanuló növendékek által, kik közül most is sokan minden tilalom ellenére napokat töltenek a madarászattai (azaz madár csúzlizással!) vagy pedig, ami még veszélyesebb, egészségrontó játékokra és más haszontalanságokra pazarolják a becses időt." "A természetrajz elemei" címmel érdekes könyvet írt ~z ifjúság számára s tudományos munkája elismeréséül csakhamar az Akadémia tagJa is lett. "Természetrajz" c. nagy munkája már nem Linné, hanem a haladó szellemű La. marck nyomdokain halad. A szabadságharc leverése után bujdosni kényszerül s eközben hal meg egy kis falusi ház
230
magányában. Élete és rnunl{ássága ifjúságunk példal{épe lehet. 1854 július 28-án született VICTOR BABE~, a román orvostudomány és biológia egyik legkiemelkedőbb alakja. Fiatal korában nem kisebb mesterek, mint Pasteur és Koch Robert veze:ik őt be a bakterológia tudományának rejtelme;be. Párizs, Berlin, majd Budapest jelzik a fiatal tudós állomáshelyeit Tudományos munkásságára fe;figyelnek a szaki<örök is és csakhamar egyetemi katedrát kap Budapesten. Innen azonban haza hívja a bukaresti egyetem megszervezésének, .a román orvosi és biológiai oldatásnak korszakos jelent:Öségű feladata. Az általa létrehozott bakLrológiai intézetben folytatta tudományos és oktatói mű ködését. Nem kevesebb, m:ni 42 új betegséget okozó egysejtű lényt fedezett fel s több mint ezerre tehető szakdolgozatainak száma. Rámutat a megelőző (preven~ív) orvoslási mód jelentőségére, ő fejti ki először a világon a szérum terápia fontosságát s új eljárást dolgoz ki a veszettség ellen való oltóanyag elöállítására. Haladó szel~emű akkor is, amikor katedrájá'tól oktatja a tanulnivágyó fiatalságot. A rwgy tudós em!ékét méltóan őrzi a róla elnevezett kolozsvári tudományegyetem.
1744 augusztus l-én született JEAN BAPTISTE LAMARCK franc;a természetbúvár, aki még Darwin Károly fellépése előtt úttöröje volt a biológia evoluciós irányzatának, hirdetve a fajok fejlődését és a leszármazás elvét. "Az állattan filozófiája" c. művében a szervek használatáról írva kijelenti, hogy azok a szervek, amelyel~et az állat használ, rendkívüli mértékben kifejlődnek, ellenben azok, amel.vek működést nem végeznek, ek.sökevényesed231
nek. Hirdeti a szerzett tu~ajdonságok átöröklődését s a környezet befolyásának nagy szerepét. Kortársai nem értik meg s m:ndenkitöl elhagyatva, szegényen hal meg, úgy, hogy még ::,írját sem ismerjük. 1890 augusztus 9-én halt meg a magyar flórának, de a Balkán növényvilágának is legkitűnőbb ismerője, JANKA VIKTOR. Egész sereg új növényfajt fedezett fel s vezetett be a tudományos irodalomba. 1813 aupusztus 13-án hait meg a "magyar füvésztudomány megteremtője", DIOSZEGHI SAMUEL. Min: a magyar nyelvű tudományos növénytan megalapítója, méltán megérdemli a "magyar Linné" nevet. Debrecenben született, ott is tanul s tanárai közül a nagyhírű Hatvani professzor volt rá leginkább hatással. Göttingában fo!yta~va tanulmányait, a jónevű Gmelin professzor keze alá kerül s rajta keresztül ismeri meg Linné Károly munkásságát, és tanait. Fazekas Mihál!yal (a Ludas Matyi szerzöjével} együtt írja meg a "Magyar füvészkönyvet" szép, zamatos magyar nyelven. Kortársai nem mé!iányolták eléggé, de könyvének hatása Arany, Tompa és Jókai művein is megérzik Hogy ez valóban így van, az kitűnik Jókainak egy irodalmi folyóirat körkérdésére adott válaszából. Azt tudako~va, melyik az a hét könyv, melyet megtart akkor is, ha minden mástól meg kellene válnia, a nagy mesemondó a hét könyv közül Diószeghi füvészkönyvét a harmadik helyre tet~e. 1839 augusztus 19. Ezen a napon nyílt meg Moszkva mellett a pulkovói csillagvizsgáló in~ézet, me:y világviszonylatban is az elsők között álló obszervatórium.
232
Gyógynödnygyfijtési naptár jtilius 21-től augusztus 20-ig
Leveleit
gyűjtjük.
a diónak, a szedernek, a szamécának, a fagyöngynek, az áfonyának, Virágos földfeletti részét: a kék iringónak, az aranyvirágnak, az ezerjófűnek, a kakukkfűnek. a galagonyának, r;! ümöfcsét gyűjtjilk: a borbolyának, az áfonyának, a borókának. a macskagyökérnek (Valeriana) G yökéitörzsét:
A fagyöngy (Viscum album) Könyvünk más helyén megemlékezünk róla, mint a téli zuzmarás fák ékességérőL A természetgyógyászatban leveleit és fiatal hajtásait használják fel a bennük levő glukozidák;· szaponinak És viscin miatt. A növényvi· lágban a fagyöngy az, ami a legjobb orvosszer a magas vérnyomás és az érelmeszesedés ellen. Kár, hogy orvos-
erdők,
233
kérniailag hatása még nincsen teljesen kikísérletezve, pedig megérdemelné a szakemberek figyelmét, hiszen pótolni tudná a Himálaja lábainál termo s nehezen beszerezhető Serpasilt, ami szinién novényi gyógyanyag. Hideg kivonat formájában vagy por alakjában alka:mazzák, szigorú· 87. ábra. - Fagyöngy an az orvos előírása és ellenőrzése alapján. A fagyöngy bogyóiból különben jó ·légypapírt is készíthetünk. Allatgyógyászatban. a _bogyók féregűzönek haszná:atosak. Az áfonya ( Vaccinium myrtillus) Gyógynövénygyűjtő utainkon nem ~zabad e:feledkezni.ink arról, hogy a havasi, illetőleg alhavasi tá~ak. is számtalan orvosfüvet rejtegetnek. Közöttük egyik legértékesebb az áfonya, melynek három fajtáját, a fekete, a vörös és a hamvas vagy macsári áfonyát gyűjthetjük leveleiért és gyümö:cséért. A csipkésen forazolt levélkék arbutint, metilarbutint es egy rríirtillin nevű anyagot tarta 1 maznak. Hatásuk ab-ban ali, hogy a cukorbetegek vé':!8. ábra. -· Afony
rében C55kkenti a glukozé tartalmat. A gyümö!cs sok vasat tartalmaz s erjedést gátló, összehúzó hatású. A szárított gyümö:cs lázcsökkentő és hasmenés ellenes szer. Kü!önösen értékes a vörös áfonya. Teljesen póto!ni tudja - a ritkán előforduló medveszőlő leve:ét és hatóanyagait Az áfonyalevélből készült tea is kellemes ízű élveze:i cikk. Havasi táborozáskor éljünk vele minél gyakrabban. 1-2 kanál apróra vágott áfonyalevelet HJ liternyi vízben 5-10 percig főzünk s naponta 2-3 pohárral fogyasztunl{ belőle .
. A laposlevela vagy kék iringó (Eryngium p!anum) Száraz, napos helyd{en élő, kékszínű, tüskés növény, amelynek virágos földfeletti részét, tehát herbáját hasznosítjuk. A benne lévő olaj, valamint saponin húgyhajtó hatásúak. Utóbbi időben sikeresen használják a szamárköhögés és általában légcsőhurutak 89. ábra. esetében. Két evőkanálnyi apróra váKék iringó gott növényt l liternyi vízben 3 percig fözünk. 15 perc múlva a tea fogyasztható, félóránként egy kis pohárral. .4 galagonya ( Crataegus monogyna) A nyár vége és az őszelő a gyümölcsök érésének ideje. A vadontermő gyümölcsökben rejlő hatóanyagokat ilyen. kor hasznosíthatjuk a legjobban. Az úgyszólván mindenütt megtalálható g·alagonya 4-5 karéjú fényes levelei235
ről,
kerek vagy tojásalakú gyümölcseiről könnyen felismercserje. Két fajtáját, a csere és az egybibés galagonyát keressük gyümö~cseiért, tavasszal pedig virágaiért. Ha:óanyagukat a trimeti!amin, quercitrin, valamint a gyümölcsökben levő crataegus-sav alkotják. Nyugtató, egyben azonban szívizom serkentő tulajdonságuk van. A szívmű ködés hatásukra rendesebbé, szabályosabbá válik s az ideggécok megnyugszanak (Varró). Mive! nem halmozódnak fel a szervezetben, veszély nélkül alkalmazhatók, természetesen csakis az orvos tanácsai alapján. Leghatásosabb a belőle készült tinktúra, amiből nap1ában háromszor 1015 eseppet fogyasztunk. hető
A borbolya vagy sóskafa (Berbcris vulgaris)
Száraz, napos lejtőkön gyakori cserje. Tojásdad, épszé lü levelei vannak s virágai sárga fürtöket alko:nak. Hosszúkás, vörös színű bogyói kellemesen savanykás ízűek. Bennük egy berberin nevű anyag, va:amint dextroze és levuloze van. Utébbi időben kezdenek vele tüzetesebben foglalkozni, mert kiderült, éppen a ko'ozsvári klinikákon végzett kisérletek során, hogy a máj mül.:.ödési zavarait, az epekövet és sárgaságot gyógyítja. A külföldi, nehezen megszerezhető rataniát teljesen p5tolja. Rokona a kertjeink90. ábra. -- Sóskafa 236
ben termesztett díszcserje, a Mahonia, gyökerét megszá_ rítva, bőrbajok ellen használjak tea formájában. A sóskafa leve'ein tenyészik a gabonarozsda, ezért él növényt nem szélbad kultúrterül eteink közel~ben megtűr nünk. A boró/w
(Juniperus communis) Az áfonya mellett hegyvidékeink másik gyógynövénye a boróka vagy borsika. A sötétzöld &zínű, cserje alakú fenyő levelei hármas örvben állélnak s meglehetős szúrósak, éppen ezért a bogyókat, amelyek az első évben még zöldek s csak a második évben ké'<ülnek meg, terázással szüreteljük őszidön. Illó olajat, egy juniper·n nevű glycosidát, 91. ábra. - B0róka 5zénhidrátokat és pektin anyagokat tarta 1 maz. A nyers. bogyó elősegíti a jó emésztést, a belőle készült tea pedig gyomorerősitő. Reuma e]en .is alka~mazzák, fürdővizet illatosHanak vele s ha bogyóit parázsra szórjuk, kellem2s illatú füstölőszert kapunk. A macskagyökér (Va Ieriana off:cinalis) űsidők óta használt s mai napig is a!kalmazo:t idegcsillap:tó szer készül a macskagyökér, tudományos nevén Valeriana g)ökeréb:'l, helyesebben gyökér-törzsébő'. A méteresnél is magasabb növény páratlanul összetett levelei-
237
vel, rózsaszíníi bogcrnyőjével, napos, homokos helyeken fordul elő. Hatóanyagát főképpen az i z o v a l e r i a n s a v alkotja, mely az álmatlanság, idegkimerültség és a szels lemi túl~erheltségből eredő fáradtság ősi gyógyszere. Nagyon ajánlják a szívidegesség egyes eseteiben is. Pl" ni us, az ókor híres természettudósa is ismeri s ajánlja, Nardus gallica néven. Ma alkoholos tinkturát készitenek belőle, vízzel pedig fözetet. Ez utóbbi olyan módon készül, hogy az apróra vágott gyökérből kávéskanálnyit negyedliter v:zzel főzünk 15 percen át. Napjában háromszor, négyszer iszunk belőle egy kis pohárkával, természetesen csak orv9si rendeletre. Gyűjtése főleg augusztus végén, szeptember elején történ.k, amikoris a gyökér törzsét kb ásóval kiemeljük, lerázzuk róla a földet, majd vízben megmossuk. Ezután 92. ábra. - /\%cskakerü: sor a gyűjtött anyag lassú gyökér szárítására, lehető:eg olyan helyen, ahol az anyaghoz nem férhetnek hozzá a macskák. Egyes álla~okra, így például a macskára, méhekre a valeriana gyökér szaga csalogató és ingerlő ha~ást gyakorol s így az odasereglő állatok anyagunkat tönkre tehetik.
Ilullóesillagok
Az augusztusi éjszaka egének bársonyos kupoláján sziii e izzani látszanak a csillagok. A látszólag mozdu~ato lanul álló égitesteken kívül ott látjuk ilyenkor a szabályos pályán mozgó bolygókat is, de gyakran suhannak át rajta fénye::. nyomot hagyó hullócsillagok vagy me t e o r ok is. Ezeknek feltünésében a gondos kutatás bizonyos kalendansztikus összefüggéseket deríteit ki. Ez azt jelenti, hog-y az esztendő egyes idöszakaiban gyakoribb csillaghullás, mint máskor. Ezek az ilyenkor feltűnő ún. meteorrajok mindig vatamelyik csillagképből látszanak kisugárzani s ezekről kapták természeti naptárunkban is szereplö elnevezésüket Hogy közelebbről is megismerkedjünk velük, éppen augusztus hónapot választjuk ki erre a célra, hiszen c hó 9-14 között halad át Földünk azon a ha~almas meteOITajon, amely a Perszeusz csillagképben szakott feltűn ni, s amelyet ezért a tudósok Perseida meteorrajnak is neveznek. Ma már a meteor probléma nem csupán elvont értelmű tudományos kérdés, hanem a gyakorlatban is egyre nagyobb jelen:öséget kap, hiszen a küszöbön álló űrhajózás nak számot kell vetnie velük, mert ezek a világűrben nagy sebességgel haladó s ki5zámíthataean pályájú kis égitestek halá~os veszedelmet je:enthetnek a rakétahajók sZ'ámára.
a
Az a bizonyos "tüzes mennykB" ... A hulló cs:Jiagok fe!tűnése ősidők óta foglalkoztatta a természet ölén élő primitív népek fantáziáját. Ismét "meghalt va:aki, leesett a csillaga" mondotta a babonás ember s nincs nép, amelynek mese vagy mondavilágában ne szerepelnének égből hurott kövek, vagy az éjszakai mennybolton feltűnő csodálatos, de rövid ideig tartó fényjelensé· _ g ek. A mohamedánok ereklye!{éppen tisztelik azokat a fekete ködarabokat, me~yek a Kaaba-szentély keleti falába van· nak befalazva. Maga a Kaaba kö is négyszögletes, hatalmas kömeteor, eredetEeg Kaabuna volt a neve s december 25-én, tehát a -téli napforduló idején ünnepelték hajdan. A mennyböl hulló köhöz ma is nagyon sokan zarándokolnak, hiszen csak ez az út érdemesíti arra az "igazhívő ket", hogy zöld turbánt s nevük mellett pedig a "hadzsi" címet viseljék Észak-Amerika indiánjai, Szibéria természe:i népei is hasonló tiszteletben részeltették az égböl hulló köveket, hasonlóképpen az eszkimók is, akik a vasmeteorokat még c~zközök készítésére is felhasználták. A magyar "mennykő" kifejezés is eredetileg a meteorokra vonatkozott s csupán késöbb vivödött át a villám elnevezésére. A mennykövek égi eredetében azonban sokáig kételkedett a hivatalos tudomány. "Az égen nincsenek kövek tehát onnan nem is hullhatnak alá" - hangzott a esiHagászok és természetbúvárok megfellebbezhetetlen véleménye, ami még jegyzőkönyvbe foglalva is reánk maradt a 240
XVIII. század végerőL Amikor
világűr
vándorai ...
Ma a tudomány széirabbant égitestek maradványa·nak tartja a meteorokat, a világűrben lejátszódott roppant katasztrófák tanúinak. Szinte felmérhetetlen számban, igen nagy sebességgel száguldva népesítik be a csillagok közötti teret. Ha azután Földün]{ vonzókörébe kerülnek s átszelik a levegőburlw~atot, úgy a sur!ódás miatt felizzanak s így lá:hatóvá válnak a nyári égbo:t sötét kárpitján. Eppen az erős surlódás, inetcleg feltüzesedés miatt 16 -A természet kalendáriuma
241
legnagyobb r~szük elég s csak a nagyobb méretíiek egyes darabjai csapódnak be Földünk szilárd kérgébe. Az e!égés nyomán keletkező finom por, helyesebben hamu, mint állandó esö permeiez alá s festi szürkére pl. a Sarkvidékek hótakarójáL A mélytengerek vörös iszapjában is megtalálhatók azok az olvadt kis vascsöppecskék, amelyek minclen kétséget kizáróan meteorok származékai. Ma már mesterséges úton is előállítottak meteorhullást rakéiákról több száz kilométeres magasságból leejtett tárgyak segitségével, melyek éppen úgy izzásba jöttek, akárcsak a való hullócsi!lagok. A hullócsillagok általában 100-150 kilométer magasságban szoktak felgyúlni s szép csil:agos estéken másodpercenként 400 hullócsil:ag is végigsuhan az égbol ton. Igaz ugyan, hogy ezeknek legnagyobb részét csak távcső vel lehet észlelni. Naponként' tehát 35 m,llióra tehe~ö a bennünket meglátogató világűr vándorok száma, amelyek ezer év alatt mintegy 900 mi:lió kilogrammal növelik meg Földgolyónk súlyát. Legutóbb eredményes kísérleteket tettek a meteorok kor á n a k kiszámítására is. Hogy ez a kérdés is világosan álljon előttünk, tudnunk kell, hogy kémiai és ásványiani szerkezetük szerint a meteoritek tcbbfélék lehetnek: A v a s- me t e o r i t ek tú:nyomó részben vasból és. nikkelböJ állanak. Egy kevés ásványi anyag is van bennük. A meteorvas azonban egészen különleges szerkezetű. Csiszolt felületét salétromsavval kezelve különös vonalak tűnnek fel, amelyek szabályosan keresztezik egymást. Fel~ fedezöjükről Widmannstatten vonalaknak nevezzük öket s biztosan elárulják, hogy földi vagy égi eredetű vasról van szó, 242
A k ő m e t e o r ok kovasavas ásványokból vannak s a földi közetekhez hasonla~osak. Legritkábbak, de l.gérdekesebbek az ü v e gm e 1t e or ok, amelyek üvegszerkezetű kovasavból á~lanak. Amikor ezeket a sorokat írom, éppen íróasztalomon hever egy szép példány belőlük. A borsárga színű üvegelarab sok érdekes dolg-ot tudna nekünk elmondani, ha beszélni tudna, nem csupán a világűrben megtett útjára vonatkozóan, ele azokról az időkről is, amelyeket már itt töltött nál unk a Földön. Már több évtizede, hogy a messzi Afrikában, pontosabban a Líbiai siva:agban megje:entek a kutató expedíciók hernyótalpas autói, s a porfelhöktől vöröslő ég alatt karcsu gépmadarak fürkészték a dünék és barkánok titkait. Az egyiptomi kormány megbízásából a magyar Almási László lmtatott o:t "levegőben, homokon", remek sokoldalúsággal egyesítve magában a tudóst, sportembert és technikust. A térképező munka mei:ett nem kerülte el figyelmét a környék geológiai alka:a sem. Az egyik táborhely {{öze!ében borsárga színű kődarabol<:at talált, amelyek egész megjelenésükkel elütöt~ek a l{örnyezet földtani és geográfiai alkatátóL Az érdekes Ie:etre felfigyelt nem csupán Almási, hanem az egyiptomi térképészeti hiva:al mérnöke, C l a y t on is. Közelebbről megvizsgálva a kü:önös üvegeket, kitíínt, hogy ezek nem a véletlen szeszélyes játékaként hevernek szerteszét a sziklasivatag kcbércéi között, hanem előfordu lásuk egy vulkáni kráterhez tökéletesen hasonló, óriás tölesér szája körül történik olyan vidéken, ahol sok száz 243
ki~ométernyi
körzetben nyoma sincsen vulkánikus jelenségclmek. Az egymás mellett fekvő kráterek körül, mintegy hatszáz méteres körzetben hevertek koncentrikus köröket alko:va a h •rsií.rga üvegek. A nagyobbak és szegletesebbek közeJebb fekve, a kisebbek és legömbölyítettebbek pedig jóval táv8'abb. Ezek után semmi kétség sem maradt afelől, hogy az expedíció résztvevői nem földi tünemény tanúi voltak, hanem egy hajdani meteor becsapódásának nyomait szemJélhették s a titokzatos világűr vándorai azok a furcsa kődarabok, melyeket Almási "szilika üveg" néven említ könyvében. Egy három darabba robbant égi vándor becsapódását jelzik a kráterek, amelyet a környező sziklák úgy ahogy megvéd:ek a száguldó homok szemfedőjétőL Almási azonnal felismerte a lelet tudományos fontosságát s repülögépen ·három kis darabot magával is hozott a sz.ilika üvegekbőL Egyik hozzám került, s bizony igyekeztem alapos vizsgálattal megvallatni a 10 dekányi üvegmeteort, szaknyelven t ek t i t e t . Legérdekesebb volt a ritka lelet alakja. Szinte szabályos háromélű piramis volt s ez a tény a fizikai földrajz ismerőinek egy igen érdekes jelenséget árul el. A sivatagokban heverő kövek ugyanis nagyon gyakran ilye~1 jellegzetesen három élűek, így ismeri őket a szakirodalom, amikor "háromélű kavicsoknak," "dreikantereknek" nevezi azokat. A szelek szárnyán sodort kvarchomok alakítja öket ilyen alakúra s a tüneményt eolilms korrozió né244
ven ismeri a geológus. A háromélű kavicsokat ezek szerint még célsze··űbb lenne "csiszolt kavicsoknak" hívni. El edetük sokáig nem volt világos a szakemberek előtt, rdg a magyar Benda Lász'ó rá nem jött arra, hogy a szél á 1tal mozgatott homok csiszolókoronghoz hasonlóan formálta ki őket. A két l~ggy·akoribb szélirány a!akítja ki a lwv:csok lapjait, ha pedig a heverő kavics alól Eoius, "a szciek istene" kifúj}a a laza homokot, al(kor mepbillen f1g~ őh.elme s új hclyze:et foglal el. Ekkor aztán Szélúrfi újabb lapokat csiszolhat reá. Sietnie nem ke·:I - idő bő ven akad a természet kalendáriumában. Az én szil:ka üvegemen is jó! látszanak a csiszolás nyomai s miután a szakirodalmat gondosan áttanulmanyozimn, örömmel állapítottam meg, hogy a kezemben lévő égi vándor a sötét földrész Első csiszolt kavics-meteorja. Közelebbi vizsgálatok céljaira három kis darabot pattintoitul1lk le a meteoriiból. Ezeknek során kiderült, hogy a tektit keménysége nagyobb a kvarcénál s a csiszoló komngon lila szikrákat szórva áll ellen a mechanikai behatásoknak Savak nem támadják meg, csak a fluorsav oldja egy kevés~,é.
Belső
szerkezetét tekintve számos gáz zárványt rejteget
ma gil ban. Most már tisz:ában lévén az égi vándorokkal, beszélhetünk néhány szót é:etkorukról is. Ezt a kérdést csak a legutóbbi időkben sikerült kielégítő módon megoldani, mégpedig vasmeteorok esetében a bennük lévő hélium segítségével, körnefeoroknál pedig az argon vizsg~latával. Ezeknek aiDpján egy Paneth nevű ku:ató a fémmeteorok 245
korát félmillió és háromezer millió év közöttire teszi,. mig a körnefeorokét 3-5 mílliárd évre. Ez utóbbiak életkora azonos lenne Földünk legrégibb, tehát legöregebb közeteinek korával. A meteorkutatásnak nagy kozmogóniai jelen:ösége is van, hiszen Sc hm i d t szavjet professzor szerin~ éppen ezeknek összetömörü:éséb51 keletkeztek volna a bo!ygók, s a vi:ágHrb2n száguldó meteoritek hólabdaszerű összetapadása hozta volna létre naprendszerünk tagjait is. TűzgömböV?
-
bolido/r, ...
Nlíg a meteorok derült éjszakákon meglehetösen gyakran felvillannak szemeink elö:t, addig az át~agosnál jó. val nagyobb huJ:öcsi!lagok, az ún. tűzgömbök vagy bolidok bizony csak kivételesen szerenesés esetben észlelhetök.
98. t.1bra. -
246
Tűzgömb
Legutóbb 1954 október 25én láttak ilyet Magyarország felet s a tünemény igen nagy feltűnést keltett. Bár a csillagászati katalégusok nem kevesebb, mint 600 megf'gyelt tűzgömbről tudnak, a magyarországi tűzgömb mégis igen kivételes jelenség volt hiszen a nappali órákban is látható volt s több ezer em· ber figye:mét magára vonta. Egy szerencs-és kezű és nagy
lélekjelenléttel rendelkező amatőr fotogratus le is fényképezte a tűzgolyót s a sok száz beérkezett megfigyelésből és rajzból, valamint a többi eurupai országból kapott adatokból Herczeg Tibor, a budapesti csillagvizsgáló intézet munkatársa megállapította, hogy "a holida Franciaország észak-keleti része felett kezdett világítani, végigrepü~t Svájc nyugati része, Olaszország és Dél-Görögország felett s valahol az Égei tenger déli részén, Kréta vagy Rodosz szígeténél a'udt ki. Kezdö és végmagassága 250 km körül lehetett, pályája közepén körü:belül 190 km magasságban volt a Föld felszíne felett.A légkörben megtett útja 2200 km, e'ég tekintélyes érték. 35 másodperc repülési időt feltételezve, ami nagyjából megfelel a legvalószínűbb észlelések középértékének, mintegy 63 km/mp sebesség adódik a Földhöz képest. A szakirodalom, mint mondottuk, sok tűzgömböt ismer. Közü:ük talán a legismertebb az, amelyet 1863-ban láttak, s amelyet a véletlen folytán távcsővel is sikerült nyomon követni. 1932-ben Prambachkírchen mellett ·láttak a teliholdnál nagyobb átmérőjű tűzgömbö:, amely azután az észlelési hely fe:ett teljesen Je is fékeződött és lehullva, a tala jba fúródott.
Hogyan figyeljük meg a hullócsillag;okat és
tűzgömböket?
A természetjárót elsősorban is a meteorok megfigyelésének módja érdekli s ezért most erről szólunk néhány szóf. A nagy csil:agvizsgáló intézetek ma már nem any. nyira szabad szemmel, vizuális úton figyelik meg a hullécsiJ:agokat, hanem inkább fényképezőgépek segítségé247
vel, tehát fo:ografilms úton, legújabban pedig a r a d a r felhasználásával. A meteorok fényképezése nagy átmérőjű és rövid p-yújobjektívekkel felszerelt fényképezőgép segítségével történik. Ennek legtökéletesebb formája az ún. "Super Schmidt" kamra. Persze műkedvelő fo:ografusok is próbálkozha~nak meteor _fényképezésset Erre a célra legjobbnak ta~áltam a természetjáróknak amúgyis kipróbált túratársát, a Rolleifex típusú gépet, melynek homályos üvege és ún. sportkeresője ,is van. Augusztus 10 körül szánjunk reá egy szép derült nyári éjszakát arra, hogy fényképezőgépünkkel meteor vadászatra induljunk. Igyekezzünk minél távolabb kerü~ni a város vagy falu zavaró fériye:töl, lehetőleg olyan helyre, ahonnan az egész égbo\toza:ra szép kilátásunk nyílik. Csillagtérképünk segítségével keressük meg az égboltozaton a Perzeusz csillagképet, melyböl kisugárzani látszanak az ún. Perseida nLteorraj hu'lócsillagai. (Szaknyelven úgy mondjuk, hogy kisugárzási, tehát radiációs pontjuk ebben a csillagképben van!) tótávo~ságú
Ha a kérdéses csillagképet megkaptuk, úgy irányítsuk gépünk spori:keresőjét rá, s exponáljunk az égboltnak erre a részére 2-3 órát. Ha megfelelő érzékenységű filmanyagot használunk, pl. 32 Schneieres szuperpán filmet, úgy az előhívott negatívon az elmozdttlt cs:llagok fényes sávjai mellett gyaluarr láthatunk meteorok tűzcsíkja által hagyoJ nyomokat is. De akinek nincsen
fényképezőgépe,
az is vállalkozhatik
átn meteor megfigyeiésekre. [ e!;i~>bh ha négy· üt tagú kis 248
csoportot alakítunk erre a célra. Négy megfigyelő és egy jegyző alkotják majd munkaközösségünket. Megfigyelő helynek szintén egy olyan tereppontot választunk, ahol idegen fények nem zavarnak s ahonnan kilátásunk is jó. A megfigyelök sugár irányban elhelyezett székeken vagy földre terí:ett pokrócokon helyezkednek el. ·Ezután felosztják egymás között az . égboltot olyanformán, hogy mindenikük annak egy-egy szektorát figyeli meg. A horizonton lévő tereptárgyak (tornyok, fák, kémények) kanturjai lesznek az egyes nézők "határkövei". Az első számú megfigyelő például az égbol:ozatnak azt a részét tartja szemmel, amelyik a gyárkémény és a faluvégi jegenyefa között van. A másodiknak a jegenye és a templomtorony közé eső sáv jut stb. A középen ülő jegyző veszi fel az észlelők ál:al bediktált ada:okat, a meteor színét, fényességét, kísérő jelenségeit stb. Ha a megfigyelőknek égi térképük is van, . úgy a fel:űnt meteorok koordinátáit is bediktálha,tják. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy a középen ülö jegyző lámpájának fénye az észlelők munkáját ne zavarja. Akár vizuá:is, akár pedig fo:ografilms úton próbátkozunk majd a meteorok megfigyelésével, mindenképpen előnyös, ha észleléseinket az éjfél utáni órákban végezzük. "Mivel a Föld mindég azzal az oldalával halad előre, amelyiken éppen napkelte van ezért a Földnek ez az olda:a fogja el a legtöbb hUJl!ócsillagot. Mint ahogyan az ágyúgolyó a muslicák raján keresztül repülve, az elülső oldalával üti el a legtöbbet; azonképpen a Föld is haladtában azon az oldalán kapja a leg-
több hullócsillagot, amelyiken éppen napkelte vagy Imra reggel van. Ezért a legtöbb hullócsillagot éjfél után és napfe:kelte elött látni ..." Érdekes az is, hogy őszidön sokkal nagyobb a meieorok száma, mint tavasszal. Ennek a jelenségnek is megvan a ma~ra természetes oka. Osszel ugyan:s Földünk forgástengelyének északi vége a pályaheli muzgás irányába hajlik, tehát az északi földgömb rnegy "arccal előre'', egyenesen bele a világürben nyüzsgő meteorok tömegébe. A meteorok megfigyelése legutóbbi időben r a d a r r a l töriénile Segítségével nappal is végezhetünk meteor ész_ leléseket, hiszen a radar működése azon alapszík, hogy az adóállomás által kisugárzott rádióhul:ámok a meteorok által ionizált légré~eg-eknek ütl.;öznek s azokról visszaverődnek. A radar ész:eléseket Llmre veszik, s ha három különböző helyen lévő radar-állomás adatait összevetjük, segítségükkel a meteor pályáját könnyen kiszámíthatjul-c Tűzgömbök fcltíínése eseién még fontosabb minden észlelési adatunk pontos feljegyzése. Ha ilyen jelenség tanúi lehetünk, úgy elsesorban is nézzük meg óránkat s rögzítsük a jelenség pontos idejét. Jegyezzük fel azután, hogy az égbolt melyik részén láttuk a bolidát. Pl. a templomtorony felett, a gyárkémény mögö:t stb. Ilyenkor természetesen fel kell jegyeznünk azt is, hogy hol ál:ott a meg-figyelő. Fontos, hogy a jelenségről rajzot, vázlatot is készítsünk s jegyezzük fel azonnal más, megbízható észlelök adatait is. Megfigyeléseink eredményét ju:tassuk el a legközelebbi csillagvizsgáló intézetbe. Nagy szalgálatot teszünk vele a tudománynak.
250
Radiációs pont -
meteor áramok
Meteor megfigyeléseink során csakhamar rájövünk arra, hogy a me~eorok felvil!anása csak Játszólag szabályta!an irányú. Ha a hu!Iócsi:lagok pályáit haladási irányukkal ellentétes irányban meghosszabítjuk, akkor azok egy pontban Játszanak metszeni egymást. Ezt a pontot nevezik a csillagászok radiációs pontnak. A látszat azt muta~ja tehát, hogy a meteorok ebből a pontból sugároznak ki a szélrózsa minden irányába. Ez azonban csak látszat, mert a helyzet itt ugyanaz, mint a távolban összefutó vasúti sínek esetében. Mint tudjuk, a sínek egymással tökéletesen párhuzamosak, mégis a· távlattan egyik szabálya szerint a horizontvonalon találkozni látszanak. Igy történik ez a meteor pályákkal is, csakhogy éppen fordítva, mert az ő esetükben a párhuzamos vonaÍak, melyeken tulajdonképpen mozognak, széfnyílani lá~szanak. Augusztus l O körül a meteorok radiációs pontja a
94. ábra.
251
Perzeusz csillagképben van, ezért irányítottuk erre fénykéi letöleg tekntetünket. Az igen nagy számban hul :ó meteorok meteoresöket alkotnak s ezeket szokták szaknyelven meteor áramoknak nevezni. Könyvünk megfelelő helyén ezek a me:eor áramok vannak feltüntetve. A kutatások megá:lapíto~ták, hogy ezek az igen sűrűn hul~ó meteorok legLbbször egy-egy üstökös feldarabo~ódásából keletkeztek. Schiapare:li, kiváló o'asz csillagász, már az elmúlt században megállapítot:a, hogy pl. a Perseidák pályája azonos az 1862-ben észlelt és III. számmal jelzett üstökösével, a Leonidáke az 1866 l. számúéval, a Bielidáké, az ún. Biela üstökösével, az. Aquaridáké a Ha!ley üstökcsével stb. Ezek szerint ki l~hetne előre számí7ani, rnikor várható kü!önösen szép csi:laghullás. Valóban ezt a számítást meg is tehetjük, azonban csak néhány napos megközelítéssel, mert a nagy bolygók pl. a Jupiter vonzása nagyon megzavarja a meteorok pályá "át. Igen érdekesen írja le ezeket a meteor áramokat Zerinváry Szilárd a naprendszerről írott könyvében. pezőgépünket,
"Nagyszabású meteoresö volt pé:dáu! 1833 november 12-13-ra virradó éjszakán, am:kor annyi me~eor hullott, hogy szinte lehetetlen volt megszám~álni. A szemtanúk és megfigyelők becslése szerint 7 óra leforgásán belül 240 OOO meteor hullott le. Ennek a meteor áramnak radiációs pontja az Oroszlán csillagképben volt. A következő években, ugyanebben az időben, kevés meteor hullott, de 1866 november 13-ról 14-re virradó éjjel újra nagyszámú meteor hu:Jását figyelték meg. Volt olyan perc, amikor száz is. 252
leesett. A hosszabb időre visszanyúló feljegyzések sze· rint a Leonida meteor raj minden évben feltűnik, de csak 33 évenként számolhatunk nagyobb meteor esővel. Kiszámították a csillagászok azt is, hogy a Leon:da raj 7 millió km, magjának az átmérője pedig 190 OOO km. Ne gondoljuk azonban, hogy egy ilyen meteor árban síírűn egymás mellett helyezkednek el a me:eorok. A szá_ mílások szerint ugyanis csak minden 3 600 OOO km3-ben van egy meteor darab. Mégis a meteor áram keresztmetszetében másodpercenként igen sok meteor halad át. Ez arra veze:hető vissza, hogy a meteor áram - mint láttuk meglehetösen széles, másrészt pedig- a meteorok nagy sebességgel is ha~adnak. Ez az oka, hogy ennek a meteor áramnak keresztmetszetében egy másodperc alatt kb. l millió meteor halad át." átmérője
A tudományos irodalom sok nagymére:ű meteorhullásról tesz említést. Egyik legnevezetesebb volt az 1906-ban történt Közép-szibériai meteorhullás, melyet annak idején a moszkvaí és szentpétervári (ma Leningrád) földrengésjelző ál:omások is jeleztek több ezer km távolságból. Szerencse, hogy a ha:almas rnéretá hu!lécsillag egy teljesen lakat:an tundrán esett le, a Tunguzka folyó forrásvidéke tájékán. Ez a meteor valószínűen az ún. Pons Winecke üstökös maradványaiból való volt. A becsapódó rneteor óriási gránáttölcsérhez hasonló krátert vágott a talajba, több ki~ométeres körzetben kidöntve az őserdő szá:fáit. Az Észt tanácsköztársasághoz tartozó ösel szigetén, valamint az amerikai Arizona államban is van: egy-egy hatalmas meteor ü~ötte kráter. 253
Legutóbb 1947-ben számoltak be a szaklapok a VIadívosztok közelében, Sziho~e Alinszkban hullott óriási meteorról, mely a napnál is fényesebb tűzgolyó formájában esett le. Hazánkban sem ismeretlenek a meteorhullások. 1882 februárjában Mócs község közelében volt nagyméretű meteorhu:Iás, rnelynek egyes darabjai a kolozsvári Babe~ egyetern gyűjteményében vannak elhelyezve.
JEGYZETEK
JEGYZETEK
]IIGYZETEK
17
-A
~ermészet
kalendárluma
JEGYZETEK
258
~JEGYZETEK
259
JEGYZETEK
VI.
O
'1JfJ.._ .. .!...J
v~~
up
VIli. 21 -
l
X· 20
A Nap a SZOZ fsgy~be lép
Emlékeztető
A
nyárból őszbe forduló, úgynevezett utányár sok minden megfigyelni és gyűjteni való akad a szabad természetben. A gályák és a darvak i~yenkor már csoportokba verődve indu:nak délnek. Figyeljük meg öket s jegyezzük fel, mikor és milyen irányba mentek. Becsüljük meg az egyes csapatok létszámát is. Hasonlóképpen járunk el a fecskék vonulásával kapcsolaiosan is. Hazánk egyes vidékein ilyenkor már beköszönthet az első dér, illetőleg fagy is. Jegyezzük fel az időpontjukat, de kár~éte:e;ket is. Vadász ismerősünk társaságában megleshetjük ilyenkor a kukoricásokban pákogtoskodó borzokat, estefelé pedig zárt erdőségeinkben a szarv-ashőgés csáb~that egy kis éjszakai !esre. Figyeljük meg a nyulak és mokusok vedlését is. Jegyezzük fel, mikor láttuk az első ökörnyálat Ilyenkor már. egyes növényfajok lombja sárgulni kezd. Figyeljük meg az egyes fák lombhullásának idejét. Allítsunk össze a színes levelekből szép kis gyűjteményt. Figyeljük meg az akác vagy vadgesztenye, eset:eg egyes gyümölcsfák másodvirágzását is. Augusztus 31-én észle:hetjük a Szekeres csillagképből kisugárzó ún. Aurigida meteorrajt. Valószínűleg az 1911bm észlelt és II. számmal jelzett üstökös felbomlásának 262
terméke. Szeptember 3 és 14 között a Halak csillagképből induló hullócsillagokban gyönyörkcdhetünk. Szeptember 8-10 között a Bika csillagkép egy meteorraj kisugárzá5i közpon:ja. A derült őszeleji napok igen alkalmasak magashegyi túrák rendezésére. A rendkívül tiszta levegő pára7lan kilátással ju~almazza fáradságunkat Ilyenkor kell gyűjtenünk etetőink számára a bodza tennéséf, de a hegyvidékeken áfonya és málna is ilyenkor van bőven. Most kezdődik az őszi gombaszezon (lásd a gomba ka lendáriumot! ). Dinnyemagokat szintén gyű jtsünk téli madárkosztosaink számára. Az erdészek számára szedjük össze a kért fák és cserjék magvait. Egy-két napraforgó tányért is kérjünk a gazdáktóL Fontos kellékei ezek a madárvendéglőnek.
Jeles nnpok
Augusztus 24-én a ka 1.endárium B e r t a l a n napját jelzi. Ná1unkfelé sok he'yen mint őszkezdő napot isme· rik, de vele kapcsolatban termésvarázs:ó szokások is divatban vo:tak hajdan. Szep~ember
hónapJa E g y e d napp2l köszönt be. Ekkor szolgálatba sok helyen a juhászok, számadék, kon. A szőlőskertekben ettől a naptól kezdve tilos a járLieg- szekérrel és abronesos edénnyeL A sző~őpász ettől kezdve komolyabb a do~ga, el ke:t hesseaettollas madárnépséget, de a hegybe tévedt kéCábú "szölőkós~olókat" is. A babona azt tartotta, hogy ennek a napnak időjárása szabja meg a következő négy hét derült vagy boru:t voltát. Mondanunk sem kell, hogy en· nek a parasztregulának semmi tudományos alapja nincsen. Ha ezen a napon dörög, úgy jó termés következik - olvastam egy százesztendős naptárban. SaJnos, ez a megál· lapíUs sem válik be a gyakorlatban s legfeljebb a nép· rajzosok, de nem a meteorológusok számára jelen:het értéket. Osi, ,,pogány" népszokásokban bővelkedett hajdan szeptember 8., a "Kisasszon y n_ a p j a''. Sok helyen úgy vél:k, hogy a Kisasszony hajtja a fecskéke:. A köztudatban is ez van el:erjedve, ho;ott szép idő esetén még hetek múl tán is lehet látni villásfarkú barátainkat, főleg a szú·
lépnek dások. kálás, tornak nie a
nyogokban bővelkedő mocsarak mentén .. Sok helyen ezen a napon kezdcd;k meg a dióverés s vetik el az öszi gabo· nát. Arról is tud a néprajztudomány, hogy ennek a nap· nak idöjárása mu~atna reá az elkövetkező negyven nap hőmérsékletére és csapadékára. Persze, ez a "szabály" sem illja meg a helyét, aminthogy az sem igaz, hogy ezen a napon harma~ban áztatott búza nem üszkösSdik meg. Az ilyenfa ·ta csávázás bizony nem sokat érne! 17-én L am b e r t napján is sokan vizsgálják az eget, gondolván, hogy amilyen aznap az idő, o'yan lesz az egész tavasz. Ha ez az aranyszabá!y nem válna be, akkor fel. tétl~ntil ,,igaznak" ke:l lennie annak a mondásnak, mi· szerint ha Má ~é na p ján (21 ··én) tiszta az idő, akkor sok esztendőre bor l~sz a p"ncé'ben. Kü'önben a babonás em· ber egy világért sem vetett volna haJdan ezen a napon, mert az szerencsétlenséget hozott volna reá. Ezért neve· zik Mát é n a p j á t, illetőleg az utána köveJ,kezö egész he~et pelyvahétnek
Események, évfordulók
J629
augusztus 24-én egy érdekes, és a maga korában nagyon híres magyar orvosnak: BASARAGI VITUS JANOSNAK születéséről emlékezünk. Mint kiváló tehetségű diák a leghiresebb olasz egyetemeken tanult s ismerkedett meg tC"bbek között a neves anatómusnak, Vesaliusnak munkásságával. Idegen származása el~enére is olyan hírnévre tett szert, .hogy a pápai udvar orvosa lett. Csakhamar azonban visszatért hazájába és itt a sárospataki lllégium tanára lett. Orvosi és természettudományi kutatásai a !
ki a weimari nagyhercegségben. Hirdette a fajok változékonyságát és az alkalmazkodás jeleatöségét. Nóvénytani kutatásai is jelentősek. 19:J6 szeptember 8-án halt meg HOGYES ENDRE, a veszettség elleni oltóanyag tökéletesítöje. Eljárását nemzetközi vonalon is a legjobbnak minösítették. Az orvostudomány t~bb más terén is mélyreható kutatásokat végzett. 1737 szeptember 9-én szüleiett a bolognai egyetem nagyhírű anatómusa, LUIGI GALVANI, aki "Az izommozgás eleidromos erői" c k5nyvében írta Ie azokat a kísérleteit, amelyekkel az elektrofiziológiának megalapítója lett. Azt tapaszta~ta, hogy ha frissen levágott békacombhoz két különbözö fémet érint, úgy a comb rángatázni kezd. Ebb31 a jelenségböJ kiindulva folytatta kísérleteit, amelyeknek igazi megoldása Volta nevéhez fűződik . . Ugyancsak ezen a napon, 1841 szeptemberéb'ert halt meg PYRAME DECANDOLLE, a montpellier-i (Franciaország) egyetem nagyhírű botanika tanára. Fö müvében, mely 1813~ban jelent meg, lefekteti egy természetes, tehát a növények tényleges rokoni kapcsolatain alapuló Dövényrendszertannak az alapját. Mint növényfiziológus is nagyjelentőségű ku~atásokat végzett, s ö volt az, aki először mutatott rá a k:orofill-asszimiláció nagy jelentőségére. Munkásságát nem kisebb ember, mint Timirjazev méltatta. 1716 szeptember 10-én halt meg a magyar orvostudomány nagy úttöröje: PAPAI PARIZ FERENC. Mint korának annyi más kitünő elméje, ö is külfö!dön tanult s Bázelben szerette meg orvosi diplomáját. 1(90--ben megjelent nagy munl\ájában, a "Pax Corporis"-ban hangsúlyozza, hogy nem a szakemberek számára akar benne tanácsokat adni, 267
s nem a "tudósok elméjét megfogni", hanem az "igyefoszegényeknek" sze~etne segítséget nyújtani. Mint a nagyenyedi koJ:égium tanára működött, de ha~adó szellemű eszmél m:att bizony sok üldözést és meg nem értést kellett e:szenvednie. 1522 szeptember ll-én ALDROVANDI ULISSESNEK, a sokolda~ú olasz természe~tudósna.k emlékezetét ünnepeljük. Ekkor szü:etett ugyanis az a korát mege1őző lángelme, aki mlnt a bolognai egyetem tanára, a világ elsö botan,kuskertjét megalapította. Haladó sze:Jemű előadásai csakhamar felkel :ették az in~{v,jz=ció figyelmiét s tudósunk börtönbe kerül, ahonnan csak nagysokára sikerül meg~zabadulnia. Szépen i:lusztrált növény- és ál"altan könyvci ma értékes ritkaságok. 1647 szeptember 13-án készítet~e el TORICELLI olasz fizikus az els3 higanyos barométert. Egyik végén beforrasztott üvegcsőbe higanyt töltött s azt nyitott végével lefelé higannyal teli kádba á1Jította. Csodálkozva vetie észre, hogy a higanyoszlop kb. 76 cm magasságban állapodott meg. Ezt a jelenséget Toricelli helyesen a levegő nyomásával hoz•a összefüggésbe. Valamivel késöbb Pascal is megismételte a k:sérletet s a higanyosz'op magasságának ingadozását a légnyomás, tehát az időjárás változásaival hozta összefüggésbe. Ugyanezen a napon, 1753-ban szüle.tett az -első vilIámhárítók készítöje, FRANKLIN BENJÁMIN, a haladó szellemű politikus, á:lamférfi és természettudós. Kísérleteil melyekkel él légköri e:ektromosságot kuta:ta, ma is alapvetöek. Nevéhez fűződik az elektromos sűrítő feltalálása is. Mint meteorológus a levegő tömegek mozgását kutaita sz ép eredménnyel.
gyo~t
1890 szeptember J!J-én indult meg a közlekedés szempon~jából
annyira fontos VAS KAPU SZABALYOZASA. A kiál'ó sziklazátonyok lerobbantása és jól hajózható útsza. kasz készítése lehetövé tette azt, hogy nagy merülésü ha· jók is használhassák a Vaskaput. 1769 szeptember 14-én született HUMBOLDT ALEXAN· DER német természettudós és utazó. Elsö munkái föld· taní jel!egüek s főképpen a só elöfordulásokkal foglalkoznak. Beutazza Ba ·orországot, GaLciát, majd Olaszországot, mindenütt földrajzi és természettudományi megfigyelések· kel foglalkozva. Késöbb a bonctan, majd a meteoro'ógia érdekli, majd 1799-ben Aimé Bonp'ad botanikussal Spanyolországba, innen pedig Közép- és Dél Amerikába megy nagyszabású kutató expedícióra. Venezuelába érve, kikutatják az Orinoko és az Amazonasz folyamrendszerének összefüggéseit. Havarrába majd Bogotába mennek s 1802 június 23-án megmásszák az 5810 m magas Csimborasszó csúcsát, új fejezetet nyitva ezzel az alpinizmus történetében. Utána Limában észlelik a Merkur átvonulását a Nap korongja e:ött, azután Mexikóba, majd Washing:onba mennek. Utazása:nak élményeit tcbb köte:ben dolgozza fel s ezeknek eredményeképpelll kezdenek kibontakozni a növényfC:ldrajz és az éghaj'attan szaktudományának körvonalai. 1805-ben a Vezúvorr lm~at, majd 1829-ben Miklós cár meghívására Szib2riába megy kutatóú~ra egészen az Altaj hegységig s Kína határáig. Visszafelé a Káspi tengert keresi fel. Utazásának eredményeit hétkötetes munkájiban dolgozza fel. Munkái és levelei több szaktudomány kiinduló pontját a:kotják. Kü~önjsen jelentős Kosmos című munkája, mely magyarra lefordí:va is megjelent.
Séta a tejúfo:ö
Derült nyári éjszakákon érdemes egy es,tét a szabad ég alatt eltöltenünk. Az égbolt fekete bársonyáról reánk ragyognak ilyenkor a csillagok ezrei s ha megszólalnának, elmondanák nekünk m:ndazt a sok tudományos érdel"ességet, de azt a sok tündérszép legendát és mesét is, amelyek nevükhöz fűződnek. Kalendáriumunk más helyén említjük meg a téli égboltozat csiiiagképeit, most az augusztusi éjszaka ezüs~poros országútján, a Tejúton teszünk egy kiránduiást a nyáron látható csillagcsoportosulások ·között. A Tejútról azt mondja a csillagász, hogy az nem más, mint sok millió csiliagból álló, halványan világító, szabá:ytalan sáv, mely végig vonul a Sas, Hattyú, Cassiopeia, Perseus, Auriga, Ikrek, Skorpió, Nyilas és Pajzs csillagképeken. Távcsővel nézve rengeteg apró csillagra boml.k szét, szabad szemmel azonban tejszerű sávnak tűnik, innen a magyar neve, de az ógörög G a l a k t i k a e:nevezése is ( galaJdos görögül tejet jelent). A Hattyú csillagkép táján ketté válik s újból egyesül a Ken~aurus csillagl.;épben, ez azonban már a horizont alatt van s nálunk nem látható. A Tejútnak az a része, mely nálunk nyáron !átható, jóval fényesebb télen feltűnő részénél, ezért a Galaktika megfigyelése főképpen nyári feladat. A Tejutat . alkotó
96. ábra.
csillagok surusege nem egyenletes. Némely helyen a fényességük erősödni látszik, ezeket a helyeket hívja a csillagász t e j ú t fe l h öknek. Máshol jókora fekete fo: tok tátonganak rajta, melyeket a tudósok tréfásan "szenes zsákoknak" neveznek. Legjobban megfigyelhető a H a t ty ú csillagképben lévő Eszaki és a Kentaurus csillagcsoportosu!ásban !évö Déli "Szeneszsák". A szemleJö e sötét foltoknak láttára azt gondolná, hogy ott nincsenek is égitestek. A valóság azonban az, hogy itt is lehe:nek csillagok, csakhogy ezeknek nincs saját fényük, vagy nem világítja meg öket valamely saját fénnyel rendelkező állócsillag. Tejútrendszer alatt a csillagász nem csupán magát a Tejútat érti, de a hozzá tartozó többi csillagokat is, öszszesen mintegy 200 milliárd égitestet, kozmikus porfelhőt és ködfoltokaL A naprendszer maga is ennek a Tejútrendszernek egyik tagja. 271
Nyilvánvaló, hogy ezt az erösen feltűnő csillagcsopor. tosulást a szabad ég ala~t tartózkodó pásztorember, va· dász va,g-y halász hamar észrevette s tudományos magyarázat híjj2n meséket, legendákat fűzött köré.·e. Kézenfekvő volt az összehasonlítás az út fogalmával. Sok helyen nevezi népünk a Tejutat a lelkeket szál· !Hó Szent Mihály ösvényének. A kettészakadást úgy ma· gyarázza, hogy egy mennyei kocs:s ott akart kitérni az előtte tántorgó részeg embernek. Más változat sz.rint a kitérni al{aró kocs:s összeakasztotta lőcsét egy másik égi járművel s a raj~a lévő szalma leszóródott, ezért nevezik a Tejutat S z a l ma ú t n ak is. A marostordai Kibéden Cigányok útjának véli a nép, mert hite szerint a "fáraó ivadékai" szórták azt teli szalmával, amikor Egyiptomba indultak téglát vetni! Kevesen tudják, hogy nagy költőnk, Arany János Tol· dijában szintén a Tejútra céloz, amikor ezeket írja a bújdosó hősről: "Fö!nézett az égre, az· ország· útjára, Keservesen gondolt bújdosó voltára ... " Ha már a Tejútat jól szemügyre vettük, keressük meg az ismert G ö n c ö l s z ek é r csillagképet, melyet a tu· domány Nagy Medve (Ursa Maior) néven ismer: Szekér· hez hasonló alakja e!ső pi'lantásra feltűnik s így nem csoda, ha a mese szerint ezzel az égi járművel vágtato~t végig a mennybo:ton ősmagyar mitológiánk táltosa, G ö n c ö l. Sokan a "göncö:" szót a kocsis hajdani ma· gyar nevének vélik, mások nyelvészeink közül azt vitatq
ják, hogy német eredetű lenne s a Günzl névből venné erede'ét. A nóta szerint a "hét cs'illagból álló" szekeret ökrök húznák s a rúd középsö ökre hátán ülne "Hüvelykpici". Ezt, a csak jászemmel észrevehető csillagot, Alcornak nevezi a csillagász, a szekér sarkait, illetve kerekeit alfa, béta, gamma és delta Ursae Maiorisnak. A Göncölszekér népszerűségét bizonyítja, hogy több l(özmondás is fűződik hozzá. Ha a nép va!amit nagyon súlyosnak tart, azt mondja reá: "nehéz, mint a Göncöl szekere ... "; a dölyfös, rá· tarti emberről pedig azt véli: "ö hajtja a Göncöl szekerét ... " Ha a Göncölszekér saroglyájának hosszát gondolatban ötször felmérjük az égboltozaton, illetőleg azt ötszörösen meghosszabbítjuk, megtaláljuk még a Sarkcsi!:agot, a szépnevű Stella Po!arist, mely az éggömb forgástengelyének közelében van, helyzetét tehát alig változtatja s jól felhasználható az északi irány kijelölésére. A csillagászati idők fo'yamán azonban a Sarkcsillag nem marad mindig a pólus közelében, hanem helyét változtatja. Ilyenformán időszámításunk e:ött 2800 körül nem is ö, hanem az Alfa Draconis nevű csillag volt a "Sark csillaga". A népi,es elnevezés Bába motollá}a vagy Göncöl térítője néven ismeri a Sarkcsillagot A Stella Po~aris tulajdonképpen a Kis Medve vagy Kis Göncöl csillagkép legfényesebb csillaga (alfája). A Kis Göncöl "taligája" is jól fel'smerhetö az égbo:tozaton. Erősen haj'ott rúdját a nép úgy magyarázza, hogy a nagy terű alatt ,,fődüJ", s akkor görbült volna el. Tündérasszony szekerének, más vidéken Tündérasszony palo~ájának is nevezik. 18 - A természet kalendáriuma
273
A Göncölszekér szomszédságában, a rúd meghosszabbításában találjuk meg az ök ö r h a j cs á r, tudomány•lS nevén B o o t es csillagképet Nevét talán onnan kapta, hogy feltetszésekor szokta hazahajtani ökreit a pásztor. Latin neve a mitológiai Boo~es személyéhez kapcsolódik, aki athéni ember volt s ki vendégü! látta egyszer Dionisos istent, aki hálából megtanította öt a bor készítésére. Az isten tila 1ma ellenére Boo:es rávezette a föld népét is a bódító ital készítésére. A megrészegedett földművesek azután agyonverték, holttestét egy kiszáradt kútba dobták. Leánya E r i g o n e hűséges ku:yájának segitségével megtalálta apja testét, majd bánatában felakasztotta magát. Az istenek a monda szerint megszánták Dion!sos kedvencét s kárpótlásul az égboltazatra helyezfék tündöklő csi'lag formájában. Nem messze eHöl a cs;llagképtö1 ragyog az Északi korona, mely valóban királyi ékességhez hasonlít. Az ógörög legenda e köré a csillagkép köré is kedves történetet szö. Eszerint Kréta szigetén élt a hatalmas M i n os király, szépséges leányával, Ariadneval együtt. Sajnos a gazdag ~S. .. rnűvelt birodalom lakói nem voltak boldogok, hiszen ott élt közöttük a rettegett, bika alakú Minotaurus szörnyeteg, aki minden esztendőben a sziget legszebb ifjait és leányait követelte magának áldoza:ul. A vérivó bikát elpusztítani szinte lehetetlen volt, mert az Minos király száz szobájú palotájában, a Labirintusban lakott, ahová bemenni még csak Iehetett, de kitalálni már nem. A szi<::et lakóit megszánja a szomszéd ország vitéz királyfia -Tneseus, aki elhatározza, hogy megöli a Minotaurust. Ariadne királykisasszony megszereii a daliás höst, asszonyi furfang274
gal egy tekercs fonalat ad neki, melynek legombolyodó --szála mentén szerencsésen ki is ta!á!t Theseus a Labirintusból, miu~án egyet:en kardcsapással leszelte a Minotaurus fejét. Itt aztán érdemes egy pillanatra megállanunk s megfejtenünk a mese igazi mondanivalóját. Theseus mondá· jában annak a hosszadalmas háborúnak emléke rejtőzik, me ly a fejlödö ifjú Athén (Theseus) és a sokkal régibb, hatalmas Krétai birodalom ura, Minos király között folyt. Az egyre megújuló harcok jelképe a kegyet1en Minotaurus, aki újra meg újra álioza~ul követelte Athén legszebb leányait, legvitézebb fiait. A Labirintus az akkori polit'kai élet útvesztőit jelenti, amelyben eligazodni csak a diplomá-eia Ariadne fonalával lehet. A mese örök törvényei szerint Theseus, nőül veszi Ariadnét, de házasságuk nem volt bo!dog. A királyfi ot:hagyja nejét s új utakra indul. Dionisos isten azonban megszereti a fiatal asszonykát s aranyos hajkoronát fon neki csillagokból. Igy magyarázza a hel~én legenda a Corona Borealis szépséges csillagképének a nevét. Térképünk segítségével könnyen megtaláljuk az augusztusi égbolt másik érdekes csiragcsoportosulását, aK as zsz i o p e i a t, mely W alakjával egyik legjeHegzetc:sebb csillagképünk Vele is egy mondán át ismerkedhetünk meg. Kepheusnak, Etióp:a királyának felesége vo~t Kassziopeia. Hiú, szépségére büszke asszony. Elbizakodottságában súlyosan megsértette Nereusnak, a tengerek istenének leányait s ezért bűnhődnie kellétt. Egy rettentő tengeri szörnyet kül: dött a haragvó tengeris~en Kepheusnak bírodalmára s -hogy ettől megmeneküljenek, engesztelő áldozatul leányu275
kat, a gyönyörű Andromedát kelletl a szörnynek feláldozriiok. A szi]{lához láncolt királykisasszonyt utolsó pillana~ban szabadítolJa meg Perzeusz kírályfi. Réla viszont azt tartja a hel' én mese, hogy ő ölte meg a Gorgo nevfi szörnyet, akire reá sem leheteit nézni, hiszen azonnal · kövé változott látásától nlinden földi halandó. Perzeusz · azonban cselhez folyamodott. Tükörfényesre csiszolt pajzsát, mint tükröt tartotta maga elé s abban nézte meg a · Gorgót s vágta le fejét. A monda szerint jó hasznát is vette késöbb a varázsos hatalmú feJnek, mert amikor An·· dromedát nőül akarta venni, derült ki, hogy őt már odaígérte at'yja Phineásnak. Párbajra került a sor, minek során Perzeusz, nem éppen sportszerűen, a Gorgó-fej segítségével kövé változtatta ellenfeléL Mondanunk sem kell, hogy a Kassziopeia szomszédságában ott találjuk a Perzeusz és Andromeda csillágképeket is, bár igen szárnyaló fantázia kell ahhoz, hogy bennük valaki felismerje a mondabe!i hősök alakját.
Az Andromeda és Perzeusz mellett ott ragyog a királyfi híres lova is, a szárnyas Pegazus, s ilyenformán a legenda minden egyes szerep~öje megtalálta helyét az égbol :ozaton. A magyar csillagos égen Andromeda és a Pegazus jelentik a H a l ás z cs i l ! a g o t, me! y a nép szerint: "akkó láccik, mikó a halász (éjjel) halászni mén. Ha a kecés addig meg nem fogi a halat, míg a Halászcsillag fönn van az égen, azután halászhat ... A Halászcsillag után · mén a pál ink ás asszony vagy részöges asszen y (a . Pe. gazus Gamma csiEagar ), mög a halt:csér. A Lcsér mikó Jemen az ég aljára, visszafordu északnak, mert mán akkó . 276
mögrakodott". Előre kü:di a· pálinl<ás asszonyt, hogy a· halászokat tarisa jól pálinkával, mire odaér." Meg kell itt jegyeznünk,: hogy népünk "ficsér"-nak nevezi a hallal. kereskedő embert (Fischer). No d= a tudósoknak is van ám mondaniva!ójuk ezekkel a csillagképekkel kapcsolatban. Az Andromeda csopo:-tosuIás például arról nevezetes, hogy benne van a spirál:$ alakú, Te ·ú:hoz hasonló extragalaktikás ködfolt. Jószemű ember szab(!d szemmel is megláthatja. November 25. táján innen sugároznak ki az Andromeda meteorok. A Perzeusz csillagképben· van a Perszeida mefeorraj kisugárzási pontja. Augusztus 12. körül csodálhatjuk rrteg az, innen kiinduló hul'ócsillagok ezreit, rnelyeket a nép "Lő rinc tüzes könnyei"-nek nevez...
~"
Görög lanthoz hasonló csillagkép a L í r a, amelynek · legfényesebb csillaga a V é g a . A kiÍerj szteit szárnyú madárhoz hasonló H a t ty ú cs: Ilagkép a hellén legendák énekes.ét, OrfeÚszt juttatja eszünkbe. Amikor a felesége haláJán· bánkódó dalnokot a kegye:len baccháns papnők megö~ték, az is:enek hattyú alal<:jában helyezték öf az érboltozatra lant.iának (Líra) szomszédságába. A Véga ki:lönben égbol'ozatunk egyik legfényesebb csillag-a. A Hattyút "Három hadnagy csillagának" nevezi a magyar pásztorlegény. A Korona és a Líra között találjuk meg a H e r k u l es csi 1 lagképet, mely a görögség nemzeti hcsének, Heraciesnek nevét v:seli. Zeusz istennek fö~di asszonytó! született fia volt, aki m~r gyermekkorában megölte a bölcsőj2be lo. pózkodó kígyót. Tizenkét legenrlás hősteJte szájról szájra járt a görög nép~örzsek között. Elsőnek a numeai oroszlánt. ölte meg, melynek tes:ét fegyver nem járta, majd a Jer271
nai vízikigyóval végez. Azután elfogja az erymanthusi vadkant, mely Arkádia vetéseit pusztította s rabul ejti Artemis isten kedvenc szarvasnöjét. A veszedelmes ércmada··ak ki· irtása u~án megszerzi az amazonok királyasszonyának övét, majd kitakarít;a a legendás Augiasnak istá:Ióját, mégpedig egyetlen nap alatt, keresztü:vezetve raj:a az Alphetis folyócska vizét. Nyolcadiknak a krétai bikával végez, majd Diomedes királynak emberevő lovaival. Tizediknek eJhajíja Geryones mesés gulyáit, melyeket a veszedelmes kétfejű kutya, az Orthrus örzött valahol a mesés Okeanos partján. Ravasz csellel cs·eni el a Hesperidák aranyaimáit s szabad kézzel megküzd az alvilág örének, Hadesnek háromfejű kutyájával, a KerberusszaL Herakles 12 hőstette azoknak az emberflötti erőfeszí'é seknek mondává finomult leírása, amelyeket a görög föld első telepeseinek ke!lett e!végezniök azért, hogy legyőz zék a természet eröit s lakhatóvá tegyék hazájuk fö.djét. Tejúton tett sétánk még sok érdekes látnivalót rej:eget. Csillagtérképünk gyakori haszn<'.latával ismerkedjünk meg velük - kellemes és hasznos szórakozásban lesz részünk!
Öszi prológus
Megérett már a bogáncs bébitája ... csapatosan járnak reá a stiglicek. Li~a pa!ás:ját fázósan húzza magára a havas, s a vi:Janydrótokon pedig mint parányi kottafeJek, fecskék beszélik meg az útiterveL Vajon merre menjenek, mi vár reá;uk a levegőég végtelen országútján? M'ndössze néhány nap még s. nem csupán a naptárkészí tök, de a csillagászok is bejelentik a hivatalos ősz kezdetét. Szeptember 23-án majd, az őszi. napéjegyenlőség idején a Nap éppen az égi. Eg)enlítőn helyezkedik el, pontosan keleten kel, nyuga:on nyugszik. A Mérleg jegyébe lép, majd folytatja égi útját a Skorpió csillagzat felé. De mit tudnak errC:l az erdő-mezö virágai . . . tollas. bundás lakói. A levél csak azt érzi: kevesebb lett a fény s könnyedén megremeg a korán leszálló alkonyatban. A mókus csak azt látja: fogy~án a mogyoró s az erdö mogorva, morcos agglegénye, a bo:-z riadtan vermeli el téli készleteit, hogy mielőtt végleg álomba merü)ne, legyen mit ennie. Valami titokzatos nyugtalanság keríti hatalmába a rengetege~. m'ndenki érzi: valaminek jönnie kell ... De egyelőre még a szép őszi napok bágyadt ragyogásában fehér fonalak lebegnek a tar:ók fö 1ött. ök ö rn y á l ... - mondja ró'a a pásztorember. Bikatajték véli a; juhait tE.relgetö csobá,n s, hosszú, melE.g őszt jqsol látásukbóL A szélvonta ezüst szálakon, mint csillogó
égi hin~ón érkezik a fehér szakállú télapó, tartja róla a népmese, míg az évszázados hiedelem tündér:ányok hajának nézi, mely ott táncol a kukoricakórék ösztövér csontvázának karja!n. A sok kedves, de együgyű magyarázat azonban nem e~égítette ki a tudósok örökké kívánesi érdeklödését. Vajon mi is lehet az ökörnyál titka, tette fel a kérdést magának
97.
ábra.
már idestova háromszáz esztendeje Hulse doktor, a természet egyik kiváló ismerője. A jós,zemű tudós fáradságot és időt nem kímélve, heteken át kószált a dértől lepe:t tarlókan és megfigyelte, hogy a fehér fonalak végén parányi fekete pontocska lebeg ide-oda. Közelebbről szemügyre véve a dolgot, a pontocska kis élő póknak bizonyult s tudásunk úgy vélte, hogy az ökörnyál nem más, mint a pókocska mag-aszötte léghajója, tnelyen a parányi piló~a vadászatra indul, a levegőben magasan repülő legyecskék után. A későbbi kutatások kiderítették, hogy az ökörnyál tényleg pókfonál, melyen a természet híres szövömestere utazik, de repülése nem a zsákmányszerzést szo~gálja, hanern azt, hogy a faj, a természet őrök törvényének engedelmeskedve, minél nagyobb területen elterjedjen. De rnost adJuk át a szót a pókok világhírű magyar ki.ttatójának, Herman Ottó nak: 280
"Enyhe őszi napokon, va!ahányszor gyenge szellő fujdogál, mozgásba jönnek a fiatal pólwk s. vándorúira kel~ nek. Minden kiemelkedő tárgy, karó, bokor, nád és szikIacsorrió tele van velük s a kis pókocskák a tárgyak csú~ csára hág-Va, azoknak lapjára odanyomják fonószemölc5eiket. s keresztül-kasul néhány szá:at húznak. Ezek a kapaszkodók. Erre a pókocska a. síknak szélmentében fekvő széle felé siet, erősen odanyomja a fonókat, felemeli a potrahát s az így szabadon tartott, de végével megerősített szállal a kapaszkodó fonalakra siet s bordás karmaival jól beléjük csimpaszkod:k. Aztán valamennyi lábával ágaskodni kezd, potrahát magasan tartja, fonó szemöleseit szétterpeszti, arccal pedig a szé:nek áll. Majd pedig belefogózkodva a fonalba, csakhamar hurokszerüen megduzzasztja és tovább fejleszti azt. Mire a hurok már vagy 15 milliméternyi, a pók a megerősítő pontra siet s ott a fonalat leszakítja. Most a vékony pányva ott lebeg a levegőben s kígyózása elegendő arra, hogy a fonalat tovább fejlessze s minél hosszabbra nyújtsa olyan gyorsan, hogy csakhamar úgy látszik, m·ntha nem a szél húzná, hanem a pók lövelné ki map-ából. Az állat nagyságához képest 2-3 méternyi fonál már elegendő ar:a, hogy a :evegőben úszva az állatot elbírja. Ezt a pil'anatot a pók úgy tudja meg, hogy már nagy megerőltetéstO:be kerül a kapaszkodás. Mire ezt· érzi, mind a nyo'c Jfbát hirtelen felkapja, testéhez húzza s a fonál magával ragad ;a arra, amerre a szél viszi. A leszállás is mindig hatalmában van, mert ehhez nem szükséges egyéb, mint az, hogy a test súlyával tovább fejlessze a fonalat, azaz raJta keresztül, mint egy égi · lajtorján, Jebocsátkozzék a földre.'' 281
A vakmerő pilótát most éppen itt sodorja előttem a szél, a kiskert fái között. Ki tud_:a, merre visz az útja ... hol lesz a kikötője. Hol fog földet érni azért, hogy engedet· meskedjék a természet ősi törvényének s ivadékai benépesítsék majd a tavaszi mezök végtelen távlatait ...
Néhány fontosabb lepkrfajunk elöíordulási és fejlődési táblázata Magyarl'lzat: L lepke, H hernyó, (L) illetőleg (H) generáció változás. Az utoiso rc,vatba írt Z betű annyit jelt·nt, hLgy az illető . evke vagy hernyoja átteltl. (A hónapok római számmal jelzett sorszáma a Jatt az arab l, illetve 2 a hóna p e l::;ő, i.letvt m< sodik ft· lét j d zi ) H ó n a p(> k A lepkefajta neve s :;z a növény, amelyen előfordul l
Papilio machaon Fecskefarkú lepke. A fű::;z~::res kaprun és a vao-murkon
l l l \Il l vmi IX l x l z It 2 It 2 It 2 It 2 It 2 It 21 v
IV 2
l
Aporia crataegi. Galagonya lepke A. cscregalagon) án és gyümölcsfákon H Pieris brassicae. Káposzta Jerke. A A rl'pcén és a főze. lék káposztán •.• Ootiopterix rhamni. Citrom lepke. Ku- L tyabengén ésvarju. tövis bengén • • .
\I
l
l
L
L
L
L
L H
H
L L
L
H
L
H
H H - -- - - - - -- L
L H H H
-----L
L L H
-L L
H H
-- -- ---- -- -
L L (L) (L) L L L L H H H H H
L H
-H- z
L (L)(LJ L L L H H (H• (H)H H H
L
L
z
-- ---- -
-- --
Limnt'itis populi. Nyárfa lepke Rezgó nyárfán •. • • H H H
H
L L
l
L H
IH
H
H
IZ
Állítsunk mi is össze hasonló táblázatot az általunk ismert lepkékröl. Fenti táblázat adatai Moszkva környékére vonatkoznak. N ál unk kisebb eltérések lehetségesek. 283
!.\;)
;[2
99. ábra. 98. ábra. -
Fecskdarkú lepke
100. ábra. -
102. é&Jra. -
Galagonya lepke
Nyárfa lepke
101. ábra. -
Káposzta lepke
Cit:·om lepke
JEGYZETEK
285
JEGYZETEK
286
JEGYZETEK
287
JEGYZETEK
JEGYZETEK
19 - A természet kalendáriuma
289
JEGYZETEK
200
VIL
A Nap a lVIÉRLEG jegyébe lép
Emlékeztető
A
V ánctormadarak havában természetszerűen tovább folytatjuk a portalan utak nagy felvonu!ásának megfigyclés2t. Különösen esténként érdekes hat' gatnunk a vadlibák, vadkacsák gágogó húzását. Igyekezzünk megáCapítani, melyek azok a madárfajok, melyek ttli vendégként érkeznek most hozzánk akár a magas északról, akár pedig hegyvidékeinkrőL Természetesen nem szabad egyszerűen csak a megfigyelésekkel megelégednunk, hanem a látottakat fel is l{ell jegyeznünk. Tovább folytatjuk a lombhullás megfigyelését és lomblevél gyűjteményünk készítését. Feljegyezzük a burgonya gyűjtésének
időpontját.
Az ama~őr csillagászok számára oldóber 9. táján nyílik alkalom arra, hogy az ún. Drakanida II. meteorrajt megfigyelhessék. Ezt a hull5csillagesőt legelőször l 900~- ban észle~ték s a Giacobini-Zinner üstökös felbomlási termékének tekintik. Különösen szépen jelentkezett 1933-ban, amikor valóságos tűzeső formájában látszott egész Európában, sajnos azonban csak néhány órán át. Oktéber 18_:20 között az Orianidák meteorraja látható a Kaszás képből kisugározva. A csillagászok a Halley üstökössel hozzák összefüggésbe. A kora őszi fagyok, az első dér, s az első havazás idöpon~ja nagyon jellemz6 lehet lakóhelyünk éghajlati viszonyaira. Jegyezzük fe! gondosan öket. Most az ideje annak, hogy szép kis termés gyűjteményt 292
állítsunk össze magunknak. Különösen érdekes a repítő készülékkel ellátott termések gyűjtése. Ilyenkor kezdődik a hecserli szüret, de a gombászok kosara is megtelik még szegfűgombával, cs:perkével, tinorúval. (Lásd a gomba katendáriumo:! ). Nagyon fontos, hogy sürgősen megkezdjük madárodúink kitéte' ét, szakszerű el he' yez és ét. Az etetökre is teszün!( már egy kevés e~eséget csalogatónak és szoktatónak. Elkészítjük a madárkalácsot is, nehogy egy várat 1anul bekö. szön:ö hideg, vagy havazás készületlenül találjon bennlinket.
104. ábra. -
Vénasszonyok nyara. 293
Jeles napok
Néprajzi kalendáriumunk következö állomása Vencel napja (szept. 28). Vele kapcsolatos az a hiedelem, miszerint ha ezen a napon nem· esik, akkor szép tavaszunk lesz. Azt is tudni véli a parasztregula, hogy ahányszor fagy Vencel napja elött, annyiszor fagy majd Jalwb (máj. J.) után. Sa~nos mindkét jól' hangzó és kategórikus prognózis a valóságban egyáltalában nem állja meg a helyét. úszi jeles napjaink legfontosabb:ka Mihály (szept. 29). Se szeri se száma a hozzá. kapcso:ódó szokásoknak, szólásmondásoknak, hiedelmeknek. Tulajdonképpen ez is öszkezdő nap, de Európaszerte pásztorünnep is. Ezen a napon jönnek le a hegyekböJ a turmák, veszik át a gazdák juhaikat, számolják el a bért s a természetbeni járandóságot a csobánokkal, öregbojtárokkal, számadókkaL Ekkor lépnek szaigálatba az új pásztorok, s ekkor tartják az ösi farkas ünnepet is. A gazda szerint ekkor "szakad meg a fű gyökere" s térnek pihenőre a szorgalmas méhek. A hegyvidékeken a téli halászat megkezdésének napja ez. időjóslásnak ehhez a naphoz számtalan hiedelme Ha ezen a napon még itt van a fecske, úgy karácsonyig nem lesz hideg. Amilyen szél fúj Mihály napján a reggel 6 órától este 6 óráig tartó 12 óra alatt, olyan
A népi
fűződik.
294
szél lesz az év 12 hóna pjában, az órák sorrendjében. A Mihály napi dörgés szép őszt, de kemény telet jelez. Bizony könnyü dolga volna a meteo·ológusnak, ha eze~ ket a regulákat a gyakorlatban is eredményesen lehetne alkalmazni. Sajnos azonban nem egyebek idejüket múlta koho~mányoknál.
Október hónapja Hedvig napjával köszönt be (okt. 1). Hajdan a jószágot ezen a napon hajtották be az istállókba. Másodi/w Leodegár napja, mint a lombhullás meg. kezdésének, megindu:ásának dátuma szerepel kalendáriumunkban. A 15-i Mária nap sok helyen "szüretkezdö". 16-a Gál napja, a makk érésének kezdő napja s ezért különösen azokon a vidékeken ünnepel ték, ahol nagyobbar ányú ser~éstenyésztés folyt. 20-án Vende !t ünnepel ~ék a p2sztorok, mint foglalkozásuk pátronusát.. Szobrát gyakran ma is megtaláljuk a nagy árattenyésztő falvak határában. 21-én Orsolya napján kezdik betakarítani a káposztM s általában a kerti veteményt. Talán itt, a jeles napok között kell megemlékeznünk a V énasszonyo!?- nr aráról, mely szeptember utolsó, illetőleg október első napjaiban szokott beköszönteni Úálunk Puha, simogató napsugár ömLk el ekkor az aranylö tarlók fölött, de fényéből hiányzik már az augusztus izzó lobogása. Az erdőn és a mezőn mégegyszer felcsendül a tücskök f.inom muzsikája, de fent a felhők messzi országútján már darvak ékalakú menetszázada suhan Dél pálmái felé ... Az űsz titkai előtt csodálkozva áll meg a hőmérővel, légsú:ymérővel felfegyverzett tudós is. Vajon mi is a 295
nyi~ja annak, hogy a szeptemberi hűvös hetek után mégegyszer feltámad a nyár s egy-két hétre szinte elfeled~etni látszik velünk az idő kerekének forgását. Európa és Észak-Amerika mérsékelt éghajlatának évről évre szabá:yszerűen megismétlődő je~ensége a "Vénasszonyok nyara". A messzi Sziklás hegység füves pusztáin, gyermekkorunk olvasmányainak l~gendás hősei, a fehér elnyomók ellen küzdő indiánok, ezeket a derűs és meleg őszi napol\at használták fel arra, hogy téli pihenőjük előtt mégegyszer kiássák a szabadság csa:abárdját s megkíséreljék lerázni magukról a sápadtarcúak igáját. A szép őszi napoktól rettegő telepesek adták azután a Vénasszonyok nyarának kanadái elnevezését, az "indián nyár" nevet, amely az u:o:só mohikánok mezöin is aranyba mártotta az ághegyeket s tarka szönyeget terített az erdők csupasz oszlopsorai alá.
Hozzánk szeptember másod·k felében, olykor október elején köszönt be, Franciaországba már csak novemberben érkezik s itt "Márton nyarának" hívja a nép. A szép természe:'i jelenség mögött Fö:dünk éghajlatának egyik igen érdekes titka lappang. Hogy ezt megérthessük, tudnunk kell,· hogy nagy általánosságban m·nél északabbra haladunk a Föld felü'etén, azaz mi[]él magasabb szélességre érünk, annál inkább csökken a hőmérsék let, annál inkább hűvösödik az éghajlat. Ezt a könnyen érthető és természetes szabályt azonban sok más jelenség teszi bonyo'ultabbá. Igy, többek között megfigyeihetjük, hogy nyáron a szárazf:ld hirtelen és nagymértékben felmelegszik. A felmelegedett föld átadja melegét a felette lévő Iégtömegeknek, 296
azok könnyűek lesznek és felemelkednek, helyükbe pedig a tengerek és óceánok párás, hűvös levegőtömegei áramlanak. Európa éghafatában is bekövetkezik ez a jelenség, melyet n&lunk a nép Medárd napi esőnek hív. A tengeri légtömegek tehát nyarunk hőmérsékletét jóval a 1acsonyc:bbá teszik, mint annak szabály szerint lennie kellene. Amikor aztán őszre fordulva az idő, a szárazfő~d erős felmelegedése is megszűnik, alábbhagy a levegőtömegek előbb em:ített kicserélődése is. Ilyenkor aztán ismét a földrajzi szélességnek megfelelő melegebb éghajlat jut szóhoz, igaz ugyan, hogy csak néhány napra, esetleg hétre, mert a "közelítő tél" véget vet átmeneti uralmának. . Gazdasági életünl-<.ben is nagy szerepet játszik a Vén. asszonyok nyara. A gyümölcsök érlelésében, a paradicsom pirulásában döntő szerepe van a vele járó napsütésnek, hogy a szőlőről, kukoricáról és kísérleti gyapotültetvényeinkről ne is besz~ljeko Aztán pedig, kedves kalendárium olvasó, ha azt hiszed, hogy a kilobbanó verőfény .az október sarába fullad, vedd kezedbe a szőlőfürtök hamvas gerezdjeit, ízl2ld a húsos körték illatos zamatát s bennük meg fogod találni az éltető napsugár csodás áta 1 aku· ását, mert semmi sem vész el a természetben, csupán átalakul ...
Események, évfordulók
/942
szeptember 25-én halt meg LEN-DL ADOLF, a rnagyar áJ:attani ktltatás kiemelkedő alakja. Még 25 éves s·ncs, arnikor Herman Ottó kísére:ében találjuk, akivel együtt jár~a be a norvégiai fjordok világát s a magas Észak madárhegyeit Hazatérve a Nemzeti Múzeumban kap á'lást s 1897-ben megindítja a "Természet" című la. pot, melynek fontos szerepe volt a természettudományos ismeretek terjesztésében és népszerűsít[sében. Sokfelé u'azoH. B -járta gyűjtő útjai során Kis-Áz~iát, majd DélAmerika egyes részeit is. ő' korszerűs:tette a budap2sti állatkertet. Mint szakember főleg a pókokkal fog'alkozott. Szeptember 27-én emlékezünk meg IVAN PETROVICS PAVLOV-nak, a nagy orosz fiziológ-usnak születéséről (1849). Mint Szecsenov tanainak továbbfejlesztője, egész életét a magasabbrendű idegműködés tanulmányozásának szentelte. A feltételes reflexek, valamint a "második jelzőrendszer" tanánal: kidolgozója forradalmasította az é'ettan tudományát. Megállapí~_otta, hogy az idegrendszer mű ködésének főirányítóia a naay aay féltekéinek kérge. A szavjet ha:a~om minden erejével támogatta Pavlov kísérletét s a nagy kutató számára Koltusiban valós8gos kis laboratórium-várost rendezett be. A pavlovi elveket alkalmazó orvostudomány új alapokra fektette sok betegség gyógyitásának módját. 298
1825 október 5-én született XANTUS JANOS fe:fedezö utazó, természettudós és e:nografus. Életének első felére a szabadságharc küzdelmei nyomják rá bélyegü. ket. Mint a 46-os honvéd zászlóalj főhadnagya kerül az osztrák katonaság kezébe, ahol lefo:wzzák s mint köz~e gényt sorozzák be egy osztrák ezredbe. Viszontagságos kalandok egész sora után sikerül külföldre szölmie. E:öbb Londonban találju!<, majd Amerikába megy. Mikor odaérkezett, m:ndössze 7 do:'!ár vol~ a zsebében. De nem csüggedt. Munkához lát, hogy kenyérhez jusson. Könyv~ kereskedő, boltossegéd, ú,;ságkihordó, matróz, napszámos, majd egyetemi tanár lesz. Résztvesz a Szik!ás hegység és a Missi·ssippi vidékének felmérésében, mint vasúti mérnök. Közben szargalmasan figyeli a természet ti:kait, jegyez, gyűjt, térképez.
Az indiánok amikor látják, hogy nem földjeiket elrabolni jött oda, testvérüknek fogadják, sőt főnöld címmel tisztelik meg. Felfedező utazást tesz a Kanzasz fo~yó forrásvidékén, majd Kalifornia déli részében. Gyűjteménye, mely már hét vitorláshajó terhét teszi ld, e~ész kis múzeum. Jellemző, hogy a gyűjtött madarak között rengeteg olyan is volt, melyet eddig a tudomány nem ismert. Belő lük huszonhaiot Audubon, a neves amerkai ornitológus éppen róla nevezett el. Néhány év telik csak el s máris úlon van. Mint tengerészkapitány kóborolja be a Csendes úceán sz!getvilágát s az am~rikai múzeumok po!cai sorra telnek mer;; gyűjtött anyagával. De a messzi ideg-enbe szakadt tudós a hazájára is gondol s a Nemzeti Múzeum á:!a~tárának vitrinjei sem maradnak üresen. Közben hazalátogat. Szeretne itthon maradni, megszerveini az állat299 .
kertet, de - szinte hihetetlen - odahaza nem kap állást. TJjból kimegy Amerikába s ott a kormány mexikói · konzullá nevezi ki. Beu 1azza Cubát, Peru:, Boliviát, aztán ismét csak hazahozza a honvágy. Áldozatos munkával állít fel természettudományi könyvtárat, ír a folyamhajózásról, majd megszervezi és megnyitja az á!:atkertet is. Életének u :alsó évében résztvesz az osztrák kel:~tázsiai ex. pedícióban s ott főképpen Bornea szigdénel~ Ll:árásában tűnik ki. Amikor azonban azt látja, hogy az osztrákok az egész gyűjtött anyagat Bécsbe akarják vinni, faképnél hagyja öket s önállóan dolgozik tovább. Hazahozo:t 171 emlős állatot, 56 csontvázat, 4524 ha'at, több mint 63 fOO rovart, 65 OOO növényi és sok más preparátumot. Hazajöve a Múzeum néprajzi osztályának lesz öre, de a trópusokon szerzett betegségei aláásták szervezetét s egy tlidögyulIadás ágynak döntö~te. Rövid szenvedés után meghalt, de emlékét könyvei és gyűjteményei őrzik az utókor számára. 1846 október 10-én született MARCEL BRINDZA neves román botanikus. Sok más tanuln:vágyó honfi:ársának példáját követve kerü!t ki már fata! korában Párizsba, ahol orvosi és természettudományi téren képezi magát. Amikor 1870- ben hazajön, a Ia~i-i egyetemen lesz tan~r. Innen Bukarestbe kerü~ s ot: nagy nehézségek árán sikerül felállí~ania országunk e1 sÖ botanikus kert_iét és botan]
Fram nevű hajójával kutaita a sarki tenger áramlásait. Munkáját ma a szovjet úszó kutató bázisok folytatják tovább. 1863 október 9-én született WILJAMSZ V. R. szovjet tudós, a talajtan tudományának egyik megalapítója. Széles látókörű, sokat utazó tudós volt, aki elsőnek muta~ott rá a talaj morzsás szerkezetének fontosságára s arra, hogy ezt a szerkezetet évelö füvek és herefélék termesztésével lehe~ megőrizni. Vízsgá~ta a talaj fejlödését, evolucióját s foglalkozott az é~et eredetének kérdésével is. 1492 oldóber 12-én pillantják meg Kolumbusz hajósai Közép-Amerika egyik szigetét · s ezt a napot tekintik Amerika felfedezésének idt5pontjául. Ko!umbusz azt hitte, l!lídiába került s ezért nevezte el a bennszülötteket indiánusoknak 1840 oldóber 20-án született BöCK JÁNOS, neves magyar geológus, a hazai petróleumkutatás egyik úttöröje s az ország geológiai térképezésének megszervezöje. Tanu"mányozta a Bakony, valamint Mármaros geológiai felépítését.
A rózsák llamupipökéje
A
növények népes táborában épp2n úgy megkülönböztetünk törzseket, nemzetségeket és családokat, mint a kezdeUeges fokon álló emberi társadalmakban. Közöttük is vannak olyanok, me:yek sokszor meg nem érdemelt becsben áPanak az ember előtt s szinte pöffeszkedöen pompáznak a többi, bizony proletár sorban tengődö parlagi nö- , vény között. Nézzük például a rózsafélék szétág-azó nemzetségét. Egyesek közü ük, mint a nemesített gyümölcsfák vagy a teljes rózsák, kertjeink pompázó díszei. A sok ezer kitenyésztett rózsafajta közül hányan, de hányan viseLk rég letűnt császárok és királyok neveit vagy hadvezérekét, akikről a talpnyaló hízelgés bársonyos szírmú virágcso. clákat nevezett el. Csak a család "Hamupipökéjéröl", az útszélen ácsorgó vadrózsáról feledkezett meg hosszú időn keresztül a hál á tlan ember. Pedig a csa· á d legősibb tagja s közel négyszáz nálunk termő faj_!al, egyben a legnépesebb is. Míg a velük közvetlenül rokon nemes gyümölcsfák, az alma, körte s szilvafajták réges-régen már az ember kedvencei, a nemes rózsák pedig írók és költők bámulatának tárgyai, zeneszerzők ihletői, addig a szerény vadrózsát Goethe meri csak megénekelni, valósággal belopni az irodalomba. A "Heidenrőslein" diákkorunk német óráinak lett 302
"tan-vers;kéje", a hecsedli lekvár pedig a szünetek rövid perreinek megédesítője. Kriza János az elmúlt század elején népköltészetünk ragyogó gy~ngyszemeit gyűjti össze Vadrózsák c:men s a Grimmmesékkel po~gáriogot nyer gyermekirodalmunkban is a 105. ábra. - Vadrózsa Csipkerózsika álmát ör.ző, tövises bokcw, melyen csal< a varázserejű lovag tud áthatolni. A növényian tudósainak is csak későn terelődött a figyeime a vadrózsál< fe'é. A régmúlt idők orvosai időszá mításunk else. évszázadaiban már gyógyszerként ismerték a Rosa .~aninát, a "kutyatövis bokrot", melynek szúrós vess~e_ié.,,c>l kóbor ebeket riogattak a feudalizmus korának vándordi:3k:iai. . A pirosló bogyókat nem kisebb ember, mint a XVI. század neves és fél:·eismert tudósa, a kissé bombasztikus nevű Teophrastus Barnbastus Paracelzus aján~otta vesebajok ellen. N ádmézzel ízesített, vörösborban főtt termését csodatevő "liktáriumként" Wák dédanyáink, a modern idők orvosai pedig csodá~kozva ál'apították meg, hogy a régen varázsszernek tartott népi or-vosság a szervezetünk szá. mára annyira fontos vitaminoknak valóságos tárháza. Évszázadokon át a Hamupipcke sors keserű örökségét kap:a útravalónak az igény~elen vadrózsa. Martok szélén, árkok partján dacolt a hideggel, aszállyal, legelésző jószággal s a tüskét írtó ember fejszéjével. Ahol már majd303
nem teljesen kipusztították, a sírokon talált menedéket s a tizenkilencedik század "fin de siécle"-.iének ábrándos köl :ö je szerint:
V irágos kert a temetőm, A rózsa szirma szemfedőm H ul!ongó rózsalevelek Temessetek, temessetek. S ha egy kicsit visszafelé fordítjuk a tör~énelem kerekét, akkor eszünkbe jutnak Róma cézárjai, akiknek kedves öCetük volt vendégeikre addig szóratni a nemes rózsa szirmait, míg a bortól mámoros patriciusok belefulladtak a virágözönbe .. A szerény kis vadrózsa néhány pártalevele azonban csak szimbolizálja az elmúlást s rajtuk nyárelőn. virágporra éhes méhek és eineérek pákosz:oskodnak. A mégtermékenyített virágokból képződöit termést bizony hibásan nevezik "bogyónak", mert a húsos rész tudós bontanikusaink szerint nem a terméshez tartozó valami, hanem a virág kocsányából keletkező védö és táp1 áló burok. A csipkebogyó szó azonban annyira meghonosodott nyelvünkben, hogy kiirtása telJesen felesleges kísérlet lenne. A "nyá!asan mosolygó" rózsabimbót kü!önben a botan1kai kedvteléseiről is ismert Csokonai énekelte meg, igaz ugyan, hogy "gyenge zsengéjére" "Hébével hintetett" koholmány nektári, meglehetösen kihaszná:va a licencia poetica lehetőségeit. Tudjuk ugyanis, hogy sem a vadrózsának, sem pedig a nemesített fajoknak mktárjuk nincsen, s rovarcsalogatául csupán bőséges pollen tömegük szo~gál. 304
Ma már a "kutyatövis bokor" megkapta az öt megillető helyet mind a tudományban, mind a gyakorlati életben. Népköztársaságunk florájával fogla:kozó nagy monográfiánk negyedi!{ köte:ében több mint ötven fajukat tartja nyilván a tudomány. A parlagi rózsa mellett megtaláljuk itt a molyhos és rozsdaszínű, a piros és szürke levelű változa:okat. A Kolozsvár környékén ta!álható "napocensis" v~ltozata békesen megfér itt· azzal a fajjal, mely Cozia mohos kövei közt őrzi a nagy fejedelemnek, Mircea cel Batrín.nek álmát. Az új fajok keresztapáinak sora is milyen változatos, mennyire internacionális. Kitűnő akadémikusunk, Nyárádi Gyula mel:ett ott van a rózsafélék legjobb hazai ismerőjének, Prodan professzornak is a neve, de Banksé és Marschallé is, kiket szintén kutatásra ihletett a vadrózsák érdekes és szépséges világa. Most pedig őszidőn, a rumlánggal égő kikiricsek között ott hajbókolnak a zömök bogyókkal terhes hajlékony ágak. Barnás árnyalatuk elárulja, hogy itt van már szüretük ideje. A hecsedli szedésének helyes és jól megválasztott időpontja igen fontos azért, mt!rt a bogyók vitamin tartalma a tenyészidő során egyre nő, a csúcspontját a bogyók barnulásával éri el. Asszonyok és gyermekek, pionírok és diákok járják ilyenkor a határt s gyűjtik öszsze a természet ingyen adta ajándékát. A csipkebogyó szokásos e:készítési módján kívül a húsclaráJón megőrölt és hirtelen szárított készí:ményt kellene Jeginkább kultiválnunk, mert ez a konzerválási eljárás biztosítja a télidőn annyira fontos C vitamin megmaradását. Tíz grammnyi ilyen őrlemény egy napi vitamin szükségletünket bőven fedezi s a bogyók úgynevezett me:lékanya20 - A természet kalendáriuma
305
gai sterencsés csoportosításuknál fogva felvértezik szet'· vezetünket a fertöző betegségek, különösen pedig a hűlés
ellen. Költészet és valóság, botanika és po2zis keverednek egymással a rehabilitált kutya ·övis rövidke káderlapján, a "redivivus" vadrózsa pedig minderről mitsem tudva készül most Csipkerózsa álmát aludni a téli álmodáshoz némán vetkőző fák alján.
Levelek hullása ...
K
ésö ösz van ... Az üres madárfészkek felett ökörnyál úsz1k s a dérlepte mezőkön k1kiricsek lila virágai búcsúztatják a nyarat ... Lassan reánk köszönt a hulló Level::k hava, az október ködös világa. F;noman, szinte észrevehetetlenül oson bokorról bokorra, s paLttájának színpompás varázsát adnlopja az erdők és mezők kárpitjára. Tündérmesék aranyerdeje most a rengeteg s a pihenni készülö természet ezernyi titkot árul el annak, aki figyelmesen, kutató szemmel vallatja ·a hulló levelek aranyló szemfedőjét ... Vajon mi lehet az oka annak- kérdi a természettudós·-, hogy ilyenkor öszidön és télen a növény egész háztartá· sát leépíti, mintegy aludni tér és álomba merül tavaszig? Hogy ezt megérthessük, tudnunk kell, hogy a levél a nö· vény egyik legfontosabb szerve, amolyan kis zöld közellátásügyi minisz:érium, amely hivatva van az egész szervezet sejtjeinek táplá:ékáról gondoskodni. Sejtje~ben folyik a termelö munka. Ennek serán az egészen egyszerű felépí· tésű szervetlen anyagokból, bonyolult összetételű, szerves anyagole cukor, keményítő, olajok képző9nek. A vegyiiizem nyersanyaga a talajból felszívott víz, am:ben sok ásványi anyag van sók formájában feloldva. A levél má~ik nyersanyagforrása a levegőben ta'álható széndioxid gáz, a gyárüzem motorja pedig az a zöld szinű festékanyag, 307
amely a levelek sejtjeiben foglal helyet. A tudomány k!oro.. fit'nak nevezi a levélzöldet, a folyamatot pedig, amelynek során a levélüzem egyszerű szervet:en anyagokból bonyolult összetéte:ű szerves anyagokat készít, áthasonlításnak vagy asszimilációna!?. A jelenséggel a világhírű szavjet tudós, Timirjazev is foglalkozott hosszú évtizedeken keresztül. Lássuk csak, mit is ír a Növények életéről szóló pompás könyvében? "A k:orofill a sejtekben szemecskék, p:J!cikák vagy szalagok alakjában fordul elő. Ha egy növényt b:zonyos ideig sötétben tartunk s aztán a mikrvszkóp (összetett nagyító) alatt megvizsgáljuk ezeket a színtestecskéket, szerkezetük egészen egyneműnek látszik és belsejükben semmiféle lerakódást sem észle!hetünk. Ha azonban a növényt közönséges levegcben vagy vízben a fény ha:ásának tesszük ki, a klorofil! testecskékben bizonyos idő, olykor néhány perc múlva apró kis szemecskék jelennek meg. Némely nö· vényben ezek a szemecskék idővel megnövekednek, kívülre nyomulnak és kint tovább növekednek azzal a részük, kel, amellyel ráfekszenek a klorofil! szemecskére. Ilyenkor azt a jellegzetes réteges szerkezetet muta:ják, amelyről a keményítő szemecskét felismerhetjük ..• A klorofill-:estecskében tehát keményítő keletkezik és ez a keményítő tovább növekszik azokon a pontokon, ahol a klorofillal érintkezik ... A keményítőből azután o~dható cukor lesz, s az vándorol sejtről sejtre, míg eljut a növény legtávolabbi részébe is. Végül ugyanebből a cukorból és egy nem szer· ves anyagból, az ammón:áh::ból jönnek létre a legbonyo:ul. tabb szerves anyagok, ~ fehérjék is. 308
Bolygónkon - írja tovább Timirjazev - ez az egy?tlen természetes fo'yamat, amikor szervetlen an!/agból szerves keletkezik. A levélen kívül nincs a természetben o'yan labora~órium, amelyben szerves anragot állítanának elő." Ezeket tudva, az is egészen vi' á gos lesz előttünk, hogy télen m:ért lehe~etlen a levé~üzem működése, hiszen az egyre rövidülő nappaJok megfosztják a növényüzemet hajtó anyagának, a fénynek nagy részétől. A talajban lévő víz is megfagy, ha a hőmérséklet erősebben alászáll. Ha tudjuk azt, hogy a levelek munkájuk során sok fölösleges vizet el is páro!ogtatnak a raj~uk levő levegőnyílásokon keresztül, akkor megértjük a levél lehullásának szükség· szerű vol~át. A hársfa egyetlen levelén több mint egy mil· lió levegőnyílás van. Ezek tél:dőben, amikor a vízutánpótlás csaknem lehetetlen, nagy veszedelmet jelentenének a növényre nézve. űsszel tehát a levelek üzeme leáll. A zöld festékanyag bonyolult vegyi változásokon megy át - a lombok meg· színesednek - majd minden hasznos:tható tápanyag a szár belsejébe vonul vissza s a levél lehull a fáról, hiszen szerepét betöltötte. A lehullo:t levelek avarja korhadéklakó állati és növényi szervezeteknek lesz a zsákmánya. Ezek visszaalakítják a leve'ek anyagát vízben oldható, tehát fel is szívható táptá:ékká. Ez a természetes trágyázás biztosítja erdeink egyenletes fejlödését. A mérsékelt égövön, ahol az évszakok vá:tozása szabályszerű jelenség, a lombhullás minden ősszel végbemegy. Lombhullással találkozunk azonban olyan éghafati övezetekben is, ahol a száraz évszak nedvessel változik. Itt 309
a száraz évszak beköszöntekor hull el a lomb, ·védekezésül a túlzott páro'gás ellen. A mi fenyőink tűlevelei is éppen a párolgás csökkentése m:att fejlődtek ki. Igaz ugyan, hogy ezek is lehullanak, csakhogy nem egyszerre és nem tömegesen. Minden egyes lehu:Iott levél mellett már ott is van az utánpótlás, a fiatal levélnemzedék. Fagyhalál ... De a lombhullás csak egyik módja a tél hidege és a fagy elleni védekezésnek. A növényi magvak anyagcseréje igen lassú, s mivel víztarfalmul< is kicsi, pompásan át tud· ják vészelni a telet. Mélyen a föld a~att, a meleg hópaplan védelmében hagy. mák, gumók, tőkék s megvastagodott gyökerek várják a tavasz ébredését. Ezeknek az anyagcseréje is igen k's· mértékű, mégis jóval erősebb, mint a magvaké. Csakhogy öket jobban védi a rög-, a hótakaró, mint a magvakban rej:özö kis növény csecsemőket. A növény föld feletti szervei, miután a lombhullás befejeződött, már kész.en á ll anak arra, hogy felvegyék a harcot a hideggel s nem utolsó sorban a gyakori téli asszállyal is. Ha megnézünk például november hónapban egy vad· gesztenyefát, akkor azt fogjuk észrevenni, hogy az ága· kat vastag, hő és vízszigetelő réteg, az u. n. para anyag von ja be. A rügyek is felöltöznek ám a zimankós id.'.:re, pompás enyvszerű védőkenöcs zárja Ie a kis pikkelylevelek köze:t. Tőlük tanulták a sportolók is a védekezésnek ezt a módját. A síző, hogy arcát a fagytól megvédje, zsíros 310
kenőccsel
keni be magát, a távúszék is ilyesmit használnak a víz és a hideg ellen. A fagy elleni védekezésnek leghatásosabb módja mégis magában a növényi sejtben folyik le. Nézzünk csak meg például egy szabadban felejtett muskátli levelet, melyet "leperzselt'' a fagy. Bágyadtan csüng szegény a barnafoltos száron. A sejtek többé nem étettől dúzzadó kis kamrácskák, hanem mint a szivacs, úgy eresztik ki értékes nedvüket. Sokáig azt is hit~ék, hogy a növények fagyhalála úgy következik be, hogy a megfagyó sejtnedvből ke· letl\ező jégkristályok szétroncso'ják a sejtfalakaL Ez a felfogás azonban MAXIMOV szovjet kutató vizs(~:ílatai alap· ján már sokban módosult. A n5vény fagyhalálának 'oka tulajdonképpen a protoplazma megalvadása. A sejtek közö~tí térben növekvő, hízó jégkris'ályok rengeteg vizet "szívnak" ki a sejtből, a sejtnedv mind telitettebb, szaknyelven szól· va koncenJráltabb lesz. A protop:azma vízte~ení:ődik s kol· Ioidális anyagai megalvadnak. A gyorsan hízó jégkris~á lyok hatalmas nyom2st is gyakorolnak a sejtekre s ezzel is s:ettetik pusztulásukat. Ha a fagyás csak kis rnértékű, egyes növények ismét magukhoz ~érnek, arnennyiben az idő fe:melegedik. Régi megfigyelése a kertészkedő, földet művelő embernek, hogy a fagytól megcs:pett levelek biztosan elpusztulnak, ha rájuk süt a nap. Ha ellenben árnyékban maradnak, lassan fe:é!ednek. Ez az éles szemre valló népies megfigyelés kiállotta a tudományos kritika próbáját is. A napon ugyan. is a sejtközi üregekb~n lévő víz hamar elpárolog, - a növény tehát az aszály áldozata lesz, árnyékban azonban, 311
ahol a fe~melegedés lassú és egyenletes, a víz ismét felszivódhatik a sejtekbe és a növény megmenekül.
Cukorból a süvege -
levegöböl a paplana .. ..
A fagyhalál ellen leghatásosabbnak bizonyult a növény uegyi úton történ8 védekezése. A kutatások megállapították, hogy különösen a szép és meleg őszi napokon, tehát éppen az ErdOy éghafatára annyira je:Jemző "vénasszonyok nyarán", a növények levelei igen sok cukrot állítanak elő. Ez a fontos tápanyag mind nagyobb mennyiségben halmozódik fel a növény sejtjeib~n. ennek ped.:g igen nagy · szerepe van a rettegett fagyhalál legyőzésében. A kémia tudománya ugyanis megtanít bennünket arra, hogy minél telíteeebb valamely oldat, annál nehezebben fagy meg, azaz annál alacsonyabb a fagypontja. A sűrű cukoroldaHá lett sejtnedv igen ellen· álló a faggyal szemben. A téli szárazság hatására erősen csökken a sejtek víztartalma is. Ez ismét csak sűrűbbé teszi a protoplazmát, ami már nem képes kitölteni a sejtfalak között levő itret s így összezsugoradva a sejt közep2n helyezkedik el. Körülötte nagy szénd:ox:d tartalmú levegő halmozódik fel. Ennek a légpap~annak szintén döntő szerepe van a fagy elíen való harcbar1. Tudjuk, hogy a levegő rossz hővezető, tehát pompásan véd a hideg ellen. A benne levő széndioxid meggá:olja a se ji lélegzését s ezzel kapcso:atban dZ anyagcsere is lelassul, akárcsak a téli álmot alvó állatok életlnüködese. I~y tréfásan azt is mondhatjuk, hogy a nö\ényi sej~nek tél'időn cukorból van a sűvege s I.evegőb51 a pap:ana ... 312
Nemcsak a sporfotók edzenek" ..
Bizony nem ám, hanem a növények is ... Az ősz beálltával növényeink lassan hozzászoknak, hozzá edződnek az alacsonyabb hőmérséklethez. Ha a hőcsökkenés egyenletes, az edzés is eredményes. Az ilyen tréningen átment fenyő' faleve!ek (tük!) télen még a negyvenfokos hideget is kibírják. Próbál junk csak lehűteni nyáridőn egy fenyőtüti Már - 8 fokon beáll a fagyhalál - nem vo!t edzésben, legyőzte a hideg ... A növtnyek edzhe~ősége persze fajok szerint vál~akozik. Termesztett növényeink köz ül pé' d ául a Baragan 77 jelzésű őszi búza igen fagyállóvá edződött, a Bánkúti 201-es azonban egyszerűen nem bírja a hideget. Vannak növények, amelyek nem hidegá!lóak ezeknél az edzés nem eredményes. Ha erőltetjük a dolgot, a növény csakhamar a cigány lovának sorsára jut. Ilyen melegkedvelő növények a gyapot, a rizs s egyes tökfélék. Fagyhalá!uk már zérus és -5 fok között bekövetkezilL Kísérleti rizsföldje:nken például, ha tavaszi fagy fenyeget, a táblákat teljesen elárasztják vízzel. A víz igen lassan hűl le s így megvédi a r.izsültetvényeket a fagyástól. Ojabb kuta:ások -szerint a dé:i származású növények fagyhalá' ában nagy szerepe van bizonyos káros anyagcsere-termékeknek is, amelyek a hideg hatására fe:halmozódnak s valósággal megmérgezik a növényt.
Megfulladunk. . . éhenhalunk . .. l l Igy kiál~anának fel n5vényeink, ha beszélni tudnának, akkor, amikor vastag hótakaró alá kerülnek. Igen - a hópaplan bizonyos médékben igen hasznos a növényvil ~g számára; mert megvédi azt a fagytóL Ha azonban igen 313
vastag hóréteg hullott a felmelegedett fö'dre, akkor a jó me'egbe került növények valósággal felébrednek téli álmuJ.;ból; Életműködésük meggyorsul. A légzés felemészti a környezet oxigén készletét, az erősebb anyagcsere feléli a tarta ~ék kész leteket. Mivel pedig a sötétben nincs asszimiláció, a növény nem tud magának tápanyagat készíteni, telJát vagy megfullad vagy éhenhal. Tavasszal, ha túl hirtelen jön az olvadás, szintén fulladás fenyegeti kul:úrnövényeinket. Ilyenkor a víz alá került növények környezetében a kémilms kimutatja a fulladás során keletkező alkoho~okat, amelyek biztos tanúi és bizonyítékai ennek a veszedelmes halálnemnek Ha az alvadást hirte:en fagy követi, jégpáncél feszül növén~·eink amúgyis megviselt testére s ez is hiz:os pusztu:ásukat okozza. Sol/at s~envednek téliden az erdő fái is. űket főképpen az eres páro!gás fenyegeti. ami a té!utói böjti szelek műve. Egészen bá:ran lehet besztlni a téli aszily sorvasztó veszede!méről is. Amint látjuk tehát, a tél az életért való küzdelem jegyében telik el a növények birodalmiban is. A csendes és szóta'an küzdelem össze! kezdc·dik, de eredményei csak tavasszal vá~nak ismeretessé. . Késő ősz van ... Peregnek a hu'ló levelek, szövik a nyár ha 1otti leplét. A term(szet elmú~ása azonban csak látszólagos, mert a c5ontváz-csupasz fák a költő szavait juttatják eszünkbe ... csak hul!jon a lomb,
de éljen a fa!
Oszi madárvonulás ...
Ka!endáriumunk más helyén szólunJ{ részletesebben a madán·onulás érdekes és meg igen sok mega· dat~ an kérdést rejtege:ö problémájáról. Most, őszi idön azonban a természet egyik legszembeöt!cbb jelensége az, hogy az erdők és mezők to'las lakóinak nagyrésze mcssze útra indul. Az őszi vonulás már augusztusban rnegkezdőd k, hiszen gályáink ilyenkor veszik útjukat Bulgárián és Kisázsián át Pal~sztinába, majd innen a Nill.1s Yö'gyét követve Dél-Afrikába, ahová novemberben érkeznek meg. Fecskéink, a nép meg-figyelése szerint, Kisasszony napján hag-ynak itt bennünket s őket köve:ik azután a többi énekesmadarak, s a lassan befagyó mocsarak és turjányok vízimadarai is. Hosszú időn keresztül azonban az a hiedelem ura'kodott, hogy az ősszel eltűnő madarak barlangokban, szikJaüregekben, faodúLban húzódnak meg s ott álomba me. rü:ve várják meg a tavaszt. Azt is állitot:a a népképze et, hogy egyes fajok a vizek fenekén, tavak és mocsarak mélyén telelnek át. Mindezeknek a koholmányoknak alapja a téves megLgye!és volt. O'szi vonu' áskor ugyanis például a fecskék nagy előszeretettel gyülekeznek a szúnyogokban még bővelkedő nádasok felett, ahol menedéket és táp· Jálékat találnak addig, míg a fagy végképpen délre nem űzi őket. A nagy vízfe~ületek felett a levegő is vala.
mivel melegebb, mint másho!, hiszen a víz mindig lassabban hűl le, mint a szárazu~at. Sokszor meges:k, hogy a hirtelenül zordra forduló idő járás még itt lepi a fecskéket s megfagyo~t hulláikat kiveti a viz, lehetőséget adva ezzel a koholmány megszületésére. Még a száz évvel ezel3tti tankönyvekben is találkozunk a téli e:cúvás, megmerevedés meséjével, amit különben az ókor nagy természettudósa, Arisztotelesz is határozottan vallott. A madarak vándorútjának rendszeres megfigyelése csak Linné Károlynak, a nagy svéd természeeudósnak sürgetésére indul meg a XVIII. század második felében. Téli vendégeinl
elegendő
316
107, ábra. -
Madárvonulási térkép Scheech Jakab nyomán
317
Ezeken a helyeken őszidőn a legkii:önb5zőbb vonuló fajok adnak egymásnak találkozót s itt nyílik alkalma a szakembereknek tudományos vizsgálódásokra. A madarak vonulása ösztönös jelenség s nem tudatos cselekvÉ.s. A kallikában felnevelt fülemüle. szabadon élő tár· sainak vonu[ási idején hetekig nyugtalankodik s még et jelente is csapkodja a szárnyait, pedig él.;lme bőven van s elvonuln:a nem szükséges. A vonu:ási ösztönt belső elválasztású mirigyek válaMka, hormonJa indítja meg. A mirigymtködés v'iszont kübö, fő· leg éghaj:ati tényezek v ál ~ozásától függ. Hormonzavarok esetén a madár már kora nyáron elvonulhat, pedig ekkor a vonulás még nem éle~szükséglet számára. Az őszi madárvonulás megfigyelése, adatainak feljegyzése kedves feladata lehet a természetjáró ifjúságnak s természetrajzi körök tagjainak.
318
--------~----------------
JEGYZETEK
319
JEGYZETEK
320
JEGYZETEK
21 - A természet kalendárluma
821
JEGYZETEK
322
JEGYZETEK
VIII.
A Nap a SKORPIÓ jegyébe lép
324
Emlékeztető
A
Szüret hónapjában már előreveti árnyékát a tél. Válldormadaraink u:o~só csoportjai is elmentek már dél felé s egyre nagyobb számban jelentkeznek téli madárvendégeink A csonttoJiúak, p'rókok, gatyás ölyvek stb., új színt és életet hoznak a táj képébe. Kü!önösen es:énként érdekes, és az elmúlt hónaphoz hasonlóan, megfigyelni a vadlúdak húzását. A 10mbhullás is befejezéshez közeledik már. Figyeljük meg, melyek azok a fák, melyek legutoljára hulJaiják el lombjaikat!
109. ábra. -
Az első
tapsifi:Jes
Tanulmányozzuk kalendáriumunkban az ősz periódikus jelenségeinek táblázatát és ftgyeljük meg az ott felsoroltakaL Különösen érdekes a folyók befagyásának időpontját, va:amini az elsö összefüggö hótakaró megjelenesének időpontját megfigyelnünk. Fo:ytatjuk ebben a hónapban is meteor megfigyeléseinkeL November l. és 8. között a Bika 325
csillagképből sugárz(}nak ki hullócsi 1 lagok, míg 13. és 14.
között a Leonidák - tehát az Oroszlán-csillagkép - alkot-. ják a radiác'ós központoL Különösen ez utóbbi meteorraj igen érdekes. Minden 32-34. esztendőben nagyobt intenzitással jelentkezik. Legközelebbi maximumuk 1965-66-ra várható. A gombaszedők még találhatnak ilyenkor esiperkét s ittott szegfű vagy tövisalja gombát. Folytatódik a hecsedli szüret s a bodza-mag szüretelése. Ez utóbbi madáretetőink számára fontos (madárka! ács!). Nagyon fontos az is, hogy a madárodúk már helyükön 'legyenek s haladéktalanul kezdjük meg madarainknak etetöre szaidatását is. Ne fe 1e 'ts ük el följegyezni a szüret időpontját. Kérjük meg vadász ismerősünket, vigyen el bennünket egy baglyászásra. A kikötött éjszakai ragadozó látására e~ész madársereglet gyűlik össze. Megfigyelésük, fényképezésük ilyenkor nem ütközik nagyobb nehézségbe. Az első vékony hótakaró pompásan tükrözi az erdő lakó:nak nyomait. Kezdjük meg tehát a nyomok és r.sapások tanulmányozását, lerajzolását, esetleg fényképezését is.
110. álbra. -
326
Az
első
havazás
időpontja
Jeles napok
Q
któber 23-án,János napján szokás némelyhol a szabai világí~ást megkezdeni, hiszen ekkor már a:aposan megrövidültek a nappa~ok s bizony faluhelyen is lámpát kell gyúj'ani a házimunkához! 29-én Simon és Judás napján ülik sok helyen a tél kezdőnapjáL A hideg idő ezt a versikét adta a nép szájába: Simon-Judás, jaj neked már
pőre
gatyás.
A ködös és esős november Mindszentek napjával köszönt be (nou. 1). Nagyon ősi, nagyon mély gyökereket eresztő halottas ünnep. A rómaiak Feralia vagy Parentalia ünnepének fe:el meg, melyet ök február 13. és 21. között tartottak. Ezen a napon csupán a halottaikra goneloltak s még a templomokat is bezárták. A hagyomány szerint Aeneas lett volna ennek az ünnepnek megalapítója. Hogy a mai Mindszentek római eredetű ünnep, mu~atja az is; hogy sok helyen nem is egyetlen napot, hanem - akárcsak a róma:ak - a "halottak hetét" ünnepelik. Az elmú:ás, a halál gondolata különben jól beleillik a természet .nyújtotta keretbe, az ősz, a pihenni térő növény és álla:világ hangulaü}ba. A germán mitológia Votán ünnepei is ehhez a naphoz kapcsolódnak s szintén az elmúlást, megsemmisülést példázzák. 327
A magyarlakta vidl'keken e napon tarto:ták hajdan a . bíró választást, a tanácsújítást és a cselédfogadást is. November harmadikán a vadászok Hubertus napja van. Persze ezt a napot is sok helyen nagy eszem-iszommal ünnepelték meg hajdan s szólt a puska hegyen-völgyön, bukfencet vágott a sok nyúl a deres tarlók rögei között. November jeles napjainak legfontosabbika Márfon napja (november ll). Eredeiét nyomozva, ismét csak a róma:ak sokistenhite tűnik elénk. Az istenként tisztelt Aesculapius napja vo't ez. Kakast áldoztak neki s ennek az állatnak alakja változott át azután évszázadok során libává. A Márton-napi lúd bevonult a. magyar népszokások közé is. A feudalizmus idején a céhmesterek nagy vacsorát adtak ilyenkor a legények tiszteletére, itt a fö fogás, a niprajz kutatók &zerint a "Iipd.dlinak" nevezett liba pecsenye volt. Mivel a boltokban ezen a napon gyújtottak elöször gyertyát, az ínycsiklandó sültet "gyertyapecsenyének" is nevezték. Az új bort is ekkor töltötték pohárba s minéségének . "Márton volt a bírája". A pásztorok számára ilyenkor "Marcisütötték a pánt", amiből egyesek &zerint a marcipán sütemény született meg. A pompás libapecse-. nyéből i!lö volt a papnak is küldeni egy dailf. ábra 328
rabot, huncuiul a liba legsoványabb darabját, az úgynevezea püspökfalatot .. Se szeri, se sz2ma azoknak az időjósló szabályoknak, ame'yek ehhez a naphoz fíizödnek. Való igaz, hogy "Márton olykor fehér lovon jár" s a népi regula pompásan, szinte tudományos pontossággal állapítcea meg az első havazás közepes napját, mely Erdélyben november 12-re esik. Lássuk csak ízelítőnek a következő időjósló rigmusoj{at:
"Ha jókedva Márton, kemény tel lesz((. "Borus Márton, borongós tél({. JIMártannapi esőre fagy, szárazság" A Márton napi lúd alakja még ezekből a parasztregulákból s~m maradt ki. "Ha Mártonkor a lúd jégen áll, karácsonykor. sárban botorkál". Ennél a szabálynál érdemes lenne megállani s kivizsgálni, nincsen-e itt valamilyen éghajlati periodicitás elrejtve. Hálás téma lenne ez a fiatal kutatóink számára! Teljesen babonás jellegűek azok a jóslások, amelyek a Mártonnapi lúd mellehúsához, illetőleg mellecsontjához kapcsolódnak. "Ha a Márton-napi lúd me!lecsontja fehér, havas tél lesz, ha fekete, akkor· bizony esős." "Ha a Márton-napi süit lúd melle fehér, nagy hideg !esz, ha vörös, úgy az idő nedves lesz. Ha belül fehér, úgy karácsony "előtt hideg várható, ha pedig alul vörös, csak karácsony után jön meg a hideg." 329
Események, évfordulók
/632
október 24-én született az összetett nagyítónak, a mikroszkópnak egyik első kutatója, LEEUWENHOECK holland természetbúvár. Méltán öt tekinthetjük e műszer feltalá~ójának s több mint 2000 típus kipróbálása után már s·került 270-szeres nagyítást elérnie. Érdeklődéssei vizsgáigatta a pocsolyák vízének egysejtű lényeit, az izom· rostokat s az íze'tlábúak testének felépítését . 1943 oldóber 26-án hunyt el STEIN AUREL magyar származású utazó, a belsőázsiai "homokba temetett városok" világhírű kutatója. Kelet-Turkesztánban, ma~d a Lop Nor környékén kutat s feltárja a híres ,.selyem ú~nak" nyomait. Késebb Nagy Sándor nyomait követve hatol be Afganísztánba, hogy azután kikutassa az ókor híres sziklavárát, Aornoszt. Hatalmas gyűjteményét a British Mú· zeum őrzi. 1728 október 27 -én sz ületett JAMES COOK angol fel~ utazó. Először az amerikai Szent Lőrinc folyó felmérésén~l tűnik ki tehetségéveL Ezek után küldi ki az ango! kormány Tahiti szigetére, ahová a cs Tagászati expe· díció indult a Vénusz bolygó átvonulásának megfigyelésére. Kétszer is körülhajózza a földet s az ö nevéhez fűződ"k az első komoly utazás az Antarktikus szárazföld peremtájaira. ű fedezi fel Oj Kaledoniát, Dél-Georgiát s a fedező
330
Hawai szigetcsoportot. Arnint azt már ern!ítettük, ö volt Ausztrália tu 1 ajdonképpeni felfedezö.:e is. Ugyanezen a napon szü!etett A. E. FERSZMAN orosz ásványkutató. Már kora gyermekségében alkalma nyílott arra, hogy idegen országokat lásson. Édesapja viszi el Athi:·nbe, ahol megcsodálja az ógörög szobrászat márvány~ ba vésett remekrnűveit. Ezután Karlsbadban találjuk, ahol már rnint műkedvelő ásványgyűjtő járja Csehország he· gyeit. Egyeterni tanu'mányai a'att nagy hatással vo 1 t reá kitűnő professzora, Vernadszki, kinek késöbb tanársegédje, majd utóda is lesz a pétervári egyetemen. Fő!eg az Ural hegység érc és ásvány előfordulásait kutatja, majd megírja 12 köte:es művét a drágakövekrőL O tárja fel a Ko!a fél· szigeten, a Hibini közelében fekvő apatit előfordulásokat s négy kötetben foglalja össze geokémiai kutatásait. Sok kedves hangú népszerűsítő könyvet is írt az ifjúság számára. 1945 fTlájus 20-án halt meg. 1606 nouember l-én született az első magyar kertészeti szakkönyv írója, LIPPAY GYöRGY JANOS. A három kö· tetes "Posoni kert''-ben nem keves2bb, rnint 100 gyümö!csfajta leírását találjuk meg. Felveti a vetés gép~sítésének eszméjét is. Műve hosszú időn keresztül érH:kes l.;ézikönyve volt a gyürnölcs:errnesztőknek és virágkertészeknek egyaránt. 1818 nouember 13-án született a kalandos életű magyar Afrika utazó MAGYAR LÁSZLO. Közép- és Dél-Afrtka földrajzi leírásán kívül ér~ékes néprajzi megfigyeiéseket is végez. Együtt él, örül és szenved a bennszül5ttekkel. Látja elnyomott, kizsákmányolt voltukat s teljes erővel küzd a rabszo:gakereskedelem borzalmai ellen. Életét és rnunkás331
ságát legújabban Németh Imre dolgozta fel az ifjúság számára. Ugyanezen a napon emlékezünk meg DR. IOAN CAN~ TACUZINO-ról, aki a román orvostudomány és baktérium lmtatás egyik legkiemelkedőbb alakja. Párizsban, Mecsnikov me! lett tanul és· kutat, majd haza~érve a Ia~i-i, majd a bukaresti egyetem tanára !esz. Látva hazája elmaradt közegészségügyi állapotát, megszervezi a róla elnevezett szérumtermelö és oltóanyag készí:ö intézetet, hogy ezáltal gátat vethessen a legszegényebb néposz~á'yokat tizedelő tifusznak, kolerának s egyéb ragályos betegségeknek. Lefekteti a Román B:ológiai Társaság alapjait s a~ap:tója az Orvostudományi Folyóirat-nak. ö hívja é!e:re a Tüd5vész ellen küzdö Ligát is. Cantacuzino élete és munkássága például szelgálhat ifjúságunk számára. 1905 nouember 15-én húnyt el az agyélettan világhírű ku~atója, SZECSENOV professzor. l 8o3-ban Jelent meg munkája "Az agy reflexei" címen. A ha~adó sze~lemü, kitűnő szakmunkát a cári hatóságok elkobozták. Lefekteti a !e:ki és a fiziológiai folyamatok egységének alapelvét s kutatásai kiinduló pontját alkotják Pav~ov tanainak. 1773 nouember 17-én született CSOKONAI VITÉZ MIHALY, aki nem csupán mint a felvilágosodás nagy magyar költője tűnt ki, de mint szenvedélyes természetkutató és botanikus is. Jól ismerte Linné tanait s munkatársa volt Fazekas Mihá:ynak is. Sok kedves virágunknak 5 adott nevet. A kedves csokorból íme nehány mutatóba: fülvirág, estike, kankalin stb .. Lefordítot:a magyarra Raff: Természet história címü mű vét.
1947 november 19-én hait meg a roman biológusok legnagyobbika, RACOVITA EMIL professzor, aki, nem csupán mint a Déli Sark csodálatos világának kutatója ismert az egész világon, hanem mint a barlangkutatás tudományágának megalapítója is. 1868 november 15-én született Ia~i-ban s nevelője nem kisebb ember volt, mint az író, Ion Creanga. Késöbb mint gimnazista, mesterének mondhatja Grigore Cob:Jcescut, Antipat és A~anasiut, az akkori román természettudomány legkiválóbb képviselőit. Lázas érdekLidéssei olvassa késöbb a Contemporanulban megje· lent. cikkeket, melyekben Darwin tanai jele11tkeznek már, korfordulót nyitva a biológiában. Az érettségit letéve Racovita Párizsba megy, ahol előbb jogot hallgat, késöbb azonban mindinkább a természettudományok kezd.·k érdekeloL 1896-ban írja meg nagyjelentőségű doktori érte· kezését a gyűrűsférgek idegrendszerérőL Ekkor már a má· sik nagy román tudósnak, fVlecsnikov tanítványának, Ion Cantacuzinonak bará~ja és munkatársa. Neve egyre ismertebbé válik a szakkörökben s 1897-ben fölkérik, legyen az Antarktiszra utazó Belgica expedíció ü:rmészettudósa. Csakhamar már Dél-Argentina és Chile partjain kutat, aztán hajójuk mélyen behatol az Anktar~tisz szívébe s hirtelen foglyul ejti öket a jég. Hihetetlen nehézségek között te· lelnek ki a hathónapos sötétségben, a sarki éjszaka der· mesztö kar:a:ban. Racovita. páratlan munkabírásával, fő képpen azonban derűs kedélyével lelke lesz a már~már csüggedő társaságnak. Tudományos megfigyeléseit, méré:seit egyetlen pL!anatra sem hagyja abba s amikor hihetetlen nehézségek után s,kerül a jégbörtönből kiszabadulniok, 333
felbecsulhetetlen tudományos anyaggai tér haza. Ezeknek feldo~gozása 60 nagyalakú kötetben tör' ént meg. 1904 ben ismét kutató úton van, s a Földl..:özi tenger ál· latvilágát vizsgálja. A Ba'eári szigetek barlangja ban ébred föl érdeklődése a speologia iránt s a fö!dala:ti élette· rek varázsa egész életére döntő ford11'atot jelent. Sz 'cilia, Korzika és Al gir barlangjainak leírása után, a v i· lágháború vérz:vataros éveiben Racovita hazajön s a bé· kekötés után a ko!ozsvári egyetemen felállítja a barlang· kutatás tudományának egyetemi tanszékét. Ennek tudományos folyóirata, a Biospeologica az egész világ szakemberei elött megbecsülhetetlen forrásmunka lett. Egyre· másra tárja fel hazán!< kisebb és nagyobb barlangjait s azok élövilágát. 1920-ban az Akadémia tagja lesz, majd a kolozsvári egye:em rektora. Mega:apítja a Kolozsvári Természettudományi Társaságot, melynek egyik legbuzgóbb e:öadója lett. Számtalan fiatal szakember a keze alatt tanulta meg a haladó szellemű biológia alapelemeit s lett később lelkes barlangku~atóvá .. Elete utolsó percéig tanult és tanított.. Sírja, me~y a kolozsvári Házsongárd temetöjéb.::n örzi emlékét, búcsújáró helye lett azoknak, akik a haladó tudományok hagyományait őrzik. 1840 oldóberében vagy novemberében (pontosan nem tudjuk) született VLAGYIMIR ONlJFRJEVICS KOVALEVSZKIJ, a tragikus sorsú orosz őslénytan kutató. Eleinte jogot tanul, de ez a foglalkozás nem tudja lekötni. Külföldre megy, ahol termeszettudományokkal kezd foglalkozni s hogy megélhessen, fordításokat vállal. Atülteti orosz nyelvre Lyellnek az ősemberről szóló könyvét, de Brehm
.t1agy "Állatok világát-"· is. Nem kisebb mestereknél tanut, mint Haeckel és Gegenbauer, majd Münchenben Zittel múzeumát tanulmányozza. Eg-yre inkább az ös~ények világa érdekli s mint "kövü~etvadász" járja be Délnémetországot és Franciaország nagyrészét. Downban meglátogatja Darwin Káro:yt s neki ajánlja egyik könyvét is. Doktori értekezésében páratlan szellemességgel mutat.fa ki a, lófélék evolucióját, majd a sertésfé~ékkel és az Anthracotériumokkal kezd foglalkozni. 1872-ben Jénában doktorrá avatják. Hazaszeretetére jellemző, hogy odahaza is meg akarja szerezni a doktori címet, de az odesszai cári egyetem profesz· szorai merö fél:ékenységböl e:buktatják. Két esztendő múlva kapta ·csak meg a szentpétervári egyetemen a magisteri címet. Közben állandóan dolgozik s rengeteg szakmunkát fordít le oroszra. Szerencs§tlenségére tőzsdei spe· kulációba kevered k s mikor vállalkozása hitáján kívül csödbe jut, önkezével vet véget életének.
Pezseg a must -
forr a bor
Szöl5hegyek lankáin, présházak ölén javában áll a szüret. . . Csordui a hegy leve s aranyló venyigék duzzadó fürtjei szin~e öntik magukból a musttá nemesedett, nektárrá átlényegült napsugarat ... Szilágy hepehupás dombsora:n, a Marosmente teraszos lankáin, Draga~ani és Cotnari havasalji tájain szüretelők ezrei öntik pu~tonyba a furmintot, muskotá!yt, Csaba gyöngyét... Ide jöjjenek veWnk, kedves olvasóink, egy kis szüreti sétára ... Ha egy kicsit széjjelnézünk az esztendő jeles napjai között, egész sereg olyan ünneppel találkozunk, melyek hajdanában a szölömüveléssel voltak kapcso 1atban. Egész kis "szölŐ naptárt" állíthatnánk össze belőlük. Sok ily~n érdekes, ősi szokásról olyashatunk a Magyarság Néprajzában. "ültetni ho~dtöltével volt szokásos, március második felében, a karót azonban csak a karóbogár (Elateriade) megjelenése után kezdik leverni. Metszeni csak "felmentibe" szabad, amikor a ho~d már úgy három-öt napos, mert a holdújságra esö metszéssel sok lenne a fattyúhajtás: a venyigét estére össze kell rakni, mert a boszorkányok éjjelre visszaragasztanák. Ol~ani Gyümölcsoltókor szokták a szölőt is. Tilos a szölömunka I:Iés meg Magdolna napján, mert el!enkező esetben elgazosodna a venyige. Egészen 1878-ig hatósági statutumok tiltottál< q 336
napkelte elÖtti és napnyug-ta utáni, meg a szombat déiutáni szölömunkát is . . . A d-!:li harangszó után a hegy· mesterek fel_"árták a szőlöt s mi'ndenkit haza zavartale Szigorúan büntet:ék ezenkívül a szőlöben való veszekedést, káromkodást, verekedést. Fe:becsülték é:s eladták annak a gazdának a szölöjét, aki két éven át műveletlenül hagyta azt. A kö:özés női munka, leányok és fiatal asszonyok végzik, tréfa és víg dalo!ás közb.sn. Saját nótája is van, amelyet "A szölö panasza" c:mme! közö'nek népköltési gyűjteményeink. Ilyenkor dalo:ják a szentiváni vagy fonóbeli nótákhoz hasonló "kiéneklő nótát" is. Minden sző· lőhegynek megvan a maga külön ünnepe, melyet "aranyos hétfőnek" neveznek. Ezenkívül mindenü:t megünneplik a szőlö·k pa:rónusának, Orbánnak a napját. Mert, amint Komáromi Csipkés írja: Innepeltetik n~hol az ő faképének pompás hordoztatása által, ha tiszta idő va· gyon, ez a fakép vagy frissen vittetvén, de ha est& az idő, a sárba hurcoltatván." Rajta kívül Dónáth, Vincze, Balázs és Gergely voltak még a szőlö patró· nusai, utódai a szőlő istenének, Bacchusnak. A babonás ember szerint a szőlö "megva· rázs:á~a" Balázs nap· Jára, húshagyóra és za. 106. ábra. Szü~et
22 - A természet kalendáriuma
337
báló csüiörtökre esik. Ha Balázs hajnalán a szólö négy satkán egy-egy tőkét megmetszenek, a madarak nem fogják kikezdeni a szemeket s a gazdának annyi akó bora lesz, ahány tökét húshagyónt megmetszett Akinek a szőlöje a hegy szélén van, az Balázskor vagy zabáló csütörtökön megkerüli, hogy a madarak ellen körülzárja. Néhol a fagyosszentekre vezért választanak s ennek felügyelete alatt egyébként ésszerűen - minden gazda félig nedves szőlö kupacokat rak szőleje aljába, aztán az adott jelre valamennyit meggyújtják és táplálják napfölkeltéig. A szőlő Jakab napján (júl. 25-én) hagyja abba a npvését, aztán tarku!ni kezd s nemsokára megkezdődik a madárűzés es szölőérés ideje. Ez egyes vidékeken a leányok feladata. Reggelenként ünnepi ruháball vonulnak ki, karjukon kis kosárban viszik aznapi ételüket és estig nagy hujzással és kerepeléssel riogatják a verebekeL A kórógyiak ilyenkor ,,házasítanak", hirdetik ki az új párokat, akik majd novemberben, szüret utá11 kerülnek össze. Máshol vasárnap párba állva vonulnak ki a leányok, utánuk a szülők és a legények viszik az ennivalót. Ezek a szölöből visszafordulnak s a legények, kiki a maga választottjának esténkint kosárkában viszi a másnapit. Rövid árkon-innen, árkon-túl való beszélgetés után a legények eltávoznak. Tartott pedig ez a boldog állapot a múlt század nyolcvanas évéig. Akkor azután egy parányi élősködő rovar, a filoxéra kinyújtotta csápjait s elnémult a dal a szüretelök ajkán. Országos csapássá lett a filoxéra veszedelem. Dj, az élősködölmek ellenálló fajokat kellett betelepíteni 338
s meg kellett tanitani a sző1ösgazdákat a perrnetezésre s a vegyi védel
tett szölötökék közötti ösvényeket. Egy köze?es er
Fölfelé száll borban a gyöngy, jól teszi, Tl3le senki e jogát el nem veszi .. .
Nébány periódikusan lsmétlödii 6szl jelenség megflgyelér;;ére szolgáló táblázat (Pokrovszki nyomán)
Legközdebbi
A jelenség megnevezése
Átlag
időpont
időpun t
l
Legkéső l hi időpont
'l
nap és Év nap hónap hónap 1
Megj.
Év
A varjak csopor•ba ve. rődésének
időpontja
Az tlső ökörnyál meg. jelenéséntk 1aőpt.Jntja Az első talajmenti fagy htilpontja Első fagy a m;tgasabb l é~rét~g~kbtn
Az utolsó gomolyft:lbó Darvak ílszi húzásának •ntja
időp
Az
első
havas nap
A marhák behajtásának napja Az első hótakaró meg. jeler;ése A tó befagyásának idő· pontja A folyó bt:fagyásának
időpontja
Az első szánút me e: fig) elést>
--- --- -
--- -
---
--- -
--- -
---
--- --- -
--- - ---
- - - ---- -
---
- - - ---- -
--- ----
-~-
--- -
--- -
--
--- --- -
--- -
---
---- -
--·'·- -
---
--- -
--- -
--- -
--- -
-----
--- -
---- - - - 341
Lukást keresünk
·Tekintettel a zimankós öszidöre,' mé.g inkább a közelítö iéi jeges. napjaira, az erdő tollas lakói a következő hirdetesek közzétételére kérték kalendáriumunkaf: ··
112. ábra.
Kis, külö!nhejáratú ház,fkót keresünk télire, 18x28 cm-es mitetben ·leémelhelő fedéllel, 32 milUméteres bejárattal (r(jplyukkal). Lehefőség szerini egy kis fűrészport is !?érünk bele. A bejárat délfelé nézzen, mert a lakók szeretik a melegef! KERTI ROZSDAFARKO, SZORKE ·-·LEG~ KAPO;· -BAR-AZDAB-lLLEGETO
l\eresün!e jövő tauasszal be!?ölfözhető, 14xl4 ctn nagyságú, 8x10 cm-es bejárahi fészekodú lakást, lehetö
HOSSZOKARMO FAKOSZ BS MOLNÁR CINEGE (JELIGE: AZONNALRA)
Készitsünk mndár-kantinl.
Az
esztendő egyetlen hónapjának s~m szab~lna anélkül elmúlnia, hogy termfszetJáróink ne gondolnának szere~ettel szárnyas bará~aikra, a madarakra. Kalendáriumunk más helyén már olvashattuk lakást kereső hírdetése'iket. Ha ennek alapján elkészítettük a meg. felelő odúkat, s a lakásinségnek elejét vettük, szükséges a madarak etetéséről is gondoskodnunk, mégpedig novembertől ápriLs Yégé:g. Két szempon~ot kell itt szem előtt tartanunk. Mit és hogyan etessünk? A télidő zimankójában a madár leg:nkább a magas kalóriatartalmú, tehát sok hőt fefesztő eleségnek örül. Kendermag, napraforgómag, köles, mák és zab, dióbél, tök és dinnyemag használható fel erre a cé'ra. A vadontermő bogyók k5zül jól felhasználhatjuk a bodza termését, valamint a berkenyét is. Szalonnabőrök, sőt fára akasztott, húscafa:okkal teli csontok is pompás cinege csemeg-ét jelentenek. Egyik kertes házban lakó ismerős5mnek padlásáról téliden úgy kiették a cinkék a gerendára akasztott lmlbászokból a "tölte!éket", hogy csupán az üres hiively maradt meg belőle. Legcélszerűbb etetőink számára az ún. madárkalácsot összeállítani. Ennek jól bevált receptje a következő: · 150 g megszárított és megőrölt fehér kenyér 100 g megszárított és porrá tört hús 344
200 100 50 100 50 50 50 50
g .kendermag g g g g g g g
mák máidíszt köles zab szárított bodzabogyó napraforgómag hangyatojás (~setlegesen).
Az egy kilogrammot Idtevő rnennyiséghez l kg 40 deka olv.asztunk s vele azt jól összekeverjÜi{. A meg· Olvasztott rnasszát kanállal öntJük a kertbe beásott fe· nyőfácska ágaira. A rnegmerevedő kalácsot igen szeretik énekesllladar a .nk. A madáreleséget célszerű külön erre a célra készített etetökön elhelyezni. Legegyszerűbb ezek között a karóba húzott napr af o. gótányér. Miután a magokat már kiették belőle a madarak, reá is önthetjük az o:vasz:ott madárka:ácsot. Kis te:ővel az eső, . szegesdróttal pedig a macs· kák ellen védhetJük meg. Dúcetetőt, cinkecsa!ogatót és ablaketetöt is készíthetünk a rajzon Iátha:ó módon. Fontos, hogy az etetök mellé mindig egy jó nya'áb tüskés ·gallyat helyezzünk el, mert az összegyülekező madarakra gyakran csap reá té: en a kar~ va ly. Ilyen esetben énekE.seink a galy ak alatt ta:álnak . biztos menedéket. A madárvédelemnek is egész kis kalendáriuma van. Ez a naptár októberrel kezdőd:l<. Ekkor indul meg a fészekodva~ felái:í:ása s ilyenkor ássunk fel egy darab földet ahból a célból, hogy oda tavasszal fészJ{elésre a:kalmas, sűrű faggyú~
növésű bokrokat ültessünk. Megkezdjük a bodzabogyó va· Iamint a berkenye gyümölcsének gyűjtését. Novemberben tovább folyik az odvak elhelyezése, mert az idejében kitett fészekodúkat még a kemény hideg tél
113. ábra. Tányéretető. előtt
114. ábra. Galagonya.
birtokukba veszik tulajdonosaik s jól megszokják. Tekintettel arra, hogy e hónap végén már egészen téliesre fordulhat az idő, kezdjük meg az etetést madárkaláccsaL Tiszta kendermagot csak nagy hideg esetén adjunk nekile December, január és február a szorgalmas és folytatólagos etetés ideje. Nagy veszélyt jelent az, ha az etetőinkre szakott kosztosokat váratlanul cserbenhagyjuk, azaz elha· nyagoljuk etetésüket 1\ülönösen nagyobb hideghullámok · idején lássuk· el etetőinket bőségesen. 346
Márciusban ültetjük el ősszel felásott földünkbe a . fész}{elésre alkalmas cserjéket vagy fákat (mogyoró, l{osár· fűz, galagonya, nyírfa, tölgycsemete stb.). Tekintettel a sokszor igen kemény utótélre, ne hagyjuk ilyenkor abba az etetést. Most járnak rá a madárkaJácsos fára az· átvo· nuló és igen hasznos füzikék. A márciusi teendőket áprilisban is folytatjuk Május· ban kezdődik meg a költés igazi időszaka. Ilyenkor kell leginkább védeni a fészekaljakat a ragadozó madaraktól és emlősöktől. Ovintézkedéseinket júniusban is folytatjuk Július hónap· ban, de augusztusban is legyünk tekintettel a másodszori költésre s vigyázzunk arra, nehogy kóbor macskák vagy ragadozó madarak intézzenek támadást ellenük. Augusztus vége és szeptember eleje a legalkalmasabb idő ragadozó madaraink bizonyos mértékű írtására. Szep. tember végén már megkezdhetjük a bodza termésének gyűjtését s a dinnyemag és tökmag összeszedését és szá· rítását. Amíg a lomb még a fán van, szemeljük ki a fészekodúk helyét. Tavasszal ugyanis, amikor újra kilombosodik a fa, madaraink nem kedvelik a teljesen beár· nyékolt odvakat, olyanokat, ahova egyetlen napsugár sem jut be.
JEGYZ.c.TEK
348 .
JEGYZETEK
JEGYZETEK
350
JEGYZETEK
351
JEGYZETEK
IX.
A Nap a NYILAS jegyébe lép
23 - A természet kalendárfuma
Emlékeztett)
Télelő havában már érdemes alaposan körülnéznünk az erdőben.
Lassan illind megérkeznek már téli madárvendégeink: a p{rókok, csonttollúak, királykák. A vízpartokon szárcsák és északról lehúzódoH jeges búvárok halászgatnak A mezökön gatyás ölyvele vadásznak, irtják a rágcsáJók tömegét. Különösen érdekes az, hogy egyes vendég fajok olykor tömegesen, inváziószerűen jelentkeznek. Ezeknek a madársokadalmaknak megfigyelése, érkezésük és távozásuk időpontjának feljegyzése tudományos szempontból igen fontos feladat. A beálló téli 'idő, a tiszta levegő és a nagy magasság. ban képződő vékony jégtű-felhők igen kedveznek a napgyűrű jelenség bekövetkezésének A 6-7000 méter magasságban úszó jégkristályokon a fénysugarak nem csupán elhajtanak, hanem törést is szenvednek, olyanformán, mintha prizmákon hatolnának keresztül. Ez az oka az úgynevezett napszivárványoknak vagy napgyűrűknek és a velük kapcsolatos melléknapoknak. A napgyűrű hatalmas karika formájában övezi a Napot. Benne az egyes SZÍ· nek a szivárványéval ellentétes sorrendben sorakoznak egymás mellé'. Sokszor kettős napgyűrű is észlelhető, négy helyett nyolc melléknappal. Jegyezzük fel gondosan a jelenség időpontját s rajzoljuk le a gyűrű és a melléknapok 354
alakját. Cirrus és cirro-cumulus f elllőzeten a jelenség sokkal gyakoribb mint gondolnánk. Érdemes megfigyelnünk a jégvirág l<Üiönbözö formáit is. VázlatkönyvütJk vagy fényképezőgé pünk számára sok hálás témát nyújtanak. A csillagos ég Napgy{írü, ké1 !16. ábra. mellék-nappal kedvelői november 27. táján az Andromeda csillagképből kisugárzó meteorrajban gyönyörködhetnek. Ezek a hullócsillagok a Biela üstököshöz vannak kötve. Különösen szépen láts.zottak '1872, 1885, 1892 és 1898-ban. December 10. és 13. között az Ikrek csillagkép tájékán Játhatjuk a Geminidák rajának kisugárzó pontját. Nem tudjuk, melyik .üstökös szétbomlásának termékei. December elején már hajtathatunk som vagy orgona ágakat a téli fa alá. Gondosan ellátjuk madáretetőinket s rendbehozzuk sítalpainkat is, melyek nélkül a magas hóban szinte lehetetlen kimozdulnunk.
Jeles napok
November 25-e, a ka!endárium szerint Katalin napja. Sok helyen szokás ilyenkor levágott ágakat, az ún. Katalin-áp-at vízbe állítani, hogy lwricsonyra kizöldü1jön. Hozzáfűzödö, de értelmetlen regula, hogy amilyen Ka· talin nap, o'yan lesz a január, s amilyen az utána kö· vetkező nap, olyan lesz a február. Téli évnegyedet kezd András (nov. 30). Mivet ezekben a napol\ban már nagyon hosszúra nyúlnak az éjszakák, ösidőkből való "pogány'' szokások emlékeképpen fonákban és kukor=cáfosztókál
Talán nem lesz érdektelen, ha ez alkalommal röviden szemügyre vesszük azt, hogyan is kaphatunk mi is i!yen Borbála-ágat az új esz:endöre, azaz mit kell tennUnk növényeink téli virágoztatásával kapcsolatban. Mint tudjuk, a tél növényeink nyugalmi időszaka. Míg a meleg ég· övön a növények legnagyobb része örökzöld, addig a mérsékelt égöveken az évszakokkal kapcsolatos szakaszosság figye:hető meg a növények életében. Kedvenc virága:nk téli szunnyadása nem egyforma mély, hanem fa· jonként változik. A tyúkhúr például még enyhe téli na. pokon is zöldell s piciny virágai is kibomlanak, nagy örömére a szobában tartott kanárj madaraknak. Kertészei\ honositották meg azt a szokást, hogy Borbála napján vízbe á:lítottak cseresznye, barack és mandu~afa ága:, hogy ezek aztán az új esz:endőre kivirágozzanak. Ezt az ún. hajtatást kétfé:e módon lehet megva!ósítani. Az első mód az, hogy a nyuga:mi időszakot megnyújtjuk azáEal, hogy a növényt nyáron át fagypont körüli hőmérsékleten, például jégveremben tartjuk. A hűtőházban táro:t orgona, gyöngyvirág rögtön kivi· rágzik, ha késő ősszel vagy tél elején fütött helyiségbe visszük. A csak felszínes té'i álmot alvó növényeket idő e!őit is felébreszthetjük á'mukból. A forsithia, a mogyoró, söt a som is kivirágzik az új esztendőre, ha Borbála nap~án vízbe tesszük. Aján' atos azonban az egész ágat 3C° C körüli meleg fürdőbe á:litani néhány percre. Ez a kezelés biztosan felébreszti eket álmul-:ból s kedves csokrot varázsol a szilveszter-esti aszta:ra. Hagymás növényeket, hóvirágot, 357
tulipánt is cserépbe dughatunk ezen a napon s enyhe melegben tartva s megöntözve öket, szintén szép virágokra tehetünk szert.
Hatodikán jelzi kalendáriumunk Mildós napját. A népMilmlás cseh és osztrák eredetű szokás. Középkori gyökerei vannak, hiszen Miklós volt akkor a diákok egyik pátrónusa. Elterjesztésében a modern gyáripar reklámot hajszoló ha tá sa is nagyban közreműködött a csokoládé és cukor-Mikulások gyártásávaL A Mikulás és a krampusz alakja inkább a polgári társadalom körében élt s onnan szivárgott le a nép közé. Luca napja (december 13) a Gergely-féJ,e naptár-reforrn elött az esztendő legrövidebb napja volt. A természeti jelenségeket, változásokat nagyon is felismerő és szemmeltartó nép vele kapcsolatosan is megteremtette a maga szokás-csoportját. Maga a Luca név is az újjáéledő Nap lényére (lux) utal. A Lucanapi szokások közül a legismertebb a Luca-szék készítése, meJy: hez az a babonás hiedelem ·fűződik, hogy aki arra karácsony éjjelén feláll, az egyszeriben meglátja a falu boszorkányait. Még az elmúlt évszázadban is sokat kellett küzdeni ez ellen · a képtelen hiedelem ellen. Tudományos szempontból a Luca-szék azért érdekes, mert szabály ~zerint kilencféle fából kell készíteni. Az egyik hatóságilag 111. ábra. elkobzott Lucaszék a' következő fákszerű
ból volt összeróva: kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyö, akác, cser és rózsa, az ékek pedig bükkből voltak kifaragva. Mivel a "nézés" után a széket el kellett égetni, néprajzi gyűjteményeink csak igen kevés Lucaszékkel dicsekedhetnek. Sok helyen ismeretes még ma is a Luca-kalendát{um. . Luca napja és karácsony között 12 nap van. A hiedelem szerint ennek a két hétnek minden egyes napját jól meg kell ám figyelni, mert időjárásuk a következő év 12 hó· napját fogja jellemezni. Luca napján szokásos a búza hajtatás. Nedves fűrész porba szórt búzaszemeket csiráztatnak ki s a zöldellő kis növényeket állítják díszű! az újesztendő ünnepi asztalára. """
Események. évfordulók
/78/ november 21-én született a debreceni föisko~a tudós tanára HATVANI ISTVAN, az európai hírű termé· szetbúvár és orvos. Bázelben végezte tanu:mányait s bár sok kü:töldi egyetemre kapott meghívást, mégis hazajött s Debrecenben adta elő a filozófiát, illetőleg annak kere· tében a botanikát, fö:drajzot, az orvosi élettant s Magyar· országon elöszőr a kémiát is. Mint orvos megszervezte a szegénysorsú betegek ingyenes kezeléséf s kórházi ala. pot létesített. Növényn mesítési és termesztési kísérletei valamint csodaszámba menö gyógyításai miatt azt híresztelték róla, hogy "az ördöggel cimborál". Egész ha~yo· mánykör alaku:t ki róla, mely nem kis ·bb embert ihletett meg, mint Arany Jánost. Ma Hatvanit a magyar természet· tudományok egyik neves útiöröjének tekin~jük. 1859 november 24-én jelent meg DARWIN KAROL Y korszakalkotó könyve "A fajok eredete" címen, me! ben . a leszármazáselméletét fejti ki. Még Darwin életében tcbb k~adást ért el s úg-yszólván minden művelt nemzet w elvére lefordították. 12 évig do~.{!ozott rajta s csak akkor adta ki, amikor 1858-ban a fiatal Wallace már maga is felveti a természetes kiválasztás gondolatát. A könyv páratlan hatást gyakorolt a tudományos világra s csakhamar száa mos követő vallotta a benne foglalt forradalmi alapelve· ket. Oroszországban Timirjázev és Kova:evszkt, Német· 360
országban HaeckEl, Romániában Cobllcescu, Racovita (a Contemporanul hasábjain), Magyarországon Jánosi Ferenc és Margó Tivadar . terjesztik és népszerüsitik a könyvben foglal:akat. 1888 december 2-án halt meg LENHOSS~K JOZSEF, a kolozsvári orvossebészeti intézet tudós tanára. Főleg sz(). vettani vizsgálatokkal foglalkozott s leginkább az idegrendszer felépítését tanulmányozta. NépszerűsEette a mikro~zkopi vizsgálatokat s megírta az első magyarnyelvű embertani művet. 1919 december 4-én hunyt el ENTZ G~ZA, a ma~yar zoológiai tudomány egyik legjelesebb művelője. Család. jában már hagyomány vo't a természettudományokkal való foglalkozás. Nagya:yja és apja is orvos, utóbbi azonban főként gyümö!csnemesíro kísérleteivel tűnt ki az elmú:t század hatvanas éveiben. Gyermekkorában édesapja természettudományos könyveit forgatta s nagy hatással vo:t reá a házukban gyak· ran megforduló Friva'dszky Imre természettudós is, akiifi az első komoly buzdításokat kap~a. Közép:skoláit Pesten yégzi s minden szabad id(ében a budai hegyeket járja, ~!·;űjt, jegyez, me~figyel szorgalmasan. 1869-ben már Margó Tivadar tanársegéd je, de csakhamar Erd' l 1 be kerti!, ahol előbb az újonnan létesített kolozsmonostori gazdasági akadémia, majd a kolozsvári egyetem tanára lesz. Sokat olvasott, de még többet u~azott és kirándult. M'ndig azt val'otta, hogy "az ip-azi tanár legjobb barátja a köny\', a nagy természet és a laboratórium." Ep-ész kis tudományos expedíciókat szervezett a Retyezátba, a Sze-
361
beni havasokba. Bejárta Kolozsvár környékét, a növényritkaságairól híres Malomvölgyet, a Szénafüveket s a Mező_ ség hepe-hupás dombsorait, csillogó tóvilágát. Érdeklődése csakhamar az egysejtű élőlények csodálatos világa felé fordul s felfedezi az aprócska élőlények együttéléséf a zöldszínű algákkaL Nagyjelentőségű megfigyeléseket végzeit a ·tordai s szamosfalvri sóstavak állatvilágára voniltl
1855 december 7-én született MAGOCSY DIETZ SANDOR, aki "A növények táplálkozása" című munkájában nyomatékosan rámutatott a botanika gyakorlati hasznára. A növén}lek egyéni és törzsfejlődésére vonatkozó kutatásaival már nagyon közel járt Micsurin megál!apításaihoz. Fontos szerepet játszott a kertészeti ismeretek terjesztésében és népszerűsítésében is. 1817 december 13-án halt meg' KITAIBEL PAL, a magyar biológiai tudományok egyik úttörő harcosa. 1757-ben született Nagymartonban (Sopron mellett). Az orvosi tudományok elsajátítása után, aránylag fiatalon már egyetemi tanársegéd, majd tanár lesz. Ebben az időben indult meg a természet rejtett kincseinek feltárása s i pari célokra történő hasznosítása. Ebbe a munl<ába kapcsolódott Kitaibel 362
Pál s teljes erejével azon volt, hogy feladatát minél töké· letesebben oldja meg. Szinte emberfeletti volt vállalkozása, hiszen abban az időben vasútnak híre-hamva sem volt s a természetbúvárnak zörgő parasztszekéren vagy gyalog kellett bejárnia az országot, ha látni, tapasztalni kívánt. Kitaibel azonban így is nekivág az útnak s kikutatja Mármaros ősi rengetegeit, felhőbe fúródó hegyóriásait, a Mátrát, a Bánságot, sőt Horvátország kietlen karsztvidékeit is. Elsőnek foglalkozik az ásványvízkutatással s így a magyar balneológia (ásványés gyógyvizekkel foglalkozó tudomány) úttörője lett. AlJattani megfigyelései is igen értékesek. Ha rá akarunk mutatni munkásságának nagyszerűségére, elegendő csak néhány számadatot megemlítenünk. "Az akkori magyar birodalom területén - írja Kitaibel egyik életrajzírója - valamivel több mint 3000 virágos növény vo:t található. Ennek körülbelül a fele Linné Systema Naturae-jában már ben'ne foglaltatik. Ezeket a növényeket tehát a nagy svéd botanikus vezette be a tudományosan is ismert növéniyek csoportjába. A másik fél egytizedének (kb. 150) Kitaibel adott nevet, a megmaradó kilenc tized pedig 262 kutató mun. kássága folytán vált ismeretessé." ű fedezte fel először Magyarországon a földi kutyát, a güzüt a törpe egeret és sok más kisebb-nagyobb gerinces és gerindelen állatot. Sokat tett a budapesti botanikus kert felvirágoztatása terén is. 1816 december 16-án halt meg BENKű FERENC ás· ványkutató tudós. "Magyar mineralógiája"
Alszik n természet
Az ókori he~lénekmesevilágában az á!om istene Hypnos, édes testvére volt Thanatosnak, a halálnak: Ha a téli csöndben, síta'pakkal a lábunkon járjuk a természetet, az tényleg a ha 1ál csöndes birodalmának tűnik fel előttünk, de tegyük rögtön hozzá - csupán az első perc felületes megU~á~ában, Ha mélyebbre tekintünk s a természetvizs· gá'ó bi··á!5 szemüvegén át nézünk a "csönd országának" fehér szemfedője alá, akkor ez a halál Csipkerózsa ál· mává szet:dül, benne az elmúlás csupán látszólagos. Nem Thanafos csontkezének fojtó ö elése, hanem Hypnos sze· líd simogatása altatta el az erdő, mező bundás, tollas népét s az alacsony hőmérsék:et, ami leginkább jelLmzö a téli idöszakra, millió szervezet szívmotorját ál ítot' a "üres já:-ásra", úgy amint azt a gondos gépkocsivezető teszi porlasztójávat, amikor hasznos munkát nem kell végeznie az autónak é~őv alatt az álomba merülés tehát véeszköz, mert így a szervezet minden veszedelem nélkül lehűlhet méh·en a megszakott hőmérsékleti hatirok a'á. A szív €s tüdő ilyenkor csak min:mális fe'jesftm€-nyt nyújt s úgy a vérkeringés, mint a légzés üteme, hihetetlenül lelassul. Az anyagcsere forgalom a min:málisra csökken s jórészt csak a tarta:ék tápanyagok elégetésére
A mérsékelt
dekező
364
szorítkozik. Elegendő egyetlen példával megvilágítanunk ennek az üzemcsökkentésnek mértékét. A sünd'sznó nyá· ron hozzávetőlegesen 2 liter oxigént fogyaszt el óránként, télen alig 50 köbcen~it, ami hozzávetőlegesen negyvenszeres csökkentést jelent. Ha tudjuk, hogy az oxigénfog,;asztás az anyagcsere forgalom fokmérője, úgy a szervezet motorjának üres járása rögtön nyilvánvalóvá lesz előttünk.
Míg addig száraz tünk a száraz
a mérsékelt égövön a téli álom a gyakr:ribb j2lenség, Fö!dünknek azon tájain, ahol egy csős és egy évszak váltakozik egymással, sokszor tanúi lehe· nyári álomnak is, azaz annak, hogy egyes ál:atok a időszakot alvásszerű állapotban vészelik át. E~e gendő itt csak a szárazföldi légzésre is berendezkedett, kü:önös tüdősha' akra uta ln unk, am.:lyeknek egyik afrikai képviselője, a gőtehal, az aszályos idöszakban mélyen a talajba fúródva kényelmes üreget készít rni'!gának, ahol összegömb5lyödve várja meg az esős évszak beköszöntét. A nyálkaburokkal kibélelt földalatti szállásban az állat hat hónapig pihen, miközben anyagcseréje csupán a tartaléktápanyagok feldolgozására szorítkozik. A tokba bújt göteha:at a bennszü:öttek gyakran kiássák s messzi földre is elviszik eladni, anélkül, hogy az állatna}{ a legkisebb baja is esnék. A nyári, pontosabban a szárazsági álom a mi égövünk alatt sem ismeretlen. Magam is több alkalommal megfi· gyeltem, hogy a nyári aszály idején a puhatestű, tehát nagy víztarta:mú csfgák a fák reped2seibe, sziklák hasa· 365
dékaiba húzódnak, vagy ha egyéb rejtekhely nem áll rendelkezésükre, egyszerűen felgallyaznak a bokrok ágaira s ott ·házukat meszes fedővel elzárva várják be a kánikula végét. Bennünket azonban inkább az élő szervezetek "téli nyugvása" érdekel, hiszen ez számtalan, igen érdekes alkalmnkodási jelenség forrása.
A környezet-hőmérséklet csökkenésével szemben az álIatország tagjai kétfélel\éppen viselkednele Egyesek minden körülmények között megőrzik állandó iesthömérsékletüket. Ezeket homeoternz fajoknak nevezzük. A madarak és emlősök tartoznak ebbe a csoportba.
Az
alacsonyabbrendű
gerincesek mint például a !Jalak, csúszómászók, valamint a gerinctelen állatok váltakozó hömérsékletűek, azaz testhőmérsékletük a környezettől függöerr emelkedik vagy csökken. Ezek az állatok alkotják az úgynevezett poil~iloterm csoportot.
kétéltűek,
A mindennapi életben a hornecterm fajokat szokták "me· a poiJ.dlotermeket pedig "hidegvérű{{ állatokna]{ nevezni.
legvérű",
Rögtön meg kell azonban jegyeznünk azt, hogy a homeo· term emlősök között sok olyan faj van, amely csupán nyáron át állandó hőmérsékletű, míg télen a test hőfoka mélyen alászáll s csak néhány fokkal lesz magasabb a zérónáL A tudósok ezeket a fajokat heterotenn-nek nevezik. Lássunk most néhány példát a poikiloterm, tehát hideg· állatok telelésére vonéltkozóan.
vérű
Melyhútes a természetben
A gerinctelen állatok, valamint az alacsonyabbrendű gerincesek, mint már mondottuk, a telet megdermedve, tetszhalott állapotban t öl tik el. Igy vé szelik át a zimankós hónapokat a rovarol\, puhatestűek s a föld mélyebb réte. geibe húzódott férg·ek is. Az ízeltlábúak a környezet hőmérsékletének csökk~nésé vel egyre inkább "ellustulnak",
fu!ladhatnak. Ezért írja elő hazánkban a halászati törvény, hogy télen, kü:önösen akkor, ha nagy hidegek uralkodnak, szellőző lékeket kell vágni a jégbe. Igen zord teleken előfordul az is, hogy a vi~ek csaknem fenékig befagynak s ilyenkor a halak is jégbörtönbe kerülnek. A jégbe fagyott hal teljesen lappangó életmódot folytat, s előttünk áll a tetszhalá:nak az az esete, amelyet a bio!ógus anabiozis-nak nevez. Az életműködé sek látszó!agos megszakadása ez, me!y a csalódásig hasonlít a halálhoz. Érdekes azonban, hogy ha ezeket a jégbe fagyott halakat vagy békákat lassan felmelegítjük, új életre kelnek s mintha mi sem történt volna, vágnak neki a tavasznak. Az anabiozis ké~ségtelenül az élet hatalmas és szfvós alkalmazkodó képess~gét példázza. Az anabiozis azonban csak bizonyos határokon belül érvényesül. Nem szabad hitelt adnunk azoknak a koho!mányoknak, melyek azt állítják, hogy a jégkorszakból származó, úgynevezett fosszilis jégből olyan békák vagy halak ke:-ültek elő, me. lyeket azután lassú melegítéssel életre keltettek.
Tornászunk -
nem fázunk!
A poikiloterm állatok csoportjábel kü!ön kell megemlékeznünk a társas életet é:ő méhekröl. Amint azt a méhészek megállapították, a telelö családok kaptáraiban még a leghidegebb télen is + 13 és +26° C közötti héímé:séklet ura'kodik. Ehhez a hőmérsék'ethez megfelelő nedvesség is járul s így azt mondhatjuk, hogy télen át a kaptárok mikroklimája (környezeti éghajlata) a méhc:k számára rendkívül kedvező. 368
A m~hek táplálására szolgáló méz e!egésénél igen sok hö fej'őd k tesímeleg formájában, de a hőmérséklet emelését szolgá' ják azok a tornászáshoz hasonló "bemelegít{)" mozgások, amelyeket a csoportba verődött méhek té~ len át végeznek. Ha a kaptár vagy kas hőmérséklete + 13 fokig süllyed, úgy a méhek közös, úgynevezett kollektív mozgáwkat vé· geznek, ami a reszketéshez hasonló s eredményeképpen a tesímeleg növekszik. Természetes, hogy a testből kisugár· zott me leg csakhamar 26 fokra emel i a környezet hö· mérsékletét is. Ezután a méhecskék már csak egyéni sétálásokat végeznek a kasban, de ezek is, mint minden moz. gás, a testhőmérséklet növekedésével járnak együt~.
+
Légből
a párnája -
levegőből
a paplana ...
Ezek után lássuk most már melegvérü álla~aink teleJését. A madarak és emlősök számára az ál'andó és tegyük hozzá, magas te~thőmérséklet fenntartása télidön igen komoly gondokkal jár. A körülbelül 4CP Celziusz testhőmérséklettel rendelkező madaraknak a táplálék jelenti azt a fütőan:yagot, amelynek elégetésével állandó testhőmérs~kletüket biz:osíthatják. Magevő énekeseink télen át csak nehezen férnek hozzá táp:álékukhoz, különösen akkor, ha magas hótakaró borít mindent. Rovarevő dalosainkra sem jár sokkal jobb vi· lág. Az a szerencse, hogy a madarak szarúnemű anyag· ból készült to:l-gúnyája igen rossz hőveze:ő s így pompás pihepaplanuk rendes körülmények között elegendö védelmet jelent számukra az időjárás viszontagságai ellen. Bizonyára azt is sokan .megfigyelték már, hogy erős hi·
24 -
A természet kalendáriuma
degben énekes madaraink 'felbotzölt tollal üldögéinek az ágakon, vagy a sürgönydrótokon, s mint megannyi élő puderpamacs várják a zord idők múlását. A tollazat felbotzolása, lazítása okos védekező eszköz ám a hideg ellen, hiszen a pihék közé befurakodó levegő igen rossz hőve zető lévén, pompás légpaplannal látja el a szárnyas nép nálunk telelő tagjait. A befagyott tavak és folyók jégmentes öbleiben, vízi "oázisain" csak úgy nyüzsög télidőn az északról jött, s nálunk telelő vizímadarak, főleg vadruca és szárcsafajták serege. A természetjáró, gyapjúujjasokba és viharkabátba bújt ember, dideregve bámulja a jégtáblák közt úszkáló sarki búvárt vagy akár a jég alatt vadászó vízirigókat. Vajon ők hogyan bírják ki a fagytól párolgó "göbbenők" jeges fürdőjét? A felelet egyszerű. Sűrű és tömött tollazatuk közé nem képes egyetlen csöpp víz sem behatolni, különösképpen azért nem, mert a vízimadarak szargalmasan zsírozzák is iollruházatukat~ Csónakalakú testük amelyeknek farktövén ugyanis faggyúmirigyek vannak, váladékát csőrükkel nyomogatják ki s kenik szét a tollakon. A börük alatt lévő vastag szalonnaréteg is pompás hőszigetelő, emellett még testük fajsúlyát is könnyíti. Persze a téli fagyveszélyt s a vele kapcsolatos táplálékhiányt nem mindenik madárfajta képes elviselni. Ezért madarain!k egyrésze télen melegebb tájakra vonul. Ez a ,,niigráció" főképpen; a madárvilág tagjaira jellemző, de vannak az emlősök közt is olyanok, amelyek a lJiideg elöl enyhébb éghajlatú tájakra húzódnak. Ennek a vándorlásnak oka azonban nem annyira a hideg, mint inkább a táplálékhiány. Ázsia sztyeppéinek vadlova, a kulán, az 370
elanszarvas, sőt a tengerek óriásemlőse, a bálna is olyI~or tőmegesen olyan tájakra húzódik, ahol bőséges táplálékot talál. Nem l
itt uto'só perc'g megtalálják a táplálékul szolgáló szúnyogok és legyek hadát. Persze ez a késői terített asztal sem tart örökké s vég-ülis délnel< indulnak virásfarl<ú kedvenceinl<, zaJongó seregeik búcsút mondanak a jégtől bőröző vízi vi:ágnak
Hétalvó em!Bseink Az emlősök vi~ágában gyakran találkozunk a té!i álom jelenségével. Ennek során az állat látszólag telj::!sen megdermed, mozdulatlaná válik s testhőmérséklete - amint már mondottuk - igen lecsökken. Egyes rágcsálókná: és a sündisznónál m.::gközelíti a 0° C-t is. Az álom időtartama igen vá:tozó. A denevéreknél 5 hónapig tart, a sünd sznónál hatig, míg a mormotánál nem kevesebb mint 7-8 hónapon át. A denevérek kis része - mint mondottuk - úgy lá t. sz]<, vonuló. Nag; obb részük azonban téli álmot alszik, ami meglehetösen érdekes, ha tudjuk, hogy a különqetJ igen falánk álla:ok az év egyharmadát szigorú kopJa. Jásban töltik el. A hosszú böjt idején koplaló míh észe1nk testhőmérséklete igen alászáll. Ervényes ez kü:önösen a piszeorrú denevérre, amelynek hőmérséklete 32 fok Ce:siusról 12 fokra száll alá. Egyes megfigye!lők szerint éppen <~Z egyre alább szálló h6mérséklet ébn:.szN te: tavasszal a denevéreket. Vannak azonban olyan fajok is, amelyek mélyen behúzódnak a barlangok üregeibe és itt a meglehetösen egyenletes hőmérsékletű környezetben tcsiük nem is hűl le túlságosan. Ezeknél a fajoknál va ósz:nüleg a tarta:ék tápanyagok elégése vagy még .inkább a felgyülemle:t húgyanyag lennéne!< az ébresztő okok. A vér besűrűsödése, il372
letöleg a húgyanyagnak a vérbe jutása játszaná az ébresztő óra szerepét. A telelőhely megválasztás~ban az egyes denevérfajok igen különböznek egymástól. Mint általános szab3lyt mondhatjuk ki, hogy 118. ábra. Havasi mormota csak kevés faj tölti ott a telet is, .allol nyáridön menedéket talál. Legtöbbjük mély barlangokba húzódik vagy meLg fö:dalatti építményekben ver tanyát. Itt többnyire nagy cseportokba verődve függeszkednek fel hátsó lábaikra s fejjel lefelé csüngve me:egitik egymást. A hártyásorrú denevérek szárnyukkal takaróznak ~ ebből a víz- és légmentes "viharkabáLból" csak az orruk hegye látszik ki. Hétalvóink bajookai azonban nem a denevérek, hanem in· kább a rágcsáJók közül kerü:nek ki. A sziklahavasokon tanyázó havasi mormota és a kemény te!ü sztyeppék szarmaia marmotája tartják a téli álom világrekordját. A havasi. mormota téli alvását Brehm a következő módon írja le: "Késő nyáron és ősszel, mint a legtöbb té'i alvó, a ha. vasi mormota is fc:löt~e kövér. M.helyt az első fagy beköszönt, az ál:atok nem esznek többé, de még sokat és gyak-
373
ran isznak, azután kiürítik magukat és családok szerint behúzódnak iéli szállásukra. úszi elvonulásuk és tavaszi megjelenésük ideje nincs paniosan megállapítva. Téli ál· muk megkezdése előtt a lakáshelyükre szájadzó bejárást belülről 1-2 rnéternyi darabon ügyesen és szilárdan betömik földdel és kövekkel, közéje agyagot, füvet és szénát kevernek, úgy, hogy az egész építmény olyan falhoz hasonlít, amelyben fű póialja a vakolatot. A fal elzárja a külsö levegőt s az üregben a testek kigőzölgése körülbelül 10-
11 Celsius fokú meleget tart. A száraz szénával párnazott és köröskörül kibélelt katlan az egész társaság közös alvóhelye. Itt szarosan egymás mellett pihen a család. Minden életműködésük a legkisebbre száll alá, mozdulatlanul, meghidegülien, halálhoz hasonló dermedtségben fekszenek, azon mód, ahogyan elaludtak, s egyiken sem látszik, hogy él. Vérük hőfoka annyira leszáll, amekkora a katlan levegőjének a melegsége. A lélegzetvételek száma óránként csak 15. Ha a téli álmot alvó marmotát kiássuk szűk üregéből és meleg helyre visszük, lélegzetvétele 21 foknál észrevehetöbb lesz, 25 folmái hortyogni kezd, 27,5 foknál nyújtózkodik, 31 foknál felébred, tántorogva ide-oda totyog, lassanként felélénkül és végre enni kezd. Tavasszal az állat nagyon lesoványodva jelenik meg téli szállá. sának kijárója előtt, epedve néz körül valami ennivalóért, de gyakran messzire kell vándorolnia, hogy a szirtek tövén és párkár1yán, ahonnan a szél elhordta a havat, valamilyen ennivalóra találjon. Kezdetben ezzel kell az állatnak beérnie, de csakhamar kihajtanak a friss, fiatal alpesi 374
növények és rövid idő alatt meghozzák a kis rágcsáló régi ere jét Nálunk, sajnos, a !Javasi pásztorkatyák, s nem utolsó sorban a vadorzók rnár a múlt század 119. ábra. Nl.ogyorós pele végefelé kiírtották ezt az értékes szörmé jű állatl<át s azóta csak a köztudat őrzi emlékét, az "alszik, mint a mormota" mondásban. H.
A téli erdö hétalvó lakói között kell megemlítenünk a szintén rágcsáló pelé/wt is. Ezek a kedves és barátságos kis állatkák már nagyon régen kedvencú lettek a természetet kedvelő embernek. Az ókorban Róma népéről tudjuk, hogy a kisebb tölgy és bükkfa erdöcskéket f,e,Jjesen sima falakkal körülkerítették, falakon belül pedig mesterséges üregeket, odvakat készítettek s gesztenyével meg makkal etették kis kedvenceiket Amikor már kellően meghíztak, ki. vették öket s agyagból készült hordócskákban fejezték be hízlalásukat. A Vezuv kitörése által eltemetett Herculanum városka romjai közül kerültek ki ilyen félgömbhöz hasonló agyagedények, melyekbe lépcsőszerű emeletek voltak, tetejét pedig háló zárta el. Ezekben a glirariumokban fejezték be azután életüket a kedves kis pelék, csak azért, hogy vala· melyik ínyenc patricius asztalára .l~crüljenek.
a
A peléket az ókor embere annyira szerette, hogy nem kisebb !.:öltő, rnint Marfialis verselte meg öket. 375
A középkorban Németország ősi tölgyeseiben tanyáztak nagy számmal s ekkor is már mint hézalvót (Siebenschlafer) ismerték a nagy pelét. Ismét csak az állatvilág melegszívű és jószemű meg· Brehmnek kel á~adnunk a szót. Igen érdeke· sen számol be a nagy pele téli a:vásáról.
figyelőjének,
"Osz fe'é a nagy pele is téli készleteket gyűjt üregébe s ámbár ez. idő tájt már duzzad a hájtól, mégis folyton eszik, amíg csak hozzá nem lát téli száJlásának berendezéséhez. Evégből mély faodvakban, földalatti lyukakban, sziklahasadélwkban vagy régi falakban fészket rak puha mohából, rendesen több pajtásának társaságában összekuporodik s mielött még a hőmérséklet fagypont alá sülylyedt vo:na, mély á'omba merül. Zordon hegymár augusztusban, a me:egebb a:földevidékeken ken csak október végén vonul téli szállására. Most éppen olyan érzéketlen, mint m:nden téli álmot alvó á~lat s valamennyi között ta'án ő alszik a legmélyebben. Fészkéből nyugodtan kivehetjük, el is vihetjük s mégis hideg és rnozdulatlan marad. Meleg szebában lassal11ként fe:él~d, végtagjai megrándu!nak, egy-ké: csepp világos, aranysárga vize!etet ürít ki s egyre jobban fe:elevenedik, de még m:ndig nagyon álmosnak látszik. A szabadbari időnként magától is felébred s valami keveset el is fogyaszt eleségéböl, de iTiindezt szinte öntudatlanul teszi . . . A szabadban a pele csak késő tavasszal ébred föl, ápr.lis vége előtt ritkán. Ilyen módon téli álma teljes 7 hónapig tart, tehát a szó legszorosabb értelmében megérdemli a "hétalvó" elnevezést."
376
A pelék közül legtal
3i7
kál az aggódó, fekete gyöngyszem, amit barátságosan köszönt a nappali fény. Az ébredező egyre gyorsabban és rnélyebben lélegzik, de pofácskáját még mirrdig csúf ráncok barázdálják, mclyek azonban a rnelegtől és a visszatérő élet erejétől mindinkább elsimulnak A 1\is állat arca felderül, baj~uszsörtéi lekonyulnak és sugár alakban merednek szét. Ekkor hirt~len, hosszas pislogatás után a másik szemét is felveti és teljesen felébred halálos álmából. A csöpp jószág eleinte még bódul !an, de elégedetten tekint a világba. Végre talpra ál! s a hosszú böjtölés kárpótlásául egy kis diót keres. Amit elmulasztott, rövidesen kipótolja, azonban elevenségét még nem nyeri vissza, még mindig álmos, még nincs itt a tavas·z. Visszamegy fekvőhelyére, újra elalszik és még jobban összegömbörödil\ mint előbb." A valódi hétalvókon kívül vannak az erdőlakók között olyanok is, amelyeknél csak időleges téli nyugvásról beszélhetünk. Az örökké vidám és fürge mókus például csak rövid téli álmot alszik. űsszel már egyre többet szundi_ ká l, hogy azután a hideg idő beálltával napokig ne hagyja el jó meleg búvóhelyét. Ezt rendesen faodvakban vagy elhagyolt madárfészkekben találjuk meg. Az előrelátó kis mókús már nyáridőn pompás készleteket halmoz fel magának az erdő ajándékai120, ábrd.
~78
ból, mog-yoróból, rnakkból s nem utolsó sorban gombából, .amit vékony ágacskákra tűzve aszal meg, csemegéül a zimankós napokra. Ha enyhe a tél s a napocska .már próbálgatja erejét a fenyösudarak felett, bizony kisurran öketme, hogy korgó gyomrocskáját valarnivel megiöHse. Egy ragyogóan szép februári napon iöbbedmagammal sitúrán voltarn a Gyalui havasokban s éppen a Vlregyásza hajlott gerincéről ereszkedtünk alá. 1\ülönös epizód zavaria meg utunkat. A pompás p01·hóban, egy széles erdei úton alaposan nekiengedtük ~ léceket, élvezve az ezüstösen cs1illogó porl1ó fölverődő kriiStályözönét. Hirte1len azonban a legelöl haladó túratársam szemébelz kap, majd hatalmas bukfenccel repül be a fák közé'. Az utána következők, nem tudván már az iramot fékezni, szint.én a hóba repültek, rnert belegabalyodtak vezetönk eldobott botjaiba. Néhány másodperc múlva már egyetlen hatalmas gomolyagban · kalimpáltunk mind'annyian. Lábak és kezel{, botok és lécek sokaságából -próbálta mindenikünk kiválasztani a magáét, eleinte bizony nem sok sikerrel. Amikor végre mindannyian talpon voltunk, megpróbáltuk a tréfás baleset okát kikutatni. Vezetönk izgatottan újságolta, hogy ereszkedés -közben valami puha és meleg az arcába repült, hirtelen semmit sem látott s csak az erdJö hópaplafllában tért némileg. magához. Amint kiderült, regy kívá,ncsi mókuska ugrott keresztül az úton s -eltévesztve az ugrást, a sízö arcába repült. Csakhamar fel is fedeztük a barna bundás bűnöst, amint egy fenyöfa sudarán szaporán pislogott felénk, láthatóan élvezve a zűrzavart, amit okozott. Eppen eleségrakUirát készült felkeresni s elíözben tette akadályversennyé lesiklásunkat 379
Egy másik havasi sí~úrámon -- nem messze az Oreghavas gerincétől - a hóban hatalmas pracli nyomát fedeztem fel. Miniha va'aki mezíiláb kóctorgott volna. Csak a jólzora karmok áru'.ták el, hogy itt nem emberről, hanem a másik nyugtalanul alvó erdőlakóról, a medvéről van szó. Mackó tekinte~es úr bizony nem kedveli a telet. Az ősz beái:tával már szállása. után néz s amikor az első hó lees:k, barangolásait is beszünteti. Téli szállásáról egy híres kárpáti vadász, aki éle~ében i gen sok medvét ejtett már el, a köve:kezöket írja: ,,Az általában használt "medvebarlang" kife ·ezés azt a tévhitet eredményezi, mintha a medve t€:li á'mát egy, a köznyelven b:ulang szávai meghatározott tác:ras sziklaüregben aludná át. Vadász pályafutásom alatt t bb m:nt nep-yven ilyen téli szá.lást láttam, de egyetlenegyet sem talál~am barlangban. A repedés vagy üreg, amel) be a macl<ó megl~úzódik, olyan szük, hogy az első látásra az ember el sem hinné, hop-y a több rnétermáz~a súlyú, hata!mas ál!at egyáltalában beleCr. Tágabb hely azonban meg sem felelne céljának, mert a medve abban nem Ielné a hideg ellen azt a védelmet, amit a fenyőgallyakkal gondosan kibélelt üreg nyújt.· Bejáratát, egy szűk szelelJŐnyílás kivételével, rendszerint teljesen elzárja. De a medve nem ragaszkodik ahhoz, hogy szá:Jását egy sz;k!afal üregében rendezze be. Az áLa'am elej:ett legnagyobb medve egy szél által ledöntött fenyőfa töveben húzódott meg, Amikor a tűlevelű érdők patriarkája kidőlt az élők soráb61, a felszínen terjedő gyökerek a közéjük ékelt földet is magukkal r<'.n~ották. I:yenformán óriás korangot alkottak, melyre a középen el~ört törzs úgy támasz· 380
kodott, mint a nyitott esernyőnek a nyele a tett5re. A kí· körül tenjésző fenyöfácskákat össze-vissza kúszá· Jódó szederindák kapcsol:ál< össze és egy keretet alkottak, amelyben a szél által összehordott hó szilárd fallá tömörü.t. Fiatal, nem egészen felnőtt medvék gyakran egy lá· bonálló fa odvában vagy annak gyökerei alatt húzódnak meg, ~nyamedvék ellenben rendesen nehezen megközel1t· hető sziklarepedésekben hozzák vak és tehetetlen csemetéi. ket a világra. Ami a medve téli álmát illeti, erre nézve is a legtévesebb nézetek és felfogások vannak elterjedve - írja a to~ vább1akban vadászuuk. - Az alvás fogalmát tárgyalva a medvével kapcso.a,ban, ál~a:aban annak mélységét és haldlszeru.ségét igyekeznek lüfejezesre jutta~ni. E felfogás semmi esetre sem fe;.el meg a valóságnak. A medve ttli visszavonuLságának idején szemmel láthatólag nem süJyed öntudaton kív üli á!lapotba, mmt ami több apró emlcst, de még inkább a hüllőket je!lerr•.d, amikor az életfunkciók legnagyobb része a megszünés határáig lecsökken. Bátran merem állítani, hogy a medve nem szunnyad olyan mélyen, mint az az ember, akinek az álmát az övével szakták összehasonlítani. Tapaszta.a:ból tudom, hogy a téli álmot alvó medve fekhelyéhez a legnagyobb elővigyázatossággal kell közeledni, hogy az ember fel ne ébressze. Némelyik medve olyan könn) edén hagyja el a helyét, mint a rög mel!ett elfekvő nyúl. Ebben a vonatkozásban azonban nem lehet általánosítani. Olyan medvét is láttam, mely csak többszöri fe szólítás, i!letve riasztó lövés eldördülése után bontakozott k1 az üregének bejaratát elborító hoból. Kül3· nösen így van ez a szoptató anyamedvénél ... " dőlt ős
381
:,;A medve h~lidőn át majdnem· koplal. Rothadt törzseket és fadarabokat forgat· fel és szaggat szét fogaival és karmaival, hogy az ott található férgeket és kifejlett rovarokat összeszedje. Az erdei nagyúr részére az asztal ilyenkor bizony nagyon szegényesen van megterítve . . . Miné] jobban kitavaszodik, annál változatosabb lesz a medve étlapja. Május hó folyamán a bőven termő zöld e!edel·rnellé álcákat és kifejlett rovarokat is igyekszik szerezni. Cserebogár maradványait is lehet találni a hulladékában. Mihelyt a fagy, mely a köveket földhöz rögzíti, enged, mázsás szikladarabokat gördít ki helyükről, hogy az alattu!\ lévő apró állatkákat megegye. De ez a gyenge táplálék a hatalmas állatot szemmel láthatólag nem elégíti ki. A május hó végén, június elején elejtett medvék egy kivéte. lével roppant soványak voltak. Ez az egy azonban kivételes körülményeknek köszönhette, hogy kondícióját a téli álmot követő sovány hetek alatt is meg tudta őrizni. Az elözö évben ugyanis . bö bükkmakk termés volt és gyomra nemcsak csirázásnak dndult bükkmakkal, hanem az ilyenkor roppant elszaporodott egerek szörével is ki volt bélelve."
Jegvita g
:F'öldünlmck és úgy látszik, az egész Világ·mindenségnek egyik legcsodásabb építőanyaga a jég. Télidőn: úgyszólván úton útfélen találkozunk vele s az a. 70° szélességen túl egész éven át rányomja bélyegét a tájra. Az Északi Sark vagy Arkhs hata1lmas, jégtakaró· val fedett tengeren terül el, s a Déli Sark-földnek vagy Antarktisznak Európánál jóval nagyobb területére 2000 méter vastag jégpáncél borul. Földünk legnagyobb szigete Grönland, amelynek felszíne több mint 2 mililió négyzetkilométer - szintén belföldi jéggel van borítva, hogy ne is beszéljünk az Északi Sark tengerét körülvevő s szintén jéggel fedett hatalmas szigetvilágáról. Magashegységeinkben a hóhatár vonala fölött óriás gleccserek, jégárak csúsznak lassan a völgyek felé s volt idő Földünk életében, amHwr a jég szerepe a mainál sokkal nagyobb volt.
Gondolunk azold·a a több százezer évig tartó jégkorszakokra, amelyek bolygónk történetében úgyszólván va. Iamennyi geológiai korban kimutathatók. A legutolsó ilyen eljegesedés nem is olyan régen, mintegy 50 OOO esztendeje ért véget s nyomai ma is jól láthatók, főleg magas hegységeink U keresztmetszetű völgyeiben, tengerszemeiben s a gleccser súrolta sziklák formájában. 383'
A termeszet
HamupíptJk~je
.es m9gts, b3rmennY:re is közönség-es legyen a szilárd halmazál apotú víz: a jég, fizikai tulajdonság-ait csak arányJag igen későn ismerte meg a kutató emberi elme. Ogy Já:szik, a legközönségesebb jelenségek sokáig elkerü:ik a kül jn:egességekre vágyó sze: lem érdeklődését s így a jég is hosszú időn át a fizikusok és metwrológusok Hamupipökéje maradt. AmJmr azután felismerték érdekes és egészen kivételes tulaidonságait, egyszerre külön tudományág, a glac:ológia kezdett fogla.kozni vele s manapság már könyvtáral,at beLltő anyag gyűlt össze vele kapcsola:ban. A jég fizikai, kémiai, meteorológiai és biológ-ia1 szempontból egyaránt érdekli a tudósokat s nem véletlen, hogy a napjainkban folyó Nemzetközi Geofizikai Ev (1957/58) egyik fő lm~a· tási területe éppen a glaciológia. A sarki expedíC'iók tagjai között ott találjuk a jég és hó szakértöit, akik sokszor éle· tük kockáztatásával próbálják felderíteni titkait. Azzal, hogy a jég megismerése olyan sokáig váratott magára, nem azt akarjuk ám mondani, hogy az emberiség Imitúrtörténetében nem lennének ennek a kü:önleges a~yagnak érdekes hagyományai.
A klasszikus görögck, akiket cé!szerűbb talán helléneknek neveznünk, nemigen tudtak ró~a, hiszen enyhe, földközi-tengeri (mediterrán) éghajla:uk alatt a hó és a jég ritka jelenségek. A magas hegys2gek csúcsainak fehér jég~ sapkáját, hófödte és ködkoronáz:a gerinceit, pl. A Balkán egyik legmagasabb csúcsának, a 2900 m magas Olympusnak sziklá:t, istenek lakóhelyének tartották, ahová halandó
embernek tilos vo~t b2tennie a l
A "hazug" Pytheas. Időszámításunk előtt 325-öt írtak, amikor a mai Mar~ seiile helyén épült Massilia kikötöjéből elindult egy félelmet nem ismerő, vakmerő ha~ós, a görög Pytheas. Evezős bárkájának orrát Herkules oszlopai, a mai Gibraltár felé irányította. Maga mögö:t hagyta a szűk tengerszorost, a Gibraltárt is, ahol a monda szerint Atlas óriás vál'aiq tartotta a Fö.det. Elérkezett Gai:ia (a mai Franciaország) nyugati partjaira s a s·scayai öböl örökké viharos vizein hánykolódva, egyre északabbra tartott, arrafelé, ahol Boreásnak, az északi szélnek birodalma kezdcdik. Ismeretlen földek varázsa, új kereskedelmi és gyarma:osítási lehe. töségek csábítása csalták ide Pytheast, de nem utolsó sor· ban a kiolthatatlan tudásszomj, ami ebben a nyugtalan vérű emberben lappangott. Dtján nagyon sok érdekes dol· got tapasztalt s csak az a kár, hogy sajátkezű feljegyzései nem maradtak meg az utókor számára. Kortársai ha-
!21. áhra.
5 - A természet kalendár!uma
zugnak tartották, mert azt mesélte, hogy ahol jart, oH a levegő és kemény a víz". Jó háromszáz évvel késöbb Strabon római író .számol be, meglehetősen hézagosan, a szájhagyomány torzításaival, a massiliai hajós északi útj2ról. Strabon jegyezte fel Pytheasnak azt a meglehetösen meglepő állítását, miszerint ö Nagybritanniától északra csodálatos szigetvilágra bukkant, melyen túl. már csak a világ vége következik. Ezeket a szigeteket nevezte el Ultima Thulenak, s bennük a modern földrajztudomány a Shetland szigeteket véli felismerni, bár az is lehetséges, hogy Pytheas Izlandig is elvetődött. Az "Ultima Thule" kifejezés ma is a vi.lág végét jelenti az irodalomban. "Azokon a kietlen tájakon., ahol hajóztunk - így me· séli Pytheas utazását Strabon - nincsen külön föld, ten. ger és levegő, hanem ennek a három elemnek csodálatos keveréke, mely valami híg tengervízhe,z hasoniló s amely összeköt rnindent, s amelyben sem gyalog menni, sem pedig hajókázni nem lehet. Másutt - mondotta - a ten· ger vize olyan sűrű, hogy az evezőlapát megáll benne, mint a culuosoclott mezben a kanál." Mondanunk sem kell, hogy ezeket hallva otthonülö kor" társai, d;e még a hálátlan utókor is jóideig szemenszedett koholmánynak tartotta Pytheas elbeszéléseit s a szeren· csésen hazatérő utazót mindenütt a gúny és meg nem értés fogadta. Pedig, ha figyelmesen olvassuk az útjáról írottakat, akkor az eget és földet összeolvasztó valamiben csakhamar felismerjük a Sarkkör-menti tájak ólmos ködtakaróját, a kemény vízbeni pedig a befagyott tenger mozgolódó jégtábláit. "sűrű
386
HoL volt, hol nem .vo it . ~ , Az örökké wegmaradó jég lehetősége azonban még sokáig neni lépte át a mesék birodalmának küszöbét. Hol· volt. . . hol nem volt . . . ki ne hallott volna a legkisebb királyfiúról, aki hamuban sült pogácsával a tarisznyájában indult vándorútra, megkeresni· a földet, ahol az aranyalma terem .•. Dtjában áthalad az arany erdőn, az ezüst erdőn, a gyé/ mánt erdőn és 50k hányódás után elérkezik a c.sillogó-villogó üveghegyek hon:ába. OU egy barátságos anyóka. - akit hősünk szerencsére "öreganyámnak" titulált kampóshegyű vascipőt ad n.eki, amelyl1!e·k segítségével átkelhet az üveghegyeken s boldogan ér el az aranyalmák örök tavaszú hazájába ... Ha erről a kedves és tanulságos meséről megpróbáljuk lefejteni a köliői sallangot, all:kor egyszerre csak előbuk kan a tud'omán:yos mag, amely köré a mese eseményé· nek színes láncolata fonódik. Az "aranyerdö": őszi színvarázsba dermedt lombos erdő\ az "ezüst rengeteg" pedig a behavazott fenyves, a "gyé· mánt erdö" lombjain zuzmara sz:iporkáz,ik és millió kis jégkritSiályán 5zivárvánnyá bomlik szét a tél'i napsugár. Az ."üveghegyek" a már búcsúzó télre utalnak, ami· kor hol megolvad, hol pedig megfagy a hó, az utak síkosak, mint az üveg, de a tavasz ébredése már köz~ledil\ s csókjától felébred Csipkerózsika. Az is valószínű, hogy maguk az üveghegyek az Alpesek gleccsereit szimbolizálják, melyeken csak vascipővel (azaz mászóvasakkal) tud átkelni a királyfi s a győzedelmes hösfl(ek jutalma az ,;aranyalma", azaz a meJditerrán tájak narancsa. 387
LakodaZöm a jégpalotában De lapozzuk csak tovább a ku!túrtör~énet poros lapjait. Itt is, ott is felbukkan a hó és a jég szerepe, és a feudal"z· mus korában ura:kodók és főnemesek időtöltésének lesz az eszköze. A jobbágygyermekek. bocskoruk alá kö:ött csontdarabbal "irongá:nak", míg a tavasszal is szánkázni vágyó Mária Terézia császárnő szeszélyét országútra terített só. val e!égiti ki a hajbókoló udvaronc alázat. A felséges császárnő udvari sZánja ezen siklik végig, meghazud!olva a május langy fuvallatát. Anna lvanovna orosz cárnö parancsára 1740-ben pompás jégpalota épül' Petersburgban. Csillogó jégböl voltak a mesebeli kastély falai, Hpcsői, butorai, jégből a szobrok. amelyek a termeket diszíA tették, de azt hisszük, jégböJ a gőgös cárnö szíve is, amikor elrendelte, hogy udvari bolondjának esküvőjét ebben a jégpalotában tartsák meg. Tavaszra azután vízzé vált a mesebeli kastély, pocsolyává a jégárkádok s csak a krónika őrizte meg a cári ~zeszély emlékét ... Még csak annyit tehetünk hozzá, hogy a jég122. ábra. palota építészei mind aka·
démikusok voltak, ak;k külön a cárnö parancsára dolgozták ki a jég faragásának, esztergályozásának, sőt festésének módszereit is. HlJmérséklet • .. sűrűség . .. tömeg • ..
Mindannyian tudjuk, hogy valamely anyag sűrűsége nagymér:ékben függ a hőmérséklettőL Ha a hömérséklet a:ászáll, csöklcn az illető 'tárgy térfogata, viszont erösen megnövekedik a sűrűsége ... Ez alól az álta ános szabály alól azonban kivétel is van, ha nem is nagyor.. sok .... A víz, a bizmuth és az öntött vas például nem hajlandó magát ennek az alapelv~ nek aláveti. A megfagyó víz ahelyett, hogy összehúzódna, kiterjed és szé:repeszti az üveget, amelyben tárolták. A víz +4 fokon a legsűrűbb, ezért a tiszta vízből képzc·dött jég úszik a víz fe!színén. Ennek az érdekes jelenségnek óriási jelentősége van a természetben. Amikor ősz szel és téLdön a levegő hőmérséklete alászáll s a vízbe mártott hömérö higanyoszlopa -j-4 fokot mutat, a sűrü felszini vizréteg alászá J s az állévizek fenekén helyezkedik el. Helyét persze azonnal elfoglalja a fenék melegebb, tehát könnyebb fajsúlyú vize. A hőmérséklet további csök~enésével lassan befagy a felszíni vízré:eg, alól azonban tavaszig megmaradhat a sűrű, +4 fok körüli vízréteg, kedvezö él€'tlehe1:Jőségeket n; újtva a vizek ezernyi é'ölén,yének az áttelelésre. Vajon mi történne akkor, ha a víz úgy viselkedne, mint a legLbb más anyag, például a paraf:n? Tudjuk azt, hogy az olvadt parafinba dobott szilárd gyertyadarab a fenékre siillyed. Ha a víz is ilyerúéleképp viselkedne, a legenyhébb
fagyok esetében is. fer~ékig befagynának a folyók és a tavak, his,zen a képződő jégkristályok azonnal a fenékre süllyednének s a víz alulról felfelé fagyna be. Ez tennészetesen halálát jelentené a vizek élőlényeinek s az élet teljes pusztulását ebben az élettérben. De eredményezné azt is, hogy Földünk nagyrészén Idetlen jégkorszak köszöntene be. Miért? A magyarázat na. gyon; egyszerű. A fenékig befagyolt vizeket a nyár melege nem volna képes felolvasztani s a hatalmas l
vetítővásznon
De ne térjün!~ olyan hamar napirendre a cseppfolyós víz megsziilárdulása fölött, hisz.en maga a fagyás jel~nsége is sok érdekes dolgot árul el, 390
Megfigyelve például egy pocsolya befagyását, azt vesz· szük észre, hogy a hőmérséklet csökkenésével először par á· nyi jégtük jelennek meg a víz tetején, amelyek csakha· mar csillogó fátyol módjára vonják be a felszínt. Tudjuk azt, hogy a legtisztább ivóvíz is mindig tartaL maz feloldva ásványi sókat, sőt éppen ezek teszik a vizet ivásra alkalmassá. Ezek a sók fagyáskor kiválnak belőle s a felszíni jégréteg alatt egy sósabb vízréteget alkotnak. A sós víz nehezebben fagy be, mint a sómentes s így az alatta levő vízréteg fog megfagyni, majd ismét egy sósabb vízréteg következik és így tovább. Egy tó jegén például ilyen: jég és vízrétegek váltják egymást. Persze, amint a jégtakaró hízik, a nagy nyomás miatt a vízrétegek jótészt kipréselődnek belőle, de azért nem teljes mértékben. A jéghártyák egymáshoz tapadnak, összefagynak, bár egy kis sós vízrétegecske még mindig marad közöttük Ha most már ebbői a jégből felső lapjával párhuzamos lemez,két vágunk ki s ezt. egy vetítőgép rámájába teszszük, csodálatosan szép látványban lesz részünk A vetítőkörte melegének hatására a jéglemezek közé fagyott vízrétegben elős,zör kis buborékok, majd csodálatosan szép hatszirmú virágok jelennek meg, amelyeket felfedezőjükről, Tyndall fizikusról, Tynda!l-virágoknak neveztek el. Fagulaltgép a Sar/widéken Amint azt már említettük, a jégnek megvan az a tulaj· donsága, hogy kitagy belöle a só. A sarki jégtáblákon hajótörést szenvedett kutatókat sokszor mentette már meg a szomjhaláltól a megolvadt tengeri jég leve, amely már alig tartalmaz sót. Ha az így nyert vizet újból megfa391
gyasztjuk és aztán a jeget felolvasztjuk, ivóvizünk már te:jesen édes és élvezhető. Meg:epö, de úgy van, hogy a sarki vizeken járó hajók ehhez a másodszori megfagyasztáshoz "fagylaltgépet" visznek magukkal, mely cseppfolyós ammónia segítségéve! állít e·ö olyan a~acsony hömérsékletet, ami a vizet megfa~ gyasztja s így biztosítja a hajó edesviz-ellátását. A
tú'hűtés
csodái ...
A jég szü!öanyjának, a víznek csodálatos tulajdonságai még ezzel sem ér:ek véget. Ha például az előzetesen alaposan felforralt vizet teljes nyugalomban lassan lehűtjük, akkor az mélyen a O fok alatt sem fog befag-yni, hanem úgynevezett t ú l h ű t ó t t fo I y a d ékká válik. Ilyen esetben azonban a vízfe~üle:nek egyetlen rezdü. lése is elég ahhoz, hogy az hirtelenül összefagyjon és egyetlen jégdarabbá legyen. A túlhűtött folyadékot{ je~enségén alapszik részben az a tény, hogy a fák edénynyalábjaiban télen át sem fagy meg a víz s így az ·erdők· aránylag igen nagy hidegeket kibírnak komolyabb károsodás nélkül. A felhők méhéböl hulló, tú'hűtö:t esővíz fagy reá másodpercek a~att a téli, O fok a~att lévő kövezetre s vonja be a járdákat h országutakat csúszos páncél! a l. Ilyenkor valóban üveghegy lesz a legkisebb vakondtúrás is. Ez a jelens€g okozott igen komoly anyagi károkat 1956 februárjában például Franciaországban, ahol egy több na pon át tartó elJegesedés csaknem teljesen megbénította az or· szágúti forgalmat. 392
A d a r a és a z u z m a r a is sokszor ehhez hasonló módon jön létre, bár itt nem mindig van szlikség arra, hogy a víz tú:hűtött legyen. A darasziiá' ás csendes téli idöszakokra je!lemzö s kü· Jönösen erősebb fagyhullámok végén szekott bekövetkezni a zuzmara képződéssei egyidőben. A zuzmara a téli hónapok legfesiöibb jelensége. Millió és millió jégkris~ály öl:özteti fehérbe ilyenkor a tájat, tuodérvilág lesz az erdő, mcseország a cserjés. A zuzmara tulajdonképpen kétféle módon keletkezhetik. Létrejöhet olyanformán, hogy a levegőben lévő vízpárából először parányi vízcseppek ke1 etkeznek, amelyek az· után túlhűlve, a hideg tárgyakon kifagynak. De keletkezhetik zuzmara olyan módon is, hogy a leve· geben lévö víz gáz á:Japo:ból azonnal szilárd halmazálla~ potúvá válik, kiugorva a közbeeső cseppfolyós á'Japotot. Ezt a jelenséget nevezi a fizikus sz u b 1 im á c i ó n ak . Az ilyen módon keletkezett zuzmarának teljesen szabályos kristály alakja van. A Déli-Sarkvidék központi tájain, ahol egész éven át igen száraz, lefelé szállá légáramlás az ura:lwdó, a csapadék jórésze zuzmara formájában hull Je. Ködös időben a zuzmaraképzödés olyan nagymér~ékű is lehet, hogy a telefon és távíró-vezetékeken 5-6 cm vas· tag bevanatot is alkothat, ami nagyon gyakran a huzalok elszakadásával jár. A zuzmaráná: is veszélyesebb a nagy téli fagyhullámokat követő enyhü~ések j é g b e v o n a t a . Ilyenkor kar· vas:agságú jégpáncél borithatja be az erdők fáinak ágait s a meteorológusok azt is megál apították, hogy ilyenkor a villamosvezetékek minden egyes folyóméterére 2-3 kilo393
grammnyi terhelés es'ik. Volt olyan esztendő, arnikor a jéglerakódás napokon l{eresztül megbénította egész KözépEurópa telefon és távíró forgairnáL Olyan esetről is van tudomásunk, amikor egy faágra saját súlyának 132-szerese rakódott rá, mint jégkéreg. Egy hideg téli napon magam is tanúja vol tam annük, hogy az erdő fái szinte órák alatt jéghurokba öltöztek. Agaikról tündéri szépségű jégcsapok csüngtek alá, mclyel{et a szél sokszor egészen vízszintes állásúvá varázsolt. Másnapra persze semmivé vált a sok drágakő, de az ösvényeken· száz és száz letört fiatal hajtás árulta el, hogy a rengeteg drága árat fizetett hivalkodó ékességeiért
Az olvadás is érdekes ... Amilyen érdekes és tanulságos a fagyás jelensége, éppen olyan különleges a jég olvadása is. A fizikából tudjuk, hogy ha az anyag halmazállapotaban valamilyen változást akarunk előidézni, úgy energiát kell közölnünk vele. Ez a szabály a jégre nézve is érvényes, csakhogy amíg egy kilogramm ólom megolvasztásához 6,3 kg kalória, egy kilogramm kénhez 10 kg kalária szükséges, addíg egy kilogrammnyi jéggel bizony nem kevesebb, mint 80 kg kalóriát kell közölnünk, hogy megolvadjon és teljes egészében vízzé váljon. . Egyik téli túrámon a magam bőrén is tapasztalhattam ezt. Egy vízben szegény karsztvidéken úgy kíséreltem meg teát főzni, hogy havat. tettem spirituszfőzőm edényébe, hogy teavizet olvasszak belőle. Egy egész skatulya szilárd szeszkockám ment reá a dologra, de így is csak langyos vizet ihattam tea helyett. . 394
Tenuészetesen, amit én itt kicsiben észleltem, az érvé· nyes a természet nagyüzemi háztartásában is. Akármi~ lyen gyorsan köszöntsön be a tavasz, akárhogy is erőlköd· jék a napsugár, a hó és a jég csak lassan, fokozatosn fog megolvadni, hiszen rengeteg kalóriamennyiségre van szükség ahhoz, hogy a szilárd jég cseppfolyós vízzé vál· jon. Ha ez nem így volna, ní.inden tavaszon rettenetes árvizek és püsztító vizözönök tennék tönkre kultúrtájainkat. A dolog azonban fordítva is érvényes. Amikor ugyanis egy kilogrammnyi 0 C0 -U VÍZ megfagy és 0 C0 -U jéggé alakul át, akkor 80 kg kalória válik szabaddá s ennek a meteorológiában igen fontos következménye van. Figyelmes természetjárók is meggyőződhettek arról, hogy nagy havazasok elött közvetlenül az idő érezhetően meg· enyhül. Ennek oka jórészben az, hogy a hókristályokká fagyó víz tetemes hőmennyiséget tett szabaddá. Ez a jelenség lassú hőszabályozást jelent, ami lehetövé teszi az élőlények számára, hogy az új körülményekhez, klimatikus viszonyokhoz alka!mazkodhassanak s ártalom nélkül el is viseljék azokat. Nemcsak az olvadás, hanem az oldódás is hőelvonás· sal jár. Ezért száll a megsózott hó vagy jég hőmérséklete 00 C alá. Ilyen hűtőkeveréket alkalmazunk a fagyialtgépben is. Ezeknél az alacsony hőmérséklet nem azért áll . elő, mivel a jég "hideg", hanem azért, mivel az olvadáshoz szükséges hőmennyiséget a jég saját környezetéből vonja el.
20 OOO afmoszféra -
forró jég
Még ktilönösebben viselkedik a jég akkor, ha igen alacsony hömérsékletre hűtjük le s közben egyre nagyobb nyomást gyakoro:unk reá. igy - 30 fokon a 2115 atmoszféra nyomásnál a közönséges jég már 5 százalékkal sűrűbb lesz, mint a víz s annak fenekére siillyed. Ha a hűtést tovább folytatjuk, - 80 fokig, s a nyomást 3000 atmoszférára növeljük, úgy olyan jeget kapunk, ami 22 százalékkal sűrűbb a közönségesnél. 20 OOO atmoszféráná! már csökken a jég sűrűsége s csak 9,5 százalékkal lesz sűrűbb a víznél. Ez a jégfajta azonban csak 8C° C-nál olvad meg, tehát méltán nevezhető forró jégnek.
+
De a jég rendkívüli tulajdonságai még ezzel sem értek vég-et. A jég csak rendrs légköri nyomásnál olvad meg rP C-on. Ha a jégre ható nyomást növeljük, az olvadáspont alászá;J és a jég 00 C alatt is megolvadhat A kor· csolya is azért csúszik a jégen, mert a korcso:yázó súlya, ami igen kis fe;u·etre, a korcsolya élére esik, mego'vasz~ja a jeget s a ke'etkező vízhártya gördülékeny molekuláin száguld a világrekorder sportoló közel 40 km-es sebes· séggel. Persze a természe:ben más egyéb, ennél fontosabb jelen· ségek is összefüggésben állanak azzal, hogy a jég nyo· más hatására is megolvad: Ennek következtében csúsznak pé:dául a glecr.serek a vé:lgyek felé s gyalulják, koptat· ják U alakú völgyeiket, hozzájárulva ezzel a föld . szilárd kérgének elpusztításához.
JEGYZETEK
JEGYZETEK
JEGYZETEK
399
JEGYZETEK
------------------------ --------------------JEGYZETEK
26 - A
természet kalencláriurna
401
JEGYZETEK
402
X.
A Nap a BA!(!( jegyébe lép
A
Fehér ösvények !Java sok kedves látnivalói nyújt azok számára, akik a zord időben is szereiik az erdőt, me. zőt járni. A frissen esett hóban ott van leírva ilyenkor minden, ami a rengetegben történik Nincs jobb alkalom a nyomolvasásra, mint ilyenkor. Ha előzőleg már tanulmányoztuk háziál'atainlmak: a kutyának, macsl\ának, juhnak, kecskének vagy disznónak nyomait, úgy aránylag könnyen megismerjük a rókának, farli:asnak, öznek, vaddisznónak lábanyomát. Ezeknek az {lilatoknak "személy-
1 .. . ··(
~~
\.~
'
124. ábra. Medve
~:.·
.......
~l~W. •'l>
,
\'i'~~
.....
;ll,
125. ábra.Borz
l
t 126. ábra. -Farkas
~
~~
~~
~~ 127. ábra. Szarvas
azonosság á t" sokszor egy, a boio· okon fennakadó szőrszál is elárulja. Mivel minden állat szörének jellegzetes felépítése van, célszerű ezekből is kis gyűjteményt összeállí404
tanunk, hogy nagyító üveg alá téve a üllált "bűnjelet", összehasonlítás után pontosan megállapíthassuk a ilóttJezők vándorainak kilétét. Az egyes nyomokból fűződik össze az állntok csapása, mely szintén igen változatos lehet, aszerint, hogy a csapás gazdája ügetett, szaladt vagy vágtatott a fehér ösvé· nyeken. Természetesen vigyá~:nunk kell Jrr
Jeles nat•ok
Az
időszak jeles napjainak legérde!.;esebbike kétségkívül december 2L amikor is a téi:i napfordlulót ünnepli az ernber ősidők óta. A napforduló ünnepének eredete az időszámításunk előtti XVII. századig nyomozható. A mezo. potámiai Nippur városának romjai közül került ki az a régészeti lelet, mely két nyolcágú csillaggal ábrázolja a "Nap születését". Az időszámításunk előtti XI. évszázad- ~ ból maradt meg az az egyiptomi rajz, amel_y guggoló alakkal szemlélteti e fontos csillagászati eseményt. Az alak háta mögöit csillagok képe, tőle jobbra hieroglifák sora magyarázza meg a vázlat mondanivalóját. Mivel az ókori ember naptára napévek szerint igamdott, a fontiOs csillagászati esemény dátuma dec. 25. volt s így lett ez az időpont a Napnak, a legyőzhetetlen "sol invictus"-nak születése napja. A Föléiközi-tenger körül lakó ókori kultúrnépek számára ez a forduló jelentette a tavasz ígéretét s egy új mezögazdasági évad kezdetét. Időszámításunk után 354.ben került erre a napra karácsony ünnepe. Liberius pápa rendelte el így és parancsának igen érdekes kultúrtörténeti háttere van. Az akkor már névleg keresztény légiók katonái között ugyanis igen elharapózott az úgynevezett Mithras !?ultusz, azaz az óperzsa Na·pisteri tisztelete. Eredetileg ez az istenalak a világosságot és fényt jelentette, "mely még a felkelő Napot
405
is megelöz~e, a legtávolabbi és legelrejtettebb zugokba is behatol és a sötétséget mindenünnen elíízi." Később a hazugság és sötétség legyőzője Jeit Mithras. Alakját a Sassanida uralkodók korában már a Nap sugárözöne veszi körül. Az ókori világrend forrása ugyanis a Nap volt, amelyet mint tisztát és szeplö nélkül valót tiszteltek még a középkorban is. Ezért nem n1erte például Galilei közölni a napfoltokra vonatkozó felfedezéseit. Ennek a szplőtelenségnek em:él,.; él a román közmondásban is, amely a kákán csomót keresés hiábavalóságát a "fol· tot keresni a Napon" (a díuta pete ln Soare) mondással fejezi ki. Bennünket különösen azért érdekel a Mithras kultusz, mert éppen: a hajdani Dáciában s különösképpen Erdély földjén akadt sok tisztelője a fény istenének. Nem l{evesebb, rnint 72 emlék őrzi nevét hazánkban. A dévai múzeumban látható például az ún. hosszútelki táblán az ifjú Mithras alakja, amint egy bar:angban a sötét színű bikára térdel s törét az állat szügyébe mártja. A jelképes ábrázolás magyarázata az, hogy Mithras, a fény istene, megöli a sötétséget és tennéketlenséget ábrázoló bikát. A perzsa napisten l.;ultuszát rendszerint barlangokban űzték s valószínű, hogy az ókorban a Tordai-hasadék barlangjai is ilyen Mithras templomok, "mithraeurnok" lehettek.
Mivel pedig Mithras isten születését szintén december 25-én ünnepelték a birodalom· támaszát jelentő légionáriusok, ezért ugyanez a nap lett a keresztény karácsony ünnepe is, hiszen már Hicronimus egyházatya megmondotta, hogy a "pogány" ünnepeket nem kiírtani, hanem keresz. tény szelleművé kell tenni. 407
De nem csupán a perzsák és rómaiak ünnepelték meg a Nap születését. A hindulmái Pongol, az egyiptomialwál Ozirisz, a germánoknál Freya istenasszony alakjához kapcsolódott az ősi fényünnep legendáj(!. A hosszabbodó nappalak és egyre rövidebb éjszakák a tavasz l.;özeledtét sejtetik ma is. Népszokásainkban is tükröződik ez a derűlátó iavaszvárás. Régen fagyöngyöt vagy cserépbe.n hajtatott zöld ágat vittek a lakásba ezen a napon, így született meg (! karácsonyfa is, ami örökzö!d lombozatával az életet szimbolizálja. December 26 A magyar népélet híres "regölései" kapcsolódnak ehhez a naphoz. Ma még itt-ott a Dunántúlon él ez az igen régi népszokás, de nyomai a Székelyföldön is fellelhetők. Bálint Sándor neves néprajzkutatónk szerint ilyesformán folyik le a regölés: "ünnep másodnapján estefelé több, fiúkból álló csapat járja be a falut s minden házhoz be:l<érezkednek. Mondókájukban István király szaigáinak ne· vezik magukat, majd kerek pástokon legelésző csodafiúszarvasról szólanak, azután rendre eláldják a gazd.a jószágát, földjét, a gazdasszony házafáját s a legényeket összeregölik a leányokkal. Az egyes szakaszok végén zajütés kíséretében refrénszerűen a h e j r e g ö r e j t em szavakat ismétlik. A regősök különösen a leá,nyos házakat keresik fel, ahol szívesen is látják öket, mert azt tartják, hogy uz a leány, akit valamelyik legénnyel együtt emleg,etnek a regösök, az a jövő farsangban okvetlen férjhez fog menni, éspedig a megnevezett legényhez,"
A regölés - írja Bálint Sándor - egyike legrejtelmesebb szokásainknak, amelynek eredete, elemei, célzata anynyi érdemes kutatás ellenére sem világosak előttünk. Az útiörö Sebestyén Géza kimutatta, hogy a zajütésben és a regő-rejtem szavak ritmikus ismétlésében a fitm.ugor s ám á n varázslás csökevényét kell látnunk. Utal e szokásnak a téli napfordulat esi, primitív ünnepével való kapcsolatára is. December 28
Szerte az országban ez a nap a disznótorok napja. Ilyen· kor tesznek el egy darabot a ser~és hájából orvosságnak. Ez a szokás nem tekinthető babonának, hiszen a sertészsír még ma is több orvosságunknak .alapanyaga s így a né· pies gyógyászatban való felhasználása is indokolt, természetesen csak biznllyos esetekben. Január l
Közismerten
t é l t em e t és. A legények szalmabábot hordanak körül a faluban -
a tél jelképét - , majd egy-egy abl
Az a hiedelem, hogy amilyen az évet
kezdő napnak az
időjárása, olyan lesz az egész esztendő éghajlata, bizony
koholmány, éppen úgy az a "szabály" is, miszerint a január másodikai időjárás derült volta bő gyümölcstermés biztos záloga. Azt a szabályt azonban, miszerint a ja. mtár második felének időjárása rámutat a, szepternber idő járására, már ki kellene vizsgálni, hiszen amint később látni fogjuk, időjárásunk menetében vannak bizonyos ciklusok, amelyek tudományosan is igazolhatók. Január 6-nak, Vízkereszt ünnepének zimankója sok vidéken hosszú, derült ege rövid telet jósol. 18-án, Piroska napján van az esztendő első ún. neguoenes napja. Ez a kifejezés néprajzilag azt jelenti, hogy ennek a napnak időjárása egyezni fog az egy vagy két holdvá: tozásra bekövetkező időszak hőmérsékleti és csapadék értékeiveL Tudományosan nem nyert megerősítést. Egyes vidékeken az a szabály is tartja magát, hogy "ha nincs fagy jnnuárbal1/, meghozza azt majd a március és április." Ebben a rnonc!ásban már "van valami", monc!ja: a meteorológus. Azok az enyhe légtömegek ugyanis, amelyek meleg te:ek esetében felhalmozódnak Közép-Európa felett, megakadályozzák a sarki hicleg léghalmazok előre törését. Ilyen rnódon az Északi-Sark körül hatalmas, hideg levegő tömegek halmozódhatnak fel s bizony gyakran előfordul, hogy ezek csak tavasszal ta~álnak utat maguknak az alacsonyabb szélességek felé s bekc';etkezik a fagyos március és 0 zord április,
Események, évfordulóli
/524
december 24-én halt meg a neves por,tugál felutazó VASCO DE GAL\1A, aki elsőnek jutott el !11. diába, mégpedig Afrika megkerülésével. Dtját az tette szükségessé, hogy a törö](Ök e 1 zárták a szárazföldi utat a genovai és velencei kereskedők elől s ezeknek kara d njai nem tudták a mesés Inclia kincseit Európába hoZili. \frika megkerülésével új útvonal tárul a kereskedők elé ) a Földközi tenger egyszerre besdt a tengeri kereskelelem fókuszábóL Velence és Genua sz,erepét Liszabon rette át. Vasco de Gama útjának a természettudományok ;zempontjából is igen nagy jelentősége volt, hiszen számalan új növény, ásvány és állatfaj került ily módon Euró)ába s a tudósok látókörébe. fedező
1898 december 26-án jeleniették be a francia tudományos tkadémián CURIE és CURlENÉ a rádium felfedezését. Az tránszurokércből választották ki a sugárzó anyagot, meyet rádiiumnak neveztek el, a jelenséget pedig rádióaktiviásnak. A természettudományokban újabban egyre nagyobb ~lentösége van a rádioaldív anyagoknak, segítségükkel ki ~het mutatni a tápanyagok vándortását a növényi és álati szövetekben, míg ~ C 14 rádioaktív szénmódosulat ~hetőséget nyújt arra, hogy őskori leletek életkOrát meg· ~pö pontossággal megállapíthassuk. 1831 deN!mber 27-én bontja ki vitorláit a Beagle (Vizsla) 12
nevű angol hajó, hogy Fiiz Roy kapitány vezetésével s Darwin Károllyal a fedéizeién öt éves földkörüli útra indul jon Devenport l
1659 december 31-én emlékezün!;: meg APACZAI CSERI JANOS-ról, a nagy erdélyi polihisztorról, aki "Magyar En. ciklopédia" cím ű munkájával a természettudományokat is népszerűsítette. Az Utrechtben 1655-ben magyar nyelven nyomtatott mű l I fejezetében ad hű képet az akkori tu. dományágazatokróL Művében az ún. reális tudományok (pl. természettudomány) is helyet lwpnak. Már 1658-ban felveti egy Akadémia megalapításának tervéL Gyulafehérváron volt professzor, de intrikál\ következtében Kotozsvárra kerül, ahol a város közössége meleg szeretettel fogadta s ahová tanítványai is követték, 413
Apáczai rámuiatoit a felműveHség veszedelmére, nz oktatás és a tanárképzés megreformálásának szükségességére. Könyvéf]ek természettudományos fejezetei azonban csak egyszerű tolmácsolói a kor jobbára babonás koholmányainak, amelyek felett kritikát nem gyakorol. Gazdaságtanában már reálisabb, s az anyaföld s;.erctetével oktatja honfitársait a s;.őlőrnűvelésre, gyümölcsfanemesHésre, áll attartásra. 1851 január 4-éi1J született a 1\aukázrus magyar kutatója, DECHY MOR. Hét nagy utazása során tárta fel a hegység hófödte ormainak, óriás gleccsereinek titbit. Mint természetfényképező ragyogóan szép felvételeket készítelt a jobbára még teljesen ismeretlen tájakról. Felvett térképei mintaszerűen pontosak és ma is becses forrásmunkák. 1841 jan:uár 4-én született PETRU PONI, a román ásványkémiai kutatások úttörő harcosa. Ia~iban, majd Párizsban, a Sorbonne-on tanulja a kémiátr, ahol többek közöLt a világhírű Berthelot-t is mesterének mondhatja. Hazajőve Ia~iban lesz egyetemi tanár. Működésén)eik kezdetén hihetetlen nehézségekkel kellett megküzdenie, hiszen sem laboratóriuma, sem pedig kísérJ.eii eszköz,ei nem voltak. Csak 1877- ben foghat neki a tudományos rnunkának s elsőnek hazánk ásványvizeit kezdi dernezni, hogy orvosaink kezébe megbízható _analízisek kerüljenek 1901-ben jelenik meg az akkori F(ománia ásványaival foglalkozó nagy munkája. A 80 különböző ásványiéleséget felölelő szakkönyvben két általa felfedezett ásványi, a badenNot és a brostenitot is leírja. Igen nevezetesek a román kőolaj összetéteIével foglalkozó vizsgálatai s azok a lmtatások, amelye414
ket a kálisó keletkezésével kapcsolatban végzett. 1925-ben halt meg.
1610 január 7 -én, a reneszánsz korának legkiemelkedőbb csillagásza, GALlLEO GALILEI megp'illantja a Jupiter boldjait. "Égi hírnök" című könyvében közli távcsöves felfedezéseit. Galilei állapította meg ·először a napfoltok létezését s bátran kiállt a kopernikuszi tanok mellett. Ezért kellett az inkvizíció elé kerülnire. 1843 január 7-én Erdély föleljének nagy kutatójáról, KOCH ANTAL geológusról emlékezünk, aki ezen a napon születeit. "Az Erdélyi Medence harmadkori képződményei" című munkája örökbecsű remekmű, ma is nélkül,özhetetlen forrás a szakembereknek. Mint a kolozsvári egyetem tanára a~lwtta meg· az Er· délyi Múzeum Egyesület európai hírű ásványtárát. Felfedezi a Piskivel szemben fekvő Aranyi !Jég-y ritka ásványát, a pseud!obrukitot, a dévai ércereket, a mócsi meteoritet, a verespataki acl'ulárt stb. Fölcitani térképei felölelik Kolozsvár, Torda, Bánffyhunyad vidékeit, ele nem volt erdélyi táj, ahol kutató útjai során meg ne fordult volna. Külfölcli tanulmányutjainak eredményeit is hnája javára hasznosította. Mint tanár, az ifjúság igazi atyai barátja volt. Minclig a szabad természetbe vitte öket, mert vallotta, hogy ez a legjobb tanítómester. 1778 január 10-én halt meg LINNÉ KM<_OLY, svéd botanikus, a növény és állatvilág· első rendszerezője. A nagy földrajzi felfedezések nyomán az ismert növény és állaifajok száma annyira meg-szaporodott, hogy szükségessé vált egy nemzetközi tudományos rendszer felállítása. Ennek érdekében Linné Károly a "Sistema Naturae" c. könyvében 415
Jcf,eMeti a laiinul történő ún. kettös elnevezés elvét. Eszerint minden növény és állat egy genus és egy species, iehát egy nemzetség és egy faj nevet kap. A növényeket porzóik száma szerint osztályozta. Bár ez teljesen mesterséges szempont s nem tükrözi a növények természetes rokoni kapcsolatait, mégis jó \'olt arra, hogy a nagy zűrza varban rendet ieremtsen. Érdemeit nagyrabecsüli " 11:1ladó szellemű természettudomány.
<:sillagok . . . csillagok ...
"Csillagok, csillagok szépen rag;yogjaiok, /l szegény legénynek utat mufassatok .. ." Ilyenkor télidőn ragyognak a legszebben a csi11agolc Ne sajnáljuk a fáradságot s egy derült januári estén sétáljunk ki a város szélére, távol a villanyfén_yek ragyogásától s vessünk egy pillantást a téli égboltra. Aranyos szegekkel kivert kupolájáról felénk vill
27 -
A természet kalendúriuma
417
ismerni valamelyes állat vagy emberalakot, sok azonban n legcsapongóbb képzelettel sem akar annak látszani, amiröl elnevezték. Télidőn az égboltozatnak éppen átellenes részét látjuk, mint nyárou, s a legszebb csillagképek is ebben az évszakban tünnek elénk.
Az égboltozat délkeleti részén már a koraesti órákban ott ragyog legfényesebb csillagunk, a Sziriusz. Nevét a régi egyiptomiak Ozirisz nevű istenéről kapta. Kékesfehér fényben, tüzesen szi porkázik s talán ezért nevezte el népünk Szépasszony szemének, Árvaleány pillantásának. Tulajdonképpen nincsen is olyan nagyon messze tőlünk, csupán kilenc fényévnyire, vagyis ennyi időre van szükség, hogy a fénysugár eljusson mihozzánk a Sziriuszról. A szépasszony csillaga a valóságban csak része annalí a csillagképnek, melyet népünk Sánta Kaiának, a csillagász pedig Nagy kutyának (Canis maior) nevez. Az egyszeru ember képzelete ugyanis kiterjesztett karu női alakol vél látni az égboltozaton, melynek egyik lába rövidebb, hiszen belelépett a feletie ragyogó Kaszás csillag otUelej· tett éles szerszámába s felvérezte a sarkát. Ilyenformán bizony sántikálva viszi az ételhordó szilkét a mennyei sar· jút rendekbe vágó kaszások után.
Égi lwszás A görög legenda szerint ez a csillagkép Orionnak, a nagy vadásznak a kutyája lenne. Az Orion csillagkép ugyanis régóta foglalkoztatta a szabadban élő pásztorem· ber fantáziáját, hiszen a Kaszás - ahogyan a magyar nép nevezi - egyike égboltozatunk legfényesebb csillagké_ 418
o!
Ca&tor
KISKUTYA
128. ábra.
419
peinek, ponlosabban ebben a csillagképben található a téli égboltozat legtöbb igen fényes csillaga. Maga él kasza hat fényes csillagból áll, nyele lefe'é hajlik, éle jobbra nyílile Három csillag a nyél, másik három a kasza éle. A kaszanyél középső csillaga körül már színházi lá~csővel is jól észrevehető az u. n. Orion-köd. Ez a ködszerű Jényes folt az égboltozaton akkora helyet foglal el, mini 3 Telil!old. Kilencszáz fényévnyire van tőlünk s átmérője 10 fényév. Tulajdonképpen nem más, mint aprócslw rneteordarabokból álló Jelhő, amelyet él környező csillagképek világítan
hogy átmérője 390 millió kilométer, akkor azt is elmondhatjuk róla, hogy ha a csillagot Napunk helyére állítanánk, akkor az égitest belsejében foglalna beliet a J\1erlwr, Vénusz, Föld, Mars, sőt rnég az ún. jüsbolygók egyrésze is beleférne. Az is igaz m:onban, hogy mindebből mi semmit sem vennénk észre, mert az egész csillag o~yan ritl\a gázokból áll, hogy ilyen légüres teret Ht- a Földön csak a legerőse!Jb légszivattyúkkal tudnánk elöá~líiani. A Betelgőzzel átlósan szemben találjuk D "Fehér óriás''nak nevezett "Rigelt". 340 fényévnyire van tőlünk, ami ilZ'i jelenti, hog-y erről a csillagról a mi Napunk csak távcsövön keresztül Játható parányi csillagocska lenne. A Rigel fénye 17 000-szer erősebb, mint a Nap fénye. Az Orion csillagkép jobb felső részén tündöklik a "BelleL trix" nevű, kékesfényű csil~ag, amely tulajdonképpen világító köd. Vele átlósan szemben ialáljuk az arab nevű "Saif"-ot, at11e!ynel\ szintén U:kes árnyalatú fénye van.
Bujelosók lámpása . .. Ha égi sétánk során a Sziriuszt gondolatban összekötjük a kasza élét alkotó csillagokkal, akkor ennek a képzeleibelír vonalnak meglwsszabításában fogjuk megtalálni a Bilw-csillagkép legfényesebb esii1~1gát, az jlldeúarávrt{(. A magyar csillagmitológiában mint "Bujdosók lámpása" sze repe!. Ugyancsak a Bika csillagképllen van, Lissé kelette a Flastuú!mak, vagy "AleiadolmaJl' nevezeit csillagkép is. Nlint lwtló körül a csirkék, úgy csoportosulnak itt a csillag-ok. Szabadszemmel lleiet lehet látni belőlük, de már egy ~zínházi Játeső is 15-20 csillagot tár elénk. 421
129. ábra.
A Fiastyúkot, vagy reg1 magyar nyelven a "Hetevény" csillagot úgyszólván minden nép mcsevilága ismeri. A szibériai korjákok kacsafészelmek, az ausztráliaiak méh-kaptárnak, az indiánok táncoló tündéreknek nevezile A tő lünk hozzávetőlegesen 900 fényévnyire lévő csillagkép akkora helyet foglal ·el az égbo:tozaton, mint a telihold. A már előbb említett Aldebarán közelében is van egy igen érdekes csillaghalmaz, a "Hyades" vagy "Kikelethírrnondó". Ha sikerül megkapnunk az égboltozaton, úgy szépen látszik a belőle kiinduló V alakú halvány csillagcsoport is. Ennek felső szára vez~et el bennünket az "Auriga" vagy magyarul "Szekeres" csillagképhez. Benne igen fényesen ragyog a "Capella", amel.yet a pásztorernber "Fényes csillagnak" nevez. Majdhogynem pontosan a fe_ jünk fölött áll, ahogyan a csillagász rnondaná: a· zeniten van.
Körülötte őrzi a "Gödölyéket" a "Bojtárok kettőse". E név alaH a csillagász az jkrek" csillagképét érti. A görög mesevilág itt is elgyönyörködtet bennünket Kastornak és Polluxnak, a l\ét spártai királyfiúnak históriájávaL Minclkettőnek édesanyja Léda volt. Kastor édesapja Tyndaros, spártai király, tehát földi halandó, Polluxé azonban maga Zeus, az isienek családjának a feje. Mint istentől származó valaki, Pollux halhatatlan volt, Kastor pedig nem. A testvéri sz.eretet azonban at'ra késztette Polluxot, hogy halhatatlanságát megossza féltestvéréveL Egyik nap Pollux szállt le Kastorral a földi világba, másikon pedig mindketten az istenek lal(óhelyén, az Olympuson örvendtek a fénynek és halhatatlanságnak. Alakjuk, mint a testvéri szeretet örök mintaképc, most ott ragyog a téli égbolt kárpit ján. At1Jsiga Epszilon . .. Ha már a Capella körül járunk, úgy emlékezzünk meg nyu. gati szomszédjáról, az "Ansiga Epszilon" furcsa nevet viselő csillagról is, mely arról nevezetes az égitestek világában, hog-y az eddig ismert legnagyobb csillag. Ha a Nap helyébe ie1lllők, úgy a csillag belsejébe kerülhetnének nem csupán a Merkur, Vénusz, Föld és Mars bolygók, hanen11 még Jupilcr is. Amint hírlik azonban, már fedeztek fel az ég-bo'toza(on olyan csillagot is, amely még az Ansiga Epszilonnál is nagyobb. Egyre tökéletesedő távcsöveink seg-Hségével, v abmint a r ádiácsill agászn t fc jlődésével előre láthatólag ez a rekord is csakhamar meg fog dőlni. Ezek között az álló csillagokból összetett csillagképek között róják ég·i útjukat a bolygók. fgy a magyar csillag423
mitológia "székely csillaga", a Satunnus, a "hadakozó" vagy Mars s a "magyarok csillaga", a JupHer, valamini az "esthajnali c~illag", a Vénusz. Mindenlwri helyzetükről a csillagászati évkönyvek és tudományt népszerűsítő folyóiratok adnak hírt. Aki a csillagos ég titkaival közelebbről is meg akar isrnerkedni, annak azt ajánljuk, szerezzen be magának egy kis kézi csillagtérképet, olyat, amely a csillagászali tankönyvek mellékleteiben: van s azt kézbevéve, kezdje meg a tájékozódást az éjszakai égen. Örökre rabjai marad az égi tájak csiii
Enyhe lelek, zord telek
V
alahányszor az időjárás kilendül a rendes kerékvágásból, a legnépszerűbb tudomány menten a meteorológia lesz. Városokon cseng az időjárás{ kutató intézetek telefonja, faluhelyen pedig leemelik a mestergerendáról a százesztendős kalendáriumok po1~-os, egérrágta köteteit s onnan próbálják kisilabizáln'i, vajon szépapáink idejében is vo:t ilyen enyhe január vagy ilyen zord télutó? A természet örökké változó és sok-sok meglepetést tartogató kalendáriuma is számtalan rendellenességet tár elénk, !.;ülönösen az uióbbi évtizedben. Ezek az anomáliák főleg télen feltűnöek. Legutóbb például az l 950-51-es és 52-53-as enyhe teleken csodálkoztunk, fejünket csóváltuk a tavasziasan meleg 55 decemberében és 56 január ele jén, hogy azután eszünkbe jusson az 1954-i zord és hófuvásos január vége és február, vagy az 1956-os kemény télutó. Ezeknek a rendkívüliségeknek láttára a felületes szemrögtön hajlamos arra, hogy éghajlatváltozásról beszéljen, mégpedig olyanról, melyet ún. kozmikus, tehát a Földön kívülálló erők idéznek dő. A meteorológia rejtelmeiben tájékozatlan ember ugyanis el sem tudja képzelni, hógy magában a légkörben lehessenek olyan okok, amelyek az időjárás nagy változatosságát és meglepő szeszélyeit egymagukban is létrehozhatjálc "Ilyen\ okok hiányzása miatt lélő
425
(helyesebben nerntudásuk miatt) trJa Dr. Aujeszky László, kiváló meteorológus azután kénytelenek az okokat a földi légkörön kívüllevő forrásokban keresni. Ezt a gondolkodásmódot csak támogatják azok a népszerű \'agy félnépszerű ismertetések, amelyek a naptevékenységnek a légkörre csakugyan meglévő hatásairól vagy éppenséggel a ho!dnegyedelmek az időjárás egyes jelenségeivel való bár csak nagyon laza - kapcsolatáról szólanak. összeolvasztva ezeket a tudomáJJyos forrásból eredő, de sokszor csak részben megértett <1cbtolu.Jt a régi babonák rnaradványaival, a nagyközönség minden egyes, kissé rendkívülibb időjárási jelenségben külső, lzozmilws erőknek a tükröző. dését veli rnegtalálni. A meteorológtts természetesen másképp látja ezeket a kérdéseket. Mindenekelőtt tisztában van azzal, hogy a légkörben lejátszódó folyamatok nemcsak fizikai szempontból igen bonyolultak, hanern ezenfelül az időjárás Í1agy folyamatai térbelileg is roppant bonyolult felépítésűek ... " Továbbiakban a tudós .szerző nyomon követi egy téli, hideg légtömegnek az útját, mondjuk Európa térképén. Leírja, hogy az előrenyomuló hidegfrontot nagy mértékben befolyásolják az előtte álló hegységek, vízfelületek, s ezeken az állandó fizikai földrajzi tényezökö'n kívül még olyanok is, amelyek esetlegesek, mint például váratlamtl lehullott hótakaró vagy a talajnak előzeiese11 töriénő felszáradása stb. Ezekből következik az, hogy ha például néhány nap múlva egy tökéletesen olyan mérvű, alakú és felépítésű hideg légbetörés zajlik le a földfelszínnek ugyanazon övezeié ben, még . akkor is más sorsa lehet ennek a rnásod'ik frontnak, rnint az elsőne~. Az első talán nyíl426
egyenesen hatolt előre dél felé, a másik hosszú, kanyargós pálya után, mondhatni "dolga végezetlenül" tért vissza eredeti kiindulási helyére. "A két egyformán indult folyamatnak következményei írja a továbbiakban Aujeszky tehát merőben mások lesznek, de ezt a külömbséget a légkör saját belső viszonyai idézték elő és megértésükhöz nem kell földönkívüli hatóokok titokzatos beavatkozását feltételezni." Bár teljesen magunkévá tesszük ezt a felfogást, részünkről csak annyit kívánunk hozzátenni, hogy ha részleteiben talán nem is, de végsőfokon és nagy általánosságban időjárásunkban mégis vannak kozmikus befolyások (pl. naptevékenység függvénye), csakhogy ezeknek a lassú folyamatoknak kiértékelésére legalább is l OOO év óta tartó megfigyelési anyagra lenne szükségünk. Már a meglevő, mintegy 175 éves meteorológiai megfigyelésekből származó adathalmazban is mutatkoznak bizonyos szakaszosságok, pontosabban szakaszos éghajlat ingadoz~sok. Igy például kétségkívül igaz, hogy a XIX. század második felében a telek hidegebbek, a nyarak pedig melegebbek voltak a mostaniaknál. Ezt a meteorológus úgy fejezi ki, hogy akkor Közép-Európa időjárása kontinentálisabb kormányzású volt, mint ma. (A kontinentális, vagyis szárazföldi éghajlatot éppen a hideg telek és forró nyarak jellemzik!) 1896 és 1916 között enyhébb telek és hűvösebb nyarak köszöntöttek be, tehát a tél és nyár hő mérséklete között kisebb volt az ingadozás. Szaknyelven szólva: uralomra került az óceánikus kormányzás. Ha mostmár pontosan meg akarjuk állapítani, hogy a s;wkottnál enyhébb, vagy ellenkezőleg, a szokottnál zor427
dabb téllel van dolgunk, akkor az egyes hónapok, illetőleg egész téli évszak középhőmérsékletét kell összehasonlítanunk a sok évtizedes átlag közepekkel. Hogy megkönnyítsük azoknak az amatör meteorológusoknak a dolgát, akik ilyen meg·állapításokkal kívárnr1ak foglalkozni, közöljük az Erdély terüleiére vonatkozó sok éves átlag értékeket. Ezek szerint Erdély téli középhőmérséldeie mindenütt 0° C alatt van. Szatrnárném2,ti - 0,2 C, Nagybánya 0° C, Felső Visó 2° C, Bareasági és HáromszéL:i medence. ---.: 3° C, Csík-Gyergyói medence - 5° C. Munkánkban hasznos segédeszköz lesz az a kis táblázat, amelynek adatait Simor Ferenc állította össze s amit mellékelten közlünk. Ha tehát ezeknek a tudományosalJ megalapozott adatoknak birtokában megállapítottuk egy tél vagy egyetlen hónap enyhe, vagy zord mivoltát, akkor aztán elővehetjük a kalendáriumot is, annál inkább, mert a régiek ezeknek üres lapjaira szakták feljegyezni a családi események dá· tumain kívül azokat a feltűnő időjárási rendellenességeket is, amelyek núndenkor magukra. vonták a gazdálkodó ember figyelmét. Sok-sok érdekes, tudományos szempontból is értékes adat lappang még a mestergerendák polcain, öreg él!máriumok mélyén. Vegyük most szemügyre n ún. enyhe telekeL
JZ
Enyhe lel ek ... Zách Alfrédnak, a kérdés kitűnő ismerőjének nyomán in. dulunk útnak visszafelé él rég letűnt évszázadokba. "Hél régi krónikák sárguló lapjait forgatjuk - írja egyi!\ népszerű folyóirat hasábjaiin -, ott is találunk meglepő ·!28
A hőmérséklet havi közepeinek szélsőséges értékei Kolozsvárot (1871-1943) Legmelegebb Hónap
Január Február
Törzsérték (1871-1930)
co
l
Melyik ben
év-l
-
4,6
1919, 1936
-
2,6
1910
l
co
Leghidegebb Me yik ben
Ingadozás
év-l l
co
co
1,3
19-10
-
11,2
12,5
3,3
1932
-
10,0
13,3
1932
-
3,6
11,2
Március
3,2
1873
7,6
Április
9,0
1886
12,7
l
Május
14,2
lb 72
18,9
Június
17,4
1875
4,3
8,4
1874, 1928
11.1
7,8
21,9
1933
13,3
8,6
Július
19,2
1874
22,8
' 1913
16.~
Augusztus
18,2
1873, 1890
~1.1
1926
4,9
6,2
Szeptember
24,1
6,
17 5
Jű"''
.5
7,0
9,0
19 5
I~,..,
1920
2,5
8,3
2,7
1925
8.4
1876
-
2,2
10,6
2,1
1876
3,2
1891
-
12,5
15,7
189 \
Október November
..,. 1\:l
December
-
l
feljegyzésekeL a mosianiaknál még szélsőségesebb es~mé. nyekröl. 1327 januárjáról olvassuk, hog-y virágba borultal\ a fák és abban az évben pünkösd napján arattak, Jakab nap táján pedig szüreteltek. 1436 januárja s az utána következő idő olyan enyhe volt, hogy a magyar rónán már májusban leilratták a gabonát. 1572-ben, január végén és februárban az összes fák zöldelltek, a virágok pedig kinyíltak. 1793 januárjáról és februárjáról azt olvashatjuk, hogy a méhek akkor még sárga virágokról hordtak, Mátyás napra minden szántást és tavaszi szőlömunkát elvégezte!\, József napra pedig mind megjöttek a fecskék. Erről a télről még azt 'ÍS feljegyezték, hogy örök idlökre emlékezetes lesz. Az 1900-as januárról és februárról úgy írtak, hog·y a természet megtévedt és hazánk délebbre tolódott a térképen." Az enyhe telek legbiztosabb árulói a növények. Korai, időelötti virulásuk szinte felbecsülhetetlen adatokat szolgáltat a tudománynak. Nincs hálásabb kutatási és meg-fi· gyelési terület ifjú természetjáróink számára, mint éppen ez. Nem kell hozzá egyéb, mint egynéhány tavaszi virág1unknak, növényünknek ismerete, egy kis kitartás és ügy· buzgalom. A természetbarátok körének évi munkatervéből sem szabad hiányoznia ennek a feladatnak. Városunk vagy falunk környékén kiszemelünk egy olyan területet, ahol erdei és mezei virágok, bokros és fás nő· vények egyaránt virítanak. Ezt a kis tájegységet fogjuk azután megfigyelni az egész év folyamán, de különösen a télutón és tavaszelőn. E sorok írója már évek hosszú sora óta figyeli Kolozsvár környékén a tavaszi növények virí· tását, és ezenkívül a vándormadarak érkezését. /v1unl\á. 430
jában mindenkor társai voltak az ifjú természetbarátok, akik még a távoli, vidéki falvakból is szolgáltattak becses adatokat az időjárást, illetőleg éghajlatot kutató tudomány számára. Ezzel a kérdéssel már hazánkban is nagyon intenzíven foglalkoznak és jól kiépített megfigyelőhálózat szalgáltat számtalan adatot hazánk éghajlatának pontosabb megismeréséhez. Célszeríí volna, ha pionírjaink is kedvet kapnának az ilyenszerG megfigyelésekhez. Az 1950-51-es év is rendkívülien en.yhe volt. Tavaszi virágaink virítása, vaJamint_. vándormadaraink érkezése mindennél ékesebben bizonyít ja ezt. Oket is zavarba hozta az akkori enyhe december. A máskor gyakori csonttollúak, valamint a szép fehér gatyás ölyvek úgyszólván teljesen elmaradtak a város környékéről. A fehérmellényes vízirigók sem húzódtak le nagyobbszámban a Szamoson a síkságok felé s a tm1skor igen gyakori nagy örgébicsnek is csak egyetlen példánya került akkor természetjáróink szeme elé. A szintén szokatlanul enyhe 1951-es január .és február is nagy meglepetésekkel szolgált. Február 18-árt már kakasmandikót, májvirágot és hunyort szedtünk Kolozsvár környékén. A hónap végén kankalin is akadt s a tavaszi fiéi:ics február 9-én már virított a Hajtás-völgy szádájában. A nyáriasan enyhe télutó természetesen a madárvonulásban is érezhető volt. Éppen ezért különös érdeklődésseJ figyeltük ezidén a madárvilág vándorló tagjainak érkezését s a fáradságot sok igen érdekes megfigyelési adat jutalmazta. Minden ter~ mészetjáró követheti módszerünket, mellyel nem csupán sajátmagának szerez igaz örömet, de a tudományt is sok értékes aprósággal gazdagíthatja, adataikból azután a szak431
emberek fontos következtetéseket tudnak levonni. Kolozs_ vár keleti hatá1~án például van még valamennyi macsaras rét, amelyeken néhány bibic-család fészkel. Tanyájuk a , Szamosfalva mellett elterülő selymékes ingovány. Mezöségi falvaink és városaink vizenyős lápjain még mincleniitt megtalálhatók ezek a jajongva szálldosó madarak. Érkezési idejük március 5. körül van. Nagy meglepetésemre, amikor február 20-án felkerestem tanyájukat, egy délutáni sétakirándulás keretében, a szép tós réten már együtt találbni az egész kis kolóniát, holott az elmúlt évben egészen ,,szabályosan" csak március első felében jöttek meg a lármás vándorok. Mivel ezen az aránylag kis területű réten 14-15 madárnál többet nyáridön sem tudtam rnegszámlálni,, csodálkozásarn csak fokozódott, amikor első látásra kilencet tudtam a látcsövembe: "fogni". A bíbiceknek ugyanis megvan az a különös szokásuk, hogy a csapatok valóságos előörsöket küldenek ki a Baleári szigetekről, ahol a telet _töltik. Ezek kil\:émlelik a terepet, főleg pedig a nálunk uralkodó időjárási viszortyokat. Az általam észlelt !.;is csapat valószínűleg már napokkal azelőtt megérkezhetett s még jól látszott rajtuk a nagy út fáradtsága és törődiött sége. Ezt legjobban az árulta el, hogy közelecHemre csak lustán és nehézkesen lendültek a levegőbe a különben fürge és óvatos madarak. A bibicek korai érkezését látva, azt hittem, hogy a városunk környékén oly gyakori mezei pacsidák (Alauda arvensis) is a szakottnál hamarabb fognak megjönni. A 11<1tárt járva azonban hasztalan kerestern őket, február már jól elmúlt, amikor első peldányaiknak tavaszt hirdető trillája felhangzott :J Sodor-rét szántói fölött. Eleinte seho432
gyan sem tudtaut a l\Ülönös és éppen abban az évben szakatlan késlekedés okát megadni. Amikor azonban kiteregettem magam elé a télutó napjainak meteorológiai helyzetképét ábrázoló térképeket, a rejtély megoldódott. Ezek a kedves kis madarak a telet Dél-Európában és Észak· Afrikábaij, töltik, ahol egész té1en át szokatlanul meleg és enyhe volt az idő. Téli szállásukon tehát olyan időjárási viszonyokat találtak, amelyek nem teLték szükségessé idő előtti hazatértüket Ezért nem követték a bibicek példáját, amelyeket a Földközi-tenger nyugati medencéjéiiek erős viharciklon jai készteitek a korai haza térésre. A téli tavasz másik meglepetése akkor ért, amikor Kolozsvár Hója nevű erdejének szélén, február J..:özepén egy tövisszúró gébicset pill<~ntottam meg. Mintegy :10-40 méternyi távolságból pompásan látcsövcztem, amint éppen egy már kiporzott mogyorobokor tet~ején hallatta sajátságos, esettengető hangját. Il.)~enformán SZÓ sem leheteit róla, hogy a nálunk telelő nagy örgébics lett volna a kérdéses madár. Itiléte azért rendkívül érdekes, mcri ennek a buzgó rovarpusztítónak érkezése rendesen május első napjaira esi!\. Ilyenformán februári észlelése igen meglepő és kétségkívül a szokatl<~n téli enyheséggel hozható összefügg és be. Február 20. azután még erre a meglepeié·sre is ráduplázoit. Április helyett már ezen a napon megjelent egy búbos banka, sőt jellegzetes upp-upp nótájára is rágyújioit, ezzel köszöntve a számára is korán beköszöniöii i<~vaszt. Természetesen ezek a furcsaságok felvetik Ö'Illiag·uldól is a kérdést, mi az oka az ilyen rendkívül enyhe ie:eknek. Legtöbbször annak köszönhetik létüket, hogy ilyenkor az
28 - A természet kalendáriuma
433
Atlantl-ckean déli tájairóÍ ,szuhirópnsl meieg 1égiómegek árasztják el világrészünket Egyik cikloucsalád tízi, hajtja maga előtt a másikat s tartja távol tőlünk az északi hideg légtömegeket Ez volt a helyzet legutóbb, 1956 január első felében, amikor például január 16-án olyan meleg volt Magyarországon, amire a 175 év óta folyó meg:f'igyelések során még nem volt példa. Ezen a napon a magas légkört kutató mtíszeres léggömbök adatai szerint még· 2000 mé· teren is fagypont fölölt volt a hőmérséklet.
Zord telek Lássuk azonban most az érem másik oldalát. Lapozzuk fel ismét a száz esztendőkre visszamenő kalendáriumokat és böngésszül<: át azokat a feljegyzéseket, melyek zord és zimankós telekről szólanak. Ilyenből is vol t ám már a múltban is elég, sőt talán jóval több, mint ahogyan sze~ rették volna elődeink Szinte fel sem tudjuk mind sorolni öket, csak a legfontosabbakból adunk egy 1\is didergős ízelítőt. Időszámításunk kezdete után 400 esztendővel olyan zord volt a tél, hogy a Bizánci ,oböl befagyott, ele jégpáncél borította akkor az enyhe klimájú Rhone völgyet is. 508-ban Anglia folyói fagytak be, míg 557-ben a húnok száraz lábbal keltek át a befag}'ott Aldunán s dúlták fel Trákiát és Görögországot. 774.ben a Darclanellákat fedte háromnegyed méteres jégl<öntös, 860-ban pedig az Adria fagyott be. 1042-öt írnak a krónikák, amikor hazánkban volt olyan tél, hogy a jószág az istállókban fagyott meg s utána éhinség támadt országszerte, szörnyűséges, emberpusztító ... 434
1126-bmll "Oly hideg a tél, hogy a madarak fagyoHari lehullanak". 1179-ben április végéig egész Európát összefüggő hó· takaró borította. 1234-ben a pincékben megfagyott a bor, amit aztán jég formájában, fonionként árultak. Sok gyermek az ágyban fagyott meg. 1242-ben a rettegett Batu kán tatárjaival J befagyott Dunán kelt át. A zord iéi következményeképpen rettentő éhinség köszöntött be s az éhség miatt még emberhúst is ettek a tatárdúlta ország szerencséten lakosai. 1312-ben már kora ősszel beállott a tél. A szőlő megfagyott a tőkén, a must pedig a taposókádal-:ban. 1443--44- ben fegyverszünet állott be Hunyadi és a török közöit az en6~ hideg miatt, 1458-ban pedig, január 24-én beállott a Duna s ennek jegén választották királlyá Mátyást. Heltai l\rónikájában olvashatjuk, hogy 1485-ben olyan hideg vo:t, hogy Mátyás Bé<:'.s felé vonuló seregének katonái tömegesen fagytak meg. 1499-ben Bajaziel swltán seregéből állítólag 10 OOO em· ber fagyott meg egyetlen éjszakán. 1529-ben Bécset meniette mep; a zord tél at:ól, hogy a török seregek bevegyék. Szigorú, ínséges ielek voltak 1558-59-ben, 1564-65-ben, 1698-99-ben; 1708-9 te~én kitagytak a fák s a gabonn. Az útszéleken megfagyott emberek tetemei hevertek. 171718-ban a zord tél farl;:ascsordálwt űzött a falvakba, 1782ben még a boroshordók is megfagytak a pincékben, míg 1798-99-ben-a föld színe 128 napon át fagyott volt. 1812435
ben is igen hideg volt s Napoleon serege is nagy vesz .. teségeket szenvedett a fagytóL Hiteles források számolnak be az 1816-os télről, ami_ kor a havazás és hicleg miatt a Bánságban 200 OOO ökör és 400 OOO juh pusztult el s állítólag 54 ember is megfagyott. így foly!a!ha!nók lllég "siralmas 1-:rónikánk" adaiait egész napjainkig. Legutóbb az 1954-es nag·y tél okozott komoly nehézségeket a közlekedésben, közellátásban mincl a vidéken, minci a fővárosban, Bukarestben. Mi t jelentenek a ki vételesen zord telek a természet éle· iében? Bizony ínséget, lwplalást és éhhalált. Különöscn énekes madaraink szenvednek sokat az éhség és a hide~· miatt. A hótakaró rniatt nem tudnak magvalJJoz jutni s íg·y nagy seregekben keresik fel a külvárosokat, sőt d belvárosi parkokat is, eledelt keresgélve az entberi lakóhelyek közelében. Legutóbb 1956 zord februárjában lepték el a me.ggyvág·ók és gimplik Kolozsvár Sétaterét, a léprigók pedig a Strandfürdő fáit. Igen érdekes volt ·abban a hónapban a rigók tömeges megjelenése. Nem csupán a szokásos, már félig "háziállat" számba menő feketerigók jelentek meg a városi kertelzben, hanem egy egész sereg énekesrigó is. Ezek valószínűen az enyhe december és január köveikeziében megpróbálkeztak az átteleléssel. Amikor p~:dig beköszöntött a zord télutó, az emberi lakóhelyek közelébe húzódva i~·yc keztek táplálékhoz jutni. Ilyenkor lepik el a síkságok és dombvidékel( folyóit a hegyekből lehúzódó vízirigók, északi vendégeink, a svéd rucák, vaimnini a tőkés réeék és bukók is. Ezel
nyas vendégekről még külön ís szólunk kalendáriumunl\ lapjain. Ha a zord telekhez még nagy havazások is járlllnak, akkor a természetjáró ebben a természet nagy ajándékát látja. A havas napok száma Kolozsváron az év összes csa· padékos napjainak 20 %-át teszik U. A Gyergyói meder!· cében, 817 méter magasságban 30% -át, a Bihar hegység 1215 lll magasságban lévő Maguí·a csúcsán pedig már 43 %-át. De miéd ajándék a hó? - kérdi az olvasó. A felelet egészen egyszerű. Ez a csa padéldorma nem egyéb, mint aránylag sokáig tárolható "víz-konzero", amelynele népgazdaságunk életében döntő jelentősége van. Kétség-kívül gazdasági éleiünk egyik legfontosabb nyersanyaga éppen a víz. EnneJ::: hiánya nem csupán hidrocentráléink működésébe'n okozhat komoly fennakadást, hanem elsősor ban mezőgazdaságunk sínyli meg a nyomában járó aszályt. Az 1946-os esztendő szomorú tapasztalaléli minclennél ékesebben szólva bizonyítják ezt. A talaj vízkészide .ió terméseredményeink egyik záloga. Az esővíz, különösen, ha hirtelenül hull alá, gyorsan lefolyik s a tennőtala j nem képes belőle nagyobb mennyisé· get tárolni. Másképpen áll a dolog a hóval, ami a csapa· dék szilárd halmazállapotú formáját jelenti. A hó még erős olvadás esetén is meglehetősen lassan válik vízzé s így beszivárg·ása is sokkal lassúbb ütemű. Ha pedig a gondos gazda már télidőn gondoskodik a hó· tárolásról, akkor a tavaszi és nyári aszályokkal sikeresen felveheti a l<üzdelmet. A hó ugyanis, ha lwpacokba felhalmozva áll a földeken, igen lassan olvad el, szinte cseppenként adagolja a vizet n talajnak s ezért egyenJeiesen 437
eloszolva jó mélyen nedvessé teszi a földet. így tartalék vízrnennyiség á 11 a növények rendelkezésére a tenyészidő. szak nagy részében. Ennek megvalósítása úgy is történhetik, hogy a lefolyási helyeket szűkítjük meg s ejtjük így valóságos csap· dába a csapadékot. Az erdőjárónak is fontos ám a téli havazás. Erdeink talaja szivacs módjára issza be a hólevet s belöle születnek azok a kristálytiszta vízű, üdítő források, amelyeknek vízével oltja szomját ember és állat. Mínél későbben következik be a nagyobb mértékű téli havazás, annál veszedelmesebbé válhatik következményeiben. Mert a hó nemcsak áldás, de csapás i's lehet az ember számára. A februári havazások mindig magukban hordják az árvízveszély csíráját, hiszen a tavaszi melegben hirtelen olvadó hatalmas hámennyiség vize nem l{épes a folyók medrében lefolyni, hanem kultúrterületeket önt el és tesz kietlen vízsivataggá. Azokban az országokban s így hazánkban is, amelyeknek területén magas hegységel\ vannak, a késői hóolvadás biztosítja a hidrocentrálék szá· mára szükséges hajtóerőt és nem utolsó sorban az öntöző· vizet is. A vastag hóréteg kitűnő paplan a vetések számára. Ennek magyarázata a következő: a frissen hullott hótaka· rónak igen nagy a kisugárzó képessége, de mivel a hó általában igen rossz hővezető, a kisugárzott hőener giát nem annyira a vele érintkező talajból, mint inkább a talajmenti légrétegekből vonja el, illetőleg pótolja. Ebből következik, hogy a hópaplan felülete nagy médékben le· hűl, ele ll~}f!ne! yonatkozik ~ y~le erinfke~ő légrétegekr~
is. Miné] lazább a hóréteg, minél derüliebb és cseüdesebb az éjs.zaka, annál nagyobbméretű ez a lehűlés s így bátran elmondhaijuk, hogy az országos v;szonylaiban is nagy kiLerjedésű hátakarók mag;u!? szülik a hideget. A laza, tehát nem eljegesedett hótakaró viszont éppen rossz hővezető képességénél fogva megakadályozza a talaj erősebb lehű· lését. Igy töriénhetik meg az az érdekes jelenség, hogy a liátakaró felülete és mondjuk tíz centiméter mélyben lévő rétege között 200 C különbséget is mértek már. Az állatvilág is kihasználja a hó rossz hővezető képességét. A szibériai vagy kanadai szánhúzó kutyák a hóba ássák magukat, ha pihenői kapnak, s ugyanerről számolnak be a sarki expedíciók résztvevői is. Vadászok a megmondhatói annak, hogy sok rnadár a hóba ássa be magát s így húzza ki a fagyos éjszakát. Példa erre a fogoly. A hó nemzetgazdasági fontosságát látva, nem lesz érdekielen tudni azt, hogy a iéli havas napok száma az Erdélyi medencében 20-25, Beszterce és Nagybánya vidékén 32-37, a Mag·yar Antonám Tartományban, helyesebben a székely rnagas medencékben (Csík-Gyergyó) 34-3(), míg a már előbb említeit Magurán 67. Ezektől az úgynevezett átlag értékektől azonban igen nagy eltérések is lehetnek. így Kolozsvárorr 1917-18-ban csak 14, 1941-42-ben viszont 59 volt a havas napok száma. Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy a leghavasabb hónap a január, február, havasabb, mint december, lllárciusra pedig több havas nap esik, mint novemberre. -
JEGYZETEK
440
JEGYZETEK
141
JEGYZETEK
JEGYZETEK
JEGYZETEK
444
XI.
11 Nap a
VíZONTő
j?gyébe lép
A
Pihenés havában vagyunk. Ilyenkor látszólag élettelen az erdő, kihalt a mező. Az elmúlt idöszakban ,azonban megtanultuk olvasni a nyomok ](Önyvét s ezt a kellemes szórakozást most is vígan űzhetjük. Derült estéken az égboliozat téli csillagképeit ianulrnányozhatNk.: Különben az Orion kaszája s a környező fényes állócsillagok, a Bete:gőz, Dellairix és a Rigel látszanak szépen. Január 28-án a Korona, 16-án pedig a Szekeres csillagképből Játhatunk ldsugáfzó meteorrajt. Pompás megfigyelésre adhatnak alkalmat ilyenkor lombtalan fáink is. Próbáljuk meg felismerni őket formájukról, rügyeikröl, kérgükröl. A bükkre például könnyen ráisme·· rünl<, mivel koronájának alakja egy kiterített tenyérhez hasonló. Az oldalágak kétoldaliasan ágaznak el. A levélrügyek hegyesek és hosszúak, olyanok mintha kicsi puskagolyók lennének. A körisre ráismerünk sötétzöld kérgéről, mélyfekeie levélrügyeiről. Igen tömött koronája is jellegzetes, tavasszal pedig sötét ibolyaszínű virágrügyei a feltűnőek.
A nyárfái körkörösell izesülő olda:ágairól ismerhetjük fel. Fehéres vagy világossárga kérge gyakran fe]{etével sávozott. Az égerfa ágai csaknem vízszintesen és erneleiesen fejlődnek ki, a szilfa törzse fekete s az idős példá· nyaknak szép kéreggyűrűik vannak. 446
Ha iiycnformán figyeljük meg ráinkélt, csakhamar nagy gyakorlatra tehetünk szert. Kéreg és rügy gyűjteményt is készíthetünk ilyenkor. Ha segítségére akarunk lenni az erdészeknek, úgy gyűjt sük l\ilószámra a fenyönek, a hársriak, valamint az erdei cserjéknek magvait. Nagy használ veszik ennek a faiskolák és csemetekertek. A halászok is hálásak lesznek nekünk, ha segítjük öket abban, hogy a folyók és tavak szelfőző lékeit állandóan nyitva iarthassák. A könyvünkben fe:sorolt állatvédelmi tanácsokat ilyenkor különösen szívleljük meg. Mérjük rendszeresen a hóréteg magasságát s igyekezzünk megismerni a különbözö hófajtákat is. Téli túráinkon mindig legyünk tekintettel arra, hogy a folyók vagy a patakok jege könnyen beszakadhat alatt11nl.;. Legalább l<ét hüvelyk vastagnak kell lennie a jégnek, ahhoz, hog·y egy embert megbírhasson.
Jeles
ll HflO i<
Január végének jeles nap jai köz ül nem maradhat ki a Vince (22.-e ). Tekintettel arra, hogy a név jól rímel a pince szó:-a, megszületett a regula: -"Csorog a Vince, telik
a pince". A jól rímelés azonban úgy látszik egyet!en támasza a regula fennmaradásának, hiszen minden józan sző lősgazda tudja, hogy szüretig bizony sok egyéb balsze-
rencse aszály, hada s kotályt, tot".
is beleszólhat a pince megtelésébe. Fagy és filoxera és peronoszpora, éhes sercgélyek siseramás egyéb veszedelmek fenyegetik az édes musa zamatos saszlát s az aprószemű ,,szürke bará-
Mindezeknek ellenére a Vince-napi regula egész Európában ismeretes, hiszen Vince volt a középkori szőlősgaz dák egyik védőszentje. Talán a latin "vinum" (bor) szóval való hasonlósága is hozzájárult népszerűségéhez, amit azonban a meteorológia józan tudománya alaposan megtépázott. 25-én Pál fordulását ·találju:k a naptárban. "Pál fordulás - fél fordulás" - mondja róla a csízió. Ha pedig az időjárás ekkor nedvesre és ködösre fordul, azt is hozzáteszi: "Ha Pá! fordul kdddel, ember meghal döggel". Ez utóbbiból annyi lehet az igazság, hogy a nedves idő erő sebben befolyásolja az emberek hőháztartását, mint a száraz fagy s kedvező meteorológiai feltételeket teremt a hű448
.léses betegségek szánrára. A rnodern orvostudomány persze maga is beleszól a regulába s nem engedi eg·yköny· nyen érvényesülni a haljós htiedelmet. Arra is van szabály, lw ezen a napon eső vagy hó esik, úgy rossz termés várható. Mondanunk sem kell~ ez is csak koholmány, semmi más. Ezzel aztán el is ér'keztür1k a februárhoz. f~ögiön, a hónap második napjá?Z meg 1\ell állanunk egy szóra, hiszen Gyertyaszen/előről beszél itt már a százesztendős kalendárium is. Tavaszl\ezdö ünnepként szerepelt, de eredetc még régebbre, a klasszikus görög időkbe nyúlik vissza. A Föld anyjának, a jóságos I) em e t e r istennőnek a szeméLyéhez l
29 -
A természet kalendáriuma
449
a legelésző ailatol\ sÚimara. É!Jins6g· es nyömór S2il· kadt az .emberekre is. A hetedhét országon keresztül bujdosó édesanya hoszszas szenvedések után érkezik el E!eusisba, Keleos király házába. Itt a tréfacsiná1ó Iambenak sikerül először megnevettetnie az istennői, aki hálából meggyógyítja a király gyengélkedő kisfiát úgy, hogy a tűz fölé tartja, ami által hiányos életmelegét pótolni tudta. (Ime a tűz varázserejében rejlő ősi terápiának egyik bizonyítéka!) A bánat azonban tovább hurcolja a gyermeke után vágyódó édesanyát. Végül is H c! i os, a mindent látó napisten elárulja neki, hogy leánya az alvilág istenének foglya. Könyörgésére Z e us, az istenek feje, aki maga is megrémül a történteken, szig01·ú parancsot ad Hadesnek, hogy csupán az esztendlő eg·y részében van joga magánál tartani az időközben feleségévé lett Per~ephonét. A v,erő fényben fürdő tavasz és a tiermést fakasztó nyár egy :időre visszaadja anyjának gyermekét, aki könnyezve öleli keblére az elveszettnek hitt leányt. Lehet-e ennél költőibb magyaráz.cliát adni az évszakok szakaszos változásának, a sötétség és a fény, a fagy és a meleg örök küzdelmériek? A klasszikus görög világból sarjadó római mitosz a télutó ünnepének hőséül Fa u n us t, az erdők és mezők vidám istenét teHe, akinek alakja különben a hétcsövű sípon játszó Pán formájában már ott kí~édeit a délasi berkek homályában is. Mivel ö vigyázott a nyájak épségére, g-yaL ran úgy emlegették, mint Lupercust, azaz "farkas-űzői". ünnepét február elején tartották, élkkor a papság a leölt áldozati állatok bőrébe öltözve, szíjakkal a kezében járta 450
vegig a városokat, meghintve vellik a szerencséjüket cbben látó hiszékeny emberek vállát. Mivel a szíjnak latin neve "februm", ebből az időszakból február hónap !eit. A klasszikus előzmények után tavaszi fényünnep lett a február eleje a szlávolmál is, ahol Perun alakjához kapcsolódott. A germánoknál Donarral hozták összefüggesbc, Szinte természetes, hogy ez.ek után a kereszténység is igyekezett a maga képére átformálni ezt az ünnepet s lebagó gyertyák világával köszönteni a fényt, mely v.Sgül is legyőzte a téli éjszakák sötétjét. Az észteknél ezen a napon minden lángot kioltottak a házban s kovával csiholt szikra segítségével gyújtottak új tüzet. Ez az egészen bizonyosan ősi szokás sz0lgált ·alapjául annak a iénykedésnek, amelyet párszáz esziendővel ezelőtt még nálunk is űztek, hogy t. i. a tű"-hciyek !{ioltott lángját ezen a napon gyertyalánggal élesztettéll: fel újra. De ne idézzünk tovább a mesék és mondák csalóka vi· iágából. Forduljunk inkább a természeitudományokhoz, s kérdezzük meg a meteorológust, mit szól Gyertyaszentelő jeles napjához. Adjuk át a szót Bacsó Nándornak, a kérdés egyik leg·jobb ismerőjének, aki erről a következöket írja: "Vauuak a döntő napokhoz fűződő mondások között olyan szabályok is, amelyek mélyén igazság rejtőzik, bár megint nem olyan kizárólagos formában, amint ezt a népies szabály kimondja. Például a Gyertyaszentelő napjához fííződő néphitnek egész Európában igen sok fogalmazása van és mindeník azzal a kövctkeztetéssel zárul, hogy lia ezen a napon enyhe az idő, később még visszatér 451
a hideg és hosszú lesz (l tél. Magyaros fogalmazásai a "Ha f('nylik Gyertyaszentelő, az izeket (hulladék tüzelőany(lg) vedd elő. Ha süt a Nap ekkor, nagyobb hideg jő, mini eddig volt. Ha megjegyzed, hog!J ezen a napott meddig süt be a Nap a pifuarba, megtudod, hogy 1nég ezen: a ü'lcn meddig fog a hó beuemi. Ha Gyertyasz;entelő előtt énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni". A nép szerint a medve ezen a napon téli álmából felébredve, b(lr\angjitból kijön és ha napos időt talál, visszabújik, mert még hosszú lesz a tél. Ezek a mondások az enyhe, napos február 2 következményeképpen egyértelműleg visszatérő hideget és havat jósolnak. Amint azt a meieoro!ógusok a pontos időjárási feljegyzésekből megálla pították, az esetek igen nagy részében (nem mindig!) bekövetkez il.; az, hogy ha enyhe a január vége, vagy február eleje (tehá t nem pontosan február másodika, hanern a körülötte lévö napok!) úgy február vége, március eleje hicleg szokott lenni, mert a téli időjárásban jelentkező szakaszosságnak ez a törvényszerűsége. .A szakasz időtartama körülbelül GO nap, a hullámhegyet és a hullámvölgyet, tehát a meleg és hicleg időszakot körülbelül 30 nap választja el egymástól, a február eleji enyheséget marctus elején beálló 131. ábra. hideg követi." 1-:övetkezőek:
452
De forgassul-: tovább néprajzi kalendáriumunk lapjait. Február 3-án B a l á zs napja tűnik szemünkbe. Régi, a feudálizmus korába visszanyúló szokások Í\elnek életre nyomában. Balázs volt az akkori diákság patrómtsa s egész Közép-Európában kimutatható az úgynevezett Balázs-járás. Érdekes szakása :1 hajdani diákélet szegényességével s az oktató "magister" kamrájának kongó mivoltával volt összefüggésben. Ezen a napon csoportba verődött tanulók jártak házról házra s deákot verbuváltak az "oskola" számára. Ma úgy rnondhatnánk: "beiskolázták a tanköteleseket". Imígyen adja elő a régi verses mondóka:
"Ma uaguon Szent Balázs, Akkor pedig szokás V olt már régen Hogu a jó diákok, Os/Ú;!a pajtások V erbtwá!nak . .. Minkef is tanítónk Sok jóra oktatott, Azért f.:üldött, !fogy nzinden henyélűf, Oskoia kerülőt Osszeszed jünk. V an~e hát a házban, !\is lwmpániánkba V aló gyerme!?? 453
Altjon a verbungba, Jöjjön islwlába, Nem. bánja meg. Persze az üres diákgyomor már 1650-ben is szerette ám a szalonnás rántattát s a szerepekre tagolt s szin:e már dramatizált balázsolók a verbuváláson kívül ételt is kéregettek maguknak s mesterüknek. Imígyen szálott akkor mondókájttk: Régieldől nekünk szokás f·adi•a Szegen diákoknak jámi A házanként kerölni Asszonyokat ezergc/ni _.,tzért édes Asszonyunk Ne légyen hozzád hiába járássunk !(érjük érled lstenünket Segély sokszor diáko/wt Adial egy kis szalonnát had tegyünk rajta áldást .. Adiatok szalonnát Omedamus reveremus Tandem hát Csináljunk rántotfál. Totus quanfus debifontlll Flomm gemitwre Adielfok ka/lJászf . ..
Balázs után emlékezzünk meg D o r o t l y á r ó l (február 6), akivel kapcsolatban ma is éi a szólásmondás: "Dorottya még szorítja, Juli
szabály nagy általánosságban igaz. A meteorológusok vizsgálatai kiderítették, hogy a 25 igen hideg Dorottya nap után csupáÍ1 7 meleg és 5 átlagos középhőmérsékletű Júlia nap következett. Sk o l as z t ik a napján (febr. 10.) szokás szedni az oltóága t, míg E l ek (febr. ll.) a pásztorember számára a tavasz132. ábra. _ kezdő nap. Csíki székely hegyipásztorok Kígyókö ősi kígyó ünnepe volt ez, sok-sok népr a jzilag még k1i nem Iwtatott mescmotívummal. A kígyó alakja szülte a későbbi sárkány mondákat s nincs nép, melynek mondakincse ne fogl
Különösen a kavicsfogú öshüllök fogai szerepeitek gyakran ilyen rninöségben a feudalizmus korának paiikáiban s uagyon valószínű, hogy ennek az ősi, babollás kígyótiszteletnek cmlékét őrzi a pásztorok ldgyóünnepe is. B á l i n t napja (febr. 14.) a tyúkültetés ideje falul!e· Jyen s a nép szerint akkor kezdenek fészket rakni a verebek is. VégezetülZsuzsánna (febr. 1.9.) elviszi a !Javat, s friss zöld füvet varázsol a nwrtokr~1.
Escmt'uyek, éviordulól<
/945
janwir 22-é!l halt meg a haladó szellemű biológia egyik magyar úttörője, PONGRACZ SANDOI~, aki diákimrában Haeckel tanítványa volt. Mintaképe a dialck· tikusan kutató tudósnak. Főképpen a származástannal fog· lalkozott s bátran kijelentette, hogy a szervezet egyes tulajdonságainak átöröklési lehetősége nincs feltétlenül a génekhez kötve. Tudományos és népszerűsítő szakmunkái maradandó értékűek 1829 február 2-án született BI~EHM ALFRÉD, a legnépsz,erűbb
á)lattan könyvnek, "Az állatok világának" szerMég mielőtt egyetemi tanulmányait megkezdte volna, igen sokat utazott s utazásai l{özben ébredt fel érdeklő dése az állatok éleie iránt. Jénában, majd Bécsben szerzi meg egyetemi diplomáját a természettudományokból, hogy azután sorozatos kutató utakra induljon. Eloöbb beutazza Norvégiát és a lappoJ< földjét, majd Abessziniában találjuk: Rövid ideig a hamburgi állatkert igazgatója, hogy azután Berlinben működjék tovább, megalapítva ott az akváriumot. 1877-ben beutazza Szibér ia nagy részét és Turkesztánt, majd! a Közép-Duna vidékén végez főképpen madártani kutatásokat. l O [öteti·e terjedő munkája, "Az állatok világa" ma már bővítve is megjelent s nem csupá11 a szakernberelmel<, de a nagyközönségnek is kedvenc olvasmánya. Brehm nem voli a pepecselő laboratóri111ni munka zője.
1
457
embere. A szabad természet érdekelte, az állatok szokásai, éldjelenség-ei s ezért sokideir~ a szaktudósok nem is vettél.:: elég komolyan munkásságát. E helyen kell n1egemlítenünk, llog·y Brehm Alfréd édesapja: Cristian Lus:hvig Brehm, szintén neves természettudós volt, akinek széleskörCí ornifológiai (madártani) munkásság3 érdemel említést. Az irodalomban, fiától való megkülönböztetésül, "Brehm apó"-nak nevezik 1829 február 3 -á1n emlékezünk meg a nagy székely lwtatóról, Ol(BÁN BALÁZSROL. Már fiatalon igen sokat utazott. Beiárta Görögországot, Egyip:omot, Palesztin2t. Mindenütt szargalmasan gyűjtögetett és jegyezgetett. Amikor meghallja, hogy idehaza kiü:ött a szabadságharc, külföldi magyarokból szabadcsapatot szervez s ennek élén akar hazaj,önni. Sajnos azonban célját nem yalósíthatta meg, elkésett s a világosi fegyverletétel hírére a szabad. ságharc többi emigTánsával találjuk együtt kü'fö!dön. Hazatérése után bejárja a Székelyföldet s páratlanul álló managráfiában menli meg a szépséges táj földrajzi, töriéne:mi és természettudományi kincseinek emlékét. Munkájában elsőnek használja a fényképezést s felvételei ma már örökbecsű tudományos dokumentumok Monográfiája alapvető forrásmunka s kiinduló pont mioden, a Szé'kelyföldr,e vonatkozó kutatásnak. Mintaképe a hazáját, a szülőföldjét önzetlenül szerető kutatónak. Különösen érdekesek a Hargitára, a székelyföldi bányászatra, valamint a fürdé',kre vonatkozó kutatásai. 1799 február ll -én halt meg a haladó szellemű biológia egyik nagy olasz úttörője, SPALLANZANI. Nagyon sokat utazott a Fö'dközi-tenger mellékén, Törökországban, Svájc458
ban. Békákon és denevéreken végzett nevezetes biológiai kisérleiei, valamint az ősnemzés megdöntését célzó vizsgálatai döntő csapást médek a babonás hiedelmekben hívő korabeli tudósok zag-yya locsogásaira. Remek kísérletlel cáfolja meg- azt a tévhitet, miszerlnt a húslevesben megjelenő apró egysejtű állatok csodálatos "vegeta:ív erő" termékei lennének. Rámubt arra, hogy a biológiának is megvannak a maga könyörtelen és pontos törvényszerű ségei, akárcsak a fizikai tudományoknak. 1886 február 15 -én születdt RAPAICS RAJMUND magyar biológus, akinek számtalan műve járul hozzá a biológiai tudományok terjesziéséhez. "A magyarság virágai", "Magyar kertek". "A magyar gyümölcs" ismeretterjesztő irodalmunk remekművei. "A magyar b:ológia története" szin(t'Il úl!örő jellegű.
A tél mc.ulárvih'iga
A
zuzmarás erelők mcsebeli ragyogásáball alszik az élet s a Csönd mesél ann8k, aki érti ki nem manciott sza-vát. Növény és álbt Csipkerózsa áiJIIát a!tJssza s várja a Tavasz ébresztő igézetét. Csak ha nyitott sz emmel járjuk ilyenkor a természetet, vesszük észre, hogy a rengeteg ölén szárnyas barátainknak, ~a madaraknak egész serege küszködik a mostoha életkörülményekkel és igyekszik előteremteni a maga számára a mindennapi betevő falatot, ami meleget ád, füti testét és megóvja a fagyhaláltóL Énekes madaraink egyes fajtái télen át is itt maradnak, mint például a cinkék, tengelicek, harká1 y ok , a ragadozók közül pedig a li: a r v a l y és a g al am b ás z h é j a. Sok közülük télen át J(özelebh húzódik az ember,i lakóhelyekhez s ilyenkor gyakrabban látható. Soraikat kiegészítik azok a madárkák, amelyek magas heg,ységeink fenyveseiből húzódnak le az enyhébb éghajlatú dombvidékekre és síkságokn1. )\1ás fajok a kietlen és zord északi tájakról látogatnak el hozzánk, élvezve a viszonylagos téli enyhcségeL Ilyen északi vendégek nálunk a cs o n t t o l l úak, a ma g t ö rök egyrésze, a bájos picike ki r á l y k á k, a s ü v ö l t ők vagy g i m p l i k , a szép fehér tollazatú
460
gatyás ölyvek, a különböző északi r.écc fajok stb. Vannak végezetül olyanok, amelyek délre vonulásuk· ban vagy hazatériükben vonulnak át országunkon s ilyen· kor nagyobb tömegekben észlelhetők. Ilyenek a ·mozgé· konry ll a v a s p i n i y ek s a sz ő l ő r i g· ó. Persze akadnak aztán rendkívüli vendégek is, amelyek különben költöző madarak s szabály szerint sohasem töL tik nálunk a telet. Ilyen rendellenes telelökről bebizonyosodott, hogy valami okból kifolyólag belső elválasztású mi· rigyeik nem rnűködtek rendesen s Így az általuk szabályo· zott v o n u l ás i ös z t ö n kimaradt. Ilyen lehetett pél· dául az a gólya, amelyet 1956 januárjának utolsó napjai· ban lőttek meg Számosfalva mellett. A vadásznak feltűnt egy csenelesen lépegető nagy rnadár, mely fejét a hóban vonszolta. Közelebb menve meglepődve látta, hogy egy teljesen legyengült gólyáról vallJ szó. Az állat csőrén több kiló súlyú jégkolonc volt, mely valószínűleg a sikertelenül megpróbált halászat következménye volt. Ugyanilyen jégbilincs borította lábait is. A kegyelem lövés váltotta meg kínjaiiól a szerencsétlen állatot. Sokszor sebzett vagy beteg állato!\ is iH maradnak nálunk, hiszen nem képesek vállalkozni a l!osszú és kocká· zatos légiútra. Sorsuk legtöbbször a biztos pusztulás. Lássuk azonb·an közelebbről is a "11agy éhség hónapjainak" faggyal és zimankóval dacoló 111adárvilágát. Légtornászof.:, ágtornászok, aluobaták A nálunk telelő fajok l{özül legismertebb és legkedvesebb a széncinkc. Tulajcloi11képpen állandó madár, de télen 461
könnyebben szemünk ei~ kerlll, amint rendkívi.lii Ügyesség·· gel tornászik a csupasz ágakon, remek akrobata mutalványokkal kutaiva az ág::-tk kérge alalt lapuló rovarok ál· cái után. Szinte kínos gondossággal fésüli át a fák min. den egyes porcikáját s levélsodrók, búcsújárólepkék, apá· calepki:k s egyéb gyümölcspusztító Vártevők !árváit és pe· iéit finom csipeszhez hasonló csőrével kiemeli és elfo. gyasztja. Még a gyűrűspobók fára ragasztott petecsomóit is f,eltépi és megsemmisíti. Sokszor harkály módjára kopácsal s reggeltől estig szinte megállás nélkül dolgozik s végzi kincsetérő, ter· mésmentő rnunkáját. Mérl1eietlen hasznáról különben a madárvédelemmel kapcso~atosan még szó les-z. Az igen fürge és virgonc 1\is maciárkát a nép mindenütt istnePi és szereii. Tisztán csengő énekével ő biztatja tavasszal a szőlőmunkást, hogy "n!Jilni kék . . . nyitni kékl" Majd önmagát nógatja a rovarvadászaira: "kicsípem . . . kicsípem", tudniillik az álcát a fakéreg repedései l\özül. Elettanilag igen érdekes az a tény, amelyet Kiebe észlelt előszor. A nappal oly fürge és virgonc cinkék renclkívül mélyen alvó állatok. Fogságban tartolt cinkéinek clobozát éjszal<áriként többször meglwpog·iatta, majd valósággal megclőngetle, anélkül, ho~·y ez az alvó cinkél
Ószj és téli l!cSnapokbml l.;erül szemeink elé az ugrabügra kékcin!?e; "ci-ci-trere" hanggal üdvözöl bennünket ez a szfntén ig-cn hasznos kis rovarirtó, mely pontosan olyan fürge és éber légtornász, mint a széncinke, csak jóval kisebb nála. Fehér homlokához és pofácskájához jól illile a kék fejtetö s a hamvaskék szárny és farok, valamint a kénsárga has. Eszakról jött társaival egyült csapatokba verődve kóborol, mégeinkböl húzódik Ie a dombvidékre és síkságokra. Hamvass~:ürke háiú, szennycsfehér hasú, fekete fejlí és begylí madárka. A mag·as fenyőfák lwronáiban matat s hallatja olykor "szi-szi" !Jatlgzású hívószavát r~engeteg rovarpetéf, bábot és Járvát pusztít. Fogadjuk öt is szereteilel, ha eleiőnkre téved. Társaság·ukban sol-:szor megtal<'íll1atjuk a szinién fenyökedvelő l::irá!y!?át is, mely a legkisebb tenneW lngja ornisunl-:nak. A szürkészöld és zö!dcs árnyalatú "ktzai J.:olibrink" fején élénk sárga sáv VOlllll végig. Vékonyht kis hangján biztatja önmagát a rovar\:(ldász,1lra. Szi-szi-sz_szü ... szit, szii ... lwngzil; J ~ü:ét Iomhko463
ronából, amint elL:épesztő akrobatikával l\utatja a kéreg repedéseiben megbúvó hernyót és rovarpetét A kolozsvári temető öreg fenyőfáin szinie minde"n ·évben gyönyörködöm bennük. Rokona, a r.'örösfejű királyka már sokkal ritkábbau kerül szemünk elé. Mindketten díjat nyerhetnének akármelyik iornaversenyen, ha a talajtornábál nem is, de annál inkább az "akrobatikus f áramászásból"·. Állandó madarunk a télen át házaink köré húzódó baráicinege is. Rendkívül változatos tollruhája miatt a szakemberek nemkeve'sebb, mint 16 alfajál különböztetik meg. Beszélnek fényesfejű és kormosfejű váliozatokról, de orosz, <1lpesi, lengyel, kárpáti, sőt erdélyi barátcinegéröl is. Nagyon J(edveli ám a napraforgómagot s rnesterséges fészelwdúban szívesen megtelepszik. Nem utolsó ágtornász s a rovarirtásban sem tartozik a kullogók közé. Ugyancsak cinege rokonság a kedves, hosszúfarkú, szürkeruhás őszapó is. Fehér fejéről kapta nevét. Laza, szinte pehelyszerű tollazata jól megvédi őt a tél hidege ellen. Kisebb ívekben surran fáról fára, ahol boszorkányos ügyességgel lmtat J.:ülönösen ormányos bogarak, lárvák és bábok után. Csapatokba verődve szinte szünet nélkül matatn.ak az ágak között. A Jeghajlósabb ágvessző végére függeszkedve, hosszú farkukkai egyensúlyozzák magukat, mintha valósággal gúnyt űznének a nehézkedés és egyen· súly törvényeibőL "Sz-szi-szi", majd "cerr" hívóhaflggal adnak jelt maguk· ról. Eszakról jött társaikkal együtt ők is hasznos tagjai a téli erdő madársokadalmának. A cinkefélék népes társaságai mellett akrobaiáink és ág. tornászaink másik csoportja a csúsz/w félék. Legismertebb 464
fa juk az ún. európai csúszka, kékesszürke há i ú, okkersárga ha~ú madárka. Fekete szemsávja, fehér torka csínos külsöt kölcsönöznek ennek a bizalmas, emberi:lől sem félö kis madárkának. Magastörzsű, vegyes állományú és aljanövényzettel is rendelkező erdőségeinket csakúgy kedveli, mint parkjainkat, ahol hasznos rovarirto munkát végez. Egy orosz kutató 1834-ben Galiciában figyelte meg, hogy Sambor és Sztrij kerületekben nagy károkat okoztak a cincérek. Ezt megneszel ve, tömérdek csúszka lepte el· az erdöt. Csak úgy hemzsegett tölük a rengeteg s még az erdőszéli házakba is berepültelL Négy hónap alatt a farontó eineérek millióit pusztították el, azután mintha a föld nyelte volna el öket, tovább állottak. A nagy Brehm 8. kötetében Szemere László írja le nagyon érdeke~en ezeknek a kedves kis madárkáknak életmódját s testüknek különleges alkatát. Aligha túlozunk írja - , amikor a csúszka-féléket a kúszó madarak legtökéletesebbjének tartjuk. Ebben a tekintetben nemcsak hogy a legkevésbé sem maradnak el a harkályok mögött, de némely tekintetben még felül is múlják azokat. Lefelé is ldtűnöen kúsznak, sőt fejjel lefelé való helyzetben is 134. ábra. Csúszka
30 -- A természet kalendáriurna
465
olyan biziosan kapaszkodnak a fatörzsön, hogy ebben a függeszkedő helyzeiben még a bilíkmakkot vagy mogyorót is fel tudják törni. Erre a bravúros mutaiványra csakis lábujjaik és karmaik alkata képesíti öket. A lábujjak ugyanis aránytalanul hosszabbak, mint a harkályoké, tehát jóval nagyobb felü· Ietet tudnak átfogni. Erről fogalmat nyújthat az a tény, hogy a középsö és a hátsó ujj 1\armainak hegye a lábujjak teljes kifeszítésekor csaknem akkoni területet fog át, mint amekkora a madár egész tesihossza. Az ujjakon igen nagy, félkörben görbült, iűhegyes karmok vannak, az ujjak alsó oldalán pedig iöbb tapadószemöles segíti elő a fatörzseken való biztos mmg·ást. Ennek a berendezésnek a segítségé_ vel kúszás közben aránylag· nagy felülétre tudnak támaszkodni, mert ez természeiesen nagyobb számú kiálló kéregfelületet, tellát egyuii:d nagyóbb tapadó felületet nyújt. A talp tapadószemölcsei is nyilvánvalóan elősegítik a szilárd megkapaszkodást, az ujjak tövének hártyával való összeköttetéSe pedig megakadályozza az ujjak túlságos széiterpesztését, tehá t a fogás ere jet is megnövel i. Minthogy a kúszásra való berendezés a csúszkáknál egészen más mint a harl\ályoknál, azért a kúszás módja is nagyon különbözik azoktól. A felfelé való kúszás alkalmával a harkályok erősen a farkukra támaszkodnak, mellük pedig a fatörzstől elálló. Ezzel szemben a csúszka csakis a lábára támaszkodik s farkát körülbelül éppen olyan távol· ságra tartja a faiörzstöl, mint a mellét. Azt hogy a fatörzsön fejjel ].efelé is tud kúszni s a fejjel lefelé való lengésben megkapaszkodni, csakis lába meg· 466
felelő alkotása teszi lehetövé. A hátsó ujj nagy karma igen alkalmas arra, hogy jó rnesszire fent kapaszkodjék meg, mialatt a 1\(özépső ujj karma melyen alant vágódik bele a kéregbe s ezzel megakadályozza a törzs előrebul\á· sát. A harkály előre irányuló ujjai bizony elég Imrták a c~úszka ujjaihoz viszonyítva s így a fejjel lefelé való !\úszás nem kenyere, hiszen ebben a testhelyzetben csak nagy megerőltetéssel tudna esetleg megállani, de könnye· dén mozogni semmi eseire sem volna kedve. A tél madárvilágának ritkábban szem elé kerülő ágtor· násza a fakúsz, me/y a sűrű erdő~égek magányt ked· velő lakója s így még az igen látogatott etetökön is csak ritkán figyelhető meg. Apró termetű kis madár, a harkály· hoz hasonlóan farkával a törzshöz támaszkodva kutat a kéreg repedéseiben megbúvó bogárnépség után. Kard alakú vékony csőrében hosszú é~ vékony nyelv lapul, melynek hegyén a bogárfogásra igen alkalmas serték vannak. Egyik fajtája a kertekben is megtaHiiható s úgy látszik, kezd lassan alkalmazkodni a civilizációhoz. A gyomortar· tal om vizsgála tok kiderítették, hogy ma da runk a kora i
A tél madártársadalmának azonban nem csupán akro· batái, hanem izmos erőművészei is vannak. Bizonyára lát· tunk már cirkuszi erőművészi, aki fogaival, helyesebben állkapcsával ~zéken ülő embert emel fel. Mutatványukat sokszorosan felülmúlják a zord telek alkalmával csapato-
467
san megjelenő zömök testű, erős csőrű meggyvágók, vagy kosorrú verebelL 1956 zimankós februárjában százas csapatokban kóboroltak falvaink és városaink körül ~ még belvárosi dolgozószobám ablaketetőjére is ellátogattak, szemtelenül elzavarva onnan a törzsvendég fenyőpintye ket. Szép színes tollú madarunk nyáron át alig látható, eltűnik az összefüggő hiszen ekkor magányosan jár erdőségek lombkoronájában. Télen parkjaink ostorfáit (Celtis) Iátog<1tja előszeretettel. Kolozsvár Sétaterén ezek alatt a fák alatt látjuk lakomáiknak nyomait, szétvagdalt magtörmelék formájában. Erőművész voliuk kitűnik abból, hogy nyáridőn könnyű szerrel roppantják fel a cseresznye és meggymagot, téli etetömön pedig a kétéves, kőkeményre száradt dinnyemaggal bántak el alaposan. Próbáljunk csak meg fogainkk
s
az
komor fenyvesekből télen át kóborol el a dombvidékre és síkságokra. A zuzmarás fákon azon. nal feltűnnek a szép pirosmellényű hímek, amint fuvolázó hangon hivogatják egymást. A tojó színezeie egyhangúbb. Hozzáiulz csatlakoznak az Észak-Európából iéli vendégként megjelenő északi süvöltő!?, is. Képesek még a leg·keményebb héjú magvakat ís feltörni, tavasszal azonban veszedelmes rügypusztítóvá vá!136. ábra. Süvöltő hatnak, s ilyenkor bizony riasztani kell L::ereplőkkel vagy löfegyverrel. L'Vllint l\alitkamadár hélmar megszelídül s jó énekessé válik. Két-három nótát is megtanul, különösen, ha gazdája foglalkozik vele s füttyszóval tanítgatja. A gondos ápolást rncghálálja s ápolójához barátként ragaszkodik. Némelyik hín1 anynyira tehetséges, hogy valósággal fuvo~aművésszé képezlletö ld. G y om-mag irló élmunkások
Nlíg ágtornászaink túlnyomó részben rovarkoszton élnek, addig a tél madárvilágának egész sereg tarka köntösű munkása a gyomnövények magjainak irtásával szerez magának kimagasló érdemeket. Mi is lenne vetéseinkkel, konyhakerti növényeinkkel, Iegelőinkkel, ha a millió magot termö bogáncsok, szamártövisek, labodák Iwrlátlanui szaporodhatnának? Nincs az 469
a fizikai vagy vegyi módszer, atnely felvelletné a küzdelrnet ezekkel a "növénysárkányokkal ", amelyek a mesebeli héifejű szörnyre emlékeztetnek szívósságukkal és kiirthatatlanságukkal. A madárvilág azonban résen van. Zimankós teleinken ezres csapatokban jelennek meg a fienyt5piniyek, s vetik reá magukat az erdőszélek és tarlók gyomnövényeire. Most is, amikor ezeket a sorokat írom, ablak-etetömön ott lakmározzák a búzaszemei, dimí)'emagot és a csemegének kitett "kakast" ezek a szép tarkatollú pintyőkék. Még az írógép J{opogása sem zavarja őket s csak akkor rebbennek szét, ha egy galambász-héjja csap) le reájuk. Az imént is éppen az ablaküvegnek vágódott egy, olyan hévvel vetette reá magát a zsákmányra. 1955-56 telén olyan lwtalmas tömegekben jelentek meg, hogy bátran beszélhetünk inváziójukróL Ilyen fenyőpinty sereglést már többször megfigyeltek nálunk, így 1897-98, 1899-900, 1902-03, 1905-06-ban stb. Olyan feljegyzéseink is vannak, mégpedig 17 42-böl, amikor invázió jukban "elsötétítették az eget s- olyan lármát csaptak, mintha mennydörgött volna." Etetőimen igen érdekes tulajdonságát figyelhettem meg. A szakirodalom nem' említ! sehol sem, hogy ez a madár kúszni, l\apaszkodni tudna. Nagy meglepetéssel láttam azonban, hogy különösen a hímek előszeretettel kapaszlwdtak fel az etető mellett húzódó antennadrótra s cinke módra függe~zkecltek rajta. Amilyen szép tollazatúak, am1yira összeférhetetlen természetűek. A llímek például elverik a kisebb termetű tojó-
470
kat az etetőröl s más· náluknál kisebb madarakkal sem hajlandók megosztani a könnyen szerzett falatot. Téli barangolásaink során a tarló bogáncsbokrairól csapatostól riaszthatjuk fel a sárga 11átú, fekete torkú, vérpiros homlokú stigliceket vagy tengelice'kef. Tulajdonképpen állandó madár minálunk, de nyáridőn nem olyan feltűnő, mint télen, amikor csoportokba verődve kóborol szűkös élelme után kutatva. Ilyenkor számukat a Kárpátok északibb tájairól leereszkedő vendégek is növelik. Hívogató hangjáról - "stig-liic" - kapta nevét. Estefelé csapatosan húznak a menedéket nyújtó erdőszél bokrai felé s ilyenkor hullámos repülésükről könnyen ·felismerhetők. Kedvelt kaliikamadár, kel!emes dalocskájával sok örömct szerez gazdájának. Magam is tartottam őket télidőn, de tavasszal miindig visszaadtam szabadságukat, amit semmi gondozás és rabkenyér nem pótolhat. Gyomirtó madárko:lektívánk kedves rn11nkásai a csízek is. Bizalmas, társaságkedvelő madárkák. Sokszor már kora ősszel ellepik az éger és fenyőfákat, amelyeknek termése kedvenc csemegéjük. gersze a gyomok magvaJit sem vetik ám meg. Fekete torlwkról, zold dolmánykájukról, sárga farkfedő tollaikról ismerhetök fel. Különösen tavasszal jelennek meg, nagyobb számban, arnikor is délvidél
471
Kiváló énekesek is akadnak közöttülc A történelem például feljegyezte, hogy az egyik francia uralkodónö udvarában olyan kenderikét őriztek nagy becsben, amelyik állítólag hibátlanul elfütyülte a Dido című opera nagyáriáját. A napsugárt fakasztó télutó tavaszl1írnökei az erdei pintye/~. Amikor már Zsuzsánna elolvasztotta a havat s Mátyás széttörte a folyók jégbilincseil, úton útfélen felcsendül kiáltásuk. A nagy llóesések, folyót dermesztő zimankók madara a citromsá,nnán!J, mely ilyenkor százas csapatokban lepi el a házak környékét, a csűrök táját s a nagyvárosok szemétdombjait Ez a nagyjából zöldessárga kis madár ilyenkor egészen bizalmas-közel engedi magához az embert s így észrevehetjük a begy és az oldalak barnás árnyalását is. Míg nyáron át inkább a bokros erdőszéleken tanyászik, addig télen rnég zajos nagyvárosaink utcáiról sem hiányzik, Jóbulladékon találva meg lwsztját, már ameddig ezt a lófogatú járrÍÚívek gyors megfogyatkozása megengedi. Szintén tagja azoknak a "szárnyas munkáscsapatolmak", amelyekről haladó hagyományaink nagy mestere, Herman Ottó ír. A gyomirtás utólérhetetlen mesterei. Igénytelen kis llangicsálásukat "ci ci ciü" szavakkal lehetne kifejezni. Sokszor láttarn öket télidőn, amint a telefonpóználwn ülve reszelgették 1\issé egyhangú éneküket. Még sokáig folytathatnánk gyomirtó madárkáink felsorolását - érdemeiknek ismertetését, át kell adnunk azonban a szót azoknak, akik erdeink közegészségügyeit intézik s beszélnünk kell a fák eloldorairól is.
472
A fák doktorai Bizonyára mindenki látta már, amint a iüctögyulladásra gyanús beteg mellkasát az orvos végigkopogtatja s fülét a bőrfelületre szorítva, hallgatózik, kémlelve a tüdö esetleges zorejeit, majd kipuhato:va a bordák által bezárt üreget s a hang nyomán 1\övetkeztet az esetleges izzad. mány felbalmozódásokra. Nos, a beteg fák, szúetle, cincér rág·ta "kavernáit" lwpogtatják ki a harkáluok, amelyeket bátran nevezhetünk a madárvilág doldoraiúak. Mivel iéiidőn nagyon gyakran kerülnek szemeink elé s a lombtalan fákon J<,önnyen meg is figyelhetők, ismerkedjünk meg velük is. Testük felépítése és életmódjuk szorosan a környezet viszonyaihoz alkalmazlwctoit. Valóságos "szakmunkások", orvosi nyelven szólva "specialisták". Életterük az erdő, a fák meredek sudarai, ahol legföljebb a csúszkákkal és a fakússzal kell osztozniok, velük is csak részben, hiszen míg a harkályok a kéreg alatti farész felforgatásával jutnak el mélyenlapuló zsákmányukhoz, addig a csúszkák csupán a felszínesebb rejtekhelyen meghúzódó lárvák és álcák, valamint peték irtásában jeleskednek Az ilyenfajta munkamegosztás mindkét fél számára biztosítja a minclennapi betevö falatot. A harkályok népes társadalmának egyik igen hasznos tagja a zöld!wrká!lU vagy zöld l\ülü. Hullámzó repüléssel száll egyik fáról a másikra s közben jellegzetes klü-klüldü kiáltását hallatja. Gyümölcsöseinkben, parkjainkban könnyen rnegpillanihaijuk vérpiros fejietöjét, nyakszirtjét és bajusz foltját, mely pompásan illik fűzöld testéhez. Ovatos és nyugtalan természetű madár, mely nem csupán a 473
fák törzsén kuiat eleség után, hanem a földön is ügycsen ugra-bugrál, megdézsmálva a hangyabdyokat. Ez a zsákmányszerzési mód természetesen nem könnyű feladat a zimankós télidőben, hiszen sokszor a csonttá fagyott földben kell 20-30 cm rnély alagutat ].;opácsolnia, hogy a megdermedt hangyanéphez hozzáférhessen. Ha magas hótakaró borítja a földet s a talaj nagyon rnélyen átfagyott, bizony őkelme csak arra a koszira van utalva, amit a l.;ércg alól tud megszereznú s ilyenkor nem egyszer éhkoppon 111<1rad. Az erdész és a kertész szívesen látott vendégei a zöld harkályok, hiszen a gyümölcspusztító rovarok, valamint a eineérek irtásával segécL kezet nyújtanak a gazdá:lwdó embernek. Hasznotilajtó munka szempontjából net!l marad a külük mögölt a fa!wpáncsok nemzetsége sem. Tarka-barka tollazaiával, fehér hasával, piros farokaljával, vörös szemsávjával, fekete alapszínű hátával a nagy fakopáncs már messziről feltű nik, amint géppuska ropogáshoz hasonló hanggal kopogtatja a beteg fák törzsét. Ha véletlenül éppen nem mutatkozik, egyszerű fogásokkal magunkhoz csalogatlwtjuk. Elegendő, ha csak elkezdünk doboini egy fatörzsön, mire a bennünk vetélytársa t vélő hímek csakhamar megjelenn:ek, mulatságos mérgeliÖdéssel kutatJ,J7. va a zaj okozóját, 474
A fakopáncs-nemzeiség legmozgélwnyabb, legelevenebb tagja a kis tarka harkály. A verébnagyságú madár főleg a lomberdők lakója. Gyengébb csőrével inkább a korhadt, pudvás kéregből szedegeti ki zsákmányát. Vékonyka "pi-ki-ki" szóvaf hívják egymást. Megfigyelték, hogy tavasz felé gyakran felgallyaznak. egyegy magasabb fa sudarára s ott valóságos hangversenyt rendeznek. Aszerint, hogy a hangszerként ·használt ágcsonk vékonyabb vagy vastagabb, változik a hang magassága s az erdei xilofon hangszíne is. Igen gyakori belgyágyásza beteg fáink. ábra. 138 nak a középső tarka harkály. Tollazata Középső tarka harkály hasonló a nagy tarka harkályéhoz, azonban a fejtető piros. A test oldalán is feltűnik pirosas színezeie. Civakodó, társaság-kerülő remete. Főleg a dombvidéki tölgyesek madara. "Kik-kik-kik" hangját télen át kertjeinkben és csöndesebb parkjainkban is hallhatjuk. A varjú nagyságú fe!?efe harkál!J inkább a bükkösöket kedveli. "KlüüJdük-klük-klük" szavát olykor a parkok fenyveseiben hallani. A hím fejtetöje és tarkója piros, a tojónak csak a iarkója ilyen színű. A nagytermetű madár általában emberkerülő, ott azonban, ahol nem bántják, bizalmassá válile Számuk egyre ritkul. Ennek oka főleg a fészkelésre alkalmas nagyméretű odvak hiánya. Bábrablókat, farontó hangyákat, fenyőcincéreket pusztít 475
Szintén ritkábbarr látható a fehér hátú fakopáncs vagy szarka harkály. öszi és téli kóborlásai során látogat el havasi tájainkról a mélyebben' fekvő dombvidékekre. Szintén hasznos rov
pen ezért nem rneglepő, ba tudjuk, hogy a harkály-félé!\ 476
koponyacsontjai igen vastag falúak és szilárdan összenőttek egymással. Nyakizmaik is rendkívül erősek és kifejlettele Ha a fa kongása valamilyen zsákmányt ígér, úgy cső rükkel szétforgácsolják a kérget, majd hosszú, hátrafelé álló, sertékkel tűzdelt, ragadós és horgas nyelvüket a rovar járatába dugják s mint valami pompás sebész a lwtasszal, úgy halásszák ki a kártékony farontót. Ami egyszer a horgas lüskére akadt, annak a számára már nemigen van menekülés. A rendkívül hosszú nyelv kiöliését egy igen érdekes, rugószerűen görbült nyelvlökő ín teszi lehetövé, ami a homlokcsonttól indul ki s a lwponyát megkerülve tapad a nyelv alapjához. A harkályoknak a rovarirtás közvetlen haswán kívül l.;özvetett hasznuk is van ám. Kopácsolásukkal valóságos fészekodú gyárosok, akik ellátják énekeseinket száraz és meleg· szállássaL
Kaltúrmadarak A civilizáció fejlődése, ereieink fogyása, városi p;1rkjaink létesülese mélyrehatóan beleszóltak madaraink életébe is. Egyesek közülük visszahúzódtak a lwltúrtájalmak számukra túlzajos éleiteréből a természetes erdők még érintetlen csendjébe. Mások egészen meglepő módon alkalmazkodtak az emberi települések sajátos viszonyaihoz s azon igyekeznek, hogy ott is megtalálják életlehetőségeiket Néhány évtizede vagyunk tanúi annak, hogy egyes vadmadaraink valóságos kultúrmadarakká kezdenek válni. Mivel pedig a gyümölcsösökben, parkokban, városi szemeten és hulladékon a minclennapi betevő falatjuk is kike477
tőlLink (é!ídön, hanem állandó fajokká lesznek. Szóljon róluk is kalendárillm!lnk.
rül, nem vándorolnák el
* Elsőnek
talán emlékezzünk weg kedves ismerősünkről, a fekete rigóró!. A galambok, verebek és csókák mellc~t ez az a madár, amely leggyakrabban látható még városa:nk belterületén is. Az idősebb hímek teljesen feketék s csupán a csőr élénksárga színe villan olykor elénk, amint kerek szárnyaikkal csapkodva kuiatnak a bokrok alatt futó és ormányos bogarak után. FNeg a nedves folyóközeli erdőségeket kedvelik.· így Kolozsváron valóságos telepekben fordulnak elö a Hajtásvölgy környékén és a Dánálúti 1\edekben. Bár mactarunk sohasem volt teljesen l\öliözö, meg1s szembetűnő az a változás, amí vag-y száz év óta életében végbement Elsőnek földrészünk nyugati államaiban tűnt fel az, hogy il fekete rigó behúzóelott il városokba s lakója lett a kertelmek, gyümölcsösöknek. Már 1746-ban említi Linné, hogy elhagyatott kertekben is fészkel. Brehm "apó" szintén így nyilatkozik 1866-ban. A fekete rigó városiasodása aztán gyorsan terjed kelet felé is. A múlt század végén már Németország egész területén mint lmliúrmadári ismerik. JS9. ábra. - Fekctcrigt·, 78
":>rágában is megfigyelik bel!úzódását a városba s talán ~z a tény adta a madár német nevét is: "Stadtarnsel", naz városi rigó. Budapesten századunk elején tűnt fel mint városlakó, s ma már nálunk is nJindenütt emberi települések vendége lett. Mivel hasznos rovarpusztító, kíméljük és óvjuk, téL időn pedig főtt zöldség-gel, húscafatokkal szoldassuk ete_öill1kre. Kitűnő dalos is, csak a vadászok nem szerelik, rnert azonnJl "riaszt", ha icteg-cn téved az erdiőszélre.
* A feketerigó példáját követi úgy látszik az erdei pinty s, mivel mind gyakrabban látható parkjainkban és csön· iesebb kertjeinkben. Télidőn l<ülönösen bizalmasak. Ilyenwr csak a hímek láthatók, mert a tojók elvonulnDk s a ziDankós időket Eszak-Afrikában és Dél-Emópában töltik. '\ nálunk maradók számát növelik azok a példányok is, 1melyek Észak-Európából húzódnak le hozzánic A pintyőke nevét valószínűleg énekéről kapln, ami a nagyar nép fülében ilyenféleképpen hangzile "Pinty pinty pintu pinty . .. piniyőkém !(in kin kin kin .. . kincsecs!?ém . .. "
Ha felütjük a magyar Brehmet, sok érdekes dolgot olJashaiunik belöle a pintyőke művészi hajlamairól is. "A pinty nagyon mozgékony, élénk, ügyes, tanulékony, ie heves és veszekedő természetű madár. Eneke tulajdon{éppen csak tüzes csattogás, mely egy, esetleg két kerekied · befejezett szakaszból áll. Ezt a szólarnot az erdei )inty a legnagyobb kitartással ismételi sokszor és iöbb479
nyire gyorsan egymás után. Az erdei pinty kedvelői ennek a csattogásnak különbözö variánsait pontosan megkülönböztették és ezeket a változatokat külön névvel látták el, úgy hogy a pinty-csattogás ismerete valóságos tudománnyá nőtte b magát. Ez a mcsterség persze megfeJelö hozzáértést igényel, s ha valaki nem mélyed bele eléggé, akkor örök titok marad előlte. Vannak hegyvidékek, ahol a fentemlíteit tudománynak sokkal több kedvelője van, mint másutt. Leghíresebbek a türing1iai, továbbá a felső ausztriai pintykedvelők, mert ezek valóban rendkívül alapossággal ismerik az erdei pinty csattogásában mutatkozó különbségeket. Mig a gyakorlatlan fül alig vesz észre valami különbséget, addig ezek az emberek csalhatatlan biztonsággal ismernek fel 20, sőt még annál is többfajta csaitogást, melyek elnevezésén a laikus csak mosolyog, holott a nevek legtöbbször igen találóan vannak megválasztva és részben a madár hangját is utánozzák." Régebben a kitűnőerr csattogó pintyeket nagyon sokra becsülték és igen nagy összegeket fizettek értük. Manapság ez a szórakozás sajnos már kihalófélben van. A pinty éneke vidékenként is nagyon eltérő. A hegyvidéki pintyek általában jobb énekesek, mint a síkvidékiek Akár azt is mondhatnánk, hogy különbözö tájszólásaik vannak.
* Lassan városiasodó maclat-unk a búbos vagy konfyos pacsirta is. Ez a röghöz hasonló színű, bóbitás fejű madárka az utak és ösvények kedvelője. Ezért nevezték a középkarban "útmenti pacsirtának" is. Kicsit csikorgó nótája a magyar fülnek így hangzile "Szűrt
480
vesz kend . . . szűrt vesz kend ... ''
A szlovákoknál afelől érdeklőd;k nótája, vajon bírják-e még a hideget? (Viridizs?) A madár életének i,smerői számára sok érdekes mondanivalója van ám a kontyos pacsirtának is. Dgy látszik, hogy ez a faj mind jobban előren:yomul Európa nyugati tájai felé. A tudósok azt is kinyomozták, hogy ennek az Ázsia felől kiinduló "inváziónak" két útvonala volt. Valószínűen még az ősember korában vándorolt a kontyos pacsirta első hada a Földközi-tenger partjai mentén, az Alpesek Jábainál Algirig és a Pireneusi félszigetig. A XVIII. században újabb előretörésük volt észlelhető Lengyelországon és Németországon át. Itt megjelenésüket a cári csapatok 1813. évi bevonulásával hozták kapcsolatba s ezért nevezték őket "kozák madárnak". Az is érdekes titka ennek a madárkának, hogy pompás hangutánzó. Más madarak énekét sokszor megtévesztő hű séggel fújja perceken keresztül. Emellett mint hasznos gyom-mag irtó is védelmet érdemel, különősen a zimankós télidőben.
31 -
A természel kalendáriuma
Rt·dei séta
"A
zuzmarás fenyőerdő lakói közölt télen át csak egyetlen törvény uralkodik- írja Bianchi - éspedig a létfenntartás ösztöne. Míg a nyáron á t a szárnyas népségnek terített asztalt kínál a rengeteg, addig télen bizony minden falatért kíméletlen harc és küzd'elem folyilL A fajfenntmtás, az utódokról való gondoskodás, majd csak nyáron fogja uralni tollas barátai111k szívét, most mindenikük csak önmagára gondol, hogyan vészel je át szerencsésen a nehéz időket." E szabály alól azonban kivétel is akad. Lám a sűrű, örökzöld lombkorona re j tekében aprócska puha tollal bélelt fészek rejtőzik, berrne gyámoltalan, pelyhes fiókák szo. rong anak. A keresztcsőrű tanyáján vagyunlc A tojó éppen testével melengeti fiait, hogy megvédje őket a csikorgó fagy halálos ölelésétőL A hím mint "családfenntartó", szargalmasan hordja nekik a fenyő-mag kosztot, amit a tojó begyével felpuhít s úgy adja ezt a különös "madár pempőt" éhesen követelőző fiainak
140. ábraI<.eresztcs{íríí feje 482
Vajon kérdi a természetjáró mi vihette rá ezt a színes, kicsit papagályra emlékeztető erdőlakót arra, h.')gy lélidőn költsön? A dolog mag·yarázata
kétségtelenül abban rejlik, hogy a keresztcsőrŰ a zinwrlkós évszakban is megtalálja a maga betevő falaijút, mégpedig olyan bö,ségben, hogy még családalapításra is g·ondolhat. Az utódokról való gondoskodás így nem okoz nehézségeket s a pompás pihetoll bundácskába öliözöii madárnak nem jelent fejtörést a hideg sem mindaddig, amíg a táplálék elégetéséből származó belső meleg fűti a szervezetet. Tudjuk, hog·y a madarak tesihőmérséklete igen magas, 4C° C körül jár s !Ja jó a hőszigetelés, ez a hőmérséklet a legnagyobb hidegben is biztosítja a fiókák fejlödését.
Egu különös csipesz A közrnondás szerint: madarat tolláról - emberi barátjáról lehet megismerni. Mi még azt is hozzátehetjük, hogy madaraink megismerésének a toll színezeién 1\ívül egyik útja a csőr alkatának a vizsgálata. A kereszicsörű, amint neve is mutatja, egészen különleges szerszámmal rendelke~zik. A csőr l\éi kávája keresztezi egymást s így jön: létre az a különös csipesz, aiTLely egyedül alkalmas arra, hogy a fenyőtoboz pikkelyei közül a magot kiemel!Jesse. Ilyenforma eszközt csak a sebészek instrumentumai közölt találhatunk. Erdekes azonban, hogy a furcsa csőr csupán a felnőtt példányoknál észlelhető. A fiókák még rendes, te. hát egymást fedő csőrkávákkal látják meg a napvilágot s csak később alakul át magszedő csipesszé a két .káva. Ez a jelenség azt mutatja, hogy iit egy másodiagos alkalmazkodásról van szó, mely azután képessé tette a keresztcső rüt a tobozok egészen szakszerű "megoperálására." 483
Múmia az erdőben ... Mindannyian hallotiunk már a múmiákról. Sok ezer évvel ezelőtt a messzi Egyiptom földjén hatalmas fáraók és gazdag előkelöségek holttesiét balzsamozták be tudós mágusok, akik kiszedve a hulla belső részeit, növényi balzsamokJ
Téli
erdők
é!?e a faguöngy ...
Nincs a lombialan téli erdőnek szebb ékessége a fagyöngynél. Hatalmas, zöld csokorhoz hasonló bokrétái fehér gyöngyszemekkel tarkítva, valósággal virítanak a lombtalan ágcsúcsokon. Érdemes nekünk, természetjáróknak is megállani egy pillanatra mellcttük, hiszen a furcsa fán élő diadém nem csupán biológiai, de kuliúrtörténeti szempontból is sokat tud ám mesélni annak, aki érti a természet nyelvét. Talán éppen azért, mert télen át is zöldell, már ősidők óta megragadta az emberek képzeletét. Szépséges mesék, varázslatos legendák fűződtek hozzá, bogyóinak gyógyító erejéről pedig minden valószínűség szerint már az ősem ber is tudott. Baldur virága ...
A germán népek regéje szerint a fagyöngy története Baldumak, Odin isten fiának, a fény és meleg nemtőjének alakjához kapcsolódik. Egy éjszaka gonosz, baljóslatú álmok gyötörték Baldurt. KözeH halálát panaszolta édesanyjának, Frigga asszonynak A megrémült istenn'ő összehívta az erdők mezők virágait, állatait s lelkükre kötötte, hogy védjék, óvják magzatát rninden bajtól, veszedelemtől. A természet gyermekei mirrdannyian védői, olialmazói lettek Baldurnak, Frigga gyermekének. Csak a fagyöngy hallgatott s szívében gonosz indulatok kavarogtak. Teltekmúltak a hónapok s elérkezeit a termés betakarításának boldog időszaka. ünnepet ültek emberek és istenek egyaránt. A vidám lakoma után játékosan faágakat dobáltak a vendégek Baldur felé, s mulaitak azon, hogy a gally 485
és ágeső milyen gondosan elkerüli a szálas fiatalembert. A gonosz Lold azonban nem nyugodott. Kicsiny, de tűhe gyes dárdát faragott a fagyöngy fájából s azt a vak Höldernek kezébe adta. Kiröppen a lándzsa a világtalan agg kezéből s jaj! keresztül is fúria Baid\tr szívét. Halála azonban nem marad bosszúlatlanul. Mindenki elnyeri mélió büntetését, amint azt a mese igazságszolgáltatása megkívánja. A fagyöngyöt is lehajíiották az égboltozatról a harag·vó istenele Estében egy fa k?ronájában akadt meg. Most oit él társtalanul s fehér könnyei gyöngyszemekké fagytak a téli zimankóban. De Baldur ereje most is él benne s virításával hirdeti a fény és meleg visszatértét. Te!nek, múlnak az évszázadok s a fagyöngy a patikák kedvenc gyógyszere lesz, melyet szívesen alkalmaztak mindenfelé betegség, főképpen1 azonban "görtsös nyavalyák" ellen. Ma már il fájából :készült teil nem szerepel a hivatalos gyógyszerkönyvben, pedig a gyimbór (így hívja a nép nyelve a fagyöngyöt) igazán megérdemelné, hogy előve gyük a lomtárból, ahová méltatlanul hajították, hiszen az érelmeszesedéssei kapcsolatos magas vérnyomásnak s az ezzel járó egyéb tünetnek hatásos orvossága ez a télen is zöldellő érdekes növény. Különösen a tölgyfán él6sködő példányok fája gazdag viscinben és inositban, valamint egyéb hatóanyagokban. Bogyóinak sok helyen féregűző ha" tást tulajdonítanak s enyvéből már a rómaia1k is madár· lépet főztek.
Virágregé!?
hőse
. ..
Napjainkban az újesztendei népszokáwk növénye a fagyöngy. Vele köszöntik az esztendő első napját Francia486
országban és Nérneiországban, ahová évente sok vagonnyi fagyöngyöt szállítanak még külföldröl is. A magyar irodalomban Tompa Mihály állított ernléket a fagyöngynek egyik virágregéjében. A szépséges, de büszke és rátarti viola elutasítja kérőjét, az örökzöld perpetuelt. 1\ésöbb azonban megbánja ellwmarlwdott cselekedetét s nagy titokban két virágot indít útnak:
nyájas, édes üzenettel, mdu megbánást rejt magában . .. " A l\ét követ útnak is indul s miután már hetedhét országot is bejártak, egy sűrű erdőbe érte!<. Itt az egyik virág indát hajtva egy magas fa sudarára kúszott, hogy utat ](eresve körülnézzer1. Gonosz társa ezalatt elvágta indáii, hogy hazatérve egyedül az övé lehessen az üzeneiért járó jutalonJ. A gyökerétől elvágott, tehát l!alálraíiélt virágot azonban megszánta a jószívű faóriás s menedéket adott neki lombjai között, amikor így szóli:
,,Ágad ágaimmal, élted Eletemmel forrjon össze: V érem legyen a te véred V énülésem ifjúságod! Légu a fának dísze, g!Jönguc! Igy a mindent megszépítő költői rege. A biológia azonban megfosztja a fagyöngyöi eitől a regényességtől s mint veszedelmes, farontó élősl\ödőt tartja nyilván, sárga bogyójú rokonával, a Lorantussal együtt. Igaz ugyan, hogy a fagyöngy csak amolyan félélösködő, hiszen zöld levelei487
vel önállóan is tud magának táplálékot készíteni, asszimilálni, tápanyagjainak jóré5zét azonban a· gazdanövény testéb61 szívja ki, mert abba csőszerű szívókákat bocsát. Termését nagy előszeretettel fogyasztja a léprigó s a ragadós magvak ennek ürülékével terjednek el messze földön. Nyárfán, bükkön, tölgyön és akácon egyaránt megtalálható a fagyöngy, sőt olyan esetet .i5 megfigyeltek, amikor a tölgy nedveit szívó Lorantuson ütött tanyát a fagyöngy. Tolvaj a tolvajtól lopta el zsákmányának egy részét. A gazdanövény szerint változik levelének és gyümölcsének alakja is, ezért a növényrendszertan számtalan ún. biológiai formáját tartja nyilván. A télen át is zöld fagyöngy üde szépségét, életének sok rejteit érdekességét megcsodálva, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy túlságos elszaporodásával erdeink és gyümölcsöseink réme lehet. Irtanunk kell tehát ott, ahol ennek szüksége mutatkozik.
Egy kis állatvédelem
Zimankós télidőben bizony nem csupán n ember szenved a hidegtől, de az erdő, mező négylábú és tollas-szárnyas népe is. Még a ház körül élő állatain1< is sokkal job. ban reánk vannak utalva ebben az évszakban, mint máskor. Az állatvédelem nemes eszméje ilyen[wr foglalkoztatja leginkább természetjáróinkat s pionírjainkat Ime, mutatóba egy pár ilyen tennivaló kérdés formájában: I. Meleg-e eléggé lovai nk, teheneink istállója, baromfiaink ólja? 2. Jutta,ttunk-e nekik télidőn is eleg·enclő mozgási lehetőséget?
3. Hatójuk, vályújuk nincs-e befagyva? 4. Kapnak-e olyan tápanyagokat is, amelyek vitaminszükségletüket is biztosítják? 5. Van-e lovainknak jégpatkójuk? 6. Madáretetőnkben van-e elegendő eleség? 7. Megtettük-e a szükséges intézkedéseket arra, hogy a madáretetőtől a macskákat távoltartsuk? 8. Felvilágosítottuk-e pajtásainkat arról, hogy az énekes madarak parittyázása nem csupán káros, de büntetendő valami? 9. öntözzük-e kellőképpen: szobanővényeinket? l 0. Amikor házi szárnyasaink a tél végefelé fo jni kezdenek, adunk-e nekik mészben gazdag eleséget, például faltörmeléket, tojáshéjat? 489
Az állatvédelem nem csupán elvont, a gyakoriaitól távol álló eszme, hanem igenis a nemzeti vagyon rnegőrzésének egyik fontos eszköze. Ne tűrjük, !Jogy minden ok nélkül üssék, verjék a lovakat s órákon át fejjel lefelé tartva szállítsák a majorságot! Jó, ha tudjuk, hogy az állatkínzást a törvény szigorúan sújtja.
JEGYZETEK
491
JEGYZETEK
492
------------------~-~----------
JEGYZETEK
493
JEGYZETEK
494
JEGYZETEK
495
JEGYZETEK
496
XIL
e
7.ieutá
x
A
haJ.Ja.
lf. 21
- 111.20
Nap_~a
HALAK jegyébe lép
32 - A természet kalendáriuma
Emlékezletti
ATéluió bavát 111ár a iavuszi előkészületek jellemzik. kikeleni virágaink nyílását, vándormadaraink érkezését szorgulmasan jegyezzük fel s kérjük meg természetjáró ismerőseinket is, legyenek ebben segítségünkre. Tanulmányozzuk át a madarak kalendáriumát, de ne fe.IedJ.::ezzünl\ meg az etetökről sem, mert egy váratlan hideghullám az odaszokott madárs,ereget komoly megpróbá!latás0J.: elé állíthatja akkor, ha azok Üresen tátonganak Itt az ideje annak is, hogy túrafelszerelésünket alaposan rendbehozzuk A beköszöntő tavaszi évad lassan lehetövé teszi, hogy kerékpárunkon menjünk ki a szabadba, szedjük azért rendbe azt is. A már hosszúra nyúlt napok és a sirnogatóan meleg február végi napsütés szép magashegyi sítúrák megiéteiét teszik lehetövé. Első
A hóolvadás és jégzajlás megindulása is pompás megfigyelésekre adhat alkalmat. Nagyon tanulságos, ha vadász ismerősünkkel elmegyünk egy márciusi estén sza~ lonkaL:sre. Ilyenkor a rigók e!Yti lumgversenyében is gyönyörköd!Jeiünk. A Kolozsvár melletti Szénafüveken ilyenkor nyílik a rendkívül ritka volgamenti hérics, míg a Szamosfalvi fürdő mellett bibicek érkezését fiR·yclhetjük meg. Itt az ideje annak is, hogy akváriumunk növényzetét felfrissítsük. Tócsáinkban, kisebb tavainkban ilyenkor szerez498
hetünk szep, Jlás~ruhás tarajos gőtéket akva··ierráríun1unk számára. A békapeték fejlödését is ebben az idöszakban láthatjuk a legszebben. A kibomló rügyek is ig·en érdekesek, de a tavaszi virág·ok fenológiáját sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Nedves erdőszéleken már gyűj,thetjük a salátaboglárka vitaminokban gazdag leveleit. Állítsuk össze tavaszi és nyári iúratervünket, lehetőleg :igy, hogy ez minél változatosabb tájegységeket öleljen fel.
Jeles
IHIJlok
A
télutó jeles napjai köztil a nagy múltra visszatekintő farsang kívánkozik most kalendáriumunkba. A vele kapcsolatos számtalan szokás mind a téllel viaskodó s végül is győzedelmeskedő tavaszt ünnepli. Alapjuk az ősi "ter_ mészetvarázslás" és jól beilleszkednek a február-vég kikeletet sejtető hangulatába. Különösen a farsang végének, az úgynevezeit farsangfarkának vannak népünk körében igen érdekes hagyományai, amelyeknek megértéséhez azonban vissza kell meanünk a klasszikus ókorba s szemügyre vennünk az akkori idők emb~rének természetszemléletét s egész gondolatvilágát. A heilének február végén tartották Dyonisos isten ünnepét, mely, amint később látni fogjuk, a mai farsang ősé nek tekintheU?. A monda szer,int Dyonisos Zeusnak és Semelének volt a gyermeke, öt magát azonban nem szülei, hanem a csodálatosan szép Nysa völgyének tündérei, nimfái és driádjai nevelték
142. ábra. Sípon játszó Pán
500
A görög mitológiában Dyonisos személyesíteite meg a virágzást, tenyészést s a tavasz újjászületését. Ez utóbbi
különösen aldwr vált a vidámkedvű s a boritalt meg nem vető isten jellemző tu~ajdonságává, arnikor a kisázsiai görög gyarmatokon Sabasius istennel azonosították. Sabasitts szintén "a . természet viruló életének képviselője, aki a halálnak ugyan rabja lesz, de újból felébred." Erdekes, hogy Dyonisos isten tisztelete é.lZ ókorban nálunkfelé is igen elterjedt. Ezt bizonyítja az a gyönyörű váza, mely egy apahid
501
farsangat követő böjtöt a felldálizmus J.;oránal< embere szigorúan meg is tartotta. Egyesek felfogása szerint ez magyarázza ennek az időszaknak Carnevál nevét is (Carne vale = Búcsúzzunk a hústól). A húshagyó keddet követő harnvazószerdát "száraz"-nak vagy "fogöblítőnek" is l!evezi a magyar nép, rníg a s:dáv elnevezés a pártában mJradt lányok bosszantására "csúfak szerdájának" titulálja. A következő csütörtököt "torkos", "zabáló" vagy "tobzódó" csütörtökn2k nevezik, mert ilyenkor kell ám "kármenteni" a farsangról megmaradt sok ételt, italt. Téltemető és tavaszkezdő szokások kapcsolódnak még a magyar f(lrsanghoz. A telet rendesen vagy egy élő alak, !\one király vagy Cibre vajda képviseli, vagy pedig egy Uettelen báb, a t'ur!w, ui/lő vagy !?iszi. Ez utóbbit azllián jelképesen eltemetik, sőt halotti torát is tartják például a Székelyföldön, amint ezt Orbán Balázs - a Szél~elyföld nagy kutatója is feljegyezte. Ebben a szokásban nern nehéz felismernünk az ősi emberáldozat megszelidült maradványát. Kolompszó, ostorpattogás, csengettyűrázás szolgáltatják hozzá a kísériŐzenét, úgyszintén az ekkor szokásos "szűzgulya hajtás"-hoz is. A mo!dvai csángók mathálák játéka, a héifal~usiak borica tánca s az erdélyszerte ismert tarkajárás mind a tavasz elővarázslását és győzelmét példázzák. Bár a nagyvárosok farsangi álarcosbáljai ma már csupán értelmét vesztett csökevényeli hajdani népszokásainknak, mégis érdel\es közöttük is szétnézni, hiszen sok igen érdekes fogalomna](, kifejezésnek magyarázatát találjuk meg bennük. A "farsang" szó például a német Faselthing (Fasclú1g) 502
szóból ered. Igy nevezfék a feudálizmus lwrában a "bo_ londosan beszélők gyülekezetét", amelynek tagjai ilyenkor bátran megmondhatták a máskor tilos igazságot, éppen a "bolond beszéd" védő pa j z sa alatt. Lehet, hogy a karnevál szó egyesek szeríni a húsételekiöl való búcsúzást is jelentheti, mint azt fennebb láttuk, lehet azonban, hogy a középkorban annyira divatozó haláltánc énekek egyik szereplőjének, a sírásónal-: - carnevalet-nek nevét rejti magában. Ugyancsak a rJaláltáncénekek egyik szereplője volt a halottikart vezető "harlekin", ak,iről különben Goethe híres Erlkönigjét (Rémkirály) mintázta meg. A harlekin később farsangi bohóccá szelídült a vele karonfogva haladó "pagliaccioval" vag·y szalmabábbaL Ez utóbbi a telet jelképezte, de a múló évszázadok róla is letörölték az eredeti jelentést s belőle is mákázó bohóc lett: "bajazzo". A farsang ősi napfénylwltuszát talán legszebben a norvég népszokások tükrözik. Ott a magas északon közel fél éven át tart a sötétség uralma, amikor csupán az aurora borealisnak, a sarki fénynek vil!ódzása dob tarka drapériát az égbolt bársonyánl. Farsang idején álarcos alakok, kezükben a Napkorongat jelképező karikával vonulnak fel dalolva, táncolva az utcákon, hirdetve a halált legyőzö kikelet hatalmát. A farsangat követő hosszú bőjtös időszaknak, ami a feudalizmus korában oly nagy szerepet játszott az emberek életében, nw is megvannak a természetben látható, kézzelfog!Jató bizonyítékai. Gondolunlk itt azokra a hajdani halas· tavakra, amelyeknek dugásai ma is láthatók mindenütt az Erdélyi medencében;, Bár az újabb időkben ezeket a föld· 503
ehség következtében meglehe(ős.en lecsapolták, napjainkban egyre több és több középlwri haJastavunkat állítják ismét üzembe, hiszen közellátásunknak egyik igen fontos tényezője az ízletes és könnyen emészthe~ő hal húsa. Ott, ahol Zsuzsanna nem vitte volna el a havat és a jeget, ez a feladat Mátyásra hárul, akit országszerte "jégförőneku tart a regula. Február 24. - Mátyás. napja jégtörő eredetét onnan vezethetjük le, hogy a középkor egyházművészete Mátyás apostolt, akit tudvalevően lefejeztek, kezében él szekereével ábrázolta. Talán innellJ vezeihetjük le a fejszével jeget törő alakot, mely egyben a tél halálát és a tavasz győzelmét is szimbólizálja. A Mátyás napi enyhülés azonban nem babona, hanem a már említett hatvan napos időjárási szakaszosság egyik láncszeme: "Mátyás, jeget ha nem talál, csinál". Mátyás egyben a halászok számára is jeles nap ám. Ekkor kezdenek ívni vagyis ilo·ázni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát "Mátyás csukájának" is hívja a nép s egész· évre vonatkozóan szereneséf hozónak tartja. Sok egyéb babonás szokás is fűződik hozzá, pl. hogy az ezen a napon ü:tetett baromfi nem kelt kiscsirkét Természetes, hogy ezeket a hiedelmeket és koholmányokat irtanunk kell s fel kell világosítanunk rninde11kit tarthatatlanságukróL A parasztregulák születésére vonallwzóan jó példa "Üs:!ögös Sz en t Péier (febr. 22) esete, mert híven tükrözi, milyen véletleneken múlik egy-egy ilyen "szabály". A J.;:özépkorban ennek az egyházli ünnepnek latin neve Catlleclra Sancti Petrii volt - írja Bálint Sándor Az esztendő néprajza c. könyvecskéjében. Ezt a latinul tudó, tehát deákos ember "Szent Pélörnek t1 székössége" alakban fordította 504
le. A népe!itllológia aztán félreértelte a dolgot s Üszögös Szent Pétert csin<'ílt belőle, kapcsolatba hozva az ünnepet azzal, hogyha ezen a napon csúnya az idő: üszkös lesz a gabona. A bekőszöntö március dső jeles napja !(ázmér (4-e). A kalendárium szerint "patkányíízőa nap. Jelentőségét csak akkor értjük meg, ha régmúlt évszázadok ködös múltjába forclítjuk vissza az idő kerekét. Akkoriban ütötte fel a fe jét a patkánuveszedelem, mégpedig a vándorpatkány, vagy ahogyan Erdélyben nevezik, pócegér formájában. Európában a XVIIf. század elején tű nik fel s valószínűen két úton át jutott el hozzánic Egyrészük a szárazföldön vándorolt Közép-Azsiábó! Európa ke· Jeti államaiba, másrészük az Indiából jövő hajók potyautasaként érkezett a Földközi- tenger kikötői be. Ezek a városok azután mint megannyi fertőző góc csak úgy ontották magukból a l\áriélwny rágcsáJók százezreit Rendkívüli módon tud alkalmazkodni a környezet körülményeihez, pompásan úszi,k, erős karmaival nagyszerűen kapar, átrágja a deszkafalat s megtelepszik pincékben, csatornákban, istállókban, raktárhelyiségekben egyaránt. A középkornak tulajdonképpen nem is ő, hanem ro_ kona, a fekete patkány volt a réme, mely Európában ős honos, hiszen már az ősember cölöpépítményei között is megtalálták csontjait. Az erősebb és nilgyobb vándorpiltkány szarHotta ki, s éllulmaradva a létért való J.::üzdelemben, számban igen: megfogyatkozott. Hajdan a pestisnek vagy döghalálnak voltak a terjeszfői s a patkányok ma is átkéli a trópikus országok közegészségügyének. 1347-ben például Európa lakosságából minden harmadik ember a 505
pestis áldozata leLt, szám szerint 25 millió fő s ebben a borzalmas pusztulásban döntő szerepe volt a ragályt terjesztő patkányseregnek is. Nem csoda, ha a középkor embere rettegeit tőle, bár csak homályosan sejtették még, hogy szerepe van a betegségek terjesztésében. Ezeknek az időknek mesebeli patkányil-tája a főurak és gazdag polgárok orra alá borsot törő Eulenspiegel, aki állítólag összefurulyázta a városok patkányait s úgy pusztította ki öket. Napjaifllk kikötővárosaiban, így például Bombayban minden eszf,endőben megrendezik a patkány/irtás napját, amikor is hatalmas patkány-bábukat hordoznak végig az utcákon, felhíva a lakosság figyeimét irtásukra. Ilyenkor több százezer patkányt ölnek meg, de az állat nagy szaporasága csakhamar pótolja a veszteségeket. Ilyenformán a patkánykérdés ma sincsen megoldva és sok gondot okoz különösen a kikötői lwtóságoknak. Legutóbb az lel55-ös nagy hollandiai tengerár alkalmával ballottunk róluk, amikor a víz alá került kikötői raktárakból menekülve, százezres tömegekben lepték el a magasabban fekvő
helyel~:et.
UJ. ábra.
Patkánycsalogató Eulenspiegel
506
Március 12-e, Gergely napja ismét sok néprajzi érdekességet rejteget számunkra. Az ónaptár szerint március l-re esett s a szláv népek egykori újéve volt:. Nlíg Balázs a diákság, addig Gergely az iskolák pártfogója, patrónusa volt. Szintén diáktoborzás fűződik hozzá s különösen a hétfalusi csángók verses rigmusai őrizték meg mai napig is hagyományait. Ime egy iöbbszáz éves Gergely rigmus: ,Nem jó tudatlan/l[ parasztul E világra: Mert ígu emberségre, Nem, juthatunk tisztre Ez országban. Jertek el mi velünk, Mert érietek jöttünk J ó gyerme!?ek ..."
Felnőni
A gergelyezés sokszor dramatikus formában töriént s egyik reánk maradt színdarabban olvassuk a főszereplő panaszá t: Igérték már sokszor, hogy ezt az oskolát !(örül iapasztattyák padjál és o!da!át Megfedik tetejét, megújítják haját, A1iért nem iselekszik, /.:i tudná a baját? Gergely napjához különben időjárási megfigyelések i~ s a statisztika is igazat ad annak a verses !ds rigmusnak, mely megállapítja: fűződnek
Gergely napja ritkán, hogy jó, Hideg, szeles, sokszor van hó . .. 507
A szakállát rázó Gergely 5em ritkaság mifelénk s bizony, még dombvidékeinken is gyakran sízhetünk ilyenkor, magas hegységeinkről nem is beszélve. Abban azonban nem, adhatu1nk ignat a "parasztregulának", miszerint ha március 12-én csúnya az idő, úgy előjön a róka, ba szép, úgy még 14 napig· bent n1ar~Jd. Bizony a ravaszeli koma nem vállalkozik ilyen iclőjelzésre, annál kevésbé, mivel ő bizony télen át 5em hajlandó két hétig u rókatanyán kuksolní, hát még tavasszal, amikor a nagyétkű fiatalo!\ táplálásáról is gondoskodnia kell. A tavaszi munkák teljes ütemű megindulását célozza az a mondás, rnely szerint Gertrud "megereszti a munkát", annál is inkább, mert Sándor (18), József (19) és Be!led~k (21) zsákkal a hátukon hozzák mifelénk a meleg, tavaszias légtömegeket Itt aztán ismét érdemes megállanunk egy pillanatra. Vajon mit is szólnak az éghajlat szabályosságait kutató klimatológusok ehhez az országszerte idézett .aranymondá5hoz? Röviden csak annyit, hogy a szabály nagy általánosságban megállja a helyét, mert ebben az időszakban, ha nem is pontosan ezeken a napokon, valóban egy erő teljesebb felmelegedés szokott mutatkozni hazánk éghajlafában. Persze ritkábban az ellenkezője is előfordul, azaz a sar\(i légtömegek előretörése, mely aztán nem igen törődik a reg1ula jól rímelő megállapításaival. Mondanunk sem keli, hogy a József na.phoz fűzött nu:i5ik szabály, mely szerint, ha ezen a napon szél fúj, úgy az feltétlenül hetedg tart, nem egyéb koholmánynáL Faluhelyen mégis ez a 1ap a marhák első kihajtását jelezte a múltban s a fok!08
hagymát, krumpllt, kaprot 1s ezerl a nap611 volt szok~s elültetni. Benedek a fűnek iermésfakasztó napja volt valamikor s a gyerekek ma is körbefogázva dicsérgetil\ őt, mondván: "Benedek, jönnek a jó melegek".
/863
febmár 23-án szü!eteit Bukarestben GHEOHGHE \1ARINESCU orvos-professzor, aki az idegrendszer felépíése és működésének kutatása terén emópai hírű szaktedntély lett. Mint V. Babe~ munkatársát küldik ki 8 éves :ülfö!di tanulmányútra, melynek során a legkiválóbb proesszorok és kutatók mukamódszereit tanulmányozza. Haatérve, az ideggyógyászat professzora lesz s körülötte sakhamar ott találjuk a fiatal kutatók egész gárdáját, öztük I. C. Parhont is. Közel ezerre tehető kiadott dol:ozatainak száma, melyek főképpen az idegsejt felérf.téséel s működésével foglalkoznak. Az ultramikroszkóp se·ítségével egészen újszerű megvilágításban tudta táryalni a neuron életjelenségeit. Foglalkozott a nagyagy érgének felépítésével, az idegrendszer betegségeivel s tiszízza a viirusok szerepét bizonyos idegbdegségek elöidé~sében. 1906-ban már az Akadémia tagja, 1920-ban pedig ngliába hívják, hogy ott is beszámoljon kutatásainak ·edményeiről. Marincseu volt az elsö, aki a filmezést is ~ orvostudomány szolgálatába állította. Életének utolsó ~akaszában foglz.Hwzott Pavlov kutatásai nyomán a feltéles reflexekkel is. 1928-ban, majd 1930-ban Dél-Ameri. íban tart nagysikerű szakelőadásokat 1938-ban halt meg. 1846 március elsején szi.i!etetit V.V. DOKUCSu\JEV az 'Osz talajtani tudománynak (pedologiának) egyik elöhar·
éosa. "Sztyeppéink régen es möst" dmíi könyvében ramtt· tat arra, hogy a talaj különálló természeti test s nem azonos azzal a közeltel, amelyből kialakult. Kimutatja a talajok evolucióját s megalapozója lesz az ún. genetikus talajtannak Hangsúlyozza a mezövédelmi erdősávok szükségességét, a hótakaró megőrzésének forrtosságát s a víz· tároló medencél.; létesítésének JelentőségéL A természetátalakítás gondolatának igazi apostola volt. 1839 március másodikán született KRENNER JOZSEF, a mineralógia kíváló művelöje, aki egész sereg új ásványt fedezett fel, írt le s nevezett el. Lankadatlan szorgalommal kutatta a tellur érceit. Facebáján felfedezi a tellur oxidját, a teHuritot, majd egy macedóniai hányából leírja az Eötvös Lorándról elnevezett loránclit ásványt. Nagyágon bukkant rá a tellur-arany-ezüst ércre; melyet a tudományos világ az ő tiszteletére nevezett el Krenneritnek. 1830 március negyedikén halt meg GYARMATHI SA· MUEL orvos, aki nem csupán szakja keretében állított magának maradandó emléket, hanem a természettudományok terén .is. Asvány- és kőzetJgyűjteménye a maga korában ritkaság számba ment. Azért, hogy vele a köznek használjon, a nagyenyedi kollégiumnak adományozta. ö hozta be és honosította meg Németországból a sárga krumplit. Az összehasonlító nyelvészet is egyik nagy tudósát tiszteli benne. 1827 nv,árcius 5-én halt meg P. S. LAPLACE, a nagynevű frm11cia csillagász és matematikus. 1796-ban megjelent "A világrendszer kifejtése" dmű munkájában állítja fel híres elméletét, miszerint a Föld, valamint bolygó testvérei egy ősti gáztömeg feldarabolódásából jöttek volna létre. 511
Ez az elm~let a maga 1dejében korszakalkotó jelenröség{í volt. "Egi mechanika" című munkájában a naprendszer á!Iandóságát hirdeti. 1628 március 10-én szü;etett MAJ-(CELLO L'v1ALPIGHI a mikroszkópi anatómia tudományágának megalapítója. 16.75--ben megjelent !;;önyvében az "Anatomes plantarum idea" .ban már a mikroszkóp segítségéveJ megfigyelt jelen~ ségeket írta le. Elsőnek írja le a hajszálereket és a vörös vértestecskéket Je:es munkája a tüdő, az agy és a tapintó testecskék felépítésére vonatkozóan is korszakalkotó fontosságú~ A selyemlepkéről írt monográfiája is korának komoly szakmunkája volt. Ugyanezen a nupon halt meg 1916-ban TELEKI SÁMUEL, neves Afrika-kutató, a Rudolf és Stefánia tavak felfedezője. Háromezer kilométeres útján tisztázza a legendás Hold-hegyek . kérdését s megállapítja, hogy az Afrika belsejében kitörö hatalmas vulkánok működési mechanizmusának semmi közük sincsen a tengervíz beszivár· gásához. 1893 március 12 -én halt meg FENICHEL SAMUEL, Oj Quinea szigetének magyar kutatója. Még 22 éves sem volt, amikor meghívást kapoLt Bukarest archeológiai múzeumába, ahol Gheorghe Tocilescuval, a román régészeti tudomány megalapítójával dolgozik együtt s ássa ki Dob· rogeában Tropea római város romjait. Késöbb egy német ornitológussal kimegy Oj Guineába, ahol 14 hónapi kutatás során rengeteg néprajzi iárgyat, négyezer lepkét, kétezer rovart és üzenötezer csigát hoz haza a budapesti Nemzeti Múzeum számára. Fiatalon, 26 esztendős korában halt meg. 512
J\I~ularak
lwlenlh'irinmu
T'
élutón és kora tavasszal nincs kedvesebb foglalkozása a természetjárónak az érkező madarak megfigyelé~énél. Sok-sok esztendő kemény munkájával megállapították tu. dósaink, hogy melyik faj körülbelül mikor érl(ezik meg fészkelő területére. A tavaszi madárfelvonittlás középnapjait úgy kapták meg, hogy sokszáz adatból kiszámították azt a közepes értéket, amikor a madárnak érkeznie kell. Természetesen ez a szám, mint minden középérték, igen vi· szonylagos. Egyes vidékeken valamiv~l hamarább, másokon valamivel később érkeznek meg szárnyas kedvenceink. Menetrendjüket befolyásolja a domborzat is. A hegyvidékeket általában később lepik el az érkezők, mini a síkság-okat. Az időjárás rnindenkori alakulása is beleszól ám ebbe a felvonulásbal Éppen ezért nem csupán érdekes, de a tudomány szempontjából nagyon is fontos, hog·y lehetőleg minél többen vezessenek naplót szárnyas kedvenceink érkezéséről, mert a megbízható adatokat szám(<~ lan tudományág tudja hasznosHani. A meieorológusok, valamint az éghajlattal foglalkozó kutatók, sokszor egyet· len adaiból is döntő fontosságú tényeket tud.r1ak megálla· pítani. Hogy megkönnyíisülz ifjú természetjáróink munkáját, alábbiakban adjuk madár kalendáríumunk, v<1gy ha úg·y tetszik, madár menetrendünk tavaszi adatait. 33 -
A iermészet kalendáriuma
513
A~lárclus
1--2-án érkc;.:nek:
ölyv, a rnezei pacsiri a, ( so!.;s:zor már február végén is i it van!) a bölömbika, a tőkésréce. 3-4-5 -én érkeznek: a kékgalamb, a seregély, a bibic. 6-7 -én érkezik: az erdei pacsirta. 8-9 _én érkezik: sordély, apróréce, örvös galamb, clanL:asirály. 10. fáján: a J..:erccseny sólyom, erdei piniy, szárcsa, nyári lúd. ll -én: a fekeie rigó, kékes r{:ti héja, nyílfarLú réce.
144. ábra. -
Olvv
145. ábra. -
Seregély
12-én: a nagy pólimadár, a viharsirály. 13 -án: a barázd
147. ábra.
148.
Pajzsos cankó
ábra.
Viiri'ls vércse
146.
örvös
ábra.
-
galamb
515
1\li ttirágzik'? -
Virágzik:
Ki jött meg?
MÁRCIUS
Az
első
citromlepkék
2
a májvirág mogyoró a kakasmandikó él martilapú
·él
a
téltemető
a hóvirág·
l\eringve vadásznak az .első ölyvek! 4 Megjelennek az első seregélyek! 5 Felcsendul az első pacsirtaszó! 6 Megindulnak a bödék! 7 8 lit vannak az apró récék! 9 10 Érkeznek a nyári ludak! ll Itt a kékes rétihéja!
12 13 14 15
Keresd az első barázdabillegetőt! Csoportosan repülnek a seregélyek Feltűnnek a sárszalonkák!
lG a ta vaszi hérics a hunyor J
mézgás éger
17 18 MegjöLt az erdei szalonka is. 19
20
516
A hóvirág titlmi
Még a tél az úr erdő és mező fölött, de megtörő ha· talmát már sejteti velünk a kikelet első hirnöke, a hóvirág. Ha érteni tudnánk mézillatú szirmának beszédét, soksok érdekes dolgot tudna ám nekünk elmondani. f:ppen ezért érdemes vele szóbaállanunk. A hóvirágat már nagyon régen ismerte és szerette az ember. A régi görögök, a hellének, fehér viirágairól nevezték Galanthusnak vagy tejvirágnak Igaz ugyan, hogy vannak egyesek, akik szerint nem is a hóvirágat illetie meg ez a név, mi azonban nem vitatkozunk a minden kákán csomót keresőkkel, hanern inkább azon törjük a fejünket, vajon mi is okozhatja a sziromlevelek csillogó fehér színét. Ugyanaz, ami a nyír kérgének sápadtságát. A levelek sejtközi járataiban és sejtjeiben levegő van s nem antacián festékanyag, ami a színes szirmokban található. Ennek a leveg-Dnek tulajdonítható a teljes fényvisszaverődés és ennek eredménye a fehér szín is, ami különben pompás csalogató, valóságos reklámot jelent a rovarok számára. A koratavasz barna avarjában szinte világítanak a hóvirágok, a mézre, po!lenre éhes rovarnépséget egy kis pákoszioskodásra csábítva. Márciusban különben a hóv\irág még nagyon kedvező helyzetben van, biszen virág-vetélytársai nincsenek s így a korán ébredő rovarok csak az ö "mézcsárdáját" kereshetik fel. 517
A zord és nálunkfele szélsőséges tavaszi időjárás persze ltcmény próbára teszi a merész !ds virág ellenálló képesség-ét. Ha figyelmesen szemügyre vesszük, azt látjuk, hogy az időjárás alakulásához l\épest nyi:ja vagy csukja vir~gait.
Hát ezt meg hogyan csináljn? Ha szép és nap· sütéses napok járnak, úgy a sziromlevelek belső oldain nő gyorsabban s így a virág-ocska szétterül, ha pedig beáll az este vagy borús napok járnak, akkor a külső oldal növekedése erősebb s a virág szépcn összecsukódil;:. Ennek az az eredménye, hogy a virágok olykor igen nagyra, szinte óriásira is megnőnek Nem csupán az ibolyáról, hanem a hóvirágról is azt szokták mondani, hogy bókoló virágalval a szerénység jelképe. Ez a lecsüggesztett virág-állás azonban a legcélszerűbb alkalmazkodás bizonyítéka, hiszen így a szirmolí valóságos ernyőt alkotnak és megvédik a termőt, valamint a porzókat a szél és eső ellen. A virág belseje is igen érdekes képet nyújt, különösen, ba úgynevezett binokuláris mikroszkópon át vehetjük szemügyre. Felicián Vilmos szemléletesen írja le azt a látványt, ami a lepellevelek csalogató rovátkái mentén bemászó rovarok szeme elé tárul. "Az aranysárga porzók sejiel111esen zöld háttér előtt csillognak s rajtuk az ezernyi, babalakú, sötét aranysárga virágpor olyan, mint va. lamj drágamívű aranydísz. A rovar azonban nem bámul sokáig, ennivalót keres. Ha a rovátkák mentén beljebb halad, talál is jó korai mézet. Közben persze magára szedi az aranyszíní.í virág·por-szemeket. AtmeiNe egy másik virágra, elvégzi a beporzás fontos munkáját." Persze, 518
koratavasszal még kevés rovar röpköd ám az erdőszél felett. Ezért a hóvirág pollenje sokáig friss és csiraképes marad. A virágpor-tokok csupán akkor pattannak fel, ha puska ravaszához hasonló képződményüket valamilyen rovar megérinti. Ilyenkor azután valóságos v1ragpor-eső zúdul a rnézcsárdába tévedt kis ízeltlábú szőrös lábaira, kitincs hátpáncéljára s adva van a beporzás egyik leg· fontosabb feltétele, a poHenszállítás. Amint a megtermékenyítés megtöriént, a bókoló virá· gocska szépen felemelkedik s lehetövé válik, hogy a három lwpáccsal nyíló toktermés miután megérett, széiszórhassa a faj fennmaradását biztosító magvacskákat De a hóvirág nem elégszik meg azzal, hogy fiait csak úgy, üres kézzel bocsássa viszontagságos életútjukra. A mesék vándorlegényének tarisznyájába hamubansült pogácsát dug az aggódó édesanya, a növényke pedig ellátja magvait egy kipúposodó húsos résszel, ami a hangyák számára jelent pompás csemegét. Az erdők dolgos népe azután behordja a hóvirág magvakat a föld alá, valóság· gal elültetve azokat megfelelő mélységbe. Mindezekkel azonban nem merültek ki a hóvirág titkai. Még nem feleltünk ugyanis arra a kérdésre, mi teszi le· hetövé az igen korai virítást? Hát bizony ez annak kö· szönhető, hogy a tavasz folyamán virágunk rengeteg· tartalék-tápanyagat halmoz fel földalatti hagymájában. Sietnie kell az asszimilálás munkájával, hiszen csupán néhány hét áll rendelkezésére. Ha ugyanis az erdő fái kilombosodtak, nem kap többé fényt a virág s így asszimilálni sem képes. Már ősszel megindul a küzdelem a kora tavaszi vi519
rágzás biztosítása érdekében. Hatalmas munka vár most a hóvirágra. At kell törnie a felette tornyosuló 10-12 centiméteres földréteget, hogy tavasszal könnyen kibújhasson az avar alól. Nagyon szellernesen oldja meg a feladatot a hóvirág. Szalagszerű leveleiből valóságos kis vésőt formá I s ezzel töri á t a fekete szemfedő t. A levél végein ek szövete igen kemény s így a reáváró felelösségteljes munkát ei is tudja vég·ezni. Két bőrnemű lepel, amelynek vályúhoz hasonló csatornájában foglal helyet a virág, védi meg a sérülések ellen. E,:ek a lepellevelek különben a hideg ellen is hatásosan meg fogják védeni a virágot. Magáról a hagymáról is sok érdekes dolgot állapítotlak meg a természettudósok. Amikor a magból kifejlődik, gyökereket bocsát a talaj rögei közé. A gyökerek azután elkezdenek rövidülni s valósággal behúzzák a hagymát abba a rnélységbe, amelyben legkedvezőbben tud fejlődni. Az idősebb l1agymák kis fiól\ákat is fejlesztenek, ezek azután különválva, "önállósítják" magukat. Ennek eredményeképpen a hóvirág gyakran alkot kis kolóniákat, csoportokat, amelyek feleit legtöbbször el is olvad a hó. A növénykék lélegzésénél ugyanis rnindig termelődik egy kevéske meleg, ami elegendő egy vékonyabb hóréteg felolvasztásához. Amikor telJát kora tavasszal néhány szál hóvirágot szedünk a még fagyos erdőszélen, úgy nézzünk a Idkeletet l!Írdelö virágocskánkra, hogy annak titkait a létért való küzdelem és az alkaltnazj<;odás csodálatos szép példáit tárJák elénk. 520
rortaluu u1aliOU
A
tavasz beköszöntével népes lesz ismét a levegő por· talan országútja. Vándormadaraink sok száz és ezer ki l o· méter távolságban is megérzik, hogy nálunkfele selymes köntösét már bontja a barka, rongyolódik a málok hótaka. rója ... simogatóan meleg a napsugár ... Langyos tavaszi éjszakákon a tarló pásztortüzei felett madársol\adalmak húznak ész;!]{ felé. A fény bűvkörébe kerülve apró récék, iöJ.::és ludak, gyöngyvérek, bibicek és partfutók zúgó, zengő szárnycsapása hallszik s a felhők kulisszája megsokszorozza gágogó, hápogó hangversenyük üt emét. A tocsogók és selymékek, a turjánok és vadvizek ingovány világa ideig-óráig szállást ad a nagy népvándorlás fáradt hullámainak, aztáni tovább hömpölyög a végtelennek tűnő zarándokút szárnyas folyama, hiszen valahol messze, a párás horizont ölén várja már öket a haza, s az otthont nyújtó fészek. Essék tehát most szó tavaszi kalendáriumunk egyill legszebb és legvonzóbb fe jezetéröl, a madárvonulás még rnindig kissé titol\zatos, csodálatos jelenségéről. [(ö!fözők
-
vándorlók -
!?óborlók ..
Amint tudjuk, a mérsékelt égöv madárvilága ősszel és tavasszal nyugtalan mozgolódásba kezd s csakhamar meg is indul a vonufás óriásméretü színjátéka. 521
A madárvilág titkait lwtaió tudósok, az ornitolóf-!usok a vonulásilak l1árom válfaját l<ülönböztetik meg: a ]\öltözködést, a vándorlást és a kóborlást. A költöz!oödés olyan fajia madárutazás, ami meghaL'irozott időben és irányban történik. Költöző m;:1dár tehát a fecske vagy a gólya, a vadkacsa és a bíbic. A költöző madarak több ezer kilométeres utakat repülnek át s közben az úgynevezett madárguülekező helyeken tartanak pihenőt. Ezek a "vártál<" J;:.edvező földrajzi fekvésüknél fog-va valósággal talállwzó helyei a szárnyas vonulóknak Hazánkban például a Duna-delta mocsarai s az Erdélyi Mezőség ióvilága jelentenek európai viszonylatban is híres madárvártahelyeket. Magyarországon a Hortobágy, a Fertő és a Balaton, a Szavjetunióban a Rokitnói mocsarak, de főleg a Volga de\itaviciélí.e (Asztrahany) a legismertebb madárgyülekező helyele
A vándorlást az esdenként fellépő szükség, hideg, nag-y havazások, táplálékhiány stb. parancsolják. Időhöz és útirányhoz szabva nincs s ha az utazást kiváltó ok megszű nik, nincs többé vándorlás sem. A fák magvait, valamint a bogyós terméseket kedvelő csonttollú madarak északról vándorolnak hozzánk, ha a magasabb szélességeken nincs már mit enniök. Hasonló okokból jártak etetőimre az elmúlt erős télutón a meggyvágók, amelyeknek zöme ma. gas hegységeink télen sivár tájait hagyta el a dombvidélcek terített asztalának kedvéért. A vándorlás tehát lehet észak-déli irányú, de történhetik függőleges irányban is, azaz a magas hegységel< felől az alacsonyabb dombvidékek irányában, 522
A vonulás harmadik fajtája az úgynevezett kóborlás, ez egész éven át tart s főképpen a pár nélkül maradt szárnyas agglegények és madár-özvegyek szokása, tehát a "f.:ajfároké{(, amint azt <1 magyar ornitológia egyik kiváló képviselője: Schenk Jak<1b megállapította. Madarak útlevele ...
A madárvonulás rejtélye:'.nek tűnő jelensége már igc11 régóta foglalkoziatta az embereket, l\ülönösen pedig az ornitológusol.;at. A "világpolgár" madarak ilyen Iranyú megfigyelése azonban szinte lehetetlennek látszott, biszen követni öket légi utaikon bizony nem lehetett. A dán Martensen nevéhez fűződik annak a szellemes módszernek a bevezetése, mely valósággal útlevelet, vagy ha úgy tetszik, személyazonossági bizonyítványt adott a madarak kezébe, helyesebben a lábára. Ennek, a szaknyelven gyűrűzési módszernck, lényer~·e az, hogy a madár lábára igen könnyű :}lumínium gyűrűt enősítenek, amelyen ~ rajta van a gyíírűző tudományos intéz~ mény neve és sürgönycírne. Az ilyen "útlevéllel" ellátott vonulók sokszor kerülnek emberkézre s ha a megtaláló a madarat visszajelenti a gyűrűző állomásnak, úgy lassan fény derül a vonulás útirányára, sebességére s a telelő hely földrajzi rneghatározására is. A feliratos lábgyűrűk módszere igen jónak bizonyult s ma már nálunk is
l 523
sok száz fészekalja fiókát látnak el vele. A gyfirűzés fontosságára elegendő lesz talán csak egyetlen példát monclanorn. Néhány évvel ezelőtt Csíl;:szentdomolwson járva, a mezön játszadozó pásztor gyerekek egy döglött gólyát hoztak nekem. Az állat lábán fényes alumínium gyűrű csillogott, rajta egy hollandiai ornitológiai intézet számával és címével. Az adatokat nyomban közölték az illető tudományos intézménnyel, amely szép köszönö levéllel nyugtázta a számára igen értékes híradást. Mit mutatott, mit árult el tehát számunkra is a !;:is alumínium karika? Azt a fontos tényt, hogy Nyugat-Európa gályáinak egy része hazánkon át vonul téli szállására Afrika felé. Ha ilyen gyűrűzött madár kerülne kezeink közé, úgy a gyűrűn lévő adatokat közöljük a Bukaresti Madártani Központtal (Bu_ levard ul Mare~ti ). A madarak vonulásának megfigyelésére ma már más módszereink is vannak. A modern technika eg·yik csodája, a radar, az ornitológus kezében is értékes eszköznek bizonyult. A készülék ernyőjén ugyanis gyakran jelennek meg a sáskajárások f.elhőin kívül, vonuló madarak csoportjai is. Repülőgépek pilótái gyakran találkoznak szárnyas vándorainkkal s így ők is sok esetben basznos felvilágosításokat adhatnak nekünk. Különösen érdekesek azok a megállapítások, amelyeket az egyes fajok vonulási magassáigának megállapítására vonatkozóan tettek. Ezekből kitűnik, hogy a különböző fajok különböző ma5·asságban vonulnak s szelik át a leveg-öóceánt. A magasi 24
sag-i adatok azonban gyakran változnak az átrepült terep alakulása, valamint a mindenkori idő járás szerint. Persze, a szabad szemmel iöriénö magasság-megfigyelések g-yakran tévedhetnek s ezért egy nagyon érdekes és meggyőző 'kísérlettel döntötték el a kérdést, vajon az egyes madárfajok mi1yen magasságban válnak már láthatailanokká az emberi szem számára. Kötött léggömb kosarából vé· 1-:ony rúdon kiterjeszteit szárnyú Jeitömött madarakat lógattak le s vizsgálták, hogy ezek milyen 150. ábra. magasságban tűnnek el a földi megfigyel6k szemei elöl. A megfigyelések során kitűni, hogy a saskeselyű 2000, a varjú 1000, a karv
liJUi11{ákban ezen a téren még sok az e:íentmondás, azt nmtatja, llogy kutatnivaló van még bőven az ornitológiában.
E j sza/w vagy nappal? A vonulás napszakonként való megoszlása szinién sok érdekes dolgot árulhat el. Ebből a szempontból szárnp1s barátaink három csoporiba oszthatók. Nappal voJwlnctk például a varjak, a gályák és a nap· pali ragadozók. Ejszaka a kakukk, a szalonka, a kecske. fejő, valamint az ún. éjszakai ragadozók. Nappal és éjszaka is húznak a fecskék, a rigók, a si· rályok, a pacsirták, és a légykapók, a pityer-félék, gémek, vadludak, darú, bibic stb. Eldöntetlen még, hogy az éjszakai vonulásnak mi az előnye? \1iért ragasz1Qodik egész sereg madárfajta ah11oz, hogy a sokszor 1wromsötét éjszakában húzzon szálláshelye vagy hazája felé. Eleinte azt gondolták, 1logy a sötétség leple megvédi őket ellenség·eiktől. Ez a felfogás azonban nem állja meg a helyét, biszen az éne]{es madarald\al együtt 151. ábra.
vonu1ó r
Magányosan vay:u csoportban? Ha madaraink vonulását figyeljük, az is csakhamar fel· tíinik, hogy egyesek, l\özülük pl. a ragadozók, magányosan vonulnak, a legtöbb szárnyas vándor azonball csapatokba, rajokba verőelve vág neki a hosszú útnak. A fecskék és seregélyek többszáz főnyi seregekbe verődVe húznak s mintha valami láthatatlan l;:armester intését figyelnék, úgy végzik a legváratlanabb fordulatokat, lecsapásokat és kanyarokat. Ilyen formáció-repülésre még legkiválóbb pilótáink sem képesek ám! A nagyobb termetű vonulók, rnint például a gólyák, laza csapatokban vonulnak, egymástól 10-20 méter távolságban. Ilyenformán nem zavarják egymást s az esetleges kitérő mozdulatok sem okoznak zavart a csoportos vonulásban. Ez a formáció úgy látszik kikiiszöböli a repülésnél mindig fellépő káros légörvények hatását, megkönynyítve azáltal a különben is fárasztó utat. A szintén falkában repülő récék már inkább együtt ma· radnak s azért, hogy JZ esetleges összekavarodást el· kerüljék, rétes tésztához hasonló alakzatot öltenek. Az egyes csapatok ilyenformán nem egy síkban repülnek, ami repülés-teclmikai szempontból szintén óriási előnyt jelent. Az ékalakban repülö darvak és vadlibák még előnyöseb· ben használják ki az aerodinamika törvényei!. A V alakú 527
nwcládalanx élén h1indig a: ·vezető repűl. Neki van a leg. nehezebb dolga. Al\árcsak az északi vidékek szánhúzó kutyáinak ostorhegyese, nki szügyével iöri a havat, úgy vág ösvényt ő is a levegő óceánjárwk látlJaiatlan hullá· maiba. A vezető gyakran cserélődik, s így az ék szárn.yának hossza olykor megváltozile Az ék gyakran nem egy síkban van, hanem iöbb rétegre tagozódik, <~minek megint a légörvényel\ legyőzésében van szcrepe. Külön érdekessége a madárvonulásnak a repülés sebessége. Ezt a ]\érdést a világhírű rositteni madárváda vezetője, Thiernann János oldaita meg. A Lengyelországhoz iariozó Mi,erzeja Wislana (régi nevén Kurisd1e Nel1rung) hatalmas homokdünéi feleit rendszeresen húznak a vonuló madarak. A jól áiiel
l
t
l
L_
528
stopper órájának a gombjá t s a tábori tel ef on jelző csengőjét is. Ebben a pilllanatban megindult a déli végen ülö ornitológus órája is s mire a madaJ:al\ a karáser déli végé!Jez. érte!-:, a megállított ór illetőleg tavaszi guors vonulás jellemző ;H -
A természet kaiendáriuma
529
különben a legtöbb madárfajra. A napi telJ~Sítmény sem állandó valami. A gályáknál például 200, a seregélyeknél 34-35 kilométer. Talán felesleges is hangsúlyoznunk, hogy ezen a téren is sok még a megfigyelni és kísérletezni való. Azt hisz,e111 nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a modern technika, különösen pedig a csavarszárnyú, tehát lassú mozgású repülőgépek fe jlődése lehetövé fogják tenni a madarak követését s közvetlen megfigyelését. A radartól is sokat vár ám az ornitológia s lehet, hogy már az egészen közeli jövőben sok megoldatlan kérdésre feleletet is fogunk kapni. Távrepülők, "non stop" bajnokok, napozó rekorderek ... A madárvilág szárnyas pilótáinak távrepülő bajnakai a költözöl?- csoportjából kerülnek ki. Szinte hajmeresztő teljesítményeiket néhány példa világítja meg. Az egyik kis füzike fajta, a Philloscopus borealis például Skandinávia észal<:i részén költ, a telet viszont Indo-
15J. ábra.
530
néziában iölti s így egy szezonban nem keves,ebb mint 20 OOO km-nyi távot repül be. A-1ég rajta is túliesz azonban a sar/d cséro, a Sterna aniarctica. Ennek a madárnak fészkelő területe a magas északon van, az Északi Jegestengert körülvevő szárazföldek peremén. Hóval befújt fészkét megtalálták málr az északi szélesség 82. fokán is. Ide JUHIUs közepén érkezik meg, de mindössze csak három és fél hónapot iölt itt zord lwzájábL~n, hogy azután a költés befejeziével délfelé vegye útját, hiszen iéli szállása a Föld másik pólusán, az Aniarktiszon, tehát a Déli Sarkon van. A sarki csér június 15 -én érkezik me,c; arktikus fész· kelő területére és hozzávetőlegesen augusztus 15-ig marad ott. A vándorutját jelentő 20 OOO ldlométeres utat 20 hét· alatt repüli be. Ez azt jelenti, hogy oda-vissza 24 OOO kilométernyi utat tesznek meg, tehát Földün];: egyenlítőjének több mint felét. Ha azonbau a tápláléhszerzéssei járó útközbeni kóborlásokL~t is figyelembe \'esszük, úgy ez a számadat még elképesztőbbé válik. De a sarki csér vi:lágbajuoki címét nem csupán a távrepülésben szerezte meg·, llanem az "i'dőtarfatn napozá,sban/( is. II. Fülöpről, a lJat<:dmas spanyol királyról szakták mondani azt, hogy uirodalmában sohasem nyugodott Je a Nap, hiszen amiL:or a wadridi kastély fölöii már leáldozott fényes lwrongja, a távol nyugati gyarrnaiokon, Mexikóban, Peruban akkor bukkant fel az óceán párás ölébőL A csodálat a S(lrl\i esért is megilleti, hiszen amikor az északi félgömbön nyár van, a sarkkörön túli tájakon állandó a nappal s ragyogó fényözöll fogadja llladartinkat akkor is, amikor az arktikus ié! beálltával az Antark_ tiszra költözil;:, ahol ekkor áll !Je a napsütéses nyár. Hogy 531
a napozás világrekordja lllég- tc:jcsebb legyen, <1zt is IJOzzá kell még tennünk, hogy rnad
a férképet s induljunk útnak !érben és időbeu, csapkodó madárszárnyak nyomán ... /\z arany lile fészkelő területe Kelei-Szibéria északi partjaitól húzódik át az Oj Szibériai szigeteken keresztül Ala~zkába, egészen n félszi,gd észJLi csücskéig. A faj telelő terülele Délkelei-Azsi:1, 1\uszlrá 1 ia keleti része,
535
Ta!Jwan szigele, f(yt1 1\yu, majd a Tuarnotu szigeicsoport. A fészkelő terület nyugati tengelyének hossza 1700 mérföld, a telelő bázisé pedig Kelei··Ázsiától a Tuamotu szigeteken nem kevesebb mint 10 OOO mérföld. A vonulás eredeti útvonala sok ezer évvel ezelőtt északdéli irányú lehetett s Ázsia keleti partjai fölött vezetett Hátsó-Inclia felé. Idők folyamán nzuián egy nagyon érdekes, kelet felé vezető terjeszkedés volt észlelhető, mind a fészkelő, mind a telelő terület esetében. A fészkelő övezet ekkor csapott át Észak-Szíbériából Alaszkába, a telelő bázis pedig Ausztrálián át a Tu(lrnotu szigetcsoportig. A keleti terjeszkedés után már igen hosszúnak bizonyult az ,eredeti útvonal, melyet a térképen l. számm.al jelzünk. Idők folyamán a vonuló madarak egyre rövidítették az útvonalat. így jött létre azután a fejlődés során a 2-vel jelzett, már sokkal rövidebb "kurzus", amely Japánon át a Marshall szigetek érintésével vezetett a végcélú Tuamotu ·szigetcsoportig. A szigetcsoport legnyugatibb szigdélől Palmyrától a Marshall szigetekig 2000, innen Japánig 3000 mérföldet kellett megtennie a madárnak. Idők folyamán valószínűleg viharok vetették északabbra a vonuló madarakat s így lassan kialakul a harmadik útvonal, mely Palmyrától a Midway szigeteken át vezetett Japánba. Itt l<önnyebb dolga volt madarunlmak, mert a hosszú szigetív "hídja" fölött repülhetett nem kevesebb, mint 1700 mérföldet, a Midway.szigetekig. Innen pedig a Japánig vezető út nem volt hosszabb a 2. számú útvonal Marshall szigetek - Japán szakaszánáL lelök folyamán az útvonal még északabbra tolódott s most már a 4. számmal jelzett Midway AleutLszigetek "rövidítés" alakult ki, hogy nap534
jainl~ban még jobban kiegyenesedjék a vonulás iránya, ·összekötve szinte légvonalban a Tuamotu-szigeteket Hawain át Alaszkával. I rányi ű nélkül
Utoljára hagytuk a madárvonulás legérdekesebb kérdésének, a t á j é k o z ó d á s n a k izgalmas és számtalan kérdőjelet rejtő problémáját. Evezredek óta törték a fejül,et az emberek azon, hogy magyarázatot találjanak arra, miként találja meg a vonuló madár végcélját még akkor is, ha jeltelen sivatagok, végtelen óceánok vagy ködtengerek ölén repül. Mi hozza vissza fecskéiniket a völgyek ölén megbúvó falvakba, mi vezérli gályáinkat az afrikai tájak irdatlan messzeségei felé? A kérdésre egyáltalában nem könnyű feleletet adni s ·előre kell bocsátanunk, hogy ezen a téren mai napig is eesak szellemes elméletek találgatásaira vagyunk utalva. Csak néhány esetben tudunk több-kevesebb biztonsággal -eligazodni a tájékozódás kérdésében. Nagyon valószínű például, hogy gályáink az idősebb öregek tapasztalt ve· .zetése mellett utaznak. Az utat már többször berepült idős példányok bizonyos támpontok alapján, tájékozódhatnak s érik el végcéljukaL Ezt kétségtelenül öntudatos tá. jékozódást jelent. Valószínűleg a mindenlwri napállás is szerepet játszik ebben, ami nem is csodálatos, hiszen mai fudásunk szerint a nap sugárzásában beálló változások váltják ki a madár szervezetében azokat a hormonműkö déseket is, amelyek a vándorösztönt felébreszti!<. Az úgynevezett ösztönös tájékozódás esetei még érdeke· sebbek Itt .van például a kakukk és a gébics esete. Fiatal· j:aik őszidőn, jóval későbben indulnak útnak, mint az öre535
gek. Itt tehát tapasztalt vezetökről szó sem lehet, meg1s. az idei költésű generáció is pontosan megtalálja telel& helyét a melegebb égövek alatt. A fehér barázdabillegető, amikor grönlandi fészkelő helye felé húz, nyílt óceán fölött repül sok száz kilométeren át, hogy a már megszakott fészkelő helyére pontosan rátaláljon. Az ösztönös tájékozódás különben nem csupán a madarak sajátja. Az· ívó lazacok rajai mindig ugyanabba a patal·:ba úsznak föl, ahol megszület1:ek, holott például a szibéria:j ún. ket
531 í
Vándormadaraink vonulási ma&:assága: általában gólyél, gibic darú, gerle, vetési
4DO méterig\· 600 2500
v~1rjú
V átidormadarain!? vonulási sebessége: kb. 40 L:m ;h
gébics, karvaly hering sirály, clarú, halll\'
kb. 50 km /h
vadgalamb erdei pinty csóka, kereszksőrű, vándorsólyom seregély
kb. 55 km /h kb. 50-f)O km /h kb. 70-75 km /h
postagalamb, gázló madarak
kb.
csörgő réce fregatt madár, sarlósfecske
]\b.
kis énekes madaraink g·ólyák
őszi
szalonkák
vonulásban
őszi
húzásban
~!Cl-%
km /h kb. 120 km ;ll
150 km /h napi 40-70 km 11api 120-200 km 11api 400--500 km.
53 '/J
JEGYZETEK
'538
--------------JEGYZETEK
539
jEGYZETEK
40
JEGYZETEK
541
JEGYZETEK
542
,\ könyv szerkesziője: Szőcs Isiván Technikai szcrkesztő: Rujan Judith Kot rekL•r: FijL1e Géza A nyomdai munká!? rnegkezdése: 1957. V ll. 15. A nyomá's megkezdc':se: !957. X!. 24. Példányszám: 6.000 + WO. Papír: fé
