HATÁROZÓ
KÉZIKÖNYVEK
Képes ismertető több mint 500 gombáról
téli likacsosgomba
barna porhanyós gomba
rézrozsdaszínű csészegomba
légyölő galóca
vöröspikkelyes pókhálósgomba
kis áldücskőgomba
vörös nedűgomba
Thomas Laessoe
övestönkű pókhálósgomba
HATAROZO
K E Z I K Ö N Y V E K
GOMBÁK T H O M A S LYESS0E
Fényképezte NEIL FLETCHER
Szaktanácsadó GORDON RUTTER
TARTALOM BEVEZETÉS 6 A DORLING KINDERSLEY BOOK www.dk.com Fontos megjegyzések A szerző és a kiadó azt tanácsolja minden amatőr gombásznak és bárkinek, aki étkezési céllal gombát gyűjt, hogy felhasználás előtt vizsgáltassa meg gombáit gombaszakértővel. Csak olyan gombát fogyasszon el, amelyet tel jes biztonsággal meghatározott és az ehető fajnak bizonyult. Azokért az olvasókért, akik i- tanácsot nem fogadják meg, felelősséget nem vállalunk.
Hogyan használjuk a könyvet ? 9 Mi a gomba ? 10 A termőtest alakja 12 A kalap jellemzői 14 Spórák és terjedésük 16 A gombák életmódja 18 G o m b á k termőhelyei 20 A gombák gyűjtése 22 Határozókulcs 24
KALAPOS GOMBÁK,
LEFUTÓ LEMEZEKKEL 28 A mű eredeti címe: Eyewitness Handbooks - Mushrooms Copyright © 1998 Dorling Kindersley Limited, London Text copyright © 1998 Thomas Laessoe
Tölcsér alakú, rostos húsú gombák 28 Domború kalapú, rostos húsú gombák 37 Törékeny húsú, tejnedvet eresztő gombák 43
Fordító: dr. Ács Eszter Lektor: dr. Siller Irén Műszaki szerkesztő: Érdi Júlia A 30. és 52. oldal felső, a 81., 148., 182., 186., 201., és 263. alsó, a 191. oldal középső és a 276. oldal mindkét fényképét Albert László készítette. Hungarian translation © Panemex Kft. és Grafo Kft., 1998, 2002 A kiadásért felel a Panemex Kft. ügyvezetője Budapest, 2002 Második kiadás ISSN 1217-5641 ISBN 963 9090 719 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részeit tilos reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni, bármilyen formában vagy eszközzel — elektronikus úton vagy más módon - közölni a kiadó engedélye nélkül.
Szegedi Kossuth Nyomda Kft. Felelős vezető: Gera Imre ügyvezető igazgató
KALAPOS GOMBÁK, FELKANYARODÓ VAGY TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEKKEL 5 6 Húsos gombák, burokmaradvány nélkül 56 Pókhálós burkú gombák 69 Galléros vagy gallérzónás gombák 78 Szálas kalapú és sötét spóraszínű gombák 98 Közepes méretű, sima kalapú gombák 103 Törékeny húsú gombák 120 Apró, sima kalapú gombák 132 Apró, díszített kalapú gombák 142
A G A N C S - VAGY K O R A L L S Z E R Ü G O M B Á K 248 GÖMBÖLYŰ TERMŐTESTÜ G O M B Á K 253 Talajszintben növő gombák 253 Talajban termő gombák 258 K Ö R T E VAGY M O Z S Á R T Ö R Ő ALAKÚ G O M B Á K 260 K A L A P O S G O M B Á K , SZABADON Á L L Ó L E M E Z E K K E L 145 Húsos gombák, bocskorral vagy burokmaradványokkal 145 Galléros vagy gallérzónás gombák 156 Gallér és bocskor nélküli gombák 171 Tintagombák 174 Gyűrűben összenőtt lemezű gombák 177
C S É S Z E VAGY K O R O N G ALAKÚ G O M B Á K 264 Gömböcske nélküli gombák 264 Csésze vagy serleg alakú gombák, gömböcskékkel 274 T R O M B I T A ALAKÚ G O M B Á K
275
KALAPOS GOMBÁK, OLDALT ÁLLÓ T Ö N K K E L VAGY T Ö N K N É L K Ü L 178 C S Ö V E S T E R M Ő R É T E G Ű KALAPOS G O M B Á K 184 Rugalmas húsú gombák 184 Szívós húsú gombák 202 G O M B Á K M É H S E J T , AGY VAGY NYEREG ALAKÚ K A L A P P A L 207 K O N Z O L - VAGY K É R E G S Z E R Ű G O M B Á K 211 Csöves termőrétegű gombák 211 Ráncos vagy sima termőrétegű gombák 228 Kéregszerű bevonatot képező gombák 232 TÜSKÉS TERMŐRÉTEGŰ GOMBÁK
234
B U N K Ó ALAKÚ G O M B Á K 240 Sima vagy szőrös felszínű gombák 240 Szemcsés vagy poros felszínű gombák 244 Szömörcsöggombák 246
C S I L L A G ALAKÚ ÉS RÁCSOS GOMBÁK 2 7 7 F Ü L - VAGY AGYSZERŰ, KOCSONYÁS G O M B Á K 281 Spóratáblázat 284 Kislexikon 289 Latin névmutató 290 Magyar névmutató 299 Köszönetnyilvánítás 304
BEVEZETÉS A gombák országa az élővilág hatalmas részét alkotja; világszerte minden létező élőhelyen megtalálhatók. Nagyságuk a mikroszkópos méretű élesztőktől a termetes kalaposgombákig és pöfetegekig terjed. Életmódjuk is rendkívül változatos; egyesek kölcsönösen előnyös együttélést alakítanak ki élő növényekkel, mások lebontják vagy elpusztítják gazdájukat. Fontos szerepet játszanak bolygónkon az ökológiai rendszerekben és számos életfolyamatban
A
gombákkal a mikológia tudománya foglalkozik. A közelmúltig a gombákat alacsonyabb rendű növényeknek t e k i n t e t t é k , e z é r t a n ö v é n y tan ( b o t a n i k a ) f o g l a l k o z o t t v e l ü k . A / az. á l t a l á n o s a n e l f o g a d o t t t é n y , h o g y a l k a t u k b ó l és é l e t m ó d j u k b ó l f a k a d ó a n még a nagyobb méretű g o m b á k sem mindig kerülnek szem elé, valamint az, h o g y f ő k é n t e s ő u t á n l á t h a t ó k , m a g y a r á z a t o t ad a r r a , h o g y m i é r t f e d e z n e k fel m é g n a p j a i n k b a n is o l y a n
250 000. A mikológusok úgy vélik, hogy ez idáig csupán 8 0 0 0 0 f a j t írtak le h e l y e s e n - ami kevesebb, mint a becsült fajszám 5 s z á z a l é k a . E h i h e t e t l e n • LÉGYÖLŐ GALÓCA nagy számú, ismeretlen A színpompás, de f a j nagy része a trópusi mérgező Amanita muscaria valószínűleg e s ő e r d ő k b e n h o n o s , de a legismertebb még a sokkal jobban gombafaj. megközelíthető és a l a p o s a n k u t a t o t t t e r ü l e t e k e n , pl.
sok, a tudomány számára új gombafajt. F a j a i k s z á m á t j e l e n l e g k b . 1,5 m i l l i ó r a
E - E u r ó p á b a n is r e n d r e f e d e z n e k fel ú j fajokat, beleértve a nagy termetű, húsos
becsülik; összehasonlításképpen a virágos növények fajszáma mintegy
t e r m ő t e s t ű g o m b á k a t is.
R E J T E T T ÉLET A FAJOK
SZÁMA
A kördiagratn egésze az millióra becsült gombák számát mutatja. A szeletek jelzik a már megismert fajokat: a 28 700 nagy gombát (termőtestet JELÖLÉSEK fejlesztő fajok); a 24 000 E32I3 nagygombák rozsdagombát, üszöggombát 1 J rozsda-, üszög-, penészgombák és penészgombákat mmm zuzmók '1
1
stb.; a 13 500 zuzmót.
ismeretlen fajok
ZUZMÓK
^
A zuzmók összetett szervezek: gombák és moszatok együttélésével jönnek létre. A zuzmók egyaránt képesek megélni a levegőben található tápanyagszemcsék kiszűrésével és algarészük fotoszintézisének révén is. Érzékenyek a levegőszennyeződésre, ezért a levegő minőségének jelzésére alkalmasak. A képen egy közönséges faj, a sárga falizuzmó (Xanlhoria parietina) látható.
Az átlagember gombaként a kalaposgombákat és a taplókat ismeri. Kevesen tudják, hogy amit látnak, az csupán a része egy sokkal nagyobb szervezetnek, amely a t a l a j b a n , a f á b a n él é s a „ g o m b á t " , v a g y i s a termőtestet fejleszti.
HASZNOS GOMBÁK
•
A gombák nemcsak a természetben játszanak fontos szerepet, de életünk számos területén is létfontosságúak. Felhasználjuk őket táplálékként, fűszerként és az alkohol készítéséhez. Egyesek antibiotikumokat termelnek, MOSÓSZER míg mások enzimanyagait A mosóporok egy a mosószergyártás hasznosítja. részében tisztító anyagként gombákból kivont enzimeket alkalmaznak.
ROQUEFORT-SAJT E sajtféleség különleges ízét a Penicillium roqueforti fonalasgomba adja.
PENICILLIN A Penicillium penészgomba termeli a baktériumos fertőzések kezelésére használt antibiotikumot.
NEMES PENÉSZ A szalámit érlelő és védő nemespenész a Penicillium nalgiovense.
Ezek a termőtestek a magasabbrendű g o m b á k (tömlős- és bazídiumosgombák) szaporító szervei, a spórákat termelik és t e r j e s z t i k . S z á m o s g o m b a f a j s o h a s e m
KENYÉR A kenyértésztát a Saccharomyces cerevisiae élesztőgomba keleszti meg.
n ö v e s z t t e r m ő t e s t e t . I l y e n e k pl. a p e n é s z g o m b á k , m e l y e k állott élelmiszeren jelennek meg. SÖR
A sört élesztőgombák, pl. a Saccharomyces carlsbergensis erjesztik.
NAGYGOMBÁK Könyvünkben csak a jól látható, feltűnő termőtestet fejlesztő gombákkal foglalkozunk. A mikológusok ezeket a fajokat nagygombáknak nevezik; közéjük tartoznak a köznyelvben gombának hívott fajok. Alakjuk igen változatos, a jól ismert kalapra és tönkre tagolódó kalaposgombáktól a kagyló alakú vagy konzolszerű termőtestű fajokon keresztül a kéregszerű, lapos
bevonatot képező (1. 12-13. old.) gombákig terjed. Nagy formagazdagságuk ellenére, egyes közeli rokonságban levő fajok termőteste rendkívül hasonló, ezért pontos meghatározásuk körültekintő vizsgálatokat igényel. Könyvünk a gombafajok azonosításához és a gombák országának alaposabb megismeréséhez nyújt segítséget.
EHETŐ GOMBÁK A gombákat táplálkozási céllal már az ókori kultúrákban is gyűjtötték. A shii-take (Lenlinula edodes) gomba termesztésének Kínában és Japánban sok évszázados hagyománya van; Európában a kétspórás csiperkét, a közkedvelt „sampinyont" (Agaricus hisporus 161. old.) már régóta termesztik kereskedelmi méretekben. Ujabban a laskagombákat (Pleurotus fajok, 178-179. old.) is sokfelé termesztik, míg az egyes kucsmagombákat, rókagombákat és
tinórukat világszerte hatalmas mennyiségben gyűjtik és értékesítik. Mielőtt bármilyen vadon gyűjtött gombát elfogyasztanánk, mindig győződjünk meg arról, hogy pontosan meghatározott, ehető gombáról van szó (1. még 23. old.)! Ha mérgezés gyanúja merül fel, kérjünk orvosi segítséget és tegyünk el mintát a gombás ételből!
SHII-TAKE
K É T S P Ó R Á S CSIPERKE
LASKAGOMBA
(Lenlinula edodes)
(Agaricus hisporus)
(Pleurotus faj)
G O M B Á K RENDSZEREZÉSE
• KLIAS FRIES (1794-1878) Eliiis ittt'\ n korai mikológusok legkiválóbbika volt. A Syslema Mycologicum (1832) c. könyvében a gombák modern rendszerezésének alapjait fektette le.
GYŰJTÖTT GOMBÁK FOGYASZTÁSA A f a j o k egyszerű azonosításán kívül, k ö n y v ü n k f o g y a s z t h a t ó s á g u k r ó l is eligazítást n y ú j t . E n n e k ellenére, nagyon ajánlott, h o g y a k e z d ő k egy tapasztalt g o m b á s z m e l l é s z e g ő d j e n e k , ha étkezési céllal g y ű j t e n e k g o m b á t , mivel sok m é r g e ző f a j van. Nehezíti a helyzetet, hogy e g y e s ehető f a j o k n a g y o n hasonlítanak a m é r g e z ő k r e (1. 23. old.); a f a j o k j e l l e m z é s é b e n ezekre a v e s z é l y e k r e is f e l h í v j u k a f i g y e l met. A z e g y e s m é r g e z ő g o m b á k e l f o g y a s z -
Az élővilág megértését és tanulmányozását megkönnyíti az élőlények rendszerezése. Az élővilágot újabban 5 országra tagolják, melyből az egyik a gombák országa. Mindegyik ország tovább tagolódik kisebb egységekre (törzsekre) és azok még kisebb csoportokból épülnek fel. Könyvünk a gombák országából 3 törzset taglal (1. 11. old.). (Meg kell jegyezni, hogy más rendszerek is léteznek, pl. 3 helyett 4 törzset különítenek el a gombák országában és a kategóriák rendszertani rangja is lehet más, pl. törzs helyett osztály értékűek.) Ezek a törzsek osztályokból állnak, az osztályok pedig rendekből. Az azonos rendbe sorolt fajok családokra oszthatók, majd végül az egymással szoros rokonságban levő gombák egy nemzetséget alkotnak. Mindegyik rendszertani kategóriának önálló tudományos (latin) neve van: az egyes fajok kéttagú nevéből az első a nemzetségnév, a rokonokkal való közös tulajdonságokra utal, a második szó, a „fajnév" pedig az egyedi sajátságokat jelzi. Az ismertebb, gyakori fajoknak köznapi neve is van. Az alábbiakban a sárga rókagomba (Cantharellus cibarius) rendszertani besorolását mutatjuk be. ORSZÁG Fungi TÖRZS Basidiomycota
tása után k ü l ö n f é l e g y o m o r b á n t a l m a k , súlyos m á j k á r o s o d á s o k , ideg-
OSZTÁLY Hymenomycetes
rendszeri z a v a r o k , m a j d halál k ö v e t k e z h e t be, ezért nem
REND Aphyllophorales
t a n á c s o s velük
CSALÁD Cantharellaceae
kísérletezni.
NEMZETSÉG Cantharellus
^
FAJ Cantharellus cibarius
HALÁLOSAN
MÉRGEZŐ FAJOK Az Amanita virosa (a lap szélén) és az A. phalloides rendkívül mérgező fajok: elfogyasztva súlyos májkárosodást vagy halált okoznak.
Cantharellus cibarius
^
H O G Y A N HASZNÁLJUK A KÖNYVET?
A
z
EGYES GOMBAFAJOK
könyvünk
16 fejezete közül abban az egyben találhatók meg, ahová legfontosabb, szabad szemmel látható tulajdonságaik szerint (1. 24-27. old) besorolhatók. Azonosításukat még egyszerűbbé teszi, a fejezet címe (afőt csoport jellemzője) a család tudományos neve •—
a f a j érvényes tudományos neve
a termotest előfordulásának ideje
238 • TÜSKÉS TERMŐRÉTEGŰ GOMBÁK Család HYDNACEAE
a f a j magyar neve
•
és
Hydnum repandum
SÁRGA GEREBEN
•—
a hasonló fajok és rövid jellemzésük
Fa|
Húsos gomba; erőteljes tönkje kissé oldalt álló. Nagy, domború vagy közepén benyomott kalapja # j gyakran szabálytalan alakú; felszíne sima vagy \ ' M kissé nemezes, alsó felén törékeny tüskés termő| ttBM réteg található. A sárgásfehér vagy okkersárga termőtest idővel és a sérülések helyén narancssárgára változik. Ehető gomba; az idősebb példányokat alaposan meg kell főzni; húsa idővel megkeseredik. • E L Ő F O R D U L Á S Tűlevelű és lombos fákkal él együtt 4 savanyú talajú erdőkben. Széles körben elterjedt az északi h mérsékelt övben, a hidegebb területeken is.
a f a j fő • jellegzetességeinek ismertetése
termőhely földrajzi elterjedés
hogy a fejezetek tovább tagolódnak a gombák finomabb jellegzetességei szerint. A bemutatott fajok zöme a képeken kisebb, mint a valóságban; néhány nagyítás mutatja a részleteket.
^
—• a termotest képén láthatók a f a j fő jellegzetességei
az egyes tulajdonságok részletes bemutatása
sárga elszíneződés a f a j egyéb ' tudományos (pl. szinonim) és magyar nevei
magyarazo megjegyzések a pontos azonosításhoz
• sárgásfehér vagy okkersárga termőtest
a spóratermő —• réteg közelképe
az ábra egy kb. 20 cm-es tenyérhez képest mutatja a termőtest nagyságát •
termőlestek miatt eltorzulnak a kalapok
A KALAP ALJA
ÁBRAMAGYARÁZAT
a kalap közepe P besüllyedi
jellegzetesen vastag és kissé • oldalt álló tönk
mérgező ehetetlen ehető magasság
hasonló vagy • rokon f a j képe, rövid jellemzéssel
szélesség átmérő METSZET
a főbb eltérések • a fő f a j és a hasonló vagy rokon f a j között
)
vagy sárgásfehér hús A HYDNUM UMBIUCATUM A sárga gerebenhez hasonló, ehető gomba, de kisebb, vékonyabb, narancssárga színű és kalapjának közepe besüllyedt. É-Amerika-szerte megtalálható. f Q |
a pontosabb • azonosítást az érett termőtestű példány átlagos méretei segítik
a keresztmetszeten további jellegzetességek - pl. a hús színe láthatók
vastagság az oldal többi ábrájához képest nagyított példány
TERMŐHELY Tömegesen vagy csoportosan nő.
a spóralenyomat • színe (l. 16-17. old.) gyakran döntő fontosságú két hasonló faj azonosításakor
i a f a j étkezési értéke (ábra magyarázatot • a rajz es a szöveg l.fönt) a f a j tipikus megjelenését és termőhelyi sajátságait mutatja
ML A GOMBA?
K
önyvünkben olyan gombákat mutatunk
A termőtest
be, melyek feltűnő, szabad
termelése. A mikológusok a gombafajokat
szemmel
feladata
ivaros
látható termőtestet fejlesztenek: ezek a nagy-
spóraképzésük
osztották (1. 11. old.). A könyvben szereplő fajok zöme a Basidiomycota, sokuk
a lent bemutatott jól ismert kalapos gombáktól a 12-13. oldalon látható f o r m á k i g terjed.
az A s c o m y c o t a és csupán 2 parazita f a j a Zygomycota törzsbe tartozik.
AMANITA
szerint
.
3
spórák
gombák. A gombáknak általában csak egy része, a termőteste látható, melynek alakja
A TERMŐTEST FELÉPÍTÉSE A gombák szervezete, így icrmőtcstük is, gombafonalakból (hifa) épül tel. Az aljzatban elrejtve a gombafonalak szövedékei. ún. micéliumot képeznek (ez a gombák lényleges teste, a teJ nyésztesl), amely megfelelő körülI menyek között néha vagy rendszeresen a leiszínen látható termőtesteket fejleszii. Minden termőtesten található egy termékeny terület, a himéniumnak nevezett spóratermő szövet, melyet többnyire valamilyen húsos képződmény véd, pl. a kalap lemezek a tönk csúcsán.
módja
az
törzsre
pikkelyek a kalapon (az általános burok • maradványai)
kalap
a kalap
húsa
kalapszél
gallér (a részleges burok maradványa)
himénium
^
A
FÚLVA
AMANITA
SP1SSA
tönk
tönk
• bocskor {az általános burok maradványa)
(üreges)
a tönk bázisa (itt gumós és burokmaradványok vannak rajta)
EGYÉB JELLEMZŐK BUROK • <4 Z általános burok az egész fiatal termőtestet védi. Az érett termőtesten maradványai pikkelyek vagy bocskor formájában láthatók. A részleges burok a termőréteget óvja, ennek maradványa a gallér.
• a burkot a növekvő termőtest szétrepeszti
HIFA FONALAK ^ Egyes termőtestek vastag hifa fonalakkal rögzülnek az aljzatban rejtőzködő micéliumon. \
fehér
| / f AMANITA FÚLVA
MEGACOLLYBIA PLATYPHYLLA
•
hifa
fonalak
ASCOMYCOTA A tömlősgombák (Ascomycota) spórái apró, zsák- vagy tömlőszerű képződményekben fejlődnek: minden tömlő (aszkusz) jellemző módon 8 spórát termel. Az aszkuszok a himéniumban találhatók. A himénium elhelyezkedhet a termőtest felszínén mint pl. a kucsmagombáknál vagy a termőtest belsejében lazán szétszóródva a szarvasgombákhoz hasonlóan. Számos tömlősgomba nem fejleszt termotestet, ellenben ivartalan spórákkal í a konídiumokkal szaporodilJ
ÍZLETES KUCSMAGOMBA A Morchella esculenta spórái' a süveg méhsejtszerű mélyedéseit bélelő himénium aszkuszaiban fejlődnek.
BASIDIOMYCOTA Majdnem valamennyi bazídiumos gomba (Basidiomycota) fejleszt termőtestet. Himéniumuk bunkó alakú sejtekből, bazídiumokból áll, melyek egyik végén a spóratartó nyeleken (sterigma) képződnek a spórák. Minden bazídiumon általában 4 spóratartó nyél található, egy-egy spórával. A bazídiumos gombák többsége még abban is eltér más gombáktól, hogy hifáik között csatképződés jön létre.
CSÉSZEGOMBA ASZKUSZAI • Itt egyes aszkuszok már kilövelltek spóráikat, míg másokban láthatók az éretlen spórák.
« az aszkusz fedővel
üres
aszkusz
• spórák az aszkuszban
E G Y TÖMLŐSGOMBA-FAJ ASZKUSZAI • Az érett spórák az aszkuszok tetején levő nyíláson keresztül távoznak a szabadba.
sötét spórák • az aszkuszban
a
A LEMEZEK FELSZÍNE • A lemezek felszínén láthatók a bazídiumok, különböző érettségű spórákkal.
aszkuszok himéniumban
bazídium 4 érett • spórával
himénium
CSATKÉPZŐDÉS • A bazídiumos gombák egyes hifáinak végén látható jellegzetes képződmény, a csat. BIMBÓS PÖFETEG • A Lycoperdon perlatum spórái a termőtest csúcsán elhelyezkedő himénumot alkotó bazídiumokon fejlődnek.
ZYGOMYCOTA A járomspórás gombák (Zygomycota) nem növesztenek termőtestet. Ivaros spóráik, a zigospórák sokáig életben maradnak és csak a számukra kedvező időszakban csíráznak ki. Ivartalan spóráik a sporangiumnak nevezett képződményekben fejlődnek a nyeles sporangiofórumok végén. Az élelmiszereken vagy az ürüléken megjelenő penészek többnyire járomspórás gombák.
nyílása
• hifa
csatképződés
hifa i
SPINELLUS
FUSIGER
•
Ez a faj nyeles sporangiofórumok tömegéből áll.
sporangio—• fórum(ok)
ivartalan spórákat tartalmazó sporangiumok A Spinellus egy • Mycena fajon nő.
A TERMŐTEST ALAKJA
A
gombák változatos alakú termőtestén különböző módon helyezkedhet el a spóratermő himénium. A termőréteg lehet lemezes vagy csöves szerkezetű, vagy a termőtest felszínén sima réteget alkothat; egyes gombákban a termőtest belsejében található. Amikor a termő-
KÖZPONTI TÖNKŰ
•
A himénium a kalap alatt elhelyezkedő lemezeket fedi. A spórák aktívan lökődnek le.
MÉHSEJTSZERŰ SÜVEG ^ A himénium a süveg üregeit béleli. A spórák aktívan lökődnek le.
BŐRSZERŰ, LAPOSAN NÖVŐ VAGY KÉREGSZERŰ BEVONAT • A himénium a termőtest felszínének nagy részét befedi. A spórák aktívan lökődnek le.
OLDALT ÁLLÓ VAGY TÖNK NÉLKÜLI A himénium a kalap alatt elhelyezkedő lemezeket fedi. A spórák aktívan lökődnek le.
test megérik, a spórák aktív vagy passzív módon (1. 16-17. old.) szétszóródnak. A termőtest alakja elárulhatja a spórák terjesztésének a módját: pl. a gumó alakú, talajban növő termőtestekben (258-259. old.) termelődött spórák passzívan terjednek.
NYEREG ALAKÚ SÜVEG • A himénium a süveg ráncain helyezkedik el. A spórák aktívan lökődnek le.
•
KONZOLSZERŰ • A konzol alsó felszínén a himénium sima vagy csöves szerkezetű. A spórák aktívan lökődnek le.
BUNKÓ ALAKÚ A himénium a felszínen helyezkedik el vagy a húsba ágyazódott tömlőkben található. A spórák aktívan lökődnek le.
FALLOSZ-SZERŰ • A himénium egy tojás alakú képződmény belsejében alakul ki, majd a tönk emeli a felszínre. A nyálkás spóratömeget legyek terjesztik.
<4 AGANCSSZERŰ A himénium a felszín nagy részét befedi. A spórák aktívan lökődnek le.
KORALLSZERŰ
GÖMBÖLYŰ • MT A himénium a termő^H test belsejében vagy ^ tömlőkben helyezkedik el. A spórák passzívan terjednek vagy aktívan lökődnek ki.
•
A himénium az elágazó felszín nagy részét befedi. A spórák aktívan lökődnek le.
< KÖRTE- VAGY MOZSÁRTÖRŐ ALAKÚ A himénium a termőtestben alakul ki. A spórák passzívan vagy esőcseppben jutnak ki.
CSÉSZE- A VAGY KORONG ALAKÚ A himénium a belső vagy a felső oldalon helyezkedik el. A spórák aktívan lökődnek le.
FÉSZEK-VAGY A POHÁR ALAKÚ, GÖMBÖCSKÉKKEL A gömböcskékben alakul ki a himénium. A gömböcskét egészben mossa ki az eső.
TROMBITA ALAKÚ A himénium a sima vagy ráncos külső oldalon helyezkedik el. A spórák aktívan válnak le.
CSILLAG ALAKÚ • A himénium egy zárt képződményben alakul ki, amely később felnyílik. A spórákat az esővíz vagy a rovarok terjesztik.
FÜLSZERŰ • A himénium a lebenyek felszínén található. A spórák aktívan lökődnek le.
RÁCSSZERŰ • * £ A himénium a rács ' belső oldalán helyezkedik el. A spórákat rovarok terjesztik.
LEBENYES ÉS KOCSONYÁS • A himénium a lebenyek felszínén helyezkedik el. A spórák aktívan lökődnek le.
A KALAP JELLEMZŐI
A
kalap fontos szerepet játszik a fajok fontos bélyegek. Kulcsfontosságú jellegazonosításában. Alakja, felszínének zetességek találhatók a kalap alatt, pl. a lejellemzői, pl. a pikkelyek és szélén a rojtok mezek vagy a csövek és ezek tönkhöz való (az általános burok maradványai) mind csatlakozása. A KAI.AP ALAKJA ÉS F E L S Z Í N E A kalap alakja és felszínének szerkezete a termőtest érésével változhat, ezért fontos több példányt megvizsgálni. A ragadós felszín általában szárazzá válik száraz időben. Minőségéi a nedves alsó ajak hozzáérintésével lehet ellenőrizni: ha ajkunkhoz tapad, nedvesebb időben isméi ragadós lesz.
DOMBORÚ A kalap többé-kevésbé konty alakú
KÚPOS A kalap kúp- vagy majdnem kúp alakú
LAZÁN PIKKELYES A pikkelyek letörölhetők
RÁNCOS A kalap felszíne sugarasan redős vagy ráncos
PIKKELYES A kalap bőrét ránőtt pikkelyek fedik
KÖRKÖRÖSEN SÁVOZOTT Különböző színű sávok vannak raita
GYAPJAS A kalapot sűrűn fedik a hosszú, szálas pikkelyek, szőrök
LEBENYES A kalap számos húsos lebenyből áll
BARÁZDÁLT A barázdák a kalapbőrön áttetsző lemezek
RAGADÓS A kalap bőre ragadós, nyálkás (de megszáradhat)
NYEREG ALAKÚ Többé-kevésbé lebenyes kalap, alakja nyeregszerű
BORDÁS SZÉL A kalap szélén sugár irányú bordázat van
BEGÖNGYÖLT SZÉLŰ A kalap széle aláhajló, különösen fiatalon
MÉHSEJTSZERŰ A kalap felszínén méhsejthez hasonló mélyedések vannak
L E M E Z E K LEFUTÁSA Ha a kalap alatt lemezek vannak, meg kell vizsgálni, hogy csatlakoznak-e a tönkhöz (ha van), és ha igen, akkor hogyan. Láthatjuk, ha a termőtestet éles késsel hosszában kettévágva metszetet készítünk. A szabadon álló lemezek nem érik el a tönköt; a tönk a kalapból a lemezek sérülése nélkül eltávolítható. Ha a lemezek csak nagyon kis darabon futnak rá a tönkre, akkor lekanyarodó lemezekről beszélünk.
LEFUTÓ A lemezek hosszabb darabon lefutnak a tönkre
TÖNKHÖZ NŐTT A lemezek szélesen hozzánőttek a tönkhöz
FELKANYARODÓ A lemezek csak keskeny alappal csatlakoznak a tönkhöz
FOGGAL LEFUTÓ A lemezeken befűződés látható, mielőtt a tönkre kissé ráfutnának
KIÖBLÖSÖDŐ A lemezek kiszélesednek majd elkeskenyednek, mielőtt a tönkhöz csatlakoznának
EGYENLŐ Minden lemez eléri a tönköt és egyenlő hosszúságúak
EGYENLŐTLEN .Teljes hosszúságú és rövidebb lemezek is vannak
VILLÁS A lemezek egyszer vagy többször elágaznak
SŰRŰN ÁLLÓ A lemezek nagyon közel állnak egymáshoz
RITKÁN ÁLLÓ A lemezek egymástól távol helyezkednek el
GYŰRŰBEN ÖSSZENŐTT SUGARAS A lemezek nem érik el a tönköt, A lemezek a kalap szélének egy pontjából sugarasan végük gyűrűszerűén összenőtt futnak szét
EGYÉB SPÓRATERMŐ FELSZÍNEK Egyes kalapos- és konzolos termőtestű gombák termőrétege nem lemezeken, hanem csövekben, tüskékvagy ráncok fel 'Jletén, illetve sima felszíneken helyezkedik el. A termőtest alsó oldalán kerek vagy szögletes likacsok jelzik, ha a himénium csöves.
LEMEZSZERŰ EREZET A himénium redőkön és ráncokon helyezkedik el az alsó felszínen
CSÖVEK LIKACSOKKAL A himénium a pórusszerű likacsokkal nyíló csöveket béleli
SZABADON ÁLLÓ A lemezek nem csatlakoznak a tönkhöz; a tönk eltávolítható
L E M E Z E K ALLASA A kalap alsó részén is találunk határozó bélyegeket. Pl. fontos lehet a teljes hosszúságú és a rövidebb lemezek aránya, valamint a számuk és egymástól való távolságuk is.
TÜSKÉS A himénium függőlegesen álló, tüskeszerű képződményeken helyezkedik el
SPÓRÁK ÉS TERJEDÉSÜK
A
gombák által termelt spórák megfelelő aljzaton megtelepednek, de billiószám kell termelődniük ahhoz, hogy csupán egyetlen termotest is kialakuljon. A spórák lehetnek ivartalanok vagy ivarosak. Az ivartalan spórák (konídiumok)
egyedül hozhatnak létre önálló növekedésre képes micéliumot. Az ivaros spórákból néha független micélium is kialakulhat, de ezek általában egyesülnek egy másikkal, mielőtt tovább növekednének.
A SPÓRÁK TERJEDÉSÉNEK MÓDJAI A spórák passzívan vagy aktívan szóródhatnak szét. A passzív szétterjedésben az állatok, a s/.él vagy a víz segíthet; aktív terjedésről akkor beszélünk, ha az érett termőtest speciális működése révén kilövellj vagy szétszórja a spórákat.
KILÖVELLÉSSEL Tömlősgombák érett aszkuszai - pl. ez a Xylaria - a spóráikat képesek bizonyos távolságra kilövellni apró termőtestük nyílásain keresztül.
SPÓRALENYOMAT A gomba nemzetségek azonosításánál fontos a spóraszín ismerete. A lemezek színe gyakran eltér a spórák színétől. Pontos színüket spóralenyomat készítésével ismerhetjük meg. A lemezes gombák spóralenyomata nemcsak a színről, de a lemezek távolságáról is árulkodik. Spóralenyomat készítése igen egyszerű: a friss gomba kalapját levágva borítsuk le egy papírra. Világos színű spóra vizsgálatához fekete papírt, ismeretlen színűhöz egyik részén fekete, másik részén fehér papírt használjunk.
ÁLLATOK KÖZVETÍTÉSÉVEL A ragadós masszába ágyazott spórákat - pl. e Phallus fajét - megeszik a rovarok. Egyes spórák a rovarokra ragadnak és messzire elszállítódnak.
1
A KALAP LEFEDÉSE
A tönköt levágva a kalapot lemezeivel lefelé helyezzük a papírra. A tetejére cseppentett víz szolgáltatja a szükséges nedvességet. Üvegpohárral vagy tálkával letakarva hagyjuk úgy néhány órát vagy egy éjszakát.
SZÉL ÉS VÍZ ÁLTAL Amikor esőcsepp hull a pöfeteg - pl. a Lycoperdon - termőtestére, az összehúzódik, kipréseli a spóráit, melyeket aztán felkap a szél.
2
A KALAP FELEMELÉSE
Az üvegedényt majd a kalapot felemelve láthatóvá válik a spóralenyomat. Ha a lenyomat vastagabb, könnyebb pontosan meghatározni a spóra színét. A spóralenyomatot természetes fénynél kell megvizsgálni.
SPÓRASZÍN Egy nemzetséghez tartozó gombafajok spóralenyomata közel azonos színű, az együvé tartozó példányokat spóraszínük alapján is fel lehet ismerni. Pl. minden Agaricus faj spóraszíne sötétbarna árnyalatú. Egyes nemzetségekben, - pl. Russula - a hasonló fajok elkülönítésére is alkalmas. A spóralenyomatok általában fekete, fehér, sárgásfehér, vörös- vagy bíborszínűek, vagy barna ámyalatúak, 'kivéve a zöld spórájú Chlorophyllum molyhdilest (1. 166. old.).
RÓZSASZÍN-VÖRÖS
FEHÉR-SÁRGÁSFEHÉR
A SPÓRA ALAKJA ÉS MÉRETE A spóra alakja és színe rendkívül fontos a fajok pontos azonosításakor. A spórák többségének mérete nem éri el a 20 µm-t (0,02 mm) és sokuk kisebb, mint 5 µm, sőt egyesek átmérője csupán 2 µ!>!. Alakjuk változatos, függ terjedésük módjától: az aktívan kilökődő spórák jellegzetesen aszimmetrikusak, míg a passzívan terjedők inkább szimmetrikusak. A 284-288. oldalakon található táblázat az egyes fajok spóráinak alakjáról, átlagos nagyságáról színéről és egyéb jellemzőiről tájékoztat.
OKKERSÁRGA-AGY AGSZI'NŰ
BÍBORSZÍNÚ-BARNA
szemlencse, beépített • mikrométerrel
^
tárgyasztal
finombeállító csavar
GANODERMA APPLANATUM A G. applanatum spóráinak felszíne érdes, egyik végük csonka és dupla falúak.
COPRINUS ATRAMENTOSUS Sok Copnnus fajhoz hasonlóan e faj fekete spóráin is van egy apró nyílás, a csírapórus, amin keresztül a hifa kicsírázik.
ROZSDABARNA
MIKROSZKÓP A spórák alakjának és méretének vizsgálatához szükséges egy jó minőségű, de nem feltétlenül nagyon drága mikroszkóp. A legmegfelelőbb. ha 1000 x nagyítást használunk, de már 400 x is elegendő lehel. A beépített világítás nagyon jól használható.
• beépített világítás
ENTOLOMA CONFERENDUM Az Entoloma fajok spórái szögletesek. Az E. conferendumé csillagszerűen sokszögűek.
FEKETE
2000 X-es - nagyítás
CONIOPHORA PUTEANA A C. puteana ellipszis alakú spórái sima felszínűek és sárgásbarnák.
A GOMBÁK ÉLETMÓDJA
A
mikor a gomba megtelepszik és micéliumot képez, folyamatos növekedését és fennmaradását valamilyen módon biztosítania kell. A különféle gombák más-más túlélési stratégiát alakítottak ki. Sokuk kölcsönösen előnyös kapcsolatban él növényekkel, pl. fákkal alkot mikorrhizát, amely mindkét fél túlélését segíti; a szaprofita vagy lebontó szervezetek holt szerves anyagon élnek, és lebontják azokat. Olyan gombák is vannak, melyek elpusztítják a növényeket vagy az állatokat: ezek a nekrotróf fajok. A gombák azzal a képességükkel, hogy lebontják a holt szerves anyagokat, megfelelő feltételeket teremtenek más élőlények növekedéséhez. Ezzel létfontosságú szerepet töltenek be a környezet ökológiai egyensúlyában.
MIKORRHIZÁS A mikorrhiza a növény és a gomba között létrejött kölcsönösen előnyös kapcsolat (szimbiózis), melyben a növény szerves anyagokat ad a gombának, míg a gomba segíti gazdája víz- és ásványianyag-felvételét. Mikorrhizás kapcsolat úgy alakul ki, hogy egyes gombafajok (számos lemezesgomba és a tinóruk zöme) Ilifái behatolnak az élő gazdanövény gyökereibe.
a gazdanövény egy lucfenyő
a gomba partner a légyölő galóca
KÜLÖNLEGES KAPCSOLAT • Az Amanita muscaria (146. old.) termőtestei annak a lucfenyőnek a közelében nőnek, amellyel hifái mikorrhizát képeznek. Más fafajok, pl. a bükk és a tölgy is alkotnak mikorrhizát gombákkal.
A TALAJBAN • A mikorrhizás kapcsolat kialakulása során a hifák szövedéke, a micélium köpenyszerüen körülveszi áfák vékonyabb gyökereit és hálózatot képeznek a gyökér külső sejtjei között. Az anyagok bonyolult kémiai mechanizmussal cserélődnek ki a két fél között.
< A GAZDANOVENY Egyetlen fa különféle gombáknak nyújt megfelelő életteret. Az itt látható lucfenyővel mikorrhizás gombák élhetnek együtt; avarjában a szaprofita fajok nőhetnek; a nekrotrófok elpusztíthatják, majd a maradványain tovább fejlődhetnek.
• i villás csúcs
kéttűs fenyő gyökere • a világos színű, villásan elágazó micéliumköpeny a kéttűs fenyők mikorrhizájára jellemző •
SZAPROTRÓF termőtest A szaprotróf gombák környezetükbe kibocsátott enzimeik segítségével lebontják a holt szerves anyagokat a gombák maradványaitól kezdve az állati tetemekig. Egyes szaprotróf fajok, pl. a Strobilurus esculentus (jobbra) csak egyféle aljzaton, jelen esetben az lucfenyő tobozán él meg. aljzatként a lucfenyő Más fajok többféle szerves anyagot toboza szolgál képesek hasznosítani. Léteznek olyan gombák is, melyek az élő növényekben passzívan jelen • STROBILURUS ESCULENTUS (133. old.) vannak és ugrásra készen várják, Specializálódott szaprotróf gomba: csak a lehullott mikor pusztul el gazdájuk, lucfenyő tobozokat bontja le. Miután az aljzatból amikor is növekedésnek indulnak. a szükséges anyagokat megszerezte, termőtestet fejleszt. NEKROTROF A nekrotróf gombák élő növényeken élősködnek és gyakran elpusztítják azokat. Némelyek úgy ölik meg gazdájukat, hogy hifáik vagy az általuk termelt különleges, élesztőszerű-sejtek gátolják vagy tönkreteszik a növény víz- és ásványianyag-szállítását; mások mérgeket termelnek. Miután a gazdanövényt elpusztították, a nekrotróf fajok szaprotróf gombaként viselkednek (lásd. fönt), lebontják az aljzatul szolgáló növény szervezetét. A nekrotróf gombák közé tartoznak pl. a Fomes fomentarius (219. old.) és az Armillaria fajok (42 és 80. old.).
PARAZITA A mikorrhizás (gyökérkapcsolt) gombákhoz hasonlóan, a parazita gombák (pl. rozsdagombák, üszöggombák) is élő gazdaszervezeten fejlődnek. Ebből a kapcsolatból azonban a növénynek semmi haszna nem származik. A gomba különleges hifákat bocsát a gazdanövény sejtjeibe, melyeken keresztül a gazda tápanyagai visszajutnak a gombába. Habár a növényt nem pusztítja el a gomba, gátolhatja annak életfolyamatait, fejlődését. A spórák beszennyezhetik a magokat és már a növénnyel együtt csíráznak ki.
• lucfenyő tuskó
termőtest
A HETEROBASIDION ANNOSUM (222. old.) Ez a gombafaj hatalmas károkat okoz a lucfenyő ültetvényekben, miközben fáról fára terjed gyökereiken keresztül. A fák pusztulása után a gomba lebontja anyagaikat és termőtestet fejleszt.
hasítékszerű nyílás • a termőtesten
• fertőzött fenyőtű
• LOPHODERMIUM P1CEAE Ez a tömlősgomba fekete foltokat okoz a kéttűs fenyők levelein. Más Lophodermium fajok levélhullást idéznek elő fenyőkön és más fákon.
G O M B Á K TERMŐHELYEI
G
ombák világszerte előfordulnak, de kontinensre, vagy annak csupán kis terükönyvünkben csak az északi mérsé- letére korlátozódik. A gombafajok többkelt öv fajaival foglalkozunk. Közülük ségének különleges környezeti igényei egyesek széles körben elterjedtek, meg- vannak, ezért fontos a főbb termőhely títalálhatók E-Amerikában, Európában és pusok és a növények ismerete, melyeken Ázsiában; mások előfordulása egyetlen a gombák élnek. ERDŐK A különféle erdőtípusok változatos gombavilágnak adnak otthont. A meszes talajú, kőrises társulásokban a mikorrhizát nem képező fajok a gyakoriak, pl. az őzlábgombák. A gyökérkapcsolt gombák nagy része - tinóruk, galambgombák - savanyú talajon, pl. bükkel vagy nyírrel él együtt. Ásványokban dús helyen, pl. utak vagy árkok mentén a kisebb szervesanyag-igényű őzlábgombák és a porhanyósgombák telepednek meg.
A. FENYVES Számos tinóru fajnak-pl. a Suillus bovinusrtöA' (200. old.) és a galambgombáknak (120-129. old.) - nyújtanak otthont a homokos talajú fenyőerdők. Nedves, mohás talajú fenyvesek szintén gazdag gombatermő helyek.
•
SUILLUS BOVINUS
TÖLGYES Mikorrhizás és szaprotróf gombák - pl. a májgomba - egyaránt előfordulnak tölgyfákon. E fajok közül némelyek a szelídgesztenyén is megtalálhatók. M
FISTULINA
HEPATICA
FENYŐK A fenyők életében fontos szerepe van a gombákkal létesített mikorrhizás kapcsolatnak. Számos gombafaj csak egy fenyőfaj vagy bizonyos típusú fenyő alatt található meg, ezért pontos azonosításukhoz szükséges a gazdanövény ismerete is. Itt fontosabb csoportjaikat mutatjuk be. VÖRÖSFENYŐ ( L A R I X )
LUCFENYŐ
(P/CEA)
K É T T Ű S F E N Y Ő K
MEZŐK, RÉTEK A füves termőhelyek a főként monokultúrában művelt mezőktől a gyakrabban vagy ritkábban trágyázott és a természetközeli legelőkig, kaszálókig igen változatosak lehetnek. Az ilyen helyeken termő gombák füvekkel vagy más növényekkel élhetnek együtt a gyepben, de lehetnek trágyalakók is, melyek a legeltetett állatok ürülékén telepednek meg. A talaj összetétele is nagyon fontos; egyes fajok a savanyú, mások a semleges vagy meszes talajú réteket kedvelik.
• TRÁGYÁZOTT LEGELŐ Jellegzetes legelő, legelésző állatokkal, kis fajszámú, túlnyomóan füvekből álló növényzettel. Sok trágyakedvelő csiperketintagomba- és trágyagomba fajnak nyújt termőhelyet.
A
AGARICUS CAMPESTRIS
<
-4
TERMÉSZETES RÉT Növény- és gombafajokban gazdag, füves terület. Leggyakoribb gombái a pöfetegek, döggombák és a nedűgombák közül kerülnek ki, melyek nem élnek meg a trágyázott legelőkön, mivel nem versenyképesek a magas tápanyagszintet kedvelő fajokkal szemben.
HYGROCYBE PUNICEA
L O M B O S FÁK Az itt bemutatott lombos fák és a gombák között , gyakran jön létre mikorrhizás kapcsolat. Ezeken kívül még számos lombos fa faj létezik - pl. kőris, szil, juhar - melyek ritkábban ugyan, de együtt élnek gombákkal.
NYÍR ( B E T U I A )
BÜKK
IFAGUS)
TÖLGY
(QVERCVS)
A GOMBÁK GYŰJTÉSE
A
gombagyűjtés során a termőhelyen mindig hagyjunk ott néhány példányt megérni. A gombák hulladékát dobjuk a komposztra vagy vigyük vissza az erdőbe. Az étkezési céllal szedett gombákat ellenőrizzük, hogy kukacosak-e? FELSZERELÉS Az éles kés, a kosár és a rekeszes gyűjtődoboz a gombászás fontos kellékei. A csipesz j ó szolgálatot tesz. a z apró példányok kézbevételekor, a kézi nagyító pedig a finomabb jellegzetességek vizsgálatánál. A fényképezőgép és a jegyzetfüzet a lelet dokumentálásához kell.
LAPOS KOSÁR
KÉZI NAGYÍTÓ REKESZES GYŰJTŐDOBOZ
FÉNYKÉPEZŐGÉP TELEOBJEKTÍVVEL
HOGYAN
FONTOS TULAJDONSÁGOK
GYŰJTSÜNK? A gombák többsége késsel gyűjthető, de metszőollót vagy kis kézi fűrészt kell használni az ágakon vagy fadarabokon növő fajok szedéséhez. A leszedett gombát fedett tárolóedényben tartsuk. A tárolóedény kinyitásakor szippantsunk egyet a gomba jellegzetes szagának megállapítása végett! A mérgező vagy veszélyeztetett fajok szedését kerüljük, ezért igyekezzünk a példányokat leszedésük előtt meghatározni!
JEGYZETFÜZET ÉS CERUZA
• SZÍNVÁLTOZÁS A g o m b á t k ö -
römmel megkaparva ellenőrizzük, hogy változik-e a színe. • SZERKEZET A húst u j j a i n k
között megdörzsölve vizsgáljuk meg a szerkezetét. • SZAG Szagoljuk meg, hogy van-e jellegzetes illata. A GOMBA LEVÁGÁSA Gombaszedéskor a tönk tövét éles késsel vágjuk keresztül. A termőtesteket ne fogdossuk szükségtelenül, mivel az sérüléseket okoz és tönkreteheti az azonosításhoz szükséges jellegzetességeket.
• íz Csak apró darabot ízleljünk meg és utána köpjük ki. • KÉMIAI TESZTEK Gombász társaságok vagy gombavizsgálók kémiai tesztekkel is segíthetnek a fajok pontos azonosításában.
M É R E T E K ÉS A M É R É S A különböző típusú gombák szabványos méreteit mutatjuk be ezeken az ábrákon. Bár a gombák mérete változó és eléggé sokat nőnek amíg megérnek, méreteik azért segíthetnek az azonosításban. A fajok leírásánál szereplő adatok átlagos méretű, kifejlett példányra vonatkoznak.
az eleje és a • hely közti
lapadási távolság
a konzol teteje és alja közti távolság •
A KONZOL • a két legmesszebb fekvő oldal távolsága
VASTAGSÁGA
A KONZOL HOSSZA ÉS SZÉLESSÉGE
a kalap csúcsa és pereme közti * távolság
a kalap legszélesebb • része
A kalap aljáig
" mérjük
T Ö N K SZÉLESSÉGE
T Ö N K MAGASSÁGA
a bázis szélessége
A KALAP ÁTMÉRŐJE
A KALAP MAGASSÁGA
0
PANTHERINA
MAIRE1129.
RUSSVLA old.
XERAMPELINA
AMANITA 149. old.
AGARICUS 127. old.
•
L
AMANITA
RVSSULA
Í
XANTHODERMA
RUBESCENS
147. old.
AGARICIS 159. old.
ARVENS1S
15S. old.
HATÁROZÓKULCS
A
következő oldalakon szereplő határozókulcs segítségével megállapítható, hogy a gomba termőteste melyik jellegzetes típushoz tartozik és ott a faj leírása is szerepel. Miután válaszoltunk a jobb oldali kérdésre, kövessük az utasítást és az ábrák szerinti oldalszámot. Ha bárhol megakadnánk, ismételjük meg még egyszer. Fontos! Soha ne együnk olyan gombát, amit nem határoztunk meg abszolút pontosan!
VAN A GOMBÁNAK KALAPJA ÉS TÖNKJE?
IGEN LÁSD LENT
•
NINCS L Á S D 26. O L D A L T
>
•
KALAPOS GOMBÁK: FŐ TÍPUSOK Vizsgáljuk meg a kalapot, majd válasszuk ki az ábrák közül a leghasonlóbbat. Ha a kalap alsó oldala lemezes, döntsük el, vajon a lemezek lefutók, felkanyarodók, tönkhöz nőttek vagy szabadon állók: így eljutunk a hasonló ábrához és egy
oldalszámhoz. Ha a kalap alatt likacsok vagy tüskék vannak (1.15. old.) válasszuk ki az annak megfelelő képet. Ellenőrizzük, hogy a tönk központi helyzetű vagy sem. A vizsgált példány alakja és színe minden bizonnyal eltér az alábbi példáktól.
Lefutó lemezekkel
Felkanyarodó vagy tönkhöz nőtt lemezekkel
Szabadon álló lemezekkel
LÁSD 2 5 . OLD.
LÁSD 2 5 . OLD
LÁSD 2 5 . OLD.
Oldalt álló tönkkel
Csöves termőrétegű gombák
LÁSD 1 7 8 . OLD.
LÁSD 2 5 . OLD.
Méhsejt-, agy- vagy nyereg alakú kalap LÁSD 2 0 7 . OLD.
Tüskés termőrétegű gombák LÁSD 2 3 4 . OLD.
KALAPOS GOMBÁK: EGYÉB JELLEGZETESSÉGEK Könyvünkben a lemezes vagy csöves termőrétegű kalapos gombákat a lent látható módon tovább csoportosítottuk. Válasszuk ki a meghatározni kívánt gombához legjobban hasonlító ábrát és leírást, majd
lapozzunk a megadott oldalra. Ellenőrzésképpen egy másik termőtesttel ismételjük meg az eljárást, hogy ugyanahhoz a csoporthoz jutunk-e el. A spóra színe és mérete segítheti a pontos azonosítást.
LEFUTÓ LEMEZEK
Tölcsér alakú, rostos húsú
Domború kalapú, rostos húsú
Törékeny húsú, tejnedvet eresztő
LÁSD 2 8 . OLD.
LÁSD 3 7 . OLD.
LÁSD 4 3 . OLD.
FELKANYARODÓ VAGY TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEK
Húsos gombák, burokmaradvány nélkül
Pókhálószerű burokmaradványokkal
Gallérral vagy gallérzónával
Szálas kalappal és sötét spórákkal
LÁSD 6 9 . OLD.
LÁSD 7 8 . OLD.
LÁSD 9 8 . OLD.
LÁSD 5 6 . OLD.
Közepes méretű, sima kalapú gombák
Törékeny hússal LÁSD 1 2 0 . OLD.
LÁSD 1 0 3 . OLD.
Apró gombák, sima kalappal
Apró gombák, díszített kalappal
LÁSD 1 3 2 . OLD.
LÁSD 1 4 2 . OLD.
CSÖVES
SZABADON ÁLLÓ LEMEZEK
Húsos gombák, bocskorral vagy burokmaradványokkal
Galléros vagy gallérzónás gombák
LÁSD 1 4 5 . OLD.
LÁSD 1 5 6 . OLD.
Rugalmas húsú gombák LÁSD 1 8 4 . OLD.
Gyűrűben összenőtt lemezű gombák LÁSD 1 7 7 . OLD.
Gallér és bocskor nélküli gombák LÁSD 1 7 1 . OLD.
Tintagombák LÁSD 1 7 4 . OLD.
Szívós húsú gombák .ÁSD 2 0 2 . OLD.
EGYÉB GOMBÁK: FŐ TÍPUSOK A határozókulcsnak ez a része tartalmazza azokat a fajokat, melyek termőteste nem különül tönkre és kalapra és nincs hagyományos „gomba" alakjuk. Azonosításukhoz elsőként az alakjukat és kinézetüket kell megvizsgálni, majd egyéb tulajdonságaik, pl. szerkezetük és termőhelyük (1.27. old.) következnek. Az ismeretlen faj alakját
hasonlítsuk össze az ábrákkal és válasszuk ki a leghasonlóbbat; vegyük figyelembe a 27. oldalon látható változatokat is. Nem biztos, hogy a keresett gomba pontosan megegyezik az itt látható példákkal, ezért lapozzunk a megadott oldalakra, ahol meggyőződhetünk a kérdéses csoport alak és méretbeli sajátságairól.
Konzol- vagy kéregszerű gombák
Kalap, tönk nélkül
Bunkó alakú gombák
LÁSD 2 7 . OLD.
LÁSD 1 7 8 . OLD.
LÁSD 2 7 . OLD.
Agancs- és korallszerű gombák LÁSD 2 4 8 . OLD.
Agancs- és korallszerű gombák tüskékkel
Gömbölyű termőtestű gombák
Körte- vagy mozsártörő alakú gombák
Csésze- vagy korong alakú gombák
LÁSD 2 3 9 . OLD.
LÁSD 2 7 . OLD.
LÁSD 2 6 0 . OLD.
LÁSD 2 7 . OLD.
Trombita alakú gombák
Csillag alakú gombák
Rácsos gombák
Fül- vagy agyszerű gombák
LÁSD 2 7 5 . OLD.
LÁSD 2 7 7 . OLD.
LÁSD 2 7 7 . OLD.
LÁSD 2 8 1 . OLD.
EGYÉB GOMBÁK: TOVÁBBI JELLEGZETESSÉGEK A változatos alakú és tulajdonságú gombák fejezetei további részekre tagolódnak. Az alábbi képek segítségével a könyv azon részeibe juthatunk el, ahol a nem kalapos gombákat mutatjuk be. Válasszuk ki a leghasonlóbb
gombát, majd lapozzunk a megadott oldalra. Kézi nagyítóval ellenőrizhetjük, hogy a termőtest alsó oldala sima vagy sok száz apró likacs van rajta. Az ábrák itt nem méretarányosak!
KONZOL- VAGY KÉREGSZERŰ GOMBÁK
Csöves termőréteggel
Ráncos- vagy sima termőréteggel
Bőrszerű, lapos- vagy kéregszerű gombák
LÁSD211.0LD.
L Á S D 2 2 8 . OLD.
L Á S D 2 3 2 . OLD.
BUNKÓ ALAKÚ GOMBÁK
Sima vagy szőrös felszínű gombák
Szemcsés vagy poros felszínű gombák
Szömörcsöggombák
LÁSD 2 4 0 . OLD.
LÁSD 2 4 4 . OLD.
LÁSD 2 4 6 . OLD.
GÖMBÖLYŰ TERMŐTESTŰ GOMBÁK
CSÉSZE- VAGY KORONG ALAKÚ GOMBÁK
Talajszintben növő gombák
Talajban termő gombák
Gömböcske nélkül
Fészek vagy pohár alakú gombák, „gömböcskékkel"
LÁSD 2 5 3 . OLD.
LÁSD 2 5 8 . OLD.
LÁSD 2 6 4 . OLD.
LÁSD 2 7 4 . OLD.
KALAPOS GOMBÁK, LEFUTÓ LEMEZEKKEL kalapra és tönkre tagolódó termőtestű gombákat kalapos gombáknak nevezik. Ebben a fejezetben a tönkre lefutó, lemezes termőrétegű (lemezesgombák) kalapos gombákat és a lemezszerű, tönkön lefutó, eres termőrétegű rókagombákat ismertetjük.
A
a tönkrre mélyen lefutó lemezek
TÖLCSÉR ALAKÚ, ROSTOS HÚSÚ GOMBÁK A fejezetnek ez a része a tölcsér alakú _ - — v a g y benyomott kalapú gombákat mutatja be. Húsuk a törékeny, tejnedvet eresztő tejelőgombákkal (1. 43-55. old.) és Család CANTHARELLACEAE
^
Cantharellus
a galambgombákkal (1. 120-131. old.) ellentétben feltűnően szálakra hasadó, rostos, Rostos húsú, tölcséres gombák más, távolabbi rokon családokban is előfordulnak.
cibarius
SÁRGA RÓKAGOMBA A kalap közepe benyomott, majd tölcsér alakú, széle hullámos; termőrétege lemezszerűen eres, vastag, a tönkre lefutó. Színe általában sárga árnyalatú; a kalap világos húsa dörzsölésre narancssárgára vagy vörösre változik. Ehetőj illata kajszibarackra emlékeztet. • ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal (tölgy) képez mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt; egyes helyeken gyakori, máshol ritkább. • HASONLÓ FAJOK Hygrophoropsis aurantiaca (29. old.), de az nem képez mikorrhizát. Omphalotus olearius (29. old.), elhalt faanyagon termő, fénylő, feltűnő színű faj. • EGYÉB NEVEK közönséges rókagomba, csirkegomba, nyúlgomba, nyúlica.
TERMŐHELY Jó vízelvezetésű, savanyú talajon tömegesen nő. Meret
KALAP
0 3 - 1 0 cm
ldény
a kalap széle hullámos
METSZET
a kalap közepe benyomott
• sima, merev, lefelé elkeskenyedő tönk
lefutó, villásan elágazó, lemezszerű erek •—
TÖNK | 2-10 cm <-* 0,4-1,5 cm
nyár-ősz
színű, illatú hús
• CANTHARELLUS SUBALBIDUS Amerika ÉNy-i részének erdőségeiben él; termőteste húsos, színe piszkosfehér vagy sárgásfehér. J(Q)| Spóraszín
sárgásfehér
Érték
Család PAXILLACEAE
Omphalotus
ölearius
VILÁGÍTÓ TÖLCSÉRGOMBA
Idény nyar-osz
világító aranyvagy narancs-
Erősen benyomott kalapú vagy tölcsér alakú gomba. Kalapja sárga lemezek sima, fényes, narancssárga-narancsvörös színű; merev tönkje kissé világosabb, húsa halványsárga. Elénk narancssárga lemezei a trópusi és szubtrópusi rokon fajokhoz hasonlóan a sötétben világítanak. Mérgező, hányást okoz. • ELŐFORDULÁS Elhalt vagy kiszáradó fákon, tuskókon nő; kedveli az olajfát és a tölgyet, rajtuk fehérkorhadást okoz. A rokon fajokhoz hasonlóan, elsősorban az északi mérsékelt öv déli részén - a mediterrán területeken - és a trópusokon terjedt el. • HASONLÓ FAJOK Az ehető Cantharellus fajok (28., 30., 275-276. old. mindig mikorrhizát képeznek, termőrétegük vastag, lemezszerű ereket alkot. • EGYÉB NEVEK Clitocybe vhosphorea C. zizyphina.
közepesen sűrűn álló, mélyen lefutó lemezek
tölcséres, narancsvörös vagy sárgásbarna kalap világos, lefelé elkeskenyedő tönk
TERMŐHELY Mindig csoportosan terem korhadó fákon vagy tuskókon. MÉRET
KALAP 0 6 - 1 4 c m
Család PAXILLACEAE
TÖNK
szálas felszínű kalap J 5 - 1 5 c m •> > 0 , 8 - 2 c m
^
Hygrophoropsis
aurantiaca
NARANCSSÁRGA ÁLRÓKAGOMBA A rókagombákhoz hasonló, de velük nem rokon faj. Narancssárga vagy vörösessárga, nemezes felszínű kalapja domború, majd tölcséressé válik; pereme általában begöngyölt. Húsa vékony, fehér vagy világos narancssárga; dohszagú. Hasonló színű tönkje idővel megfeketedik. Több változata ismert; az egyik nagyobb, kalapja barna pikkelyes; a másik lemezei majdnem fehérek. • ELŐFORDULÁS Tűlevelű erdők avaijában, korhadó fákon vagy fűrészporon nő. Széles körben elterjedt és gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Cantharellus cibarius (28. old.), Omphalotus olearius (fönt). • EGYÉB NEVEK Cantharellus aurantiaca., Clitocybe a., narancsszínű tölcsérgomba, narancsvörös tölcsérgomba, narancssárga rókagomba. ,; ^ t ó ^ ^ t ^ I ' "
puha, S lefutó lemezek
TERMŐHELY Erdők talaján néha tömegesen nő. Méret KALAP 0 2 - 8 cm
a tönk idővel feketedik
TÖNK t 2 - 5 cm
3 - 8 mm
Spóraszín
ldén
piszkosfehéri
S&GISFEHER
Érték
Jg
y nyár-tél •H narancssarga vagy . V vöröses, finoman |Bnemezes felszínű WEBÉf,; • kalap
vékony, puha, fehér vagy narancssárga hús f
eléggé vékony, üreges tönk
világos vagy sötét narancssárga, villás, sűrűn álló lemezek METSZET
Spóraszín piszkosfehér-világossárga
Család CANTHARELLACEAE
Cantharellus
SZÜRKE RÓKAGOMBA Egységesen szürke színű, jellegzetesen trombita alakú gomba. Kalapja mélyen tölcséres, szürkésbarna színű. A tönk szürke, a kalap majd öregen feketés. Az eres felszíne termőréteg fehéresszürke, lefutó, középen finoman villásan elágazó. A kalap húsa szálas • vékony, először szürkésbarna, majd feketés. A tönk húsa végig üreges. Ehető gomba. • ELŐFORDULÁS Az északi mérsékelt övben elterjetd, de ritka faj. A Cralcrellus cornucopioidessel (275. old.) hasonló termőhelyeken, savanyú talajú lomberdőkben terem, tölgy- és bükkfa alatt; mikorrhizás faj. • HASONLÓ FAJOK C. cornucopioides (275. old.), de az nagyobb és kalapja alatt sima a termőréteg. A C. lulescens (275. old.) feltűnően gyümölcs szagú.
Méret KALAP 0 2 - 6 cm
ldén
cinereus
a termőréteg erei villásan elágaznak •
Fa
i Cantharellus
a kalap széle hullámos t
a kalap erősen tölcséres alakú •
TERMŐHELY Lombos erdőkben, talajon, csoportosan nő.
TÖNK | 3-8 cm «-• 0,5-0,8 cm
Család CANTHARELLACEAE
y nyár-ősz
Spóraszín ldén
tubaeformis
fehér
V ősz-tél
TÖLCSÉRES RÓKAGOMBA Kalapja fiatalon domború, az idős gombáé tölcséres, széle hullámos; színe szürkésbarna. A tönk krómsárga, az idős példányokon szürkéssárga. Lemezszerű, eres termőrétege van. Vékony húsa keserű és erősen aromás illatú. Szürkés színe miatt elég nehéz megtalálni, de többnyire tömegesen bukkanhatunk rá. Nagy mennyiségben gyűjthető, ehető gomba. • ELŐFORDULÁS Lombos- és tűlevelű fákkal is alkot mikorrhizát; idős és fiatal lucosokban különösen gyakori. Az egész északi mérsékelt övben elterjedt faj. • HASONLÓ FAJOK A Cantharellus lutescens, (275. old.), de a termőrétege nem eres.
szabálytalan,* hullámos kalapszél
a kalap éretten tölcséres
többé-kevésbé üreges tönk
lefutó, halványszürke, eres termőréteg
METSZET
• krómsárga, majd szürkéssárga tönk
szürkésbarna
ráncos, villásan elágazó eres termőréteg
TERMŐHELY Mohák között és savanyú erdei talajon nagy tömegben terem. KALAP 0
1-6 cm
TÖNK
t 3-8 cm < > 3-8
mm
Spóraszín
sárgásfehér
Érték
Család XRICHOLOMATACEAE
Fa)
Lepista
ldény
flaccida
nyár-tél eleje
ROZSDASÁRGA TÖLCSÉRGOMBA
a kalapon idővel sötétebb foltok jelen• hetnek meg
Kalapja szélesen tölcséres, széle begöngyölt. Színe rozsdasárga, idővel sötétebb foltok jelenhetnek meg rajta. Lemezei mélyen lefutnak a sima vagy finoman szálas tönkre. Ehető, de nem túl ízletes gomba. • ELŐFORDULÁS Erdőkben, lombos fák közelében terem. Európában elterjedt és gyakori faj; máshol ismeretlen. • HASONLÓ FAJOK A Lepista fajok többségéhez hasonlóan, ez a faj is jól elkülöníthető a Clitocybe (31., 33-34., 39-40. old.) és a Tricholoma (59-64., 81. old) fajoktól alkata és bibircses spórái alapján. sima, A Clitocybe gibba (lent) kevésbé húsos, spórái begöngyölt kalapszél • világosabb színűek. A L. gilva sokkal sárgább és foltos. • EGYÉB NEVEK Clitocybe flaccida, Lepista inversa. lefutó lemezek
a rozsdabarna kalap közepe mélyen benyomott \
• sima vagy finoman szálas tönk
rostos, • vörösbarna hús
surun alio, sárgásfehér vagy halvány vörösesbarna lemezek
METSZET
a tönk kalapszínű, vagy világosabb
TERMŐHELY Csoportosan vagy gyűrűben nő az erdei avarban. Méret
KALAP 0 4 - 1 2 cm
TÖNK I 3 - 7 cm <-* 0,5-1 cm
Család XRICHOLOMATACEAE
FAI
Clitocybe
gibba
Idény r[y.-r végc-kcső ősz
SEREGES TÖLCSÉRGOMBA Halvány okkersárga, bőrsárga vagy rózsaszínes árnyalatú kalapjának közepe határozottan benyomott, de néha megmarad benne egy kis púp. A kalapszél gyakran jellegzetesen rovátkolt. A tönk sima és világosabb, mint a kalap. A mélyen lefutó lemezek fehéresek. Ehető, de fogyasztása nem ajánlott, mivel könnyen összetéveszthető a nemzetség más fajaival (1. hasonló fajok). • ELŐFORDULÁS Széles körben elterjedt az erdős vidékeken az alföldektől a magashegységekig. Az északi mérsékelt övben mindenütt gyakori. • HASONLÓ FAJOK Lepista flaccida (fent). Az L. gilva húsosabb és világosabb színű, kalapjának széle foltos. • EGYÉB NEVEK C. infundibuliformis, közönséges tölcsérgomba.
az avar rátapad a tönk aljára
TERMŐHELY Erdei avarban seregesen terem. Méret KALAP 0 3 - 8 cm
• sűrűn álló, halvány színű lemezek TÖNK t 2,5-6 cm <-> 0,5-1 cm
• rózsás árnyalatú, okkersárga kalap
sima felszínű • kalap
mélyen lefutó lemezek • fehéres, tönk .
\ puha, fehér, gyümölcs illatú hús
Család TRICHOLOMATACEAE
Fa
' Pseudoclitocybe
ldény
cyathiformis
ősz vége-tél eleje
KÁVÉBARNA ÁLTÖLCSÉRGOMBA
mélyen lefutó lemezek
Nagyon jellegzetes faj; kalapja mélyen tölcséres, sötét színű, tönkje hosszú. A kalap sötét szürkésbarna színe megszárítva szürkés okkersárgára változik; széle begöngyölt. Húsa aromás és jóízű; habár ehető, fogyasztása nem ajánlott. A Pseudoclitocybe nemzetség abban tér el a Clitocybe nemzetségtől, hogy spóráik jód hatására kékre színeződnek (amiloid reakció). • ELŐFORDULÁS Erdőkben, parkokban és sövények mentén, avarban és magas fű között vagy korhadt fatönkön él. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj. • HASONLO FAJOK A többi Pseudoclitocybe a sotet faj kisebb és világosabb színű és többnyire szürkésbarna nyíltabb termőhelyeken nőnek. Az Omphalina kalap szárazon világos, szürkés fajok (36. old) kisebbek. okkersárgára • EGYÉB NEVEK Clitocybe cyathiformis, változik kávébarna tölcsérgomba.
sima, mélyen - tölcséres kalap
begöngyölt kalapszél
hosszanti barázdák a tönkön
METSZET
idővel világosbarnára változó, meglehetősen sűrűn álló, szürkéssárga lemezek
TERMŐHELY Sokféle termőhelyen megél, egyesével vagy csoportosan nő. Méret KALAP 0 3 - 7 cm
TÖNK t 6 - 1 0 cm «-> 0,5-1 cm
Család TRICHOLOMATACEAE
Leucopaxillus
ÓRIÁS CÖLÖPPERESZKE
Méret KALAP 0 12-40 cm
Spóraszín sárgásfehér-fehér
giganteus
A faj jellegzetessége, a fiatalon lapos, hatalmas tölcséres kalap. A kalap, a lemezek, a hús és az aránylag rövid, cölöpszerű tönk piszkosfehér vagy sárgásfehér színű. Spórái jód tartalmú reagens hatására kékre színeződnek (amiloid reakció), ami minden Leucopaxillus fajra jellemző. Ehető, de a piszkosfehér gyomorrontást okozhat. vagy sárgásfehér • ELŐFORDULÁS Olyan kalap világos barnára érik micéliumból fejlődik, amely több száz éves is lehet. Termőtestei réteken, parkokban és erdei tisztásokon fejlődnek. Európa-szerte ela rövid tönk terjedt; máshol alig ismert. eltűnik a fűben • HASONLÓ FAJOK A Clitocybe geotropa (33. old), melynek hosszabb és karcsúbb a tönkje. • EGYÉB NEVEK Clitocybe gigantea, Aspropaxillus giganteus, hatalmas tölcsérgomba, óriás álpereszke TÖNK | 4 - 8 cm «-• 2 - 4 cm
hengeres vagy bunkós tönk
nyár vege-osz
a kalap széle fiatalon begöngyölt, később hasadozó «
a hatalmas, tölcséres kalap átmérője 40 cm is lehet
sárgásfehér, sűrűn álló, lefutó lemezek
TERMŐHELY Hatalmas boszorkánykörökben nő tápanyagban gazdag réteken. Spóraszín
fehéressárga
Érték
Család TRICHOLOMATACEAE
Clitocybe
Idény
geotropa
ÓRIÁS TÖLCSÉRGOMBA
ősz-tél eleje
^
A húsos, tölcséres kalap közepe mindig púpos. Tönkje hosszú, színe okkersárga. A többi nehezen azonosítható Clitocybe fajtól eltérően boszorkánykörben nő, ezért ezt az ehető gombát könnyű meghatározni. • ELŐFORDULÁS Elsősorban erdei faj. Ritkás lomberdőkben, erdei tisztásokon és legelőkön terem, de egyes változatai fenyőerdőkben is jól érzik magukat. A hideg tájak kivételével Európaszerte elterjedt gomba; egyéb előfordulása kevéssé ismert. • HASONLÓ F A J O K A Lepista nebularis (40. old.) többnyire azonos erdei termőhelyen fordul elő, de szürkébb és kalapja inkább domború, majd lapos, ritkán tölcséres. A Leucopaxillus giganteus (32. old.) tönkje rövidebb és főként tápdús réteken terem.
világos okker sárga, tölcséres kalap
a tönk alja fehéren • nemezes
központi púp •
lefutó, * sárgásfehér lemezek
többé-kevésbé hengeres tönk
• a világosbarna tönk hosszabb a kalap szélességénél
a lemezek S sűrűn állnak merev, • fehér hús
METSZET
• a tönk bázisa kissé gyökeres Méret
KALAP 0 5 - 2 0 cm
TÖNK t 8 - 2 0 cm «-• 1 - 3 cm
TERMŐHELY Erdei avarban boszorkánykörben terem. Spóraszín
fehér
Érték
Család TRICHOLOMATACEAE
^
Clitocybe
ldén
metachroa
* ősz-tél
PLROSLÁBÚ TÖLCSÉRGOMBA
a kalap széle f vékony, bordás
A nemzetség számos kis termetű fajához hasonlóan, / ezt a világos szürkésbarna gombát is nehéz felismerni. ç Valószínűleg alig érezhető szaga a legjellegzetesebb tulajdonsága, amely nem hasonlít a Clitocybe fajok gyakori lisztes illatára. Kalapja lapos vagy mélyen benyomott, idővel megszárad; közepe sötétebb marad, a széle bordásodik. • ELŐFORDULÁS Erdei avarban terem, lombos- és tűlevelű fák alatt. Európa-szerte elterjedt, de magyarországi előfordulása nem ismert. • HASONLÓ FAJOK Az erősen lisztszagú és ízű Clitocybe vibecina.
METSZET
lefutó, szürkés- • fehér lemezek a tönk általá- < ban üreges
gyenge illatú, fehér hús
a sima tönk tövét vastag, nemezes micélium fedi
a kalap kiszáradva világosabb barna
TERMŐHELY Sovány vagy kevéssé termékeny talajokon tömegesen nő. Méret
KALAP 0 2,5-6 cm
TÖNK $ 3 - 6 cm <-• 3 - 7 mm
Család TRICHOLOMATACEAE
Clitocybe
sűrűn álló lemezek
Spóraszín
dealbata
piszkosfehér
nyár-ősz
M E Z E I TÖLCSÉRGOMBA
a kalap vékony és felszíne idővel * berepedezik
Ezt az erősen mérgező gombát néha két fajként írják le: a barna színű változatot C. rivulosa, a fehéres színűt C. dealbata néven említik. (A két taxon rendszertani elhatárolása bizonytalan és vitatott.) A domború, majd tölcsér alakú kalap felszíne lisztes bevonatú, gyakran gyűrűsen rendeződött sötét foltok vannak rajta; száradáskor berepedezik és egyenletesen kivilágosodik. A tönk piszkosfehér vagy világosbarna. Húsa sárgásfehér, lisztszagú és lisztízű. Erősen mérgező gomba. • ELŐFORDULÁS Füves területeken (városi parkokban, sportpályákon is), legelőkön terem; gyakran található együtt az ehető Marasmius oreadesA (117. old.), amely ritkán álló, tönkhöz nőtt lemezeivel különbözik. Az egész északi mérsékelt övben elterjedt faj.
a kalap felszínén körkörösen sötét • foltok sorakoznak
-• a tönk piszkosfehérvilágosbarna, lefelé vékonyodik
a kalap lisztes • bevonatú
TERMŐHELY Fű között, boszorkánygyűrűben nő. KALAP 0 3 - 6 cm
» fehér vagy világosszürke, kissé lefutó lemezek
Faj
PAXILLACEAE
Paxillus
Idény
involutus
nyár-ősz
BEGÖNGYÖLTSZÉLŰ CÖLÖPGOMBA Gyakori, mérgező gomba; sárgától vörösesbarnáig terjedő színű, erősen begöngyölt, rovátkolt szélű, kissé benyomott közepű kalapjáról eléggé könnyen felismerhető. Sűrűn álló, lefutó, villásan elágazó, puha, sárga lemezei nyomásra megbarnulnak, könynyen leválnak a húsról. A rövid, hengeres vagy lefelé vastagodó tönk színe hasonló a kalapéhoz; húsa halványsárga vagy világosbarna, a vágásfelszínen sötétedik. • ELŐFORDULÁS Erdei faj azonban kertekben, parkokban is megtalálható - , lombos- és fenyőfákkal is képez mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben széles körben elteijedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FÁJOK A Paxillus filamentosus, pereme kevésbé begöngyölt, húsa sárga és égerfák alatt terem. nemezes tönk
TERMŐHELY Fák alatt, csoportosan, gyűrűben vagy egyesével nő. Méret KALAP 0 6-15 cm
Faj Lentinus
Fiatalon domború, majd lapos, végül tölcséres, piszkosfehér kalapján sötétbarna pikkelyek vannak, széle begöngyölt; tönkje szintén piszkosfehér, sötét pikkelyei sávokba rendeződtek. Tönkre futó, sűrűn álló, keskeny lemezei is piszkosfehér színűek. Néha a részleges burok felnyílás után a lemezekre tapad, ezért a gomba penészesnek tűnik. • ELŐFORDULÁS Ártéri begöngyölt erdőkben lombos fákon terem; kalapszél • fehérkorhadást okoz. Európában és E-Amerikában széles körben elterjedt, gyakori faj. sávosán • • HASONLÓ FAJOK A Lentinus rendeződött pikkelyek lepideus, de az egyesével vagy a piszkosfehér kis csoportokban nő; fenyőkön tönkön okoz barnakorhadást. • EGYÉB NEVEK Panus tigrinus, közönséges nyárfa-gomba, mert egykor adtak neki ilyen, rosszul képzett nevet is! KALAP 0 1-10 cm
• nemezes vagy sima, sárgás vagy vörösbarna kalap
Spóraszín
TÖNK t 1,5-7,5 cm « 0,5-1 cm
rozsdabama
Idény
tigrinus
NYÁR-FAGOMBA
Méret
halványsárga vagy világosbarna hús
finoman rovátkolt, • begöngyölt kalapszél
TÖNK | 4 - 8 cm <-> 1 - 2 c
POLYPORACEAE
lefutó, puha, könnyen leváló lemezek
tölcséres, piszkosfehér kalap
fűrészes élű lemezek
a vastag, pókhálószerű burok a lemezekre ragadhat
TERMŐHELY Csoportosan terem idős ágakon vagy tuskókon; főként nyárfán és fűzfán nő, víz közelében. s
P ó r a s z í n fehér
Érték
Család TRICHOLOMATACEAE
FA
' Omphalina
ldé
umbellifera
RÁNCOS BÉKAGOMBA Kis termetű faj; sárgásbarna kalapjának közepe benyomott, felszíne sugarasan szálas, a lemezek lefutásának megfelelően. A vékony tönk sima, sárgásbarna, felső része kékesszürke árnyalatú. Húsa nagyon vékony, piszkosfehér vagy okkersárga színű. • ELŐFORDULÁS A zuzmókhoz hasonlóan, moszatokkal él szimbiózisban. Az algák által termelt fotoszintetikus energia segítségével olyan szélsőséges termőhelyeken is megél, mint a savanyú lápok és fenyérek; savanyú talajú erdőkben is előfordul. Tőzegen vagy tőzegmoha között is megtalálható, gyakran nagy tengerszint feletti magasságokban, felföldeken. Az északi félteke hidegebb területein terjedt el. • HASONLÓ FAJOK A hasonló termőhelyeken élő 0. sphagnicola és 0. oniscus szürkébb színűek és ritkábbak. • EGYÉB NEVEK 0. ericetorum. Méret KALAP 0 0,5-1,5 cm
a kalap sugarainak lefutása a lemezekével azonos vékony, gyenge, . sima tönk
Faj Rickenella
a kalap közepe be nyomott
tőzegmohába ágyazódott algagomba szimbionta sejtek halvány, sárgásfehér lemezek
távol álló, lefutó lemezek
TÖNK J 1 - 2 cm <->• 1 - 2 mm
Család TRICHOLOMATACEAE
" y tavasz-késő ősz
fibula
Spóraszín ldé
TERMŐHELY Egyesével nő vagy néhány példány terem egy helyen. fehér
"V nyár-ősz
M O H A KÍGYÓGOMBA Apró, narancssárga vagy világossárga színű faj; félgömb alakú kalapjának közepe benyomott, felszíne sugarasan szálas; szárazon kifakul. A tönk hosszú és vékony, a lemezek mélyen lefutók. Kézi nagyítóval a termőtest körül finom szőrök láthatók. Ez a faj és a Rickenella setipes (jobbra a kis képen) a nemzetség két leggyakoribb gombája. A Rickenella fajokat a Mycena, Omphalina és a Gerronema nemzetségbe is szokták sorolni. • ELŐFORDULÁS Füves területeken mohák parazitája; mohos erdőkben, erdőszéleken, lápokban terem. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt faj. • EGYÉB NEVEK Mycena fibula, Omphalina fibula. mélyedés a félgömb alakú kalap közepén
• ritkán álló, piszkosfehér, mélyen lefutó lemezek
-• vékony, narancssárgás hús
• a kalap sugarait szárazon nehéz észrevenni
Méret KALAP 0 0,3-1 cm
narancssárga vagy sárga kalap
• RICKENELLA SETIPES Világosszürke vagy szürkésbarna faj; a kalap közepe (a köldök) majdnem fekete. A tönk felső része sötét ibolyakék árnyalatú. | Q r
apró szőrökkel fedett, » világos narancssárga tönk
TÖNK t 3 - 5 cm <-* 1 - 2 mm
TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban terem. Spóraszín
fehér
Érték
DOMBORÚ KALAPÚ, ROSTOS HÚSÚ GOMBÁK A z ide sorolt gombáknak félgömb O J alakú, domború vagy púpos a kalapja, húsuk szálas, rostos. A 28-36. oldalakon ismertetett fajoktól eltérően, Család GOMPHIDIACEAE
Chroogomphus
a kalap közepén csak elvétve alakul ki mélyedés. Kalapjuk alakja hasonlít a 43-45. oldal fajaira, de azok húsa sajtszerűen morzsalékony.
rutilus
nyár vege-osz
VÖRÖSES NYÁLKÁSGOMBA ,
„.
.
. ,
a vörösbarna kalap rézvörös
, .
Domború vagy púpos kozepu -kalapja rozsdabarna színű, árnyalatú rézvörös árnyalattal; más Gomphidius fajoktól (38. old.) eltérően, felülete csak nedves időben tapadős, szárazon fénylő. Rozsdabarna tönkjén vörösesbarna sávban látszik a gallér maradványa. Húsa narancssárga, borvörös vagy élénksárga (a tönk alján); feltűnő szaga és íze nincs. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát ^( -Mesban,, lemezek feketés- ™ ültetvényeken és erdőkben. Az északi féltekén széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj. r barnára érnek • EGYÉB NEVEK Ch. viscidus, Gomphidius rutilus, , szálas. G. viscidus, narancsszínű nyirokgomba. ^SSSXUiWIHÍSi vörösbarna gallérmaradvány vastag, ritkán álló lemezek
TERMŐHELY Homokos talajon, kis csoportokban vagy tömegesen nő. Méret
KALAP 0
crn
a tönk bázisa vékonyodik
a puha lemezek leválnak a kalap húsáról Spóraszín
TÖNK I 4 - 1 2 cm <-• 0,5-1,5 cm
Család HYGROPHORACEAE
Fa
' Hygrophorus
FAGYÁLLÓ CSIGAGOMBA Későn termő faj; kalapja domború vagy kissé benyomott, közepén púpos. Felülete nyálkás, barna, szürkésbarna vagy olajbarna színű. Tönkje nyálkás, lemezei lefutók. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel alkot mikorrhizát, a homokos talajt kedveli; az első fagyokat követően jelenik meg. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; helyenként gyakori. • HASONLÓ FAJOK Az élénksárga színű H. lucorum vörösfenyő alatt terem. Más Hygrophorus fajok is élnek kéttűs fenyők közelében, de azok színe különbözik a H. hypothejustól.
ldén
hypothejus
majdnem
fekete
V ősz-tél eleje
a kalap felszínét vastag " nyálka fedi
lefutó lemezek
ritkán álló, sárga vagy narancssárga lemezek<
a tönk felső része nem nyálkás
a barna vagy olajbarna kalap széle világosabb nyálkás, világossárga tönk
TERMŐHELY Kis csoportokban terem moha vagy zuzmó között. KALAP 0 3 - 5 cm
TÖNK t 4 - 7 cm <-+ 0,5-1 cm
Spóraszín
fchér
Érték
Család GOMPHIDIACEAE
Gomphidius
roseus
nyár vége-ősz
RÓZSAPIROS NYÁLKÁSGOMBA Fiatalon domború, begöngyölt szélű, majd ellaposodó kalapjának korallvörös színe miatt könnyen azonosítható faj. Orsó alakú tönkjén az egyébként színtelen, nyálkás gallér gyakran fekete a ráhullott spóráktól. Húsa fehér, a kalap alatt és a tönk bázisában pirosas árnyalatú. Feltűnő szaga és íze nincs. Ehelő, de ritkasága miatt kíméljük! • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyők alatt, homokos talajon, mohák, zuzmók és fenyőtűk között terem. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, de nem túl gyakori faj. • EGYÉB NEVEK rózsaszínű nyálkásgomba. puha, ritkán álló, - szürke lemezek
jellegzetes, korallpiros, • nyálkás kalap
A GOMPHIDIUS GLUTINOSUS barna nyálkásgomba Szürkésbarna faj. Fiatalon színtelen, nyálkás burok fedi; ennek maradványa - a hengeres, citromsárga tönkön látható - a spóráktól fekete gallér. Fenyőkkel alkot mikorrhizát. |Q)|
mélyen lefutó lemezek a fiatal példányok kalapszéle begöngyölt
spóráktól fekete gallér orsó alakú tönk
Méret KALAP 0 1,5-5 cm HYGROPHORACEAE
TŐNK ! 2 - 4 cm «-• 0,5-1 cm Camarophyllus
pratensis
Spóraszfn ldé
TERMŐHELY Ritkásan nő a Suillus bovinus (200. old.) társaságában. olajbamai
"V nyár-ősz
ELÉNKSZÍNŰ NYIROKGOMBA
sima kalap
Narancssárga színű faj; húsos kalapja fiatalon domború, majd ellaposodik, felszíne sima vagy szárazon apró pikkelyes, de nem nyálkás; széle hullámos, közepén púp lehet. A lefelé elvékonyodó, selymes fényű tönk halványabb színű a kalapnál. Húsa sárgás, kemény, kellemesen gomba illatú és ízű; kedvelt étkezési gomba. A Camarophyllus virgineusal (39. old.) együtt gyakran sorolják a Hygrocybe vagy a Cuphophyllus nemzetségbe. • ELŐFORDULÁS Hegyi réteken, legelőkön, ritkán üde erdőkben terem. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori az északi mérsékelt övben. • HASONLO FAJOK A Hygrophorus nemoreus kalapj száraz és tölgyesekben terem. • EGYÉB NEVEK Hygrocybe pratensis, ' nyirokgomba • ,,
vastag, viaszos lemezek •
Méret
KALAP 0 2,5-6 cm
• lefutó, a kalaptól világosabb színű lemezek —• száraz felületű, finoman rostos tönk lefelé el- • vékonyodó tönk
egyszínű narancssárga vagy fehér tónusú kalap
TÖNK t 2,5-6 cm <-*• 0,5-1,5 cm
Érték
feketés
Spóraszín fehér
TERMŐHELY Moha és fű között csoportosan vagy boszorkánygyűrűben nő.
Fa
Család HYGROPHORACEAE
' Camarophyllus
FEHÉR NYIROKGOMBA A faj jellegzetessége, hogy felszíne nem nyálkás. Fehéres, halványsárga, száraz kalapjának széle áttetszően bordás; lefutó lemezei ritkán állnak. A tönk fehér, tövénél gyakran rózsás árnyalatú; húsa vágásra kókusz illatú. Két változata ismert: a var. fuscescens kalapjának közepe sárga vagy okkersárga; a var. ochraceopallida kalapszíne halvány okkerbarna. Apró példányai néha Camarophyllus niveus néven szerepelnek. • ELŐFORDULÁS Füves területeken, ritkábban erdőkben található. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK C. russocoriacea; illata bőrre, szantálfára stb. emlékeztet. Szintén elterjedt faj. • EGYÉB NEVEK Hygrocyhe virginea.
Idény
virgineus
domború vagy lapos kalap, közepén gyakran köldök vagy púp van
ősz
a fehér kalap felszíne nem t nyálkás
ritkán álló, lefutó, vastag, viaszos, fehérsárgásfehér lemezek
if
száraz, erős, fehér tönk METSZET
TERMŐHELY Fű között tömegesen vagy boszorkánykörben terem. Méret
KALAP 0 1,5-5 cm
TÖNK t 2-7 cm •+ 0,3-1 cm
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj Clitocybe
odora
Spóraszín ldén
f
begöngyölt kalapszél
tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó lemezek
márványos hús a zöldeskék felszínű kalap barnásra érik
TÖNK í 3 - 8 cm <-> 0,4-1 cm
METSZET '
• finoman nemezes, fehér micélium a kalapnál világosabb, sűrűn álló lemezek
Méret KALAP 0 3 - 6 cm
O
nyár-ősz
ZÖLD ÁNIZSGOMBA A kalap domború vagy púpos közepű, ritkábban tölcséres; fiatalon kékeszöld színe szürkére, szürkésbarnára érik. Ritkán tiszta fehér példányai is előfordulnak. Lemezei tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók, ami ritka ebben a nemzetségben, de erős ánizsillatú, márványozott húsa gyakori a Clitocybe fajok között. Ehető, de ld. a Hasonló fajokat! ílő, erdei faj; (('íj' • ELŐFORDULÁS Avarban élő. ci mérsékelt • széles körben elterjedt az északi » övben. • HASONLÓ FAJOK Sok fajnak van hasonló illata; a C.fragrans kisebb, fehér vagy sárgásbarna, lemezei kissé lefutók, nem fogyasztható. • EGYÉB NEVEK ánizsszagú tölcsérgomba.
Erték
fehér
Spóraszín
TERMŐHELY Humuszos erdei talajon seregesen nő. fakó rózsaszín
Érték
Család TRICHOLOMATACEAE
Fai
Lepista
Idény
nebularis
ősz—tél
SZÜRKE TÖLCSÉRGOMBA Domború, majd ellaposodó, néha kissé tölcséres kalapja sötét szürkésbarna vagy szürke; felszíne finoman hamvas, széle begöngyölt. A kalapnál világosabb színű tönk lefelé kissé szélesebb. Húsos, erősen aromás ízű és illatú gomba. Ehető, de sok embernek gyomorfájást okoz; ld. még Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Erdőkben széles körben elterjedt, általában gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A mérgező Entoloma sinuatum. • EGYÉB NEVEK Clitocybe nebularis.
• a tönk alja kissé szélesebb
• sűrűn álló, halvány sárgásfehér, kissé lefutó lemezek
TÖNK $ 5 - 1 0 cm *-»
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj
Clitocybe
vastag, • fehér hús a kalapon parazita Volvariella fajok telepedhetnek meg
a sima, kissé nemezes kalap felszíne gyakran hamvas
világos
Méret KALAP 0 8 - 2 0 cm
begöngyölt kalapszél
1 c m
Spóraszín
TERMŐHELY Vastag avaron gyakran boszorkánykörben nő. Érték
sárgásfehér
Idény nyar vege-osz
clavipes
DUZZADTTÖNKŰ TÖLCSÉRGOMBA Bunkó alakú, alul duzzadt, felül elvékonyodó tönkjéről, viszonylag nagy termetéről és puha, sárgásfehér lemezeiről felismerhető gomba. Kalapja majdnem lapos, síkos tapintású; színe szürkésbarna, széle gyakran világosabb. Húsa fehér vagy sárgásfehér, erős, édeskés szagú, puha, szivacsos állagú; termőteste nagy mennyiségben tartalmaz vizet. Ehető, de gyomorpanaszokat okozhat. • ELÓFORDULÁS Többnyire fenyők alatt nő, de lombos fák - pl. bükk - környékén is megterem. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj.
• mélyen lefutó, sárgásfehér sárgásbarna tönk
jgm-1 puha, szivacsos, fehér vagy sárgásfehér hús •
majdnem lapos, síkos • tapintású kalap
lé í f I f j ||gj |
bázisa 3 cm szélesre duzzadt
TERMŐHELY Humuszban gazdag, savanyú talajon kis csoportokban nő. Méret KALAP 0 4 - 8 cm
TÖNK t 3-10 cm <-> 1,5 cm
sűrűn álló lemezek Spóraszín
fchér
Érték
Fa
Család ENTOLOMATACEAE
' Clitopilus
Idény
prunulus
* száraz, fénytelen kalapfelszín
KAJSZA LISZTGOMBA
Jellemzői a világos, szürkésfehér kalap és a lefutó, halvány rózsaszínű lemezek, melyekhez erős, friss, lisztszag társul. A kalap eleinte domború, majd kissé tölcséres; a tönk oldalt álló, hengeres, kalapszínű. Puha, fehér húsú, ehető gomba, de Id. a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Főként savanyú talajú erdőkben terem, de nyílt, füves helyen, fák alatt is megtalálható. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori szürkésfehér kalap piszkosfaj az északi fehértönk * mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Sok mérgező Clitocybe és Entoloma faj hasonlít hozzá. sűrűn álló, lefutó lemezek • EGYÉB NEVEK Paxillus prunulus, P. orcellus. KALAP 0 3 - 9 cm
TÖNK | 2 - 6 cm
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj
0,4-1 cm
Lyophyllum
decastes
X halvány rózsaszínrózsaszínes szürke lemezek * a domború vagy tölcséres kalap széle begöngyölt is lehet
TERMŐHELY Humuszos talajon csoportosan terem. Spóraszín ldén
vüágos
rózsaszín
Érték
y késő ősz
CSOPORTOS ÁLPERESZKE Egyike a számos, húsos, közel rokon és nehezen megkülönböztethető Lyophyllum fajnak. Domború, majd ellaposodó, szürkésbarna kalapjának a széle fiatalon sima majd hullámos. Tönkje piszkosfehér vagy szürkésbarna; sűrűn álló lemezei a tönkhöz nőttek vagy lekanyarodnak. Szaga és íze nem jellegzetes, de ehető gomba. • ELŐFORDULÁS Erdei utak mentén, kertekben és parkokban növő, nem mikorrhizás gomba. Az egész északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K A sötétebb kalapú, összenőtt tönkű L.fumosum is ehető gomba. • EGYÉB NEVEK L. aggregatum, csoportos pereszke.
METSZET
fehér 9K vagy világosszürke, | lekanyarodó * 5 lemezek
TERMŐHELY Sűrű csoportokban terem, tönkjei alul összenőttek.
rostos, világos < szürkésbarna hús
halványszürke vagy piszkosfehér tönk
TÖNK t 4—10 cm
0,5-2,5 cm
Spóraszín
Érték fehér
Család TRICHOLOMATACEAE
Fai
Lyophyllum
connatum
FEHÉRCSOKROS ÁLPERESZKE Fehér, domború kalapjának széle gyakran hullámos; tönkje alul elvékonyodik. Sűrűn álló, fehér vagy világosszürke lemezei kissé lefutók; fehér húsához hasonlóan, kristályos, vagy oldott vasszulfát hatására megkékülnek. • ELŐFORDULÁS Erdőkben nő, gyakran bolygatott talajon. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; a magas hegységekben is megtalálható. • HASONLO FAJOK Némely fehér Clitocybe faj hasonló kinézetű; ezektől vasszulfátos reakciójával lehet elkülöníteni.
A
Méret
KALAP 0 3-10 cm
TÖNK t 5 - 1 2 cm <-• 0,5-1,5 cm
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj Armillaria
CSOPORTOS TUSKÓGOMBA
KALAP 0 2,5-10 cm
Család BOLETACEAE
TÖNK t 7,5-20 cm Faj
Phylloporus
0.5-1,5 cm pelletieri
ARANYSÁRGA LEMEZESTINÓRU A vörösbarna kalap felszíne száraz, a tönk vörös vagy vöröses sárga. Termőrétege lemezes, de lemezei a tönk közelében összenőve csöveket képezhetnek. Közelebbi rokonságban áll a csöves termőrétegű tinórukkal, pl. a Boletus edulisal (192. old), mint a lemezes gombákkal. Lemezei könnyen lefejthetők sárgás vagy vöröses árnyalatú húsáról. • ELŐFORDULÁS Tölgyekkel alkot mikorrhizát; fenyők alatt is megtalálható. Az északi mérsékelt övben a sarkvidéki területek kivételével elterjedt faj. Ritkasága miatt kímélendő! • HASONLÓ FAJOK Á nemzetség egyetlen Európában előforduló faja. • EGYÉB NEVEK Phylloporus rhodoxanthus, Paxillus rh., aranylemezű cölöpgomba, lemezes tinóru. KALAP 0 2,5-7,5 cm
lefutó, halványszürke • vagy fehér lemezek
TERMŐHELY Egyesével vagy csoportosan nő erdei utak mentén. Spóraszín
fehér
Érték
£
tabescens
A száraz, domború, lapos majd bemélyedő kalap színe sárgásbarna, közepén felálló, barna pikkelyek vannak. A piszkosfehér, tövüknél gyakran összenőtt tönkök felszíne szálas. Fekete micéliumai láthatók a tövénél. Húsa piszkosfehér, főzés után fogyasztható. • ELOFORDULÁS Lomberdőkben, fatuskókon, gyökerek mentén vagy fák közelében (különösen tölgyek alatt) nő. Hazánk egyes területein gyakori, máshol ritkán megjelenő faj. • HASONLÓ F A J O K Az A. melleanak (80. old.) gallérja van. A Clitocybe fajok kalapja nem pikkelyes és a micélium nem fekete. • EGYÉB NEVEK Armillariella tabescens. 1 Méret
domború, hullámos szélű kalap •
TÖNK I 4.5-10 cm <-• 0,5-1 cm
felálló, barna pikkelyek a kalap közepén
szálas, piszkosfehér tönk
TERMŐHELY Tüskökön, fák közelében csoportosan nő a talajon; veszélyes parazita. Spóraszín Idény
halvanysárga
Érték
nyar-osz
domború, lapos vagy benyomott közepükalap • az élénksárga lemezek nyomásra megzöldülnek vagy kékülnek lefutó, •— összenövő lemezek
TERMŐHELY Egyesével, elszórtan vagy kis csoportokban nő. Spóraszín
okkersárga
Érték
TÖRÉKENY HÚSÚ, TEJNEDVET ERESZTŐ GOMBÁK A
z alábbiakban bemutatásra kerülő gombák kizárólag a Lactarius nemzetségbe tartoznak. Lemezeik kissé lefutók, kalapjuk alakja változó, de majdnem mindegyik faj húsát megtörve Család RUSSULACEAE
Fa
' Lactarius
fehér vagy színes folyadékot ereszt. Ez a „tejnedv" gyorsan változtathatja színét a levegőn és jó határozó bélyeg; legjobban úgy vizsgálható, ha néhány cseppjét fehér papír zsebkendőre kenjük.
piperatus
ldény
nyár-kora ősz
F E H É R T E J Ű KESERŰGOMBA Nagy termetű, törékeny húsú faj; termőteste piszkosfehér, lemezei nagyon sűrűn állnak, sima kalapjának közepe besüllyed. Fehér tejnedvének a színe megszáradva nem változik. íze igen csípős, ezért csak marinálás vagy alapos sütés után fogyasztható, amikor is elveszti égető ízét. • ELŐFORDULÁS Jó vízgazdálkodású lombos- és fenyőerdőkben élő mikorrhizás faj. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A L. glaucescens tejnedve szürkéskékre szárad. Egyes rokon fajok, pl. a L. vellereus (44. old.) kalapja nemezes, lemezeik ritkábbak és általában gyengén okkersárgás árnyalatúak.
%
A
V
• a fiatal gomba kalapszéle sima vagy bársonyos
a piszkosfehérsárgásfehér színű kalap közepe bemélyedt
lefutó lemezek *
a hús mindenhol fehér
TERMŐHELY Boszorkánykörben vagy csoportosan nő az erdei talajon. Méret KALAP 0 8 - 2 0 cm
TÖNK I 8 - 1 5 cm <-*• 2 - 4 c
• HYPOMYCES LACTIFLUORUM Ez az élénk narancssárga tömlősgomba a Lactarius (45-55. old.) és Russula (120-131. old) fajokon élősködik. Ha gazdája ehető, ez is elfogyasztható, Jf Spóraszín
piszkosfehér
Érték
Család RUSSULACEAE
Lactarius vellereus
PELYHES KESERŰGOMBA Nagy termetű faj; fehér vagy sárgásfehér, benyomott közepű kalapjának felülete sűrűn nemezes. Sárgásfehér lemezei eléggé sűrűn állnak; tönkje viszonylag rövid, lefelé elvékonyodhat. Húsa < a sérülések helyén fehér, barnára száradó -ji tejnedvet ereszt, amely nem színeződik el JKEá kálium-hidroxid hatására. • E L Ő F O R D U L Á S Elsősorban lombos fákkal, pl. bükkel alkot mikorrhizát, de Jfc * ' megtalálható fenyők alatt is. Pontos ' elterjedése nem ismert, de széles JKIILJ, körben megtalálható az északi K u mérsékelt övben. á R
• HASONLÓ FAJOK A L. bertillonii tejnedve sárga majd narancssárga lesz KOH hatására, íze csípős; ritka faj. A L. piperatus (43. old.) lemezei sűrűbben állnak, tönkje hosszabb, kalapja csupasz.
•HN^. ' wpF,.
• a hatalmas kalap közepe besüllyedt, majdnem tölcséres
fehér vagy * sárgásfehér, nemezes felszínű kalap
elegge sűrűn álló lemezek •
* sárgásfehér, lefutó lemezek
• rövid, vastag, csupasz tönk
TERMŐHELY Boszorkánykörben vagy csoportosan nő fák alatt az avarban. KALAP 0 10-25 cm
a tejnedv barnára szárad a lemezeken
TÖNK t 4-8 cm •-> 2-5 cm
Spóraszín
piszkosfehér
Érték
FA
Család RUSSULACEAE
' Lactarius
controversies
ld6
" y nyár-ősz
RÓZSÁSLEMEZŰ TEJELŐGOMBA A többi Lactarius fajtól abban különbözik, hogy lemezei hússzínűek. Domború, majd benyomott közepű kalapja piszkosfehér, halványszürkés vagy rózsaszínes mezőkkel; széle begöngyölt. Rövid, fehér tönkje rózsaszín vagy szürke foltos; törékeny húsa tejnedvet ereszt, amely megszáradva is fehér marad. • ELŐFORDULÁS Homoki nyárasokban nyárfákkal alkot mikorrhizát; nyár végén és ősszel bőven terem. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de nem túl g y a k o r i f a j .
fedett', mg^dós
• EGYEB NEVEK vöröspettyes keserűgomba
felszínű kalap
kissé lefutó lemezek rövid, általában elkeskenyedő tönk
fehér tejnedvet eresztő, fehér vagy rózsaszínes hús
METSZET
sűrűn álló, villásan elágazó, hússzínű lemezek Méret
KALAP 0 7 - 2 0 cm
TÖNK t 2 - 7 cm «
Család RUSSULACEAE
Fa
j Lactarius
1,5-4 cm torminosus
NYÍRFA-SZŐRGOMBA Az erősen bemélyedt közepű kalap felszíne szőrös, széle begöngyölt. A sűrűn álló, kissé lefutó lemezek színe piszkosfehér vagy halvány rózsaszínű. Törékeny, fehér húsa igen csípős, fehér tejnedvet ereszt, ami fehér papír zsebkendőn halványsárga nyomot hagy és megszáradva sem változtatja színét. Sózás és pácolás után ehető. • ELŐFORDULÁS Nyírekkel alkot mikorrhizát, gyakran terem nyílt, füves területeken is. Széles körben elterjedt, gyakori gomba az északi mérsékelt öv nyíreseiben. • HASONLÓ FAJOK A szintén nyírek alatt növő L. pubescens világosabb színű, kevésbé szőrös kalapján fakóbbak a zónák. Nem ritka a lombos fákkal mikorrhizás L. mairei szintén világosabb színű, szőrös kalapja okker bamás.
TERMŐHELY Gyűrűben vagy csoportosan nő, nedves talajon. Méret
KALAP 0 5 - 1 5 cm
a kalap • felszíne különösen a begöngyölt szélénél szőrös
TÖNK t 3 - 6 cm ** 1 - 3 cm
TERMŐHELY Egyenként, csoportosan vagy boszorkánykörben terem. Spóraszín
piszkosfehér
Érték
Család RUSSULACEAE
Lactarius
deliciosus
nyar vege-osz
ÍZLETES RIZIKE Barnás-narancssárga faj; bemélyedő közepű kalapjának széle begöngyölt, felülete finoman zónás. Rövid tönkjén sötétebb foltok vannak. Vastag, törékeny, halványsárga húsa sérüléskor narancssárga levet ereszt, ami csak néhány óra múlva változik zöldre. Jó minőségű, ehető gomba; riadalmat kelthet, hogy a vizeletet vörösre színezi. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát homokos vagy meszes talajon; széles körben megtalálható az északi mérsékelt övben, de pontos elterjedése nem tisztázott. • HASONLÓ FAJOK L. deterrimus (bal alsó kép). A L. salmonicolor jegenyefenyőkkel képez mikorrhizát, csak nagyobb; tejnedve narancsszínű, ami lassan borvörösre színeződik. A L. semisanguifluus kéttűs fenyők alatt nő, sárgarépa színű tejnedve 5 perc múlva borvörösre szárad. L. sanguifluus (jobb alsó kép). • EGYÉB NEVEK közönséges rizike, rizikegomba, fenyőaljagomba.
halványsárga hús
METSZET
finom barnás narancssárga zónák a kalapon
narancssárga foltos, rövid tönk
a csupasz kalap ragadós vagy száraz
sűrűn álló, elágazó, tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó, narancssárga lemezek
begöngyölt kalapszél
• LACTARIUS DETERRIMUS lucfenyvesi rizike Lucfenyő alatt terem, narancssárga tejnedve borvörösre színeződik. Európaszerte gyakori faj. JQ)| Méret
KALAP 0 5-15 cm
• LACTARIUS SANGUIFLUUS vöröstejű rizike Kedvelt ehető gomba; vérvörös tejnedve zöldre szárad. Kéttűs fenyőkkel alkot mikorrhizát. O
TÖNK I 3 - 7 cm «-• 1 - 3 cm
Spóraszín
TERMŐHELY Fű vagy fenyőtű között csoportosan, tömegesen nő. viIágossárga
Család RUSSULACEAE
Faj
Lactarius
Idény nyár-ősz
necator
SÖTÉT KESERŰGOMBA A faj jellemzője, hogy sötét olajzöld, ragadós felszínű kalapjának a közepe bemélyedt, széle nemezes és fiatalon begöngyölt. Törékeny fehér húsa bőséges fehér tejnedvet ereszt, amely megszáradva zöldesbarna foltokat hagy a piszkosfehér vagy halványzöld lemezeken. Állítólag sózva vagy marinálva ehető, de rákot okozhat. • ELŐFORDULÁS Nyírrel és luccal alkot mikorrhizát erdőkben, kertekben és parkokban. Európától Kelet-Ázsiáig elterjedt; E-Amerikában nem él. • HASONLO F A J O K L. blennius (alul); L.fluens, világosabb színű, kalapja általában feltűnően zónás és foltos. • EGYÉB NEVEK L turpis.
fényes, sötét olajzöld, körkörösen zónás kalap
& rövid, általában a kalapnál világosabb tönk
sűrűn álló, keskeny, kissé lefutó lemezek TERMŐHELY Egyenként, kis csoportban vagy tömegesen terem.
Méret KALAP 0 6-15 cm Család RUSSULACEAE
TÖNK í 4 - 7 cm « 1-2,5 cm Faj Lactarius
Spóraszín ldér,
blennius
Méret KALAP 0 4 - 9 cm
TÖNK í 3 - 7 cm <-• 1-2,5 cm
Jg
y nyár-3sz
ZÖLDES KESERŰGOMBA Csupasz kalapjának közepe benyomott; színe változó, de általában barna, szürke és zöld keveréke vagy olajzöld, jellegzetesen sávozott, szélén sötét foltok vannak. Kemény, fehér húsa fehér tejnedvet ereszt, ami megszáradva zöldesszürke foltokat hagy a fehér lemezeken. Habár ehetetlen, állítólag forrázás vagy sózás után fogyasztják • ELŐFORDULÁS Bükkel alkot mikorrhizát. Európában és Ázsia mérsékelt övi területein széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ F A J O K A L. circellatus csak gyertyán alatt terem és sötétebb, okkersárga lemezei vannak. A L. fluens nagyobb és zöldebb kalapú; zónás kalapjának széle fehéres, lemezei sárgásfehérek. L. hortensis (48. old.), L. triviális (49. old.).
Érték
piszkosfehér
a csupasz kalap nedvesen ragadós
csupasz, a kalapnál világosabb tönk sűrűn álló, a tejnedvtől foltos lemezek • kissé lefutó, fehér lemezek
TERMŐHELY Tömegesen terem az avarban, savanyú talajon. Spóraszín
ha]ványsárga
Érték
Család RUSSULACEAE
Lactarius
fuliginosus
Idény
VÖRÖSÖDŐHÚSÚ TEJELŐGOMBA Barna kalapjának felszíne kissé nemezes, közepe általában bemélyed. Tönkje világosbarna, majdnem fehér, lefelé elvékonyodik. Merev, piszkosfehér húsa a levegőn rózsásbarnára változik; fehér tejnedvet ereszt, amely lassan rózsaszínű lesz. Az okkersárga lemezek sérülés hatására rózsásbarna színt öltenek. Gömbölyű spóráinak felszíne hálózatosan tarajos. • ELŐFORDULÁS Erdei faj, lombos fákkal - különösen mogyoróval, tölggyel, bükkel - képez mikorrhizát. Európában elterjedt, máshol nem ismert. • HASONLÓ FAJOK Más barna színű, fehér, de rózsaszínre váltó tejnedvű Lactarius fajok kalapszínük, spóráik mintázata és tejnedvük színváltásának gyorsasága alapján különíthetők el: az L. acris világosabb színű, nedve gyorsan elszíneződik; az L. lignyotus tűlevelű fák alatt él, sötéten molyhos és lassan változik a tejnedve; az L. pterosporus kalapja világosabb, spórái bordásán szemcsések. Meret
KALAP 0 6 - 1 0 cm
Család RUSSULACEAE
TÖNK 1 4 - 7 cm Faj Lactarius
1-1 ,5 cm
a piszkosfehér hús a szabad levegőn rózsaszínes barnára változik • • a majdnem fehér, világosbarna tönk töve fehér
• bársonyos kalapfelszín
TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő. Spáraszín
viMgos
okkersárga
Érték
hortensis
MOGYORÓ-KESERŰGOMBA A halvány szürkésbarna kalap szegélye általában hullámos, közepe besüllyedt; felszínén halvány, körkörös sávok láthatók; kissé ragadós, okkersárga lemezei a többi Lactarius fajéhoz képest szokatlanul rit- ^ kán állnak. Törékeny húsából szivárgó fehér tejnedvének egyetlen cseppje egy óráig is eltartó, égető ízt okozhat. • ELŐFORDULÁS Erdőben és kertekben mogyoróval képez mikorrhizát. Széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj Európában és Ázsia megfelelő területein. • HASONLÓ FAJOK Az L. circellatus gyertyán alatt terem; lemezei sűrűbben állnak, kalapjának sávozása határozottabb. A nyírfák alatt növő L. vietus ibolyásszürke színű, kalapja kevésbé sávozott, sárgása kalap közefehér lemezei idővel szürke pe általában besüllyedt foltosak; fehér tejnedve ólomszürkére szárad. •EGYÉB NEVEK L. pyrogallus. Méret KALAP 0 4 - 1 0 cm
TÖNK í 3 - 7 cm <-• 0,5-2 cm
TERMŐHELY Termékeny talajon kis csoportban vagy tömegesen nő. Spóraszin
vi]ágos
okkersarga
Érték
Faj Lactarius
Család RUSSULACEAE
triviális
Idény nyar-osz
ÉSZAKI KESERŰGOMBA A kalap nagy, húsos; felszíne gyakran foltos vagy finom, körkörös sávozású. Példányainak színe az ibolyakéktől a sárgásszürkéig terjed. Törékeny húsa csípős, a lemezeken sárgászöldre száradó tejnedvet ereszt. Sózás és pácolás után igen ízletes gomba. • ELOFORDULÁS Fenyőkkel és gyertyánnal alkot mikorrhizát, általában üde talajú erdőkben nő. Az északi mérsékelt övben elterjedt faj; E-Európában gyakori. • EGYÉB F A J O K A Lactarius flexuosus lemezei kevésbé sűrűn állnak és tönkje jellegzetesen zömökebb.
I § halvány- • sárga lemezek
» tömör, fehér hús METSZET • a tönk hamar iiregesedik
sűrűn álló, kissé lefutó lemezek « a kalap közepe f besüllyedt
• begöngyölt kalapszél
a tönk •— kalapszínű
• a csupasz, ragadós kalap színe idővel kifakul Méret
KALAP 0 6 - 2 0 cm
a tönk eléggé hosszú
TÖNK | 4 - 1 0 cm +-> 1 - 3 cm Faj
Család RUSSULACEAE
Lactarius
paliidus
TERMŐHELY Néhány, vagy kis csoport termőtest nő együtt. Spóraszín
világossárga
Idény
FAKÓSÁRGA KESERŰGOMBA Kalapja és tönkje rózsás árnyalatú világos barnássárga. A kezdetben domború majd kissé besüllyedt kalapon nagyon finom, körkörös sávok futnak. Csípős, fehér tejnedve nem változtatja a színét, vastag, fehér húsa kissé keserű. Illata gyenge. • ELŐFORDULÁS Lombos erdőkben és parkokban bükkfák csupasz alatt terem. Európában széles körben elterjedt, É-Amerikában tönk ritka faj. • HASONLÓ FAJOK L. blennius (47. old) és a L. curtus tejnedve nem csípős. A L. musteus színe valamivel sötétebb és fenyők alatt nő. L. necator (47. old.). É
domború vagy kissé benyomott kalap halvány barnássárga kalap
-
TERMŐHELY Általában néhány termőtest található együtt. KALAP 0 5 - 1 2 cm
su tönkhöz nőtt vagy lefutó lemezek
TÖNK t 3 - 8 cm «-• 0,5-2 cm
halványsárga, esetleg rózsás vagy barnás árnyalatú lemezek Sporaszin
v i l á g o s 0 kkersárga
Érték
Faj Lactarius
Család RUSSULACEAE
mitissimus
ENYHEÍZŰ TEJELŐGOMBA
domború vagy benyomott közepű kalap
Kis termetű tejelőgomba; domború kalapjának közepe idővel bemélyed. Törékeny, világos narancssárga húsa édeskés és bőséges, színét nem váltó fehér tejnedvet ereszt. • ELŐFORDULÁS Főként fenyőkkel képez mikorrhizát; gyakran mohában található; nálunk lombos erdőben is a tönk vilá(tölgyesek, gyertyános tölgyesek) terem. Európa-szerte gosabb a kalapelteriedt; a közeli rokon fajokhoz hasonlóan, más "''! J , '„
,
.
, ,„
olyan
csupasz, szarai, sárgás narancssárga vagy narancssárga kalap
színű'—
mersekeltovi területeken is megtalalhato. • EGYÉB FAJOK A hasonló méretű rokon fajok általában sötétebbek, kevésbé élénk narancssárgák vagy többé-kevésbé csípős ízűek. A L. ichoratus kissé nagyobb, vöröses narancssárga és kellemetlenül émelyítő szagú. A L. volemus (54. old.) nagyobb.
kissé lefutó, piszkosfehér lemezek
A
világos sargassárgás- • narancssárga hús TERMŐHELY Jellemzően néhány termőtest található együtt. Méret KALAP 0 2 - 6 cm
TÖNK I 2 - 5 cm <-• 3 - 8 mm Lactarius
RUSSULACEAE
Spóraszín
theiogalus
LÁPI TEJELŐGOMBA A gomba halvány narancssárgás árnyalatú, szürkésbarna kalapjának közepe púpos; széle nedvesen bordás. Vékony, világos színű húsa édeskés; fehér tejnedve papír zsebkendőn kevesebb, mint 30 mp. alatt megsárgul. Tönkje hosszú, karcsú és a kalaphoz hasonló színű. (Nagy, ráncos változatait néha külön fajként, L. tabidus néven ismertetik.) • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel és lombos fákkal egyaránt képez mikorrhizát; nedves, savanyú talajon, mohák között terem. Az északi mérsékelt öv számos területén elterjedt faj; nálunk ritka. • HASONLÓ F A J O K A L. lacurtarum tejnedve szintén sárgára változik, de sötétebb színű kalapjának széle kevéssé ráncosodik, bordásodik; sárgára változó, éger vagy nyír alatt terem. Nálunk ritka. fehér tejnedv •
sűrűn álló lemezek •
TERMŐHELY Termőtestei többesével vagy csoportosan nőnek. Méret KALAP 0 2 - 5 cm
• bordázott kalapszél
» narancsos árnyalatú, szürkésbarna felszín
—• eléggé hosszú és vékony tönk
a lemezek • kissé lefutók
vékony és • törékeny, világos színű hús
piszkosfehér vagy sárgásfehér lemezek <
TÖNK í 3 - 8 cm
Érték
sárgásrózsaszín
METSZET
0,4-1 cm
Spóraszín
rózsás piszkosfehér
Érték
Család RUSSULACEAE
Fa
' Lactarius
hepaticus
Idény
KÉSEI TEJELŐGOMBA Sima, fénytelen, májszínű kalapjának közepe bemélyedt vagy kis púp van rajta. Tönkje kalapszínű vagy világosabb. Törékeny húsa sárgásfehér vagy világosbarna, fehér tejnedve sárgára változik. Csípős íze miatt fogyasztásra nem alkalmas. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel képez mikorrhizát erdőkben és faiskolákban savanyú, homokos talajon; a savas esők hatására egyre gyakoribbá vált. Széles körben elterjed faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A L. badiosanguineus színe élénkebb gesztenyevörös, tejnedve csak gyengén sárgul; nálunk ritka. A L. rufus (53. old) bár általában ugyanazokon a helyeken terem, de tejnedve nem téveszthető össze, mivel fehér és nem változik. A L. theiogalus (50. old) sokkal világosabb színű, tejnedve vizesfehér és lassan sárgul. Méret KALAP 0 3 - 6 cm
TÖNK t 4 - 6 cm
Család RUSSULACEAE
0,6-1 cm
Fa
i Lactarius
subdulcis
fakó májszínű, néha olajzöld árnyalatú kalap tönkhöz nőtt• vagy lefutó lemezek
• a csupasz kalap közepe besüllyedt vagy kissé púpos
sárgásfehér vagy világosbarna, vékony, törékeny hús METSZET
hengeres tönk
i
TERMŐHELY Kis csoportokban vagy tömegesen nő fenyőtűk között. Spóraszín
Érték
sárgásfehér
Idény nyár-osz
ÉDESKÉS TEJELŐGOMBA A faj jól azonosítható hiányzó tulajdonságai alapján; fehér tejnedve nem sárgul meg, vékony, fehér húsa nem csípős. Vörösbarna domború kalapjának közepe bemélyedt vagy kissé púpos. Tönkje a kalaphoz hasonló színű, kissé lefutó lemezei fiatalon piszkosfehérek, majd éretten világosbarnák. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, főként bükkel alkot mikorrhizát. Európában elterjedt, gyakori faj; világméretű elterjedése nem ismert. • EGYÉB NEVEK édes keserűgomba, édeskés keserűgomba.
kissé lefutó, • világosbarna lemezek
vékony, • fehér hús
• a domború kalap közepe bemélyedt vagy púpos lehet
eléggé sűrűn álló lemezek
T E R M Ő H E L Y Jellemző módon, néhány termőtest nő egy helyen. Méret
KALAP 0 3 - 7 cm
TÖNK í 3 - 6 cm « 0,5-1 cm
Spóraszín
sarga
Család RUSSULACEAE
Lactarius
lacunarum
nyár-ősz
POCSOLYÁS TEJELŐGOMBA
kiterülő, néha kissé púpos
Kalapja kezdetben vörösbarna, majd rókavörös, fakó okkersárgára kifakuló pereme kissé bordázott, emezei sűrűn állók, tönkre lefutók, a kalaphoz hasonló színűek. Tönkje rozsdássárga, tejnedve fehér, enyhe, kissé sárgul. Húsa kezdetben jóízű, később kesernyés. • ELŐFORDULÁS Mikorrhizás rókavörös, gomba, égerfák, olykor nyír alatt idővel kifakuló terem. Az északi mérsékelt kalap • övben szórványosan elterjedésű, nem gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A L. theiogallus (50. old.) fehér tejnedv > kisebb, halványabb színezésű. Nedves lomb- és fenyőerdőkben él.
TERMŐHELY Égerfák, ritkán nyírek tövében, iszapos, pocsolyás helyeken egyenként terem. Méret KALAP 0 2-7 cm Család RUSSULACEAE
TÖNK t 1,5-5 cm <-> 0,4-1 cm Faj Lactarius
Spóraszín
quietus
sárgásfehér
Érték
nyar-osz
VÖRÖSBARNA TEJELŐGOMBA Gyakori gomba; fakó vörösbarna színű, eleinte domború majd éretten kissé besüllyedt közepű kalapjának sávozása változatos lehet. Törékeny, világosbarna húsa kevés, de sűrű, színét nem változtató tejnedvet ereszt. Jellegzetes, olajos szaga a címerespoloskákéra hasonlít. • ELŐFORDULÁS Erősen kötődik a tölgyfákhoz; főként savanyú talajú erdőkben fordul elő. Európában és Ázsia szomszédos területein nagyon gyakori. • HASONLÓ FAJOK A L. chrysorrheus szintén tölgyekkel képez mikorrhizát, de színe világosabb és sárgább; bőséges fehér tejnedve gyorsan kénsárgára változik. Az L. serifluus hasonló, de szaga erősebb és sötétebb színű a kalapja.
tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó lemezek
kevés tejnedvet eresztő, világosbarna hús
• az idős kalapok közepe kissé besüllyed
• a kalapon sötét foltok vagy zónák lehetnek
a tönk általában olyan hosszú, mint a kalap átmérője
TERMŐHELY Termőtestei tömegesen nőnek. Méret KALAP 0 4 - 8 cm
a tönk bázisa • borvörös, bunkós
TÖNK t 3 - 7 cm <-• 0,5-1,5 cm
a közepesen sűrűn álló, • világosbarna lemezek idővel megvörösödnek Spóraszín
sárgásfehér
METSZET
Család RUSSULACEAE
Lactarius
camphoratus
Idény
nyár-ősz
-• bordázott kalapszél
KÁMFORSZAGÚ TEJELŐGOMBA Sötét vörösbarna kalapjának közepe bemélyedt vagy púpos. Tönkje aránylag vékony, tövénél bíborbarna árnyalatú. A száradó gomba erős kámfor- vagy cikória szagú; fiatalon a L. quictusfá (52. old.) hasonlít. Törékeny, világos rozsdabarna húsa keserű ízű; vízszerű tejnedve nem változtatja a színét. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel és lombos fákkal közepesen egyaránt képez mikorrhizát; a savanyú, jó víz^lemezek v a s , a g gazdálkodású talajt kedveli. Néha moha között vagy korhadó tuskókon található. Az északi ^títmtÉTHílk. mérsékelt övben eléggé elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ F A J O K A L. helvus (55. old.) szaga hasonló. • EGYÉB NEVEK cikória tejelőgomba • a világos vörösbarna lemezek idővel rozsdabarnán foltosodnak
a kalap felszíne kissé száraz, vedlő Méret KALAP 0 3-6 cm
TÖNK t 3-6 cm <-> 4-8 mm Faj Lactarius rufus
Család RUSSULACEAE
Spóraszín
sötét vörösbarna, benyomott majd púpos közepű kalap
a tönk bázisa bíborbarna
TERMŐHELY Fák alatt nő kis csoportokban vagy tömegesen.
fehér yagy
Idény
sárgásfehér
Érték
nyar-osz
R Ő T KESERŰGOMBA A faj legtöbb példányán, a bemélyedő kalap közepén púp látható. A termőtest vörösbarna, a lemezek világosbarnák. A törékeny, halványbarna hús fehéren maradó tejnedvet ereszt; íze 30 másodperc múlva már igen csípős, de sózás majd pácolás után fogyasztható. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel, ritkábban nyírrel képez mikorrhizát; elsősorban savanyú talajon nő. Számos vidéken a legismertebb Lactarius faj. Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ F A J O K A L. hepaticus (51. old.) fehér tejnedve sárgára szárad.
száraz felületű, vörösbarna, ezüstös fényű kalap
a kalap átmérője egyenlő vagy kisebb a tönk hosszánál
- a tönk bázisa fehér
tönkhöz nőtt vagy lefutó lemezek METSZET
TERMŐHELY Tömegesen terem vagy néhány termőtest nő együtt. Méret KALAP 0 3-10 cm
TÖNK t 5-10 cm <-> 0,5-2 cm
eléggé sűrűn álló, világosbarna lemezek Spóraszín
világosbarna hús •/
piszkosfehér
Érték
Család RUSSULACEAE
Lactarius
ldény
glyciosmus
nyár-ősz
EDESSZAGÚ TEJELŐGOMBA Kalapjának besüllyedt közepe púpos lehet, széle idővel felfelé hajolhat; színe finom szürkés-okkeres árnyalatú. Halvány sárgásfehér lemezei rózsás tónusúak. Szaga frissen sült kókuszos süteményre emlékeztet. Vékony, fehér húsa kevés, csak kissé csípős, színét nem változtató, fehér tejnedvet ereszt. • ELŐFORDULÁS Nedves helyeken nyírfákkal alkot mikorrhizát; más lombos fák - pl. éger vagy fűz - alatt is terem. Az északi mérsékelt öv számos területén elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK A L. mammosus ugyanolyan szagú, de ritkább, sötétebb színű, fenyők alatt növő faj. • EGYÉB NEVEK fakó tejelőgomba • kissé lefutó,
száraz, kissé * nemezes felszínű kalap
a kalap közepe besüllyed, széle felfelé hajlik
fehér hús *
világos, sárgásfehér lemezei rózsás árnyalatúvá válnak
karcsú, a kalapnál • világosabb színű tönk
• eléggé sűrűn álló lemezek KALAP 0 2 - 6 cm
TERMŐHELY Tömegesen nő az avarban.
TÖNK t 2-7 cm «-• 0,5-1 cm
Család RUSSULACEAE
Fa
' Lactarius
volemus
KENYÉRGOMBA Fénytelen, narancsbama színű, domború kalapú faj; vékony kalapbőre idővel berepedezhet. Vastag, világos narancssárga tönkjének bársonyos a felszíne. Piszkosfehér húsa megtörve bőséges fehér, barnára változó tejnedvet ereszt; jellegzetesen hering szagú, különösen az idős példányok. Sűrűn álló, kissé lefutó lemezei sárgák. Ehető, nem túl ízletes gomba. • ELŐFORDULÁS Számos lombos fával alkot mikorrhizát. Elterjedése széleskörű, de nem túl gyakori az északi a vastag tönk világa mérsékelt övben. narancssárga • HASONLÓ FAJOK A L. mitissimus (50. old.) és rokonai kisebbek, kalapbőrük nem repedezik és tönkjük felszíne nem bársonyos.
Méret KALAP 0 6 - 1 2 cm
TÖNK J 4-12 cm «
1-4 cm
Spóraszín ldér,
halványsárga
£rték
m
y nyár-ősz
a domború, fénytelen narancssárga kalap bőre vékony, repedező
sűrűn álló, kissé lefutó lemezek
TERMŐHELY Lombos fák, ritkábban fenyők alatt nő kis csoportban, savanyú talajon. Spóraszín piszkosfehér
Érték
Család
R U S S
U
L A C E A
E
Lactarius helvu
Idény
nyár-ősz
DARÓC-TEJELŐGOMBA Meglehetősen nagy kalapja idővel tölcséresedik, közepén púpossá válik; színe okkersárgától a szürkésbarnáig terjed. Erősen fűszeres illatú, törékeny húsa sárga, fehér vagy rózsaszínű lehet; kissé csípős, kesernyés teje kevesebb és vizesebb, mint más A Lactarius fajoké. Szaga megszáradva erős, ^B aromás, maggi-fűszerre emlékeztet. • ELŐFORDULÁS Nyírrel és fenyőkkel fl alkot mikorrhizát, gyakran tőzegmoha között ' találjuk. Az északi mérséklet övben széles körben elterjedt. • HASONLÓ F A J O K A L. lilacinus kalapja rózsásbama, tejnedve szürkészöldre szárad; égerfák alatt terem.
a nagy, domború kalap • idővel tölcséressé válik
a kalaptól valamivel • világosabb, csupasz tönk pirosas árnyalatú
a száraz, nemezes kalap • közepe púpos
a lemezek és a hús kevés, vizes tejnedvet eresztenek
a tönkre tőzeg vagy moha tapadhat •—
közepesen sűrűn álló, • okkersárgás, rózsaszín árnyalatú lemezek
TERMŐHELY Nedves, savanyú talajon fák alatt tömegesen nő. Méret
KALAP 0 5 - 1 6 cm
TÖNK I 5 - 1 3 cm
0,7-3 cm
Spóraszín halványsárga-rózsaszínes
Érték
St
KALAPOS GOMBÁK, FELKANYARODÓ VAGY TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEKKEL Ez a fejezet azokat a lemezes gombákat tárgyalja, melyek lemezei nagyon kis felületen érintkeznek a tönkkel (felkanyarodók) vagy I ^ hosszan kapcsolódnak hozzá (tönkhöz nőttek). .4 kanyarodó A lemezek egyik típusán, a tönk közelében éles be^ metszés található; ezeket foggal lefutónak nevezik (I. 15. old.). A lemez éle lehet sima vagy hullámos. ^
HÚSOS GOMBÁK, BUROKMARADVÁNY NÉLKÜL C bben a részben azokat a húsos termői r í j testű lemezes termőrétegű kalapos gombákat ismertetjük, melyek kalapján, kalapszélén vagy tönkjén - más húsos termőHYGROPHORACEAE
Faj Hygrocybe
testű fajoktól eltérően (69-97. old.) - nem található burokmaradvány. Ide sorolhatók egyes tölcsérgombák, a mikorrhizás pereszkék többsége és számos más gombacsoport fajai. Idény
punicea
ritkán álló, vastag, viaszos lemezek •
VÖRÖS NEDŰGOMBA Nagy termetű, húsos gomba; kalapja szélesen kúpos, majdnem lapos, színe skarlátvörös vagy cseresznyepiros; lemezei narancssárgák. Tönkje sárga, pirosas árnyalattal, felszíne száraz, hosszában barázdált. íze és szaga jellegtelen. Fogyasztása nem ajánlott (1. Előfordulás). •ELŐFORDULÁS Háborítatlan hegyi réteken, legelőkön terem; mindig más Hygrocybe, Geoglossum és Clavulinopsis társaságában fordul elő. Elterjedt az északi mérsékelt övben, de nem gyakori; egyes vidékekről kipusztult. Európa több országában vöröslistás faj. • HASONLÓ FAJOK H. coccinea (105. old.). A H. splendidissima élénk cinóbervörös színű, száraz kalapfelszínű és édeskés illatú gomba. Még ritkább előfordulású faj, mint a H. punicea. Méret
KALAP 0 4 - 1 2 cm
TÖNK I 5 - 1 2 cm <-• 0,5-2,5 cm
felkanyarodó lemezek
a nedves felszínű, kárminvörös kalap szürkére érik
\ F • fehér, sárga vagy halványvörös hús
TERMŐHELY Kis csoportokban vagy tömegesen terem. Spóraszín
fehér
Érték
Család
Lepista irina
TRICHOLOMATACEAE
ILLATOS PERESZKE Termőteste mindenhol fakóbarna, de lemezei rózsaszínesre érnek. Domború kalapja idővel ellaposodik, tönkjének felülete szálas. Erős illatú, fehéres, vizes húsa ehető. Felismeréséhez gyakorlat kell. • ELŐFORDULÁS Meszes talajon néha tömegesen nő a vastag avarban. Európa-szerte elterjedt, de nem gyakori fa J• HASONLÓ F A J O K A L. nuda (lent) és a L. personata (58. old.) hasonló kinézetű, de kékes-lilás árnyalatúak és illatuk gyengébb.
tönkhöz nőtt, * „ foggal lefutó, \ hullámos szélű lemezek
domború, gyakran hullámos szélű kalap •
1
TERMŐHELY Elegyes erdőkben, ártéri ligeterdőkben, réteken gyakran boszorkánykörben nő. Méret
KALAP 0 5 - 1 5 cm
illatos, fehéres hús
TÖNK t 5 - 1 0 cm <-• 1 - 2 cm
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj
Lepista nuda
Spóraszín
fakó
r
Idény
LILA PERESZKE Ibolyásbarna kalapjáról viszonylag könnyen felismerhető, ehető gomba. Fiatalon sötét színű, domború kalapja később ellaposodik, színe a szélén megfakul, felülete szárazzá válik. Szálas tönkje a tövénél kissé vastagabb, ibolyásbarna színű; hullámos élű lemezei élénkebb lilák, sárgás-barnásra érnek. Liláskékkel márványozott, merev húsa fűszeres, szálas aromás illatú. A lila pereszkét termesztik is. iönk'" • ELŐFORDULÁS Tápanyagban dús fenyvesek és lomberdők talaján, kertekben (komposzthalmon), gyümölcsösökben, mély avarban nő. Áz északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ F A J O K Lepista personata (58. old.). A L. sordida kisebb, . ~ ,„, .
'
^
szinten ehető. Calocybe ionides (116. old.).
UggEM^Skt;,
jyjff©-*
• a kalap ettől lehet kékebb
merev, liláskéken • márványozott hús
* a tönk bázisa bunkós
surun alio
g • , lemezek
TERMŐHELY Kis csoportokban és boszorkánykörben nő.
domború kalapú, sötét színű fiatal gomba KALAP 0 5 - 2 0 cm
TÖNK I 4 - 1 0 cm « 1,5-3 cm
Spóraszín
fakór6zsaszín
Érték
Család TRICHOLOMATACEAE
Fai
Idény
Lepista personata
ősz
domború majd lapos, világos bőrbarna kalap
LILATÖNKŰ PERESZKE
Húsos termőtestű lemezes gomba; kezdetben domború kalapjának széle ép, színe világos bőrbama. A kalap idővel ellaposodik. Tönkje bunkó alakú, lila, felülete szálas. Fűszeres illatú, kemény húsa halványlila. Kedvelt étkezési gomba, könnyű felismerni. • ELŐFORDULÁS Meszes talajon, főként réteken, utak mentén, parkokban található, de előfordul füves erdőrészekben is. Európában és É-Amerikában elteijedt, eléggé gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A L. nuda (57. old.) nem ennyire zömök megjelenésű erdei faj. • EGYÉB NEVEK Lepista saeva, Tricholoma personata.
a kalap felszíne kissé ragadós
élénk lila, szálas felületű tönk
hullámos lemezek
a tönk * bázisa bunkós
kemény, halványlila hús
sűrűn álló, világosszürke vagy rózsás szürkésbarna lemezek
METSZET
Mérel
KALAP 0 5 - 2 0 cm
TÖNK I 3 - 7 cm <-»
Család TRICHOLOMATACEAE
Fa
cm
Spóraszín ldény
' Calocybe gambosa
TERMŐHELY Kis csoportokban vagy boszorkánygyűrűkben nő. rózsas2(n
Érték
késő tavasz-nyár
MÁJUSI PERESZKE Igen húsos faj; általában sárgásfehér színű, habár a világosbarnától a narancsbamáig előfordulnak színváltozatai. Húsos, gömbölyded, majd domború kalapjának begöngyölt a széle. Tönkje csupasz, lemezei sűrűn állnak, felkanyarodók vagy foggal lefutók. Kemény húsa erősen lisztszagú és-ízű; ehető gomba. , f • ELŐFORDULÁS Réteken, erdőkben, erdőszéleken, parkokban és kertekben is megtalálható; a meszes talajt kedveli. Széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj Európában és Ázsiában. • HASONLÓ FAJOK A tavasszal termő, fehér Entoloma fajok spórái és érett lemezei rózsaszínűek. • EGYÉB NEVEK Calocybel Tricholoma georgii, szentgyörgygomba. Méret
KALAP 0 3 - 1 2 cm
TÖNK £ 2 - 7 cm «
1-2,5 cm
kissé ragadós kalapfelszín
sw...
felkanyarodó lemezek
N begöngyölt kalapszél
TERMŐHELY Boszorkánykörben vagy tömegesen nő, tápdús, talajon.
4 \ Spóraszín
Érték fehér
TRICHOLOMATACEAE
Faj Tricholoma terreum
FENYŐ-PERESZKE Sötétszürke vagy világosszürke színével eltűnik a talajon. A sötétszürke, púpos kalap felülete sugarasan szálas, széle csupasz. A tönköt szürkésfehér, finom szálak fedik. Hullámos lemezei foggal lefutók, világosszürkék; a T. In scalpturatumtói eltérően (lent), éretten sem i! sárgulnak meg. Fehéres húsa kellemes illatú és ízű. Ehető gomba, de 1. a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel alkot mikorrhizát tápanyagban gazdag, meszes talajon. Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A T. pardinum (60. old.) nagyobb, pikkelyes és lisztszagú; gyengén mérgező. T. scalpturatum (lent). • EGYÉB NEVEK rákízű pereszke.
Idény
a száraz, sötétszürke • kalap közepe púpos
hullámos, • foggal lefutó lemezek
rövid, zömök tönk
a szálas kalap széle csupasz
• közepesen sűrűn álló, világosszürke lemezek
TERMŐHELY Tömegesen nö fenyőtű avarban.
Spóraszín
KALAP 0 3 - 7 cm Család TRICHOLOMATACEAE
Tricholoma scalpturatum
SÁRGULÓ PERESZKE Ez a világos színű gomba, olyan csoportba tartozik, melynek közeli rokonságban álló fajai nehezen különíthetők el egymástól; egyes szakértők ezt a világos változatot T. argyraceumnak nevezik. Domború vagy púpos kalapja idővel ellaposodik; szürke pikkelyek felülete szürkés, apró pikkelyekkel fedett. a világos (A fiatal példányok tönkjén látható a • kalapon részleges burok múlékony maradvá- gflj nya.) A piszkosfehér vagy vilá- ^ M S gosszürke tönk kissé szálas; ^ ^ ^ p a lemezek hullámosak, ÉBBEjp^ foggal lefutók. Az idős termőtestek megsárgulnak. „ Ehető, de 1. a Hasonló fajokat. • ELOFORDULÁS Lombos erdőkben és fenyvesekben terem, parkokban gyakran nő nyírfák |||| körül. Elterjedt, gyakori faj Európában. • HASONLÓ FAJOK A mérgező T. pardinum • sárgára érő, fehér vagy világosszürke lemezek (60. old.), T. terreum (fent). Méret
KALAP 0 2 - 8 cm
TÖNK t 3 - 7 cm «-» 0,5-1 cm
• domború vagy púpos kalap rostos, világos színű, liszt vagy uborka szagú hús
METSZET
TERMŐHELY Gyakran tömegesen, százasával nő.
Család TRICHOLOMATACEAE
FA
' Tricholoma
atrosquamosum
FEKETESZEGÉLYŰ PERESZKE Világosszürke, domború vagy púpos kalapját sugarasan rendeződött, elálló, sötét, szálas pikkelyek fedik; széle begöngyölt. Szürkésfehér tönkje fekete pikkelyes. Halvány, rostos húsa muskátli illatú. Nehezen azonosítható (1. Hasonló fajok), ezért étkezésre nem ajánlott. • ELŐFORDULÁS Lombos- és fenyőfákkal is alkot mikorrhizát. Európában sokfelé elterjedt, de nem gyakori faj • HASONLÓ F A J O K A T. orirubens húsa rózsaszínűre változik. A jobb oldali képen látható T. pardinum mérgező faj, tönkjének bázisa zöldre színeződik; erősebben pikkelyes; nálunk ritka.
HA.
-síuw.
TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő, meszes talajon. Méret
a hullámos. foggal lefutó, világosszürke lemezek éle feketén foltosodik
KALAP 0 3 - 1 2 cm
• TRICHOLOMA PARDINUM párducpereszke / Fekete pikkelyes kalapú, lisztszagú és -ízű gomba. Savanyú talajú erdőkben nő, lombos és fenyőfák alatt. Nálunk ritka. £ £
a szürke kalap • felszínén sugarasan fekete pikkelyek és száiak sorainak
TÖNK I 4 - 8 cm ++ 0,5-1,5 cm
Család TRICHOLOMATACEAE
Tricholoma
sciodes
Spóraszín
fehér
Idény ősz-késő ősz a piszkosfehér felszínére pikkelyek tapadnak
BÜKKÖS PERESZKE Piszkosfehér kalapja felületének egy részét sötét, a felszínre tapadó pikkelyek fedik; közepén határozottan púpos. A lemezek fekete foltosak; hengeres, fehéresszürke tönkjét szürke, szőrszerű pikkelyek borítják. A lemezek és a tönk rózsaszínes árnyalatú is lehet; élük barnul vagy feketedik. Húsa földszagú, csípős, ehetetlen. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal - általában bükkel - képez mikorrhizát, termékeny talajon. A magashegyi és sarkvidéki területek kivételével Európa-szerte elterjedt gomba. • HASONLÓ FAJOK A T. orirubens lemezei vörösödnek. A T. virgatum fenyvesekben él, színe ezüstszürke, kalapja kúpos.
a kalap púpos
űn álló, foggal lemezek halványszürke, sötét élű
T E R M Ő H E L Y Néhány példány nő együtt az avarban. Méret KALAP 0 4 - 8 cm
TÖNK t 4 - 1 0 cm <-• 1 - 2 cm
szálas felü- • letü, világos húsú, földszagú tönk
METSZET Spóraszín
fehér
C Érték
TRICHOLOMATACEAE
Fa
i Tricholoma saponaceum
nyárutó-ősz vége
SZAPPANSZAGÚ PERESZKE Nagyon változékony faj, számos változata ismert, de mindegyik húsos és erősen szappanszagú. Némelyek tönkje sötéten pikkelyes. Lemezeik sárgásfehérek vagy szürkésfehérek, vöröses színűre változnak vagy idővel világoszöldre érnek. A lapos vagy púpos kalap szürkészöld, de más színű is lehet. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal képez mikorrhizát, de fenyők alatt is nőhet. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A T. portentosum (lent) és a T. sejunctum (63. old.) kalapbőre nedvesen ragadós, szárazon pikkelyes.
• csupasz kalapszél
ritkán álló, hullámos, • a tönkre foggal lefutó sárgásfehér vagy szürkészöld lemezek piszkosfehér hús
3
f a tönk bázisa yakran rózsaszínű
TERMŐHELY Egyesével vagy csoportosan nő, talajban nem válogat. Méret
KALAP 0 4 - 1 0 cm
TÖNK t 4 - 1 0 cm <-> 1 - 3 cm
Család TRICHOLOMATACEAE
Faí
Tricholoma portentosum
Spóraszín ldény
METSZET
fchft.
Érték
ősz-késő ősz
SZÜRKE PERESZKE Szürke termőtestű gomba. Domború, majd púpos, világosszürke kalapja fényes, sugár irányú szálakkal díszített; széle és lemezei idővel megsárgulnak. A kalap felülete fiatalon nedves, ragadós, talaj- és törmelékszemcsék tapadnak rá. A lemezek a tönkhöz hasonlóan, sárgás árnyalatiak is lehetnek. Lisztízű és -szagú, ehető gomba. • ELŐFORDULÁS Fenyők alatt él. Az északi mérsékelt övben elterjedt, helyenként gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A T. sejunctum (63. old.) kalapja zöld vagy barnás árnyalatú.
hullámos, foggal lefutó, fehér vagy világossárga lemezek METSZET a kalap felszínére gyakran talajJ szemcsék ~~K
domború, majd púpossá váló kalap
TERMŐHELY Fenyvesekben, savanyú talajon terem egyesével vagy tömegesen. KALAP 0 5-12 cm
sugarasan szálas, száraz vagy kissé ragadós, szürke kalap
TÖNK t 5 - 1 0 cm
1 - 3 cm
sárgás, szálas felszínű tönk Spóraszín
fehér
Érték
jg,
Család TRICHOLOMATACEAE
ldén
Tricholoma ustale
y ősz-késő ősz a kiterült, barna kalap • széle csupasz
SZENESEDŐ PERESZKE Ennek a fajnak semmi különös ismertető jegye , nincs; kalapja domború, majd lapos, barna É l színű, nedvesen ragadós. Tönkje világosbarW£ na, vörösbarna rajzolattal. Lemezei piszkosfehérek, éretten rozsda foltosak, élük feketedő. • ELŐFORDULÁS Semleges vagy meszes talajon lombos fákkal alkot mikorrhizát; általában tápdús talajon nő, bükkfák alatt. Európa mérsékeltövi területein elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK a T. populinum, de az nyárfák alatt terem. A T. ustaloides tönkjének csúcsán világosabb, fehéres sáv van.
• felülete nedves időben ragadós
hullámos, foggal • lefutó, vörösbarnára foltosodó lemezek /V
• világos színű, vörösbarna rajzolatú tönk piszkosfehér • lemezek
a fehér hús • a tönk bázisában narancsvörös
A TRICHOLOMA AURANTIUM narancsvörös pereszke Főként lucosokban található faj; színe narancssárga, a tönkjén kevés fehér szín is van. Az időjárástól függően, kalapja ragadós vagy nemezes. Méret KALAP 0 3-10 cm
METSZET
• elég sűrűn álló lemezek Spóraszín
TÖNK I 4 - 1 0 cm <->• 0,5-2 cm
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj
Idény
Tricholoma lascivum
ősz-késő ősz
-
a tönk fehér • vagy a kalapho: hasonló színű
Mérel
KALAP 0 4 - 8 cm
TÖNK 1 5 - 8 cm «
1-1,5 cm
Érték
fehér
fehér vagy világosbarna, sűrűn álló, foggal lefutó lemezek •
SZEMÉRMETLEN PERESZKE Kicsi vagy közepes termetű Tricholoma faj. Termőhelyéről, édeskés, émelyítő szagáról ismerhető fel; ez utóbbi tulajdonsága egyesekben undort kelt. Kalapja domború, majd ellaposodik; világos bőrbarna színű. Piszkosfehér tönkje idővel világosbarnára változik. Mérgezést okozhat. • ELŐFORDULÁS Lomberdőkben terem, tölggyel, bükkel és gyertyánnal képezhet mikorrhizát. Európa-szerte elterjedt, fehéres- • gyakori faj. szürke vagy világos bőr• HASONLÓ FAJOK A többi barna kalap fehéres Tricholoma faj közül a T. album majdnem tiszta fehér és főleg nyírfák alatt található. A Calocybe gambosa (58. old) tavasszal terem.
TERMŐHELY A termőtestek egyesével vagy tömegesen nőnek.
TERMŐHELY Savanyú vagy semleges erdei talajon tömegesen terem. Spóraszín
fehér
Érték
Család TRICHOLOMATACEAE
Idény
Tricholoma sejunctum
ősz
világosbarna, sötét, sugaras szálakkal líszített kalap
ZÖLDESSÁRGA PERESZKE Zöld vagy barna színű domború kalapja idővel ellaposodik; felszíne sötéten szálas, nedves időben ragadós. A fehér tönk idővel sárgára változik. Húsa piszkosfehér, a kalapbőr alatt sárgás árnyalatú. Ehető, de hányingert okozhat; 1. még a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, pl. bükkel képez mikorrhizát; fenyők alatt is fellelhető. Erdőkben vagy faiskolákban, általában savanyú talajon nő; a bükkhöz kötődő alak a meszet kedveli. Az északi mérsékelt övben szórványosan terjedt el. • HASONLÓ F A J O K Tricholoma portentosum (61. old.). Nagyon hasonlít rá a mérgező Amanita phalloides (151. old.), de annak bocskora és gallérja van, lemezei pedig szabadon állók.
nedves időben ragadós kalapfelszín
TÖNK í 5 - 8 cm «
Család TRICHOLOMATACEAE
Fa
1-1,5 cm
' Tricholoma equestre
SÁRGÁSZÖLD PERESZKE A fajnak számos változata létezik; mindegyik sárga színű, domború kalapjuk kiterülő, tönkjük világossárga. Eltérnek a termőtestek méretében; az élőhelytől függően tönkjük lehet karcsú vagy zömök. A hús fehéres-sárga és gyengébben vagy erősebben lisztszagú, az egyes változatoktól függően; a fenyők alatt termők (mint az itt látható példány) szaga erősebb. Ehető gomba, de a fenyők alatt világostermett példányokat nehéz megtisztítani sárga tönk a benőtt törmelék miatt. • ELŐFORDULÁS A zömökebb (I. auralum néven is ismert) alakok kéttűs fenyők alatt találhatók; a karcsúbélénksárga bak (T.flavovirenskénl elnevezett lemezek alakok) elsősorban luc és rezgő nyár alatt nőnek. Az északi mérsékelt övben elterjedt, eléggé gyakori gomba. • EGYÉB NEVEK Tricholoma auralum, T.flavovirens. Méret KALAP 0 5 - 1 4 cm
hullámos, i foggal lefutó, fehér vagy sárgásfehér lemezek
idővel ellaposodó, domború kalap
kemény, piszkosfehér hús
a fehér tönk idővel megsárgul
TERMŐHELY Kis csoportokban vagy tömegesen terem. Méret KALAP 0 5 - 1 0 cm
a tönk bázisa orsószerű
TÖNK t 5 - 1 0 cm <~» 1,5-2,5 cm
Spóraszín ldén
közepesen sűrűn álló, hullámos, foggal lefutó lemezek
fehér
Érték
" ősz-tél eleje domború majd kiterült, sárgászöld-sárgás-
a kalapra és a tönkre törmelék és piszok rakódik
TERMŐHELY Homokos talajon tömegesen terem; különböző változatai élnek kéttűs fenyők, lucok vagy rezgő nyár alatt. Spóraszín
fchér
Érték
Család TRICHOLOMATACEAE
Fa
' Tricholoma sulphureum
BÜDÖS PERESZKE E mérgező faj jól felismerhető termőtestének kénsárga színéről és hányingert keltő szagáról; ez utóbbi a kénhidrogénre hasonlít és a szkatol nevű vegyület okozza. A kalap domború, gyakran púpos közepű, széle sima. A tönk felülete kissé szálas, piszkosfehér tövénél kiszélesedhet. Egyes mikológusok a kisebb példányokat T. bufonium néven elkülönítik; ezek kalapjának közepe rókavörös színű, szaguk hasonló. • ELŐFORDULÁS Lombos- és fenyőfákkal is képez mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben meglehetősen gyakori faj.
KALAP 0 2 - 8 cm
ősz-késő ősz
domború vagy • púpos kalap
< a tönk bázisa piszkosfehér és gyakran megvastagszik
a kalap •— széle sima
Méret
ldény
TÖNK 1 4 - 1 0 cm <-» 0,5-2 cm
Család TRICHOLOMATACEAE
Tricholoma fulvum
SÁRGALEMEZŰ PERESZKE Magas növésű gomba; legjobban jellemzi meleg narancsbarna színe és élénksárga, édes ízű, lisztszagú húsa. Domború kalapja púpos, széle bordázott. Világossárga lemezei rozsdabarnára fi érnek; a Tricholoma fajokra * jellemzően hullámosak és foggal Mgl ránőttek. Mérgezést okozhat. • ELŐFORDULÁS Nyírrel és valószínűleg luccal is alkot mikorrhizát. Viszonylag elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A fenyők alatt termő T. striatum (albobrunneum) húsa fehér vagy barnás. T. ustale (62. old.). • EGYÉB NEVEK T.flavobrunneum.
TERMŐHELY Tömegesen nő, főként nedves talajon.
Spóraszín
száraz felszínű, p kénsárga kalap
Jjjf •
TERMŐHELY A termőtestek egyesével vagy tömegesen nőnek. fehér
Érték
£
Család TRICHOLOMATACEAE
Fa
Idény
' Melanoleuca polileuca
ragadós, csupasz, sötétbarna kalapfelszín
VÁLTOZÉKONY LÁGYPERESZKE Sötét szürkésbarna kalapjának közepe púpos. Lisztes tönkjének sötét színe ellentétes a fehér vagy világosszürke lemezekkel. Fehér húsa a tönk bázisa felé sötétbarnára változik. Jellegzetes szaga és íze nincsen; étkezési szempontból értéktelen. • ELŐFORDULÁS Füves helyeken nő; nagy számban terem kertekben, parkokban és erdei utak mentén. Az északi mérsékelt övben elterjedt gomba. • HASONLÓ F A J O K A Melanoleuca melaleucava\ egykor azonos fajnak határozták; ma már úgy vélik, hogy ez a nemzetség egy aránylag ritkább faja; fenyvesekben nő. Számos hasonló Melanoleuca faj létezik. • EGYÉB NEVEK sötétlábú lágypereszke/pereszke. lapos kalap, széles púppal
—• hosszanti irányban szálas tönk
TÖNK t 3 - 8 cm
Család TRICHOLOMATACEAE
sűrűn álló, fehér vagy világosszürke lemezek
* a tönk bázisa kissé bunkós
TERMŐHELY Bolygatott talajon tömegesen nő. KALAP 0 4 - 7 cm
hullámos, foggal - lefutó lemezek
Faj
0,5-1 cm
Melanoleuca cognata
Spóraszín halvány sárgásfehér Idény
FAKÓSÁRGA LÁGYPERESZKE Ez a faj tavasszal is terem, amikor még i i
'
i
, r. i *. • ír
•
„
„
változékony, de
csak keves lemezes gombát látni. Korai általában barna megjelenése és rózsás árnyalatú, sárga színű kalap vagy okkersárga lemezei alapján elég jól azonosítható. A Melanoleuca fajokat terepen nehéz elkülöníteni, de mikroszkópos vizsgálattal lehetséges. A nemzetség majd minden fajának púpos a kalapja és lemezeik keskenyek, tönkhöz nőttek; bár egyik faj sem mérgező, fogyasztható lenne, de nem érdemes elkészíteni. t imwmmmm^ " ELŐ_ _ _ _ _ FORDULÁS törött tönk; bázisa Erdőkben, többnyire bunkós parkokban, parlagon, fű és avar között nő. El • sűrűn álló, hullámos, terjedt és eléggé foggal ránőtt, rózsás gyakori gomba vagy sötét okkersárga az északi mérsékelt lemezek övben. METSZET
. rozsdabarna elszíneződés a tönk piszkosfehér vagy sárgásfehér húsán
TERMŐHELY A termőtestek tömegesen nőnek a fűben.
Család TRICHOLOMATACEAE
Megacollybia platyphylla
nyár-ősz domború vagy yarna
SZÉLESLEMEZŰ FÜLŐKE Domború, majd ellaposodó, púpos kalapja szürkésbarna vagy világosbarna; lemezei szélesek. Világosbarna tönkje hosszanti szálas; tövénél erős, hosszában vastag, zsinórszerű micélium kötegek láthatók, szálas, melyek mélyen szétterjednek a talajban. íze világosbarna kesernyés, jellegzetes szaga nincs; gyomorrontást tönk okozhat. • ELŐFORDULÁS Lombos fák gyökerén és tuskókon él az erdei talajban; gyakran nő avarban és korhadó fákon is. Az északi mérsékelt öv elterjedt, gyakori gombája. • HASONLÓ F A J O K A Collybia fajok (67., 111-113. old.) kisebbek és tönkjük bázisán nincsenek micélium kötegek. • EGYÉB NEVEK Oudemansiella platyphylla.
TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő, raicéliummal összekötve. Méret KALAP 0 6 - 1 5 cm
Fai
kemény, • fehér hús a tönk • közepe üreges METSZET száraz, sugarasan szálas kalapfelszín
vastag, fehér micélium kötegek a tönk alján
TÖNK t 5 - 1 2 cm «-> 1-2,5 cm
TRICHOLOMATACEAE
közepesen sűrűn álló, ránőtt vagy foggal csatlakozó lemezek -
Érték
Spóraszín fehér ldény
Tricholomopsis rutilans
nyár-ősz vége a domború kalapot sűrű, bíborszín nemez fedi •
BÁRSONYOS FAPERESZKE Sárga színű, bíborvörös nemezzel dúsan fedett kalapjáról és azzal erősen kontrasztos, tojássárga színű lemezeiről felismerhető faj. A kalap domború, közepe kissé besüllyedhet. Az üreges tönköt finomj bíborszínű pikkelyek borítják. • ELOFORDULAS A mikorrhizát alkotó Tricholoma fajoktól eltérően, a T. rutilans fenyőfák korhadását okozza. Erdőkben és faiskolákban fordul elő. Az északi mérsékelt övben meglehetősen gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K A T. decora általában ritkább; nincsenek bíborszínű pikkelyei, viszont bíbor- vagy sárgássárga kalapját finom fekete szőrök fedik. h i h o r Jzi • EGYÉB NEVEK ™ <°nk Tricholoma rutilans, íj bársonyos pereszke. Mml
a sarga alapszín alig látható
sotetsarga hús METSZET
TERMŐHELY Korhadó fákon, fatuskókon nő kis csoportokban.
• hullámos, foggal ránőtt, sárga lemezek
&
V »
Család TRICHOLOMATACEAE
Fai
Idény
Collybia maculata
FOLTOS FÜLŐKE A gomba termőteste fiatalon tiszta fehér vagy piszkosfehér és nagyon kemény. Az érés során rozsdabarna foltok jelennek meg domború, csupasz kalapján és tönkjén. Más Collybia fajoktól eltér, alakilag inkább a Tricholomakra (59-64. old.) hasonlít; halványsárga spórákat érlel. ^ . E két tulajdonsága miatt egyes TO mikológusok néhány hasonló fajjal együtt a Rhodocollybia nemzetségbe helyezik. • ELŐFORDULÁS Erdőkben terem lombos- és fenyőfák alatt, humuszban gazdag, savanyú talajon. Rengeteg termőtestet növeszt. Elterjedt, nagyon gyakori faj az északi mérsékelt övben. • É A S O N L Ó F A J O K A C. distorta és a C. prolixa alakja hasonló, de kalapjuk sötétebb. A Tricholoma album húsa puhább és erős illatú.
—• felkanyarodó lemezek • kemény, rostos, fehér hús
sűrűn álló, fehér vagy sárgásfehér, foltos lemezek
• idővel rozsdabarna foltok jelennek meg a fehér vagy sárgásfehér kalapon
rozsdás elszíneződés a tönkön
TERMŐHELY A teimőtestek általában tömegesen jelennek meg az avaron. KALAP 0 4 - 1 0 cm
TÖNK t 6 - 1 2 cm «-<• 1-2,5 cm
Család CORTINARIACEAE
Fa
' Hebeloma crustuliniforme
Spóraszín Idény
Érték
ha|ványsárga
ősz
barnássárga
ZSEMLESZÍNŰ FAKÓGOMBA Kissé húsos, barnássárga kalapja domború. Piszkosfehér, lisztes felületű tönkje lefelé vastagodik. Lemezeinek élén színtelen folyadékot választ ki, melybe az érett spórák megtapadnak; ettől a lemezek éle sötétfoltos lesz. Fehér, rostos húsa retekszagú, mérgező. • ELŐFORDULÁS Lombos- és tűlevelű fákkal egyaránt alkot mikorrhizát erdőkben és parkokban. A többi rokon fajjal egyetemben, széles körben elterjedt és gyakori gombái az északi mérsékelt övnek. • HASONLÓ F A J O K A többi rokon faj, a H. edurum, H. leucosaryx és a H. sinapizans hasonlóan retekszagúak vagy néha kakaó illatúak; spóráik mérete és alakja, jóddal való reakciójuk, a kalap színe és a faj ökológiája alapján különíthetők el. • EGYÉB NEVEK közönséges fakógomba.
a kalap széle majdnem fehér lisztes bevonat a piszkosfehér tönk felső harmadán a tönk lefelé kissé kiszélesedik
tönkhöz nőtt, agyagbarna lemezek • fiatal példány kicsi, domború kalappal
a lemezen kiváló színtelen cseppek sötétre száradnak
TERMŐHELY Csoportosan vagy boszorkánykörben nő.
Család ENTOLOMATACEAE
Fa
' Entoloma sinuatum
nyar-osz
NAGY DÖGGOMBA Domború kalapja halvány szürkésbarna vagy fehéressárga. Közepesen sűrűn álló lemezei fiatalon világossárgák, idővel az Entoloma fajokra jellemző rózsaszínűek lesznek. Tönkje fehér vagy szürkéssárga, liszt- vagy dohszagú. Fontos tudni, hogy a Lepista fajokkal való hasonlósága miatt ez a gomba a mérgezések igen nagy százalékáért felelős. • ELOFORDULÁS Öreg lomberdőkben nő, általában agyagos talajon. Európában elterjedt, de nem lúl gyakori faj. E-Amerikában és KeletÁzsiában egy közeli rokona helyettesíti. • HASONLÓ FAJOK A Lepista irina (57. old.) erős illatú és szürkésbarna tönkje szálas. • EGYÉB NEVEK E. lividus. 4f*n!// Rhodophyllus lividus. KALAP 0 8 - 2 0 cm Család ENTOLOMATACEAE
hullámos, foggal ránőtt, világos szürkésbarna vagy közepesen sűrűn álló
TERMŐHELY Lombos fák alatt erdőben, tisztásokon nő kis csoportokban.
TÖNK I 10-18 cm <-• 2 - 4 cm Fai
a domború kalap közepén
Érték
Spóraszín
S
Entoloma rhodopolium
ZÖLDESSZÜRKE DÖGGOMBA Változékony faj, nagyon nehéz azonosítani. Szürke vagy szürkésbarna kalapja domború, közepe púpos vagy kissé besüllyedt. Tönkje általában hosszú és karcsú, húsa világosszürke vagy szürkésbarna. Szagtalan vagy lúgszagú. A lúgszagú változat karcsúbb és régebben Entoloma nidorosum néven külön fajként írták le. Minden változat mérgező. • ELŐFORDULÁS Főként bükkösben fordul elő, tápdús talajon. Elterjedt, helyenként gyakori az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K Számos hasonló faj van, melyek alig különböznek színben; mikroszkópos jellemzőik alapján különíthetők el. • EGYÉB NEVEK E. nidorosum, szürke/nyári/lúgszagú/kis döggomba. • j H H H H M ^ ^ ^ B ^ ^ H H H
' Á* r
a karcsú, selymes felületű tönk hosszában szálas
eléggé szé.~„, vastag, hullámos, foggal ránőtt lemezek
a kalap széle berepedezhet
puha, világos- * szürke vagy világosbarna hús
sűrűn álló, fehéresszürke majd rózsa«, színű lemezek
A ENTOLOMA CLYPEATUM tövisaljagomba Tavasszal kökény, galagonya vagy gyümölcsfák alatt termő gomba; kalapja szürkésbarna, fehér tönkje barnás. Hullámos, foggal ránőtt, . világosszürke lemezei rózsaszínűre érnek.
TERMŐHELY Egyesével vagy csoportokban nő az avarban.
Család ENTOLOMATACEAE
Idény nyar-osz
Entoloma porphyrophaeum
SÖTÉTLEMEZŰ DÖGGOMBA A szürkés bíbor színével és magas termetével füves termőhelyéről kimagasló gombát könnyű azonosítani. Púpos kalapja idővel kúpossá válik. Fehér húsa édeskés, kellemetlen utóízű; mérgezést okozhat. • ELŐFORDULÁS Háborítatlan réteken, magashegységekben gyakran nő együtt a Hygrophoraceae és a Clavariaceae család fajaival. Európaszerte elterjedt, habár nem gyakori; a legelők műtrágyázása miatt megritkult.
a kalap egyenletesen szálas
a kalap széle begöngyölt
METSZET
világos színű, • a bázisa felé sárgás tönk
surun • álló, hullámos, foggal ránőtt vagy szabadon álló lemezek
szálas felületű tönk
•jCjf
TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő. KALAP 0 4 - 8 cm
TÖNK t 7-14 cm <-• 0,5-2 cm
Spóraszín
kemény, * fehér hús
vüágos rózsaszín
Érték
P Ó K H Á L Ó S BURKÚ GOMBÁK A
z itt bemutatásra kerülő Cortinariux fajok méretben és alakban igen változatosak. Közös jellemzőjük, hogy minden fajon jelen van a részleges Család CORTINARIACEAE
Cortinarius
burok pókhálószerű maradványa, amely a fiatal gomba lemezeit védi. Spóraporuk rozsdabarna, ami gyakran rozsdaszínűre festi a burokmaradványt. Idény
bolaris
szürke vagy • cinóberbarna, vörös foltos lemezek
VÖRÖSPIKKELYES PÓKHÁLÓSGOMBA Kalapját fedő vörös pikkelyeiről és tönkjéről azonosítható faj. Húsos kalapja szélesen domború, szélén a burokmaradvány finom szálakban látható. Viszonylag rövid tönkje miatt kissé zömöknek tűnik. Vastag húsa a kalapban fehér, a tönk tövénél sárgára, narancssárgára változik. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal képez mikorrhizát; főként tölgy és bükk alatt qp, savanyú talajon. Elterjedt, helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben, de egyes vidékekről hiányzik; nálunk ritka.
a kalap szélén látható a burok maradványa sárga, a tönk tövénél narancssárgás hús
vörös pikkelyek és sávok a tönkön
TERMŐHELY Kis csoportokban nő vegyes erdőkben.
Család CORTINARIACEAE
Idény
Cortinarius pholideus
a kalapot felálló, barna pikkelyek fedik
PLKKELYESÖVŰ PÓKHÁLÓSGOMBA Fiatalon domború kalapja éretten kiterül, közepén púp van; barnás színű, felületét sűrűn fedik a felálló, rozsdabarna pikkelyek. Tönkhöz nőtt, fiatalon ibolyáslila árnyalatú lemezei fahéjbarnára érnek; spórapora vörösbarna. Ibolyás árnyalatú, világosbarna húsa gyengén mandarin illatú. • ELŐFORDULÁS Nyírekkel alkot mikorrhizát, de vegyes erdőkben tölgyek alatt is megtalálható. A savanyú talajt kedveli. Elterjedt és eléggé gyakori gomba az északi mérsékelt övben.
ibolyásbarna lemezek
érdes pikkelyek alkotta barna sávok
a kalap kúpos vagy púpos közepű a tönk csúcsa ibolyaszínű
az erős tönk húsa ibolyásbarna TERMŐHELY Kis csoportokban nő a mohos talajon. Méret
KALAP 0 3 - 8 cm
METSZET Spóraszín
TÖNK I 5 - 1 2 cm ^ 0,5-1 cm
Család CORTINARIACEAE
^
rozsdabama
Érték
Idény
Cortinarius semisanguineus
METSZET
VOROSESLEMEZU PÓKHÁLÓSGOMBA Egyenletesen vörösbarna színéről és vérvörös lemezeiről jól felismerhető faj. Domború kalapja idővel ellaposodik, de közepe púpos marad; színe zöldes árnyalatú vörösbarna. Tönkjén fonalszerű burokmaradványok láthatók. A kalapban a hús világosabb vörösbarna, mint a tönkben. Vörös festékanyagával gyapjút színeznek. • ELŐFORDULÁS Kizárólag fenyőkkel él együtt; általában luc alatt nő, tömegesen; a savanyú talajokat kedveli. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. H A S O N L Ó F A J O K A Cortinarius phoenicus kalapja vörösebb,
tönkje körül feltűnőbbek a burokmaradvány örvei. Ritkább, mint a C.
semisanguineus.
•EGYEB NEVEK
zöldes- vagy i
Dermocybe
sötét vörösbarna
semisanguineus,
vöröseslemezű bőrgomba.
kala
P
M lim
mk
^
domború,
majd púpos kala
P
• fonalszerű burokmaradványok
TERMŐHELY Fenyők alatt, moha között terem.
• CORTINARIUS C1NNAM0MEUS fahéjbama pókhálósgomba Közeli rokon faj; főleg fenyők, ritkábban lombos fák alatt nő. Fiatalon narancssárga lemezei fahéjbarnára érnek. 3lt
Család CORTINARIACEAE
^
Cortinarius paleaceus
Idény
nyar-osz
MUSKÁTLIS PÓKHÁLÓSGOMBA
világosbarnára száradó, púpos, sötétbarna kalap
A faj felismerésében sokat segítenek a púpos közepű vagy kúpos, sötétbarna kalapon látható finom, fehér vagy piszkosfehér burokmaradványok alkotta pikkelyek és erős, muskátli illata. Egyes példányai majdnem pikkelytelenek vagy kalapjuk széle behasadozik. Többnyire a kalap szélén is van burokmaradvány, valamint karcsú tönkjén gyakran vékony, fehér gallért alkothat (a lila tönkű változatot néha önálló fajként Cortinarius paleiferus néven különböztetik meg). Ritkán álló lemezei fiatalon ibolyás árnyalatiak lehetnek; fahéjbarnára érnek. • ELŐFORDULÁS Üde talajú erdőkben főként fenyőkkel él együtt, de lombos fák alatt is megtalálható az erdőségekben. Az északi mérsékelt övben elterjedt, helyenként gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K Sok kis termetű Cortinarius faj kinézete nagyon hasonló. • EGYÉB NEVEK Cortinarius paleiferus, Telamonia -jg^ paleifera, muskátliszagú övesgomba/pókhálósgomba.
keskeny gallér széles, foggal ránőtt, fahéjbarnára érő lemezek
barnás színű hús
"•* finom, felálló, piszkosfehér pikkelyek a kalapon
burokmaradvány a kalap szélén TERMŐHELY Moha és fenyőtű között tömegesen nő. Méret KALAP 0 1 - 3 cm
METSZET
TÖNK t 4 - 7 cm <-• 3-5 mm
Család CORTINARIACEAE
Faj
Cortinarius violaceus
Spóraszín ldép
y ősz
SÖTÉTLILA PÓKHÁLÓSGOMBA A faj sötét ibolyáslila színével tűnik ki a többi pókhálósgomba közül. Domború, majd púpos közepű kalapja finoman, sugarasan szálas. Tönkjének csúcsán a burok pókhálószerű, hosszanti szálak bevonataként marad meg. Vastag, széles, felkanyarodó lemezei ibolyabarna színűre változnak, amint a rozsdabarna spórák megérnek. Társnövénye alapján két változatát különítik el a mikológusok (1. Előfordulás); mindkettő ritka, ezért bár ehetőek, fogyasztásuk nem ajánlott! • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, főleg bükkel, nyírrel alkot mikorrhizát; hegyvidéki fenyvesekben élő változatát néha Cortinarius hercynicus néven, önálló fajként írják le. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de ritka, védett faj.
a tönk alja megvastagszik TERMŐHELY Üde erdőkben vagy lápokban kis csoportokban nő.
Érték
rozsdabama
a száraz, ibolyaszínű kalapfelszínt finom, sugár irányú szálak fedik
a tönk szálacskái keverednek a burokmaradvánnyal
pókhálószerű, fehér burokmaradvány a kalap szélén
a tönk alján világosabb a hús
METSZET
Család CORTINARIACEAE
Idény
í Cortinarius armillatus
nyar-osz METSZET
VÖRÖSÖYŰ PÓKHÁLÓSGOMBA Nagy, húsos, narancsbarna, domború kalapjának felszíne finoman szálas. Hosszú, vastag tönkjét a burok maradványaiból származó, néhány feltűnő, cinóbervörös sáv övezi. A kalap szélén is láthatók burokmaradványok. • ELŐFORDULÁS Nyírekkel és feltehetőleg más lombos fákkal alkot mikorrhizát, nedves erdőkben, savanyú talajon. Széles körben elterjedt, de manapság visszaszorulóban van. Vöröslistás védett faj. • HASONLÓ FAJOK A C. paragaudis valamivel kisebb, tönkjén a sávok fakóbbak. Fenyőkkel él együtt, a fentinél is ritkább faj.
tönkhöz nőtt, világosbarna, sötétre érő lemezek
a kalapot finom pikkelyek és kemény, világosbarna hús
vörös burokmaradvány a kalap szélén
a tönk bázisa • megvastagodott
cinóbervörös sáv a tönkön
néhány tönk tőben összenő
Méret
KALAP 0 5 - 1 2 cm
TERMŐHELY Néhány gomba nő együtt. Spóraszín
TÖNK t 7-15 cm < > 1 - 3 cm
Család CORTINARIACEAE
Cortinarius rubellus
rozsdabama
Érték
nyar-osz
CSÚCSOSKALAPÚ PÓKHÁLÓSGOMBA Halálosan mérgező gomba. Kalapja kúpos alakú
,,
,,
KUDOS szatas
vagy púpos, narancsvörös színű, szálas; retek felületű kalap • szagú. Hengeres vagy bunkós tönkjén a burokmaradvány világossárga vagy okkersárga sávokban látható. Közepesen sűrűn álló, világos színű felkanyarodó lemezei világos okkerbarnák, sötét s a l l e r z o n a & . \ , , , a narancsrozsdabarnara ernek. i,arm • ELŐFORDULÁS Főként fenyőkkel él együtt, tönkön •— elsősorban savanyú, nedves talajon. Európában és Ázsia mérsékelt övi területein honos, csak helyeként gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K A C. limonius szintén "2 'Széles" mérgező, színe élénkebb narancssárga. A C. orellanus (73. old.) kalapja kevésbé kúpos és keményfák alatt nő. • EGYÉB NEVEK C. speciosissimus/orellanoides.
TERMŐHELY A termőtestek egyenként vagy tömegesen nőnek savanyú talajon.
Család
Cortinarius
CORTINARIACEAE
MÉRGES PÓKHÁLÓSGOMBA Halálosan mérgező gomba. Domború, majd kiterülve púpos közepű, vörösbarna kalapjának erősen szálas a felszíne. Széles, felkanyarodó vagy tönkhöz nőtt lemezei narancsvörösek, ritkán állók. Hengeres tönkjének színe világos sárgásbarna. A tönkön a részleges burok tönk a töve sötét fonalak formájában marad felé elvékomeg, de a C. rubellustói (72. old.) nyodik eltérően, nem sávos. Méreganyaga a vesét károsítja; elfogyasztása után a tünetek csak több nap a tönk tőben múlva jelentkeznek. sárgás na• ELŐFORDULÁS Általában rancssárga, lomberdőkben tölgy alatt él, sávc,r —' nek savanyú talajon. Európa meleg vidékein terjedt el; E-Amerikában nem honos. • EGYÉB NEVEK Dermocybe orellana, rókaszínű bőrgomba/pókhálósgomba. Méret
KALAP 0 3 - 6 cm
Idény
orellanus
púpos közepű vagy lapos, szálas felületű kalap
Fai
Cortinarius
Spóraszín
Húsos kalapja domború vagy púpos, színe lilásfehér. Görbén nőtt, gyakran bunkós végű tönkje is hasonló színű; általában rozsdabarna gallérzóna látható rajta, melyen lerakódik a spórapor. A kalap és a tönk egyaránt selymesen fénylő. Széles, hullámos, foggal ránőtt lemezei közepesen sűrűn állnak, világos kékesszürkék vagy fahéjbamák. • ELŐFORDULÁS Mikorrhizát alkot, általában lombos fákkal, de fenyők alatt is megtalálható, savanyú talajon. Széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A C. malachius kalapja kissé pikkelyes. A C. camphoratus és a C. traganus szaga büdös; az előbbié rohadt krumplira emlékeztet, az utóbbié édeskés, émelyítő. Fenyők alatt nőnek.
at
rozsdabama
Idény
alboviolaceus
LILÁSFEHÉR PÓKHÁLÓSGOMBA
domború, selymesfelületű, lilásfehér kalap «
ei, j
.>.uAjjj$ks „ } v' <
világos szürkéskék vagy fahéjbarna lemezek
A fpffpiipgf k .
piszkosfehér, ibolyás • árnyalatú hús
PN • a fehér burokmaradvány általában rozsdabarna a spóráktól
görbe, lilásfehér tönk
a tönk bázisa bunkós •
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő az avarban.
felkanyarodó vagy tönkhöz nőtt, narancs-
T E R M Ő H E L Y Általában kis csoportokban terem, savanyú talajon, lombos fák alatt.
TÖNK I 4 - 9 cm <-> 1 - 2 cm
Család CORTINARIACEAE
a kalap felszíne
közepesen sűrűn álló lemezek
(
Család CORTINARIACEAE
Faj Cortinarius torvus
ldény
félgömb alakú, szürkésbarna kalap vastag, eros, hullámos, foggal ránőtt lemezek •
SZAGOS PÓKHÁLÓSGOMBA Világos színéről, gallérzónájáról, húsos kalapjáról és ritkán álló lemezeiről azonosítható gomba. Kalapja félgömb alakú, szürkésbarna; szélén fiatalon ibolyás majd fehér burokmaradvány látható; felszíne sugarasan szálas. Sárgásbarna húsa a tönk felső részén ibolyás árnyalatú, szaga áthatóan édeskés. • ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba, általában bükkel él együtt különféle talajú erdőkben. Európában és É-Amerika keleti részén széles körben elterjedt; nálunk is gyakori. • HASONLÓ FAJOK A C. subtorvus sötétebb színű, az alpesi területeken törpe füzek és a magcsákó (Dryas) alatt él. Számos hasonló faj létezik, melyek főként színükben és élőhelyükben különböznek. • EGYÉB NEVEK szagos övesgomba. Méret KALAP 0 4 - 8 cm Család CORTINARIACEAE
TÖNK I 4 - 9 cm «-• 0,5-1,5 cm Fa
ősz-késő ősz
ritkán álló, ibolyás • színű, rozsdabarnára érő lemezek
gallérzóna a tönkön a tönk bázisa bunkó alakú
TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő az avarban.
METSZET Spóraszín
rozsdabarna
Érték
Idény
' Cortinarius anserinus
a vastag, kemény hús a kalapban piszkosfehér
BÜDÖS PÓKHÁLÓSGOMBA Húsos gomba; kalapja domború, sárgásbarna színű. Erős tönkje gumós. Szilva illatú, ehetetlen; lilás vagy piszkosfehér húsa édes, de kalapbőre keserű. • ELOFORDULÁS Meszes talajon bükkel él együtt. Európában széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj. • HASONLO F A J O K Több rokon faj, pl. a C. calochrous (lent) él hasonló termőhelyen. • EGYÉB NEVEK C. amoenolens.
felkanyarodó lemezek
szürkéskék vagy lila, rozsdás szürkésbarnára érő lemezek
METSZET a kalap szélén burokmaradványok láthatók a tönk csúcsa fehérebb a bázisánál
• CORTINARIUS CALOCHROUS liláslemezű pókhálósgoma A faj sárga vagy zöldessárga kalapjának közepe sötét, lemezei lilák, tönkje gumós. Kalapbőre és húsa édes. JQJ|
a tönk gumós töve a burokmaradványoktól okkersárga Ijí
1 * 7
TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban terem.
Faj Cortinarius triumpharts
Család CORTINARIACEAE
ldén
y nyár-ősz domború, ragadós felületű, narancssárga kalap foggal ránőtt, szürke vagy kékesfehér lemezekt
OVESTÖNKŰ PÓKHÁLÓSGOMBA Mutatós gomba; domború narancssárga kalapja ragadós, szélén általában láthatók a burokmaradványok; ezek erős tönkjén feltűnő sárga színű sávokban maradnak meg. Vastag, sárgásfehér húsa keserű, szaga kellemes. • ELŐFORDULÁS Nyírfákkal él együtt nedves erdőkben, parkok és kertek nedves gyepjeiben; a savanyú talajt kedveli. Európában és Ázsiában sokfelé megtalálható, de nem túl gyakori faj; számos országban védett. E-Amerikában is előfordul. • HASONLÓ F A J O K A sötétebb kalapú C. cliduchus (C. olidus) meszes talajon, lomberdőben él; húsa vékonyabb és erősen földszagú és nem fordul elő nyírfák környékén. A C. saginus kalapja vörösebb és fenyők alatt nő • EGYÉB NEVEK TERMŐHELY Tömegesen nő nyírfák alatt a fűben. Meret
Család
KALAP 0 8 - 1 5 cm
C.
Faj
az erős, halványsárga tönk alul elvékonyodik
crocolitus.
TÖNK í 10-15 cm <-> 1 - 3 cm
CORTINARIACEAE
a sárga burokmaradvány sávokat a hulló spóra barnára színezi
Spóraszín Idény
Cortinarius mucosus
Erték
rozsdabama
nyar-osz
FEHÉRTÖNKŰ PÓKHÁLÓSGOMBA
domború vagy hullámos szélű kalap
Domború, gyakran hullámos szélű kalapja sötét vöröses vagy narancsbarna; erős tönkje fehér színű. A kalapot és a tönköt nyálkás burokmaradvány fedi. Vastag húsa fehér, lemezei szürkék, majd fahéjbarnák. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát, homokos talajon. Az északi mérsékelt övben elterjedt, helyenként gyakori faj. Nálunk erdei fenyővel elegyes tölgyesekben terem. a fehér tönköt nyálkás burok• HASONLÓ F A J O K A lucosokban termő maradvány fedi C. collinitus tönkjén kékes színű, nyálkás burokmaradvány van. Más hasonló fajok egyéb növényekkel élnek együtt.
hullámos, * tönkhöz nőtt, szürke vagy fahéjbarna lemezek
vastag, • fehér hús
a kalap felszíne igen nyálkás TERMŐHELY Fenyők alatt nő egyesével vagy kis csoportokban.
m
a kalap közepe sötétebb vörösbarna
METSZET
Család CORTINARIACEAE
Idény
Cortinarius sodagnitus
a kalap búsa fehéreslila
LILATÖNKŰ PÓKHÁLÓSGOMBA A gomba domború kalapjának élénk ibolyakék színe a kalap közepétől kiindulva idővel barnás okkersárgára színeződik. Karcsú tönkjének töve bunkószerűen megvastagodott. Kalapbőre keserű, de húsa édes ízű; étkezésre nem ajánlott. • ELŐFORDULÁS Főként bükkel képez mikorrhizát. Elterjedt, de csak helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben. Európában védett, vöröslistás faj. • HASONLÓ F A J O K A C. dibaphus kissé nagyobb és valamivel színesebb gomba. Húsa nagyon keserű. Fenyvesekben, főleg luc alatt nő. Ritka, védett faj. KALAP 0 4 - 1 0 cm
* -RBggf
a tönköt finom szálak fedik
|
• foggal ránőtt lemezek
a lemezek halványlilák majd rozsdabarnák, élük gyakran lilás
a tönk alsó részének húsa okkersárgás •-
|
J ?
• a tönk bázisa 3 cm széles lehet
TÖNK I 6 - 1 0 cm <-• 0,5-1,5 cm
Család CORTINARIACEAE
B&
• az élénk ^ ibolyakék kalapon sárgásbarna foltok lesznek
TERMŐHFXY Meszes talajon terem egyenként vagy kis csoportokban.
Spóraszín
rozsdabama
Érték
Cortinarius rufoolivaceus
IBOLYÁSVÖRÓS PÓKHÁLÓSGOMBA A Phlegmacium alnembe tartozó, nagy termetű faj. Egyedi színkombinációja jellemzi; domború, majd púpos közepű kalapja rézvörös, szegélye lilásrózsaszín vagy barnászöld. Hosszú, karcsú, de gumóban végződő tönkje többszínű; lemezei olajzöldek vagy lilák. Fehér húsa a kalapban és a tönk felső részében is bíbor árnyalatú. • ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba, bükkel és tölggyel él együtt. Európában elterjedt, de eléggé ritka faj. • H A S O N L Ó F A J O K A subgenus több faja is lehet olajzöld árnyalatú; a C. atrovirens húsos kalapja ^ g j ü K k . pl. olajzöld, tönkje kénsárga, lemezei pedig olajzöld vagy rozsdabarna színűek lehetnek. Hegyvidéki lucosokban, meszes talajon terem; ritka.
• CORTINARIUS CAERULESCENS kék pókhálósgomba / Húsos termőtestű faj; kalapja és tönkje szürkéskék fehér burokmaradványokkal. Világoskék lemezei okkersárgára érnek. Bükkösökben, meszes talajon terem; ritka. JQjJ
METSZET
csupasz, ragadós felületű kalap
felkanyarodó, • hullámos lemezek rozsdabarnára színeződött burokmaradvány
TERMŐHELY Kis csoportokban nő az avarban, meszes talajon.
tönk bázisa 3 cm széles lehet
a tönk húsa a gumóban rozsdabarna
Család CORTINARIACEAE
LDÉN
Cortinarius splendens
Y ŐSZ
OKKERSÁRGA PÓKHÁLÓSGOMBA E veszélyes faj domború, aranysárga kalapjának hullámos a széle. Szálas tönkjén kénsárga burokmaradványok vannak, töve gumós. Sárga húsa kálium-hidroxid hatására vöröses rózsaszínűre színeződik. A Phlegmaciumok közé tartozó, viszonylag kis termetű, halálosan mérgező faj. • ELŐFORDULÁS Lomberdőkben, általában bükkel él együtt. Európában elterjedt, de csak helyenként gyakori gomba. • HASONLÓ F A J O K A C. citrinus zöldessárga árnyalatú. Az ehető, sárga Tricholoma fajok (63-64. old.) spórapora fehér és nincs rajtuk pókhálós burokmaradvány. KALAP 0 3 - 7 cm
a kalap közepe narancsbarna
- a tönk alja gumós
a felkanyarodó, hullámos, élénksárga lemezek TERMŐHELY Egyenként vagy kis barnássárgára csoportokban terein meszes talajon. érnek
TÖNK t 4 - 9 cm ** 0,7-1,4 cm
CORTINARIACEAE
Faj Cortinarius
DÍSZES PÓKHÁLÓSGOMBA
S P ^ ' "
Er,ek
rozsdabarna
«
aurantioturbinatus
domború, narancssárga kalap
A Phlegmacium subgenusba tartozó többi fajhoz hasonlóan, domború, narancssárga színű, ragadós kalapú gomba. Robusztus tönkje sárga és csupasz, bár a burokmaradványból származó fonalak tapadnak rá. Húsa világossárga, a tönk csúcsában kékes árnyalatú, gumós tövénél sötétsárga. A gomba gyümölcs illatú, húsa és kalapbőre is édes ízű. • ELŐFORDULÁS Bükkel képez mikorrhizát. Egész Európában elterjedt, de nem gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K Más Phlegmacium alnembe tartozó fajoktól, - pl. C. aureofulvus és C. osmophorus különbözik íze és illata, valamint a zöld szín mennyisége a kalapon. • EGYÉB NEVEK C. elegantissimus.
foggal ránőtt lemezek burokmaradványok a sima, sárga tönkön
a
j
/
V \ J
bázisa zöldes- ^ ^ sárga, átmérője 5 cm
-jf
fényes, ragadós kalapfelszín élénksárga vagy fahéjszínű lemezek
TERMŐHELY Egyesével terem vagy néhány példány nő együtt meszes talajon.
G A L L É R O S VAGY GALLÉRZÓNÁS GOMBÁK bben a részben azokat a gombákat ismertetjük, melyek fiatal példányainak lemezeit részleges burok védi. A kalap növekedése során ez a burok felreped és maradványa a kifejlett gomba tönkjét gyűrű alakban övezi vagy foszlányai egy sávban, a gallérzónában megmaradnak rajta. (A pókhálószerű burokmaradványokkal fedett fajoCsalád STROPHARIACEAE
Fa) Phoíiota cerífera
kat 1. a 69-77. oldalon!) A gallér és a gallérzóna általában elszíneződik a lehulló spóráktól, ezért a kifejlett gombán nagyon nehéz megállapítani a burok valódi színét. Főként a fehér spóraporos Tricholomataceae és néhány színes spóraporú család Strophariaceae, Cortinariaceae és a Coprinaceae - fajai tartoznak ide. ldény
ősz, ritkán tavasz
ROZSDASÁRGA TŐKEGOMBA Félgömb alakú, domború majd kiterülő kalapja ragadós, élénksárga színű, sötét rozsdabama pikkelyek a kalap sötét pikkelyei fedik; aláhajló szélén burokmaradványokat visel. esőben könnyen Tönkje szintén ragadós és pikkelyes. Ehetetlen, húsa lemosódnak • enyhén retekszagú, a kalapban világos, a tönkben sötétebb színű. • ELŐFORDULÁS Élő vagy elpusztult lombos fákon terem, pl. tuskókon vagy elszáradt ágakon. Főként bükkön nő, de előfordul hárson és fűzőn is. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. A • HASONLÓ FAJOK A Ph. jahnii (muelleri) kalap pikkelyei jobban felállnak, csúcsuk fekete; spórái kisebbek (5,5 x 3,5 µ!!! a 9 x 5,5 µm Ph. ^ ^ cerifera spórákhoz képest). A Ph. adiposa JMgfA kalapja aranysárga, felszíne ragadós pikkelyekkel fedett. • EGYÉB NEVEK Ph. aurivella.
burokmarad- < ványok az aláhajló kalap szélén
a kalap húsa világos színű
tönkhöz nőtt lemezek
sötét, szálas * pikkelyek a ragadós tönkön
METSZET
a tönk tövében a • hús rozsdabarna • sűrűn álló, világossárga vagy rozsdabarna lemezek Méret
KALAP 0 7-15 cm
TÖNK | 5-15 cm <-• 1 - 2 cm
TERMŐHELY Termőtestei csoportosan nőnek. Spóraszín
Fa
Család STROPHARIACEAE
TÜSKÉS TŐKEGOMBA Domború vagy kissé kiterülő, száraz kalapját sűrűn fedő, felálló pikkelyeiről könnyen felismerhető gomba. Burokmaradványok a kalap szélén is láthatók. Halványsárga húsa gyengén retek szagú. • ELŐFORDULÁS Erdőkben él korhadó fatönkökön de élő fákon is megtalálható. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. • HASONLÓ F A J O K A kisebb és világosabb színű Ph. squarrosoides kalapja nyálkás. Lombos fákon él, de Európában ritka, E-Amerikában gyakoribb faj. A hasonló termőhelyeken található Gymnopilus junonius (83. old.) kalapja nem felállóan pikkelyes. • EGYÉB NEVEK alma-tőkegomba.
Méret KALAP 0 5-15 em
V ősz-tél eleje
körkörösen álló, szálas, sötét pikkelyek a
sűrűn álló, fehéres szürke vagy barnás lemezek•
tönkhöz nőtt lemezek
sötét pikkelyek a sárga tönkön a tönk bázisa sötétebb
TÖNK t 6-15 cm «-• 1 - 2 cm
Család TRICHOLOMATACEAE
ldén
' Pholiota squarrosa
Oudemansiella mucicla
Spóraszín
ldény
Érték
barna ősz, néha nyár
GYŰRŰS FÜLŐKE Összetéveszthetetlen faj. Domború kalapja ragadós, nyálkás, világosszürke vagy sárgásfehér. Hosszú, vékony, piszkosfehér tönkjén fehér vagy szürkésfehér gallér látható. A tönk a gallér fölött száraz, alatta nyálkás és általában fehéresszürke színű. Ezen tulajdonságai és termőhelyi sajátságai miatt könnyű meghatározni. Ehető, de étkezési értéke csekély. • ELŐFORDULÁS Bükkön, ritkábban tölgyön él; élő fákon nagyobb magasságokban is megtalálható, pl. letört ágak helyén. Széles körben elteijedt az északi mérsékelt övben; E-Amerikában nem honos. széles, alul szürke gallér
vastag nyálkaréteg a kalapon TERMŐHELY Csoportosan vagy egyesével terem élő vagy elhalt fákon.
szélesen a tönkre • nőtt, hullámos lemezek nyálkás, fehéres vagy elefántcsontszínű kalap
/ METSZET
j
V a gallér fölött száraz a tönk
a tönk bázisa megvastagodott
kemény, fehér színű, távol álló lemezek «
Család TRICHOLOMATACEAE
Fai
ldén
Armillaria melle a
GYŰRŰS TUSKÓGOMBA Kalapja domború, majd ellaposodó, széle hullámos; olajzöld árnyalatú halvány sárgásbarna, a közepe sötétebb, szálas pikkelyekkel ritkásan fedett. A világos okkersárga tönk karcsú és hosszú, vége elvékonyodik; sárga szegélyű fehér gallér van rajta' több tönk szorosan összenőtt a tövénél. Lemezei ritkán állók, tönkhöz nőttek; fiatalon a tönkök fehérek, rózsaszínes barnára érnek, tőben idővel sötét foltosak lesznek. összenőttek Az A. mellea néven régebben több hasonló kinézetű, ma már különálló fajként rendszerezett gombát a fehér soroltak (1. <4. cepistipes). Vastag, gallér széle fehér húsa eheló, de gyomorrontást sárga okozhat; legalább 20 percig kell főzni fogyasztás előtt! domború,
* ősz
hosszú, karcsú, alul elvékonyodó, világos okkersárga tönk
a kalap közepe, sötétebb
halvány sárgásbarna, okker es árnyalatú kalap
kiterült vagy • ELŐFORDULÁS Erdei faj, hullámos szélű lomberdőkben található; elhalt, kalap • de élő faanyagon is terem. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK Armillariellal Clitocybe mellea, gyűrűs/mézszínű TERMŐHELY A termőtestek általában sűrűn egymás mellett, tölcsérgomba, csuprosgomba. tövüknél összetapadva nőnek. KALAP 0 3-10 cm
TÖNK I 8 - 1 0 cm «-» 1 - 2 c
Család TRICHOLOMATACEAE
Spóraszín
Faj Armillaria cepistipes
Érték
feh6f
Idény ősz
VASTAGLÁBÚ TUSKÓGOMBA Erős, rostos tönkű, vékony, csüngő, fehér vagy világosszürke gallérú faj. Domború vagy púpos közepű, cserszínű vagy okkersárga kalapját ritkásan fedik a szálas pikkelyek. A tönkhöz nőtt lemezek világossárgák vagy halvány cserszínűek; elég ritkán állnak. Számos, ma már önálló kis fajként számontartott, hasonló kinézetű gombát soroltak régebben az A. mellea (fent) fajhoz. Ehető, de gyomorrontást okozhat. • ELŐFORDULÁS Elsősorban korhadó, vagy kidőlt lombos fákon él, de fenyőkön is megtalálható erdőkben, parkokban és kertekben. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A fiatal A. gallica kalapjának közepe világos, gallérja fehér vagy sárga. Az A. ostoyae tönkje vastagabb, a tövénél barna; nagy, barna szélű gallérja és érdes kalappikkelyei vannak.
TERMŐHELY Csoportosan vagy elszórtan terem lombos fákon vagy környékükön.
a tönk töve megvastagodott
a csersárga kalap közepét finom, szálas, sötét színű pikkelyek fedik •
vékony, fehér vagy világosszürke, lógó, rövid ideig tartó gallér
vastag fehér hús
Család TRICHOLOMATACEAE
Fai
Idény
Tricholoma caligatum
FOLTOSTÖNKÜ GYÜRÜSPERESZKE Domború majd kiterülő kalapjának száraz felszíne barna pikkelyes. Karcsú tönkje a széles, barna zónájú gallér fölött fehér, alatta foltos. Húsa fehér. E fajnév alá jelenleg több, nagyon hasonló kinézetű a tönk fehér a gomba tartozik, melyek között gallér fölött • egyaránt vannak fűszeres illatú, dió ízű valamint rossz szagú és ehetetlen példányok is. széles, fehér • ELŐFORDULÁS Meleg gallérral kedvelő gomba; a faj az Atlaszövezett tönk cédrus (Cédrus atlantira) alatt él D-Európában és É-Afrikában. Európa északi részén honos a gallér • változatai fenyők alatt teremnek. alatt barna zóna és foltok É-Amerika keleti részén lombos vannak fákkal él együtt, az ÉNy-i. csendes-óceáni partvidéken pedig fenyőkkel. É-Amerika északi részén is széles körben elterjedt.
nyár vége-ősz
domború vagy ellaposodott, szára
a barna pikkelyek alatt sárgásfehér a kalap felülete
sűrűn álló, hullámos, foggal :ek
TERMŐHELY Termőtestei egyesével vagy kis csoportokban nőnek lombos fák és fenyők alatt. Méret KALAP 0 5-12,5 cm
TÖNK t 5 - 1 0 cm «••• 2 - 3 cm
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj
Spóraszín
fehér
Érték J O )
Idény nyár-ősz
Floccularia rickenii
A K Á C PIKKELYESPERESZKE Húsos termőtestű, galócához hasonló alakú, ehető gomba. Kalapja sárga, szalmasárga pikkelyekkel díszített, széle a burokmaradványoktól gyapjas, pelyhes. Csaknem szabadon álló lemezei halványsárgák. Tönkje egyenes, tömzsi, bunkós végű, a kalaphoz hasonló színű és díszítésű. • ELŐFORDULÁS Pontos elterjedése nem ismert. Az északi mérsékelt övben sűrűn álló, • Magyarországban, csaknem szabad Szlovákiában és Ukrajnában lemezek találták meg. Mindig akácfák alatt él; korhadéklakó. a kalap sárga • HASONLÓ FAJOK pikkelyekkel Az Amanita fajoknak jól sűrűn fejlett gallérja és bocskora díszített • van. A F. straminea zöldessárga színű és erdőszéleken, legelőkön terem; hasonlóan ritka faj.
gyapjas, pelyhes burokmaradványok
burokmarad-
TERMŐHELY Homokos talajú akácosokban nő.
a lemezek halvány-
Család CORTINARIACEAE
Faj Hebeloma
Idény nyár-ősz
radicosum
GYÖKERES FAKÓGOMBA Domború, sárgásfehér vagy világos sárgásbarna kalapját feltűnő, bama, benőtt pikkelyek díszítik. A hasonlóan pikkelyes tönk a talajban mély „gyökeret" fejleszt. A feltűnő, széles gallér szokatlan ebben a nemzetségben. Fehér, kemény húsa erősen marcipán vagy keserűmandula illatú, keserű ízű; e két tulajdonsága segít a faj azonosításakor. • ELŐFORDULÁS Fákkal képez mikorrhizát, különösen bükkfák törzse és tuskói körül található lomberdőkben. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de nem mindenhol gyakori. • HASONLÓ F A J O K Néhány kisebb, nem pikkelyes Hebeloma fajnak, pl. a H. sacchariolensnek édeskés az illata. A Pholliota fajok hasonló kinézetűek, de nincs marcipán illatuk és mind elhalt fákon élnek. • EGYÉB NEVEK Pholiota radicosum.
ragadós kalapfelszín, benőtt, barna pikkelyekkel
a barna pikkelyekkel fedett tönk világosabb lehet a kalapnál
a kalap húsa vastag és fehér •
a tönk hosszú és mélyen gyökerezik
a tönk csúcsán feltűnő gallér van sűrűn álló, felkanyarodó, » barnássárga lemezek
METSZET
TERMŐHELY Általában egyenként nő, mélyen gyökerezik a jó vízelvezetésű talajban, fák közelében.
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj Phaeolepiola aurea
SZEMCSÉS ARANYGOMBA
KALAP 0 10-25 cm
Család CORTINARIACEAE
nyar-osz
az aranysarga kalap felülete szemcsés •—.
Nagy termetű, aranysárga, keserű mandula szagú gomba. Domború kalapjának széle fátyolos, felülete szemcsés. Nagy, lebenyes gallérja fölött a tönk ráncos. Sűrűn álló, felkanyarodó lemezei piszkosfehérek, bamássárgára érnek. Barna spórapora miatt néha a Cortinariaceae családba sorolják. Ehető, de gyomorpanaszokat okozhat. • ELŐFORDULÁS Erdős vidékeken utak mentén vagy más bolygatott helyeken talál- , juk, általában csalán (Urtica) alatt; a nitrogénben dús talajt kedveli. Elterjedt faj az északi mérsékelt övben; általában ritka, de néhány termőhelyen nagy tömegben jelenik meg. • HASONLÓ FAJOK A Gymnopilus speclabilis (lent) korhadó fákon él, kalapja és tönkje sávos. • EGYÉB NEVEK szemcsés tőkegomba. Méret
Idény
a kalap széle fátyolos a burokmaradványoktól •
a nagy, lebenyes • gallér okkerbarnára színeződik a spóráktól
TÖNK í 10-30 cm <-» 1,5—4 cm Faj Gymnopilus spectabilis
TERMŐHELY Csoportosan nő útszéleken, erdőkben, parkokban. Spóraszín
Érték okkerbama
Idény
ARANYSÁRGA TŐKEGOMBA Csoportos megjelenése, feltűnő gallérja és domború vagy púpos kalapján a fonalszerű burokmaradványok segítenek e változékony gomba meghatározásában. A narancssárga kalap felülete száraz, szélén fonalszerű burokmaradványok vannak. Szálas lkjj|* tönkje hasonló színű, de a gallér környékén sötétebbre .íj színeződik a lehulló spóráktól. Húsos Gymnopilus faj; keserű ízű, ehetetlen, hallucinogén anyagokat tartalmaz. • ELOFORDULÁS _ _ _ Korhadó lombos fákon, ritkábban aflfei ÉKM fenyőkön nő; általában tuskókon v • sűrűn álló, vagy elhalt fák » tönkhöz nőtt vagy körül található. Az északi £ foggal ránőtt, sárga, rozsdabarnára érő mérsékelt övben elterjedt. lemezek • HASONLÓ FAJOK A Phaeolepiola aurea (fent) csoportosan nő, * halványkalapja finoman szemcsés és de egyesével is > sárga hús a talajon nő, úgymint a előfordulhat Pholiota squarrosa (79. old.). k • E G Y É B NEVEK < a tönk bázisa kissé kiszélesedik r, • METSZE U.junomus.
domború vagy púpos, narancssárga, száraz, • sávozott kalap
TERMŐHELY Csoportokban nő elhalt fákon, a talaj szintjében.
Faj Psilocybe cubensis
Család STROPHARIACEAE
ldén
KUBAI BADARGOMBA
y egész év
a sötét bíborbarna lemezek éle
harang alakú vagy púpos kalap
Nagy termetű Psilocybe faj. Sárgásbarna, harang éretten fehér • alakú vagy púpos kalapjának ragadós felszínét a burokból származó apró, fehér pikkelyek fedhetik. Tönkje piszkosfehér, lógó gallérja gyorsan feketére színeződik a lehulló spóráktól. Fehér vagy sárgásfehér húsa kékre változik. Tönkhöz nőtt, bíborbarna, éretten fehér élű lemezei sűrűn állnak. Erősen hallucinogén hatású. • ELŐFORDULÁS Szubtrópusi vagy trópusi legelőkön honos. E-Amerika piszkosfehér szubtrópusi, atlanti-óceáni partvidékén tönk, lógó galés az Antillákon elterjedt, gyakori gomba. lérral Európába is betelepítették, bódító hatású anyagai miatt termesztik. • HASONLÓ FAJOK A Panaeolus semiovatus (95. old.), de annak húsa nem kékül meg.
burok eredetű, fehér pikkelyek a kalapon
TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő szarvasmarha- vagy lótrágyán, legelőkön. Méret KALAP 0 2-12 cm
Spóraszín
TÖNK t 5 - 1 5 cm «-» 0,5-1,2 cm
Család STROPHARIACEAE
Faj Stropharia squamosa
M
bíborbama
Érték
ősz-késő ősz
PIKKELYES HARMATGOMBA Rövid ideig termő gomba. Kalapja harang alakú vagy púpos, fehérrel szegélyezett -sárgásfehér színű; körkörösen elhelyezkedő pelyhek díszítik. Lemezei # szürkék, bíborbarnák vagy majdnem feketék. Tönkje piszkosfehér, a gallér alatt pelyhes. Nem ehető; világosbarna húsa gyengén illatos, íze kissé keserű. • ELOFORDULÁS Erdei faj; lombos fák törmelékén, forgácson vagy fűrészporon él. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az északi féltekén. • HASONLÓ F A J O K A Stropharia fajok (88-90. old.) mikroszkopikusan különböznek egymástól. • EGYÉB NEVEK Psilocybe squamosa.
pikkelyes, piszkosfehér, a bázis felé idővel megbarnuló tönk
TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban terem.
'
• luirang alakú vagy púpos kalap
fehér élű, szürke, bíborbarna vagy majdnem fekete lemezek
a lógó, ráncos gallér elszíneződik a spóráktól
hosszú, karcsú, eléggé erős tönk
METSZET
világosbarna, lefelé sötétedő hús
Család BOLBITIACEAE
Agrocybe
cylindracea
késő tavasz-ősz
DÉLI TŐKEGOMBA Kalapja húsos, domború; színe okkeres árnyalatú fehér. Mint minden Agrocybe fajnak, száraz időben ennek is berepedezik a felülete. Tönkjén piszkosfehér, a spóráktól barnára színeződő, jól fejlett gallérja van. Dél-Európában sokfelé termesztik és fogyasztják; világos színű, rugalmas húsa illatos és jóízű. • ELŐFORDULÁS Füzeken, nyárfákon, kőrisen és juharfákon vagy alattuk él. Az északi mérsékelt öv melegebb vidékein, a szubtrópusig honos. Európában a folyókat kísérő meleg ártéri ligeterdőkben gyakori. • HASONLÓ F A J O K Az A. praecox (lent) faforgácson vagy fű között nő és általában kisebb. • i— • EGYÉB NEVEK Pholiota aegerita.
nagy, « lógó gallér
• a csupasz, domború kalap felszíne száraz időben METSZET
• tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó, világos szürkésbarna lemezek . * a peremen bu-j rokmaradványok lehetnek
KALAP 0 6-15 cm Család BOLBITIACEAE
• a tönk felülete finoman szálas
Spóraszín
TÖNK Agrocybe
praecox
TAVASZI RÉTGOMBA
t ő k e T E R M Ő H E L Y Termőestei kis gombacsoportokban vagy tömegesen nőnek.
KALAP 0 3 - 7 cm
agyagbama
tavasz-nyár
felkanyarodó vagy foggal
Változékony gomba; általában gallérja van, de ránőtt lemezek a burokmaradvány a tönk helyett néha a kalap szélére tapad. Kalapja domború vagy púpos, a barna kalap sárgás nagyon gyorsan szárad, világosbarnáról szürkésfehérre szárad sárgásfehérre fakul; sima felülete berepedezhet. A tönk töve megvastagodhat, gyakran fehér micéliumzsinórokban végződik. Világos, liszt illatú húsa ehető, de gyakran keserű utóízű. • ELŐFORDULÁS Erdőkben, parkokban vagy kertekben korhadó faforgácson vagy fű között is terem. Széles körben elterjedt és gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K Az A. dura erőteljesebb, fehér kalapú és kellemes csiperkeillatú gomba. Főként füves helyeken, réteken, legelőkön nő. • EGYÉB NEVEK Pholiota praecox, tavaszi tőkegomba, korai
Méret
TERMŐHELY Általában csoportokban nő, de egyesével is előfordul.
• világos szürke vagy barna lemezek
•
I METSZET
• a csüngő gallért barnára színezik a spórák
burok- • maradványok a kalap szélén
* szálas, karcsú tönk
fehér vagy barnás színű hús •
J I
TÖNK t 4 - 1 0 cm <-• 0,6-1 cm
METSZET dohánybarna
Fa
Család STROPHARIACEAE
Idény egesz ev
' Hypholoma capnoides
narancssárga vagy világos narancsbarna kalap
FENYŐ-KÉNVIRÁGGOMBA A gomba domború, sárgás-narancssárga kalapja szárazon világos narancsbarna, burokmaradványokkal díszített széle felé halványabb. Felülete nedvesen ragadós. Tönkje felül világosbarna, alul rozsdabarna. Halványsárga húsa jellegtelen ízű. • ELŐFORDULÁS Azon kevés lemezes gombák egyike, melyek egész évben teremnek, a leghidegebb téli napokat kivéve. Korhadt fenyőtuskókon él. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A Hypholoma radicosum hasonló termőhelyeken nő, de halványszürke sokkal ritkább. Tönkje í^Hfte' vagy bíbor b rm eyökérszerűen végződik, ö uM " , £„ , ~ I^S^IlealliHK • lemezek eros, luszeres szaga, keserű y burokmaradványok • a kalap szélén KALAP 0 3 - 7 cm
"
TERMŐHELY Csoportosan vagy egyenként nő korhadó fenyőkön.
" sűrűn álló, tönkhöz nőtt lemezek
!
TÖNK t 5 - 8 cm <-• 0,5-1 cm
Család STROPHARIACEAE
a kalap nedves időben ragadós és sötétebb színű
Fa
' Hypholoma
fascicular
Spóraszín
egesz ev
SÁRGA KÉNVIRÁGGOMBA Legjobb határozó bélyege az a tulajdonsága, hogy csoportosan nő korhadó fatönkökön és lemezeinek színe zöldessárga. Domború, halványsárga kalapjának gyakran sötétebb a közepe; tönkje hasonló színű. A kalap szélén fehér burokmaradványok láthatók. Kénsárga húsa jellegzetes gomba illatú, de ehetetlen; csípős és keserű, ami szintén jó azonosító bélyeg, habár nem ajánlatos megkóstolni. • ELŐFORDULÁS Korhadó lombos fatuskókon és gyökereken él, ritkábban a domború, fenyőkön is előfordul. világossárga kalap közepe Széles körben elterjedt, sötét narancsgyakori faj az északi sárga mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK Nematoloma fasciculare, közönséges kénvirággomba.
halványsárga, a töve felé narancsbarnára változó tönk TERMŐHELY Kisebb-nagyobb csoportokban nő.
Érték
szUrkésibolya
sűrűn álló, tönkhöz nőtt lemezek zöldes fényű, zöldessárga vagy olajzöld lemezek
a tönk felülete finoman szálas
Hypholoma sublateritium
STROPHARIACEAE
VÖRÖSES KÉNVIRÁGGOMBA
ldény
SIMA
• ££LT
Nagy termete, téglavörös kalapja és a lemezéről hiányzó zöld szín alapján azonosítható kénvirággomba. Kalapja domború, szálas tönkje felül sárga, alul vörösesbarna színű. Húsa sárgás vagy vörösesbarna, íze kellemetlenül keserű. • ELŐFORDULÁS Lombos fák tuskóján vagy gyökerén él erdőkben vagy parkokban. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K Számos hasonló, de kisebb faj létezik; pl. a tőzegmohás lápokon növő H. udum és a H. elongatum. A H. marginata hegyvidéken nagy csoportokban terem fenyőtűkön vagy korhadó fenyőfákon. • EGYÉB NEVEK vörhenyes kénvirággomba.
sűrűn álló, tönkhöz nőtt, fehéresszürke vagy olajbarna lemezek •
• P W t m B K 3 n V
• a fiatal kalap szélén a fehér burokmaradványt idővel feketére színezik a spórák Mérel
TÖNK I 5 - 1 0 cm < > 0,5-1,5 cm
KALAP 0 5 - 1 0 cm
Fa
Család CORTINARIACEAE
' Rozites caperatus
RÁNCOS FENYŐGOMBA
l ü Kalapja fiatalon harang alakú, majd domború, végül kiterülve közepén púpossá válik. Színe sárgásbarna, felülete ráncos, széle gyakran berepedezett, közepén fehér vagy halvány ibolyaszínű burokmaradványok láthatók. Sima tönkjét keskeny, kissé bordázott gallér díszíti. • ELŐFORDULÁS Többnyire fenyők alatt nő, de megtalálható lombos fák, általában bükk környékén is. A savanyú talajt kedveli. Az északi mérsékelt öv egyes területein gyakori, máshol hiányzik. • HASONLÓ FAJOK A Cortinarius fajokkal (69-77. old.) áll rokonságban, de azoknak nincs gallérjuk és a spóraszínük rozsdabarna. • EGYÉB NEVEK Pholiota caperata, ráncos tőkegomba, gyűrűs v:' _ ráncosgomba.
"
TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban nő savanyú talajon.
ősz-késő ősz
a kalap felülete barázdált vagy ráncos
M erős, szálas felszínű • tönk
'fv *,
METSZET
TERMŐHELY Termőtestei csoportosan nőnek. Spőraszfn
Érték bíborbama
Család STROPHARIACEAE
Idény
a
l Stropharia caerulea
K É K HARMATGOMBA Más, kékeszöld kalapú Stropharia fajoktól abban különbözik, hogy világosabb barna a spórapora és lemezeinek éle nem fehér. Domború, kékeszöld kalapja ragadós, gyorsan kifakul és sárga foltok jelennek meg rajta; szélén láthatók a burok maradványai, de pikkelyes, szálas tönkjén a gallér jelentéktelen. Piszkosfehér húsának nincs jellegzetes szaga. • ELŐFORDULÁS Parkokban, kertekben, trágyázott talajon, gyakran csalán (Urtica) között nő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A S. aeruginosa spórái és fehér élű lemezei is sötétebb színűek. A S. inuncta kalapja szürkésibolya színű és nedves legelőkön, mohos réteken terem. • EGYÉB NEVEK S. cyanea.
tönkhöz nőtt lemezek a tönk felülete szálas és pikkelyes
kékeszöld tönk
fehér burokmaradványok a kalap » szélén METSZET
éretlen termőtestek a sűrűn álló, világosszürke vagy barna lemezek éle nem fehér
fehér micélium fonalak TERMŐHELY Kis csoportokban vagy egyesével nő. Méret
KALAP 0 3 - 7 cm
TÖNK t 4 - 8 cm « 0,4-1 cm
Család STROPHARIACEAE
Spóraszín
j Stropharia aurantiaca
Érték
sötétbama
nyar-osz
NARANCSPIROS HARMATGOMBA Jellegzetes faj; legjobban erőteljes, élénk narancssárga termőteste és fatörmeléken való előfordulása alapján azonosítható. Kalapja előbb domború, majd lapos. Piszkosfehér tönkjének szálas a felszíne, közepe gyakran üreges. Húsa piszkosfehér, narancssárga árnyalatú lehet; jellegzetes szaga nincs; nem fogyasztják. • ELŐFORDULÁS Korhadó fatörmeléken és földdel keveredett fűrészpor között terem. Európában elterjedt és valószínűleg terjedőben van. • HASONLÓ F A J O K A Stropharia squamosa Zranc'ssárga (var. thrausta) kisebb gomba; vékonyabb . kalap húsú kalapja púpos. • EGYÉB NEVEK Hypholoma aurantiaca.
világos színű burokmaradványok a kalap szélén
TERMŐHELY Gyakran tömegesen terem mulcsozott virágágyásokban.
tönkhöz nőtt, felkanyarodó vagy foggal ránőtt lemezek
a lemezek éle fehér
METSZET sűrűn álló, sárgásfehér, zöldes- vagy bíborbarna lemezek . piszkosfehér, szálas felületű tönk
- a tönk alja gyakran megvastagodott
Fai
Család STROPHARIACEAE
Stropharia rugosoanmilata
ldeny
tavasz és 8sz
ÓRIÁS HARMATGOMBA
harang alakú,
a gallér felső a gallér domború majd A faj sima, száraz kalapja vörösesbarna a megoldala sötét fonáka 'irösesvilágítástól függően. Harang alakú, idővel dombobordázott kalap rúvá majd lapossá válik. A piszkosfehér tönkön széles gallér van, melynek alsó oldala bordázott, felső felét pedig sötétre festi a spórapor. A tönk bázisa megvastagodott vagy gumós, fehér micélium fonalak láthatók rajta. Fehér húsa fiatalon jóízű, sűrűn álló, ehető. bíborló • ELŐFORDULÁS Növényi szürke maradványokon, gyakran lemezek •— kukoricaföldeken terem. Európa déli részén terjedt el; erős, piszkosfehér tönk •— északon ritka. É-Amerikában is megtalálható. Szalmán termesztik, a szabadban ritka. • HASONLÓ FAJOK A S. aurantiaca (88. old.) kisebb és színe élénkebb narancssárga. Az Agaricus fajok (156-163. old.) TERMŐHELY Nagy csoportokban terem faforgács mulcson; lemezei szabadon állók. két termőideje van. Méret KALAP 0 5 - 1 5 cm
TÖNK í 10-15 cm
Család STROPHARIACEAE
Faj
1 - 2 cm
Spóraszín
bfbor|ó szürkésfekete
Érték
Stropharia coronilla
SÁRGA HARMATGOMBA Meglehetősen kicsi, de erőteljes felépítésű faj. Húsa vastag, különösen a domború, okkersárga kalapban. Fehér tönkjére szélesen rátapad a keskeny gallér. Ibolyásszürke lemezei sötét bíborbarnára változnak. Erősen retekszagú gomba. E-amerikai tapasztalatok szerinj, húsa megárthat. • ELŐFORDULÁS Füves területeken, száraz időben is gyakori; kertekben, parkokban, fenyéreken és homokdűnéken is megtalálható. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Némely változatait, melyeknek spóramérete és színe eltérő, önálló fajként osztályozzák: pl. S. halophila, S. melasperma.
«ÉL jjgflHB
az okkersárga kalap felszíne nedves • időben ragadós
*
N B — _ —• a keskeny gallér szélesen rátapad a fehér tönkre
ibolyásszürke vagy bíborló barna lemezek
nagyon vastag, fehér húsú kalap <>
fehér élű • lemezek
.ILL, M F R J T a tönk fehér húsa merev • TERMŐHELY Egyesével vagy többedmagával terem fű között vagy homokos talajon.
• közepesen távol álló lemezek
1 # \ j T
METSZET
Család STROPHARIACEAE
^
Stropharia semiglobata
késő tavasz-ősz a sima kalapfelszín nedves időben ragadós
FÉLGÖMBALAKÚ HARMATGOMBA Karcsú, változó méretű faj. Többnyire félgömb alakú kalapja sima, világossárga, nedves időben ragadós; hosszú, vékony, tapadós tönkje piszkosfehér, jelentéktelen gallérja feketére színeződik a spóraportól. Ehetetlen, vékony, világos színű húsa lisztszagú. • ELŐFORDULÁS Réteken, legelőkön él, marha-, ló- és juhtrágyán; azok növényi maradványait bontja le. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A hasonló termőhelyeken növő S. luteo-nitens kalapja kisebb és kúpos, karcsú tönkje f" gyakran gyökerező.
• domború vagy félgömb alakú kalap
széles, • tönkhöz hosszú, •— karcsú tönk
a tönk bázisa kissé megvastagszik •— Méret KALAP 0 0,5^t cm
TÖNK í 2 - 8 cm <-> 2 - 5 mm
Család STROPHARIACEAE
Faj Kuehneromyces mutabilis
ÍZLETES TŐKEGOMBA
/ TERMŐHELY Kis csoportokban terem trágyában.
fr*' Spóraszín Idény
Érték
bamásfekete
majdnem egész évben
szaraz
Púpos, mézszínű vagy bőrbama kalapjának közepe világosabbra szarad, ezert közepű felülete kétszínű. A kalapnál világosabb színű tönk a spóráktól okkerbamára kalap színeződött hártyás gallérja felett csupasz, alatta pikkelyekkel fedett. Ehető gomba, de 1. a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Korhadó lombos fákon, ritkábban fenyőkön él erdőkben és par/ élesen a tönkhöz nőtt . ^''"''''hi^BBRfci^. vagy lefutó lemezek kokban. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. majd rozsda^tfMÉKÉir-' barna lemezek < • HASONLÓ F A J O K Számos mérgező Galerina faj hasonlít a világos tönk a gallér fölött hozzá: a Galerina unicolor (91. csupasz old.) és a G. marginata tönkje a világosgallér alatt nem pikkelyes, hanem barna szálas aromas hus • EGYÉB NEVEK Pholiota mutabilis, változékony tőkegomba. METSZET
TERMŐHELY Nagy csoportokban terem lombos fák tuskóin.
a gallér alatt sötét színű a tönk
Család CORTINARIACEAE
Fa
' Galerim
marginata
M É R G E S TURJÁNGOMBA Domború, barna színű, világos sárgásbarnára száradó kalapjának közepén idővel széles púp alakul ki; széle hullámos. Piszkosfehér tönkje tőben barna, gallérja fölött szálas. Keskeny lemezei tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók, sűrűn állnak, A Galerina fajokat gondosan kell meghatározni; még hét másik faj okoz mérgezést!
. jf
• ELŐFORDULÁS Elhalt vagy korhadó tuskókon, általában moha vagy avar között nő, nedves, lápos, lomb- és fenyőerdőkben. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K Az ehető Kuehneromyces mutabilis (90. old.) hasonlít rá, de az a gallér alatt pikkelyes és nem szálas tönkű. • EGYÉB NEVEK G. unicolor, Pholiota marginata, fenyő-tőkegomba. Méret KALAP 0 1 - 5 cm Család STROPHARIACEAE
TÖNK t 3 - 7 cm Fa
3 - 7 mm
' Pholiota alnicola
SÁRGA TŐKEGOMBA Kalapja domború, majd lapos, színe sárga, némi zöldes árnyalattal. A pikkelyes kalapfelszín jellemző a nemzetségre, de ezen a fajon - és még néhány másikon a pikkelyek nem maradandóak, általában csak a fiatalabb példányokon láthatók a kalap szélén. Görbe tönkje majdnem sima, a töve felé kissé szálas. Világos húsa jószagú és jóízű. • ELŐFORDULÁS Elhalt vagy korhadó lombos fákon - főként égeren, fűzőn, nyíren - ritkábbari fenyőkön puhafákon él, gyakran nedves termőhelyen. Pontos elterjedése nem ismert, de az északi mérsékelt övben sokfelé megtalálható. • HASONLÓ FAJOK A Ph. alnicola 3 változatát néha külön fajként osztályozzák: a Ph. salicicola fűzfán él és keserű; a Ph.flavida és a Ph. pinicola fenyőkön fordul elő. • EGYÉB NEVEK Flammula alnicola, sárga lánggomba.
Idény ősz
ragadós, gyakran rozsdabarna foltos * kalapfelszín
tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó, szalmasárga vagy rozsdabarna lemezek
TERMŐHELY Termőtestei csoportosan nőnek.
Család STROPHARIACEAE
Fa
ldény
' Pholiola gummosa
ősz-késő ősz
a lemezek tönkhöz nőttek* vagy foggal lefutók •
ZÖLDES TŐKEGOMBA A faj határozó bélyegei a következők: domború, majd ellaposodó, kissé pikkelyes, szalmasárga, okkersárgás-zöldes árnyalatú kalap; sárga vagy barna lemezek; piszkossárga vagy piszkosfehér, pikkelyes tönk. A kalap csak nedves időben ragadós, gyorsan szárad. A hús fehér vagy sárga színe a tönk tövénél rozsdabarnára változik. Jellegzetes szaga vagy íze nincs. • ELŐFORDULÁS Általában utak mentén nő a talajon a nedves időben erdős területeken. Széles ragadós kalap körben elterjedt az északi gyorsan szárad mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A Ph. scamba kisebb és fenyőtuskókon nő. • EGYÉB NEVEK Flammula gummosa, zöldes lánggomba.
Család STROPHARIACEAE
TÖNK t 4 - 9 cm <-> 0,4-1 cm Faí
a hosszú, METSZET karcsú tönk száraz felületét piszkosfehér pikkelyek fedik
• halvány sárgásbarna vagy barna lemezek
sűrűn álló lemezek • Méret KALAP 0 2 - 6 cm
zöld árnyalat a szalmasárga kalapon
Pholiota lenta
TERMŐHELY Nagy csoportokban nő famaradványokon.
Spóraszín Wén
Érték
bama
y későé
FAKÓ TŐKEGOMBA Halványsárga vagy barna lemezei, ragadós, nedves időben nyálkás, ritkás fehér pelyhekkel fedett kalapja jellemzi e gombát. A domború kalap színe piszkosfehér, halványsárga vagy világosszürke lehet és általában teljesen sima a felülete. Ehetetlen, világos húsa gyengén retek szagú. • ELŐFORDULÁS Fatörmeléken, általában bükkön, de más lombos fákon és néha fenyők alatt is megtalálható gomba. Az északi mérsékelt övben elterjedt faj. • EGYÉB NEVEK Flammula lenla, fakó lánggomba.
METSZET
tönkhöz nőtt vagy foggal kissé lefutó lemezek
a kissé aláhajló kalap szélén alig észrevehető hurokmaradványok vannak
a tönk bázisa általában bunkós
a tönk csúcsa szemcsés szálas felületű tönk
TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő az avarban és famaradványokon.
sűrűn álló, halványsárga vagy barna lemezek
Család STROPHARIACEAE
SZENES TŐKEGOMBA
®ny majdnem az egész év
sárgásbarna vagy sötét narancsbarna, világosabb szélű kalap
Jellegzetes termőhelyén túl - tűzrakások helyén nő ez a gomba eléggé vastag húsával, narancsbarna színével, domború, néha hullámos szélű, nyálkás kalapjával jellemezhető. Tönkje száraz, bázisa felé szálas. Ehetetlen húsa halványsárga vagy rozsdabarna; szaga nem jellegzetes. • ELŐFORDULÁS Tűzrakások helyén, vagy tűzvész után nő erdőkben. Az északi mérsékelt övben elterjedt faj. • HASONLÓ F A J O K Más galléros gombák is megjelennek kiégett területeken: pl. a Mycena galopus (137. old.) és a Tephrocybe anthracophilum, melyek általában kisebbek; a Myxomphalia maura színe sötétebb. •EGYÉB NEVEK Ph. highlandensis, Flammula carbonaria, szenes lánggomba.
Méret KALAP 0 2 - 6 cm
lci
Pholiota carbonaria
nedves időben nyálkás, szárazon fényes kalapfelszín
Fa
a tönk alsó részét szálas, pelyhes bevonatfedi sűrűn álló, világos szürkésbarna vagy barna lemezek Spóraszín Idény
' Hebeloma mesophaeum
SÖTÉTLÁBÚ FAKÓGOMBA A gomba domború, szürkésbarna kalapja idővel kiterül, kissé púpossá válhat; széle és tönkje világosabb színű. A Hebeloma fajokon fátyolszerű burokmaradvány látható, piszkosfehér színű szálak és foltok formájában a kalap szélén és a tönk felső részén. Húsa világosbarna, és a rokon fajokéhoz hasonlóan, retekszagú. • E L Ő F O R D U L Á S Vegyes erdőkben, parkokban és kertekben fákkal alkot mikorrhizát; néha kiégett talajon is megjelenik. Az északi mérsékelt öv elterjedt, gyakori faja. • H A S O N L Ó F A J O K Rokonai, pl. a H. candidipes legjobban mikroszkóppal azonosíthatók. • E G Y É B N E V E K barnahúsú fakógomba.
foggal ránőtt, sűrűn álló iemezek .
^StöRmtto,.. J m m W i f e , i m m W M m
halványsárga, a tönk bázisánál rozsdabarna hús
szaraz tönk
TÖNK t 2 - 6 cm <-• 0,4-1 cm
Család CORTINARIACEAE
tönkhöz nőtt, néha foggal ránőtt lemezek
I
TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban nő. Érték
bama
ősz-késő ősz
száraz vagy kissé ragadós kalapfelszín
világosbarna * lemezek
-• hengeres, világosbarna, fehéren szálas tönk
világosbarna hús
)fehfr , burokmaradIT kalap szelen
lefelé kissé szélesedő tönk szürkésbarna, a közepe felé sötétedő kalap
TERMŐHELY Tömegesen terem lombos vagy tűlevelű fák alatt.
Faj Gymnopilus penetrans
CORTINARIACEAE
FOLTOSLEMEZŰ LÁNGGOMBA Eléggé egyenletesen narancsbarna színű faj; domború, majd kiterülő kalapjának közepe púpos; kissé világosabb színű tönkjén a gallérzóna alig látható. Halványsárga lemezei rozsdabarnán foltosodnak. Néha két további fajra osztják (G. hybridus, G. sapineus). Minden Gymnopilus faj elhalt fákon vagy növényi maradványokon él, a mikorrhizát alkotó, rokon Cortinariusokka\ (68-77. old.) ellentétben. • ELŐFORDULÁS Főként elpusztult fenyőkön él erdőkben. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A G •^Rgv picreus tönkje sötét, lemezei élénksárgák.
TERMŐHELY Kis csoportokban vagy egyenként terem. Méret
KALAP 0 3 - 8 cm
fahéjbarnára • érő, rozsdabarnán foltosodé, halványsárga lemezek
Spóraszín
TÖNK I 4 - 7 cm «-» 0,4-1 cm
Család COPRINACEAE
BARNA PORHANYÓSGOMBA A pohanyósgombák (Psathyrella) nemzetségébe főként kicsi, barna gombák tartoznak; fajaik nehezen különböztethetők meg. E faj jellemzője, hogy csoportosan nő, a spóráktól barnára színeződött fehér burokmaradvány van a kalapja szélén. Domború vagy harang alakú kalapja nedvesen sötét vörösbarna, szárazon világos sárgásbarna. Pontos azonosítása csak spóraméret alapján lehetséges. • ELOFORDULÁS Erdőkben korhadó lombos fákon, ritkábban fenyő-maradványokon él, általában tuskókon. Széles körben elterjedt, gyakori gomba az egész északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK P. hydrophilal . majdnem appendiculatalfusca.
TERMŐHELY Csoportosan nő lombos fák tuskóján és azok környékén.
K a fehéren nemes i zes bázisú tönkhöz gyakran gyökérszerű W szálak kapcsolódnak
csupasz, fehér tönk
rozsdabarna
Érték
m
Faj Psathyrella candolleana
Család COPRINACEAE
ld6ny
tavasz vége-ősz
FEHÉR PORHANYÓSGOMBA Korán termő faj; valószínűleg az egyik leggyakoribb, ebben a főként apró, bama gombákat tömörítő, problémás nemzetségben. Domború vagy púpos közepű, sárgásbarna kalapja gyorsan sárgásfehérre szárad; majdnem csupasz felszínére fonalszerű, eltűnő burokmaradványok tapadnak. Termőteste szárazon nagyon törékeny. Az érett spóráktól fehérjemezei lilára, majd barnára színeződnek. • ELŐFORDULÁS Kertekben, parkokban és erdőkben terem, korhadó faanyagon vagy annak közelében. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt faj. • HASONLÓ FAJOK A sokkal sötétebb kalapszínű P. spadiceogrisea erdei utak mentén és hasonló helyeken nő késő tavasztól kora nyárig.
szürke, • csokoládébarnára érő lemezek
üreges tönk <
domború vagy púpos, sárgásfehérre száradó • kalap I
METSZET
\
T* a fiatal kalap vékony szélén fehér burokmaradvány van
—• törékeny, csupasz tönk
0
TERMŐHELY Korhadó faanyagon tömegesen terem. Mé,el
KALAP 0 1,5-7 cm
TÖNK I 3 - 9 cm <-> 2 - 6 mm
Család COPRINACEAE
V I Spóraszín
Faj Panaeolus ftmiputris
GYŰRŰS TRÁGYAGOMBA
ldény
TERMŐHELY Ürüléken terem egyesével vagy kis csoportokban.
késő tavasz-ősz
fekete-fehér márvá- • nyos, széles, tönkhöz nőt lemezek
a kalap széle
E faj jellegzetessége a kalapja, amely nedvesen sima vagy ragadós, szárazon pedig fényes és ráncos. fátyolos •— Sárgásfehér vagy krémszínű, tojás- vagy harang alakú; széle csupasz vagy fehér burokmaradványok díszítik. Tönkjén a fehér gallért a hulló spórák feketére színezik. Fehér vagy világos szalmasárga húsa hallucinogén anyagokat tartalmaz. • ELŐFORDULÁS Legelőkön vagy szalmával kevert trágyában terem. Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K A P. antillarum hasonló kinézetű, de nincs gallérja. • EGYÉB NEVEK P. semiovatus/separatus, Anellaria semiovata.
a fiatal • példányok kalapja tojás alakú
bamásbíbor
A
nedvesen ragadós, szárazon fényes harang alakú kalap
• a felálló, majd csüngő fehér gallért feketére színezik a spórák
törékeny, • krémszínű tönk
v
a tönk bázisa fehér
METSZET
%
A Conocybe (Pholiotina) nemzetség egyik leggyakoribb faja; a fajok annyira hasonlóak, hogy csak spóráik alapján különíthetők el biztosan. Gallérjukon és kalapjukon pikkelyes burokmaradványok vannak. A gallér gyenge és hamar eltűnik. Felkanyarodó lemezei sűrűn állnak, élük gyakran fehér. Valószínűleg minden fajuk mérgező. • ELŐFORDULÁS Bolygatott, tápdús talajban terem. Gyakran több Conocybe faj nő egy helyen, Lepiota és Psathyrella fajok társaságában. Ázsiában és Európában széles körben elterjedt. • HASONLÓ F A J O K A C. blattaria és a C. leneroides (percincla) bazídiuma 2 spórás, míg a C. arrhenii 4 spórás. • EGYÉB NEVEK vörösbarna szemétgomba.
a kalap széle nedvesen bordázott
mandzsettaszerű, fehér, felülről bordázott gallér
a tőben világosbarna tönk a csúcsa felé világosodik ••—
TERMŐHELY Utak és ösvények mentén egyesével terem vagy néhány példány nő együtt.
TÖNK t 1,5-5 cm < » 1,5-3 mm
Család TRICHOLOMATACEAE
nyár vége-késő ősz
a kalap közepe először téglavörös, majd t halvány okkersárgára szárad
VÖRÖSBARNA HARANGGOMBA
KALAP 0 1 - 3 cm
Idény
Faj Conocybe arrhenii
Család BOLBITIACEAE
Cystoderma terrei
CINÓBERVÖRÖS SZEMCSÉS-ŐZLÁBGOMBA Domború vagy púpos közepű, téglavörös kalapjának szemcsés a felszíne. Bunkós tönkjének alsó részét vörös pikkelyek fedik. Sűrűn álló, felkanyarodó lemezei halvány színűek. Kézi nagyítóval megvizsgálva, a lemezek pillásak. Mikroszkóp alatt látható, hogy a lemezek szélén cisztidák (steril sejtek) vannak. • ELŐFORDULÁS Mindenféle erdőben megél, humuszos, savanyú talajon. Világméretű elterjedése még nem tisztázott, de Európában és Japánban elterjedt. •. HASONLÓ FAJOK Több hasonló Cystoderma faj él hasonló a tönk bázisa termőhelyeken. A C. granulosum megvastagodott kalapja rozsdabarnább és szemcsésebb. • EGYÉB NEVEK Cystodermal Lepiota cinnabarimim, cinóbervörös őzlábgomba
E*
Spóraszín rozsdabarna Idény
a halvány lemezek éle pillás (kézi nagyítóval látható) «
világos rózsa- * színű-narancssárga hús
szemcses, téglavörös kalapfelszín
domború vagy púpos közepű kalap
apro, vörös pikkelyek a tönk alján
u IGÜL S C & Ü I TERMŐHELY Egyesével terem vagy néhány gomba nő együtt.
Család TRICHOLOMATACEAE
Cystoderma amianthinum
SÁRGA SZEMCSÉS-ŐZLÁBGOMBA
a gallér felett lisztes vagy szemcsés a tönk
okker sárga, rojtos szélű
harang alakú, majd lapos, szemcsés felszínű kalap
Élénk okkersárga színű faj; harang alakú, majd ellaposodó kalapjának felszíne szemcsés, széle a burokmaradványoktól rojtos. Tönkje a múlékony gallér fölött szemcsés vagy lisztes felületű. Sűrűn álló, felkanyarodó, fehér lemezei sárgásfehérre érnek; földszagú, vékony húsa halványsárga színű. A Cystoderma fajokat biztonságosan csak mikroszkóp alatt lehet meghatározni, spóraméreteiket összehasonlítva; e fajé átlagosan 6 x 3pm. • ELŐFORDULÁS Különböző helyeken fenyvesekben, moha között, fűzfák alatt, füvek vagy páfrányok között - található. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A C. jasonis sötétebb színű, kalapjának felszíne durvább; spórái nagyobbak (7 x 4µm). Más hasonló fajok erősebb gallérjukról vagy lilás csúcsú tönkjük alapján ismerhetők fel. • EGYÉB NEVEK Lepiota TERMŐHELY Egyenként nőnek vagy néhány termőtest található amianthinum, sárga őzlábgomba. T együtt moha között, nedves, savanyú talajú erdőkben. Méret
KALAP 0 l ^ t cm
Család TRICHOLOMATACEAE
Fai
Cystoderma carcharias
ERŐSSZAGÚ SZEMCSÉS-ŐZLÁBGOMBA A gomba kalapja és tönkje rózsaszínes szürke. Tönkjén nagy, felfelé álló, tölcséres gallér látható. A kalap és a tönk felülete - más Cystoderma fajokhoz hasonlóan - szemcsézett. Felkanyarodó lemezei fehérek és ritkán állnak. Fehér húsa , , • ii
•
...
Spóraszin
TÖNK I 2,5-6 cm < » 3 - 7 mm
*
rózsaszínes szürke, púpos közepű kalap
ldén
piszkosfehér
Érték
* ősz—késő ősz
jellegzetes, madzsetta-
sűrűn álló, felkanyarodó, fehér lemezek
a kalap
kellemetlenül avas szagú. Jze-/C • ELŐFORDULÁS Főként rojtos. fenyvesekben, fenyéreken nő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben, de más jellegű a rózsaszínes termőhelyeken nem gyakori. szürke tönk • HASONLÓ F A J O K felile,e. , „ , ,, , . - , szemcses, A C. fallax sargasbarna szinu, főként a f e n y ő e r d ő k b e n nő.
gallér alatt
• EGYÉB NEVEK Lepiota carcharias, erősszagú őzlábgomba.
TERMŐHELY Kis csoportokban vagy egyesével nő, mindig savanyú, humuszos talajon, avarban vagy moha között.
SZÁLAS KALAPÚ, SÖTÉT SPÓRASZÍNŰ GOMBÁK z a rész ismerteti a felkanyarodó vagy tönkhöz nőtt lemezű gombák (1. 56. old.) közül a feltűnően szálas vagy pikkelyes kalapfelületű fajokat. Mindegyikük spóraporának színe a barna valamely árnyalata, de nem rozsdaszínű (1. 69-77. old. a rozsdabarna spórájú fajokat). Az alább bemuFaj
Család CORTINARIACEAE
tatásra kerülő f a j o k az Inocybe és a Lacrymaria nemzetségbe tartoznak. Egyeseknek van burka, másoknak nincs. Az Inocybe fajokon a burok helyett nagyon finom szőrök vannak, amelyek az egész tönköt elfedik; ezek kézi nagyítóval láthatók, a nevük cisztida. ldén
Inocybe haemacta
V E R E S SUSULYKA A gomba termőteste zöldes árnyalatú, ami ritka ebben gm a többnyire fakóbarna színű fajokat tömörítő nemzetségben. Kalapja domború vagy púpos, ^ g a H H szürkés-zöldesbarna; közepe szálas vagy pikkelyes. V i a ^ ^ ^ H A kalap és a világosszürke színű hús is megvörösödik idővel. A zöldesszürke tönk a bázisa ^ I H B felé szálas, világosabb színű csúcsa szemcsés. A gomba vizelet vagy istállószagú. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal alkot mikorrhizát tápdús talajon, parkokban és erdőkben vagy utak szélén. Európában a zöldessziirke tönk . sokfelé elterjedt, de nem gyakori faj.
• HASONLÓ F A J O K Az I. corydalina kalapján lehet zöldes árnyalat; almabor illatú.
f ősz
a szürke vagy zöldesbarna kalap idővel • megvörösödik
• domború vagy púpos kalap
csúcsa világosabb
...
felkanyarodó, szürke vagy szürkésbarna, rózsaszínűre és nem • barnára érő lemezek
,„,,,..,
a szalak alatt lathato • a világos színű hús
a hús színe világosszürkéről vöröses árnyalatúra érik • a kalap közepe szálas vagy pikkelyes
• a tönk felső része szemcsés
METSZET
sűrűn álló lemezek •
TERMŐHELY Egyesével terem vagy néhány gomba nő együtt.
Idény
Faj Inocybe erubescens
Család CORTINARIACEAE
TÉGLAVÖRÖS SUSULYKA Korán megjelenő, húsos termőtestű gomba; mérgezéseiről ismert (1. Hasonló fajokat). Fő jellegzetessége, hogy termőteste idősödve vagy érintésre vörösre színeződik. Kalapja harang alakú, szélesen kúpos vagy púpos; felszínét a nemzetségre jellemzően, sugár irányú szálak díszítik. Tönkje meglehetősen zömök, ritkán hosszabb, mint a kalap átmérője; felülete szemcsés. • ELŐFORDULÁS Fákkal alkot mikotThizát - pl. bükkel és hárssal agyagos vagy meszes talajon. Európában és Ázsiában terjedt el, de csak helyenként található meg. • HASONLO FAJOK Összetéveszthető a Calocybe gambosa (58. old.) ehető gombával. Áz Inocybe pudica is vörösre színeződik, de termőteste sokkal karcsúbb és fehérebb. • EGYÉB NEVEK /. patouillardii. Méret KALAP 0 3 - 9 cm
a kalap széle gyakran begöngyöli
TERMŐHELY Tápdús talajon több példány nő együtt. Spóraszín
TÖNK t 4 - 7 cm < > 1 - 2 c
Család CORTINARIACEAE
majdnem szabadon álló, piszkosfehér vagy fakó olajbarna lemezek •
dohánybarna
Faj Inocybe godeyi
PIRULÓ SUSULYKA Kúpos vagy harang alakú, majd kiterülő kalapja sárgásfehér vagy világos okkersárga, gyorsan élénk narancsvörösre változik. Piszkos fehér, finom pelyhekkel fedett tönkje alul gumós; idővel szintén vörösre változik. Rózsaszínes fehér húsa kissé savanykás illatú • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, főként bükkel képez mikorrhizát meszes talajon. Egész Európában elterjedt, de csak bizonyos helyeken található meg. • HASONLO FAJOK Az I. pudica szintén fehér, rózsaszínre érik, fenyvesekben terem.
• a tönköt finom pelyhek fedik
TERMŐHELY Néhány gomba nő együtt az utak menti talajon.
sűrűn álló, sárgásfehér, majd vörösbarnára változó lemezek
Érték
Idény
Faj Inocyhe geophylla
Család CORTINARIACEAE
- • púpos, selymes felszínű, sugár irányú szálakkal fedett kalap
SELYMES SUSULYKA Kúpos vagy púpos közepű kalapja selymes, szálas. A tönk felső része pelyhes, alul szálas; gumója nincs. Két színváltozatban fordul elő: fehér, néha okkeres árnyalatú és lila, barna lemezekkel. Az egyik leggyakoribb Inocybe faj. • ELŐFORDULÁS Lombos- és tűlevelű fákkal egyaránt alkot mikorrhizát; gyakran nő fenyőtűk között vagy bolygatott talajon, pl. árkok vagy utak mentén. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ F A J O K Az I. sindonia szintén fehér, de erőteljesebb; fenyők alatt él. Más világos színű fajok nagyobbak, szálasabb vagy pikkelyes a kalapjuk.
felkanyarodó, • világosszürke vagy szürkésbarna lemezek
fehér, kissé > vizenyős, spermaszagú hús
TERMŐHELY Kis csoportokban nő a fák alatt. Méret
KALAP 0
cm
TÖNK t 2 - 5 cm ~ 3 - 5 mm
Család CORTINARIACEAE
Faj
| Spóraszín Idény
Inocybe rimosa
Érték JJJ bama
nyar-osz
KERTI SUSULYKA Gyakori, változékony kinézetű susulyka. Csúcsos kalapját durva, sugár irányú szálak fedik, idővel felkunkorodó kalapszéle gyorsan berepedezik. Termőteste többé-kevésbé sárga színű. A tönk felső része finoman pelyhes, a bázisa szélesebb, de nem gumós. Lemezei sárgás árnyalatúak. • ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba, főként lombos fákkal él együtt termékeny talajon; gyakran található bolygatott helyeken, pl. út mentén. Gyakori gomba az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Az ugyanolyan gyakori /. maculata kalapja sötétebb barna, piszkosfehér burokmaradványokkal tarkított. Világos színű tönkjének végén kis gumó van. A több száz Inocybe faj csak gondos vizsgálat, rengeteg szakirodalom segítségével azonosítható. • EGYÉB NEVEK l.fastigiata.
- keskeny, tönkhöz nőtt, sárgásszürke vagy sárgásbarna lemezek
a kalap széle idővel felfelé fordul és be hasadozik
a kalapot durva, sugár irányú szálak fedik
• világos, spermaszagú hús
piszkosfehér, sárgás árnyalatú tönk a tönk bázisa vastagabb, de nem gumós
TERMŐHELY Kis csoportokban nő a talajon.
Család CORTINARIACEAE
ldén
Inocybe griseolilacina
V ősz METSZET
LILÁSBARNA SUSULYKA
apró, barna pikkelyek a domború kalapon
A gomba domború, sárgásbarna kalapját apró, barna pikkelyek fedik. Pikkelyes, szálas tönkje halványlila; ez a szín a kalapon is látható. A tönk alja nem gumós. • ELOFORDULÁS Lombos fákkal képez mikorrhizát termékeny talajon; rokonaihoz hasonlóan, gyakran nő útszéleken. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben, de pontos előfordulása még nem ismert. • HASONLÓ FAJOK Az I. cincinnala kalapja sötétebb, tönkjének lila színe fölül erősebb. Az /. pusio tönkje szintén lila, de kalapja kevésbé pikkelyes.
a világos hús lilás árnyalatú lehet
a pikkelyek alatt a kalap világos színű *
okkerbarna, néha lilás szélű kalap
lila árnyalatú, pikkelyes és szálas felületű tönk
lefelé sötétül a tönk színe
tönkhöz nőtt, okkersárga vagy világosbarna, fehér élű lemezek Mérel
KALAP 0 0,8—4 cm
Család CORTINARIACEAE
Spóraszín
TÖNK t 4 - 7 cm <-> 2 - 6 mm
TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban nő. bama
Inocybe lacera
KÖZÖNSÉGES SUSULYKA E fakó- vagy sötétbarna faj kalapját finom szálak és pikkelyek fedik. A fiatal példányok kalapjának szélén burokmaradványok láthatók. A barna-szálas tönk alja nem gumós. Spermaszagú húsa a kalapban világos színű, a tönk töve felé sötétedik. Változékony faj; mikroszkóppal vizsgálva, sima, hengeres spórái és vastag falú cisztidái segítenek az azonosításban. • ELŐFORDULÁS Fákkal alkot mikorrhizát; fűzzel és más fenyőkkel is. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • H A S O N L Ó F A J O K Az /. lanuginosa tönkje gyapjas-szálas, spórái csomósak.
LF>
a kalapot pikkelyek és finom szálak fedik
a hús világos színű a kalapban
barna szálak a tönk felszínén
a hús sötét színű a tönk bázisában
domború, fakó- vagy sötétbarna kalap
TERMŐHELY Tömegesen nő vagy néhány gomba található egy helyen, gyakran sovány talajon.
METSZET
felkanyarodó, szürkésbarna, fehér élű lemezek
Idény
Faj Inocybe asterospora
Család CORTINARIACEAE
ősz
a kissé púpos kalap világos színű a szálak alatt
CSILLAGSPÓRÁS SUSULYKA Jellegzetességei a karcsú, szemcsés tönk alján levő peremes gumó és hogy kissé púpos, világos színű kalapját sugarasan rendeződött, vastag, sötét vörösbarna szálak fedik. Mikroszkóp alatt láthatók csillag alakú spórái; az Inocybe fajok spórái általában sima falúak vagy szögletesek; a csillag alakú spóra az utóbbi egyik módosulata. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, pl. mogyoróval vagy bükkel képez mikorrhizát; gyakran nő csupasz talajon. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, de sok helyen még nem ismert eléggé. • HÁSONLÓ FAJOK Az I. margaritispora spórája is csillag alakú, de kalapja világosabb, sárgább. Az I. napipes tönkje nem ennyire határozottan gumós, kisebb termetű, spórái szögletesek.
a hús a kalapban világos, a tönkben sötétebb
sugarasan rendeződött, durva, sötétbarna szálak a kalapon
• lapos, peremes gumó a tönk bázisán
szemcses felületű tönk
felkanyarodó, dohánybarna lemezek TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő. Méret KALAP 0 3 - 7 cm
Spóraszín
TÖNK t 4 - 9 cm *-» 0,5-1,2 cm
Család CORTINARIACEAE
Lacrymaria lacrymabunda
KÖNNYEZŐ PORHANYÓSGOMBA Domború vagy púpos kalapja barnásszürke vagy okkersárga, finoman pikkelyes. Tönkje hasonló színű, szálas és törékeny. Szürke, feketére változó, tönkhöz nőtt lemezei sűrűn állnak. A fiatal gomba lemezeinek élén szürke lemezek, cseppek jelennek meg, amelyek cseppekkel feketére festődnek a rájuk hulló az élükön spóragortól. • ELOFORDULÁS Szaprotróf; tápdús, bolygatott talajon nő. Az sűrűn álló, tönkhöz nőtt északi mérsékelt övben elterjedt. lemezek • HASONLÓ F A J O K A sok hasonló faj - pl. a L. galerosa - méretük, kalapjuk színe és spóráik alapján különböztethető meg. • EGYÉB NEVEK Lacrymaria/Psathyrella velutina, Hypholoma lacrimahundum, könnyező szálkásgomba/kénvirággomba
barázdák a kissé hullámos kalap szélén
ldén
dohánybarna
f ősz
domború vagy púpos közepű
barnásszürke ' vagy okkersárga, nemezes kalap
TERMŐHELY Tömegesen terem utak és ösvények mentén, gyakran csalán közelében.
KÖZEPES MERETU, SIMA KALAPÚ GOMBÁK bben a részben a felkanyarodó, tönkhöz nőtt vagy foggal ránőtt lemezű (1. 15. és 56. old.) gombafajokat méretük és a kalap jellegzetességei szerint csoportosítottuk. A közepes méret a termőtestre vonatkozik; a kalapok 1,5-6 cm átmérőjűek lehetnek. A kalap csupasz felszíne a legCsalád
HYGROPHORACEAE
Faj
szembetűnőbb jellemzője a csoportnak, Az egyes f a j o k spóraszíne nagyon változó; a fehértől (amely a Hygrocybe f a j o k r a jellemző), a sárgásfehéren keresztül (ami a Collybiak jellegzetessége), az Entoloma f a j o k rózsaszínéig és a számos PsathyrellaniX előforduló feketéig terjed. Idény
Hygrocybe; calyptraeformis
RÓZSASZÍNŰ NEDŰGOMBA
az érett kalap : teljesen felhasad a sugár irányú repedések -—• mentén
Elegáns, törékeny, piszkos rózsaszínű termőtestéről elég jól felismerhető, ritka faj. A kezdetben kúpos kalap az érett gombán teljesen kiterül és sugarasan behasadozik. A tönk nagyon törékeny, nehéz kihúzni a talajból. Halvány rózsaszínű vagy fehéres húsa ehető, de ritkasága miatt nem ajánlott és adatok sincsenek a fogyasztásáról. • ELŐFORDULÁS Háborítatlan gyepekben, általában meszes talajon nő. Európa-szerte elterjedt. • HASONLÓ F A J O K A szintén ritka H. citrinovirens alakja hasonló, de színe sárgászöld és narancssárga. Más Hygrocybe fajoknak is van kúpos kalapja, de csak a H. calyptraeformis és a H. citrinovirens kalapja hasadozik fel ilyen mértékben. A H. conica (104. old.) idővel megfeketedik. A H. spadicea kalapja sötétbarna, lemezei sárgák; nem feketednek meg. • EGYÉB NEVEK H. amoena.
• rozsaszínű kalap
a fiatal gomba • kalapja kúpos
ritkán álló, húsos, viaszos, rózsaszínű • lemezek
a tönk húsa • fehér METSZET
a tönk felszíne sima
1
• a lemezek könnyen törnek
v..,' TERMŐHELY Kis csoportokban nő fű és moha között.
Faj Hygrocybe conica
Család HYGROPHORACEAE
ldény
világosszürke vagy vörös lemezek
FEKETEDŐ NEDŰGOMBA Változékony gomba; kúpos kalapja száraz, csupasz. A tönk sárga vagy vörös, hosszanti szálak fedik. A faj színe, mérete és alakja nagyon változatos; valószínűleg a legváltozatosabb termőhelyeken fordul elő a Hygocybe fajok között (ezért sok a kalap felmikológus úgy véli, hogy több faj, de színe többnyire száraz, legalábbis sok változata van). Idősödve fénylő vagy érintésre megfeketedik. Kissé mérgező lehet. • ELŐFORDULÁS Füves területeken él (kivéve az erősen műtrágyázott réteket). Elterjedt és gyakori gomba az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A H. persistens kalapja fényesebb és nem feketedik meg. • EGYÉB NEVEK kúpos nedűgomba.
Család HYGROPHORACEAE
felkanyarodó, sűrű lemezek
a termőtest idővel vagy érintésre megfeketedik
- a tönk töve világosabb, amíg feketére nem színeződik
• sarga vagy vörös tönk
hosszanti szálak a tönkön
TERMŐHELY Füves helyeken kis csoportokban nő. Méret KALAP 0 1-5 cm
nyár-késő ősz
TÖNK t 2-10 cm <-• 0,4-1,5 cm Faj
Hygrocybe chlorophana
Spóraszín ldén
y ősz-késő ősz széles, felkanyarodó, húsos lemezek <
ZÖLDESSÁRGA NEDŰGOMBA Eléggé nagy Hygrocybe faj; színe sötét narancssárgától a halvány sárgáig terjed. Kalapja domború, majd kiterülő, szürkéssárgára érik; felülete nyálkás, széle többé-kevésbé bordázott. Tönkje is lehet nyálkás, de a csúcsa felé szemcsés. Halványsárga színű húsa ehető, de fogyasztása nem ajánlott. • E L Ő F O R D U L Á S Különféle érintetlen gyepekben él, többnyire más Hygrocybe fajokkal együtt. Szórványosan elterjedt az északi mérsékelt övben; veszélyeztetett faj. • HASONLÓ F A J O K A H. ceracea kisebb és nem annyira nyálkás a kalapja; lemezei tönkhöz nőttek vagy lefutók. A H. glulinipes jóval kisebb, kalapja és a tönkje nagyon nyálkás, lemezei tönkhöz nőttek vagy lefutók.
Érték
fehér
• domború, ragadóson nyálkás kalap • bordázat a kissé hullámos szélű kalapon
• ritkán álló, a kalapnál világosabb színű lemezek
TERMŐHELY Csoportosan vagy boszorkánykörben nő.
Faj
Család HYGROPHORACEAE
Hygrocybe coccinea
nyár vége-őszutó
PIROS NEDŰGOMBA Harang alakú kalapjának kissé szemcsés a felszíne. Száraz, de nedves időben ragadóssá váló felülete és tönkhöz nőtt lemezei alapján különíthető el más piros/vörös színű Hygrocybe fajoktól. Szaga és íze gyenge; ehető, de nem fogyasztják. Kisebb és narancssárgább változatát nehéz meghatározni; azonosításához mikroszkóp és a szakirodalom széles körű ismerete szükséges. • ELŐFORDULÁS Különféle háborítatlan gyepekben él. Szórványosan elterjedt az északi mérsékelt övben. Kímélendő faj, Európa számos országában vöröslistás. • HASONLÓ F A J O K A H. punicea (56. old.) és a H. splendidissima húsosabbak, lemezeik szabadon állnak. Az utóbbi tönkje majdnem csupasz, kissé méz illatú. • EGYÉB NEVEK bíbor nedűgomba.
TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban nő. Méret KALAP 0 1,5-6 cm Család HYGROPHORACEAE
TÖNK I 4 - 8 cm
0,4-1 cm Idény
Faj Hygrocybe psittacina
ZÖLDES NEDŰGOMBA Feltűnő faj, azonosítása mégis nehézségekbe ütközhet, mivel színe példányonként és életkor szerint változik. Fiatalon domború vagy harang alakú kalapja sötétzöld; idővel bíbor-, narancs- vagy sárga színűre változik. A tönk sárga, kékeszöld árnyalattal. A termőtestet főként fiatalon - nyálka fedi. Húsa vizenyős, törékeny, íztelen és szagtalan. • ELŐFORDULÁS Háborítatlan gyepekben, útszéleken, erdőkben él tápdús talajon, Geoglossum (242. old.) és felkanyarodó, Clavulinopsis fajok társaságában. Az északi zöld vagy narancssárga mérsékelt övben elterjedt, gyakori faj. lemezek • HASONLÓ FAJOK A H. psittacina var. perplexa néha faji rangot kap; termőteste nem zöld, hanem többé-kevésbé téglavörös. törékeny, zöldes
nyjr
gsz
nyálkás, zöld vagy narancssárga kalap.
a fiatal ^ példányok kalapja zöld
• nyálkás, sárga és/vagy zöld tönk
és sárgás árnyalatú fehér hús
\ METSZET
TERMŐHELY Általában réteken nő, kis csoportokban.
Fa
Család HYGROPHORACEAE
ldén
' Hygrophorus eburneus
y ősz-tél eleje
ELEFÁNTCSONT CSIGAGOMBA Domború, majd kiterülő, közepén púpos kalapja fehér, nedves időben nyálkás, ragadós. A tönk szintén ragadós és fehér színű. Színe idővel kissé megsárgul. Lemezei vastagok, viaszosak, ritkán állnak. Fehér húsa jó ízű és illatos, ehető, de nemigen fogyasztják. • ELŐFORDULÁS Termékeny talajon főként bükkel él együtt. Az északi mérsékelt öv bükkös zónájában terjedt el. • HASONLO FAJOK A H. chrysodon kisebb, vékony húsú, a kalap szélén és a tönk csúcsán aranysárga pelyhekkel díszített; lomberdőkben terem.
KALAP 0 3 - 8 cm
fehér, •— aromás hús
•V
a vastag, via- / szos, fehér lemezek ritkán állnak Spóraszín
TÖNK t 4 - 1 0 cm <-> 0,5-1 cm
Család BOLBITIACEAE
Érték
fehér
Idény
Faj Agrocybe pediades
nyár-ősz
SÁRGA RÉTGOMBA Kissé domború, általában teljesen csupasz, sárgás okkerszínű, burok nélküli kalapjával nem túl jellegzetes gomba. Tönkje erős, hengeres és egyenes; húsa világos színű, lisztízű és -szagú. Egyes kutatók két önálló fajra osztják, főkét termőhelyi és mikroszkópos tulajdonságai (spóraméret) alapján. • ELŐFORDULÁS Gyepekben és más füves területeken fordul elő, de lótrágyát tartalmazó mulcson is megnő. Elterjedt és gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLO FAJOK Az A. arvalis tönkje foltos; tavasszal fekete szkleróciumból fejlődik. A rokon A. dura nagyobb termetű, fehér kalapja szélén burokmaradványok vannak. • EGYÉB NEVEK A. semiorbicularís, Naucoria s., nyári/réti szemétgomba.
ÉStlílf TERMŐHELY Egyesével vagy csoportosan terem.
többé-kevésbé * lefutó lemezek
• a nyálkás, fehér tönk csúcsa szemcsés
• nyálkás kalapfelszín
TERMŐHELY Kis csoportokban nő talajon az avarban. Méret
a selymesfehér kalap lassan kissé sárgásra érik
. a domború, okkersárga kalap nedves időben nyálkás
a kalap csupasz felszíne száraz időben megrepedezik
A • -
'I /
Vi
tönkhöz nőtt. • barna lemezek
• fücsomóban nő
ritkán álló -• lemezek
-• a lemezek éle piszkosfehér
erős tönk, felületén * néhány szőrszállal
N Panaeolus papilionaceus
Család COPRINACEAE
HALVÁNY TRÁGYAGOMBA Jellegzetessége a kalap szélén található, háromszögletű burokmaradványok. A kalap domború vagy harang alakú, színe a sötétszürkétől a barnás szürkéig változhat. Az idősebb példányok kalapja világosabb lehet, amely kontrasztos a sötétbarna tönkkel. A lemezek foltosságát a Panaeolus fajokra jellemző egyenetlen spóraérés okozza. A hús színe a tönkben sötétbarna, a kalapban világosabb; jellegzetes szaga nincs. Erősen bordázott kalapszélű változatát régebben önálló fajnak tekintették, P. retirugis néven. Mérgezéseiről szóló hírek ellentmondásosak, ezért ne fogyasszuk! • E L Ő F O R D U L Á S Trágyarakásokon vagy trágyázott szántóföldeken található. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt faj. • E G Y É B N E V E K P. campanulatusl . eléggé lörékeny sphinctrinuslrelirugis, csipkés szürke vagy sötétbarna tönk trágyagopnba.
• az öreg példányok kalapja halvány barnásszürke
TERMŐHELY Trágyán vagy annak közelében egyesével nő. Méret KALAP 0 l ^ t cm
TÖNK t 4-10 cm <-» 2 - 3 r
Család STROPHARIACEAE
Fa
Idény
' Psilocybe cyanescens
ősz-tél eleje
KÉKÜLŐ BADARGOMBA Hallucinogén anyagokat tartalmazó gomba. Kalapja lapos, hullámos szélű; először vörösesbarna, majd okkersárgára szárad; nyomásra sötétkékre színeződik; nedves időben ragadós. A szintén kékre színeződő, piszkosfehér vagy szürke tönkön nincs gallér Általában néhány tönk összenő a tövénél. Fehér húsa gyengén lisztszagú. • E L Ő F O R D U L Á S Többnyire bolygatott helyeken nő; gyakran található fenyőmulccsal fedett virágágyakban. Az északi mérsékelt övben elterjedt gomba, de nem található meg mindenhol. • H A S O N L Ó F A J O K A húsos kalapú P. semilanceala változatának (var. coerulescens) tönkje és kalapja is kékes-zöldes árnyalatú lehet; füves helyeken nő.
,, , „ _ elegge surun alio lemezek
az idős gombák felpöndörödő kalapszéle hullámos lehet
a kék szín legerősebb * a kalap szélén
TERMŐHELY Tömegesen vagy csoportosan nő bolygatott talajon.
fehéresszürke vagy sötét bíborbarna, fehér élű lemezek
nőtt, kissé lefutó lemezek
METSZET
a világos színű hús és a tönk kékre színeződik
selymes, szálas, piszkosfehér vagy szürke tönk
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj Macrocystidia cucumis
ldény
HAMVAS UBORKAGOMBA A gomba jellegzetes szaga uborkára vagy pácolt heringre emlékeztet. Másik jellemzője, sötétbarna vagy narancsbarna, halványsárga szegélyű, bársonyos felületű kalapja. Merev tönkje is bársonyos, bázisa felé sötétebb, fölül világosabb színű. Okkersárga spórapora szokatlan ebben a családban. • ELŐFORDULÁS Kertekben, parkokban, erdei utak és patakok mentén, tápdús, avarral vagy más növényi törmelékkel fedett talajon nő. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de lokális; E-Amerikában ritkább, mint Európában. • EGYÉB NEVEK Naucoria cucumis, uborkaszagú szemétgomba.
felkanyarodó, •— sárgásfehér vagy halvány vörösbarna lemezek
• finom pihék a néha bordázott kalapfelszínen
a kalap széle sárga
sűrűn álló, eléggé széles lemezek «
a kalap domború, • kúpos vagy harang alakú lehet
± a tönk bázisa fekete vagy sötétbarna
TERMŐHELY Tömegesen terem vagy néhány gomba nő egy helyen. Méret
KALAP 0 0,5-5 cm
TÖNK t 3 - 7 cm <-> 2 - 5 mm
Család COPRINACEAE
Faj
Psathyrella
Spóraszín
multipedata
CSOPORTOS PORHANYÓSGOMBA Harang alakú vagy kúpos, szürke vagy vörösbarna kalapja halvány sárgásbarnára szárad; a széle bordázott, burokmaradványok nincsenek rajta. Fehér, gyökérszerűen a földbe hatoló tönkjük tövénél akár 80 példány is összenőhet. Azon kevés Psathyrella faj közé tartozik, melyek a többnyire kicsi, barna színűektől eltérően, egyértelmű határozóbélyegekkel rendelkeznek. • ELŐFORDULÁS Tápdús, agyagos vagy meszes talajon, gyakran városi környezetben, parkokban vagy utak mentén nő. Széles körben elterjedt Európában. • HASONLÓ FAJOK P. piluliformis (94. old.). Más, nyílt helyeken csomóban növő gombák pl. a Lyophyllum decastes (41. old.) és más Lyophyllum fajok (132. old.) spórapora fehér.
T m™ m mm site.?
TERMŐHELY Mindig tömött csomókban nő, mélyen „gyökerezik".
nyár vége-ősz
-• a sima kalap a közepétől világos sárgásbarnára szárad
ldér|
okkcrsárga
y ősz a nedvesen szürke vagy vörösbarna kalap széle • bordázott
fehér élű, * halványszürke vagy sötét bíborbarna lemezek
álló, felkanyarodó, keskeny lemezek
Faj Psathyrella conopilus
Család COPR1NACEAE
ldény
nyár vége-ószutó
a kúpos kalap széle bordázott, de nem fátyolos
BŐRBARNA PORHANYÓSGOMBA Elegáns termetéről, sötét vörösbarna, világos okkersárgára száradó kalapjáról felismerhető, jellegzetesen törékeny Psathyrella faj. Kúpos, csupasz kalapjának a széle bordázott. Mikroszkóp alatt a kalap felületén és a vékony húsban vastag falú, sötét szőrök láthatók, ami egyedülálló tulajdonság ebben a nemzetségben. • ELŐFORDULÁS Utak szélén, erdei ösvények mentén és parkokban, bolygatott talajon, faforgács és törmelék között nő. Európában széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Számos hasonló, de kisebb termetű és világosabb faj van, melyek rózsaszínes árnyalatúak. Homokdűnéken a P. ammophila gyakoribb.
felkanyarodó, • fehér élű lemezek
• sűrűn álló, törékeny, szürke vagy fekete lemezek
Méret KALAP 0 2 - 6 cm
TÖNK I 9 - 1 9 cm «-• 2 - 3 mm
Család ENTOLOMATACEAE
a tönk bázisa kalapszínű; 5 mm széles is lehet
- narancsbarna, szárazon világos okkersárga kalap
TERMŐHELY Elszórtan vagy tömegesen terem.
fá]
Spóraszín Idény
Entoloma cetratum
kora
SÁRGALEMEZŰ KUPAKGOMBA
TERMŐHELY Egyenként nő vagy néhány példány található egy helyen.
Érték
fekete
Mézbarna színéről, bordázott szélű kalapjáról és magas, elegáns termetéről azonosítható faj. Kalapja harang alakú vagy domború, tönkje szálas. Mikroszkóp alatt láthatók 2-spórás bazídiumai. Ezt, és még néhány Collybia-szcTÚ Entoloma fajt néha külön osztályozzák, a Nolanea nemzetségbe vagy alnembe sorolják. • ELŐFORDULÁS Fenyők alatt humuszban dús talajon nő, de megtalálható savanyú talajú lomberdőkben, fenyéreken és lápokban. Meglehetősen gyakori faj Európában. • HASONLÓ FAJOK E. conferendum (110. old.). Az E.juncinum hegyes, csúcsos kalapú. erősen lisztszagú, füves helyeken termő faj. • EGYÉB NEVEK Nolanea cetratum, sárgalemezű döggomba.
felkanyarodó, rózsaszínre érő, okkersárga lemezek
• nagyon hosszú, törékeny, üreges, fehér tönk
a lemezek szabadon állnak
a mézbarna kalap • közepe sötétebb
bordák a kalap szélén
METSZET
a fiatal tönk csúcsa szemcsés
finom szálakkal 'dett tönk
s^
• vékony, törékeny, világos színű hús
Család ENTOLOMATACEAE
Idény tavasz-késő ősz
Entoloma conferendum
KERESZTSPÓRÁS KUPAKGOMBA Elegáns termete és erősen szálas, ezüstös tönkje dacára nem könnyű meghatározni. Mikroszkóppal látható, csillag alakú spórái alapján azonosítható biztonságosan. Vörösbarna vagy szürkésbarna kúpos kalapja idővel domborúvá válik, közepén púp marad; szélén a sötétebb csíkok kiszáradva világos szürkésbarnára fakulnak. Sűrűn álló lemezei tönkhöz nőttek, halvány színű húsa lisztszagú és -ízű. • ELOFORDULÁS Főként füves helyeken nő, pl. parkokban és sportpályákon, de nyíltabb erdőkben is terem fű vagy moha között. a vörösbarna vagy szürkésbarna kalap Az északi mérsékelt övben világos szürkésgyakori faj. • barnára szárad • HASONLÓ F A J O K Számos hasonló megjelenésű Entoloma faj van, pl. a mézbarna színű halvánr E. cetratum
( 1 0 9 . ld.)
Család ENTOLOMATACEAE
—• fiatalon kúpos kalap
szürke majd
és az E. sericeum rózsaszínes (jobbra). Ezek spórái lemezek szögletesek és nem csillag alakúak. • EGYÉB NEVEK NolaenalRhodophy Ilus staurosporus, keresztspórás döggomba.
Méret KALAP 0 2 - 4 cm
A ENTOLOMA SERICEUM fehér pitykegomba Rövid tönkö, nedvesen sölétbama, szárazon fényes bamássziirke kalapú gomba. Spórái szögletesek. Európában gyakori faj. £ £
T0NK
a tönk alul kissé vastagabb és világosabb Spóraszín
I 3 - 6 cm <-> 3 - 7 mm FA
I Entoloma nitidum
ACÉLKÉK DÖGGOMBA
ldér,
sötét szürkéskék, sima vagy kissé szálas kai
TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő.
halvány rózsaszín
Érték
»
y ősz
domború vagy púpos
A néhány kék színű Entoloma faj között ez a gomba eléggé nagynak és húsosnak számít. Domború vagy púpos közepű, sima kalapja sötét szürkéskék színű. Karcsú tönkje csavarodott. Ritka, a tönkhöz alig hozzánőtt lemezei fehérek, halvány rózsaszínűre érnek. A kalap fehér ritkán álló, húsa a bőr alatt kékes árnyalatú, szaga rózsaszínűre érő, fehér lemezek •— gyenge; valószínűleg nem ehető. • ELOFORDULAS Mohák között nő nedves, savanyú talajú fenyvesekben. E-Európában és Ázsia hegyvidékein karcsú, •— terjedt el. csavarodott, sötét szürkés• HASONLÓ F A J O K Az E. bloxamii kék tönk kalapja szürkéskék, húsosabb és meszes talajú réteken nő. Az E. euchroum kisebb, kékebb és lombos fák alatt terem.
TERMŐHELY Magánosan vagy kis csoportokban nő nedves mohapárnákon.
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj
Collybiafusipes
ldé
" l ' nyár-ősz
ARVÉGŰ FÜLŐKE
a domború, vörösbarna kalapon gyakran vannak sötét foltok; nedves időben sötétedik
Csomósán növő, mélyen gyökerező, csavarodott tönkű faj; a tönköt csak ásóval lehet teljes hosszában kiásni a földből. A vörösbarna színű kalap domború, púpos közepű vagy szabálytalan alakú. A tönk felső része világosabb a bázisánál. Rugalmas vagy rostos húsa gyenge ízű, szaga jellegtelen. • ELŐFORDULÁS Gyökereken élősködő gomba; főként idős tölgyeken nő parkokban és öreg erdőkben. Közönséges és gyakori faj Európa tölgyeseiben. • EGYÉB NEVEK vörösbarna/közönséges fülőke.
—• ritkán álló, vastag, sárgásfehér, rozsdabarna foltos lemezek
Méret
KALAP 0 4 - 8 cm
TERMŐHELY Csoportosan nő tölgyek gyökerén, néha bükkön.
TÖNK t 4 - 8 cm «-• 0,5-1,5 cm
Család TRICHOLOMATACEAE
Fai
Collybia dryophila
ROZSDÁSSZÁRÚ FÜLŐKE A faj kissé tapadós, domború vagy lapos, világosbarna kalapját eltorzíthatja a Chrisliansenia lumefaciens parazita gomba. Sima tönkje a kalaphoz hasonló színű, a csúcsa felé világosabb. Ehető gomba; j vékony húsa enyhe ízű, szaga jellegtelen. • ELOFORDULÁS Erdőkben vagy füves tisztásokon nő, avarban vagy humuszban gazdag talajon. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, igen gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A Marasmius oreades (117. old.) boszorkánygyűrűben nő a fű között. A C. marasmoides (112. old.) tönkje vörösbarna, csoportos megjelenésű; a C. distorta sötétebb kalapú, ritka faj. • EGYÉB NEVEK rozsdástönkű/vékonytönkű fülőke. 5lM„ m keskeny lemezek
Spóraszín Idény
Érték
fehér
j g
nyár_kora6sz
felkanyarodó vagy majdnem szabadon álló lemezek •—
»fehér rizoidok a tönk alján
TERMŐHELY Tömegesen nő az avarban vagy a humuszos talajon.
Család
TRICHOLOMATACEAE
Faj
Collybia
marasmoides
Idény
ősz-késő ősz
CSOPORTOS FÜLŐKE Domború vagy lapos, sárgásfehér vagy világosbarna kissé ragadós felszínű kalapjának többé-kevésbé bordázott a széle. Sima tönkje vörösbarna. A hús a kalapban fehér, a tönkben vörösbarna színű. Szaga és íze jellegtelen, nem érdemes fogyasztani. • ELŐFORDULÁS Lombos- és fenyőerdőkben nő, mohás tuskókon vagy félig eltemetett, korhadó faanyagon. Európában elterjedt, igen gyakori faj; valószínűleg máshol is előfordul. • HASONLÓ FAJOK C. dryophylla (111. old.). A Marasmius fajok (114., 117., 138., 177. old.) szintén hasonlóak. • EGYÉB NEVEK C. erythropuslacervarta, ~! vöröslábú fülőke. * | | | • széles, gyakran összekötött lemezek
M6ret
KALAP 0 1 4 cm
TÖNK I 3 - 7 cm ~ 2 - 5 m m
Család TRICHOLOMATACEAE
Fa
' Collybia
butyracea
BUNKÓSLÁBÚ FÜLŐKE Púpos közepű, ragadós kalapja szárazon megváltoztatja a színét, ezért felületén sötétebb és világosabb barnás sávok alakulnak ki. Tönkje alul bunkósan megvastagodott. Húsa rugalmas és rostos, a tönkben vattás, üreges; ehető, de nem fogyasztják. • ELŐFORDULÁS Lomb- és fenyőerdőkben, elsősorban avarban vagy humuszban gazdag talajon nő. Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Savanyú ^ g talajú erdőkben termő, sötétebb ..Jjlfl változatait néha C. filamenlosa néven önálló fajként különítik el.
szálas, bunkós végű tönk v
T E R M Ő H E L Y Csoportosan vagy egyesével nő az avarban és a talajon.
T E R M Ő H E L Y Csoportosan, vagy ritkábban egyenként terem. | SP 6 ™ 5 * 1 " sárgásfehér
|
Ért6k
Család TRJCHOLOMATACEAE
Collybia confluens
felkanyarodó lemezek
PELYHESTÖNKŰ FÜLŐKE Termőtestei sűrű csomókban nőnek. Hosszú, karcsú tönkjét teljes hosszában sűrű, szürkésfehér nemez fedi. Kerekded, nagyon halvány szürkésfehér kalapja a legtöbb Collybia fajéhoz képest kicsi. Finom, kellemesen aromás szagú és ízű, de nem fogyasztják, mert húsa vékony. • ELŐFORDULÁS Lomb- és fenyőerdőkben a vastag avarban nő; leggyakoribb tápdús talajon. Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK A C. marasmioides szintén csomósán nő, de vöröses színű és tönkjének csak az alsó része nemezes. • EGYÉB NEVEK Marasmius confluens, pelyhestönkű szegfűgomba.
Méret
KALAP 0 1 - 3 cm
szaraz, sima, nagyon halvány szürkésfehér kalap
piszkosfehér vagy világosbarna hús
a tuleretl példányok tönkje sötétbarna
Család TRICHOLOMATACEAE
TERMŐHELY Sűrű csomókban, néha gyűrűben nő.
sűrűn álló, keskeny, fehér vagy sárgásfehér lemezek Spóraszín
TÖNK t 5 - 9 cm <-> 3 - 7 mm
ldén
Collybia peronata
METSZET
sárgásfehér
Érték J Q |
" ősz-késő ősz
GYAPJASLÁBÚ FÜLŐKE Harang alakú, majd ellaposodó kalapja barna színű, sugár irányú, szabálytalan, sötétbarna csíkokkal. Fő jellegzetessége a tönkje és az íze: halványsárga tönkjének alsó részét nemezes, sárga rostok fedik, felső része már csak pelyhes; fehér vagy sárga, rugalmasan rostos húsa ehetetlenül csípős ízű. Ritkán álló lemezei szintén jellemzőek. • ELŐFORDULÁS Fenyő- és lomberdőkben nő ^ az avarban. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt; Európában nagyon gyakori, E-Amerikában ritka. • HASONLÓ F A J O K A C. alcalivirens és a C. fuscopurpurea kalapja sötétebb, tönkjük nem sárga. Ejgyik sem csípős ízű. i • EGYEB NEVEK Marasmius peronata, gyapjaslábú szegfűgomba.
ritkán álló, keskeny, merev lemezek •
a tönk alsó részét nemezes, bozontos • rostok fedik
felkanyarodó, • majdnem szabadon álló, cserszínű lemezek
fehér vagy kénsárga hús
TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban nő.
• száraz felületű barna kalap, sötétebb csíkokkal
METSZET
Család TRICHOLOMATACEAE
Fai
lclény
Marasmius alliaceus
nyár vége- ősz
SÖTÉTTÖNKÜ FOKHAGYMAGOMBA Erős, átható fokhagyma illat és a világos agyag- vagy szürkésbarna kalappal éles ellentétben álló majdnem fekete tönk jellemzi ezt a gombát. A domsotet bordázat a ború vagy púpos közepű kalap felszínén sötétebb világosbarna sávok lehetnek, többnyire a széle felé, ritkábban kalap szélén középtájon; ezek idővel eltűnnek. Erős íze miatt főzéskor a fokhagyma pótlására használják. • ELŐFORDULÁS Bükkösökben nő korhadó faanyagon. Európa és Ázsia bükkös zónájában elterjedt faj, de nem mindenhol található meg. • HASONLÓ FAJOK A M. scorodonius kisebb és világosabb színű, szaga hasonló; fenyvesekben terem. • EGYÉB NEVEK feketetönkű szegfűgomba.
felkanyarodó lemezek üreges tönk —• csúcsánál világosbarna, lefelé majdnem fekete tönk
METSZET a tönk csupasz vagy kissé
sűrűn álló, piszkosfehér vagy krémszínű
a tönk töve filces TERMŐHELY Bükkösökben fordul elő, egyesével vagy tömegesen nő. Méret KALAP 0 1,5-4 cm
TÖRPE ALAK
TÖNK t 7-15 cm <-> 3 - 6 mm
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj Flammulina velutipes
Spóraszín ldé
piszkosfehér
Érték
"y ós;
TÉLI FÜLŐKE Okkersárga, bársonyos kalapjáról és sötétbarna tönkjéről könnyen felismerhető gomba. Egyike azon kevés gombafajnak, amely fagyban szívós, erős is terem. Lemezei felkanyarodók, sűrűn állnak, tönk fehérek vagy halványsárgák. Vékony, halványsárga húsa halszagú, jóízű. • ELŐFORDULÁS Élő vagy korhadó fákon nő, erdőkben, kertekben, parkokban és folyópartokon. Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A F.fennae és a F. ononidis ritkábbak és más helyeken nőnek. • EGYÉB NEVEK Collybia velutipes, akác-fülőke.
a narancsbarna kalap csupasz felszíne nedvesen ragadós a kalap széle világossárga
bársonyos barna tönk
• SYZYGITES MEGALOCARPUS Szürkésfehér színű parazita gomba; lemezes gombákon, pl. a Flammulina fajokon élősködik.
TERMŐHELY Sűrű csomókban, faanyagon nőnek termőtestei.
Faj Laccaria amethystina
Család HYDNANGIACEAE
LILA PÉNZECSKEGOMBA Gyakori faj; fiatalon sötétlila színéről és vastag lemezeiről lehet felismerni; az idősebb példányok nehezen különíthetők el a vöröses színű Laccaria fajoktól. Kalapja száraz, kissé nemezes, gyengén köldökös, széle gyengén bordázott. Ritkán álló vastag lemezei jellemzőek a nemzetségre; mikroszkóp alatt láthatók tüskés spórái (9,5 pm átmérőjű). Ehető, jellegzetes szaga és íze nincs; nagy mennyiségben tartalmaz arzént. • ELŐFORDULÁS Lombos és fenyőfákkal alkot mikorrhizát. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; tömeges lehet.
TERMŐHELY Nedves, savanyú (alajú erdőkben tömegesen nő az avarban. KALAP 0 2 - 5 cm
a tönk tövén piszkosfehér, nemezes micélium van •
TÖNK 1 3 - 7 cm «-» 4 - 8 mm
Család HYDNANGIACEAE
Fa)
Laccaria laccata
ldé
HÚSBARNA PÉNZECSKEGOMBA Rendkívül változatos színű faj; a rózsaszínesbarna különböző árnyalataiban pompázó példányok idővel kifakulnak. Egyébként meglehetősen hasonlít a lila pénzecskegombára (fent), száraz kalapja kissé nemezes vagy pikkelyes, széle gyakran fogas, közepe kicsit besüllyed; tönkje szálas, lemezei vastagok, ritkán állnak. Spórája hengeres vagy orsó alakú ( 9 x 8 pm), bazídiuma 4-spórás. Ehető, de vékony, vörösbarna húsának nincs különösebb szaga és íze. • ELŐFORDULÁS Fákkal él együtt erdőkben és parkokban; mocsaras területeken is megtalálható, fűzfák alatt. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLO FAJOK Az L. bicolornak kontrasztos, világoskék lemezei vannak. A L.fraterna bazídiuma 2-spórás, úgy mint a kisebb termetű, de nagyobb spórájú L. pumila. A L. proximo nagyobb, tönkje szálasabb. A L. purpureobadia sötétebb bíborbama színű. A L. maritima tengerparti dűnéken nő, ellipszis alakú spórái majdnem sima felületűek. • EGYÉB NEVEK Clitocybe laccata, változékony pénzecskegomba.
" y nyár-kora tél a száraz kalap itt vörösbarna, de rózsaszínesbarna is lehet
• a kalapszél fogas • erőteljes, szálas tönk
szélesen a tönkhöz nőtt • vagy kissé lefutó lemezek
* a kalap közepe kissé besüllyedt TERMŐHELY Tömegesen nő, általában nedves talajon.
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj
ldén
Calocybe carnea
* ősz vége
HÚSSZÍNŰ PERESZKE Rózsaszínű kalapjáról és tönkjéről, valamint ezekkel kontrasztos, sűrűn álló, foggal ránőtt, fehér lemezeiről felismerhető faj. Nehéz megtalálni, mivel a füves termőhelyeket kedveli. Szaga és íze jellegtelen; ehető, de mivel túl apró, nem érdemes szedni. • ELŐFORDULÁS Füves területeken, legelőkön, réteken, még műtrágyázott kaszálókon is előfordul. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de ritka faj. • HASONLÓ FAJOK A C. persicolor valószínűleg ugyanaz a faj; színe fakóbb, tönkjének töve szőrös f™" és általában összenőtt. A C. obscurissima még s "™" fakóbb, szürkésbarna színű, meszes talajú erdőkben nő. Az Entoloma rosea színe ránStt élénkebb, spórái rózsaszínűek.
• CALOCYBE IONIDES ibolyaszínű pereszke Ibolyaszínű kalapjáról és tönkjéről, valamint fehér lemezeiről felismerhető, kicsi gomba. Kalapja púpos vagy besüllyedt, széle néha hullámos; tönkje bunkós, lemezei sárgásfehérek.
rózsaszínű lemezek
• csupasz, húsos, rózsaszínű kalap
csupasz, húsos, rózsaszínű tönk
piszkosfehér, A szagtalan hús TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban terem.
KALAP 0 1-4 cm
Spóraszín
TÖNK J 24 cm «-» 3 - 8 mm
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj Mycena galericulata
ldér,
RÓZSÁSLEMEZŰ KÍGYÓGOMBA Két jellegzetessége van ennek a gyakori, de nem könnyen azonosítható gombának: más Mycena fajokhoz képest szokatlanul szívós és lemezei halvány rózsaszínűre érnek. Kalapja harang alakú majd domború, sárgásbarna vagy szürkésbarna lehet. Tönkje hasonló színű, üreges, nagyon szívós, meg lehet csavarni anélkül, hogy eltörne. Húsa lisztszagú és -ízű. • ELŐFORDULÁS Fák korhadó tuskóin és elhalt, lehullott ágakon él erdőkben. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba.
sárgásfehér
Érték
y nyár-kora tél szára: felületű, nedve• sen ragadós kalap
• harang alakú vagy púposán domború kalap
•-4L
a világosbarna kalap gyakran ráncos és bordázott
TERMŐHELY Csoportosan, néha tömegesen nőnek termőtestei.
• rózsaszínűre ero, ritkán álló, fehér vagy szürke lemezek
merev, * felkanyarodó, összekötött vagy villásan elágazó lemezek
Család
TRICHOLOMATACEAE
Faj
Marasmius
oreades
M E Z E I SZEGFŰGOMBA Harang alakú vagy domború, idővel ellaposodó kalapján széles púp látható; fiatalon okkerszínű, közepétől kezdve világosbarnára szárad. Tönkje piszkosfehér vagy fakó sárgásbarna, szívós és erős. Jóízű, aromás gomba; ehető, de fogyasztás előtt 1. a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Füves területeken, legelőkön terem. Elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A mérgező Clitocybe dealbata (34. old.) ugyanolyan füves helyeken terem. Lefutó lemezeiről különböztethető meg. • EGYÉB NEVEK M. caryophylleus, illatos/közönséges szegfűgomba, csirkegomba KALAP 0 1-5 cm
TÖNK t 3 - 6 c
T E R M Ő H E L Y Egyesével vagy elszórt csoportokban nő.
• ritkán álló, sárgásfehér vagy világosbarna lemezek
• 3-7 mm
Spóraszín
piszkosfehér
Faí
Család TRICHOLOMATACEAE
Idény
Mycena pelianthina
nyar-osz
FEKETESZEGÉLYŰ KÍGYÓGOMBA
a kalap felülete bíbor szürkéről világos • szürkéslilára szárad
A legtöbb Mycena fajhoz képest nagy a kalapja; domború majd ellaposodó, nedvesen bíborszürke, világos szürkéslilára szárad. Széle nedvesen határozottan bordás. Ritkán álló, széles, szürkés bíborszínű lemezeinek fűrészes éle majdnem fekete. Retekszagú, mint a M. pura (lent). Külsőleg hasonlít a Collybiakra (111-113. old.), de mikroszkópi tulajdonságai - az amiloid spórák, hatalmas, színes cisztidák - miatt a Mycena nemzetségbe tartozik. • ELŐFORDULÁS * széles, felFőként tápdús, meszes erdőtalajokban kanyarodó nő, vastag avarban, elsősorban bükkfák lemezek alatt. Európában és Ázsia mérsékelt övi területein széles körben elterjedt, de lokális faj.
• fűrészes, fekete élű lemezek Méret
KALAP 0 3 - 6 cm
TÖNK t 4 - 8 cm <-• 4 - 8 mm
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj
Mycena pura
• üreges, világos bíbor vagy rózsás árnyalatú tönk
• a tönk lefelé megvastagodik
Spóraszín ldény
TERMŐHELY Egyesével nő vagy néhány termőtest található együtt.
késő nyár-kora tél
RETEKSZAGÚ KÍGYÓGOMBA
METSZET
Változékony faj, sok színben előfordul; általában lilás árnyalatú. Némely példányait külön fajnak vagy változatnak tekintik, de mindegyik retekszagú. Nagy termetű, rózsaszínű változatáról (Mycena rosea) megállapították, hogy mérgező. Domború vagy púpos kalapjának széle bordázott, ami főként nedves időben feltűnő. Üreges, száraz tönkje sárgás árnyalatú lehet vagy kalapszínű, de annál világosabb. • ELŐFORDULÁS Humuszos talajon, erdőkben él. Gyakori az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A M. diosma kalapja sötétebb, megszáradva a színét váltja; cédrus illatú, meszes talajon nő. a tönk kalapszínű, de világosabb
TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő tápdús talajon.
Érték
fehér
a lemezek • felkanyarodók 1 vagy tönkhöz jjnőttek, foggal h ránőttek és hullámosak is í • lehetnek
üreges tönk
Család TRICHOLOMATACEAE
ldér|
Mycena crocala
y nyár vége-ősz
SÁRGATEJŰ KÍGYÓGOMBA Kúpos vagy domború kalapjának közepe többé-kevésbé púpos; színe barnásszürke, bordázott széle világosabb. Tönkje sérüléskor sárgásvörös tejnedvet ereszt; alsó része sárgásvörös, felső fele világosabb színű. Ritkán álló lemezei fehérek, sárgára színeződnek. • ELŐFORDULÁS Majdnem kizárólag bükkel él együtt; elpusztult, korhadó ágakon vagy vastag avarban terem. Európa nedves bükköseire jellemző, helyenként gyakori; Japánban is elterjedt. • HASONLÓ F A J O K Néhány más Mycena faj is ereszt fehér vagy színes nedvet sérüléskor: az M. haematopus (136. old.) leve a M. sanguinolenlahoz hasonlóan, vérvörös; a M. galopus (137. old.) nedve fehér.
TERMŐHELY Tömegesen terem vagy néhány termotest nő együtt.
• fehér gombafonalak a lő körül Méret KALAP 0 1 - 3 cm
TÖNK í 5 - 1 2 cm ** 1 - 3 mm
Család TRICHOLOMATACEAE
Spóraszín sárgásfehér
Faj Mycena poly gramma
BARÁZDÁLTTÖNKÜ KÍGYÓGOMBA Eléggé nagy, rugalmas húsú Mycena faj; ezüstös tönkjén feltűnő, hosszanti barázdák futnak. Világosszürke vagy szürkésbarna kalapja púpos. sz2raz felülete sugarasan ráncolt. Piszkosfehér húsa majdnem szagtalan. Ritkán tiszta fehér példányai is előfordulnak. • ELŐFORDULÁS Lombos- és fenyőerdőkben, főként idős fák alatt és tuskóikon él. Széles körben elterjedt Európában és Ázsia megfelelő részein; Japánban is előfordul. • HASONLÓ FAJOK A M.filopes (136. old.) kisebb, de fényes, csupasz tönkje ugyanolyan szívós. Ugyanazokon a helyeken terem és sokkal gyakoribb. A M. galericulata (116. old.) tönkje éppúgy szívós és gyökerező.
ldén
Érték
V ősz-kora tél
kalap vagy szürkésbarna ritkán álló
ráncok a száraz kalapfelszínen
színűre érő lemezek
hi>\\:unli
barázdái az ezüstös rönkön
TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő.
galambgomba (Russula) nemzetség fajai tartoznak ide. Lemezeik felkanyarodók vagy tönkhöz nőttek. Húsuk merev, kemény, pattanva törik, morzsalékony, melyet a termőtestben kis szigeteket képező, gömbölyű sejtek okoznak. A galambgombák nagyon hasonlítanak a szintén törékeny húsú tejelőgombákra (Lactarius, 43-55. old.), amelyek azonban
Család RUSSULACEAE
sérüléskor tejnedvet eresztenek és lemezeik lefutóak. A Russula fajok többsége a tejelőgombákhoz hasonlóan, élénk színű. Minden galambgomba fákkal, ritkábban cserjékkel vagy lágyszárú növényekkel alkot mikorrhizát (1. 18-19. old.). Általánosságban elmondható, hogy a kellemes ízű fajok ehetők, míg a csípősek mérgezést okozhatnak.
Idény
Russula delica
FÖLDTOLÓ GALAMBGOMBA
nyár-ősz
száraz felületű, többékevésbé tölcséres kalap
Nagy termetű faj; kalapja tölcséres, tönkje zömök, húsa kemény és fehér. Sárgásfehér kalapjára általában föld- és avarszemcsék tapadnak. Fehér lemezei a tönk körül kékeszöld árnyalatúak lehetnek; ritkán állnak, általában villásan elágaznak. • ELŐFORDULÁS Fákkal képez mikorrhizát jó vízelvezetésű talajon. Hegyvidéken a fahatárig felhatol. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, sokfelé gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A R. chloroides lemezei sűrűbben állnak, erősebb rajtuk a kékeszöld árnyalat; a tönk felső részén is van egy ilyen színű sáv. A Lactarius vellereus (44. old.) nagyobb, kalapjának felszíne nemezes; fehér tejnedve van.
' a sárgásfehér kalapra talajszemcsék ragadnak a növekedés során
* a lemezek kékeszöld árnyalatúak lehetnek • tönkhöz nőtt, piszkosfehér lemezek
• nagyon rövid, zömök, piszkosfehér tönk TERMŐHELY Néhány példánya nő együtt vagy tömegesen terem erdőkben.
Család RUSSULACEAE
Russula foetens
nyar-osz
BÜDÖS GALAMBGOMBA E büdös szagú fajnak húsos, domború, narancsbarna színű, ragadós tapintású és bordázott szélű a kalapja. Fehér, rövid, majdnem hordó alakú tönkje a bázisa felé barnás. Törékeny, nagyon csípős ízű húsa piszkosfehér, barnára színeződhet. • ELŐFORDULÁS Erdőkben lombos- és tűlevelű fákkal is képezhet mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, sokfelé gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K A R. laurocerasi keserűmandula szagú. A kissé mandula szagú R. illota lemezeinek sötét az éle. A R. subfoelens húsa kálium-hidroxid hatására sárgára színeződik (a R. foetens nem reagál vele). a kalap felülete • ragadós, főként nedves időben piszkosfehér vagy barnára színeződő hús
a tönk világosabb színű a kalapnál, de a bázisa felé barnás
a törékeny, felkanyarodó,fehér vagy sárgásfehér lemezek gyakran barnán foltosodnak • .—
sűrűn álló lemezek
rövid, hordó alakú, emeletesen üreges tönk
TERMŐHELY Egyenként vagy tömegesen nő, erdei termőhelyeken.
Család RUSSULACEAE
Fa
ldé
' Russula nigricans
SZENES GALAMBGOMBA
" y nyár-ősz
sima, száraz felü-
Nagy termetű faj; piszkosfehér majd füstbarna kalapjának közepe benyomott, tönkje vaskos. Törékeny, de kemény "~ep" " " p húsa felvágva piszkosfehér, lassan vörösre változik, végül teljesen feketére színeződik; enyhe ízű vagy keserű. A galambgombák többségétől eltérően, lemezei eltérő hosszúságúak. Feketére száradt termőtestei a következő évig megmaradhatnak. • ELŐFORDULÁS Főként lombos fákkal képez mikorrhizát jó vízelvezetésű talajon, de fenyők alatt is megtalálható. Széles körben elterjedt és sokfelé gyakori az északi mérsékelt övben. ' HASONLÓ FÁJOK A R. albonigra azonnal feketére színeződik (nem vörösre); a R. adusla gyengén vörös majd szürke lesz, íze enyhe. A R. anlhracina és a R. acrifolia lemezei csípősek. A R. densifolia lemezei sűrűn állnak és kisebb termetű.
•J
a kalap széle begöngyölt
L
rövid, vaskos„ erezett tönk
• felkanyarodó, fakósárga lemezek gyümölcs illatú hús
a törékeny hús a vágásfelszínen cseresznyepirosra majd feketére színeződik Méret KALAP 0 5 - 2 0 cm RUSSULACEAE
vastag, ritkán álló, eltérő hosszúságú lemezek
TERMŐHELY Tömegesen vagy boszorkánykörben nő. Spóraszín
TÖNK J 3 - 8 cm <-» l ^ t cm
fehér
Érték
Idény nyár-ősz
Fa
' Russula fellea
FAKÓ GALAMBGOMBA Európában ismert, fakósárgás narancsbarna galambgomba faj. Vaskos, csupasz tönkje lefelé kissé kiszélesedik, domború, merev húsú kalapjának kissé bordázott a széle. íze nagyon csípős, szaga édeskés (muskátlira emlékeztet). A lemezek és a tönk halvány sárgásbarna színűek. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, főként bükkel képez mikorrhizát; elsősorban jó vízelvezetésű, savanyú talajú erdőkben nő. Európa-szerte elterjedt. • HASONLO F A J O K A R.farinipes lemezei világosabbak, mélyebbek a barázdák a kalap szélén, tönkjének felülete finoman szemcsés.
•
• sűrűn álló, felkanyarodó lemezek
TERMŐHELY Egyesével vagy csoportokban nő savanyú talajon.
Család RUSSULACEAE
Fa
i Russula claroflava
KROMSARGA GALAMBGOMBA
ldén
y nyár-ósz
felkanyarodó, sűrűn, álló lemezek >
Domború vagy lapos kalapú, élénksárga színű faj; merev fehér húsa enyhe ízű, ehető. Lemezei halványsárgák és csupasz, száraz, sárga többnyire a tönkig elérnek. Húsa és csupasz, hengeres színű kalap • vagy hordó alakú, fehér tönkje idővel vagy sérülésekre megszürkül. .^tííSl • ELŐFORDULÁS Nedves vagy lápos, tőzegmohás talajokon nyírfákkal képez Ém mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben elterjedt, helyenként gyakori gomba. • HASONLÓ F A J O K Russula ochroleuca (lent). Más sárga színű fajok pl. R. helodes, R. raoultii, R. risigallina és az R. solaris spórapora áltálában sötétebb , színű és nem színeződnek el; némelyek csípős ízűek. V Q g ^ ^ Q ^ A R. violipes tönkje lilás árnyalatú.
W
fehér, szürkére érő tönk
TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő. Méret KALAP 0 5 - 1 0 cm Család RUSSULACEAE
hengeres vagy hordó alakú tönk
TÖNK I 4 - 1 0 cm <-> 1 - 2 c Russula ochroleuca
FAKÓSÁRGA GALAMBGOMBA Az egyik leggyakoribb erdei lemezes gomba. Domború, fénytelen kalapja okkersárga színű, néha j j zöldes árnyalatú; lemezei fehérek. Fehér tönkje alul kissé vastagabb és szürkés árnyalatú lehet. Törékeny, fehér húsa enyhe ízű. • ELŐFORDULÁS Lombosés tűlevelű fákkal egyaránt képez mikorrhizát jó vízelvezetésű talajon; mészkerülő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; Európában gyakori. • HASONLÓ FAJOK R.fellea (122. old.) és a R. claroflava (fent).
a lemezek zöme eléri a tönköt
7
Spóraszín ldén
okkersárga
Érték
y nyár-ősz
csupasz, fénytelen, okkerKfie* • sárga kalap
a tönk töve idővel halványszürkére - változik
sűrűn álló lemezek
ÖL
a kalap bőre hosszan lehúzható
fehér, felkanyarodó lemezek
TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő erdőben.
Faj Russula cyanoxantha
Család RUSSULACEAE
Idény
a kalap színe a zöldtől a borvörösig sokféle lehet
KÉKHÁTÚ G A L A M B G O M B A N a g y termetű f a j ; d o m b o r ú , majd ellaposodó kalapjának k ö z e p e b e s ü l l y e d ; színe v á l t o z a t o s , a zöldtől a b o r v ö r ö s színűig e l ő f o r d u l n a k példányai. Lemezei és vaskos tönkje piszkosfehérek. H ú s a k e m é n y , f e h é r , l e m e z e i a többi galambgombáétól eltérően, nem t ö r é k e n y e k , h a n e m érintésre rugalmasak, tapintásuk olajos. Értékes, n y e r s e n is e h e t ő g o m b a .
a kalap csupasz és kissé ragadós •
• E L Ő F O R D U L Á S Lombos fákkal, főként bükkel képez m i k o r r h i z á t , d e f e n y ő k alatt is m e g t a l á l h a t ó ; a s a v a n y ú talajt k e d v e l i . A z északi m é r s é k e l t övben széles körben elteijedt, sokfelé gyakori gomba. • H A S O N L Ó F A J O K R.
nyar-osz
• vaskos, piszkosfehér tönk
integra,
R. vinosa
(lent).
- - AIIÁ • surun alio, felkanyarodó, piszkosfehér lemezek
METSZET • kemény, de törékeny, jóízű, nyersen is fogyasztható hús
TERMŐHELY Egyenként vagy tömegesen nő jó vízelvezetésű erdei talajon.
• RUSSULA VINOSA szürkülő galambgomba Fenyők alatt élő faj; borvörös kalapja bama foltos. Húsa jóízű, fehér tönkje vágásra vagy idővel megszürkül. Sűrűn álló, felkanyarodó lemezei sárgásfehérek, szürkésre érnek. YCJ[
• RUSSULA INTEGRA barnásvörös galambgomba Jellegzetessége az okkersárga spórapor. Változatos színű, hegyvidéki faj, fenyőkkel él együtt. Lemezei vastagok, ritkán állók, majdnem szabadok. Fehér tönkje idővel barnán foltosodik. Merev, fehér húsa mandula ízű. \C}\
Faj
Család RUSSULACEAE
Idény
Russula vesca
RÁNCOS GALAMBGOMBA Domború, ellaposodó, majd besüllyedt közepű kalapja barnával kevert fakó borvörös színű. Széle fehéres, bordás lehet. Piszkosfehér, lefelé elkeskenyedő tönkjét rozsdabarna foltok díszítik. Kemény, fehér húsa nyersen is ehető, dió ízű. • ELŐFORDULÁS Jó vízelvezetésű erdei talajon lombos- és tűlevelű fákkal egyaránt képez mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt; Európában gyakori faj.
majdnem minden lemez eléri a tönköt •—
borvörös vagy barnás borvörös, de néha világosabb kalap
T
a kalap szélén látszanak a lemezek
törékeny, fehér, sűrűn álló lemezek
TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő. KALAP 0 5 - 1 0 cm Család RUSSULACEAE
TÖNK t 3 - 6 cm <-> 1,5-2,5 cm Russula aeruginea
rozsdabarna foltok a tönk tövén
Spóraszín
Érték
fehér
Idény
nyár-ősz a csigarágott helyeken látható a kalap fehér húsa
FŰZÖLD GALAMBGOMBA Domború, majd besüllyedt, zöld színű kalapját általában rozsdabarna vagy vörösbarna foltok tarkítják, széle gyakran bordázott. Sűrű, majdnem szabadon álló lemezei fehérek éppúgy, mint hengeres vagy lefelé eikeskenyedő tönkje. Kemény, de törékeny, fehér húsának kissé csípős íze főzéskor eltűnik. • ELŐFORDULÁS Nedves talajú erdőkben nyírekkel képez mikorrhizát; ritkábban fenyők alatt is megtalálható. Elterjedt faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A R. heterophylla húsa keményebb; a R. virescens (131. old.) kalapján apró szemcsék vannak; mindkettő enyhe ízű. Ez a gomba a R. xerampelina (127. old.) , ,/ zöld változata.
'
kemény, 1 METSZET fehér hús
a fiatal kalap sima vagy kissé erezett lehet |
a fényes, zöld kalap közepe sötétebb, gyakran rozsdabarna foltos
I aaffehér tönk rozsdabarna foltos lehet
yL
fehér vagy sárgásfehér lemezek
TERMŐHELY Tömegesen nő fű vagy avar között.
Idény nyar-osz
Faj Russula puellaris
Család RUSSULACEAE
E törékeny fajnak domború, majd besüllyedt közepű, bíbor- vagy vörösbarna a kalapja; közepe néha majdnem fekete, széle világosabb színű; idővel és a sérülések helyén okkersárga árnyalatúvá válik. A kalap szélétől a bőr majdnem a közepéig lehúzható. Ehető, de vékony, fehér színű, szagtalan húsa közepes minőségű. • E L Ő F O R D U L Á S Főleg fenyőkkel, ritkábban lombos fákkal képez mikorrhizát Az északi mérsékelt öv nagy részén elterjedt, beleértve Európát és É-Amerika nyugati részét is. • HASONLO FAJOK A R. odorata erősen gyümölcs illatú és elsősorban tölgy alatt nő. A R. versicolor csípős ízű és tönkje lassan sárgul. Méret KALAP 0 3-6 cm
C 5 a tönk belül • szivacsos, kívül kemény METSZET ^ Ü ^
a fehér hús narancssárgára színeződik
I>
surun álló lemezek
TERMŐHELY Nedves erdőkben elszórtan vagy tömegesen nő. Spóraszín
TÖNK í 3-6 c m - " 0 , 7 - 1 , 5 cm
Család RUSSULACEAE
felkanyarodó vagy szabadon álló lemezek «
fényes, kissé • ragadós kalap
SÁRGULÓTÖNKŰ GALAMBGOMBA
Idény
Russula rosea
száraz, mail fakóvörös, nem lehúzható bőrű kalap
a tönk húsa kemény, • de törékeny
^ rózsaszín élű, majdnemj álló, (szabadon í •J'/'// \ sárgásfehér lemezek .
TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő az erdei talajon.
törékeny, « sűrűn álló lemezek
m
nyar-osz
PIROS GALAMBGOMBA Nagyon kemény húsú gomba. Fakóvörös kalapja és nem lehúzható bőre különbözteti meg-a sok vöröses árnyalatú galambgombától. Tönkje eléggé rövid, hengeres vagy bunkó alakú; fehér vagy a domború, majd ellaposodó kalap színével azonos. íze kissé csípős, lemezei keserűek. • E L Ő F O R D U L Á S Általában bükkel alkot mikorrhizát; lomberdőkben él, jó vízelvezetésű talajon. Európa bükkös zónájában széles körben elterjedt, gyakori faj. • H A S O N L Ó F A J O K A R. velutipes kalapbőre lehúzható, húsa még törékenyebb. • E G Y É B N E V E K R. rosacea!lepida, rózsás galambgomba
Érték
sárgásfehér
a tönk piszkos- • fehér vagy kalapszínű lehet
^jgr •
Család R u s s u L A C E A E
Faj
Russula lurci
JÓDSZAGÚ GALAMBGOMBA Az érett gomba kalapjának közepe besüllyedt, sima szélét dérszerű bevonat fedheti. Borvörös színébe gyakran zöld, fekete vagy narancssárga árnyalat keveredik. Jellegzetesen jódszagú, különösen a tönkje. Spóralenyomata narancssárga színű. Törékeny, fehér húsa enyhe ízű. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát, de valószínűleg luccal is. Európa-szerte elterjedt, de magtalálható E-Amerikában is.
a bunkós tönk bázisa jódszagú
Méret KALAP 0 3 - 1 0 cm
TÖNK t 3 - 7 cm ** 1-2,5 c
Család RUSSULACEAE
• fehér tönk TERMŐHELY Néhány példány nő együtt vagy tömegesen terem. Spóraszín
Russula xerampelina
világos okkersárga
Idény
Érték
nyar-osz
BARNULÓHÚSÚ GALAMBGOMBA Annak ellenére, hogy itt egy fajként tárgyaljuk, a R. xerampelinai több, közel rokon fajra szokták osztani, melyek közös jellemzője, hogy idősödve egyre erősebben hering szagúak és húsuk vasszulfát hatására sötétzöldre színeződik. A csupasz kalap színe sötétvöröstől a zöldig változhat; a hengeres tönk gyakran vörösbarnán foltos; az egész termőtest éretten megbarnul. Frissen ehető. • ELOFORDULAS A különböző fajok eltérő élőhelyeken erdőkben, homokdűnéken - fordulnak elő, főleg fenyőkkel, ritkábban lombos fákkal képeznek mikorrhizát. E néhány közeli rokon faj elterjedt és gyakori gombája az északi mérsékelt övnek. • EGYEB NEVEK R. erythropoda.
egyes példányok • kalapjának közepe besüllyedt
vasszulfát hatására megzöldülő hús •
megvastagodott vagy hengeres tönk - • a kalap lehet vörös, fekete középpel, barnásbíbor vagy zöld
• felkanyarodó, sűrűn álló, törékeny lemezek
fehér, idővel barnára érő hús
TERMŐHELY Fák alatt tömegesen nő.
Idény
Faj Russula paludosa
Család RUSSULACEAE
nyar-osz
LÁPI GALAMBGOMBA a kalap felszíne nedvesen kissé ragadós
Nagy termetű, mutatós galambgomba, a többi Russula fajnál magasabb. Domború, majd benyomott közepű, narancsvörös kalapján sárgás foltok lehetnek, felülete nedvesen kissé ragadós. Sűrűn álló, felkanyarodó lemezei aranysárgára érnek. A lemezek éle és a kalap széle gyakran piros. A hengeres, bunkós vagy hasas tönk fehér, rózsás árnyalatú lehet, idővel széle piros kissé megszürkül. Ehető, kemény lehel de törékeny húsa enyhe ízű, de 1. a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Mohos, "fehér, rózsás savanyú talajú fenyvesekben ^"J"/"'" , ö n t.... J k
,
.
,
,,
,
a kalap közepe sárgára fakulhat
sűrűn álló, halványsárga
idővel megszürkül
terem. Az északi mersekelt övben elterjedt, helyenként gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK A mérgező és csípős ízű R. emetica (lent) kalapján nincsen sárga szín.
TERMŐHELY Tömegesen vagy elszórtan terem, általában savanyú talajon. Méret KALAP 0 8 - 1 6 cm Család RUSSULACEAE
TÖNK | 10-15 cm «->• 1 - 3 cm Faj Russula emetica
Spóraszín Idény
világos okkersárga nyar-osz
HÁNYTATÓ GALAMBGOMBA Domború vagy kissé benyomott közepű, skarlátpiros kalapjának csupasz, fényes felszíne nedvesen ragadós. Hengeres, fehér tönkjének hámló a bőre. Törékeny, szagtalan fehér húsa nagyon csípős ízű, amely elfogyasztása után gyorsan hányást okoz, de többnyire nem túlságosan mérgező. • ELŐFORDULÁS Főként fenyőkkel él együtt nedves talajon. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK Változata a R. e. var. betularum kisebb, öregen fehér színű, mocsaras helyeken, nyírfák alatt nő. A R. emeticella bükk alatt terem, csípős ízű. Az Amanita muscarina (146. old.) kalapján fehér foltok vannak, gallérja és gumós tönkje van.
eléggé sűrűn álló lemezek
TERMŐHELY Tömegesen vagy egyesével nő, nedves helyeken, fenyőfák alatt.
Érték
domború vagy kissé benyomott, csupasz, általában fényes, skarlátpiros kalap
• kissé hámló, hengeres tönk
finoman bordázott kalapszél
felkanyarodó vagy szabadon álló, fehér vagy sárgásfehér lemez ek
Faj Russula mairei
Család RUSSULACEAE
ldén
* nyár-ősz
BÜKKFA-GALAMBGOMBA
domború, élénk skarlátvörös kalap
Domború majd kiterülő, élénk skarlátvörös kalapú faj; csupasz, fénytelen bőre nedvesen ragadós. Kissé bunkós, piszkosfehér tönkjének csupasz a felszíne. Törékeny húsa kémény, fehér színű, kissé kókusz vagy méz illatú. • ELŐFORDULÁS Erdős vidékeken bükkfák alatt él. Európa és Ázsia bükkös zónájában széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K Russula emetica (128. old.). Az ehető, de kisebb R. velenowskyi jellemzően nyírfák alatt terem.
kissé bunkós tönk •
felkanyarodó, törékeny lemezek
eléggé sűrűn álló, szürkéskék árnyalatú, fehér lemezek
TERMŐHELY Tömegesen vagy egyesével nő, jó vízelvezetésű erdei talajon. ere
KALAP 0 3 - 7 cm
TÖNK * 3—5 cm * * 0,7-2 cm
Család RUSSULACEAE
csupasz, fénytelen, csiga rágta kalapfelszín
Spóraszín
Russula fragilis
fehér
nyár-ősz
TÖRÉKENY GALAMBGOMBA Kis termetű faj; legjobban kézi nagyítóval azonosítható, mivel az a jellemzője, hogy fehér vagy sárgásfehér lemezeinek fűrészes az éle. Domború vagy benyomott közepű kalapja vörös és bíbor színű, csöppnyi zöldes árnyalattal; közepe néha megsötétül. A fehér tönk alul kissé kiszélesedik. Törékeny, fehér húsa nagyon csípős ízű, mérgező. • ÉLŐFORDULÁS Lombos- és tűlevelű fákkal képez mikorrhizát, erdős vidékeken; leggyakrabban nyírrel és tölggyel. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt, helyenként gyakori gomba. • EGYÉB NEVEK R.fallax.
m
TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban, néha egyesével terem.
a kalaj kissé bordás
fűrészes élű lemez
>
a kalap sötét közepe bemélyedt j
* a kalap sötét bíborszínű, bíborvörös vagy zöldes árnyalatú
eléggé sűrűn álló, fehér vagy sárgásfehér lemezek > <
felkanyarodó lemezek
kissé kiszélesedő, i fehér tönk
Család RUSSULACEAE
^
ldén
Russula sanguinaria
* nyár-ísz
VÉRVÖRÖS GALAMBGOMBA Enyhén mérgező faj; domború vagy bemélyedt közepű kalapja vérvörös, vörös csíkos tönkje idővel szürkés rózsaszínűre változik. Törékeny fehér húsa kicsit csípős ízű, spóralenyomata halvány okkersárga. • ELŐFORDULÁS Meszes talajon főként fenyőkkel képez mikorrhizát. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A R. helodes tönkje világosabb, idővel még szürkébbre színeződik; tőzegmoha között terem.
a lemezek kissé lefutók lehetnek *
a kalap vékony bőre - vérvörös
hengeres vagy • kihegyesedő tönk
js ,' - • törékeny, fehér hús
a piros csíkos tönk idővel szürkés rózsaszínűre színeződik törékeny, sárgásfehér vagy okkersárga lemezek
TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő savanyú talajon. Méret KALAP 0 5 - 1 0 cm
TÖNK t 4 - 7 cm ** 1 - 2 cm
Család RUSSULACEAE
Russula undulata
FEKETÉSVÖRÖS GALAMBGOMBA
Spóraszín
krémszínű
Érték J g
Idény nyár-ősz
a kalap közepe majdnem fekete
a bíbor- vagy ibolyaszínű kalapon sárga foltok lehetnek
Eléggé húsos faj; domború kalapjának közepe majdnem fekete és általában besüllyedt; a kalap többi része bíboribolya színű, gyakran sárga foltos. A kalap színe erősen kontrasztos a fehér vagy sárgásfehér tönkkel és a lemezekkel. A tönk meglehetősen rövid, bunkó rovid, fehér vagy alakú, a lemezek sűrűn állók sárgásfehér tönk • és felkanyarodók. A fehér vagy szürkésfehér hús kissé csípős ízű, ehetetlen. felkanyarodó, fehér vagy sárgás• ELŐFORDULÁS Tölgyfehér, sűrűn fákkal él együtt; néha más álló lemezek • lombos fák alatt is nő. Az északi mérsékelt övben elterjedt gomba. • HASONLÓ FAJOK A R. brunneoviolacea és a R. romellii spóralenyomata sötétebb. qp TERMŐHELY Erdős területeken tömegesen nő tölgyek alatt, T főként savanyú talajon. • EGYÉB NEVEK R. atropurpurea.
Család RUSSULACEAE
ldén
Russula sardonia
y nyár-ősz
CLTROMLEMEZŰ GALAMBGOMBA Mutatós, viszonylag nagy termetű faj. Domború, fényes, sötét bíborszínű w r kalapjának színe ellentétet alkot citromsárga lemezeivel. Bíborszínű vagy borvörös tönkje bunkó alakú. Enyhén gyümölcs illatú, csípős ízű. Lemezei és fehér húsa ammónia hatására rózsaszínűre változik. • ELŐFORDULÁS Leginkább erdei fenyő alatt nő. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt. felkanya• HASONLÓ FAJOK A R. queletii kisebb, rodó vagy 1 lemezei és spóralenyomata világosabb. Nem kissé lefutó f lemezek reagál ammóniával és csak alig csípős. • EGYÉB NEVEK R. drymeia.
r ijjr
•
IV
• sötét bíborszínű vagy borvörös kalap csupasz, fényes, domború ' kalap
I
• sűrűn álló, citromsárga vagy okkersárga lemezek
szürkés árnyalatú, bíborszínű vagy borvörös tönk
TERMŐHELY Tömegesen nő fenyők alatt. Méret
KALAP 0 4 - 1 0 cm
TÖNK J 4 - 1 0 cm <-> 1-2,5 cm
Család RUSSULACEAE
Fai
Russula v
VARASHÁTÚ GALAMBGOMBA
Spóraszin
hu|vány
Idény nyir-ősz domború, majd lapos, szemcsés vagy korpás felszínű kalap «
a kalap felszíne mezőkre t repedezik
sargas- vagy kékeszöld f kalap
E kemény húsú faj legjobban szemcsés, sárgászöld vagy kékeszöld színű, gyorsan mezőkre repedező kalapfelszíne alapján azonosítható. A kemény tönk fehér, de bázisa kissé barnás lehet. Törékeny, fehér lemezei sűrű állásúak, felkanyarodók. Húsa vasszulfát hatására narancsos rózsaszínűre változik. barna bázisú, fehér tönk •— • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, pl. bükkel képez mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A R. cutefracla színe sötétebb zöld és a kalap szélétől kezdve berepedezik. Nem reagál vasszulfáttal TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban terem jó vízelvezetésű erdei talajon.
A P R Ó , SIMA KALAPÚ GOMBÁK
N
agyon sok apró termetű, kis kalapú gomba tartozik ide, számos nemzetségből és családból. Ebben a könyvben elsősorban a Tricholomataceae család
Család TRICHOLOMATACEAE
L Á P I SZÜRKEFÜLŐKE
TÖNK 1 4 - 8 cm <-> 1-3 mm
Család TRICHOLOMATACEAE
Idény
Faj Lyophyllum palustre
A vékony, halvány szürkésbarna tönkön domború, majd kiterülő, középen kissé bemélyedő, szürkésbarna kalap ül. A kalap felülete a szélétől a közepe felé bordázott; húsa vékony, kissé lisztszagú, nem fogyasztható. A fehér vagy halványszürke lemezek felkanyarodók, közepesen sűrűn állók. • ELOFORDULÁS Csak lápos helyeken nő, tőzegmoha között, melyet végül elpusztít. Sokfelé előfordul az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Más fajok is élnek tőzegmohában, pl.: Galerina paludosa, G. tibiieystis, Omphalina sphagnicola és a 0. philonotis, melyek spórái általában barnák, lemezeik lefutók. • EGYÉB NEVEK lápi álpereszke.
KALAP 0 1 - 3 cm
kicsi, fehér spórájú fajait ismertetjük. E gombák kalapja finoman hamvas lehet, de nem találhatók rajtuk szőrök, szálak vagy pikkelyek (142-144. old.).
Fa
'
Baeosporui myosura
domború vagy lapos, besüllyedi
nyár-ősz
hosszú, gyökerező, szürkés-
a kalap szélétől a közepe felé futó
r
TERMŐHELY Tömegesen vagy boszorkánykörben nő lápokban, tőzegmoha között. Spóraszín Idény
Érték
fehér
ősz-késő ősz sűrű. keskeny, világosszürke lemezek
D E R E S T Ö N K Ű FENYŐFÜLŐKE A kicsi Baeospora nemzetségbe tartozó világosbarna gomba száraz kalapja lapos, közepén kicsi púp van; tönkje szemcsés. Penészszagú, jellegtelen ízű. Lemezei majdnem szabadok. • ELŐFORDULÁS Parkokban és erdőkben él fenyőtobozokon vagy tobozpikkelyeken. Elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A szintén világosbarna B. myriadophylla lemezei többé-kevésbé lilák. Elsősorban korhadó fenyő száraz, világosbarna kalapfelszín ágakon nő, általában ritka. Fenyőtobozokon él még a Strohilurus esculenlus (133. old.) is.
felkanyarodó • vagy szabadon álló lemezek METSZET
TERMŐHELY Fenyőtobozokon vagy szétesett pikkelyleveleiken nő, egyesével vagy kis csoportban.
Család TRICHOLOMATACEAE
Faf
Strobilurus esculentus
LUCOS TOBOZFÜLŐKE
késő ősz-tavasz
közepesen • sűrűn álló. fehér lemezek
E kicsi gomba barna kalapja domború, széle vékony; sima, narancssárga tönkjének fehér a csúcsa. Kemény, fehér húsa jószagú. Ehető, de kis termete miatt nem érdemes szedni. • ELŐFORDULÁS Csak luctobozokon nő, általában már földdel fedetteken, de nedves területeken vékony, éles néha megtalálható föld felettieken is. ^ ^ H ^ kalapszél Európában és Ázsia lucos övében széles körben elterjedt, gyakori faj. • ragadós, • HASONLÓ FAJOK A S. stephanocystis barna kalap és a S. tenacellus kéttűs fenyők tobozán él. A kis Collybia fajok (67., 111-113. old.) " leginkább csak mikroszkóppal azonosíthatók.
TERMŐHELY Lucosokban nő kis csoportokban. Mérel
KALAP 0 0,5-3 cm
Faj
Spóraszín ldé
Mycena inclinata
Harang alakú kalapjának széle feltűnően fogazott és sugarasan bordás. Kemény tönkje csúcsán fehér, alul vörösbarna. Azonosításában segítséget nyújt csípős íze. • ELŐFORDULÁS Az idős fatuskókat kedveli öreg erdőkben. Általában tölgyfák elhalt részein nő, néha megtalálható más lombos fákon is, pl. a szelídgesztenyén. Európában és E-Amerikában merev, sima közönséges faj, helyenként gyakori. felszínű tönk • HASONLO FAJOK A Mycena maculata gomba illatú, kalapszéle sima, tönkje bíborbarna. Ritkább és nem is feltűnő faj.
a tönk bázisa élénk vörösbarna
a fiatal példányok
sirgásfehér
" y ősz-kora tél
CIFRA KÍGYÓGOMBA
TERMŐHELY Csoportosan nő korhadó faanyagon.
.
a tönk bázisa gyökérszerű fonalakkal rögzül a tobozon
TÖNK I 2 - 5 cm < * 1-2,5 mm
Család TRICHOLOMATACEAE
hullámos, * felkanyarodó lemezek
vörös foltok a szürkésbarna vagy fehéresszürke kalapon
METSZET
felkanyarodó lemezek
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj
Mycena
Idény
arcangeliana
ősz-tél eleje
OLAJSZÜRKE KÍGYÓGOMBA
felkanyarodó lemezek
Ezt a fajt termőhelyén nehéz azonosítani, annak ellenére, hogy a fiatal példányok tönkje lila. Kalapja a harang alakútól a domborúig bármilyen formájú lehet és különböző fakószürke árnyalatokban fordul elő. Jól záródó dobozba helyezve néhány perien belül erős jódszagot áraszt. • ELOFORDULAS Kertekben, temetőkben, parkokban, tápdús talajú erdőkben, élő fák vagy bokrok tövének mohás kérgén, fatörmeléken vagy lehullott ágakon él. Európa-szerte elterjedt, gyakori faj. • EGYÉB NEVEK M. oorliana. ""• ""pasz
• domború vagy harang alakú kalap
barnásszürke, néha lilás árnyalatú hús
fi, t
METSZET
felületű tönk
sűrűn álló, fehér vagy rózsaszínű lemezek
T E R M Ő H E L Y Gyakran tömegesen nő különféle faanyagon. Méret KALAP 0 1-2,5 cm
Spóraszín
TÖNK t 3 - 7 cm «-• 2 - 3 mm
Család TRICHOLOMATACEAE
Fa
ldeny
' Mycena olivaceomarginata
RÉTI KÍGYÓGOMBA Kalapszíne a szürkésbarnától a sárgáig és a rózsaszín árnyalatokig bármilyen lehet, ezért legjobban kézi nagyítóval határozható meg. Tönkhöz nőtt lemezeinek éle zöldesbarna. Tönkje eléggé törékeny, húsa vékony, számos Mycena fajhoz hasonlóan, retekszagú; egyes változatok gyengén salétromsav szagúak. • ELOFORDULAS Mohos gyepekben és kaszált vagy legeltetett réteken található. Európa-szerte gyakori. • HASONLÓ FAJOK Más Mycena fajok lemezéle is lehet színes: piros - a faanyagon élő M. rubromarginata és a tobozokon található M. seyneii; sárga - a fű között vagy avarban növő M. citrinomarginata és a M. flavescens esetében. • EGYÉB NEVEK M. arenacea.
Érték
fehér ősz
domború vagy kúpos kalap
hullámos, tönkhöz nőtt lemezek
• szürkésbarna vagy világosabb kalapszínű tönk
sugár irányú barázdák a kalapon barna vagy szürke kalap, néha sárga vagy rózsaszínű árnyalattal
T E R M Ő H E L Y Egyesével vagy tömegesen nő a rövid fűben.
- a lemez éle halvány zöldesbarna
METSZET
közepesen sűrűn álló, halványszürke lemezek
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj Mycena epipterygia
" • W nyár-tél eleje
ENYVES KÍGYÓGOMBA Egyike a viszonylag kevés, nyálkás felületű 4 Mycena fajnak. Élénksárga tönkjéről ismerhető fel; gyakran rozsdás árnyalatú, de egyébként eléggé változatos a gomba mérete, alakja és a színe. Kissé liszt vagy avas szagú. • ELŐFORDULÁS Növényi hulladékon - főként fenyőn - él erdőkben, de savanyú talajú nyíltabb, szedres vagy páfrányos lomberdőkben is megtalálható. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK A nyálkás Mycena fajok között legvastagabb nyálka a Mycena rorida tönkjét fedi, melyen a tönknél vastagabb réteg található. A nádon növő, erősen lefutó lemezű M. belliae tönkje alig nyálkás.
a kalap általá- • ban szürke és barázdált tojás alakú, domborúra vagy kúposra nyíló kalap
• eléggé merev, nyálkás, sárga tönk
TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban nő moha között. Méret
KALAP 0 0,5-2,5 cm
TÖNK C 3 - 8 cm •••» 1-2,5 mm
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj Mycena leptocephala
SALÉTROMOS KÍGYÓGOMBA Harang alakú vagy kúpos, halványszürke vagy ólomszürke kalapja nedvesen feltűnően barázdált. Tönkje és vizenyős húsa törékeny. Ez és még más gyakoribb Mycena fajok is salétromsav vagy ammónia szagú. • ELOFORDULÁS Mohás legelőkön magas fű között, erdei avarban vagy nádon nő. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt, gyakori gomba. • HÁSONLÓ FAJOK A M. abramsii általában nagyobb és nem annyira szürke a kalapja; lombos fákon nő. Az erőteljesebb termetű M. stipata kalapja ragadós, fenyőtuskókon nő. A M. capillaripes lemezszéle (kézi nagyítóval látható) piros, fenyőtörmeléken nő. Mindegyik ammónia szagú. • EGYÉB NEVEK M. chlorinellal ammoniaca. TERMŐHELY Egyenként vagy tömegesen nő mohos legelőkön.
Spóraszín Idény
Érték
sárgásfehér
nyár-tél
barázdák a világosszürke vagy ólom• szürke kalapon
METSZET
/ fel- / kanyarodó lemezek törékeny, vizenyős, ammónia szagú hús * eléggé ritkán álló, halványszürke lemezek
\I
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj
Mycena fdopes
UREGESTÖNKC KÍGYÓGOMBA Legjobban mikroszkóppal határozható meg, mert akkor látszanak tüskés cisztidái. Egyéb jellegzetessége még a törékeny tönk, a szürke színezet és a fertőtlenítő szag. Kalapja és tönkje fehéren hamvas, a kalap közepe barázdált. • ELŐFORDULÁS Főként lomberdőkben él humuszos talajban vagy törmelékes avarban; fenyőfák alatt, fenyőtűkön is megtalálható. Gyakran nő csalán között, erdei utak mentén. Európa-szerte elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK M. arcangelica (\\9. old.). A M. metala rózsás árnyalatú és a savanyúbb talajt kedveli, fenyők alatt. Mindkét gomba fertőtlenítő szagú és mikroszkóp alatt nagyon hasonlóak. • EGYÉB NEVEK M. vitilislvitrea.
TERMŐHELY Többnyire egyesével nő. Méret
KALAP 0 0,8-2 cm
TÖNK I 6 - 1 0 cm «
Család TRICHOLOMATACEAE
1 - 2 mm
Faj Mycena haeniatopus
Idény nyar-osz
VÉRZŐ KÍGYÓGOMBA A gomba harang alakú, vörösbarna kalapja finoman deres, széle fogas. Amikor a törékeny, vörösbarna tönk - ami szintén deres felületű megsérül vagy eltörik, a vékony, vizenyős hús sötét vérvörös nedvet ereszt. • ELŐFORDULÁS Korhadó fákon nő erdőkben. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A M. crocata (119. old.) tejnedve narancssárga; a M. inclinata (133. old.) sűrű csoportokban nő, de nincs nedve; a M. sanguinolenla kisebb és karcsúbb, lemezeinek éle vörösbarna, ^ ^ ^ ...,,, , , , tobbe-kevesbe tejnedve voros es avarban no. harang alakú • SPINELLUS FUSIGER 11 ! • EGYÉB NEVEK M. haematopoda JP . kalap A Mycena fajokon gyakori élősködő gomba. Úgy néz ki, mint egy kis gombostű a tűpárnában. Közeli rokonságban van a kenyérpenésszel. ]
felkanyarodó lemezek
TERMŐHELY A termőtestek sűrű csoportokban nőnek.
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj
ldény
Mycena galopus
késő nyár-léi
felkanyarodó lemezek «
FEHÉRTEJŰ KÍGYÓGOMBA Igen változékony faj; legkönnyebben a tönkben termelődő, bőséges fehér tejnedve (a tönk tövénél észlelhető legjobban) és a többi Mycena fajéhoz képest ritkán álló lemezei alapján lehet azonosítani. Itt a szürke változat látható, de teljesen fehér vagy fekete példányai is léteznek. A fekete változatot (var. nigra) önálló fajként, M. leucogala néven is emlegetik. Gyenge retekszaga van. Fogyasztása nem ismert, de méretét tekintve nem is érdemes. • ELŐFORDULÁS Mindenféle erdőtípusban megtalálható, fenyőtűkön vagy lombavaron; nyíltabb termőhelyeken is megél, humuszos talajon. Európa-szerte elterjedt, gyakori faj. a törött tönk fehér • HASONLÓ FAJOK A M. erubescens • nedvet ereszt nek kevés, fehér tejnedve van, lassan színeződik barnásvörösre; húsa keserű.
J KALAP 0 0,5-2 cm
TÖNK I 3 - 7 cm <-» 1 - 2 mm
TRICHOLOMATACEAE
Faj Mycena acicula
• domború, általában szürke kalap, sugár irányú barázdákkal
• ritkán álló, fehér lemezek Spóraszín Idény
TERMŐHELY Egyesével vagy csoportosan nő. Érték t p .
sárgásfchér
tavasz-tél eleje domború vagy harang alakú, -• bordázott kalap
NARANCSVÖRÖS KÍGYÓGOMBA A faj meghatározásához sárga szegélyű, élénk narancssárga kalapja és áttetsző sárga tönkje nyújt segítséget. Az apró termetű, avarlakó Mycena fajok közül valószínűleg ezt a legkönnyebb azonosítani. Hosszú, karcsú tönkje és domború, harang alakú kalapja egyaránt finoman deres. áttetsző, Felkanyarodó, inkább széles, sárga világossárga lemezei ritkán állnak. * tönk • ELŐFORDULÁS Avar- és kéregtörmeléken él nedves helyeken, csalán alatt, erdőkben és sövényekben. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori gomba az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A Rickenella fibula (36. old.) lemezei lefutók, íveltek.
EV
• a narancssárga kalap széle sárga finoman hamvas kalapfelszín * hosszú, karcsú tönk a tönk finoman deres A.
A.
TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban, nagyon gyorsan nő.
Család TRICHOLOMATACEAE
Faj Mycena flavualba
SÁRGÁSFEHÉR KÍGYÓGOMBA E faj jellegzetessége, hogy domború vagy kúpos, finoman bordázott, fakósárga kalapján sötét „szemfolt" lehet. Lemezei fehérek. Törékeny tönkje áttetsző sárgásfehér. Vékony fehér húsa kissé retekszagú és -ízű. • ELŐFORDULÁS Mohos réteken nő, de megtalálható erdőkben, fenyők avarjában. Európaszerte elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Könnyen összetéveszthető más sárgásfehér gombákkal, pl. egyes Hemimycena fajokkal.
m
Idény
ősz
• kúpos vagy doniború kalap
\ 7
V \ VA
/ V
,' A
1
V v V
• MYCENA ADONIS piros kígyógomba Meglehetősen ritka faj; korallpiros kalapja idővel megfakul, fehér tönkje áttetsző. J 0 (
sötét „szemfolt" a kalap közepén
felkanyarodó, ritkán álló, a tönkhöz foggal csatlakozó lemezek *
• a kalap felszíne finoman bordázott KALAP 0 0,5-2 cm
1 / 1
TERMŐHELY Hatalmas tömegben, gyakran százasával nő. TÖNK I 3 - 5 cm •-»• 1 - 2 mm
Család TRICHOLOMATACEAE
Fa
í Marasmius androsaceus
Spóraszín piszkosfehér ldén
Érték
V nyár-késő ősz
LÓSZŐR SZEGFŰGOMBA E fajnak nagyon vékony, különlegesen merev fényes tönkje és domború, lapos tetejű, sötét közepű világosbarna kalapja van, sugaras barázdákkal és ráncokkal. Lemezei közvetlenül a tönkhöz nőttek, míg sok Marasmius faj tönkje körül kis gyűrű látható. Sűrűn összenőtt, lószőrszerű gombafonalaival kapaszkodik meg az aljzaton. Finom illata és enyhe íze van, de étkezésre nem alkalmas. • ELŐFORDULÁS Fenyvesekben él, lehullott tönkh(r _ n ö t t fenyőtűkön vagy apró fatörmeléken; fenyéreken és homokdűnéken is megtalálható. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK A Micromphale perforans tönkje finoman pelyhes, szaga rothadt káposztára emlékeztet.
csupasz, fényes tönk
lószőrszerű gombafonalak
sugarasan barázdált, világosbarna kalapfelszín TERMŐHELY Tömegesen nő változatos termőhelyeken.
Család TRICHOLOMATACEAE
Fai
Micromphale
foetidum
ldén
>' ősz-késő ősz
BÜDÖS SZEGFŰGOMBA
ritkán álló, gyakran villásan
Ezt az eléggé kicsi gombafajt gyakran egyedül csak elágazó, összeerős, rothadt káposztára emlékeztető szagáról lehet « kötött lemezek észrevenni. Domború, sima, narancsbama kalapjának sötétebb színű a közepe, vékony, felkanyarodó széle bordázott. Üreges tönkje bársonyosan fekete, felül vastagabb. • ELŐFORDULÁS Kizárólag lombos fák lehullott ágain él erdőkben; kedveli a meszes talajt. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, de nem gyakori faj. felálló, • HASONLÓ FAJOK A M. brassicolens lehullott bükkágakon vékony és leveleken él. Világosabb lemezei sűrűbben állnak. kalapszél A M. perforans kisebb és fenyőtűkön található. a bordázott kalap Mindkét faj büdös szagú. nedvesen • EGYÉB NEVEK Marasmius foetidus, undorító • sötétebben csíkos szegfűgomba.
kissé kocsonyás, vörösbarna hús szürkésbarnára száradó, narancsbarna kalap
T E R M Ő H E L Y Sűrű csoportokban nő lombos fák maradványain. Merel
KALAP 0 0 , 5 - 3 cm
TÖNK j 1 - 4 cm <-> 2 - 4 mm
Család TRICHOLOMATACEAE
Fa
'
Marasmiellus
ramealis
FÁNTERMŐ SZEGFŰGOMBÁCSKA Ennek az apró Marasmiellus fajnak sárgásfehér vagy világosbarna, domború de idővel ellaposodó, finoman ráncos és barázdált kalapja van. Rövid, görbe, világos bőrszínű tönkjének tövét halvány pelyhek fedik. Tönkhöz hasonló színű húsa vékony, rugalmas és rostos. Széles lemezei ritkán állnak; sima felületű, orsó vagy ellipszoid alakú spóráinak mérete 9 x 3µm. • ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben, elhalt ágakon vagy gallyakon és szedervesszőkön nő. A szárazságot is elviseli. Európa-szerte elterjedt, gyakori faj. • HASONLO F A J O K A M. candidus kalapja kisebb és fehérebb, tönkjének bázisa fekete. A M. vaillanlii elhalt füveken, sásokon, szittyókon él. Mindegyik ritkább, kímélendő faj. • EGYÉB NEVEK Marasmius ramealis, fántermő szegfűgomba. széles, ritkán álló lemezek •—
T E R M Ő H E L Y Termőtestei tömegesen nőnek.
Spóraszín Idény
piszkosfehér
nyár-ősz
a kalap felülete finoman ráncos és barázdált
-• világos színű pelyhek a görbe tönk bázisánál
sárgásfehér vagy •— világosbarna kalap
• tönkhöz nőtt, piszkosfehér vagy rózsaszínes sárga lemezek
bázisa * felé vöröses, világos bőrszínű tönk
Faj Galerina calyptrata
Család CORTINARIACEAE
SÜVEGES TURJÁNGOMBA Kicsi, karcsú, mézbarna gomba; bordázott kalapja szárazon halvány sárgásbarna színű. Vékony, világosbarna húsa és lemezei általában lisztszagúak. Tönkje hosszú, vékony és sima. A hasonló fajoktól csak mikroszkópos vizsgálattal lehet elkülöníteni; spórái rücskösek, széles orsó alakúak, külső faluk a belsőtől hólyagszerűen elválik. • E L Ő F O R D U L Á S Mohos gyepekben vagy nedves erdőkben él. Sokfelé megtalálható, de pontos elterjedése még nem tisztázott. • H A S O N L Ó F A J O K A G. hypnorum spórái eltérnek - külső faluk nem válik le. A G. sphagnorum csak tőzegmoha között él, tönkjén gallérzóna van. Számos Galerina faj él mohán vagy korhadó faanyagon.
apró, domború, erősen barázdált kalap •
TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban terem. Méret
KALAP 0 0,3-0,8 cm
TÖNK t 3-5 cm < » 1-2 mm
Család BOLBITACEAE
Faj Conocybe lactea
TEJFEHÉR HARANGGOMBA A Conocybe fajok többségével ellentétben, ezt a gombái mikroszkóp nélkül is fel lehet ismerni hosszúkás, sárgásfehér kalapjáról. A sima kalap finoman bordázott, idővel kissé megráncosodik. Lemezei sűrűn állnak, világos rozsdabarna színűek. A tönk felülete finoman deres és rovátkolt. A hús vékony és törékeny. • E L Ő F O R D U L Á S Fű között nő - általában termékeny talajú gyepekben. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba. • H A S O N L Ó F A J O K A Bolbilius lacteus kalapja lapadós, spórái kisebbek; 9,5 x 5,5 pm, míg a C. lacleaé 12,5 x 8 pm. A Galerina fajok (91., 140. old.) lemezei általában ritkábban állnak és tönkhöz nőttek. A A •r ^ r r • E G Y É B N E V E K tejfehér VUKU.^TU^* szemétgomba.
TERMŐHELY Néhány gomba nő együtt vagy tömegesen terem.
Spóraszín Idény
Érték
okkerbama
nyár-ősz a sima kalapfelszín idővel kissé megráncosodhat
• megnyúlt, sárgásfehér kalap
a lemezek • kezdetben felkanyarodók, majd szabaddá válnak
^
Idény
Faj Psilocybe semilanceata
Család STROPHARIACEAE
nyár-ősz közepesen sűrűn álló, felkanyarodó vagy majdnem szabad lemezek •
HEGYES BADARGOMBA Jól ismert, hallucinogén anyagot tartalmazó gomba. Elegáns, kúpos kalapjának közepe csúcsos; a fiatal példányokon bordázott, zöldesszürke színű; bordázata gyorsan eltűnik és sárgásfehérre szárad. Karcsú tönkje kalapszínű, de a bázisnál kék. Sárgásfehér húsa must illatú. Elfogyasztva kórházi ápolást igénylő mérgezést okoz. • ELŐFORDULÁS Fűcsomók között terem műtrágya mentes réteken és legelőkön. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt faj. • HASONLÓ F A J O K A Psilocybe fimetaria kalapján fehér burokmaradvány van. Lótrágyán fordul elő. • EGYÉB NEVEK lándzsagomba, hegyes trágyagomba.
• a nedvesen bordás és zöldesszürke kalap szárazon sárgásfehér, bordázata eltűnik
világos zöldesszürke, bíborló feketére érő lemezek
-• a kalap felülete sima, gyakran ragadós
1 METSZET
általában kanyargós, hosszú, karcsú tönk
a tönk általában kalapszínű •— a tönk bázisa néha kék TERMŐHELY Egyenként vagy tömegesen terem. Méret KALAP 0 0,5-2 cm Család COPRINACEAE
TÖNK t 4 - 1 0 cm
Spóraszín
2-3 r
Fa
ldény
i Panaeolus foenisecii
bfbor|ó
fekete
X
...
száradáskor a kalap
vörösbarna, világos barnára
a kalap felszíne apró lemezekre tőre-
hamvas felu-
tetű tönk » tuszeres illata van. • ELFORDULÁS Nedves réteken él. Európa-szerte nagyon gyakori faj, de világszerte megtalálható a megfelelő termőhelyeken. • HASONLÓ F A J O K A P. aler lemezei feketék, spórái sima felületűek. • EGYÉB NEVEK Panaeolina foenisecii.
*
késő tavasz-ősz
RÉTI TRÁGYAGOMBÁCSKA Réteken nagyon gyakori faj; félgömb alakú vagy kiterülő, sima kalapja vörösbarna; hasonló színű tönkjének hamvas a felszíne. Kalapja megszáradva sávossá válik, felülete apró, lapos lemezekre töredezhet. Lemezei eléggé ritkán állnak, szabadok. A többi Panaeolus fajtól eltérően, melyek lemezei és spóralenyomata fekete, e fajé barna színű; mikroszkóp alatt láthatók rücskös felszínű spórái. Húsának kellemes, vörösbarna,
Érték
TERMŐHELY Nitrogénben gazdag lalajon - különféle gyepekben, legelőkön - tömegesen nő.
A P R Ó , DÍSZÍTETT KALAPÚ GOMBÁK A z alábbi gombák termőteste az L ± 1 előző részben (132-141. old.) bemutatott fajokhoz hasonlóan nagyon kicsi, kalapfelszínük viszont változatosan díszített, de sohasem sima. Szintén sok család és Család TRICHOLOMATACEAE
számos nemzetség gombája sorolható ide. Kalapjuk felszíne lehet szálas vagy pikkelyes, esetleg szemcsés, vagy pl. a Coprinus dissemiatus (143. old.) kalapjához hasonlóan, finom szőrök fedhetik. Idény
Faj Crinipellis scabella
PIKKELYES ÁLSZEGFŰGOMBA Domború kalapjának közepe púpos vagy besüllyedhet. Az apró, selymes, világosbarna szőröcskéi körkörösen helyezkednek el rajta, ettől felülete finoman filces. Sugár irányú sávjai is lehetnek. Szívós húsa piszkosfehér; szaga, íze jellegtelen. • ELŐFORDULÁS Száraz gyepekben, műtrágyamentes kaszálókon, legelőkön és homokdűnéken található. Helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A mérsékelt övben csak néhány Crinipellis faj él. Egy trópusi faj, a C. perniciosa a kakaófák pusztulását okozza. • EGYÉB NEVEK C. stipitaria, Marasmius stipitaria, pikkelyes szegfűgomba
Méret
KALAP 0 0,5-1,5 cm
TÖNK 11,5-3,5 cm <-> 1 - 2 mm
Család TRICHOLOMATACEAE
nyár-ősz
felkanyarodó vagy majdnem szabad lemezek
• a kalapfelszínre lapuló selymes, világosbarna vagy vörösbarna szőrök
*
közepesen ritkán álló, vastag, eléggé szívós, piszkosfehér lemezek Spóraszin
TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő elhalt növényi szárakor!. fehér
Érték
m
Asterophora parasitica
F Á T Y O L O S ÉLŐSDIGOMBA Szürke színű, selymesen szálas kalapú és tönkű gomba; vastag, ritkán álló lemezei a tönkhöz foggal csatlakoznak. Étkezésre alkalmatlan. • ELŐFORDULÁS Lactarius és Russula fajok (főként a R. nigricans) rothadó termőtestén él, erdei termőhelyeken. Szórványosan elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K Rothadó lemezes gombákon élő egyéb fajok; az apró pöfetegre emlékeztető Asterophora lycoperdoides; a Lepista nebularison (40. old.) élő Volvariella surrecta; néhány apró Collybia faj. TERMŐHELY Kis csoportokban nő gombák termőtestén.
Család COPR1NACEAE
Idény tavasz-kora ősz
^ Coprinus disseminatus
SEREGES TINTAGOMBA Harang alakú kalapja fiatalon sárgásfehér, éretten szürke, közepe mindig sötétebb, felszíne sugarasan bordázott. A Coprinus fajok többségétől eltérően, lemezei nem folyósodnak el tintaszerűen. A kalap felszínén kézi nagyítóval finom szőrök és szemcsék láthatók. Törékeny tönkje fehér, húsa nagyon vékony. • ELOFORDULÁS Elhalt lombos fák tuskóin és azok körül él. Széles körben elterjedt gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A Psathyrella pygmaea alkata és termőhelye is hasonló, de kalapfelszíne sohasem szőrös vagy szemcsés és kevésbé bordás. • EGYÉB NEVEK Psathyrella dissemw
közepesen sűrűn álló
a hordák jól láthatók a fiaj tal kalapon
#
• lemezek
i
finom szőrök és szemcsék a kalap fehér vagy « szürkésfekete, szabadon álló lemezek METSZET
vékony, * • fehér hús
harang alakú, bordázott kalap
TERMŐHELY Nagy tömegben terem tuskókon. Méret KALAP 0 0,5-1,5 cm Család HYGROPHORACEAE
tuskókon és elpusztul fák körül tömegesen terem
törékeny, piszkosfehér tönk
TÖNK í 1 - 4 cm ** 1 - 2 mm Faj Hygrocybe miniata
APRÓ NEDŰGOMBA A számos, apró termetű Hygrocybe faj egyike, melyek száraz kalapját sűrűn fedik az apró pelyhek. Spóráik mikroszkópos vizsgálata nélkül pontos meghatározásuk nehéz; az apró nedűgomba spórái többnyire körte alakúak. Termőteste élénk narancsvörös, domború kalapja pelyhes, tönkje sima, fényes. Lemezei tönkhöz nőttek, narancsvörös húsának szaga és íze jellegtelen. • ELŐFORDULÁS Háborítatlan, nedves, mohos gyepekben, gyakran a Hieracium pilosella\ít\ él együtt. Az északi mérsékelt övben sokfelé előfordul, de pontos elterjedése még nem tisztázott. • HASONLÓ F A J O K A korán megjelenő H. helobia a nedves erdőket, tőzegmohás lápokat kedveli; fokhagymaszagú, spórái szabályos ellipszis alakúak. A H. marchii nagyobb termetű és hegyvidéki, füves helyeken terem. • EGYÉB NEVEK narancsvörös . nedűgomba/vizenyősgomba.
Spóraszín
fekete
Érték
Idény -
élénk narancssárga, pikkelyes felületű
sima, fényes, élénk narancssárga
TERMŐHELY Tömegesen nő kissé savanyú talajú réteken és fenyéreken.
Idény nyár vege-osz
Faj Entoloma serrulatum
Család ENTOLOMATACEAE
bemélyedés a száraz, kékesfekete » kalap közepén
FEKETÉSKÉK DÖGGOMBA Domború, sötét kékesfekete kalapjának felszíne száraz tapintású, apró, felálló pikkelyek fedik; közepén köldökszerű bemélyedés van. Tönkje a kalapéhoz hasonló színű. Felkanyarodó, világoskék lemezeinek az éle kékesfekete, fűrészes. • ELŐFORDULÁS Réteken, útszéli ritkás növényzet között vagy homokdombokon nő. Európa- és E-Amerika-szerte elterjedt, de meglehetősen ritka faj. • HASONLÓ FAJOK Hasonló, többé-kevésbé kékes, színes lemezélű Entoloma fajok: a barnás kalapú E. caesiocinctum; az E. chalybaeum barna élű, kék lemezeinek kevésbé fűrészes az éle; az E. querquedula kalapja zöldeskék árnyalatú.
a kalapot apró, felálló pikkelykék fedik
kellemes aromájú, vékony, kékesfehér hús •
a lemezek éle fűrészes és kékesfekete színű
közepesen ritkán álló, felkanyarodó lemezek
Méret KALAP 0 1-2,5 cm ENTOLOMATACEAE
METSZET
rózsaszínes kékre érő, világoskék lemezek
TERMŐHELY Kis csoportokban nő, sokféle talajon.
TÖNK t 2-6 cm <-> 2 - 4 mm
Spóraszín Idény
Entoloma incanum
halvány rózsaszín
Érték £ £
nyár-kora ősz
ZÖLDES PITYKEGOMBA Zöld vagy zöldesbarna színű faj, de húsa kékeszöldre színeződik a sérülések helyén. Domború kalapjának kissé besüllyed a közepe, tönkje üreges. Valószínűleg mérgező; erősen egérszagú. Annak ellenére, hogy valószínűleg a legfeltűnőbb kis termetű Entoloma faj, színe jól álcázza füves termőhelyén. • ELŐFORDULÁS Meszes talajú réteken vagy füves erdőszéleken terem. Európában és E-Amerikában elterjedt, de nem túl gyakori gomba.
közepesen távol álló lemezek
világos fűzöld vagy zöldessárga kalap
halvány rózsaszínű, tönkhöz nőtt vagy felkanyarodó lemezek
az áttetsző zöld tönk megkékül a sérülések helyén
a kalap széle gyakran hullámos
kis bemélyedés a kalap közepén ?
bordázat a kalap szélén
TERMŐHELY Egyenként vagy tömegesen nő lágyszárú növények között.
üreges tönk
a tönk bázisa fehér és zöldeskékre színeződik
METSZET
KALAPOS GOMBÁK, SZABADON ÁLLÓ LEMEZEKKEL Ez a fejezet azt a néhány lemezes termőrétegű gomba családot - Amanitaceae, Agaricaceae és Pluteaceae mutatja be, melyek fajainak lemezei nem érintkeznek a tönkkel (szabadok). Tönkjüket általában ki lehet csavarni a kalap húsából anélkül, hogy lemezeik megsérülnének.
H Ú S O S GOMBÁK, BOCSKORRAL VAGY BUROKMARADVÁNYOKKAL
A
lemezes gombáknak ebbe a csoportjába az Amanita és a Volvariella nemzetség fajai tartoznak. Termőtestük aránylag nagy és húsos, az általános burok Család AMANITACEAE
maradványai pikkelyszerű képződmények vagy bocskor formájában láthatók a tönk tövén és/vagy laza pelyhekként a kalapon. Némely faj tönkjén gallér is lehet.
Fa
ldén
' Amanita caesarea
" nyár-ősz • pirosas narancssárga kalap
CSÁSZÁRGOMBA Európa déli részein az ókortól kezdve kedvelt étkezési gomba. Domború, majd ellaposodó kalapja pirosas narancssárga, tönkjének 5 cm tjfli szélesre is megnövő tövén laza, ^ fehér bocskor található. Puha lemezei ;ei ssűrűn állnak, sárgásfehér vagy ,.... . ,
—• száraz, bordázott szélű kalap a kalap húsa halvány» sárga
teltuno sargu
aranysárga színűek. Ehető, de ha nem gallér a szakértő határozta meg. ne fogyasszuk narancssárga (1. Hasonló fajokat)! "mkön • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal képez mikorrhizát, pl. tölggyel és szelíd gesztenyével. Széles körben elterjedt, de nem gyakori faj az északi mérsékelt öv déli részén és a szubtrópusi területeken. Közép-Európában ritka, kímélendő faj. • HASONLÓ FAJOK A mérgező A. muscarianak (146. old.) is van egy narancssárga változata. • EGYÉB NEVEK TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő savanyú, homokos vagy agyagos talajon.
, , , csaszargaloca, tojásgomba.
.. \
nagy, zsak- • szerű bocskor a tönk tövén
tönk húsa fehér
Idény
Faj Amanita muscaria
Család AMANITACEAE
nyár-ősz
LÉGYÖLŐ GALÓCA Gyermekkorunk tündérmeséiből jól ismert ez a mérgező kalapos gomba. Domború, majd ellaposodó kalapjának sima vagy finoman barázdált ^ á a széle, felül fehér burokmaradványoktól Ém pettyes. Számos színváltozata van: előfl fordulnak narancssárga példányai is, de u|| mind közül az élénk piros színűek a legnépszerűbbek. Tönkjének gumós töve körül hiányzik a más Amanita fajokra (pl. A. virosa 150. old.) jellemző bocskor. A légyölő galóca elfogyasztása nem mindig végzetes kimenetelű, de több termőtest már súlyos megbetegedést okozhat. • ELŐFORDULÁS Fákkal él együtt, főként nyírrel vagy luccal, általában savanyú ^uk ^ talajú erdőkben. Széles körben elterjedt és gyakori faj tesÉeBof^ az északi mérsékelt övben.
r
• piros, narancssárga vagy narancssárgás sárga kalap
• fehér tönk, burokmaradványokkal
^ ^ ^ ^ M P ^ ágÖS*^ • eső után eltűnő, fehér pikkelyek a kalap felszínén
szabadon ^ álló lemezek a tönk töve • J j gumós, 3 cm átmérőjű, felszíne rücskös övekkel díszített
lelógó, cafrangos, fehér gallér
a teljes hosszúságú lemezek közé rövidebbek vegyülnek
fehér vagy világossárga hús <
TERMŐHELY Egyenként vagy boszorkánykörben nő fák alatt.
METSZET
sűrűn álló, fehér vagy piszkosfehér lemezek
• AMANITA MUSCARIA var. FORMOSA A sárga vagy narancssárga kalapú változat É-Amerika keleti részén gyakori. £ £
Család
a m a n j t a
Faj Amanita ruhescens
CEAE
ldén
>' nyár-ősz
PIRULÓ GALÓCA
szürke vagy rózsaszínű burokmaradványok a bjjfe. • kalap felületén
A gomba domború, rózsásbarna kalapját * szürke vagy rózsaszínű burokmaradványok díszítik. Szürke, fehér táM vagy rózsaszín tönkjén a lelógó gallér felső oldala bordázott; töve gumósán ||í£ megvastagodott, rücskös. Ahol termőtestébe apró rovarok petéztek, ott húsa rózsaszínűre változik; gyakran ez a tulajdonsága a legjobb határozó bélyeg; egyébként nehezen azonosítható, legjobb, ha fogyasztása előtt szakértő gombavizsgáló látja. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal (bükk) és fenyőkkel alkot mikorrhizát. -. V Az északi mérsékelt öv • elterjedt, gyakori A •r^'^^F^PH^^^t. gombája. ' I B ^
•EGYÉB \ NEVEK pirosló galóca. :U
A HYPOMYCES HYAUNUS Ez a fehér tömlősgomba az Amanita rubescens élősködője É-Amerikában. Az A. virosan (150. old.) is előfordul. W
METSZET
fl n \
• a lógó gallér felső fele bordázott
pelyhes, szürke, fehér vagy rózsaszínű tönk
domború, rózsásbarna kalap
* a hagymaszerűén megvastagodó tönk töve csak kissé rücskös a burokmaradványoktól
a sérült részek rózsaszínűre változnak •
szabadon álló * lemezek
puha, fehér hús, lassan rózsaszínre színeződik
sűrűn álló, • puha, fehér vagy piszkosfehér lemezek
TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő, savanyú talajon.
Faj Amanita spissa
Család AMANITACEAE
sötétbarna kalap, szürke burok-
SZÜRKE GALÓCA
A gomba kalapja domború, színe általában foszlányokkal • sötétbarna, burokból eredő szürke foltokkal; széle sima. Bunkós tönkjén a gallér felső oldala barázdált. Gyengén földszagú. Habár főzés után ehető, fogyasztása nem ajánlott összetéveszthetősége miatt (1. Hasonló fajokat). Gyökerező tönkű, világosabb, szagtalan változatát egyes mikológusok A. excelsa néven önálló fajnak tekintik. • ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba, általában bükkel és kéttűs fenyőkkel él együtt a kalap sűrű, szabadon álló, széle sima vagy erdőkben. Széles körben elterjedt az északi fehér színű, puha alig barázdált mérsékelt övben. lemezek « • HASONLÓ FAJOK A mérgező a lógó •— A. panlherina (149. old.). galléron Az A. rttbescens (147. old.) határozott barázdák rózsaszínes árnyalatú. vannak
a bunkó alakú tönk • tövén a burokból származó szürkésbarna rücskök vannak
TERMŐHELY Egyenként nő vagy néhány gomba található együtt. Méret
KALAP 0 7 - 1 5 cm
TÖNK I 8 - 1 4 cm «-• 2 - 4 cm
Család AMANITACEAE
Faj Amanita solitaria
Spóraszín
Érték fehér
Idény nyar-osz
TÜSKÉS GALÓCA Domború, fehér vagy szürkésfehér kalapján hegyes, burok eredetű pikkelyek láthatók. Lemezei szabadok, sűrűn állók; kezdetben fehéresszürkék, szürkészöldek, végül élükön megbarnulnak. Tönkje fehér, pikkelyes; hártyás, lógó gallérja felülről bordázott. Kissé gyökerező, gumós tönkje 1-3 rücskös övvel díszített. Vastag, fehér húsa zöldes árnyalatú, kellemetlen szagú. Nem ehető. • ELŐFORDULÁS Lombos és elegyes erdőkben terem, meszes talajon. Meleg kedvelő, mediterrán faj, máshol szórványos elterjedésű. • HASONLÓ FAJOK Az A. strohiliformis nagyobb termetű, kalapján táblásán kiemelkedő, széles burokmaradványokkal. Húsa sohasem zöldes árnyalatú. Helyenként gyakori faj. • EGYÉB NEVEK A. echinocephala.
hegyes, fehéres burokmaradványok •
TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő ártéri erdők és elegyes lomberdők talaján.
a
Család
AMANITACEAE
Amanita pantherina
nyár-ősz
PÁRDUCGALÓCA Rendkívül mérgező faj; változatos színe nehezíti felismerését. A lapos kalap rendesen világosbarna színű, festői, apró burokmaradványok és finom, sugár irányú barázdák díszítik a felszínét. Jó határozó bélyeg a tönk tövének bunkós megvastagodása, melyen feltűnő ^ ^ perem látható; gallérjának felső része nem barázdált. Húsa fehér. • ELŐFORDULÁS Számos lombos fával, J w ^ f l ritkábban fenyőkkel alkot mikorrhizát elsősorban meszes talajon, erdőkben és ^^jjfltfy parkokban. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj.
TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő fák alatt. Méret Család
KALAP 0 5-12 cm
a tönk • végén a gumó csúcsos
Spóraszín nyár-ősz szabadon álló lemezek
SÁRGA GALÓCA Lapos, okkersárga kalapjának bordázott a széle, felszínére fehér burokmaradványok tapadnak. Piszkosfehér vagy halványsárga tönkjén jelentéktelen gallérzóna látható; gallérja múlékony. A tönk kissé peremes, 2 cm széles, gumós tövét néhány burokeredetű • sáv övezi. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel él együtt; P F j homokos talajú lomberdőkben is megtalálható. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt öv hegyvidékein. Melegkedvelő faj. • HASONLÓ FAJOK Az A. citrina (150. old.) ^ ^ T/íBb* kalapjának pelyhei ' \ T w Í w ? tartósabbak és retek.•' ' rafOhssvagy krumpliszagú. -
Meret
KALAP 0 3-10 cm
METSZET
okkersárga, bordás szélű kalap
keskeny • peremű gumó TÖNK : 5 - 1 0 cm •-> 0,5-1,5 cm
lógó, sima felszínű gai
* száraz, fakóbarna kalap, fehér foltokkal
Amanita gemmata
puha, sűrűn • álló lemezek
suru, szabadon álló, puha, fehér lemezek
a fehér * tönkön a peremes gumó fölött több gyűrűzóna lehet
TÖNK I fr-12 cm < > 0,5-1,5 cm
AMANITACEAE
sugaras * barázdák a kalap szélén
Spóraszín
puha, fehér, a felszínnél kissé sárgás hús
T E R M Ő H E L Y Kis csoportok
ban vagy egyenként terem.
Faj Amanita virosa
Család AMANITACEAE
nyár-ősz
HEGYESKALAPÚ GALÓCA A faj zsákszerű bocskora a föld alatt van, ezért a gombát a pontos azonosítás érdekében, ki kell ásni a talajból. Harang alakú vagy kúpos, ,L fényes, fehér vagy sárgásfehér kalapján általában nincsenek burokmaradványok. Az Amanita fajok többségétől eltérően, gallérja mulandó, tönkjét finom szálak övezik. Halálosan mérgező gomba; minden gombagyűjtőnek ismerni kell ezt a fajt, hogy biztosan elkerülje! • E L Ő F O R D U L Á S Lombos- és tűlevelű fákkal egyaránt képez mikorrhizát erdőkben; kedveli a fekete áfonyát és a lucosokat. Az északi mérsékelt öv magas hegységeiben terjedt el. • H A S O N L Ó F A J O K Az A. verna (az A. phalloides fehér változatának tartják egyesek) kalapja laposabb, a melegebb vidékeken fordul elő. Az A. ovoidea bocskora terjedelmes, sárgásfehér gallérja mulandó.
s
a kalapon néha hurok• maradványok vannak
fényes, fehér vagy sárgásfehér kalap
f
• sűrű, szabadon álló, puha, fehér lemezek
/
• a tönköt rövid életű gallér és szálas zónák övezik
T
j*
1 I
a zsákszerű • bocskor rendesen , a talajba J, süllyed •
. V 1eff'-
TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő, sovány talajon. Méret KALAP 0 6-11 cm
TÖNK í 10-20 cm
Család AMANITACEAE
Spóraszín
1-2 cm
Idény
Faj Amanita citrina
Érték
fehér
nyár-ősz puha. sűrűn álló lemezek •
CITROMGALÓCA A faj két tulajdonságáról jól felismerhető; citromsárga vagy fehér színéről és gumósán meg< vastagodott, peremes, 3 cm átS mérőt elérő, bocskor nélküli tönkjéről. Domború kalapjának sima szélén gyakran burokmaradványok lógnak, tönkjének felső részén nagy. lógó gallér van. Fehér húsa erősen nyers krumpliszagú. • E L Ő F O R D U L Á S Lombosés tűlevelű fákkal alkot mikorrhizát, főként savanyú talajon. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK A. mappa.
£
• szabadon álló, piszkosfehér vagy sárga lemezek
V lógó gallér
a tönk gumósán megvastagodott bázistá • peremes
METSZET
• az üreges tönk fehér vagy halványsárga színű
s TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan terem, savanyú talajon.
Faj Amanita phalloides
Család AMANITACEAE
GYILKOS GALÓCA Halálosan mérgező faj. Domború, majd ellaposodó kalapja zöld vagy sárgászöld színű, néha fehéres; széle sima, felülete benőtten szálas. Tönkje a kalaphoz hasonló színű, márványozott felületű, feltűnő bocskora 3-5 cm széles. A fiatal példányok viszonylag könnyen azonosíthatók zöldes árnyalatuk, szabadon álló lemezeik és feltűnő, fehér bocskoruk alapján. Gallérjuk általában van, de hiányozhat is. Az idősebb gombák kalapja szürkészöld színű lehet (1. Hasonló fajokat). • ELŐFORDULÁS Különféle lombos fákkal (bükk, tölgy, mogyoró) képez mikorrhizát, általában tápdús talajon. Európaszerte elterjedt; É-Amerikában is megtalálható. • HASONLÓ FAJOK Egyes Volvariella fajok (154-155. old.) hasonlítanak az idősebb gyilkos galócákra; rózsaszín spóralenyomatukról és gallérjuk hiányáról ismerhetők fel. Az A. verna déli elterjedésű és tiszta hófehér faj.
éretlen, zöld kalapú termőtest TERMŐHELY Egyenként vagy szórványosan terem. Méret KALAP 0 8 - 1 5 cm
TÖNK j 8 - 1 6 cm <-> 1-2,5 cm
Család AMANITACEAE
Idény
Fa
i Amanita porphyria
> a szürkésbarna vagy bíborszürke kalap felszínén csak kevés burokmaradvány lehet
BÍBOR GALÓCA Domború vagy púpos közepű kalapja szürkésbíbor színű. Tönkjét gallér övezi, gumós töve körül szürkésibolya vagy világosszürke, 2,5 cm széles bocskor van. Szaga nyers, csírázó burgonyára emlékeztet. Valószínűleg ártalmatlan vagy csak kissé mérgező, de mivel könnyen összetéveszthető veszélyes rokonaival, kerüljük! • ELOFORDULÁS Fenyőkkel él együtt savanyú talajon. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Az A. citrina (150. old.) szaga hasonló, de termőhelye és színe eltérő. Az A. spissa (148. old.) hasonló színű, de nem ç> krumpliszagú.
lógó gallér a tönk közepe táján •
szürke vagy ^ szürkésibolya, sima felületű tönk TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő.
a tönk gumós bázisa világos- *— szürke vagy szürkésibolya színű
nyár-ősz
puha, sűrű, szabadon álló, fehér lemezek <
METSZET puha, fehér, » krumpliszagú hús
Család AMAMITACEAE
Amanita fúlva
R Ő T SELYEMGOMBA
vörösesbarna • kalap
A gomba kalapja kúpos vagy púpos, cserszínű Jk (vörösesbarna), széle bordázott. Tönkje kalapszínű, pelyhes és kissé szálas, gallérja nincs. Kalapszéli bordái és a gallér hiánya miatt a faj az Amanitopsis alnembe tartozik; ennek fajait nehéz elkülöníteni, azonosításuk során a bocskor színe - ezen a fajon piszkosfehér vagy világosbarna - fontos jellegzetesség. Ehető, de fogyasztás előtt alaposan meg kell főzni. Puha, vizes húsa piszkosfehér, fenol hatására csokoládébarnára változik. • ELŐFORDULÁS Főleg nyírrel él együtt savanyú talajú fenyő- és lomberdőben. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Az A. croceae és az A. vaginata (153. old.).
• kúpos vagy púpos közepű kalap
• majdnem sima felszínű, halványbarna tönk
vizes és puha hús «
rovar- vagy csigarágás «
a kalap • közepe sötétebb barna lehet
vastag, • piszkosfehér vagy világosbarna bocskor üreges, eleggé törékeny tönk • bordázott kalapszél
• általános burokból kibújó fiatal termőtest
a bocskor belseje piszkosfehér vagy barna színű •
sűrűn álló lemezek
TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő.
fehér vagy sárgásfehér, szabadon állo lemezek
Család AMANITACEAE
Faj Amanita crocea
ldén
* kora nyár-ősz
NARANCSSZÍNŰ SELYEMGOMBA Mutatós faj; domború vagy púpos közepű, fényes narancssárga, sima kalapjának a széle bordázott. Gallér nélküli tönkjén keskeny, narancssárga sávok vannak; vastag bocskora fehér színű. AzA.fulvahoz hasonlóan (152. old.), az Amanitopsis subgenusba tartozik. Habár mindkét faj gyakran található nyírek közelében, a narancs: színű selyemgomba a tápdúsabb talajokat kedveli. 5 Puha, piszkosfehér húsa ehető, de előtte alaposan meg kel főzni, hogy méreganyagai lebomoljanak. Ha étkezési céllal szedjük, gyorsan kell elkészíteni, mert hamar romlik. • ELŐFORDULÁS Nyírfákkal és valószínűleg luccal, bükkel és tölggyel is képez mikorrhizát, tápanyagban dús talajon, az alföldektől a hegy- .11 vidéki fahatárig. Széles körben elterjedt Európában és E-Amerikában. • HASONLÓ FAJOK Az A. fúlva (152. old.) piszkosfehér húsa fenol hatására <0 csokoládébarnára, az A. croceaé pedig sötét borvörösre változik. A. vaginata (1. kis kép, lent). ; , . rf J
sima, narancssárga, domború vagy púpos közepű kalap
* bordázott kalapszél
szabadon álló - lemezek
• gallér nincs a tönkön
puha, piszkosfehér hús
vastag, fehér bocskor
üreges, eléggé törékeny tönk
sűrűn álló, fehér vagy sárgásfehér lemezek *
A AMANITA VAGINATA szürke selyemgomba Szürke színű, majdnem fehér faj; domború vagy púpos közepű kalapjának bordázott a széle. Tönkje lisztes felszínű, feltűnő bocskorán idővel narancssárga foltok jelennek meg. Főként lombos fák alatt nő, tápdús talajon. |Q)|
METSZET
a bocskor belst világossárga
TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő nyírek alatt.
Család PLUTEACEAE
idén
Votvariella bombycina
ÓRIÁS BOCSKOROSGOMBA
y nyár-ősz
széles púp a • kalapon
Könnyen felismerhető, de nehezen fellelhető faj, mivel eléggé ritka és általában magasan nő a fákon. Nagy kalapja kúpos vagy púpos közepű, fehér vagy halványsárga, felülete ^^k selymesen szálas, bolyhos. Fehér vagy sárgásfehér tönkjének tövén ^BL okkersárgás bocskor van. Jó ^ f l H H szagú, ehető gomba, de ^^HHiJ ritkasága miatt kíméletre szorul. 1 •ELŐFORDULÁS MSM'R' M Elhalt, de még álló fákon (ritkán kidőlt fatörzseken is), gerendákon vagy épületfán található, de élő fák gyökerén és törzsén is élősködhet. Széles körben elterjedt, de nem gyakori faj az északi mérsékelt övben; délies elterjedésű. • HASONLÓ FAJOK A V. caesiotincta hasonló helyeken terem, de a kalap felszíne nem selymes, . kisebb és sötétebb '-.. i'í "-i>-r színű.
TERMŐHELY Egyesével vagy csoportosan terem, általában szilfán.
a bocskor gyakran összetöredezik vagy behasadozik
szőrszerű, fehér vagy világos sárgásbarna • pikkelyekakalapon
feltűnő, barnás bocskor, átmérője 8 cm is lehet *
fehér vagy • halványsárga, kúpos vagy púposán domború kalap sima tönk
sűrű, szabadon álló lemezek »
• szilárd, de puha, piszkosfehér hús
Méret
KALAP 0 10-25 cm
TÖNK S 8 - 2 0 cm <-> 1-2,5 cm
Spóraszín
puha, fehér vagy • rózsásbarna lemezek
h a l v á n y rézsasz,-n
Család
Idény
Faj Volvariella gloiocephala
PLUTEACEAE
RAGADÓS BOCSKOROSGOMBA Az összes talajlakó Volvariella faj közül ez a legnagyobb. Ezen kívül sima felületű, ragadós, kúpos vagy púpos közepű, fehér vagy egérszürke színű kalapjáról ismerhető fel. Piszkosfehér vagy fakó szürkéssárga tönkjének végén fehér vagy világosszürke bocskor van. Piszkosfehér húsa uborka^jg ízű és retekszagú lehet. Leszedés után azonnal készítsük el, mivel gyorsan megromlik. • ELŐFORDULÁS Bolygatott, nitrogéndús talajon, pl. tarlón, komposzthalmon, fakéreg mulcson vagy szénaboglya helyén nő. Széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben; délies elterjedésű. • HASONLÓ F A J O K Közeli rokonát, a V. volvaceat DK-Ázsia egyes részein termesztik is; tönkje rövidebb, bocskora sötétszürke, a fiatal példányok ^..J^jjjfF * kalapja sötét ^ ^ H K szürkésbarna.
* szabadon álló lemezek
' i \ 3L 1
| ;
J
• a ragadós kalapnak gyakran sötétebb a közepe
sima felszínű kalap METSZET
piszkosfehér vagy fakó szürkéssárga tönk •
sűrűn álló, puha, fehér vagy halvány rózsaszínű fA lemezek •
fehér vagy világosszürke bocskor a tönk gumósalján TERMŐHELY Tömegesen vagy egyenként terem, gyakran szalmán. KALAP 0 6 - 1 4 cm
G A L L É R O S VAGY GALLÉRZÓNÁS GOMBÁK bben a részben azokat a gombákat mutatjuk be, melyeknek szabadon álló lemezeik vannak (1. 145. old.) és burokmaradványaik jól láthatók a tönkön gallér vagy gallérzóna formájában. Gallérjuk lehet nagy vagy kicsi, tartós vagy mulandó. Ahol Család AGARICACEAE
Faj Agaricus sylvicola
gallért nem találunk, ott a tönkön fonalak vagy sötét mintázat formájában láthatók a burok nyomai egy bizonyos területen, a gallérzónában. A fajok többségének fehér, sötétbarna vagy fekete a spóralenyomata és többségük az Agaricaceae családba tartozik. ldén
y nyár-ősz
K A R C S Ú CSIPERKE Ez a faj az A. arvensis (157. old.) erdei változata, de tönkje karcsúbb és bázisán általában kissé megvastagszik. Kalapja domború, majd laposra kiterül, felülete sima, színe a sárgás- vagy piszkosfehértől a sárgás narancssárgásig vagy a halvány okkersárgáig terjed. Az erdőszéli csiperkéhez hasonlóan M mandulaszagú és fehér húsa idősödve vagy a sérülések helyén nagyon lassan sárgára színeződik. Ehető, de csak kis mennyiséget fogyasszunk belőle, magas kadmium tartalma miatt. • ELŐFORDULÁS Avarral vegyes, humuszos erdei talajban nő, tűlevelűés lombos fák alatt egyaránt. Az egész északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • EGYÉB NEVEK A.flavescens.
többé-kevésbé sima kalap
• burokfoszlányok a kalap szélén
a fehér húson lassan okkersárga elszíneződés • jelenik meg
a lemezek • éle fehér * szabadon álló lemezek
a nagy, lógó gallér fonáka pelyhes
a gallér felső oldala elszíneződik a spóraportól
• hosszú, karcsú tönk
METSZET
• sűrűn álló világos rózsaszínű majd csokoládébarna lemezek
• a tönk bázisa 3 cm szélesre duzzadhat TERMŐHELY Néhány gomba nő együtt, néha boszorkánygyűrűben is.
Család AGARICACEAE
Faj Agaricus arvensis
Idény
nyar-osz
ERDŐSZÉLI CSIPERKE Félgömb alakú, domború majd kiterülő, sima, selymes fehér ^ vagy sárgás kalapú faj. Felülete a sérülések helyén r lassan megsárgul. Lefelé i,-.. megvastagodó tönkjének W a színe a kalapéhoz hasonló; \ lógó gallérjának alsó fele \ küllősen díszített. Vastag, merev, fehér húsa szintén lassan színeződik el. Mandulaszagú és ehető, de magas a kadmium tartalma. • ELOFORDULÁS Állatok járta legelőkön, kaszálókon, erdőszéleken és parkokban gyakori. Széles körben ( elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Számos hasonló faj létezik: A. augustus (158. old.); A. macrosporus nagyon húsos termőtestű gomba, tönkjén pikkelyes sávok vannak; A. sylvicola (156. old.) az erdei változat; A. xanthoderma (159. old.).
a tönk felszíne sima
• a fiatal kalap sima, a széle behajló
selymes fehér, lassan sárguló • Icalap
alsó felén pelyhes, lógó, összetett • gallér
szabadon • álló lemezek
• a tönk alja vastag, de nem gumós
a hús fehér és mandulaszagú
METSZET
halvány rózsa- • színű vagy csokoládébarna, sűrűn álló lemezek
TERMŐHELY Boszorkánykörben nő a fű között.
Család AGARICACEAE
Agaricus augustus
ÓRIÁS CSIPERKE A faj jellemzői: narancsbaraa pikkelyek a kalapon és a tönkön; vöröses sárgásbarnára színeződő, mandulaszagú hús. A pikkelyek körkörösen helyezkednek el a domború, majd kiterülő kalapon. A tönkön nagy, lelógó, felül fehér, alul sárgás, pelyhes gallér van. Vastag húsa fehér színű; ehető, de magas kadmium tartalma miatt csak kis mennyisében fogyasszuk! • ELOFORDIILÁS Erdőkben, parkokban humuszos talajon és komposzt halmokon nő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; nem ritka.
Család AGARICACEAE
Agaricus xanthoderma
nyár-ősz
KARBOLSZAGÚ CSIPERKE Annak ellenére, hogy felülete és a húsa sárgára színeződik ennek a mérgező gombának, a színe fehérebb, - majdnem krétafehér a többi lassan sárgára színeződő Agaricus fajéhoz képest. Legfeltűnőbb jellegzetessége, tönkjének töve, amely hosszában elvágva nagyon élénk krómsárgára színeződik, valamint g fenolra, karbolra vagy tintára emlékeztető szaga. • ELŐFORDULÁS Parkokban, kertekben, erdőszéleken, temetőkben és hasonló helyeken nő, a fű között vagy a csupasz talajon. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben, helyenként gyakori. • HASONLŐ F A J O K A jellegzetesen mandulaszagú A. arvensis (157. old.) és A. sylvicola (156. old.), melyek lassan sárgulnak és ehetők. Az A. praeclaresquamosus (160. old.) színe sötétebb, tintaszagú és mérgező. • EGYEB NEVEK sárguló csiperke. sima, krétafehér, a közepe felé halványszürke kalap |
a kalap függőleges oldalai gyakran szögletesek, teteje f ellaposodik
tömegben vagy boszorkánykörben nő.
^
METSZET
sargara • színeződő hús
sűrűn álló lemezek \
• alsó felén pikkelyes, lelógó, dupla gallér
TERMŐHELY Gyakran nagy
szabadon * álló lemezek
* a tönk bázisában a hús élénk krómsárgára színeződik
• rózsaszínes szürke vagy csokoládébarna lemezek
A AGARICUS CAUFORNICUS Kaliforniában honos faj. Fehér vagy világosbarna kalapja pikkelyes. "Fehér tönkjén lógó gallér van; lemezei kezdetben fehérek, majd élénk rózsaszínűek, végül
• AGARICUS HONDENSIS É-Amerika csendes-óceáni partvidékén honos faj. Nem színeződik sárgára, de idővel megsötétedik. Kalapja fehér vagy rózsásszürke, gallérja lógó vagy cafrangos.
sötétbarnák. Legtöbb része sárgul. £ £
Lemezei szürkés rózsaszínűek.
££
Család AGARICACEAE
Agaricus
Idény
praeclaresquamosus
nyar-osz
M
TINTASZAGÚ CSIPERKE
E kellemetlen szagú gomba domború, majd ellaposodó kalapját hegyes, szürkésbarna vagy füstszínű pikkelyek fedik. Piszkosfehér tönkje sárgára majd barnára színeződik, húsa a vágásfelszíneken gyorsan változik fehérről sárgára. Az A. xanthodermahoz (159. old.) hasonló a mérgezése: egyes embereknél gyomorbántalmakat okoz. • ELŐFORDULÁS Tápdús, általában meszes talajú erdőkben és parkokban nő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben, de nem mindenhol gyakori. • HASONLÓ F A J O K Az A. phaeolepidotus pikkelyei barnábbak, sokkal lassabban színeződik sárgára; hasonlóan mérgező. • EGYÉB NEVEK A. moellerilplacomyces.
a gallér alsó oldala pelyhes
a tönk 2,5 cmre megvastagodott bázisa sárgára színeződik •
a fehér tönk sárgára, majd barnára színeződik •— sűrűn álló, rózsás- • szürke vagy csokoládébarna lemezek
TERMŐHELY Boszorkánykörben "vagy tömegesen nő. Mérel
KALAP 0 5 - 1 4 cm
TÖNK t 6 - 1 0 cm < > 1-1,5 cm
Család AGARICACEAE
Faj Agaricus
Spóraszín Idény
campester
csokoládéharna
nyár-ősz
a húsos kalap felülete sima
KERTI CSIPERKE Népszerű étkezési gomba; fehér termőteste gyengén vörösödik. Domború kalapja ellaposodik, felülete sima vagy szálas; az idős példányokon rózsaszínes szürke lehet. A lemezek rózsaszínűek, majd csokoládébamák, a legtöbb Agaricus fajtól eltérően, élük nem világosabb. Kicsi, sima gallérja múlékony. Fehér húsa jellegzetesen gombaszagú és -ízű. • ELŐFORDULÁS Szinte kizárólag nyílt helyeken fordul elő - gyakran megművelt, dús réteken vagy legelőkön. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK A. campestris, mezei csiperke.
szabadon álló lemezek
idővel vagy nyomásra rózsaszínűre változó fehér hús
\
sűrűn álló rózsaszínű, majd csokoládébarna lemezek
TERMŐHELY Nagy csoportokban vagy boszorkánykörben nő.
Faj Agaricus bitorquis
Család AGARICACEAE
ÍZLETES CSIPERKE Ennek a fajnak több különleges jellemzője van: gallérja kettős, melyek közül az egyik lógó a másik pedig felálló; savanyú szagú, kemény, fehér húsa lassan rózsaszínűre színeződik; kissé szögletes kalapjának begöngyölt a széle. Ehető, de útszéli termőhelye miatt fogyasztása nem ajánlatos. • ELŐFORDULÁS Gyakran a kalap felszíne található városi környezetben, a gyakran földes talajon vagy burkolatok réseiben. Európában és E-Amerikában széles körben elterjedt, gyakori faj. szabadon álló, • HASONLÓ F A J O K Az rózsaszínű majd csokoládébarna A. bernardii (162. old.) szikes lemezek réteken vagy az előzőhöz hasonló útszéli termőhelyeken fordul elő, kalapjának felszíne töredezett, szaga undorító. • EGYÉB NEVEK A. edulis. Méret
KALAP 0 5 - 1 2 cm
TÖNK j 4 - 8 cm ^
Család A G A R I C A C E A E
1-3,5 cm
Agaricus bisporus
ldé
" y nyár-ósz
a kalap határozottan pogácsaszerű
sima, fehér vagy piszkos-
lelógó és felálló kettős gallér
TERMŐHELY Néhány gomba nő együtt; a kemény talajból törnek elő. Spóraszín ldén
csokoiádébarna
Érték
y nyár vége-ősz
TERMESZTETT CSIPERKE Ez a faj minden bizonnyal a legismertebb étkezési gomba, METSZET Hatalmas mennyiségben termesztik, csakúgy, mint a Volvariella volvaceat, a Pleurotus ostreatust (178. old.) és a Lentinula edodest, melyek között éles a verseny a piacokért. Domború kalapjának színe a fehér és a sötétbarna között változik, tönkjén suru, szabadon gallér felálló. Húsa nagyon lassan színeződik vörösre. álló lemezek • ELŐFORDULÁS Utszéleken, kertekben, szántókon, temetőkben és hasonlóan tápdús, bolygatott helyeken nő. Széles körben elterjedt az egész északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK A. hortensis, kétspórás csiperke.
fehér vagy sötétbarna kalap
domború, majd ellaposodó, sima, száraz felületű kalap hurokmaradványok a kalap szélén
TERMŐHELY Tömegesen vagy boszorkánykörben nő.
fiatalon felálló gallér
nyomasra vagy törésre a tönk finom sárgarépa színűre változik
éretten csokoládébarna lemezek
Család
AGARICACEAE
ld6
Agaricus bernardii
" y nyár-ősz
SZIKI CSIPERKE Rendkívül húsos gomba; eltűri a magas sótartalmú talajokat is. Domború vagy kiterült kalapja fehér vagy szürkésfehér színű, felülete gyakran cserepesen berepedezik. Vaskos tönkjén a hüvelyszerű gallérnak felfelé álló pereme van. Merev, kemény, fehér húsa rossz szagú, idővel lassan rózsaszínűre változik. Habár ehető gomba, gyenge íze és szaga miatt nem túl értékes. • ELŐFORDULÁS Szikes legelőkön, sózott utak mentén és tengerpartokon nő. Európa-szerte elterjedt. • HASONLÓ FAJOK Az A. hitorquis (161. old.) hasonló helyeken terem. ^ ^ ^
sérüléskor • rózsaszínűre változó fehér hús
domború vagy lapos, • száraz felszínű kalap
• rendkívül húsos, fehér vagy szürkésfehér kalap
a kalap pikkelyesen berepedezett lehet ?
felálló peremű, hüvelyszerű gallér
sima kalapszél
• begöngyölt kalapszél
• sűrű, szabadon álló, rózsaszínű vagy csokoládébarna lemezek
TERMŐHELY Termőtestei tömegesen nőnek.
Faj Agaricus sylvaticus
Család AGARICACEAE
Idény
nyár-ősz
METSZET
FENYVES CSIPERKE
sűrű, szabadon álló lemezek
A gomba domború vagy púpos közepű kalapját finom barna szálak fedik. Tönkjét szálas pikkelyek borítják, gallérja lelógó. Piszkosfehér húsa a sérülések helyén sötétvörösre színeződik, habár ez a tulajdonsága egyes rokonaiéhoz képest kevésbé határozott. Jószagú, ehető _gomba. • ELOFORDULÁS Erdőkben és parkokban fenyőtörmeléken nő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K Az A. langei szintén domború vagy púpos közepű, ehető gomba, sokkal húsosabb és sötétebb sugarasan szálas vörösre színeződik. Az A. phaeolepidotus felszínű kalap sárgára színeződik, mérgező. • EGYÉB NEVEK erdei csiperke.
lógó gallér a barna tönkön
a tönkön szálas pikkelyek lehetnek
• a tönk alja cm széles
TERMŐHELY Tömegesen vagy boszorkánykörben nő. M6ret
KALAP 0 5 - 1 0 cm
Család AGARICACEAE
halványszürke, pirosas rózsaszín majd csokoládébarna lemezek
a kalap közepe sötétbarna
TÖNK I 5 - 1 0 cm < > 0,5-1,5 cm
Spóraszín ldén
Agaricus porphyrizon
LILÁSVÖRÖS CSIPERKE Ez a gomba szokatlanul húsos tagja a főként kicsi Agaricus fajokat tömörítő Minores csoportnak, melyek jellemzője, hogy mandula illatúak, húsuk sárgára színeződik és kalapjuk gyakran bíborszínű. A lilásvörös csiperke kalapja domború, világosabb alapon finom bíborlila szálak fedik. Fehér, gumós tönkje alul sárga vagy narancssárga, keskeny gallérja törékeny. Lemezei szürkés rózsaszínűek vagy bíborfeketék. Ehető fehér húsa lassan sárgára színeződik. • ELŐFORDULÁS Talajon és avarban nő lombos fák alatt erdőkben, de megtalálható fenyők körül és kertekben is. Európában széles körben elterjedt, de lokális; más előfordulása még nem tisztázott.
finom, lilás-
csokoIádébarna
Érték
V ősz domború, világos
szürkés rózsaszínű, szabadon
TERMŐHELY Egyenként terem vagy néhány gomba nő ' együtt tápdús talajon, avarban.
Család
AGAR1CACEAE
Idény
Faj Leucoagaricus leucothites
nyár vége-ősz
selymesen sima kalapfelszín
FEHÉR TARLÓGOMBA E fehér gomba domború kalapjának sima, száraz a felszíne. Tönkjén a vékony gallér múlékony, töve bunkó alakú. Fehér húsa kellemes gombaszagú és -ízű. Finom színeltérései alapján egyes kutatók a L. leucothitesi több kisebb fajra osztották. Ehető, de összetéveszthető a halálosan mérgező gyilkos galóca fakó példányaival. • ELŐFORDULÁS Utak szélén, parkokban, kertekben fű között nő és homokdűnéken is megtörékeny, található. Európában és É-Amerikában terjedt el. mozgatható gallér • HASONLÓ F A J O K Számos Agaricus faj hasonló, de azok spóralenyomata és érett lemezeik színe csokoládébarna. • EGYÉB NEVEK L. pudicus, Lepiota naucina, tarló-őzlábgomba.
a kalap húsa fehér és puha vagy rugalmas < >
a gomba mindenhol fehér
a tönk bunkó alakú
TERMŐHELY Kis csoportokban vagy boszorkánykörben nő, többnyire fű között. KALAP 0 5 - 8 cm Család
AMANITACEAE
TÖNK t 4 - 8 cm «-• 0,8-2 cm
piszkosfehér vagy rózsás árnyalatú lemezek Spóraszín
METSZET
Idény ^ ^
Fa
j Limacella guttata
Érték
fehér
v £g e _ő s z
IZZADÓ NYÁLKÁSGALÓCA Kissé ragadós, domború kalapja sárgásfehér vagy nagyon halványbarna színű. Száraz tönkjének gumós a vége és feltűnő, lógó gallért visel, amely megszáradva zöldesbarna foltot hagyó folyadékot választ ki. Fehér lemezei szabadok és sűrűn állnak. Annak ellenére, hogy ehetőnek tartják, nem ajánlott e fehér húsú gomba fogyasztása. • ELŐFORDULÁS Lombos vagy fenyőerdőkben, tápdús talajon, feltűnő, vastag avarban nő. Európában és lógó gallér • É-Amerikában széles körben elterjedt, de lokális faj. • HASONLÓ FAJOK A L. glioderma nagyon ragadós és a kalapja narancsbama. Egyes Amanita fajok hasonló alkatúak, de kalapjuk felszíne száraz, burokmaradványok vannak rajta, tönkjük bocskoros. • EGYÉB NEVEK Limacella lenticularis, Lepiota guttata, izzadó őzlábgomba.
a sárgásfehér kalap idővel
a domború, ragadós kalap közepe
sűrű, szabadon álló, fehér
TERMŐHELY Tömegesen vagy egyenként nő erdők tápdús talajában és avarban.
Család
AGARICACEAE
Idény nyár-ősz
Faj Macrolepiota procera
NAGY ŐZLÁBGOMBA Nagy termetű gomba. Felismerhető kígyóbőr mintázatú tönkjéről, melyen nagy, mozgatható gallér van. Kalapja ernyő alakú vagy lapos, sötét szürkésbarna közepe kiemelkedik, felszínét körkörösen elhelyezkedő, nagy, barna pikkelyek díszítik. Puha, vastag, fehér húsa nem színeződik el a sérülések helyén. Egyesek szerint az egyik legjobb ehető gomba, de I. Hasonló fajokat.
körkörösen elhelyezkedő, L arna pikkelyek a kalapon a kalap közepe sötét szürkésbarna
• ELŐFORDULÁS Homokdűnéken, száraz réteken, kis füves területeken, pl. parkokban és ligetes erdőkben, erdőszéleken no. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori gomba Európában és E-Amerikában. • HASONLŐ FAJOK A M. permixta húsa vörösre színeződik. M. rhacodes (166. old.). • EGYÉB NEVEK Lepiota procera.
a kalap kezdetben tojás alakú, majd ernyő formájú, végül kiterül, de közepén marad egy kis púp
• suru, szabadon álló, fehér vagy sárgásfehér lemezek kissé gumós tönk TERMŐHELY Elszórt csoportokban nő ritkás erdőkben, erdőszéleken.
a tönk bázisa 4 cm széles lehet
Család
AGARICACEAE
Fai
Macrolepiola
rhacodes
P I R U L Ó ŐZLÁBGOMBA
ldény
nyár-ősz
a fiatal
gombán
mindig vannak Domború, majd kiterülő kalapjának felszínét körkörösen elhelyezkedő, világosbarna világosbarna pikkelyek fedik. A fiatal példányok dobverő alakúak. pikkelyek • Tönkjén feltűnő, összetett, mozgatható gallér van. Húsa megtörve élénk sárgarépaszínűre változik. Habár ehető, egyes változatai gyomorbántalkörkörösen elhelye: makat okozhatnak, ezért csak kis mennyiség9 kedő pikkelyek ben fogyasszuk! (1. Hasonló fajokat.) ^ • ELŐFORDULÁS Főként fenyőerdőben, néha lomberdőben található, tápdús talajon. Európában és É-Amerikában széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A M. permixta és a M. procera (165. old.) nagyobbak, tönkjük kígyóbőrszerűen mintázott. A Chlorophyllum molybdites (lent). A M. rhacodes var. hortensis sötétebb kalapú, peremesen gumós tönkű gomba, a M. rhacodes kerti • feltűnő, változata, komposzt halmokon • n t t mozgatható, kettős gallér terem. Ne fogyasszuk, mert mérgezést okozhat! • EGYÉB NEVEK Lepiota rhacodes.
surun alio lemezek *
• szabadon álló, fehér vagy sárgásfehér lemezek
fiatal példány, * dobverő alakú kalappal
• a fehér hús sárgarépaszínűre majd sötét pirosra színeződik METSZET
TERMŐHELY Tömegesen vagy boszorkánykörben nő.
* a kalap széle rojtos
a tönk * bázisa 4 cm széles
• sima vagy szálas, fehér tönk
• CHLOROPHYLLUM MOLYBDITES A Macrolepiotakhoz hasonlóan, ez is világosbarna, pikkelyes kalapú faj; húsa vörösbarnára színeződik, gallérja kettős. Spóráiban különbözik, mivel azok fehér lemezeit zöldre festik. W
Idény
Faj Lepiota aspera
Család AGARICACEAE
nyár vége-ősz
barna pikkelyek a piszkosfehér kalapon
TÜSKÉS ŐZLÁBGOMBA Nagy termetű faj. Domború, piszkosfehér kalapját állandó, kúpos vagy hegyes, barna pikkelyek fedik. Barna tönkjén nagy, lógó, sötét peremű gallért visel, töve megvastagodott; felszíne a gallér alatt pikkelyes vagy szálas. Kellemetlen szagú, valószínűleg mérgező gomba. • ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben, utak szélén, tápdús, meszes talajon nő. Az északi mérsékelt övben eléggé gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K A L. hystrix igen sötét, színű pikkelyei barna folyadékot választanak ki. A L. perplexum kisebb, lemezei ritkábban állnak. A Macrolepioia procera gallérja mozgatható, szaga kellemes. • EGYÉB NEVEK L. friesiilaculesquamosa, pikkelyes őzlábgomba.
a tönk a gallér alatt barna színű, pikkelyes vagy szálas
nagy, lógó gallér
- a tönk alja 2 cm-re vastagszik meg
TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő. Méret KALAP 0 5 - 1 5 cm Család
AGARICACEAE
szabadon átló, nagyon sűrű, fehér vagy sárgásfehér lemezek
METSZET
TÖNK t 5 - 1 2 cm «-» 0,5-1,5 cm Fa
i Lepiota oreadiformis
SIMA ŐZLÁBGOMBA Kúpos kalapja, sűrű, szabadon álló, vékony fehér lemezei jellemzőek a nemzetségre, abban viszont eltér a Lepiota fajok többségétől, hogy gallérja jelentéktelen. Termőteste kívülről piszkosfehér, a kalap közepe barna. Tönkjén a burokmaradványok sávokban láthatók, melyek a kalap szélén is megmaradnak. Egyes mikológusok a fajt 3 vagy több önálló fajra osztják. • ELOFORDULAS Száraz réteken, gyakran tengerparti homokdűnéken nő. Európa-szerte elterjedt; egyéb előfordulása még nem tisztázott. • HASONLÓ FAJOK A Marasmius oreades (117. old.) felületesen hasonlít rá, de lemezei felkanyarodók, húsa rugalmas és nem visel burokmaradványokat. • EGYÉB NEVEK L. laevigata.
Spóraszín
fehér
Érték
»
Idény
a gallér alig látható <
sűrű, szabadon álló, sárgás• fehér lemezek
piszkosfehér vagy sárgásfehér, sötét f közepű kalap
^ TERMŐHELY Zuzmók és alacsony fű között tömegesen terem nyílt, füves teriileteken és tengerpartokon.
Idény
Faj Lepiota ignivolvata
Család AGARICACEAE
VÖRÖSLÁBÚ ÖZLÁBGOMBA
sűrűn álló, fehér vagy • sárgásfehér lemezek ^
a tönk bázisa gyakran megvastagszik és idővel narancssárga árnyalatú lesz •
KALAP 0 4-11 cm Család AGARICACEAE
puha, szabadon álló lemezek •
a narancsbarna kalap finoman pikkelyes
Eléggé húsos Lepiota faj. Legjobban narancssárga szegélyű gallérjáról ismerhető fel; kevés narancssárga szín a fehér tönk bunkó alakú végén is található. Domború kalapján körkörösen finom, narancsbarna pikkelyek sorakoznak, okkerbama közepe púpos. Piszkosfehér húsa kellemetlen vegyszerszagú, ami az elvágott L. eristata (169. old.) szagára hasonlít. • ELŐFORDULÁS Lombos fák és fenyők alatt terem, meszes talajon. Európa-szerte elterjedt, de főként Közép- és D-Európában gyakori. • HASONLÓ F A J O K A L. ventriosospora burokmaradványán és tönkjének tövén nincs narancssárga szín.
TERMŐHELY Tömegesen vagy egyenként nő az avarban.
ősz
a tönkön egy vagy töhh narancs szegélyű gallér vagy gallér-
a hús mindenhol piszkosfehér
e ^ M
1
IFV
TÖNK t 5-15 cm < ->0,5-2 cm Faj Lepiota clypeolaria
Idény ősz
GYAPJAS ŐZLÁBGOMBA Eléggé nagy, de nem túl húsos faj. Többnyire fehér vagy sárgásfehér színű, bár harang alakú vagy kiterülő kalapján a pikkelyek barnás árnyalatúak; itt egy meglehetősen bama példány látható. A kalap szélén és a tönkön fehér burokmaradványok vannak, emiatt a fiatal példányok külleme gyapjasborzas. Fehér vagy világosbarna húsa jószagú. Spórái orsó alakúak. • ELŐFORDULÁS Lomb- vagy fenyőerdőkben nő, termékeny talajon, avarban vagy fenyőtűkön. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. • HASONLÓ FAJOK A L. alba nyíltabb helyeken nő és a tönkje simább. A L. ventriosospora gallérja és kalapja sárga a tönk vége vagy sárgásbarna bunkósan árnyalatú, spórái még megvastainkább orsósak. godott •
Érték
Spóraszín fehér
a kalapot világos okkerbarna * pikkelyek fedik
* vattaszerű, fehér burokmaradványok
• fehér vagy sárgásfehér. sűrűn álló lemezek
szabadon álló lemezek
METSZET
TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő.
Család
Faj
AGARICACEAE
Lepiota
ldén
eristata
y
nyár-ősz
BÜDÖS OZLABGOMBA
—• világos színű, narancsbarna pikkelyes kalap
A kisebb termetű őzlábgombák között a leggyakoribb faj. Domború, majd kiterült, púpos közepű, fehéres színű kalapját világos okkersárga pikkelyek díszítik; közepe vörösesbarna. Fiatal példányokon látható, múlékony, hártyás gallérja felfelé álló. Húsa kellemetlenül büdös. • ELŐFORDULÁS Legelőkön, fű és moha között, ösvények mentén csalán közelében, tápdús talajon gyakran megtalálható. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Az erősen mérgező L. lilacea sokkal ritkább, alakja hasonló, v de bíbor-, bíborbarna színű.
Család
KALAP 0 1 - 4 ctn
• múlékony, piszkosfehér gallér —•
a gallérzóna alatt sima a tönk
ÍÉÉÉÍ B O É I I Í I é LÉJ
a kalap közepe mindig sötétebb barna
Méret
a kalapbőr • alatt fehér a hús
Ivii * sűrű, szabadon álló lemezek
TÖNK t 2 . 5 - 5 c m <-> 2 - 4 m m Faj
AGARICACEAE
Lepiota
n ő a talajon.
Spóraszín
castanea
wimwi&Mi
T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban
Idény
Érték
fehér
Jg
ősz
GESZTENYE-OZLABGOMBA Kicsi őzlábgomba. Kezdetben domború, majd ellaposodó kalapját sötétbarna pikkelyek fedik. Sötétbarna pikkelyes tönkjén a gallér múlékony. Erős, eléggé kellemtlen szagú gomba. A kis termetű Lepiota fajok pontosan csak mikroszkóppal határozhatók meg; a nemzetségbe tartozó gombáknak háromféle spóra alakjuk van: puskagolyó-, tojás- és orsóalakúak. A L. castanea spórája puskagolyó alakú. • ELŐFÓRDULÁS Tápdús, bolygatott talajon, gyakran erdei utak és vizesárkok melett nő. Főként az északi mérsékelt öv déli részén terjedt el. • HASONLÓ FAJOK A L.fulvella nagyobb és világosabb színű. • fehéres A L. pseudohelvola gallérja tartósabb, vagy okkerszaga kellmesebb. sárga hús Még számos hasonló faj létezik.
sötétbarna pikkelyek a kalapon
sötétbarna pikkelyek a
•
LEPIOTA
BRUNNEOINCARNATA
húsbarnás őzlábgomba Domború kalapját sötét rózsásbarna pikkelyek díszítik. Rózsaszínes árnyalatú tönkje a jelentéktelen gallérzóna alatt húsbarna pikkelyektől sávozott.
a gallér gyorsan eltűnik
tönkön
szabadon álló, sűrű, fehér lemezek
T E R M Ő H E L Y Néhány termőtest nő együtt.
££
Család AGARICACEAE
'dény
Leucocoprinus badhamii
n y^ r v ége-késő
FEKETEDŐ BORDÁS-ŐZLÁBGOMBA
ősz
fehér vagy sárgásfehér, sűrű, szabadon álló lemezek *
Kezdetben majdnem fehér, kiterülő kalapját finom, világosbarna pikkelyek díszítik. Nyomásra a gomba minden része sáfrány színűre, majd sötét vérvörösre színeződik, végül majdnem feketévé válik. A vörösre színeződő fajok közé tartozik, melyek ritkák és valószínűleg mérgezőek. Feltűnően bársonyos tönkjén törékeny, felálló k j t e r i i l t gallért visel. Egyes mikológusok ezt a fajt előszere^ tettel helyezik a Leucoagaricus nemzetségbe. • ELŐFORDULÁS Meszes vagy nitrogéndús talajon terem, avarban és kerti hulladékban vagy fenyőtűk között. Tiszafa alatt nő, de lombos fák alatt is megtalálható. Európa melegebb területein terjedt el; É-Amerikában nem ismert. • EGYÉB NEVEK Lepiota badhamiilrufovelutina, feketedő körkörösen Őzlábgomba. elhelyezkedő,
METSZET
barna pikkelyek a kalapon a tönk nyomasra a tönk felülete elszíneződik TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő, tápdús talajon. Méret
KALAP
0 3 - 8 cm
TÖNK t 3 - 7 cm
AGARICACEAE
4 - 8 mm
Leucocoprinus birnbaumii
SÁRGA BORDÁSŐZLÁBGOMBA Jellegzetesen sárga színű faj. Harang alakú, kénsárga kalapjának felszínét finom, aranysárga, narancssárgás vagy sárgásbarna pikkelyek díszítik. Hasonló színű tönkjén a gallér múlékony; bunkós tövének átmérője elérheti a 6 mm-t. Sűrű, szabadon álló lemezei szintén sárgák. Vékony, sárga húsa ehetetlen és valószínűleg mérgező. A termőtest majdnem annyira rövid életű, mint a tintagombáké (iCoprinus, 174-176. old.); a nemzetség neve szó szerint fehér tintagombát jelent, mivel spóralenyomata fehér. • ELŐFORDULÁS Az északi mérsékelt övben virágcserepekben és üvegházakban fordul elő, egyébként a trópusi vagy szubtrópusi övben terjedt el. • EGYÉB NEVEK L. luteus.
Spóraszin
fehér
egész év
finom aranysárga pikkelyek a harang alakú kalapon •
sárga, múlékony gallér •—
a tönk töve • bunkós, sárga színű és szemcsés
TERMŐHELY Bomló szerves anyagokban dús földrakásokon nő.
G A L L É R ÉS BOCSKOR NÉLKÜLI GOMBÁK bben a részben csak egy nemzetséget, a csengettyűgombákat (Pluteus) mutatjuk be. Ez az egyetlen olyan nemzetség, melynek fajai szabadon álló lemezűek és az általános burok teljesen hiányzik róluk. Minden fajnak rózsaszínű spóralenyomata és nagyon sűrűn álló lemezei vannak. A fajok túlnyomó többsége korhadó fákon, Család PLUTEACEAE
Fa
' Pluteus cervinus
kidőlt fatörzseken, forgácson vagy fűrészporon nő. A bocskorosgombák (Volvariella) közeli rokonságban állnak a csengettyűgombákkal, de azokat, pl. a Volvariella bombycinat (154. old.) fiatalon teljesen befedi az általános burok, amely felhasadva bocskorként marad meg tönkjük bázisa körül. Idény
tavasz^s/
v gg e
BARNA CSENGETTYŰGOMBA Rendkívül változékony faj. Tipikusan sötétbarna kalapja és sötéten szálas fehér ^ ^ k tönkje van, ami legerősebb a tönk bunkó ^ ^ k alakú bázisánál. A kalap lehet dombo^ H rú, púpos vagy kiterülő; felszíne szálas, közepe nedvesen ragadós. H Ehető^ de szaga és íze jellegtelen. • ELOFORDULÁS Különféle korhadó faanyagon nő, erdőkben, parkokban és kertekben; a legtekintélyesebb példányok faforgácson vagy fűrészporon teremnek. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; délre terjeszkedik. • HASONLÓ F A J O K A P. pouzarianus A fenyőfákon nő és nincs szaga. Jellegzetessége • a mikroszkóppal látható horgok a bazídiumok melletti steril hifavégeken (koronás cisztida). • EGYÉB NEVEK P. atricapillus, változékony csengettyűgomba.
• általában sötétbarna kalap
nedvesen ragadós kalap
szabadon álló lemezek
• sötét szálak a fehér tönkön vastag, fehér, puha hús
sűrűn álló * lemezek * a kalap közepe nemezes
METSZET
• puha, fehér vagy rózsásbarna lemezek
a tönk töve 3 cm széles
TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő.
Faj Pluteus umbrosus
Család PLUTEACEAE
Idény
nyár-ősz
FEKETEPELYHES CSENGETTYŰGOMBA Bársonyos, sötétbarna kalapjáról és tönkjéről, valamint sötét élű lemezeiről jól felismerhető csengettyűgomba. Púpos kalapja eres mintázatú, míg világos színű tönkjét sűrűn fedik a barna pikkelyek. Húsa fehér vagy világosbarna színű, savanyú szagú. Fogyasztása nem ismeretes. • ELŐFORDULÁS Nagy átmérőjű, korhadó lombos fa tuskókon nő, gyakran más Pluteus fajok társaságában. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; általában nem gyakori. • HASONLÓ FAJOK A P. cervinus (171. old.) sötétebb színű, kalapja nem erezett. A P. plautus lemezeinek éle fehér.
kalap
sugarasan erezett kalapfelszín
barna pikkelyekkel sűrűn mintázott világos színű tönk
a gomba korhadó lombos fán nő a kalap világos húsa helyenként látható világos rózsásbarna lemezek
• a kalap felszíne bársonyos sötétbarna
pelyhes, barna élű lemezek METSZET
szabadon álló lemezek 1 a tönk húsa fehér vagy világosbarna
' TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő.
sűrűn álló, puha lemezek
Család PLUTEACEAE
^
Pluteus aurantiorugosus
nyár-ősz
TŰZPIROS CSENGETTYŰGOMBA E fajnak élénk, tűzpiros kalapja van, amely lehet domború és lapos is; színe alapján könnyen felismerhető. A kalap felszíne gömbölyded sejtekből áll, ezért nagyon törékeny, ellentétben a szálas kalapú P. cervinusai (171. old.). Világos színű, többé-kevésbé sárga tönkje hajlott, ezáltal a termőtest jól beilleszkedik a korhadó fák réseibe és üregeibe. Jellegzetes szaga és íze nincs. • ELŐFORDULÁS Korhadó tuskókon és fatörzseken vagy megnyesett fákon, pl. nyáron, kőrisen vagy szilen nő. Széles körben elterjedt, de nem túl gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K Az É-Amerikában honos P. admirabilis aranylóbb színű. • EGYÉB NEVEK P. coccineus.
az élénk narancsvörös kalap sárgás narancssárgára fakul
domború vagy kúpos, púpos közepű vagy majdnem lapos kalap
vizes, piszkosr fehér hús szabadon álló lemezek
METSZET
TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő, korhadó fákon. KALAP 0 2 - 5 cm
TŐNK í 3 - 8 cm
Család PLUTEACEAE
- sűrűn álló, puha, halvány rózsaszínű
a finoman bársonyos kalapfelszín vékony és nagyon sérülékeny
3 - 6 mm
Spóraszín
Pluteus chrysophaeus
h a l v % r6zsaszin
Érték
nyár-ősz
SÁRGÁSZÖLD CSENGETTYŰGOMBA Számos változata van ennek a feltűnő gombának, habár egyes kutatók ezeket önálló fajnak tekintik. Annak ellenére, hogy mindegyik változat kalapja sárga, tönkje világossárga, a színek eloszlása és erőssége változó. A kalap alakja domború vagy szabadon I púpos, felszíne sima, nedvesen a szélén bordázat látható. A tönk világosabb színű álló lemezek a kalapnál, piszkosfehér vagy sárgás húsa szagtalan és íztelen. • ELŐFORDULÁS Lombos fák erősen korhadt tuskóin és kidőlt, mohos fatörzseken nő. Európa-szerte elterjedt, előfordulása máshol még nem tisztázott. • HASONLÓ F A J O K A P. romellii kalapja domború sötétebb, a tönkje végig citromsárga, krómsárga. vagy púpos Főként talajjal kevert faanyagon nő. ^ közepű a kalap • EGYEB NEVEK P. tuleovirens. nagyrészt sárga a sima kalap széle bordázott
puha, sűrűn álló, rózsaszínes lemezek
TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő korhadó faanyagon. Méret KALAP 0 1 - 6 cm
TÖNK t 3 - 8 cm «-» 3 - 8 mm
Spóraszín
halvány rézsaszín
Érték
^
TINTAGOMBÁK A
lemezes termőrétegű kalapos gombák közül ebben a részben a tintagombákat mutatjuk be, melyek lemezei az érett spóráktól feketére festődve a kalap szélétől fokozatosan befelé haladva tintaszerűen elfolyósodnak. A szél csak azokat a spórákat sodorja el,
Család
COPRINACEAE
melyek a még el nem folyósodott lemezrészeken termelődnek. Lemezeik a többi gombáéhoz képest sűrűbben állnak. A tintagombák általában kicsik, vékony húsúak; sokuk nő növényevő állatok ürülékén, pl. juh-, marha-, ló- vagy nyúltrágyán.
LDÉN
Coprinus comatus
GYAPJAS TINTAGOMBA
Y ŐSZ
a pikkelyes felszínű kalap a szélétől kezdve elfolyósodik
A gomba kalapja hosszúkás tojásdad vagy szélesen kúpos alakú. Magassága 5-20 cm, fehér vagy rózsásfehér színű, a szélétől kezdve hamar megfeketedik; felszínét gyapjas, elálló pikkelyek fedik, széle idővel behasadozik. Tönkjén a gallért feketére színezik a lehulló spórák. A többi tintagombánál húsosabb termőtestű ) faj; fiatalon szépsége, kellemes illata és íze miatt egyaránt népszerű gomba. JgtI Az étkezési céllal gyűjtött példányokat korai napszakban szedjük le és ^fiJríS, azonnal készítsük el! ^fflB • ELŐFORDULÁS Legelőkön, utak és erdei ösvények mentén terem. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, közönséges faj. A
nagyon suru, • szabadon álló, elfolyósodó lemezek
• a tönk közepét övező gallért elszínezik a spórák
hosszúkás tojásdad vagy szélesen kúpos kalap
hosszú és • üreges tönk
TERMŐHELY Tömegesen nőnek termőtestei.
a tönk töve kissé megvastagszik
Család COPRINACEAE
ldé
Coprinus atramentarius
" y tavasz-ősz
RÁNCOS TINTAGOMBA E húsos faj kalapja tojás alakú, idővel kiterül, de közepén púpos marad; szürke vagy szürkésbarna színű, a szélétől kezdve lassan elfolyósodik. Vörösesbarna, pikkelyes kalapú változatát C. romagnesiamisnak nevezik. Fiatal példányai ehetők, de alkohollal együtt (néhány nap elteltével is) rosszullétet okoz. • ELŐFORDULÁS Erdőkben, parkokban, kertekben a talajon nő, többnyire lombos fák tuskóin vagy korhadó fák közelében. Gyakran található beteg városi fák tövénél is. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K A C. acuminalus púpja csúcsos; alkohollal együtt fogyasztva hasonló tüneteket okoz. A C. alopecia termőtestei nem nőnek ennyire sűrű csoportokban, spórái pedig rücskösek (a ráncos tintagombáé simák).
TERMŐHELY Termőtestei sűrű csoportokban nőnek. Méret KALAP 0 3 - 7 cm
fehér élű lemezek
METSZET
finom, vörösesbarna szálak a tönk bázisán TÖNK | 5-12 cm
Érték
Spóraszín fekete
0.8-1,5 cm Coprinus picaceus
COPRINACEAE
HARKÁLYTINTAGOMBA
nagyon sűrű, szabadon álló lemezek
J |
Ez a gomba azonnal felismerhető fekete-fehér mintázatú, hengeres vagy harang alakú kalapjáról. A kalap fehér foltjai az általános burokból keletkeznek, amikor az a kalap növekedése során felszakadozik. A kalap 5-10 cm magas. A tönk hosszú és fehér, finoman pelyhes. Szaga kellemetlen, étkezésre nem ajánlott. • ELŐFORDULÁS Lomberdőkben, faforgácson vagy fűrészporon nő. Gyakran tömegesen fordul elő, forgáccsal mulcsozott virágágyakban is. > » Európa-szerte elterjedt a bükkös zónában.
a kalap gyorsan elfolyósodik »
nagyon sűrűn álló, fehér vagy éretten rózsás• barna lemezek
• a kalapot fehér burokmaradványok díszítik üreges
fiatal • termőtest
• hosszú, fehér tönk
METSZET
TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő.
Család COPRINACEAE
Coprinus micaceus
KERTI TINTAGOMBA Tojás alakú vagy kissé kiterülő, redőzött, vörösesbarna kalapját fiatalon csillámló, szemcsés burokmaradványok díszítik; széle behasadozik. Vékony, törékeny húsa szagtalan és íztelen. Micéliumából egy idényben rengeteg termőtest fejlődhet. • ELŐFORDULÁS Erdőkben és városi környezetben egyaránt tömeges, öreg tuskók és beteg fák körül. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Egyes közeli rokon fajok vastag, sárga micélium bevonatot (ozónium) képeznek különböző felszíneken. Ezek egyike a C. domesticus gyakran nő vizes helyiségekben, pl. szabadtéri fürdőszobák burkolatának réseiben és más nedves helyeken. A C. truncorum tönkje simább, spórái ellipszis alakúak és nem laposak; a kerti tintagomba spórái lapos ellipszis alakúak, csírapórusuk megrövidült. • EGYÉB NEVEK csillámló tintagomba.
a ráncos kalap csillog a szemcsés burokmaradványoktól
ldény
késő tavasz-tél eleje a fehér majd barna lemezek idővel összi zsugorodnak és elfolyósodnak
/-J4 cm magas
METSZET piszkosfehér, * üreges és törékeny tönk
TERMŐHELY Sűrű csoportokban nőnek termőtestei. Méret KALAP 0 2 - 4 cm Család COPRINACEAE
TÖNK 1 4 - 1 0 cm <-> 2 - 5 mm Faj Coprinus niveus
Spéraszín Idény
fekete
nyár-ősz
a kalap finom lisztes bevonatát lemoshatja az eső
FEHÉR TINTAGOMBA Legjobban fehér színéről és kalapját fedő laza, lisztes burokmaradványairól ismerhető fel ez az eléggé kicsi, bár nem a legapróbb tintagomba faj. Kúpos vagy harang alakú kalapjának a széle felpöndörödik. Sűrűn álló lemezei fiatalon szürke színűek, éretten feketék. Tönkjének töve kissé megvastagodott. Nagyon vékony, halvány színű, ehetetlen húsa van. • ELOFORDULÁS Majdnem mindenhol megtalálható friss ló- és tehéntrágyán, nedves fűben. Európa-szerte elterjedt és gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K A C. cortinatus nedves talajon nő. A C. cothurnatus kalapjának közepe barnapikkelyes. Az apró C.friesii rothadó füvön nő. A C. stercoreus szaga kellemetlen.
Érték
• pöndörödő kalapszél
fiatalon tojás alakú ^ kalap •
TERMŐHELY Néhány gomba alkotta csoportokban nő.
G Y Ű R Ű B E N ÖSSZENŐTT LEMEZŰ GOMBÁK bben a részben olyan fajokról esik szó, melyek lemezei a tönk közelében gyűrűben összenőttek (eollarium), tehát nem érik el a tönköt, de nem is szabad állásúak. Család
TRICHOLOMATACEAE
Marasmius
A lemezek állása a kerékpár küllőire emlékeztet. E fajok többsége a szegfűgombák (.Marasmius) nemzetségébe tartozik és főként trópusi elterjedésűek.
rotula
N Y A K Ö R V E S SZEGFŰGOMBA A gomba lemezei a tönk közelében gyűrűben (eollarium) összenőttek, nem csatlakoznak a tönk csúcsához. Domború, sárgásfehér kalapjának sötét, köldökszerű közepéről sugár irányú barázdák futnak a vékony, piszkosfehér húson keresztül. Ez a faj túléli a teljes kiszáradást is. • ELŐFORDULÁS Vegyes erdőkben lombos fák ágain és gallyain él. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLO F A J O K Más szegfűgombáknak is van collariuma, de ezek elsősorban trópusi esőerdőkben élnek, csak néhány apró faj fordul elő a mérsékelt éghajlati övben. A világosbarna M. bulliardii tömegesen nő nedves erdők avarjában; a M. limosus nádon terem. A Marasmiellus ramealis (139. old.) hasonló termőhelyeken található, de lemezei nem alkotnak gyűrűt és kalapja sem barázdált. Mérel
KALAP 0 0 , 5 - 2 c m
Család COPRINACEAE
Spóraszín
TÖNK t 2 - 4 c m <-> 1 m m Coprinus
ldén
plicatilis
G Y E N G E TINTAGOMBA E kicsiny tintagomba teljesen kiterült, ráncos felszínű kalapja japán napernyőre hasonlít. Felszínén sem szőrök sem burokmaradványok nincsenek. A többi tintagombához (174-176. old.) képest lemezei sokkal ritkábban állnak, a tönk közelében gyűrűszerűén összenőttek és alig folyósodnak el. • ELŐFORDULÁS Eső után nő legelőkön, a talajon. Széles körben eléggé távol álló, ö elterjedt gyakori faj f J J az északi ,
T E R M Ő H E L Y Termőtestei tömegesen nőnek. piszkosfehér
y kora nyár-ó sz
nagyon vékony, törékeny,
kúpos vagy kiterült, csupasz felszínű,
nott lemezek •
mersekelt övben. • HASONLÓ FAJOK A C. auricomus valamivel nagyobb és barnább a kalapja; mikroszkóp alatt láthatók vastag falú, barna szőrei. Hasonló fajok még: C. kuehneri, C. leiocephalus és a C. nudiceps; ezek csak spóráik mérete alapján különíthetők el.
£ 7
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő. Éjszaka nő ki és délben már elszárad.
KALAPOS GOMBÁK, OLDALT ÁLLÓ TÖNKKEL VAGY TÖNK NÉLKÜL A kalapos gombák között vannak olyan fajok, melyek tönkje nem középen helyezkedik el a kalap alatt. A tönk a kalap széléhez is csatlakozhat és néhány fajon nagyon rövid lehet; léteznek olyan gombák is, melyeknek egyáltalán nincs tönkje. Több, egymással közelebbi rokonságban nem álló nemzetség fajai tartoznak ide. Család poLYPORACEAE
Fa
' Pleurotus ostreatus
KÉSŐI LASKAGOMBA
ldép
• oldalt álló tönk
tönk nélküli termőtest
y ősz-tél
sima kalapfelszín
Kagyló alakú kalapja fiatalon kékesszürke, majd sötét szürkéskékre, barnásszürkére változik. Fehér tönkje a kalap széléhez csatlakozik, de hiányozhat is. Fehér húsa jóízű, ehető, de öregen rágós; ezt a fajt és közeli rokonait kereskedelmi méretekben termesztik és árusítják. A hideg időt kedveli, ezért a többi hasonló fajhoz képest, későn jelennek meg termőtestei. • E L Ő F O R D U L Á S Mindenhol megtalálható elhalt vagy beteg lombos fákon; néha fenyőkön is előfordul. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • H A S O N L Ó F A J O K A P. dryinus tönkjét fiatalon burok fedi. A P. pulmonarius sárgásfehér vagy világosbarna színű; korábban terem. kalap• EGYÉB NEVEK széli vagy őszi/közönséges laskagomba.
TERMŐHELY Lombos fákon nő emeletes sorokban.
sötét szürkéskék vagy barna kalap
sűrűn álló, lefutó, puha, sárgásfehér lemezek
• LENTtNEUUS URS1NUS Ehető, de kesernyés ízű faj. Világosbarna kalapja sűrűn szőrös, lemezeinek éle fogas. ( Q j
Család POLYPORACEAE
Pleurotus cornucopiae
Idény
ERESTÖNKŰ LASKAGOMBA Jellegzetesen trombita alakú faj; kalapja világosbarna színű, tönkje majdnem középső állású, lefutó lemezei elágazva hálózatot alkotnak. Fehér húsa jóízű és lisztszagú. • E L Ő F O R D U L Á S Lombos fákon él, fehérkorhadást okoz; kedveli a szilt; ahol szilfavész (ofiosztómás hervadás) pusztította a fákat, igen elszaporodott. Széles körben elterjedt, de főként Európa déli' részein gyakori. • H A S O N L Ó F A J O K A sárga színű P. citrinopileatus Kelet-Ázsiában honos. A P. pulmonarius lemezei egyszerűek és a tönkje rövidebb.
tölcséres kalap
piszkosfehér, kalapárnyalatú tönk csomóban növő termőtestek • PLEUROTUS ERYNGI1 ördögszekér laskagomba Ernyős virágzatú növények közelében nő. Világosbarna kalapjának szarvasbőrszerű a felszíne, széle fiatalon begöngyölt. Tönkje oldalt álló vagy hiányozhat. ||Q)| Méret KALAP 0 4-12 cm Család AURISCALP1ACEAE
TÖNK I 1-5 cm <-> 0,5-2,5 cm Fa
' Lentinellus cochleatus
• lefutó, elágazó lemezek
TERMŐHELY Egyenként vagy csoportosan, csomókban nő.
Spóraszín halványlila Idény nyar-osz
ÁNIZSSZAGÚ FŰRÉSZGOMBA Széles tölcsér alakú, sima, vörösbarna kalapú, begöngyölt szélű gomba. Tönkje oldalt csatlakozik a kalaphoz. Világosbarna lemezei lefutók és mint minden Lentinellus fajon, élük fogazott. Egyes példányok kellemes ánizs illatúak, taíapsil'' mások szagtalanok. Húsa kesernyés. • E L Ő F O R D U L Á S Korhadó lombos fák tuskóin nő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; helyenként gyakori. sima, vörös• H A S O N L Ó F A J O K A L. omphalodes barna kalapkalapja mélyen köldökös, a L. castoreus Je'szín kalapja nemezes. • E G Y É B N E V E K Lentinus cochleatus, ánizsszagú fagomba. 7*
TERMŐHELY Emeletes csomókban nő, korhadó lombos fák tuskóin.
Család TRICHOLOMATACEAE
HEGYI LASKAGOMBÁCSKA Ehető gomba, messziről észrevehető, mivel világos színe erősen kontrasztos a sötét tuskóval, amin terem. Tönk nélküli, legyező alakú termőtestének kifelé hajlik a széle. Lemezei sűrűn állnak. Színe fehér, idővel sárgás árnyalatot ölt. Vékony, fehér húsa jószagú és jóízű. laskagombára • E L Ő F O R D U L Á S Korhadó hasonlító fenyőtuskókon és törzseken nő, termőtest • pl. lucon és erdeifenyőn. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, szórványos vagy ritka faj. a termotest« • HASONLÓ FAJOK mindenhol fehéres A Panellus mitis hasonló faj, de kisebb; fenyőágakon, gallyakon terem. • EGYÉB NEVEK Pleurotus!Phyllotus porrigens, hegyi laskagomba.
Méret
legyező alakú, sima, száraz felszínű
határozottan kifelé hajló
TERMŐHELY Korhadó fenyőkön nagy csoportokban nő, erdőkben. Spóraszin
TERMŐTEST í 2-10 cm <-> 2-7 cm
Család TRICHOLOMATACEAE
Idény
Faj Pleurocybella porrigens
ldén
Fa
' Panellus serotinus
* késő ősz-tél
SÁRGATÖNKŰ DÜCSKŐGOMBA Alakja a laskagombákéra (Pleurotus 178-179. old.) hasonlít. Kalapja zöldesbarna és sárgás színű, felszíne bársonyos. Rövid, okkersárga tönkjét apró pikkelykék fedik. Nem érdemes fogyasztani, mert bár finom gombaillatú, fehér húsa kissé kocsonyás és keserű. Egyes mikológusok a fajt a Sarcomyxa nemzetségbe helyezik. • E L Ő F O R D U L Á S Általában víz közeli vagy nedves, elhalt vagy élő lombos fák (bükk) tuskóin és ágain nő; ritkábban fenyőkön is megtalálható. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • H A S O N L Ó F A J O K A tönk nélküli, okkersárga lemezű Phyllotopsis nidulans hasonlít az idős, atipikus példányokra, de spóralenyomata okkeres rózsaszínű.
- nedves időben ragadós kalapfelszín
a zöldes sárgásbarna kalap fakó barnára érik
fiatal példány tönkje
- éretlen lemezek
rövid, okker sárga tönk, sötét, pontszerű pikkelykékkel
kissé lefutó lemezek
kagyló alakú, bársonyos kalap
b
Érték
fehér
sűrűn álló, sárgásfehér lemezek
TERMŐHELY Termőtestei gyakran tömött sorokban nőnek.
Család TRICHOLOMATACEAE
K i s ÁLDÜCSKŐGOMBA Kicsi, kagyló alakú gomba, egész termőteste világosbarna színű és általában tavaszig megmarad. Kalapjának felszíne lisztes, tönkje nagyon rövid. Piszkosfehér vagy világossárga húsa gyümölcs illatú, de íze keserű, fanyar; ehetetlen. • E L Ő F O R D U L Á S Erdőkben nő, lombos fák ^ ^ (bükk, tölgy) tuskóin. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • H A S O N L Ó F A J O K A Panellus mitis fehérebb, kisebb és enyhe ízű. Későn M terem fenyőkön. • E G Y É B N E V E K PanusIPIeurolus stypticus, kis dücskőgomba. • világosbarna kalapfelszín
kagyló • alakú kalap
TERMŐHELY Sűrű emeletekben és sorokban nő. Méret KALAP 0 1^1 cm
TÖNK t 0,1-1 cm «-> 2-7 mm
Család SCH1ZOPHYLLACEAE
Fa
• a kalap felszíne idővel kissé megrepedezik Spóraszín
pjszkosfehér
Érték
Idény egész év
' Schizophyllum
a rögzülési helytől sugaHASADTLEMEZŰ GOMBA rasan kiinduló, rózsaE legyező alakú f a j önálló nemzetségbe tartozik. Lemezei hosszirányban • színes szürke lemezek kettéhasadtak, száraz időben összehajolva védik a spóratermő himéniumot, nedves időben a széthasadt lemezfelek szétnyílnak és kihullanak M a spórák. Tönkje hiányzik vagy rövid, szürkésfehér nemezes szőrök fedik. Szívós, világos színű húsát egyes primitív törzsek rágógumiként fogyasztják. Könnyen termeszthető mesterséges táptalajon is, ezért előszeretettel használják genetikai és anatómiai kutatásokban. • E L Ő F O R D U L Á S Mindenféle faanyagon és szalmabálákon is megnő; képes megtelepedni . J^fc, • szárazságban a vihar által frissen kidöntött . . v'é •' * , a lemezek egymás felé fatörzseken is. Lokális —• nemezes. szürkésfehér fordulnak m elterjedésű, E-Európában . kalapfelszín •sfőként bükkön nő. Széles C körben elterjedt az északi , hasadások mérsékelt övben; a magas a kalap északról hiányzik. szélén
la zöldes színt a kalapon növő moszatok okozzák
£f
TERMŐHELY Termőiestei tetőcserépszerűen nőnek.
Család
PAXILLACEAE
^
Idény nyar-osz
Paxillus atrotomentosus
BÁRSONYOSTÖNKŰ CÖLÖPGOMBA
begöngyölt kalapszél
Igen húsos termőtestű, bársonyos fel- sötétbarna, színű gomba. Sötétbarna kalapjának finoman bársonyos kalap közepe bemélyedt, széle begöngyölt. Vastag tönkje gyakran a kalap széléhez csatlakozik. Puha, sárgásfehér vagy barna lemezei sűrűn állnak, világos színű húsa kesernyés, jellegzetes szaga és íze nincs. Termőtestével a gyapjút szürkére vagy zöldesszürkére festik. • E L Ő F O R D U L Á S Fenyőfa tuskók körül a lemezek nő erdőkben. Széles körben elterjedt és sokkéssel lefelé gyakori faj az északi mérsékelt övben. fejthetők • H A S O N L Ó F A J O K A P. panuoides vékonyabb húsú és világosabb színű, valódi sötétbarna vagy tönkje nincs; fenyő gerendákon terem fekete, bársonyos a szabadban és épületekben is. Ez a f a j bevonat a tönkön és a P. atrotomentosus a Tapinella nemzetségbe is sorolható.
METSZET
sárgásfehér, okkersárga vagy barnás hús
TERMŐHELY Egyenként terem vagy néhány nő a tuskók körül. Méret KALAP 0 10-25 cm Család CREP1DOTACEAE
TÖNK t 5-10 cm <-• 2-5 cm Fa
' Crepidotus calolepis
Spóraszín
sárgásbarna
Idény nyar-osz
PELYHES KACSKAGOMBA A gomba kalapja kagyló alakú, kalapbőre kocsonyás, számtalan apró, barnás pikkelykével fedett. Lemezei sűrűn állók, halvány piszkosbamák. Tönkje nincs. Húsa szárazon szívós, nedvesen törékeny. Rendszertanilag vitatott: egyesek önálló fajnak, mások a C. mollis változatának tartják. • E L Ő F O R D U L Á S Élő és elhal lombos fa gallyakon, főként rezgő nyáron található. Az északi mérsékelt övben elterjedt gomba. • H A S O N L Ó F A J O K A Crepidotus nemzetség kb. 20 faja, melyek a tönktelen, kagyló alakú kalap felszíne és a spórák alakja, valamint felülete alapján különíthetők el.
kagyló alakú, • tönktelen kalap
apró, barna pikkelyekkel fedett kalapbőr piszkosbarna, sűrűn álló lemezek •
TERMŐHELY Lombosfa (főként rezgőnyár) gallyakon nő csoportosan.
Család CREPIDOTACEAE
^
Idény
Crepidotus mollis
KOCSONYÁS KACSKAGOMBA Ragadós felszíne és kocsonyás húsa alapján különböztethető meg a többi, általában kisebb Crepidotus fajtól. Sima, kagyló- vagy legyező alakú kalapjának színe a szürkésbarnától, megszáradva a piszkosfehérig változik; nedvesen jól látható bordázat jelenik meg a kalap szélén. Tönkje nagyon csökevényes vagy hiányzik. Kalapbőre könnyen lehúzható halvány színű, gyenge szagú húsáról. • ELŐFORDULÁS Elhalt lombos fák tuskóin (pl. szilen, kőrisen és nyárakon) terem. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övbén. • HASONLÓ F A J O K Közeli rokona a C. calolepis kalapján világosbarna pikkelyek vannak.
a lemezek sugarasan futnak ki a csatlakozási helytől
nedvesen kagyló alakú kalap, eléggé ritkán álló lemezekkel
- nedvesen a kalap széle bordás szarazon a kalap • piszkosfehér TERMŐHELY Egyenként vagy emeletekben nőnek termőtestei.
Méret
Spóraszín
KALAP 0 2-7cm
Család CREPIDOTACEAE
Faj Crepidotus variabilis
VÁLTOZÉKONY KACSKAGOMBA Kicsi, kagyló alakú, piszkosfehér színű faj; egyike ama számos, hasonló küllemű, dohánybarna spórájú fajnak, melyeket csak mikroszkóp alatt lehet megkülönböztetni, spóráik alapján: ennek a gombának tojásdad vagy ellipszis alakú, finoman rücskös spórái 6,5 x 3 pm nagyságúak. A kalap felszíne száraz, kissé szálas. Tönkje nincs, vagy csak csökevényes; a kalap általában a felső oldalán, lemezeivel felfelé tapad meg az aljzaton. • ELŐFORDULÁS Lombos fák ágán, gyakran rőzsekötegeken nő, nedves erdőkben. Széles körben elterjedt, gyakori gomba az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A C. luteolus kalapja sárgás színű, más termőhelyeken is nő, pl. lágyszárú növények szárán. A C. applanatus fehéres, kisebb és kevésbé gyakori. Egyes országokban vöröslistás faj.
TERMŐHELY Egyenként vagy emeletesen terem, korhadó lombos fa tuskókon.
ldén
dohánybarna
y n y á r - k o r a ŐSZ
Érték
CSÖVES TERMŐRÉTEGŰ KALAPOS GOMBÁK Ez a fejezet azokat a gombákat ismerteti, melyek spórái sűrűn álló csövek alkotta termőrétegen fejlődnek. A spórák lyukakon keresztül hullanak ki a termőtest alsó felén. Egyes fajaik nagyon hasonlítanak a kalapos gombákra (l. 28. old.). Ide tartoznak a rugalmas húsú tinóruk (l. lent), a szívós húsú likacsosgombák (l. 202. old.) és a taplók (l. 211. old.).
R U G A L M A S HÚSÚ GOMBÁK U
bbe a részbe a tinórugombák tartoznak. Termőtestük rövid életű, húsuk puha de merev, kalapjuk alsó részén a csöves termőréteg likacsai láthatók. Sok f a j termőteste igen
Család STROBILOMYCETACEAE
Fa
' Porphyrellus
B Í B O R O S SÖTÉTTINÓRU
mutatós, számos állat és az ember táplálékául szolgál. Magánosan nőnek az erdők talaján, fákkal képeznek mikorrhizát (gyökérkapcsolt gombák, 1. 18-19. old.).
porphyrospoms szürkésbarna, nyomásra kékesszürkére vagy feketére színeződő csövek
nyar-osz
a kalap felülete
bársonyos felszínű,
Ez a sötét színű tinóru beleolvad avardús környedomború pikkelyesre zetébe. Domború kalapja vörösesbarna, bársonyos felületű, idővel pikkelyesre töredezik; tönkje hasonló színű, bársonyos vagy sima felületű. Tönkhöz nőtt vagy árkos csövei 1 - 2 cm hosszúak, színük szürkésbarna, nyomásra vagy más sérülésre kékeszöldre vagy feketére színeződnek. Világos húsa kellemetlen szagú, rossz ízű; világos, kékeszöldre vagy felvágva kékre, zöldre vagy feketére színefeketére, néha vörösre színeződik; ződő hús • mérgezései ismertek. • ELŐFORDULÁS Lombos és bársonyos vagy sima, tűlevelű fákkal egyaránt képez vörösesbarna mikorrhizát. Az északi mérsékelt tönk öv nagy részén elterjedt, főleg hegyvidéki faj; a síkságokról hiányzik. • EGYÉB NEVEK Boletus porphyrosporus, sötét tinóru. TERMŐHELY Egyenként terem vagy néhány példány no a mély erdei avarban.
Család STROBILOMYCETACEAE
ldén
Strobilomyces strobilaceus
V nyár-ősz
domború, szürkésfekete kalap
SZÜRKE PIKKELYESTINÓRU E különös tinóru domború kalapja fehér, szürkésfekete pikkelyeitől úgy néz ki, mint egy fenyőtoboz. Kemény, rostos és pikkelyes tönkje szintén szürkésfekete, szívós húsa felvágva rózsaszínűre majd feketére színeződik. Valószínűleg mérgező. • ELŐFORDULÁS Lombos és tűlevelű fák alatt egyaránt nő, termékeny talajon. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de ritka faj; főleg hegyvidéken ismert. • HASONLO F A J O K É-amerikai és japán változatainak - pl. a Strobilomyces confusus vékonyabbak a pikkelyei. • EGYÉB NEVEK BoletusIS.floccopus, pikkelyes tinóru.
a kalap felszíne pikkelyekre töredezik
tönkhöz nőtt vagy majdnem lefutó csövei 1-1,5 cm hosszúak
fehérek, szürkék majd zöldesharnák
szürkésfekete, kemény, szálas és pikkelyes tönk
TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő. Méret KALAP 0 5 - 1 0 cm
a tönk gyökerező lehet
METSZET
TÖNK 1 8 - 1 6 cm <-» 1 - 2 cm
Család BOLETACEAE
fehér vagy szürke, rózsaszínűre majd feketére színeződő hús
Spóraszin
Faj Chalciporus piperatus
Idény nyar-osz METSZET
BORSOS TINÓRU Kis termetű tinóru. Mindenhol vörösbarna színű, a tönk krómsárga húsát kivéve. Nyomásra nem színeződik el. Kissé ragadós kalapja domború, tönkje karcsú; csövei 0,3-1 cm hosszúak. Húsa nagyon csipog bors ízű, ezért ehetetlen, habár néha fűszerként felhasználják. • ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal is alkot mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben savanyú talajú fenyvesekben terjedt el. • HASONLÓ F A J O K A Chalciporus amarellus rózsaszínes árnyalatú, íze kellemesebb, kevésbé csípős. A C. rubinus likacsai kárminvörösek; ritka, melegkedvelő faj, lombos fák alatt nő. • EGYÉB NEVEK Boletus!Suillus piperatus.
TERMŐHELY Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt.
Ertek
bíborfekele
szögletes, fahéjszínű vagy rozsdabarna likacsok
tönkhöz nőtt vagy lefutó csövek
karcsú, vörösesbarna
krómsárga, eléggé puha hús a tönk bázisa elvékonyodó
Család STROBILOMYCETACEAE
Idény nyar-H
Faj Tylopilus felleus
EPEÍZŰ TINÓRU
az éretlen termőréteg fehér színű
Domború, barna kalapja alatt a csöves termőréteg gyengén vagy feltűnően rózsaszínű, vastag tönkje sötét, hálózatos díszítésű. Puha, fehér vagy sárgásfehér húsa rossz szagú és ehetetlenül keserű ízű (1. Hasonló fajokat). • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel és lombos fákkal is képez mikorrhizát savanyú talajon. Széles körben elterjedt és sokfelé gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K Az eheíő Boletus edulis (187. old.) és a B. reticulatus (189. old.) hasonlít a fiatal epeízű tinórura. • EGYÉB NEVEK Boletus felleus.
a barna kalap felülete szarvas• bőrszerű
az árkos termőréteg csövei 1-2J cm • hosszúak
a vastag tönkön feltűnő, durva szemű, barna van
a csövek rózsaszínűre érnek
TERMŐHELY Egyenként vagy csoportosan terem jó vízelvezetésű, savanyú talajon. Méret KALAP 0 6-15 cm Család BOLETACEAE
TÖNK 1 5 - 1 2 cm < > 2,5-5 cm
Spóraszín
Faj Boletus fechtneri
ldény
piszkos
r
Érték
nyár-ősz
FAKÓ TINÓRU Domború kalapja ezüstös szürke, szürkésbarna, nyomásra rózsásbarnára változó. A csöves termőréteg aranysárga, citromsárga. Citromsárga tönkje közepén kárminpiros sávval díszített; hálózata nagyon finom, apró szemű. Sárga húsa a kalapban és a tönk csúcsán kékül. • ELOFORDULÁS Meszes talajú lomberdőkben, főként bükk alatt terem. Európában domb- és hegyvidékeken elterjedt, de nem túl gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K A -zürkés kalapú Boletus calopus (190. old.) tönkjén meggy vörös sáv és hálózat látható; a B. radicanson nincs piros szín, tönkje hasas és gyökerező: mindkettő mérgező faj.
a kalap felülete nyomásra barnul
domború, ezüstszürke kalap
citromsárga, nyomásra kékülő termőréteg
kárminpiros, fehér hálózatú sáv
TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő, meszes talajú lomberdőkben.
Család
BOLETACEAE
Fa
' Boletus edulis
Idény
nyar-osz
sima, kissé ragadós kalapfelszín
ÍZLETES VARGÁNYA A f a j jól a z o n o s í t h a t ó t ö n k j e f e l s ő r é s z é n e k f e h é r h á l ó z a t o s erezetéről és h a l v á n y s á r g a v a g y z ö l d e s b a r n a csöves termőrétegéről. Domború, világos- vagy s ö t é t b a r n a k a l a p j a és h o r d ó vagy bunkó alakú tönkje van. A z egyik legkeresettebb étkezési gomba. Fehér húsa a k a l a p b ő r alatt r ó z s á s árnyalatú, gyenge, de kellemes illatú, d i ó ízű; f e l v á g v a n e m k é k ü l m e g . • F . L Ő F O R D U L Á S Savanyú talajon, főként luc alatt t e r e m . E l t e r j e d t , h e l y e n k é n t g y a k o r i f a j a z északi m é r s é k e l t ö v b e n ; a z intenzív g y ű j t é s miatt n é h o l igen ritka. • H A S O N L Ó F A J O K Számos hasonló faj létezik, pl. a B. aereus é s a B. reticulatus ( 1 8 9 . old.).
domború, kalap
a bőr kissé túlnyúlik a kalap szélén
fehér hálózatos rezet a tönk 'hő részén finom, kerekded, fehér vagy sárga likacsok t
lefejthető csöves
1-4 cm hosszú, éretten öldesbarna csövek
a fehér húsban nyüvek rágta járatok lehetnek vagy sárgára színeződhet a parazita Sepedonium chrysospermum/ó/ (lent, jobbra)
TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő, jó vízelvezetésű talajon.
*IA BOLETUS P1NOPH1LUS Fenyők alatt élő, sötétbarna faj. Halvány színű tönkje hálózatos erezetű. Kalapbőre kissé ragadós; szárazon nemezes vagy szemcsés, gyakran feltűnően ráncos. JQ)|
• SEPEDONIUM CHRYSOSPERMUM Tinórugombák parazitája; először fehér bevonatként jelenik meg, majd aranysárga, szemcsés állagúvá válik a spóráktól. J 0 J |
BOLETACEAE
Boletus
nyar-osz
appendiculatus
SÁRGAHÚSÚ VARGÁNYA A gomba élénk citromsárga színű, csöves termőrétege barnássárgára érik, nyomásra kékre változik; hálózatos mintázatú tönkje hasonló színű. A tönk lefelé hirtelen elvékonyodik, gyakran gyökerező. Ehető gomba; merev, világossárga vagy vörösbarnás húsa kissé kékül, finom illatú. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, pl. tölggyel él együtt erdőkben. Főként Európa délebbi részein szórványosan elterjedt faj; máshol ritka, védett. • HASONLÓ FAJOK A B. radicans világosabb színű,
rugalmas, halványsárga, kissé kékülő hús az árkolt termőréteg csövei 1-23 cm hosszúak, likacsai kicsik, kerekek
csúcsa széles
METSZET domború kalap aranyló vörösbarna bőre finoman nemezes
citromsárga hálózatos mintázat
a tönk hirtelen elvékonyodik kékre színeződő, citromsárga vagy barnássárga csövek Méret
KALAP 0 8 - 2 0 cm
Család BOLETACEAE
TÖNK t 7 - 1 5 cm <--> 2,5-6 cm Xerocomus
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt. Spóraszín
zöldes5arna
Érték
LDÉN
badius
Y késő ŐSZ
BARNA NEMEZESTINÓRU A gomba domború, majd ellaposodó kalapja sima, kissé ragadós; színe gesztenyebarna, termőrétege fehér vagy sárgászöld, nyomásra kékre színeződik. Hengeres tönkje egyenletesen barna, hálóminta nélkül. Kedvelt étkezési gomba, ősz végén is terem, amikor más tinóruk már nem gyakoriak. Húsának gyenge kék színeződése főzés közben eltűnik. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel él együtt, de lombos fák alatt is megtalálható. Széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A B. edulis (187. old.) tönkje hordó alakú és hálózatos mintázatú. • EGYÉB NEVEK Boletus badius, barna tinóra.
hajlott, 0,6-1 r5 cm hosszú csövek •— a kicsi, kerek likacsok a csövekhez hasonlóan fehérek vagy sárgászöldek domború, gesztenyebarna, ragadós kalap
sima, ragadós kalap
a kalapnál világosabb színű és finoman csíkos barna tönk TERMŐHF.LY Egyenként vagy elszórt csoportokban nő erdőkben.
a csöves termőréteg nyomásra kékül 1 - 4 cm
Spóraszín
zöldesbarna
Érték
Család
Boletus
BOLETACEAE
retkulatus
nyar-osz
NYÁRI VARGÁNYA
árkolt termőrétegének hajlott csövei l-l Ji
Domború kalapjának száraz és fénytelen bőre gyakran repedezett; hosszúak színe narancsbama. Hordó alakú, világosbarna tönkjét végig fehér vagy barna színű, hálózatos mintázat fedi. Kitűnő étkezési gomba, rugalmas, fehér húsa dió ízű, felvágva nem színeződik el. fehér, majd zöldes• ELOFORDULÁS Lombos fákkal, pl. bükkel és tölggyel sárga vagy zöldesbarna csövek képez mikorrhizát; néhol a B. luridiformissa\ (lent) együtt. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; É-Amerikában nem honos. • HASONLÓ F A J O K A B. edulis (187. old.) kalapja sötétebb, tönkjének hálózata világosabb, csupán a tönk feléig ér. • EGYÉB NEVEK B. aestivalis. a száraz, fénytelen kalapon finom repedések lehetnek
a kalap bőre túlnyúlik a szélén
METSZET
a tönk színét vagy barna hálóminta A BOLETUS AEREUS bronzos tinóru Nyárvégi, gesztenyebarna színű faj; kalapja bársonyos, tönkjének hálózata barna. Húsa fehér marad. flQj Méret Család
KALAP 0 7 - 1 5 cm
T E R M Ő H E L Y Elszórtan vagy tömegesen terem erdőkben.
TÓNK l 6 - 1 5 cm <> 2 - 5 cm
BOLETACEAE
Faj
Spóraszín Idény
Boletus lurid if or mis
CÉKLATINÓRU A kékülő húsú tinóruk közé tartozik, de jól megfőzve ehető gomba. Domború, sötétbarna kalapja alján a sárga csövek likacsai sötét vérvörösek. Sárga tönkje sűrűn vörösfoltos, hálózatos mintázat nincs rajta. • ELŐFORDULÁS Lombos- és tűlevelű fákkal is alkot mikorrhizát jó vízelvezetésű, savanyú, mohás erdei talajon. Európa-szerte elterjedt faj. • HASONLO F A J O K A B. junquiellus a sárga változata. A B. luridus tönkje hálózatos mintázatú. A B. queletii csak a tövénél foltos, likacsai narancssárgák. • EGYÉB NEVEK B. erythropuslminiatoporus.
Érték
zöldesbarna
nyár-ősz METSZET
árkolt termőrétegének 1-3 cm hosszú csövei kékre színeződnek a kalap bársonyos vagy
sötétbarna
vérvörös likacsok
kékes• feketére színeződő, sárga hús
hasas tönk
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt.
Család
BOLETACEAE
Faj Boletus
Idény
calopus
nyar-osz
FARKASTINÓRU A gomba domború kalapjának bőre túlnyúlik a szélén, felszíne eleinte nemezes, néha szálas; füstszínű vagy szürkésbarna. Hengeres, bunkószerű vagy elkeskenyedő tönkjének meggypiros a bázisa, a csúcsa sárga. Világossárga hálózatos mintázata felül halványabb, lent sötétebb és vöröses. Ehetetlen, valószínűleg mérgező húsa keserű, halványsárga színű, gyengén kékül. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel és lombos fákkal él együtt savanyú, homokos talajon. Az északi mérsékelt övben szórványosan elterjedt, lokális faj. • HASONLO F A J O K Más világos kalapú, vöröses tönkű fajok, pl. a B. legaliae (191. old.) likacsai pirosak. A B. torosus kivételesen sárga likacsú; felismerhető még kékesfeketére színeződő húsáról és enyhe ízéről. • EGYÉB NEVEK B. pachypus.
nemezes, néha szálas kalapbőr
^füstszínű vagy szürkésbarna, néha zöldes árnyalatú kalap hengeres, elkeskenyedő vagy bunkós tönk
a kalap bőre túlér a szélén
a sárga és vörös színű tönk feltűnő sárga vagy vörös hálózatos mintázatú
az árkolt termőréteg citromsárga csövei OJ-1,5 cm hosszúak
- citromsarga színű, világoskékre változó likacsok
• BOLETUS LURIDUS változékony tinóru Feltűnő, narancsvörös tönkje hálózatos, citromsárga húsa és narancssárga csövei kékesfeketére színeződnek. A csöves réteg alja a kalaphúsnál vörös színű. JQ)J
• BOLETUS BICOLOR É-Amerika keleti részén gyakori nyári gomba. Kalapja és tönkje élénk rózsásvörös, likacsai sárgák. Vastag sárga húsa lassan kékre színeződik. | Q ) |
T E R M Ő H E L Y Fák alatt nő egyenként vagy elszórtan.
Faj
Család BOLETACEAE
Boletus
ldén
satanas
hálómintás, sárga vagy vörös tönk
SÁTÁNTINÓRU Igen húsos faj. Domború, sima, világos színű, szürkés kalapja, narancssárga vagy vérvörös likacsai és kövér, sárga vagy vörös tönkjének feltűnő sárga illetve vérvörös hálómintázata alapján jól felismerhető faj. Sárga vagy fehér húsa és likacsai gyengén kékülnek. Árkolt termőrétegének csövei 1 - 3 cm hosszúak, színük sárgászöld. Gyenge ízű, kissé mérgező faj, gyakran okoz gyomorpanaszokat. Az érett termőtestek szaga kellemetlen. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal él együtt, meszes talajon; különösen bükk alatt terem. Európa-szerte elterjedt, de délen gyakoribb gomba; visszahúzódóban levő, vöröslistás faj. Mérel
KALAP 0 1 0 - 2 5 cm
y nyár-kora ősz
TÖNK t 5 - 1 5 cm • > 4 - 1 2 c m Fa
i
BOLETACEAE
Boletus
rhodoxanthus
T E M Ő H E L Y Meszes talajú lomberdőkben nő, egyenként vagy csoportosan, többnyire bükk és tölgy alatt. Spóraszín Idény
BÍBOR TINÓRU Domború, majd párna alakú kalapja kezdetben rózsaszínű, később sárgás, sárgásbarna árnyalatúvá válik. Kissé bársonyos, filces tapintású, nyomásra sötéten foltosodé. Csövei sárgák, zöldessárgák; pórusai fiatalon aranysárgák majd bíborpirosak, apók, kör alakúak. Tönkje feltűnő sárga alapon bíborpiros hálómintával díszített, amely nyomásra kékeszöldre változik • ELŐFORDULÁS Lomberdőben, különösen bükk és tölgy alatt termő, nem túl gyakori faj. Meleg kedvelő, mediterrán elterjedésű, máshol ritka, kímélendő gomba.
TF> KALAP 0 7 - 2 0 c m Család BOLETACEAE
TÖNK t 7 - 1 2 cm < » 3 - 6 cm Fa
' Boletus
splendidus
RÓZSÁSKALAPÚ TINÓRU Ez a látványos faj az egymástól nehezen elkülöníthető, piros színű, hálózatos tönkű tinóruk közé tartozik. Sima kalapja rózsás narancssárga színű, hasonló tönkjének felső része vörös hálómintás. Likacsai pirosak, árkolt termőrétegének csövei 1-2 cm hosszúak. Kellemes illatú, piszkosfehér vagy halványsárga húsa nyomásra megkékül; a tönk töve halvány rózsaszínűre változik. • ELOFORDULÁS Lombos fákkal él együtt, meszes talajon. Európában lokálisan elterjedt, nagyon ritka, főként délen található, védett, vöröslistás faj. • HASONLÓ FAJOK A B. rhodoxanthus (fent) kalapja sárgás rózsaszínű. • EGYÉB NEVEK B. legaliaelsatanoides. •
sima, halvány színű, majdnem fehér kalap
Érték
76|dcsbarna
Jg
nyár-ősz
halványrózsaszín, majd sárgás, párnás kalap sárga alapon bíborpiros hálómintás tönk •
T E R M Ő H E L Y Meszes talajú bükkösökben és tölgyesekben elszórtan vagy egyenként terem. Spóraszín
ldé
sárgás-/zöldesbarna
Érték
" y nyár-kora ősz
rózsás narancssárga, megvastagodott, hálómintás tönk
sima, domború, narancssárga
T E R M Ő H E L Y Egyenként tetem vagy néhány gomba nő együtt.
rózsás kalap
Család
Boletus
BOLETACEAE
ldé
pulverulentus
A gomba jellegzetessége, hogy nyomásra minden része szinte azonnal tintakékre változik. Domború kalapjának színe barna vagy vörösbarna, szögletes likacsai sárgák. Vörösfoltos sárga tönkje eléggé vékony. Árkolt vagy kissé lefutó termőrétegének csövei 0,5-1,5 cm hosszúak, halványsárgák vagy zöldessárgák. Ehető gomba, de nem érdemes gyűjteni. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, általában tölggyel él együtt, termékeny savanyú talajon. Az északi mérsékelt övben szórványosan elterjedt, nem túl gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A B. luridiformis (189. old.) hasonló, de vaskosabb, tönkje és likacsai pirosak; húsa felvágva kékre színeződik.
Család
KALAP 0 4 - 1 0 c m
Faj Xerocomus
sárga színű,
vörös-
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt.
TÖNK t 4 - 1 0 c m «-> 1 - 3 c m
BOLETACEAE
halványsárga, tintakékre színe-
barna vagy vörösbarna, domború
LIGETI TINÓRU
Méret
" y nyár-ősz
Spóraszín
ldép
chrysenteron
y
Erlék
zö|desbama
nyár-ősz
ARANY NEMEZESTINÓRU Az egyik legkisebb és legkevésbé húsos tinórugomba. Domború, vörösbarna kalapjának berepedező bőre alatt vörös szín tűnik elő. Vékony, hengeres, sárga vagy vörös színű tönkje erezett, de látható nem feltűnően mintázott. Szögletes, sárga vagy zöldes likacsai nyomásra kissé kékülnek; fehér vagy halványsárga húsa mindenhol erősen kékül. Ehető gomba, de íze gyenge. domború, vörösbarna, gyakran • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, piros szélű kalap általában bükkel, képez mikorrhizát, jó vízelvezetésű, humuszdús, savanyú talajon. Széles körben elterjedt, a tönk sárga helyenként gyakori faj az északi és vörös erezetű mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A X. pruinatus, de kalapja nem repedezik meg. • EGYEB NEVEK Boletus
T E R M Ő H E L Y Tömegesen és egyenként is nőhet.
• XEROCOMUS POROSPORUS hamis nemezestinóru E gomba megrepedezett barna kalapbőre alatt fehér szín Játható. Húsa és termőrétege sárga, kékre színeződik. Legjobban csonka, orsó alakú spóráiról ismerhető fel.
kissé kékülő, sárga vagy zöldes likacsok
a kissé • árkolt vagy lefutó termőréteg csövei 1 cm hosszúak
• az éretlen spórák halványsárgák
Család
Xerocomus
BOLETACEAE
ldé
rubellus
PIROS NEMEZESTINÓRU Kicsi, sötétvörös kalapú és tönkű faj. Kalapja domború, tönkjének gyökerező vége megvastagodhat. Sárgászöld likacsai nyomásra megkékülnek; sárga csövei 0,5-1 cm hosszúak. Világossárga húsa lassan kékül. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal él együtt, általában füves területeken, nyíltabb erdőkben és parkokban. Szórványosan elterjedt, lokális faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K Az É-amerikai Boletus bicolor (190. old.) és a kékülő húsú X. sensibilis. • EGYÉB NEVEK Boletus
" y nyár-ősz
sárga színű, lefutó vagy árkolt termőréteg
idővel megbarnuló, sima, domború, sötétvörös kalap
METSZET halványsárga hús
kékre színeződő, szögletes, sárgászöld likacsok
a tönk világosabb színű a kalapnál
a tönk alul meg• vastagodhat Méret
Család
KALAP 0 3 - 6 c m
TÖNK t 3 - 8 cm - > 0 , 5 - 1 cm
BOLETACEAE
Xerocomus
Spóraszín
subtomentosus
MOLYHOS NEMEZESTINÓRU
ldén
T E R M Ő H E L Y Több példány terem együtt elszórtan. Érték
zöldesbama
y nyár-ősz domború, nemezes kalapfelszín
Domború, aranybarna kalapjának felszíne csak nagyon ritkán repedezik meg. Tönkje szintén aranybarna; sárga termőrétegének szögletesek a likacsai, csövei 0,5-1,5 cm hosszúak; nyomásra kissé kékülnek. Ehető gomba, de puha, halványsárga húsa gyenge ízű. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal és fenyőkkel egyaránt képez mikorrhizát. Széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben; a sarkköri és magashegységi területeken is megtalálható. • HASONLÓ F A J O K A X. pruinatus kisebb. A X. ferrugineus valószínűleg csak a X. subtomentosus egyik változata, sötétebb és tönkje hálózátos. finom erezet • EGYÉB NEVEK Boletus subtomentosus, az elvékonyodó molyhos tinóru. tönkön
aranybarna vagy zöldesbarna színű kalap
sarga szinu
nagy, sárga vagy zöldesbarna, nyomásra kissé kékülő likacsok
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt.
aranybarna vagy világossárga tönk
METSZET
Család BOLETACEAE
Faj
Xerocomus
nyár-ősz
parasiticus
ÉLŐSDI NEMEZESTINÓRU
domború, okkerbarna kalap
Szokatlan termőhelye (1. Előfordulás) miatt jól azonosítható ez a kis termetű tinóru. Eléggé egyöntetűen okkerbarna színű és nem kékülő húsú. Kalapja domború, tönkje aránylag vékony. Sárga vagy okkersárga csövei 3-7 mm hosszúak, termőrétege lefutó. Húsa halványsárga. Ritkasága és rossz íze miatt fogyasztása nem ajánlott. • ELOFORDULÁS Lombos fákkal él együtt a rőt áltriflán (Scleroderma citrinum 256. old.), melyet alig vagy egyáltalán nem károsít. Európában és E-Amerikában elterjedt, helyenként veszélyeztetett, kímélendő faj. • EGYÉB NEVEK Boletus parasiticus, élősdi tinóru. Méret
KALAP 0 2 - 7 c m
Család PAXILLACEAE
TÖNK J 3 - 6 c m Fa
i
citromsárga vagy rozsdabarna, durva likacsok
0,8-1,5 cm
Gyroporus
GESZTENYEBARNA ÜREGESTINÓRU
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt lombos fák alatt.
termőtestei a Scleroderma citrinum-on fejlődnek
T E R M Ő H E L Y Csoportosan nő a Scleroderma citrinumon.
Minden Gyroporus fajnak, így ennek a gombának is, világos színűek a spórái, törékeny tönkjük belül emeletesen üreges. Piszkosfehér vagy világosbarna csövei 3 - 6 mm hosszúak, termőrétege alig éri el a tönköt. Kalapja domború és sima, tönkje élénk narancsbarna színű. Húsa felvágva nem színeződik el; kellemes dióízű. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, tölggyel, bükkel, gyertyánnal és szelídgesztenyével él együtt, de megtalálható fenyők alatt is. Általában homokos talajon nő. Elterjedt, de nem túl gyakori faj az északi mérsékelt övben; helyenként ritka, védett. • EGYÉB NEVEK Boletus castaneus, gesztenyebarna tinóru. törékeny, piszkosfehér, el nem színeződő hús
kissé bársonyos és ragadós kalapfelszín
Spóraszín
ldé
zöldesbarna
" y nyár-ősz
Érték
Család PAXILLACEAE
Gyroporus
cyanescens
ldén
* nyár-<5sz
METSZET
KÉKESEDŐ ÜREGESTINÓRU A faj legjellemzőbb tulajdonsága akkor válik láthatóvá, ha a gombát felvágjuk vagy megkaparjuk csöves termőrétegét: a piszkosfehér hús és a csövek búzavirágkékre színeződnek; más színváltó tinóruk (főleg a Boletus fajok) sötétebb kékek lesznek, vagy majdnem feketék. További jellegzetességei: a törékeny hús, a majdnem szabadon álló termőréteg 5-10 mm hosszú csövekkel és a nemzetségre jellemző, emeletesen üreges tönk. Kicsi, kerek likacsai vannak, tönkjének vége gumós és hirtelen elvékonyodik. E h e ^ kellemes dióízű. I • ELOFORDULÁS Fenyőkkel » és lombos fákkal él együtt savanyú talajú erdőkben. J|HB Az északi mérsékelt övben .|?8| i p szórványosan elterjedt, de F L B JÍ?~ többnyire ritka faj. • domború - E G Y É B NEVEK Boletus vagy kiterülő, finoman nemezes, rvnnpiren* kékesedő tinóru. fénytelen
fehér vagy szalmasárga likacsok, megkaparva kékre változnak
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt homokos talajon. KALAP 0 5 - 8 cm
Család BOLETACEAE
TÖNK t 6 - t O cm <-> 2 - 3 cm Fa
j Leccinum
nigrescens
Spóraszín
ldén
A gomba sárga színe és repedezett kalapbőre szokatlan a Leccinum fajok között. Okkersárga likacsai lilásbarnára színeződnek. Okkersárga foltos, sárga tönkje lefelé hálózatossá és barnává válik. Domború kalapja sárgásbarna és kissé bársonyos felületű. Halványsárga húsa lassan borvörösre, szürkére majd kékesfeketére színeződik. Ehető, de különösebb íze nincs. • ELŐFORDULÁS Tölggyel él együtt. Főként Európa déli területein fordul elő. Kímélendő, vöröslistás faj. • EGYÉB NEVEK Boletus tesselatus, Leccinum tesselatuml crocipodiuml
bunkó alakú tönk
halványsárga
Érték
>' nyár-ősz
SÁRGA ÉRDESTINÓRU
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt termékeny talajon.
kalap
halvány okkersárga tönk
a gumós tönk alul elkeskenyedik
Méret
a piszkosfehér hús és a csövek kékre színeződnek
sárgásbarna, néha pikkelyes kalap
if
merev, halványsárga, borvörösre majd kékesfeketére színeződő hús
árkolt, citromsárga termőréteg, 13-23 cm hosszú csövekkel
Család
BOLETACEAE
Leccinum
scabrum
BARNA ÉRDESTINÓRU Barna kalap, szürkésfehér spórák, szürkésfekete pikkelykékkel fedett fehér vagy szürke tönk jellemzi ezt a gombát. Nehéz elkülöníteni a közeli rokon, barna kalapú tinóinktól (1. L. variicolor lent). Húsa a domború kalapban puha, bunkó alakú tönkjében rostos, fehér színű, kissé szürkére színeződik. Habár ehető, mégsem gyűjtik, mert nem kiadós. • ELŐFORDULÁS Nedves vidékeken nyírrel él együtt. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt; pontos előfordulása nem tisztázott.
ldén
y
nyár-ősz
domború, barna kalap
kissé lelógó kalapbőr
erős, bunkós tönk
szürke vagy fekete pikkelyek a tönkön
puha, szürkésfehér, árkolt termőréteg, 1 cm hosszú csövekkel
a tönk húsa merev és rostos METSZET
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt.
A LECCINUM VARIICOLOR Kalapja márványos feketésbarna, likacsai fehérek vagy sárgásfehérek. A szürke pikkelyes, fehér tönk bázisa általában világoskékre színeződik. A tönk fehér húsa rózsaszínűre és türkizkékre változik; a kalap húsa rózsaszín, a csövek szürkésfehérek. | Q ) |
Fai
Család BOLETACEAE
Uccinum
ldén
versipelle
y nyár-ősz
KORMOSTÖNKŰ ÉRDESTINÓRU Nagyon mutatós gomba. Domború kalapjának narancsbarna színe ellentétes magas, fekete pikkelyekkel fedett, fehér tönkjével. Kalapjának bőre túlnyúlik a peremén, felszíne finoman nemezes. Likacsainak színe halványszürke vagy sárgásszürke, míg az 1 - 3 cm hosszú csövek alkotta árkos termőréteg piszkosfehér. Merev, piszkosfehér húsa szürkésfeketére színeződik, eléggé ízletes, de nem olyan jó minőségű, mint egyes Boletus fajoké. • ELŐFORDULÁS Nyírrel él együtt nedves vidékeken. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt, helyenként gyakori, mészkerülő faj.
piszkosfehér, árkolt termőréteg «
szürkésfeketére •— színeződő, piszkosfehér hús
domború kalap •—
METSZET
* a kalap bőre túlnyúlik a szélén
• a likacsok halványszürkék vagy sárgásszürkék lehetnek
• fekete pikkelyekkel fedett, hosszú tönk
a fiatal * gomba tönkje nagyon sötét színű
élénk narancssárga, finoman nemezes kalap
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt.
Család
Faj Leccinum
BOLETACEAE
Idény
queránum
TÖLGYFA-ÉRDESTINÓRU A pirosas kalapú Leccinum fajok közé tartozik; termőhelyéről és tönkjének vörösesbarna pikkelyeiről ismerhető fel. Domború, majd kissé kiterülő kalapja narancsbarna, csövei piszkosfehérek, szürkék vagy zöldessárgák, merev, fehér húsa majdnem feketére színeződik. Ehető ^gomba. • ELŐFORDULÁS Tölgyekkel él együtt meszes talajú lomberdőkben. Áz északi mérsékelt öv egyes területein széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ F A J O K A L aurantiacum kalapja narancssárgább, nyárfák alatt él.
domború kalap «
nyar-osz
az árkolt termőréteg világosszürke csövei 2-3 cm hosszúak
METSZET
lap bőre sötét gesztenyebarna és túlér a peremén
majdnem feketére színeződő, merev, fehér
majdnem hengeres, alul kissé szélesebb tönk
Méret Család
KALAP 0 8 - 1 5 c m
TÖNK | 1 0 - 1 5 cm «-» 1,5-3 c m
GOMPHIDIACEAE
Faj
Suillus
luieus
BARNA GYŰRŰSTINÓRÚ Rövid tönkű, nyálkás felszínű gomba. Domború kalapja bíborbarna színű, bőre könnyen lehúzható. Csöves, citromsárga likacsú termőrétege tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó. Sötét bíborbarna fonákú gallérja alatt a tönk fehér, majd bíborszínűre érik; fölötte halványsárga, sötétebb foltokkal. Óvatosan fogyasszuk, mivel egyes embereknél allergiás tüneteket okozhat! • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel él együtt. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, közönséges faj. • EGYÉB NEVEK Boletus luteus, barna vajgomba.
T E R M Ő H E L Y Kéttűs fenyők alatt tömegesen nő.
hús
vörösbarna pikkelyek a tönk felszínén
Spóraszín Idény
T E R M Ő H E L Y Néhány gomba nő együtt. okkercs
barna
nyar vege-osz
halványsárga, 0,8-1,2 cm hosszúságú csövek
bíborbarna - kalap a piszkosfehér vagy halványsárga hús nem színtelenedik el
felül piszkosfehér, alul bíborszínű gallér
finom, halvány citromsárga likacsok
Érték
Család
GOMPHIDIACEAE
Faj
Suillus
grevillei
Idény
nyar-osz
SÁRGA GYŰRŰSTINÓRU Élénk színű tinóru; domború kalapja élénksárga vagy narancssárga, felülete nagyon nyálkás; citromsárga likacsai nyomásra fahéjbarnüra színeződnek. A fehér és sárga színű gallér a sárgásbarna, szintén nyálkás tönk csúcsa közelében helyezkedik el. Ehető, bár nincs jelleg zetes íze; húsa fiatalon merev és sárga, nem színeződik el; nyálkás kalapbőrét főzés előtt le kell húzni. • ELŐFORDULÁS Vörösfenyővel képez mikorrhizát erdőkben, parkokban és kertekben; gazdanövényétől nagy távolságra is megtalálható. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK Boletus eleganslflavus, sárga vajgomba. domború, élénksárga vagy narancssárga kalap
kissé lefutó vagy árkolt, I cm-es csövekből álló termőréteg
METSZET
fehér és sárga színű gallér a tönk csúcsa közelében
nyálkás kalapfelszín
• SUILLUS VISCIDUS szürke gyűrűstinóru Vörösfenyő alatt élő, piszkos zöldesbarna színű faj, ragadós kalapján fehér burokmaradványokkal. Piszkosfehér vagy szürkésbarna csövei nyomásra zöldesbarnára változnak. J Q |
• SUILLUS PLORANS cirbolyafenyő-gyűrűstinóru Likacsai és tönkjének mirigyszemcséi tejszerű folyadékot választanak ki. Kalapja sárgásbarna, benőtten szálas lehet, nedvesen ragadós. A Pinus cembra és más 5-tűs fenyők alatt él. | Q |
T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő vörösfenyők körül, fűben vagy avarban.
Család GOMPHIDIACEAE
Fa
i Suillus
ldén
bovinus
* késő nyár-ősz
TEHÉNTINÓRU Általában kis termetű, sárgásbarna vagy vörösesbarna tinóru. kalapja domború vagy kiterült, rövid tönkjén nincs gallér. Likacsai jellegzetesek, két rétegben helyezkednek el: a külső, zöldesbarna réteg tág likacsai szögletesek, a belső rétegé pedig szűkek. Tönkje általában hasas. Ehető, puha, barnássárga húsa rózsaszín árnyalatú, íze gyenge. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel él együtt. Gyakran található a S. varíegatus (201. old.) és a Gomphidius roseus (38. old.) társaságában. Európában, Ázsiában és Japánban terjedt el; E-Amerikában nem él. __ • EGYÉB NEVEK ^^tfriH^Ékk^ Boletus bovinus, Mm> húsos tinóru.
LIKACSOK
nedvesen ragadós kalap
tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó termőréteg, OJ-l cm hosszú, sárga vagy zöldessárga csövekkel
vörösesbarna kalap
összetett, zöldesbarna Méret Család
KALAP 0 3 - 7 c m GOMPHIDIACEAE
többé-kevésbé likacsok
TÖNK | 3 - 6 c m Fa
j
Suillus
0 , 5 - 1 cm
T E R M Ő H E L Y Homokos talajú fenyvesekben gyakran tömeges. Spóraszín
ldén
granulatus
SZEMCSÉSNYELŰ FENYŐTINÓRU
T E R M Ő H E L Y Tömegesen terem vagy néhány gomba nő együtt fenyők alatt.
Érték
nyár-ősz
tönkhöz nőtt, halványsárga vagy világosbarna termőréteg, OJ-1 cm hosszú csövekkel
E faj gallér nélküli tönkjének felső harmada jellegzetesen szemcsés (mirigyes), bázisa csúcsos. Kalapja rozsdabarna vagy narancssárga, nedvesen ragadós, bőre könnyen lehúzható. A fiatal gomba szűk és kerek likacsai, valamint a tönk mirigyei tejnedvet választanak ki. Fehér vagy sárgásfehér húsa merev, kissé savanykás vagy dió ízű. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát, meszes talajon. Az északi mérsékelt övben helyenként gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K A S. collinitus kalapja sötétebb, tönkjének bázisa rózsaszínű. S. luteus (197. old.). A S. piacidus és a S. plorans (199. old.) 5-tűs fenyők alatt él. • EGYÉB NEVEK Boletus granulatus, fenyőtinóru.
szaraz, fényes, domború vagy lapos kalap
y
barnászöld
nedvesen a kalap felszíne ragadós és nyálkás
METSZET
• halványsárga tönk, sárga mirigyekkel
szűk, kerek likacsok
Család
GOMPHIDIACEAE
Suillus
Idény
variegatus
nyar-osz
TARKA TINÓRU Eléggé hosszú tönkű és húsos gomba, a Suillus fajok többségével ellentétben csak ritkán nyálkásodik. Domború, narancsbarna kalapjának nemezes vagy finoman pikkelykés a felülete. Kicsi likacsai barnák vagy zöldesbarnák és halványsárga húsához hasonlóan, nyomásra kékülnek. Barna tönkje zöldes vagy pirosas árnyalatú. Ehető, de fémes szagú és nem túl jóízű. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát, savanyú vagy homokos talajon. Széles körben elterjedt, gyakori gomba Európában és Ázsia szomszédos részein. • HASONLÓ F A J O K A Scleroderma fajok (256., 263. old.) szaguk hasonló, de más felépítésűek. • EGYÉB NEVEK Boletus domború a variegatus.
árkolt vagy kissé lefutó termőréteg, rövid, barna, 0,8-1,2 cm-es csövekkel METSZET
kalap
a sárga hús felvágva kékre színeződik
fel-
pikkelyekkel
vörös árnyalat a barna tönkön
1 mm átmérőjű likacsok
zöldesbarna, nyomásra kékre színeződő likacsok
T E R M Ő H E L Y Néhány g o m b a nő együtt vagy tömegesen terem. Meret
KALAP 0 7 - 1 3 c m
TÖNK ; 6 - 1 0 c m ^
Boletinus
Spóraszín
1,5-2 cm cavipes
Idény
VÖRÖSFENYŐSZÁLASTINÓRU Domború, majd ellaposodó kalapja fahéjbarna, narancs- vagy citromsárga; közepén gyakran kis púp marad. Csövei a tönkre lefutók, sárgák, feltűnően szélesek. Tönkje kezdettől fogva üreges; piszkosfehér, pelyhes burokmaradványok gyűrűszerűén övezik. Húsa halványsárga, fiatalon jóízű, idővel kellemetlenül kaparó. • ELŐFORDULÁS Vörösfenyővel képez mikorrhizát. Európa-szerte elterjedt a hegyvidékeken; síkságon ritkább. • EGYÉB NEVEK csövestönkű tinóru.
bamaszB
|d
Érték
nyár-ősz
piszkosfehér, pelyhes galléros tönk
sárga, ellaposodó kalap
sárgászöld, tágas likacsok
T E R M Ő H E L Y Egyesével vagy elszórtan terem vörösfenyők alatt.
SZÍVÓS HÚSÚ csöves termőrétegű, szívós húsú gombák közé tartoznak a likacsosgombák és a taplók. Ezek közül az alábbi oldalakon a tönkkel rendelkező fajokat
Család
Alhatrellus
ALBATRELLACEAE
Felülről szemlélve, valamely lemezes gombának vagy gerebengombának is nézhető ez a halvány szürkésbarna faj, de kalapja alsó részén apró likacsok vannak. A termőtest citromsárgára vagy zöldessárgára színeződik, főként a likacsokon. Domború kalapjának bőre idővel általában megrepedezik. Tönkje zömök, húsa fehér, nagyon kemény, enyhe vagy kissé kesernyés ízű. • ELŐFORDULÁS Luccal alkot domború, mikorrhizát mohás talajon. Az északi sárgásfehér mérsékelt övben szórványosan ™ürké'sba°na elterjedt, csak helyenként gyakori, kalap vöröslistás faj. • HASONLO F A J O K Az A. confluens barnásabb és nem színeződik citromsárgára; íze keserűbb. Az A. cristalus kalapja zöld és lomberdőkben (különösen bükk és tölgy alatt) terem. KALAp 0
7
_18
c m
TÖNK t 3 - 7 c m «-» 1 - 3 cm
POLYPORACEAE
Polyporus
ismertetjük (a tönk nélküli fajokat a 211-233. oldalakon mutatjuk be). A tinóruktói (184-201. old. ) eltérően, csöves termőrétegük nem választható le a kalap húsáról.
ldén
ovinus
F A K Ó ZSEMLEGOMBA
Méret
GOMBÁK
umbellatus
AGAS-BOGAS LIKACSOSGOMBA Nagy, húsos termőtestű gomba. Egyetlen tönkje sokszorosan elágazik, oldalágain nőnek a kicsi, kerek, halványszürke vagy szürke kalapok. A kalapok alatt a csöves termőréteg fehér vagy halványsárga likacsai kicsik (1-3 mm), szögletesek. Kemény, enyhe ízű, fehér vagy a csoportos temS_ sárgásfehér húsa ehető. test magassága • ELŐFORDULÁS Lombos fák » cm • tuskóin vagy eltemetett famaradványokon nő. Az északi mérsékelt övben szórványosan fordul elő. • HASONLÓ FAJOK A Grifolia frondosa (216. old.) hasonló, de tönkje nem középső állású. • EGYÉB NEVEK GrifolialDendropolyporus ramosissimus, tüskegomba
y
nyár-ősz
mm-enként 2-4 szögletes likacs a kalap alján *
a kalap széle gyakran hullámos «
rövid, zömök, sárgásfehér vagy szürke tönk
T E R M Ő H E L Y Tömegesen vagy csoportosan nő lucok alatt a talajon. Spóraszín
ldé
fehér
Érték
" y nyár-kora ősz
egymást átfedő, világosszürke vagy szürke kalapok *
minden kalaphoz középen csatlakozik j a tönk egy oldalága
T E R M Ő H E L Y Látszólag a talajon nő, feketésbarna pszeudoszkleróciumból fejlődik ki; nagy csomóban terem.
Faj
Család p o L Y P O R A C E A E
Polyporus
squamosus
Idény késő t a v a s z - n y á r
PLSZTRICGOMBA Félkör vagy legyező alakú kalapját barna, ránőtt pikkelyek fedik; tönkje oldalt álló; fehér színű, lefutó csöves termőrétege 0,5-1 cm vastag. Korai gomba; halódó lombos fákon és tuskókon fejlődik; nagyon nagyra nő, de gyorsan tönkreteszik a rovarok, csak kiszáradt, üres váza marad meg, melyet más gombafajok bontanak le. Fehér, szívós húsa erősen lisztszagú. Fiatalon ehető. • ELŐFORDULÁS Lombos fákon élősködik vagy szaprotróf, erdőkben, utak mentén és parkokban található. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • EGYÉB NEVEK Polyporellus squamosus, bagolygomba.
LIKACSOK
kórkörösen álló, lapos pikkelyek a kalap felszínén
osszenoneií
—• lefutó, piszkosfehér csövek
la termőrétegen 0J5-1 likacs van
mm-enkénl
rövid, bázisán fekete tönk a kalap szélén T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy METSZET
csoportosan nő.
Faj
Család poLYPORACEAE
Polyporus
ldé
tuberaster
" y nyár-ősz
felálló, barna pikkelyek a kalap felszínén
OLASZGOMBA A gomba lapos kalapjának közepe bemélyed, világos alapon felálló barna pikkelyek díszítik. Központi helyzetű, barna tönkje mélyen a talajban levő raktározó szervben (szklerócium) gyökerezik; a kisebb változatoknak nincs ilyen szerve. Húsa ehető, de eléggé szívós. Fehér csövei 5 mm hosszúak lehetnek. • ELŐFORDULÁS Lomberdőkben nő, általában meszes talajon; a fák korhadását okozza. Széles körben elterjedt, de lokális faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A P. squamosus (203. old.) tönkje oldalt álló, pikkelyei laposak, tönkjének bázisa fekete. • EGYÉB NEVEK P. lentuslforquignonii.
KALAP 0 5 - 2 0 cm
Család POLYPORACEAE
a kalap aljához izépen csatlakozik
2 likacs mm-enként
T E R M Ő H E L Y Egyenként nő, általában föld alatti szkleróciumból. M6fet
érdes kalapszél
TÓNK t 8 cm-ig ++ 1,5 cm Faj
Polyporus
badius
egy föld alatti raktározó szervben gyökerezhet
Spóraszin Idény
Érték
fchér
o
nyar-osz
SZAGOS LIKACSOSGOMBA Sima, fényes, tölcséres kalapja fiatalon világos szürkésbarna színű, később sötét gesztenyebarna lesz, élénk narancsbama szegéllyel; nedves időben felszíne tapadós. Rövid, szürkésfekete tönkje a kalap széléhez és közepéhez is csatlakozhat. 4 - 8 likacsa van mm-enként, lefutó termőrétege 0,5-2 mm vastag. Fehér húsa nem fogyasztható, túl szívós. • ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben lombos fákon nő. Széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A P. melanopus ritkább, sargaskalapja nemezes. Meszes barnára érő, apró, sárgástalajú erdőkben nő. fehér likacsok • EGYÉB NEVEK fehér vagy P. picipes. sárgásfehér, rövid, barna vagy fekete, oldalt álló tönk
lefutó csöves réteg
LIKACSOK
hullámos kalapszél
öregen gesztenyebarna, sima, fényes felszínű kalap
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt.
Család
POLYPORACEAE
Faj
Polyporus
Idény
varius
késő tavasz-ősz
VÁLTOZÉKONY LIKACSOSGOMBA A faj hullámos szélű kalapja egyöntetűen aranysárga vagy fahéjbama színű, sima felületű. Kissé oldalt álló tönkje a világosabb kalappal ellentétben idővel megfeketedik. Lefutó, fehér vagy sárgásfehér csöves termőrétegének vastagsága nem éri el az 1 mm-t. Kellemesen gombaillatú, fehér vagy faszínű húsa ehetetlenül szívós. Apró, központi tönkű változata is létezik. •ELŐFORDULÁS Elő vagy elhalt lombos fákon él erdőkben és parkokban. Az északi mérséklet övben széles körben elterjedt, közönséges faj. • EGYEB NEVEK feketeövű likacsosgomba. aranysárga fahéjbarna Méret Család
gyakran kalapszél
az idősebb kalapokon sugár irányú vonalak jelennek meg
vagy kalap
KALAP 0 3 - 1 2 c m
hullámos, karéjos
TÖNK | 8 cm-ig <->0,8-1,5 c m
POLYPORACEAE
Polyporus
brumalis
Spóraszín
T E R M Ő H E L Y Néhány gomba nő együtt elhalt vagy korhadó lombos fákon. fchér
Érték
Idény ^éső ősz-tavasz
TÉLI LIKACSOSGOMBA Kis termetű, szívós húsú, tinóruszerű gomba. Kerek, sötétbarna kalapjának közepe bemélyedt, széle rojtos, szárazon begöngyölt. Középen álló tönkje sötét szürkésbarna, húsa fehér. Fehér vagy sárgásfehér csöves rétege 2 mm vastag, nagy, kerek likacsai éretten megnyúlnak. A termőtest ősszel nem nő túl nagyra, téltől tavaszig gyarapodik leginkább. • ELŐFORDULÁS Rőzsehalmokon vagy lombos fák lehullott ágain fehérkorhadást okoz. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ F A J O K A P. ciliatus tavasszal jelenik meg, likacsai aprók (5-6 mm-enként). Melegebb éghajlaton sok más, hasonló likacsosgomba él. • EGYEB NEVEK Polyporellus brumalis.
az idős példányok kalapszéle sima
a kalap közepe bemélyedt
szárazon be- • göngyölt kalapszél
2-4 likacs mm-enként
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt.
a bársonyos tönk bázisa korongszerű vagy gumós
kerek vagy hosszúkás, fehér vagy sárgásfehér likacsok Érték
Faj
Család COLTRICIACEAE
Coltricia
Idény
perennis
nyár-tél
SZALAGOS LIKACSOSGOMBA Egynyári likacsosgomba; szokatlan módon, korhadó fák helyett a talajon nő. Kalapja tölcséres, eléggé szívós, vörösbarna húsú. Fényes felső felületén aranybarna alapon körkörösen sávozott, sok más Hymenochaetaceaehoz hasonlóan. Csövei 2 mm hosszúak, lefutnak a rövid, nemezes tönkre. • ELŐFORDULÁS Főként homokos talajon nő fenyő- ritkábban lomberdőkben. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben; meszes talajú vidékeken hiányzik. • HASONLÓ F A J O K Számos gerebengomba (234-239. old.) hasonlít rá felülről, de azok termőrétege alul tüskés. • EGYÉB NEVEK PolyporusIPolystictusIXanthochorus perennis.
vékony, rozsdabarna hús szürkésbarna a kalap alján
mm-enként 2-4 likacs
a tölcséres kalap széle vékony és hullámos
barna, okker sárga vagy szürkésbarna körkörös sávok
Méret
KALAP 0 2 - 1 0 c m
T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban terem. Spóraszín
TÖNK t 2 - 6 c m <-> 3 - 8 m m
Család G A N O D E R M A T A C E A E
Fa
' Ganoderma
körkörösen barázdált felszín •
PECSÉTVIASZGOMBA
M
y
m
Érték
aranybania
Idény
lucidum
A gomba termőteste az egész idényben fennmarad. Kagyló alakú, fényes, vörös és bíborfekete kalapja körkörösen barázdált, széle világosabb; fényes, lakkszerű réteg fedi, az oldalt álló, sötétbarna tönkhöz hasonlóan. A csövesréteg barna, mm-enként bíborfekete és vörös 3 - 4 likacsa piszkosfehér. Szívós árnyalatok húsa kezdetben piszkosfehér, majd a kalapon megbarnul. Kínában gyógyszerként használják, egyébként ehetetlen. • ELŐFORDULÁS Lombos fák tuskóin nő, főként olyan helyeken, ahol feltűnően kevésbé intenzív az erdőművelés. fényes tönk Elterjedt, de nem túl gyakori gomba az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K Közeli rokon faja a G. carnosum, amely fenyőkön nő. • EGYÉB NEVEK lakkostapló.
likacsok
egész év
kagyló alakú, fényes felszínű kalap *
a kalap széle kissé • világosabb
.
V^ j fX Í 'V '^SC- \ ;
a . -
m
\
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy csoportosan nőnek termőtestei lombos fák körül.
GOMBÁK MÉHSEJT, AGY VAGY NYEREG ALAKÚ KALAPPAL nyereg alakú süveg
Az ide tartozó fajok a csészegombákból (264. old.) alakultak ki. Eredetileg csésze alakú termőtestük az erősen barázdált süvegre és a tönkre tagolódik. A spóratermő réteg vagy himénium sima és a barázdákat béleli. A kucsmagombák és a papsapkagombák tartoznak közéjük.
Család
HELVELLACEAE
Faj
Helvella
crispa
ldén
agyvelőszerű süveg
" nyár-ősz
FODROS PAPSAPKAGOMBA
METSZET a süveg alsó lapja szürkéssárga
Könnyen felismerhető bordázott, belül kamrásan üreges tönkjéről és nyereg alakú, sárgásfehér színű kalapjáról. jflH Mérete változó, de általában elég nagy. Vékony húsa ehető ugyan, de nem ajánlott, mivel méreganyagai csak ^a szárítás, és az azt követő alapos főzés után bomlanak le. • ELŐFORDULÁS Lomb- vagy fenyőerdőkben nő meszes talajon, gyakran utak mentén. Ez, és más Helvella fajok gyakran találhatók Peziza <§ (266-267. old.) és Inocybe fajok f (98-102. old.) társaságában. Áz északi mérsékelt öv nagy részén elterjedt, szórványosan gyakori faj.
• sárgásfehér színű, tekervényes, nyereg alakú süveg
üreges tönk
kamrák a tönkben sima spóratermő réteg •
" hosszanti bordás, fehér tönk • STEREOPSIS HUMPHREY! É-amerikai faj. Szürkésfehér, nyereg alakú süvege és fehér tönkje van. Úgy vélik, hogy rokonságban áll a korallgombákkal (248-251. old.). Tömegesen terem. JQJ|
• a tönk bázisa kissé gyökerező
T E R M Ő H E L Y Tömegesen vagy egyenként terem.
Család
Fa
'
H EL VELLACEAE
Helvetia
Valószínűleg a leggyakoribb papsapkagomba. Mérete, alakja és színe nagyon változatos. Színe általában a szürkének valamely árnyalata, kalapja nyereg alakú vagy tekervényesen lebenyes. Tönkjének felszíne jellegzetesen barázdált, belseje kamrásan üreges. Szürke vagy piszkosfehér húsa vékony; a H. crispahoz (207. old.) hasonlóan szárítás és főzés után ehető, de fogyasztása nem ajánlott. • E L O F O R D U L Á S Lomb- és fenyőerdőkben terem, de nyíltabb területeken, néha égésnyomokon is megél, meszes vagy kavicsos talajon. Az északi és a déli mérsékelt övben és a magas hegységekben egyaránt széles körben elterjedt.
SÜVEQ 0
c m
Faj
Gyromitra
felszín
a szürke, közel fekete lebenyek alsó oldala világosabb
mély, szanti barázdák >nkön
a tönk is szürke
T E R M Ő H E L Y Tömegesen vagy egyenként nő, bolygatott talajon.
TÖNK t 2 - 8 cm <-> 0,5-1,5 cm
Család HELVELLACEAE
V nyár-ősz
felső, spóratermő
SZÜRKE PAPSAPKAGOMBA
Méret
ld4n
lacunosa
esculenta
Spóraszín
Érték
fehér
}0|
Idény
REDŐS PAPSAPKAGOMBA Agyvelőszerűen ráncolt, belül üreges süvegéről azonosítható faj. Rövid, fehér tönkje üreges, húsa fehér. Habár nyersen halálosan mérgező, Európa egyes vidékein hosszas szárítás és alapos, többszöri kifőzés után fogyasztják. • É L Ő F O R D U L Á S Savanyú talajú fenyvesekben nő homokos vagy fakorhadékos talajon. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj. • H A S O N L Ó F A J O K A G. gigás, G. brunnea és a G. Carolina általában nagyobbak, színük élénkebb narancsbarna; É-Amerikában honos fajok. • EGYEBNEVEK Helvetia esculenta, közönséges papsapkagomba.
A GYROMITRA 1NFLUA csúcsos papsapkagomba Ősszel termő gomba; lebenyes barna süvege és üreges, lilás vagy fehér tönkje van.
redőzött süveg
kissé barázdált felszínű, rövid, fehér tönk
a süveg belseje üreges az üreges tönk húsa fehér
TERMŐHELY Kéttűs fenyők közelében, bolygatott talajon, tömegesen nő.
METSZET cm
Spóraszin
fchér
Család M O R C H E L L A C E A E
Faj
Verpa
Idény
conica
a süveg kis felületen nőtt a tönkhöz •
SLMASÜVEGŰ KUCSMAGOMBA E faj süvege csak a tönk csúcsával nőtt össze; kezdetben tojásdad, majd harang alakú, sötétbarna, belül világosabb színű; felülete majdnem sima. Hengeres tönkje piszkosfehér, szemcsés felszínű. Ehető, de húsa vékony; sok termőtestet kell belőle összegyűjteni, hogy kiadós legyen; másrészt egyes vidékeken annyira ritka, hogy kíméletre szorul. (1. még Hasonló fajokat!) • ELŐFORDULÁS Meszes talajú ligetes réteken, ligeterdőkben és homokdűnéken terem. Az északi mérsékelt övben elterjedt, néhol gyakori, de a hideg területeken ritka faj. • HASONLÓ F A J O K A Verpa bohemica szintén ehető gomba, süvege redős, aszkusza 2 spórás - ezé a fajé pedig 8 spórás. • EGYÉB NEVEK V. digitaliformis, sima kucsmagomba.
• a süveg felszíne majdnem sima
—• hengeres, szemcsés felületű tönk
üreges tönk •—
T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő avarban. METSZET
Mérel
Család
SÜVEG 0 2 - 3 c m I 2 - 4 c m
MORCHELLACEAE
Spóraszín
TÖNK t 3 - 1 0 c m <-> 0 , 5 - 1 , 5 e m
Morchella
ÍZLETES KUCSMAGOMBA Tojásdad, kerekded vagy kúpos formájú, az érett spóráktól világosbamára fakuló, sötétbarna süvegének felszínét méhsejtszerű bemélyedések szabdalják. Fehér, sárgásfehér tönkje alul kiszélesedik, felszíne szemcsés, belseje üreges. Piszkosfehér vagy világosbarna húsa ízletes, jó szagú. Mérete és alakja változatos, ezért több fajra is osztják. • ELŐFORDULÁS Lágyszárú növények között lomb- vagy fenyőerdőkben, trágyázatlan réteken, legelőkön él. Az egész világon elterjedt a sarkvidéki és a trópusi területek kivételével. • HASONLÓ F A J O K A mérgező Gyromitra esculenta (208. old.) süvege agyvelőszerűen redőzött. • EGYÉB NEVEK M. vulgaris, közönséges/sötét 4 kucsmagomba (
esculenta
Érték
Idény tojásdad, szabálytalan bordákkal és üregekkel szabdalt süveg
sötétbarna, világosabbra érő süveg
a süveg és a tönk belül együregű
a tönk felszíne szemcsés
lefelé vastagodó tönk
METSZET
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy tömegesen nő, humuszos talajon.
Család
MORCHELLACEAE
Fa
'
Morchella
barna vagy barnásszürke mélyedések a süvegen • ^
NYÚLÁNK KUCSMAGOMBA E kucsmagomba kúpos süvegén feltűnő fekete bordák és barnásszürke bemélyedések láthatók. A tönk fehér, érdes, szemcsés felszínű, közepe üreges. Kedvelt étkezési gomba; húsa ropogós, dióízű. • ELŐFORDULÁS Erdőkben és parkokban nő a talajon. Egyik változata a hegyvidékek nyári gombája. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A M. esculenta (209. old.) sárga süvegét világosszínű bordák osztják fel. A mérgező Gyromitra fajok süvege nem mélyedéses, tönkjük többüregű. • EGYÉB NEVEK magas kucsmagomba.
Méret
Család
s
q
v e g
0
5_10
c m
j 2 , 5 - 5 cm
MORCHELLACEAE
Idény
elata
kúp alakú, csúcsos süveg •
barna vagy fekete, hosszanti bordás süveg •
fehér, • szemcsés felületű tönk
&
T E R M Ő H E L Y Lombos fák és fenyők alatt tömegesen nő, főként felégett területeken. Spóraszín
TÖNK I 5 - 1 0 c m
Faj Mitrophora
fehér> s á r g á s f e h é r
Érték
Idény
semilibera
FATTYÚ KUCSMAGOMBA
—• bordák és mélyedések a süveg felszínén
Kis termetű kucsmagomba; sötét szürkésbarna, kúpos süvegének alsó széle nem nő össze a tönkkel, felületét méhsejtszerűen tagolják a bordák és a mélyedések. Karcsú, üreges, fehér vagy sárgásfehér tönkje szemcsés felszínű. Sárgásfehér, vékony húsa ehető. • ELŐFORDULÁS Sűrű erdőkben galagonya alatt vagy folyóparti ligeterdőkben, tápdús talajon nő, nedves helyeken, kúpos ösvények mentén. Európa-szerte süveg, elteijedt, a déli részeken gyakoribb. magasabb, mint • HASONLÓ FAJOK A Verpa amilyen fajok (209. old.) süvege kisebb és széles csak a tönk csúcsával nőtt össze. • EGYÉB NEVEK Morchella rimosipeslhybrida, hagymasüvegű/ ráncostönkű kucsmagomba. hengeres, fehér vagy • sárgásfehér tönk
a süveg széle nem nőtt össze a tönkkel •
üreges tönk •
a tönk i nem húsos • sotet szürkésbarna süveg karcsú, szemcsés felületű tönk •
T E R M Ő H E L Y Gyakran tömegesen bújik meg a sűrű bozótos cserjék alatt.
A
fr
KONZOL- VAGY KÉREGSZERŰ GOMBÁK Az alábbiakban olyan tuskókon vagy ágakon növő gombákat ismertetünk, melyek kagyló alakú termőteste konzolszerűen ül a tuskókon és az ágakon, vagy kéreg szerű, lapos bevonatot képez áfákon. rétegük (himénium) csöves, likacsokkal nyílik a felszínre, de lehet sima vagy ráncos is.
konzolszerű
kéregszerű
CSÖVES TERMŐRÉTEGŰ GOMBÁK tönk nélküli likacsosgombák és nyúlt, szögletes, labirintusszerű vagy a taplók tartoznak ide. Spóráik lemezes szerkezetű likacsokon keresztermőtestük alsó felén található csöves tül szóródnak ki. T e r m ő t e s t ü k lehet termőrétegben fejlődnek és kerek, meg- egyéves vagy évelő. A
PHAEOLACEAE
Faj
Spongiporus
stipticus
Idény
ősz a termőtestek széles alappal csatlakoznak az aljzathoz
FEHÉRES LIKACSOSGOMBA Rendkívül keserű íze az egyik legjellemzőbb tulajdonsága ennek a félkör- vagy vese alakú, piszkosfehér színű, egyéves termőtestű fajnak. Keresztmetszete háromszögletű, felszíne érdes, ragyás, húsa fehér és puha. Nedves időben likacsai piszkosfehér, sárgásra száradó .' l"* folyadékot választanak ki. A csöves ^ " réteg 0,5-1 cm vastagságú, mm" "" * - V énként 4-6 likacsa van. Lis • ELŐFORDULÁS Fenyők -\ " ^ . tuskóin nő erdőben; néha lombos fán is megtalálható. Az északi mér' ' • sékelt övben széles körben elterjedt, .-.-* • T főként hegyvidékeken nem ritka. . • HASONLÓ FAJOK Más fehér színű Spongiporus fajok enyhébb ízűek; némelyek nyomásra vörösre színeződnek, mások lombos fákon nőnek. • EGYÉB NEVEK TyromyceslPolyporus ^ tv*1®^— stipticuslalbidus.
TERMŐHELY Egyenként vagy csoportosan nő fenyőerdőkben.
> • ^
'
.—•—•
fehér, szürke vagy sárgásfehér felszín
• sajtszerűen puha hús
fehér vagy sárgásfehér likacsok
• SPONGIPORUS CAESIUS elkékülő likacsosgomba Félkör alakú egyéves termőteste puha és szivacsos, felülete nemezes, fehér színe kékesfeketére érik. Fenyőkön él. I Q I
Család
Piploporus
FOMITOPSIDAE
betulinus
NYÍRFA-TAPLÓ Az egyéves, félkör alakú termőtestek bőrszerű felszíne csontfehér, majd barnul. Tönkje nincs, vagy nagyon csökevényes, a gomba széles alappal csatlakozik a fához. Puha, de szilárd fehér húsa kellemes illatú, de ehetetlen. Egykor borotva élesítésére és az óragyárakban csiszoló közegként használták. Termőtestére gyakran telepszenek parazita gombák, pl. - Hypocrea pulvinata, Hypomyces aurantius - ha az ág vagy a tapló lehullott. • ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben nő gyakran a Fomes fomentarius (219. old.) társaságában. Nyírfák parazitája, általában idős fákat támad meg, barnakorhadást okoz. A fát elpusztítva a tapló , ...
„ .
a
egesz ev a termőtest általában megvastagszik a rögzülési hely közelében
barna,
meg egy ideig tovább el a repedező korhadó faanyagon. Az északi felszín alól kimérsékelt övben széles körben lálszik "fehér his elterjedt a nyíresekben. • EGYÉB NEVEK Placodes betulinus, nyírfa-kérgestapló.
fehér.1 1 cm vastag csöves réteg
• a fehér hús puha de szívós
sima, le- • kerekített perem
• mm-enként 3-4 fehér likacs
T E R M Ő H E L Y Néhány gomba nő együtt korhadó nyírfákon.
Család
BJERKANDERACEAE
a
í Hapalopilus
ldén
rutilans
* egész év
megvastagodott rész a csatlakozási pontnál
ARANYSÁRGA LIKACSOSGOMBA
Legyező alakú egyéves termőtestének minden része - a felszíne, a húsa, 1 cm vastag csöves termőrétege - vöröses fahéjbama. Lúgos oldatok hatására élénk lila színűre változik: e tulajdonsága miatt gyapjúfestésre használják. Viszonylag puha húsa ehetetlen. • ELŐFORDULÁS Elhalt lombos fákon - főleg tölgyön, gyertyánon, bükkön - fehérkorhadást okoz erdőkben. Szórványosan elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A Pycnoporus cinnabarinus (225. old.) szívósabb és élénkebb színű. • EGYÉB NEVEK Phaeolus/Polyporus rutilanslnidulans. METSZET
vöröses fahéjbarna csöves réteg
fiatalon nemezes felszín
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy csoportosan nő elhalt fákon.
LIKACSOK
Méret TERMOTEST 0 2 - 1 2 cm X 2 - 8 cm t 1 - 4 c m Család
FISTULDMACEAE
Faj
Fistulina
Spóraszín
hepatica
Idény
JehéL
Érték
*J@L.
nyár vége-ősz
MÁJGOMBA A gomba nyelv alakú termőteste rózsaszín, narancsvörös majd bíborbarna színű; néha rövid tönkje lehet. Vörös csövei 1-1,5 cm hosszúak, alsó részén 2 - 3 likacsa van mm-enként. A csöves réteg könnyen leválasztható, ami szokatlan a taplók körében. Vastag, szálas húsa májra hasonlít. Vérvörös levet ereszt, szaga eléggé kellemes, de íze savanyú. • ELŐFORDULÁS Élő tölgyfákon és szelídgesztenyén él, rajtuk barnakorhadást okoz. Széles körben elterjedt, de lokális faj az északi mérsékelt övben. rövid tönk ç az egyik oldalon
nyelv alakú termőtest ? a felső oldal ragadós vagy nyálkás
T E R M Ő H E L Y Egyenként nő idős fák tövénél.
Család
Faj
BJERKANDERACEAE
Meripilus
Idény
giganteus
-
* i sűrűn rétegződött, lapos legyező alakú kalapok
a kalap * széle világosabb
LIKACSOK
hullámos kalapszél
1 az egyetlen tönk számos kalapot hordo:
T E R M Ő H E L Y Sok kalapú csoportjai sűrű csomókban nőnek.
mm-enként 3-5 •— sárgásfehér, szürkére vagy barnára színeződő likacs
i
aranybarnával
sávozott felszín
Család
PHAEOLACEAE
Faj
Laeriporus
ldény
sulphureus
kora nyár-késő ősz
termotestek egymást átfedő rétegei
SÁRGA GÉVAGOMBA Csodálatosan szép, nagy, sárga vagy narancs sárga, egyéves termőtestű, gyorsan növő gomba. Vastag, húsos termőteste legyező- vagy szabálytalan félkör alakú, egyenetlen felszíne szarvas bőr-szerű. Sárga húsa fiatalon lédús, idősödve törékenynyé, majd szívóssá válik; íze kissé savanykás. Ehető, de alapos főzést igényel; allergiát okozhat. • ELŐFORDULÁS Többnyire elhalt és élő lombos fákon található (kivételesen fenyőkön is), gyakran igen magasan. Ártéri erdőkben különösen gyakori. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK GrifolalPolyporus sulphureus.
alig látható sávok a halványsárga húsban
idővel ki- • 1 fakuló, fénylő sárga vagy narancssárga felszín
a hús idővel sajtállagú majd törékeny lesz
mm-enkén 3-5 kerek likacs • /
K
METSZET • a fiatal példányokon alig látható, 5 mm vastag csöves réteg
T E R M Ő H E L Y Rétegekben nő, többnyire igen magasan.
a termotest széle elégé vastag
7
W
• feltűnően sárga likacsok
Család BJERKANDERACEAE
Fa
' Grifola
frondosa
ldén
Méfet
Faj
Ganoderma
a szürke felső oldal idővel megbarnul
T E R M Ő H E L Y Fák tövénél, egyetlen vastag tönkből ágazik szét teimőteste. Spéraszín
KALAPOK 0 2 - 6 em X 7 c m 1 0 , 2 - 1 cm
Család G A N O D E R M A T A C E A E
nyár-ősz
kicsi, nyelv alakú kalapok -
BOKROSGOMBA Egyéves termőtestű gomba. Rövid, sűrűn elágazó tönkjének csúcsain sűrűn állnak a nyelv alakú, féloldalas kalapok. Színük szürke, barnára émek, felületük bőrszerű, szélük hullámos. A lefutó, piszkosfehér csöves réteg ráncos es 5 mm vastag. Fehér húsa öregen barázdált egérszagú. Fiatalon ehető, de felszín mivel ritka faj, kímélni kell. • ELŐFORDULÁS Idős tölgyfán a termoés szelídgesztenyén okoz fehértest 50 cm korhadást. Az északi mérsékelt széles lehet < övben lokális elterjedésű. • HASONLÓ F A J O K Meripilus giganteus (214. old.). • EGYÉB NEVEK PolypilusIPolyporus frondosa, ágas tapló.
»
Érték
fehér
Idény
pfeifferi
RÉZVÖRÖS LAKKOSTAPLÓ Pata alakú, évelő termőtestének körkörös, narancsbarna, bordáktól erősen egyenetlen felszínét vastag, rezes, lakkszerű réteg fedi, ami tűz hatására leolvad róla. Barna, 10 cm vastag csöves rétegét telente vastag, sárga viaszos anyag védi. Faszerű, barna húsa jó szagú. • ELŐFORDULÁS Idős élő vagy kipusztuló bükkfák tövénél nő (ritkán más fák alatt is), fehérkorhadást okoz. Közép- és Dél-Európában terjedt el, máshol ritka faj.
kemény, bordázott felület
pata-alakú, narancsbarna termőtest
5-6 likacs mm-enként
télen a fehér * likacsokat viaszos sárga bevonat védi
a felszínt vastag lakkréteg fedi
T E R M Ő H E L Y A fák tövénél, a gyökerek eredésénél nőnek termőtestei.
Család GANODERMATACEAE
FA
' Ganoderma
applanation
ldén
y egész év
DERES TAPLÓ Félkör alakú, évelő termőtestének felső oldala egyenetlen, körkörösen barázdált; pereme vékony. Színe kezdetben piszkosfehér, majd világos sárgásbarnára változik, általában barnára festik a kiszóródott spórák. A felső felszínét fedő lakkszerű réteg törékeny; sárgásfehér alsó oldala a karcolások helyén megbarnul. Barna csöves rétege 0,5-4 cm vastag. Vékony, sötétbarna húsa - ami gyakran fehér szövetbe ágyazódik - keserű és gombaszagú. • ELŐFORDULÁS Tuskókon és fatörzseken nő erdőkben és parkokban. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K A G. adspersum Közép- és D-Európában terjedt el. termőteste vastagabb, spórái nagyobbak. • EGYÉB NEVEK FomesIPolyporus applanalumllipsiense. a termőtest körbenőtte a borostyánt
• mm-enként 4-6 sárgásfehér likacs
egyenetlen, kemény felszín
vékony, alig látható
részét vastag, barna spóraréteg fedi
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy csoportosan nő, általában elhalt fákon.
sötétbarna, jellegzetesen fehér szövetbe ágyazódó hús
Család HYMENOCHAETACEAE
Phellinus
ldén
igniarius
PARÁZSTAPLÓ Szürke színű, majdnem fekete, pata alakú, évelő; erősen elfásodott termőtestének megvastagodott a széle. A termőtestek sok évig élnek a fákon. Kemény húsa és csövei rozsdabarnák; az új csövek 1-5 mm hosszúak, évenként megújulnak az előző évi csövek rétegén. A családra jellemzők, a himéniumban található, apró tüskék, a séták. Bizonytalan helyzetű faj; számos változata létezik, melyeket önálló fajnak is tekintenek. • ELŐFORDULÁS Lombos fák parazitája: általában nyíren, fűzőn és almán okoz fehérkorhadást. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj. • EGYÉB NEVEK FomesIPolyporus igniarius, tűzi tapló.
v egész év
az idős példányok felületén mohák és zuzmók nőnek
repedések • gyakoriak a szürke, majdnem fekete felszínen
idővel körkörös bordák jelennek meg rajta
széles tapadási felület
LIKACSOK
szürke vagy szürkésbarna likacsok
mm-enként 5-6 likacs T E R M Ő H E L Y Egyenként nő vagy néhány termőtest található élő fákon.
Család
FOMITACEAE
Faj
Fomes
fomentarius
egész év
BÜKKFA-TAPLÓ Pata alakú, fásodó, évelő termőteste körkörösen barázdált és sávos; a sötétbarna sávok az idős, a világosbarnák a fiatal, növekvő részek az általában molyhos vagy nemezes peremen. A barna csöves réteg évente megújul, 5 mm vastag. A likacsok szürkék vagy szürkésbarnák. Gazdanövényétől függően számos változata létezik; régebben sokféle használati tárgyat készítettek belőle, pl. kalapot, kesztyűt, a tűzgyújtáshoz használt „taplót", gyógyszert stb. • ELŐFORDULÁS Lombos fák (pl. bükk) sebparazitája, fehérkorhadást okoz; főként beteg vagy kidőlt fákat támad meg. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; néhol gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K Fomitopsis pinicola (kis kép, jobbra).
sötét vörösbarna sáv a világos szegély mögött
• FOMITOPSIS PINICOLA szegett tapló Szürke, évelő termőtestű tapló, szélén sárga és vörös sáv látható. A termőtest felszínén leégethető lakkréteg van. Likacsai halványsárgák, kemény húsa fehér vagy sárga, savanyú szagú. Fenyőkön és lombos fákon egyaránt előfordul. J 0 |
elkülönült sávok a termőtest felszínén •—
kemény, •— elfásodott, sima felszín
szívós, rostos, kissé gyümölcs illatú, barna hús «
- molyhos vagy nemezes szegély
csöves réteg
mm-enként szürke vagy szürkésbarna
2-3 likacs
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy egymás felett nőnek termőtestei.
Család PHAEOLACEAE
Fa
i
Phaeolus
Idény
schweinitzii
nyár-tél
FENYŐ-LIKACSOSGOMBA Növekedési időszakában a legmutatósabb; egyéves termőtestének nagyon rövid, többé-kevésbé központi, barna tönkje van: felszínén a rozsdabarna körkörös sávokat élénk kénsárga szegély övezi. Idősödve színe szürkésbarnára változik, majd gyorsan elkorhad. Kénsárga csöves rétege 1 cm vastag, 1-4 mm átmérőjű likacsai fiatalon zöldessárgák, nyomásra sötétbarnára változnak. kensarga Ehetetlen, szálas, sárga vagy barna húsa festésre színű, fiatal alkalmas anyagokat tartalmaz. példány • ELŐFORDULÁS Élő vagy elhalt fenyők körül nő, barnakorhadásukat okozza. Elterjedt, de szórványosan előforduló faj az északi mérsékelt övben; kozmopolita. • EGYÉB NEVEK Polyporus schweinitzii. egyenetlen felületű,
sávozott
a termőtest felszíne nemezes vagy szőrös
W m
M m
LIKACSOK
az idős példány mindenhol sötétbarna
T E R M Ő H E L Y Általában egyenként nő, gyökereken.
Család
HYMENOCHAETACEAE
Fa
'
Inonotus
hispidus
ldén
* nyár-ősz
ALMAFA ROZSDÁSTAPLÓ Vastag húsú, legyező alakú, egyéves termőteste szőrös felszínéről ismerhető fel. Fiatalon tűzvörös, a termőtest közepétől kifelé haladva fokozatosan megbámul; a likacsok felszíne fehér vagy világosbarna, idővel sötétedik, gyakran fényes; idővel meg- • barnuló, lángsűrűsége mm-enként 2-3. A világosbarna vörös termőcsöves réteg 1 - 3 cm vastag. A spóratestek termő szövetben (himénium) elszórva vékonyabb és vastagabb tüskék (seta) öregen barna, • találhatók. Húsa rozsdasárga, rozsdafehér vagy világosbarna barna, KOH-oldatban feketedő. felszín • ELŐFORDULÁS Lombos fák parazitája, fehérkorhadást okoz; gyakran károsít kertészetekben, a sűrűn nyesett a termotest gyümölcsösökben. Széles körben felszíne elterjedt faj az északi mérsékelt övben. erősen szőrös • HASONLÓ F A J O K Az I. cyticularis termőteste kisebb, tölgyön és bükkön él. Az I. rheades szintén kisebb, rezgőnyáron él. • EGYÉB NEVEK feketedő likacsosgomba. Méret
TERMŐTEST 0 1 5 - 4 0 cm x 1 0 - 2 0 c m t 10 cm-ig
Család HYMENOCHAETACEAE
Fa
> Inonotus
radiatus
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy a termőteslek összenőtt csoportjaként terem élő, lombos fákon. Spóraszín Idény
Érték
sárga egész év
RÁNCOS ROZSDÁSTAPLÓ Félkör alakú, hullámos szélű egyéves termőtestet fejlesztő tapló. Felső része fiatalon élénksárga vagy narancsos vörös, majd rozsdabarna sávok jelennek meg rajta. Fiatalon, amíg növekszik, likacsain sárga folyadékcseppek jelennek meg; idővel ezüstös fényt vesz fel. Csövei 1 cm hosszúak, himéniuma apró, rövid, görbe tüskéket zár közre. • ELŐFORDULÁS Parazita gomba, főként álló éger és nyírfa tuskókon nő. Kidőlt fákon is előfordul, de akkor csak csöves rétege fejlődik ki a fa kérgén. Az északi mérsékelt övben • a csöves lefuthat az elterjedt, gyakori faj; a síkságoktól a hegyvidékig megtalálható. • HASONLÓ F A J O K Az /. nodulosus jellegtelen termőtestei bükkfán nőnek. • EGYEB NEVEK félkör alakú, ráncos likacsoshullámos szélű gomba. termőtest
rozsdabarna sávos Ints
réteg aljzatra
a felső oldal fiatalon narancssárga
2-4 likacs
mm-enként
bizonyos szögből a likacsok felszíne fényes ezüstszürke
TERMŐHELY Elpusztult fákon emeletes sorokban nő.
Család PERENNIPORIACEAE
FA
' Heterohasidion
annosum
ldén
* egész év
GYÖKÉRRONTÓ TAPLÓ A gomba évelő termőteste szabálytalan alakú, felszíne nagyon egyenetlen, szerkezete kéregszerű. Világosbarna kérge idővel sötétedik; közvetlenül fehér széle mellett gyakran narancsbarna sáv húzódik. Fehér vagy sárgásfehér csöves rétege 1 cm vastag, ehetetlen húsa halványsárga színű. Ez a faj néha aljzat nélkül is kifejlődhet, akkor nem hoz létre konzolszerű termőtesteket. mm-enként 2-4 fehér • ELŐFORDULÁS Fenyőkön (luc) él, ritkábban lombos fákon is vagy sárgáskifejlődhet. Sűrű ültetvényekben a talajban terjedve, F ehér likacs a gyökereken keresztül gyorsan megfertőzi az egészséges fákat. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • EGYÉB NEVEK Fomes annosum, gyökértapló.
LIKACSOK
idővel sötétedő, világosbarna kéreg
£ parafaszerű, halványsárga hús
METSZET Méret
Spóraszín
TERMŐTEST 0 5 - 2 5 cm X 3 - 1 5 cm t 1 - 3 cm
Család FOMITOPSIDACEAE
FA
' Gloeophyllum
TERMŐHELY Csoportosan vagy egyenként nőnek termőtestei.
odoratum
Idény
Érték
fchér
egesz ev
SZAGOS TAPLÓ A gomba párna alakú, kissé nemezes felszínű évelő termőtestet fejleszt, melynek széle sárga vagy narancssárga színű, idősebb részei feketék. Az 1 cm vastagságot is elérő csöves rétegben mmenként 1-2 aranysárga likacs van. Húsa parafaszerű, rozsdabarna. Nem ehető, de húsa kellemes édeskömény vagy ánizs illatú. • ELŐFORDULÁS Többnyire lucon nő, barnakorhadást okoz. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. • HASONLÓ F A J O K A gyakori G. abietinum és a G. sepiarium likacsai lemezesek; jellemzően tarvágásokon nőnek. • EGYÉB NEVEK Osmoporus odoratus.
sötétbarna vagy fekete belső rész
aranysárga í r f í vagy narancsirancssárga szegély zegély
f f í T L •
1 cm aranysárga fiatal példány LIKACSOK
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő, tuskókon.
Család C O R I O L A C E A E
FAJ
Trametes
gibbosa
ldén
* egész év
PÚPOS EGYRÉTŰTAPLÓ Egyéves vagy évelő, nagy termőteste félkör alakú, felszínének középső részét általában zöldre festik a moszatok. Sima széle felé körkörös, színes sávok vannak. A fiatal példányok fehérek, pelyhesek vagy kicsit szőrösek, idősödve simákká válnak. Fehér húsa szívós és ehetetlen. Á csöves réteg 4 mm vastag, sárgásfehér likacsai hosszúkásak. ___ • ELŐFORDULÁS Lomberdőkben él, általában bükkfák fehérkorhadását okozza. Széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben. A vágásterületeken bizonyos idő múlva szinte minden tuskón előtör. • HASONLÓ F A J O K A T. hirsuta vékonyabb és szőrösebb, likacsai hosszúkásabbak és szürkébb színűek.
LIKACSOK
a termőtesten zöldmoszatok nőnek
A ahol a termőlest az aljzathoz csatlakozik, púp van
f*
vastag, parafa- * szerű, fehér hús
sárgásfehér, megnyúlt likacsok
a likacsokból 1-2 van mm-enként
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy emeletesen nő lombos fák tuskóján.
Fa
Család CORIOLACEAE
' Trametes
hirsuta
ldén
* egész év
BOROSTÁS EGYRÉTŰTAPLÓ Középső részein merev, felálló szőrökkel fedett egyéves termőtestet fejlesztő gomba. Felületén körkörös bordák és idővel sötétebbé váló, piszkosfehér és sárgásbarna sávok vannak. Likacsai szögletesek, fehér csöves rétege 1-4 mm vastag. Fehér húsa szívós. • ELŐFORDULÁS Napsütötte erdőrészeken, irtásokon vagy kidőlt fák maradványain nő; lombos fákon okoz fehérkorhadást. Széles körben elterjedt, kozmopolita faj. • HÁSONLÓ FAJOK A T. puhescens északibb elterjedésű, likacsai sárgák. A Cerrena unicolor szintén északon fordul elő; likacsai szabálytalanok, csöves rétege fölött fekete vonal látható. • EGYÉB NEVEK CoriolusIPolysticlus hirsuta.
A mm-enként2-4 piszkosfehér színű, szürkére érő likacs
:őrök lyen lelapulnak
Iszkos'•r vagy lásharna >k
T E R M Ő H E L Y Emeletes sorokban nő, kidőlt fák törzsén. Méret
TERMŐTEST 0 5-12 cm x 3 - 8 cm í 0,3-1 cm Faj
CORIOLACEAE
Trametes
versicolor
Spóraszín
fehér
Idény
Érték
egesz ev
LEPKETAPLÓ Vékony termőtestének felszínén szürke és barna árnyalatú sávok váltakoznak. Habár egyéves, a termőtest tavasszal még tovább fejlődhet. Széles legyező alakú; keskeny felülettel csatlakozik az aljzathoz. A fehér, sárgára száradó csöves réteg 3 mm vastag, mm-enkén i - 4 likacs található rajta. Szívós húsa fehér színű. Az itt bemutatott kisebb példány jellegzetesen szürke és sötét kékesszürke sávos. • ELŐFORDULÁS Főként lombos fákon nő, erdőkben, parkokban és kertekben; fehérkorhadást okoz. Széles körben elterjedt, közönséges faj az északi mérsékelt övben. • HÁSONLÓ FAJOK A T. ochreacea északibb elterjedésű, kissé vastagabb, barnább és likacsai nagyobbak. • EGYÉB NEVEK CoriolusIPolystictus versicolor. szürkével és barnával sűrűn sávozott, selymes felszín
T E R M Ő H E L Y Sűrű emeletes sorokban nő tuskók tetején és oldalán.
LIKACSOK keskeny tapadási terület
hullámos szabálytalan perem egymást átfedő, emeletesen elhelyezkedő
Család BJERKANDERACEAE
Fa
' Bjerkandera
Mén
adusta
* egész év
SZENES LIKACSOSGOMBA Alkalmas termőhelyen tömegesen megjelenő faj. Vékony, egyéves termőteste szürkésbarnán sávos, felszíne hullámos és nemezes, széle karéjos. A 2 mm vastag csöves réteg szürke likacsai aprók; keresztmetszetben vékony, sötét réteg látható a piszkosfehér hús és a csöves réteg között. Jellegzetesen gombaszagú. • ELŐFORDULÁS Parazita vagy szaprotróf életmódot folytat erdőkben; lombos fákon okoz fehérkorhadást. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K A B.fumosa általában fűzőn és kőrisen nő, sokkal ritkább; nagyobb, likacsai világosabbak. • EGYÉB NEVEK GloeoporusIPolyporus adusta.
Méret
LIKACSOK
• nemezes, szürkésbarna sávos felszín
mm-enkén 4-6 kerek likacs
világos szürkésbarna likacsok
| Spóraszín
TERMŐTEST 0 3 - 7 c m x 1 - 5 cm l 8 mm-i
Család CORIOLACEAE
Pycnoporus
az idős példányok széle sötét; fiatalon fehér
Idény
cinnabarinus
T E R M Ő H E L Y Teimőtestei emeletes sorokban nőnek. fehér~
~[~Érték
egész év
CLNÓBERTAPLÓ Mindenhol élénk cinóbervörös színéről könnyen azonosítható faj. Az egyéves termőtestek félkör- vagy legyező alakúak, felső oldalukat finom, selymes szőrök fedik. Idővel világosabbá válnak; vékony, éles peremük majdnem sima. A csöves réteg 4-6 mm vastag. A hús szárazon párás. • ELŐFORDULÁS Elhalt lombos fákon (bükkön, nyírfán) okoz fehérkorhadást, meleg, napos helyeken. Az északi mérsékelt övben elteijedt faj, de gyakorisága évről évre csökken. • HASONLÓ F A J O K Az amerikai P. sanguineus vékonyabb, hasonló, de még melegebb termőhelyeken nő. • EGYÉB NEVEK PolystictuslTrametes cinnabarinus.
LIKACSOK
a felszín sima vagy öregen kissé ráncos
• mm-enként 2-3 finom, kerek vagy hosszúkás likacs van majdnem kör alakú termőtest
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő.
mindenhol cinóbervörös termőtest
Család STECCHERINACEAE
Fa
' Trichaptum
Ahol előfordul, ott tömeges ez a széles legyező alakú, egyéves termőtestet fejlesztő tapló. Világos szürke színű, gyakran algás faj; felszíne barázdás és nemezes, hullámos és karéjos széle lilás színű. A fiatal gomba termőrétege 5 mm vastag, lilás vöröses barnára érik. Szögletes likacsai idővel lemezessé válnak. Szívós, világosbarna vagy lilás színű húsa van. • ELŐFORDULÁS Elsősorban lucon nő, fehérkorhadást okoz. Az északi mérsékelt öv lucosainak elterjedt és gyakori faja. • HASONLÓ F A J O K A T. biforme szélesebb, kevésbé jelenik meg csupán termőréteg formájában; lombos fákon nő. Más Trichaptum fajok is nőnek fenyőkön, pl. a T. fusco-violaceum kéttűs fenyőkön terem. • EGYÉB NEVEK Hirschioporus abietinus, fenyőegyrétűtapló.
a termotesten zöldmoszatok nőnek
a likacsok idővel lemezessé • válnak
perem
A 3-6 likacs
T E R M Ő H E L Y Zsindelyszerű csoportjai gyakran összenőnek.
szögletes mm-enként
| SpóraszírT
TERMŐTEST 0 2 - 4 c m X 2 cm I 2 - 3 i FOMITOPSIDACEAE
> ' egész év
világosszürke, nemezes felszín
FENYŐ-LEMEZESTAPLÓ
Méret
ldén
abietinum
Daedalea
Idény
quercina
fehér
I Érték
egész év
LABIRINTUSTAPLÓ Vastag, félkör alakú évelő termőtestet fejlesztő tapló. Felszíne sima, de egyenetlen, sárgásfehér vagy szürkéssárgás barna színű. Frissen kissé rugalmas, szárazon fa keménységű. Ehetetlen, világosbarna húsa finom gombaillatú. Fiatal likacsai a növekvő széle közelében kerekek, de a tapadási pontból kiinduló, vastag falú labirintussá alakulnak át. A csöves réteg 1 - 3 cm vastag, válaszfalai 1,5-2 mm szélesek. • ELŐFORDULÁS Parazita vagy szaprotróf faj; idős tölgyeken és szelídgesztenyén nő erdőkben és parkokban; barnakorhadást okoz. Széles körben ' J elterjedt, eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K Más labirintus likacsú taplók is vannak, pl. a D. confragosa és a Lenzites betulina (mindkettő a 227. oldalon); termőtestük vékonyabb és nem nőnek tölgyön. sárgásfehér • vagy világosszürke termőtest
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy emeletesen nő.
sima vagy pelyhes, egyenetlen és barázdált felszín
labirintus-szerű, fásodott falú likacsok
S
nagyon
Család CORIOLACEAE
Daedaleopsis
ldé
confragosa
" y egész év
RÓZSASZÍNES EGYRÉTŰTAPLÓ Széles legyező alakú, sima vagy rücskös felszínű egyéves termőteste vékony, csak a tapadási hely közelében vastagszik meg. Szürke vagy sárga színű, idővel piszkos vörösbarnára változik - kívül belül körkörösen sávozott. Ehetetlen világosbarna húsa párás, fiatalon világosszürke likacsai nyomásra megvörösödnek. Vörösbarna csöves rétege 0,5-1 cm vastag. • ELŐFORDULÁS Egyes vidékeken sokféle lombos fán megél, máshol válogat gazdanövényeiben - pl. kedveli a füzet és a nyírt. Fehérkorhadást okoz. Az északi mérsékelt övben szórványosan elterjedt gomba.
'jZS^T
vékony szegély
METSZET vörösbarna csöves réteg
szürke vagy sárgásfehér, kerek vagy labirintusszerű likacsok
vörös folt a fiatal likacsok
Mérel
TERMŐHELY Függőleges sorokban nő elhalt vagy kidőlt fákon.
felszínén
TERMŐTEST0 8 - 1 5 cm X 5 - 1 0 cm t 0 , 5 - 4 cm
Család CORIOLACEAE
Faj
Lenzites
Spóraszin
hetulina
fehéf
Érték fQf
egész év
FAKÓ LEMEZESTAPLÓ Félkör alakú, bőrszerű, egyéves termőtestet fejleszt. Felszíne finoman szőrös és barna árnyalatokkal sávos. Alsó oldalán a likacsok lemez alakúak, ami jellemző erre a kis nemzetségre. Szívós, ehetetlen húsa fehér színű, párás. • ELŐFORDULÁS Főként lombos fákon nő, de néha tűlevelűeken is előfordul. A nyírfát kedveli, de néhol tölgyön és bükkön is megtalálható; fehérkorhaelég vékony, dást okoz. Széles körben elteijedt, eléggé gyakori, világos színű de néhol ritka faj az északi mérsékelt övben. szegély •— • HASONLÓ FAJOK A Trametes gibbosa (223. old.) likacsai kerekek vagy csak kissé megnyúltak. • EGYÉB NEVEK L. albida, fehéres lemeztapló. T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy emeletes sorokban nő.
• barna sávok az egyenetlen felszínen
a tapadási helytől sugarasan kiinduló, lemezszerű, sárgásfehér vagy világosszürke likacsok
em minden konzol-alakú gomba termőtestének alsó oldalán található csöves termőréteg (211-227. old.), helyette a spóratermő sejtek (bazídium) ráncolt, eres, szemölcsös, tüskés vagy teljesen sima felszíneken fejlődnek. Ezekkel a nem kalapos termőtestű gombákkal foglalkozik Család SCHIZQPHYLLACEAE
Merulius
tremellosits
a könyvnek ez a része. Itt tárgyaljuk azokat a fajokat is, melyek termőrétege csöves, likacsaik vannak, de néha csak olyan termőtestük fejlődik, amely laposan az aljzatra simul, kéregszerűen vonja be azt (reszupinátus). E fajok termőtestén a felszínen helyezkedik el a termőréteg. ldér|
y ősz-tél eleje
K O C S O N Y Á S REDŐSGOMBA Kivétel a zömmel reszupinátus termőtestű fajok között, mivel a kocsonyás redősgomba jól fejlett, egyéves, konzolosan növő termőtestet hoz létre, viszont spóratermő rétege ráfut a fakéregre is. Felső oldala bársonyos, majdnem fehér, alsó része sárga vagy narancssárga, bordákkal és erekkel sűrűn fedett. Az egész képződmény puha, kocsonyás állagú, később szívóssá, porcszerűvé válik • ELŐFORDULÁS Erősen korhadt lombos fák tuskóin nő, különösen kedveli a bükköt, nyárat és a nyírt; kivételesen fenyőkön is megtalálható. Áz északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K Közeli rokona a Phlebia radiata hasonló aljzatokon él, de élénk narancssárga színű és vékonyabb termőteste teljesen reszupinátus, nem alkot konzolt. Felszínén sugár irányú erek és ráncok vannak. • EGYÉB NEVEK Phlebia tremellosa
bársonyos, majdnem fehér felső oldal
a konzolok széle és felszíne szőrös
erezett és bordázott spóratermő réteg az alsó oldalon
T E R M Ő H E L Y Emeletes sorokban nő a fák oldalán és korhadt tuskókon.
• emeletesen sorakozó, félkör alakíitermőtestek
Család THELEPHORACEAE
Fai
Thelephora
terrestris
ldén
y egész év
TALAJLAKÓ SZEMÖLCSGOMBA Megjelenése egyes zuzmókra hasonlít. Rojtos, legyező alakú, földszínű termőteste jól beleolvad a környezetébe. Felső oldala egyenetlen felületű és szálas; spóratermő alsó oldala szemölcsös, kissé világosabb színű. Ehetetlen, vékony húsa barna színű. • ELŐFORDULÁS Fákkal képez mikorrhizát erdőkben és fenyéreken, savanyú talajon vagy korhadó tuskókon; gyakran nő utak és ösvények mentén; faiskolákban is megtalálható, fenyőmagoncokon. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérséklet övben. • HASONLÓ F A J O K A T. caryophyllea termőteste mélyen tölcséres, felszíne nem annyira nemezes. A T. lerrestris kevésbé gyakori reszupinátus alakja a TomenteUa fajokra hasonlít. • EGYÉB NEVEK Thelephora laciniata, áttelelő szemölcsgomba.
a termőtest alsó oldala világosabb a felsőnél
Család
legyező alakú termőtestek rétegei egyenetlen,
nemezes felső
oldal
fehér vagy világosbarna, rojtos szegély
Spóraszín
TERMŐTEST 0 4 - 1 0 c m x 1 - 6 cm 1 2 - 3 m m CONIOPHORACEAE
- általában a talajszintben terem
T E R M Ő H E L Y Egymáshoz csatlakozó termőtestek rétegeiként fordul elő talajon.
a termőtest feltűnően rostos szerkezetű Méret
szemölcsös, spóratermő alsó réteg
Fa
'
Serpula
lacrimans
KÖNNYEZŐ HÁZIGOMBA Barnakorhadást okozó, igen agresszív farontó gomba, nagy károkat okoz az épületekben beépített gerendákban és egyéb faanyagokon. Félkör alakú, eres, reszupinátus vagy konzolos termőteste barna színű; növekedő szegélyén savas, fehér folyadékcseppeket választ ki. Érintésre színe vörösbarnára változik, szerkezete radírszerű. A gomba bőséges, fehér barna árnyamicélium szövedéket is képez. latú, körkörös • ELŐFORDULÁS Rosszul sávok •— szellőztetett épületekben tenyészik, ahol a mésztartalmú anyagok, pl. vakolat semlegesítik savas váladékát, a terjeszkedő ami egyébként túl savanyúvá tenné termőtest főként reszupinátus környezetét a fejlődéséhez. Epületekben világszerte elterjedt. • EGYÉB NEVEK Merulius lacrimansldomesticus, könnyező fagomba.
ldén
>
ban]a
Érték
| 0
egéstév
a növekedő szegély savas, fehér váladékot termel
fa ablakpárkányon növő, konzolos termőtest
T E R M Ő H E L Y A reszupinátus vagy a konzolos termőtest gerendákon, deszkákon nő épületekben.
AURICULARIACEAE
^
Auricularia
Idény
mesenterica
egész év
gumiszerű, kocsonyás hús
SZALAGOS FÜLGOMBA
A faj egyéves termőtestét első ránézésre helytelenül a Trametes (223-224. old.) vagy a Stereum (232. old. és lent) fajok közé sorolnánk, de azoktól több sajátságában, pl. kocsonyás húsa miatt is eltér. Felülete tekervényes és finom, bársonyos szőrök fedik. A konzolos termőtest spóratermő alsó oldala ráncos és erezett. Habár ehető, mégsem fogyasztják. • ELŐFORDULÁS Szinte kizárólag szilfán nő, erdőkben és harna és parkokban. Ritkább, mint az A. szürke sávos auricula-judae (283. old.), de ahol elpusztult szilfák vannak, gyakori lehet más szilen élő gombák társaságában. Széles körben elterjedt, de eléggé lokális előfordulású az északi mérsékelt övben; északról és a trópusokról hiányzik. Méret Család
Stereum
T E R M Ő H E L Y Emeletesen nő tuskókon és fatörzseken. Spóraszin
TERMŐTEST 0 4 - 1 5 cm x 1 - 5 c m t 2 - 5 m m PENIOPHORACEAE
a zöld színt moszatok okozzák
hirsutum
Érték
fch&
JQL
egész év
BOROSTÁS RÉTEGGOMBA Tartós, legyező alakú, élénk sárga vagy cserszínű termőtesteket fejleszt, sima spóratermő rétege gyakran ráhúzódik az aljzatra. Felső oldala szőrös, kissé körkörösen sávozott, széle világosabb színű. Hasonló színű húsa vékony, de szívós, színe nem változik. Spórái keményítő tartalmúak. • ELŐFORDULÁS Lombos fákon nő, főként tölgyön, nyíren és bükkön; általában a kérgen vagy a raktározott fák vágásfelszínén jelenik meg. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; gyakori. • HASONLÓ F A J O K A S. gausapatum és a S. rugosum termőteste inkább reszupinátus és vörösre változik. A S. ochraceo-flavum kisebb és szürkébb a fonáka. S. subtomentosum (kis kép, jobbra).
a termő- • testek sűrűn rétegződhetnek
sima, spóratermő alsó oldal
sárga és vörösbarna körkörös sávok
T E R M Ő H E L Y Összekapcsolódó termőtestei tömegesen nőnek.
hullámos, • karéjos szegély
felső
oldal
• STEREUM SUBTOMENTOSUM Széles, kissé az aljzatra futó termőrétegű, sávozott termőtesteket fejleszt. Húsa sárgára színeződik. J Q j |
Család SCHIZOPHYLLACEAE
Chondrosteum
purpureum
egesz ev
LILÁS RÉTEGGOMBA Könnyen azonosítható gomba, mert termőhelyén számos hullámos szélű, fiatalon lila színű termőtestet fejleszt. A konzolok felső oldala fehéren molyhos, alsó felük sima és lilásbama színű. Kiszáradva szaruszerű szerkezetűek. Húsa viaszos és néha kocsonyás. A Stereum fajoktól eltérően, spórái jód tartalmú reagens hatására nem kékülnek meg. • ELŐFORDULÁS Lombos fákon élő . parazita vagy szaprofita gomba; cseresznye és körtefák levelén a tejfényűség vagy ólomfényűség nevű betegség okozójának tartják; fehérkorhadást okoz a fákon. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; a legtöbb helyen gyakori.
nemezes vagy pelyhes felső oldal, gyakran majdnem fehér
sima, lilásbarna • spóratermő réteg
TERMŐTEST 0 2 - 5 c m X 4 cm-ig Család
HYMENOCHETACEAE
Faj
• a termotest széle hullámos
Spóraszín
l 1-2.5 mm Hymenochaete
TERMŐHELY Az összekapcsolódó termőtestek emeletes sorokban nőnek.
rubiginosa
fchér
Érték
Idény
ROZSDÁS SÖRTÉS-RÉTEGGOMBA Környezetébe jól beolvadó, merev, évelő termőtestű gomba; emeletes sorokban nő. A termőtest széle hullámos, felszínét körkörös barna sávok díszítik, melyek száma idővel növekszik, színük sötétedik. Kakaóbarna alsó oldala simának látszik, de erős nagyítású kézinagyítóval megvizsgálva, apró, merev szőrök (seta) láthatók rajta. Húsa nagyon szívós, vékony és szintén kakaóbarna. • ELŐFORDULÁS Tölgy vagy szelídgesztenye tuskókon vagy lehullott ágakon nő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK H.ferruginea.
i a sávok száma idővel nő
• a termőtest széle hullámos és néha karéjos
az alsó oldalt apró, merev szőrök fedik
a felső barna oldal idővel nagyon sötét lesz
• sötétbarna sávok a felső oldalon
T E R M Ő H E L Y A termőtestek sűrű emeletes sorokban nőnek.
KÉREGSZERŰ BEVONATOT KÉPEZŐ GOMBÁK A
z alábbiakban néhány olyan gombafajt mutatunk be a sok közül, melyek csak reszupinátus termőtestet képeznek, a kidőlt fák alsó oldalát kéregszerűen vonCsalád PENIOPHORACEAE
Faj
Stereum
ják be. Színük lehet fehér, rózsaszín vagy sötétkék. Spóratermő rétegük, a himénium, sima, szemölcsös, tüskés vagy eres. (1. még a 228-231. old.)
rugosum
ldén
y egész év
É V E L Ő RÉTEGGOMBA Tömeges erdei gomba, bármelyik évszakban megtalálhatók vastag, lapos, alaktalan, világosszürke bőr- vagy kéregszerű bevonatot képező termőtestei; konzolos alakja ritkán fordul elő. Felszíne megkarcolva vérvörös nyomot hagy. Spórái keményítő tartalmúak. • ELŐFORDULÁS Általában lombos fák tuskóin nő; többnyire mogyorón, nyíren és égeren. Európa-szerte elterjedt, de valószínűleg máshol is megtalálható az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A S. sanguinolenlum szintén vörösre változik a sérülések helyén, de fenyők kérgén nő és feltűnő konzolokat fejleszt. T E R M Ő H E L Y Hoszszú, bőrszerű foltokat képez elhalt fák kérgén. Méret
Spóraszín
TERMŐTEST 0 1 0 - 5 0 c m x 1 - 6 c m ; 2 - 5 m m
Család CHAETOPORELLACEAE
Faj
Schizopora
paradoxa
VÁLTOZÉKONY KÉREGGOMBA A gomba termőteste általában reszupinátus, de apró konzolokat is képezhet, ha függőleges aljzaton fejlődik. Eléggé szívós, fehér vagy sárgásbarna színű, fehér széle vattaszerű, közepén 4 mm hosszú fogak vannak. Termőrétege a termőtest csöves, 1-4 mm vastag, általában mm-enkénl 1-3 likaccsal; reszupinátus kézinagyító alatt a likacsok lapos fogakra hasonlítanak. • ELŐFORDULÁS Erdős vidékeken fordul elő, lombos fákon nő, főként bükkön, gyertyánon és tölgyön. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; kozmopolita. • EGYÉB NEVEK Hyphodontia paradoxa.
Idény
a fehér szegély vattás szerkezetű •
fehér
Érték
egesz ev
a termőtest fehér vagy sárgásbarna közepének • fogas a felszíne
«
T E R M Ő H E L Y Bőrszerű termőtestei foltokban terjednek lehullott ágak alsó felén.
Család
CONIOPHORACEAE
Faj
Coniophora
puteana
PINCEGOMBA
ldén
y egész évben, főként ősszel
az új részek
sárgásfehérek,
A gomba terjedő termőteste barnakorhadást okoz; puha világossárgák majd még szerkezetű, szorosan az aljzatra simulva nő, konzolos sötétebbek lesznek t termőtestet sohasem fejleszt. Érett spórái sárgára vagy zöldesbamára színezik a közepét, míg fehér széle rojtos. Jellemző módon, a termőtest felszíne idővel ráncossá és szemölcsössé válik. A reszupinátus gombák többségével ellentétben, nem tapad szorosan a lermotest az aljzathoz, termőteste óvatosan lehúzható. közepe barna • ELŐFORDULÁS Épületekben nedves az érett gerendákon nő, barnakorhadást okoz; a szabadban spóráktól mindenféle faanyagon előfordul. Az északi mérsékelt övben világszerte elterjedt épületekben, nedves pincékben, bányákban. • HASONLÓ FAJOK A S. lacrimans (229. old.) folyadékot választ el és konzolos termőtestet is fejleszt. • EGYÉB NEVEK C. cerehella.
• rojtos szegély
a termőtest fás aljzaton nő • durva, szemölcsös spóratermő • réteg T E R M Ő H E L Y A reszupinátus termőtest bevonja az aljzatot. Méret
TERMÖTEST 0 5 - 1 0 0 cm x 2 - 2 0 cm ' 0.5-1 mm
Család PHAEOLACEAE
Oligopol ies rennyi
Spóraszín
v,.,,ashanu,
Érték
Idény
LISZTPOROS LIKACSGOMBA Terjedő gomba, leginkább arról ismerhető fel, hogy szinte egyidőben pöfetegszerű • ivartalan alak van jelen mindkét termőtest formája. A reszupinátus, kéregszerű ivaros alak széle fehér, sárgásfehér közepén pedig kéregszerű • 2 - 3 likacs található mm-enként. ivaros alak A likacsok idővel felszakadnak és fehér spórákat bocsájtanak ki. Ivartalan alakja (Ptychogasler citrinus) a termőtest * először pöfetegszerű, megérve közepe a spóráktól darabokra töredezik és nagy tömegű, sárgásfehér púderszerű spórát enged ki. • ELŐFORDULÁS Fenyők tuskóin, bolyhos, fehér • kidőlt fatörzseken, ágakon nő; szegély barnakorhadást okoz. Széles körben elterjedt, de ritka faj az északi mérsékelt övben. T E R M Ő H E L Y Néha számos, kis foltban nő a fákon.
TÜSKÉS TERMŐRÉTEGŰ GOMBÁK Ebben a részben olyan gombákat mutatunk be, melyek nincsenek közeli rokonságban, csupán annyiban hasonlítanak egymásra, hogy spóratermő sejtjeik (bazídium) fogas vagy tüskés felszínt alkotnak. A tüskék a kalap vagy a konzol alsó oldalán helyezkednek el, vagy a korallszerűen elágazó termőtest ágainak végén találhatók. Egyes reszupinátus fajok (nem ismertetjük) teljes felületét tüskés termőréteg fedi.
Család AURISCALP1ACEAE
Auríscalpium
vttlgare
TOBOZGEREBEN A gomba legjobban jellegzetes vese alakú, borzasan szőrös, a tönkhöz féloldalasan illeszkedő kalapjáról ismerhető fel. A kalap barna, a szélén világosabb színű, alsó felén hosszú, szürke tüskék lógnak. A tönk a kalapnál sötétebb barna, nemezes felszínű, az aljzathoz világosbarna gombafonalakkal csatlakozik. A gombát barna színe miatt nehéz észrevenni, annak ellenére, hogy elég gyakori faj. Húsa szívós, ehetetlen. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyők - néha luc tobozán nő, fenyőtű avarban, idősebb fenyvesekben. Áz északi mérsékelt öv fenyveseiben széles körben elterjedt. • EGYÉB NEVEK Pleurodon auríscalpium.
tüskék kalap alatt
Idény
a sötétbarna tönk a kalap széléhez illeszkedik
a kalap széle világosabb < színű
nemezes, barna bevonat a tönkön
a kalapot finom szőrök fedik
a tönköt világos- * barna, nemezes micélium rögzíti a tobozhoz
barna színű, vese alakú kalap
a tönk csatlakozási helye
a termőtest avarba ágyazódott vagy félig eltemetett tobozon nő
T E R M Ő H E L Y A termőtestek egyenként vagy párosával nőnek.
Család
Faj
HYALORIACEAE
Pseudohydnum
KOCSONYÁS ÁLGEREBEN
ldén
gelatinosum
A a sotetbarnaig
A
*
nyár-tél
^F^F terjed,
felülete
Termoteste általában konzolszeru, színe Igen váltó- szemcsés vagy molyhos zatos, a fehértől a sötét szürkésbarnáig előfordulnak példányai. Kalapja félkör vagy kagyló alakú, felszíne szemcsés vagy finoman pelyhes. Tönkje ha van, rövid és vaskos, oldalt álló. Alsó felét világos színű tüskés termőréteg fedi. Ehető, de nem túl népszerű gomba. kocsonyás, • E L Ő F O R D U L Á S Fenyvesekben, ritkábban áttetsző hús lomberdőkben honos. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. Elterjedési területe eléggé délre nyúlik, a melegebb vidékekre. • EGYÉB NEVEK Tremellodon gelalinosum. világos színű, tüskés, spóratermő réteg
- rövid, a kalap széléhez csatlakozó tönk
konzolszeru
a tüskék függőlegesen állnak
T E R M Ő H E L Y Csoportosan nő, vagy
TÜSKÉK
néhány g o m b a található együtt. Méret Család
KALAP 0 1 - 8 c m
TÖNK l 0 , 5 - 3 c m <-> 0 , 5 - 1 , 5 c m
BANKERACEAE
Fa
i
Bankéra
fuligineoalba
Spóraszín
Érték
fehér
Idény
SZÍNVÁLTÓ GEREBEN Gyakori jelenség ennél a fajnál, hogy kalapja meg sérül és/vagy talajrészecskék tapadnak rá a növekedés során. Világosbarna kalapja idővel vörös árnyalatúvá válik; tüskés termőrétege a kalap alatt sűrű, színe szürke vagy fehér. Tönkje felül fehér, alul barna. Viszonylag puha húsa idővel világos rózsaszínre változik. • ELŐFORDULÁS Száraz erdőkben kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben megtalálható, de elterjedése lokális. Erősen visszahúzódó faj; védett, vöröslistás gomba. • HASONLÓ FAJOK A B. violascens kalapja tiszta, szabályos alakú, lilás árnyalatú; lucosokban terem. A Sarcodon fajok spórája színes. • EGYÉB NEVEK Hydnum fragile.
a kalap közepe idővel besüllyed nk i: „II:
a tönk alja barna
SZi
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő h o m o k o s talajon.
' a tönk központi vagy szélső állású
METSZET
Család
BANKERACEAE
Fa
i
Phellodon
Idény
niger
FEKETE GEREBEN E faj termőtestei gyakran összenőnek egymással. A kalap lapos vagy kissé benyomott közepű, színe a világosszürkétől a bíbor feketéig terjed; fiatal példányokon a széle feltűnően világoskék. A tüskék először kékesszürkék, majd szürkék. Bőrszerű, fekete húsának szaga - főleg szárazon - lestyánra vagy maggifűszerre emlékeztet. • ÉLŐFORDULÁS Fenyőkkel képez mikorrhizát, néha lombos fákkal is meszes talajon. Az északi mérsékelt övben lokálisan elteijedt faj. • HASONLO FAJOK A P. melaleucus hasonló szagú, de vékonyabb, világosabb és kevésbé nemezes. Erdőkben nő, sovány, savanyú talajon. A Hydnellum fajok spórája barna. • EGYÉB NEVEK CalodonlHydnum niger. Méret
KALAP 0 3 - 1 0 c m
Család BANKERACEAE
szőrökkel fedett, finoman sávos kalapfelszín •
^ r vége-ősz
3 mm hosszú, kékesszürke, idővel sötétedő tüskék •
lefutó tüskés termőréteg
sűrűn nemezes, sötétbarna tönk
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy sűrű csoportokban nő, moha között. Spóraszín
TÓNK I 2 - 5 c m <-• 0 . 5 - 2 cm Phellodon
r|
tomentosus
Érték
fehér
nyár vége-ősz
TÖLCSÉRES GEREBEN A gomba kalapja középen besüllyedt, felszínét barna árnyalatú sávok díszítik; alatta tüskés termőréteg található, sötétbarna tönkje szálas. A kalap növekvő széle vékony és fehér színű; a kalapok gyakran összenőnek egymással. Ehetetlen szívós húsa vékony és barna színű. A száraz termőtest curry vagy maggifűszer szagú. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel, ritkábban lombos fákkal él együtt erdőkben, homokos talajon. Az északi mérsékelt övben lokálisan elterjedt ritka, védendő faj. • HASONLÓ F A J O K Számos gerebengomba hasonlít rá, többek között egyes barna spórás Hydnellum fajok (237. old.) is. A P. confluens felszíne nemezesebb, kevésbé sávozott, színe világosabb, kalapja szabálytalanabb alakú. • EGYÉB NEVEK CalodonlHydnum lomentosuslcyathiforme. •
3 mm hosszú, függőlegesen álló tüskék
szálas, sötétbarna tönk
kissé csavarodott és egyenetlen tönk
vékony, éles • kalapszél • a kalap húsa vékony, de szívós
a sávozott kalap közepe benyomott
T E R M Ő H E L Y Csoportosan terem moha és zuzmó között.
Család BANKERACEAE
Hydnellum
Idény
peckii
a spóratermő réteg tüskéi 3-4 mm hosszúak
CSÍPŐS PARÁSGEREBEN
Húsos faj; lapos vagy középen besüllyedt kalapjának felszíne csomós, alsó oldala tüskés. Kezdetben bársonyosan fehér, majd a növekedése során kiválasztott vérvörös folyadéktól megsötétedik, végül borvörös árnyalatú barnára változik. Elkeskenyedő tönkje hasonló színű. Parafaszerű bama húsa rendkívül kellemetlen ízű. ^ • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel képez mikorrhizát erdőkben. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de ^ lokális előfordulású faj. KözépEurópában főként hegyvidéken található; nem gyakori. • HASONLÓ FAJOK A Hydnellum ferrugineum íze enyhe. Más fajok nem választanak ki vörös csöppeket.
vérvörös cseppek a fiatal, növekvő példányon
az erett sötét T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban nő moha vagy zuzmó között.
felülete csomós Meret
Család
KALAP 0 3 - 7 cm
TÖNK I 1 - 6 cm "
0 , 5 - 2 cm
Sarcodon
scahrosus
BANKERACEAE
Spóraszín
bama
Érték
Idény
KORPÁS GEREBEN sötétbarna pikkelyek a kalap felszínén
Mint a nemzetség minden tagja, ez is nagy és húsos faj. Közepén gyakran besüllyedt kalapjának felülete egyenetlen pikkelyes, a színe sötétbarna. Tönkje is sötétbarna, a tövénél acélkék. Világos húsának állaga sajtszerű, szaga lisztre emlékeztet. A Sarcodon fajok többsége keserű, de sózás után ehető; ritkasága miatt kímélendő. • ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal egyaránt képez mikorrhizát, erdőkben. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de lokális előfordulású vagy ritka. A Sarcodon fajok kiveszőfélben vannak; számos faj léte veszélyeztetett. • HASONLÓ FAJOK A S. glaucopus kalapja simább és tönkjének töve kék, míg a S. imbricatumé bama.
METSZET
T E R M Ő H E L Y Csoportosan vagy gyűrűben nő.
világos, a bázisában kékes árnyalatú hús
rövid, vastag, acélkék tövű tönk
a bíbor- * barna tüskék csúcsa világos színű
hosszú tüskék A SARCODON IMBRICATUM cserepes gereben Bama színű faj, tönkjének bázisa nem kék. Pikkelyes kalapjának átmérője 20 cm, húsa puha, kesernyés. JQ)|
Család
Faj
HYDNACEAE
Hydnum
Idény
repandum
ősz
SÁRGA GEREBEN Húsos gomba; erőteljes tönkje kissé oldalt álló. Nagy, domború vagy közepén benyomott kalapja > gyakran szabálytalan alakú; felszíne sima vagy kissé nemezes, alsó felén törékeny tüskés termő\ I réteg található. A sárgásfehér vagy okkersárga termőtest idővel és a sérülések helyén narancssárgára változik. Ehető gomba; az idősebb példányokat alaposan meg kell főzni; húsa idővel megkeseredik. • ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal él együtt savanyú talajú erdőkben. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben, a hidegebb területeken is. • HASONLÓ F A J O K A H. albidum kalapja fehér, spórái kisebbek és meszes talajon terem. Közeli rokona a H. rufescens kisebb és narancsai sárga színű. • EGYÉB NEVEK Dentinum repandum.
4-6 mm • hosszú, általában lefutó tüskék
sárga elszíneződés
-•
sárgásfehér vagy okkersárga termőtest
1 cm • a surun novo termőtestek miatt eltorzulnak a kalapok
A KALAP ALJA
a kalap közepe p besüllyedt
jellegzetesen vastag és kissé • oldalt álló tönk
%
METSZET
merev, fehér vagy sárgásfehér hús • HYDNUM UMBIUCATUM A sárga gerebenhez hasonló, ehető gomba, de kisebb, vékonyabb, narancssárga színű és kalapjának közepe besüllyedt. E-Amerika-szerte megtalálható. | Q |
T E R M O H F . L Y Tömegesen vagy csoportosan nő.
Család HERIC1ACEAE
Hericium
coralloides
KÖZÖNSÉGES PETREZSELYEMGOMBA Kidőlt fatörzsön vagy hasonló aljzaton növő, sárgás vagy fehéres termőtesteste számtalan, törékeny, korallszerű ágacskáinak alsó feléről hosszan lelógó, sűrű tüskéivel lélegzetelállító látványt nyújt. Piszkosfehér vagy sárgásfehér húsa retekízű. Ehető, de ritkasága miatt fogyasztása nem ajánlott. • ELŐFORDULÁS Erősen korhadt, kidőlt lombos fákon (bükk, nyír) vagy tuskókon nő. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de viszonylag ritka faj. • EGYÉB NEVEK Dryodon coralloides. —• lelógó, piszkosfehér szürkéssárga tüskék M6ret
Család
Spóraszín
TERMŐTEST 0 10-40 cm x 5 - 2 0 cm I 10-30 cm Faj
HERICIACEAE
Creolophus
TUSKÉS SORENYGOMBA A gomba rétegezett, húsos, félkör alakú, sárgásfehér termőtestei emeletekben nőnek. Alsó oldalán a termőréteg tüskéi hosszan lelógnak; felső része nemezes. Habár a vastag, puha hús ehető, szaga és íze kellemes, ritkasága miatt fogyasztása mégsem ajánlott. A Hericiumhoz (fent) hasonló, nagyon kicsi rokon nemzetségbe tartozik. • ELŐFORDULÁS Főként lomberdőkben található, korhadó, de még szilárd faanyagon nő. Elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A hatalmas Climacodon septentrionalis konzolos termőteste nagyobb és szabályosabb, tüskéi finomabbak. Európa ÉK-i részén. Japánban, Szibériában és É-Amei ika ÉK-i lerületein található. •
•#
i
Idény
cirrhatus
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy csoportosan nő kidőlt fatörzseken.
vagy
tüskék a termőtest alján
fehér
Érték
nyár-ősz nemezes felső oldal
Mm a termotest mindenhol sárgásfehér *
• EGYÉB NEVEK Dryodon cirrhatus! diversidens.
T E R M Ő H E L Y Emeletekben nő tuskókon, ritkábban fatörzseken.
a konzolszerű termőtest szabálytalan rétegei
i^m
BUNKÓ ALAKÚ GOMBÁK A könyvnek ebben a részében a bunkó alakú termőtestű gombákat mutatjuk be. Jellemzőjük, hogy a termőréteg külső felszínüket teljesen beborítja vagy az alapjuknál meddők maradnak. A tömlősgombák (l. 244. old.) esetében a spóratermő réteg (himénium) az apró, palack alakú termőtestekben található, amelyek egy húsos, bunkó alakú struktúrába, a termőtestpárnába (sztróma) ágyazódhatnak.
bunkó alakú termötest
SIMA VAGY SZŐRÖS FELSZÍNŰ GOMBÁK pistillarisig bunkó alakú fajok jellemzője, hogy vastagabb Clavariadelphus termőtestük felszíne sima vagy (241. old.) változhat. Némelyeknek, pl. szőrös. (A 244. oldaltól bemutatott fajok a Leotia lubricanak (243. old.) a terméfelülete szemcsés vagy poros.) Alakjuk keny része egy feji végben különül el, de a nagyon karcsú Typhula fajoktól a sokkal többnyire rányúlik a nyélre is. Család CLAVARIACEAE
Fa
i
Clavulinopsis
helvola
SÁFRÁNYSZÍNŰ BUNKÓGOMBA Egyike a nemzetség számos, el nem ágazó, bunkó alakú, sárga termőtestű fajainak; csak mikroszkóp alatt, spórái alapján lehet pontosan meghatározni. Spóráinak felszíne erősen rücskös, míg a többi fajé sima. Húsa halványsárga, eléggé törékeny és szagtalan. • ELŐFORDULÁS Mohás réteken, öreg gyepekben és egyes erdei termőhelyeken található. Az északi mérsékelt övben mindenhol megtaláliiató, még DK-Ázsiában is; Európában gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A C.fusiformis bunkósabb, sűrűbb csoportokban nő. A C. laeticolor szagtalan, sárga vagy narancssárga színű. A C. luteoalba barackszínű és a termötest kellemetlen szagú. A C. angillaceae fakó csúcsa sötétebb sárgásbarna és hangásokban nő. • EGYÉB NEVEK Clavaria helvola. lapos termőtest
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő.
sima spóratermő felszín
• CLAVARIA VERMICULARIS árvalányhajgomba Ez a faj csomósán növő, el nem ágazó, bunkó alakú, fehér termőtesteket fejleszt. A bunkók csúcsai gyakran sárgára vagy cserszínűre érnek. Törékeny húsú termőteste üreges, idővel ellaposodik. J 0 |
bunkó alakú termőtest, hosszanti barázdákkal
Család
CLAVAR1ADELPHACEAE
Faj
Clavaríadelphus
pistillaris
Idény
nagy, feltűnően bunkó alakú termőtest «
VASKOS MOZSÁRÜTŐGOMBA Tekintélyes méretű gomba. A faj fiatalon citromsárga színű, idővel és az érett spóráktól a termőtest felszíne sárgásbamára változik; nyomásra vörösbarnára színeződik. Fehér húsa eleinte kemény, majd puha és szivacsos lesz; jószagú, de keserű ízű. • E L O F O R D U L Á S Erdőkben nő, gyakran bükk közelében. Az északi mérsékelt övben lokális elterjedésű, de kedvező termőhelyeken gyakori is lehet. fiatalon citrom• HASONLÓ FAJOK sárga, később A C. tigula és a C. sachalinensis fakó Ísersziní kisebb és kevésbé feltűnően bunkó alakú; mindkettő fenyvesekben található. A C. truncalus csúcsa lapos és tápdús talajú fenyvesekben nő. • E G Y É B N E V E K Clavaria pistillaris.
a termőtest felületének nagy részét spóratermő f himéniumfedi
T E R M Ő H E L Y Csoportosan nő a meszes talajon, avarban.
Méret
Spóraszin
BUNKÓ J 1 0 - 2 0 cm *-> 2 - 6 c
Család CLAVARIADELPHACEAE
FA
'
Macrotyphulafistulosa
Idény
fehér vagy
V
Érlék
késő ősz
CSÖVES BUNKÓSGOMBA Karcsú, bunkó alakú, sárga vagy cserszínű termőtestéről azonnal felismerhető gomba, amennyiben rátalálunk. Mivel igen hasonlít egy levélnyélre, ezért könnyű elnézni. Satnya, csavarodott formái nehezen azonosíthatók, gyakran önálló fajnak vélik, Macrotyphula contorta néven. • E L Ő F O R D U L Á S Erdőkben mélyen az avarba temetett faanyagon nő; főként bükkön található. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt a bunkó vastagsaga övben és a szubarktikus területeken; eléggé Európában gyakori faj. változatos • H A S O N L O F A J O K A közeli rokon M.ftliformis termőteste még karcsúbb; nedves erdőkben, avarban gyakori.
halványsárga
* a termotest csúcsa hegyes
• a nyél kivételével az egész felszínen teremnek spórák
a termotest •' színe idővel sárgáról barnára érik
a nyél és • a spóratermő rés: finoman egybeolvad
-• a termotest az alap felé elvékonyodik T E R M Ő H E L Y Egyenként nő korhadó ágakon.
Faj Typhula
Család TYPHULACEAE
ldén
erythropus
V ősz-kora tél
levélnyélhez csatlakozó szklerócium
R Ő T FONALGOMBA Ennek az apró gombának fehér színű, termékeny feji része és vörösbarna nyele van, ami az alapjánál vörös színű, és egy föld alatti szervből, a szkleróciumból ered. A Typhula fajok kicsi, nehezen észrevehető gombák. Többnyire késő ősszel fordulnak elő, kicsi, áttelelő szkleróciumból fejlődnek ki. Fajtól függően, ezek gyakran speciális aljzathoz, pl. saspáfrányhoz kötődnek. Egyesek jelentős károkat okoznak a takarmányban, pl. a füvekben és a lóherében. • ELŐFORDULÁS Lehullott levelek erezetén és nyelén (főként kőris, juhar és éger) nő nedves erdőkben. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt; Európában gyakori. • EGYÉB NEVEK Typhula neglecla, sötétnyelű fonalgomba.
• sima, selymesfehér bunkós feji rész
belül fehér szklerócium nyél bázisát finom szőrök fedik
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő. Méret
BUNKÓ 1 0 . 5 - 3 cm ~
Család GEOGLOSSACEAE
Spóraszín
1-2 mm Geoglossum
fallax
ldén
hengeres, termékeny feji rész •
oldalról nézve laposnak látszik a lencse alakú szklerócium
Érték
fehér
V ősz
CSALFA NYELVGOMBA A gomba bunkó alakú termőteste sötétbarna; nyelének felső része pikkelyes. A nyelvgombák többsége fekete színű. A spórák a bunkó feji részén teremnek, amely a himéniumtól csíkos. • ELŐFORDULÁS Háborítatlan gyepekben nő; a műtrágyázás és a környező területek fenyvesítése számos Geoglossum faj létét fenyegeti. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj Európában és É-Amerika keleti részén, de a megnehéz észrevenni. bunkó alakú, vastagodott, sötétbarna termékeny feji • HASONLÓ FAJOK A Trichoglossum rész spórákat fajok merev szőreikkel különböznek, melyek tartalmaz • a húsba ágyazódnak és sörteszerűen állnak ki a felszínből.
a nyél felső részén apró, barna pikkelyek láthatók
• TRICHOGLOSSUM HIRSUTUM borostás nyelvgomba A gombának krikettütőszerű, sörtés, fekete termőteste van. Felső része tartalmazza a hosszú spórákat termelő aszkuszokat; a nyél meddő.
METSZET
T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban nő moha között vagy a magas fűben bújik meg.
barna hús
Család
LEOT1ACEAE
Faj
Leotia
ldén
luhrica
» ősz
ZÖLD CSUKLYÁSGOMBA
a jól elkülönült, termékeny feji rész kissé karéjos <
Jellegzetes faj; kicsi, mozsártörő alakú termőtestet fejleszt, melynek állaga gumiszerű, húsa kocsonyás. A termőtesten határozottan elkülönül egy domború, karéjos, zöldessárga feji rész, melynek széle visszahajlik és a spóratermő szövetet tartalmazza. A narancssárga tönköt apró zöld pikkelyek vagy pettyek fedik és általában üreges. A termőtesten gyakran látható feketészöld árnyalat gombafertőzéstől származik, de az egészséges példányok is gyakran színeződnek zöldesbarnára teljesen éretten. • ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben nő avar és moha között. Az északi mérsékelt öv túlnyomó részén elterjedt és gyakori faj; kozmopolita. • EGYÉB NEVEK Leotia gelatinosa.
a meddő tönkben kocsonyás a hús
gumiszerű, narancssárga tönk
a domború feji rész tartalmazza a spóratermő szövetet
Méret
Család
Spóraszín
BUNKÓ : 2 - 5 cm <--> 0 , 3 - 1 cm GEOGLOSSACEAE
Faj
Mitrula
paludosa
MOCSÁRI SAPKÁSGOMBA Fényes, narancssárga feji részével és hengeres, fehér tönkjével nagyon mutatós gomba. Felszíne sima, vizenyős húsa sárga színű. Feji része tartalmazza a spóratermő himéniumot; a tönk meddő. • ELŐFORDULÁS Tiszta állóvizekben nő avaron. Az északi és a magasan fekvő területeket kedveli az északi mérsékelt övben. Nem gyakori. • HASONLÓ F A J O K Á Bryoglossum rehmii szárazabb vidékeken fordul elő és a Leotiaceae családba tartozik (269., 271-273. old.). A Heyderia fajok kisebbek és többnyire fenyőtű avaron nőnek. A Spathularia flavida szintén fenyőtűkön található és nagyon lapos, néha karéjos a feji része. — • EGYÉB NEVEK Mitrula phalloides.
moha között, leveleken vagy ágakon nő
T E R M Ő H E L Y Termőtestei kisebb vagy nagyobb csoportokban nőnek.
a termőtestek csomóban nőnek
a tönköt apró •— zöld pikkelyek vagy pettyek fedik
T E R M Ő H E L Y Csoportosan, gyakran nagy tömegben nő.
METSZET
ldén
fehér
Érték
y kora nyár-ősz
a sárga feji rész tartalmazza a spóratermő szövetet a fej alakja - változhat
a tönk alja sötétebb a tetejénél
piszkosfehér színű, hengeres tönk
bunkó alakú termőtest
SZEMCSÉS VAGY POROS FELSZÍNŰ GOMBÁK z alább ismertetett gombák fő jellegzetessége, hogy szemcsés a felszínük. A szemcsézettséget a húsos szövetbe (sztróma) ágyazott palack alakú termőtestek okozzák. Ezek akkor
A
Család CLAVICIPITACEAE
FA
' Cordyceps
válnak láthatóvá, amikor a bunkó alakú termőtestpárnát hosszában kettévágjuk. Az egyik faj, a Paecilomyces farinosus (lent) a felszínén termelődő ivartalan spórák tömegétől porosnak tűnik.
militaris
V Ö R Ö S ROVARRONTÓGOMBA Ez a parazita tömlősgomba bunkó alakú, narancsvörös, összetett termőtestként (sztróma) nő ki gazdájából. A spóratermő aszkuszokat a palack alakú termőtestek tartalmazzák, amelyek tüskeként törnek át a bunkó kissé megduzzadt felső részén. A spórák hosszúak és hengeresek, darabokra törnek. A nyél sima és világos színű. • ELŐFORDULÁS A micélium hernyókat és lepke bábokat fertőz és pusztít el, erdőkben vagy réteken. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. Más Cordyceps fajok rovarok, pókok vagy az álszarvasgombák (Elaphomyces, 259. old.) parazitái. Többségük trópusi elterjedésű. • HASONLÓ F A J O K A C. bifusispora szintén lepkéken élősködik, sárgább színű és spóráinak végsejtjei bunkósak.
a bunkó termékeny feji része megvastagodott
JCV. a gazda mélyen el lehet temetve
a bunkó alsó részében nincsenek tömlők, ezért felszíne sima
a gazda egy elformátlanodott hernyó Mérel
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy csoportokban nó.
kis
Spóraszín
BUNKÓ I 2^5 cm <->3-8 mm
Család TRICHOCOMACEAE
a tömlők tüskeként vagy szemcseként jelennek meg a bunkó felső részének felszínén
FAI
Paecilomyces
farinosus
P A E C I L O M Y C E S FARINOSUS
ldé
" y nyár-ősz
a gomba elágazik
fehér konídiumokkal
Hernyókon és lepke bábokon élősködő gomba. Miután gazdáját elfogyasztja, felálló, bunkó alakú struktúrákat (korémium) hoz létre. Ezek narancssárgák vagy sárgák, de színüket elfedi az ivartalan spórák (konídium) fehér tömege, amely könnyen eltávolítható a gombáról. narancs• ELŐFORDULÁS Többé kevésbé sárga, sárga eltemetett hernyókon vagy bábokon nő vagy barna réteken és erdőkben. Széles körben alap • elterjedt faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A Cordyceps militaris (fent) felszíne szemcsés. T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő ki hernyókból vagy lepke bábokból.
Család
CLAVICIPITACEAE
Fa
'
Cordyceps
ophioglossoides
TRIFLAÁRULÓ-GOMBA
ldén
" ősz-tél eleje
megnyúlt, bunkó
alakú,
zöldesbarna vagy fekete Az álszarvasgombákon (Elaphomyces, 259. old.) termékeny feji rész élősködő tömlősgomba. Gazdájának föld alatti termőtestén sárga fonalakkal tapad meg, melyek a taláj felett nyélbe egyesülnek. A bunkó alakú termőtestpárna, a feji rész a sztróma feji része zöldesbarna a kitüremkedő termőtestektől vagy fekete; felszíne a sárgásbarna érdes húsba ágyazódott spqratermő aszkuszokat tartalmazó termőtestektől érdes. • ELŐFORDULÁS a fej sima, sárga nyélbe Az Elaphomyces murícatus keskenyedik el vagy az E. granulatus élősködője fenyvesekben vagy lombos erdőkben. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A Cordyceps capitata és a C. longisegmentalis feji része kerekebb, de ugyanazon a gazdán élnek, mint a C. ophioglossoides. Méret
Család
Spóraszín
BUNKÓ J 5 - 1 3 cm <-> 0 , 5 - 1 cm XILAR1ACEAE
Faj
Xylaria
fehér
TERMŐHELY Egyenként vagy csoportosan nő ki a talajban levő álszarvasgombából. Ették
polymorpha
BUNKÓS AGANCSGOMBA Jól ismert tömlősgomba. Bunkó alakú, összetett termőteste vagy sztrómája kívül sötétbarna vagy fekete, belseje fehér. Mindegyiknek rövid, hengeres nyele van, csúcsa lekerekített. A húsba ágyazódva éppen a felszín alatt találhatók a spóratermő aszkuszokat tartalmazó palack alakú termőtestek. Az aszkuszokból a hosszúkás, érett spórák a tömlő csúcsán levő nyíláson, az osciolumon keresztül kerülnek a szabadba. • ELŐFORDULÁS Általában a talajszintben nő korhadó faanyagon, pl. tuskókon, főként bükkön és szilen, de nyíren és hárson is megtalálható. Széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben; a szubtrópusokig megtalálható. • HASONLÓ F A J O K A sokkal karcsúbb Xylaria longipes spórái rövidebbek, főként elhalt juharfákon nő az északi mérsékelt övben.
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kicsi, tömött csomóban nő.
SZÖMÖRCSÖGGOMBÁK szömörcsöggombák közé a Phallus és a Mutinus nemzetség fajai tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy alakjuk fallosz-szerű; spóráik ragadós, nyálkás anyagban (gleba) helyezkednek el a termőtest csúcsán. A Phallus fajok esetében a gleba süvegszerű képződményt alkot a tönkön; a Mutinusoknil a tönk
A
Család
pHALLACEAE
Mutinus
csúcsának a része. A fiatal termőtest tojás alakú (boszorkánytojás) és egy bőrszerű képződmény, a külső burok (peridium) veszi körül. A fejlődő glebát egy kocsonyás, vizenyős burok is védi. Ebbe a csoportba éretten áthatóan büdös szagú gombák tartoznak; bűzük vonzza a spórákat terjesztő döglegyeket. Idény
caninus
nyár-ősz
KUTYASZÖMÖRCSÖG Hosszú tönkű, piszkosfehér vagy szürkés narancs sárga termőteste piszkosfehér, bőrszerű burokkal körülvett, tojás alakú képződményből fejlődik ki. A tönk narancssárga csúcsa a tönkkel együtt alakul ki; spórái nyálkás, zöldesbarna, bűzös anyagba ágyazódnak, ami vonzza a terjesztésüket végző rovarokat. • ELŐFORDULÁS Vastag avaron vagy tűleveleken nő, általában korhadó tuskók körül, erdei talajon. Európában eléggé gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K Az É-Amerikából származó, de Európába is behurcolt M. ravenelii tönkje vöröses árnyalatú; Európában kertekben és parkokban található. A Phallus impudicus (247. old.) és rokonai tönkjük csúcsán süvegszerű képződményt viselnek.
a tönk csúcsán található a spórákat tartalmazó, ragadós, • büdös, zöldesbarna gleba
• a tönk gödörkés
a tönk csúcsa a spóratömeg alatt narancssárga
felszíne
a tönk szerkezete szivacsos, belseje üreges
a tönk a kocsonyás burkon belül alakul ki a „tojásban" *
t f —• piszkosfehér vagy szürkés narancssárga tönk
—• piszkosfehér, 2-4 cm magas és 1-2 cm széles „ boszorkánytojás"
a „tojást" fehér micélium köteg rögzíti a talajban
a „tojás külső burkának maradványa -• a tönk tövén
y j m J r
a termőtestet bőrszerű burok, a peridium veszi körül
• a külső burok alatti kocsonyás réteg a megnyúlást segíti T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő.
Phallus
PHALLACEAE
impudicus
Idény
nyár-ász
ERDEI SZÖMÖRCSÖG E gomba szaga már messziről érezhető, mielőtt még meglátnánk; a Phallaceae család fajai híresek termőtestüknek a spóra terjesztő rovarokat csalogató, undorító szagáról. Az érett példányok fallosz alakúak, fehér tönkjük' csúcsán nyálkás, zöldesbarna süvegen található a gleba. A fiatal termőtestek a talajban tojásszerű képződményben helyezkednek el, melynek vékony, bőrszerű külső burka felreped, miközben a tönk kiemelkedik belőle. A „tojásnak" az a része, amelyből később a tönk alakul ki, ehető. • ELŐFORDULÁS Erdőkben és homokdűnéken található. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, ^ ^ gyakori faj ^^fl • HASONLÓ F A J O K A P. hadriani „tojásának" ^ f l külső burka lila és főként homokos területeken ^B nő. Más fajok, pl. a P. duplicatus (kis kép, alul) kalapja és tönkje között fátyol található. • EGYÉB NEVEK Ithyphallus impudicus, szemtelen szömörcsög. F ^ ^ ^ H
gyuszu alakú süveg a nyálka- • réteg alatt a süveg méhsejtszerű és fehér
a spórákat a süveg zöldesbarna, nyálkás bevonata (gleba) tartalmazza
a „tojásban"* kialakult tönk
METSZET • feher, szivacsos, sejtes szerkezetű, belül üreges tönk
vastag, fehér •— micélium köteg rögzíti a „tojást' az aljzathoz a „tojás" 4-7 cm magas és 3-5 cm -• széles
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő savanyú talajon.
a tönk töve körül * látható a „tojás" vékony, papírszerű külső burokmaradványa
A PHALLUS DUPUCATUS Ennek a fajnak finom, hálószerű, fehér fátyol található nyálkával fedett, sötétzöld kalapja alatt. | Q ) |
AGANCS VAGY KORALLSZERŰ GOMBÁK Ezek a fajok a bunkó alakú gombákból (240-245. old.) alakultak ki. Némelyek termőteste csak néhány ágra tagolódik, másoké összetett, sokszorosan elágazó. Legtöbb esetben, az ágakat kívülről teljesen elfedi a spóratermő réteg, de a Sparassius crispa (252. old.) csak az egyik oldalán termékeny; a Xylaria hypoxylon (l. 244. old.) pedig tömlősgomba. Család XYLARIACEAE
Faj
Xylaria
hypoxylon
Idény
koraltszerű termőtest
egesz ev
SZARVASAGANCSGOMBA E tömlősgomba fiatal sztrómája vagy termőtestpáinája igen mutatós; agancsszerű alakjával, ivartalan spóráitól (konídium) fehér porosan az aljzatául szolgáló tuskóról kiemelkedve, feltűnő látványt nyújt. Ivaros spórái apró, tömlő alakú termőtestekben fejlődnek a sztróma külső részén. Késő ősszel a sztróma szénfeketére változik és a csúcsa kifehéredik. Húsa fehér színű, mint a Xylaria fajoknál általában. • ELŐFORDULÁS Lombos fák tuskóján nő, erdőkben és parkokban. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K A X. mellisii sztrómája kifejlett állapotban tipikusan többágú vagy simább. Üvegházakban és a szubtrópusi területeken fordul elő. • EGYÉB NEVEK Xylosphaera hypoxilon.
a nyélben nincsenek spórákat termelő termőtestek
a palack alakú termőtestek a fehér húsba ágyazódnak •
• az érett spórák erőteljesen lövellnek ki az apró termőtestekből
borzas, sötét- • barna, nyélszerű struktúra
az éretlen példány sztróma ágai fehérek az ivartalan spóráktól
T E R M Ő H E L Y Kicsi, de feltűnő csoportokat alkot.
Család CLAVARIACEAE
Faj
Clavulinopsis
Idény
corniculata
MOHA-KORALLGOMBA
késő ősz
ez a példány a szokásosnál fakóbb színű
Az egyik leggyakoribb Clavulinopsis faj. Termőteste jellegzetesen többszörösen elágazik, de alakja függ termőhelyétől is. Színe a kénsárgától a narancssárgáig és a cserszínűig változik; alapjánál fehér, felülete nemezes; oldott vasszulfát hatására zöldre változik. Fakóbb színű, vékony, törékeny húsa lisztszagú. • ELOFORDULAS Háborítatlan, mohás réteken és nedves, kőrises erdőkben található. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt faj. . • HASONLÓ FAJOK A Ramariopsis crocea ágvégei hegyesebbek, sárgább színű és nem reagál vasszulfáttal; jellegzetesen erdei faj. • EGYÉB NEVEK Ramaria corniculata.
agancsszeru ágak t
a spórák a termőtest felszínén fejlődnek
a termőtest színe sárga, narancssárga vagy cserszínű lehet
a termőtestnek számos ága van
Méret
Család
TERMŐTEST I 2 - 8 cm CLAVULINACEAE
az ágak vége tompa, befelé hajló
a termőtest alapja világos színű és nemezes
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő.
ÁGAK < > 0 , 5 - 2 cm Clavulina
eristata
Spóraszín Idény
Érték
fchér
nyár-kora tél
FÉSŰS KORALLGOMBA Ismert gomba. Alakja és színe nagyon változatos, de eléggé vastag, sokszorosan elágazó, lapított, tarajos végű termőtest ágairól azonosítható. Létezik fehér és szürke változata, de ezeket nehéz megkülönböztetni egymástól, mivel átmeneti színárnyalatok is előfordulnak. Fehér színű húsa eléggé törékeny. A kicsi Clavulinaceae család fajainak viszonylag nagyok a bazídiumai és többnyire csak 2 spóra van az erősen hajlott szarvszerű sterigmákon (lásd. 10-11. old.) • ELŐFORDULÁS Nedves lombos és fenyő erdőkben terem, vízmosások vagy árkok mentén. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. • HASONLÓ FAJOK A C. rugósa magasabb, ráncos és kevésbé elágazó. A Ramariopsis kunzei ágainak csúcsa nem tarajos vagy rojtos. • EGYEB NEVEK V S S S Z * Ramaria eristata. megfeketedhet gomba
fertőzéstől T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő.
Család DACRYOMYCETACEAE
Fa
' Calocera
ldén
viscosa
y ősz-tél
NARANCSSZÍNŰ ENYVESKORALLGOMBA A gomba sokszorosan elágazó termóteste élénk narancssárga színű, húsa szívós, gumiszerű. A Dacryomycetaceae család fajai mikroszkóp alatt villásan ketté ágazó bazídiumukról ismerhetők fel (10-11. old.); spóráik a termőtest felületének nagy részén teremnek. • ELŐFORDULÁS Fenyvesekben nő korhadó tuskókon. Széles körben elterjedt az észak mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A Calocera cornea termőteste kicsi, el nem ágazó bunkókból áll, főként lombos fákon terem. A C.furcata termőteste kétágú és kéttűs fenyőkön található. A világosabb színű C. pallidospathula lapított, szabálytalan alakú; helyenként gyakori. A Gymnosporangium clavariiforme borókán él, kevésbé felálló és ágai végén már nem ágazik el. A bunkó alakú gombák (241-247. old.) főként a talajon teremnek és sokkal törékenyebbek.
a termőtest erősen rögzül az aljzathoz
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csomókban, csoportokban nő. Méret Család
Spóraszín
TERMŐTEST í 3 - 1 0 cm •>-> 0 , 5 ^ 1 cm RAMAR1ACEAE
Faj
Ramaria
ahietina
SÁRGÁSZÖLD KORALLGOMBA Patinás színe miatt, amely idővel e kicsi, kevésbé húsos korallgomba teljes termőtestén megjelenik, könnyen azonosítható faj. Sűrűn elágazó termőteste fiatalon fakóbarna vagy zöldesbarna színű, lassan megzöldül. A hús fakó szürkésbarna és eléggé merev. • ELŐFORDULÁS Fenyőfák - főleg luc - alatt nő, vastag fenyőtű avarban. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt; gyakori lehet. • HASONLÓ F A J O K A R. apiculata nagyobb és csak az ágvégei zöldek. Többek között a R. eumorpha, R. flaccida és a R. myceliosa is hasonló, de azok nem színeződnek zöldre. • EGYÉB NEVEK Ramaria ochraceovirens, zöldfogú korallgomba.
T E R M Ő H E L Y Majdnem mindig boszorkánygyűrűben terem.
fehér
LDÉN
Y ŐSZ
a termőtest felső « része sűrűn elágazik
Érték
Család RAMARIACEAE
^
Ramaría
botrytis
Idény
RÓZSÁS KORALLGOMBA Ez a gomba húsos, sűrűn elágazó, világosbarna termőtestének bíborszínű ágvégeiről ismerhető fel. A tönk alsó része vastag, zömök. Fehér húsa merev, gyümölcsillatú, de fogyasztása ritkasága és azonosítási nehézségek miatt nem ajánlott (1. Hasonló fajokat). •ELŐFORDULÁS Savanyú talajú, idős tűlevelű és lomberdőkben nő. Az északi mérsékelt öv melegebb vidékein terjedt el; lokális vagy ritka faj. • HASONLÓ F A J O K A R.formosa színesebb, narancssárga-rózsaszín, ágvégei nem kontrasztosak; mérgező. Több mint 20 hasonló faj ismeretes. • EGVÉBNEVEK rózsáságú/rózsaszínű korai Igomba.
Méret Család
TERMŐTEST t
M E R E V KORALLGOMBA
.
J
T E R M Ő H E L Y Egyenként, kis körökben vagy sorban nő. Érték
Spóraszín
Sokszorosan elágazó termőtestű gomba. Ágai mereven felállnak, magasabb a szélességénél, de alakja eléggé változatos. Ágai világos narancssárgák, idővel okkeres barnák lesznek és a csúcsuk halványsárga. Eléggé merev, keserű húsa borvörösre színeződik, fűszeres illatú. A fiatal termőtest mindenhol citromsárga színű. • ELŐFORDULÁS Félig eltemetett lombos fákon nő, általában bükkön, de fűrészporon is megél. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt; .
számos, sűrűn elágazó ág 5-7 csúcsú
a tönk alsó része vastag, zömök
Faj Ramaria stricta
többnyire gyakori. • HASONLÓ F A J O K A R. gracilis világosabb színű, feltűnően ánizs illatú. Fenyő hulladékon nő.
A RAMARÍA SANGU1NEA Ritkább faj mint a R. botrytis. Vastag, sárga ágainak alsó fele idővel vagy nyomásra vörösödik. | Q |
fehér vagy világosbarna termőtest
7 - 1 5 cm
RAMARIACEAE
a sűrű ágak vége feltűnően - rózsaszínű
Idény
nyár vége-tél az idősebb példányok - sötét vörösbarna
színe
az ágvégek halványsárgák
a kihullott spórák összegyűlnek az elágazásokban
felálló termőtest
merev, •—
viszonylag keskeny alap
a termőtestet fehér micélium köteg rögzíti az aljzathoz
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy sorokban nő korhadó ágakon.
Család
SPARASSIDACEAE
Faj
Sparassis
nyár vége-ősz
crispa
KÁPOSZTAGOMBA Sokszorosan elágazó termőtestének ágai levélszerűen ellaposodnak, lebenyesek, fodrosak, szalagszerűek, de eléggé merevek; e kis család többi tagjához hasonlóan, a spóratermő réteg csak az ágvégek egyik oldalán nő. Tönkje rövid, vastag, gyökérszerű. Annak ellenére, hogy nehéz megtisztítani, nagyon kedvelt étkezési gomba, mivel jóízű és igen nagy. • ELŐFORDULÁS Fenyvesekben nő, kéttűs fenyők alatt vagy tuskóikon okoz barnakorhadást. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt; helyenként gyakori. téti • HASONLÓ F A J O K A S. brevipes világosabb színű és szívósabb. Főként tölgy, bükk vagy vörösfenyő alatt nő. É-Amerikában a S. herhstii hasonlít rá, de lehet, hogy ugyanaz a faj. • EGYEB NEVEK Sparassis ramosa.
W
K V 0
<<*
K f
l
sűrűn álló, elágazó lebenyek
fodros, kelkáposztáit szerű termőtest a spóratermő réteg csak a lebenyek egyik oldalán nő
a termőtest tömege elérheti a 14 kg-ot; az 1-9 kg-os példányok gyakoriak
T E R M Ő H E L Y Egyenként nő korhadó fenyő tuskókon.
GÖMBÖLYŰ TERMŐTESTŰ GOMBÁK Változatos küllemű gombák, de mind gömbölyded termőtestet fejlesztenek. Az Entoloma abortivum (lent) kivételével a talajszintben vagy a talajban teremnek, mint a pöfetegek, az áltriflák és egyes tömlősgombák (l. 244. old.). A talajban növő, gömbölyű termőtestű gombák közé tartoznak az ínyencségnek számító, ízletes szarvasgomba fajok (l. 258-259. old.) is. ded
gömbölytermőtest
TALAJSZINTBEN NÖVŐ GOMBÁK T"1
ö n k n é l k ü l i t e r m ő t e s t ű g o m b á k . nek. A s p ó r á k a k k o r v á l n a k s z a b a d d á , (A g ö m b ö l y ű , d e t ö n k k e l ren- a m i k o r a t e r m ő t e s t m e g é r v e , a t e t e j é n d e l k e z ő f a j o k a t 1. 2 6 0 - 2 6 3 . o l d . ) . f e l r e p e d . A z ide sorolt t ö m l ő s g o m A f a j o k e g y r é s z e b a z í d i u m o s g o m b a b á k (1. 244. old.) apró, p a l a c k alakú ( B a z i d i o m y c e t e s , 1. 1 0 - 1 1 . old.): e z e k t e r m ő t e s t e i a t e r m ő t e s t p á r n á b a (sztróspórái a t e r m ő t e s t e n belül t e r m e l ő d - m a ) á g y a z ó d n a k .
ENTOLOMATACEAE
Faj
Entoloma
M E D D Ő DÖGGOMBA Ehető gomba. Általában kerekded, idomtalan, fehér színű, meddő termőtestet fejleszt. Úgy gondolják, ezek akkor jönnek létre, ha a gomba a gyűrűs tuskógombán (80. old.) élősködik. A ritkábban kialakuló kalapos-tönkös termőtest kalapja 10 cm átmérőjű, tönkje 1 cm hosszú és 1,5 cm széles. Szürke lemezei lefutók. Fehér húsa uborka vagy liszt szagú; a meddő alaké rózsaszín erezetű. • ELŐFORDULÁS Nyílt lomberdőkben található, fákon nő. E-Amerika K-i részén elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ F A J O K Más, hasonló meddő alakot létrehozó faj nem létezik, de a kalapos termőtestre hasonlítanak más Entoloma fajok, viszont azok talajon nőnek és lemezeik nem lefutók. Sokuk mérgező, ezért a termékeny alakok fogyasztása nem ajánlatos.
abortivum domború, szürke vagy szürkésbarna kalap •—
lefutó, piszkosfehér, idővel szürkésfehérre vagy rózsaszínűre érő lemezek •
a tönk nem •— mindig központi helyzetű a kalap alatt szabálytalanul kerekded, kemény, fehér meddő alak
•
a iermotesten • halványsárga foltok lehetnek
T E R M Ő H E L Y A csomókban növő gömbölyded alak mellett elszórtan kalapos termőtestek lehetnek.
Család
LYCOPERDACEAE
Faj Langermannia
ldén
giganlea
» nyár-ősz
ÓRIÁS PÖFETEG Az egyik legismertebb, ehető gomba. Hatalmas, labda alakú termőteste általában eléri a 4 kg tömeget is, de a legnagyobb ismert példány 20 kg fölött volt. A termőtest A f belsejét a spóratermő rész ,Jr ' tölti ki, amely hihetetlen á mennyiségű spórát hoz ;1 létre; alsó, meddő része / jóval kisebb terjedelmű. Húsa fiatalon rugalmas i és fehér. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf faj; bolygatott helyeken, nitrogénben gazdag talajon nő, erdők szélén, j| réteken és parkokban. Széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben. E-Amerika nyugati részét kivéve. • EGYÉB NEVEK Calvatia maxima.
METSZET
hatalmas, • labda alakú, fehér vagy sárgásfehér termőtest
• fiatalon és fehéren a hús ehető
T E R M Ő H E L Y Főként kis boszorkánykörtten nő. Méret
2 0 - 5 0 cm
a bőrszerű, sima külső burok felszakad és kiszabadulnak jf • a spórák
sárgára, majd • zöldesbarnára érő spóratermő szövet
Spóraszín
zö|desbarna
Család
LYCOPERDACEAE
Bovista
Idény
plumbea
nyar-<
SZÜRKE PÖFETEG E pöfeteggomba fehér külső burka éretten a főttojás héjához hasonlóan leválik és láthatóvá lesz szürke belső burka. A termőtest belsejét halványsárga spóratermő szövet tölti ki. Éretten, más Bovista fajokhoz hasonlóan, a termőtest leválik a micéliumról és elgurul, ezzel is növelve a tetején kiszabaduló spórák szétszóródását. Ehető^ de étkezési jelentősége csekély. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba; száraz réteken, legelőkön nő és a műtrágyázást is elviseli. Kozmopolita faj, de a trópusokon nem fordul elő. • HASONLÓ FAJ A B. nigrescens nagyobb és sötétbarna színű.
METSZET b^Lajt*
golflabda alakú és nagyságú termőtest
a termőtest tetején, keresztül távoznak a spórák
lyukon
halványsárga spóratermő réteg
WM* kettős burok - • fperidiumI
T E R M Ő H E L Y Csoportosan terem vagy néhány gomba nő együtt. Méret
Család
az alapi rész is termékeny Spóraszín
TERMŐTEST J <-> 1 - 3 cm LYCOPERDACEAE
Faj
Vascellum
pratense
Idény
zöldesbama
• a külső burok leválása után tűnik elő a papírszerű, szürke belső burok Érték
nyár-ősz
SZÉLESSZÁJÚ PÖFETEG Határozó bélyegnek is tekinthető, hogy szemcsés felszínű, fehér vagy világosbarna termőtestét nehéz észrevenni. Felső, termékeny, gömb alakú részét hártya választja el az alsó, meddő, rövid, tönkszerű résztől. A többnyire lapított termőtest tetején éretten nyílás keletkezik, amin keresztül a spórák kiáramlanak; meddő része gyakran a következő tavaszig fennmarad. Rugalmas húsú, ehető gomba, de íze gyenge. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba; humuszdús talajon, réteken, legelőkön, parkokban terem; fenyéreken is megtalálható. Kozmopolita faj, csak a trópusokról hiányzik. • EGYÉB NEVEK Lycoperdon . hiemale.
METSZET
nagyon vékony, bőr szerű hártya választja el a termékeny részt a meddőtől
szemcsés, finoman tüskés felszín
a fehér • termőtest halványsárgára vagy világosbarnára érik T E R M Ő H E L Y Többnyire kis csoportokban nő.
a termőszövetben apró kamrák vannak
rövid tönk
Család S C L E R O D E R M A T A C E A E
Fai
Scleroderma
Idény
dirimim
nyár-ősz
R Ő T ÁLTRIFLA Kemény, krumpliszerű, halványsárga színű, felrepedő, barna szemölcsökkel és pikkelyekkel fedett termőteste gyakori látvány üde erdőkben. Merev, világossárga külső burka 2-5 mm vastag, spóratermő belső része fekete, gyakran márványozott. Ehetetlen, mérgező gomba, erősen fémszagú. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal képez mikorrhizát üde erdőkben; gyakran a Boletus parasiticussal (194. old.) található együtt. Az északi mérsékelt öv egyes területein gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK Az ehető Lycoperdon fajok kemény, fekete, • éretlen porszerű (260-261. old.) és a szarvasgombák (258-259. old.) spóratermő szövet formájukban, színükben, szagukban és spóráik alakjában is eltérnek. • EGYÉB NEVEK Scleroderma aurarttiumlvulgare, varacskos pöfeteg. krumpliszerű termőtest •
METSZET
• a külső burok felreped és kiáramlónak a spórák
barna pikkelyek < a vastag, világossárga burkon T E R M Ő H E L Y Általában csoportosan nő, moha között. Spóraszín
TERMŐTEST 0 4 - 1 0 t Család
RUSSULACEAE
Faj
Zelleromyces
cinnabarinus
ZELLEROMYCES CINNABARINUS Olyan, mint egy félresikerült pöfeteg, de mikroszkópi tulajdonságai miatt a Lactarius nemzetségbe (43-55. old.) helyezik, mivel azokhoz hasonlóan, felvágva fehér tejnedvet ereszt. A tejnedv enyhe ízű és megszáradva nem változtatja a színét. A spórák a fahéjbama hús üregeiben termelőd- vékony, vöröses • nek és a gomba szétesésekor jutnak fahéjszínű vagy fahéjbarna burok a szabadba, vagy a termőtestet fogyasztó állatok terjesztik. • ELŐFORDULÁS Erdős területeken kéttűs fenyőkkel él együtt. É-Amerika K-i részén halvány fahéj- • színű, üreges, gyakori faj, de nehéz megtalálni. Európában a hasonló megjelenésű spóratermő szövet Z. stephensii csupán néhány termőhelyről ismert; pontos elterjedése bizonytalan. ' • EGYÉB NEVEK Arcangeliella w cinnabarina.
Idény
sima,
bíborfekete
Érték
nyár-ősz
fakó
szabálytalanul kerekded vagy
tojás-
T E R M Ő H E L Y Kéttűs fenyők alatt a talajon vagy a talajban elszórtan nőnek termőtestei.
Család
Faj Daldinia
XYLARIACEAE
SZÉN-GÖMBGOMBA E tömlősgomba kerekded, rozsdabama termőtestpámájának vagy sztrómájának a belseje körkörösen sávozott. Amikor a spórák megérnek, erővel lövődnek ki a felszín alatti spóratermő kamrákban elhelyezkedő aszkuszokból vagy tömlőkből. A tartós sztróma feketére változik és végül törékennyé válik. • ELŐFORDULÁS Még lábon álló, beteg vagy elhalt lombos fákon nő, főként kőrisen és nyíren, de más fákon is előfordul, különösen tűz után. Az északi mérsékelt övben elterjedt faj; a Brit-szigeteken gyakori, Európa más részein viszont ritka. • HASONLÓ FAJOK A Hypoxylon fajok (lent) húsa nem sávos.
Család
fiátalon rozsdabarna felszín
az apró, tömlők a felszín találhatók
T E R M Ő H E L Y Egyénkén! vagy kisebb-nagyobb csoportokban nő.
METSZET Spóraszin
TERMŐTESTPÁRNA 0 2 - 1 0 c XYLARIACEAE
Fa
i
Hypoxylon
egész év
kerekded, tönk nélküli, durva felszínű, összetett termőtest
ezüstszürkével és feketével sávozott hús
Méret
Idény
concentrica
fragiforme
ldé
fekete
Érték
" y egész év
TÖRÉKENY RIPACSOSGOMBA Félgömb alakú termőtestpárnájú (sztrómájú), tönk nélküli tömlősgomba; rózsaszínű, téglavörös, túlérett állapotban fekete színű. Kemény, ragyás, szemölcsös felszíne alatt helyezkednek el spóratermő, palack alakú kamrái. Kemény húsa fekete. • ELŐFORULÁS Hullott ágak kérgén nő erdőkben. Az északi mérsékelt öv bükkös zónájában széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ F A J O K A H. howeianum más lombos fákon él. A H. rubiginosum laposabb, jobban terjed és vörösbarna színű. A bíborbarna színű H. fuscum főleg mogyorón és égeren található.
túlérett, fekete termőtestpárna
félkör alakú termőtestpárna (sztróma)
a kiszóródott spórák feketére festik a fakérget
T E R M Ő H E L Y Elszórt csoportokban nő fakérgen.
zek a gombák gumószerű termőtestüket a talajban hozzák létre. Spóratermő aszkuszaik a zárt termőtest belsejében fejlődnek. A szarvasgombák (Tuber) belseje eléggé keCsalád
TUBERACEAE
Tuher
aestivum
m e n y húsú és a c s é s z e g o m b á k k a l (Peziza) állnak r o k o n s á g b a n . Az Elaphomyces f a j o k b e l s e j e éretten porszerű, rokonsági kapcsolatai ismeretlenek. Idény
nyár
NYÁRI SZARVASGOMBA Az ehető szarvasgombák között a nyári szarvasgomba kevésbé értékes faj. Többé-kevésbé gömbölyű termőtestét piramis alakú, fekete szemölcsök fedik. A gomba belsejében a kemény szürkésbarna hús fehérrel erezett. Jellegzetes szaga főtt kukoricára emlékeztet, finom dióízű. A termőtestek vonzzák a gombaszúnyogokai, ezek jelenléte elárulja a talajban rejtőző . a termőtest szarvasgombát. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ felszínét piramis alakú fekete • ELOFORDULAS Bükk-, szemölcsök fedik nyír- és tölgyfák alatt élő, mikorrhizás faj. Széles körben elterjedt Közép- és D-Európában és Skandinávia déli részén. • EGYÉB NEVEK Tuher mesentericum. Mérel
Család
Spóraszin
TERMŐTEST 0 2 - 5 cm TUBERACEAE
Tuher
melanosporum
ldény
kemény, szürkésbarna, fehér erezetű hús
METSZET
TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő fák gyökerei között. sáfeásbama
Érték^
késő ősz-kora lavasz
F R A N C I A SZARVASGOMBA Szabálytalan gumó alakú, szénfekete színű termőtestének felszínét sok apró, sokszögű szemölcs borítja. Kemény húsát barnára festik a spórák, fehér vagy rozsdaszínű erek tarkítják; idővel megfeketedik; szaga és íze jellegzetes. Idomított sertésekkel vagy kutyákkal keresik, de kereskedelmi méretekben termesztik is. • ELŐFORDULÁS Tölgyfák és egyéb lombos fák alatt terem a mediterrán vidékeken, meszes talajban. Melegkedvelő faj, főként & a kéreg sokszögű Franciaország déli részén, Olasz/uftjk k országban és Spanyolországban terjedt ^ ^ ^ ^ g p H ^ '.'rücskös el, ahol évente 300 tonnát is terem. • HASONLÓ F A J O K A T. brumale északibb elterjedésű. A T. macrosporum felszíne majdnem sima. kemény, barna, fehér erezetű hús METSZET
szénfekete, szabálytalan alakú termőtest
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem fák gyökerei között.
Család
Faj
TUBERACEAE
Tuher
Idény
magnatum
ősz-tél
PLROSHÚSÚ SZARVASGOMBA Ehető, szabálytalan gömb alakú gomba. Világos okkersárga vagy halványsárga színű, felülete sima. Sárgásfehér húsa fűszeres illatú, ízletes. A spóratermő réteg sötét sárgásbarna erekben látható a húsba ágyazódva. A fajt megpróbálták termeszteni, úgyhogy rengeteg gazdanövény gyökerét oltották be vele; ha sikerülj magas ára is csökkenni fog. • ELOFORDULAS Meszes talajon tölgyek gyökerei között nő, de nyárak és füzek alatt is előfordul. Olaszország ENy-i részén és Franciaországban terjedt el. • HASONLÓ F A J O K Az É-amerikai T. gihbosum szintén ehető, világos húsú gomba.
A TUBER CANALICULATUM Gömbölyű vagy tojásdad, szemölcsös felületű, vörösesbarna gomba. Cserszínű húsa fehér eres. Az érett termőtest felnyomja a talajt vagy kitúrják az állatok. É-Amerikában honos, ehető faj. J Q
sárgásfehér, fehér erekkel márványozott hús
a termőtest úgy néz ki, mint egy krumpli
Méret
Család
Spóraszín
TERMŐTEST 0 2 - 8 cm ELAPHOMYCETACEAE
TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő gyökerek között.
METSZET
Faj
Elaphomyces
granulatus
KÖZÖNSÉGES ÁLSZARVASGOMBA
barna
Idény
eges/ ev
az érett gomba belseje fekete,
Vastag húsú, pikkelyes, szemölcsös felületű, sárgásbarna porszerű színű faj. A termőtestben a spórák szemcsés tömeget alkotnak, az éréskor felrepedő burok résein jutnak a talajba. • ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal él együtt METSZET erdőkben és parkokban. A Cordyceps ophioglossoides (245. old.) élősködik rajta, általa könnyebben rátalálhatunk. Széles körben elterjedt, gyakori faj Európában; E-Amerikában és Japánban is megtalálható. • HASONLÓ FAJOK Az E. muricatus sárgásbarna, szemölcsös burka alatt egy márványozott réteg található. • EGYÉB NEVEK Elaphomyces cervinus, . termékeny, éretlenül világosbarna szövet
szarvasgomba.
pikkelyes, szemölcsös, aranybarna
METSZET
felszín
T E R M Ő H E L Y Főleg luc alatt, kisebbnagyobb csoportokban nő a talajban.
KÖRTE VAGY MOZSÁRTÖRŐ ALAKÚ GOMBÁK A következő oldalakon a rövid, tönkszerű alappal és gömbölyded csúcsi résszel rendelkező pöfetegek és áltriflák (l. még 253-257. old.) szerepelnek. Érett spóráik a csúcsi rész nyílásán vagy a külső burok felrepedésével eltávoznak a szabadba. Eső vagy más behatás is segíti a spórák terjedését. Család
LYCOPERDACEAE
Faj
Lycoperdon
pyriforme
KÖRTEALAKÚ PÖFETEG Egyike a könnyen meghatározható Lycoperdon fajoknak: jellemzői a megnyúlt, körte alakú termőtest, az éretten sima felszín, a fehér micélium fonalak az alapon és hogy faanyagon terem - míg a nemzetség más fajai a talajon nőnek. Á fiatal termőtest bőre szemcsés. Ehető, amíg a húsa fehér és kemény. Fiatalon aromás illatú, idősen kellemetlen szagúvá válik. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba; korhadó lombos fákon, ritkábban fenyőkön nő, erdőkben, parkokban és keitekben. Majdnem kozmopolita, csak a szélsőséges éghajlatú területekről hiányzik. • HASONLÓ F A J O K Nyílt, homokos területeken él a L. lividum, amely szintén sima felszínű, de szürkébb és nyílása szemölcsös (a csoportos pöfetegé majdnem sima). • EGYÉB NEVEK csoportos pöfeteg.
—• éretten zöldesbarna spóratermő szövet
fiatal termőtesteken sötét tüskék vannak
a bőr éretten sötétbarna és papírszerű lesz • sűrű, fehér meddő szövet az alapban
az érett példányokból * kerek nyíláson keresztül távoznak a spórák
T E R M Ő H E L Y Jellegzetesen nagy csoportokban nő.
Család
LYCOPERDACEAE
Lycoperdon
ldén
echinatum
V ősz
TÜSKÉS PÖFETEG Gömbölyű, alul csúcsos termőtestének felületét hosszú, bama tüskék borítják, melyek éréskor lehullanak és jellegzetes, hálószerű mintát hagynak maguk után a gomba sötétbarna felszínén. A spóratermő szövet fiatalon fehér és kemény, barnára érik. amikorra a lila árnyalatú, csokoládébama spórák a termőtest tetején található nyíláson keresztül ki szabadulnak; a meddő alapi rész húsa is megsötétedik idővel. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba; meszes talajon nő, általában bükkösökben. Néha a lisztes felszínű, L. mammiliforme\a\ együtt található. Európa és Ázsia melegebb részein terjedt el, de csak helyenként gyakori. • HASONLÓ F A J O K Az É-Amerikában honos L. americanum nagyon hasonló. Méret
Család
BIMBÓS PÖFETEG
Faj
' az érett termőtest tetején nyílás van
a lehullott tüskék után hálóminta marad vissza a gömbölyű termőtest alja elvékonyodik fehér • micélium köteg rögzíti a termőtestet az avarban
T E R M Ő H E L Y Néhány gomba nő együtt; gyakran található árokparton. Spóraszín
TERMŐTEST 1 3 - 7 c m - » 1 - 3 c m LYCOPERDACEAE
csúcsban találkozik
Lycoperdon
LDÉN
perlatum
Érték
csoko[ádéban1a
Y ŐSZ
NYILIS
Gömbölyded termőtestének alsó része tönkszerű, színe fehér vagy sárgásbarna, felületét kisebb, szemcseszerű pikkelyekkel körülvett, rövid tüskék fedik. A feji rész tetején egy kis púp jelzi a nyílás helyét, ahol az érett spórák majd kiszabadulnak. Éréskor a felszín tüskéi lehullanak, szabályos mintázatot hagyva maguk után a gomba bőrén. Fiatalon kemény, fehér húsa ehető, idővel sötét színűvé és élvezhetetlenné válik. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba; erdők talaján él, de réteken is előfordul. Gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K - a nyílás helyét A L. nigrescens tüskéi kis púp jelzi hosszabbak és sötétebbek, csoportosan állnak METSZET a sokkal hosszabb tüskéjű L. echinatumhoz (fent) szemcsehasonlóan. A tüskék szerű pikkelyek lehullása után mindkettő a kúpos felszíne hasonló tüskék körül mintázatú. • EGYÉB NEVEK a „tönk" meddő • L. gemmatum. szövete szivacsos
a tüskék idővel lehullanak
METSZEI
T E R M Ő H E L Y Tömött csoportokban, ritkán egyenként nő.
Család LYCOPERDACEAE
^
Calvatia
Idény
excipuliformis
VÁLTOZÉKONY PÖFETEG
a fiatal gomba felső részének felületét finoman csúcsos pikkelyek fedik
Barnássárga színű, jellemzően magas „tönkű" gomba, gömbölyű, termékeny felső résszel; rövid „tönkű" példányok is előfordulnak néha. Éretten külső burka felreped és a belsejében levő barna spórákat a szél és az eső szórja szét. A fiatal, kemény termőtestek ehetők, bár eléggé íztelenek. A „tönk" idővel szívóssá válik és érés után is sokáig megmaradhat. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba; erdőtalajon vagy gyepekben nő. Az északi mérsékelt övben szórványosan gyakori faj; a szubarktikustól a szubtrópusi területekig terjedt el. • HASONLÓ F A J O K A L. molle hasonlít a rövid „tönkű" alakokra; mikroszkópos vizsgálattal különíthetők el. • EGYÉB NEVEK Handkea e„ Calvatia saccata.
világos sárgásbarna, éretlen termőtest
a meglehetősen hosszú „tönk" felszíne éretten barázdálttá válik
a külső burok éretten felreped és kiszabadul a barna spórák tömege
a fiatal példányok spóratermő szövete fehér és kemény
METSZET a „tönkben" nem termelődnek spórák
vagy avarban nő
„tönk" húsa szivacsos szerkezetű
a
METSZET
T E R M Ő H E L Y A termőtestek kis csoportokban nőnek.
l
Család LYCOPERDACEAE
Faj
Calvatia
PIKKELYES PÖFETEG Nagy termetű Calvatia faj; sohasem magasabb a szélességénél. Körte alakú termőtestét eléggé durva, lisztes pikkelyek fedik, melyek idővel lehullanak. Teteje éréskor lemállik és kiszabadul belőle bama színű, néha zöldes árnyalatú, porszerű spóra tömege. Alsó, meddő része fehér, barnára érik. Fiatalon ehető gomba, de nem túl ízletes. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf faj; nyílt, füves termőhelyeken nő. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt. • EGYÉB NEVEK Handkea ulriformis, Lycoperdon caelataluteriformis, C. caelataluteriformis, zsákos/bunkós pöfeteg. Méret
Faj
durva, lisztes, fehér pikkelyek
körte alakú, * lapos tetejű termőtest
T E R M Ő H E L Y Többnyire kis csoportokban nő füvek, zuzmók és alacsony növényzet között. Spóraszín
Scleroderma
A „tönk" félig a talajban van
•
micélium köteg •—
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együn a csupasz talajon. Spóraszín
TERMŐTEST 1 5 - 1 0 c m «-• 2 - 5 c m Pisolithus
arhisus
OSZTOTT PÖFETEG Változatos formájú termőteste kerekded, gumószerű részre és nyélre különül. Belseje durva, borsó nagyságú kamrákra osztott, helyenként élénksárga vagy ibolyásfekete. Teteje felé az érő spóráktól rozsdabarna színű, felszakadozó. Alul tönkszerű, hosszú micéliumistrángban végződik. Fűszergombának használják. • ELŐFORDULÁS Savanyú homoktalajokon, nyír és erdei fenyő alatt nő; szórványos. • HASONLÓ F A J O K Külsőleg a mérgező áltriflákra hasonlít, de osztott glebája eltér azokétól. • EGYÉB NEVEK P. tinctorius/arenarius.
Érték
barna pikkelyek a gömbölyded termőtesten •—
Eléggé nagy, halványsárga vagy barna színű gomba, felületén szabálytalan, barna pikkelyekkel. Termőtestének tönkszerű nyúlványa van, vékony burka csak 1 mm vastag. Fehér, éretten sötét bíborbarnára változó spóratermő szövete fémszagú. Spóráit a külső burok szétesése után a szél terjeszti. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal pl. tölggyel és bükkel - képez mikorrhizát; erdőkben és parkokban nő. Az északi és a déli mérsékelt övben egyaránt széles körben elterjedt, gyakori faj.
Fa)
csokoládé bama
Idény
verrucosum
NYELES ÁLTRIFLA
Család SCLERODERMATACEAE
nyar-osz
a spórák tömege látható a lyukon keresztül •—
TERMŐTEST I 5 - 1 0 cm +-> 5 - 1 5 c m
Család SCLERODERMATACEAE
M6ret
Idény
ulriformis
bíborfekete nyár vége-ősz
spóráktól poros felszín
borsó nagyságú hólyagokkal osztott gleba
elvékonyodó, tönkszerű meddő rész
T E R M Ő H E L Y Törmelékes lejtőkön, töltéseken egyenként terem vagy néhány példány nő együtt.
CSÉSZE VAGY KORONG ALAKÚ GOMBÁK Bár e fajok mindegyike csésze vagy korong alakú termőtestet fejleszt, mégis két csoportra oszthatók. Egyik részüknek többé-kevésbé gömb alakú termőteste van, melynek teteje kissé mélyed be, vagy lapos (264-273. old.); más részük termőteste mélyen besüllyedt, madárfészek szerű és apró, gömb alakú képződményeket (peridiolum) tartalmaz (274. old.)
GÖMBÖCSKE NÉLKÜLI GOMBÁK
c
sésze vagy korong alakú termőtestük belső oldalán vagy a korong felszínén helyezkedik el a sima spóratermő réteg (himénium). Érett spóráik hevesen lövellnek ki (1. 16-17. old.). Család SARCQSCYPHACEAE
Fa
* Sarcoscypha
A kucsmagombák (209-210. old.) az egyszerű csészegombáktól származtathatók, de feltűnő tönkjük és bonyolult alakjuk van.
austriaca
ldény
késő ősz-kora nyár
OSZTRÁK CSÉSZEGOMBA A gomba tartós, csésze alakú termőtestének külső felén dugóhúzószerű fehér szőrök vannak. Halvány külsejével éles ellentétben áll a csésze élénk skarlátvörös belseje. A csésze pereme szintén világos színű és finoman fogazott lehet. A világos tönk általában eltűnik az aljzatban; halványpiros húsa eléggé szívós, de törékeny. Tiszta fehér változata is létezik. • ELOFORDULAS Faanyagon nő, loberdőkben. Európa-szerte elterjedt és valószínűleg máshol is megtalálható az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A S. coccinea csészéjének külső oldalán egyenesek a szőrök. Más Sarcoscypha fajok elterjedése sokkal kisebb, spóráik eltérnek.
a külső felszínt göndör fehér szőrök fedik
változó hosszúságú tönk
finoman barázdált világos perem
T E R M Ő H E L Y Korhadó fákon csoportosan tiő.
a csésze belseje élénk skarlátvörös
Család
OTIDEACEAE
Fa]
Tarzetta
Idény
cupularis
nyar-osz
FOGACSKÁS KEHELYGOMBA a csésze pereme A kehely alakú termőtest peremén kicsi, háromszögű fogak finoman fogazott sorakoznak; a tönk rövid. Más csészegombáktól eltérően, melyek idővel kiterülnek, e faj termőteste éretten is megtartja alakját. A termőtest külső oldala szemcsés szerkezetű, színe halvány sárgásbarna; a csésze belsejében a spóratermő réteg (himénium) szürkéssárga. a csésze • ELŐFORDULÁS Humuszos, meszes talajon nő erdőkben és spóratermő parkokban. Széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj az északi belseje szürkésmérsékelt övben. sárga színű • HASONLÓ FAJOK E kis nemzetség többi faja is hasonló termőhelyeken él. A legnagyobb eltérés méretükben van; a T. caninus csészéje a legnagyobb, átmérője elérheti az 5 cm-t. A fajokat egyébként nagyon nehéz megkülönböztetni, habár a tönk kialakulása és mikroszkópos tulajdonságaik segítenek. • EGYÉB NEVEK Geopyxis/Puslularia cupularis.
METSZET
kehely alakú termőtest világos sárgásbarna színű külső oldal
T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban nő, többnyire csupasz talajon. Méret
rövid tönk
CSÉSZE 0 0,5-1,5 cm 1 0,5-2,5 cm TÖNK t 0 . 3 - 1 cm <-> 2-4 m m
Család MORCHELLACEAE
Faj
Disciotis
RÁNCOS TÁRCSAGOMBA Sötétbarna termőieste kezdetben csésze alakú, majd ellaposodik és idővel domború is lehet. Felszíne feltűnően redős és ráncos, különösen a nagyobb példányokon; piszkosfehér külső oldala korpás. Csökevényes tönkje vastag, piszkosfehér színű; világos húsa vastag és törékeny. Klórszaga ellenére ehető; a szag főzéskor eltűnik. • ELŐFORDULÁS Erdőkben és parkokban gyakran található a halvány színű, Morchella semilihera (210. old.) vastag, de társaságában. Gyakran társul törékeny hús • acsalapuval (Pelasiles). Kedveli a nedves, agyagos és meszes az érett • talajokat. Igen széles körben példány elterjedt faj, a sarkvidéki, magasfelszíne redős és ráncos hegységi és trópusi területek kivételével sokfelé megtalálható.
Spóraszín Idény
fehér
Érték
tavasz-kora nyár
a csésze belseje barna vagy
T E R M Ő H E L Y Mindig tápdús talajon nő, egyenként vagy kis csoportokban.
Család
PEZIZACEAE
Faj
Peziza
Idény
vesiculosa
lisztes, szemcsés külső felszín
MELEGÁGYI CSÉSZEGOMBA Hólyag alakú gomba, erősen behajló peremmel. Külső oldala halvány sárgásbarna és szemcsés, belső spóratermő felszíne (himénium) sárgás. A nyílás, melyen keresztül a spórák kijutnak kicsi és más Peziza fajoktól eltérően, idővel nehezen tágul. Törékeny, halványsárga húsa vastagnak számít a nemzetségben. • ELŐFORDULÁS Kertekben, parkokban, gazdasági épületek körül tápanyagban gazdag helyeken, pl. komposzthalmokon, mulcsozott virágágyakban, rothadó szalmán nő. Gyakran található együtt más csészegombákkal és tintagombákkal (Coprinus fajok. 174-176. old.). Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori gomba. • EGYÉB NEVEK Aleuria vesiculosa.
egész év
sárgás oldal
belső
a csésze • pereme behajlik
a spórák kis nyíláson keresztül távoznak
aránylag vastag, törékeny hús
T E R M Ő H E L Y Tömött csoportokban vagy egyenként nő. Méret
Spóraszín
CSÉSZE 0 3 - 1 0 c m J 1 - 4 c
Család PEZIZACEAE
Peziza
Idény
badia
Érték
fehér
nyar-osz
BARNA CSÉSZEGOMBA Belül éretten zöldesbarnára változó, barna termőtestéről ismerhető fel ez a gomba, bár egyértelműen csak mikroszkóp alatt lehet elkülöníteni más barna színű Peziza fajoktól. Spóráinak felszíne hálózatos díszítésű. A termőtestnek nincs tönkje, külső felszíne vörösesbarna, szemcsés felületű; vörösbarna húsa vékony. • ELŐFORDULÁS Homokos talajú fenyvesekben foltokban nő, vagy árokparton, mocsaras területen található, nyírek körül. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Világosabb barna fajok pl. a P. microporus. P. repanda és a P. varia korhadó tuskókon nőnek. • EGYÉB NEVEK Aleuria/GalactinialPlicaria badia, tejelő csészegomba. a tönk nélküli csésze a talajon ül
T E R M Ő H E L Y Tömegesen vagy kis csoportokban nő.
- szemcsés, vörösbarna külső felszín
a csesze * idővel kitágul
a csésze széle szabálytalanul hullámos *
a belső felszín májbarna, idővel sötétebb és zöldes árnyalatú lesz
Család
PEZ1ZACEAE
Faj
Peziza succosa
Idény
nyár-ősz
SÁRGATEJŰ CSÉSZEGOMBA A csésze alakú, sárga vagy szürkésbarna színű gomba abban tér el más Peziza fajoktól, hogy felvágva a csésze vékony, sárgásbarna húsa sárga, fokozatosan élénkülő színű, tejszerű folyadékot választ ki. A csésze idővel kinyílik és alakja szabálytalanná válik. • ELOFORDULAS Lomberdőkben utak szélén nő; gyakran Helvetia és Inocybe fajokkal található együtt. Széles körben elterjedt és helyenként gyakori faj Európában; É-Amerika K-i és középső részén is megtalálható. • HASONLÓ FAJOK Más Peziza fajoknak is van sárga tejnedve: a P. michelii kisebb és lilás árnyalatú; a P. succosella is kisebb, húsa sárgászöldre színeződik, spórái is kisebbek. • EGYÉB NEVEK Galactinia succosa.
többé-kevésbé egyenletes perem
eléggé világos példány
- a csésze idővel kiszélesedik
szürkésbarna spóratermő felszín
majdnem sima külső felszín
a hús sárgára színeződik a sérülések helyén
T E R M Ő H E L Y Erdőkben egyenként vagy csoportosan nő, agyagos talajon. Mérel
Spóraszín
CSÉSZE 0 0 . 5 - 5 cm t 0 , 5 - 2 cm
Család OT1DEACEAE
Faj
Geopora
arenicola
Idény
feh
Érték
nyár-ősz
HOMOKI FÖLDICSÉSZEGOMBA Ez a faj eléggé nagy, csésze alakú, szőrös külsejű termőtestet fejleszt. Sima belső oldalán apró, parazita tömlősgomba a Melanospora brevirostris nőhet. Spórái a rokon fajokéhoz képest nagyok. • ELŐFORDULÁS Homokos vagy kavicsos talajban utak mentén vagy kavicsgödrökben található; termőhelyén nehéz észrevenni. Európa-szerte elterjedt. E-Amerika ÉK-i részén és Kaliforniában is megtalálható. • HASONLÓ FAJOK Minden Geopora faj a talajba süllyedve él; némelyeknek csak apró nyílás van a termőtestükön, mások éretten csillag alakban felnyílnak. A Humaria hemisphaeria a talaj felszínén nő. Számos hasonló faj létezik, melyek között nehéz különbséget tenni.
a termötest mohás, homokos talajban nő
T E R M Ő H E L Y Tömegesen türemkednek ki a talajból.
-• a csesze szétnyílik és kiszabadulnak a spórák
vékony, •— törékeny, barna hús
• barna színű, szőrös külső felszín
sima, • sárgásbarna belső oldal
Család
Idény
Otidea onotica
OTIDEACEAE
NYÚLFÜLGOMBA
ősz
nagyon
vékony,
Különleges formájú, sárgás narancssárga, belül rózsás árnyalatú termőteste megkönnyíti e faj azonosítását. A fül-alakú csésze az egyik oldalán felhasadt, piszkosfehér alapja tönkszerű. Felszínén idővel rozsdavörös foltok jelennek meg. Halvány húsa nagyon vékony. Ehető^ de ritkasága miatt fogyasztása nem ajánlott. • ELŐFORDULÁS Lombos fák, pl. mogyoró és tölgy, valamint fenyők alatt nő; nem kötődik semelyik fafajhoz. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de előfordulása szórványos, meglehetősen ritka. • HASONLÓ F A J O K Az 0. cantharella kisebb és nem rózsás árnyalatú. Az 0. coccinea citromsárga termőteste kevésbé megnyúlt. Az 0. leporina kisebb és barnább, főként fenyvesekben nő. • EGYÉB NEVEK .•v Scodinella onotica.
METSZET
rozsas árnyalatú, sima belső felszín
a csésze az alapig felhasad
piszkosfehér, tönkszerű alap
T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban nő, avar között a talajon.
Spóraszin
CSÉSZE 0 1 - 3 cm t 3 - 1 0 cm Család LEOTIACEAE
Faj Chlorociboria
jy^
Érték
aeruginascens
RÉZROZSDASZÍNŰ CSÉSZEGOMBA Ez a gomba kékeszöld elszíneződést okoz az aljzatául szolgáló faanyag belsejében. Termőtestet megfelelő körülmények között, időszakonként fejleszt. Á termőtest is hasonlóan kékeszöld színű, a szívós csésze felszíne sima; pereme sima vagy néha hullámos. Külső oldala és rövid tönkje világosabb kékeszöld színű. • ELŐFORDULÁS Lombos fákon nő erdőkben, általában hullott tölgy- vagy mogyoró ágakon. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K Egyes rokon fajok, főként a C. aeruginosa szintén okoznak zöld elszíneződést a fákban. A fajok spóraméret alapján különböztethetők meg: a C. aeruginosa spórái 11,5 x 3 pm, míg a C. aeruginascenséi 7,5 x 1 pm méretűek.
T E R M Ő H E L Y Elpusztult, korhadó fákon elszórt csoportokban nő. Méret
CSÉSZE 0 0 , 2 - 1 cm
TÖNK
í 1-5 r
• 1 - 3 mm
Spóraszín
fehér
Család S C L E R O T I N I A C E A E
Fa
'
Dumontinia
tuberosa
SZELLŐRÓZSÁS CSÉSZEGOMBA A faj gesztenyebarna termőteste egy föld alatti szervből, a szkleróciumból nő ki. Csésze alakú termőrészének sima a felszíne kívül és belül. Tönkszerű meddő része hosszú és fekete színű. Valószínűleg ennek a fajnak van a legnagyobb termőteste a Sclerotiniaceae családban. a szklerócium • ELŐFORDULÁS Parazita tömlősgomba; belseje fehér szellőrózsák gyöktörzsében METSZET élősködik. Európában lokálisan elterjedt faj. • EGYÉB NEVEK Sclerotinia tuberosa.
T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban nő a csupasz erdei talajon. CSÉSZE 0 0 , 5 - 3 cm Család
TÖNK I 2 - 1 0 c m «-• 2 - 4 m m
SCLEROTINIACEAE
Fai
Rustroemia
Idény
firma
SZÍVÓS SZTRÓMACSÉSZEGOMBA A faj csésze alakú, bama termőtestének a közepe köldökszerűen ^ ^ sárgásbesüllyed, pereme sima, a csésze külső oldala finoman ráncos, barna/barna A „tönk" fa aljzaton rögzül. Habár ez a gomba nem képez valódi szkleróciumot, más tulajdonságai azért hasonlítanak a család többi fajára: pl. csak egy gazdanövényen nő, ami ez esetben a tölgy. Kisebb, mint a S. tuberosa (fent), de még így is a család nagyobb fajai közé tartozik. • ELŐFORDULÁS Hullott tölgyfa ágakon nő; a fát feketére színezi. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj Európában. • HASONLÓ F A J O K A R. bolaris kisebb, spórái szélesebbek ( 1 8 x 9 µm, míg a R. firmáé 17 x 5,5 µm). A Ciboria batschiana makkon nő.
a korong külső oldala finoman
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő.
szívós hús
•
a felső, spóratermő réteg közepe köldökszerűen bemélyed ?
Faj
Család LEOTIACEAE
Neobulgaria
LDÉN
pura
Y
késő ŐSZ
BÜKK KORONGGOMBA Kocsonyás termőtestű, áttetsző halványrózsaszínű gomba. Spóratermő felszíne sima, pereme finoman fogazott. Alapja felé erősen elvékonyodik, metszete kúp alakú. A friss példányok kemények és rugalmasak. A termőtestek az időjárás viszontagságai hatására összeesnek és még vékonjabbak lesznek, de télig fennmaradhatnak. • E L Ő F O R D U L Á S Viszonylag frissen lehullott bükkfa ágak és tuskók kérgén nő, általában a Hypoxylon fragiformet (257. old.) követően. Az északi mérsékelt övben a bükkös zónában fordul elő. • H A S O N L Ó F A J O K A Bulgaria
inquinans
hasonló küllemű
és hasonló helyeken nő, de keményebb és sötétbarna vagy fekete színű.
' '• . •kLi »
^
korong alakú
^
felszín
•
lapos felső oldalán van a s termő felszín
halvány rózsaT E R M Ő H E L Y Sűrű csoportokban
szm
nő bükkfa kérgen.
,ermo,es
Méreí Család
rugalmas hús
áttetsző
WM
' Spóraszín
BORONG 0 0 , 5 - 3 cm j 1 cm Bulgaria
LEOTIACEAE
inquinans
KOCSONYÁS KORONGGOMBA A gomba korong alakú, medvecukorszerű, fekete termőteste néha kékes árnyalatú. A Leotiaceae családban általános, hogy spóráik igen feltűnő, szénfekete színűek; a környező fakérget a spórák koromszerű, fekete rétege vonja be és a termőtestet megérintve folt marad az ujjunkon. Aszkuszonként 8 spóra termelődik (1. 10—11. old), melyek közül csak a felső 4 fekete színű. A spórák színező tulajdonságát gyapjúfestésre használják. •. E L Ő F O R D U L Á S Frissen kidőlt bükk- és tölgyfák kérgén nő, elsősorban a felső oldalukon. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben, ahol a gazdanövényei is előfordulnak. • H A S O N L Ó F A J O K Az Exidia glandulosa (283. old.) és az Exidia truncata kocsonyásabb és kiszáradás után is felélednek. • EGYÉB NEVEK B.
poiymorpha.
T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő bükk és tölgy kérgén.
fehér
Család
LEOTIACEAE
(Ascocoryne
Idény
cylichniu
ősz—tél
ŐSZI KOCSONYAGOMBA
kocsonyás hús
Korong alakú, kocsonyás, vöröses bíborszínű termőtestet fejlesztő faj; spóratermő felszíne sima és fényes, széle általában szabálytalanul karéjos. Rövid tönkje miatt a termőtest oldalról nézve kúp alakúnak látszik. • ELŐFORDULÁS Fakérgen és szabadon álló lombos fa faanyagon nő. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K Az A. sarcoides (lent) korongja keskenyebb és spórái rövidebbek. Az északi féltekén számos hasonló, kisebb faj fordul elő, melyeket biztosan csak mikroszkóp alatt, pl. spóráik vizsgálatával lehet azonosítani.
» a gomba rövid tönkkel rögzül az aljzathoz A sima alsó felszín
sima, spóratermő felső oldal
vöröses bíborszínű termőtest
korong alakú termőtest
T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő mohás tuskókon és ágakon. Méret
Család
KORONG 0 0 , 5 - 2 c m ; 2 ^ 1 m m LEOTIACEAE
szabadban állófaanyagon növő példány
Spóraszín
TÖNK t 0 - 5 m m • > 0 - 2 m m
Ascocorine
LILA KOCSONYAGOMBA A gombának korong alakú, kocsonyás, vöröseslila termőteste és csökevényes tönkje van. A korong alakú termőtesten tekervényes ivartalan kinövések figyelhetők meg; ezek színe világosabb és szürkébb. • ELŐFORDULÁS Csupasz lombos fa tuskókon vagy törzseken nő. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben és valószínűleg máshol is. • HASONLÓ F A J O K Az A. cylichnium (fent) leginkább mikroszkóppal különíthető el; spórái hosszabbak és éretten általában 3-nál több válaszfaluk van. Az Á. turficola sokkal ritkább és színesebb; tőzegmoha között nő. Az Ascolremella faginea (283. old.) termőteste nagyobb és tekervényes.
ld6
sarcoides
tekervényes, világos vöröseslila ivartalan rész
fthér
Érték
" y ősz-tél
•
belül kocsonyás, korong alakú termőtest
a termőtest kéreg nélküli lombos fán nő
T E R M Ő H E L Y Csoportosan vagy egyenként nő, általában az ivaros és az ivartalan alak együtt fordul elő.
Család LEOTÍACEAE
Bisporella
Idény
citrina
ősz-kora tél
CITROMSÁRGA CSÉSZEGOMBÁCSKA Csoportos megjelenése és élénksárga színe miatt már messziről is látható ez az apró gombafaj. Korong alakú termőtestének felső felszíne sima. Lapos vagy kissé homorú, alsó fele világosabb színű; fehér korongjai is előfordulnak. Valódi tönkje nincs. • ELŐFORDULÁS Kidőlt lombos fákon, általában bükkön, tölgyön és mogyorón nő. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, nagyon gyakori gomba. • HASONLÓ F A J O K Egyes Bisporella fajok tetején vagy annak közelében előfordulnak fekete színű, ivartalan alakjaik, melyeket Bisporanak neveznek. Rengeteg közeli rokon, sárgaszínű csészegomba van: egyeseknek tönkjük nő, vagy csak mikroszkóppal különíthetők el.
—• a korong felszínén vöröses foltok jelenhetnek meg
oldalnézetben a termő- • test kalapácsszerű
f. ••
nagy tömegben terem a csupasz lombos fák felületén
T E R M Ő H E L Y Feltűnő tömegben nő nedves faanyagon.
Csatád
Spóraszin
KORONG 0 1 - 3 mm t ! mm-nél kevesebb ALEURODISCACEAE
Aleurodiscus
amorphus
VÁLTOZÓ KORONGGOMBÁCSKA Bár ez a faj csészegombának néz ki, kéregszerű bevonatot képező termőteste sokkal szívósabb és bőrszerű. Rózsás narancssárga korongjának felszíne lisztes, felpöndörödő fehér széle rojtos; középpontja meddő, befeié alatt erősen hozzánőtt hajló, fehér az aljzathoz. Kocsonyás, áttetsző szegély • vagy fehér foltjait a termőtestén élősködő Tremella fajok, pl. a T. simplex okozzák. kocsonyás foltok • ELŐFORDULÁS jelzik az élősJegenyefenyők vagy néha lucok ködőket • kérgén nő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben, Európában és E-Amerikában. • HASONLÓ F A J O K A Lachnellula subtilissima szőrösebb, élénkebb narancssárga és tönkje feltűnőbb.
j / f j
• sima, spóratermő felső felszín
körvonala szabálytalan
Méret
^ ^
Idény
Érték
fehér
egesz ev
halvány- vagy rózsás narancssárga spóra* termő felszín
T E R M Ő H E L Y Nedves időben tömegesen terem.
CSÉSZE VAGY SERLEG ALAKÚ GOMBÁK, GÖMBÖCSKÉKKEL Tyr ülönleges termőtestük pohár vagy ^ kehely alakú, benne apró, gömbölyű képződmények (peridiolum) találhatók, melyek a spóratermő szövetet, a himéniCsalád
Crucibulum
NIDULARIACEAE
umot tartalmazzák. A pohár tetejét kezdetben hártya zárja le, amely éréskor eltűnik és a gömböcskéket kimossa belőlük a csapadék. Idény
crucibuliforme
K Ö Z Ö N S É G E S TÉGELYGOMBA A Crucibulum nemzetség egyetlen faja. Hengeres, fészekszerű, sárgásnarancssárga termőtestében 10-15 lencse alakú, fehér, spórákat tartalmazó gömböcske található. A gömböcskék vékony fonállal rögzülnek a pohár alján. A serleg külső felszíne nemezes vagy sima. Az éretlen poharat sárgásnarancssárga fedő takarja, amikor ez felhasad, a gömböcskéket kimossa belőle a csapadék. • E L Ő F O R D U L Á S Avaron, mulcson vagy fűrészporon nő, erdőkben, parkokban és kertekben. Széles körben elterjedt, eléggé gyakori f a j az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A Cyathus fajok alakja kúpos és gömböcskéik sötétebb színűek. • E G Y É B N E V E K C. vulgaris. M6rel
Család
CSÉSZE 0 5 - 8 m m NIDULARIACEAE
Cyathus
CSÍKOS POHÁRGOMBA
striatus
belső
az éretlen gömböcskéket hártyaréteg védi
hengeres termőtest, lencse alakú „ gömböcskékkel"
fehér, 15-2 átmérőjű gömböcskék
mm
nemezes vagy külső felszín
sima
T E R M Ő H E L Y T ö m e g e s e n nő korhadó növényeken.
Spóraszín
t 0.5-1 cm Faj
sima felszín
Idény
Érték
fehér
l ősz a termőtest külsejét sötét szőrök fedik
©
A gomba legjellemzőbb tulajdonsága, hogy pohár alakú termőtestének belső felszíne bordázott; külsejét bama szőrök fedik. Éretlenül vékony, piszkosfehér hártya zárja le a tetejét, termotest amikor ez felszakad, kimosódhatnak belőle a spórákat tartalmazó gömböcskék. A rögzülésüket szolgáló nyálkás fonallal leválásuk után a közeli növényzeten kapaszkodnak meg. • E L Ő F O R D U L Á S Erdőkben, általában ® METSZET mély avarban nő. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A C. olla belseje nem bordázott világosszürke és nyíltabb helyeken terem. gömböcskék A C. stercoreus ürüléken nő, nem bordázott és gömböcskéi sötét lencse alakú, 1-2 mm színűek. É-Amerikában, Japánban és T E R M Ő H E L Y Csoportosan nő talajba átmérőjű a trópusokon sok hasonló faj terjedt el. süllyedt, korhadó lombos fákon. gömböcskék
TROMBITA ALAKÚ GOMBÁK Üreges termőtestük trombita alakú, spóratermő himéniumuk a többé-kevésbé sima külső felszínen helyezkedik el. A fajok többsége a Cantharellaceae családba tartozik (l. még 28. és 30. old.). A termőtestek húsa eléggé szívós és hosszan fennmaradnak.
Család
CANTHARELLACEAE
Faj
Craterellus
cornucopioides
nyar-osz
sötétbarnán
SÖTÉT TROMBITAGOMBA Sötétbarna, üreges termőtestű, trombita alakú, alul elkeskenyedő termőtestű faj. Külső felszínén van a világosszürke, spóratermő réteg. Vékony, szürke húsa ehető, szárazon aromás illatú. Sötét színe miatt nehéz megtalálni, de ahol előfordul, ott tömeges. • ELŐFORDULÁS Erdőkben lombos fákkal képez mikorrhizát, tápdús, meszes talajon; néha fenyők alatt is megtalálható. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; egyes vidékeken tömeges, máshol nem él. • H A S O N L Ó F A J O K Az észak-amerikai C.fallax sokkal szagosabb.
üreges, trombita alakú termőtest hullámos, szabálytalan perem
TERMŐTEST 0 3 - 1 0 c m X 5 - 1 2 c m CANTHARELLACEAE
ALAP <-> 0 . 5 - 2 c m
Faj Cantharellus
SZAGOS RÓKAGOMBA
METSZET
a termőtest külső felszíné szürkésfehéren hamvas
a ^ '
Család
márványozott
h a r m r
Spóraszín Idény
lutescens
T E R M Ő H E L Y Tömegesen és kis csoportokban is előfordul.
fehér
kora ő s z - k o r a tél
sárgásnarancssárga
tönk •
• sárgásbarna
Többé-kevésbé trombita alakú, sárgásbarna termőtestű rókagomba. Sárgásnarancssárga alapja üreges, vékony, halványsárga húsa gyümölcs illatú. Külső felszínén a világos spóratermő réteg majdnem sima, a Craterellus fajokéhoz (fent) hasonlóan. • ELŐFORDULÁS Lombos és tűlevelű fákkal él együtt nedves, mohás erdei talajban. Széles körben elterjedt, de lokálisan fellelhető faj az északi mérsékelt öv melegebb területein, E-Amerikában, Ázsiában és Európában. • HASONLÓ F A J O K A C. tubaeformis var. lutescens külső felszínén feltűnő, lemezszerű erek vannak. T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő mohás, meszes erdei talajon.
kalap
Család CANTHARELLACEAE
Cantharellus
Idény
ianthinoxanthus
VÖRÖSÖDŐ RÓKAGOMBA
nyar-osz
ím.
Rövid, trombita alakú, narancssárgás termőtestének pereme hullamos. Termoretege lilás, szürke bevonatot képez, ráncos, eres felszínű. Jellemző tulajdonsága, hogy húsa megsértve gyengén vörösödik és nem, vagy csak órák, napok múlva feketedik. Rendszertani helyzete vitatott: egyes mikológusok faji rangra emelik, mások a C. melanoxeros változatának tartják. • ELŐFORDULÁS Savanyú talajú lomberdők (főleg bükkösök) csupasz talaján nő. Ritka, bizonytalan elterjedésű gomba. • HASONLÓ F A J O K A C. melanoxeros termőteste megnyúlt trombita alakú, termőrétege szürkésrózsás színű, gyengén fejlett ráncokból áll; húsa feketedik. A Gomphus clavatus (lent) termete hasonló.
^
;
^
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy elszórtan nő, csupasz talajú bükkösökben.
TERMŐTEST 0 3 . 5 - 1 0 cm t 2 - 7 cm GOMPHACEAE
Fa
ALAP <-> 2 - 7 cm
i Gomphus
clavatus
DISZNÓFÜLGOMBA Zápfog vagy pörgettyű alakú gomba, hosszmetszetben csaknem háromszögű. Felszíne gyakran tölcsérszerűen bemélyed, sima, csupasz, okkersárga, okkerbarna színű. Széle szabálytalanul hullámos. Ráncos • termőrétege lilás hússzínű. Elvékonyodó tönkje alul fehéren filces. Vastag húsa fehéres vagy vizesen márványozott. • ELOFORDULAS Fenyvesekben és elegyes erdőkben, luc és bükk alatt nő. Hegyvidéki faj, az Alpok vidékén elterjedt, máshol ritka. • HASONLO FAJOK A Cantharellus fajok kisebbek, trombita alakúak. Alakja és ritkasága miatt más gombával nem téveszthető össze.
Spóraszín Idény
halvanY5árBa
Érték
nyár-ősz
nagy, zápfog alakú
termoreteg V
•
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány példány összenő elegyes- vagy fenyőerdők meszes talaján.
CSILLAG ALAKÚ ÉS RÁCSOS GOMBÁK rács alakú termőtest
Ezek a fajok a zárt termőtestű gombák közé tartoznak, mert spóratermő szövetük, a gleba a termőtest belsejében fejlődik ki. A két Clathrus faj (lent és 280. old.) rokonságban áll a szömöresögökkel (246-247. old.). A többi faj, a csillaggombák termőteste csillag alakban felhasad, ennek közepén ül a gömbölyű termőrész.
csillag alakú termőtest
"S Család
CLATHRACEAE
Fa
'
Clathrus
archeri
nyár-ősz a gyorsan szétváló karok csúcsa kezdetben összenőtt
TINTAHALGOMBA A gomba spórái a terjesztésüket segítő rovarokat vonzó, bűzös nyálkában termelődnek. Termőteste jellegzetes: a szürkés vagy halvány rózsaszínű boszorkánytojásból a külső burok felrepedése után 4 vagy 8 élénkvörös kar fejlődik ki. A spórák a karok belső oldalán fejlődnek. A Clathraceae fajokat alakjuk és pirosas vagy fehéres színük jellemzi. • ELOFORDULAS Erdei avarban, fűrészporon vagy faforgácson nő; erdőkben, parkokban és mulcsozott virágágyásokban terem. Ausztráliából vagy Új-Zélandból hurcolták be Európába, ahol már jól meghonosodott. • HASONLÓ FAJOK Az északamerikai Pseudocolus fusiformismk csak 3 vagy 4 karja van. Az Aseroe fajok, pl. a Japánban honos A. coccinea alapja tönkszerű. •EGYÉB NEVEK Anthurus a., A. aseroeformis.
a karok
szerkezete
karok 3-6 cm magas, sárgásszürke vagy halványrózsaszín boszorkánytojás •-
a boszorkánytojást gombafonalak rögzítik
a karok tőben találkoznak
BOSZORKÁNYTOJÁS 0 2 , 5 - 4 c m
a karok szélesen kitárulnak
KAROK 1 5 - 1 0 c m
T E R M Ő H E L Y Csoportosan, néha tömegesen nő. Spóraszín
zöldesbama
Érték
f
SCLERODERMATACEAE
Astraeus
ldén
hygrometricus
fehéren pikkelyes, szürke vagy vörösbarna lebenyek
R E P E D É S E S CSILLAGGOMBA E fémszagú faj kerekded, vörösbarna éretlen termőtestének külső burka megérve csillag alakban felhasad és láthatóvá válik a belső burok védte, gömbölyded, szürkésbarna termőrész. Amikor már levált a micéliumról, száraz időben lebenyei a gömb alakú termőrészre csukódnak, nedvesség hatására kiterülnek. Spóráit az eső mossa ki a központi nyíláson keresztül. • ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba, főként száraz, ritkás erdőkben nő. Kozmopolita, de a hideg mérsékelt övi és a sarkköri területeken nem él meg. • HASONLÓ FAJOK A Geastrum fajok (lent, 279-280. old.) mikroszkópos tulajdonságokban különböznek, pl. spóratartó kamráikban rugalmas fonalak vannak. •EGYÉB NEVEK Geastrum hygrometricum.
Mérel
TERMŐTEST 0 5 - 9 cm
a külső burok 6-15 lebenyre hasad
szívós burok
a termőrész felszíne érdes Spéraszfn
TERMŐRÉSZ 0 1.5-3 c m
Család GEASTERACEAE
Geaslrum
• a spórák nedves időben egy nyíláson keresztül távoznak
T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban nő; kedveli a homokos talajt. b a m a
Érték
triplex
HÁRMAS CSILLAGGOMBA
gömbölyded, szürkésbarna burokkal termőrész
Az egyik legelterjedtebb Geastrum faj. Viszonylag nagy termetű, húsos gomba. Répa vagy hagyma alakú termőteste éretten felhasad, központi termőrésze körül a burok két rétegben - egy gallérszerű belső és egy csillag alakban szétnyílt külső - marad meg. A termőrész belsejében termelődő spórákat az esővíz a tetején levő nyíláson keresztül mossa ki. • ELŐFORDULÁS Erdőkben, parkokban és kertekben nő. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az északi mérsékelt öv melegebb területein; majdnem kozmopolita. • HASONLÓ F A J O K A Trichaster melanocephalus termőrésze csupasz, nem védi burok. A Myriostoma coliforme termőrészéből számos lyukon keresztül távoznak a spórák. a külső burok hátra hajolva, csillag alakban felnyílik
* egész év
• barna vagy rózsásbarna, szárazon papírszerű gallér
finoman szálas peremű, kör alakú nyílás
répa- vagy hagyma alakú, éretlen termőtest
a termőtest belseje sima
T E R M Ő H E L Y Csoportosan vagy gyűrűben nő, humuszos talajon. Érték
Család
GEASTERACEAE
Faj Geastrum
fimbriatum
Idény
halványszürke vagy szürkésbarna termőrész
KÖZÖNSÉGES CSILLAGGOMBA
Gömbölyű, sárgásbarna vagy világosbarna termőteste éretten felnyílik, külső burka 7-11 karéjra hasad és csillag alakban kiterül. A spóratermő szövet a gömbölyű, vij lágosszürke vagy szürkésbarna belső burokkal körülvett termőrészben van a gomba • a külső burok közepén. A spórák a belső burok összehúzódására pillás 7-11 karéjra szélű nyíláson keresztül távoznak, ha esőcsepp hullik a termőrészre. hasad • ELŐFORDULÁS Meszes talajon, avarban nő, lombos fák és fenyők alatt. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. a termőrész akkor engedi • HASONLÓ FAJOK A G. triplex (Ili. ki a spórákat, ha az egy esőcsepptől összehúzódik old.) többnyire hasonló helyeken nő: külső burka csillag alakban felnyílik és központi termőrészét gallér keretezi. A G. rufescens rózsás árnyalatú, központi termőrészén sárgásbarna szárazon nyél alakul ki. vagy világosbarna külső • EGYÉB NEVEK Geastrum T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban burok vagy boszorkánykörben nő. sessile, gyakori/erdei csillaggomba. Méret
TERMŐTEST 0 3 - 6 cm GEASTRACEAE
TERMŐRÉSZ 0 1 - 2 . 5 cm Fa
'
Geastrum
schmidelii
Spóraszín Idény
Érték
csoko|ádébarna
ősz
csőrszerű, sötétbarna, barázdált felületű nyílás
FÉSŰS CSILLAGGOMBA E fajt termőhelye - nyílt, füves helyeken nő - és mérete jellemzi, valamint külső burkának felhasadása után központi, gömbölyű termőrésze, melynek csőrszerű, barázdált felszínű nyílása van. Az éretlen, barna termőtest közel gömb alakú, felszínére többnyire homok és törmelék tapad. A húsos külső burok 5 - 8 karéjra hasad, papírszerűvé érik. A kerekded termőrész szürkésbarna. • ELŐFORDULÁS Meszes, homokos talajú mezőkön és nyílt erdő részekben nő. Európa-szerte elterjedt és Ázsia szomszédos részein. • HASONLÓ F A J O K A G. elegáns termőrésze nyél nélküli. A fenyők alatt növő G. pectinatum nagyobb, termőrészének burka szemcsés és feltűnő nyele van. • EGYÉB NEVEK G. nanum.
a fiatalon lisztes, később sima felszínű központi rész tartalmazza a spórákat
- fiatalon húsos, éretten papírszerű karéjok
szaraznn a karéjok a termőtest alá hajlanak
T E R M Ő H E L Y Gyűrűben nő vagy néhány gomba terem együtt.
a termoreszt 1-2 mm magas nyel emelt fel
a külső burok 5-8 karéjra hasad
a termoresz
Család
GEASTRACEAE
Geastrum
ldén
striatum
" ősz
kerekded, halványszürke termőrész
GALLÉROS CSILLAGGOMBA Mint minden csillaggomba, e faj külső burka is csillag alakban felhasad és látni engedi gömbölyded, központi termőrészét, melynek felülete szürkésfehér, finoman szemcsés, rövid nyélen ül és perem övezi. Az éretlen termőtest majdnem gömbölyű vagy hagyma alakú, talaj és törmelék szemcsék tapadnak a felszínére Felnyílás után a húsos karéjok gyorsan papírszerűvé válnak. • ELŐFORDULÁS Termékeny talajon nő, általában fenyők alatt kertekben és parkokban; vegyesvagy fenyőerdőkben is megtalálható. Európa-szerte elterjedt. -sr^TT^.*.
gallérszerű perem i termőrész alatt
barázdált, csőrszerű, sötétbarna nyílás
T E R M Ő H E L Y Sorban vagy gyűrűben nő vagy néhány gomba terem az avarban. Mérel
Család
TERMŐTEST 0 3 - 6 , 5 c m CLATHRACEAE
TERMŐRÉSZ 0 1 - 2 . 5 c m Faj
Clathrus
Spóraszín ldé
ruber
PIROS KOSÁRGOMBA A gomba termőteste éretten piros színű, kerekded rácsot alkot. Fehér vagy sárgás színű boszorkánytojásból alakul ki. A rács belső oldalán található a zöldesbarna, rovarokat vonzó, bűzös szagú spóratermő réteg. • ELŐFORDULÁS Avaron vagy fatörmeléken nő, parkokban és kertekben; kedveli a meleget. Elterjedése szórványos, főként a Földközitenger környékén fordul elő. • HASONLÓ FAJOK Kb. 17 szerkezetű Clathrus faj ismert, melyek főként trópusi elterjedésűek. Egyesek _ -jggfc. élénkvörös, mások fehér ^ á Ű a B B m t ^ színűek. • EGYÉB NEVEK Clathrus cancellatus. \ I l / / Á f f /I
T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban vagy tömegesen nő.
6-9 csúcsos karéj
" y egész év
a rács belső felszínét nyálkás termőréteg
élénkvörös rács
sargas vagy fehér színű, 3-6 cm magas boszorkánytojás
Érték csokoládébama
J-
a boszorkánytojás burkának maradványa
FÜL- VAGY AGYSZERŰ, KOCSONYÁS GOMBÁK E fajok többségére jellemző, hogy kocsonyás húsuk száraz időben kiszárad, de nedvesség hatására újra vizet vesz fel és kibocsájtja spóráit. Alakjuk az agy szerű, egész felületükön spóratermő szövettel fedett fajoktól a csüngő, fülszerű gombákig terjed, melyek termőrétege a belső oldalon található és lefelé tekint.
Család AURICULARIACEAE
Fai
Auricularia
agyszeru - termőtest
•
ldény
auricula-jttdae
fülszerű termőtest
egész év a termőtest szorosan tapad a fakéregre
JÚDÁSFÜLGOMBA Jellegzetesen fül alakú gomba. Fiatalon kocsonyás és sima felületű, éretten megkeményedik, redőssé válik és kiszárad. Külső, cserszínű felszínét pelyhes szőrök fedik, míg belső, spóratermő felszíne inkább szürke színű, ráncos és redős. Ehető gomba, Kínában gyógyszerként is fogyasztják. • ELŐFORDULÁS Lombos fákon nő, főleg bodzán, nedves erdőkben. Az északi mérsékelt öv melegebb területein széles körben elterjedt faj. • HASONLÓ F A J O K Az A. polytricha hasonló színű vagy sötétebb, felső oldala bársonyos. Főként a trópusokon terjedt el.
pelyhesen szőrös külső felszín
& lefelé tekintő, ráncos és redőzött spóratermőfelszín
cserszínű, feltűnően fül alakú termőtest
a termőtest idővel ráncosodik és kiszárad
a hús szárad
keményre
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy emeletes sorokban nő.
Család
TREMELLACEAE
Fa
'
Tremella
ldér,
mesenterial
y ősz v é g e - t é l
a termőtest puha, lebenyekből áll
ARANYOS REZGŐGOMBA
ernyedt
A gomba feltűnő, majdnem áttetsző, sárga színű termőtestét könnyű felfedezni. Hosszas esőzések hatására kifehéredhet, de ritkán valódi albínó változata is előfordul. Száraz időjárásban a termőtest összezsugorodik, de nedvesség hatására gyorsan vizet vesz fel. Bár eléggé ízetlen, levesnek elkészítve mégis fogyasztják. • ELŐFORDULÁS Corticiaceae fajok élősködője; lombos fák ágain nő, gyakran található rőzserakásokon. - hosszan tartó nedves idő kifakítja a termőtestet
a spórák a teljes felszínen teremnek
kiszáradt, törékeny hús a termőtest szárazon sötét narancssárga
Méret Ö S S Z E N Ő T T TERMŐTESTEK Család
TREMELLACEAE
T E R M Ő H E L Y A tekervényes termőtestek kis csoportokban nőnek. Spóraszín
1-6 cm t 0,5-4 c Faj
Tremella
Idény
foliaceae
Érték
fehér
ősz-tél
FODROS REZGŐGOMBA Kocsonyás, bama termőteste lapos, fodros lebenyekre tagolódik; tönkje nincs, közvetlenül a fakéregre tapad. Szárazon színe sötétebbre válik. Spórái a termőtest teljes felszínén termelődnek. • ELŐFORDULÁS Stereum és Corticiaceae fajok parazitája, lombos fákon nő, de fenyőkön is előfordul parkokban és erdőkben. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. • HASONLÓ F A J O K Ascotremella faginea (283. old.) és a Neobulgaria pura (271. old.) redős alakja hasonlít erre a fajra; bíbor árnyalatukban és jobban lekerekített, agyszerű lebenyeikben térnek el.
barna, kocsonyás
a
hús
termotest
fényes fiatal
fekete törekeny termotest
• nedvesség hatására visszaáll a kiszáradt példány eredeti alakja
barna, példány
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány g o m b a nő együtt.
Család
Exidia
EXIDIACEAE
ldéR
glandulosa
y késő ősz-tél
KORMOS MIRIGYGOMBA Ez a gomba úgy néz ki, mint egy kátránycsepp. Termőteste aránylag merev, kevésbé kocsonyás tapintású, mint a Tremella mesenterial (282. old.). Agyszerűen tekervényes felszíne számos lebenyből áll, idővel egyre barázdáltabb és ráncosabb a felszíne. Mint minden kocsonyás gomba, termőteste kiszáradhat majd újra vizet vehet fel. • ELŐFORDULÁS Erdőkben található korhadó lombos fákon. Széles körben elterjedt, a fekete felszínt gyakori faj az északi mérsékelt övben. számos redő • HASONLÓ F A J O K Az E. truncata szintén szabdalja gyakori, lombos fákon, főként tölgyön élő faj. Termőteste kerekdedebb, külső felszíne molyhos, termőrétege szemcsés. a spóratermő réteg • EGYÉB NEVEK Tremella az egész befedi
plana!faginea.
• az érett példányok sokkal redősebbek és ráncosabbak
felszínt
• a kiszáradt példány nedvességre vizet vesz fel
a terjedő termőtestek összenőhetnek
T E R M Ő H E L Y A termőtestek egymás mellett találhatók.
ÖSSZENŐTT TERMŐTESTEK <-+ 2 - 1 0 c m | 0 , 5 - 1 , 5 c m Család
LEOTIACEAE
Faj
Ascotremella
faginea
BÜKK-ÁLREZGŐGOMBA A gomba 10 cm átmérőt is elérő, nagy, fényes, bíborszínű, kocsonyás csoportjai gyakran láthatók. Termőteste kocsonyás, szabálytalan alakú foltokból áll, melyek összhatása agyvelőszerű. Az aljzathoz tönkszerű képződménnyel tapad. Úgy néz ki, mint egy kocsonyása termőtest gomba, de mikroszkóp alatt kocsonyás láthatók spóratermő aszkuszai állagú •— (10-11. old.), mivel a tömlősgombák közé tartozik. • ELŐFORDULÁS Jellegzetesen agy szerű, korhadó bükkön nő, de más szabálytalan alakú lombos fákon is megtalálható. termőtest Szórványosan elterjedt és helyenként gyakori E-Amerika ÉK-i és Európa nagy részén.
Spóraszín Idény
fchér
nyár-ősz
szennyes bíborszínű termőtestek
a spórák a termőtest egész felszínén • termelődnek
T E R M Ő H E L Y Egyenként nő vagy néhány gomba terem korhadó lombos fák ágán és tuskóin.
SPÓRATÁBLÁZAT spórák színe, alakja, felszínük szerkezete és mérete igen változatos; a fajok pontos meghatározásához gyakran nélkülözhetetlen ismeretük. A fajok ismertetésében szerepel a spóraszín is; az alábbi táblázat a spórák alakját és
A FAJ
MÉRET µ!!!
Agaricus arvensis Agaricus augusius Agaricus bernardii Agaricus hisporus Agaricus bitorquis Agaricus californicus Agaricus campester Agaricus hondensis Agaricus porphyrizon Agaricus praeclaresquamosu Agaricus sylvaticus Agaricus sylvicola Agaricus xanthoderma Agrocybe cylindracea Agrocybe pediades Agrocybe praecox Albatrellus ovinus Aleuria aurantia
7x5 8,5x5 6,5x5,5 6x5 6,5x4,5 5,5x4,5 8x4,5 5x3,5 5x3,5 5,5x3,5 5,5x3,5 7x4,5 6x4 10x5,5 12x8 9x5,5 4x3,5 17,5x9
Aleurodiscus amorphus Amanita caesarea Amanita citrina Amanita crocea Amanita fúlva Amanita gemmata Amanita muscaria és A. m. var.formosa Amanita pantherina Amanita phalloides
28x23 10x7 9x8 100 110 10x7,5 9x6,5
Amanita porphyria Amanita rubescens Amanita solitaria Amanita spissa Amanita vaginata Amanita virosa Armillaria cepistipes Armillaria mellea Armillaria tabescens Ascocoryne cylichnium
90 8,5x6,5 9,5x11-6,5-7,5 9,5x7,5 110 7,50 8,5x5,5 8,5x5,5 8x6 24x5
Ascocoryne sarcoides Ascotremella faginea Asterophora parasitica Astraeus hygrometricus Auricularia auricula-judae Auricularia mesenterica Auriscalpium vulgare Baeospora myosura Bankéra fuligineoalba Bispora citrina Bjerkandera adusta Boletinus cavipes Boletus aereus Agaricus arvensis Agaricus augustus
11x7,5 8,5x7
14x4. 8x4 5,5x3,5 90 14x5,5 16,5x6 5x4 3,5x1,5 5x3 12x4 5x3 7-10,5x3-4 15,5x5,5 7x5 8,5x5
méretét adja meg. A spórák nagysága 2-500 µm között változik; a táblázatban átlagos értékek szerepelnek. Méretük és alakjuk megállapításához mikroszkóp (1. 17. old.) szükséges. A táblázatban a 0 jel átmérőt jelent.
ALAK
FAJ
széles elliptikus elliptikus széles elliptikus széles elliptikus széles elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus széles elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus, pórussal elliptikus, pórussal elliptikus, pórussal gömbölyű, amiloid elliptikus, hálózatos, 2 olajcseppel gömbölyű, tüskés széles elliptikus gömbölyű, amiloid gömbölyű gömbölyű széles elliptikus elliptikus
Agaricus bernardii Agaricus bisporus Agaricus bitorquis Agaricus californicus Agaricus campester Agaricus hondensis Agaricus porphyrizon Agaricus praeclaresquamosu Agaricus sylvaticus Agaricus sylvicola Agaricus xanthoderma Agrocybe cylindracea Agrocybe pediades Agrocybe praecox Albatrellus ovinus Aleuria aurantia
széles elliptikus gömbölyű-széles elliptikus, amiloid gömbölyű, amiloid széles elliptikus, amiloid elliptikus gömbölyű, amiloid gömbölyű gömbölyű, amiloid széles elliptikus széles elliptikus széles elliptikus keskeny elliptikus, 5 - 7 válaszfallal keskeny elliptikus elliptikus, finoman barázdált széles elliptikus gömbölyű, tüskés kolbász alakú széles kolbász alakú tojásdad, apró tüskés elliptikus tojásdad, tüskés elliptikus, 0-1 válaszfallal elliptikus orsó alakú orsó alakú széles elliptikus elliptikus
MÉRET µM 6,5x5,5 6x5 6,5x4,5 5,5x4,5 8x4,5 5x3,5 5x3,5 5,5x3,5 5,5x3,5 7x4,5 6x4 10x5,5 12x8 9x5,5 4x3,5 17,5x9
Aleurodiscus amorphus Amanita caesarea Amanita citrina Amanita crocea Amanita fúlva Amanita gemmata Amanita muscaria és A.m. var. formosa Amanita pantherina •Amanita phalloides
28x23 10x7 9x8 100 110 10x7,5 9x6,5
Amanita porphyria Amanita rubescens Amanita solitaria Amanita spissa Amanita vaginata Amanita virosa Armillaria cepistipes Armillaria mellea Armillaria tabescens Ascocoryne cylichnium
90 8,5x6,5 9,5x11-6,5-7,5 9,5x7,5 110 7,50 8,5x5,5 8,5x5,5 8x6 24x5
Ascocoryne sarcoides Ascotremella faginea Asterophora parasitica Astraeus hygrometricus Auricularia auricula-judae Auricularia mesenterica Auriscalpium vulgare Baeospora myosura Bankéra fuligineoalba Bispora citrina Bjerkandera adusta Boletinus cavipes Boletus aereus Boletus appendicular Boletus bicolor Boletus calopus Boletus edutis
11x7,5 8,5x7
14x4 8x4 5,5x3,5 90 14x5,5 16,5x6 5x4 3,5x1,5 5x3 12x4 5x3 7-10,5x3-4 15,5x5,5 14,5x4,5 10x4,5 14x5,5 15,5x5,5
ALAK széles elliptikus széles elliptikus széles elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus széles elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus, pórussal elliptikus, pórussal elliptikus, pórussal gömbölyű, amiloid elliptikus, hálózatos, 2 olajcseppel gömbölyű, tüskés széles elliptikus gömbölyű, amiloid gömbölyű gömbölyű széles elliptikus elliptikus széles elliptikus gömbölyű-széles elliptikus, amiloid gömbölyű, amiloid széles elliptikus, amiloid elliptikus gömbölyű, amiloid gömbölyű gömbölyű, amiloid széles elliptikus széles elliptikus széles elliptikus keskeny elliptikus, 5-7 válaszfallal keskeny elliptikus elliptikus, finoman barázdált széles elliptikus gömbölyű, tüskés kolbász alakú széles kolbász alakú tojásdad, apró tüskés elliptikus tojásdad, tüskés elliptikus, 0-1 válaszfallal elliptikus orsó alakú orsó alakú orsó alakú közel orsó alakú orsó alakú orsó alakú
FAJ
[MÉRET µ
Boletus Boletus Boletus Boletus Boletus
fechtneri luridiformis lurídus pinophilus porosporus
Boletus Boletus Boletus Boletus Boletus Bovista
pulverulentus reticulatus rhodoxanthus satanas splendidus plumbea
11-15x5-6 15x5 13x6 17x5 13x5 13x5 15x5 10-16x4-5,5 13x6 13x6 5,5x5
Bulgaria inquinans
12,5x6,5
Calocera viscosa Calocybe carnea Calocybe gambosa Calocybe ionides Calvatia excipuliformis Calvatia utriformis Camarophyllus pratensis
11,5x4 5,5x3 5,5x3,5 6x3 50 4,50 6x4,5
Camarophyllus virgineus 8x5 Cantharellus cibarius • 8,5x5 Cantharellus cinereus 7-12x5-8 Cantharellus ianthinoxanthu. 9-12x5-7,5 Cantharellus lutescens 10,5x7 Cantharellus subalbidus 8x5 Cantharellus tubaeformis 10x8 Chalciporus piperatus 9,5x4,5 Chlorociboria aeruginascens 7,5x2 Chlorophyllum molybdites 11x7,5 Chondrostereum purpureum Chroogomphus rutilus Clathrus archeri Clathrus ruber Clavaria vermicularis Clavariadelphus pistillaris Clavulina eristata Clavulinopsis corniculata Clavulinopsis helvola
7,5x3 19x6,5 6,5x3 5x2,5 7x4,5 13,5xx8 9x7,5 60 6,5x5
Clitocybe Clitocybe Clitocybe Clitocybe Clitocybe Clitocybe ClitopilUs
8x4,5 5x3 8x6 7x4,5 7x4,5 7x4,5 10,5x5
claviceps dealbata geotropa gibba metachroa odora prunulus
Collybia butyracea Collybia confluens Collybia dryophila Collybia fusipes Collybia maculata Collybia marasmioides Collybia peronata Coltricia perennis Coniophora puteana Conocybe arrhenii Conocybe lactea Coprinus atramentarius Coprinus comatus
7x3,5 8x3,5 5,5x2,5 5x3,5 5x4,5 7x3,5 7,5x3,5 7x4,5 13x7 8x4,5 12,5x8 9x6 12x8
ALAK orsó alakú-elliptikus orsó alakú közel orsó alakú orsó alakú orsó alakú, némelyek pórussal és csonkák lehetnek orsó alakú orsó alakú elliptikus közel orsó alakú orsó alakú gömbölyű, hosszú nyúlvánnyal, szemölcsös vese alakú, az aszkuszokban felül 4 bama, alul 4 (valamivel kisebb) áttetsző spórával görbe, lekerekített végű tojás alakú * tojás alakú tojás alakú gömbölyded, szemölcsös gömbölyded, majdnem sima gömbölyded-elliptikus vagy csepp alakú keskeny elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus elliptikus elliptikus hosszúkás orsó alakú tojás alakú-elliptikus. pórussal elliptikus orsó alakú vékony hengeres elliptikus-hengeres tojásdad széles elliptikus széles elliptikus gömbölyű gömbölyű-széles elliptikus, hosszú szemölcsökkel, szabálytalan körvonallal elliptikus csepp-alakú csepp-alakú csepp-alakú elliptikus elliptikus tojás alakú-elliptikus, hosszában bordázott hosszúkás-elliptikus tojás alakú tojás alakú-elliptikus széles tojásdad gömbölyded elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus, pórussal elliptikus, pórussal elliptikus, pórussal elliptikus, pórussal
FAJ
M É R E T NM
Coprinus disseminatus Coprinus micaceus
8,5x4,5 8,5x6x4,5
Coprinus niveus
15x10,5x8
Coprinus picaceus Coprinus plicatilis Cordyceps militaris Cordyceps ophioglossoides Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius Cortinarius
alboviolaceus anserinus armillatus aurantioturbinatus bolaris caerulescens calochrous cinnamomeus mucosus orellanus paleaceus pholideus rubellus
16x11,5x9,5 12x9x5 4,5x1,5 4x2 8,5x5,5 10x6,5 10,5x6,5 14x8,5 6,5x4 10x5,5 10x6 7,5x4,5 12,5x6,5 10,5x6 8,5x5,5 7,5x5,5 10x7,5
Cortinarius rufoolivaceus
13x7,5
Cortinarius semisanguineus
7x4,5
Cortinarius sodagnitus
11x6
Cortinarius splendens Cortinarius torvus
9,5x5,5 9,5x6
Cortinarius triumphans Cortinarius violaceus
12x6,5 12,5x8
Craterellus cornucopioides Creolophus cirrhatus
13x8 4x3
Crepidotus calolepis Crepidotus mollis Crepidotus variabilis
7-10x5-6 9x6 6,5x3
Crinipellus scabella Crucibulum crucibuliforme Cyathus striatus Cystoderma amianthinum Cystoderma carcharias Cystoderma terrei Daedalea quercina Daedaleopsis confragosa Daldinia concentrica
7,5x5 8x4,5 17x10 6x3 5x4 4,5x2,5 6,5x3 7,5x2,5 14,5x7
Disciotis venosa Dumontinia tuberosa Elaphomyces granulatus Entoloma abortivum Entoloma cetratum Entoloma clypeatum Entoloma conferendum Entoloma incanum Entoloma nitidum Entoloma porphyrophaeum Entoloma rhodopolium Entoloma sericeum Entoloma serrulatum Entoloma sinuatum
22x13,5 15x7,5 300 9x5 12x8 10x9,5 10x9 12,5x8,5 8x7 11x7,5 8,5x7,5 9x8 10,5x7,5 10x9
ALAK elliptikus, pórussal lapos elliptikus, csonka pórussal lapos elliptikus, kissé hatszögű, pórussal lapos elliptikus, pórussal lapos, szív alakú, pórussal nagyon hosszú, hengeres, szétesik nagyon hosszú, hengeres, szétesik elliptikus, ráncos citrom alakú, ráncos mandula lakú, ráncos citrom alakú, ráncos gömbölyded, ráncos elliptikus, ráncos elliptikus, ráncos mandula alakú, ráncos keskeny citrom alakú, ráncos elliptikus, ráncos elliptikus, ráncos gömbölyded, ráncos gömbölyded-széles elliptikus, ráncos mandula- vagy citrom alakú, ráncos elliptikus-citrom alakú, ráncos elliptikus-mandula alakú, ráncos mandula lakú, ráncos széles elliptikus-tojásdad, ráncos mandula alakú, ráncos gömbölyded-mandula alakú, ráncos széles elliptikus. gömbölyded, amiloid, a hifák nem amiloidok széles elliptikus tojás alakú hosszúkás elliptikus, szemölcsös széles elliptikus hosszúkás elliptikus hosszúkás elliptikus tojás alakú, amiloid gömbölyded, amiloid elliptikus elliptikus hengeres, görbe elliptikus-orsó alakú, egyik oldala lapított széles elliptikus elliptikus gömbölyded, tüskés elliptikus, szögletes sokszögű, csomós sokszögű kereszt alakú, szögletes szögletes szögletes szögletes sokszögű szögletes szögletes szögletes
FAJ
MÉRET MM
Exidia glandulosa Fistulina hepatica Flammulina velutipes Floccularia rickenii Fomes fomentarius Fomitopsis pinicola Galerina calyptrata
13x4 5,5x4 8,5x4 3,5-5x3-4,5 17x6 7,5x4 11x6
Galerina marginata
12x6
Ganoderma applanatum
7,5x5
Ganoderma lucidum
10x7
Ganoderma pfeifferi
10x7,5
Geastrum fimbriatum Geastrum schmidelii Geastrum striatum Geastrum triplex Geoglossum fallax Geopora arenicola Gloeophyllum odoratum Gomphidius glutinosus Gomphidius roseus Gomphus clavatus Grifola frondosa
3,50 5,20 4,50 40 75x6 25x15 8,5x4 19x5,5 19x5,5 10-12x4-5 5,5x4
Gymnopilus penetrans Gymnopilus spectabilis Gyromitra esculenta Gyromitra infula Gyroporus castaneus Gyroporus cyanescens Hapalopilus rutilans Hebeloma crustuliniforme Hebeloma mesophaeum Hebeloma radicosum Helvetia crispa Helvetia lacunosa Hericium coralloides Heterobasidion annosum
7,5x4,5 9x5,5 20x10 22x8,5 9,5x5,5 10x5 5x2,5 11x6 9x5,5 9x5,5 20x12 19x12 4x3 4,5x3,5
Hydnellum peckii Hydnum repandum Hydnum umbilicatum Hygrocybe calyptraeformis Hygrocybe chlorophana Hygrocybe coccinea Hygrocybe conica (4 spórás) (2 spórás) Hygrocybe miniata Hygrocybe psittacina Hygrocybe punica Hygrophoropsis aurantiaca Hygrophorus eburneus Hygrophorus hypothejus Hymenochaete rubiginosa Hypholoma capnoides Hypholoma fascicular e Hypholoma sublaterítium Hypomyces hyalinus
5,5x4 7x6 8,5x7 7,5x5 8,5x5 9x5 9,5x6 10,5x7 7,5x5,5 8,5x5,5 9,5x5 6,5x4 8,5x4,5 8x4,5 5,5x3 8x4,5 7x4,5 7x4 19x5,5
Hypomyces lactifluorum
40x4,5
Hypoxylon fragiforme Inocybe asterospora
13x6 10,5x8,5
| ALAK kolbász alakú gömbölyded elliptikus-hengeres rövid elliptikus-gömbölyded hengeres keskeny elliptikus széles orsó alakú, szemölcsös, külső fala leválik mandula alakú, ráncos, külsc fala leválik elliptikus, csonka, szemölcsös elliptikus, csonka, szemölcsös elliptikus, csonka, szemölcsös gömbölyded, szemölcsös gömbölyded, szemölcsös gömbölyded, szemölcsös gömbölyded, tompa tüskés hengeres, 0-7 válaszfallal elliptikus, 1-2 olajcseppel hengeres közel orsó alakú közel orsó alakú tojásdad széles elliptikus, majdnem gömbölyű elliptikus, ráncos elliptikus, ráncos elliptikus keskeny elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus mandula alakú, ráncos elliptikus, finoman ráncos mandula alakú, ráncos elliptikus elliptikus tojásdad, amiloid széles elliptikusgömbölyded, szemölcsös tojásdad, szemölcsös tojásdad gömbölyded széles elliptikus tojásdad-elliptikus elliptikus-mandula alakú elliptikus vagy mandula alakú-bab alakú általában körte alakú hosszúkás-elliptikus hosszúkás-elliptikus hosszúkás-elliptikus elliptikus elliptikus hosszúkás-elliptikus elliptikus, pórussal elliptikus, pórussal elliptikus, pórussal orsó alakú, 2 válaszfalas, szemölcsös orsó alakú, 2 válaszfalas, szemölcsös elliptikus-orsó alakú, lapított csillag alakú, csomós
FAJ Inocybe erubescens Inocybe geophytla Inocybe goedeyi Inocybe griseolilacina Inocybe haemacta Inocybe lacera Inocybe rimosa Inonotus hispidus Inonotus radiatus Kuechneromyces mutabilis Laccaria amethystina Laccaria laccata
MÉRET vm 12x6 9,5x5,5 10,5x6,5 9x5,5 9x5,5 14x5,5 12x6 8,5x7 6x4,5 7,5x5 9,50 9x8
Lacrymaria lacrymabunda
9,5x6
Lactarius blennius
7,5x6
Lactarius camphoratus
8x7
Lactarius controversus
7x5
Lactarius delicious
8,5x7
Lactarius deterrimus
9x7
Lactarius fuliginosus
90
Lactarius glyciosmus
8,5x7,5
Lactarius helvus Lactarius hepaticus Lactarius hortensis
8x6 8x6,5 7x5,5
Lactarius lacunarum
7-9x6-6
Lactarius mitissimus Lactarius necator Lactarius paliidus
9x7 7x6 8x6,5
Lactarius piperatus
8,5x6,5
Lactarius quietus
8,5x7,5
Lactarius rufus
9x6,5
Lactarius sanguifluus
8,5x7
Lactarius subdulcis
7,5x6
Lactarius theijogallus
8,5x6,5
Lactarius torminosus
8,5x7
Lactarius triviális
9,5x8
Lactarius vellereus
1,5x8,5
Lactarius volemus
8,50
Laetiporus sulphureus Langermannia gigantea Leccinum nigrescens Leccinum quercinum Leccinum scabrum Leccinum variicolor
6x4 4,50 15x6 13,5x4,5 17x5,5 14,5x5
ALAK elliptikus-baba alakú elliptikus mandula alakú mandula alakú elliptikus-mandula alakú hengeres elliptikus-bab alakú széles elliptikus széles elliptikus elliptikus pórussal gömbölyű-gömbölyded, tüskés gömbölyű-gömbölyded, tüskés citrom alakú nagy pórussal, szemölcsös gömbölyded, szemölcsös. erezett, amiloid gömbölyded, tüskés-ráncos, erezett, amiloid gömbölyded, ráncos, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös. erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyű, hálózatos, tarajos, amiloid gömbölyded, ráncos, erezett, amiloid gömbölyded, hálózatos. erezett, amiloid gömbölyded, hálózatos, erezett, amiloid gömbölyded, hálózatos, erezett, amiloid gömbölyded, hálózatosan erezett gömbölyded, ráncos, amiloid gömbölyded, erezett, amiloid gömbölyded, ráncos, erezett, amiloid gömbölyded, hálózatosan szemölcsös, amiloid gömbölyded, ráncos, erezett, amiloid széles elliptikus, hálózatos. erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, erezett gömbölyded, hálózatos, erezett, amiloid gömbölyded, ráncos. erezett, amiloid gömbölyded, ráncos, erezett, amiloid gömbölyded, ráncos. erezett, amiloid gömbölyded, hálózatosan szemölcsös, amiloid gömbölyded, hálózatos, erezett, amiloid széles elliptikus gömbölyű, szemölcsös majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú
FAJ
| |MÉRET µ!!! |
Leccinum versipelle Leniinellus cochleatus Lentinellus ursinus Lentinus tigrinus Lenzites betulina Leotia lubríca
14,5x4,5 4,5x4 4x2,5 7,5x3,5 5,5x2,5 23x6
Lepiota aspera Lepiota brunneoincarnata Lepiota castanea Lepiota clypeolaria Lepiota eristata Lepiota ignivolvata Lepiota oreadiformis Lepista flaccida Lepista irina Lepista nebularis Lepista nuda Lepista personata Leucoagaricus leucothites Leucocoprinus badhamii Leucocoprinus birnbaumii Leucopaxillus giganteus Limacella guttata Lycoperdon echinatum Lycoperdon perlatum Lycoperdon pyriforme Lyophyllum connatum Lyophyllum decastes Lyophyllum palustre Macrocystidia cucumis Macrolepiota procera Macrolepiota rhacodes Macrotyphula fistulosa Marasmiellus ramealis Marasmius alliaceus Marasmius androsaceus Marasmius oreades Marasmius rotula Megacollybia platyphylla Melanoleuca cognata
8x3 8x4,5 11x4 14x6 7x3,5 12x6 12,5x5 3-4,50 8x4,5 7,5x4 7,5x4,5 7,5x5 8,5x5,5 6,5x4,5 8,5x6 7x4 5,5x4,5 4,50 3,50 40 6x3,5 5,50 7x4 9x4,5 15x10 10x6,5 13x6.5 9x3 9,5x7 8x4,5 9x5,5 8x4 7,5x6,5 9,5x6
ALAK
FAJ
majdnem orsó alakú gömbölyded, tüskés tojás alakú, tüskés, amiloid hengeres többé-kevésbé elliptikus gömbölyded, néha görbe, 4-5 válaszfallal elliptikus tojás alakú puskagolyó alakú orsó alakú puskagolyó alakú széles orsó alakú orsó alakú gömbölyded, finoman tüskés elliptikus, ráncos elliptikus elliptikus, ráncos elliptikus, ráncos széles tojásdad-mandula elliptikus-orsó alakú mandula alakú, pórussal csepp alakú gömbölyded gömbölyű, szemölcsös gömbölyű, szemölcsös gömbölyű, majdnem sima elliptikus gömbölyű elliptikus elliptikus elliptikus, pórussal elliptikus, pórussal elliptikus orsó alakú-elliptikus széles elliptikus elliptikus-csepp alakú széles elliptikus elliptikus-csepp alakú gömbölyded elliptikus, finoman tüskés, amiloid
Mycena pura Neobulgaria pura Oligoporus rennyi Omphalina umbellifera Omphalotus oleafius Otidea onotica Oudemansiella mucida
7x3,5 9x4 4x2,5 8,5x6 5,5x5 13x7 16x14
Oudemansiella radicata Paecilomyces farinosus Panaeolus fimipurtis Panaeolus foeniscei
13,5x10 2,5x1,5 18x10 13,5x8
Panaeolus papilionaceus Panellus serotinus Panellus stypticus Paxillus atrotomentosus Paxillus involutus Peziza badia Peziza succosa
16x9 5x15 4,5x2 5x4 9x5,5 18,5x8,5 20,5x11
Peziza vesiculosa Phaeolepiola aurea Phaeolus schweinitzii Phallus duplicatus Phallus impudicus Phellinus igniarius Phellodon niger Phellodon tomentosus Pholiota alnieola Pholiota carbonaria Pholiota cerifera Pholiota gummosa Pholoita lenta Pholiota squarrosa Phylloporus pelletieri Phyllotus porrigens Piptoporus betulinus Pisolithus arrhisus Pleurotus ostreatus Pleurotus cornucopiae Pleurotus eryngii
22x12 12x5 7x4 4x2 5x2,5 6x5 4x3 4x3 9,5x5 7x4,5 9x5,5 7,5x4 6,5x3,5 7x4 12,5x4,5 7x5 6x2 7-9 9,5x3,5 10x4,5 11x5
M É R E T µm
ALAK elliptikus elliptikus, hosszában csíkos hosszúkás gömbölyded-tojásdad gömbölyded elliptikus, 2 olajcseppel gömbölyded-gömbölyű, vastag falú széles elliptikus elliptikus széles elliptikus pórussal citrom alakú, pórussal, szemölcsös citrom alakú pórussal kolbász alakú tojás alakú széles elliptikus elliptikus elliptikus 2 olajcseppel elliptikus 2 olajcseppel, szemölcsös elliptikus, olajcsepp nélkül keskeny elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus gömbölyded tojásdad, tüskés tojásdad-gömbölyű, tüskés elliptikus pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal elliptikus-orsó alakú gömbölyded-széles elliptikus kolbász alakú kerekded, vastag tüskés megnyúlt elliptikus megnyúlt elliptikus megnyúlt elliptikus
FAJ
[MÉRET µ!« |
Ramaria botrytis Ramaria sanguinea
15x5,5 10x4,5
Ramaria stricta Rickenella fibula Rickertella setipes Rozites caperatus Russula aeruginea
9x4,5 4,5x2,5 5x3 12,5x8 8x6
Russula claroflava
8,5x7
Russula cyanoxantha
8,5x7
Russula delica Russula emetica
9,5x7,5 9,5x8
Russula fellea Russula foetens
8,5x6,5 8,5x8
Russula fragilis
8,5x7
Russula integrá Russula mairei
10,5x8,5 7,5x6
Russula nigricans
7x6,5
Russula ochroleuca
9x7,5
Russula paludosa
9,5x8
Russula puellaris
8x6
Russula rosea
8,5x7,5
Russula sanguinaria
8,5x7,5
Russula sardonia Russula turci
8x6,5 8x7
Russula undulata
8x6,5
Russula vesca
7x5,5
Russula vinosa Russula virescens
10x8 8x6,5
Russula xerampelina
9x8
Rustroemia firma
17x5,5
Sarcodon imbricatum Sarcodon scabrosus
7,5x5 < 7,5x6
Sarcoscypha auslriaca Schizophyllum commune Schizopora paradoxa Scleroderma citrinum Scleroderma verrucosum Scutellina scutellata Sepedonium chrysospermum Serpula lacrimans Sparassis crispa Spinellus fusiger Spongiporus slipticus
28x13 5x2 5,5x3,5 11,50 100 19x12 200 12x7 7x45 40x20 3-5x1,5-2
ALAK keskeny elliptikus, csíkos keskeny elliptikus, szemölcsös elliptikus, szemölcsös keskeny elliptikus elliptikus mandula alakú, ráncos gömbölyded, szemölcsös. erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyded, ráncos, amiloid gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyded, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, amiloid gömbölyded, hálózatos. szemölcsös, amiloid gömbölyded, tüskés, amiloid gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, hálózatos, amiloid gömbölyded, részben hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, szemölcsös, néhány összekapcsolódó érrel, amiloid gömbölyded, szemölcsöstüskés, amiloid gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, tüskés, néhány összekapcsolódó érrel, amiloid gömbölyded, szemölcsöstarajos, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsöstarajos, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, részben hálózatos, amiloid gömbölyded, szemölcsös, amiloid gömbölyded, tüskés, amiloid gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, szemölcsös, amiloid keskeny elliptikus, 3-5 válaszfallal gömbölyded, szemölcsös gömbölyded, durván szemölcsös keskeny elliptikus hengeres vagy görbe tojásdad gömbölyű, tüskés, részben hálózatos gömbölyű, tüskés elliptikus, szemölcsös gömbölyű, szemölcsös elliptikus elliptikus citrom alakú, változatos elliptikus-hengeres, áttetsző
MÉRET µM
FAJ Stereopsis humphreyi Stereum hirsutum Stereum rugosum Stereum subtomentosum Strobilomyces strobilaceus Strobilurus esculentus Stropharia aurantiaca Stropharia caerulea Stropharia coronilla Stropharia rugosoannulata Stropharia semiglobata Stropharia squamosa Suillus bovinus Suillus granulatus Suillus grevillei Suillus luteus Suillus plorans Suillus variegatus Suillus viscidus Syzygites megalocarpus Tarzetta cupularis Thelephora terrestris
7,5x4,5 6x2,5 7,5x4 6x2,5 11x10 5x2 14x7 8,5x4,5 8,5x4,5 11,5x8 18x9 14x8 9x3,5 9x3 9,5x3,5 8,5x3,5 9x4,5 9x3,5 11,5x5 250 20x13 9x7
Trametes gibbosa Trametes hirsuta Trametes versicolor Tremella foliacea Tremella mesenterica Trichaptum abietinum Trichoglossum hirsutum
5x2,5 6x2 6,5x2 9,5x8 12,5x8,5 7,5x2,5 12,5x7
Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma
6,5x4 5,5x3,5 7x5 7x4,5 6,5x4,5 7x4
atrosquamosum aurantium caligatum equestre fulvum lascivum
Tricholoma pardinum Tricholoma portentosum Tricholoma saponaceum Tricholoma scalpturatum Tricholoma sciodes Tricholoma sejunctum Tricholoma sulphureum Tricholoma terreum Tricholoma ustale Tricholomopsis rutilans
10x6,5 6,5x4,5 6x4 5x3 7x6 5,5x4 10x6 6,5x4,5 7x5 6,5x5
Tuber aestivum Tuber canaliculatum
30x24 60x50
Tuber magnatum Tuber melanosporum Tylopilus felleus Typhula erythropus Vascellum pratense Verpa conica Volvariella bombycina Volvariella gloiocephala Xerocomus badius Xerocomus chrysenteron Xerocomus parasiticus Xerocomus rubellus Xerocomus subtomentosus Xylaria hypoxylon Xylaria polymorpha Zelleromyces cinnabarinus
40x35 35x25 13x45 6x3 3,50 22x13 9x6 15x9 14x5 13x5 15x5 12,5x5 12,5x5 12,5x5,5 25x7 15x12
ALAK elliptikus-tojás alakú elliptikus-hengeres, amiloid elliptikus-hengeres, amiloid elliptikus-hengeres, amiloid gömbölyded, hálózatos elliptikus elliptikus pórussal elliptikus, pórussal elliptikus, pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú hosszúkás-orsó alakú elliptikus majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú gömbölyű keskeny elliptikus 2 olajcseppel tojásdad-elliptikus. szemölcsös-tüskés hengeres-görbe hengeres hengeres tojásdad tojásdad hengeres hengeres, hegyes végű. 15 válaszfallal elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus elliptikus-majdnem orsó alakú széles elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus elliptikus elliptikus-mandula alakú elliptikus elliptikus széles elliptikus-majdnem gömbölyű tojás alakú, hálózatos, tüskés elliptikus-majdnem gömb, hálózatos tojás alakú, hálózatos elliptikus, görbe tüskés közel orsó alakú elliptikus gömbölyű, szemölcsös elliptikus elliptikus tojás alakú-elliptikus orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú, lapított orsó alakú, lapított elliptikus, hálózatos, amiloid
FAJ
|MÉRET µm
Ramaria botrytis Ramaria sanguinea
15x5,5 10x4,5
Ramaria stricta Rickenella fibula Rickenella setipes Rozites caperatus Russula aeruginea
9x4,5 4,5x2,5 5x3 12,5x8 8x6
Russula claroflava
8,5x7
Russula cyanoxantha
8,5x7
Russula delica Russula emetica
9,5x7,5 9,5x8
Russula fellea Russula foetens
8,5x6,5 8,5x8
Russula fragilis
8,5x7
Russula integra Russula mairei
10,5x8,5 7,5x6
Russula nigricans
7x6,5
Russula ochroleuca
9x7,5
Russula paludosa
9,5x8
Russula puellaris
8x6
Russula rosea
8,5x7,5
Russula sanguinaria
8,5x7,5
Russula sardonia Russula turci
8x6,5 8x7
Russula undulata
8x6,5
Russula vesca
7x5,5
Russula vinosa Russula virescens
10x8 8x6,5
Russula xerampelina
9x8
Rustroemia firma
17x5,5
Sarcodon imbricatum Sarcodon scabrosus
7,5x5 7,5x6
Sarcoscypha austriaca Schizophyllum commune Schizopora paradoxa Scleroderma citrinum Scleroderma verrucosum Scutellina scutellata Sepedonium chrysospermum Serpula lacrimans Sparassis crispa Spinellus fusiger Spongiporus stipticus
28x13 5x2 5,5x3,5 11,50 100 19x12 200 12x7 7x45 40x20 3-5x1,5-2
•
ALAK
FAJ
keskeny elliptikus, csíkos keskeny elliptikus, szemölcsös elliptikus, szemölcsös keskeny elliptikus elliptikus mandula alakú, ráncos gömbölyded, szemölcsös. erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyded, ráncos, amiloid gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyded, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, amiloid gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, tüskés, amiloid gömbölyded, hálózatos. szemölcsös, amiloid gömbölyded, hálózatos. amiloid gömbölyded, részben hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, szemölcsös. néhány összekapcsolódó érrel, amiloid gömbölyded, szemölcsöstüskés, amiloid gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, tüskés, néhány összekapcsolódó érrel, amiloid gömbölyded, szemölcsöstarajos, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsöstarajos, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, részben hálózatos, amiloid gömbölyded, szemölcsös. amiloid gömbölyded, tüskés, amiloid gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, szemölcsös, amiloid keskeny elliptikus, 3 - 5 válaszfallal gömbölyded, szemölcsös gömbölyded, durván szemölcsös keskeny elliptikus hengeres vagy görbe tojásdad gömbölyű, tüskés, részben hálózatos gömbölyű, tüskés elliptikus, szemölcsös gömbölyű, szemölcsös elliptikus elliptikus citrom alakú, változatos elliptikus-hengeres, áttetsző
Stereopsis humphreyi Stereum hirsutum Stereum rugosum Stereum subtomentosum Strobilomyces strobilaceus Strobilurus esculentus Stropharia aurantiaca Stropharia caerulea Stropharia coronilla Stropharia rugosoannulata Stropharia semiglobata Stropharia squamosa Suillus bovinus Suillus granulatus Suillus grevillei Suillus luteus Suillus plorans Suillus variegatus Suillus viscidus Syzygites megalocarpus Tárzetta cupularis
M É R E T µM
Thelephora terrestris
7,5x4,5 6x2,5 7,5x4 6x2,5 11x10 5x2 14x7 8,5x4,5 8,5x4,5 11,5x8 18x9 14x8 9x3,5 9x3 9,5x3,5 8,5x3,5 9x4,5 9x3,5 11,5x5 250 20x13 9x7
Trametes gibbosa Trametes hírsuta Trametes versicolor Tremella foliacea Tremella mesenterica Trichaptum abietinum Trichoglossum hirsutum
5x2,5 6x2 6,5x2 9,5x8 12,5x8,5 7,5x2,5 12,5x7
Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma
6,5x4 5,5x3,5 7x5 7x4,5 6,5x4,5 7x4
atrosquamosum aurantium caligatum equestre fulvum lascivum
Tricholoma pardinum Tricholoma portentosum Tricholoma saponaceum Tricholoma scalpturatum Tricholoma sciodes Tricholoma sejunctum Tricholoma sulphureum Tricholoma terreum Tricholoma ustale Tricholomopsis rutilans
10x6,5 6,5x4,5 6x4 5x3 7x6 5,5x4 10x6 6,5x4,5 7x5 6,5x5
Tuber aestivum Tuber canaliculatum
30x24 60x50
Tuber magnatum Tuber melanosporum Tylopilus felleus Typhula erythropus Vascellum pratense Verpa conica Volvariella bombycina Volvariella gloiocephala Xerocomus badius Xerocomus chrysenteron Xerocomus parasiticus Xerocomus rubellus Xerocomus subtomentosus Xylaria hypoxylon Xylaria polymorpha Zelleromyces cinnabarinus
40x35 35x25 13x45 6x3 3,50 22x13 9x6 15x9 14x5 13x5 15x5 12,5x5 12,5x5 12,5x5,5 25x7 15x12
ALAK elliptikus-tojás alakú elliptikus-hengeres, amiloid elliptikus-hengeres, amiloid elliptikus-hengeres, amiloid gömbölyded, hálózatos elliptikus elliptikus pórussal elliptikus, pórussal elliptikus, pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú hosszúkás-orsó alakú elliptikus majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú gömbölyű keskeny elliptikus 2 olajcseppel tojásdad-elliptikus, szemölcsös-tüskés hengeres-görbe hengeres hengeres tojásdad tojásdad hengeres hengeres, hegyes végű, 15 válaszfallal elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus elliptikus-majdnem orsó alakú széles elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus elliptikus elliptikus-mandula alakú elliptikus elliptikus széles elliptikus-majdnem gömbölyű tojás alakú, hálózatos, tüskés ell iptikus-majdnem gömb, hálózatos tojás alakú, hálózatos elliptikus, görbe tüskés közel orsó alakú elliptikus gömbölyű, szemölcsös elliptikus elliptikus tojás alakú-elliptikus orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú, lapított orsó alakú, lapított elliptikus, hálózatos, amiloid
KISLEXIKON Az itt szereplő címszavak egy részéhez • FOGGAL LEFUTÓ LEMEZEK oiyan a bevezetésben ábrák is láthatók (6-23. old.). lemezek, melyek élén befűződés látható, A vastagon szedett kifejezések önálló címmielőtt elérnék a tönköt. szóként is előfordulnak a kislexikonban. • GLEBA A termőtest belsejében
a gombák fejlődő termőtestén a lemezeket vagy a csöveket védi. A termőtest növekedése során szétszakad, maradványai a kalap szélén vagy a tönkön, gallér formájában láthatók.
• ALJZAT (szubsztrát) Az a közeg,
elhelyezkedő spóraképző szövet,
amelyben vagy amelyen a gomba terem
pl. a pöfetegekben.
• RESZUPINÁTUS (termőtest) Teljesen az
(pl. fakéreg, talaj).
• HlFA (gombafonál) A gombák testét
aljzatra simulva fejlődő termőtest: kalapot nem növeszt, nincs szabadon álló széle.
• ÁLTALÁNOS BUROK A fiatal
felépítő fonalak.
termőtestet körülvevő képződmény.
• HLGROFÁN A lemezesgombák
• RlZOID Szorosan feltekeredett,
A termőtest növekedése során felszakad,
kalapjára vonatkozik, melyek közepüktől
gyökérszerű hifák, feladatuk
maradványai a bocskor és a kalapon látható
kiindulva kiszáradnak, ezért teljes
a termőtest rögzítése.
pettyek, stb.
kiszáradásukig sávosak lesznek. Nedvesség
• SPÓRÁK A gombák mikroszkopikus
hatására a sötétebb sávok újra megjelennek
méretű szaporító sejtjei.
a kalap szélétől befelé terjeszkednek.
• SZABADONÁLLÓ LEMEZEK
Az ilyen gombák kalapszéle jellegzetesen
A tönkkel nem érintkező lemezek.
• AMILOID Jód tartalmú reagens hatására kékre színeződik, vagyis keményítő tartalmú. • ASZKUSZ A tömlősgombák (1.11. old.) hifáinak végén létrejövő tömlőszerű képződmény (tömlő), amelyben általában 8 ivaros spóra termelődik. • BARNAKORHADÁS (revesedés) Az a folyamat, amikor a fák testéből a gombák elsőként a cellulózt bontják el és a lignin marad vissza. Ekkor a fa bama, morzsalékos lesz. • BAZÍDIUM A bazídiumos gombák (1.11. old.) hifáinak bunkó alakú végződése, melyek külső felszínén képződik az általában 4 spóra. • BOCSKOR AZ általános burok zsákvagy zacskószerű maradványa a tönk alján. • BORDÁZOTT (kalap) A kalap rovátkáira utal, melyeket az alsó oldalon elhelyezkedő lemezek okoznak. • BOREÁLIS A mérsékelt öv északi része, kb. a fenyves zóna. • ClSZTIDIUM (pl.CISZTIDA) A bazídiumos gombák termőtestében
bordázott.
• SZEPTÁLT A hifára vagy a spórákra
• HlMÉNIUM (termőréteg) Az aszkuszok
vonatkozik, ha válaszfalakkal
vagy bazídiumok alkotta réteg
részekre tagoltak.
a termőtesten.
• SZÉTA Vastag falú szőrök vagy tüskék
• KIÖBLÖSÖDŐ LEMEZEK Kiszélesedő
a kalapon, a lemezeken, a tönkön vagy
majd elkeskenyedő és újra kiszélesedő
a húsban.
lemezek.
• SZKLERÓCIUM Egyes tömlősgombák
• K O H (kálium-hidroxid) A gombák
által létrehozott, kívül fekete, belül
azonosításához használható anyag: egyes
világos színű, sűrű micélium alkotta
fajok húsán elszíneződést okoz.
raktározó szerv. Tápanyagokat tartalmaz,
• KONÍDIUM Vékony falú,
melyeket a gomba kedvező feltételek
ivartalan spórák.
hatására képes felhasználni
• LEFUTÓ LEMEZEK A tönkre ráhúzódó
a növekedéséhez.
lemezek. • LEMEZEK A lemezesgombák kalapja alatt található lemezszerű képződmények, melyeken a spóratermő réteg, a himénium helyezkedik el.
• LEMEZESGOMBÁK oiyan kalaposgombák, melyek termőrétege lemezeken helyezkedik el a kalap alsó oldalán. • LIKACSOK A csöves termőrétegű
a himéniumon vagy a más részeken
himénium nyílása, melyen keresztül
a felszínen elhelyezkedő, jellegzetes alakú,
a spórák a szabadba jutnak pl.
meddő hifa végek. Alakjuk a fajra jellemző
a Boletus fajoknál.
lehet, pl. a Conocybe és az Inocybe fajok
• MlCÉLIUM A hifák szövedéke.
azonosításakor fontosak.
• MlKORRHIZA Növény és gomba között
• CSÖVEK Egyes gombák, pl. a tinóruk
kialakult, kölcsönösen előnyös kapcsolat
termőrétegére vonatkozik, ahol a himénium
(szimbiózis).
a kalap alatt elhelyezkedő csövek belsejét
• MULCS A talajnedvesség megtartására
béleli. A csövek a likacsokkal nyílnak
a fagyvédelem és a gyomok ellen
a szabadba.
alkalmazott, általában szerves anyagú -
• FEHÉRKORHADÁS Ha a gombák a fák
faforgács, fakéreg, szalma - talajtakarás.
lebontása során elsőként a bama színű
• OSTIOLUM A tömlősgombák palack
• SZTRÓMA (termőtestpárna) Meddő hifák alkotta, tömör képződmény pl. egyes tömlősgombáknál benne találhatók az apró, palackszerű termőtestek. • SZUBSZTRÁT lásd: aljzat. • TERMŐTEST Jellegzetes alakú, gombafonalakból felépülő test, az ivaros szaporító sejtek fejlődnek rajta. • TlNÓRUK Kalapra és tönkre különült, húsos termőtestű, csöves termőrétegű gombák. • TÖMLŐSGOMBÁK (Ascomycota) A gombák egyik törzse. Nevüket onnan kapták, hogy ivaros szaporodásuk során egyes hifáik végén tömlőket (aszkusz) képeznek, melyekben a spórák (aszkospórák) fejlődnek. Némelyek termőtestet fejlesztenek, és vannak olyanok is, melyek apró termőtestei csoportosan, egy termőtestpárnában, a sztróma védelmében alakulnak ki.
lignint használják fel, a visszamaradó
alakú termőtestének nyílása, melyen
cellulóztól fehér lesz a korhadó faanyag
keresztül a szabadba távoznak a spórák.
• TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEK oiyan
színe.
• P Ú P Kiemelkedés a kalap közepén.
lemezek, melyek szélesen hozzánőttek
• FELKANYARODÓ LEMEZEK
• RÉSZLEGES BUROK vékony
a tönkhöz.
A tönkhöz keskenyen csatlakozó lemezek.
hártya- vagy bőrszerű szövet, amely
FAJ
j [MÉRET MM
Ramaria botrytis Ramaria sanguinea
15x5,5 10x4,5
Ramaria stricta Rickenella fibula Rickenetta setipes Rozites caperatus Russula aeruginea
9x4,5 4,5x2,5 5x3 12,5x8 8x6
Russula claroflava
8,5x7
Russula cyanoxantha
8,5x7
Russula delica Russula emetica
9,5x7,5 9,5x8
Russula fellea Russula foetens
8,5x6,5 8,5x8
Russula fragilis
8,5x7
Russula integrá Russula mairei
10,5x8,5 7,5x6
Russula nigricans
7x6,5
Russula ochroleuca
9x7,5
Russula paludosa
9,5x8
Russula puellaris
8x6
Russula rosea
8,5x7,5
Russula sanguinaria
8,5x7,5
Russula sardonia Russula turci
8x6,5 8x7
Russula undulata
8x6,5
Russula vesca
7x5,5
Russula vinosa Russula virescens
10x8 8x6,5
Russula xerampelina
9x8
Rustroemia firma
17x5,5
Sarcodon imbricatum Sarcodon scabrosus
7,5x5 7,5x6
Sarcoscypha austriaca Schizophyllum commune Schizopora paradoxa Scleroderma citrinum Scleroderma verrucosum Scutellina scutellata Sepedonium chrysospermum Serpula lacrimans Sparassis crispa Spinellus fusiger Spongiporus stipticus
28x13 5x2 5,5x3,5 11,50 100 19x12 200 12x7 7x45 40x20 3-5x1,5-2
-
ALAK
FAJ
keskeny elliptikus, csíkos keskeny elliptikus, szemölcsös elliptikus, szemölcsös keskeny elliptikus elliptikus mandula alakú, ráncos gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyded, ráncos, amiloid gömbölyded, szemölcsös, erezett, amiloid gömbölyded, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös. amiloid gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, tüskés, amiloid gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, hálózatos, amiloid gömbölyded, részben hálózatos, szemölcsös. amiloid gömbölyded, szemölcsös, néhány összekapcsolódó érrel, amiloid gömbölyded, szemölcsöstüskés, amiloid gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, tüskés, néhány összekapcsolódó érrel, amiloid gömbölyded, szemölcsöstarajos, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsöstarajos, erezett, amiloid gömbölyded, szemölcsös, részben hálózatos, amiloid gömbölyded, szemölcsös, amiloid gömbölyded, tüskés, amiloid gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid gömbölyded, szemölcsös, amiloid keskeny elliptikus, 3-5 válaszfallal gömbölyded, szemölcsös gömbölyded, durván szemölcsös keskeny elliptikus hengeres vagy görbe tojásdad gömbölyű, tüskés, részben hálózatos gömbölyű, tüskés elliptikus, szemölcsös gömbölyű, szemölcsös elliptikus elliptikus citrom alakú, változatos elliptikus-hengeres, áttetsző
Stereopsis humphreyi Stereum hirsutum Stereum rugosum Stereum subtomentosum Strobilomyces strobilaceus Strobilurus esculentus Stropharia aurantiaca Stropharia caerulea Stropharia coronilla Stropharia rugosoannulata Stropharia semiglobata Stropharia squamosa Suillus bovinus Suillus granulatus Suillus grevillei Suillus luteus Suillus plorans Suillus variegatus Suillus viscidus Syzygites megalocarpus Tarzetta cupularis
M É R E T Mm
Thelephora terrestris
7,5x4,5 6x2,5 7,5x4 6x2,5 11x10 5x2 14x7 8,5x4,5 8,5x4,5 11,5x8 18x9 14x8 9x3,5 9x3 9,5x3,5 8,5x3,5 9x4,5 9x3,5 11,5x5 250 20x13 9x7
Trametes gibbosa Trametes hirsuta Trametes versicolor Tremella foliacea Tremella mesenterica Trichaptum abietinum Trichoglossum hirsutum
5x2,5 6x2 6,5x2 9,5x8 12,5x8,5 7,5x2,5 12,5x7
Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma Tricholoma
6,5x4 5,5x3,5 7x5 7x4,5 6,5x4,5 7x4
atrosquamosum aurantium caligatum equestre fulvum lascivum
Tricholoma pardinum Tricholonui portentosum Tricholoma saponaceum Tricholoma scalpturatum Tricholoma sciodes Tricholoma sejunctum Tricholoma sulphureum Tricholoma terreum Tricholoma ustale Tricholomopsis rutilans
10x6,5 6,5x4,5 6x4 5x3 7x6 5,5x4 10x6 6,5x4,5 7x5 6,5x5
Tuber aestivum Tuber canaliculatum
30x24 60x50
Tuber magnatum Tuber melanosporum Tylopilus felleus Typhula erythropus Vascellum pratense Verpa conica Volvariella bombycina Volvariella gloiocephala Xerocomus badius Xerocomus chrysenteron Xerocomus parasiticus Xerocomus rubellus Xerocomus subtomentosus Xylaria hypoxylon Xylaria polymorphs Zelleromyces cinnabarinus
40x35 35x25 13x45 6x3 3,50 22x13 9x6 15x9 14x5 13x5 15x5 12,5x5 12,5x5 12,5x5,5 25x7 15x12
ALAK elliptikus-tojás alakú elliptikus-hengeres, amiloid elliptikus-hengeres, amiloid elliptikus-hengeres, amiloid gömbölyded, hálózatos elliptikus elliptikus pórussal elliptikus, pórussal elliptikus, pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal elliptikus pórussal majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú hosszúkás-orsó alakú elliptikus majdnem orsó alakú majdnem orsó alakú gömbölyű keskeny elliptikus 2 olajcseppel tojásdad-elliptikus, szemölcsös-tüskés hengeres-görbe hengeres hengeres tojásdad tojásdad hengeres hengeres, hegyes végű, 15 válaszfallal elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus ell ipti kus-majdnem orsó alakú széles elliptikus elliptikus elliptikus elliptikus széles elliptikus elliptikus elliptikus-mandula alakú elliptikus elliptikus széles elliptikus-majdnem gömbölyű tojás alakú, hálózatos, tüskés elliptikus-majdnem gömb, hálózatos tojás alakú, hálózatos elliptikus, görbe tüskés közel orsó alakú elliptikus gömbölyű, szemölcsös elliptikus elliptikus tojás alakú-elliptikus orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú orsó alakú, lapított orsó alakú, lapított elliptikus, hálózatos, amiloid
KISLEXIKON Az itt szereplő címszavak egy részéhez . FOGGAL LEFUTÓ LEMEZEK oiyan a bevezetésben ábrák is láthatók (6-23. old.). lemezek, melyek élén befűződés látható, A vastagon szedett kifejezések önálló cím- mielőtt elérnék a tönköt. szóként is előfordulnak a kislexikonban. • GLEBA A termőtest belsejében
a gombák fejlődő termőtestén a lemezeket vagy a csöveket védi. A termőtest növekedése során szétszakad, maradványai a kalap szélén vagy a tönkön,
• ALJZAT (szubsztrát) Az a közeg,
elhelyezkedő spóraképző szövet,
gallér formájában láthatók.
amelyben vagy amelyen a gomba terem
pl. a pöfetegekben.
• RESZUPINÁTUS (termőtest) Teljesen az
(pl. fakéreg, talaj).
• HlFA (gombafonál) A gombák testét
aljzatra simulva fejlődő termőtest: kalapot
. ÁLTALÁNOS BUROK A fiatal
felépítő fonalak.
nem növeszt, nincs szabadon álló széle.
termőtestet körülvevő képződmény.
• HLGROFÁN A lemezesgombák
• RlZOID Szorosan feltekeredett,
A termőtest növekedése során felszakad,
kalapjára vonatkozik, melyek közepüktől
gyökérszerű hifák, feladatuk
maradványai a bocskor és a kalapon látható
kiindulva kiszáradnak, ezért teljes
a termőtest rögzítése.
pettyek, stb.
kiszáradásukig sávosak lesznek. Nedvesség
• SPÓRÁK A gombák mikroszkopikus
hatására a sötétebb sávok újra megjelennek
méretű szaporító sejtjei.
a kalap szélétől befelé terjeszkednek.
• SZABADONÁLLÓ LEMEZEK
Az ilyen gombák kalapszéle jellegzetesen
A tönkkel nem érintkező lemezek.
bordázott.
• SZEPTÁLT A hifára vagy a spórákra
• HIMÉNIUM (termőréteg) Az aszkuszok
vonatkozik, ha válaszfalakkal
vagy bazídiumok alkotta réteg
részekre tagoltak.
a termőtesten.
• SZÉTA Vastag falú szőrök vagy tüskék
• KlÖBLÖSÖDŐ LEMEZEK Kiszélesedő
a kalapon, a lemezeken, a tönkön vagy
majd elkeskenyedő és újra kiszélesedő
a húsban.
lemezek.
• SZKLERÓCIUM Egyes tömlősgombák
• KOH (kálium-hidroxid) A gombák
által létrehozott, kívül fekete, belül
• AMILOID Jód tartalmú reagens hatására kékre színeződik, vagyis keményítő tartalmú. • ASZKUSZ A tömlősgombák (1.11. old.) hifáinak végén létrejövő tömlőszerű képződmény (tömlő), amelyben általában 8 ivaros spóra termelődik. • BARNAKORHADÁS (revesedés) Az a folyamat, amikor a fák testéből a gombák elsőként a cellulózt bontják el és a lignin marad vissza. Ekkor a fa bama, morzsalékos lesz. • BAZÍDIUM A bazídiumos gombák (1.11. old.) hifáinak bunkó alakú végződése, melyek külső felszínén képződik az általában 4 spóra. • BOCSKOR AZ általános burok zsákvagy zacskószerű maradványa a tönk alján. • BORDÁZOTT (kalap) A kalap rovátkáira utal, melyeket az alsó oldalon elhelyezkedő lemezek okoznak. • BOREÁLIS A mérsékelt öv északi része, kb. a fenyves zóna.
azonosításához használható anyag: egyes
világos színű, sűrű micélium alkotta
fajok húsán elszíneződést okoz.
raktározó szerv. Tápanyagokat tartalmaz,
• KONÍDIUM Vékony falú,
melyeket a gomba kedvező feltételek
ivartalan spórák.
hatására képes felhasználni
• LEFUTÓ LEMEZEK A tönkre ráhúzódó
a növekedéséhez.
lemezek. • LEMEZEK A lemezesgombák kalapja alatt található lemezszerű képződmények, melyeken a spóratermő réteg, a himénium helyezkedik el.
• LEMEZESGOMBÁK oiyan kalaposgombák, melyek termőrétege lemezeken helyezkedik el a kalap
• SZTRÓMA (termőtestpárna) Meddő hifák alkotta, tömör képződmény pl. egyes tömlősgombáknál benne találhatók az apró, palackszerű termőtestek. • SZUBSZTRÁT lásd: aljzat. • TERMŐTEST Jellegzetes alakú, gombafonalakból felépülő test, az ivaros szaporító sejtek fejlődnek rajta.
• ClSZTIDIUM (pl. CISZTIDA)
alsó oldalán.
A bazídiumos gombák termőtestében
• LIKACSOK A csöves termőrétegű
a himéniumon vagy a más részeken
himénium nyílása, melyen keresztül
a felszínen elhelyezkedő, jellegzetes alakú,
a spórák a szabadba jutnak pl.
meddő hifa végek. Alakjuk a fajra jellemző
a Boletus fajoknál.
lehet, pl. a Conocybe és az Inocybe fajok
• MlCÉLIUM A hifák szövedéke.
azonosításakor fontosak.
• MlKORRHIZA Növény és gomba között
• CSÖVEK Egyes gombák, pl. a tinóruk
kialakult, kölcsönösen előnyös kapcsolat
termőrétegére vonatkozik, ahol a himénium
(szimbiózis).
a kalap alatt elhelyezkedő csövek belsejét
• MULCS A talajnedvesség megtartására
béleli. A csövek a likacsokkal nyílnak
a fagy védelem és a gyomok ellen
a szabadba.
alkalmazott, általában szerves anyagú -
• FEHÉRKORHADÁS Ha a gombák a fák
faforgács, fakéreg, szalma - talajtakarás.
lebontása során elsőként a bama színű
• OSTIOLUM A tömlősgombák palack
lignint használják fel, a visszamaradó
alakú termőtestének nyílása, melyen
védelmében alakulnak ki.
cellulóztól fehér lesz a korhadó faanyag
keresztül a szabadba távoznak a spórák.
• TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEK oiyan
színe.
• P Ú P Kiemelkedés a kalap közepén.
lemezek, melyek szélesen hozzánőttek
• FELKANYARODÓ LEMEZEK
• RÉSZLEGES BUROK vékony
a tönkhöz.
A tönkhöz keskenyen csatlakozó lemezek.
hártya- vagy bőrszerű szövet, amely
• VISZKÓZUS Ragadós, nyálkás.
• TlNÓRUK Kalapra és tönkre különült, húsos termőtestű, csöves termőrétegű gombák. • TÖMLŐSGOMBÁK (Ascomycota) A gombák egyik törzse. Nevüket onnan kapták, hogy ivaros szaporodásuk során egyes hifáik végén tömlőket (aszkusz) képeznek, melyekben a spórák (aszkospórák) fejlődnek. Némelyek termőtestet fejlesztenek, és vannak olyanok is, melyek apró termőtestei csoportosan, egy termőtestpárnában, a sztróma
L A T I N
A
N É V M U T A T Ó
virosa 8, 23, 150
chrysenteron
Agaricaceae 17, 2 1 , 1 5 6 - 1 7 0
Amanitaceae 145-153
Agaricus arvensis 23, 157
Anellaria semiovata
augustus
158
bernardii
162
fimiputris
campestris
1. A.
edulis 1. A.
Armillaria
campester
bitorquis
flavescens
1. A.
hondensis
159
sylvicola
157
moelleri 1. A. porphyrizon sylvaticus
163
sylvicola
xanthoderma
aegerita 1. Agrocybe
cylindracea
cylichnium
parasiticus
272
272
85
chrysenteron pinicola 1. B. 142
142
pinophilus
1. A.
pediades
confluens
202
auricula-judae
porphyrosporus
281
230
1. Xerocomus
Auriculariaceae 230, 281
pruinatus
Auriscalpiaceae 179, 234
pulverulentus
Auriscalpium
queletii 189
vulgare 234
1. Xerocomus
reticulatus
B
Aleurodiscaceae 273 Aleurodiscus
amorphus
Amanita caesarea
myriadophylla 273
145
citrina 150, 151 crocea 153 echinocephala
1. A. solitaria
excelsa 1. A. spissa
132
rhodoxanthus
132
sanguineus
Bankéra fuligineo-alba violascens
235
235
satanoides
1. B.
splendidus
sensibilis 1. Xerocomus
Bjerkandera
spadiceus 1. B.
adusta 225 225
splendidus
gemmata
Bolbitaceae 85, 9 6 , 1 0 6 , 1 4 0
191
subtomentosus
1. Xerocomus
subtomentosus
Bolbitius lacteus 140
tesselatus 1. Leccinum
muscaria 6, 18, 146
Boletaceae 4 2 , 1 8 5 - 1 9 8
torosus 190
ovoidea
Boletinus cavipes 201
23, 149
variegatus 1. Suillus
Boletus aureus 189
phalloides
8, 23, 151
aestivalis 1. B.
porphyria
151
appendiculatus
Bovista nigrescens reticularis 188
rubescens 23, 147
badius 1. Xerocomus
solitaria
bicolor 1. X. bicolor
148
spissa 10, 148 strobiliformis vaginata
153
verna 150
bovinus 1. Suillus 148
badius
bovinus
chrysenteron
castaneus
1. Xerocomus
255
plumbea 255 Bryoglossum
calopus 190 castaneus 1. Gyroporus
sensibilis
ferrugineus
mappa 1. A. citrina 150
rubellus
satanas 191
Bjerkanderaceae 213, 214, 216, 225
pantherina
rubellus
1. Xerocomus
Bisporella citrina 273 fumosa
nigrescens
191
rubellus 1. Xerocomus
Bankeraceae 235-237
fulva 10, 152 149
•
189
rimosus 1. Leccinum
Baeospora myosura
pruinatus
192
radicans 188
badia
piperatus
Porphyrellus
porosporus
ovinus 202 badia 1. Peziza
1.
porphyrosporus porosporus
cristatus 202 Aleuria aurantia 268
pinophilus
187
piperatus 1. Chalciporus 278
poly trie ha 281
semiorbicularis
1. Xerocomus
pascuus 1. Xerocomus 283
lycoperdoides
mesenterica
luteus
parasiticus
faginea
Auricularia
Albatrellaceae 202 Albatrellus
luteus 1. Suillus
Astraeus hygrometricus
106
splendidus 189,192
pachypus 1. B. calopus
19,42
Asterophora
grevillei
189
luridus 189, 190
1. Tricholoma
magnivelare
parasitica
85
dura 85, 106 praecox
luridiformis
Aseroe coccinea 277
Agrocybe arvalis 106
pediades
legaliae 1. B.
Ascotremella 23,159
cylindracea
mellea 19, 80 ostoyae 80
sarcoides
felleus
Xerocomus
flavus 1. Suillus
turficola 272
156
L
junquilleus
Ascocoryne 159,160
ferrugineus
gallica 80
tabescens
163
praeclaresquamosus
186
ferrugineus
19, 80
ponderosa 160
grevillei luridiformis
felleus 1. Tylopilus
caligatum
praeclaresquamosus
phaeolepidotus
fechtneri
cinnabarinus
caligata 1. Tricholoma
cepistipes
langei 163 macrosporus
cinnabarina 1.
Zelleromyces
campester 21, 160
elegáns 1. Suillus erythropus 1. B.
Arcangeliella
159
1. Gyroporus
cyanescens edulis 187
1. Clathrus
archeri
161
californicus
1. Panaeolus
Anthurus aseroeformis
bisporus 7, 161 bitorquis
cyanescens
rehmii 243
Bulgaria inquinans 271
C Calocera cornea 250 furcata
250
nigrescens variegatus
pallido-spathulata
250
Clavariadelphus
viscosa 250 Calocybe carnea 116 gambosa
58
pistillaris 116
Clavicipitaceae 244, 245 1. Phellodon
tomentosus
Clavulinaceae 249 Clavulina cristata 249
niger 1. Phellodon
niger
Calvatia caelata 1. C. excipuliformis
rugosa 249
utriformis
262 gigantea
maxima 1. Langermannia
gigantea
263
Camarophyllus
Clavulinopsis
corniculata
fusiformis
gigantea 1. Langermannia
pratensis
241
truncatus 241
116
Calodon cyathiforme
utriformis
241
sachalinensis
obscurissima
fistulosa
ligula 241
ionides 116 persicolor
fistulosus 1.
Macrotyphula
249
240
helvola 240 laeticolor
240
luteoalba 240
niveus 1. C.
virgineus
38
Climacodon
septentrionalis
239
Clitocybe clavipes 40
russocoriaceus
39
corthurnatus
dealbata 34
virgineus 38, 39
cortinatus
dicolor 1. C.
metachroa
disseminatus
Cantharellaceae 28-30, 275
fragrans
Cantharellus
geotropa 33
friesii
gibba 31
micaceus
cibarius 8, 28,
cinereus 30 cinnabarinus
30
cornucopioides
cornucopioides ianthinoxanthus
39
metachroa
rivulosa 1. C.
subalbidus
vibecina 34
28 30, 275
xanthopus
1. C.
lutescens
amarellus
piperatus
alcalivirens 185
aeruginosa Chloroscypha
17,166
aeruginascens
Chlorociboria
1.
aeruginascens
Chlorosplenium
aeruginascens
Chlorociboria Chondrostereum
purpureum
Chroogomphus
1.
aeruginascens 231
rutilus 37
Ciboria batschiana
112
fuscopurpurea
marasmioides
corniculata
1.
Clavulinopsis
erythropus
1. Typhula
1. Macrotyphula
helvola 1. Clavulinopsis pistillaris
1.
fistulosa helvola
Clavariadelphus 240
Clavariadelphaceae 241
alboviloaceus 74
armillatus
72
atrovirens
76
aureofulvus bolaris 69 206
caerulescens
17, 233
76 74
cinnamomeus
blattaria 96
citrinus 11
lactea 140
cliduchus
73 70
75
collinitus 75
96
Coprinaceae 21, 94, 9 5 , 1 0 2 , 1 0 7 - 1 0 9 , Coprinus acuminatus
crocolitus 1. triumphans dibaphus 76
141, 1 4 3 , 1 7 4 - 1 7 7 175
175
comatus 174
77
11
camphoratus
111
73
1. C. anserinus
Coniophora puteana
auricomus
hirsuta
versicolor
93-94, 9 8 - 1 0 2 , 1 4 0
calochrous
alopecia
245
aurantioturbinatus
113
atramentarius
pistillaris vermicularis
erythropus
244 245
ophioglossoides
Coniophoraceae 2 2 9 , 2 3 3
teneroides
corniculata fistulosa
111, 1 1 2 , 1 1 3
Conocybe arrhenii 96
240
longisegmentalis
anserinus
Coltricia perennis
ruber 280
176
amoenolens
113
111
Coltriciaceae 206
Clavariaceae 21, 240, 249
176
truncorum
Cortinarius
maculata 67
Clathrus archeri 277
Clavaria angillacea
marasmioides
prolixa 67
1. C. ruber
stercoreus
Cortinariaceae 67, 69-77, 83, 87, 91,
filamentosa
Clathraceae 277 cancellatus
177
versicolor 1. Trametes
111 1. C.
peronata
270
175
plicatilis
Coriolus hirsutus 1. Trametes
113
erythropus
fusipes
picaceus
Coriolaceae 223-225, 227
distorta 67, 111 dryophila
269
Chlorophyllununolybdites
176
niveus 176
militaris 244
112
confluens 269
marasmoides
butyracea
butyraceae
aeruginascens
176
capitata 245
41
113
asema 1. C.
rubinus 185
176
Cordyceps bifusispora
Collybia acervarta 1. C.
185
Chlorociboria
dealbata
Clitopilus prunulus
Cerrena unicolor 224 Chalciporus
nebularis
odora 39
lutescens 30, 275 tubaeformis
giganteus
34
nebularis 1. Lepista 276
143
domesticus
gigantea 1. Leucopaxillus
1. Craterellus
176 176
elegantissimus C.
17, 175
1.
aurantioturbinatus
haematochelis
1. C.
hercynicus 1. C. limonius 72
paragaudis
violaceus
malachius
73
Dendropolyporus
mucosus 75
umbellatus 1.
Polyporus
Flammula alnicola 1. Pholiota
umbellatus
Flammulina fennae
Dentinum repandum 1.
olidus 75 orellanoides
Hydnum
1. C. rubellus
Dermocybe
orellanus 23, 73 osmophorus
77
paleaceus
71
paleiferus
1. C.
paragaudis
72
phoeniceus
Cortinarius
70
pholideus
70
splendens
77
subtorvus
74
Fomitopsis marginata
brunnea
1. Gyromitra
caroliniana
Creolophus
1. Hericium
diversidens
1. Creolophus
Galactinia badia 1. Peziza coralloides cirrhatus
tuberosa 270
traganus 73 íriumphans
75
cantharellus 1.
Cantharellus
lateritius
cornucopioides
aspera 1. Lepiota
Elaphomyces
cervinus 1. E.
granulatus
humphreyi Creolophus
1. Stereopsis
humphreyi
calolepis
variabilis
clypeatum
scabella
incanum
stipitaria 1. C. scabella Crucibulum
crucibuliforme
laeve 1. C. vulgare 1. C.
21A
Cystoderma
amianthinum
carcharias
1. C.
granulosum
96
terra
Cystolepiota
109 sinuatum
144
rufescens
68
schmidelii
110
schmidelii
279 279 279
sessile 1. G.
fimbriatum
striatum 280
144
Exidia glandulosa
triplex 278 Geoglossaceae 2 4 2 , 2 4 3
1. E.
conferendum 68-69,
Geoglossum fallax 242 Geopora arenicola
271, 283
267
Geopyxis cupularis 1. Tarzetta Gloeophyllum
truncata 271, 283
abietinum
odoratum
222
sepiarium
222
222
Gomphaceae 276
Dacryomycetaceae 250
F
Daedalea quercina 250 Daedaleopsis
pectinatum
Exidiaceae 283
D
hygrometricus
nanum 1. G. 69
109-110,144,253
aspera
l.
Astraeus
rhodopolium
staurosporum
aspera 1. Lepiota
279
hygrometricus
Etolomataceae 17,21,41,
96
elegáns 279 fimbriatum
sinuatum 68
jasonis 97
applanatum
Geastrum bryantii 1. G. striatum sinuatum
144
serrulatum
terra
91
17, 217
Geastraceae 278-280
querquedula
sericeum
97
cinnabarinum fallax
17, 110
rosea 116
97
marginata
applantum
pfeifferi 216
porphyrophaeum
striatus 21A
140
132
Ganodermataceae 206, 216, 217
nitidum 110
crucibuliforme
Cyathus olla 21A stercoreus
144
lividum 1. E.
crucibuliforme
sphagnorum
lipsiensis 1. G.
110
juncinum
21A
mutabilis
132
lucidum 206
eulividum 1. E.
142
paludosa
carnosum 206
68
euchroum
142
91
140
australe 217
144
conferendum
183
Crinipellis perniciosa
253
109
chalybaeum 183
marginata
Ganoderma
110
cetratum
luteolus 183
140
unicolor 1. G.
caesiocinctum
183
182, 183
182,
259
bloxamii
Crepidotus applanatus
granulatus
Elaphomycetaceae 259
Crepidotaceae 183
hypnorum
tibiicystis
Entoloma abortivum
cirrhatus 239
aspera
259
muricatus
fallax 275
Galeri na calyptrata
badia
succosa
Kuechneromyces
Echinoderma
275
succosa 1. Peziza
mutabilis 1.
E
violaceus 71 Craterellus
1. F. pinicola
219
G
cirrhatus
coralloides Dumontinia
íorvHs 74
pinicola
gigás
Dryodon cirrhatus 1. 1. C. rubellus
annosum
19, 219
Fomitaceae 219
Disciotis venosa 265
76
speciosissimus
Heterobasidium
Fomitopsidaceae 212, 222, 226
gigás 1. Gyromitra
semisanguineus
81
fomentarius
duplicatus
caroliniana
saginus 75 sodagnitus
straminea
semisanguineus
Gyromitra
76
114 rickenii 81
Fomes annosum 1.
Discina brunnea 1.
rubellus 23, 72 rufoolivaceus
orellanus
duplicata 1.
Phallus
70
Floccularia
1.
Cortinarius Dictyophora
114
velutipes
orellana 1.
semisanguineus paleaceus
ononidis
repandum
confragosa
Daldinia concentrica
257
227
alnicola
114
Fistulinaceae 20, 213 Fistulina hepatica 20, 213
Gomphidiaceae 37, 38, 198-201 Gomphidius
glutinosus
roseus 38 Gomphus clavatus 276
38
cupularis
Grifola frondosa
216
repandum
gigantea 1. Meripilus
giganteus
sulphurea 1. Lae tipor us
sulphureus
umhellata 1. Polyporus
umbellatus
Gymnopilus junonius penetrans
1. G.
spectabilis
238
umbilicatum
fastigiata
9, 238
vulgare 1. Auríscalpium Hygrocybe acutoconica cantharellus
clavariiforme
250
Gyromitra brunnea 208 caroliniana
vulgare
1. H.
persistens
103
geophylla
100
godeyi 99 haemacta lacera
101
104
lanuginosa
citrinovirens
103
maculata
105
101
98
chlorophana coccinea
208
99 1.1, rimosa
griseolilacina
30
ceracea 104
83
Gymnosporangium
98
erubescens
calyptraeformis
94
picreus 94 spectabilis
corydalina
rufescens 238
101 100
margaritispora
esculenta 208
conica 104
napipes 102
gigas 208
glutinipes
patouillardii
influa 208
helobia 143
Gyroporus castaneus cyanescens
104 persistens
rimosa 100
miniata 143
sindonia
persistens
Handkea excipuliformis Calvatia
1.
utriformis 1. Calvatia Hapalopilus
utriformis
nidulans 1. H. rutilans
104
psittacina
crustuliniforme
93
rheades 221
105 1.
93
sacchariolens
virgineus
Hygrophoraceae 37, 38, 56, 103-106 82
Hygrophoropsis
67
Hygrophorus
aurantiaca eburneus
29
106
Laccaria amethystina frater na 115
hypothejus
Helvella crispa 207
lucorum 37
maritima
nemoreus
proximo
esculenta 1. Gyromitra
esculenta
239
annosum
Hirneola auricula-judae
rubiginosa
Hyphodontia
myosotis
Hericium coralloides
19, 222
Hypholoma
pumila 115 purpureobadia Lachnellula
subtilissima
paradoxa
Lacrymaria
galerosa
aurantiaca 1.
Stropharia
aurantiaca
102
velutina 1. L.
lacrymabunda
Lactarius acris 48
abietinum 1.
elongatum
87
badiosanguineus
abietinum
fasciculare
86
bertillonii
Trichaptum
Humaria hemisphaerica
267
myosotis radicosum
Hydnaceae 238
sublateritium
Hydnangiaceae 115
udum 87
Hydnellum ferrugineum
237
fuscum
1.
Auríscalpium cyathiforme
vulgare
43 257
257
howeianum
257 257
tomentosus
fragile 1. Bankéra fuligineo-alba
147
rubiginosum
I.
Phellodon
87
Hypoxylon fragiforme
Hydnum albidum 238 auríscalpium
hyalinus
86
lactifluorum
peckii 237
fuligineo-alba
1. Bankéra
fuligineo-alba niger 1. Phellodon
Inocybe asterospora niger
cincinnata
44
blennius 47
107
Hyaloriaceae 235
101
102
273
102
lacrymabunda
86
auricula-judae
115
paradoxa 1.
Schizopora
1.
231
115 115
capnoides
Auricularia Hirschioporus
38
Hymenochaete
myosotfs 1.
Heterobasidion
laccata 115
Hymenochetaceae 218, 221, 231
lacunosa 208 Hypholoma
37
115
bicolor 115
Helvellaceae 207-208
Hemipholiota
mutabilis 90
56, 105
Camarophyllus
82
sinapizans
K Kuechneromyces
virginea 1.
mesophaeum radicosum
russocoriaceus
103
splendidissima
leucosarx 67
radiatus 221
punicea 21, 56, 105
spadicea
edurum 67
221
nodulosus 221 pratensis
Camarophyllus
67
100
Inonotus cuticularis hispidus 221
Camarophyllus
russocoriacea
rutilans 213 Hebeloma candidipes
niveus
pratensis 1.
excipuliformis
erubescens
pusio 101
marchii 143
nivea 1. Camarophyllus
H
1.1,
pudica 99
langei 1. H.
194
195
102
51
camphoratus
53
triviális 49
gilva 31
chrysorrheus
52
ta/p/s 49
inversa 31
circellatus
47,48
controversus
45
curtus 49
vellereus 44
irina 57
vietus 48
nebularis 40
volemus 54
deliciosus
46
deterrimus
Laetiporus
46
flexuosus
nuda 57
sulphureus
Langermannia
49
fuscus 1. L. glaucescens
43
glyciosmus
auranticum crocipodium
54
helvus 55
quercinum
hepaticus 51
scabrum
badhamii 1.
Leucocoprinus
quercinum
1. L.
nigrescens
Leucoagaricus
198
1. L.
personata
sordida 57
gigantea
Leccinum aurantiacum
mammosus
saeva 1. L.
gigantea 1.
Langermannia 48
per sonata 58
gigantea 254
Lasiophaera
fluens 47 fuliginosus
215
nigrescens
badhamii
leucothites
164
naucinus 1. L. pudicus I. L.
195
Leucocoprinus
198
leucothites leucothites
badhamii
hortensis 48
tesselatum 1. L.
nigrescens
flos-sulfuris
hysginus 1. L. curtus
testaceoscabrum
1. L.
luteus 170
ichoratus 50
variicolor
196
Leucopaxillus
lacunarum
versipelle
197
Limacella glioderma
50
lignyotus 48
Lentinellus
lilacinus 55
castoreus
cochleatus
versipelle
54
omphalodes
mitissimus
50
ursinus 178
1. L. luteus giganteus
32
164
guttata 164
179
lenticularis 1. guttata
179
mammosus
170
birnbaumii 1. L. luteus
196
Lophodermium
179
piceae 19
Lycoperdaceae 16, 254-255, 260-263
necator 47
vulpinus 1. L.
pallidus 49
Lentinula edodes 7
depressum
1. Vascellum
Lentinus cochleatus 1.
echinatum
261
Lentinellus
gemmatum
1. L.
pargamenus piperatus
43
43
pterosporus
48
pubescens
45
pyrogallus
1. L.
46 46
scoticus 45 subdulcis
Langermannia
50, 52
torminosus
45
Leotiaceae 20, 243, 269, 271-273, 283
lividum 260
Leotia gelatinosa 1. L. lubrica
mammiforme
pratense
261
molle 262
lubrica 243 Lepiota acutesquamosa
1. L. aspera
nigrescens perlatum
261 11, 261
pyriforme
260
Lyophyllum
badhamii 1. Leucocoprinus bresadolae
pratense
gigantea
hiemale 1. Vascellum
aspera 167
51
theiogallus
261
perlatum
Lenzites betulina 227
alba 168
serifluus 52
americanum
giganteum 1.
tigrinus 35 hortensis
rufus 53 sanguifluus
cochleatus
lepideus 35
quietus 52 salmonicolor
Lycoperdon
castoreus
1.
badhamii
Leucocoprinus
badhamii brunneoincarnata
decastes 41 fumosum
41
palustre
132
169
castanea 169 clypeolaria
connatum 42
M
168
cristata 169
Macrocystidia
cucumis
108
friesii 1. L. aspera
Macrolepiota
permixta
165
fulvella
169
procera
guttata 1. Limacella
guttata
hystrix 167 ignivolvata
168
ftliformis oreadiformis
1. Limacella
guttata
lilacea 169 oreadiformis perplexum
167
166
169
168
139
vaillantii
139
bulliardii badhamii
241
candidus
ramealis
limosus 177 oreades 117 rotula 111
138
111
curreyi 111
Leucocoprinus 31
Marasmiellus
androsaceus
rufovelutina 1. ventriosospora
fistulosa 241
Marasmius alliaceus
167
pseudohelveola
Lepista flaccida
165
Macrotyphula
laevigata 1. L. lenticularis
rhacodes
139
114
scorodonius
rorida 135
114
Megacollybia
platyphylla
Melanoleuca
cognata 65
papilionaceus
rubromarginata
66
sanguinolenta
melaleuca
65
seyneii 134
polioleuca
65
stipata 135 Myriostoma
214
Serpula
semiovatus
tremellosus
sphinctrinus
perforans
139
semilibera
278
maura 93
semilibera
semilibera
N Neobulgaria
243 paludosa
Perenniporiaceae 222 cetratum
1. Asterophora
rimosipes 1. Mitrophora semilibera 1. Mitrophora
semilibera semilibera
Mutinus caninus 246
adonis 138
philonotis
alcalina 1. M. stipata
sphagnicola
ammoniaca
1. M.
avenacea
leptocephala
134
chlorinella
132
Otidea onotica 269
Phellodon confluens
Otidia cantharella
Oudemansiella
pudens
I. M. 136 135
Agrocybe platyphylla
oortiana 1. M.
avenacea
arcangeliana
118 119
alnicola 91 carbonaria flavida
93
91
gummosa 92 244 1. Panaeolus
foenisecii 1. M.
cylindracea
cerifera 78
Panaeolina foenisecii
olivaceomarginata
tremellosus
aurivella 1. P. cerifera
117
Paecilomyces farinosus
metata 136
1. Merulius
adiposa 78
P
133
polygramma
caussei
haematopus
133,136
pelianthina
tremellosa
117
radicata
236
Phlebia radiata 228 Pholiota aegerita 1.
Megacollybia
116
leptocephala
pudens
platyphylla 1.
137
haematopus
tomentosus
caussei 117
nigra 1. 0.
236
236
niger 236
mucida 79
138
haematopoda
melaleucus
269
longipes 1. 0. fibula
134
galericulata
247
leptocephala
119,136
flavoalba
impudicus
134
fibula 1. Riclcenella flavescens
247
hadriani 247 Phellinus igniarius 218
leporina 269 137
Phallus duplicatus
odoratum
concinna 269
erubescens
rutilans
220
Phallaceae 16, 246-247
odoratus 1.
diosma 118 135
aurea 83
schweinitzii
36
crocata 119, 136 epipterygia
Phaeolaceae 211, 215, 220, 233 Phaeolepiota
Otideaceae 265, 267-269
I. M.
citrinomarginata
266
Pezizaceae 20, 266-267
Hapalopilus
36,132
Gloeophyllum 135
umbellifera
fibula
olearius 29
Osmoporus
belliae 135
stipticus
Phaeolus rutilans 1.
umbellifera Omphalotus
134
capillaripes
1. 0.
fibula 1. Rickenella oniscus 36
arcangeliana
vesiculosa
Oligoporus rennyi 233 Omphalina ericetorum
135
267
varia 266
acicula 137
118
266
succosella
O stipticus 1. Spongiporus
ravenelii 246 Mycena abramsii
pur a
micropus
succosa 267 11,209
maculata
aurantia
repanda 266
elata 210 esculenta
inclinata
Peziza aurantia 1. Aleuria michelii 267
conferendum
parasitica
conica
atrotomentosus 35
badia 266
Entoloma
Morchella conica 1. Verpa
stypticus
182
Peniphoraceae 230, 232
staurospora 1. Nyctalis parasitica
galopus
181
involutus 35
cucumis
pura 271
Morchellaceae 209-210, 265
filopes
180
stypticus
curtisii 1. P.
Nolanea cetrata 1. Entoloma
1. M.
serotinus
filamentosus
Nidulariaceae 274
210
phalloides
papilionaceus
Paxillus atrotomentosus
Macrocystidia
Mitrula paludosa
1. P.
Panellus mitis 180, 181
Naucoria cucumis 1.
139 hybrida 1. M.
rimosipes 1. M.
fimiputris fimiputris
Panus stypticus 1. Panellus lacrymans
228
Micromphale foetidum
papilionaceus
1. P.
separatus 1. P.
lacrymans
lacrymans 1. Serpula
Mitrophora
119,136
coliforme
Myxomphalia
Merulius domesticus 1.
107
retirugis 1. P.
vitilis 1. M. filopes
Melastiza chateri 268 Meripilus giganteus
134
highlandensis
1. P.
carbonaria
jahnii 1. P. muelleri lenta 92
Panaeolus antillarum
141
ater 141
muelleri 78 mutabilis 1.
campanulatus
1. P.
papilionaceus
Kuehneromyces
fimiputris
95
pinicola 91
foenisecii
141
salicicola
91
mutabilis
brumalis 205
eristata 1. Clavulina
ciliatus 205
eumorpha
cinnabarina 1. Pycnoporus
cinnabarinus
giganteus 1. Meripilus melanopus
giganteus
1. P.
perennis umbellatus
rutilans 1. Hapalopilus
rutilans
squamosus
203
sulphureus
1. Laetiporus
tuberaster
204
umbellatus
Psathyrella
squarrosoides Phylloporus
79
1. P.
184
porphyrosporus
Phyllotopsis
42
conopilus
1. P. pelletieri
Piptoporus
crocea 249
kunzei 249 fusipes 1. fusipes
109
setipes 36 Rozites capreatus 87 Rugosomyces
carneus 1.
Calocybe
carnea
Russula acrifolia
122
adusta 122
109
aeruginea
125
albonigra
122
lacrymabunda
Pisolithus arhisus 263
anthracina
disseminatus
hydrophila 1. P.
betulinus 212
caesius stipticus
95
Coprinus
180
stricta 251 Ramariaceae 250-251
disseminata 1.
nidulans 180
Phyllotus porrigens
ammophila
candolleana
pelletieri
rhodoxanthus
1. R. abietina
251
Rickenella fibula 36, 137
porphyrosporus
stiptica 1. Spongiporus 79
sanguinea
Collybia
Postia caesia 1. Spongiporus squarrosa
250
Rhodocollybia
202
pseudoscaber scamba 92
251
gracilis 251
Ramariopsis sulphureus
varius 205 Porphyrellus
250
formosa
ochraceovirens
perennis 1. Coltricia ramosissimus
flaccida
myceliosa
204
picipes 1 .P. vari us
piluliformis
1.
Lacrymaria
122
atropurpurea
I. R.
aurora 1. R.
velutipes
betularum
velutina
multipedata
108
brunneoviolacea
tinctorius 1. P. arhisus
piluliformis
94
chloroides
Piptoporus Pleurocybella Phyllotus Pleurotellus
pygmaea
143
spadiceogrisea
betulinus porrigens 1.
stipatissima
porrigens
velutina 1.
porrigens 1.
Pleurocybella cornucopiae
1. P.
Pseudoclitocybe
179
179
multipedata lacrymabunda
cyathiformis
Pseudocolus fusiformis
gelatinosum
dryinus 178
Pseudomerulius
curtisii 1.
eryngii 179
Paxillus
atrotomentosus
ostreatus
178 1. Phyllotus
pulmonarius
Pseudotrametes porrigens
178
Trametes
stypticus
fimetaria
173
semilanceata
aurantiorugosus
173
coccineus 1. P. luteovirens plautus
1. P.
Pustularia
aurantiorugosus chrysophaeus
172
pouzarianus
sanguneus
emeticella
128 1. R.
xerampelina
122
foetens
121
fragilis
129 125
squamosa
citrinus 233
integra 124 krombholzii
1. R.
laurocerasi
121
undulata
lepida 1. R. rosea
cupularis cinnabarinus
213, 225
mairei 23, 129 nigricans
225
122
obscura 1. R. vinosa ochroleuca
R
172
Polyporaceae 35, 178-179, 202-205 Polyporus adustus 1. Bjerkandera
122
drimeia 1. R. sardonia
illota 121
cupularis 1.
Tarzetta
densifolia
heterophylla 141
171
romellii 173 umbrosus
141
Pycnoporus
124
helodes 123, 130
squamosa 1. Stropharia
173
cyanoxantha
fellea 122
107
Pluteus admirabilis
chrysophaeus
131
farinipes
gibbosa 1.
cyanescens
Ptychogaster
123
cutefracta
erythropoda
gibbosa
Pluteaceae 154-155, 171-173
171
claroflava
emetica 128 235
Psilocybe cubensis 84
stypticus 1. Panellus
cervinus
32
277
Pseudohydnum
porrigens
130
120
delica 120
Lacrymaria
porrigens
Pleurotus citrinopileatus
95
undulata
128
arenarius 1. P. arhisus Placodes betulinus 1.
Ramaria abietina 250
betulinus 1. Piptoporus
250
Clavulinopsis
128
puellaris
126
raoultii 123
corniculata 1. betulinus
paludosa
quelletii 131
botrytis 251
adusta
badius 204
123
odorata 126
apiculata
cristata
250
corniculata
risigallina
123
romellii 130
ochraceo-flavum
rosacea 1. R. rosea
purpureum 1.
rosea 126 130 131
subfoetens
121
232
Daedaleopsis
230
versicolor 224
confusus
strobilaceus
129
Strobilurus
126
vinosa 124 virescens
caerulea 88
131
xerampelina
23, 127
156 bolaris 270
scabrosus Sarcoscypha
Pseudohydnum
fusco-violaceum
237
Trichoglossum
luteo-nitens
90
melasperma
89
Tricholoma
hirsutum 242
albobrunneum
89
argyraceum
84
1. T.
atrosquamosum aurantium
1. S. viscidus
bufonium
64
caligatum 81 equestre 63
elegáns 1. S. grevillei
flavobrunneum
Schizophyllaceae 1 8 1 , 2 2 8 , 2 3 1
granulatus
flavovirens
Schizophyllum
grevillei
Scleroderma
232
200
199
fulvum
laricinus 1. S.
aurantium 1. S. citrinum
aeruginascens
luteus 198 pictus 1. S. spraguei
verrucosum
piperatus
vulgare 1. Scloroderma
citrinum
64
gambosum
1. Calocybe
magnivelare
1. Chalciporus
placidus
1 .fulvum
1. equestre
piperatus
200
60
pardinum
60
plorans
Sclerotiniaceae 270
spraguei 201
portentosum
61
Sclerotinia
variegatus
saponaceum
61
Dumontinia
Scutellinia scutellata Sepedonium
Sepultaria arenicola 1. Geopora
arenicola
114
sejunctum 187
crispa 252
T
sulphureum
cupularis Cortinarius
Spathularia flavida
243
11, 136
caesius 211
stipticus 211
ustale 62 ustaloides
Stereum hirsutum 230
caryophyllea
93 palustre
229
Tricholomataceae 31-34, 3 6 , 4 0 - 4 2 , 57-67, 7 9 - 8 1 , 9 6 - 9 7 , 1 0 8 , 111-114, 1 1 6 - 1 1 9 , 1 3 2 - 1 3 9 , 1 4 2 , 177, 180-181 Tricholomopsis
terrestris 229
platyphylla
Thelephoraceae 229 Trametes cinnabarinus
1.
cinnabarinus
gibbosa 223, 227 207
62
virgatum 60
paleaceus
Pycnoporus
Streccherinaceae 226 Stereopsis humphreyi
Thelephora
60 64
terreum 59
265
palustris 1. Lyophyllum
ramosa 1. S. crispa
63
squarrulosum
Tephrocybe anthracophilum
herbstii 252
59
sciodes 60
Telamonia paleiferus 1.
Sparassis brevipes 252
Spongiporus
scalpturatum
Syzygites megalocarpus
Tarzetta caninus 265
229
Sparassidaceae 252
Spinellus fusiger
201
268
chrysospermum
Serpula lacrymans
onotica
62
populinum
viscidus 199
tuberosa
Scodinella onotica 1. Otidea
199
81
orirubens
Sclerodermataceae 256, 278 tuberosa 1.
gambosa
lascivum 62
citrinum 256 263
scalpturatum 60
62
collinitus 200
commune\81
64
auratum 1. T. equestre
Sarcoscyphaceae 264
Schizopora paradoxa
278
album 62, 67
bovinus 20, 200
coccinea 264
226
Trichocomaceae 244
89
Suillus aeruginascens 264
226
halophila
107, 141
austriaca
gelatinosum
abietinum
Trichaster melanocephalus
Strophariaceae 78-79, 84, 86-93,
237
glandulosa
gelatinosum 1.
cyanea 1. S. caerulea
squamosa
237
282
biforme 226
rugosoannulata
S
mesenterica
Trichaptum
inuncta 88
firma 270
Sarcodon glaucopus
88
88
glandulosa
282
Tremellodon
coronilla 89
Russulaceae 17, 20, 4 3 - 5 5 , 1 2 0 - 1 3 1 ,
foliacea
plana 1. Exidia
Stropharia aeruginosa aurantiaca
imbricatum
19,133
133
133
violeipes 123
Tremellaceae 282 Tremella faginea 1. Exidia
esculentus
tenacellus
confragosa
zonatella 1. T. ochracea
185
stephanocystis
vesca 125
Rustroemia
185
strobilaceus
Strobilomycetaceae 184, 185, 186
126
versicolor
1. S.
quercina
rubescens 1.
sanguinolentum
floccopus
undulata 130
224
quercina 1. Daedalea
subtomentosum Strobilomyces
turci 127 velenovskyi
purpureum
rugosum 232
solaris 123
velutipes
ochracea 224 pubescens
Chondrostereum
sangnaria sardonia
230
decora 66 1.
Megacollybia
platyphylla
rutilans 66 Tuber aestivum 258
hirsuta 224
brumale 258
multicolor 1. T. ochracea
canaliculatum
259
gibbosum
259
digitaliformis
macrosporum magnatum
258
259
melanosporum Tylopilus felleus
caesiotincta 258
186
Typhula erythropus neglecta 1. T.
volvacea
155
Xylaria hypoxylon
stipticus
polymorha
Xanthoria parietina
255
1. V. pratense
ferrugineus parasiticus pruinatus porosporus
192 193 193
192 192
245
6
badius 188
chrysenteron
Verpa bohemica 209
248
mellisii 248
X
caesius
V Vascellum depressum
radicata
Xylariaceae 16, 245, 248, 257
bicolor 193
conica 209
Oudemansiella
142
Xerocomus
pratense
gloiocephala
surrecta
longipes 245
Tyromyces caesia 1. stipticus 1. Spongiporus
193
Xerula radicata 1.
erythropus
Spongiporus
193
subtomentosus
155
speciosa 1. V.
242
sensibilis
154
154
gloiocephala
Typhulaceae 242
rubellus 193
1. V. conica
Volvariella bombycina
Z Zelleromyces
cinnabarinus
256
M A G Y A R
A
N É V M U T A T Ó
változékony 1.
agancsgomba, bunkós 245 áldücskőgomba, kis 181
sötétlemezű 69
csészegomba, barna 266
álgereben, kocsonyás 235
melegágyi 266
álpereszke, csoportos 41
narancsszínű 1.
lápi 1. lápi szlirkefülőke óriás 1. óriás cölöppreszke
sárgalemezű kupakgomba
barna csengettyűgomba
szürke 1. zöldesszürke döggomba zöldesszürke 68 dücskőgomba, kis 1. kis áldücskőgomba
narancsvörös csészegomba
sárgatönkű 180
narancsvörös 268
álrezgőgomba, bükk- 283
osztrák 264
álrókagomba, narancssárga 29
rézrozsdaszínű 269
E, É
álszarvasgomba, közönséges 259
sárgatejű 267
egyrétűtapló, borostás 224
álszegfűgomba, pikkelyes 142
szellőrózsás 270
fenyő-1. fenyő-lemezestapló
áltölcsérgomba, kávébarna 32
tejelő 1. barna csészegomba
púpos 223
áltrifla, nyeles 263 rőt 256 ánizsgomba, zöld 39 aranygomba, szemcsés 83
csészegombácska, citromsárga 273 csigagomba, elefántcsont 106 fagyálló 37 csillaggomba, erdei 1. repedéses
rózsaszínes 227 élősdigomba, fátyolos 142 enyveskorallgomba, narancsszínű 250 érdestinóru, barna 196 kormostönkű 197
csillaggomba
B badargomba, hegyes 141
fésűs 279
sárga 195
galléros 280
tölgyfa-198
gyakori 1. repedéses csillaggomba
kékülő 107
hármas 278
kubai 84
közönséges 279
F
repedéses 278
fagomba, ánizsszagú 1.
bagolygomba 1. pisztricgomba békagomba, ráncos 36 bocskorosgomba, füstös 1.
csiperke, erdei 1. fenyves csiperke erdőszéli 157
ánizsszagú fűrészgomba könnyező 1. könnyező házigomba
ragadós bocskorosgomba
fenyves 163
kormos 1. ragadós bocskorosgomba
ízletes 161
közönséges 1. ragadós
karbolszagú 159
gyökeres 82
karcsú 156
közönséges 1. zsemleszínű fakógomba
bocskorosgomba
fakógomba, barnahúsú 1. sötétlábú fakógomba
óriás 154
kerti 160
sötétlábú 93
ragadós 155
kétspórás 7
zsemleszínű 67
bokrosgomba 216
kétspórás 1. termesztett csiperke
falizuzmó, sárga 6
lilásvörös 163
fapereszke, bársonyos 66
mezei 1. kerti csiperke
fenyőaljagomba 1. ízletes rizike
óriás 158
fenyőfülőke, derestönkű 132
sárguló 1. karbolszagú csiperke
fenyőgomba, ráncos 87
mérges pókhálósgomba
sziki 162
fenyőtinóru, szemcsésnyelű 200
vöröslemezű 1.
termesztett 161
fokhagymagomba, sötéttönkű 114
tintaszagú 160
fonalgomba, rőt 242
óriás 214 bordás-őzlábgomba, feketedő 170 sárga 170 bőrgomba, rókaszínű 1.
vöröslemezű pókhálósgomba bunkógomba, sáfrányszínű 240
csirkegomba 1. mezei szegfűgomba
bunkósgomba, csöves 241
csuklyásgomba, zöld 243
csöves 241
csuprosgomba 1. gyűrűs tuskógomba
C, Cs
D
cölöpgomba, aranylemezű 1.
disznófülgomba 276
aranysárga lemezestinóru
döggomba, acélkék 110
bársonyostönkű 182
feketéskék 144
begöngyöltszélű 35
keresztspórás 1.
cölöppereszke, óriás 32 császárgalóca 1. császárgomba
keresztspórás kupakgomba kis 1. zöldesszürke döggomba
császárgomba 145
lúgszagú, 1. zöldesszürke döggomba
csengettyűgomba, barna 171
meddő 253
feketepelyhes 172
nagy 68
sárgászöld 173
nyári 1. zöldesszürke döggomba
tűzpiros 173
sárgalemezű 1.
sötétnyelű 1. rőt fonalgomba földicsészegomba, homoki 267
fülgomba, szalagos 230
korpás 237
fülőke, akác-1. téli fülőke
sárga 238
fehértejű 137
színváltó 235
feketeszegélyű 118
tölcséres 236
moha 36
árvégű 111 bunkóslábú 112
enyves 135
csoportos 112
gévagomba, sárga 215
narancsvörös 137
foltos 67
gömbgomba, szén- 257
olajszürke 134
gyapjaslábú 113
gyűrűspereszke, foltostönkű 81
piros 138
gyökeres 117
gyűrűstinóru, barna 198
retekszagú 118
gyűrűs 79
cirbolyafenyő- 199
réti 134
közönséges 1. árvégű fülőke
sárga 199
rózsáslemezű 116
pelyhestönkű 113
szürke 199
salétromos 135
rozsdástönkű I. rozsdásszárú fülőke
sárgásfehér 138
rozsdásszárú 111 széleslemezű 66
H
sárgatejű 119
téli 114
haranggomba, tejfehér 140
vérző 136
vékony tönkű 1. rozsdásszárú fülőke vörösbarna 1. árvégű fülőke
vörösbarna 96 kék 88
fűrészgomba, ánizsszagú 179
őszi 272 korallgomba, fésűs 249
narancspiros 88
G barnulóhúsú 127
kocsonyagomba, lila 272
harmatgomba, félgömbalakú 90
vöröslábú 1. csoportos fülőke
galambgomba, barnásvörös 124
üregestönkű 136
merev 251
óriás 89
moha- 249
pikkelyes 84
rózsás 251
sárga 89
rózsáságú 1. rózsás korallgomba
hasadtlemezű gomba 181
rózsaszínű 1. rózsás korallgomba
házigomba, könnyező 229
sárgászöld 250
büdös 121
zöldfogú I. sárgászöld korallgomba
bükkfa- 129
koronggomba, bükk 271
citromlemezű 131
J
fakó 122
júdásfülgomba 281
kocsonyás 271
fakósárga 123 feketésvörös 130
koronggombácska, változó 273 kosárgomba, piros 280
K
könnyező kén virággomba 1. könnyező
földtoló 120 fűzöld 125
kacskagomba, kocsonyás 183
kucsmagomba, fattyú 210
porhanyósgomba
hánytató 128
pelyhes 182
jódszagú 127
változékony 183
kékhátú 124
hagymasüvegű 1. fattyú kucsmagomba
káposztagomba, 252
ízletes 209
krómsárga 123
kehelygomba, fogacskás 265
közönséges 1. ízletes kucsmagomba
lápi 128
kénvirággomba, fenyő- 86
magas 1. nyúlánk kucsmagomba
piros 126
közönséges 1. sárga kénvirággomba
nyúlánk 210
ráncos 125
sárga 86
ráncostönkű 1. fattyú kucsmagomba
rózsás 1. piros galambgomba
vörhenyes 1. vöröses kénvirággomba
sima 1. simasüvegű kucsmagomba
sárgulótönkű 126
vöröses 87
simasüvegű 209
szenes 122
kenyérgomba 54
szürkülő 124
kéreggomba, változékony 232
törékeny 129
kérgestapló, nyírfa-1. nyírfa-tapló
varashátú 131
keserűgomba, édes 1.
vérvörös 130
édeskés tejelőgomba
sötét 1. ízletes kucsmagomba kupakgomba, keresztspórás 110 sárgalemezű 109
édeskés 1. édeskés tejelőgomba
L
citrom- 150
északi 49
lágypereszke, fakósárga 65
gyilkos 151
fakósárga 49
hegyeskalapú 150
fehértejű 43
légyölő 146
mogyoró- 48
párduc- 149
pelyhes 44
pirosló 1. piruló galóca
rőt 53
lándzsagomba 1. hegyes badargomba
piruló 147
sötét 47
lánggomba, fakó 1. fakó tőkegomba
sárga 149
vöröspettyes 1.
galóca, bíbor 151
szürke 148 tüskés 148 gereben, cserepes 237 fekete 236
rózsáslemezű tejelőgomba zöldes 47 kígyógomba, barázdálttönkű 119 cifra 133
sötétlábú 1. változékony lágypereszke változékony 65 lakkostapló 1. pecsétviaszgomba rézvörös 216
foltoslemezű 94 sárga 1. sárga tőkegomba szenes 1. szenes tőkegomba zöldes 1. zöldes tőkegomba laskagomba, erestönkű 179
hegyi 1. hegyi laskagombácska
nyirokgomba, élénkszínű 38 fehér 39
késői 178 ördögszekér 179
narancsszínű 1. vöröses
laskagombácska, hegyi 180 lemezestapló, fakó 227
téri <1. élénkszínű nyirokgomba nyúlfülgomba 269
fehéres 1. fakó lemezestapló
nyúlgomba 1. sárga rókagomba
fenyő- 226
nyúlica 1. sárga rókagomba
lemezestinóru, aranysárga 42 likacsgomba, lisztporos 234 likacsosgomba, ágas-bogas 202
O ,
Ö , Ő
aranysárga 213
olaszgomba 204
elkékülő 211
övesgomba, muskátliszagú 1.
fehéres 211 feketedő 1. almafa rozsdástapló
muskátlis pókhálósgomba övesgomba, szagos 1.
feketeövű 1. változékony likacsosgomba
szagos pókhálósgomba őzlábgomba, büdös 169
fenyő- 220
cinóbervörös 1. cinóbervörös
óriás 1. óriás bokrosgomba
szemcsés-őzlábgomba
ráncos 1. ráncos rozsdástapló
erősszagú 1. erősszagú szemcsés-
szagos 204
őzlábgomba
szalagos 206
feketedő 1. feketedő bordás-
szenes 225
őzlábgomba
lilatönkű 58 májusi 58 narancsvörös 62 rákízű 1. fenyő-pereszke sárgalemezű 64 sárgászöld 63
téli 205
gesztenye- 169
változékony 205
gyapjas 168
sárguló 59
húsbarnás 169
sötétlábú 1. változékony lágypereszke
izzadó 1. izzadó nyálkásgalóca
szappanszagú 61
lisztgomba, kajsza 41
nagy 165
szemérmetlen 62
pikkelyes 1. tüskés őzlábgomba
szenesedő 62
májgomba 213
piruló 166
szürke 61
mirigygomba, kormos J283
sárga 1. sárga szemcsés-őzlábgomba
mozsárütőgomba, vaskos 241
sima 167
petrezselyemgomba, közönséges 239
tarló-1. fehér tarlógomba
pikkelyespereszke, akác 81
M
N, NY
tüskés 167
pikkelyestinóru, szürke 185
vöröslábú 168
pincegomba 233 pisztricgomba 203
nedűgomba, apró 143 bíbor 1. piros nedűgomba
zöldessárga 63
pitykegomba, fehér 110
feketedő 104
P
kúpos 1. feketedő nedűgomba
papsapkagomba, fodros 207
zöldes 144 pohárgomba, csíkos 274 pókhálósgomba, büdös 74
narancsvörös 1. apró nedűgomba
közönséges 1. redős papsapkagomba
piros 105
redős 208
csúcsoskalapú 72
rózsaszínű 103
szürke 208
díszes 77
vörös 56
parásgereben, csípős 237
fahéjbarna 70
zöldes 105
párducpereszke 60
fehértönkű 75
zöldessárga 104
pecsétviaszgomba 206
ibolyásvörös 76
pénzecskegomba, húsbarna 115
kék 76
nemezestinóru, arany 192 barna 188
lila 115
lilásfehér 73
élősdi 194
változékony 1.
liláslemezű 74
hamis 192 molyhos 193 piros 193
húsbarna pénzecskegomba pereszke, bársonyos 1. bársonyos fapereszke
nyálkásgalóca, izzadó 164
büdös 64
nyálkásgomba, barna 38
bükkös 60
lilatönkű 76 mérges 73 muskátlis 71 muskátliszagú 1. muskátlis pókhálósgomba
rózsapiros 38
csoportos 1. csoportos álpereszke
okkersárga 77
rózsaszínű 1.
fehércsokros 42
övestönkű 75
feketeszegélyű 60
pikkelyesövű 70
fenyő- 59
rókaszínű 1. mérges pókhálósgomba
nyár-fagomba 35
hússzínű 116
sötétlila 71
nyelvgomba, csalfa 242
illatos 57
szagos 74
nyírfa-szőrgomba 45
lila 57
vöröslemezű 70
rózsapiros nyálkásgomba vöröses 37
vörösövű 72
sörénygomba, tüskés 239
cinóber- 225
vöröspikkelyes 69
sörtéscsészegomba 268
deres 217
sörtés-réteggomba, rozsdás 231
gyökér-1. gyökérrontó tapló
bőrbarna 109
sötéttinóru, bíboros 184
gyökérrontó 222
csoportos 108
susulyka, csillagspórás 102
labirintus- 226
porhanyósgomba, barna 94
fehér 95
kerti 100
lepke- 224
könnyező 102
közönséges 101
nyírfa- 212
pöfeteg, bimbós 261
lilásbarna 101
parázs- 218
bunkós 1. pikkelyes pöfeteg
piruló 99
szagos 222
csoportos I. körtealakú pöfeteg
selymes 100
szegett 219
körtealakú 260
téglavörös 99
óriás 254
veres 98
tűzi 1. parázstapló tárcsagomba, ráncos 265
osztott 263
szálastinóru, vörösfenyő- 201
tarlógomba, fehér 164
pikkelyes 263
szálkásgomba, könnyező 1.
tégelygomba, közönséges 274
szélesszájú 255
könnyező porhanyósgomba
szürke 255
szarvasagancsgomba 248
tüskés 261
szarvasgomba, francia 258
tejelőgomba, cikória 1. kámforszagú tejelőgomba daróc- 55
változékony 262
nyári 258
varacskos 1. rőt pöfeteg
piroshúsú 259
édesszagú 54
zsákos 1. pikkelyes pöfeteg
szemcsés 1.
enyheízű 50
közönséges álszarvasgomba
R
szegfűgomba, büdös 139
ráncosgomba, gyűrűs 1.
szegfűgombácska
ráncos fenyőgomba
feketetönkű 1.
fántermő 1. fántermő
redősgomba, kocsonyás 228
sötéttönkű fokhagymagomba
réteggomba, borostás 230
gyapjaslábú 1. gyapjaslábú fülőke
évelő 232
illatos 1. mezei szegfűgomba
lilás 231
közönséges 1. mezei szegfűgomba
rétgomba, sárga 106 tavaszi 85 rezgőgomba, aranyos 282 fodros 282 ripacsgomba, törékeny 257
édeskés 51
fakó 1. édesszagú tejelőgomba kámforszagú 53 kései 51 lápi 50 pocsolyás 52 rózsáslemezű 45 vörösbarna 52 vörösödőhúsú 48 tinóru, arany 1. arany nemezestinóru
lószőr 138
barna 1. barna nemezestinóru
mezei 117
bíbor 191
nyakörves 177
borsos 185
pelyhestönkű 1. pelyhestönkű fülőke
bronzos 189
pikkelyes 1. pikkelyes álszegfűgomba
cékla-189
undorító 1. büdös szegfűgomba
élősdi 1. élősdi nemezestinóru
rizike, ízletes 46 közönséges 1. ízletes rizike
szegfűgombácska, fántermő 139
epeízű 186
lucfenyvesi 46
szemcsés-őzlábgomba, cinóbervörös 96
fakó 186
vöröstejű 46 rizikegomba
1. ízletes rizike
rókagomba, közönséges 1. sárga rókagomba narancssárga 1. narancssárga álrókagomba sárga 8, 28
erősszagú 97
farkas- 190
sárga 97
fenyő- 200
szemétgomba, nyári 1. sárga rétgomba réti 1. sárga rétgomba
gesztenyebarna 1. gesztenyebarna üregestinóru
tejfehér 1. tejfehér haranggomba
húsos 1. tehéntinóru
uborkaszagú 1. hamvas uborkagomba
kékesedő 1. kékesedő üregestinóru
vörösbarna 1. vörösbarna
lemezes 1. aranysárga lemezestinóru
szagos 275
haranggomba
ligeti 192
szürke 30
szemölcsgomba, áttelelő 1.
molyhos 1. molyhos nemezestinóru
tölcséres 30 vörösödő 276
talajlakó szemölcsgomba talajlakó 229
pikkelyes 1. szürke pikkelyestinóru piros 1. piros nemezestinóru
rovarrontógomba, vörös 244
szentgyörgygomba 1. májusi pereszke
rózsáskalapú 191
rozsdástapló, almafa 221
szömörcsög, erdei 247
sátán-191
ráncos 221
S, Sz
kutya- 246
sötét 1. bíboros sötéttinóru
szemtelen 1. erdei szömörcsög
tarka 201
sztrómacsészegomba, szívós 270 szürkefülőke, lápi 132
sapkásgomba, mocsári 243 selyemgomba, narancsszínű 153
változékony 190 tintagomba, csillámló 1. kerti tintagomba
rőt 152
T
szürke 153
tapló, ágas 1. bokrosgomba
shii-take 7
tehén- 200
bükkfa- 219
fehér 176 gyapjas, 174 gyenge 177 harkály-175
kerti 176
gyűrűs 1. gyűrűs tuskógomba
ráncos 175
hatalmas 1. óriás cölöppereszke
sereges 143
kávébarna 1.
tintahalgomba 277
kávébarna áltölcsérgomba
tobozfülőke, lucos 133
közönséges 1. sereges tölcsérgomba
tobozgereben 234
mezei 34
tojásgomba 1. császárgomba
mézszínű 1. gyűrűs tuskógomba
tőkegomba, alma-1. tüskés tőkegomba
narancsszínű 1. narancssárga
aranysárga 83 déli 85 fakó 92 fenyő-1. mérges turjángomba
álrókagomba narancsvörös 1. narancssárga álrókagomba
süveges 140 tuskógomba, csoportos 42 gyűrűs 80 vastaglábú 80 tüskegomba 1. ágas-bogas likacsosgomba
U,U uborkagomba, hamvas 108 üregestinóru, gesztenyebarna 194 kékesedő 195
óriás 33
ízletes 90
piroslábú 34
korai 1. tavaszi rétgomba
rozsdasárga 31
V
ráncos 1. ráncos fenyőgomba
szürke 40
vajgomba, bama 1. bama gyűrűstinóru
rozsdasárga 78
világító 29
sárga 91
tövisaljagomba 68
szemcsés 1. szemcsés aranygomba
trágyagomba, csipkés 1. halvány
szenes 93
trágyagomba
tavaszi 1. tavaszi rétgomba
gyűrűs 95
tüskés 79
halvány 107
változékony 1. ízletes tőkegomba
hegyes 1. hegyes badargomba
zöldes 92
réti 141
tölcsérgomba, ánizsszagú 1. zöld ánizsgomba duzzadttönkű 40
triflaáruló-gomba 245 trombitagomba, sötét 275 turjángomba, mérges 91
sárga 1. sárga gyűrűstinóru vargánya, ízletes 187 nyári 189 sárgahúsú 188 vizenyősgomba 1. apró nedűgomba
Z, Zs zsemlegomba, fakó 202
A Határozó Kézikönyvek a természet megismerésben segítik az Olvasót. A gondosan összeválogatott, színes fényképek, a rövid, lényegretörő leírások segítséget nyújtanak élő és élettelen környezetünk, .JE^ a növények, az állatok, a gombák és az ásványok-kőzetek jfBMi világának megismeréséhez. A könnyen használható, szép m | | kivitelű és tartalmas Határozó Kézikönyvek egyetlen természetet kedvelő Olvasó könyvtárából sem M B B hiányozhatnak. I I I
A sorozatban megjelent: FAK • KŐZETEK ES ÁSVÁNYOK • A VILÁG LEPKÉI • LOVAK • A VILÁG MADARAI • CSIGÁK ÉS KAGYLÓK • DRÁGAKÖVEK • ŐSMARADVÁNYOK • FŰSZER- ÉS GYÓGYNÖVÉNYEK • KUTYÁK • BÁLNÁK ÉS DELFINEK • ... MACSKÁK • VAD^ É ^ VIRÁGOK • AKVÁRIUMI J J ^ ^ M ^ ^ R K HALAK • BOGARAK, SZITAKÖTŐK, SBB^ §MR"' PÓKOK
I S B N
DORLING KINDERSLEY BOOK
9 6 3 - 9 0 9 0 - 7 1 - 9