TÉMAZÁRÓ DOLGOZAT
Név: dr. Jablablabla Dévisz
1. a) Húzd alá az idézetben a kádári politikára jellemző utalást!
1 p. / ____
„[…] azt mondák: ezek a Kádárék rendkívül ravaszak, rava szak, mindenkit be akarnak csapni. csa pni. Mert Rákosiék azt mondták régen: aki nincs velünk, az ellenünk van; ezek a Kádárék most azt mondják, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van .”
b) Magyarázd meg az aláhúzott kádári jelmondatot!
1 p. / ____
A kádári rendszerben azt, aki felhagyott a rendszerkritikával és békében élt a szocialista rendszerben azt békén hagyják. hagyják. Árnyaltabb képet képet mutat, hogy például a nem kívánatos kívánatos művészeket, művészeket, értelmiségieket értelmiségieket ellehetetlenítették. ellehetetlenítették. A volt ’56’56-os harcosokkal egyetemben, amelyeknél a ’70 -es évek közepén sem volt ritka rit ka a fizikai megsemmisítés. Tehát a kádári-konszolidáció és puha diktatúra szajkózása a korszakra egy rossz és szubjektív megközelítése. megközelítése.
c) Fogalmazd meg, mi a különbség Rákosi jelmondatával!
1 p. / ____
A szocialista államfelfogást „puhább” módszerekkel fogalmazza meg. Nem hirdet hir det nyílt leszámolást a rendszer ellenségeivel, noha a gyakorlatban az enyhébb eszközökkel, de megtette (partvonalra helyezés).
2. Milyen jelentős esemény történt az alábbi években?
4 p. / ____
a) 1968: a „prágai tavasz”, t avasz”, felkelés Csehszlovákiában b) 1985: A Queen fellépett a Live Aid-en, Aid-en , ahol „ellopták a showhshowh -t’, hazánkban az első demokratikus ellenzéki találkozó történik meg. c) 1989: politikai rendszerváltás Magyarországon Magyarországon (és még sok más egykori KGST államban). d) A Kádár-korszak teljes időszaka: időszaka: _1957_ – 1989
3. Minilexikon – magyarázat és fogalomfelismerés
8 p. / ____
a) MSZMP: a Magyar Szocialista Munkáspárt, 1956-os alapításától 1989-ig a kommunista diktatúra egypártrendszerében egypártrendszerében „A párt”. b) Maszek: elsősorban a korlátozott számú magánszektor megjelenésére utal, amikor szűk körben lehetővé vált az önálló vállalkozások működése c) három T: Tűrt, tilt, támogatott – a a kommunista kultúrpolitika eszközrendszere a kádári magyarországon d) Ellenzék: a kommunista diktatúra időszakában nem működhetett demokratikus ellenzék, az csak a ’80-as ’80-as évek második felétől kezdi meg működését és indítja be 88-89 környékén a rendszerváltozást. rendszerváltozást. e) Egy ország politikai és gazdasági gazdasági rendszerének stabilizálása: konszolidáció. f) Kádárék fiatalságot tömörítő szervezetének szervezetének neve: KISZ nevesebb tagjai, pl: Gyurcsány Ferenc (mozaikszó) g) Engedély nélkül nyomtatott könyv, illegális politikai irodalom: Szamizdat-irodalom h) A budapesti ifjúság legkedveltebb szórakozóhelye: Várkert Bazár, felléptek: LGT, Pmobil, Radics Béla és a Tűzkerék, Deák Bill és Hobo stb.
4. Fejtsd ki, hogy miért értékelte pozitívan (+), vagy negatívan (-) a korabeli társadalom az alábbi döntéseket! a) Sztálin ledöntött szobrát nem állították helyre.
+
5 p. / ____
A Kádári konszolidációhoz szükséges szimbolikával bírt, így az emberek az új rendszert nem tudták párhuzamba hozni a Rákosi-féle kemény diktatúrával..
b) Az állam birtokolta a termeléshez szükséges eszközök csaknem egészét.
(-) A szocialista állam nem
volt jó gazdálkodó, a termelési eszközöket nem tudta súlyozottan és egyenlően elosztani.
c) A magyar ipar elsődleges felvevőpiaca a szovjet tömb országaiban volt.
-
A KGST nem volt hatékony gazdasági egyesülés, előfordult hogy a KGST piaca miatt hazánkban nem vagy csak nagyon nehezen lehetett hozzájutni egyes termékekhez, holott a kiváló magyar termékek zömét külföldre importálták.
d) A hetvenes évek elején leállították a gazdasági reformokat.
-
Az egész gazdasági reform egy kétségbeesett utópia volt a kommunista diktatúra részéről, amellyel csak az államadósság eszkalálódását érték el, néhány jóléti intézkedésért cserébe. Ha nem foltozgatnak a gazdasági rendszeren a kommunizmus lehet előbb megbukott volna és hamarabb alakul ki a demokratizálódás. Persze az elmaradt reforomok miatt az államadósság soha nem látott mértékben kezdett emelkedni, amely kihatással volt az államháztartás kiadásaira, valamint a mindennapi embeerek életére is.
e) 1988‒1989-re a korábban sz űk csoportokban szervez ődő ellenzék kilépett a nyilvánosság elé. + Nagyon helyesen tették, hogy demokratikus úton szálltak szembe a diktatúrával. Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy a demokratikus reformátorok között több, egykori magas rangú MSZMP-párttag is helyett kapott (pl. Pozsgay Imre).
5. Fejtsd ki röviden, hogy az alábbi események milyen hatással voltak az emberek életére! 4 p. / ____ Bevásárlóturizmus: A KGST kereskedelmi mechanizmusából adódóan egyes keleti tömb országa hiányt szenvedett egyes fogyasztói cikkekből. Magyarországon gyakori jelenség volt, hogy az állampolgárok tömegesen más KGST országba utaztak vásárolni háztartási kisgépet (pl.: hűtő, kávéfőző stb.)
Háztáji gazdálkodás: A kádári-rendszerben a nagy mezőgazdasági kollektivizálás rendszerében lehetővé tették a kis „háztáji” gazdálkodást, tehát magánparcella megművelését az embereknek. Rend szerint ezen apró termőterületeken hétvégén dolgoztak a tulajdonosaik, kiegészítve a termelési javukat zöldséggel, gyümölccsel, más mezőgazdasági terménnyel
Államadósság: A szocializmus egy kényszeredett utópia. A ’60 -as évektől az elvtársak is rájöttek, hogy külső, privát finanszírozók nélkül
a gazdaság és az államháztartás fenntarthatatlan. A felvett kölcsönök nagy részét teljesen piacképtelen és irracionális iparfejlesztésre, valamint jóléti intézkedésekre fordították, hogy jobb színben tűntessék fel a rendszert az embereknek, de mindez csak illúzió volt. A jelenkori Magyarország is még az akkor felvett hiteleket nyögi. Köszi komcsik!
Ipari központok, pl. a vegyipar fejlesztése: + Az intézkedés jó hatással volt a társadalomra. Az emberek biztos megélhetéshez jutottak, a megtermelt eszközök egy részét pedig önként átadhattuk más KGST-országban. A vegyipar fejlesztése hozzájárult például a gyógyszeripar fejlődéséhez, amely kedvező hatással bírt a lakosság egészségére nézve.
6. Magyarázd meg, hogy mi a különbség a két Kádár-értékelés között!
2 p. / ____
„Kádárért nem rajonganak az emberek, nem bálványozzák őt, nem istenítik, nem ünneplik. Szeretik. Bensőségesen, örömmel, tisztelettel. (…) soha nem tudtam olyan bizonyossággal, hogy Kádár János: Magyarország.” „A vezetés elbizonytalanodott (…) A pártfőtitkár népszerűsége gyorsabban devalválódik, mint a forint. Egyetlen dolog van, amiben ma munkástól pártkáderig mindenki egyetért: Kádárnak mennie kell.”
A két értékelés egyértelműben a kádári rendszer 2 „szélsőpontjában” keletkezett. Míg az első a korábbi kemény diktatúrát felszámoló, az embereknek látszólagos engedményeket és jóléti gazdaságot és létformát biztosító politikus látszódik, amely mindezekért elnyerte a nép bizalmát és szeretetét. Addig az utóbbi idézet a ’80-as évek végéről származik, amikor már mindenkinek egyértelművé vált, hogy a szocializmus és benne a kádári rendszerrel megbukott. Ez magyarázható a fenntarthatatlan szocialista gazdasággal és államháztartással, a korábbi viszonylagos jólét lassú de kézzelfogható romlásával, a forint inflációjával. Hiányolok a feladatból egy 3. értékelést egy ma, a korszakkal kiemelkedően tudó történésztől, amely árnyaltabb és objektív képet mutatna Kádárról. Egyértelműben leírná, hogy Kádárt mennyir e szerette a nép, az emlékezete mind a napig milyen pozitív emlékként él az idősekben, holott a politikai eszközökben sokszor nem volt különb kommunista elődeinél ( pl.:’56 után saját kezűleg – a belügyminiszter: Biszku Béla közbenjárásával - kért sok esetben fizikai megsemmisítést a szabadságharcban résztvevőkre). Államférfiúi képességei (a látszattal ellentétben) finoman is csak elégségesek voltak, a korszak világpolitikájában egy olyan figura, amely kiválóan végrehajtja a Moszkvából érkező direkt ívákat. A rendszer fenntartása, saját népszerűsége és jóléti intézkedések cserébe képes volt teljesen előnytelen magánkölcsönökkel finanszírozni szocialista ábrándjait.
ÖSSZPONTSZÁM: 26 / _____
