Szociometria SK

A szociometria Összeállította: Solymosi Katalin

A TÖBBSZEMPONTÚ SZOCIOMETRIA A szociometria a csoporton belüli társas kapcsolatok feltárását szolgáló mérési eljárás, amit J. L. Moreno dolgozott ki csoportok légkörének javítása érdekében, és Mérei Ferenc fejlesztett tovább (Moreno szimpátiát vizsgáló eljárását kiterjesztette, többszempontúvá alakította). Ez a módszer nemcsak az egyén helyét mutatja meg a társas mezőben, hanem magát a közöss köz össége égett is jellem jellemzi, zi, a tényle ténylege gess viszo viszonyo nyoka kat. t. Inform Informáci ációt ót ad a kötődé kötődések sekről ről,, azok azok hátt hátter eréb ében en rejl rejlőő moti motivá váci ciók ókról ról,, indí indíté téko kokr król ól;; megm megmut utat atja ja a csop csopor ortt hier hierar arch chiá iájá ját, t, a kapcsolatait, kommunikációs csatornáit, utal a döntéseket és a feladatvégzést befolyásoló kontaktu kontaktusokra sokra,, a mozgósíth mozgósíthatós atóságra, ágra, az együ együttműk ttműködés ödés színvona színvonalára, lára, a csoportno csoportnormáka rmákatt befolyásoló értékekre. értékekre. A mérési eljárás kérdőíves módszerre épül. A vonzalomra (rokonszenvre) irányuló kérdések alapján feltárhatjuk az érzelmi viszonyokat tükröző csoportszerkezetet és a kohézió mértékét, az egyes csoporttagok elfogadottságát vagy elutasítását, helyzetüket a csoporthierarchiában. (Ha csak ezt az egyszempontú szociometriát vesszük fel, akkor is sok hasznos információ birtokába juthatunk.) A társak képességeinek megítélésére és csoporton belüli funkcióikra vonatkozó kérdésekkel pedig kérdésekkel pedig információkat nyerhetünk a csoport érettségére, a közvélemény kiforrottságára, a tagok által betöltött szerepekre vonatkozóan. vonatkozóan.

A módszer lépései (teendők): I. A kérd kérdőőív össze szeállít llítáása II. II. A kérd kérdőí őívv felv felvét étel elee III. Kölcsönö Kölcsönösség sségii táblázat táblázat kitöltése kitöltése és és az összesí összesítése tések k IV. Gyak Gyakorisá orisági gi táblázat táblázat kitöltés kitöltésee és összesíté összesítései sei V. Muta Mutató tókk kis kiszá zámo molá lása sa VI. VI. Érte Értelm lmez ezés és A módszer ismertetésének menete: A.) a kérdőív összeállításának általános leírása; B.) a kérdőív felvételének szabályai; C.) 1. rokonszenvi kapcsolatok feltérképezése és feldolgozása; C.) 2. a csoport egyéb jellemzőinek feltérképezése és feldolgozása; D.) mutatók számolása; E.) általános szempontok a feldolgozáshoz. feldolgozáshoz.

A SZOCIOMETRIA KÉRDÉSEI ÉS A TÁBLÁZATOK A.) A KÉRDŐÍV ÖSSZEÁLLÍTÁSA – általános leírás • A kérdéseket a kérdező állítja össze, annak megfelelően, hogy milyen életkorú és milyen jellemzőkkel bíró csoportot vizsgál, és hogy milyen céllal végzi a vizsgálatot. A célt mindig érdemes alaposan átgondolni, mert a hangsúlyok ennek megfelelően fognak változni. • A spontán spontán érzelmi érzelmi választá választásoka sokatt vizsgáló vizsgáló rokonszen rokonszenvi vi kérdések kérdések az együ együttélé ttélésre, sre, társasági életre, a közös élményeket adó élethelyzetekre vonatkoznak. • A Mérei által kidolgozott többszempontú kérdőív tartalmaz ezeken kívül: o közö közössé sségi gi funkciókra funkciókra (vezetői, (vezetői, szervező szervezőii készsége készségek, k, képv képvisele iselet,t, igazságo igazságosság sság,, szociális kompetenciák) vonatkozó kérdéseket; o egyéni tulajdonságokra, képességekre (műveltség, ügyesség, bármilyen hozzáértés) vonatkozó kérdéseket; o bizalmi kérdéseket kérdéseket (pl. kinek mondaná mondaná el a titkát); o illetve népszerűségre vonatkozó kérdéseket (az ismertséget, a közkedveltséget, a 1


vezetők vagy tanárok preferenciáját vizsgálva).

•

•

• •

Ezek a funkciók megoszlásáról, a hierarchikus viszonyokról, a feladatokból eredő kontaktusokról, a tagok közti bizalom mértékéről adnak információkat. A kérdések számát a többszempontú szociometriai felmérés esetén általában 10 és 25 között érdemes meghatározni (persze lehet több, akár 40 is, de nem biztos, hogy megéri). Egy 16 tételes kérdőívben a javasolt arányok: 3 rokonszenvi, 1 bizalmi, 6 képességre vonatkozó, 6 funkció jellegű és 2 népszerűségi kérdés. A kérdőív tartalmazhat olyan kiegészítő kérdéseket is, amelyeket nem a szociometria részeként dolgozunk fel, de informálhatnak a csoportok vagy az egyének helyzetéről, a normákat befolyásoló értékekről stb. (pl. „Nevezz meg három embert, aki valamiért kiemelkedő, ’leg’ a csoportban”, „Gyűjtesz-e valamit? Ha igen, mit?”, „Milyen tévéműsorokat szeretsz?” „Mi szeretnél lenni, ha felnősz?” stb.) 9 éves kor alatt nem írásban, hanem szóbeli kérdezéssel, beszélgetés keretében vesszük fel a kérdőívet. A negatív kérdéseket a kisgyerekek természetesnek veszik, de a nagyobbak már elutasítják (pl. „Kivel nem szeretnél egy szobában aludni”, vagy „Ki a legnépszerűtlenebb a csoportban”), ezeket legfeljebb serdülőkor előtt lehet használni, és akkor is körültekintéssel (de inkább kerüljük el, indulatokat válthatnak ki).

B.) A KÉRDŐÍV FELVÉTELE : A feladat elmagyarázása mellett oldott, derűs, de a dolog fontosságát éreztető légkört kell kialakítani. Hangsúlyozni kell a titkosságot, ill. hogy mi a célja a felmérésnek. A felvételnél a csoport valamennyi tagja legyen jelen! Az instrukció egyszerű legyen. (Pl.: Ezen az órán egy vizsgálatot fogunk végezni egy kérdőívvel, melyet számos iskolai osztályban is alkalmaztak már. A kérdésekre neveket kell írni, de csak az osztályotokból válasszatok. Amit a lapra írtok, senki sem fogja megtudni. Ha majd az osztály együttesen meg akarja beszélni az eredményeket, erre lesz lehetőség *. Válaszoljatok minden kérdésre, és önállóan dolgozzatok!) *Fontos: a közös megbeszélés során nagyon körültekintően kell eljárni, mivel jelentős érzelmeket mozgósíthat, amit megtudnak magukról a gyerekek. Csak a csoportot pozitívan befolyásoló módon szabad visszajelezni az eredményeket! A teljes képet nem célszerű megmutatni a gyerekeknek!

C.) A KÉRDÉSEK ÉS FELDOLGOZÁSUK 1. A csoport jellemzése a spontán kötődések, rokonszenvi kapcsolatok révén 1. 1. Rokonszenvi kérdések a vonzalom és a kölcsönös kapcsolatok feltérképezésére A direkt rákérdezés arra, ki kinek a barátja, nem ad elég információt például arról, milyen rejtett, viszonzatlan igények határozzák meg a kapcsolatokat. Ezért olyan kérdéseket teszünk fel a kérdőívben, amik szituációba ágyazottan kifejezhetik a vonzódást más csoporttagok felé. Például: • Ha osztálykirándulásra mennétek, kivel lennél szívesen egy szobában? • Melyik osztálytársad mellett ülnél szívesen egy hosszabb buszkirándulás alkalmával? • Kivel töltenél szívesen egy szabadnapot az osztálytársaid közül? • Ki az az osztálytársaid közül, akivel szívesen találkoznál a végzés után is? • A menzán kivel ülnél szívesen egy asztalnál? 2

A szociometria Összeállította: Solymosi Katalin •

stb.

→ 1. 2. Kölcsönösségi táblázat Kit? Ki?

A. A.

B. B.

.....

Z. Z.

Deklarált kapcsolatok*

A. Andrea B. Béla .... Z. Zita Hányan választották?

∑

Összes kölcsönös kapcsolat 1x 2x 3x ∑

∑

* Deklarált kapcsolatok = a személy hány társát választotta összesen

A kölcsönösségi táblázat csak a rokonszenvi választásokat tartalmazza. A táblázat mindkét tengelyében az osztály tagjai szerepelnek, a neveket rövidítjük, vagy számokkal helyettesítjük. Minden sorban minden egyes személy minden rokonszenvi választását a megfelelő mezőben egy függőleges vonallal jelöljük. Ha ez megvan, megnézzük egyenként, hogy akiket választottak a személyek, azok választották-e őt, vagyis a kölcsönös választásokat, és ezeket bekarikázzuk (vagy valamilyen színnel kiemeljük). Annyi vonalat emelünk ki, ahány kérdésben egymást választották. A sorok összesítése: az első oszlopba az ún. deklarált kapcsolatok kerülnek, vagyis az, hogy ki hány személyt választott. Aztán a kölcsönös kapcsolatokat összesítjük, külön jelölve az egyszeres, kétszeres, és háromszoros kölcsönös választások számát. Az utolsó oszlop pedig valamennyi kölcsönös kapcsolat számát összeadva tartalmazza. Az oszlopok összesítése során azt jelöljük, hogy hányan választottak egy embert. Az összegző oszlopokat is összesítjük.

→ 1. 3. Szociogram felrajzolása Szociogram = a társas mezőt alkotó kapcsolatok térképe. A kölcsönösségi táblázat alapján rajzoljuk meg, az alábbi elvek alapján. Konvenciók a rajzolásban: • A csoporttagokat általában karikával jelöljük, amibe beírjuk a monogramjukat, vagy a kölcsönösségi táblázat alapján kapott sorszámukat. A nemeket valamilyen módon jelöljük (a biológiai jellel, vagy színnel, vagy kör-négyzet különbséggel, tetszés szerint). • A személyek közötti kölcsönösséget a karikák közti vonalak jelölik. A vonalak száma a kapcsolat intenzitását jelenti, vagyis annyi vonallal kötjük össze őket, ahány kérdésben kölcsönösen választották egymást. • A „térkép” megrajzolásánál azokból a személyekből indulunk ki, akiknek a legtöbb kölcsönös kapcsolata van, úgy, hogy felrajzoljuk az ő a kölcsönös kapcsolataikat. Aztán a kapcsolódó személyek kölcsönös kapcsolatait is ábrázoljuk. Ezt addig folytatjuk, amíg találunk kölcsönös kapcsolatot. A párokat (csak egy kölcsönös kapcsolattal rendelkezők), és a magányosakat utoljára rajzoljuk fel, a peremre, annak az alcsoportnak a közelébe, akiket vagy ő választott viszonzatlanul, vagy akik őt választották egyoldalúan. • Mivel a szociogram befolyásolja az értelmezést, törekedni kell mindig a 3


•

legegyszerűbb (geometriai) alakzatban való ábrázolásra! (Tehát pl. ha három ember van egy alcsoportban, akkor háromszögbe rajzoljuk őket; vagy ha láncszerű a kapcsolódás, akkor nem törjük meg a láncot.) A szociometria alapszabálya, hogy a szociogramon a közösség minden tagja kizárólag egyszer ábrázolható.

Egy csoport szociogramja:

→ 1. 4. Mutatók számolása (l. később: D. pont, I.) 2. Többszempontúság – a rokonszenvi választásokon túl 2. 1. A csoport tagjaira vonatkozó egyéb kérdések a szerepek és a közvélemény feltérképezésére Ezekkel a kérdésekkel a csoporttagok egymásról alkotott képét, ill. ezáltal a csoportban betöltött funkcióját vizsgáljuk. Segítségükkel pontosíthatjuk a csoport egészére és a tagokra vonatkozó ismereteinket, feltérképezhetjük az egyes szerepkörökkel kapcsolatban a közvélemény kialakulásának mértékét és differenciáltságát. Rákérdezünk funkciókra, képességekre, népszerűségre, ill. a bizalomra.

Közösségi funkciókra vonatkozó kérdés-választék (a / jel az alternatívákat jelzi!) : • Ki tudná az osztálykirándulást / klubdélutánt a legjobban megszervezni az osztálytársaid közül? • Kinek vannak jó ötletei, amikor közös programra készültök? • Ha egy osztályképviselőt kellene választanotok, ki lenne rá a legalkalmasabb? / ... ki lenne az, aki minden fontosabb ügyben jól tudná képviselni az osztály érdekeit? / Egy diákparlamentben ki képviselné legjobban az osztályt a társaid közül? • Ha az osztály döntőbíróságot állítana, kit jelölnél a bírói szerepre? • Az osztálynak egy zűrös ügy miatt meg kell védeni a becsületét. Kik azok a személyek az osztályból, akiket szószólónak választanál? • Ha egy időre helyettesíteni kéne az osztályfőnököt, ki lenne erre a legalkalmasabb? • Kinek a véleményére ad az osztály, ha vitatkoztok valamiről? • Kik azok, akik akkor is végighallgatják a másikat, ha nem értenek vele egyet?

4


Képességekre és egyéni tulajdonságokra vonatkozó kérdések: • Ki az, aki kiemelkedő valamiben osztálytársaid közül (egy tantárgyban, vagy bármi másban)? Miben? • Ki a legműveltebb osztálytársaid közül, akit beneveznél egy szellemi vetélkedőre? • Az osztályból kit neveznél be egy műveltségi / sport- / zenei ... versenyre? / Kik a legjobb sportolók ... az osztályban? • Ha az osztályt meglátogatná egy híres ember, ki tudná a legokosabb kérdéseket feltenni neki? • Ha iskolaújságot indítana az osztály, ki tudná a legjobb cikkeket írni? • Kik azok, akik gyakran meg tudják nevettetni a többieket? / Kik a legmókásabbak az osztályban? • Kik azok, akik durvaságukkal gyakran megzavarják az osztály munkáját? • Kik azok a csendes diákok, aki nem szeretnek szerepelni? Népszerűségre vonatkozó kérdések: • Szerinted ki a legnépszerűbb fiú illetve lány az osztályban? Miért? / Kik azok az osztálytársaid, akiket a többiek a legjobban szeretnek? Miért? • Kik azok az osztálytársaid, akiket szerinted legjobban szeretnek a tanárok? Miért? • Ki az, akinek a viselkedése a legjobban tetszik neked az osztályban? Miért? • Ki az, akit gyakran megbántanak az osztálytársaid, néha ok nélkül is? Bizalmi kérdések • Kinek mondanád el a titkaidat? • Kihez fordulhatnál segítségért, ... / Kire számíthatsz, ha bajba kerülnél? • Kik azok az osztálytársaid, akikben megbízhatsz, és tudod, hogy nem csapnak be? Egyéb kiegészítő kérdések: • Melyik a kedvenc tantárgyad? Miért? Melyik tantárgyat nem szereted? Miért? • Kihez szeretnél hasonlítani (az osztályból)? Miért? • Mi szeretnél lenni, ha felnősz? • stb.

→ 2. 2. Gyakorisági táblázat Népszerűség kérdés 1

2

Funkció

Képességek, tulajdonságok

Rokonszenv + bizalmi

Σ

Összesen

össz szavazat ♣

1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 N F K R

ki? A. A. B. B. ... Z. Z. Σ említés* Eloszlás**

5


Szóródás*** Összesítések: A személyekre leadott összes szavazatok, a je lentőségérték (társas pregnancia) számolásához * A választások összege, vagyis a különböző kérdések tekintetében összesen hány említés van; ** Ezek a választások hány személy között oszlanak el; *** Eloszlási mutató, vagyis az összes említés osztva az eloszlással: a szavazatok szóródása ♣

A gyakorisági táblázat a kérdőívekről leolvasható valamennyi összesített adatot tartalmazza. A táblázat függőleges tengelyére a vizsgált osztály névsora kerül. A névsort lehet nem ABCsorrendben, hanem valamilyen más kritérium alapján is írni, ha a vizsgálatot végző számára ezek az összesítések is jelentőségteljesek (pl. fiúk-lányok, tanulmányi rangsor stb.). Az oszlopok tetején a vízszintes tengelyre a vizsgálat különböző kritériumai, azaz a kérdések kerülnek. Ezután az összesítő oszlopok következnek, ahol minden kritériumot külön oszlopban összesítünk, majd legvégül a globális összesítés oszlopa zárja a tengelyt. A táblázat minden mezőjébe az a szám kerül, ahány szavazatot kapott az illető személy, az adott kritérium alapján. Ha esetleg szerepel negatív kritérium (ami serdülőkortól már nem ajánlott!), akkor külön összesítő oszlopot kell készíteni a negatív és pozitív választásokról is, s végül a kettőt összesíteni kell. Az oszlopok összesítéséhez 3 sorra van szükség; az első sorban a választások összege szerepel, a másodikban ennek eloszlása, vagyis hogy hány személy adott összesen annyi választ, végül a harmadik sorban a két adat hányadosa, az eloszlási mutató kerül. Az adatok értelmezése a mutatók segítségével történik.

→ 2. 3. Mutatók számolása (l. alább: II. és III. pont mutatói) D.) A SZOCIOMETRIAI MUTATÓK Három csoportja van a mutatóknak: I. Szerkezeti mutatók, II. A csoportlégkör mutatói, ill. III. A társas jelentőség mutatói. I. Szerkezeti mutatók (a társas mező strukturáltságát, alapstruktúráját jellemzik) Négy mutató tartozik ide: 1. Kohéziós mutatók (ebből önmagában négyféle van ☺); 2. Az alakzatok arányának mutatói; 3. Centrális-marginális mutató; ill. 4. Szerkezeti típusok. Ezeket a kölcsönösségi táblázat és a szociogram alapján számoljuk. Segítségükkel differenciáltabb képet kapunk a csoport strukturáltságáról, szerkezetéről, a kohézióról, a csoportlégkörről és a kölcsönösségekről. I. 1. Kohéziós mutatók (az összetartozás, közösségi érzés, szolidaritási tudat jelzésére) 1.1. Kölcsönösségi index: kifejezi, hogy a személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata. Minél nagyobb ez a szám, annál kevesebb a magányosok száma. Számolása: a kölcsönös kapcsolatokkal rendelkezők száma szorozva százzal, osztva a taglétszámmal. A legideálisabb a 100%, tehát ha mindenkinek van kölcsönös kapcsolata, senki nem magányos. Általános iskolában, főleg alsóban ez nagyon ritka. Átlag érték : 85-90%. Ha alacsonyabb: a közösség nem nyújt biztonságot, védelmet tagjainak. Az alacsony index éretlen közösségre utal. 55% alatt nem beszélhetünk közösségről. 1.2. Sűrűségi mutató: megmutatja, egy személyre hány kölcsönös kapcsolat jut. 6


Számolása: a kölcsönös kapcsolatok száma (táblázat utolsó ∑ oszlopa) osztva a csoport létszámával. Átlag ért .: 0,9-1,1. A stabil közösség értéke 1,0 fölött van. 1.3. Kohéziós index: megmutatja, hogy a szociometriailag lehetséges kölcsönös kapcsolatok hány százaléka valósult meg. Tehát a tényleges kapcsolatok hány százalékát teszik ki a lehetségeseknek. Számolása: az összes kölcsönös kapcsolatot osztjuk az n(n-1)/2-vel (tudjátok, mint szilveszterkor, ha mindenki mindenkivel koccint, összesen... ). (Az n = csoportlétszám.) Egyszerűbben: ∑ szorozva 200 , osztva n(n-1). Átlag ért .: 10-13%, 15% fölött nagy a kohézió, valószínűleg nagy együttes teljesítményre képes a csoport. 10% alatt a szolidaritás alacsony, a közösség szétesett, kicsi az együttesség élménye. 1.4. Viszonzott kapcsolatok mutatója: megmutatja, hogy a deklarált kapcsolatok hány százaléka kölcsönös. Átlag ért .: 40-50 között. Az alacsonyabb érték bizonytalanságot jelez, a magasabb stabilitást. A kisiskolás gyerekek csoportjainál alacsonyabb, 30 körüli. Ez a társas kapcsolatok életkori jellemzőiből adódik. Ha viszont egy csoportnál nagyon magas, 65-70%, az túlfegyelmezettséget, túlszabályozottságot erős konformizmusra való hajlamot jelez.

I. 2. Az alakzatok arányai (társas pozíciók elemzése és egymáshoz viszonyítása) A szociogramból olvassuk le. Megnézzük, milyen alakzatok fedezhetők fel a szociogramon, és hány gyerek tagja az egyes alakzat-típusoknak. A kapcsolódások az egymással való kommunikációt is jelentik, tehát a hírek áramlását, a közvélemény alakulását jelzik. Csillag: nyitott alakzat, legalább 4 kölcsönös kapcsolata van a személynek. Ha lánchoz kapcsolódik, akkor funkciója, hogy továbbvigye a zárt alakzatban kialakult véleményeket (közvélemény-alakító szerep), ha önmagában áll: „sztár"' helyzet. Lánc: a közösségben lévő összekötő csatornák kiterjedtségét, a hírek terjedését jelzi. Egy jól strukturált közösségben a tagok majd fele, 45%-a zárt alakzatban helyezkedik el. Átlagértékek : magányos 12%

pár 8%;

lánc 15%

csillag 19%

háromszög 12%,

négyszög v. nagyobb 34%

I. 3. Centrális-marginális mutató (CM) Megmutatja, van-e központ, és milyen kiterjedésű a perem. Központ = olyan zárt alakzat, amelyhez a csoport tagjainak legalább egynegyede kapcsolódik. Három adat egymáshoz való viszonyát tartalmazza: Központi alakzat kiterjedése (olyan zárt alakzat, melyhez a tagok min. 25%-a tartozik. Átlag: 20%. Az alakzat befolyása alatt álló társas övezet (akik a központtal érintkeznek a kapcsolataik által). Átlag 50%. Az elkülönülő perem (akiknek a központtal semmiféle kapcsolata sincs) Átlag: 30%. 2-3 központ: fejlettebb csoport, differenciáltabb közvélemény. 7


I.4. Szerkezeti típusok (alakzatok globális értékelése, fejlődési stádiumok) • • • • •

Halmazszerkezet : még nem strukturált társas mező, láncok és egy-két csillag figyelhető meg. Laza szerkezet: páros és lánckapcsolódások a jellemzőek, esetleg egy zárt alakzat és csillag megjelenésével. Egy központtal rendelkező széles peremű szerkezet: egy nagyobb zárt alakzat, de a tagok többsége a peremre szorul. Tömbszerkezet: a tagok fele egy nagy tömbben található meg, peremen csak kevesen vannak. Tömbközpontú szerkezet: két-három zárt, de kapcsolatban lévő alakzattal, perem viszonylag kicsi. A közösség jól mozgósítható, jó hangulat uralkodik.

II. A csoportlégkör mutatója (szubjektív motívumok és a csoportnormák értékelése) A harmonikus közösségben a szerepeket nem a szubjektív szempontok határozzák meg, hanem a rátermettség és a közösségi normák. A csoportlégkör mutatója olyan viszonyszám, ami azt fejezi ki, hogy a személyes, rokonszenvi választásban, ill. a funkcióra vonatkozókban milyen mértékben érvényesülnek a szubjektív motívumok. A gyakorisági táblázat alapján két oszlopot hozunk létre, egyikbe a rokonszenvi, a másikba a funkcióra vonatkozó választások átlagos eloszlása kerül. Ezt úgy számoljuk , hogy összeadjuk a funkcióra adott válaszok eloszlási mutatóját, majd elosztjuk a funkcióra vonatkozó kérdések számával. Ugyanígy teszünk a rokonszenvi kérdésekkel is. Értékelés: A rokonszenvi, személyes választások oldala: 1-1,9 alacsony érték, a választások szubjektívek 2-2,5 a közvélemény alig érvényesül 2,6 fölött a szubjektív választások háttérbe szorulása funkcióválasztások oldala: 1-2,5 a választások teljesen szubjektívek 2,6-2,9 túlzott szubjektivitás 3-3,9 a közvélemény még nem elég erős 4 fölött a közvélemény erőteljesen érvényesül Mutatótípusok: 1. A közösségi funkciókban van a magasabb érték: kedvező légkör a társas kapcsolatoknak. 2. A személyes oldalon van a magasabb érték: "rokonszenvi konformizmus", kisiskolásoknál fordul elő. 3. Mindkét oldalon alacsony érték: nincs egységes közvélemény, nincsenek szerepek. 4. Mindkét oldalon magas érték: általános a konformizmus.

III. Tagolódási dimenziók mutatói: III. 1. A társas jelentőség dimenziója Ezzel kimutathatóak a kiemelkedő, uralkodó személyek, feltárható a közösség hierarchikus 8


viszonya. Jelentőségérték: jelentőség mérése, a gyakorisági táblázat összesítő oszlopának teljes, összeadott értéke osztva azon tagok számával, akik között a választások megoszlottak. Jelentős, aki az összesítési oszlop eloszlási mutatójának kétszeresét kapta. (Negatív kérdések alapján kapott jelentőség hátterében bűnbakkeresés áll.)

III. 2. A szociometriai szerep A státusokat az a funkció határozza meg, amit benne el kell látni, a szerep pedig az a viselkedés, melyet a státus által meghatározott tevékenység megkíván. A szerepelvárások normákat jelentenek, melyek megszabják a szerep betöltőjének viselkedését. 2.1. Kijelölt szerepek: gyakorisági táblázatból olvashatók le. A közösség kijelölt valakinek valamilyen szerepet, ha valamelyik oszlopban az eloszlási mutató kétszeresét érte el. 2.2. Szerepindex kifejezi, hogy a csoporttagok hány százaléka érte el legalább egy kritériumban az eloszlás kétszeresét. 2.3. Jelentőségindex: a globális összesítő oszlopban kimutatott első és másodrendű (az eloszlási mutató másfél- vagy kétszeresét jelenti) jelentőségű személyek százalékos aránya. A két index együttes értelmezésének alapelve, hogy a jelentőség a hierarchia alakulását, a szerepképződés pedig a differenciálódást fejez ki. Mutatótípusok : 1. A jelentőség-index értéke magasabb: uralkodóak a hierarchia-viszonyok. 2. A szerep-index értéke magasabb: az egyéni tulajdonságok, személyes jellemzők hangsúlyosak. 3. Csak a jelentős személyeknek van szerepe: nem differenciálódtak a különböző szerepek, funkciók. 4. Senki sem bizonyul jelentős személynek, bár sok tagnak van szerepe: a személyes tulajdonságok fontosak, ez fejlettségre utal, de váratlan szituációkat nem tudnak megoldani, mert az oda illő szerep betöltetlen. 5. Változatos szerepek és több jelentős személy egyidejűleg kialakultak a csoportban: fejlett, optimálisan működő közösséget jelent. A tagok könnyen mozgósíthatók új feladatok megoldására is.

III. 3. Választási repertoár Megkönnyíti a szerep-index és a jelentőség-index értelmezését. Megmutatja, hogy a közösség tagjai hány személyt vesznek számításba, amikor a különböző kritériumok alapján társaik közül választanak. Kiszámításához a kérdőíven szereplő összes csoporttag számának a számtani középértékét állapítjuk meg. A mutató értéke a csoport létszámának növekedésével fordítottan arányos. Értékelés: 15-20 fős csoportoknál a mutató értéke 40-50%, nagyobb csoportoknál: 30%. Ahhoz, hogy a közösséget érettnek tartsuk, a választási repertoár mutatójának magasnak kell lennie. Feltétel, hogy a szociogramon több központ szerepeljen. Ha a mutató értéke alacsony, az általános közönyre utal, vagy a tagok szándékosan válogatnak.

9


E.) FELDOLGOZÁS , ÉRTELMEZÉS Csak néhány szempont, röviden: A csoportra vonatkozóan: • kik vannak a centrális övezetben, ill. a periférián? Miért? Az egyénekre vonatkozóan (akik a pedagógus vagy a csoport szempontjából valamiért kiugróak): • Van-e a személynek egyáltalán kölcsönös kapcsolata? • Zárt alakzatban, láncban, vagy pedig magányosan helyezkedik el? • Hány személy választja őt? • A társas mező mely részén foglal helyet, a központban vagy a peremen? • Hány viszonzatlan kapcsolata van? • Milyen intenzitásúak a kapcsolatai?

Felhasznált (és ajánlott) irodalom: o

Szabó Mónika: Szociometria. Segédanyag a házi dolgozathoz. http://www.geocities.com/szabom_2003/szociometria.rtf .

o o

o

o

o

o

Mérei Ferenc (1971): Közösségek rejtett hálózata, Közgazdasági és Jogi, Budapest. Sallay Hedvig, Perge Judit (2007): A szociometriai módszer alkalmazása alsó és középfokú oktatási intézményekben. ELTE TaToK, Budapest. Iskolapszichológia 12. sz. Kollár K., Szabó É. (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest. 13. fej. Hunyady György, 1970. A szociometria módszer és az interperszonális viszony – Pszichológiai Tanulmányok XI. Bp. Akadémiai Kiadó, Budapest. Coleman, J.S.: A serdülők szubkultúrája és az iskolai teljesítmény. In: Pataki F. szerk. Pedagógiai szociálpszichológia, 588-600.o. Horváth-Szabó Katalin: 1998. Lélekvilág, PPKE , Piliscsaba. (az énképpel kapcsolatos tanulmányok)

10

Szociometria SK

Recommend Documents