Nezziik meg egyiitt a velemeri templom falkepeit! Velemer Szentharomsagtemploma, amely 217 meter magasan emelkedik a tengerszint felett, az oriszentpeteri romai katolikus plebania filialis temploma. A kozsegrol a XIII. szazad vegetol kezdve vannak adataink (1275. Velemer patakja). A helyseg neve valoszinuleg ,,feher fenyt" vagy ,,napsiitest" jelent, es talan kapcsolatba hozhato Valamar herceg nevevel, aki az V. szazad derekan Pannoniaban letelepedett keleti gotok egyik vezere volt. A templom a fellelheto ada-
A velemeri Szentharomsag-templom
deikeietroi
tok szerint mindig ,,Szenthdromsdg-templom" cimet viselt. Emiatt neha a kozseget is »Szent 7HmMs"-nak nevezik. Noha oklevelek csak 1360-tol emlitik meg a templomot, epiteszeti stilusa alapjan a szakertok ugy itelik meg, hogy a Xlll. szazad utolso eveiben, evtizedeiben epiilhetett. A templomot kiviilrol es beliilrol egyarant freskok diszitettek. A kiilsd falkepeknek ma mar csak a nyomaik lathatok, espedig a torony deli oldalfalan es a hozza csatlakozo, nyugatra tekinto falfeliileten, ahol egykor Szent Kristof jelenete buzditott a kereszteny eletre es a templomlatogatasra. A Krisztust hordozo Kristof (= Christophoros) kepet regente ugy szoktak megfesteni, hogy arccal a telepiiles fele tekintsen, es igy az emberek tekintete szembe talalkozzek vele a falubol. Orias alakjaval tehat a templom latogatasara hivta az embereket. Innen a kb'zepkori mondas: ,,Nem hal meg senki $em gonosz haldllal azon a napon, amelyiken Idtta Szent Kristofot", vagyis amikor tenylegesen, vagy legalabb gondolatban meglatogatta a templomot. Velemeren is az osi telepiiles fele tekint Szent Kristof. A torony alatt a ,,kapuszm"-ben — amint egy XVIII. szazad kozeperol szarmazo leirasbol tudjuk — ,,Adam-Eva" jelenetet (bunbeesest? kitizetest?) lathattak a templomba erkezok. Mara semmi sem maradt belole. Az ajto felett a timpanonban Krisztus-kep volt; Krisztusnak a Bibliaban talalhato szavaira emlekeztetett: »En vagyok az ajto!" Belepve a templomba, a misztikus felhomalybol szinek, kepek, kompoziciok bontakoznak ki egy kb'zepkori mesternek — es talan iskolajanak — megmaradt alkotasaibol. A kepek osszessege, vagyis a kivitelezett ikonografiai program, a skolasztika korara sajatosanjellemzo predikacios-elmeletnek, az 4
i If,
A nyugati homlokzat Szent Kristof-kepebol csak a gloria maradt meg
A templombelso a nyugati ajtobol nezve
un. ,,ars praedicandi"-nak a szabalyai szerint valosul meg. Az egesz tehat nem mas, mint egy hatalmas ,,sermo" (beszed), amit a piktor egy nem verbalis (de vele szorosan osszefiiggd) mesterseges nyelvrendszerben ad eld: ikonokban (kepekben es abrakban) es szimbolumokban (jelkepekben). Az egyes kepek tehat nem a szavak illusztracioi, nem is egy-egy fogalom szemleltetesei, hanem w a£ igazsdg hordozoi". Haladjunk sorban a kepek, illetve az dket hordozo epiteszeti egysegek szemrevetelezesevel.
A szentely Atemplom kelet-nyugati hosszanti iranyban helyezkedik el. Osi templomepiteszeti szabaly, hogy a szentely keleten legyen. A szentely ablakat — ugyancsak regi szokasnak megfelelden — ugy helyeztek el, hogy a felkeld nap elsd sugara a templom cimenek vagy veddszentjenek a kepet vilagitsa meg 6 Sf
A szentely falkepei
a ,,nevado" iinnepen. Igy van ez Velemeren is. A nap elso sugara a ,,kituntetett" nap hajnalan a diadaliv belso oldalara esik, ahol a templom cimenek — a Szentharomsagnak — a jelkepet, a harmas kort (,,tanyert") lathatjuk. A szentely tovabbi kepei mintegy kepirasos ertekezest adnak a Szentharomsag egyes szemelyeirol. A kepek vizsgalataban nem a hittudomanyi rendszerezes sorrendjet kovetjiik, hanem a legszembetunobb keptol indulunk el. A F1U — A Szentharomsag jelkeppel szemben a kendobe ivodott Krisztus-arcot lathatjuk. A hagyomany szerint egy Veronika nevu leany kendot nyujtott a keresztjet hordozo Krisztusnak, hogy az arcat letorolje vele. Veronika neve un. beszeld nev, veron ikon ugyanis gorogiil azt jelenti, hogy^os kep". A kozepkor muveszei Veronika kendojenek megfestesevel akartak kifejezni, hogy a ,,hiteles", maskent: ,,nem emberkez festette" Krisztus-arcot ohajtjak bemutatni. Krisztus a kereszteny vallasban a masodik isteni szemely, 7
vagyis a Fiu, aki emberre lett; igy Isten es ember egy szemelyben. Az istenseg jelkepe az ablak fenyessege; bibliai szb'veg: ,,Isten, a vilagossag". Az emberseg jelkepe az ablak belleteben talalhato viragdiszites: kiindul egy ,,O"-betubdl, az inda felfut, majd lefut a masik oldalon es kozben egy stilizalt ,,M"-et alkot, azutan egy masik ,,O"-ban vegzddik: OMO (= homo) latinul embert jelent. —Akozepkor felfogasa szerint a szem godreivel es az orr vonalaval mindenkire ra van irva ember mivolta: omo. — Az ,,M"-en kilenc virag van, az emberre leves kilenc honapjanak a jelzesere. — Az ablak koriili latin nyelvu felirat tartalma: a kep irant tanusitott tisztelet mindig arra vonatkozik, akit a kep abrazol es nem magara a kepre. A Krisztus istenseget es emberseget jelold ablak beleiktatodik a Fiuisten megtestesiilese meghirdetesenek jelenetebe. Az egyik oldalon Gabor fdangyal a kozles mozdulataval, ,,V"-re (verbum = szd) nyitott ujjakkal. Koszontd szavai a feliratszalagon olvashatok: »Ave, gratia plena. Dominus tecum", ,,Udvozlegy, kegyelenimel teljes. Az Ur van teveled". A masik oldalon Maria lathato. A mellette levo nyitott konyvben az d ajkan keletkezett imadsag kezddszavait olvashatjuk: ,,Magnificat anima mea Dominum...", »Magasztalja lelkem az Urat...". Feliil a szarnyas oroszlan = Szent Mark evangelistanak a jelkepe, a sas pedig Szent Janos evangelistat jelkepezi. AZ ATYA — A Fiu szemelye visszautal arra, akinek fia, vagyis az Atyara. A muvesz ezt a Fiu megtestesiileset hirdetd Gabor angyal szarnyaval fejezi ki: atnyulik az eszaki falfeliiletre is, ahol pedig a freskok az Atyat — minthogy rola kep nem festhetd — a neki tulajdonitott sajatsagain es kifele valo tevekenysegen keresztiil (un. ,,appropriacios eljaras"-sal) mu8
tatjak be, espedig ugy mint
Mindenhatot es Teremtdt. Nines azonban itt semmifele teremtesjelenet, hanem csak kepjel-szerkezet, amelynek egyes jegyeit a bibliamagyarazat es az agazatos hittan dolgozta ki e ket bibliai mon-
;*•>
' ** £
•a&m
f Aq'uila Janos fi"
datbol: ,,Kezdetben teremte Isten az eget es a foldet", illetve: ,,A bolcsesseg hdzat epit magdnak". A,,kezdetben" szot tbbbfelekeppen ertik: az iddkezdeten — a Fiuban — mindenek eldtt. Muveszlink a,,mindenek elott" jelentest dolgozza ki. Ebben kap szerepet tb'bbek kb'zbtt az angyali termeszet jele, a Kerub (= emberarcu angyal, szarnyas ifjii) is. Ma mar csak a zold szarnyabol latszik valami. A kerub-abrazolas egyuttal Szent Mate evangelistanak is a jelkepe, eppen az emberarc miatt. Az 6 evangeliuma ugyanis Krisztus emberi szarmazasaval kezdddik. A masik rendezd bibliai mondat: a ,,mindenseg muvesze", a ,,bolcsesseg hdzat epit magdnak", espedig amint az elozokbol lattuk, a teremtessel, azutan pedig a muveszet altal es az Isten fia megtesteslilese altal. A muveszet altal — jele: a frigyszekreny eldtt egy ferfiu terdel, es atszellemiilten imadkozik. A ferfiu alapjelentesben a bibliai boles Salamon kiraly, aki templomot epitett es annak felszentelesen ,,mindket terdevel a foldon terdelve" es ,,karjait folemelve" mondott imat. Itt is kezeben van imadsaga a felirat-szalagon. A muveszettortenet megallapitasa szerint e Salamon-kep 9
egyuttal a velemeri templom mesterenek arckepe is. Bizonysag e mellett a feliraton szerepld imadsag szovege, valamint a terdek elott a foldon fekvo haromszogu muveszcimer. Az ima teljes szovege ez volt: ^Omnes Sancti Orate Pro Hoc loanni Aquila + pictore". Kettos tartalma van. A titkos tartalmat a kezdobetuk adjak: O SOPHIA = O, Bolcsesseg! (V6. Hagia Sophia, a szent Bolcsesseg mint templomepito!) A titkos tartalmat nyilt tartalma egesziti ki: ,,Minden Szentek, konyorogjetek ezert az Aquila Jdnos festoert". Az ima kettossege a kep kettdssegere is utal. Az ^Aquila Janos" nev azonban valoszinuleg meg nem arulta el a muvesz igazi nevet, minthogy a kozepkorban Aquila Janos" newel a miniaturistakat, a kodexmasolokat es altalaban az egyhazi muveszetek mestereit szoktak jelolni. Sarkitva ugyanis magukra alkalmaztak ezt a bibliai verset: ^ssument pennas, sicut aquilae, current et non laborabunt" — ,,Tollat ragadnak, mint a sasok, furgek es fdradhatatlanok". Masreszt a muveszek az evangeliumiro, leveliro es latnok Szent Janos apostolt tartottak veddszentjiiknek, akinek pedig a bibliai-ikonografiai jelkepe a sas, latinul: aquila. Az ismeretlensegbe burkolozo »Aquila Janos"-unk palyafutasanak ismert adatai: freskokat keszit Velemeren (13771378), Bantornyan (ma: Turniste, Szlovenia, 1383-1389) es Marton-helyen (ma: Martjanci, Szlovenia, 1392). Az utobbi helyen a templom epiteszenek vallja magat es Radkersburg (= Regede, Radgona) helyseget jeloli meg szarmazasi helyetil. Neki tulajdonitjak a nagytotlaki (ma: Selo, Szlovenia) kerektemplom tobbretegu freskoinak egyik reteget es a kupola freskpjat. Stiluskritikailag dt tartjak a Muraszombati (ma: Murska Sobota, Szlovenia) freskok mesterenek is. Egyesek szerint 10
Szent Marton halala a martonhelyi templom szentelyeben
Falkep-reszlet a bantornyai templombol
festett Erdelyben is, masok szerint dolgozott Becsben, Firenzeben, Radkersburgban. Ezek azonban csak sejtesek, nem bizonyithatok. Az sem dontheto el egyertelmuen, vajon egyhazi vagy polgari szemely volt ,,Aquila Janos", bar a muveszettortenet jelenleg polgari festokent tartja nyilvan, eppen a velemeri ,,Onarckep" miatt. A metelt savos bluzrol (amilyenben a Kepes Kronika Nagy Lajos kiralyt mutatja be) arra is gondolhatunk, hogy a velemeri festdnek valamilyen kapcsolata lehetett a kiralyi udvarral. A muveszcimerrol viszont azt jegyezhetjiik f meg, hogy ugyanilyen talalhato a kigyospusztai csaton es Abel festd budai sirkoven is. AGabor fdangyal szarnya alatt levd dicsfenyes szent Holgy, 11
A nagytbtlaki kerektemplom mennyezetkepe
aki egyik karjan templomot tart, a Szent Bolcsesseg allegoriaja, amelyben a templom az a haz, amelyet a Szent Bolcsesseg epit, illetoleg Krisztus Teste (Krisztus szava: ,,Rontsdtok le ezt a templomot..." &§ ezt sajat testenek templomarol mondotta); ezert van Gabor angyalnak, a Fiuisten megtestesiileset hirdeto angyalnak a szarnya alatt. A SZENTLELEK — A szentely deli — kerekablakos — oldala kepirasos ertekezes a harmadik isteni szemelyrol, a Szentlelektol. A kerek ablak a deleld Napot es tovabbmenoleg a Szentlelket jeloli. E bibliai mondatot: ,,Delroljon az Isten", az egyhazi irodalomban a Szentlelekre szoktak vonatkoztatni. — A deli oldal tovabbi kepei is mind Szentlelek-vonatkozasuak. A kerek ablak alatt a Szentmise jelkepei (konyv, kehely, kancsok) lathatok. Az ,,epiklezis" miatt keriiltek ide. Az ,,epiklezis" a szentmise liturgiajanak egyik imadsaga a kenyer es a bor atvaltoztatasa utan, amely a Szentlelket hivja le az aldozati adomanyokra. 12
Az ablak felett Szent Lukacs evangelista jelkepe, a tulokarcu ferfiu kepe lathato (tulokarc, mert Zakarias aldozataval kezdi az evangeliumot, a tulok pedig aldozati allat volt). A Lukacs nev kapcsolatban all a latin ,,lux" = fenyesseg szoval (del!). Az iroallvanyon ket konyv — az Evangelium es az Apostolok Cselekedetei — amiket Lukacs irt. Szent Lukacs papucsban van; mezitlab az ikonografia csak azokat abrazolja, akik kozvetlentil Krisztus tanitvanyai voltak. Akiket mar az apostolok valasztottak, azok papucsban vannak. — A Lukacs-evange- A b j kafe j a Szent Lukacs, aiatta Szent wtmaiy liumban ,,Ez az en verem" hea szent^'y d6li fal*n lyett »Ez az en verem kelyhe" fordul elo, a tartalom helyett a tartalmazo. A Szent Lukacs-oldalra keriilt szentmise-jelkepezesben ezert szembeszokobb kidolgozasu a kehely Az ablaktol keletre Szent Apollonia kepe volt egykor lathato, amint a kep feletti betukbol kiolvashatjuk. Kar, hogy seriilt, mert az eddigi kutatasok szerint ez a legkorabbi magyarorszagi Szent Apollonia-kep. Eletrajzabol csak azt tudjuk, hogy ,,amikor megfenyegettek, hogy elevenen egetik el, ha nem ejt ki istenkaromlo formulat, kisse elgondolkozott, majd maga rohant a csapkodo langokba, mert a Szentlelek tiize, 13
Szent Mihaly a lelekmerlegeles jeleneteben
amely lelkeben izzott, hatalmasabb volt a lobogo maglyanal". Az ablaktol a hajo fele eso reszen talaljuk a ,,Lelek-merlegeles", vagy mas szoval: ,,Eletkiertekeles" jelenetet, ami szinten a Szentlelek-jelkephez kapcsolodik. Violaszinu felsoruhaban (tunicella = hercegi oltozet) es szarnyakkal egy angyal all, felemelt jobb kezeben, vizszintesen a homloka elott es lesujtasra keszen, ketelu kardot tart, amelynek markolata a festes korara jellemzoen gombben vegzodik, baljaban pedig merleget tart, amelyen eppen egy befejezett foldi eletet merlegel. Az angyalalak: Szent Mihaly, a mennyorszag ,,szemelyzetise", fotisztje es ore. A merleg egyik serpenydjeben a lelek (= huszartornyos templommal jelolve), a masikban a test (mezitelen test); az elobbit egy angyal huzza le, az utobbit pedig apro ordogok akarjak lerantani (= a lelek es a test cselekedeteinek merlegelese). Az ordogoknek deneveralakjuk van (mert a denever a sotetseg madara, szarnya azonban magasba szallasra alkalmatlan). Az ordogok neve ma is olvashato: Sathanas, Beelsebul. 14
A Keresztrefeszites jelenete a diadaliv szembenezeti bal pilleren f
Szent Anna harmadmagaval a diadaliv szembenezeti jobb pilleren
NAPTAR: Tekintsiink vissza a szentely eszaki oldalara, a Szent Mate evangelistat jelkepezo kerubra (zb'ld szarny). Adjunk a kepnek naptari erteket: szeptember 21. = Szent Matenap. Egy esztendd megtoldva nyolc nappal (a diadaliv nb'venyenek nyolc viragaval) — eppen eleri a kdvetkezd ev Szent Mihaly napjat, szeptember 29-et (Szent Mihaly-kep). E megtoldott esztendd csillagaszati felezesenel van marcius 25., Gyiimolcsolto Boldogasszonynak, maskeppen az Angyali Udvozletnek (az ,,Annunciacio"-nak) az iinnepe. Tehat a Szent Mate — Szent Mihaly — Angyali Udvozlet kepek kozott naptari vonatkozasu osszefugges is van. Most nezztik meg meg a szentely deli oldalfalat: Szent Apollonia nap (februar 9.) es Szent Mihaly nap kozott a csillaga15
szati felezes junius 6-an van. Mivel a ket kep kozott levd kerek ablak Szentlelek-jelkep, egyiittal a Szentlelek iinnepet, a Piinkosdot is jelb'li. Marpedig 1378-ban volt a Piinkosd junius 6-an. A Piinkbsdbt megelozo vasarnapon, pontosabban fogalmazva, a Mennybemenetel (Aldozocsutortbk) iinnepet koveto vasarnapon volt a kozepkorban a ,,Krisztus-arc" iinnepe (kiilbnosen Romaban, a Pantheonbol lett kereszteny templomban); tehat 1378. majus 30-an. A Piinkosdot koveto vasarnap viszont az un. Szentharomsag-vasarnapja, 1378-ban e vasarnap junius 13-ra esett. Ezzel is magyarazhato tehat (a teologiai ervek mellett), hogy a kepek sorozataban miert tekint egymasra egymassal szemben a Szentharomsag-jelkep es a Krisztus-arc. Am ha junius 6-an van a Piinkosd, akkor a Husvet datuma: aprilis 18. (1378. aprilis 18-a egyhaztortenelmileg is nevezetes hiisvetvasarnap volt, Avignon utan az elsd papakoronazas R6maban). Szamoljuk meg innen a napokat februar 2-ig visszamenoleg. Innen azutan meg ugyanennyi napot szamoljunk visszafele. Igy eljutunk 1377. november 19-ig, az ,,okos aszszony" iinnepeig, vagyis az 6'si Szent Anna iinnepig. Ez a nap 1378 Husvetjanak a gyokere. Most menjiink ki a hajoba. Nezziik a diadaliv homlokzatat. A diadaliv egyik laba a Husvet, amelynek a jele a Keresztre feszitett Krisztus e bibliai mondat cimen: ,,Pascha nostrum immolatus est Christus", ^A mi Husvetunk — Krisztus feldldoztatott". — A diadaliv masik laba a Husvet gyokere, amelynek a jele itt a Mettercia-kep, az Anna — Maria — Jezus csoportozat, amely mellett tenyleg az 1377-es evszam volt olvashato, amint ezt Romer Floris a XIX. szazadban feljegyezte. A felezopont a bejarati ajto felett lathato Pelikan, 16
amely egyuttal a februar 2-i iinnepet jeloli, amelynek egyhazilag a hivatalos neve ez: Purificatio Mariae, ,,Mdria tisztuldsa". A pelikan azert jele a Purifikacio iinnepenek, mert a pelikanrol azt tartjak, hogy verevel mossa le (= purifikalj a) a mar-mar holtra valt kicsinyeit avegett, hogy eletre keljenek. Fiait verevel taplalo pelikan a bejarati ajto f folbtt Ime, tehat a kepekbol megallapithatd az evszam: 1377-1378. A naptari adatok vegso konkluzioja a templom cimenek az iinnepe, azaz 1378. junius 13., Szentharomsag-vasarnap.
J
Ahajo A velemeri templom hajojaban talalhato kepek mondanivaloja az, hogy a templom az imadsag haza. Krisztus szavat: ,,Szunteleniil imddkozzatok!", a kozepkorban igy magyaraztak: ,^.rrol mondhato, hogy sziinteleniil imadkozik, aki a kanoni orakat megtartja". A kanoni orak az istentisztelet idopontjai. A kepiro ezen imaorak jelolesevel irja le, hogy a templom az imadsag haza.
17
FIU
ATYA
s > SZENTLELEK
kerek ablak
pa>ztof6rium
Szenthdroms4g-jelkgp
(hirom kdr) Udvozullek Az Itelatre var6k Kdlvdria
, ttftlft Krisztus ** ' -^
Kdrhozottak
7AA
Mettercia
f
o II
J Atkonyat
TV J6I
flfiott
varos
Z w < vt »2.£S
Kopenyes MadonnaX Pelikan
Sz*nt Gyorgy
Szent Marlon
A velemeri Szentharomsag templom falkepeinek attekintese
18
VERONIKA KENDO Mennybemenetel utani vasa>nap (,,De Rosa" vasarnap) 1378. mijus 30. ANGYALI UDVOZLET mircius 25.
APOUONIA f e b ru ar 9. KEREKABLAK Szentlelek-jelkSp 1378. jiinius 6. Punkosd MAT£ november 21
I 1
KERESZT 1378. iprilis Husv6t
HAROM KOR Szenthdromsig vas^rnap 1378. junius 13
MIHALY szeptember 29
METTERCIA Husvet qyokere 1377. nov 19.
GYORGY dprilis 25/24/23
MARTON november 11 PELIKAN Purificatio GyertyaszentelS februdr 2.
A velemeri templom ,,naptara'
19
A hajo deli oldalfala A ,,del" a Nap diadala, a legnagyobb fenyesseg egtaja, a hoseg idopontja. Jelkepezi pedig a kb'zepkor embere elott az Istennel valo talalkozast a kegyelemben, a hitben valo batorsagot, a vallasossag es a mindennapi elet erintkezeset (= ablak = baratsag a forrosaggal) es igy az irgalmassag es b'nzetlenseg erenyet, a tevekeny felebarati szeretetet, a ,,Charitas"-t. A templom deli fala tehat a legalkalmasabb arra, hogy rola szentek ,,szoljanak", vagyis hogy oly szenteket mutasson be, akik gyakorloi voltak a hitnek es a felebarati szeretetnek, es ezert elmondhatjuk roluk, hogy a ,,nap hevet viseltek". A harom csiicsives keskeny ablak a falmezot negy reszre osztja, egy-egy szent jelzi a nappalnak istentiszteleti imaorait, illetoleg a sarkalatos erenyek egyiket. PR1MA — elso ora = a munkas nappal elsd oraja, reggel 6 ora. Az Okossag erenye jelentkezik itt, az ,,okos asszony"-nak, Arpad hazi Szent Erzsebetnek kepeben. TERT1A — harmadik ora = a nappal masodik imaoraja, deleldtt 9 ora. Az Igazsagossag erenyenek bemutatoja: Szent Istvan magyar kiraly. ,,Sztephanosz" ugyanis koszoriit, koronat jelent, bibliai ertelemben az ,,igazsagossag koronajat" (corona iustitiae). Hogy ez a nagyon megrongalodott kep valoban Szent Istvan kiralyt abrazolta, ezt egy XVIII. szazad kozeperol szarmazo hivatalos feljegyzesbol tudjuk. A kovetkezd keprol is csak ez az irat nyujt adatot. SEXTA — hatodik ora = harmadik imaora, deli 12 ora. Erdsseg erenye, jelzi: Szent Jambor Henrik, Szent Istvan 20
kiraly sogora (+1026). Hartwick piispb'k Szent Istvan-eletrajza is megemlekezik rola es Szent Istvannak ,,a boldog kiralynak baratja"-kent mutatja be. Jelleme, uralkodoi hatarozottsaga es vitezsege miatt valaszthatta a muvesz a ,,deli idopont" szentjenek. A regiek felfogasa szerint delben kisert leghevesebben a gonosz lelek (,,diabolus meridianus!"), tehat ekkor van legnagyobb sziikseg az erosseg erenyere. NONA — kilencedik ora = a | negyedik nappali imaora, del-
SzentErzsebetahajodelifalan
utan 3 ora (tehat amikor Jezus ,,lehajtotta fejet es kiadta leiket"). A seriilt keprol ma csak annyi allapithato meg, hogy noi szentet abrazolt. Irasbeli feljegyzes sem tajekoztat ennek a szentnek a kileterol. A ,,Nona" imadkozasi idopontnak a kozepkorban szokasos jellemzesebol (= Krisztus a kereszten lehajtja fejet es meghal) es e szemleletnek a szentek eleteben megnyilvanulo hatasabol, ahonnan az ikonografia nem egyszer a jeleit veszi, azt kovetkeztethetjiik, hogy Szent Agnes f szuz es vertami ndnek a kepe, vagy pedig Arpadhazi Boldog (most mar Szent) Margitnak a kepe volt itt lathato. Mindket szent no alkalmas arra, hogy veliik a kepiro a Mertekletesseg (temperantia) erenyet jelolhesse. 21
A nyugati oldalfal freskoi A napnyugta es vele egyiitt a nyugati egtaj a kb'zepkor embere elott a sb'tetseg hatalmat, a Kisertot jelkepezte, aki elol oltalmat keresett. Ilyen oltalom Maria palastja, amely mint
A ..Bunosok Menedeke" (Kdpenyes Maria) a hajo nyugati falan
egy fal, feltartoztatja a gonosznak az eloretoreset, valamint a Fallal koriilvett es jol bezart varos, amely bekes nyugalmat ad polgarainak. Maria oldalan a palast a kozos nevezo: Maria palastjaval oltalmazolag befodi a hozza menekliloket. Folotte Szent Marton, a katonaember, a megfelezett kopenyevel befodi a ruhatlan koldust. — Feliil, vizszintes iranyban, a 16 az osszekb'to gondolati kapocs: Szent Marton a megfelezett kopenyt lovarol nyujtja oda a szegenynek, a masik oldalon pedig Szent Gyorgy vitez lohatrol kiizd a sarkannyal. A vitez lovag alatt a bekes polgarokat vedo varos jo megfeleloje Maria oltalmazo palastjanak, amely szinten ,,fal"-kent vedi a keresztenyseget ellensegeitol. 22
Figyelemre melto meg az ajto felett lathato pelikan madar, amely — mint mar emlitettlik — vereben mossa, purifikalja kicsinyeit. Igy jele a Purgatoriumnak is, ahova ,,a lelkek mosodni mennek" (Dante) es a Purificatio (= Gyertyaszenteld, februar 2.) linnepenek is. A pelikanos kepszerkezet a bejarat felett van, tehat a nyugati fal szelessegenek a felezesenel, minthogy februar 2. a felezdpontja a ,,Husvet gyokere" es a Hiisvet kozotti iddtartamnak.
Az eszaki fal Az eszak hidege ellen a megbontatlan — ablaktalan — fal ad vedelmet. A hatalmas meretu falfellilet lehetoseget adott a kepironak nagyobb meretu kompozicio elhelyezesere, ami szinten az eszaki egtaj ertelmezesevel kapcsolatos: az ejszaka imaorainak iddpontjait erzekiti meg az ,,Epiphania" (a Telekykodex szavaival ,,az ur ki jelenese") kompozicioban. A kompoziciot nagy vonasokban igy irhatjuk le: A lovon erkezd Harom Kiralyt a baldachin alatt Anyja olen iilo Gyermek Jezus fogadja. A tron mellett allo kiralyban Szent Laszlot ismerjlik fel, akinek fejere angyal tesz koronat, majd a jotekonykodo Szent Miklos pxispdk kepe zarja az also kepsort. Feliil kettesevel az Apostolok sora huzodott vegig. Sajnos, ez a resz nagyon megseriilt. A ket kepsor kozotti feher savon pedig az Apostoli hitvallas tizenket mondatanak latin kezddszavai voltak egykor olvashatok. Az egesz kompozicionak a ,,forgatokonyve" az Epiphania (= Vizkereszt) linnepenek istentiszteleti szoveganyaga, mindenekelott a 71. zsoltar, amely arrol szol, hogy Tarziszbol 23
A harom kiraly vonulasa a hajo eszaki falan
kiralyok jottek Jeruzsalembe; Tarziszbol, ahonnan Salamon kiraly egykor majmot, pavat es aranyat vasarolt, es az aranybol dardat es ivoedenyt b'ntetett. Ezert van a 16 nyergeben majom es ezert van az ,,aldomas"-jelenet, amelyben a szereplok az ivo szerecsen es a dardas szolga. A tronus elott levd kiralynak a neve is olvashato: Casparus (Gaspar). Nem lehetetlen, hogy ez a szereplo Nagy Lajos kiralyunkat abrazolja. Amasodik kiraly kozepkorii, a harmadik fiatal. Erdemes megnezni a lovakat: a priiszkolo, a kapalodzo es a trombitaszora harcba indulo 16 a Bibliaban, Job konyveben talalhato felsorolas. Figyelemre melto, hogy a kiralyok solymasz kesztyuben vannak. Ujabban ugyanis a samanhit solyomiinnepe es a kereszteny karacsony idobeli egybeesesevel kapcsolatos adatok is keriiltek elo'. A kozepso' 16 labanal lathato szarvasagancs viszont egyreszt a ,,Lucesca" fogalomnak egyik jegye: Lepur (nyul) — Uliva (olajfa) — Canis (kutya) — Equus (16) — Stella (Csillag) — Cervus (szarvas) — 24 s
x
..Casparus", az dreg kiraly hodol a Kisded elott
Axa (szekerce); a kezdobetuket osszeolvasva kapjuk a LUCESCA szot, ami hajnalodast, derengest jelent. A szarvas masreszt a karacsonyi regoles nepszokasanak is motivuma:
Szent Laszlb es Myrai Szent Miklos a hajo eszaki falan
25
,,Noha kimennel, Szent Istvdn kirdlyunk, vaddszni-madardszni. De ha nem taldlndl sem vadat, sem madarat. Hanem csak taldlndl Csodafiuszaruast..." (Dozmati regdsenek). Szent Laszlo kiraly jobb kezeben alabardot tart, bal keze a kard markolatan nyugszik, fejere angyal tesz koronat: ,,Bdr akarata ellenere 6t kirdllyd vdlasztottdk, de megsem tette fel fejere a koronat, mert a foldi korondndl jobban vdgyodott a mennyei utdn es az elo kiraly korondja utdn" (Kepes Kronika). f Szemelyerol: »Ugy ragyogott, mint hajnalcsillag a hod kozepette". A velemeri kepszerkezetben is Laszlo ,,Csillagok kozt fenyesseges csillag" (himnusz, XV. sz.), vagyis a ,,stella matutina"-nak, a hajnalcsillagnak a jele, es mint ilyen, jelzi az Egyhaz hajnalvaro imajat, amit ,,diluculum"-nak vagy ,,laudes"nak (sziirkiilet, dicseret) szoktak nevezni, es ami a ,,nocturni", az ejszakai virrasztasi imaorak utan (= jelezve a harom kirallyal) kovetkezik. Szent Miklos, akinek a neve gydzelmet jelent (vo. Nike = gyozelem), az ejszaka feletti — atvitt ertelemben: a bun sotetsege feletti — gyozelmet jelb'li. Minthogy a vizkeresztnapi zsoltarban nemcsak az all, hogy Tarziszbol kiralyok jonnek, hanem az is, hogy minden kiraly az ujszulott kiralyt szolgalja, aki az imadkozo szegenyt meghallgatja, ezert keriilt a kompozicioba a kiralyok neveben Szent Laszlo kiraly, a szegenyek neveben pedig Szent Miklos piispok a jelenetevel. Volt ugyanis harom leany, akiket ozvegy edesapjuk a szegenysegiik miatt nem tudott ferjhez adni, es mar-mar paraznasagra adta volna oket, amikor titkos segitseggel, az ablakon bedobott penzzel, Szent Miklos megmentette o^ket a szegenysegtol es a buntol. A felso ablaknal lathato a harom leany, ket szinttel lejjebb az edesapa az ablakon kinyiilva megfogja titkos jotevdjiik kb'pe26
nyet. Legalul egykor meg kutya is latszott, itt a legyozott paraznasag jelekent; ma mar ez a resz lekopott. Az Apostolok is a vizkeresztnapi szovegek gondolatai alapjan kerliltek bele a kompozicioba. A zsolozsmaban az egyik olvasmany, amely Szent Agostontol szarmazik, azt mondja, hogy amint a bolcseknek csillag hirdette Jezus sziileteset, ugyamigy nekiink, mint egy masodik eg (= ezert van a felsd savban), ugyanezt hirdetik az apostolok. Az apostolokat az ikonografia mezitlab abrazolja.
A diadaliv homlokzata Harom Krisztus-kep lathato rajta: a ,,kedves Krisztus" Annaval es Mariaval (szembe nezve jobb oldal) — a szenvedo Krisztus (bal oldal) — es a fonseges Krisztus (Maiestas Domini, font kozepen). A Keresztrefeszitettnek a kepe regen mindig keletrol nezett nyugatra, minthogy a regi felfogas szerint Krisztust Jeruzsalemnek hatat fordftva feszitettek fel a keresztre; tehat ugy, hogy Roma es Italia fele nezett. (Ezert a szemkozti fal varoskepe igy jelkepileg ,,R6ma", atvitt ertelemben a bun elott bezarkozott lelek — igy Cl. Szent Bernat —, mint amelyekre f szivesen tekint Krisztus). Erdemes megfigyelni Maria kezeinek osszekulcsolasat. A ruhak redozete kidolgozottabb, mint a tobbi kepen. Afelso kepsor: kozepen Krisztus, egesz alakjat mandorla (= mandula alaku dicsfeny) veszi kortil. Area felelmetesen komoly. Az egboltozaton til, labai a foldon nyugosznak. A hatter a Vilag-Ocean keksege. Sebhelyes kezeit folemelve tartja. 27
Az Utolso itelet a diadaliv felso reszen
Szajabol sugarkent jon a szo, ami feliratszalagokon olvashato a szivarvanykeret koriil. Jobbja felol: ,,Jojjetek Atydm orszdgdba!" Balja felol: ,,Tdvozzatok az orok tuzre!" f Igy visszaerkeztiink a szentelybe, amelynek kepei most ujra kezdik a sermo-t, a kepi beszedet a haromszemelyu egy Istenrdl, es az emberrol, aki az idovel dacolo — azt rabul ejtd, megkotozo — emlekmuvet emelt az 6 tiszteletere, Meg a sajatmaga es az utodai epiilesere, mindmaiglan. Kovdcs Jozsef
28
