Mocorgó – Mozgásfejlesz Mozgásfejlesztés: tés: Fejlesztőjáté Fejlesztőjáték, k, játékfejleszté játékfejlesztéss
Kocsisné Juhász Éva
1
Impresszum Kiadja a Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft.
1116 Budapest, Temesvár u. 20. Levélcím: 1439 Budapest, Pf. 727 Telefon: (06-1) 320-8632, Fax: (06-1) 349-8773 Internet: www.raabe.hu – RAABE webáruház www.ovonok.hu – Óvodapedagógusok szakmai és közösségi portálja www.felvesznek.hu – MRO Historia webáruház www.pons.hu – Önálló nyelvtanulás www.klett.hu – KLETT webáruház
Felelős kiadó: Szaniszló Szilvia ügyvezető igazgató A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll. Tilos annak bármilyen formában történő másolása, sokszorosítása vagy terjesztése. A kiadványban megjelenő képek, szövegrészletek megjelentetése a Kiadó engedélyéhez kötött.
2
Impresszum Kiadja a Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft.
1116 Budapest, Temesvár u. 20. Levélcím: 1439 Budapest, Pf. 727 Telefon: (06-1) 320-8632, Fax: (06-1) 349-8773 Internet: www.raabe.hu – RAABE webáruház www.ovonok.hu – Óvodapedagógusok szakmai és közösségi portálja www.felvesznek.hu – MRO Historia webáruház www.pons.hu – Önálló nyelvtanulás www.klett.hu – KLETT webáruház
Felelős kiadó: Szaniszló Szilvia ügyvezető igazgató A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll. Tilos annak bármilyen formában történő másolása, sokszorosítása vagy terjesztése. A kiadványban megjelenő képek, szövegrészletek megjelentetése a Kiadó engedélyéhez kötött.
2
Mocorgó – Mozgásfejlesztés Fejlesztőjáték, játékfejlesztés I. Kocsisné Juhász Éva Ez a játékgyűjtemény az óvodánkban működő pedagógiai program megvalósulásának, gyakorlatban történő alkalmazásának megkönnyítése érdekében készült. Olyan fejlesztőjátékokat találhatunk benne, melyek a 3 –7 éves gyermekek fejlődését segítik, és amelyek az épp aktuális szenzitív szakaszokra építve megelőzik, illetve korrigálják a képesség-, részképesség-hiányokat és/ vagy azok kialakulását. Tartalom
Oldal
Előszó a Mocorgóhoz
4
1. Bevezető
6
2. A nagymozgás fejlesztése
7
2.1 Járás, futás 2.2 Ugrás 2.3 Csúszás, kúszás, mászás
8 15
3. Egyensúlygyakorlatok
21
4. A finommozgás fejlesztése
25
4.1 A szem-kéz koordináció fejlesztése 4.2 A szem-láb koordináció fejlesztése
25 28
5. A finommotorika fejlesztése
31
19
3
Előszó a Mocorgóhoz Napjaink kisgyermekneveléssel foglalkozó szakirodalmában számos fejlesztőjáték-gyűjteményt ismerhet meg az olvasó. Ezek egy része szülőknek szól, másik része pedig szakembereknek készült. Ez a fejlesztőjáték-gyűjtemény nem tekinthető hagyományosnak. Elsődleges különlegessége abban rejlik, hogy szerzőjét a mindennapi munkája motiválta. Az óvodába hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek járnak. Felismerve az adott szociológiai réteg konkrét helyzetét, életmódját,
szokásaikat, elvárásaikat és mindezekből fakadó képességeiket, az derült ki, hogy olyan cselekvési lehetőségekre van szükségük a gyerekeknek, amelyek által szinte minden képességterületet f ejleszteni kell. Ám a szerző és munkatársai pontosan tudják, hogy a 3–6 (7) éves óvodás gyermekeket nem lehet egész nap külső ösztönzéssel helyzetbe kényszeríteni, hanem olyan életmódot kell számukra biztosítani, amely megadja a szabad játék élményét (ez persze önmagában is fejleszt), ugyanakkor a napirendet úgy kell alakítaniuk, hogy a fejlesztés is minél több síkon, komplexen és minél eredményesebben megvalósuljon. Ezeknek a gyerekeknek az iskolakezdéséhez ez utóbbi elengedhetetlen feltétel. A gyűjtemény tehát egy helyi programra épülő, azt kiegészítő, lényegében kézikönyvnek használható segédanyag, mely implicite módon magában foglalja a fejlesztés céljait, irányait, tartalmát és módszereit.
Tekintve, hogy a fejlesztés nem öncélú, és nem alkalmas bármelyik játék bárkinek (és ez a gyűjtemény bevezető szövegéből is kiderül), a játékok felhasználása magában hordja a differenciálás lehetőségét, sőt szükségszerűségét. Az egyes játékokat nem hagyományosan, csak tanulási időben lehet gyakorolni, hanem a nap bármely percében, bármikor és szinte bárhol (szobában vagy udvaron). Ezáltal a gyerekeknek marad idejük – minden célirányos fejlesztés ellenére (sőt, éppen azzal együtt) – a szerepjátékra is. A játékok finom részletességgel tükrözik azokat az elemeket, amelyek az egyes funkciókat, részképességeket fejleszthetik, minden funkció gyakorlására kiterjednek, ha a gyűjtemény egészét számba vesszük. A játékok egyénileg, mikrocsoportban és csoportosan is játszhatók. Bizonyos játékok egymásra épülnek, mások meg kihagyhatók, átugorhatók. 4
Egyes játékfajták felnőtt általi komoly segítséget igényelnek, léteznek azonban olyanok is, ahol a játék vezetését gyerekeknek is átadhatja a pedagógus, vagy amelyeket a gyerekek önállóan, beavatkozás nélkül is játszhatnak. Az egyes eszközöket a gyerekek maguk készíthetik el. A szabályokon igények szerint, akár gyermeki kezdeményezésre, változtatni lehet. A játékok jelentős részét kísérheti mese vagy egyéb, a játéktevékenységnek megfelelő helyzetteremtés, légkör. A játékok jelentős része (az eszközök) kitehetők a polcra vagy szőnyegre, asztalra, így önálló kezdeményezésű, szinte szabad játék is válhat belőlük.
Mindehhez azonban a gyermekek megismerése szükséges, amely csak a nyomon követéses méréssel valósítható meg hitelesen. Ezt a mérést egy sajátos
technikával, mérési eredmények rögzítésével használják az óvodapedagógusok. Így a gyűjteményből csak ki kell válogatni a gyerekeknek adekvát fejlesztőjátékokat. A megismerés–tervezés–mérés egysége érvényesül az elvek és – az anyag felhasználásával – a gyakorlat szintjén. A gyűjtemény kategóriarendszere magas fokú pszichológiai ismeretekre vall: mozgás-, testséma-, percepciófejlesztést, illetve anyanyelvi fejlesztést is tartalmaz. Mindezek mellett alkalom nyílik a zenei nevelésre is, és az egész fejlesztési anyagot áthatja a szocializációs helyzetek teremtése. A figyelem fókuszában vannak azok a részcélok is, amelyek a személyiségfejlődés elengedhetetlen feltételei, ilyen például az ügyesség, a reakcióképesség vagy a megf elelő attitűd. A gyűjteményt minden óvodapedagógusnak ajánlom, azzal a kitétellel, hogy saját kontextusukba helyezve, saját és gyermekeik szükségleteihez igazítva használják azt, válogatva és – ha kell – átalakítva, ahogy a megalkotók is teszik ezt nap mint nap. Ezáltal válik kompetenssé a gyerek és pedagógusa egyaránt. Dr. Bakonyi Anna, pedagógiai szakértő
Budapest, 2009. január 27.
5
1. Bevezető Mielőtt bárki forgatni kezdené a gyűjteményt, fontos tisztázni a fejlesztés fogalmát. Porkolábné Balogh Katalin szerint a fejlesztés a gyermek életkori és egyéni fejlődési sajátosságaihoz igazított támasznyújtás, mely a gyermek természetes megnyilvánulásaira épít, ezek pedig a játék és a mozgás. E két tevékenység – amelyek adott esetben egy komplex tevékenységben nyilvánulnak meg – alkotják a gyermek csaknem teljes napját. Mozgásán keresztül tapasztalja meg saját testének felépítését, testrészeinek működtetését, szabályozását, alakul vesztibuláris rendszere, tájékozódik a térben, észleli a taktilis, kinesztetikus, vizuális, akusztikus ingereket. Azt is tudnunk kell, hogy egy tevékenység nem csupán egy részképességre hat, hanem komplexen, az érintett területeket segítő, támogató, az azzal együttműködő képességekre is. A gyűjteményt ezért úgy állítottuk össze, hogy a csoportosítás a komplex prevenciós óvodai programban megfogalmazott kategóriák alapján, speciális fejlesztési célok szerint történik, ám feltüntetjük – a teljesség igénye nélkül – a továbbfejlesztés lehetőségeit, valamint a kísérő fejlesztési területeket is. Í gy segítséget nyújt a gyermekek fejlődési mutatóinak mérésében és a mért fejlődési mutatók alapján történő fejlesztésben egyaránt. Gyakorlati alkalmazása megadja a differenciálás lehetőségét a következő szempontok szerint:
A fejlesztőjáték a hiányt mutató részképesség vagy részképességek koordinálásának fejlesztését célozza. Az alkalmazott játék mindig a gyermek – kiscsoportos fejlesztés esetén a közel azonos részképességcsoport deficitjét mutató néhány gyermek – valós fejlettségéhez igazodjon, illetve az alatta lévő, még stabilan működő fejlettségi szintről induljon. Fontos, hogy a játékok összeállításakor a nagymozgásoktól fokozatosan haladjunk a finomabb mozgások, kognitív képességek fejlesztése felé – egy fejlesztésen belül is, illetve hosszú távon is. Figyeljünk arra, hogy egyfajta játék fejlesztési lehetőségei, fokozatai közül egyszerre csak egyet alkalmazzunk. Akkor lépjünk tovább, ha az alkalmazott struktúra már beépült, mert terhelni csak a már meglévőt lehet.
A fejlesztés folyamatos legyen, a – gyermek életkorának és fejlődési mutatóinak megfelelő – maximális fejlettségi szint elérése érdekében. 6
Az itt összegyűjtött játékok tehát elsősorban az egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztéshez adnak támogatást, több játék azonban csoportosan is alkalmazható (például szervezett mozgás során). Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a fejlesztés komplexitásába beletartoznak olyan, már-már elfeledett képességek, mint az ügyesség, a gyorsaság, a mozgásbátorság, a mozgásbiztonság, az állóképesség, a reakciógyorsaság, a nyitottság, valamint a kognitív képességek, például a megfigyelőképesség, az analógiás gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, az ok-okozati összefüggések felismerése, a figyelem, a feladattudat, a feladattartás. Ezek a területek minden fejlesztőjáték fejlesztési céljaként értendők, hiszen az egyes részképességek fejlődésének eredményei. A gyűjteményben található játékok megfogalmazása fejlesztéselvű. Ahhoz, hogy ezek valóban játékká váljanak, ne mulasszuk el mesés, játékos szituációba helyezni, a játék neve, a ráutalások és az instrukciók, vagy akár saját elképzelés alapján.
2. A nagymozgás fejlesztése Lásd még:
– Téli eleség (szem-kéz koordináció) – Kosárból kosárba (testrészek ismerete) – Helyfoglaló, settenkedő, téli eleség, tarka lepke (adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek)
– Szalaglengető, sorversenyek II., kártyaleolvasó, látom, nem látom (kinesztetikus percepció) – Szobrok, macska-egér (alaklátás, formaállandóság) – Sorversenyek I. (térpercepció) – Kártyaleolvasó (kinesztetikus percepció)
7
2.1 Járás, futás Talpas
Eszközök talpak A játék menete
Az óvónő előre elhelyezi a talpakat egymástól azonos távolságra, a gyermeknek ezeken kell lépkednie ( járás, szem-láb koordináció, kinesztetikus percepció, tudatos mozgásirányítás, testrészek funkciója, egyik és másik oldali testzóna alkalmazása, vizuáliskinesztetikus keresztcsatornák). Továbbfejlesztési lehetőségek
járás a talpakon mondókára, énekre, zenére (mozgáskoordináció, ritmikus mozgás)
a talpak haladási irányának változtatása: ferde, íves, kanyargós stb. (térpercepció, mozgás irányának változtatása)
a talpak távolságának változtatása: csak kis távolság, csak nagy távolság, rendszeresen váltakozó távolság, rendszertelenül váltakozó távolság (testrészre koncentrálás, hosszú–rövid felismerése-alkalmazása, helyzetfelismerés, döntésképesség)
a talpakat lépésenként helyezi el az óvónő, a fejlesztés fokozatai az előbbiek szerint (test mozgása a tárgyhoz viszonyítva) a talpakat a gyermek helyezi el maga előtt (szem-kéz-láb koordináció) három talppal játszik a gyermek, így ahhoz, hogy tovább tudjon lépni, a már elhagyott talpat fel kell szedni, és maga elé helyezni (tárgy mozgása a testhez viszonyítva, előtte-mögötte, első és hátsó testzóna alkalmazása) versenyjáték (gyorsaság, reakcióidő)
Körbe-karikába 1. Eszközök
• mozgáskártya • CD-lejátszó A játék menete
8
A gyerekek körbeülnek, szorosan egymás mellé. Egy gyereket kiválasztanak, ő lesz a kezdő. Mondókázva körbejár a helyétől úgy, hogy minden gyerek mögött csak egyet léphet. Akihez érkezett, annak a helyére leül, mert ő lesz a következő játékos (alakzatok körbemozgása, ritmikus mozgás, szem-láb koordináció, mozgásgyorsaság, tudatos mozgásirányítás, test mozgása a többiekhez igazítva, alaklátás). Továbbfejlesztési lehetőségek
A kiválasztott gyermek zenére jár körbe, ha a zene elhallgat, a gyermek megáll valaki mögött, ő lesz a következő játékos. A kiválasztott gyermek ritmikus járás helyett futva keresi meg a következő játékost, míg a többiek 5-ig, 6-ig, 7-ig stb. számolnak (számlálás, figyelemmegosztás).
Akihez érkezett, annak az óvónő mond egy feladatot, ha azt elvégzi, ő lesz a következő: egy kör futás, egy kör békaugrás, ugrás közben fordulás a test tengelye körül háromszor stb. (feladathoz tar tozó mozgásos, észleléses területek és ezek keresztcsatornái, verbális-kinesztetikus keresztcsatornák).
Akihez érkezett, az húz egy mozgáskártyát, és a rajta lévő feladatot elvégzi (vizuális-kinesztetikus keresztcsatornák); akihez érkezett, annak kitalál egy feladatot, ha azt elvégzi, ő lesz a következő (mozgásmemória, verbális percepció).
Akihez érkezett, annak kitalál egy feladatot, ha azt elvégzi, ő lesz a következő (mozgásmemória, verbális percepció).
Labirintus I.
Eszközök szigetelőszalag akadályok fejdísz
A játék menete Kb. 20 cm-s sávban szigetelőszalagot ragasztunk a talajra tetszőleges formában.
A gyermek a vonalakon belül járva vagy futva keresi meg a labirintus végén elhelyezett eszközt: egerek a sajtot, kutyák a csontot stb. ( járás, futás ir ányának változtatása, térpercepció, szem-láb koordináció, test mozgása a vonalhoz képest, mozgás irányának változtatása, vizuális-kinesztetikus keresztcsatornák).
9
Továbbfejlesztési lehetőségek
sáv szűkítése, egy pályán belüli szűkülése, tágulása (koncentr áció, tartós figyelem, keskeny –széles fogalompár, vizuális-kinesztetikus keresztcsatornák)
akadályok elhelyezése a sávokban, ezek átlépése (generalizáció) a feladat akadályokkal való végzése (tárgy mozgása a testhez viszonyítva, alkalmazott észlelési területek keresztcsatornái)
a járás tempójának megváltoztatása megadott jelre, mely lehet auditív, vizuális, verbális vagy taktilis inger (tudatos mozgásirányítás jelhez kapcsolódó észlelési területek, ezek keresztcsatornái) többféle járásmód alkalmazása megadott jelre (kinesztetikus memória, helyzetfelismerés)
többféle járásmód előre megbeszélt szabályok alapján: többszínű szigetelőszalag alkalmazása járásmódokhoz kötve, kétháromféle járásmód kanyartól kanyarig stb. (kinesztetikusszeriális memória, asszociációs képesség)
Kötéltánc Eszközök
szigetelőszalag akadályok Wesco-tégla
A játék menete
Szigetelőszalagot ragasztunk a talajra vonalban, tetszőleges formában. A gyermek a vonalon halad ( járás, térészlelés, szem-láb koordináció, test mozgása a vonalhoz képest, mozgás irányának változtatása, szemfixáció, szemmel követés, alaklátás, vizuáliskinesztetikus keresztcsatornák). Továbbfejlesztési lehetőségek
járás mondókára, énekre (ritmikus mozgás, mozgás és beszéd összehangolása)
járás vonalon akadályok átlépésével járás Wesco-téglán akadályok átlépésével (mozgásbátorság, egyensúly) járás padon, akadályok átlépésével a feladat végzése akadályokkal (tárgy mozgása a testhez viszonyítva, alkalmazott észlelési területek keresztcsatornái)
10
a járás irányának, tempójának megváltoztatása megadott jelre, mely lehet auditív, vizuális, verbális vagy taktilis inger (tudatos mozgásirányítás, jelhez kapcsolódó észlelési területek, ezek keresztcsatornái)
többféle járásmód alkalmazása megadott jelre: törpe, óriás, medve, oldalazó, utánlépő stb. (kinesztetikus memória, helyzetfelismerés) többféle járásmód előre megbeszélt szabályok alapján: többszínű szigetelőszalag alkalmazása járásmódokhoz kötve, többféle pad alkalmazása, két-háromféle járásmód váltása a kanyaroknál (kinesztetikus-szeriális memória, asszociációs képesség, tartós figyelem, szabálykövetés)
járás a vonal mellett keresztezett lépésekkel: a jobb láb külső éle a vonal bal oldalán, bal lábbal keresztezi a vonalat, a bal láb külső éle a vonal jobb oldalán (testrészre koncentrálás, test függőleges tengelyének átlépése, oldaliság)
Lopakodó Eszközök
szigetelőszalag virág, labda, pingponglabda stb.
A játék menete
Szigetelőszalagból hat-nyolc párhuzamos vonalat ragasztunk egymástól 25-30 cm távolságra. A vonalak közé lépkedve lehet átjutni a túloldalra (szem-láb koordináció, testrészek funkciója, tudatos mozgásirányítás). Továbbfejlesztési lehetőségek
a vonalra lépve lehet átjutni a túloldalra ( szemmel követés, szem fixációs működése)
lépés lábujjhegyen, sarkon, oldalazva, hátra (testrészek ismerete, testrészre koncentrálás, térpercepció, kinesztetikus-téri keresztcsatornák) 35-40-45 cm-re növeljük a vonalak távolságát (hosszú–rövid, vizuáliskinesztetikus keresztcsatornák) lépés padról padra vagy zsámolyról zsámolyra (mozgásbátorság, vesztibuláris percepció) mindegyik variációnál feladattal bővíteni: virág felszedése, labda a kézben, labda egy kézben egyensúlyozva, babzsák a fejen, pohárban víz,
11
kanálban pingponglabda stb. (generalizáció, koncentrálás, figyelemmegosztás)
Tortaszeletelő Eszközök
szigetelőszalag kosár játék sütemények
A játék menete
Nagy körformát ragasztunk a talajra (elkészíthetjük háromszög vagy négyzet formában is), majd addig ragasztjuk az átlókat egyenletesen, különböző színű szigetelőszalaggal, míg a kör vonalán felnőttlépésnyi lesz a cikkek nagysága (a fejlesztés elején érdemes kisebb kört ragasztani, így kevesebb lesz a cikkek száma). A körvonal minden találkozási pontjára egy játék süteményt helyezünk. A gyermek az átlókon végig lépkedve „szeleteli” a tortát, közben az átlépett süteményt egy kosárba összegyűjti. A játék akkor fejeződik be, ha minden sütemény a kosárban van. A kezdőpont tetszőleges (alakzatok bemozgása, mozgás irányának változtatása, szem-láb koordináció, szemfixáció, szemmel követés, alaklátás, szem-kéz koordináció). Továbbfejlesztési lehetőségek
szempont megadása a sütemények összegyűjtéséhez: először a pirosakat, majd a sárgákat, illetve a kicsiket-nagyokat (vizuális diszkrimináció)
a kezdőpont és a haladási irány megadása (térpercepció, szabálykövetés) azonos színű szigetelőszalag alkalmazása (helyzetfelismerő képesség, szemmel követés)
nagyobb kör, így több szelet felragasztása (kitartás, feladattartás) a játék végén a kosár tartalmának megszámlálása, azaz hogy hány szelet tortánk van (számlálás) a játék közben kosárba kerülő sütemények számlálása (figyelemmegosztás)
a játék végén minden tortaszeletbe belelépve annak ellenőrzése, hogy ugyanannyi-e, mint a kosárban lévő sütemény
12
Az én házam Eszközök szigetelőszalag kör, háromszög vagy négyzet alakú formák
A játék menete
A talajra nagy körformát ragasztunk, azon pedig tenyérnyi körformákat helyezünk el szétszórtan. A gyerekek a körön kívül futnak körbe, jelre egy-egy kis körformára lépve megállnak. Elkészíthetjük háromszög vagy négyzet alakúra is. Eleinte azonosak legyenek a nagy és a kis formák (alakzatok be- és körbemozgása, alaklátás, formaállandóság, vizuális-kinesztetikus keresztcsatornák). Továbbfejlesztési lehetőségek
a jelek változtatása, legyenek vizuális és auditív észlelést igénylő ingerek is (a jeleknek megfelelő észlelési területek és azok keresztcsatornái)
más formákat is (először egyet, később többfélét is lehet) elhelyezünk a körön belül, ezek legyenek más színűek, de csak a körforma a „ház”. Ha négyzet vagy háromszög alakú a nagy forma, akkor az azonos alakú kis forma a „ház” (vizuális diszkrimináció, döntésképesség) más formákat is (először egyet, később többfélét is lehet) elhelyezünk a körön belül, de csak a körforma a „ház”, ezek és a többi kis forma legyen más színű, mint a nagy forma más formákat is (először egyet, később többfélét is lehet) elhelyezünk a körön belül, és valamelyik eltérő forma a „ház” (problémamegoldó gondolkodás)
bármelyik előző lehetőség, fogyatkozó kis formákkal (versengés, mozgásgyorsaság, reakciógyorsaság)
Esik eső I. Eszközök Wesco-ernyő A játék menete
13
Néhány gyermek (egy gyermek két fület fogjon) feltartja az ernyőt. A többiek körülötte szaladgálnak, miközben az Esik eső… mondókát mondják. A mondóka végén az ernyőt leeresztik, a többi gyereknek be kell futnia az ernyő alá. Akinek sikerül, azok közül választjuk a következő ernyőfogókat (alakzat körbemozgása, test mozgása az ernyőhöz viszonyítva, kinesztetikus térészlelés keresztcsatornái). Továbbfejlesztési lehetőségek
A gyerekek az ernyő alatt szaladgálnak, a Süss fel nap-ot énekelve. A dal végén az ernyő leereszkedik, a gyerekeknek ki kell futniuk az ernyő alól (alakzat bemozgása, test mozgása az ernyőhöz viszonyítva, testrészek funkciója, auditív -kinesztetikus keresztcsatornák). Mindkét változatban a gyerekek szaladgálnak, jelre – Esik az eső vagy Süt
a nap kiáltásra – az ernyő leereszkedik, a gyerekek szaladnak az ernyő alá vagy alól (gyorsaság, reakcióidő). A gyerekek szaladgálnak a teremben, az ernyő körül és alatt is, jelre – kiáltásra – az ernyő leereszkedik, a gyerekek beszaladnak az ernyő alá (a tér bemozgása, térészlelés: mellett, között).
Kutyák és macskák Eszközök padok asztalok
szigetelőszalag kendők
A játék menete Két-két padot egymás mellé helyezünk kb. 50 cm távolságra egymástól. Mögöttük 2-3 méterrel egy-egy asztalt helyezünk el. A gyerekeket két csoportra
osztjuk, az egyik a macskák, a másik a kutyák csoportja. A padok elé rajtvonalat ragasztunk, ide sorakoznak fel a csapatok. Jelre átfutnak a padok között, majd átbújnak az asztal alatt, végül annak külső oldalán visszafutnak a rajthoz. Egyszerre futnak a gyerekek, a sor megtartásával. Az a csapat nyer, aki hamarabb áll vissza indulási helyzetbe (futás sávok között, kinesztetikus-vizuális keresztcsatornák, test mozgása a padokhoz, asztalhoz viszonyítva, mászás vagy kúszás, illetve csúszás, alkalmazkodás a társak mozgásához). Továbbfejlesztési lehetőségek 14
A padok után szigetelőszalaggal keskenyebb sávot ragasztunk, ezzel bővül a mozgásformák sora (szem-láb koordináció). A leragasztott sáv hullámvonalban vagy cikkcakkban halad, vagy szélesedik-keskenyedik (térpercepció). A gyerekek egyenként indulnak, egymást váltva (kivárás). A padok között és a leragasztott sávban akadályokat helyezünk el, ezeket át kell lépni vagy ugrani (testrészre koncentrálás, testrészek funkciója). A sávokban elhelyezett kendőket futás közben fel kell szedni, azzal átmászni az asztal alatt. A következő gyerek a rajtvonalnál átveszi a kendőket, és futás közben a sávok közé visszahelyezi őket (szem-kéz-láb koordináció).
Lásd még: – Hol a helyed? Robotzsaru (térpercepció) – Csöndjáték I., mocsárjárás (egyensúlygyakorlatok) – Lépkedő, kavicsok (szem-láb koordináció) – Lábjáték I–II. (oldaliság) – Keresztező I–II. (testzónák alkalmazása) – Formabontó (alaklátás, formaállandóság) – Lépegető (vizuális ritmus)
2.2 Ugrás Labirintus II.
A játékot a Labirintus I.-nél megismert szabályok szerint alkalmazzuk értelemszerűen az ugrások mozgásformáira.
Tortatáncoltató Eszközök
• szigetelőszalag A játék menete
Nagy körformát ragasztunk a talajra, majd addig ragasztjuk az átlókat egyenletesen, különböző színű szigetelőszalaggal, míg a kör vonalán felnőttlépésnyi lesz a cikkek nagysága (a fejlesztés elején érdemes kisebb kört ragasztani, így kevesebb lesz a cikkek száma). Minden körcikkben elhelyezünk egy játék süteményt. A gyermek minden tortaszeletbe beleugrik páros lábbal, és a kosarába 15
rakja az ott elhelyezett süteményt. A játéknak akkor van vége, ha minden sütemény a kosárban van (ugrás páros lábon, szem-láb koordináció, test mozgása a tárgyhoz viszonyítva, tudatos mozgásirányítás, térpercepció, vizuális helyzet, pozíció). Továbbfejlesztési lehetőségek
szempont megadása a sütemények összegyűjtéséhez: először a pirosakat, majd a sárgákat, illetve a kicsiket-nagyokat stb. (vizuális diszkrimináció, döntésképesség, csoportosítás, tartós figyelem) a kezdőpont és a haladási irány megadása (térpercepció)
nagyobb kör, így több szelet felragasztása a játék végén a kosár tartalmának megszámlálása, azaz hogy hány szelet tortánk van (számlálás) a játék közben kosárba kerülő sütemények számlálása (figyelemmegosztás)
különböző ugrások alkalmazása: egy lábon, békaugrásban, oldalra ugorva, minden szeletben kettőt szökkenve stb. a játék végén minden tortaszeletbe belelépve annak ellenőrzése, hogy ugyanannyi-e, mint a kosárban lévő sütemény különböző szabályok megadása az ugrásokhoz, például lépésenként szökkenve, bal lábról egy szeletet kihagyva jobb lábra, ezután a kimaradó szeletbe bal, majd jobb lábra. A következő szökkenés ugyanebből a szeletből indul bal lábbal, majd egy szeletet kihagyva jobb lábra stb.
Esik eső II. Eszközök Wesco-ernyő A játék menete Minden fejlesztési lehetőségnél ugyanaz, mint a futásnál (Esik eső I.) leírtak, csak az ugrás különböző formáit alkalmazva.
Gólya–béka Eszközök
szőnyeg vagy szigetelőszalag kendő vagy szalag
A játék menete 16
A talajon nagy szőnyeget helyezünk el, vagy szigetelőszalaggal valamilyen nagy formát ragasztunk, ez lesz a tó. Egy gyermek lesz a gólya, aki a tóban lépked (gólyajárással). A többiek a békák, akik a tó szélén ugrálnak békaugrásban ki-be a „vízbe”. A gólya akkor kaphatja el a békát, ha a vízben van. Eleinte lehet az óvó néni a gólya ( járás, ugrás, egyensúly, szem-kéz-láb koordináció, térpercepció, reakcióidő, vizuális-kinesztetikus keresztcsatornák). Továbbfejlesztési lehetőségek
Az az ügyes béka, aki keresztülugrál a tavon úgy, hogy a gólya nem kapja el.
A gólya nadrágjának korcából kendők vagy szalagok lógnak, melyet a békáknak meg kell szerezniük (szem-kéz koordináció, gyorsaság). Két gólya van a tóban. A békák párban ugrálnak a fenti lehetőségek bármelyikében (együttműködés, alkalmazkodás).
Ugráljunk Eszközök
szigetelőszalag vagy karika vagy Wesco-tégla vagy zsámoly
A játék menete A gyerekek az Ugráljunk, mint a verebek című énekre ki-be ugrálnak a leragasztott karikákba (négyzetekbe, háromszögekbe) (ugrás, egyensúly, térpercepció, alaklátás, szem-láb koordináció, ritmikus mozgás, vizuális-auditív kinesztetikus keresztcsatornák). Továbbfejlesztési lehetőségek
A karikát körbeugrálják, arccal a haladás irányába fordulva (alakzat körbemozgása, test mozgása a tárgyhoz viszonyítva, egyensúly). A karikát átugorják előre-hátra (mozgásbátorság, izomerő, test megváltozott mozgása a tárgyhoz viszonyítva, kinesztetikustéri keresztcsatornák).
A négyzetet körbeugrálják az oldalai mentén arccal azonos irányban maradva: ferdén előre egyik oldalára (jobbra), ferdén előre a négyzet elé, ferdén hátra a másik (bal) oldalára, ferdén hátra a négyzet mögé (testrészre koncentrálás, test megváltozott mozgása a tárgyhoz viszonyítva, téri irányok).
Beugranak a négyzetbe minden irányból, majd ki a négyzet következő oldala mellé: ugrás előre a négyzetbe, ugrás ki oldalirányban az egyik 17
(jobb) oldalra, ugrás be oldalirányban a négyzetbe, ugrás ki előre a négyzet elé, ugrás be hátra a négyzetbe, ugrás ki oldalirányban a másik (bal) oldalra, ugrás be oldalirányban a négyzetbe, ugrás hátra a négyzet mögé (test megváltozott mozgása a tárgyhoz viszonyítva, koncentráció, alaklátás).
a fenti mozgássorok földre helyezett karikákkal a fenti mozgássorok Wesco-téglával a fenti mozgássorok zsámollyal (átugrás csak előre) a fenti mozgássorok egyik, majd másik lábon (lateralitás, vesztibuláris percepció)
Szöcske Eszközök
kb. 3 méter hosszúságú gumigyűrű
A játék menete
Két gyermek beleáll a gumigyűrűbe, és egymással szemben állva a bokájukkal feszítik ki. Egy gyermek (a szöcske) közöttük áll a gumigyűrűn kívül, azzal szemben. Beugrik a gumigyűrűbe, majd a másik oldalán kiugrik úgy, hogy a lába ne érintse a gumit. Visszafelé ráugrik mindkét szálra, majd a kiindulás helyére. Ha a mozdulatsort hibátlanul teljesítette, emelik a gumigyűrű magasságát (lábszár alsó része, lábszár felső része, térd, comb alsó része…). A mozdulatsor mindig bővíthető, arra ügyeljünk, hogy a szöcske egy magasságban hajtsa végre az összes mozdulatsort, a gumigyűrű magassága csak ezután emelkedhet (páros lábon ugrás, téri -kinesztetikus-vizuális keresztcsatornák, egyensúly, szem-láb koordináció). Továbbfejlesztési lehetőségek
ugrás oldalirányban ugrás hátrafelé A szöcske lába az első ugrásnál érinti az első szálat, ugrás közben áthúzza azt a másik szálon, és bokáján megtartja. Megfordul, mindkét lábával rálép arra a szálra, amit a bokáján tartott. Felugrik, így visszaengedi a gumit a helyére, s ő a gumigyűrű másik oldalára kerül, a gyűrűn kívül (ügyesség, térbeli viszonyok).
A szöcske lába az első ugrásnál érinti az első szálat, ugrás közben áthúzza azt a másik szálon, és bokáján megtartja. Megfordul, mindkét lábával rálép arra a szálra, amit a bokáján tartott. Felugrik, így visszaengedi a 18
gumit a helyére úgy, hogy arra a szálra érkezzen, amit átugrott. Végül hátraugrik a gyűrűn kívülre. A szöcske lába az első ugrásnál érinti az első szálat, ugrás közben áthúzza azt a másik szálon, és a bokáján megtartja. Megfordul, rálép az átugrott szálra úgy, hogy közben a sarkán megtartja a gumit. Végül felugrik, s elengedi a megtartott szálat úgy, hogy visszaérkezzen arra a gumira, amiről felugrott. Végül hátraugrik a gyűrűn kívülre.
Lásd még:
– Ugrókötél (szem-láb koordináció) – Ugróiskola (vizuális helyzet, pozíció felismerése) – Sorversenyek II. (kinesztetikus percepció) 2.3 Csúszás, kúszás, mászás Dzsungel
Eszközök
szigetelőszalag pad asztal
szék zsámoly „fák” (építőkockák) plüssállatok
A játék menete
Szigetelőszalaggal egymástól kb. 30 cm távolságra sávokat ragasztunk egyenes, cikcakk és hullámvonalban. A gyerekek a sávok között csúsznak (kígyók), kúsznak (oroszlánok), másznak (majmok) (nagymozgások, test mozgása a tárgyhoz viszonyítva, szemkéz- láb koordináció, vizuális-kinesztetikus keresztcsatornák). Továbbfejlesztési lehetőségek Hosszabb-rövidebb padokon (hosszában) és padokon át (keresztben),
vagy zsámolyokon csúsznak, kúsznak, másznak. Rézsútosan elhelyezett padokon is csúsznak, kúsznak, másznak föl és le. Különböző alakzatban elhelyezett asztalok alatt vagy felett csúsznak, kúsznak, másznak (téri -vizuális-kinesztetikus keresztcsatornák).
19
Különböző alakzatban elhelyezett székek alatt vagy felett csúsznak, kúsznak, másznak. A fenti mozgássorok kombinációi. Sávok nélkül „fákkal” jelzett irányba csúsznak, kúsznak, másznak, a fák jelzik az irányváltoztatás helyét. Sűrűn elhelyezett „fák” között, azokat kerülgetve csúsznak, kúsznak, másznak megadott célig (például: kölykéig). A fenti mozgássorok kiegészítése, például a kölykét (plüssállat) hordja egyik, majd másik kézben, tolja maga előtt, viszi a hátán, két térde közé szorítva, álla alá szorítva, könyökével az oldalához szorítva stb. (testrészek funkciója, oldaliság).
Kölyökkereső Eszközök
zsámoly
asztal
szék plüssállatok „fák”
A játék menete
Tetszőleges számú – de legfeljebb hat – játékost választunk. Házat jelölünk ki nekik, ahová a teremben szétszórt állatokat gyűjtik majd be. Ehhez a Dzsungel játékban leírt lehetőségek közül kiválasztott mozgássorokat alkalmazzák. Egyszerre csak egy állatot vihetnek a játékosok a házba. A játék akkor ér véget, ha minden kisállatot összegyűjtöttek. Az a „kígyó”, „oroszlán”, „majom” nyer, aki a legtöbb plüssállatot gyűjti össze (nagymozgások, test mozgása a tárgyhoz viszonyítva, szem-kéz-láb koordináció, vizuális-kinesztetikus keresztcsatornák). Labirintus III.
A játékot a járás fejlesztését célzó feladatoknál (Labirintus I.) megismert szabályok szerint alkalmazzuk értelemszerűen a csúszás, kúszás, mászás mozgásformáira. Tenyeres-talpas
Eszközök talpak 20
A játék menete
Az óvónő előre elhelyezi a tenyereket és talpakat egymástól azonos távolságra, ügyelve a mászáshoz igazodó elhelyezésre; a gyermeknek ezeken kell lépkednie tenyéren és talpon (mászás, szemkéz- láb koordináció, szimmetrikus testrészek ellentétes mozgása, kinesztetikus percepció, tudatos mozgásirányítás, testrészek funkciója, egyik és másik oldali testzóna alkalmazása, alsó felsőtesttengely átlépése, vizuális-kinesztetikus keresztcsatornák). Továbbfejlesztési lehetőségek mászás a tenyereken-talpakon mondókára, énekre (mozgáskoordináció, ritmikus mozgás) a tenyerek-talpak haladási irányának változtatása: ferde, íves, kanyargós stb. (térészlelés, mozgás irányának változtatása) a tenyerek-talpak távolságának változtatása: csak kis távolság, csak nagy
távolság, rendszeresen váltakozó távolság, rendszertelenül váltakozó távolság (testrészre koncentrálás, hosszú–rövid felismerése-alkalmazása,
helyzetfelismerés, döntésképesség, kinesztetikus-szeriális memória) a tenyerek-talpak elhelyezése lépésenként, a fejlesztés f okozatai az előbbiek szerint (test mozgása a tárgyhoz viszonyítva és igazítva) A tenyereket-talpakat a gyermek helyezi el maga előtt (szemkéz- láb koordináció).
Három talppal játszik a gyermek, így ahhoz, hogy tovább tudjon lépni, a már elhagyott talpat fel kell szednie, és maga elé helyeznie (tárgy mozgása a testhez viszonyítva, előtte-mögötte, első és hátsó testzóna alkalmazása).
Lásd még: – Sorversenyek II. (k inesztetikus percepció)
3. Egyensúlygyakorlatok Csöndjáték I. Eszközök: labda, kanál, csörgőlabda, kaspó, gyertya, akadályok A játék menete
A gyerekek törökülésben, csöndben ülnek a szőnyeg körül. Egy gyermek – egyik kezében labdát egyensúlyozva – a szőnyeg szélén körbejár. Egyik társa előtt 21
megáll, felé fordul, ezzel jelzi, hogy át szeretné adni labdát. Társa folytatja a körbejárást. A játéknak akkor van vége, ha minden gyerek sorra került ( járás, alakzat körbemozgása, szemfixáció, szemmel követés, szem-láb koordináció, vizuális-kinesztetikus percepció, figyelemmegosztás). Továbbfejlesztési lehetőségek
Szigetelőszalaggal körformát ragasztunk, ezen jár körbe a gyermek a labdával (alaklátás, formaállandóság, téri -vizuáliskinesztetikus
keresztcsatornák).
járás a körvonalon, lábujjon járás a körvonalon, sarkon A szőnyeg szélén akadályokat (építőkocka, Wesco-tégla, labda) helyezünk el, ezeket átlépve kell körbejárnia a gyermeknek (egyensúly). A szőnyeg szélén 20-30 cm magas akadályokat helyezünk el, ezekre felés lelépve jár a gyermek körbe. Egy gyermek kezébe kanalat fog, a kanálba pingponglabda nagyságú csörgőlabdát teszünk. Ezzel jár a gyermek a szőnyeg szélén. Leragasztott vonalon jár körbe a gyermek a kanállal. Járás a körvonalon, lábujjon. Járás a körvonalon, sarkon. Akadályokat átlépve, fel- és lelépve jár körbe a gyermek a kanállal. Cserépkaspóba gyertyát rögzítünk, a gyertyát meggyú jtjuk. Ezzel jár a gyermek a szőnyeg szélén. Leragasztott vonalon jár körbe a gyermek a gyertyával.
Sergő A játék menete
Az óvónő a gyermek mögé áll, deréknál átkarolja. A gyerek előrehajol, az óvónő jobbra-balra hintáztatja (egyensúly, oldaliság, kinesztetikus percepció). Továbbfejlesztési lehetőségek
Az óvónő énekre, mondókára vagy zenére hintáztatja a gyermeket (auditív -kinesztetikus keresztcsatornák).
Az óvónő a gyermek mögé áll, hónalj alatt átkarolja, felemeli és megpörgeti. Az óvónő szemben áll a gyermekkel, megfogja a két kezét, és megpörgeti.
22
Az óvónő és a gyerek egymással szemben állnak, keresztezve megfogják egymás kezét, és oldalra szökdelve pörögnek (test mozgása a társhoz viszonyítva).
Két gyermek egymással szemben áll, keresztezve megfogják egymás kezét, és oldalra szökdelve pörögnek.
Nagylabda
Eszközök fiziolabda A játék menete
A gyermek hasra fekszik a labdán, az óvónő előre-hátra billegeti (lehet mondókára, énekre) (egyensúly, kinesztetikus-téri keresztcsatornák, ritmikus mozgás). Továbbfejlesztési lehetőségek
A billentés mértéke nő, egészen addig, amíg a kezével, lábával a talajt érinti a gyermek. A gyermek talajérintéskor kezével előrelépked addig, amíg lábával a labdán tudja tartani magát, majd visszalépeget a labdához, és hátralendíti magát (testrészek funkciója, testrészre koncent rálás). A gyermek önállóan lendíti magát előre-hátra a labdán.
Hengerek
Eszközök Body roll hengerek A játék menete
A gyermek hasra fekszik a legnagyobb hengeren, az óvónő előrehátra billegeti (lehet mondókára, énekre) (egyensúly, kinesztetikus- téri keresztcsatornák, a test elülső zónájának megismerése, ritmikus mozgás). Továbbfejlesztési lehetőségek
Body roll hengeren a nagylabdánál leírt mozgások szintén megvalósíthatók.
23
Csökkenő sorrendben egymás elé helyezzük a hengereket. A gyermek a legnagyobb hengerre hasal, végiggurul a hengereken (vizuális-szeriális memória). Két-három hengert egymás mellé helyezünk csökkenő sorrendben (a
legnagyobb és a legkisebb kimarad), a gyermek ráül nyújtott ülésben, előre-hátra gurul úgy, hogy tenyerével a talajon segíti a haladást.
Mocsárjárás Eszközök:
karikák Wesco-tégla pad
zsámoly szivacsszőnyeg
A játék menete
A terem egyik végétől a másikig karikákat helyezünk egymástól lépésnyi távolságra. A gyermek ezekbe lépkedve juthat át a mocsáron ( járás, szem-láb koordináció, térpercepció, testmozgása tárgyhoz viszonyítva, téri -kinesztetikus keresztcsatornák). Továbbfejlesztési lehetőségek
A mozgástér közepére egy padot teszünk, két végétől kiindulva téglákat helyezünk el egymástól lépésnyi távolságra úgy, hogy a terem egyik oldaláról vezessenek a másikra. Ez lesz a mocsár, melynek egyik oldaláról a másikra kell átjutnia a gyermeknek a tornaszereken lépkedve. A pad, téglák közé zsámolyokat is elhelyezünk (fel-le lépések, egyensúly). Egy, majd két egymásra helyezett tornaszőnyeget is teszünk a tornaszerek közé, melyen hosszában lépkednek végig a gyerekek. A padokra akadályokat helyezünk, melyeket a gyermekek átlépkednek.
Tölcsér Eszközök
Tölcsér
A játék menete
24
A gyermek a tölcsérbe ül, az óvónő ringatja, körbeforgatja (egyensúly, kinesztetikus percepció). Továbbfejlesztési lehetőségek
A gyermek önmagát lendíti körbe a tölcsérben.
Lásd még:
– Lépegető (vizuális ritmus) – Tortatáncoltató, gólya–béka, ugráljunk, szöcske (ugrások) – Kosárból kosárba (testrészek ismerete) – Keresztező II. (testzónák alkalmazása)
4. A finommozgás fejlesztése Lásd még: – Tenyeres-talpas, dzsungel, kölyökkereső (kúszás-csúszásmászás) – Kezem-lábam, lábjáték II. (oldaliság) 4.1 A szem-kéz koordináció fejlesztése
Téli eleség Eszközök
babzsák szigetelőszalag pad asztal henger
A játék menete
Előzmény: babzsák csúsztatása, vezetése bottal vonalak mellett, sávok között. Szigetelőszalaggal két 25-30 cm széles sávot ragasztunk. Mögé helyezünk egyegy padot hosszában. A pálya végére kosarat teszünk. A mókusok ebbe gyűjtenek eleséget télre. A sávok között kúszva kezükkel, a padon a térdükkel csúsztatják a babzsákot, majd beleteszik a kosárba, és visszafutnak a csapatukhoz (nagymozgások, szem-kéz koordináció, taktilis percepció, vizuális-térikinesztetikus keresztcsatornák, test mozgása a tárgyhoz viszonyítva, testrészre koncentrálás, verbális percepció). 25
Továbbfejlesztési lehetőségek
A sort keresztbe fordított asztallal bővítjük, ami alatt átbújnak a gyerekek (kúszással, csúszással vagy mászással), s egyik kezükbe fogva viszik a babzsákot, beleteszik a kosárba, majd visszafutnak a csapatukhoz (térbeli viszonyok).
Az asztalon átmásznak, a babzsákot az álluk alá szorítva.
Az asztalt textilhengerrel cseréljük ki, amin átbújnak, a babzsákot a kezükbe fogva. A sávok között a babzsákot bottal tolják maguk előtt, a padon a babzsák a térdük előtt, a bot a kezükben. A feladatsort a fentiek szerint nehezítjük (figyelemmegosztás).
Sávok helyett egyenes, hullám- és cikcakk vonalon tolják a babzsákot.
Célba dobás Eszközök labda A játék menete
Egy nagy kosártól kb. másfél méterre vonalat ragasztunk. A gyermek a vonalhoz áll, és gumilabdát dob a kosárba alsó dobással (szem-kéz koordináció, taktilis percepció, tárgy mozgása a testhez viszonyítva, térpercepció, vizuális-téri kinesztetikus keresztcsatornák). Továbbfejlesztési lehetőségek
Növeljük a kosár távolságát. Csökkentjük a kosár méretét. Kisebb labdával dobnak a gyermekek. Maroklabdával dobnak a gyerekek. Megemeljük a kosarat fél–másfél méterre.
Csengődobó Eszközök karika
csengő különböző méretű labdák 26
A játék menete
Egy karikára csengőt erősítünk úgy, hogy a közepéig lelógjon, majd felfüggesztjük (például fára) a gyermeknek kb. szemmagasságban. A gyermek labdával próbálja eltalálni a csengőt (szem kéz koordináció, taktilis percepció, vizuális-téri -kinesztetikus keresztcsatornák).
Továbbfejlesztési lehetőségek
Csökkentjük a labda méretét. Növeljük a dobás távolságát. Emeljük a karika magasságát.
Labdagurító Eszközök labda bot pad
szék bóják
A játék menete
Labda gurítása a pad egyik, majd vissza a másik oldalán (szem-kéz koordináció, térpercepció, taktilis percepció, test mozgása a tárgyhoz viszonyítva, tárgy mozgása a testhez viszonyítva, szemmel követés, verbális percepció, vizuális téri -kinesztetikus keresztcsatornák). Továbbfejlesztési lehetőségek Két-három széket helyezünk egymástól kb. 1 méter távolságra, a gyermek ezek alatt gurítja át a labdát.
Három bóját helyezünk egymástól kb. 1 méter távolságra. A gyermek hullámvonalban gurítja a labdát a bóják között belülről indulva, majd a külső oldalon vissza (térbeli viszonyok). Egy széket és három bóját helyezünk el egymástól kb. 1 méter távolságra. A szék alatt, majd a bóják mellett hullámvonalban vezeti a gyermek a labdát belülről indulva, majd a külső oldalon vissza. A labdát bottal gurítja a gyermek. A feladatsorok nehezítése a fentiek alapján történik.
Pattogtató 27
Eszközök labda pad
bóják
A játék menete
Labda pattogtatása a pad egyik, majd vissza a másik oldalán (szem-kéz koordináció, térpercepció, taktilis percepció, test mozgása a tárgyhoz viszonyítva, tárgy mozgása a testhez viszonyítva, szemmel követés, verbális percepció, vizuális-téri -kinesztetikus keresztcsatornák). Továbbfejlesztési lehetőségek
Három bóját helyezünk egymástól kb. 1 méter távolságra. A gyermek hullámvonalban járva pattogtatja a labdát a bóják között belülről indulva, majd a külső oldalon vissza (térbeli viszonyok). Három bóját helyezünk egymástól kb. 1 méter távolságra. A gyermek a bójákat egyszer megkerülve pattogtatja a labdát, majd a fal felőli oldalon vissza. Lásd még: – Fonalmesék ( finommotorika) – Kosárból kosárba, érintő (testrészek ismerete) – Ujj- játék (testfogalom) – Téli eleség, settenkedő (adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek) – Maszatoló, színező, cukorkavadász, sorversenyek I. (térpercepció) – Tapslabda (auditív percepció) – Tánc, sorversenyek II., szalaglengető (kinesztetikus percepció) – Varázslóiskola (alaklátás, formaállandóság) – Szurkálódó, gyurmázás (taktilis percepció) – Öltöztetőbaba (verbális percepció) 4.2 A szem-láb koordináció fejlesztése
Lépkedő Eszközök
lépegető szigetelőszalag akadályok 28
A játék menete
Járás szabadon lépegetővel ( járás, szem-láb koordináció, egyensúly, vizuáliskinesztetikus keresztcsatornák, testrészre koncentrálás, mozgásbátorság)
Továbbfejlesztési lehetőségek járás lépegetővel 25-30 cm széles sávban (vizuális-térikinesztetikus keresztcsatornák)
járás lépegetővel, hullámos sávban járás lépegetővel, cikcakk alakú sávban járás sávokban lépegetővel, akadályok átlépésével
Ugrókötél Eszközök
ugrókötél tornaszőnyeg
A játék menete
Ugrókötelet rögzítünk két szék lábához kb. 15 cm magasan, mögé tornaszőnyeget helyezünk. A gyermek kis lendületvétellel átugorja a kötelet (ugrás, szem-láb koordináció, egyensúly, vizuális- kinesztetikus keresztcsatornák, mozgásbátorság, testrészre koncent rálás). Továbbfejlesztési lehetőségek
Emeljük a kötél magasságát. Két óvónő ugrókötelet hajt, a gyermek ugrál (reakcióidő). A gyerek hajtja a kötelet, és ugrál.
Kavicsok
Eszközök kavicsok A játék menete
A gyermek az egyenesen lefektetett, talpára fordított (stabil) kavicsokon lépked végig. 29
Továbbfejlesztési lehetőségek
Emeljük a kavicsok számát. Hullámvonalban helyezzük el a kavicsokat. Cikcakkban helyezzük el a kavicsokat. Megfordítjuk a kavicsokat (instabil), és alkalmazzuk a fentiek szerint.
Színek és vonalak Eszközök
szigetelőszalag színkártya
A játék menete
Szigetelőszalaggal azonos alakzatban, de különböző színekben három vonalat ragasztunk a talajra. A gyermekek végigjárják a vonalakat az aktuális szín ritmikus, egyenletes ismételgetésével ( járás, szem-láb koordináció, szemmel követés, ritmikus mozgás, mozgás és beszéd összehangolása). Továbbfejlesztési lehetőségek (alakzatok körbemozgása):
Az óvónő elkészíti a leragasztott szalagoknak megfelelő színkártyát. A gyermekek körbejárnak a teremben. Az óvónő felemeli az egyik színkártyát, a gyermekek a megfelelő színű vonalon folytatják a járást (vizuális-kinesztetikus keresztcsatornák).
A terem szélén elhelyezzük egy kosárban a színkártyákat, lefelé fordítva. A gyermekek a teret bemozogva futnak. Jelre a kosárhoz futnak, és húznak egy kártyát, majd végigmennek a megfelelő színű vonalon. Ezután a kosárba teszik a kártyát, és futnak tovább (ügyeljünk arra, hogy annyi kártya legyen, ahány gyermek játszik) (tér bemozgása, reakcióidő). A vonalak helyett különböző helyekre egyszerű alakzatokat ragasztunk a talajra (kör, négyszög, háromszög stb.) (alakzatok körbemozgása). Az alakzatokat egymást érintve vagy egymásra ragasztjuk a talajra (alaklátás, formaállandóság). Páros lábon ugrálnak a vonalakon (ugrások, egyensúly). Lásd még:
– Talpas, körbe karikába, tortaszeletelő, az én házam, esik eső, kötéltánc, körbe-karikába I–II. ( járás, futás) – Tortatáncoltató, gólya–béka, ugráljunk, szöcske (ugrások) – Csöndjáték I., mocsárjárás (egyensúlygyakorlatok) – Kosárból kosárba (testrészek ismerete) 30
– Rajzoló láb, gyűjtögető (testfogalom) – Lábjáték I. (oldaliság) – Keresztező I–II. (testzónák alkalmazása) – Téli eleség, settenkedő (adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek) – Formabontó (alaklátás, formaállandóság) – Lépegető (vizuális ritmus) – Sorversenyek I., Hol a helyed?, cukorkavadász (térpercepció) – Sorversenyek II. (kinesztetikus percepció)
5. A finommotorika fejlesztése Szarvacska
Eszközök szarvacska fonal A játék menete A fonal végére hurkot kötünk, a hármas szarvacska egyik tüskéjére akasztjuk,
majd sorban a többi tüskére hurkoljuk. Felhurkoljuk a második sort is, majd az első tüskén lévő alsó hurkot átemeljük a másodikon és a tüskén, azután elengedjük. Ugyanezt tesszük sorban a többi tüskével is. Ha újra csak egy sor fonal van a szarvacskán, ismét rátesszük a második sor hurkot, s az alsókat átemeljük. Így haladunk, míg el nem érjük a fonat megfelelő hosszúságát ( finommotoros koordináció, szem-kéz koordináció, testrészre koncentrálás, vizuális szerialitás). Továbbfejlesztési lehetőségek
Négyes, ötös, majd hatos szarvacskát használunk a játékhoz. Ujjléptető Eszközök: – A játék menete
A gyermek egyik kezének mutatóujját a másik kéz hüvelykujjára teszi. A másik hüvelyk- és mutatóujjat ezek fölött érinti össze. Az alsókat elengedi, és a felsők fölött újra összeérinti, majd ezt ismételgetve „lépeget” ( finommotoros koordináció, szem-kéz koordináció, testrészek ismerete, testrészre koncentrálás, oldaliság). 31
Továbbfejlesztési lehetőségek lépegetés mondókára (ritmikus mozgás)
lépegetés gyorsan, lassan lépegetés gyorsítva, lassítva
Terméskép Eszközök
különböző magok
csipesz
kis tálak nagyobb tál ragasztó
A játék menete
Egy tálban különböző nagyobb szemű magokat (babot, kukoricát, napraforgót, tökmagot stb.) keverünk össze. Kis tálkákat készítünk elő, ezekbe válogatjuk szét a magokat, amelyeket majd a kép elkészítéséhez használunk. Termésképet készítünk kollektív munkában, ragasztással ( finommotorika, szem-kéz koordináció, vizuális diszkrimináció, alaklátás, vizuális-taktilis keresztcsatornák). Továbbfejlesztési lehetőségek
kisebb magok válogatása, ragasztása válogatás csipesszel
Hajtogatás Eszközök
hajtogatható lapok olló ragasztó
A játék menete
Egyszerű hajtogatási technikákat mutatunk a gyermeknek: élezés, felezés, átlózás, középponthoz hajtás, középvonalhoz hajtás, visszahajtások. Ezek ismeretében papírsárkányt, csákót hajtogatunk ( finommotorika, szem-kéz koordináció, alaklátás, formaállandóság, vizuális-taktilis keresztcsatornák, testrészre koncentrálás). 32
Továbbfejlesztési lehetőségek
terítő, hópehely készítése hajtogatással, vágással további hajtogatási technikák megismerése (hajó, tulipán, virág stb. hajtogatása)
Fonalmesék Eszközök fonal A játék menete Kb. 120 cm hosszú fonal két végét összekötjük, hüvelykujjunkra akasztjuk.
Tenyerünket a gyerekek felé fordítva mesélni kezdünk, és a mese történéseit követve pillangót készítünk a fonalból: Volt egyszer egy pillangó, aki nagyon szeretett a fák, bokrok ágai között ide-oda röpködni (a fonalat a kisujjunkra és hüvelykujjunkra – ide-oda – hurkoljuk úgy, hogy közöttük egyszer megcsavarjuk). Egyszer azonban beakadt az ágak közé. Próbált kiszabadulni, de sehogy sem sikerült. Próbálta erre (még egy hurok a hüvelykujjra), próbált arra (még egy hurok a kisujjra), próbálta fölfelé (egy hurok a középső ujjra), próbálta lefelé (kicsit rángatjuk lefelé). Végül valahogyan átbújt az ágak alatt (a tenyerünkön összegyűlt fonalak alatt átdugjuk a fonal végét úgy, hogy a középső ujjra akasztott hurok két szála között bújjon ki), és végre sikerült kiszabadulnia (még lazán lehúzzuk a fonalakat a fonal végével a kezünkről, majd megfogjuk a közepén, és szorosra húzzuk). Vígan röpködött tovább (röptetjük a pillangót a levegőben). A már ismert mesét és mozdulatokat a gyermekekkel együtt, lassan követjük. Más mesét és hurkolást is találhatunk ki ( finommotorika, szemmel követés, szemfixáció, szem-kéz koordináció, testrészek ismerete, térpercepció, verbális percepció, auditív -vizuális-kinesztetikus keresztcsatornák). Továbbfejlesztési lehetőségek • Használjuk a jobbra-balra kifejezéseket.
• A gyermek egyedül készíti el a pillangót. Lásd még: – Emberke (testrészek ismerete) – Varázslóiskola (alaklátás, formaállandóság) 33
