TARTALO!4JEGYZEX
MtRÉsI GYAKoRIÁToK. 1 . h é r é s ' s z i g e t e l é s i e } 1 e n á 1 l á s n é ! é s e .' . . . . . . . . . . . . 2' nérés. vilranos készülékek vi.Itfuos szlláldsági
5 6 6
vizsgalaLd..,...,.......,..,...,.,,........ ]c 3. métés. Földelési éllenáuás fieghatározása gyenge. ármu eódszérrel.... . .. .... .. ' . .... ... .... . .19 4. né!és. Fö1de1ést el1ená1lás neghatálozása eÍősá!fuu íódszelrer......................'.... 5. mérés. Villémos forgógép iötdélési etienáuásának neghatározása É!lÉ-Al'T-tI. unive!zális nü-
25
sze-rel.-..,.,...,,,,,,,.....,....,,,,..... 6. métés. Tokozott élosztószek!ény fó1de1é6í eue'ál. lásának negha!ározása ÉVÉ-AI,T-.1. univelzá-
29
.32 7.
nérés.
Buloketlená]tás fészü1tsé9.
nérése é3 álaméró
üz€ h i nüsze!
feszü1t'séggel' alka1mazásá-
34
val................. 8'
Í!érés. Hurokeuénálrás
nérése
ü3di
!eszült6é99e1.
É!É-AUT-IJ. uí1vetzális nüszelre]. ... . '... ' 9. mérés. f,linLésvédebi kapcsolások vl2s9álaLa. . .. .. IRoDAIoMJEGYZÉK.
...
39 43 49
BEvEzETÉs
Az iizeni át.'eütésból folduló
s'álmazó
álamütés
zása,
jeléltós
balesetek hatásának
az érintésvédelen
delen
!észe
balésetek
áreütésbőt
megélózése,
vészé1ytelen féladala.
m1Ddenkor negbizható.
kekI
gépek vi]lamos
vlzsqálala
va1ó
ke1l.
ezt
id6szakonkéntl
natkozó
érintésvéde]ni
nérésék!ő1
A jegyzőkönyÚek adatoka!,
a belendézés
1yek fé}tün!e!éséve], néréshez alkalnazoi| lmínt
a Eérést A tánkönyv
sek
tlérendézések' déhi
nüszéf
végzö
szétiély,
készülékek
i11.
nindazon
érintésvéde]Íi
réndszetek
kapcsolási
adatait,
mérése1!.
v1Llmos mérésse1 ke11
ké.
a bérendezésré vo-
vázlatát
a né!ési
he-
a mérés elednényét,
a mérés he]yét,
i.lejét'
a va-
szémélyek névét. mé!éseket'
megoldással
vizsqálatához'
jéqyzőkönyvét
kel1:
a nérésí nódszelt,
isherteli
a kü1önböző
mérési
tártalnaznia
kia1ak1.
étlenőlzése.
hogy a szigetélés a követehényeknek mégfetel-e, sziláIdságvizs9álatta1' valaint s219éte]és1 eflená11ás gyózódhetünk meq. Az
el-
készü1é.
5z'géte1é5ének neqfe1ét6
és neqhatálo2ott
1dósza.
A balesetek
berendézések'
A'ró1,
szlteni.
ko!láto. érintésvé-
hüktjdőképés leqyen.
nérésekkél ellenót1zni szenpohtjábó1 fontos á vl1leos
háztaltási
!ásaI
Az ető-
a1kalmazott
kos vi2sqátatokkalI ké.ülése
száinazik' az ésetteges
néttékü.e
Hogy áz
i11.
i1l.
ane1yek
.endélk€ z ó valan1n!
az
szükséqevtllmoé é!1ntésvé-
t.{ÉRÉs]GYAKollÁTo(
f.
nétés.
sziqete1ési
eltenállás
mé!ése
A néiés cé1ja: vi]lmos b é t e h d e z é s é k b é né s k é s z ü 1 é k e k b e n alkalmazott s2lqétélőanyaqok neqfeletőééqé.ek né!éssél vató e1Ebré1eti isnereték: sz1gete1ési e11ená1tá5 a mélendó s:iqé. Lé]és!rerhé]ó U- feszü.tsé9 és az ezen tes2ülLsé9 hátásála a hányaszigétélőn átfolyó szívárgó á!fu wattbs Íw összetevój3nek
R
A szabvány élőlrja' hogy a szigételésl e]1enáuás vi2s9á1a. tát az üzeni fé.2ü1tsé9ge1, dé legalább 1oo v.os égyéná!ffial }é]] végeznj. A vi269álancló beEendezésL feszü]tséqmentesitelt állapotba. ke]l nélDi. Íálózatok, bérende2ésék'í11. készitlékek szigetélést e1lenáuását nérhetjük. két méA hátózat meghatálozása sz1getelés1 e],lenáltásápak !ési torozatbó] á11: - a2 eqyes vezétók földhöz és viszoíyított - az égyes vezetók e9yn1á6 közti elle.á].lásának szigetétésl né!ésébő].. ellenálAz egyes, vezet6k fó1dhó2 a1s'óliyitott sztgetélési 1 á s á n a k n é . é 6 é n é 1a z e l j á r á s a k ó v e t k e z ó : . a vizsgálandó vezetószakasz!ó1 ]eválasztjuk a feszültség- 1evá1asztjuk a fogyasztókat' - megszakrtjuk a biztosi.ó hetyeken a ve2et6két; - a szataszoxra osztott há1ózat s2'getelési e11ená11ásá1:
6
A nérónüsze' pozitlv földeljük| negativ sarkát lyéné1 - letszés szerinti tatjuk
sarkát neqfele1ó fö1dé1és ségítségéve1 - é -érenoö ténds/eÍ ]ev.]asztási hesofrendben
B1'
82 pontokhoz
csatlakoz-
/1. ábra/.
Eó elI s:19etEhánya.
r:.
1.
ábra
Az egyes vézetók rorar'oz viszonyitott szigetelési e1]ébál1ásának mé!ése
Ét né.
'
Az egyes
!ését á 2. kor
vezétők
ábla
kiiktatjuk.
eq}másközti
szigetelési
mutatja.
A
az egyes
fogyasztókboz
biztositókat|
el]enáltásának
fogyaBztókat csatlakozó
mé-
a mérés'
kapcsolókat
viszont
be kelI kapcsolní. Tel'jes vj]]dos bé.endezés szioeEe]esj qélata\o! éz ei iá!és é \övetke/ó:
!ltsé9-
e]lé.á]]asáréra vjzs-
- a bé-enoezést á háJózdtról ]évá]észt'jUL; - a kapcso]ókaL ]e\dp.so]j..k' .o9yas2tó\éi - é tÚl.ioná]is egvséqéket. é/ ü/ssze!ü ] dpotnd.k reqfé1e]óen l é c s a t ] á k o z L a L ' ]L \ ; pozitív léválasztás
hélyén
nen.Lj B kaDcs;'oz
salkát földeléshéz, - a feszültséqmentesitett
csaL]lkoz"a.iU\
l3.
legativ
ábtdl '
rén.lsze!
sarkát é9y1k
á1- a bé. '7
fügqőet
I
2. qZ egv.s
E
abta,
Je2e.ő} eg\más!d/-1 s2igeLe.és e1léná11ásának hé!ése
I
osztá1]
ÉvÉ-Ao
3. ábra. fe1jes
vi11eos bérelde2és 5zi9etelés! e1lená11ásénak mérése
sziqete1ési függően szültséq. l1v
ellená11áséIés
2oo...5oo
v'
sőt
A hátózalok
roqydsz.ó}
alka]náva1'
Meqger ese!é!
kapaciLása.
a nért
i11.
az Msz
sziqetelési
é1lénállását
tó
pontok
A nétés
atat!
nyélbe
ke1t foqott
a1att
el:
és fészi11lséq
!észek
'
kózött;
á11ó
Íészek és Eeszültség.|éruészei (.jzöEt; á11ó
á negélinthető
fénfóliával
negfelelő tüszerü
A szigetelési
á11ó
véqezhetjük
részék
és a méqérinthe-
közötti
elvégzéséhez
20 x 10 cn nagysáqu doskodnt
között
fénrészék
feszültség
részek
valménnyi üzffiszé;üen . között, és a ké-
éqy1k pólus
nen érló' req nem érl.thétó - üzeeszerüen feszültséq a1att
szigeteló
mé!ésé.
mé.i':\.
negérinthe!ő
- üzemszerüen a]átL
e1lená1lásának
4852 talta]Íazza.
- mlnt
A né!éseket a kijvétkezó - üzenszelüen feszültség nen á11ó|
kisütésérő1.
tóltésének
szigetélési
e1ői!ásokat
fészüllség alatt ál1ó !ósz sz|]]ek .qyéb .észei xö7öct
qon.tos-
A mérés befejezésével
kaPacttiv
beteldezések
kapcsolatÓs (észülékék
álatt
a hérőfe.
1ooo v Ís lehe!
1evő kapací. a hálózaton vesznek .er és ézt rélo.já\. - né!és u!án i11' a táfolt töLtés
há]ózat
A vi1lmos v€ l
tiPusá!ó1
a m é r é s r ' o 1t ö ] t é 6 L
Ez a mé!ófeszültséq méIéskor, is . veszétyes ármütést okozhat. kodjuhk
a nüsze!
kéll
szigetelésü hé99ye1
el]enál1ás
szigételö
!észeket
béboritat.
Météskor
mé.őzs1nórf,ó1
kb. gon-
és szigeté1ő-
fendélkézó
taplntó!ól.
neqfe1elő.
ha értéke a TÍ. é.v'
osztályu ké5zü1ék üzenszetüen fes2ü1tsé9 alatt á11ó !é6zéi és ']]. - é szige.e]ő"észpke. bo!|ró IéFcó]iá| a negé!.Ln.heLő fénrészei kózö!! . a neg. nen
szigetelés/ /meqe!ósitelt érinthető fénrészek között
- mindén eqyéb esetben A sz'geté1ési á11ásnéIós irányitós
nódszeiIe1
szigetelési
e1lená11ást
É \ , É - A U T . T T .I i p ! s L A Megger mJköoése
vaqy
sztgetelési
hajtóka!os-gene!áto! Méggelre1
/A hányadosérő
táp1á1ással. va.iy
a kö21sme.t
mérlk.
éllená1lás
é ke.es7LLé],ercses
sén ataPszik.
2 Mo.
égnérő s , álamérós, e1lentélePrő1| há1ó2áti táplá1ásu egyen-
á1ta'lában
rüszerle1
1e9a1ább
rég-
fés ziitts
nélhető,
tápégységlő1
7 Mo;
/vé.Iősziqeté1és/
szigetelés/
/üzemi
é1lená1lás
1e9a1ább
néréséle készült
nánvaclosmér6Ver való müszer
mát
isnéf!
nüszer'
ettená11ásé!Áaz Elékt.onecha-
A
a készülékbe / A nérőfészü1tséget éPilelt Mivel a nutató kité.ése af,ányos a 'ndukto. biztositja. feszültséq és az á!m viszonyával' igy a müszei - a feszültség. pontosan nutatja a szígétélési ellenállás é!tól füq9et1énü1 nikus
nérőIÍüszefék c. modubór'
tékét. A készülék kapcsolása
a 4. áb!án 1átható.
A nérőmü /r/ lési
e'
I I
ahol R U-
.;
4. ábra. (eresz!t'eke!cses szlqete1ési e1lenállásné!ő müszer /Megger/ feszü1tségtekercse
előtéte1lená1láson
néli a 9e/4/ keiesztül a generátor neáifutekercseí
neÍát'ot A nérőnü |2I feszültségét. '.|. áz é]ótetetlená11;so! /5/ \é*.szL:1 . }]ve9aLrv po-LiáÍá, zétédnez I7tcsat]akozik. ? t.ivezeA hüszér kitérése a 6| i11. tésekhez csa!takozó szigeté1ési Rsz e1lená11ás re.t d2 á!d(éke!4sen áL!o|}ó 9enel;ro.j'do' - a s2i9ete1ő A mérési etédnényt befolyásoló 'ndJkIo!hoz kJ5zóéld e.]e'.7 kiveze.és. az .ü
veszi
s7e.
10
kö!ü1.
sl.jl.";.
A kondénzátor <ö2vei]enü-
/3/
Mc-bán,
néltékétó1 fé1ületén I.pc3o|-
a generátoráramo! i!.].sjLve
fügq,
1'.d. folyó
e? na.á|Ö/z.
védoqwü-
szüri.
x.szirik.
A nú.
ségnié!6 cso1á5! feézült fo}yó,r fü99ésel
A generátor feszültsége a régebbi müszeleknél 5oo v' az ujabbakban 600 v egyenfeszültséqI de .agyfeszü1!sé9ü qépek sz19eté1ésének vizsgálatához gyártanak 1ooo, 25oo| s6t 5ooo v-os Meggert vi11eos k é s z ü l é k e k e s é t é b é nl e g ! ö b b s z ó r feszü]iségnérős módszerte1 mérik a szigétetési é11enáuást |5. ábÍa|' A szigétetési e1lená11ás a következő öss2efi199és a1apján számitható:
u : - 1 1I R , R . . = l[r,^ Lr
ahol
)
Rsz a 62igete1ést Ul
ellenállás; Uo az ülesjá!ásl fesztiltség' feszúltséqné!őn nért feszültséq; Rn a nüé1lená11ása.
a solbakötöt!
szer
be1só
ll 5. ábra sz'qételési é1tená11ás megha!álozá5a f eszü1tségméIős móds2érle1 A nétést nóds2et négéltéséhéz nézznk a 6' ábrát. A feszüItséqné!ő belső ellehállása és a sziqete1ő éltenállása solos kapcsT]ásban van: A körben folyó á!m' a sz'getelésén átfolyó Isz sziválgóárm. Ez az aran az e11enállások összegétól e. ^e'á] " feszültséqtől fü99. A feszültségnétö kité!ése iqy a szigetelőn folyó Isz áltlmat arányos. Fe1iIva a 6. ábra alapján az összé. fügqéseke!l ezékbő1 a szigetelésí etléná11ás /R5z/ kifejézhe|ő.
n
*1" *.l"* I
t
.
+U.
U
I
6. áb!a. vázlat a feszültségnérós nódszelrel való Íérés nó9yaráu aLához
(aPcsolásl
=U
U
-U.,
behelyettesitve I a nüsze!
R
be1s6 euenál1ásának
=U
-U.,
i6meletében: U. I
sziil U. l P xsz = - ul' _ nu o _ i_
T
'*"["-"jq A szlgetelésl
'tR
ellenál1ás
c6at nagy belsőéuenátlásu
I2
l-u^ I '""=Lul-'.] \ válhatóan feszült6é9nérő
á11á]
MÍ} nagyságu,
több alkalÍazható
azért
/2o ooo
el. borotvakészii]ék szigetelési kapcsolásnérése fes2ürtsé9nér6s hódsze! sze.lnti
A nérés lelrása: lená11ásának
1e9 l
vllleos
á1tál
ViLLomosborolvdté.zúlék
Vérökdpcsojjs a vi1.Úos el1ená11ásának Á méréshez get
s2o19á1tat'
Tr
llanszfomáto!
szültségét ármát
a hálóza!
müködni.
igy
s?eit hcaY
3oo v egyeníeszültsékell
eikor a (3
Az eqyenfe-
a K2 kapcsolóval
kapcsotó
a vá1talozó-
a c szütókondenzáLott
ésetben
A s2!9e!e1és1 okozhatna. /kb. 3oo v/ ármütést éItékét az ádo|t ósszefügqésse1 szá(itjuk.
á1Lásában, a müsze! leolvassuk
neqnéljük majd a xl
vonjuk
be.
kapcso1ót
átkapcsTLjuk
a Kl
és kiszánoljuk
kapcsoló
a 2-es
a készü1ék szigetelés1
az U1 feszüllsége!
.é-
A nérést ugy kezdjük,
az Uo feszü1t6ését
solbakapcso1ód1k
ellen-
s2i9ete1ó
a készü1ék néqélinthe|ő
20 x 1o cm fémfóliával éLőszöI
!á-
a konden2átolbán
töltés
e1ő!!
A
vé9ezí1.
szotqá1.
aélynek kapjú, egyeniIányitóról egYidejüA (2 és K3 kapcsotóknak
E11enke2ő
kisü!'.
A nérés kezdete
) ooo
szüti. niodiq
kíkápcsTljuk'
az R er}eDálláson
kb.
elválasztására
a Gf,aetz.kapcso1ásu
feszültsége!
á11ás
tápegység
ézért a mérést körüftekintőén
a c kondenzátor
teg kelt
rolt
alkalnazott
boI otvd sz IgeleLési mé!éséhez
]-es
á1tásba'
igy
eLlená11ásával'
az Rsz e1Lenállást.
13
A mé!éshez felhasznált
észkózök
1db
e1vá1asztó transzf ormátor;
ldb
egYenálanu !ápegyséq /nelY lehet vi1lamos borotvakészülék; átkaPcsoló' eqyáramkörös /Kl/ '
ldb 1db 1db
a ?. ábla
szerintí/;
átkapcsoló, hálomáimkörós /(2; x3/ /K2l háron /ez megoldható uqy ís, hogy é9y kapcsolóval morse-ér1ntkezős, pl. KR 11 s tipusu !e1ét nüködtetünk/;
Méiési
féIadatok keLt
1.
Borítsuk
2.
Mérjük
be fó1tával
Méljük
á
l ó]i;vé.
4.
érinthetó
r'téljük meg az üzemi
burkolatát!
bT!irot!,
neg a szigete1és'
és a né9 .en
sz1qételó
a vítlásdugó fém!észei. el1ená11ás! j.]. a megélinthető .é rés2ei
meq a szigetelési
!é]di't 3.
a késziilék
el1éná]lást féírészek
a ví11ásdu9ó
féhiészei
között!
szigeteféstI i1L.
E1lenőtző
kérdésék
éllénál1ásu feszültséqnérő
alka1-
1.
Miélt szükséges nagy belsó nazása a nérésnél?
2.
Hasonlitsuk össze a mérést feládat 2-e5 és 4-és pontjaj'nak néréssél kapott erednényeit, és lndokoljuk néq a kü1önbséA nérések so!án
ügyeljünk
a blztonságtechnikai
elöi.ások
né!és. vi1leos
készülékek vi11anos
sz1lárdsági A frérés cé1já| anyagok
á!ü!ési
heqfele1ő
készülékekben
sziLárdságának
ga a vi]lmos
üzéhi kel1
isneretek:
A 52'gete1óanyagok A szigete1őanyag
sz19éte1őe1ői!ásoknak
értjük
1ényeges tu1ajdonsávillamos
kv/m-ben,
nélkül
még e1visé1. A villamos szilá!.lságot feszü1!sé9ét lényegesén meqhaladó 50 Hz.es
v1zs9á1ní.
hatók.
álkahazott a szabvány
sz!1áIdsá9.
a 1egnagyobb térerősséqet
atütés
vizsgálata
feszüLtsé99e1.
Elné1etl azt
vlllanos
vizsgá1ata
A vrnatkozó
elői!ások
alatt
érinthető
A vizsqálat
áz
szilárdsáqán
ane]yét
az anyag
a készülék feszültségget
az Msz 8880/14.ben
!a1á1.
szigetélőanyag !észéket 20 x 10 cm nagysáqu féfrfóliávál kéll bebolitant/ s ezt a fénfó1iát, valmlnt az összes mégérinthető fémrész! egymással villmosan vezetó módtn össze kell kijtni. A vízsgálatot !e!he1és alatt' i11' tetheletlen állapotban lehét végezni. TerheLésneales szi1árdságvizs9álalhoz a készü1ék üzenszerüen kb.
feszültség i11.
alat!
á11ó
a negérinthe!ő
kapcsolni.
kaPcsait
fénrészek
A hérés kapcso]ása
összé a 8.
1i TéIhelés vá1asz!ó
alatti
s e kapcsok' feszültségét
látható.
ábra.
készü1ék sz-ilárdságvizs9álata télhe1etlen á1laPotban vi2s9á1at
esetén a vizsgált készüléket elke11 ü2emszé!ü fesziiltség9é1 táptá1feszültségét a2 é1vá1asztó tlabszfo.mátor sze-
t.anszfo!máto!!ót
n1| s a vizsgá1ó
áb!án
kőtni/ a vizsqáló
YF.e:1!
8. virlamos
kell
kózé kéll
kunder
tekércselésének
!észék közé
kel1
]rözép].ivezetése.
kaPcsolni.
s'i!íé*vé 1eoqlább a vilsd;1L egyezzen
neq.
i11.
A2 elvá1asztó
A kapcso1á6i
a ne9ér1nthető
tlanszfo@etor
készii]ét l e]veLt vá21at
a 9.
ábrán
fém-
lelje.
te]jesitrét1é/e1 Á kü1ónbóző
látható.
rÍ
fó1ié
zójét tl
tl 9. ábra Vj}1amos \é5lÜLék s/|]á'ds;oV'zs9áIata téihe1t á1laPotban vizsgélati
feszültségeket
5zü1ékék ésetén' zÓtt
van
rokat
az üzéni
tarlalnazó
sé9: a küLónbözó közölt
a szabvány
tarta]Íazza.
amélyek névléges feszültsége s2i9eté1és
vizsgálati
/Pr.
fészültségé
2ooo v.
há2taltást
kés2ü1ékékné1 a vtzsqá1at1
po1ari!ásu
részek
között
olyan
ké-
42 v és 38o v kó-
15oo v.
Moto-
feszü1t-
egyéb tészék
1250 v. / Az élsó vizs9álat
a1ka1mával a p!óbafeszültséget félfeszültsé9!ő1 kií.duLvar 1e9a1ább 2 s alatt fokozatosan ket1 a kés2ü1ék.e kaD.so].il 6o s- 9 !altá Ldr!aniI ra]d .é]|.s/''1rsé9.e csoLkentve klkapcsolni. Megisné!ett darabvizs9ála!, é5 késóbbi idószakos
félülvizsgálat
szabad
terheLnl
A vi11fuos áiütés,
t6
vagy
alkalmával
csak
a p!óbafeszültség
8ot.ával
a készülékét. sz11árdsá9
a s2iqetelés
akkor
me9fe1é1ő,
nénLén taltós
ha a szigete1ésen
álivelés
nen kóvelkezik
be.
A2 olyan
le!ö!és,
vi11o9ó
kisü1é6ek/
fiqyé1men klvül
A méiés leíiása:
-1önbözó
tTt
az elóző
a/
végezzük
A meqerősitétt
fótiával
9u fe]ü1é!en.
nüanyag
Ezután
kapcso1atban.
!észeit'
a fótiával
és a méró2si!ólrát
tet!
rácsat1akÖz!atjuk
érósltünk
kés2üléket
transzfomátor
kaPcsaira.
A vizs9álókészülékét lndutva kb.
2 s a1att
60 s
tsnét
fél
néIókör!
idétg
csőkkentjúk.
be fén.
20 x 1o cm nagysáhogy a fó]ta-
kapcso1atban
legyen.
sziqetelésü/
!észhez,
azzal
)ó recsatlakozó-
a hálózati
hogy annak míndkét élintke. Az
1qy etőkészi-
a feszültEégmebtes kapcso1ásl
bekaPcsorjuk,
a feszü1tséget
vi2s9á1a!i
vohjuk
arról.
összekötj{ik.
A hé!ókö.
a feszültséqet
értékle
borttott
olleódon'
előir!
mégfe1elő
mé!őzstnólt
ho2 /villásduqó/ 2ójé| ég}nással
bolotvakészülé-
e]ő!t
légá1ább
fészültségnek
Egy násik
szi1árdságvizsgála-
vizsgáláta.
összeállitása
vagy
égy /a vizsqálati mé!őzsinórt e.ősitsühk
feszü1tséq.
és hátom szakaszban
teljesen. Gondoskodjunk a neqérinthetó fén!észekké1 vezető
bevTnat
zetó
á1lapotban
szigetelés
A mérőkör
a készülék
kisér
má! alkalnazo!!
terhelet1en
4ooo v.
na
e1 a villamos
frérési gYakorlatnál
kén! A vizsgálalot
fészültséq
melyeket
hagyhatók.
vizsgá1ó-
rajza
a 10.
és legalább
az e]ólrt
é!ték.e
áb.
fé] éltélrról eméljük,
az e]öirt
éltékén tartjuk, A fesziillséqe! kikapcsoljuk
s2éts2edjiik.
és
mjd és a
vi|lomosbdoivor..zü|.r
:dő-
vitleos
lo. ábra. borotvakészülék szi1áfdságvizs9álata
t1
b/
V:oósz i9e.e1és \!2so;rala,
25oo v. Az előtrt étínthe!ő
fén!észei
érintkezői ke1l
szerelnl.
c/
szigetelés
veze!ó
féna1katrészé
vizsgálata, .'é.;;;.. kapcso1atot
csatlakÖztatjukI hozunk
létle
!.anszfohálo!; fészültségszabályozó' leqhegfelélőbb telhelhető
tolold
najd
a notor
a návala-
egy a szükséqes tlanszf
|utárm re1é| amely záI1at eEetén leol.l fókaPcsoró /Fk/; 2
fészü1t.
eszközök
1
200
előttt vixqálali j:jk,;.hJó*i;.
2.
nagyfészü1tsé9ü
te1 jesitménnye1
I I I
leirtak-
1.
áiaot hen vezétő/ és a vízsgáA mérést a2 a/ pontban teirtak sze!!nt, az etvégezzük.
A méréshéz fe1haszná1t 1 db
fészültség
/üzémszerüen
közótt.
fészültsé9qé1
1 db
vi2s9álati
á készülék meo néh
és a hálózatí csat]akozó Pólus, Ha szükségesI a készii1éket szét
a vizsqálóbeten.lézésle
mé!ő2sinórral
élóirt
egy'k
kapcsolhi.
A ],áslülékér
1ó belendezés
e-őjtt
feszültséqet'
A mérés meneté megéqyezík az a/ po.tban
Üzeni
nérózsinólral nely
nlnt
k
séq ]2qo v. sík
vizsgálatÍ
vi1lahos
oImátol;
/T>/; vezet
bototvakészülék;
. [ t é l é is f e 1 a d a t o k 1.
Bo!Ítsuk
2'
be fóltával a készülék szigetelőburko1atát! véqezzijk e1 a megerős1tett s2i9éte1és villamos szi1árdsá9-
3.
vé9e2zük
é1 a védőszigete1és
4.
véqezzük
e1 a2 üzéni
v1zs9á1a!át!
A mé!és! csák e16viqyá2a|ossáq9a1
szigete]és
az e1őilások
s2tláldságvizsqála-
vizs9á1atát!
naradékta1an
bétartásával'
végez2ük l
vioy;2aL
18
villanos
.ooo . -hé l naqyobbjeszü1Lsé''
nagy
a fiil
E1lenőrzó
1. 2.
kéldések
MíIyen
nagysáqlendii
fomátol
szekunder
A s2íqetelöanyag
áIa
folylk
körében nilyen
a nagyfeszültségü
hibátlan
beréndezés
tutajdonságát
transz.
esetén?
batározzuk
meg ezze1
a vizs9álatta1? 3.
sololjuk
fe]
néhány ismer!
szigetelőanyag
átütési
szilátd.
1. méré": fö]delés.
e]'len;l1ás móolér;lozósr qyen9eárfuu nódszérre1
A méIés célja: meqha|ározása
A.tott
föIde1és
kerészttekercses
Ehé]etí
szétterje.lés'
müszelre1,
i11.
e1lená1lásának Evétshed-rends2é.
isne!étek:
A fö1delés cé1ja az üzenszériien álamot de neqéllnthető fénrés;eknek - a föl.lhöz képest veszélyés nagyságu - feszü]tséq alá keriilésébó] száfmazó batesetek ne9akadé1yozása' ném vezető'
A földe1és e11enáI1ás vézetö
jeltenzője
a fö1de]ő
között
mérhetó
Ha a földelési a földelésen
Ldd.qi szültséqesés
eqyenés a!ányban délési
eIlenál1ás
zárlati fénrészei
létte'
/obn.törvény, etlenállást hétni
séqet bocsájtunk ségesést.
át
az előilt árm
;l
U = IR/. kivánjuk'
a fö1delésen'
a fóIde1ési
fe6zültsé9
akkoi bea1á
o9y e9y ó].é'o1];son
fo1yik.
tenészetesen
ismelt
nagyságu
és méljük
le'
Ez a fesziillséqésés
Ha az isneletLén
az átfolyó naqy6á9u
föl-
T!' árame!ős-
a lélrejótt
IF áraerősséqbő1
é11ená]Lás
ármak
a védént kivánt
nagyságu
'isneÍt,
ha azon árm
átfo1yó
értéknél nagyobb'
hatására
veszélyes
A néIésné1 a1ka1hazott
s2ü1tsé9esésből
és a fó1.le1ő-
és a nu11aPotenciálu
és a földe1őn
á11 az éuená11ással'
ts
A föl.te1ési
ellénállásának, a földelő
fesztillségnék
Lá1Ulránvo\bó] jón
euenállás.
áz összege.
elléhállás
e1folyó
tendé2és érinthető
árafual
szélterjedési
e1lená11ásának
A széltérjedési he]y
a földelés'
fészül!.
és az UF fé-
R; kiszánitható:
19
U
leqtöbbszór /feszü1tséq-
e2t
az e1vet
és áramétős
a feszültséqhérő
kóvetik
hódszer/.
a földe1ésé!ések A fesziiltségesés
solán héréséhez
a nért Rx földelőhöz. a má.e'we| é|-é]ye7e.L .l s } cs1 lar{ozó;d/ .a' n'|'"poF.'.'a|. szo'd;LTl cs"(]qio7|aLIL.k /]]. dbld,' /^ "e'ő"t"-o+ ox és a/ ellenfö1de1ő E. között bozzuk létle./ egyik
csattalozóját
A
á11ó vi 1t. ábra. potenciále1os21ás fólde1ó és e1lenfótdető úikar le/Pt .éo'Lsé9:\e |/ é -.]éjot al Úo kelesztü1
közót|' l éjLun\
R.. lötoe']ó e1lénfö].le1ó lajon, a ]].
2a
kózött
a két fólde]ő ;bra
generátoIla1 ]<özött
ármot
a potenciál
P'' !öJdé|ő
hajtunk eLosz1ása
\ö'1e/é'éber
á1Lás n
és eq\ !'
ke!észtüt
a ta-
negköze]itóleg a po enciá]
25()v1
d1akulásá
á
szétleljedési hasonló. szát
euená11ástól
a szohdá!.
ane1y
az \.-héz, Hatósáqt kat
v
a fö1de1ési
az üzeni
küIönböző
elóitás'
éltékére
a fiJtdelésí
összefü99és
elhe1ye-
hTgy az sz
körülnények
a fö]delés1
vonatkozó
el1ená11ás
ethe-
e1lenáuás
és a veszély-
éiíntésvé.telmi
méq.. Ezék t;lta1mazzák
szaka-
kel1
A szonda
A legfontosabb, sen E.-hé2 20 r-'A. uő?é
és megengedhetó
vetke2ő
tészi
vahnat.
és Msz élólrásokI
batátoznak
kü1ön
lehetővé
flgyetenbevételével
!é5é!e
vlzszintés
Ezen a szakaszon
szükségés feszültségnérés!.
zéséIe szabványeló1rások
folrá5ok
jé11eqé azonban mindig
a potenciá1qötbe
nutlaPoténciá1unak.
neghatározásához
'e1]eTzö
és a lö]de1ó.e
A qötbé
fü99.
Mérés szémPÓntjábó1
tekintjük
1yezni
ruId]oonsé9ditó1,
.aLai
osztályo.
él1enál1ás
előiíásokat.
mé-
Ha nincs
meqengedhétő értékét a kö-
adja:
\."- =i9-. ahol
Rf
a földelési élleDá]lás meqenge.lett naximá1is é!téke' max Üé a megéngedett éríntés1 feszültség a vizsgála! hélyén; d a2 alkalmazott kalnazott
blztositó
biztositó
A földelés
negfé1e1ő,
zésré e1őlrt
éltéknél
ná1'dK üz.'j
tö|delásét\Pr
né!ésé hasontóan
üzehi
földelés
tgen
védóföldelés
tényezője; e11enálfás
viltéIos
is,.z^k
TB az al-
név1é9és áIama.
ha á fó]dé1ést
nen nagyobb.
zése, á11ó
kJÖlvadási
vagy negszakitó
a beréh.te.
berén.lézésekné]
renoe'ceráse
JE'
hasz-
a méréLp-
!ölténik mint a védőfö1delés esetében. Az jónak száhitI ha éltenál1ásá o|5...1Q tn-
e]1ená1lását
konoly
kó]tséqék
árán
2. . .3 o
a1á
]éhet szoIitani. A védőfölde1és irásTkat, áltás
létésitésére,
neghatálozásoká!
nérésére vonatkozó
e11énó!zésé!e
az Msz 1.]2l!-72l e]őiráso}at
Méréseknél a íeszültségnérő legyen.
Méréshez leqalább
pontosabb
nüszett
használjunk.
25o v feszültségü nálható. saiát
10...1oo
2'5
4851/2-73
etőellen-
tartal.
1e9alább
osztáLypontosságu,
A né!őrendszer
Hz frekvenciáju
Ha a váltanozófészüllség
beépitett
az Msz
bé1sőe1lená11ása
40 ooo o
vonatkozó
a fól.lelési
táplálásá.a
váltakozóárm
nem szinuszos, qer^r;to!évé | szdbd.l naszrá]ni.
a nüszer!
vagy ne. haszcsak 2t
A fö1de1é5i
el1énáuást erósármu vagy gyengéáranu héréssel né9. A gyakorlatban fől€q az e!ósáramu mérést alka]flazzák. Ennek el1ehére vannak üzenek, i]l. beren.lezések. aho1 a kö!ü1hények fríatt szabványe1őirás a gyenqearafru mérés. Erősármu nétéseknél . ha égyéb e]óirás hincs - e11enfóldélőként lehető1eq az üzent fö1.le1ést kél1 használní. Gyengeá!mu méIéséknél e1lenfö1de1őként fe1használható násI i@91evő fö1de1és' dé az ijzeni fötdé1ést h.1s2ná1ni nen szabad. A qyengeáIamu métések közül a 1éqisnettebbék a konPenzác ós e]ven és a \eresz'teketcses n ' ' s 2 e ! ' A 1 / l r 4 . q q e Í /L ö ! ' á 4 o n é ' hatálozhatjuk
A kompenzáció élvére épüló müsze. kapcsolása Iáthato. A müEzet félépttése: 1 árfuváltó /hindig
a 12. 1:1
áb!án
áttételü/
12. ábra. rölde]ési.ellená |1ás .élés (ompenzdciós elven nüködő métókö!rel bi2tositja| fo1yó 22
Iav
hogy az Tm nétóárén árm
egyezó
1egyen.
és a 2 potenciméleren
A 3 folqatokarra1
hajtott
keÍesztül váltako-
zóa
generálo!
zóálau irányttó
hogy kőzben
az
Méréskoi ctométer d.
a-
és a ve]e
biztositja.
5 indiká1ómüszét a fotgatóka!
levó
4 mechanikus
váttakozóálm
egyenletes
eqyen-
telhe]je
uqy,
egyenfeszültsége!
/qa1vanonéte!/ forgatása
forga!ógmbját
a poten-
hel1ett
addig folgatjuk mlndkét . vagyís nyugalomba középhelyzetbe
tfányban' - kérül.
amig
a2
indikálómüszer Ekkot - miután a K és v poltok közö!!i feszültség megegyezik az R.' és .es7ürtsé99e.L áz s7 pon!oÁ kölö.ti a poLenc,o1éLé-.- béé.; tott ellénállás égyenió a kélesétt R-' földelési el1enálrássa1. .ö]de1.s-é!ó s/é.eskö!oel P]re!.'edL készü1ék az E'.rsL.drendszerü Mégge!| a kapcso1ása a 13. ábIán 1átható. A készülék mérórnüve éqy kereszltekelcses sa forqatókallal lyeL ros
: : ü1
egytengelyen
hogy a földefést
kőzös
hajtolt
tenqelyen
egyenif,ányi!ó
x]
vah.
hányado6mé!ő. eqyenáramu
komutátoros Az egyenálaot'
A nüszet
générátor ála]akító mtután
árfufor!á-
/indukto!/,
amély.
és K2 komutáloátfoly!
13. ábrá. lveished-féndszerü Megger kápcso1ása
a müszér
ármtékercsén' kitja
a2 átalakitó
ét. Az átalé}i!ó
a násikat zetését
az Ef
néqyEzög
egyik
kivezetését
eI1enföldelőhöz
az egyenírányitó
delésbez,
másrészt
tekelcses
müszef
a1aku váltakozóál.]má a nérendó
kótjük.
a1a-
Rx fö1dé1őhöz'
A feszü1tségtekércs
közvetítésévet
egyrészt
kive-
a nérendó
föl-
az sz
s2ondához
csatlakoztatjuk.
Igy
nindkét
tekercsén
égyénátafr folytk
kerés2tü1.
a ller.stt-
nig
a ftj1dben fo]yó árfu vállakozóáraÍ. A nüszer a2 R.' és az sz . e 1 - é D ó l é s z ' : r t s é o n e | \é s á l t j ] d b e n l o r } ó ; ' d r . } tözótt á l-;.y.dosát'
tehát
Rx fóldéLésí
A nü62é. állás
van.
(étés!
éllená1lást
feszüllségméró-körében
iqy
a müszéI fogyasztása'
néh befo1yáso1ja.
Miu!án
nérő méÍi, az e1lenfölde1éE sé9ének kismértékü A készülék
ská1ája
az isko1a
teIüle|én
ellenátlása
el1ená11ást
a
háhyados.
a genelátoI
feszüft-
ném befolyás01ja. genelátor;
2 egyénáImu nutatja
e1őté!ef1en-
3 és 4
. A készülék
a földé1ési
o-ban
hi-
e1lená11ást.
M e l ] ' : l {n e q a s / é L - p . : e o . s ' e.len;--ásá.. méIés cé1jára ké6zltett földélésnék. Mint
a né!éshez szükség
Ha a fóldelés,
a szonda vagy
5 e1ótété1lenállás
közvet1enü1
A 1é!és ]ei.:sq: tudjuk.
eLlenál1ása.
1né!őnü;
átalakitó;
télesitet!
i1I.
a földetésl
é1té!ése a néIés pontosságát
fe1épi!ése:
kmutátoros
mér1. Re = 1oo Ko.Tg
van el1enföldé1ésré
és szÓndára
!s.
ellenfö1delés
és a szonda né9 nen készü1t el, ezelr ]éresiLéséhe/ éz Ms? 1JIt--12 éo 'tn '-d."<.. A aÁ.ás 9yenqeáteu néf,ésl fue1yhez Meggeit használunk. A méiéshez e11enfö]delőként de1és'
felhaszná1ható
más neg1évó fö1-
üzeni
ftjldetés k1véte1ével. Az ellenföIdelés a nólcndö ' d 'öldé.éstö4o --aé1 naq)obb .ávoIs.d.]e9)en. e2 rö.oé1óhá]ózat' ennek egyet1en pontja sen lehet 40 h-nél közelebb a nélendő
földe1éshez
csallakoztat]ni az sz
kell
2.
r
)
j
/e1óírás/.
Evetshed-Iendszérü
1.
Meggélre1
tóIténő
az Rx földeléshez,
mérésnéL a müszert
a2 Ef
e11eífő1de1é6hez
és
szondához. A mé!őköt
generálo!át' leolvassuk
kapcsolása a hajtókar
a skáláró1
a 14.
ábrán
seg1tséqével a földe1ési
látható.
Ezek
nüködésbe
ét1énáliás
után
hozzuk.
a müszei
és ktjzben
értékét.
:
l
=::ó
föl-
14. Földelési
A méréshez fe1baszná1t
1 db 2 db 1 db
ábta.
e1lenál1ásméIés Evérshed-rendsze!ü Meg9ér!e1 eszközök
Meggei
/Evér5hed-tendszérü/ 40 n hosszu mérőzsinór; 2 ( hosszu nérőzsinór.
'
lr1éré5i fé1adatok 1:!ó
föl' 1.
csatlakTzlassuk
a müszert
a földé1ésbez'
e11enf.jlde1é5hez
é5 a sztndához!
éiie1ó2.
Ea!ározzuk
néq a földelés
A mérések soIán
ügyéljünk
d' mé'Ás: fö|dé|ési érósáreu A mérés célja: meqhatá.ozása Elméleti isnért
Adott
feszü1tsé9ismeleték:
feszü1tséq-
e11enállását! a biztonsáqtechn'ka1
é]]ei;1Jás
-e9ha'á'ozdsd
módszerre1
fijldé1és
szétterjedés1
és áramérő Az eIósátfuu
és áramé!ős
élői!ások
e11ená11ásának
müszét segitségéve1. nérések kózü1
nódszer'
amelyet
általánosan
éqyszerüséqé
25
nlatt
széles
kölben
a nódszernek
áb!án látható. nér jóva1 naqyobb mérőáre érónüvekI
tlanszforÍÉto..
néréséhez
1e9a1ább
Idlde]ésj
eItenáL1.s
föLde1ési célszérü
a lényege
alkalmazása.
a 15.
kapcsolása
a gyenqeáramu
ÁLtalában
és kapcso1óá1lomások
5...1o
néfésAt
de
fóldé1óháLóinak
a A nagyobb nérőáramot p ] . \|sebb lo-ná1 k-s é!Léke inooKo].". - kel1ó ponlosságga1 . 1éga1ább 1o A-re1
1oo A-!
elléná11ást nélni.
A méIőkörók
a1kabaznak.
Ennek
használnak.
A mérést né!őáramal
közvet]enül
vaqv
közvetve
.
je1ö]
fö1dÉ
oö] der Ási
elválasztó táPlálja.
l5. ábla. .eszi.ts;9eI]ená-.ásmétés és áramérős módszexle1
transzfornátor A kivánt
a iö.de.á.'e.
Az D
beiktatásával
a vi11amos
há1ó2at
me9fe1é1ó éltékü és teljesitmé." \apcso1ó zárjsé\T. bo.sá ! ju}
néröárMot
ya'|é 'a2o.. és ;Imé.őv.é'|.t;]]ds"d. '. o ..s2'ILsé9.'' ..'Ási .]..'é'|áson -;'ó;'arnék .á.'éL és a2 js.'é .
|.'c
'ördó|é'é|\Ló| ]\ap.so'á-os 26
.
/ i.z;|'.\
.'.q.}
é' ó.
po -osséoá. oero]/;
I I
: 15.
so1ja
az esetlég
bTIármok citiv
fel1épő
hatásáfa
uton
jut
A zavaró e1lená11ását
zavaró
fel1épő
fészültséq.
zavaró
A földben
feszültség
hálom
hatásának
kikűszóbóléséré
feszü1tségmé!ésbó1
száni!ássa1
a földélés határTzzuk
a néIőárfu .
fázis az
csere
é1lená11ás:
A méIés Léirása: virranos
földelésé| tor
Méljük
belendézés'
erősálahu A né!ést
beiktatása
;-\.pc5o.;s" eo.á1ósitott u!á' /.8oo-os/ után a fötdelő és a méf,őszonda között, - mért feszült. e9ye2ő leihelóálm neLlett
e]'6zőve!
A fólde1ési
]átható.
né9 a nérésvezető vit1amos
nódszelre1.
a vitlanos
utjánI
kb.
ható,
A mé!és kapcsolása élválasztó
megváLasztani
ki.
a 16. ábtán trans2fofuá.
tápláljuk.
A mé-
ennek negfele1őQ ál1it/R. = 6...8
3o0 i/-os/. hoqy 'észültségét é/ Lé| xl.L /.Ii'(
rünk /U1/. az előzőlel
vé9ü1 Kl
állltunk
leolvassuk
a feszüttséget
delést
áltat
alka1nazun].,
A nérés ugy történik, .y.Lo'- hel)zelében 1.o'i a2tnos
a mért éltékek
tanáÍ
é!lntésvédelni
5 A vá1!ákozóáIamat
az Rn mérőellénállás! 1e9a1ább
fo!9ó9ép
há1ózatró1
résné1 42 v váltakozófeszü1tséqe! en ke]l
és a néIó-
szrnda ,I {apcso]ó
- !l
jetÖlt
meq.
és á méró-
- a fö1dé1ő bekapcsolása !iá. között nért feszültség;
Ur
kó-
vaqy kapa-
a mé!őkörbé. feszüttség
Ezék a követhe2ők: - Uo a mé!őáram békaPcsolása - a fótdétó e1őtt szonda között nért feszüLtség; .
fo1yó
indúkt1v
kapcsolót árfuTt
alapján
mérünk a K2 kapcsoló 'ées |esl':.-s;ge!
- a2 átkapcsolás átkaPcsoljuk után be és a feszü1tségnérőről
ellená1lási /U2l. A kéresétt fijldelési szánitjuk. Etlenföldé1óként az üzemi fö]-
ke11 használni.
2'1
3.
4,
5.
Tr
ell
16.
ábra.
Mér6köt kapcsolása f öl.le1ési e11enáttáMéréshé2 q mé!éshez felhasználL
1A
1 clb
e] vá lasztó
tres2IoháEor;
r db
kétárankö!ös
kapcsoló
/x-/:
1 db
egyárdn}örös
kapcso1ó
/K^/;
] db
á!ffiérö
nüszer'
] d.
reszÜlLséqmé-ö
1 db
telhel6euená11ás
nÜszer;
/csak négfefelő használjunk/ 6 vagy 8
tená1lást Fé!.sj
] étá.la.ok
1.
Álfitsuk
tjssze
2,
A mé.ókót
28
eszközök
terhelhetóséqü Q.os
el-
átlitható.
a né!ökört!
]ee11enőrzése
után
adjunk
fesziiltségét
a néiő.
l41v
3.
Méljük
4.
A mért éltékek
5.
tlatározzuk
meq Uo-!'
U1.et, a1apján
U2't]|
neg a vizs9á1t
heg Rx-et!
villamos
forgó
6.
és I-t!
határozzuk
beiendezés,
vi1laÍos
9ép adatai alapján ftaximá1is értékét!
a fö]détési
A néréssel
és a méqéngedett maxinális
neqhatálozott
1ési el1enállás
éttékelnek
ellenállás
lsmeletében
megengedeti:
ninőEitsük
íó]dea beren-
dé2és érintésvédelIét! A nérések során
5.
úqyeljünk
mérés: vllleos
fotgógép
meqhatátozása A né.és célja:
a bi?tonsáqlechnikai
fó1de1ési e11ená11ásának
ÉVÉ-AUT-T1. unive!zá11s
Adott
hordozha!ó univelzális e11énőrzőmüszeIre1 /É!1É.AUT-II/. E]méleti a]apul|
terhelő
isheleték: í11.
nüszer!é1
berendézés íöldelési
neghatározása,
Iason
élőirások
euenátlásának
élrntésvéde]Íi
A nérés fes2ü1tsé9-
annak egyszerüsitett
mérő.
és áraméIős
folmája.
és eljá-
A földé1és|
nérőálmtt
/1 A : M2 sonb vagy 1o A : M3 gomb/ a vi]la. kapju} /17. ábta/. A mé!ófeszültség a hálózati fészültség, u = 22a v' a két kü1önböző értékij méróellenállás \ alkalmazásával /M2, i11. M3 qonbok/' az Tm né!óárfu isnelt é5 1 A vaqy 10 A lehet /15. ábra/.
mos hálózalból
A nüsze! szabá1yosan a szonda
jelentkező
a fö1delésen e1helyezett
20 n-nél
sz
szTaóahaz
aesszebb
ke1l
ke1] Ián
a 1o A-Ie]
csi
/először doko1atlanul vi2s9ált feszültség
a hátóza| áz ui.
akkor
szolqáltatjaI
a hálózat
méljünk,
1 A mérőálltmal nagyra
fél.
U' Pl.
üzeni
e]tenföldéléslől földé1ése.
ha a földelés nérjünk/.
válaszlott
beiendezésen lépjen
fölcteléstől
.U
a nér6ár@ot gondo.kodni,
/a nért
méri a
leg.yen/.
U-
Mlvet
tjr feszültsége! képest
= 65 v
érintésí
ha a né!!
elfenáLlása
vigyázzun},
terhelőáte
nem
A méIés soe éq ki.
néhogy a2 in-
/10 A/ kijvelkeztében a feszü1tségné] naqyobb
be!éhdezés fö1.le1ési
el]en-
29
á11ása R'. = Loo =10Í) 10a=100
.
''X V'
m
ez naqvobb U.-né1.
A méiés előlt határozzui bémé9 számltással, a vizsqáledó r€odezés adataibó1 a földéLé5i e11ená1lás négengedétt maxináti5 /R. / éftékét. U"f A méiés fei!ása: LóL!
v'Lleos
á'dJ
nóos/er
orn
Mérjük neg a nérésvézet6
forgógép
érintésvéde1mi
s/..''ti
mé!es. vé9ez h"|óza.j
mé!és a müszeirel
a ]7.
A !erhétőegységnek |ni 'd a tá/
max
slo/'
ábta
szelínti
krje-
!eszü-Lsé99e-.
eÍós!
t.jrténik'
csat1akoztatásáná1
ezeté}.t |.e]1 használní. A terhetőegyséq o és R pontjait a müszer o...25o v .etü hÜvelyp;.jához ke]. .sd!ldKoz.o.ri. A Íúsz.r r ]é]ü 'ü.e' .evó 1yá].ez kö.éroö é - Ie9keVesebb 2o m !;'o.sj9.a szo'dd' Yi1d
] A, Iild
9itségéve1
a Íöldé].s|ezl
által
Á müEzei
összeállitásban
a mérendó belende2éshez ajno
tanár
fö1de1ésé!.
lo A mélódId
ese-én:
}e!!ós
-á-á('
.é'hé];.'
cé' ce-
végezzük '
ri1deLési 1egyen.
)
e11éná11ásnéfésné] : K kapcso]ó Rf Méréskor az M2 gonbt! benyomjuk és a 3 sl,
- U'
á1]ásban
skátán
1eolvasot! é'téket 1o-2e1 szorozva megkapjuk a kereset! f.j]de]ési e1. .ená]|és'. |c kis mLLd-óki'érésr raDdsz."-un|l az MJ lLo A/ goab lényomásávaL mérjünk. Ebben az esetbén nén arkahazunk szotzószaA szabvány
éLóirja,
hogy eIősálamu
mérési nódszér
hasznáta-
ta
eseténI ha az tótPefeszü1tségnél nagyobb feszüllséggef !örténik - ez a nérés i1yen - mérés élőtt folytonossági vizsgálattal de a ré.ás. végezni
m.9!ezoése .]oL-
owa\o'.dLoi
a fénná11ó
áramü!és veszélyének
é vizs9.jl.LoL
.l
Ie.I
kiküs2öböLésére
/MS2 4851/l/. A néréshe2 fe1használt
30
L db
mérőhüsze!,
1 db
tefheLőegyséq;
1 db
kézi
es2kö2ök
EVÉ-AUT-II. '
lapintó;
Fö1
s
énik. Dá1 L
lctlós
csdilokozóYé'clék.k
ké2i iopi ó .vÉ-ÁUT.n
Méámú*s
ÉvÉ-ÁUÍ.jI
ortéttal é11
D) Földe1ésj
e] 1ená 11éffiérés ÉVL-AUT-lT.
un1ve.zál:s
nüszerre1
2 db
csatlakozóvézetékI
2 db
csatlakozóvéze!ék
2 h;
1 db
csatlakozóveze!ék
20 n.
Méiési 1.
kettós
vezeték
2 fr'
feladatok
ÁLlitsuk
Össze
a nérőkört
a 17.
ábra
szelin!
a csatlakozó-
ve2etékék seqitségéveL! 2'
Méljük
meg a vi114os fTrgógép földelési e11ená1]ását! A né- ha szükséges az I42 gonb benyomásával az M3 gonrb bé- vége2ziik el' nyohásával és Tlvassuk le a 3 o skáláról az rést
3.
líasonlilsuk össze a mért és a számitott ellénállásér!éket. ónncl aLapjJ' d belé're2es /Áde n6.ól -i.n.I!Á. je9yzőkönyvbe
l
A néIés sotán taltásáIa' tésre.
üqyeljünk
különós
E nérések csTpTltban
6. nÁrás|
A nérés leirása: tokozott
kozott
csak
tanáI'
bérendezés 'is7el .e-'
mé-
végezhétők!
.l'é*á
'ö]de.Áq-
]á"; '.<
miiszer!e1
földetés!
é!intésvédelni
az 5. nérésnér leiltak].al. kel]'
fe1ügyete|lel
bé-
vató
Mérjük neg a méIésvezető
e1osztószek!ény
elosztóhoz
e1ői!ások
feszültségge1
ÉVÉ-AUT.TI. univefzá1is
A fré!és cé1ja: AdTlt ' eotdrá!02á.d ÉVL-ÁU--r..
rés negegye?ik
a há1ózati
.okouotL .]os7 'ós/eiJény
négha!álozá5a
je1Ölt
a bizlTnságtechnikaí
tekintetté1
csa!1akoztatni.
Tt!
fö1delését. a mérőmüszert
A hérést
a 18.
ábra
A néa tos ze-
r1n|i
összeá111tásban véqezzük. 'Á!és e1óLL, Joy m r r a z 5 . - e ! é s n é l ' a folytonossá9i gálatot el ke]l végeznt /batésetveszély/ ! p
vizs-
A néréshez fé1haszná1t eszkö 1db
nérőmüszel
/ÉVÉ-AUT-TI. / ' I.
csallakozóve2etékI
kettős
veze|ék
2 m;
l8. Föfdelési
ábla.
e1lená11ásnérés É'1É.AUT-IT. lrn'vétzáus nüszerle1
2 db
csatla].ozóvezeték
2 n'
1 db
csatlakozóvezeték
20 n.
Mérési lefadatok
1.
A csa!1a]
a 18.
ábla
szelint!
segitsé9évé1
ál11tsuk
össze
a néró-
2.
MéIjü]< neg a tokTzott sá|
M2'
láró1
3.
ill.
e1ogztószekrény
földelési
használatával1
otvassuk
M3 sonbok
el]enáltá1é a ] o
ská-
az érédhény!l
Hasonlitsuk
össze
a hért
és a számitott éltékeket! j e g y zőkönyvbé! lrjuk a
Á belen-
dézés védelnének ninósitését A nérés sTtán
tartására, rÁ'..!e.
ügye1jünk
kü1önös
a bizlonságtechnikai
tekinletté1
'é'ések.sopo''bra
|
EL1enór2ö
a há1ó2a!i
előifások
be-
feszü1tségqe1 tórténó
.sak 'a|éyi
lc.üqycléL'é|
vÁgPz'
kérdések
1.
Milye!
földélési
2'
Mtkor
nondhatjd<,
eLlená1lásné!ési
mó.lszerekét
hoqy egy védőföldelés
szoktak
ellenállása
al.
negfe-
1e1ő? 3.
Mi a szerepe
4.
MilYen sze.
fö1de1ési
ba1eseti
ellená1lásfiérésnél
veszélLyet
a1kaLmazása
kel1
a szÓndának?
szánolni
az ÉVÉ-AUT-Tl. hü-
soIán? A
7. nétés: Hulokéllenáltás feszüttsé9. A méIés célja: folqógéphét
mérése üzemi
és álaméIőoüszer Adolt
villfuos
feszü1tsé99é1|
a1ka1mazásáva1
be.endezésnél,
az é!intésvé.le1em me9bi2hatósá9ának
rokeuéná1tás
i11.
vi1lmos
éttenőIzése
ró1.
hu-
néfésse1.
Elhéleti ismeletek: A hurokellenállás fogalmának magyarázatenaz nézzrik neg a 19. áb!át. Az ábrán egy zárlatos vi11mos .oroó9éoe' ."-jnk.,ó z;!laI köveLxe2'ébc' eoy |, lázisVeze.ő réhes kapcsolatba került az üzenszerüen feszüLtség alatt nen át]ó megérinlhető het
fóldelő.'
hogy a villmos veszétyes l?
sáqá! 34
vagy
forgógép
haqyságu áblJ1
zárláti árekör jáná1 záródik.
A védővezető - amely le/testzáIlat/. - hivatott nutlázóvezető gondoskodni' al!ól
fénrés2ékket
burkolatán'
fészűltség
sz.qoatTt! a hálózatot
érinthető
részein
vo...
a /d.]dL! árá1 uLJal. ^ -e-ö]i táPlá1ó transzfolmáto! csillagpont.
A védővézetőve1
huroke11ená11ás
it1.
né léphessén fel.
nérésset
megoldott
érintésvédeten
e11enőrizzük.
ha!ásos-
H
s T !
19. ábla. zárlalos
A védelen zár1a!
esetén
akko.
villamos a.am
belendezésnél ulj a
jó'
ha a hurokellcnállás a berendézés érinthetó !észein
a zállati
e1é9 klcsi. a kia]akuló
Igy fés2ü1t-
s é q n é mé ! i e t a z é r i n t é s t - 6 5 v | i 1 1 . 4 2 v - f e s z ü l t s é q é t . A k s;ra:!ü h-.oke|]ená. iás - elö:rás s7.rin. - rültjdesbe hozz;
-i*e...= A földelési
4e1y a ;'bás b"'""d."é"t 1.'á1"*tju hurokellenállás
akkor
"
h;;;
méqfe1e16, ha éltéke:
^n.#{. tó
fé-
A nul1ázási
hurokel1enál1ás p
h
akkor negfelelr,
-í - U
ha értéke:
d1B,
aho1 Rh a hufoketlená1lás'
o; iJ a hálózat névleges fázisfészü1tI B sége' a 2 T l v a d ó v; btzlos1tó névléqes áranéróssége. A; d kíolvadási szorzó. Huroke11ená11ás mérésné1 eqy alka]Ías fészültséqné!őt csattakoztatunk az éqyik fáz1svezetó és a vécővezető közé ott. ahol a
35
vi2sgátt
bélende2éshe2
A mé!éshez qondoskodDunk
csatlakoznak.
anellye1 és egy megfe1e]ő el1ená1lásról. - cera nyomógomb megnymása utján korlátozolt €l]cnállássa1
kelL
egy nyonógmb!ó1
he1öálamot /á!laLho2
a védővézétő!e haso-]T á] 'áPo-o. LT? '.\
o1yan ettenállást e1birja állás
haszná]unk
Mely
1...5
A álmot
biztosit
és
az ézzél )átó hőtelhe]ést |\ ^-Dal 22o l'/. A hu!oke]1enfré!éshez álta]áhosan használt kapcsolás a 20. áb!án lát-
A -élés ugy Lö!Lénl\' nyomógohbnál. /U' / T'
tékü ho.)
és feszü]tséget
;!ama-
feszültséq
nérünk
mélljnk
'o,n):Iot!
a nyomóqonb zárása
után
A te'.e]ás aIa L r;ÍL " vPdó\eze!ót. pontosan a fá21sfeszültséqge1' anná1 kí-
négpedig a hurokellenáLlá6 tében. Pá á ..sz:l!sé9xJ-önbséq kell
|P!2Ül'séoel
LeJhe].e
nem egyezik
sebb'
növetnl
korláto2ott. /e1léná11ással dy ]eLré/. 4 vizsq;ré-\oz
bocsátunk
következokozta feszültségesés /Uo dlkTI ]t/ naq)on (ics..
a terhelőálamot.
2r. i
20. ábra. Huroke1lená11ás mérésé1vi kapcso1ása
36
áL1ó
A huIokellenállás
értéke az adatok
U
ahol
Rh a hurokélle!állás. v;
i.
o
Megengedett
It
Ut á íeszültsés
a tefhelóáram|
a mérés véglehajtása
tékli té.he1óe11é.á11ássa] fes2üttsége}
- U,
' Uo a fes2ü1!sé9
/nyomóqomb kiengédve/;
/nyomógomb zervali
1á!-
alapián:
térhé]ilnk'
télhe]és
nélkü1.
telhelés
alatt,
v,
fix
ér-
A.
ugy is, akkor
mérése és a hu!oke11e!á1lá5
hogy 'sne.!
az uo és Ut
e1é9 csak
az adatokbóL
szán'tás-
sa1 neghatárTzha!ó: =n
U^-U, tl nt -tr,
'
aho1 F. ton sel.
az ismelt értékü terhe1Őe11enáltá6' o A \''ok...Flá.]jsL néÍhel]ü\ tész'jlLsé9nentes'Eett há.ó7a- kü1ön törpefes2üttségről né!őkörreI cl-mé!és!áplált A feszültséget
s2éÍitá5sa1
és a körbén
hatálozzuk
né1 ajánlatos leválasztaní
A néIés leirása: á1ta1
Méréssel
negjé1ólt
fóldett
nek hulokél1énátlását' 21.
ábra
szerint.
!etjes1tménÉ tar|ási
főkör
a hulokeLlená1tás korlatTk á11ó
a tlanszfolnáto!
meg'
a mérésvezetó védóé!intkezőjé-
össze
a nérőkö!! o
44...2o0
vaqY vaLamítyen
a
értékü náqy-
hőterne1ő
ház-
a védőve2etó
mérése eló!r:. előtt
veszélyének
Féltét1enül
alkalmazása.
hütésérőt
a fá2isvezetőhöz
előirja
neqkezdése
á!anü!és
azokat
a hu!oke11ená11á5
duqas2o1óaIjazat
ne!ülófollaló
a merü16fTrlató
öss2eá11itésáná1 A szabvány
n!a!!
válasszunk.
az t kN-Ts kel1
növelheti
Á méréshez á11l!suk
huza]e1léná11ást,
céls2eiü
hoqy es€tléq
határozzuk
és
Ennél a nódsze!-
sönthatása
Terhe1óe11enállásának
készü1éket
gondoskTdní
né9 a hu.okellenállást.
és figyelmbé vénni, - ha az számot|evő .
mé!jük|
átmérősséget
a fogyasz!óberendézésék
impédancíája
tanáI
folyó
/vtzbe
á1litva/.
csá|1akoz2unk folytonossá9i
Ez néfi tananyag,
a vlzsgátato!
e1 ke1t
A hé-
uto]já!a'
vizs9átatát de a nérési végezni
qyá.
a fénn-
é1kerü1éséIe'
37
2l. ábra. Mérési kapcsotás, \,éd6élintkezós dugaszo1ó a1jazat huloké11ená] lá5ának neghatározásábo2 A méréshezfé]ba6zná1t eszközök ldb r db ] db
nymógmr'; feszültsé9néió
:. o.. '25o v né!éstaltonányu; é!amé!ő o...]o A rérés.ártonényD; I db ne-ü]ő|ollaló 22o v' 1 kw. Méiőzslnólok a szükséqes szánbe a nérőkt'r k1alaki!ásátó1 A nérókört
ugy a1ak1tsuk
kíi
hogy zállatot
ne idézzünk
vóí
eló.
Mérési feladatok 1.
Állitsuk
2.
olvassuk
3.
összé a 21. ábla 1e a müszerekról
szelinli
mérókö!!! az adatokat Uo.t' a gonb benyo. mása után Üt-t, i11. It értékét! szánitsuk kl a nért adatokból a hulokel1enál.lást!
4.
szám1tsuk ki a mért vitlanos belendezés hurokeuená1rásának hegengédett {ax1má]js é tékéL: 5. A nélt és a] száh'tott é.tékék arapján a vi1lmos betende. zés érlhtésvéde tnét l A mé!és során ügyerjünk a blztonsáqtechrikaí e1öi!á6ok beta!!ására, kü}ö.ö5 teklntéttét a há1ózat1 fesziiltsé99e1 tölténő Éérésré' A né!ést csoPoltban
csak tanári
feIügyélettel
szabad
- -2
1ü/
a21
38
8. mé!és: Eurokeflenállás
nérése üzemi
fészüttségqe1,
J'lveÍzális'üsze!!e1 A mérés céLja:
Adrtt villfuos béréndezés, vllleos forgóqép a 6. mérésnél má! vizsqál! i l l . t o k o z o t t élosz9ép, értn!ésvéde]Ii negbizhátósá9ának e1lénőI2ése huf,oké1lená11ás 5.'
laz tól
i\l.
E]ié]eti
isneretek:
e]lená]lássa1
ré] a
a nérés a2 isnelt
tör!énő |R' nérésen alapszik. a métendő betendezésre a terhelet]en
csallakoztatva szü1lséget
A üüszerlel
= 22aoI
Uo-t
nér1|
kelt a nutatót o po.ijára ;--]Lan'.
a-s(á]á
o,5
ekkor
a p'
telhelóA nüszer!
üzení
fe-
potenciométér.
A kézi
taPintón a2 M. gmb benyonásakor a !e!he1őe11ená11á5 bérendézésle kaÉcsolódik. A mérőátan 1Á /I. =:9/. A {üszer a váltakozóáram éqyik félpeliódusa alat;
a nélendő Uo-t, vó
a hásik
félperiódusa
feszültségesést'
alat!
a terhelőellená]láson
1é!!éjö.
Ut méll.
/A térhe1őél1ená1láson dió.la beiktatása révén mindiq csak a negativ félPeliódus a1att folyik a terhelőá|an. kí!érése a két fészüllség / A nutató külónbségével aiányos /Uo - Ut/. Hurokellenáltás méréshez a müszett külön skálával látták et /o...o.5o , skéla/, 19y a huloke.t]enal1ás oban olvasható te lo-es szolzó afka]Íazásáva1A müszer! o|5 o-ná1 nagyobb hulokellenállás éI!ékék né!é. 6éhez önhagában haszná1juk. A o'5 o-nál kisebb, általában a naqv á|eéÍósséq.e biztosiroLt berehdezésel1e je]1ezi é!Leke\ néréséhé? mé9 a külóná1ló
térhelőegysége!
is alka]naznuhk kefl. Mérjük meg a hurokellenáuását a né!ésvé. zétő taá! álta] kijeló]t vi11mos forqóqép védóvez etój ének . A mérést ÉVÉ.AUT-II. t1pusu hordo2ha!ó unive!zá11s é!intésvéde]mi A nérés ]e1rása|
né!ő-
és éllenőrzómüszelfe]
lint csatlakoztatjlk a p2 potenciométertel lázzuk.
A mé.ést
Á gohbot ]ü/
á.uLatoLt
akkor
a nérést ábla
A milszert A mutatót,
a o,5 Q
a kézitaplntón
benyomva tartva értéket. Ezt
a hulokellenáltás a 23.
végezzük'
a belendezéshéz.
o-ban. a kü1öná1]ó
szelint'
skála fev6
22.
abta
sze'
ha szükséges'
nullpontjára
áuíljuk,
r41 nyonógonb
benyomásával
leolvassuk to.ze1
a
a o,5 a
meg ke1t
Ha a hurokeltenárlás telhelőegység
kisebb
atkatnazásávat
A météshe2 6ss2eá1utjuk
a lajz
/R* je-
tkálán
szo!o2ni,
nut-
és ez o,5
lesz
a-nál'
vég€22ük
szerinti
méró.
l
o
Mr
o,5 O v1Utu
22' ábtamérés ÉVE.AUT-II' Eu.oke1lenáltás müsze!Íel
L-_.
'
23. ! : é r é s É v É - Á U Í : Í Í .m ü i z e I r e 1 , iüroke1rerá11ás terhe1őe9'sé9 fe1hasz.á1ásávaL
-T
_s
to
I
I
kórt
és az M3 né!69onb /1o A Jelü/ leDyonásával mélilnk. A mélt értéket a o'5 ír ská1áról olvasEuk le. lrérjük neg a mérésvezetö tanár által kljelölt lokozott el. o s z t ó v é d ő v é z e t ő i é n é kh u l o k e 1 1 e n á l ] á 5 á E ! A milszelE a 24. ábra szer1nt csatfakoztatjut a béren.lezésnez. Ha a hulokeltenáuás o'5 o-nál kisebb. a 25. ábla szerjnt kell a né!őkö!t a kü]ön Lerhelőegysé99e1 |e]épircnt. A rérés á Eovábbtákban egyezik a villénos for9Ö9ép esetén 1eirtakka1.
L-
24. ábra. tluroke]lená11ás méÍés ÉvÉ-AUÍ-lI. müs2e!!e1
1. 2. 3. 4. 5. 6.
1. 2. 3.
25. áb!a. tIuloke11enáI1ás nérés ÉVÉ.AÜT-II. ntiszerlel' terhe]őeg'yséq' f elhaszná1á3áva1 A mé!éshe2 'fe1haszbált
tdb ldb 1db 2db 2db
nérönüszér
es2közök
!V.É-AUT-IT.
csat1akozóvezeték'
;
kettós
vezeték,
2 n'
I
' li
..
NIéljÜk me9 . ál ]ásat
I rl
ilI
.o.9ó9ép vedővé7etőiének h..okelIen-
VI]1eos
/22. abra/:
2.
Teihelóegységge1
3.
MéIjük. meg a tokozott'élosztó ]ását
't d I il
ísnéte]jíik
Te!he1őe9ysé99e1
5.
számitsut ból
6.
kl
nthdkét
Haso.]ílsuk
issze
a nért
adatok-
éitékétl
naxiná1í5
és a szánitot! ninősitsük
sze'tnt!
a hegadott
esétében
negenqedett
ábla
ér-
hulokellenáuás
a nérésse1 e1lenőlzótt
érint ésvé.te ]né! !
A mérés során !és!e.
buroke1lenál-
a 25.
meg a nérést
belendezés
és ennék a1apján
belendezésék lartására|
ábÍa szerint!
a 23.
védővezetőjének
'smételjük
a huroke11ená11ás
tékeket.
neg a nétést
éb'é/:
/21'
4.
!
L
feladatok
Mérési
ügyeljünk
kü]önös A nérésekét
a blzlonságtéchnikaí
teklntéttel
a hálózali
csopoltban,
csak
va]ó
fe1ügye1ettel
tanáli
bé.
elő:irások
feszültséqqel
mé-
szaload
végézni.
] '
M i d h u l o k e . ] e n é .] á s :
2.
Mlért
3.
Hasonlitsuk
össze
a terhelóegység
sPgqe]
ré!ás
eledhényét
kel1
va1ó
dővezetó
!öve1ni
a terhelőáreot,
ha a hulokel]enállás és a téxhelóégy-
né}kil]'
/mj1d}ét eséLben ugYanázo.n vé. méijük/ és lndoko1juk ueg a kü.
htrokellenáltását
1önbBé9et!
9.
nérés.
Élintésvé.te]Ii
keP;s91ások
vizsg,átata
A né|es cé1.d: rlinLésvédé]' j képcso]áso\, -
i]..
éÍá'védó kdpcsolás
" é s e m é ! é s s é| . E]mé]éLI lsÍer^lek: s?e!üen
ípsLzá.la
feszilltségnentes.észé
képést feszüttség 5zü1tség!e1éve1 cett
e]őj'és
alá
berendézés iizenszérüén
követkéztében
A balesetek
a távoli
!eszü1Lsé9váoö
nüköoésének elienö.-
' éseLén d be.endezése\ Ü/Ú-
a hiba
ke.ü1j
figye1jük
szé.'nÍ
elke!ülése
Íótdpotenciálhoz
fes2ü1tséqmente5
Iészéin
a földhijz éldékébén Íea vé-
képes!
fe]lépő
fe-
'o
./''. L.é9e le1éve1
'esz l/ós
'és7'.
a hálózatról
leválasztJuk
A fé*ü1tségvédőre1é o]dT'..!
d'd](ó'é.
bon-
'':.Is.9 séqmérő
jerleqü'
kaPc.o1óhcz
alka]mazásávaL ban hasznát!
- a hibás
o
o
-.
!-p
n'
bé1só
Ijo'dó '.
dsz..e
ellená1lásu.
"rt;s
I9]'
a védó
e1lenáL1ásá-.
s2étterjedési . qvii
d|éh!ö.é' .^sz l
\;_roldL;r
rur"'-
a védett
berendczés téstzáIla|a ésé' feL . áranvédó re1é
áramár: hasz!áiják berendezés
áran-védőkapcso].ás vagy .réLét
nüködtétik.
nu11fes2ültsé9ki-
(éo'd.U
,6. ;b ". ' '1-s.9' ' oo r.)e ' Q!|.|n"zó védőkapcsoLás
zárla|í
áIanr-védő].apcso1ót jelé'e1
9.
segédföLde1ő rcr1
Az áram'védőkapcsTtásÓk tén a védővezeiő
berendézést.
a hibás
eIeL''oaj9'esés
többszáz
atta]mazcitI
'.s
r,
'áo-
Á a J ' a .i é 2 z . 1 1 . e s ' ü ]
a notofvédíkapcso1i
Pdö.é|Á
téhát
\i-sir-
q;9
1ekapcsoLására.
e1vét
a 27.
e9y kü1ön1eges
ábra
A gyakoI]at
nutatja.
Az
ósszeqző-á'anváitó
^2 öss?e92ó-áramváltó vasfragja va1amenn],i ''4ej -e óL i. é/Tn ; ' |
-
F1tsé9-
. így a nullázóvezetőt
lyik. folyik
- nen
szabad
az árevá]tó
is': ha azon üzeni vasnaiJján belü1 vinni
p1ásá-
21 ' Áramvédő A téstzárlatí tón e!é
!
fo1yó
kiviil
záródik.
áránok
relét
á b - d'
alkalnazó
védőkapésolás
árM
a védővezétő
A(ig
testzárlat
közvetítésével
.incs'.az
az á!áhvál-
üzem1 vezetókón
vektoros összeqe nín.len idóPiuanatban zérus. A áIml báhely üzent vezétó hozza is 1étré' az árfu.oojéi \;1tó. qc|'jesztenj 1o) a /é']éLi árémd1 "z ál.;va]tób.n arányos flulusI il]. a szekundér tekeicsben é2zé1 a!ányos hibaáram ke1etkezik. E2 a2 ára alkalmaE vé.1ő!é1é, vaq! ;édő}apcsoló testzárlatí
A né!ési
adott
élintésvéde1ni A tolóe1renáLlást emelvé a leléIe
Lassan
E2ze1 mégszünteti nutalott
ábla
érték könnyen
is.
Hogy a müszerek
leirható
leo1vasható.
a nérőkör
hélyreá1titjuk
f€szü1tséq!e1é
A mé!éshez fe1használi t db
btztÓnsáqi
1 db
tcLóellená11ás'
1 db
nyomóqTnb; fes2ültségméró
] dlr
árffiérő
L db
feszültséqlélé;
össze
2.
kapcsoahot
az
1eo1d'
álta1
1é9yen, a G nyomótáplálását.
mérésére
eszközök
transzÍolmátof
L db
néIő2sinóro].
sze!!nti
addig toljuI<-helyzetből a kiindulási -, anig a !e1é teold' jutó feszüLtsége!
a tápfeszü]tséget
qofob negnyomásávaL
á 23.
azt a feszüLtségét/ meqhatározni re]é - jeten eselben f e s z ü l l s é g r e 1 é '
leladat
Lás!.
össze
ÁLlilsuk
A mérés leirása:
o'".]o
o. . .1oo
v.
22ol36
v,
vaqy
a reLélot
méréstartományu;
f;'Á. néréstartonánYu;
a szüksé9es
darabszámban.
a nórőkapcsoLástl
N u 1 L á r ó 1 növe1jük
addiq
a fes2ü1tsé9éL,
amig ;
relé
behuz!
Lé -
A nyomógmbot
1eold,
benvonva olvassu}
A nétések során taltsuk Elrenórzó 1. ?.
létó1
1e a nüszerek
be a biztonsági
által
Ntatott
elólrásokat!
ké.dések
Mekkola inpedanciája van a mért feszültséglelének? Fes2üttség-védőkapcsolás áu
feszü]t-
