ASSZERTIVITÁS és kommunikáció fejlesztése tréninghez
Tananyag az
Összeállította: dr Mészáros Aranka
Gödöllő 2011
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ..................................................................................................................................................... 2 BEVEZETŐ .................................................................................................................................................................... 4 1.
A PASSZÍV, AZ ASSZERTÍV ÉS AZ AGRESSZÍV VISELKEDÉS MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE ............................................... 5 1.1.
MIT ÉRTÜNK ASSZERTÍV VISELKEDÉS ALATT ? ........................................................................................................... 5
1.2.
AZ ASSZERTÍV VISELKEDÉS LEGFŐBB JELLEMZŐI ........................................................................................................ 6
Önkifejező. ............................................................................................................................................ 6 1.2.2. Tekintettel Tekintettel van mások jogaira. ............................................................................................................... 6 1.2.3. Őszinte. ................................................................................................................................................. 6 1.2.4. Egyenes és közvetlen. ............................................................................................................................ 6 1.2.5. Ügyel mind a saját, mind a kapcsolat érdekeire. ..................................................................................... 6 1.2.6. A közlés verbális csatornája csatornája döntően a közlés közlés tartalmát szolgálja. szolgálja........................................................... 6 1.2.7. A nonverbális csatorna csatorna a közlőnek a közléshez közléshez és a befogadóhoz való viszonyának viszonyának kifejezését szolgálja szolgálja 8. Konkrét helyzetekre, célra, személyre személyre irányul. ...................................................................................................... 6 1.2.8. Szociálisan elfogadható. ........................................................................................................................ 6 1.2.9. Tanult, nem veleszületett. veleszületett. ...................................................................................................................... 6 1.2.1.
A VISELKEDÉSFORMÁK VERBÁLIS ÉS NONVERBÁLIS JELLEMZŐ I ................................................................................................... 7 1.3. 2.
A PASSZIVITÁS .................................................................................................................................................... 8 2.1.
A PASSZIVITÁS OKAI ......................................................................................................................................... 8
2.2.
A PASSZIVITÁS HATÁSAI .................................................................................................................................... 8
2.2.1. 2.2.2.
Passzivitás hatása a helyzet kimenetelére. kimenetelére. ............................................................................................. 9 A passzivitás hatásai hatásai a passzívan viselkedő viselkedő személyre személyre ............................................................................ 9
2.3.
AZ AGRESSZÍV VISELKEDÉS JELLEMZŐI ..................................................................................................................10
2.4.
AZ AGRESSZÍV VISELKEDÉS O KAI .........................................................................................................................10
2.4.1. 2.4.2. 2.5.
2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.6. 3.
A PASSZÍV VISELKEDÉS JELLEMZŐI ........................................................................................................................ 7
Gyengeség, fenyegetettség érzése. .......................................................................................................10 Nem fejlesztettük ki az asszertív képességeinket. ..................................................................................11 AZ AGRESSZÍV VISELKEDÉS HATÁSA .....................................................................................................................11
Az agresszió hatása a szituáció szituáció kimenetelére: kimenetelére: az lesz, amit Ön akar, vagy elindul egy egy csatározás. ..........11 Az agresszió hatásai az agresszív személyre személyre ..........................................................................................11 Meg vagyunk győződve, hogy az agresszió hatékony viselkedésmód .....................................................12 ÖNÉRVÉNYESÍTŐ KÉSZSÉGEK A DÜH KEZELÉSÉRE .....................................................................................................12
A VISELKEDÉS VERBÁLI S ASPEKTUSAI ................................................................................................................13 3.1.
A PASSZIVITÁS VERBÁLIS ASPEKTUSAI ...................................................................................................................13
3.2.
AZ AGRESSZIÓ VERBÁLIS ASPEKTUSAI ...................................................................................................................14
2/42
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ..................................................................................................................................................... 2 BEVEZETŐ .................................................................................................................................................................... 4 1.
A PASSZÍV, AZ ASSZERTÍV ÉS AZ AGRESSZÍV VISELKEDÉS MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE ............................................... 5 1.1.
MIT ÉRTÜNK ASSZERTÍV VISELKEDÉS ALATT ? ........................................................................................................... 5
1.2.
AZ ASSZERTÍV VISELKEDÉS LEGFŐBB JELLEMZŐI ........................................................................................................ 6
Önkifejező. ............................................................................................................................................ 6 1.2.2. Tekintettel Tekintettel van mások jogaira. ............................................................................................................... 6 1.2.3. Őszinte. ................................................................................................................................................. 6 1.2.4. Egyenes és közvetlen. ............................................................................................................................ 6 1.2.5. Ügyel mind a saját, mind a kapcsolat érdekeire. ..................................................................................... 6 1.2.6. A közlés verbális csatornája csatornája döntően a közlés közlés tartalmát szolgálja. szolgálja........................................................... 6 1.2.7. A nonverbális csatorna csatorna a közlőnek a közléshez közléshez és a befogadóhoz való viszonyának viszonyának kifejezését szolgálja szolgálja 8. Konkrét helyzetekre, célra, személyre személyre irányul. ...................................................................................................... 6 1.2.8. Szociálisan elfogadható. ........................................................................................................................ 6 1.2.9. Tanult, nem veleszületett. veleszületett. ...................................................................................................................... 6 1.2.1.
A VISELKEDÉSFORMÁK VERBÁLIS ÉS NONVERBÁLIS JELLEMZŐ I ................................................................................................... 7 1.3. 2.
A PASSZIVITÁS .................................................................................................................................................... 8 2.1.
A PASSZIVITÁS OKAI ......................................................................................................................................... 8
2.2.
A PASSZIVITÁS HATÁSAI .................................................................................................................................... 8
2.2.1. 2.2.2.
Passzivitás hatása a helyzet kimenetelére. kimenetelére. ............................................................................................. 9 A passzivitás hatásai hatásai a passzívan viselkedő viselkedő személyre személyre ............................................................................ 9
2.3.
AZ AGRESSZÍV VISELKEDÉS JELLEMZŐI ..................................................................................................................10
2.4.
AZ AGRESSZÍV VISELKEDÉS O KAI .........................................................................................................................10
2.4.1. 2.4.2. 2.5.
2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.6. 3.
A PASSZÍV VISELKEDÉS JELLEMZŐI ........................................................................................................................ 7
Gyengeség, fenyegetettség érzése. .......................................................................................................10 Nem fejlesztettük ki az asszertív képességeinket. ..................................................................................11 AZ AGRESSZÍV VISELKEDÉS HATÁSA .....................................................................................................................11
Az agresszió hatása a szituáció szituáció kimenetelére: kimenetelére: az lesz, amit Ön akar, vagy elindul egy egy csatározás. ..........11 Az agresszió hatásai az agresszív személyre személyre ..........................................................................................11 Meg vagyunk győződve, hogy az agresszió hatékony viselkedésmód .....................................................12 ÖNÉRVÉNYESÍTŐ KÉSZSÉGEK A DÜH KEZELÉSÉRE .....................................................................................................12
A VISELKEDÉS VERBÁLI S ASPEKTUSAI ................................................................................................................13 3.1.
A PASSZIVITÁS VERBÁLIS ASPEKTUSAI ...................................................................................................................13
3.2.
AZ AGRESSZIÓ VERBÁLIS ASPEKTUSAI ...................................................................................................................14
2/42
3.3.
AZ AGRESSZIÓ HATÁSA MÁSOKRA .......................................................................................................................14
3.4.
HOGYAN ISMERHETJÜK FEL AZ AS SZERTÍV, A PASSZÍV ÉS A Z AGRESSZÍV VISELKEDÉST .........................................................15
3.4.1. 4.
A VISELKEDÉSEK NEM VERBÁLIS ASPEKTUSAI ....................................................................................................16 4.1.
5.
aspektusai ai .......................................................................................................15 Az asszertivitás asszertivitás verbális aspektus
VISELKEDÉSÜNK NONVERBÁLIS ASPEKTUSAI ...........................................................................................................17
JOGAINK ÉS KÖTELEZETTSÉGEINK ......................................................................................................................18 5.1.
5.1.1.
ÁLTALÁNOS JOGOK LISTÁJA: ..............................................................................................................................18
Daniel Golemann: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (SHL Hungary Kft. 2002) ....................................24
Dr. Thomas Gordon és Noell Burch: Emberi kapcsolatok (Gordon Könyvek 2001) ...................................24 5.1.3. Klein Sándor: Vezetés és szervezetpszichológia szervezetpszichológia (SHL Hungary Kft. 2001) ................................................24 5.1.4. Lucy Seifert: Az asszertivitás, avagy az önérvényesítés fejlesztése Forgalmazza: fejlesztése (Gower, Aldershot, 1994) Forgalmazza: Humán Telex Kft .................................................................................................................................................24 5.1.2.
6.
CSERNYIK ÁGNES: A TRANZAKCIÓANALÍZIS, MINT A KOMMUNIKÁCIÓFEJLESZTÉS ESZKÖZE .............................24 6.1.
AZ ÉNÁLLAPOT-MODELL ...................................................................................................................................25
6.2.
AZ ÉNÁLLAPOTOK KIZÁRÁSA, VISSZASZORÍTÁSA ......................................................................................................27
6.3.
AZ ÉNÁLLAPOTOK FUNKCIONÁLIS MODELLJE ..........................................................................................................28
6.3.1. 6.3.2. 7.
Az énállapotok felismerése felismerése ...................................................................................................................30 Módszer az énállapotok elemzésére elemzésére ......................................................................................................31
A TRANZAKCIÓK ELEMZÉSE, TÍPUSAINAK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE .....................................................................33 7.1.
A KIEGÉSZÍTŐ (KOMPLEMENTER ) TRANZAKCIÓK......................................................................................................33
7.2.
KERESZTEZETT TRANZAKCIÓK.............................................................................................................................37
7.3.
REJTETT TRANZAKCIÓK ....................................................................................................................................40
3/42
Bevezető "Senki sem tud kisebbrendűségi érzést kelteni benned a beleegyezésed beleegyezésed nélkül." Eleanor Roosevelt
Az asszertivitás önérvényesítést, önmagunk képviseletét jelenti, saját igényeink kielégítését oly módon, hogy közben a másik igényeire is tek intettel vagyunk. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk valósítani, saját és a másik személy jogainak tudatában kell lennünk. Asszertív az olyan ember, aki minden körülmények közt megállja a helyét és nyugodt marad, akármennyi negatív energia zúdul rá. Átlátja a konfliktus lényegét, és nem hátrál meg, nem is lesz agresszív, egyszerűen kitart a maga igaza mellett, de ha nincs más megoldás, bölcs kompromisszumra is hajlandó. Az asszertivitás nem csak technikából áll, noha az is fontos alkotórésze, hanem szilárd belső alapokon nyugszik. Gyakran találkozunk olyan jelenségekkel, amelyek közérzetünket hátrányosan befolyásolják és megakadályozzák, hogy önérvényesítően viselkedjünk. Ilyenek például a betegségek, testi fogyatékosság, közeli hozzátartozónk elvesztése, válás, elbocsátás stb. Fontos, hogy ezekkel szembe tudjunk nézni. Az asszertivitás és az ehhez kapcsolódó önbecsülés nagy segítségükre lehet a bizonytalanság és változás körülményei között, illetve a válsághelyzetekben válsághelyzetekben egyaránt.
Az asszertivitás egy olyan viselkedésforma tudatos megválasztása, amelyben az egyén felfedezi, hogyan fejlesszen ki magában belső erőt és tartást és ezt - az egyenlőség alapelvét szem előtt tartva - hogyan érvényesítse kapcsolataiban. Növeli
az önértékelést, erősíti a személyes hatékonyságot és javítja az emberi kapcsolatok minőségét
A passzív , alárendelődő viselkedés ezzel szemben a belső erőtlenségből fakad:
aki ilyen, az hagyja magán eluralkodni a mások viselkedése által benne keltett és saját maga által is gerjesztett kisebbrendűségi érzést. A többi nem asszertív agresszív és közvetetten agresszív - viselkedés –amikor a másik fölé szeretnénk kerekedni- gyökere is ugyanígy a gyengeség, bizonytalanság . Ez a tananyag az asszertivitás témakörét mutatja be, különbséget téve a passzív, az
agresszív és az asszertív viselkedés jellemzői között.
4/42
1.
A passzív, az asszertív és az agresszív viselkedés megkülönböztetése
Passzív Tétova Szolgaian alázatos
Arrogáns Hibáztató Nem figyel másokra
Alázatos
Másokat hibáztat
Várakozó
Elnyomó Megbántó Erőszakos Harsány Győztes Erőfölényt demonstrál Energiát szív el
Eredménytelen Gyáva Áldozat Erőtlen Lemondó
Asszertív Én-üzenetek Közvetlen
kompromisszumra
Gátlásokkal küzdő Önsajnáló Elkerülő
Vesztes
1.1.
Agresszív Követelőző Nem hajlandó a
Őszinte Felelősségvállaló Figyelmesen hallgató Másokat és saját magát tisztelő Kezdeményező Megbocsátó Hatékony Spontán Realista
Belső erővel bíró Képesség-aktiváló
Mit értünk asszertív viselkedés alatt?
Az asszertivitás magabiztosságot, határozottságot jelent. Megvédi jogait anélkül, hogy más ember jogalt sér tené. Eléri célját anélkül, hogy másoknak ártana. Az ember igényeinek. kívánságainak, véleményének, érzéseinek és meggyőződésének egyenes, őszinte módon való kifejezése. Mások és saját maga tisztelete. A konfliktusokkal való nyílt, őszinte bánásmód.
5/42
Az asszertivitás bármely szituációban a következő meggyőződésen alapul:
Önnek igényei vannak, melyeket ki kell elégíteni. A másik félnek is vannak igényei, melyeket szintén ki kell elérteni. - Önnek vannak jogai, és a másik félnek is vannak jogai. Önnek is hozzá kell járulnia a megoldáshoz, a másik félnek is. Az asszertív viselkedés célja, hogy mindegyik résztvevő igényeit és kívánságait kielégítése és figyelembe vegye az adott szituációban. 1.2.
Az asszertív viselkedés legfőbb jellemzői 1.2.1.
Önkifejező.
1.2.2.
Tekintettel van má sok jogaira.
1.2.3.
Őszinte.
1.2.4.
Egyenes és közvetlen.
1.2.5.
Ügyel mind a saját, mind a kapcsolat érdekeire.
1.2.6. A közlés verbális csatornája döntően a közlés tartalmát szolgálja. 1.2.7. A nonverbális csatorna a közlőnek a közléshez és a befogadóhoz való
viszonyának kifejezését szolgálja 8. Konkrét helyzetekre, célra, személyre irányul. 1.2.8.
Szociálisan elfogadható.
1.2.9.
Tanult, nem veleszületett.
6/42
A viselkedésformák verbális és nonverbális jellemzői
A passzív viselkedés jellemzői
1.3.
Valaki nem áll ki a jogaiért, vagy kiáll, de ezt olyan módon t eszi, hogy mások könnyen figyelmen kívül hagyják. Az igényeknek, kívánságoknak, véleményeknek, érzéseknek és meggyőződéseknek bocsánatkérő, bátortalan kifejezése. Az igények, kívánságok, vélemények, érzések és meggyőződések nem őszinte, nem egyenes kifejezési módja.
A passzivitás bármely szituációban a következő meggyőződésen alapul:
A másik ember igényei és kívánságai fontosabbak, mint az Ön saját kívánságai.
A másik félnek vannak jogai, Önnek nincsenek.
Ön nem, vagy csak kis mértékben tud hozzájárulni a dolgok megoldásához, míg a másik fél teljes mértékben. A mindenáron való konfliktuskerülés.
A passzivitás célja, hogy mások kedvében járjon és, hogy elkerülje a konfliktusokat. Passzivitáshoz vezető hiedelmek
Az én véleményem nem számít Nem fognak mások szeretni, ha kiállok magamért Másokat kell előnyben részesítenem Nem vagyok olyan fontos, mint a többiek Tökéletesnek kell lennem Nem tudok megváltozni Nem tudom megválasztania viselkedésemet NEKED VANNAK JOGAID, NEKEM NINCSENEK
7/42
2.
A passzivitás 2.1.
A passzivitás okai
Gyakran azért válunk passzívvá, mert az azonnali kellemes reakciók megerősítik a viselkedésünket. Az asszertivitás kellemetlen következményeitől való félelem.
Helyzeteket vagy más embereket félelmetesnek találunk.
Nem fogadjuk el asszertív jogainkat.
Nem gondolkozunk racionálisan önmagunkról.
Ez akkor szokott előfordulni, ha rosszul hasonlítjuk össze magunkat más emberekkel.
Emiatt a gondolkodás miatt gyámoltalanul vezetjük elő ötleteinket és az egyet nem értés első megnyilvánulásánál visszavonulunk. Ezáltal könnyen visszautasíthatják ötleteinket, ami abban erősít meg bennünket, hogy nem elég jók a képességeink és bennünket egyébként sem szoktak meghallgatni. Az asszertivitás és az agresszivitás összekeverése. Nem fejlesztettük ki az asszertív képesség einket, nem tanultuk meg hogyan kell asszertív módon viselkedni.
A passzivitást az udvariassággal azonosítjuk.
A passzivitás és a segítőkészség összekeverése
Lehet, hogy azt hisszük, amikor passzívak vagyunk, egyidejűleg nagyon segítőkészek vagyunk egy másik emberhez. Valójában az ellenkezője is igaz lehet.
2.2.
A passzivitás hatásai
Ha valaki passzívan viselkedik, akkor a konfliktust próbálja meg elkerülni, és mások kedvéhen járni. A passzív viselkedés különböző hatásokkal jár a helyzet kimenetelére vonatkozóan, hatással van a passzív személyre, más emberekre és a vállalatra is.
8/42
2.2.1.
Passzivitás hatása a helyzet kimenetelére. A passzív viselkedés miatt ennek a szituációnak az lesz a kimenetele, hogy Ön több munkát vállal, mint amit el tud végezni, ezért pedig feszült lesz és ráadásul - miután elvállalta - joggal számon is kérhetik Öntől, ha nem tudta befejezni időre.
2.2.2. A passzivitás hatásai a passzívan viselkedő személyre
A passzív viselkedés következtében az ember azonnal megérzi a következményeket. A felsorolásra kerülők bármelyike jelentkezhet:
Sérelmek túlszaporodása - növekvő méreg, harag Az emberi kapcsolatok elkerülése
Másoktól történő lekezelés, megvetés - az önértékelés csökkenése
Szorongásos tünetek: fejfájás, alvászavar stb.
A többiek kezdetben sajnálják Önt a passzív viselkedéséért, de hosszú Az a furcsa helyzet alakul ki, hogy az az ember, aki passzívan viselkedik, azért, hogy őt szeressék, és hogy mások kedvében járjon, gyakran úgy jár, hogy kevésbé tisztelik, mint az agresszív embert, aki nem törődik vele, hogy szeretik-e.
9/42
Az agresszív viselkedés jellemzői
2.3.
Valaki kiáll a saját jogaiért, de ezt úgy teszi, hogy megsérti közben mások jogait.
Mások igényeinek, kívánságainak, véleményének, érzéseinek és meggyőződésének figyelmen kívül hagyása. Az ember saját igényeinek, kívánságának, véleményének (melyek lehetnek őszinték és nem őszinték) nem megfelelő módon való kifejezése.
Pl.: "Micsoda? Nyakig ülök a munkában. Mit képzelsz, talán itt fogok maradni éjszaka is?"
Ez a helyzet konfliktusgerjesztő, és mások manipulálására irányuló. Az agresszív viselkedés a következő meggyőződésen alapul:
Az ember saját igényei, kívánságai és véleménye fontosabb, mint másoké. Önnek vannak jogai, de másoknak nincsenek. Ön teljes mértékben hozzájárul az eset megoldásához, míg mások ne m vagy csak kismértékben.
Az agresszivitás célja a győzelem, ha kell, mások figyelmen kívül hagyásával. 2.4.
Az agresszív viselkedés okai
Az agresszív viselkedés rövid távú következményei megerősítik az agresszív viselkedést, ellentétben a hosszú távú következményekkel. 2.4.1.
Gyengeség, fenyegetettség érzése. Más embereket vagy szituációkat félelmetesnek tartunk. Az ilyen helyzeteket nemcsak passzív módon lehet megoldani, hanem agresszíven is. Gondoljunk csak arra a mondásra, hogy "legjobb védekezés a támadás". A félelem tehát számos formában nyilvánul meg. Ez lehet egy tényleges támadás, pl. egy kolléga részéről értekezleten: "Miért képzeled, hogy ez működni fog? Ez egy ostoba ötlet". Ez egy nagyon jól érzékelhető támadás. Félelmünk egy feltételezett jövőbeli támadásból is adódhat. Tegyük fel, hogy elmulasztottuk valamely határidő betartását. Már előre azt
10/42
gondoljuk, hogy ezért retorzió fog következni. Erre felkészülünk és mindjárt támadó stílusban lépünk fel, amikor ez a téma szóba kerül. 2.4.2.
Nem fejlesztettük ki az asszertív képességeinket. Ha a környezetünk, amelyben felnőttünk és dolgozunk, arra tanított minket, hogy agresszív módon oldjuk meg a helyzeteket, akkor ez lesz az a viselkedésmód, melynek használatában jó képességeket szerzünk.
3.4.3
Agresszióhoz vezető hiedelmek
A támadás a védekezés legjobb formája Megéri agresszívnek lenni Nem lehet megbízni abban, hogy mások jó munkát végeznek Én tudom a legjobban Annyira adok jót, amennyire azt kapok Másoknak meg kell állni a két saját lábukon Nem tudok megváltozni Nem tudom megválasztani a viselkedésemet NEKEM VANNAK JOGAIM, NEKED NINCSENEK 2.5.
Az agresszív viselkedés hatása 2.5.1. Az agresszió hatása a szituáció kimenetelére: az lesz, amit Ön akar,
vagy elindul egy csatározás.
2.5.2. Az agresszió hatásai az agresszív személyre
Rövid távú hatások:
Az agresszív viselkedés után közvetlenül a feszültség csökkenését érezhetjük, mert kimondtuk, amit akartunk. Ha az agressziónk sikeres annyiban, hogy elértük, amit akartunk, akkor ez abban erősít meg bennünket, hogy ez a követendő viselkedésmód. A rövid távú következmények tehát lehetnek kellemesek, viszont a hosszú távúak az érintettek számára nem kívánatosak.
Hosszú távú hatások:
11/42
2.5.3.
Bűntudat, szégyenérzés, ezt úgy próbáljuk csökkenteni, fogy szükségtelenül udvariassá vagy túl segítőkésszé válunk egy időre. Kapcsolatok megromlása. Hosszú távon nem az agresszív munkatársat fogják jó kollégaként emlegetni, és - amennyire csak lehet - kerülik majd. Állandó meg nem értettség, szeretetnélküliség. Szomatikus tünetek, mint pl.: magas vérnyomás, feszültség, alvászavarok.
Meg vagyunk győződve, hogy az agresszió hatékony viselkedésmód Ha azt gondoljuk, hogy az eredmények elérésének egyetlen módja az agresszivitás és feltétlenül eredményt akarunk elérni, akkor agresszíven viselkedünk. Ez a meggyőződés abból ered , hogy a siker egyetlen módja mások eltaposása, mielőtt ők taposnak el minket. Automatikusan beteljesedő prófécia, hogy az agresszivitás agresszivitást szül. Ezzel viszont elindítjuk az agressziós spirált és a munkahelyünk tényleg gonosz világgá válik.
2.6.
Önérvényesítő készségek a düh kezelésére 1.Ismerjük fel, hogy dühösek vagyunk. Figyeljünk, hogy mit jelez a testünk (pl.
eláll a szavunk, sírás környékez, remegés fog el, depresszióba esünk, kijövünk a sodrunkból). 2.Vonuljunk félre, és engedjük ki a gőzt. Távol attól a személytől, akire dühösek
vagyunk. Fejezzük ki, és ezáltal csökkentsük a kontrollálatlan érzéseinket (pl. menjünk futni, kiáltsunk, sikítsunk, énekeljünk, hallgassunk hangos zenét és táncoljunk, mondogassuk, hogy "Olyan dühös vagyok, olyan dühös va gyok"). Ne irányítsuk a mérgünket a másik személy felé, amikor magasra csapnak az érzelmeink. 3.Tudatosítsuk magunkban a jogainkat. "Jogom van kifejezni az érzéseimet."
Összpontosítsunk arra, hogy "Jogom van kifejezni a dühömet." 4. Adjunk magunknak időt átgond olni a dolgokat. Pontosan mit fejez ki a
haragunk? A düh azt jelzi, hogy valami baj van, foglalkoznunk kell a problémával, és ki kell mozdulnunk a tehetetlenségből a cselekvés irányába. Tudnunk kell, milyen eredményt akarunk elérni, mielőtt szóba hozzuk a másik személynek a dolgot. Ha elutasítja a kérésünket, milyen mértékű kompromisszumra vagyunk hajlandók?
12/42
5.Válasszuk ki a nekünk megfelelő időt és helyet. Győződjünk meg róla, hogy ez a másik személy számára is elfogadható -e. 6. Alkalmazzuk az önérvényesítő készségeket. (Ne hibáztassunk, ne legyünk
gátlástalanok, ne bocsátkozzunk elvont fejtegetésekbe, és ne használjunk provokatív nyelvezetet.)
Önfeltárás ("Dühös vagyok" és nem "Felbosszantasz", ami vádló.)
Fogalmazzunk konkrétan - mondjuk meg, miért vagyunk dühösek.
Fogalmazzuk meg pontosan a kérésünket.
3.
Előfordulhat, hogy el kell fogadnunk a választ, meg kell i smételnünk az önfeltárást és a kérésünket. Ellenőrizzük, hogy egyetértenek -e a kérésünkkel, és ha igen, fogadjuk el a bocsánatkérést, majd mondjunk valami biztatót. Használjunk önérvényesítő testbeszédet, határozott hangot, szemkontaktust; ne mosolyogjunk, mert az megzavarja az üzenetet.
A viselkedés verbális aspektusai 3.1.
A passzivitás verbális aspektusai A passzív emberek nem állnak ki jogaikért vagy olyan módon teszik, hogy ezt mások nem veszik figyelembe. Hosszú körmondatokat használnak, hajlamosak a magyarázkodásra. Pl.:" azt hittem, hogy szeretnéd... nos... tehát, ha úgy gondolod ..." Így vagy nagyon körülményesen mondjuk el, hogy mit akarunk és természetesen ez így nem is elég hatásos, vagy pedig egyáltalán el sem mondjuk, azt várva, találja ki a másik ember, hogy mit szeretnénk. Ez rendkívül veszélyes, hiszen bármennyire közeli és régi a kapcsolatunk valakivel, ő akkor sem tudhatja, hogy abban a pillanatban mit szeretnénk. Gyakoriak az önmegerősítések: "normális körülmények között nem mondanék ilyet, csak ...". Ezek a viselkedések csökkentik a mondanivaló hatását. Azok az emberek, akik állandóan engedélyt kérnek, az önmaguk feletti irányítást mások kezébe adják.
" Nagyon sajnálom, hogy zavarom ..."
13/42
" Remélem, hogy Ön nem bánja, de jó lenne, ha ..."
Ön lekicsinylő kifejezéseket használ, mint pl.:" reménytelen, hogy ez nekem sikerüljön, ismersz engem, ehhez én nem értek." A beszélő személy önsajnálatba merül, ahelyett, hogy igyekezne pótolni hiányosságait, ha vannak egyáltalán. Azok az emberek, akik ilyen kifejezéseket használnak, megalázkodnak,
védekezően viselkednek. Akkor is lehetünk viszont passzívak, ha nem mondunk semmit. Ilyenkor nem említünk meg olyan témákat, amelyek fontosak számunkra és olyankor sem szólunk, ha valamivel nem értünk egyet. 3.2. Az
agresszió verbális aspektusai
Az agresszív ember, mint említettük, kiáll ugyan a jogaiért, de közben megsérti a másik ember jogait. Ha "Én-típusú " közléseket használ az agresszív ember, akkor kizárólag az énen van a hangsúly. Az "én" hangsúly ebben az ese tben azt jelenti, hogy a beszélő véleménye fontosabb, mint másoké. Gyakran használ negatív összehasonlításokat, úgymint: "az én munkáim mindig határidőre készen vannak". Ez az összehasonlítás eleve azt feltételezi, hogy másoké viszont nincs kész. A vélemények tényként való beállítása: "a feladat értelmetlen", "ez nem fog működni". Ez azt feltételezi, hogy a beszélő mindenki nevében nyilatkozik, holott, erre valószínűleg senki sem kérte meg, és nem is biztos, hogy mások is ezen a véleményen lennének. A kéréseket utasítások vagy fenyegetések formájában szokták megtenni az agresszív emberek. "Ezt kell tenned." Az agresszív módon viselkedő emberek gyakran használnak "Te -típusú" vagy indirekt közléseket, amelyekre az jellemző, hogy általánosítanak. 3.3.
Az agresszió hatása másokra Egy darabig az emberek, lehet hogy csodálnak minket, de leggyakrabban az a személy, akivel ilyen módon viselkedtünk megsértődik, és nyíltan vagy
14/42
burkoltan visszavág. Ha az emberek nyíltan visszavágnak, akkor világossá válik, hogy az agresszió agressziót szül. Hosszú távon lehet, hogy rezignáltak lesznek, passzívvá válnak, és esetleg elhagyják a vállalatot. 3.4.
Hogyan ismerhetjük fel az asszertív, a passzív és az agresszív viselkedést 3.4.1. Az asszertivitás verbális aspektusai
Az asszertív ember "Én-típusú" vagy direkt közléseket használ:
"én úgy gondolom..."
"én jobban szeretném..."
"az én ötletem a következő...".
Ezek lehetőséget adnak a másik ember számára, hogy ő is kifejtse véleményét, és konszenzusra jussanak. Az asszertív ember eldöntendő kérdések helyett kiegészítendő kérdéseket használ, azért, hogy több információt nyerjen:
"Ez összeegyeztethető terveiddel?"
"Mit gondolsz ezzel kapcsolatban?"
A kérdésekkel megtudhatjuk, hogy más emberek mit gondolnak, mit szeretnének, és felmérhetjük az igényeiket. Az asszertív ember viselkedése problémamegoldó:
"Hogyan tudnánk ezt megoldani?"
"Találjuk meg a módját, hogy megoldjuk ezt a problémát!"
ami viszont a legtöbb emberből ellenállást vált ki. Ilyen pl.: "egy jó munkatárs nem utasít vissza egy fontos munkát ..." vagy "a Te hozzáállásod teljesen rossz!".
15/42
A viselkedés verbális aspektusainak összefoglalása
Passzív Hosszú körmondatok Töltelékszavak: "talán"
Állandó önigazolás
Asszertív Egyenes, nyilvánvaló, célratörő állítások "Én" tartalmú kifejezések a tények és a vélemények megkülönböztetésére Javaslatok szigorú tanácsok helyett
Vélemények tényként való eladása
Bocsánatkérés és engedélykérés
Megfélemlítő kérdések
"Nekem kellene" "Nekem illene"
Kérések instrukcióként vagy fenyegetésként való előadása Szigorú tanácsok
Kevés "én" szót tartalmazó kifejezések (melyek nem veszik figyelembe saját igényeinket) "Nem fontos igazán", önmagunk lebecsülése "Reménytelen vagyok"
4.
Agresszív Nyomatékos "én" kifejezések Felvágás
Mások hibáztatása Feltételezések Cinikus és egyéb lenézés
A viselkedések nem verbális aspektusai A nem verbális megnyilvánuláshoz tartoznak:
A hang tónusa, ereje
A beszéd folyékonysága
Szemkontaktus
Gesztusok
Testtartás
Mimika
Míg a kommunikációnak a verbális része elsősorban információt hordoz, addig a nem verbális viselkedés az érzelmekről árulkodik, amit sokkal nehezebb elfedni, még akkor is, ha erre tudatosan figyelünk, viszont lehet javítani rajta az asszertivitás érdekében.
16/42
A nem verbális viselkedés, ha nincs összhangban a verbális viselkedéssel, akkor
egyidejűleg két ellentétes előjelű közlést ad, ami zavaró annak, aki fogadja. Ezért, ha asszertíven akarunk viselkedni, akkor a nem verbális viselkedésünket össze kell egyeztetni a verbális viselkedéssel.
4.1.
Viselkedésünk nonverbális aspektusai Passzív Cincogó, nyafogó Túl puha vagy túl meleg Hang
Gyakran unalmas és monoton
Csöndes, a végére elhalkuló
Beszédmód
ha haragos vagy ha
Szemkontaktus
Egyenes
Közepes hangszín, gazdag és meleg Őszinte és tiszta Nem túl hangos, nem túl halk
Agresszív Nagyon határozott, nagyon célratörő Cinikus és néha hűvös Kemény és éles Kiabáló és a végén felemelkedik
Folyékony Hezitatív, tele Folyékony szünettel Kevés furcsa hezitáció Kevés furcsa hezitáció Akadozások Csattogó Kulcsszavak A gyors beszédből a Neheztelő hangsúlyozása lassúra való áttérés Szidalmazó szavakat Határozott, mégis Gyakori hangsúlyozza békés torokköszörülés Gyakran gyors "Kín/kényszer" vigyor,
Arckifejezés
Asszertív Nyílt Határozott
éppen kritizálják Előre felemelt szemöldök Gyorsan változó arckifejezés Félrenéz Lefelé néz
17/42
Mosolyog, ha örül Grimaszol, ha dühös Egyébként "nyílt", egyenes arckifejezés Nyugodt áll Egvenes, de nem
"fürkész"
Gúnyos mosoly, grimaszol, ha mérges Csodálkozástól vagy hitetlenségtől megemelkedett
szemöldök Összeszorított áll Előrenyúló arc Lenéző Domináns
Passzív
Testmozdulatok
Remegő kezek Hátralépés A száj kézzel való eltakarása Ideges mozdulatok Alacsonyan
összekulcsolt, védekező karok
5.
Asszertív
Agresszív Újjal mutogat
Egyenesen, vagy Nyílt kézmozdulatok (beszédre ösztönöz) előrehatolva ül Normális (nem Egyenesen áll hadonászó) gesztusok Fejét felfele emeli Nyugodt ülésmód Nyugtalanul néz körbe Felfelé tartott fejjel áll Magasan összekulcsolt karok
Jogaink és kötelezettségeink Ha asszertíven akarunk viselkedni, altkor el kell fogadnunk, hogy vannak általános jogok, amelyek mindenkit megilletnek. 5.1.
Általános jogok listája:
Jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled. Jogod van ahhoz, hogy kifejezd érzéseidet, véleményedet. Jogod van ahhoz, hogy meghallgassanak és komolyan vegyenek.
Jogod van ahhoz, hogy megállapítsd, mi fontos neked és mi nem. Jogod van ahhoz, hogy nemet mondj anélkül, hogy bűntudatot éreznél. Jogod van ahhoz, hogy azt kérd, amit szeretnél. Jogod van ahhoz, hogy amiért fizetsz, azt meg is kapd. Jogod van ahhoz, hogy információt kérj szakmabeliektől. Jogod van ahhoz, hogy hibát kövess el. Jogod van ahhoz, hogy ne képviseld az érdekeidet. Jogod van ahhoz, hogy megváltoztasd a véleményedet. Jogod van ahhoz, hogy önmagad légy (ami lelet, hogy megfelel annak, amit el várnak tőlünk, de az is lehet, hogy nem) Jogod van ahhoz, hogy azt mond: nem tudom.
Jogod van ahhoz, hogy mások tiszteletben tartsák a jogaidat. Jogod van ahhoz, hogy bizonyos színvonalú munkát várj el beosztottaidtól.
18/42
Jogod van ahhoz, hogy megbeszéljék veled azokat a döntéseket, amelyek téged is érintenek. Jogod van ahhoz, hogy döntéseket hozz olyan ügyekben, melyek érintik az
osztályodat vagy a munkádat. Jogod van ahhoz, hogy bizonyos kéréseket elutasíts. Jogod van ahhoz, hogy mások tiszteletben tartsák a jogaidat.
19/42
Asszertivitás kérdőív Instrukciók: A kitöltéskor az alábbiak szerint járjon el: Minden párosban 3 pontot kell elosztania a két állítás között! Az egyes pontok jelentése: nagyon gyakran ill. nagyon jellemző ill. nem túl jellemző nem túl gyakran ill. kevésbé jellemző esetenként ritkán, vagy soha ill. egyáltalán nem jellemző
Például:
1. A. B. 2. A. B.
3. A. B.
A. 2 pont B. 1 pont
vagy
A. 0 pont B. 3 pont
Képes vagyok nyíltan és őszintén kifejezésre juttatni érzései met mások számára. Olyan vitákba keveredem, amelyek nem oldódnak meg. Úgy érzem, hogy mások manipulálnak engem. Képes vagyok megőrizni hidegvéremet, ha mások szavaikkal támadnak. Tetőtől-talpig végigmérem az embereket. Békésen, szó nélkül tudomásul veszem, ha valaki elém fu rakszik a sorban.
4. A. B.
5. A. B. 6. A. B. 7. A.
B.
Nyíltan kritizálok, illetve hibáztatok másokat. Ha mások szóban megtámadnak, megpróbálok kifogásokat, ürügyeket keresni, vagy egyszerűen szabadkozom. Hiszek abban, hogy az embernek bármit érdemes megtennie egy csendes, konfliktusmentes életért. Méltányos hangon teszem szóvá, ha valaki elém furakszik a sorban. Képes vagyok megoldani a mások által nekem okozott problémákat, anélkül, hogy veszélyeztetném a kapcsolataimat. Nehezen viselem el mások hülyeségét. Hallgatok, vagy csak a part neremnek panaszkodom, ha valaki
hangos beszéddel (zörgéssel stb.) zavar a moziban vagy a szín házban. Feldühít, ha valaki elém furakszik a sorban és ezt meg is mon dom neki.
20/42
8. A. B.
9. A. B. 10. A. B.
11. A. B.
12. A. B.
Úgy vélem, hogy legjobb védekezés a támadás. Általában úgy oldom meg a nézeteltéréseimet, hogy nem kész tetem a másikat saját vélekedésének megváltoztatására. Egyformán könnyen tartok kapcsolatot főnökkel és beosztottal, tekintélyes és kevésbé tekintélyes emberrel. Nehezen “birkózom” meg mások agresszív viselkedésével. Ki vagyok “tömve” olyan “önként vállalt” feladatokkal, a melyeket valójában semmi kedvem elvégezni. Megpróbálom rávenni az embereket, hogy problémáikat az én javaslatom szerint oldják meg. Ha a helyzet úgy kívánja, hajlandó vagyok félrevezetni tárgyaló partneremet, vagy eltitkolni előle bizonyos információ kat. Nehézséget okoz számomra, hogy egyet nem értésemet kifejezésre juttassam, ha ezzel várhatóan megbántok valakit, vagy szá momra kellemetlen következményei lehetnek. Nyíltan kifejtem nézeteimet akkor is, ha ezzel támadom a má sikat. Úgy gondolom, hogy az ismerőseim általában együttműköd nek velem.
13. A. B.
14. A. B. 15. A. B.
Szívesen segítek a másiknak, hogy kifejthesse a saját problémáját. Kívánságaimat gyakran finom utalás formájában közlöm a másikkal. Kapcsolataimat javítja, hogy a másikat nem késztetem véleménye megváltoztatására. Ha szóbeli támadás ér, sokszor élek az ellentámadás lehetőségével. Magamban morgok, vagy legfeljebb barátaimnak, partnereim nek panaszkodom, ha nem megfelelő kiszolgálásban van ré szem. Úgy gondolom, hogy érzéseim nyílt kifejezése jobb megértéshez és kapcsolathoz vezet.
16. A. B.
Úgy érzem, hogy az emberek alkalmasak és képesek dolgaik intézésére. Nem szívesen juttatom kifejezésre az érzéseimet mások előtt.
21/42
17. A. B. 18. A. B.
19. A. B.
20. A. B.
21. A. B.
22. A. B.
23. A. B. 24. A. B.
Nagy “felhajtás” nélkül, méltányos hangnemben cseréltetem ki a hibás árut. Könnyen dühbe gurulok. Úgy gondolom, hogy az emberek rossz néven veszik, ha kérnek tőlük valamit. Ha megértően viselkedem az emberekkel, akkor végül is “ki szolgáltatom” magam. Lényegre törő, nyers és őszinte ember vagyok. Segítek a másiknak , hogy pontosabban meg tudja fogalmazni problémáját. Úgy vélem, hogy az emberek nem alkalmasak és nem képesek saját ügyeik megfelelő intézésére. Elkerülöm az összeütközést olyan emberekkel, akikkel másnap is együtt kell dolgoznom. Bizonyos helyzetekben szívesen beszélnék szándékaimról, de mégsem teszem. Nyugodt hangnemben tudom visszakérni másoktól a kölcsön adott pénzt, könyvet, stb. Számolhatok azzal, hogy ismerőseim, (főnökeim) támogatnak a munkámban. A véleményemet kénytelen vagyok a többséghez igazítani, bár nem értek teljesen egyet. Vannak szituációk, melyekben csendben szenvedek. Megvárakoztatok embereket ok, ill. mentegetőzés nélkül. Méltányolom a másik fél álláspontját. Ha valaki feldühít, felemelem a hangom.
22/42
Értékelő lap Alárendelődő
Sorsz. 1.
Asszertív A:
Agresszív B:
2.
A:
3.
B:
A:
4.
B:
A:
5.
A:
6. 7.
B:
B: A:
A:
8.
B: B:
B:
A:
9.
B:
10.
A:
B:
11.
B:
A:
12. 13.
A:
B: B:
14.
A: A:
15.
A:
B:
16.
B:
A:
17. 18.
A: A:
19.
B:
B: B:
B:
20.
B:
21.
A:
B:
22.
B:
A:
23.
A:
24.
A:
A: A:
B: A:
B:
Felhasznált irodalom 5.1.1.
Daniel Golemann: Érzelmi intelligencia a munkahelyen (SHL Hungary Kft. 2002)
5.1.2.
Dr. Thomas Gordon és Noell Burch: Emberi kapcsolatok (Gordon
Könyvek 2001) 5.1.3.
Klein Sándor: Vezetés és szervezetpszichológia (SHL Hungary Kft. 2001)
5.1.4.
6.
Lucy Seifert: Az asszertivitás, avagy az önérvényesítés fejlesztése (Gower, Aldershot, 1994) Forgalmazza: Humán T elex Kft
Csernyik Ágnes: A tranzakcióanalízis, mint a kommunikációfejlesztés eszköze
A tranzakcióanalízis
(továbbiakban a rövidítése: TA) egy olyan személyiség - és kommunikációs
elmélet, amelynek a felhasználásával lehetőség nyílik az emberek közötti kapc solatok, megnyilvánulási módok pontosabb megértésére, az önismeretnek és mások megismerésének (mások észlelésének) a javítására, elmélyítésére, az egyének autonóm feladat - és problémamegoldó képességeinek a fejlesztésére s ez által a munkahelyi konfliktusok megoldási módjainak újragondolására és megváltoztatására. Mit jelent a tranzakcióanalízis? Hogyan használható a szociális kompetencia (szakértelem), és azon belül a kommunikációs kompetencia fejlesztésére, az emberek közötti kapcsolatok optimalizálására. A tranzakcióanalízis
a Nemzetközi Tranzakcióanalitikus Társaság definíciója szerint: „személyiség -
és szisztematikus pszichoterápiás elmélet, amely a személyiség fejlődésével és a személyes változással foglalkozik”( Stewart,
Joines 1994). Megalkotója Eric Berne (1910-1970) belgyógyász,
orvos, pszichiáter, aki a tranzakcióanalízisnek a kimunkálásával olyan elméleti hátteret alkotott, amely egyaránt alkalmas a személyiségnek, az interperszonális kapcsolatoknak, a gyógyító tanácsadó munkának, a csoportfolyamatoknak, a rendszerek és szervezetek működésének elemzésére, és alkalmas az interperszonális kapcsolatok, az emberek közötti kommunikáció és kapcsolatok hatékonyságának elősegítésére is. Az elmélet a két vagy több ember között létrejövő információs és érzelmi cserefolyamatok, a tranzakciók elemzésén alapul . Berne a tranzakciókat a társas érintkezés alapegységeinek
nevezte, amely mint az alábbi (1. számú) ábra mutatja az A és B
ember, vagy az A vezető és B beosztott között létrejövő tranzakcionális inger ből (1 .) és az ingerhez kapcsolódó, kölcsönös meghatározottságú tranzakcionális válasz ból (2.) áll.
A
B
1. sz. ábra Az ingerek és válaszok közötti kapcsolatok elemzése a tranzakciók analízise, melynek gyakorlati alkalmazásához nélkülözhetetlen a TA alapvető, a kommunikációfejlesztéshez szükséges fogalmak rövid áttekintése, a főbb fogalmak meghatározása és ismertetése. A TA szerint, ha az ember kapcsolatot
létesít egy másik emberrel, kommunikál, lehetősége van arra,
hogy válasszon a rendelkezésre álló lehetőségei közül , módjában áll meghatározni, hogyan fordul a
másik személyhez, aki viszont válaszával ugyanilyen választás előtt áll, és ezzel kölcsönösen meghatározzák a kapcsolat alakulását, folyamatát és tartalmát. Ha az indító példára utalunk, lehetett volna
másként is reagálni az indulatos és kritikus megjegyzésekre, például megsértődni, támadni
vagy visszautasítani a kritikát. A TA elmélete szerint az ember a rendelkezésére álló énállapotai közül választhat. 6.1.
Az énállapot-modell
„Az énállapot az egymáshoz kapcsolódó viselkedésmódok, érzések és gondolatok együttese.” (Stewart, Joines 1994) Egy-egy énállapot érzések és tapasztalatok összefüggő mintázata, amely szervesen kapcsolódik a neki megfelelő magatartásegyütteshez. Berne megfigyelte, hogy az emberek megn yilvánulásai
beszéd közben, jelentősen, szinte egyik
mondatról a másikra megváltozhatnak. Viselkedésük, hangjuk, szóhasználatuk, arckifejezésük szinte szavanként, eltérő lehet. Még a testi jegyek is változnak. Olykor az emberek elpirulnak, beszéd közben kiszárad a szájuk, remeg a kezük, és ezek a változások zavarhatják is. Vannak helyzetek, amelyek
dühöt,
indulatosságot
váltanak
ki
az
emberből.
Megfigyeléseit rendszerezve Berne háromféle énállapotot különböztetett meg: a Szülői (SZ), a Felnőtti (F) és a Gyermeki (GY) énállapotot ,
melyek alapján megalkotta az énállapot -modell t. Az
énállapotok jelölése nagybetűvel történik, ezzel is megkülönböztetve a kifejezéseket a hétköznapi szóhasználattól. (Pl.: A Gyermeki énállapot nem jelent gyermeki, infantilis viselkedést, csak
25/42
érzelmi alapú működést, amely viszont fontos, mert biztosítja a tevékenységekhez az energiát, azt, hogy az ember mozgósítani tudja az erőforrásait, hogy élvezni tudja mindazt, amit csinál, legyen az munka vagy a szabadidő eltöltése.)
A TA az
énállapotok rendszerét három egymással érintkező kör segítségével ábrázolja, mely egyben
a strukturális modell ábrája. (2. sz. ábra) A Szülői énállapot (Sz) viselkedések, gondolatok és érzések rendszere,
Sz
mely viselkedések, gondolatok és érzések a szülők, vagy a szülőket helyettesítő, fontos személyek utánzásai.
A Felnőtti énállapot (F) az „itt és most”-ra adott, közvetlen megnyilvánulás
F
módja, melynek megvan a sajátos viselkedés -, gondolkodás- és érzésbeli mintázata.
A Gyermeki énállapot (Gy) a gyermekkori viselkedések, gondolatok és
Gy
érzések készlete.
2. sz. ábra 2. sz. ábra
Az énállapotok nem fogalmi konstrukciók, nem szerepek, hanem valós, a viselkedésben, kommunikációban
is megtapasztalható megnyilvánulások, „lélektani realitások.” (Berne 1964.)
Minden egészséges ember rendelkezik a strukturális modell szerinti háromféle énállapottal , de az
emberek nem egyforma mértékben használják a különböző énállapotaikat. Konfliktusaik, problémáik egy részét az is okozhatja, hogy nem képesek, vagy nem működtetik azonos intenzitással mindhárom énállapotukat. Egyszerűen, Szülői énállapotban az ember magatartásával, gondolataival, érzéseivel a szüleit, a szüleit helyettesítő vagy tekintélyszemélyeket mintázzák meg, sokszor gondoskodóak, értékítéleteket mondanak, kritizálnak, utasítanak, akkor is, amikor ezt nem kellene tenniük. Ugyanakkor a Szülői énállapot nélkülözhetetlen, mert működése biztosítja a szabályok betartását, a társadalmi elvárások figyelembe vételét.
26/42
Felnőtti énállapotban az ember
az „itt és most”- ra, a rendelkezésére álló erőforrásainak
„bevetésével” reagál, a kapott információkat dolgozza fel, problémákat old meg és döntéseket hoz . Gyermeki énállapotban pedig
a gyerekkorban átélt és megélt érzelmek nyilvánulnak meg, ezzel
sokszor kellemetlen helyzeteket teremtve a felnőtt embernek. Intenzív gesztikulálás, túlzott emocionális reagálási módok ,
irracionális félelmek és kontrollálatlan dühök, negatívan, a jó érzések,
örömök pozitívan befolyásolják az emberek közötti kapcsolatokat ,
a helyzetek természetesnek,
életszerűnek tűnnek.
6.2.
Az énállapotok kizárása, visszaszorítása
Vannak helyzetek, amelyek az ember számára megterhelőek és bizonyos énállapotok kizárásához vagy visszaszorításához vezetnek .
Stresszhelyzetben könnyen előfordul, hogy a Gyermeki
énállapotból eredő félelmek, szorongások elnyomják a Felnőtti énállapot racionalitását. Vezetői munkában gyakori, hogy a túlzott Szülői és Felnőtti énállapot következtében háttérbe szorul a Gyermeki énállapotból eredő nagyobb rugalmasság, lazaság és a mindennapok örömeinek átélési képessége. A társadalmi státuszoktól és szerepektől függően lehetnek hangsúlyosak és kevésbé hangsúlyosak az egyes énállapotok , de minden foglalkozás, minden munka igényli a három énállapot meglétét és összerendezettségét .
Az énállapotok strukturális elemzése segítségével megragadhatóak azok a
viselkedés -, gondolkodásbeli, érzés - és észlelésbeli torzulások, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos énállapotok, adott szituációban nem működnek, kizártak. Kizárt Szülői énállapot ban
következik be a felelőtlen, a szabályokat semmibe vevő fegyelmezetlen
viselkedés. A kizárt Felnőtti énállapot eredményezi, hogy stresszhelyzetben, veszélyhelyzetben az ember viselkedése
nem racionális, kétségbeesésében, félelmében az ember nem képes logikusan
gondolkodni, higgadtan cselekedni. A kizárt Gyermeki énállapot felelős az érzelemszegény reagálási
módokért, de azért is, ha valaki nem képes egy helyzetben alkalmazkodni. Ritkán, de előfordul, hogy egy időben, egyszerre két énállapot is kizáródik , és csak egy domináns énállapot határozza meg a viselkedést. Ilyen helyzetben például előfordul, hogy szinte csak a Szülői, vagy csak a Felnőtti, illetve csak a Gyermeki énállapot funkcionál. Autokratikus, parancsuralmi vezetési stílusnál gyakori a Szülői énállapot kizárólagos dominanciája. Érzelmileg érintett helyzetekben
27/42
előfordul a csak Gyermeki énállapotból történő, kontrollálatlan viselkedés, amit az ember utána, gyakran megbán, sőt sokszor szégyell is. Az énállapotok strukturális modellje bemutatja az egyes énállapotok tartalmát ,
az énállapotokat azonban meg lehet különböztetni a funkcióik, különböző
megnyilvánulási módjaik szerint is. 6.3.
Az énállapotok funkcionális modellje
Az énállapotok funkcionális elemzése további pontosításra, a rendszer működésének finomítására nyújt lehetőséget és alapot az
emberek közötti tranzakciók elemzésére. Az énállapotok funkcionális,
működésbeli modelljét mutatja be a 3. sz. ábra.
– – Normatív/Kritikus/Irányító/
Gondoskodó/Támogató Szülői
Utasító) Szülői Felnőtti F
Szabad/Természetes +
Gyermeki
AAGy
3. sz. ábra
Vegyük sorra a funkcionális modell során megkülönböztethető énállapotokat működésbeli sajátosságaik és funkcióik szerint!
28/42
Az Irányító/Szabályozó/Normatív
vagy másként Kritikus/ Utasító / Szülői énállapot (a továbbiakban:
NSZ) fontos szerepet tölt be, mert funkciója a társadalom, a munkahelyek által megkövetelt normák, értékek, szabályok tisztelete. Az Irányító Szülői énállapotot az utóbbi időben Normatív Szülői énállapotnak szokták nevezni, mert funkciója a társadalmi normák, etikai szabályok, erkö lcsi követelmények közvetítése és ellenőrzése. Ezért javasolt ennek a terminológiának a jövőbeni használata. Pozitív formában feladatot és védelmet szolgáló utasítást nyújt, erkölcsi szabályokat, elvárásokat fogalmaz meg, amelyek segítik a beilleszkedést, a feladatok végrehajtását, az egyén képességeinek és a személyiségének a fejlődését szolgálja. Negatív formában túlzott szabályozást, uralkodást, a másik személlyel szembeni felülemelkedést, túlzó kritikát, állandó ellenőrzést jelent. A Gondoskodó/Támogató,
Védő Szülői énállapot (a továbbiakban: GSZ) önmaga és a másik ember
felé forduló figyelem, empátia, segítőkészség, jóindulat és gondoskodás megnyilvánulási formáit tartalmazza. Megnyilvánulhat pozitív , az egészséges fejlődést biztosító, támogató, gondoskodó és negatív, túlvédő, túlgondoskodó formában is.
A Felnőtti énállapot nak
(F) nincsen a Szülői énállapothoz hasonló, további felosztása. Ez az
énállapot felelős az „itt és most” -ra adott reakciók, válaszok, racionális döntések meghozataláért és kivitelezéséért,
ezért feladata a tájékozódáshoz, a döntések előkészítéséhez szükséges információk,
adatok, tények begyűjtése, rendszerezése, a valószínűségek bejóslása, a szakmai ismeretek és az általános tudás tárházának biztosítása .
Amennyiben a Felnőtti működés téves következtetésekhez
vezet, a működése negatív, míg a pozitív működés garantálja, hogy az információfeldolgozás korrekt
lehessen.
A Gyermeki énállapot a funkcionális modell szerint három részből áll : A Természetes, vagy másként Szabad Gyermeki énállapotból (a továbbiakban: SZGY), mely énállapot azt jelzi, hogy az ember képes szabad, független, örömöt, félelmet, szomorúságot és dühöt, a helyzetnek megfelelő (autentikus) érzelmek et
érző és kifejező lenni. Képes érvényesíteni fontos szükségleteit, vág yait.
Képes energiát az alkotás, a kreatív gondolkodás irányába fordítani. Megnyilvánulhat pozitív és negatív módon. Pozitív SZGY megnyilvánulás a helyzetnek megfelelő érzések és viselkedésbeli megnyilvánulások, a jó és rossz érzések kimutatása, az őszinteség, a humor lehetősége, a negatív
29/42
SZGY ,
pedig a másokat figyelmen kívül hagyó önzőség, a saját igények és vágyak túlzott
érvényesítése. Alkalmazkodó Gyermeki énállapot (AGY) kifejezi,
hogy az egyén képes alkalmazkodni a társadalmi
elvárásokhoz, szabályokhoz, előírásokhoz. Kétféle módon nyilvánulhat meg, ha a külvilág felől, a társadalmi elvárások miatt fenyegetést érez az ember: Alávetett Alkalmazkodó (AAGY) és Lázadó ( Alkalmazkodó) Gyermeki
(továbbiakban: LGY), a társadalmi szabályokkal és elvárásokkal s zembe
szegülő módon. A TA szerint a lázadás is egyfajta hibás alkalmazkodás, mert jelzése annak, hogy valami nincs rendben. Mind az AGY, mind a LGY megnyilvánulhat pozitív és negatív formában. Egy munkahelyen szükséges a szabályok betartása, az előírások figyelembe vétele, az alkalmazkodás, de a túlzott alárendelődés, az alávetettség negatív megnyilvánulási módja is ártalmas. Tartós fennállás és túlműködés esetén az arra érzékeny egyénekben pszichoszomatikus tünetekhez és megbetegedéshez vezethet. A Lázadó Gyermeki
énállapot is lehet pozitív és negatív hatású. A LGY énállapot működése akkor
tekinthető hasznosnak, pozitívnak, ha az ember a saját szabadságának a vágyát, vagy egy társadalmilag hasznos célnak az elérését szolgálja. Ha a lázadás tartósan fennmarad és nem veszi figyelembe a körülményeket, akkor az eredeti jó cél ellenére, negatív hatású, mert az erőforrások eltékozlását jelenti. Negatív Lázadó Gyermeki énállapotban az ember igazi cél nélkül, csak azért okoz kellemetlenséget, kelt zavart, hogy így hívja fel magára a figyelmet. 6.3.1. Az énállapotok felismerése Egy kiegyensúlyozott, egészséges személyiségű embernek minden énállapotára szüksége van ahhoz, hogy a különböző helyzetekben hatékonyan tudjon reagálni. Minden énállapotnak megvan a sajátos, az emberekre általában és az egyénekre speciálisan is jellemző megnyilvánulási mintázata. Nemcsak a kommunikáció tartalma, hanem az ún. kommunikációt kísérő jellemzők (metakommunikatív jelzések) pl.: a hangsúly, a hanglejtés és a nem szóbeli (nonverbális) jelzések pl.: a mimika, a gesztusok, a testtartás is meghatározóak lehetnek egyegy énállapotban.
A kommunikációfejlesztés folyamatában fontos felismerni mind az önmagunkban, mind másokban a különböző énállapotok megnyilvánulási módjait.
30/42
Hogyan lehet felismerni, illetve megkülönböztetni az énállapotokat? Berne szerint az énállapotok meghatározásában legfontosabb a viselkedéstani diagnózis , ami azt
jelenti, hogy a viselkedés, a magatartás, a mondanivaló tartalmának megfigyeléséből történik az énállapot meghatározása. A mondatok értelméből, hangsúlyából, a szavak használatából, a hanglejtésből, a test - és végtagmozdulatokból, a testtartásból, az arckifejezésből, az attitűdökből, érzelmekből együttesen állapítható meg, hogy az ember milyen énállapotban van. Az elemzéshez azért hasznosak a videofelvételek , mert lehetőség van a visszajátszásra, a részletek alapos megfigyelésére és korrekciójára. Sokszor a társak visszacsatolásai segítik az énállapotok beazonosítását, a jellemző viselkedésmódok meghatározását. Megfigyelhető, hogy az adott énállapotban használt jelzések és a viselkedés megnyilvánulásai kongruensek (megegyezőek), összeillőek vagy össze nem illőek, egymásnak meg nem felelőek, inkogruensek -e. Az inkongruitás, az össze nem illés, a zavar felismerése a tranzakcióanalitikus kommunikációfejlesztés és elemzés fontos készsége.
Több jelzés együttes megjelenéséből és értékeléséből lehet következtetni az aktuális
énállapotokra. Természetesen szükség van a teljes figyelemre, mert az apróbb jelek vagy jelzések észleléséből lehet következtetni az énállapotokra vagy az énállapotbeli változásokra. Ezért nem szerencsés, ha pl.: a humán erőforrás szakember interjú közben mindent le akar írni, szóról -szóra jegyzetel.
Az énállapotok megállapításának másik módja, a szociális diagnózis megállapítása, ami azt jelenti, hogy a tranzakcionális válaszból lehet visszafelé következtetni, és megállapítani, hogy milyen énállapotból származhatott az inger. Feltételezés szerint a tranzakcionális ingerek a másik személyben bizonyos énállapotbeli válaszok mozgósítását eredményezik .
A Szülői énállapotból
származó ingerek sokszor a Gyermeki énállapotból eredő válaszokat provokálják. Pl.: Egy kritikus vezetői mondat, egy határozott figyelmeztetés vagy kritika eredményezhet alkalmazkodó igyekezetet vagy
laza és szemtelen visszaszólást, esetleg lázadó vállrándítást vagy egyetértő
bólogatást, elfogadást kifejező mondatot.
Módszer az énállapotok elemzésére Dusay, J. M. (1972, 1977) az énállapotok elemzésére és feltárására dolgozott ki módszert, amelyek 6.3.2.
segítségével szemléletesen is megjeleníthető, hogy az egyén mekkora energiákat mozgósít egy-egy énállapotban.
Az énállapotok funkcionális elemzése alapján megrajzolható a diagram, amelyet
31/42
Dusay egogramnak nevezett. Az egogramon a funkcionális elemzésnek megfelelően, hat oszlopban
jeleníthető meg az énállapotok relatív gyakorisága. (pl. 4. számú ábra) Egogram 100 80 60 40 20 0
Százalék
N G o F L e l S z a A l o r á á n m n d b a v e z a d o s ő t a t t t e ó i d í v k o d G t t G S z ó y y e A l k ü l r m a l e r m S z ő m e i ü l k a . e k i ő ..
4. sz. ábra Az egogramok segítségével meg lehet vizsgálni a hat funkcionális énállapot használatának egymáshoz viszonyított arányát, az énállapotok gyakoriságát. Bizonyos munkakörökben és bizonyos feladatoknak megfelelően változó, hogy milyen a hatékonyan felhasználható énállapot -rendszer, milyen a szükséges funkcionális énállapotok egymáshoz viszonyított aránya. Berne azt feltételez te, hogy az énállapotokban pszichikus energiák mozgósítása történik, mely energiák átirányíthatóak. A TA filozófiája szerint az ember képes a fejlődésre, változásra, új döntések meghozatalára, a tudatosság és a sikeresség élményének megtapasztalására. A tr anzakcióanalitikus meghatározottságú kommunikációfejlesztés az energiák mozgósításának és átirányíthatóságának, a tudatos fejleszthetőségének a feltételezésén alapul. Egy tranzakcioanalitikus kommunikációfejlesztő t réningen találkoztam K. G.-val, akinek az egogramjában feltűnő volt az Alávetett Alkalmazkodó Gyermeki énállapot dominanciája. Visszafogott, szorongó viselkedése egyébként is szembetűnő volt. A vele való beszélgetés, a szituációs gyakorlatok elemzése és az önvizsgálódás során kiderült, hogy a munkahelyén is túlzottan alkalmazkodik, kerüli a konfliktushelyzeteket, sokat szorong, nem meri elmondani a véleményét, feszültségét befelé fordítja. Konfliktushelyzetekben is inkább a csendes, az elkerülő, visszahúzódó viselkedés jellemzi. Véleménye szerint ezzel munkatársai sokszor vissza is élnek. Nagy valószínűséggel a diagnosztizált gyomorfekélyének hátterében az AAGY negatív énállapotú túlműködése is felelőssé tehető.
Legtöbbször a problémát azonban nem az AAGY énállapot túlműködése okozza, hanem az NSZ énállapot erőteljes dominanciája, mely szintén változtatható, módosítható. A változás nem megy egyik napról a másikra, komoly elhatározás, figyelem, önfegyelem és önkontroll szükséges hozzá. Ugyanakkor megéri, mert az ember maga, valamint a társai, a közvetlen környezete is észreveszi,
32/42
hogy toleránsabb, kevésbé kritikus, kevésbé felülkerekedő az illető. Kezdetben kétkedés, olykor visszaesések és ismételt erőfeszítések szükségesek a változáshoz, de az igyekezetnek, a probléma tudatosításának meglesz az eredménye. E. Berne szerint a pszichés energiák átirányíthatósága miatt az egyik énállapot használata csökkenteni fogja a másik énállapot feszültségeit. A vezetők munkájában a Felnőtti énállapot azért is fontos, mert énállapotaikat mindig az adott helyzethez kell igazítaniuk, és ez a felnőtti működés kontrolljával lehetséges.
7.
A tranzakciók elemzése, típusainak megkülönböztetése
Az interperszonális kapcsolatokat tranzakciók láncolata alkotja. Mivel az énállapotok felismerhetőek, a tranzakciók sorozata is elemezhető. A tranzakciók elemzése során nemcsak a tranzakciókkal kapcsolatos énállapot -változások, hanem a tranzakciók tartalmának és folyamatának a figyelemmel kísérése is jelentős.
Vannak a kommunikáció szempontjából hatékony és kevésbé
hatékony, gátló és kimondottan ártalmas tranzakciók, melyek áttekintésére az alábbiakban kerül sor. A tranzakciók típusai Négy fő tranzakciótípus különböztethető meg: -
kiegészítő (komplemeter),
-
keresztezett,
-
átértelmező és a
-
rejtett tranzakciók típusai.
A kiegészítő (komplementer) tranzakciók A tranzakciók szisztematikus elemzése alapján vannak olyan sorozatok, amelyek különösen 7.1.
előidézik egymást és tartósságot, folytonosságot, folyamatosságot biztosítanak, ezek a tranzakciók egymást kiegészítik. Végtelen sokáig folytatódhatnak, mert általában a megcélzott énállapotból történik
a
válasz.
A TA szerint a kommunikáció első szabálya, hogy a kommunikáció a végtelenségig folytatódhat, ha a tranzakciók kiegészítők maradnak.
33/42
Kiegészítő tranzakciókra kerül sor a munkaértekezleteken, tájékoztatásokon és minden olyan helyzetben, amelyben a kommunikáló felek fenn kívánják tartani a kívánatos viszonyt. Kahler, T. (1979)
megvizsgálta,
hogy
melyek
a
leghatékonyabb
kiegészítő
tranzakció-típusok.
Informatív helyzetben a F - F, emocionális helyzetben a GSZ-SZGY vagy a SZGY-SZGY, vészhelyzetben a GSZ -SZGY, GSZ- AAGY kiegészítő tranzakciók a legeredményesebbek.
Utasításnál, feladatok kiadásánál az NSZ -AAGY kiegészítés is hatékony, de csak abban az esetben, ha a partnerek elfogadják egymást a függő, asz imetrikus helyzetben. Erre példa az alábbi munkahelyi tranzakció: -
NSZ: Ne forduljon elő többet, hogy az utolsó pillanatban szól.
-
AAGY: Nem fog előfordulni többet, igyekezni fogok időben szólni.
Tapasztalatok szerint a LGY énállapotban lévő munkatárssal való kommunikációban hatékonyak a GSZ és a F énállapotból eredő tranzakcionális ingerek, azonban nem hatékonyak és kerülendőek a NSZ mondatok, mert növelik a másik személy ellenállását, lázadását. A tranzakcióanalízis abban is segítséget jelent, hogy tudatosan számításba lehet venni a partner várható reakcióit, erősségeit és a gyenge pontjait. Annál a munkaerőnél, akivel kapcsolatosan köztudott, hogy intenzíven működik a LGY énállapota, nem célszerű a NSZ énállapotból történő kritikus megjegyzés, viszont eredményes a higgadt, az „itt és most” -ra vonatkozó, F énállapotból származó megállapítások, visszakérdezések. Kimondottan hatékonyak a GSZ énállapotból eredő megerősítő, bátorító, bíztató mondatok, amelyek csökkentik a LGY énállapotban működő személy feszültségeit.
34/42
Példák a kiegészítő (komplementer) tranzakciókra
A.
B.
1
5. sz. ábra
1. Nem készítette el időben a kért anyagot.
AAG
AAG y
y SzG
1. Nem készítette el időben a kért anyagot.
2. Mára nincs kész, de holnap AAG y
AAG y
SzG
SzG
Az 5 sz. ábra folytatása:
A.
1. Nem készítette el időben a kért anyagot.
2. Ennél a cégnél senki, semmit nem csinál időben!
AAG y
AAG y SzG
1. Mi az oka annak, ho gy
nem készült el
határidőre az anyag? 2. Hiányoznak még fontos adatok, de holnapra megküldik nekünk.
AAG y
AAG y
SzG
SzG
1. Mindig ezek a határidők! 2. Jó lenne, ha nem lennének!
AAG y
AAG y
36/42
A hatékony kommunikációhoz az is szükséges, hogy a felek énállapotaik pozitív működésével vegyenek részt a tranzakciókban, az együttes tevékenységben.
Akkor érdemes használni a kiegészítő
tranzakciókat, amikor hosszabb együttműködésre, tartós párbeszédre vagy a helyzet fenntartására szükséges törekedni.
7.2. Keresztezett tranzakciók
Keresztezett tranzakcióról akkor beszélünk, ha nem az elvárt, nem a megcélzott énállapotból történik a válasz .
Az alábbi kördiagramon jól látható, hogy a vektorok (a nyilak), amelyek a
kommunikáció irányát mutatják, keresztezik egymást a NSZ énállapotból eredő mondatok. (6. és 7. sz. ábrák)
1. Ismét nem készítette el a feladatát határidőre! 2. Már a feladat szétosztása is túl későn AAG y
történt.
AAG y
6. sz. ábra Keresztezett tranzakciók jelennek meg a vitás helyzetekben, a konfliktusok során. A felek közötti párbeszéd akadályozottságát, megakadását jelzik, és felhívják a figyelmet arra, hogy a kommunikációban zavar van. A kommunikáció második szabálya szerint: „Amikor egy tranzakció keresztezett, kommunikációs törés következik be, és az egyének egyikének vagy mindkettőjüknek énállapotot kell/szükséges váltani, ahhoz hogy a kommunikáció folytatható legyen. (Stewart, Joines 1998)
37/42
A keresztezés történhet a Felnőtti énállapotból is. (ld. az alábbi, 7. sz. ábrát) A.
B.
1.
Mindig
velem
van
p roblémája,
egyébként nem értettem, amit az előbb mondott.
2. Azt mondtam, hogy…. (nyugodt AAG y
hangon, higgadtan)
AAG y
SzG
SzG
7. sz. ábra Az ilyen jellegű keresztezések, kiegészítések, visszakérdezések a konfrontáció (ütköztetés) eszközei, amelyek fontosak, a fejlődés, a változás, az együttgondolkodás és együttműködés előidézésében. A vezetői munkában a Felnőtti énállapotból történő keresztezett tranzakciótípusoknak különleges jelentősége van a kommunikáció folyamatának és hatékonyságának befolyásolásában. Sokszor egy-
egy vitás helyzet megoldását jelentik a jó időben és mértéktartóan alkalmazott Felnőtti mondatok, a visszakérdezések, a Felnőtti énállapotból történő keresztezések, különböző reagálási módok. A Felnőtti énállapot mozgósítását, a lehetséges erőforrások mobilitását jelentik a hatékony keresztezések, de előfordul, hogy a Normatív Szülői (pozitív) énállapotból származó, tranzakcionális keresztezés is hatékony, ha eléri a célját, a másik személy együttműködését, az „építő”
kritika
Nem hatékonyak a mindennapi kommunikációban
elfogadását. az ún. átértelmező tranzakciók, amelyek során a
felek tudatosan vagy tudattalanul félreértik egymást, átértelmezik az indító ingert, mert érzékenyen érinti őket. Az átértelmezésnek (újradefiniálásnak) (Schiff 1975) két típusát lehet megkülönböztetni: az érintőleges és a blokkoló tranzakciók at,
melyek érintik vagy blokkolják, gátolják az aktuális
feladatmegoldást, nehezítik az együttműködést.
38/42
Példa az érintőleges tranzakcióra:
Vezető: Miért késett el? Munkatárs: A többiek már itt vannak? Példa a blokkoló tranzakcióra:
Munkatárs: Mekkora lesz az idei bérfejlesztés? Vezető: A sok is kevés! Az átértelmező tranzakciók elkerülésének
kommunikáció
kérése,
módja a pontos, szabatos fogalmazás, a nyílt, tiszta
megkövetelése
és
a
szükség
szerinti
ütköztetés.
Ha nem történik meg a pontosítás, létrejöhet a szimbiózis, mely a TA elmélete szerint olyan állapot, amelyben a két személy között szimbiotikus kapcsolat jön létre, a felek úgy működnek, mintha egyek lennének. Az egyik személy csak a Szülői és a Felnőtti, míg a másik személy csak a Gyermeki A szimbiózis
énállapotával
vesz
részt
a
kapcsolatban.
bizonyos speciális élethelyzetben (pl. betegségben, ápoláskor) természetes, de a
munkahelyi szituációban nem egészséges. G átolja az embert az önállóságában, a gondolkodásának a
szabadságában. Sokszor az a probléma, hogy a személy nem ismeri fel a változással, változtatással kapcsolatos lehetőségeit, félreismeri a helyzetét. Az alárendelődő személy nem használja ki a Felnőtti énállapotból származó, az „itt és most” -ra vonatkozó helyzetfelismerési képességét és a lehetőségeit
a
változtatásra,
a
változásra,
arra,
hogy
önállóbb
lehetne.
A tranzakcióanalízis szerint, amikor az ember nem ismeri fel a lehetőségeit, sokszor passzívan viselkedik. Passzív viselkedés lehet a semmittevés, a nyugtalanság, a zaklatottság érzése, a túlalkalmazkodás, a tehetetlenség és az erőszakos viselkedés.
Tekintsük át röviden ezeket a viselkedésformákat! Hogyan lehet passzív viselkedés, például az erőszakosság? A TA szerint, ha az ember nem tudja a problémáit megoldani, nem aktív a megoldások, a lehetőségek keresésében, passzív lesz. Ez fordul elő például, amikor az embernek sok a feladata, és
azon kívül, hogy ezt mondogatja, ismételgeti, nem csinál semmit . Minél több a feladata, annál inkább haszontalanul tölti az időt. Az is passzivitásra utaló jel, ha viselkedésében és gondolkodásában az ember nyugtalan és zavart lesz ,
de nem igyekszik megérteni a nyugtalansága mögött meghúzódó, igazi okot, okokat. A
nyugtalanság,
zaklatottság meglátszik az ember mozgásán (pl.: folyamatos lábrázás, tollal való
játszadozás stb.), kapkodó beszédén, ugrándozó gondolatain és a figyelmetlenségén. Sokszor az
39/42
ember a tehetetlenség érzésébe menekül, vagy túlzottan alkalmazkodóvá válik , ahelyett, hogy a
problémát aktívan megoldaná. Az erőszakos viselkedés azért tekinthető passzív viselkedésnek, mert az ember nem keresi, vagy nem
tudja, hogy mit tehetne ahelyett, hogy kiabál, csúnyán beszél, dühöng, vagy csapkod mérgében. A passz ív viselkedésformák a GY énállapot túlműködésének és a F énállapot nem tudatos háttérbe szorításának a következményei.
Rejtett tranzakciók A rejtett tranzakciókat az különbözteti meg a kiegészítő és a keresztezett tranzakcióktól, hogy míg 7.3.
ezekben a tranzak ciótípusokban
két énállapot mobilizálódik, addig a rejtett tranzakciókban három
vagy négy. Ez úgy lehetséges, hogy az inger két - vagy többértelmű, rejtett üzenetet hordoz . A három énállapotot mozgósító tranzakciót – szemléltetése miatt – szöget bezáró tranzakció nak nevezzük. (8. számú ábra)
S
S
–– társadalmi F
Gy
F
Gy
---- pszichológiai
8. sz. ábra Példa: Vezető: Biztosan meg tudja csinálni? Ez nagyon nehéz feladat. Munkatárs: Máris nekilátok. Az ilyen kommunikáció lényege, hogy a vezető F - F látszólagos kiegészítő tranzakciója rejtetten elősegítheti, provokálhatja a szükséges, AAGY énállapotból történő reagálást és a F énállapotból történő gyors döntést. A rejtett üzeneteknek lehetséges egy társadalmi és egy pszichológiai szintje, emiatt szokták a rejtett tranzakciókat „duplafenekű ” tranzakcióknak is nevezni. (Berne 1964) (9. sz. ábra)
40/42
társadalmi S
S
1. Itt tudna maradni
túlórázni egy kicsit?
1
F
F
2. Meg tudom oldani, itt maradok.
G
Gy 2
pszichológiai
9. sz. ábra A társadalmi szintű üzenet, amit hallani lehet, míg a pszichológiai szintű üzenetre vagy a tartalomból, vagy a metakommunikáció illetve a nonverbális jelek, jelzések megfigyeléséből lehet következtetni. A fenti példában az üzenet rejtett tartalma sokféle lehet. A problémát az
jelenti, hogy a
kommunikációban részt vevő felek félreérthetik egymást. A rejtett tranzakciók
alkalmazásának célja sokszor nem tudatos, többnyire pszichológiai
csapdahelyzetekhez,
úgynevezett
játszmákhoz
vezet.
A kommunikáció Berne -féle harmadik szabálya, hogy „a rejtett tranzakció viselkedésbeli kimenetét a
pszichológiai
és
nem
a
társadalmi
szint
határozza
meg”.
Az emberi játszmák felismerése és leírása szintén Eric Berne nevéhez fűződik. 1964 -ben megjelent könyve nagy sikerrel fedte fel az emberek közötti működési zavarokat, az egyszerűbb civakodásoktól, veszekedésektől kezdve a legsúlyosabb családi és munkahelyi konfliktusokig. A tranzakcióanalitikus kommunikációfejlesztés sajátos részét képezi az emberi játszmák működési mechanizmusának a megértése ,
a saját „gyenge” pontok felismerése, és annak elsajátítása, hogyan
lehet a játszmákat felismerni, megelőzni, illetve leállítani, mind a munkahelyeken, mind a magánéletben.(Erről bővebben olvashatunk Józsa Zsuzsanna tanulmányában. a szerk.)
41/42