VARGHA JENŐ-LÁSZLÓ SZABÓ KRISZTINA-GABRIELLA
KOGNITÍV- ÉS VISELKEDÉSMÓDOSÍTÁSOK PSZICHOLÓGIA SZAK VI. félév
KOLOZSVÁR 2015
TARTALOMJEGYZÉK I. MODUL A PSZICHOTERÁPI PSZICHOTERÁPIÁS ÁS MÍTOSZOK MÍTOSZOK ................................ ............................................. ............................. .................................. .............................. ................. ..... 3 A pszichoterápiás mítoszok terápiás hatótényező szerepe...................................................................3 II. MODUL A KOGNITÍV KOGNITÍV TERÁPIÁK .................... ................................. ................................. .................................. .......................... ......................... ......................... ................... .......10 10 A kognitív kognitív terápiák................. terápiák.............................. ........................... ............................. ............................. ............................... ............................ .............................. ........................ ..... 10 III. MODUL A RACIONÁLIS RACIONÁLIS EMOCIONÁLIS EMOCIONÁLIS MAGATARTÁS MAGATARTÁS TERÁPIA (REMT)................. (REMT).......................... ................ ............ ..... 2 5 A REMT elméleti elméleti alapjai alapjai ......................... ...................................... ............................. ............................ ............................. .................................. .............................. ................. 25 Aktiváló események ( A )............................................................................................................ 31 Meggyőződ Meggyőződések ések ( B ) ............................ ......................................... .............................. .................................. ............................. .............................. .......................3 .....322 .................................. ..................... ......................... ........................ ...................... ....................... .................... ........ 3 2 a.)Nem-értékelő megfigyelések ......................... .......................................... ...................... ....................... ......................... .................. ...... 32 b.)Nem-értékelő értelmezések (inferences) .............................. ........................................ ............................ ......................... ......................... ......................... ................ .... 34 c.)Pozitív preferenciális értékelések ......................... .................................. ...................... ....................... ........................... ............... 35 d.)Pozitív kényszerítő (musturbatory) értékelések ....................... értékelé sek ........................ ......................................... ............................... .......................... ......................... ........................ ........... 37 e.)A negatív preferenciális értékelések értékelé sek ........................... ..................................... ...................... ....................... ...................... ........... 37 f.)Negatív kényszerítő ('musturbatory') értékelések g.) A logikai tévedések és a nem realisztikus értelmezések............................................................ 39
Következmény Következmények ek ( C )................................... )................................................... ............................. .............................. .............................. ........................... ................... ..... 41 A pszichológ pszichológiai iai problémák problémák típusai........................ típusai........................................ ............................ ............................. .................................. .............................. ................. 46 Kezelés Kezelés .......... .............. ........ ........ ........ ......... .......... .......... ......... ......... ......... .......... .......... ......... .......... ......... .......... .......... ......... ......... .......... ........... .......... ......... ........ ........49 ....49 Hatékony Hatékonyság ság ............................. ............................................ .............................. ............................... .................................. .............................. .......................... ........................54 ..........54 IV.MODUL A KOGNITÍV KOGNITÍV TERÁPIÁK A.T. BECK MEGKÖZELÍTÉSÉBEN......... MEGK ÖZELÍTÉSÉBEN...................... .......................... .......................... ................. 67 A Beck által kidolgoz kidolgozott ott kognitív kognitív terápia terápia elméleti elméleti alapjai......................... alapjai...................................... .............................. ...........................67 ..........67 A kogníció kogníciókk ............................ ............................................ ............................. .............................. .................................. ............................. .............................. ..........................67 ........67 A kognitív kognitív folyamatok....................... folyamatok.................................... ............................. ................................ ................................ ................................ .............................70 .............70 Kognitív Kognitív sémák.................... sémák...................................... ............................... ............................ ............................... ............................. ............................. .............................72 .............72 Kezelés ...........................................................................................................................................................74
Hatékony Hatékonyság ság ............................ ............................................ ............................. .............................. ............................. ............................. ............................. ............................77 ................77 V. MODUL A RITUÁLÉK SZEREPE A PSZICHOTERÁPIÁS PSZICHOTERÁPIÁS STRATÉGIÁBAN STRATÉGIÁBAN ............... ......................... .................. ................ ........ 83 A rituálék rituálék meghatáro meghatározása zása ........................... ....................................... ............................ ........................... ............................ .................................. ............................. ............... ... 83 A pszichote pszichoterápiá rápiáss rituálék rituálék funkciói................. funkciói.............................. ............................... ................................... .............................. .............................. ...................... .....86 86 A pszichoterá pszichoterápiás piás rituálék rituálék alkalmazásá alkalmazásának nak stratégiái stratégiái ............................. .......................................... .............................. .............................. ............. 88 ................................................. ...................... ..................... ....................... ......................... ...................... ......... 88 a.) Belső és külső cselekvések ..................................... cselekvések ................................................ ..................................... ............. 88 b.) Terápiás ülésen belüli, illetve azon kívüli cselekvések........................ ........................................... ........................... ............................... ............................... ................. ... 89 c.) Formális és informális cselekvések .............................. cselekvések cselekvé sek ............................. .............. .......................... .......................... ............................. ........................... .............. . 91 d.) Asszimiláló és akkomodáló ................................................................ .................................... .......... 92 e.) Hasznos Hasznos és haszontalan haszontalan kimetelű kimetelű cselekvések ......................................
Otthoni Otthoni feladatok................ feladatok............................. .............................. ............................. ............................. ................................. ........................... ............................. .......................... ........95 95 meghatároz ása .......................... ......................................... ............................ ......................... ....................... ....................... .................. ...... 96 Az otthoni feladatok meghatározása .................................. .............................. ................................... .............................. .......................... ................... ...... 96 Az otthoni feladatok bemutatása ...................... ............................................................ .................................................... ................................................. .......................... ... 97 A problémák megelőzése .................................. 9 7
A viselkedésterá viselkedésterápiák piák ........................... ........................................... ............................... ............................. ............................. ................................ ............................... .................. ....98 98 AJÁNLOTT IRODALOM ............................ ........................................ ............................. ................................. ........................... ............................ ........................ .......106 106 MELLÉKLETEK ...................... ....................................... ............................. ............................. ................................. ............................. .............................. ........................1 .......114 14
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
I. MODUL A PSZICHOTERÁPIÁS PSZICHOTERÁPIÁS MÍTOSZOK 1. egység A pszichoterápiás mítoszok terápiás hatótényező szerepe A pszichoterápiás folyamatok kutatói közül elsőként Frank hívta fel a figyelmet arra, hogy minde mindenn sikeres sikeresnek nek mo mondh ndható ató beavat beavatko kozás zás valami valamilye lyenn racioná racionális lis magyaráz agyarázatta attall szolg szolgál ál a kliens kliens problémái kialakulásának és fennmaradásának
megindokolására. Frank (1985) ezeket a
konceptuá konceptuális lis sémákat sémákat mítoszok nak n ak neve nevezi zi.. Mít Mítos oszo zonn oly olyan an elbes elbeszé zélés léstt értü értünk nk,, mely mind inden en terápiáss ’mítosz ’mítoszok’ bizonyítást nélkülöző abszolút igazságot igazságot fogalmaz meg (Vargha, 1995). A terápiá ok’ lényeg lényegileg ileg azok azok az elméleti elméleti rendsz rendszere erek, k, melyek melyek a külön különböz bözőő beavat beavatko kozá zások sokat at megalapo megalapozzák zzák.. Minden, Minden, tudományos tudományos igénnyel igénnyel fellépő pszichoterápiá pszichoterápiáss mód módszernek szernek rendelkeznie rendelkeznie kell egy olyan koherens elmélettel, mely képes megmagyarázni az ember pszichológiai problémáinak sokféleségét és amelyik, egyúttal, azokat a beavatkozásokat is megindokolja, melyeket a szóban forgó módszer a tünete tün etekk és a problém problémák ák felszám felszámolá olása sa érdekéb érdekében en bevet bevet a kezelés kezelés folyam folyamán. án. Frank Frank (1985) (1985) azért azért is indo indoko koltn ltnak ak tart tartja ja ezek ezeknek nek az elméle elméleti ti rends rendsze zere rekn knek ek a ’mít ’mítos osz’ z’-k -ként ént cím címkézésé kézését, t, mert, ert, bár bár tudom tud omány ányos os formába formábann fogalm fogalmazo azottak ttak,, sem érvelésü érvelésük, k, sem az általuk általuk javaso javasolt lt eljárá eljárások sok nem cáfolhatók cáfolhatók meg. meg. Hagyomány Hagyományosan, osan, a terápiás sikereket sikereket –nemritkán –nemritkán tévesen– tévesen– a konceptuáli konceptuáliss keret érvényesség érvényességének ének beigazolásak beigazolásaként ént kezelik, kezelik, míg a kudarcoka kudarcokatt járulékos járulékos tényezők tényezők számlájára számlájára írják. Ebből Ebb ől a szemp szempont ontból ból mérvad mérvadóna ónakk tartja tartja a szerző szerző azt, azt, hogy hogy még soha egyetle egyetlenn pszicho pszichoteráp terápiás iás módszert sem száműztek, arra való hivatkozással, hogy valamelyik másik eljárás elméleti alapjai ’érvényesebb ’érvényesebbek’ ek’ lennének. lennének. Inkább Inkább az tűnik bizonyíthatóna bizonyíthatónak, k, hogy a terápiás terápiás mít mítosz osz eredményessége eredményessége nem is annyira az elmélet ’helyességének’ függvénye, mint inkább annak, hogy mennyire képes a kliens, tehát a magyarázat haszonélvezője számára ezt elfogadható formába önteni. Watz Watzlaw lawic ickk (1985 (1985)) szer szerin intt a teráp terápia ia célja célja a prob problém lémát át szülő szülő tévhi tévhite tett egy egy oly olyann annal al helyettesíte helyettesíteni, ni, mely mely kevésbé kevésbé fájdalomk fájdalomkeltő. eltő. "Amennyi "Amennyiben ben úgy teszünk teszünk mintha mintha valami valami valójában elem et vezetünk be, azaz egy létező lett volna, vagy valójában létezne, egy valódi realitásmódosító elemet olyan elemet, amely megteremti a maga realitását" (1985, 13 old.). A szerző által leírt eljárás négy lépést feltételez: (1) kialakul egy olyan helyzet amelyik valamilyen gyakorlati megoldást feltételez; (2) megfogalmazódik egy fikcionális ’mintha’ jellegű magyarázat („Ez a helyzet olyan, mintha…”); 3
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
(3) a fikció fikciótt úgy úgy építik építik bele bele az eredeti eredeti helyzet helyzetbe, be, minth minthaa valóba valóbann konkr konkrét ét tény tény lenne lenne és ennek ennek alapján kidolgoznak egy nem fikció jellegű, gyakorlati megoldást; és (4) ezt követően a fikciót el lehet vetni, illetve feleslegessé feleslegessé válik, válik, pontosan pontosan abból abból kifolyólag kifolyólag,, hogy olyan gyakorlati gyakorlati megoldást megoldást produkált, mely megszüntette azt a problémahelyzetet, amely megfogalmazását szükségessé tette. Létezik egy harmadik lehetőség is, amelyet Watzlawick ugyan nem említ, de amelyik a legközelebb áll a pszichoter pszichoterápiák ápiák által által előnyben előnyben részesített részesítetthez: hez: a személy személy a hatékonyság hatékonyságát át ekképpen ekképpen igazoló fikciót fikciót bevési, bevési, annak annak érdekéb érdekében, en, hogy hogy hasonló hasonló helyz helyzetek etekke kell szembes szembesülv ülvee ismét ismét bevess bevessee ezek megoldása céljából. Frank Frank (1985) (1985) szerin szerintt a míto mítosz szok ok a követ következ kezőő mechan mechanizm izmuso usokk útján útján fejtik fejtik ki hatásuk hatásukat: at: (terápiás mítoszok hatásmechanizmusai ): 1. Hozzájár ellensú súlyo lyozv zvaa ezált ezáltal al a klien klienss Hozzájárulna ulnakk a terápiás terápiás kapcsolat kapcsolat megszilá megszilárdít rdításáh ásához oz,, ellen elideg elidegened enedetts ettségi égi érzését. érzését. A kliens kliens és a terape terapeuta uta ugyan ugyanazo azonn meggyőz eggyőződés ődések ek melletti melletti elkötelezet elkötelezettsége tsége szoros szoros kapcsolato kapcsolatott alapoz alapoz meg kettejük között. között. Ez egyúttal arra is felhívja a figyelmet, figyelmet, hogy mindaddig mindaddig,, amíg a kliens csatlakozik csatlakozik a terapeuta terapeuta által vallott elméleti nézete nézetekh khez, ez, utó utóbbi bbinak nak mindent indent el kell kell követ követnie nie annak annak érdekében érdekében,, hogy hogy a felfogás felfogásbel belii különböző különbözőségek ségekből ből származó származó feszültségek feszültségeket et min minimális imális szinten tartsa. Ez mindenekelőt mindenekelőttt a kliens mítoszaival szemben tanúsított elfogadó attitűd által valósítható meg. 2. A mítosz mítoszok ok megihl megihleti etikk és fennta fenntartj rtják ák a kliens kliens segíts segítségg éggel el kapcso kapcsolat latos os elvárá elvárásai sait. t. E funkciójuk gyakorlása által nem csak azt biztosítják, hogy a kliens kitartson a terápiában, hane hanem m egyútt egyúttal al erőte erőtelje ljess hatá hatást st gyak gyakor oroln olnak ak moráljá oráljára ra és hozz hozzájá ájáru rulna lnakk a tüne tünetek tek felszámolásáh felszámolásához. oz. A remény felkelté f elkeltésének sének mozzanat mozzanataa a legnagyobb legnagyobb jelentőségű, jelentőségű, tekintetbe tekintetbe véve Luborsky megállapít megállapítását, ását, mely mely szerint „az utólagos utólagos nyereségek nyereségek legjobb legjobb prediktorát prediktorát azok azok a korai korai ülések ülések alatt alatt kifejez kifejezett ett elvárás elvárások ok képezi képezik, k, … amelye amelyeke kett a kliens kliens a korai korai eredmény eredményekr ekree vonat vonatkoz kozóan óan fogalm fogalmaz az meg (Frank (Frank,, 1985, 1985, 62 old old.. nyomá nyomán). n). A javu j avulásba lásba vetett bizalom annyiban válhat hatékony terápiás tényezővé, amennyiben a kliens a kezelés sajáto sajátoss folyam folyamata ataiho ihozz és ezek ezek kim kimene enetele teleihez ihez kapcso kapcsolja. lja. Ez a megálla megállapít pítás ás a kliensek kliensek terápiára terápiá ra való felkészítés felkészítésének ének,, ’szocializáció jának’ jelentőségére hívja fel a figyelmet. figyel met. Ennek alapvető célkitűzéseit a következőkben foglalhatjuk össze: (1) tisztázni a klienssel a terá terápi piaa foly folyam amat atát át;; (2) (2) bizt biztosí osíta tani ni a klie kliens nstt arró arról, l, hogy hogy a keze kezelés lés haté hatéko kony ny lesz lesz;; (3) (3) szét szétfo fosz szla latn tnii az irre irreál ális is elvá elvárá ráso sokkat és megel egelőz őzni ni ezál ezálta tall a csal csalód ódás ások okat at;; és (4) (4) hozzás hozzáseg egíte íteni ni a klien klienss ahhoz ahhoz,, hogy hogy hatéko hatékony nyabb abban an meg tud tudjon jon felelni felelni annak annak a képnek, képnek, melyet melyet a terapeu terapeuta ta a ’jó’ ’jó’ kliens kliensről ről kialak kialakíto ított. tt. Utóbbi Utóbbi funkció funkciótt mind indene eneke kelőtt lőtt annak annak a konk konkrét rét szere szerepn pnek ek a term termin inus usai aiba bann kell kell érten érteni, i, melyet elyet a terap terapeu euta ta álta általl gyak gyakoro orolt lt megközelítés a kliens számára előír a terápiában. 4
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
3. Új tanulási helyzeteket teremtenek teremtenek és ezáltal lehetővé teszik a kliens számára, hogy más módon mó don szeml szemlélje élje saját saját magá magát,t, a töb többie bieke ket,t, a jövőt, jövőt, problém problémáit áit,, illetve illetve hogy hogy alternat alternatív ív értékeket értékeket fogadjon fogadjon el. Nem szabad szabad ugyanakko ugyanakkorr figyelmen figyelmen kívül kívül hagyni hagyni azt a rendkívül fonto fontoss tényt tényt sem sem, hogy hogy a hang hangsú súly ly a tanu tanulás lás élmény élményös össz szet etevő evőjén jén,, nem nem az újo újonn nnan an megszerzett megszerzett ismeretek ismeretek kognitív tartalmán tartalmán van. Lényeges, Lényeges, hogy a kliens úgy élje meg ezeket az új meglá meglátáso tásoka kat,t, min mintt egész egész nézőpo nézőpontjá ntjátt forrad forradalm almasí asító tó felism felismerése eréseket ket,, melynek eredmények eredményeképpen éppen saját személye személye vagy problémái problémái radikálisan radikálisan új megvilágít megvilágításban ásban tűnnek fel. 4. Emocionálisan megérintik a klienst és ezáltal biztosítják azt a motivációs erőt, melyre a kliensnek a terápiával együtt járó nehézségek és szenvedések felvállalásához van szüksége, megkö megkönny nnyíti ítikk az attitű attitűdö dökk és magatart agatartáso ásokk megváltoz egváltoztat tatásán ásának ak folyam folyamatát atát,, valamint valamint fokozzák a külső ráhatásokkal szembeni fogékonyságot. kognitív kontro kontroll ll 5. Fokozzák mindenek denekelőtt előtt a kognitív Fokozzák a kliens kliens hatékonysági hatékonysági-- és kontroll kontroll érzését, érzését, min
érzéséne érzésénekk fokozá fokozása sa által. által. Azálta Azáltal,l, hogy hogy a kliens kliens fokoz fokozato atosan san megérti egérti saját saját magát és problémáit, önbizalma és önbecsülése növekedik. Nagy jelentőséggel bír ebből a szempontból, hogy a racionális magyarázó séma elsajátítása nyomán, a személy képes úgy tekinteni problémáira, mint fájdalmas és szenvedést okozó, ám logikus törvényszerűségek szerin szerintt zajló zajló folyam folyamatok atokra. ra. Ebb Ebből ől a szem szempon pontbó tbóll puszt pusztán án a problém problémák ák címkéz címkézésén ésének ek is lehet lehet azon azonna nali li megkön egkönnye nyebb bbülé ülést st eredm eredmény ényez ezőő hatá hatása sa.. Ezt Ezt fogalm fogalmaz azta ta meg Torrey Torrey Rumpelstiltskin elvként, elvként, arra a mesére való utalásként, melyben a királynő úgy töri meg a gonos gonoszz törpe törpe varázs varázsere erejét, jét, hogy hogy kitalá kitalálja lja annak annak nevét. nevét. Maga Maga a címkéz címkézés és is azt sugallja, sugallja, hogy a probléma ismert, valamilyen osztályozási rendszerbe foglalt, tehát –kognitív szinten legalábbis– kontroll alatt tartott és nem annyira aberráns, hogy még csak nem is hallott róla senki. Nem várható egy olyan egyszerű ’beavatkozás’ részéről, mint amilyen a címkézés tart tartós ós fesz feszül ülts tség égcs csök ökkkenté entés, s, de akár akár idei ideigglene leness hatá hatássa is alk alkalm almas lehe lehett anna annak k illusztrálására, hogy hogyan működik a terápiás mítosz. 6. Megteremtik a tanultak begyakorlásának lehetőségét. Miután a személy elsajátította azt a magyarázó magyarázó elvet, melynek segítségével segítségével a terápia során problémáit problémáit konceptu konceptualiz alizálják álják,, ezt felhasználhatja arra, hogy más nehézségeit is jobban megértse. Ezáltal úgy saját reakciói, mint azok azok amely amelyek eket et a több többie iekk manife anifesz sztá tálna lnak, k, megmagy egmagyar aráz ázha hatóv tóváá és – ezált ezáltal al – elfogadhatóbbá válnak a számára. A teráp terápiá iáss mít ítos oszo zokk jelen jelentő tősé ségé géve vell
a pszi pszich chot oter eráp ápiák iák hatá hatásm smech echan aniz izm musai usaina nakk
és
jelenségvilágának más kutatói is egyetértenek. Marmor (1980) például, a kognitív tanulás bizonyos 5
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
szintjéről szintjéről beszél, amely egy érthető és jelentéssel bíró keretet biztosít a kliens számára, problémái megérté megértéséhe séhez. z. Karasu Karasu (1980) (1980) kognití nakk (‘cog (‘cogni nitiv tivee master asteryy’) neve nevezi zi a kliens liensek ek új kognitívv uralás uralásna gondo gondolko lkodásm dásmint intáza ázatok tokka kal,l, illetve illetve a világ világról ról vallot vallottt módosíto ódosított tt szem szemlélet lélettel tel való való felvértezés felvértezését. ét. Strupp számára a terápiás tanulás azt a folyamatot jelöli, melynek során a kliens lemond azokról a régi ‘leckékről’, ‘leckékről’, amelyekrő amelyekrőll bebizonyo bebizonyosodott sodott,, hogy hogy nem működőképes működőképesek ek és amelyek a személy érdekeivel érdekeivel ellenkező ellenkező hatást fejtettek ki. Ugyanakk Ugyanakkor, or, olyan gondolkodásm gondolkodásmintáz intázatok atokat at sajátít sajátít el, melyek melyek az adaptác adaptáció ió irány irányába ába mu mutat tatnak nak (Kleinke (Kleinke,, 1994 1994 nyom nyomán) án).. Viszo Viszonyla nylagg ritka ritka kivételnek kivételnek inkább azok a szerzők számítanak, akik nyíltan mindennemű terápiás elméletet elvetnek. Ennek az állásp álláspon ontn tnak ak a legno legnotó tóri rius usab abbb
képv képvis iselő elője je a pszi pszich chot oter eráp ápiá iákk stra stratég tégia iaii megkö megköze zelít lítésén ésének ek
legjele legjelent ntőse ősebb bb művelője, űvelője, Milt Milton on H. Erick Erickson son volt. volt. Amint Amint azonba azonbann arra arra Stern Stern (1985) (1985) rámuta rámutatt hiányánál címmel jelent meg–, tanulmányában –mely a szuggesztív Nincs jobb elmélet az elmélet hiányánál címmel Erickson esetében is csak arról van szó, hogy a hipnózis legnagyobb újítójaként ismert terapeuta tiltakozását fejezi ki azzal szemben, hogy a klienst valamilyen elméleti séma keretei közé préseljék be minden áron. Ericksonnak az a felfogása pedig, hogy a klienst saját ‘elmélete’ befolyásolja befolyásolj a problémái kialakulásában, más terápiás elméletalkotókéval rokonítható (pld. a kognitív terápiák képviselői által vallottal). Ha a különböző terápiás irányzatok egyetértenek a beavatkozások elméleti megalapozásának szükségess szükségessége ége tekintetébe tekintetében, n, a konceptuális konceptuális mo modellek dellek,, ezek bemutatása bemutatása és a terápiás beavatkozás keretén keretén belüli súlypontoz súlypontozása ása tekintetéb tekintetében en már jelentős jelentős eltérések vannak. vannak. Természetsz Természetszerű, erű, hogy a külön különböz bözőő megköze egközelíté lítések sek (a Bevezeté urzuss keretén keretén belül ismertetett ismertetett Bevezetéss a pszicho pszichoterá terápiába piába kkurzu módszerek mód szerek)) mindegy mindegyike ike kidolgozz kidolgozzaa a maga elmélet el méletii mo modelljét. delljét. Vannak terapeutá terapeuták, k, akik az általuk által uk vallott terápiás elméletet a szó szoros értelmében előadás keretében mutatják be. Ez a megközelítés jellemző a különböző stresszmenedzselő és kommunikációs tréning csoportok által alkalmazott eljárásra, eljárásra, de ugyanakko ugyanakkorr például a tranzakció tranzakcióanalízi analízisre sre is. A kognitív kognitív viselkedéste viselkedésterápiá rápiákk képviselői nagy nagy előszer előszerete etette ttell látják látják el kliens klienseik eiket et oly olyan an brosúr brosúrákk ákkal al és hangk hangkazet azetták tákkal, kal, melye melyekk célja az általuk általuk alkalma alkalmazo zott tt eljárás eljárások okat at megalapo egalapozó zó elméleti elméleti modell odell bemuta bemutatás tása. a. A hip hipnot notera erapeu peuták ták a terápiás terápiás mítoszt mítoszt a transzállapotb transzállapotban an levő klienssel klienssel közlik, közlik, annak érdekében, érdekében, hogy a vele szembeni szembeni ellenállások ellenállásokat at minim minimálisra álisra redukálják redukálják.. A pszichod pszichodinam inamikus ikus irányzatok irányzatok képviselői képviselői nem ismertetik ismertetik form formálisa álisann elméle lméleti ti elké elképz pzelé elése seik iket et a klie kliens nsse sel, l, inká inkább bb impli implici citt form formában ában közl közlik ik ezek ezeket et az értelmezés sorai között. Igen hatékony és eredeti megoldás a mítoszok és értelmezések metaforikus formában való közlése. Morr Mo rris is (200 (2003) 3) az aláb alábbi biak akba bann
szem szemlé lélt ltet etii
a psz pszicho ichote terá rápi piás ás
mítos ítoszzok
alap alapve vető tő
komponen kom ponenseit: seit: az okokat okokat a diszfunkcioná diszfunkcionális lis személyi személyi jellemzők jellemzőket, et, a problémákat problémákat eredményező folyamatokat és a pszichológiai problémák formáját öltő következményeit. 6
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Mögöttes pszichológiai pszichológiai mechanizmus
EREDET
DISZFUNKCIONÁLIS SZEMÉLYI JELLEMZŐK
folyamatok
PSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁK
1. ábra. (Morris, ábra. (Morris, 2003, 2 old. nyomán) Morris Morris (2003) (2003) modellje odellje alapjá alapjánn a követ következ kezőké őképpe ppenn ábráz ábrázolh olható ató a pszich pszichodin odinamik amikus us irányzatok jellegzetes mítosza: Mögöttes pszichológiai pszichológiai mechanizmus
Fixációkat Fixációkateredményező eredményező gyerekkori gyerekkori élmények
Az elviselhetetlen gondolatokat kezelő hárító mechanizmusokat magukba foglaló tudattalan konfliktusok
hárítások
Tünetek amelyek amelyek tudattalan konfliktusokat meg jelenítenek meg
2. ábra. (Morris, ábra. (Morris, 2003, 7 old. nyomán) Másik pszichoteráp pszichoterápiás iás megközelítés megközelítés,, a Rogers által által kidolgoz kidolgozott ott személyköz személyközpontú pontú terápia terápia modellje a következőképpen fest: Mögöttes pszichológiai mechanizmus
Feltételes pozitív viszonyulás
Inkongruencia a self és a tapasztalatok között (A személyes érték feltételei)
3. ábra (Morris, ábra (Morris, 2003, 9 old. nyomán)
7
Hárító magatartás (tapasztalatok tagadása vagy torzítása), rosszul hárítások szervezett viselkedés
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Morris (2003) szerint az esetmegfogalmazás a terápiás mítoszoknak a következő négy elemből álló struktúráját képezi le: 1. azoknak a pszichológiai nehézségeknek a listája, amelyekkel a kliens szembesül; 2. azok a disszfunkcionális személyi jellemzők, amelyek feltételezhetően hozzájárulnak a probléma kialakulásához, vagy fennmaradásáho fenn maradásához; z; 3. az a hipotétikus folyamat, amely által a disszfunkcionális személyi jellemzők előidézik, illetve fenntartják a problémát; és 4. a disszfunkcionális személyi jellemzők eredete. Két oly olyan an pszic pszichot hoteráp erápiás iás megköz megközelí elítés tés ismere ismeretes tes,, amely amelyeke ekenn belül belül a terápi terápiás ás mítosz mítoszok ok közpon központi ti szerepe szerepett játszan játszanak: ak: a kognití kognitívv terápiá terápiákk és a pszicho pszichoana analit litik ikusa usann orientá orientált lt teráp terápiák iák;; a terápiás mítoszok fejezetén belül ezek ismertetésére térünk ki részletesebben.
Irodalom Belger (2003): 1–12 old. Padesky és Mooney (1990): 13–14 old. Peseschkian (1991): 13–46 old. Vargha és Dafinoiu (2003): 183–193 és 306–307 old.
Kulcsfogalmak kognitív kontroll
terápiás mítosz
realitásmódosító elem
terápiás mítoszok hatásmechanizmusai
terápiára való szocializáció
terápiás tanulás
8
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Önellenőrző Önellenőrző kérdések kérdése k Mik a pszichoterápiás mítoszok? Mit tekintenek a pszichoterápiás módszerek elméleti alapjai igazolásaként? Mit okolnak általában a terápiás beavatkozások kudarcaiért? Minek a függvénye a terápiás mítosz eredményessége? Melyek a fikcióra alapozó megoldások jellemző mozzanatai? Milyen következményekkel jár a kliens és a terapeuta nézeteinek egymáshoz hangolódása? Miben látja Luborsky a pszichoterápia kimenetelének legmegbízhatóbb prediktorát? Hogy kell megélje a kliens a kezelés során szerzett új belátásait? Hogyan járulhat hozzá a terápiás mítosz a változáshoz szükséges motiváció biztosításához? Milyen típusú kontroll érzésének fokozásához járul hozzá a terápiás mítosz? Milyen folyamatra vonatkozik a terápiás tanulás fogalma? Hogya Hogyann old oldják ják meg a kül különb önböző öző teráp terápiás iás irányz irányzato atokk képvi képviselő selőii a pszich pszichote oteráp rápiá iáss mítosz mítoszok ok bemutatásának feladatát? feladat át? Feladat Olvassátok el a következő keleti történetet. Gondolkodjatok el azon, hogy milyen típusú pszichológiai problémák esetében es etében lehetne a terápiás beavatkozásban felhasználni. Ugyanolyan erős vagyok, mint negyven évvel ezelőtt
Összeült egyszer három öreg barát, és az ifjúság örömeiről, meg az öregség gondjairól folyt közöttük a szó. “Ó, jaj – sóhajtott az egyik –, bizony az én csontjaim már nem az igaziak. Hogy futottam azelőtt, akár egy agár, most pedig annyira cserbenhagy a lábam, hogy már alig vonszolom vonszo lom egyiket egyiket a másik után.” –„Jól mondod – helyeselt a második. Én is érzem, hogy ifjúságom ereje teljesen elszivárgo elszi várgott tt belőlem, akár sivatagból a víz. Változnak az idők, és az idő malomköve között felőrlődünk mi is. A harmadik, a néptanító mollah, bár ugyanolyan reszketeg volt, mint társai, a fejét rázta: „Nem értelek benneteket, barátaim. Én bizony semmit sem ismerek abból, amiről ti panaszkodtok. Én ma is ugyanolyan erős vagyok, mint negyven évvel ezelőtt.” Ezt viszont a másik kettő fogadta foga dta hitetlenül. De bizony! –erősködött a mollah. –Úgy van, ahogy mondom, és a minap ennek bizonyságát is adtam: adtam: a hálóka hálókamrá mrában ban emberem emberemléke lékezet zet óta ott áll egy súlyos súlyos tölgyfa tölgyfa szekrén szekrény. y. Negyve Negyvenn évvel ezelőtt megpróbáltam megemelni, de mit gondoltok, barátaim, mi történt? Meg se bírtam mozdítani. Tegnap azután eszembe jutott, megpróbálom még egyszer megemelni azt a szekrényt. Nekifeszültem minden erőmmel, de másodjára sem sikerült. Ez viszont világosan bizonyítja: ma is ugyanolyan erős vagyok, vagyok, mint negyven negyven évvel évvel ezelőtt ezelőt t
Peseschkian, 1991, 184-185.old.
9
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
II. MODUL A KOGNITÍV TERÁPIÁK 1. egység A kognitív terápiák Holl Hollon on és Beck Beck (198 (19866) úgy úgy hatá határo rozz zzák ák meg a kognitív a t, ille illetv tvee kogn kognit itív ív kognitív terápi terápiák ák at, viselkedésterápiákat, mint „azokat a megközelítéseket, melyek a meglévő, vagy anticipált zavarokat a kogníciók kogníciók,, vagy a kognitív folyamatok folyamatok mód módosítás osításaa által próbálják próbálják megváltozta megváltoztatni” tni” (443 old.). Tölgyes Tölgyes (2000) megfogalm megfogalmazásába azásábann viszont viszont a kognitív kognitív terápiák terápiák aktív, aktív, nagyfokú nagyfokú strukturáltságot strukturáltságot muta mu tató tó,, időh időhat atár áros os,, álta általáb lában an 12-20, 12-20, ritk ritkáb ábba bann enné ennéll nagy nagyob obbb üléss ülésszá zám mú teráp terápiák iák.. Cél- és problémaorientált módszerről módszerről van szó, amely elsősorban a jelenre és a jövőre irányul, a múltat csak a problémák kialakulásának megértéséhez használja fel, a múlttal való összefüggések megértetése a pácienssel nem döntő tényező. Edukatív jellegű is, amennyiben felkészíti a pácienst a jövőbeli nehézs nehézségek égekke kell való való megbir megbirkóz kózásr ásra, a, hogy hogy minte mintegy gy önm önmaga aga terape terapeutá utája ja legyen legyen a visszaes visszaesések ések megelőz megelőzéséb ésében” en” (324 (324 old old.). .). A kognit kognitív ív terápiá terápiákk szemléle szemléletébe tében, n, a személy személy aktíva aktívann cselekvő, cselekvő, autonóm és potenciálisan racionális ágens (ügynök), aki rendelkezik a beszéd és a kommunikáció képességével. Ebben a minőségében egyaránt hozzájárul saját self-je és a környező világ építéséhez, spontán spontán mó módon don célokat tűz ki maga maga elé, hierarchikus hierarchikus terveket terveket dolgoz dolgoz ki és ezeknek megfelelően cselekszik (Wagner és Reinecker, 2003). Dowd Dowd (1997) (1997) a kogn kognitív itív modell odell töb többb alapté alaptétel telét ét össze összegz gzi,i, melyek melyek a kogn kognití itívv terápiá terápiák k tradicionális megközelítését jellemzik: Azt feltételezik, hogy a pszichológiai problémák a saját képességekre, a személy értékére és magatartására vonatkozó negatív kogníciók együttesével társulnak. Bár ezek a kogníciók nincsenek állandóan jelen, a stresszkeltő helyzetekben aktiválódhatnak. Azt feltételezik feltételezik,, hogy ezek a negatív negatív kogníciók kogníciók,, természetüke természetükett tekintve, tekintve, történetnélküliek (ahistorikusak). Ebből kifolyólag nem sok figyelmet szentelnek annak, hogy honnan származnak ezek a negatív kogníciók, illetve annak, hogy miért alakultak alakultak ki. Ez azt a meggyőződés meggyőződéstt tükrözi, tükrözi, hogy elegendő arra koncentrálni, hogy hogyan módosíthatjuk a jelenben őket és amennyiben ezeket az erőfeszítéseket siker koronázza, bekövetkezhet az emocionális megkönnyebbülés. Bár a különböző megközelítések eltérő módszereket javasolnak, lényegileg mindegyikük a negatív kogníciók módosítására fekteti a hangsúlyt . 10
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Azt Azt feltéte feltételez lezik ik,, hogy hogy a negatív negatív kogn kogníci íciók ók a tudat számára legalább bbis is a számára hozzáférh hozzáférhetőek etőek , legalá terapeuta terapeuta segítségév segítségével. el. Az elfojtott tudattartalm tudattartalmak ak fogalmát fogalmát már a kognitív kognitív terápiák előfutáraiként nyilvántartott magatartásterápiák elvetették. Ezeke Ezekett a tételek tételeket et úgy úgy tekint tekinthet hetjük jük,, mint mint a kogn kognití itívv terápi terápiák ák megjelené egjelenése seko korr uralkodó uralkodó szerepet szerepet betöltő betöltő pszichoan pszichoanalízis alízissel sel szembeni szembeni ellenreakc ellenreakció ió megnyilv megnyilvánulása ánulásait it és mint azoknak az – eseten esetenké ként nt igen igen agress agresszív zív–– támadá támadások soknak nak az ideoló ideológi giai ai alapjai alapjait,t, melyek elyek a kognit kognitív ív terapeu terapeuták ták részéről a pszichodinam pszichodinamikus ikus nézeteket nézeteket valló terapeuták terapeuták irányában irányában kifejeződtek kifejeződtek.. Dowd kénytelen elismerni, hogy ezek a tételek ebben a formában ma már tarthatatlanok és a kognitív megközelítés hívei kénytelenek voltak árnyalni őket. Ami a nem tudatos folyamatok szerepét illeti a pszichológiai problémák kialakulásának folyamatában, ezt már Mahoney (1985) is elismeri. Eysenck és Keane (1997) (1997) olyan olyan vizsgálatok vizsgálatok eredményei eredményeiről ről számolnak számolnak be, amelyek bizonyíték bizonyítékokat okat találtak találtak az elfojtásra és az elfojtott tartalmak visszatérésére, míg Stein (1992 egyenesen a kognitív pszichológust fedezi fel Freudb Freudban. an. Dowd Dowd maga is úgy vélekedi vélekedik, k, hogy hogy a kognit kognitív ív tevékeny tevékenység ség jelentő jelentőss hányad hányadaa – elképzelhető akár az is, hogy legnagyobb része– implicit jellegű vagy hallgatólagos (‘tacit’), azaz nem tudatos. Gyakran, az implicit folyamatok gazdagabbak és nagyobb mértékben elaboráltak, mint az explicit formában tudomásul vettek. Ennek közvetlen gyakorlati következménye az, hogy ezek a kogn kogníc íció iókk nem is köze közelít líthe hető tőkk meg haték hatékon onya yann a verb verbáli áliss pszic pszicho hote terá rápi piák ák hagyo hagyom mányos ányos eszköz eszközeive eivel,l, tekint tekintetbe etbe véve, véve, hogy hogy ezek ezek csak csak igen igen kis kis mértékben értékben képesek képesek az implicit kogníciók befolyásolására. Dowd erre való tekintettel javasolja a hagyományos hagyományos kognitív beavatkozások beavatkozás ok hipnóz hip nóziss issal al való való kiegé kiegészí szítésé tését.t. A korább korábban an szám száműzö űzött tt és az utóbbi utóbbi idő időben ben a kognit kognitív ív terapeu terapeuták ták figyelm figyelmének ének középp középpont ontjába jába került került pszich pszichodi odinam namik ikus us témák témák közöt közöttt megemlíti egemlíti még a mú múltbel ltbelii események folytonos hatását, az elsődleges gondozást biztosító személyek (mindenekelőtt a szülők) szerepét szerepét az egyedfejlődés egyedfejlődés folyamatában folyamatában,, valamint valamint a az emberi megismerés megismerés strukturális strukturális jellegét az alapv alapvet etőő sémák sémák kiala kialaku kulás lásán ának ak folya folyam matáb atában an.. Wagn Wagner er és Reine Reineck cker er (2003 (2003)) szin szintén tén amelle amellett tt érvelnek, hogy az információk javarészt nemtudatos feldolgozásának körülményei közepette, úgy a kognitívkognitív-,, mín míntt a magatartás magatartásteráp terápiás iás megköz megközelítése elítésekk nagyobb nagyobb hangsúlyt kell fektessene fektessenekk a azokra a folyamatokra amelyek a tudatosság szféráján kívül zajlanak és amelyek jelentést tisztázó értéke nem vonható vonható kétségbe kétségbe azoknak azoknak az empírikus empírikus adatoknak adatoknak a birtokában, birtokában, amelyet amelyet az újabb pszichológiai pszichológiai vizsgá vizsgálato latokk halmozt halmoztak ak fel. Mi töb több, b, ezt ezt támasz támasztják tják alá azok a tények tények is, amelyek amelyek arra a jelentős jelentős szerepre szerepre utalnak, utalnak, amelyet a tudattalan tudattalan folyamatok folyamatok (pl. a személyköz személyközii kapcsolatok kapcsolatokat at befolyásolók) befolyásolók) játszanak a pszichológiai problémák és a mentális zavarok meghatározásában. megha tározásában. Leahy Leahy (1997b (1997b)) a terápi terápiás ás beavatk beavatkozá ozások sokka kall szemben szembenii ellenál ellenállás lások ok terápi terápiás ás kezelés kezeléséről éről érteke értekezik zik,, míg Holland Holland egyen egyenese esenn arról arról ír, hogy hogyan an kamatoz kamatoztat tathat hatóó a kogn kognití itívv terápiá terápiákk integrá integrált lt megközelítés megközelítésében ében az áttétel Malan és Davanloo által kid kidolgoz olgozott ott mo modellje. dellje. Másik szerző, szerző, Sacco 11
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
(1981) az in az in vivo alkalmazott, vivo alkalmazott, tehát a terápiás rendelő falain kívül költöző kognitív terápia részéről vár hatékonyabb beavatkozásokat. Bármennyire is jelentősek lehetnek ezek a szemléletváltozások a kognitív terápiák fejlődése szempontjából, ezek érdeklődésének középpontjában továbbra is azok a kognitív torzítások állnak, melye melyekk az elméle elmélett értel értelm mében ében a psz pszicho ichológ lógia iaii prob problém lémák ák forrás forrását át képe képezi zik, k, illetv illetvee amelyek amelyek befolyásolásától a terápiás változást elvárják. Leahy (1997a) ezeknek a következő átfogó leltárát állítja össze: 1. Gondolato személy meg van győző győződve dve arról, arról, hogy hogy tudja mire mire gondolnak a Gondolatolvasá lvasáss – – a személy többiek, többiek, anélkül, anélkül, hogy hogy bármi bár milyen lyen bizonyít bizonyíték ék állna a rendelkezésére rendelkezésére („Biztos („Biztos azt hiszi, hogy balek vagyok.”). 2. Jövendőmondás személy úgy jósolja jósolja meg a dol dolgo gokk kedvez kedvezőtle őtlenn lefoly lefolyásá ását,t, hogy hogy Jövendőmondás – A személy semmilye semmilyenn oly olyan an adat adat nem áll a rendelk rendelkezés ezésére, ére, amely amely előreje előrejelzés lzését ét alátám alátámasztha aszthatná tná („Most már biztos valami rossznak kell történnie.”). 3. Katasztro Az a meggyőz eggyőződé ődés, s, hogy hogy ami ami megtör megtörtént tént,, vagy vagy aminek aminek meg kell Katasztrofizálá fizáláss – – Az történ történnie nie,, valam valamilye ilyenn retten rettenete etess vagy elviselhet elviselhetetle etlenn dolog dolog kell kell legyen legyen („Nem („Nem fogom túlélni, ha nem sikerül a vizsgám.”). A személy mindig a legrosszabbra gondol és arra, hogy ennek a következményei számára elviselhetetlenek lesznek. 4. Címkézés – a szemé személy ly glo globáli báliss negatív negatív vonáso vonásoka katt tulajd tulajdon onít ít saját saját magána magának, k, illetve illetve azoknak a személyeknek, akikkel kapcsolatba kerül („Nem kellek senkinek.” „Szívtelen, ronda alak.”). 5. Pozitívumok személy ély úgy úgy értéke értékeli, li, hogy hogy minda indazz a jó, amin aminek ek része részese, se, Pozitívumok elvetése elvetése – – a szem értéktelen, közönséges, figyelemre méltatlan. Csak az számít, ami a kudarcok és elvétett cselek cselekvés vések ek családj családjáho áhozz tartozi tartozik. k. Ugyana Ugyanakk kkor or a mások mások vele szemben szemben kin kinyilv yilvánít ánított ott attitűdjei közül is kiszűri a pozitív elemeket tartalmazókat („Igaz, hogy kedves hozzám, de csak azért, mert jólnevelt és nem akar megbántani.” „Ez sikerült, de csak azért, mert piszokul szerencsés voltam.”). volta m.”). 6. Negatí személy szinte szinte kizárólag kizárólag a negatív negatív vonatkoz vonatkozások ásokra ra összponto összpontosít sít és Negatívv szűrő szűrő – a személy figyelmen figyelmen kívül kívül hagyja a pozitívumokat pozitívumokat („Nézzük („Nézzük csak meg min mindazok dazokat at a személyeket, akik utálnak.”). Ezt a logikai hibát szelektív általánosítás nak is nevezik. általánosításnak 7. Túláltal általános nos érvény érvényűű ’igazs ’igazságok ágok’’ kik kikövet övetkez keztet tetése ése egyed egyedii epizódok epizódok Túláltalános ánosítás ítás – – általá alapján. Eszerint az érvelés szerint, ami egyszer megtörtént, az minden olyan helyzetben amely amelyik ik az erede eredeti ti hely helyze zett ttel el halv halván ánya yann roko rokoní níth tható ató,, haso hasonl nlók óképp éppen en fog törté történn nnii („Nekem soha semmi nem sikerül.”).
12
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
8. Dichot azesem mények ények Dichotomi omiás ás gon gondol dolkod kodás ás – azese
és szem személy élyek ek ’mind ’mindenen-vag vagyy-sem semmi mi’’
term termin inus usai aiba bann való való megít egítél élés ése.A e.A szem személy ély a vele vele tört történ énőő dolg dolgok okat at
széls szélsős őség éges es
kateg kategóri óriákb ákban an értékeli értékeli és ekképpen ekképpen is antici anticipál pálja ja őket őket („Aki („Aki nin nincs cs velem velem,, az ellenem van.” van.” „Most „Most vagy vagy az enyém enyém lesz mind inden, en, vagy vagy minde mindent nt elvesz elveszíte ítek. k.”). ”). A depressz depressziós iós személy személyek ek hajlam hajlamosa osakk arra, arra, hogy hogy önm önmaguk aguk megítél megítéléséb ésében en a szélső szélsőség ségese esenn negatív negatív kategóriát részesítsék előnyben. ’Muszáj’-okk és ’kell’-ek ’kell’-ek – A 9. ’Muszáj’-o A személy az események alakulását annak prizmáján értékeli, hogy hogy saját saját elképze elképzelése lése szerin szerintt hogyan hogyan kellet kellettt volna volna alakulja alakuljanak nak,, ahelye ahelyett tt hogy hogy puszta puszta tényként kezelje őket („Jól kell megoldjam feladataimat. Ha nem sikerül, ez azt jelenti, hogy semmire sem vagyok jó.”). Beck (2001) szerint a mások megítélésében alkalmazott ’kell’’kell’- ek szülik szülik az ellenség ellenségess esség ég és a gyűlöl gyűlölet et érzelm érzelmeit. eit. A gyűlöl gyűlölkö ködő dő személy személy azt azt követeli követeli a másik ember részéről, hogy hogy legyen gondosko gondoskodó, dó, kedves, kedves, érzékeny, érzékeny, elfogadó, tiszteletteljes és megengedő. Ugyanakkor listát vezet arról is, hogy milyen ne legyen az, aki vele kapcsolatb kapcsolatbaa kerül: kerül: nemtörődöm nemtörődöm,, barátságtala barátságtalan, n, érzéketlen, érzéketlen, elutasító, elutasító, tiszteletlen tiszteletlen és szig szigorú orú.. Aki Aki nem képes képes megfele egfelelni lni ezek ezekne nekk a kény kénysz szerí erítő tő elvárá elváráso soka katt táplál táplálóó személyek személyek követelm követelményein ényeinek, ek, az nagy valószínűsé valószínűségge ggell kivívhatja kivívhatja maga maga számára amaz ellenségességét. 10. Perszonalizáció Ezzel a címkév címkével el illet illetik ik a kogn kognit itív ív terap terapeu euták ták azt azt az arány aránytal talan an Perszonalizáció – Ezzel felelősséget felelősséget,, melyet melyet a személyek az események események kedvezőtle kedvezőtlenn alakulásako alakulásakorr tulajdonítanak tulajdonítanak saját saját maguk aguknak nak.. A pers perszo zonal naliz izáci ációó az olya olyann önvá önvádak dak form formáját áját ölti öltik, k, mely melyek ek nem hajlandók hajlandók tudomásul tudomásul venni a más tényezők tényezők befolyását az események események alakulására alakulására vagy kimenetelére kim enetelére („Azért („Azért szakadt szakadt meg a kapcsolatom kapcsolatom,, mert nem voltam képes megoldani megoldani a felmerülő felmerülő problémákat.”). vádaskodáss – a pers 11. A vádaskodá perszo zona naliz lizác áció ió ellen ellenté téte te.. A váda vádask skod odóó szem személy ély a kuda kudarco rcoké kért rt a felelősséget teljes egészében másokra hárítja, tagadva azt, hogy neki magának bármiféle szerep szerepee lehetn lehetnee abban, abban, hogy hogy a történé történések sek úgy úgy zajlot zajlottak tak,, amint amint az beköve bekövetk tkeze ezett. tt. A személy rossz hangulatáért szintén másokat okol és nem hajlandó felelősséget vállalni a változásért sem („A partnerem az oka annak, hogy rosszul érzem magam.” „Azért vagyok olyan amilyen vagyok, mert a szüleim nem törődtek velem úgy ahogy kellett volna.”). 12. Az 12. Az igazságtal a személy olyan, a realitás talajától elrugaszkodott igazságtalan an összeha összehasonl sonlításo ításokk – a standa standardo rdokh khoz oz méri méri önm önmag agát, át, amelyek amelyek hátrány hátrányos os megvi megvilág lágítá ításb sbaa helyez helyezik. ik. Ezek Ezek az összehaso összehasonlítás nlítások ok különösen különösen az önbecsülésr önbecsülésree hatnak hatnak ki kedvezőtle kedvezőtlenül nül („Mások („Mások bezzeg többre vitték mint én.”).
13
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
13. Megbánás abból a premiss premisszáb zából ól ind indul ul ki, ki, hogy hogy a Megbánás irányults irányultság ág (’regret (’regret orientat orientation’) ion’) – – abból dolgok kedvezőbben is alakulhattak volna. A személy a múltja felidézésekor képtelen az esem esemény ények eket et pusz puszta ta tény tények ekké ként nt keze kezeln lni. i. Ehel Ehelye yett tt az nyom nyomasz asztja tja,, hog hogy job jobban ban,, hatékonyabban, kevesebb problémát előidézően kellett volna eljárjon („Ezt nem lett volna szab szabad ad mondja ondjam m.” „Ha „Ha akk akkor több több eszem eszem lett lett volna volna,, a karr karrie ierem rem másképp ásképp alaku alakult lt volna.”). 14. Mi 14. Mi történne, ha? – a a személy addig sanyargatja magát a „Mi történne, ha … ?” típusú kérdések sorozatával, amíg válaszai végképp képtelenné válnak arra, hogy kielégítsék. Ez a fajta kognitív attitűd húzódik meg a tehetetlenség és a reménytelenség mögött („Igen, de mi történik akkor, ha elfog a pánik? És ha nem leszek képes uralkodni magamon?”). 15. E 15. Emoci személy hagyja, hogy realitásészlelé realitásészlelését sét és értékelését értékelését érzelmei mocionál onális is érvelés érvelés – a személy irányít irányítsák sák („Ha („Ha depres depresszi sziós ós vagyok vagyok,, ez azt kell kell jelent jelentse, se, hogy hogy a kapcs kapcsola olatom tom rosszul rosszul működik.”). 16. Megcáf személy ély elve elvett minde indenn olya olyann érve érvet, t, amel amelyy nega negatí tívv Megcáfolá oláss képtel képtelen enség ségee – – A szem gondolatait cáfolni látszik. Az önmagát értéktelennek érző személy minden olyan tényt, amely amely ellentm ellentmon ondd
lesúj lesújtó tó önért önérték ékelé elésén sének ek,,
nem mérvad érvadók óként ént,,
azaz azaz figye figyelem lemre re
méltatl méltatlank anként ént kezel kezel és ennek ennek eredm eredménye ényekép képpen pen akkor akkor is kitart kitartha hatt gyatr gyatraa önbecsül önbecsülése ése mellett mellett,, ha eredmény eredményei ei más minősít minősítésre ésre jog jogosí osítan tanák ák fel („Nem („Nem ez a lényeg lényeg.. A dolgok dolgok ennél sokkal mélyebbek, ezek egész egyszerűen nem mérvadóak.”). 17. Ítéletközpontúság 17. Ítéletközpontúság – A A személy mindent a ’jó-rossz’, ’helyes-helytelen’, ’magasabbrendűalacson alacsonyab yabbre brendű ndű’’ stb. stb. kateg kategóriá óriákb kban an ítél ítél meg, meg, ahelye ahelyett tt hogy hogy egész egészen en egyszerű egyszerűen en tudomásul vegye, elfogadja vagy megértse őket. A személy folyton minősíti, méricskéli önmag önm agát át és a több többie ieke ket, t, önké önkény nyes es mércék ércéket et alkalm alkalmaz azva va és megáll egállap apítv ítva, a, hogy hogy a megmérettetés lesújtó eredménnyel zárult („Az iskolában katasztrofálisan teljesítettem.” „Elnéz „Elnézem em a gyerm gyermek ekem emet, et, menny ennyir iree nem képe képess ő sem sem valam valamire ire vinn vinnii ebbe ebbenn az életben.”.). (Leahy, 1997 a, 7-9 old. nyomán) Brewin (2006) a felelős tényezők két kategóriáját ( okok és é s következmények ) hívja segítségül a kognitív-vi kognitív-viselke selkedésteráp désterápiák iák általános általános mo modelljének delljének megalkotá megalkotásako sakor, r, amelyek amelyek három fő területen ( sérülékenység és fennmaradás)) érzékelhető. érzékelhető. A kognitívkognitív-viselk viselkedésterá edésterápiák piák megértését sérülékenység , jelentkezés és fennmaradás szolgáló szolgáló modellt az 4.ábra mutatja mutatja be.
14
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
K auzális tényezők
K öve tke z mé nye k
1. Sérülékenység Negatív élettapasztalatok (főleg, ha ellenőrizhetetlenek, ismétlődők, stb.)
Latens reprezentáci reprezentációk ók kialakulása kialakulása az emlékezetben emlékezetben (asszociáció (asszociációk, k, epizódikus emlékek, sematikus emlékek), amelyek a negatív hangulattal kapcsolják egybe
2. Jelentkezés Negatív tapasztalatok későbbi élet során
Negatív hangulat átélése. A pontatlan vagy indokolatlan indokolatlanul ul általánosíto általánosított tt reprezentációk aktiválása. Betolakodó gondolatok, képek, késztetések késztetések megtapasztalása megtapasztalása
3. Fennmaradás Fennmaradás vi selkedések sek A hangulat hangulat és az olyan típusú folyamatok Negatív gondolatok és viselkedé közötti közötti kölcsönhatá kölcsönhatások, sok, mint amilyenek amilyenek a állandósulás állandósulásaa és felerősödése szelektív figyelem, emlékezés, illetve értelmezés, értelmezés, a helytelen érvelés, az elkerülés és más biztonságkere biztonságkereső ső viselkedésformák, a gondolatszupresszió, a metakognitív meggyőződések stb.
A kognitív kognitív terápiák terápiák bevallottan bevallottan mindene mindenekelőt kelőttt a gondolkodás gondolkodásii folyamatokr folyamatokraa összpontosítják összpontosítják figye figyelm lmük üket, et, ez azon azonba bann távo távolr lról ól sem sem jelen jelenti ti azt, azt, hogy hogy kizá kizáró rólag lag ezen ezen a szin szinte tenn szeret szeretnék nék beavatkozásunk beavatkozásunk következményeit következményeit lokalizálni. A kliens emóciói, magatartása, magatartása, ezek módosítása egyaránt egyaránt fontosak, fontosak, legfeljebb legfeljebb arról arról van szó, hogy ezek megköz megközelítése elítése is a gondolkod gondolkodás ás vizsgálata útján történik (Hofman és DiBartolo, 1997). Az elképzelés az, hogy a gondolatok, az emóciók és a magatartás közötti kölcsönhatást szüntelen visszacsatolások szabályozzák, ami a kölcsönös egymást befolyásolások folytonos körfolyamatát eredményezi. Perris (1999) szerint ezzel magyarázható, magyarázhat ó, hogy azok a ráhatások, melyeket egyik összetevőre (a kognitív terápiák esetében a gondolkodásra) gyakorolunk, a többit is befolyásolják. Morris Morris (2003) (2003) a követ következ kezőő modell odell formájáb formájában an ábrázo ábrázolja lja a kognit kognitív-vi ív-viselk selkedést edésteráp erápiák iák jellegzetes „mítoszát”:
15
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Mögöttes pszichológiai mechanizmus mechanizmus
Korai élettapasztalatok tanulás
Diszfunkcionális sémák
processzálás
Diszfunkcionális automatikus gondolatok maladaptív emóciók
maladaptív viselkedése k
5. ábra (Morris, ábra (Morris, 2003, 11 old. nyomán) Shean (2003) tanulmánya azt elemzi, hogy milyen mértékben egyeztethető össze a kognitív terápiá terápiákk képvi képvisel selői ői által által vallott, vallott, a racion racionáli áliss folyam folyamatok atokat at túlh túlhang angsúl súlyoz yozóó modell, odell, azokk azokkal al az eredményekk eredményekkel, el, amelyeket amelyeket az érzelmi érzelmi folyamatok folyamatok terén végzett végzett újabb vizsgála vizsgálatok tok halmoztak halmoztak fel. A szerz szerzőő arra a követ következ keztet tetésre ésre jut, jut, hogy hogy a Lazaru Lazaruss által által kido kidolgo lgozo zott tt érzele érzeleme melméle lmélet,t, amely amelyre re a legtöbb legtöbb kognitív kognitív terapeuta terapeuta beavatkoz beavatkozását ását alapozza alapozza és amely a kognitív kognitív kiértékelés kiértékelés mozzanatának mozzanatának elsődlege elsődlegességét sségét hangsúly hangsúlyozza ozza az emóciók emóciók kialakulá kialakulásába sában, n, nem képes képes mindazo mindazokra kra az emocionális reakc reakció iókr kraa magya agyará ráza zatt ttal al szolg szolgáln álni, i, amely amelyek ek jelen jelentő tőss szer szerep epet et játs játszh zhat atna nakk a
pszi pszicho chológ lógiai iai
problémák kialakulásában és amelyek, úgy az újabb keletű pszichodinamik pszichodinamikus us elméletek, mint a korsz korszerű erű neurob neurobiol iológ ógiai iai kutat kutatáso ásokk tük tükrébe rében, n, önállós önállóságo ágott élvezn élveznek ek a kogni kognitív tív folyamatok folyamatokkal kal szemb szemben. en. A szerző szerző követk következt eztetés etésee az, hogy hogy a struk struktur turálta áltabb bb,, ám konce konceptu ptuáli álisan san korláto korlátozot zottabb tabb kog kognití nitívv modell odellek ekhe hezz való való ragas ragaszk zkod odás ás,, mely a legko legkonk nkrét rétab abbb és legk legkön önny nyeb ebbe benn mérhet mérhetőő össze összetev tevők őkre re fektet fektetii a hang hangsú súlyt lyt,, könny könnyen en félreve félrevezet zetőő lehet lehet a beavatk beavatkoz ozáso ásokk hatékony hatékonyságá ságának nak felmérés felmérésére ére nézve nézve is. Másrészrő Másrészről,l, Lawson Lawson és mtsai. tsai. (2004) (2004) vizsgá vizsgálata lata,, amelyi amelyikk a racionáli racionálissemoci emocioná onális lis magatart agatartást áster erápi ápiába ábann alkalm alkalmazo azott tt Situat Situation ional al Self-St Self-State ateme ment nt and Affecti Affective ve State State Inven Inventor toryy alkalm alkalmazá azására sára vonatk vonatkozi ozik, k, egy tovább továbbii jelens jelenségr égree hívja hívja fel a figyelm figyelmet, et, amelly amellyel el a kognit kognitív ív terápi terápiák ák racion racionáli áliss folyam folyamato atoka katt előnyb előnyben en részesí részesítő tő beállí beállítód tódása ása és az emocioná emocionális lis állapotok állapotok terápiába terápiába való bevonás bevonásának ának kapcsolata kapcsolata vizsgála vizsgálatában tában figyelem figyelembe be kell venni. venni. A szerzők szerzők arra arra figye figyelte ltekk fel, fel, hog hogy a gond gondol olat atok okra ra vona vonatk tkoz ozóó kérdés érdések ek megvála egválasz szolá olásá sátt követ övetőe ően, n, az érzelmekre érzelmekre vonatkoz vonatkozóó válaszok válaszok eltompulásáv eltompulásával al kell számolni, számolni, ami ami torzítja ez utóbbiak értékelését. Ebből Ebből az a következteté következtetéss vonható vonható le, hogy amennyib amennyiben en ez a mechanizm mechanizmus us a terápiás terápiás beszélgetés beszélgetés kereté keretében ben is érvényes érvényesül ül – amit a terápiás terápiás tapasz tapasztal talato atokk nagyjá nagyjából ból alá is támasz támasztana tanakk – akkor akkor a kognit kognitív ív tartalm tartalmak akra ra való való összp összpon ontos tosítá ításs követ következ kezmé mények nyeképp éppen en
az emoci emocioná onális lis állapot állapotok ok csak
szignifik szignifikánsan ánsan gyengü gyengült lt formájuk formájukban ban kerülhet kerülhetnek nek kifejeződ kifejeződésre ésre a kezelés során és ez a tény nem csak csak reális reális inten intenzit zitásu ásukr król ól fog félreve félrevezet zetőő képet képet festen festeni,i, hanem hanem hatéko hatékony ny kezelés kezelésük ük esélye esélyeit it is csökkenti.
16
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Bármely terápiás eljárás, módszer vagy megközelítés szempontjából meghatározó szererepet játszanak azok a konkrét lépések, amelyek megtételét ezek a terapeuta számára előírják. Blagys és Hilsenrot Hilsenrothh (2000 és 2002) a kognitívkognitív- és viselkedé viselkedésterap sterapeutá eutákk tevékenys tevékenységét égét a pszichod pszichodinam inamiku ikuss és interperszonális terápiák művelőivel hasonlították össze, megállapítva, hogy az eltérések hat ismérv tekintetéb tekintetében en voltak voltak szignifik szignifikánsak ánsak.. Ezek szerint szerint nagyobb nagyobb mértékben mértékben voltak jellemzőek jellemzőek a kognitívés vise viselk lked edés éste tera rape peuuták tákra
(1) (1)
a „ház „házii
fela felada dato tokkhoz” hoz”,,
ille illetv tvee
terá terápi piás ás
ülés ülések eken en
kívül ívülii
tevékenység tevékenységekhe ekhezz folyamodás; folyamodás; (2) a terápiás terápiás ülésen ülésen belüli belüli tevékenys tevékenység ég irányítás irányítása; a; (3) az olyan jártasságok jártasságok elsajátítására fektetett hangsúly, amelyek segítségével a kliensek hatékonyabban megküzdhe megküzdhetnek tnek tüneteik tüneteikkel; kel; (4) a kliens jövőbeli jövőbeli élményeinek élményeinek hangsúlyo hangsúlyozás zása; a; (5) a kliensek olyan információk információkkal kal való ellátása, amelyek kezelésükre, kezelésükre, problémá problémájukra, jukra, illetve illetve tün tüneteik eteikre re vonatkoznak; vonatkoznak; (6) a kognitív vetületekre való összpontosítás. Barb Barber er és mtsai. tsai. (2003 (2003)) öt mutató utató mentén entén vélik vélik vizs vizsgá gálha lható tóna nakk a kogn kognit itív ív terape terapeut utaa kompetenciáját, illetve a kognitív terápiák elveihez való igazodását („adherence”). Ezek a mutatók a következők: – A kognitív kognitív terápia struktúrája struktúrája (pl. a terapeuta azonosította azonosította a jelentős célproblémákat; célproblé mákat; előnyben részesítette és betartotta a napirendet stb.); – Az együttműködésen együttműködésen alapuló terápiás kapcsolat kialakítása (pl. a terapeuta tera peuta leírta a releváns modellt, mod ellt, fogalmak fogalmakat, at, folyama folyamatokat tokat és szerkezete szerkezetet; t; ezeket ezeket időzített időzített formában alkalmazta; ellenőrizte ellenőrizte,, hogy hogy a kliens kliens megértettemegértette-ee ezeket ezeket és gondoskodot gondoskodottt róla, hogy hogy visszajelzést kapjon stb.); – Az esetmegfogalmazás körvonalazása és alkalmazása (pl. a terapeuta mozgósította mozgósította a kliens automatiku automatikuss gondolat gondolatait, ait, belső meggyőz meggyőződései ődéseitt és sémáit; sémáit; összefügg összefüggésbe ésbe hozta hozta ezeket ezeket a kliens problémáival stb.); – Kognitív- és magatartástechnikák magatartástechnikák (pl. a terapeuta nyitott nyitott kérdéseket, illetve reflektív, reflektív , szembesítő és értelmező válaszokat használt ezáltal irányítva a klienst a fontos problémák megérté megértésén sének ek folyam folyamatáb atában, an, kérdése kérdéseke kett tett tett fel arra arra vonatk vonatkozó ozólag lag,, mi támasz támasztja tja alá maladaptív maladaptív meggyő meggyőződés ződéseit; eit; ahol indokolt indokolt volt, rákérdezet rákérdezettt az alternatív alternatív szempontokra; szempontokra; megfelelő utánkövetést alkalmazott stb.); – Általános (átfogó) teljesítmény teljesítmény (pl. a terapeuta a kognitív esetmegfogalmazást esetmegfogal mazást könny könnyűsz űszerre errell és rugalm rugalmasan asan alkalm alkalmazz azza; a; beavatk beavatkozá ozása sa a kognit kognitív ív terápia terápia jelenlegi jelenlegi fejlettségi szintjének („state of the art”) megfelelő). Az egyes terapeuták terapeuták fenti szemponto szempontoknak knak való megfelelése mérése mérése céljából, céljából, Barber Barber és mtsai. (2003) értékelő skálát dolgoztak ki („Cognitive Therapy Adherence and Competence Scale”), amely
17
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
részl részlet etes esen en felso felsoro rolja lja azok azokat at az ism ismérvek érveket et,, amely amelyek ek megha eghatár tároz ozóa óakk a kogn kognit itív ív terap terapeu euta ta tevékenysége szempontjából. A skálát a jegyzet végén függelékként mutatjuk be ( 1. melléklet ). ). Doss (2004) összehasonlító táblázata ahhoz segít hozzá, hogy képet alkothassunk azokról az eltérés eltérésekr ekről, ől, amelye amelyekk a kognit kognitívív-vis viselk elkedé edéste steráp rápiák iák és más pszich pszichote oteráp rápiás iás eljárá eljárások sok alapvető alapvető megközelítése között mutatható ki, sajátosan a depresszió kezelésében: 1. Táblázat:A Táblázat: A változás változás feltételezett folyamatai folyamatai és mechanizmusai a depresszió depressziónégy négy különböző terápiájába terápiájában n Kezelés Kezelés (terápia) (terápia) A terá terápi piás ás válál- Kliens Kliens változásáváltozásá- A vált változ ozás ás me- Eredmények**** formája tozás folyamata* nak folyamata** chanizmusai*** Viselkedésterápia
A terapeuta terapeuta és a kliens együttműködnek azoknak azoknak a kellemes tevékenységeknek az az azonosításaés beprogramozása érdekében, érdekében, amelyek ellensúlyozhatják a depreszsziós viselkedést. házaspá párr komkomHázastá Házastársak rsak vi- A házas selkedésterápiája munikációs és feladatmeg datmegoldó oldó készkészségeket sajátít el a terapeutától Kognitív- és viselkedésterápia
A klie liens olya lyan technikákat technikákat sajátít sajátít el a terapeutától, terapeutától, amelyek segítségésegítségével autom automat atik ikus us gondolatait gondolatait illetve illetve meggyőződéseit monitorizálhatja.
Interperszonális terápia
A terapeu terapeuta ta bátobátorítja a kliens, hogy fejezze fejezze ki negatí negatívv érzelmeit érzelmeit és megtere teremt mtii az ezek ezek kifejezését támogató gató körülm körülmény ényeeket.
A kliens bevonóA kliens fokozza a A depresszió tünedik a tevékenysékellemes tevékeny- teinek teinek csökkenése. csökkenése. gekbe, gekbe, lemond lemond a ségek gyakoriságát gyakoriságát depressziós viselés csökkenti a dekedésekről, kedésekről, megtamegta- pressziósokét pasztalja a cselekvés örömét.
A házas házaspá párr haté haté-konyan alkalmazza a kom kommun muniká ikáció cióss és feladatmego feladatmegoldó ldó készsé készségek geket, et, úgy az ülés ülésen en belü belül, l, mint otthon. A klie kliens ns képes képessé sé válik automatiku automatikus, s, illetv illetvee pontosab pontosab- ban megfogalmazott zott gondo gondola lata tait it azonosítani, úgy az ülésen ülésen belül, belül, mint mint az otthoni otthoni feladafeladatok kivitelezése kivitelezése során. A klie kliens ns szab szabadadnak érzi érzi magát magát,, hogy kifejezze negatív gatív érzelme érzelmeit it a terápiás ülés keretén belül és átéli az érzelm érzelmei ei kifejezé kifejezé-sét sét köve követő tő megmegkönnyebbülést.
A mindennapi ne- A depresszió tünegatív gatív kölcsönhatákölcsönhatá- teinek teinek csökkenése. csökkenése. sok gyako gyakori riság ságaa csökken, csökken, a pozitív pozitív viselk viselkedé edéseké seké fokozódik. A kliens kliens min mindenden- A depresszió tünenapi napi kogní ogníci ciói ói teinek teinek csökkenése. csökkenése. pontosabbá, job ban alkalmazkodóvá válnak és befolyás lyástt kezde ezdene nek k gyakorolni az emóciókra ciókra és a viselkedésre. A klie kliens ns elfog elfogaa- A depresszió tünedóbbá válik azok- teinek teinek csökkenése. csökkenése. kal a negatív érzelmekkel szem ben, amelyeket a legváltozatosabb helyzetekben él át.
* A terápia terápia aktív összetevői összetevői,, amelyeke amelyekett a terapeu terapeuta ta beavatkozá beavatkozásai sai és útmutatása útmutatásai,i, valamint valamint a kezelésnek kezelésnek a terapeu terapeuta ta számlájá számlájára ra írható jellegzetességei képeznek képeznek ** A kliens olyan viselkedésbeli viselkedésbeli megnyilvánulásai megnyilvánulásai és élményei, élményei, amelyek amelyek a terápiás beavatkozásnak tulajdoníthatók tulajdoníthatók *** Köztes változások, amelyek a kliens jellemzőinek és jártasságainak szintjén szintjén mutathatók ki és amelyek nem t ekinthetők ekinthetők a terapeuta beavatkozása közvetlen következményeinek következményeinek **** A terápia végső célkitűzései
(Doss, 2004, 370 old. után)
18
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Brewi Brewinn
(2006 (2006))
a kogn kognit itív ív-v -vis iselk elked edést éster eráp ápiá iákk
beav beavat atko kozá zása sa
nyom nyomán án
bekö bekövet vetkez kezőő
ábrán szemlélteti. változásokat a 6. a 6. ábrán TERÁPIA ELŐTT
P1 P2 P3 P4 N5 N6 N7 N8
Reprezentációk
Aktivációs szint
TERÁPIA UTÁN
P1 P2 P3 P4 N5 N6 P6 N7 N8 P8
Reprezentációk
Aktivációs szint Jelmagyaráza Jelmagyarázat újonnan kiépített reprezentációk; reprezentációk; P1 stb. = pozitív reprezentációk; N1 stb. = negatív reprezentációk; P 6 stb. = újonnan = gyenge aktiváció; = erős aktiváció
Brewin, 2006, 774 old. Ezek szerint a terapeuta ahhoz segíti hozzá a klienst, hogy olyan alternatív reprezentációkat hozzon hozzon létre, létre, vagy vagy erősí erősíts tsen en meg, meg, amelye amelyeken ken belül belül azok azok az ingerek ingerek,, amelye amelyekk régebb régebben en negatív negatív assz asszoc ociác iációk iókat at mozgós ozgósít ítot otta tak, k, most ost pozi pozití tívv elem elemekk ekkel el társ társul uljan janak ak.. Mássz Másszóv óval, al, a kogni kognitív tív-viselk viselkedé edéste steráp rápiák iák beava beavatk tkozá ozása sa nyom nyomán án beköve bekövetke tkező ző alapve alapvető tő változ változás ás a személy személy pozití pozitívv és negatí negatívv reprez reprezent entác ációi ióinak nak aktivá aktiváltsá ltsági gi szint szintjéb jében en követ követke kezik zik be, vagyis vagyis a kezelés kezelés hozzáj hozzájáru árull a neg negatív atív
repr reprez ezen entá táci ciók ók
akti aktivá vált ltsá sággának ának
csök csökkkenés enéséh éhez ez,,
párh párhuz uzam amos osan an
a
pozi pozití tíva vaké ké
megerősítéséhez. Ugyanakkor azonban, Goldfried (2003) arra is figyelmeztet, hogy azt a változási folyamatot amit amit a terápia terápia eredményez, eredményez, a kliensek kliensek gondolatait, gondolatait, érzéseit érzéseit tetteit, tetteit, következtet következtetéseit, éseit, szándéka szándékait it és önér önérték tékelé elését sét
illet illetőe őenn álta általáb lában an
köve követk tkez ezet etle lens nség ég
jelle jellem mzi. zi.
Ennek Enn ek
követ következ kezmén mények yeképp éppen en
előfordulh előfordulhat, at, például, például, hogy hogy a kliens képesnek képesnek bizonyul bizonyul eredményese eredményesenn fellépni egy adott adott helyzetben annak annak ellenér ellenére, e, hogy hogy eredeti eredetileg leg ennek ennek ellenk ellenkező ezőjét jét gondo gondolta lta.. Viszon Viszonyla ylagg gyak gyakori ori jelens jelenség ég a problémákkal problémákkal küzdő személyek esetében, hogy bár sikeresen járnak el, nem képesek felismerni, felis merni, hogy hogy hatékony hatékonyan an cselek cselekedt edtek ek.. Akko Akkorr amiko amikorr arra arra gond gondol, ol, hogy hogy hogyan hogyan fog elboldog elboldoguln ulnii egy helyzettel, helyzettel, a kliens pesszim pesszimistán istán viszony viszonyul ul hozzá, hozzá, vagy fél és nem arra gondol, hogy máskor is 19
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
sikeresen sikeresen oldott oldott meg hasonló hasonló helyzeteket. helyzeteket. Mivel a negatív gondolat gondolatok ok és érzések érzések intenzíveb intenzívebbek bek és közel özelib ibbe bekk mint int egy egy múltb últbeeli tört történ énés és és ugya ugyana nakkkor kor „jell jellem emzzőbbe őbbekk” is, is, ez egy egy olya olyann következm következmény, ény, ami a terapeuta számára számára előreláthat előrelátható. ó. A klienseket klienseket rá kell vezetni a terápia során úgy arra, hogy hogy projek projekció cióik ikat at elfogu elfogultsá ltságg jellem jellemzi zi,, mint mint arra, arra, hogy hogy nehez nehezen en tud tudják ják felismerni felismerni eredm eredmény ényes es viselk viselkedés edésük üket. et. A követk következő ező példa példa bemutat bemutatja ja hogyan hogyan lehet lehet ezt ezt elérni elérni a terápiá terápiáss beszélgetés útján: Terapeuta: Közvetlenül mielőtt megmondtad a főnöködnek, hogy nem tudsz túlórázni aznap este, mire gondoltál? Klien Kliens: s: Nem Nem is tudo tudom m, oly olyan an gyor gyorsa sann tört történ éntt az egész egész.. Nem akar akartam tam bent bent marad aradni ni,, de nem nem gondoltam, hogy tehetek is akármit. Tényleg ideges voltam. T. És attól féltél, f éltél, hogy... K. Hát, hogy a főnöknő mérges lesz rám és azt gondolja majd, hogy nem érdekel a munkám. Nem, hogy elbocsát vagy ilyesmi, de maga az, hogy haragszik majd rám. T. És ennek ellenére mégis úgy határoztál, hogy szólsz. Mire gondoltál, ami segített ebben? K. Hát, hogy sokat dolgoztam egész nap és, hogy tényleg más dolgom is van. T. De hát erre már máskor is gondoltál azelőtt és akkor mégsem szóltál. Mi volt most más? K. Hát megfordult a fejemben, hogy lehet, hogy nem vagyok realista. Arra is gondoltam, hogy nem akarok már mindig egyetérteni azzal, amit mások akarnak, különösen ha az nem jó nekem. T. És mit éreztél közvetlenül mielőtt szóltál? K. Hát féltem meg tiszta ideg voltam, de mégis megmondtam. T. És hogyan mondtad? K. Nagyon egyenesen és tárgyilagosan, bár belül remegtem. T. És a főnök hogyan reagált? K. Nem is rosszul. Mintha egy kissé bocsánatkérően válaszolt volna. Amint már említettem, minden jól ment. T. Értem. És a beszélgetés után mit éreztél? K. Hát az biztos, biztos, hogy hogy megkönnyeb megkönnyebbült bültem. em. Semmi Semmi vészes vészes nem történt; történt; igazából igazából min minden den jól jött össze. T.És milyen érzés volt ilyennek lenni? K. Azt hiszem, jó. T. Hát ez nem hangzott hangzott túl pozitívan pozitívan / meggyőzően meggyőzően.. Hogyha Hogyha ki kellene értékelned értékelned a reakciódat, mondjuk ha 5 jelentene, hogy nagyon elégedett vagy a válaszoddal és másrészt 1 azt, hogy
20
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
úgy úgy gondo gondolod lod a reagálá reagálásod sod nem volt volt kielég kielégítő ítő,, milyen ilyen értéke értékett válasz választan tanál ál az 1-5 között közöttii skálán? K.(szünet) Hát, egy olyan 3-ast. T. Mit kellett volna másképp tenned az ötösért? K.(szünet): Hát gondolom gondolom az 5-ös azt jelezné, hogy nem is jelentett volna problémát az egész. T. De ha mégis égis arra összpon összponto tosít sítunk unk,, hogy hogy mit éreztél éreztél akkor, akkor, amiko amikorr abban abban az adott helyzetb helyzetben en voltál, mit tennél másként az ötösért? K. Nem hiszem, hiszem, hogy akármit akármit is másként másként tehettem tehettem volna. Gondolom, Gondolom, nehezemr nehezemree esik elfogadni, elfogadni, hogy jól reagáltam. Nehéz magam olyannak látnom. T. Ezt értem. De nem vagy túl szigorú saját magaddal szemben? Legalábbis ebben az esetben? K. Hát ha úgy vesszük, gondolom igen. Ha belegondolok, tényleg elég jól oldottam meg a dolgot. T. Azt hiszem tényleg fontos, hogy nagyon világosan lásd, hogy mi történt és azt is, hogy te hogyan reagáltál. reagáltál. Ha megnézzük, megnézzük, hogy mi is történt valójában, valójában, azt látjuk, látjuk, hogy hogy te úgy kezdted, kezdted, hogy arra gondoltá gondoltál,l, hogy nincs nincs mit tenni, tenni, azért is mert féltél, hogy valami valami kellemetlenség kellemetlenséged ed lesz. Ideg Ideges es voltál voltál de akkor akkor is képes képes voltál voltál rávenn rávennii magad, agad, hogy hogy szóljál szóljál.. Amit Amit mondtál ondtál egész egész biztosan helyen való volt és a főnök is jól reagált rá. Az eredmény jó, annál is inkább, mivel minden megoldódott. K. Hát igen. T. Még van egy dolog dolog amit amit el kell ismern ismerned, ed, éspedi éspedig, g, hogy hogy jog jogos osan an érezh érezhete etedd jól magad magad avval avval kapcsolatban ami akkor történt. K. Értem. Értem. Tulajd T ulajdonk onképpen éppen akkor akkor tényleg büszke büszke voltam. T. Nagyon fontos, hogy erre az érzésre emlékezz. Igaz, hogy ez csak egy alkalom, de ennek ellenére egy forduló fordulópo pont nt lehet, lehet, valam valamii amire amire támasz támaszko kodha dhatsz tsz a jöv j övőbe őben. n. A követ követke kező ző alkalomma alkalommall amikor ilyen helyzetben vagy és félsz, hogy nem tudsz mit mondani a saját érdekedben, vagy éppens éppenségg éggel el attól attól félsz, félsz, hogy hogy valam valamii kellem kellemetle etlens nség ég ér ha szólsz szólsz,, és te maga magadd is aggódsz aggódsz mindezek kapcsán, gondolj arra, hogy mindezek a gondolatok és érzések már felmerültek és te képes voltál túltenni magad ezen és minden jó alakult. Az biztos, hogy több ilyen alkalom kell ahhoz, hogy több önbizalmad legyen majd érvényre juttasd a jogaid, de ha így folytatod, akkor minden ok megvan arra, hogy ez bekövetkezzen.(Goldfried, 2003, 61-62 old.) Fontos elemét képezi a kognitívkognitív- és viselkedésterápiás viselkedésterápiás beavatkozásoknak beavatkozásoknak a kliens különböző élethelyze élethelyzetekbe tekbenn jelentkez jelentkezőő gondolata gondolatainak inak,, érzelmeinek érzelmeinek és szándékainak szándékainak vizsgálata. vizsgálata. A kognitív terápiá terápiákk alapve alapvető tő célkitü célkitüzés zésee megtaní egtanítan tanii a személyt személyt ezen ezen elemek, elemek, a kliens kliens egyes egyes helyzetek helyzetekben ben tanús tanúsíto ított tt magatar magatartás tásaa és reakci reakciói ói minél ponto pontosab sabbb és rends rendsze zeres resebb ebb megfig megfigye yelésé lésére, re, abból abból a 21
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
feltevé feltevésbő sbőll kiin kiindulv dulva, a, hogy hogy amenny amennyibe ibenn sikerü sikerüll rávenn rávennii a szem személyt arra, arra, hogy hogy emocioná emocionálisan lisan színezett színezett helyzeté helyzetészlelésé szlelésétt a magatartásk magatartáskutató utató tudós tudós objektíveb objektívebbb nézőpont nézőpontjával jával helyettesít helyettesítse, se, ez máris olyan változást jelent, amelyik a problémák megoldásának irányába mutat. Goldfried (2005) haték hatékony ony modellt odellt dolgozo dolgozott tt ki azokn azoknak ak a helyzet helyzetek eknek nek az önérté önértéke kelésé lésére, re, amelye amelyekk kkel el a kliens kliens szemb szembesü esül.l. A STAIR STAIRCaS CaSE E modell odell nevének nevének minde mindenn egyes egyes betüjé betüjétt a helyzete helyzetelem lemzés zés egy-egy egy-egy elemének kezdőbetüje képezi (Goldfried, 2003; 2004; Vargha, 2005): Situation = helyzet Thought = gondolatok Affect = érzelmek Intention = szándék R esponse esponse = válasz Consequence = következmények and = és Self-E elf-Evaluation = önértékelés A modell sikerrel sikerrel alkalmaz alkalmazható ható a fentihez fentihez hasonló hasonló beszélgetése beszélgetésekk irányításá irányításának nak folyamatában is. Goldfried Goldfried (2003) (2003) szeri szerint, nt, amenn amennyib yiben en a terape terapeuta uta a múltb últbeli eli sikere sikerekk azonosí azonosítás tásaa céljából céljából folyamodik folyamodik ehhez a modellhez, modellhez, ez ahhoz ahhoz segítheti segítheti hozzá hozzá a klienst, klienst, hogy hogy fogékonyabbá fogékonyabbá váljon váljon az eljöven eljövendő dő haték hatékony ony helytá helytállá llások sok idejéb idejében en történ történőő felism felismerés erésee irányá irányába bann és – ezálta ezáltall – töb többb sikerélményt éljen meg, nagyobb nyereséget biztosítva a maga számára a szóbanforgó élményekből. A STAIRCaS STAIRCaSE E modell odell alka alkalm lmazá azását sát a szerz szerzőő által által kidolg kidolgozo ozott tt megfi megfigy gyelő elő lap biztosítj biztosítja, a, amely amely lehető lehetővé vé tesz teszii a klien klienss szám számár áraa azok azokna nakk a hétkö hétközznapi napi hely helyze zetek tekne nekk a rögz rögzít ítésé ésétt és kielemzését, amelyekben rosszul alkalmazkodón reagált (2. sz. melléklet). A kognit kognitív ív terápi terápiák ák haték hatékony onyság ságáva ávall kapcso kapcsolat latban ban Hollon Hollon (2003) (2003) megállapí egállapítja tja,, hogy hogy jelenleg kevés kétely merülhet fel azzal kapcsolatban, hogy ezek a megközelítések megközelítések a leghatéko leghatékonyab nyabbak bak és a legszéleseb legszélesebbb körben körben alkalmazott alkalmazott terápiás terápiás irányzatok irányzatok között között helyezke helyezkednek dnek el, azoknak a vizsgálatoknak az eredményei szerint, amelyeket az utóbbi mintegy két és fél évtizedben végez végezte tek. k. Mi több több,, az is biz bizonyí onyíto tott ttna nakk tűni tűnik, k, hogy hogy ezek ezek a beav beavatk atkoz ozáso ásokk oly olyan an terá terápiá piáss eredmények eredményekhez hez vezetnek vezetnek a legkülö legkülönböz nbözőbb őbb problémák problémák és zavarok zavarok kezelésében kezelésében,, amelyek amelyek hosszú idővel idő vel a keze kezelés lés lezárás lezárásaa után után is idő időtál tállón lónak ak bizon bizonyul yulnak nak.. Hason Hasonló ló követ következ keztet tetése ésekh khez ez vezetet vezetettt Blancha Blanchard rd és mtsai. tsai. (2004) (2004) vizsg vizsgálata álata,, amelyn amelynek ek eredm eredményei ényei szerin szerintt a mot motork orkerékp erékpárba árbaleset lesetet et szenv szenvede edett tt és a PTSZ tünetei tüneteitt mutató utató klien kliensek sek egy egy évvel évvel a kezelés kezelés után után is szignif szignifik ikáns ánsan an job jobbb állapotban voltak, mint a szupportív terápiával kezeltek csoportjának tagjai. Butler és mtsai. (2005) 22
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
16 mó módsze dszertanilag rtanilag alaposként alaposként minősít minősíthető hető metaana metaanalitik litikus us tanulmány tanulmány áttekinté áttekintése se alapján a kognitívkognitívés viselk viselkedés edésterá terápiá piákk javára javára írható írható hatás hatásbel belii eltérése eltéréseke kett – a kontr kontrollc ollcsop soport ortok okhoz hoz képest képest – a következ következőő zavarok zavarok esetében esetében találták találták nagynak: nagynak: unipoláris unipoláris depresszi depresszió, ó, generaliz generalizált ált szorongászavar, pánikzavar, agorafóbiával vagy anélkül, szociális fóbia, PTSZ, illetve gyermekkori gyermekkori depresszió és szoro szorong ngáso ásoss zavaro zavarok. k. Mérséke Mérsékelten lten hatéko hatékony nyabb abban an bizony bizonyult ult a kogn kognití itívv- és viselk viselkedé edéste steráp rápia ia a kont kontro rollc llcso sopo port rtok okba bann alkalm alkalmaz azot ottt beav beavatk atkoz ozás ások okho hozz képe képest st a háza házass sság ágii dist distre ress ssz, z, a düh, düh, a gyerm gyermekk ekkori ori szom szomati atiku kuss zavaro zavarokk és a krón krónik ikus us fájdalo fájdalom m esetébe esetében. n. Végül, Végül, valam valamivel ivel jobbnak jobbnak bizonyult – a vizsgálatok szerint – a kognitív- és viselkedésterápia az antidepresszánsoknál antidepresszánsoknál a felnőt felnőttk tkori ori depre depressz sszió ió keze kezelésé lésében ben,, illetv illetvee ugya ugyanoly nolyan an haték hatékony onynak nak mint a viselk viselkedé edéste steráp rápia ia a felnőttko felnőttkori ri depressz depresszió ió és az OKZ esetében. esetében. Facchin Facchinetti etti és mtsai. (2004) vizsgá vizsgálatának latának eredményei azt igazolt igazolták, ák, hogy a kognitívkognitív- és viselked viselkedéster ésterápia ápia képes a mestersége mesterségesen sen megterm megtermékenyí ékenyített tett nők stresszel szembeni szív- érrendszeri és neuroendokrin reakcióját szignifikánsan alacsonyabb szinten tartani, ami azt bizonyítja, hogy a kezelés vegetatív nűködéseket is képes befolyásolni. Ugyanakkor Crits-Cri Crits-Cristop stophh és mtsai. (2001) azt mutatták ki, hogy a kézikönyv kézikönyv által vezérelt kognitív kognitív terápiás beavatkozások eredményei a kezelés tizenhatodik tizenhatodik hetének végén bejósolhatók azoknak a változásoknak az alapján, amelyek a terápia negyedik hetének végéig következnek be, vagyis kevés remény remény van a gyógy gyógyulás ulásra ra azok azoknak nak a kliensek klienseknek nek az esetébe esetében, n, akik akik az első négy négy hét során nem mutat mu tatnak nak szign szignifi ifiká káns ns javulá javulást. st. Ezt a viszo viszonyt nyt,, az idéze idézett tt vizsgá vizsgálat lat eredm eredménye ényeii szerin szerint,t, nem befolyásolta a kliensek problémájának természete. Másik szerző, Kuyken (2004), vizsgálatának vizsgálatá nak eredm eredmény ényei ei tová tovább bb pont pontos osít ítjá jákk Crit Critss-Cri Crist stop ophé hékk köve követk tkez ezte tetés tései eit, t, arra arra mutat utatva va rá, hogy hogy a reményt reménytelen elenség ség képezi képezi azt az elemet, elemet, amelyi amelyikn knek ek kedve kedvező ző irányb iránybaa történő történő korai korai befolyásolá befolyásolása sa megha eghatá táro rozó zó jell jelleg egőő a kogn kognit itív ív terá terápi piák ák végső végső kim kimen enet etel elee szem szempo pont ntjá jábó ból. l. Töb Többb vizsg vizsgála álatt eredményei eredményei (Bennett(Bennett-Levy Levy és mtsai., mtsai., 2003; Trepka és mtsai., mtsai., 2004; Clarke és mtsai., 2004; stb.) utal utalna nakk ugya ugyanak nakko korr arra, arra, hog hogy a kogn kognit itív ív terá terápi piák ák eredm eredmény ényes esség ségét ét is jelen jelentő tőss mérték mértékben ben befolyásolják – a specifikus hatótényezők hatótényezők mellett – olyan általános összetevők, összetevők, mint például a terápiás kapcsolat (szövetség) minősége. Dobson és Khatri, N. (2000) a 2. táblázatban foglalják össze azokat a tényezőket, amelyek megít egítél élés ésük ük szer szerin intt megha eghatá táro rozó zó
szer szerep epet et játs játszh zhat atna nakk a kogni ognití tívv-,,
ille illetv tvee a kogn kognit itív ív--
viselkedésterápiák jövőbeli kibontakozásában és alakulásában. A kognitív terápiák kialakulása és fejlődése mindenekelőtt két szerző, A. Ellis és A.T. Beck nevéhez nevéhez kapcsolód kapcsolódik ik (egyesek (egyesek szerint szerint harmadikk harmadikként ént D. Meichenbaum Meichenbaum mu munkás nkásságát ságát kell ebben a kont kontex extu tusb sban an érték értékel elni ni). ). A tová tovább bbia iakb kban an az ők elméle elméleti ti rend rendsz szer erét ét és terá terápi piás ás mó móds dsze zerét rét ismertetjük.
23
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
2. táblázat. táblázat. A kognitív terápiák jövőjében szerepet játszó tényezők (Dobson és Khatri, 2000, 911 old.) 1. A változás folyamatainak kiértékelése kiértékelése
a. A terápia terápia sajátos és nem sajátos sajátos összetevőinek azonosítása b. A kezelés folyamatainak technikai technikai leírása leírása c. A változás terapeutához, illetve klienshez klienshez tartozó tartozó prediktorai prediktorai
2. Professzionális elkönyvelhetőség
Empirikusan alátámasztott terápiák a. Empirikusan
b. Kimenetel kiértékelése c. Menedzselt ellátás ellátás („managed („managed care”) care”) és egészséggondozás egészséggondozás folyósítása 3. Autonómia Autonómia vs kollektivizmus kollektivizmus 4. Átadhatóság és átlátszóság 5. Technológia
Irodalom M.D.Blagys M.D.Blagys és M.J. Hilsenroth Hilsenroth (2002): 671-706 671-706 old. Kulcsfogalmak implicit kogníciók
kognitív torzítások
kognitív terápiák
negatív kogníciók
Önellenőrző kérdések Mit értünk a negatív kogníciók ahistorikus jellegén? Mire fektetik a hangsúlyt a kognitív terápiák művelői? Milyen jellegű – Dowd szerint – a kognitív tevékenység jelentős hányada? Mit értünk gondolatolvasáson? Miért tekinthető kognitív torzításnak a jövendőmondás? Mi a katasztrofizálás? katasztrofizálás? Mi a negatív szűrő szinonimája? Milyen kategóriákban ítéli meg az eseményeket a dichotómiás gondolkodás? Mik szülik az ellenségességet és a gyűlöletet? Hogyan viszonyul a másik emberhez a gyűlölködő személy? Mi a perszonalizáció? Hogyan nyilvánul meg? Mi a perszonalizáció ellentéte? Milyen előfeltevésből indul ki a megbánás irányultság? Hogyan működik a megcáfolás képtelensége? Mi az emocionális érvelés lényege? Milyen kategóriákkal dolgozik az ítéletközpontúság? Mivel Mivel magy magyará arázha zható, tó, hogy hogy a gond gondolk olkod odásr ásraa gyako gyakorol roltt hatás hatás az érzelm érzelmeke ekett és a viselk viselkedés edéstt is befolyásolja? Kiknek a nevéhez kapcsolódik a kognitív terápiák kialakulása és térhódítása? 24
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
III. MODUL A RACIONÁLIS EMOCIONÁLIS MAGATARTÁS TERÁPIA (REMT) 1. egység A REMT elméleti alapjai A módszer ódszertt 19551955-ben ben alapíto alapított ttaa Albert Albert Elli Elliss ameri amerika kaii pszich pszichológ ológus, us, aki aki ekko ekkorr min mintegy tegy másfél másfél évtizedes évtizedes terápiás terápiás gyakorlatot gyakorlatot tud tudhato hatott tt maga maga mö mögött gött.. Magyar Magyar nyelven nyelven elsőként elsőként Mérei és Szakács Szakács (1974) (1974) ismertetté ismertettékk ’racionális ’racionális-em -emocion ocionális ális pszichológ pszichológiai iai beszélgetés beszélgetés’’ elnevezésse elnevezéssel.l. Corey REMT-et, (1985) úgy határozza meg aa REMTet, mint mint a „személyis „személyiség ég befolyásolá befolyásolásána sánakk egy olyan módszerét, amely amely gyors gyors és haték hatékon onyy segí segíts tség éget et nyúj nyújtt a szem személy élynek nek abba abban, n, hog hogy ellen ellenál állj ljon on anna annakk a készte késztetés tésnek nek,, hogy hogy önm önmagá agátt irraci irracion onális ális érvek érvekre re való hivatk hivatkoz ozássa ássall tartós tartósan an ’lenyo ’lenyom mja’. Olyan rendszer, amely egyidejűleg vitába szálló (disputational) és átnevelő, és átnevelő, azaz megtanítja a klienseket arra, arra, hogyan hogyan kérdő kérdőjele jelezz zzék ék meg irraci irracioná onális lis és perfek perfekcio cionis nista ta ’kell’ ’kell’--jeiket jeiket és ’muszáj ’muszáj’-ai ’-aikat kat,, valamint arra, hogyan helyettesíthetik önsanyargató ideológiájukat az élet racionális filozófiájával” (i.m., 89 old.).
A Sketch of Albert Ellis by Gary Gregg. Ellis was born in Pittsburgh in 1913 and raised in New York City. He made the best of a diffic difficult ult child childho hood od by using using his head and becom becoming ing,, in his words, words, "a stubbor stubbornn and pronounced problem-solver." problem-solver." A serious kidney disorder turned his attention from sports to books, and the strife in his family (his parents were divorced when he was 12) led him to work at understanding others. In junior high school Ellis set his sights on becoming the Great American Novelist. He planned to study accounting in high school and college, make enough money to retire at 30, and write without the pressure of financial need. The Great Depression put an end to his vision, but he made it through college in 1934 with a degree in business administration from the City Unive Universi rsity ty of New York. York. His first first ventu venture re in the busin busines esss world world was a pantspantsmatch matching ing busine business ss he started started wit withh his his brothe brother. r. They They scoure scouredd the New York garment auctio auctions ns for pants pants to match match their their custom customer' er's stillstill-us usabl ablee coats. coats. In 1938, 1938, he becam becamee the personnel manager manager for a gift and novelty firm. 25
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Ellis devote Ellis devotedd most of his spare tim timee to writ writing ing short short stor stories ies,, plays, plays, nove novels, ls, comic poetry, essays and nonfiction books. By the time he was 28, he had finished almost two dozen full-length manuscripts, but had not been able to get them published. He realized his future did not lie in writing fiction, and turned exclusively to nonfiction, to promoting what he called the "sex-family revolution." As he collected more and more materials for a treatise called "The Case for Sexual Liberty," many of his friends began regarding him as something of an expert on the subject. They often asked asked for advice, advice, and Ellis discove discovered red that that he liked liked counse counselin lingg as well well as writ writin ing. g. In 1942 1942 he retu return rned ed to scho school ol,, ente enteri ring ng the the clin clinic icalal-ps psyc ycho holog logyy prog program ram at Columbia. He started a part-time private practice in family and sex counseling soon after he received his master's degree in 1943. At the time Columbia awarded him a doctorate in 1947 Ellis had come to believe that psychoanalysis was the deepest and most effective form of therapy. He decided to under undertak takee a train training ing analys analysis, is, and "becom "becomee an outst outstand anding ing psycho psychoana analys lystt the next next few years." years." The psychoanaly psychoanalytic tic institute institutess refused refused to take trainees trainees wit without hout M.D.s, but he found an analyst with the Karen Horney group who agreed to work with him. Ellis completed a full analysis and began to practice classical psychoanalysis under his teacher's direction. In the late 1940s he taught at Rutgers and New York University, and was the senior clinical clinical psycholog psychologist ist at the Northern Northern New Jersey Mental Hygiene Hygiene Clinic. Clinic. He also became the chief chief psycho psycholog logist ist at the New New Jersey Jersey Diagn Diagnost ostic ic Center Center and and then then at the New Jersey Jersey Department of Institutions and Agencies. But Ellis' faith in psychoanalysis was rapidly crumbling. He discovered that when he saw clients only once a week or even every other week, they progressed as well as when he saw them daily. He took a more active role, interjecting advice and direct interpretations as he did when he was counseling people with family or sex problems. His clients seemed to impro improve ve mo more re quick quickly ly than than when when he used used pass passive ive psycho psychoana analyti lyticc proced procedure ures. s. And remember remembering ing that before he underwent underwent analysis, analysis, he had worked worked through through many many of his own problems by reading and practicing the philosophies philosophies or Epictetus, Marcus Aurelius, Spinoza and Bertrand Russell, he began to teach his clients the principles that had worked for him. By 1955 Ellis had given up psychoanalysis entirely, and instead was concentrating on changing people's behavior by confronting them with their irrational beliefs and persuading them to adopt rational ones. This role was more to Ellis' taste, for he could be more honestly himself. him self. "When I became rational-em rational-emotive otive," ," he said, "my own personality personality processes really began to vibrate." He published his first book on REBT, How to Live with a Neurotic, in 1957. Two years later he organized the Institute for Rational Living, where he held workshops to teach his principles to other therapists. The Art and Science of Love, his first really successful book, appeared in 1960, and he has now published published 54 books and over 600 articles on REBT, sex and marriage. He is currently the President of the Institute for Rational-Emotive Therap Therapyy in New York, which which offers offers a full-tim full-timee trainin trainingg progr program am,, and operates operates a large psychological clinic.
26
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Theory REBT -- Rationa ABC! A is for Rationall Em Emoti otive ve Behav Behaviora iorall Therapy Therapy -- begins begins wit withh ABC! activating experiences, such as family troubles, unsatisfying work, early childhood traumas, and all the many things we point to as the sources of our unhappiness. B stands for beliefs, espe especi cial ally ly the the irra irrati tion onal al,, selfself-de defe feat atin ingg beli belief efss that that are are the the actu actual al sou sources rces of our our unhappin unhappiness. ess. And C is for consequen consequences, ces, the neurotic neurotic symptom symptomss and negative negative emotions emotions such as depression panic, and rage, that come from our beliefs. Although the activating experiences may be quite real and have caused real pain, it is our irrational beliefs that create long-term, disabling problems! Ellis adds D and E to ABC: The therapis therapistt must dispute dispute (D) the irrat irration ional al belie beliefs, fs, in order order for the clien clientt to ultima ultimately tely enjoy the positive psychological effects (E) of rational beliefs. For example, “a depressed person feels sad and lonely because he erroneously thinks he is inadeq inadequat uatee and and desert deserted ed.” .” Actua Actually lly,, depres depressed sed people people perfor perform m just as well as nondepresse depressedd people. people. So, a therapist therapist should should show show the depressed depressed person person his or her successes, and attack the belief that they are inadequate, rather than attacking the mood itself! Althoug Altho ughh it is not import important ant to therapy therapy to pinpin-poi point nt the source source of these irrati irrational onal beliefs, it is understood understood that they are the result of “philosophical “philosophical conditioning,” conditioning,” habits not unlike the habit of answering the phone just because it rings. Further, Ellis says that we are biologically programmed to be susceptible susceptible to this kind of conditioning! conditi oning! These These belie beliefs fs take take the form of absolu absolute te statem statement ents. s. Inste Instead ad of acknow acknowledg ledging ing a preference or a desire, we make unqualified demands demands on others, or convince ourselves that we have have overwh overwhelm elming ing needs. needs. There There are a number number of typic typical al “think “thinking ing error errors” s” people people typically engage in, including... 1. ignoring the positive, 2. exaggerating the negative, and 3. overgeneralizing. I may refuse to see that I do have some friends or that I have had a few successes. I may dwell on and blow out of proportion the hurts I have suffered. I may convince myself that nobody loves me, or that I always screw up. There are twelve examples of irrational beliefs that Ellis often mentions... 12 Irrational Ideas That Cause and Sustain Neurosis 1. The idea that it is a dire necessity for adults to be loved by significant others for almost almost everyt everythin hingg they they do -- instea insteadd of their their concen concentra tratin tingg on their their own self-res self-respec pect,t, on winning approval for practical purposes, and on loving rather than on being loved. 2. The idea that certain acts are awful or wicked, and that people who perform such acts should be severely damned -- instead of the idea that certain acts are self-defeating or 27
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
antisocia antisocial,l, and that people who perform such acts are behaving behaving stupidly stupidly,, ignorant ignorantly, ly, or neuroti neurotically, cally, and would be better helped to change. change. People's People's poor behaviors behaviors do not make them rotten individuals. 3. The idea that it is horrible when things are not the way we like them to be -- instead of the idea that it is too bad, that we would better try to change or control bad conditions so that they become become mo more re satisfacto satisfactory, ry, and, if that is not possible, possible, we had better better temporarily temporarily accept and gracefully lump their exis tence. 4. The idea that human misery is invariably externally caused and is forced on us by outside people and events -- instead of the idea that neurosis is largely caused by the view that we take of unfortunate conditions. 5. The idea idea that that if someth somethin ingg is or may be dang dangero erous us or fears fearsom omee we shou should ld be terrib terribly ly upset upset and endles endlessly sly obsess obsess about about it -- instead instead of the idea idea that that one would would better better frankly frankly face it and render render it non-dang non-dangero erous us and, and, when when that that is not possi possible ble,, accep acceptt the inevitable. 6. The The idea idea that that it is easi easier er to avoi avoidd than than to face face life life diff diffic icuultie ltiess and and self self-responsi responsibilit bilities ies -- instead instead of the idea that the so-called so-called easy way is usually much harder in the long run. 7. The idea that we absolutely need something other or stronger or greater than ourself on which to rely -- instead of the idea that it is better to take the risks of thinking and acting less depen dently. 8. The idea that we should be thoroughly competent, intelligent, and achieving in all possible respects -- instead of the idea that we would better bett er do rather than always need to do well and accept ourself as a quite imperfect creature, who has general human limitations and specific fallibilities. 9. The idea idea that that beca becaus usee som somethin ethingg once once stro strong ngly ly affec affecte tedd our our life, life, it shoul shouldd indefinitely affect it -- instead of the idea that we can learn from our past experiences but not be overly-attached to or prejudiced by them. 10. The idea that we must have certain and perfect control control over thin things gs -- instead of the idea that the world is full of probability and chance and that we can still enjoy life despite this. 11. The idea that human happiness can be achieved by inertia and inaction -- instead of the idea that we tend to be happiest when we are vitally absorbed in creative pursuits, or when we are devoting ourselves to people or projects outside ourselves. 12. The idea that we have virtually no control over our emotions and that we cannot help feeling disturbed about things -- instead of the idea that we have real control over our destructive emotions if we choose to work at changing the musturbatory hypotheses which we often employ to create them. 28
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Essence of Ratio Rational nal Emotiv Emotivee Behavi Behavior or Therapy Therapy by Albert (From The Essence Albert Ellis, Ellis, Ph.D. Ph.D. Revised, Revised, May 1994.) To simplify, Ellis also talks about the three main irrational beliefs: 1. “I must be outstandingly competent, or I am worthless.” 2. “Others must treat me considerately, or they are absolutely rotten.” 3. “The world should always give me happiness, or I will die.” The therapist uses his or her skills to argue against these irrational ideas in therapy, or, even better, leads the client to make the arguments. For example, the therapist may ask... 1. Is there any evidence for this belief? 2. What is the evidence against this belief? 3. What is the worst that can happen if you give up this belief? 4. And what is the best that can happen? In addition to argument, the REBT therapist uses any other techniques that assist the client in changing changing their their beliefs. beliefs. They might use group therapy, therapy, use uncondit unconditiona ionall positive regard, regard, provide provide risk-taking risk-taking activities, activities, assertiven assertiveness ess training, training, empathy empathy training, training, perhaps using using role role playin playingg techni technique quess to do so, encour encourag agee self-m self-manag anagem ement ent throu through gh behavio behavior r modification techniques, use systematic desensitization, and so on. Unconditio Unconditional nal self-acceptance Ellis Ell is has has com come to empha emphasi size ze more ore and and more ore the the impo import rtan ance ce of what what he calls calls “uncond “uncondition itional al self-accep self-acceptan tance.” ce.” He says that, in REBT, no one is damned, damned, no matter matter how awful their actions, and we should accept ourselves for what we are rather than for what we have achieved. One approach he mentions is to convince the client of the intrinsic value of him or herself as a human being. Just being alive provides you with value. He notes that most theories make a great deal out of self-esteem and ego-strength and similar concepts. We are naturally evaluating creatures, and that is fine. But we go from evaluating our traits and our actions to evaluating this vague holistic entity called “self.” How can we do this? And what good does it do? Only harm, he believes. There are, he says, legitimate reasons for promoting one’s self or ego: We want to stay alive and be healthy, we want to enjoy life, and so on. But there are far more ways in which promoting the self or ego does harm, as exemplified by these irrational beliefs: I am special or I am damned. da mned. I must be loved or cared for. I must be immortal. I am either good or bad I must prove myself. I must have everything that I want.
29
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
He believes very strongly that self-evaluation leads to depression and repression, and avoidance avoidance of change. change. The best thing for human health is that we should stop evaluating ourselves altogether! But perhaps perhaps this idea idea of a self or an ego is overdrawn. overdrawn. Ellis is quite skeptical skeptical about about the existence of a “true” or “real” self, ala Horney or Rogers. He especially dislikes the idea that there there is a conflict between a self promoted promoted by actualizat actualization ion versus versus one promoted promoted by socie society. ty. In fact, fact, he says, one’s one’s natur naturee and one’s one’s socie society ty are more more likely likely to be mut mutually ually supporting than antagonistic. He certainly sees no evidence for a transperson transpersonal al self or soul. Buddhism, Buddhism, for example, does does qui quite te well well witho without ut it! And he is skept skeptica icall abou aboutt the altered altered states states of consciousn consciousness ess mystical traditions and transpersonal psychology recommend. In fact, he sees these states as being more inauthentic than transcendent! On the other hand, he sees his approach as coming out of the ancient Stoic tradition, and and supp suppor orte tedd by such such philo philoso soph pher erss as Spin Spinoz oza. a. He sees sees addi additi tion onal al sim similari ilariti ties es in existe existenti ntiali alism sm and exist existen entia tiall psycho psycholog logy. y. Any approa approach ch that that put putss the respon responsib sibilit ilityy squa square rely ly on the shou should lder erss of the the indi indivi vidu dual al and and his his or her her belie beliefs fs is likely likely to have have commonalities with Ellis’s REBT.
Elliss szolid Elli szolid filozó filozófia fiaii mega megalap lapoz ozást ást tulajdo tulajdonít nít mó módsz dszerén erének ek (Ellis (Ellis és Dryd Dryden, en, 1997). 1997). Szellem Szellemii előfut előfutára áraii előtt előtt mind indene enekel kelőtt őtt a görög görög és római római sztoi sztoiku kusok sok (Epiku (Epikurosz rosz,, Epi Epikt ktéto étosz sz és Marcus Marcus Aurel Aurelius ius)) valam valamint int a nagy keleti keleti bölcs bölcselő előkk (Konfuc (Konfucius iusz, z, Lao-Tze Lao-Tze és Gautam Gautamaa Buddha) Buddha) nevét nevét említi említi.. Tovább Továbbii befoly befolyáso ásoka katt Kant, Kant, Spino Spinoza za,, Schope Schopenha nhauer uer,, Poppe Popper, r, Russel Russel és Bartley Bartley művein műveinek ek,, valam valamint int a keres kereszt ztény ény filozó filozófiá fiának nak tulajd tulajdon onít. ít. Utóbb Utóbbibó ibóll külön különös öskép képpp azt az emberi emberi értékeket értékeket hangsúlyo hangsúlyozó zó atti attitűdö tűdött tartja tartja a saját megközelíté megközelítésével sével rokoníth rokoníthatón atónak, ak, mely elítéli a bűnt, bűnt, ám felmenti felmenti a bűnt elkövetőt. elkövetőt. A REMT a tudomá tudományok nyok logikai logikai és empiriku empirikuss megköz megközelítése elítése mellett mellett kötelezi kötelezi el magát, a tudományos tudományos mó módszer dszerek ek rugalmas rugalmasságát ságát és dogmatizm dogmatizmussal ussal szembehelyezkedő szembehelyezkedő állásfoglalás állásfoglalását át vallva a magáénak. magáénak. Ellis és Dryden Dryden amúgy amúgy tételesen tételesen is megfogalm megfogalmazzák azzák,, hogy „a merev merev abszo abszoluti lutizm zmus us az emberi emberi zavarok zavarok egyik egyik fő okát okát képezik képezik”” (1997, (1997, 2.old. 2.old.). ). A pszicholó pszichológia giaii elmél elmélet etek ek közül özül Elli Elliss a psz pszich ichoana oanalí lízi ziss (min (minde dene nekkelőt előttt Horn Horney ey és Adle Adler) r) vala valam mint int a magatartáslélektan hatását emeli ki. A REMT emberkép emberképee szerint szerint az egyének akkor a legboldog legboldogabbak abbak,, amikor amikor életükben fontos célokat célokat tűznek ki maguk maguk elé és amikor amikor aktívan aktívan cselekednek cselekednek ezek elérése elérése érdekében. érdekében. Ugyanakkor Ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy az életcélok kitűzése és elérése során, az ember szem előtt kell tartsa azt a tényt is, hogy egy társas világ részeként létezik és ez azt jelenti, hogy az önérdek filozófiáját – mely magát a személyt helyezi mindenek fölébe, a legelső helyre – az a viszonyulás kell kiegészítse,
30
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
mely a többiek részére az ehhez szorosan felzárkózó második helyet kell fenntartsa. Ez az attitűd ellentétes a másoktól úgy a tiszteletet, mint a tekintettel levést megtagadó önzés filozófiájával. A REMT az ember ember pszichés pszichés folyamatain folyamatainak ak interaktí interaktívv jellegét hangsúlyo hangsúlyozza. zza. A gondolatok gondolatok (kogníci (kogníciók), ók), emóciók emóciók és magatartá magatartások sok egymással egymással szoros szoros összefüggésb összefüggésben en kerülnek kerülnek megélésre megélésre és különösképpen a pszichológiai zavarok esetében, jelentős mértékben fedik egymást. Ellis (1985) ún. ABC elmélete a magatartás szintjén megnyilvánuló következmények et et (Consequences) az aktiváló az aktiváló események nek meggyőződés eivel, nek vagy élményekn élményeknek ek (Activati (Activating ng events/exp events/experien eriences) ces) a szem személy ély meggyőződéseivel, hiedelmeivel (Beliefs) való kölcsönhatására vezeti vissza, az alábbi képlet alapján: AxB=C Aktiváló Aktiváló események ( A ) Az aktiváló aktiváló események eseményekkel kel ( A-k al) való interakcióba interakcióbann a személy személy saját céljait megvalósítani megvalósítani A-kal) szándékozó erőfeszítései során találkozik. Ellis (1985) szerint az alapvető célok (G-k mint Goals) két kategóriáb kategóriábaa sorolhatók sorolhatók:: 1) az élve maradást szolgálókéba, a, valamint valamint 2) az elfogadh elfogadható ató szintű maradást szolgálókéb o t és és fájdalommentesség et et biztosí biztosítani tani igyekvőkébe igyekvőkébe.. Utóbbiak Utóbbiak alcéljaiként alcéljaiként a következőket következőket boldogság ot említhet említhetjük: jük: a) boldog boldognak nak maradni maradni,, amikor amikor egyedül egyedül vagyunk vagyunk,, b) amikor amikor másokk másokkal al társulunk társulunk,, c) amikor amikor intim kapcsolato kapcsolatott alakítunk alakítunk ki, d) amikor amikor megélhetésü megélhetésünk nkről ről gondosk gondoskodunk odunk és e) amikor szórako szórakoztató ztató tevékenys tevékenységek égekbe be (sportba, (sportba, olvasásba, olvasásba, zenehallg zenehallgatásb atásbaa stb.) stb.) vonódunk vonódunk be. Ami az Akat illeti, illeti, ezek egyaránt egyaránt lehetnek olyan normálisan normálisan jelen lévő körülmények körülmények,, melyek melyek részét képezik hétköznapi életünknek, vagy aktuálisan zajló külső események, mint saját gondolataink, érzelmeink vagy magatartásaink magatartásaink (ez utóbbiak utóbbiak abban az esetben, ha a múltbeli múltbeli tapasztalatainkkal tapasztalatainkkal összefüggésben levő levő –tu –tudat datos os vagy vagy nem tud tudato atos– s– emlék emlékekh ekhez, ez, illetve illetve gondo gondolato latokh khoz oz kapcso kapcsolód lódnak nak). ). Az A-k seg segít íthe heti tikk
a szem személ élyt yt G-je G-jeii elér elérés éséb ében en
vagy vagy,, elle ellenk nkez ezől őleg eg,,
akad akadál ályo yozzhatj hatják ák
ezek ezekbe benn az
erőfesz erőfeszíté ítései seibe ben. n. Az ember emberek ek készte késztetés téstt éreznek éreznek arra, arra, hogy hogy felkut felkutass assák ák az A-kat, A-kat, illetve illetve hogy reagáljanak ezekre, abból kifolyólag, hogy a) biológiailag, illetve genetikailag erre predesztináltak, b) alkati történetük, c) előzetes interperszonális interperszonális és szociális tanulási tapasztalataik, tapasztalataik, valamint d) úgy velükszületett, mint szerzett szokásmintázataik erre hajlamosítják őket.
Irodalom Gregg (2000): 1–3 old. Ellis és Dryden (1997): 1–6 old., 8 old.
40
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
2. egység Meggyőződések ( B ) A REMT REMT az A-k A-k infe inferen renci ciál ális is jelle jellegé gétt hang hangsú súlyo lyozz zza, a, vagy vagyis is azt, azt, hogy hogy ezek ezek a személ személyy számá számára ra azokn azoknak ak a meggyőződéseknek ( B-k prizmáján keresztü keresztüll léteznek, léteznek, melyeket melyeket hozzájuk B-k)) a prizmáján csatol. Racionálisnak minősül ülne nekk azok azok a B-k (gondola (gondolatok, tok, elképzelések elképzelések,, filozófiák filozófiák), ), melyek nak minős hozzá hozzáseg segítik ítik az ember embereke ekett ahhoz ahhoz,, hogy hogy legfon legfonto tosab sabbb G-jai G-jaika katt elérjék. elérjék. Maults Maultsby by a racion racionáli áliss gondolkodás következő jellemzőit sorolja fel: 1) Elsődlegesen az objektív tényekre alapoz, és nem a szubjektív vélekedésre. 2) Ha rábízzuk cselekvéseink irányítását, az eredmény minden valószínűség szeri szerint nt az lesz lesz,, hogy hogy életb életben en maradu aradunk nk és megőr egőriz izzü zükk test testii épség épségün ünke ket, t, megelő egelőzv zvee a korai korai elhalálozá elhalálozást, st, illetve illetve a sérülések sérülések elszenvedés elszenvedését. ét. 3) Irányítása Irányítása alatt, alatt, cselekvésein cselekvéseinkk a legrövideb legrövidebbb idő alatt alatt veze vezeth thet etne nekk
szem személy élyes esen en megfog egfogalm almaz azot ottt
G-jei G-jeink nk
elérés eléréséh éhez ez.. 4) Irányí rányítá tásu sukk
alatt alatt
megelőzhe megelőzhetjük tjük úgy a személye személyes, s, mint környezetü környezetünkk nkkel el kialaku kialakuló ló konfliktu konfliktusok sokat. at. 5) A racionális racionális gondolkodás minimalizálja a belső konfliktusokat. (Ellis és Harper, 1977 nyomán). A racionális B-k (rB-k olyan an személ személyes yes jelentés jelentéssel sel bíró bíró értéke értékelő lő kogníc kogníciók iók,, melyek elyek prefere preferenci nciáli áliss természet természetűek űek,, rB-k)) oly azaz nem kapcsolódn kapcsolódnak ak feltétlen feltétlen követelm követelmények ényekhez. hez. Kifejeződhet Kifejeződhetnek nek a ’vágyak’, ’vágyak’, ’preferenciák’, ’preferenciák’, ’kívánság ’kívánságok’, ok’, ’tetszése ’tetszések’ k’ és ’nemtetsz ’nemtetszések’ ések’ formájában formájában.. Az emberek emberek pozitív pozitív érzelmeket érzelmeket élnek át olyankor, amikor megkapják amit szeretnének, illetve elérik azt, amire vágynak. Ezek a kielégülés, az élvezet élvezet vagy a megelégedett megelégedettség ség formáját formáját ölthetik ölthetik.. Ellenkezőleg, Ellenkezőleg, ha nem sikerül sikerül megvalósítani megvalósítani vagy vagy elérn elérnii azt azt amit amit szer szeret etnén nének ek,, nega negatív tív érzelm érzelmek ekke kell
(szo (szom morús orúság ágga gal, l, aggoda aggodalom lommal mal,,
megbánás megbánással, sal, nyugtalan nyugtalanságg sággal) al) szembesüln szembesülnek. ek. Az elégedetlensé elégedetlenségg annál annál erőtelje erőteljesebb sebb lesz, minél jelentősebbek jelentősebbek azok a célok, melyek elérése akadályokba akadályokba ütközött. Másrészről viszont, ezek a neg negatív atív érz érzelm elmek
úgy úgy tek tekinth inthet etők ők,,
mint int
kedve edvező zőtl tlen en
körül örülm ménye ényekkre
ado adott egés egészs zség éges es
válaszreakc válaszreakciók, iók, melyek melyek nem gátolják az előzetesen előzetesen kitűzött, kitűzött, illetve illetve újonnan újonnan megfogalmaz megfogalmazott ott célok elérése érdekében érdekében tett erőfeszíté erőfeszítéseket seket.. Az rB-k lényeges lényeges ismérve ismérve a rugalmasság rugalmasság (Ellis és Dryden, 1997). 1997). Gyak Gyakorla orlatil tilag ag éppen éppen az rB-k rB-k ez utó utóbb bbii sajá sajátos tosság ságaa teszi teszi lehetőv lehetővéé a feltétlen feltétlen igény igények ek és elvárá elvárások sok megelőz megelőzését ését.. A rB-k rB-k a funkcio funkcioná nális lis magatar agatartás tások ok mozgósí ozgósítás tásába ábann játsza játszanak nak jelentős jelentős szerepet, aminek következtében egészséges meggyőződések nek nek tekinthetjük őket. Az irracionális B-k (iB ( iB-k) -k) két lényeges lényeges ismérvük ismérvük alapján különböz különbözteth tethetők etők meg az rB-ktől. Egyrész Egy részről ről,, dogma dogmatik tikus us és abszolut abszolutisz isztik tikus us jelleg jellegűek űek,, a kivétel kivétel és a másfél másféleké eképp ppen en
történés történés
lehetős lehetőség égét ét el nem ismerőek ismerőek.. Ebb Ebből ől kifoly kifolyóla ólagg oly olyan an merev képlete képletekk formájáb formájában an fejező fejeződne dnekk ki, melyek a ’muszáj’, a ’kell’, a ’feltétlenül’, a ’szóba sem jöhet’ vagy hasonló imperatívuszok elemét tartalmaz tartalmazzák. zák. Másrészről, Másrészről, az iB-k olyan gondolatok gondolatok,, elképzelések elképzelések és filozófiák, filozófiák, melyek melyek gátolják, 41
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
szabotálják szabotálják a személyt személyt alapvető alapvető célkitűzései célkitűzései megvalós megvalósításáb ításában. an. Nem véletlen, hogy az iB-k olyan pszichológiai pszichológiai problémákkal problémákkal asszociálódnak, asszociálódnak, mint amilyenek a depresszió, a szorongás, a bűntudat, a düh. Az iB-k a diszfunkc diszfunkcionáli ionáliss magatartás magatartásokat okat (elszigete (elszigetelődést, lődést, halogatást, halogatást, alkoholizm alkoholizmust, ust, szerabúzust stb.) serkentik, úgyhogy a REMT-ban egészségtelen meggyőződések ként ként kezelik őket. értékelőő és és a nem-értékelő elő kogníciók kogníciókat at.. Ellis (1985) megkülönbözteti továbbá az értékel a nem-érték A nem-értékelő megfigyelések nem-értékelő megfigyelések olyan ’hideg ismeretek’, melyek azt figyelik meg és írják le ami a világban, a személy gondolatai, érzelmei és cselekedetei szintjén történik. értékelő ííté Az értékelő télet letek ek,, érte értelm lmez ezés ések ek,, elvárá elváráso sokk és köve követk tkez ezte tetés tések ek a szem személy ély céljai céljai szemp szempont ontjáb jából ól jelent jelentős őségg éggel el bíró bíró esem eseményekr ényekree vonatk vonatkoz ozóó minős minősíté ítések sek.. A meleg értékelés értékelések ek a személy személy vágyai vágyaival, val, kíváns kívánság ágaiv aival al és prefere preferenci nciái áival val vannak vannak kapcs kapcsolat olatban ban,, szem szemben ben a forró kényszerítő, tő, feltétel nélküli elvárásait, elvárásait, követelm követelményeit, ényeit, a „kell’értékelésekkel, amelyek a személy kényszerí eket és a „muszáj”-okat fejezik ki. A legfontosabb B-k a következő kategóriákba osztályozhatók (Ellis, 1985, Ellis és Dryden, 1997 nyomán): a.) Nem-értékelő megfigyelések
Olyan megfigyelés megfigyelések, ek, melyek melyek nem mutatnak mutatnak túl a rendelkezésre rendelkezésre álló adatokon. adatokon. Ugyanakkor Ugyanakkor nem nem érték értékelő elő jelle jellegű gűek ek,, tek tekinte intetb tbee véve, véve, hogy hogy nem nem bírna bírnakk jelen jelentő tősé ségg ggel el a szem személy ély céljai céljai szemp szempont ontjáb jából ól (pld. (pld.:: “ A nő beszélget ”). ” ). Azok Azok a megfi egfiggyelé yelése sek, k, amel amelyyek a szem személy ély célja céljaii szempontjából relevánsak, értékelő minőségre tesznek szert (pld.: “ Az “ Az a nő, aki ott beszélget, tetszik esetekben ben,, az értékelő értékelő jelleg jelleg implic implicit it marad marad (pld.: (pld.: „Nem nekem”). nekem”). Más esetek „Nem tets tetszik zik,, hogy hogy az a nő beszélget”). beszélget”). b.) Nem-értékelő értelmezések (inferences)
Olyan kogníciók kogníciók,, melyek melyek az értelmezés értelmezés által meghaladják meghaladják a rendelkezé rendelkezésre sre álló adatok adatok által közö közölt lt infor inform mációk ációkat at (pld (pld.: .: ” A nő szeretné, ha megtetszene megtetszene beszélgetőpartnerének beszélgetőpartnerének ”).
Az
értelmezések értelmezések lényegileg lényegileg olyan feltevések feltevések a megfigyelt megfigyelt történések történésekre re vonatkoz vonatkozólag, ólag, melyek melyek utólag beigazolódhatnak beigazolódhatnak vagy nem. A nem-értékelő jelleg ez esetben is arra vonatkozik, vonatkozik, hogy ezek az értelmezések értelmezések nem relevánsak relevánsak a személy személy céljai szempont szempontjából. jából. Az értelmezések értelmezések gyakran gyakran láncolatot képezn képeznek. ek. Ilyenk Ilyenkor or fontos fontos lehet lehet azonos azonosíta ítani ni a láncola láncolatt kulcs kulcsérte értelme lmezés zését, ét, vagyis vagyis azt, azt, amely amelyik ik a személy személy kényszerí kényszerítő tő értékeléseihez értékeléseihez (’musturb (’musturbatory atory’’ evaluatio evaluations) ns) kapcsolód kapcsolódik. ik. Utóbbiak Utóbbiak azokat a
42
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
sabl sablon onok okat at fog foglalj lalják ák maguk agukba ba,, mely elyek a ’kel ’kell’ l’,, a ’mus ’muszá záj’ j’ vagy vagy a ’köt ’kötel elez ező’ ő’ jegy jegyéb ében en fogalm fogalmaz azód ódna nakk meg, eg, vagy vagyis is term termész észet etük üktő tőll fogva fogva dogm dogmati atiku kusa sak. k. Ell Ellis is és Dryd Dryden en (1997 (1997)) a következ következőő példával példával illusztrá illusztrálják lják az értelmezéslán értelmezésláncc műk működését: ödését: A kliens dühös dühös feleségére, mert mert az elfelejtett elfelejtett bevásároln bevásárolni.i. Reakciója Reakciója mö mögött gött a feltevések feltevések következő következő láncolata láncolata húzódhat húzódhat meg: meg: elfelejt bevásárolni – szóvá teszem mulasztását – veszekedni fog velem – képtelen leszek nyugodtan nézni a labdarúg labdarúgó-m ó-mérk érkőzé őzéss közve közvetít títésé ésétt a tévében. tévében. Bármelyi Bármelyikk ezek ezek közül közül a láncszem láncszemek ek közül közül képes képes harag haragot ot szülni szülni és éppen éppen ezért ezért fonto fontoss megn megnyer yerni ni a kliens kliens teljes teljes együtt együttm működését, űködését, a haragjáért haragjáért valóban felelős összetevő azonosítása érdekében. c.) Pozitív preferenciális értékelések
Ezek Ezek rugalm rugalmas as és nem-felté nem-feltétlen tlen formába formábann megfo megfogalm galmazo azott tt kogníc kogníciók iók,, melyek a személy által által pozití pozitívan van minős minősíte ített tt (kedve (kedvelt, lt, elvár elvárt,t, óhajto óhajtott tt stb.) stb.) dolgo dolgokr kraa vonat vonatkoz koznak nak.. Racioná Racionálisk lisként ént minősíthetőek, tekintetbe véve, hogy a személy által kitűzött célok elérésének szolgálatában állnak. Ellis (1985) ezeket meleg kognícióknak (warm cognitions) nevezi. Általában azt definiálják explicit formában, amit a személy szeret, vagy kíván, míg az, hogy a dolgoknak nem kell feltétlenül, bármi áron ilyenképpen ilyenképpen alakulnia alakulnia,, impli implicit cit formában formában (azaz nem nyíltan megfogalm megfogalmazva) azva) van jelen. Pozitív preferenciális értékelések, például, az "Örve Örvend ndek ek,, ha érze érzem m, hogy hogy megbe egbeccsüln sülnek ek"" vagy vagy a "Szeretném, ha sikerülne a vizsgám". vizsgám". A pozitív preferenciális értékelések úgy pozitív, mint negatív nem feltétlen értelmezésekhez vezeth vezethetn etnek. ek. A megbecs egbecsülés üléstt igény igénylő lő szem személy, például, például, töb többfél bfélek eképp éppen en értelm értelmezh ezheti eti,, ha olyan feladatot bíznak rá, amelyik csak némi túlórázás árán kivitelezhető idejében: “(Feltételez “(Feltételezem, em, hogy)..... hogy).......azér ..azértt engem kértek kértek fel, mert tudják, tudják, hogy én komoly komoly vagyok vagyok és bennem megbízhatnak” megbízhatnak” (pozitív értelmezés). értelmezé s). “(Feltételez “(Feltételezem, em, hogy).......a hogy).......azért zért pont engem engem szúrtak ki, mert ennél a cégnél cégnél én vagyok vagyok az utolsó ember, akire minden minden piszkos munkát munkát rá lehet bízni” bízni” (negatív értelmezés). értelmezé s). Mindkét Mindkét esetben esetben az értelmezések értelmezések hipotézisk hipotézisként ént fogalmazód fogalmazódnak nak meg, meg, tehát a személy személy nem tekinti tekinti beigazoló beigazolódásu dásukat kat kötelező kötelező jellegűnek jellegűnek.. A második második esetben esetben a pozitív pozitív elvárás elvárás (megbecsülés (megbecsülés iránt irántii igény igény)) és a negatí negatívv értelm értelmezé ezéss (lenézés (lenézés feltéte feltételez lezése ése)) ellent ellentm mondásb ondásbaa kerül kerülnek nek ugyan ugyan egymással egymással és ez negatív emóciót szül, ám a preferenciális preferenciális megfogalm megfogalmazás azás helyet hagy az elvárástól eltérő események alakulásának is. Továbbá, az értelmezés feltételes formában való körvonalazódása nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy a személy negatív feltevése tévesnek bizonyuljon. Az elfogadó, elfogadó, nem-feltétlen nem-feltétlen viszony viszonyulás ulás biztosít biztosítja ja annak annak lehetőségét, lehetőségét, hogy hogy a negatív emóciók emóciók átélése ellenére is, a személy megelőzze pszichológiai problémák és zavarok kialakulását.
43
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
d.) Pozitív kényszerítő (musturbatory) értékelések
Abszo Abszolút lút és dogm dogmati atiku kuss formába formábann megfog megfogalm almazo azott tt követ követelé elések sek,, melyek melyek a szem személy által által pozitívként értékelt események másképpen történhetőségét történhetőségét mereven kizárják. Általuk a személy a kevésbé kevésbé kedvező kedvező –vagy egyenesen egyenesen kedvezőt kedvezőtlen– len– alternatívá alternatívákat kat eleve elfogadhatat elfogadhatatlannak lannak min minősíti. ősíti. Ezek az értékelések értékelések irracioná irracionálisna lisnakk minős minősülnek ülnek,, tekintetb tekintetbee véve, hogy gátolják gátolják a személyt személyt céljai elérésében. A pozitív kényszerítő értékelések listája a következő sémákat foglalja magába (Mérei és Szakács, 1995, nyomán): „–Az emberi emberi dolgoknak dolgoknak egyféle egyféle tökéletes tökéletes megoldás megoldásaa van. Ettől a megoldás megoldástól tól nem szabad eltérni. Minden más megoldás érvénytelen, bűnös”. A dolgoknak ez az abszolutizálása valójában az intolerancia racionalizálása. „–Csak akkor érek valamit, ha a feladatokat tökéletesen oldom meg”. „–Feltét „–Feltétlenül lenül szüksége szükséges, s, hogy környeze környezetem tem minden minden fontos tagja elfogadjo elfogadjon, n, megbecsüljön, megbecsüljön, szeressen, enélkül nem lehet élni”. élni”. Ezt a tételt biztos, hogy spontán módon nem fogalmazza meg a szemé személy. ly. De a beszél beszélget getések ések során során epizó epizódo dokk töm tömegé egébő bőll kifejt kifejthet hetőő a szere szeretet tetelv elvárá árásna snakk ez az infantilis infantilis igénye. A társas társas ambícióna ambíciónak, k, a szívélyesség szívélyességnek, nek, az igazságtalan igazságtalan sérelemn sérelemnek ek a viselkedési jelmezében ez a teljesíthetetlen teljesíthetetlen igény frusztrációs feszültségek kiapadhatatlan kiapadhatatlan forrása lehet, s az interperszonális kapcsolatrendszer elszegényedésével, énes hátterű kontaktopátiával járhat együtt. A pozitív pozitív kénysz kényszerí erítő tő értéke értékelése lésekk nem csak csak a személy személy elvárás elvárásait ait,, vágy vágyait, ait, követelé követeléseit seit fogalmazh fogalmazhatják atják meg, meg, hanem azokat a min minősítés ősítéseket eket is, amelyek amelyek a különböző különböző helyzetekre helyzetekre,, másokra, másokra, illetve illetve magára magára a személyre személyre vonatkoz vonatkoznak. nak. Ezek mögött igen gyakran gyakran azonosíthat azonosíthatók ók azok a logikai tévedések, tévedések, melyek melyeket et Leahy (1997) alapján már ismertettün ismertettünk, k, minden mindenekelő ekelőtt tt a túlzott túlzott általánosítás, általánosítás, mely az alábbi két példában is felismerhető: "Vitán felül áll, hogy minden cselekedetemmel elismerést vívok ki magamnak." "Életem eddig is egy diadalút volt és ezentúl is csodálatosan fog alakulni" A túlzott túlzott általános általánosításo ításokon kon alapuló alapuló abszolút abszolút érvényű érvényű pozitív pozitív értékelések értékelések ideig-órái ideig-óráigg akkor akkor is kényelm kényelmes, es, feszült feszültségm ségmente entess állapo állapoto tott bizto biztosít síthat hatnak nak a kénysz kényszerí erítő tő pozití pozitívv igény igényekk ekkel el fellépő fellépő szem személy ély szám számára ára,, ha a dolg dolgok ok objek objektí tívv alak alakulá ulása sa nem nem sok sok okot okot szol szolgá gálta ltatn tnaa a felhő felhőtle tlenn elégede elégedetts ttségr égre. e. Ugyan Ugyanakk akkor or azonba azonban, n, éppen éppen az ind indok okola olatlan tlan önelég önelégülts ültség ég akadá akadályoz lyozza za meg a szemé személyt lyt abban, abban, hogy hogy az esemény események ek kedve kedvezőt zőtlen len kim kimene enetele tele esetén esetén,, ezeke ezekett tud tudom omásu ásull véve, intézk intézkedj edjen en a helyz helyzet et orvosl orvoslása ása érdek érdekébe ében. n. Elő Előbb bb-u -utó tóbb, bb, a kudar kudarcok cok felhalm felhalmozó ozódás dásaa nyomán nyomán elkerü elkerülhe lhetet tetlen lenné né válik válik ezek ezek tud tudom omásu ásulvét lvétele ele és a szem személy ély nem kerülhe kerülheti ti el tovább tovább a negatí negatívv 44
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
érzelm érzelmekk ekkel el való szembesü szembesülést lést.. Ugya Ugyanez nez mo mondh ndhat atóó el az abszo abszolút lút pozití pozitívv értelm értelmezés ezések ekről ről is, melyek melyek szintén szintén a kénys kényszer zerítő ítő elvárá elvárások sok szolg szolgálat álatába ába szegő szegődne dnek. k. Ezek mö mögö gött tt a bizonyos bizonyosság ság illúziója fedezhető fel általában: "Biztos vagyok benne, hogy mindig fel fognak nézni rám." "Meg vagyok győződve, hogy tudják ki vagyok." A kénys kénysze zerít rítőő
elvá elvárá ráso sokkhoz hoz
kapc kapcso soló lódó dó
nega negatí tívv hely helyze zetér térték tékelé elések sek,,
illet illetve ve nega negatív tív
értelme értelmezése zésekk autom automatik atikus usan an negatí negatívv emóci emócióka ókatt eredmé eredmény nyezn eznek. ek. Ezek Ezek irrac irracion ionáli áliss jellege jellege az abszolút abszolút követelése követelésekbő kbőll származik származik.. A végeredm végeredmény ény a célok elérésének elérésének akadályoz akadályozása ása formájában nyilvánul meg.
Irodalom Ellis és Dryden (1997): 9–11 old.
45
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
3. egység e) A negatív preferenciális értékelések
Arra Arra vona vonatk tkoz ozna nak, k, amit amit a szem személy ély nem kedv kedvel, el, amit amit el szere szeretne tne kerü kerülni lni,, illet illetve ve amit amit kellem kellemetle etlenké nként nt ítél meg, meg, vagyis vagyis amit amit negatí negatívan van minő inősít. sít. Ugya Ugyanak nakko korr rugalm rugalmas as viszonyu viszonyulást lást képviselne képviselnek, k, bár annak lehetősége lehetősége,, hogy hogy a dolgok dolgok az elvárásokhoz elvárásokhoz képest képest másképpen másképpen történjenek, történjenek, általában általában csak implicit implicit formában formában kerül kerül kifejezésre. kifejezésre. Ezek az értékelések racionális racionálisnak nak minősülnek, minősülnek, tekint tekintetb etbee véve, véve, hogy hogy nem akadály akadályozz ozzák ák a szem személyt élyt célkitű célkitűzése zéseii megva megvalós lósítá ításáb sában. an. Negatív Negatív preferenciális értékelésként minősülnek, például, a következő megfogalmazások: megfogalmazá sok: „Nem szeretnék kudarcot vallani.” „Elkeserít, ha mások levegőnek néznek.” A negatív társuló ló negatí negatívv prefere preferenci nciális ális elvárá elvárások sok negatív negatív negatív megenged megengedőő értelmez értelmezésekke ésekkel l társu emóciókat szülnek. Így például, az "Az az "Az hiszem, hogy nem vesznek észre" értelmezés értelmezés olyan helyzetet fog fogalm almaz meg, eg, mely ely az "El értékelés lés értelmében értelmében "Elke kese serí rít, t, ha má máso sokk leve levegő gőne nekk nézn néznek ek" " értéke "elkese "elkeserít rítőne őnek" k",, azaz azaz kedvez kedvezőtle őtlenne nnekk bizony bizonyul. ul. Ugyan Ugyanakk akkor or azonba azonban, n, az értéke értékelés lés megenge megengedő dő megfog megfogalm almazá azása sa értelmé értelmében, ben, még ez a lehető lehetőség ség is elfoga elfogadha dható, tó, tehát tehát nem fog 'tragi 'tragikus kus'-k '-ként ént minősülni és leküzdhetetlen akadályt képezni a személy céljai elérésének útjában. Másrészről, maga az értelmezés értelmezés sem abszolút abszolút érvényűként érvényűként megfogalm megfogalmazott azott és így akár azt is elképzelhető elképzelhetőnek nek tekinti, tekinti, hogy hogy a feltevé feltevéss amin amin alapul alapul tévesn tévesnek ek bizony bizonyuljo uljon. n. Ez esetben esetben pedig pedig,, az derülne derülne ki, ki, hogy hogy azok azok a bizonyos mások valójában tekintettel vannak a személyre, akinek így minden oka meglenne arra, hogy elégtételt érezzen. f) Negatív kényszerítő ('musturbatory') értékelések
Dogma Dogmatik tikus us alternat alternatívá ívátt nem tűrő formába formábann megfoga egfogalma lmazot zottt minő inősít sítése ések, k, melyek elyek az esemény események ek oly olyan an kim kimenet enetele eleire ire vonatk vonatkoz oznak nak,, amelyek amelyeket et a szem személy semmilye semmilyenn körülmén körülmények yek közepe közepette tte nem tart elfoga elfogadha dhatón tónak. ak. Jelent Jelentős ős mértékben értékben megn megnehez ehezítik ítik a szem személy ély célkitűz célkitűzései ései megvalósítá megvalósítását, sát, úgyhogy úgyhogy a REMT alapelve alapelve szerint szerint irracionál irracionálisna isnakk minősü minősülnek lnek.. A leggyakrabban leggyakrabban előforduló negatív kényszerítő értékelések a következők (Mérei és Szakács, 1995): „ Borzalom, iszonyat, ha valami nem úgy következik be ahogyan kellene, ahogyan elvárjuk ”. ”. A környezettel szembeni intoleranciának egyik rejtett irracionális tétele ez. „Az élet élet tele tele van csapdá csapdákka kkal, l, vesze veszedel delmek mekkel kel;; a legfon legfontos tosabb abb,, hog hogyy ezekt ezektől ől állandó állandóan an reális vesz veszélye élyekk felnag felnagyít yításá ásának nak és általán általános osítá ításán sának ak ez a tétele tétele konk konkréta rétann az óvakodjunk”. A reális interpers interperszoná zonális lis kapcsolat kapcsolatok ok koartáció koartációjaként jaként mu mutatko tatkozik zik meg: meg: a barátkoz barátkozás ás kockázato kockázatos, s, könnyen 46
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
viss vissza zaélh élhet etne nekk az ember ember jóhi jóhisz szem eműs űségé égéve vel; l; a szer szerelm elmii kapc kapcso sola latt még inká inkább bb kock kockázat ázatos, os, csalódással jár; a szexuális viszony nagy felelősséget hárít ránk. Valah Valahán ánys yszo zorr az esem esemény ények ek alaku alakulás lásaa eltér eltér a nega negatív tív kény kénysz szer erít ítőő elvá elvárá ráso sokk által által megfog megfogalm almazo azott tt igény igények ektől, től, a szemé személy ly hajlamo hajlamossá ssá válik válik arra, arra, hogy hogy log logika ikaii tévedése tévedésekk prizmáján prizmáján keres kereszztül érték értékel elje je a hely helyze zete tet. t. Íme Íme néhány néhány péld példaa ezek ezekre re az érték értékelé elése sekr kre, e, a záró zárójel jelbe benn a gondolkodás jellemző hibáját tüntetve fel: „ Inkompetens és ronda alak vagyok” (túlzott vagyok” (túlzott általánosítás, önalábecsülés). „ Az életem egészen szörnyű lesz" (túlzott (túlzott általánosítás, szörnyülködés). „ Ez a világ teljes egészében elviselhetetlen elviselhetetlen"" (túlzott általánosítás, szörnyülködés). „Csak azt érdemlem, hogy rossz dolgok történjenek velem" (követelőzés és és megbélyegzés). velem " (követelőz szörnyűséges és borzalmas" borzalmas" (szörnyülködés). „ Ez rettenetes, szörnyűséges (szörnyülködés). „ Ezt nem bírom ki" (elviselhetetlenség). (elviselhetetlenség). (Ellis és Dryden, 1997, 12.old.) Az idézett szerzők a fenti, durván eltúlzott negatív értékelések mellett, negatív és abszolút értéke értékelés lések eket et is bemuta bemutatna tnak, k, ezek esetében esetében is feltüntet feltüntetve ve azoka azokatt a log logika ikaii tévedé tévedések seket, et, melyek melyek megfogalmazásukat lehetővé teszik: „ Mindig inkompetensként inkompetensként fogok cselekedni és ennek következményeképpen, következményeképpen, a számomra fontos emberek le fognak nézni" nézni" (túlzott általánosítás). „ Mindenki tudja, hogy semmire sem vagyok jó és, hogy mindig inkompetens inkompetens leszek" (ellentmondástól mentesség, elhamarkodott következtetés, gondolatolvasás). vetni" (ellentmo „ Mindig ki fognak röhögni és mindig meg fognak vetni" (ellentmondástó ndástóll mentesség, mentesség, elhamarkodott következtetés, jövendőmondás). „Ők csak megvetnek és semmi jót nem látnak bennem" (negatívumra (negatívumra összpontosítás, túlzott általánosítás). „ Ha velem együtt kacagnak az csak azért van, mert jó kedvük van és nem veszik észre, hogy átrá átrázo zom m
őket őket "
(po (pozit zitívum ívumok ok
fig figyelm elmen
kívül ívül
hagy agyása, ása,
elle llentmon tmonddástó ástóll
mente entess sség ég,,
megalapozatlanság). „ Az a tény, hogy kinevetnek és hogy nem szeretnek végképp azt fogja eredményezni, eredményezni, hogy elveszítem az állásomat is és a barátaimat is" is " (katasztrófa-gondolkodás, felnagyítás). „Csak Csak azér azértt neve neveth thet etne nek, k, mert mert vala valami mi baki bakitt köve követt ttem em el, el, kizá kizárt rt,, hogy hogy vala valami mi má máso sonn mulatnának " (önvád, ellentmondástól mentesség, túlzott általánosítás). (i.m. (i.m. 12-13.old.)
47
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
g) A logikai tévedések és a nem realisztikus értelmezések értelmezése k
Ellis Ell is (198 (1985) 5) úgy úgy teki tekint ntii ezek ezeket, et, mint int a felt feltét étel el nélk nélküli üli kogn kognit itív ív érték értékelé elése sekk tová tovább bbii derivá derivátum tumait, ait, azaz mint járulékos valamily ilyen en kénysze kényszerítő rítő járulékos irracio irracionáli náliss meggyőz meggyőződés ődéseke eket.t. Ezek valam elvá elvárá rásb sból ól indu indulna lnakk ki és valam valamily ilyen en konk konkrét rét hely helyze zett érték értékel elés ésee kapcs apcsán án fogalm fogalmaz aznak nak meg diszfunk diszfunkcioná cionális lis következ következtetések tetéseket. et. Például, Például, a " Bár " Bár mindig hatékonynak hatékonynak kell mutatkoznom mutatkoznom és el kell nyernem a mások tiszteletét, az a tény, hogy a többiek kinevetnek azt bizonyítja, hogy valami hibát ..." gondolatm gondolatmeneth enethez ez a követk következő ező értelmezések követtem követtem el, és hog hogyy elveszí elveszítet tettem tem önbecsül önbecsülésem ésemet et ..." illetve következtetések csatlakoztathatók: „Úgy érzem, hogy megvetést érdemlő, szeretetre méltatlan alak vagyok; maga az a tény is, hogy ezt ilyen erősen érzem azt igazolja, hogy mennyire megvetendő és szánalmas figura vagyok" (emocionális érvelés; cirkuláris érvelés, ellentmondástól mentesség). „ Biztos vagyok benne, hogy mindig ki fognak nevetni és mindig egy nyomorult nyomorult alak leszek" (bizonyosság). „Megérdemlem, hogy az örökkévalóságig a Pokolban égjek" (szélsőséges megbélyegzés). „Képtelen vagyok megváltozni és egy kompetens, valamint szeretetreméltó személlyé válni" (reménytelenség). „ Megérdemlem ezt a nyomorúságot, nyomorúságot, büntetést és továbbra is gondoskodni gondoskodni fogok róla, hogy megkapjam" megkapjam" (ítélkezés). „ Ami egyszer már valamilyen valamilyen volt, az a megismétléskor megismétléskor is ugyanolyan ugyanolyan lesz. Ami egyszer jó volt, volt, az megi megint nt jó lesz; ami egysze egyszerr rossz rossz volt, volt, az megint megint rossz rossz lesz”. lesz”.(Az (Az egyszeri egyszeri tapasztalat tapasztalat abszoluti abszolutizálá zálása. sa. Az emlék túlsúlyba túlsúlyba kerül a lehetőség lehetőségekkel ekkel szemben; szemben; a mú múlt lt ránehezedik ránehezedik a jelenre és a jövőre). „Gyenge ember vagyok. Szükségem van egy erősebbre, akire rábízom magam” Ez magam” Ez a sablon a döntés elől való kitérésnek, a felelősség alól való kibúvásnak az epizódjaiban fordul elő. „Nehéz helyzetekben legjobb elkerülni a döntést, kilépni a helyzetből” helyzetből”.. A konkrét epizódban ezt a személy úgy fogalmazza meg, hogy: „nem „ nem teszem ki magam…” magam…” Jellegze zete tess válto változzatai: atai: bará baráta taim im nem „Bajomat „Bajomat,, boldog boldogtala talansá nságoma gomatt mások mások okozzák” okozzák”.. Jelleg értenek értenek meg, tanítv tanítvány ányaim aim hálátla hálátlanok nok stb. stb. Ezt az irracio irracioná nális lis tételt tételt a személy személy általába általábann nem fogalm fogalmazz azzaa meg; külön különféle féle változ változata ataii viselk viselkedé edés-m s-megh eghatá atároz rozó, ó, cselek cselekvés véstt vezérlő vezérlő kim kimonda ondatlan tlan sablonként húzódnak végig életvezetésén. A kényszerítő, abszolút értékeléseinket és értelmezéseinket, előítéleteinket –azaz irracionális meggyőző meggyőződései déseink nk egész arzenálját– arzenálját– szüleink szüleinktől, től, nevelőin nevelőinktől, ktől, illetve illetve más személyektől személyektől tanuljuk. tanuljuk. Ellis (1985) szerint ez a tanulási folyamat könnyen és erőfeszítés nélkül zajlik, ugyanis biológiailag 48
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
erre erre lettün lettünkk progr program amozv ozva. a. Szintén Szintén velün velünks kszü zület letett ett hajlam hajlamain ainkk teszik teszik lehető lehetővé, vé, hogy hogy egy-egy egy-egy preferenciális értékelést, melyet közvetlen környezetünkből környezetünkből vettünk át, alternatívát nem ismerő követeléss követelésséé alakítsuk alakítsuk át. A REMT megalk megalkotója otója szerint gyako gyakorlatila rlatilagg min mindenk denkivel ivel előfordul(hat), előfordul(hat), hogy elsajátított racionális elvárásait diszfunkcionálissá, kényszerítővé torzítsa.
Irodalom Ellis és Dryden (1997): 11–13 old.
49
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
4. egység Következmények ( C ) A következm következmények ények (C-k) a kogníciók, kogníciók, az érzelmek érzelmek és a magatartás magatartás szintjén szintjén nyilvánulnak nyilvánulnak meg és az A-k, illetve B-k kölcsönhatá kölcsönhatásábó sábóll származnak származnak.. A C-k kialakulására kialakulására az A-k szinte minden egyes egyes esetben esetben jelent j elentős ős hatást hatást gyakorolna gyakorolnak, k, ám nem állítha állítható, tó, hogy hogy az aktiváló aktiváló események események vagy körülmények önmagukban önmagukban meghatározhatnák meghatározhatnák a következményeket. következményeket. Ezek csak az olyan traumatikus esemény események ekről ről mondhat ondhatóó el, melyek melyek közvet közvetlen len életves életveszély zélyt,t, vagy vagy hosszú hosszú ideig ideig tartó tartó szélsős szélsőséges éges megpróbáltatást jelentenek a személy számára (pl. katasztrófák, éhezés stb.). Azokat a C-ket, melyek az emocionális zavarok formáját formáját ölti öltikk (pl. szorongás, szorongás, depresszió, depresszió, ellensé ellenséges gesség ség,, szexu szexuális ális problém problémák, ák, önfegy önfegyelem elem hiánya hiánya,, bűntu bűntuda dat,t, önbec önbecsm smérlés érlés stb. stb.)) majdnem majdnem minden egyes esetben nagyobb arányban határozzák meg a B-k, illetve ezek irracionális formái, az iB-k. Maga az ABC képlet is a következőképpen módosul: A x iB = iC A B-k még a traumatikus események hatását is képesek befolyásolni. Lényegileg a személy mindi indigg a B-k B-k priz prizm máján áján
keres kereszt ztül ül szem szemlél lélii azok azokat at az esem esemény ények eket, et, melyek elyekke kell aktuál aktuálisa isann
szembesül. Ellis kedvenc tételét amúgy Shakespeare Hamlet jéből kölcsönzi: "... nincs a világon se jó se rossz; gondolkodás teszi azzá". Arany János fordítása f ordítása ) ( Arany A kényszerítő értékelések és a negatív abszolút értelmezések, azaz a személy irracionális, kognitív sablonjai, magyarázattal szolgálhatnak a negatív emóciók és érzelmek kialakulására. Ezek, valam valamint int a neurot neurotici icizm zmus us fennm fennmara aradás dásaa ellenbe ellenben, n, az irrac irracion ionáli áliss meggyő eggyőződ ződések ések szüntele szüntelenn önismétlése által válik lehetségessé (Shibles, 1974). Ellis Ellis és Dryd Dryden en (199 (1997) 7) elism elismeri erikk anna annakk a lehet lehetős őség égét, ét, hogy hogy a szem személy ély a kénysz kényszerí erítő tő érté értékkelés elések ek elle ellené nére re is megőr egőriz izzze emoc emocio ioná náli liss egye egyens nsúl úlyyát és lelk lelkii egész egészsé séggét. ét. Ezek Ezek
az
ellen ellentm tmon ondá dást st nem nem tűrő tűrő köve követe telmé lmény nyek ek álta általáb lában an valób valóban an akad akadál ályo yozz zzák ák a szem személy élytt célja céljaii megvalósí megvalósítás tásában ában,, ám mindaddi mindaddig, g, amíg nem kerülnek ellentmondás ellentmondásba ba a körülmények körülmények alakulásával, destruktív potenciáljuk rejtett, latens marad. Szintén az érzelmi zavarok ideig-óráig megelőzéséhez járul hozzá az abszolút elvárások és követelményeknek követelményeknek
azzal a meggyőződéssel meggyőződéssel
való
asszo asszociá ciálódá lódása, sa, hogy hogy a személ személyy képes képes lenne lenne ezekn ezeknek ek marad maradékt éktalan alanul ul megfe megfeleln lelni.i. Mind Mindezek ezek ellen ellenére ére,, Ellis Ellisék ék arra arra figy figyelm elmez ezte tetn tnek ek,, hogy hogy a "kell "kell"" és a "m "mus uszá záj" j" filo filozó zófiá fiája ja a személ személyt yt vulner vulneráb ábili ilissá ssá teszi teszi az esemény események ek kedvez kedvezőtl őtlen en
alaku alakulásá lásával val szem szemben, ami ami a preferenc preferenciál iális is és 50
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
megeng egenged edőő érték értékelé elése sekk felk felkarol arolás ásán ának ak
és a kény kénysz szer erít ítők ők
ezek ezekke kell való való helye helyett ttesí esítés téséne ének k
szükségességét támasztja alá. A REMT egyetért Beck-kel és a kognitív terápiák más képviselőivel abban, hogy a minden vagy semmi típu típusú sú gondolk gondolkodás odás,, az elhamarkod elhamarkodott ott következ következtetések tetések,, a minimalizálás minimalizálás,, az érzelmi érvelés érvelés,, a címkéz címkézés és és a túlzo túlzott tt általán általános osítá ítás, s, akárc akárcsak sak a log logika ika szabá szabálya lyaitó itóll való eltérése eltérésekk más jellemző formái, szintén érzelmi- és adaptációs problémák kialakulását eredményezhetik. eredménye zhetik. Ugya Ugyanak nakko korr azonb azonban an Elli Ellisék sék érdekl érdeklődé ődése se a kénysz kényszerí erítő tő értéke értékelése lésekk irányá irányába ba mu mutat, tat, abból abból a meggyőződésből meggyőződésből kiindulva, kiindulva, hogy a 'kell'-ek és a 'muszáj'-ok 'muszáj'-ok nyomása fedezhető fe dezhető fel azon irracionális meggy meggyőző őződés dések ek mö mögöt gött,t, melyek melyek pszich pszichológ ológiai iai probl problém émák ák kiala kialaku kulás lásáho áhozz és fennmarad fennmaradásáh ásához oz vezetnek. Enne Ennekk megfel egfelel előe ően, n, a lelki lelki egész egészség ség bizto biztosí síté téká kátt a relativizmus vag vagy a 'kíván ívánás ás'' filozófiájában vélik
felfedezni. felfedezni. Ez a világnézet világnézet elfogadja, elfogadja, hogy hogy az embernek embernek igen sokféle sokféle vágya,
kíváns kívánsága ága,, elvárá elvárása, sa, törekv törekvése ése és prefere preferenc nciája iája van. van. Ugyanak Ugyanakko korr azzal azzal is tisztá tisztában ban van, van, hogy hogy amenny amennyib iben en a szem személy ély nem emeli ezeke ezekett az abszo abszolút lút értéke értékekk és grand grandióz iózus us dogm dogmák ák szintjér szintjére, e, esélyei, hogy lelkileg kiegyensúlyozott maradjon jelentős mértékben megnövekednek. Term Természet észetes esen en,,
valah valahán ánys yszo zorr elvá elvárá rása saik ik nem nem telje teljesü sülne lnekk és kívá kíváns nság ágai aikk kielég kielégíté ítése se
akadályok akadályokba ba ütközik, ütközik, negatív negatív emóciókk emóciókkal al fognak fognak szembesüln szembesülni.i. Ezek a negatív negatív emóciók emóciók azonban konstruk konstruktív tív motiváció motivációss sajátoss sajátosságo ágokka kkall rendelkezn rendelkeznek, ek, ugyanis ugyanis arra késztetik késztetik a személyt, hogy aktívan lépjen fel az akadályok leküzdése és céljai elérése érdekében. A rela relati tivi vizm zmus us filoz filozófi ófiáj áján ának ak három három olya olyann köve követk tkez ezmé mény nyee van, van, melyne elynekk a REMT megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít: 1. Az első ezek közül a 'rossz' re vonatk vonatkozi ozik. k. A személy, személy, akinek akinek 'rossz' mértékén mértékének ek felbecsü felbecsülésé lésére elvárásai elvárásai nem teljesülnek teljesülnek,, tudomásul tudomásul veszi veszi az események kedvezőtle kedvezőtlenn alakulásá alakulását,t, de ugyanakkor ugyanakkor értéke értékeli li is a beköv bekövetk etkeze ezett tt kár kár nagys nagyságá ágát,t, egy egy oly olyan an képze képzelet letbel belii skálán skálán,, mely mely 0%-tól 0%-tól 100%-ig 100%-ig terj terjed ed.. Ez a fajt fajtaa visz viszon onyu yulá láss gyak gyakor orla lati tila lagg
a ször szörny nyül ülkködés ödés elk elkerül erülés ése, e, azaz azaz a túlz túlzot ottt
diszfunkc diszfunkcionál ionális is helyzetért helyzetértékelés ékeléstt egy mérsékelt mérsékeltebb ebb és – éppen ezért ezért – objektí objektíveb vebbb felbecsüléssel felbecsüléssel helyettesí helyettesíti. ti. Elvileg Elvileg a személy személy annál kellemetlenebb kellemetlenebbként ként értékeli értékeli a kedvezőtlenü kedvezőtlenüll alakult alakult helyzetet, minél minél nagyobb nagyobb értéket tulajdoníto tulajdonított tt a beteljesü beteljesületlen letlen elvárásnak elvárásnak.. Ha pedig, pedig, ez eleve preferenciális formában lett megfogalmazva, a helyzetértékelés is valószínű, hogy nem éri el a 100%-os értéket. 2. A relativizmu relativizmuss világnézetének világnézetének második második következmény következményee a tolerancia, tolerancia, az ezt-nem-bíromelvisel elviselni ni viszo viszonyu nyulás lás racion racionális ális ellenté ellentétpá tpárja. rja. A tolera toleranci nciaa öt szekv szekvenc enciát iát foglal foglal magába: agába: (1) a személy személy tudomásul tudomásul veszi veszi valamely valamely nem kívánatos kívánatos esemény esemény bekövetk bekövetkezését ezését vagy bekövetkezésének bekövetkezésének lehetőség lehetőségét; ét; (2) elfogadja elfogadja,, hogy amennyi amennyiben ben a dolgok dolgok így történtek történtek,, ekképpen ekképpen kellett kellett történjenek; 51
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
(3) a személy személy a kellemetlenség kellemetlenség tengely tengely mentén mentén értékeli értékeli az eseményt; eseményt; (4) kísérlete kísérletett tesz a helyzet megváltoz megváltoztatás tatására ára és amennyibe amennyibenn ez nem bizonyul bizonyul kivitelez kivitelezhető hetőnek nek,, elfogadja, elfogadja, hogy hogy a tényeken nem lehet változ változtat tatni; ni; és (5) tovább továbbra ra is aktívan aktívan vonódi vonódikk be más céljai céljai megval megvalósí ósítá tásáb sába, a, nem hagyván, hagyván, hogy a számára számára kedvezőtlen kedvezőtlen helyzet helyzet megváltoz megváltoztatás tatásaa érdekében érdekében kifejtett kifejtett erőfeszítések erőfeszítések kudarca eltérítse többi céljai elérésétől. 3. A harm harmad adik ik köve követk tkez ezm mény az elfogadás az önvá önvádd raci racion onál ális is alte altern rnat atív ívája ája.. Ez a viszonyulás készteti a személyt arra, hogy olyan, akár tévedni is képes emberi lényként fogadja el, aki nem kényszerül kényszerül arra, arra, hogy hogy máskép másképpp cseleked cselekedjen, jen, mint mint ahogy cselekszik. cselekszik. Az elfogadás, elfogadás, Ellis és Dryden (1997) szerint, azt is jelenti, hogy a személy önmagát túl komplex lényként fogja fel ahhoz, hogy egyetlen globális értékeléssel legitim módon jellemezhető lenne. Végül, az elfogadás kiterjed a személy személy aktuális aktuális életkörülményeir életkörülményeiree is. E mögött az a felfogás felfogás fedezhető fedezhető fel, hogy az események néha néha olya olyann bony bonyol oluult törv törvén énys yszzerűs erűség égek ekne nekk
megfe egfele lelő lően en alak alakuulnak lnak,, melyek elyek a szem személy ély
kontrollm kontrollmechan echanizm izmusaina usainakk hatáskör hatáskörén én kívül kívül esnek. esnek. Az elfogadás elfogadás amúgy amúgy nem jelent beletörődést beletörődést vagy fatalizmust. A személy tudomásul veszi ugyan, hogy a dolgok pillanatnyi állása szükségszerű és megváltoztathatatlan, azt azonban nem, hogy egyszer s mindenkorra ilyen is maradna. A REMT a lelki egészség ismérvei nek nek az alábbi listáját állítja össze: lelkileg egész egészség séges es szem személye élyekk saját saját érdekeike érdekeikett 1. Érdek Érdeklőd lődés és sajá sajátt szemé személye lye iránt iránt A lelkileg minde mindenk nkii más más érdeke érdekeii fölébe fölébe helye helyezik zik.. Még akkor akkor is, ha mások másokért ért erőfes erőfeszí zítés tések eket et teszn tesznek ek vagy áldozatokat hoznak, hoznak, ezt nem teszik olyan mértékben, mértékben, mely túlterhelhetné túlterhelhetné őket. ő ket. 2. Szociális érdeklődés A szociális érdekődés rendszerint racionális és önsegítő. A lelkileg egészséges ember a közösségben él és ezen belül érzi jól magát és tisztában van azzal, hogy csak abban az esetben esetben biztosít biztosíthat hatja ja a maga számára számára azt a világot, világot, amelybe amelybe kényelemm kényelemmel el és elégedetten élhet, ha morálisan jár el, ha védi a mások jogait és hozzájárul szociális fennmaradásához. egészsége égess ember emberek ek felelős felelősség séget et vállal vállalnak nak saját saját életük életükért, ért, mik miközb özben en 3. Önirányítás Az egészs szívesen működnek együtt másokkal. Esetenként elfogadhatják ugyan a támaszt vagy segítséget, de nem szorulnak rá erre és nem követelik meg. 4. Frusztrác Frusztráció ió tűrésének tűrésének képessége képessége A racioná racionális lis szem személyek élyek elisme elismerik rik úgy a maguk, maguk, min mintt mások esetében a tévedés jogát. Még akkor is, amikor nincsenek megelégedve saját magukkal vagy mások ásokka kal, l, tart tartóz ózko kodn dnak ak attó attól, l, hog hogy váda vádask skod odjan janak ak,, vagy vagy hog hogy szem személy élyek eket et okol okolja jana nakk az elfogadhatatlan vagy rosszul alkalmazkodó magatartásért. egészséges és érett személy személyek ek hajlamosak hajlamosak a rugalmas rugalmas gondolkodásra, gondolkodásra, 5. Rugalmasság Rugalmasság Az egészséges nyitottak a változással szemben. Szemléletmódjuk mások értékelésében mentes a bigottizmustól és 52
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
pluralisztikus. pluralisztikus. A szabályok, melyeket a maguk maguk és mások számára megalkotnak nem merevek és megváltoztathatatlanok. 6. A bizonytalanság elfogadása Jellemző az egészséges személyekre, hogy tudomásul veszik azt a tényt, tényt, hogy hogy a világ világ a valósz valószínű ínűség ség és véletlen véletlen törvén törvénye yeii szeri szerint nt mű műkö ködik dik,, és hogy hogy abszolút abszolút bizonyosság bizonyosság nem létezik és várhatóan nem is fog létezni. Mi több, ezek a személyek rendelkeznek rendelkezne k azzal azzal a képességge képességgel,l, hogy felfedezzék felfedezzék mennyi mennyire re izgalmas izgalmas és lenyűgöz lenyűgözőő lehet egy olyan világban élni, amely soha nem számítható ki teljes mértékben. Éppen ezért nem élnek állandó rettegésben és nem követelik követelik meg azt, azt, hogy hogy mindi mindigg kétség kétséget et kizáró kizáróan an előre előre tud tudják ják,, hogyan hogyan zajlana zajlanakk majd az események. emberek általáb általában an boldog boldogabb abbak ak és 7. Elkötelez Elkötelezetts ettség ég az alkotó alkotó tevékenysé tevékenységek gek mellett mellett Az emberek egészs egészsége égeseb sebbek bek,, ha rendelk rendelkezn eznek ek valam valamily ilyen en alkotó alkotó tevéke tevékeny nység ség iránt irántii érdekl érdeklőd ődéss éssel el és ha energiáik bizonyos részét ebbe a tevékenységbe fektetik. kiegyensúly súlyozot ozottt személyek személyek objektív objektívebbek ebbek,, realistábba realistábbakk és 8.Tudományos 8.Tudományos gondolkodás gondolkodás A kiegyen tudományos tudományosabb abban an gondolk gondolkodób odóbbak bak min mintt a pszicho pszichológia lógiaii zavarokk zavarokkal al szembesülő szembesülők. k. Képesek arra, hogy hogy mélyen élyen érez érezze zene nekk és enne ennekk megfel egfelelő elően en csele cseleke kedj djen enek ek,, de ugya ugyana nakk kkor or arra arra is, is, hogy hogy emócióik emócióikat at és magatartás magatartásuk ukat at ellenőrzésü ellenőrzésükk alatt tartsák tartsák azáltal, hogy elemzik ezeket ezeket és lehetséges következményeit, következményeit, a rövid távú és a hosszú hosszú távú célok függvényében. Másik ismérve ismérve az érett érett szem személyek élyeknek nek,, hogy hogy nem hajlandó hajlandókk személyes személyes 9. Önelfog Önelfogadás adás Másik értéküket értéküket izolált teljesítm teljesítményeik ényeik vagy mások mások véleménye véleménye alapján alapján becsüljék becsüljék fel. Ehelyett Ehelyett a feltétel nélküli nélküli önelfogadás önelfogadás (USA) (USA) elvét fogadják fogadják el és amennyib amennyiben en lehet, lehet, igyekeznek igyekeznek elkerülni elkerülni azt, hogy hogy önmaguk önm agukat at értékeljék. értékeljék. Fontosa Fontosabbnak bbnak tartják, tartják, hogy örömet leljenek leljenek saját saját magukban, magukban, min mintt azt, hogy bizonyítsák bizonyítsák önmagukat. egészséges személyek személyek képesek képesek szembenézni szembenézni a kockázatta kockázattall és még 10. Kockázatvállalás Az egészséges akkor is belevágni abba, amit ki akarnak vitelezni, ha jó esélyük van arra, hogy kudarcot valljanak. Bár nem tekinthetők vakmerőeknek, nem riadnak vissza a kalandtól. 11. Hosszútávú hedonizmus A jól alkalmazkodó személyek egyaránt igyekeznek azonnali és jövőbeli elégtételeket biztosítani biztosítani a maguk számára. Keresik a boldogságot boldogságot és minden igyekez igyekezetük etükkel kel a fájdalom elkerülésére elkerülésére törekednek törekednek,, de képesek képesek türelemmel türelemmel kivárni kivárni a beteljesülést beteljesülést és nem nem hajsz hajszol olják ják az azon azonna nali li öröm örömök öket et,, külö különö nösk sképp éppen en akk akkor nem nem, amik amikor or ezér ezértt a jövőb jövőben en szenvedéssel vagy nélkülözéssel kellene fizetniük. érettt 12. Utópi Utópiael aellen lenes es beállí beállító tódás dás Az éret
szem személ élyyek tisz isztába tábann vanna annakk az utóp utópiá iák k
megv megval alós ósít ítha hata tatl tlan ansá ságá gáva vall és azzal, azzal, hog hogy nem valósí valósítj tják ák
meg minde indenn álmuk álmukat, at, illet illetve ve nem
kerülh kerülheti etikk el a szenvedé szenvedéss mind inden en formáját formáját.. Épp Éppen en ezért ezért nem töreke törekedne dnekk naiv naiv mó módon don a teljes teljes
53
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
boldogság, boldogság, a maradéktalan öröm, a tökéletesség elérésére, vagy a szorongás, szorongás, depresszió, önalábecsülés vagy ellenségesség teljes kiküszöbölésére. Jellemzőő módon ódon a lelki lelkile legg egészs egészsége égess 13. Felelő Felelőssé sségg a saját saját emoci emocioná onális lis zavar zavaroké okért rt Jellemz szemé személyek lyek nagyfo nagyfokú kú felelős felelősség séget et képese képesekk elism elismerni erni azok azoknak nak a problém problémák áknak nak a kialaku kialakulásáé lásáért, rt, melye melyekk kkel el szembes szembesüln ülnek ek.. Enn Ennek ek követ következ kezm ménye, énye, hogy hogy nem vádolna vádolnakk másokat, ásokat, illetv illetvee szociáli szociáliss körülményeket nyomasztó gondolataikért, érzelmeikért vagy magatartásukért. A REMT különbséget tesz az egészséges és egészségtelen egészségtelen negatív érzelmek között:
Egészséges emóciók
Egészségtelen emóciók
aggodalom szomorúság megbánás csalódás harag
szorongás depresszió bűntudat szégyenkezés/zavarodottság düh
Irodalom Ellis és Dryden (1997): 13–21 old.
54
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
5. egység
A pszichológiai pszichológiai problémák problémák típusai A REMT felfogása szerint az emberek könnyűszerrel fogalmaznak meg abszolút elvárásokat önmagukk önm agukkal, al, másokk másokkal al vagy a világgal világgal szemben. szemben. Ezek a pszichológ pszichológiai iai problémák problémák két különböző típusát eredményezhetik: 1. az én zavarai esetében, a merev igények ki nem elégítése a múltban, a jelenben vagy a jövőben azt eredményezik, eredményezik, hogy a személy önmagát vádolja a dolgok alakulásáért. Ellentétben azonban a „konstruktív megbánással” (Dryden, 1999), mely valóban sikertelenül kezelt helyzetben tanúsított helytállás értékelésére korlátozódik, a bűntudat globális elmarasztaló minősítést tartalmaz. Ugyanak Ugyanakkor, kor, a személy személy valamilyen valamilyen jellembeli jellembeli torzulást torzulást vagy negatív negatív sajátoss sajátosságo ágott tulajdon tulajdonít ít saját magának, magának, azaz a zaz a boszorkány boszorkányüldöz üldözés és (devil-ify (devil-ifying ing)) eljárását eljárását alkalmazza alkalmazza önm önmagával agával szemben. szemben. A pszichológiai problémákat (pl. kényszeres zavarokat, depressziót stb.) előidéző önsanyargatás ellentm ellentmond ond a feltétel (uncondit dition ional al selfself-acc accept eptan ance, ce, rövide rövidenn USA) USA) által által feltétel nélküli nélküli önelfogadá önelfogadáss (uncon jellemzett viszonyulásnak, viszonyulásnak, mely esetében az egyén nem hajlandó saját személye összetettségét egyetlen egyetlen globális globális értékelésre értékelésre redukálni. redukálni. Az USA típusú típusú attitűd attitűd lehetővé lehetővé teszi teszi az elkövetett elkövetett hibák elfogadásá elfogadásátt és jóvátételét jóvátételét.. Ugyanakk Ugyanakkor or ez a fajta rugalmas rugalmas viszonyu viszonyulás lás a személy személy alapvető alapvető céljai megvalósítását sem gátolja. 2. a diszko frusztráció alacsony alacsony tűrőképess tűrőképességéve égévell asszociálódnak asszociálódnak diszkomfort mfort jelle jellegű gű zavar zavarok ok a frusztráció (LFT). A személy ez esetben is dogmatikus követelményeket támaszt, elvárva azt, hogy a kényelem által által jellem jellemezh ezhető ető életkö életkörülm rülmény ények ek biztos biztosítv ítvaa legyen legyenek ek számára számára és amenn amennyib yiben en elvárásai elvárásaiban ban csalódik, vádaskodó attitűddel (dühvel, haraggal, nehezteléssel stb.) fordul környezete felé. Dryden (2000) arra mutat rá, hogy úgy a vádaskodás, mint az LFT – hasonlóan egyébként a feltétel nélküli követelm követelmények ényekhez hez – a realitástól realitástól elrugas elrugaszko zkodóak, dóak, log logikát ikátlanok lanok és negatív eredményekh eredményekhez ez vezetők. Következmény Következményeik eik általában általában a szörnyülködések szörnyülködések (awfulizing) vagy az ezt-nem-lehet-elviselni ezt-nem-lehet-elviselni (I-can’tstand-it-itis)
attitűd
formáját ját
öltik.
Az
LFT
egészséges
ellentétpárja
a
Ennek a viszonyu viszonyulás lásnak nak a segítsé segítségév gével el érheti érheti el a kényelmetlenségek/kellemetlenségek kényelmetlenségek/kellemetlenségek eltűrése. Ennek személy azokat a célokat, amelyeket kitűzött maga elé és biztosítja maga számára hosszú távon az elégedettség és a boldogság állapotát. A REMT elmélete elmélete úgy úgy véleke vélekedik dik,, hogy hogy az irracio irracionál nális is és diszfunk diszfunkcio cionál nális is gondolk gondolkodá odást st erőteljes erőteljes mértékbe mértékbenn befolyáso befolyásolják lják az ember ember biológiailag biológiailag meghatáro meghatározott zott hajlamai. hajlamai. Ellis és Dryden (1997) (1997) szerint szerint ezzel magyaráz magyarázható ható a gondolkod gondolkodás ás egészségt egészségtelen elen formáinak formáinak az előtérbe kerülése 55
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
bizonyos esetekben még olyan személyeknél is, akik amúgy igen szolid racionális nevelésben nevelés ben részesültek. Az idézett szerzők tíz érvet sorolnak fel feltevésük alátámasztására. 1. Gyako Gyakorlat rlatilag ilag mind inden en ember emberii lénynél lénynél,, beleér beleértve tve az értelme értelmess és a kom kompete petens ns személyeke személyekett is, megfig egfigye yelhet lhetők ők az irraci irracioná onális lis gondo gondolko lkodás dás és az önámítá önámításs jelentő jelentőseb sebbb formáinak formáinak megnyilvánulásai. 2. Gyakorlat Gyakorlatilag ilag min minden den zavarokat zavarokat keltő irraci irracioná onális lis gondolat gondolat (abszolút (abszolút érvényűkén érvényűkéntt kezelt muszájok muszáj ok és kell és kell ek), ek), mely társadalm társadalmunk unkban ban fellelhető fellelhető ugyanúgy ugyanúgy megtalálha megtalálható tó min minden den más, más, tört történ énelm elmii
és antr antrop opoológ lógia iaii szem szempo pont ntbó bóll
tanu tanulm lmán ányo yozzott ott
szoc szociá iáli liss és kult kulturá urális lis
csoportokban. 3. Az önpu önpusz sztí tító tó vise viselk lked edés ések ek szám számos os form formája, ája, mint int példá például ul a prok prokra rasz sztin tinác áció ió és az önfegyelem hiánya, ellentmond azoknak a tanításoknak, melyek szüleinktől, korosztályunk tagjaitól, illetve a médiából származnak. 4. Az embe embere rekk –bele –beleért értve ve az érte értelm lmes esek eket et is– is– gyakr yakran an új irra irraci cion onál ális is gond gondola olato tokk kkal al helyettesítik a régieket, melyeket feladtak. 5. Gyakran Gyakran éppen azok az emberek emberek esnek az irracio irracionali nalitás tás csapdájáb csapdájába, a, akik ádáz ádáz küzdelmet folyt folytat atna nakk ellen ellenük ük.. Vann Vannak ak vallá valláso soss szem személy élyek ek,,
akik akik erkö erkölcs lcste telen len csele cseleke kede detek tekre re
vetemednek és olyan agnosztikusok, akik naiv filozófiák fanatikus híveivé válnak. 6. Az irracion irracionális ális gondolat gondolatok okba, ba, érzelmekbe érzelmekbe és magatartá magatartások sokba ba való belátás belátás csak részlegesen részlegesen járul hozzá ezek módosításához. módosításához. Kevés alkoholista szokik le az ivásról annak következményeképpen, következményeképpen, hogy megértette magatartása értelmetlen jellegét. 7. Az embe embere rekk
gyakra akrann
anna annakk elle ellennére ére
térn térnek ek viss issza már hala haladdott ott
önpu önpusz sztí tító tó
mag magatart atartás ásaik aikho hoz, z, hogy hogy előze előzete tese senn kom komoly oly erőfes erőfeszí zítés tések eket et tett tettek ek ezek ezek mó módos dosít ítás ásaa érdekében. 8. Az emberek emberek néha azt tapasz tapasztalha talhatják tják,, hogy hogy könnyebb könnyebb elsajátítan elsajátítanii az önpusz önpusztító, tító, min mintt az énerős énerősítő ítő magata magatartá rtásfo sform rmáka ákat.t. A kénysz kényszere eress zavarb zavarban an szenv szenvedő edő személy személy sokk sokkal al kézzel kézzel fekvőbbnek fekvőbbnek találhatja találhatja a kompulzív kompulzív késztetései késztetései által által diktált rituálék végrehajtásait, végrehajtásait, mint mint az ezek kivitelezésétől való tartózkodást. 9. Maguk Maguk a pszicho pszichoterap terapeuták euták is, akik akik feltételezhe feltételezhetően tően úgy személyes, személyes, min mintt professzionális professzionális életük életükben ben a racion racionali alitás tás modelljén odelljének ek megt megtest estesí esítő tői,i, gyakr gyakran an mutatják utatják az irracio irracionáli náliss cselekvés jeleit. 10. Az embe emberek rek gyak gyakran ran áltat áltatjá jákk maguk agukat at azza azzal, l, hogy hogy bizo bizony nyos os szeren szerencsé csétl tlen enség ségek ek,, kellemetlen kellemetlen események események (pl. megbetege megbetegedés, dés, balesetezés balesetezés,, válás stb.) soha nem fordulhatnak fordulhatnak elő az életükben. életükben.
56
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
A REMT bár hangsúly hangsúlyozza ozza az irracioná irracionális lis (akárcsak (akárcsak a racionális racionális)) gondolk gondolkodás odás biológiai biológiai meghatáro meghatározott zottságá ságát,t, arra is figyelmeztet, figyelmeztet, hogy hogy nem vagyunk biológiai biológiai tendenciá tendenciáink ink rabszolg rabszolgái. ái. Ez minde indene neke kelőt lőttt anna annakk a köve követk tkezm ezmény énye, e, hogy hogy létez létezik ik egy egy másodi ásodikk kons konstru trukt ktív ív bioló biológi giai ai késztetésü késztetésünk, nk, mely mely a helyzet fölöt f ölötti ti kontroll kontroll megszerz megszerzésére ésére serkent. serkent. Ellisék konkrétan konkrétan a kontroll sajátos sajátos formáját emelik emelik ki, éspedig éspedig azt, amelyik amelyik az alternatívák alternatívák közötti közötti választás választás formáját formáját ölti és amelyik amelyik lehetővé lehetővé teszi teszi a személy személy számára számára azt, hogy megváltoztas megváltoztassa sa diszfunk diszfunkcioná cionális lis gondolkodását gondolkodását és magata agatartá rtásá sát.t. Az embere emberekk három három képess képességg éggel el rende rendelke lkezn znek, ek, melyek elyek bizto biztosít sítják ják a kontro kontroll ll gyako gyakorlá rlását sát.. Az első első ezek ezek közü közüll azt teszi lehető lehetővé vé a számuk számukra, ra, hogy hogy belássák , hog hogy azok azok az irrac irracion ionáli áliss szem szemlélet léletm módok, ódok, melyek melyeken en keresz keresztül tül a külön különböz bözőő helyz helyzete eteket ket észleli észlelikk zavarok zavarokat at eredm eredmény ényez ezne nek. k. A másod ásodik ik
képe képess sség ég segí segíts tség égév ével el
megért egérthe heti tik, k, hogy hogy megváltoztathatják
gondo gondolk lkodá odásm smódj ódjuk ukat. at. A legfon legfontos tosabb abb azonb azonban an a harma harmadik dik képess képesség, ég, melyre elyre támasz támaszko kodva dva a személy felhasználhatja a kognitív, emocionális és magatartás jellegű elvárásokat, annak érdekében, hogy meggyőződéseit hogy meggyőződéseit és viselkedését igényeinek igényeinek megfelelően módosítsa. módosítsa.
Irodalom Ellis és Dryden (1997): 7–8 old., 21–24 old.
57
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
6.egység
Kezelés Ellisék nem tűzik ki célul az egészséges egészséges negatív negatív érzelmek érzelmek megváltoz megváltoztatás tatását, át, tekintetb tekintetbee véve, hog hogy ezek ezeket et a raci racion onál ális is gondo ondolk lkod odás ás követ övetkkezm ezményei ényeikként ént
kezel ezelik ik.. Ezze Ezzell szem szembe ben, n, az
egészségtelen emóciók, valamint kialakulásukat eredményező irracionális sablonok megváltoztatása tárg tárgyá yátt képez képezii a REMT REMT beav beavatk atkoz ozás ások okna nak. k. A REMT REMT célja célja a szem személy ély irra irracio cioná náli liss sablo sablonj njai aitt racionális meggyőződésekkel, meggyőződésekkel, a ’kell filozófiáját’ a relativizmus relativizmus filozófiájával helyettesíteni. hel yettesíteni. Ellisék Ellisé k a követk következő ező útm útmuta utatás tások okat at fogalm fogalmazz azzák ák meg azok szám számára akik –akár –akár sajáto sajátos, s, akár akár általáno általánoss szinten– meg kívánják változtatni felfogásukat. 1. Vegyék Vegyék tud tudom omásu ásul,l, hogy hogy jelentő jelentőss mértékb értékben en ők maguk maguk járulna járulnakk hozzá hozzá lelki lelki zavaraik zavaraik kiala kialaku kulá lásá sáho hozz és, hogy hogy a körn környe yeze zeti ti ténye tényező zőkk bár bár maguk aguk is szer szerep epet et játs játszh zhat atna nakk a problémák kialakulásában, csak mellékes figyelemben részesülnek a változást célzó folyamaton belül. 2. Ismerjék Ismerjék el teljes mértékb mértékben, en, hogy rendelkez rendelkeznek nek problémáik problémáik megoldásán megoldásának ak képességével. 3. Értsék Értsék meg, hogy hogy az emocioná emocionálislis- és viselkedész viselkedészavarok avarok jelentős jelentős mértékben mértékben az irracionális, irracionális, abszolút és dogmatikus meggyőződésekből származnak. 4. Azono Azonosí síts tsák ák disz diszfun funkc kcio ioná náli liss
meggyő eggyőző ződé dése seik iket et és hatá határo rolj lják ák el őket őket racion racionáli áliss
alternatíváiktól. 5. Realisztik Realisztikus, us, logikai logikai és heurisz heurisztiku tikuss mó módszer dszerekhez ekhez folyamodva folyamodva kérdőjelezz kérdőjelezzék ék és cáfolják meg irracionáli irracionáliss meggy meggyőződése őződéseiket iket és úgy az érzelmek, érzelmek, mint a cselekvés cselekvés síkján síkján lépjenek fel diszfunkcionális sablonjaikkal szemben. 6. Dolgo Dolgozz zzanak anak az új, hatéko hatékony ny meggyőz eggyőződés ődéseik eik intern internali alizá zálása lása érdek érdekében ében a változás változás szolgálatában álló kognitív, emocionális és viselkedésorientált módszer igénybevételével. 7. Életük Életük hátralevő hátralevő részében részében folytassák folytassák az irracionális irracionális meggyőz meggyőződések ődések megkérdő megkérdőjelezé jelezését sét és a változás multimodális módszereinek alkalmazását. (Ellis és Dryden, 1997, 24. old.) A kezelés kezelés tovább továbbii két betűvel betűvel egész egészíti íti ki az ABC elméletbő elméletbőll már már megism egismert ert hárma hármat.t. A D (mint (mint Dispu Dispute) te) az irracio irracionáli náliss B-kel B-kel való való nyí nyílt lt szembefordulást jelöli. Ennek Ennek rendel rendelődn ődnek ek alá a szembefordulást jelöli. diszfunkc diszfunkcionál ionális is kognitív kognitív tartalmak tartalmak detektálása (Detecting), megkülönböz megkülönböztetés tetés (Discriminating (Discriminating ) a racionális racionális B-ktől B-ktől valamint valamint vitára vitára bocsátás bocsátásaa (Debati (Debating). ng). Az E (mint (mint Effective) Effective) arra figyelmeztet, figyelmeztet, 58
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
hog hogy a hatékony racion racionáli áliss gond gondola olatok tok fel kell kell váltsá váltsákk a disz diszfunk funkcio cionál nálisa isaka kat,t, mint mint ahogy ahogy a haték hatékony ony emóci emóciók ók és maga magatart tartásfo ásform rmák ák az irracio irracionáli náliss érzelm érzelmek ek és cselek cselekvés vések ek helyébe helyébe kell kell lépjenek.
A terápiás beszélgetés anyaga Az első alkalomm alkalommal al közöljü közöljükk (ha ez az előzete előzetess megbesz egbeszélésb élésben en már megtört megtörtént, ént, akkor akkor megism megismételjü ételjük) k) az instruk instrukció ciót.t. Majd felszól felszólít ítjuk juk a szem személyt, élyt, hogy hogy mo mond ndja ja el az életrajzát. életrajzát. A személy személy rendszerint rendszerint soványan, soványan, vázlatosa vázlatosan, n, néhány néhány adatra szorítk szorítkozva ozva beszéli el élettörténet élettörténetét. ét. Ilyenk Ilyenkor or kérdéseket kérdéseket teszünk teszünk fel, de csak az interperszon interperszonális ális kapcsolatok kapcsolatok köréb körében. en. A racion racionáli áliss mó módsz dszerű erű kezelés kezeléstt beveze bevezető tő életraj életrajzn znak ak nem kell tarta tartalmaz lmaznia nia a kisgyerm kisgyermekkor ekkorii emlékeket emlékeket és konfliktuso konfliktusokat kat.. A lényegesek lényegesek a tudat- és a viselkedésszinten viselkedésszinten elemezhető elemezhető interperszon interperszonális ális kapcsolat kapcsolatok. ok. Ezeknek Ezeknek az aktuális története története nyújtja nyújtja az anyagot. Ez már a bevezető életrajz irányító kérdéseiben is mutatkozhat. A másod ásodik ik órát órától ól kezd kezdve ve a besz beszélg élget etés és a szem személy ély által által hozo hozott tt feszül feszülts tsége égekrő kről, l, konfliktu konfliktusok sokról ról folyik. folyik. A személy minden minden alkalommal alkalommal hoz egy-két indulattelt indulattelt jelenetet, jelenetet, legtöb legtöbbsz bször ör kíno kínoss helyz helyzete etet,t, kudar kudarcélm célmény ényt,t, nagy nagy ritká ritkánn egyegy-egy egy sikerél sikerélm ményt. ényt. Ezek Ezek az epizódok a a REMT anyagának az egységei; ezeket elemezzük. Az epizodikus jelleget azért hangsúly hangsúlyozzu ozzuk, k, mert mert ebben a kezelésben kezelésben a beszélgetés beszélgetés nem feltétlenül feltétlenül folytatólag folytatólagos. os. Nem cél, cél, hogy hogy foly folyta tass ssuk uk az előz előző óra óra anya anyagá gát. t. Elvbe Elvbenn minde indenn órán órán új epiz epizód ódot ot (vag (vagyy epizódokat) beszélünk meg. Az epizód kritériumai: aktuális történés; az eleven élettérből való; feszültséget váltott ki; kerek kerek egységet egységet alkot. A személy, személy, amik a mikor or elmondja, elmondja, valós helyzetet helyzetet idéz fel; ő maga maga az átélője; rajta kívül más szereplő is van, esetleg statiszták is. Az egyes szám első személy használata használata,, mások mások utánzása, utánzása, dramatizálá dramatizálás, s, a körülmények körülmények egyenlőtle egyenlőtlenn elmondás elmondásaa (egyesek kiélezése, mások vázlatos jelzése) – mindez hozzátartozik a terápiás epizódhoz. A jól jól elem elemez ezhe hető tő epiz epizód ódot ot az indu indula lati ti átél átélés és (a kuda kudarcn rcnak ak,, a szégy szégyen enne nek, k, a kielégítetle kielégítetlenség nségnek nek,, a csömörnek csömörnek a kínja, ritka ritka esetben esetben a beválásnak beválásnak,, a sikernek sikernek az a z öröme) jellemzi; érzelmi hőfoka különíti el az anekdotikus anekdotikus elbeszéléstől, amely a racionálisemocionális elemzésre tökéletesen alkalmatlan. A jó epizód anyaga olyan, mint az irodalmi ábrázolás ábrázolás belső monológ monológja. ja. Az átélés folyama folyamatát tát hol inkább inkább a körülmények körülmények,, hol inkább az indulati, hangulati elemek tagolják felidéződő emlékezeti egységgé. A terapeuta a megbeszélés megbeszélés prolongálásával, értelmezhetőségének hangsúlyozásával hangsúlyozásával és főként főként érdeklődésével érdeklődésével erősíti erősíti meg az epizódot. epizódot. Nem fogalmazza fogalmazza meg szóban, szóban, hogy ez „jó any anyag”, ag”, visel iselkkedés edésév ével el tan tanít ítja ja rá a szem személ élyt yt az elem elemzé zésh shez ez szük szüksé ségges epiz epizód ódok ok elhatárolására és felidézésre. Példaként említek egy olyan epizódot – Goldschmidt anyagából – amely eredményes életvezetési terápiában kiindulást nyújtottak az elemző megbeszéléshez. Az ajándék. A ajándék. A személy szeretett volna ajándékot vinni kollégájának, aki többször volt a segítségére segítségére és akivel akivel rokonsz rokonszenvez envezett. ett. Napokig Napokig töprenget töprengett,t, hogy hogy az ajándék ne legyen túl drága drága,, mert a kollég kollégája ája ezt ezt „felvág „felvágásn ásnak” ak” tekint tekintené ené.. De túl olcsó olcsó se legyen, legyen, mert mert akkor akkor nevetség nevetséges. es. Végül Végül megvette megvette az ajándékot, ajándékot, de olyan ügyetlenül ügyetlenül juttatta juttatta el, hogy hogy valójában nem is tudja, megkapta-e megkapta-e az, akinek szánta. szánta. A dolog háromszoro háromszorosan san kín kínos: os: szégyelli az
59
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
ügye ügyetle tlens nség égét; ét; fél, hogy hogy a kollé kolléga ga meg se kapta apta az aján ajándé déko kot; t; nyűg nyűgös ös,, hogy hogy meg se köszönte (jóllehet a körülmények révén nem is köszönhette meg). személy üzlet üzletben ben vásár vásárol. ol. Három Háromféle féle gyüm gyümölcs ölcsöt öt akar akar venni. venni. Már Sorbanállás. A szem rák rákerül erültt a sor, sor, a kiszo iszolg lgál álóó felé felé ford fordul ul.. Köz Közben ben azon azonba bann éppe éppenn kezde ezdeté tétt vett vettee a csúcsforgalom, hirtelen 10-15 vásárló futott össze és topogott a háta mögött. Ekkor kinyúl a pulton levő előrecsomagolt előrecsomagolt zacskóhoz, zacskóhoz, gyorsan kiteszi a pénzt a pultra, siet tovább. A jelenet nagyon nagyon kínos volt: szégyenkezett, szégyenkezett, amiért nem azt vette meg, meg, amit akart, de még kínosabbnak érezte azt, hogy egy csomó siető embert feltart. A két kínos közül választotta a kevé kevésb sbéé kíno kínosa sat, t, de pár pár perc perc múlva úlva önér önérze zeti ti sére sérelem lemnek nek élte élte meg („még („még vásár vásároln olnii is képt képtel elen en vagy vagyok ok”); ”); úgy úgy érezt érezte, e, még a kíno kínoss elke elkerü rülés léséb ében en is a ross rossza zabb bb mego megoldá ldást st választotta. Ezzel a sűrű frusztrációval mondta el az epizódot. A terápiás dialógus Minden racionális racionális személyvezeté személyvezetésnek snek jellegzetesség jellegzetessége, e, hogy hogy a terapeuta terapeuta párbeszédet párbeszédet foly folyta tatt a szem személl éllye yel. l. A REMTREMT-be benn a dial dialóg ógus us a napi napi epiz epizód ódbó bóll indu indull ki. ki. A terap terapeut eutaa közbeve közbevetett, tett, s főként utólagos utólagos kérdésekkel kérdésekkel belesodo belesodorja rja a személyt személyt az epizód epizód feszültségébe és tereli a feszültség feszültség racionaliz racionalizálásán álásának ak a sablonja sablonja felé, az indulatnak indulatnak megfelelő sztereotipek sztereotipek irányába. Aprólékos, tárgyi kérdéseket teszünk fel, az epizód bővítésére, a fontosabb részletek megismét megismétlésére. lésére. Nem állítjuk állítjuk meg a hitelesség hitelesség szempont szempontjából jából gyanús gyanús fordulatoka fordulatokat,t, vagy vagy a nyilv nyilvánv ánvalóa alóann hib hibás ás indoklá indoklást. st. Épp Éppen en ellenk ellenkez ezőleg őleg.. Figyelm Figyelmesen esen hallga hallgatju tjukk a személy személy indulatos indulatos túlzása túlzásait; it; engedjü engedjük, k, hogy panaszko panaszkodjon, djon, dicseke dicsekedjen, djen, vádasko vádaskodjon djon.. Esetleg egyegy kérdéssel kérdéssel megismét megismételtetü eltetünk nk egy részletet: részletet: „Mit is mondott mondott az osztályvez osztályvezető?… ető?… És Ön erre mit felelt?” „És hol is történt ez? Kik voltak ott? És azok mit szóltak hozzá?” stb. Ilyen Ilyen típu típusú sú kérdések kérdésekkel kel engedjük engedjük a személy személytt továbbsü továbbsüllyed llyedni ni abban a szubjektív, hamist hamistuda udati ti tartom tartomány ányban ban,, amelyb amelyben en az epizó epizódo dott felelev felelevení eníti ti.. Arány Arányérz érzékét ékét elveszít elveszíti,i, jelentéktelen részleteknek nagy jelentőséget tulajdonít, önmagát kiemeli, érzelmi kategóriákban ítél. Ez a regr regres essz szió ió a konf konflik liktu tush shel elyz yzet ette tell szor szoros osan an össz összef efüg üggő gő meggy meggyöke ökerese resede dett tt sablonrendszerhez sablonrendszer hez vezet. vezet. A személy személy magyaráz magyarázatába atában, n, érvelésében érvelésében egyre több az az előítéleti előítéleti implikáció. implikáció. Ilyen Ilyen lappangó lappangó tételekre tételekre bukkanunk bukkanunk:: „minden, „minden, ami szokatlan, szokatlan, az rendetlen”; „minden, ami új, az erkölcstelen”; „minden szolgálatért elismerés, minden szívességért hála jár”; „vannak, akiknek mindig minden sikerül, meg olyanok is, akiknek soha semmi sem sikerül”. A szem személy ély a napi napi epiz epizód ódba bann kiin kiindu duló ló párbe párbesz széd édbe benn regre regredi diál ál,, s ilyen ilyen típus típusúú kategóriáknak a tudatszintjén mondja ki a sablonokat, az irracionális tételeket, amelyekben negatív negatív emóciója emóciója érvényesül érvényesül a logikáva logikávall szemben. szemben. A párbeszéd párbeszéd első szakasz szakaszaa addig addig tart, amíg egy lényeges, lényeges, s megítélésünk megítélésünk szerint szerint megford megfordítha ítható tó sablon sablon elhangzik. elhangzik. Ezt a terapeuta terapeuta kivárja, tárgyi kérdésekkel sietteti, de „miért” kérdést nem tesz fel. Amikor a személy eljutott a lényeges sablonhoz, kimondta a sztereotipet: a terapeuta megfogalm megfogalmazza azza a kritikus kritikus kérdést, amellyel amellyel vissza vissza kell fordítania fordítania a párbeszéd párbeszéd regresszív regresszív folyamatát. A párbesz párbeszéd éd itt leága leágazik zik,, hangu hangulata lata megv megválto áltozik zik.. A kérdések kérdések sűrűbb sűrűbbek ek,, élesebbe élesebbek. k. Rávilágítanak Rávilágítanak a gondo gondolatm latmenet enet ellentmondá ellentmondására, sára, kiélezik kiélezik a szem személy ély érvelésének érvelésének abszurd jellegét, s főként a személy sablonjainak, sablonjainak, ítéleti kategóriáinak kategóriáinak a paradox mozzanatait.
60
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Példa: Egy nő a nővérév nővérével el és a sógorá sógorával val való konflik konfliktu tusáró sáróll beszé beszél.l. Az A kiszolgálás. Egy epizódso epizódsorr lényege: lényege: úgy érzi, hogy visszaélnek visszaélnek a szolidaritás szolidaritásával. ával. Egyre dühösebb dühösebben en beszél. A terapeut terapeutaa kérdés kérdésére ére egyre egyre újabb újabb és újabb részlet részleteke ekett mond el. Majd hozzá hozzáfűz fűzi: i: „Nem leszek többé bolond, nem szolgálom ki őket, leshetik, hogy kiszolgáljam őket!” A kritikus kérdés: „Miért nem szolgálhatná ki őket?” Majd megismételve a párbeszéd további pontján: „Miért „Miért ne szolgálh szolgálhatn atnáá ki az ember ember azt, azt, akihe akihezz tartoz tartozik ik?” ?” Az ezt követő követő válaszok válaszokban ban megfogalmazódik egy sztereotip: „az önérzet nagyobb érték mint a szeretet”. Hasonló Hasonló folyamatot folyamatot észlelt Goldschmi Goldschmidt dt egy fiatalabb fiatalabb nőnél. Az epizód a szituatív szituatív neuróz neurózisn isnak ak egy típus típusos os helyze helyzetét tét mutatja. utatja. A szemé személy ly házass házasságb ágban an él; szok szokásu ásukk szerint szerint akkor akkor kerül kerül sor nemi nemi életre, életre, ha a férje kezdem kezdemény ényezi ezi.. Az előző napon szeretet szeretettt volna volna átmenni átmenni a férjéhez, mégsem tette, mert akkor akkor „kiszolgált „kiszolgáltatná” atná” magát. magát. A kritiku kritikuss kérdés: „Miért ne szolgáltatn szolgáltatnáá ki magát magát annak, annak, akit szeret?” szeret?” A válasz hamar odavezetett, odavezetett, hogy hogy az asszo asszony ny szégyel szégyelli li szexu szexuáli áliss vágyk vágyképle épletét tét.. Az aktíva aktívabb bb szerepe szerepett szeret szeretné né játsz játszani ani,, s erre irányuló vágyát nem meri kimutatni. Ez a beszélgetés nyitott utat a következő alkalommal megjelenő sablonhoz: „Egy nő vigyázzon arra, hogy a férje respektálja”. Az így megfogalmaz megfogalmazott ott sablonok sablonok már kiélezhető kiélezhetők, k, az előző dialógusokb dialógusokban an elhangzott elhangzott történ történések ésekke kell egybev egybeveth ethető etők. k. Rámuta Rámutatha thatun tunkk az ellentm ellentmond ondáso ásokr kra. a. Ezzel Ezzel a személyt személyt érvelés érvelésre re készte késztetjü tjükk és a párbeszé párbeszédd megindu egindull a hamis hamis tud tudat at szint szintjérő jérőll a reális reális szint felé; minth minthaa a regres regressz szióv ióval al ellent ellentéte étess irányb iránybaa halad haladná nánk nk.. A szemé személy ly kényte kénytelen len ind indokol okolni ni viselked viselkedését, ését, tételeit. tételeit. A terapeuta terapeuta megfogalm megfogalmazza azza az ezekben ezekben implikált implikált további további sablonokat. Példa: A mozijegy. A mozijegy. A személy sokáig állt sorban mozijegyért, de mielőtt a pénztárhoz ért, a je em sikerül!” Az implikált sablont a terapeuta így fogalmazza meg: „Szóval Ön azt gondolja, hogy hogy külön különleg leges es balsz balszere erencs ncsee üld üldöz özi?” i?” „Lehe „Lehet,t, hogy hogy a töb többi bi 50 embert embert,, aki nem kapott kapott jegyet, ugyanúgy ugyanúgy a balszerencse üldözi?” „Lehet, hogy véletlenül ott a pénztár előtt éppen 50 egyformán balszerencsés ember találkozott össze?” Tovább Továbbii példak példaként ént még néhány néhány sablo sablon, n, ahogy ahogyan an a terap terapeut eutaa a dialóg dialógus us folytán folytán megfo egfoga galm lmaz azta ta.. (A kii iind ndul ulóó epiz epizód ódok okra ra it ittt nem nem térü térünk nk ki, ezek ezek a sablo ablonn alap alapjá jánn nyilvánv nyilvánvalóak) alóak):: „Azt „Azt gondolja, gondolja, hogy Önnel valamireva valamirevaló ló nő nem folytathat folytathat viszony viszonyt?” t?” „Az a véleménye, véleménye, hogy hogy a tehetség elnyomása elnyomása törvénysz törvényszerű, erű, és Ön éppen a tehetsége tehetsége miatt miatt nem érvényesül?” „Azt gondolja, hogy Önnek mindenkin segíteni kell?”, „Feltételezi, hogy erről mindenki tehet a családban, csak Ön nem?” stb. A dialógu dialógusna snakk ebben ebben a részébe részébenn az előző előző órák órák anyag anyagábó ábóll is felidéz felidézzük zük azoka azokatt az epizódok epizódokat, at, amelyek amelyek az itt megfog megfogalmaz almazott ott sztereotip sztereotippel pel összefü összefügg ggnek, nek, így tudatosítjuk tudatosítjuk ennek jelentőségét a személyben. Fokozott óvatosságra van szükség. A terapeuta ugyanis a meggyőzés eszközével dolgozik. Érvel, de az érvelésének nem tárgyi cáfolat a célja; nem azt bizonyg bizonygatja, atja, hogy a személy személy talán nem pontosan pontosan mondja el a történést, történést, vagy elhallgat bizonyos részleteket. Az érvelés arra irányul, hogy indoklása nem következtetésen, következtetésen, hanem hied hiedelm elmek eken en alaps alapszi zik, k, s ezek ezek a hied hiedelm elmek ek őt ink inkáb ábbb hátrá hátrány nyos os helyz helyzet etbe be hozz hozzák ák.. A terape terapeuta uta mind inden en szem szempontbó pontbóll megindo egindoko kolha lható, tó, sablo sablonm nment entes es álláspo álláspont ntot ot képvis képvisel, el, ezt nem nemcsak csak tétele tételese senn mondj ondjaa ki, ki, hane hanem m az elhan elhangz gzot ottt epiz epizód ódra ra és az ezz ezzel kapcso kapcsolat latos os történésekre is alkalmazza. „ Az „ Az ajándék ” epizódban például a párbeszéd során fokozatosan kibon kibontak takoz ozik ik egy jellegz jellegzete etess szter sztereo eotip tip:: „aki „aki ajándék ajándékoz oz,, az tetsz tetszeleg eleg;; az ajándékoz ajándékozás ás fölvág fölvágás, ás, hango hangosk skodá odás”. s”. A terape terapeut utaa érvelés érvelésébe ébenn összek összeköti öti az „ajánd „ajándéko ékott adni” adni” és az „ajándékot kapni” történéseket, elemzi a szereplőkhöz való viszonyát. A tételesen ki nem
61
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
mondott követke mondott következtetés ztetés:: „Akit „Akit szeretünk szeretünk,, akivel akivel rokonsze rokonszenvez nvezünk, ünk, annak annak ajándékot ajándékot adni, attól ajándékot kapni egyaránt jó érzés”. A beszélg beszélgetés etésnek nek ebben ebben a részében részében a sablonok devalválása kerül kerül az előtér előtérbe. be. Az ítéleti ítéleti sztereoti sztereotipek peket et meg meg kell fosztani fosztani értéküktő értéküktől,l, csökken csökkenteni teni kell jelentőségü jelentőségüket. ket. Ez azért is nehéz nehéz felada feladat,t, mert mert a személy személy ind indula ulatil tilag ag felérték felértékeli, eli, erkölc erkölcsisi-esz esztét tétika ikaii érzelmekke érzelmekkell színezi, színezi, esetleg esetleg poétikus poétikus reminisz reminiszcenciá cenciával val emeli emeli e gondolati gondolati közhelyek közhelyeknek nek az értékét. Nem könnyű könnyű dolog dolog tartalmak tartalmakat at depoetiz depoetizálni, álni, lehántani lehántani a sablon „tarka-ba „tarka-barka rka köntös köntösét”, ét”, anélkül, hogy hogy a szem személy ély cinizm cinizmuss ussal al vádolh vádolhatn atnáá a terapeu terapeutát tát.. Megbán Megbánás ás nélkü nélkül,l, szkeps szkepszis zis nélkül nélkül kell elvégezni a személy számára morálisan, szépnek, igaznak tűnő tartós képzetcsoportok devalválását. A folyam folyamat at lényeg lényege, e, hogy hogy a történé történést st megfosz egfosztju tjukk a tud tudats atszi zinte ntenn elérhe elérhető tő idegen idegen fesz feszül ülts tség égtő től, l, a sabl sablon on megfo egfoggalmaz almazás ásán ának ak és az élet életve vezzetés etésii adat adatok okkkal való való konfrontációnak konfrontációnak a segítségével segítségével tárjuk fel az irracionális ítéletek emocionális mozgatóját: az önérzetet, önérzetet, a sértettség sértettséget, et, a féltékenység féltékenységet, et, a felelősségtől felelősségtől való rettegést. rettegést. Kiélezzük Kiélezzük az ilyen indu indula lato tokk kkal al kísé kísért rt csel cselek ekvé vésn snek ek,, vélem vélemény ényne nek, k, dönt döntés ésne nekk az ellen ellentmo tmondá ndáso soss sság ágát, át, veszélyét, főként azt, hogy újabb kínos helyzetekhez vezethet. Nem célunk, hogy a viselkedés motivációját motivációját indulattalanítsuk, indulattalanítsuk, a támadás az irracionálisat tápláló indulatok, a hamis tudati termékek ellen irányul. Például Például:: „ A kiszolgálás epizódok dok igen igen gyako gyakoriak riak.. Aki Aki ezzel ezzel érvel, érvel, az feltehetőe feltehetőenn kiszolgálás”” epizó előző előző nemzed nemzedékek ékektől től vette vette át a szter sztereo eotip tipjei jeit.t. Szüle Szüleine inekk és nagysz nagyszüle üleine inekk a kiégett kiégett sabloniz sablonizálódo álódott tt ítéletét ítéletét őrzi. őrzi. Tudja, hogy hogy ez e z ellentmond ellentmond vágyképle vágyképletének, tének, de értékrendjében (ez is a viktoriánu viktoriánuss ősök hagyomán hagyománya!) ya!) a vágyteljesí vágyteljesítés tés inkább inkább szégyenlet szégyenletes es epizód. epizód. A „nem „nem szolg szolgálok álok ki senkit!” senkit!” önérz önérzete etess tétele tétele mint mint a demokr demokrati atizm zmus us érvényes érvényesíté ítése, se, mint mint közéleti magatartás született. A személyek, akiknek a magatartási fordulatait itt idézzük, ezt átvitt átvitték ék az élet intim intim szféráj szférájába ába.. „Nem „Nem leszek leszek a cselédje!” cselédje!” mondja ondja sértet sértetten ten az egyik egyik a nővé nővérév rével, el, a másik ásik a férjév férjével, el, a harm harmad adik ik a gyer gyerek ekéve ével, l, a negy negyed edik ik az anyj anyjáv ával al stb. stb. kapcsola kapcsolatban. tban. „Miért ne lenne? Nem szeretné kiszolgá kiszolgálni?” lni?” hangzik hangzik a kritikus kritikus kérdés. kérdés. A dialóg dialógus usban ban majdnem ajdnem min mindig dig kide kiderült rült,, hogy hogy a szem személy valóban valóban szeret szeretné né kiszolg kiszolgálni álni,, szíve szívesen sen tenne tenne elege elegett vágyán vágyának, ak, de azt tanult tanulta, a, arra arra nevelték nevelték,, hogy hogy az önbecs önbecsülé üléss (az önérzet) fontos érték a testvéri, házastársi, baráti kapcsolatban is. Jól vezetett vezetett párbeszédb párbeszédben en a személy rájön arra, hogy szeretné szeretné kiszolgá kiszolgálni lni a nővérét, vagy szívesen szívesen lenne cselédje cselédje a gyerekei gyerekeinek nek,, boldogan boldogan rendelné rendelné alá magát magát férje elutasított vágy vágyai aina nak. k. Gond Gondol olat atii sabl sablon onok ok tart tartják ják viss vissza za;; ezek ezek a sabl sablon onok ok nehé nehézz azonos azonosít ítás ások ok eredm eredmény ényei, ei, gyök gyökere ereii szert szerteág eágazn aznak ak a serdü serdülők lőkoro oronn át a gyerm gyermekk ekkorig orig.. De mégiscs mégiscsak ak sztere sztereoti otipek pek!! A racion racionáli áliss elemz elemzés és lehánt lehántja ja róluk róluk az irrac irracion ionáli álisat sat,, és a magata magatartás rtástt a személyes tapasztalásoknak a reális, megvalósítható vágyaknak az útjára terelheti. Ez az elemzés elemzés a sablon sablon töb többle bletér térték tékét ét a szem személyes élyes tapasz tapasztalá taláss töb többleté bletértékév rtékével el igyekszik ellensúlyozni. A „ sorban állás” epizód is jó példa a terápiá terápiáss folyamatnak folyamatnak arra a szakaszár szakaszára, a, amelyet állás” epizód devalválásnak nevezünk. A párbeszéd első szakaszában (regresszió) a személy arról beszél, hogy hogy nem lehet a sorban álló embereket embereket megvárat megváratni. ni. Legalábbi Legalábbiss ő ezt nem engedheti engedheti meg magának. Neki ehhez nincs joga. Ekkor következik a kritikus kérdés: „Senkinek sincs joga megvenni egvenni,, amit amit akar, ha mások mások állnak állnak mögött ögöttee a sorban?” sorban?” „Nek „Nekem em nin nincs! cs!”” – mo mondj ndjaa a szem személy ély.. „Ak „Akkor kinek inek van? van?”” S ezze ezzell elk elkezdő ezdődi dikk a leág leágaz azás ás,, a sabl sablon on elem elemzé zése se,, megfogalm megfogalmazása. azása. Neki Neki azért nincs nincs joga joga másoka másokatt váratni, váratni, mert ügyei ügyei rendeze rendezetlenek tlenek,, egész élete rendezetlen. rendezetlen. Nem végezte végezte el a feladatait, feladatait, a státusa státusa is szabályta szabálytalan lan (csoportvezetőnek (csoportvezetőnek sincs sincs kinevezve, kinevezve, csak megbízva), megbízva), még a végzettsége végzettsége sem igazi igazi (szakképe (szakképesítés sítésee nem felel 62
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
meg pontosan pontosan a feladatköréne feladatkörének) k) stb. Az életben vannak, vannak, akik „tiszta „tiszta utat járnak”, járnak”, ő nem ilyen, ezért nem érzi, hogy feltarthatja a sorban álló embereket. A „csak tiszta út” sablon devalválását devalválását életrajzi életrajzi mozzanato mozzanatokk egybevetés egybevetésével ével végeztük. A személy személy a saját saját „tisz „tisztát tátala alann útját útját”” oly olyan an részlet részletek ekke kell jellem jellemezte, ezte, mint: mint: iskoláb iskolában an csak négye négyess tanuló tanuló volt, volt, a főisk főiskolá olánn legfelj legfeljebb ebb köze közepes pes,, nem tanult tanult meg rendes rendesen en egy idegen nyelv nyelvet, et, a szak szakfoly folyóir óirato atoka katt csak csak nézege nézegeti, ti, nem olvassa olvassa,, előlép előléptet tetése éseit it ink inkább ább baráti baráti közbenjá közbenjárásnak rásnak tulajdoní tulajdonítja tja stb. S minden részletre talált ellenpólust, ellenpólust, a „bezzeg”-kollégát, „bezzeg”-kollégát, aki aki elvégezt elvégeztee a statis statiszt ztika ikaii tanfoly tanfolyam amot, ot, tök tökélet életes esen en tud egy idegen idegen nyelve nyelvet,t, képesítés képesítésee pontosan fedi f edi a beosztását, jó apa, könyvtárba jár stb. A terapeuta a beszélgetés során kiélezte, hogy a „tiszta utat” nem egyetlen „bezzeg” képviseli; a kiemelt pozitív tulajdonságok különféle ismerőseihez kötődnek. Egész csapatot állí állíto tott tt szem szembe be önm önmagáv agával al.. A deva devalv lvál álóó besz beszélg élget etés ésbe benn a tera terappeutá eutána nakk sike sikerü rült lt valósz valószínű ínűsít síteni eni,, hogy hogy minden inden életút életútban ban kevere keveredne dnekk általa általa tisztá tisztának nak és tisztát tisztátalan alannak nak tekintet tekintettt vonások vonások,, s a személy életútjába életútjábann is rengeteg rengeteg olyan vonás, személyiségb személyiségben en számos olyan tulajdonság van, amelyet mások mint a „tiszta út” jellemzőjét emelnék ki. Az epizód első feldolgozása ezzel véget ér. A további órákon, ha ugyanez a probléma vagy hasonló sablon merül fel, a terapeuta visszautal ennek az elemzésnek a tapasztalataira. Igaz Igaz,, az embe embere rekk igen igen sok sokféle féle szte sztere reot otip ip alap alapjá jánn ítéln ítélnek ek,, de ezek ezek néhá néhány ny nagy nagy sabloncsoportra vezethetők vissza. Így a már elemzett epizódok anyaga gyakran visszajár az adott adott sabloncso sabloncsopor portt különféle különféle változat változataiba aiban. n. A kiszolgálás elem elemzése zése példá például ul válto változa zato toss önérzeti sablonokat, A tiszta út különféle különféle önértékelés önértékelésii konfliktu konfliktusok sokat at világíthat világíthat meg. meg. Az egymást követő órák dialógusait a devalvált sablonok füzére szövi egybe. A feladat A beszélgetés azonban nem zárul le a devalválással. Ezt követi az óra végén a feladat kijelölése kijelölése.. Nem minden minden alkalommal alkalommal határozu határozunk nk meg feladatot. feladatot. Erre csak akkor akkor kerül kerül sor, ha a devalválás devalválás dialógu dialógusaiba saibann a terapeuta terapeuta úgy látja, hogy hogy bizonyos bizonyos cselekvési cselekvési térben a sablon sablon szétes szétesett ett,, és egy egy racion racionál álisa isabb bb viselk viselkedés edés lehető lehetőség ségei ei megérett egérettek. ek. A terape terapeuta uta ilyenko ilyenkor r feladatot jelöl ki, a magatartásnak az órán kívüli fejlesztésére („homework”). Példák: Az „ajándék ” epizód után: Gondolja végig, az elkövetkező napokban kiknek szeretne ajándékot adni. Vegye meg, adja át az ajándékot úgy, hogy hasznosítsa ezt a beszélgetést, főként azt a lappangó és háttérbe szorított vágyat, hogy öröm adni annak, akit szeretünk, akivel rokonszenvezünk. Mérei F., Szakács F., 1974, 107-112 old.
Hatékonyság Ha a szem személy ély képes képes filozó filozófia fiaii változ változást ást előidéz előidézni ni a B-k szintjén, szintjén, ez gyakran gyakran a realitásra realitásra vonatkozó torzított értelmezései és következtetései (pl. a túlzott általánosítás, téves attribúciók stb.) spontán korrigálását eredményezi, bár ezek közvetlenebb módon is megcáfolhatók (Ellis és Dryden, 1997). 1997). A REMT elsősorb elsősorban an az elsődleges elsődleges és másodlagos másodlagos emocioná emocionális lis zavarok zavarok kezelését kezelését tűzi ki 63
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
célul. Az ABC elmélet azonban egyben egyben személyiségelm személyiségelmélet élet is, mely rámutat rámutat arra, hogyan hogyan érhet el a szem személy ély oly olyan an válto változá záso soka kat, t, melyek elyek a szem személy élyis iség ég szin szintj tjén én köve követk tkez ezne nekk be (Elli (Ellis, s, 1985 1985). ). Másrészről azonban óvnak az irracionális B-k és a terápiás folyamat túlzott egyszerűsítésétől. Arnko Arnkoff ff és Glass Glass példáu példáull úgy úgy véleke vélekedne dnek, k, hogy hogy az irraci irracion onali alitás tás oly olyan an diszfunk diszfunkcion cionáli áliss gondo gondolk lkodá odási si folyam folyamatok atokon on alapulh alapulhat at,, melyek elyek a változ változás ással sal az Elli Elliss által által feltéte feltételez lezett ettné néll sokkal sokkal nagy nagyob obbb mérték értékbe benn ellen ellenáll állóó makac akacss sság ág és merevs erevség ég kifej kifejez ezése éseii (Cars (Carson on és Butc Butche her, r, 1992 1992 nyomán). Másik szerző, Muran (1991) a REMT fenomenológiai megközelítésével elégedetlen. Az ő megköz megközelít elítéséb ésében en azok azok a folyam folyamatok atok,, amelyek amelyek autom automati atiku kuss gondo gondolat latokk okként ént működő űködő kognit kognitív ív torzításo torzításokat kat és irracioná irracionális lis B-ket B-ket eredményez eredményeznek, nek, integratív integratív formában formában konceptu konceptualizá alizálható lhatókk egy sematiku sematikuss struktúrán struktúrán belül. Ami pedig a sémákat illeti, ezek hallgatólag hallgatólagos os (tacit) (tacit) kognitív-affektívkognitív-affektívmotoros moto ros struktú struktúrák. rák. Ennek a felfogásnak felfogásnak a következm következmények ényeképpen éppen nagyobb nagyobb mértékbe mértékbenn javallott javallott az emocionáli emocionálisan san mozgós mozgósító ító beavatkoz beavatkozások ásokhoz hoz folyamodás folyamodás a sematik sematikus us átstrukt átstrukturálás urálás folyamatában. folyamatában. Mura Mu rann tová tovább bb szük szükség séges esne nekk érzi érzi az olya olyann mérőes érőeszk zköz özök ök kido kidolg lgoz ozás ását át,, melyek elyek segít segítség ségével ével megközelíth megközelíthetőv etővéé váljanak váljanak a sémák processzá processzálásán lásának ak hallgatólag hallgatólagos os és kognitív-a kognitív-affektív-moto ffektív-motoros ros vonatkozásai. Feders Federspi piel el és Karger Karger (1998 (1998)) úgy úgy vélek vélekedn ednek ek,, hogy hogy a REMT ”egyéb ”egyéb kognit kognitív ív eljárás eljárással sal érvény érvényes esül. ül. Nem Nem bizt biztos os,, hogy hogy önáll önállóó eljá eljárá rásk sként ént hatás hatásos os lehet lehetne ne”” (i.m (i.m.,., 256.o 256.old. ld.). ). Hason Hasonló ló vélemé véleményn nynek ek adnak adnak hangot, hangot, egyéb egyébké ként nt Mérei Mérei és Szakács Szakács (1995 (1995)) is. Lyons Lyons és Woods Woods (1991), (1991), ellenben, 70 olyan tanulmány metaanalízise alapján, melyek a REMT hatékonyságát vizsgálták, arra a következtetésre jutnak, hogy az Ellis módszerével kezelt személyek szignifikáns mértékű javulást mutatnak mutatnak,, úgy az eredeti (kezelés előtti) előtti) mérésekh mérésekhez, ez, mint mint a kontrollcso kontrollcsoport port tagjaihoz tagjaihoz (kognitív (kognitív viselkedésmó viselkedésmódosítá dosítással, ssal, magatartás magatartásteráp terápiáva iávall stb. stb. kezelt kliensekhez) kliensekhez) viszonyí viszonyítva. tva. A hatás mértéke jelentős összefüggést mutatott a terapeuta tapasztalatával és a kezelés időtartamával. időtartamával. Lyons végkövetk végkövetkezte eztetése: tése: „talán „talán elérkezet elérkezettt az ideje annak, hogy véget vessünk vessünk azoknak azoknak a szükségtelen vitáknak, melyek a kezelés hatékonyságára vonatkoznak” (i.m., 368.old.).
Ask Albert Ellis October, 2003 What What is the most importa important nt thing thing you you have have learne learnedd about about hum human an behav behavior ior in your incredible 90 years of rational living? Albert Ellis responds: The main thing I have have learned learned about about my own and other other people people’s ’s behav behavior ior is that almost all of us think that we get emotionally disturbed when other people or events outside of us upset us with unfair or unfortunate actions. Actually, we mainly upset ourselves by 64
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
viewing others’ doings as “bad”, by preferring that they not be unfair, but also insisting that they absolutely must act the way we want them to act. We therefore turn our wishes for people to act well and for events to turn out nicely into irrational and unrealistic demands that they satisfy our wishes. What arrogance! Rational Emotive Behavior Therapy (REBT) shows you that you can make yourself consid considera erably bly less anxio anxious us,, less depre depress ssed ed and less less raging raging by using using many cogniti cognitive, ve, emotional and behaving methods. It holds that thinking, feeling and acting are not separate processes, but interact importantly with each other. Therefore, when you change irrational beliefs, “I must perform well, else I am worthless!” you change them strongly and emotiona emotionally. lly. When you change your depresse depressedd feelings, feelings, you change change them thinking thinkingly ly and actively – you persist in changing them. When you change your disordered actions, such as your procrastination - you do so thinkingly and emotionally. If you keep thinking, thinking, feeling feeling and acting acting sensibly sensibly and self-helpi self-helpingly ngly for a period of time, you usually make yourself automatically and unconsciously feel less disturbed. This is what I have done for 60 of my 90 years and this is what I show my disturbed clients and friends how to do. Try it and see for yourself. Read my book, “Feeling Better, Getting Better and Staying Better” and reconstruct your own life!
Irodalom Ellis és Dryden (1997): 24–26 old. Goldman (2003): 1-12 old
Kulcsfogalmak aktiváló aktiváló esemény
következmény
alapvető alapvető célok
lelki egészség egészség ismérvei
diszkomfort jellegű zavarok
meggyőződés
egészséges meggyőződések
nem-értékelő kogníciók
egészségtelen meggyőződések
racionális B-k
epizódok
relativizmus filozófiája
én zavarai
REMT
értékelő kogníciók
sablonok sablonok devalválása
irracionális B-k
sablonrendszer
Önellenőrző kérdések Kik járultak hozzá a REMT filozófiai alapjainak körvonalazásához? Milyen pszichológiai irányzatok gyakoroltak hatást a REMT elméletének kidolgozására? Mire tanítja meg a klienseket a REMT? Mit állít a REMT emberképe emberképe a boldogságról? boldogságról? 65
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Mire Mire vezeti vezeti vissz visszaa a REMT REMT a maga magatart tartás ás szint szintjén jén megnyilv egnyilvánu ánuló ló követ következ kezm ményeket? ényeket? Mily Milyen en célokat célokat különböz különböztet tet meg a REMT? Milyen viszonyban állhatnak az aktiváló események a személy céljaival? Milyen gondolatok minősülnek racionálisaknak? Az rB-k melyik lényeges sajátossága teszi lehetővé a feltétlen elvárások megelőzését? Melyek az iB-k ismérvei? Mik a nem-értékelő megfigyelések? Mi különbözteti meg a meleg értékeléseket a forróktól? Melyek a legfontosabb B-k Ellis szerint? Milyen sablonokat foglalnak magukba a kényszerítő értékelések? Mik a pozitív preferenciális értékelések? Mi történik akkor amikor a pozitív preferenciális értékelések negatív értelmezéssel találkoznak? Miért minősülnek irracionálisnak a pozitív kényszerítő értékelések? Adjatok példát a pozitív kényszerítő értékelésekre. Mit eredményezn eredményeznek ek a kényszerítő kényszerítő elvárásokh elvárásokhoz oz kapcsoló kapcsolódó dó negatív negatív helyzetérték helyzetértékelések elések,, illetve negatív értelmezések? Mire vonatkoznak a negatív preferenciális értékelések? Mik a negatív kényszerítő értékelések? Milyen következm következményekk ényekkel el számolhatu számolhatunk nk akkor, akkor, amikor amikor az események események alakulása alakulása eltér a negatív kényszerítő elvárások által megfogalmazott igényektől? Honnan teszünk szert irracionális meggyőződéseinkre? Mivel Mivel magyará agyarázha zható, tó, hogy hogy a kénysz kényszerít erítőő értéke értékelés lések ek és értelm értelmezé ezések sek tanulás tanulásána ánakk folyamata folyamata könnyen és erőfeszítés nélkül zajlik? Milyen szinten nyilvánulnak meg a következmények? Milyen esetekben határozzák meg az A-k a következményeket? Milyen körülmények közepette marad latens a kényszerítő értékelések romboló potenciálja? Miben fedezhető fel a lelki egészség biztosítéka Ellis szerint? Hogyan tekinti Ellis a logikai tévedéseket? Hogyan működnek a nem realisztikus értelmezések? Melyek a relativizmus filozófiájának következményei? Milyen szekvenciákat foglal magába a tolerancia? Minek a racionális alternatívája az elfogadás? Melyek a lelki egészség ismérvei a REMT szerint? Melyek a REMT felfogásában az egészségtelen emóciók? A pszichológiai problémák milyen két típusát különbözteti meg a REMT? Mit tesz lehetővé az USA típusú attitűd? Mivel társulnak a diszkomfort jellegű zavarok? Mik a vádaskodás és az LFT következményei? Melyek a kontroll gyakorlását biztosító képességeink? Mik rendelő rendelődne dnekk alá az iB-ke iB-kell való szem szembefo befordu rdulás lás mozzana ozzanatán tának ak a racion racionáli áliss emocio emocionáli náliss magatartásterápia folyamatában? Milyen elvre figyelmeztet az ABCDE képlet utolsó betűje? Miért hangsúlyozzák a REMT-ben az egyes terápiás üléseken elemzésre kerülő anyag epizodikus jellegét? Minek a kezelését kezelését tűzi tűzi ki célul a REMT? Mivel mutat összefüggést a REMT által elért terápiás hatás mértéke? 66
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
IV.MODUL
A KOGNITÍV TERÁPIÁK A.T. BECK MEGKÖZELÍTÉSÉBEN MEGKÖZEL ÍTÉSÉBEN 1. egység A Beck által kidolgozott kognitív terápia elméleti alapjai Ellis Ellis mellet ellettt Beck Beck a másik ásik oly olyan an szerz szerző, ő, akin akinek ek munká unkáss sság ágaa megha eghatá táro rozó zó a kogn kognit itív ív terápiá terápiákk megjelen egjelenése ése és fejlőd fejlődése ése szem szempontjá pontjából ból.. Beck Beck szinté szinténn a pszich pszichoan oanalí alízi ziss terén terén kezdi kezdi munkásságát, ebből kiindulva dolgozza ki saját eljárását, mely rokonítható ugyan a REMT-hez, de ugyan ugyanakk akkor or jelleg jellegzet zetes es elmélet elméletii tételek tételekke kel,l, súlyp súlypont ontok okka kall és teráp terápiás iás techni techniká kákk kkal al rendelke rendelkezik zik,, melyek melyek önálló identitás identitástt biztosí biztosítanak tanak számára számára Ellis mó módsze dszerével rével szemben. szemben. 1979-ben 1979-ben közölt közölt The Cognit Cognitive ive Therap Therapyy of Depres Depressio sionn című című könyv könyvee (magy (magyaru arul: l: Beck, Beck, A.T., Rush, Rush, A.J., A.J., Shaw, Shaw, B.F. Emery Em ery,, G.: A depres depressz szió ió kogn kognití itívv terápi terápiája ája,, Budape Budapest, st, Anim Animula, 2000) 2000) hoss hosszú zú ideig ideig a kognit kognitív ív tera terape peutá utákk
félhiv félhivat atalo aloss
kézi kézikö könyv nyvéne énekk
szám számíto ított tt.. Jellem Jellemzző Beck Beck hatá hatásá sára ra Leah Leahyy (1997 (1997a) a)
megállapítá megállapítása, sa, mely szerint szerint negyedévszáz negyedévszázadda addall ezelőtt ezelőtt a kognitív kognitív terápia a depressz depresszió ió kezelésével volt azonosí azonosítva, tva, mindenek mindenekelőtt előtt Beck munkás munkássága sága eredmények eredményeképpen éppen.. Az alapképzet alapképzettség tségét ét tekintve tekintve pszichiáter Beck harmincéves, a kognitív terápiák terén kifejtett tevékenységét az Amerikai Pszich Pszicholó ológi giai ai Egyes Egyesüle ülett a társa társaság ság díjáv díjával al jutalm jutalmazt azta. a. Az utó utóbb bbii években években Beck Beck érdeklő érdeklődés désee a depres depresszi szióó mellet mellettt más pszich pszicholó ológi giai ai problém problémák ákra ra is kite kiterje rjedt dt (szoro (szorong ngás, ás, ellensé ellensége gessé sségg stb.), stb.), útmutató útmu tatónkban nkban azonban azonban mindenekelőtt mindenekelőtt a depresszió depresszió kezelése kezelése terén elért eredményei eredményei bemutatására bemutatására szor szorít ítkkozun ozunk. k. A szor szoron ongá gás, s, ille illetv tvee a
gyűl gyűlöl ölet et és ellen ellensé sége gess sség ég teráp terápiá iáját ját bem bemutat utatóó köny könyvei vei
egyébként magyar nyelven is olvashatók (ld. irodalomjegyzék). funkcionális torz torzulásai ulásai,, melye Beck Beck szer szerin intt a gondolkodás különböző funkcionális lyek példá ldául a depresszió esetében megfigyelhetők három pszichológiai szinten következnek be; ezek a kogníciók, a kognitív folyamatok és a sémák (Mirabel-Sarron és Riviere, 1993 nyomán). A kogníciók A kogní ogníci ciók ók képez épezik ik a megis egism merő erő foly folyam amat atok ok sajá sajáto tos, s, felü felüle leti ti,, a szem személy ély álta általl is felismerhető szintjét. Automatikus vagy diszfunkcionális gondolatok nak nak is nevezik őket. Beck két típusuk típu sukat at különböz különbözteti teti meg: meg: egyesek egyesek bizonyos bizonyos külső ingerhelyze ingerhelyzetekre tekre adott adott válaszreakciók ként ként jelentkeznek jelentkeznek és a sztereotip forma, valamint a kiváltó helyzethez való meg nem felelés jellemzi 67
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
őket, őket, míg mások mások belső belső tépelőd tépelődésk ésként ént,, önm önmarc arcang angolá olásk sként ént nyilv nyilvánu ánulna lnakk meg, anélkül anélkül hogy hogy összefüggésbe lennének hozhatók valamilyen azonnali külső ingerrel. A súlyo súlyosan san depres depressz sziós iós szem személyek élyek oly olyan an belső monológ ot monológ ot
pre prezentá entáln lnak ak,, amel amelyyet a
kogníc kogníciók iók láncola láncolata ta képez. képez. Az ezt alkotó alkotó gond gondola olato tokk elfogadh elfogadható atónak nak tűn tűnnek nek,, spont spontáno ánokk és nem szándéko szándékosak. sak. A személy személy képtelen képtelen megakad megakadályoz ályozni ni jelentkezésük jelentkezésüket, et, illetve illetve – ha már beindulta beindultakk – leállítani őket. Ezek képezik az ún. automatikus gondolatok at, at, tekintetbe véve, hogy nem előzi meg őket valamilyen valamilyen érvelés vagy megindok megindokolás. olás. A depressz depresszióban ióban megfigye megfigyelhető lhető kogníció kogníciókk jellemző témái témái az önleértékelés önleértékelés,, a veszteség veszteség érzése, a mások mások általi elutasításé, elutasításé, a nehézségek felnagyítása, felnagyítása, a személy önmagával szemben megfogalmazott zsarnoki elvárásai A depresszió depresszió esetében esetében azonosít azonosítható ható automatiku automatikuss gondola gondolatok tok jellemzőit jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze: − speci specifik fikusa usak; k; − ponto pontosak sak;; − röviden, röviden, szinte szinte távirati távirati stílusb stílusban an megfogalmazottak; megfogalmazottak; − nem valam valamilye ilyenn elmélke elmélkedés, dés, érvelé érvelési si folyam folyamat at vagy vagy adott esemény esemény alapo alaposs átgondo átgondolása lása eredményeként fogalmazódnak meg. − nem logik logikusan usan kapcsolód kapcsolódnak nak egymáshoz; egymáshoz; hirtelen, hirtelen, automatik automatikusan usan jelentkeznek; jelentkeznek; − elfogad elfogadha hatón tónak ak tűnne tűnnek; k; − éssze ésszerűe rűek; k; − érvényesség érvényességüket üket a személy személy a realitás realitással sal való konfron konfrontáció táció hiányában hiányában is elfogadja; elfogadja; − a témákat témákat az az önkritik önkritikaa dominálja; dominálja; − olya olyann
körülm örülmén énye yekk
közep özepet ette te
jele jelenntkez tkezne nekk,
amely amelyek ek
elle ellent ntm monda ondana nakk
ugya ugyann
tart tartalm almuk ukna nakk, de a depr depres essz szió ió megsz egszűn űnésé éséig ig még akkor akkor is elára elárasz sztj tják ák a szemé személy ly gondolkozását, ha a tapasztalat nem igazolja be őket; − ismétlő ismétlődő dő jellegű jellegűek; ek; − fájda fájdalma lmasak sak;; − tartalmaik tartalmaik idioszin idioszinkrat kratikus ikusak, ak, azaz szorosan szorosan a szem személy ély problémáihoz problémáihoz kapcsolódóak. (Mirabel-Sarron és Riviere, 1993, 35 old. nyomán). Beck Beck (1985 (1985;; 1991 1991;; 2000) 2000) a negatív beszél.. Ez mind indene enekel kelőt őttt (a) a negatív kogní kogníciók ciók triá triász sz áról beszél szem személy ély önm önmagáró agáróll szól szólóó elmara elmarasz sztal talóó gond gondola olata tait it foglal foglalja ja magáb agába, a, tová tovább bbáá (b) (b) azok azokat at az automatiku automatikuss gondolat gondolatokat okat melyek melyek a külső világra és a más más személyekre személyekre vonatkoz vonatkoznak, nak, valamint valamint (c) azoka azokatt a borúl borúlátó átó elvárá elváráso soka kat,t, melyeke elyekett a jövőve jövővell kapcs kapcsola olatba tbann fogalma fogalmazz meg. meg. A depressz depresszió ió eset esetébe ébenn az önkr önkrit itik ikaa képe képezi zi azt azt a közp közpon onti ti elem elemet, et, mely mely köré köré a több többii nega negatí tívv gondol gondolato atok k 68
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
szerv szervező eződne dnek. k. A negatí negatívv énkép énkép prizm prizmáján áján keresz keresztü tüll nagyít nagyítód ódnak nak fel a nehéz nehézség ségek ek és tűn tűnik ik fenyegetőnek a jövő. Beck Beck 1971 1971--től től kezdő ezdődő dően en ism ismerte erte fel, fel, az egyén (elveszített tett tárgyak, tárgyak, egyénii veszteség veszteségek ek (elveszí önattr önattribú ibúció ciók, k, szem személyek, élyek, meggyőző eggyőződés dések ek és értékek értékek)) jelent jelentősé őségét gét azok azoknak nak a diszfunk diszfunkcio cionáli náliss gondo gondolat latok oknak nak a kialak kialakulás ulásába ában, n, amely amelyek ek a depress depresszi zióó (Beck (Beck,, 1991), 1991), vagy vagy az ellensé ellensége gessé sség, g, a gyűl gyűlöl ölet et és az agre agress sszi zióó (Bec (Beck, k, 2001 2001)) esetéb esetében en szer szerep epet et játsz játszan anak ak.. A kom komoly oly veszt vesztes esége égek k következ következmény ményeképp eképpen en a személy fokozatosan fokozatosan többi többi tapasztalata tapasztalatait it is a veszteségek veszteségek gyűjteményeként gyűjteményeként kezdi értelmezni. Ez a viszonyulás, együtt a realitás pozitív leképezésének kitörlődésével, a negatív konstruk konstrukciók ciók egyedura egyeduralmát lmát eredményez eredményezi.i. Továbbá, Továbbá, annak annak következmén következményekép yeképpen, pen, hogy hogy a negatív konstruk konstrukciók ciók szervesen szervesen kapcsoló kapcsolódnak dnak a negatív negatív emóciókh emóciókhoz, oz, a személy személy a különböző különböző helyzetekre, helyzetekre, saját magára, múltjára, jelenére és jövőjére vonatkozó kedvezőtlen minősítések kiegészítéseképpen nyomasztó nyomasztó hangulato hangulatott is kénytelen kénytelen átélni. átélni. A konstruk konstruktív tív motiváció motiváció elveszítés elveszítésee és az öngyilkossági öngyilkossági gondolatok szintén a diszfunkcionális kogníciók következményei lehetnek (Beck, 1985). A depressz depresszióra ióra jellemző jellemző kogníció kogníciókk értékelésére értékelésére dolgoz dolgozta ta ki Beck Beck a róla róla elnevezett elnevezett skálát Depres ressio sion n Inv Invent entory ory,, rövi (Beck Dep rövide denn BDI BDI). A 21 kije kijelen lentés téstt tart tartalm almaz azóó BDI, BDI, melyet elyet az 5 . közlünk, világviszonylatban világviszonylatban a depresszió legelterjedtebb mérőeszköze. mérőeszköze. A skála akár melléklet ben közlünk, heten hetente, te, sőt sőt napo naponta nta alkalm alkalmazh azható ató,, a depres depressz szió ió alakulá alakulásán sának ak nyom nyomon on követé követése se érdek érdekében ében.. A pontszám a minimális 0 és a maximális 63 között váltakozhat. váltakozhat. Jellemző módon a következő sávok külön különíth íthető etőkk el: 0-9 – pont pont depres depresszi szióó hiány hiánya; a; 10-15 10-15 pont pont – enyhe enyhe depre depressz sszió ió;; 16-24 16-24 pont pont – mérsékelt érsékelt depres depresszi szió; ó; 25-63 25-63 pont – súlyos súlyos depre depress sszió zió.. William Williamss (1992) (1992) arra arra figye figyelmez lmeztet tet,, hogy hogy ezek az interva intervallumok llumok viszonylag viszonylagosak osak,, azaz szerzőnk szerzőnként ént eltérőek eltérőek lehetnek, lehetnek, tekintetb tekintetbee véve azt a tényt, tényt, hogy hogy megállap egállapítá ításu sukk önkény önkényes es elemek elemek által által befolyá befolyásol solt.t. Mind Mindeze ezekk ellenér ellenéree a számbeli számbeli támpon támpontok tok alkalm alkalmasa asakk arra, arra, hogy hogy a körülb körülbelü elüli li tájék tájékozó ozódás dástt lehet lehetővé ővé tegyék tegyék.. Ismere Ismeretes tes a BDI rövidíte rövidített, tt, 13 állítást állítást tartalmazó tartalmazó változata változata is. Cottraux Cottraux (1998) (1998) a rövidítet rövidítettt változat változatot ot olyan rövid, kielégítő kielégítően en érzékeny, érzékeny, könnyen könnyen kitö kitölthet lthetőő skálaként skálaként értékeli, értékeli, amelynek amelynek fakto f aktoriáli riáliss struktú struktúrája rája jól dokumentált. Hopeles elessness sness Sca Scale le,, Szint Szintén én Beck Beck nevéhez nevéhez kapcso kapcsolód lódik ik a Reményt Reménytelen elenség ség Skála Skála ( Beck Hop rövide rövidenn BHS) BHS) kido kidolgo lgozá zása sa is (ld. 6 . melléklet ). ). Beck Beck (1988) (1988) Stotla Stotland nd felfog felfogásá ásából ból ind indul ul ki, ki, aki szerint a reménytelenség a kogníciók olyan rendszere, melyen belül a közös nevezőt a közeli- és a távoli távoli jövőhö jövőhözz kapcs kapcsolód olódóó negatí negatívv expek expektan tanciá ciákk képezi képezik. k. A reményt reménytele elensé nségt gtől ől szenve szenvedők dők meg vannak vannak győz győződv ődve, e, hogy hogy (a) számuk számukra ra semmi semmi sem fog jól végző végződni dni;; (b) soha soha nem fogják tudni sikeresen sikeresen kivitelez kivitelezni ni azt, amibe amibe belekezdtek belekezdtek (c) soha nem lesznek képesek fontos célkitűzéseiket célkitűzéseiket megvaló egvalósí sítan tani; i; és hogy hogy (d) (d) legret legrette tene nete tese sebb bb problé problém máik soha soha nem fogna fognakk megold egoldód ódni ni.. A reményt reménytelen elenség ség képez képezii azt a depres depressz szióv ióval al – és más pszich pszicholó ológi giai ai probl problémák émákka kall – gyakran gyakran 69
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
assz asszoc ociá iáló lódó dó kogn kognit itív ív visz viszon onyu yulá lást st,, amely amely pld. pld. az öngy öngyilk ilkos ossá ságg eset esetéb ében en azon azonos osít ítha ható tó.. A vizsgálatok vizsgálatok eredményei eredményei szerint szerint a reménytelens reménytelenség, ég, és nem a depresszió depresszió,, felelős felelős az öngyilkossághoz, öngyilkossághoz, mint egyetle egyetlenn lehets lehetsége égess ’meg ’megold oldásh áshoz’ oz’ való való folyam folyamodá odásért sért.. A BHS 20 oly olyan an állítá állítást st tartalm tartalmaz, az, amelyekre „Igen”-nel vagy „Nem”-mel kell válaszolni. A fordítva fogalmazott 1, 3, 5, 6, 8, 10, 13, 15 és 19 kérdések esetében a ’Nem’, a többiekében az ’Igen’ válaszokat értékeljük 1-1 ponttal. Bár a skála alkalmaz alkalmazása ása nyomán nyomán regisztrá regisztrált lt összpont összpontszám szám csak tájékoztató tájékoztató jellegűnek jellegűnek tekinthe tekinthető, tő, Beck (1998) (1998) úgy vélekedik vélekedik,, hogy a 9 pontos, pontos, vagy az azt meghalad meghaladóó BHS lelet öngyilkossá öngyilkosságra gra utalhat. utalhat. Ennél Enn él árnya árnyalta ltabb bb értéke értékelés lés a Willi William amss (1992) (1992) által által megfoga egfogalmaz lmazott, ott, amely amely szerin szerintt a 0-3 pontos pontos intervallum intervallumban ban lokalizálha lokalizálható tó a reménytelens reménytelenség ég érzésének érzésének a hiánya, hiánya, vagy minimális minimális foka, 4 és 8 pont közöt özöttt az enyh enyhee rem reményv ényves eszt ztés és.. A mérsék érsékel eltt rem remény énytele telens nség ég (9(9-14 pont) ont) eset esetéb ében en nem beszélhetünk azonnali életveszélyről,
de ajánlatos rendszeresenmonitorizálni rendszeresenmonitorizálni
a személy
életkö életkörülm rülmény ényeit eit,, tekint tekintetb etbee véve, véve, hogy hogy azok azok destab destabiliz ilizáló álódá dása sa fokoz fokozhat hatja ja az öngyilk öngyilkoss osság ág vesz veszély élyét ét.. Végül Végül,, 15-20 15-20 pont pontos os végö végöss ssze zegg eset esetébe ébenn az öng öngyilk yilkos ossá ságg aktu aktuál ális is veszél veszélyév yével el szembesülünk. A bemutatot bemutatottt skálák skálák nem csak a vizsgált vizsgált állapotok állapotok felbecsülését, felbecsülését, súlyosság súlyosságának ának értékelését teszik teszik lehetővé, hanem hanem azoknak a sajátos sajátos kogníciók kognícióknak nak az azonosítás azonosítását át is, amelyek amelyek mód módosítá osítása sa a terápiás beavatkozások célkitűzését képezi. A kognitív folyamatok Mirabe Mirabell-Sar Sarron ron és Riviere Riviere (1993) (1993) úgy úgy tekint tekintik ik a kognitív kognitív folyam folyamato atoka kat,t, mint a mentális mentális reprezentác reprezentációk iók és információk információkezelési ezelési eljárások eljárások összességét. összességét. A szerzők szerzők Richard Richard (1991) nyomán, nyomán, az említett fogalmakat viszonylag tág értelemben használják. Ezek szerint, a szimbolikus információk esetében, esetében, a reprezentác reprezentációk iók ismeretek ismeretek és értelmezések értelmezések,, míg a kezelések kezelések következte következtetések tések értékelések, amelyek akár a személyre magára, akár a gyakorlati döntésekre vonatkoznak. Olyan témájuk témájuk és tartalmuk tartalmuk alapján jellemezhet jellemezhetőő kogníció kogníciókk azonosíth azonosíthatók atók ezen a szinten, logikai hibák melyek melyek az inform informáci ációfe ófeldo ldolgo lgozás zás rendsz rendszere eress tévedése tévedéseine inekk formáját formáját öltik öltik.. Ezek Ezek a logikai egyaránt beavatkoznak a külvilágból származó adatok, valamint a belső percepciók értelmezésének a menetébe enetébe.. Beck (2000) hat saját sajátos os log logik ikai ai hib hibát át tart tart a pszich pszichiát iátria riaii zavarok zavarokban ban szenved szenvedőkre őkre jellemzőnek: (a) az önkényes következtetést, következtetést, (b) a szelektív absztrakciót, (c) a túláltalánosítást, (d) a felnagyítá felnagyítást st és alábecslést alábecslést (kicsiny (kicsinyítést ítést,, csökkent csökkentérték értékűként űként kezelést), kezelést), (e) a perszon perszonalizác alizációt, iót, és (f) az abszolitisztikus dichotóm gondolkodást. Beck (2000) továbbá továbbá úgy vélekedik vélekedik,, hogy a kognitív kognitív folyamatok folyamatok jellegzete jellegzetesség sségei ei melyek melyek a depresszi depresszióban óban szenved szenvedőő személyekn személyeknél él figyelhetők figyelhetők meg, meg, szembeszökő szembeszökő hasonlat hasonlatossá osságot got mu mutatnak tatnak a gyerm gyermeki eki gondo gondolko lkodás dásmód mód azon azon saját sajátoss osság ágaiv aival, al, melyeke elyekett Piage Piagett írt le és amely amelyek ek alapján alapján 70
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
primitív’’ jelz érett gond gondolko olkodás dástó mindk indket ettő tő a ’ primitív jelzővel ővel illet illethe hető tő,, az érett tóll való való megkül megkülönbö önbözte ztetés tés érdekében. A továbbiakban e két gondolkodás alapvető jellemzőit mutatjuk be:
"Primitív" gondolkodás 1. Korlátlan és globális: Félénk vagyok
"Érett" gondolkodás 1. Multidime Multidimenzio nzionális: nális: Mérsék Mérsékel elte tenn félén félénk, k, megl megleh ehet etős ősen en nagy nagyle lelk lkűű és elég elég intel intelli lige gens ns vagyok
2. Abszolút és moralizáló: Alávalóan gyáva 2. Rela Relattív és nem ítél ítélkkező ező: Tudo Tudom, m, hogy hogy vagyok félénkebb vagyok, mint a legtöbben. legtöbben. 3. Változatlan: Mindig is gyáva voltam és az is maradok 4. Karakt Karaktert ert diagn diagnosz osztiz tizáló: áló: Jellemhibás vagyok
3. Változó: Félelmeim időről időre és helyzettől függően változnak változn ak 4. Viselkedést Viselkedést értékelő: értékelő: Kerülöm a szituációkat és sok mindentől félek.
5. Megford Megfordíth íthata atatla tlan: n: Mive Reverzibilis: s: Megtanu Mivell alapv alapvető etően en 5. Reverzibili Megtanulha lhatom tom,, hog hogyan yan kell kell szembenéznem a szituációkkal szituációkkal és legyőznöm gyáva vagyok, semmit sem tehetek ellene félelmeimet A gond gondolk olkod odás ás logi logika kaii téved tévedés ései eine nekk azon azonos osít ítás ásaa a depr depres essz szió ió terá terápi piáj áján ának ak fonto fontoss mozzanatát képezi. Ezek korrigálása részéről az az elvárás, hogy lehetővé tegye a kliens számára a spontán helyzetértékelések és értelmezések módosítását, korrigálását.
71
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
2. egység Kognitív sémák Augo Augous usti tino noss és Walk Walker er (199 (1995) 5) úgy úgy hatá határo rozz zzák ák meg a sémák sémákat at,, mint int azt azt a „ment „mentáli áliss struktúrát, mely a világra vonatkozó elvárásainkat és általános ismereteinket foglalja magába” (i.m., 32 old old.). .). Ezek Ezek egyrész egyrésztt hip hipot otézi ézisek seket et fogalm fogalmazn aznak ak meg azokr azokraa az esemény eseményekr ekree vonatk vonatkozóla ozólag, g, melyekkel szembesülünk, másrészt pedig útmutatóul szolgálnak a releváns információk gyűjtéséhez és értelm értelmez ezéséh éséhez. ez. Horow Horowitz itz (1988 (1988)) szeri szerint nt a sémák sémák a tapasz tapasztala talatok tokat at összet összetett ett hol holiszt isztiku ikuss formákban formákban tárolják, tárolják, melyek melyek lehetővé teszik a felvett felvett információk információknak nak a meglévő mintáza mintázatokk tokkal al való össz összeha ehaso sonl nlít ítás ását át.. A sémák sémák az inform informác áció iókk gyor gyorss feldo feldolg lgoz ozás ását át tesz teszik ik lehe lehető tővé vé ezek ezeken en az összehaso összehasonlítá nlítási si folyamatok folyamatokon on belül, de egyúttal egyúttal tévedések tévedések forrását forrását is képezik képezik.. A sémák igen nagy sebess sebességg éggel el dol dolgo gozz zzák ák fel azok azokat at a bemene bemenetele teleke ket,t, amely amelyek ek mintáz intázatu atukk kkal al kong kongrue ruens nsek ek,, ám meggá meggátol tolják ják azokn azoknak ak a proces processz szálás álását, át, melyek elyek az inform információ ációkk ellenm ellenmondó ondó típus típusát át hordozz hordozzák. ák. Amin Amintt Stein Stein és Young Young (199 (1992) 2) is megáll egállap apít ítják ják,, a külö különb nböz özőő mentá entális lis zava zavaro rokb kban an szenv szenvedő edő szem személy élyek ek kogn kognit itív ív sémái sémáina nakk tanu tanulm lmán ányo yozá zása sa alap alapján ján,, a sémák sémák maguk agukba bann hord hordoz ozzá zákk az információk információk torzításá torzításának nak veszélyét, veszélyét, abból abból kifolyólag, kifolyólag, hogy hogy a megerősítő megerősítő informác információkat iókat előnyben részesí részesítik tik azokk azokkal al szemb szemben, en, amelye amelyekk ellentm ellentmond ondha hatná tnánk nk a meglévő eglévő sémákn sémáknak ak.. Beck (1985) a fogalmával magyarázza a sémáknak ezt a szelektivitását. kognitív blokád fogalmával A séma olyan idioszink idioszinkrati ratikus kus kognitív kognitív struktúra, struktúra, mely az élet legnagy legnagyobb obb részében részében inaktív inaktív állap állapot otba bann marad, arad, ám bizon bizonyo yoss esem esemény ények ek hatá hatásá sára ra akti aktivá válód lódik ik és mind indad addi dig, g, amíg amíg aktí aktívv depressziós iós sémák állapotban állapotban marad, marad, tartalmának tartalmának megfelelően megfelelően mód módosít osítja ja a realitás realitás észlelését. észlelését. A depressz et határo határozna znakk meg és a depress depresszi ziós ós szem személy ezek ezek prizm prizmáján áján keresz keresztül tül diszfunkcionális diszfunkcionális attitűdök et szemléli szemléli és értelmezi értelmezi az események eseményeket, et, melyek melyek résztvevője. résztvevője. Aktiváló Aktiválódás dásuk uk következm következmények ényeképpen éppen az esemény események ek személye személyess jelent jelentésre ésre teszn tesznek ek szert szert a depres depressz sziós iós egyén egyén sajáto sajátoss realitá realitásolva solvasatán satának ak folyamatában. A sémák sémák a gyerm gyermekk ekkori ori tapasz tapasztala talatok tok hatás hatására ára kialak kialakuló uló és ezálta ezáltall a szemé személy ly kognit kognitív ív struktúrá struktúráinak inak igen igen nagy nagy stabilitá stabilitással ssal rendelkező rendelkező összetevői. összetevői. Általában Általában a morális imperativuszok imperativuszok vagy az ellenkezést ellenkezést nem ismerő ismerő felszólítás felszólítások ok formáját formáját öltik és közvetle közvetlenül nül nem figyelhető figyelhetőkk meg. Olyan hipotétiku hipotétikuss konstruk konstrukciók ciók,, melyek melyek létezésére létezésére csak következ következtetni tetni lehet, lehet, tekintetbe tekintetbe véve, hogy implicit impli cit formában formában vannak vannak jelen a személy személy gondolkod gondolkodásában ásában.. Felisme Felismerésük résük – a személy személy attitűdjei, attitűdjei, gondolk gondolkozá ozásának sának tartalma, tartalma, illetve illetve nyí nyíltan ltan felvállalt értékei értékei alapján – a terapeuta terapeuta és a kliens kliens közös közös erőfeszítéseinek eredménye.
72
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Diszfunkc nkcio ioná náli liss A sém sémák azon azonos osít ítás ását át és vizs vizsggálat álatát át a Diszfu
Attit At titűd űd Ská Skála la hivatott
megkönny megkönnyíten ítenii ( 7. mellék ). A skála skála a depress depresszo zogén gén sémáka sémákatt hét csoport csoportba ba sorol sorolja; ja; ezek ezek (a) melléklet let ). jóváhagyás, külső elismerés igénye (1-5 tétel); (b) a szeretettség igénye (6-10 tétel); (c) a siker- és teljesítm teljesítményig ényigény ény (11-15 (11-15 tétel; (d) a tökéletesség tökéletességre re törekvés törekvés (16-20 (16-20 tétel); tétel); (e) az igényesség igényesség és a jogos elvárások (21-25 tétel); (f) a mindenhatóság, mindenhatóság, az omnipotencia (26-30 tétel); és (g) a külső kontroll, szemben az autonómia és a belső kontroll igényével (31-35 tétel). A pontérték –10 és +10 között között váltakozh váltakozhat. at. A skálánként skálánként elért pontszám pontszámok ok pozitív pozitív értéke arra utal, hogy a vizsgált vizsgált attitűd attitűd jellemző a személyre. Az utolsó alskála esetében a pozitív érték külső kontrollra utal. Több alskála esetén esetén regisztrá regisztrált lt pozitív pozitív érték depresszió depresszióra ra hajlamosító hajlamosító tényezőre tényezőre utalhat, utalhat, tekinte tekintetbe tbe véve, hogy a túl sok igénynek a személy nem képes megfelelni. ábra segítségével szemléltetjük. A sémák működését az 7. 7. ábra segítségével
A depresszió kognitív modellje KORAI ÉLMÉNY DISZFUNKCIONÁLISALAPFELTEVÉSEK KÉPZŐDÉSE KÉPZŐDÉSE
JELENTŐSÉLETESEMÉNY ALAPFELTEVÉSEK AKTIVÁLÓDNAK
SPONTÁN SPONTÁN NEGATÍVGONDOLATOK
A DEPRESSZIÓ TÜNETEI TESTI
MAGATARTÁSBELI
MOTIVÁCIÓS
KOGNITÍV
ÉRZELMI
7.ábra: A depresszió Beck által kidolgozott modellje (Vajda, 1991, 51 old. nyomán)
73
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Beck (1991) arról számol be, hogy 1983 óta a személyek két olyan ’típusa’ áll érdeklődése középpon középpontjáb tjában, an, akik annak következmény következményeképp eképpen en válnak depressziór depresszióraa hajlamo hajlamossá, ssá, hogy olyan kedvezőtle kedvezőtlenn körülmény körülményekkel ekkel szembesü szembesülnek, lnek, melyekk melyekkel el szemben szemben személyiség személyiségük ük különösképpen különösképpen autonóm sze személyek mélyek , akik érzéken érzékennyé nyé teszi teszi őket. őket. Az autonóm akik a függetl függetlens enség ég (mások (mások segíts segítsége ége nélkül nélkül
boldogulás, mobilitás, magányos magányos örömök stb.) iránt vonzódnak, vonzódnak, akkor válnak a depresszióval szemben szemben sérülékennyé, sérülékennyé, ha autonómi autonómiájuk ájukat at fenyegető fenyegető eseményekkel eseményekkel szembesü szembesülnek lnek (pld. kudarccal, kudarccal, mozdula mozdulatlan tlanság ságra ra ítéltség ítéltségge gel,l, vagy vagy a konform konformitá itáss kénys kényszer zeréve ével). l). A másik ásik típus típus képv képvisel iselői ői,, a szociotrop szoci otrop szemé személyek lyek ellen ellenkez kezőle őleg, g,
mélye mélyenn értékelik értékelik a közelsé közelsége get,t, a függő függőség ség viszo viszonyá nyátt és a
kölcs kölcsön önös ös önfel önfeltár tárulk ulkoz ozást ást.. Szám Számuk ukra ra az ún. ’szocio ’szociotro tropp stres stresszo szorok rok’’ (mint (mint pld pld.. a szociál szociális is depriváci depriváció, ó, a mások mások részéről részéről kin kinyilvá yilváníto nított tt elutasítá elutasításs stb.) stb.) képviselhe képviselhetik tik azokat azokat az eseményeket, melyek aktiválhatják a depressziós sémákat A sémák sémák iránti iránti érdek érdeklőd lődést ést Beck Beck kognit kognitív ív terápi terápiájá ájában ban az a tény ind indok okolj olja, a, hogy hogy a már aktivált aktivált sémák nagyfokú nagyfokú merevséget merevséget eredményez eredményeznek. nek. Az egyén hajlamos arra, arra, hogy hogy felnagyítsa felnagyítsa azokat azokat a történ történések éseket, et, melyek melyek negatív negatív sémáiv sémáival al kong kongrue ruense nsek, k, illetve illetve,, hogy hogy minim inimaliz alizálja álja azok jelentőségét, melyek ellentmondanak ezeknek. Annyira erőteljes a sémák hatása az egyénre, hogy az általuk általuk sugallt nézőponto nézőpontott realitáské realitásként nt éli meg és az eseményeke eseményekett melyeknek melyeknek résztvevő résztvevője je ezek prizmáján keresztül keresztül ítéli meg. A Beck által leírt sémák mindazokat mindazokat a funkciókat betöltik, melyeket Winf Winfre reyy és Gold Goldfri fried ed tula tulajd jdon onít ítan anak ak a sémák sémákna nak: k: (a) (a) a feli felism smeré erés, s, a felid felidéz ézés és és a megé megérté rtéss facilitálása facilitálása;; (b) az információk információk feldolgozás feldolgozásaa és a problémameg problémamegoldás oldás folyamataina folyamatainakk felgyorsítása; felgyorsítása; (c) az információk információk jelentést jelentést hordozó hordozó és könnyebb könnyebben en felkutatható felkutatható egységek egységekbe be csoportos csoportosítása ítása;; (d) a hiányo hiányoss inform informáci ációk ók kiegé kiegész szítés ítése; e; és (e) a saját saját döntés döntésekb ekbee és előrej előrejelz elzések ésekbe be vetet vetettt bizalom bizalom fokozása fokozása (Merluzzi (Merluzzi és Carr, 1992 nyomán). nyomán). Ez utóbbi utóbbi funk f unkció ció eredmények eredményeképpen éppen az egyén a sémái szerinti gondolkodást megnyugtatónak és biztonságosnak érzi. Az automatik automatikus us értelm értelmezés ezések ek és felszólítá felszólításo sokk értékelés értékelésee és helyesb helyesbít ítése ése nem csak abban abban segíti segíti az egyént, egyént, hogy hogy átérték átértékelje elje az ellens ellensége égess követk következt eztetés etések eket, et, hanem hanem a háttérb háttérben en húzódó húzódó hiede hiedelem lemren rendsz dszert ert is módosí ódosítha thatja tja.. Egy Egy negatí negatívv értelm értelmez ezés és helytel helytelens enségé égének nek kider kideríté ítése se értékes értékes visszajelzést nyújt magára a hiedelemrendszerre nézve.
Irodalom Beck és mtsai. (2000): 194–199 old.
74
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
3. egység Kezelés Beck Beck (1991) (1991) határ határozo ozotta ttann kijele kijelent nti,i, hogy hogy nem tulajdo tulajdoní nítt kórok kórokozó ozó szerep szerepet et a kogni kognitív tív sémáknak sémáknak a depresszió depresszió kialakulá kialakulásába sában. n. Ezeket Ezeket inkább inkább úgy tekinti tekinti mint a depressz depresszió ió velejáró velejáróit, it, az érzelmi, érzelmi, fiziológiai fiziológiai stb. tünetek tünetek mellett. Ugyanakkor Ugyanakkor azonban, azonban, rámutat rámutat arra, hogy hogy a már már kialakult depresszi depresszióó esetében, esetében, a depressz depressziós iós sémák sémák mó módosít dosítása ása a kedélyzavar kedélyzavar enyhülését, enyhülését, vagy egyenesen megsz egszűn űnés ését ét ered eredm ményez ényezi. i. Az általa általa javas javasol oltt terá terápi piaa tehá tehát, t, érte értelem lemsz szerű erűen en a nega negatí tívv sémák sémák azonosítá azonosítását sát és hatástalan hatástalanításá ításátt tűzi ki célul. célul. Ennek érdekében érdekében Beck több techn technikát ikát dolgozo dolgozott tt ki, illetve illetve honosíto honosított tt meg terápiás terápiás megköz megközelítés elítésén én belül. Legismer Legismertebbe tebbekk ezek közül a következ következők: ők: a tevékenység tevékenységek ek beütemezése, beütemezése, az uralás-érzés uralás-érzés és a feladat-öröm feladat-öröm képességén képességének ek gyakorlás gyakorlása, a, a feladatfokozatos fokozatosság ság érvényre érvényre jutt juttatása, atása, a kognitív kognitív elpróbálá elpróbáláss (viselkedés (viselkedésorie orientál ntáltt eljárások eljárások), ), a kogníciók megfigyelésének és feljegyzésének tréningje, az automatikus gondolatok felderítése, az automatikus gondolat gondolatok ok és képzetek képzetek valóságvi valóságvizsgá zsgálata, lata, alternat alternatív ív megoldás megoldások ok keresése keresése (kognitív (kognitív technikák). technikák). Beck Beck nevéhez nevéhez kapcs kapcsoló olódi dikk a csukló csuklósz szám ámláló láló techn technik ikáján ájának ak beveze bevezetés tése, e, mely mely segíts segítségé égével vel az automatikus gondolatok jelentkezésének gyakorisága regisztrálható. Példaként a kognitív terápia két eljárását mutatjuk be részletesebben, Beck (2001) nyomán: specifikus us helyzetek helyzetekhez hez kapcsolt kapcsolt jelentéseke jelentésekett a A hiedelmek vizsgálata vizsgálata és módosítása: A specifik specifikus hiedelmek alakítják. Ezek a hiedelmek, amelyek kognitív struktúrákba (sémákba) vannak beágyazva, az ingerszituáció hatására aktívvá válnak. Általában feltételes formában jelennek meg: „ha… „ha…ak akko kor” r”.. A „ha” „ha” álta általl megha eghatá tároz rozot ottt
feltét feltétel elek ek össz összee eegy gyez ezte tetés tésee az ing ingerh erhely elyzet zetben ben
megfigyeltekkel adja a jelentést (az „akkor”-t). A kelle kelleme metle tlenn fesz feszültsé ültsége gekh khez ez veze vezető tő hied hiedelm elmek ek fonto fontoss össz összet etev evői ői az ellens ellensége égess sségi égi algoritm algoritmusna usnak, k, de depresszi depressziós ós állapotban állapotban is megmutatk megmutatkoznak oznak.. Az, ahogyan ahogyan a támadó támadó viselkedését viselkedését magyar magyarázz ázzuk uk,, határo határozz zzaa meg azt, azt, hogy hogy végül végül kialak kialakulul-ee harag harag vagy vagy depress depresszió zióss állapot állapot.. Ha a kellem kellemetle etlensé nségg okát okát más személyr személyree vagy személyek személyekre re vezetjü vezetjükk vissz vissza, a, valószí valószínű nűleg leg haragos haragosak ak leszünk, leszünk, ha viszont viszont valamilyen valamilyen hiányossá hiányosságra, gra, akkor akkor inkább inkább a depressz depressziós iós állapotra állapotra való hajlamunk fokozódik. A kellemetlen feszültséghez vezető feltételek példái: − Ha valaki valaki megbírál, megbírál, az azt jelenti, jelenti, hogy hogy nem tart tart tiszteletben. tiszteletben. − Ha nem kapok kapok tisztelet tiszteletet, et, nyi nyitva tva hagyom hagyom a lehetőségét lehetőségét az újabb támadásoknak. támadásoknak. − Ha partnere partnerem m nem tesz eleget kívánság kívánságaimn aimnak, ak, az azt mutatja mutatja,, hogy hogy nem törődik törődik velem. − Ha valaki valaki halog halogat atja ja a dolg dolgok okka kall való való törő törődés dést, t, ez azt jele jelent nti, i, hogy hogy nem lehe lehett rá számítani. 75
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
A szabályok és felszólítás felszólítások ok mó módosít dosítása: ása: A szabályok szabályok,, a hiedelmek hiedelmek másik másik nagy csoport c soportja ja nagyobb mértékben felszólító jellegű, mint a feltételes hiedelmek, mivel közvetlenül részt vesznek a viselkedés viselkedés ösztönz ösztönzésében ésében vagy megelőzésébe megelőzésében. n. A parancsok parancsok és tiltások tiltások ilyen rendsze rendszere re gyúrja gyúrja át a passzívabb viszonyulást eredményező kívánságokat (például: „Szeretném, ha feleségem jobban tiszt tiszteln elne”) e”) a sokk sokkal al követ követelő előző zőbb bb fellépés fellépéstt eredm eredmény ényező ező abszo abszolút lút szabá szabályok lyok formájáb formájábaa (pl. (pl. „A feleségemn feleségemnek ek több tisztele tiszteletet tet kell tanúsítani tanúsítaniaa irántam irántam”). ”). Normális Normális körülmény körülmények ek között között a „kell”-ek értékes segítséget nyújtanak abban, hogy önmagunkat vagy másokat olyan dolgokra ösztönözzünk, amelyeket amelyeket fontosnak fontosnak tartunk tartunk.. Hasonlókép Hasonlóképpen pen a „nem szabad”-ok szabad”-ok abban segítenek, segítenek, hogy hogy gátolni tudjuk tud juk azok azokat at a vágya vágyaink inkat, at, amelye amelyekk nemkív nemkívána ánato toss viselk viselkedé edéshe shezz vezeth vezethetn etnéne ének. k. Az ing ingata atagg önértékelésű emberek azonban túlzott mértékben arra használják a „ kell ”-eket ”-eket és „nem „nem szabad ”-okat ”-okat , hogy megvédjék magukat a sérelmektől. A „kell ”-ek ”-ek egész egészen en konk konkrét rét formát formát is ölthet ölthetne nek, k, mint például például:: „Háza „Házast stár ársam samnak nak töb többb érzelm érzelmet et kell kell mutatni utatniaa iránt irántam am.” .” A szerz szerzőő szerin szerintt azért azért van szükség szükség a szabá szabályok lyok és a hiedelmek hiedelmek azonosítá azonosítására sára a terápiában terápiában,, mert mert az emberek emberek általában általában nincsene nincsenekk tudatában tudatában annak, annak, hogy hogy milyen gyakran alkalmaznak ilyen automatikus „„kell kell ” gondolatokat, és milyen önzőek. Beck (2001) a következőképpen foglalja össze terápiás beavatkozása lényegét: „A kognit kognitív ív terape terapeuta uta szám számára sokféle sokféle stratég stratégia ia áll rendelk rendelkez ezésér ésére, e, hogy hogy kider kideríts ítsee az esemény jelenté jelentését sét.. Kognit Kognitív ív terápiá terápiáss munkám unkám kezdete kezdete óta óta arra arra konce koncentr ntrált áltam am,, hogy hogy az egyes egyes specifiku specifikuss érzéseket érzéseket vagy impulzusok impulzusokat at megelőző megelőző automatiku automatikuss gondolatok gondolatok felismerésére felismerésére tanítsam tanítsam a személyeke személyeket.t. Ezek a gondolat gondolatok ok automatik automatikusan usan jöttek jöttek elő, előzetes megfontolás megfontolás vagy gondolkodás nélk nélkül ül,, és futó futó jell jelleg egűe űekk volt voltak ak.. A szem személy élytt kezde ezdetb tben en,, amik amikor or egyegy-eg egyy hely helyzzetre etre adot adottt válaszképp válaszképpen en szomorús szomorúságot ágot,, haragot, haragot, szorong szorongást ást vagy jókedvet jókedvet érzett, érzett, figyelm figyelmeztetn eztetnii kellett arra, hogy hogy próbál próbálja ja megrag egragadn adnii azt a gondo gondolat latot, ot, amely amely megelőz egelőzte te az érzést vagy vagy az im i mpulzust pulzust.. A gondolat gondolatok ok tartalm tartalmaa felfedte a kiváltó helyzet helyzet jelentését, jelentését, amely amely sokszor sokszor alapvető alapvető belső érzékenység alapján alakult ki, és magyarázta az érzelmi reakciót. Depressz Depresszió ió esetén esetén az automatiku automatikuss gondolat gondolatok ok tartalm tartalmaa általában általában olyan olyan témák körül kering, mint a kudarc, kudarc, a lehangoltság lehangoltság,, az önkritika önkritika,, szorong szorongás ás esetén az uralkodó uralkodó téma téma a veszély, veszély, harag esetén esetén pedig pedig az, hogy valaki ártott nekünk. nekünk. Végül megfigyeltem megfigyeltem,, hogy az automatiku automatikuss gondolatok gondolatok az ellenséges ellenségességi ségi kom komplexu plexuss több pontján pontján megjelenhetne megjelenhetnek: k: az érzelmi érzelmi vagy szomatiku szomatikuss rossz érzés előtt, előtt, a harag harag tapasz tapasztal talás ásaa előtt előtt és után, után, illetve illetve a másik ásik ember ember megtám egtámadás adására ára való való imp impulzus ulzustt követően követően.. A kezde kezdeti ti zavaró gondolat gondolat ilyen tartalm tartalmúú volt: „Lebecsül „Lebecsül engem”; engem”; vagy „Nem törődik velem.” velem.” A rossz érzés érzés lehetett érzelmi, érzelmi, mint mint például a szorongás szorongás vagy a szomorúsá szomorúságg fellángolása, fellángolása, vagy fizikai, mint a mellkasi szorítás, gombócérzés a torokban vagy kellemetlen érzés a hasban. 76
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
A személyek személyek általában általában nem voltak tudatában tudatában sem a kellemetlen kellemetlen automatik automatikus us gondolatnak, gondolatnak, sem a kellem kellemetle etlenn érzésn érzésnek ek,, amíg amíg nem kértem kértem őket őket arra, arra, hogy hogy figyel figyeljene jenekk a gondolat gondolatok okra ra és az érzésekre érzésekre,, amelyek amelyek a harag érzése és a bosszúv bosszúvágy ágy előtt jelentkez jelentkeznek nek.. Bármilyen Bármilyen kellemetlenség jelét adták a személyek, például grimaszoltak, grimaszoltak, vagy ingerült hangon beszéltek a terápiás óra során, mindig érdeklődtem: –Mi megy keresztül az agyán ebben a pillanatban? – Sokszor így feleltek: – Azt Azt gondo gondoltam ltam,, hogy hogy Ön nem ért meg engem. engem. – Amikor Amikor rávett rávettem em őket, őket, hogy idézzék idézzék fel azt azt az érzést, amit egy ilyen gondolat után éreznek, rendszerint képesek voltak a harag előtt a sértettség érzését megragadni. megragadni. A sértettség sértettség érzésének érzésének megfigyelése megfigyelése gyümölcs gyümölcsöző öző volt a sajátos sajátos beavatkozás megtervezésére” (i.m. 316-317 old.). A Beck által a depressziós személyek kezelésében alkalmazott megközelítés jobb megértése érdeké érdekében ben,, a 8. mellékletben bemuta bemutatjuk tjuk azoka azokatt az útmutat útmutatáso ásoka kat,t, melyek melyeket et a szerz szerzőő a kliensek kliensek számára fogalmaz meg. Részletesebb információk a Beck által alkalmazott technikákról, a szerző magyar nyelven is megjelent könyveiben (Beck és Emery, 1999; Beck és mtsai., 2000; Beck, 2001) olvashatók. Hatékonyság Kendall Kendall és mtsai. mtsai. (1991) (1991) számos számos tanulmány tanulmánytt idéznek, idéznek, amelyek amelyek eredményei eredményei szerint szerint a Beck féle kognitív terápia rövid távon legalább olyan hatékony mint a farmakoterápia, hosszú távon pedig még anná annáll is haték hatékon onya yabb bbna nakk bizo bizony nyul ul a viss vissza zaes esés ések ek megelő egelőzé zéséb sében en.. Graw Grawee igen igen alapo alaposs metaanali metaanalitiku tikuss tanulmány tanulmányaa szintén szintén a kognitív kognitív terápiák terápiák hatékonys hatékonyságá ágátt látszik látszik igazolni igazolni (Huber, (Huber, 1997 nyom nyomán). Más szerző szerzőkk (pld. (pld. Gotli Gotlib, b, 1992) 1992) azonb azonban an jóval jóval vissz visszafo afogo gotta ttabb bb hango hangott ütn ütnek ek meg a kognit kognitív ív terápi terápiák ák mind inden enhat hatós óság ágáva ávall kapcso kapcsolatb latban an a depres depressz szió ió keze kezelés lésében ében.. Gotli Gotlibb a NIMH (Amer (Amerik ikai ai Mentá Mentálh lhig igién iénés és Intéz Intézet) et) tanu tanulm lmán ányá yátt idéz idézi, i, melyne elynekk keret keretén én belü belüll 250 súlyo súlyoss depres depresszi sziób óban an szenv szenvedő edő klien klienss reagá reagálás lását át vizsg vizsgáltá áltákk külön különböz bözőő terápi terápiás ás beavat beavatkoz kozáso ásokr kra. a. Az ered eredm ménye ényekk tanú tanússága ága szer szerin int, t, a kogni ognití tívv terá terápi piaa kevés evésbé bé haté hatékkony onynak nak biz bizony onyult, ult, úgy úgy
a
farmakoteráp farmakoterápiánál, iánál, mint mint az interperszon interperszonális ális pszicho pszichoteráp terápiánál. iánál. Kendall Kendall és mtsai. mtsai. (1991) (1991) egyébként egyébként több olyan tisztázás tisztázásra ra váró kérdést említenek említenek a kognitív kognitív terápiákkal terápiákkal szemben, szemben, melyek melyek kielégítő kielégítő megválaszo megválaszolása lása közelebb közelebb viheti a módszer módszer képviselői képviselőitt a vágyott vágyott hatékony hatékonyságho sághoz, z, min mintt a másokkal szembeni szembeni felsőbbren felsőbbrendűség dűség öntelt öntelt –és gyakran gyakran vitathat vitathatóan óan megalapoz megalapozott– ott– hangozt hangoztatás atása. a. Szerencsére Szerencsére számos olyan jel, mint például a bevezetőben már említett nyitás a más megközelítések eredményei és meglátásai irányában, ebből a szempontból reménykeltőként értékelhető.
77
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
3309 New Concepts in Practice: On Therapy—A Dialogue with Aaron T. Beck and Albert Ellis Now here was was a histo histori ricc dialog dialogue ue betwe between en two legend legendss in the field field of cognit cognitive ive therap therapy. y. Below Below is the repor reportt which which was filed "asycn "asycnch chron ronous ously ly live" live" from the APA's APA's Convenion 2000, to the CurrentTopics list-serv ASYNCHRONOUSLY ASYNCHRONOUSLY LIVE FROM APA 2000 2000 Here are a few highlights from Sunday's APA offerings at the Y2k Convention here in Washington. (8-6-2000) This is a bit lengthy and a bit technical, oriented primarily towards mental health professionals and/or graduate students..... Two great events on Sunday really illuminated some aspects of personality theory and cognitive therapy for depression and anxiety . In the morning, Aaron Beck, perhaps the
"father of cognitive therapy", gave a talk on "Cognitive Therapy at the Cutting Edge", and in the afternoon he was joined for debate and discussion by fellow pioneer Albert Ellis of RET/REBT fame (Rational-emotive-behavior therapy). Dr. Beck (an MD, who actually calls himself "Tim"), described how when he started out doing research research into personali personality ty theory, theory, and psychoth psychotherapy erapy,, there was no time limit on treatmen treatmentt (i.e, no Managed Managed Care), Care), and one could work as long as necessary necessary unti untill landing landing "flashes of lightening and insights and synergy". Until one day he realized that most of the insights were his own, and that the most important changes in beliefs had to come from the patient. Years later, there is a large body of empirical evidence supporting his theory of cognit cognitive ive behavi behavior, or, whic whichh essent essential ially ly says says that that the cause cause of dysfu dysfunc nctio tiona nall behavi behavior or is dysfu dysfunc nctio tional nal think thinking ing,, and that that think thinking ing proces processes ses are shaped shaped by underl underlyi ying ng *beliefs *beliefs*. *. Situations are interpreted according to basic beliefs and acted on accordingly. "If beliefs do not change," he said, "there is no improvement. If beliefs change, symptoms change. Beliefs function as little operational units". He is very excited about new studies which demonstrate the effectivenes effectivenesss of persuadin persuadingg patients patients to abandon abandon self-destru self-destructive ctive beliefs beliefs which which serve to maintain dependent and avoidant behavior in particular, even among what are typically seen as very difficult disorders. Lately Beck (who is famous for his work in treating depression) has been focusing on Borderlin Borderlinee Personali Personality ty disorde disorder, r, and learning learning how these patients patients are dealing (via splitting, splitting, presumably), with "numerous dysfunctional dysfunctional beliefs", which "don't get activated until they're in the relevant zone... like a combat zone triggered by a fear of death". He is also seeing success success wit withh schizophren schizophrenia, ia, where where gentle gentle persuas persuasion ion has been found to successfully successfully help patients acknowledge acknowledge that hallucinations come from within and can be challenged and displa displaced ced.. He believe believess it is "not "not the hallucin hallucinati ation onss causin causingg the distres distress, s, but the attach attached ed beliefs, such as 'I have to do what the voices say or something terrible will happen to me. The voices are omnipotent.'" Beck teaches his patients to control their beliefs, essentially, as does does Elli Ellis. s. He identif identifies ies the underly underlying ing fears fears as well, and how they lead lead to the beliefs. beliefs. (Someone (Someone asked asked if the schizophr schizophrenics enics are on medicatio medicationn and he said that that whatever whatever their their treatment was remains in effect but that his treatment is in addition, in these studies.) I know the above may be very technical for some, and very simplistic for others, but hopefully many will catch some of the flavor, and see the essence of what he's distilled into a few basic concepts over decades of successful study and practice. 78
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
ALBERT ELLIS joined Beck in the afternoon, and moderator Frank Farley began by ask asking ing the two what the dif differ ference ence is between between the their ir the theori ories. es. Ellis joked that people
love to steal his ideas, and after the two of them noted some slight differences, it became clear that they basically are very close to each other's beliefs about beliefs, and differ mostly in technique and style, more than in perspective. Ellis: "I would like x, but I hate y... versus, I would *like* x, and if y happens, y happens, Sh--! But I'll live with it!". He described his active technique of confronting irrational beliefs by explaining that "Whenever we get people to change their Musts, Shoulds, and Have-to's... they're cooked!" (ie., irrational beliefs will yield to better functioning after being argued out of existence). Beck said that in his case "we believe that underneath the must is is some type of fear or regret. regret. They *believe* *believe* they they are goi going ng to die and they must do something something.. The depressive patient has an underlying regret: 'I've ve had a terrible life and I am worthless; therefore I must kill myself myself and self-dest self-destruct.' ruct.'" Ellis agreed with what Karen Horney Horney called (in one of my own favorite papers), "The Tyranny of the Shoulds". Asked "what's new" in their thinking about irrational beliefs and their treatment, Beck said said he is very very excite excitedd about about the work work being being done done in Europe Europe with with schizoph schizophren renic ics, s, who despite despite having having a supposed supposedly ly pure-organ pure-organic ic symptomolo symptomology gy,, are responding responding positiv positively ely to CT treatment. treatment. With With this population population in particular particular,, he urges urges careful, supportiv supportivee challengi challenging ng of dysfunct dysfunctional ional beliefs. beliefs. Ellis added that it is also impo important rtant to encourage encourage patients patients to realize that if one believes something rational, a positive consequence may follow. Ellis re-iterated his earlie earliest st theor theoryy of ABC (Adve (Adversi rsity ty as defined defined by the patie patient, nt, Belief Beliefs, s, which which can be disp disput uted ed by logi logica call arg argum umen ent, t, and and Cons Conseq eque uenc nces es of the the emoti emotion onall allyy char chargged "hot "hot cognition"). Ellis conceded that things aren't always straightforward or easy, and that a pragmatic approach is necessary: "Does this approach work at this time with this client under which conditions?" Dr. Farley asked if there are any patients *not* likely to benefit. Beck mentioned psychotics, psychotics, and some other anti-social anti-social disorders. disorders. He is becoming more and more convinced that much is possible however, citing how his son Daniel is getting good results with the "ment "m entally ally disad disadvan vantag taged". ed". Elli Elliss agree agreedd that that it is difficu difficult lt to work work with with "physio "physiologi logical cal disorders disorders"" but in terms terms of other difficult difficult persona personality lity disorde disorders, rs, said that he believes believes fully "30% of these are just people with fears... including several former Presidents." Ellis reiterated his 3 basic tenets: 1.People don't just get disturbed by events, but by the *perception*. A+B. 2.No matter when you developed your belief, you still believe it. 3.There is no way but work and practice the rest of your damn life! Dr. Farley asked about the impact of drugs, and Ellis spoke about the predisposition of the brain, but re-iterated re-iterated how medications medications are "a mixed bag" and the most important thing in REBT is simply "work, work, work....". Beck commented that medication decisions sometimes boil down to an evaluation of "a practical approach" versus an "ideal approach". 79
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Sometim Sometimes es drugs drugs are alread alreadyy prescr prescribe ibedd when when patie patients nts prese present, nt, and and they they don't don't make a change. It seems as if with some patients, notably panic attack, the therapy works better witho without ut drug drugs. s. The importa important nt thing thing is that that "They need need to learn they' they're re not in danger danger of imminent death". Ellis agreed and said often these attacks are in fact "panic about panic-get them over that, they improve. 'Sh--, it's too damn bad you panic, but you don't die from it!' Get them over the panic about panic, you may find the panic disappears." Dr. Farley noted that as we entered the 21st century, many lists came out of the 100 most admired people of the 20th century and Freud was often among them. Any value now, of Freud? Beck Beck said said that that he'd spent spent mu much ch of his career career as a psych psychoan oanaly alyst st and still still think thinkss of himself him self as "a closet psychoana psychoanalyst. lyst."" He commented commented that some aspects of Freud's Freud's theories, nota notabl blyy psyc psycho holo logi gical cal dete determ rmin inism ism,, "stil "stilll influ influen ence ce my ideas ideas toda today. y. Ideas deas prod produc ucee behaviors and have impact on biological functioning, and further consequences." consequences." Ellis, who last year quipped that Freud wasn't "sexy enough" for his taste, stated simply that "Freud was unquestio unquestionably nably a genius. One of the main main thin things gs he did was point out the importance-importance-not the sacredness--of the unconscious. It wasn't original [because] Hartmann in the 1860's wrote wrote about about the importan importance ce of the unconsciou unconscious, s, but Freud Freud ran it into the ground! ground! A real obsessional. I think *all* psychotherapists use some elements of unconscious thinking..." Beck added that speaking of OCD, research has demonstrated how changes occur in the brain following CT. Ellis said "I agree. I practically only treated OCD for 20 years with REBT. Then they discovered Afranil, and I use that too. They improve *if* they work their asses off." As time ran out, the audience was given a chance to ask a few questions. "What about core beliefs?", someone asked. How do they handle these? Beck said that they need to be evaluated by looking at distortions on the surface, such as "nobody respects me, my family hates me", etc, and then "work your way down" to the underlying core beliefs such as "I am worth worthles less" s" and then, then, as Ellis does does also, also, ask "What "What is the evide evidence nce?" ?" for that core belief. belief. Ellis said "I *might* do that, but I might say 'What is the underlying belief?' [right away], and go right to 'Why MUST you be loved and approved of by everybody?' I try to show, in the whole session, there's always a *reason* for the belief." ELLI ELLIS S IN A NUTSH NUTSHEL ELL: L: In term termss of dysfu dysfunc ncti tion onal al belie beliefs, fs, Ellis Ellis conc conclud luded, ed, "Everything boils down to 3 things": 1.I must do well 2.You must treat me well 3.The world must be easy. Dr. Farley asked Dr. Beck, who had never before been face to face with Ellis like this, if he had any question he'd like to pose to his fellow luminary. Beck reflected and then said, to Ellis: "Everybody believes they're right. Why should we believe *you*?" Not missing a beat, Ellis replied, "I believe the probability exists that I'm wrong and they're right... but it's only a low degree of probability." Fina Finally lly,, anot anothe herr ques questi tion on from from the the aud audience ience aske askedd what what they they thou though ghtt of recen recentt research suggesting that theoretical orientation doesn't seem to matter in terms of predicting outcome... Beck noted the early findings (by Rogers and others) that warmth and empathy 80
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
seem to play a key role. Ellis noted that "lots of horses--- is in there, too. If Jerome Frank was right, the psychotherapist has a philosophy of meaning he sells the patient..." What Whatev ever er the the diff diffeerenc rences es in phil philos osoophy phy and and belie elief, f, it was was quit quitee an exci exciti ting ng presentation in which these 2 masters of cognitive therapy seemed to be quite "in sync" with each each oth other er in terms terms of identi identifyi fying ng how belief belief system systemss underl underlie ie behav behavior, ior, and how the Shou Should ldss and and Musts Musts have have unde underly rlyin ingg root rootss whic whichh can can and and shou should ld be chan change gedd throu through gh cognit cognitive ive strateg strategies ies which which are convi convinc ncing ingly ly prese presente ntedd as neces necessa sary ry and and accept accepted ed by patients, with some anxiety at first, and then with lasting and productive productive changes changes in beliefs and consequent behavior.
Irodalom Beck és mtsai. (2000): 200–215 old. Rush és Beck (2000): 4–12 old. Padesky (19920): 6–7 old.
Kulcsfogalmak automatikus gondolatok
gondolkodás funkcionális torzulásai
autonóm személyek
hiedelmek
Beck Depression Inventory
logikai hibák
Beck Hopelessness Scale
negatív kogníciók triásza
depressziós sémák
primitív gondolkodás
Diszfunkcionális Attitűd Skála
szabályok
érett gondolkodás
szociotróp szociotróp személyek
esemény jelentése
Önellenőrző kérdések Milye Mil yenn pszi pszich chol ológ ógia iaii szin szintek teken en figye figyelh lhet etők ők meg Beck Beck szer szerin intt a gond gondol olkkodás odás funkc funkcio ionál nális is torzulásai? Melyek az automatikus gondolatok típusai? Mik az automatikus gondolatok jellemzői? Mikre vonatkozik a negatív kogníciók triásza? Milyen jellemző módosulások következnek be a személy gondolkozásában a komoly veszteségeket követően? Mit használunk a depresszióra jellemző kogníciók mérésére? 81
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Melyek a reménytelenségben szenvedő személyek jellemző meggyőződései? Melyek azok a logikai logikai tévedések tévedések,, amelyek amelyek Beck szerint a pszichiá pszichiátriai triai zavarok zavarokban ban szenvedőkre szenvedőkre jellemzőnek tekinthetők? Mik a kognitív sémák? Melyek azok a logikai logikai tévedések tévedések,, amelyek amelyek Beck szerint a pszichiá pszichiátriai triai zavarok zavarokban ban szenvedőkre szenvedőkre jellemzőnek tekinthetők? Mi a diszfunkcionális attitűdök aktiválódásának következménye? Milyen Mily en típusú típusú szemé személyek lyek hajlam hajlamosak osak Beck Beck szeri szerint nt arra, arra, hogy hogy kedvez kedvezőtle őtlenn körülmé körülmények nyekkel kel szembesülve depresszióval reagáljanak? Hogyan Hogyan befolyásolják befolyásolják az aktivált aktivált negatív negatív sémák a velük kongruens kongruens,, illetve illetve a nekik ellentmondó történések történések szemléletét? Milyen eljárásokat dolgozott ki Beck a negatív sémák azonosítására és módosítására? Hogyan használhatók fel az alkalmazkodás szolgálatában a „kell”-ek és „nem szabad”-ok? Miért van szükség a „kell”-ek és „nem szabad”-ok azonosítására a kezelés folyamatában? Milyen témák körül keringenek depresszió esetén az automatikus gondolatok?
82
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
V. MODUL A RITUÁLÉK SZEREPE A PSZICHOTERÁPIÁS PSZ ICHOTERÁPIÁS STRATÉGIÁBAN 1. egység meghatározása A rituálék meghatározása rituálé”A Frank (1985) által „rituálé ”-na nakk neve nevezzett ett pszi pszich chot oter eráp ápiá iáss össz összet etev evők ők az ún. ún. „míto „mítoszo szokk kkal” al” szerve szervess egység egységben ben jutt juttat atják ják érvény érvényre re a gyógy gyógyító ító folyam folyamat at keretén keretén belül belül kifejte kifejtett tt hatásukat hatásukat.. A szó szoros szoros értelmében értelmében a rituálék rituálék az istenek példaértékű példaértékű tetteinek tetteinek és ténykedéseinek ténykedéseinek után utánzzását ását és ezá ezáltal ltal a fele felelő lőss sség égte telj ljes es embe emberi ri lény lény megny egnyil ilvá vánu nulá lásá sátt jele jelent ntik ik,, a
mitik itikus us
társadalom társadalomban ban élő emberek emberek számára számára (Vargha, (Vargha, 1995). 1995). Átvitt Átvitt értelem értelemben, ben, a rituálé rituálé olyan cselekvést jelent, amelyik valamilyen magasabbrendű magasabbrendű autoritásnak autoritásnak (adott esetben a tudománynak, tudománynak, az empirikus tapasztala tapasztalatnak tnak)) az előírását, előírását, útm útmutatás utatását át követi követi a kívánt kívánt (gyógyít (gyógyító, ó, fejlődést fejlődést biztosí biztosító, tó, vagy jobb közérzete közérzetett eredményező eredményező)) változás változás elérése érdekében érdekében,, egy olyan olyan helyzetben, helyzetben, amelyik amelyikben ben a személy saját elképzelését elképzelését gyakorlatb gyakorlatbaa ültető ültető próbálko próbálkozása zásaii kudarcot kudarcot vallottak. vallottak. Frank azért folyamodik folyamodik a rituálé rituálé elnevezésh elnevezéshez, ez, hogy ezáltal ezáltal is kihangsú kihangsúlyoz lyozza, za, hogy hogy bár hasonlóan hasonlóan a terápiás terápiás mítosz mítoszokh okhoz, oz, a pszichológiai kezelések keretén belül bevetett eljárások is tudományos tudományos terminusok és fogalmak segíts segítségév égével el vannak vannak leírva leírva,, lényegi lényegileg leg egyará egyaránt nt megcáfol egcáfolhat hatatla atlano nok. k. (A megcáfo egcáfolha lhatós tóság ág a tudományos igényű elméletek egyik lényeges meghatározó sajátossága). A rituálé tehát a változás szolgálatába szolgálatába állított állított változtat változtatásk ásként ént fogható fogható fel. Lényegile Lényegilegg azt az alapelvet alapelvet hivatott hivatott a gyakorla gyakorlatba tba átültetn átültetni,i, amelyik amelyik szerint szerint a problémák problémák fennmaradásá fennmaradásának nak fő oka a személy személy lemerevedése lemerevedése azokba azokba a cselekvési cselekvési mintáza mintázatokb tokba, a, amelyeket amelyeket a különböz különbözőő élethelyzetekkel élethelyzetekkel való való szem szembes besülés ülés folyam folyamatá atában ban alkalm alkalmaz. az. Másképp Másképpen en kifeje kifejezve zve,, az a személy, személy, aki aki mind indig ig azt cselekszi, cselekszi, amit amit mindig mindig is cselekedet cselekedett,t, min mindig dig azt fogja elérni, amit amit mind mindig ig is elért (O’Connor (O’Connor és Seym Seymour, our, 1990). 1990). Ezek Ezek szeri szerint nt a változ változás ás mind indene eneke kelőt lőttt oly olyan an változ változtat tatást ást feltét feltétele elezz a személy személy viselkedé viselkedésében, sében, gondolk gondolkozás ozásában, ában, vagy emocionáli emocionáliss reakciók reakciókészség észségében, ében, amelyik amelyik kivitelezés kivitelezésee a szemé személy ly mó módjá djában ban áll. Haley (1986), (1986), aki aki úgy vélekedik vélekedik,, hogy hogy mind inden en egyes egyes pszicho pszichoterá terápiá piáss beavatkozási forma, legyen az pszichoanalitikusan orientált, vagy kognitívkognitív- és viselkedésmódosítás, valójában valójában olyan mechanizm mechanizmusok usokat at mozgós mozgósít ít a gyógyító gyógyító változás változás szolgálatá szolgálatában ban,, amelyek amelyek alapvetően a hip hipnóz nózis is eszkö eszköztá ztáráh rához oz tartoz tartoznak nak,, ezek ezek legfon legfontos tosab abbja bjaii közö között tt említi említi azt, azt, amelyi amelyikk a rituálék rituálék alkalmazását alkalmazását megalapoz megalapozza. za. Úgy a hipnózis hipnózis,, mint mint a pszichoterá pszichoterápiák piák általában, általában, úgy érnek el olyan változást változást a személy érzelmi reakciói, gondolkod gondolkodása ása,, vagy magatartá magatartása sa terén, terén, amelyike amelyikett eleve a 83
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
személy befolyásán kívül állóként tekintenek (a pszichológiai problémák definíciójából következik, hogy hogy a szem személy tehete tehetetle tlenne nnekk érzi magát agát ezekk ezekkel el szemb szemben), en), hogy hogy a kliens kliens oly olyan, an, általa általa máris máris tudatosan és szándékosan kivitelezhető cselekvéssorozatok kivitelezésére buzdítják, buzdítják, amelyek aztán aztá n „logiku „logikusan”, san”, vagy „törvénysz „törvényszerűen erűen”” maguk maguk után vonják a kívánt kívánt – és a kliens kliens által akaratlagosan akaratlagosan nem elérhető – változást. A kliens szemében tehát a legegyértelműbben a rituálé az az eszköz, vagy „út”, amelyik az elvárt kimenetelhez vezet. Sargent Sargent (1985) meghatáro meghatározása zása szerint, szerint, a rituálék rituálék olyan olyan előírt szimbolik szimbolikus us cselekv cselekvések, ések, vagy cselekvéss cselekvéssoroz orozatok atok,, amelyeket amelyeket meghatáro meghatározott zott sorrend sorrendben ben kell kell végrehajt végrehajtani; ani; a rituálék rituálék szövegge szöveggell is társ társul ulha hatn tnak ak,, bár bár amin amintt arra arra a szerz szerzőő által által idéz idézett ett Van der der Hart Hart rámut rámutat at,, ez nem kötele kötelező ző.. Mindenek Mindenekelőtt előtt az élményterápi élményterápiák ák keretén keretén belül belül alkalmazott alkalmazott sajátos sajátos rituálék rituálék (pl. tánc, zenehallgatás, aktív aktív zenélés, mozgás mozgás vagy művészi művészi alkotás általi kifejezés) kifejezés) ölth ölthetnek etnek olyan formát, amelyben amelyben a verbális kommunikáció akár teljes mértékben hiányozhat. Bergman (1990) a rituálékat a családterápia szemszögéből vizsgálja. Szerinte akkor, amikor a terap terapeut eutaa valam valamilye ilyenn cselek cselekvés véstt ír elő pácien páciense se számára számára és utó utóbbi bbi azt annak annak a személykö személyközi zi viszonyren viszonyrendszer dszernek nek a keretén belül hajtja végre, végre, amelyikbe amelyikbe tünetei tünetei feltételezhető feltételezhetően en beépülnek beépülnek,, a cselek cselekvés vés az interp interpers erszo zoná nális lis konte kontextu xtust st arra arra kénysz kényszerít eríti,i, hogy hogy a lehető lehető legröv legrövide idebb bb idő alatt alatt változzon. Ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben a klinikai feltevés helyes volt, pontosan az a társas közeg módosul, amelyik a problémát létrehozta és fenntartotta, azaz remélhetőleg maga a probléma is változik. A szűkebb értelemben felfogott rituálék olyan szigorúan algoritmizált cselekvéssorozatok , amelye amelyekk keret keretén én belül belül nin nincs cs lehető lehetőség ség az egyes egyes szekv szekvenc enciák iák felcser felcserélés élésére ére,, kik kiküszö üszöbölésér bölésére, e, helyettes helyettesítésére ítésére vagy kiegészítésér kiegészítésére. e. Ezek általában általában egyes egyes terápiás terápiás ülések keretén belül kerülnek kerülnek bevetésre, a tünetek fölötti kontroll elérésének, vagy a problémák megoldásának megoldásának explicit formában megfogalmaz megfogalmazott ott céljából és mindenek mindenek előtt ezek felelnek felelnek meg annak annak a meghatáro meghatározásn zásnak, ak, amelyet Sargent (1985) fogalmazott meg. Másrészről viszont a rituálék elemei még az olyan eszközszegény terápiák terápiák esetében esetében is azonosít azonosíthat hatók, ók, mint mint amilyen amilyen például például a személyköz személyközpont pontúú terápia, terápia, amelyiken amelyiken belül maguk a megfelelő keretek (hely, időpont, időtartam, beszélgetések tematikája stb.) között zajló terápiás ülések azok, amelyek betöltik a rituálék funkcióját. Túl azon, hogy az említett keretek ismétlő ismétlődő dő struk struktú túrát rát kölcs kölcsönö önözne znekk az üléseknek üléseknek,, azt azt az implicit implicit üzene üzenetek tek is közvetí közvetítik tik a kliens kliens irányába, hogy az ezekbe való bevonódás biztosíthatja számára a problémák megoldását. Ehhez az állásponth állásponthoz oz csatlakoz csatlakozik ik Hunt (2002), aki a pszichoteráp pszichoterápiáka iákatt az orvosi antropológ antropológia ia szemszögéből szemszögéből szemlélve, szemlélve, úgy vélekedik, vélekedik, hogy hogy a pszichológia pszichológiaii kezelések kezelések hatékonyság hatékonyságaa lényegileg lényegileg ugyanazokra ugyanazokra a pszichés mechanizmusokra mechanizmusokra vezethető vissza, mint a tradicionális gyógyító gyógyító rituáléké. Ezek szerint az a puszta tény, hogy a személy egy gyógyító rituálé (adott esetben terápiás ülés) központjába kerül, 84
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
fokozza fokozza azokat azokat a gyógyuláss gyógyulással al szembeni szembeni elvárásait, elvárásait, amelyek – lényegileg lényegileg a placebo mechanizmus mechanizmus közvetítés közvetítésével ével – képesek képesek pszichos pszichoszom zomatiku atikuss és pszichopszicho-emoc emocionáli ionáliss jólléti állapotát állapotát megteremteni. megteremteni. A szerző szerző következ következtetése tetése tehát az, hogy hogy a pszicho pszichoteráp terápia ia olyan gyógyító gyógyító rituálé funkcióját funkcióját tölti be, amelyik képes mozgósítani a személy öngyógyító mechanizmusait („ healing ritual self-healing”). self-healing” ).
85
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
2. egység A pszichoterápiás rituálék funkciói pszichoterápi oterápiás ás rituá rituálék lék funkciói funkcióival A pszich val kapcs kapcsola olatba tban, n, Frank Frank (1985) úgy vélekedik vélekedik,, hogy hogy ezek megegyez megegyeznek nek a mítoszok mítoszok által betöltöttek betöltöttekkel. kel. Ezek szerint szerint a rituálék rituálék (1) a terápiás terápiás kapcsolat kapcsolat megszilár megszilárdítás dításában ában,, (2) a segítségg segítséggel el szembeni szembeni elvárás kialakításáb kialakításában an és fenntartás fenntartásában, ában, (3) az új tanulási tanulási tapasztalatok tapasztalatok biztosítá biztosításába sában, n, (4) a személyes személyes hatékonys hatékonyság ág érzésének érzésének fokozásában fokozásában és (5) a gyakorlás gyakorlás lehetőség lehetőségének ének megterem megteremtésében tésében játszanak játszanak szerepet. szerepet. A szerző ezt a listát a rituálék rituálék azon – általában figyelmen kívül hagyott – funkciójával egészíti ki, hogy ezek a terápiás elemek szolg szolgálta áltatna tnakk elfog elfogadh adható ató ind indok okot ot a kliens kliens szám számára ahhoz, ahhoz, hogy hogy amint amint ennek ennek ideje ideje elérkezet elérkezett,t, lemondjanak tüneteikről. Erre az alibire azért lehet szüksége a kliensnek, mert ha ennek hiányában szűnne meg panasza, ez könnyen azt a benyomást kelthetné – nem csak környezetében, hanem még saját szemében is – hogy panasza komolytalan, esetleg valamilyen hátsó szándék által vezérelt volt. Ebből Ebb ől a szem szempontbó pontbóll a rituá rituálé lé jelleg jellegűű beava beavatk tkoz ozás ás annál annál haszná használha lhatób tóbbn bnak ak bizony bizonyul, ul, min minél él látványos látványosabb abb formát formát ölt, azaz minél nagyobb nagyobb mértékben mértékben kelti azt a benyomás benyomást,t, hogy hogy valamilyen erőteljes ráhatás szüntette meg a tüneteket. Eredeti Eredeti szempont szempontot ot képvisel képvisel – úgy a terápiás terápiás rituáléknak, rituáléknak, min mintt magukn maguknak ak a pszichológiai pszichológiai problémáknak a konceptualizálása szempontjából – a Haley (1985) által kifejtett. A szerző, a családteráp családterápiák iák perspektí perspektívájá vájából ból közelítve közelítve meg a kérdést, úgy vélekedik, vélekedik, hogy hogy maguk maguk a problémák problémák is úgy tekinthet tekinthetők, ők, mint mint az az ismétlődő ismétlődő magatartás magatartástípu típus, s, amelyik amelyik két vagy több személy között között zajló cselek cselekvés vések ek részét részét képez képezi.i. A tün tünet et nem más, mint a társas társas szerve szervező ződés dés egy szekvenciáj szekvenciájának ának kristályo kristályosod sodott ott változata változata (vagy másképpe másképpenn kifejezve, kifejezve, egy problémáskén problémáskéntt definiált definiált rituálé). Ebben a megközelítés megközelítésben, ben, a depresszió depresszió vagy a szorong szorongás ás olyan személyek személyek közötti közötti „szerződések „szerződések”” formáját öltik,, amelyek öltik amelyek az adott viszonyok viszonyok rendszerén rendszerén belül az egymáshoz egymáshoz való alkalmazkod alkalmazkodást ást szolgálják. szolgálják. Ezek Ezek alapján alapján a régi régi „szerz „szerződé ődések sek”” helyet helyettt új magatart agatartásm ásmin intáz tázato atoka katt felkíná felkínáló ló terápiá terápiáss rituálék rituálék értelemszerűen tölthetik be a változást szolgáló funkciójukat. Haley Haley (1985) (1985) tovább továbbáá a terápi terápiás ás feladat feladatok ok inform informáci ációk ókat at szolgá szolgáltat ltatóó funkc funkciój ióját át emeli emeli ki. Mint írja, akkor amikor arra utasítjuk a klienst, hogy tegyen meg valamit, ezáltal tájékozódhatunk annak annak tekint tekinteté etében ben,, hogy hogy hogyan hogyan reagál reagál arra arra a változ változásr ásra, a, amelye amelyett a feladat feladat megvalós egvalósíta ítani ni volt hivatott. Bergman (1990) úgy vélekedik, hogy az új cselekvések előírása azért annyira jelentős, mert magába magába foglalja foglalja azt a sorok közötti közötti üzenete üzenetet,t, hogy hogy a személynek személynek lehetőségéb lehetőségében en áll problémájára
86
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
megoldásokat találni. Ezáltal, a cselekvésre buzdítás a remény felkeltésének eszközét képezi, amely képes az előzetes kudarcok által fenntartott demoralizációs ciklust megszakítani. Bergman Bergman a terápiás terápiás rituálék rituálék hatékonyságá hatékonyságának nak okát továbbá továbbá abban abban véli felfedezni, felfedezni, hogy hogy ezek előí előírá rása sa a tera terappeuta euta álta által, l, minte integy gy hozz hozzáa áaddja enne ennekk szem személy élyét ét az ered eredet etii szem személy élykö közi zi viszon viszonyre yrends ndsze zerhez rhez,, amely amely ezáltal ezáltal azonn azonnal al struk struktu turáli ráliss módosul ódosulás ástt szenve szenved. d. Ez a megállap megállapítá ításs egyetértésben van a Haley (1985) által kifejezett állásponttal, aki szerint a terapeuta hozzáadódik a kliens kliens problémájának problémájának meghatároz meghatározóihoz óihoz,, tekintetbe tekintetbe véve, hogy ő az, aki segítséget segítséget nyújt nyújt a probléma definiálásában. Nem elhanyagolható az a szemlélet sem, amelyik szerint a pszichoterápiás pszichoterápiás beavatkozás legalapvető legalapvetőbb bb célkitűz célkitűzése ése a személyiség személyiség felnőttkor felnőttkorra ra jellemző jellemző érésének előmozdítás előmozdítása, a, kivitelezése. kivitelezése. Howard és mtsai. (1987) a következő feladatok megvalósítását tartják szükségesnek a terápiás érés folyamatában: 1. Változás a passzivitás állapotából a fokozott aktivitás irányába. 2. Változás a másoktól való függőség állapotából a viszonylagos függetlenség irányába. 3. Változás a kevésféleképpen cselekvés állapotából a sokféleképpen cselekvés irányába. 4. Változá Változáss a személy személy érdeklő érdeklődés désii szférá szférájáb jában, an, az érdeklőd érdeklődés és gyeng gyenge, e, felületes felületes,, alkalomhoz alkalomhoz kötött megnyilvánulásai felől az érett, erőteljes és szilárd érdeklődések irányába. 5. Változás Változás a jelen-irány jelen-irányultság ultságúú időszem időszemlélettő lélettőll annak annak irányába, irányába, mely egyaránt egyaránt képes képes múlt múltra, ra, jelenre és jövőre kiterjedni. 6. Változás Változás a másokkal másokkal kialakít kialakított ott egyoldalú egyoldalú alárende alárendeltsége ltségenn alapuló alapuló viszonyo viszonyoktól któl azoknak azoknak a kapcsolato kapcsolatokn knak ak az irányába, irányába, amelyekben amelyekben a személy személy egyenlő egyenlő félként, vagy akár fölérendelt pozícióban vesz részt. rés zt. 7. Változás az én homályos érzésének állapotából a világos énérzés és az önkontroll irányába. (Egan, 1990 nyomán). A fen fenti fela felada dato tokk minde indeggyike ike a cse cselek lekvés vés irán irányá yába ba tört történ énőő vált változ ozás ástt írja írja elő. elő. A pszichoterápia arra törekszik, törekszik, hogy az életében felmerülő kihívásokkal, kihívásokkal, nehézségekkel vagy akadályokk akadályokkal al nehezen nehezen boldoguló vagy vagy ezekkel ezekkel megküz megküzdeni deni képtelen képtelen személyt személyt hozzáseg hozzásegítse ítse ahhoz, hogy hogy saját életét életét befolyásoln befolyásolni,i, irányíta irányítani ni és meghatároz meghatározni ni képes képes aktív ügynökk ügynökkéé („agent”) („agent”) váljon. Ebből a szempontból könnyen érthető, hogy a pszichoterápia eszköztárában fellelhető elemek közül éppen a rituálénak rituálénak nevezette nevezettekk azok, azok, amelyek amelyek a legnagyobb legnagyobb mértékben mértékben hozzájár hozzájárulhat ulhatnak nak ennek az igénynek a beteljesítéséhez.
87
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
3. egység stratégiái A pszichoterápiás rituálék alkalmazásának stratégiái Egan Egan (1990 (1990)) szer szerin intt a cselekvés minda mindazo zoka katt a dolgok dolgokat at magába agába foglal foglalja, ja, amelye amelyeke kett a szem személy ély megte egtesz sz,, illet illetve ve amely amelyek ek megtét egtételé elétő tőll aktív aktív módon ódon tartó tartózk zkod odik ik.. A
cselek cselekvés vések ek
ötféleképpen ötféleképpen osztályoz osztályozható hatók. k. (a továbbiakba továbbiakbann a cselekvések cselekvések osztályoz osztályozását ását Egan könyve alapján mutatjuk mutatjuk be, anélkül azonban, azonban, hogy hogy feltétlenül feltétlenül ragaszk ragaszkodnánk odnánk a szerző gondolatm gondolatmenetéhez enetéhez az egyes kategóriák bemutatásakor is): a.) Belső és külső cselekvések
Belsőő (bur Bels (burkol kolt) t) csel cselekv ekvések ések – kogn kognití itívv folyam folyamatok atok (gond (gondolk olkod odás, ás, elvárá elvárások sok,, figyelem figyelem bennünk vagy rajtunk kívül zajló folyamatokra fordítása, információk rögzítése, ábrándozás, viselk viselkedé edések sek képze képzeletb letben en gyako gyakorlás rlása, a, asszoc asszociác iáció iókk megterem egteremtése tése,, esem események ények elemzés elemzése, e, saját saját érzelmek érzelmekről ről elmélke elmélkedés, dés, tervezé tervezés, s, döntés, döntés, gondo gondolat latok ok előtér előtérbe be kerülé kerülésén sének ek jóváha jóváhagy gyása ása stb.) stb.) tartoznak mindenekelőtt ebbe a kategóriába. ábrándozom arról, Pl. „Gyak „Gyakran ran ábrándozom arról, hogy sikeres leszek.” „Kínzó gondolatok törnek rám estetájt.” „ Látom magam, magam, amint mindent elrontok.” Egan – Rush (1989) (1989) kijelentésé kijelentésére re hivatkoz hivatkozva va – úgy véli, hogy hogy két típusú típusú beavatkozás beavatkozásra ra van szük szükség ség a belső belső cselek cselekvés vések ek megvált megváltoz oztat tatás ásáho ához: z: (a) a személ személyy kellők kellőképp éppen en el kell kell távolodjo távolodjonn megrögz megrögzött ött meggyőz meggyőződése ődéseitől itől és atti attitűd tűdjeitő jeitől,l, annak annak érdekében, érdekében, hogy megkérdőjelez megkérdőjelezhess hessee ezek érvény érvényess ességé égét,t, illetve illetve (b) oly olyan an szám számára külön különösn ösnek ek és kocká kockáza zatos tosnak nak tűn tűnőő kísér kísérlet letek eket et kell kell felvállaljon, amelyek önbecsülését fokozhatják és szükségletei kielégítését biztosíthatják. személynek olyan megnyilvá megnyilvánulá nulásai, sai, amelyek amelyek mások mások által is Külső (nyílt) cselekvések – cselekvések – a személynek megfigyelh megfigyelhetők etők,, függetlenül függetlenül attól, attól, hogy hogy az valóban valóban megtörtén megtörténikik-ee vagy nem. nem. A hangsúly hangsúly a külső megfigyelés lehetőségére esik. Pl. „Miután letettem a telefont, rögtön összetéptem a leveleit és azt a pocsék fényképét.” „Odamentem és megmondtam neki, megmondtam neki, hogy ezt nem nekem találták ki.” ”A következő találkára nem mentem el .” .” b.) Terápiás ülésen belüli, illetve azon kívüli cselekvések
Terápiá Terá piáss ülé ülésen sen belü belüli li cse cselekv lekvések ések – oly olyan an cselek cselekvése vések, k, amelye amelyeke kett a kliens kliens még nem hajtot hajtottt végre végre a hétkö hétközna znapi pi élethe élethelyz lyzete etekb kben, en, illetve illetve amelyek amelyeket et soha soha nem is áll szánd szándéká ékában ban a 88
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
terápiás terápiás kereten kereten kívül kívül kivitelez kivitelezni. ni. Ide tartoznak tartoznak a saját problémákró problémákról,l, traumatik traumatikus us élményekről, tit titko kolt lt vágyak vágyakról ról,, illetve illetve aggo aggodalm dalmakr akról ól való való beszám beszámolás olás,, mind indaz azok ok a viselk viselkedé edések sek,, amelyek amelyek gyakorlatb gyakorlatbaa ültetését ültetését a hétköznap hétköznapii életben életben a kliens kliens még nem tartja tartja lehetségesnek lehetségesnek,, illetve illetve azok a szigorú értelemben vett terápiás rituálék (pl. szerepjáték, szimbolikus cselekvések stb.), amelyek a terápiás környezeten kívül értelmetlennek vagy egyenesen abszurdnak tűnhetnének. A terápiás terápiás stratégi stratégiaa keretén keretén belül belül ezek a cselekvések cselekvések differenciált differenciált funkciók funkciókat at tölth tölthetne etnekk be. Egyesek Egy esek közülük közülük eleve úgy kerülnek kerülnek megtervez megtervezésre, ésre, hogy hogy kizárólag kizárólag a terápiás terápiás miliőben miliőben kerüljenek kerüljenek bevetésre, a terápiás fejlődés, változás szempontjából ezek facilitátor vagy katalizátor szerepet töltenek be. Alapvető funkciójuk: biztosítani azokat az élményeket vagy azoknak a készségeknek az elsajátítás elsajátítását, át, amelyek amelyek hozzájáru hozzájárulhatna lhatnakk a terápiás célkitűzések célkitűzések megvalós megvalósítás ításához ához.. Más terápián belüli cselekvésekkel cselekvésekkel szemben az az elvárás, hogy ezeket a személy reális életfeltételei közé exportálja, beépítve őket ezáltal szokványos cselekvései repertoárjába. A terápiás üléseken kívüli cselekvések – cselekvések – tulajdonképpen ezek azok, amelyek jelentőséggel bírnak a kliens életvitele szempontjából. szempontjából. A Karasu (1980) által tanulásként, leszokásként és újrata újratanu nulás láské ként nt („lear („learni ning ng,, unlear unlearnin ningg and relearn relearnin ing” g”)) meghatá eghatároz rozot ottt pszich pszichote oteráp rápiák iák ebben ebben a viszonyít viszonyításre ásrendsz ndszerben erben határoz határozzák zák meg célkitűzései célkitűzéseiket. ket. Olyan Olyan cselekvési cselekvési mód módozato ozatokat kat elsajátítani, elsajátítani, amelyek amelyek az alkalmazkod alkalmazkodás, ás, illetve illetve az egyéni egyéni jóllét követelmény követelményeinek einek nagyobb nagyobb mértékben mértékben megfelel megfelel és ugyanakkor ugyanakkor kik kiküsz üszöböli öböli a nem kívánatos, kívánatos, az alkalmazkod alkalmazkodási ási nehézségeke nehézségekett és diszkomfort diszkomfort érzést vagy egyenesen szenvedést előidézőket és ezeket előnyösebbekkel helyettesíteni. c.) Formális és informális cselekvések
A form formál ális is csel cselekv ekvések ések meghat meghatáro ározo zott tt terve tervett és/vag és/vagyy szabály szabályok okat at feltétel feltételezn eznek. ek. Ezek közeleb közelebbb állnak állnak a rituá rituálék lék fogalm fogalmáho ához. z. Általába Általábann pontos pontosan an megfog egfogalm almazo azott tt célkitűz célkitűzések éseket et és cselekvési programokat feltételeznek, amelyek az egyénre szabás nevében apróbb eltéréseket ugyan elfogad elfogadha hatna tnak, k, de jelent jelentős ős módosít ódosításo ásoka katt nem. nem. A kliens kliens szám számára az ezekh ezekhez ez való való folyamodá folyamodáss nag nagyobb yobb biz biztons tonság ágér érzzetet etet,,
ám szig szigni nifi fikkánsa ánsann
kiseb isebbb
szab szabad adsá sággot
jele jelent nt.. Éppe Éppenn anna annak k
követk következm ezmény ényeké eképpe ppen, n, hogy hogy a direkt direktivi ivitás tás jóval jóval magasa magasabb bb szintj szintjét ét képvis képviseli elik, k, bevetésük bevetésükre re általáb általában an nem kerül sor a kezelés kezelés első, első, a pszich pszichote oteráp rápiás iás kapcs kapcsola olatt kiala kialakí kítás tását át célul célul kitűző kitűző szaka szakasz szban ban.. Szere Szerepük pük a teráp terápia ia második ásodik szaka szakaszá szában ban a legnag legnagyo yobb, bb, a lezáró lezáró részbe részbenn ismét ismét visszaszorul. Az informális informális cselekv cselekvések ések maxim maximális ális teret teret bizto biztosít sítana anakk a kliens kliens sponta spontanei neitás tásána ánakk és személyes személyes stílusa stílusa érvényesülés érvényesülésének ének.. Vannak Vannak kliensek kliensek,, akiknek akiknek az esetében esetében ezek döntő szerepet játszanak a terápia sikerének biztosításában; biztosításában; ez történik olyankor, olyankor, amikor a terápiában kezelt személy személy teljesen teljesen önállóa önállóann bukka bukkann rá arra arra a megoldá egoldásra sra,, amely amelyik ik az elvárt elvárt változ változást ást biztosí biztosítja. tja. 89
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Máskor Máskor viszont viszont éppen az informális informális cselekvésekk cselekvésekkel el való visszaélés visszaélés akadályo akadályozza zza a klienst klienst abban, abban, hogy megfelelő megfelelő együttm együttműködé űködést st tanúsít tanúsítson son a terapeuta terapeuta előírásaiv előírásaival al és hátráltat hátráltatja ja a terápiás terápiás célok megvalósí megvalósítás tásában ában.. Ezekben Ezekben az esetekben, esetekben, a túlzott önállóság önállóság ellenállásk ellenállásként ént fogható fogható fel és ilyenként ilyenként kell kell értelm értelmezn eznii a kliens kliensse sell együ együttm ttműkö űködés désben ben.. Az egyik egyik ebből ebből a célból célból rendelk rendelkezé ezésün sünkr kree álló eszkö eszközz az ún. „átke „átkerete retezé zés”, s”, amelye amelyett szinté szinténn ennek ennek a fejezetn fejezetnek ek a keret keretén én belül belül ismerte ismertetün tünk. k. Általában az tekinthető optimálisnak, ha adott terápiás beavatkozáson belül, úgy a formális, mint az informális informális cselekvések cselekvéseknek nek teret biztosíth biztosíthatunk atunk.. Fontos Fontos azonban azonban azzal azzal is tisztában tisztában lenni, hogy hogy az egyes kliensek esetében e két típusú cselekvés leghatékonyabb aránya igen eltérő lehet. Figyelem Figyelemre re méltó méltó ebből a szempontbó szempontbóll az a terápiás terápiás stratégia stratégiaii szempont, szempont, amelyik amelyik szerint szerint a tera terape peut utaa kétfé kétfélek leképp éppen en vehe veheti ti rá a kliens lienstt arra, arra, hogy hogy megte egtegy gyen en valam valamit it a teráp terápiás iás célok célok megvalósítása érdekében. Egyrészt, megmondhatja a kliensnek kliensnek mit mit tegyen akkor, tegyen akkor, amikor a terapeuta elérkezettn elérkezettnek ek látja erre az időt, másrészről másrészről viszont viszont azt az utasítást utasítást is adhatja, adhatja, hogy hogy ne tegyen meg valamit, amit amúgy közösen úgy definiáltak, mint a terápiás célkitűzések részét (Haley, 1985). Ez utóbb utó bbii eljárá eljáráss bevez bevezetés etésee egyébk egyébként ént Erick Erickson son nevéhez nevéhez fűződ fűződik ik,, aki „ haszno hasznosítá sítási si módszernek módszernek ” nevezt neveztee (Haley (Haley,, 1980), 1980), bár utólag utólag ink inkább ább „ paradox beavatkozás néven vált vált ismertt ismertté. é. Hasonló Hasonló beavatkozás”” néven intenció” néven megközelít megközelítést ést alkalmaz alkalmaz a logoterápia logoterápia megalapító megalapítója, ja, Frankl Frankl (1988) (1988) is, aki „ paradox „ paradox intenció” már 19391939-be benn leírta leírta.. Ez az eljá eljárá ráss „mód „módsz szeré erétt arra arra a kett kettős ős tény tényre re alapo alapozz zza, a, hogy hogy a félelem félelem odavonzz odavonzzaa azt, amitől amitől az ember ember fél, és hogy a hiper-szánd hiper-szándék ék lehetetlenné lehetetlenné teszi teszi azt, amit amit az ember kíván... kíván... E megközelítés megközelítés keretében keretében a fóbiás pácienst pácienst arra kértem, kértem, hogy, hogy, ha csak egy pillanatra pillanatra is, pontosan azt akarja, amitől annyira fél” (im., 140 old.). A hasznosítási hasznosítási módszer, módszer, vagy paradox beavatkozás mindenekelőtt mindenekelőtt azokban az esetekben javallott, amelyekben a kliens szokatlanul erős ellenállásáv ellenállásával al szembesülü szembesülünk nk,, vagy amelyekb amelyekben en a kudarctól kudarctól való görcsös görcsös félelem válik a probléma megoldását célzó kísérletek sikertelenségének fő okozójává. Haley (1985) a paradox beavatkozás keretén belül nyolc jellemző mozzanatot különít el: 1. Egy Egy oly olyan an (teráp (terápiás iás)) kapcs kapcsola olatt kialak kialakítá ítása, sa, amely amelyik iket et a változ változás ás szolgá szolgálatá latában ban állóként állóként defini definiáln álnak. ak. Ez általáb általában an értelem értelemsz szerűe erűenn követ következ kezik ik abból, abból, hogy hogy a kliens kliens problémá problémáii megoldása céljából lép kapcsolatba a terapeutával, de ezen túlmenően is célszerű a kapcsolat „gyógyító” jellegét hangsúlyozni. 2. A problémát pontosan meg kell határozni. 3. Világos, egyértelmű célokat kell megfogalmazni. 4. A terape terapeut utaa tervet tervet kell kell felkíná felkínáljo ljonn a problém problémaa megoldá egoldására sára.. Enn Ennek ek fontos fontos részekén részeként,t, valam valamilye ilyenn elfoga elfogadh dható ató (raci (racioná onális lisnak nak tűn tűnő) ő) magyaráz agyarázato atott kell kell szolgá szolgáltas ltasso sonn a paradox paradox utasítás utasítás megindok megindoklásár lására. a. Ezzel az elemmel elemmel kapcso kapcsolatba latban, n, egyébként egyébként,, Haley úgy vélekedik,
90
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
hogy hogy eset eseten enké ként nt akár akár el lehet lehet teki tekint nten enii tőle tőle és pusz pusztá tánn a felada feladatt megf megfog ogalm almazá azásár sáraa szorítkozhatunk, hagyva hogy úgy a terv, mint az indoklás implicit szinten maradjanak. 5. Finom Finoman an („gent („gently” ly”)) hatás hatástal talan aníta ítani ni kell kell azokn azoknak ak a szem személyeknek élyeknek az autori autoritá tását sát a kliens kliens problémája terén, akik az eddigiek során véleményükkel, véleményükkel, tanácsukkal, tanácsukkal, vagy személyes bevonódásukkal bevonódásukkal segítséget igyekeztek igyekeztek nyújtani a kliensnek, kliensnek, hozzájárulva ezáltal problémája fennmaradásához. 6. A paradox utasítások megfogalmazása (feladatok kijelölése). 7. A terapeuta megfigyeli a kliens válaszait és azokat a paradox utasítás szemszögéből értékeli. Az előír előíráso ásokktól tól való való elté eltérés rések eket et az elle ellená nállá lláss megny egnyilv ilván ánul ulás ásak aként ént értelm értelmez ezii és az eredm eredmény ényük ükké képp ppen en bekö beköve vetk tkez ezőő siker sikerek eket et figye figyelm lmen en kívü kívüll hagy hagyja, ja, tová tovább bbra ra is arra arra kapacitálv kapacitálvaa a személyt, személyt, hogy a paradox paradox utasításn utasításnak ak megfelelően megfelelően cselekedjen cselekedjen.. Ellenben Ellenben az esetleges esetleges „betervez „betervezett” ett” kudarc kudarcokat, okat, tün tüneti eti megnyilván megnyilvánuláso ulásokat kat a pozitív pozitív változás változás irányába tett első lépésként/lép lépésként/lépések ésekként ként üdvözli. üdvözli. Ennek Ennek a viszonyulá viszonyulásnak snak az az előnye, hogy bármit tesz is a kliens, az a terápia sikereként könyvelhető el, a beavatkozás malmára hajtja a vizet. Ha a kliens kliens továbbra továbbra is tüneteke tünetekett produká produkáll azért, mert a beavatko beavatkozás zás adott stádium stádiumában ában ez lett célul kitű kitűzve, zve, az „előbb „előbb megtanul megtanuljuk juk a tüneteket tüneteket szándéko szándékosan san produkáln produkálni,i, majd amikor elérkez elérkezik ik a megfelelő egfelelő pillana pillanat,t, csökk csökkent enten eni,i, sőt sőt megsz megszün üntet tetni” ni” elv alapján alapján,, ha pedig pedig elmaradnak elmaradnak a tünetek tünetek azért, azért, mert mert végül is ez a terápiás beavatkozás beavatkozás végső célkitűzéseinek egyik legfontosabb összetevője (a kliens számára egyértelműen a legfontosabb). 8. Amint a pozitív irányba történő változás folytatódik, a terapeuta továbbra is ellenáll annak a késztetés késztetésének, ének, hogy hogy elismerje azokat, illetve annak a kísértésne kísértésnek, k, hogy osztozzo osztozzonn a kliens örömében. Ez nagymértékben fokozná a visszaesés veszélyét. Ehelyett továbbra is kételkedő álláspont álláspontra ra helyezke helyezkedik dik és a pozitív pozitív változáso változásokk kkal al szembeni szembeni meglepeté meglepetésének sének ad hangot. Amint Amint a változások változások állandósuln állandósulnak, ak, a terapeuta terapeuta bár továbbra továbbra is azt hangoztatja, hangoztatja, hogy hogy nem érti hogyan hogyan követk következhette ezhettekk be a változáso változások, k, „elfogadja” „elfogadja” hogy adott adott esetben, legalábbis legalábbis ideigideigórái óráig, g, a klie kliens ns élete élete más fonto fontoss terü terüle lete teir iree ford fordít ítha hatj tjaa figye figyelm lmét, ét, azok azokat at is beleér beleértve tve,, amelyekben eddig éppen tünetei akadályozták. d.) Asszimiláló és akkomodáló cselekvések
Az adott feltételeket befolyásoló cselekvések cselekvések – – azoknak a realitásoknak a megváltoztatását tűz tűzik ki célu célul, l, amel amelyyek
a szem személ élyy
számár ámáraa
pro problém lémásn ásnak
bizon izonyyulnak lnak
és amel amelye yek k
megváltoz megváltoztath tathatók atók.. Tulajdonk Tulajdonképpen éppen azoknak azoknak a cselekv cselekvésekn éseknek ek az együtt együttesét esét foglalják foglalják magukba, magukba, amely amelyek eket et a szem személy ély a megol egoldá dásf sfók ókus uszú zú megküz egküzdés dés szolg szolgál álatá atába bann mozgós ozgósít. ít. Töb Többb szerz szerzőő hangsúly hangsúlyozza ozza,, hogy a megváltoz megváltoztatha tathatatla tatlann helyzetek helyzetek,, illetve illetve feltételek feltételek mó módosít dosításáh ásához oz kapcsolódó kapcsolódó 91
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
(„utópisz („utópisztik tikus”) us”) elvárások elvárások (de Shazer, Shazer, 1987), 1987), akárcsak akárcsak azok az erőfeszítések erőfeszítések,, amelyeket amelyeket a személy ezek ezek megválto egváltozt ztatá atása sa irány irányába ábann fejt fejt ki (Watz (Watzlaw lawic ickk és mtsai mtsai.,., 1990) 1990) pszich pszicholó ológi giai ai problém problémák ák forr forrás ását át képe képezi zik. k. Font Fontos os szer szerep ep háru hárull tehá tehátt a terap terapeu eutá tára ra azok azokna nakk a körülm örülmény ények ekne nekk az azono azonosít sításá ásában ban,, amelye amelyekk megfe megfelelő lelő erőfesz erőfeszítés ítések ek mozgó mozgósítá sítása sa árán árán megválto egváltozta ztatha thatók tók,, illetve illetve azok azokna nakk a kisz kiszűr űrés ésébe ében, n, amely amelyek ek eset esetébe ébenn a már kiala kialaku kult lt prob problém lémaa megoldá egoldása sa a feltét feltétele elek k átalakítása érdekében mozgósított cselekvésekről való lemondásban keresendő. Az ado adott tt felté feltétele telekh khez ez alk alkalm almaz azkod kodóó cse cselekv lekvése ések k – eleve eleve annak annak tud tudomás omásulvé ulvételébő telébőll indulnak ki, hogy az adott realitás nem, vagy csak olyan áron változtatható meg, amelyet a személy nem tud, tud, vagy vagy nem hajlandó hajlandó „megf „megfize izetni tni”. ”. Ezek Ezek a cselek cselekvés vések ek a helyzet helyzethez hez való akkomodá akkomodációt ciót szolgálják szolgálják és általában olyan formákat formákat öltenek, öltenek, amelyek amelyek kim kimerítik erítik az emóció-fók emóció-fókuszú uszú megküzdés ismérveit. e.) Hasznos és haszontalan kimetelű cselekvések
Csele Cs elekv kvése ések, k, am amel elyek yek ki kimen menete etele le seg segít ítsé ségér géree va van n a sz szem emély élynek nek – ezek azok a cselekvések, amelyeknek az aktiválása minden segítő beavatkozás alapvető célkitűzése. A terapeuta ezeket gondosan kidolgozott stratégia alapján határozza meg, eleve számolva azzal is, hogy milyen kimenetelre kim enetelre számíthat számíthat előírásu előírásukk vagy mozgósítá mozgósításuk suk nyomán. nyomán. Ez nem jelent j elentii azonban azonban azt, hogy a tera terape peut utaa
lem lemondh ondhat atna na
a
klien lienss
álta általl kivit ivitel elez ezet ettt
csel cselek ekvé vése sekk
kimen imenet etel elén ének ek
gond gondos os
monitorozásáról, abból a szempontból, hogy milyen mértékben segítik ezek valójában elő a terápiás célkitűzése célkitűzésekk megvalósí megvalósítását tását.. A terápiás terápiás beavatko beavatkozáso zásokk kísérleti kísérleti jellege éppen abból fakad, hogy a terapeuta terapeuta az egyes egyes eljárások eljárások hatékonyság hatékonyságához ához kapcsolód kapcsolódóó elvárásait elvárásait olyan olyan hipotézis hipotézisekk ekként ént kezeli, amelyek amelyek helyességét helyességét a „terápiás „terápiás próba” próba” igazolhatja. igazolhatja. Ez teszi lehetővé lehetővé számára számára annak a rugalmas attitű attitűdne dnekk az érvény érvényre re jutt juttatá atásá sát,t, amely amelyik ikre re támasz támaszko kodva dva az elvárás elvárások okat at esetle esetlegg be nem váltó váltó beavatkozásokat beavatkozásokat a lehető legrövidebb időn belül több sikerrel kecsegtetőkkel kecsegtetőkkel helyettesítse. Cse sele lekv kvés ések ek,,
amel am elyyek
nem ne m
segí se gíti tik k a
szem sz emél élyyt –ált –által aláában a
klien lienss
spon spontá tánn
kezdemény kezdeményezései, ezései, megszok megszokott ott cselekvési cselekvési mintáza mintázatai tai állnak mögöttük mögöttük,, bár mint már jeleztük, jeleztük, akár a terapeu terapeuta ta által által előíro előírotta ttakk is lehetn lehetnek ek.. Keretük Keretükön ön belül belül mind mindene enekel kelőtt őtt a semlege semlegess kim kimenete enetelű lű cselekvést cselekvést kell megkülönb megkülönböztet öztetni ni a valóban valóban kedvező kedvezőtlen, tlen, káros káros következm következményekk ényekkel el járóktól. járóktól. Az önmaguk önm agukban ban ártatlan, ártatlan, haszonta haszontalan lan cselekv cselekvések ések csak abban az esetben fordulnak fordulnak a kliens ellen, ha olyan mértékben folyamodik hozzájuk, vagy olyan nagy teret igyekszik biztosítani ezek számára a terápiás beszélgetések keretén belül – amolyan elkerülő stratégia formáját öltően – hogy ezáltal nem jut kellő idő a számára fontos dolgok kivitelezéséhez. Ellenkező esetben azonban, nem érdemesülne érdemesülnekk klini klinikai kai figyelemr figyelemre. e. A szó szoros szoros értelmében értelmében vett káros hatású, hatású, illetve önromboló viselk viselkedé edések sek közöt közöttt is érdem érdemes es elkülö elkülönít níteni eni a tün tüneti eti megnyi egnyilvá lvánu nuláso lásoka kat,t, amely amelyek ek az eredeti eredeti 92
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
probléma szerves összetevőiként kerülnek a terápia fókuszába; esetükben a tőlük való tartózkodás bír rituáléértékkel. Más elbírálásban részesülnek ellenben azok a kedvezőtlen kimenetelű cselek cselekvés vések, ek, amelye amelyekk a terápiá terápiáss feladat feladatok ok előírá előírása sa után, után, az azokk azokkal al szemben szemben fellépő fellépő ellenállá ellenálláss megny egnyilv ilván ánul ulás ásak akén éntt
jelen jelentk tkez ezne nek. k.
Ezek Ezek feli felism smer erése ése minde indene neke kelő lőtt tt
azér azértt jele jelent ntős ős,,
mert mert
segítség segítségükk ükkel el vehetjük vehetjük tud tudomá omásul, sul, hogy hogy a kliens kliens számár számáraa a feladatok valamilyen valamilyen okból okból kifolyólag gond gondot ot okoz okozna nakk és az ellen ellenál állá láso sokkból ból kiin kiindu dulv lvaa ezt ezt az okot okot azon azonos osíth íthat atjuk juk és megfe megfele lelő lő inté intézk zked edés ések ekke kell kiküs iküszö zöbö bölhe lhetj tjük ük.. Végül Végül még még egy egy font fontos os vona vonatk tkoz ozás ástt kell kell tisz tisztáz táznu nunk nk a „haszonta „haszontalan” lan” cselekvések cselekvések kapcsán. kapcsán. Esetenkén Esetenkéntt maga maga a kliens kliens értékeli úgy, úgy, hogy valamilyen valamilyen – a terapeuta terapeuta által hasznosk hasznosként ént megítélt megítélt – eljárás eljárás (pl. otthoni otthoni felada f eladat,t, relaxációs relaxációs gyakorlat gyakorlat stb.) stb.) nem segí segíti ti kellő kellőké képp ppen en szem személy élyes es fejlő fejlődé désé sét, t, vagy vagy a teráp terápiá iáss célok célok megva egvalós lósítá ításá sát. t. Ilye Ilyenk nkor or a terapeután terapeutának ak gondosa gondosann mérlegelnie mérlegelnie kell, hogy hogy olyan cselekvésről cselekvésről van-e van-e szó, amelyik amelyik függetlenül attó attól, l, hogy hogy által általáb ában an (aká (akárr az empi empirik rikus us vizs vizsgá gála lato tokk eredm eredmény ényei ei által által is alátám alátámasz aszto tott ttan an)) hatékonyn hatékonynak ak bizonyul, bizonyul, az adott adott kliens esetében valóban alkalmazhatatla alkalmazhatatlan, n, vagy vagy hogy az képezi-e képezi-e a leértékelés forrását, hogy nem sikerült kellőképpen megindokolni az elvárt cselekvés jelentőségét a kezelés kezelés ökonó ökonóm miájában iájában.. Utóbb Utóbbii azért azért is megkülö egkülönbö nbözte ztetet tettt fonto fontoss sság ágga gall bír, bír, mert bár egyre egyre nyilvánvalóbb, hogy az egyes pszichoterápiás technikák specifikus hatással is rendelkeznek, azok a pozitív elvárások, amelyeket a személy a rituálé hatékonyságával hatékonyságával asszociál, jelentős mértékben felelőse felelősekk a pozití pozitívv kim kimene enetele teleké kért rt (Frank (Frank,, 1985; 1985; Hunt, Hunt, 2002). 2002). Egye Egyess szerz szerzők ők szerin szerintt a terápiás terápiás kimene kim enetel tel szem szempontjáb pontjából ól hatéko hatékony nyabb abb lehet lehet egy egy oly olyan an eljárás eljárás,, amelyi amelyik, k, bár nem rendelkezik rendelkezik kimutatható – vagy máris kimutatott – specifikus hatással, elég meggyőzően lett „tálalva” a kliens számá számára, ra, mint mint egy bizony bizonyíto ította ttann hatéko hatékony, ny, amelyr amelyree azonba azonbann a terape terapeuta uta nem „szocia „szocializá lizálta” lta” kellők kellőképp éppen en a szem személyt, élyt, akinek akinek teráp terápiáj iájába ábann beveté bevetésre sre kerül. kerül. Az sem lehet lehet kétség kétséges es ebből ebből a szempont szempontból, ból, hogy hogy a „tájéko „tájékozott zott hozzájáru hozzájárulás” lás” (informe (informedd consent) consent) elvének elvének érvényre érvényre juttatása juttatása a gyakorlatban azoknak a terapeutáknak a malmára hajtja a vizet, akik a kliens tájékoztatásának leple alatt alatt oly olyan an vizsg vizsgálat álatok ok eredm eredmény ényeire eire hiva hivatko tkozh zhatn atnak ak,, amelye amelyekk beavat beavatko kozá zásuk suk hatékon hatékonyság yságát át hang hangsú súly lyoz ozzá zák. k. Nem Nem utol utolsó só sorb sorban an azza azzall a lehe lehető tőség ségge gell is szám számoln olnii kell, kell, hogy hogy a szemé személye lyess erőfeszít erőfeszítések ések haszonta haszontalank lanként ént minősít minősítése ése a nagyon nagyon alacsony alacsony önértékelés önértékelés kontex kontextusáb tusában an jelentkezik, jelentkezik, annak az általános negatív attitűdnek a részeként, amellyel a személy mindahhoz viszonyul, amit ő maga megtesz. Form Formailag ailag minde mindenn egyes egyes rituá rituálé, lé, amely amelyet et a pszich pszichote oteráp rápiás iás ülésen ülésen belül belül vetnek vetnek be, egy olyan, oly an, viszo viszony nylag lag ponto pontosa sann meghatá eghatároz rozot ottt feladat feladat,, amelye amelyett a terape terapeuta uta ír elő a kliens kliens számára, számára, burkolt vagy egyenesen nyílt formában kifejezésre juttatva azt, hogy a terapeuta utasításainak megfelel megfelelőő cselek cselekvés vés eredm eredmény ényekép eképpen pen a kliens kliens nagyob nagyobbb mértékben értékben lesz lesz képes képes tün tünete eteii fölött fölött kontrollt gyakorolni, illetve hatékonyabban lesz képes alkalmazkodni. 93
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Haley (1985) a terápiás feladatok megfogalmazá megfogalmazásának sának folyamatában folyamatában a következő következő elvek szem előtt tartását tartja lényegesnek: 1. Olyan lyan utas utasít ítás ások okat at kell kell adni adni,, amely amelyek ek elég elég egys egyszzerűek erűek ahho ahhoz, z, hogy hogy a klie kliens ns (vag (vagyy a terápiában kezelt család, pár, házaspár, csoport) ezeket végre tudja hajtani. Kivételt ez alól a szabály szabály alól azok a helyzetek helyzetek képeznek, képeznek, amelyekbe amelyekbenn a terapeutána terapeutánakk nyomós nyomós oka van arra törekedni, hogy a kliens (vagy a család stb.) valljon kudarcot a feladat kivitelezésében. 2. Eseten Esetenkén kéntt a feladat feladat meghatá eghatároz rozásá ásához hoz kapcs kapcsolód olódóó egyez egyezke kedés désii (alku (alkudo dozás zási) i) folyama folyamatt nagyobb terápiás jelentőséggel bírhat, mint maga a feladat kivitelezése. 3. A leghat leghatéko ékony nyab abbak bak azok azok a terápi terápiás ás felada feladatok tok,, amelye amelyekk a meglévő eglévő problém problémát át (tünet (tünetet, et, problémás viselkedést) használják fel a probléma megoldásában. megoldásáb an. Sarge Sargent nt (1985) (1985) arra arra is figyelm figyelmezt eztet, et, hogy hogy a rituá rituálék lékat at a klien klienss érzelm érzelmii bevonódá bevonódásának sának feltételei feltételei közepett közepettee kell végrehajtan végrehajtani,i, ellenkező ellenkező esetben esetben értelmetlenné értelmetlenné és üressé üressé válnak. válnak. A szerző lehetsé lehetséges gesnek nek tartja tartja egye egyess problém problémák ák kezelés kezelésee céljá céljából ból az ún. ún. „tradi „tradicio cioná nális lis rituál rituálék” ék” bevetésé bevetésétt (ilyen lehet például a strukturáltság magas szintje által jellemezhető autogén tréning), ám olyankor amiko amikorr nem állnak ilyenek ilyenek a rendel rendelkez kezésr ésre, e, vagy vagy amiko amikorr ezek ezek alkalm alkalmazh azhatat atatlan lanok ok valamely valamely személy személy esetében, esetében, olyan beavatk beavatkozáso ozásokk (rituálék) (rituálék) bizonyul bizonyulhatn hatnak ak hatékony hatékonyaknak aknak,, amelyek amelyek teljes mértékben egyénre szabottak, vagyis amelyeket a terapeuta a kliens kizárólagos használata céljából alkot alkot meg, meg, természe természetes tesen en azokn azoknak ak az alapelve alapelvekn knek ek a tisztele tiszteletbe tbenn tartás tartásáva ával,l, amelye amelyekk a terápiás terápiás beavatkozásokat beavatkozásokat általánosan megalapozzák. megalapozzá k. neurolingvisztik isztikai ai progr programoz amozás áson Fig Figyelem elemre re méltó éltó az a neurolingv on belü belüll megf megfog ogal alma mazo zott tt felism felismerés erés,, hogy hogy eseten esetenkén kéntt a klien klienss azért azért tanús tanúsít ít leküz leküzdh dhete etetle tlenn ellená ellenállá llást st a problém problémáskén áskéntt meghatáro meghatározott zott magatartá magatartáss megváltoz megváltoztatásá tatásával val szemben, szemben, mert mert ez valamilyen valamilyen számára számára jelentőséggel jelentőséggel bíró nyereséget biztosít a számára (Bandler és Grinder, 1981; 1990; Citrenbaum és mtsai., 1988; O’Connor, O’Connor, 2002; Vargha és Dafinoiu, Dafinoiu, 2003). A személy személy belső, az esetek döntő döntő többségébe többségébenn nem tudatos számításai szerint, a tünetekkel járó nyereség mértéke meghaladja azokat a veszteségeket és kényelme kényelmetlens tlenségek égeket, et, amelyek amelyeket et a tünetek tünetek fennmaradás fennmaradásaa von maga után. Másképpen Másképpen kifejezve, kifejezve, ez azt jelenti, hogy a tünet tünet „működőképes” „működőképes” a kliens szempontjából. szempontjából. Ezekben az esetekben kizárólag az olyan típusú beavatkozás beavatkozások ok bizonyulh bizonyulhatnak atnak sikeresnek sikeresnek,, amelyek amelyek ezt a tényt képesek képesek figyelembe venni, azaz amelyek olyan változást tűznek ki célul, amelyiknek körülményei közepette az érintett nyereség nyereség továbbra továbbra is biztosíto biztosított. tt. Ezeknek Ezeknek az eseteknek eseteknek a kezelése céljából céljából dolgozták dolgozták ki az NLP-n belül az „átkeretezés „ átkeretezés”” („reframing”) eljárását.
94
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
4. egység Otthoni feladatok A pszichoter pszichoterápiás ápiás rituálék rituálék gyakran gyakran öltik az otthoni feladatok („homework („homework assigments”) assigments”) formájá formáját.t. Ezek Ezek elemét elemét elsők elsőként ént a relax relaxáci ációs ós teráp terápiák iák képvis képviselő előii vezet vezették ték be a pszicho pszichoteráp terápiák iák gyakorlatába (úttörőként Oskar Vogt német hipnoterapeutát és az általa kidolgozott „profilachtische Ruhepa Ruhepaus use” e” gyak gyakorla orlatok tokat at tekint tekinthe hetjü tjük) k),, majd több több évtiz évtizedd eddel el később később a magatart magatartáste ásterape rapeuták uták szereztek érvényt számukra általános terápiás gyakorlatként. A cselekvés, gondolkodás és érzelmi reagálás új módozatait a kliens a terápiás ülések védett légkörében a terapeuta közvetlen irányítása alatt sajátítja el, ezek begyakorlására azonban az otthoni felad feladat atok ok keret keretén én belü belüll kerül erül sor. sor. A klie kliens nsek ek rész részletes letes feljeg feljegyz yzést ést készíte észítene nekk a gyako gyakorla rlatok tok kivite kivitelez lezésér éséről, ől, amelye amelyekk alapján alapján aztán aztán a terape terapeut utáva ávall beszéli beszélikk meg s elemzik elemzik ezek ezek sikeress sikerességét, égét, illetve azokat a nehézségeket, amelyeket a személyek végrehajtásuk során megtapasztaltak. Az otthon otthonii feladatok feladatok minden mindenekelő ekelőtt tt a terápi terápiás ás ülések ülések közötti közötti folytonos folytonosság ság biztosításának biztosításának feladat feladatát át tölti töltikk be. Általuk Általuk a kliens kliens a két két ülés ülés közöt közöttt is szerv szerves es kapcso kapcsolat latba bann marad teráp terápiájá iájával, val, lehetős lehetőség éget et kap kap arra, arra, hogy hogy ebben ebben az idői időinte nterva rvallum llumban ban is gyako gyakorol rolja ja azokat azokat az új készségek készségeket, et, amelyeket a terapeuta útmutatásával és felügyeletével sajátított el. Ennél is lényegesebb, hogy az otthoni feladatok biztosítják a terápia keretén belül elsajátított készségek készségek és jártasságo jártasságokk átültetés átültetését ét a kliens kliens hétköznapi hétköznapi életének életének kontextu kontextusába sába.. Könnyen Könnyen érthető, hogy hogy az újo újonn nnan an megt megtanu anult lt viselk viselkedé edésfo sform rmák ák,, gondo gondolko lkodá dássém ssémák ák (megg (meggyőz yőződés ődések ek)) és érzelmi érzelmi reakciómi reakcióminták nták csak abban az esetben bírnak bírnak adaptív adaptív értékkel, értékkel, ha kiterjesz kiterjeszthető thetőknek knek bizonyulnak bizonyulnak ökológiai környezet azokra a feltételekre is, amelyekkel a kliens nap mint nap kell megküzdjön. Az ökológiai által által megh meghatá atároz rozott ott feltét feltételek elek termész természetsz etszerű erűen en neheze nehezebbe bbek, k, mint mint azok, azok, amelyek amelyekke kell a terápiá terápiáss helyzet helyzet oltalmazó oltalmazó légköre légköre szembesít szembesítii a klienst. klienst. Az otthoni otthoni feladatok feladatok arra hivatottak hivatottak továbbá, továbbá, hogy egy olyan eszközzel lássák el a klienst, amelyik segítségével a terápiás rendelőn kívül csökkentheti tünet tün eteit eit vagy vagy megküzd egküzdhet het velük velük.. Feltét Feltétele elezhe zhető tően en jelentő jelentőss mértékben értékben ezekn ezeknek ek a feladatok feladatoknak nak tulajdoní tulajdonítható tható,, hogy hogy a személy személy akkor akkor is csökkenteni csökkenteni képes képes szorongásá szorongását,t, amikor amikor a pszichoterápiás pszichoterápiás helyze helyzett védelm védelmet et nyújtó nyújtó kerete keretein in kívül kívül kerül. kerül. Végül, Végül, az otthon otthonii gyako gyakorla rlatok tok jelentő jelentőss szerepe szerepett játszanak a terápiás nyereségek konzerválásában a kezelés befejezése után (Blagys és Hilsenroth, 2002). Az ottho otthoni ni felada feladatok tok kivite kivitelez lezése ése a terápi terápiás ás beavat beavatko kozás zás sikere sikeressé sségé gének nek mércéje mércéjeké ként nt is szolg szolgál. ál. Ebb Ebből ől a szem szempon pontbó tbóll – a csalódá csalódáss és demora demoraliz lizáci ációó elkerül elkerülése ése végett végett – a terapeu terapeuta ta megkü megkülön lönböz böztet tetett ett gondo gondott kell kell fordíts fordítson on annak annak megértés egértésére ére a szem személy által, által, hogy hogy az esetlege esetlegess 95
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
kudar kudarcok cok a teráp terápiás iás változ változás ás elkerü elkerülhet lhetetl etlen en kezdet kezdetii szaka szakasz szát át képezi képezikk és semm semmi szín szín alatt alatt nem utalnak utalnak arra, arra, hogy hogy a kliens kliens képtele képtelenn lenne lenne megfeleln egfelelnii a teráp terápia ia által által vele vele szemb szemben en támaszt támasztot ottt elvárá elvárások soknak nak vagy vagy hogy hogy kezel kezelése ése progn prognóz ózisa isa kedve kedvezőt zőtlen lenül ül alaku alakulna. lna. Az amúgy amúgy jelentékte jelentéktelen len sikertele sikertelenség nségek ek felnagyításá felnagyításának nak és a tehetetle tehetetlenség nség,, illetve reménytelen reménytelenség ség szolgálatáb szolgálatábaa állításának állításának lehetős lehetőség égee külön különösk ösképp éppen en azokn azoknak ak a klien kliensek seknek nek (pl. (pl. depres depressz sziób ióban, an, szoro szorong ngás ásban ban,, szexuáli szexuáliss zavarokb zavarokban an stb. szenvedők szenvedőknek) nek) az esetében esetében nagy, nagy, akik amúgy amúgy is hajlamosak hajlamosak ezeket ezeket a viszonyulási viszonyulási formákat formákat mozgósí mozgósítani tani a nehézségek nehézségekkel, kel, akadályok akadályokkal kal vagy problémákka problémákkall szembesülé szembesüléss körülményei körülményei közepette közepette (Vargha, 2003a, 250 old.). Célszerű Célszerű lehet ebből ebből a szempontb szempontból ól már már az otthoni otthoni feladatok kijelö kijelölése léseko korr kihan kihangs gsúly úlyozn ozni,i, hogy hogy arra kell kell felkész felkészüln ülni,i, hogy hogy az önálló önálló próbál próbálko kozá zások sok első első alkalm alkalmakk akkor or sikert sikertele elenek nek lesznek lesznek.. Ez a fajta megköze egközelítés lítés,, amelyn amelynek ek leírása leírása Milt Milton on Erickson Erickson amerikai amerikai hip hipnote noterapeu rapeuta ta nevéhez nevéhez fűződik, fűződik, a kezdeti kezdeti kudarcok kudarcokat at a sikeres sikeres kimen kimenetel etel szolgálatába állítja, úgy mutatva be előbbieket, mint az utólagos kompetencia kialakulásának első kézzelfogható és megbízható megbízható jeleit. Fontos Fontos továbbá, továbbá, hogy hogy a terapeuta terapeuta ugyanazt ugyanazt az elfogadó– elfogadó–báto bátorító rító viszonyulást viszonyulást fejezze fejezze ki akkor akkor is, amikor amikor a kliens azokról azokról a nehézségekrő nehézségekrőll vagy kudarcokró kudarcokróll számol számol be, amelyek otthoni feladatai kivitelezéséhez kapcsolódtak. Az otthoni otthoni feladatok kitű kitűzés zésével ével kapcsolatb kapcsolatban an Meichenba Meichenbaum um és Turk (1987) a következő irányelveket határozták meg (Kleinke, 1994, 23.old. nyomán): Az otthoni feladatok meghatározása meghatároz ása
Az otth otthon onii felad feladat atok okat at a klie kliens ns besz beszám ámoló olóii alapjá alapjánn és vele vele együ együttm ttműk űköd ödés ésbe benn kell kell meghatáro meghatározni. zni. A feladatok feladatok célkitűzése célkitűzéseii realiszti realisztikus kusak ak kell legyenek legyenek és szüksége szükséges, s, hogy hogy a kliens ezeket a maga számára jelentősként fogadja el. Az otthoni feladatokat úgy kell meghatározni, hogy a végrehajtásuk végrehajtásuk nyomán a kliens kliens a javulást saját erőfeszítései erőfeszítései számlájára könyvelje el. Az otthoni feladatok bemutatása
Miután Miu tán megbizo egbizony nyoso osodtu dtunk nk arról, arról, hogy hogy a kliens kliens értéke értékesk sként ént fogadj fogadjaa el a feladat feladatok okat at és hajlandó hajlandó végrehajt végrehajtani ani azokat azokat,, hangsúlyt hangsúlyt kell fektetni fektetni a feladatok feladatok pontos pontos ismertetésére. ismertetésére. A kliens a következőkkel kell tisztában legyen: 1. Mit kell tenni. A kliens a feladatot először a terapeuta irányításával gyakorolja a feladatot, annak érdekében, hogy meggyőződjenek arról, hogy ennek mibenléte világos számára. 2. Milyen Milyen gyakran gyakran kell végrehajta végrehajtani. ni. Pontos Pontos szerz szerződ ődés és rögzí rögzíti, ti, hogy hogy miko ikorr kell kell a kliens kliens végrehajtsa a feladatot. Olyan űrlap űrlapot ot („recor („recordi ding ng sheet” sheet”)) dolgoz dolgoznak nak ki, ki, amely 3. Ho Hogy gyan an mérh mérhet etőő a fejl fejlőd ődés és.. Olyan segítségével a kliens lejegyezheti és mérheti fejlődését.
96
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
terapeuta ta és a kliens kliens megeg megegyez yeznek nek abban, abban, hogy hogy a 4. Hogyan Hogyan lehet lehet visszaje visszajelzésh lzéshez ez jutni. jutni. A terapeu kliens kliens rendszeresen rendszeresen magával magával hozza hozza feljegyzés feljegyzéseit eit a terápiás terápiás ülésekre, ülésekre, annak annak érdekében, érdekében, hogy fejlődését együtt kiértékeljék. 5. A feladat feladat kivitele kivitelezésév zésével el kapcsola kapcsolatos tos kontingen kontingenciák ciák.. A terape terapeuta uta és a klien klienss megegyez megegyeznek nek abban, abban, hogy hogy milyen milyen mó módon don jutalmazza jutalmazza magát magát a kliens feladata(i) feladata(i) sikeres sikeres teljesítése teljesítése esetén, illetve illetve hogy hogy milyen intézkedéseke intézkedésekett kell megtegyen megtegyen azokban azokban az esetekben, esetekben, amelyek amelyekben ben nem sikerült végrehajtania a feladatokat. A problémák megelőzése
Annak biztosítása érdekében, hogy a kliens a siker érzésével legyen képes otthoni feladatait kivitelez kivitelezni, ni, a terapeutának terapeutának anticipáln anticipálnia ia kell azokat azokat a lehetséges lehetséges problémák problémákat, at, amelyekk amelyekkel el a kliens végrehajtásuk során szembesülhet. Ennek érdekében a következő kérdéseket kell feltennie: 1. Világos-e az otthoni feladat? 2. Egyetért-e a kliens azzal, hogy érdemes végrehajtani a feladatot? 3. Rend Rendelk elkez ezik ik--e a klie kliens ns azokk azokkal al a kész készség ségek ekke kel, l, amely amelyek ekre re szük szükség ségee van van a felad feladat at végrehajtásához? 4. Milyen életesemények akadályozhatják meg a kliens az otthoni feladat kivitelezésében? 5. A kliens kliens életébe életébenn szere szerepet pet betöl betöltő tő szem személyek megak megakadá adályo lyozha zhatják tják vagy vagy nehezí nehezíthe thetik tik-e -e a feladatok sikeres végrehajtását? A továbbiakban néhány példát mutatunk be azokra az otthoni feladatokra, amelyeket Homer és mtsai. tsai. (2002) (2002) az alvász alvászava avarok rok kezelés kezelésében ében alkalm alkalmazn aznak: ak: relaxáció (a progresszív progresszív relaxációs relaxációs gyakorlat gyakorlatok ok rövidített rövidített változata változata – 74%); a nappali vagy esti szundításo szundításokról król való lemondás lemondás (59%); lefekvés előtti rutin alkalmazása (cselekvés tempójának lelassítása másfél órával a lefekvés előtt; lefe lefekv kvés és előtt előttii ritu rituál áléh éhoz oz
foly folyam amod odás ás
– 52%) 52%);; életvitel (étkezési zési szokáso szokások k életvitel módos módosítása ítása (étke
megvál megváltoz toztat tatása ása;; koffei koffeinta ntarta rtalm lmúú készít készítmén mények yek fogyas fogyaszt ztásán ásának ak módosít ódosítás ása; a; testi testi
gyakor gyakorlat latok ok
ingerek kontrol kontrollja lja/a végzé végzése se – 49%); 49%); ingerek /alvás lvás korlá korlátoz tozása ása (ágyb (ágyba-f a-fekv ekvés és kizáról kizárólag ag alvás alvás céljából céljából;; ágyban eltöltött idő redukálása – 41%); gondolatok gátlása (gondolatok gátlása és kiküszöbölése – kognitív átstrukturálás (alvás 41%); kognitív (alvásra ra vonatk vonatkozó ozó gondo gondolato latokk módosít ódosítása ása – 41%); 41%); hálószo hálószobai bai kognitív kont kontroll roll (gondolatokkal, tényezők tényezők mód módosít osítása ása (hőmérséklet, (hőmérséklet, megvilágí megvilágítás tás stb. stb. – 32%); kognitív terv tervek ekke kel, l, aggo aggoda dalm lmakk akkal al való való fogla foglalk lkoz ozás ás kora kora esti esti órák órákra ra időz időzít ítés ésee – 21%); 21%); imaginációs technikák (vizu technikák (vizualiz alizáci áció, ó, imagi imaginác náció ió – 19%). 19%). A zárój zárójele elekbe kbenn feltün feltüntet tetett ett száza százalék lékos os értékek értékek azoknak azoknak a kognitívkognitív-vise viselkedés lkedésteráp terápiával iával kezelt kezelt személyekn személyeknek ek az arányát tüntetik tüntetik fel, akik egy évvel a kezelést követően még mindig alkalmazzák ezeket az eljárásokat (a vizsgálatban 90 személy vett részt).
97
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
5. egység A viselkedésterápiák A vise viselk lked edésés- vagy vagy magatartásterápiák nem az egy egyedül edülie iekk, amel amelye yekk a szó szó szor szoros os értelmé értelmében ben vett vett terápiá terápiáss rituá rituálék lékhoz hoz folyam folyamodn odnak, ak, ám minde mindenn kétség kétségek ek kizáró kizáróan an azok azok közé közé tart tartoz ozna nak, k, amely amelyek ek kere keretén tén belü belüll ezek ezek közp közpon onti ti szere szerepe pett fogla foglalna lnakk el. el. Ez indo indoko kolja lja külön külön tárgyalásukat ennek a fejezetnek a keretén belül. A magatartá magatartáster sterapeu apeuták ták amerikai amerikai egyesülete, egyesülete, az AABT AABT (Associa (Association tion for Advancem Advancement ent of Behavior Therapy) meghatározása szerint a viselkedésterápia „elsődlegesen azoknak az elveknek az alkalm alkalmazá azását sát foglalj foglaljaa magába agába az embere emberekk szenv szenvedés edésének ének csökk csökkent entése ése és mű műkö ködés désének ének javítása javítása érdekében, érdekében, amelyek amelyek a kísérleti kísérleti-- és szociálp szociálpszic szicholó hológia gia területén területén végzett végzett kutatások kutatások alapján alapján lettek megfog egfogalm almazv azva. a. A vise viselk lked edést éster eráp ápia ia hang hangsú súly lytt fekte fektett ezen ezen alkalm alkalmaz azás ások ok hatéko hatékonys nyság ágána ának k rend rendszer szeres es kiért kiérték ékelé elésé sére. re.
A vise viselk lked edés éste terá rápi piaa nagy nagyob obbm bmért érték ékbe benn
törő törődi dikk a
körn környe yezet zetii
változ változáso ásokk kkal al és a szociá szociális lis kölcs kölcsönh önhatá atások sokka kal,l, mint a testi testi folyam folyamatok atok bio biológ lógiai iai eljáráso eljárásokkal kkal történő történő befolyásolá befolyásolásáva sával.l. Célkitűzése Célkitűzéseii elsődlege elsődlegesen sen nevelő jellegűek. jellegűek. Az eljárások eljárások az önkontroll javulását
serkentik.
A
viselkedésterápia
kivitelezésében
szerződés-jellegű
egyezség
megfogalm megfogalmazásá azására ra kerül kerül sor, a kölcsönösen kölcsönösen elfogadott elfogadott célok és eljárások eljárások rögzítése rögzítése érdekében. érdekében. A viselk viselkedé edéss általi általi megközel egközelítés ítéstt alkalm alkalmazó azó,, felelős felelősség ségtel teljes jes szak szakem embere berekk általá általános nosan an elfogad elfogadott ott etikai elvek alapján dolgoznak” (Franks és Barbrack, 1991, 553 old. nyomán). Több szerző hangsúlyoz hangsúlyozza, za, hogy mind a mai napig nem sikerült a viselkedést viselkedésteráp erápiák iák olyan meghatáro meghatározását zását megfog megfogalmazn almazni,i, amelyik, amelyik, ha nem is örvend örvend általános általános elfogadottsá elfogadottságnak gnak,, legalább legalább a szakembe szakemberek rek nagy részének részének álláspontjá álláspontjátt lenne lenne képes kifejezni. kifejezni. Ennek következmény következményeképp eképpen en sokan nem is próbálko próbálkoznak znak egy átfogó meghatár meghatározás ozással, sal, hanem inkább inkább beérik azoknak azoknak a meghatározó jegyeknek vagy elveknek a felsorolásával, amelyek viszonylagos egyetértés tárgyát képezik a szakemberek körében. alapelveitt azonosítják: Sloan és Mizes (1999) a viselkedésterápiák a viselkedésterápiák következő következő alapelvei 1. A magata magatartá rtáste steráp rápiák iák empiri empiriku kusan san mega megalapo lapozo zotta ttakk – úgy az elméleti elméleti mo modell dellek ek,, mint a klinikai klin ikai eljárások eljárások szigorú szigorú empirikus empirikus értékelések értékelések próbáját próbáját kell kiállják; kiállják; az objektivit objektivitás ás és a mérési eljárásokra eljárásokra fektetett fektetett hangsúly hangsúly meghat meghatározó ározó jellegűek jellegűek;; a következt következtetése etésekk útján nyert változ változók ók („infe („inferen rentia tiall variab variables les”) ”) elfoga elfogadh dható atókk ugyan ugyan,, de azzal azzal a feltéte feltételle llel,l, hogy hogy olyan módon határozzuk meg őket, amely lehetővé teszi mérésüket. 2. A pontos pontos mérések mérések jelent j elentőség őségének ének hangsúly hangsúlyozása ozása a viselkedéste viselkedésterápi rápiák ák objektivit objektivitását ását hivatott biztosítani – a magatartás magatartás módozatait, módozatait, mibenlétet és helyszínhez kötöttségét mérésekkel kell 98
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
kifejezni kifejezni;; a kezelés kezelés megkezd megkezdését ését megelőző megelőző mérések mérések szolgáltat szolgáltatják ják az alapszint alapszint paramétereit, paramétereit, amelye amelyekh khez ez a beava beavatk tkozá ozáss haték hatékony onyság ságát át mérik; érik; a mérések érések össze összefon fonódn ódnak ak a kezeléss kezeléssel, el, amelynek során rendszeresen alkalmazásra kerülnek; a közvetlen mérések (pl. a megfigyelés útján végzettek végzettek)) előnyt előnyt élveznek a közvetettek közvetettekkel kel (pl. önértékelési önértékelési skálák skálák eredményeivel) eredményeivel) szemben; szemben; elismerik elismerik ugyanakk ugyanakkor, or, hogy nem min minden den esetben esetben lehetséges lehetséges közvetlen közvetlen méréseket végezni. 3. A magat agatar artá tást steerápi rápiák ák képvi épvise selő lőii azt azt hird hirdeetik tik, hog hogy minde indenn vise viselk lked edés és a
tan tanulás ulás
törvénysz törvényszerűség erűségeinek einek rendelődi rendelődikk alá – a rosszul rosszul alkalmazko alkalmazkodó dó viselkedésform viselkedésformák, ák, hasonlóan a haték hatékony onyan an adaptá adaptáltak ltakho hoz, z, tanulá tanuláss útján útján alaku alakulna lnakk ki és rögzü rögzülnek lnek;; még azoknak azoknak a problémáknak az esetében is, amelyek biológiai eredetűnek tekinthetők (pl. szkizofrénia), szkizofrénia), a körny környeze ezett jelentő jelentőss szere szerepet pet játszik játszik azokn azoknak ak a formákn formáknak ak a kialak kialakítás ításába ában, n, amelye amelyekb kben en a zavar zavar kifejez kifejeződi ődik; k; az előbbiek előbbiek követk következm ezménye ényekép képpen, pen, úgy tekint tekintik ik,, hogy hogy nem mind minden en eset esetbe benn maga aga a zava zavarr jelei jeleitt mutató utató szem személy ély kell képez képezze ze a beav beavat atko kozá záss célpo célpont ntját ját;; eseten esetenkén kéntt hatéko hatékony nyabb abbna nakk vagy vagy célsze célszerűb rűbbn bnek ek bizony bizonyulh ulhat at a kliens kliens körny környeze ezetét tét alkotó alkotó jelentős személyek (pl. családtagok c saládtagok,, ápoló személyzet stb.) kezelése. kezelé se. 4. A magatart agatartás áster terápiá ápiákk az egyéni egyéni megköz egközelít elítésr ésree helyez helyezik ik a hangs hangsúly úlytt – a hagyomá hagyományos nyos diagn diagnos oszti ztika kaii kateg kategóri óriák ák,, bár szerep szerepet et játsz játszana anakk a viselk viselkedé edéss általán általános os vizsgálat vizsgálatának ának folyam folyamatáb atában an és a kezel kezelés és kido kidolgoz lgozásá ásában ban,, kevés kevés oly olyan an adatot adatot szolgá szolgáltat ltatna nakk az egyéni egyéni külön különbs bség égek ekrő ről, l, amely amelyek ek
felha felhasz szná nálh lhat atók ók
lenné lennéne nekk
a vise viselk lked edés és
meghat meghatáro ározó zóina inak k
megértéséb megértésében; en; ellenben ellenben nagyszám nagyszámú, ú, egyetlen egyetlen vizsgálati vizsgálati személyen személyen végzett végzett esettanulmány esettanulmány („sing („singlele-sub subjec jectt desig designn case case study study”) ”) igaz igazolta olta,, hogy hogy az idiog idiográfi ráfiás ás megköze egközelíté lítéss jelentős jelentős mérték mértékben ben járulha járulhatt hozzá hozzá az elméleti elméleti megköz egközelít elítés és és a klinik klinikai ai gyak gyakorla orlatt fejlődéséh fejlődéséhez; ez; Jacob és Pelham (2000) azt hangsúly hangsúlyozzák ozzák,, hogy az egyéni különbség különbségek ek függvényébe függvényében, n, az egyes személyek más és más értéket tulajdonítanak valamely sajátos megerősítő tényezőnek – szerintük ezek az egyéni sajátosságok sajátosságok
a genetikai genetikai
tényezőknek, tényezőknek,
a személyes személye s
tapasztalatoknak, valamint e tényezők kölcsönhatásának tulajdoníthatók. 5. Jell Jellem emző ző a vise viselk lked edés éste terá ráppiás iás megk egközel özelít ítés ésre re az a meggy eggyőz őződ ődés és,, hogy hogy a ross rosszu zull alkalmazk alkalmazkodó odó magatartá magatartásbe sbeli li megnyilv megnyilvánulás ánulások ok sokkal sokkal inkább inkább a cselekvés, cselekvés, mint mint a puszta beszélgetés útján változtathatók meg – a viselkedés mindenekelőtt mindenekelőtt az új magatartásformák gyako gyakorlá rlása sa és a kriti kritiku kuss helyze helyzetek tekke kell való való szem szembesülés besülés útján útján módosí ódosítha tható; tó; ezt az olyan olyan cselek cselekvés vésori orien entál táltt terápi terápiás ás össze összetev tevők ők biztos biztosít ítják ják,, mint mint pl. az ottho otthoni ni felada feladatok tok,, vagy vagy a szere szerepjá pjáték tékok ok;; szinté szinténn ebből ebből az elvből elvből fakadó fakadóan, an, –bár –bár a terape terapeut utaa jelentő jelentőss szere szerephe phezz jut „tanár „tanárké ként” nt” és facili facilitát tátork orként ént–, –, a teráp terápiás iás kapcso kapcsolat latot ot nem tekint tekintik ik a változ változást ást biztosí biztosító, tó, elsődleges fontosságú elemnek. 99
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
6. A viselked viselkedésteráp ésterápiák iák érdeklődés érdeklődésének ének középpon középpontjába tjábann a jelen idejű idejű történések történések állnak – bár elism elismeri erik, k, hogy hogy a múltb últbeli eli tört történ énés ések ek megis egism merése erése hozz hozzájá ájáru rulha lhatt a disz diszfunk funkcio cioná náli liss magatartá magatartásform sformák ák kialakulá kialakulásának sának megértéséhez megértéséhez,, hangsúlyo hangsúlyozzák zzák,, hogy az aktuális aktuális rosszul rosszul alkalmazk alkalmazkodó odó viselkedés viselkedés csak a jelenre való összponto összpontosítá sításs útján útján érthető meg és kezelhető hatékony hatékonyan; an; azt feltételezi feltételezik, k, hogy az egyes magatart magatartásform ásformák ák megerősít megerősítése ése esetenkén esetenkéntt olyan követ követke kezm zmény ények ek által által valósu valósull meg, amely amelyek ek külön különböz böznek nek azokt azoktól, ól, amely amelyek ek eredet eredetileg ileg e magatartá magatartások sok kialakulás kialakulását át eredményezt eredményezték ék (vagyis (vagyis a viselkedés viselkedés mú múltbeli ltbeli következményeinek következményeinek feltárása feltárása nem segít segít hozzá azoknak azoknak a mechanizm mechanizmusokn usoknak ak a megértéséhez megértéséhez,, amelyek amelyek a jelenben azt fenntartják). Spie Spieggler ler és Guev Guevre rem ment ent
(199 (1993) 3) szin szinté ténn megha eghatá táro rozzó
szer szerep epet et tula tulajd jdon onít ítan anak ak
a
viselkedé viselkedésterá sterápiák piák tudomány tudományos os megalapoz megalapozottsá ottságán gának, ak, jelenre irányul irányultság tságának ának és aktív aktív jellegének. jellegének. Ugya Ugyanak nakko korr tovább továbbii három három oly olyan an elemre elemre hívják hívják fel a figyelm figyelmet, et, amely amelyek ek hozzájá hozzájáruln rulnának ának a magatartásterápiákra jellemző megközelítés leírásához: kezelések – a viselkedésterápiás 1. „Élőben” alkalmazott („ ( „In Vivo”) kezelések viselkedésterápiás beavatkozások részben a kliens természetes környezetében kerülnek bevetésre; az ezek mögött meghúzódó elképzelés szerint a személy problémáját ott kell kezelni, ahol amaz jelentkezik; ezt támasztja alá az az elméleti tétel is, amelyik amelyik kim kimondja, ondja, hogy hogy az újonnan újonnan elsajátít elsajátított ott magatart magatartás ás akkor akkor rögzül rögzül a legha leghaték tékon onya yabb bban an,,
ha abba abbann a hely helyze zetb tben en kerü kerüll begy begyak akor orlás lásra ra,,
amely amelyik ikbe benn
utóla utólagg
alkalmazá alkalmazásra sra kerül; kerül; az élőben élőben történő történő kezelés kezelés nagyobb nagyobb hatékonys hatékonyságát, ágát, a kizárólag kizárólag rendelői (vagy (vagy laborató laboratórium riumi) i) beavatkoz beavatkozással ással szemben, szemben, pl. a fóbiák esetében, esetében, Williams Williams és Chambless (1994) is hangsúlyozzák. kezelési csoma csomagok gok („tr 2. A kezelési („trea eatm tmen entt pack packag ages es”) ”) alk alkalm almazás azásaa – ezek ezek két két vagy vagy több több viselk viselkedé edéste steráp rápiás iás eljárá eljáráss gyak gyakori ori együ együttes ttes alkalm alkalmazás azására ára vonat vonatkoz koznak nak a beavatkoz beavatkozás ás maxim aximáli áliss
haték hatékon onys yság ágán ának ak
bizt biztos osítá ítása sa
érdek érdekébe ében; n;
a
vise viselk lked edés és
kiért kiértéke ékelésén lésének ek
folyam folyamatá atában ban ezek ezek a csoma csomagok gok kettő kettőss funkc funkció iótt hivat hivatott ottak ak betölt betölteni eni:: egyré egyrész szről ről a kliens kliens problémájának különböző vetületeit (pl. magatartásbelieket, magatartásbelieket, emocionálisakat, emocionálisakat, kognitívakat) megragad megragadni, ni, másrészr másrészről ől pedig a több több forrásból forrásból származó származó információk információkra ra támaszko támaszkodás dás által fokoz fokozni ni a kiérté kiértéke kelés lés megb megbízh ízható atóság ságát; át; ami ami a szó szoro szoross értelm értelmébe ébenn vett vett kezelé kezelést st illeti, illeti, ebbe ebbenn a vona vonatk tkoz ozás ásba bann a több több eljá eljárá ráss együ együtt ttes es alkalm alkalmaz azás ásaa bizto biztosí síth that atja ja a problé probléma ma különböz különbözőő összetev összetevőinek őinek megragad megragadását, ását, tekinte tekintetbe tbe véve, hogy hogy más más és más megközelítést feltételezne feltételeznekk pl. a társas helyzeteke helyzetekett elkerülő elkerülő viselkedés viselkedés kiik kiiktatás tatásaa és a szociális szociális készségek elsajátítása. 100
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
3. A viselkedést viselkedésterápi erápiák ák együttm együttműköd űködésen ésen alapuló alapuló kezelések kezelések – a kliens és a terapeuta terapeuta közötti közötti együttmű együttműköd ködés és elve mindenekelőtt mindenekelőtt a kezelésben kezelésben bevetésre bevetésre kerülő kerülő eljárások eljárások kiválasztásában kiválasztásában jut kifejeződésre; ennek érdekében a terapeuta bemutatja a különböző különböző beavatkozási beavatkozá si módozato mód ozatokat, kat, valamint valamint az ezek hatékonyság hatékonyságára ára vonatk vonatkozó ozó bizonyí bizonyítékok tékokat, at, lehetővé lehetővé téve a kliens számára, hogy ezeknek az információknak a birtokában döntse el azt, hogy ezek közül melyik elyik eljá eljárá ráso soka katt
alkalm alkalmaz azzá zákk prob problém lémái ái
megol egoldá dása sa érde érdeké kébe ben; n; másod ásodso sorb rban an,, a
magatartás magatartásterá terápiás piásan an orientált orientált megköz megközelítések elítéseken en belül, belül, a klienst klienst jellemző jellemző módon módon bevonják bevonják saját kezelésének kivitelezésébe, kiképezve őt arra, hogy – a terapeuta irányítása mellett – ő maga legyen az, aki a beavatkozás egyes lépéseit kezdeményezi, végrehajtja és kiértékeli; ez a megköze egközelít lítés és egyrész egyrészről ről azzal azzal a nyeresé nyereségg ggel el kecse kecsegt gtet, et, hogy hogy a személy személy képessé képessé válik válik ezáltal arra, hogy a jövőben hasonló problémákkal szembesülve, azokat önerőből oldja meg; másodso másodsorban, rban, ilyen körülmén körülmények yek közepet közepette te nő a valószínűség valószínűségee annak, annak, hogy a kliens képes képes lesz lesz tartó tartósa sann megőr egőriz izni ni azok azokat at a válto változzások ásokat at,, amely amelyek ek a keze kezelés lés eredm eredmény ényeké eképpe ppenn bekövetkeztek bekövetkeztek magatartásában; az is feltételezhető, hogy a kliensek szubjektíven jobb közérzetn közérzetnek ek örvendenek örvendenek majd, majd, ha a kedvező kedvező változást változást saját erőfeszít erőfeszítéseik éseik eredményeként könyvelhetik el és nem a terapeuta beavatkozásának számlájára írják. Spieg Spiegler ler és Guevre Guevrem ment (1993) (1993) visz viszony onylag lag terjede terjedelm lmes es listá listáját ját teszi teszikk közzé közzé azokn azoknak ak a tévhi tévhite tekn knek ek – vagy vagy mítosz ítoszok oknak nak – amely amelyek ek által általán ános osan an elte elterj rjed edte tekk a vise viselke lkedést désterá erápi piák ákra ra vonatkozólag: 1. A viselkedésterápia a tanulás jól meghatározott törvényeinek alkalmazása. 2. A viselkedésterápia közvetlenül megváltoztatja a tüneteket. 3. A klie kliens ns és a terap terapeu euta ta közö között ttii biza bizalm lmon on alapu alapuló ló kapcs apcsol olat at nem nem bír bír jelen jelentő tősé ségg ggel el a viselkedésterápián belül. 4. A viselk viselkedés edéster terápi ápiaa nem nem foglalk foglalkozi ozikk oly olyan an érzelm érzelmii problém problémákk ákkal, al, mint amilye amilyenek nek a depresszió vagy a csökkent önértékelés. 5. A viselk viselkedés edéster terápi ápián án belül, belül, általába általában, n, kevés kevés szóbel szóbelii közlé közléss folyik folyik a terape terapeuta uta és a kliens kliens között. 6. A kliens együttműködése nem képezi a viselkedésterápia sikerességének feltételét. 7. A legtöbb kliens viselkedésterápiával kevesebb mint öt ülés alatt kezelhető. 8. A vise viselk lked edés éste terá ráppia
nem nem alk alkalmaz almazha ható tó a mentá entáli liss foly folyam amat atok ok (pl. (pl. gond gondol olat atok ok))
megváltoztatása céljából. 9. A pozitív megerősítés hatékonyabban alkalmazható gyermekeknél, mint felnőtteknél. 10. Számos viselkedésterápiás beavatkozás alkalmaz fájdalmas vagy kellemetlen eljárásokat. 101
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
11. A viselked viselkedésteráp ésterápia ia elsődleg elsődlegesen esen olyan, olyan, viszony viszonylag lag egyszerű egyszerű problémák problémákkal kal foglalkozik, foglalkozik, mint amilyenek a fóbiák (pl. kígyóktól való kóros félelem) vagy a nem kívánatos szokások (pl. dohányzás). 12. A viselkedéster viselkedésterápia ápia olyan olyan biológiai biológiai eljárásoka eljárásokatt alkalmaz alkalmaz,, mint mint pl. a gyógyszeres gyógyszeres kezelés vagy a lobotómia. 13. A viselkedésterapeuta határozza meg a kliens kezelésének célkitűzéseit. 14. A viselkedésterapeuta közvetlen felelősséget vállal fel a kezelés sikerességéért. A magatartás magatartásteráp terápiás iás beavatk beavatkozás ozások ok lényeges lényeges összetevő összetevőjét jét képezi képezi azoknak a viselkedésbeli viselkedésbeli megny egnyil ilvvánul ánulás ások okna nakk
az azon azonos osít ítás ása, a,
amely amelyek ekre re a kezel ezelés és irán irányyul. ul. Stur Sturm mey (199 (19966) a
következőkben foglalja össze a célviselkedés (’target behavior’) kiválasztásának különböző szerzők által javasolt kritériumait: − Válas Válassz szuk uk ki azt a prob problém lémát, át, amelyi amelyike kett a kliens, kliens, vagy vagy hozzát hozzátart artoz ozói, ói, vagy vagy gondo gondozó zóii a legkellemetlenebbnek éreznek. − Válas Válassz szun unkk ki egy enyhe enyhe problém problémát át annak annak érdekében érdekében,, hogy hogy biztos biztosíts ítsuk uk a kliens kliens vagy vagy a gondozó együttműködését. − Válasszuk ki ki azt a viselkedést, amelyik megváltoztatása megváltoztatása könnyen valósítható valósítható meg. − Válasszu Válasszukk ki azt azt a „kulcsvis „kulcsviselked elkedést” ést” amelyik amelyik az összes összes célmagatartás célmagatartás közül közül a legnagyobb mértékű változás ígéretével kecsegtet. − Taní Taníts tsuk uk meg meg a klien klienst st olya olyann funk funkcion cionál ális isan an össz összefü efügg ggőő vise viselk lked edés ések ek kivit kivitelez elezésé ésére re,, amelyek egymással összeegyeztethetetlenek. − Válasszuk Válasszuk ki azokat azokat a célviselked célviselkedések éseket, et, amelyek amelyek fizikai fizikai veszélyt jelentenek jelentenek a kliens, vagy más személyek számára. − Válasszu Válasszukk ki azokat azokat a célviselk célviselkedések edéseket, et, amelyek amelyek nagy valószín valószínűségg űséggel el állandósulhatnak állandósulhatnak.. − Válasszu Válasszunk nk ki egy olyan olyan helyette helyettesítő sítő viselkedést, viselkedést, amelyik nagyon nagyon értékes. − Válas Válassz szun unkk ki olya olyann hely helyet ette tesí sítő tő vise viselk lked edése éseke ket, t, amely amelyek ek fonto fontosa sakk más magat magatart artáso ások k kialakítása szempontjából. − Válas Válassz szun unkk ki olyan helye helyette ttesít sítőő visel viselke kedése déseke ket,t, amely amelyek ek javítjá javítjákk a körny környez ezeth ethez ez való alkalmazkodás hatékonyságát. − Összpontosítsunk Összpontosítsunk az aktuális kontingenciák kontingenciák hatékonyságának hatékonyságának fokozására. − Válasszuk Válasszuk ki a megválto megváltoztat ztatás ás érdekében érdekében azokat a magatartá magatartások sokat, at, amelyek amelyek a fejlődési/vagy lokális normákkal összeegyeztethetőek. − Válass Válasszu zukk ki azokat azokat a célvis célviselk elkedé edések seket et amelye amelyekk a siker sikeres es teljes teljesítm ítmény ény szempont szempontjábó jábóll mérvadóak. 102
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
− Válas Válassz szuk uk ki azok azokat at a célvi célvise selk lked edés ések eket et
amely amelyek ek szoc szociá iális lisan an pozi pozití tívv elbírá elbírálás lásban ban
részesülnek. − Válass Válasszu zukk ki azokat azokat a célviselk célviselkedé edések seket et amelye amelyekk a sikere sikeress és a siker sikertel telen en teljesí teljesítmény tmény elkülönítésének képességét fokozzák. − Válasszu Válasszukk ki azokat azokat a célviselk célviselkedések edéseket, et, amelyek amelyek kezelésének kezelésének elmulasztá elmulasztása sa esetén a kliens kliens prognózisa prognózisa gyenge maradna. mara dna. (Sturmey, 1996, 154 old.). A viselkedésterápiák eszköztárához tartozó eljárások három csoportja csoportja különíthető el. Az Atípusú beavatkozások beavatkozások az érzelmi vetület (A ( Affect) módosítását módosítását tűzik tűzik ki elsődleges elsődleges célul, míg a Btípusho típus hozz tartoz tartozók ók közvet közvetlen lenül ül a rosszu rosszull alkalm alkalmazk azkodó odó,, vagy vagy egyene egyenesen sen kóros kóros viselke viselkedések désekre re E-típusú eljár eljárások ások azokat (Behavi ehavior) or) hatnak hatnak;; végül, végül, az E-típusú azokat a reakc reakciók iókat at igyek igyekezn eznek ek mód módosí osítani tani,, amelye amelyekk által által a körny környez ezet et (hozz (hozzáta átarto rtozó zók, k, nevelők nevelők stb. stb. – Environm nvironment) ent) a kliens magatartására magatartására reagál (Carson és Butcher, 1992). Az A-típus képvi képvise selői lői közö között tt találh találhat atjuk juk meg az elárasz elárasztás tás techni techniká káját ját és az implóziós implóziós terápiá terápiát.t. E két eljárás eljárás egyar egyaránt ánt a kiolt kioltás ás elvén elvén alapul alapul,, mely szerin szerintt azok azok a feltéte feltételes les reakció reakciók, k, amelyeket amelyeket nem erősítenek erősítenek meg, meg, elmaradnak elmaradnak.. Mindkettő Mindkettőjük jük esetében esetében a klienst klienst a szorongás szorongástt kiváltó helyzettel szembesítik, az erőteljes emocionális reakció kiváltása érdekében. A különbség közöttük abban abban áll, hogy hogy míg míg előbbi előbbi keret keretén én belül belül a félelm félelmetes helyz helyzete etett csak csak el kell képzeln képzelnie, ie, addig addig az utóbbi utóbbi alkalmaz alkalmazása ása során a szó szoros szoros értelmében értelmében meg kell küzdenie küzdenie azzal azzal a valódi élethelyzettel, amelyiket félelmetesként értékeli. A B-típusú megkö megközelíté zelítések sek legismertebb legismertebb formái formái a zsetonok zsetonokkal kal való gazdálkodá gazdálkodáss („token econ econom omic ics” s”), ),
a
mintá intázzás
(„m („model odelin ingg”)
és
az önér önérvé vény nyes esít ítés és
trén trénin ingg
(„as („asse sert rtiv iven enes esss
traini training ng/th /thera erapy” py”). ). Az első ezek ezek közül közül oly olyan an rendsze rendszert rt terem teremt meg, amelyi amelyike kenn belül belül a kliens kliens (általában gyermek vagy súlyos mentális zavarban szenvedő, kórházban kezelt felnőtt személy) jól alkalmazko alkalmazkodó, dó, illetve illetve kívánato kívánatoskén skéntt definiált definiált viselked viselkedésbeli ésbeli megnyilv megnyilvánulá ánulásait sait olyan olyan zsetonokkal zsetonokkal honorá honorálják lják,, amelye amelyekk kül különb önböz özőő javakra javakra (édesség (édességre, re, játéko játékokr kraa stb.) stb.) váltha váltható tókk be. A min mintázá tázáss bevetése esetén a kliens valaki másnál figyelheti meg az elvárt magatartás kivitelezését és ezt a személyt utánozva sajátíthatja el annak kivitelezését. Ezzel kapcsolatban McDermott és Jago (2001) mégis mégis fontosnak fontosnak tartják tartják hangsúlyoz hangsúlyozni, ni, hogy hogy a mo modellk dellkövetés övetés – amelyiknek amelyiknek eleme eleme amúgy amúgy minden egyes terápiában felismerhető – több az egyszerű utánzásnál, tekintetbe véve, hogy végső célja az adott adott magatar agatartás tásform formaa sajáttá sajáttá tétele, tétele, ami ami egyú egyútta ttall azt is jelent jelenti,i, hogy hogy a személy személy rányom rányomja ja az elsajátít elsajátított ott viselked viselkedésre ésre a saját cselekv cselekvési ési stílusa stílusa megkülön megkülönbözt böztető ető jegyeit. jegyeit. Végül, Végül, az önérvényesítés (magabiztosság) tréning a passzív-, illetve az agresszív viselkedés alternatívájának megtanítását tűzi 103
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
ki célul, annak annak érdeké érdekébe ben, n, hogy hogy a kliens kliens legyen legyen képes képes alapv alapvető ető jog jogain ainak ak érvény érvénytt szerez szerezni ni a hétköznapi kapcsolatokon belül. Végül, ami az E-típusú az E-típusú viselkedéste viselkedésterápi rápiás ás beavatkoz beavatkozások ásokat at illeti, illeti, ezek értelemszerűe értelemszerűenn nem annyir annyiraa struk struktu turál ráltak tak,, mint mint a másik ásik két kategó kategóriá riátt képvis képviselő elők. k. Ezeke Ezekett mind inden en egyes egyes esetbe esetbenn a terape terapeuta uta a kliens kliens és közve közvetlen tlen személyi személyi vagy vagy tárgy tárgyii körny környeze ezete te figyel figyelem embe be vételév vételével, el, egyénre egyénre szabo szabotta ttann kell kell megterv egtervezz ezze, e, annak annak érdekéb érdekében, en, hogy hogy a kliens kliens magatart agatartásá ásának nak változ változása ása számára számára megteremtse a legmegfelelőbb körülményeket. A viselkedéste viselkedésterápiá rápiáss eljárások eljárások viszonylag viszonylag átfogó átfogó bemutatá bemutatása sa a Jacob és Pelham Pelham (2000) által írt fejezetben található meg. viselkedésterápiák iák hatékonyság hatékonyságára ára vonatkoz Ami Ami a viselkedésteráp vonatkozóó vizsgálat vizsgálatoka okatt illeti, illeti, ezek a lehető legkedvezőbb eredményekkel zárultak. Nem véletlen, hogy az Amerikai Pszichológusok Egyesülete Klinik Klinikai ai Pszich Pszicholó ológi giaa részleg részlegének ének bizott bizottság ságaa (Task (Task Force Force on Promo Promotion tion and and Dissem Dissemina inatio tionn of Psycho Psycholog logica icall Proced Procedure uress of Divisi Division on 12 [Clini [Clinical cal Psycho Psycholog logy] y] of the Ameri American can Psycholo Psychologic gical al Associat Association) ion) által által végzett vizsgálat vizsgálat a magatartás magatartásterá terápiák piák különböz különbözőő formáit formáit a sajátos sajátos pszichológiai pszichológiai problémák kezelésében alkalmazható leghatékonyabb eljárások között tünteti fel (Chambless és mtsai., 1998; Chambless és Ollendick, 2001). Kulcsfogalmak „In Vivo” kezelések akkomodáló cselekvések algoritmizált cselekvéssorozatok asszimiláló asszimiláló cselekvések A-típusú beavatkozások átkeretezés belső cselekvések csel ekvések B-típusú beavatkozások célviselkedés életvitel módosítása Etípusú eljárások formális formális cselekvések gondolatok gátlása imaginációs technikák informális cselekvések ingerek kontrollja kezelési csomagok kognitív átstrukturálás
kognitív kontroll magatartásterápiák neurolingvisztikai programozás nyílt cselekvések ökológiai környezet önkontroll otthoni feladatok paradox utasítások utasítás ok problémák megelőzése megelőzés e pszichoterápiás rituálék funkciói f unkciói relaxáció rituálé rutin alkalmazása terápiás érés terápiás ülésen belüli cselekvések terápiás ülésen kívüli cselekvések viselkedésterápiák alapelvei viselkedésterápiák hatékonysága
104
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Összefoglaló Összefoglaló kérdések Mit értünk pszichoterápiás rituálékon? Milyen alapelvet ültetnek át a gyakorlatba a pszichoterápiás rituálék? Milyen összefüggés van a pszichoterápiás rituálék és a verbális kommunikáció között? Mit képesek mozgósítani a pszichoterápiás rituálék? Melyek a pszichoterápiás rituálék alapvető funkciói? Miben fedezhető fel a pszichoterápiás rituálék hatékonyságának forrása? Milyen feladatok megvalósítása biztosítja a terápiás érés folyamatát? A cselekvés milyen formáit különíthetjük el? Mik a terápiás üléseken kívüli cselekvések? Mik a terápiás ülésen belüli cselekvések? Mik a formális cselekvések? Mik az informális cselekvések? Melyek a paradox beavatkozások jellegzetes mozzanatai? Milyen elveket kell szem előtt tartani a terápiás feladatok megfogalmazásakor? Milyen körülmények biztosítását hangsúlyozza Sargent a rituálék végrehajtásakor? Milyen szerepet játszanak az otthoni gyakorlatok a pszichoterápiás stratégián belül? Hogyan mutassuk be az otthoni feladatokat? Hogyan határozhatjuk meg a viselkedésterápiákat? Melyek a viselkedésterápiák alapelvei? Milyen mítoszok terjedtek el a viselkedésterápiákra vonatkozóan?
105
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
AJÁNLOTT IRODALOM
Aguilera, D.C. (1998): Crisis Intervention. Theory and Methodology, St. Louis, Mosby. André, C. (2000): A félénkség, félénkség, Budapest, Budapest, Osiris. Bandler, R. (1995): Elmés változások, Budapest, Bioenergetic Kft. Bandler, Bandler, R. and Grinder, J. (1990): Frogs Into Princes. Princes. Neuro Linguistic Linguistic Programm Programming, ing, London, Eden Grove Ed. Barber, J.P., Liese, B.S., Abrams, M.J. (2003): Development of the Cognitive Therapy Adherence and Competence Scale. Psychotherapy Research. 13(2) 205–221. Barker, P. (1991): Using Metaphors in Psychotherapy, New York, Brunner/Mazel, Publishers. Beck, A.T. (1985): Cognitive Cognitive Therapy, T herapy, Behavior Therapy, Psychoanalysis, and Pharmacotherapy. Pharmacotherapy. A Cog CogNiti Nitive veCo Connti tinu nuum um,,
in M. Mah Mahoney oney,, A. Free Freem man, an, (eds (eds.) .) (19 (1985): 85): Cog Cogniti nition on and and
Psychotherapy, New York, Plenum Press. Beck, Beck, A.T. (1991): Cognitive Cognitive Thera T herapy. py. A 30-Year Retrospectiv Retrospective, e, American American Psycholog Psychologist, ist, Vol. 46, Vol. 46, No. 4, 368-375 old. Beck, A.T. (2001): A gyűlölet fogságában, Budapest, Háttér Kiadó. Beck, Beck, A.T., Emery, Emery, G. (1999): (1999): A szorong szorongáso ásoss zavarok zavarok és fóbiák fóbiák kognití kognitívv szem szemlélete, lélete, Budapest Budapest,, Animula. Beck, Beck, A.T., A.T., Greenb Greenberg erg,, R.L. (1991): (1991): Hogyan Hogyan kűzdhe kűzdhetjü tjükk le a depres depressz sziót iót?, ?, in Vajda, Vajda, M.: A depresszió kognitív viselkedésterápiája, Budapest, Végeken. Beck, A.T., Rush, A.J., Shaw, B.F. Emery, G. (2000): A depresszió kognitív terápiája, Budapest, Animula. Beck, A.T., Steer, R.A. (1988): Beck Hopelessness Scale Manual, San Antonio, The Psychological Corporation, Harcourt Brace Jovanovich, Inc. Beck Beck,,
J.S. J.S.
(200 (2002) 2)::
Kog Kognit nitív terá teráppia: ia:
kezd ezdőkn őknek
és hala haladó dókknak. ak.
Bud Budape apest.
Mag Magyar yar
Viselkedéstudományi és Kognitív Terápiás Egyesület. Berman, Berman, P.S. (1997): Case Conceptua Conceptualizati lization on and Treatment Treatment Planning. Planning. Exercises Exercises for f or Integrating Theory with Clinical Practice, London, Sage Publications. Bennett-Levy, J., Lee, N., Travers, K. és mások (2003): Cognitive Therapy from the Inside: Enhancing Therapist Skills Through Practising What We Preach. Behavioural and Cognitive Psychotherapy, 31, 143–158. 106
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Bittman, B. (1995): Reprogramming Pain. Transform Pain and Suffering into Health and Success, Norwood, NJ, Ablex Publishing Publishing Corporation. Blagys; M.D., Hilsenroth, M.J. (2000): Distinctive features of short-term psychodynamicinterpers interpersonal onal psychoth psychotherap erapy: y: A Review of the Comparat Comparative ive Literatu Literature. re. Clinical Clinical Psychology: Psychology: Science and Practice; Summer 2000; 7, 2; pg. 167-187. Blagys, M.D., Mark J. Hilsenroth, M.J. (2002): Distinctive activities of cognitive–behavioral therapy. A review of the comparative psychotherapy process literature. Clinical Psychology Review, Review, 22, 671–706. Blanchard, E.B., Hickling, E.J., Malta, L.S. és mások (2004): One- and two-year prospective follow-up of cognitive behavior therapy or supportive psychotherapy. Behaviour Research and Therapy. 42. 745–759. Burkhard, P., et al eds. (1996): Munich Lectures on Hypnosis and Psychotherapy, Munich, M.E.G.Stiftung. Burns, G.W. (2001): 101 Healing Stories. Using Metaphors in Therapy, New York, John Wiley& Sons, Inc. Burrow Burrows, s, G.D., G.D., Stanley Stanley,, R.O., R.O., Bloom Bloom,, P.B., P.B., eds, eds, (2001): (2001): Inte Interna rnatio tiona nall Handb Handbook ook of Clinica Clinicall Hypnosis, New York, John Wiley& Sons Ltd. Butler, A.C., Chapman, J.E., Forman, E.M., Beck, A.T. (2005): The empirical status of cognitive behavioral therapy: A review of meta-analyses. meta-analyses. Clinical Psychology Psychology Review. Article in press. Chan, Chan, C.S. C.S. (1993) (1993):: If It Runs Runs In Your Family Family:: Depres Depressio sion. n. Reduc Reducing ing Your Risk, New York, York, Bantham Books. Citren Citrenbau baum m, C.M., C.M., King, King, M.E., M.E., and and Cohen Cohen,, W.I. W.I. (1985 (1985): ): Mod Modern ern Clini Clinical cal Hypn Hypnosi osiss for Habit Habit Control, New York, W.W.Norton & Co. Clarkson, P., Pokorny, M., eds. (1994): The Handbook of Psychotherapy, London, Routledge. Comer, R.J. (2000): A lélek betegségei. Pszichopatológia, Budapest, Osiris Kiadó. Cooper, C.L., ed. (1986): Improving Interpersonal Relations, Hampshire, Wildwood House, Ltd. Cotton Cotton,, D.H.G. D.H.G. (1990): (1990): Stress Stress Manag Managem ement ent.. An Integ Integrat rated ed Approa Approach ch to Therapy Therapy,, New New York, York, Brunner/Mazel Publishers. Cott Cottra raux ux,, J. (1998 (1998): ): Inve Invent ntai aire re abrég abrégéé de dépr dépres essi sion on de Beck, Beck, in J.D. Guelf Guelfii (sou (souss direc direct.) t.):: L’évaluation clinique standardisée en psychiatrie, Paris, Pierre Fabre. Crits-Christoph, P., Connolly, M.B., Gallop, R., Barber, J.P., et al (2001): Early improvement during during manualmanual-gui guided ded cognitive cognitive and dynamic dynamic psychot psychothera herapies pies predicts predicts 16-week 16-week remission status. The Journal Journal of Psychotherapy Psychotherapy Practice and Research; 10, 3; 145-154. 107
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Dafinoiu, I. (2000): Elemente de psihoterapie integrativă, Iaşi, Polirom. Dafinoiu, I., Vargha, J.L.: Hipnoza clinică. Tehnici de inducţie. Strategii terapeutice, Iaşi, Polirom. Di Vita Woody, J. (1992): Treating Sexual Distress, London, Sage Publications. Dobson, Dobson, K.S., Kendall, P.C., P.C., eds. (1993): (1993): Psychopa Psychopatholo thology gy and Cognition, Cognition, San Diego, Diego, Academic Press. Dobson, K.S., Khatri, N. (2000): Cognitive Therapy: Looking Backward, Looking Forward. Journal of Clinical Psychology. Vol. 56(7), 907–923 Dryden, W. (1999): Cum poate fi depăşit sentimentul de vinovăţie, Bucureşti, Editura Polimark. Dryden, W. (2000): Cum poate fi depăşită starea de supărare, Bucureşti, Editura Polimark. Eckenrode, J., ed. (1991): The Social Context of Coping, New York, Plenum Press. Eells, Eells, T., ed. (1997): (1997): Hand Handboo bookk of Psycho Psychothe therap rapyy Case Case Formu Formulati lation, on, New York, York, The Guilford Guilford Press. Eimer, B.N., Freeman, A. (1998): Pain Management Psychotherapy. A Practical Guide, New York, John Wiley & Sons, Inc. Ekman, Ekm an, P., Davidson, Davidson, R.J., eds. (1994): (1994): The Nature Nature of Emotion. Emotion. Fundame Fundamental ntal Question Questions, s, New York, Oxford University Press. Ellis, A. (1985): Expanding Expanding the ABC-s of RationalRational-Emotiv Emotivee Therapy, Therapy, in M. Mahoney, A. Freeman, (eds.) (1985): Cognition and Psychotherapy, New York, Plenum Press. Ellis, A. (1990): How Can Psychological Traitment Aim to Be Breafer and Better? – The Rational Emotive Approach to Brief Therapy, in J.K. Zeig and S G. Gilligan (eds.): Brief Therapy, New York, Yor k, Brunner/Mazel Publ. Ellis, Elli s, A., Dryden, Dryden, W. (1997 (1997): ): The Practice Practice of Ration Rational al Em Emoti otive ve Behavi Behavior or Therap Therapy, y, New York, York, Springer Publishing Company. Ellis, A., Harper, R.A. (1977): A New Guide to Rational Living, Hollywood, CA, Wilshire Book Company. Eysen Eysenck, ck, M.W., M.W., Keane, Keane, M.T. (1997 (1997): ): Kognit Kognitív ív pszic pszichol hológ ógia. ia. Hallgató Hallgatóii kézik kéziköny önyv, v, Budapest Budapest,, Nemzeti Tankönyvkiadó. Facchinetti, F., Tarabusi, M., Volpe, A. (2004): Cognitive-behavioral Cognitive-behavioral treatment decreases cardiovascular and neuroendocrine reaction to stress in women waiting for assisted reproduction. Psychoneuroendocrinology. 29. 162–173. Federspiel, K., Karger, I.L. (1998): A lélek egészségkönyve, Budapest, Kossuth Kiadó. Franks, C.M., Barbrack, C.R. (1991): Behavior Therapy with Adults: An Integrative Perspective for the Nine Ninetie ties, s, in M. Hers Hersen, en, A.E. A.E. Kazdin Kazdin,, A.S. A.S. Bellac Bellackk (eds. (eds.): ): The Clini Clinical cal Psychol Psychology ogy Handbook, Second Edition, New York, NY, Pergamon Press. 108
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Garber, J., Dodge, K.A., eds. (1991): The Development of Emotion Regulation and Dysregulation, Cambridge, Cambridge University Press. Garfield, S. and Bergin, A. eds. (1994): Handbook of Psychotherapy and Behavior Change, New York, Wiley. George George,, E., Iveso Iveson, n, C., Raatner, Raatner, H. (1995) (1995):: Megold Megoldásk ásközp özpont ontúú terápi terápiaa – a de ShazerShazer- modell, modell, Budapest, Animula. Gilbert, P. (1992): Counselling for Depression, London, Sage Publications. Greist, J.H., Jefferson, J.W. (1992): Depression and its Treatment, Revised Edition, Washington, DC, American Psychiatric Press Grind Grinder, er, J., Bandle Bandler, r, R. (1981): (1981): TranceTrance-form formati ation ons. s. NeuroNeuro-Lin Lingu guist istic ic Progr Programm amming ing and the Structure of Hypnosis, Moab, Utah, Real People Press. Grinder, J., Delozier, J., Bandler, R. (1977): Patterns of the Hypnotic Techniques of Milton H. Erickson, M.D., Vol. II., Cupertino, CA, Meta Publications. Haley, J. (1986): Uncommon Therapy, New York, W.W. Norton and Co. Haley, J. (1991): Problem-Solving Therapy, New York, Harper and Row. Hallam, R. (1992): Counselling for Anxiety Problems, London, Sage Publications. Hargie, O., Saunders, C., Dickson, D. (1994): Social Skills in Interpersonal Communication, Third Edition, London, Routledge. Havens, R.A., and Walters, C. (1989): Hypnotherapy Scripts, New York, Brunner/Mazel Publisher. Hawkins, P.J. (1994): Perspectives in Clinical Hypnosis, Univ. of Sunderland. Hersen, M., Kazdin, A.E., Bellack, A.E.eds. (1991): The Clinical Psychology Handbook, Second Edition, New York, NY, Pergamon Press. Hollon, S.D. (2003): Does Cognitive Therapy Have an Enduring Effect? Cognitive Therapy and Research, Research, Vol. 27, No. 1, pp. 71–75. Hollon, Hollon, S.D., Beck, A.T. (1986): Cognitiv Cognitivee and Cognitive Cognitive-Beh -Behavior avioral al Therapies, Therapies, in S. Garfield, and A. Bergin (eds.): Handbook of Psychotherapy and Behavior Change, New York, Wiley. Huber, W. (1987): Psihoterapiile, Bucureşti, Ştiinţă şi tehnică. Hunter, M. ed. (1994): Frontiers of Hypnosis, West Vancouver, Seawalk. Hunter, M.E. (1988): Daydreams for Discovery. A Manual for Hypnotherapists, West Vancouver, SeaWalk Press. Ingram Ingram,, R.E. ed. (1986) (1986):: Inform Informati ation on Proces Processin singg Approac Approaches hes to Clinic Clinical al Psych Psycholog ology, y, Orlando, Orlando, Academic Press, Inc. Kaplan, R.M., Sallis, J.F., Jr., Patterson, T.L. (1993): Health and Human Behavior, New York, McGraw-Hill, Inc. 109
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Karasu, Karasu, T.B. (1980) (1980):: Gener General al Princ Principle ipless of Psych Psychoth othera erapy py,, in T.B. Karasu Karasu,, L. Bellak Bellak (eds.): (eds.): Specialized Techniques in Individual Psychotherapy, New York, Brunner/Mazel Publishers. Kendall, Kendall, P.C., Vitousek Vitousek,, K.B., Kane, K ane, M. (1991): Thought Thought and Action Action in Psychothe Psychotherapy: rapy: CognitiveCognitiveBehav Behavio iora rall Appr Approa oach ches es,, in M. Hers Hersen en,, A.E. A.E. Kazdi Kazdin, n, A.S. A.S. Bella Bellack ck (eds (eds.) .):: The Clinic Clinical al Psychology Handbook, Second Edition, New York, NY, Pergamon Press. Kleinke Kleinke,, C.L. C.L. (1994) (1994):: Commo Commonn Princi Principle pless of Psycho Psychothe therap rapy, y, Pacific Pacific Grove, Grove, CA, Brook Brookss Cole Publishing Company. Kopp, M., Foris, N. (1993): A szorongás kognitív viselkedésterápiája, Budapest, Végeken. Kuyken, W. (2004): Cognitive therapy outcome: the e.ects of hopelessness in a naturalistic outcome study. Behaviour Research and Therapy. 42. 631–646. Lawson, D.J., Thorpe, G.L., Kingery, L.R., et al (2004): Responding to Questions About Thoughts Attenuates Responses to Questions About Feelings: Further Exploration of the Situational Self-Statement and Affective State Inventory. Journal of Rational-Emotive & CognitiveBehavior Therapy, Vol. 22, No. 1. pag. 59-70. Leahy, R.L. (1997a): Cognitive Therapy Interventions. In R.L. Leahy, R. (ed.): Practicing Cognitive Therapy. A Guide to Interventions, London, Jason Aronson. Leahy, Leahy, R.L. R.L. (1997 (1997b): b): Reflec Reflectio tions ns on Cogni Cognitiv tivee Therapy Therapy,, In R.L. Leahy Leahy,, R. (ed.): (ed.): Practi Practicing cing Cognitive Therapy. A Guide to Interventions, London, Jason Aronson. Lindsay, Lindsay, S.J.E., Powell, G.E. eds. (1994): (1994): The T he Handbook Handbook of Clinical Adult Adult Psycholog Psychology, y, Second Edition, London, Routledge. Lyons Lyons,, L.C., L.C., Woods Woods,, P.G. P.G. (1991 (1991): ): The Efficac Efficacyy of Ration Rational/ al/Em Emoti otive ve Therap Therapy: y: A Quantit Quantitativ ativee Review of the Outcome Research, Clinical Psychology Review, Vol. 11, No. 4, pp. 357-369. Mahoney Mahoney,, M. and Freeman, Freeman, A. eds. (1985): (1985): Cognit Cognition ion and Psycho Psychoth thera erapy, py, New York, Plenum Plenum Press. Marmor, J. (1980): Recent Trends in Psychotherapy, The American Journal of Psychotherapy, 137, 4, 409/416. Martin, Martin, G., Pear, J. (1978 (1978): ): Behavi Behavior or Mod Modifi ificat cation ion:: What What It Is And How To Do It, It, Englewood Englewood Cliffs, NJ, Prentice-Hall, Inc. McDermott, I., O’Connor, J. (1998): Az NLP és az egészség, Budapest, Bioenergetic. Mead, D.E. (1990): Effective Supervision, New York, Brunner/Mazel Publ. Miller, B.C., Card, J.J., Palkoff, R.L., Peterson, J.L., eds. (1992): Preventing Adolescent Pregnancy, London, Sage Publications. Mirabel-Sarron, C., Riviere, B. (1993): Précis de thérapie cognitive, Paris, Dunod Thérapie.
110
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Mura Mu ran, n, J.C. J.C. (199 (1991) 1):: A Refor Reform mulati ulation on of the the ABC ABC Mod Model el in Cogn Cognit itiv ivee Psych Psychot othe herap rapies ies:: Implications for Assessment and Treatment, Clinical Psychology Review, Vol. 11, No. 4, pp. 399-418. Murphy Murphy,, P.M., P.M., Kupshik Kupshik,, G.A. G.A. (1992) (1992):: Loneli Loneline ness ss,, Stress Stress and Well-Bei Well-Being ng.. A helper’ helper’ss gui guide, de, London, Tavistock/Routledge. Neimeyer, R.A., Mahoney, M.J., eds. (1999): Constructivism Constructivism in Psychotherapy. Psychotherapy. Washington, Washington, DC, American Psychological Association. Neimeyer, R.A., Raskin, J.D., eds. (2000): Constructions Constructions of Disorder. Disorder. Meaning-Making Frameworks for Psychotherapy. Washington, DC, American Psychological Association. Németh, A. (1994): Kényszerbetegség, Budapest, Cserépfalvi Psychoeducatio. O'Con O'Connor nor,, J., Seym Seymour, our, J. (1990): (1990): Introdu ntroducin cingg NeuroNeuro-Ling Linguis uistic tic Progr Programm amming ing.. San Francisco Francisco,, Harper Collins Publ.. O'Hanlon, W.H., Weiner-Davis, M. (1995): L'Orientation vers les Solutions, Bruxelles, SATAS. Padesky, C.A. (1993): Socratic Quetioning: Changing Minds or Guiding Discovery. Keynote address delivered at the European Congress of Behavioural and Cognitive Therapies, London, September 24, 1993. www.padesky.com Padesky, C.A., Mooney, K.A. (1990): Clinical Tip Presenting the Cognitive Model to Clients. International Cognitive Therapy Newsletter. 6. 13-14. Perris, C. (2000): Psihoterapia pacientului dificil. Ghid practic de abordare cognitivă în serviciile de sănătate mintală, Bucureşti, Editura Hestia. Peseschk Peseschkian, ian, N. (1986): Psychoth Psychotherapy erapy of Everyday Life. Training Training in Partnershi Partnershipp and Self-Help, Berlin, Springer Verlag. Peseschkian, N. (1987): Positive Psychotherapy, Berlin, Springer Verlag. Peseschkian, N. (1991): A tudós meg a tevehajcsár. Keleti történetek, nyugati lelki bajok, Budapest, Helikon Kiadó. Pezdek, K., Banks, W.P., eds. (1994): The Recovered Memory/False Memory Debate, New York, Academic Press, Inc. Powell, T.J., Enright, S.J. (1993): Anxiety and Stress Management, London, Routledge. Powe Power, r, M., Dalg Dalgle leis ish, h, T. (1997 (1997): ): Cogn Cognit itio ionn and and Em Emot otio ion. n. From From Orde Orderr to Diso Disord rder er,, Hove, Hove, Psychology Press, Publishers. Ross, R.R., Altmaier, E.M. (1994): Intervention in Occupational Stress, London, Sage Publications. Rossi, E. L. and Cheek, D.B. (1988): Mind-Body Therapy, New York, W.W. Norton and Co. Rossi, Rossi, E.L., E.L., Cheek, Cheek, D.B. D.B. (1988 (1988): ): Min Mindd-Bod Bodyy Therapy Therapy.. Methods Methods of Ideod Ideodyna ynam mic Heali Healing ng in Hypnosis, New York, W.W. Norton & Co. 111
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Rush, A.J., Beck, A.T. (2000): Cognitive Therapy. In B.J. Sadock, V.A. Sadock (eds.): Kaplan and Sado Sadock ck’s ’s Com Compreh prehen ensi sive ve Tex Textboo tbookk of Psy Psychia chiatr try, y, Seve Sevennth Edit Editio ionn on
CD-R CD-ROM OM,,
Philadelphia, PA, Lippincott Williams& Wilkins. Sacco, W.P. (1981): Cognitive Therapy In Vivo, In G. Emery, S.D. Hollon, R.C. Bedrosian (eds.): New Directions in Cognitive Cognitive Therapy. A Casebook, New York, Yor k, The T he Guilford Press. Scott, Scott, M.J., and Stradling Stradling,, S.G. (1992): Counselling Counselling for Post-Trauma Post-Traumatic tic Stress Stress Disorder, Disorder, London, Sage Publisher. Seligman Seligman,, M.E.P. (1998): Learned Learned Optimi Optimism. sm. How to Change Your Mind and Your Life, New York, Pocket Books. Shapir Shapiro, o, D.H., D.H., Astin, Astin, J.A. (1988): (1988): Contro Controll Therap Therapy. y. An Integ Integrate ratedd Approa Approach ch to Psychotherap Psychotherapy, y, Health, and Healing, New York, John Wiley & Sons, Inc. Shean, G.D. (2003): Is cognitive therapy consistent with what we know about emotions? The Journal of Psychology; 137, 2; pg. 195-208. Sheikh, A.A. ed. (1984): Imagination and Healing, New York, Baywood. Simons Simons,, J.A., Kalichman, Kalichman, S., Santrock Santrock,, J.W. (1994 (1994): ): Human Human Adjust Adjustme ment, nt, Dubuqu Dubuque, e, IA, IA, Wm.C. Brown Communications, Inc. Snyder Snyder,, C.R., C.R., Ford, Ford, C.E., C.E., eds. eds. (1987 (1987): ): Coping Coping With With Negati Negative ve Life Event Events. s. Clinica Clinicall and Social Social Psychological Perspectives, New York, Plenum Press. Spieg Spiegler ler,, M.D., M.D., Guevr Guevremo emont, nt, D.C. D.C. (1993) (1993):: Conte Contem mporary porary Behavi Behavior or Thera Therapy, py, Secon Secondd Edi Editio tion, n, Pacific Grove, CA, Brooks/Cole Publishing Company. Stein, Stein, D.J. D.J. (1992 (1992): ): Clini Clinical cal Cognit Cognitive ive Scienc Science: e: Possi Possibi bilit litie iess and Limita Limitatio tions ns,, in D.J.Ste D.J.Stein,J in,J.E. .E. Young (eds.): Cognitive Science and Clinical Disorders, San Diego, Academic Press, Inc. Sternbach, R.A., ed. (1986): The Psychology of Pain, Second Edition, New York, Raven Press. Szőnyi, G., Füredi, J., szerk. (2000): A pszichoterápia tankönyve, Budapest, Medicina. Trepka, C., Rees, A., Shapiro, D.A. és mások (2004): Therapist Competence and Outcome of Cognitive Therapy for Depression. Cognitive Therapy and Research, Vol. 28, No. 2, pp. 143– 157. Tölgy Töl gyes es T. (2000) (2000):: Vise Viselk lked edésés- és kogn kognití itívv terá terápi piák ák,, in Szőn Szőnyi yi,, G., G., Füred Füredi, i, J. (szerk (szerk.) .):: A pszichoterápia pszichoterápia tankönyve, tankönyve, Budapest, Medicina. Vajda, M. (1991): A depresszió kognitív viselkedésterápiája, Budapest, Végeken. Vargha, Vargha, J.L., J .L., Szabó, K.G. (2000): „Mintha „Mintha helyzetek helyzetek”. ”. Illuzió Illuzió és realitás a pszich pszichoteráp oterápiában iában.. In Brassai L. (szerk.): Testünk nyelve. Lelkünk képei, Sepsiszentgyörgy, T3 Kiadó. Vargha, Vargha, J.L., J.L., Dafin Dafinoiu oiu,, I. (2003): (2003): Inter Interve venţi nţiile ile metafor etaforice ice.. In I. Dafinoi Dafinoiu, u, J.L. Vargha: Vargha: Hipnoza Hipnoza clinică. Tehnici de inducţie. Strategii terapeutice, Iaşi, Polirom. 112
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Vrasti, R., Eisemann, M. red. (1996): Depresii – Noi perspective, Bucureşti, Editura ALL. Wall, Wall, P.D., P.D., Melzack Melzack,, R., eds. eds. (1989 (1989): ): Textbo Textbook ok of Pain, Pain, Secon Secondd Edi Editio tion, n, Edi Edinbu nburg rg,, Churchi Churchill ll Livingstone. Walte Walter, r, J.L., J.L., Peller Peller,, J.E. (1992): (1992): Becom Becoming ing Solut Solution ion-F -Focu ocused sed in Brief Brief Therap Therapy, y, New York, York, Brunner/Mazel, Inc. Wagn Wagner er,, R.F., R.F., Rein Reineck ecker, er, H. (2003 (2003): ): Prob Problem lemss and and solu soluti tion ons: s: Tw Twoo conc concep epts ts of manki ankind nd in cognitivecognitive-behav behavior ior therapy. therapy. American Journ J ournal al of Psychoth Psychotherapy erapy.. Vol. 57, Iss. 3; pg. 401415. Watz Watzlaw lawic ick, k, P. (198 (1985) 5):: Hypn Hypnot othe hera rapy py With Withou outt Tranc Trance. e. In Zeig Zeig,, J., K. (ed) (ed):: Ericks Erickson onian ian Psychotherapy, Vol. I. : Srtuctures, New York, Brunner/Mazel Publishers. Watzlawick, P. (1993): The Language of Change, London, W.W. Norton Co. Watzlaw Watzlawick ick,, P., Beavin Beavin,, J.H., J.H., Jackson Jackson,, D.D. D.D. (1972 (1972): ): Une log logiqu iquee de la commu communica nicatio tion, n, Paris, Paris, Éditions du Seuil. Watzlawick, P., Weakland, J.H. and Fish, R. (1990): Változás, Budapest, Gondolat. Williams, M.J. (1992): The Psychological Treatment of Depression, London, Routledge. Yapko, M. ed. (1990): Brief Therapy Approaches to Treating Anxiety and Depression, New York, Brunner/Mazel Publisher. Yapko, M.D. (1990): Trancework, New York, Brunner/Mazel Publ. Zahourek Zahourek,, R.P., ed. (1990): Clinical Clinical Hypnosi Hypnosiss & Therapeuti Therapeuticc Sugges Suggestion tion in Patient Patient Care, New York, Brunner/Mazel Brunner/Mazel Publishers. Publishers. Zeig, J.K. and Gilligan, S.G., eds. (1990): Brief Therapy, New York, Brunner/Mazel Publ. Zeig Zeig,, J.K. ed. ed. (1982 (1982): ): Erick Erickso sonia niann Approa Approache chess to Hypnosi Hypnosiss and Psycho Psychoth thera erapy py,, New York, Brunner/Mazel Publ.
113
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
1. MELLÉKLET A kognitív terápiák útmutatásai betartásának és a terapeuta kompetenciájának skálája (Cognitive Therapy Adherence and Competence Scale)
A kognitív terápia struktúrája 1. Napirend: azonosította a jelentős célproblémákat; előnyben részesítette és betartotta a napirendet 2. Hangulat ellenőrzése: rákérdezett a kliens hangulatára; igyekezett tisztázni ezt; napirendre tűzte a hangulattal kapcsolatos aggályokat és megközelítette ezeket 3. Kapcs Kapcsola olatt tter erem emtés tés előző előző ülés ülésse sel: l: megtár egtárgy gyalt altaa a klien klienss ssel el az előző előző ülés ülésen en tört történt énteke eket; t; kihan kihangs gsúly úlyoz ozta ta a jelentő jelentőss mo mozz zzana anatok tokat; at; kapcs kapcsola olatot tot terem teremtet tettt az előző előző ülés ülés és a jelenlegi jelenlegi napirendje között; hozzáadta a megoldatlan kérdéseket a jelenlegi napirendhez 4. Tájékozódot Tájékozódottt az aktuális aktuális probléma probléma felöl (pl. késztetése késztetések, k, hiányérzet, hiányérzet, drogfogya drogfogyasztás sztás): ): érdeklődött érdeklődött a jelenlegi nehézségek felöl és ezekre megfelelő válaszokkal és beavatkozásokkal reagált 5. Előző Előző házi házi feladat feladat áttek áttekint intése ése:: ellenőr ellenőrizt iztee az ottho otthoni ni felada feladatt végreh végrehajt ajtásá ásátt és megtárg egtárgya yalta lta a befejezetlen teendőket 6.Új 6.Új házi házi feladat feladat kijelö kijelölés lése: e: együ együttm ttműkö űködés désben ben meghatá eghatároz rozott ott házi házi feladat feladat;; ottho otthoni ni feladat feladat megbeszélése, megtervezésének és végrehajtásának elkezdése az ülés keretén belül 7. Rövid Rövid össze összefog foglaló lalókk („caps („capsule ule summ summaries”): aries”): megfe megfelelő lelő rövid rövid össz összefog efoglal lalóka ókatt mu mutato tatott tt be; leellenőrizte ezek pontosságát és megfelelően korrigálta elégtelenségeiket 8. Klien Klienss össz összefo efogl glaló alója ja és vissz visszaje ajelz lzése ése:: az ülés ülés sorá soránn össz összefo efogl glaló alókkat és vissz visszaje ajelzés lzések eket et igényelt; igényelt;pozi pozitív tív és támogató támogató formában formában válaszolt válaszolt ezekre; ezekre; viselkedé viselkedését sét a kliens visszajelzéseinek visszajelzéseinek megfelelően módosította 9. Fóku Fókusz/ sz/st struk ruktú túra: ra: haték hatékony onyan an kihas kihaszná ználta lta az időt, időt, a beszé beszélge lgetés tés menetén enetének ek irányí irányítás tásaa és – amennyiben szükséges volt – visszaterelése által; az ülés üteme, fókusz és struktúrája megfelelő volt. Az együttműködésen alapuló terápiás kapcsolat kialakítása 10. A kognitív kognitív terápia terápia modelljéhez, modelljéhez, fogalmaihoz fogalmaihoz,, folyamatáho folyamatáhozz és struktúrá struktúrájához jához való idomulás: idomulás: leírta leírta a releváns releváns mo modellt, dellt, fogalmakat, fogalmakat, folyamatoka folyamatokatt és szerkez szerkezetet; etet; ezeket ezeket időzített időzített formában formában alkalmazta; elenőrizte, hogy a kliens megértette-e ezeket és visszajelzést kapott 11. Melegség/ Melegség/aut autenti entikus kusság/ ság/kon kongrue gruencia ncia:: opt optim imális álisan an melegnek elegnek,, autent autentik ikus usnak nak,, törőd törődőn őnek ek és kongruensnek tünt 12a. Elfogadás/tisztelet: teljesen elfogadónak, tisztelettelinek, ítélkezéstől mentesnek tünt 13a. Odafigyelés: figyelmet tanúsított úgy a nyílvánvaló, mint a burkoltan kifejeződésre jutó fontos elemek iránt 14a. Pontos empátia: empátiás készségek és ráérzés tanúbizonyságát adta; megértését megosztotta a klienssel 15. 15. Egy Együttm ttműkö űködés: dés: mego egoszto sztott ttaa a klien lienss pro problém lémái és a pote potennciáli iáliss megol egoldá dáso sok k megfogalmazásának felelősségét; csapatként működtek
114
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Az esetmegfogalmazás körvonalazása és alkalmazása 16. Autom Automatik atikus us gondo gondolato latokk mozgósí ozgósítás tása: a: mo mozgó zgósít sítot otta ta a kliens kliens automa automatik tikus us gondola gondolatait tait;; összefüggésbe hozta ezeket a kliens problémáival 17. Belső meggyőz meggyőződése ődésekk és sémák sémák mozgósí mozgósítása: tása: mozgósít mozgósította otta a kliens kliens belső meggyőz meggyőződései ődéseitt és sémáit; ezeket hatékony módon hozta összefüggésbe a kliens problémáival 18. Jelenté Jelentések sek/m /megér egértés/ tés/att attrib ribúci úciók ók mo mozg zgósí ósítása tása:: érdekl érdeklődö ődött tt a fontos fontosabb abb esem eseményekn ényeknek ek és meggyőződéseknek tulajdonított jelentések felöl; időben követte ezeket 19. Kulcsfontoss Kulcsfontosságú ágú elemek elemek megköze megközelítése lítése:: szóbaho szóbahozta zta a jelentős jelentős elemeket; elemeket; összefügg összefüggésbe ésbe hozta ezeket ezeket a sémákkal, sémákkal, lényeges lényeges meggyőz meggyőződése ődésekke kkel,l, feltételes feltételes meggy meggyőződés őződésekkel, ekkel, automatikus automatikus gondolatokkal, emóciókkal és magatartásokkal 20. Esetmegfogalm Esetmegfogalmazás: azás: megterem megteremtette tette a múlt és a jelen kapcsolatá kapcsolatát; t; érdeklődö érdeklődött, tt, amikor amikor a pillanat megfel egfelel előő volt, volt, a fejlő fejlődé dési si folya folyam matok atok felö felöl; l; pont pontos os kapc kapcso sola lato toka katt terem teremte tett tt a jelenl jelenleg egii meggy meggyóz ózódés ódésekk ekkel, el, gondo gondolato latokk kkal, al, emóci emóciókk ókkal, al, magatart agatartáso ásokk kkal; al; vissza visszajelz jelzések éseket et kért kért a klienstől ezek pontosságára és hasznavehetőségére vonatkozólag 21a. 21a. Eset Esetm megfo egfoggalm almazás azás megos egoszztása tása a klie liensse ssel: bem bemutat utatta ta a klie liensn nsnek pro problém lémái koncept konceptualiz ualizálásá álását; t; visszaj visszajelzések elzéseket et kért a klienstő klienstőll ennek pontoss pontosságár ágáraa és hasznave hasznavehetős hetőségére égére vonatkozólag KognitívKognitív- és magatartástechnikák 22. Irányítot Irányítottt felfedezés: felfedezés: nyitott nyitott kérdéseke kérdéseket,t, illetve illetve reflektív, reflektív, szembesítő szembesítő és értelmező értelmező válaszokat válaszokat használt ezáltal irányítva a klienst a fontos problémák megértésénekfolyamatában 23. Bizony Bizonyít ítéko ékokra kra/a /alte ltern rnatí atívák vákra ra való való rákérd rákérdez ezés: és: kérdés kérdések eket et tett tett fel arra arra vonatk vonatkoz ozólag ólag,, mi támaszt támasztja ja alá maladapt aladaptív ív meggyő eggyőző ződés déseit eit;; ahol ahol ind indok okolt olt volt, volt, rákérd rákérdez ezett ett az alterna alternatív tív szempontokra; megfelelő utánkövetést alkalmazott 24. 24. Alte Altern rnat atív ív kogni ognití tívv- és magat agatar artá táss sstr trat atég égiá iákkat alk alkalmaz almazot ottt (kér (kérjü jükk pont pontos osít ítan ani: i: ); hatéko hatékonys nyságr ágról ól tett tett tanúbiz tanúbizony onyság ságot ot a szabvá szabvány nyosí osítot tottt kogn kognití itívv- és magatartásmódosító eljárások kiválasztásában és alkalmazásában Általános Általános (átfogó) (átfogó) teljesítmény 25. Általán Általános os (átfog (átfogó) ó) teljesí teljesítm tmény ény kogn kognití itívv terape terapeuta utakén ként: t: a terápi terápiás ás ülésen ülésen belüli belüli teljesí teljesítmén tményy kitünő; kitü nő; a kognitív kognitív terápiát terápiát a szupervizor szupervizor szakmai szakmai teljesítményéve teljesítményévell azonos, azonos, vagy azt meghaladó szinten szinten mű műveli; veli; látszólag látszólag rendkívül rendkívül jól ismeri ismeri a megfele megfelelő lő kezelési kezelési kézikönyv kézikönyvet; et; a kognitív kognitív esetmegfog esetmegfogalmaz almazást ást könnyűsz könnyűszerrel errel és rugalmasan rugalmasan alkalmazza alkalmazza;; beavatkozá beavatkozása sa a kognitív kognitív terápia jelenlegi fejlettségi szintjének (state ( state of the art) megfelelő megfel elő Megjegyzés: Megjegyzés : a 12, 13, 14 és 21 itemek itemek ki lettek lettek zárva zárva a skála végső változa változatáb tából, ól, a szakértők szakértők értékeléseibe értékeléseibenn mu mutatk tatkozó ozó nagyfokú nagyfokú eltérések eltérések következm következményekép ényeképpen pen (Barber (Barber és mtsai., mtsai., 2003, 211212 old.).
115
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
2. MELLÉKLET STAIRCaSE Helyzetértékelő lap HELYZET: łrja le a helyzetet
GONDOLATOK: Mire gondolt mielőtt mielőtt reagált volna. Irracionáli Irracionáliss gondolatok gondolatok
Realisztikus újraértékelés
ÉRZELMEK: Mit érzett mielőtt reagált volna
SZÁNDÉK: Mit akart elérni ebben a helyzetben
VÁLASZ: VÁLASZ: Adott helyzetben helyzetben tanúsítot tanúsítottt magatartás magatartás
KÖVETKEZMÉNYEK: A cselekvések cselekvések következmény következményei ei
ÖNÉRTÉKELÉS: Mennyire Mennyire volt megelégedve azzal ahogyan ahogyan az adott helyzetben helyzetben elboldogult elboldogult
0 1 2 3 4 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------Egy Egyáltal talán
Csak kismértékb ékben
Félig-m g-meddig dig
Jel Jelentős tős mértékb ékben
Teljes jes mérték tékben ben
Mit tehetnék másképpen a jövőben, annak érdekében, érdekében,hogy hogy jobban jobban kezeljem kezeljem a hasonló helyzeteke helyzeteket? t?
116
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
3. MELLÉKLET ESET ÖSSZEFOGLALÓ MUNKALAP Terapeuta:
Beteg:
Dátum:
I. Adatok Adatok:: II: V Tengelyes diagnózis (DSM-IV): I. II. II. 111. IV. IV. V. III. Objektív pontozás: Felv.
1.
2.
3.
Beck Depresszió Kérdőív Beck Szorongás Kérdőív Beck Reménytelenség Skála Diszfunkcionális Attitűd Skála
A pontok pontok általában általában vett trendje: trendje:
IV. IV. Problémák Problémák bemutatása bemutatása és a jelen jelen tevékenységi tevékenységi szint
117
4.
5.
6.
7.
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
V. Fejlődési profil: A. Élettörténet: Élettörténet: − csa családi ládi:: −
szoc szociá iáli lis: s:
−
tanu tanulmá lmány nyi: i:
−
orvo rvosi:
−
pszich pszichiát iátria riai: i:
−
munk mu nkah ahel elyi yi::
B. Kapcsolatok: Kapcsolatok: − szül szülőők: −
test testvé vérek rek::
−
kort kortár ársa sak: k:
−
tekintély tekintély-szem -személyek: élyek:
−
jelen jelentő tőss szemé személye lyek: k:
C.Jelentős események és traumák: VI. VI. Kognitív profil: A. A betegre alkalmazott kognitív modell: 1. Tipikus jelenlegi problémák, problémák, problematikus problematikus helyzetek:
2. Tipikus automatikus gondolatok, affektusok és magatartások ezekben a helyzetekben:
B. Alap-hiedelmek:
C. Köztes Köztes (feltétel (feltételes) es) hiedelmek: hiedelmek:
D. Szabályok (önmagára és másokra vonatkozó "Kell" állítások):
118
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
VII. A kognitív kognitív fejlődési fejlődési profil integrálása integrálása és konceptualizálása konceptualizálása A.Magáról és másokról alkotott kép
B.Életesemények B. Életesemények és a kognitív kognitív vulnerabilitás vulnerabilitás interakciói
C.Kompe C. Kompenzáló nzáló és megbirkó megbirkózási zási stratégiák stratégiák
D. A jelenlegi pszichológiai betegség kialakulása és fennmaradása VIII. Terápiás Terápiás következtetések: következtetések: A. Alkalmasság a kognitív beavatkozásra (A ( Alacsony, K özepes, özepes, Magas): 1. Pszichológiai gondolkozási képesség 2. Objektivit Objektivitás ás 3. Tudatosság/belátóképesség 4. Bizalom Bizalom a kognití kognitívv modellben 5. Az automatikus automatikus gondolatok gondolatok és hiedelmek hozzáférhetősége hozzáférhetősége és alakíthatósága alakíthatósága 6. Adaptivitás Adaptivitás 7. Humorérzék Humorérzék B. Személyiségsz Személyiségszervező erveződés: dés: szociotr szociotrop op versus autonóm autonóm
C. A beteg beteg motivációja, motivációja, céljai és a terápiával terápiával szemben szemben támasztott elvárásai: − mo motiv tiváci ációó − célo célok k − elvárások elvárások D. A terapeuta céljai: E. Előrelátható nehézségek és a standard standard kognitív terápia terápia módosításai
119
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
4. MELLÉKLET
120
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
121
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
5. MELLÉKLET kérdőív Beck kérdőív A kérd kérdőív őív csop csopor orto tosí síto tott tt állít állítás ások okat at tart tartalm almaz az.. Kérjük Kérjük,, gond gondos osan an olvas olvasso sonn át minde indenn egyes egyes állításcsoportot. Válassza ki a csoport többi tagja közül azt az egy állítást, amely a legjobban leírja az Ön érzés adottt csop csopor ortb tból ól több több állí állítá tást st is érzését ét az elmúl elmúltt héttől héttől egésze egészenn a mai napi napig. g. Ha az adot választana, választana, akkor akkor valamennyit valamennyit jelölje jelölje be. Kérjük olvassa olvassa el valamennyi valamennyi állítást állítást az adott csoporton csoporton belül, mielőtt választ. vál aszt. 1.
2.
3.
4.
5.
6.
0.
Nem Nem vagyo agyokk szom szomor orú. ú.
1.
Szomo Szomorú rú vagy vagy nyom nyomott ott vagyok. vagyok.
2.
Mindig Mind ig szom szomorú orú vagy vagyok ok s nem tud tudok ok kik kikeve everedn rednii belőle. belőle.
3.
Annyira Annyira szomo szomorú rú és boldogtala boldogtalann vagyok, vagyok, hogy nem bírom tovább.
0.
Nem félek külön különöse ösebbe bbenn a jövőt jövőt illetőe illetően. n.
1.
Féle Félekk a jövő jövőtő től. l.
2.
Úgy érzem érzem semmit semmit sem sem várhat várhatok ok a jövőtől. jövőtől.
3.
Úgy látom, látom, hogy hogy a jövőm reménytele reménytelen, n, és a helyzetem helyzetem nem fog javulni.
0.
Nem érzem, érzem, hogy hogy kudar kudarco cott vallottam vallottam..
1.
Úgy érzem, érzem, töb többb kudar kudarcc ér, ér, mint másoka másokat.t.
2.
Vissz Visszatek atekin intve tve életem életemre re kuda kudarco rcokk sorá sorátt látom. látom.
3.
Úgy érzem, érzem, mint mint ember ember teljes teljesen en kuda kudarco rcott vallotta vallottam. m.
0.
A dolgok dolgok ugyanoly ugyanolyan an megeléged megelégedéssel éssel töltenek töltenek el, mint mint máskor. máskor.
1.
A dolgokk dolgokkal al nem vagyok vagyok úgy megelégedv megelégedve, e, mint mint máskor. máskor.
2.
Valóban Valóban töb többé bé semm semmi sem okoz okoz eléged elégedett ettség séget et nekem.
3.
Minden Min dennel nel eléged elégedetle etlenn vagy vagy közöm közömbös bös vagyok. vagyok.
0.
Nem hib hibáz áztat tatom om külön különöse ösebb bben en magam. magam.
1.
Gyak Gyakran ran hibá hibázt ztat atom om magam magam..
2.
Majdne Majdnem m mind mindig ig hib hibázt áztato atom m magam magam valam valamii miatt miatt..
3.
Állan Állandó dóan an hibá hibázt ztat atom om magam magam..
0.
Nem érzem érzem magam magam külön különöse ösebb bben en hib hibásn ásnak. ak.
1.
Úgy érzem, érzem, lehet, lehet, hog hogyy rászol rászolgá gáltam ltam valam valamii büntetés büntetésre. re.
2.
Úgy érzem, érzem, hogy hogy rászo rászolgá lgáltam ltam a büntet büntetésre. ésre.
3.
Azt Azt akarom akarom,, hogy hogy megbünte megbüntessene ssenek. k. 122
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
0.
Nem Nem csal csalód ódta tam m magamb magamban. an.
1.
Csal Csalód ódta tam m maga magamb mban an..
2.
Nem szere szerete tem m magama magamat. t.
3.
Gyűl Gyűlöl ölöm öm maga magama mat. t.
0.
Nem érzem, érzem, hogy hogy rosszabb rosszabb lennék, lennék, mint mint bárki bárki más.
1.
Gyeng Gyengeség eségeim eim és hibái hibáim m miat miattt nagy nagyon on bírá bírálom lom magam. magam.
2.
Mindig Min dig vádolom vádolom magam a hib hibáim áim miatt miatt..
3.
Minden Mind en ros rossz szért, ért, ami ami beköve bekövetk tkezik ezik,, vádolom vádolom magam. magam.
0.
Eszembe Eszembe sem jut, hogy magamnak magamnak ártsak, ártsak, vagy magam magam ellen tegyek tegyek valamit.
1.
Van öngyilk öngyilkoss osságga ággall kapcsolat kapcsolatos os gondola gondolatom tom,, de nem tud tudnám nám megtenni. megtenni.
2.
.Szere .Szeretn tném ém megöln egölnii magam magam..
3.
Megöl Megölném ném magam agam,, ha tud tudnám nám..
0.
Nem sírok sírok töb többet bet,, mint szoktam szoktam..
1.
Mostan Mostanába ábann több többet et sírok sírok,, mint mint korábban korábban..
2.
Mosta Mostaná nába bann mindi indigg sírok sírok..
3.
Valaha tudt tudtam am sírni, sírni, most most nem tudok, tudok, még akkor akkor sem, sem, ha ha akarnám.
0.
Nem vagyok vagyok ing ingerlék erlékeny enyebb ebb mint máskor. máskor.
1.
Könnye Könnyebbe bbenn lesz leszek ek ing ingerü erült lt vagy vagy haragos. haragos.
2.
Mostan Mostanába ábann álland állandóan óan inge ingerül rültt vagyok. vagyok.
3.
Már nem izgatnak izgatnak fel fel olyan olyan dolgok dolgok,, amik amik korább korábban an ingerültt ingerülttéé tettek.
0.
Az embere emberekk iránti iránti érdek érdeklőd lődésem ésem nem csökkent csökkent..
1.
Kevésbé Kevésbé érde érdeke kelnek lnek az embere emberekk most most,, mint mint azelőtt. azelőtt.
2.
Jelent Jelentőse ősenn csök csökke kent nt m mások ások iránti iránti érdeklő érdeklődésem désem..
3.
Minden Min den érdek érdeklőd lődésem ésemet et elveszt elvesztette ettem m máso másokk iránt. iránt.
0.
Éppen Épp en oly olyan an jól döntö döntök, k, mint korábba korábban. n.
1.
Mostan Mostanába ábann elhalas elhalaszto ztom m döntése döntéseimet. imet.
2.
A koráb korábbia biakh khoz oz képes képestt iige genn neheze nehezenn döntö döntök. k.
3.
Semmi Semmiben ben sem tud tudok ok dönten döntenii töb többé. bé.
0.
Nem érzem, érzem, hogy hogy rossz rosszabb abbul ul nézek nézek ki, ki, mint azelőtt. azelőtt.
1.
Félek, Félek, hogy hogy öregnek öregnek és csúnyá csúnyának nak látszom. látszom.
2.
Úgy érzem, hogy hátrányom hátrányomra ra változtam, változtam, és kevésbé kevésbé vagyok vagyok vonzó.
3.
Azt Azt hisz hiszem em csún csúnya ya vagyok vagyok..
0.
Éppen Épp en oly olyan an jól tud tudok ok dolgo dolgozni zni,, mint mint máskor máskor..
1.
Külön erőfeszíté erőfeszítésbe sbe kerül, kerül, hogy valami valami mu munkába nkába belefogjak.
123
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
16.
17.
18.
19.
2.
Nagy Nagy erőfeszítésre erőfeszítésre van van szükség szükségem em ahhoz, ahhoz, hogy hogy megcsiná megcsináljak ljak valamit valamit is.
3.
Semm Semmi munk munkát át nem vagyok vagyok képes képes ellátni ellátni..
0.
Ugyan Ugyanoly olyan an jól jól tud tudok ok aludn aludni,i, mint mint általában általában..
1.
Nem alszom alszom oly olyan an jól, mint azelőtt azelőtt..
2.
A szokottná szokottnáll 2-3 órával órával korább korábban an ébredek, ébredek, és és nehezen nehezen tudok tudok újra újra elaludni elaludni..
3.
Több órával órával korább korábban an ébredek, ébredek, mint mint szoktam, szoktam, és nem tudok újra elaludni. elaludni.
0.
Nem fáradok fáradok el job jobban ban,, mint azelőtt azelőtt..
1.
Hamara Hamarabb bb elfárad elfáradok ok,, mint azelőtt azelőtt..
2.
Majdnem Majdnem mind inden en elfáras elfáraszt zt,, amit amit csinálok. csinálok.
3.
Túlságosan Túlságosan fáradt vagyok, vagyok, hogy hogy bármit bármit is csináljak. csináljak.
0.
Az étvágy étvágyam am nem rossza rosszabb, bb, mint mint azelőtt azelőtt..
1.
Az étvágy étvágyam am nem oly olyan an jó, mint azelőtt azelőtt..
2.
Mostan Mostanába ábann az étvágy étvágyam am sokka sokkall rosszab rosszabb. b.
3.
Egyálta Egy általán lán nin nincs cs már étvágy étvágyam. am.
0.
Semmivel Semmivel sem vesztettem vesztettem többet többet a súlyomb súlyomból, ól, mint mint máskor.
1.
Az utóbbi utóbbi két hónapban hónapban töb többet bet vesztettem vesztettem,, mint 2 kg.
2.
Az utóbbi utóbbi két hónapban hónapban töb többet bet vesztettem vesztettem,, mint 5 kg.
3.
Az utóbbi utóbbi két hónapban hónapban töb többet bet vesztettem vesztettem,, mint 8 kg.
Keveseb Kevesebbb evésse evéssell tudat tudatos osan an igy igyek ekszem szem lefogy lefogyni ni..
Igen Igen
Nem
Testsúly:------------------- kg Testmagas Testmagasság:ság:------------------- cm 20.
0.
Nem foglalkozom foglalkozom többet többet egészség egészségii állapotom állapotommal, mal, mint mint korábban. korábban.
1.
0.
Agg Aggódom ódom olya olyann tes testi ti,, fiz fizikai ikai prob problé lém mák miatt iatt mint int fájd fájdal alm mak vagy vagy gyomorpanaszok. Nagyon Nagyon aggó aggódom dom testi, testi, fizik fizikai ai panasz panaszaim aim miatt, miatt, és nehé nehézz valami valami másra másra is gondolnom. Annyi Annyira ra aggódo aggódom m a testi, testi, fizika fizikaii panasz panaszok ok miatt, iatt, hogy hogy másra másra nem tudok tudok gondolni. Nem vettem észre lényeges lényeges változást változást szexuális szexuális érdeklődésemben. érdeklődésemben.
1.
A szoko szokottná ttnáll kevésb kevésbéé érdek érdeklődö lődöm m a szex szex iránt. iránt.
2.
Mostan Mostanában ában jóv jóval al kev kevésbé ésbé érdek érdeklőd lődöm öm a szex szex iránt. iránt.
3.
Teljesen Teljesen elvesztettem elvesztettem a szex iránti iránti érdeklődésemet. érdeklődésemet.
2. 3. 21.
(Williams (Williams,, 1992, 91-94 old.)
124
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
6. MELLÉKLET HS Beck HS Ez a kérdőí kérdőívv 20 állítá állítást st tartalm tartalmaz. az. Kérem olvassa olvassa el figyelm figyelmese esenn valam valamennyit. ennyit. Ha egy megállapítás megállapításról ról úgy úgy érzi, hogy hogy tükrözi tükrözi az Ön lelkiállapotá lelkiállapotátt az elmúlt héttől a mai mai napig, napig, karikázza karikázza be az "I" betűt, ami "Igazat" jelent. Ha pedig úgy érzi, hogy a megállapítás nem tükrözi az Ön állapotátállapotát-attitű attitűdjét djét karikázz karikázzaa be a "H" betűt, betűt, ami ami "Hamist" "Hamist" jelent. Kérem, hogy gondosan gondosan vegye sorra mindegyik megállapítást. 01.
Reménnyel és lelkesedéssel gondolok gondolok a jövőmre.
I
H
02.
I
H
I
H
04.
Akár Akár fel fel is adhat adhatná nám m, mert úgy úgy sem sem tehe tehetek tek semm semmit, it, hogy hogy a hely helyze zetem temen en jobbítsak Amik Amikor or ross rosszu zull menne ennekk a dolg dolgok ok,, segí segít, t, ha arra arra gond gondolo olok: k: a dolg dolgok ok nem nem maradnak így mindörökké. Nem tudom elképzelni milyen lesz az életem 10 év múlva.
I
H
05.
Van elegendő elegendő időm arra, hogy hogy megtegyem megtegyem mindazt, amit meg szeretnék tenni.
I
H
06.
Elvárom, hogy a jövőben minél minél jobban megoldjam megoldjam a problémáimat.
I
H
07.
Elég sötétnek látom a jövőmet. jövőmet.
I
H
08.
I
H
I
H
10.
Különösen szerencsésnek szerencsésnek tartom magam és számítok arra, hogy hogy többet többet hozzak hozzak ki az életemből, mint mások gy érzem, érzem, hogy hogy nem tudom tudom uralni uralni a helyzete helyzetett és semmi semmi okom arra szám számítani, ítani, hogy ez a jövőben másképp lesz Az eddigi tapasztalataim kellőképp felkészítettek a jövőre.
I
H
11.
Mindaz amit amit magam magam előtt látok inkább kellemetlen mint kellemes.
I
H
12.
Nem számítok arra, hogy elérem azt, amit valójában szeretnék. szeretnék.
I
H
13.
Ami a jövőt illeti számítok arra, hogy boldogabb leszek mint most.
I
H
14.
A dolgok nem úgy mennek ahogyan ahogyan szeretném.
I
H
16.
I
H
17.
Soha Soha nem érem el azt, azt, amit amit szeretn szeretnék, ék, így ostob ostobasá aságg lenne, lenne, hogy hogy egyáltal egyáltalán án akarjak még valamit Nem túl valószínű, hogy valamilyen igazi elégtételben részesüljek a jövőben.
I
H
18.
A jövő homályosnak és bizonytalannak bizonytalannak tűnik.
I
H
19.
Több jót (eseményeket, (eseményeket, időszakokat) tudok felidézni, mint rosszat.
I
H
20.
Ninc Nincss túl túl sok sok értelm értelme, e, hog hogy arra arra töre töreke kedj djek ek,, hog hogy valam valamit it elérje elérjek, k, mert valószínűleg nem fog sikerülni.
I
H
03.
09.
(Beck és Steer, 1988, 2-3 old. nyomán)
125
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
7. MELLÉKLET Diszfunkcionális attitűd skála
Név:
Születési év:
Dátum:
Kérem, írjon +2-től +2-től –2-ig egy szám s zámjegy jegyet et minden minden állítás mellé, 2-t, ha teljesen egyetért, egyetért, 1-t, ha kissé egyetért, 0-t, ha bizonytalan, -1-et, ha kissé nem ért egyet, -2-t, ha egyáltalán nem ért egyet. Teljesen egyetértek Kissé egyetértek Semleges Kissé nem értek egyet Egy Egyáltalán nem ért értek egy egyet
2 1 0 -1 -2
1. Ha valakit valakit megkr megkritizálna itizálnak, k, nyilvánvaló, nyilvánvaló, hogy elkeseredik. 2. Legjobb, Legjobb, ha feladom saját érdeklődésem érdeklődésemet, et, hogy elnyerjem elnyerjem mások tetszését. 3. Mások elism elismerésére erésére van szük szükségem ségem,, hogy boldog boldognak nak érezzem érezzem magamat. 4. Ha valaki valaki,, aki nekem nekem fontos fontos,, vár tőlem tőlem valamit, valamit, biztos biztos megteszem. megteszem. 5. Személyes Személyes értékem nagyrész nagyrésztt attól függ, függ, hogy hogy mások mások mit mit gondoln gondolnak ak rólam. 6. Nem lehetek boldog, boldog, ha nem szeret valaki. 7. Ha mások mások nem nem szeretnek szeretnek kevésbé kevésbé vagyok vagyok boldog. boldog. 8. Ha azok azok az emberek emberek,, akikkel akikkel törődöm vissza visszautas utasítana ítanak, k, valamit valamit rosszul rosszul csinálok. 9. Ha valaki, valaki, akit szerete szeretek, k, nem szeret, szeret, ez azt jelenti, jelenti, hogy hogy nem vagyok vagyok szeretetre szeretetre méltó. 10. Másoktól elkülönülten élni boldogtalansághoz vezet. 11. Ha értékes ember ember lennék, legalább egy fontos fontos szempontból szempontból kiváló volnék. 12. Hasznos, alkotó, kreatív kreatív embernek embernek kell lennem, különben nincs célja az életemnek. életemne k. 13. Azok az emberek, akiknek jó ötleteik vannak, vannak, értékesebbek, mint akiknek akiknek nincsenek. 14. Ha nem dolgozom dolgozom olyan jól, mint mint mások, mások, kevesebbet kevesebbet érek. 15. Ha sikertelen sikertelen vagyok a munkámban, munkámban, sikertelen ember vagyok. 16. Ha valamit valamit nem tudok jól megcsinálni, megcsinálni, egyáltalán nincs értelme belekezdeni. 17. Szégyenlet Szégyenletes, es, ha az ember ember gyengeségét gyengeségét látják mások. 18. Bármiben, amibe belefog az ember, meg kell kell próbálnia a legjobbnak lennie. 19. Elkeserede Elkeseredem, m, ha hibát hibát követek követek el. 20. Ha nem állítom állítom magam elé a legnagyo legnagyobb bb mércét, mércét, másodren másodrendű dű ember ember leszek.
126
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
21. Ha meg vagyok vagyok győződve győződve arról, hogy jár nekem valami, valami, jogo j ogosan san várhatom el, hogy meg is kapjam. 22. Termész Természetes etes,, hogy hogy az ember ember csaló csalódo dottn ttnak ak érzi érzi magát, agát, ha akadá akadályo lyokb kbaa ütköz ütközik ik,, hogy hogy elérje, amit akar. 23. Ha mások mások igénye igényeit it a magamé agamé elé helyez helyezem em,, nekik nekik is segíten segíteniük iük kell, kell, ha nekem nekem van szükségem szükségem valamire. 24. Ha jó férj/feleség vagyok, házastársamnak szeretnie kell engem. 25. Ha valaki valakinek nek jót tesze teszek, k, remélhe remélhetem tem,, hogy hogy tekintet tekintette tell lesz lesz rám és éppen éppen oly olyan an jól fog bánni velem, mint én vele. 26. Felel Felelős ős vagy vagyok ok azért azért,, hogy hogy a hozz hozzám ám köze közell állók állók hogy hogyan an érzik érzik maguk agukat at és hogy hogy viselkednek. 27. Ha megkritizálok megkritizálok valakit és ő haragos haragos vagy elkeseredett lesz, én vagyok vagyok az oka. 28. Ha jó, értékes, értékes, erkölcs erkölcsös ös ember ember akaro akarokk lenni, lenni, mind indenk enkinek inek segíte segítenem nem kell, kell, akinek akinek szüksége van rá. 29. Ha egy gyerekne gyereknekk érzelmi érzelmi vagy viselked viselkedési ési zavarai zavarai vannak, vannak, ez arra mutat, mutat, hogy hogy szülei valamilyen fontos szempontból hibáznak. 30. Képesnek Képesnek kellene kellene lennem arra, hogy hogy mindenki mindenki elégedett legyen velem. 31. Nem tudok tudok uralkodni uralkodni az érzelmeimen érzelmeimen,, ha valami valami rossz történik történik velem. 32. Hiába Hiába is próbálná próbálnánk nk elkerü elkerülni lni az elkese elkesered redett ettsé ségg érzésé érzését,t, hisze hiszenn ez a mind indenn ennap apii élet szükséges és elkerülhetetlen tartozéka. 33. Hang Hangula ulatom tom elsős elsősorb orban an oly olyan an rajtam rajtam kívül kívül álló tényez tényezők őktől től függ, függ, mint a mú múltam ltam,, hormonciklusok, bioritmusok, véletlen vagy a szerencse. 34. Boldogság Boldogságom om nagyrészt nagyrészt attól függ, hogy mi történik történik velem. 35. Azok az embere emberek, k, akikb akikben en a szeren szerencse cse jegyei jegyei látsz látszóak óak (jó megjele egjelenés nés,, jó szociáli szociáliss helyzet, gazdagság, hírnév) boldogabbak, mint mások. (Vajda, (Vajda, 1991, 111-113 old. nyomán)
127
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
8. MELLÉKLET A.T. Beck: Hogyan küzdhetjük le a depressziót? A negatív gondolatok felsorolása Ha bármikor bármikor szomorúbb szomorúbbnak nak,, kedvetlene kedvetlenebbnek bbnek érzi magát, gondoljo gondoljonn vissza vissza és próbálja felidézni, felidézni, hogy hogy mily milyen en gondolat gondolat váltotta ki vagy mélyítette mélyítette el lehangolts lehangoltságá ágát.t. Ez a gondolat gondolat lehet egy nemrégiben – vagy akár utóbbi órákban – történt eseményre adott reakció, vagy egy régebbi esemény felidézése. A negatív (rossz) gondolat a következő témákból egyet vagy többet tartalmaz: (1) Az én-kép negatív irányú torzulása Ezt a véleke vélekedés déstt általá általába bann oly olyan an ember emberekk ekkel el való való össze összeha haso sonlí nlítás tás veti veti fel, akik akik vonzóbbn vonzóbbnak ak,, sikeresebbnek vagy okosabbnak tűnnek. „Kudarcot vallottam, mint szülő”. „Egyre butább vagyok.” „Gye „Gyeng ngéb ébbb tanu tanuló ló vagy vagyok ok,, mint int Péte Péter. r.”” Azon Azon kaph kaphat atja ja magát, agát, hog hogy bele belefe fele ledk dkez ezik ik fenti fenti gond gondol olat atai aiba ba,, vagy vagy oly olyan an régeb régebbi bi kuda kudarc rcok okba ba,,
amely amelyek ek sorá soránn az embe emberek rek elut elutasí asíto tottá tták. k.
Értékt Értéktelen elennek nek és mások másokra ra nézve nézve terhes terhesnek nek tartha tarthatja tja magá magát,t, és azt gondo gondolha lhatja tja,, hogy hogy baráta barátaii és rokonai szeretnének megszabadulni magától. (2) Önkritika és önvádlás A depressziós egyén kedvetlen, mert figyelmét feltételezett hiányosságaira, önkicsinyítő és önvádló gondolata gondolataira ira fordítja. fordítja. Ha a dolgok rosszul rosszul mennek mennek,, azért magát magát okolja. Mivel rossz véleménnyel véle ménnyel van magáról, ezért túlzott igényeket támaszt magával szemben. Tökéletes háziasszony vagy titkárnő szeretne lenni. (3) A környezet negatívan torzult észlelése Ez azt jelenti jelenti,, hogy hogy kudarck kudarcként ént él át olyan esemény eseményeke eket,t, amik amik koráb korábban ban nem zavart zavarták ák.. Más emberek megjegyzéseiben rosszallást vél kihallani, vagy úgy érzi, hogy titokban már nem szeretik – holott épp olyan barátságosan viselkednek, mint azelőtt. (4) Negatív kép a jövőről Úgy vélheti, hogy kellemetlen érzései és problémái sohasem fognak megszűnni, sőt örökké fognak tart tartan ani. i. Bárm Bármib ibee belef belefog ogna na,, előr előrev evet etít ítii anna annakk kuda kudarcá rcát. t. „Úgy „Úgysem sem fog sike sikerü rüln lni. i.”” Hajlam Hajlamos os beletörődni a jövőbeli kudarcokba és boldogtalanságba, boldogtalanságba, mint valami elkerülhetetlenbe, és belelovalja magát abba, hogy felesleges bármit is tenni azért, hogy boldogabb legyen. (5) Nyomasztó felelősségérzet Most Most úgy úgy érezhet érezheti,i, hogy hogy képtel képtelen en megfeleln egfelelnii felada feladatai tainak nak,, amike amikett koráb korábban ban könny könnyen en elvégzet elvégzett.t. Esetleg úgy véli, hogy olyan sok teendője van, hogy nem tudja megszervezni munkáját.
128
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Amit tudni kell a negatív gondolatokról A következőkb következőkben en a negatív negatív gondolato gondolatokk jellegzete jellegzetesség sségeit eit mu mutatjuk tatjuk be, hogy felismerhes felismerhesse se a depresszióra utaló gondolkodást. 1. A negatív negatív gondolatok gondolatok általában általában autom automatik atikusak, usak, azaz spontán spontán ismétlődnek. ismétlődnek. Nem a logika, logika, vagy a valóságosság valóságosság alapján születnek, születnek, hanem a depresszi depressziós ós egyén egyén önkicsin önkicsinyítő yítő beállítottságának beállítottságának termékei. 2. A gondolatok gondolatok ésszerűtlenek ésszerűtlenek,, és semmi semmi hasznuk hasznuk sincs. Következésk Következésképpen éppen akadályoz akadályozzák, zák, hogy elérje elérje céljai céljait,t, és ezek ezek miatt miatt érzi rosszu rosszull magát. agát. Ha alaposan alaposan megv megvizsg izsgálja álja e gondola gondolata tait, it, talán rájön, hogy a bennük foglalt következtetések megalapozatlanok. 3. Habár Habár a gondolatok gondolatok ésszerűtlenek ésszerűtlenek,, mégis mégis reálisnak tűnnek tudatosu tudatosulásuk lásuk idején, idején, így a személy elfogadja őket. 4. Minél job jobban ban hisz hisz bennü bennük, k, annál annál rossza rosszabbu bbull érzi érzi magát. agát. Ha nagyon nagyon belem belemerül erül ezekb ezekbee a gondolat gondolatokba okba,, úgy a világon világon mindent mindent negatív negatív mó módon don fog értelmezni. értelmezni. Mind Minden en reménytelennek reménytelennek fog tűnni, és egyre többször mond le céljairól. Úgy Úgy tud segíten segítenii magán, agán, ha felismeri felismeri negatí negatívv gondol gondolata atait it és megérti egérti,, hogy hogy miért nem valóságosak. Jellegzetes gondolkodá gondolkodási si hibák A helytelen gondolk gondolkodás odás depresszió depresszióhoz hoz vezet, vezet, továbbá továbbá súlyosb súlyosbítja ítja azt. Feltehetően Feltehetően elköveti elköveti az alább részletezett gondolkodási hibák egyikét, vagy többet is. Olvassa el ezeket és figyelje meg, melyik melyik találó. 1. Túlzás Bizony Bizonyos os dolgo dolgoka katt extrém extrém módon ódon felnag felnagyít yít.. Példáu Például,l, ha egy egy mind indenn ennapi api nehézs nehézsége ége támad, támad, rögtön rögtön arra gondol, gondol, hogy ez szerencsétlens szerencsétlenségbe égbe fog torkollni. torkollni. Ugyanakk Ugyanakkor or viszont viszont képessége képességeit it – amikkel megoldhatná nehézségeit – alulértékeli. 2. Túlzott általánosítás Széles körű, általános általános következ következtetés tetésekr ekree jut, mely a negatívat negatívat hangsúlyo hangsúlyozza, zza, pl. „Senki „Senki nem szeret.” „Állandóan hibákat követek el.” Ha egy barátja ellent mer mondani? „Összes barátomat elvesztem.” 3. A pozitív tartalmak kirekesztése A depressziós depressziós egyént csak negatív történések ragadják meg. Amikor egy depressziós depressziós nő naplót vezetett, rájött arra, hogy gyakran érik örömteli események is, de ezeket hamar elfelejtette.
129
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
Másrész Másrésztt pozití pozitívv tartal tartalmú mú esemény eseménytt negatí negatívk vként ént lehet lehet értelm értelmezn ezni,i, mint pl. az egyik egyik nő, nő, aki barátjától kapott levélben szakítási szándékot vélt felismerni és nagyon elkeseredett. Gyógyulása után újra elolvasta a levelet és rájött, hogy valójában szerelmes levelet kapott. Mi a teendő? (1) Napi terv készítése Tervezze meg a másnapi tennivalókat óránkénti beosztásban! Készítsen minden nap egy listát az elvégzendő elvégzendő dolgokró dolgokról.l. Kezdje a legkönnyebb legkönnyebbnél nél és fokozato fokozatosan san építse építse fel a legnehez legnehezebbig ebbig!! Ha elvégzett valamit jelölje be! (2) „Ügyesség- és élvezeti fok” módszere A nap történéseit jegyezze le és jelölje meg a tevékenység ügyességi, illetve élvezeti fokát 0-tól 10-ig terjedő terjedő skálán (Ü: 0-10); (É: 0-10)! (3) Az érzelmek változásának ABC-je Sokan Sokan úgy úgy vélik, vélik, hogy hogy nehéz nehéz helyze helyzetük tükben ben természe természetes tes dolog, dolog, hogy hogy lehango lehangoltak ltak.. Valójába Valójábann érzelm érzelmii állap állapot otun unkk gond gondol olat atai aink nk függv függvén énye ye.. Ha alapo alaposa sabb bban an átgo átgond ndol ol egy egy eset esetet et,, ami mostanában felkavarta és elszomorította, akkor a problémát három részre fogja tudni felosztani: A. Az esemé esemény ny B. Az érzelm érzelmei ei C. A gondolatai Az emberekben többnyire csak az A és B pont tudatosodik. A. Tegyük fel pl. hogy a felesége elfeledkezik a születésnapjáról. B. Sértettnek és csalódottnak fogja érezni magát. C. Igazából az esemény értelmezése teszi boldogtalanná. Azt Azt gondo gondolha lhatja tja:: „A feleség feleségem em feledék feledékeny enység ségee azt jelenti, jelenti, hogy hogy már nem szeret. szeret.”” „Már „Már nem érdeklem sem őt, sem másokat.” Aztán úgy véli, hogy neje figyelme és elismerése nélkül nem is lehet soha boldog. boldog. Ezzel szemben szemben előfordulh előfordulhat, at, hogy hogy felesége nagyon nagyon elfoglalt volt, vagy vagy nem lelkesedik lelkesedik a születésna születésnapok pokért. ért. Most tehát nem átgondolt átgondolt következ következtetés tetései ei miatt miatt kell szenvedje szenvedjenn és nem maga az esemény miatt. (4) Ha rossz érzés keríti hatalmába, vizsgálja meg a gondolatait! Idézz Idézzee fel, mi fordult fordult meg a fejében! fejében! Lehet, Lehet, hogy hogy gondo gondolata lataii csak csak valam valamilye ilyenn frissen frissen történt történt eseményre – pl. egy ismerős alkalmi megjegyzésére, egy kezdődő gyomorfájásra – adott spontán reakciók. reakciók. Valószínűleg Valószínűleg rájön, rájön, hogy hogy gondolata gondolataii negatív negatív irányban irányban eltorzultak eltorzultak voltak, voltak, mégis mégis hitt bennük.
130
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
azáltal,l, hogy hogy negatí negatívv jelleg jellegűű állítás állításaiv aival al szemben szemben (5) Próbá Próbálja lja meg meg korri korrigá gálni lni a gon gondo dolat latait ait azálta pozitívabb, kellemesebben hangzó gondolatokat gondolatokat állít! Ezután valószínűleg valószínűleg jobban fogja érezni magát. (6.) A 2-oszlopos módszer Írja le rögtönzött, spontán gondolatait az egyik oszlopba, és válaszait a mellette levőbe! (Példa: János János nem hívott hívott fel, mert biztos biztos már már nem szeret. szeret. Válasz Válasz:: Nagyon Nagyon elfogla elfoglalt, lt, és biztos biztos azt gondolja, hogy már jobban vagyok.) (7.) Nehéz problémák megoldása Ha egy dolog elintézése nagyon nehéznek és terhesnek tűnik, akkor írja le az egyes lépéseket, amiket meg kell tenni és haladjon fokról fokra! A megoldatlannak tűnő problémákat legjobb úgy kezelni, hogy apró részekre bontjuk őket. Ha a probléma egyik megközelítési megközelítési módjával próbálkozva próbálkozva nem járt sikerrel, akkor keressen egy újabb megközelítési módot! Vagy kérdezzen meg másokat, mit tennének a helyében! Pszichoterápia Pszichoterá pia
A kezelő kezelője je segíte segíteni ni fog Önnek, Önnek, hogy hogy felism felismerje erje és korrig korrigálja álja irreál irreális, is, torz torz gondola gondolatai tait.t. Segítség Segítségére ére lesz, hogy hogy megtalálja megtalálja a mindennap mindennapii problémákk problémákkal al való küzdelem küzdelem hatékony hatékony eszközeit. eszközeit. Az ő útmutatásai és saját erőfeszítései által több esélye lesz a javulásra. Továbbá megtanulja, hogy kerülheti el, hogy a jövőben a felmerülő problémák depressziót okozzanak. (Fordította és átdolgozta Dr. Vajda Miklós; forrás: Beck és Greenberg, 1992, 99-104 old.).
131
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
9. MELLÉKLET Az automatikus gondolat felderítését szolgáló kérdezés módszere (Beck, J., 2002) Miut Miután án előhí előhívt vták ák a fonto fontosn snak ak és zava zavaró róna nakk ítél ítéltt autom automat atik ikus us gond gondola olato tott és a vele vele kapcsolato kapcsolatoss reakciókat reakciókat is azonosíto azonosították tták (emocionáli (emocionális, s, fiziológiai fiziológiai,, és viselked viselkedéses), éses), a terape terapeuta uta a gondolat kiértékelésében segíti a beteget. A terapeutának két oka van arra, hogy nem közvetlenül hívja elő az automatikus gondolatot: először, először, nem tudhatja tudhatja előre, előre, hogy hogy az automatiku automatikuss gondolat gondolat torzított torzított,, másods másodszor, zor, az automatikus gondo gondolat lat direk direktt módsze ódszerrel rrel történ történőő előhív előhívása ása a kogn kognití itívv terápi terápiaa alapel alapelvét vét,, azaz azaz a kollabo kollaborat ratív ív empir empirizm izmust ust veszé veszélyez lyeztet tetné. né. Ezért Ezért a terape terapeut utaa a beteg beteggel gel együtt együtt vizsg vizsgálja álja meg az automati automatikus kus gondo gondolat latot, ot, annak annak érvény érvényess ességé égétt és/vag és/vagyy haszn hasznoss osság ágát, át, majd erre erre egy egy adaptí adaptívv válaszr válaszreakc eakciót iót alakítanak ki. A terapeuta természetesen figyel arra, hogy nem minden automatikus gondolat téves, a gond gondola olatok tokna nakk rend rendsz szer erin intt van van némi némi igaz igazság ságta tart rtalm almaa és fonto fontoss enne ennekk a rész részigaz igazsá ságn gnak ak a felismerése. A terap terapeu euta ta a konk konkrét rét auto autom matik atikus us gond gondol olat at feltá feltárá rásá sára ra már az első első ülés üléstő tőll kezd kezdve ve haszná használha lhatja tja a kérdezés kérdezés mó módsz dszerét, erét, a második ásodik és harmadik harmadik üléstől üléstől kezdv kezdvee azonba azonbann már már sokkal sokkal határozottabban fűz magyarázatot hozzá. B: Igen. T: És mennyire hitt ennek a gondolatnak akkor? B: Meglehetősen. Kb.95%-ban. T: És mennyire érezte magát szomorúnak? B: Talán 80 % körül. T: Emlékszik arra, hogy mit mondtunk az elmúlt héten? Néha az automatikus gondolatok igazak, néha néha kiderü kiderül, l, hogy hogy nem igazak, igazak, és néha részig részigaz azsá ságo gott tart tartalm almazn aznak. ak. Nézzü Nézzükk meg, meg, hog hogyy a Karennel kapcsolatos kapcsolatos gondolatai mennyire pontosak? B: Rendben. T: Szere zeretn tném ém,, ha ezen ezen a lis listán tán sze szerepl replőő kérd kérdés ések eket et megv megvál álaaszol szolná nánk nk.. Ezt Ezt a péld példáányt nyt megtarth megtarthatja atja.. Nézzük Nézzük az első öt kérdést! kérdést! Mi volt a bizonyíté bizonyítékk arra, arra, hogy Karent Karent valójában valójában nem érdekli, mi történik önnel? B: Nos, amikor a Locust Sétányon összefutottunk összefutottunk úgy látszott, látszott, hogy valóban nagyon siet. Gyorsan csak annyit mondott: "Szia, Sally, később találkozunk" és gyorsan elsietett. Sőt, alig nézett rám. T: Valami más? B: Semmi...semmi más nem jut eszembe most. Kivéve az, hogy néha meglehetősen elfoglalt elfoglalt és nincs sok ideje rám. T: Másvalami? B: Azt hiszem, más semmi. T: Rendben, nos és van valami bizonyíték az ellenkezőjére, hogy talán mégis törődik azzal, hogy mi történik önnel? B: (általános fogalmakat használva) Nos, ő nagyon kedves. Az egyetem kezdete óta barátok vagyunk. 132
KognitívKognitív- és viselkedésmód viselkedésmódosításo osítások k
T: Milyen dolgokat tesz, vagy mond, ami jelzi, hogy kedveli önt? (segítve a beteget a sokkal konkrétebben gondolatok megfogalmazásában) B: Ummm...rendszerint Ummm...rendszerint megkérdezi, hogy eszünk-e együtt valahol? valahol? Néha sokáig fenn maraduk csak azért, hogy beszélgessünk. T: Rendben Egyrészt tegnap elsietett ön mellett és nem sokat mondott. Volt alkalom, amikor szintén nagyon elfoglalt volt. Másrészt Másrészt azonban hívta ebédelni és alkalmanként alkalmanként későig beszélgettek. Így van? B: Igen. A terapeuta terapeuta óvatosan óvatosan fedi fel a bizonyítéko bizonyítékokat kat Sally gondolataina gondolatainakk érvényesség érvényességét ét illetően. illetően. Miután mindkét oldalon bemutatták a bizonyítékokat, a terapeuta összefoglalja, amit Sally mondott.
AUTOMATIKU AUTOMATIKUS S GONDOLA GONDOLATOK TOK MEGKÉRDŐJELEZÉSE
1 .Mi a bizonyíték? bizonyíték? Mi bizonyítja bizonyítja ezt az elképzelést? Mi szól az elképzelés ellen? 2. Van-e alternatív alternatív magyarázat? 3. Mi a legrosszab legrosszabb, b, ami történhet? történhet? Túl tudnám tudnám tenni magamat? Mi a legjobb, ami történhet? Mi a legreálisabb kimenetel? 4. Mi következik következik abból, hogy hiszek az automatikus automatikus gondolatban? Mi lenne az eredménye annak, ha megváltoztatnám megváltoztatnám a gondolkodásomat? 5. Mit kellene kellene tennem ezzel kapcsolatban? 6. Mit mondanék mondanék .. (egy barátomnak), barátomnak), ha hasonló hasonló helyzetben lenne?
133