Kim Da Silva Kineziologia

Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia

K INEZIOLÓGI A

Fordította Bangha Katalin Szaklektor dr. Varjú Márta 2


K INEZIOLÓGI A

Fordította Bangha Katalin Szaklektor dr. Varjú Márta 2


Kim da Silva / Do-Ri Rydl

K in e z o i o l ó g a i a Öngyógyítás - gyógyítás A dyslexiától az allergiáig

Dunakönyv Kiadó, 1994 3


A mű eredeti címe: Kim da Silva und Do-Ri Rydl Kinesiologie © 1993 Drocnicrschc Verlagsanslall 111. Knaur Nachf., München Hungarián translation © Bangha Katalin, 1994 Kiadja a Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994 Felelős a kiadó igazgatója Felelős szerkeszt ő I,. Jeszenszky Ágnes A magyar változat tipográfiáját Balla Endre tervezte A borító Szabó Árpád munkája munkája

A szedést a Fényszed Fényszedő Központ Kft., Budapest végezte Nyomás és kötés: ETO-PRINT Kft., Budapest Felelős: Balogh Mihály ügyvezet ő igazgató ISBN 963 7961 75 5

4


A kiadó előszava Kim da Silva Kineziológia című könyvének közreadásával úttör ő feladatot vállalt a Dunakönyv Kiadó. Magyarországon el őször jelentetett meg ezzel az Amerikában és Nyugat-Európában már évtizedek óta széles körben ismert és gyakorolt, forradalmian új tudománnyal foglalkozó m űvet. A holisztikus gyógymódok megismerésében egy újabb kaput tár ki el őttünk egy csodálatos, ismeretlen világ felé. Amerikai pszichológusok szerint az orvoshoz fordulás oka 60-70%-ban valamilyen kóros feszültség hatására létrejöv ő, a stresszel kapcsolatos panasz. A stresszállapot általában a tehetetlenség és a kudarc érzésére adott válaszreakció. Születésünkt ől halálunkig folytonosan változásokkal talál juk magunkat szemben, melyek feszültségteremt őek, s melyekhez alkalmazkodnunk kell. Minden tanulási nehézség valamilyen trauma hatására következik be, minden dyslexia az id ő egy szakaszára vezethet ő vissza, amikor leblokkoltunk, s „lelki vakfolt” alakult ki. A hibás életszemlélet, az állandó önmarcangolás, régi sérelmek és kudarcok, alkalmazkodási és beilleszkedési nehézségek, elfojtott vágyak, érzelmek, félelmek és szorongások testi betegségeket hozhatnak létre. Stressz hatására az agy utasítja a szervezetet, hogy bizonyos specifikus hormonokat juttasson a véráramba, ezek keringés útján szétáramlanak a testben, s eljutnak minden sejthez. Ezek a stresszhormonok képessé teszik az izmok sejtjeit a gyors tápanyagégetésre, s ezzel több energia áll rendelkezésünkre. De bennünket arra programoztak, hogy ne mutassuk ki érzelmeinket, ne reagáljuk le a klasszikus - az állatvilágból ismert „küzdelem vagy menekülés” módon a stresszszituációt, ezért túltelítés következik be. A stressz hatását követ ő fizikai reakció kisöpörné a keletkező méreganyagokat - mivel az embereknél ez általában elmarad, felhalmozódnak szervezetünkben a toxikus anyagok. Minden izomnak, szervnek, testrésznek meghatározott energiaszinttel kell rendelkeznie. A legtöbb betegség túlenergiára vagy energiahiányra vezethet ő vissza. A jó egészség kulcsa az energia megfelel ő elosztása. A kineziológia segítségével azonosítható az energiaelakadás helye, és a szükséges korrekció elvégezhet ő. Mély szinten valamennyi tapasztalat benne van a test és az agy memóriájában, s rendezésre vár. Agyunk hatalmas kapacitású komputerként tárolja az információkat, s a kineziológiai izomteszt segítségével lehet őségünk van lehívni ezeket az információkat, felderíteni és kijavítani a „m űködési zavarokat”. Izmaink működését agyunk irányítja, izmaink a központi idegrendszer kijelz őinek tekinthetők, s az izomtesztelés során tapasztalt energiaváltozás megbízható információt ad a tesztel ő által feltett kérdésre. Az izomteszt segítségével lehívható, felidézhet ő az élet minden pillanata, segítségével oldhatók a múltbeli, a jelenlegi és a jöv őben jelentkez ő potenciális problémák. Köszönet Carol A. Hontz, Gordon Stokes és Eördögh Kristóf kineziológusoknak, akik elhozták nekünk ezt a nagyszer ű módszert.

5


I. RÉSZ A kineziológia - a mozgásról szóló tanítás A kineziológia a világ legtermészetesebb dolgáról, a mozgásról szóló tudomány. A mozgás határozza meg egészségünket, betegségeinket, érzelmeinket, pszichénket, közérzetünket, és életünk világosságát, életutunkat. A mozgás javítja kapcsolatunkat önmagunkkal, embertársainkkal, és végül Istennel. A mozgás tana születésünktől halálunkig öleli fel életünk különböz ő kifejezésformáit. Ezért képes a kineziológia segíteni bennünket létezésünk különböz ő szituációiban. Ehhez nem szükséges, hogy életfeladat vagy élethossziglani terápia legyen. De napi higiéniánkhoz tartozva testünk kell ő energiára tesz szert ahhoz, hogy a mindennapi életben történteket elviseljük. A kineziológia életünk bázisává válik. Támogat és segít minden tevékenységünkben: ha stresszmentesen akarunk tanulni, ha könnyebb munkanapot t űzünk ki célul, ha valamilyen szabadidő-tevékenységet akarunk élvezni, ha táncolni vagy ejt őernyővel ugrani tanulunk, ha jobban szeretnénk meditálni, vagy akár egyszer űen csak mozogni akarunk - a kineziológia támogatja ezeket a szándékokat, és segíti fáradozásunkat. Önállóbbá, függetlenebbé válunk, és mindig képesek leszünk önmagunkon segíteni. Mindenekelőtt megtanulunk helyesen kommunikálni. Ez különösen manapság fontos, mert a kommunikációs technika abnormális fokú fejl ődése ellenére egyre nehezebben értjük meg egymást. Az autonóm, akarattól független mozgástudat egyenlővé tehető a velünk született öngyógyító reflexszel. Mindegy, hogyan élünk, mit gondolunk, testünkkel mit követünk el, a mozgástudat mindig a lehető legjobbat hozza ki abból. Testünk túl akar élni mindent, és mindegy, hogy mi akarjuk-e ezt vagy sem. Meg kell értenünk, hogy a test „egy önmagát kiegyensúlyozó autonóm túlélési rendszer”. Ha mi ezzel az autonóm (akarattól független) túlélési rendszerrel kapcsolatot teremtünk, segítjük a test öngyógyító reflexét.

A mozgásreflex Mindnyájan velünk született mozgásreflexszel rendelkezünk, melyet els ősorban a légzés szabályoz. Mozogni annyi, mint lélegezni. A mozgás az élet, a nyugalom a halál. Ha a mozgás teljesen megáll, a test abban a pillanatban halott. A mozgásreflex autonóm módon m űködik. Alvás közben fontosabb szerveink működése nem áll meg. Automatikusan veszünk leveg őt, s nem kell tör ődnünk szívverésünkkel, vérkeringésünkkel, emésztésünkkel. Ha ez nem így m űködne, akkor egy öntudatlan pillanatunk az életünkbe kerülne. Minél inkább aktivizáljuk testünk mozgásreflexeit, annál jobban szolgálja szervezetünket, s tartja fenn valamennyi szervi funkciónkat. Minél kevesebbet mozgunk, annál lustább lesz testünk m űködése, és csak a szubsztanciából élünk. Meddig tehetjük ezt büntetlenül?

Az öngyógyító reflex A velünk született autonóm mozgásreflex, az öngyógyító reflexhez hasonlóan, mindig azon fáradozik, hogy életben tartson bennünket. Ha energikus balansz-módszerekkel és megfelel ő gyakorlatokkal az autonóm mozgásreflexet er ősítjük, akkor egyidej űleg az öngyógyító reflexet is segítjük - ez a test törekvése az egyensúlyra. Vannak olyan, bármely életkorban és egyre gyakrabban fellép ő testi bajok, amelyek a modern medicinával sem gyógyíthatók. A tudomány ezekben az esetekben „funkcionális zavarokról”, „pszichoszomatikus tünetekr ől” és „vegetatív disztóniáról” beszél. E kifejezések alatt olyan egyensúlyzavarokat értünk, melyeknél a modern tudomány tehetetlen, nem képes eredményesen beavatkozni. Közös dolog ezekben az esetekben: nincs egyensúlyban a test mozgásreflexe, s ez nem specifikus reakciókban mutatkozik meg, „kis köszvény” fogalom alatt is ismert. Keletkezésük hátterében többnyire pszichikai problémák, érzelmi túlterhelések állnak, amelyek csak évekkel kés őbb vezetnek betegséghez. Megjegyzend ő: a helyes mozgással segítjük a test mozgásreflexét, és ily módon el ősegítjük öngyógyító törekvéseit.

6


Az alapok és az eszközök A meridiánok Az emberi test energiapályáinak rendszerét a kínai orvoslás évezredek óta ismeri. Testünkben tizenkett ő plusz kettő meridián található. A meridiánokat energiacsatornáknak képzelhetjük el, amelyek behálózzák az egész testet. A b őr alatt helyezkednek el, és az úgynevezett akupunktúrapontokban lépnek a felszínre.

1. ábra. A meridiánrendszer és az öt elem.

7


Ezeken a pontokon keresztül stimulálhatjuk a meridiánokat (pl. akupunktúra, akupresszúra). A meridiánrendszer egy önmagába zárt energiakeringést jelent. A meridiánok küls ő pályája az inakat, izmokat és a csontokat látja el energiával. A bels ő pálya az egyes szervek energiaellátását végzi. Ha a meridiánpálya egy ponton megszakad, akkor az adott izomcsoport nem jut többé elegend ő energiához. Ebben az esetben nagyon megn ő a sérülékenység veszélye (a csontok eltörhetnek, a szalagok elszakadhatnak – általában az akupunktúrapontokban). Az ehhez a meridiánhoz tartozó szerv többé nem képes kielégít ően ellátni feladatát, s a fájdalommal hívja fel erre figyelmünket. A kineziológia képes gyorsan megállapítani és kiegyensúlyozni az energetikai blokádokat. Az egyensúlyt gyakorlatokkal stabilizálhatjuk. Ezzel megel őzhetjük a nagyobb egyensúlyi zavarok kialakulását, melyek évek múlva betegségek okai lehetnek. A meridiánok a test egyensúlyi helyzetéért felelős öt elemhez vannak hozzárendelve (1. ábra). Az öt elem Az öt elemet „átalakulási fázisnak” is nevezhetjük. A kínai orvoslás a t űz, föld, fém, víz és fa fogalmát használta. Ezek elrendezése kört alkot, amelyben egymást támogatják, az el őző elem mindig a következő elemet látja el energiával. A kínai orvoslásban ezt er ős ít ő ciklusnak nevezik. A 2. ábrán az öt elem er ősítő ciklusát láthatjuk: 1. 2. 3. 4. 5.

A Fa er ősíti a Tüzet, mivel táplálja azt. A Tűz er ősíti a Földet, mivel trágyázza. A Föld er ősíti a Fémet, mivel létrejöhet benne. A Fém er ősíti a Vizet, mivel gazdagítja azt. A Víz er ősíti a Fát, mivel növekedni engedi.

A kör bezárul azzal, hogy a Fa gondoskodik a Tűzr ől. Az er ősítő ciklusnak köszönhet ő a test harmóniája. De ez csak akkor valósul meg, ha minden egyes elem ellen őrizhető. Ezen alapul az öt elem ún. kontrolláló-stabilizáló ciklusa (2. ábra). 1a. A Tűz ellenőrzi a Fémet, mivel megolvasztja. 2a. A Fém ellenőrzi a Fát, mivel hasítja. 3a. A Fa ellen őrzi a Földet, mivel gyökereivel átjárja. 4a. A Föld ellenőrzi a Vizet, mivel a Föld a Víz folyását szabályozza. 5a. A Víz ellen őrzi a Tüzet, mivel eloltja. A kör bezárul azzal, hogy a Tűz a Fémet ellen őrzi. Ha mindkét ciklus megfelel ően működik, akkor egészségben és harmóniában élünk. Amennyiben az egyik elem energiája túl sok, mert egy másik nem stabilizálja, akkor következnek be a betegségek. Amennyiben az er ősítés nem funkcionál, akkor az érintett elem nem képes elegend ő energiát átadni a következ őnek, ez is betegséget okoz. A kínai orvoslás az öt elem egyensúlyának helyreállítására, illetve megtartására törekszik. A kínai medicina több ezer éves története során – könyv híján – a tanítást képekben adták tovább. Testünk egészségét egy család képében jelenítették meg. Nézzük meg ezt pontosan: – Az er ős ít ő ciklus, Cseng-ciklusnak is nevezik, a szül ő-gyerek kapcsolatnak felel meg. A szülő feladata, hogy gondoskodjon gyermekér ől. – Az ellenő rz ő ciklus, Ko-ciklusnak is nevezik, a nagyszülő-unoka kapcsolatnak felel meg. A nagyszülőknek általában jobb a kapcsolatuk az unokával, mint a szül őknek a gyermekükkel. A nagyszülők a szülői irányítást er ősíthetik.

8


2. ábra. Az er ősítő és az ellenőrző ciklus az öt elemben

Ha a családban valamennyi családtag a maga sajátos helyének tudatában van és a saját helyén megfelel ően „működik”, akkor harmonikus, egészséges családról beszélhetünk. Abban a pillanatban, amikor valaki kiesik, nyugtalanság lesz úrrá a családon. Gyakran ez veszekedéssel, a család szétesésével végz ődik. Korábban a család felépítése hagyományos jelleg ű volt (3. ábra). Három generáció élt egy fedél alatt. A nagyszül ők segítették a szülőket (1) azzal, hogy a gyermekekre felügyeltek és tanították őket (2). A szülők munkájuknak szentelhették magukat, és a család ellátásáról gondoskodtak (3). A család így betöltötte feladatát. A gyerekek feladata a parancsoknak való engedelmesség volt. A család bázisa: a szül ők és nagyszül ők tekintélye. A család elrendezése az öt elem körébe tetszés szerint illeszthet ő. Minden elemhez odarendelhet ő egyidejűleg tehát a szül ők, nagyszülők és gyerekek funkciója is.

9


3. ábra. Az öt elem és a család felépítése

Az ősi Kínában a családi bázis a jól m űködő állam jelképe volt. Egy miniszter politikai rátermettségének előfeltétele volt például, hogy saját személyiségét és otthonát rendben tudja-e tartani. Hogy miért van ma egyre több betegség, azt jórészt az öt elem családképéb ől ismerhetjük fel. A gyermekek gyakran ellenszegülnek a szülök akaratának : nem hagyják, hogy az „öregek” beleszóljanak az életükbe; sokszor tanúi szüleik nagyszül őkkel szembeni tiszteletlenségének. Szül ői gyengeség, a kontroll és a szül ői támogatás hiánya miatt a gyermekek ma sok esetben cél és mérték nélkül nőnek fel. A szül ők és nagyszülők elleni lázadást a kínai orvoslás is leírta már. Ezt a két állapotot lázadási és megtagadási ciklusnak nevezték. Az öt elemben lezajló lázadás a testben betegséget, zavarokat és bomlást okoz. Hogyan lenne képes a világ békében élni, ha már a családokban sincsen harmónia? Mi magunk is képesek vagyunk meghatározó módon hozzájárulni a békéhez, ha önmagunkkal kezdjük, és az öt elemet el őször is saját testünkben hozzuk egyensúlyba! Harmóniánk és egészségünk a családra is átsugárzik, s mindenkinek megvan a lehet ősége arra, hogy saját helyét a körön belül tudatosan elfoglalja.

10


A lélegzés Bármely élettelen és él ő test között a legf őbb megkülönböztet ő jel a lélegzés. Ez irányítja autonóm mozgásunkat. A légzés révén mozognak a csontok, az inak és izmok segítségével. Például a medencecsontok a légzés által diktált ritmus szerint szinkronban mozognak a koponyacsontokkal, így az agyvelő-, gerincvelő-folyadék a medencéb ől a koponyába pumpálódik. A folyamat igen fontos koncentráló- és figyel őképességünk, valamint immunrendszerünk er ősítése szempontjából. Az indiaiak az életer őt pranának, a légzést pedig pranayamának hívják. Az életer ő szoros kapcsolatban van a lélegzéssel. Az indiai tanításban így mondják: „Ha a lélek lélegzik, Isten lélegzik bennünk.” Ha ez nem így lenne, akkor sohasem alhatnánk nyugodtan, mert abban a pillanatban, amikor véletlenül nem figyelnénk a légzésünkre, az megsz űnne, és ezzel életünk véget is érne. Minden, amit megélünk, befolyásolja légzésünket. Az érzelmek, a félelem, a fájdalom kihatnak a légzésre. Az indiai tanítás err ől így szól: aki a légzését kontrollálja, egyúttal kontrollálja indulatait és saját életét is. A jó légzés lényegében az egyensúlyban lév ő szervórától függ (1. A szervóra fejezetet a III. részben).

Izomteszt Az izomteszt művészet, melynek során egy meghatározott izmot gondolatban elkülönítünk a többi izomtól, és ellen őrizzük. Gyakorlatra és finom érzékenységre van ahhoz szükség, hogy egy „er ős” és egy „gyenge” izmot egymástól megkülönböztessünk. Az izomteszt a kineziológiában diagnózis és feed-back (feed-back = visszacsatolás) rendszer. A jól megválasztott ellenőrzési módszer segítségével feltárhatjuk az izomrendszernek az energiarendszerrel összefügg ő kiegyensúlyozatlanságát. A test meghatározza a neki pillanatnyilag legmegfelelőbb kiegyensúlyozó módszert, majd az izom-feed-backkel megkapjuk az eredményt. Egy izom tesztelése során a testnek egy bizonyos részét vizsgáljuk. Azonban ez a rész az egész testtel szoros összeköttetésben van! Az izom aktivizálja az ín-reflexet, az idegeket, és az aggyal is kapcsolatban áll. Az agy olyan kapcsolóközpontja testünknek, ahol minden információ összefut. Ez azt is jelenti, hogy ha egy izmot vizsgálunk, indirekt módon az agyat is vizsgáljuk. Mielőtt az izomtesztet a test feed-back (visszacsatoló) szisztémájaként alkalmazzuk, mindenképpen el kell végeznünk a világos (egyértelm ű) izomtesztet: 1. Egy indikátorizom tesztelése: megállapítjuk, hogy az izom, amivel dolgozni akarunk, szelíd nyomásnak ellenáll-e. 2. Tisztázzuk, hogy az izom az energiarendszerrel összeköttetésben áll-e, és képes-e a ki- és bekapcsolásra, azaz: az izomnak nemcsak ellenállnia, hanem engednie is kell a nyomásnak. 3. Így az indikátorizmot a test feedback rendszereként használhatjuk. Az izmon keresztül az agyat tesztelve testünkkel közvetlenebb kapcsolatba kerülünk. 4. ábra. Az izomteszt elvégzése

11


A kineziológiai izomteszt jól használható a tények és az illúziók (melyeknek gyakran bed őlünk) közötti egyértelmű különbségtételre. Mint minden m űvészet, ez is sok gyakorlást igényel! Ahhoz, hogy mesterré váljunk és kifejlesszük a szükséges érzékenységet, állandóan gyakorolnunk kell. Csak így tudjuk uralni a technikát. Az izomteszt használható az úgynevezett csoportegyensúly vizsgálatához is. Ebben az esetben a csoportot teszteljük, körbenállva, egymás kezét fogva. A csoportegyensúlyvizsgálat például kiválóan alkalmazható az iskolai munkában. A gyerekek érdeklődése könynyen felkelthető az izomteszt iránt (5. ábra). 5. ábra

Mit jelent az energia? Az energia számtalan meghatározását ismerjük, a fizikaitól az ezoterikusig. Az ésszer ű, praktikus, leegyszer űsített meghatározás: „Az energiát legjobban annak hiányában érezzük.” Az energia szabályozza testünk fiziológiai folyamatait, segíti a velünk született, autonóm mozgásreflexet, és koordinálja az öngyógyító reflexet, így maradhat a test egészséges. Az „egészséges” tágabb értelemben azt jelenti, hogy: 1. 2. 3. 4. 5.

A test funkciói egyensúlyban vannak. Nem vagyunk negatív emóciók foglyai. A szellemi teljesítőképesség teljes. Az élet „művészet”. A „stressz” élettapasztalatként életcélunk elérésének „motorja”, és nem lépi túl teherbíró képességünk határát.

Mit jelent az „energia-egyensúly”? Testünket energiapályák hálózata szövi át, amit meridiánoknak nevezünk (l. A meridiánok c. fe jezetet). Ha minden egyes meridián energiája kiegyenlített, akkor egyensúlyban, balanszban érezzük magunkat, jól vagyunk. Ezt hasonlítsuk össze a 6. ábrával: 12 edényünk (= meridiánok) van, amelyek befolyókkal és kifolyókkal vannak egymással kapcsolatban. Mindegyikben azonos mennyiség ű folyadéknak kell lennie (6a ábra). Ha valamilyen zavar miatt megszakad a folyamat, akkor a következ ő tartályban nem lesz elegendő folyadék. A másik ezzel szemben túlfolyik, mert nem funkcionál a kifolyás (6b ábra). Mi okozza az energetikai kiegyensúlyozatlanságot? Például a helytelen táplálkozás, a túlzott stressz és egyéb terhes élethelyzetek megzavarják a meridiánrendszert. Néhány meridiánnak hirtelen túl sok lesz az energiája, másoknak meg túl kevés. A kínai gyógy-

12


ászat ebben az esetben beszél „teltségr ől” és „ürességr ől”. Energiapotenciálunk e miatt az eltolódás miatt nem áll rendelkezésünkre teljes mértékben. A mindennapi dolgok meger őltetővé válnak. Ugyanis a hiányzó energiát er ővel kell pótolnunk, és így lényegünket apasztjuk. Bekövetkezik a testi betegség, „benyújtják a számlát”.

6a ábra

6b ábra

13


A kineziológia legf őbb célja, hogy a meridiánokban az egyenetlen energiamegoszlást megállapítsa, és egyensúlyba hozza. A megfelel ően m űködő meridiánrendszer lényegében az egész szervezet funkcióját segíti, s így ténylegesen rendelkezésünkre áll a test életereje teljes egészében, nem szubsztanciánkat éljük fel.

A kineziológiával gyorsan 100% energiához jutunk Minden embernek 100%-os az energiapotenciálja, teljesen függetlenül életkorától. A testben mindig 100%-létezik. De vajon mennyi áll ebb ől valóban rendelkezésünkre? Testünk energiapályái a megterhelés, a stressz, a helytelen táplálkozás, a negatív emóciók miatt gyengülnek, de sokszor évekig is eltart, míg észrevesszük ezt. A stressz életünk motorja. Mindaddig, amíg terhelhetőségünket nem lépi túl, kellemesen érezzük magunkat. Feszült életünk azért válik egyre inkább meger őltetővé, mert nem az energiánkból gazdálkodunk. Ennek az a következménye, hogy a test a hiányzó energiát er ővel pótolja! Azok a dolgok, amelyeket korábban könnyen vettünk, ma igen meger őltetővé válnak. A stressz, amely korábban „motor” volt, most megbetegít, mert túllépi terhelhetőségünket. Hirtelen koncentrációs problémáink támadnak. Olyan dolgok, amelyek azel őtt „hidegen hagytak”, mérhetetlenül felidegesítenek. Sok kis apró fájdalom jelentkezik, amelyekb ől aztán betegség lesz. Problémáinkat életkorunkkal magyarázzuk. Hogy 35 év felett öregnek számítunk, az már-már normálisnak tekinthet ő, s ezért halljuk egyre-másra: „Ez már csak így van, mit lehet tenni?” Energiánk megőrzéséért igen sokat tehetünk. 100%-osan rendelkezésünkre álló energiarendszerünk több megoldást is lehet ővé tesz. Gyakran adódik olyan probléma, amit nem is szükséges megoldanunk, hanem célszer űbb túltenni magunkat rajta. Ez nem sz őnyeg alá söprést vagy elfojtást jelent, hiszen sok probléma önmagától is megoldódik. Ami pedig még megoldásra vár, az könynyen áttekinthet ővé válik. Felülemelkedve a problémákon ideális megoldásokat találhatunk, amelyek általában nem jutnának eszünkbe akkor, ha kevés az energiánk, tehát korlátozott a látókörünk.

Mit jelent a stressz? Számunkra csak vagy stressz, vagy egyensúly létezik. Ha stresszr ől beszélünk, nem teszünk különbséget pozitív és negatív stressz között. Ezzel veszélynek tesszük ki magunkat. Példaként nézzük az örömöt, amit pozitívan fogadunk, és ezért másként állunk hozzá, mint pl. a bosszúsághoz. Az örömöt sz űrés nélkül engedjük magunkhoz - s rajta is veszthetünk. Gondoljuk meg, hány ember halt már meg öröm okozta szívroham következtében. Azért történhet ez, mert az olyan szituációkban, amelyek nagy követelményeket állítanak elénk, nem kapcsolunk ki - ezt úgy érhetnénk el, hogy az automatikus stresszmagatartásból az egyes stresszorokat (= stresszt okozó tényez őket) egymás után kiegyensúlyozzuk. A következ ő stresszformákat különböztetjük meg: bels ő tartós stressz, automatikus stresszmagatartás, és a küls ő hatásra bekövetkez ő stressz. A belső tartós stressz Szerveink védőköpenye a szervenergia. Például: a szerv energiája helytelen táplálkozás miatt lecsökkent. Ez energetikai alultápláltsághoz vezet, a szerv kevesebb energiát kap, mint amennyire a feladat teljesítéséhez szüksége lenne. Ez a szervben stresszt vált ki, de nem okoz érezhet ő nehézséget. Azonban ha ehhez a bels ő stresszhez küls ő is társul, akkor esetleg azonnal a „plafonra mászunk”. Néha semmiségek miatt kijövünk a sodrunkból, s magunk sem értjük az okát. Ez többnyire azért van, mert az egyes szervek stressztelítettsége miatt a küls ő stresszt már nem tudjuk elviselni. Mitől gyengül meg a szervenergia? Ezért els ősorban a táplálkozás a felel ős. Az étkezés a leggyakrabban és általánosan használt „gyógyszer”. Ha a gyógyszert megfelel ően adagoljuk, betegség esetén hasznunkra válik, és gyorsabban gyógyulunk. Ha azonban túladagoljuk és esetleg más szerekkel is kombináljuk, akkor mérgezést is okozhat. Ugyanez a helyzet az élelmiszerekkel is. A köztudatban már ismert a kávé- és cukorfogyasztás negatív hatása, azonban táplálkozásunkra összességében nagyobb figyelmet kell fordítanunk, mert

14


a negatív hatások nem azonnal, hanem alattomosan jelentkeznek. Fizikumunk lassú, állandó változását gyakran nem vesszük komolyan, és a jelentkez ő elváltozásokat éveink gyarapodó számával magyarázzuk. (Könyvemben, a Richtig essen z űr richtigen Zeit-ben részletesen írtam a táplálkozásról és a kineziológiáról is.) Automatikus stresszmagatartás Az ember már gyermekkorában megtanulja a legjobb túlélési magatartást. Ez az automatizmus véd bennünket akkor, ha hirtelen kell reagálnunk valamire, vagy életveszélybe kerülünk, s nincs id ő a helyes megoldás fontolgatására. Mégis hajlamosak vagyunk arra, hogy bizonyos szituációkban helytelenül viselkedjünk. Pl. a gyereknek stresszt okoz az iskolai dolgozatírás. A dolgozatírás nap jának reggelén lázasan ébred, vagy annyira rosszul érzi magát, hogy nem is tud iskolába menni. Ha a dolgozat (a stressz) veszélye elmúlt, megsz űnnek a tünetek, a gyermek ismét egészséges! Öntudatlanul ugyan, de sikerült elkerülnie a stressz-szituációt. A betegség tekinthető a legjobb mentségnek minden olyan szituáció megkerülésekor, amikor nem akarunk konfrontálódni. Ezt a magatartást egyesek öntudatlanul tanulmányaik befejezése után is gyakorolják: vannak emberek, akik megnövekedett (pl. munkahelyi) követelmények esetén hirtelen megbetegszenek. Ha a vihar elült, ismét egészségesen jelennek meg munkahelyükön. Sokszor elég már egy kifejezés is! Életünkben határozott szerepet játszanak bizonyos kifejezések, amelyek energiánkat képesek villámcsapásszer űen redukálni. Erre egy példa: ha a játszadozó gyermekt ől megkérdezzük, hogy megcsinálta-e már a házi feladatát, megfigyelhetjük a testében lezajló változást a „b űvös szó” - házi feladat - nyomán. E szó kimondása elegend ő arra, hogy a test harmóniája felboruljon. Stressz hatására a hangulat egyik pillanatról a másikra képes megváltozni, hirtelen kedvetlenség és fáradtság lesz úrrá rajtunk. Ez néha tartós, s magunk sem tudjuk, hogy igazából mi is „bántja a cs őrünket”. A stressz oka többnyire a túlzott megterhelés, amellyel az ember megbirkózni próbál. De sajnos nem mindig azt a megoldást választja, hogy azonnal nekifog a feladatnak, és lendületesen be is fejezi azt. Nem, ez általában egészen másképp zajlik le! Például miel őtt a gyerek nekifog a házi feladat elkészítésének, még játszik, ezt-azt csinál, szöszmötöl, húzza az id őt, eladdig, hogy édesanyja sokszor idegességében már nem tudja, mit is tegyen, míg végre a gyerek hajlandó az els ő betűt leírni. Mindnyájunk életében vannak olyan ingerl ő motívumok - személyek, dolgok, cselekvések -, amelyek az automatikus stresszmagatartást kiváltják. Legtöbbször ezek a stresszek nem is tudatosulnak bennünk. Amit ma könnyedén megtehetnénk, nagyon szívesen halasztjuk holnapra! Valamilyen munkát el akarunk végezni, de mégis mindig halogatjuk. Egészen addig az id őpontig számtalan okot, magyarázatot találunk halogatására, amíg körmünkre nem ég. Amikor végre nekifogunk, nagy nyomás nehezedik ránk, „éjszakai m űszakot” is tartunk, a végére pedig teljesen kikészülünk. Ha saját magunkat a munkánkkal stresszeljük, akkor a stresszel önmagunkat dolgozzuk át. Eközben teljes energiánk veszend őbe megy, és szabad id őnket sem vagyunk képesek értelmesen eltölteni. Ezt igen gyakran megfigyeltem tanároknál. A tanárok a tanítási szünetben jól kipihenik magukat, de három hét tanítás után már újra a következő szünetet várják. A tanítás annyi energiájukat veszi el, hogy hamarosan újra kimerültnek és kiszipolyozottnak érzik magukat. Munkánknak er őt kell adnia, és nem szabad, hogy a szubsztanciánkat eméssze fel. Ez érvényes mindenkire, aki napi nyolc órát dolgozik, és különösen azokra, akik sokoldalú tevékenységet végeznek, netán még háziasszonyok és anyák is. Példák az automatikus stresszmagatartásra. Az automatikus stresszmagatartást megvilágító példáink kiinduló szituációja megegyez ő: Egy kétgyerekes házaspár már régóta tervezi, hogy kettesben végre újra eltöltenek egy kellemes estét. Már el őre örülnek, mindent megszerveztek, a gyerekek nincsenek otthon, és gyakorlatilag semmi sem áll útjában egy romantikus estének.

1. eset: A feleség közvetlenül az elmenetelük el őtt mondja el férjének, hogy fiuk aznap egyest kapott matematikadolgozatára. Ez a közlés a férjb ől olyan reakciót vált ki, amely a még igazán el sem kezd ődött este hangulatát teljesen elrontja. Bár megkísérli a racionális kikap-

15


csolást, azonban ez nem sikerül. A feleség ugyan nyugtatja, de a következ ő órákban nem tud igazán felszabadult, boldog lenni. Mi is történt? A férfi, a hagyományok és saját felfogása szerint is, a család feje. Ezért egyrészt „f őnökként” éli meg, hogy a család egy tagja „csütörtököt” mondott, másrészt a közlés nyomán tudat alatt saját iskoláskori élménye jut eszébe, amikor rossz osztályzata miatt szüleivel összeütközésbe került. Apja akkor így intette: „Aki ebben a tárgyban elbukik, abból semmi sem lesz az életben. Ezzel a gyenge teljesítménnyel szégyent hoztál rám.” Az este rossz hangulatában nagymértékben ez a régi iskolai stressz a hibás. A közlés ugyanis az egész egykori stressz-szituáció újraátélését váltotta ki. A probléma az ilyen helyzetekben az, hogy többnyire sohasem az eredeti okot (példánkban az egykori iskoláskori stressz) tartjuk a hirtelen rossz hangulatunk okozójának, hanem a kiváltó ok miatt rágjuk magunkat. 2. eset: Elmenetelkor a férj a gyerekek előtt megkérdezi feleségét ől: „A bádogost egyébként még mindig nem rendelted meg? Egy hete kérlek már rá!” Az autóban az asszony hallgatag, zárkózott, a férjnek sokáig nem sikerült erre a rég várt és tervezett estére felesége jó hangulatát visszavarázsolni. Mi is történt? A feleséget egyszer gyermekkorában, az egész osztály el őtt megrótták valamilyen gyenge teljesítményéért. Nagyon szégyellte magát, és legszívesebben a föld alá süllyedt volna. Az életben az ehhez hasonló esetek még ma is az egykori érzéseket váltják ki. 3. eset: Amikor a házaspár kilép a lakásból, a férj határozott mozdulattal karját felesége vállára teszi. Az asszony hirtelen elszomorodik, egész este kicsit szórakozott, bár maga sem tudja a magyarázatot. Mi is történt? A feleséget gyermekkorában neveletlensége miatt szülei összeszidták. A „vihart” csillapítandó, édesanyja lánya vállára tette karját, miközben az édesapa kérd őre vonta. Ez a gesztus mélyen bevéste a lányba a rosszullét érzését. Azokban a pillanatokban, amikor a férj hasonló módon érinti meg feleségét, automatikusan felidéz ődik az egykori stressz-szituáció, és ez, természetesen, hangulatváltozással jár. Fontos tudnunk, hogy nem az évekkel korábbi szituációra emlékezünk, hanem bizonyos szavak, mozdulatok, illatok, hangok és/vagy ízek idézik fel az egykori emlékeket. Az emlékek következtében ugyanúgy érezzük magunkat, mint egykor. A kineziológia segít abban, hogy az automatikus stresszmagatartást felfedezzük, és szembesüljünk vele. Példák az automatikus stresszmagatartásra Ingerl ő kifejezés Mosás és vasalás Tanulás Valahová elmenni Fogorvos felkeresése Takarítás Könyvelés előkésztése Tervek megrajzolása Számla kifizetése Válaszolni levélre Reggel felkelni Lefogyni Borotválkozni Bevásárolni Pénzt költeni Repülni Edu-K gyakorlatot végezni

16

A halogatás lehetséges, - amíg az utolsó vasalt ing a szekrényből kivehető - a vizsga előtti estéig - addig, míg már csak autóval lehet odaérni - amíg a fájdalom nem elviselhetetlen - a következő látogatóig - a 14. hónapig: mert a 15.-ben be kell fizetni az adót - a benyújtás napjáig - az utolsó felszólításig - amíg a másik megneheztel - amíg 15 perc múlva már indulni kell - amíg már semmilyen nadrág nem jön ránk - amíg partnerünk a borostáért megneheztel - amíg van tartalék, és a család fel nem lázad - míg a cipő le nem kopik a lábunkról - amíg másra át nem ruházható repülést nem nyerünk - míg olyan rosszul nem vagyunk, hogy szabad akaratunkból ismét elkezdjük.


A környezet hatására kialakuló stressz Nem szükséges a különböz ő stresszorok egyenkénti diagnosztizálása. Általában elmondható, hogy akinek gyenge az életenergiája, az er ősebben reagál az egészségkárosító földsugárzásokra, az oldószerekre, a zajokra stb., mint az, akinek nagy az életenergiája. A kineziológia célja energiapotenciálunk fejlesztése -- így valamennyi rendszerünk koordinált lesz, s ez stresszstabilitást jelent. Ne kételkedjünk, és ne hagyjunk fel a reménnyel, ha ez nehezen megy. Jó közérzetünk helyreállításához sokszor elegend ő egyéni energiapotenciálunk növelése.

Rövid történeti áttekintés A távol-keleti küzdősportok Kínában a különféle küzd ősportokat – azok spirituális vonatkozása miatt – kolostorokban oktatták. Később Japánban is kialakult ez a hagyomány, ahol körültekint ően művelték, és sokat javítottak is rajtuk. Ebből alakult ki az a spirituális, filozofikus és átfogó rendszer, amelyet busidónak hívnak. Busidó: a harcos; vagy a háború útja. A távol-keleti küzd ősportok legmagasabb foka a gy őzelem, más legyőzése nélkül. Az ősi ázsiai írásokban (Taote-king, I Gin) kétféle harcost ábrázolnak: az egyiknek még kell, a másiknak pedig már nem kell harcolnia. Az ókorban a harcosok kiképzése egyidej űleg a lélek képzését is jelentette. Elsősorban a bels ő ellenfelet kellett legy őzni, nyugalomra inteni, saját életutunkat megismerni. Lényegében ez azt jelenti, hogy magát a tudományt kell tanulni, elmélyíteni, és ezek szerint élni. A legyőzhető legnagyobb ellenfél saját magunk vagyunk. Ennek alapján érthet ő, hogy miért éppen a kolostorokban tanították a harci sportokat. A busido tudományához hozzátartozik a teaszertartás, a virágkötés és a költészet is. Minden területre az alapkiképzés a jellemz ő. A mai Japánban igen nagy becsben tartják a régi harci művészetet, és tanítják hagyományait. A kendő tudománya, a „kard útja” például Japánban az egyik legnépszer űbb sportág és filozófia. Nem csak a kard fölötti uralkodásról van szó. A lépéseket jóval a kardlendítés elsajátítását megel őzően gyakorolják. Ha már ismerik a pontos lépésrendet, akkor tanulnak meg kiáltani, majd karjukat megfelel ően mozgatni. A kend ő sajátos célja, hogy a karddal úgy tudjanak bánni, hogy azt soha ne kelljen használni. Ez azt jelenti, hogy az ellenfél tartásunkból, energiánkból, kisugárzásunkból már tudja, hogy nem célravezet ő velünk szemben fellépnie. A középkori Japánban óriási tekintélye volt ennek a kardvívásnak. Néhány jelent ős zenmester a kendónak is kiváló m űvelő je volt. A dzsúdót önvédelmi módszerként ismerjük. Ezzel szemben a dzsúdó „a szellem képzésének szelíd útja”. Filozófiájának lényege, hogy az ember a másik ember energiáinak segítségével dolgozik. Az ellenfelet saját önerejével gy őzzük le. A dzsúdó a légzés és az esés tanulásával kezd ődik. Csak ha már nem félünk az esést ől, és már fájdalmat sem okoz, akkor állhatunk ki más ellen. A helyes esés valóságos m űvészet, melyet hónapokig kell gyakorolni. Ezt a harci sportot eredetileg a szamurájok „dzsiudzsicu”-ként fejlesztették ki. A dzsúdó mai formája Dshigoro Kano (1860-1938) nevéhez f űződik. A tai csi csuan – árnyékboksznak is hívják – az önvédelmi módszerekb ől származó mozgásmeditáció. Puha, lassú, folyamatos mozgások sora; a tudat, lélegzés és a mozgás koordinálása útján a jin és jang er őinek harmonizálását eredményezi. A tai csi csuan a 14. századból ered. Egy dologban ezek a távol-keleti harci sportok azonosak: a tanuló hónapokon át egyedül, ellenfél nélkül gyakorol. Az ellenféllel szembeni harc nem más, mint saját magam legy őzésének metaforája, és ezt gyakorolni kell. Valamennyi ázsiai harci sport célja a bels ő tartás kialakítása. A szellem számára világossá válik, hogy így vagyunk képesek környezetünket megfelel ő távolságtartással szemlélni, és életperspektívánkat megismerni. A harci sporthoz való viszonyulás életfilozófiává válik, így tudjuk önmagunkat edzeni és legy őzni. Emellett megismerjük önmagunkat, és a saját magunkkal való kapcsolatot helyesen kezeljük. Ezzel az edzésmódszerrel fontos tapasztalatokra teszünk szert. A tanultakat az életben, gyakorlatilag alkalmazzuk. Az élet tanulás. Mindig ad olyan eszméket, melyek által a test energiapályáinak szabályozását elérjük. A mi szélességi körünkön Jahn (1778-1852), a torna atyja irányította a figyelmet a tornára és a gimnasztikára. Annak az embernek, aki mozog, rendszerint tiszta a szelleme, világos a szemlélete és a tekintete. Jahn korában sorra alakultak a tornaegyletek. Mindenki jobb akart lenni a

17


másiknál, és már nem is a mozgás állt a középpontban, hanem a tartás. A mai tornász képzete er ős izomköteggel, szabályos légzéssel, bemélyed ő medencével, hátrafeszített térddel jelenik meg el őttünk. Minél daliásabb a tartás a gyakorlat bemutatása után, annál több pontot adnak rá. Energetikai szempontból a tartás egyáltalán nem testépít ő és er ősítő. A mérési technológia hatalmas fejl ődése, egyre pontosabbá válása a sporteredmények elidegenedését hozta magával. Ma már ezredmásodpercekben számolnak, és valójában az els ő tíz helyen állók között alig van különbség, ennélfogva igazából nem is csak egy gy őztes van. A sportolók gyakran képesek kiváló teljesítményre, azonban napi formájuk változása megakadályozza az állandóan egyenletes teljesítmény nyújtását. Ha a verseny idején rossz formában van a versenyz ő, akkor ennek megfelel ően rosszabb helyezést ér el. Ha a versenyhelyzetben a sportoló nem stresszbiztos, akkor a legjobb edzés sem segít rajta. A verseny napján „napi állapota” nem engedi győzni, mert nagyon eltávolodott az energiáit er ősítő mozgástól, mely a szellem tisztaságához szükséges. A verseny előtti szertartásos meditáció el ősegíti a test összhangjának megteremtését az elkövetkező szituációhoz. Az ázsiai harci sportokban az alábbi összefüggéseknek és sajátos kapcsolódásoknak még ma is él ő hagyománya van: – mozgás és filozófia, – mozgás és szellem, – mozgás és tanulás, – mozgás és életkilátások.

A kineziológia keletkezése A hatvanas évek elején dr. George Goodheart kiropraktikus (csontkovács) dolgozta ki az izmok vizsgálatának és tesztelésének koncepcióját. Mi volt a különös ebben? A kiropraktikában a kiegyensúlyozatlanságot és a fájdalmat a strukturális tartományban (csontokban) diagnosztizálják és kezelik. Azt az izmot kezelik, amely görcsöl és fáj. Dr. Goodheart munkája során felfedezte, hogy nem mindig a görcsös izom a felel ős a fájdalomért, hanem gyakran az ellenpárja. Ennek a szemben lev ő izomnak alacsony a tónusa, s így a szükséges ellener őt nem tudja kifejteni, emiatt keletkezik az ellenpárizom görcse. Összegezve ez annyit jelent, hogy minden izomnak van ellenpárja. Az izompároknak (A + B) harmonikusan össze kell dolgozniuk, hogy garantálhassák a jó mozgást. Miközben a kett ő közül az egyik (A) megfeszül, aközben a másiknak (B) lazulnia kell. Majd megfeszül a B, és akkor az A lazul meg (7a ábra). Ha valamely izom állandóan petyhüdt, akkor az ellenpárjának feszesebbnek kell lennie, hogy képes legyen kompenzálni a petyhüdtet. Ezáltal válhat a testtartás féloldalasan torzulttá (7b ábra). Ez a ferde testtartás komoly fájdalmat okozhat, pl. hátpanaszokat, migrént, légzési nehézségeket és ezekhez társuló számtalan tünetet éppen úgy, mint a tanulási és koncentrációs problémákat, csúnya írást stb. Az izmok funkcióit legjobban a leng őajtó példájával világíthatjuk meg: ha az ajtó mindkét rugója egyenl ően er ős, akkor az ajtót mindkét irányban egyenletesen lehet mozgatni, és mindig középen állapodik meg (egyensúly). Ha azonban az egyik rugó er ősebb, akkor az ajtó mindig az er ősebb rugó oldalán áll meg (kiegyensúlyozatlanság). Az ellenkez ő oldali gyengébb rugó nincs abban a helyzetben, hogy a szükséges ellenhúzást kifejtse ahhoz, hogy az ajtót középre állítsa. Goodheart alapvet ő felfedezése, hogy nem a görcsös izmot kell kezelni, hanem a gyenge ellenpárt kell aktivizálni, hogy az egyensúlyt, és ezzel a fájdalomcsillapítást és a fájdalommentességet elérjük. Valahányszor Goodheart ennek figyelembevételével kezelte betegeit, az eredmény tartósnak bizonyult. A betegek körében érthet ő módon nagy volt az elégedettség, őt magát pedig az elért sikerek további kutatásokra sarkallták. A vizsgálatnak ezt a módját (izomteszt az izom funkciójának vizsgálata céljából) Goodheart „applied kinesiology”-nak, „alkalmazott kineziológiának” nevezte. Kezdetben a kineziológia kiropraktikai mesterség volt. Kés őbb, az úgynevezett „izomteszt” által, egészen új dimenziót kapott. Goodheart 1964-ben jelentette meg az izomtesztr ől írott könyvét. Lépésr ől lépésre ismertette felfedezéseit az érdekl ődő közönséggel, azokkal, akik osteopathiával foglalkoznak, a kiropraktikusokkal, és az egyéb érdekl ődést mutató szakcsoportokkal, így kialakult körülötte egy kisebb csoport: David Walther, John F. Thie, Sheldon Deal – hogy csak néhányat említsünk azok közül, akik lényegesen hozzájárultak a kineziológia fejl ődéséhez.

18


7a ábra. Balansz - az izomcsoportok harmonikusan dolgoznak

7b ábra. Imbalansz - m űködési zavar az izomcsoportokban

19


A kineziológia kronológiája A század húszas éveiben Frank Chapman fedezte fel a neurolymphatikus reflexrendszert. Charles Owen és H. R. Small további kutatásaik után jelentették meg az  Endocrine interpretation of Chapman's Reflexes (A Chapman-féle reflexek endokrin ábrázolása) c. könyvüket. Ebben a reflexeket az endokrin rendszer zavaraival összefüggésben magyarázták. Goodheart folytatta ezt a munkát, és elsőként hozta összefüggésbe a reflexeket speciális izmokkal. 1966-ban hozta nyilvánosságra a neurolymphatikus reflexzónák és a hozzájuk tartozó izmok kapcsolatát leíró m űvét. A neurovascularis reflexpontokat els őként a kaliforniai kiropraktikus, Terence Benett fedezte fel 1930-ban. Ezen pontok érintése befolyásolja az egyes szervek vérellátását. Benettnek sikerült ezt bebizonyítania. A neurovascularis pontok kezelésével egyidej űleg fluoroszkóppal figyelte a test belsejében zajló reakciókat. A kísérletek fontos szerepet játszottak az egészséggondozásban. Benett munkája során újra és újra radioaktív sugárzásnak volt kitéve, s ez okozta korai halálát. Goodheart megállapította, hogy a gyenge tónusú izmok meger ősödnek, ha megérintünk egy neurovascularis (Benett-féle) reflexpontot. További felfedezéseit és kutatásait követ ően a neurovascularis reflexpontokat speciális izmokhoz rendelte hozzá. Munkájának eredményét 1967ben jelentette meg. Néhány évvel kés őbb a „biofeedback-thermo-monitor” segítségével igazolta a reflexpontok kutatásaiban elért eredményeit. Betegeinél a mozgáskorlátozott izmokat az említett neurolymphatikus és neurovascularis reflexpontok kezelésével javította. Gyors és szemmel látható változások történtek a test struktúrájában. Goodheart 1969-ben vetette meg a koponyacsontok vizsgálatának alapját. A koponya számtalan különböz ő csontlapból áll, amelyek szabadon mozgathatóan köt ődnek egymáshoz. Koponyánk nem olyan kemény, mint azt gondoljuk. A koponyalapkák lélegzés közben mozogva olyan pumpaeffektust hoznak létre, amely a liquort a gerincoszlopból a kemény agyhártyáig felpumpálja. 1970-ben Goodheart a megfelel ő izmokat kapcsolatba hozta a kínai orvoslásból ismert meridiánokkal. Elsőként használt meghatározott akupunktúrapontokat az izmok élénkítésére vagy nyugtatására. 1974-ben fedezte fel az úgynevezett „terápialokalizációt” (TL). A TL azt jelenti, hogy a testen a tesztelendő helyeket a beteg maga érinti meg. Addig olyan teszteredmények kerültek nyilvánosságra, amelyekben a tesztel ő érintette meg a zónákat a páciens testén. Ezzel Goodheart további tesztlehetőségeket állapított meg. 1976-ban kidolgozta az állkapocsízülettel összefügg ő munkáját, a funkcionális zavarok egyensúlyozása érdekében. Az állkapocsizületen át nagyon sok ideg tart az agyba. Az ízület mozgása következtében az egész testre kiterjed ő effektusok oldódnak. Ha ez az ízület funkciójában korlátozott, akkor a testnek számtalan energetikai, elektromágneses és idegi folyamata nincs egyensúlyban. 1977-ben az alkalmazott kineziológiában az akupunktúramunkát b ővítette és elmélyítette. Összefoglalás: A kineziológia a széles értelemben vett kiropraktikából keletkezett. A húszas években Charles Owen és H. R. Small határozta meg a neurolymphatikus (Chapman-féle) reflexpontokat. A harmincas években a neurovascularis reflexpontokat és hatásukat Terence Benett kutatta és bizonyította. A hatvanas évek elején dr. George Goodheart az izomteszt és az egyensúly (balansz) új módszerét fejlesztette ki. 1973-ban jelentette meg  dr. John F. Thie a Touch for Health (Gyógyító érintés) c. könyvét, a „laikusoknak szánt alkalmazott kineziológiáról”. Ebb ől az alapból fejlődött ki a kineziológia valamennyi válfaja.

A bázis: az alkalmazott kineziológia (AK) Azokat az új felismeréseket, amelyek nem felelnek meg a hagyományos tudományos felfogásnak, mindig nehéz elismertetni. Goodheart kezdett ől fogva vigyázott arra, hogy munkáját világosan definiálja. Fontosnak tartotta az oktatás, a kutatás, az alkalmazott kineziológia magas színvonalát. Ezt a színvonalat az AK máig tartja. Manapság Európában csak három úgynevezett „diplomata” van: így hívják azokat, akik az AK-t taníthatják. A képzés egyéves, melyet az International College of Applied Kinesiology el őtti többrészes vizsga követ. Csak ennek sikeres letétele után kezdhet valaki az „AK diplomatájáéként tevékenykedni. Valamennyi nagy kineziológus azonos abban, hogy fáradhatatlanul kutatnak, óriási kutatási vággyal és tudásszomjjal. Ez a fáradhatatlan kutatási ambíció tette lehet ővé, hogy olyan techni-

20


kákat fejlesszenek ki, amelyek a hagyományos módszerekkel megközelíthetetlenek voltak. Amikor Goodheart az 1964-es kiropraktikai kongresszuson el őadást tartott, a szakmai közönség egyrészt teljesen elragadtatott, másrészt er ősen szkeptikus volt. (Például ilyenek hangzottak el: „Minden olyan egyszer űnek tűnik, de én biztosan nem tudnám csinálni”, vagy így sóhajtoztak a résztvevők: „Hogyan alkalmazzam mindezt a praxisomban?”) Ma, harminc év után is hasonlóak a problémák. Mind a szkeptikusok, mind a tanítványok egy dologban egyetértenek: minden évben eljönnek a kongresszusra és érdekl ődnek aziránt, hogyan mennek a dolgok, milyen újdonságok vannak. Minden ember, aki a technikát elsajátítja, nagyon gyorsan rájön, milyen egyszer űen és könnyen beilleszthető a gyakorlatba. Itt válik felismerhet ővé, hogy a kineziológiában a gyakorlat nagyobb szerepet játszik, mint az elmélet. Dr. John F. Thie kiropraktikus 1965-ben találkozott els ő ízben Goodhearttal. Számos el őadás során asszisztált Goodheartnak, s ebb ől mély barátság alakult ki. Thie részt vett egy – a klinikai személyzet számára kialakított – koncepció kifejlesztésében. Ez a klinikai egészséggondozást segíti. További probléma volt, és ma is az, hogyan lehet a többréteg ű anyagot részekre osztva úgy tanítani, hogy később az teljes egészet jelentsen. Thie egy tudományos csoport alapítására bátorította Goodheartot, mely kezdetben az el őadások szervezőiből állt. A „Goodheart study group leaders” első találkozója Detroitban, Michigan államban volt, 1973 nyarán. A csoport tagjai személyesen Goodhearttól tanultak, vele együtt tanulmányozták a különböz ő feladatokat és beszélték meg az új felfedezéseket. Az új módszerekkel kapcsolatban közös írások születtek. A második találkozó 1975-ben az „International College of Applied Kinesiology” (ICAK) megalapításával végződött. Ebben az időben a társaság tagjai már az alkalmazott kineziológiát tanulták. Tel jes munkásságukat a kineziológia kutatásának szentelték. 1974-ben Thie Goodhearttal együtt alapította meg a „Touch for Health Foundation”-t Pasadenában, Kaliforniában. Kezdetben ez az alapítvány az ICAK egy része volt, 1975-t ől önálló szervezetté vált. Két lényeges szempontból még ma is különbözik: a „Touch for Health Foundation” érdeklődő szakemberek és laikusok egyesülete, az „International College of Applied Kinesiology” elsősorban szakemberekb ől és profikból áll.

21


II. RÉSZ A kineziológia irányzatai Ebben a könyvben a kineziológia legfontosabb irányzatait írjuk le, nem a teljesség igényével. Szándékunk, hogy a f ő irányzatokról adjunk leírást, és megmagyarázzuk, hol és milyen módon használhatjuk fel ezt a tudományt. Sok ember beszél a kineziológiáról, de valójában kevesen ismerik a lényegét.

Alkalmazott kineziológia (AK) Az alkalmazott kineziológia kidolgozása, ahogyan az el őző fejezetben olvashatjuk, dr. George Goodheart nevéhez f űződik. Az AK alapja egy háromszög, amelyet különböz ő kineziológiai irányzatokból vettek át. A háromszög egyes oldalait a strukturális, az érzelmi és a kémiai összetev ők képezik. Az AK abból indul ki, hogy az ember egészséges, amennyiben mindhárom oldal egyensúlyban van. Bármely egészségügyi probléma (imbalansz 1 ) hozzárendel ődik valamely területhez, és ezt a kezelésben (balansz) figyelembe kell venni. A strukturális (szerkezeti) terület az egyenl ő oldalú háromszög alapja, és az ostheopathiával foglalkozó kiropraktikusok, a fogorvosok és a tudományos medicina által végzett munkát öleli fel. Minden strukturális kiegyensúlyozatlanság, amely általában az izmokkal, csontokkal és inakkal van összefüggésben, ehhez a területhez tartozik. Az emocionális (érzelmi) terület a háromszög másik oldala, és a pszichológiát tartalmazza. Ha egy betegnél ez a terület jelentkezik, akkor az AK az imbalansz (kiegyensúlyozatlanság) emocionális okaiból indul ki. Az emocionális területen, pl. a Bach-virágterápia kerül alkalmazásra. A kémiai terület a harmadik oldal. Az allopátia, a homeopátia, és a táplálkozástudomány tartozik ide. A kezelés a táplálkozás és a diéta változtatásából, valamint a különböz ő egyéb anyagok beviteléből áll. (Ezek vitaminok, ásványi sók és nyomelemek.)

8. ábra. Az egészség háromszöge az AK-ban 1

imbalansz (kiegyensúlyozatlanság)

22


Az egészség háromszöge az alkalmazott kineziológia „emblémája”. E modell szerint dolgozik az alkalmazott kineziológia. Az egészség háromszögében a kineziológia teljes koncepciója megjelenik: a három közül bármely terület problémái kiegyensúlyozatlanságot jelentenek, ezért balansszal (az egyensúly megteremtésével) kell kezdenünk. A háromszög egy körben található (8. ábra), amelynek 5 pontja a háromszög három síkjában hat. Az ideg korreszpondál (összekapcsolódik) egy nyirokérrel – ez a neurolymphatikus terület munkáját jelenti. A nyirokér összekapcsolódik egy véredénnyel, ez a munka a neurovascularis területen jelentkezik. A véredény összekapcsolódik a liquorral (CSF = cerebro-spinal fluid [cerebrospinalis liquor, agy-gerincvel ő folyadék]), és az egy meridiánnal van összeköttetésben. Ez a meridiánkapcsolat ismételten korreszpondál egy ideggel. A kör bezárul, mert az ideg ismét egy nyirokedénynyel kapcsolódik össze. A kineziológiában els őként valósították meg egy teljes koncepciónak a gyakorlatba való áthelyezését. Goodheart csapata különböz ő területekr ől verbuválódott, ennélfogva a kineziológia kezdett ől fogva sokoldalú, számtalan szakterületet felölel ő diszciplína. Az ICAK alapításával egyidej űleg egy költséges és átfogó kutatórészleget is felállítottak. Különböző szakmákhoz tartozó tagoktól érkeztek javaslatok a további kutatási területekhez. Ha valaki olyan felfedezést tett, amely nem az ő szakterületére esett, ezt a megfelel ő szakemberek a maguk helyén kutatták tovább, így a különböz ő módszerek a követelményekkel együtt fejl ődtek. Minden, az AK-ban alkalmazásra kerül ő módszert a kutatórészleg vizsgált felül vagy fejlesztett ki. Ha egy új módszer jónak bizonyul, akkor az ICAK-tagok százai világszerte továbbítják ezt. Egy éven át dolgoznak a módszerrel, és ez után az id ő után közlik a központtal eredményeiket. Ha az eredmények egybehangzóak, akkor ezt a módszert az AK átveszi és hivatalosan bemutatja, illetve ter jeszti, így az AK balanszmódszereit a kineziológia különböz ő területein találhatjuk meg. Amerikában kizárólag magánbiztosítás létezik, állami betegbiztosítás nincs. Ennek van természetesen egy nagy el őnye. Ha valakinek önmagának kell finanszíroznia saját orvosi kezelését, akkor természetesen oda megy, ahol gyorsan és hatásosan segítenek rajta. Ez az egyik oka annak, hogy a kineziológia Amerikában minden acsarkodás és kételkedés ellenére gyorsabban terjedt el, mint Európában. A mi szélességi körünkön a betegbiztosítás csak az általa jóváhagyott módszereket téríti. Az embereknek általában, és a betegeknek kiváltképpen, megvan az a szokásuk, hogy azt használják ki, ami „ingyenes”. Ha egy terápia nem a kívánt eredményt hozza (mert többek között az érintett együttműködése hiányzik), akkor a beteg kevesebbet tépel ődik, mert a saját pénztárcája nem bánja a dolgot.

Touch for Health (TfH) (Gyógyító érintés) John F. Thie-t lelkesítette az a gondolat, hogy az alkalmazott kineziológiát egyre közelebb hozza a széles nyilvánossághoz. Ezekb ől a törekvésekb ől fejlesztette ki a „Touch for Health”-t, és így a kineziológiát szélesebb közönség számára is hozzáférhet ővé tette. Könyve, a Touch for Health Gesund durch Berühren (Gyógyító érintés) 1973-ban jelent meg. Kett őtől négy napig terjed ő kurzusokon tanították a kineziológiát. A cél az volt, hogy az egészséggondozás a családi körökben is folytatható legyen. A hetvenes évek végén létrehozták a „Touch for Health Alapítvány”-t; Brian Butler révén ez a módszer elkerült Angliába, majd Hollandiába is. Az út tovább Findhornon (skóciai lelki központ) keresztül vezetett Berlinbe és Freiburgba. Négy „pionír” létesítette annak idején Freiburgban az Alkalmazott Kineziológiai Intézetet. Bár ennek a figyelemre méltó módszernek senki sem jósolt nagy jöv őt, nem zavartatták magukat, és gondoskodtak a kineziológia elterjesztésér ől. Állhatatosságuk bizonyította igazukat. Ma ők jelentik Németországban, illetve a német nyelvterületen a központot. Fordítják az angol könyveket, vendégül látnak nemzetközi tekintélynek örvend ő kineziológusokat el őadások tartására és tanfolyamok vezetésére. Az utóbbi években Európa számos más országában alakultak központok. A könyvet, a Touch for Health-t lefordították lengyelre is, és ott is nagy figyelmet keltett.

23


A Touch for Health metódusa: A kineziológia valamennyi formájában közös az izomteszt (l. az azonos című fejezetet az I. részben). A TfH-ban 14 f ő izom szerepel, amelyek a kínai akupunktúra 12 plusz kettő meridiánjához vannak hozzárendelve. A TfH segítségével a mendiánenergiáról nagyon gyors helyzetfelmérést lehet készíteni. A speciális izmok összhangban állnak a különböz ő meridiánokkal (pl. quadriceps vékonybélmeridián, subscapularis szívmeridián, hátszakasz-, hólyagmeridián stb.). Ezeket tesztelve képet kapunk a test energiáiról. Minden izom egy adott reflexzónához tartozik, amit a következ őképpen stimulálhatunk: 1. 2. 3. 4.

Masszírozzuk a neurolymphatikus reflexzónát a testen. Megérintjük a koponyán a neurovascularis pontokat. Az ehhez tartozó meridiánokat simogatjuk és masszírozzuk. A megfelel ő akupunktúrapontok segítségével élénkítjük, vagy megnyugtatjuk az izmokat.

Ha az izom a teszt során „gyenge” volt, akkor a kezelés eredményességét azonnal jelzi a megismételt tesztelés. Ha az izom tónusa er őssé vált, akkor mozgásba hoztuk a meridián energiáját. A meridiánrendszerben hosszú id őn keresztül fennállhat energetikai kiegyensúlyozatlanság (amelyet mi esetleg észre sem veszünk), amíg a test látható és érezhet ő szimptómákkal nem jelez. A TfH balansszal felvesszük a harcot ezzel a kiegyensúlyozatlansággal, így kölcsönös tesztelés és kiegyensúlyozás válik lehet ővé. Mindig újra tehetünk valamit saját egészségünk gondozásáért. A Touch for Health a „kineziológia egyszeregye”. Alapvet ő dolgokat tanít a testünkben lezajló energetikai folyamatokról, arról, hogyan tudjuk azokat támogatni, s mélyebb ismeretekre teszünk szert a belső utakról. A teljes képzés három hétvégi kurzusból áll. Aki ezt követ ően a Touch for Health oktatási tanfolyamát elvégzi, ezt a módszert saját maga is taníthatja.

Klinikai kineziológia Allen Beardall, a klinikai kineziológia megalapítója kifejlesztette az ún. “fingermodi„-t. Ez arra szolgál, hogy gyorsan és pillanatok alatt megállapíthassuk, melyik területen áll fenn kiegyensúlyozatlanság. A fingermodi alkalmazása annyira bevált a klinikai kineziológiában, hogy ezt a módszert a kineziológia minden ágában átvettek. A modi megmutatja azt, hogy milyen módszerekkel érhetjük el a legjobb eredményeket. Az úgynevezett “kézkomputer” négy f ő területét szeretném bemutatni ahhoz, hogy az olvasó rövid áttekintést nyerjen egy id őközben hatalmassá fejl ődött hálózatról. Ha az egészség háromszögére emlékezünk, akkor tudjuk, hogy ez három – strukturális, érzelmi és kémiai – területb ől áll. Ha imbalansz. áll fenn, akkor a beardalli fingermodi eszközeivel tisztázhat juk, hogy melyik területen kell dolgoznunk a hiba megszüntetése érdekében. Ehhez a tesztelend ő személy egymáshoz érinti hüvelyk és mutatóujját, majd teszteljük. Három további terület következik – a hüvelykujj a középső ujjal, a hüvelykujj a gy űr űsujjal, és végül a hüvelykujj a kisujjal. Valamennyi ujjhelyzetet teszteljük. Azokon a területeken, ahol az indikátorizom reagál, elvégezzük a korrekciót. Addig végezzük a kiegyensúlyozást, amíg a jelz őizmot egyetlen fingermodus sem változtatja meg.

24


9. ábra. A „kézkomputer” a kineziológiában

A „kézkomputer” négy ujja (9. ábra) az alábbi területekhez tartozik: – mutatóujj: szerkezeti-strukturális terület – középső ujj: testkémiai terület, „személyi ökológia”- nak is nevezik (genetikai-táplálkozási terület - lektor megj.) – gyűr űsujj: érzelmi stresszoldás – kisujj: elektromagnetikus, akupunktúraterületnek is nevezik. Allen Beardall az idők során állandóan finomította munkáját. Hasonló fingermodik százait alakították ki. Ezek segítségével egyszer ű megállapítani, hogy a test mely része szenved imbalansztól, milyen ok felel ős ezért, és hogyan lehet ezen segíteni. A fingermodi által válik lehetővé a prioritások tesztelése. Sorrendben tesztelve, a tesztel ő sok időt takarít meg valamely dolog eredő jének megtalálásában.

25


Behaviorale (viselkedés) kineziológia Ezt a területet dr. John Diamond pszichológus fejlesztette ki. Környezetünkben számtalan, testünk energiáit csökkent ő hatás ér bennünket. Naponta ki vagyunk téve szimbólumoknak, képeknek, színeknek, hangoknak stb., amelyek gyengít ő vagy er ősítő hatással vannak ránk. Egy példa: Masszőrképző vizsgám alkalmából barátomtól kaptam egy posztert, amely egykori érzéki benyomásaim karikatúrája volt: egy massz őr a páciens hátát olyan durván masszírozza, hogy annak felszakadt a b őre, és válláról a homlokán lóg, ezer ráncban. A gerincoszlop szabadon látszik, az inak elszakadtak, és a csontok is láthatók. Amikor el őször láttam a képet, szívből nevettem. Olyan nagyszer űnek találtam, hogy bekereteztem, és felakasztottam a dolgozószobámban. Másoknak is tetszett a poszter. Miután kineziológiai tanulmányaimat elkezdtem, az id ők során sok dolog vált tudatossá bennem, a posztert illet ően is. Egy napon a karikatúrát már egészen más szemmel néztem, és hirtelen észrevettem, hogy egyáltalán semmi vidám nincsen benne, semmiképpen nem épületes, s őt ellenkezőleg. Az izomteszt megmutatta, hogy testem energiarendszere a kép szemlélése közben gyengül. Ezt másoknál is teszteltem, és megállapítottam, hogy egyetlen ember karja sem marad kiindulási helyzetben, miközben a képet nézi. Tehát levontam a megfelel ő konzekvenciát: levettem a képet a falról. Amikor napokkal kés őbb az üres falat néztem, mélyen fellélegeztem. Feltűnő volt számomra az is, hogy a másokkal való foglalkozás nem fárasztott ki annyira, mint korábban. Diamond munkássága a  Der Körper lügt nicht (A test nem hazudik) cím ű könyv révén vált közismertté. Ebben leírja a küls ő hatásokat, ezeknek az emberek viselkedésére való hatását, és hogy mit tehetünk ellene. A  Die heilende Kraft der Emotionen (Az érzelmek gyógyító ereje) cím ű könyvében Diamond minden akupunktúrameridiánt különböz ő érzelmekhez sorol. Ha egy meridián balanszon kívül van, ennek megfelel ő érzéseket élünk meg. Diamond megmutatja, hogyan tudjuk életenergiánkat pozitív gondolatokkal emelni, és ezáltal akupunktúra-rendszerünket kiegyenlítetté tenni. Ugyanígy befolyásolhatjuk egészségünket a zenével. A témába vágó irodalmat különösen zenészeknek és zenekedvelőknek lehet ajánlani.

Hyperton-X (HT-X) Frank Mahony, a módszer felfedez ő je a következő módon határozza meg a HT-X-et: „A HT-X a Touch for Health, a proprioreceptiv (= szervezeten belüli ingert érzékel ő) neuromuscularis (= ideghez és izomhoz tartozó) támogatás és Frank Mahony kombinációja.” Mahony, a HT-X megalkotója a hetvenes évek végén Paul Dennisonnal (Edu-kinesztetika) dolgozott együtt. Ez a technika lehet ővé teszi a gyermekek számára tanulási képességeik javítását. Frank els ősorban az izmok területén dolgozott. Nagyon jó programokat fejlesztett ki a testmunkára (hyperton-X és lábszenzorok), f őként Európában oktatott, sportolókkal, atlétákkal dolgozott. Az edz őktől mindig jó visszajelzéseket kapott, akik a HT-X-szel csapatukban és az egyes sportolóknál a sportteljesítményeket kiválóan tudták javítani. Frank megállapította, hogy egy hipertóniás (feszült) izom a központi idegrendszerben zavart okoz. Ezáltal korlátozottá válik az agy képessége a szenzorikus információk azonnali feldolgozására. A szenzorikus információkhoz tartoznak többek között: olvasott, írott, verbális kifejezések, érintések és mozgások. Vizuálisan a következ őképpen képzelhetjük el: miközben a televízió megy, a szomszéd bekapcsolja porszívóját. Ha a szerkezet nem zavarmentesített, akkor elektronikus zavar keletkezik. A hang és a kép jelent ős mértékben torzul. Egy izom felszabadítását hipertóniás állapotából a porszívó kikapcsolásához hasonlíthatjuk. A zavar elmúlásával az agy az információkat azonnal világosan fel tudja dolgozni. Járulékosan növekszik a testi teljesít őképesség is. A HT-X könnyen elsajátítható módszer a test teljes izomzatának feszültségmentesítésére. Az izmot nyújtott pozícióban vizsgáljuk. Ha az indikátorizom gyenge, akkor hipertóniás izmot találtunk, amit izometrikus ellennyomással feszültségmentessé teszünk. Ezáltal a hipertóniás állapotától megszabadult. A korrigálás figyelemre méltóan egyszer ű, az eredmény igen mélyreható. Az eredmények, legtöbbször közvetlenül a korrekció után, láthatóan és érezhet ően jelennek meg. Frank megállapította, hogy az emóció balanszának lényeges szerepe van. Ha az ember múltbeli,

26


érzelemgazdag szituációkra gondol, akkor ezzel egyidej űleg bizonyos izmok határozottan megfeszülnek. Ha HT-X-szel oldjuk a feszültséget, akkor az emlékezés az egykori szituációra semlegesítődik. Ez nem az eredeti élmény meg nem történtté tételét jelenti, hanem az emocionális töltet kiegyensúlyozását. Ezen az alapon Frank Mahoney egyre több pszichológiai, mentális és emocionális aspektust vesz figyelembe munkájában.

Three in One Concept Ezt a koncepciót Gqrdon Stokes, Daniel Whiteside és Candace Callaway dolgozta ki. A Three in One elsősorban a csökkent tanulási képesség feloldásával foglalkozik. (A Three in One Concept ennél jóval szélesebb körre terjed ki – lektor megjegyzése.) A korlátozott tanulási képességgel kapcsolatban ennek iskoláskorunk utáni életünkben való hatására is gondolunk. Gordon Stokes ma a Three in One elnöke, több mint tíz évig volt a „Touch for Health Foundation” igazgatója. Ö fejlesztette ki a viselkedési barométert. Ennek segítségével könnyedén megállapíthat juk, hogy milyen emocionális tényezők fordulnak elő, például a tanulási készség akadályozásában. Az úgynevezett korregresszió fejlődése az eddigi balanszformákat meghatározó lépéssel vitte előre. Gordon Stokes véleménye, hogy a balansz (A Three in One-ban használatos értelemben = oldás – lektor megj.) a jelenben csak úgy lehet tartós, ha egyidej űleg az egykori emocionális töltést semlegesítjük. A jelen csak a következményt mutatja meg nekünk, az ok a legtöbb esetben elrejtve marad. A korregresszió segítségével kiderül, hogy mikor blokkoltunk le egy esemény vagy egy információ folytán. („Mikor határoztuk el, hogy tanulási nehézségekkel küzdünk, hogy balgák vagyunk, és nem tudunk tanulni.”) Gyakran magunk sem tudjuk már, de az egykori esemény ma is befolyással van ránk. Évtizedekkel később meglep bennünket valamilyen betegség. Meglep, mert az egykori elő jelet és a mostani betegséget nem hozzuk összefüggésbe egymással. A Three in One-nal való munka sok területet ölel fel, amelyeket egymásra, építve oktatnak. Az els ő tanfolyamon a résztvevők az „eszközökké” (izomteszt, izomfunkciók, egyszer ű izomteszt, viselkedési barométer, érzelmi stresszoldás) ismerkedhetnek meg. Ezeket az eszközöket használjuk a második tanfolyam során, mely új utakra visz a tanulási nehézségek problematikájában és megoldásában. Itt megtapasztaljuk, hogy a legasthenia (= az olvasási készség visszamaradottsága, dyslexia) nem valamiféle zavar, hanem neurológiai funkció. A tanfolyam résztvev ői számára az agyfunkciók megismerését követően világossá válik, hogy a valóságban valamennyien legastheniás zavarokban szenvedünk, mert felnőtté válásunk során valamennyiünknek valamilyen stressz ellen kellett küzdenünk. Abban a szituációban határoztuk el, hogy a tanulás bizonyos területével szemben „lelki vakfoltot” hozunk létre. Azzal, hogy az iskolát befejeztük, ezt a traumát nem oldottuk fel. Életünk egyes területein ennek következtében még ma is bizonyos korlátokkal rendelkezünk. A Three in One segít minket a múlt hatásának megváltoztatásában, a valóban kívánt jöv ő elérésében. Ehhez egy példa: Miért másol egy gyerek mindig hibásan a tábláról? Mindennapi szituáció, hogy a szül ő a gyermeke el őtt áll, és valamiért zsörtöl ődik. A gyerek szemeit a szül őre függeszti. A gyerekben stressz keletkezik, három lehetséges okból – félelemb ől, fájdalomból vagy a fájdalomtól való félelemb ől. Az agyneuronok ezzel a stresszel egybeforrnak, és tárolják az élményt a hátsó agyban. A szituáció rendszerint hirtelen megszűnik, a szülő és a gyerek gyorsan megbékülnek – az élmény mégis eltárolódik, és valahol az agyban szunnyad. A gyerek az iskolában van, és természetesen a tábláról le kell valamit írnia. Abban a pillanatban, amikor szemeit fölemeli, az agyból mindaz el őkerül, ami emlékezetében összefügg „a szemek felemelésével”. A fent leírt szituáció újra aktívvá válik. A félelem, a fájdalom vagy a fájdalomtól való egykori félelem ma is hátráltatja a koncentrációt. Minél gyakrabban vannak ilyen intenzív élményeink, miközben a szemünket pl. felemeljük, annál er ősebben befolyásol ez minket a kés őbbi szituációkban, melyekben ezt a tekintetirányt vesszük fel. Az előzmény számunkra sem tudatos, bár létezik, és lényegesen befolyásolja energiarendszerünket. A leírt esetben ez egy kisebb tanulási gyengeségben mutatkozik meg, nevezetesen a tábláról való hibás másolásban. Ezt a gyengeséget nem kell elviselni, hanem tehetünk ellene egyet s mást.

27


1. A tesztelendő személlyel felidéztetünk egy ilyen élményt, és elvégezzük az izomtesztet. 2. A Three in One Concept által adott különböz ő oldási lehet őségekkel a neuronok oldják a stresszt. 3. Az oldás eredménye eredménye az, hogy hogy a szituációi emléke emléke létezik, létezik, azonban nincs nincs emocionális emocionális töltete. Példánkban ez azt jelenti, hogy amikor a gyerek felfelé néz, a test energiája többé nem kapcsol ki, és mostantól már koncentráltan (és ennélfogva hibátlanul) képes tanulni. A Three in One Concept kilenc tanfolyamot foglal magában. Erre építve ajánlják az úgynevezett facilitátor tréninget. Az ezen való részvétel lehet ővé teszi, hogy ebb ől a programból egyes kurzusokat magunk is oktathassunk. Gordon Stokes folyamatosan b ővítette és állandó kutatásokkal finomította munkáját. Ez a kineziológiában központi helyet biztosít neki. Aki mint kineziológus egy megalapozott képzést kíván abszolválni, annak intenzíven foglalkoznia kell a Three in One Concepttel.

Edu-kinesztétika (Edu-K) Az Edu-kinesztétika megalapítója dr. Paul E. Dennison. A szó a latin educaréb ől ered, ez szó szerint „kivonást vagy kihozást” jelent. A kineziológia a görög kinesis ( = „mozgás”) és lógos (= „tan”) szavak összetételéből ered. Dennison ezt angolra a study of movementtel , a mozgás tanával fordította. Mi az Edu-K fordítására a „képzett mozgást” választottuk. Az Edu-K célja visszatalálni az ősi mozgásformáinkhoz, amelyek életünket és energiáinkat a legjobban segítik és kifejezik. Az Edu-K lehetővé teszi, hogy meghatározott mozgások által el őhozzuk elrejtett tanulási t anulási képességeinket. képességeinket. Dennison személyes tapasztalatból tapasztalatból tudja, milyen nehéz, ha valaki a tanulásban és saját tanulástudatában korlátozva van. Doktori munkáját a pedagógia területén írta. Saját szenvedése mutatta meg, hogy milyen keserves az életút, ha a tanulási képesség hiányzik. Saját élete az Edukinesztétika kidolgozásához kidolgozásához vezette. Ebb ől a tanból Dennison önmaga számára is jelent ős hasznot húzott. Ma ő maga tanúsítja, hogy a helyes mozgás által hogyan tudjuk tanulási képességünket előmozdítani. Az Edu-kinesztétika története Dennison központi témája a pedagógia. 1969-ben nyitotta meg az els ő, a gyermekek olvasását segítő oktatóközpontját. 1971-ben két iskolapszichológussal iskolapszichológussal (Dormannal és Delcadóval) Delcadóval) fejlesztette tovább a munkát. Ők állapították meg, hogy a tanulási problémánál mindig az agy középvonalával van a gond. A test középvonalát keresztez ő problémákból származnak gyakran a nemkívánatos következmények az írásban és az olvasásban. Dorman és Delcado kifejlesztették a Cross Crawl (CC) gyakorlatokat, a keresztirányú mozgást (l. 10. ábra):

28


10. ábra. Cross Crawl - miközben a mozgást végezzük, a szemek felfelé tekintenek, hogy a megfelel ő agyfélteke kiegészít ő módon aktivizálódjon.

Váltakozva visszük a jobb karunkat bal lábunkhoz, illetve a bal karunkat a jobb lábunkhoz. Ez a mozgás, sokszor ismételve, javítja a tanulási képességet. Számtalan tanulóval végeztettek minden reggel néhány percig Cross Crawl-tornát. Bizonyos id ő elteltével megállapították, hogy valóban változás állt be: a rossz tanulók hirtelen javultak, viszont a jó tanulók teljesítménye hanyatlott. hanyatlott. Ezen az alapon finomították tovább a Cross Crawl rendszerét. A keresztirányú mozgás ideája mindenesetre mindenesetre visszavonhatatlanul visszavonhatatlanul megszületett. Az izomteszt segítségével dr. Dennison megállapította, hogy a CC az intuitív agyféltekét aktivizálja. Ez a legtöbb embernél a jobb oldalon található, és a test bal oldalát szabályozza. (Ez a tény magyarázza azt is, hogy a tanulók egy részénél hirtelen teljesítménycsökkenés volt elkönyvelhet ő. A stresszmentes tanuláshoz tanuláshoz mindkét mindkét féltekére szükségünk szükségünk van!) Milyen módon lehetséges az analitikus agyfélteke aktivizálása? Következetesen a homolaterális (azonos oldali) mozgás által. A homolaterális Crawl (HC) esetében váltakozva mozog a jobb kar a jobb lábhoz és a bal kar a bal lábhoz. Ezenkívül Dennison felfedezte, hogy a Cross Crawl és a homolaterális mozgás alatt a szemnek egy meghatározott tekintetiránya szükséges, mert a szem mozgása aktivizálja az agyban a célzott területeket. A repatterning, a laterális behangolás Dennison szerint a legjobb gyakorlat két agy- és testfél integrációjára. Egyidej űleg a képességek edz ődnek, a hátsó agyból az emlékek és információk az agy első területeire mozognak. Csak így lehetséges a gondolatok világos kifejezése.

29


Nem minden ember képes rá, hogy el ő k észület nélkül mindent megcsináljon! Dennison őkészület Dennison felfedezte, hogy bizonyos mozgásokhoz az kell, hogy bekapcsolt állapotban legyünk. Ez a sportban „bemelegítés” címen jól ismert. A bekapcsolás révén állapítjuk meg, hogy a test ténylegesen használni tudja-e a gyakorlatok elvégzéséhez szükséges energiát. energiát. Mert csak stresszmentes mozgások által lehet aktivizált és koordinált az energiarendszer, a szem, a fül és az agyféltekék. (Hogy hogyan kell elvégezni a bekapcsolást, ezt a Gyakorlatok c. fejezetben, a III. részben írjuk le.) Dennison is fejl ődött munkája során. Amikor a látásról és a látási képesség javításáról beszél, akkor személyes élményeit mondja el. Dennisont 1983-ban ismertem meg. Akkor vastag szemüveget hordott. Akkoriban már 20 dioptriáról 14 dioptriára csökkentette, s ma már 2,5-es szemüveget visel. 1976-ban különböz ő testterápiákat kezdett meg mozgástréninggel és hosszútávfutással. 1978ban dr. Richard Tylerrel az olvasó- és beszédcentrumban beszédcentrumban hasonló stúdiumokat csinált arról, hogyan segíti a mozgás a tanulást. Ebben az alkalmazott kineziológia kineziológia technikái segítettek neki. Valamennyi tapasztalatra Dennison saját maga tett szert, következetes módon. Személyes gyógyítási eredményei igazolták. 1979-ben Dennison egyre inkább a Touch for Health felé fordult, és tovább kutatott a Cross Crawl ideával. Hallgatóinál demonstrálta az izomteszt alapján a gyakorlatok hatását a látáson, a halláson és az agyféltekék m űködésében. 1983-ban Dennison az Edu-kinesztétikáról els ő alkalommal tartott kurzusokat Európában, Berlinben. 1987-ben megalapította az Edu-K-Foundationt, az els ő „Brain-Gym-Teacher-Praktikum „Brain-Gym-Teacher-Praktikum”-ot. ”-ot. Brain Gym – Az Edu-K használata a pedagógusoknak. A Brain Gym leginkább azok számára hasznos, akik gyermekekkel csoportosan vagy egyénileg foglalkoznak. A Brain Gym-gyakorlatok segítenek abban, hogy az ember teljes tanulási képessége kifejl ődhessen. Paul Dennison könyve, a  Befreite Bahnen (Felszabadított pályák) az Edu-kinesztétikába enűr Kinder (EK gyermekeknek) és a Brain Gym ged informatív bepillantást. A könyvek,  az EK f ű leírják részletesen az Edu-K-gyakorlatok hatását és alkalmazását alkalmazását (l. irodalomjegyzék). irodalomjegyzék). Az Edu-K célja a szemek, fülek, test és agyfelek koordinálása. Így több örömöt találhatunk életünkben, s mozgásunk koordinált lesz. Ezzel képességeink szabaddá válnak, s ezeket más dolgok elérésére fordíthatjuk.

Mit jelent a koordináció? A koordináció több fokozatban történik. Az első fokozatban megtanuljuk azt, hogy két szemünk, két fülünk, két agyféltekénk, testünknek két oldala egymással szinkronban legyen. Az említett energiarendszerek (látás, hallás, gondolkodás és mozgás) koordinációja különösen stresszhelyzetben fontos. Mégis, legtöbbször energiapotenciálunknak csak egy-egy része áll rendelkezésünkre. Ezért korlátozottan tudjuk kifejezni magunkat. Értelemszer űen lehetetlen a szemek, a fülek, az agy- és testfelek koordinációja tudatos elhatározás útján. Az akarat egyedül ehhez nem elégséges. Dennison kitalálta, hogy bizonyos gyakorlatok ezeknek a képességeknek a koordinációját befolyásolják. A mindennapi élet stresszhelyzetei és különböz ő feszültségformái er ősen csökkentik az energiarendszer összehangolását. Ez gyakran már reggel elkezd ődik, röviddel a felkelés után: reggelit kell készíteni, időre elkészülni, s legtöbbször már az iskola, a tanulás vagy a munkahely gondolata is stresszt okoz. Ha hozzászokunk ahhoz, hogy a felkelés után azonnal bizonyos gyakorlatokkal energiánkat bekapcsoljuk, akkor nyugodtan nézhetünk szembe a napi tevékenységekkel. Energetikai potenciálunk potenciálunk csak arra vár, hogy naponta újból és újból felébresszük. Az Edu-K megmutatja ennek a módját. Milyen előnye van az Edu-K-nak a kineziológia bármely formájával szemben? Az Edu-K-ban olyan meghatározott meghatározott gyakorlatokat végzünk, amelyek mozgástudatunkat mozgástudatunkat koordinálják és tanulási készségünket segítik. Az Edu-K megtanít arra, hogy írni, olvasni, felolvasni, járni, beszélni és játszani egyáltalán nem olyan magától értet ődően egyszer ű dolog, mint hittük. Ha eze-

30


ket a tevékenységeket egyenként sikeresen végrehajtjuk, akkor jön a következ ő fokozat – a kombináció. Sok ember számára egyáltalán nem magától értet ődő, hogy egyidej űleg sétáljon, gondolkozzon, és a gondolatait is kimondja. Egy példa: példa: Egy barátomon nagyon jól meg tudtam ezt figyelni. Séta közben beszélgettünk. Azoknál a pontoknál, ahol különös koncentrációra koncentrációra volt szükség, a barátom megállt. Az autonóm járás hirtelen nem funkcionált. A test minden energiát ahhoz használt, hogy a gondolkodási folyamat helyes legyen. Csak miután végiggondolta és – mondta a dolgot, akkor indult el újra.

I-ASK - International Association of Specialized Kinesiologiste Kineziológusok Kineziológusok A már leírt kineziológiaformákból kineziológiaformákból sok gyakorló kineziológus kineziológus kifejlesztette saját módszerét. Erre épül a Szakosodott Kineziológusok Nemzetközi Társasága, az I-ASK. Ha a gyakorló kineziológus új kineziológiaformát fejleszt ki, az I-ASK támogatja ennek elterjesztését. Az I-ASK egy csoportja megvizsgálja: szabályszer ű-e a módszer, és gazdagítja-e a kineziológiát. kineziológiát. Pozitív döntést követ ően az új módszer felkerül az ajánlási listára. Az I-ASK által képviselt képviselt kineziológiai kineziológiai irányzatok irányzatok leírása legalább legalább felsorolásszer felsorolásszer űen ide kívánkozik: Applied Kinesiology Kinesiology Applied Neurogenics Neurogenics Applied Physiologist Physiologist Behavioral Kinesiology Balancing the Body's Energies Basics of Structural Muscular Balancing Biokinesiology Biokinesiology Blue Print Series Christian Kinesiology Clinical Kinesiology Educational Kinesiology Electromagnetic Electromagn etic Kinesiology Health Kinesiology Human Ecology Balancing Sciences Hyperton-X Integrative Kinesiology Kinesiology Kinesionics Kinesiologie Dentaire Communication Communication Kinesiology Professional Health Provider Self-Help for Stress and Pain Stress Release Three in One Concepts Transformational Transformational Kinesiology Kinesiology Touch for Health

Goodheart/Dela Goodheart/Dela Duree/Barton Richard Utt John Diamond Topping Beck/Hart John Barton Verity Jim Reid Allen Beardall Paul Dennison Nancy Dougherty Jommy Scott Steven Rochlitz Frank Mahonay Sonderegger Sonderegger Purk/Khalsa Linglet Wolontis Bruce Dewe Barhydt Wayne Topping Stokes/Whiteside Stokes/Whiteside Fremming/Hausboe Fremming/Hausboe John Thie

31


III. RÉSZ EM-K: Eternal Movement – Öngyógyító kineziológia A számtalan eltér ő hagyományos tanításban, amelyek „az ember gyógyításával” holisztikus jelleggel foglalkoznak, két fontos felismerés jelentkezik: 1. A kineziológia a teljességnek egy aspektusa. 2. A kineziológia valamennyi tanban jelen van. Abból a tényből kiindulva, hogy a gyógyításnak csak egy valódi formája létezik – az öngyógyítás, Kim da Silva és Do-Ri Rydl kifejlesztették az Eternal Movement Kineziológiát, azaz az öngyógyító kineziológiát (EM-K) (angolul eternal = „örök, önmagától megújuló”, movement = „mozgás”). A meridiánok a testben végtelen energiakeringést ( = movement) jelentenek. Az energia folyamatosan (= eternal) áramlik testünkben, azonban szüksége van a regenerációra és megfelel ő elosztásra. Ebben segít bennünket az EM-K! Az idők során a kineziológia alkalmazásának egészen új dimenziója keletkezett a különféle módszerek alapján, a különböz ő tanok és filozófiák figyelembevételével. Úgy, ahogyan a sokféle aspektus áttekinthető képet eredményez, a sok szerszám támogatja a jó mesterembert. Az EM-K-ban összekapcsoljuk a kineziológia különböz ő módszereit. Az EM-K-n keresztül együttműködhetünk velünk született mozgásértelmünkkel. A naponta végzett gyakorlatokkal energetikailag helyes módon kapcsolhatjuk be ezt a mozgásértelmet, újra és újra. Ez életünkben jó egészséget, tiszta gondolkodást és kreativitást jelent. Ha a mozgást – az elmondottak szerint – napi higiéniai tennivalóként szemléljük, támogatjuk testünket mozgástudatában, és egyúttal segítjük az öngyógyító reflexet is. A természetes öngyógyító reflex segítségével a test mindig megkísérli a túlélést, mindegy, hogy mit cselekszünk, testünk túlélésre programozott, akár „akaratunk ellenére is”! Ha a mozgástudatot és az öngyógyító reflexet összehangoljuk, akkor sok minden jóval könnyebben megy. Célunk, hogy az EM-K segítségével magasabb energiapotenciálra jussunk, s ezáltal stresszmentesek és konfrontációra készek legyünk. Csak ezután tudjuk életünket kreatívan alakítani. Ha kevés az energiánk, tehetetlenek vagyunk a dolgok megváltoztatásában. Ha még kevesebb az energiánk, akkor panaszkodunk, nem vagyunk kreatívak, érdektelenné válunk a dolgok és azok megváltoztatása iránt. Naponta megélünk olyan szituációkat, amelyeket értékelünk. Ez azt jelenti, hogy „jónak” vagy „rossznak” tartunk dolgokat. Ha valamit negatívnak tartunk, akkor a teljes egésznek csak egy részét vagyunk képesek érzékelni. A kreativitás segít abban, hogy ne dőljünk mindig be a felületes negatív információknak. Tartsunk távolságot, és ebben a helyzetben már az egésznek a pozitív oldalát is megismerhetjük. Pozitív és negatív, jin és jang – egymáshoz elválaszthatatlanul köt ődnek, csak együtt tesznek ki egy egészet. A pozitív teszi lehetővé a negatívat, és fordítva: a negatív csak a pozitív által működik. Megtanuljuk, hogy mindenben, amivel találkozunk, a másik aspektust is felleljük. Így jutunk olyan információkhoz, amelyek lehet ővé teszik, hogy többé ne magunkat sajnáljuk és szánjuk. Mindnyájan ismerjük a mondást: „Minden ember a maga szerencséjének a kovácsa.” Ez azt jelenti, hogy mi magunk döntjük el, hogy a „pokolban” vagy pedig a „mennyben” éljünk-e. Egy példa: Két férfi lakik ugyanabban a házban egymás mellett. Mindketten házasok, két-két gyerekük van, azonos munkahelyen dolgoznak, ugyanabban a részlegben, és munkaterületük is hasonló. Az egyik optimista. Fütyörészik és énekel, mindenkivel udvarias és barátságos, munkáját könynyedén végzi. A másik pesszimista. Mindent rossznak talál, semmi nem m űködik a kezében, és reggeli mondása a következ ő: „Mit nevezünk 'jó reggelnek'? Egy reggel, ami munkával indul, egyáltalán nem is lehet jó!” A pesszimista és az optimista – két oldala a teljes egésznek. Általában magunk határozzuk meg, hogy melyik pólust szeretnénk megélni. Rajtunk múlik, hogy az információ másik felét is ismerni akarjuk-e. Ha az életben mindig csak egy aspektust szemlélünk, akkor csupán korlátozott tapasztalatokat és információkat szerzünk. Ebben az esetben a téves cselekvés máris programozott. Mert az infor-

32


máció csupán egyik részének ismeretében nehéz helyesen cselekedni. Szerencsejátékosokká leszünk így, s a keményen kidolgozott start bizonyos esetekben kevéssé lesz sikeres. Minél több információval élünk, annál nagyobb az esély arra, hogy helyesen cselekedjünk, önmagunkért felel ősen, merészebben, több rizikót vállalva. Kreatívak lehetünk, és változásokat vihetünk végbe életünkben. Az EM-K gyakorlatai segítenek abban, hogy új szempontokat is érvényesülni engedjünk. Ha Önök, kedves Olvasóim, azok közé az emberek közé tartoznak, akik nem tudnak jól mozogni, vagy az „energetikai fitness” gyakorlatokról még nem hallottak, meg kell hogy barátkozzanak a mozgás gondolatával, mert végül is a mozgás az életet jelenti! A rendszeres gyakorlást egy mudrával kezdjük. A mudra el őnye: mindig és mindenhol alkalmazható. A mudrák A mudra a szanszkritból származik, és szó szerint „jel, pecsét”. Tágabb értelemben testtartást, illetve gesztust értünk alatta. Az indiai medicinában a fingermodi, illetve a mudrák többek között ahhoz használatosak, hogy megteremtsék az egyensúly energetikai, pszichikai, fizikai bázisát. A mudrákat Indiában a mesterek tanítványaiknak adták tovább. A tanítványok alkalmazták a mudrát, de csak a mester tudta pontosan, hogy ennek alapján mi megy végbe. Sok szentképen láthatunk mudrát. Nemcsak Buddhánál figyelhet ő meg, de Jézus is használta ezeket. Indiai tanulmányaim során magam is megtapasztalhattam, hogy a mudrák látszólagos egyszer űségük ellenére milyen er ősek. Tartós hatásuk annyira elb űvölt, hogy egyre többször használtam őket, és egy napon kifejlesztettem magát a fingermodit. Az ehhez vezet ő hosszú úton felismertem a módszer erejét. Egyidej űleg adódott ebből a fejlődésből az a szükségszer űség, hogy a módi hozzáférhető legyen a nyugati ember számára is. Könyvemben, a Gesundheit in unseren Handen-ben (Knaur-Tb. 76019) ( Kezünkben az egészségünk ) kimerítően írtam a fingermodi használatáról és hatásáról. Ezen a helyen most els ősorban egy olyan mudrát akarok bemutatni, amely a legtöbb embernek hasznos: az ujjak mozgékonyságára szolgáló mudrát. Az ujjak mozgékonyságát eredményező mudra Nagyon fontos, hogy ujjaink jól mozogjanak. A kínai medicinában kezeink életer őnket jelzik. Ezt az életer őt emelhetjük azáltal, hogy kezünkkel energetikailag hatékonyan dolgozunk. Akinek rossz a kondíciója, az csak tettetni képes egy világos és er ős kézfogást. Bár azt hisszük, hogy kezünkben er ő van, azonban gyakran ez nincs egyenletesen elosztva. Próbálja ki a következ őt: 1. Fogjon kezet valakivel er ősen, és figyelje, hogy mit érez. 2. Végezze el az ujjmozgékonysági gyakorlatot (11. ábra): a középső, a gyűr űs- és a kisujjat helyezze a hüvelykujj körme köré. Ezt a gyakorlatot mindkét kezünkön négy percig végezzük, majd nyissuk ki újra ujjainkat. 3. Most ugyanazzal az emberrel szorítson újra er ősen kezet. Érzi a különbséget? Valószín űleg meg fogja állapítani, hogy most minden egyes ujja egyenletesen záródott öszsze. 11. ábra. Az ujjak mozgékonyságát eredményez ő mudra.

33


Mivel a mudra életer őnket ténylegesen er ősíti, ezért szükséges, hogy naponta legalább öt alkalommal, négy percen keresztül végezzük a leírt gyakorlatot. A gyakorlatok között minimálisan húsz perc szünetet kell tartani. Persze csak akkor tudjuk végezni a gyakorlatot, amikor más tevékenységhez kezeinkre nincs szükségünk.

A gyakorlatok Máris nagyon sokat beszéltünk a gyakorlatok fontosságáról. Ezek lehet ővé teszik egészségünk megőrzését. Jane Fonda és Arnold Schwarzenegger gyakorlatai egy egész nemzetet lendítettek mozgásba, ugyanígy a rádió reggeli izometriai gyakorlatai is. Ez is vitathatatlanul jobb, mint semmilyen mozgás. De mekkora a különbség azok között a gyakorlatok között, melyeket az iskolában a testnevelésórákon, ill. a televízióból megismertünk, és azok között a gyakorlatok között, melyeket a kineziológiában alkalmazunk? A legnagyobb különbség, hogy az els ő csoport gyakorlatai a test komoly energiáját emésztik fel. (Gondoljunk csak a sok sportsérülésre, amelyeket az emberek a szabad idejükben szenvednek el.) A kineziológiai gyakorlatok, ezzel ellentétben, fokozzák energiáinkat! A kineziológiai gyakorlatok akkor válnak ártalmunkra, ha nem végezzük azokat, így felhagyunk a járulékos energialökéssel, a balansszal, a mozgás és az öngyógyító reflex támogatásával. A praxisunkban egyre újra és újra megéljük, hogy a csonttörések és a sportsérülések gyógyulási ideje jelent ősen megrövidíthet ő, ha a testet ezalatt kineziológiai balansszal és gyakorlatokkal er ősítjük. Néha előfordul, hogy a speciális gyakorlat következtében izomlázunk van, de egyébként semmilyen sérülésre utaló jelenség vagy hasonló nem történhet. Ha tehát mozogni akarunk, és készek vagyunk erre id őt is szánni, akkor olyan gyakorlatokat kell végeznünk, melyek energiánkat er ősítik! Gyakran találkozom olyan emberekkel, akik azt gondolják, hogy minél kimerültebben hagyják el a tornatermet vagy a sportpályát, annál többet tettek. Micsoda tévedés! A kineziológiai gyakorlatok előnyei A kineziológiai gyakorlatok – összehasonlítva más gyakorlatokkal, illetve terápiaformával – nagy előnye a külsőségekkel kapcsolatos ráfordítást illet ően: – Nincs szükségünk speciális öltözékre – Nincs szükség időre az utazáshoz, mert nem igénylünk sem tornatermet, sem sportpályát – Nincs szükségünk partnerre és trénerre, mert saját magunkkal gyakorolunk. Az egyetlen, amire szükségünk van: egy kis tér és egy kevés idő. Időt már azzal is nyerünk, hogy a kineziológiai gyakorlatokhoz nincs szükség el őkészületre, és otthonról sem kell elmennünk. Az így megtakarított idő elégséges egy-két gyakorlatsor elvégzéséhez. A napi rendszeres gyakorlás szépségeinek felfedezése: „energetikai központosítás” és „víziló”. Azért, hogy kedves olvasónk már most megtapasztalhassa a napi gyakorlás szépségeit, leírok egy egyszer ű, nagyon hatékony gyakorlatsort: 1. Energia-központosító mudra. 2. A „víziló”. Mielőtt egy motorikus mozgást elkezdünk, szükséges, hogy a testünket erre bekapcsoljuk: az energia-központosító mudrával aktivizáljuk a „víziló” tornához megkívánt energiát. Energia-központosító mudra Leírás: Hüvelykujjunk és gy űr űsujjunk hegyét érintsük össze, és a mutatóujjunkat helyezzük az els ő hüvelykujjpercre. Ezt az ujjhelyzetet mind a két kézen csináljuk meg

34


Id ő tartam: Három perc hosszan, naponta kett ő-négy alkalommal csináljuk (azután a „vízilovat” tornázzuk). Ha csak ezt a modellt csináljuk, akkor minden esetben legalább három perc hosszan, és naponta legkevesebb hat alkalommal kell csinálnunk, az egyes gyakorlatok között két perc szünetet tartva.

12. ábra. Energia-központosító mudra

A víziló Leírás: Terpeszállásban állva a lábfejek egyenesen el őre mutatnak, a térd enyhén behajlítva. Nyújtott karjainkat váltakozva lengetjük előre és hátra. A térd az egész gyakorlat alatt hajlított helyzetben marad, de nem kell rugózni (lásd 13. ábra). Hatás: A „víziló” aktivizálja a lélegzést, és segíti a légzésreflexet. Er ősíti a szem- és szívenergiát, integrálja a két agyféltekét, és er ősíti a gerincoszlopot. A fájdalomt űr ő képesség javul, a láb és a medence energiája stabilizálódik, de az inak is er ősebbek lesznek. (A test az er őt az inakban tárolja, és nem pedig – mint ahogy általánosan ismert – az izmokban!)

Ez a gyakorlat különösképpen akkor hatásos, ha kimerültnek érezzük magunkat – vagy ha reggel nehezen tudunk felkelni. Próbálja ki a gyakorlat érezhet ően aktivizáló hatását azzal, hogy a „vízilovat” egyszer űen csak megcsinálja. Mennyiség: Az általános frissességhez a „vízilovat” százszor egymás után csináljuk meg, naponta két-három alkalommal. Mozgásunk legyen dinamikus, azaz el kell érnünk, hogy két perc alatt száz gyakorlatot végezzünk. 13. ábra. A „víziló” egyszer ű, de hatásos gyakorlat

A hatás: Ha ennek a gyakorlatnak az ismertetett hatását még jelentékeny módon er ősíteni akarjuk, akkor a „vízilovat” alkalmanként háromszázszor (balra és jobbra) és naponta legalább háromszor kell tornáznunk. A gyakorlatok közötti legkevesebb szünet négy perc.

35


Végezze ezeket a gyakorlatsorokat több héten át naponta. Az elmélet önmagában ugyan képes informatív-betekintést nyújtani, de a mozgás csodálatos hatása csak a gyakorlatok útján érvényesül. A napi teendők és a jó közérzet síkja Vannak dolgok az életünkben, amelyeket mindennap megteszünk. Lélegzünk, alszunk, felkelünk, eszünk, mosakszunk, felöltözünk stb. Ezeket nem lehet kikerülnünk. Egyes tevékenységeket ugyan eltolhatunk, de végül mégiscsak el kell végeznünk. Ugyanígy az úgynevezett „gyakorlathigiénia” életünk állandó részévé válik! Ha a gyakorlatokat elodázzuk, jó közérzetünk megromlik, és eljutunk arra a pontra, hogy újra szívesen és önként kezdünk gyakorolni. A jó közérzet síkjának legalsó szintjén a betegség áll. A betegség legvilágosabb kifejezése a klinikai lelet. A következő fokozaton panaszokat találunk, de ezek nem kimutatható betegségek. Vannak fájdalmaink, de senki sem találja az okukat. Ez a „pszichoszomatikus sík”. Ha ezen a szinten vagyunk, akkor ma nem tudjuk, hogy testünk holnapra milyen meglepetést tartogat. Nem tudunk el őre tervezni, mert ha a következ ő napon például egy migrénroham az ágyhoz köt bennünket, akkor a terv kivitelezése lehetetlenné válik. Azután jönnek azok a szintek, ahol „úgy-ahogy” megvagyunk. Ugyan semmink sem fáj, de nem érezzük igazán jól magunkat, megelégszünk azzal, hogy végül is rosszabb is lehetne. Ha ezzel a fokkal azonosulunk, akkor veszélyesen élünk. Mert nem stabil síkon, hanem átmeneti állapotban vagyunk. Azt is mondhatnánk, hogy ez egy ütköz őzóna. Ha ezen a szinten vagyunk és bekövetkezik egy olyan esemény, amely fel őrli energiáinkat, visszacsúszunk a panasz és betegség síkjára. Onnan újra felkapaszkodni komoly er őfeszítést igényel. Sok ember ezen a ponton fel is adja. A legfelső szinten tényleg nagyon jól vagyunk, tet őtől talpig jól érezzük magunkat, tele tetter ővel, kreativitással és konfrontációkészséggel. Ha ezen a fokon valamilyen gyengít ő eseménnyel találkozunk, rendelkezésünkre áll egy úgynevezett biztonsági háló. Ez hasonló a cirkuszi trapézm űvészek hálójához. A legmerészebb szaltókat adják el ő, és ezek legtöbbször sikerülnek is. Ha azonban a „baleset” bekövetkezik, akkor fennakadnak a hálón és nem sérülnek meg. Mi határozzuk meg, hogy életünket melyik szinten kívánjuk leélni. Ha naponta helyesen mozgunk, akkor az id ők során elérjük a jó közérzet legfelső fokát. Ezzel megtaláljuk a „napi testedzés szépségét”, valóban élhetünk, és egyidej űleg rendelkezésünkre áll egy biztonsági háló, illetve egy ütköz őzóna.

A futás egészségünk megőrzésének legtermészetesebb módszere Kocogásnak nevezik, ha lassan, de tartósan, meghatározott ideig mozgunk. A hosszú- és a rövidtávfutás a kocogástól nagyon távol esik. Ha egy ember naponta tíz percig kocog, a keringési rendszer tréningben van, és a vérnyomása egyensúlyba kerül. Ha ezt a gyakorlatot négy héten keresztül következetesen végezzük, majd felhagyunk vele, a hatása még három hét múlva is érezhető. Kedves olvasóm, meg tudja-e nekem mondani, hogy melyik az a gyógyszer, amelyik a vérkeringést és a vérnyomást úgy stabilizálja, hogy négyheti szedés után még három héten keresztül hat? Tudományosan bizonyított, hogy a keringési rendszer tréningje három hétig érezhet ő, és ennek ellenére mégis nagyon ritkán írják el ő! Az értelmes mozgást naponta kell végezni (hétszer egy héten). Ha testünket hetente egyszer háromnegyed órán keresztül hosszútávfutással gyötörjük, akkor a stressz többet árt, mint amennyit a futás használna. Hogyan er ősíthetjük testünket futással? A mozgás vagy a futástréning megkezdése nincs korhatárhoz kötve, de testünket csak lassan szoktassuk hozzá! Hogy gyors járással vagy futással kezdjük, és hogy ezt a mozgást mennyi ideig végezzük, azt a test tudja a legjobban. Ezt kineziológiailag tesztelhetjük. Azok az emberek, akik a tartós mozgáshoz nincsenek hozzászokva, kezdjék két percig tartó gyors járással. Ez a következ ő héten négy percre emelhet ő, és azután hat percre. Majd könny ű helybennfutás következzék, de ez

36


ne tartson tovább két percnél. A futást a következ ő hetekben és hónapokban (!) maximum tizenkét percre emeljük. A legfontosabb ennél a tréningnél az, hogy naponta csináljuk! Így a futás magától értetődővé válik. Út a futáshoz Mivel a futás a testet energetikai vonatkozásban er ősíti, ezért előzőleg egyensúlyba kell hozni. Két lényeges rendszerre van szükségünk a futásnál. Az els ő a lélegzés, a másik a két agyfélteke integrációja. Ha többet mozgunk, gyorsabb lesz a lélegzésünk. Nagyon fontos, hogy a lélegzés a testet ne stresszelje. Ha futunk, akkor egy ún. keresztez ő mintában mozgunk. Hogy a mozgás stresszmentes legyen, azt feltételezi, hogy a két agyfélteke egymással összeköttetésben van. A kineziológia szaknyelve ezt az állapotot agyintegrációnak (err ől később többet) nevezi. Ha a lélegzés és az agyféltekék bekapcsoltak, akkor a mozgás nem okoz a testnek semmiféle nehézséget. Kim tapasztalatai a futással Orvosaim tanácsolták: legf őbb ideje, hogy elkezdjem a testmozgást. Megfogadtam a tanácsot, és hosszútávfutással kezdtem. Egy park közelében lakom, így könny ű volt szép, zöld és nyugodt környéken futnom. De a reggeli hosszútávfutásom napi vessz őfutás volt. Szükség volt akaratom, filozófiám hatalmas, nagyméretű stabilizálására, és csak lélegzet-visszafojtva tudtam ezt a horrort napról napra elvégezni. Talán tudja kedves olvasóm, hogy mir ől is beszélek? Három csoportra gondolok, akik mindig gondoskodtak arról, hogy stresszben legyek: 1. A korai sétálók 2. A városi csavargók 3. A kutyák, amelyeket ebben az időben az utcára vittek. A kutyák szaglászták a lábaimat, és jaj nekem, ha megengedtem magamnak egy védekez ő gesztust. A tulajdonosok azonnal agresszívan és dühösen reagáltak. Óriási meger őltetésembe került, hogy újra nekiinduljak. A barátnőm a dolog kezdetén így kiáltott fel: „Nagyszer ű! Veled futok, de egy kicsit lassabban.” Na jó, futott egy kis kört, én egy nagyobbat, és azután együtt reggeliztünk. Egy reggel csodálkoztam, hogy a barátn őm már előttem felkelt. Amikor a nappaliba léptem, gazdagon terített reggeliz őasztal várt, semmit nem felejtett le róla. Boldogan közölte velem: „Van egy csodálatos ötletem! Hagyjuk ma a futást, és helyette reggelizzünk.” Azt mondtam: „A kávé még nincs kész, akkor még tudok futni egy kört, lezuhanyozom, és azután megreggelizhetünk.” Barátnőm arckifejezése megváltozott: „Te már olyan vagy, mint egy komputer. Csak a futásodtól függsz! Nem tudsz egy kicsit rugalmasabb lenni, és egy nap szünetet tartani?” Sikerült neki! Vég nélküli vita következett, és így a reggeli futás elmaradt. A következő napon rövid volt az id ő a reggeli sportomhoz, a harmadik napon már nem is emlékeztünk rá, hogy futni akartunk. Egyszer, amikor a testi fájdalmaim er ősödtek, elkezdtem újra titokban és csendben a futótréninget. Egy történet az EM-K élményhétr ől Az EM-K élményhetet évente Salzburg tartományban tartják. A résztvevők egy héten át kineziológiai táplálkozásszabályok szerint étkeznek, és egyéni gyakorlatprogramokat csinálnak. A cél, hogy a mindennapi következetes mozgás által sínre kerüljenek a stresszmentes élethez. Itt gondoskodunk az egészség alapjáról, amelyet mindenki otthon tovább építhet. A program egyik része a reggeli keringési-rendszertréning. Egyenletes futás, tesztelt id ő alatt. Az első két évben a nagymamám is ott volt. Akkor a nagymama hetvenkét éves volt. Kim a nagymamának kitesztelte azt az id őt, amit futnia lehetett. Nagyon kíváncsi voltam, mert amióta a nagyma-

37


mámat ismerem, egyetlen alkalommal sem láttam öt futni. Problémája van az ízületeivel, és f űzőt kell hordania. Ezért hord magas szárú ortopédcip őt, és időnként a járás is fájdalmat okoz neki. És most hetvenkét évesen el akar kezdeni futni! Nos jó, a nagymama minden el őkészületet megtett a futáshoz. A gyakorlatokat ki kellett dolgoznia, de nem adta fel. Én azt hiszem, hogy egy csoportközösség pótlólagos serkentés ahhoz, hogy továbbcsináljuk, még akkor is, ha nehezünkre esik. Az els ő két napban a nagymama gyorsan teljesítette az előírt időt. A harmadik napon ez két perccel több volt, mégis különösebb meger őltetés nélkül teljesítette a feladatot. A nagymama jól kapott leveg őt, jól aludt (amit egyébként nem tudott megtenni), bár ő egy egészen más étlaphoz volt szokva. Az utolsó napon nem hittem a szememnek, a nagymama a csoport közepén futott, és gond nélkül teljesítette az öt percet. Ehhez csak annyit f űzött hozzá, amikor a teljesítményére felhívtam a figyelmét, hogy „messze jutottatok az öreggel”. Az orvos a vérnyomásgyógyszereit leállította. Nemrég láttam, hogy újra szedi őket - a nagymama három év óta nem volt velünk Piesendorfban, és a futótréninget is „elfelejtette”. Miért olyan fontos a két agyfélteke integrációja? Az emberi agy leegyszer űsítve két agyfélből áll. Az egyik agyfélteke (hemiszféra) – a legtöbb embernél a bal – az analitika, a másik az intuíció funkcióját látja el. A két hemiszféra egy idegnyalábon, az ún. corpus callosumon keresztül áll összeköttetésben. A bal agyfélteke irányítja a test jobb oldalát. A bal testoldalt pedig a jobb hemiszféra mozgatja és ellenőrzi. Az agyintegráció tehát akkor áll fenn, ha mindkét agyfélteke azonos id őben teljes potenciálját be tudja vetni. Ez megmutatkozik pl. a harmonikus mozgásban; a járás és futás során stresszmentesen, jól érezzük magunkat, és a dolgok is jól alakulnak. A két agyfélteke funkciói: Analitika logika, beszéd, olvasás, számolás, írás, számlálás, linearitás, időfüggőség, analízis, intellektus, intelligencia, racionalitás,

Intuíció forma, teljesség, tér, zene, illat, összeg, szimbolika, időtlenség, fantázia, érzés, irracionalitás, passzivitás, aktivitás.

A harc-menekülés reflex Ezt a reflexet ismerjük az állatvilágból. Az állatot a normális vadcsapáson állandóan fenyegeti a halál, a pusztulás. Tehát azonnal dönteni kell a harc és a menekülés között. Ez nem tudatos döntés, hanem reflex. A harc-menekülés reflexnek nagyon fontos túlélési funkciója van. E reflex komoly stabilitásával kell pl. egy katonának, egy sportolónak rendelkeznie. A harc-menekülés reflexet elsősorban a mellékvesekéregben termel ődő stresszhormonok kormányozzák. A mellékvese gyakran kilúgozódott és gyenge, mert az emberek sok édességet, alkoholt, kávét vagy cigarettát fogyasztanak (lásd az allergiáról szóló fejezetet a harmadik rész végén!). Ebből keletkezik az id ők során az ún. „mellékveseszindróma”: A test ezek által a stimulánsok által állandóan „riadókészültségben” van. El őfordulhat, hogy adott szituációban a harc vagy menekülés reflexnek jeleznie kellene, de a rendszer nem m űködik. Hiányoznak az energiatartalékok. Az ember ilyenkor pl. elájul vagy pedig a sokkhatásra szinte megbénul, így egy szükséghelyzetben nem tudunk a pályán maradni. Nagyon fontos, hogy a mellékvesét ne izgassuk állandóan az említett káros anyagokkal, hanem a reflexeinket eddzük. Akkor nehéz helyzetekben is mindig helyesen reagálunk, és rövid id őn belül megtaláljuk egyensúlyunkat.

38


Hogyan néz ki a harcoló-menekülő viselkedés a mindennapok során? Ha energiarendszerünk túl van terhelve, mint pl. automatikus stresszmagatartásnál, azonnal fellép az „üss vagy fuss” reflex. Ez azt jelenti, hogy az egyik agyfélteke átveszi az irányítást, és így kimenekít bennünket a „veszélyzónából”. Némi túlzással azt mondhatjuk, hogy ebben a pillanatban teljes túlélési potenciálunk rendelkezésünkre áll. Az, hogy valaki a stresszben az analitikus vagy az intuitív agyfélteke segítségével túlélt valamit, személyes életmintájától és a fellép ő harcoló-menekülő reflextől függ. Két dolog lehetséges a számunkra: harcolni és kivágni magunkat a helyzetb ől, vagy pedig menekülni. Egy példán keresztül világítom ezt meg: Példa. Werner és Rainer tanulók. Vidámak, jól érzik magukat. A tanár emlékezteti őket a dolgozatra, amelyet a következ ő napon fognak írni. Kötelességtudóan, délután elkezdik a készülést a vizsgára. Mind a ketten tudják, hogy kés őn láttak neki az el őkészületeknek, és a tananyagot nem képesek megtanulni. Stressz jön létre, a harcoló-menekül ő reflex bekapcsol. W. a harcoló reflexet választja. Tudja, hogy az éjszakát még tanulásra használhatja. Fél éjjel könyvei mellett ül, néhány órát alszik, majd két órával korábban felkel, hogy a maradék tananyagot elsajátítsa. Felkészülten és fáradtan érkezik az iskolába, és megírja a dolgozatot. Rainer a helyzetet menekül ő magatartásban „éli meg”: tanul ugyan, de minden lehetséges módon hagyja magát a tanulástól elvonni, és id őben megy aludni. Nagyon nyugtalanul alszik, álmodik, és egész éjjel forgolódik. Amikor reggel fel kellene kelnie, fáj a hasa, és az édesanyja megállapítja, hogy lázas, így természetesen az ágyban maradhat. Amikor a dolgozat ideje elmúlt, R. láza és hasfájása eltűnik. Az az ember, aki megtanulja, hogy az analitikus agyféltekéje segítségével éljen túl helyzeteket, stresszhelyzetben a harcoló reflexet kapcsolja be. Ezek az emberek elveszítik a távolságtartást, makacsul ragaszkodnak egy dologhoz, és gyakran a környezetükben ők az első számú stresszfaktorok. Az az ember, aki intuitív agyféltekéje segítségével él túl helyzeteket, a stressz esetén a menekülő reflexet választja. Amint egy kicsit z űrös lesz az élete, túlterheltnek érzi magát, és visszahúzódik. Állandóan közbejön valami, és mindig talál egy logikus magyarázatot, hogy miért kerüli ki az adott szituációt. Különleges esetben hajlamosak ezek az emberek hirtelen megbetegedni, és ugyanolyan hirtelen meggyógyulni (ha a veszély már messze jár). Az „üss vagy fuss” reflex a természetnek egy nagyon fontos része. Az állatoknak szükségük van erre, mert létük a táplálkozás és a táplálékká válás körül forog. Nálunk, embereknél ez a minta más síkon folyik. Mi veszélyhelyzetben ennek a reflexnek a segítségével többletenergiához jutunk, hogy biztonságunkat megőrizhessük. Alaposan utánagondolva – milyen gyakran is van szó nálunk életr ől vagy halálról? – mégis sok ember tartósan a harcoló-menekül ő reflexben van. Miért? Minél alacsonyabb az életer őnk annál „fenyegetettebbnek” érezzük magunkat. Gyakran elég egy egészen apró dolog, amit ől az ember szinte kibújik a b őréből. Mindennapi dolgokkal annyira túl vagyunk terhelve, hogy már alig marad er őnk a nehezebb szituációkat önállóan megoldani. Nem arról van szó, hogy a harcoló-menekül ő reflexünket kapcsoljuk ki. Boldogok lehetünk, hogy rendelkezünk vele. Végül is veszélyes helyzetekb ől kihúz bennünket, és néha az életünket is megmenti. A cél azonban az, hogy egy magas energiapotenciál segítségével az élet mindennapi dolgait gondtalanul megoldjuk. Ez többnyire az integrált agy segítségével történik. Számtalan lehet őség és az egyidejűleg rendelkezésünkre álló különleges képességeink között választhatunk. De ha a túlélési reflexben vagyunk, akkor csak a harc és menekülés között választhatunk. Az agyintegráció előnye egy plasztikus példával megvilágítva Ha előadásaimon a következ ő történetet elmesélem, helyesl ő arcokat látok magam körül. Ez a két különleges eset megvilágítja a hiányzó agyintegráció problematikáját. Minden részlete nagyon fontos. A tanulók németdolgozatot írnak. Háromoldalas dolgozatot kell írni három téma közül választva. 50 perc áll rendelkezésükre. Figyeljük meg Martina és Mario viselkedését. Martina gyorsan dönt a téma mellett. Csak ír és ír, a mondatok gyors egymásutánban kerülnek a papírra. Amikor az id ő lejár, még egy utolsó mondatot papírra vet, és öt teli oldalt ad be. Még rengeteg közölnivalója lenne, és ezért nem maradt ideje, hogy a dolgozatot átolvassa.

39


Amikor Martina visszakapja a füzetét, az úgy néz ki a sok piros javítástól, mint egy csatamez ő. Rossz osztályzatot kapott a következ ő megjegyzéssel: „Jó elbeszélés, sajnos, sok hibával!” Mariónál egész más a helyzet. Nehezen tudja elhatározni, hogy melyik témát válassza. Végül papírra veti a címet, hosszú ideig nem történik semmi. Mario rágja a tollat, és nézel ődik maga körül. Hirtelen leír néhány mondatot, de ugyanolyan gyorsan abbahagyja. Megállapítja, hogy nem a helyes témát választotta, áthúzza eddigi munkáját, és egy más címet választ. A dolgozat beadásáig üggyel-bajjal egy oldalt ír tele. Amikor Mario visszakapja a füzetét, akkor a füzetben nincs javítás, mégis rossz jegyet kapott – a következ ő megjegyzéssel: „Jól kidolgozott, de a téma, sajnos, téves.” Hogyan következhetett be ez a reakció? A dolgozat miatt a test stresszhelyzetbe került. Végül is itt jegyre megy a dolog. Reszkető térdek, a hasban furcsa érzés: „Óh, bárcsak már túllennék rajta!” Hirtelen nem értjük a kérdést. Amit még tegnap a felelésnél tudtunk, ma a vizsgán már elfelejtjük. Alig van vége a vizsgának, ismét emelkedik energiapotenciálunk, mert a vizsgastressz megszűnt. Már tudunk a kérdésre válaszolni, de sajnos kés ő. Ha példánkat megnézzük, akkor a két esetnek oka a következ ő: a vizsgastressz miatt a dolgozatírás alatt Martina intuitív agyféltekéje átvette a vezetést és a kontrollt. Ebb ől származott a fantázia és a jó fogalmazás képessége. Martina mondatai mégis tele voltak helyesírási hibákkal. Hogy ezeket észrevegye, ahhoz az analitikus agyfélteke potenciáljára lett volna szüksége, mert ott van a logika, a megértés és az id őérzék. Mariónál ez éppen fordítva volt. Az ő esetében az analitikus hemiszféra vette át a vezetést. Nem követett el helyesírási hibát, és pontosan készen is lett, azonban mégsem jutott eszébe, hogy az általa választott témáról mit is írjon, mert a fantázia és a fogalmazási készség az intuitív agyféltekéhez tartozik. Ha nehéz helyzetekben az agyintegrációt meg tudjuk őrizni, akkor is van egy kis „vizsgadrukkunk”. De mégsem ájulunk el, és meg tudjuk oldani a helyzetet. Példa a jobb megértésre Különböz ő tevékenységeket eltér ő módon (pl. dinamikusan vagy lassan stb.) oldunk meg. A „hogyan” az agyintegráció fokától függ. Minél jobb a két agyfélteke együttm űködése, annál könnyedebbek és körültekintőbbek leszünk vállalkozásainkban: Olvasás: 1. Analitika: egyhangú hang, az olvasottakat rövid ideig tudja visszaadni. 2. Intuíció: lendületes olvasás, mégsem tudja, hogy mit olvasott. 3. Integrált agyműködés: világos és érthet ő hang, az olvasottakat megérti, felfogja, és saját szavaival folyékonyán vissza tudja adni. Írás: 1. Analitika: helyesírási hiba nincs, de a fogalmazás rossz. 2. Intuíció: fantáziadúsan ír és jól fogalmaz, de helyesírási hibákat vét. 3. Integrált agyműködés: elbeszélés, fogalmazás és írás hibátlan, és id őben készen van. Járás: 1. Analitika: katonás mozgás, kitér ő nélkül célhoz ér. Nem néz se jobbra, se balra. 2. Intuíció: ugyanahhoz a szakaszhoz háromszor annyi idő szükséges, könnyedén eltéved, sokat nézelődik, hagyja magát eltéríteni, ezért sokszor nem jut a célba. 3. Integrált agyműködés: harmonikus mozgás, komolyan veszi környezetét, és pontosan célba ér. Gondolkodás és cselekvés: 1. Analitika: sok információra és ismeretre van szüksége, mielőtt az első lépést megteszi. 2. Intuíció: sok elképzelése van, egyet sem visz végig, impulzívan cselekszik. 3. Integrált agyműködés: rövid elhatározás után megtalálja a megoldást, megtervezi feladatait, és ezeket tervszer űen végrehajtja. Autózás: 1. Analitika: a lassú vezetők idegesítik, magát tartja a legjobb autóvezet őnek, célját megál-

40


lás nélkül eléri. 2. Intuíció: túl óvatosan vezet, rátapad a kormányra, félénk, élvezi a tájat, ezért jóval kés őbb ér célhoz. 3. Integrált agyműködés: könnyedén, el őrelátóan utazik. A betegséggel való találkozás: 1. Analitika: regisztrálja és t űri a betegséget. A következ ő mottó szerint él: „Ami nem öl meg, az er ősebbé tesz.” 2. Intuíció: fájdalomérzékeny, panaszkodik, depressziós, segítséget és együttérzést vár mindenkit ől, önmagától ezt kérdezi: „Miért éppen én?” 3. Integrált agyműködés: ismeri betegségének funkcióit, együttm űködik a terápiában, és gyorsan újra lábra áll. A szervóra A napnak 24 órája van, nekünk 12 meridiánunk. Minden meridián a nap egy adott szakában – 2 óra hosszáig – dolgozik a legnagyobb intenzitással. Ez azt jelenti, hogy a meridián ez alatt az id ő alatt a legaktívabb, ebből áll össze bels ő óránk. Mit kezdjünk ezzel az információval? Ha a szervóránk egyensúlyban (balanszban) van, akkor jól megy a nap. Ez azt jelenti, hogy napközben valóban éberek vagyunk, és este a megfelel ő időben fáradunk el; jól alszunk, és reggel ugyanolyan könnyedén ébredünk fel. Nézetem szerint nincs nappali és éjszakai ember, hanem csak olyan ember van, akinek meridiánórája fordított. Meg kell tanulnunk, hogy a bels ő óránkhoz 14. ábra. A meridiánok helyzete a szervórában

igazodjunk, és ne éljünk energiánk ellenében, így a meridián energiáját kiválóan lendületben tudjuk tartani. Példák a szervóra létezésére: vannak emberek, akik a nap során mindig ugyanabban az id őben hirtelen elfáradnak, majd ez a jelenség olyan gyorsan elt űnik, ahogyan jött. Mások éjszaka, rendszeresen ugyanabban az id őben, felébrednek. Id ős embereknél az életenergia gyengébb, gyakran kétóránként felébrednek. Tehát mindig éppen akkor, amikor a meridiánok m űködésének legnagyobb intenzitása átvált egyik meridiánról a másikra. Ismételten hangsúlyozom a szervóra fontosságát, mert figyelmen kívül hagyása az ember számára lényeges következményekkel jár. Talán egyik-másikuk magára ismer az alábbi történetben. A „könnyed” reggeli felkelés Reggel – a felkelés ideje! Ez az az id őpont, amikor sokan „inkább meghalnának, mint felkelnének”. A „még öt perc”-ekb ől gyakran több negyedóra lesz. De ez sem változtat a lényegen – el kell szakadnunk az ágytól! Végre lábra állunk, egy darabig még félálomban tapogatózunk, lassacskán magunkhoz térünk. Ebben a félig öntudatlan állapotban számtalanszor megfogadjuk , hogy este időben lefekszünk. Pompás lenne egyszer végre kialudni magunkat. Csak a szándék marad, este már

41


semmi kedvünk korán lefeküdni. Miben nyilvánul meg az eltolódott szervóra? Ha szervóránk három meridiánt késik, akkor reggel hatkor testünknek még csak éjfél van. Melyik az a normális ember, aki éjfélkor már felkel? (A váltott m űszakban való munka bels ő óránkat nagyon megterheli.) Ez az egyik oka annak, hogy sok ember miért csak reggel tud elaludni. Mert ha éjfélkor fekszik le, akkor a szervezetnek még csak 18 óra van. A normálisan él ő ember viszont ilyenkor még nem tér nyugovóra. Ezért van az, hogy sok ember mindennap meggyötörtén kel fel! Önmagában az, ha id őben lefekszünk, nem sokat segít. Ebben az esetben a lefekvés legalább olyan nehezen megy, mint a felkelés. Ha nem vagyunk fáradtak, eszünk ágában sincs lefeküdni. Sőt, ellenkezőleg! Este, amikor mások már fáradtak, akkor leszünk igazán éberek. Takarítgatunk a lakásban, műsorzárásig nézzük a tévét, és a lefekvés gondolata fel sem merül. Gyakran unalmas ilyenkor otthon, mert már mindenki alszik. Egy mulatóban ilyenkor sokkal szórakoztatóbb. Ott szintén olyanok vannak, akik nem tudnak aludni. Jóval éjfél után megyünk haza, még teszünk-veszünk, majd végre nyugovóra térünk. Reggel minden kezd ődik elölr ől. Amikor fel kell kelni, ismét „inkább meg akarunk halni”. Ehhez a helyzethez hasonlóan szinte az egész nap így telik, stresszel, stresszel és harmadszor is stresszel. Minden reggel ugyanannak a kellemetlenségnek vagyunk kitéve. Vannak emberek, akikkel csak ebéd után lehet végre szót érteni, és csak akkor képesek világosan gondolkodni. Azonban a gyerekeknek erre az id őre már éppen véget ér az iskolai tanítás. Aki dolgozik, nem tudja a t őle elvártakat teljesíteni, szórakozott, fáradt, morózus. Ha valakinek a meridiánórája késésben van, ez a családi harmóniát is képes érezhet ően megzavarni. Hogy állíthatjuk be újra helyesen a szervóránkat? A belső óra egyensúlyát (balanszát) meghatározott akupunktúrapontok megérintésével és maszszírozásával, és egy kis EM-K gyakorlatprogrammal állíthatjuk helyre, így életünk is harmonikusabbá válik, reggel frissen, ébren ugrunk ki az ágyból. Semmi sem állja útját egy jó napnak. Táplálkozás és szervóra Ha nem a belső óránk szerint élünk, és rossz id őpontban étkezünk, akkor különösen ártunk életer őnknek. Étkezés után halálosan fáradtak vagyunk, vagy hirtelen furcsán érezzük magunkat. Az az érzésünk, hogy a gyomrunkban egy k ő van, és érzelmi állapotunk is viharos. Gyakran lesznek az emberek evés után hirtelen agresszívak. Ilyenkor fordul el ő az üzleti tárgyalásokon, hogy meghallgatjuk, de nem figyelünk oda, hiányzik a kedvünk a beszélgetésben való részvételhez. Egyszerre nem is értjük, hogy mit akarnak t őlünk. Testünknek ezekre a jelzéseire oda kell figyelnünk, és ki kell találnunk, hogy mit változtassunk az étrendünkön. Nem arról van szó, hogy bizonyos dolgokat többé nem ehetünk. Elsősorban is, nem ehetünk mindent a nap bármely szakában. A III. rész végén (59. oldal) találnak egy fejezetet a táplálkozásról. Jet-lag Köztudott, hogy ha egyik kontinensr ől a másikra repülünk, az id őeltolódást jelent, következésképp belső óránk is eltolódik. Gyakran két-három napra van szükségünk, amíg az úgynevezett „jetlag”-et leküzdjük, és végre az id őben is akklimatizálódunk. Azoknál, akik sokat vannak üzleti úton, ez teljesítménycsökkenést jelent. Bels ő órájuknak havonta többször át kell állnia, ez fogyasztja életerejüket, amennyiben az átállításnál testüknek nem nyújtanak segítséget. A kineziológia és egy speciális gyakorlatprogram segít, hogy a landolásnál a bels ő órát előre- vagy visszaállítsuk. Ez sokat jelent: nincs jet-lag, munkakiesés, elvesztett szabadság. Így minden repülésnél egy speciális programmal pontosra állíthatjuk bels ő óránkat, s megérkezésünk nemcsak küls őleg, hanem bels őleg is pontos lesz.

42


Az Aranykapu Kim da Silva az Aranykapu megalapítója. Ez a kineziológia segítségével összeköttetést teremt a taoista orvoslás, filozófia, meditáció és az indiai gyógymódok között. Évekkel azután, hogy Kim „Aranykapu” rendszerét kifejlesztette, megtudta, hogy a taoisták a tavaszi napéjegyenl őségkor azt mondják: „Azon a napon, amikor a nap nyugalomban van, a halhatatlanság kapuja nyitva van.” A tavaszi napéjegyenlőséget a jin és jang egyensúlyi helyzetének metaforájaként is vehetjük. Ha a jin és a jang testünkben balanszban van, akkor életutunkat teljesen világosan felismerhetjük. Az Aranykapu a különböző tanításokat és véleményeket azzal a céllal kapcsolja össze, hogy egy magasabb energiapotenciálban bens őbbé tegye. Így elhatározhatjuk, hogy életünkben más dolgokat teszünk, anélkül, hogy visszaesnénk korábbi magatartásmintánkba. Bátrak leszünk, felismerjük életutunkat és rendeltetésünket, alkotó módon végezzük feladatainkat. Megtanuljuk, hogyan oldjuk meg élethelyzetünket, és hogyan változtathatjuk azt meg úgy, hogy mindig kiegyensúlyozottan éljünk. Ehhez szükségünk van „jó filozófiára”, amely számunkra mérvadó. Filozófia az Aranykapu mögött Ez olyan természetes és normális, mint a külső és a bels ő életünk: az életet mint egészet kell tekintenünk, és nem szabad belebonyolódnunk az egyéni aspektusokba. Egyéni szempont pl. a táplálkozás. Gondoskodunk a „helyes” táplálékról, és azt gondoljuk, ezzel mindent megtettünk a balansz érdekében. Azonban az élelem a sok szempont közül csupán csak egy. Ha pl. a lélegzés nem optimális, vagy a szervek nem kell ően energikusak, akkor a legjobb élelmet sem hasznosítjuk optimálisan. Hasonlóan hatnak rajtunk kívüli tényez ők, pl. az évszakok, az átalakulási fázisok, testünkben az öt elem, vagy éppen a táplálék. Egyidej űleg több szempont figyelembevételével kell magunkról gondoskodnunk, hogy teljes képet kapjunk. Ezek a külön aspektusok teszik lehetővé, hogy utunkat tisztán megismerjük, és „biztosabban” járjunk rajta. Az Aranykapu tanulási és fejlődési ciklus. A különféle tanfolyamok három fokozatban épülnek egymásra (Qi Re-Structuring, Qi balanszban, Qi Soul Connection l. alább) és minden tanfolyam a filozófián, a gyakorlaton, a balanszon és a gyakorláson nyugszik. A balansz eléréséhez a kineziológia különböző formáit alkalmazzuk. Kim a kineziológiát balanszformaként választotta, mert az izomteszttel dolgozott. Az izomteszt gyors feedbacket tesz lehet ővé. Ezzel illúziókat fedhetünk fel, hajlandóságaink irányát találhatjuk meg, és megállapíthatjuk, hogy mi segíti a testet az egyensúly megtalálásában. A résztvevők felhasználják meglev ő ismereteiket (pl. a kineziológiaiakat) a vezérgondolatok balanszírozásához. Ennél jobb technika nincs az egyensúly megteremtéséhez! Az Aranykapu teszi lehet ővé, hogy a már ismert módszereket hatékonyan alkalmazzuk. A tanfolyam céljának stabilizálása A stabilizáció lényeges része az Aranykapunak. A tanfolyamokon önálló vezérgondolatokat dolgozunk ki (statements). Ezek a „statement”-ek mindennapjainkban támogathatnak. Nagyon fontos, hogy a tanfolyam után otthon továbbdolgozzunk: 1. A mudra és meditációs gyakorlatokkal testi-szellemi frissességünket meg őrizzük, és a tanfolyamon elsajátított balanszot rögzítsük. 2. A kidolgozott „statement” elmélyítésével tovább építsük saját struktúránkat, és ily módon életfilozófiánk él ővé válik. Nem kevésbé fontos, hogy a gyakorlatokat ne csak gépiesen végezzük, hanem közben állandóan emlékeztessük magunkat arra, hogy mit akarunk balanszírozni, és miért végezzük a gyakorlatokat. Életünk negatív vonatkozásaira is gondolnunk kell ahhoz, hogy tudjuk, mit nem akarunk. Így kerülünk a pozitív oldalra, és megtanuljuk céljainkat felismerni. A „napi gyakorlatok szépsége” segít a cél elérésében!

43


A három fejlődési fokozat az Aranykapuban 1. fokozat: Qi Re-Structuring Minden ember rendelkezik Qi-vel (= életer ő), egyébként nem lenne képes élni. Sokunknál nem megfelelő az életer ő struktúrája, és nem tud optimálisan kibontakozni. A struktúra elkallódik a különböz ő magatartásminták alapján, amelyeket életünk során összeszedtünk. Gyermekként nőnünk kellett, a kapott táplálékkal boldogulni, tanulni – s az is feladatunk volt, hogy alárendeltek és engedelmesek legyünk. A „túléléshez” asszimilálódnunk kellett. Ezt gyakran saját energiával nem gy őztük, néha az energiánkat le kellett zárnunk, hogy a fájdalom ne vonja el teljesen: maga az „élet” produkálja, hogy velünk született energiapotenciálunk korlátozott, és struktúránk gyenge. A feladat a Qi Re-Structuring esetében az, hogy ezt a megváltozott struktúrát felismerjük, a lekötött energiákat felszabadítsuk, s így elérjük Qi-nk restrukturálódását. 2. fokozat: Qi balanszban A második fok – Qi balanszban – a jó Qi-struktúránknak stabil bázist nyújt, hogy a tanultakat felhasználhassuk és kiépíthessük. Ha energiánk balanszban van, nem esik nehezünkre, hogy az eddig „szokatlant” stresszmentesen elfogadjuk, s őt hogy saját hasznunkra fordítsuk. A különböző helyzetekben jobban megtaláljuk a helyünket, életünket kreatívan kezdjük alakítani. Új utakon járunk, és nem szükséges többé feltétlenül a „valóban nem kívánt élethelyzetekkel” foglalkoznunk. Képesek vagyunk arra, hogy saját életünk rendez ői szerepét vállaljuk, ezzel az élethez több bátorságot nyerünk, s így több tapasztalatra tehetünk szert. 3. fokozat: Qi Soul Connection A harmadik fokozat: életer őnk Qi-ja és a lelki sík közötti kapcsolat. Lelki síkon juthatunk közelebb a „magasabb megismeréshez”, és könnyebben követhetjük azt. Gyakran tudatában vagyunk ennek a magasabb megismerésnek, és mégsem tudunk ennek megfelel ően cselekedni. Ezen a fokon fejlesztjük ki intuíciónkat és az ennek való engedelmességet. Mozgósíthatjuk önmagunkat, és nem szükséges, hogy állandóan a küls ő dolgok, vélemények befolyásoljanak bennünket. Nagyobb tisztánlátásra teszünk szert saját életutunkkal kapcsolatban, és saját életcélunk egyre világosabban kirajzolódik. Ez a tanfolyam ezen a fokon el őmozdítja megismerésünket a mindennapi észleléseinken túl az egyéb „dolgokkal” kapcsolatban. Támogatja a fejl ődést, és javítja a kommunikációt. Az első tanfolyamsor az Aranykapuban Az első tanfolyamsor az Aranykapuban: „Kreativitás által felel őssé válni, megalapozott tudást birtokolni, és saját balanszunknak örülni.” A mottó: „Belül világosság kívül mozgás.” Az élet mint végső cél A tanfolyam célja, hogy minden olyan bázisról gondoskodjon, amelyre szükség van ahhoz, hogy az életünket berendezzük. A kineziológia segítségével 12 fokozatban balanszírozunk (pl. szabadnak lenni, szeretve lenni, kapcsolatban lenni...). Ez az életben világos kifejez ődést jelent, és a tanulási készséget aktivizálja. A boldog négyek (l) Szexualitás, pénz, kapcsolatok és szellemiség: ezek életünk támasztópillérei. Ha ezt a négy fogalmat magunkban balanszírozzuk, és ha mélyebb értelmüket abban megismerjük, akkor 2 …..meg. A tanfolyam célja, hogy ezekkel a hordozóelemekkel az életben szabadon gazdálkodjunk, hogy 2

Az eredeti dokumentum 95. oldalán lévő szöveg két-három szava olvashatatlan. (A gépelő megjegyzése.)

44


az automatikus stresszmagatartástól megszabaduljunk. Ha egy terület nincs balanszban, akkor a másik három is nagyon bizonytalan! A boldog négyek (II) Személyes struktúránkat a szexualitással, a pénzzel, a spiritualitással és a kapcsolatainkkal való viszonyulásban ismerjük fel. Néha életünk olyan pályán mozog, amit mi magunk sem kívánunk. De nem látunk lehet őséget arra, hogy a struktúrát megváltoztassuk. A hamis struktúra ezen a négy területen olyan magatartást és szimptómákat eredményezhet, amelyek betegséghez vezethetnek. A tanfolyam célja az, hogy a boldog négyet a saját személyes struktúránkban balanszírozzuk. A bátorság útja: valódi egészség Nem az az igazi bátorság, amely vakmer ő tettekre biztat bennünket. Ezen a tanfolyamon arról van szó, hogy a bátorságot életünk kreatív berendezéséhez használjuk. Itt nem szükséges sem hajlamainknak hódolni, sem pedig csüggedésbe és depresszióba süllyedni, s az sem, hogy energiánkat, meghaladó aktivitást fejtsünk ki. A bátorság a tüdő pozitív energiája. Ha az emberek a bátorságukat elvesztették vagy sohasem is volt birtokukban, akkor nagyon nehéz, hogy az egészséget minden esetben világosan kifejezzék. Szükségünk van bátorságra, hogy az els ő lépést egy új – számunkra legalábbis pillanatnyilag még új – élethelyzetben megtegyük. Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Sok ember vonakodik attól, hogy életében lépésr ől lépésre haladjon. Látszólag logikus magyarázatok vannak, így pl. sokszor kapunk ilyen válaszokat: „több információra van szükségem”, vagy „ezt még pontosabban meg kell vizsgálnom, várok az analízisre” stb. Teletömik magukat oly sok elmélettel és részletekkel, hogy azoktól csak félni tudnak, és elfelejtenek élni. Abban a percben, amikor az első bátor lépéseket megtesszük, mindjárt felismerjük, hogy minden információnak csak elméleti értéke van. Ezekkel az els ő lépésekkel új filozófiát, új tapasztalatokat élünk meg a gyakorlatban, és ezáltal a valóságos egészséghez jutunk közelebb. A kör bezárul Összekötjük az „Élet, mint végcél” tanfolyamból a tizenkét fokozatot, hogy csakráinkat (energiacentrum) támogassuk. Ez a munka nagyon speciális és felel ősségteljes. Kifejlesztjük azt a magas készséget, hogy minden mellékajtót felfedezzünk, amelyek a saját balanszunk elöli menekülést tennék lehet ővé. Megtanuljuk, már az el őtérben megismerjük, hogy ezeknek ne dőljünk be. Így felismerjük világosan élethelyzetünket, és tetemesen javítjuk energetikai egészségünket. A harcos (1 + 2) A harcos annak a metaforája, amit a „belső vezetőnknek” nevezünk. Ha állandóan össze vagyunk kapcsolva bels ő vezetőnkkel, akkor nem kerülünk olyan gyorsan feszültségbe. Cselekedeteinket valóban tenni akarjuk, és nem élünk a „kitérés általi balansznak”. Csak a rossz harcosnak kell küzdenie. A jó harcos, betartva 21 szabályt, kisugározza azt az energiát, amire ahhoz van szükség, hogy ne kelljen harcolnia. Ezen a tanfolyamon pontosan megismerjük és balanszírozzuk a 21 harci szabályt (pl. „A jó harcos türelmes”, vagy ,.A jó harcos rendelkezik mindazzal, amire szüksége van” stb.). A harci tanfolyam célja, hogy minden szituációban helytálljunk. Ha stresszben vagyunk, azonnal tudjuk, hogy a 21 szabály közül melyik er ősít minket az előrejutásban. Mert a jó harcos csak el őre haladhat. A „visszalépés” csak taktikai okokból fordulhat el ő, azért, hogy a megfelelő „küzdőtávolságot” biztosítsa. Ha a 21 harci szabály szerint élünk, és azokat magunkévá tettük teljesen, akkor szembenézhetünk az élettel. Mindig újra és újra megkíséreljük, hogy egy helyzetet minden szempontból megvizsgáljunk és hasznosítsunk. Legvégül elsajátítjuk azt a képességet, hogy önmagunkkal harcba szálljunk és gy őzzünk.

45


A harmónia útja Saját struktúránk van a harmóniához, és ezáltal a stresszmentességhez. Fel kell ismernünk, hogy a stressz oka mindig önmagunkban rejlik. Ha észrevesszük, hogy a stressz energia is, akkor megvan a lehet őségünk arra, hogy ezt kihasználjuk. Ezzel fényhez jutunk, bátrak leszünk, és életünkben változásokat vihetünk végbe. Példa a harmóniára/diszharmóniára: Az anya „föláldozza” magát a családért, és azt mondja: „Az a f ő, hogy ti jól vagytok”. Állandóan biztosítja a családban a harmóniát, a családtagok közti véleménykülönbségeket elsimítja, és közben megfeledkezik önmagáról. Csodálkozik, hogy miért csipkelődik mindenki vele, jóllehet mindent megtesz a családért! A megoldás: ő a családban a stresszor, mert az „egyengetésben és a közvetítésben” önmagával nincs harmóniában. A „Harmónia útja” tanfolyamon megtanuljuk a harmóniát felfedezni, amelyben magunk is jól tudunk élni, úgy, hogy egyidej űleg más emberek harmóniáját nem zavarjuk. A gyógyító Tao A gyógyító Tao nagy, széles kör ű, univerzális rendszer. A gyógyító Tao tudása és alkalmazása úgy hozzátartozik a napi higiénéhez, mint a mosdás, alvás, evés és a kineziológiai gyakorlatok. A gyakorlatok és a meditációk segítségével egyre „feln őttebbek” leszünk, és egyre kevésbé keveredünk mások imbalanszával. így nem hallgatunk többé a sok küls ő ingerlésre. Tudjuk, mit akarunk, és világosan tudunk határozni. A „belső nevetés” hatásának az ismerete, a „hat gyógyító hangnak” az alkalmazása, és a „kis keringésnek” a gyakorlása a gyógyító Tao egyszeregyei. Ezzel elérhetjük a „bels ő látást”, saját magunkat megismerhetjük. Mennél inkább egységbe kerülünk, annál inkább lelkienergiánkat éljük. Ez a tanfolyam minden továbbinak a bázisát képezi, amelyeket a Taóban tanítanak, és alapstruktúráját jelenti az Aranykapu jobb megértésének. Az l Ging A Misekönyv egyike a legrégibb könyveknek. Egy könyv, mely évezredek óta használatos, hogy az élet értelmét megvilágítsa. Az I Ging , ugyanúgy, mint az Ótestamentum, sok ember számára a teremtést jelenti. Az I Ging a természetnek, törvényszer űségeinek, a növényeknek, az állatoknak, valamint a csillagoknak a megfigyeléséb ől ered. Ebből megismerhetjük a családi és a társadalmi viselkedésminták törvényszer űségeit. Az I Ging képezi a kínai állam jó funkcionáriusainak alapstruktúráját is. Konfucius, egyike a legnagyobb kínai filozófusoknak, azt mondta, hogy 20 évvel szeretne tovább élni, azért, hogy ezt az id őt kizárólag az I Ging megismerésének szentelhesse. Az I Ging életünkhöz ösztönzést és vezetést ad. Többek között világosan megmutatja, hogy miket szereztünk. Ezen a tanfolyamon megtanuljuk, hogy helyes kérdéseket tegyünk fel. Az I Ging révén választ kapunk, helyzeteket tudunk megmagyarázni, hogy világosan cselekedhessünk. A csakra életre kel A csakrák testünk legfontosabb energiacentrumai. Többek között általuk kommunikálunk egészségünkkel és a külvilággal. A tanfolyam célja, hogy a csakrák funkcióinak lényegét és életünkben betöltött jelentésüket megmutassa. Mi magunk saját csakráinkat közvetlenül befolyásolhatjuk. Befolyásolási képességünk életenergiánktól és koncentrációs képességünkt ől függ. Megtanuljuk a csakrát balanszírozni és annak organikus, pszichológiai és filozófiai megfelel őit összekapcsolni. „Függetlenség”: az anyai energia kiegyensúlyozásában A függetlenség azt jelenti, hogy bizonyos világos kapcsolatokat meg kell szüntetnünk. Az alapeszme az, hogy a Földön minden ember boldog családban éljen, egymás tiszteletben tartásával. De hogyan kezdjünk ezen dolgozni? A világon kapcsolatok alfája és ómegája a kommunikáció önmagunkkal! Azzal kezdjük, hogy testünk négymilliárd sejtje egymással helyesen kommuni-

46


káljon. Függetlenné kell válnunk. Ha ugyanis köt ődünk, akkor nem tudunk világosan kommunikálni. Csak ha a belső kommunikáció funkcionál és azzal kapcsolatot létesítettünk, akkor sugározzuk kifelé azt az energiát, amely „valóságos kommunikációt” és tiszta kapcsolatokat tesz lehet ővé. A „függőség” már nagyon korán kezd ődik: a gyermek az anyaméhben az anya szerveként fejl ődik. A születés által az anya „elveszti” a szervet. A szül őknek meg kell érteniük – különösképpen az anyának –, hogy ők a gyermeknek egy fizikai testet adtak, és hogy a magasabb energiák vagy a lélek önálló organizmus. Ez azt jelenti, hogy minden gyermek Isten gyermeke, és nem a mi gyermekünk! Ha az anya energiájával való kapcsolat nem világos, akkor kapcsolatzavar áll fenn. A pszichológiából ismert, hogy sok férfi keres olyan n őt, aki hasonlít saját édesanyjához. A „függetlenség” tanfolyam lehet őséget nyújt arra, hogy ezt a kapcsolatot magunkban tisztázzuk. Hogy szabadok legyünk azokra a kapcsolatokra, amelyeket ténylegesen élni akarunk. Ezen a ponton valószínűleg felteszi az olvasó a kérdést: Minek ez a sok különböz ő tanfolyam, ha végül is mindegyik egy célt követ? A válasz igen egyszer ű: „Akinek szerszámként csak kalapácsa van, annak szöget jelent minden probléma.” Már ez az ősi kínai mondás is azt mutatja, hogy a problémákat minél több szempontból kell megvizsgálnunk, így a kép világosabb lesz, és több kiindulási pontot teremt. Könnyebb lesz ugyanazzal a dologgal többdimenziósán foglalkozni. A végeredmény: a jó mesternek sok szerszám áll rendelkezésére! A filozófia a kineziológia mögött Egy tanfolyam kezdetén elhangzó ismert kérdésre: „Miért vagy itt?”, a legtöbben így válaszolnak: „Azért vagyok itt, hogy betegeim érdekében elsajátítsak egy jobb technikát.” Ez nem kineziológiai munka! A kineziológia mögött filozófia rejt őzik. A tudomány valóságos magja teljes egészében csak akkor tapasztalható meg, ha azt életünk részévé engedjük válni. A felhasználónak ebben a filozófiában tovább kell növekednie és fejl ődnie. Ha csak a kineziológia technikáját tanuljuk, és azért, hogy azt másokon alkalmazzuk – ez nem más, mint „gyógyszerfelírás”, és semmit sem tanultunk az imbalanszból és a betegségekb ől. Ahogyan azt már más helyeken olvastuk, az izomteszt minden kineziológiai irányzatnak lényeges összetevő je. Általa olyan értékes eszközhöz jutunk, melynek révén a testet közvetlenül megszólíthatjuk. Az izomteszt egyszer űségében is magas m űvészet. A fontosabb el őfeltételek ehhez: a világosságteszt és a megfelel ő távolságtartás a munka során. Ha valaki egy izmot megnyom, az még nem azt jelenti, hogy ő már kineziológus!

Hogyan ismeri fel a laikus a kineziológust? A kineziológia relatíve fiatal tudomány. Ismertsége az utóbbi években észrevehet ően terjed. De alig nőtt meg a popularitása, máris sok ember azt gondolja, hogy kineziológus lesz. Például egy asszony telefonon egyszer azt mondta nekem: „Kineziológus vagyok, már két tanfolyamot elvégeztem. Most egy harmadikra járok. Kérem, küldje el nekem az ön dokumentációját.” Ezeket az embereket komolyabb körökben „vad kineziológusok”-ként tartják számon. Ha néhány tanfolyamot elvégzünk, akkor egy óriási területb ől egy kis részt ismertünk meg. Hogy ebben eredményesen mozogjunk, ahhoz els ősorban magunkkal kell dolgoznunk. Ez számunkra tanulóidő, amit mindenkinek végig kell csinálnia, ha egyszer kineziológusként akar dolgozni. Megismétlem más szavakkal: a kineziológia tanulása abból áll, hogy a tanultakat mindenekel őtt önmagunkon alkalmazzuk! A kineziológiában a munka magunkon és magunkkal a legfontosabb. A gyakorlat teszi ezt, gyakorlat teszi a mestert! Megtanuljuk ezenközben, hogy a világos el őírásokhoz tartsuk magunkat. Ha ezt tesszük, akkor nem fogunk a zavaros labirintusban olyan gyorsan elveszni. Ha világossá válik el őttünk, hogy a kineziológia bennünk hat és minket változtat meg, csak akkor kezdhetünk másokkal gyakorolni. Csak saját tapasztalatunk alapján tudjuk a kineziológiát el őadni úgy, hogy azt mindenki (mi magunk is) megértse. Kineziológiailag balanszírozni azt jelenti, hogy mást valamire tanítani. Mégis az önmagukkal való foglalkozást ezek a „vad kineziológusok” elhagyják. Nagyon kétesnek tartom, ha valaki egyik tanfolyamot a másik után „fogyasztja”, és aztán úgy gondolja, hogy máris kineziológus. A lehet őség szerint a szavakat visszaadja, anélkül, hogy valójában tudná, mi is van

47


mögöttük. A gyakorlatokat félszívvel adják tovább, mert önmagukban is hiányzik a személyes „Aha!” élménye. Bécsben megéltem egyszer egy „vad kineziológus” el őadását. Megrendítő volt látnom, hogy hozzávetőleg ötven tanár egy estén bekapcsolódott a kineziológiába. Az el őadó nem tudott egy egyszer ű izomtesztet bemutatni. Ezekkel a szavakkal adta fel: „Azt hiszem, ma kevés vizet ittam, így az izomteszt nem sikerülhet.” Nagy er őfeszítésembe került, hogy ülve maradjak, és ne vegyem át a szót. Szakképzetlen emberek ilyen el őadásai nagy károkat okoznak. Azt hiszem, hogy aki ezt az estét végighallgatta, nem érdekl ődött tovább a kineziológia iránt. S őt, ellenkezőleg. Ha err ől a témáról hallott, akkor egy védekez ő kézmozdulattal mondhatta: „Ó, igen, ezt már ismerem”, s ezzel a témáról való társalgás már véget is ért számára. Mit jelent a világosságteszt? A kineziológia valamennyi ágában szükség van a világosságtesztre. A világosságteszt a jelz őizom etalonja. Miel őtt valakinél elvégezzük az izomtesztet, meg kell gy őződnünk arról, hogy megbízhatunk-e az eredményekben. Ehhez néhány energiarendszert vizsgálunk. Csak ha ezek biztosan működnek, akkor foghatunk neki a tulajdonképpeni tesztelésnek. A következő történt a „világosságteszt” témában: A tanfolyam egyik tízéves résztvev ő je az Edukinesztétika bázistanfolyamot jobban tudta követni sok feln őttnél. A kislány tudta, hogy azon a hétvégén mit tanult, és egyszer ű izom teszteket el tudott végezni. Kés őbb felkeresett egy természetgyógyászt, mert megbetegedett. A természetgyógyász azt mondta neki, hogy kineziológiával gyógyít. A kislány nagyon örült, hiszen egy kicsit kiismerte magát a dologban. A természetgyógyász az izomteszttel egy gyógyszert akart vizsgálni, anélkül, hogy el őzőleg a világosságtesztet elvégezte volna. A kislány így szólt hozzá: „Nem csinálsz világosságtesztet? Azt tanultam, hogy anélkül nem megy a dolog.” A kezel ő kicsit meghökkent, és azt mondta: „Ja tudod, ezen már túl vagyok, én már egyszer űen érzem azt.” Azért a kislány nem hagyta magát megtéveszteni, és ragaszkodott ahhoz, hogy először is megkérdezze az oktatóját, létezik-e egyáltalán ilyen. A tanító ismételten csak azt mondta, hogy világosságteszt nélkül nem megy a dolog, nem juthatunk semmire. A nagy kineziológusoktól, pl. David Walthert ől, Sheldon Dealtól, Gordon Stokestól és Paul Dennison-tól mindig azt halljuk: „Légy biztos abban, hogy az izomteszt nem hazudik! A világosságteszt sokszor már fél balansz.” Határozottan csatlakozhatunk ezekhez a kijelentésekhez. Ennek ellenére mindig vannak olyanok, akik a kineziológia legf őbb parancsát nem képesek betartani! Azt tartják, hogy egy „ őslénykori hülyeség” azt hinni, hogy ha én valakinek egyszer űen a karját megnyomom, akkor a test majd elmond mindent. Ez a tanulásuk során magas stresszértékr ől tanúskodik, s ezt a félrevezetett intuiciók bevetésével akarják áthidalni. Ennek a hamis érzelmi történetnek semmi köze a kineziológiához! Hogyan dolgozik a kineziológus? Már tudjuk, hogy a leglényegesebb a kineziológiában az izomteszt. A világosságteszttel biztosít juk, hogy a test világos eredményeket adjon. A jó izomteszt további követelménye a distancia, a távolságtartás. A tesztelőnek a teszt végzése közben nem lehet semmilyen elvárása arról, mire is van szüksége a kliensnek. Mert a teszt dönti el, hogy kinek mire van szüksége, nem pedig a tesztel ő! A tesztet végző feladata az, hogy távolságot tartson, és a teszteredményt vegye figyelembe. Találja meg, hogy a test megnyilatkozása melyik modellelképzelésbe illik, és eszerint cselekedjék. A tesztazonos logika mindig egészen más, mint amit értelmünk révén ismerünk. Ennélfogva a jó kineziológus distanciát tart, nem teszteli bele a páciensbe egyéni elképzeléseit, és nem interpretálja a saját véleményét. Hogyan leszünk kineziológusok? A kineziológiát a magunkkal és a magunkon való folytonos munkálkodással tanulhatjuk. Egyáltalán nem elegend ő valamilyen tanfolyamot végigülni és bizonyítványt szerezni: „Hahó, valaki lettem!” Nekünk kell példaképpé válnunk, hogy másokat ténylegesen irányíthassunk.

48


A kineziológia azon kevés tudományok egyike, amelyekben a tanulás és a gyakorlat állandóan összekapcsolódik. Abban a mértékben, ahogyan mi magunk a kineziológia alkalmazásában fejlődünk, olyan mértékben tudjuk azt másoknak is átadni. Ha bizonyos tanfolyamokat elvégeztünk, akkor hozzákapcsolhatunk egy instruktorképz őt. A részvétel arra jogosít minket, hogy magunk is tarthatunk megfelel ő tanfolyamokat. Sok ilyen képzés vizsga nélkül zárul, elégséges csupán a tanfolyamon való jelenlét a bizonyítvány megszerzéséhez. Azonban maga a képesség ebben a diszciplínában nem bizonyíték. Néhány tanfolyamon az instruktortréninget követően a gyakorlati munkának a leírását is megkövetelik. Ennek pozitív megítélése eredményezheti csak a jogosítványt. Kétévente a tudást fel kell frissíteni, a gyakorlatban azonban ezt nem ellenőrzik. Do-Ri és Kim – Paul Dennison felhatalmazásával – Ausztriában és Németországban képeznek ki Edu–K-oktatókat. Az Edu–K-Teacher-Training kétnapos, a végén két részb ől álló vizsga van. Az egyiken az Edu-kinesztétika területér ől 15 kérdésre (140-b ől) kell válaszolni, a másik részben pedig három gyakorlati esetet kell bemutatni. Ez a Teacher-Training négy éve nagy sikerrel folyik. Mert a résztvevők, akik vizsgázott Edu-K-instruktorok lesznek, nagyon sokat profitálnak a tanfolyamból. Mindenki, aki ezt a vizsgát eredményesen letette, betartja munkájában a jó kineziológus alapszabályait (l. világosságteszt). A laikus a jó kineziológust öt alapszabályról ismeri fel: 1. 2. 3. 4. 5.

Személyes fejlődés és önképzés a kineziológiában. Minden tanács egyéni alkalmazása. A világosságteszt biztos és egyértelmű levezetése. Hogyan és miért csinálja a gyakorlatot? Rendel-e klienseinek meger ősítő gyakorlatot („házi feladatot”)? Mi az oka annak, ha ezt nem teszi?

A kineziológia nem minden, de mégis mindent segít Nem arról van szó, hogy minden eddigit elfelejtsünk, és csak a kineziológiát csináljuk. A kineziológiával arra orientálódhatunk, amit tenni akarunk, tenni szeretnénk vagy szükséges, hogy tegyünk. Az alábbi példák érthet őbbé teszik a fentieket: – Fogfájással a fogorvoshoz kell mennünk. El őzőleg erre már balanszírozhatjuk magunkat, mert az az ember, aki kevésbé stresszes helyzetben van, fájdalomt űr őbb. – Amennyiben vizsgára készülünk, akkor a tanulást nem pótolhatjuk a gyakorlattal. De a gyakorlatok a tanulás el őtt segítenek abban, hogy koncentráltabbak legyünk, gyorsabban befogadjuk, és a kérdéses id őpontban a tanultakat vissza is tudjuk adni. – Ha egy operációnak nézünk elébe, testünket erre energetikailag fel tudjuk készíteni, s így kevesebb komplikáció következhet be, a gyógyulási id ő is lerövidül. – Ha hosszú autóút előtt állunk, segítenek a gyakorlatok, hogy a célt szerencsésen elérjük. A megérkezés után jól fogjuk magunkat érezni, nem lesz szükségünk órákra a regenerálódáshoz. – Kirándulás után többnyire az azt követ ő napon kimerültnek érezzük magunkat, gyakran fáj a térdünk. Ha a kirándulás el őtt a járást bekapcsoló gyakorlatokat végzünk, a kirándulásból energiát nyerünk, és ennek hasznát a kirándulás után is érezni fogjuk. Energiánk hány százalékából élünk? Minden embernek fiziológiailag 100%- ős energiapotenciálja van. Rendszerint nemegyszer ennek a feléből élünk, ez azt jelenti, hogy kevesebbet, mint 50%-ot használunk föl. Ebb ől adódik a következő két kérdés. 1. Mi történik, ha energiapotenciálunknak nagyobb százalékát használjuk fel? 2. Egyáltalán lehetséges-e a test energiájának 100%-át használni ?

49


Az első kérdésre a felelet a következ ő: minél magasabb energiapotenciálunkból az a részesedés, amelyet életünkben használni tudunk, annál jobb helyzetben vagyunk, hogy a szituációkat aktívan megoldjuk, világosságot találjunk, a stresszt felismerjük és leépítsük. Röviden: hogy életünk rendez őivé váljunk. A második kérdésre a válasz többrétegű: egyrészt majdnem lehetetlen, hogy energiánkat teljes egészében felhasználjuk, mert állandóan helyzeteknek, stresszoroknak vagyunk kitéve, melyek energiánk egy részét blokkolják. Ezenfelül naponta blokádokat és viselkedésmintákat élünk meg, melyek jórészt évtizedesek és az energiát csökkentik. Természetesen egyéb tényez ők, úgymint a helytelen táplálkozás vagy az allergiák, szintén gyengít ő, illetve energiacsökkent ő szerepet játszanak. Ezenkívül a test meg őriz egy ún. tartalékot szükséghelyzetekre (életveszély). Ezt a tényállást egy életből vett példával kívánjuk megvilágítani. Példa: Gerti S. (42) K.-ból 18 éve relatíve boldog házasságban él. Fél napot dolgozik mint idegen nyelvű titkárnő, és nincs gyermeke. Wolfgang, a férje részlegvezet ő, és rendszeresen joggingol. Eközben szívesen és er ősen izzad. Éppen itt ér véget Gerti családi boldogsága. Gertit hetente háromszor teljesen az őrületbe kergeti W.-nak az a szokása, hogy az átizzadt tréningnadrágját futás után a nappaliban lév ő f űtőtestre teríti. Gerti emiatt évtizedek óta különösen meggy űlölte a f űtési időszakot, mert a nappali szaga egy lóistállóéhoz hasonlóvá válik. Wolfgang szaglóérzéke nem különösen jól fejlett, miközben Gerti ún. „érzékeny orral”, finom szaglóérzékkel van megáldva. Gerti szenved, dühöng, persze csak magában. Egyszer, öt évvel ezel őtt akart Wolfganggal err ől beszélni – sajnos a férj nem értette, mit akar egyáltalán t őle Gerti. Gerti csak a legjobb barátnő jének panaszkodik err ől a házasságukat megterhel ő drámáról. Mit jelent ez a történet az energiák vonatkozásában? Gerti S. általában energiapotenciáljának 35%-át használja. Kivéve hetente három alkalommal, nevezetesen akkor, amikor férje hat óra körül felhúzza tréningnadrágját, Gerti energiapotenciálja egy csapásra 5%-ra zuhan. Mivel már túlságosan jól ismeri a procedúrát, energiacsökkenésével nem várja meg, amíg a tréningnadrág a f űtőtestre kerül. A 30% körüli csökkenés pontosan az a stressz, amelyet ez a szituáció nála kivált. Minden alkalommal újra és újra! Az 5%-os energiapotenciál természetesen nagyon kedvez őtlen, ezen a szinten Gerti szinte elájul, vagy másként fogalmazva „minden ellenséggé válik” (harc-menekülés magatartás). Ha Gerti túléli ezt a tortúrát, azaz a tréningnadrág a mosógépbe kerül, akkor ismét visszaemelkedik (hasznosítható, megélhet ő) energiapotenciálja a normális 35%-ra. Balanszírozzuk Gertit tehát ebben a témában: Kezeljük a stresszt, illetve a negatív emocionális töltetet, amely ezt a szituációt megterheli. Kineziológiai ülésünk befejezéseként Gerti egy sor házi feladatot (gyakorlatokat) kapott, amelyeket szorgalmasan végzett is. Ennek tartós eredménye volt. Gerti normális energiapotenciálja 45%-ra emelkedett. A stressz-szituációban annyira meg tudta er ősíteni magát, hogy a stressz ugyan nem tűnt el teljesen, de közel sem okozott olyan megterhelést, mint korábban. 5%-kal csökkent az energiája, és a megemelkedett energiapotenciál 40%-ra esett vissza. Energianívója a stresszszituációban még így is magasabb, mint korábban stressz nélkül. Gerti a szituációt többé nem nyeli vissza, és nem menekül el őle, hanem abban a helyzetben van, hogy konfrontálódjon. Ez a pszichológiában leírt átkapcsolás a menekülésr ől a harcba lehet ővé teszi Gerti számára, hogy a szituációt aktívan kezelje. Ez a cselekedet nagyon különböz őképpen nézhet ki. Gerti rigolyásan eltüntetheti a tréningnadrágot a szemétbe, vagy szól Wolfgang-nak, és nyíltan más viselkedést javasol. Sok magatartásforma elképzelhet ő. Összefoglalás: az alapenergia-potenciál emelkedése és a stresszleépítés révén abba a helyzetbe kerülünk, hogy konfrontálódhatunk a szituációkkal és saját kapcsolatainkkal is, és ezáltal feloldhat juk a blokádokat és a viselkedésmintákat. Emellett még kis százalékban az életünk is megváltozhat!

„Teljesség”: mit is jelent ez valójában? A teljességfogalom leírásához a taoista szisztémát kívánom használni: a tao olyan tanítás, amelynek az a célja, hogy az embert, illetve az életet a maga teljességében megragadja. Az emberek közösségekben élnek. Ezek funkcionálásához különböz ő struktúrák alakulnak ki, amelyek az élet törvényszer űségeit tükrözik vissza: például az orvostudomány, a jogszolgáltatás, a

50


filozófia, a táplálkozás, a politika, a küzdelem, a mez őgazdaság, az asztrológia, a tudomány, a m űvészet, a pedagógia és a vallás. Valamennyi diszciplína végül is ugyanannak a törvényszer űségnek van alárendelve. Ezek képezik a speciális tevékenységek bázisát a különféle területeken. Vegyük szemügyre a „teljességet”, pontosabban: ha a tao-rendszerb ől az orvostudományt kiragadjuk, akkor tudniuk kell, hogy ebb ől csak 20%-ot tesz ki az akupunktúra. Az akupunktúrán belül különböz ő kezelési módszerek vannak, pl. a t űvel való szúrás, égetés, a meghatározott akupunktúrapontok masszírozása, a meridiánok aktivizálása gyakorlatok vagy meditációk által stb. A tűakupunktúra az akupunktúra területének ismét csak 20%-át jelenti. (Az orvoslásban legtöbbször a tűakupunktúrát használják, de nem veszik igénybe valamennyi pontot. Nekem az a tapasztalatom, hogy a medikusok akupunktúratábláján éppen azokat a pontokat keressük hiába, amelyek a filozófiában, a meditációban és a masszírozásban lényeges szerepet játszanak.) A tűakupunktúra tehát tisztán számtanilag az egész rendszerben 0,33%-kal részesül. Ez a példa nagyon jól megvilágítja, hogy a teljességnek tekinthet ő orvostudománynak milyen „er ősen karcsúsított” formája ez. Mindegy, hogy melyik területen dolgozunk, mindig tudnunk kell, hogy ez csak egy kis pont egy hatalmas, átfogó struktúrában.

Kommunikáció és a betegség jelentette feladat Hiába emelkedett a kommunikáció a tudomány szintjére, mégis létezik az abszolút szótlanság és a kommunikációhiány. A számtalan technikai összeköttetés ellenére a kontaktus egyre nehezebb lesz, mert a kölcsönös megértés folyamatossága csökkent. Mi ennek az oka? A kommunikáció testünk négymilliárd sejtjének egymással folytatott kommunikációjával kezd ődik. Ha energiaháztartásunk nincs balanszban, akkor testünkben megromlik a kommunikáció. Hogyan akarjuk magunkat kifelé megértetni, ha bels ő kommunikációnk nem funkcionál helyesen? Segítsük mozgásszerveinket, ezzel javul a sejtek egymás közti kommunikációja, és az energiamező világosan kifelé lendül. Ezután mások már kevés szóból is megértenek minket. A következ őkben ismertetjük, hogy mit jelent tulajdonképpen a nyelv. Ez egy mankó, segítség minden olyan területen, ahol nem tudunk világosan kommunikálni. Sajnos közülünk legtöbben a nyelvet tekintik az egyetlen kommunikációs eszköznek. Sokat beszélnek, de ebb ől csak kevés az, ami fontos. Az EM-K-val világos kommunikációval dolgozunk. Ezzel támogatjuk a kreatív folyamatokat. Hogyan ismerjük meg egy inbalansznak vagy betegségnek a funkcióját? Erre a kérdésre csak a saját belső halk kommunikációnk képes választ adni. Mert hogy dr. Edward Bachot idézzem: „Önmagatoktól szenvedtek a legtöbbet!” Kreativitásunk lehet ővé teszi, hogy újra és újra kérdéseket tegyünk fel magunknak. Ezekre feleletet kapunk. Ha ismerjük a betegség funkcióját, akkor könnyebb felismernünk, hogy mit kell megváltoztatnunk. Ha tanulékonyak vagyunk, akkor elhagy bennünket a betegség. Sikerül szert tennünk a betegség révén egy tapasztalatra, és ezzel ennek a betegségnek a f eladata teljesült.

A víz javítja a kommunikációt Már tudjuk, hogy a kineziológiával és a gyakorlatokkal aktivizálhatjuk energiáinkat. Hogy az aktivizált energia szabadon áramolhasson, a testnek szüksége van vízre mint szállítóeszközre. Sejtjei jó kommunikációja érdekében az egészséges embernek napi másfél-két liter tiszta vízre van szüksége. Munkámban mindig újra és újra tapasztalom, hogy sok ember mindenféle folyadékot használ teste vízszükségletének fedezésére. Kérdésemre: „mit iszik ön egész nap?”, gyakran olyan választ kapok, hogy reggelire kávét (tejet, teát, kakaót), majd hosszú ideig semmit, ebédre eszem levest, ez is folyékony. Azután következik az elengedhetetlen ebéd utáni kávé, mert különben a fáradtnál is fáradtabb vagyok. Sör, kóla, limonádé, bor, izotóniás italok. Ezek a nap folyamán mind a testünkbe kerülnek. A legritkább esetben hallom azt, hogy valaki „vizet” iszik. Alig hihet ő, de egyes emberek egyáltalán nem tudják, hogy mennyire ízletes a víz! A víz nemcsak a lendület hajtóereje, hanem az energiánk is! A napot egy pohár vízzel kellene kezdenünk. Adjon egyszer a családjának kávé helyett vizet. A kávé reggel az üres gyomorra úgy hat, mint egy kalapács. Mit szólna ahhoz, ha minden reggel úgy ébresztenék, hogy egy kalapáccsal fejbe

51


verik? Bizonyára tiltakozna ellene, de szervei kénytelenek a kávét t űrni? Figyelnünk kell arra, hogy testünket naponta ellássuk másfél-két liter tiszta vízzel. Amit, mert gusztusunk van rá, emellett még iszunk, nem számít hozzá ehhez a mennyiséghez. A legjobb a szénsavmentes víz. Számtalan lehet őség van arra, hogy a vizet ihatóvá tegyük. Az ivóvízfilter a rossz vizet jóvá nem, de fogyaszthatóvá teszi. Fedezze fel újra a „szamjúságérzést”! Némi következetességgel ismét hallhatóvá tehetjük testünkben a víz utáni kiáltást. Egy id ő múlva természetes szükségletünk lesz a napi vízmennyiség elfogyasztása. Sok tanulási nehézség és koncentrációs probléma helyrehozható a test vízháztartásával. Különösen olyan embereknek ajánlom a vizet, akiknek foglalkozásuknál fogva sokat kell beszélniük. Például ügyvédek, tanítók, politikusok, riporterek, szerkeszt ők – a nyilvánosság el őtt szereplők. Olyan foglalkozásokban is, ahol a kreativitás kelend ő és sokat kell gondolkodni, a vízivás a szavak, a gondolatok és az elhatározások folyamatát észrevehet ően javítja.

Élni annyit jelent, mint szeretni Csak akkor tudunk szeretni másokat, ha önmagunkat is szeretjük. A kineziológia segít ebben. Válaszoljon, kedves Olvasóm, egyszer a következ ő kérdésekre. – Nevetett Ön az utolsó három napban legalább háromszor? – Hogyan hallgatja az önmagával folytatott párbeszédet? Van Önnek barátságos szava önmagához? – Megadja Ön a testének azt a táplálékot, amelyet az valóban igényel, vagy pedig teletömi magát a legkülönböz őbb nyalánkságokkal? – Tud Ön nemet mondani, ha mások állandóan túlterhelik? – Mit ébreszt Önben a szó, „önszeretet”? Pozitív érzéseket? – Tudja Ön, hogy „önmagunknak megbocsátani” sokkal nehezebb, mint másoknak megbocsátani? Ha Ön néhány kérdésre nemmel válaszolt, akkor legf őbb ideje, hogy egyszer végre szív- és keringési energiájára gondoljon. „Az a f ő, hogy másoknak jól megy.” Ezt a kifogást az olyan emberek gyakran készenlétben tartogatják, akik másokért feláldozzák magukat, és önmagukról megfeledkeznek. Magukat visszavonják, és nem tudják, hogy ezzel a szív- és keringési meridiánjukat blokkolják. Az életben ez a legtöbbször a következőképpen néz ki: azt a szeretetet, amit magunknak nem adunk meg, mindig kívül keressük. Szétszakítjuk magunkat másokért (jóllehet ők ezt egyáltalán nem igénylik!), és mi csodálkozunk a legjobban, ha ezt nem honorálják megfelel ően. Mindig kételkedünk önmagunkban, ennek megfelelően érdesen és szeretetlenül beszélünk és járunk. Meglep ődünk, mert minket senki nem szeret. Egyre inkább eltávolodunk önmagunktól, hogy annál inkább „a küls ő szeretet” után fussunk. A következő kérdést kell önmagunknak feltennünk: hogyan szerethetne minket bárki is, ha önmagunkat nem szeretjük? Mi lenne szeretetre méltó egy olyan emberen, akinek önértékelése gyenge? Ebből az is következik, hogy nem szerethetünk valóban másokat, ha önmagunkat nem szeret jük. Teljesen mindegy, hogyan fordítjuk, ha a szeretetet ténylegesen meg akarjuk tapasztalni, akkor először magunkkal kell kezdeni. Én (Do-Ri) azért tudok err ől írni, mert magam is eszerint éltem huszonhét éven keresztül. Vezérelvem volt: „Ami nem öl meg, az er ősebbé tesz!” Egyetlen barátságos szavam nem volt önmagamhoz. Állandóan mások miatt szaladgáltam, az elismerésért, egy kevés szeretetért és egy kis rokonszenvért. Nem volt önmagammal semmilyen kapcsolatom, és ahelyett mindig kívül kerestem a legkülönfélébb módon a kapcsolatokat. A Kimnél történt els ő kineziológiai balansz során megtapasztaltam saját testemet, ami önszeretet, és igazából odaajándékozásnak hívják. A gyakorlatok, amelyeket néhány héten keresztül végeztem – rendszeresen tornáztam –, javították a kapcsolatot önmagámmal. Ez azt eredményezte, hogy kedves vagyok saját magamhoz, barátságos szavaim és gondolataim vannak önmagamhoz, és az egyedüllétet is tudom élvezni. Nem kell a szeretetet hajszolnom, mert saját magam is hajlandó vagyok rá. Csak most vagyok abban a helyzetben, hogy megismerjem, hogy az életben milyen különböz őnek is mutatkozik a szeretet. A kineziológia lehetőséget nyújt ahhoz, hogy önmagunkkal való kapcsolatunkat megváltoztassuk. Amilyen mértékben tesszük ezt, ugyanúgy változik meg környezetünk is. A családban az együttlét harmonikusabb lesz, toleránsabbak leszünk, mások szabadságát jobban respektáljuk. Röviden: sok minden történhet, amit ma még elképzelni sem tudunk.

52


Élni annyi, mint szeretni. Szeretni csak akkor tudunk, ha önmagunkat is szeretjük!

Az államilag rendelt egészség Az orvosokat, természetgyógyászokat, gyógytornászokat és az ápoló személyzetet a törvény kötelezi a gyógyításra, és a biztosítópénztárak fizetnek ezért. Az állam utasítja az orvosokat, hogy gyógyítsanak, és gyakran kelletlen betegeket kell kezelniük. Az ember „vaktában él”, eszik, amire gusztusa van, dohányzik, iszik, torkoskodik, nem mozog, és ennek következtében megbetegszik. Nem okul, elmegy az orvoshoz, és arra kéri, hogy gyógyítsa meg őt. Az orvos szükségszer űen a tőle telhető legjobbat leszi. Felírja a gyógyszert, injekciót ad, és azt tanácsolja a betegnek, hogy ne dohányozzon, korlátozza a zsíros ételek fogyasztását, és egy kicsit többet mozogjon. A beteg azt válaszolja, persze, persze, doktor úr. Elhagyja a rendel őt, és a legjobb esetben az el őirt gyógyszereket be is veszi. Ezenkívül azonban semmi nem változik. Szerencsétlen orvosoknak kötelességük, hogy ezeket az embereket is kezeljék. Legtöbbször sok gonddal és kevés eredménnyel. A modern medicina a ment őszolgálati betegellátás területén rendkívülieket teljesít. A sebészet, a baleseti sebészet naponta sok százezer ember életét menti meg, és boldogok lehetünk, hogy az orvosi ellátásnak ezt a magas színvonalát elérhettük. Sok orvos számára világos, hogy a tudomány csak korlátozott területen képes egy ember gyógyításában részi venni. Azon a ponton, ahol az orvosok tudománya véget ér, ott a beteg számára a kineziológia új lehet őségeket képes nyújtani. De itt egy problémát át kell hidalni. Ugyanis a kelletlen páciensb ől együttműködő páciens kell, hogy váljon. Csak akkor segíthet a kineziológia. Ahol a tudományos medicina nem tud segíteni, ott avatkozik közbe a kineziológia támogató módon. Megteremti a hidat a hiányzó részt ől a másik diszciplínához. Egy dolog vezéreljen bennünket: minden sérüléssel vagy betegséggel el őször orvoshoz fordul junk, és amit mond, azt meg is tegyük. Kiegészítésképpen azután kitalálhatjuk, hogy a beteg maga mit tud tenni még, hogy az orvosi terápiát értelmesen támogassa. Más szavakkal: tudjuk, hogy a kineziológia nem mindenható gyógymód, és nem csodaterápia. Az orvost nem pótolhatja. A kineziológiát leginkább az öngyógyítás támogatásaként és továbbfejlesztéseként szemlélhetjük. Van nagyon sok orvos, aki kineziológiai módszerekkel dolgozik. Ők ennek segítségével a gyógyítás alkalmazási területét kib ővíthetik és hatékonyabbá tehetik. Ez a kapcsolat nagyon ajánlható. A tudományos és az energetikai orvoslás között a lényeges különbség a következ ő: a tudományos orvoslás a szívet mint f őszervet nézi. Mindent megtesz azért, hogy a szívet a megállástól megóvja. Az energiatanban a szív a t űzelemek között található. Az energetikai medicina a légzést tartja a legfontosabbnak. A gyönge tüd őenergiával gyenge immunrendszer jár együtt. Az energiatanban a tüdő a fémes elemekhez sorolódik. Ha megnézzük az öt elem körét, akkor megállapíthatjuk, hogy a t űz a fémes elemeket ellen őrzi. Itt egészen világosan megmutatkozik, hogy a tudományos orvoslás az energetikait akarja kontrollálni. A gyakorlatban mindig újra és újra átéljük, hogy sok orvos és a gyógyszerészeti konszernek az energetikai medicinát és filozófiáját nem akceptálják, és semmit nem is tesznek meg ezekért a dolgokért. Hogy a szívr ől és a tüdőr ől szóló példánkra visszatérjünk, a tudományos orvoslás elmegy a mellett a tény mellett, hogy ha egy ember meghal, akkor, miel őtt a szív megáll, a lélegzés abbamarad. Az összeköttetés a tudományos és az energetikai orvoslás között, a legmagasabb energiasíkon, a csakrasíkon lehetséges. A leveg őelemek funkcióját a szívcsakrában jelölik ki. Ott találkozik a szívés tüdőenergia. A tudományos és az energetikai medicina legmagasabb szintjén észre kell venniük, hogy mindenképpen együtt kell dolgozniuk, a valóban megnyugtató gyógyeredmények elérése érdekében.

Gyógyítás Manapság a gyógyítókról sokat beszélnek. Ahogyan már az EM-K fejezetben mondtam, a gyógyításnak csak egy formája létezik: az öngyógyítás. Orvosi gyógyítás rendszerint csak a mentőszolgálatban van. Ha egy ember komolyan beteg vagy balesetet szenved, és az orvos nem avatkozik be azonnal, akkor meghalhat. A tanult orvoslás bevetésével a beteg megmenekül, lehet őséget kap a továbbélésre, és optimális esetben betegségéb ől még tanulhat is. Feladata az, hogy a betegség mondanivalóját megértse. Ha a ment őszolgálat már

53


ellátta feladatát és nincs többé életveszély, akkor az orvos tanárrá kell hogy váljék. Feladata az, hogy betegét problémája megoldása felé irányítsa. Sok évszázaddal ezel őtt a papok és a gyógyítóemberek ugyanazok voltak. Ez azt jelenti, hogy a lelki tanácsadást és az orvosi szolgálatot egy ember gyakorolta. Amit ő mondott és előírt, azt a segélyt kér ő követte is. Kínában az orvosoknak csak akkor fizettek, ha a beteg meggyógyult, ez annyit jelent, hogy itt is szoros volt az együttműködés az orvos és betege között. Saját tapasztalatomból tudom, hogy sok beteg nem jó tanuló, mert nem szeret tanulni, bár ezt nem tudja. A tanulásban mutatkozó kelletlenség betegséggel „ajándékozhat meg” bennünket. Az energetikai medicinában ezt így mondjuk: nincs gyógyíthatatlan betegség, csak gyógyíthatatlan beteg van. Az emberek betegek, mert nem akarnak tanulni. Ha egy beteg nem foglalkozik alaposan a betegségével, és ebb ől nem vonja le a megfelel ő következtetést, akkor nem is tudja betegségét kiküszöbölni. A kineziológia megmutatja, honnan kell indulnunk A kineziológia hét év óta kíséri az életemet. (Do-Ri) Azóta a magam jobb és rosszabb periódusait komolyabban veszem, és ha lefelé megyek, többé már nem esem „feneketlen gödörbe”. A nagyobb energiapotenciál segítségével életemben sok olyan dolgot megismerek, amelyeket korábban nem is gyanítottam. Huszonhét éven keresztül morcos voltam, s nemigen nevettem. A kineziológia segítségével megismertem a másik oldalamat is. Már tudok élni és élvezni az életet, s ez több harmóniát és békességet jelent. Ezzel együtt jár a horizont kitágulása és az, hogy sok dologban más belátásra jutok. Ezáltal valóban döntéseim mögött állhatok. Ki ne ismerné közülünk azt az érzést egy tettünk után: „talán másként jobb lett volna?” Hol kell elkezdenünk? Hogy az egészségünk valóban stabil legyen, azért valamit tennünk is kell. Ezen a világon számtalan lehet őség adódik, hogy egészségesek maradjunk vagy újra egészségesek legyünk. De sok ember nem tudja, hol is kezdje el. Mit válasszak ki ebb ől az óriási kínálatból? Az egészséges táplálkozás jó és segít; ha testünket edzzük, az megőrzi frissességünket. Az is jó, ha lelkileg mély dolgokat megvitatunk. Persze a legtöbb ember egy területre korlátozza magát: vagy az egészséges táplálkozásra, vagy a sportra, vagy az er őnlétre, vagy a lelki dolgokra. Ezeken a területeken úgy kell magunkat elképzelni, mint egy egyenl ő oldalú háromszöget. A balansz és a megélt egészség a három oldal egyenletes fejl ődéséhez szükségesek. – Strukturálisan a sportbeli aktivitás, a mozgás és minden további, ami közvetlenül a testre hatni képes (masszázs, operáció, kiropraktika stb.); – Kémiailag minden olyan dolog, amit testünknek élelmiszer, élvezeti cikk formájában, gyógyszerrel vagy egyébbel juttatunk; – Érzelmileg a lelki dolgok, amelyekkel foglalkozunk. Megélt és elnyomott emóciók ugyanúgy, mint minden egyéb, amit az öt érzékszervünkkel fel tudunk fogni. A háromszög a balanszból Amennyiben a háromszög egyik oldalai elhanyagoljuk, mert nem t űnik számunkra fontosnak, vagy azért, mert egy másik oldalra túlzott hangsúlyt fektetünk, akkor testünkben imbalansz keletkezik. Az egészséges táplálkozás a szerveket megvédi a túlterhelést ől. Ugyanilyen fontos az értelmes mozgás. Er ősíti a testet, így er őt nyerünk a lelkileg megterhel ő dolgokhoz, amelyek a lelki fejl ődésünkben segítségünkre vannak. Mégis, hányan élnek közülünk csak egy területen, ügyesek azt gondolják, hogy minden a jó táplálkozás. Mások azt a nézetet vallják, hogy akkor tesznek meg mindent az egészségükért, ha sportolnak vagy masszíroztatják magukat. És mindenki más, aki állandóan a lelki szférában mozog és testér ől az állandó tanulás miatt megfeledkezik, nagyon árt önmagának. Amikor én (Do-Ri) tíz évvel ezel őtt reformházat nyitottam, azt gondoltam, hogy egészséges táplálkozással valamennyi problémánkat meg tudjuk oldani. Kb. másfél év múlva megállapítottam, hogy sok ember táplálkozásának átállítása ellenére panaszait megtartotta. Nem sokkal azután megismertem a kineziológiát. Saját tapasztalataim alapján megállapítottam, hogy milyen fontos a „tel jesség”. Ha testünket nem trenírozzuk, akkor az egészséges táplálkozás ellenére mindig merevek leszünk. Ha állandóan tanulunk, de válogatás nélkül, akkor szellemi szárnyalásunk korlátozott lesz.

54


Miért teszünk át olyan keveset a gyakorlatba a tudásunkból? A lelki emésztési problémák testi fájdalmakat okozhatnak. Ha teljesen szabályszer űen, egészségesen táplálkozunk, akkor sem tudunk minden problémát egész egyszer űen „felfalni”. Egész egyszer űen felismerhető, hogy milyen fontos az, hogy mind a három oldallal foglalkozunk, amely életünket alkotja. Teljesen mindegy, hogy melyik területtel kezdjük – a kineziológia segít abban, hogy más területekhez is kapcsolódjunk, és horizontunk táguljon. A kineziológia akkor is funkcionál, ha nem hiszünk benne! A kineziológia lehet ővé teszi, hogy magunkról testünk révén felvilágosításokat kapjunk. Ezt mindenki meg tudja tanulni. Az analitikus is, akinek mindenhez megfelel ő magyarázatra van szüksége, világos választ kap. A kineziológiában semmi misztikus vagy titkos, vagy bármilyen vallási irányzathoz való kötődés nincsen. Ha már fárasztjuk a testünket és közvetlenül t őle tudjuk meg, mit kell tennünk, akkor ezt valóban meg is kell csinálnunk. Ez az egyetlen „játékszabály”, amihez tartani kell magunkat. Ha mindig azt tesszük, amit testünk tanácsol, akkor egy szép napon újra bebocsáthatjuk az „érzelmeket” is. Sok dolgot hirtelen könnyebben megértünk, és olyan területek nyílnak meg el őttünk, amelyekr ől korábban álmodni is alig mertünk. A háromszög, amely elvesztette formáját, újra egyensúlyba kerül. Mindenképpen jobban érezzük magunkat, egészségesek maradunk vagy meggyógyulunk, és a kifejl ődött észlelésünk segítségével az élet valós értékeinek tudjuk magunkat szentelni.

Tanulás - életfeladatunk Ha a tanulásra gondolunk, olyan fogalmak jutnak eszünkbe, mint iskola, stúdiumok, tanulóid ő. Azok az emberek, akiknek iskoláskorukban tanulási problémáik voltak, valamit meg őriztek abból későbbre is. A vélemény, hogy az iskola befejezésével a tanulás is véget ér, széles körben elterjedt. Mindazonáltal ennek az ellenkez ő je az igaz! Az iskola elhagyásával kezd ődik az igazi tanulás, az úgynevezett „nagybet űs Élet”. Sajnos ma a legtöbb iskolában nem a teljességre törekv ően, hanem analitikusan tanítanak. Nem minden tanuló képes stresszmentesen tanulni ebben a tanulási rendszerben. Ez korábban más volt. Az ókori Görögországban tanították a dianoetikát, a tanulás, illetve a gondolkodás tanát. A gimnázium a mozgás helye volt, a tornáé és a sporté. Hosszú ideig hagyomány volt, hogy a tanulást összekötötték mozgással, gimnasztikai gyakorlatokkal és küzd ősportedzéssel. A középkorban még a lovagokat sem csak a fegyverforgatásra képezték ki. Tanultak filozófiát, éneket, költészetet stb. Csak manapság ment feledésbe az elméleti képzés és a mozgás összekapcsolása. Az iskolastresszből származik a tanulási stressz! Meg kell találnunk saját tanulási struktúránkat, és ki kell fejlesztenünk tanulási tudatunkat. A tanulás élet, az élet tanulás! Amíg élünk, mindig adódik valami, amit tanulnunk kell. Tanulási folyamatunk ott végz ődik, ahol születésünk véget ér – ez a halál. Ha kelletlenül tanulunk, akkor az életünk tele lesz stresszel. Istent és a világot tesszük felel őssé, s nem kérdezzük, hogy a különféle helyzetekből milyen tapasztalatokra tehetünk szert további létünk szempontjából. Nem butaság, ha hibázunk. Azonban ugyanazt a hibát másodszor is elkövetni, az már butaság. Stresszben vagyunk a tanulás során, nem vonjuk le a tapasztalatokból a megfelel ő következtetést, mindig ugyanazt a hibát vétjük. Folyamatosan fejjel megyünk a falnak, s közben nem realizáljuk, hogy a falat magunk építettük. Id ővel elveszítjük önértékelésünket. Ha kelletlenül tanulunk és inkább szenvedélyeinknek, s nem kötelességünknek élünk, a test különböző energiái kikapcsolnak. Ha ez az állapot krónikussá válik, imbalansz keletkezik, ami betegségben nyilvánul meg. Ha nem fordulunk vissza, akkor a betegség, illetve a beteg gyógyíthatatlanná válik. Ilyen zsákutcából kijutni nehéz folyamat. Ha világossá válik számunkra, hogy az élet minden helyzetéb ől tanulhatunk, akkor rendszerint megtakaríthatjuk magunknak a nagyobb betegségeket, „katasztrófákat”. Ha életünkben a tanulás stresszel jár együtt, az azt jelenti, hogy nem vagyunk képesek új dolgokat befogadni, járatlan utat választani. Az ismerthez és a megszokotthoz ragaszkodunk, és ezzel teljes energiánkat elhasználjuk. Az új dolgokat elhárítjuk, mert hiszen hiányzik energiánk a konfrontációhoz. Sok fiatalnál ez a viselkedés az alapja a „csökönyös szamár” magatartásnak. Ha rendszeresen alkalmazzuk az EM-K-t vagy más kineziológiai gyakorlatokat, tanulási készsé-

55


günk lényegesen javul. Észrevehet ően könnyebbé stresszviselkedéstől. Az egészségért dolgozunk!

válik

eltérnünk

a

megszokott

A kineziológia segíti a gyermekeket a tanulásban A gyermekeknek napi kötelességük iskolába menni, emiatt sok családban már reggel kezd ődik az őrület, a rossz hangulat. Az édesanya feladata gondoskodni arról, hogy a gyerek idejében érjen az iskolába. Ez a reggeli felkelésért folytatott küzdelemmel és az elkészüléssel kezd ődik. A gyerek húzza az időt, reggeli közben játszik, és még a megfelel ő könyveket is elfelejti magával vinni. Tehát az anyára a felkelést ől az elindulásig óriási teher nehezedik. A gyerek esetében ez az iskolában folytatódik. A tantárgyak óránként váltakoznak, rövid szünetekkel. Hogyan használják ki a szünetet? Legtöbbször egyáltalán nem úgy, hogy a tanuló energetikailag feltöltődjön és a következ ő körben koncentráltan tudjon együttm űködni. Általában ismert, hogy az órák múlásával a koncentráció csökken. A figyelem elkalandozik. Energetikailag az alábbi képet kapjuk, ha a koncentráció csökken: 1. 'Kikapcsolt szemenergia: a gyerek sem az olvasásból, sem a táblára írt szövegb ől nem tud információt felvenni. Helyesírási hibákat ejt, bár nagyon-nagyon igyekszik (az igyekvés azt jelenti „magát fárasztja”). 2. Kikapcsolt fülenergia: a gyermek csak meghallgatni tud. Ez azt jelenti, hogy a tanító szavai egyik fülén bemennek, a másikon meg ki. Az agy általi feldolgozás nincs jelen. Akkor ugyanis arra lenne szükség, hogy a gyerek odahallgasson. 3. Kikapcsolt agyféltekék vagy egy tárgy különös kedvelését, vagy a különös ellenszenvet jelentik. Ez megmagyarázza, hogy egy gyerek miért nagyon jó, pl. a tornában, zenében és a rajzolásban, és ugyanakkor nagy nehézségei vannak a matematikával, nyelvekkel és más tantárgyakkal. Ebben az esetben a gyerek f őként az intuitív felével dolgozik. Hiányzik az analitikus fél, és ezzel együtt a logikus gondolkodás. Ha az analitikus félre van szükség, akkor megmutatkozik az imbalansz. Koncentrációs nehézségek, kedvetlenség, fáradtság, könnyek, alvászavar, idegesség stb. lépnek fel. Az iskolai „rossz teljesítmény” okozta feszültség otthon folytatódik. A szül ők a gyereknek segíteni szeretnének, különórák, kiegészít ő gyakorlás, fenyegetés, ígérgetés – minden nagyágyú felvonultatva, jellemző módon, csekély eredménnyel. A szül őket nagyon megterheli, ha gyermekük nehezen tanul, fogyatékos a tanulási képessége, bár különben a fejl ődése teljesen normális. A probléma csak akkor merül fel, amikor a gyerek iskolába kezd járni. Az édesanya rendszerint teljesen kiborul délutánra, mire az édesapa hazatér. A házi feladat órákig húzódó megírása is fel őrli az anyát. A gyermek egyéb igényeire (játék, pajtások meglátogatása) igen rövid id ő jut csak. A fáradságosan megtanultak a következ ő napi feleléskor már feledésbe merülnek. A rossz jegyek mindig újra és újra frusztrálják, a gyermek kiszolgáltatott az állandó növekvő terhelésnek. Ismerek gyerekeket, akik, jól-rosszul, szünid őtől szünidőig élnek. A közbüls ő idő meger őltetésben, félelemben, kétségben és rezignációval telik. Mit tehetünk ilyen esetben? Ahhoz, hogy teljesen a tevékenységünkre tudjunk koncentrálni, mindkét agyféltekénket, továbbá szemünket és fülünket is „be kell kapcsolnunk”. Játszva el tudjuk végezni teljes odafigyeléssel munkánkat, ha energiánkat segítjük. Az EM-K mozgásgyakorlatok segítenek nekünk és gyermekünknek is abban, hogy kötelességeinket könnyedén teljesítsük. Az EM-K segítségével könnyebb a helytállás Ha közeledik a tanítási év vége, és az utolsó vizsgák küszöbön állnak, gyakran az egész család stresszbe kerül. Döntő jelentőségű vizsgák esetében különösen nagy a feszültség. A gyereknek és szülőnek egyaránt félelmek, bosszúságok, gondok és óriási er őfeszítések közepette telik ez az id őszak. A lehetőség, hogy pótvizsga miatt a gyerek az egész nyári szünetben tanulni kénytelen, szuper teljesítményre ösztönöz. Azonban az iskolaév végén már hiányzik az energia a „célegyeneshez”. A hiányzó energiát er ővel kell pótolni! Ez azt jelenti, hogy a gyerek csak háromszoros er őfeszítéssel tud csekély teljesítményt elérni. Ez a szándék gyakran meghiúsul. A nehezen megtanultakat a vizsgán elfelejti a gyerek, vagy nincs abban a helyzetben, hogy koncentráljon a tanulásra. Azonban ennek nem kell így lennie! Még most sem kés ő! Gyakran csak egy két dolog okoz ne-

56


hézségeket. Az izomteszt megmutatja, hol a baj, és mit tudunk lenni. A kineziológiával be tudjuk magunkat a tanulásra kapcsolni. Speciális gyakorlatok, amelyeket a tanulás és a vizsga el őtt végzünk, bekapcsolják mindkét agyféltekénket, így sokkal nyugodtabbak leszünk, s koncentrálni tudunk. A vizsgán higgadtak vagyunk, van áttekintésünk, és jó jegyre számíthatunk. A kineziológiai gyakorlatok segítenek, hogy tanulási potenciálunk megemelkedjen, és stresszmentesek legyünk. Ezek nem vonnak el a tanulástól. Ha csak a gyakorlatokat végezzük, és nem tanulunk, úgy nem jutunk célhoz. Ebben az esetben ugyan higgadtan nézünk szembe a bizonyítvánnyal, de az akadályt nem gy őztük le... Kézírás és testtartás Kézírásunk és írás közbeni tartásunk energiaháztartásunkról és koordinációs készségünkr ől ad tájékoztatást. Az írás egységes folyamat. Ha a comb egy izma vagy egy in nincs balanszban, az, az írásképen is észrevehet ő. A tapasztalat szerint az íráskép azonnal megváltozik, ha a test mozgásérzékét gyakorlatokkal támogatjuk. Az íráspróbák világosan mutatják a kineziológiai gyakorlatok hatását. A következ ő íráspróbák az olvasónak láthatóan bizonyítják, hogy a helyes gyakorlatok réven milyen gyors a változás. Az „előbb” és „utóbb” között kb. 45 perc telt el. Ezalatt a gyakorlatokkal kineziológiai balanszot értünk.

15. ábra. Íráspróba (1)

57


16. ábra. Íráspróba (2)

A jobb oldali gyerek testtartásából látszik, hogy stresszben van a középvonal keresztezése miatt. Test és fejtartása olyan hajlásszögben van, hogy írás közben szemét ne kelljen balról jobbra mozgatni, hanem a jobb oldali látómez őben maradhasson. Ez a tartás lehetővé teszi, hogy ne lépje át a középső vonalat, tehát nincs agyintegráció. A bal oldali gyerek ülés közbeni tartása révén balanszban van, a füzet majdnem a középvonalon fekszik, írás közben keresztezi is azt. A középvonal keresztezése nagyon fontos, mert így keletkezik az agyintegráció, és stresszmentesen tudunk írni, olvasni.

17. ábra. Gyermekek testtartása írás közben.

58


18. ábra. Mindkét kislány tartása az „igyekezetet” fejezi ki; minél ferdébben fekszik a papír, annál nagyobb a stressz a tevékenység közben.

Táplálkozás - a nagy téma Tanácstalanság! A különféle élelmiszerek kínálata egyre nagyobb lesz, és n ő a bizonytalanság. Naponta jelennek meg tudósítások környezetszennyezésr ől, olyan anyagokról táplálékainkban, melyek egyáltalán nem belevalók. A legellentmondóbb ajánlatokat halljuk, mi az, amit feltétlenül kell ennünk, s mi az, amit semmi esetre sem szabad; melyik a jó diéta; melyik kiegészít ő anyagra van még pótlólagosan szükségünk. Az élelmiszerek kínálatának dzsungelében különböz ő irányzatok vannak, melyek legtöbbször homlokegyenest ellenkez ő nézeteket vallanak. Mostanáig az élelmiszerek allergiaaspektusait, a szervenergiát, az akupunktúrameridiánt az élelmiszerkínálatban alig vették figyelembe. Sok ember érzi, hogy valamit meg kellene változtatni az életében. Hol kezdje? Természetesen a táplálkozással. És miért éppen azzal? Nagyon érdekes, hogy minden, ami a táplálkozással foglalkozik, rázós téma, és mindig megmarad az aktualitása. Ha táplálkozásunkról „intenzíven” gondoskodunk, akkor szinte nem is tudunk mással foglalkozni. Vannak, akik a fél napot vásárlással és az étkezés előkészítésével töltik. További elfoglaltságuk mások felvilágosítása. Ez már-már olyan messzire megy, hogy a táplálkozás hitvallássá lesz. „Csak kizárólag ezt, és semmi egyebet!” Ez a jelszó. A „prédikátorok” a táplálkozással úgy túl vannak terhelve, hogy nem is jutnak máshoz. Ez a tevékenység benső énjüket azzal a jó érzéssel tölti el, hogy tettek valamit magukért és a környezetért. Ha valaki elhatározta, hogy megváltoztatja étkezését, máris az els ő probléma el őtt áll! Gyakran ugyanis fogalma sincs, hogyan fogjon hozzá, így elkezd információkat gy ű jteni valamilyen táplálkozási módszerr ől, és máris elkezdődik a stressz. Legtöbben azt hiszik, minél több stresszel jár t áplálkozásuk átállítása, annál jobb a hatás, így válnak az élelmiszerek nagyon gyorsan keser ű orvossággá. Nem kívánok egy új diétát vagy egy új dogmát létrehozni. Könyvemben, a Richtig essen zur

59


richtigen Zeitben meg akartam mutatni, miért fontos, hogy bizonyos élelmiszereket csak bizonyos időben együnk. A fiziológiai folyamatot (a szervek és funkcióik együttm űködése) testünkben a megfelelő időbeli helyes étkezéssel el ősegítjük. Előmozdítjuk önmagunk gyógyítását. A különböző tanácsok új gondolatokat ébresztenek. Egy biztos: csak akkor változhat meg az életünkben valami, ha az olvasottakat áttesszük a gyakorlatba. Az a vágyam, hogy minél kevesebb legyen a vita, s az embereket a cselekvésre vegyük rá. A jelszó: egyszer űen csak alkalmazzuk kettő-négy hétig, s meglátjuk, mi történik, ha újra visszatérünk a „normálishoz”. Szókratész ismert mondása, hogy nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy él jünk. A mondás ugyan az általános m űveltséghez hozzátartozik, de mint cselekvési maximát alig vesszük figyelembe. Mai étkezésünk változatos, de nem tudatos. A spektrum a Nouvelle cuisine-on át a teljes érték ű táplálékig húzódik. Az étkezést érzelmi balanszként és lelki vigaszként is használjuk. Csak említésképpen: számtalan különböz ő diéta létezik, céljuk: karcsúvá lenni, valódi bikinifigurára szert tenni stb. Ezekkel, vagy hasonló jelszavakkal hívják fel figyelmünket az egyre újabb, jobb, eredményesebb diétákra. De ebben a pillanatban belép egy újabb stressz: hogy a meghatározott diétát be is kell tartani. Nagyon megkönnyíthetjük dolgunkat, ha a szervek emésztési idejét betartjuk, és így a fiziológiai folyamatok a szervezetünkben összhangban lesznek. A kineziológiából tudjuk, hogy a balanszmódszernek mindig olyannak kell lennie, jelen esetben a táplálkozással kapcsolatban, hogy támogassa testünket. Még maga a legjobb balanszmódszer sem okozhat testünknek stresszt. Sokszor a diéta betartása nagyobb stresszel jár, mint amit korábban a helytelen táplálkozás okozott. A táplálkozás mellett számtalan fontos dolog igényel balanszot. Ide tartozik különösképpen érzelmi életünk. Gondolataink, cselekedeteink is nagy figyelmet igényelnek, minden, amit egy nap folyamán véghezviszünk. A legfontosabb az értelmes beállítódás és balansz minden dologban. Ehhez sorolható a táplálkozás balanszírozott megértése. Van, aki azt állítja: dr. Bruker módszere szerint táplálkozni a legjobb. Más viszont esküszik a makrobiotikára. Megint más a szakaszos étkezés mellett teszi le a garast. Az a fontos, hogy a különféle diétákat terápiás lehet őségnek tartsuk. A kineziológiai teszttel például könnyen megállapíthatjuk a következőket: – Testünknek milyen terápiára van szüksége? – Milyen hosszú ideig? – Mikor kell a terápiát újra módosítanunk? Érdekes megfigyelni, hogy érzelmileg milyen „allergiásak” az emberek, ha táplálkozási szokásaikról kérdezzük őket. Hogyan néz ki ez a dolog Önnél személyesen?

Allergiák és élelmiszerek Az allergia az immunrendszer túlzott reagálása a normális körülmények között ártalmatlan olyan anyagokra, mint pl. a pollen, állati sz őr, házi por, élelmiszer stb. Ezek olyan kellemetlen tüneteket okozhatnak, mint b őr-, szem-, orrviszketés vagy gyulladás, szénanátha, emésztési zavarok stb. A fontosabb allergiákhoz soroljuk az élelmiszerekkel kapcsolatos allergiát. Az allergiát általában a táplálkozás, a környezeti hatások és a kémiai ingerek váltják ki. A hajlam azonban jóval korábbi! Az allergia lehet ősége minden olyan esetben fokozott, amikor kevés energiánk (életer őnk) van. Az energetikai rendszer funkciójában bekövetkez ő alábbi zavarok vezetnek allergiához: 1. Légzési imbalansz (légzésreflex) 2. A gerincvelő-folyadék lelassult áramlás 3. Kiegyensúlyozatlanság a csigolyában 4. Hiányzó agyintegráció 5. Hiányzó szívintegráció Ehhez az öt általános kritériumhoz még azok jönnek hozzá, amelyek az egyes embereknél mások és mások, így például a lakosság 92 százalékának bélrendszerében van gomba. Ezek zavarják a bélflóra egyensúlyát, és emelik fogékonyságát az allergiával kapcsolatban. A különböz ő allergiák végigkísérnek minket egész évben. A tavaszi fáradtsággal kezd ődik, majd folytatódik az els ő pollenallergiákkal. Nyáron a napallergia jön, azután ősszel következnek az id ő járás-változás miatt a

60


hűléses és köhögéssel járó infekciók. Ezt követi az influenza. Van karácsony el őtti és karácsony utáni influenza, s azután minden kezd ődik elölr ől a tavaszi fáradtsággal, így bandukolunk békésen évszakról évszakra a mindig éppen esedékes allergiákkal. A mellékvese: fontos tényező! Indirekt módon az élelmiszerek által kiváltott allergiákért els ősorban az édességek, a kávé- és az alkoholfogyasztás, valamint a dohányzás a felel ős. Ezek a szenvedélyek a mellékvesét kibillentik egyensúlyából. A mellékvese feladata a stresszhormonok irányítása. Mi zajlik le a testben, ha pl. kávét iszunk? A test védekezik a kávéban lév ő anyagok ellen. Ehhez pótlólag mobilizálja a mellékvese energiáját. Ez az oka a kávézás utáni kellemes élénkségnek. Amennyiben a fenti stimulánsokat rendszeresen és mértéktelenül fogyasztjuk, testünk „védekez ő tartásban” van, állandó bels ő stressz alatt áll. Ezáltal csökken energiapotenciálunk. Ezzel megvetjük egy gyenge immunrendszer alapjait, másrészt n ő az automatikus stresszmagatartás. Az allergia szóval többnyire b őrkiütést hozunk kapcsolatba, csöpög ő orrot, bedagadt szemeket, viszketést stb. A paradicsom allergiát válthat ki, ez köztudott. Az viszont kevésbé, hogy e zöldségféle érzelmeket vált ki! Az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy sok viselkedésforma allergikus reakció, ún. „rejt őző allergia”. A figyelmes szemlél őnek feltűnik, hogy bizonyos ételek fogyasztása után emocionálisán mindig újra és újra megváltozik a magatartás: a gyerekek ultramotorikusakká válnak, mi magunk olyan cselekedetekre vagyunk hajlandóak, ami után csak azt kérdezhetjük: „Hogyan reagálhattam így?” Hogy az olvasót a rejt őző allergia fogalmával ne zavarjam össze, az alábbiakban definiálom ezt: a rejtőző allergia (klinikailag nem kimutatható) „hamis nyíltság”. A hamis nyíltság a becsületesség hiányzó struktúrája, és hiányzó szelídség. A hamis nyíltság az, amikor egyre inkább ennek a mottónak rendeljük alá: „... még egy cigaretta, még egy falatka csokoládé – végül is nem sajnálja t őlünk senki.” Itt elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amely a mellékvesét tartósan nagy teljesítményre készteti, ezáltal energetikai imbalanszot vált ki a testünkben, és az allergiának ajtót-kaput tár. Az els ő fokozatban gyakran a légzés csökkenése figyelhet ő meg. Ebből az energiarendszer különböz ő imbalanszai adódnak, az immunrendszer még gyengébbé válik. A test nincs többé abban a helyzetben, hogy öngyógyító erejét felhasználja. Ebben az állapotban a test normálisan elviselhet ő anyagokra, élelmekre túlérzékenyen reagál. A látható és érezhet ő allergia stádiumát elértük. A folyamathoz bizonyos id őre van szükség, amíg megjelenik az allergia. Ha az energetikai háztartásban imbalansz alakul ki, ez küls őleg különböző magatartásmódokban mutatkozik meg: fáradtság, id ő járás-érzékenység, légzési nehézségek, meghatározott dolgok, melyeket mindig kedveltünk, egyszerre elveszítik vonzó hatásukat. Fóbiák, rossz álmok, infekcióra való hajlam: ezek mind a funkcionális terület zavarára utaló jelek. Ha ez nincs balanszban, könnyen megbetegszünk. De az is el őfordulhat, hogy egyik napról a másikra sok nyavalyánk támad, mint annak a betegnek, aki így panaszkodik orvosának: „Évtizedeken át a legegészségesebb ember voltam, és tegnap óta egyszerre minden bajom van!” Az allergia statisztikája Folyamatában szemlélve figyelemre méltóan gondolatébreszt ő számokat kapunk: 1930-ban a lakosság 1%-a volt allergiás, ma 45%-a, és 2000-re 100% prognosztizálható. Az allergiás megbetegedések számának állandó emelkedése számlát is jelent. Azaz hogy az élelmiszerek, a művészet, a zene, a ruházat, a színek, és egyáltalán minden, ami a világban van, a fogyasztás allergiájának kell hogy megfeleljen. Minden, ami létrejön, az allergiások energiaképéhez hasonló lesz! Egy iskolaigazgatónak az erre vonatkozó véleménye: „évr ől évre rosszabb a gyerekekkel” – aláhúzza ezt a képet. A pedagógusok nagyon jól ismerik a tanulási különbségeket, az ultramotorikusságot, a tanulási problémákat. Gyakorta halljuk ismer őseink körében: „Mit beszéltek folyton az evésr ől és az allergiáról? Ezzel semmi problémám. Azt eszem, ami ízlik! Ami jólesik, azt megkapja a testem!” Ha ezt a kijelentést halljuk, akkor rendszerint egy súlyos allergiabeteggel van dolgunk. Igen érdekes megfigyelni, hogy az illető személy mit eszik. Sokszor kiderül, hogy egészen speciális dolgokat. De ha csak egy öszszetevő jét napi élelmeinek megvonjuk t őle, akkor vigyázat! Az illet ő személy nagyon haragos lesz.

61


Az allergiák látószögünket sz űkítik. Ez elsősorban a táplálkozással kapcsolatban érvényesül. A tipikus kérdés: „Egyáltalán, mit egyek?” Ha energetikai allergiánk van, éppen azt választjuk ki, amit allergiánk igényel. Az allergiabeteg az allergiát táplálja, nem pedig testét! Figyeljük meg magunk is egyszer! A kineziológia segít, hogy megóvjuk magunkat az allergiától! A kémikusok a fizetésükért az élelmiszerek tartalmát analizálják. Ez az analízis áll a táplálkozástudománnyal foglalkozók rendelkezésére. A rendelkezésre álló analízis alapján nyilatkoznak a napi élelmiszerek értelmes összeállításának ajánlatáról. Általában figyelmen kívül hagyják az allergiatant. Az orvosilag megállapítható allergiák mindig specifikus anyagokra vonatkoznak – pl. pollen, állati szőr, házi por, penész és természetesen élelmiszerek. Ha valamilyen organizmus egy élelmiszerre érzékennyé válik, azonnal betegség (allergia) lép fel. A legkülönbözőbb élelmiszerek predesztinálva vannak arra, hogy allergiát okozzanak. A jöv őre nézve ez azért fontos, hogy el őrelátóan megfelel ő táplálkozással befolyásolhassuk egészségünket. Kiegészítésképpen megel őző stratégiára van szükségünk, ha nem akarunk mi is belekerülni a szemmel látható allergiahullámba. Az immunrendszer er ősítése több, mint fizikai képességünk er ősítése! Kevésbé leszünk stresszérzékenyek, n ő a konfrontációkészségünk. Akinek kevés az energiája, mindenre reagál! Akinek viszont bőven van energiája, az megengedheti magának a nyugodt szemlél ődést. Nyugodtan cselekedhet. Ki tud várni, türelmes. Környezetét állandó akciókkal nem idegesíti, mert feln őtt a különféle helyzetekhez. Ezt az állapotot úgy érhetjük el, ha allergológiai értelemben energiánkkal összhangba kerülünk, és a prophylaktikus (megel őző) medicinát helyesen alkalmazzuk. A kineziológiával egy egyéni gyakorlóprogram összeállítása lehetséges, amivel immunrendszerünket er ősíthetjük. Bővebben olvashatnak a táplálkozásról, különböz ő javaslatokról és a jobb emésztés érdekében végzend ő gyakorlatokról a Richtig essen zur richtigen Zeit (lásd elöl) c. könyvemben.

Do-Ri esete egy rejtőzködő allergiával Edu-K-tanulmányaim során azt is megtanultam, hogy a paprika, a paradicsom és az eper mind érzelmi, mind fizikai vonatkozásban allergiát válthat ki. Egész egyszer űen hihetetlen volt számomra, hiszen napi étrendemben ezek mind szerepeltek. Véleményem szerint semmi jel nem utalt arra, hogy allergiám van. Így tovább fogyasztottam ezeket. Egy napon rájöttem, hogy már hat hete a nem ajánlott élelmiszerekb ől egyáltalán nem ettem. Az Edu-K gyakorlatok lehet ővé tették, hogy ezek elhagyása ne okozzon különösebb nehézséget. Egyáltalán nem is kívántam azokat. Az „absztinenciám” kezdete után fél évvel barátn őm meghívott vacsorára. Ettem salátát, amiben paprika, paradicsom, zöldbab és tonhal volt. Azt gondoltam: „Most végre megtudom, hogy az egészben mi az igazság.” Jóíz űen ettem a salátát, nagyon finom volt, jól is laktam vele. A vacsora befejezéseként eper volt tejszínhabbal. Persze ez is ízlett! A következő nap reggel rosszkedv űen keltem. Nem volt semmi testi bajom, de a hangulatommal valami nem volt rendben. Ez akkor derült ki igazán, amikor ügyfeleimmel és munkatársaimmal beszéltem. Agresszív, türelmetlen, hetyke, dühös voltam, dühöm érezhet ően fokozódott, s minderre kívülr ől semmi okom nem volt. Faggattam önmagamat: „Mi történt?” Korábban hangulatember voltam. Állandóan egyik hangulatból a másikba estem. Ezzel éltem, személyiségem részének tartottam. Ezt az állapotot azonban „elvesztettem”, mióta naponta Edu-K gyakorlatokat végeztem. S most hirtelen újra visszatért – magatartásom önmagamnak is igen sajátosnak t űnt. Csak délután hoztam az egészet az el őző esti vacsorával kapcsolatba. A történetet gyorsan megértve Kim olyan gyakorlatokat írt el ő, melyektől hamarosan ismét balanszba kerültem.

62


IV. RÉSZ A kineziológia alkalmazási területei A kineziológia segít abban, hogy egészségesek legyünk Minden ember vágya, hogy egészséges legyen. Csak az a kérdés, hogy testünk lehet ővé teszi-e ezt! Ha megkérdezzük az izomteszttel a testet: „egészséges akarok lenni”, az esetek többségében a válasz elutasító. Ez csak annyit jelent, hogy energiapotenciálunk olyan alacsony, hogy szükség esetén testünk öngyógyító ereje nem aktivizálható. A következmény, hogy külső ingerekre érzékenyebbek leszünk. Évente kétszer influenzával ágyba kerülni teljesen megszokott, a tavaszi szénanátha szinte hozzá tartozik a jó modorhoz, és régóta hozzászoktunk a fejfájáshoz, amire állandóan panaszkodunk. Minden lehetségest okolunk ezekért. Az idő járást és egyéb dolgokat, mint pl. a környezetszennyezést tartjuk felel ősnek azért, hogy roszszul érezzük magunkat, betegek vagyunk. (Ha ragaszkodunk ehhez az állásponthoz, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a környezetszennyezésnek önmagunk is okozói vagyunk!) Ámde ezek csak kiváltói a tüneteknek. Az ok az, hogy testünk nincs mindig abban a helyzetben, hogy egészséges legyen. Ha valaki nem beteg, még korántsem biztos, hogy egészséges! Ha nincs semmi panaszunk, ez nem azt jelenti, hogy „egészségesek” vagyunk. Az egészség a test, a szellem és a lélek kiegyensúlyozott állapota, amelyben a test különféle energiarendszerei harmonikusan összedolgoznak. Az egészség ezzel a harmóniával stabilizálható. Biztos egészség esetén a mindennapok nem lendítenek ki a balanszból. Csak a biztos egészség teszi lehet ővé, szabad elhatározásainkat. Azok a döntések is nagyon fontosak, melyek az egészség meg őrzését célozzák. Csak így tudjuk valóban azt tenni, amit tenni is akarunk. A legtöbb alkalmazott terápia csak részben segít. Mivel olyan embereket kezelnek, akiknek kevés az energiájuk, így a terápiát nem tudják jól átvenni és „megemészteni”. Ez az oka, hogy a kezelések gyakran nem hatnak hosszú távon. Egyidejűleg drágák. Ha elmarad az eredmény, els ősorban a betegek lep ődnek meg, de orvosok és terapeuták is lassan kételkedni kezdenek. A kineziológia segíti a test energiapotenciáljának az aktivizálását. Az izomteszttel megtudhatjuk, hogy miféle támogatás a legmegfelel őbb az embernek – ennek nem feltétlenül a kineziológiának kell lennie! Az olvasó tájékozódására, hogy hol alkalmazható a kineziológia, néhány területet bemutatunk. A kineziológia mindenben jelen lehet. Mindegy, milyen a munkánk, mindig van arra lehet őség, hogy a kineziológia aspektusait figyelembe vegyük, s ezáltal munkánkat jobban, hatékonyabban, kreatívabban végezzük. Kineziológia az iskolában Itt elsősorban arról van szó, hogy szemünket, fülünket és agyféltekéinket egymással összekapcsoljuk. Ebben az egészséges balanszban sokkal könnyebben tanulunk. Ezt már a tanulás megkezdésekor meg kell tenni. Közbens őleg pedig a gerincvel ő-folyadék aktivizálását eredményez ő gyakorlatokat ajánlok, mert a hosszú ülés következményeként az energia nem a fejbe, hanem az ülőizmokba kerül. Ott nem használ semmit a gondolkodás és koncentrált munka közben. A gimnasztika sem segít sokat, csak fellazításra képes. Olyan mozgásra van szükség, amely az energiát a gerincvel őből az agyba szállítja. Az Edu-K és az EM-K gyakorlatok kiválóak ehhez. Kineziológia a fogászatban A fogorvosok olyan területen dolgoznak, amely az energiatanban igen jelent ős részt foglal el. A fog, az áll és a száj nagy befolyással van az egészségi állapotra. Ha ezek a részek balanszban vannak, akkor a test egyéb részei szintén balanszba kerülnek. Ha egy fogunk tömése rossz vagy más baj van vele, ez a testt ől sok energiát von el. Számtalan olyan szimptómát mutat, amelyeket nem kapcsolunk feltétlenül össze a fogunkkal vagy a rossz töméssel. Ezen az alapon foglal el az

63


energetikai medicinában a fogorvosi praxis megkülönböztetett helyet. A kineziológia bevezetése a fogászatba számtalan el őnnyel jár, mind az orvosra nézve, mind a beteg szempontjából. A fogászati kezelés hatékonyabbá válik, a kezelési és a gyógyulási id ő lerövidül, a nagyobb beavatkozásoknál előforduló komplikációk száma csökken, és a beteg fájdalmai sem olyan nagyok. Megállapíthatjuk, hogy melyik fog rossz, és melyik fogászati anyag a legmegfelel őbb. Mert nem mindig optimális az amalgámtömést arannyal pótolni. A fogszabályozásban is igen értékes segítséget jelent a kineziológia. A fogorvosoknak a kineziológia alkalmazása segít koncentrálni, és ezáltal munkanapjukat könynyebbé teszi. Saját tapasztalatomból tudom, hogy ezzel a foglalkozással nagyon sok stressz és feszültség jár együtt. Az alkalmazott kineziológiát Freiburgban, Münchenben a Deutsche Gesellschaft für Applied Kinesiology szervezésében oktatják. Kineziológia a terheseknek és a szülészetben Manapság a terhességet sok ember a betegséghez hasonló állapotnak tartja, a szülést pedig beavatkozásnak, és nem természetes folyamatnak tekinti. Ha a kineziológiát támogató er őként alkalmazzuk, akkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a terhesség zökken őmentesen folyik le, és a szülés tulajdonképpen könnyebb lesz, mint „normál esetben”: Do-Ri egy házi szülésnél szerzett tapasztalatait továbbadta egy bábának. Az asszony „kipróbálta” ezt a klinikán a páciens egyetértésével, és a következőket tárta elénk: „Elvileg a szülészetben a kineziológia alkalmazásához id őre van szükség, a magánpraxisban ez lehetséges is, azonban a kórházakban sajnos nem mindig. Egy először szülő asszonynál alkalmaztam a kineziológiát. Nagyon félt, feszült és görcsös volt. Ezt a nyugtalanságát minden páciensnek átadta. Férje jelenléte alig volt megnyugtató hatással rá. Én magam is kíváncsi voltam, hogy a kineziológia alkalmazása hatásos-e. Anélkül, hogy sokat magyaráztam volna, megfogtam az asszony jobb karját, és az el őirt pontokon gyöngéden megdörzsöltem. A férjét megkértem, hogy a másik oldalon is tegye ugyanezt. Röviddel azután az asszony nyugodtan felsóhajtott. Optimálisan kidolgozta a fájásokat, s ezáltal megszűnt a feszültsége. A szülés gyorsan lezajlott, s őt még a gátvágásról is le lehetett mondani. Kineziológia a mentőszolgálatban A mentős a beteg energiáját a meghatározott reflexzónákban aktivizálni tudja, miután a pácienst orvosilag már ellátták. A kórházhoz vezető út gyakran elégséges ahhoz, hogy energetikailag stabilizáljuk, és a további orvosi beavatkozásra el őkészítsük. Andrea K. Bécsből a következőket mondta: „Medikus koromban ment ősként nagyon sok gyakorlati tapasztalatra tettem szert. Számtalan megrendítő és szép dolgot megéltem, amelyek felkavartak. Egy élmény különösen nagy hatással volt rám, és ezt szívesen továbbadnám sok embernek. Egyszer éjszakai szolgálaton voltam a Vöröskeresztnél. Röviddel a szolgálat vége el őtt riasztottak: gyorsan, egy gyereknek fuldoklási rohama van. Rövid idő alatt kék villogóval és szirénával a helyszínre érkeztünk. Ott találtunk egy magánkívüli édesanyát és egy hörg ő, nehezen lélegz ő gyermeket. A legjobb szándékkal sem tudtunk sokat tenni. Megnyugtattunk mindenkit, a gyereknek oxigént adtunk, és vártuk az orvos megérkezését. Az orvos felállította a diagnózist: „pszeudokrupp”. (Ez a gégef ő súlyos gyulladása, vírusinfectio okozza. Pl. a nátha életveszélyes komplikációkkal járhat, a légutak elzáródásához és fuldoklási tünetekhez vezethet.) Az orvos a kisgyereknek spray formájában cortisont adott, és azonnal beutalta a legközelebbi gyermekkórházba. A kórházig tartó 15 perces út alatt a hét hónapos gyereket teljesen rám bízták. Az egyetlen útmutatás az volt, hogy oxigént kell neki adnom. Pontosan tudtam, hogy milyen komoly a helyzet, és hogy néha milyen hosszú is tud lenni 15 perc. Tehát átgondoltam, hogy a kineziológiából mit tudnék er ősítésként alkalmazni. Eszembe jutott Kim egyik tanácsa. A legfontosabb a légzés. Tehát elkezdtem Bernardot, akit a karjaimban tartottam, a tüdőmeridián meghatározott akupunktúrapontjaiban dörzsölni, miközben az oxigénmaszkot az arca előtt tartottam. Néhány perc múlva a gyerek kinyitotta szemeit, és észrevehet ően nyugodtabban lélegzett. Ugyanakkor a légzési zörej egyre halkabb lett! Amikor elértük a kórházat, és Bernardot az ügyeletes orvosnak átadtam, hirtelen rosszabbodott az állapota, ismét hörögni kezdett, köhögött, és súlyos légszomj lépett lel. Az orvos megvizsgálta a kicsit, és azonnal az intenzív osztályra utalta, ott cortisonnal kezelték. Az elvont oxigénadagolás a rosszabbodáshoz vezetett. Tudom, hogy a kineziológiai pontok dörzsölgetése semmiféle ment őorvosi, szakorvosi ellátást nem helyettesíthet, de hirtelen felismertem a helyesen alkalmazott

64


kineziológia jelent őségét az orvoslásban. Ez az élmény meger ősített abban, hogy helyes uton járok. Állandóan az motivált, hogy az orvosi tanulmányokat és a kineziológiát továbbfolytassam, és ezeket egymással összekapcsoljam.” Kineziológia a sportban Ezen a területen a kineziológia hatása többirányú! Az izmok és az inak koordinálásán túl a légzés is nagy jelent őséggel bír a sportoló számára. Az általános stressz-stabilitás képessé teszi a verseny alatti optimális teljesítményre. A következő fejezetben Do-Ri a tenisz példáján mutatja be, hogyan segíti a kineziológia a sportot. A kineziológia és a tenisz A tenisz sport és hobbi sok ember számára. Er ősíti testünket, és örömet is okoz. Kineziológiai szempontból a tenisz a következ őképpen hat: a bemelegítésnél rossz irányban végzett karkörzés blokkolja a tüdő energiáját, befolyásolja lélegzésünket, s így gyorsan elfogy a leveg őnk. A játék közbeni mozgás f őleg homolaterális (egyoldalú) jelleg ű. Ezzel a koncentrációt befolyásoló agyféltekét kikapcsoljuk, így késleltetetté válik a játék közbeni reakció. Ezzel ellentétben, mindkét agyféltekénk integrált bekapcsolása esetén a labdát az utolsó pillanatig figyelemmel követhetjük, és megfelel ő mérlegelés után üthetjük vissza ellenfelünknek. Tehát nem reflexszer űen reagálunk, hanem cselekszünk. Stresszmentesebbé, terhelhet őbbé leszünk, energiánk n ő, és nem merülünk ki a játéktól, így a tenisz testünk javára válik. A játék technikájának elsajátítása önmagában kevés! Energiaelosztásunkat irányítva terhelhet őbbekké válunk. Viszont energiánk nagy részét a testi kiegyensúlyozatlanság korrigálására használva, játék közben energetikailag nem leszünk optimális állapotban. Ki ne ismerné a következ ő taktikát: ügyelni arra, hogy a labdát mindig visszaadjuk, s az ellenfél hibáit várva és kihasználva megnyerni a játszmát. Ennek magyarázata, hogy analitikus agyféltekénk biztosítja a technikai tudást, de a kreativitás hiányzik a játékból, mert az intuitív agyféltekét kikapcsoltuk. Csak reagálni tudunk, de a játék irányítására képtelenek vagyunk. Azt gondolom, hogy számomra jobb a játék, ha az ellenfél az én ritmusomhoz igazodik, mint ha nekem kellene az övéhez alkalmazkodni. Képességeink helyes felbecsülése A két agyfélteke kiegyensúlyozott működése következtében önértékel ő képességünk n ő. Pontosan felismerjük határainkat, és a megfelel ő pillanatban felül tudunk ezeken emelkedni. Ha játék közben szidjuk magunkat, ezek a gondolatok gyengítik a csecsem őmirigy működését, mely energiánkat irányítja, így csökken az energiaáramlás és immunrendszerünk aktivitása. A hiányt er ővel kell kiegyenlítenünk. Az er őnek ez a többszörös kihasználása együtt jár a gyorsabb kifáradással. Kiegyenlítés és integrálás Az izomfunkció tesztelésével pontosan megállapítható, hogy a tenisz milyen energiákat kapcsol ki. Ebből következtethetünk a játék gyenge és er ős oldalára. Kineziológiai mozgásgyakorlatokkal a játék előtt és közben bekapcsolhatjuk a hiányzó energiát, ezzel balanszírozva a „gyenge” oldalt. Ha lámpalázasak vagyunk és a feszültség szinte elviselhetetlen, akkor a kineziológia a leghatékonyabb módszer arra, hogy ez a stressz er ősítő energiává változzon át. „Beavatott” számára örömet jelent egy integrált ember játékát nézni. Míg mások er ővel és elkeseredetten sportolnak, az integrált agyműködésű sportoló játéka kiegyenlített, nyugodt és áttekinthet ő. Valószínűleg vannak játékosok, akik technikájukon már nem sokat tudnak változtatni, javítani. De nem találkoztam még olyan emberrel, aki energiaszintjét és ezzel teljesítményét ne tudta volna emelni. Ha balanszírozzuk testünket a teniszre, akkor maradéktalanul képesek vagyunk a tanult

65


technikát alkalmazni a játék során. Lényegesen csökken a sérülésveszély, jól érezzük magunkat, és így a tenisz pozitív, er ősítő élménnyé válik. Az autózás és a kineziológia Ha vezetés közben azt tapasztaljuk, hogy az olajszintellen őrző lámpa világít, akkor megvizsgál juk az olajszintet, vagy keresünk egy szervizállomást. Mindenki el őtt ismert, hogy milyen motorkárosodás következhet be, ha ezt a veszélyjelzést figyelmen kívül hagyjuk. Képzelje el, hogy autójával emiatt a probléma miatt beáll egy benzinkúthoz. A kútkezel ő azzal szünteti meg a hibát, hogy a pirosan világító lámpácskát kicsavarja, és útjára engedi. Mit szólna ön ehhez? Tudjuk, hogy ez a „tüneti kezelés” nagyon sokba kerülhet nekünk, mert az okot nem szüntettük meg. Ezt a példát a testünkre alkalmazva: energiarendszerünk védelmében testünkbe sok „kontrolllámpácska” van beépítve. Ha egy „lámpa kigyullad”, sokszor úgy teszünk, mint a lámpácskát kicsavaró benzinkutas. Vagyis a fájdalmakat semmibe vesszük, vagy valamilyen gyógyszert szedünk be. De az okot ezzel még korántsem szüntettük meg! A fájdalom testünk jelzése. „Figyelj rám, valami nem stimmel!” Ugye, tapasztalta ezt már Ön is? A tüneti kezelés káros következménye azonban nem marad el. Energiaszintünk egyre mélyebbre zuhan, és a folyamatos túlterhelés miatt önmagától már nem tud regenerálódni. Mindannyian ismer jük az energiahiány érzését. Fáradtak, kimerültek vagyunk, a legkisebb er őfeszítés is óriási megterhelést ró ránk. Utalva el őbbi példánkra: az autó benzin nélkül megmozdulni sem tud. Mozognunk kellene, de már a szükségaggregátort használjuk, és az is hamarosan kimerül. Az alsó energiaszinteken a létmin őség már a „puszta túlélésre” korlátozott. Ha ebben az állapotban autózunk, a következ ők történnek: mivel általában nagyon sietünk, minden lassúnak t űnik, a közlekedési lámpa túl sokáig piros, a gyalogosok vánszorognak az utcán. Minden el őttünk levő járművet előzéssel magunk mögé akarunk szorítani. Bár tudjuk, hogy ennek rövid távolság esetén egyáltalán nincs értelme. Ezzel nagy feszültségnek tesszük ki testünket, de az elviseléséhez szükséges energia hiányzik. Mi következik? „Kieresztjük a g őzt”, azaz a közlekedés többi résztvev ő jét szidjuk, dudálunk, legártalmatlanabb gesztusunk „az autósüdvözlet”. A volán mögött a legbékésebb ember is a másik arcát mutatja. Miért történik ez? A túlterhelés ellenére sem csökkentjük aktivitásunkat, így kikapcsoljuk olyan fontos energiarendszereinket, mint a szem, a fül, az agyféltekék. Autóvezetés közben előfordulhat, hogy: 1. redukálódik a veszélyérzet 2. hiányzik az előrelátás képessége 3. figyelmünk elkalandozik, gyakran nem is emlékszünk arra, hogyan értük el célunkat 4. keresztülmegyünk egy kereszteződésen, és utána megkérdezzük önmagunktól, „valóban zöld volt?” 5. hiányzik a mások iránti megértés, ehelyett dühösek vagyunk, mivel energiapotenciálunkat túlléptük. Szinte nem ismerünk magunkra. Nagy távolságoknál pl. a hivatásos gépkocsivezet ők esetében a hosszú ülés és a párhuzamos vonalak látványa (pl. az autópályán) az egyik agyféltekét kikapcsolja. Két ötlet arra, hogyan maradhat a hosszú utazásoknál friss: 1. Ahelyett, hogy kávét inna, tegye egyik kezét köldökére, másik kezével dörzsölje a kulcscsont alatti részt. 2. Rajzoljon ujjával egy X-et a szélvédő belső oldalára. Az X megakadályozza azt, hogy az egyik agyfélteke energetikailag kikapcsoljon, aktivizálja mindkét agyféltekét, ismét jobban látunk, és figyelmünk visszatér. Egy halvány rajz is elég, mert a szem nagyon érzékeny, és akkor is észreveszi a jelölt X-et, ha számunkra az nem mindig látható. Az idő járás-érzékenység és a kineziológia Az idő járás-érzékenységtől sok ember szenved. Gyakran megérezzük az id ő járás változását, a f őnt (leszálló, száraz meleg szél) vagy az er ős szelet. A közérzetünkben beálló zavar oka a leveg ő nedvességtartalmának csökkenése vagy a h őmérséklet-változás. Testünk jelzi az id ő járás megváltozását. Keringési problémák következhetnek be, a reumatikus

66


fájdalmak er ősödnek, a szív hirtelen túlterheltté válik, s gyakran fájdalmassá válnak régi, már hoszszú ideje gyógyult sebek vagy operációs hegek. Sokan ezeket a kellemetlenségeket gyógyszerekkel enyhítik, mások többé-kevésbé beletör ődnek. Tudomásul veszik energia- és teljesítménycsökkenésüket, és rosszkedv űen töltik a napot, reménykedve az idő járás kedvező alakulásában. De ez nem megoldás! Ha az idő járás kellemetlenséget okoz nekünk, akkor energia-háztartásunkra kell gondolnunk. Az idő járás csak egy kiváltó ok, az eredeti ok alacsony energiapotenciálunk. Mit tehetünk? Az idő járás-érzékenység ellen nincs általánosan érvényes recept. Minden embernél egyénileg kell megállapítani, hogy melyik EM-K gyakorlattal tarthatja kordában id ő járásérzékenységét. A helyes mozgással aktivizáljuk az id ő járás-változás kapcsán különösen túlterheltté vált meridiánokat. Ezzel növeljük energiapotenciálunkat, s aktivizált életenergiánkkal az id ő járásváltozásokat természetes változásként éljük meg, anélkül, hogy kellemetlenséget okoznának. A gyakorlatok rendszeres végzésével az id ő járás-érzékeny napokon is terhelhetőek leszünk. Nem érzünk fájdalmat, és közérzetünk is javul. Tavaszi ébredés: több, mint salaktalanítás és fogyás Tavasszal a természet újjászületik, növekszik és virágba borul. Testünk is felébred „téli álmából”, de sokszor rosszul „ébredünk” – jön a tavaszi fáradtság. A téli hónapok alatt testünkben salakanyagok és mérgek halmozódtak fel, az ünnepek alatti nehéz étkezések és a kevés mozgás következtében. Télen a szervezet „takaréklángon” ég, ez lerakódásokhoz vezet a szövetekben, a nyirokrendszer nem dolgozik megfelel ően, és az akupunktúrameridiánok m űködése is lelassul. Mindezt a „tavaszi fáradtság” fogalmában tudjuk összefoglalni. A lekötött energiát fájdalom és bizonyos merev tartások jelzik a testben (pl. ferde vállak, megfeszült nyakizom), de érzelmileg is negatív módon befolyásolhat bennünket. Testi merevségünk szemléletmódunkban is merevséget okoz. A régi, megszokotthoz ragaszkodunk, pedig valójában már réges-régen nincs rá szükségünk, így saját magunkat akadályozzuk, és fosztjuk meg a fejl ődés lehetőségétől. Mi a teendő? Mindenekel őtt aktivizáljuk ismét energiáinkat kineziológiai mozgásgyakorlatokkal, így újra bekapcsoljuk testünk valamennyi energiarendszerét. Böjtöléssel megszabadulunk a salakanyagoktól és a mérgez ő anyagoktól. Ezután már magasabb energiapotenciál áll rendelkezésünkre. Minden vonatkozásban mozgékonyabbá, aktívabbá válunk. Közérzetünk javul, és ami a legfontosabb, ismét tetszünk önmagunknak, így már képesek leszünk a rég id őszer ű változtatásokat stresszmentesen keresztülvinni, és az ezt korlátozó magatartásmintákat kiküszöbölni. A tavaszi ébredés a kineziológia segítségével sokkal többet jelent a salaktalanításnál és a fogyásnál. A megfelelő testsúly. Ki nem vágyik erre? Legalább annyi diétás recept van, mint egyéb ételrecept. Mégis az embereknek mindig problémájuk van testsúlyukkal. Számtalan fogyókúrát és diétát csinálnak végig több-kevesebb sikerrel, és néhány héttel kés őbb már keresik az újabb diétát, mert az eredménnyel nem voltak megelégedve. Miért? Miért olyan nehéz lefogyni? Miért lesznek az emberek már az evés látványától is kövérek? Mert a túlsúly oka mindig az alacsony energiapotenciál. Az a test, amelynek kevés az energiája, a zsír segítségével óvja önmagát

Minél kevesebb energiapotenciál áll rendelkezésünkre, a mindennapi dolgok annál könnyebben túllépik terhelhet őségi szintünket. Túl sok minden kerül a közelünkbe, és többé nem tudjuk elhatárolni magunkat. Testünk tartós stresszben van. A túlélés érdekében a test elkezdi növelni a pocakot. Képletesen szólva, a hasunkkal mindent egy kicsit távolabb tolunk önmagunktól. Olyan messzire, hogy ez a stressz többé már ne zavarjon minket. Ha lefogyunk, hasunk kisebb lesz, és a stressz újra közelebb kerül hozzánk. Ezen a ponton szakítják meg a legtöbben a diétát, vagy a diéta befejezését követ ően gyorsan visszahízzák a leadott kilókat. Önmagában nem elég a vágyakozás a kisebb has után. Könnyebben és tartósabban m űködik a fogyás, ha testünk energiapotenciálját felépítjük. Konfrontációképesek leszünk, stresszmentesen oldjuk meg feladatainkat, és egy napon már nem lesz szükségünk arra, hogy hasunkat véd őpajzs-

67


ként magunk elé helyezzük. És elkezd ődik a fogyás. A fogyásnak ez a formája egészséges, nem jelent emocionálisan semmilyen nehézséget, és id ővel a test is hozzászokik ideális súlyához. Az EM-K segít megtalálni a súlyproblémák helyes megoldását. A túlsúly a kevés energia kifejeződése. Ha ezt kiegyenlítjük, a súlycsökkenésre való törekvésünk eredményes lesz. Az értelmes fogyás helyes elkezdése Christian K. Bécsből írta a következ őket. „Negyvenes éveim elején járok, és évek óta súlyproblémám van. Mindig újra és újra lefogyok 10-12 kg-ot, és néhány hét elteltével megállapítom, hogy minden ismét a régi. A fogyás elméletben alapvet ően egyszer ű, de a belső ellenállás a legjobb programból is bohózatot csinál, íme néhány a logikus magyarázatból, amelyek engem mindig újra és újra az evésre sarkalltak: ,Ma mégiscsak ünnep van', ,Ezen az üzleti ebéden mégiscsak jobb, ha azt eszem, amit mások is esznek', ,_Ettől a kocka csokoládétól nem lesz semmi bajom' stb. stb. Voltak id ők, amikor egy héten át éheztem, és hétvégén többet híztam, mint amit hét nap alatt lefogytam. Röviden: mindezek miatt nem sikerült normális alakra szert tennem, és évek óta 25-30% súlyfelesleggel jártam a világban. De figyelem! Három év óta rendszeresen és megszállottan végzem a kineziológiai gyakorlatokat, és egy napon hirtelen a fogyás prioritást kapott. A Kimt ől kapott gyakorlatokkal és egy tesztelt diétával négy hét alatt 15 kg-ot lefogytam, nem éheztem, és munkaképességemet is teljesen meg őriztem. A gyakorlatok révén annyi energiám lett, hogy egy olaszországi rövid szabadság alatt valamennyi kísértésnek ellen tudtam állni. A legfontosabb, hogy érzelmileg is balanszba kerültem. Vannak orvosok, akik azt gondolják, hogy a radikális fogyás (10 hét alatt 21 kg) abszolút életveszélyes. Ez így is van, ha a test erre nincs felkészítve. Az én fogyásom abban a sebességben és olyan mértékben történt, ahogyan az izomteszt alapján az a testemnek megfelel ő volt. Ebben az időszakban a gyakorlatok elengedhetetlenek. Ez a program nem azoknak az embereknek van, akik semmilyen gyakorlatot nem végeznek. De ugyanúgy, mint ahogy a túlsúlyt sem néhány nap alatt szerezzük, a fogyásnak is id őre van szüksége az el őkészítéshez. A tényleges súlycsökkenés ideje relatíve rövid, nagyon fontos a helyes kezelés a kúra után. Ez megakadályozza, hogy az ember a régi szokásaiba visszaessen, és újra súlytöbbletre tegyen szert. Az utókezelés lehetővé teszi a lépésr ől lépésre való visszatérést a társadalmilag megszokott étkezési módhoz. A gyakorlatokkal és a speciális teával, amit Kim nekünk rendelt, egy olyan eszköz áll rendelkezésemre, amelyet semmi más eljárás nem biztosított. Nagyon hálás vagyok, hogy ezt tettem, és remélem, hogy Kim tanítása egyre inkább elterjed.” A megfelelő cipő „Mutasd a lábad, mutasd a cip őd.” Ezt a dalt az óvodából ismerjük. Valamikor mindannyiunknak mutogatni való lába volt, de az évek során ez a kép drámai módon megváltozott. Görbe, csenevész ujjak, tyúkszemek, oldalt bütykök (hallux valgus) a látható jelei annak, hogy mit meg nem teszünk a divatért. Ha mezítláb állunk, azaz nem szorítjuk össze ujjainkat, és sarkunk nincs megemelve (cip ősaroknak nevezik), test statikája rendben van. A meridiánok szabadok, életenergiánk akadálytalanul áramolhat testünkben. Az energiát mindnyájan ismerjük, akkor vesszük észre leginkább, amikor hiányzik. A nap folyamán gyakran hiányzik, legtöbbször akkor, amikor cip őt hordunk. A cipő szép, elöl kerek vagy hegyes, a sarok keskeny, formája is keskeny, mert az a szép. Saroknak is kell lenni, hogy a test maradéka is meggörbüljön. A gyakran órákon át összenyomott lábujjak egyszerre 5-12 meridiánt blokkolnak. Ezek a máj, gyomor, a lép, a hólyag és az epehólyag-meridiánok. A testünknek ez azt jelenti, hogy az energiafolyam ezeken a pályákon korlátozott, legtöbb esetben megszakított; az ehhez tartozó izomcsoportok, és további következményként a megfelel ő szervek (a mi esetünkben a máj, a gyomor, a lép, a hólyag és az epehólyag) energetikailag ellátatlanok. Eszünkbe sem jut, hogy rossz közérzetünk vagy a fájdalom a cip őnkkel összefüggésben állhat. Mi a fájdalom? A választ már ismerjük. A fájdalom testünk kiáltása az energiafolyam után.. Most jobban megértjük a mondatot, hogy az energiát akkor vesszük észre, amikor hiányzik. Azt, hogy hogyan érezzük magunkat, testünk szemlélteti. Elhiszi-e, hogy amikor a lába fáj, akkor szép az arca? Elhiszi-e, hogy amikor a háta fáj, akkor képes nevetni? Elhiszi-e, hogy amikor vérkeringési zavarai vannak (egy sz űk cipő következtében), világosan tud gondolkodni? Mindezeket,

68


kedves olvasóm, gondolja meg, miel őtt kiválaszt egy cipőt! Természetesen a kineziológiával csillapíthatjuk a cip ők okozta kellemetlenségeket. De els ősorban a probléma okát kell megszüntetni. Ebben támogat minket a kineziológia azzal, hogy megmutatja, hogy a test jólétére a cip ő hatással képes lenni. Ahogy saját testének az érzését átállítja, ugyanígy változik a nézete a divatról. Jólétünket ne bízzuk a divattervez őkre! De hogy a cipőnknél maradjunk: ami tegnap a szemnek jól formázottnak, elegánsnak és kényelmesnek t űnt, ma emlékeztet a kedvetlenségre, fáradtságra, fájdalomra és a gólyalábakon való járásra. Vegyük kezünkbe egészségünket, és kezdjük ezt a lábainkkal.

Híradások az EM-K gyakorlatból Szalmonella Egy négyéves kislány megbetegedett szalmonellában. A kezelés ellenére még kilenc hét után is beteg volt. 11 nappal a kineziológiai balansz után a szalmonellák varázsütésre elt űntek, és mindez gyógyszer nélkül történt. Csak bizonyos pontokat ütögettek, dörzsöltek és érintettek meg. A gyereknek is kellett a gyakorlatokat naponta többször csinálnia. Mozgásproblémák Egy asszony (74) egészen különös mozgásproblémákkal küszködött. Ágyban fekv ő volt, és gondozásra szorult. Lánya, aki maga is kineziológus, hozta őt hozzám a rendel őbe. Hat hónap múlva újra tudott járni. Újabb két hónap elteltével négy km-es sétát tett az erd őben, és 10 hónappal az els ő balansz után már a háztartást el tudta látni, és az unokájával is tudott foglalkozni. Philip Philip születése óta motorikus zavarban szenvedett. Nagyon nyugtalan volt, állandóan kiabált, és anyját rövid id ő alatt kétségbe ejtette. Többek között megvolt az a képessége, hogy egy helyiségen úgy tudott keresztülmenni, hogy az egy fél perc múlva csatatérként nézett ki. Az els ő kineziológiai balansz után – két és fél éves korában – Philip, életében el őször, úgy játszott, mint egy értelmes gyerek. Azóta anyja állandó gondoskodása alatt áll, aki Kimt ől a gyerek számára házi feladatokat kapott. Négyéves volt, amikor beállt az anya-gyermek kapcsolat. Annak idején édesanyja mesélte: „Most kaptam el őször rokonszenvet gyermekemt ől.” Ha anyja most egy tanfolyamot látogat, akkor Philip vele van anélkül, hogy az oktatást zavarná.

Gondolatok az Edu-K gyakorlatprogramhoz Gyakorlás - „Mióta gyakorlok, azóta fáj valamim!” A kineziológiában a fajdalom két formáját ismerjük, a bekapcsoló és a kikapcsoló; fájdalmat. Sokszor halljuk a panaszt: „Mióta gyakorlok, azóta fáj valamim!” – Miért? Tiltakozást tapasztalunk, ez rendben is van, ezt a tiltakozást túléljük, és ebben a folyamatban fejl ődünk. Egy szintr ől indulunk, kevés energiával. Itt a test nagyon gyenge ahhoz, hogy az imbalanszot egy fájdalmon keresztül jelezze. Ha valamit teszünk a testünkért, akkor már képes egy bekapcsoló fájdalmat beállítani. Megmutatja, hogy egy legyengült rendszer energetizálttá vált. A testnek most már van elég energiája, hogy egy imbalanszot fájdalommal jelezzen. Ha most abbahagyjuk a gyakorlást vagy a terápiát, akkor esélyünk van arra, hogy a gyógyulást megszakítsuk. Ha tovább gyakorolunk, akkor az energia a fájdalomhatárig n ő. Végül annyi energiája lesz a testnek, hogy öngyógyitó erejét be tudja vetni. Egy példa: egy ember elment az orvoshoz valamilyen panasszal. Az orvos megtalálta a helyes terápiát, azaz a terápia energetizálta a testet. A beteg: „Doktor úr, mióta az ön új terápiáját csinálom, azóta újra érzem régi térdfájdalmamat!” A páciens egyszer űen nem volt elég türelmes, és elszalasztott újra egy gyógyulási lehetőséget. Minden megszakítása egy balansznak vagy egy terápi-

69


ának lehet ővé teszi, hogy visszaessünk, de nem a feneketlen mélységbe, mert a balansznak egy maradéka mindig megmarad. Ez a maradvány az, ami valahogyan bennünk hagyja csirázni a kívánságot, hogy újra elkezdjük. Megvan a bátorságunk, hogy a problémával konfrontálódjunk, új balanszot és terápiát kezdjünk. A probléma az, hogy minden megszakítás a gyógyuláshoz vezet ő utat hosszabbítja meg. A „kikapcsoló fájdalom” jeladás a testt ől, hogy valami nem stimmel. A test ugyanis igényli figyelmünket. Még van annyi energiája, hogy a problémát fájdalommal jelezze. Ha a fájdalom elt űnik, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az energia ezen a területen van. Rá kell jönnünk, hogy a fájdalomhatár alatt vagy fölött vagyunk-e. A dolognak olyan következménye lehet, ami hirtelen betegséghez vezet. Ha a testünk olyan „kegyes”, hogy fájdalommal felhívja a hibára figyelmünket, akkor kötelességünk először is megállapítani, hogy bekapcsoló vagy kikapcsoló fájdalomról van-e szó. A továbbiak ennek a függvényei. Mit köszönhet a kineziológiai gyakorlatoknak? Ezt a kérdést minden embernek feltesszük, aki hosszabb id őn keresztül kineziológiai gyakorlatokat végez. A feleleteket így foglalhatjuk össze: – Minden! – Sok mindent hirtelen megváltoztattam a magán- és a hivatali életemben. Ezek a változások részben nagyon fájdalmasak, de végs ő hatásukban nagyon pozitívak voltak. – Az édesség utáni sóhajtozásom szinte eltűnt. – Pozitív életbeállítódást. – A testi jólétet és az öntudatot. – Egészségemet, testtartásomat és mozgásképességemet. Ma sokkal stresszmentesebb vagyok, a saját magammal való kapcsolatom is egészen más lett. – Nem dohányzom többé, és ez az egyik napról a másikra történt. – A szemeimet és életörömömet. – Belső egyensúlyom stabilizálódott. – Mindent! Tartást, mindennapi életet, táplálkozást (szívesebben f őzök), önmagamhoz való belső viszonyulást. A gyerekek az iskolában nyugodtabbnak t űnnek, de tudom, hogy ez belőlem árad. – Türelmesebb vagyok önmagamhoz, stressz-stabil vagyok, kreatívabban, nagyobb harmóniában élek stb. Mindez arra késztet, hogy tovább csináljam. – Az önmagammal és másokkal való kapcsolataim, tanulási problémáim összezsugorodtak, nagyon sokat fejl ődtem. Sokkal több időm van olyan dolgokra, amiket szívesen csinálok, és amelyekhez id ő hiányában korábban nem jutottam hozzá. – Egyértelműen jobb a mozgásom, és lényegesen kevesebb a fájdalmam, boldog vagyok, hogy nem kell több gyógyszert bevennem. – Írás- és szervezéskészséget. – Fáradtságom eltűnt, bizonyos helyzetekben higgadtabb vagyok. – Aktívabbnak érzem magam. – A gyakorlatok után testileg és lelkileg frissebbnek érzem magam. – Élénkebb vagyok, és kevesebb alvásra van szükségem. – Stresszmentesen el tudtam hagyni az édességeket. – Látásképességet, általános jó állapotot, lelki biztonságot. – Jobban tudok koncentrálni. – A mozgás boldoggá tesz, de ezt korábban is tudtam. – Kiegyensúlyozott vagyok, a jelenben élek. A lányom kevésbé fogékony a megh űléses betegségekre. – Az allergiám lényegesen javult. – Biztonságot és fellépést nyertem. – Külső, belső er őmet, Saját tapasztalataim a kineziológiával Erna R. (53) meséli: egy EM-K élményhéten kerültem közelebbi kapcsolatba a kineziológiával.

70


Nem sokkal azel őtt kaptam egy olvasószemüveget, és egyáltalán nem voltam elragadtatva ett ől. Elkezdtem a szemenergia-er ősitő gyakorlatokat tanulni. Legnagyobb megdöbbenésemre néhány nappal később újra szemüveg nélkül tudtam olvasni. Ha a gyakorlatokat elhanyagoltam, akkor a látóer őm újra nagyon korlátozottá vált. Azóta a kineziológiai gyakorlatok napi programjaim közé tartoznak. Két évvel a táplálkozásom átállítása után örvendetes mellékhatás jelentkezett. 30 év óta szenvedek állandó parandontosisban, amelynek következtében már nyolc fogamat fel kellett áldozni. Minden hat hónapban szükség volt a fogsorom karbantartására. Az utolsó négy látogatás a fogorvosomnál csupán kontroll volt. A korábban lötyög ő fogak ismét szilárdan ülnek. A kineziológia által javasolt vízivás a hólyagomra hatott. Miután nem éreztem szomjúságot, szinte alig ittam valamit, s mindenekel őtt semmi vizet, így a hólyagom befogadóképességével nem volt semmi bajom. De ha napi másfél liter vizet ittam, akkor állandóan úton voltam. Ez különösen el őadásoknál, de leginkább éjszaka nagyon kellemetlen. Az utolsó négynapos szemináriumon különösen sokat gyakoroltam. Legnagyobb meglepetésemre éjszaka egyáltalán nem kell kimennem. A csigolyáim, melyek korábban örökké fájtak, hónapok óta nem zavarnak. Három évvel ezel őtt (50 éves voltam) „koromnak megfelelően” egy „roncs” voltam. Ma több 78 év feletti emberr ől, három 7 és 12 év közötti gyermekr ől gondoskodom. A feladataim a következők: bevásárlás, f őzés, mosás, személyes gondoskodás, azaz felöltöztetés, levetkőztetés, fürdetés, kisebb orvosi ellátás, mint kéz-, láb-, szemfürd ők, krémmel való bekenés, gyógyszerek kiosztása. Közben még tanfolyamokat és szemináriumokat is látogatok. A hallottakat a gyakorlatban alkalmazom. A kineziológia nélkül már az öregséggel élnék együtt, tudomásul vettem volna, és több-kevesebb bátorsággal várnám elkerülhetetlen halálomat.” Peternek senki nem adott esélyt! Gondozó anyja meséli: „Peter (ma 12 éves) szenzibilis, jóakaratú gyerek, akit az iskolai beiratkozásnál iskolaéretlenként visszautasítottak. Testi fejlettsége miatt különleges iskolába írattam. Az els ő iskolaév után mind az osztályf őnök, mind a két pszichológus közölte velem, hogy Peter szellemileg fogyatékos. Hozzáf űzték, hogy ezzel a ténnyel be kell érnem, mert semmiféle segítség nem létezik. Ez nagyon fájt nekem, annál is inkább, mert Peternek ez a fogyatékosság sem külsejében, sem beszélgetés során nem volt észrevehet ő. Mint gondozó anyja nem akartam és nem is tudtam ezzel beérni, s a csodára várni. De azt sem tudtam, hogy mit tehetek. Peter 1987-ben, a harmadik osztály elvégzése után még mindig nem volt abban az állapotban, hogy egy bet űt vagy egy számot biztosan felismerjen. A szünid őben Kimmel és Do-Rival elküldtem Formenterára. Ott a gyerek három héten keresztül kineziológiai gondozást kapott. Amikor hazatért, elmesélte, hogy mindennap rengeteg gyakorlatot kellett végeznie. De el is nyerte jutalmát. A következ ő iskolaévben fokozatosan megjegyzett egyes bet űket és számokat. Az ujjaival való számolás is sikerült neki. 1988 májusában Peterrel egy EM-K élményhetet látogattam meg. Egy évvel kés őbb Peter már nehéz szavakat is el tudott olvasni. A százig való számolás semmilyen problémát nem jelentett többé, s a szavak kívülr ől való írásában is napról napra javult. Amikor a két iskolapszichológussal ismét konzultáltam, mindketten meglepettek voltak, mert ők is megállapították fejl ődését. Peter nem tanult többet, mint más gyerek, azonban a szükséges gyakorlatokat – amelyeket Kim írt el ő számára – naponta elvégezte. A pszichológusok megdicsérték szorgalmáért, és azt mondták: a lehet őségek határát elértük. Egészen biztos, hogy ‘Peterből többet nem lehet kihozni.' Nevettem. Most nem kellett kedvetlenül hazatérnem. Ismerek egy titkot. Egyszer űen továbbcsinálni azt, amit a testünk a következ ő fokozathoz igényel, így Peter saját maga folytathatja fejlődését.” Házi baleset Helga egy fájdalmas élményt Do-Ri segítségével gyorsan el tudott hárítani: „ Kedd, 1130 óra: A szaunában a síkos kövön olyan szerencsétlenül estem el, hogy lágyékomban egy ín kiugrott. Az er ős fájdalomtól elájultam. Csak a második ébresztés után tudtam magam egy ágyhoz vonszolni, ahol újra összeestem. Egy további óra múlva voltam képes a hálószobáig eljutni, ahol a telefon volt. Boldogan estem az ágyba, elláttam magam szükséges cseppekkel és ken őccsel. Kb. 30 perc múlva annyira éber lettem, hogy a mudrakönyvet meg tudtam fogni. Az els ősegélyt Kimnek a medenceenergiáról, a lábenergiáról és az ínhúzódásról szóló mudrái jelentették. 17 30 -kor jött a barát-

71


nőm, s körömvirágbalzsammal és svédcseppekkel gondoskodott rólam. Majd felhívta Do-Rit, aki a következőket rendelte nekem: 10 percig egy meghatározott gyomor-akupunktúrapontot ütögessek naponta háromszor, és a fenti mudrákat tartsam be. Azonnal elkezdtük. Ezután a hosszú program után elaludtam, de félórás id őközökben a forduláskor fellép ő fájdalom miatt felébredtem. A jobb lábamat egyáltalán nem tudtam megmozdítani. Szerda: Az orvosi jóslatok ellenére meglehet ősen jól vagyok. Do-Ritól új programot kaptam. Kezdetben ez egészen jól ment, ütögettem, masszíroztam, betartottam a mudrákat, az egész együtt kb. öt órán keresztül tartott. A legnehezebb a 300 vastagbélgyakorlat volt. Ezek pont azt a részemet vették igénybe, ahol a fájdalmam volt. Meglehet ősen rosszul aludtam, de a meglepetés a következ ő reggelen annál nagyobb volt. Csütörtök: a fájdalom ellenére egészen jól tudtam felkelni, és 20 lépést a lépcs őházban sántikálva, óvatosan sikerült megtennem. Do-Ri felhívott, elmeséltem neki, hogy már jobban vagyok, és megkértem, hogy új programot állítson össze. Az új házi feladatot teljesítettem az epehólyaggyakorlatokig (naponta négyszer). Normális körülmények között ezek a gyakorlatok kedvenc gyakorlataim, de mostani állapotomban alig tudtam őket teljesíteni. Minden mozdulattal nagyobb lett a fájdalmam. De kitartottam, és a következő napon kiderült, hogy megérte. Péntek: Már elővigyázatosan egészen jól tudok mozogni. Els ő gondolatom az volt, hogy ezt DoRinak meg kell mutatnom. Tehát boldogan fel is kerestem őt egy csokor virággal. Hosszú a történet, rövid a lényeg: ez a gyakorlati bizonyítéka a kineziológia hatásának. Számomra óriási meglepetés volt. Orvosaim azt mondták, hogy két-három hétig is eltartott volna, amíg újra lábra állok. A valóságban két és fél nap után olyan fitt voltam, hogy el ővigyázatos mozgással mindent meg tudtam tenni, autót is tudtam vezetni. Köszönet Do-Rinak a segítségéért és Kimnek a mudrakönyvért. Do-Ri édesanyja és a kineziológia Sok évvel ezelőtt, amikor én (Do-Ri) a kineziológiát elkezdtem, az anyám emiatt nagy gondban volt. Annak idején az újságok sokat írtak a szektákról és a különböz ő átláthatatlan egyesületekr ől. Anyám abban az elképzelésben élt, hogy én egy ilyennek a tagja lettem. Az id ők során jobb belátásra tért, íme az elbeszélése: „1988 nyarán kórházba kellett mennem, mert éjszakánként csíp őtáji fájdalmaim voltak, olyan er ősek, hogy nem tudtam aludni. Nyolc nap kórházi tartózkodás után és számtalan kivizsgálást követ ően a következ őket hallottam: nem gyógyítottuk meg, de nem is tudjuk megtenni. Ezért egy neurológus gondjaira bíztak, aki súlyos depressziót állapított meg. Itt tértem magamhoz! Azonnal lányom, Do-Ri és Kim előadásait és szemináriumait kezdtem el látogatni, és csodálkozással hallgattam, hogy egyáltalán nem szükséges az, hogy a terápiában higgyünk, hanem tudatosan végig kell csinálni. És ez valóban segített. Minden éjszaka tudok aludni, minden egyéb nyavalyámnak búcsút mondtam. – A nehéz házimunka és a kert ellenére sincs hát- és derékfájásom többé. – A parodontosisom megállt, a fogaimnak jobb a tartása, és biztosabbak. – Egy kellemetlen hólyaggyengeség (három-öt alkalommal kellett éjszakánként kimennem) a megemelkedett folyadékfogyasztás ellenére is javult, s éjszakánként már csak egyszer kell kimennem. – Újra szemüveg nélkül olvasok, írok és varrok. – A változáskori kellemetlenségeket, amelyeket a korombeli asszonyok mesélnek, „bár három éve aktuális”, nem tapasztalom. – A négy gondozott gyermekem és a saját családom okozta mindennapi stressz nem merít ki. – 55 évesen boldogabbnak és teljesít őképesebbnek érzem magam, mint fiatalabb éveimben. – Reggel a vastagbelem pontosan ébreszt, vasárnap és ünnepnapokon is kiváló az emésztésem. Egy korlátozott tapasztalatom már van. Ha jobban érzem magam, és a gyakorlatokat elhagyom, akkor a régi kellemetlenségek újra jelentkeznek. Ma már azt is tudom, hogy a testem ezzel ösztönöz, hogy a gyakorlatokat tovább csináljam. Mert ahol élet van, ott mozgás is kell hogy legyen. Ha nem mozgunk, az merevséget, betegséget és hosszú szenvedést jelent, miel őtt a halál megváltana minket. Ezért áldozok naponta kétszer 10 percet a jólétemre.

72


Az általam gondozott gyermekekkel is hihetetlen tapasztalataim vannak: Rudi (14) évek óta a házi porra és a virágpollenre allergiás. Tudatosan speciális gyakorlatokat végez naponta kétszerháromszor, s az eredmény: másfél év óta nincs szüksége gyógyszerre, mert nem könnyezik a szeme, és nem csurog az orra tavasszal. Nem kell sem a háziállatokat, sem a virágokat kerülnie. Minden egyéb ajánlat ellenére rugós ágyban alszik, és gyapjútakaróval takarózik. Renata (9) és Andrea (11) kicsit nehezebb eset. Életük els ő hete óta asztmabroncheláéban szenvednek. Sajnos egyikük sem kész arra, hogy egészségükért legalább a kisujjukat mozdítsák. Itt ezért gyakran enyhe er őszakot és súlyosabb zsarolást (tévétilalom) kell alkalmaznom. Bár ők nem szívesen tornáznak, egészségi állapotuk lényegesen jobb. Különösen az akut esetekben segítenek a gyakorlatok. Rövid id ő alatt újra jól vannak, és iskolába tudnak járni.” A mudra ereje Inga O., egy kineziológus írja a következ őt: „Lányunknak, Bettinának (28) sok akadályt kellett legyőznie, hogy boldog ember legyen. A havi ciklusa teljesen szabálytalan volt. Környezete és ő maga is szenvedett az érzelmi labilitástól, az evési mániájától, a keringési zavaraitól, a hasfájásától stb. 1987-ben házasságot kötött, és férjével, Ansgarral családot akartak alapítani. Egy évvel később az orvos azt mondta: „Semmi remény a gyerekre, sem peteérés nincs, sem pedig megtermékenyítésre képes spermiumok.” De nem csüggedtek el, mert Bettina a kineziológiával néhány meglep ő tapasztalatra tett szert. 1991-ben Kim mudrakönyve megjelent, és tőlem, mint házi gyógyszertárt, megkapták ezt a könyvet. Az els ődleges cél a havi ciklus beszabályozása volt, boldog telefon jelezte az eredményt, négy hét után. Egy ajándékhét: semmi PMS (premenstruális szindróma). Ansgar szintén akart valamit tenni, boldognak érezte magát, csak a haja volt nagyon gyér. Megcsinálta a hajmudrát. Amikor néhány hét után viszontláttam őket, ragyogó jövendőbeli szülők voltak. A terhesség alatt segített Bettinának a mudra, s így növekv ő hasa ellenére is röviddel a szülés ell őttig gyakorolni tudta foglalkozását. Karácsonyra megszülettek az ikrek. Néhány nappal a szülés után Bettina alvászavarra és fejzúgásra panaszkodott, mert a vérnyomása nagyon magas volt. A mudra segített méregteleníteni, és a következő napon minden a szokásossá vált.”

73


V. RÉSZ A Kineziológiai Társaság Miért fontos a Kineziológiai Társaság? Valaki alig látogatott néhány tanfolyamot, máris tanítani szeretne. Mert nincs min őségi kontroll, és a legtöbb tanfolyam nem vizsgával végz ődik. Ez a résztvev ők megzavarásához vezet. Ha ezek a résztvevők továbbadják a kineziológiát, akkor a zavar tökéletessé válik. Amikor 1988-ban a Kineziológiai Társaságot megalapítottuk Németországban, világossá akartuk tenni, hogy mi nem gyógyítunk, hanem tornázunk. A mi társaságunk bejegyzett társaság, és támogatásra méltónak ismerték el. Így a munkánk legitim. Tanácsadók vagyunk a tornagyakorlatokban, és tudjuk, hogy csak egy gyógyítás létezik, az öngyógyítás . Támogatjuk az embereket és saját magunkat is az öngyógyításhoz vezető út megtalálásában. Még egyszer: nem vagyunk gyógyítók! A kineziológia nem terápia, hanem el ősegíti, hogy jobb szellemi, érzelmi egészségben éljünk. Az el őbbi egészséges gondolkodást jelent, s így egészségesen cselekszünk is, és testünkre is ez jellemz ő. Mindnyájunknak megvan a saját stresszorunk. Egyesek olyan kellemesek is lehetnek, hogy szinte szeretjük őket. Más szavakkal: „Az allergiabeteg szereti az allergiáját.” A nagy hármas az allergia, a fóbia és a szenvedély, ezeket mindig együttesen kell szemlélnünk. Az embereket abban segítjük, hogy legyen energiájuk, s ezáltal képesek legyenek konfrontálódni az allergiájukkal, fóbiáikkal, szenvedélyeikkel, s ily módon az öngyógyítást támogatjuk. A Bach-virágok feltalálója, dr. Edward Bach mondta: ..Önmagatoktól szenvedtek a legtöbbet.” Tanácsadóként arra vezetjük rá az embereket, hogy a helyes mozgással és tornával energiát szerezhetnek, s önmagukkal konfrontálódhatnak. Megváltoztathatják magatartásukat, és új elhatározásokat hozhatnak. Új utakat választhatnak, s lesz bátorságuk az élethez. Élni az életet annyit tesz, mint legyőzni az életet. Miért emelhető gyakorlatokkal az energiapotenciál, és miért balanszírozható a túlélési rendszer? Az életet öngyógyító reflexe tartja fenn. Ez a reflex mindig aktív. Testünk mindig megkísérli, ha szellemünk ellenkezik is, minden szituációban a legjobbat cselekedni. Ha az öngyógyító reflex nem m űködik, ha a különféle mozgások, keringések koordinációja nem funkcionál, akkor lényegében stagnálnak a testfunkciók. Az ebb ől adódó imbalansz betegséghez vezet. A kineziológiai gyakorlatok er ősítik az öngyógyító reflexet, támogatják a különféle terápiákat és betegség esetén az öngyógyítást. Testünk az állandó mozgás révén egzisztál. Alvás közben is lélegzünk, funkcionálnak szerveink, a vérkeringés, a nyirokrendszer stb. Testünk állandóan mozog. A mozgással szemben állnak a szünetek. A mozgás az egyik pólus, a nyugalom a másik. Ezt azonban nem szorongó megmaradásnak kell tartani. Ez a tudás a saját cselekvésünket támogathatja. A napi gyakorlást higiéniai intézkedésnek tartjuk. Ahogyan mosakszunk, öltözködünk, étkezünk, úgy kell naponta mozognunk is, hogy öngyógyító reflexünket er ősítsük. Gondolataink világosak lesznek, és magasabb szempontok irányíthatnak bennünket. Ezzel a kineziológiával kapcsolatos helyes magatartást meg őrizzük, és kifelé képviselhetjük, s ezért hoztuk létre a Kineziológiai Társaságot. Mert ha emberek rövid, vizsga nélküli kiképzés után tanfolyamot tartanak – és ez elterjedt gyakorlat –, akkor megtörténhet, hogy nem marad el a f ennálló törvényekkel való összeütközés. A társaságon belül világosan elkülönülhetünk, és kijelenthetjük: „Mi semmi mást nem teszünk, csak gyakorolunk. Nincsenek gyógyítási igényeink. Gyakorlatainkkal az öngyógyító reflexet támogatjuk. Ezzel testi és energetikai er őnlétünket fokozzuk. Ez minden!”

Kim da Silva a Kineziológiai Társaság elnöke

74


Kim útja a kineziológiához Egészségi állapotom a hatvanas években egyik napról a másikra drámaian megváltozott. Az orvosokban akkoriban fenntartás nélkül megbíztam, akkori véleményem az volt, hogy mindent tudnak és mindenre képesek. Hosszú ideig meghagytak ebben a hitemben, míg egyszer egy id ősebb orvos azt nem mondta: „Tudásunk végs ő határát elértük. Találj ki magad valami mást, és próbáld ki.” Nos, ott álltam egy testtel, mely gyötrelmet okozott, és korlátozott megszokott életemben. Fogalmam sem volt, kit és miért kérdezzek meg. Ekkor még nem voltak alternatív gyógymódok, az egyetemi orvoslás volt hangadó. „Véletlenül” megismertem egy jógatanítót. „Mutatok néhány gyakorlatot, amivel a testet, szellemet, lelket világossá teheted, és általuk a fájdalom is elt űnik.”. Egykori szemléletemb ől a bemutatás során ő maga is profitált, ritka stresszt létrehozva bennem. Amikor ezt a „ficamodást” láttam, azonnal felismertem képtelenségemet a gyakorlatok utánzására. Egyide jűleg kifejlődött bennem az agresszió mindazon emberekkel szemben, akik „eltorzulnak”, és másokat utánzásra szólítanak fel. Mit kezdjek ezzel a „csacsisággal”? Mégis a földön kellett maradnom, mert testem cselekvésre kényszerített. Legközelebb egy jógázó asszonnyal találkoztam. Kis gyakorlatkombinációkat mutatott, melyek speciálisan a hátat er ősítik. Öt kis gyakorlat, amiket annak idején egyáltalán nem tudtam megcsinálni. Ma azt mondhatom: gyerekjáték. Ez az asszony rábeszélt a mozgásra és a gyakorlásra. Az asszonynak korábban motorbalesete volt, és súlyos gerincsérülést szenvedett. Az orvosok azt jósolták: soha többé nem fog tudni helyesen mozogni. Azt is elmesélte, hogy két éve, mióta csinálja a gyakorlatokat, mozgáskorlátozottságát nem érzi. A türelemnek, az akarater őnek, odaadásnak az eredményét magam láttam, s ez meggy őzött. A következő probléma a további gyakorlás ellenére egyre er ősödő fájdalom volt. Az asszony mindig biztatott, hogy csináljam tovább. Nos, néhány hónap múlva egyik napról a másikra jobban lettem. Csökkent a fájdalom, újra sokkal jobban tudtam mozogni. Ett ől kezdve naponta gyakoroltam. Amikor végre fájdalommentessé váltam, könnyelműsködni kezdtem. Minek gyakoroljak, ha nincs semmi bajom? Ez az állapot nem sokáig tartott, ismét jelentkeztek a fájdalmak, melyek a gyakorlás folytatására ösztönöztek. Mindazonáltal már azon a szinten voltam, hogy saját magamat képes voltam motiválni, így született meg bennem a gondolat, hogy a gyakorlatokkal testemben változásokat érhetek el. Hiányzott azonban az a személy, aki segíteni tudott volna. Úgy gondoltam, addig tornázom, amíg a probléma meg nem oldódik. Még ekkor nem voltam annak tudatában, hogy az elért balansz állandó mozgással stabilizálható. Id ővel egyre inkább felfogtam ezt az összefüggést. Felismertem, hogy a testi fejlődés nyomán más területek is növekednek. A tanulási folyamatot és a napi tapasztalatokat naponta támogatni kell. Ehhez teljes energiapotenciálunkra van szükség, ezt aktivizálhatjuk rendszeres, célszer ű mozgással. A hetvenes évek közepén a shiatsut kezdtem tanulni. Ezekr ől a dolgokról akkoriban hangosan nemigen lehetett beszélni, mert gyorsan ránk süthették a „spiri-ezo” jelz őt. Valamennyi „új” és alternatív gyógymód csak rövid ideje vált nyilvánossá, és terjed szélesebb körökben. Néha felteszem magamnak a kérdést: honnan került el ő hirtelen ez a sok „mester”? Hol voltak tíz, tizenöt vagy húsz évvel ezelőtt? Akkoriban eggyel sem találkoztam közülük. A shiatsu-kiképzésem két évig tartott. 1977-ben kezdtem a Bach-virágokkal és egyidej űleg az izomteszttel foglalkozni. 1978-ban abszolváltam az els ő Touch-for-Health tanfolyamot. Ma is emlékszem a meger őltető hétvégére. A tananyag igen terjedelmes volt: 14 (12 + 2) akupunktúrameridián, különböz ő reflexzónák, amiket dörzsölgetni kell, szó volt a táplálkozásról, a keresztmozgásról, a szem-fül energiáról, a switchingr ől, a reversalról – legvégül zúgott a fejem. A tanulás nekem stresszt jelent. A határidőnaplóm mindig tele volt, honnan vegyem hát az id őt, hogy ezt az új dolgot megtanuljam? Hogy egy újat elkezdhessek, valami másról le kellett mondanom. De mindent nagyon szerettem. Azt hiszem, sok embernek hasonló tapasztalatai vannak, s ezzel a problémával konfrontálódik.

Tanulás a gyakorláson keresztül Csak akkor tudunk világos, igaz kijelentéseket tenni egy dologról, ha saját magunk is megtapasztaltuk azt. A dolgokat elejét ől végig konzekvensen át kell élnünk ahhoz, hogy valóban tudjuk, mir ől beszélünk. Alapítottunk egy gyakorlócsoportot, amit szorgosan látogattak – kezdetben. Magam is az idő múlásával mindig kevesebbet gyakoroltam, de teljesen nem hagytam fel vele. A második Touchfor-Health tanfolyam újra mindent világosan tudatossá tett. Nemcsak a 14 meridiánnal foglalkoz-

75


tunk, hanem 42 izommal is. A rendelkezésünkre álló gyakorlati dokumentáció Amerikából származott. A szöveg angolul volt, az emóciók benne amerikaiak, s ez kicsit zavaró volt. Emócióim az alábbi mottó szerint m űködnek: „Nem kívánok testgyógyász lenni. Minek tanuljam ezt?” Mégis megjegyeztem, hogy sok dolog változik testünkben, ha az izmokat teszteljük, és a meridiánenergiát stabilizáljuk. Id ővel új „testöntudatom” keletkezett. Egy napon már azt is tudtam, hogy melyik izom milyen szervenergiával függ össze. Ebb ől tovább kombináltam, hogyan tudom a balanszomat aktívan támogatni. Az izomteszt adja a legbiztosabb választ arra, hogy egy speciális probléma megoldása érdekében egy gyakorlatra, masszázsra, más táplálékra, vagy új gondolatokra van-e szükség. A Touch-for-Health-t hol alkalmaztam, hol nem. Mint már említettem, ebből teljesen új testöntudatot fejlesztettem ki, s ez egy újabb lépés volt a fájdalommentesség felé. 1983-ban ismertem meg dr. Paul E. Dennisont. Els ő tanfolyamát Berlinben tartotta, ezen én is ott voltam, s láttam, hogy Dennison másként dolgozik a kineziológiával, mint ahogyan azt mi a Touch-for-Health-ben tanultuk. A tanfolyam elején 10 perc után azt hittem, rossz helyen járok. Ezt a terapeutáknak szervezték, és nekem eszem ágában sem volt azzá lenni. Csak saját céljaimra akartam tanulni – maradtam mégis a tanfolyamon. Tanításában az volt az új, hogy a testi imbalansz javítására nemcsak pontokat masszírozott, hanem célirányos gyakorlatokat is csinált. Ez valóban új volt, s megértettem, hogy a gyakorlatok lényegesen hatékonyabbak. Dr. Dennison nem akupunktúrameridiánokat tesztelt, ahogyan a Touchfor-Health-ben csinálták, hanem megállapította a szem, a fül és az agyféltekék energiáját. Ha valamelyik rendszer gyenge volt, akkor a célzott gyakorlatokkal elért változást a teszttel azonnal megállapította. A gyakorlatokról alkotott eddigi elképzelésem teljesen összeomlott. Új dimenzió tárult fel, és nagyon boldog voltam, hogy találkozhattam egy olyan tanárral, aki a gyakorlatok speciális hatását megmutatja, és meg is tudja magyarázni. Az is nagyon leny űgöző volt, ahogyan dr. Dennison az emberekkel dolgozott: a résztvev őt járni hagyta, és felszólított, hogy járásképét figyeljük meg. A jobb oldalt, a bal oldalt, a mozgásban lév ő különbségeket stb. Megjegyeztük ezt a járásmintát, majd dr. Dennison tovább magyarázott: „Aki így jár, annak az írása csúnya kell hogy legyen.” A jelölt néhány sort írt, s látható volt, hogy görbék, olvashatatlanok és nagyon aprók a leírt bet űk. Dr. Dennison kitesztelt vele gyakorlatokat, amiket el is végzett. Ezután újra írt. Az eredmény valóban megdöbbent ő, és szinte hihetetlen volt! A gyakorlat után az írás világos, nagyméret ű és olvasható volt. Nagyon megragadott, hogy 10 perc gyakorlás után ennek az embernek az írása szemmel láthatóan megváltozott. Fenomenális volt, és többé fel sem merült bennem, hogy rossz tanfolyamon vagyok. Ez még nem volt minden. Ugyanaz a résztvev ő (foglalkozására nézve tanár) alávetette magát egy további tesztelésnek. Saját diákkorára kellett gondolnia. Dr. Dennison tesztelte a szemeit, füleit, agyféltekéit, minden kikapcsolt állapotban volt. Az ismételt íráspróbán az írás ismét görbének mutatkozott. A kísérleti alany, miközben diákéveire gondolt, elvégzett néhány gyakorlatot – az írása ezt követően újra megváltozott. Az energiaszisztémái bekapcsolva maradtak, bár visszagondolt a korábbi időre. A példa alapján visszaemlékeztem saját iskoláskoromra. Világossá vált, hogy még ma is, ámbár évtizedek teltek el azóta, nagy hatással vannak rám az akkori élmények, emóciók. Iskoláink befejeztével a tanulást nem hagyjuk abba, csak sokkal intenzívebben, nagyobb dimenziókban folytatjuk. Ez a hétvége nagyon nagy hatással volt további életemre. Teljes mozgásképem megváltozott, tudtam, mihez kell kezdenem. A megvilágosodással együtt stressz kerített hatalmába, hogy mikor lesz időm ezt a praxisban alkalmazni. A saját gyakorlataim nem jelentettek problémát, de mikor tudok másokkal foglalkozni? Mikor gyakorolhatom ezt a módszert? A következ ő napon máris itt volt a lehetőség: találkoztam a szomszédommal, aki nagyon rosszul nézett ki, és feszültnek t űnt. Elmesélte, hogy fontos vizsga el őtt áll, és néhány éjszaka óta nem tud aludni, így persze nem tudott a t anulásra koncentrálni. Azonnal világos volt, ez egy iskolai stresszhelyzet. Err ől pedig tanultam a hétvégén. Nekem való eset. Meséltem neki a tapasztalataimról. Ugyanolyan szkeptikus volt, mint én, de hozzájárult egy kísérlethez. A balansz négy órán át tartott. (Ma ez harminc perc.) De végül elkészültünk. Szavai – máris kicsit jobban érzem magam! – biztattak, hogy továbbkérdezzek: „Mi a helyzet a vizsgával?” „Mindegy, hogy sikerül vagy nem.” Ez az els ő lépés! A következ ő reggel elújságolta, hogy jól aludt, a vizsga már nem idegesíti annyira, végül is egy vizsga nem minden az életben. Kö-

76


vetkező este barátnő jével az ajtóm előtt álltak. „A barátnőm sem tud ugyanazon vizsga miatt aludni. Tudsz segíteni?” Ezzel gyakorlásra megvolt a második „iskolai stresszfeladatom”. A következ ő hetekben több balanszot végeztem. Ennek a híre gyorsan terjedt. Egy hónap elmúltával tisztában voltam vele, hogy dr. Dennison mit értett balanszon, gyakorlaton, iskolai helyzeten és stresszmentességen. Más résztvevők a tanfolyamokon közösen akarták kidolgozni írásukat. Azonban a tanfolyam után négy héttel saját feljegyzéseiket sem értették. Azért jöttek hozzám, mert én voltam az egyetlen, akinek a tanult módszerrel kapcsolatban gyakorlati tapasztalatai voltak. Megállapítottuk, hogy a gyakorlatok végrehajtása során sok hibaforrás adódott. Ha a gyakorlatokat nem helyesen végezték, azok nem hathattak úgy, ahogyan ezt dr. Dennison gondolta, így lett anélkül, hogy akartam volna, egy hónap után egy gyakorlócsoportom. Dr. Dennisonnal egy év múlva találkoztam újra. Munkám folytán egészen precíz kérdéseket tudtam feltenni neki, mert sok minden a praxis révén világossá vált id őközben. További hat hónap múlva dr. Dennisonnal elvégeztem az Edu-kinesztétikai instruktortanfolyamot. Új dimenziók nyíltak meg előttem, melyektől egészen t űzbe jöttem. Mostantól kezdve tudtam, hogy naponta kell mozognunk annak érdekében, hogy életünk stresszmentes legyen. Világossá vált, hogy reggel felkelés után az előttünk álló napra „be kell kapcsolnunk” magunkat. Mert a felkelésünk nem magától értet ődő! Vajon hány ember számára gyötr ődés a reggeli felkelés? Hányan mennek kitör ő örömmel dolgozni vagy iskolába? Mennyien szöszmötölünk egy örökkévalóságig, amíg végre elkészülünk, és elmegyünk otthonról? Éppen ezért roppant fontos, hogy naponta szem és fülenergiánkat, agyféltekénket „bekapcsoljuk”, hogy a napot ne csak valahogyan átvészeljük, hanem átéljük. Ez a világ legtermészetesebb dolga. Éppen ezen a helyen akarok köszönetet mondani egykori tanárainknak munkájukért. Az instruktortréning után Formenterán meditációs szabadságon voltam. Természetesen kellett valamit ott a kineziológiáról beszélnem. Kés őbb egy 64 f ős csoportot vezettem. Sokan annyira a hallottak hatása alá kerültek, hogy meghívtak lakóhelyükre tanfolyam tartására. Amikor a szép szigetet elhagytam, tarsolyomban számtalan meghívás volt egész Németországból. Ekkor kezdtem, a laborban végzett 40 órás munkahét mellett, a tanfolyamok tartását. Akkoriban nem volt semmilyen jegyzet, amit a tanfolyamon használhattunk volna. Minden kicsit összevissza volt: időhiányban szenvedtem ahhoz, hogy a dolgokat igazán kidolgozzam és formába öntsem. A kineziológia kifejlesztette saját dinamikáját, amihez csatlakozhattam. Megtaláltam az „igazi” gyakorlatokat – igaziak annyiban, amennyiben saját gyakorlatom célját tudtam. A gyakorlat célja: testem fiziológiai energiáját bekapcsolni, és mindennel szemben éberséget tanúsítani. Elsősorban magammal dolgoztam, lassacskán kialakult körülöttem egy szorgalmas csapat. Sok vonatkozásban abnormális javulást okoztak a gyakorlatok. Továbbképz ő tanfolyamokat látogattam. A kineziológia német úttör őinek székhelye Freiburg. Négyen vették maguknak a bátorságot, hogy Németországban publikussá tegyék a kineziológiát. Annak idején derültséget okozott, és senki nem jósolt neki jöv őt. Az alkalmazott kineziológiai intézet kb. 12 éve hozta létre az AK Kiadót. Az idevágó amerikai könyveket lefordíttatták, és így vált lehet ővé nagyobb tömegekkel is megismertetni a kineziológiát. Amikor tanultam a kineziológiát, kénytelen voltam Amerikába utazni, s ott találkoztam a „F őnökökkel”. Ma f őnökökkel Freiburgban is találkozhatunk, itt van ugyanis a kineziológusok németországi találkozási helye. Vezető amerikai kineziológusok tartanak itt el őadásokat, tanfolyamokat. Kezdetben az alapokat rakták le, ma már a gyakorló európai kineziológusok továbbképzése folyik. Ezen a helyen gratulálok az Alkalmazott Kineziológiai Intézet munkatársainak egykori bátorságukhoz. Az eredmény mutatja, hogy minden huhogás dacára igazuk volt. 1984-ben rengeteg tanfolyamot tartottam, heti negyvenórás munkaid őm mellett. Segítőkre találtam, akik el őkészítették a tanfolyami anyagokat, mert az amerikai tanfolyami anyagok egy az egyben, a más mentalitású Németországban nem használhatóak. 1985-ben Coby Shasfortmnál tanultam a Touch for Health instruktorságot, s közben megismerkedtem Do-Rival. Azóta is eredményesen munkálkodunk együtt. Meghívott Bécsbe tanítani. Jól kiegészítjük egymást a munkában, sok lendületet kapok t őle. Hartmutot 1986-ban ismertem meg. Jó nev ű fogorvosként 18 év óta foglalkozik az akupunktúrával. Praxisában azóta fogorvosi-kineziológiai gyakorlatot folytatunk együtt. 1987 óta önállóan tevékenykedem, feladtam állásomat. Kilenc kurzusból álló tanfolyamsort építettem ki. El őadások, tanfolyamok mellett kutatómunkát is végzek, így alakult ki saját rendszerem, az Aranykapu. Az a f ő tö-

77


rekvésem, hogy a kineziológiai módszereket minél hatékonyabban alkalmazzuk, minél több laikus ismerkedhessen meg velük, saját balanszuk és stresszmentességük érdekében. Hangsúlyozom a saját magammal és a magamon végzett munkámat. Mindent, amit tanítok és tanultam, minden gyakorlatot, amit rendelek, el őzőleg magamon kipróbáltam, tapasztalatot szereztem. Gyakorló vagyok, és ez lehetővé teszi, hogy másokkal a legkülönfélébb szakterületeken együtt dolgozzam.

Irodalomjegyzék  Roger J. Callahan: Leben ohne Phobie, Verlag für AK, Freiburg, 1991.  Dr. Paul E. Dennison: Bfreite Bahnen, Verlag für AK, Freiburg, 1991.  Paul és Gail Dennison: EK für Kinder, Verlag für AK, Freiburg, 1991.  Paul és Gail Dennison: Brain Gym, Verlag für AK, Freiburg, 1991.  Dr. John Diamond: Die heilende Kraft der Emotionen, Verlag für AK, Freiburg, 1991.  Dr. John Diamond: Der Körper lügt nicht, Verlag für AK, Freiburg, 1990.  Steven Rochlitz: Die fehlende Dimensionen, Knaur-Tb. 6000.  Do-Ri Rydl: EK in allen Lebenslagen, Selbstverl. A-Möd-ling, 1990.  Kim da Silva: Gesundheit in unsenen Handen, Knaur-Tb. 76019  Kim da Silva: Richtig essen in richtigen Zeit, Knaur-Tb. 76020  Gordon Stokes-Daniel Whiteside: One Brain, Verlag Für AK, Freiburg, 1990.  Gordon Stokes-Daniel Whiteside: Tools of the Trade, Verlag für AK, Freiburg  John F. Thie: Gesund durch Berühren, Sphinx, Basel, 1990. Wayne W. Topping: Stress

Verlag für AK, Freiburg, 1991.  Wayne W. Topping: Körperenergen in der Balance, Verlag für AK, Freiburg, 1988.

78

release,


„A legmegfelel őbb módszer arra, hogy elérd az áhított jövőt az, ha megvalósítod.” Gordon Stokes „A tudás csak akkor válik fénnyé bennünk, ha átadjuk.” Hamvas Béla

Dr. Varjú Márta kineziológus, kineziológiai facilitátor, az amerikai Three ín One Concept hivatalos oktatója 1122. Ráth György utca 13. * Tel.: (06-1) 116-9823 Stressz-oldás, tanulási problémák (dyslexia), fizikai és lelki traumák, fóbiák, allergia, szenvedélybetegségek, önértékelési zavarok, pánikbetegség, szex-problémák, családi kapcsolatok rendezetlensége terén nyújt segítséget a kineziológiai kezelés. Magánoldásokra el ő jegyzés a fenti telefonszámon. Igény szerint vidéki tanfolyamok is szervezhetők. Térítésmentes előadások az ország bármely részén. A módszer az amerikai Three in One Concepts kineziológiai tanfolyamokon sajátítható el. A tanfolyam végén a hallgatók nemzetközi oklevelet kapnak . Az alaptanfolyamok elvégzése után a hallgatók hivatásos kineziológusként dolgozhatnak, de lehet őség van az oktatói képesítés elnyerésére is. A tanfolyamok során a résztvev ők maguk is folyamatosan oldásokon keresztül szabadulhatnak meg problémáiktól. Tanfolyami jelentkezés és felvilágosítás a fenti telefonszámon.

79


Tartalomjegyzék A kiadó előszava ................................................................................................................................................................... 5 I. RÉSZ..................................................................................................................................................................................6 A kineziológia - a mozgásról szóló tanítás.......................................................................................................................6 A mozgásreflex.................................................................................................................................................................6 Az öngyógyító reflex........................................................................................................................................................6 Az alapok és az eszközök.................................................................................................................................................7 A meridiánok...............................................................................................................................................................7 Az öt elem....................................................................................................................................................................8 A lélegzés .................................................................................................................................................................. 11 Izomteszt....................................................................................................................................................................11 Mit jelent az energia?.................................................................................................................................................12 Mit jelent az „energia-egyensúly”?............................................................................................................................12 Mi okozza az energetikai kiegyensúlyozatlanságot? ................................................................................................. 12 Mit jelent a stressz? ........................................................................................................................................................ 14 A belső tartós stressz ................................................................................................................................................. 14 Automatikus stresszmagatartás..................................................................................................................................15 Példák az automatikus stresszmagatartásra ............................................................................................................... 16 A környezet hatására kialakuló stressz ...................................................................................................................... 17 Rövid történeti áttekintés................................................................................................................................................17 A távol-keleti küzdősportok ......................................................................................................................................17 A kineziológia keletkezése.............................................................................................................................................18 A kineziológia kronológiája ......................................................................................................................................20 A bázis: az alkalmazott kineziológia (AK)................................................................................................................20 II. RÉSZ .............................................................................................................................................................................. 22 A kineziológia irányzatai................................................................................................................................................22 Alkalmazott kineziológia (AK) ......................................................................................................................................22 Touch for Health (TfH) (Gyógyító érintés).........................................................................................................................23 Klinikai kineziológia ...................................................................................................................................................... 24 Behaviorale (viselkedés) kineziológia............................................................................................................................26 Hyperton-X (HT-X) ....................................................................................................................................................... 26 Three in One Concept.....................................................................................................................................................27 Edu-kinesztétika (Edu-K)...............................................................................................................................................28 Az Edu-kinesztétika története....................................................................................................................................28 Mit jelent a koordináció?...........................................................................................................................................30 Milyen előnye van az Edu-K-nak a kineziológia bármely formájával szemben?......................................................30 I-ASK - International Association of Specialized Kinesiologiste Kineziológusok ........................................................ 31 III. RÉSZ.............................................................................................................................................................................32 EM-K: Eternal Movement – Öngyógyító kineziológia .................................................................................................. 32 A mudrák........................................................................................................................................................................33 Az ujjak mozgékonyságát eredményező mudra ............................................................................................................. 33 A gyakorlatok......................................................................................................................................................................34 A kineziológiai gyakorlatok előnyei...............................................................................................................................34 Energia-központosító mudra......................................................................................................................................34 A víziló......................................................................................................................................................................35 A napi teendők és a jó közérzet síkja.........................................................................................................................36 A futás egészségünk megőrzésének legtermészetesebb módszere................................................................................. 36 Hogyan er ősíthetjük testünket futással?.....................................................................................................................36 Út a futáshoz..............................................................................................................................................................37 Kim tapasztalatai a futással .......................................................................................................................................37 Egy történet az EM-K élményhétr ől..........................................................................................................................37 Miért olyan fontos a két agyfélteke integrációja?......................................................................................................38 A harc-menekülés reflex............................................................................................................................................38 Hogyan néz ki a harcoló-menekülő viselkedés a mindennapok során?.....................................................................39 Az agyintegráció előnye egy plasztikus példával megvilágítva ................................................................................ 39 Példa a jobb megértésre.............................................................................................................................................40 A szervóra ...................................................................................................................................................................... 41 A „könnyed” reggeli felkelés.....................................................................................................................................41 Miben nyilvánul meg az eltolódott szervóra?............................................................................................................42 Hogy állíthatjuk be újra helyesen a szervóránkat?.....................................................................................................42 Táplálkozás és szervóra.............................................................................................................................................42 Jet-lag ........................................................................................................................................................................ 42

80


Az Aranykapu.................................................................................................................................................................43 Filozófia az Aranykapu mögött..................................................................................................................................43 A tanfolyam céljának stabilizálása.............................................................................................................................43 A három fejlődési fokozat az Aranykapuban..................................................................................................................44 Az első tanfolyamsor az Aranykapuban .........................................................................................................................44 Az élet mint végső cél................................................................................................................................................44 A boldog négyek (l) ...................................................................................................................................................44 A boldog négyek (II)..................................................................................................................................................45 A bátorság útja: valódi egészség................................................................................................................................45 A kör bezárul .............................................................................................................................................................45 A harcos (1 + 2) .........................................................................................................................................................45 A harmónia útja .........................................................................................................................................................46 A gyógyító Tao..........................................................................................................................................................46 Az l Ging....................................................................................................................................................................46 A csakra életre kel......................................................................................................................................................46 „Függetlenség”: az anyai energia kiegyensúlyozásában............................................................................................46 A filozófia a kineziológia mögött ..............................................................................................................................47 Hogyan ismeri fel a laikus a kineziológust? ...................................................................................................................47 Mit jelent a világosságteszt? ......................................................................................................................................48 Hogyan dolgozik a kineziológus?..............................................................................................................................48 Hogyan leszünk kineziológusok?...............................................................................................................................48 A laikus a jó kineziológust öt alapszabályról ismeri fel:............................................................................................49 A kineziológia nem minden, de mégis mindent segít.....................................................................................................49 Energiánk hány százalékából élünk? ..............................................................................................................................49 „Teljesség”: mit is jelent ez valójában?..........................................................................................................................50 Kommunikáció és a betegség jelentette feladat..............................................................................................................51 A víz javítja a kommunikációt........................................................................................................................................51 Élni annyit jelent, mint szeretni......................................................................................................................................52 Az államilag rendelt egészség.........................................................................................................................................53 Gyógyítás........................................................................................................................................................................53 A kineziológia megmutatja, honnan kell indulnunk ..................................................................................................54 A háromszög a balanszból .........................................................................................................................................54 A kineziológia akkor is funkcionál, ha nem hiszünk benne! .....................................................................................55 Tanulás - életfeladatunk ......................................................................................................................................................55 A kineziológia segíti a gyermekeket a tanulásban...............................................................................................................56 Az EM-K segítségével könnyebb a helytállás............................................................................................................56 Kézírás és testtartás....................................................................................................................................................57 Táplálkozás - a nagy téma ..............................................................................................................................................59 Allergiák és élelmiszerek................................................................................................................................................60 A mellékvese: fontos tényező!...................................................................................................................................61 Az allergia statisztikája..............................................................................................................................................61 A kineziológia segít, hogy megóvjuk magunkat az allergiától!.................................................................................62 Do-Ri esete egy rejtőzködő allergiával......................................................................................................................62 IV. RÉSZ.............................................................................................................................................................................63 A kineziológia alkalmazási területei...............................................................................................................................63 A kineziológia segít abban, hogy egészségesek legyünk...........................................................................................63 Kineziológia az iskolában..........................................................................................................................................63 Kineziológia a fogászatban........................................................................................................................................63 Kineziológia a terheseknek és a szülészetben............................................................................................................64 Kineziológia a mentőszolgálatban .............................................................................................................................64 Kineziológia a sportban .............................................................................................................................................65 A kineziológia és a tenisz ..........................................................................................................................................65 Kiegyenlítés és integrálás ..........................................................................................................................................65 Az autózás és a kineziológia......................................................................................................................................66 Az idő járás-érzékenység és a kineziológia ................................................................................................................66 Tavaszi ébredés: több, mint salaktalanítás és fogyás .................................................................................................67 A megfelelő testsúly. Ki nem vágyik erre?................................................................................................................67 Az értelmes fogyás helyes elkezdése.........................................................................................................................68 A megfelelő cipő ........................................................................................................................................................68 Híradások az EM-K gyakorlatból...................................................................................................................................69 Szalmonella................................................................................................................................................................69 Mozgásproblémák......................................................................................................................................................69 Philip..........................................................................................................................................................................69

81


Gondolatok az Edu-K gyakorlatprogramhoz..................................................................................................................69 Gyakorlás - „Mióta gyakorlok, azóta fáj valamim!”..................................................................................................69 Mit köszönhet a kineziológiai gyakorlatoknak? ........................................................................................................ 70 Saját tapasztalataim a kineziológiával.......................................................................................................................70 Peternek senki nem adott esélyt! ...............................................................................................................................71 Házi baleset ............................................................................................................................................................... 71 Do-Ri édesanyja és a kineziológia.............................................................................................................................72 A mudra ereje ............................................................................................................................................................ 73 V. RÉSZ..............................................................................................................................................................................74 A Kineziológiai Társaság ...............................................................................................................................................74 Miért fontos a Kineziológiai Társaság?.....................................................................................................................74 Kim útja a kineziológiához.............................................................................................................................................75 Tanulás a gyakorláson keresztül.....................................................................................................................................75 Irodalomjegyzék..................................................................................................................................................................78 Tartalomjegyzék..................................................................................................................................................................80

82

Kim Da Silva Kineziologia

Recommend Documents