Füszer És Gyógynövények

Fûszer és gyógynövények

Évek óta foglalkozom Ar ticsóka, Bazsalikom, Citr omfû, Cur r yfû, Hár sfa, Izsóp, Kakukkfû, Kör ömvir ág, Lestyán, Levendula, Major anna, Menta, Metélõhagyma, Rozmar ing, Rukkola, Tár kony, Zsálya valamint ezen fûszer ek szár ításával. A családi felhasználáshoz minden fajtából 1-2 bokor fedezi az éves fûszer szükségletet. Gondos szárításukkal a téli fûszer szükséglet is biztosított.

Fûszerkertem kora tavasszal.


Fûszerkertem májusban

Articsóka (Cynara scolymus)

Olaszparúj - ahogy a bölcs öregek nevezik ezt az évelõ növényt, ami a Földközi-tenger környékérõl származik. A 1,5-2 méter magasra is megnövõ, elágazó szárú articsóka a vetés évében rendszerint szárnyasan tagolt, húsos nyelû, ezüstös fonákú tõleveleket növeszt, miknek elágazásainál találhatók a sokszor 10 cm-es átmérõjû fészekvirágzatok. A fészekpikkelyek vastagok, húsosak, a virágok színe lila. Az articsóka értékes zöldség-, dísz-, és gyógynövény. Még fel nem nyílt virágzatkezdeményei és levelei ehetõk, akár salátának elkészítve, akár citromos vízben puhára fõzve és valamilyen mártással leöntve. Az articsókát zöldségnövényként fõként Franciaországban és Spanyolországban termesztik nagy mennyiségben. Színe élénk, virágzatának formája szép, dekoratív levelei miatt dísznövényként is jelentõs. Ma már gyógynövényként is egyre nagyobb népszerûségnek örvend. Termesztése hazánkban is megoldható, de sok odafigyelést és gondoskodást igényel. Hatásai: Fokozza az epe termelését, az epeutak összehúzódását és a májsejtek regenerálódását. Elõsegíti a vér zsírtartalmának csökkenését, vizelethajtó, sóürítést fokozó és antibiotikus. Bejegyzés: 2006. május. A téli fagyokat nem állta ki a növény, nem hajtott ki. A földtakarás védelem kevés volt az átteleltetéshez.

1 hetes articsóka palántám.

Articsóka júniusban.

Articsóka szeptemberben.


Bazsalikom

Népies nevén bazsalikum, királyfû, németbors. A közkedvelt, egynyári növény eredetileg Dél-Ázsiából és Afrikából került hazánkba, ahol hamar, széles körben elfogadták kellemes, szegfûszegre emlékeztetõ fanyar, pikáns illata miatt. A mediterrán konyha egyik legfontosabb alapfûszere. A leveles, virágos hajtásokat felhasználhatjuk frissen, vagy morzsolt, szárított formában. Vigyázzunk arra, hogy ha szárított állapotban tároljuk otthon, akkor fénytõl óva, légmentesen legyen elzárva. Mint fûszert igen sokoldalúan fel lehet használni: levesekbe, fõzelékekbe, salátákba, szószokba, pácokhoz, sültekhez, mártásokba, továbbá ecetes és vizes uborka eltevéséhez. Egyes halételekhez zsályalevéllel, rozmaringlevéllel együtt kitûnõ köretet készíthetünk belõle. A Bazsalikomból készült teát gyomorerõsítõként, étvágygerjesztõként, köhögés csillapítására és vízhajtóként is fogyaszthatjuk. A tea elkészítése: 1 evõkanálnyi mennyiséget forrázunk le 2 dl vízzel, hagyjuk állni 15-20 percig, majd leszûrés után, mézzel édesítve naponta háromszor fogyasszuk, étkezés elõtt. Termesztése: Tápanyagban gazdag talajt, napos fekvést igényel. Magvetéssel, palántaneveléssel szaporíthatjuk. Magját fólia alá 10-15 cm sortávolságra, vagy lakásban cserépben április elején vessük 1 cm mélyre. Fagyérzékeny, így csak a májusi fagyok után ültessük ki, 50 x 30 cm-es tenyészterületre. A palántákat 2- 3 szálasan ültetjük. A növények júniustól folyamatosan virágoznak októberig. Kétszer vághatjuk. Vetõmagnak az elsõ vágáskor, a legszebb töveket hagyjuk meg, majd amikor a virágfüzér alsó harmadában már érett, barna magok találhatók, a hajtásokat kipergetés elõtt óvatosan vágjuk le, szárítsuk meg, s morzsoljuk ki belõle a magokat.

Bazsalikom palántám.

Bazsalikom szeptemberben.


Szépen díszlik a kertben a kékes lilás változata is:

Virágzó kék levelû bazsalikom.

Bazsalikom szárítása.

Görög bazsalikom (Ocinum minimum) Világoszöld levelû, kistermetû, gömb formájú lombot képezõ egynyári növény. Apró, vékony levelei és apró, fehér színû, ajakos virágzat díszíti. Felhasználása: Édeskés íze miatt fõként tésztákban, süteményekben használják, de minden más bazsalikommal ízesített ételben is felhasználható. Termesztése, szedése: A kert meleg, napos részébe, homokos, száraz talajba ültessük. Alacsony hõmérsékletre ugyanúgy reagál mint az alapfaj. Mivel igen apró levelei vannak, egész hajtásrészeket használjunk ízesítésre egészben vagy apróra vágva. Szárítással hamar elveszti aromaanyagait.


Citromfû

A citromfû, citromfû vagy népies nevén méhfû, vagy mézfû, Európában õshonos évelõ növény. Nevét jellegzetes citromillatáról kapta, mely ahogy hozzáérünk a növényhez rögtön érzõdik. Manapság egyre több helyen beszerezhetõ friss, cserepes változata, de szárított formában is kapható. Már a görögök és rómaiak által is ismerték. Friss a citromszagra emlékeztet a levele. A népi gyógyászatban pattanás, rovarcsípés, álmatlanság, asztma, epilepszia, láz, hányás, allergiák, fejfájás, vérnyomáscsökkentõ, ideg- és szívnyugtató, idegerõsítõ, vírusölõ hatásokat tulajdonítanak neki. Citromfû tea: tea idegi eredetû alvászavarok estében hasznos a citromfû kúra, mikor a teát langyos állapotban, mézzel édesítve célszerû fogyasztani. Hatására kipihenten ébredünk, az egész napunk nyugodt és kiegyensúlyozott lesz, még a reggeli feketekávé is elhagyható. Termesztése: 50-80 cm magas, terjedõ tövû, meleg és fényigényes növény. A talaj iránt nem túl igényes. Kissé fagyérzékeny, 10-15 évig is elél. Õszi-tavaszi tõosztással és palántaneveléssel is szaporítható. Magja fagyhatás nélkül nehezen csírázik, ezért novemberben vessük cserébe, s azt télire süllyesszük ki a kert talajába. Amennyiben tavasszal vetjük, a vetés elõtt 2 napig áztassuk, majd 2 napig a mélyhûtõben fagyasszuk a magokat, s a szikkasztás után 25 cm sortávolságra szabadágyba vessük el. A palántákat májusban ültessük a végleges helyükre. 50x50 cm-re telepítsük. Erõteljes gyökérzete miatt viszonylag szárazságtûrõ. Leveleit virágzáskor vágjuk le, szárítva és morzsolva tároljuk.

Április elején bújik a citromfû.


Curryfû (Helichrysum italicum

Örökzöld, nem téltûrõ félcserje. Alacsony, bokros növésû. Levelei keskenyek, ezüstös zöldek. Enyhe curry szagot árasztanak. Fûszerként használható. Virágai nyár végén nyílnak. Az apró sárga szalmavirágok, melyeknek szintén curry illatuk van. Az apró ágakat fõzik az ételbe, levesekbe, pörköltekbe, rizsbe, zöldségekbe és más ételekbe. Levelei savanyúságok, tojásos és csirkés ételek ízesítésére alkalmas. Egy csokrocska curryfû a kamrába és a szekrénybe, a molyok máris elmenekülnek.

Curryfû palánta áprilisban.

Hársfa Virágzata izzasztó, köhögéscsillapító hatású illóolajat, nyálkaanyagokat tartalmaz. A belõle forrázással készített tea megfázás, meghûlés, légúti panaszok esetén fogyasztandó, télen melegítõ hatású. Gyógyító hatását növeli, ha a hársfateát mézzel ízesítjük. Gyógytea alapanyagnak csak 2 faj, a kis levelû, és a nagylevelû hársfa alkalmas. Ha kertünkbe, vagy a ház elé hársfát szándékozunk telepíteni, e két fajt részesítsük elõnyben. A két fajt legkönnyebben levelérõl lehet megkülönböztetni.


A kis levelû hársleveleinek fonákán, az érzugokban vöröses szõrpamacsok, a nagy levelûn fehéres szõrpamacsok találhatók. A kislevelû hárs 20-25 méter magas, viszonylag igénytelen, szárazság és árnyéktûrõ faj, a legzamatosabb hársmézet és a legjobb tea alapanyagot szolgáltatja. Hátránya, hogy viszonylag lassú növésû.

Kislevelû hársfa A nagylevelû hárs 30-40 méterre megnövõ jóval termetesebb fa, fiatal korában igen szép kúpos formájú. Ez a faj párásabb, hûvösebb klímát igényel, erdeinkben a hûvösebb északi oldalakon, szurdokvölgyekben érzi jól magát. Városokban gyakori a harmadik hársfa faj, az ezüsthárs, amely jó szárazságtûrésével tûnik ki, teának viszont nem alkalmas. Ennek levelei fonákukon ezüstösen molyhosak, és nincsenek szõrcsomói az érzugokban. A fajok között a virágzási idõben is van eltérés. A legkorábban június elején a nagylevelû hárs, majd 2 hét múlva a kislevelû hárs, legvégül júliusban az ezüsthárs virágzik. A leszedett virágokat padláson szárítsuk meg. A virágzatból a gyógyteát forrázással készítsük, majd 10 percnyi állás után mézzel ízesítve forrón fogyasszuk el. Élvezeti teaként is sokan szeretik.


virágzó kislevelû hárs

hársvirág szárítása

Hársvirág szörp készítése: Egy 5 literes üveget megtöltünk alaposan megmosott hársvirággal. Rászeletelünk 2 nagy citromot. Ráöntünk 2 kg kristálycukrot, és 3 liter elõzõleg felforralt, lehûtött vizet. Beleteszünk 1 kávéskanál citromsavat, és 1 kávéskanál borkõsavat. Szalvétával kötjük le, hogy szellõzni tudjon. 3 napig érleljük, közben naponta 4-5 alkalommal megkeverjük. Amennyiben hosszú hónapokra szeretnénk majd eltenni, utolsó nap keverjünk bele 1 mokkáskanál nátrium-benzoát-ot. A 3. nap után leszûrjük, üvegekbe töltjük, és ledugaszoljuk. Ebbõl a mennyiségbõl, körülbelül 3,5 liter szörp lesz.

Amennyiben szép sárga színt szeretnénk neki adni: A karamellszínt úgy kell csinálni, hogy vagy 30 deka cukrot barnára karamellizálsz, majd ráöntesz három deci hideg vizet. Felforralod. (csomó mentes lesz) Kihûlés után közé kevered a sötétbarna lét. Semmi ízt nem ad, csupán színezi... Utólag is meg lehet csinálni.


Izsópfû, Izsóp Hyssopus officinalis, Ipsen, Hyssop

Ajakas félcserje, 2 fajjal a mediterrán flórában meg Ázsia középtájain. Alsó ajakának aránylag nagy, fordított szivalakú középkaréja tünteti ki. A H. officinalis 3-6 dm. magas, seprõalakúan csoportosodó ágaival, keskeny-lándzsás vagy szálas, épszélû mirigyesen pontozott levelekkel. Hatóanyag: illóolaj (pinokamfon, pinén, kamfén, szekviterpén-alkohol), flavonoidok, cseranyag, keserûanyag, diozmin, hissopin, gyanta Hatás: Enyhe görcsoldó és köptetõ hatású, gyulladásgátló. Javallat: Görcsoldó tulajdonsága alpján köhögéscsillapító, a légcsõhurut és asztma tüneteit enyhíti. Termesztése: Talajjal szemben nem igényes, 30-40 cm magas, fásodó tövû félcserje. Szárazságtûrõ növény, pergõ magjával önmagát felújítja. Õszi, vagy tavaszi tõosztással, vagy palántaneveléssel szaporíthatjuk. Magját márciusban 30 cm sortávolságra vessük szabad ágyba. A plántákat szeptemberben telepítsük végleges helyükre. Virágos hajtásait teljes virágzáskor vágjuk, szárítsuk és morzsolva használjuk.

Áprilisban már hajt az izsópfû.

Izsopfû szeptemberben.


Kakukkfû (Thymus serpylium)

Termõhely: a dombvidékitõl egészen az alhavasi övig mezsgyéken, köves lejtõkön, gyepekben, ritkás erdeifenyvesekben, sziklákon fordul elõ. A száraz, bázisokban gazdag, de mészben, finomföldben szegény, semleges kémhatású homoktalajokon él. E gyûjtõfaj alakjainak pontos elterjedése nincs még feltárva A kakukkfûbõl kakukkfû készült illóolaj antibakteriális hatású, serkenti az emésztést, elmulasztja a torokfájást és a könnyû náthát, emellett biztosítja a mély alvást is. Ha gõzfürdõt készítünk belõle az arcunk számára, gyorsan kitisztítja a pórusainkat, és megelõzhetjük vele a torokés melléküreg-gyulladásokat. Két fajtáját különböztetjük meg: a szárazabb, füves részeken elõforduló vadkakukkfü kakukkfüvet, illetve a kertekben, gazdaságokban termesztett kerti kakukkfüvet. kakukkfü Már az ókori egyiptomiak és görögök is ismerték és elõszeretettel használták. Termesztése: Az igen apró magvait februárban a lakásban tejfölös pohárban, melegágyi ablak, vagy fólia alatt vessük el. A késõbbi vetést már szabadágyba vessük. Magját a tömör talaj felszínre vessük, majd finom földdel takarjuk be, és óvatosan öntözzük. Kelés után 5-6 hétre kapunk kiültethetõ palántákat. A 6-8 cm nagyságú palántákból 4-5 darabot csokrosan ültessünk, ezekbõl fejlõdnek szép bokrok. Nagyobb területre a kakukkfüvet 40x20 cm-re telepítsük. A májusi ültetés augusztusban virágzik, a következõ évben teljes nagyságúra fejlõdik, s kétszer lehet betakarítani.

Kakukkfû áprilisban.

Kakukkfû szeptemberben.


Körömvirág Calendula officinalis Népies neve:gyûrûvirág, kenyérbélvirág, orvosi körömvirág A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik, egyéves kerti növény. Dél- és Kelet-Európából származik. A virágzás kezdetén nyílásukban szedik fészkes virágzatát, de ennél értékesebbek a fészekbõl kiszedett nyelves karima- vagy sugárvirágok. Nyáron június-július hónapban gyûjtik. A körömvirág illóolajat (mentont, izomentont, karvont, terpinént), karotinoidokat, flavonoidokat, szaponinokat, szabad triterpéneket (faradiolt, taraxaszterolt), poliszacharidokat tartalmaz. A körömvirágról tudományosan bebizonyították, hogy kiválóan alkalmazható epehólyag-gyulladás ellen, jó görcsoldó és fertõtlenítõszer. Belsõleg gyomor- és hólyaghurut kezelésére használják. Külsõleg használják visszérgyulladás, felfekvés, lábszárfekély, nyálkahártya gyulladások, ekcémák, sebek, egyéb bõrproblémák, méhcsípések esetén. E jótékony tulajdonságát használja ki a kozmetikai ipar, mely elõszeretettel hasznosítja krémek, kenõcsök alapanyagaként. Bõrkiütések és napégés okozta fájdalmak enyhítésére szintén ajánlják. Szoptatós anyukák mellbimbója gyakran begyullad, de körömvirágkrém használatával jól kezelhetõ a gyulladt állapot.


Hogyan használjuk? Tea: Tegyünk 1 csészébe 1 teáskanálnyi szárított körömvirágot, forrázzuk le, majd 10 perc elteltével szûrjük le. Naponta 3 csésze tea fogyasztása ajánlott. Lehûtve gargarizálásra is alkalmas. A teát általában epebántalmak, gyomorgörcsök esetén fogyasszuk. Kenõcs: Két maréknyi friss körömvirágot dörzsöljünk szét, és vízfürdõ felett keverjük el 50 gramm vajjal, hagyjuk állni negyedórán át, majd mullkendõn nyomjuk át. Ha kihûlt, tegyük tiszta üvegbe, és hûtõszekrényben tároljuk. Bõrkiütésekre és napégés okozta fájdalmakra ajánlott. Borogatás: Forrázzunk le 1 csésze forró vízzel 2 teáskanálnyi szárított körömvirágot, majd 10 perc után szûrjük le. Borogassuk vele a sérült felületet. Naponta 2-3 kezelés ajánlott. Fûszerként: Az ételeknek sárgás színt és enyhén csípõs ízt ad. Virágszirmait használhatjuk rizs, hal, húsleves ízesítéséhez.

Körömvirág palánta áprilisban

Körömvirág júniusban


Lestyán

Az ernyõsvirágúak családjába tartozik, évelõ növény. Népiesen levescsíknak is hívják, konyhakertekben újra egyre gyakoribb az elterjedése. Illóolajat, angelikasavat, szerves savakat, cukrot és keményítõt is tartalmaz. Júniustól virágzik, a fészekbõl ilyenkor kicsípett virágokat, árnyékos, szellõs helyen azonnal szárítsuk, és zárt edényekben tároljuk. Szedés után a növények hamarosan ismét virágoznak. Vegetanövényként is ismert zöld leveleit elsõsorban levesek és egytálételek fûszerezésére használják. A lestyánból lestyán készített tea gyorsan mérsékli a gyomorfájdalmakat, és méregteleníti a szervezetet, ha például túl sok nikotin és alkohol került a testbe. Puffadtság esetén 3-6 csepp lestyánból lestyán kivont illóolajat ajánlatos bevenni. Termesztése: 6-8 évig élõ nagytermetû növény. A mély rétegû, nyirkos talajokat kedveli, gyökere 40 cm mélyre is lehatol. Szaporíthatjuk tõosztással, és palánta neveléssel. Õsszel az idõs tövekrõl rügyes gyökfejeket vághatunk le, amelyeket 60x40 cm-re telepítsünk. Magját márciusban 2-3 cm mélyre 25 cm sortávolságra vessük. A magot július végén gyûjtsük a felmagzó növényekrõl. A palántákat õsszel ültessük végleges helyükre.

Kora tavasszal zöldell a lestyán.

Szeptemberben a lestyán.


Levendula

Könnyû, tiszta illatú növény . Különösen jó: stresszre, fejfájásra, vágási és égési sérülésekre, szemölcsre. Fejfájás estén pihentesse a fejét rövid ideig levendulaolajjal bepermetezett párnán. Itthon fõként a levendula szárított virágait és a belõlük nyert illóolajat ismerik és használják. Azok akik szívesen (és gyakran) utazgatnak a Földközi-tenger vidékén, jól ismerhetik a levendula lila virágaival borított, mediterrán mezõk illatát. Hatóanyag: illóolaj (linalil-acetát észter), csersav, kumarinok, flavonoidok, szterolok. Hatás: Görcsoldó, emésztést javító, nyugtató, reuma és ideggyulladás kezelésére alkalmas. Termesztése: Palántaneveléssel szaporítható. A fényes fekete magok 2-3 évig tartják meg csírázóképességüket. A magot decemberben vessük 0,51 cm mélyre, a kert megjelölt ágyásába, vagy kisüllyesztett edénybe. Magjának a csírázáshoz szüksége van a téli fagyhatásra. Tavasszal lassan kezd csírázni, s gondos ápolás után õszre ceruza vastagságú palánták fejlõdnek. Ha a tél alá vetést elmulasztottuk, tavasszal a magot vetés elõtt fagyasszuk.

Áprilisi levendula.

Bimbós levendula.


virágzó levendula bokor


Majoranna A magyar majoránna különleges minõséget képvisel, „Hungaricum”-ként jelenik meg az exportpiacokon. Morzsolt, szárrészektõl mentes herbája a magyar konyha kedvelt fûszereként közismert. Kellemes illata és íze miatt az élelmiszeriparban (hús-, és konzervipari célokra) és az illatszeriparban is széles körben alkalmazzák. Drogja szélhajtó, bélpuffadást enyhítõ és gyulladáscsökkentõ hatással rendelkezik, ezért emésztést serkentõ teakeverékek alkotórésze. Asztmatikus tünetek esetében az utóbbi években kedvezõ hatását figyelték meg. Külsõleg reumás panaszokat enyhítõ kenõcsökben szerepel. Az ajakos virágúak családjába tartozó növény hazánkban egyéves. Szára 25-50 cm magas, felálló, dúsan elágazó. A fiatal hajtások szürkés zöldek, az idõsebb szárrészek kopaszodók, pirosas barnák. Keresztben átellenes levelei rövid nyelûek, tojásdadok, ép szélûek, szürkén molyhosak. Virágzata 7-9 álörvbõl összetett, tömött álfüzér. A virágok kicsik, fehér vagy zöldes rózsaszínûek, a tobozpikkelyszerûen egymásra hajló murvalevelek hónaljában ülnek. Termése négy makkocska, igen apró, gömbölyded. A magyar majoránna világhíre nagyrészt a termõtájak kiváló ökológiai adottságainak köszönhetõ. Származási helyébõl következõen azokat a termõhelyeket kedveli, ahol a magas nyári középhõmérséklet és a sok napsütés jellemzõ. A mag optimális csírázási hõmérséklete 18-20 °C. A kikelt kis növények növekedése 10 °C körüli hõmérsékleten leáll. Hideg- és fagyérzékeny, tápanyagigényes. Gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért vízigényes. Csapadékigénye a tenyészidõszakban 600-650 mm. Gyorsan melegedõ, humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású, középkötött, löszös csernozjom jellegû talajokon termeszthetõ. Hazánkban a Duna-menti öntéstalajok különösen alkalmasak termesztésére. Termesztése: Palántaneveléssel és helybevetéssel szaporíthatjuk. Szabadágyba márciusba vessük, simára elgereblyézett talajra szinte a talaj felszínére, mivel magja nagyon apró. Palántát fólia alatt, a lakásban cserében is nevelhetünk. A vetési idõ március. A palántákat május elején ültethetjük ki 50x20 cm-re. 10-15 szálat ültessünk egyszerre, így nagyobb termést kapunk. A fûszernek való növényeket virágzás kezdetén júniusban vágjuk, 5 cm magas tarlót hagyjunk, hogy a növény sarjadni tudjon, s szeptemberben ismét vágható legyen.


Majoranna májusban

Majoranna júniusban


Menta Bors-, vagy borsosmenta menta .

Mint teanövény tea a borsmenta menta nagyon ismert, azonban kevesen tudják, hogy leveleit a konyhában fõzéskor is fel lehet használni. A növény illóolajat, cseranyagot, keserûanyagot tartalmaz. Évelõ növényként évente kétszer lehet a leveleit levágni. Enyhíti a felfúvódást, görcsoldó hatású, epehajtó, nem véletlen, hogy a bõséges arábiai ebédek után is borsmenta menta teát szolgálnak fel a vendégeknek. Fûszernövényként igen ízletes joghurtos öntethez adagolni, úgy is kifejti gyógyhatását, sõt a joghurt savas hatása miatt még koncentráltabban. Hatás: Fõ hatóanyaga a mentol fokozza a nyál- és epetermelést, gyenge görcsoldó és gyulladáscsökkentõ, enyhe helyi érzéstelenítõ, hûsítõ, antiszeptikus hatású. Termesztése: Fény, víz és tápanyagigényes növény. Mélyebb fekvésû nyirkos talajokat kedveli. Szaporítani vegetatív úton tarackszerû gyökereivel, vagy gyökeres sarjairól lehet. Õsszel, vagy tavasszal ássuk ki a gyökerét, majd válogassuk ki a fehér színû gyökereket, ezek jobban sarjadnak. A felásott megmûtrágyázott talajban 50 cm távolságra 10-15 cm mély árkokat húzzunk ki kapával. Ezekbe fektessük be zsinorszerûen a sarjakat, takarjuk, és taposás után öntözzük be õket. Figyelem! Tarackszerû gyökereivel rendkívül agresszíven terjed!

Menta áprilisban.

Menta szeptemberben.


Metélõhagyma (snidling)

A metélõhagyma jól mutat az ágyások szegélyén, és cserépben is nevelhetõ. Mindenekelõtt fûszernövényként hasznosítják, és kevésbé díszítésre. A virágokat le kell tépni, hogy a növény hosszabb ideig megõrizze aromáját. A leveleket lehetõleg frissen szedje. A virágzás után a levelek már nem olyan aromásak. Vágja vissza õket majdnem tövig, hogy friss zöld levél nõhessen a helyén. A metélõhagyma nem alkalmas szárításra, mert elveszíti az aromáját, inkább fagyassza le összeaprítva.

Áprilisban a metélõhagyma.


Rozmaring

Mediterrán eredetû növény, de Európa és Amerika nagy részén vadon nõ. A rómaiak Aphrodité szent növényének tartották. Vérkeringési problémákra, ideg-, és gyomorerõsítõ, görcsoldó, étvágygerjesztõ, menstruációs panaszok esetén, frissítõ, vérkeringés fokozó, fejfájás ellen (terhesség esetén kerüljük alkalmazását). Élénkíti a vérkeringést, emellett gyulladáscsökkentõ hatása van. A rozmaring leveleit, virágosleveles hajtásait és illóolaját számos országban használják a modern fitoterápia kezelések során is. Tartalomanyagai: illóolaj (1 -3%), fõ összetevõi a linalol (20 -25%)és linalilacetát (30 -40%), cserzõanyagok, rozmaringsav, rozmaring kumarinok, flavonoidok. Gyógyászati felhasználása: idegerõsítõ, ezért alkotórésze olyan nyugtató teakeverékeknek, melyek még nem erõs idegnyugtatók, hanem csak segítenek áthangolni a pozitív mûködésre. Termesztése: 30-70 cm magas fagyérzékeny növény, szabadban csak védett sarokban, szalmával, ronggyal takarva telel át, ezért általában cserepes növényként, vagy nagyobb ládákban nevelik. Tavasztól õszig a kertben, télen a lakásban tartják. Hajtásdugványról szaporítható. Az idõsebb növényekrõl 10 cm hosszú hajtásokat vágunk, s az alsó leveleket leszedve vízben, homokban, vagy homok-perlit keverékébe duggatva gyökereztetjük. A gyökeresedés feltétele az állandó nedvesség, ezért a dugványokat üveggel, vagy fóliával takarjuk le. A meggyökeresedett hajtásokat cserépbe ültetve, többszöri visszacsípéssel formás bokorrá alakítjuk. Nyáron félárnyékos helyre tegyük ki a kertbe, verandára. A kertnek mediterrán hangulatot kölcsönöz.

Áprilisban a rozmaring.

- Eruca sativa L.


borsmustár, rukkola; arugula, rocket

Mediterrán növény. Apró termetû (20-25 cm), tõsarjakkal terjedõ és növekvõ; apró, sárgásfehér, keresztesvirágú; erõs, kissé dióra emlékeztetõ aromájú kétéves, de fagyérzékeny növény. Sötétzöld, erõsen szeldelt leveleit fõként a meleg idõszakban hozza. Leveleit saláták, levesek és tészták ízesítéséhez használhatjuk, vagy önmagában is lehet salátaalap natúr salátáknál. Markáns íze miatt kis mennyiségben érdemes használni. Homokos, meszes, száraz talajba ültessük. Növekedése ezeken e helyeken a legszebb. Lakásban a legnaposabb és meleg helyre állítsuk és mérsékelten öntözzük. Mivel ezek a növények általában apró levelûek az egész hajtásrészt használjuk fel fûszerezéshez, egészben vagy apróra vágva.

Rukkola májusban

Rukkola júniusban


Szurokfû (vagy oreganó)

Egyiptomban a szurokfüvet gyógyszerként alkalmazták. Görögországban ma is szabadon nõ a mezõkön. A szurokfû forrázata jó idegesség okozta fejfájásra, és nyugtató hatású is egyben. Termõhely: a dombvidéki és hegyvidéki (roitkábban alhavasi) övben száraz legelõkön, napos erdõk és cserjések szegélyén, ritkás erdeifenyvesekben, sovány gyepekben, rézsûkön található. A mérsékelten száraz, bázisokban gazdag, többnyire mésztartalmú talajokon él. Gyógyászati felhasználása: idegerõsítõ, ezért alkotórésze olyan nyugtató teakeverékeknek, melyek még nem erõs idegnyugtatók, hanem csak segítenek áthangolni a pozitív mûködésre. Termesztése: Magját márciusban vessük 0,5 cm mélyre, majd a palántákat 30x25 cm-re napos, meszes talajú ágyásba ültessük. A virágzás kezdetén júniusban és másodvirágzáskor szeptemberben vághatjuk.

Oreganó bokor április végén.

Oreganó bokor


Virágzó oreganó bokor.

Oreganó virág szárítása

Tárkony

Fiatal levelei május végén, június elején a legaromásabbak. Salátákhoz, mártásokhoz, levesekhez, zöldbabból készült ételekhez használják. A tárkony házi szaporításával várjuk meg a bõ fényû, melegebb tavaszi idõszakot. Vízigényes növény és meleg, napos helyeken fejlõdik jól. A növény 1 méter magas, és gyökérsarjakkal bokrosodik. A hajtásokat idejében körülkötéssel védjük az elterüléstõl. A Francia konyha kedvenc fûszere. Savanyúságokhoz, fûszerkeverékekhez adják. Levelei édeskés, kesernyés, borsos, kissé ánizsos ízûek. A petrezselyemhez hasonlóan levesek, szárnyas, hal- és vadas ételek, birka- és báránysült, zöldbab, borsó és burgonyafõzelék ízesítésére kiváló. Régebben majd minden házban kedvelt és gondosan õrzött fûszer volt. Erdélybõl került hozzánk. Ma ismét kezd divatba jönni és mindjobban keresik. -Friss, -Zöld állapotban és megszárítva használják. Tárkonyecet: A tárkonyfûre annyi ecetet öntünk, hogy ellepje, néhány nap múlva annyira átveszi a tárkony illatát, hogy leszûrve bármilyen felsorolt ételt ízesíthetünk vele. Termesztése: Tavaszi tõosztással, vagy a tõsarjak leválasztásával szaporítjuk. Májusban, amikor az anyatõnek 25-30 cm hosszú hajtásai vannak, a tõ körül kibontjuk a földet, és a fehér járulékos gyökerekkel rendelkezõ zöld hajtásokat letépjük a tõrõl. Csúcsukat lecsípjük, és jól


beöntözve új helyükre ültetjük. Levele virágzáskor a legzamatosabb, ekkor levágjuk, megszárítjuk, és morzsolva tároljuk. Szeptemberben ismételten vághatjuk.

Tárkony szeptemberben. Áprilisi tárkony palánta.

Elõtérben a menta, majd a tárkony, háttérben az óriásra nõtt lestyán.


Zsálya

Kétéves növény. Virágzatában lévõ illóolajáért termesztjük. Muskotály zamatú borok készítésére alkalmazható. Forrázatát belsõleg felfúvódás ellen, külsõleg száj-, ill. toroköblítõként, gyulladásokra borogatással használjuk. Többnyire mésztartalmú, humuszos, laza vályogtalajokon él, nagyon mélyen gyökerezik. Torokgyulladás ellen, fogínybetegség esetén, gyomorerõsítõ, éjjeli izzadás, légzõszervi betegségek, torokgyulladás, hólyaghurut ellen, szájüreggyulladásban szenvedõnek öblögetõ szere. Hatóanyag: illóolaj (tujon, borneol, cineol, kámfor, pinén), glikozidok, flavonoidok, gyanta, cseranyag, keserûanyag. Fûszernövényként igen ízletes joghurtos öntethez adagolni, úgy is kifejti gyógyhatását, sõt a joghurt savas hatása miatt még koncentráltabban! Gyomor és bélpanaszok enyhítésére, epe, máj és cukorbajra, ajánlják. Levesekbe, fõzelékekbe, salátákba, szószokba, pácokhoz, sültekhez, mártásokba, továbbá ecetes és vizes uborka eltevéséhez. Egyes halételekhez zsályalevéllel, zsálya rozmaringlevéllel együtt kitûnõ köretet készíthetünk belõle. Termesztése: Magról hidegágyi palántaneveléssel szaporíthatjuk. A magvetést érés után júliusban, vagy tavasszal márciusban végezzük. A 2 cm mélyre 25 cm sortávolságra vetett magokból folyamatos öntözéssel õszre fejlett 15-20 cm magas elágazó palántákat kapunk. Ezeket õsszel ültessük végleges helyükre. Tavasszal az elfagyott ágakat 5-6 cm-re vágjuk vissza, így a tõ újra kihajt. A növény alakját az elvirágzás után metszõollóval alakítsuk.

Zsálya áprilisban.

Zsálya szeptemberben.


virágzó zsálya

zsálya virág szárításra elõkészítve


Növények szárítása Ha jó az idõzítés és megfelelõ a hõmérséklet, a szárítás nem boszorkányság. Rögtön a begyûjtés után óvatosan szárítva a növények megõrzik aromájukat. A legtöbb növény esetében az az ideális, ha meleg, száraz, sötét helyen kötegekben függesztjük fel. Amennyiben napon szárítunk, a növények elvesztik eredeti színüket, és értéktelenekké válnak. Minden további nélkül száríthatunk többféle növényt egyidõben, ha az egyes fajtákat jól elkülönítjük. Meleg helyen mintegy 5 nap alatt megszáradnak a növények. Hûvös idõben ez 2 hétig is eltarthat. Az elsõ nap ideális hõmérséklete legalább 30 oC. a növényeknek tisztáknak és egészségeseknek kell lenniük. Kerüljük a növények mosását szárítás elõtt. A megszáradt leveleket morzsoljuk le, a fás szárakat távolítsuk el. A kész fûszernövényt légmentesen zárható, sötét edénybe tegyük.

Fûszerek tárolása Légmentesen zárható, száraz, sötét helyen:


Füszer És Gyógynövények

Recommend Documents