EURÓPA A KÖZÉPKORBAN
V-XV. század A. KORA KÖZÉPKOR 1. Európa születése
1.1 Róma bukása Népvándorlások, Népvándorlások, belső forradalmak ⇒ a Birodalom szétesése Nyugatróma területén új hatalmi szervezetek Keletróma (Bizánc): megmarad nagyhatalomnak, csekély területi veszteség 1.2 A Nyugatrómai Birodalom utódállamai Keleti-gót Birodalom: Nagy Theoderik király gótok elől menekültek ⇒ Itália, Ravenna a központ átvették a katonai védelmet, cserébe a földek 1/3-át kapták vallási ellentét: rómaiak katolikusok – gótok ariánusok Theoderik halála után után viszályok I. Iusticianus 20 éves háborúban szétverte a birodalmat birodalmat Longobard Longobard Királyság 568 új barbár hadak északról ⇒ longobardok főváros: Pavia, király: Alboin kisajátították kisajátították a római nemesség egész földbirtokát ⇒ nagy királyság, sok elnyomott Az egyházi állam Közép-Itáliában Nagy Szent Gergely pápa – teljes egyházi és világi hatalom ellenáltak a lomgobard lomgobard próbálkozásoknak próbálkozásoknak Frank Királyság legnagyobb, legnagyobb, legerősebb az új birodalmak között 481-511 Klodvig (Meroving-uralkodócsalád) (Meroving-uralkodócsalád) különösen nagy sikerek, kereszténység római változata 6. sz. feudális anarchia nagybirtokok nagybirtokok önnálósodnak, önnálósodnak, trónviszályok ⇒ király hatalma csökken ⇒ 40 éves hatalmi harc Martell Károly – elkezdte kiemelni a királyságot az anarchiából megerősítette a hatalmát 732 Poitiers – megverte az arabokat ⇒ Európa megmenekült az arab inváziótól 1.3 A hűbériség A győzelem közvetlen következménye: hadseregreform birtokadományok birtokadományok cserébe a katonáskodásért katonáskodásért ⇒ hűbérbirtokok kezdetben életfogytig, később örökölhetően adományozták commendatio commendatio – felajánlkozás új összatartó erő a Frank Királyságban 1.4 Kis Pippin királysága Kis Pippin kolostorba küldte a Meroving-királyt 751 királlyá kezette magát a pápával szoros kötődés a Frank Királyság és a római papság között 1.5 Nagy Károly császársága Nagy Károly (768-814) – Karoling dinasztia alapítója hatalmas birodalom 778 arabok elleni hadjárat – kudarc 800 Károly birodalma magába foglalja a Római Birodalom nagy részét A pápa római császárrá koronázza 814 Nagy Károly halála ⇒ 843 a birodalom felbomlása 2. A nyugat-európai feudalizmus rabszolgatartó rabszolgatartó társadalom ⇒ feudális gazdasági, társadalmi rendszer 2.1 Karoling modell feudum – földbirtok
Nagy Károly birodalmában: rabszolgaság + szabad parasztság (+ izmosodó hűbériség) 2.2 A feudalizmus kifejlődése megszűnik a rabszolgaszerzés lehetősége, megromlik a szabad parasztok helyzete egyetlen kiút a szegény szabadoknak: felajánlkozni egy gazdag patrónusnak feudális nagybirtok: ingyen művelik a földesúr hűbéresei (robot) – földesúr katonáskodása szoros kapcsolat: világi nagybirtok – egyház – város központi hatalom: fenntartja a három rész közötti egyensúlyt 10-13. sz demográfiai fellendülés 2.3 Majorgazdaság és technika barázdafordító nehézeke, szügyhám, kengyel, patkolás, lótenyésztés ⇒ hadigazdálkodás vizi- és szélmalmok 2.4 Feudális társadalom kettős eredet: antik – barbár latifundium (nagybirtok) – katonai kíséret rebszolgák helyett parasztok ⇒ parasztok lefegyverzése, személyi függés Gallia északi részén alakult ki, innen terjedt tovább egyház főpapok is feudális főurak – saját föld, tized feladat: a rendszer működésének szbályozása és ellenőrzése egyházi szabályozó eszmék: monogámia, fizikai munka becsülete, vasárnap hosszú munknap, böjtök, latin – egységes mentalitás, írás - olvasás szolgálat – hatalom – szabadság 3. A Bizánci Birodalom feudalizációja Keleten lassúb átalakulás Bizánci Birodalom: Földközi-tenger keleti medencéje Kereskedelem ⇒ Afrika, Ázsia nem éleződött ki a rabszolgatartó társadalom válsága: közelkeleti rabszolgapiacok, nagyszámú szabad és félszabad munkaerő állam: erős gazdasági alapok: ipar jelentős része, kereskedelem lehetőség a központosítás fenntartására zsoldossereg, jól felszerelt flotta Bizánci császár: egyházra is kiterjedő hatalom, fényűzés 3.1 I. Iustinianus 6. sz. hódítások mare nostrum: meghódította: É-Afr., Itália, Pireneusi-fsz., Fekete-t. vidéke: Krím, Kaukázus belpolitika 532 Nika felkelés: zöldek-kékek zöldek: világi nagybirtokosok – kékek: egyházi föméltóságok Iustinianus a kékeket pártfogolta – elkeresedett harc a zöldek ellen leverés: 40 ezer áldozat, nagybirtokok elkobzása központosítás pénzügyek: adók emelése – zsoldos sereg, császári udvartartás, hivatalnokok 3.2 A feudalizmus kialakulása 600 körül perzsa seregek keletről, szlávok északról, belső ellentétek, tömegmozgalmak heves osztályharcok ⇒ katonai arisztokrécia győz zsoldoshadsereg ⇒ paraszthadsereg, cserébe föld Hérakleiosz császár: visszaveri a perzsákat, de az arabokkal nem bír Elvesznek a legfejlettebb tartományok: Szíria, Örményo., Egyiptom A katonaparaszti kiszorítja a rabszolgatartó birtokot, de függésbe kerül a nagybirtoktól Később a nagybirtokosok hatalma alá kerülnek, de szabadságukat megőrzik 8. sz. Arab hódítás, a feudalizmus tovább fejlődött 4. A közép- és kelet-európai feudalizmus Közép- és Kelet-Európa 1000 körül kapcsolódik be a folyamatokba ellentét: fejedelem és kísérete – tözsi arisztokrácia, közszabadok szabadok kollektív megadóztatása – alapja a feudalizmusnak törzsi arisztokrácia felbomlása várkerületek – nemesek irányítása alatt fejletlen mezőgazdaság ⇒ katonaság – adózó parasztok – közvetlen királyi hatalom
4.1 Szlávok keleti szlávok: oroszok, ukránok, bjeloruszok nyugati szlávok: csehek, szlovákok, lengyelek déli szlávok: szerbek, horvátok, szlovének, bulgárok Bulgár állam Kazárok elől menekülve benyomultak a Bizánci Birodalomba 681 körül kezdett szerveződni a feudális társadalom Nagy Simeon cár (893-927) – hatalom tetőpontja terület: egész Balkán-fsz., Bizánc elfoglalásával kísérleteztek Simeon halála után hanyatlás széttagolódott feudális állam: bojárok – elnyomott parasztok eretnekmozgalmak: bogumilok 10-11. sz. Bizánc meghódította Bulgáriát 1014 I. Baszileiosz császár borzalmas vereséget mért a bulgárokra Horvát királyság 924 Tomiszláv király, Róma térítette kereszténnyé a horvátokat Szerb törzsek: Bizánci fennhatóság Nagymorva birodalom: egy évszázadig maradt fenn, Rasztiszlav, Szvatopluk fejedelmek küzdelem a német hűbérurak ellen Cseh állam A Nagymorva birodalom romjain épült föl belső harcok: utat nyitottak a német befolyásnak 1041 Csehország a Német Birodalom hűbérese lesz Lengyel állam Mieszkó fejedelem 966-ban felvette a római kereszténységet Vitéz Boleszláv kivívja a függetlenséget, megalapítja a lengyel egyházat, 1025-ben király lesz Kijevi Rusz Kereskedelmi gócpontok: Novgorod, Polock, Kijev Normann kereskedő-kalózok – beleovadtak a szláv uralkodó osztályba Oleg alapította meg a Kijevi Ruszt Kijev gyorsan fejlődik, terjeszkedik: Kazár birodalom, Hódítási kísérletek: Bizánc, Bulgária Vladimir fejedelem megszilárdította hatalmát a keleti szlávok fölött Bizánci kereszténység felvétele, 11. Sz.-ban feudális viszonyok kialakulása 5. Az iszlám és az arab hódítás 5.1 Mohamed vallása 6-7. sz. gazdasági válság az Arab-fsz.-en ⇒ ebből született a mohamedán vallás Mohamed 610-ben Mekkában vallásalapítóként lépett fel Mohamed tanítását az arisztokrácia ellenségesen fogadta: Mohamed futása (622) Végül egyezség: Mekka elfogadta az iszlámot, a hatalma az egész fsz-re kiterjedt arab egység 5.2 Hódítások Mohamed halála után Bizánc keleti területei, Szíria, Palesztína, Egyiptom, Irán 5.3 A feudalizmus kialakulása A katonai közösségek tisztjei városokban telepedtek le, nagybirtokosok lettek. A benszülött nemesség is egybeolvadt a letelepedőkkel Az arab központ Mekkából Damaszkuszba, majd Bagdadba került Arab feudalizmus: arabok kizsákmányolása, de a hűbérbitok nem öröklődik Nem alakult ki a hűbéri láncolat Parasztok kiszolgáltatott helyzete, rabszolgaság fennmaradása 5.4 A birodalom fénykora Abbaszidák uralma (750-1055) öntözéses földművelés, fejlett ipar, kereskedelem 5.5 Az egység felbomlása Siíták – imám hívők, valássi egyenlőségért harcoltak Asszaszinok – kegyetlen siíta szekta, 1090-ben alapították Kháridzsiták – katonai demokrácia visszaállítását követelték Népi felkelések: parasztok rabszolgasorba kényszerítése miatt
841-42-ben Abu-Harb féle felkelés 5.6 A kalifátus felbomlása A népi tömegmozgalmak rendítették meg Kisebb-nagyobb államok szakadtak el az egységes birodalomtól. B. VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR – ÉRETT FEUDALIZMUS 1. A mezőgazdaság forradalma. Az árutermelés és pénzgazdálkodás kezdete 1.1 Megújuló mezőgazdasági technika kötött talajú földek mocsarak lecsapolása szügyhám, patkó kétnyomásos ⇒ háromnyomásos gazdálkodás új gabonafajták: búza, árpa, rozs, zab ⇒ növekvő terméshozam a majorságok egy részét parasztoknak adták ki, telepeseket hívtak a műveletlen föld művelésére 1.2 Jobbágyság 11-13. sz.-ra alakult ki szabad költözésű terménnyel és pénzzel adózik egységes paraszti osztály 1.3 A fejlődés eredménye önellátó gazdaság ⇒ árutermelő gazdaság termékfölösleg ⇒ bizonyos jobbágyok áttérnek a kézművességre vert pénz használata általánossá válik jobbágyak pénzben fizették a teljes adót 1.4 A jobbágyság differenciálódása bizonyos jobbágyok meggazdagottak ⇒ jómódú parasztok tömegesen elszegényedett jobbágyok zsellérek – jobbágytelek nélküliek 2. A középkori városok, az ipar és a kereskedelem 2.1 Újjászülető városok A városok meg akartak szabadulni a földesúr befolyásától ⇒ városi önkormányzat egy összegben adóztak, saját bíráik voltak önnáló szervezet a szabadság kivívására: kommunák Észak-itáliai városok, falvakkal együtt hatalmasra nőttek ⇒ városköztársaságok 2.2 Városi kiváltságok Csak a királynak adóztak vásártartás, vámmentesség, arumegállítás joga 2.3 A város lakó: polgárok leggazdagabb réteg: kereskedők ⇒ szenátus tagjai kézművesek iparosok plebejusok – polgárjoggal nem rendelkezők, földművesek a város határában 2.4 Céhek A városi termelés alapja a kézművesség – kistermelők Ugyanazon iparral foglalkozók céhekbe tömörültek ⇒ nincs versenyhelyzet 2.5 Gazdasági fejlődés Fejlődő ipar: Flandria – posztó Dél-Németország – bányászat, fémfeldolgozás Észak-Itália – selyemszövés Szélesedő kereskedelem: vásárok: gyapjú, bőr, posztó, gabona, fémtárgyak Távolsági kereskedelem: messzi vidékek eltérő adottságain alapult Genova, Velence, Pisa ⇒ Közel- és Távol-Kelet felé
Hanza-szövetség: Északi- és Balti-tenger gabona, prém, hering, épületfa, méz, viasz, bor 3. Keresztes hadjáratok. A középkori kultúra 3.1 Kitáguló Európa Egyre nagyobb területeket kívántak gazdaságilag befolyás alá vonni 1095 clermont-i zsinat II. Orbán pápa – keresztes hadjáratok terve 3.2 A keresztes hadjáratok okai A társadalom egésze érdekelt volt a keleti vállalkozásban Az itáliai városok nagy hasznot reméltek a csapatok felszereléséből, szállításából Paraszti tömegeket, lovagokat a birtokszerzés reménye vezette. 3.3 Hadjáratok 1096 első hadjárat ⇒ Jeruzsálemi királyság 1187 Jeruzsálem eleste 1204-1261 Latin Császárság gyermekek keresztes hadjárata 3.4 A hadjáratok jelentősége A megszerzett kicsek elősegítették a pénzvagyon felhalmozódását ⇒ péngazdálkodás fejl. Új termelési formák, tudományok megismerése 3.5 Vallásos világkép Gondolkodást az egyház határozza meg Oktatást az egyház végzi ⇒ egyetemek Első egyetemek: Sorbon – Párizs skolasztika – egyházi filozófia Aquinói Szent Tamás – filozófiai érvekkel vértezte föl a teológiát 4. A pápaság és a császárság küzdelmei 4.1 Egyházszakadás 1054 nyílt szakítás ⇒ római egyház – bizánci egyház 4.2 A Német-római Császárság fénykora III. Henrik (1039-1056) pápaválasztó jog a császár hűbérura a pápának 4.3 Pápák és császárok egymás ellen VII. Gergely (1073-1085) pápával kezdődően az egyház legyen az egész világ fölött uralkodó szervezet IV. Hernik (1056-1106) még nem volt megkoronázva, csak a pápa koronázhatta meg 1075 pápai dekrétum a hatalomról 1076 IV. Henrik a wormsi zsinatok megfosztotta VII. Gergelyt a méltóságától Gergely cserébe kiátkozta Henriket 1077 Canossa-járás 1122 Wormsi konkordátum: II. Callixtus – V. Henrik 1123 A harc ünnepélyes lezárása: I. Lateráni zsinat, mégis újabb küzdelmek 1176 Legnano: III. Sándor pápa győzelme a császár felett 4.4 A pápaság hatalmi fénykora III. Ince (1198-1216) alatt érte el a pápaság hatalma csúcsát eretnekmozgalamk: katharok, valdensek inkvizíció 4.5 Utolsó nagy összecsapás II. Frigyes (1212-1250) a pápaság és a császárság utolsó (3.) összecsapása 1250 a császár váratlanul meghal Németország: feudális anarchia, tartományokra bomlik a pápaság győzelme látszólagos – 13. sz-ban a pápaság francia befolyás alá kerül
4.6 A Habsburgok felemelkedése A császári hatalom nem tudta féken tartani a hűbérurakat nem jött létre gazgasági egység Habsburg Rudolfot (1273-1291) választották császárnak 1356 (Luxemburgi) IV. Károly (1347-1378) Német Aranybulla: megerősíti a választófejedelmek önnálóságát és hatalmát A fejedelmek uralma teljesen függetlenné vált, adóztattak, bíráskodtak 5. Rendi fejlődés Nyugat-Európában 5.1 A királyi hatalom megerősítése Angliában 12. sz-ban kihalt a normann dinasztia II. (Anjou) Henrik az új angol király Megfékezte a feudális nagyurakat, kiterjesztette a királyi bíróságok hatáskörét A vámokból, városok adóiból zsoldos hadsereget szervezett I. János elvesztette franciaországi területeit 1215 Magna Carta Liberatum – az angol főurak kényszerítették ki 5.2 Az első rendi gyűlés Angliában A kormányzó meghívta a parlamentbe a köznemesek és a polgárok képviselőit is. A rendek meghallgatása nélkül a király fontosabb döntést nem hozott 5.3 A rendiség gazdasági föltétele és lényege A árutermelés és a kiszélesedő kereskedelem megszűntette az elszigeteltséget A társadalom azonos helyzetű csoportjai közelebb kerültek egymáshoz, együttesen léptek fel közös érdekeik védelmében rendek: a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdaságú helyzetű és érdekű, érdekeiért közösen fellépő csoportok 5.4 Franciaország felemelkedése 12-13. sz. kilábalás a feudális anarchiából meggyorsult a városok fejlődése, adóik növelték a király jövedelmét IX. Lajos (1226-70) kifejlesztette az államigazgatás szerveit, kezébe vette a pénzverést, királyi bíróság IV. Fülöp (1285-1314) megszerezte Champagne grófságát, meghódította Flandriát, megadóztatta az egyházat ⇒ viszály VIII. Bonifác pápával 5.5 Rendi gyűlés Franciaországban 1302 A király és a pápaság közti viszony váltotta ki az összehívását rendek: papság, nemesség, városi polgárság rendi monarchia: a király és a rendek együttesen gyakorolják a hatalmat 5.6 A központosítás feltételei városok adóiból a király szakképzett hivatalnokokat és zsoldos hadsereget tartott a zsoldos sereg nem függött a rendektől ⇒ megszilárdult a központi hatalom A központi hatalom fő célja megvédeni a feudális rendszert a parasztok és városi plebejusok felkeléseitől. 6. Parasztfelkelések Angliában és Franciaországban 6.1 A fejlődés megtorpanása 13-14. sz-ban a fejlődés megtorpant, a művelhető földeket már mind megművelték válság: paraszt és polgárfelkelések 6.2 Százéves háború kiéleződő angol-francia ellentétek: százéves háború (1339-1453) a harcok szenvedést okoztak a lakosságnak 6.3 Felkelés Franciaországban 1358 Észak-Franciaországban: Jacquerie felkelés élén: Guilleaume Caillet parasztok + városi plebejusok 6.4 Felkelés Angliában
1348 pestisjárvány a földesurak ismét magukhoz akarták láncolni a parasztjaikat királyi rendelet: eredményül prédikátorok (vezetőjük John Ball) járták az országot 1381 Wat Tyler féle felkelés 6.5 A hatalom megszilárdítása Franciaországban VII. Károly megerősítette a királyi hatalmat XI. Lajos a rendu monarchia megszilárdításával megteremtette a politikai és területi egységet 6.6 Rózsák háborúja Angliában Lancaster – York ház trónviszálya végül a Tudor ház szerzi meg a hatalmat. 7. Rendi fejlődés Cseh- és Lengyelországban. A huszita felkelés 7.1 Csehország felemelkedése 13-14. sz-ban Csehország jelentős középeurópai hatalommá nőt. Létrejött a jogilag egységes jobbágyság városok – szélesedő kereskedelem Német polgárok telepedtek le cseh városokban. – társadalmi + nemzeti ellentétek 7.2 Cseh-Német kapcsolatok Cseh uralkodó: a német Luxemburgi Károly (1346-1378) (német-római császár is) szorosabbra fűzte a német-cseh kapcsolatokat az egyháznak hatalmas birtokokat adományozott ⇒ az ország 1/3-a az egyházé társadalmi ellentétek – német-cseh nemzeti szembenállás 7.3 Husz János (1369-1415) Egyházi reformtörekvések + cseh nemzeti érdekek védelme 1415 Kostanzban felszólították Huszt tanai visszavonására Bár Zsigmond menlevelével rendelkezett, máglyán elégették 7.4 Huszita felkelés 1419 Prágában tört ki Tabor hegyén 40 ezer ember ⇒ Tabor városa fővezérük: Jan Žižka két irányzat: táboriak – kelyhesek Zsigmond a kelyhezek kívánságát teljesítette, így ők szembe fordultak a táboriakkal 1434 Lipany: táboriak veresége A huszita örökség századokon át tovább élt – német befolyás visszaszorult, fejlődött a cseh 7.5 Lengyelország széttagoltsága 11-12. sz-ban a nemesség hatalma megnövekedett A széttagolt ország nem tudott ellenállni a német hódításnak ⇒ Német Lovagrend A német telepítések meggyorsították a városiasodást 14. sz-ban megszűnt a feudális széttagoltság I. Ulászló (1306-33), majd III. Kázmér (1333-70) Kázmér pártfogolta a városokat: regáli jövedelmek, Krakkóban egyetem 7.6 Győzelem a Német Lovagrend fölött 1410 Lengyel-liván sereg Grünwald mellett verte meg a lovagok főerőit 1466-ban a rend elismerte a lengyelek hűbéri fennhatóságát 7.7 A rendek kialakulása Cseh és lengyel földön is létrejött a rendi monarchia főnemesek igényt tartottak az országos méltóságokra köznemesek követelték az országgyűlés nagyobb befolyását a rendi gyűléseken a polgárság nem jutott lényeges szerephez 8. Kelet-Európa küzdelmei a hódítókkal 8.1 Széttagolt orosz föld A szétzilált kijevi állam nem tudott védekezni a betörő kunokkal szemben kunok után svédek, majd a német lovagrend támadt 1240 legyőzték a svédeket
1242 legyőzték a németeket 8.2 Tatár támadás ekkorra a legnagyobb veszély: mongolok (tatárok) 1240 Kijev elesete Batu kán erő állama: Arany Horda 8.3 A tatárok legyőzése III. Iván (1462-1505) – sikerül széttörni a mongol igát a küzdelemben a cár a katonanemesekre támaszkodott Állami hivatalok – a szolgáló emberekre (promescsikok) bízta Hadseregét is erre a rétegre támaszkodva szervezte át. Szélesedett az árutermelés, nőttek a pénzgazdálkodás lehetőségei 8.4 Bizánc hanyatlása 11. sz-ban feudális belharcok, trónviszályok A belharcok az állam meggyengüléséhez vezettek 1086-ban a dunai bolgár állam megszabadult a bizánci uralomtól 8.5 Délszláv országok Megtorpant a fejlődés. Ok: besenyők, magyarok, kunok, törökök elleni küzdelem 8.6 A középkori szerb állam fénykora 11-12. sz-ban gyakori háborúk 12. sz. közepén megalakult a Szerb Királyság Nemanja István (1159-95) Dusán István (1331-1355) az állam fénykora, halála után hanyatlás 1839 rigómezei csata: a maradék szerb állam is elvesztette függetlenségét 8.7 A román fejedelemségek kialakulása vlach nép, a Havasalföldön a tatárjárást követően indult meg a fejlődés 1324 Basarab egyesítette a Havasalföldet, és kivívta a függetlenséget Mircea cel Batrin (1386-1418) – további fejlődés 8.8 Török előrenyomulás Oszmán vezér szervezte a török törzseket katonaállamá Gazdasági alap a meghódított területek kizsákmányolása Minden vagyon a szultáné Legfőbb egyházi méltóság a kalifa szpáhik – lovas katonák, szolgálatukért földbirtokot kaptak janicsárok – gyalogos zsoldoskatonák termelőmunkát a földhöz kötött parasztok végezték 14. sz. közepén (1352, 1354-ben léptek Európa földjére) 1389 rigómezei csata: szerb vereség 1396 magyar vereség, nemzetközi csapatokat győztek le Bulgária és Albánia elesik 1443-44 Hunyadi János hadjáratai 1453 Bizánc eleste – Isztambul néven a Török Birodalom fővárosa lett
