MIKSZÁTH KÁLMÁN: A BÁGYI CSODA Mikszáthot a magyar prózaírás egyik legnagyobb mesterének, Jókai mellett az egyik eg yik leg legolv olvaso asotta ttabb bb XIX XIX.. szá száza zadi di író írónak nak tar tartjá tják. k. ál ályáj yája a kez kezdet detén én m!v m!vei ei még romantik"s ihletés!ek, de kés#bb $okozatosan halad a realizm"s $elé. % XIX. század végén a prózában változások $igyelhet#ek meg, a regény m!$aja háttérbe szor"l, a novella válik a kor reprezentatív m!a"ává. Mikszáth is ezt a r&vid m!$ajt választotta mondanivalója $ormájának. % régen várt írói elismerést számára a Tót atyafiak és és A A jó palócok palócok 'ím! 'ím! novell#$%&tete' hozták meg. (ovell (ov ellái ái )js )jszer zer!ek !ek** írá írása sait it a drá dráma maisá iság, g, a lél lélekt ektani ani an analí alízis zis,, a lír lírai ai ele elemek mek használata, a balladisztik"s balladisztik"s t&m&rség jellemzi. % hangs)ly a t&rténet elmondásának elmondásának mil ilye yen nség égér ére e te tev v#d #dik ik** a nar arrá ráto torr nem min inde dent nt"d "dó ó t& t&bb bbé, é, a 's 'sel elek ekm mén ény y elmondásában t&bb szempont is érvényes+l. (ara$zt#)r#zol#$#na% abba ban n re rejli jlik, k, ho hogy gy no nove vell llái áiba ban n a $a $al" l"si si em embe bere rek k $# $#h# h#ss ssé é le lesz szne nek k *"$zer$+,e ab Jók J ókai ainá náll mé még g ep epiz izód ódsz szer erep epl# l#kk-,, ár árny nyal altt lé léle lekr kraj ajzo zott ké kész szít ít,, bo bony nyol ol"l "ltt le lelk lkii kon$likt"sokat m"tat be. (em kív+lr#l, hanem bel+lr#l nézi és ábrázolja h#seit. A )#,-' .$o/a 'ím! alkotás novella0 &vid, t&m&r, 'sattanóra ép+l# t&rténet, amely az élet egy mozzanatát &r&kíti meg. /evés helyszínen, r&vid id# alatt játszódik és kevés szerepl#t szerepl#t von" von"ltat ltat $el. 0enn 0enne e az ane%/ot'%1$ $zer%e$zt+$m2/ és a n+p' +let%+p$zer #)r#zol#$ egy+ttesen jelentkezik, "gyanakkor egyszerre romant'%1$ +$ real'$ta is. % t&rténet lényege egy asszony $ogadalmának a megszegése, amelyet a hábor)ba ind"ló $érjének tett, miszerint hamarabb $og a 0ágy pataka vissza$elé $olyni, mintsem # h!tlen lenne a $érjéhez. N+p' +let%+ppel kezd#dik a m!* a malom"dvaron #rlésre várakozó emberek beszélgetnek, pletykálkodnak egymás k&z&tt. 1z a mozzanat a korabeli $al"si élet megszokott jelenete. Mindenki az es#re vár, hogy t"djon a malom végre #r&lni, de titokban mindenki azt is lesi, várja, hogy hogyan alak"l a szép molná mo lnárné rné,, 2ér /lári /lári és annak régi szeretõje közt a viszony. Az esõ végre
elered, annyi sok esik, hogy minden búzát meg tudnak õrölni. Utoljára a Gélyii ános t!z Gély t!z zsákja marad. marad. A legény legény udvaroln udvarolnii kezd,
"ér #lári #lári ka$éran ka$éran
válaszolgat neki, mintha elutas!taná, de vég%l beereszti a házba, hiszen este van és kint hideg van&mindez a szerelmi játék része'. Gélyi ános kilé( a molnárlegényhez, le)izeti, hogy engedje le a zsili(eket, !gy nem lehet õrölni. A há ház z el el$s $sen ende dese sedi dik, k, az aj ajt* t*ba ban n )o )ord rdul ul a ku kul$ l$s.. s.... A me megd gduz uzza zadt dt (a (ata tak k azonban nem )ér a sz+k medrében, !gy egy idõ után vissza)elé kezd )olyni... ) olyni...
A $z&ve, romant'%1$ eleme' a líra'3meta!or'%1$ $z&ve,r+$ze%4 a %<5' %+pe%%el tele n-elvezet:
A napfény kiöltött nyelvecskéi végigtáncoltak a sövényen, s ahol megnyalják a nedves vásznat, fehérebbé válik. A Gélyi Gélyi János szeme szeme is arra vet vet sgarakat, sgarakat, s a !ér !ér "lára arca pirosodik pirosodik t#l$k. t#l$k.
%szreveszik... hogyne... az #rl# asszonyok az odanézést is, a visszanézést is. &z'ba rakják... hogyne... s amit nyelv$k érint, nyomban feketébb lesz. Sz'nt+n romant'%1$ elemne% m'n5$6l a %'nt7)ent4 +"$za%a7nappal %ett5$$+,e: am' )ent t&rt+n'%4 az a t'to%zato$4 a )'zon-talan4 a $zerelme$3erot'%1$0 8eal'$z'%1$ elem a m'n/ennapo%)2l %'emelt +let%+p +$ a %&rn-ezetra"z0 Mikszáth ebben a novellában tan"lta meg a $rít+$ mesterségét. 1z annak k&sz&nhet#, hogy hiányoznak a részletez# leírások, bár a novellában a természet még mindig aktív szerepl# pl.a molnárné meg'salja a $érjét, a víz kezd vissza$elé $olyni-. Másrészt a balladadisztik"s elhallgatások is ler&vidítik a sz&veget. % szokatlan, nyitott be$ejezés is hozzájár"l ehhez* az olvasóra bízza a be$ejezést, 'sak)gy, mint az ítéletalkotást. Az '/5$zer%ezet is jellegzetes* jelen id#ben indítja az író a t&rténetet, majd ebbe beép+lnek a m)lt emlékko'kái /o'sipál 3y"ri elégette a ny)jtópadot /lára $ogadalma, 3élyivel való viszony"k a m)ltban-. 1zekr#l az in$ormá'iókról részben az író, részben a szerepl#k révén szerz+nk t"domást. A $zerepl5% ar.9et'p'%1$a% * 2ér /lára nem'sak h!tlen $eleség, hanem a 'sábító boszorkány, akinek a veres haja a k&zépkor hiedelemvilágába vezethet# vissza, mint a gonosz jele. /o'sipál 3y"ri szintén démoni er#vel rendelkezik* kap'solatot tart ember és alvilág k&z&tt a ny)jtópad elégetése-. % 'soda értelmezése is ar'haik"s látásmódot $eltételez, hiszen 3élyi János a s&tét er#kkel sz&vetkezve és 2ér /lári veres hajától megszéd+lve viszi véghez tervét. A novella
%6l&nle,e$$+,e +ppen a )a)on#%)an val2 9't4 a .$o/a9'$zen a %&rn-+%)el'e% val2$zínle, el !o,"#% 9'nn'4 9o,- az+rt !ol-t v'$$za!ele a )#,-' pata%4 mert ;+r Kl#ra me,.$alta a !+r"+t0000'llletve )'zto$4 9o,- me,.$alta4 9'$zen a pata% el%ez/ett v'$$za!ele !ol-n'<= M'%$z#t9 $z1)"e%ív el)e$z+l5, nem pedig objektív, azaz mindent"dó. % t&rténet el#zményeit a pletykálkodó asszonyoktól, tehát a szerepl#kt#l t"dj"k meg. % mesél# ironik"s megjegyzéseket rejt a sorok k&zé, 'inkosan &sszeka'sint az olvasóval, sejtet, "tal, megszakít egy t&rténetet, hogy az elejtett $onalat kés#bb $elvegye és $olytassa. 1z a magatartás a korlátozott t"dás) narrátorra jellemz#, aki bár kív+lállóként láttatja ezt a világot, mégis érezteti a személyes jelenlétét. %z írott sz&veg a szóbeliséget próbálja meg "tánozni. % bágyi patak leírásával kezd#dik és zár"l a m!, a természeti kép keretbe $oglalja a t&rténetet. % hirtelen $elh#szakadás a h#s&k sorsának a változását sejteti. % pletykálkodó asszonyok gonoszkodó megjegyzése, a $ehér vászon lebegése a szélben4 szintén "talnak a végki$ejletre. % vissza$elé $olydogáló patak pedig az asszony h!tlenségének néma tan)jele.
