A bágyi csoda
Pályakezdésének írói kudarcai után két novelláskötet – Tót atyafiak(1881), A jó palócok(1882) – hozta meg Mikszáth számára a régen várt elismerést, a kirobbanó sikert. A lentebb elemzett mű a Jó palócok c. novelláskötetben található. A mű műfaja szerint novella. A novella kisepikai műfaj, rövid terjedelem jellemzi, egyetlen eseménysort ábrázol a cselekmény legfontosabb mozzanatait megragadva, a jellemábrázolásban a leglényegesebb vonásokra koncentrál, illetve valamilyen váratlan fordulattal (csattanóval) zárul. A cím, mint az általánosságban a Mikszáth-művekről elmondható, csak a mű elolvasása után értelmezhető teljes egészében, azelőtt csak homályos útmutatás a novella témáját illetően. Maga a történet nem fedi azt a jelentést, amit a cím sugall; a történet egy asszony fogadalmának a megszegése, amelyet a háborúba induló férjének tett, miszerint hamarabb fog a bágyi patak visszafelé folyni, mintsem ő hűtlen lenne a férjéhez. A „bágyi csoda” ennek a hűtlenségnek a metaforikus megfogalmazása. Az elbeszélés bevezetőjében előtérbe kerül a Bágy patak, a patak leírásával kezdődik és zárul a mű, a természeti kép keretbe foglalja a történetet. A hirtelen felhőszakadás a hősök sorsának a változását sejteti. A pletykálkodó asszonyok gonoszkodó megjegyzése, a fehér vászon lebegése a szélbenszintén utalnak a végkifejletre. A visszafelé folydogáló patak pedig az asszony hűtlenségének néma tanújele. A szereplők archetipikusak: Vér Klára nemcsak hűtlen feleség, hanem a csábító boszorkány, akinek a veres haja a középkor hiedelemvilágába vezethető vissza, mint a gonosz jele. A csoda értelmezése is archaikus látásmódot feltételez, hiszen Gélyi János a sötét erőkkel szövetkezve és Vér Klári veres hajától megszédülve viszi véghez tervét. Mint a „Tímár Zsófi özvegysége” c. novella kapcsán, itt is felvethető a hűség/hűtlenség kérdése, a szeretet, szerelem keresése; amely napjainkra igen komoly problémává nőtte ki magát. A mű hangneme teljesen közvetlen és tárgyilagos, sallangoktól mentes, helyenként részletező, máshol viszont dezinformálhatja az olvasót a kiegészítetlen gondolataival. Nyelvezete teljesen közönséges szavakat használ, mármint azok számára, akik egy faluban laknak. Ezzel is próbálja a szerző a művének még nagyobb Palóc hangulatot kölcsönözni. Romantikus és realista vonások is fellelhetőek a műben, mint a váratlan fordulat, idilli környezet; részletes környezetrajz, lélektani folyamatok és a nyelvhasználat sajátosságai. Zárásként írd ide, tetszett-e vagy sem a novella, és miért.
