Diszlexia 1. előadás Előadó: Tóthné Aszalai Anett E-mail:
[email protected] Tartalom A diszlexia meghatározása, a szakirodalom áttekintése. A diszlexia okai, tünetei, kapcsolata egyéb képességzavarokkal. A nevelési tanácsadó és a szakértői szak értői bizottságok szerepe az ellátásban. Az olvasás és írástanítás módszerei. A gyógypedagógiai tevékenység területei: diagnosztika, prevenció, reedukáció, utógondozás. Az egyéni és csoportos terápia szempontjai, lehetőségei. Terápiás módszerek óvodás és iskolás korban. A terápia tervezése, eszközei, adminisztrációja. A szülő és egyéb szakemberek bevonása bevon ása a terápiába. Esetismertetések.
Szakirodalom I. Aszalai Anett, Horváth Judit, Horváthné Csapucha Klára, Rónáné Falus Júlia (2005): Amit az óvónőnek észre kell venni. Flaccus Kiadó, Budapest. Gyarmathy Éva (2007): Diszlexia. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest. Métellus, J.-Saunders, R. (2006): Hurrá, diszlexia! Kuk Kiadó, Budapest. Józsa Krisztián (2006): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest. Meixner Ildikó (1993): A diszlexia prevenció, reedukáció módszere. ELTE BGGYTF, Budapest. Szütsné Ungár Ágnes (2009): Hónapról hónapra. AIÓ Tankönyvkiadó, Budapest. Szakirodalom II. Lohmann, B. (1998): Diszlexiások az iskolában. Akkord Kiadó, Budapest. Porkolábné Balogh K. (1990): Módszerek a tanulási zavarok csoportos szűrésére és korrekciójára. ELTE, Budapest. Iskolapszichológia. 17. Székely Balázsné (2003): (R)észképességek . I.-II. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Meixner Ildikó (1997): Játékház tankönyvcsalád. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Csabay Katalin: Lexi tankönyvcsalád. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Vargáné Mező Lilla (2008, szerk.): Fókuszban az egyén. Hogyan készítsünk egyéni fejlesztési tervet? Fogyatékos személyek esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest. Demeter Gáborné (2007): Egyéni fejlesztési terv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Követelmény Zárthelyi dolgozat teljesítése Egy házi dolgozat készítése (10 oldal) A dolgozat leadási határideje: 2010. december 1. Témái:
Esettanulmány készítése. (Egy tanulási nehézséggel, zavarral küzdő gyermek, tanuló komplex prevenciós/reedukációs vizsgálata, értékelése, elemzése megadott szempontok alapján) Fejlesztési terv készítése készítése (2 hónapra 2 diszlexia óra részletes részletes tervezetével, eszközökkel).
„Az egyetlen, ami gátol engem a tanulásban, az az oktatás.” A. Eistein
A diszlexia rövid története
Kussmaul (1877): word-blindness („Szóvakság”) szerzett diszlexia Morgan (1896): fejlődési diszlexia esetismertetés Hinshelwood (20. sz. eleje): az olvasástanítás és olvasási teljesítmény Ranschburg Pál (1930): Legaszténia Samuel Kirk (1962): Kirk (1962): tanulási nehézségek „learning disability”
Elnevezések Hazánkban: Hazánkban: részképesség zavarok, specifikus tanulási zavar, tengelyszindróma, neurogén tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, tanulási zavarok, tanulási nehézségek, specifikus tanulási zavarok, olvasászavar specific learning difficulties, learning disabilities, disorthografia Diszlexiások Leonardo da Vinci (1452-1519) polihisztor. Balkezes volt. Gustave Flaubert (1821- 1880) francia író. William Butler Yeats (1865-1939) író, költő, drámaíró, elbeszélő, irodalmi Nobel díjas. Rossz helyesírása miatt mindig bocsánatot kért szerkesztőitől. Albert Einstein (1879-1955) háromévesen még nem tudott beszélni, köztudottak iskolai nehézségei, mégis 26 évesen Nobel díjat nyert. Agatha Christie (1890-1976) angol írónő. Tom Cruise, Whoopi Goldberg színészek, Cher énekesnő,
És még sokan mások . . . . . Elterjedés (Salter&Smythe, 1997) Meghatározás
Kirk-Bateman (1962): (1962): a tanulási zavar olyan elmaradás, rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd, olvasási, írási, számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban, amelyet lehetséges agyi diszfunkció és/vagy emócionális vagy viselkedési zavar által okozott pszichológiai hátrány eredményez. Nem értelmi fogyatékosság, érzékszervi hiányosság, kulturális vagy oktatási tényezők okozzák."
Sarkady Kamilla és Zsoldos Márta (1992): tanulási zavarnak tekintik azt az intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre sajátos kognitív pszichológiai tünetegyüttessel. A tanulási zavar társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál érzékszervi sérülésnél és beszédhibáknál. Ezekben az esetekben is (specifikus) tanulási zavarról beszélünk.
Gyarmathy (2007):
A szindróma hátterében szerzett vagy örökletes eltérések, a motoros, szenzoros és szenzomotoros funkciók, illetve integráció különböző szintű megkésett vagy rendellenes fejlődése, illetve a szekvenciális információfelvételnek információfelvételnek és feldolgozásnak a szimultán, egészleges működéshez viszonyított alacsonyabb szintje azonosítható. Az eltérések megjelenhetnek már kisgyermekkorban több területen, így a testséma, egyensúly, téri orientáció, vizuális, auditív és taktilis észlelés terén, valamint az egymásutániságot kívánó feladatokban, készségekben.
BNO 10 Meghatározott olvasási zavar (F81.0) Meghatározott írászavar (F81.1) Az olvasási teljesítmény lényegesen alatta marad életkorának, általános intelligenciájának, iskolai teljesítményének.
1993-2006-ig: „más fogyatékosság” fogalomrendszere
2007. jan. 1-től hatályos 2006. évi közoktatási törvénymódosítása: a „ pszichés pszichés fejlődés zavarai” kategória.
Jelenleg érvényben lévő: Többször módosított 1993. évi LXXIX. LXXIX. tv. 121.§ (1) Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a)testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és
súlyos rendellenességével küzd, b) vagy a megismerő funkciók, ill. a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
Gyarmathy (2007) Azonosítás A fejlődési diszlexia típusai I. Logopédiai-pedagógiai osztályozás Az osztályozás osztályozás alapja az olvasási teljesítmény Bakker (1990): L és P osztályozás ( 2 mutató sebesség és pontosság) Kinek a problémája? Gyermek Tanító Osztályközösség Intézmény Család Oktatásügy Egészségügy Szociális szféra…stb
Diszlexia 2. előadás Tóthné Aszalai Anett E-mail:
[email protected] A tanulási problémák gyógypedagógiai osztályozás (In:Kósáné O.-Lányiné E. Á.-Nagy Gy (2006):Gyógypedagógiai diagnosztika és tanácsadás. Oktatási Minisztérium) 1. Tanulási elmaradás, gyengeség
Olvasás-, írás nehézség 2. tanulási zavar
Olvasás, írászavar 3.Tanulási akadályozottság 4. olvasás-, írásfogyatékosság
Tünetek 1. 1. A kognitív funkciók zavarai
A percepció zavarai
Az egyensúlyrendszer zavarai Az auditív rendszer zavarai A vizuális rendszer zavarai A taktilis-kinesztetikus rendszer zavarai A figyelem zavarai Emlékezeti problémák A gondolkodás zavarai nyelvi zavarok
Tünetek 2. 2. Motorium zavarai
Nagymozgások Finommozgások A cselekvés irányításának zavara Iskolás kori tünetek diszlexia
Magatartás: Elsődleges-másodlagos tünetek
Az olvasás hibái
Az olvasás tempója A szövegértés
Az olvasás hibái Hiányzó tudatosság (szavak hangokra, szótagokra, sorrendre, rímekre) Betűtévesztés (vizuális, akusztikus hasonlóság alapján) Kihagyás-fogyasztás Betoldás-szaporítás inverzió Rossz kombináció-jelentésváltoztatás, helytelen toldalékolás Elővételezés Szóroncs Ismétlés Görcs (ujjal követi az olvasást)
Lassan tanulja meg a betűket, a hang-betű közötti asszociáció kiépülése lassú Sok olvasási hiba Bizonytalan, küszködve olvas Nem ismeri fel a mindennapi szavakat Nehezen megy az összeolvasás Nehézkes a betűzés, szótagolás
Lassan olvas Szorongás az olvasástól A szövegértés hibái Nem ismeri az adott szót Rossz a tagolás A mondatok közötti logikai kapcsolat hibás (mert, hogy, ezért…) Önellenőrzés hiánya Furcsán szokatlanul ejti a szavakat Nem érti az elolvasott szöveget Nem képes a lényeg kiemelésére
A diszgráfia tünetei Formai-tartalmi jegyek
Íráskészültség hibái (testtartás, kéz és ujjtartás) Vonalvezetés, folyamat (margó, sortáv, szótáv) Dőlés Másolás jobb Javítás, áthúzás Íráskép Távolságok Csere, szaporítás, fogyasztás Változtatás Margó Tempó, iránytévesztés Tagolási nehézségek Írása gyengébb, mint a szóbeli kifejezőképesség Írása rendezetlen, kusza, nehezen olvasható, sok az áthúzás, bizonytalanság Tükörírás Rosszul fogja a ceruzát Szokatlan sorrendben írja le a betűket szavakat Figyelmetlen, álmodozó
A gyógypedagógus feladatai diszlexiás gyermek ellátásába I. 30. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.
A gyógypedagógus feladatai diszlexiás gyermek ellátásába II. Prevenció Diagnosztika Terápia Tanácsadás Felvilágosítás, ismeretterjesztés Együttműködés (team, egyéb intézmények) Gyermekvédelmi Innováció (eszközfejlesztés, tanterv) Adminisztrációs (fejlődési napló, vélemény, statisztika) Jogszabályi keretek 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 4/2010. (I.19.) OKM rendelete a pedagógiai pedagó giai szakszolgálatokról (szakértői és rehabilitációs bizottságok) 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 29/2002. (V.17.)OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről A diszlexia feltárásának folyamata 1. A probléma észlelése (szülő, pedagógus, gyerekorvos, védőnő) Vizsgálatok kezdeményezése, vizsgálati hely megtalálása (nev. tan., Szakértői Bizottság) Pedagógiai vélemény készítése Behívás. Vizsgálatok, hospitálás, kapcsolatfelvétel a team tagjaival Diagnosztika, segítségnyújtási lehetőség meghatározása, szakvélemény készítés, vélemények egyeztetése Nyomonkövetés, kontrolé Pedagógiai jellemzés I. Megjelenés Viselkedése az órán/szünetben Kapcsolata társaival/tanáraival/felnőttel Feladatvállalása Feladattartása Figyelme Viselkedése társas helyzetben Feladatértése Pedagógiai jellemzés II.
Kommunikációja Mozgása Tantárgyi jellemzése olvasás, írás, számolás Részesül-e terápiában, milyen gyakran, hol
A diszlexia feltárásának folyamata 2. A gyermek életútjának a megismerése A fejlődés neuro-biológiai hátterének megismerése A tanulási alaphelyzet megismerése A viselkedés ált. jellemzői A hiányosságok és erősségek feltárása A hibás teljesítmények elemzése IQ elemzés Részképességek vizsgálata A diszlexia diagnózis megállapításának alapját képező diagnosztikus kritériumok I. 4/2010. (I.19.) OKM rendelet Előzmények, részletes anamnézis, (kikérdezés) Általános értelmi képesség (teszt) A kognitív folyamtok vizsgálata (nyelv, emlékezet, auditív, vizuális feldolgozás, vizuomotoros integráció, gondolkodás)(részképesség vizsgáló eljárások) Olvasás és íráselsajátítással összefüggő nyelvi képességek (fonológiai tudatosság, szókincs)(tesztek)
A diszlexia diagnózis megállapításának alapját képező diagnosztikus kritériumok II. 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 5. Pedagógiai vizsgálatok, a kultúrtechnikákat megalapozó bázisképességek felmérésére Valós és álszavak dekódolása Hangos és néma olvasás (pontosság, sebesség, folyamatosság, szövegértés) Írás diktálás után Írásbeli kifejezőkészség (mondat, történet, esszé) Íráskép vizsgálata, a kivitelezés vizsgálata 6. Osztálytermi megfigyelések, pedagógiai véleményezés v éleményezés (megfigyelés) 7. Otthoni és tanórai munkák Ált. anamnézis
biológiai, orvosi anamnézis
Genetikai adatok, anya betegségei, magzati élet történései, szülés körülményei, táplálás, testi és mozgásfejlődés, hallás, látás, betegségek
Beszéd anamnézis
Szociokultúrális-pszichés anamnézis
Beszédfejlődés, beszédhiba kialakulása
Család, lakás, környezet, gondozás Speciális anamnézis diszlexia esetén I.
Mennyire koordinált a mozgása? Vannak –e egyensúlyproblémái? Voltak – e gyakori elesései, botlásai? Mennyire tud stabilan állni mozgó járművön? Játszik – e építőkockával, legóval? Tud –e biciklizni, rollerezni, labdát pattogtatni?
Tud –e segíteni a háztartásban? Hogyan használja a rajzeszközöket? Speciális anamnézis diszlexia esetén II. A család
Apa, anya foglalkozása, iskolai végzettsége A család struktúrája Familiáris tényezők: balkezes, beszédhibás, diszlexiás, epilepsziás Migrénes, tanulási zavarral küzdő, megkésett beszédfejlődésű Kulturális viszonyok, szabadidő eltöltése: rendszeres olvasó, könyvek száma, minősége
Speciális anamnézis diszlexia esetén III. gondozás, nevelés
Nevelési módok Jutalmazás, büntetés Jó és rossz tulajdonság A gyermek alaptermészete Alvás, napirend Házimunkák
Speciális anamnézis diszlexia esetén olvasás, írás IV. Mikor kezdett iskolába járni? Mikor kezdődött az olvasási nehézség? Felismerője? Ki tanul a gyermekkel? Mennyit tanul? Milyenek az osztályzatai, magatartása, szorgalma? Bántja –e a gyermeket az írás, olvasás probléma
Tanulás során maga olvassa fel a leckét vagy felolvassák? Segítségnyújtási eddig alkalmazott módszerei Fejlesztésben részesült –e?
Speciális anamnézis diszlexia esetén iskolai tanulmányok V. Bölcsőde, óvoda, iskola kezdésének időpontja Felmentések Kedvenc tantárgy Érdemjegyek Külföldi időtöltés Olvasott könyvek, olvasókönyv fajtája Tanulási módszerek, stratégiák Olvasáshoz való viszony, hozzáállás, szorongás, körömrágás Saját segítő technikák, stratégiák
Kérdőív óvodás gyermekek szüleinek
[email protected] Általános megfigyelési szempontok a vizsgálati helyzetben Magatartás (a bemutatkozás helyzetében) Beszéd figyelem Kapcsolatfelvétel Feladatvállalás Feladattartás (kitartás) Feladattartás (érzelmi viszony) A szülő magatartásának jellemzői Az anya-gyermek közötti kapcsolat Óvodáskorú gyermekek prevenciós vizsgálata Inizan teszt DPT teszt GMP teszt MSSST teszt Sindelar vizsgálat Marositsné-féle gyorsteszt KPT -
A vizsgálatok forrása Torda Á.-Darvas Á.(1991): Példatár az emberalak-ábrázolás és a vizuomotoros koordináció diagnosztikus értékeléséhez. Bárczi G. GYTF, Bp. Aszalai A. és mts. (2005): Amit az óvónőnek észre kell venni. Flaccus Kiadó, BP. Juhász Ágnes (2000, szerk.): A logopédiai vizsgálatok kézikönyve. Logopédiai Kiadó, Bp. Inizan teszt 3 szubteszt 1. Téri elrendezés (Mértani (Mértani formák, Betűk, Mozaik-kocka) Mozaik-kocka) 2. Beszéd (Történet (Történet emlékezet (Marika vett egy babát), Rajzemlékezet , Kiejtés (10 nehéz szó) 3. Idői elrendezés (Ritmusismétlés, (Ritmusismétlés, Ritmusutánzás) MSSST (Zsoldos Márta-Sarkady Kamilla: Szűrőeljárás óvodáskorban a tanulási zavarok lehetséges vizsgálatára: MSSST. ELTE Eötvös Kiadó, 2001 3 szubteszt: Motoros minták (Járásminták, Tapsolás, Kézminták, Parancskövetés, Ujjérintés) Vizuo-perceptuo-motoros szubteszt (Kopogás sorrendben, Vizuális percepció, Vizuális memória, Formamásolás, Parancskövetés) Nyelvi szubteszt (Szóismétlés, Mondatismétlés, Számolás, Történetmondás, Nyelvi sorozatok) Goodenough Torda Á.-Darvas Á.(1991): Példatár az emberalak-ábrázolás és a vizuomotoros koordináció diagnosztikus értékeléséhez. Bárczi G. GYTF, Bp. 5-27.o. A rajzok elemzésének szempontjai: Részletezettség Komplexitás Arányok Motorikus koordináció Marositsné-féle diszlexia előrejelző gyorsteszt 6 szubteszt Szem-kéz koordináció Alak-háttér változás Alakkonstancia Térbeli helyzet Térbeli viszonylagosság Ritmusismétlés
Sindelar vizsgálat (Franz Seadlak, Brigitte Sindelar:„De jó már én is tudom!” ELTE BGGYFK, 2002) Sindelar feladatok I. Ábrapárok megkülönböztetése-vizuális differenciálás Alakpárok megkülönböztetése-vizuális differenciálása Elrejtett alakok felismerése-vizuális diszkrimináció Szópárok megkülönböztetése-vebális-akusztikus differenciálás Értelmetlen szótagpárok megkülönbözetése- vebális-akusztikus veb ális-akusztikus differenciálás Elrejtett szótagok felismerése- verbális-akusztikus diszkrimináció Képekhez szavak társítása- intermodális integráció Szavakhoz képek társítása- verbális-akusztikus integráció Tárgyképek sorrendjének bevésése-vizuális-szeriális emlékezet Geometriai formák sorrendjének bevésése- vizuális-szeriális v izuális-szeriális emlékezet Sindelar feladatok II. Szósor megjegyzése-verbális-akusztikus emlékezet Értelmetlen szótagok megjegyzése Képek megjegyzése szavakkal-intermodális szeriális emlékezet Szavak felidézése képekkel Szóutánmondás-beszédmotorika Vonalak rajzolása-vizuomotoros koordináció Formafelismerés-vizuális Formafelismerés-vizuális figyelem Szó felismerés szövegben- akusztikus figyelem Mozdulatok utánzása-testséma-téri orientáció Kognitív Profil Teszt (Gyarmathy) International Cognitive Profi (Smythe, 2002) magyar adaptációja Szabadon felhasználható: http://www.contenet.hu/kptest KPT feladatok Kognitív képességek (szókincs, absztrakció, emlékezet, figyelem) Információfeldolgozás (fonológiai feldolgozás, auditív feldolgozás., vizuális feldolgozás, szenzo-motoros képességek, lexikális hozzáférés, szekvencialitás) Iskolai készségek (olvasás, helyesírás, számolás)
Diszlexia 3. előadás Iskoláskorú tanulók szűrése
Diszlexia vizsgálata, terápiája Meixner Ildikó nyomán Meixner-féle olvasásvizsgáló lapok. Különböző osztályfokokon
Betűk (mgh., msh.) Szótagok
Szavak Mondatok Szövegolvasás, szövegértés
A vizsgálat eszközei Stopper Feladatlap 2 példánya Ceruza Értékelő lap Füzetlap Felsős olv.lap Értékelés Határértékek: 280’ fölött ill. 18 hiba fölött Felső tagozaton: 250’ ill. 15 hiba fölött Szövegértés: 65% írásvizsgálat Osztályfoknak megfelelően Novemberi felmérő betű, szótag, szósorai
Év vége: rövid mondatok „A varjú az ágon ül.” - Diktálás - Másolás (írottról, nyomtatottról) - Önálló fogalmazás Értékelés I. Fiziológiás, pszichés jegyek: viselkedés, aktivitás, igényszint Mennyiség: hány betűt képes leírni percenként Írástempó különböző feladathelyzetben: másolás, diktálás, emlékezetből írás, fogalmazás Értékelés II. Minőségi jegyek: olvashatóság, külső alak, nagyság, kötés, arányok, egyenletesség, vonalfolytonosság, az írás sűrűsége, ritmusa, lendületessége, nyomatéka. Helyesírási hibák, betűkihagyás Technikai készségek, szokások: ülés, testtartás, kéz-láb helyzete, szemtávolság, íróeszközfogás, kézvezetés, írásmozgás színvonala Diszlexia 4. előadás Tervezés
Az oktatás köteles a gyermekek sajátosságait figyelembe venni a tanításuk során ( Salamancai Salamancai nyilatkozat 1994)
Egyéni fejlesztésre akkor van szükség, ha a szokásos környezeti lehetőségek nem nyújtanak az egyén számára igényeinek és képességeinek megfelelő teljesítmények elérésére elegendő ellátást. fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus A tervezés szakaszai
A probléma meghatározás
A fejlesztés célja
Lehetőségek a változtatásra
Tevékenységek
Számvetés
Eft kidolgozása, szintjei
Egyén-környezet interakciója: interakciója: a külső hatások és a belső lehetőségek összjátéka
Az egyén teljes képesség profilja: profilja: a vizsgálatok és megfigyelések eredményei
Feladatokra lebontott terv: terv: az egyes területeken történő fejlesztés elemei
A fejlesztési terv elkészítésének lépései 1. 1. Komplex pszichológiai–pedagógiai diagnózis felállítása a szakértői vélemény alapján, kiegészítő vizsgálatok elvégzése, a gyermek, tanuló viselkedésének, játékának, tanulási motivációjának megfigyelése, valamint a sajátos nevelési igény típusa, súlyossági foka, kialakulásának ideje, az életkor, a pedagógusok és a szülők tapasztalatai, illetve dokumentumelemzés alapján. 2. A fő fejlesztési irányok meghatározása. 3. A fejlesztés kiemelt területei. 4. A területek fejlesztésének feladatokra bontása. 5. A fejlesztés összehangolása a tantárgyakkal, tantervvel, tanmenetekkel. 6. Ütemezés, prioritások megjelenítése. A fejlesztési terv elkészítésének lépései 2. 7. Eszközök, módszerek tervezése. 8. Munkamegosztás tervezése (személyek bevonása, együttműködés) (A család bevonása a terápiába.)
9. A megvalósítás színtereinek tervezése. 10. A dokumentum elkészítése, elhelyezése. 11. A visszacsatolás, a kontrollvizsgálatok idejének meghatározása. 12. A vizsgálatok elvégzése, a fejlesztési terv módosítása. 1. Egyén-környezet interakciója: interakciója: a külső hatások és a belső lehetőségek 2. Az egyén teljes képesség profilja: profilja: a vizsgálatok és megfigyelések eredményei EFT feladatokra bontva EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV részei • A GYERMEK ADATAI: Név: • Szül. hely, idő: • • Anyja: Gondviselő: • Lakcím: • A szakvéleményt kiadta: • A szakvélemény kelte, kontroll: • A szakértői bizottság / szakvélemény megállapításai: Forrás • Vargáné Me Mező Li Lilla (2 (2008, sszzerk.): Fókuszban az egyén. Hogyan készítsünk egyéni fejlesztési tervet? Fogyatékos személyek esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest. • Deme Demete terr Gábo Gáborn rnéé (200 (2007) 7):: Egy Egyén énii fej fejle lesz szté tési si terv terv.. Nem Nemze zeti ti Tank Tanköny önyvk vkia iadó dó,, Bud Budape apest st..
Diszlexia 5. ea Terápia Előadó: Tóthné Aszalai Anett okl. gyógypedagógus-logopédus E-mail:
[email protected] Javaslatok a diszlexiás gyermekek tanulók számára a szakértői véleményben Rehabilitációs/fejlesztő foglalkozás (heti óraszám, forma, tartalom, terápiás eljárások, szakemberszükséglet) Tanulásszervezési, módszertani, pedagógiai javaslatok Pedagógiai értékelésre vonatkozó javaslatok, mentesítések, idő, eszköz, eszköz , egyéni tervezés, Fejlesztési javaslatok
Diszlexiás tanulókra jellemző tanulási stílus (Gyarmaty, 2007) Fiziológiai jellemzők: Látás és mozgás, rövidebb szakaszok, eszegetés-iszogatás Pszichológiai: Globális, szimultán
Környezeti: Gyengébb fény, instrumentális zene, laza elrendezés
Szociális: társas helyzetek
Érzelmi: Kevésbé kitartó, sajátos ritmus, ha motivált elmerül a feladatban Segítő technikák diszlexia esetén
-
Pozitív hozzáállás Gondolattérkép Grafikonok, ábrák Zene, mozgás Rövidebb periódusú tanulás, időtervezés, listázás, Segítő technikai eszközök, szótár, szövegszerkesztő Magnózás Helyesírás ellenőrző program Lazítás megtanulás, jóga, egyensúly, légzés Sok szóbeli megerősítés, pozitívumok kiemelése
A diszlexia terápia alapelvei I.: Elfogadó, de követelő magatartás Követelményszint pontos meghatározása Életkori sajátosságok figyelembe vétele Egyéni képességekre épít Hibák megelőzése Azonnali hibajavítás Aprólékosan felépített fokozatosság Hármas vagy több asszociáció kiépítése Egyéb modalitások kiépítése A diszlexia terápia alapelvei II.
Homogén gátlás megelőzése Differenciálás Több gyakorlás Sokféle gyakorlási mód a letapadás megelőzésére Motiváció, humor Szorongás oldása Olvasás iránti ellenszenv csökkentése
Kiegészítő terápiák Alapozó terápia Ayres terápia HRG Porkolábné-féle fejlesztő program Sindelar Gósy-féle beszédmegértést fejlesztő program Torda-féle figyelemfejlesztés A terápia eszközei - Meixner Ildikó (1997): Játékház tankönyvcsalád. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. - Csabay Katalin: Lexi tankönyvcsalád. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. - Hargitai Katalin: Játékvár tankönyvcsalád - Ungár Ágnes: Hónapról hónapra AIÓ Tankönyvkiadó, Budapest. - Csabay Katalin: Lexi programcsomag Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1997. Feladatok: Tájékozódás térben, irányismeret Hallási figyelem fejlesztése Ritmus, sorrend, emlékezet Általános ismeretek, anyanyelv Író-rajzoló mozgás, kézügyesség Tájékozódás térben, irányismeret Tájékozódás térben, irányismeret Tájékozódás a vonalközben Hallási figyelem fejlesztése Hallási figyelem fejlesztése Ritmus, sorrend Ritmus, sorrend Általános ismeretek, anyanyelv Általános ismeretek, anyanyelv Kézügyesség, író-rajzoló mozgás
Kézügyesség, író-rajzoló mozgás A módszer felhasználási területei: prevenció/reedukáció Óvodás prevenció Logopédiai osztályok olvasástanítás Tanulásban akadályozott tanulók SNI gyermekek, tanulók ellátása Integrációban Egyéni és csoportos keretek között A fejlesztő órák tízparancsolata: A fejlesztő foglalkozásokat lehet egyéni vagy csoportos, max. 6 fő, Agresszív, impulzív gyerekek esetén a csoport négy főből állhat, A foglalkozások hangulata legyen játékos, kreatív, Az iskolai helyzetek kerülése, A csoportvezető nem az asztalfőn foglal helyet, hanem a gyermek mellett, a gyerekekkel együtt élvezi a játékokat, sikereket, ötleteket. 30-45 percre tervezzünk , Nyugodt, ingerszegény környezet. (Ugyanaz a helyiség). A gyerekeknek legyen állandó helyük , spontán kialakul. Ez rendet biztosít és segíti a csoportalakulást. A foglalkozásoknak legyen kerete, ez strukturálja a helyzetet és egyfajta biztonságot nyújt.
A diszlexia terápia részei Meixner módszer (Játékház) Fejlesztés Olvasás Fejlesztő gyakorlatok területei 1. Mozgásfejlesztés
mozgásos játékok, egyensúlygyakorlatok, izomtónus gyakorlatok, utánzó játékok, szem-kéz koordináció 2. Beszédfejlesztés
Beszédszervi mozgások tudatosítása Ajak, hangszalag, nyelv, képzési mód
-
Szókincsfejlesztés Megnevezés, főfogalmak,melléknevek, főfogalmak,melléknevek, összehasonlítások, mondatalkotás, történet történet -
3. Testséma, téri tájékozódás fejlesztése
Bal-jobb differenciálás Karmozgások Feladatlap Képsor kirakása, képolvasás Névutók, toldalékok
4. Pecepciófejlesztés
vizuális észlelés, alakállandóság, alak-háttér, auditív-taktilis-kinesztetikus auditív-taktilis-kinesztetikus észlelés 5. Ritmusgyakorlatok
Szótagolás Hanghosszúság differenciálása
6. Gondolkodás fejlesztése
Az olvasás tanítása Betűtanítása Betűsorrend Betűpárok ta tanítása ré részletezett Hívóképek hanganalízis Marosits Istvánné(1996): Betűző. Logopédia Kiadó, Budapest. II. Összeolvasás 3 fokozat Elöl álló mgh. Hátul álló mgh. Zárt 3 betűs III. Szavak olvasása Szótípusok szerint (fontosabbak): 2+2 3 2+3 3+2 3+3 2+2+3 Kevésbé fontosak: 2 1+2 2+2+2 1+3
IV. Mondatok olvasása Kérdő mondatok Kijelentő mondatok Kép-mondat egyeztetés Összetett mondatok V. Szövegek olvasása Mondatok egyeztetése Képsor-mondat egyeztetése Feladatlap utasításai alapján színezés Tanítási tervezet Az óra típusa: típusa: diszlexia prevenció Tanítás helye: helye: Gyakorló Logopédia Intézet Tanítás ideje: ideje: 1994.03.22. Az óra anyaga: anyaga: f betű tanulása Célok: Téri tájékozódás fejlesztése Figyelem, emlékezet fejlesztése Vizuális-, akusztikus-, taktilis percepció fejlesztése f han hangg-be bettű köz közöt öttti as asszoc szociá iáci ciós ós kapc kapcso sola latt ki kiépí építése ése Olvasás gy gyakor korlása sz szótagok,s k,szavak vak szi szinntjén Nyelvi fej fejllesztés:közö özött né névut vutó gy gyakorlása Eszközök: Tudod-e? munkafüzet, szív, feladatlap, képek, f fonalkép, betűtanuló lapok, szótagok Gyakorlatvezető: M.S. Tanít: A.Z. vázlat 1. Bevezető rész (keret) Köszönés, szív kitűzése 2. Térbeli tájékozódás fejlesztése Jobb-bal irányok gyakorlása 3. Betűelemek vizuális differenciálása 4. F betű tanulás akusztikus percepció alapján Vizuális percepció alapján Taktilis percepció alapján 5. Kis f betű gyakorlás f átírása, elhelyezés vonalközben, „jó” f betű keresése, hallási differenciálása 6. F hanggal kezdődő szótagok olvasása 7. Kép-szókép egyeztetése táblánál 8. Szótagszintézis- szavak kirakása szótagokból 9. Között névutó gyakorlása 10. Befejező rész (házi feladat megbeszélése, értékelés, búcsúzás)
