Daytrader Biblia

Richard D. Wyckoff

Daytrader Biblia (A napon belüli részvénykereskedés titkai)

1919

A fordító előszava ............................................................................................................... 3  A szerző előszava................................................................................................................ 4  Bevezetés ............................................................................................................................ 5  A kezdetek ........................................................................................................................ 12  A részvények kiválasztása ................................................................................................ 19  A kereskedés alapelvei...................................................................................................... 24  A forgalom jelentősége ..................................................................................................... 34  A színfalak mögött............................................................................................................ 43  Az eseménytelen időszakokról ......................................................................................... 49  A grafikonok használatáról ............................................................................................... 58  Napon belüli és napon túli kereskedés.............................................................................. 63  Tanácsok és javaslatok...................................................................................................... 70  Sok kicsi sokra megy ........................................................................................................ 74  A siker titkai...................................................................................................................... 78  Két nap kötései.................................................................................................................. 84  A piac malmai lassan őrölnek ........................................................................................... 86 

www.tozsde.hu.tl

2

A fordító előszava Közel száz éve íródott ez a könyv, melynek szerzője a Wall Street egykoron széles körben ismert és elismert alakja volt. Richard Demille Wyckoff korának olyan, ma is ismerősen csengő nevű nagyságaival dolgozott együtt, mint Jesse Livermore vagy J. P. Morgan. Igen fiatalon, mindössze 15 évesen került kapcsolatba a tőzsdével. Livermorehoz hasonlóan egy brókercégnél vállalt munkát. Tehetségének és szorgalmának köszönhetően gyorsan haladt felfelé a ranglétrán: 25 évesen megnyitotta saját brókerházát. Trendkövető módszerével sikerült számottevő vagyont szereznie a tőzsdén. Azt vallotta, hogy érdemes a piacot befolyásolni képes, nagy játékosok szándékait kifürkészni, és velük tartani, amíg csak lehet. A szerző meglepő őszinteséggel írja le gondolatait a tőzsde működéséről, az árfolyamokat mozgató hatásokról, emberekről. Bepillantást enged saját kereskedési módszerébe, amelyhez sem grafikonokat, sem más segédeszközt nem használt – csak saját tapasztalataira hagyatkozott. Az árszalagon megjelenő kötéseket figyelve próbálta kiszimatolni a trendek kezdetét és végét – ez többnyire sikerült is neki! Első olvasatra úgy tűnhet, hogy kevés, ma is használható konkrétumot oszt meg velünk a szerző. Ne feledjük, hogy a könyvet a XX. század elején írta – hol volt ekkor még a bankközi devizapiac vagy az elektronikus kereskedés? Van azonban valami, ami semmit sem változott az elmúlt évtizedek alatt – a tőzsdei árfolyamokat ugyanúgy az emberi mohóság és a félelem mozgatja, mint régen! Amíg tehát az emberi természet gyökeresen meg nem változik, ez a könyv sem veszít semmit értékéből.

www.tozsde.hu.tl

3

A szerző előszava Ez a könyv az árszalag olvasásával 1 eltöltött hosszú éveim tapasztalatait foglalja össze. Ez egy kifizetődő foglalatosság, de nem a lassú észjárású vagy gyenge lelkű embereknek való. A határozottság alapfeltétel, csakúgy, mint a fegyelmezettség, koncentráció, a tanulni akarás és a nyugodt alaptermészet. Kívánom, hogy a sok erőfeszítés és a kitartás hozza meg eredményét!

1

Tape reading

www.tozsde.hu.tl

4

Bevezetés A közvéleményben egyre növekvő érdeklődés mutatkozik az árszalag olvasásával kapcsolatos információk iránt. A szalagolvasás nem más, mint pillanatról pillanatra követni a részvények kereskedésének folyamatát. A kereskedők tudják, hogy a piac pillanatnyi viselkedése előrejelzi a közeljövő eseményeit. Az sem titok, hogy a parketten végbemenő tranzakciók egymásutánisága sok hasznos információt hordoz. Ebből következik, hogy aki képes másodpercről másodpercre, folyamatában értelmezni az eseményeket, nagy előnyre tesz szert az átlagos kereskedőkkel szemben. Állításom kétségkívül helytálló, hiszen tudvalevő, hogy napjaink sikeres kereskedői közül sokan a szalag mellett kezdték, pár tucat részvénnyel, néhány száz dolláros tőkével. Joe Manningról tudvalevő, hogy igen sok pénzt keresett a tőzsdén. Egy barátom mesélte egyszer vele kapcsolatban: „Joe-val együtt kezdtük a tőzsdézést, tízes csomagokban kötöttünk részvényekre. Hozzám hasonló, átlagos spekulánsként kezdte.” Aki ezeket elmondta, még mindig tízes pakkokat kötött, míg én tudtam, hogy Joe már 100.000 dollár fölötti tőkével kereskedik, és ezt csak egy része volt annak a vagyonnak, amit azzal keresett, hogy megtanulta a szalag nyelvét. Miért volt e két ember közül csak az egyik képes arra, hogy nagy vagyont szerezzen, míg a másik sosem keresett ezer dollárnál többet? Egyenlő esélyekkel és egyenlő tőkével indultak. A lehetőség mindkettőjük számára adott volt, hogy nyerjenek. Úgy tűnik, a siker fejben dől el. Akinek több jut valamilyen mentális képességből, az viszi sikerre. Gondolhatnánk még a szerencsére is, de hogyan lehet pusztán a szerencsére alapozva sikeres valaki éveken keresztül? A híres Jesse Livermore is kereskedett úgy, hogy csak a szalagot figyelte, és minden pozícióját lezárta még a nap vége előtt. Egy irodában ülve kereskedett, ugyanazokat a díjakat fizette, mint bárki más, mégis, öt kötéséből három általában nyereséges volt. Miután már nagy vagyonra tett szert, kötvényekbe tette pénzét, és mindent a feleségének adott. Az 1907-es tőzsdepánik előtt 13 ezer dolláros autóját elzálogosította, és a kapott mindössze 5 ezer dollárral beállt a short oldalra. A szerzett profit egy részével tovább növelte pozícióit – volt, hogy 70000 darab Union Pacific részvényt shortolt. Az egyik

www.tozsde.hu.tl

5

napon aztán, egy nagy árzuhanás után zárta kötéseit és több, mint egymillió dollárt keresett a bolton. Nem hiszem, hogy a kereskedés sikere azon múlna, ki hogyan tudja elviselni a veszteséget, vagy korán észreveszi-e a trendet, vagy tudja-e eleve úgy tenni a dolgát, mint egy gyakorlott kereskedő. Inkább az a kérdés, hogy milyen aktív és szunnyadó tulajdonságokból áll össze az ember jelleme. Egy példa: képes-e tudatosan ráhangolódni a kereskedésre? Képes-e érzelmeit kontrollálni – féken tartani a félelmét, szorongását, izgalmát, vakmerőségét? Képes-e arra, hogy csak egyetlen uraságnak, az árszalagnak engedelmeskedjen? Ezek a képességek felérnek azzal, mintha valaki veleszületett hatodik érzékkel rendelkezne. Vannak, akik zenésznek születnek, és vannak, akik látszólag botfülűek, mégis addig képzik magukat, amíg virtuózzá nem válnak. Csak és kizárólag az AKARAT, a jellem és az önfegyelem ereje az, ami eldönti, hogy ki marad középszerű, és ki viszi sikerre. Ezen múlik, hogy valaki győztes, vagy vesztes lesz-e. Jacob Field neve szintén fogalommá vált a szalagolvasók között. Akik régóta ismerték „Jakey”-t, tudták róla, hogy már karrierje kezdetén kitűnt képességeivel. Kétségtelen, hogy veleszületett adottsága volt a trendek korai kiszimatolására, de az idő és a gyakorlás rajta is sokat csiszolt. James R. Keene nagy hírnévre tett szert alapkezelőként és tőkecsoportok vezetőjeként, de ez természetesen semmit nem vesz el szalagolvasóként elért sikereiből. Tudni lehetett róla, hogy kereskedés közben szinte transzban volt. Elemezte az árakat, a forgalom hullámzását egészen az elképzelhető legapróbb részletekig. Gyakran telefonált egy barátjának a tőzsdeparkettre, és kipuhatolta a vételek és eladások mögötti szándékot. Ezzel a plusz információval a birtokában hozta meg döntéseit. Halálakor Keene úr a hírnév csúcsán állt, karrierje bizonyíték arra, hogy a szalagolvasás kifizetődő munka, és egyáltalán nem is fizet rosszul. Az olvasó most úgy érezheti, hogy ezek ritka kivételek, és az átlagember soha nem érhet el sikert napon belüli kereskedéssel, a mozgások másodpercről másodpercre történő követésével. Ez a megállapítás teljesen igaz! Az átlagos férfi vagy nő ritkán ér el sikert bármiben is! Ez igaz a részvények kereskedésére, más üzleti vállalkozásra vagy épp valamilyen hobbira is! A daytradelés sikere csak évekig tartó szorgalmas munka után következik. Nélkülözhetetlen hozzá a teljes koncentráció, a szükséges idő ráfordítása – más hobbi vagy foglalatosság nélkül. Nem lehet egyszerre két urat szolgálni – a szalag pedig nem is úr, hanem zsarnok. Nem válhat valakiből daytrader, ha nem tud a szalagra figyelni. Nem elég beugrani a brókerhez ebéd után, nem elég este megnézni az újságban, hogyan zárt a piac aznap.

www.tozsde.hu.tl

6

A kereskedést nem lehet akárhogyan megtanulni. Hetente legalább huszonöt órát célszerű az árgépnél eltölteni. Ennél is többet kell azonban arra fordítani, hogy az ember rájöjjön a hibáira és megtalálja a veszteségek okát. Ha a szalagolvasás egzakt tudomány lenne, akkor elég lenne néhány előre rögzített szabályt követni. A piacra ható tényezők száma azonban végtelenül sok és a piacra gyakorolt hatásuk gyakran kiszámíthatatlan. Hiábavaló próbálkozás tehát megpróbálni képletet adni a szalag működésére. Ahogy azonban egyre előrébb jutunk vizsgálódásainkkal, rájövünk majd, hogy bizonyos jelenségeket jól körbe tudunk írni.

Mi is a „szalagolvasás”? A kérdés megválaszolása előtt vegyük sorba, mit nem takar ez a fogalom. • • • • • • •

A szalagolvasás nem annyi, hogy az árgépre tekintve megmondjuk, merre mennek épp az árak. Nem azt jelenti, hogy a híreket olvasva veszünk vagy eladunk, ha „jól mozog a részvény”. Nem jelent tippek, vélemények vagy értesülések alapján történő kereskedést. Nem jelenti, hogy megérzés alapján adunk vagy veszünk. Nem jelenti a grafikonok vagy más mechanikus jelzések alapján történő kereskedést. Nem jelenti sem a „völgyben vételt”, sem a „csúcson eladást”. Nem azonos azzal a százféle egyéb ökörséggel sem, amiben kereskedők milliói hisznek és bizakodnak, tervezés, módszer vagy stratégia nélkül.

Tapasztalatunk szerint, a szalagolvasás olyan tudomány, amelynek segítségével meghatározhatjuk, hogy várható-e egy trend megindulása a nagyon közeli jövőben. Egyfajta előrejelző lehetőség, a szalagon éppen látható adatokból következtetünk a soron következő eseményekre. A szalagolvasó a józan eszét használja, hogy megállapítsa, egy részvényben épp akkumuláció vagy disztribúció zajlik-e. Megpróbálja kifürkészni, hogy a nagy játékosok foglalkoznak-e a részvénnyel, vagy nem. A szalagolvasó megpróbál az egymást követő tranzakciók követésével profitra váltható következtetéseket levonni. Ahogy a kövek által rajzolt ábra a kaleidoszkóp belsejében, úgy változik a piac pillanatról pillanatra. A daytradernek egy másodperc alatt meg kell látnia a lényeget a kötések mögött. Ha úgy látja, eljött az idő, higgadtan és pontosan kell cselekednie. A szalagolvasás a kereslet-kínálat pillanatnyi viszonyának kifürkészése. Az egyes részvényekre ható erők összefüggnek egymással. A daytrader feladata az összefüggések meglátása.

www.tozsde.hu.tl

7

A szalagolvasó olyan, mint egy áruház vezetője. Folyamatosan kapja a jelentéseket az egyes részlegektől. Tudja, hogy éppen jól megy-e a bolt – a kereslet nagy-e vagy kicsi – és különösen szemmel tartja azokat a termékeket, amelyekre abnormálisan nagy, vagy ellenkezőleg, elenyésző a kereslet. Ha a boltvezető azt tapasztalja, hogy a vevők elkapkodnak egy terméket, akkor többet fog belőle rendelni, hogy kielégítse a keresletet. Ha egy áru nem fogy, akkor kevesebbet hozat és még árengedményt is ad, hogy vásárlásra csábítja a betérőket. Aki a parketten kereskedik, a tömegben kiabálva, olyan, mint a vevő, aki a ruhaosztályon nézelődik. Az elsők között fog értesülni róla, ha mindenki kockás nyakkendőt akar venni. Arról viszont semmilyen információja nem lesz, hogy a bolt egy másik részlegén mi fogy jól éppen. Lehet, hogy a parketten állva jó ötlet például az Union Pacific részvényeit longolni, mert erős az emelkedő trend. De ha egy hirtelen törés egy másik részvény árában demoralizálja a piacot, akkor ez kihat az Union részvényeire is. A parketten ekkor mindenki szabadulni akar majd a papírtól. A szalagolvasó előnyben van, hiszen madártávlatból látja az eseményeket. Jól belátja az egész piacot, és ha drámai fejlemények készülődnek az egyik sarokban, időben mérlegelhet és cselekedhet megfelelően. Aki a szalagra figyel, a friss híreket percekkel, órákkal vagy napokkal előbb megtudhatja, még mielőtt az újságokba bekerülnének. A szalagon minden fontos esemény nyomot hagy. Ha kitört valahol egy háború, ha egy vállalat nem fizet osztalékot az idén, vagy ha a gyapottermést elviszi az időjárás – minden hír meglátszik az árakon. Ha egy bennfentes tudja, hogy megduplázzák az osztalékot, biztos, hogy venni fog a részvényekből. Elárulják a nagy tételek, amiket megvesz, miközben a látszat kedvéért eladásra is kínál azért 100-200 részvényt. A piac olyan, mint a lassan forgó lendkerék: hogy forog-e tovább, megáll, vagy irányt vált, az attól függ, milyen irányú erők érik. Ha hirtelen meg is szűnnek a kereket érő hatások, attól a lendülete megmarad még egy ideig. Az, hogy a piacot manipulálják, nem kell, hogy bárkit is elriasszon. A tapasztalt fül hamar meghallja, ahogy a tömött zsebű óriások befalják a részvényeket. Csámcsogásuk jól hallható és foguk nyomát híven őrzi a szalag. A kevés tőkével rendelkezők a nagyok után tudnak osonni a profit reményében, ám vigyázniuk kell, nehogy a gigászok hirtelen rájuk döntsék a piacot. A szalagolvasó itt is előnyben van a hosszútávú befektetővel szemben. A daytrader nem úszik be messzire a tengerbe: szűk stoppal dolgozik, ezért nem teszi ki magát nagy veszteségeknek. Még a legváratlanabb katasztrófák sem tehetik tönkre, pozícióján bármikor fordíthat, és

www.tozsde.hu.tl

8

követheti az új áramlatot a forrástól egészen a tenger torkolatáig. Ahogy a piac visszaigazolja döntése helyességét, bővíthet pozícióján, ezzel többszörözve meg profitját. Az igazi daytrader nem visz át semmit másnapra. Éjjelre a szalag elcsendesül, nem mondja meg neki, hogy mit kell tennie. Bármi történhet, ami reggelre megkavarja a piacot. A daytrader nem bíz semmit a szerencsére, ezért kezdi minden napját tiszta lappal. Ha nem hagyunk bent semmit a nap végén, azzal elkerüljük azt is, hogy kamatot kelljen fizetnünk érdekeltségünk után. Ezzel hosszútávon tetemes költségtől kíméljük meg magunkat. A szalagolvasó olyan, mint a zöldséges, aki minden reggel beraktároz friss, kelendő áruból. Az a célja, hogy a lehető leggyorsabban eladja az árut haszonnal. Ha estére megmarad valami a portékából, az számára veszteség, hiszen másnapra nem lesz már olyan friss és eladható. Ugyanígy veszteség a daytradernek a napon túlra átvitt pozíciók után fizetendő kamat. A zöldséges meg fog élni, ha tudja, mikor mit vegyen, és hol, mennyiért adja el. Lesznek azonban borús napok is, amikor elmaradnak a vevők, lesz olyan, amikor nem jön meg időben a szállítmánya, és olyan is, amikor valami más miatt nem tud pénzt keresni. Ezek a dolgok mind hozzátartoznak az üzletmenethez – és a kereskedéshez is. A tőzsde folyton kihívások elé állítja a kereskedőket. Lesz olyan, amikor jól megy a bolt, de olyan is, amikor kevésbé. Lehet, hogy a részvény, amiből bevásároltunk, zuhanni kezd. Lehet, hogy a piac összevissza csapkod, és a kereskedő tanácstalan, nem tudja, mit tegyen. Lehet, hogy vesztő időszak kezdődik számára, és pont akkor nem tud a piacra figyelni, amikor a jó lehetőségek adódnak. Az is előfordul, hogy a hibás döntések és a túlzásba vitt kereskedés apasztja le a számláját. A zöldséges nem akar egy láda 3 dolláros almán rögtön 300 dollárt keresni egy nap alatt. Az a célja, hogy keressen másik 3 dollárt azon a ládán. Nem akar azonnal meggazdagodni. A cél egy viszonylag kicsi, ám stabil profit, ami megfelel a befektetett munka ellenértékének. A daytrader hasonlóan gondolkodik. Célja egy biztos, átlagos profit elérése. Lehet, hogy egy hónapban nyer 4000 dollárt és bukik 3000-t. Ez nettó 1000 dollár profit a számára. Ha valaki tartani tudja kis tétellel kereskedve a stabil profitot egy éven keresztül, akkor növelheti a tétet másfél, vagy kétszeresére, vagy akár még többre, és sokkal többet is fog keresni. A piacra vitt tőke nagysága és a kötések mérete másodlagos dolog a fő kérdés mellett: képes-e valaki a költségek és elkerülhetetlen veszteségek mellett is profitot termelni? Ha igen, az nagyon jó jel. Már az is biztató, ha valaki a nap végén veszteség nélkül, vagy csak minimális mínuszban zár.

www.tozsde.hu.tl

9

A daytrader viszolyog a tippektől, és mindig jól körülírt, alaposan kipróbált terv szerint végzi a dolgát. Miután hónapokig, évekig gyakorolta a kereskedést, módszerei készséggé válnak, és automatikusan végzi a dolgát. Akkor jó, ha különösebb gondolkodás nélkül is tudja már, hogy melyik helyzetben mit kell tennie. Nagy különbség van a szalagolvasó és a piacot skalpoló kereskedők között. Utóbbiakat csak az érdekli, hogy napi néhány betevő pontjukat összeszedjék. Az, hogy hogyan, nem érdekli őket. A skalposok mindent megpróbálnak lekereskedni, híreket, pletykákat, mendemondákat, vagy azt, amit egy barátjuk barátja mondott. A daytrader addig fejleszti magát, amíg egy „kereskedőgéppé” nem válik: észleli a helyzetet, mérlegeli az információkat, aztán eldönti, hogy mit cselekedjen, és kiadja a megbízást. Nem jön izgalomba, nem gyorsul fel a pulzusa, nem érez sem félelmet, sem örömöt. Nem reménykedik, és nem esik kétségbe.

A daytrader higgadtan viselkedik a trade előtt, közben és utána is. A skalposok olyanok, mint a lengéscsillapító nélküli autó, amelyik minden bukkanón zökken egy nagyot. Mozgása bizonytalan, bármikor kifarolhat, vagy áttérhet a szembejövő sávba. A daytrader ezzel szemben olyan, mint a halkan suhanó expresszvonat, amely előre kijelölt pályán halad célja felé. A haladás sebességét és irányát csakis a szalag határozza meg, semmi egyéb nem hat rá. A fentiekkel általánosságban körbeírtuk az ideális szalagolvasót, most nézzünk néhány további tulajdonságot, ami szükséges a sikeres működéshez. Először is, bíznia kell önmagában, és tudnia kell önállóan döntést hozni. Egy bizonytalan ember, aki képtelen saját véleményt formálni, el fog veszni a sokféle befolyás között. Aki nem kellően edzett e téren, az nem fog tudni a kritikus pillanatokban jó döntést hozni. A daytradernek képesnek kell lennie arra, hogy a tények ismeretében felmérje a helyzetet, és egyértelműen eldöntse, mit fog tenni. Másodszor pedig, ismernie kell a piaci mechanizmusokat. Tudnia kell az árakat befolyásoló tényezőket megfelelően értékelnie. Ismernie kell annak a cégnek a hátterét, amelynek papírjaival kereskedik. Tudnia kell, hogyan áll a cég szénája. Fel kell ismernie azt, amikor az erős kezek összegyűjtik vagy szétszórják a részvényeket. Látnia kell, hogy épp a bikák vagy a medvék uralják-e a piacot, esetleg oldalazás van-e? Tudnia kell megbecsülni, milyen hatása lehet az árakra egy hírnek vagy pletykának. Fel kell tudnia mérni a részvények mögött álló erők nagyságát, tudnia kell, mikor érdemes, és mikor nem szabad kereskedni. Rá kell jönnie, hogyan tudja félelem és levertség nélkül eldobni a vesztőt, és arra is, hogyan rakja el a profitot önteltség és felfuvalkodottság nélkül.

www.tozsde.hu.tl

10

Értenie kell, miért mozognak az árak úgy, ahogy. Látnia kell, hol áll a piac, és hol állnak az egyes papírok. Fel kell ismernie a rejtett erőt vagy gyengeséget a papírokban. Fel kell ismernie az ármozgások mögötti logikát. A közelgő piaci fordulókat kell előre meglátnia, és fontos, hogy fel tudja mérni, mi történik éppen a parketten. Ki kell, hogy bírja azt is, ha kifog egy vesztő sorozatot. Folytatnia kell a munkát még a nehéz időszakokban is. Erős önuralma védheti meg attól, hogy túlkereskedje 1 magát. Ha alaptermészete nyugodt és barátságos, meg fogja tudni őrizni egyensúlyát. Megfelelően koncentrálni csak úgy lehet, ha az ember ki tudja magát vonni a brókereknél is tapasztalható zajos nyüzsgésből. Egy nyugodt kis helyiség, egy árjelző készülék 2 és egy telefonvonal a brókerhez – ennyi mindössze, amire szükség van. A kereskedéshez a készségek finoman összehangolt működése szükséges. Ezt az egyensúlyt könnyen felboríthatják a befolyásoló tényezők. Sokan úgy vélik, hogy őket aztán semmi sem befolyásolja. Az igazság az, hogy tudat alatt minden minket érő információ hatással van ránk. Ha a mellettünk álló ember venni akar egy részvényből, amikor mi eladnánk, átfut az agyunkon: „lehet, hogy igaza van?” Már ez a kósza gondolat is befolyásol, késleltet bennünket. Elhomályosítja éleslátásunkat, hezitálunk – és a lehetőség már el is úszott. Mindegy, merre megy ezután a piac, mert ha kiesünk a ritmusból, akkor időbe kerül visszarázódni. A csend és a koncentráció elősegíti a daytrader munkáját. Azon lehet vitatkozni, hogy szükséges-e napközben a híreket követni. Véleményünk szerint a hírek a már megtörtént események krónikái. Ami a hírekben van, az már a múlt, se több, se kevesebb. A hírekből megtudhatjuk, hogy mi volt az oka annak, amit a piacon láthattunk. A szalag viszont a jelent és a közvetlen jövőt mondja el.

A daytrader úgy kereshet pénzt, ha előre tudja jelezni, mi következik, és nem úgy, hogy megvárja az eseményeket, és sodródik a tömeggel. Az, hogy egy részvény hogy reagál egy hírre, árulkodhat számunkra a papír technikai erejéről. Úgy gondoljuk, hogy nem elvetendő dolog a kereskedés közben fél szemmel a fontosabb híreket is követni, de csak úgy, ha megfelelően súlyozzuk őket. E könyv célja, hogy segítséget nyújtson egy, a gyakorlatban is használható kereskedési módszer kidolgozásában. Célunk, hogy érthető formában tekintsük át a piacot befolyásoló fő tényezőket és azok hatásait. Több helyen is a szalag másolatát hozzuk példának a módszerek illusztrálására. Reméljük, hogy sikerül egy használható útmutatóval szolgálnunk azoknak, akik eddig találomra kereskedtek a tőzsdén. 1 2

Overtrading Ticker

www.tozsde.hu.tl

11

A kezdetek Ha valaki egy új vállalkozásba akar kezdeni, el kell döntenie, mennyi pénzt tud az üzletre fordítani. A daytradelést lehet ugyan papíron is gyakorolni, de ez kevés ahhoz, hogy valaki igazi jártasságot szerezzen ebben a szakmában. Papíron majdnem mindenki sikeresen tud kereskedni, mivel ekkor nincs tényleges kockázat. Ilyenkor a gondolkodást nem béklyózza meg a bizonytalanság és az aggodalom terhe. Ha a dolognak nincs valódi tétje, akkor a félelem nem befolyásolja a döntéshozatalt, a türelem pedig határtalan. Mennyiben más minden, ha akár a legkisebb tétje is van a játéknak! A kereskedő ítélőkészsége hamar merevvé válhat, és túl korán lezárja a pozícióját, csak azért, hogy a lelki tehertől megszabaduljon. Ezek mind a gyakorlatlanság tünetei, és nem is lehet úgy leküzdeni őket, ha valaki távol marad a dolgok sűrűjétől. Az a javaslatunk, hogy miután valaki beszerezte és áttanulmányozta a rendelkezésre álló tananyagokat, kezdje el a tényleges kereskedést, mert csak ezzel szerezheti meg a sikerhez nélkülözhetetlen tapasztalatot. Kezdjük el kis tételben, például tíz részvénnyel. Lehet, hogy ez egyeseknek kevésnek tűnhet, mert hazárdőr vágyaikat, izgaloméhségüket nem elégíti ki. A szerencsejátékosok időnként lenézik és gyávának gondolják a kis tételben kereskedőket. Az átlagos bárány 1 tízezer dollárral érkezik a tőzsdére, és rögtön 500-as vagy ezres tételekben akar kereskedni. Úgy gondolja, hogy először nagyobb kockázatot vállal, és majd később, ha már kellően megnövelte tőkéjét, csökkenteni fogja a kötésméretet. Csak idő kérdése, hogy kénytelen legyen 50-es csomagokban kötni – miután tőkéje jó részét már elveszítette. Szerintünk kicsiben érdemes elkezdeni, például 50 részvénnyel. Rengeteg idő van arra, hogy ha jól megy a kereskedés, növeld a tétet. Ha pedig nem boldogulsz a piacon, sokkal jobban jársz, ha keveset kockáztatsz, és keveset veszítesz. A tapasztalat azt mutatja, hogy semmilyen gyakorlati akadálya nincsen a kis tételben való kereskedésnek. Akár 100-as vagy még kisebb csomagokban is lehet kötni. Ha egy kezdő nem elégszik meg ezzel a nagyságrenddel, akkor minden bizonnyal csak a gyors meggazdagodás vágya hozta a tőzsdére. Egy futóversenyen lenne-e esélye a járni tanuló kisgyereknek a profi sprinterek között? Az előző fejezetben említettük, hogy a kereskedés sikere abban mérendő, hogy hány pont profitot sikerült megszerezni az elkerülhetetlen veszteségekkel szemben. Éppen ezért, semmilyen gyakorlati jelentősége nincs annak, ha 10-es csomagokban kötünk. Lehet, 1

Könnyen rászedhető kisbefektető

www.tozsde.hu.tl

12

hogy bizonyos brókereknél ez a legkisebb köthető méret. Ne a dollárokra koncentrálj, csak azt tartsd szem előtt, hogy pontokat akarsz gyűjteni! Ha sikerül több pontot szerezned, mint amennyit veszítesz, a dollárok sem fognak elmaradni. Például a billiárdban is pontra megy a játék, még akkor is, ha pénzbeli tétje is van a mérkőzésnek. Néhány hónapnyi gyakorlás után azt nézd, hány pontot gyűjtöttél, és mennyit vesztettél, de ne a dollárokat számold. Kezdetben általában súlyos veszteségeket kell elkönyvelniük a kereskedőknek. A szükséges kezdőtőke nagyságát körülbelül 5000 dollárra tehetjük minden 50-es részvénycsomag után. Ennyi szükséges ahhoz, hogy megfelelő fedezete legyen a kereskedésnek. Vannak, akik kevesebb tőkével is meg tudják vetni lábukat a piacon, és vannak, akiknek többször is be kell fektetniük az említett ötezer dollárt, mire eredményre jutnak. Olyanok is akadnak, akik kisebb vagyont hagynak a tőzsdén mindenféle számottevő profit nélkül. Bármilyen üzletről is legyen szó, ha csődbe megy egy vállalkozás, az általában az alábbi két ok valamelyikére vezethető vissza: 1. A szükséges tőke hiánya 2. A szakértelem hiánya A tőke hiánya a tőzsdén úgy mutatkozik meg, hogy az emberek gyakran túlkereskedik magukat. Pedig a régi mondás úgy tartja, hogy „túlkereskedni magad egyenlő a pénzügyi öngyilkossággal”. A túlkereskedés jelentheti azt is, hogy valaki a tőkéjéhez képest túl nagy csomagokat köt, de azt is, hogy a tőkéje fogyásával párhuzamosan nem csökkenti a kötésméreteit. Hogy a fentiek érthetőbbek legyenek: tételezzük fel, hogy valaki elkezd 1000 dolláros tőkével 50-es csomagokat kötni. Egy vesztő széria után ébred rá, hogy a pénze fele már odalett. 500 dollárja maradt, ami egy 50-es tételnél 10 pontot jelent részvényenként. Ha ennyit veszít, már nem is marad pénze. Csökkenti-e vajon a balga befektető a kötésméretet? Nem, inkább kockáztat, hogy visszanyerje, amit elveszített. Ha a papír, amibe beszáll, esik 10 pontot, már el is fogyott a fedezete. Miután végleg kiesett a játékból, azon kesereg, hogy „biztosan sikerült volna, ha több tőkével indulok neki”. A szakértelem hiánya is van ennyire súlyos probléma. A tudatlanság netovábbja, ami sok tőzsdei bárányt és próbálkozó amatőrt jellemez. Hihetetlen, hogy mennyien megmaradnak a tőzsdén mindenféle technikai tudás nélkül, csak a tippekre és pletykákra építve. Az ilyen emberek vagy „szerencsések”, vagy fel tudják tölteni számlájukat valamilyen, a piacon kívüli forrásból. A vállalkozások csődjéért körülbelül 60 százalékban a fenti két probléma tehető felelőssé. Az első, a tőkehiány a tőzsdén overtrading formájában jelentkezik. A tőzsdei csődök körülbelül kilenctizedét ez okozza!

www.tozsde.hu.tl

13

A siker azoké, akik meg tudnak érte dolgozni. A munkát kell szeretni, nem a dicsőséget. Fontos, hogy mihamarabb kiderüljön, érdemes-e egyáltalán a tőzsdével foglalkoznod? Dióhéjban a következő kérdésekre keressük a választ: • • • •

Tudod-e, mi mozgatja a piacokat? Van-e elég kezdőtőkéd, hogy elindulhass a piacon? Tudsz-e elég időt fordítani a tanulásra és gyakorlásra? Van-e stabil egzisztenciád, ami lehetővé teszi, hogy nyereség nélkül is megtanulhasd a kereskedést?

Nincs értelme szaporítani a szót e téma fölött. A szalagolvasás nem azoknak való, akik könnyű pénzkeresetre vágynak. A daytradelés kemény munka, ami egyáltalán nem a lusta embereknek való. Akinek aggódnia kell a betevő falat miatt, az jobban teszi, ha nem a tőzsdén próbál boldogulni. A kényszer, a szükség sosem segíti az ítélőkészséget. A szorongás felborítja azt a kényes egyensúlyt, amire minden kereskedőnek szüksége van. Összefoglalva, ha nincs elég pénzed vagy időd, vagy nem megfelelőek a körülményeid, inkább el se kezdd. Kezdd el jól, vagy inkább ne is fogj neki. Aki megfelel a fenti feltételeknek, még egy további fontos lépés előtt áll. El kell döntenie, melyik brókernél kezdi el a kereskedést. Olyan brókert kell választani, aki jól felszerelt, és nem csak a kiadott megbízásokra figyel nagyon, de olyan háttérinformációkkal is szolgál, mint például az, hogy hány eladási, vételi ajánlat gyűlt össze az egyes árszinteken. A legjobb az a bróker, aki nem túl elfoglalt ahhoz, hogy megfelelő gondossággal bánjon a kiadott megbízásokkal. Nagyon sok múlik a bróker hozzáállásán, sokszor pénzben is kifejezhető hasznot hoz a ténykedése. Egy példával világítom meg a leírtakat: tegyük fel, hogy van 100 darab Union részvényed. A stopszinted nem sokkal a piaci ár alatt van. Egy eladási hullám pont a stopodig hozza le a papír árát, vagyis ki kellene, hogy szállj. Ha a brókered figyel rád, akkor megnézi, milyen ajánlatok vannak a stopodnál. Ha azt látja, hogy azon az áron sok a vételi ajánlat, és kevés az eladás, akkor jó esély van rá, hogy tovább már nem fog esni a részvényed ára. Ha a gondos bróker ezt látja, kivár az eladással. Ha a papír mégsem tud erősödni, eladja a csomagot a stopodnál. Ám ha pont ott fordul az árfolyam, ahol kiszálltál volna, a bróker közreműködésével újabb esélyt kapsz a nyereségre. Az a brókerház, amely sok ügyfelet szolgál ki, időnként annyira túlterhelt, hogy esély sincs a piaci áron való teljesülésre. A kisebb cégeknél kevesebb a zavaró tényező, nincs annyi összevissza kiabáló spekuláns, egyszóval: jobban lehet a feladatra koncentrálni. Az árjelző készülék és a telefon legyen közel egymáshoz. Vannak olyan brókerházak, ahol szinte mérföldeket kell gyalogolni, hogy kiadhassunk egy megbízást. Minden

www.tozsde.hu.tl

14

megtett lépés időveszteséggel jár. Akár néhány másodperc késedelem is elég, hogy egy lehetőség elússzon. Sokévnyi tapasztalat és megfigyelés eredményeképpen állíthatjuk, hogy a megbízásokat piaci áron érdemes kiadni. Aki tudja, milyen utat jár be megbízása a brókertől a parkettig, egyetért ezen meglátásunkkal. Öt másodperctől akár öt hosszú percig is eltarthat, mire a parketten történt kötések megjelennek a szalagon. A példa kedvéért tekintsük most ezt az időt fél percnek. Ez nagyjából átlagosnak mondható. Egy piaci megbízás végrehajtása egy forgalmas részvényben körülbelül két percig tart a visszaigazolással együtt. Ennek az időnek a fele azzal telik, hogy a bróker megköti az üzletet, míg a másik fele azzal, hogy továbbítják a jelentést. Ebből következik, hogy ha például az Union Pacific ára 164 dollárhoz ér, és azonnal venni akarunk belőle, akkor a döntés meghozatala és a tényleges végrehajtás közötti idő így telik el: -

a szalag már eleve a 30 másodperccel ezelőtti árakat tükrözi, és fél perc, míg a bróker venni tud a parketten

Látható, hogy egy fél perccel ezelőtti ár alapján kell dönteni arról, hogy vegyünk-e ott, ahol a piac egy perccel később jár majd. Megtörténhet, hogy a döntés és a vétel között a következő árak jelennek meg a szalagon: U.P.: 164, ¼, 1/8, ¼, ½, ½, 3/8, ¼, 1/8, 164 … …lehet, hogy épp az utolsó ár lesz a te kötésed. Mikor kézhez kapod a jelentést, nem fogod tudni megmondani, hogy melyik 164 volt a te bekerülési árad, a 164 ½ érintése előtti, vagy utáni? Van, hogy nem pont ott teljesül a megbízás, hanem egy kicsivel rosszabb áron. Máskor pedig nekünk kedvez a különbség. Hosszútávon ezek a kis differenciák kiegyenlítik egymást, ezért aki nem piaci áron adja ki a megbízást, az a saját esélyeit rontja! Rengetegen adnak ki kötött áras megbízásokat. Például azt mondják a brókernek: „vegyen 100-at 164-ért”. A bróker, ha megteheti, körbenéz, van-e ennyiért eladó részvény. Látva, hogy már negyed dollárral fentebb jár, jelenti az ügyfélnek, hogy nem talált megfelelő áron eladót. Az ügyfél ahelyett, hogy megköszönné a segítséget, szentül hiszi, hogy a bróker és a bennfentesek összeesküdtek ellene, hogy neki ¼ dollárral többet kelljen fizetnie a 100 részvényéért. Ezért aztán azt mondja: „164-en akarok venni, ha ennyiért nincs, akkor nem veszek”.

www.tozsde.hu.tl

15

Nagy butaság ez, mégis oly sok kereskedőre jellemző. Hányan hiszik, hogy ami 164-en jó vétel, az 164 és fél dolláron már túl drága. Hogy létezik, hogy a vételi szándék ilyen hamar szertefoszlik, és valaki csak arra gondol, hogy meghiúsíthassa az őt „kirabolni akarók” gonosz tervét? Ha a Union Pacific jó vétel 164 dolláron, akkor nem túl drága 164 ¼-en sem. A brókerekről pedig annyit, hogy ha nem tudsz megbízni a brókeredben, akkor keress egy másikat. Ha szerinted a piaci kereslet-kínálat törvényét érdekli a te 25 dollárod, nagyot tévedsz. Ha közvetlenül a parketten kereskednél, lehet, hogy sikerülne pont 164 dolláron venni a papírból, amikor a részvény eléri ezt az árat. Biztosnak ez sem biztos, mindenesetre egy perccel közelebb lennél a piaci árakhoz, és még jutalékot sem kellene fizetned. Ha van 270-280 ezer dollárnyi nélkülözhető pénzed, mindenképpen vegyél magadnak egy helyet a parketten. A daytrader akkor méltó erre a névre, ha a költségek, adók és jutalékok ellenére is tud profitot termelni. Ha elérkezik a megfelelő idő, akkor cselekedni kell. Jegyezd meg jól: ha nem szállsz fel az induló vonatra, soha nem fogsz megérkezni a célodhoz. A feltételes megbízásokkal többet lehet veszíteni, mint nyerni. Megállapításunk természetesen a nagy és forgalmas részvényekre vonatkozik, ahol a bid és ask árak általában 1/8 dollárnyira vannak egymástól. Akkor sem érdemes a nyolcadokon spórolni, amikor egy kötés lezárásáról van szó. Ha a piac az ellenkező irányba megy, akkor minél hamarabb le kell zárni a pozíciót, és nem feltételes, hanem piaci megbízással. A szalagolvasó munkája során eljön a pillanat, amikor a technikája azt diktálja, hogy lépjen pozícióba. Ha ilyenkor elkezd alkudozni a piaccal, elveszti a fonalat, felborulhat lelki egyensúlya és nem fog tudni tiszta fejjel kereskedni. Ezért kell piaci áron kiadnia a megbízásokat. Ha valaki több lépcsőben építi ki, vagy zárja le pozícióját, akkor természetesen használhat feltételes megbízásokat. A daytrader azonban inkább a formálódó trendeket keresi, ezért számára fontos, hogy felszálljon az induló vonatra, mielőtt az végleg otthagyja. Ugyancsak fontos kérdés, hogy milyen részvényekkel kereskedjünk? Ezzel kapcsolatban el lehet mondani néhány általánosságot. A következőkben néhány megfontolandó szempontra hívjuk fel a figyelmet. Ha valaki 100-as csomagokban kereskedik, akkor egy pont elmozdulás a részvény árában 100 dollár profitot jelent. Milyen részvényektől várhatjuk, hogy könnyen elmozdulnak egy pontot? A magas árú papíroktól.

www.tozsde.hu.tl

16

A statisztikákra pillantva láthatjuk, hogy egy 150 dollár körüli részvény naponta átlagban 2 ½ pontot mozdul el. Egy ötvendolláros papír átlagosan egyetlen pontot. Ebből látszik, hogy a magasabb árú részvény mozgásán könnyebb is pénzt keresni. A jutalékok megegyeznek, bármelyik részvénnyel is kereskedünk. A napon túli pozícióknál felszámított kamatban ugyan különbségek vannak, de ez a daytradert nem érinti, hiszen minden kötését lezárja még a piac zárása előtt. A magasabb árú részvények egyébként éves viszonylatban is nagyobb mozgásokat produkálnak. Van arra is példa, amikor egy 300 dolláros papír mégsem igazán megfelelő a napon belüli kereskedésre. Ilyen a Great Northern, ami gyakran szeszélyesen hullámzik és ráadásul a bid-ask spreadje is túl nagy ahhoz, hogy megérje gyorsan beleugrani egy rövid kötés erejéig. Olyan részvényekre érdemes koncentrálni, amelyekkel sokan kereskednek, amik után a szélesebb közönség is érdeklődik. Ha vannak az árfolyamban széles kilengések, jól definiálható trendek, akkor érdemes foglalkozni a részvénnyel. A szalagolvasó jobban teszi, ha csak egy, vagy két részvényre koncentrál. Ez a munka nagy odafigyelést kíván, és ha többfelé kell figyelni, az nem válik a dolog előnyére. Az egyes részvényeknek ugyanúgy megvannak a szokásaik és rigolyáik, mint az embereknek. Ha elég ideig tanulmányozzuk egy részvény árának mozgását, akkor képesek leszünk megjósolni a viselkedését bizonyos körülmények között. Lehet, hogy az egyik papír csökönyös, a másik érzékeny, a harmadik agresszív, a negyedik bolondos. Akkor lehet kiismerni őket, ha hosszabb ideig figyeljük viselkedésüket. Aki egyszerre egy tucat részvényben is érdekelt, nem tud megfelelően odafigyelni semelyikre sem. A kereskedés egy népszerű (és mondanunk sem kell, hogy veszteséges) módja a következő: „Úgy gondolom, hogy most áresésnek kell következnie. A Smelters, a St. Paul és a Copper is egyaránt nagyot emelkedett az utóbbi időben. Biztos, hogy hamarosan jókora visszaesés következik. Shortot nyitok mindegyikben.” Ritkán kifizetődő az alapján kereskedni, hogy ki mit „gondol”. Az átlagos kereskedők nagy veszteségeit jól magyarázza az, hogy megfontolt elemzés helyett találgatnak, tippelnek. Ha valaki mindenképp 300 részvénnyel akar kereskedni, akkor tegye ezt azzal a papírral, amit a legjobban ismer. Aki nem hosszútávú játékos, az a saját esélyeit rontja azzal, ha egyszerre többfelé is figyelnie kell. Olyan, mintha egymaga akarna befogni egy egész kondára való malacot – míg az egyiket kergeti, addig a többi szétszalad. Sokkal jobb egy, vagy két részvényre koncentrálni és alaposan tanulmányozni viselkedésüket. Rá fogsz jönni, hogy ami igaz az egyikre, az nem biztos, hogy a másikra is ráillik. Mindegyik papírt önállóan kell megítélni. A különböző árak, a forgalom, a

www.tozsde.hu.tl

17

bennfentesek manipulációi és még számtalan olyan tényező van, aminek hatása másként érvényesül a különböző részvények ármozgásaiban.

www.tozsde.hu.tl

18

A részvények kiválasztása Az előző fejezetben utaltunk rá, hogy a napon belüli kereskedésre legalkalmasabb papír jelenleg a Union Pacific részvénye. Egy ismerősöm készített egy összetett diagramot, amin a legaktívabb részvények árait ábrázolta. Arra volt kíváncsi, hogy mely papírok követik a leginkább a piac általános trendjét. Úgy találta, hogy ebből a szempontból a Union Pacific volt a legmegbízhatóbb. A többi részvény, különösen a Reading, gyakrabban mutatott furcsa viselkedést. Utóbbira jellemző volt, hogy időnként érthetetlenül fel-le ugrált, vagy épp a piac általános irányával ellentétesen haladt. A számos megfigyelt részvény közül egyedül csupán a Union mozgása volt elég kiegyensúlyozott ahhoz, hogy daytradelésre alkalmasnak mondjuk. Ha valaki úgy dönt, hogy kizárólag egyféle részvénnyel fog kereskedni, akkor sem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy mi történik a piac többi részén. Gyakran van úgy, hogy a jó lehetőségek más papírok piacán korábban vagy jobban meglátszanak. Példaként tekintsük azt, ami 1907 kora őszén történt. A Union ára 150-ről majdnem 166-ig menetelt, húzva magával az egész piacot. Három vagy négy nappal az emelkedés csúcspontja előtt nagy eladás kezdődött a Reading, a St. Paul, és a Smelters piacán. Mindez úgy történt, hogy közben a Union ereje töretlennek tűnhetett. A szakértő szem azonban előre láthatta a közelgő fordulót. Tudni lehetett, hogy ha ebben a helyzetben a Union, a többi részvényhez hasonlóan lefelé fordul, akkor az egész piac menten összedől. Ezért aztán, amíg tartottak a többi részvényben az eladások, addig vételekkel fent tartották az árát. Mihelyt azonban befejeződött a többi részvényben a long pozíciók likvidálása, nem támogatták tovább a piacvezetőt, és ennek eredményeként annak ára igen gyorsan több, mint 20 pontot esett. Ez a zuhanás természetesen kihatott a piac többi részére is. Aki csak a Union árfolyamát figyelte, biztosan meglepődött a nagy visszaesésen. Aki azonban a teljes piacot szemmel tartotta, láthatta, hogy ez következik. Készülhetett a várható akkumulációra 1 az, aki időben észrevette a disztribúció 2 kezdetét. Egyetlen papír is alkothatja a piac gerincét. A gerinc azonban, legyen bármilyen fontos is, csak egyike a test részeinek. Ahogy az emberi testet is több rész alkotja, úgy a piac sem csak egyetlen részvényből áll.

1

Akkumuláció: nagyobb áreséseket követően általában bázisépítés, oldalazás kezdődik. A jól informált nagybefektetők ekkor kezdik gyűjteni a papírokat. Ilyenkor a nagyobb forgalom ellenére sincs számottevő áremelkedés. 2 Disztribúció: általában az emelkedések végén figyelhető meg, hogy a nagybefektetők még az emelkedés ideje alatt megpróbálják zárni pozícióikat. Nagy forgalmú napok, bizonytalanul mozgó, vagy csökkenő árfolyamok árulkodnak erről.

www.tozsde.hu.tl

19

Tegyük fel, hogy a Union Pacific erőtől duzzadva emelkedik. Eközben hirtelen a New York Central ára esni kezd. A Consolidated Gas is ereszkedik, az American Ice is a gyengeség jeleit mutatja, és őket követi a Southern és a Great Western is. Ha a „vezér” állapota kitűnő, a többi részvény gyengesége akkor is hatni fog rá. Ha a Brooklyn Rapid Transit valamilyen helyi esemény vagy politikai hatás következtében esik egy nagyot, annak nem kellene kihatnia a többi, szállításban érdekelt cégre. Mégis előfordulhat, hogy a St. Paul, a Union és a Reading is követi a B.R.T. zuhanását. Ha valakinek csontja törik, lehet, hogy elájul a fájdalomtól, pedig ez a sérülés általában nem veszélyezteti a test többi részének működését. Az a mondás, hogy a lánc olyan erős, mint a leggyengébb szeme, a piacon nem igaz. Ha a lánc két részre szakad, akkor a darabok ismét csak olyan erősek, mint a bennük lévő leggyengébb láncszem. A piac azonban sosem szakad ketté, akármekkora csapást is kell elviselnie. Tegyük fel, hogy bekövetkezik egy pénzügyi krízis, vagy egy hirtelen kamatemelés, vagy az ipari termelés nagymértékű visszaesése. Megtörténhet, hogy nagy törést szenved el az egész piac, mégis mindig, még a legnagyobb pánik közepette is van egy árszint, ahol a vételi erő felülkerekedik, és hosszabb-rövidebb tartó emelkedés indulhat. A daytrader számára az a fontos, hogy nagy, széles piaccal rendelkező, jó lehetőségeket kínáló papírral spekuláljon. Előfordulhat, hogy egy-egy üzlet erejéig beszállunk olyan részvénybe is, amellyel egyébként nem sokat kereskedünk. Fontos, hogy megismerjük az alapvető spekulációs technikákat és kitapasztaljuk, melyiket mikor, és hol kell alkalmazni. A piac nem más, mint az összes kereskedő véleménye egybegyúrva. Az, hogy a piaci szereplők mikor mit gondolnak, a birtokolt részvényeik árától függ. Vizsgáljuk meg, mi gyakorolhat hatást az egyes részvények, részvénycsoportok ármozgásaira! Ez segítségünkre lesz abban, hogy eldönthessük, mivel kereskedjünk. E sorok írásakor a piacvezető részvények: a Union Pacific, a Reading, a Steel, a St. Paul, az Anaconda és a Smelters papírjai. A bennfentesek, a hivatásos kereskedők és a széles publikum is főként e hat részvény ármozgásai alapján alkot véleményt. A napi kereskedési volumen 40-80 %-a ezekben bonyolódik, joggal nevezhetjük tehát őket a hat nagy papírnak. A daytradernek meg kell értenie néhány alapvető piaci összefüggést. Az egyik ilyen, hogy a divat folyton változik – egyik papír sem lesz örökké piacvezető. Mondandónk illusztrálásához azonban tökéletesen megfelelnek a fent felsorolt részvények. A hat részvényből négyet a Kuhn-Loeb 1 mozgat: övék a Union, a St. Pail, a Reading és az Anaconda. 1

Kuhn, Loeb & Co Befektetési Bankot 1867-ben alapította New Yorkban Abraham Kuhn és Solomon Loeb. 1977-ben összeolvadt a Lehman Brothers-el.

www.tozsde.hu.tl

20

A maradék kettő közül a Smelters-t Guggenheimék 1 uralják, míg a Steel mögött Morgan 2 cége áll. Utóbbi részvény ármozgásait kétségkívül erősen, a többi papírnál jobban befolyásolja a kisbefektetők hangulata is. Természetesen a Steel árára hatással van az acélipar helyzete, és időnként nagyot mozdulhat az árfolyam azért is, mert Morganék vagy valamely másik nagytőkés elad vagy megvesz néhány százezer részvényt. Általában véve azonban igaz az, hogy a Steel mozgására a legnagyobb hatással a kisbefektetők viselkedése van. Ezt fontos megjegyezni, mert értékes információval szolgálhat a piac túladott vagy túlvett állapotát illetően. Fontosságukat tekintve a „hatok” után a második vonalbeli részvények jönnek. Ide azok a papírok tartoznak, amelyek időnként nagy forgalmat és aktivitást mutatnak. Ezek árfolyama ritkán befolyásolja számottevően a hatok mozgását, ám a kisebb részvényekre hatással lehetnek. A harmadik nagy kategóriát az egyéb részvények alkotják, amik kevésbé fontos cégek papírjai, általában alacsony árúak és inkább a kisbefektetők körében népszerűek. Van, aki a kis részvények ármozgásából következtetéseket von le a fontos papírok várható irányát illetően. Ez hiba, ugyanis az, hogy egy nevenincs cég papírja merre fordul, a legtöbbször semmilyen hatással nincs a fontos papírok árára. Az a kereskedő, aki 5000 részvényt forgat, nem azt nézi, mit csinálnak a 100-as csomagban üzletelők. Aki pedig 100 részvénnyel spekulál, nem a 10 részvényes tőzsdézőtől akar tanulni. A különféle részvények a piacon teljesen olyanok, mint egy nagy flotta. A hajókat sodró áramlat neve pedig: gazdasági környezet. Az első sorban a hat legnagyobb hajó halad. Utánuk következnek a második vonalbeliek, majd a kisebb bárkák. Időbe telik, mire az egész hajóhad mozgásba tud lendülni. Ha kedvező szél támad, azt először a vezérhajók érzik és ők kezdenek felgyorsulni. Nem sokkal később követi őket a flotta többi tagja is. Ha megszűnik a kedvező széljárás, a lendület még viszi egy darabig a hajókat. Ha pedig hirtelen változik az áramlás iránya, azt a hajók is megérzik, és elkerülhetetlenek a nagy kilengések. Az is nyilvánvaló, hogy a sereghajtókból nem lesznek egykönnyen vezérhajók. Ugyan a piacon bármilyen átrendeződés lehetséges, de mindenhez időre van szükség. Amerika gazdaságának legfontosabb iparágai az acélgyártás, a bányászat és a vasút. Természetes, hogy az ezekben érdekelt legnagyobb cégek papírjai lesznek a legfontosabbak a tőzsdei kereskedésben. A Union és a St. Paul vonalai behálózzák az államok nyugati részét. A Reading amellett, hogy fontos vasúttársaság, a bányászatban is érdekelt. Az Anaconda és a Smelters a kohászat és a rézbányászat meghatározó tényezői. A Steel pedig a legnagyobb szereplő az acéliparban.

1 2

Meyer Guggenheim (1828-1905) bányamágnás dinasztiája John Pierpoint Morgan (1837-1913) amerikai bankár

www.tozsde.hu.tl

21

Amikor áttekintjük egy iparág részvényeit, mindig figyelembe kell venni, hogy melyek a fő részvények, melyek a másodvonalbeliek és melyek a kisebb jelentőségű papírok. Ha helyesen kategorizáljuk a részvényeket, akkor kevesebb meglepetést okozhatnak az ármozgások. Ha például a Consolidated Gas részvényei hirtelen emelkedésnek indulnak, akkor feltételezhető, hogy ez a tény hatással lesz a Brooklyn Union Gas árfolyamára is, hiszen a két cég egy csoportba sorolható. Más részvények mozgásán azonban egyáltalán nem valószínű, hogy különösebben meglátszana a növekedés. Ha a Standard Oil csoportjába tartozó papírok határozott erősödésnek indulnak, akkor okkal feltételezhetjük, hogy a növekedés hosszú ideig is eltarthat, mivel a csoport mögött álló kapitalisták nem szeretnek pár pont nyereség kedvéért beszállni. Ha ők elkezdenek vásárolni, akkor keresni is akarnak az üzleten, ezért érdemes velük tartani, amíg az emelkedés lendülete tart, vagy amíg a kezdődő disztribúció jeleit meg nem látjuk a piacon. Ha egy gyors kitörés játszódik le a Colorado Fuel piacán, az nem feltétlen bullish jelzés a Steel részvényeire. Ha a gazdasági környezet javulása indokolná az áremelkedést, azt a Steel árfolyamán hamarabb meglátszana, mint a többi papírén. Az aktuális gazdasági helyzetet értékelve kell eldönteni, hogy vajon a vasúti vagy az ipari részvények kínálnak-e jobb lehetőségeket. Ha az előbbi csoport, akkor a Union Pacific vagy a St. Paul lehet a jó választás, ha az utóbbi, akkor pedig az Anaconda. Az 1907-es év nyarán az Erie papírjai meglódultak, és a korábbiakhoz képest magasan, 24 dollár körül forogtak. A részvény vezetővé vált az alacsony árú papírok között. Egy ilyen változás azt mutatja, hogy valami fontos dolog történik az Erie piacán, de semmiképpen sem jelez előre emelkedést a többi részvény árfolyamában. Ha azonban a vezető Union Pacific árfolyama lódul meg felfelé, és követi ezt a Southern Pacific és a többi csoportbeli részvény is, akkor a daytrader jól teszi, ha maga is beszáll a trendbe. Minek vesztegetné idejét például az Erie vételére, ha az egy napon csak 5 pontot mozdul, míg a vezetők akár 10 vagy 15 pontot is emelkedhetnek. Sok ehhez hasonló, hasznos következtetést lehet levonni a részvénycsoportok vizsgálata során. A tapasztalatok azt mutatják, hogy mire az emelkedés a második vonalban igazán elkezdődik, addigra a fő részvények már elérték a csúcspontjukat. A vezetők disztribúciója ekkor már elkezdődött, mégpedig a második vonalbeli papírok emelkedésének takarásában. Ha egy papírt éppen nem a bennfentesek manipulációi mozgatnak, akkor az árfolyamot gyakran egy kis csoportnyi, a parketten dolgozó kereskedő alakítja. Összefognak, hogy nagy lendülettel arra vigyék az árakat, amerre azt céljaik megkívánják. Tegyük fel, hogy a U.S. Steel árfolyama gyengélkedik az acélipar nehézségei miatt. Ez rá fogja nyomni bélyegét a kisbefektetők hangulatára. A bennfentesek néha még rá is

www.tozsde.hu.tl

22

segíthetnek erre egy-egy nagyobb eladással. Mint említettük, a közhangulatot a legjobban a Steel papírjain lehet lemérni. Az összes hír, jelentés, és bármilyen új információ, ami az acélipart érinti, nagy érdeklődésre tart számot. A vállalat megrendeléseire, eredményeinek alakulására ezrek kíváncsiak. A kisbefektetők nem szokták kedvencüket shortolni. Inkább kiülik a veszteséges vételeket, amíg legalább egy minimális profitban nem tudják zárni az üzletet. Az is előfordul, hogy egy igen rossz hír, vagy félelmetes árzuhanás után pánikba esnek, és nem nézve a veszteséget, mindenáron szabadulni akarnak a papírtól. Ha tehát a Steel jól tartja magát a rossz hírek ellenére is, az azt jelenti, hogy a publikum hangulata bizakodó. Ha pedig az elvárhatónál nagyobbat esik a kedvezőtlen fejlemények hatására, akkor levonhatjuk a következtetést, hogy a kisbefektetők hangulata bizonytalan. Ha a közhangulat optimista, az gyakran meglátszik a harmadik vonalbeli részvények árain is. Az ilyen, alacsonyabb árfekvésű, spekulatív papírokat előszeretettel terítik a bennfentesek egy felhúzás után, a tartós emelkedésben hívő, naiv kisbefektetők körében. Az ipari részvények árát a legerősebben a megrendelések nagyságrendje befolyásolja. Ha több autó, mozdony, gép stb. fogy, akkor az ipari cégeknek is jobban megy, és ez meg fog látszani a papírok árán. Ha a gazdaság prosperál, akkor a részvények is jól fognak teljesíteni. Ha recesszió kezdődik, akkor ezt a piac is szükségszerűen meg fogja érezni. Meg kell, hogy ismerjük a spekulációra alkalmas instrumentumok mozgását. Mindegyik papírnak saját karaktere van, hasonlóan az emberek személyiségéhez. Ha jól ismerünk valakit, akkor nagy biztonsággal meg tudjuk mondani, hogy milyen helyzetben milyen reakciót várhatunk tőle. Igaz ez a részvényekre is. Aki a szalag olvasásával akar pénzt keresni, annak ismernie kell a piac szereplőit. Tudnia kell, milyen céljai, szokásai és módszerei vannak azoknak, akik a sakkfigurákat mozgatják.

www.tozsde.hu.tl

23

A kereskedés alapelvei Ha valaki egy költséges kirándulást tervez, alaposan át kell gondolnia a kiadásokat. A tőzsde világába tett kirándulásunk előtt is mérlegelni kell, milyen költségekkel is jár ez a foglalatosság. Ha nem lennének költségeink, sokkal egyszerűbb volna profitot termelni. Pusztán elég lenne, hogy több pontot szerezzünk, mint amennyit elveszítünk. Aki megengedheti magának, hogy a parketten kereskedjen, minimális költséggel számolhat. Kiadások azonban mindenképpen vannak, akár nyerő, akár vesztő üzletet is kötünk. A költségek az alábbiakból tevődnek össze: • • • •

A bróker jutaléka A „láthatatlan nyolcad”, a vételi és eladási árfolyamok különbsége, vagyis a spread. Nyereségadó Egyéb díjak

Ezen kívül fizetni kell azért is, ha a nap végén nem zárjuk pozícióinkat. A „láthatatlan nyolcad” nem kerülhető meg. A vételi és eladási árfolyamok mindig legalább nyolcad dollárnyi távolságra vannak egymástól. Tételezzük fel, hogy egy papír ára 45 ¼ - 3/8. Amikor veszel belőle, 45 és 3/8 dollárt kell fizetni érte. Ha eladni akarod, 45 ¼ dollárt kapsz érte. Ez a nyolcadnyi különbség mindig benne lesz az árakban. Nem hagyható figyelmen kívül tehát az a tény, hogy a pozícióba lépés pillanatában máris egynyolcad pont vesztőben van a spekuláns. Hogy ne áltassuk magunkat, számoljunk úgy, hogy ezt a költséget mindig hozzáadjuk a vételi árhoz, vagy kivonjuk az eladási árból. Sokan büszkélkednek nyereségükkel úgy, hogy elfelejtik levonni belőle a költségeket. Pedig gyakran éppen a láthatatlan nyolcad az, ami veszteségessé teszi a kereskedő ténykedését. Gyakran halljuk ezt is: „nullában jöttem ki az üzletből, leszámítva a költségeket”. Aki így vélekedik, önmagát áltatja. Ez a fajta önbecsapás végzetes lehet, ahogy látni fogjuk a későbbiekben egy konkrét számpéldán. Sose feledd, hogy ha egy üzleten csupán annyit veszítesz, mint a kötés költsége, akkor a következő üzleten már kétszer ennyit kell megkeresned, hogy a végére ne legyél mínuszban.

www.tozsde.hu.tl

24

Nagyon fontos, hogy költségeinket az első adandó alkalommal fedezzük. Ha van pár pont profitunk egy long pozíción, nincs semmi okunk rá, hogy a bekerülési ár alá hagyjuk esni a papírt. A fentiekből következik, hogy fontos a stop megbízások használata. Ha a pozíció stoppal védett, nem fordulhat elő, hogy egy nyerőnek induló kötésből a végére veszteség lesz. A stophely meghatározásakor vegyük figyelembe, hogy kisebb-nagyobb reakciók mindig előfordulhatnak, ezért az sem jó, ha a piaci árhoz túl közel tesszük be a megbízást. A daytrader feladata, hogy az éppen aktuális trendirányt kövesse. A tapasztalt szem meg tudja különböztetni a fő irány megfordulását a kisebb reakcióktól. Ha az árak mozgásából úgy ítéljük meg, hogy forduló várható, nem kell megvárni a stopszint elérését, hamarabb is zárható a pozíció. A nullába húzott stop főként a hirtelen, erős rántások ellen hasznos. Stopot akkor is használni kell, ha nem tudjuk követni a kötésünk alakulását. Ha a kötelesség máshova szólít, akár csak egy percre is, adjunk ki stop megbízást. Amíg a daytrader szemmel tudja tartani a piacot, az árfolyamok megsúgják, mit kell tennie. Abban a pillanatban, amikor magára kell hagynia egy nyitott pozíciót, úgy kell tennie, mintha megvakult volna – védenie kell magát mindentől, ami a hirtelen rá borult sötétségben megtámadhatja. Ismerek egy kereskedőt, aki egyszer vett 500 darab cukros részvényt, majd elment ebédelni. Az étel mindössze 25 centjébe került, de visszatérve rémülten látta, hogy távollétében további 5000 dollárjába került a lazítás. Nem volt stopja, a papírja ára pedig kerek 10 dollárt esett, míg ő jóízűen falatozott. Az árjelző kellemetlen tulajdonsága, hogy pont a legkritikusabb időszakokban válhat kiszámíthatatlanná a működése. Bárhogy is átkozzuk, amíg a probléma meg nem szűnik, akadozhat a kötések megjelenítése. Ha ilyet tapasztalunk, szintén rögtön stop megbízást kell adnunk. Ha azt látjuk, hogy az árjelző újra rendben dolgozik, visszavonhatjuk a megbízást. Ha valaki a nap végén nem zárja a pozícióját, akkor szintén fontos, hogy stopot használjon. Bármi megtörténhet még a másnapi nyitás előtt. Egy váratlan hír megtépázhatja a piacot. Az is lehet, hogy a daytrader lebetegszik, elkésik, vagy más ok miatt nem tud a piacra koncentrálni. Minden eshetőségre gondolni kell. A stophely meghatározása sokban függ az adott helyzettől. A tapasztalt kereskedők általában egyetértenek abban, hogy nem érdemes két pontnál többet magunk ellen engedni. Ez persze önkényesen meghatározott érték. A daytrader, ha figyeli a piacot, tudni fogja, mikor kell zárnia a pozícióját. Ha egy időre el kell hagynia az árjelző készüléket, akkor muszáj a rögzített áras stop megbízásra hagyatkoznia. A stophely meghatározásához érdemes figyelembe venni az ellenállás-szinteket. Ezek azok a helyek, ahol az árfolyam megfordulása valószínűsíthető. Tegyük fel, hogy egy részvény ára 130-ról esik 128-ig. Innen emelkedik egy keveset, majd 129-nél újra esni

www.tozsde.hu.tl

25

kezd. Az ellenállás itt a 129-es szint. Ahányszor csak fordul itt az árfolyam, az ellenállás egyre erősebb lesz. A fenti esetben short pozíció stophelye lehetne az ellenállás fölötti, 129 ¼ dolláros ár. Az ellenállásokról a későbbiekben még szót ejtünk. A követőstop egy lehetséges alkalmazása így néz ki: tegyük fel, hogy a kötést egy pontos stoppal nyitottuk. Amíg a költségeket nem fedeztük, addig vigyük mindig egy ponttal a piaci ár mögött a stopot. Ezzel nagyban javíthatjuk esélyeinket a sikerre. Az ügyes daytrader ismérve, hogy több profitot termel, mint amennyi veszteséget kénytelen elszenvedni. Ha a kötés költségeit már megkerestük, és stoppal levédtük, akkor jobb, ha a piacra bízzuk, hogy a kilépési jelet megadja számunkra. Jobban járunk, mintha tovább folytatnánk a mechanikus stoptologatást. Az árfolyam mögött állandó távolságra lévő stoppal az a probléma, hogy elveszi a kereskedő döntési szabadságát. Olyan ez, mint amikor egy magas nő és egy alacsony férfi, kart karba öltve át akarnak kelni egy forgalmas úton. A nő magasabb, ezért jobban körbe tud nézni, és látja, hogy bőven van még idő, hogy átérjenek a másik oldalra. A férfi azonban bizonytalan, elindul, aztán visszahátrál. A nő hiába tudja, hogy átkelhetnek, a férfi visszatartja, emiatt aztán egyikük sem jut át. Ha egyedül lenne, a nő tudná, mit tegyen, hogy biztonsággal átkeljen az úton. A daytrader számára ugyanilyen fontos a döntési szabadság. A rugalmatlan, mechanikus stop megbízások pedig épp ezt a szabadságot veszik el a kereskedőtől. A stop megbízások nagyon hasznosak akkor is, amikor a piac kétértelmű jeleket ad. Belépni természetesen csak akkor szabad, ha a trend indulása jól kivehető, ám kialakulhatnak olyan helyzetek, hogy nehéz eldönteni, mit tegyünk: maradjunk pozícióban, zárjuk a kötést vagy épp fordítsunk rajta. Ilyen esetekben a legjobb, ha a piaci árhoz a lehető legközelebb húzzuk a stopot. Vegyük számításba, hogy a piacon előfordulhatnak kisebb hullámzások, ezért ne legyen túl kicsi a stoptávolság, különben kizárjuk magunkat a jó lehetőségekből. Ha a bizonytalanság elmúltával a trend a kedvező irányban halad tovább, a stopot tovább húzhatjuk, vagy épp törölhetjük is. Ha pedig a piac mégis ellenünk fordul, a pozíciónk automatikusan lezárásra kerül. A félelem, a döntésképtelenség és a bizonytalanság a daytrader legfőbb ellenségei. A félelem legfőbb okozója pedig az, ha valaki túlkereskedi magát. Sosem szabad nagyobb pozíciót nyitni, mint amit tőkénk és felkészültségünk alapján megengedhetünk magunknak. A döntésképtelenség fegyelmezett gyakorlással legyőzhető.

www.tozsde.hu.tl

26

Ha a piac egyértelmű jeleket küld, akkor rögtön cselekedni kell. Igaz ez a pozíciónyitásra, de méginkább a zárásra. Ha a szalagon jól felismerhető jelzést látunk, késedelem nélkül ki kell adni a megfelelő megbízást. Gyakori, hogy másodperceken múlik a siker, ezért nem szabad késlekedni. A daytrader nem a repülőgép kapitánya, hanem inkább a fedélzeti mérnök szerepét tölti be. A piac a pilóta, és amit a pilóta diktál, azt a mérnöknek késedelem nélkül meg kell tennie. A daytraderről megállapítottuk, hogy olyan kereskedő, aki az éppen aktuális trendet igyekszik meglovagolni. Arra kell lehetőséget keresnie, amerre kisebb az ellenállás. A piac sodrását kell követnie, nem szállhat szembe az árfolyammal. Az a spekuláns, aki néhány száz, vagy ezer részvényével szembefordul az aktuális trenddel, úgy képzeli, hogy jobban látja a piaci kereslet-kínálat viszonyait, mint a piac összes többi szereplője. Aki a trend ellen kereskedik, az olyan, mint aki egy seprűvel akarja legyőzni a közelgő dagályt. Aki a trend irányába köt, azt segítik a kereslet és a kínálat törvényei is. Van, hogy a piac szűk sávban mozog, alig néhány pontot hullámzik fel vagy le. Ilyenkor nincs határozott trend, és az ilyen piactól jobb, ha távol tartjuk magunkat. Ennek oka: kicsi az esély rá, hogy az apró ingadozások alját és tetejét pont elkapjuk. A néhány pontos lehetőségek pedig nem elegendőek a költségek és a veszteségek fedezésére. Aki konyít a mechanikához, meg tudja becsülni, hogy egy adott tömegű test, adott erővel meglökve, milyen messzire juthat. A daytrader feladata is hasonló: látva a lendületet, amivel az árfolyam megindul, meg kell becsülnie annak valószínűségét, hogy a mozgás lesz annyira tartós, amiből már profitálhat. Az átlagos kisbefektetők, akik tippek alapján kereskednek, minden pár pontos nyerőt elraknak, a vesztő kötéseket pedig addig tartogatják, amíg csak lehet. A jó daytrader pont fordítva csinálja: minden vesztőt gyorsan minimalizálnia kell, és keresnie a lehetőséget, hogy legalább három, öt vagy akár tíz pontot is nyerhessen egy üzleten. Nem muszáj minden jónak tűnő helyzetbe fejest ugrani. Nem muszáj állandóan pozícióban lenni. Ki kell várni az igazán jó helyzeteket, a jók között is a legjobbakat. A kötés kockázatát nagyban befolyásolja, hogy használunk-e stopot, amikor megindul az árfolyam a nekünk kedvező irányba. Ilyenkor célszerű védeni a pozíciónkat, hogy legalább nullszaldóban legyünk. A stop megbízást ki is adhatjuk a brókernek, vagy „mentális stopot” is használhatunk. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a a stopszintet előre meghatározzuk, és kérdéses árfolyamszint elérésekor kiadunk egy azonnali, piaci áras megbízást a zárásra.

www.tozsde.hu.tl

27

A stophelyek meghatározásánál bízzunk magunkat a piac jelzéseire. Egy példa:

Az ábrán az látható, hogy a 128 és 129 között ingadozó árfolyam 128 ¾-nél vételi jelzést ad. Nyilvánvaló, hogy ha a vételi jelzés helyesnek bizonyul, akkor az árfolyam nem fog ismét 128 alá esni. Ha a kereslet már kétszer is megállította ennél a szintnél az esést, majd harmadszorra már 128 fölött tudott fordulni a papír ára, akkor feltételezhetjük, hogy a vevők momentán erősebbek, mint az eladók. Az a tény, hogy harmadszorra már nem is érintette a 128-at, vagyis a támasz szintje 1/8-al feljebb került, további emelkedést valószínűsít. A vétel 128 ¾ dolláron történt, a kezdőstopot 127 7/8-ra tettük, ami a támasz alatt ¼ dollárral található. A folytatás: a részvény a korábbi csúcs (129 1/8) fölé emelkedik, és meg sem áll 130 ¾ dollárig. Amikor 130 fölé emelkedik, a stopot érdemes nullába húzni, beleértve a kötés költségét is. Ezt 129 dollárnak felel meg. Az emelkedést követően 129 7/8-ig esik vissza az árfolyam, majd 131 fölé erősödik. Amikor az árfolyam új csúcsra ér, a stopot megemelhetjük 129 5/8-ra, ami ¼ dollárral van az előző támasz, 129 7/8 alatt. Habár grafikonon illusztráltuk a stop használatát, a gyakorlott szalagolvasó gond nélkül fejben tudja tartani ezeket a hullámzásokat. Amíg magasabb csúcsok keletkeznek, és a támasz is mindig az előzőnél magasabbra kerül, biztos, hogy tart még az emelkedés. Ennek fordítottja igaz, ha az árfolyam lefelé csordogál.

www.tozsde.hu.tl

28

Ha a belépést követően rövid időn belül kirázódunk, az nem jelenti rögtön, hogy hibás volt a meglátásunk. Valami történhetett a piacon, egy szerencsétlen fejlemény, akár egy másik részvény piacán, ami kihatott arra a papírra is, amibe beszálltunk. Pontosan ezek azok az előre nem látható veszélyek, amelyek miatt a veszteségeket gyorsan minimalizálnunk kell. Balgaság lenne ilyen esetben bővíteni a stopon, csak azért, hogy pozícióban maradjunk. Az átlagos kisbefektetőktől nem idegen ez a mentalitás, de a daytradernek el kell ezt kerülnie. A stopot csak akkor szabad módosítani, ha ezzel a kockázatunk csökken. A profi kereskedő minimalizálni igyekszik a kockázatot, és nem növelni. A leátlagolás nem követendő módszer. Aki átlagol, az árfolyam alját vagy tetejét próbálja kitapogatni. A daytrader ne tapogatózzon, csak akkor lépjen pozícióba, ha biztos a dolgában. Nehéz, sőt egyenesen lehetetlen szabályt adni arra, hogy mekkora profit elérése után zárjuk le a kötést. Általánosságban véve azt mondhatjuk, hogy nem kell felső határt szabni a nyereségnek. Lehet, hogy a nyitáskor úgy tűnik, legfeljebb három vagy négy pontot kereshetünk a bolton. A végére azonban előfordulhat, hogy tíz pontot is szalad az árfolyam anélkül, hogy a forduló jeleit látnánk. Fontos, hogy az olvasó tudja, az általunk leírt javaslatok semmiképpen sem tekintendők kőbe vésett szabályoknak. Ahogy egyre mélyebbre ássuk magunkat a szalag rejtelmeibe, látni fogjuk, hogyan alakítsuk ki a helyzetnek megfelelő szabályokat. Le kell zárni egy pozíciót az alábbi esetekben: • • • •

Ha a szalag ezt diktálja. Ha az árfolyam elérte a stopszintünket. Ha már nem világos a trend iránya. Ha elértünk egy számunkra megfelelő nagyságú profitot, amit szeretnénk visszaforgatni a kereskedésbe.

A legelső és legfontosabb zárási feltétel: ha a szalag ezt diktálja. Ez a jelzés többféle formában is érkezhet. Valószínű, hogy a jelzést legelőször valamely vezető részvény árfolyamában látjuk meg. A szalagolvasásban gyakorlott daytrader fülének muzsika az árfolyamok susogása. A tapasztalt kereskedő látja, ahogy a piac a trend finoman futó selyemszálát szövi 1 . Ha a szál elszakad, azt gyakran a vezető részvények árfolyamán lehet először meglátni. Ha például valaki a Uniont shortolja, és a selyemszál hirtelen elszakad, és erősödés kezdődik, balgaság tartani a pozíciót. Nem elég, hogy minél gyorsabban zárni kell, de ha a kereskedő megítélése szerint elég erős az emelkedés momentuma, akkor át kell állni a 1

Ford. megj.: a kissé költői megfogalmazás mondandója, hogy a tapasztalt szem sok információt megláthat az árfolyamok alakulásában.

www.tozsde.hu.tl

29

long oldalra. Ha a piac széles kilengéseket produkál, gyakran az egyik irányú pozíció zárásakor rögtön nyithatunk is a másik irányba. A daytradernek olyan rugalmasnak kell lennie, mint a fiatal mogyorófavessző. Sosem szabad a piac ellenében mereven ragaszkodnia álláspontjához. A daytrader szót kell, hogy fogadjon a szalag utasításainak. A zárási jelzést lehet, hogy egy másik részvény fogja megadni, vagy több részvény árfolyama együttesen. Tegyük fel, hogy azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróság döntött a Consolidated Gas ügyében, épp a Union Pacific részvényeit longoltuk. Az árfolyam aznap 11-kor 182 ¾ dollár volt.

„Ha egy részvény, vagy egy piac nem tud emelkedni, akkor valószínűleg esni fog. A piacok nem szoktak sokáig egy helyben állni.”

Déli 12 óra előtt a Union forgott 183 ½ dolláron is. A Reading, amely aznap aktívabb volt, egészen 144-ig menetelt. Közvetlenül dél előtt, és nem sokkal utána is, óriási méretű kötésekre lettünk figyelmesek. A Reading piacán 50.000 részvény cserélt gyorsan gazdát, alig ¾ pontnyi árváltozás mellett.

Képtelenség megmondani, mi okozta ezt a furcsaságot. Az viszont bizonyos, hogy hirtelen feltámadt a vételi erő a Reading piacán, és rendelkezésre is állt elegendő eladó részvény ahhoz, hogy a vevők igényét kielégítsék. Mivel volt elég eladó, a papír ára nem tudott 144 3/8 fölé emelkedni. Ha egy részvény ára a nagy forgalom ellenére sem változik számottevően, az általában alábbi két dolog valamelyikére utal: 1. Jelentős vételi erő támadt hirtelen, és a bennfentesek ki akarják használni az alkalmat „elfekvő készleteik” szétszórására. 2. Lehet, hogy egy nagybefektető egyik zsebéből a másikba tette át a részvényeket, csak azért, hogy elterelje a figyelmet egy másik tranzakcióról. Egy ilyen esetben, ha nincs elég eladó, akkor a piac felszívja a kínált részvényeket, és az árfolyam egyel magasabb szintre lép. Most azonban az eladók többen voltak, a Reading esni kezdett. Ez egy komoly figyelmeztetés volt a longos daytraderek számára – hiszen az egyik piacvezető részvényben felülkerekedni látszottak a medvék! A figyelmes daytrader ekkor már a short lehetőségeket kereste. A Reading apránként esni kezdett, kis tételekben 143 7/8-ig. A Union Pacific a korábbi 183 5/8-ról 183 ¼-re esett. Mindkét részvény kereskedése belassult, a piac egyre kisebb aktivitást mutatott. Hirtelen a UP ára 183 1/8-ra esett. A következőkben 500 részvény cserélt gazdát 183-on, 200 már 182 7/8-on, 500 megint 183-on, 200 darab ismét 182 7/8on, aztán 500 darab 182 ¾-en. Ez utóbbi kötés nem csupán a kereslet hiányát, de egyben a támasz gyengeségét is mutatta.

www.tozsde.hu.tl

30

Közvetlenül a fentiek után, a New York Central is esni kezdett: először 400 részvényt kötöttek 131 ½-n, majd 1700 darabot 131-ért adtak el, ezután 130 ¼-n kelt el újabb 500 részvény. Az utolsó 700 darabot már kerek 130 dollárért vették meg. Ezek a jelek arra utaltak, hogy a piac gyengélkedik, és bármelyik pillanatban újabb esés kezdődhet. A gyors árcsökkenések mutatják, hogy nem csak a vevők hiányoznak a piacról, de egyúttal az eladók is szeretnének minél több részvénytől minél hamarabb megszabadulni! A forgalom és a szűk ársáv mutatta, hogy a piacon a bennfentesek dolgoztak. A Readingre ráhúzták a vizes lepedőt, de a Union és a New York Central is a gyengeség jeleit mutatta. Ilyen esetekben a daytradernek azonnal dobnia kell a longját, és gyorsan át kell állnia a short oldalra. A spekuláns, miközben a piacot figyeli, eldöntheti, hogy melyik részvényt fogja először shortolni. A fenti esetben a Reading tűnik a leginkább ígéretes választásnak. Miért? Azért, mert a többi papírhoz képest kisebb forgalommal kezdett esni. Várható, hogy a piacot beszakító, igazán nagy tételek még csak ezután következnek! Az átlagos kisbefektető megbolondul, ha nagy forgalmat lát. Ha egy kiadós emelkedés után, nagy forgalommal, alig emelkednek tovább az árak, a tapasztalt spekuláns már a shortra készül. A rászedhető kisbefektetők viszont további emelkedést vizionálnak, nem akarnak kimaradni egy esetleges erősödésből, ezért longot nyitnak. A bennfentesek pontosan ezt szeretnék, hiszen arra van szükségük, hogy legyen kinek eladni az összegyűjtött részvényeiket. Hányszor hallottuk a kisemberektől, hogy pont a legtetején vásároltak be, és miután beléptek, az árfolyam rögtön lefelé fordult. Az ilyen emberek gyakran a gyengeség legkisebb jelére is kiszállnak az üzletből. Először a mohóság, utána pedig a félelem diktálta cselekedetüket. A ravasz spekuláns azért kezdte a Reading papírjait shortolni, mert itt számíthatott a legnagyobb támogatásra a bennfentesek részéről. Délután fél egykor a piac szinte mozdulatlanul áll. A legtöbb kötés kis tételekben történik, árváltozás alig van. A Reading piacán látszik a korábbi eladások korrekciója. Gazdát cserél 500 részvény 143 ¾-en, másik 500 pedig 143 5/8-on, aztán 400 papír 143 ½-n, végül megint 400 darab 143 ¾ dolláros áron. A Reading ekkor jó shortlehetőséget kínál, hiszen igen jelentős vételi erő kellene ahhoz, hogy az árfolyam a korábbi csúcs fölé emelkedhessen. Ha sikerülne 144 fölé vinni az árfolyamot, minden egyes nyolcadnyi árnövekedést a korábban említett 50.000-es részvénycsomag egy jelentős részén kellene áterőszakolni.

www.tozsde.hu.tl

31

Ez utóbbi okfejtésünk már eltávolodott kissé az eredeti gondolatmenettől, ami arról szólt, hogyan adhat a piac kilépési jeleket. A folytatásban a Union Pacific kis tételekben 182 ¾ körül forog, a New York Central papírjaiból 1100 kel el 130 dolláron, majd újabb 900 darab 130 3/8-on. Úgy tűnik, minden élénkség eltűnt a piacról, és langyos csend uralkodik. A long pozíció ekkor már nem tetszik a spekulánsnak, de igazi short jele sincs még. A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, ha zárjuk a longot, és várunk, amíg a szalag megadja a short jelzést. A Union tovább gyengül: 182 5/8-ra esik. A többi papír is csúszik lefelé. Az esés nem elég markáns ahhoz, hogy tartós süllyedés lehessen belőle, a spekuláns ezért inkább kivár. Összesen 1800 UP részvény cserél gazdát 182 5/8-on, aztán 3000 darab 182 ½-n. A többi papír is csordogál lefelé, és a piacon egyre inkább bearish a hangulat. A Consolidated Gas piacán a következő árakon kötnek: 163 ¾ - 163 ¼ - 163. Ezek az aktivitás első jelei, és semmi szokatlan nincs bennük, hiszen ez a papír gyakran szeszélyesen mozog. A többi papír picit emelkedik. Ezt követően a Gas 162 ½, majd 162 ¾ dolláron cserél gazdát. Újabb kötés: 500 részvény 162 ¼-en. Ekkor a daytradernek feltűnik, hogy ez a nap korábbi részében csendes részvény hirtelen aktívvá válik, és esni kezd. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez lesz az a papír, ami először kezd majd zuhanni. Háromnegyed egykor a Gas ára már csak 161 ½. Ekkor 500 részvény cserélt gazdát. A papír nagyon gyengének tűnik, bár a Union Pacific tartja magát 182 5/8-on, a Central 130 3/8-on, a Reading pedig 143 ¾-en. Kisebb emelkedést is láthatunk – UP 182 7/8-on cserél gazdát. A kisebb emelkedések mindegyike kis forgalom mellett történik. A piacot nagyon kevés választja el az eséstől. A magasabb árszinteken sok eladó részvény van, mégis hiányzik a lökés, ami elindítaná az esést. Nem kell már sokáig várni! A Gas piacán a következő kötések születnek: 163 ¾-en 200 darab, majd 163 ½-en 400 darab, aztán 161-en 300 és újabb 400 részvény kerek 160 dolláros áron. Ez volt a jel, az esés megkezdődött! Azonnal elkezdjük a Reading részvényeit shortolni. Az összes papír esni kezd – a Steel, a Smelters, a Southern Pacific, és a St. Paul is. A Union Pacific 181 5/8-ig esett, a többiek ezzel arányosan gyengültek. A Gas 158 ½-en áll, majd jön 300 darab 158-on, 157, 156, egészen 153-ig esik. A többi papír is követi: a Reading 141 3/8, majd 500 darab 141 ¼-en kel el, aztán 400 darab 141 dolláron, esik 140 ¾-re, majd 500 darab következik 140 ½-en, 200 jön 140-en, 600 darab 139 ¾-ért, aztán 500 részvény 5/8-on. A Union 181-ről esik 180 7/8-ra, ¾-re, ½-re, ¼-re, követi 500 részvény kerek 180-on, majd 179 ¾, 500 darab ½-n, 300 darab ¼-ért. A Central ekkor 127 ½ dolláron állt.

www.tozsde.hu.tl

32

A fentiek mutatják, hogyan gondolkozik egy daytrader, hogyan használja ki az egyik részvény árfolyamából leszűrhető információkat arra, hogy egy másik részvénnyel kereskedjen. A piac sokféle formában adhat zárási jelzést. Az egyik legjobban megfigyelhető jelenség a trend hullámzása, amikor a részvények egy ritmusra emelkednek szintről szintre. Az emelkedések és a reakciók, visszaesések lendületéből következtethetünk arra, hogy elérkezett-e a zárás ideje. A Consolidated Gas végül 138-ig esett. Törvényszerű volt, hogy a bíróság ítélete ezt hozza majd magával. A hír hivatalosan 13 óra 10 perckor jelent meg, de ahogy az általában lenni szokott, a szalagon már jóval korábban megmutatkoztak az előjelek. Ezért érdemes a piacra hallgatni, hiszen az árfolyamban minden szükséges információ benne van. Aki megvárja, hogy a hírek a szokott csatornákon, jókora késedelemmel jussanak el hozzá, az jelentős hátránnyal indul a versenyben. A kereskedés elején, délelőtt tapasztalható érdektelenség, csend arra utal, hogy még a bennfentesek sem tudták, milyen ítéletet hoz majd a bíróság. Akik azonban a tárgyalóteremben ültek, az ítélet hallatán rögtön a telefonhoz siettek, és shortolni kezdték a piacot. Eladásaik meglátszottak az árszalagon, még mielőtt a hírek a szokásos csatornákon eljutottak volna a nagyközönséghez.

www.tozsde.hu.tl

33

A forgalom jelentősége Tanulmányaink célja, hogy elsajátítsuk az árszalag nyelvét. Ahhoz, hogy ez sikerülhessen, szükséges, hogy megértsük, milyen fontossága van a kereskedésben a forgalomnak. Először is tisztában kell lennünk azzal, hogy a piacon akkor történik üzletkötés, amikor két fél, egy vevő, és egy eladó egyezségre jut. A feleket ennek megfelelően a piacon a vételi és az eladási ajánlatok képviselik. Azt is tudnunk kell, hogy az utolsó kötés árfolyama nem azonos a pillanatnyi piaci árral. Tegyük fel, hogy a Steel éppen most cserélt gazdát 50 dolláron. Ez a szám nem a részvény piaci ára, csupán egy megkötött üzlet tényszerű krónikája. A piaci ár mindig egy vételi és eladási ár együtteseként értelmezhető, például 49 1/8 – 50, vagy 50 – 50 1/8. A piaci ár két oldala hasonlít egy mérlegre. A mérleg nyelve a forgalom, amely mutatja a vételi és eladási oldalak pillanatnyi egyensúlyát. Egy példa 1 arra, amikor a piaci ár 50 1/8, az egyensúly pedig a vételi oldal felé billen: U.S.: 500@50, 1000@50 1/8, 200@50, 1500@50 1/8 ... A fenti négy kötés során 700 részvényt adtak el 50 dolláron, míg 2500-at vettek meg 50 1/8-on. Ebből látható, hogy a vételi oldal erősebb, mint az eladási. Levonhatjuk a következtetést, hogy a Steel ára hamarabb lesz 50 ¼, mint 49 7/8. Biztosat persze nem mondhatunk, hiszen a piaci kereslet-kínálat minden pillanatban változik. Ez utóbbi megállapításunk nem csak a Steel papírjaira igaz, hiszen így van ez minden más részvénnyel is. Egy nagy előnye annak, ha csak a piacvezetőkkel kereskedünk: a kereslet-kínálat erőviszonyainak változását ezeken a papírokon fogjuk legelőször meglátni! Az éppen domináló erő forrása – legyen az akár egy bennfentes keze, vagy a kisbefektetők tömegei – tisztán látszik a forgalmon! A „nagyok” csak úgy tudják az árakat szándékuk szerint lökdösni, ha nagy tételben kereskednek. A piacot csak úgy lehet megemelni, ha a méretes kötések egyre magasabb árakon születnek: U.P.: 1000@182 1/8, 200@182, 1500@182 1/8, 200@182 ¼, 3500@182 3/8, 2000@182 ½

1

A @ előtti szám a darabszámot, a másik a kötési árat jelenti.

www.tozsde.hu.tl

34

Tekintsük az alábbi kötéslistát: 1. 200 @ 47 ¼ 2. 1900 @ 46 ¾ 3. 100 @ 46 5/8 4. 100 @ 46 ½ 5. 100 @ 46 3/8 6. 600 @ 46 ¼ 7. 100 @ 46 1/8 8. 600 @ 46 9. 100 @ 45 7/8 10. 200 @ 45 ¾ 11. 100 @ 46

12. 100 @ 45 7/8 13. 100 @ 46 1/8 14. 100 @ 46 15. 200 @ 46 ¼ 16. 100 @ 46 3/8 -- 11 óra -17. 300 @ 46 3/8 18. 100 @ 46 1/8 19. 100 @ 46 20. 100 @ 45 7/8 21. 100 @ 46

22. 100 @ 45 7/8 23. 100 @ 46 24. 600 @ 45 7/8 25. 500 @ 45 ¾ 26. 200 @ 45 5/8 27. 100 @ 45 ½ 28. 100 @ 45 5/8 29. 400 @ 45 7/8 30. 100 @ 45 ¾ 31. 400 @ 45 5/8 32. 100 @ 45 ¾

A nyitáskor a piaci ár 46 ¾ - 47 ¼ dolláron volt, az első 200-as csomag vevője értelemszerűen a 47 ¼ dolláros eladási áron juthatott a papírokhoz. A 46 ¾-es szinten lévő vételi ajánlatok mindegyikére jutott eladó. Ennek bizonyítéka a következő kötés, ami már alacsonyabban, 46 5/8-on született. Ezután látható, hogy a nagyobb tételek mind lentebb vitték az árakat. Ez az eladói nyomás egyértelmű jele. Ezekből a kötésekből arra következtethetünk, hogy a részvény ára még tovább is eshet, mert eladói nyomás tapasztalható. A fenti táblázatban látható 1900-as tétel bizonyos részvényeknél kifejezetten nagy mennyiségnek számít, más papíroknál említésre sem méltó. A forgalom jelentősége relatív, és ezzel minden kereskedőnek tisztában kell lennie. A forgalmat mindig az aktuális helyzet függvényében kell megítélni. Nem lehet rögzített, mechanikus szabályokat adni a forgalom szerepére, azt mindig a piaci feltételek és az adott részvény összefüggéseinek ismeretében kell értékelni. Ismerek egy daytradert, aki rögtön beszállt a Northwest-be, miután meglátott egy 1000-es méretű kötést. Ebben a papírban szokatlan volt az ilyen nagy vásárlás. Mint utóbb kiderült, a kötés egy erős spekulatív árfelhúzás első jele volt. Nézzünk egy példát arra, hogy mi játszódik le a parketten, amikor egy, a fentihez hasonló kötéslista keletkezik. Néhány éve történt, hogy bizonyos körök elkezdték felvásárolni az egyik vasúttársaság részvényeit. Megbízták a brókercéget, hogy vegyenek meg mindent egészen 38 dolláros árig, persze a feltűnést kerülve, jól elosztva a vásárlásokat. Az említett 38 dolláros ár körülbelül 3 dollárral volt az előző napi záróár fölött. Ez elég nagy mozgásteret adott a vétellel megbízott brókernek. A parketten lévő munkatársának valószínűleg a következőt mondta:

www.tozsde.hu.tl

35

„A papír tegnap 35 dolláron zárt. Vegyél meg mindent egészen 35 ½-ig, aztán szólj vissza, hogy mi a helyzet. Ne ajánlj rá a részvényekre, csak vedd meg, amit ennyiért kínálnak!” A parketten dolgozó bróker áll a sokaságban és várja a kezdést. Amikor elhangzik a nyitó gongütés, a tömeg elkezd harsogni. Valaki így kiált: „Kétezret nyolcadért!” Egy másik bróker pedig így: „500-at 35-ön!” Brókerünk megveszi a 2000 részvényt 35 1/8-os áron, majd bedob 100-at eladásra szintén nyolcadon, csak azért, hogy az árat alacsonyan tartsa. Mások is ajánlanak 1-200 részvényt 35 1/8 dolláron, ezért emberünk visszavonja korábbi ajánlatát, hiszen valójában nem eladni akar, csak az árat akarja alacsonyan tartani. Valaki vett volna 300-at 35-ön, de visszavonták az ajánlatot. Erre a vevő is módosít: venne „200at 35-ön”. Megkapja, amit akar, eztán a következő ajánlata: venne még 100-at 34 7/8-on. Brókerünk gyorsan el is adja neki, hogy lentebb nyomja az árakat. Erre jön valaki: „1000 van 35-ért” – emberünk azonnal meg is veszi. Aztán jön még 500 részvény 35 1/8-on, amire szintén rögtön lecsap. A szalagon a fenti tranzakciók a következő nyomot hagyták: Nyitás: 35, 2000 @ 35 1/8, 200 @ 35, 100 @ 34 7/8, 1000 @ 35, 500 @ 35 1/8 A daytader a következőképpen értelmezi a szalagon megjelenő információkat: A nyitás után elvitték a nagy csomagot (a 2000 részvényt) 35 1/8-on. Az utána következő eladások csak kis tételek voltak, ez mérsékelt eladói nyomást mutat. A 34 7/8-on gazdát cserélt 100 részvény után először 1000, majd újabb 500 papír kelt el magasabb áron. Ez mutatja, hogy akár egy ember, akár a tömeg vásárol, a vételi oldal erős és az aktuális trendirány felfelé mozdult. A dolog fordítottja, amikor valaki lentebb akarja nyomni egy papír árfolyamát. Ezt azzal lehet elérni, ha többet kínálnak eladásra, mint amennyit a piac fel tud szívni, vagy azzal, ha a többi részvényest is ráveszik arra, hogy dobják be eladásra papírjaikat. Teljesen mindegy, hogyan hívnak egy papírt, a manipulátorok ugyanúgy dolgoznak. „Az Úr mindig az erősebb sereggel van” – mondta Lee tábornok 1 . Ha több részvényt zúdítanak rá a piacra, mint amire vevő akad, akkor az árfolyam esni fog. A parketten kereskedők folyton aláígérnek a piaci árnak, egészen addig, amíg el nem érik a céljukat, vagy pedig olyan erős támasz-szinthez érnek, aminek átszakítása túl sokba kerülne, azaz túl sok részvény elvesztésével járna. Tegyük fel, hogy egy papír 80 dollár körül forog. A bróker azt kapta utasításba, hogy „nyomja le 77 dollárra” az árfolyamot. A parketten körülnézve azt látja, hogy valaki venne 500 részvényt 79 7/8-on és van 300 eladó 80-on. Az utolsó kötés: 100 darab 80-on. „Adom az 500-at 7/8-on” – kiáltja emberünk – „Ezret vagy részét vennék ¾-en!” – mondja tovább. 1

Robert Edward Lee (1807-1870) amerikai tábornok

www.tozsde.hu.tl

36

Egy másik hang hallatszik: „Kétszázat viszek ¾-en!” „500-at adok ½-en!” – Megvéve! „500-at adok szintén ½-en!” – Megvéve! „Ezret adtam ½-en, van még 500-am 3/8-on!” „Százat veszek belőle 3/8-on” – jön a válasz. „Tiéd!” „500-at adok ¼-en!” „Viszem” – így a válasz. A brókerek így nyomják le egy papír árát a parketten! A szalag megőrzi az eseményeket: … 100 @ 80, 500 @ 79 7/8, 200 @ 79 ¾, 1000 @ 79 ½, 500 @ 79 ¼ ... Ha a 79 dolláros árszintnél erős támaszt találna a papír, annak ilyesmi nyoma lenne a szalagon: … 1000 @ 79, 500 @ 79, 800 @ 79, 300 @ 79 1/8, 1000 @ 79, 500 @ 79 ¼, 200 @ 79 ½… A fenti szalagrészlet is mutatja, hogy a 79 dolláros árnál több volt a vevő, mint az eladó. Az eladásra kínált részvényeket mind megvették, ezért tudott az árfolyam újra a kerek szám fölé emelkedni. Konkrét számpélda: lehet, hogy valaki 10000 részvényt is vett volna 79 dolláron, de ennyit nem tudtak felkínálni eladásra a brókerek. Nem ritka, hogy amikor az árfolyam ilyen komoly akadályhoz ér, a bróker rövid időre elhagyja a parkettet, hogy megbízójával konzultálhasson. Ilyenkor enyhül a nyomás a részvényen és zöld utat kapnak a skalposok, akik néhány nyolcaddal megemelik az árfolyamot egy kis haszon reményében. Másik eset, amikor az egyik bróker azon munkálkodik, hogy emelje egy papír árát, míg egy másik lenyomni igyekszik azt. Ilyenkor egymás kezére játszanak a manipulátorok, persze a szalag itt is híven őrzi az események nyomát: Nyitóár: 80 – 80 1/8 … 200 @ 79 7/8, 1000 @ 79 7/8, 200 @ 79 5/8, 500 @ 79 ¾, 300 @ 79 ¾, 1500 @ 79 ½, 500 @ 79 ¼, 100 @ 79 1/8 ... Aki a parketten állva szemlélte az eseményeket, láthatta, hogy míg az egyik bróker folyamatosan igyekezett alacsonyabb áron kínálni a papírt, addig a másik rögtön megvett minden nagyobb tételt, amit csak tudott. Nem tudhatjuk, hogy hol fordul majd felfelé az

www.tozsde.hu.tl

37

árfolyam, de ha megneszeljük az eladói nyomás gyengülését, akkor be kell szállni a long oldalon. A daytradert nem érdekli, hogy az ármozgást egy bróker, egy bennfentes vagy pedig a tömegek idézték-e elő. A szalagon megjelenő számok az összes kereskedő véleményének átlagát tükrözik. A szalag minden manipulációt, a kereslet-kínálat pillanatnyi erőviszonyait is pontosan mutatja. Ezért mondjuk, hogy sokkal jobb az árszalagra hagyatkozni, mint hallomások vagy vélemények alapján kereskedni. Képzeljük el a kereslet-kínálat egyensúlyát jelképező mérleget. Az árszalagon megjelenő információkat kiértékelve pillanatról pillanatra tudnunk kell, hogy a vételi, vagy az eladói oldal került-e fölénybe. Egyetlen apró részletet sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ha valami váratlan dolog történik, késznek kell lennünk arra, hogy tervünket késlekedés nélkül megváltoztassuk. A forgalomból kiolvasható jelek sem mindig egyértelműek, és egyáltalán nem is csalhatatlanok. Sosem szabad csak egyetlen részvény ármozgásai alapján messzemenő következtetéseket levonni. Van, hogy egy részvényt felhúznak, míg egy másikat éppen terítenek tulajdonosaik. Kis és nagy tételben egyaránt tapasztalható az akkumulációdisztribúció ciklikussága. Egy nagy kilengés fordulója nem történik meg néhány óra alatt, általában napok kellenek hozzá. „Ne tévesszen meg az, hogy papíron jól tudsz kereskedni. Az elképzelt helyzetek semmit sem bizonyítanak. A legjobb erőpróba, ha élesben is belevágsz a kereskedésbe.”

1. 700 @ 143 5/8 2. 500 @ 143 ¾ 3. 5000 @ 143 5/8 4. 1700 @ 143 ¾ 5. 200 @ 143 5/8 6. 4300 @ 143 ¾ 7. 3700 @ 143 7/8 8. 100 @ 144 -- 12 óra --

Aki nem tudja megoldani, hogy kereskedési időben 5-7 órát az árgépnél töltsön, mentesse el magának a szalagokat, és vegye elő, tanulmányozza őket szabadidejében. Olyan is előfordulhat, hogy a piac a fentiekben felvázolt viselkedésnek pont a fordítottját produkálja. Egy ilyen példát mutattunk be az előző fejezetben, a Consolidated Gas összeomlása kapcsán. A Reading kereskedése így nézett ki az említett napon, 1909. január 4-én: 9. 5000 @ 144 10. 1300 @ 143 7/8 11. 3000 @ 144 12. 5000 @ 144 1/8 13. 2100 @ 144 ¼ 14. 2200 @ 144 1/8 15. 3500 @ 144 ¼ 16. 4000 @ 144 3/8 17. 3000 @ 144 ¼

18. 2500 @ 144 1/8 19. 3500 @ 144 20. 400 @ 144 1/8 21. 1000 @ 144 22. 500 @ 144 1/8 23. 1100 @ 144 24. 2000 @ 143 7/8 25. 2500 @ 143 ¾ 26. 1000 @ 143 5/8

A táblázatból látszik, hogy a papír árfolyama nagy forgalom mellett emelkedett. A saját korábbi forgalmát, és a piac többi részén tapasztalható aktivitást is magasan túlszárnyalta.

www.tozsde.hu.tl

38

A nyilvánvalóan erős kereslet ellenére a 144 3/8-os szinten olyan erős ellenállásba ütközött, amelyen nem tudott átjutni. Nem tudjuk, hogy tényleges piaci akadály, sok összegyűlt megbízás, vagy manipulatív eladások törték-e meg az emelkedést. A szalag az emelkedés során egymás után adta a vételi jelzéseket, a tapasztalt szem mégis látta, hogy valami nincs rendben, ezért csak óvatosan szabad vásárolni. Gyanús volt, hogy a többi papír árán semennyire nem látszik meg a hirtelen jött lelkesedés. A viszonylag nagy forgalom megmaradt aztán is, hogy az árfolyam az ellenállásról visszapattant. A kötéslistából jól látszik, hogy felfelé menet a nagy tételek növelték az árakat, míg a forduló után inkább lefelé húzták. A kis tételek megfigyelése is van annyira fontos, mint a nagyoké. A kisebb kötések olyanok, mint nyílvessző végén a toll. Fel kell, hogy tűnjön, hogy az igazán fontos tartozék, a nyíl hegye pont a másik oldalon található. A kis üzletek tehát azt az irányt mutatják, amerre nem megy a piac. Ahhoz, hogy egy nagy részvényben áthatolhatatlan akadály, fordulópont keletkezzen, körülbelül 25-50 ezres darabszámra van szükség. A Union, a Reading vagy a Steel árfolyamában ennyi részvény tudja útját állni a trend hömpölygésének. Ha egy kis forrás elé tesszük a tenyerünk, könnyen meg tudjuk állítani az áramlást. Néhány perc múlva azonban a víz utat talál magának, és kikerüli az akadályt. Fogjunk egy lapátot, és torlaszoljuk el földdel a víz útját. Nem kell hozzá egy hét sem, és a víz elmossa a földet. Ha tényleg kordában akarjuk tartani, akkor taligaszám kell odahordani a földet, hogy igazi gátat építsünk belőle. Hasonlóan van ez a részvényekkel is. Az árfolyamok mindig arra mennek, amerre kisebb az ellenállás. Tegyük fel, hogy a Reading felfelé trendel. Valaki az útjába dob 10 ezer részvényt. Lehet, hogy ez meg sem látszik az árakon, az emelkedés zavartalanul folytatódhat tovább. Bedobnak újabb 20 ezer papírt. Az emelkedés megáll, de rövid idő múlva túljut az akadályon és még magasabbra emelkedik. Az eladók megfejelik ezt még 30 ezer részvénnyel. Ha azon az árszinten akad vevő 30100 darabra, akkor a piac felszívja a felkínált 30 ezret és tovább fog emelkedni az árfolyam. Ha a vevők igényét 29900 darab is kielégíti, akkor a kínálat erősebb, mint a kereslet, az árak pedig esni fognak. Valami ilyesmi történhetett a Reading piacán is a fenti példában. A kínálat legyőzte a keresletet. Az, hogy tényleg manipuláció okozta-e az áresést, nem változtat a tényen, hogy a mérleg nyelve végül merre billent. A piacon gyakori jelenség, hogy manipulátorok hajtják fel, vagy nyomják le az árakat. A nagyközönség és a parketten kereskedők ettől függetlenül ugyanúgy végzik a dolgukat nap mint nap. A szalagon minden kereskedő részvénye egyforma.

www.tozsde.hu.tl

39

Az alábbi táblázat kiválóan mutatja Harriman 1 szerepét abban, hogy a Union Pacific árfolyamában fontos forduló következett be:

A fenti ábrán azt jelöltük, hogy a 149 ¾ és 150 dollár közti ársávban 39900 darab részvényt zúdítottak a piacra, sikeresen elfojtva ezzel az emelkedést. Amikor a folyó átszakítja a gátat, addig érintetlen területeket áraszt el a víz. Ha az árfolyam túljut egy akadályon, az mindig fontos esemény. Minél erősebb volt az ellenállás, annál kevésbé valószínű, hogy rögtön meg is áll az árfolyam. A gátakat sem sorban, egymáshoz közel építik. Ha a gát átszakad, nagy területet áraszthat el a víz. Ezért aztán ha azt látjuk, hogy a piac új árszinteket hódít meg, a legokosabb dolog habozás nélkül vele tartani.

1

Edward Henry Harriman (1848-1909) befolyásos amerikai vasúti vállalatvezető.

www.tozsde.hu.tl

40

Az árak hömpölygésének írásos krónikája, amit például az újságokban kinyomtatva is megtalálhatunk, sok információt hordoz. Nem mellékes azonban, hogy a szalag mellett ülve azt is láthatjuk, milyen sebességgel követik egymást a kötések. A kötések gyakorisága, gyorsasága nagyon hasznos és fontos adat a kereskedő számára. Az, hogy a csúcsok és törések idején a piac hogyan viselkedik, nagyon jól mutatja a technikai kondíciókat. Ha például egy esés közben vadul zakatol az árgép, ontja magából a nagy forgalmú kötéseket, akkor egyértelmű, hogy hatalmas pozíciók gyors likvidálása folyik éppen. Amikor a bikák uralják a piacot, akkor hatalmas ütemben szívja fel a piac a felkínált tételeket. A pihenőknél a forgalom jelentősen visszaesik, alig-alig vannak kötések, árváltozások. A végén már teljesen olyan kihalt és csendes a piac, mint a tengerpart apály idején. A domináló erő nagyságát mutatja az is, hogy milyen lépésekben változik egy részvény ára. Nézzük a következő példát: … 1000 @ 180, 100 @ 180 1/8, 500 @ 180 3/8, 1000 @ 180 ½, ... A számokból látható, hogy 180 1/8-os áron csak 100 eladó részvény volt a piacon, 3/8-on pedig 500. Nem született kötés a kettő között, 180 ¼-es áron, mert a vevők „nyúltak” a papírért és vitték a felkínált 1000 darabot 180 ½ dollárért. Az eladói nyomás hiányát és a vevők eltökéltségét mutatja a fenti szalagrészlet. Fordított esetben arról beszélnénk, hogy kezd kicsúszni a támasz a részvény alól. Minden jelzést úgy kell megítélni, hogy közben a körülményeket is számításba vesszük. Az árszalag hasonlít a filmszalagra, ahol a sok állóképből áll össze szemünk előtt egy kerek történet. Az egyes képkockák keveset mondanak a hobbibefektetőknek, de igen beszédesek a gyakorlott daytrader számára. E könyv korábbi kiadásaiban talán félreérthetően magyaráztuk el a forgalom valódi szerepét a kereskedésben. Sokan úgy vélhették, hogy bizonyos piacokat tökéletesen ki lehet ismerni csupán a forgalom elemzésével. Tévedés azt gondolni, hogy elég a forgalmat figyelni! Nem elég ülni az árgépnél, és arrafelé nyitni, amerre a nagy kötések mutatnak. Mindent összefüggéseiben kell nézni! A régi tőzsdei szabályozás miatt bárki befolyásolhatta a piacot azzal, hogy beadott egy magas árú vételi ajánlatot 10000 részvényre, de csak akkor történt tényleges kötés, ha az eladók a teljes mennyiséget rendelkezésre tudták bocsátani. A mostani szabályozás szerint a vevő köteles elfogadni a részteljesítést is, kivéve, ha külön jelzi brókerének, hogy „mindent vagy semmit” alapon adta be az ajánlatot. A szabályozás átalakítása és a különféle trükközések kiszűrésére tett erőfeszítések hatására a nagy tételű ajánlatok és kötések gyakorisága jelentősen csökkent. Harriman és a Standard Oil emberei gyakran éltek azzal a módszerrel, hogy rá- vagy pedig aláígértek

www.tozsde.hu.tl

41

egy részvénynek, és gondoskodtak róla, hogy megbízottjuk tudjon eladó részvényt adni a magasabb áron, vagy rögtön meg is vegye tőlük a nyomott áron. Ezzel gyakran tudták kedvük szerint befolyásolni a piacot. Az új szabályozás hatására kevesebb az ilyen manipulatív kötések száma, a forgalom megfigyelése azonban továbbra is nagyon hasznos a szemfüles szalagolvasó számára. A forgalom azért tartozik a megbízhatóbb jelzések közé, mert a manipulátorok mindig nagyban játszanak. Igazán sok pénzt csak sok részvény forgatásával lehet keresni, ezért az erős kezek nagy tételben kereskednek. Egy long oldali manipulatív művelet mindig az alábbi három fázisból áll: 1. Akkumuláció 2. Árfelhúzás 3. Disztribúció Ha short oldali ügyletről van szó, akkor a dolog fordítva játszódik le, először jön a disztribúció, aztán az árak lenyomása majd az akkumuláció. A folyamat csak akkor teljes, ha mindhárom fázist véghez tudják vinni. A bennfenteseknek nagyban kell játszaniuk, mivel kicsiben nem érné meg a fáradozást és a kockázatot. A daytrader akkor jár a legjobban, ha azt figyeli, a nagyok merre akarják terelni a piacot. Az akkumuláció meglátszik az árszalagon. Ha a folyamat elkezdődött, a gyakorlott szem rögtön meglátja azon, ahogy az egyes kötések időben egymást követik. Nem kell rögtön az első jelre ugrani, az akkumuláció ugyanis hosszabb folyamat, ami hetekig vagy hónapokig is eltarthat. Lehet, hogy időközben lesz még alkalom olcsóbban is beszállni. A beszállást az árfelhúzási fázis elejére érdemes időzíteni. Akkor hozhatjuk ki a legtöbbet a részvényből, ha tartjuk a pozíciót egészen addig, amíg komolyabb megtorpanást nem észlelünk, vagy a disztribúció el nem kezdődik. Az ilyen, hosszabb távú folyamatok átlátásában sokat segíthetnek a grafikonok. A későbbiekben mi is bemutatunk néhányat, amelyekkel madártávlatból láthatjuk a piaci eseményeket.

www.tozsde.hu.tl

42

A színfalak mögött 1909. február 27-én a piac kicsivel az előző napi záróár fölött nyitott. A nap kezdetén a Reading mutatta a legnagyobb aktivitást. Miután felkúszott 123 ½-ig, visszaereszkedett 122 ½-re, ahol a shortosok már várták. Az irányt megerősítette, hogy először 122-ig, majd 121 ½-re és végül 121-ig esett. A trend folytatódott egészen 119 7/8 dollárig, ahol egy kisebb, 1 1/8 dolláros rally következett. Erős, három pontos ütés érte azt a piacot, amely éppen csak kezdett magához térni a február elején bekövetkezett esések után. Mi történt ez idő alatt a többi részvény piacán? A Union Pacific csak ¾ pontot esett. A Southern Pacific és a Steel 5/8-ot. Ez azt bizonyítja, hogy ezek a papírok technikailag erősek voltak. Az erő azt jelenti, hogy a részvények olyan emberek kezében voltak, akik teljes lelki nyugalommal viselték az egyik vezető részvény három pontos gyengülését. Ha ez akkor történik, amikor a Reading még 145-ön forgott, a Union pedig 185 körül állt, a reakció egészen más lehetett volna. A bányászok gyakran végeznek próbafúrást, hogy egy érctest valódi kiterjedését megállapítsák. A fúrás során kapott minta elárulja, mi rejtőzik a mélyben, mi lapul a felszín alatt. Ha lehetőségünk lett volna a piacon próbafúrást végezni, láthattuk volna, hogy a Steel és a Reading keresletének nagy részét kisbefektetők adták, olyanok, akik mindig az emelkedésekbe és kitörésekbe vesznek bele. Ez a csoport általában szerény fedezettel, kis tapasztalattal és ennek megfelelően alacsony tűréshatárral kereskedik. Azok a részvények, amelyekben a kisbefektetők vannak többségben, mindig súlyos csapásokat szenvednek el, ha a piacot valamilyen csapás éri. Az alábbi táblázat szemlélteti az arányokat:

U. P. Reading Steel

Emelkedés 1907 óta

Esés 1909 februárban

84 ¼ 73 ¼ 36 ¼

12 3/8 26 3/8 16 ½

Esés mértéke százalékban 14,7 % 33,6 % 44,6 %

A táblázatból látható, hogy a kisbefektetők dugig voltak a Steel papírjaival. Valamivel kevesebbet birtokoltak a Readingből, és kifejezetten keveset a Union részvényeiből. Másként mondva, a Union technikailag erős volt és ellenállt a nyomásnak. A Steel és a Reading, mivel gyenge kezekben volt, nem viselte ilyen jól a csapásokat. A piac egészét és az egyes részvényeket is az alapján kell megítélni, hogy miként viselkednek a kritikus időszakokban. A nagy játékosok a Uniont még 120 dollár körül összevásárolták. Ha ők elkezdték volna a készletek terítését 180 dollár körül, akkor a papír biztosan esett volna vagy harminc pontot, annak jeleként, hogy az erős kezekből a www.tozsde.hu.tl

43

gyengékhez vándorol. Mivel ilyet nem láttunk, levonhatjuk a következtetést, hogy a papírt erős kezek fogják, így az ára mehet még sokkal magasabbra is a közeljövőben. No persze a piacon bármi megtörténhet, és elképzelhető, hogy a Union mégsem fog tovább emelkedni. A daytradernek azonban látnia kell az összes elképzelhető lehetőséget, és számolnia kell minden eshetőséggel. Az idejét és a tőkéjét mindig ott kell felhasználnia, ahol a legnagyobb esélye van a profitszerzésre. A vezető részvények hosszú ideig tartó emelkedése vagy áresése általában akkor ér véget, amikor nagy, széles csapásokkal, gyorsan változnak az árfolyamok. Például az 1909. február 23-i szakadás során a Reading 128 ¾-ről 118-ra esett, a Steel 46-ról 41 ¼-re egyetlen nap alatt! A Southern Pacific, miután 97-ről egészen 112-re kúszott fel, egy napon belüli, hétpontos ugrás után kezdett szabadesésbe. Sok példát találhatunk a fenti megállapításunk alátámasztására. Általános igazságként is kijelenthetjük tehát, hogy egy tartós emelkedés vagy esés utáni hirtelen, durva ármozgások a korábbi trend közelgő végét jelzik előre. A daytrader mindig azt fürkészi, vajon hogyan fog majd egy papír a piaci nyomásra vagy stimulációra reagálni. Egy példa erre: 1909. február 19-én, pénteken a United States Steel Corporation bejelentette az acélipari termékek szabadpiaci kereskedelmét. Az információ nyilvánosságra került, mindenki értesült róla. A daytrader így okoskodhatott: „mivel a hír már ismert, a Steel és az egész piac valószínűleg megindul felfelé. A Steel tegnap 48 3/8-on zárt. Az egész piacot ez a papír tartja, lássuk, hogyan kezdi a napot.” A U.S. Steel nyitóára az előző napi záróár alatt volt háromnegyed ponttal. Ez egyáltalán nem aggasztó jel, az igazi erőpróba majd a kereskedési idő alatt várható. Az első percekben a Steel ezt produkálta a szalagon: ... 200 @ 47 7/8, 4500 @ 47 ¾, 1200 @ 47 7/8, 1500 @ 47 ¾ ... Különösebb elmozdulás nélkül ide-oda ugráltak az árak körülbelül húsz alkalommal. Ez idő alatt a Union Pacific, amely 177 ½ dolláron nyitott, emelkedésbe kezd, és úgy tűnik, hogy a piac nagy része követi. Vajon a Union ki tudja-e mozdítani a Steel-t a holtpontról? Ez a nagy kérdés! Két, egymásnak feszülő erő harcát figyeli a daytrader. Ha megindul valamerre a piac, neki be kell szállnia az induló trendbe. A Union már 7/8-ot emelkedett a nyitás óta, a Southern Pacific szintúgy. A Steel azonban nem mozdul. Egyetlen egy kötés erejéig sem hagyja el a ¾ - 7/8 tartományt. Még egy árva 100-as csomagot sem tudnak eladni 48 dolláros áron. Ez annak

www.tozsde.hu.tl

44

jele, hogy bőven van eladó részvény a 7/8-os áron, és Harrimanék hiába húzzák a Uniont, a Steel-ben nincs erő a további emelkedéshez. A Union tesz még egy utolsó próbát, hátha ki tudja mozdítani a Steel-t: … 2000 @ 178 ½ … A Steel reakciója egy alacsonyabb árú kötés: … 800 @ 47 5/8 … Ez a daytrader számára short jelzés. Rögtön beszáll, az eladás 47 ½-en vagy ¾-en sikerülhet, mivel ilyenkor hirtelen, nagy lendülettel indul meg a piac. A Union ettől teljesen elbátortalanodik. A Steel malomkőként húzza lefelé az árfolyamot: a Union egészen 177 7/8-ig csúszik vissza. Az eladói nyomás egyre növekszik, a Steel forgalma a következőképpen alakul: ... 6800 @ 47 ½, 2600 @ 47 3/8, 500 @ 47 ¼, 8800 @ 47 1/8 ... Ettől kezdve masszívan ömlenek a részvények mindenfelől. A Reading és a Pennsylvania a leggyengébbek a vasúti papírok közt. A Colorado Fuel egy menetben hét pontot esik! Mindenki szabadul a Steel-től, amilyen áron csak tud. A piac aznap a minimumon zár. Sok ember számlája alaposan megcsappant a kereskedési nap végére, akik tartják még a részvényeket, azok pedig aggódhatnak egész hétvégén. Joggal feltételezhető, hogy az árfolyamok még tovább is zuhanhatnak. Remek lehetőség ez annak, aki időnként hajlandó napon túli pozíciókat is tartani. A shortoló daytrader első stopja 48 1/8-on lehetett, a nap végén berakja 47-re és megy a dolgára. A Steel pedig bizony tovább esik, a következő napot 44 ¾ @ ½ -en nyitja, és napközben rekordmélységbe, 41 ¼-re esik. A fenti események nagyon sok hasznos tanulsággal szolgálhatnak! A sikeres szalagolvasás nem más, mint az erőviszonyok helyes felmérése. A daytrader akkor tud pénzt keresni, ha jól tudja megítélni, hogy a piac melyik oldala rendelkezik a nagyobb húzóerővel. Emellett elég bátornak is kell lennie ahhoz, hogy a megfelelő időben beszálljon a helyesnek vélt irányba. A piacnak is megvannak a kritikus időszakai, csakúgy, mint bármely más üzletnek a világon. Amikor a piac holtponton van, gyakran elég egy enyhe fuvallat, egy tollpihe súlya is ahhoz, hogy nagyobb elmozdulás kezdődjön.

www.tozsde.hu.tl

45

Aki képes kifürkészni az egyensúlyi helyeket, kis kockázattal is sokat nyerhet. Az ilyen fordulóknál, vagy fontos támasz, ellenállás szinteknél ugyanis nagyon szűk stoppal lehet belépni. Ha a Union folytatni tudta volna a menetelést felfelé, lehet, hogy a Steel is túljut a piacát ért negatív hatásokon. Az egész az erőviszonyokon múlik, és a Steel ebben az esetben magával tudta rántani a Union-t is. Az egyik legfontosabb dolog, amit a daytradernek meg kell tanulnia, hogy melyik részvénytől, milyen események hatására, milyen reakciót várhat. A piac technikai állapotát nagyon pontosan fel lehet így mérni. Nem kell azzal foglalkozni, hogy ki vagy mi okozza a piac kritikus időszakait. Az ilyen periódusok folyton jönnek-mennek, mint az évszakok. A daytrader feladata ezek mielőbbi felismerése és kihasználása. Ha például egy bennfentes felhúzza valamely részvény árát, nem szabad a tartós emelkedésben bízni, csak akkor, ha a többi részvény árán is meglátszik az emelkedés. A valódi emelkedések ideje alatt pedig célszerű más részvényeket is szemmel tartani, kifürkészendő a kezdődő disztribúció első jeleit. Ha egy papír nem esik még a rossz hírek hatására sem, az annak jele, hogy a bennfentesek készen állnak összevásárolni az eladó részvényeket. Egy kereskedői csoport egyik tagja mondta nekem egyszer a következőt: „holnap elkezdjük teríteni a papírokat”. Erre azt kérdeztem tőle: „nem gondolja, hogy sokan szintén el akarják majd adni a részvényeiket?” „Ó, hiszen tudjuk, ki hogyan áll. Nagyjából 10000 részvény jöhet be a piacra néhány kereskedőtől. Nagyjából ennyi shortot nyitottunk előre, úgyhogy ha eljön az idő, fel tudjuk vásárolni azt, amit el akarnak adni.” Emlékeztessen ez a rövid dialógus arra, hogy oda kell figyelni a bennfentesek lehetséges szándékaira. Az árszalag általában megsúgja, mi ez a szándék. Egyszer az egyik bulvárlap hosszasan taglalta, hogy a Rock Island árfolyamát hogyan nyomták le 28 dollárra augusztusban, a csődeljárásról szóló pletykák terjesztésével. A cikk írója nem tudta bebizonyítani, hogy a rémhíreket bennfentesek kezdték terjeszteni, mivel nem értették teljesen világosan a piacon végbemenő tranzakciókat. A laikus számára rejtélyes kötések a tapasztalt daytradernek egyértelműen mutatták, hogy az esés végén vásárolni kell. A papír erős támaszhoz érkezett, ahol a vevők ereje gond nélkül megtartotta az árfolyamot. A disztribúciót nem ilyen alacsony áron kezdik el a nagyok, és az ármozgásokon egyértelműen látszott, hogy akármilyen nagy csomagot is

www.tozsde.hu.tl

46

kínál valaki, mindig akad rá vevő. Ezek alapján juthatott a tapasztalt spekuláns helyes következtetésre. A piac eseményeire állandó befolyással van egy csoport, akikről eddig kevés szó esett. Nem mások ők, mint a parketten dolgozó kereskedők. Ezek a ravasz fickók folyton a piac gyenge pontjait kutatják, a shortoláshoz pedig különösen vonzódnak. Ha megszimatolják, hogy egy papír támasza gyenge lábakon áll, rögtön ráugranak, és shortolni kezdik. Ha sikerrel járnak, a megtorpanás, vagy esés a piac többi részére is átterjedhet, és átmeneti visszaesést okozva. Amikor tudomásukra jut, hogy valakinek vesztes shortja van, igyekeznek feltornászni egy picit az árakat, hogy kikényszerítsék a zárást. A shortzáró vételek ugyanis a keresleti oldalon megjelenve további áremelkedést okozhatnak, ami csak jó lehet nekik. A daytradernek az ilyesféle jelenségeket meg kell értenie ahhoz, hogy jó eséllyel a nyerő oldalra tudjon állni. Hiába kereskedik valaki csak napon belül, ismernie kell a hosszabb távú piaci folyamatokat is. A szalagolvasó leggyakrabban a kisebb hullámokat tudja meglovagolni, de emellett látnia kell a piac általános irányát is. Amikor eluralkodik a pánik, tudhatjuk, hogy az esésnek egyszer csak vége szakad majd, és újra a bikák veszik át a vezető szerepet. Aztán amikor a hullámzó emelkedést felváltja egy robbanásszerű vételi láz, a tapasztalt kereskedő előre tudja, hogy közeleg a trend vége. Aki ismeri a piacot, tudja, hogy milyen mértékű visszaesések tekinthetők még normálisnak, az emelkedő trend részének. Ha ennél nagyobbat esik egy papír, a daytrader akkor is tudni fogja, mire számítson, és a shortolásra készül. Ha egy bikapiacon valamely részvény ára esik 10 pontot, de aztán vissza is erősödik körülbelül ötöt, az még normális jelenség. Ha az árfolyam tovább erősödik, és új csúcsra ér, akkor a trend folytatódhat. Ha az esés után röviddel a papír nem tud erőre kapni, akkor valószínűleg még tovább fog majd esni az ára. Vegyük például az American Smelters árfolyamát. Néhány éve 99 5/8-on csúcsra ért, aztán különféle piaci pletykák hatására egészen 78 dollárig esett vissza. A shortzárások jeleit láthattuk 79 ½ dolláron, ekkor nyugodt szívvel lehetett longolni a részvényt. Elméletileg várható volt a 21 5/8 pontos esés után egy körülbelül 10 ¾ pontos rally. A feljegyzések szerint a papír 89 3/8-ig tudott menetelni, tehát nagyot nem tévedtünk. Megjegyezzük, hogy ezek a számok csak példák. A daytradert sose mások tanácsai motiválják, hanem mindig saját tapasztalatai alapján cselekedjen! Egy másik eset: a Reading 1909. január 4-én 144 3/8 dolláron forgott. A hónap végére 131 ½-re esett, majd február 23-án egy tízpontos szakadás után 118-on állt meg. Ez összesen 24 3/8 pontnyi esés (belekalkulálva a kétszázalékos osztalékfizetést is). Hiába

www.tozsde.hu.tl

47

nézett ki a dolog remek short lehetőségnek, a megfontolt kereskedő inkább egy biztosabb, kisebb kockázatú long belépőre várt. Igen ritka, hogy a piac három egymást követő napnál hosszabb ideig essen, vagy emelkedjen. Tudnunk kell tehát, hogy az idő előrehaladtával az addigi irány folytatódásának valószínűsége csökken. A daytrader a napon belüli mozgásokon keresi kenyerét, de „Kevesen csak azzal a részvénnyel érdemes foglalkoznia, amelyik elég hajlandóak a dolgok sokat mozog ahhoz, hogy megérje a fáradozást. Napoleon mélyére ásni. mondta egyszer, hogy a talpraesett ember bármiből tud előnyt Csoda-e, hogy a kovácsolni, mert figyelmét nem kerüli el semmi, ami hasznára válhat. siker keveseké –

csak azoké, akik megdolgoznak érte?”

Ismertem egy spekulánst, aki kötött menetrend szerint tőzsdézett. Délben vásárolt, kettőkor eladott mindent. Semmi egyéb indokot nem tudott mondani a pozíciók nyitására, mint azt, hogy „dél volt”.

Az átlagos spekuláns módszere sajnos nem sokban különbözik ettől, ezért nem csoda, hogy oly sokan veszítenek a tőzsdén. A profi szalagolvasó pont az ellentéte az ilyen amatőröknek – tudását és képességeit felhasználja arra, hogy nyereséget termeljen. A sikeres daytrader árfolyamokat elemez, tanulmányoz. Következtetéseket von le, tanulságokat keres. Mindig pontosan tudja, mit miért tesz.

www.tozsde.hu.tl

48

Az eseménytelen időszakokról Sokan lebecsülik a kis forgalmú, szinte teljesen eseménytelen piaci napok jelentőségét. Úgy vélik, hogy az ilyen napok megkötik a kereskedők kezét, lehetetlen jó áron eladni bármit is. Ha mégis sikerül kiszállni, nincs lehetőség újabb beszállóra. Általános a vélekedés, hogy ilyenkor nincsenek jó helyzetek. Az igazság az, hogy az eseménytelen napok is tartogatnak lehetőségeket, csak meg kell egy kicsit kaparni a felszínt. Az előítéleteket félretéve számtalan alkalom nyílhat a profitszerzésre. Az unalmas időszakok azt jelentik, hogy az árfolyamokat alakító erők viszonylagos egyensúlyba kerültek, és se felfelé, se lefelé nem tudják elmozdítani a papírt. Egy jó hasonlat erre az, amikor a megállni készülő óra ingája egyre lassabban, egyre kisebbeket lendül ki mindkét irányba, egészen addig, amíg teljesen meg nem áll, körülbelül így:

Ha az ábrát megfordítjuk, a piaci csönd árfolyamgrafikonját kapjuk:

Az ilyen eseménytelen időszakok gyakoriak közvetlenül az extrém áremelkedéssel járó vételi rohamok után. Mindenki alaposan bevásárol, sokan a profitból még további részvényeket is vesznek. A vége az, hogy mindenki dugig van a papírokkal, és nincs már, aki vegyen. Azok pedig, akik a nagy emelkedés ellen játszottak, sok pénzt veszítettek. A

www.tozsde.hu.tl

49

veszteség elkeseríti őket, ideig-óráig el is hagyják a piacot. Elfogynak a vevők és az eladók is – a piacon egy eseménytelen időszak kezdődik. Ha valaki megírná a piaci események krónikáját, az ilyen csöndes napok jelentenék egyegy fejezet végét. Azok az erők, amelyek aktívan befolyásolták az árakat egy ideig, mostanra kimerültek. Az árfolyamok napokra, vagy akár hetekre is, szinte mozdulatlanná válnak, és ez így marad egészen addig, amíg egy újabb befolyásoló erő nem érkezik a piacra. Amikor a piac éppen egy nagy átrendeződés közepén van, senki nem tudja megjósolni, hogy meddig mehetnek tovább az árak. Ám amikor napokig érdektelenség uralkodik, biztosak lehetünk benne, hogy előbb-utóbb valamerre nagy lendülettel megindul majd a piac. A tapasztalt spekuláns időnként előre látni tudja a kitörés várható irányát. Egy módszer erre a technikai információknak, a piac erőnlétének megfelelő értékelése, amire példát adtunk az egyik korábbi fejezetben. Nem ért bennünket meglepetésként, hogy az 1909 márciusában tapasztalt élettelen napok után az árfolyamok felfelé indultak meg. Különösen igaz volt ez a Reading papírjaira. A kirázás 1 120 dollár körül már intenzíven folyt, az egyik alkalomról részletesen be is számoltunk. A bennfentesek akkor igyekeznek kirázni a kisbefektetőket, amikor mindent maguknak akarnak. Ez a legjobb idő számunkra a beszálló keresésére! Általánosságban elmondhatjuk, hogy ha a piac technikailag gyenge, ha nem reagál túl élénken a jó hírekre, vagy többszöri nekifutásra sem tud érdemi emelkedést felmutatni. Ha nem történik valami, ami jelentősen javítaná a befektetők hangulatát, számítani lehet arra, hogy az árfolyam lefelé fog elmozdulni. A dolog másik oldala, hogy ha az árak nem esnek különösebben egy-egy rossz hír hallatán, ha a medvék nem tudják számottevően megszaggatni a részvényt, akkor a papír erősnek mondható, és joggal várhatjuk, hogy az ára a közeljövőben tovább fog emelkedni. Nem lehet előre megjósolni, mikor ér véget az érdektelenség, mikor támad fel megint a kereskedési kedv a piacon. A daytradernek ezért kell a szemét a szalagon tartania. Aki legyintve kihagyja a csendes napokat, jó eséllyel elmulasztja annak lehetőségét, hogy egy kezdődő nagyobb mozgás legelején beszállhasson. Egy példa a leírtakra: a Reading az említett, kirázásokkal tarkított akkumuláció során 120 és 124 ½ dolláros ár között sávozott. Minden különösebb előjel nélkül, az egyik napon átlépte a 125-ös árat, jelezve ezzel, hogy a nagyok bevásárlása befejeződött, és emelkedéssel járó árfelhúzási fázis kezdődik. 1

Shakeout

www.tozsde.hu.tl

50

Aki hamar rájött arra, hogy a nagy játékosok gyűjtögetik a részvényeket, korán be tudott szállni az induló trendbe. Ilyenkor lehet, hogy a szokásos napon belüli mennyiségnél többet is veszünk, azzal a céllal, hogy a pozíció egy részét csak később, lehetőleg minél magasabb áron zárjuk. Aztán ahogy a papír ára emelkedik, a stopot is egyre fentebb lehet vinni. Amikor észrevesszük a kezdődő disztribúció első jeleit, akkor mindent el kell adni. Ha látjuk, hogy a nagyok kiszállnak, nekünk is ki kell szállnunk! Az akkumuláció során összevásárolják a részvényeket, megszüntetve ezzel az alacsonyabb árszinteken fellelhető lebegő kínálatot 1 . Ennek következménye előbb-utóbb egy markáns áremelkedés lesz. A gyors emelkedés garanciája az, hogy az összevásárlás miatt nem lesz túl sok eladó részvény a bikák útjában. Aki nem követi szemmel a piacot, kimaradhat a korai beszállás lehetőségéből, s később lehet, hogy nem lesz már bátorsága nagyobb tételt vásárolni. 1909. március 26-án, pénteken a Reading és a Union kereskedése is olyan unalmas volt, amilyennek csak el lehet képzelni! A Reading 132 ¾-en nyitott, a maximuma 133 ¼, a minimuma 132 ¼ dollár volt. A Union mindössze 5/8-os tartományt járt be, 180 5/8-tól 181 ¼-ig. Mozgolódás szinte kizárólag a Beet Sugar és a Kansas City Southern papírjain látszott. A következő kereskedési nap is úgy kezdődött, hogy csak töredékpontokat mozdultak az árfolyamok. A B&O, a Wabash és a Missouri Pacific ára ½ ponttal került feljebb. A Union 1/8-al volt magasabban, míg a Reading ugyanennyivel alacsonyabban, mint az előző nap végén. A Beet Sugar 5/8-ot esett, így kerek 32-n kezdte a napot. Az első kötések a Reading piacán ezek voltak: 1100 @ 132 1/4 , 800 @ 132 3/8. A Union így kezdte a napot: 800 @ 181, 400 @ 181, 200 @ 181 1/8, 400 @ 181. A Steel részvényeire egyetlen kötés született: 100 @ 45 ½. Szintén 100-at vittek a B&O-ból 109 7/8-on. A piac ilyenkor tetszhalott állapotban van, nagy ritkán születik egy-egy 100 részvényes kötés, semmi más nem történik. Hoppá! Hirtelen születik egy kötés a Reading-re: 2300-at visznek el 132 ½-n. Aztán még 2000-t ugyanennyiért. Aztán 500-at 132 5/8-on. Ha ilyen hirtelen, ilyen nagy tételben piaci áron, vita nélkül viszik a papírt, az a daytradernek határozott utasítás azonnali beszállásra. Bármilyen okból is lódult meg a Reading, a többi papír egyelőre nem követi a kitörést. A N.Y. Central ugyan egy kicsit megmozdult – 500 darab elkelt 127 ½ dolláron, a korábbi 127 ¼-es ár után – a Beets, a Steel és a Copper is emelkedett egy keveset. Apránként felélénkül a piac többi szereplője is. A következő kötések születnek: 1

Floating supply

www.tozsde.hu.tl

51

Reading 300 @ 132 ½ Steel 1300 @ 45 1/8, majd 45 ¼ Union 100 @ 181 Reading 300 @ 132 5/8 Beets 100 @ 33 ½ Union 700 @ 181 ½ N.Y. Central 127 5/8, 600 @ ¾ … 7/8! …. Jönnek a vevők! Union 900 @ 181 ½ Reading 100 @ 132 ¾ Copper 700 @ 71 ½ Reading 800 @ 132 7/8, 100 @ 133, 900 @ 133, 1100 @ 133 1/8, 1500 @ 133 ¼, 3500 @ 133 ½ … …kétség sem férhet hozzá, elkezdődött az emelkedő trend! A piac most a Reading ritmusát követi. Egyre erősödnek a vevők, ez látszik a forgalmon és az árak lépésein is. A gyors emelkedések mutatják, hogy nagy tételben történnek shortzárások is. Úgy néz ki, hogy sokan eldobálják a Beet Sugar papírjait, és inkább a nagy papírokba szállnak be. A St. Paul és a Smelters is emelkedik egy keveset. Délelőtt 11 körül megtorpan a piac. A következő nagy meglódulás előtt egy lélegzetvételnyi szünet tapasztalható. A pihenő alatt alig történik reakció, visszaesés. Gyengeségnek semmi jele a piacon. A Reading 133 ¼, a Union pedig 181 3/8 dolláron áll. Mivel semmi okunk a kiszállásra, tartani kell a long pozíciót. Nem sokkal később folytatódik a vásárlási roham… Reading 133 3/8, ½, 5/8, ¾ … Union 181 5/8 N. Y. Central 128 ½, 1/8, ¼ … Union 1000 @ 181 ½, 3500 @ 5/8, 2800 @ 7/8, 4100 @ 182 Steel 45 ½ … Innentől a zárásig már teljesen a bikáké a piac. Majdnem minden papír a napi csúcsán zár. A Reading 134 3/8-ig jut, a Union 183-ig, a Steel 46 1/8-ig, a Central 128 7/8-ig, és a többi papír is arányosan erősödött. Ilyen nagy erősödés után nagyon rossz hírek kellenének ahhoz, hogy a piac ne folytassa másnap is az emelkedést. Ha lehet bízni a folytatódásban, el kell gondolkozni azon, hogy bent hagyjuk a pozíciót a nap végén is egy profitvédő stop megbízással. Azonban

www.tozsde.hu.tl

52

dönthetünk úgy is, hogy nem tartunk meg pozíciót napon túlra, és a kereskedés végén mindent zárunk. A fent leírtak alapján világos, hogy milyen előnyei vannak annak, ha a daytrader figyeli a piacot még az eseménytelennek tűnő napokon is. Az új trend megindulásának perceiben lehetőségünk van a korai, jó áron történő beszállásra. Amikor a piac kitör a korábbi mozdulatlanságból, az új, friss erők megjelenését mutatja. Ezek az erők mindig a kitörés kezdetén a legaktívabbak. Mindig több energia kell ahhoz, hogy valamit mozgásba hozzunk, mint amennyi utána a mozgás fenntartásához szükséges. Amikor a piac szűk sávban mozog, lehetőség adódik a támaszok és ellenállások körüli skalpolásra is. Ha feljegyezzük a fontosnak tűnő árszinteket, beszállhatunk ellenük néhány töredékpontért. Ez a fajta spekuláció elég rizikós, hiszen a kisbefektetőknek viszonylag magas kötési költségekkel kell számolniuk. Előfordulhat tehát, hogy a skalpolás költsége elviszi azt a kicsi hasznot, ami ilyenkor adódhat. Ha valaki mégis töredékpontokat akar vadászni, mindenképpen jegyezze fel magának a fontos árszinteket egy grafikonon. A grafikon hasznos, mert jól mutatja a piaci történéseket, és láthatóvá teszi a fontos támasz és ellenállás szinteket csakúgy, mint az éppen uralkodó trendet. A következő ábrán látható, hogy az árfolyam 181 ¼-en nyit, majd 181 ½-nél ellenálláshoz ér. A közelgő trend első jele a 181 1/8-ig esés volt. Ezt látva shortba lehetett lépni – a legrosszabb esetben – 181 ¼-es áron. Észre kell venni, hogy miután sikertelen volt a 181 ½ dolláros ellenállás áttörése, lefelé fordul a trend, amit az alacsonyabb aljak és alacsonyabb tetők jeleznek.

www.tozsde.hu.tl

53

A grafikonon látszik, hogy elég nagy az eladói nyomás ahhoz, hogy újabb és újabb mélypontokra küldje az árfolyamot, a vevők pedig nem elég erősek ahhoz, hogy az előző kanyar teteje fölé küzdjék fel a papír árát. A 180 1/8-os szintnél támaszt talál a piac, nem esik tovább az árfolyam. A korábbi események ellenkezője játszódik most le – zárni kell a shortokat és longot nyitni. Ahogy az árfolyam megközelíti a korábbi ellenállás szintjét, a daytrader zárásra készen várja az eseményeket. Ezúttal azonban alig ütközik ellenállásba az árfolyam, és a korábbi szint fölé emelik a vevők a részvény árát. Fellélegezhetünk és megtartjuk a longot. Az első, short kötésnél a stop helye 181 5/8 vagy 181 ¾ lehetett. Ide akár „duplastopot” is lehetett tenni, ami azt jelenti, hogy a short zárása után longot is nyithattunk volna, azt feltételezve, hogy az ellenállás áttörése után tovább emelkedhet az árfolyam. Ha tehát valaki 100 darab részvénnyel kezdte a shortot, a duplastop 200 darab vásárlását jelentette. Ebből száz darab a vesztes shortot fedezte, míg a másik 100 egy long kötéshez kellett. Természetesen az is előfordulhat, hogy az árfolyam felszúr, kiviszi a stopot majd utána kezd el esni. Ilyenek mindig előfordulhatnak a kereskedés során, és aki nem tudja őket higgadtan elfogadni, az jobban teszi, ha megtanulja kezelni az érzelmeit. Visszatérve a grafikonhoz: a long nyitás után szintén duplastopot lehetett tenni 180-ra vagy 179 7/8-ra. Ha a piac áttöri a támaszt, akkor feltételezhető, hogy tovább is eshet még az árfolyam, ezért a daytradernek a piac jelzése alapján egy pillanat alatt pozíciót kell tudnia váltani. Ha erre nem képes, akkor nem szalagolvasó, hanem szerencsejátékos lesz belőle. A daytrader egy terv alapján kereskedik, és nem próbál találgatni.

www.tozsde.hu.tl

54

Emlékeztetőül újra elmondjuk, hogy a fenti praktikák elsősorban majdnem teljesen mozdulatlan piacon működnek, és igen óvatosan alkalmazandók. Kezdő daytradereknek nem is tudjuk javasolni a használatukat. Általában azt mondhatjuk, hogy sokkal kifizetődőbb a nagy és széles ármozgásokban részt venni, mint megpróbálni töredékpontokért skalpolgatni. A jutalékok, adók és persze a láthatatlan nyolcad mind-mind ellenünk dolgoznak, a gyakorta előforduló vesztes kötésekről nem is szólva. Jobban tesszük tehát, ha inkább kivárjuk a biztosabb, több sikerrel kecsegtető lehetőségeket. „A piac nem szalad el” – tartja a régi mondás. Milyen igaz! Nem muszáj mindig kereskednünk, és az eredményünk nem elsősorban attól függ, hogy milyen gyakran kereskedünk. Amikor a nagyobb részvények szinte mozdulatlanná dermednek, gyakran más, addig hanyagolt részvények forgalma pezsdül meg. Ideig-óráig felélénkülhet a kevéssé népszerű papírok kereskedése, akár manipuláció, akár más ok folytán is. A szalagolvasót cseppet sem érdekli, minek nevezik azt a papírt, ami éppen jól kereskedhető. Lehet a neve XYZ, vagy ZYX. Az sem fontos, hogy mivel foglalkozik a cég, vagy hogyan szokták a papír osztalékát számolni. Elég az, ha a részvény jól mozog, mert akkor az ügyes daytrader tud rajta profitot termelni. Elég, ha a szalag jó jelzéseket ad, és a piac megfelelően likvid ahhoz, hogy a daytrader be- és kiszállhasson, amikor szükségesnek látja. Nézzük, hogyan mozgott a Beet Sugar 1909 március 26-án, akkor, amikor a Union és a Reading is szinte mozdulatlanul állt. A Beet aznap olyan lehetőséget adott, amit még egy kezdő daytrader is biztosan ki tudott használni. Még a tanuló szalagolvasók is biztosan longot nyitottak volna a 30 dolláros árfolyam nagy forgalommal történő áttörésekor. Nem is volt más dolgunk vele a vétel után, mint tartani zárásig, vagy akár másnapig, amikor egészen 33 ½ dollárig menetelt az ára:

www.tozsde.hu.tl

55

A Kansas City 1909. március 5-én a délelőtti órákban 42 ¾ és 43 ½ között hullámzott. Nem sokkal déli tizenkettő után a részvény kereskedése hirtelen megpezsdült és nagy forgalommal kötötték. Van-e épeszű ember, aki azt gondolja, hogy hirtelen, minden előzmény nélkül olyan jó papír lett a Kansas, hogy mindenki venni kezdte? Az emelkedést feltehetőleg manipulatív megbízások okozták, amelyek között túlnyomórészt vételek voltak. Ez a hirtelen megmozdulás, amely nagy forgalommal emelkedő tendenciát mutatott, a szalagolvasónak egyértelmű jelzés volt a beszállásra. A www.tozsde.hu.tl

56

bennfentesek akaratlanul is megvillantották kártyáikat, a daytradernek pedig semmi más dolga nem volt, mint élni a felkínálkozó lehetőséggel, és sodródni az árfolyammal:

Az emelkedés tartósnak bizonyult, és több árszinten is megerősítést nyert. Ha a long pozícióban újabb long jelet kapunk, akkor újabb pozíciót is lehet nyitni, ha a meglévőt stopal tudjuk védeni. A fenti esetben az első tételt 44, a másodikat 45, a harmadikat 46 dolláron vehettük meg. Az egészet zárhattuk a nap végén 46 5/8-on, és így 100-as csomagokkal kereskedve 406,5 dolláros profitot zsebelhettünk be.

www.tozsde.hu.tl

57

A grafikonok használatáról 1 Nagyon sok megkeresést kapunk a grafikonok használatával kapcsolatban. Az alábbi levélrészlet a leggyakrabban felmerülő kérdések kiváló gyűjteménye: „Ön közzétett egy diagramot a Magazine of Wall Street első számában. Ezt az ábrát igen hasznos eszköznek találtam a piaci akkumuláció-disztribúció fázisainak korai észleléséhez. Sok éve otthonosan mozgok már a tőzsdén, és mindig kétségesnek tartottam, hogy a grafikonokkal számottevő eredményt lehetne elérni. A véleményem azonban megváltozott, ugyanis a Union Pacific grafikonját alaposan kielemezve arra jutottam, hogy a jeleket követve szép összeget kereshettem volna vele. Ön azt írja, hogy egyebek mellett tanulmányozzuk a cég gazdasági hátterét is, de hagyjuk figyelmen kívül a grafikonokat, mert félrevezetőek lehetnek. Sajnálom, de ellent kell, hogy mondjak Önnek. Ön azt mondja, hogy az árszalag elmeséli a részvény kereskedésének történetét. Ha abból indulunk ki, hogy a grafikon nem egyéb, mint az árszalag hű másolata, akkor a grafikonon is észre kell, hogy vegyük az akkumuláció és a disztribúció jeleit. Ha ez igaz, akkor azonban teljesen felesleges időpocsékolás a cég ügyeibe beleásni magunkat, nem?” A fenti felvetések megválaszolásához először is vegyük sorba, miben különbözik a szalagolvasó a tisztán grafikonos kereskedőtől. A grafikonokkal kereskedők általában egyszerre csak egy részvény árfolyamát figyelik. Többé-kevésbé kötött szabályokkal dolgoznak. Úgy tekintenek a piacra és a részvényükre, mintha az egy gép lenne. Nem törődnek a piaci körülményekkel, ha a grafikon jelzést ad, pozíciót nyitnak vagy zárnak. A legfőbb gond, hogy nem figyelik a piac többi részén történő eseményeket. A szalagolvasó daytrader csak azzal törődik, amit az árgép éppen kiadott magából. Bármivel kereskedhet, nem kötött házasságot egyik részvénnyel sem. Ha jó a memóriája, még papírra és tollra sincs szüksége. Neki is megvannak a kereskedési szabályai, de ezek kevésbé kötöttek. A piacon annyiféle különböző helyzet adódhat, hogy a szabályok között intuitívan kell válogatni. A kereskedés nem mechanikus tevékenység, inkább a gyakorlás során készséggé válik. Egy barátom, akivel beszélgettem a daytradelésről, arról faggatott, hogy vajon az összes általam használt szabályt papírra tudnám-e vetni, ha ennyire jól tudom, mikor melyiket kell alkalmaznom. Ezt válaszoltam neki: nem kell szabálykönyv ahhoz, hogy átkelj egy forgalmas úton. Szétnézel mindkét irányba, és a józan eszed megmondja, mikor indulj és 1

Ford. megj.: a fejezet olvasásakor vegyük figyelembe, hogy száz évvel ezelőtt nem álltak a kereskedők rendelkezésére valós idejű grafikonok. A diagramokat kézzel készítették, legtöbbször a kereskedési nap vagy hét végén. Wyckoff az árszalagon az összes részvény forgalmát folyamatosan láthatta, ezt ugyanúgy láthatjuk ma egyszerre több, valós idejű árfolyamgrafikont szemlélve. A grafikonok a mai kereskedő számára igen fontos, szinte nélkülözhetetlen segédeszközök.

www.tozsde.hu.tl

58

milyen gyorsan haladj, hogy biztonságban átérj. A gyakorlott szalagolvasó korábbi tapasztalataira támaszkodva, intuitívan kereskedik. Be kell látni, hogy a két módszer között a különbség oly hatalmas, mint a nappal és az éjszaka között. A mechanikus jelzések alapján történő kereskedést nem lehet összehasonlítani a piac egészét figyelembe vevő, az aktuális helyzethez rugalmasan alkalmazkodó szalagolvasással. Nem emlékezhetünk minden egyes számra pontosan, ezért nem kell elvetni a grafikonok és egyéb feljegyzések használatát a memória felfrissítése céljából. Egy árfolyamgrafikon segíthet felismerni az akkumuláció illetve a disztribúció kezdeti jeleit, valamint láthatjuk rajta a főbb támasz és ellenállás szinteket is. Érdekes az Amalgamated Copper grafikonja, amely az 1903-as pániktól 1904. márciusáig mutatja az árfolyamokat:

A papír az év elején még 75 5/8-on forgott, de megjárta a 33 5/8-os mélységet is. A grafikonon ábrázolt időszak előtti történések röviden összefoglalva: a részvény ereszkedni kezdett, de 36 dollárnál támaszt talált. A támaszok elég erősnek bizonyultak ahhoz, hogy emelkedés indulhasson. Hét pontnyi erősödés után ismét visszaesett az árfolyam, majdnem a korábbi 36 dolláros mélypontig. Innen megint északnak vette az irányt és tizenhat pontot száguldott felfelé. Az emelkedést követően, az első nyíllal jelölt helyen megfigyelhetjük, hogyan járta körbe az árfolyam a 48-49 dolláros szintet. Ez annak a jele, hogy sok papír cserélt gazdát itt. Mivel itt még nem lehetünk biztosak a folytatás irányát illetően, várnunk kell, amíg az árfolyam kitör ebből a szűk sávból. Két próbálkozás is történik, de a második nekifutásra már csak 51-ig jutott fel. Ebből arra következtetünk, hogy az eladói nyomás továbbra is erős, és alacsonyabb árakat várunk. Ereszkedés kezdődik, amely 35-nél áll meg. Eztán újabb oldalazás kezdődik, ezúttal a 3637 dolláros sávban. Egyszer leszúr az árfolyam egészen 33 5/8-ig, ez 34 dollárra kerekítve szerepel a grafikonon. Ezt követően az aljak egyre magasabbra kerülnek, és a 38-39 dolláros tartományban láthatunk egy vonal kiépülését. Az akkumuláció jeleit látjuk

www.tozsde.hu.tl

59

az ábrán: a nagyok az árfolyamot mesterségesen 40 dollár alatt tartják, amíg ki nem építik long pozícióikat. Miután ezzel végeztek, a papír elkezdheti a tartósabb emelkedést. Azt mondja a levélíró: „a Union Pacific grafikonját alaposan kielemezve arra jutottam, hogy a jeleket követve szép összeget kereshettem volna vele”. De nem követte a jelzéseket, és nem is keresett pénzt vele! Becsapja saját magát. Nagyon könnyű utólag okosnak lenni, és megmutatni a grafikonon, hogy mit hogyan kellett volna tenni. Lefogadom azonban, hogy a levélíró sosem próbálta ki elméletét valós piaci helyzetben. Ha valaki nem hinné el nekem, hogy pusztán a grafikonokra támaszkodva nem lehet tartós sikereket elérni, kérje meg egy barátját, hogy készítsen elő egy grafikont. Az ábrákon ne szerepeljen sem a részvény neve, sem a lefedett időszak – csak az árfolyamok. Vesse papírra kereskedési szabályait, amikhez ragaszkodni fog a próba során. A szabályokat mindig követnie kell, eltérni tőlük nem lehet. Takarja le a grafikont egy papírlappal, majd tolja fokozatosan jobbra a lapot, ahogy halad előre az időben. Jegyezzen fel minden kötést, mintha valóban kereskedne. Amit elveszít a kísérlet során, kérem, küldje el a címemre. Még nem találkoztam olyan emberrel, aki képes lett volna pusztán grafikonok alapján huzamosabb ideig pénzt keresni a tőzsdén. „Szinte bármilyen grafikonnal vagy más segédeszközzel elérhetünk időleges sikereket. Egy módszer igazi próbája azonban az, hogy mennyi profitot tudunk vele termelni egy teljes év alatt?”

A grafikonok egyik alfaja, amikor az egész dollárnyi változások mellett minden töredékpontot is feltüntetnek. Ezt gyakran használják a Dow Jones átlagárakkal együtt is. Ennek ellenére az elsőként ismertetett grafikontípus inkább az, amit gyakorlati használatra alkalmasnak találunk. A grafikonok szinte egyetlen erénye az, hogy vizuális emlékeztetőként szolgálhatnak a küszöbön álló nagy ármozgások valószínű helyeit illetően. Azt azonban, hogy a mozgás mikor indulhat meg, csak a szalagról tudjuk meg.

Az egyszerű vonaldiagramot is sokan használják. Ez szintén azért lehet hasznos, mert átlátható, tömör összefoglalása egy részvény történetének. A grafikon sokkal kevesebb kiszámíthatatlan kilengést tartalmazna, ha a piacon mindössze egyetlen részvény lenne. Ekkor könnyebben megállapíthatnánk a trendek elejét és végét is. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azt a tényt, hogy a piac összetett, ezért minden részvény mozgása kisebb-nagyobb módon kihat a többi papír árára is. A piac összetettsége, a részvények egymásra hatása nagyban felelős azért, hogy az egyes papírok árfolyama időnként nagyon kiszámíthatatlanul mozog. Az is gyakran előfordul, hogy egy részvényt pumpának használnak a többi papír felfújásához. Máskor egy kiszemelt papír a buzogány szerepét tölti be, amivel a földbe döngölik az árfolyamokat. Aki tehát kizárólag a grafikonok alapján kereskedve long jelet

www.tozsde.hu.tl

60

kap, hamar pórul járhat. Ha a disztribúció befejeződött, általában a „pumpa” szerepét betöltő részvény fogja a legnagyobb törést elszenvedni. Egyértelmű, milyen előnyökkel jár a szalagolvasó számára az, hogy az egész piac történéseit egyszerre láthatja. Aki egyetlen grafikon alapján próbál meg kereskedni, azt gyakran váratlan meglepetések érhetik. A daytradelés során hasznos lehet a trend irányának jelzésére, ha egy csoport tíz legnagyobb részényeinek napi maximum és minimum árát átlagoljuk. Jegyezzük fel az előző napi csúcsot és mélypontot, aztán figyeljük meg, melyiket érte el előbb az árfolyam a következő napon. Ezek az átlagok sokszor megbízhatóbbak, mint az újságokban megjelenő nyitó-záróárak. A napi átlagok számítása akkor kifizetődő, ha valaki napon túl is tartja pozícióit. Az a daytrader, aki minden nap végén bezárja összes pozícióját, elég, ha az előző nap jellemző áraival tisztában van. Aki azonban nem csak 12, hanem akár 5-10 pontos mozgásokat is meg akar fogni, és hosszabb időn át is tartja pozícióit, jól járhat vele. A grafikonok könnyen láthatóvá teszik a trendeket. Amíg tart az emelkedő trend, az árfolyam új csúcsokra fog érni és magasabb mélypontokon is támaszkodik meg. Mintha egy lépcsőn haladna felfelé, lépésről-lépésre. Az esés ugyanígy néz ki, csak fordítva játszódik le, ahogy az árfolyam egyre alacsonyabb szintek felé halad. Ha több csúcs is nagyjából azonos árfolyamnál van, az ellenállást jelöl. Ha a mélypontok sorakoznak fel egy vízszintes vonal mentén, ott támaszt talált a részvény. A huzamosabb ideig tartó oldalazás, ha csekély forgalommal jár, akkor az érdektelenséget jelzi. Ha azonban normális, esetleg kiugróan nagy forgalom mellett sávozik a részvény, különösebb árváltozás nélkül, az általában az akkumuláció vagy disztribúció jele. Az alábbi ábrán láthatunk egy kézzel készített, árfolyam-forgalom grafikont:

www.tozsde.hu.tl

61

Ha egy egész nap történéseit ábrázoljuk egy ilyen grafikonon, az kétségkívül hasznos, hiszen láthatjuk rajta, mennyi papír cserélt gazdát a különböző árszinteken. A karikába írt számok a bekötött 100-as részvénycsomagok számát mutatják. Érdemes vízszintesen összegezni a forgalmat, hogy láthassuk, hol mennyi papír került be a piacra. Az ilyen grafikonok kifejezetten hasznosak. Az ügyes daytradernek óvatosan közelít a mechanikus segédeszközökhöz, mert ezek a józan ítélőképességét befolyásolhatják. Ha napközben azzal foglalatoskodik, hogy a grafikonokat rajzolgassa, akkor nem tud megfelelően a szalagra figyelni. Kereshet persze egy segítőt maga mellé, aki rajzolja neki a grafikonokat, de mindent egybevetve, mégis úgy gondoljuk, hogy amíg csak lehet, meg kell próbálni az efféle mechanikus segédeszközök nélkül kereskedni. A fejezet elején idézett levélben azt olvashatjuk: „grafikon nem egyéb, mint az árszalag hű másolata”. Ez minden bizonnyal igaz egyetlen részvény ármozgásaira. De hogyan is lehetne egy egész kereskedési nap összes eseményét egyetlen grafikonra felrajzolni? Ez egész egyszerűen lehetetlen. Egy-két részvény grafikonja alapján kereskedni olyan, mintha egy nagy, népes családról próbálnánk helyes jellemzést adni úgy, hogy csak néhány családtagot ismerünk.

www.tozsde.hu.tl

62

Napon belüli és napon túli kereskedés Fogtam egy üres, fehér papírlapot és egy kis itatóspapírt. A töltőtollamból tintát cseppentettem a papírra, majd rögtön rátettem az itatóst. Ahogy várható volt, a tintát gyorsan magába szívta és a lapon alig maradt nyoma a tintának. Hasonló dolog történik a piacon is, amikor a kereslet meghaladja a kínálatot. A vevők alku nélkül, egyre magasabb áron viszik a részvényeket. Az árak felfelé lépdelnek. Amíg a kereslet erős, az árfolyamok emelkedni fognak. Ha még néhány tintafoltot felitatok az itatóspapírral, megtelik és nem szív magába többet. Ilyen, amikor a piacon a kereslet felszívja a kínált részvényeket. Az árfolyamok beállnak egy egyensúlyi szintre és az emelkedésnek vége szakad. A kereslet és a kínálat egyensúlyba kerül az új árszinten. Ha eztán elkezdenék vékony sugárban tintát folyatni az amúgy is teli itatósra, biztosan semmit nem tudna már magába szívni. Ilyen, amikor elfogy a kereslet a piacon. Ha pedig nincs elég vevő, az árak előbb-utóbb esni kezdenek. Minél több részvénytől akarnak megszabadulni tulajdonosaik, annál gyorsabban fognak esni az árfolyamok. Ez egy nagyon egyszerű, és képletes módja annak, hogy elménkben rögzítsük az árfolyamokat befolyásoló két, egymással ellentétes erő jelenlétét. Több elnevezéssel is illethetjük ezeket az erőket, a lényeg, hogy mindig párban vannak: kereslet-kínálat, akkumuláció-disztribúció, támasz-ellenállás. Minél jobban tudja valaki a piacon jelenlévő erők nagyságát megbecsülni, annál sikeresebb kereskedő lesz belőle. Sosem szabad azonban elfelejteni, hogy a piacon bármikor megfordulhat a széljárás. Még a legjobb elemzés és helyzetértékelés is érvényét vesztheti a napközbeni hírek, események, fejlemények hatására. Előfordulhat, hogy egy részvény erőteljesen megindul felfelé, majd néhány pontos emelkedés után hirtelen annyi eladó papír érkezik a piacra, hogy a további emelkedés meghiúsul. Mutatunk egy példát arra, hogyan tévedhetünk egy nap alatt kétszer is úgy, hogy a végén mégis pluszban jövünk ki az üzletből. 1908. december 21-én a Union Pacific az előző napi záróára alatt nyitott: 500 @ 179, 6000 @ 178 ¾ … A szalagot figyelve úgy tűnhetett, hogy valaki készen áll, hogy a további esést megelőzendő, nagyobb csomagokat vegyen. A daytrader habozás nélkül kiadta a megbízást, és vett 100 részvényt 178 7/8-on.

www.tozsde.hu.tl

63

„A daytradernek gyorsan észlelnie kell, ha megfordul a piaci széljárás. Tudnia kell azonnal fordítani pozícióján, hogy az új trenddel kereskedhessen.”

...nem sokkal később azonban nagyobb mennyiségű eladó részvény érkezett, ami elégnek bizonyult az árfolyamok gyengítéséhez. Mihelyt a fordulót észleltük, új megbízást adtunk: eladtunk 200 részvényt 178 ¼-es árfolyamon, ezzel 100 részvényes short pozícióba kerültünk ezen az árfolyamon.

Egy ideig tovább gyengült a részvény, de aztán 176 ½ dolláron megállt az esés és figyelmeztető jeleket adott a szalag. A többi részvény árfolyamában is érzékelhető volt az eladói nyomás csökkenése, majd elkezdődtek a shortzárások az Union Pacific-ben is: ... 600 @ 176 5/8, 1000 @ 176 ¾, 1000 @ 177 ¼ … Ha a kereskedő fordítani akart pozícióján, vett 200 U. P. részvényt 176 7/8-os árfolyamon. Ezzel megint longba került. A részvény ezután erősödést mutatott, bár csak kisebb tételek cseréltek gazdát. A korábbi forgalom nem tért vissza a piacra. Az emelkedés kifulladóban van. A trader arra számít, hogy a papírt megfogja a korábbi támasz, de nem ez történik. Az árfolyam egészen 176-ig esik. A többi részvény is számottevően gyengült, feltehetőleg nagyobb csomagok eladása kezdődött meg. A daytrader úgy dönt, hogy elad 200 részvényt 176 dolláron. Vagyis eldobja longját és egyúttal 176-ról shortol. A papír csak esik, esik, és a fordulónak semmi jele nem látható egészen 174 ½ dollárig. Ez már a tegnapi záró alatt 6 és ¼ ponttal van! A kereskedő úgy véli, hogy itt már elképzelhető a forduló. Minden egyes töredékponttal közelebb lehet, amikor a növekvő kereslet elkezdi megemelni az árfolyamot. 174 ½ dollárnál egyre nagyobb tételek jelennek meg a vételi oldalon. Vita nélkül viszik a részvényt a felkínált áron. Történik még egy utolsó próbálkozás egy nagy tétel eladására, de a piac fel tudja szívni a bedobott csomagot. Mihelyt egyértelmű a forduló, a daytrader vesz 100 részvényt 175 7/8-on, azaz zárja shortját. Mivel a szalag tanúsága szerint a kereslet egyre csak erősödik, megint vesz 100 részvényt 175 ¼-es áron. Ettől kezdve zárásig tartja a csomagot, amit végül 176 5/8-on ad el. A nap kötéseinek összefoglalása: Vétel 178 7/8 176 7/8 176 7/8 174 7/8 175 ¼ Költség, adó: Összesen: Nettó nyereség:

www.tozsde.hu.tl

Eladás 178 ¼ 178 ¼ 176 176 176 5/8

Veszteség 62.5 87.5 135 285 Mínusz a veszteség:

Nyereség 137.5 112.5 137.5 387.5 -285 102.5

64

Ha belegondolunk, hogy a nap során kétszer is a rossz irányba nyitottunk, ez igen jó eredmény! Az se feledjünk, hogy a költségek és adók elvittek 135 dollárt a nyereségből. A kereskedés nyereségessége nagyban függ attól, hogy minimalizálni tudjuk-e a veszteségeket, adókat és egyéb költségeket. Tekintsük át a fenti kötéseket, hogy lássuk, mit lehetett volna másként tenni. Az első kötés azért született, mert a kereskedő azt látta, hogy bennfentesek nagy tételeket vásárolnak 178 ¾ körül. Logikus a következtetés, hogy ilyen kereslet mellett gyors áremelkedés, emelkedő trend indulása is elképzelhető. Ott követtük el a hibát, hogy nem vártuk meg, hogy az árfolyam elhagyja azt a szűk, fél pontos sávot, amiben a nagy tételek gazdát cseréltek. Meg kellett volna várni a trend indulásának egyértelmű jelét, a sávból való kitörést. Ezt a jelet megvárva elkerülhettük volna az első, vesztes long kötést. A veszteség a költségekkel együtt 89 és fél dollárt tett ki. Ha ez a zsebünkben marad, a napi profit lényegében megduplázódott volna. A második vesztő kötés nagyon jó példája a kereskedés egyik legnagyobb kihívásának: különbséget kell tudnunk tenni az esés folytatódása előtti átmeneti emelkedés, rally, és a tényleges trendforduló között. Egy lehetséges módja ennek, ha tudjuk, meddig várható az árfolyam visszaemelkedése két esési hullám között. Általában azt mondhatjuk, hogy az esés felét-kétharmadát meg nem haladó korrekció, emelkedés még belefér az egészséges eső trend hullámzásaiba. Konkrétan: ha egy papír ára 2 és fél pontot esett, akkor egy 1 és negyed pontos korrekció várható, mielőtt az esés folytatódna. Persze ha erős az eladói nyomás, lehet, hogy ennyit sem tud emelkedni az árfolyam, mielőtt új mélypontokra zuhanna. Mi is történt a Union Pacific árfolyamával, miután elérte a 176 ½ dolláros szintet? A 176 5/8 – 177 ¼ tartományba tudott visszaerősödni. Egyetlen kötés született 177 ¾-en, majd gyorsan visszaesett 177 ¼-re. Mivel 179 1/8-tól 176 ½-ig 2 5/8 pontot esett, várható volt egy 1 ¼ pontos rally, 177 ¾-ig. Nem tudott idáig visszakúszni az árfolyam, ami jelzés arra nézve, hogy tartani kell a short pozíciót, mert hamarosan tovább eshet az árfolyam. A korrekció alatt kis tételek forogtak csupán. Ez önmagában is jelzés lehet a short tartására, hiszen ha valódi trendforduló következik, az a növekvő forgalmon is meg fog mutatkozni. A fentiek alapján döntve, helyesen jártunk el, hogy nem zártuk a shortot 176 7/8-on. Nagyon nehéz utólag pontosan megmondani, ki mit tett volna egy adott helyzetben. Ha mégis úgy esett volna, hogy mindkét vesztes kötést elkerüljük, a napi profit 400 dollár fölött is lehetett volna. Talán elég érv ez amellett, hogy mindig nagyon alaposan

www.tozsde.hu.tl

65

elemezzük ki hibáinkat és veszteségeinket, mert ebből sok hasznunk fog származni a későbbiekben. Ahogy már említettük, a kereskedés nyereségessége attól függ, többet keresünk-e a jó üzleteken, mint amennyit az óhatatlanul is előforduló rossz kötések, valamint az adók és egyéb költségek elvisznek. Ha valaki stabilan profitot tud termelni a piacon, akkor apránként emelheti a tétet, nagyobb egységekkel kereskedve egyre több pénzt kereshet majd. Fejlődésünk folyamatát úgy követhetjük nyomon, ha részletes naplót vezetünk minden egyes kötésről. Jegyezzük fel a dátumot, a nyitási és zárási árfolyamot, a kötött mennyiséget valamint az elért nyereséget, vagy veszteséget is. Ez utóbbi, vagyis a veszteség nyomon követése nagyon fontos, és segít, hogy tisztán lássuk az eredményeinket. Az ember hajlamos rá, hogy a nyereségekre jobban emlékezzen, mint a veszteségekre. A profi daytrader azért kereskedhet másoknál nagyobb tételekkel is, mert nagyon kis veszteséggel ki tud szállni a rossz kötésekből. Aki nem tudja folyamatosan figyelni a piacot, és fix nagyságú stoppal kereskedik, általában nagyobb átlagos veszteséget kénytelen elkönyvelni. Aki azonban a szalagnál ül, ritkán kerül fél pontnál nagyobb mínuszba, mert lehetősége van rá, hogy a fontos helyeken, támasz-ellenállás szinteknél, fordulópontoknál lépjen a piacra. A fenti Union Pacific-es példában a veszteségek 5/8 és 7/8 pontot tettek ki, de általában ennél kisebb bukóval kiszállhatunk, ¼, 3/8, vagy ½ pont körül. Az a tény, hogy kis átlagos veszteséggel üzletelhetünk, nem kell, hogy túl gyakori beszállásokra ösztönözzön. Inkább figyeljünk, hagyjuk letisztulni a gondolatainkat, és kivárni a jó lehetőségeket. A csendesebb napok is ezért hasznosak, mert van idő odafigyelni a piacot befolyásoló erők kialakulására. A daytrader sok pénzt az igazán aktív, pezsgő piaci napokon kereshet. A nagy kilengések jó beszállókat adnak a tapasztalt kereskedő számára. Akár 20-30, vagy 40-50 pontos mozgások is történhetnek a piacvezető papírok, mint a Reading, a Union vagy a Consolidated Gas árfolyamában. Gyakran felmerül a kérdés, hogy érdemes-e a jó pozíciókat napon túl is tartani, a többszörös profit reményében? Ha egy tartós trend megindul, akár napokig, vagy hetekig is futattni lehetne a nyerő kötést, busás hasznot elérve ezzel. A kérdés egyszerű, de válaszból annyiféle létezik, ahány különféle ember van. A kereskedő temperamentumától, beállítottságától függ. Van, aki remekül tudja követni a napközbeni kisebb-nagyobb hullámzásokat, és nyereséggel tud skalpolni. Olyan is van, aki nem akar, vagy nem tud egész nap a szalag mellett ülni. Az ilyen ember, ha elég türelmes, kivárhatja a nagyobb mozgások megindulását, és tovább is tarthatja a nyerő pozíciókat, mint aki napon belül sorban nyitja-zárja a pozíciókat.

www.tozsde.hu.tl

66

Egyik kereskedési stílus sem „jobb” a másiknál, és arra is nehéz válaszolni, hogy melyikkel lehet több nyereséget elérni. Mindenkinek meg kell találnia a saját személyiségéhez, attitűdjéhez és kockázatvállalási hajlandósához leginkább illő módszert. Aki hajlandó kitartóan dolgozni technikáján, az így vagy úgy, mindenképpen eléri a célját. A könyvben ismertetett megfigyelések, technikák, úgymint a támaszok, ellenállások, a korrekciók sebessége és mértéke minden időtávon használhatóak. Más-más súllyal, de ugyanúgy számításba veszi őket a daytrader és a swing trader is. Aki hosszabb távon játszik, annak figyelmen kívül kell hagynia a kisebb-nagyobb kilengéseket, és tudnia kell a fő áramlat irányára koncentrálni. Aki nem tisztán daytrader, annak fel kell készülnie az összegszerűen nagyobb veszteségekre is. Sok tekintetben nagyon különbözik egymástól a daytrader és a hosszútávú kereskedő. Utóbbi befektetői szemlélettel rendelkezik, nem figyeli folyton a piacot, inkább távolabbi rálátása van a dolgok folyására. A daytrader, ha tudja gondolkodását függetleníteni hosszútávú pozícióitól, természetesen kereskedhet napon túl is. Néhány fejezettel korábban példának hoztuk fel a Reading rázós útját 144 3/8-tól egészen 118 dollárig. Ebben a példában vehettünk volna kétszer annyi részvényt is, mert ha a sejtésünk igazolódik, és tényleg elérkezett a trendforduló, akkor akár 130-ig is rallyzhat az árfolyam. Ha szűk stopot használunk, a kockázatunk kordában tartható, így a nagyobb pozícióméret is megengedhető. A pozíció egyik felét daytrade-ben, a másik felét pedig napon túl megtartva, többszörös profitot érhetünk el. Egy másik példa: amikor a Steel árfolyama az 1908. novemberi 58 ¾ pontról a következő év februárjára 41 ¼ pontra esett. Ebben az időben a piac szinte teljesen a Steel ritmusára mozgott. Ez a papír ideális lehetőségeket adott a daytrader számára. Teljesen reális volt a nagy esés után egy 8-9 pontos korrekció felfelé (kb. 50 dollárig). A tapasztalt szalagolvasó nyithatott akár a szokásos méreténél nagyobb longot is. Az egyik részét tartja addig, amíg a korrekciót sejti, a másikat pedig úgymond el is felejtheti, nullába húzott stoppal. Az „elfelejtett” pozíció akár 60 dollárig is szaladhatott, tekintélyes profitot termelve. A fenti példák csak néhány lehetőséget sorolnak fel. Minden évben tucatnyi ilyen lehetőség adódik, ezért ezekre oda kell figyelni. A tapasztalt daytrader keresetének tekintélyes része adódhat a napon túl is futtatott pozíciók nyereségéből. Nagyon fontos azonban látni, hogy képes-e valaki teljesen függetlenül kezelni a napon belüli és napon túli kötéseit. Ha a kétféle stílus keveredik, az hamar mindkettő rovására mehet. Aki sokat markol, keveset fog – tartja a mondás. Ez a kereskedésre is igaz. Könnyen megeshet, hogy rövid- és hosszútávú pozícióink egyaránt veszteséget hoznak, ha nem tudjuk külön kezelni őket.

www.tozsde.hu.tl

67

Ha a párhuzamosan futtatott pozíciók összezavarják helyzetértékelésünket, ha nem tudunk megfelelően pontos ítéletet alkotni bármelyiket illetően, akkor inkább zárjuk le az összeset. Ha nem tudunk a kerítés mindkét oldalán egyforma hatékonysággal dolgozni, akkor kénytelenek leszünk előnyben részesíteni valamelyik térfelet, és kizárólag arra koncentrálni. Tegyük fel, hogy egy kereskedő 43 dolláron vett a Steel részvényeiből 100 darabot hosszabb távra, és 200-at daytrade céljára. Képzeljük csak el, mekkora a kísértés arra, hogy az egészet egyben lezárjuk már a gyengeség legkisebb jelére! Ezek azok a helyzetek, amelyekben igazán próbára tehetjük magunkat: képesek vagyunk-e külön kezelni a rövid- és hosszútávú pozícióinkat? Fel kell, hogy tegyük magunknak a kérdést: tényleg jó okom van azt hinni, hogy az árfolyam előbb fog esni 5 dollárt, minthogy ugyanennyit emelkedne? Amit látok, az egy rövid pihenő az emelkedés folytatódása előtt, vagy lefelé fordul a piac? Tart-e még a bikák lendülete? Meddig számíthatunk korrekcióra a legutolsó esés után? Ilyen és hasonló kérdésekre kell megtalálni a választ ahhoz, hogy eldönthessük, tartsuk-e a pozíció egy részét, vagy zárjunk-e minden kötést. A daytraderek általában szeretnek minden napot „tiszta lappal” kezdeni. Ha nincs az előző napról áthozott pozíció, nincsen előítéletünk sem. Előítéletek nélkül sokkal könnyebb leülni a szalag elé, és követni az első erős jelzést. Tíz nap alatt ezer dollárt meg lehet úgy is keresni, hogy valaki minden egyes nap profitál 100 dollárt, de úgy is, hogy mindössze egyetlen kötést futtatunk ugyanennyi ideig.

„Melegen ajánlott, hogy először csak 10es csomagokban vegyünk részvényt, sőt, csak akkor kereskedjünk élesben, ha előtte hónapokig tanulmányoztuk az árszalagot.”

A daytrader inkább az előbbi módszert fogja választani. Ha már képes átlagban minden héten nyereséget termelni, akkor a tőkéjéhez képest nagyobb kötéseket is eszközölhet. Ekkor 100 részvényes csomagok kereskedéséhez nem kell több, mint 1500-2000 dollár fedezet. Tegyük fel, hogy valaki két hónapon át képes 100-as csomagokkal kereskedve átlagosan napi 25 dollár nyereséget termelni. Ez hatvan napi kereskedés után 1500 dollárnyi profitot jelent, lehetővé téve, hogy eztán már kétszázasával adja-vegye a részvényeket.

Ha újabb két hónapig tartani tudja a jó eredményeket, megint emelhet a téten, és így tovább. A fenti példák azt hivatottak demonstrálni, hogy a daytradelés célja nem kiugróan nagy nyereségű üzletek kötése, hanem az, hogy nap mint nap képesek legyünk kis nyereségeket összecsipegetni a piacon.

www.tozsde.hu.tl

68

Egyszer felkeresett az irodámban egy illető. Azt mondta, nagyon érdekesnek találta a daytradelésről írott cikkeimet, és csak azért jött New Yorkba, hogy kipróbálja magát a tőzsdén. Azt mondta, félretett ezer dollárt erre a célra. Tudta, hogy ezt a pénzt akár el is veszítheti. Néhány hónappal később ismét találkoztunk. Beszámolt nekem tapasztalatairól. Azt mondta, hogy az első két hónapban 42 kötése volt, és csak 10-es csomagokban adta-vette a papírokat. Soha nem volt egy időben kettőnél több pozíciója nyitva, vagyis legfeljebb 20 részvénye volt egyszerre. Elismerte, hogy kereskedésében nagy szerepe volt a tippeknek és találgatásoknak, mégis igyekezett magát tartani saját, alakulóban lévő kereskedési szabályaihoz. Ritkán volt egy teljes pontnál nagyobb vesztesége. A legnagyobb mínusz amit elszenvedett, másfél pont volt. A legnagyobb profitja 3 pontot ért el. Általában csak a piacvezető papírokkal kereskedett, de néha belenyúlt kisebb részvényekbe is. Annak ellenére, hogy időnként hallgatott a tippekre, tanácsokra, mégis nyerőben volt a költségek és adók levonása után is. Meglepő volt, hogy már a tanulóideje alatt is nyereséget tud termelni. Nem volt túlságosan nagy a profit, de mégiscsak profit volt! Különösen azért volt számomra meglepő, mert mint elmondta, egy spekulánsoktól hemzsegő teremben kereskedett. Röpködtek körülötte a tippek, pletykák, tanácsok. Csoda, hogy a saját hangját meghallotta a zűrzavarban. A környezeti hatások mindegyike befolyásolhatta józan ítélőképességét, mégis igyekezett tartani magát saját szabályaihoz. Kétség nem férhet hozzá, ha megtanulja gyorsan minimalizálni a veszteségeit, sikeres kereskedő válhat belőle. Egy likvid, jól mozgó, aktív piacon mindig lehet pénzt keresni. A spekuláció egy szakma. Mint ahogy bármelyik másik szakmát, ezt is lépésrőllépésre kell megtanulni.

www.tozsde.hu.tl

69

Tanácsok és javaslatok Az elmúlt időszakban végzett kísérletek meggyőztek arról, amit már korábban is megfigyeltem: a kezdeti fluktuációk alapján gyakorlatilag lehetetlen megjósolni, hogy meddig mehet egy irányba az árfolyam. Sokszor a legfontosabb trendek is apró, visszafogott mozgásokkal kezdődnek. Lehet, hogy egy tartós, nagy esés elején csak annyit látunk, hogy alacsony forgalommal sodródnak lefelé az árfolyamok. Aztán kialakulhat a lavina, amikor óráról-órára egyre több eladó érkezik a piacra és látszólag semmi nem tudja megállítani az eszeveszett zuhanást. Ha például az árfolyam napokig egy szűk, három dolláros sávban mozog, akkor az esetleges kitörésbe gondolkodás nélkül be kell szállni. Amikor az árfolyam új területeket hódít meg, senki sem tudja, hol lesz a mozgás vége. Nem kell a piac minden kis ingadozását megfogni, ha például egy részvény ára emelkedik három pontot, majd csekély forgalommal visszaesik másfelet, akkor ezt könyveljük el természetes reakcióként, és ne vizionáljunk rögtön trendfordulót. A gyakorlott trader megfelelően felügyeli a pozíciót, és követőstopját a piac után húzva, gyakran a csúcs közelében tudja zárni longját. A tapasztalt kereskedő a korábbi csúcsok közelében pedig általában eladásra készül, ha nincs olyan előjel, ami arra utalna, hogy az árfolyam ezúttal még magasabbra törhet.

„Fontos, hogy elcsípjük az igazán nagy mozgásokat. Ehhez az szükséges, hogy amikor az árfolyam új területeket hódít meg, késlekedés nélkül lépjünk pozícióba.”

Minél többet foglalkoztunk már az árszalag olvasásával, annál többre fogjuk értékelni a forgalmi adatokat. Nem ritka, hogy egy részvény napokig kis forgalommal, szűk sávban oldalaz. Ilyenkor kevés lehetőség adódik a profitszerzésre, skalpolásra. Egyszer azonban véget ér az oldalazás, és a korábbi száz részvényes forgalom helyett hirtelen ezres tételek jelennek meg a szalagon. Ez a bizonyítéka annak, hogy új mozgás van megindulóban. Vigyázat, a mozgás tényleges iránya nem mindig egyezik meg az első kitörési próbálkozás irányával!

Legyünk óvatosak, ha egy szűk ársávban nagy forgalommal mozog a részvény. Lehet, hogy az emelkedés csupán a figyelem elterelésére szolgál: ha elég vevőt sikerül a parkettre csábítani, lesz kinek eladni az elfekvő készleteket. Egy ilyen manővert láthattunk, amikor a Reading 1909 júniusában felcsapott 159 ¾ dollárig. A szalag előtt ülve egyetlen nap alatt 80000-es forgalmat számoltam össze a

www.tozsde.hu.tl

70

159-es árfolyamtól maximum fél dollárnyi távolságban. Ez a jelenség, ebben a helyzetben erősen valószínűsít egy közelgő zuhanást. Tipikus példája volt annak, hogyan omlik össze a mesterségesen felhúzott árfolyam nagyon rövid idő alatt. Gyakran hallhatjuk, ahogy a spekulánsok panaszkodnak: „ez a piac nem a kicsiknek való”. Úgy mondják ezt, mintha ettől nem mehetnének fel az árfolyamok, vagy mintha ez ok lenne arra, hogy ne kereskedjünk. Érdekes, hogy milyen sok kereskedő gondolja azt, hogy ő valamilyen szempontból többre hivatott, vagy épp jobb képességekkel rendelkezik, mint a többi, szerinte átlagos spekuláns. No de milyen is lenne a piac a kicsik nélkül? A brókerek rosszul járnának, az egyszer biztos, hiszen sokkal kevesebb kötés születne. Az árfolyamok hullámzása pedig nem lenne időnként ennyire észveszejtő, a piac jobban követné a fundamentálisan meghatározott irányt. A piacon a legtöbb tüskét és szaggatást éppen azok a tömegek okozzák, akik technikai tudása elenyésző. Amikor azután elcsendesedik a piac, a füst felszáll, és a parkett teli van áldozatokkal – azok vesztettek, akik nem tudták, hogyan működik a piac, és nem voltak elég türelmesek, hogy megtanulják a tőzsde szabályait. A kisbefektetők okozzák az erős hullámzásokat, de ez a daytradert nem zavarja, hiszen így 2-3 helyett akár 5-10 pontos nyerőket is köthet. A másik oldalról nézve, amikor az amatőrök fontos szintek közelében összegyűlt stopjai sorra eldurrannak, a szalag gyakran annyira belassul, hogy esélyünk sincs a kiszemelt árfolyamon beszállni. Akkor is roppant lassú a piac, amikor egy viszonylagos nyugalom után hirtelen kitör valamerre az árfolyam. Sokan látják a fejleményeket, és mindenki egyszerre akar beszállni. Az árfolyam elszáll, és mindenki többet fizet a végén, mint ahogy gondolta. A daytrader ilyenkor tanácstalanul várja a jelentést, hogy megtudhassa, milyen árfolyamon sikerült belépnie. Ami máskor néhány másodperc alatt lebonyolódik, a nyüzsgő időszakokban akár idegölő percekig is eltarthat. Amikor sok a kötés, a stopok is megbízhatatlanabbul működnek. Csendes időszakban nyugodtan tehetjük a támasztól ¼ pontra a stopot. Előfordul, hogy az árfolyam 1/8-nyira is megközelíti, de mégsem csapja ki a pozíciónkat. Ha viszont izzanak a vonalak, sok a kötés, szinte lehetetlen megmondani, hol teljesül majd pontosan a stop megbízásunk. Ha már a stopoknál tartunk: minél tapasztaltabb valaki, annál jobban tudja pozicionálni őket. Aki maximum pár pontos, napon belüli üzleteket köt, nem engedheti meg magának, hogy akár 1 pontnyi profitja is elvesszen.

www.tozsde.hu.tl

71

Egy közelmúltbeli kereskedésemmel illusztrálom az elmondottakat: éppen zártam két kisebb longot, amik veszteséget hoztak. Körülbelül egy teljes pontnyit vesztettem összesen. A piacon egyre inkább a gyengeség jeleit véltem felfedezni, ezért a legsebezhetőbbnek tartott Reading-ot meg is shortoltam 150 ¾-en. Pár perc múlva az árfolyam már 150 alá esett. A stopot nullába húztam, aztán a következő eladási hullámban lentebb vittem, ezzel biztosítva, hogy nyerjek valamit az üzleten. Jött a harmadik szakítás, én pedig a stopot ¼ ponttal a piaci ár fölé tettem. Úgy vélekedtem, hogy már közel a kereskedési nap vége, ennél sokkal lentebb már nem valószínű, hogy esne a részvény ára. Mire megkaptam a visszaigazolást, az eladások még erősebbek lettek, az aktuális ár messze a stopom alatt volt. A brókernek utasítást adtam, hogy zárja a pozíciómat piaci árfolyamon. A napi minimum fölött mindössze ¼ ponttal sikerült zárnom, a kötés összesen nettó 2 ¾ pont profitot hozott. Határozottan úgy gondolom, hogy a profitok efféle, követőstopos bebiztosítása nagyon kifizetődő. Jó kérdés, hogy érdemes-e a pozíció zárása helyett a piaci árhoz igen közel elhelyezett stop megbízással bent hagyni a kötést? Ha így teszünk, nyitva hagyjuk a lehetőségét annak, hogy kedvező esetben még többet profitáljunk. Veszteni nem veszthetünk vele, így lebeszélni nem fogok róla senkit sem.

„Művészi szintre kell emelni a veszteségek minél gyorsabb és hatékonyabb minimalizálását. Aki erre nem képes, még azt is el fogja veszíteni, amit addig megkeresett.”

Azok, akik minden nap végén zárják az összes pozíciójukat, megtehetik, hogy egy, a szokásosnál szűkebb stoppal bent hagyják a kötést. Ha a piac egy váratlan és erős elmozdulással a nekünk kedvező irányba megy tovább, csak nyerhetünk a dologgal.

Egy példa: tegyük fel, hogy 53 dolláros áron shortoltunk egy részvényt. Az árfolyam 51ig esik. Nagy butaság lenne ekkor, ha a stopot nem húznánk tovább 51 ¼-re. Ekkor három dolog történhet, ebből kettő a spekulánsnak kedvez: 1. Az árfolyam tovább esik, a kötés még több nyereséget termel. 2. Az 52-es szintig várható korrekció elkapja a stopot, de lehetőséget is ad az újbóli beszállásra. 3. Az árfolyam pont a stopig csap vissza, majd tovább esik. Ekkor bánkódhatunk az elmaradt profit miatt. Ha a részvényben nincs elég erő, hogy az itt elképzelhető maximum szintig, 52-ig korrigáljon, akkor lesz időnk újra shortot nyitni, ha a helyzetet megfelelőnek, a papír mozgását pedig kellően gyengének látjuk.

www.tozsde.hu.tl

72

Mindennél jobban össze tudja zavarni az embert, ha egyszerre próbál meg a piac mindkét oldaláról profitálni. Az egyik részvényben erőt látunk és longoljuk, míg a másik gyengének tűnik, ezért shortoljuk. Lehet, hogy mindkét kötés nyereséggel zárul, de jó esélyünk van rá, hogy belekavarodunk az irányokba, és ötből négyszer biztosan el is követünk valamilyen ostoba hibát. Ahogy Dickson G. Watts 1 írta: „ügyeljünk rá, hogy megtartsuk elménk tisztaságát és ítélőképességünk megbízhatóságát”. Nem lehet tiszta fejjel gondolkodni, amikor ugyanazon a piacon egyszerre van long és short pozíciónk is. Az ember hajlamos arra, hogy csak a pozíciója megtartása mellett szóló jelzéseket vegye figyelembe. Ha az egyik részvényt shortoljuk, a másik pedig vételre áll, inkább zárjuk a long nyitás előtt a shortunkat. A legfontosabb, hogy mindig tudjuk, mit kell tennünk, és ha az idő elérkezik, késlekedés nélkül cselekedjünk. A bizonytalanság, a halogatás csak veszteséget okozhat. Daytraderként az a feladatunk, hogy az összes körülményt mérlegelve eldöntsük, beszállunk-e, és ha igen, merre. Mindig azt a részvényt válasszuk, amely a legjobb lehetőséget nyújtja számunkra. Ha jól csináljuk, be tudunk szállni már a nagy mozgás megindulásakor, vagy az első korrekció megtörténtekor. Kellő gyakorlattal magától értetődő lesz számunka, hogy meddig csaphat vissza az árfolyam egy korrekcióban, és hasznos következtetéseket tudunk levonni abból is, hogyan viselkedik a piac a fontos szintek közelében. Ha pozícióban vagyunk, követnünk kell a piac viselkedését, és ha nem az történik, amire számítottunk, akkor ki kell lépni. Ha a bikák uralják a piacot, akkor emelkedés közben egyre nő a forgalom. A piac többi szereplője nem tud, vagy nem akar ellenkezni. A korrekciók, visszaesések ilyenkor gyengék és kisebb forgalommal jelentkeznek. Amíg a bikák ereje töretlen, minden egyes meglódulás még magasabbra viszi az árfolyamot. A szalagolvasás az egyetlen kereskedési módszer amivel egy jelentős hullám elején be tudunk szállni, egész végig tudjuk, ki az úr a piacon és időben ki tudunk lépni, ha ellenünk fordul a széljárás. Azon kevesek, akik ki tudták tanulni a szakma minden csínját-bínját, vagyonokat kerestek vele. A daytradelés művészete megtanulható. Hosszú idő és sok tapasztalat szükséges ahhoz, hogy valaki mesteri szinten űzhesse.

1

XIX. századi amerikai kereskedő, egy időben a New York-i gyapottőzsde elnöke is volt

www.tozsde.hu.tl

73

Sok kicsi sokra megy A lelki egyensúly megléte a daytradelés egyik legfontosabb feltétele. Az elme tisztasága elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megfelelően koncentráljunk erre a munkára. Ha kényszerhelyzetben vagyunk, nyomás van rajtunk, muszáj adott időre konkrét eredményeket elérnünk, ha félünk, szorongunk vagy túlzottan nagyravágyók vagyunk – ezek a körülmények mind ellenünk fognak dolgozni a kereskedés során. Aki jól kézben tartja érzelmeit, olyan könnyedén tudja űzni ezt a foglalatosságot, mint amilyen könnyedséggel mások a dominót játsszák. Félre kell tenni mindent, ami elhomályosíthatja a tisztánlátásunkat vagy befolyásolhatja józan ítélőképességünket. Ha például egy hosszú vesztő időszakba kerülünk, jobban tesszük, ha egy időre leállunk a kereskedéssel. Amíg rá nem jövünk a sorozatos bukások okára, addig ne kockáztassuk tőkénket a piacon. A Daytrader 7 parancsolatát mindenkinek erősen ajánlom a figyelmébe: 1. Ne kereskedd túl magad! Az overtrading a bukások legfőbb oka. Sokan egyszerűen túl sokat kereskednek. Minden egyes nap sok-sok profitszerzési lehetőséget kínál, mégis ragaszkodjunk ahhoz, hogy csakis a legjobbnak ígérkező üzletekkel foglalkozzunk. Nem kell sehova sem sietnünk. A piac tegnap is itt volt, és holnap is itt lesz! 2. Győzd le a félelmet! Ha attól félünk, hogy nem tudjuk teljesíteni a kitűzött profitcélt, vagy ha attól félünk, hogy pénzt fogunk veszíteni a piacon, akkor olyan állapotba kerülünk, amely korlátozza a tiszta ítélőképességünket. A daytradeléshez olyan nyugalomra van szükség, mint a tyúknak egy fészekalja tojás kikeltéséhez. Ha a tyúk nem kap elég táplálékot, vagy ha csintalan gyerekek, netán kutyák zavarják meg a nyugalmát, nem fog tudni jó tojást tojni. A stressz hatására lehet, hogy hét tojást is lerak a hat tojásra való „alapanyagból” – természetesen ezek egyike sem lesz túl jó minőségű. A nyereségnek szinte „magától kell jönnie”. Akkor kell kereskedni, amikor a piac megérleli a lehetőséget, és nem akkor, amikor egy külső tényező – például a profitszerzés kényszere – diktálja. 3. Ha nem tetszik a piac, inkább várj, és ne kereskedj! Nem mindig megfelelőek a körülmények a daytradelésre. Ha az árak határozott irány nélkül ide-oda csapkodnak, a vesztő kötések esélye nagyon megnő. Ilyenkor inkább várjunk, míg a piac karaktere ismét kedvező képet nem ölt. 4. Olyan brókert válassz, akiben megbízol! Nem minden bróker szolgáltatása egyformán kiváló. Egy ilyen finom, aprólékos játék, mint a kereskedés, nagy

www.tozsde.hu.tl

74

gondosságot követel. Másodpercek, vagy azok töredéke is számíthat. A piaci árú megbízás végrehajtásának gyorsasága átlagosan mindenképpen egy perc alatt legyen! A stopokat ennél hamarabb kell végrehajtani, hiszen azok rögtön a parkettre kerülnek, mikor a piac eléri az előre meghatározott árszintet. 5. Mindig pontos utasításokat adj a brókernek! Soha ne adjunk félreérthető vagy nem eléggé konkrét utasítást a brókernek. Soha ne mondjuk például, hogy „vegyen a piaci áron, vagy az alatt, ha tud”. Senki nem tud az aktuális piaci árnál jobb áron venni! Mindig mondjuk meg a pontos árfolyamot is, amin venni kívánunk! Ellenkező esetben biztosak lehetünk benne, hogy rosszul fogunk járni. 6. Maradj higgadt a veszteségek után is! Mindig csak akkora kötéseket nyissunk, amelyek még nem befolyásolják józan ítélőképességünket. Ha netán sorozatban bukókat kötünk, ne habozzunk visszavenni a kötésméretet az eredeti felére vagy akár negyedére is. Ne hagyjuk, hogy a pénz befolyásolja ítélőképességünket! Azalatt, míg újra kicsiben kereskedünk, lesz időnk egy kis önvizsgálatra is! 7. Ép testben ép lélek! A rossz fizikai állapot lehetetlenné teszi, hogy mentálisan kellően fittek legyünk a kereskedés stresszel, izgalommal teli világában való boldoguláshoz. Aki kimerült, nem tudja a legfontosabb piaci történéseket egyszerre fejében tartani. Nem tudja a másodperc töredéke alatt eldönteni, hogy egy adott helyzetben mi a teendője. Aki nem tartja magát karban, jobban teszi, ha nem is kereskedik. A piac történéseit utólag szemlélve úgy gondolhatjuk, hogy nem érdemes napon belül töredékpontokra vadászgatni akkor, amikor egy pozíciót napokon, vagy heteken át tartva, sokkal nagyobb nyereséget is elérhetnénk. El kell, hogy ismerjem, ez időnként igaz lehet, azonban tudomásul kell vennünk, hogy a nagyobb nyereség lehetősége mellé ilyenkor nagyobb kockázat is társul. A daytradelés célja, hogy minden nap egy kis profitot termeljünk. Nem kell mindig nyernünk, a cél az, hogy többet keressünk, mint amennyit veszítünk. Nagyon igaz a mondás: sok kicsi sokra megy. Az alábbiakban bemutatok egy táblázatot, amely azt tartalmazza, hogy mindössze 1000 dollár kezdőtőkével mire juthatunk 250 kereskedési nap alatt, ha a nyereséget visszaforgatjuk. A táblázat kiszámításakor átlagosan 1/8 pont, azaz mindössze napi 12 és fél dollár profittal számoltam, valamint minden kerek ezer dollár nyereség elérésekor 100-al növeltem a kereskedett részvények számát.

www.tozsde.hu.tl

75

Kötésméret 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1100 1200

1/8 pont profitcél (dollár) 12.5 25 37.5 50 62.5 75 87 100 112.5 125 137 150 Bruttó nyereség: Adó, költségek: Nettó nyereség:

Elérendő profit 1000 1000 1012 1000 1000 1050 1050 1000 1012.5 1000 962.5 1050 12137.5 -1942 10195.5 dollár

Szükséges idő (nap) 80 40 27 20 16 14 12 10 9 8 7 7 250 nap alatt

Feltéve, hogy évente körülbelül 300 kereskedési nap van, az említett 250 napi kereskedés azt jelenti, hogy az év 5/6-od részében kereskedünk, körülbelül évente tíz hónapot. Aki képes a táblázatban látható szintre fejlődni, az gond nélkül kereshet heti 900 dollárt 1200 részvényes csomagokkal. Ez évi 46800 dollárt jelent! Az, hogy mindössze 1/8 pont profitról beszélek, nem jelenti azt, hogy ennyinél meg is kell állni! Én mindig a korábbi tapasztalataim által súgott jelekre adok és veszek. Amikor megnyitok egy kötést, nem tudhatom előre, hogy nyerő vagy vesztő lesz-e belőle. Olyankor igyekszem nyitni, amikor a kockázat ¼ vagy ½ pont körül van. Ennyit veszíthetek, plusz természetesen a kötés költségeit. Amikor elindul a piac az általam várt irányba, nullába húzom a stopot, így nem veszíthetek már az üzleten. A pozíciókat addig hagyom nyitva, amíg úgy látom, hogy a piac a nekem kedvező irányba halad. Akárhol is van a stopom, mindig figyelem a szalagot, hogy idejében észrevegyem a figyelmeztető jeleket. Van, hogy a kilépő jel lassan alakul ki, és van, hogy hirtelen, villámcsapásként hasít belém a felismerés: „azonnal zárni!” Amikor a szalag kilépést parancsol, sosem kezdek azon gondolkozni, hogy épp mennyi a napi eredményem, vagy mennyit veszítek azzal, ha zárom a pozíciót. Persze mindent megteszek, hogy minél többet rakjak zsebre, de a pontok számolása helyett inkább a piac viselkedésére figyelek. Mindig arra törekszem, hogy nyugalommal, precízen, tiszta fejjel végiggondolva tervezzem meg és hajtsam végre a kötéseimet a nyitástól a zárásig. Aki kitartóan gyakorol, az megkapja jutalmát. A siker elsősorban gyakorlás kérdése.

www.tozsde.hu.tl

76

Az alábbiakban elmesélem egy közelmúltbeli kereskedési napom történetét. Három vétel és három eladás, összesen hat megbízás volt. Olyan pontosan sikerült belépnem, hogy a piac hatból öt esetben nem ment 1/8 pontnál többet ellenem. A hatodik kötésnél 5/8 pontnyi mínuszba kerültem. Következzenek a részletek: A kereskedési nap kezdetén semmilyen pozícióm nem volt. A Kansas City Southern papírjai már napok óta alig mozdultak. A piac egy szűk sávban oldalazott. Amikor aztán megjelent a szalagon egy 2600-as tétel 46 ¾ dolláron, rögtön kiadtam a vételi megbízást. Még mielőtt pozícióba kerülhettem volna, az árfolyam már 46 7/8-on volt, majd elérte a 47 dollárt is. Gyors emelkedése egészen 48 5/8-ig tartott. Amikor visszaesett 48 ½-ig, kiadtam az eladási megbízást. A papír ára a nap során már nem közelítette meg újra a 48 5/8-ot. A következő vételem a Reading volt. Úgy láttam, hogy a nyilvánvaló kereslet ellenére az árfolyamot erős kezek lenyomva tartják. Nyitáskor a papír 158-on forgott, majd egy kis emelkedés után pihenő következett. A reakció 157 ½-ig vetette vissza, ahol kiadtam a megbízást és longba léptem. 157 5/8-on teljesültem, a papír szinte azonnal el is robogott 158 ¾-ig. Ezután úgy láttam, hogy itt a zárás ideje, és eladtam a papírt. Nem esett vissza annyit, hogy újra vegyek belőle, és még tovább is emelkedett. Később még 159 3/8-ig tudott erősödni, ez az árfolyam a kiszállóm fölött volt 5/8 ponttal. A nap harmadik üzlete a Southern Pacific volt. A kitörésbe vettem bele 135-nél. Viszonylag könnyen emelkedett a papír ára fél pontot, ami után megtorpant és én is az eladás mellett döntöttem. Később kiderült, hogy a 135 ½ dolláros árfolyam a napi csúcspont is volt egyben. Ennek ellenére ez volt az ötödik megbízásom, amikor a piac szinte rögtön a nekem megfelelő irányba mozdult. A fenti kötéseket azért írtam le részletesen, hogy lássuk, megfelelő gyakorlattal milyen pontosan, a fordulókat és megtorpanásokat is figyelembe véve lehet kereskedni. Sietek leszögezni: nálam sem mindennapos, hogy ilyen precízen elkapom a fordulópontokat és ideális kiszállókat, de folyamatos gyakorlással edzem magam és törekszem eredményeim javítására. Ha valaki egy nap megkeres 2 3/8 pontot, majd másnap és a következő napon el is veszít 2-t, még mindig 3/8 pont többlete van, 3 nap leforgása alatt. Ez napi 1/8 pont átlagos nyereség! Lesznek jobb és rosszabb időszakok, nyerő- és vesztőszériák egyaránt, de aki kitartóan küzd, előbb-utóbb eléri célját és profitálni fog a kereskedésből.

www.tozsde.hu.tl

77

A siker titkai A jó kereskedő mindig tanul valamit a piacon. Az cselekszik helyesen, aki folyton új ötleteket keres, és módszerét mindig csiszolgatja egy kicsit. Ahogy gyűlnek a tapasztalatok, úgy bővül az ember látóköre, és a korábban nehéznek tűnő problémákra is meglesz a megoldás. Már korábban is leszögeztem, hogy a szalagolvasó daytrader fő feladata az árfolyamok közvetlenül várható mozgásainak előrejelzése. Aki képes ezt megtanulni, biztosan nyereséggel távozik a piacról. De ne feledjük el, hogy meglátni a lehetőséget és jókor beszállni csak az üzlet egyik fele! Tudni azt, hogy mikor kell zárni egy pozíciót, legalább olyan fontos, mint a jó nyitás. Sőt, talán nem túlzás azt állítani, hogy a zárás sokszor még a nyitásnál is fontosabb. Nagyon fontos volt számomra annak felismerése, hogy a veszteségek minimalizálása akkor lehetséges, ha minél korábban rájövünk, hogy a piac ellenünk fordult. Egy konkrét példát hozok fel ennek illusztrálására. Az egyik napon a New York Central mutatkozott a legerősebbnek az összes részvény között. Habár akkoriban bikapiac volt, mégis úgy láttam, hogy jó esély van egy nagyobb korrekcióra. Úgy láttam, hogy a Reading és a Steel papírjain a legnagyobb a nyomás. Ennek ellenére nem léptem shortba, mert úgy véltem, hogy az emelkedésnek még messze nincs vége. Inkább a vételi lehetőségeket kerestem. A piac lassan elkezdett csúszni a lejtőn. A Reading és a Steel volt az a két részvény, ami eljátszotta a buzogány szerepét: ezzekkel ütötték a piacot. Folyamatosan figyeltem a szalagot, és amikor azt láttam, hogy vége a kiárusításnak, nyitottam egy New York Central longot. 137 ¼-en teljesült a megbízásom. Az árfolyam vissza se nézett ide, és 10 perc múlva már 139 dolláron forgott, többezres tételekben. Itt kellett volna kiszállnom! Annál is inkább, mert a vételi jelzésem erre az egy buborékra vonatkozott. És annál is inkább, mert láttam, hogy az emelkedés nagy részét egyetlen nagy vétel okozta, aminek célja lehetett a vevők becsalogatása is. Az igaz, hogy mivel a fő trend emelkedő volt, a papír nyugodtan emelkedhetett volna még tovább is. Azonban, mint ahogy az kiderült, a 139-es árfolyam a napi csúcsot jelentette. A csúcsról lefordult, és az egészséges korrekció mértékén túl is jelentősen gyengült az árfolyam. A dolog vége az lett, hogy sokkal kevesebb profitot hoztam el, mint amennyit lehetett volna.

www.tozsde.hu.tl

78

Történhetett volna úgy is, hogy a 139-es árszintnél látott nagy vételi ajánlat láttán mindent eladok. Aztán a normálisnak gondolt mértékű reakció után, ha még mindig bullish jeleket látok, újra vehettem volna a részvényból. Ha ellenben úgy vélem, hogy a bikák ereje elszállt, kereshettem volna short lehetőséget. Ez sokkal jobb lett volna, mint az egyre rosszabbul kinéző longot tartogatni. Ahogy korábban is megfogalmaztam már: a daytradelés sikere abban rejlik, hogy képesek legyünk a küszöbön álló elmozdulásokat előre jelezni, időben beszállni, és mihelyt fordul a széljárás, zárni a pozíciónkat. Ha ezt az elvet követjük, általában képesek leszünk sok kisebb profitot összeszedni a nap folyamán, de néhány mozgásból ki is fogunk maradni. Mégis úgy vélem, hogy jobb eredményt érhetünk el ha több, kisebb pozícióval kereskedjük végig a napot, mintha összeszorított foggal végigülnénk a napon belüli hullámzásokat, reakciókat egyetlen kötéssel. Sokkal kisebb rajtunk a pszichés teher is, ha nem azt kell folyton figyelnünk, hogy mikor is kell kiugranunk abból az egy árva pozícióból. A kisebb mozgások kezdetét és végét a legjobban egy háromszöggel lehet ábrázolni. A keskeny rész a kezdet, a széles oldal pedig a vége. Amikor emelkednek az árak, a háromszög így néz ki:

..az árfolyamok esése során pedig így:

www.tozsde.hu.tl

79

Ahogy haladunk előre az időben, a mozgás „szélesedése” megmutatkozik a kötések számában és a forgalomban is, egészen addig, amíg az aktivitás – a csúcson túljutva – elkezd alábbhagyni. Nem járunk rosszul, ha ezeket az elveket a nagyobb időtávokon is megpróbáljuk alkalmazni. Egy példa erre, ahogy a Union Pacific árfolyama markánsan megemelkedett 1909 nyarán. A mozgás csúcspontja augusztus végére esett, és napokig tartó, forrongó kereskedésben mutatkozott meg. Miután zártuk a pozíciót, rövidesen megtudjuk, hogy érdemes-e újra beszállni ugyanabba a részvénybe, vagy keressünk inkább egy másik papírt. Nagyon gyakori, hogy egy tartósabb mozgás előtt két-három nagyobb kilengéssel, csapással is készülődik a piac. Idővel, ha gyakorlatot szerzünk a kereskedésben, képesek leszünk ezeket a finom jelzéseket észrevenni és hasznunkra fordítani. Azt hiszem, nem fogok meglepetést okozni, ha most elárulom, miben rejlik a sikeres kereskedés titka. A titok csak és kizárólag benned rejlik. Az eredmény csak rajtad múlik. Mindenkinek ki kell dolgoznia a saját, egyedi kereskedési módszerét, amelyhez akár ebből a könyvből, akár más forrásokból is meríthet ihletet. Minden ember különböző, ezért biztos, hogy ami az egyiknek a mennyország, az a másiknak maga a pokol. Az is borítékolható, hogy ezer könyv elolvasása is kevés lesz, ha valaki nem fejleszti tudását úgy, hogy ténylegesen kereskedik a piacon. Figyelemre méltó, hogy a piachoz csak közvetetten kötődő ismeretek, információk milyen hasznosak lehetnek a kereskedési döntések meghozatalában, a különféle következtetések levonásában. Ha valaki azt kérdi tőlem, milyen szakirodalmat érdemes elolvasni, azt szoktam javasolni, hogy mindent olvasson el, amihez csak hozzáfér. Ha csak egy értékes, használható ötletet talált benne, már megérte a ráfordított időt. A tőzsde nyüzsög azoktól, akik pénzt akarnak csinálni, mégsem tudnak a kereskedésre üzletként tekinteni. Nagyon kevesek fognak igazán sok időt és energiát befektetni a tanulásba. Az átlagos spekuláns a lustaság megtestesítője. Nagyon gyakori, hogy egyetlen jelenséget próbálnak meg minden alkalommal lekereskedni, például akkor vesznek, amikor nő a forgalom. Ennek vajmi kevés köze van a daytradeléshez. A brókerházakban gyakori, hogy minden egyes árváltozást fennhangon kommentálnak. Hangjukon érződik, hogy áremelkedést avagy esést várnak-e. Ezek a spekulánsok valamiféle megérzés alapján próbálnak kereskedni. Eredményeik jobbak lehetnének, ha

www.tozsde.hu.tl

80

azt a napi 5-6 órát, amit gyakorlatilag elpazarolnak, inkább tanulásra fordítanák. Ha így tennének, lehet, hogy több lehetne közöttük a nyereséggel kereskedő. Örömmel tölt el, hogy írásaim sokak érdeklődését felkeltik a tőzsde iránt. Úgy vélem, cikkeim és egyéb írásaim úttörőek abban a tekintetben, hogy kifejezetten a daytradelés iránt érdeklődőknek szólnak. Az egyre fokozódó érdeklődés megmutatkozik abban is, hogy milyen sok levelet kapok az olvasóktól. Általában olyan swing kereskedők írnak, akik ki akarják próbálni tudásukat a daytradelésben is. Biztos vagyok benne, hogy a téma sokak számára vonzó, és az érdeklődők száma messze meghaladja a levélírókét. Az a tanácsom számukra, hogy bővítsék látókörüket minden lehetséges módon. Legyen egy jó áttekintő képük arról a piacról, amin kereskedni akarnak. Ahogy egy tapasztalt előadóművész egy fiatal tehetségnek javasolta: „A zene mellett sok más dologban is járatosnak kell lenni. Akkor leszel sikeres, ha kialakítod a saját, rád jellemző egyéniségedet.” Nem elég, hogy felszínes ismeretekkel rendelkezzünk. A dolgok mélyére kell látni. Bizonyosan állíthatom, hogy e könyvben több olyan alapelvet is említettem, amelyek alkalmazásával sikeresen kereskedhetünk. Tapasztalni fogjuk, hogy akár egyetlen ötlet köré is felépíthetünk egy komplett kereskedési rendszert, ha az elgondolásunk helyes és a szükséges erőfeszítést is megtesszük, hogy kidolgozzuk a módszer részleteit. Végtelenül sok lehetőség van arra, hogy a piacon pénzt keressünk, és lássuk be, teljesen mindegy, hogyan tesszük, amíg nem követünk el törvénytelenséget. A daytrader, aki az árszalag alapján hozza meg döntéseit, minden információt számításba vesz. A piac képe olyan, mint a mozifilm. Az egyes képkockák egymás után levetítve életre keltik a történetet. Minden apró részlet, elmozdulás fontos lehet a kereskedés szempontjából. Hosszú pályafutásom alatt sem találkoztam két egyforma „képpel”. Valamilyen részlet mindig különbözik, és az emberi gondolkodásnak kell kipótolnia azt, ami hiányzik a képből. Ezért nem lehetséges mechanikus szabályokkal kereskedni: nincs olyan képlet, amely minden helyzetben alkalmazható lenne. Még olyan sincs, amire azt mondhatnánk, hogy az idő nagy részében használható. A heti öt nap kereskedési idő mindig hoz valami újat, valami meglepőt, valami olyat, amivel még nem találkoztunk. A daytradelés egy megunhatatlan tevékenység annak, aki szokásává teszi az újabb és újabb helyzetek tanulmányozását. Melegen ajánlom, hogy a szükséges piaci alapismeretek elsajátítása után a könyvemben leírt és máshol olvasható jótanácsokat, javaslatokat alaposan fontoljuk meg. Nem elég a száraz tényeket magunkba sulykolni. Lehet, hogy ez az elemi iskolában elég az előrejutáshoz, de a tőzsdén az is szükséges, hogy a tanultakat élesben is lássuk,

www.tozsde.hu.tl

81

kipróbáljuk. Az nagyon csalóka dolog, ha meg vagyunk győződve arról, hogy ezt és ezt már tudjuk. Akkor tudhatjuk igazán, hogy mit tudunk, ha azt is tudjuk, mi az, amit még nem tudunk. Emlékszem, egy gimnáziumi tanárom 3 vagy 4 alkalommal elismételtette velem a tananyagot azután, hogy azt hittem, én már tudom, amit kell. Úgy hiszem, teljességgel elképzelhetetlen, hogy valaki egy brókerházba besétálva, számlát nyisson és rögtön nyereséggel kereskedhessen. Annyi apróság, különféle kis részlet ismerete szükséges a kereskedéshez, amit csak hetek, vagy hónapok alatt lehet megismerni. Például tudni kell, melyik rövidítés melyik részvényt takarja. Mi az az információ, ami a szalagon feltűnő betűk és számok formájában elénk kerül? Amíg ezzel nem vagyunk tisztában, előfordulhat, hogy átsiklik figyelmünk valamely apró, de fontos részlet fölött. Nem lehet klasszikus irodalmat olvasni és értelmezni úgy, hogy valaki csak az ötbetűsnél rövidebb szavakat ismeri! Sokan azt hiszik, ha van elég pénzük, hogy váltsanak maguknak egy helyet a New York-i tőzsde parkettjén, akkor megfogták az isten lábát. A parketten való kereskedés egy külön terület, speciális mentális és fizikai kihívásokkal. Időbe telik, mire valaki hozzáedződik a a komoly pszichés és testi megterheléshez, amit ez a tevékenység kíván. Gyakran kérdezik tőlem, hogy tudok-e olyanról, aki kifejezetten a tőzsdei kereskedés, a daytradelés és spekuláció oktatásával foglalkozna. A válaszom az, hogy nem ismerek senkit, aki profi módon ismerné az árszalag nyelvét, és hajlandó lenne mások betanítására. Ennek igen egyszerű a magyarázata. A spekulációval elérhető jövedelem messze meghaladja azt, amit tanfolyamok tartásával össze lehetne szedni. Aki kiváló spekuláns, az nem a tandíjakból fog meggazdagodni. A nagy szereplők és a parketten kereskedők mellett olyan tőzsdetagok is vannak, akik bár megtehetnék, mégsem a parketten, hanem irodáikban kereskednek. Biztosan jó okuk van rá, hogy ezt tegyék, feltehetőleg kitapasztalták már, mi éri meg nekik a legjobban. Általában ötezres csomagokban adják-veszik a papírokat és tevékenységük meglátszik a napi forgalom alakulásában. Több olyan, félig-meddig hivatásos spekulánst ismerek, akire azt mondhatjuk, hogy tisztán intuitívan kereskedik. Nincs rögzített stratégiájuk, szabályaik is dinamikusan változnak. A döntéseket mindig az adott helyzetnek megfelelően hozzák. Azt hiszem, gondban lennének, ha részletesen el kellene mondaniuk, hogy mit és miért tesznek. A puding próbája azonban az evés. Ezek az intuitív spekulánsok vitathatatlanul pluszban vannak – ennél jobb bizonyíték nem kell arra, hogy működik a módszer, amit követnek. Ha valaki ügyesebb nálunk, az legyen inspiráció a számunkra! A legnehezebb a kezdők számára felülkerekedni a félelmeiken. Sokan nekifognak a tőzsdének, ügyetlenkednek egy kicsit, aztán abbahagyják, mielőtt tényleg kiderülne, hogy van-e esélyük boldogulni a piacon. De azok is, akik nyakig beássák magukat a

www.tozsde.hu.tl

82

tőzsdézésbe, az első nagyobb veszteség után halálra váltan menekülnek el. Pont akkor adják fel, amikor még keményebben kellene küzdeniük, hogy zöldágra vergődjenek. Lehetséges, hogy keménynek, kegyetlennek és nehéznek festettem le a tőzsde világát. Ha így van, annál nagyobb lesz azok öröme, akik mégis boldogulnak majd. Ahogy a könyv elején írtam, a daytradelés kemény munka. Semmi okom nincs rá, hogy változtassak ezen a véleményemen.

www.tozsde.hu.tl

83

Két nap kötései Az alábbiakban közreadom két egymást követő napon született kötéseimet, amelyek e könyvben ismertetett kereskedési elveimet tükrözik. Ösztönzésnek szánom őket mindenki számára, aki a daytradelés mesterévé akar válni 1 . A tizenöt tranzakcióból, mint ahogyan az a vételi és eladási árfolyamból is látható, mindössze egy záródott veszteséggel, egy pedig nullában ért véget. A többi tizenhárom nyereséget hozott. Hét long és egy short üzletet kötöttem. A részvény árfolyama e két napon 166 ¾ és 170 3/8 között hullámzott, vagyis 3 5/8 dollárnyi tartományt járt be. A két nap alatt számos jó lehetőség adódott a kereskedésre. Minden kötésemet szűk stoppal védtem, volt, hogy a beszállótól mindössze 1/8 pontra. A stop megbízásokat nem mindig adtam meg előre, hiszen egy azonnali, piaci áras megbízással is zárhatom a pozíciómat, és ez esetben nem fáj a fejem a stop esetlegesen szükséges törlése vagy módosítása miatt.

1

Ford. megj.: a kötéslista akkor lenne igazán hasznos, ha tudnánk, mely napokról is van szó, és rendelkezésünkre állnának a részletes árfolyamadatok is.

www.tozsde.hu.tl

84

Amint az a fenti táblázatból is látható, a két nap alatt összesen 2700 részvényt forgattam, 11 teljes pont profitom keletkezett, 7/8 pont veszteség mellett. Az adók és költségek levonása után is maradt 6 ½ pont nyereségem.

www.tozsde.hu.tl

85

A piac malmai lassan őrölnek E könyv második kiadására készülve újra átnéztem a korábbi fejezeteket. Mérlegeltem, mennyiben élnek még a leírt elvek, és mennyire voltak alkalmazhatóak az utóbbi évek kereskedésében. Örömmel tapasztalom, hogy lényegében semmi olyan változás nem történt, ami a könyv alapvető átdolgozását tenné szükségessé. Bár a világháború kitörése nyomott hagyott a piac karakterén is, a változás főként a vezető részvények összetételében és a kilengések nagyságán látszik a leginkább. A könyben közreadott elvek alkalmazásával számtalanszor sikerült előrejeleznem az akkumuláció-disztribúció ciklusait, a fontosabb fordulókat. Ezáltal természetesen lehetőségem nyílt a nagyobb hullámok meglovaglására. Az igazán hosszú ideig tartó hullámokat hosszas készülődés szokta megelőzni. A készülődés ideje alatt annyi jelzést kapunk, hogy lehetetlen nem észrevenni őket. Pusztán csak kereskedési gyakorlat kérdése! Rá fogunk jönni, hogy ugyanazok a jelenségek játszódnak le a piacon kicsiben is, mint nagyban. Hogy a következő óra, vagy az eljövendő hetek, hónapok trendjét akarjuk-e előrejelezni, tulajdonképpen mindegy. A piac nagyon hasonlóan készülődik neki egy-egy mozgásnak minden időtávon. A jelzések, amiket figyelhetünk: a forgalom változása, az egyes kötések között eltelt idő, a támaszok és ellenállások környékén mutatott viselkedés. Ugyanazokból az elemekből áll egyetlen csepp víz, és az egész óceán is. A tőzsde működését megérteni annyi, mint megtanulni, hogyan becsüljük meg a jelenlegi árszint alatt és felett dolgozó erők nagyságát. Minden piaci mozgásnak megvan az előkészületi, zajlási és levezető szakasza. Az igazán nagy mozgásokat hosszú előkészület előzi meg a piacon. Ha a vevők nem tudnak elég ideig erőt gyűjteni, az emelkedés nem is lesz tartós. Ez a dolog persze fordítva is igaz: ha a piac sokáig vajúdott, mire megszült valamit, akkor számíthatunk rá, hogy a trend hetekig, hónapokig is tarthat. Nem ritka, hogy a készülődés hónapokig is eltart. Ha a nagy játékosok alacsony áron be akarnak vásárolni a részvényekből, lehet, hogy akár fél évig is gyűjtögetnek, közben időnként megpróbálják még lentebb nyomni az árfolyamot. Az ilyen esések kövezik ki a később várható emelkedés útját! A sok pénzzel gazdálkodó nagybefektetők gondolkodása sokban eltér a rövid távú spekulációban ügyeskedő kicsikétől. A nagyok gyakran fél-egy évre is előre terveznek, és ennek megfelelően kereskednek.

www.tozsde.hu.tl

86

Fontos, hogy megértsük és felfedezzük a piaci ciklusok egymásután következő rendszerét. Az akkumuláció és disztribúció úgy követi egymást, mint nappalt az éjszaka. A boom és a pánik egyaránt fontos állomásai a piac életének. A kisbefektetők sokat tanulhatnak a nagyoktól. Utóbbiak azért nyereségesek, mert előrelátóak. Mindig figyelemmel kísérik a piac aktuális állapotát. Egy New York-i pénzügyi fórumon tartott előadásom során részletesen elmagyaráztam, hogyan vehetjük észre az árszalagon a tőzsdét érő különféle hatásokat. Az árfolyam, a forgalom változása, a kereskedés üteme mind-mind fontos apróság. Ezen apróságok fontosságát csak akkor érthetjük meg, ha elég időt töltünk el a szalag mellett. Nem akarok lebeszélni senkit arról, hogy látókörét bővítse, és figyelje a gazdaság, a politika, az osztalékok meg a várható termésátlagok híreit. Ezek fontos dolgok, de még ennél is fontosabb, hogy mindig a piac viselkedését szem előtt tartva kereskedjünk. Ha túl sok dologra próbálunk meg figyelni, a vége az lesz, hogy az igazán fontos dolgokat nem vesszük észre. Azért merem ezt javasolni, mert meggyőződésem, hogy bármiféle fundamentális információnál többet ér az, ha tudjuk, hogy a nagybefektetők milyen pozícióban lehetnek! Évek óta használom e könyvben ismertetett elveimet a kereskedésre, számomra tökéletesen megfelelő eredménnyel. Remélem, hogy könyvem hozzájárul a daytradelés megtanulásához, az egyéni igényekre szabott, nyereséges kereskedési módszer kidolgozásához!

www.tozsde.hu.tl

87