1. TÉTEL
ATHÉN TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI BERENDEZKEDÉSE Mutassa be a Periklész-kori Athén társadalmi- és politikai szerkezetét! Térjen ki az athéni társadalom felépítésére és az államszervezet m űködésére! Mutassa be a fontosabb tisztségeket! Ki lehetett athéni állampolgár? Magyarázza meg, mit jelent teljes jogú athéni polgárnak lenni! Fogalmazza meg az athéni demokrácia el őnyeit és hátrányait!
· · · · ·
Hellász egyik legjelent ősebb polisza Athén volt. A várost az iónok hozták létre. A társadalom két részb ől állt: szabadokból és a jogaiktól megfosztott rabszolgákból. A szabadok közé tartoztak a teljes jogú polgárok. Ők csak férfiak lehettek, a n őket kizárták a politikai életb ől. A polgárok köre az arisztokráciából (nagybirtokosok) és a démoszból (kereskedők, kézművesek, parasztok) állt. A szabadok másik csoportját a városba betelepültek alkották. Ők nem rendelkeztek polgárjoggal. A kezdődő gyarmatosítás hatást gyakorolt Athén társadalmi életére. Az ipar, kereskedelem fellendült, a gabonatermelés jelent ősége csökkent, helyette a földm űvelés igénye n őtt. A démosz jelentősége erősödött, így az arisztokrácia fontossága csökkent. A meger ősödött démosz célja: az adósrabszolgaság megszüntetése, a területi alapon való társadalmi beosztás, és jogi egyenlőség megteremtése. A polisz életét 9 arkhón vezette. A vagyonos rétegb ől (arisztokrácia) kiemelked ő Drakón Kr.e. 621-ben törvényeket adott ki, melyek a nép jogairól rendelkeztek. Drakón foglalta először írásba rendelkezéseit, de ezek els ősorban az arisztokrácia érdekeit szolgálták. Drakón törvényeinek további enyhítését Kr. e. 594-ben Szolón nevéhez nevéhez kötjük. Ő eltörölte az adósrabszolgaságot, és az adósságokat is eltörölte. Az alacsonyabb rangú rétegeknek is lehetővé tette a polisz ügyeibe való beavatkozást, amivel növelte a népgyűlés szerepét. A jogköröket vagyoni alapon hozta létre. Ezzel megteremtette az athéni demokrácia alapjait. Az egyre élesebb politikai küzdelmet Athénban az arisztokrata származású Peiszisztratosz használta ki. Megszerezte az egyeduralmat és ötven évig a zsarnokság rendszere maradt fent Athénban. A démosz számára kedvez ő döntéseket hoz: óriási építkezésekkel munkát teremt, vidékre bíróságokat szervez, szétosztotta az elmenekült arisztokraták birtokait. Peiszisztratoszt követ ően Kleiszthenész Kr. Kr. e. 508-ban bevezette a cserépszavazást. Területi alapon osztotta fel a lakosságot. Attika területét 10 phülébe sorolta. Kerületenként hadvezért is választottak (sztratégosz). A legf őbb hatalom a népgyűlés kezébe került. Az athéni állam tényleges irányítói a katonai vezetők lettek. A Kr. e. V. század közepe a demokrácia virágkora Athénban. A fénykor összekapcsolódik nevével, akit 15 éven keresztül választottak Athén sztratégoszává. Periklész Periklész nevével, bevezette a napidíjat, így a szegényebbek is megengedhették maguknak a közéleti szereplést (a tisztségviselők nem kaptak fizetést).
Az államnak nem okozott különösebb megterhelést a napidíjak fizetése, mert bár a polgárok nem fizettek adót, de a felszabadított rabszolgák és a polgárjoggal nem rendelkez ő szabadok igen. Jelentős jövedelem származott még a kereskedelemből, a kikötői forgalomból, a bírságokból és a laurinói ezüstbányákból. Fejlődött a fazekasság, a fémipar, a hajóépítés, és az építkezés is önálló iparággá vált. A leggyorsabban fejl ődő ágazat a kereskedelem volt. Ez együtt járt a szakosodással és a nagyobb m űhelyek létrejöttével. Ezekben egyre nőtt a rabszolgamunka aránya. Ám a gazdasági fejl ődés a vagyoni különbségek növekedésével járt. Ez veszélyeztette a vagyoni egyensúlyt.
Ekklészia (népgyűlés): Tagja minden 20. életévét betöltött athéni polgár. Hatáskörébe tartozott a háború és béke kérdése, szövetségkötés, adók kivetése, törvényhozói intézkedések szentesítése, polgárok szám űzetésbe küldése (cserépszavazással). Sorsolással és választással jelölték ki a tisztségvisel őket .
500-ak tanácsa (bulé): Államhivatali szerv. Tagjait évente sorsolták a 30. életévét betöltött polgárok közül. A 10 phülé egyenként 50 tagot delegált. Feladata a tisztségvisel ők munkájának ellenőrzése, az állam pénzügyeinek irányítása és a népgy űlés elé kerül ő javaslatok elővéleményezése. Arkhón: Az arisztokratikus köztársaság idején az állam élén 9 arkhón állt, de szerepük ekkor már formálissá vált. Évente sorolással választották őket. Papi teend ők, bírói ügyek a feladataik közé tartoztak. Sztratégosz: A phülé élén álló katonai parancsnok. A 10 sztratégoszt szavazással választották. Metoikoszok: Szabadok, de polgárjoggal nem rendelkez ő bevándorlók voltak. Nem vehettek részt a politikában, nem vásárolhattak földbirtokot, ezért iparral és kereskedelemmel foglalkoztak. Adót fizettek, nagyobb háborúkban katonáskodtak.