1/b tétel
Értelmezze az összevonásra kerülő bevételek (kiemelten a munkaviszonyból származó jövedelmekre, a megbízási díjakra, és a vállalkozói „kivétre”) jövedelemtartalmát! jövedelemtartalmát! Munkaviszony: A munkaviszony a jogalanyok munkavégzésére irányuló jogszabály által szabályozott kapcsolata. Munkaviszony alanyai:A alanyai:A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Munkáltató: az a jogképes személy, aki a munkaszerződés alapján munkavállalót munkavállalót foglalkoztat. Jogképes: Jogképes: Minden ember jogképes, jogai és kötelezettségei köte lezettségei lehetnek.
Munkavállaló: Az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Munkavállaló fő szabály szerint az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Ettől eltérően az iskolai szünet alatt munkavállaló lehet az a 15. életévét bet öltött tanuló is, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat tanulmányokat folytat. Törvényes képviselő kell hozzá (szülő, gyám, gondnok)
A szabályozás jellemzője, hogy magánszemély adóév során szerzett bevételéből bevételéből kell kell meghatározni a jövedelmet. Az adótörvény alapelve szerint a magánszemély által megszerzett valamennyi jövedelem adóköteles, amitől eltérő szabályt csak az adótörvény állapíthat meg. Az meg. Az adó tárgya a magánszemély jövedelme. A bevétel jövedelemtartalmát általánosan háromféle módon lehet meghatározni. megh atározni. Ennek megfelelően a jövedelem a jövedelem lehet: a bevétel egésze, a bevétel elismert, tételesen igazolt, igazolás nélkül elismert, átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része, a bevétel törvényben meghatározott hányada. A személyi jövedelemadó törvény nevesíti a leggyakrabban előforduló jövedelemtípusokat, illetve meghatározza az alkalmazandó jövedelemszámítás és adóelszámolás módját. Összevonásra kerülő jövedelmek a) Önálló tevékenységből származó jövedelmek Az önálló tevékenység minden olyan tevékenység, te vékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, annak költségeit ő viseli, és amely nem tartozik a nem önálló tevékenységi körbe. A törvény példálózó felsorolást tartalmaz, teljes körű felsorolást e tevékenységi körben nem lehet tenni. Jellemzően önálló tevékenységből származó tevékenységből származó jövedelem:
az egyéni vállalkozásból származó ún. vállalkozói kivét, a mezőgazdasági őstermelő jövedelme, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelem, a bérbeadásból származó jövedelem, az európai parlamenti, parlamenti, az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységből származó jövedelem. b) nem önnáló tevékenységből szármqazó jövedelmek: -Munkaviszonyból származó jövedelem érdkképviseleti tagdíj nélkül -Költségtérítés -Más bérjövedelem (táppénz,Gyed)
Megbízásos jogviszony adózása: 1.10%-s ktg elszámolás (előzetes nyilatkozat alapján; adóévenként egy fajta lehet!) 2.tételes ktg elszámolás max 50%ig (nyilatkozat szerinti %-ig számlákkal igazolva) 3.teljes bérből adózik 10% -os ktg elszámolás Tételes ktg elszámolás 30% Megbízási díj 100.000 100.000 Ktg elszámolás 10.000 30.000 Jövedelem (járulékok adók 90.000 70.000 alapja!): SZJA előleg: 14.400 11.200 Nyugdíj jár: 9.000 7.000 EB jár 6.300 2.800 Nettó bér: 68.950 75.850 átszámolni
A vállalkozói kivét az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenysége során személyes munkavégzés címén költségként elszámol. A vállalkozónak a kivétből meg kell megfizetnie a személyi jövedelemadót, a nyugdíjjárulékot és és az egészségbiztosítási járulékot, illetőleg ha az egyéni vállalkozó magán-nyugdíjpénztár tagja, a tagdíjat (ezek tehát külön nem számolhatók el költségként). A vállalkozói kivét teljes egészében jövedelem (abból költséget levonni n em lehet) az összevont adóalapba számít és az adóját az adótábla szerint kell megállapítani. A vállalkozói kivét után szja , nyugdíj járulékot,egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulékot ke ll fizetni, a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150%-a után. ut án. a magánszemélyt megillető megillető - adókedvezmény, családi kedvezmény,személyi kedvezmény önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári biztosító-pénztári befizetés után járó kedvezmény stb.) érvényesíthető. A kivét összegéről a vállalkozó maga dönt, a személyi jövedelemadó törvény nem ír elő semmiféle kötelezettséget kötelezettséget ezzel kapcsolatban. Dönthet úgy is, hogy nem “vesz ki” személyes közreműködése címén a vállalkozásából jövedelmet, de dönthet arról is, hogy havi rendszerességgel “fizet” a saját személyes munkavégzéséért. Fontos összefüggés azonban, hogy az adóévben adóévben “kivett” vállalkozói kivét összege jelentősen befolyásolja a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adó mértékét.
az egyéni vállalkozásból származó ún. vállalkozói kivét, a mezőgazdasági őstermelő jövedelme, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelem, a bérbeadásból származó jövedelem, az európai parlamenti, parlamenti, az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységből származó jövedelem. b) nem önnáló tevékenységből szármqazó jövedelmek: -Munkaviszonyból származó jövedelem érdkképviseleti tagdíj nélkül -Költségtérítés -Más bérjövedelem (táppénz,Gyed)
Megbízásos jogviszony adózása: 1.10%-s ktg elszámolás (előzetes nyilatkozat alapján; adóévenként egy fajta lehet!) 2.tételes ktg elszámolás max 50%ig (nyilatkozat szerinti %-ig számlákkal igazolva) 3.teljes bérből adózik 10% -os ktg elszámolás Tételes ktg elszámolás 30% Megbízási díj 100.000 100.000 Ktg elszámolás 10.000 30.000 Jövedelem (járulékok adók 90.000 70.000 alapja!): SZJA előleg: 14.400 11.200 Nyugdíj jár: 9.000 7.000 EB jár 6.300 2.800 Nettó bér: 68.950 75.850 átszámolni
A vállalkozói kivét az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenysége során személyes munkavégzés címén költségként elszámol. A vállalkozónak a kivétből meg kell megfizetnie a személyi jövedelemadót, a nyugdíjjárulékot és és az egészségbiztosítási járulékot, illetőleg ha az egyéni vállalkozó magán-nyugdíjpénztár tagja, a tagdíjat (ezek tehát külön nem számolhatók el költségként). A vállalkozói kivét teljes egészében jövedelem (abból költséget levonni n em lehet) az összevont adóalapba számít és az adóját az adótábla szerint kell megállapítani. A vállalkozói kivét után szja , nyugdíj járulékot,egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulékot ke ll fizetni, a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150%-a után. ut án. a magánszemélyt megillető megillető - adókedvezmény, családi kedvezmény,személyi kedvezmény önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári biztosító-pénztári befizetés után járó kedvezmény stb.) érvényesíthető. A kivét összegéről a vállalkozó maga dönt, a személyi jövedelemadó törvény nem ír elő semmiféle kötelezettséget kötelezettséget ezzel kapcsolatban. Dönthet úgy is, hogy nem “vesz ki” személyes közreműködése címén a vállalkozásából jövedelmet, de dönthet arról is, hogy havi rendszerességgel “fizet” a saját személyes munkavégzéséért. Fontos összefüggés azonban, hogy az adóévben adóévben “kivett” vállalkozói kivét összege jelentősen befolyásolja a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adó mértékét.
2/b tétel Ismertesse az egyéni vállalkozók adózási szabályait sz abályait a személyi jövedelemadóban!
A vállalkozói jövedelem szerinti szerinti adózást alkalmazó egyéni egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységből származó jövedelmét a vállalkozói bevételből az elismert és igazolt költségek levonásával állapítja meg.
Egyéni vállalkozói bevételnek minősül:
A tevékenység ellenértékeként, vagy ezek előlegeként kapott készpénz vagy jóváírt összeg, ill. bármilyen ezek helyett helyett adott vagyoni vagyoni érték A tevékenységgel összefüggésben összefüggésben kapott kamat, kamat, kötbér, fogyasztói árkiegészítés árkiegészítés A tárgyi eszköz, nem anyagi javak, anyag, anyag, félkész termék eladási ára, vagy annak szokásos piaci értéke A vállalkozói tevékenység keretében előállított termékek, a nyújtott szolgáltatások forgalmi értéke A költségként elszámolt elszámolt és utóbb visszatérített visszatérített adó, társadalombiztosítási társadalombiztosítási járulék, a biztosító szolgáltatás A 100 000 Ft feletti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszköz korábban egy összegben költségként elszámolt beszerzési értékének a törvényben meghatározott hányada
Költségek: Az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap (bevétel-költség) kiszámításkor főszabályként az szja törvény 4. és 11. számú mellékletében foglalt rendelkezések alapján számolhat el költséget. Költségnek minősül többek között:
• az anyag- és árubeszerzésre, szállításra fordított kiadás, az adott előleg; • a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési, előállítási költsége, ha azok egyedi értéke nem több 100 ezer forintnál; • az alkalmazott munkabére és az azt terhelő társadalombiztosítási járulék, a 16. életévét betöltött segítő családtag részére adható juttatás és annak közterhe; • az olyan biztosítási díj, melynek biztosítottja az alkalmazott; • az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, az alkalmazottnak nyújtott természetbeni juttatással összefüggő kiadás és annak közterhei;
• a megfizetett cégautó adó; • a tevékenységgel összefüggő biztosítási díj; • a pénzintézettől felvett üzleti hitelre fizetett kamat, kivéve azt a kamatot, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi; • a tevékenység folytatásával összefüggő illeték, vám - és perköltség (kivéve, ha az a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi); • a tevékenység gyakorlásával összefüggésben felmerült utazási- és szállásköltség; • a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék; • a telefon, a rádiótelefon beszerzési és beszerelési költsége (a lakásban lévő telephely esetében a telefon beszerzésére és beszerelésére eső kiadásoknak csak az 50 százaléka minősül költségnek); • a tevékenységhez szükséges munkaruha közül az, amelyet az szja -törvény az adómentesen adható munkaruhák között nevesít; • azoknak az igazolt kiadásoknak a tevékenységgel arányos része, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggésben (pl. a lakástól műszakilag el nem különülő iroda, műhely fűtése, világítása, a telefonköltség) merülnek fel; az internet használat díjának a 100 százaléka azzal, ha a lakás és a telephely nem különül el, akkor a díj 50 százaléka az elismert költség; • az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti szervek fenntartásához igazoltan befizetett tagdíj, hozzájárulás; • az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában; • külföldre történő hivatali, üzleti utazás esetén az egyéni vállalkozó sem számolhatja el a költségei között a kormányrendelet szerinti napidíj összegét és az alkalmazottjai esetében a napidíj összege a munkabér része lesz.
Nem vonatkozik ez a szabály a nemzetközi árufuvarozásban, személyszállításban szolgáltatást végző gépkocsivezetőkre és árukísérőkre.
• a képzéssel összefüggő kiadásokat az egyé ni vállalkozó a költségei között elszámolhatja az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt, amennyiben az más magánszemély képzése érdekében merült fel, vagy ha az a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást;
• a vállalkozói kivét ; A vállalkozói kivét összege olyan önálló tevékenységből származó, az összevon adóalapba tartozó jövedelemnek tekintendő, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem számolható el. A vállalkozói kivét nagyságát az egyéni vállalkozó dönti el. Az előző felsorolás természetesen nem teljes körű, felmerülhetnek még olyan kiadások, amelyek költségként elszámolhatók
A kiadás igazolására csak az áfatörvényben meghatározott bizonylat felel meg abban az esetben, ha a vállalkozó olyan terméket, szolgáltatást vásárol, amelynek az eladója bármely oknál fogva ezek átadására kötelezett. Általános szabály, hogy költségként csak a ténylegesen felmerült és szabályszerűen bizonylatolt olyan kiadás számolható el, amely a bevétel megszerzése, a jövedelemszerző tevékenység folytatása érdekében merült fel az adóévben. Az elszámolható kiadások körében az általánostól eltérő szabály vonatkozik az értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközökre és a nem anyagi javakra. A kezdő vállalkozó az első adóévben költségként számolhatja el a tevékenység megkezdését megelőző 3 évben felmerült, a tevékenység megkezdésével és gyakorlásával összefüggő kiadásait, ha azokat korábban költségként nem számolta el, illetőleg elkezdheti az értékcsökkenési leírást a nem anyagi javak és a tárgyi eszközök után.
A vállalkozói adóalapot a tárgyévi vállalkozói jövedelem, valamint a korábbi évekről áthozott és a tárgyévi jövedelemmel szemben érvényesített veszteség figyelembevételével kell megállapítani. Vállalkozói jövedelemnek a növelő és csökkentő tételekkel módosított bevétel és elszámolható költségek különbözete tekinthető.
a vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt meg kell állapítania, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme alapulvételével kiszámított vállalkozói adóalap összege elérte-e a jövedelemminimumot.
bevételnek . Vállalkozói adóalap Hasonlítási alap az összeg 2%-a = Jövedelem minimum 1. Amennyiben a hasonlítási alap nagyobb a jövedelem minimumnál, akkor a vállalkozói adóalap után kell adózni. 2. Amennyiben a hasonlítási alap kisebb, mint a jövedelem minimum, akkor a jövedelem minimum után kell adózni, amennyiben adózó nem él nyilatkozattételi jogával.
A vállalkozói adóalap után a személyi jövedelemadó általános mértéke 10%. A vállalkozói jövedelemből levont 10 % vállalkozói SZJA levonása után kapjuk meg a vállalkozói osztalékalapot, amit 15 % osztalékalap utáni adó , és 14 % vállalkozói osztalékalap utáni EHO terhel.
Átalányadózás Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat az szja-törvény 50 – 57. §-ai tartalmazzák, melyek szerint adóévenként, az adóév egészére átalányadózást választhat az az egyéni vállalkozó, akinek az átalányadózás megkezdését Szja-törvény 41. § (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés a) pontja. Átalányadózó lehet közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg. Az előzőekben foglaltaktól eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg. Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről az előző évre benyújtott adóbevallásban lehet nyilatkozni. Az az egyéni vállalkozó, aki átalányadózást alkalmaz és azt megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást a feltételek fennállása esetén is csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele a 15 millió forintot, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele a 100 millió forintot nem haladja meg, és az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem létesít.
Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok
1. A bevételből 40 %, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 25 % költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem a bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható rendelkezés szerint.
2. A bevételből 80 %, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 75 % az elismert költséghányad akkor, ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység(ek)et folytat. Aki más tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40 (illetőleg a 25) % költséghányadot kell alkalmaznia.
3. Az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozói bevételből 87, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 83 % költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem.
4. A 3. pontban említett egyéni vállalkozó, feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt üzlet(ek) működtetésére terjed ki, a bevételből 93, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 91 % költséghányad levonásával állapíthatja meg a jövedelmét. Ha ez a kiskereskedő a felsoroltakon kívül más kiskereskedői tevékenységet is folytat, akkor az egész bevételére a 3. pont szerinti költséghányadot alkalmazhatja, ha pedig a 2. pontban említett tevékenység is szerepel a vállalkozói igazolványában, akkor az egész bevételére a 2. pont szerinti költséghányad vehető figyelembe. Végül, aki bármely kedvezőbb költséghányadú tevékenysége mellett az 1. pont alá tartozót is folytat, annak csak 40 (kiegészítő tevékenység esetén 25) % költséghányadot lehet érvényesítenie.
5. Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben úgy változik, hogy az alkalmazottnál alacsonyabb költséghányad illeti meg, akkor a változást megelőzően keletkezett bevételeire is csak az utóbbit alkalmazhatja. Más a helyzet annál, aki év közben vált kiegészítő tevékenységet folytatóvá. Ő ebben az évben jogosult lesz még a tevékenysége szerinti magasabb költséghányadra. 3.2. Nyilvántartás
Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha áfa levonási jogát nem érvényesíti – csak bevételi nyilvántartást vezet (a pénztárkönyv bevételi adatait vezeti). Az átalányadózásra való jogosultság bármely ok miatt történő megszűnése esetén a részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést, valamint a szükséges részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ilyen esetben az átalányadózás időszaka alatt keletkezett költségeket a nyilvántartásba – annak rovatai szerinti bontásban – egy összegben be kell jegyezni, ugyanis az átalányadózásra való jogosultság az adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg, vagyis az egyéni vállalkozó a teljes adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint adózik.
Az átalányadózás időszaka alatt az elhatárolt veszteség évenkénti 20-20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni. Ugyancsak elszámoltnak kell tekinteni az összes költséget és az erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírást is.
Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a s zámlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.
3. a tétel Kiss Piroska munkaviszonyból származó 2016. március havi jövedelme 218.000 Ft. Megbízási díjként 75.000 Ft-ot kap még ebben a hónapban, tételesen költséget nem kíván elszámolni. 3 gyermeke van a családi kedvezményt megosztja férjével, férje egy, ő pedig két gyermek után érvényesíti.
Feladat: Számítsd ki a március havi nettó jövedelmét!
Megoldás: Bruttó havi jövedelem 218.000 Ft Kettő gyermek után családi kedvezmény 440.000 Ft Szja előleg 0Ft Családi járulékkedvezmény alap (440.000-218.000)*0,15 33.300 Ft Eb. járulék természetbeli (4%) 8.720 -8720 0 Ft Eb. járulék pénzbeli (3%) 6.540-6540 0 Ft Nyugdíjjárulék (10%) 33300 – 15260=18040 3760 Ft ( 21800-18040) Munka erőpiaci (1,5%) 3.270 Ft Nettó bér 210.970 Ft Megbízási díj Jövedelem (90%) Szja (16%) Nyugdíjjárulék (10%) Eb. és mp. járulék (7%) Nettó megbízási díj
75.000 Ft 67.500 Ft
Összes nettó jövedelem: 210970+52725=263695
10.800 Ft 6.750 Ft 4.725 Ft 52.725 Ft
3.b tétel B) Ismertesse a személyi jövedelemadó szerepét és mutassa be alanyait! Definiálja a jövedelmet, a bevételt és a költséget a személyi jövedelemadó rendszerében! SZJA törvény:
Személyi hatálya az adóalanyról rendelkezik. SZJA alanya a természetes személy. A törvény hatálya tehát a magánszemély jövedelmére és az ezzel kapcsolatos adókötelezettségre terjed ki.
A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége teljes körű, azaz adókötelezettsége összes bevételére kiterjed. A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége korlátozott, azaz az adókötelezettsége a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó, vagy egyébként a nemzetközi szerződés Magyarországon adóztatható jövedelmére terjed ki. Területi hatálya rendelkezik arról, hogy a jövedelmet származása, keletkezési helye szerint hogyan kell az adózás során figyelembe venni. A területi hatály a jövedelemszerzés helyéről rendelkezik, amely jövedelemtípusonként meghatározott. Időbeli hatálya elsősorban az adóév fogalmát emeli ki, valamint azt, h a törvény hatályba lépése előtt keletkezett jövedelmeket hogyan kell kezelni az adózás szempontjából. Az időbeli hatály egyik legfontosabb kérdése az adóév fogalma, amely azt az időszakot jelöli, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani.
A jövedelem a magánszemély által az adóévben megszerzett: - bevétel egésze, - a bevétel elismert és igazolt költséggel csökkentett része, - a bevétel törvényben meghatározott hányada, ún. diktált költséghányad. A költség a bevételszerző tevékenységgel kapcsolatban felmerült ténylegesen kifizetett, igazolt kiadás. A kiadás igazolása az ÁFA törvényben meghatározott okmány (számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány) szolgál. A költséget főszabályként a bevétel mértékéig lehet elszámolni. A bevétel az a vagyoni érték, amit a magánszemély az adóévben a tevékenysége ellenértékeként vagy más jogcímen kap. Megjelenési formáját tekintve lehet készpénz, kereskedelmi utalvány, értékkel bíró jog, értékpapír, részesedés, átvállalt, elengedett tartozás stb.) Az adóköteles bevételeket a jövedelemtartalmuk alapján (adóköteles jövedelem) az alábbi csoportokra bonthatjuk: 1. Összevontan adózó jövedelmek a. Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek:
- munkaviszonyban folytatott tevékenység, - munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés - más bérjövedelem b. Önálló tevékenységből származó jövedelmek - vállakozói kivét
-őstermelésből származó jövedelem -megbízási díj -választott könyvvizsgáló jövedelme 2. Külön adózó jövedelmek a. b. c. d.
Vállalkozói jövedelem Vagyonátruházásból származó jövedelem Tőkejövedelmek Vegyes jövedelmek
a. Tevékenységi kedvezmények
- Mezőgazdasági őstermelő jövedelemadója és könyvelői díjk edvezménye, együttesen max. 100.000 Ft. b. Személyi és családi kedvezmények c.Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztárak kedvezményei Az összevont adóalap adóját – főszabályként - adóelőlegként kell megállapítani. Kivételt képeznek például: - őstermelői tevékenységből származó bevétel, - vállalkozói bevétel, Az összevont jövedelmek döntő része munkáltatótól, kifizetőtől származik, de egy részük nem kifizetőtől kapott jövedelem. Ezért különbséget kell tenni - az adóelőleg megállapító munkáltató (ideértve a kifizetőt, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll, számára bért is fizet és a társas vállalkozást is, amely a tevékenységében személyesen közreműködő tag szá mára rendszeres bevételt juttat Az adóelőleg megállapító munkáltató adóelőleg levonásának lényege, hogy a munkáltató által évközben levont adóelőlegek összege minél jobban megközelítse a magánszemély éves adófizetési kötelezettségét. Mivel az összevont adóalap részét képező jövedelmek (munkabér, munkadíj, tiszteletdíj, személyes közreműködés ellenértéke, jutalom, prémium stb.) döntő rész e munkáltatótól illetve kifizetőtől származik, ezért az előleg megállapítás során nagy jelentősége van a magánszemély nyilatkozatának, amelyben nyilatkoznia kell - az adóelőleg-megállapítás módjáról, - az éves várható összevont adóalapról, - a költségekről, - és a kedvezmények (családi és fogyatékos kedvezmény) igénybevételéről Ugyanakkor a nyilatkozat nagyobb felelősséget is ró a magánszemélyre, aki - amennyiben nyilatkozata adóév végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési kötelezettség eltérést eredményez – a befizetési különbözet 12 %-ának megfelelő mértékű bírságot köteles fizetni. Amennyiben pedig az elszámolható költségek - ténylegesen igazolható - összegét 5 % kal meghaladó költséglevonásra tett nyilatkozatot, bevallásával egyidejűleg a kü lönbözet 39 %-át kitevő bírság megfizetésére köteles. A munkaviszonyból származó rendszeres (pl.: munkabér) jövedelmek után az adóelőleget a tizenkétszeres éves adóalap után számított adó egy-tizenketted részeként kell megállapítani, figyelembe véve a magánszemély és adókedvezményekről tett nyilatkozatát. A bér kifizetője köteles a levont előleget a kifizetés hónapját követő hó 12 -ig megfizetni. Az adóelőleg megállapításának eltérő esetei:
4.b Tétel
Sorolja fel az egyéni vállalkozó által választható jövedelemadó formákat és azok feltételeit! Az első módszer a költségek tételes elszámolása alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a második az átalányadózás, harmadik a KATA.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységből származó jövedelmét a vállalkozói bevételből az elismert és igazolt költségek levonásával állapítja meg.
Egyéni vállalkozói bevételnek minősül:
A tevékenység ellenértékeként, vagy ezek előlegeként kapott készpénz vagy jóváírt összeg, ill. bármilyen ezek helyett adott vagyoni érték A tevékenységgel összefüggésben kapott kamat, kötbér, fogyasztói árkiegészítés A tárgyi eszköz, nem anyagi javak, anyag, félkész termék eladási ára, vagy annak szokásos piaci értéke A vállalkozói tevékenység keretében előállított termékek, a nyújtott szolgáltatások forgalmi értéke A költségként elszámolt és utóbb visszatérített adó, társadalombiztosítási járulék, a biztosító szolgáltatás A 100 000 Ft feletti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszköz korábban egy összegben költségként elszámolt beszerzési értékének a törvényben meghatározott hányada
Költségek: Az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap (bevétel-költség) kiszámításkor főszabályként az szja törvény 4. és 11. számú mellékletében foglalt rendelkezések alapján számolhat el költséget. Költségnek minősül többek között:
• az anyag- és árubeszerzésre, szállításra fordított kiadás, az adott előleg; • a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési, előállítási költsége, ha azok egyedi értéke nem több 100 ezer forintnál;
• az alkalmazott munkabére és az azt terhelő társadalombiztosítási járulék, a 16. életévét betölt ött segítő családtag részére adható juttatás és annak közterhe; • az olyan biztosítási díj, melynek biztosítottja az alkalmazott; • az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, az alkalmazottnak nyújtott természetbeni juttatással összefüggő kiadás és annak közterhei; • a megfizetett cégautó adó; • a tevékenységgel összefüggő biztosítási díj; • a pénzintézettől felvett üzleti hitelre fizetett kamat, kivéve azt a kamatot, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi; • a tevékenység folytatásával összefüggő illeték, vám - és perköltség (kivéve, ha az a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi); • a tevékenység gyakorlásával összefüggésben felmerült utazási- és szállásköltség; • a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék; • a telefon, a rádiótelefon beszerzési és beszerelési költsége (a lakásban lévő telephely esetében a telefon beszerzésére és beszerelésére eső kiadásoknak csak az 50 százaléka minősül költségnek); • a tevékenységhez szükséges munkaruha közül az, amelyet az szja -törvény az adómentesen adható munkaruhák között nevesít; • azoknak az igazolt kiadásoknak a tevékenységgel arányos része, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggésben (pl. a lakástól műszakilag el nem különülő iroda, műhely fűtése, világítása, a telefonköltség) merülnek fel; az internet használat díjának a 100 százaléka azzal, ha a lakás és a telephely nem különül el, akkor a díj 50 százaléka az elismert költség; • az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti szervek fenntartásához igazoltan befizetett tagdíj, hozzájárulás; • az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon tör tént üzleti célú futásteljesítmény arányában; • külföldre történő hivatali, üzleti utazás esetén az egyéni vállalkozó sem számolhatja el a költségei között a kormányrendelet szerinti napidíj összegét és az alkalmazottjai esetében a napidíj összege a munkabér része lesz.
Nem vonatkozik ez a szabály a nemzetközi árufuvarozásban, személyszállításban szolgáltatást végző gépkocsivezetőkre és árukísérőkre.
• a képzéssel összefüggő kiadásokat az egyéni vállalkozó a költségei között elszámolhatja az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt, amennyiben az más magánszemély képzése érdekében merült fel, vagy ha az a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendsze rű képzéssel összefüggő kiadást; • a vállalkozói kivét ; A vállalkozói kivét összege olyan önálló tevékenységből származó, az összevon adóalapba tartozó jövedelemnek tekintendő, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem számolható el. A vállalkozói kivét nagyságát az egyéni vállalkozó dönti el. Az előző felsorolás természetesen nem teljes körű, felmerülhetnek még olyan kiadások, amelyek költségként elszámolhatók
A kiadás igazolására csak az áfatörvényben meghatározott bizonylat felel meg abban az esetben, ha a vállalkozó olyan terméket, szolgáltatást vásárol, amelynek az eladója bármely oknál fogva ezek átadására kötelezett. Általános szabály, hogy költségként csak a ténylegesen felmerült és szabályszerűen bizonylatolt olyan kiadás számolható el, amely a bevétel megszerzése, a jövedelemszerző tevékenység folytatása érdekében merült fel az adóévben. Az elszámolható kiadások körében az általánostól eltérő szabály vonatkozik az értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközökre és a nem anyagi javakra. A kezdő vállalkozó az első adóévben költségként számolhatja el a tevékenység megkezdését megelőző 3 évben felmerült, a tevékenység megkezdésével és gyakorlásával összefüggő kiadásait, ha azokat korábban költségként nem számolta el, illetőleg elkezdheti az értékcsökkenési leírást a nem anyagi javak és a tárgyi eszközök után.
A vállalkozói adóalapot a tárgyévi vállalkozói jövedelem, valamint a korábbi évekről áthozott és a tárgyévi jövedelemmel szemben érvényesített veszteség figyelembevételével kell megállapítani. Vállalkozói jövedelemnek a növelő és csökkentő tételekkel módosított bevétel és elszámolható költségek különbözete tekinthető.
a vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt meg kell állapítania, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme alapulvételével kiszámított vállalkozói adóalap összege elérte-e a jövedelemminimumot.
bevételnek . Vállalkozói adóalap Hasonlítási alap az összeg 2%-a = Jövedelem minimum
1. Amennyiben a hasonlítási alap nagyobb a jövedelem minimumnál, akkor a vállalkozói adóalap után kell adózni. 2. Amennyiben a hasonlítási alap kisebb, mint a jövedelem minimum, akkor a jövedelem minimum után kell adózni, amennyiben adózó nem él nyilatkozattételi jogával.
A vállalkozói adóalap után a személyi jövedelemadó általános mértéke 10%. A vállalkozói jövedelemből levont 10 % vállalkozói SZJA levonása után kapjuk meg a vállalkozói osztalékalapot, amit 15 % osztalékalap utáni adó , és 14 % vállalkozói osztalékalap utáni EHO terhel.
Átalányadózás Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat az szja-törvény 50 – 57. §-ai tartalmazzák, melyek szerint adóévenként, az adóév egészére átalányadózást választhat az az egyéni vállalkozó, akinek az átalányadózás megkezdését Szja-törvény 41. § (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés a) pontja. Átalányadózó lehet közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg. Az előzőekben foglaltaktól eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg. Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről az előző évre benyújtott adóbevallásban lehet nyilatkozni. Az az egyéni vállalkozó, aki átalányadózást alkalmaz és azt megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást a feltételek fennállása esetén is csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele a 15 millió forintot, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele a 100 millió forintot nem haladja meg, és az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem létesít.
Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok
1. A bevételből 40 %, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 25 % költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem a bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható rendelkezés szerint.
2. A bevételből 80 %, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 75 % az elismert költséghányad akkor, ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység(ek)et folytat. Aki más tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40 (illetőleg a 25) % költséghányadot kell alkalmaznia.
3. Az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozói bevételből 87, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 83 % költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem.
4. A 3. pontban említett egyéni vállalkozó, feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt üzlet(ek) működtetésére terjed ki, a bevételből 93, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 91 % költséghányad levonásával állapíthatja meg a jövedelmét. Ha ez a kiskereskedő a felsoroltakon kívül más kiskereskedői tevékenységet is folytat, akkor az egész bevételére a 3. pont szerinti költséghányadot alkalmazhatja, ha pedig a 2. pontban említett tevékenység is szerepel a vállalkozói igazolványában, akkor az egész bevételére a 2. pont szerinti költséghányad vehető figyelembe. Végül, aki bármely kedvezőbb költséghányadú tevékenysége mel lett az 1. pont alá tartozót is folytat, annak csak 40 (kiegészítő tevékenység esetén 25) % költséghányadot lehet érvényesítenie.
5. Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben úgy változik, hogy az alkalmazottnál alacsonyabb költséghányad illeti meg, akkor a változást megelőzően keletkezett bevételeire is csak az utóbbit alkalmazhatja. Más a helyzet annál, aki év közben vált kiegészítő tevékenységet folytatóvá. Ő ebben az évben jogosult lesz még a tevékenysége szerinti magasabb költséghányadra. 3.2. Nyilvántartás
Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha áfa levonási jogát nem érvényesíti – csak bevételi nyilvántartást vezet (a pénztárkönyv bevételi adatait vezeti). Az átalányadózásra való jogosultság bármely ok miatt történő megszűnése esetén a részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést, valamint a szükséges részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ilyen esetben az átalányadózás időszaka alatt keletkezett költségeket a nyilvántartásba –
annak rovatai szerinti bontásban – egy összegben be kell jegyezni, ugyanis az átalányadózásra való jogosultság az adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg, vagyis az egyéni vállalkozó a teljes adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint adózik.
Az átalányadózás időszaka alatt az elhatárolt veszteség évenkénti 20-20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni. Ugyancsak elszámoltnak kell tekinteni az összes költséget és az erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírást is.
Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.
KATA Az adó mértéke és annak megfizetése:
Tételes adó
A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, akkor a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni. Amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, akkor a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint. Fontos szabály, hogy a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét kell megfizetni. A tételes adót a kisadózó vállalkozásnak a tárgyhónapot k övető hónap 12. napjáig kell megfizetnie. Az adót minden kisadózó után egyszeresen kell megfizetni még akkor is, ha a társasággal több, párhuzamos jogviszonya áll fenn a kisadózónak.
Százalékos adó Amennyiben a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalék adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, akkor a 40 százalék adót a kisadózó vállalkozásnak a bevételének azon része után kell megfizetnie, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 500 ezer forint szorzatát. (Olyan esetben, ha pl. az adózó 2013. áprilistól 5étől tartozik a tételes adó hatálya alá és minden hónapra meg kell fizetnie a tételes adót, akkor a rá
vonatkozó bevételi értékhatár (9*500 000) 4 500 000 forint. A bevétel felettes része után az adó mértéke 40 százalék.) A százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesíti a kisadózó vállalkozást a tételes adó megfizetése alól.
A százalékos mértékű adót az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni. Amennyiben az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor a százalékos mértékű adót az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül kell megfizetni. A százalékos mértékű adót ezen időpontig is kell bevallani a bevételre vonatkozó nyilatkozattal együtt a 13KATA nyomtatványon. (Tételes adót nem kell bevallani, mivel az a be jelentkezéssel az automatikusan „előíródik” a folyószámlán.)
Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól
Nem kell a tételes adót megfizetnie a kisadózó vállalkozásnak a kisadózó után, amennyiben a kisadózó a hónap egészében táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi -gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltettel, kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz, ha a tárgyhónapra vonatkozóan nem kell tételes adót fizetnie. Amennyiben az adófizetési kötelezettség alóli mentesítő körülmény oka nem az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, akkor nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapra vonatkozóan sem, amelyben a mentesítésre okot adó körülmény megszűnik, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a kisadózó után az adót nem kell megfizetni. Pl. Adózó táppénzben részesül 2015. április 16-ától 2015. június 20-áig.
Ebben az esetben a fizetési kötelezettség a következő módon alakul: április hónapra kell fizetnie, májusra nem kell fizetnie, mivel egész hónapban táppénzen volt, és júniusra sem kell fizetnie, mivel áprilisban 15, júniusban 20 nap a táp pénzes időszak és ez együttvéve eléri a 30 napot. Amennyiben a példabeli adózó május 20-áig lenne táppénzen, akkor májusra nem kellene fizetnie. Tételes adóval teljesített közterhek A kisadózó vállalkozás mentesül - a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése; - társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
- a személyi jövedelemadó, járulékok (ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is) és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése (pl. osztalék, a személyesen közreműködő tag esetén a béren kívüli juttatások utáni adó alól a kisadózó vonatkozásában); - szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.
Természetesen más jogviszonyban lévők esetében (pl. munkavállaló) az adófizetési és bevallásadási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos rendelkezéseket az általános szabályok szerint kell teljesíteni. Abban az esetben, ha egy kisadózóként bejelentett személy egyidejűleg társas vállalkozóként vagy egyéni vállalkozóként biztosított, nem alkalmazhatók a Tbj.- nek a „többes jogviszonyban” álló társas vállalkozókra, egyéni vállalkozókra vonatkozó 31. § (5) és (6) bekezdései. A kisadózóként bejelentett személyek biztosítotti jogállásáról ugyanis a Katv. rendelkezik, a kisadózó vállalkozások és a kisadózók – e minőségükben – nem tartoznak a Tbj. hatálya alá. A Tbj. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján arra a Tbj. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra vagy társas vállalkozóra, aki ezzel egyidejűleg kisadózónak is minősül, a Tbj. „többes jogviszonyú” vállalkozókra vonatkozó szabályait lehetne alkalmazni. Mindez azt jelenti, hogy az a kisadózó magánszemély, aki egyidejűleg a Tbj. értelmében egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozóként biztosított, egyéni vállalkozóként, társas vállalkozóként járulékfizetési kötelezettségét legalább a járulékfizetési alsó határ után teljesítenie kell. Azaz a nyugdíjjárulék alapja legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja pedig legalább a minimálbér másfélszerese. Természetesen a szociális hozzájárulási adót is legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni. Ezen nem változtat az sem, ha a kisadózó főállású kisadózónak minősül, és utána a kisadózó vállalkozás a havi 50 ezer forintos tételes adót fizeti meg. Ellátások alapja
főállású kisadózó esetében • a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül; • a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet (nyugdíj, álláskeresési járadék); • ellátások számításának alapja havi 81 300 forint. nem főállású kisadózó e jogviszonya alapján • nem minősül biztosítottnak; • társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. A kisadózó jövedelme
A kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó,
• megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, • több tag esetén annak fejenként egyenlő része,de mindkét esetben legalább a minimálbér minősül.
VI . A kisadózó vállalkozás bevétele
Bevételnek minősül a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt. A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó MNB hivatalos devizaárfolyam, az olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyamlapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvéte lével kell forintra átszámítani. Nem minősül bevételnek
• az áthárított általános forgalmi adó; • az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel); • az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot);
• az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni; • jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege. A bevétel megszerzésének időpontja pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja;igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az Áfa tv. rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne;jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult; elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik.
KATA változások
2014. január 1-től nem minősül főállású kisadózónak az a személy sem, akit egyidejűleg fönnálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát. Aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, ideértve azt is, ha egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül.
Magasabb összegű tételes adó: A kisadózó vállalkozás saját döntése alapján a főállásúnak minősülő kisadózó után magasabb összegű tételes adó KATA+ megfizetésével magasabb ellátási alapot biztosíthat a kisadózónak. A magasabb tételes adó havi 75.000Ft. E választásáról a vállalkozás az adózási mód választásakor, de bármikor később is nyilatkozhat. A magasabb összegű adót első ízben a választás bejelentésének hónapjában kell megfizetni és mindaddig ezt kell fizetni, amíg a vállalkozás vissza nem vonja a választásra vonatkozó bejelentését, vagy a magánszemély főállású kisadózói státusza meg nem szűnik, vagy a vállalkozás adóalanyisága meg nem szűnik. A havi 75.000 Ft-os tételes adó megfizetése esetén a tb-i és munkanélküli ellátások alapja 136.250 Ft, amíg az 50.000 Ft mértékű tételes adó esetén ez csak 81.300 Ft.
Összehasonlítás
Vállalkozói jövedelem szerint Éves bevétel: 6.600.000 Ft Éves ktg: 1.000.000 Ft Vállalkozói jövedelem: 5.600.000 Ft Vállalkozói szja 10%: 560.000 Ft Vállalkozói osztalékalap: 5.040.000 Ft Vállalkozói osztalék alap után fizetendő adó 16%: 806.400 Ft EHO 14%: 705.600 Ft Vállalkozó terhe: 2.072.000FFt
Általányadózó Éves bev.: 6.600.000 Ft Éves ktg. 6.600.000*0,4= 2.640.000Ft Vállalkozói jövedelem: 3.960.000 Ft SZJA 16%: 633.600 fT
118.000 Ft után járulékok: 10% 11.800 8,5% 15.045 27% 35.843 Összesen: 62.688*12= 752.256
Járulékok: 10% 11.800 8,5% 15.045 27% 35.843 Összesen: 62.688*12= 752.256
Összes teher: 2.824.256 Ft
Összes teher: 1.385.856 Ft
KATA 6 millió 50.000*12=600.000 Ft Százalékos adó: 600.000*0,4=240.000 Ft
Összes teher: 840.000 Ft
Ft-ig
5. a tétel Határozza meg az egyes jövedelmekhez kapcsolódó SZJA kötelezettséget. Kis Géza 2015 ben értékesítette 2011-ben megvásárolt lakását. Vételi ár: 14.000.000Ft Eladási ár: 17.500.000Ft Értéknövelő beruházás: 2.150.000Ft Ügyvédi díj, illeték: 230.000Ft Kis Géza értékesítette családi festményét 925.000Ft értékben. Kamatból származó jövedelme 480.000Ft Osztalékból származó jövedelme: 320.000Ft
Megoldás: Bevétel 17.500.000
Költség 14.000.000 2.150.000
Jövedelem
Adó
1.120.000*0,3=336.000 336.000*0,16= 53.760
230.000
Azért számolunk 30%-kal, mert a vásárlástól számított 4. évben értékesítette.
Megoldás: Jövedelem: 925.000*0,25=231.250Ft Fizetendő adó: 231.250*0,16=37.000Ft-32000= 5000 Ft Kamatból származó jövedelme = 480.000Ft*0,16= 76.800Ft Osztalékból származó jövedelme = 320.000Ft*0,16= 51.200Ft
Összes SZJA fizetési kötelezettség: 186.760,-
5/b tétel Értelmezze az adóelőleg fizetés szerepét a személy jövedelemadó rendszerében! Ismertesse az adóelőleg megállapítására, annak bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályokat! A munkáltató, a munkavállaló nyilatkozata alapján, adóelőleget állapít meg, melynek mértéke 16
%, csökkentve az adókedvezményekkel. Adó megállapítása, bevallása Önadózás
Munkáltatói adó megállapítás
Adóhatósági adó megállapítás
Egyszerűsített
nyilatkozat
BEVÉTEL – KÖLTSÉG = JÖVEDELEM
Adótábla, adójóváírás Egykulcsos SZJA: Az összevont adóalapot képező jövedelmek után a fizetendő adó 1 5 %.
Megmaradt adókedvezmények:
-
-
súlyos fogyatékos személyek személyi kedvezménye (minimálbér 5 %-a havonta); családi kedvezmény (1 gyermek esetén 66.670 Ft/gyermek, kettő gyermek esetén 83330 Ft6gyermek , három és több gyermek esetén 220.000 Ft/ gyermek adóalap kedvezmény); őstermelői adókedvezmény (100.000, - Ft); hosszú távú öngondoskodáshoz kapcsolódó kiutalások (önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, nyugdíj- előtakarékosság) 20% -a.
Az adó előleg bevallása: 08-as nyomtatványon valljuk be az adó előleget. 08-as bevallás: A munkáltató, a kifizető havonta a tárgyhót követő hó 12 -ig elektronikus úton bevallást tesznek az adó és a tb kötelezettséget eredményező magánszemélyeknek teljesített juttatásokkal, kifizetésekkel összefüggő valamennyi adóról, járulékokró l és az alábbi adatokról:
-
munkáltató, kifizető adatai (neve, székhelye, adószáma, magánszemélynél adóazonosító
jele) -
bevallási időszak
-
biztosításban töltött idő időtartama alkalmazás minőségének kódja
magánszemély személyi adatai (neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága és adóazonosító jele)
nyugdíjas státusza arányos szolgálati idő naptári napjainak száma
járulékok és hozzájárulások alapja és a levonás összege különféle ellátások (gyed, gyes, gyet) összege és az abból levont járulékok biztosítás szüneteltetése FEOR száma a megállapított adóelőlegről (400. sor), az adó alapból levont összegről (401. sor) és a ténylegesen levont adóelőlegről
A bevallási idő minden tárgyhót követő hó 12 -e.
Nyomtatványok: - kifizető, a munkáltató részére 08 -as kötegelt nyomtatvány - egyéni vállalkozó 58-as nyomtatványon vallja be maga után a járulékait Az adót esedékességkor az köteles megfizetni, akit arra a jogszabály kötelez, vagyis aki levonta azt és a határidő egybeesik a bevallási idővel.
6.b tétel Sorolja fel a bért terhelő járulékokat és adókat! Értelmezze a bruttó bér és a nettó bér fogalmát!
Magánszemély: Bruttó munkabérét terheli 15% SZJA, 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeli eg.bizt. járulék, 3% pénzbeli eg.bizt. járulék és 1,5% munkaerő piaci hozzájárulás. Munkáltató: A munkavállaló bruttó bére után 27% SZOCHO-t és 1,5% szakképzési hozzájárulást fizet.
Nyugdíjjárulék (10%) Természetbeni EB járulék (4%) (Eü szolgáltatások fedezete) Pénzbeli EB járulék (3%) (EB készpénz ellátás fedezete pl: táppénz, GYÁS, GYED Munkaerő piaci járulék 1,5% (álláskeresési ellátások fedezete)
Bruttó bér: A munkaszerződésben megállapított jövedelem, melyből még nem kerültek levonásra az adók és járulékok. Nettó jövedelemnek nevezzük azt a jövedelmet, amelyet a munkavállaló kézhez kap az adók és járulékok levonása után.
7. b) tétel Tegyen különbséget adózó és adóhatóságok között! Ismertesse az adóhatóságok hatáskörét és illetékességét! 1. Az adózók Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót vagy költségvetési támogatást megállapító törvény írja el ő vagy maga az eljárási rendet szabályozó Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Tv. (továbbiakban: Art.) 2. Az adókötelezettség fogalma Az adókötelezett nem más, mint jogszabály alapján az adózók által követendő, meg nem kerülhető magatartás. Az Art.-ben szabályozott adókötelezettségek többek között a bejelentés, nyilatkozattétel, adó megállapítás (önadózás esetén), bevallás, adófizetés és adóelőleg -fizetés, adólevonás, adóbeszedés stb. 2.1. Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében – az önadózás és az adóbeszedés kivételével az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét. 2.2. Az adózónak az adókötelezettséget érintő változást (pl. építmény bővítése, lebontása) annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelentenie az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 23.§. (1) bekezdése értelmében. Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adóbevallás benyújtási határideje: az adókötelezettség keletkezésétől számított 15. nap, vagyis a változást követő adóév január 15. napja.
3. Az adókivetés A helyi adókban kivetéses adó az Építményadó, Telekadó, Magánszemélyek kommunális adója. A helyi adót az önkormányzati adóhatóság állapítja meg, az adózó által benyújtott bevallás alapján. Az adóhatóság a fizetendő adót, az adófizetés módját és idejét határozatban állapítja meg. Az adózóknak a bevallási kötelezettségüket abban az esetben is teljesíteniük kell, ha az adóhatóság erről külön nem értesítette és nem bocs ájtotta rendelkezésre az ehhez szükséges nyomtatványokat. Az adóhatóságok és felügyelete
Adóhatóságok
az állami adóhatóság és vámhatóság az önkormányzat jegyzője (Önkormányzati adóhatóság)
Az adóhatóság feladatkörében
nyilvántartja az adózókat és azokat az adózónak nem minősülő személyeket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét e törvény írja elő vagy adót, költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő megállapítja az adót, a költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adóvisszaigénylést, ha azt a törvény előírja beszedi, végrehajtja az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését kiutalja a költségvetési támogatást, az adó-visszaigénylést, az adóvisszatérítést vezeti az adózók adószámláját.
Az adóhatóság a feladatkörébe tartozó adókötelezettségek érvényesítése és az ezekkel kapcsolatos adózói jogok érvényre juttatása érdekében.
kezdeményezi a befizetések és kiutalások teljesítéséhez szükséges számlák megnyitását, közzéteszi azok számát, rendszeresíti a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat biztosítja az adóztatás feltételeit.
8.a Tétel
Határozza meg az Nyrt. társasági adófizetési kötelezettségét és adózás utáni eredményét.
EFt
EFt
Adózás előtti eredmény: 24920 Elhatárolt veszteség:
2570
TA szerinti értékcsökkenés:
2810
Elszámolt értékcsökkenés összege:
4120
Magáncélú költség elszámolása:
1020
Elszámolt mulasztási bírság összege:
1480
Behajthatatlan követelésnek nem minősülő, az adóévben elengedett követelés:
2780
Tanulószerződés alapján foglalkoztatott szakmunkást igénybe vehető összeg: Követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés:
2810
2130
A társaság által a tulajdonosoknak kifizetett osztalék: 3730 E Ft. Részvények száma 12.000 db. Határozza meg az adózás utáni eredményt, és az osztalékfizetési rátát!
Megoldás: EFt Adózás előtti eredmény:
EFt 24 920
Adóalapot csökkentő tételek
Elhatárolt veszteség:
2 570
Tanulószerződés alapján foglalkoztatott szakmunkástanulók után igénybe vehető összeg:
2 810
Követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés:
2 130
TA szerinti értékcsökkenés:
2 810
-10 320
Adóalapot növelő tételek
Elszámolt értékcsökkenés összege:
4 120
Magáncélú költség elszámolása:
1 020
Elszámolt mulasztási bírság összege:
1 480
Behajthatatlan követelésnek nem minősülő, az adóévben elengedett követelés:
2 780
+9 400
Adóalap:
24 000
Társasági adó: (24 000 E x 10%)
2 400
Adózás utáni eredmény: (24 920 E – 2 400 E)
22 520
Osztalékfizetési ráta = osztalék/ egy részvényre jutó eredmény 3730 E Ft/1,87= 199,5%
8. b) tétel Ismertesse a társasági adó adóalap-korrekciós tételeinek szerepét! Értelmezze az adózás utáni eredményt és a mérleg szerinti eredményt!
A TA alapját módosító tételek:
+ a várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre képzett céltartalék ráfordításként elszámolt összege (Szt. szerinti) – várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználásakor bevételként elszámolt összege + a költségként, ráfordításként elszámolt értékcsökkenés ezen eszközök állományának csökkenésekor a nettó érték (Sz. szerinti) – a figyelembe vehető értékcsökkenés nettó érték (Tao tv szerinti) valamint a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összege + követelések után ráfordításként elszámolt értékvesztések összege, valamint a behajthatatlanként leírt és elengedett követelés összege – követelések után a Tao tv szerint figyelembe vehető értékvesztés összege, a behajthatatlannak minősülő követelés leírt összege, a korábban adóalap csökkenéseként figyelembe nem vett leírt követelésként befolyt összege, a követelés visszaírt értékvesztésének összege 90 – 180 nap: 2% 181 – 360 nap: 5% 360 naptól: 25 % + bírságok, adózás rendjéről szóló tv szerinti jogkövetkezmények ráfordítások elszámolt összege (kivéve önellenőrzési pótlék) – bírságok adózás rendjéről szóló tv szerinti jogkövetkezmények elengedése miatti bevételek elszámolt összege + visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszközök, térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értéke – adományként adott összeg (100 %, 120 %, 150 %) – visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszközök, térítés nélkül átadott eszközök bevételként elszámolt összeg + nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások + átalakulás során átértékelt vagyon felértékelési különbözete (egyenlő részben 3 év alatt) + egyes kölcsönkötelezettségek utáni kamat azon része, amely a saját tőke háromszorosát meghaladó kölcsönrészre jut – korábbi évek elhatárolt veszteségéből visszapót olt összeg – bevételként elszámolt kapott osztalék, részesedés összege – kis- és középvállalkozásoknál végrehajtott egyes beruházások értéke (max. 10 Mrd Ft, illetve AEE összegéig) ha kizárólag magánszemélyek tulajdonában van – visszavásárolt saját részvények, üzletrészek bevonásakor a bevételként elszámolt összeg könyv szerinti értéket meghaladó része. o o o
Tehát az adóalap kiszámítása:
± adózás előtti eredmény ± az eredményt növelő és csökkentő tételek, melyek az adóalap nagyságára lényegében egyenlegükkel hatnak - adóalapot csökkentő tételek + az adóalapot növelő tételek A társasági adóalap és a fizetendő adó meghatározásának jellemzői: A társasági adó alapját a számviteli elszámolások alapján kimutatott adózás előtti eredmény és az adótörvényben előírt módosító tételek összevonásával kell meghatározni. A kettős könyvelés szabályai szerint az adózás előtti eredmény megállapításának vázlatos sémája a következő:
I II III IV V VI VII A VIII IX B C X XI D E XII F G
Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek
Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások
Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye
Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény
Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény
Az adózott eredmény csak a vállalkozás tulajdonosait megillető osztalékra és részesedésre vehető igénybe, a fennmaradó összeg (a mérleg szerinti eredmény) a vállalkozó saját tőkéjét fogja módosítani.
A vállalkozó a meglévő eredménytartalékát felhasználhatja a tárgyévi adózott e redmény kiegészítésére, de csak akkor, ha a tárgyév adózott eredménye nem nyújt fedezetet a kifizetett, illetve kifizetni szándékozott osztalékra, részesedésre, és csak annak mértékéig egészíthető ki. Amennyiben a vállalkozó az immateriális javak között aktiválta az alapítás-átszervezés költségeit, és ameddig ez az érték nem kerül leírásra, addig az adó zott eredményből csak akkor lehet osztalékot, részesedést fizetni, ha az adózott eredmény, növelve az osztalék, vagy részesedés fizetéséhez igénybevett meglé vő eredménytartalék összegével az alapításátszervezés aktivált értékéből még le nem írt összeg levonása után arra fedezetet nyújt. Az év végi zárlati munkálatok során az eredmény számlák egyenlegeit a 493. Adózott eredmény elszámolása számlára kell átvezetni. Az átvezetések után a 493. Adózott eredmény elszámolása számlán egyenlegként a mérleg szerinti eredmény marad.
9. tétel B rész Ismertesse az EV járulékfizetési kötelezettségének eseteit!
Főállású egyéni vállalkozó: Főszabály szerint:
legalább a minimálbér után, legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) 1,5 -szerese után kell megfizetni a 8,5 % egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. 10% nyugdíjjárulékot a – legalább a minimálbér után, legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bé rminimum) után kell
megfizetni 27 %-os szociális hozzájárulási adót – legalább a minimálbér után, legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget ig énylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) 112,5 %-a után kell megfizetni.
Vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a járulékalap a vállalkozói kivét, Az egyéni vállalkozó, akinek egyébként van munkaviszonya, de fizetés nélküli szabadság miatt az szünetel, főfoglalkozásúnak tekintendő!
36 órás munkaviszony melletti EV + nappali tagozaton tanulmányokat folytató EV A ténylegesen kivett jövedelem után keletkezik járulékfizetési kötelezettség, bruttósítás nélkül. Ha nincs kivét, nem fizet járulékot, de 0-s bevallást kell készíteni. Nem fizet munkaerő -piaci járulékot az egyéni vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói
tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van. Kiegészítő tevékenységet folytató EV
Havonta 7050 Ft, napi 235 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet minden negyedévet követő hó 12-ig. Ha van vállalkozói kivét, 10% nyugdíjjárulékot fizet.
EVA-s egyéni vállalkozó esetében megszűnik a tényleges jövedelem fogalom, a járulékalap a törvény szerinti minimálbér. Az árbevétel 4%-a lesz a járulék alapja, nincs bruttósítás, 1,5% munkaerőpiaci járulék fizetésre nem k ötelezett. Kiegészítű tevékenységet folytató evás ev, a bevétele 10% -a után 10 % nyugdíjjárulékot fizet + a havi
7050,- Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot.
10 tétel B rész: Értelmezze az adólevonási jog szerepét az áfa rendszerében, sorolja fel az adólevonási jog korlátozásának esteit. Az adólevonási jog alapján az arra jogosult a fizetendő adó összegéből levonhatja – a törvényben meghatározott kivételekkel – az előzetesen felszámított adó összegét. Az adólevonási jog gyakorlásának személyi feltételei:
az az adóalany, aki egyszeres vag y kettős könyvvitelt vezet,
tételes költségelszámolást alkalmaz (kivétel az átalányadózó a személyi jövedelemadó rendszerében), adószámát nem függesztették fel és nem törölték. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei:
az előzetesen felszámított adót hitelesen igazoló dokumentum (pl.: számla, határozat,
egyéb bizonylat, nyilatkozat, hiteles fordítás stb.)
Az adólevonási jog tartalma a. levonható a fizetendő adó összegéből: a más adóalany által áthárított adó (ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is) termékbeszerzéssel és szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban megállapított adó, termékimport után megállapított és megfizetett adó,
adóelőleg részeként fizetett összeg,
saját rezsis beruházás után fizetett összeg.
b. nem vonható le a fizetendő adó összegéből: az a megfizetett adóösszeg, ha az adóalany a terméket és szolgáltatást:
teljes egészében nem adóköteles tevékenységhez használja, közvetlenül tárgyi adómentes alá termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használja fel,
kivonja a tevékenységből (ellenérték nélküli átadás),
üzemanyagként személygépkocsiban használja fel,
az alábbi termékek és szolgáltatások után megfizetett adóösszeg, feltéve, hogy beszerzésük nem továbbértékesítési vagy közvetlen anyagként való f elhasználási céllal vagy közvetített szolgáltatásként történik:
motorbenzin, személygépkocsi üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatások, személygépkocsi, motor, jacht, egyéb vízi közlekedési eszköz beszerzése esetén, személygépkocsi bérbevétele, élelmiszerek és italok, szórakoztatási szolgáltatások, távolsági és helyi személytaxi közlekedés, parkolási szolgáltatás, úthasználati díj (kivétel 3,5 tonna feletti gépjármű)
vendéglátóipari szolgáltatások, lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzések, szolgáltatások, telefon, mobiltelefon, internet előzetesen felszámított adó 30% -a, kivéve ha több mint 30%-át továbbszámlázza.
Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az fizetendő adót meg kell állapítani. Az adólevonási jog keletkezésének időpontja főszabályként a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséről kiállított számlában, egyszerűsített számlában a teljesítés időpontjaként feltüntetett nap. Nem
állapítható meg az adólevonási jog abban az esetben, ha az adólevonási jog keletkezésének időpontja megelőzi az adóalanyként történő bejelentkezés időpontját.
11. B tétel Sorolja fel az áfa adómértékeket egy-egy példával szemléltetve! Értelmezze a különféle adómértékek alkalmazásának funkcióit! Mutassa be az előzetesen felszámított adó megosztásának szabályait!
általános áfa mértéke: 27% kedvezményes áfa mértéke: 5% és 18%. adómentes
5%-os adókulcs alkalmazása: például humán gyógyszerek, gyógynövények, tápszerek, anyatejkiegészítők, vakok számára készült segédeszközök (Braille-tábla, fehér bot), papír és elektronikus könyv, napilap, újság, folyóirat, kotta, a sertés termékek áfája is 5%-ra csökkent. távhőszolgáltatás 18%-os adókulcs alkalmazása: tej, tejtermékek (kivéve anyatej), ízesített tej. Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék, kereskedelmi szálláshely szolgáltatás áfája 27%-os adókulcs alkalmazása: Minden egyéb termék, vagy szolgáltatás. ADÓMENTESSÉG TÍPUSAI: - alanyi adómentes: Az alanyi adómentességet választó adóalany áfa fizetésére nem kötelezett, de beszerzéseihez kapcsolódóan felszámított adó levonására sem jogosult. Kizárólag olyan számlát állíthat ki, amelyben áfa tartalom nem szerepel. Alanyi adómentessé gre az jogosult, akinek a termékértékesítésből és/vagy szolgáltatásnyújtásból eredő éves bevétele nem haladja meg az 5 millió forintot. - tevékenység adómentessége (volt tárgyi adómentes): 2008. január 1- jétől az Áfa törvény nem ismeri a tárgyi adómentes fogalmat, a közhasználatban azonban tovább él. Az Áfa törvényben meghatározott termékek és szolgáltatások értékesítése – a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel – mentesek az általános forgalmi adó alól. Ide tartoznak az egyes közösségi, egészségügyi, szociális, oktatási, sport tevékenységek ( pl: egyetemes postai szolgáltatás, a humán egészségügyi szolgáltatás, az oktatási tevékenységek széles köre stb.) Adómentes termékek köre: Bizonyos tevékenységeket – közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel – az áfatörvény az adómentes szolgáltatások és termékek körébe sorolja. 1. Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel:
pl. postai szolgáltatás; sérült- vagy betegápolás, betegszállítás, emberi szövet-, vér-, szervadományozás; anyatej értékesítés; szociális ellátás; Közszolgáltató által nyújtott például gyermek és ifjúságvédelem; társadalmi, politikai, vallási, lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív tevékenység vagy hagyományőrzés; sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás; népművészeti, iparművészeti termékek kiállításának, vásárának szervezése, rendezése; közszolgálati rádiós és televíziós műsorszolgáltatás.
Oktatói tevékenység például: óvodai, tanári, nevelői tevékenység; OKJ-s szakképesítést adó felnőttképzés, vizsgáztatás, vizsgára való felkészítés; államilag vagy nemzetközileg elismert nyelvvizsgáztatás; tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése, lebonyolítása.
2. Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel:
pl. biztosítási, hitel szolgáltatás; bankszámlákkal, fizetéssel (átutalás, csekk, stb.) kapcsolatos szolgáltatás; befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése; postai bélyeg, illetékbélyeg értékesítése; szerencsejáték szolgáltatás nyújtása; beépített ingatlan és ehhez tartozó föld értékesítése vagy bérbeadása a törvényben meghatározottak szerint;
Áfa megosztása:
Az adóalany köteles a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított áfa összegét nyilvántartásában elkülönítetten kimutatni. Az adóalanyiságot eredményező és adóalanyiságot nem eredményező gazdasági tevékenységhez egyaránt használt termék vagy szolgáltatás beszerzése esetén, ha az adó maradéktalanul nem különíthető el, levonási hányadot kell megállapítani a tényleges használatot leginkább tükröző természetes mértékegység alapján.
A levonási hányadost az alábbiak szerint kell képezni: adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nettó ellenértékének
L(H)=
adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nettó ellenértékének
Megnevezés
Nettó érték
1. Megfizetett vendéglátó-ipari szolgáltatás
56 200
2.Értékesített késztermék
6 220 000
12. a Az alábbi gazdasági események alapján készítse el a vállalkozás áfa elszámolását!
3.Kereskedelmi szálláshely igénybevétele adómentes tevékenységhez (18%)
650 000
4. Kifizetett biztosítási díj
314 000
5. Könyv beszerzése adóköteles tevékenységhez (5%)
246 000
6.Taxi szolgáltatás igénybevétele
344 000
7. Akkreditált oktatási tevékenység árbevétele
1 320 000
8. Gépbeszerzés adóköteles tevékenységhez
4 780 000
9. Szlovéniába kiszámlázott késztermék árbevétele
3 580 000
10. Tovább feldolgozandó áru beszerzése a szlovén értékesítéshez
1 134 000
Megoldás:
Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Összesen
Fizetendő Áfa
Levonható ÁFA
Le Nem vonható ÁFA 15.174
1.679.400 117000 spec. jellegére mentes 12300 92.880 spec. jellegére mentes 1290600 am. közösségen belüli 1679 e
306180 1609 ezer
Áfa elszámolás: 1679 ezer – 1609 ezer = 70 ezer
225 ezer
12/B tétel Mutassa be a számlázás szabályait! Értelmezze az adómentesség szabályait az áfa rendszerében!
Kötelező számlát kibocsátania az adóalanynak az alábbi esetekben: - a belföldön és ellenérték fejében történt termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról, - amennyiben részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet, - ha a teljesítés nem adóalany részére történt és a teljesítésről, előlegről sz ámlát kér, - külföldön teljesített ügyletekről. A számla lehet papíralapú és elektronikus úton előállított. Amennyiben a vevő nem adóalany és nem kér számlát, a teljesítésre kötelezett nyugtát köteles kibocsátani. Mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól az az adóalany, aki sajtóterméket, sorsolásos szerencsejátékot értékesít
Számlázás követelményei: - A számlán a teljesítés időpontja nem fog megegyezni a fizetési határidővel. A teljesítés időpontja fő szabályként az elszámolási időszak utolsó napja lesz. - A számlát az elszámolási időszak utolsó napját követő 15 napon belül ki kell állítani. - Amennyiben az adott időszakra vonatkozó elszámolást a bevallás benyújtását követően végzik el, akkor csak önellenőrzéssel tudják az adót bevallani. Például egy szeptemberi teljesítésről decemberben állítanak ki számlát, a szeptemberi bevallást önellenőrizni kell. A teljesítés dátuma szeptember 30. - Az új szabályok alapján megváltozik az előleg fizetési szabályok ezeknél az ügyleteknél:
A teljesítési időpont előtt átvett ellenértékrészről előleg számlát kell kiállítani. Ezt a szabályt akkor alkalmazzuk, ha a felek előzetesen megállapodtak a pénzösszeg valóban befolyt. Abban az esetben, ha a felek külön nem állapodna meg az előre fizetésről, de a partner előre utal, szóban sem jön az előleg számla kiállítása, valamit az áfa fizetése sem. Abban az esetben, ha a teljesítés ellenértéket előre megfizetik, és az a felek megállapodása alapján esedékes is, a megfizetés napjával teljes összegről előleg számlát kell kiállítani, majd a teljesítés napjával nullás végszámlát kell kiállítani.
Az általános forgalmi adó (későbbiekben ÁFA) fizetési kötelezettség alól kötelezően mentesülnek egyes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, de az adóalany maga is választhat mentességet. A tevékenységhez, termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó mentességeknek két fő formája van: 1. Adólevonási joggal nem járó adómentesség:
lényege, hogy a mentességet élvező személy az általa értékesített termék után nem köteles az adót befizetni és bevallani (a számlában fel sem számíthatja az ÁFA összegét a vevő felé), de
nem is jogosult a már kifizetett adó levonására. A beszerzést terhelő adó (le nem vonható) költségként kerül elszámolásra. a. Alanyi mentes b. Tárgyi mentes:
a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel, a tevékenység speciális jellege alapján (biztosítási szolgáltatások, pénzügyi, befektetési alapok, szerencsejáték, illetékbélyeg; ingatlan értékesítés, bérbeadás (választható az adókötelezettség)), egyes eszközök értékesítése. c. Közösségen belüli termékbeszerzés esetén 2. Adólevonási joggal járó adómentesség: a. b. c. d.
közösségen belüli értékesítés, termékexport, termékexporttal egy tekintet alá eső értékesítés, nemzetközi közlekedéshez, forgalomhoz közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, e. közvetítői tevékenység, f. a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó tevékenység (pl.: raktározás).
A tárgyi mentesség esetén az adó tárgya élvez adómentességet, függetlenül attól, hogy ki végzi a termékértékesítést. Tárgyi adómentesség esetén az adó elszámolásának általános szabályai: az adóalany adófizetésre nem kötelezett, adólevonási jogát nem gyakorolhatja és nincs adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási,- és -elszámolási kötelezettsége. 1. adó alóli mentességek a tevékenység közérdekű jellegére való tekintettel: a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k. l. m.
postai szolgáltatás nyújtása, humán-egészségügyi ellátás (közszolgáltató minőségben végzett) emberi szövet, vér, anyatej értékesítése, humán fogorvosi, fogtechnikai tevékenység, gyermek- és ifjúságvédelem, bölcsődei ellátás, diákotthon, kollégium, oktatás, óvodai, tanári, oktatói, nevelési tevékenység, lelki segély, gondozás, nonprofit szervezet sportolás, testedzés, közszolgálati rádió és televízió műsorszórás, népművészeti, népi iparművészeti termékek kiállításának, vásárának és bemutatójának szervezése, n. egyéb oktatás
OKJ, felnőttképzési tv. alapján akkreditált képzés, nyelvvizsgáztatás, tanulmányi és tehetséggondozási verseny. 2. adó alóli mentességek a tevékenység sajátos jellegére való tekintettel: biztosítási, vagyonbiztosítási tevékenység (alkusz és közvetítő), hitelnyújtás, közvetítés és kezelés biztosítéki célú kötelezettségvállalás hitelnyújtáshoz, pénzügyi szolgáltatások, pénzváltás,
befektetési alap és kockázati tőkealap kezelése, posti bélyeg értékesítése, szerencsejáték szolgáltatás nyújtása és közvetítése, beépített ingatlan és ehhez tartozó földterület értékesítése kivéve annak ha az első használatbavétel még nem történt meg, a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év, beépítetlen ingatlan értékesítése kivéve az építési telek értékesítését, ingatlan bérbeadása, haszonbérbeadása, egyes eszközök értékesítése. Az általános forgalmi adó alanya jogosult az alanyi adómentesség választására az alábbi feltételek teljesülése esetén: székhelye vagy állandó lakhelye belföld, nem éri el a bejelentést megelőző adóévben vagy a bejelentés évében várható bevétele tekintetében a választásra jogosító összeghatárt, ami maximum 5 millió forint, adófizetésre nem kötelezett, az előzetesen felszámított ÁFA-t nem vonhatja le és a számlán adót nem tüntethet fel, Közösségi beszerzéseknél is választható 10 000 euro alatt. Az adóalanynak nincs adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási,- és -elszámolási kötelezettsége termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál. Termékimportnál viszont van adónyilvántartási és elszámolási kötelezettség. Az alanyi adómentesség megszűnik, ha a feltételei már nem állnak fenn, vagy ha az adóalany nem kívánja alkalmazni és a megszűnést követő második adóév végéig nem választható. Az adólevonási jog alapján az arra jogosult a fizetendő adó összegéből levonhatja – a törvényben meghatározott kivételekkel – az előzetesen felszámított adó összegét. Az adólevonási jog gyakorlásának személyi feltételei: az az adóalany, aki egyszeres vagy kettős könyvvitelt vezet, tételes költségelszámolást alkalmaz (kivétel az átalányadózó a személyi jövedelemadó rendszerében), adószámát nem függesztették fel és nem törölték. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei: az előzetesen felszámított adót hitelesen igazoló dokumentum (pl.: számla, határozat, egyéb bizonylat, nyilatkozat, hiteles fordítás stb.)
13. b Mutassa be az adómegállapítás formáit!
2) Adómegállapítási kötelezettség
Az adózó az adót megállapíthatja megállapíthatja önadózással, adólevonással (kifizető, munkavállaló), adóbeszedéssel (beszedésre kötelezett), valamint kivetéssel, kiszabással, munkáltatói adómegállapítással, adómegállapítással, egyszerűsített bevallással, utólagos adómegállapítással. a. A jogi személy, egyéni vállalkozó és egyéb szervezet az adót és költségvetési támogatást önadózással állapítja meg (kivéve: építményadó, telekadó, önkormányzat főszabályként önadózással állapítja javára más törvény alapján fizetett fizetett adó, vagyonszerzési és eljárási illeték). illeték). A magánszemély akkor önadózó, ha az általános forgalmi adó alanya és személyi jövedelemadóját nem munkáltató állapítja meg. b. Az adólevonás esetében más személy adóját a kifizető abban az esetben állapítja meg, ha ezt a törvény előírja. Ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, akkor az csak a kifizetőtől követelhető. c. Az adófizetésre kötelezett által fizetendő adót az, akit a törvény arra kötelez, megállapítja, beszedi és beszedi és az adóhatóságnak megfizeti. Vagyis az adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg (pl.: idegenforgalmi adó). d. Az adóhatósági kivetés lényege, kivetés lényege, hogy az adózó által szolgáltatott adatok alapján az adóhatóság maga állapítja meg az adót és azt az adózóval közli. Az adót az fizeti meg, akit erre törvény kötelez (pl: építményadó , telekadó, belföldi gépjárművek adója, magánszemélyek kommunális adója). Az adózót bevallási illetve bejelentési kötelezettség terheli. A vámhatóság vámhatóság kivetéssel állapítja meg pl.: a termékimportot terhelő adót, a termékimportot termékimportot terhelő általános forgalmi adót, ha az adózó nem ÁFA alany), a regisztrációs adót. e. Kiszabás alapján fizetendő a vagyonszerzési illeték és az eljárási illeték, amit az illetékhivatal állapít meg. f. A magánszemély február 15-ig bejelentheti, hogy az egyszerűsített bevallást választja, bevallást választja, az adóhatóság április 30-ig megküldi a kitöltött bevallást.
14.b Tétel Adókötelezettségek nem teljesítéséből eredő jogkövetkezmények 1. A késedelmi pótlék pótlék
- Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. - A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. - Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. - Utólagos adóellenőrzés adóellenőrzés során megállapított adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel. 2. Az önellenőrzési önellenőrzési pótlék pótlék
- Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre v onatkozó rendelkezések rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. - Az önellenőrzési pótlékot adónként illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg. - Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50% -ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%75% -ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának benyújtásának napjáig. - Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy ko rábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. 3. Az adóbírság Amennyiben adóhiány adóhiány áll fenn adóbírságot kell fizetni.
AZ ADÓBÍRSÁG MÉRTÉKE Az adóbírság általános mértéke az adóhiány 50 %-a, azonban az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a is lehet. Az adóhatóság a 200%-os adóbírsági mértéket abban az esetben alkalmazhatja, ha az adóhiányt a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével össze függőnek találja. AZ ADÓBÍRSÁG MÉRSÉKLÉSE Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének (tevékenységének vagy mulasztásának) mulasztásának) súlyát, gyakoriságát. gyakoriságát. Az
adóbírság mérséklésének, sem hivatalból, sem kérelemre nincs helye, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget. kötelezettséget.
MULASZTÁSI BÍRSÁG A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható - ha pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét nem teljesíti, - ha adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat, - ha a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, - a bizonylatokat az a z előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, - a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, továbbá, - ha a közzétett beszámolója a beszámoló beszámo ló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja befolyásolja a beszámoló adatait adatait felhasználók döntéseit). . A törvény szerint elektronikus bevallás benyújtására kötelezett a regisztrációs kötelezettségét kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesítő, a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul külön nyilatkozatot nyilatkozato t tevő adózó szintén mulasztási bírsággal sújtható.
MULASZTÁSI BÍRSÁG 1 millió forintig terjedő: Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla -, egyszerűsített számla-, nyugta kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. A számla, egyszerűsített számla, nyugta kibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási m ulasztási bírsággal sújtható. Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. vagy a bevallás benyújtását elmulasztja. A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni b ejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírsá g adózóra egyébként egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. Az állami adóhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adózó terhére, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére
vonatkozó kötelezettségét az állami adóhatóság első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti. . Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az adózó csak a késedelemért szankcionálható, ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás.
FOGLALÁS A MULASZTÁSI BÍRSÁG BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki és a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja lefoglalhatja a bejelentés, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás termék-előállítás esetén esetén annak eredményét, az árukészletet - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - ha a magánszemély, illetőleg más adózó terhére egyéni vállalkoz ói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése történt. A lefoglalásról a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat ingóságokat a végrehajtásra végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti, ha az adózó a bírs ágot az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg. Az áru értékesítéséből származó összegnek a bírságot, pótlékot és költségeket meghaladó részét az adóhatóság az adózónak visszatéríti. Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében helyiség ében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal alkalommal mulasztotta el számlaszámla- vagy nyugtakibocsátási nyugtakibocsátási kötelezettségét. kötelezettségét.
15.a tétel
Maxi Kft. 2015. év áfa bevallás időszakának analitikájából ismert információk: 1. Megfizetett energia az adóköteles és adómentes tevékenységhez bruttó 1.252.220 Ft. 2. Taxi szolgáltatás igénybevétele bruttó 518.160 Ft. 3. Belföldi adómentes értékesítés nettó 942.020 Ft. 4. Alapanyag beszerzése az adómentes értékesítéshez nettó 1.620.400 Ft. 5. Belföldi értékesített késztermék ellenértéke bruttó 3.632.200 Ft. 6. Termékértékesítés Németországban nettó 2.128.000 Ft. 7. Anyagok beszerzése a német értékesítéshez nettó 866.300 Ft. 8. Akkreditált oktatási tevékenység kiszámlázásának ellenértéke bruttó 864.600 Ft. 9. Szakkönyvek beszerzése adómentes oktatási tevékenységhez nettó 344.820 Ft. 10. Adott előleg bruttó 500.250 Ft. Levonási hányad számított értéke 0,612
Megoldás: A táblázat adatai Ft-ban. Sorszám Fizetendő áfa
1 2 3 4 5 6 7 8
Előzetesen felszámított áfa Levonható áfa Le nem vonható Megosztandó áfa 162.394 103.826 266.220 110.160
AM 437.508 772.200 közösségen belüli adómentes értékesítés 233.901 közérdekű jellegére adómentes
17.241 9 106.352 10 Összesen: 772 .200~772eFt 502.647~503 eFt 668.735~669 eFt
266.220~266 eFt
Áfa elszámolás= Fizetendő áfa – Levonható áfa= 772 eFt – 503 eFt = 269 eFt fizetendő
15.b Tétel
Az általános forgalmi adó (későbbiekben: ÁFA) a termékek és szolgáltatások forgalmát terhelő adó, amelyet a termelés és a forgalmazás minden fázisában az adóalanyoknak kell megfizetni, de az adó terhét a végső fogyasztó viseli.
Az ÁFA jellemzői: Közvetett adó: az adóalany és az adóteher „elszenvedője” elválik egymástól. Hozzáadott érték-adó: a beszerzés és az értékesítés minden fázisa csak a hozzáadott érték után adózik. Összfázisú adó: az adót a termeléstől a fogyasztásig minden értékesítési fázisban meg kell fizetni. Nettó alapú adó: az előző fázisban felszámított adó levonható a fizetendő adó összegéből, tehát az adó nem halmozódik. Semleges adó: az ÁFA semleges a külkereskedelmi forgalomra, mert az exportot nem terheli adó. Az importra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, int a belföldi árukra és szolgáltatásokra. A terméket és szolgáltatást abban az országban terheli a forgalmi adó, ahol az végső fogyasztásra kerül. Harmonizált adó: az Európai Unió hozzáadott érték típusú forgalmi adórendszere a hazai ÁFA szabályozással harmonizálásra került. Az általános forgalmi adó könnyen kiszámítható adó és stabil költségvetési bevétel, amely a gazdasági szereplőket számlázára kényszeríti.
16/b tétel Csoportosítsa az adókat! Az egyes csoportosított adótípusokhoz rendeljen egy-egy adónemet és mutassa be azokat az adó alanya, az adó alapja, az adó mértéke definiálásával!
Adók csoportosítása:
a) Adóalanyok szerint: Természetes személy (Szja) Jogi személy (társasági adó)
b) Adó-teher viselés alapján: Közvetlen (alany és teherviselő) (Szja) Közvetett (alany és teherviselő elválik egymástól) (Szocho, szakképzési hozzájárulás)
c) Adó tárgya szerint: Jövedelmi típusú (Szja, társasági adó) Vagyoni típusú (építmény, telek, gépjárműadó) Forgalmi típusú (áfa, iparűzési adó)
d) Adóztatás jogosultsága szerint: Központi (Szja, áfa) Helyi (helyi adók) Vegyes
e) Behajtás módja szerint: Önadózással (adóalany számítja ki és fizeti be = Szja) Levonással (kifizető vonja le és fizeti meg = járulékok) Megállapítással (adóhivatal végzi = pl. illeték ) Kivetéssel (adóhatóság állapítja meg = pl. önkormányzati adók, illeték) Behajtással (nem fizetés esetén, amit nem fizetnek meg, az összes adóra vonatkozik 5.000 Ft felett)
-
munkaviszonyból származó jövedelem; költségtérítés; külszolgálatért kapott jövedelem;
-
más bérjövedelem.
-
a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem, a felhasználói szerződés alapján megszerzett jövedelem;
-
a választott könyvvizsgálói tevékenységből származó jövedelem;
-
az európai parlamenti, az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységgel összefüggésben kapott jövedelem;
-
az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétből és a vállalkozói kivét kiegészítésből származó jövedelme;
-
az átalányadózást választó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme;
-
a mezőgazdasági őstermelő jövedelme, beleértve a kistermelői bevételből átalányban megállapított jövedelmet is;
-
az ingó vagyontárgy és a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, utóbbi abban az esetben, ha a magánszemély nem a különadózást választja;
-
ingó vagyontárgyak üzletszerű értékesítéséből származó jövedelem.
A magánszemélyek jövedelem alapú adózása szempontjából bármilyen címen és formában megszerzett bevétel jövedelemnek minősül. Melynek mértéke 15%
a) egy esetén 66 670, kettő eltartott esetén 83330 forint,(/eltartott) b) három és minden további eltartott esetén 220000 forint.(/eltartott) Személyi jövedelemadó tekintetében marad az adóalap kedvezmény, tehát továbbra is a személyi jövedelemadó előleg alapját lehet vele csökkenteni. A Családi járulékkedvezmény esetében viszont nem a járulék alapot kell csökkenteni, hanem a kiszámított járulékösszeget, az szja tekintetében nem érvényesített kedvezmény 15 % -val.
Szocho:
A társasági adó a vállalkozások eredményéhez (nyerségéhez) kapcsolódó közvetlen adó.
Mértéke: 10% A társasági adóalap és a fizetendő adó meghatározásának jellemzői:
A társasági adó alapját a számviteli elszámolások alapján kimutatott adózás előtti eredmény és az adótörvényben előírt módosító tételek összevonásával kell meghatározni.
Fogalma: azok az adók, amelyeket az önkormányzat az illetékességi területén szedhet. Építményadó: Vagyonadó, amelynek tárgya a lakás és nem lakás célját szolgáló építmény. Fizetésre kötelezett : aki az adó tárgyának a naptári év első napján a tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult. Alapja : az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke (az ingatlan piaci értékének 50%-a). Mértéke : forintban, vagy %-ban meghatározott. Telekadó: Az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földterületre vethető ki. Fizetésre kötelezett : aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult. Alapja : a telek m2-ben számított alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke. Mértéke : forintban, vagy %-ban meghatározott. Kommunális adó: Szedésének célja a település infrastruktúrájának fejlesztése, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok finanszírozása.
Magánszemélyek kommunális adója:
Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, illetve vagyoni joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult, illetve bérleti joggal rendelkező magánszemély. Alapja: az önkormányzat közigazgatási területén lévő építmény, telek, bérleti jog.
Mértéke: forintban meghatározott. Vállalkozók kommunális adója: arra a vállalkozóra vonatkozik, aki az önkormányzat közigazgatási területén vállalkozás folytatására alkalmas székhellyel, telephellyel, részleggel rendelkezik. Fizetésre kötelezett : a vállalkozó. Alapja : a vállalkozó által foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. Mértéke : forintban határozzák meg. Idegenforgalmi adó: ez az adó két jogcímen szedhető: magánszemély által az önkormányzat közigazgatási területén eltöltött idő a magánszemély az önkormányzat közigazgatási területén pihenésre, üdülésre alkalmas ingatlannal rendelkezik. Alapja : tartózkodási idő alapján a megkezdett vendégéjszakák száma, illetve a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, valamint az építmény hasznos alapterülete. -
Mértéke : személyenként és vendégéjszakánként törvényben meghatározott összeg, év/Ft/m2. Helyi iparűzési adó: Fizetésre kötelezett : aki az önkormányzat közigazgatási területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytat. Állandó jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkezik. Ideiglenes jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Két adózói kör : -
azok a magánszemélyek, akik az SZJA törvény szerint átalányadózást választottak azok a magánszemélyek, akik vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek, vagy kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülnek, illetve vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytatnak. Mértéke : állandó jellegű tevékenység esetén az adóalap 2%-a, ideiglenes jellegű tevékenység esetén naptári naponként legfeljebb 5000 Ft.
Adómentességek: Építményadó alól mentes: -
lakáshoz tartozó kiegészítő helyiség szükséglakás költségvetési szerv közszolgáltató szervezet egyház tulajdonában lévő építmény szociális intézmény egészségügyi és gyermekvédelmi intézmény nevelési, oktatási intézmény állattartást szolgáló épület, és a hozzá kapcsolódó raktárak növénytermeléshez kapcsolódó tárolóépületek Telekadó alól mentes:
-
közfeladatokat ellátó szervek tulajdonában, használatában lévő, építményadó alól mentes ingatlanhoz kapcsolódó teleknek az a része, amely egyébként adóköteles lenne építési tilalom alatt álló telek építményhez kapcsolódó teleknek az a része, amely nem haladja meg az előírt teleknagyságot. Idegenforgalmi adó alól mentes:
-
-
18 év alatti, 70 év feletti magánszemély az önkormányzat illetékességi területén lévő oktatási intézmény tanulója, vagy szakmunkásképzésben vesz részt, vagy kiküldetés alapján végez ott munkát, vagy vállalkozási tevékenységet végez
17. a tétel Egy család 120 nm-es családi házba költözött, a hely 600 nm-es telken található. A telken található még egy 22 nm-es garázs és egy 54 nm- es műhely is. A helyi önkormányzat építmény adót vetett ki a nem lakás céljára szolgáló építmények után, melynek mértéke 800 Ft/nm. A család a nyáron Siófokra megy nyaralni apa, anya a 2 kiskorú gyermekükkel és a 62 éves nagymamával, 7 éjszakát töltöttek ott (400 Ft/éj). Rendelkeznek még egy 5 éves 80 kW teljesítményű gépjárművel. Az adó mértéke az adóalap után a gépjármű - gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowa tt.
Határozd meg az éves helyi önkormányzatok felé fizetendő helyi adók együttes összegét!
Megoldás: Nem lakás céljára szolgáló építmények után fizetendő: 22 nm + 54 nm = 76 nm 76 nm * 800 Ft = 60.800 Ft
Idegenforgalmi adó: 7 éj * 400 = 2.800 Ft/fő 2.800 Ft/fő * 3 = 8.400 Ft/család Gépjármű adó: 80 kW * 300 Ft/kW = 24.000 Ft Önkormányzat felé fizetendő helyi adók összesen: 60.800 Ft + 8.400 Ft + 24.000 Ft = 93.200 Ft
17.b Definiálja az adózási alapfogalmakat: adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adómentesség, adókedvezmény, adókötelezettség!
-
-
Adóalany: az a személy, aki az anyagi jogi adókötelezettség alapjául szolgáló tényállást megvalósítja, és akit az anyagi jogi norma a fizetési kötelezettség címzettjeként megjelöl Adótárgy: az a tárgy, dolog, jog, jogviszony, tény, amelyre az adózás irányul Adóalap: az adótárgy pénzzel, vagy más természetes mértékegységgel kifejezett mennyisége, amelyből adókulcs, vagy adótétel alkalmazásával, az adó összege meghatározható. Adómérték: azt fejezi ki, hogy az adóalap, vagy annak egysége után mennyi adót kell fizetni. Az adó mértéke meghatározható: Adókulccsal, mely az adóalap meghatározott százaléka o Adótétellel, melynél az adó mértékét természetes mértékegységben határozzák meg, o azaz fix összeg Adómentesség: az adótárgyban vagy az adóalanyban rejlő ok miatt nem keletkezik tényleges adófizetési kötelezettség Adókedvezmény: az adóalany tényleges adófizetés kötelezettsége valamilyen adótörvényben meghatározott ok miatt mérsékeltebb összegű, mint az általános szabályok szerint lenne
Az adókötelezettség összetett fogalom. Magában foglalja az alábbi kötelezettségeket:
-
bejelentés, nyilatkozattétel adó megállapítás bevallás adófizetés és adóelőleg-fizetés bizonylat kiállítás és –megőrzés nyilvántartás vezetése (könyvvezetés) adatszolgáltatás adólevonás, adóbeszedés pénzforgalmi folyószámla nyitása
18.b Tétel B) Jellemezze a gépjárműadót és a cégautóadót! Ismertesse a gépjárműadó és cégautóadó összevezetésének feltételeit! Gépjárműadó: A gépjárműadó hatálya
A gépjárműadóról szóló törvény rendelkezései értelmében a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót kell fizetni. Nem tartozik a Gjt. hatálya alá a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija, a négykerekű segédmotoros keré kpár, a külön jogszabály szerinti „méhesházas" gépjármű, a munkagép, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjármű, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azok, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.
Az adó alanya Az adó alanya az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították. Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év első napjától feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek. Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni. Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. A gépjármű adóztatás során a gépjármű forgalomból való kivonásának minősül a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet szerinti forgalomból való kivonás, ide nem értve a forgalomból való fiktív kivonást.
Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni. Az adó alapja Az adó alapja a személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van f eltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. A törvény alapján az adó alapja az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
Az adó mértéke: Az adó mértéke az adóalap után a gépjármű - gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt. Az adó mértéke légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 Ft, előbbiek közé nem sorolható gépjárművek és pótkocsik esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1380 Ft. Az „E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, míg a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni. A „P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni
Cégautóadó Az adó tárgya A Gjt. szerint a cégautóadót a nem magánszemély tulajdonában álló, belföldi hatósági nyilvántartásba vett (magyar rendszámú) személygépkocsi után kell megfizetni. A nem magánszemély tulajdonában álló, külföldi rendszámú, hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után csak akkor áll fenn a cégautóadó fizetési kötelezettség, ha utána az Sztv. szerinti költséget, ráfordítást számoltak el. A magánszemély tulajdonában álló, akár belföldi, akár külföldi nyilvántartásban szereplő gépkocsi után akkor áll fenn az adókötelezettség, ha utána az Szja tv.3 szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban együtt: költséget) számoltak el. A cégautóadó szempontjából a tulajdonjoggal esik egy tekintet alá a pénzügyi lízing, illetve 2013. július 1- jétől a tartós bérleti jogviszony. Tartós bérletbe adott személygépkocsinak
minősül az a személygépkocsi, amelyet egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre adtak bérbe, feltéve, hogy a bérbe vevő üzembentartói jogát a hatósági nyilvántartásba bejegyezték. Az előzőek csak azokra a tartós bérletbe adott személygépkocsikra terjed ki, amelyek esetében a megkötött bérleti szerződés 2013. június 30 -a után lépett hatályba. A személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő, kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülő költségek minősülnek. Különösen ide tartozik a személygépkocsi üzemanyag kenőanyag költsége, az adóéven belül elhasználódó tartalék alkatrészek költsége, a javítás, a karbantartásdíja, a személygépkocsi bérleti-, illetve lízingdíja, az értékcsökkenési leírás, a kötelező felelősségbiztosítás, baleseti adó és a casco díja, a gépjárműadó. Tételes költségelszámolás, ha a magánszemély útnyilvántartás alapján a személygépkocsi után a hivatali, üzleti célból megtett utak arányában tételesen számolja el a költségeket. Nem minősül tételes költségelszámolásnak, amikor az egyéni vállalkozó vagy az őstermelő igazolás nélkül havi 500 kilométer utat számol el átalányban. A költségek tételes elszámolására egyebekben az Szja tv. járművek költségeire vonatkozó szabályai i rányadóak.5 Cégautóadó szempontjából személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű és a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó és az önjáró lakóautó is. 6 Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg -ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi) is, amelynek a rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. Az előzőek alapján tehát a vezetővel együtt több mint nyolc fő szállítására alkalmas (mikrobusz, transzporter, autóbusz), valamint a 2500 kg- ot meghaladó együttes tömegű vegyes használatú tehergépjárművek nem számítanak személygépkocsinak. Tehergépjárműnek számít, ha a járművet gyárilag úgy alakították ki, hogy átalakítva sem alkalmas kettőnél több utas szállítására. Ilyenkor az együttes tömegre vonatkozó feltételt nem kell vizsgálni. Ha azonban a jármű alaptípusa szerint kettőnél több utas szállítására is alkalmas lett volna, akkor a 2500 kg-ot el nem érő együttes tömeg esetén személygépkocsinak minősül abban az esetben is, ha oly módon távolították el például a hátsó üléseket, hogy azokat már utóbb sem lehet visszaszerelni, és ha ennél fogva valójában nem alkalmas már kettőnél több utas szállítására.
Az adó alanya Az adóalanyiság fő szabály szerint a tulajdonos személyéhez kapcsolódik kivételekkel. Az adó alanya hatósági nyilvántar tásban szereplő személygépkocsi esetén a járműnyilvántartás szerint bejegyzett tulajdonos, kivéve, ha a tulajdonos magánszemély, és a személygépkocsi után nem történik költségelszámolás. Ha a személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor a
tulajdonosok (mint tulajdonostársak) a tulajdoni hányadaik arányában minősülnek adóalanynak, azaz a fizetendő cégautóadót a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik. Ha a közös tulajdonban levő személygépkocsinak magánszemély és nem magánszemély egyaránt (Országos Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonosa, akkor ez a személygépkocsi az adó tárgya és utána adót kell fizetni azzal, hogy a fizetendő adó a tulajdonosok között tulajdoni hányaduk arányában megoszlik. Fennáll az adókötelezettség akkor is, ha két magánszemély közös
(Országos Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonában levő személygépkocsi után csak az egyik magánszemély tulajdonos számol el költséget. A cégautóadót a tulajdonostársak ilyenkor is a tulajdoni hányaduknak megfelelően viselik. Ha a hatósági nyilvántart ásban szereplő személygépkocsit pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adják, akkor a lízingbe vevő (és nem a tulajdonos lízingtársaság), illetve a tartós 5 bérletbe vevő az adóalany, szintén kivéve azt az esetet, ha a lízingbe vevő, illetve tartós bérlet be vevő magánszemély, és az általa lízingbe vagy tartós bérletbe vett személygépkocsi után nem történik költségelszámolás.
Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az a személy vagy szervezet lesz az adó alanya, aki/amely a ( például külföldön üzembe helyezett ) személygépkocsi használata után költséget (az Sztv. szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerinti tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást) számol el. Az átalányadózó egyéni vállalkozó és az evás egyéni vállalkozó, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) választó egyéni vállalkozó, továbbá a fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó-fizetési kötelezettség, függetlenül attól, hogy a személygépkocsi szerepel- e a magyar hatósági nyilvántartásban vagy sem, esetükben ugyanis nem valósul meg tételes költségelszámolás. A nem magánszemély evaalany, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) választó nem magánszemély – a tulajdonában lévő, az általa pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe vett személygépkocsi után, illetve – a magyar járművekről vezetett hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszámú) személygépkocsi után, ha az adózó a Sztv. hatálya alá tartozik,
cégautóadó fizetésére kötelezett, azaz alanya a cégautóadónak. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
A cégautóadót az adóévet képező naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt. Arra az esetre, ha a költséget magánszemély számolja el, a Gjt. 17/C. §-a meghatározza a költség elszámolásának napját. Így a költség elszámolásának napja – az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították, vag y – amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával össz efüggésben bejegyeztek, – értékcsökkenési leírás elszámolása esetén - ha az átalányban történik - a személygépkocsi használatbavételének napja, – egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdé sétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja.
Nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget az sem, ha a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után kizárólag a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kifizetett összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. Ilyen költségnek minősül (a téma szempontjából frekventáltan) a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométer -távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett
üzemanyagár, valamint a 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg. A kiküldetési rendelvény alapján bevételnek nem számító költségtérítésben figyelembe vett futásteljesítményt az egyébként kötelezően vezetett útnyilvántartásban nem lehet hivatali (üzleti) utazásnak tekinteni. Minden esetben meg kell fizetni a cégautóadót, ha a magyar rendszámú (nem mentes) személygépkocsi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában áll, függetlenül attól, hogy költséget számol-e el azzal kapcsolatosan, vagy sem. Minden más esetben (a törvény szerinti mentességekre is figyelemmel) csak akkor keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a személygépkocsi után az Szja tv., vagy az Sztv. alapján költségelszámolás történt.
Adómentesség Mentes az adó alól a különös méltánylást érdemlő személygépkocsi is, a következők szerint: a) amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának sz abályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel; b) amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet; c) amelyet a személygépkocsi kereskedelemmel üzletsz erűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be; d) amely kizárólag halottszállításra szolgál; e) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével – egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik; f) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által – az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján – finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alap ján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek; g) amely külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül, és amelyet a Magyar H onvédség Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltetet.
Az adó mértéke Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály- jelzése alapján a következő:
A kétszeres adózás kizárása A negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó a negyedév azon hónapjaira, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- , gépjárműadó-kötelezettsége egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett. A 1401-es nyomtatványon kell a cégautóadót bevallani, minden negyedévet követő hónap 20.-ig.
19.a tétel Egy egyéni vállalkozó 200 kW teljesítményű , 3400 kg össztömegű 10 éves légrugós tehergépjárművel rendelkezik . Az önkormányzat építményadót vetett ki 900 Ft/nm a vállalkozásában használt 156 nm-es műhely után. Az adó mértéke az adóalap után a gépjármű - gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt. Az adó mértéke légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 Ft, előbbiek közé nem sorolható gépjárművek és pótkocsik esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1380 Ft. Az „E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, míg a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni. A „P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni.
Határozza meg a vállalkozó helyi adófizetési kötelezettségét!
Megoldás: Gépjárműadó: 1200 Ft * 34 = 40.800 Ft
Építményadó: 156 nm * 900 Ft/nm = 140.400 Ft Helyi adófizetési kötelezettsége összesen: 40.800 Ft + 140.400 Ft = 181.200 Ft
19.b Tétel Értelmezze az összevont adóalapot és mutassa be annak adószámítási (családi kedvezmény és adókedvezmény figyelembevételével) módszerét!
Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege. Az összevont adóalap részét képezi a külföldről származó jövedelem
Az összevont adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó 15%, melynek összegét, az alábbi adókedvezmények csökkenthetik:
Családi adó és járulékkedvezmény: családi kedvezményre jogosult:
az a magánszemély, aki gyermekére tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, – a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; – a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); – a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő személy saját maga jogosult a kedvezmény érvényesítésére vagy a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak. A családi járulékkedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a magánszemély biztosítottként adó- és járulékköteles jövedelmet szerezzen. A családi kedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár. Kit tekintünk kedvezményezett eltartottnak? Kedvezményezett eltartott – az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, – a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), – az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, – a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként – egy eltartott esetén 66670,- forint, - kettő eltartott esetén 83330,- forint három és minden további eltartott esetén 220.000,- forint levonást jelent az adóalapból. A családi kedvezmény érvényesíthető mértékének megállapítása szempontjából eltartottnak tekintendő: – a kedvezményezett eltartott,
– az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető. A családi kedvezmény megállapítása során meg kell vizsgálni, hogy a jogosult családjában hány kedvezményezett, s hány, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermek él. Családi kedvezményt csak az után a gyermek után lehet érvényesíteni, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult (akkor is, ha a pótlékot bármely okból ténylegesen nem folyósítják), de a mértéket befolyásolja az eltartottak száma. Bizonyos betegségtípusok után adókedvezmény (továbbiakban személyi kedvezmény) illeti meg a magánszemély adózót. A személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából. Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül. A kedvezmény mértéke a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. A kedvezményre való jogosultság kérdésének eldöntése, vagyis a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegség fennállásának megállapítása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe. A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg. Fő szabály szerint a Kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő magánszemélyek a betegség fennállásáról kiállított igazolás birtokában jogosultak a személyi kedvezmény igénybevételére. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetőleg a támogatást megállapító határozat alapján az a személy, akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.
Igazolás beszerzése A kedvezmény igénybevételére jogosító, az EüM rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelő igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetve a szakambulancia vagy szakorvos által készített orvosi dokumentáció alapján a beteg által választott háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmenti
jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult. Az igazolásnak tartalmazni kell a kedvezményt igénybevevő személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, valamint a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását és ezen igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását. Az EüM rendelet melléklete tartalmazza az igazolás tartalmát, azonban annak formai követelményeit nem. Az adóhatóság külön nem rendszeresített formanyomtatványt a súlyos fogyatékosság igazolására, azonban a munkáltató, kifizető összesített igazolása az adott évi személyi jövedelemadó bevalláshoz, adónyilatkozat benyújtásához elnevezésű ’M30-as nyomtatvány lapjai között megtalálható. Kedvezmény igénybevétele Az igazolás birtokában a magánszemély az adóelőleg megállapítása során (adóelőleg-nyilatkozat megtételével) év közben is kérheti a kedvezmény figyelembevételét. A 2014. évre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat az alábbi elérési útvonalon érhető el:
Amennyiben a magánszemély nem tesz adóelőleg-nyilatkozatot, akkor a kedvezményt nem veszti el, az a személyi jövedelemadó bevallásban is érvényesíthető év végén. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolást nem kell csatolni az adóelőleg-nyilatkozathoz, illetve a személyi jövedelemadó bevalláshoz sem eredeti, sem másolati példányban. Az igazolást a bevallás másolati példányával együtt meg kell őrizni az 5 éves elévülési időn belül. A kiállított igazolás alapján a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett adóelőleg-nyilatkozatában is kérheti a kedvezmény figyelembevételét az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőtől. Nyilatkozat hiányában év végén a személyi jövedelemadó bevallásában is érvényesíthető a kedvezmény.
20.b tétel Ismertesse az adókötelezettség szabályait! 1. bejelentés, nyilatkozattétel Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, így adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni ( első bejelentkezés ún. egyablakos rendszerben)
Az ART előírásai szerint az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó adatai közül többek között: azonosításához szükséges adatait (pl. cég hosszú és rövid neve, magánszemély adóazonosító jele, székhely és telephelyek adatai, iratok őrzési helye, elérhetőségek stb.) o gazdálkodás formáját, létesítő okirat adatait, tulajdonosok, képviselők, kézbesítési megbízott, könyvvizsgáló adatait, ha van, akkor a jogelőd adatai o cégek esetén: naptári évtől eltérő üzleti év fordulónapja, KSH szám, közhasznú szervezetként nyilvántartásba vétel o önálló tevékenységet végző magánszemélyek körülményeit (fő, mellékfoglalkozás, kiegészítő tevékenység), átalányadó választását o ÁFA alanyiságra vonatkozó bejelentés (adómentesség választása és oka) A bejelentett adatokban történő változásokat a bekövetkezést követő 15 napon belül be kell jelenteni o
Az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó által bejelentett adatok valótlanok, vagy hiányosak o a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi az adózót o adószámot állapít meg (az adószámot a cégjegyzékbe és a törzskönyvi nyilvántartásba be kell jegyezni, illetve az önkormányzati adóhatóságot tájékoztatni) 2. adó-megállapítás: o az adózó: önadózással az adót, a költségvetési támogatást az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni magánszemély akkor önadózó, ha egyéni vállalkozó (kivétel a kivetéssel, kiszabással megállapított adók) ÁFA alany SZJA nem munkáltatója, kifizetője állapítja meg nem magánszemélyek adójukat önadózással állapítják meg (kivétel pl. építményadó, vagyonszerzési illeték) az önadózó a hibásan megállapított adóját (saját ellenőrzése során megállapított) önellenőrzéssel helyesbíti (adóhatósági ellenőrzés megkezdéséig) o a kifizető és a munkáltató: adólevonással egyrészről adóelőleg levonási kötelezettség a nyilatkozatot adó magánszemély helyett a munkáltató állapítja meg, készíti el a SZJA bevallást o az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel (pl. idegenforgalmi adó esetében a szállásadó) o
az adóhatóság: bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, illetőleg ut ólagos adó-megállapítás keretében önkormányzati adóhatóság a helyi adók egy részét kivetés, kiszabás útján szedi be a magánszemély kérheti az éves SZJA adóhatósági megállapítását egyszerűsített adóbevallás keretében 3. bevallás o az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza o a bevallások az adóhatóság által előírt formában történhetnek csak meg (formanyomtatván yon, vagy nyomtatvány kitöltő számítógépes program segítségével) o az adóbevallás benyújtása legtöbb esetben már csak elektronikus úton történhet o az ART részletesen szabályozza az adóbevallások benyújtásának határidejét o az adóbevallások különös eseteit is sz abályozza az ART (pl. megszűnő, átalakuló cégek bevallása) 4. adó és adóelőleg fizetése o az adót az esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez o a levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta o a beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg o az ART részletesen szabályozza a adók, előlegek fizetési határidejét fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlával rendelkező adózónak pénzforgalmi o a számlájáról átutalással kell teljesíteni megbízással, készpénz- helyettesítő (bankkártya) fizetési eszközzel is o készpénz-átutalási teljesíthető pénzforgalmi számlával nem rendelkező magánszemélyek esetén o
5. bizonylat kiállítása és megőrzése o bizonylat, igazolás kiállítása: az ÁFA alany nyugta, számla, készpénzfizetési számla kiállítási kötelezettséggel rendelkezik (nyugta esetében pénztárgéppel történő kiállításra) munkáltató és kifizető a kifizetéskor köteles olyan bizonylatot kiállítani, és átadni, amely a SZJA és járulékok tekintetében minden szükséges adatot tartalmaz (ART részletesen szabályozza a munkáltató és a kifizető a magánszemély éves adóbevallásához szükséges igazolást köteles kiadni az ART részletes szabályai alapján o az egyes jogszabályokban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást (gépi adathordozón rögzített adatokat is) úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen o az adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni ezeket az iratokat 6. nyilvántartás vezetése (könyvvezetés) A könyveket, nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy
a bennük foglalt feljegyzések az ART, illetve a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó, és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak o adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait o azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja o az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék 7. adatszolgáltatás o
A munkáltató, a kifizető és egyéb szervezetek (pl. biztosítóintézet, hitelintézet, egyház stb.) az ART szerint kötelesek adatot szolgáltatni az előírt határidőben és módon o Az adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat pl. az OEP részére o Az adóhatóságot a tudomására jutott adatok tekintetében titoktartás kötelezi (kivétel: nyilvános adatok) 8. adólevonás, adóbeszedés o a munkáltató, kifizető, adó, illetve adóelőleg levonására kötelezett o a szállásadó a helyi idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett 9. pénzforgalmi számla nyitása Az adó fizetési kötelezettséget átutalással, pénzforgalmi számláról lehet csak teljesíteni (néhány kivételtől eltekintve, magánszemélyek esetében) o
21. a tétel Vállalkozói adóalapba beszámító bevétel 4.680.000 Ft. Anyag és árubeszerzés költsége 1.255.000 Ft. Vállalkozói jövedelem kivét havi 122.000 Ft. Éves szinten 1.464.000 Ft. Szociális hozzájárulási adó címén elszámolt összeg 415.530 Ft. Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása 648.000 Ft. Egyéb termelési kezelési költség és ráfordítás 312.000 Ft.
Feladat: Számítsd ki a vállalkozó 2015. évi adózott eredményét! Határozd meg a vállalkozói kivét utáni adó- és járulékfizetési kötelezettséget! Vállalkozói adóalapba beszámító bevétel: - Anyag és árubeszerzés költsége: - Vállalkozói jövedelem kivét éves szinten: - Szociális hozzájárulási adó címén elszámolt összeg: - Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása: - Egyéb termelési kezelési költség és ráfordítás: Vállalkozói adóalap Vállalkozói szja (10%) Vállalkozói osztalékalap Vállalkozói osztalékalap utáni adó (16%) Vállalkozói osztalékalap utáni EHO (14%) Adózott eredmény
Vállalkozói kivét utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség: Vállalkozói kivét Szja (16%) Nyugdíjjárulék (10%) Eb. és mp. járulék alap (150%) 183.000 Ft Eb. és mp. járulék (8,5%) Szociális hozzájárulási adó (112,5%) 137.250 Ft Összesen:
122.000 Ft 19.520 Ft 12200 Ft 15.555 Ft
74.725 Ft
4.680.000 Ft 1.255.000 Ft 1.464.000 Ft 444.690 Ft 648.000 Ft 312.000 Ft 556.310 Ft 55.631 Ft 500.679 Ft 80.109 Ft 70.095 Ft 350.475 Ft
21/b tétel Ismertesse az ellenőrzés célját és sorolja fel azok f ajtáit!
IV. Az ellenőrzés célja és fajtái Az ellenőrzés célja az adótörvényben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást.
Fajtái: - a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is):
Ez egyes bevallások sorait tételesen ellenőrizhetik, hogy bizonylataink alátámasztják-e azokat pl: Szja bevallás családi adókedvezmények sora: hatósági bizonyítvány bekérése a családi pótlék folyósításáról. - az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló: Általában minden ellenőrzés így kezdődik majd az ellenőrzés során konkrét adónemet jelölnek ki melyet tételesen ellenőriznek. Pl: áfa adónem kijelölése konkrét időszakra, amelyhez minden bizonylatot illetve áfa analitikát be kell nyújtani. - az adatok gyűjtését célzó: Gazdasági eseményeknél vizsgálhatják a tényleges teljesítést. Célja a fiktív számlák kiszűrése. - az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó: Ellenőrzik, hogy a kiszabót illeték alapja valós-e. Pl: visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabásánál az ingatlan értéke valós-e. - az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt: Egyes ellenőrzéseket annak ellenére, hogy lezárásra kerül újabb információ birtokába újra ellenőrizhetik.
22.b Tétel
B) Sorolja fel a helyi önkormányzatok bevételi forrásait! Mutassa be a helyi iparűz ési adó jelentőségét az önkormányzat életében!
Magyarországon a hatályos jogi szabályozás, mindenekelőtt az önkormányzati törvény alapulvételével a helyi önkormányzatok bevételei alapvetően három csoportba sorolhatóak:
saját bevételek; átengedett központi bevételek; állami hozzájárulások, támogatások.
A helyi önkormányzati saját bevételei a következők: - a helyi adókról szóló törvényben meghatározott keretek között a települési önkormányzat által megállapított, kivetett és beszedett helyi adók , ide sorolandó az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek, illetve a vállalkozók kommunális adója, az idegenforgalmi adó, valamint a helyi iparűzési adó; - a helyi önkormányzat által megállapított és beszedett díjak (pl. parkolási díj, közterület használati díj); - a külön törvények szerint az önkormányzatot megillető bírság (pl. egyes környezetvédelmi bírságok, a szabálysértési bírság és az örökségvédelmi bírság); - a saját tevékenységből, vállalkozásból, az önkormányzati vagyon hozadékából származó bérleti díj, osztalék, kamat, koncessziós díj , stb. - az önkormányzati vagyon értékesítéséből származó privatizációs bevételek; - a gazdálkodó szervezetektől, illetve magánszemélyektől, alapítványoktól átvett pénzeszközök ; - az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel ; - a pénz- és tőkepiacról felvett pénzeszközök, úm. pénzintézeti (banki) kölcsön, illetőleg kötvénykibocsátásból befolyt pénzösszeg; - egyéb bevételek (amely származhat például bontási vagy leselejtezett anyag értéke sítéséből). Átengedett központi bevételek A helyi önkormányzatok részére átengedett központi bevételeket, ezek fajtáját és mértékét az Országgyűlés törvényben (rendszerint az éves költségvetési törvényben) állapítja meg. Az átengedett központi bevételek körébe jelenleg az alábbi bevételek tartoznak:
a személyi jövedelemadó jelenleg 40 százaléka
a települési önkormányzat által beszedett gépjárműadó jelenleg 100 százaléka; a helyi önkormányzat illetékbevétele, a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – az önkormányzati adóhatóság által beszedett – személyi jövedelemadó 100 %-a.
Állami hozzájárulások és támogatások Ezek a normatív hozzájárulások, és a nem normatív alapon odaítélt támogatások, melyek mértékét, összegét minden évben a költségvetési törvényben rögzítik .
A költségvetési törvényben szabályozott állami hozzájárulások és támogatások előirányzatai a központi költségvetésben külön fejezetet (IX. fejezet) alkotnak. E körből a legjellemzőbb bevételi csoportok az alábbiak: normatív költségvetési hozzájárulások költségvetési támogatások; normatív, de kötött felhasználású támogatások címzett és céltámogatások , amelyek a külön törvényben meghatározott önkormányzati beruházások, fejlesztések (pl. szennyvíz-elvezetési és tisztítási beruházások) a felhasználási kötöttséggel együtt járó központosított előirányzatok (helyi közlek.tám.) az önkormányzati működőképesség megőrzését célzó kiegészítő támogatások (Önhiki) helyi önkormányzatok fejlesztési és „vis major” támogatása, (elsősorban „vismajor” esetek, pl. árvízkárok, viharkárok esetén felhasználható támogatások) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása , melyek felhasználására csak a leghátrányosabb kistérségek önkormányzatai jogosultak színházi támogatások , Az egészségbiztosítási támogatások a társadalombiztosítási alrendszer Egészségbiztosítási Alapjából származnak, és az egészségügyi intézményt (közszolgáltatást) fenntartó helyi önkormányzatokat illetik meg.
Az Országgyűlés által külön törvényben átengedett központi adók: a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része, az egyéb megosztott adók. Az Országgyűlés normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg a települések lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján. A központi költségvetésben meghatározott összeg felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül - a az önkormányzatnál felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően -, közvetlenül megilleti a helyi önkormányzatokat, illetőleg a törvény által meghatározott körben a feladatot ellátó önkormányzatot. Az Országgyűlés meghatározza a társadalmilag kiemelt célokat. A célonkénti támogatások mértékét és feltételeit törvény tartalmazza. A helyi önkormányzatok egyedileg és közösen is igényelhetnek céltámogatást. A feltételeknek megfelelő önkormányzat a céltámogatásra jogosult. A céltámogatás kizárólag az adott célra használható fel. Az Országgyűlés egyes nagy költségigényű beruházási feladatok megvalósítására meghatározott helyi önkormányzatoknak címzett támogatást nyújthat, amely támogatás kizárólag a meghatározott célra fordítható.
Önállósága és működőképessége védelme érdekében kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzatot. A támogatás feltételéről és mértékéről az Országgyűlés az állami költségvetési törvényben dönt. Új önkormányzati feladat megállapítása esetén az Országgyűlés egyidejűleg biztosítja az ellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet.
Helyi iparűzési adó
A helyi iparűzési adó tárgya
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
A helyi iparűzési adó alanya
Az adó alanya a vállalkozó . Az iparűzési tevékenység jellege lehet:
-
állandó jellegű iparűzési tevékenység, illetve ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység. Adóköteles iparűzési tevékenység alatt a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége értendő. A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Ideiglenes jellegűek pedig akkor minősül az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó 1. piaci és vásározó kereskedelmet folytat 2. építőipari tevékenységet folytat melynek időtartama 30 napnál hosszabb de a 180 napot nem haladja meg, ha a 180 napot meghaladja telephelyet kötelező létrehozni Az adófizetési kötelezettség időtartama
Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi)
jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
A helyi iparűzési adó alapja
A helyi iparűzési adó alapját főszabályként az áfa-mentes árbevételből kiindulva kell megállapítani.
Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. Tehát a főszabály szerint az iparűzési adó alapjának a meghatározása a következő:
Értékesített termék, illetőleg szolgáltatás nettó árbevétele
-
Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) Közvetített szolgáltatások értéke Anyagköltség = Az iparűzési adó alapja
Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű ipari tevékenységet, akkor az adó alapját meg kell osztani.
Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározásának esetei:
-
átalányadózó magánszemély vállalkozó esetén az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege az előbbi pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben nem haladta meg a 8 millió forintot, ebben az esetben az adó alapja a nettó árbevétel 80%-a az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alattii vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is meghatározhatja.
A helyi iparűzési adó mértéke
állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység az adó mértékének felső határa az adóalap 2%-a esetén ideiglenes jelleggel tevékenység esetén
végzett
iparűzési
-
piaci és vásározó tevékenység esetén
-
építőipari tevékenység folytatása esetén
kiskereskedelmi
naptári naponként legfeljebb 1000 Ft naptári naponként legfeljebb 5000 Ft
A helyi iparűzési adó megfizetése
Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. A vállalkozó a helyi iparűzési adóra az előző évi ténylegesen bevallott iparűzési adója alapján adóelőleget köteles fizetni, melyet két egyenlő részletben kell megfizetni: az adóév március 15-éig , illetve szeptember 15-éig.
