A családi folyamatok interakcionális szemlélete Az interakcion interakcionális ális szemlélet szemlélet a családi családi folyamatok folyamatokat at és a családon családon belüli belüli kapcsolatokat egységes egészként kezeli. Az emberek rek inte nterde rdepen pendens (egymással öss összefüggő) módon vise viselk lked ednek nek.. A cs csal alád ád tagj tagjai ai foly folyam amat atos osan an hatn hatnak ak és viss vissza zaha hatn tnak ak egymásra. D. Jackson megfigyelte, hogy amikor páciense elkezdett javulni, gyakran a beteg környezetéből valaki másnál – általában egy családtagnál – bajok kezdődtek. A vált változ ozás ássa sall kapc kapcso sola lato toss elle ellená nállllás ás vagy vagy iner inerci cia a nem nem új dolo dolog g a pszi pszich chol ológi ógiáb ában an.. Az azon azonba ban, n, hogy hogy az elle ellenál nállá lásn snak ak nem nem az egyé egyén n pszichikumához, hanem a családi folyamatokhoz van köze, radikálisan új volt. A rendszerszemléletű modell hasznos lehetőség annak megértésére, ami a családban történik. E modell alapelvei: a) Az alkotórészek olyan kapcsolata, ahol az egyik elem változása hat a többire és fordítva. A rendszer dinamikus egyensúlyi állapotban van: minden eltérés az egyens egyensúly úlytól tól folyam folyamat atosan osan korrig korrigáló álódik dik.. Az egész egész folyam folyamat at neve: homeosztázis.
Az optimumon működve a rendszer elég szilárd vagy állandó. Az optimum fenntartása a folyamatos változás révén a rendszer norm normál ál műkö működé désé séne nekk a rész része. e. Ezt neve nevezz zzük ük elsőrendű változásnak . Ha azonban a rendszer természete, jellege változik ( például egy mási másikk egye egyens nsúl úlyo yon n kezd kezd műkö működn dni) i),, akko akkor r másod – rendű változásról beszélünk. beszélünk. ( pl. a betegség betegség alatt gyakran van szükség szükség magasabb testhőmérsékletre.) c) Lineális okság : közvetlen ok okozat összefüggéséről van szó. A rendszerben az ok és okozat inkább kört alkot – ez a cirkuláris (körkörös, rendszerszemléletű) okság. Ha az időtengelyt is figyelembe vesszük : spirális okság. A rendszerszemléletű gondolkodás a teljes folyamatra összpontosít és nem osztja fel azt okra és okozatra. Homeosztázis és szabályok: Az ismétlődő viselkedési mintákat cirkularitásoknak nevezzük. Rejtett szabályok vannak, amelyek hatnak a családi viselkedésre, de de a normál interakciók során a tudatos küszöb alatt maradnak. Diádikus viszony: két személy közötti kapcsolat. Lehetnek szimmetrikus illetve komplementer (egymást kiegészítő) tranzakciók. (Batcon) b)
Interakcionális szemlélet- családterápiás olvasókönyv 1.kötet 1 rész
-1-
Szimmetrikus: a Hangsúly az egyenlőség létrehozásán és fenntartásán van. Az egyenlőség ebben az esetben azt jelenti, hogy a partnerek ugyanazt a típusú viselkedést mutatják egymás felé. ( pl. ha B valamit adni akar, az A is adni akar, ha a B valamit kapni akar, akkor az A is.) B) Komplementer viszony: kölcsönösen elfogadják a kettőjük közötti különbséget, s az kiegészíti őket. B viselkedés feltételezi A-ét, miközben okául és céljául szolgál A viselkedésének és fordítva. Tehát mindegyikük akciói a másikénak kontrasztja, kiegészítője. Pl. Vádaskodás/mentegetőzés. Számos olyan dimenzió van, ami nem tiszteli az alapvető szimmetrikus – komplementer felosztást : ilyen a hierarchia, az intimitás foka, a határok. Hierarchia: felül/alul pozíció. Az egyik hajlamos kezdeményezni, vagy irányítani (felül pozíció), a másik követi illetve engedi, hogy az előbbi irányítson ( alul pozíció). Szimmetrikus viszonyban is lehet ilyen: mindkettő hajlandó felvállalni az alul pozíciót /pl. valamilyen hibáért vállalni a felelősséget /, szimmetrikus felül helyzet pl. a gyerekek veszekednek a süteményen. Időfaktor: Két ember kapcsolatában a komplementer és a szimmetrikus viszony rövid ideig tartó, de szabályszerűen visszatérő fluktuáció van, de előfordulhat az is, hogy a kapcsolatot nagyfokú merevség jellemzi. Pszichológiai határ, távolság ( Minuchin) lehet - merev - diffúz (beolvadás) - tiszta határ : amikor két ember kapcsolata meghitt, de pszichológiai funkciók mégsem olvadnak össze. A család külső határa is lehet merev és diffúz. ( Mennyi a kapcsolata külső személlyel? Mennyit kommunikál velük? stb.) A diádok elemzésének korlátai: másoktól független párok csak nagyon ritkán fordulnak elő. Triádok 1950, Haley) _ háromszemélyes helyzetek. Stabil helyzetek : A) mindhárom személy egyetért egymással B) egy pár egyetért egymással, és abban is, hogy a harmadikkal nem értenek egyet. A)
Instabil helyzetek:
C) a triád mindhárom tagja konfliktusban áll egy mással, akkor marad fenn a triád, ha valami egyetértésre jutnak D) kettő konfliktusban áll, miközben egy harmadikkal mindketten egyetértenek. egyik stabil helyzet a másikat fenyegeti. Szövetség: két személy egyetért vagy közös érdeket képvisel. Koalíció: a két személyt a harmadikkal szembeni kritikája köti össze. Triadik hierarchiája. Interakcionális szemlélet- családterápiás olvasókönyv 1.kötet 1 rész
-2-
pl. a testvérek között gyakran a születési sorrend dönti el (generáción belüli alul/fölül pozíció) ha a generációs vonalban titkos koalíció alakul ki, ezt Haley_ féle „ perverz háromszögnek” nevezzük. a társult pár sikertelenül próbálkozik a nehézség megoldásával vagy arra további szemet hunyással reagál. - változó koalíció: Pl. súlyos beteg gyerek válogatva hol az egyik, hol a másik szülővel társul a másik ellen. Határok és alrendszerek: Alrendszer: rendszer a rendszeren belül. Minuchin két rendszert különít el: a szülői, háztartási (végrehajtó) és a gyermek. A családi életciklusok A család egy dinamikus egység, amely az idők során változik és fejlődik. a problémák a változás fázisában jelentkezhetnek. Az állandó változás oka lehet: -
külső tényező pl. új barátok, munkahelyi váltás - - belső változások pl. a gyermek növekedése, készségek fejlődése. Haley a családi életciklusok szakaszai: - az udvarlás periódusa - a házasság korai szakasza - első gyermek születése - házasság középső szakasza – a gyerek iskolás a gyerek „kirepülése” - nyugdíjas kor és öregkor - halál és a veszteségek kora. - Hozzátehetnénk a válást, a válás utáni új család létrejöttét, állásváltoztatást, földrajzilag jelentős átköltözést. Amikor a család átjut egy fejlődési fázison, a rendszeren belüli viszonyokat újra kell tárgyalni. -
Ceremóniák, rituálék:
A legtöbb társadalomban az életciklus-változásokat bizonyos rituálék, ceremóniák jelzik. Ezek fontos szerepet játszanak a változás definiálásában, az új határok kialakításában. a válási ceremónia elmaradása részben magyarázza a későbbi nehézségeket. Konstrukciós elmélet és a változás: Az eddigi rendszerszemléletű megfigyelésnél nem vettük figyelembe a rejtett családi „szabályokat”. Az emberek reagálásában saját észleléseik, elképzeléseik és választási lehetőségeik is benne vannak.
Interakcionális szemlélet- családterápiás olvasókönyv 1.kötet 1 rész
-3-
A konstrukciós elmélet ( az emberek hajlamosak bizonyos sémákat alkotni a világról) elsősorban az egyénre vonatkozik, de a családi értelmezésekre is áll. A család konstrukciós rendszere Kelly (1955)Egyénekre vonatkozó konstrukciós elmélet: minden ember kifejleszt egy egyénileg meghatározott értelmezési készletet, úgynevezett konstrukciókat. Ezek bipolárisak ( boldog – szomorú, hangos – csendes ) , az élet minden területére kiterjednek, így az értelmezések komplex rendszere alakul ki. cél az, hogy az egyén előre fel tudja mérni az eredményeket és döntéseket hozhat. Pocter (1980). Családi konstrukciós elmélet: A család az első jelentős szociális csoport, amelyben élve magunkról, másokról és a kapcsolatokról tapasztalatot szerzünk. ez lesz a családon belüli valóság. A családtagoknak vannak szabadon választható alternatíváik, de maga a választás interdependens, azaz egymástól függő. A családi változás típusai: Elsőrendű változás: a család egy korlátozott, számára adott alternatívakészlet alapján cselekszik (a család saját keretein belül
marad) Másodrendű változás: a család módosít az addigi alternatíva készletén ( ilyenkor a régi gondolkodási keret módosul).
Interaktív terápia: az egész családot együtt kell vizsgálnunk . A terápiás folyamat három fázisa: Vizsgálat , a hipotézis megfogalmazása ( hogyan tartja fenn a rendszer működése a problémát?), amelyből azután az intervenciók kiindulnak. A terápiát általában egy munkacsoport végzi. A kezelő időszakonként otthagyja a családot, hogy megbeszélje a figyelő munkatárssal a terápiás teendőket. Az egyes iskolák véleménye eltérő a terápia fókuszát illetően: pl. Minuchin a struktúra és viselkedésváltozását hangsúlyozza, Selvivi – Palazzoli az elképzelések, észlelések változására helyezi a hangsúlyt. A probléma vagy nehézség: az interaktív módszer különbséget tesz e két fogalom között. Nehézség: amellyel csaknem mindenki szembekerül. Mindaz az alkalmazkodás, amelyet mindenkinek hoznia kell az életciklusok változásainál. Probléma: ha a megoldási kísérlet nem eredményes, a család mégis újra és újra megpróbálja azt. Az ebből fakadó balsiker további nehézséghez vezet. Ez a körkörös folyamat maga válik a problémává. (ábra) Watzlawik : a terápiában a problémamegoldás feladata hozzásegíteni a családot, hogy a kudarcos megoldási kísérlettel álljon le. A terápia fázisai: Interakcionális szemlélet- családterápiás olvasókönyv 1.kötet 1 rész
-4-
1. Vizsgálat – kikérdezés Cél: a cselekvés interperszonális folyamatának megvilágosítása. A kérdezés fókusza a rendszerszerűségen van. Pl. férj depressziós, a feleségtől jellemző példák kérése mit mond és tesz ebben a helyzetben? 2. Tudományos hipotézisalkotás Hogyan működik az adott családi rendszer? A hipotézist úgy kell kialakítani, hogy az az adott eset valamennyi ismert tényét kielégítse. 3. Alkalmazott módszerek: A) Átfogalmazás és pozitív konnotáció: vagyis, hogy lássuk meg az emberi motiváció pozitív oldalait. Az átfogalmazás olyan megbeszélő folyamat, ami a családban már létező, de még általuk lenyomott észlelésekből formálódik. B) Belátás A sziszetmatikus folyamatok rendszerint a tudatosság szintje alatt zajlanak. Az interaktív szemléletben a belátást el kell kerülni, ha az ok – okozati összefüggésbe hozza valaki baját másvalaki viselkedésével ( nem a hibát kell hangsúlyozni) C) Újrastruktúrálás: A családi struktúrát átalakító megközelítésben a hangsúly a családi rendszer határain, koalíción és más diádikus és triádikus mintákon van. D) A paradox intervenció . A változás érdekében jelentkező személy olyan utasítást kap, hogy ne változzon. Ami eddig spontán viselkedés volt, azt most a kezelő kérésére „szándékosan” kell, hogy tegyék. Pl. a szex mellőzésére kért pár megszabadul attól, hogy állandóan a sikertelen kontaktussal kísérletezzenek, ezzel helyre áll mindkettőjük spontaneitása. ez a fajta változás emlékeztet a természetes változásra, amelyben szintén kevés tudatos elem fordul elő. A szupervízió jelentősége A segítő hivatásban dolgozók gyakran involválódnak a családba. A hibák szükséges eseményeknek tekintendők, melyeket a team észrevehet és helyrehozhat. Éppen ezért az interaktív módszer nyilvános, lehetőséget ad a team együttműködésére.
Interakcionális szemlélet- családterápiás olvasókönyv 1.kötet 1 rész
-5-
