Ray Bradbury élete és munkássága 1920. augusztus született, 2012. júniusában halt meg (92 évesen). A sci-i sci-i i!"#al"m nag$ %"!sza%ána% eg$i% legnag$"bb hatású al%"t&ja v"lt 'e"na!# aul#ing *!a#bu!$ své# emig!áns legi#+sebb ia. au%eganben au%eganben élt, amel$ne% emlé%ét %és+bb tbb n"vellájában is elhasználja. elhasználja. ll/t&lag 11 évesen évesen %ez#ett el /!ni a *uc% "ge!s-t!ténete% "ge!s-t!ténete% hatásá!a, j"bb h/ján cs"mag"l& a/!"%!a. 19-ben 19 -ben csalá#ja '"s Angelesbe %ltztt, Angelesbe %ltztt, ah"l %zéis%"lai tanulmán$ai mellett a sz/njátsz& cs""!tba is já!t. Az is%"lában taná!ai elisme!té% /!&i tehetségét, /g$ a sz/nészi a mb/ci&% hel$ett az /!&i ál$át ajánl"ttá% ne%i. 193-ban beejezte a %zéis%"lát, és csatla%"z"tt a '"s Angeles-i Angeles-i cience 4icti"n 5á!saságh"z, ah"l szám"s meghatá!"z& %"!tá!s /!&val talál%"zhat"tt. 6abá! eg$etemi tanulmán$ait nem tu#ta izetni, és ez nag$"n %e#vét szegte, #e mun%ája mellett t"vább%éezte magát. 7" 7"lt újság"s és gé/!& is. 5/z éven %e!esztül, heti há!"msz"! éjsza%a %n$vtá!a%ba já!t, mi%zben "l$amat"san /!t. 199-ben saját %ia#ván$t %ész/tett 84utu!ia 4antasia névvel, amel$ben szinte csa% az + /!ásai jelente% meg, anna% ellené!e, h"g$ e%%"! még + maga sem ta!t"tta magát j& /!&na%. :ls+ ubli%áci&ja - amié!t h"n"!á!ium"t is %a"tt, (1; #"llá!t) - a
m>vét, amel$ben má! j"bban megmutat%"z"tt eg$éni st/lusa és e%%"! %ez#i% el ele#ezni. zem!"blémái miatt a világháb"!ú i#ején nem tu#"tt a ha#se!egbe jelent%ezni, /g$ +állású /!& lett. 19;-ben a A nag$ e%ete-ehé! játszma c/m> n"vellája be%e!ült a 8'egj"bb ame!i%ai n"vellá% c/m> 19;-ben vál"gatásba. 19?-ben megn+sült, elesége @a!gue!ite @aggie @cBlu!e lett, a%ivel %"!ábban eg$ 19?-ben %n$vesb"ltban isme!%e#ett meg mun%a %zben. 4elesége seg/tette *!a#bu!$t /!&i mun%ájában is. A házasságb&l nég$ lán$u% született. 19?-ben jelent meg els+ n"vellás%tete, a tét %a!nevál. 19;0-ben /!ta az eg$i% legh/!esebb m>vét, a @a!sbéli %!&ni%á%at. 19;0-ben %!&ni%á%at. :z eg$ tá!sa#al"m%!iti%aC mi%zben az at"m%"! élelmeit is megjelen/ti, hi!#eti az eg$sze!> embe!i élethez val& !agasz%"#ást és az ellenállást min#enéle !asszizmussal !asszizmussal és és cenzú!ával szemben. A 4ah!enheit ;1 c/m> ;1 c/m> !egén$ét19; !egén$ét19;-ban -ban a#tá% %i. 5!uaut 5!uaut !en#ezett !en#ezett a !egén$b+l ;1 4ah!enheit c/mmel 4ah!enheit c/mmel %ultuszilmet 19DD-ban.(@i is láttu%.) :g$éb%ént /!t tévéilme%et és m"ziilme%et is, él#ául 19;D-ban a @"b$ Eic%et. Eic%et. Műveit számos elismeréssel és díjjal jutalmazták, a három legfontosabb:
• • •
6"ll$F""#i h/!essége% sétán$án csillag"t sétán$án csillag"t %a"tt elisme!ésül ilmes tevé%en$ségeié!t. tevé%en $ségeié!t. 1992-ben eg$ aszte!"i#át aszte!"i#át nevezte% nevezte% el !&la.
*!a#bu!$ egészsége a halála el+tti éve%ben meg!en#ült, enne% ellené!e a%t/v ma!a#t. 6abá! st!"%e 6abá! st!"%e miatt %e!e%es szé%be %én$sze!ült, szé%be %én$sze!ült, #e min#enna /!t. /!%vé!e (a nevén, születési és halál"zási #átumán %/vül) a 84ah!enheit ;1 sze!z+je m"n#at %e!ült.(2012)
!" #ahrenheit A !egén$ csele%mén$e csele%mén$e sze!int a jv+ Ame!i%ájában játszi%, ah"l betiltjá% az "lvasást és el%ez#i% elégetni a %n$ve%et, me!t a %n$ve% á!talmas eg$ve!e%, az "lvas"tt embe! a világ legveszél$esebb él#án$a. A %n$v +sze!el+je, Gu$ Gu$ @"ntag hivatása a %n$végetés, %n$végetés, imá#ja nézni a láng"%at. A é!ina% van elesége, mun%ája és "tth"na, ah"l a há!"m hatalmas telev/zi&s al a leg"nt"sabb használati tá!g$. A elesége n$ugtat&%"n él, #e Gu$na% megvan a maga bizt"nság"s élete. Az"nban Gu$na% új sz"mszé#ja a%a# (Bla!isse @cBlellann), a%i u!csa #"lg"%!&l beszélC csalá#i beszélgetése%!+l, !égi i#+%!+l i#+%!+l és a hajnal széségé!+l, amel$e%et amel$e%et Gu$ ész!e sem vesz maga maga %!ül. . :g$ na Bla!isse-ne% n$"ma vész, és e%%"! jn !á @"ntag, h"g$ mil$en sivá! val&jában az élete. .Az esemén$e% a%%"! veszne% igazán u!csa "!#ulat"t, ami%"! @"ntag eg$ nmagát elg$újt+ n+ látván$a l átván$a el%ava!ja, és emiatt ell" eg$ eg $ %n$vet és bele"lvas. Hnnent+l az élete teljesen megvált"zi%. At>z+! maj# eg$ éven át l" %n$ve%et és !ejt el a házában, a elesége tu#tával, a%it ez nag$"n zava!. :zé!t eg$ !"sszul si%e!ült ba!átn+i lát"gatás után (@"ntag ve!set "lvas el, ami miatt a elesége ba!átn+i tbbet nem szán#é%"zna% ven#égségbe jnni) elesége eljelenti, és a +h+sne% a saját házát %ell elégetnie. :zt %vet+en @"ntag sszesz&lal%"zi% eletessével, maj# elg$újtja +t, ezzel jelezve, h"g$ + a !en#sze! ellen van, ezé!t mene%ülnie %ell. @"ntag úg$ mene%ül meg, h"g$ h"g $ eg$ "l$&ba veti magát, és az táv"l s"#"!ja az embe!va#ász"%t&l. A "l$&b&l "l$&b&l %i%ecme!egve isme!%e#i% meg á! i#+sebb é!ival, a%i%et eg$ G!ange! nev> ala% vezet. :ze% a é!ia% é!telmiségie%, a%i% sz&!&l sz&!a betanulna% eg$ %n$vet, %n$vet, maj# az ag$u%ban ta!tjá%, m/g el nem é!%ezi% é!%ezi% a %n$vtilal"m %"!ána% vége. Amint megtanultá% a %n$ve%et, elégeti% +%et, h"g$ ne %e!ülhessene% !"ssz %eze%be. A telev/zi& %zben azt sugá!"zza, h"g$ végezne% %i eg$ á!tatlan embe!t, a%i!+l azt áll/tjá%, h"g$ h"g $ + @"ntag. :zzel ennta!tjá% azt az illúzi&t, h"g$ h"g $ a va#ászat véget é!t, a b>nst e#ig si%e!esen el"gtá%. eggeli %zben G!ange! mesél @"ntagna% a +niIma#á!!&l +niIma#á!!&l,, amel$ hamvaib&l ltáma#va új életet élet et n$e!, ezé!t van á!huzam %zte és az embe!iség embe!iség %ztt, beleé!tve azt is, h"g$ s"!!a s"!!a elismétli a saját hibáit. G!ange! sze!int nem á!t"tt v"lna, ha az embe!iség %ész/ttet magána% eg$ &!iási tü%!t, mell$el min#ig visszanézhetne saját magá!a. A !eggeli végeztével a %is cs""!t megin#ul a leégett vá!"s elé, h"g$ seg/tsen az újjáé/tésben. Az i#+ teli%-múli%, hama!"san háb"!ú %ez#+#i%. @"ntag tehetetlenül ig$eli, ah"g$ a !a%étá% nu%leá!is b"mbá%at #"bna% a vá!"s!a, amit h+sün% i!"ni%usan "ga# (a világ, mel$ben égette% min#ent, végül nmagát égeti el.)
4ah!enheit ;1 #iszt&i%us sci-i !egén$ !egén$ . . =z"nti témája a telev/zi& i!"#al"m!a mé!t negat/v hatása, a m>ben in"!máci&t ug$anis csa% telev/zi&s m>s"!"%b&l és %é!egén$e%b+l lehet sze!ezni, mel $e%et e!+teljesen meghamis/t"tta% és cenzú!a alá vetette% A #iszt&ia vag$ antiut&ia eg$ tá!sa#al"m v/zi&ja, mel$ ellentétes az ut&iával ut&iával.. A legtbbsz! negat/v jv+%éet mutat. A #iszt&i%us tá!sa#alma%ban általában általában az élet%!ülmén$e% n$"m"!úság"sa%, n$"m"!úság"sa%, a szenve#és, a szegén$ség, az eln$"más, az e!+sza%. A %n$v, %n$v, mint emblemati%us tá!g$ eg$é!telm>en eg $é!telm>en utal az i!"#al"m!a, anna% jelent+ségé!e, #e %"n%!ét m>ve%et is játé%ba h"zJ jelesül él#ául 7!sma!t$ @ihál$ G"n#"lat"% a %n$vtá!ban c/m> ve!sét, amel$ éen ellen%ez+ el+jellel eml/ti a %n$vet és a %n$vtá!at. A %n$végetés m"t/vuma eg$sze!smin# eg$sze!smin# a t!ténelem legstétebb %"!sza%ai!a is utal az in%viz/ci&t&l a náci elv"nulás"%ig, és eszün%be juttatja 6ein!ich 6eine (német zsi#& %lt+ 13-19sz) h/!es balj&slatú s"!átC 8Ah"l %n$ve%et égetne%, "tt végül embe!e%et is "gna%. A %n$v %n$v c/me a!!a a h+mé!sé%let!e utal, amel$en a %n$v a/!ja láng!a l áng!a %a K4ah!enheit ;1 "% L az a h+mé!sé%let, amel$nél a %n$vn$"m& a/! tüzet "g és elég. 6a v"nalaz"tt v"na laz"tt a/!t a/!t teszne% elé# L más!a /!j. Muan am&n am&n Miménez, a%i a$ *!a#bu!$t *!a#bu!$t is a!!a ihlette, h"g$ meg/!ja ezt a m>vet.( :g$éb%ént :g $éb%ént ezzel in#ul a !egén$ is.) A 4ah!enheit 4ah!enheit ;1 nag$"n "nt"s tá!sa#almi !"blémá%!a h/vja el a ig$elmet, %zé"ntba hel$ezve az "lvasás és az náll& g"n#"l%"#ás "nt"sságát. *!a#bu!$ 19;-ban /!t !egén$e a mai naig a%tuális lehet, hiszen a m>veltséget a %n$vben %n $vben le/!t a tá!sa#al"m veszél$es eg$ve!%ént ta!tja szám"n. A g"n#"l%"#& embe! %evésbé megvezethet+, az "lvas"tt embe! nem i!án$/that&, ezáltal veszél$es, a bábu%ént !ángat"tt tá!sa#al"m!a. tá!sa#al"m!a. :zé!t "nt"s ma is, h"g$ "bje%t/ven "bje%t/ven nézzün% min#en áll/tást, amit hallun%. A !egén$ témája tehát eg$általán nem a val&ságt&l el!ugasz%"#"tt, nag$"n is a%tuális v"lt a meg/!ás illanatában, és ma isJ g"n#"lat"%at nem lehet l ehet csa% úg$ megsemmis/teni, é emiatt g"n#"ljá% s"%án h"g$ a !egén$ tá!sa#al"m%!iti%a, és nem sci i. A ;1 4ah!enheit 4ah!enheit s"%éle%éen é!telmezhet+. :ls+s"!ban e!sze az eln$"más elleni ha!c%ént, aztán az "lvasás ünnelése%ént is. Nn az"nban mégis azt g"n#"l"m, h"g$ a ilm els+s"!ban az uni"!mizáltság ellen tüntet. :bben a beteg világban ug$anis min#en%ine% eg$"!mána% %ell lennie (láttun% má! il$et a t!ténelem s"!án), ami egészen "#áig vezet, h"g$ az embe!e% t%életesen elcse!élhet+e%.
$ége