Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete Petőfi Sándor (1823 - 1849)
1823. január 1-jén született Kiskőrösön (apja Petrovics István, mészáros mester, anyja Hrúz Mária, mosónő volt) 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek o ezt a város tartja szülőföldjének (1848 - Szülőföldemen) Diákévek o Petőfi összesen kilenc iskolában tanult (Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmecbánya) Aszód: itt lett először szerelmes, itt kezdett el verseket írni, itt akart először színész lenni o miután apja leveszi róla a kezét Pestre gyalogol és beáll a Nemzeti Színházba kisegítőnek o később a császári hadseregbe kerül katonaként Zágrábban katonai kórházban ápolták, majd 1841-ben elbocsátották Vándorévek o Ostffyasszonyfa - Orlai Petrics Soma o 1844 tavasza - Pest o 1841-ben felcsapott vándorszínésznek Az elismert költő o Vahot Imre szerkesztőnek vette maga mellé a Pesti Divatlaphoz o 1844 - A helység kalapácsa (komikus eposz) o 1844 - Versek 1842 - 1844 (első verseskötete) o 1845 - János vitéz o Csapó Etelkével ismerkedett meg, azonban a lány rövidesen meghalt Cipruslombok Etelke sírjáról o 1845. április 1-jén indult el vidéki kőrútjára Úti jegyzetek (útirajz) o Mednyánszky Berta megkérte a kezét, de a lány apja hallani sem akart róla 1845 - Szerelem gyöngyei (versciklus) o Szalkszentmártonba látogatott szüleihez 1845 - Versek II 66 epigramma (Felhők-versciklus) Tigris és hiéna (dráma A hóhér kötele Fordulópont o 1846 tavasza, kigyógyult depressziójából o visszatért Pestre - Tízek Társasága o 1846. szeptember 8-án megismerte Szendrey Júliát Reszket a bokor, mert… (1846. november) o 1847. szeptember 8-án összeházasodtak o 1847 - Összes költemények
o forradalmi látomásköltészete o Az apostol Petőfi és a szabadságharc o a szabadságharc idején századosi rangot kapott o 1848. december 15-én megszületett fia, Zoltán o 1849 - Bem serege o 1849. július 31-én tűnt el Petőfi
Romantika és népiesség
Erdélyi János (a Kisfaludy Társaság tagja) o romantika: saját nemzeti múlt, történelmi múlt, népi kultúra, irodalom Kisfaludy társaság o népköltészeti alkotások koordinálása o népiesség: a magyarság kialakulása történelmi folyamat (a honfoglalástól kezdve differenciálódás)
Petőfi költői indulása (1844 - 1845)
Petőfi költői indulása a népiesség mozgalmához csatlakozása miatt lesz sikeres o megtartja a népköltészeti formát és modern tartalommal ruházza fel o Erdélyi János: népköltészeti alkotásokat vesszük alapul, formailag, egyszerűségük miatt + ehhez kell egy modern tartalom o népdal/ népdal imitáció: Ez a világ amilyen nagy o népies helyzetdalok: Befordultam a konyhára o népi életképek: Szeget szeggel, Megy a juhász szamáron o családi líra: Egy estém otthon, István öcsémhez o tájköltészet/ természetleíró versek: Az Alföld költői tájékozódás o epikus alkotások irányába mozdul el o 1844 - A helység kalapácsa népies témaválasztás (egy falusi történetet mond el) klasszikus eposzi forma, eposzi kellékek (ezek eltorzítása) ekkor ez még egy költői bukás volt Petőfi számára o János vitéz elbeszélő költemény romantikus és népies témaválasztás (szerelem, boldogságkeresés) a népies forma és a retorikus szerkesztés erőteljesen meghatározza ezt a pályaszakaszát a mostani metaforikus szerkesztésen csak később tud továbblépni ars poeticai jellegű verse: A természet vadvirága (egy népiességet támadó kritikára írja meg) természetes naiv költői szerepet tölt be
Felhők-versciklus (1845 - 1846)
1846 áprilisában jelenik meg nyomtatásban élettörténeti, költői válság o Csapó Etelke
o Mednyánszky Berta o 1845 - Zöld Marci című drámája hatalmas bukás volt számára 1845-ben Szalkszentmártonba megy szüleihez 66 rövid lélegzetű epigrammát, vagy ahhoz hasonló alkotást ír (a népdalokhoz hasonló nyelven, metaforikus képhasználattal) kiábrándult, depressziós hangulat, SPLEEN! Emlékezet, A bánat? egy nagy oceán, Nem sűlyed az emberiség… 1846-ban túljut depresszióján és Pestre megy o Tízek Társasága Tavasz o Sors, nyiss nekem tért… a messiás megidézése (megváltó szerep) küzdeni akar, feladatokat elvállalni az emberiség megváltása végett közéleti, politikai szerepfelfogás
Forradalmi látomásköltészet (1846 - 1847)
jövőbeli történeteket ír - forradalom lesz (a reformok már semmit sem érnek) 1846 szeptemberében megismerkedik Szendrey Júliával, majd 1847. szeptember 8-án össze is házasodnak 1847. március 15. - Összes költeményem o mottója: szabadság, szerelem (két fő témaköre) alapmotívumai o a világszabadságért küzdeni kell (Magyarországon, majd ez szétterjed a világban) o mindenki tanulhat, ugyanolyan politikai jogokkal rendelkezhet o ezt csak küzdelem, harc és emberéletek árán lehet megszerezni (vérözön) o a harc a jók és a gonoszak között lesz majd versek o A XIX. század költői o Egy gondolat bánt engemet… o Az ítélet o A nép nevében
Egy gondolat bánt engemet (1846)
műfaja: rapszódia o szenvedélyes hangú zaklatott érzelmeket kifejező alkotás (váltakozó sorhosszúságok) o szerezet: a képek láncszerű ismétlődése köti össze o költői monológ rímképlete: páros rímek a világszabadságért kell küzdeni (tételmondat - világszabadság) a saját halálát definiálja o ellentétez o 2 hasonlat, 2 metafora o mit nem szeretne - mire vágyik (harcban szeretne elesni) o a vizualitás teszi dinamikussá (hangutánzó, hangulatfestő szavak)
o
a végén nyugodtabb, még mindig a világszabadság a fő cél
A XIX. század költői (1847)
műfaja: ars poetica verselése: jambikus lejtésű, időmértékes verselésű témajelölő cím első rész (1-2 versszak) - jelen o alanyi költészetre nincs szükség o a költők lángoszlopok, nekik kell elvezetniük a népet a Kánaán felé (közéleti politikai szerepet kell vállalniuk a költőknek) o bibliai hasonlatok, metaforák o költői szerepvállalást vázol fel második rész (3-4 versszak) o erőteljes retorikus felszólalás o a jómódúak hamis próféták, szerintük, már ez a Kánaán harmadik rész (5. versszak) o anaforisztikus romantikus körmondat o Kánaán a jelen helyzetben a gazdasági, politikai, társadalmi egyenlőséget jelentené o feltételes szerkesztés (ha ez mind meglesz, akkor lesz béke) negyedik rész (6. versszak) - jövő o addig viszont küzdeni kell, törekedni a cél elérésére o lehet, közben a költők meghalnak, de ha egy ilyen nemes célért küzdöttek, a halál megnyugvás lesz számukra
Az ítélet (1847)
műfaja: filozófiai elmélkedés verselése: hexameteres forma, soráthajlásokkal témajelölő cím (utal az utolsó ítéletre) jellegzetes történelmi szemlélet (metaforák) múlt a 7. sorig költői reflexió a látomásra a jók és a gonoszok fognak küzdeni o jövő az utolsó három sor zárja o a menny fog a földre leszállni
Petőfi Sándor szerelmi költészete
Csapó Etelke, Mednyánszky Berta, Szendrey Júlia (hitvesi költészet) 1846. szeptember 8. - Nagykároly (Szendrey Ignác el akarja üldözni Petőfit) 1846. november - Reszket a bokor, mert… 1847. szeptember 8. - összeházasodnak o Pestbudán telepednek le Szeptember végén (erdődi nászút, szeptember)
Beszél a fákkal a bús őszi szél Minek nevezzelek? (1848. január) Júliának konkrétan nem ír több verset, helyette családi költészet
Reszket a bokor, mert… (1846)
műfaja: dal (búcsúvers) népdal: nincs különálló címe természeti képekkel nyitnak a versszakok, melyekhez saját érzelmeit rendeli ismétlődés: a költői érzelmeket fejezi ki o ellentétez döntést vár
Beszél a fákkal a bús őszi szél (1847)
műfaja: filozófiai elmélkedés verselése: refrénes szerkesztésű témája: a szabadságért való küzdelem, szerelem a legelső koltói verse cím: a vers legelső sorának kiemelésével nevezzük meg helyzetleírással indul, ebből alakul majd ki egy látomásos rész 1-2 versszak o természetleírás: megszemélyesítés, majd a lírai alanyra vetül a kép o a lírai alany helyzetét rögzítő sorok o párhuzamos szerkesztés 3-5 versszak o megszemélyesíti a szabadságot egy mitologikus istennőként o a zsarnokok és a szolganép fog egymással küzdeni o a jelenről beszél, és a múltba tekint: küzdöttek már, de nem volt eredménye a jövőben, majd győzni kell (ezt nem konkretizálja) a refrén szerepe o az első részben beleillik a refrén, ám a 2. részben: ellentétez, ellenpontozza a versszakok első felét
Szeptember végén (1847)
műfaja: elégia verselése: szimultán verselésű, keresztrímes vers témajelölő cím 1. versszak o párhuzamos szerkesztés o természeti képek, miket majd magára is vonatkoztat 2. versszak o sententia rész o az elmúlástól tart o megszólítja Júliát
o összefoglalja, nyitott költői kérdések o gondolkozik, hogy ha meghal Júlia rátalál-e majd egy újabb szerelemre o hűség 3. versszak o szentimentális képsor o a hűség gondolatát viszi tovább o intenzív érzelem, mely erősíti a hűség gondolatát manipulatív vers
Minek nevezzelek? (1848)
műfaja: rapszódiai vonásokkal tarkított óda verselése: időmértékes verselésű, rímtelen sorokkal témajelölő cím (költői kérdés) o témája a Júlia iránt érzett szerelem definiálása felsoroló jellegű a szerelemre nem lehet definíciót találni (ezért a felsorolás) o minden versszakot keretbe foglal o a versszakok nagy mondatok o az utolsó az elégedetlenség kérdése metaforák o Júlia tekintete - galamb o hangja a tavasz - fiatalság, öröm, természet o hajnal - az összeolvadásuk, a szerelmük utolsó szakasz o halmoz, felsorol mindent (egy szakaszba gyűjti) - Júlia az övé Vörösmarty Ábrándjához hasonlít (a téma és a szerkezet)
Petőfi tájköltészete
műveit, szülőföldje, az Alföld köré szövi új tájeszmény 1844 - Az alföld 1848 - A puszta télen a tájköltészet teljesen önálló verstípusként Petőfinél jelenik meg először romantikus témaválasztás o az alföldi táj a természet és a szabadság kapcsolatát jelzi o a lírai alany viszonyulását is kifejezi
Az alföld (1844)
műfaja: tájleíró vers verselése: magyaros, ütemhangsúlyos (félrímes sorok) témajelölő cím az első kettő és az utolsó versszak keretbe foglalja
két tájideál összehasonlítása o Kárpátok: csodálja o Alföld: itt van otthon o sas: a lelke felsorolás o Duna-Tisza köze o gulya o ménesek o tanyák o búzamezők o nádas, vadludak eddig közelít, majd a 8. szakasztól kezdve folyamatosan távolít o csárda o nyárfaerdő o királydinnyés homok a legtávolabbi pontos a templomtornyok (11) utolsó versszak: költői vallomás az Alföld a végtelenség illúzióját kelti
A puszta télen (1848)
műfaja: tájleíró vers strófaszerkezete: négyütemű tizenkettes elégikus hangnemű alkotás témajelölő cím o a puszta bemutatása 1848 januárjában írta Pesten o nem konkrét tájélményt ír le költői felkiáltással nyit o azonos alakú szó (puszta, puszta) o az első három versszakban ezt fejti ki metaforikus képsorokkal negatív festés (télre minden eltűnik) o megerősíti a tél ürességét 4. versszak: mikro realisztikus képeket sorakoztat fel (az emberi világ) o kijelentések, tényközlések vontatottan, elnyújtottan írják le 5. versszak: aprólékosan felvázolt kép (béres) 7. versszak: felfelé irányul (szelek) - megszemélyesítés o újra kint az immár zord természetben 8. versszak: betyár (nem tartozik bele az emberi világba, üldözött) o távolba tűnő, kilátástalan sorsú betyár o jelkép szerű látomás - baljós 9. versszak: Nap hasonlat - király
Petőfi a forradalom sodrában (1848 - 1849)
1848 januárjában az itáliai forradalom nyomán Petőfi igazolva látja elképzeléseit Olaszország című versében lelkesülten üdvözli a jelenné vált jövő a márciusi események során Petőfi és társai azonban egyre inkább kiszorultak a politikából, mert túlzottan radikálisak voltak
Nemzeti dal (1848)
műfaja: kardal (együttesen énekelt, szavalt versek) verselése: páros rímek/ refrén: fél rímek refrén: a vezérmotívumának, a szabadságnak a megerősítésére téma- és műfajjelölő cím felépítése: címmeghatározás, témakifejtés + refrén 1848. március 13, az Ellenzéki Kör egyik összejövetelére írja felszólítással nyit (választás) érzelmi érveket hoz fel
Föltámadott a tenger 1848)
műfaja: rapszódia verselése: 1848. március 27-30. (Petőfi 1848 nyarán, Kiskunfélegyházán képviselőnek jelölteti magát) o kortes beszéd o bukás, kudarc alapmetafora: tenger - allegória o azonosított: nép o azonosító: viharos tenger (ezt, a képi síkot fejti ki részletesebben) nép - lázadás, forradalom (vihar) hajók - a vezetők, despoták, királyok, akik ellen küzdenek tanulság: a tömegek, a nép ereje sokkal nagyobb, mint bárkié, aki uralomra akar törni
Az apostol (1848)
műfaja: romantikus elbeszélő költemény apostol - tanítvány (12, Jézus tanítványai) o itt: népvezéri szerepkör o önfeláldozás a nép érdekében főszereplő: Szilveszter (statikus jellemű) o népvezéri szerepre tör, de nem fejlődik (a családjára nem figyel, de a népre igen) Petőfi életrajzi rájátszás o névválasztás: szilveszter, január 1-je o forradalmak története - könyv o Szilveszter gazdag lányt vesz feleségül cselekménye o in medias res: család egy padlásszobában, szegénységben (csak később tekint vissza gyerekkorára)
o
először a népet vezetni, tanítani akarja, majd rájön, hogy a nép helyett kell dönteni falusi jegyző nyomda (könyve megjelenése) merénylet a király ellen szőlőszem hasonlat (a mű tanulsága) o sok sugár, idő kell a szőlő megéréséhez - egyes ember
Az utolsó hónapok alkotásai
két téma: csatamezőn háborúban (felvázolt szerep), de visszavágyódik magánemberi, költői mivoltához
Itt bent vagyok a férfikor nyarában… (1848)
műfaja: szerelmi vallomás szándéka: létösszegzés verselése: időmértékes, fél rímes verselésű negatív festéssel írja le a jelent retrospektív létösszegzés: összegzi az eddigi témáit o forradalmi látomásköltészet - romantikus felfogás a jobb világért o felhők-versciklus o refrén - hitvesi költészet két idősík, két életszakasz (ifjúkor és felnőttkor) 1. versszak o negatív festés o ifjúság - tavasz (metafora) allegória o álmokról, ábrándokról szól 3. versszak o hozzátartozik ehhez az allegóriához o felnőtt lét - gondok o a fiatalság és a felnőttkor szemben áll 4. versszak o költői múlt és jelen 5. versszak o népvezéri szerepéről már lemondott, csak a magánélete maradt, a szerelem (ez az egyedüli búvóhely) a refrén szerepe: ellenpontoz (az utolsó versszakban viszont megkapja igazi szerepét)
Pacsírtaszót hallok megint… (1849)
műfaja: dal verselése: időmértékes, fél rímes sorokkal pacsirta - a tavasz hírnöke, a költészet jelképe konkrét élethelyzetbe képzeli magát o egy csata után meghallotta a pacsirta hangját (asszociatív gondolat)
a pacsirta hangja felidézi költői mivoltát o visszaemlékezik, reménykedik, szerelme istenükként aposztrofálja - szerelmi idill, boldogság verszárlat - visszautal a jelen szituációhoz + 2 metafora, puszta szív
Ars poetica
költői szerepvállalás Dalaim, A természet vadvirága, A XIX. század költői, Az apostol