Az Európai integráció története 1)
Az európai integráció története:
a)
Az európai államok egységének gondolata már a 19. században
felbukkant.
Victor Hugo már 1849-ben használta az Európai az Európai Egyesült Államok Államok fogalmát. fogalmát.
Saint-Simon az európai egyesülésnek már a gazdasági és technikai feltételeit is vizsgálta, rámutatva egy átfogó európai szervezet létrehozásának szükségességé re.
Richar Richardd Couden Coudenhov hovee Calerg Calergii 1923-ban 1923-ban megjele megjelentet ntette te „Páneurópa” című könyvét, mely konkrét javaslatokat tett Európa egységesítésére → „Páneurópai Mozgalom” szerveződése szerveződése..
Az egység ideája oly népszerű lett, hogy 1945 után szinte minden európai országban megalakultak az európai integrációt célul tűző mozgalmak.
1949. május 5-e: Európa Tanács (Council of Europe) megalakulása, mely nem volt igazi integrációs tömb. o
Londonba Londonbann hozta hozta létre létre Belgium, Belgium, Dánia, Dánia, Nagy-Brit Nagy-Britanni annia, a, Francia Franciaorszá ország, g, Hollandia, Hollandia, Írország, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Svédország.
o
Később csaknem az összes nyugat- és dél-európai ország, a kommunizmus buk bukás ásaa után után pedi pedigg a kele kelet-k t-köz özép ép-e -eur uróp ópai ai orsz ország ágok ok (köz (köztü tükk első elsőké ként nt Magyarország) is csatlakoztak. Jelenleg már 46 tagja van.
o
Székhe Székhely lyee Strasb Strasbour ourg, g, fő szerve szerveii a Minis Miniszt zteri eri Bizott Bizottság ság,, a Parla Parlamen menti ti Közgyűlés, valamint a Titkárság.
o
Tevékenységét Tevékenységét leginkább az emberi jogi, valamint a különböző társadalmi és kulturális kulturális kérdések vizsgálata, vizsgálata, elemzése jellemzi. A „strasbourgi „strasbourgi bíróság” – Emberi Jogok Európai Bírósága – az emberi jogok legfelsőbb európai bírói fóruma.
b)
Megvalósításának legfontosabb feltételei és mozgatói: mozgatói :
A II. világháború utáni gyors újjáépítés,
a német-francia megbékélés igénye ,
az USA nyomasztó gazdasági, a Szovjetunió katonai befolyásának az
ellensúlyozása, ellensúlyozása ,
az álla államh mhat atár árok ok akad akadál ályo yozt zták ák a tőke tőke és a munk munkae aerő rő szab szabad ad
áramlását, a nemzetközi kereskedelem és a területi munkamegosztás elmélyülését, földrajzi fekvésből adódó közelség,
a versenyképesség fokozása érdekében növelték az üzemek méretét,
erőteljes szakosítást hajtottak végre, és a sorozatgyártásra összpontosítottak → a megt megter erme melt lt nagy nagy töme tömegű gű áru áru egyegy-eg egyy orsz ország ág terü terüle leté téné néll sokk sokkal al nagyo nagyobb bb felvevőpiacot igényelt , a kutatá kutatások sok (pl. robottech robottechnika nika,, űrkutatá űrkutatás, s, gyógysze gyógyszeripa ripar) r) óriási
költségeit egy-egy országnak nehéz felvállalni → elengedhetetlen az összefogás e téren is. ↓ Az integráció fő célja egy „közös piac” megteremtése = az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő tagországok közötti szabad mozgásának megteremtése. c)
Az integráció életének fontosabb eseményei: eseményei: 1950. 1950. május 9.: Robert Schuman francia külügyminiszter
Jean Monnet (közgazdász) Franciaország, az NSZK (közgazdász) hatására javaslatot javaslatot tesz, hogy Franciaország, és bármel bármelyy más hozzáj hozzájuk uk csatla csatlakoz kozni ni kívánó kívánó európa európaii orszá országg szén szén és acél acél erőforrásait közösen kezeljék. (Csak ezáltal látták elkerülhetőnek a francia-német ellentétek újbóli kiéleződését, és biztosítva az európai békét). 1951. ápril április is 18.: 18.: a Ha Hato tok k (Ben (Benel elux ux álla államo mok, k, NS NSZK ZK,,
Franc Franciao iaorsz rszág, ág, Olaszo Olaszorsz rszág) ág) aláírj aláírják ák a SzénSzén- és Acélkö Acélközö zössé sséget get (ESZAK (ESZAK-Montánunió) (European Coal and Steel Community – ECSC) létrehozó szerződést szerződést Párizsban. Párizsban. 1952 1952.. máju májuss 27.: 27.: az Euró Európa paii Véde Védelm lmii Közö Közöss sség éget et (EDC (EDC))
létrehozó szerződés aláírása Párizsban. 1957. március 25.: az Európai Gazdasági Közösséget (EGK,
népszerű nevén: Közös Piac, European Economic Community - EEC) és az Európai Európai Atomenerg Atomenergia ia Közösség Közösséget et (Euratom) (Euratom) létrehoz létrehozóó szerződé szerződések sek aláírása aláírása Rómában. 1958. január 1.: A Római Szerződések életbe lépnek , valamint
az EGK és az Euratom bizottságait felállítják Brüsszelben.
Az EGK szerződés legfőbb célkitűzései: célkitűzései: - vámunió létesítése,
- közös közös poli politiká tikákk megfogal megfogalmazás mazásaa (versenypolitika, (versenypolitika, agrárpolitika, agrárpolitika, közlekedéspolitika, jogharmonizáció), - a négy szabadság elvének gyakorlatba való átültetése (áru, tőke, szolgáltatások, emberek szabad áramlása), - a közösség bővülésének lehetősége , - a legtökéletesebb integrációs forma elérése .
1962. július 30.: közös agrárpolitika bevezetése.
1963 1963.. janu január ár 14.: 14.: De Gaul Gaulle le tábo táborn rnok ok sajt sajtók ókon onfe fere renc nciá iánn
bejelenti, hogy Franciaország megvétózza az Egyesült Királyság csatlakozását a Közösséghez.
1967: a három integrációs szervezet (Montánunió, EGK,
Euratom) intézményeinek egyesítése → Európai Közösségek - EK (European Communities – EC) elnevezés.
1968. július 1.: a Közösségen belül eltörlik a késztermékekre
kivethető vámokat, bevezetik a közös vámuniót vámunió t = a belső vámok megszűntek, életbe léptek a közös külső vámok.
1973. január 1.: Dánia, Írország és az Egyesült Királyság
csatlakoz csatlakozik ik a Közösség Közösséghez hez (Norvégia (Norvégia a népszava népszavazást zást követően követően visszal visszalép). ép). E bővülést követően az USA az EK-t egyre inkább vetélytársként kezelte. A 70-es évekre egyértelmű lett, hogy a világgazdaságban három nagyobb szereplő, az ún. Triád, Triád, az USA, Japán és az EK versenye válik meghatározóvá.
1975. február 28.: a Közösség és 46 afrikai, karib-tengeri és
csendes-óceáni állam (AKP) aláírja az I. egyezményt Loméban. II. egyezmény (szintén Loméban) - 1979. október 31.: 58 AKP-országgal írják alá.
1979 1979.. júni június us 7. és 10.: 10.: a 410 410 tagú tagú Euró Európa paii Parl Parlam amen entb tben en
megtartják az első közvetlen választást.
1979 1979-i -igg megv megval alós ósul ultt az Euró Európa paii Mone Monetá tári riss Rend Rendsz szer er
(European Monetary System – EMS), mely a közösségen belüli pénzügyi stabilitást teremtette meg, és az első nagy lépést jelentette a gazdasági unió felé. Európai valutaegység (European Currency Unit) – ECU bevezetése. A gyakorlatban ez a pénz nem létezett, de a tagállamok közötti pénzügyi elszámolásban kiemelkedő szerepet játszott.
1981. január 1.: Görögország Görögország csatlakozása. csatlakozása.
1986. január 1.: Spanyolország és Portugália csatlakozása. csatlakozása . =
Az EK gazdaságilag és földrajzilag is homogén szervezetből sokszínűbb, sokszínűbb, különböző adottságú régiókat magába foglaló, ugyanakkor megnövekedett súlyú, földrajzilag és politikailag is jelentősen kiterjedt integrációs tömb lett . lett . 1985: Az USA-hoz és Japánhoz képest technikai és strukturális
hátrán rányba yba
kerü kerüllt
Nyuga ugat-Eu -Európa rópa
számá ámára
a
piaci aci
inte ntegrá gráció
erősí rősíttése
elengedhetetlennek tűnt: o
1985-ben elkészített az Európai Bizottság egy Fehér Könyvet (nagyobb jogalkotási jogalkotási programcsomagra vonatkozó terv), amely az egységes piac 1992-re magvalósítandó tervét tartalmazta: o
fizikai – határellenőrzések, határellenőrzések,
o
pénzügyi – pénzügyi – költségvetési, adózási szabályok,
o
technikai – tagállam tagállamii jogszabá jogszabályok lyok,, szabvány szabványok, ok, és más előírás előírások ok különbözőségeiből adódó korlátok felszámolását célozta. célozta .
o
1986 1986 februá februárjá rjában ban megtör megtörtén téntt az Egysé Egységes ges Európa Európaii Okmány Okmány
(Single European Act – SEA) aláírása, amely előírja, hogy 1992 végéig az egységes belső piacot meg kell valósítani.
Hatályba lépése óta első ízben módosította átfogó jelleggel a Római Szerződéseket. Szerződéseket.
+ Kibővült a közösségi politikák köre: köre: a regionális, a kutatásés fejle fejleszt sztés, és, a környe környezet zetvé védel delmi mi,, valami valamint nt a gazda gazdaság ságii és szociális kohéziót elősegítő politikával.
Intézményi változásokat is hozott: kiterjesztette az Európai Parla Parlamen mentt befol befolyás yását át,, széles szélesít ített ettee a Bizot Bizottsá tságg hatásk hatásköré örétt + megnövelte az ún. minősített többségi szavazás jelentőségét.
1986. 1986. május 29.: a Közösségek kék zászlaját ekkor vonták fel
első alkalommal. alkalommal. Kék = nemze nemzetk tközi özi együt együttmű tműköd ködés éstt jelk jelképe épezi, zi, a rajta rajta körben körben elhelyezkedő sárga csillagok = teljesség. Felhangzott ekkor az Unió „himnusza” is = Ludwig van Beethoven IX. Szimfóniájának Örömódája.
1990 1990.. júni június us 19.: 19.: aláí aláírj rják ák a Sche Scheng ngen enii Egye Egyezm zmén ényt yt a
határellenőrzések eltörléséről.
ülésezik.
1991 1991.. dece decemb mber er 9-10 9-10.: .: az Euró Európa paii Taná Tanács cs Maas Maastr tric icht htba bann
1992. február 7.: Maastrichtban aláírják az Európai Unióról
(Europ (European ean Uni Union on – EU) szóló szóló szerző szerződés déstt = elhat elhatáro ározá zás, s, hogy hogy a tagál tagállam lamok ok gazdasági és pénzügyi unióra lépnek (az euró majdani bevezetésének eldöntése).
1993. november 1.: a Maastrichti Szerződés életbe lép.
1994 1994.. áp ápri rili liss 1.: 1.: Magy Magyar aror orsz szág ág beny benyújt újtja ja csat csatla lako kozá zási si
kérelmét.
1994-ben létrejött az Európai Gazdasági Térség (EGT): az
EK és az 1960 1960-b -ban an Nagy Nagy-B -Bri rita tann nnia ia álta általl létr létreh ehoz ozot ottt EFTA EFTA – Európ urópaai Szabadkereskedelmi Társulás (European Free Trade Association) együttese, ami az egységes piac elvére épülve jött létre.
1995. 1995. január 1.: Au Ausz sztr tria ia,, Finn Finnor orsz szág ág és Sv Svéd édor orsz szág ág
csatlakozik az Unióhoz.
1995. március 26.: életbe lép a Schengeni Egyezmény.
1997: az Amszterdami Szerződés aláírása, mely célul tűzi ki
az EU külp külpol olit itik ikáj áján ának ak ha haté téko kony nyab abbá bá téte tételé lét, t, a belbel- és igaz igazsá ságü gügy gyii együttműk együttműködés ödés szorosab szorosabbra bra fűzését. fűzését. 1999 1999.. máju májuss 1-én 1-én lépe lépett tt hatá hatály lyba ba a ratifikációs problémák miatt.
1998 1998.. márc márciu iuss 30.: 30.: Közé Középp- és Kele Kelett-Eu Euró rópa pa 10 jövő jövőbe beni ni
tagállama, valamint Ciprus integrációs folyamata elkezdődik.
2000. 2000. decem december ber 7-9.: 7-9.: Nizz Nizzaa – az Euró Európa paii Taná Tanács cs ülés ülésén én
döntés született az intézmények reformjáról, a tagállamok által delegálható tagok számáról és a szavazatok országonkénti súlyozásáról. Itt határoztak a közép- és kelet-európai bővítésről.
2001. február 26.: a Nizzai Szerződés aláírása.
2002. január 1.: forgalomba kerül az euró .
2002. július 23.: a Montánunió 50 évre szóló szerződése ekkor
veszítette el hatályát.
2002. 2002. decemb december: er: a csatl csatlako akozás zásii tárgya tárgyalás lások ok lezárá lezárása sa tíz
tagjelölt országgal a koppenhágai csúcsértekezleten. csúcsértekezleten.
2003.: 2003.: nép népsza szavaz vazáso ások k tartás tartásaa a tagjel tagjelölt ölt orszá országok gokban ban a
csatlakozásról (április 12. – Magyarországon Magyarországon népszavazás).
2003. április 16.: Athénban a 10 csatlakozásra váró ország,
köztük hazánk aláírja az európai uniós csatlakozási szerződést.
2004. 2004. május május 1.: Magyar Magyaror orszá szág, g, Csehor Csehorszá szág, g, Szl Szlová ovákia kia,,
Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia, Málta és Ciprus csatlakozik az Unióhoz.
2004. június 13.: az első parlamenti választás Magyarországon.
2004. szeptember 1.: hazánk az Europol (Európai Rendőrségi
Hivatal) teljes jogú tagjává vált. 2005. április 13.: az Európai Parlament jóváhagyta Románia és
Bulgária EU-s csatlakozását. 2007. január 1.: Románia és Bulgária csatlakozott az EU-
hoz.
Az európai integráció elmélyülése a 20.
2)
század végén: a)
Maastrichti Szerződés: Szerződés: -
1991-ben a hollandiai Maastrichtban
egyeztek meg a tagállamok vezetői az Európai Unió (European Union – EU) létrehozásáról. létrehozásáról. A szerződést 1992-ben írták alá. -
Hosszas egyeztetések és több sikertelen
népsz népszav avazá azáss után után csak csak 1993 1993.. no nove vemb mber eréb ében en lépe lépett tt élet életbe be a Maas Maastr tric icht htii Szerződés. Az
-
Európ urópaai
Gazda azdasá sági gi
Közö özössé sség
elnevezést megváltoztatták → Európai Közösséggé, ezzel is utalva e közösség általá általános nos (nemcsak (nemcsak gazdaság gazdasági) i) jell jellegé egére. re. A há háro rom m közö közöss sség égbő bőll (EGK (EGK-E -EK, K, ESZAK, Montánunió) álló Európai Közösségek (EK) neve nem változott. -
Ekkor
döntöttek
az
uniós
állampolgárság bevezetéséről, bevezetésé ről, illetve arról, hogy megerősítik az uniós intézmények intézmények demokratikus jellegét. - Az Uniós állampolgár legfontosabb jogai: jogai : o
Az össz összes es EU tagá tagáll llam amra ra kite kiterj rjed edőő általá általános nos utazás utazásii és tartóz tartózkod kodási ási jogosultság, jogosultság, egyetlen feltétele: a helyi szociális segély szintjét meghaladó jövedelem,
o
Választójog a lakóh lakóhely ely szerin szerinti ti helyi helyi közig közigazg azgatá atási si válas választá ztások sokon on és az Európai Parlament képviselőinek választásán,
o
Beadvány benyújtásának lehetősége az Európai Parlamenthez,
o
Kívülálló országokban bármelyik EU tagállam diplomáciai képviseletének védelme. védelme.
o
Bármelyik EU tagállamban előzetes engedély nélkül, szabad munkavállalás.
o
A társadalombiztosítás a lakó- és munkahely országa szerint jár, de ha valaki több EU tagállamban dolgozott, akkor a munkában eltöltött éveket összeadják, és a nyugdíjat összesítve folyósítják.
o
A nyugdíjasok szabadon választhatják meg a lakóhelyüket az EU-n belül, ha megfelelő jövedelemmel jövedelemmel (szociális segélyt meghaladó) meghaladó) és betegbiztosítással betegbiztosítással rendelkeznek.
o
Az egyete egyetemis misták ták,, főisko főiskolás lások ok szabad szabadon on válasz választha thatna tnak k iskolá iskolátt , ha létfenntartásuk anyagi feltételei adottak és van betegbiztosításuk.
o
A diplomákat az Unión belül általában kölcsönösen elismerik elismerik .
-
Közösségi szinten csak olyan ügyekben
határoznak, amelyek helyileg vagy regionális szinten nem oldhatók meg = szubszidiaritás szubszidiaritás elve. -
A közöss közösségi égi pol politi itikák kákat at az alábbi alábbi új
területek területekkel kel bővítették bővítették : fogy fogyas aszt ztóv óvéd édel elmi mi,, kult kultúr úr-, -, ipar ipar-- és tran transz szeu euró rópa paii (közlekedés, távközlés, energetika) hálózatokkal kapcsolatos politika. -
Rögzítetté Rögzítették k a Gazdaság Gazdaságii és Pénzügyi Pénzügyi
(Monetáris) Unió (Economy and Monetary Union – EMU) létrehozásának létrehozásának fázisait is. -
Célkitűzé Célkitűzésük sük továbbá: továbbá: egy szorosab szorosabbb
Unió alapjainak lerakása az európai népek között, a béke megőrzése, törekvés a politikai egységre, közös fellépéssel a gazdasági és szociális fejlődés biztosítása, a belső piac megteremtése, a szociális kohézió megerősítése . -
A Maastrichti Szerződés révén, sajátos
ún. három pilléres szerkezet jött létre. b)
Amszterdami Szerződés: Szerződés: -
Az 1997-ben aláírt és csak 1999-ben
ratifikált szerződés az intézményi átalakítás terén elkönyvelt kudarc mellett számos előrelépést hozott: hozott:
A közös kül- és biztonságpolitika területén, területén , valamint,
szorosabbra fűzésén. A bel- és igazságügyi együttműködés szorosabbra
+ Bővítette a minősített többséggel meghozott döntések körét, körét ,
igaz az elvárásoknál jóval szűkebb mértékben. -
A
várt
keleti
irányú
bővítés
előfeltételének tartott intézményi kérdésekben sem hoztak döntéseket ekkor. c)
Az Európai Unió pillérei: pillérei : 1.
•
pillér:
Európai
Közösségek kompetenciájába tartozó területek : EK, Euratom, (ESZAK – 2002 ben megszűnt az 50 évre kötött szerződés → jelenleg csak két közösségi szerződés van hatályban). + Ennek keretében jött létre a Gazdasági és Pénzügyi Unió is. 2. pillér: pillér: közös kül- és
•
biztonságpolitika. biztonságpolitika. A cél cél az volt olt, hogy hogy e terül rületeke eken az Unió nió mi minnél előbb őbb cselekvőképes legyen. 3. pillér: rendőrségi és
•
igazságügyi együttműködés. együttműködés. Az 1997-es Amszterdami Szerződés csak e területek területek együttműködéseit hagyta a 3. pillérben, a vízum-, menekült- és bevándorlásügyi politikát, a külső és belső határellenőrzést határellenőrzést (Schengen) az első pillérbe emelte át. -
1998. októberének elején kezdte meg
hiva hivata talo losa sann
műkö mű ködé désé sétt
az
Europol, Europol,
mely
az
európai
rendőrségi
együttműködést hivatott irányítani. -
A
“ma marradék” dék”
harrma ha maddik
pill pillééres
együttműködés alá tartozik: -
a rend rendőr őrsé ségi gi,, vámvám- és bü bünt ntet etőü őügy gyii
együttműködés, -
küzdelem , a nemzetközi csalások elleni küzdelem,
-
valamint a fajgyűlölet és idegengyűlölet
elleni közös fellépés. fellépés . szerepet
A harmadik pillérben hangsúlyosabb kap
a
bűnözés
elleni
küzdelem
területén tén
folytatott
együttműködés: a sze szerve rvezet zett bűnö bűnözé zéss, a terror rroriizmu mus, s, az emb mbeer- és gyermekkereskedelem, a kábítószer- és fegyverkereskedelem, a csalás, és a korrupció elleni küzdelem.
Az első pillérrel ellentétben tehát a 2. és 3. pillér csupán kormányközi
együt együttmű tműköd ködés, és, nem emelté emelték k őket őket közöss közösségi égi szintr szintree = a poli politika tikaii integráci integrációó tekintetében a tagállamok számára sokkal bonyolultabb volt közös álláspontra jutni.
A 2. pill pillér értt alko alkotó tó közös közös külkül- és biz bizton tonság ságpol politi itika ka (KKBP) (KKBP) a nevév nevével el
ellentétben tehát nem közös politika, csupán kormányközi együttműködés.
Az Európai Unió fogalma így szigorúan véve nem is jogi kategóriaként
szül szület etet ettt me meg, g, in inká kább bb po poli liti tika kaii foga fogalo lom, m, am amel elyy a tagá tagáll llam amok ok telj teljes es körű körű együttműködését együttműködését jelenti. o
A KKBP céljai: o
Az Unió közös közös értékein értékeinek, ek, alapvet alapvetőő érdekein érdekeinek, ek, függetl függetlensé enségéne génekk és integritásának védelme,
o
o
Az Unió biztonságának megerősítése minden formában,
o
A béke megőrzése, a nemzetközi biztonság megerősítése, megerősítése ,
o
Az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása. tartása . A tagállamok mindezt a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás jegyében
fenntartások nélkül támogatják. o
A közö közöss külkül- és bizt bizton onsá ságp gpol olit itik ikáb ában an az Euró Európa paii Tanács Tanács által által
meghatározott elvek és általános iránymutatások alapján elfogadott közös stratégiák, stratégiák, közös állásfoglalások, együttes fellépések fellépések jellemzők. E politikával kapcsolatba az Uniót az elnökség képviseli. o
A külpolit külpolitika ika jobb külső külső megteste megtestesíté sítése se érdekében érdekében az Amszterd Amszterdami ami
Szerz Szerződé ődéss létre létrehoz hozta ta a „főkép „főképvis viselő elő”” (High (High Repres Represent entat ativ ive) e) tisztséget, amelyet a Tanács főtitkára lát el. Schengeni Egyezmény: Egyezmény : a szerződés a tagállamokon belül eltörli az útlevél-
d)
ellenőrzést a szára szárazf zföld öldii és tenge tengeri ri határ határoko okon, n, il ille letve tve a repter reptereke eken, n, de fokoz fokozza za az ellenőrzést a külső határokon. -
Az első első megá megáll llap apod odás ástt 1985 1985-b -ben en öt orsz ország ág (Ném (Német etor orsz szág ág,, Fran Franci ciao aors rszá zág, g,
Benelux-államok) írta alá a luxemburgi Schengen nevű faluban. -
A 2. Schengeni Egyezményt, Egyezmény t, melyben az első megállapodást kibővítettek a
Schengeni Végrehajtási Egyezménnyel 1990-ben írták alá az időközben 9 tagra nőtt résztvevő államok, és 1995-ben lépett életbe. E Végrehajtási Egyezmény határozta meg a megállapodás végrehajtásának végrehajtásának folyamatát.
-
A háro három m 1995 1995-b -ben en csat csatla lako kozo zott tt orsz ország ág (Aus (Auszt ztri ria, a, Sv Svéd édor orsz szág ág,, Finn Finnor orsz szág ág))
1996-ban szintén csatlakozott az Egyezményhez. -
Az Euró Európa paii Unió Unió belbel- és igaz igazsá ságü gügy gyii mi mini nisz szte tere reii dönt döntés ésee szer szerin intt a 2004-b 2004-ben en csatlakozott tagországok 2007 decemberében decemberében léphettek be a schengeni övezetbe, övezetbe , mivel megfelelnek az EU által támasztott szigorú határőrizeti, vám- és biztonsági követelményeknek. A schengeni információs rendszer (Schengen Information System – SIS)
-
olyan számítógépes adatbázis, amellyel a külső határokon ellenőrzik a belépők személyazonosságát. -
Az EU eredet eredetil ileg eg 2006 októbe októberéb rében en tette tette vol volna na lehetőv lehetővéé a belső belső határe határell llenő enőrzé rzéstő stőll mentes terület kiterjesztését a 2004-ben, a szervezetbe belépett tíz országra, de e határi határidő dő kitol kitolódo ódott tt.. A Bizot Bizottsá tságg szerin szerintt a csúsz csúszás ás oka a SIS II számítógé számítógépes pes adatbázis technikai hibája, amely a schengeni övezet alapköve. alapköve .
-
A SIS adat adatbá bázis zisába ábann a követ következ kezőő adatok adatok szer szerepe epeln lnek: ek: o
harmad harmadik ik álla állambe mbeli li,, azaz azaz nem nem scheng schengeni eni tagál tagállam lambel belii állam állampol polgá gárok rok tekintet tekintetében ében beutazá beutazási si és tartózko tartózkodási dási tilalma tilalmatt elrendel elrendelőő figyelm figyelmezte eztető tő jelzések,
o
leta letart rtóz ózta tata tand ndóó és euró európa paii elfo elfoga gató tópa para ranc ncss alap alapjá ján, n, átad átadás ásra ra,, vagy vagy kiadatásra kerülő személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések,
o
o
eltűnt személyekre vonatkozóan kiadott figyelmeztető jelzések, bírósági eljárásban keresett személyekre (büntetőeljárásban bíróság által idézett személyekre, büntetés letöltésére felhívott személyekre, tanúkra) vonatkozó figyelmeztető jelzések,
o
személyekre és tárgyakra vonatkozóan leplezett megfigyelés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések,
o
lefogl lefoglala alandó ndó vagy vagy bünte büntetőe tőeljá ljárás rásban ban bizon bizonyít yítékk ékként ént felha felhaszn sznál áland andóó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések.
-
A SIS működését egy nemzeti és helyi rendőri, vámügyi és igazságszolgáltatási szervek szervek képvisel képviselőibő őibőll álló, álló, 24 órás kölcsönö kölcsönöss informác információs iós szolgála szolgálatot tot fenntart fenntartóó hálózat, a SIRENE is segíti.
-
Az álta általá láno noss adat adatvé véde delm lmii elve elvekn knek ek megf megfel elel előe őenn a Sche Scheng ngen enii Végr Végreh ehaj ajtá tási si Egyezmény elismeri a személyek jogát arra nézve, hogy •
hozzáférjenek hozzáférjenek a SIS-ben tárolt, rájuk vonatkozó adatokhoz; adatokhoz;
•
•
a hibás adat kijavítását vagy törlését kérjék; bírósághoz vagy az illetékes illetékes hatósághoz forduljanak, kérve az adatok javítását, javítását, törlését vagy kártérítés megállapítását.
A fentebb leírt jogokat az érintettek bármelyik schengeni tagállamban gyakorolhatják. -
Íror Írorsz szág ág és Nagy Nagy-B -Bri rita tann nnia ia nem nem csat csatla lako kozo zott tt mé mégg az övez övezet ethe hezz , a
terrorizmus hatékonyabb elhárítására hivatkozva. -
Az egyezmény értelmében ahhoz csak EU-tagállamok csatlakozhatnak .
Tekintettel arra, hogy az EU északi államai tagjai a Schengeni Egyezményhez hasonló tartalmú Északi Útlevél Uniónak, melynek tagja Norvégia és Izland is, a Schengeni egyezmények aláírói társult tagságot ajánlottak fel az Északi Útlevél Unió azon tagjainak (Norvégiának (Norvégiának és Izlandnak), melyek nem tagjai az EU-nak. Norvégia és Izland 1999. május 18-án csatlakozott a Schengeni Egyezményekhez. Egyezményekhez. -
Magy Magyar aror orsz szág ág telj teljes es jogú jogú sche scheng ngen enii tagg taggáá válá válásá sáva vall a magyar állampolgárok
határellenőrzés nélkül, bármikor és bárhol - tehát nem csak a korábbi kijelölt határátkelőhelyeken - átléphetik a belső határokat, határokat , amennyiben más schengeni országokba utaznak be. -
A schengeni övezet 2008. január 1-től 24 tagot foglal magába: magába : az Európai
Unió 27 tagja közül 22 országot (Ausztriát, Belgiumot, Csehországot, Dániát, Észt Észtor orsz szág ágot ot,,
Finn Fi nnor orsz szág ágot ot,,
Fran Franci ciao aors rszá zágo got, t,
Görö Görögo gors rszá zágo got, t,
Holl Hollan andi diát át,,
Lengyelországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Litvániát, Luxemburgot, Luxemburgot, Magyarországot, Magyarországot, Máltát, Németországot, Németországot, Olaszországot, Olaszországot, Portugáliát, Portugáliát, Spanyolországot, Spanyolországot, Szlovákiát, Szlovákiát, Szlovéniát Szlovéniát és Svédországot), Svédországot), valamint Norvégiát és Izlandot. Izlandot. -
Nem változnak a beutazás szabályai, és továbbra is fennmarad majd a
határe határelle llenőr nőrzé zéss a scheng schengeni eni övezet övezeten en kívüli kívüli öt EU-ors EU-ország zágba ba (Bulgáriába, Cipru Ciprusra sra,, az Egyes Egyesül ültt Királ Királysá yságba gba,, Írorsz Írországb ágbaa és Románi Romániába ába), ), vala valami mint nt a schengeni tagjelölt Svájcba történő be- és kiutazás esetén. -
Magy Magyar aror orsz szág ág hatá határs rsza zaka kasz szai ai köz közül ül 2007 2007.. dece decemb mber er 21. 21. utá után: n: „belső” határnak minősül, minősül , és ezért megszűnt a határellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar-szlovák és a magyar-szlovén határszakaszon, „külső” határnak minősül, minősül , és ezért változatlan maradt a határellenőrzés rendje a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát szakaszon. szakaszon.
-
A repülőtereken is lesznek ún. külső és belső határok , határok , ezek megkülönböztetésére megkülönböztetésére azonban csak 2008. március 30-ától kerül sor. sor . A repülőtéri belső határ ugyanúgy működik, mint a szárazföldi, azaz, ha más schengeni országból érkezünk vagy oda
utazunk, akkor csak a légi járatra való bejelentkezéskor (check-in) kerül sor az ellen ellenőrz őrzésr ésre. e. Nem scheng schengen enii tagál tagállam lamba ba való való utazá utazásko skorr - vagy vagy onnét onnét törté történő nő hazatéréskor - a hagyományosan megszokott ellenőrzésre kell számítani. -
A bels belsőő ha hatá táro roko konn való való elle ellenő nőrz rzés és me megs gszü zünt ntet etés ésén ének ek komp kompen enzá zálá lásá sára ra a schengeni tagállamok ún. mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek . Ennek lényege, hogy az ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok munkatársai igazoltathatják a külföldieket külföldieket.. Ez nem egy „beljebb tolt határt” jelent, az igazoltatásra nem folyamatosan és nem helyhez kötötten kerül sor.
-
A schen schenge geni ni szab szabál ályo yokk lehet lehetőv ővéé teszi teszik, k, hogy hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban, az Európai Unió Bizottságának előzetesen küldött értesítést követően, ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést határellenőrzést.. (Ilyenre pl. nagy tömegeket vonzó nemzetközi rendezvények pl. sportesemények, konferenciák, stb. idején kerülhet sor.)
-
Fonto Fon toss tudni, tudni, hogy bár a határel határelle lenőr nőrzé zéss megszű megszűnt nt a belső belső határo határokon kon,, ugyana ugyanakko kkor r személyazonosságot igazoló okmánnyal (személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel) rendelkezniük kell a beutazóknak.
-
A személ személyaz yazon onosí osító tó igaz igazolv olvánn ánnyal yal nem nem rende rendelk lkez ező, ő, 14 év alatti kiskorú magyar állampolgárok továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre, így a schengeni övezet országaiba is! -
Létr Létreh ehoz ozta tak k egy egy Végr Végreh ehaj ajtó tó Bizo Bizott ttsá ságo gott is, is, me mely ly a me megá gáll llap apod odás ás
végrehajtásának felügyelete mellett, számos határozatot is hozott → átfogó joganyag, amelyet schengeni vívmányoknak (schengeni acquis-nak) neveznek. -
A szem személ élye yekk szab szabad ad mo mozg zgás ásaa terü terüle leté téne nekk első első pill pillér érbe be emel emelés ésén ének ek logi logiku kuss
követ következ kezmén ménye ye vol volt,t, hogy hogy az álla államp mpol olgá gáro rokk szám számár áraa az inte integr grác áció ió egyi egyik k legkézzelfoghatóbb eredményét biztosító Schengeni megállapodás is a Közösség, illetve az Unió jogi-intézményi hatáskörébe kerüljön.
3. Regionális különbségek különbségek és regionális politika az EU-ban a) társ társad adal almi mi-g -gaz azda dasá sági gi
Az EU-ban egyik kiemelt feladat a térségek közötti külö különb nbsé sége gek k
mérs mé rsék éklé lése se,,
az
elma elmara rado dott tt
régi régiók ók
felzárkóztatása, s így a belső kohézió erősítése . Ennek teljesítéséért a regionális politika a felelős.
b)
Európai Európai szolidar szolidaritás itás = az elma elmara rado dott tt euró európa paii
térségek térségek támogatás támogatásaa, az ott ott élők élők életf életfelt eltét étele eleine inekk javít javítása ása.. Oka: Oka: a stabilitásra törekvés, törekvés, miv mivel el a jelen jelentős tős társa társadal dalmimi-gaz gazdas dasági ági egyen egyenlőt lőtle lensé nségek gek kedve kedvező zőtl tlen en folyamatokat indíthatnak el (pl. tömeges elvándorlás a szegényebb régiókból). c)
Egys Egység ég
erős erősít ítés ésee
=
ezált záltal al
a
nemz nemzeetköz tközii
versenyképesség fokozása, fokozása , mivel a világpiaci versenyben csak akkor tudnak helyt állni, ha egységesek és nem gyengítik belső társadalmi-gazdasági-politikai ellentétek. d)
Regionális politika = területfejlesztés fő feladatai: feladatai: •
A térségek közötti –elsősorban fejlettségi- egyenlőtlenségek egyenlőtlenségek mérséklése,
•
A hátrán hátrányos yos hel helyze yzetű, tű, lassa lassann fejlőd fejlődőő vagy vagy válság válságba ba jutott jutott térség térségek ek
felzárkóztatása. e)
Régiók: •
A regi region onál ális is po poli litik tikaa igén igényl ylii az orsz ország ágos os alat alatti ti,, de a
települési szint feletti területi szintet, mert fő tartalmában gazdaságfejlesztést jelent, ami túllép a települési kereteken. •
A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen
közös jellemzőket magában foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk. A régiók létrejöhetnek politikai okok következtében, következtében , amikor egy adott
•
állam területén belül, az állami feladatok dekoncentrálására, vagy decentralizálására , a különböző közigazgatási funkciók elosztására földrajzilag elhatárolt területi egységeket tartomány, tartomány, megye, járás - alakítanak ki. •
Gazdasági okok is hozzájárulhatnak hozzájárulhatnak a régiók kialakulásához. kialakulásához.
•
A kultu kulturál rális is érték értékek ek azonos azonosság ságaa, azok azok alkot alkotóel óelem emein einek ek fennta fenntartá rtása, sa,
szintén meghatározója lehet valamely területi egységnek . S végül a fejlesztés, a jövőépítés érdekében is lehatárolhatnak területi
•
egységeket, egységeket , amel amelye yekk a sajá sajáto toss sság ágai aikk - pl. pl. álta általá láno noss elma elmara rado dott ttsá ság, g, ágaz ágazat atii váls válság ág,, munkan munkanél élkül küliek iek magas magas aránya aránya,, egyol egyoldal dalúú gazda gazdaság ságii szerke szerkezet zet stb. stb. - miatt miatt,, egységes megújításra szorulnak. Ez a lehatárolás azonban már kötődik a közigazgatási határokhoz. •
Régió = olyan középszintű közigazgatási egység, aminek a
területe, lakosságszáma nagyobb a nálunk ismert megyénél, közvetlenül az ország térkategóriája alatt helyezkedik el.
f)
A fe fejlettség mé mérése ne nem eg egyszerű do dolog. Je Jelenleg a fejlettség klasszikus,
világszerte elfogadott mérőszámai a GDP és a GNP, GNP , azaz a társadalom és a gazdaság által előállított érték, illetve annak egy főre jutó értékei. Az EU-ban a fejlettség mérőszámaként az
•
egy egy főre főre jutó jutó GDP-t GDP-t ha haszn sználj álják ák , melye melyett mi mind nd euróba euróban, n, min mindd vásárl vásárlóer óerőő paritáson (PPS) számon tartanak országos és regionális szinten. Ha a 15 egykori tagállam mutatóit nézzük
•
csak, akkor a három dél-európai ország egy főre eső értékei maradnak el az EU átlaghoz képest (EU-átlag = 100). Luxemburg: 272 % ↔ Portugália: 78 %, Görögország: 99 %, Spanyolország: 106 %. (A valaha utolsó helyen tanyázó Írország az élbolyba került – 148 %). A kelet-közép-európai kelet-közép-európai országokkal országokkal sokkal rosszabb lett a helyzet = igen nagy regionális különbségek mutatkoznak, pl. Lettország: 51 %, Észtország: 65 %, Szlovákia: 62 %, Magyarország: 66 %. Bulgária és Románia esetében a legrosszabbak ezek a mutatók: 36 % mindkét ország esetében. Az EU GDP-jének 80 %-a 5 tagállamból
•
származik = származik = Német-, Francia-, Olasz-, Spanyolország Spanyolország és Egyesült Királyság. Királyság. Az EU legfej legfejlet letteb tebbb terüle területei tei egy olyan olyan
•
teng tengel elyy me ment ntén én hely helyez ezke kedn dnek ek el, el, am amel elyy Lond London ontó tóll ÉNyÉNy-ra ra indu indul, l, s Németországon át Észak-Olaszországig terjed. terjed . Ennek az ipari tengelynek a formája banánra hasonlít → „kék banánnak” banánnak” is szokták nevezni. -
Magába fo foglalja az az ip ipari fo forradalom bö bölcsőjét, Kö Közép-Angliát, a holland, a
belga és az észak-francia ipar összefüggő térségét, -
majd a Rajna me mentén te terjed to tovább, be beleértve a Rajna-Ruhr-vidéket is is. Dé Délen
a Milánó-Torino-Genova ipari háromszöggel végződik. -
A közeljövő további jelentős gazdasági térségei: o
A
Mediterrá rrán
térség
A
kele kelet-k t-köz özép ép-e -eur uróp ópai ai
legfontosabb városai, o
országok fejlettebb országrészei: Hamburgtól-Berlinig + Lipcsét, Bécset, Budapestet és Prágát fogja majd át. •
Másik térszerkezeti jegy: kiemelkednek környezetükből a fővárosok,
nagyvárosok, nagyvárosok, nagyvárosi térségek.
•
Az egye egyess orsz ország ágok ok régi régiói ói közö között tt is óriá óriási si külö különb nbsé sége gekk vann vannak ak (pl. (pl.
Németország, Olaszország), ezeknél az országoknál komoly problémát okoz, hogy az államhatárok keretein belül számottevő fejlettségi különbségekkel kell szembenézni. g)
A reg regioná ionáli liss po poli liti tik ka fő célkit lkitűz űzés éseei (ob (objec jective tives) s)::
A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap három új célkitűzést támogat, melyek a konvergencia, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai területi együttműködés együttműködés .
1. Konvergencia célkitűzés: o
o
A konvergencia célkitűzés hasonló a 2000-2006-os időszak 1. célkitűzéséhez. Célja a legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elősegítése . A
27 tagállamot számláló Európai Unióban ez a célkitűzés 17 tagállamban 84 régiót érint, melynek összlakossága 154 millió fő. o
Támogatás mértéke: mértéke:
A konv konver erge genc ncia ia célk célkit itűz űzés és kere kereté tébe benn 251. 251.16 1633 mi mill lliá iárd rd euró euró áll áll
rendel rendelkez kezésr ésre, e, ami a stru strukt ktur urál ális is alap alapok okbó bóll és a Ko Kohé hézi ziós ós Alap Alapbó bóll rendelkezésre álló teljes összeg 81,54 százaléka. A konvergencia célkitűzés forrásait a három alap -Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap- együttesen biztosítja. Jogosultsági feltételek:
o
A strukturális alapok forrásaira (ERFA, ESZA), azon NUTS 2. szintű
régiók jogosultak, jogosultak, ahol a 2000-2002 időszakra vonatkozó adatok alapján az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. százalékát. Ez a célkitűzésre fordítható összes forrás 70,51 százalékát jelenti (177 milliárd euró).
Azon régiók régiók (ún. (ún. "phasi "phasing ng out out"" térsé térségek gek), ), aho holl a GDP az EU
bővítéss bővítéssel el járó statisz statisztika tikaii hatás hatás következ következtéb tében en épp épphog hogyy meghal meghaladj adjaa a küsz üszöb öbéérté rtéket, ket,
a
célkit lkitűz űzés és
forr forráásaib saiból ól
foko fokoza zato tossan
csökke ökkenő nő
támogatásban részesülnek . E régiók a célkitűzés forrásainak 4,99 százalékára jogosultak jogosultak (12,5 milliárd euró).
A Kohéziós Alap támogatásaira azon tagállamok jogosultak , ahol a
2001-2003 időszakra vonatkozó adatok alapján egy főre eső bruttó nemzeti
jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Ez a célkitűzésben rendelkezésre álló forrás 23,22 százaléka. Azon régiók, ahol a GNI az EU bővít bővítés és stati statiszt sztik ikai ai hatása hatásaii követ következ kezté tében ben meghal meghaladj adjaa a 90 száza százalék lékos os küszöbértéket, fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek. A Kohéziós Alapból 15 tagállam t agállam részesülhet. 2. Regionális versenyképesség versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés: A
o
regionális
versenyk versenyképes épesség ség és foglalk foglalkozta oztatás tás célkit célkitűzés űzés célja célja a konverge konvergencia ncia célkitűzé célkitűzéss hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erősítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása. javítása. A célki célkitű tűzé zéss keret keretébe ébenn 19
o
tagállam 168 régiója részesülhet támogatásban. Ezek közül 13 tartozik azon régiók közé, ahol a támogatást fokozatosan vezetik be (ún. "phasing-in" területek). Ezek a régiók - a korábbi 1. célkitűzés alá tartozó egykori státuszuknál fogva - különleges pénzügyi juttatásban részesülnek. Támogatás mértéke:
o
A célkitűzés keretében 49,13 milliárd euró áll rendelkezésre, ami a
teljes összeg 15.95 százaléka. A forr forrás ástt az Euró Európa paii Regi Region onál ális is Fejle Fejlesz szté tési si Alap Alap és az
o
Európai Szociális Alap egyenlő mértékben biztosítja. 3. Európai területi együttműködés célkitűzés: A célkitűzés a közös helyi
o
és region regionáli áliss kezdem kezdemén ényez yezése ések k révén révén tovább tovább erősí erősíti ti a határo határokon kon átnyúl átnyúlóó együttműködést. A célkitűzés a korábbi INTERREG közösségi kezdeményezésen alapul, s az ERFA finanszírozása alá került. Támogatás mértéke:
o
A célkitűzésre az összes támogatás 2,52 százaléka, azaz 7,75 milliárd
euró áll rendelkezésre, mely az alábbiak szerint oszlik meg:
Határokon átnyúló együttműködés: együttműködés: 73,86 %
Transznacionális együttműködés: 20,95%
Interregionális Interregionális együttműködés: együttműködés: 5,19%
o
Fejlesztési Alap biztosítja.
A forrá forrást st telj teljes es egés egészé zébe benn az Euró Európa paii Regi Region onál ális is
Jogosultsági feltételek:
o
A Közösség NUTS 3. szintű, valamennyi belső
és egyes külső szárazföldi határok mentén fekvő régiója , és a Közösség NUTS 3. szintű, a tengeri határok mentén fekvő, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található régiója jogosult a támogatásra. támogatásra. 2000-2006 között még az alábbi célkitűzések szerepeltek: •
1. célkitűzés (Objective 1): a legelmaradottabb régiók
támogatása és fejlesztése = azok a NUTS 2 szintű régiók, ahol a 2000. évet megelőzően az egy főre eső GDP az uniós átlag 75 %-át sem érte el. 2. célkitűzés (Objective
•
2): a strukturális nehézségekkel küzdő, gazdasági, társadalmi átalakulás sújtotta térségek támogatása. 3. célkitűzés (Objective
•
3): az oktat oktatás, ás, képzés képzés és foglal foglalkoz koztat tatás ás rends rendsze zere reine inek k és pol politi itikái káinak nak modernizációjának modernizációjának támogatása. i)
Az EU-s régiók : •
Az EU terü terüle leti ti beos beoszt ztás ásán ának ak jegy jegyzé zéke ke,, az ún. ún. NUTS
(Nomencl omenclatu atures res des des Unites Territoriales Stati tatist stiq ique ues) s) az EU stat statis iszt ztik ikai ai hivat hivatal alána ánakk (EUROS (EUROSTAT TAT)) keret keretei einn belül belül szüle születet tett,t, abból abból a célb célból, ól, hogy hogy az integrációnak legyen egy egységes –országos szint alatti- területi felosztása. - A NUTS struktúra 5 egymásra épülő területi egységből áll : az első három regionális szint, a 4. kistérségi szint, az 5. települési szint. -
A NUTS-2 szint a legfontosabb, az EU beavatkozásainak ez a bázisszintje. j)
Magyarország Magyarország és a régiók : Az Európa Európaii Unió Unió region regionáli áliss támog támogat atása ásait it nagy nagy régió régiókk kapjá kapják. k. A támog támogatá atások sok foga fogadá dásá sáho hozz több több megy megyee (főv (fővár áros os)) terü terüle leté tére re kite kiterj rjed edő, ő, az érin érinte tett tt megy megyék ék közigazg közigazgatás atásii határáva határávall határol határoltt egybefüg egybefüggő gő tervezé tervezési, si, illetve illetve statiszt statisztikai ikai terület területii egysé egysége gett kell kellett ett kiala kialakít kítan ani,i, amely amelyek ek hossza hosszabb bb távon távon stabi stabill egység egységké ként nt a rá szervezett információrendszer zavartalan működését is biztosítják.
•
Magyar Magyarors orszá zágg eseté esetében ben a köziga közigazga zgatá tási si egység egységek ek a megyé megyékk (fővár (főváros) os),, továb további bi egység egységek ek a megyék megyék (fővár (főváros) os) össze összevon vonásá ásából ból képze képzett tt régió régiók, k, il ille letve tve a régiók régiók összevonásából képzett nagyrégiók (I. szint). o
NUTS I: Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország Közép-Magyarország (egységek száma: 3),
o
NUTS II: tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7),
o
NUTS III: megye/főváros (egységek száma: 20). További, az EU regionális politikájában hivatalosított nem alkalmazott egységek a
•
lokális I. és II (LAU I, LAU II), melyek Magyarországon az alábbiak: o
Lokális I.: statisztikai kistérség (egységek száma: 167)
o
Lokális II.: település (egységek száma: 3145 Ezt a követelményt a tervezési-statisztikai régió elégíti ki. Magyarországon az alábbi tervezési-statisztikai régiók jöttek létre:
Nyugat-Dunántúl: Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye
Közép-Dunántúl: Közép-Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye
Dél-Dunántúl: Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye
Közép-Magyarország : Budapest és Pest megye
Észak-Magyarország : Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye
Észak-Alföld: Észak-Alföld: Jász-Nagy Jász-Nagykun-S kun-Szol zolnok nok megye, megye, Hajdú-Bih Hajdú-Bihar ar megye, megye, Szabolcs Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Dél-Alföld: Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye
•
Ez a hét hét terü terüle leti ti-st -stat atis iszt ztik ikai ai régi régióó az Euró Európa paii Unió Unió ötfo ötfoko koza zatú tú
terület területbeos beosztás ztásának ának második második szintje szintje (Nome (Nomencl nclat ature ure des Unité Unitéss Terri Territo toria riales les Statistiques - NUTS 2). •
nagyjá nagyjából ból
A régiók régiók min mindd megfel megfeleln elnek ek az uni uniós ós előírá előírások soknak nak,, méretü méretükbe kbenn egyez egyezőek őek (egy (egyed edül ül
a
közé középp-ma magy gyar aror orsz szág ágii
régi régióó
teki tekint nthe hető tő
lakosságszáma alapján a többinél lényegesen nagyobbnak). •
A legelmaradottabbnak az észak-magyarországi régió számít, itt az
egy főre jutó GDP 2002-ben az Unió átlagának csupán 37,3 százalékát érte el. Az észak-alföldi észak-alföldi régió az uniós átlag 37,7 százalékát, százalékát, a Dél-Dunántúl 42,8 százalékát, százalékát, a Dél-Alföld 40,4 százalékát tette ki. A közép-magyarországi közép-magyarországi régióban az egy főre eső GDP a 2002-es adatok szerint a közösségi átlag 96 százalékát érte el. Az egy főre eső GDP a közösségi átlag százalékában, az egyes régiókban (EU-25 = 100%) 1995 1996 Közép-Magyarország 71,6 72,6 Közép-Dunántúl 44,9 45,4
1997 75,4 48,5
1998 76,4 50,7
1999 79,4 49,3
2000 83,4 52
2001 89,4 53,1
2002 96 51,8
Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
Forrás: Eurostat
51 40,5 36,1 35,3 41,2
51,9 39,6 34,2 34,8 40,2
53,2 39,3 34 34,9 39,4
57,1 39,9 35,1 35 39,4
60,4 40,9 34,9 33,7 39,2
60,8 39,7 34,3 33,8 38
59,5 41,5 36,6 37,3 39,9
60,8 42,8 37,3 37,7 40,4
