1. CSOPORTOSÍTSA AZ AZONOSÍTÁSI RENDSZEREKET MŰKÖDÉSÜK FIZIKAI ELVE SZERINT! ISMERTESSE A 2D-VONALKÓDOK ÉS AZ RFID ESZKÖZÖK MŰKÖDÉSÉT ÉS LOGISZTIKAI ALKALMAZÁSI TERÜLETEIT! Az azonosítási rendszereket fizikai működési elv szerint 4 csoportba oszthatjuk. Vannak mechanikus, mágneses, optikai és elektronikus azonosítási rendszerek. A mechanikus azonosításon belül alkalmazható lyukkód (belépéskor), szegecskód vagy bütyökkód (pl.: a termelés fázisainak azonosításához). Ezek a megoldások egyszerűnek mondhatók, olcsók is, viszont elég sérülékenyek. A mágneses technológia használhat mágneses tintával írt jeleket (MICR), így alkalmazhat mágneses kártyákat vagy mágneses szegecseket. A megoldás már drágább, és szintén sérülékeny. A fejlődés további lépcsője az optikai azonosítás. Itt már optikailag olvasható jelekről beszélünk (OCR), megjelenik a színkód és a vonalkód számos változata. Ha az azonosítás elektronikus módon történik, rádiófrekvenciás mozgó adattárolás (MDS) útján zajlik a folyamat, vagy transzponderek segítségével (pl.: RFID), de létezik kamerás adatfelismerés is. Napjainkban egyre fontosabbá válik a személyazonosítás, melynek típusai a tudásalapú (PINkód, jelszó), a birtokalapú és a biometrikus azonosítás. A Biometrikus azonosítás típusai az ujjlenyomat, kézgeometria, arcfelismerés, retina vizsgálat, íriszdiagnosztika, hangfelismerés, DNS vizsgálat, fül alapú azonosítás, tenyérnyomat azonosítás vagy kézírás felismerésalapján. Előnye, hogy illetéktelen nem férhet hozzá a titkos adatokhoz, hátránya, hogy jelenleg még igen drága technológia. Magyarország tagja a GS1 (Global Standard) rendszernek, mely EAN-DUN-13. A vonalkód 13 számjegyből áll. Az első 3 számjegy az ország kódját tartalmazza, a 5 a vállalat azonosítója, 4 további számjegy utal a vállalat bizonyos termékére, míg az utolsó karakter egy ellenőrző szám Alkalmazhatók a logisztika, a szállítás, az anyagmozgatás területén, a gyártáskor, irodákban a megrendelések azonosításához, de adattömeg mennyisége véges. Minél bonyolultabb az alakzat, annál nehezebb az utánzás, másolás, és annál jobban megvalósítható az azonosítás. Lineáris: EAN-8,13, RSS, Code 39, 93 Többsoros 2D: Code 16, 49 (4sor lineáris), PDF-417 (két oldalán lineáris közepén mátrixos) Mátrixos: Dot Code, Maxi Code, Aztec Code, Data Code Összesített: CC-A (2sor felül mátrixos kicsi, alul lineáris nagy), CC-B (2sor felül mátrix alul lineáris egyforma), CC-C (3sor felső közepe mátrix széle lineáris, középső alsó lineáris) A vonalkód hátránya azonban, hogy igen sérülékeny, az adatleolvasó készülékek is szennyeződnek, ezért egy új technológia fejlődött ki. A rádiós adatátviteli rendszer. Az RFID technológia lényege, hogy egy transzponder segítségével azonosítható a rakomány, az áru. Tehát az áruegységen található egy kód, melyet egy eszköznek kell érzékelnie, és megfejtenie. A szenzor és a dekóder segítségével az adatok láthatóvá válnak a számítógépen a beavatkozó szerv dönt, áru további sorsáról. Az RFID alkalmazások alapeleme a kiértékelő egység, egy író-olvasó eszköz és egy mobil adattároló egység, vagy transzponder leolvasás gyorsabban történik, az adatok különféle csomagolóanyagokon is akadálymentesen leolvashatók, és többször is fel lehet használni. Az RFID adatátviteli megoldás lehetőségei: a keskenysávú és a szórt spektrumú megoldás.
A logisztikában számos területen lehet alkalmazni az RFID technológiát. Pl.: a gyártás alatt lévő alkatrészeket lehet azonosítani, követhető lesz a termelési folyamat, árukövetésre, termelésirányításhoz, minőségbiztosításhoz, komissiózáshoz, járműpark irányításhoz, hitelesség ellenőrzéséhez, stb. Az RFID technológia továbbfejlesztett változata az RTLS technológia, mely WiFi hálózatot alkalmaz. 2. Tétel: A munkanélküliség hatásai, fajtái és típusai, munkaerő-piaci jelenségek.
A munkanélküliség A munkanélküliség jogi értelemben Az illetékes hivatalban regisztrált, nem foglalkoztatott, az előírásoknak megfelelően együttműködő (aktívan kereső) ügyfél tekinthető munkanélkülinek. Feltétel a rendszeres megjelenés, a felkínált lehetőségek elfogadása. (Képzés, foglalkoztatás, programba vonás.)
A munkanélküliség társadalomstatisztikai értelemben Az a munkanélküli, akit annak regisztráltak, aki nem foglalkoztatott, a kérdezés idején semmilyen munkajogviszonyban nem állott. Munkaügyi központok és a statisztikai hivatal nyilvántartása közötti különbség és annak okai.
A munkanélküliség hatásai -
gazdasági hatások: ha a munkanélküliségi ráta emelkedik, akkor a gazdaság igazából elherdálja azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyeket a munkanélküliek meg tudtak volna termelni.
-
társadalmi hatások: emberi és lelki terhet jelentenek a kényszerű munkanélküliség hosszú szakaszai
A munkanélküliség három fajtája -
surlódásos (frikciós) munkanélküliség: azért alakul ki, mert az emberek folyamatosan áramlanak a régiók és a munkahelyek között, valamint áthaladnak életünk különböző szakaszain. Gyakran őket önkéntes munkanélkülieknek mondják, mert általában önszántukból változtatnak állást
-
strukturális munkanélküliség: annak a jele, hogy nincs összhang a dolgozók kínálatának és keresletének szerkezete között
-
konjunktúrális munkanélküliség: akkor alakul ki, ha alacsony a munka iránti összes
kereslet
Munkanélküliség típusai I. Abszolút v. recessziós munkanélküliség: a gazdaság hanyatlása, összeomlása következtében létrejövő munkanélküliség. Egész iparágak szűnnek meg, drasztikus szerkezetátalakítás, stb. (üzemek megszűnnek, leépülnek, újak helyettük nem létesülnek)
Munkanélküliség típusai II. Strukturális munkanélküliség: akkor jön létre, amikor a struktúra váltás következtében időlegesen nem talál egymásra a munkavállaló és a munkaadó. Megoldás a strukturális mobilitás. (képzés, átképzés, lakóhely váltás, mobilizációs képesség növelése)
Munkanélküliség típusai III. Súrlódásos munkanélküliség: mindig jelen lesz a társadalomban, mert családi okok, költözés, házasság, válás, stb. által időlegesen fellépő állapotot jelöl. Átmeneti, nem tartós munkanélküliség. (maximum 3 hónap)
Munkapiaci jelenségek A munkanélküliségi statisztikák alapos tanulmányozása során felfigyelhetünk néhány szabályszerűségre: 1. A recessziók a munkavállalók minden csoportját nagyjából arányos mértékben sújtják, vagyis munkanélküliségi rátájuk nagyjából arányosan nő vagy csökken az általános munkanélküliségi rátával. 2. A munkanélküliség számottevő hányada a munkaerő egyszerű mozgásának tudható be vagy másként súrlódásos okokra vezethető vissza a vizsgált évek többségében. A munkanélkülieken belül csak a recessziók idején kerülnek többségbe az elbocsátottak. 3. Európában feltehetően az elégtelen aggregált kereslet és a rugalmatlan munkapiaci intézmények együttes következménye a tartós munkanélküliség.
3.
ISMERTESSE A SZÁLLÍTÁSIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FŐBB FELADATAIT, ÖSSZETEVŐIT ÉS VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZERBE VALÓ ÉPÜLÉSÜKET! MILYEN ESZKÖZÖK SZÜKSÉGESEK A JÁRMŰÁLLOMÁNY DINAMIKUS FELADATHOZ RENDELÉSÉHEZ?
A szállításirányítási rendszer feladata és összetevői Az elosztási irányítás egyik fő tevékenysége az elosztóhálózathoz rendelt ügyfelek szállítási igényeinek minél alacsonyabb költségszinten történő kielégítése. Ez a folyamat szorosan kapcsolódik a belső nyilvántartási, raktározási és fenntartási tevékenységek irányítási rendszeréhez. A szállításirányítás jelentős tőkelekötésű alkotórész. A végtermék árának jelentős részét pedig a beépült szállítási költségek alkotják. A korszerű elosztási szállításirányítási rendszert a következő célkitűzések szerint kell megvalósítani: • a járatok összes futása a lehető legkevesebb legyen; • legkevesebbet fussanak üresen; • kapacitáskihasználása a lehető legnagyobb legyen; • egy járaton belül az utolsó kiszolgált ügyfél elérési ideje a lehető legkorábbi legyen E célkitűzéseknek eleget tevő szállításirányítási rendszernek az alábbi követelményeket is ki kell elégítenie: • az elosztó központ nyilvántartásából kell hogy átvegye a fuvarigényeket; • lehetővé kell tenni, hogy a diszpécser ad-hoc beavatkozásai szerinti optimalizált járatokat lehessen előállítani • hosszabb távra szóló fix járattervek legyenek előállíthatók; Integrálás a vállalatirányítási rendszerrel: Költséges feladat a szállításirányítást integrálni a vállalatirányítási rendszerbe, azonban hosszú távon elengedhetetlen követelmény, mely megtérül. A szállításirányítási rendszert célszerű modulárisan felépíteni. 1. A fuvarigények összeállítása. településenként 3 forrásból összegzi az igényeket: elosztó központ nyilvántartása, diszpécseri ad-hoc beavatkozás, stratégiai járattervezés forgalmi adatai. Kimenetén a településenkénti aktuális fuvarigények jelennek meg. 2. A térképi információs rendszer. Feladata a kiszolgált földrajzi körzet térképi viszonyainak modellezése, mely segítségével meghatározható a legrövidebb útak, módosíthatók, újraszámíthatók legyenek, és részletes járattervet is tartalmazzon a rendszer. 3. Az útvonal optimalizálás feladata a járművek minimális összfutásának megtervezése. Módszerek: települések felkeresése optimális sorrend szerint, meghatározott sorrend szerint, ezek körjárat szerint. 4. A járattervezés beolvassa a fuvarigény-, a térképi információs rendszer- és a járat korlátozó feltételek adatbázisait. Lehetővé teszi a diszpécser a résztartomány(ok) kijelölését, majd az így kiválogatott településekre járatokat állít össze 5. Az információ szolgáltató megtervezi az útszakaszokat, listát készít a járat azonosítójával a járat által befutott útvonalról, a települések között bejárandó utak hosszáról, az eltelt időkről, a kirakandó mennyiségekről, a jármű pillanatnyi terheléséről, valamint megjeleníti a településekhez rendelt szöveges információkat minden rakodási helyen. 4. ISMERTESSE A LOGISZTIKAI KÖZREMŰKÖDÉS JELENTŐSÉGÉT, LEHETŐSÉGEIT ÉS FELADATAIT REGIONÁLIS ÉS ÁLLAMI FELADATOK KÖRNYEZETÉBEN. FEJTSE KI A LOGISZTIKAI KÖZREMŰKÖDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FOLYAMATAIT EGY KONKRÉT PÉLDA MEGFOGALMAZÁSÁVAL REGIONÁLIS KÖRNYEZETBEN
Egy ország regionális szerkezetének kialakulása hosszabb folyamat eredménye, és abban szinte kizárólag az államnak van kezdeményező, majd szervező szerepe. Az állami szerepvállalás területei közé soroljuk a terület- és településfejlesztést. Az ilyen jellegű fejlesztések sokrétű területe az infrastruktúra, melyhez nemcsak a közlekedés, telekommunikáció, hanem a kulturális, szociális létesítmények, valamint a közművek is hozzá tartoznak. Nem elhanyagolható területe a kutatás-fejlesztés ami állami támogatás nélkül komoly eredményeket alig képes elérni. Alapvető dilemmaként jelenik meg, hogy a nemzetállamok a maguk költségvetési eszközeivel milyen prioritási stratégiát kövessenek: már fejlődő régióik nemzetközi versenyképességét, vagy az országaikon belüli, lemaradó térségek felzárkózását segítsék-e. A hazai és az Európai Unióhoz kötődő szempontokat integráltan és kölcsönhatásaiban is kezeljük. Az Európai Unióba történő csatlakozásunkat követően fontos makro-odafigyelést követel a 7 régió létrehozása. Ezek gazdasági súlypontok lettek és számos logisztikusi feladatot hoztak létre. Gondoljunk csak az infrastrukturális (IS) elemek átszervezésére, a mikrosúlypontok változásaira, közlekedési útvonalak terhelésének módosulásaira stb. Idetartozik többek között, hogy nyugat-európai cégek vállalataikat visszafejlesztik, akár megszüntetik oly módon, hogy termelésüket, tevékenységüket áthelyezik egy tőlük keletre fekvő országba. Ahol nemcsak a munkabérviszonyok kedvezőbbek A logisztikai közreműködés főbb funkciója a szervezés, értékelés, összehangolás. Célja a hatékonyság növelés, önköltségcsökkentés, versenyképesség, vevői elégedettség. Magyarországon lévő 7 Rh régió, jelölve és felhívva a figyelmet arra, hogy főként a közelében kialakuló külföldi régiókkal (Rk), már a fejlesztés során együttműködést célszerű kialakítani. Az előzőkön kívül még számos olyan terület van (lehatárolt vállalkozási övezetek, ipari parkok, innovációs központok), ahol a „logisztikai közreműködés” a partnerek eredményeihez értékteremő módon járul hozzá. A tényleges fejlesztési munkában a „MmM fejlesztési módszer” követendő („Makro-mikroMakro” sorrendiségű visszacsatoló elemzés). Esetünkben a „M” a tervezett régió, míg az „m” a kisrégiókat jelenti. Ragaszkodjunk a régió államilag kitűzött főbb irányelveihez, ugyanakkor a kis-régiók véleményét meghallgatva. A public-private partnership közfeladatoknak együttműködésében történő ellátását jelenti.
a
közszféra
és
a
magántőke
5. MILYEN ÖSSZEFÜGGÉS VAN A VÁLLALATI ÁTSZERVEZÉS ÉS A LOGISZTIKAI FOLYAMAT ÁTALAKÍTÁSA KÖZÖTT? „Átszervezés”és függvénykapcsolat „BPR – Business Process Reengineering” „SCR – Supply Chain Reengineering” SCR=f(BPR) Nagyon fontos a résztvevők szoros együttgondolkodása: - Közös döntés előkészítés (részvétel a felső vezetésben) - Nyitott könyvelés (open book) - Folyamatos „kkk” (kommunikáció, koordináció, kooperáció)
Az üzleti folyamatok átszervezésének igénye, globalizációs és főként gazdaságpolitikai indíttatásból, napjainkban egyre erőteljesebben jelentkezik. A környezeti változások dinamizmusa, állandóvá válása miatt, már nem egy-egy estei átszervezésről, hanem szinte folyamatos tevékenységről beszélünk. E változások, hogy új versenytársak jelennek meg, illetve a külső (külföldi) tőke. A vevői igények is megváltoznak, módosulnak a törvényi szabályozások, sőt az infrastruktúrában is jönnek újdonságok. Ezek az üzleti folyamatok átalakítását (BPR) jelenti. A BPR nem egy-egy elszigetelt feladat megoldását, újragondolását, illetve megváltoztatását jelenti, hanem minden esetben feladatok láncolatának újraszervezését. Lehet, hogy mindez csak egy konkrét projektet érint, van kihatása a vállalat többi egységére, sőt egészére is. Vagyis egyetlen mikro-jellegű folyamat üzleti átszervezése indukálja, az ehhez szervesen kapcsolódó egyéb folyamatok átalakításának igényét is. A logisztikai folyamatok esetén ezért, a teljes értékesítési lánc (supply chain) újjászervezésére van szükség. A BPR megvalósításához szükséges egy „ CDM – Cél- Döntés- Megvalósítási folyamat”, mint szemlélet. Vagyis döntéseket csak akkor hozhatunk, ha megfelelően körülhatárolt célokat tűztünk ki, melyek rögzítése után történhet a „megvalósítás”. Ezeket a kommunikáció, majd az értelemszerű kooperáció követi. Az SCR, mint folyamat elemzése egyértelműen mutatja, hogy az SC- ellátási lánc és a Vf vállalatfejlesztés szoros kölcsönhatásban vannak, illetve fejlődnek. A vállalatfejlesztés tulajdonképpen a BPR egyik, ha nem a legfontosabb része, ezért egy „hármas” kölcsönhatásrendszert is érzékelünk (Vf – SCR – BPR). Az ellátási láncok átalakulása, esetleges bővülése szinkronban halad, a gazdaságpolitikai célokhoz alkalmazkodó vállaláfejlesztéssel, illetve átszervezésekkel. A vállalatok az átszervezéseket több okból végzik: gazdasági eredmények javítása érdekében, piaci biztonság növelése, társadalmi célok, környezet megóvása. Az SCR=f(VF) tökéletes működésének biztosítéka a teljes partneri nyitottság, melyet a logisztikusok az „open book” rendszerrel, vagy hasonló megoldásokkal , már több helyes is alkalmaznak. 6. MILYEN POZITÍV ÉS NEGATÍV KÖLCSÖNHATÁS VAN A LOGISZTIKA KÖLTSÉG ÉS AZ ÁTFUTÁSI IDŐ KÖZÖTT? Logisztikai Költség: A logisztikai költség egy eredményességi tényező. Általában három fajtáját különböztethetjük meg: logisztikai állandó költség, logisztikai változó költség, logisztikai teljesítés hiányából eredő költségek. A logisztikai költség a vállalat profiljától és a költség tényezőktől függően az összes költségnek az 5-10% -tól akár 60-70%-nyi részét is képezheti. Átfutási idő: „Két adott pont közötti „távolság”, illetve tevékenység lebonyolításának időtartama. Definíciója alapvetően attól függ, hogy az adott gazdasági ágazatban vagy egy lehatárolható feladat során, mit is tekintünk kiinduló és mit időtartam végpontnak.” Minél rövidebb az átfutási idő: annál kevesebbet kell költeni: készletezésre (raktári költségek) annál többet: a szállításra (pl. folyamatos ellátás esetén) Hatékonyabb termelés
Lean Supply Chain: legfontosabb eleme a Just In Time, azonban az elven jelen esetben a rendeléskor meghatározott időre történő rendelkezésre állást kell érteni, vagyis nem a lehető legrövidebb idő, hanem az előre megállapodott időpontra szállítás a fontos, így elképzelhető készletezés a JIT elv ellenére is. Outsorucing: az átfutási idő csökkenthető, mert a folyamatot arra szakosodott cég, megfelelő infrastruktúrával és kapacitással képes ellátni, viszont az összköltség 5-10% -al is emelkedhet. Itt dönteni kell, hogy melyik a „kisebb rossz”. Logisztikai költség-elemek átvállalása: Egy adott logisztikai módszer elemének megváltoztatása a többi elem változását (akár negatív irányban) is maga után vonhatja, pl. egy készletminimalizálás, amely esetleg gyakori beszállítást, ezzel együtt a szállítási ktg-ek növelését eredményezi. Összegzés: Az átfutási idő és a logisztikai költség kapcsolatában egy olyan optimumot kell keresni, melyben a két tényező összességében pozitív eredményt produkál. A két elemet együtt kell szemlélni, és lehetőleg ésszerű költség ráfordítási minimumra kell törekedni. (bármely pénzügyi mozgás) 7. ISMERTESSE A VÁLLALATI KULTÚRA ÉS TÁRSADALMI KULTÚRA TÉNYEZŐIT, ÉS EZEK LOGISZTIKAI HATÁSTÉNYEZŐIT! A vállalati kultúra egy belső értékrendet és viselkedésrendszert jelent, ami magába foglalja a vezetők és a dolgozók egymással való érintkezésének normáit, a vállalatokról és a vállalaton belüli viszonyokról kialakított képüket, nagyrészt informális szokásaikat, tehát a szervezeten belül érvényes szociális közeget. Az alábbi tényezők döntő mértékben befolyásolják a szervezet kultúráját: a szervezet történeti háttere, jelentős események, a vállalat életkora, a vállalat mérete, vállalati célok, ellenőrzési rendszer, az emberi tényező, a vezetők, a fizikai környezet, a társadalmi környezet, és az adott iparág. Egy vállalat sikerei nagyban függnek a vállalati kultúrától. Például egy logisztikai szolgáltató akár önzetlen együttműködést valamint partneri elégedettséget és hosszú távú kölcsönös sikerélményt igyekszik elérni. A vállalati kultúrán kívül beszélhetünk szervezeti kultúráról, ami már túlnő egy adott vállalat keretein Főbb elemei: - A vállalati-, és a szervezeti kultúra elemei szinergikus kapcsolatban vannak. - A mikroszintű szervezeti kultúrák, ha egymással kooperative működnek, egyúttal a továbbfejlesztésre gerjesztik egymást, végül pedig nemzeti kultúraként jelenhetnek meg. A társadalmi kultúra tényezői az alábbiak: demográfiai helyzet alakulása, jövedelem eloszlása, társadalmi mobilitás, életstílust meghatározó tényezők alakulása, az egyes társadalmi csoportok életmódbeli eltérései, munkához és szabadidőhöz való viszony, képzettség alakulása, meghatározó véleményformáló csoportok Gazdaság-társadalom kölcsönhatás A gazdasági vezetés alapvető célja, hogy a munkahelyen olyan légkört teremtsen, melyben a dolgozók eredményesen dolgoznak, és jól érzik magukat. Az empátia mértéke befolyásolja az üzleti eredményt. LGT-kölcsönhatás modell, Főbb Hatástényezői: - Erősödnek a win-win üzleti kapcsolatok - Emberi tényezők interferenciája (empátia, EQ-érzelmi intelligencia) - A vállalati-, társadalmi kultúra fejlesztése -A makro/mikro-közösségek LGT-szellemű erősödése pozitív hatást gyakorol az ország fejlődésére, nemzetközi megítélésére. Logisztikai közreműködés a gazdaság–társadalom kölcsönhatásokban válasz: - a gazdasági kihívásokra (globalizáció, informatika, elektronikus üzletvitel…)
- a logisztika tudomány fokozódó behatolása a gazdasági életbe és a társadalmi folyamatokba - a nemzetközi logisztikai együttműködés gazdaságpolitikai elemei (PPP,stb.) - fogyasztói igényre tervezés (CRP, forecast) Ellátás-logisztika-társadalom kölcsönhatása AZ ELLÁTÁSI RENDSZER MINDEN ELEMÉT ÉS EZEK ÖSSZEFÜGGÉSEIT A LOGISZTIKA FOLYAMATOSAN TÁMOGATJA. A GAZDASÁGI ÉLETBEN RÉSZTVEVŐK SEGÍTENIÜK KELL A VÁLLALATUK ELŐREHALADÁSÁT, BENNE A VERSENYKÉPESSÉGET, MÁSRÉSZT OLYAN LÉPÉSEKET KELL TENNIÜK AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN RÉSZTVEVŐ PARTNEREK FELÉ MELYEK EGYÚTTAL POZITÍV TÁRSADALMI HATÁST IS GERJESZTENEK. EZÉRT KÜLÖNÖSEN FONTOS A BEFEKTETÉS AZ ÉLŐMUNKÁBA.
8. A VÁLLALATI FOLYAMATOK ÁTSZERVEZÉSÉNEK (BPR) OKAI ÉS ELEMEI Az állandóan változó gazdasági környezethez alkalmazkodva a vállalatoknak is szükségük van a folyamatos megújulásra, ezért a vállalati rendszer fejlesztése nélkülözhetetlen. Ez egyéb tényezők miatt is indokolt, pl.: a globalizáció hatására megváltoznak a termelői, fogyasztói igények, fokozódik a minőség iránti igény, hat az ECR szemléletű megközelítés, ezek mellett a környezet védelmére való globális törekvés, valamint a nemzetközi szervezetek, közöttük az Európai Unió iránymutatásai is. Egyik lehetőség tevékenységek „kihelyezése” (Outsourcing), továbbá a vállalati források „áthelyezése” (ERP = Enterprise Resource Planning), ill. a raktári átszervezés (WMS – Warehause Management System) és nem utolsó sorban maga a vállalati folyamatok átszervezése, vagyis a BPR, (Business Process Reengineering). A vállalati folyamatok átszervezésének hátterében álló főbb befolyásoló trendek a következők. Fokozódik a nagyvállalatok koncentrációja, mely miatt a szervezési folyamatokat egyre inkább egyszerűsíteni kell, és egyre fontosabb tényezővé válik a transzparencia, az átláthatóság. A nagyvállalatok mellett a kis- és középvállalkozások szerepe is megnövekszik, egyre gyakoribbak a klaszterek, az azonos érdekek mentén létrejövő társulások szerveződései. Továbbá globális tendencia, hogy a gazdasági súlypontok új régiók, területek felé helyeződik át (pl: Kína, Japán, Kelet-Ázsia). További lényeges ok az EU által kijelölt Transznacionális útvonalak kijelölése, melyek mentén az infrastruktúra is fejlődik, és az útvonalak által érintett térségek, területek, régiók jelentősége is növekszik. A vállalat szervezés lényege a hatékony működés biztosítása. Ennek része az önköltség csökkentése, ill. a versenyképesség növelése. További feladat az új piacok megszerzése, a piaci biztonság megteremtése, a vevői igények változásának követése. a társadalmi igények figyelembe vétele is (pl.: munkahelyteremtés. Ezen célok megvalósításához a legalkalmasabb eszköz a vállalati folyamatok átszervezése, vagyis a BPR. A vállalati átszervezés függvényében változik az ellátási lánc átszervezése (SCR) is. Tehát SCR = f(BPR). Ez azt jelenti, hogy előbb a vállalat vezetői meghatározzák, milyen változásokat kívánnak végrehajtani a vállalatnál, és csak ezt követen „nyúlnak hozzá” az ellátási lánc átszervezéséhez. egyszerű ellátási lánc helyett bővített ellátási lánccal foglalkozzon. A bővített ellátási lánc alkalmazásához további módszerek biztosítják. Ilyen eszköz lehet pl. az „open book” könyvelés, vagy más néven nyitott könyvű könyvelés, amikor az együttműködő partnerek számára jól követhető a költségek, és bevételek sora. További eszköz a KKK. Tehát a BPR igények alapján kell átszervezni a vállalatnál működő ellátási láncot, melyet az a cél vezérel, hogy a maximális gazdasági és társadalmi eredményt elérje az adott vállalat. Mindezt a globális gazdasági gondolkodásmód hatja át, mely a vállalat makro és mikrokörnyezetére is kivetíti a célokat, törekvéseket, és azok érdekében meghozott intézkedéseket. A bővített ellátási lánc minden elemét érinti a BPR, így a tervezést, a döntéselőkészítést, a K+F-et, a marketinget, az ECR-t, a kontrollingot és a benchmarkingot. Emellett külön figyelmet kell fordítani a versenytársakra és a fogyasztókra. A BPR elemeit befolyásolja az informatika és a környezetvédelem is. Makro környezetben a gazdasági súlypontok változásait, a nemzetközi csoportosulások, szervezetek irányelveit, intézkedéseit, a KKV-k együttműködését kell előtérbe helyezni, míg
makro környezetben a vállalaton belül működő folyamatokat kell racionalizálni. Ennek eszköze lehet a Lean menedzsment, vagyis a folyamatok karcsúsítása. Ez történhet pl. egy értékáramlás elemzésével, ez a Value Stream Mapping. További lehetőség a vezetés számára a kiszervezés, vagyis az outsourcing. Egy BPR folyamat: az átszervezés célja, hogy a vállalat hatékonyan, átláthatóan szervezze folyamatait, optimalizálja költségeit, valamint megfeleljen a piaci elvárásoknak. A vállalatok belső, saját megoldásokat követhetnek, azonban gyakori a külső tanácsadó cég alkalmazása is a feladat megvalósításához.