zeneirodalom.pdf

A zenetörténet kezdetei · ·

Zene – musica  – musica görög szóból, a múzsákhoz tartozó valamennyi művészet közös neve. Boethius (római író, filozófus, államférfi) –  a  a zenében három fokozat: Musica Mundana – világmindenség   – világmindenség zenéje Pl.: a természet hangjai - mennydörgés, mennydörgés, szélzúgás, az ember testén belüli hangok 

(pl.: szívdobogás) szívdobogás)  

·

·

Musica humana – a  – a test és a lélek belső harmóniájára vonatkozó zene Musica instrumentalis – hangzó  – hangzó zene: énekhang vagy hangszerek segítségével

megszólaltatott zene Elméletek a zene keletkezéséről: A 18. század vége óta kezdtek a tudósok ezzel a témával foglalkozni. A zene  kezdetét visszavezetik  · nyelvre (Herder) · állati hangokra (Darwin) · a zenei tevékenység az emberbe bele van „programozva”, mivel a kisgyermekek ritmikusan gőgicsélnek születésük után  (Dr. Heinz Werner -  pszichológus)  pszichológus) A beszédnek van valamiféle dallama, amiből a zene kialakulhatott. A legősibb  emberi megnyilatkozás: HANGLEJTÉS  Több évezredes fejlődés eredménye az ÖTFOKÚSÁG.  A zene legkorábbi bizonyítékai: hangszerleletek –  rénszarvascsontból rénszarvascsontból sípok a  paleolitikum végéről. végéről. Feljegyzések:  Kr. e. 3. évezredből: egyiptomi képírás Kr. e. 3. századból: görög betű -kottaírás   Ókortól: zenéről szóló írások költeményekben, krónikákban, zeneelméleti írásokban Első hangzó zene: Edison fonográfja (187 7) 

Ősi hangszerek  · Ütőhangszerek: Ütőhangszerek: ritmikus ritmi kus lábdobogás, kéz - és lábcsapkodás, botokkal és vesszőkkel való ütések  · Csörgők: kőből, fából, fémlemezekkel vagy láncokkal · Kaparók mindenféle anyagból és formában. · Dobok: üres fatörzsekből · Fuvolák: nádból, fából · Kürtök: állati eredetű anyagból (marhaszarv) · Zenélő íj: „vadászíj” - a húros hangszerek őse Ókori fejlett kultúrák  · Az ókori fejlett kultúrák kora az áradásokkal járó természeti katasztrófák után, kb. Kr. e. 3000 évvel kezdődik, amelyre „vízözönként” „vízözönként” emlékezik  meg a Biblia és a Gilgames eposz. · A zene kezdetben kultikus cselekményekhez kötődött, csak később vált esztétikai kifejező művészetté. · Mezopotámia központi fekvésű hely, a „civilizáció bölcsője”. · Hatás a környező népekre: hangszerei (erősen módosulva) megtalálhatók más népeknél:  dél: arab törzsek   nyugat: hettiták, frígek, föníciaiak, f öníciaiak, egyiptomiak, görögök   észak: iráni, indogermán törzsek  

kelet: India

1

Mezopotámiai hangszerek  · Húros: líra, hárfa, lant · Fúvós: gibu (hosszú cső, fúvóka nélkül); kettős schalmei (két egyforma, fúvóka nélküli, négy négy fogólyukkal rendelkező ezüstcső); egyenes formájú trombiták  · Ütőhangszerek: Ütőhangszerek: csörgők, összeütött botok, bronzharangok, kis cintányér, kis/nagy dobok  · Zenéjükről keveset tudunk, a hangszerek fogólyukairól/húrjainak fogólyukairól/húrjainak számából pentatóniára, illetve heptatóniára (hétfokúság) következtethetünk. következtethetünk. A lírát nem a görögök találták fel, Mezopotámiában a Kr. e. 4. évezredben már használtak ilyen hangszert, hangszert, de a görögök közvetítésével közvetítésével jutott el az etruszkokhoz, a rómaiakhoz.

Palesztina zenéje · Palesztina zenéjére a föníciai és héber törzsek voltak nagy hatással. ·  Néhány hangszer, hangszer, pl.: aulosz feltalálását feltalálását nekik tulajdonítják  tulajdonítják 

Zsidók zenéje · · · · ·

Kevés hangszerlelet/képi ábrázolás Juval vagy Jubál az első bibliai hangszerjátékos, akire a középkori szerzők úgy hivatkoznak mint a zene feltalálójára. Hangszerei: kinnor, ugabor és sófár. Chazoza: ezüst templomi trombita Gazdag ütőhangszer választék, mezopotámiai mintára.

Egyiptom zenéje · · ·

A Föld legrégebbi településeinek egyike. Kr. e. a 4. évezredben már használtak egyenes egyenes fuvolát és hárfát. Később: trombita, ütőhangszerek. ütőhangszerek. Kottaírás nem létezett, de az egyiptomiak fejlesztették ki a világ legősibb kézjeleit. Számos ábrázoláson találkozunk karmesterekkel, karmesterekkel, akik ilyen il yen jelekkel irányították a zenészeket. zenészeket. Hangrendszerük Hangrendszerük ötfokú vagy hétfokú lehetett.

India zenéje · · · ·

Kr. e. az 1500- as évektől vannak határozottabb ismereteink – rokon –  rokon a görög zenével.

A hangszerek az éneket kísérték. A hangrendszer alapja hétfokú, a hangok távolságát shrutiban mérték. (Egy oktávban 22 shruti van: egy shruti valamivel nagyobb egy negyedhangnál. negyedhangnál. ) Eredeti indiai hangszer: fuvola és dob.

Kína zenéje · · · ·

Az első fejlett kultúra Kr. e. a 3. évezredben alakult ki. Kína nyugatról vette át az első hangrendszerét hangrendszerét (pentaton). –  Az ötfokúság elméleti tudatosításában és a hangszerek hangolásának hangolásának szabály ozásában fontos Kína szerepe. Hangszerek: Hangszerek: Az öthúros citera egyik elődje feltehetőleg már Kr.e. 1800 -1500 körül létezett. A k ínai ínai hangszerek különböző anyagból készültek.  Fém: kis kézi harangok fanyelvvel és súlyos függesztett harangok fémnyelvvel.  Kő: mészkőből vagy jádéból (zöldes féldrágakő) készült hangzó kövek, melyeket  bottal ütögettek  Bőr: két membrános csang -ku. A zenészek a hasuk előtt tartották.  Tök: A Sheng nevű szájorgona, melynek tartója és rezonátora r ezonátora kivájt tökhéj. Ma is  használják.  Bambusz: p’ai -siao nevű pánsíp – egyenesfuvo –  egyenesfuvolák lák és a ch’ih nevű harántfuvola Fa: csu nevű fadob és yü nevű kereplő  Selyem: selyemből készült domború citera 5 -7 húrja.  Föld: a tojás formájú 6 fogólyukas edényfuvola  2

Görögök zenéje · · ·

Kr.e. 3. évezred közepéről két márvány figura, hárfán és kettős k ettős auloszon játszó emberek  Kr. e. 1100- 700 (geometrikus stílus kora): egyre több képi ábrázolás zenei tevékenységről, de ez még nem az istenek és mítoszok m ítoszok kora. Dallamemlékek is fennmaradtak. Hitelesként elfogadott zeneművekre példa: Pindarosz pűthai ódája (Kr.e. 5. század)  Kórusrészlet (töredék) Eurüpidész „Oresztész” című drámájából drámájából (Kr.e. 4. sz.) 

ok és formák  Korszak ok · ·

· ·

A görög zenéről a geometrikus stílus korában (Kr. e. 1100 -700) megszaporodott vázaképek és Homérosz eposzainak irodalmi tanúságai pontosabb képet adnak. Húros hangszerrel kísérték az éneket. Az archaikus stílus korában (Kr. e. 7 -6. sz.) az eposz előadása fokozatosan egy beszélő rapszódosz feladatává feladatává vált. A görög vers és nyelv egységét egységét muszikének nevezték. Musziké: a versekben változó hangmagasság, hangmagasság, kb. kvint ambitussal (hangterjedelemmel). A költő egy személyben énekes és muzsikus. Zenei műfaj ok: kitharodia, aulodia, kardal-hangszerkísérettel. Klasszikus stílus kora: Kr . e. 5-4. század. Ekkor vált szét a musziké fogalma nyelvre és főleg hangszeres zenére. E korszak nagy formája a dráma, mely a Dionüszosz ünnepek kórussal énekelt, mozdulatokkal és zenékkel zenékkel kísért himnuszából alakult ki. A hangszeresek és a kórus (max. 15 énekes) egy félkör alakú térségben, az orkesztrában (gör. orkesztra = tánchely), a színpad előtt álltak. A szólisták párbeszédet párbeszédet folytattak a kórussal, de énekeltek auloszkíséret tel is.

Görög hangszeres zene a.) Görög pengetős hangszerek:  Phorminx: a legrégebbi görög líraszerű lír aszerű hangszer  Kithara: nagy, elöl lapos rezonanciaszekrényű  rezonanciaszekrényű héthúros hangszer, a Kr.e. 7. sz -ban alakult ki a phorminx- ból. Az 5. sz-tól 12 húros. Verseny - és koncerthangszernek használták.  Bölcsőkithara: gyakran festettek rá istenszemeket. Női és házi hangszer.  Líra: kecskeszarvakkal kecskeszarvakkal ellátott, teknőspáncélból teknőspáncélból készült héthúros hangszer. Barbitosz: karjai hosszabbak, alakja karcsúbb,  karcsúbb, mint a líráé. Lakomák énekét kísérték vele.

Hárfa: csak a Kr.e. 5. századtól terjedt el, elsősorban a nők hangszere volt.  b.) Fúvós hangszerek: hangszerek: Aulosz: fából, elefántcsontból vagy fémből készült kettős nádnyelvvel (mint az  oboa). Általában kettős hangszeren (kettős aulosz) játszottak egyszerre, a két hangszert csak a muzsikus fejére helyezett szalagok tartották össze. Hangját édesnek és szenvedélyesnek tartották. Szürinx vagy pánsíp: öt vagy hét különböző hosszúságú és hangmagasságú sípot  kötöztek egymás mellé. Szalpinx: szarufúvókával  szarufúvókával ellátott, jelzőhangszernek jelzőhangszernek használt fémtrombita. A harántfuvola ritka hangszer, csak a Kr.e. 4. századtól ismerjük.  c.) Ütőhangszerek: Ütőhangszerek: krotola (kasztanyettszerű (kasztanyettszerű hangszer) hangszer)   kümbala (cintányér - pár)  pár)  tümpanon (keretdob) krupesszion (lábbal rugdosott csörgő)   xülophon. 

3

Görög zeneelmélet · Püthagorasz (Kr.e. 6. század) szerint a zenének matematikai alapjai vannak. A zene számarányai (hangközarányai) (hangközarányai) a világrendet tükrözik, befolyásolják a kedélyt és a jellemet. Ezért morális társadalmi tényező, figyelembe kell venni a nevelésben és a közéletben. · Platón és Arisztotelész szerint a zene képes befolyásolni a különböző lelkiállapotokat, pl.: gyengédséget, gyengédséget, bátorságot, de ezek ellentéteit is: a durvaságot, elpuhultságot. Amelyik zene a személyiség jó vonásait erősíti, az a „helyes” zene. zene. Minden egyéb hallgatását kerülni kell, mert az ember jellemét gyengíti. · Platón és Arisztotelész szerint a nevelésben két elemnek kell jelen lenni: · a testi nevelésnek (gümnasztiké) (gümnasztiké) · a szellemi nevelésnek (musziké) · Platón: Az állam című munkájában munkájában fontosnak tartotta e két elem egyensúlyban tartását. · Platón szerint az ideális államban csak dór és fríg dallamok kaphatnak szerepet a nevelésben, ezek ugyanis segítik a bátorság és a mértékletesség erényeinek a kibontakozását. kibontakozását. Szerinte kerülendőek az úgynevezett „sokszámú” dallamok és a sokhúrú hangszerek (hárfa, cimbalom, aulosz) használata. · A görög zeneelmélet -írók munkásságának eredményei jelentős hatást gyakoroltak a középkor zenei felfogására.

A római zene ·  Nem maradtak fenn fenn (a görögökhöz görögökhöz hasonló) zeneelméleti írások. · Történetírók, költők munkáiból, képzőművészeti alkotásokból következtethetünk zenéjükre.  Nincsenek önálló önálló dallami emlékek emlékek sem. · Zenéjük: etruszk/görög zene hatása alatt fejlődött. · Etruszkoktól sok hangszert vettek át · fúvósokat:  egyenes és harántfuvolát  tubát 

Lituust

Szürinxet tibiát (az auloszhoz hasonlító római nemzeti hangszer)  A zene, a zenész megbecsülése:  Róma lakóit foglalkozásuk szerint osztályokba sorolták, az első osztályba a fuvolások kerültek, ezzel az aranyműveseket is megelőzték. Kr.e. 4. sz-i beszámolók zenés színpadi előadásokról –  etruszk mintára pantomim, tibiakísérettel.  Aquincum. Kedvelt hangszer: víziorgona –  Aquincum.  Nero is játszott víziorgonán, víziorgonán, valamint lanton, lanton, ez utóbbihoz énekelt énekelt is. Görögország bekebelezése bekebelezése után a gazdag családok gyermekeit gyermekeit görög rabszolgák tanították zenére. Gazdagabbaknál: házi hangverseny, asztali zene 

· · · · ·

4

A k özépkor özépkor zenéje Kr.u. 300-1400 · · · ·

Őskeresztény zene: a keresztény egyház 313 -ig, a milánói ediktumig (Nagy Konstantin császár)  ellenséges környezetben működött. Zenéjük forrásai: zsidó templomi zene (zsoltáréneklés hagyománya)  késő ókor hellenisztikus (ógörög, kisázsiai, egyiptomi kultúrák) zenéje  Hangszerek nem szólhattak az istentiszteleteken, de társaságban vallásos dalokat énekel tek kitharakísérettel. Két fő zenei forma: zsoltáréneklés (pszalmódia)  újonnan költött szövegek (hymnódia) 

1. Gregorián ének  · · ·

· ·

·

·

 a kereszténység A 4. századtól –  a kereszténység gyors elterjedése, különböző független egyházi központok, különböző liturgiák és éneklési módok  éltek egymás mellett. Liturgiai reform: I. Nagy Szent Gergely pápa nevéhez köthető (6. század). A gregorián ének a római egyháznak egyháznak a legrégebbi énekkönyveiben énekkönyveiben található hivatalos, egyszólamú, latin nyelvű, liturgikus, kíséret nélküli (a capella) énekrepertoárja. A dallamok lépcsőzetesen, lépcsőzetesen, kis hangközlépésekben hangközlépésekben mozognak, és az emberi hang legtermészetesebb dallamosságában dallamosságában gyökerezik. A gregorián elnevezés is I. Nagy Szent Gergely pápára utal ( Gregorius 590-604). Gergely a zenével nem tehetett semmi érdemle gest. Ekkoriban ugyanis nem ismertek semmilyen módszert a dallamok leírására. Nyilvánvalónak látszik tehát, hogy utólag a legnagyobb tekintélyű pápának igyekeztek tulajdonítani az egyházi muzsika „rendjét” is. A valóságban a rendszerezés rendszerezés hatalmas munkája feltehetően Gergely előtt megindult, s jóval utána  jutott el, ha nem is a befejezésig, de egy „nyugalmi” „nyugalmi” állapotig. A dallamanyag dallamanyag egészen egészen a 15. századig gyarapodo g yarapodott tt E gyarapodásban nagy szerepet szerepet játszott a Schola Cantorum (Énekesek Iskolája). E testület f őleg őleg a zenei írás megjelenése előtt - a dallamokat, az éneklés módját tradíciójában megőrizte, és terjesztette Európában. A közvetlen terjesztésben Nursiai Benedek (meghalt 548) szerzetesrendje, szerzetesrendje, a bencések jártak elől. Gregorián zene helye: a.) a papi zsolozsma énekei : Officium (Antiphonale Romanum )  b.) a mise énekei (Graduale Romanum)

OFFICIUM

· · ·

Az egyház nyilvános, közös, hivatalos imádsága. imádsága. Az officium vagy zsolozsma nem más, mint a szerzetesek számára előírt napi köteles szolgálat. Ez ún. hórákból áll , azaz a nap bizonyos szakaszaiban szakaszaiban elmondandó / eléneklendő / könyörgésekből, imákból, zsoltárszakaszokból. A kb. 3 óránként egymást követő hórák alapja a 150 bibliai zsoltár szövegének szövegének éneklése egy hét leforgása alatt. A zsolozsmák:  0-2 óráig 1. Matutinum (éjjeli zs olozsma, Vigilia) –  02. Laudes (hajnali ima) – 5  – 5 órakor  3. Prima (első imaóra) – 6 –  6 órakor  4. Tertia (harmadik imaóra) – 9 – 9 órakor  5. Sexta (hatodik imaóra) – 11 –  11 órakor   15 órakor  6. Nona (kilencedik imaóra) –  1 7. Vesperae (vecsernye) – 18  – 18 órakor  8. Completorium (esti ima) –  1  19 órakor  5

MISE

·

Az istentisztelet liturgikus énekei két csoportra oszthatók. Vannak ún. állandó részek  (Ordinarium Missae), amelyeknek szövege egész évben azonos azonos (a dallamuk nem). E mellett vannak változó részek , ezek az adott naphoz, ünnephez kötődő szövegek ( Proprium Missae). A mise részei Állandó részek: 

Kyrie (Uram, irgalmazz)



Gloria (Dicsőség) Credo (Hiszek egy…)



Sanctus (Szent vagy)



 

Benedictus (Áldott, aki az Úr nevében jő) Agnus Dei (Isten Báránya)

Változó részek: Kezdő ének  Offertoire (felajánlás)  Áldozási ének   Záró ének  · · · ·

A zeneszerzők figyelme az állandó miserészek felé fordult, hiszen nem egyetlen napra voltak rögzítve, s egy betanulással többször t öbbször is felhasználhatók voltak. Ezek a középkor folyamán egyre inkább kiszakadtak a mise folyamatából, fol yamatából, és önálló darabokká lettek. A későbbi korokban a Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei részek önálló zenei műfajjá váltak a MISÉBEN. II. Vatikáni zsinaton, 1963 - ban  ban fogadták el el az anyanyelv anyanyelv korlátozott használatát használatát a latin nyelv helyett. Ettől kezdve a mise tételeit anyanyelven énekelhetik a templomokban, és zenésíthetik meg a zeneszerzők. Gregoriánról részletesen: http://orgona.baja.hu/ejf/zeneirodalom/gregorian.pdf

Gregorián zene · Gregorián szekvencia: szekvencia: Dies Irae dies illa (Ama végső harag napja – gyászmise –  gyászmise tétel) · Gregorián antifóna: Salve regina (Üdvözlégy Úrnő – Mária – Mária köszöntő ének)

Hangjegyírás · Az egységesítő törekvések miatt szükségszerűvé vált a dallamok lejegyzése. · A 8-9. századtól a szöveg fölé írt különböző jelekkel rögzítették a dallamokat. Ez a Neumaírás (neuma = intés, figyelmeztetés) . · A 10. században kísérletek történtek a hangviszonyok pontosabb érzékeltetésére. érzékeltetésére. Először egy, majd két vonalat húztak. Befejező fázis: Arezzói Guidó (995? -1050) bencés szerzetes. Ő 4 vonalra helyezte a hangokat. A C és F kulcsokat is ő alkalmazta először. Szintén az ő nevéhez köthető a szolmizációs rendszer kialakulása is, keresztelő Szt. János himnuszának sorkezdő szótagjait használta fel a hangmagasság hangmagasság jelölésére (út-re-mi-fa-sol-la). Modális hangrendszer hangrendszer · Európa zenéjének hangrendszere hangrendszere cca. 1000 éven át a greg. ének hatására modális volt, a dúr  moll hangrendszer csak a 800-as évektől kezdett elte rjedni. · A zenék a hangsor bármely fokán végződhettek. · Elnevezésük: ion – dó  – dó sor = dúr   dór – ré – ré sor   6

    

 mi sor fríg –  mi líd – fá – fá sor  mixolid – szó  – szó sor  eol – lá  – lá sor = természetes moll lokriszi –  ti  ti sor

2. A világi dalköltészet ·

Az ezredforduló táján a társadalmi élet nagy fejlődése figyelhető meg, a kolostorok és templomok mellett új nagy központok: a.) királyok, fejedelmek udvarai, b.) főurak várkastélyai, c.) később gazdag polgárok házai. · Lovagi kultúra első megjelenési formája: hősi ének  (XI. sz. második felébe n keletkezett.)  Előadói: Énekmondók  ·  jongleur (dél-francia területek) · spielmann (német területek) ·  bárd (Anglia) ·  jokulátor (Magyarország) (Magyarország) · Működési helyük: várak, búcsújáróhelyek, búcsújáróhelyek, vásárok. Alkalmanként hangszerrel kísérték éneküket. · Énekeik témája: hősi múlt és a mindennapi élet eseményei . · A szólóének mellett alkalmanként: közös ének   tánc  színjátszás   pantomimikus színjátszás esetleg állatidomítás 

Lovagi dalkultúra · Trubadúr (dél Franciaország Fr anciaország)/trouvére )/trouvére (észak Franciaország) dallamvilág  (ki)találni igéből, azaz a szöveget és a dallamot maguk az · Elnevezés eredete: francia t rouver –  (ki) előadók találták ki. · Idővel az énekes és dalszerző személye különvált, valamint az előadás is megváltozott, mivel a szolga valamilyen hangszerrel kísérte urának  az  az énekét. · Szövegek tárgya:   

·

szerelmi hőstettek  baráti érzések 

Daltípusok:     



Chanson: szerelmi dal

Alba: kedvest üdvözlő hajnali ének  Serena: udvarló esti dal Pastourelle: érzelmes ének a pásztorlány szerelmére vágyó nemes ifjúról. Sirventes: Lovagok uraikhoz való hűségükről szóló, vagy urakat bíráló dalok, keresztes háborúk dalai. Planh: keresztes vitézeket sirató dalok 

Német területek  · Minnesang (szerelmi dalnok)/ Meistergesang (mesterdal) költészet. Ideje: XII. század · Minnesang témája: szerelem, a nőknek tett lovagi szolgálat és a keresztes hadjá ratok eseményeinek eseményeinek megéneklése. Gyakran falusi, paraszti élet eseményei. · A költő muzsikusok maguk énekelték dalaikat, gyakran kísértették magukat hegedűn, lanton, hárfán hangszeresekkel, hangszeresekkel, akiknek neve: Spielleute / Jongleur.   Mesterdal: polgárok művészete · Meistergesang –  Mesterdal: művészete - Minnesang hagyományok folytatása 7

· · ·

·

14-16. században céhszerű énekiskolákba tömörültek, melyek

szabályzatok szabályzatok szerint működtek.

A dalokat kéziratokban gyűjtötték és őrizték. Az énekmondást mesterségbeli tudás alapján fokozatokba sorolták: aki még vétett a szabályok szabályok ellen   Növendék: aki Énekes: aki helyesen alkalmazta a szabályokat  Költő: aki régi dallamra énekelt új szöveget  Mester: aki a szöveget és a dallamot is újonnan találta ki.  Rendszeresen Rendszeresen rendeztek zenei versenyeket, versenyeket, a győztesek ezüstláncot és  selyemszalagot kaptak. Leghíresebb mesterdalnok: Hans Sachs (1494 -1576) nürnbergi csizmadiamester 

A hangszeres zene

·

A hangszerekre és a z azokon történő előadási gyakorlatokra a ránk maradt képzőművészeti és irodalmi forrásokból következtethetünk. Kevés hangjegyes emlék maradt ránk. A forrásokból tudjuk, hogy fontos szerepet kaptak a táncok. A XIII XI II -XIV. századból fennmaradt táncdallamok nagy része egyszólamú, és a dobbantós táncokhoz tartozik. a.) Húros hangszerek  A X-XIII. sz. legf őbb őbb hangszere: fidel (fidula)   rebec (háromhúros vonós hangszer)  organistrum (tekerőlant) hárfa (a mai hangszer, csak kisebb méretben)  lant (a következő korszak, a reneszánsz  reneszánsz fontos hangszere.)  b.) Fúvós hangszerek  hangszerek  haránt - és egyenesfuvola  duda  trombita, harsona (ünnepélyes alkal makkor) c.) Orgona: a 8. sz. közepén jelent meg Nyugat -Európában, elsősorban templomi hangszer. 

8

A reneszánsz zene 1400-1600 · · ·

Reneszánsz (rinascimento) = újjászületés, azaz a művészetben az antik görög és római világ éled újjá. Kiindulása: Itália. Jelentősebb képviselői (képzőművészet): (képzőművészet): Botticelli, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello.

·

A zene esetében nem újjászületésről, inkább a zene szerepének jelentős megnövekedéséről  beszélhetünk. · A vokális zene nagy szerepet kapott. A zeneművek elején szereplő megjegyzés: „énekelhető vagy bármilyen hangszeren játszható”. Gyakran énekhang keveredett fúvós vagy vonós hangszerekkel.

·

Többszólamú énekkar énekkar térhódítása: a zenekultúra az egyház keretein kívül is i s megjelent (királyi, főúri udvarokban), a templomi kórusokban világi személyek is énekelhettek. (Nők nem! Szoprán: kisfiúk, alt: falzettisták = magas, fejhangon éneklő férfiak.) · Az énekkarok létszáma: 12 -16 fő. (A Szt. Péter bazilikában 26 fő, Palestrina vezetésével.) Kivétel: München, Lassus 60 tagú kórusa. · Általában az énekszólamokat hangszerek erősítették, DE „a capella”: a Sixtusi kápolna karzatán csak énekesek énekeltek, hangszerkíséret nélkül.

A reneszánsz zene korszakai · Korai reneszánsz (1430 -1490): vezető szerepet a németalföldi komponisták kaptak ( Guillaume Dufay, Jean de Ockeghem).

·

·

A reneszánsz fénykora (1490 -1560): általánossá vált az imitációs i mitációs technika.  különféle nemzeti stílusok (pl.: itáliai)  a hangszeres zenének önálló keretei formálódnak ki   jelentős képviselői: Josquin de Prez, Clement Janequin, Clemens non Papa. Késői reneszánsz (1560 -1600): az énekes polifónia (= többszólamúság, amelyben a szólamok önálló dallamvezetésűek) összefoglaló szakasza  Jelentős képviselői: Pierluigi da Palestrina, Orlando di Lasso.

Egyházi műfajok  · ·

Mise: a középkori miseénekekből fejlődött ki. Uralkodóvá válik a cikluskomponálás. Motetta: többnyire egyházi szövegre komponált többszólamú zene. (A XV. századtól kizárólag

többszólamú énekes zene.)

Világi műfajok  Főleg Itáliában és Franciaországban bontakozott ki. · Franciaország: chanson = egyszerű szerkezetű, könnyed szövegű dalocska. · Itália: madrigál = rövid, lírai hangulatú, 3 -8 szólamú, kis énekegyüttesre írt kompozíció, többnyire kíséret nélkül (a capella). ·  Németország: tenordal = hangszeres-vokális kevert hangzás. ·  Népies formák: frottola, Baletto, Baletto, villanella (Itália) vagy villancico (Spanyolország). (Spanyolország). Jellemzőjük a homofónia (= csak egy szólamot helyez előtérbe vezérdallamként, míg a többi  pusztán csak csak a harmóniai kíséretre kíséretre szorítkozik. A szólamok szólamok nagyjából nagyjából egysze rre mozognak.)

9

Hangszeres zene

A XV. sz. második felétől önállósodott a hangszeres zene. Megnőtt a muzsikusok száma, így a korábbinál több zenét írtak és adtak elő. Két tényező a zene fejlődésében: 1. A vokális zenéből származó hangszeres műfajok, melyek főleg chansonok, motetták átiratai orgonára, lantra:  ricercar = vokális technikával készült hangszeres hangszeres kompozíció canzona = ének, dal   fantázia = rögtönzésszerű, kötetlen műforma 2. Tisztán hangszeres formák kialakulása:   preludium = előjáték  toccata = „érinteni, billenteni” (toccare); billentyűs hangszerekre írt virtuóz darab  táncdarabok  billentyűs  billentyűs hangszerekre hangszerekre és lantra lantra   táncpárok = gyors és lassú lüktetésű tételek egymást követően, melyek zenei anyaga azonos. Pl.: pavane (nyugodt, 4/4- es lüktetésű) + gaillarde (gyors, 3/4- es lüktetésű).

A reneszánsz zeneelmélet összefoglaló mesterei  – 1594, Róma) Giovanni Pierluigi da Palestrina (1525/26, Palestrina  – 1594, · Életműve: a vokális zene csúcspontja csúcspontja (a capella), ellenpont alkalmazása (= két vagy több önálló dallam kombinációja, egyidejű hangzása) ·

Művei: kb. 90 mise, 500 motetta, lamentációk (= Jeremiás próféta versbe szedett siralmai), himnuszok, magnificat-ok (= liturgikus szövegű dicsérő énekek) és több mint 100 világi és egyházi madrigál.

Orlando di Lasso (1532? –  1594);  1594); eredeti neve: Roland de Lassus.

·  Németalföldi zeneszerző. zeneszerző. Főleg világi szolgálatban állt (fejedelmi udvarokban). udvarokban). · Jellemzője: sokoldalúság, változékony temperamentum és érzelmek. · Művei: 52 mise, 100 magnificat, 1200 motetta, 230 madrigál, 146 chanson, stb. (összesen több mint 2000 mű).

A reneszánsz stílusjegyek ·

Modális hangkészlet hétfokú hangrendszer  hangrendszer   alterált hangok alkalmazása; a modális hangsorok vezetőhangjaiként szerepelnek,  főleg zárlatokban. · „ti” mélyítése  „tá” (disszonancia elkerülésére : ti-fá - szűk kvint.) · diézishangok = diézishangok  = bizonyos hangok felfelé módosulnak (di, fi, szi)

Vezetőhangok: 

ion: ti, líd: mi, dór: di, mixolid: fi, eol: szi. (A „ri” nem szerepel; a fríg felső vezetőhangja vezetőhangja a „fá”).

10

Modális hangneme k:

·

Modális hangnemváltás hangnemváltás :  zárlatok hangnemrendje motívikus imitációk (imitáció = utánzás; valamely szólam egy másik szólam  dallamát időbeli eltolódással, legtöbbször más hangról elindulva utánozza)

· Modális imitáció Motívumok vagy nagyobb szakaszok pontos vagy kissé megváltoztatott megismétlése vagy transzformálása (= egy adott dallam hangzásbeli átalakítása oly módon, hogy a dallamot alkotó hangközök hangközök szerkezete megmarad, csupán színezetük változik meg).

11

A barokk zene 1600-1750 · ·

A barokk szó eredete: „barruca” –  portugál  portugál eredetű szó; szabálytalan szabálytalan alakú alakú gyöngy. gyöngy. Később az olasz „barocco” szóból származtatták –  lekicsinylő értelemben a külsőséges, mesterkélt, cirádás építészeti stílus megjelölése.

A barokk zenei stílus sajátosságai · dinamikus feszültség · szenvedélyes hangzásvilág · előtérbe kerül a drámaiság – átalakította –  átalakította a kifejezőeszközöket, új műfajokat hozott létre ·  belső feszültség fokozása: polifónia, kromatika, disszonancia disszonancia · ellentétek szembeállítása (echohatás, különböző hangszercsoportok hangszercsoportok változatosabb alkalmazása) alkalmazása) · Hangnemek: Hangnemek: dúr, moll – a – a modális hangsorok feledésbe merültek. · A melódiaszövést a harmonikus gondolkodás irányította. · A harmóniák a funkciós vonzásrend törvényei alapján követik egymást (funkció = egy hangnak vagy hangzatnak a hangnemhez való viszonya). · Megszűnt az énekes zene egyeduralma. · Új formák kialakulása a hangszeres hangszeres zenében · Moduláló dallamszekvencia (moduláció = átmenet valamely hangnemből hangnemből egy másik hangnembe).

A barokk zene korszakai

· · ·

Korai barokk: 1600-1640

Középső (érett) barokk: 1640 -1690 Késői barokk: 1690 -1750

12

A barokk énekes zenéje ·

Cél: az emberi beszéd kifejezőerejének minél jobb megközelítése –  monódia (= szenvedélyes és egyéni érzelmektől fűtött, hangszerkíséretes hangszerkíséretes szólóének) . ·  Nagy fontosságot fontosságot tulajdonítottak a szövegnek. szövegnek. · Új forma:  ária  szólómadrigál –  szólómadrigál – ebből ebből fejlődött ki később a kantáta = több tételes, hangszerkíséretes, énekes zene. Mondanivalója inkább lírai, szemben az oratóriummal, amely epikus dramatikus jellegű. · A monódikus darabokban a dallamhoz fontos alapot adott a  basso continuo (= folyamatos  basszus kíséret) kíséret) orgonán vagy csembalón. A basszus hangok hangok fölé írt számok alapján rögtönözték az összhangzattan szerint meghatározott harmóniákat, melyeket önálló zenei anyagokkal anyagokkal díszítettek.

1. Barokk műfaj:

Az opera kialakulása és fejlődése Olasz opera

·

· ·

· · · · ·

A reneszánsz korban kedveltek voltak az ún. beszélgetőtársaságok  beszélgetőtársaságok  –   – nemesek, nemesek, tudósok, filozófusok, költők, muzsikusok. Pl.: Firenzei Camerata 1580-92. Céljuk: az antik görög drámák felújítása, megzenésítése. Működésük következményeként következményeként  megjelent az opera mint új színpadi műfaj. (Opera = mű, dalmű, daljáték) Első opera: Jacopo Peri: Dafne 1598. Az opera fejlődésének első meghatározó alakja: Claudio Monteverdi 1607: Orfeo – a   – a legrégebben fennmaradt operapartitúra, gazdag hangszerösszeállítással. 1613-tól a velencei San Marco székesegyházban karmester.  Velencei operaházak számára írt operák:  Odusszeusz hazatérése (1640) és Poppea megkoronázása (1642) Első nyilvános operaház megnyitása: 1637, Velence. A páholyokat nemesek és gazdag polgár i családok bérelték. A földszinten nem voltak székek, mert viadalokat és felvonulásokat felvonulásokat is tartottak az épületben. A zenekari árok egy szinten volt a nézőtérrel, és kicsi volt. A színpad az ókori színházak mintájára készült, nemesi címerekkel díszítették. Velencében egyidejűleg 6 -8, majd a 18. sz- ban 16 (!) operaház operaház is működött, új operákat operákat

mutattak be. · 1670-es évek: az opera hanyatlásnak indult. Kivétel: Giovanni Legrenzi (1628- 1690) munkássága, akinek áriáira jellemző:   bel canto = „szép ének”; korabeli olasz éneklési stílus, melyben nagy hangsúlyt kap

a tökéletes énektechnika da capo forma (visszatérés)  · XVII. sz. vége: az operaművészet központja Nápoly. Itt az első operatársulat: 1650 körül . Fénykora: Alessandro Scarlatti  (1660-1725). 114 operát komponált. 

Legfontosabb elemek:

· · · ·

természetesség, szépség, szenvedélyesség.

Áriái: 

concertora jellemző eljárások alkalmazása



da capo forma (A-B-A) 13

·

Operái előtt zenekari előjáték: sinfonia (= nyitány) – Allegro – Allegro (= vidáman, gyorsan), Adagio (= igen lassan), Allegro.

·

Legtöbb színpadi műve opera seria = „nagyopera”, melybe a kor szokása szerint vidám  jeleneteket is tett. Ezek Ezek sokszor külön külön felvonások voltak az opera szünetében ( intermezzo). · Ebből alakult ki az opera buffa = vígopera műfaja. · Első vígopera: Giovanni Battista Pergolesi (1710-1736) – Urhatnám  – Urhatnám szolgáló . · Legismertebb darabja: Stabat Mater. · Pergolesi munkásságának munkásságának folytatásaként létrejött a nápolyi iskola. A francia opera · 1640-es évektől olasz operák bemutatása.

·

A francia opera előzménye: 

udvari balett

zenés pásztorjáték  Az operák  jellemzői:  jellemzői: · sok szereplőt foglalkoztattak  · látványos díszleteket alkalmaztak  · különböző jeleneteket váltakoztatva Az udvari balettek hatására az operákban megjelentek:  stilizált táncok   indulók · 1671: az első nyilvános francia operaház megnyitása Robert Cambert (1628 -1677): „Pomone” című darabjával. 

Jean Baptiste Lully (1632-1687) · · · ·

Itáliai származású. nak nevezte. Operáit zenés tragédiák nak Ötvözte a francia hagyományokat hagyományokat az itáliai eredményekkel. Lully nevéhez fűződik az overture = francia operanyitány  Largo (ünnepélyes, pontozott ritmusú) 

Allegro

Largo rövidebb formájú visszatérése (A tempójelzések az olasz nyitányokhoz nyitányokhoz képest fordítottak.) 

Az angol opera

 is helyet kaptak. Előzménye: álarcos játékok ( masque), melyben a jelenetek között táncok  t áncok  is

Henry Purcell (1659-1695) Szerzeményei: zerzeményei: dalok, egyházi kompozíciók, kamarazeneművek, kamarazeneművek, csembalódarabok, csembalódarabok, színpadi

zeneművek. 

Dido és Aeneas: szerény előadói apparátus · 2 hegedű, mélyhegedű + continuo -t játszó hangszerek  hangszerek  · nincs tenor- és basszus szerep · Az operában kórustételek és francia hatást mutató zenekari tételek vannak  · Egy népi hangvételű tétele is van, a vidám matróztánc 14

2. Barokk műfaj: Oratórium · Többnyire bibliai témájú · szóló énekhangokra, énekkarra és zenekarra komponált zenemű · vallásos tartalmú · drámai-elbeszélő műfaj.  A történetet az elbeszélő mondja el: recitativo (= énekbeszéd)  Áriák (= Áriák (= szólóénekek), duettek, tercettek, kórustételek: az egyéni érzéseket fejezik ki + az eseményeket eseményeket összefoglalják, továbblendítik. XVII. sz. második fele: · latin helyett inkább nemzeti nyelvű oratóriumok  · előfordulnak világi témák is (klasszika kora) 3. Barokk műfaj: Kantáta · Előzménye: a XVI. sz. végén megjelent szólódal, a monodia. · Jellemzői:  szabályos dallamépítkezés (4 -4 ütemes részekből álló periódusok)  egyszerű, számozott basszus kíséret continuo -hangszerekkel hangszerekkel előadva (csembaló, orgona, lant, gamba)

táncszerű ritmus Purcell több mint 100 dalt írt. · 1620-tól a cantata elnevezés értelme: nagyobb terjedelmű, hangszerkíséretes hangszerkíséretes szólóénekek. szólóénekek. · Kantáta a mai szóhasználatban: szóhasználatban: különálló, változó hangulatú énekes tételek sorozata, melyeket recitativók kötnek össze. A hangszerkíséret egyszerű (continuo vagy szólisztikusan kezelt vonós és fúvós hangszerek) hangszerek)  gazdagabb (kamarazenekar vonósokból és fúvósokbó l)  Témája lehet egyházi és világi is. Csúcspont: J. S. Bach kantátái. 

A barokk kor hangszeres zenéje A reneszánszban kialakult önálló hangszeres műfajok fejlődtek tovább ·  polifonikus stílusú műfajok: műfajok:  ricercar (= fugatoszerű hangszeres kompozíció)  fantasia (= rögtönzésszerű, kötetlen forma) capricco (= kötetlen formában írt zenemű)  canzone (= eredetileg énekes műfaj, mely egyre inkább a kamarazene legfontosabb  legfontosabb műfaja lett; a szonáta felé tart) · variációs műfajok - régi táncforma; variációsorozat egy páratlan ütemű osztinátó basszustémára; chaconne (a harmóniaváz változatlan)    passacaglia (a basszus változatlan)  a szvit fejlődésének első állomása. · Táncok, melyekből általában sorozatokat sorozatokat állítottak össze –  a · Szabad felépítésű (improvizatív) darabok: toccata (eredete: toccare = érinteni, billenteni): többnyire klaviatúrás hangszerre írt,  virtuóz futamokkal ellátott, szabad formájú kompozíció   prelúdium (= előjáték)

A hangszeres zene jellemzői · A reneszánszban divatos lant helyét az orgona és a csembaló veszi át + jelentős + jelentős a zenekari zenekari muzsika változása is. · Kontrasztelvű gondolkodás alakul ki:   

dinamika (forte-piano)  páros- páratlan  páratlan ütemek   polifonikus-homofonikus részek  15

·

Új műfajok:   Scarlatti) szonáta (Itália –  Scarlatti)    Couperin) szvit (Franciaország –  Couperin) A szonáta · Sonare = hangzani · Legrégebbi értelmezése: hangszeren játszott darab. · XVII. sz.: ciklikus műfaj lett; 2 típusa: t ípusa: sonata da camera = kamaraszonáta ; lassú bevezető – gyors –  gyors tétel (polifonikus) – lassú – lassú  tánc vagy ária – gyors –  gyors (táncszerű vagy polifonikus) sonta da chiesa = templomi szonáta; mint az előző, de nincsenek tánctételei  A barokk szvit

· · · ·

Stilizált táncok, karakterdarabok karakterdarabok fűzérszerű sorozata. Eredete: XVI. sz-i táncpárok  (pl.:  (pl.: passamezzo –  saltarello;  saltarello; pavane –  gaillarde)  gaillarde) –  ugyanazon  ugyanazon dallam páros és páratlan, lassú és gyors tempójú változatai. XVII. sz.: több t öbb táncpár összekapcsolása. összekapcsolása. A tételek száma leggyakrabban 6 lett. Igen népszerű műfaj volt; szólóhangszerre, szólóhangszerre, kamarazenei együttesre és zenekarra is íródtak.

Francia szvit

· ·

Az összefűzött stilizált táncok dallama más, összetartó a közös hangnem a tételek száma kötetlen, de a vázát 4 állandósult tánc alkotja:  allemande: páros ütemű, mérsékelt mérsékelt tempójú német tánc tánc  courante: élénk tempójú, páratlan ütemű francia tánc  sarabande: ünnepélyes hangvételű, lassú, ¾ -es ütemű spanyol tánc g yors, angol eredetű, gyakran imitációs  gigue: többnyire 6/8 vagy 9/8 ütemű, gyors, feldolgozású tánc Egyéb lehetséges tételek: gavotte, menüett, bourrée (francia), ( francia), polonéz (lengyel), stb.

Concerto és concerto grosso · Concerto = versenymű. A barokk zenekari muzsika legjellemzőbb műfaja. · Itáliában alakult ki. · Előzménye: canzonákban, szonátákban, szonátákban, sinfoniákban előforduló teljes együttes –  szólista csoportok váltakozása. · Fejlődésének lényege: a szembeállított hangszercsoportok egyike szólisztikus szerepet k ap. · Továbbfejlődése: concerto grosso (= nagy együttes); a teljes zenekarral szemben egy kisebb együttes áll. Sinfonia

· · ·

XVI. sz. vége óta: formai kötöttség nélküli zenekari mű.  a XVIII. sz- ban Eredete: nápolyi opera -sinfonia –  a  ban függetlenedett függetlenedett operanyitány funkciójától. Olasz sinfonia:  

 gyors) 3 tétel (gyors – lassú – lassú –  gyors) zenei együttes: vonósok fúvósokkal kiegészítve.

16

A barokk zene mesterei Arcangelo Corelli (1653-1713) · ·

A concerto grosso műfajának legjelentősebb zeneszerzője.

Kizárólag hangszeres zenét komponált:  12 szonáta hegedűre és continuora 

48 trioszonata



12 concerto grosso; a kis zenekarban (continuo) 2 hegedű, cselló, csembaló

Giuseppe Torelli (1685-1709) · Zeneszerző, hegedűművész · A concerto megteremtője –  Concerto: 1 szóló hangszerre és zenekari kíséretre írt zenemű.  gyors. · Hegedűversenyei Hegedűversenyei 3 tételesek: gyors – lassú –  lassú –  gyors. · Itáliában ekkor érte el a hegedűgyártás hegedűgyártás a csúcsát . Cremonai hegedűkészítő családok: · Amati · Guarneri · Stradivari

Tomaso Albinoni (1671-1750) · ·

A versenymű és a szimfónia formájának kialakítása A zenekar újszerű kezelése

Művei: · 55 opera · Egyéb zenekari művek   Versenyművek   Szonáták  Szimfóniák  

Antonio Vivaldi  – 1741 Bécs) (1678 Velence – 1741 · · · ·

Apja hegedűs volt a San Marco székesegyház zenekarában zenekarában 1703- ban  ban pappá szentelték (il prete rosso) rosso) 1703-tól majdnem élete végéig a Pio Ospedale della Pieta leányárvaházban ányárvaházban volt zenemester: hegedűtanár, zeneszerző, csellótanár  Az egyházzal nem összeegyeztethető életmódja miatt kapcsolata megromlott munkahelyével munkahelyével –  kottáit, partitúráit eladta és Bécsbe menekült, ahol 1741 -ben halt meg.

17

Művei: · 477 concerto (443 maradt fenn) különböző hangszerekre (hegedű, fagott, cselló, fuvola, oboa, viola d’amore, blockflöte, mandolin) · kettősversenyek  · 47 koncert 3 vagy több hangszerre · kamarakoncertek · 40 kantáta, 46 opera, 60 egyházi mű · Legismertebb műve : Négy évszak  évszak  – szóló  – szóló hegedűre írt 4 concerto;  gyors. mindegyikben 3 tétel:  gyors – lassú  – lassú –  gyors.  A kor népszerű természeti képeit mutatja be. A partitúra sorai fölé írt szöveggel (programmal) látta el –  szonettek (ld.: Tk. 38. old.).  I. Tavasz

1. tétel: Allegro · vidám, lendületes, ünnepélyes hangulat – a –  a tavasz köszöntése · a madárének illusztrálása trillákkal · „források morajlása”, „délnyugati szelek fuvallata” · vihar, majd újra idilli kép, madárdal 2. tétel: Largo · Szólóhegedű: Szólóhegedű: halk, nyugodt zene  – alvó  – alvó pásztor  · I., II. hegedű pontozott ritmusa: ri tmusa: lombok, virágok suhogása · alatta a brácsa nyolcada n yolcadaii és negyedei: negyedei: a juhászkutya ugatása 3. tétel: Allegro – alcíme: – alcíme: Pásztortánc · Vidám hangulat.

II. Nyár 1. tétel: Allegro con molto · a tétel elején: a hőség ábrázolása – halk, –  halk, lassú, szünetekkel szabdalt zene · madarak: kakukk, gerle, fülemüle · f eltámad eltámad a délnyugati és északi szél. 2. tétel: Adagio e piano · a meleg nyár nyugodt hangulata · halk, majd közelgő mennydörgés 3. tétel: Presto · fergeteges, viharos nyári időjárás · folyamatos dörgés, villámlás · zord, viharos szelek III. Ősz 1. tétel: Allegro · A szüretet ünneplik a parasztok: vidám hangulatú tánc és dal. 2. tétel: Adagio molto · Egyetlen mozdulatlan álomkép: kellemes őszi idő, enyhe levegő, a mulatozók alszanak a tánc és az ital mámorában. 3. tétel: Allegro – alcíme: – alcíme: Vadászat · Kürtszóra vonuló vadászok menetelése – induló –  induló jellegű · A vad üldözési jelenete – tizenhatod –  tizenhatod triola ritmusú ugrándozó futamok  · A vadászat zajai: puskaropogás, puskaropogás, vadászkutyák ugatása · A vad kimerültségében végét leli

18

IV. Tél 1. tétel: Allegro con molto · A csikorgó téli hangulat érzékeltetése – egyenletes, –  egyenletes, felső váltóhanggal díszített nyolcadok. · Kopár, élettelen természet · Szél söpör végig a tájon, ahol megjelenik az ember topogó léptekkel, vacogó fogakkal, futva, menedéket menedéket keresve 2. tétel: Largo ·  Nyugodt, boldog boldog időtöltés a kandalló kandalló melegénél, melegénél, miközben kint esik az az eső. 3. tétel: Allegro · Korcsolyázás, Korcsolyázás, csúszkálás örömei – föl –  föl-le mozgó, skálaszerű, hajlékony legato dallam · A csúszkáló néha elesik, majd tovább fut – míg –  míg a lába alatt beszakad a jég · Délkeleti, majd északi szél érkezik –  véget vet a téli örömöknek  · A tétel vége vidám, örömteli karakterű: „de a tél legyem bármilyen is, mégis örömet és  boldogságot  boldogságot hoz”.

Johann Sebastian Bach  – 1750. július 20 , Lipcse) (1685. március 21, Eisenach – 1750. · Zenész családban született: apja városi zenész volt. Állásai: · 1703- ban  ban a weimari herceg herceg zenekarában zenekarában hegedült · Arnstadt-ban orgonista · 1705: gyalogosan Lübeck - be  be ment, itt 4 hónapig hónapig tanulmányozta tanulmányozta Buxtehude művészetét · Arnstadt- ból  ból Mülhausen- be  be került orgonistának, orgonistának, ahol házasságot házasságot kötött (Maria Barbara), Barbara), 7 gyermeke született, köztük Wilhelm Friedemann és Philip Emanuel. · 1708: újra a weimari herceg szolgálatában, udvari orgonista és kamaramuzsikus (hegedű, (hegedű, csembaló) · 1714: a hercegi zenekar karmestere. Orgonaműveinek jelentős része és több templomi kantáta született itt. · 1717: Leopold kötheni herceg udvari zenekarának művészi irányítója –  kamarazenei és zenekari művek: Brandenburgi versenyek, zenekari szvitek, overture-ök, világi kantáták, szonáták,  partiták (= több tételes, tételes, variációs forma), Wohltemperiertes Klavier Klavier (= „jól temperált billentyűs billentyűs hangszer”) · 1720: felesége elhunyt. · 1,5 év múlva újra megházasodott: Anna Magdalena Wilken, a hercegi udvar énekesnője.  13 gyermeke lett tőle: 7 lány, 6 fiú, köztük Johann Christian Bach. · 1723: Telemann visszalépése után a lipcsei Tamás -templom karnagya lett: a Tamás-templom és a többi t öbbi városi főtemplom zenei rendjének megszervezése,  irányítása  vasárnapi és ünnepi kantáták komponálása, előadása  a Tamás-templomhoz tartozó iskola diákjainak tanítása énekre, zenére · Itt alkotott műveinek jelentős része egyházi mű: templomi kantáták, oratóriumok, passiók  · Ezen kívül concertók, overture -ök és tanítványai számára pedagógiai rendeltetésű művek (Wohltemperiertes Klavier II. kötete, Musicalisches Opfer, Kunst der Fuge stb.) · Élete végén fokozatosan megvakult, szemműtét sem segített látásán. · 1750. július 20-án hunyt el. Pályafutása során több, mint ezer művet írt különböző műfajokban: műfajokban: · templomi és világi kantáták  · misék  ·  passiók  · oratóriumok és magnificátok  · motetták  19

· · · · ·

korálok, énekek  orgonaművek   a tk-ben rosszul szerepel) csembalóművek ( NEM ZONGORA!! –  a kamarazenekari kamarazenekari művek  zenekari művek 

J. S. Bach: III. D-dúr szvit · · ·

Szvit: stilizált táncok sorozata. Előadó együttese: vonós zenekar + 2 oboa, 3 trombita, trombit a, üstdob, continuo Tételei:

I. Ouverture

·

A francia helyesírás eredete: a nyitány n yitány Lully ún. „francia” nyitányának formáját követi   pontozott ritmusú, lassú lassú bevezetés bevezetés  utána kontrapuktikus (= olyan több szólamú szerkesztés, ahol az egyes szólamok önálló melodikus mondanivalóval rendelkezik. Fejlettebb formája az imitációs ellenpont, a kánon és a fúga) Allegro szakasz  az első, lassú rész lerövidített változata

II. Air (jelentése: ária)

· Az egyik legnépszerűbb Bach -tétel, gyakran hangzik fel önálló darabként. ·  Nem tánctétel; csak csak vonós hangszereken hangszereken előadott előadott dallam. III.-IV. Gavotte I., II.

·  páros ütemű, da da Capo formában · régi francia tánc

V. Bourrée · régi francia tánc VI. Gigue

·

angol eredetű, 6/8 lüktetésű tánc

J. S. Bach: II. h-moll szvit · ·

Szólófuvola + vonószenekar  vonószenekar  Tételei: I. Ouverture –  a  a francia nyitány formáját követi II. Rondeau  –  e  ennek témája különféle díszítésekkel több

alkalommal visszatér; innen származik a

későbbi rondó műforma. III. Sarabande –  m  méltóságteljes lejtésű, lassú tempójú spanyol tánc IV-V. Bourrée –   f rancia Bourrée –  f  rancia eredetű tánc; a második az

első variánsa; a második után visszatér az első.

VI. Polonaise –  t  triószakaszt keretez; a gazdagon díszített megszólaló téma fölött hallható.

szólófuvola dallama a basszusban

VII. Menüett –  Menüett – 3/4 3/4 lüktetésű, francia eredetű, kecsesen elegáns tánc. VIII. Badinerie –  v  virtuóz fuvolatechnikát igénylő tétel.

Jelentése: enyelgés, tréfálkozás.

20

Georg Friedrich Händel (1685-1759) ·  Német születésű, születésű, de élete nagy részét Angliában Angliában töltötte. · Szülei kérésére jogi egyetemen tanult, de később akaratukkal ellentétben a zenei hivatást választotta. · Hellében orgonista állást vállalt. · 1 év múlva Hamburg: operákat írt. · 1705: 1. operájának bemutatása ( Almira). · Itáliai körútra ment – az – az opera nagy hatással volt rá. · 1710: a hannoveri udvari zenekar karnagya lett. · Rövid idő múlva Londonba költözött. · 1720-1740 között több olasz stílusú operát komponált: Ottone, Julius Caesar, Rodelinda, Xerxes.

·

Mivel az operák nem hozták meg hozták  meg a kellő sikert, az oratórium műfajban alkotott maradandót:  egyik legkedveltebb Saul, Sámson, Júdás, Makkabeus és a Messiás (Halleluja kórus –  egyik oratóriumrészlet). ·  Népszerű művei: művei:  Vízi zene  Tűzijáték szvit  Concerto grossok, orgonaversenyek, orgonaversenyek, szonáták.

Vízi zene (Water music) · · · · ·

Zenekari szvit

A Temze folyón rendezett udvari ünnepségre készült I. György király bizalmát visszanyerte vele (korábban cserbenhagyta) 3, önmagában lezárt szvitből áll: F -dúr, D-dúr, G-dúr. Összesen több mint 20 tétel; nagyrészt táncok, táncos lüktetésű darabok + kedélyes k edélyes énekdallamok, énekdallamok, népdalok, lírai lír ai hangulatú dallamok 

Tűzijáték szvit · · ·

Az osztrák örökösödéi háborút lezáró aacheni béke köszöntése alkalmából rendezett, nagyszabású nagyszabású tűzijátékkal egybekötött ünnepélyre készült. Együttes: vonószenekar vonószenekar + fa - és rézfúvósok. 6 tételes:     

I. Ouverture

II. Bourrée III. La Paix (a Béke) IV. La Réjouissance (az Örömmámor) V-VI. két Menüett

21

A klasszikus zene 1750-1830 · ·

Barokk és klasszika közötti átmenet: a zenei nyelv folyamatos változása 1730 -tól. A klasszika vége: Beethoven halálával (1827), de az 1800 -as évektől megjelentek a romantikus zenei gondolkodás áramlatai is.

A klasszikus zenei stílus sajátosságai · A barokkal ellentétben (szertartásosság, műviség) az egyszerűség, egyszerűség, a természetesség iránti vágy  jelent meg.

· · ·

1770: a zenekar összetétele jelentősen megváltozott: eltűnt a csembaló Elkészült a csembaló és a klavikord utóda: a kalapácszongora kalapácszongora  (pianoforte) – hangja  – hangja erőteljesebb  alkalmas lett arra, hogy versenyműveket írjanak rá. Megváltozott a vonó s- és fúvós hangszerek hangszerek alakja, játékmódja, hangzása: a gambát kiszorította a gordonka  a hegedű laza, ív alakú vonója helyett feszes, karcsú vonó jelent meg –  acélosabb és  fényesebb hang adható.  a lant eltűnik  a hárfa helyett pedálhárfa jelent meg  egyenesfuvola helyett harántfuvola (fürgébb)  az oboa több billentyűt kap  a kürtön hangváltó jelenik meg   megjelenik a klarinét mint új hangszer   a zenekarban megszűnik a koncsertáló ellentéteket kedvelő hangszerelés: a dallamokat nemcsak a többi hangszerrel állítják szembe, hanem egy melódián belüli átmenetek lesznek színkeveréssel, árnyalással, hangerő -módosítással (crescendo –  diminuendo)

a zenekar erőteljesebb hangzású lett  új szerepet kapott: · az arisztokrata családokban az összejövetelek része lett · a hangversenyekre bárki elmehetett, aki meg tudta fizetni A kalapácszongorára Carl Philip Emanuel Bach szonátákat írt –  a rögtönző szabadságot kizárta  megszűnt a barokkra jellemző improvizatív előadói gyakorlat Kialakult a szonátaforma: drámai, jellegzetesen ellentétes karakterek. Formai részei: expozíció –  expozíció – aa tétel alapját képező 3 téma bemutatása (fő -, mellék - és zárótéma)  kidolgozás –  kidolgozás – aa témákat vagy töredékeit dolgozza fel, feszültségkeltő kifejezésekkel  (sűrűn váltakozó hangnemek, dinamikák, artikuláció)  repríz –  repríz – visszatérés visszatérés az alaphangnemben alaphangnemben  kóda –  kóda  – lezárás lezárás XVIII. sz. közepére megújult összetételű kamaraegyüttesek kamaraegyüttesek jöttek létre: trió, vonósnégyes  megszaporodtak megszaporodtak a tisztán hangszerekre alkotott művek. A hangszerekkel az emberi hang kifejezőkészségét kifejezőkészségét próbálták utá nozni. Kedvelt hangszerek: hegedű, klarinét, kalapácszongora. kalapácszongora. Kialakult klasszicista stílusjegyek:  visszatéréses, visszatéréses, periodikus, szabályos építkezés  differenciált ritmika  népdalszerű, táncszerű elemek használata  a tonalitás kiszélesedése a kvintkörben a dallam fokozott szerepének szerepének előtérbe helyezése  

· ·

· · · ·

22

A klasszika énekes zenéje · XVIII. sz. közepe: a barokk hagyományokra épülő opera seria egyre nagyobb kritikát kap: a klasszikára jellemző új szemléletet hiányolják (természetesség, egyszerűség, egyszerűség, szabad érzelmi kif ejezés). ejezés). · A természetesség volt az ókor elve is  ókori témákat dolgoznak fel. · Legjelentősebb Legjelentősebb opera seria (olasz opera) szerzők:   

· · ·

Johann Adolf Hasse (1699-1783) Christoph Willibald Gluck (1714-1787) Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791)

A klasszikus oratóriumból kiindulva létrejött a nápolyi oratórium. Alapja: bibliai szövegek. szövegek.  Többnyire kórustétel nélküli recitativók, áriák; advent és nagyböjt idejére  1750-es évek: a bibliai szöveg háttérbe szorult. Csúcspont: Haydn  – Teremtés  – Teremtés és az Évszakok  Katolikus egyház i zene: misék, motetták, templomi szonáták (= a klasszikában egytételes szonátaformában készült 2 hegedű, basszus és orgona hangszer -összeállítású darab)  Joseph Haydn legjelentősebb műveit Kismarton vagy Eszterháza számára írta (14 



mise, 2 Te Deum, 1 Stabat mater, stb.) W. A. Mozart: egyházi műveket szinte kizárólag

Salzburg számára írt (20 misét, köztük a Requiemet, motettákat, templomi szonátákat, oratóriumokat, oratóriumokat, kantátákat). Beethoven: 2 mise, Krisztus az olajfák hegyén (oratórium).

A klasszika hangszeres zenéj e · Az itáliai sinfonából bontakozott ki a klasszikus szimfónia (= összhang; többtételes zenekari zenekari mű, amelynek legalább egy tétele szonátaforma) · Sok új polgári zenekar jött létre (műkedvelőkből és néhány hivatásos muzsikusból) muzsikusból) –  összetétele: fúvósok (szólis ztikus – 2  – 2 oboa, 2 fuvola + kísérő jellegű – kürt) –  kürt)  vonószenekar   · Itáliában az 1740 -es évektől dallamos hangvételű, gesztusokban gazdag, lendületes stílusú művek keletkeztek.  gyors. · 3 tételes szerkezet: gyors – lassú –  lassú –  gyors. · Berlini iskola: 3 tételes szimfóniák a barokk a  barokk hagyományokat hagyományokat őrizve. őrizve. Komolyabb karakterű, szerkezetük kontrapunktikus kontrapunktikus (pl.: C. Ph. E. Bach). · Mannheimi iskola: itáliai hatás. a dallam uralkodó szerepe  népies periodizálás (páros számú ütemek)  a kontrasztok szerepének megnövelése (ellentétes karakterű témák)  Mannheimi effektusok: crescendo  

tört akkordok



tremolo

sóhajmotívumok  generálpauzék   hirtelen dinamikai váltások (f/p). A szimfónia 3. tétele menüett lesz (a barokk szvitből), valamint kialakul a 4 tételes forma is: gyors – lassú  gyors.  – lassú – menüe – menüett –  gyors. Képviselői: Johann Stamitz, Franz Xaver Richter, Anton Filtz, Carl és Anton Stamitz, Franz Beck, 

Christian Cannabich

Bécsi iskola: · szintén átveszik a menüettet a szimfóniába · a zenei formák kereteit kibővítik  új műfajok jönnek létre: 23



divertimetno (= „szórakozás”; kis létszámú, különböző összetételű együttest igénylő, 3-8 tételes zeneművek)

szerenád (= eredetileg szabadban való előadásra szánt udvarló esti dal. A bécsi klasszikus zenében többtételes, könnyed hangvételű, kisebb létszámú zenekar ra vagy vokális együttesre írt mű) Legjelentősebb Legjelentősebb képviselői: 

·

  

J. Haydn W. A. Mozart L. van Beethoven

Leopold Mozart (1719-1787) ·  Németországban  Németországban született; zeneszerző, zeneszerző, hegedűművész, hegedűművész, zenepedagóg zenepedagógus us · 1743-tól a salzburgi érsek zenekarának hegedűse, majd máso dkarmestere. · Fiát, W. A. Mozartot hegedülni tanította. · Zeneszerzői művei: 12 oratórium, misék, operák, koncertek, szimfóniák, divertimentók, triószonáták, zongoradarabok. zongoradarabok. · Hegedűiskolát Hegedűiskolát írt. í rt. · Ismert művei: „Gyermekszimfónia”, ill. a Szánkózás: Szánkózás: téli bálra utazás élménye: ostorpattogás, kereplő, száncsengő. száncsengő.

Joseph Haydn (1732-1809) · ·

1732. március 31 -én, Rohrau- ban  ban született Otthon korán felfedezték zenei tehetségét, ezért Hainburgba küldték iskolába, ahol zenét is tanult.

· · · · · · · · · · ·

1740: Bécsbe került a Szt. István dóm kórusába. 17 évesen mutáló hangja miatt utcára került; kottamásolás, templomi orgonálás, tánczenélés, tanítás. 1761. május 1.: Esterházy Antal szolgálatába állt: a kismartoni zenekar másodkarmestere, másodkarmestere, udvari zeneszerzője. zeneszerzője. Később Esterházy „Fényes” Miklóssal Eszterházára került: megemelte a zenekar létszámát (16 -ról 24-re, majd 30-ra)  énekeseket énekeseket is szerződtetett  Haydn és a zenészek tevékenységét szerződések szabályozták. Gazdája számára zeneműveket zeneműveket komponált, melyeket másnak nem mutathatott be. Énekesek tanítása, képzése, hangszerek karbantartása 1790: Esterházy Miklós halála; ezután Bécsbe költözött, ahol Peter Salomon (londoni hegedűs és koncertszervező) londoni hangversenykörútra hangversenykörútra kérte fel; f el; a műsor középpontjában Haydn művei voltak, nagy sikerrel. Az oxfordi egyetem díszdoktorává avatták. Visszatért Bécsbe, ahol Beethoven tanára lett, de a kapcsolatuk nem volt eredményes. 1809-ben halt meg.

Művei: 105 szimfónia, oratóriumok (Teremtés, Évszakok), kantáták, misék, operák, versenyművek, versenyművek, kamaraművek (a vonósnégyes vonósnégyes műfajának megteremtője), zongoraművek, stb.

G-dúr szimfónia (Üstdobütés)

· ·

A 2. tételben meglepetésszerűen felhangzó üstdobütések. Célja: a szunyókáló szunyókáló angol közönség felébresztése. felébresztése. 24

Fisz-moll szimfónia (Búcsú) · 1772- ben  ben keletkezett, keletkezett, fájdalmas alaphangulatú

·

A gyors tétel után Adagio, melyben a zenészek egyenként egyenként hagyják el a színpadot (a zenészek szabadságolásának szabadságolásának sürgetése sür getése céljából)

e-moll Szonáta III. allegro tétel

Zongorára írt darab „rondó” formában. (Rondó = eredetileg régi francia körtánc. Legfőbb elve, hogy a kezdőtéma (rondótéma) többször, de legalább 2x visszatér. A rontótéma és a visszatérések között ún. epizódok szólalnak meg, melyek hangnemileg és tematikában is elkülönülnek a rondótémától.)

Évszakok oratórium ·  Nem vallási, hanem hanem világi témájú. · Dallamai az év jelentős jelenségeiről szólnak: aratás, magvető földműves, nyári zivatar, szüret, vadászat, téli táj, fonóház, hóban eltévedt vándor  · Recitativo (= énekbeszéd, a szöveg ritmusához pontosan alkalmazkodó, többé -kevésbé egy hangon mozgó dallam), áriák, zenekari együttesek, énekkari tételek. ·  Népzenei hagyományokra hagyományokra épülő épülő hangvétel (nem (nem meglévő népdalok népdalok felhasználása, felhasználása, csak azok azok · szellemének alkalmazása)

Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) · · ·

1756. január 27-én, Salzburgban született. 4 évesen zongorázott, komponált, majd hegedülni is

· · · ·

megtanult édesapjától, Leopold Mozarttól 5 évesen apja európai körútra vitte, nagy sikerrel: München, Bécs, Linz, Párizs, London (az út 7 évig tartott). Ezután Itáliába ment; a Sixtus -kápolnában 15 évesen egyszeri meghallgatás után lekottázta Allegri: Miserere c. művét. 1773: a pápa lovaggá ütötte. Megismerkedett Megismerkedett a vígopera műfajával. 1773: visszatért Salzburgba; zenekari szolgálat, komponálás:  Szimfóniák, divertimentók, versenyművek (főleg zongorára) 1777: újabb koncertkörút, édesanyjával édesanyjával Mannheim – megismerkedett  – megismerkedett az új zenekari gyakorlattal g yakorlattal   Párizs – megismerte – megismerte a francia vígoperát Édesanyja július 3 -án meghalt; visszatért Salzburgba Ezután Bécsbe ment; feleségül vette Constanza Webert. Művészetének Művészetének népszerűsége csökkent, anyagilag szűkös helyzetbe került; rossz hangulata művein is érződött (Don Juan, 3 szimfónia, Kis éji zene, stb.) Utolsó 3 éve: jelentősen megromlottak életkörülményei (művészetét mellőzték) Felgyorsult munkatempója miatt fizikai állapot a is romlott. Új operája: Varázsfuvola (E. Schikander szövegére) –  fokozatosan egyre nagyobb siker Utolsó műve: Requiem. A Lacrimosa írása közben halt meg, melyet tanítványa, Süssmayr

· ·

fejezett be. 1791. december 5- én halt meg, jeltelen sírba temették. Művei:

· · · · · · · ·

 

23 opera és más színpadi művek  55 szimfónia



25 zongoraverseny 12 hegedűverseny , 15 egyéb versenymű



38 divertimento és szerenád (pl.: Kis éji zene)



25

W.A.Mozart: Kis éji zene (K.V. 525.) · Műfaja: szerenád = „esti zene”. · XI-XIII. sz- ban  ban „serena” „serena” = a kedves kedves ablaka alatt előadott szerelmi dal. · XVIII. sz.: főleg Bécsben; magas rangú főurak tiszteletére ti szteletére írták a szerenádokat. · A Kis éji zene 1787 - ben  ben keletkezett; keletkezett; vonószenekarra vonószenekarra íródott. 4 tételes:    

I. Allegro II. Andante III. Menuetto IV. Allegro

A varázsfuvol a · 1791- ben  ben kezdte komponálni komponálni Emanuel Emanuel Schikaneder Schikaneder szövegkönyvére, szövegkönyvére, az ő hatására. hatására. · Bemutatása: 1791. szeptember 30 -án.

Ludwig van Beethoven (1770-1827) · · · · · ·

Tevékenysége Tevékenysége betetőzi a klasszikát, átmenet a romantikába. 1770- ben  ben született, Bonnban. Bonnban. Nagyapja Nagyapja és édesapja édesapja zenész volt. Első mestere Bonnban: Gottlob Neefe. 14 évesen második udvari orgonista Bonnban + a színházban csembalózott, később a zenekarban zenekarban brácsázott. Bécsbe kerülve Mozarttal megismerkedett, de korai halála miatt nem tanulhatott t anulhatott nála, ezért tanára Haydn lett, majd Albrechtsberg (kontrapunkt) és Salieri (drámai kompozíciók). A Brunszvik családdal szoros kapcsolatban állt: Brunszvik Teréz nagy szerelme volt, azonban a társadalmi különbségek miatt házasság nem jöhetett létre köztük.

Für Elise Az eredeti ajánlás valószínűleg „Für Therese” lehetett. · · · ·

25 évesen indult hallásromlása, 1819 - ben  ben teljesen megsüketült, megsüketült, ezért ezért kerülte a nyilvánosságot, nyilvánosságot, remete életet élt. 1825: krónikus májbetegsége súlyosbodott. súlyosbodott. 1827. március 26 -án halt meg. Jelentősebb műv ei: 9 szimfónia  C-dúr (kismartoni) mise       

Fidelio opera 7 zongoraverseny, D- dúr hegedűverseny

 Nyitányok: Egmont, Egmont, Coriolan, 3 Leonóra, Leonóra, Prometheus, Prometheus, stb. Hegedű -zongora szonáták  kamaraművek, kamaraművek, vonósnégyesek  vonósnégyesek  zongoraszonáták, zongoraszonáták, más zongoraművek.

VI. szimfónia, F-dúr (Pastorale), op. 68. · A természettel való bensőséges kapcsolatának kapcsolatának szép példája. · Megjegyzése: Megjegyzése: „Pastorális szimfónia, avagy emlékezés a falusi életre” (Inkább az érzelem kifejezése, mint festészet.) · A zenei ábrázolásban azt veszi alapul, hogy milyen hatást keltenek benne a természet egyes eg yes  jelenségei: madárcsicsergés, madárcsicsergés, patak, vihar, napsütés. napsütés. 26

I. Vidám érzések ébredése falura érkezéskor –  a falusi miliő, a táj, t áj, az atmoszféra érzékeltetése érzékeltetése II. Patakparti jelenet – a  – a patak csobogása, a tétel végén madárkoncert; érzelmi hatás keltés

III. Vidám paraszti mulatság  (scherzo) – falusi  – falusi táncra utaló zene, de belekomponálta a képzetlen zenészek olykor késve belépő, ritmusból kizökkenő hangjait is. IV. Kitörő vihar  – a  – a vihartól megrettent ember. V. Örömteljes és hálás ének a vihar után (Pásztorének) –  napsütés, idillikus hangulat

IX. szimfónia d -moll, op. 125. · Hosszú előkészület: kb. 15 év. · 1808: Karfantázia – a – a finálé előtanulmánya. · Több darabjában felismerhetők a szimfónia egyes eg yes dallamrészletei. · A szimfónia befejezése: 1824 eleje. I. tétel: a bizonytalanság homályából lassanként újjászülető világmindenség ködös képe –  feszes, energikus, „küzdelmekkel „küzdelmekkel teli” tétel. II. tétel: vágtató tempójú, kiemelt szerep az üstdoboknak. Történetileg lassú tételnek kellene lennie a másodiknak, de Beethoven felcserélte a tempók sorrendjét. I-II. tétel: az öröm és a béke hiánya. III. tétel: teljes béke és harmónia; nyugodt, szelíden hullámzó zene. Finálé: méreteiben és előadói apparátusában is a leghatalmasabb tétel. Először von  be szólóénekeseket szólóénekeseket és kórust a szimfóniába. A főtéma felhangzása előtt mindhárom előző tételt felidézi, f elidézi, majd felcsendül az örömóda –  először a  basszus hangszereke hangszereken, n, 1 szólamban, majd majd ennek variációsorozata variációsorozata következik. következik.

27

A romantikus zene 1800-1900 · · · ·

edete: romance (= költészet, regény; ófrancia); első jelei az irodalomban jelentek meg. Szó er edete: XVIII-XIX. sz. (felvilágosodás (f elvilágosodás): ): érzelmes, álmodozó gondolatok túltengése; a művészetben szabadabb elveken nyugvó alkotás. A klasszikából törés nélkül fejlődik ki: Beethoven műveiben már felismerhetők romantikus vonások. A zenében 2 fő területen jelentkezik a romantika:  francia és olasz színpadvilág fejlődése Beethoven új korszak felé mutató művészi törekvései 

A romantikus zenei stílus sajátosságai · Az 1800-as évektől a zenész már nem a „kenyéradó gazda” (hercegek, királyok, egyházi rezidenciák) alkalmazottja, sorsát a közönség változó ízlése í zlése és a zenekritika határozza meg. · 1800-1850: a nyilvános n yilvános hangversenyélet hangversenyélet fokozott térhódítása jellemző  nagy hatás a romantikus zene fejlődésére: nőtt a zenei igény  az előadó-művészi és alkotói tevékenység külön vált  kialakult a virtuóz virt uóz előadóművészi réteg  inspiráló hatása révén az alkotóművészet alkotóművészet is fejlődött. · Fejlődés legkiemelkedőbb módon a hegedű - és zongorajátékban. zongorajátékban. Pl.: Niccolo Paganini (olasz szárm.; 1782 -1840) Robert Schumann, Frédéric Chopin, Liszt Ferenc. A romantikus gondolkodás kialakulásának és fejlődésének legfontosabb stílusjegyei: · erősödik az énközpontúság énközpontúság · a romantikus mű alkotója zseni, akit munkájáb an nem zavarhat senki és semmi (erkölcsi normák sem)

· · · · ·

· ·

· ·

művészi életérzés: egyéni élményeken alapszik (örömteli, haladó vagy kiábrándult, magába forduló)  személyes hangvétel  szimfonikus programzene, dal Sajátos témavilág: szerelem, sorsszerű közdelem, halálközelség, megdicsőülés. A természet világához forduló témák nagyobb jelentőségűek. A nemzet eredeti vonásainak (hagyományok, (hagyományok, nemzeti múlt) megismertetése, megismertetése, felhasználása  hangszeres táncfantázia, nemzeti opera. A romantika átveszi a klasszika műfajait, de átalakítja őket + új műfajok jönnek létre: rövid, költői zongoradarabok  zongoradarabok   műdal (Schubert)  szimfonikus költemény (Liszt)  zenedráma (Wagner)  A tonalitás fellazulása  megváltozik a harmóniavilág, az atonalitás határáig. Megváltozik a melódiaszövés: melódiaszövés: metamorfózis (átalakulás; a téma hangjai megváltozott ritmusban vagy hangulatban  térnek vissza)  kromatikus hangközsorok  hangközsorok   vonóstremolók (veszély, szorongás) Megnő a hangzás iránti igény  egyre nagyobb zenei apparátusokra (zenekarokra, (zenekarokra, kórusokra) írják a műveket A természetközeli hangzás érdekében egyes hangszerek fontosabb szerepe:  vadászkürt (vadászat)  fuvola (pásztoridill)  rézfúvós hangszerek (vallásos, magasztos hangulat)

28

A romantikus zene korszakai · korai romantika (1800-1830) · a romantika virágkora (1830 -1850) · késői romantika (1850-1900) A korai romantika

A klasszikus kor valamennyi meglévő műfaja mellé megszületik a dal. A korszak jelentősebb zeneszerzői: zeneszerzői:   

Franz Schubert Gioacchino Rossini Carl Maria von Weber

Franz Schubert (1797-1828) · · · · · · · · · · · · · ·

A korai romantika egyik jelentős alakja.

Bécsben született. 11 évesen a bécsi udvari énekkarba lépett, ahol felfigyeltek különleges zenei tehetségére Tanítóképzőt végzett, majd apja mellett segédtanító lett. Egyre több zenét szerzett, ezért felhagyott a tanítással. Alkalmi munkái miatt nehéz anyagi körülmények közét került. Élete utolsó éveiben „Schubertiádák”: baráti körben előadta saját műveit. Művei: hangszeres művek   dalok hangszerkísérettel. hangszerkísérettel. Művészete az osztrák -német népzenében gyökerezik. Egyes dalok témáját hangszeres műveiben is felhasználta (pl.: Pisztráng -ötös IV. tétele) Hangszeres zenéjével jobban kötődik a klasszikus hagyományokhoz. hagyományokhoz. Korának társadalmi zenéjét beleolvasztja műveibe; többtételes műveinek táncos tételében leggyakrabban a ländlert (= 3/4 ütemű osztrák néptánc, a keringő egyik előfutára, de lassabb, nyugodtabb annál) alkalmazza.  Nagy formátumú instrumentális zenéjében zenéjében a melodikus elv elv érvényesül. érvényesül. 2 nyári vakációját Zselizen töltötte, ahol megismerkedett a verbunkos tánccal, melyet felhasználva egyes művei magyaros elemeket kaptak;  pl.: Divertissement á la Hongroise, op. 54.; C -dúr szimfónia II. tétel.

A romantika virágkora · A francia irodalmi ir odalmi romantikából kiindulva európai mozgalommá szélesedett. · A zenei élet központja: Bécs helyett Párizs . · Hector Berlioz: Fantasztikus szimfónia – minden –  minden eleme (tartalma, életfelfogása, zenei kifejezőeszköze) kifejezőeszköze) a kor szellemének tükre. ·  Niccolo Paganini: olasz hegedűművész, zeneszerző; virtuóz hegedűjátékos. hegedűjátékos. · Liszt Ferenc: virtuóz zongorista · Frédéric Chopin: lengyel zeneszerző , zongorista · Robert Schumann: német zeneszerző, zongorista · Felix Mendelssohn Bartholdy: német zeneszerző, zongorista

29

Hector Berlioz (1803-1869) · ·

Dél-Franciaországban Franciaországban született, gazdag családban. 19 évesen szülői nyomásra elkezdte az orvosi egyetemet, de Párizs mozgalmas zenei élete arra késztette, hogy a muzsikus életet válassza. ·  Nehéz anyagi anyagi körülmények: színházi színházi kórusban énekelt és gitárórákat gitárórákat adott. · A Conservatoire tanári állását nem sikerült megszereznie, megszereznie, csak könyvtáros lett. · Karmesterként nagy sikereket ért el európai körútjain. · Legjelentősebb Legjelentősebb műve: Fantasztikus szimfónia; alcíme: Epizódok egy művész életéből.  Programja (programszimfónia): egy szerelmében csalódott művész narkotikus látomásai, víziói. (Szerelmi bánatában ópiummal megmérgezi magát, azonban nem hal meg, csak mély kábulatba esik.)

·

I. tétel: Álmodozások, szenvedélyek  szenvedélyek   Álmodozás, öröm, gyengeség, fajdalom, féltékenység. Az imádott nő egy dallam képében mint rögeszme mindenhová követi. · II. tétel: A bál  A művész kétségei elől a bálterembe menekül, de ide is követi a hűtlen kedves. · III. tétel: Jelenet a mezőkön Végtelen nyugalom – két –  két pásztor furulyázása, de megfertőzi a feltörő kétely,  féltékenység. · IV. tétel: Menet a vesztőhelyre Álmában megöli hűtlen kedvesét.  · V. tétel: Boszorkányszom Boszorkányszom bat  A boszorkányok tanyáján az eszményített nő mint vijjogó, rikácsoló boszorkány seprűvel táncol előtte az éjszakában. Gúnyos, félelmetes a „kedves” utolsó megjelenése.  A dallamba beleszőtte a Dies Irae gregorián dallamát is. További jelentősebb művei: · Harold Itáliában (programszimfónia) · Requiem · Rómeó és Júlia (dramatikus szimfónia) · Faust elkárhozása (drámai legenda) · Te Deum (oratórium) · Rákóczi-induló · Trójaiak (opera)

Késői romantika · Mendelssohn, Chopin és Schumann halála utáni korszak.  Liszt Ferenc: szimfonikus költemény (új műfaj)  Richard Wagner: romantikus zenedrámák   Giuseppe verdi legérettebb, legismertebb operái · Új zeneszerzői nemzedék:  francia) Cézar Franck (belga –  francia)  Anton Bruckner (osztrák)  Johannes Brahms (német) 

30

Frédéric Chopin (1810-1849) · · · · · · · · · ·

·

Warsó mellett, Zelazowa Wola - ban  ban született.

6 évesen már komponált, 8 évesen nyilvánosan zongoraversenyt zongoraversenyt adott elő. 16 évesen beiratkozott a varsói konzervatórium zeneszerző szakára. szakára. A konzervatórium befejezése után Bécsben akart letelepedni, de itt nem járt j árt sikerrel, ezért Párizsba ment. Sikeres hangversenyei hangversenyei révén a legnagyobbak közé sorolták. George Sand, francia írónővel közel 10 évig együtt élt, de 1846 - ban  ban véglegesen véglegesen szakítottak. Romló egészségi állapota mellett utolsó hangversenye: hangversenye: 1848. Párizs. Pár izs. 1849- ben  ben Párizsban halt meg, itt temették el, de szívét a varsói varsói Szent Kereszt Kereszt templomba vitték. Zongoraköltészete: Zongoraköltészete: forradalmi újdonság. Kifejezőeszközei:  Fantáziáló formálás  Rubato (=csapongva, szabadon szabadon előadott ritmus, tempó)  Beszédes recitativók  A zongora teljes regiszterét  r egiszterét felhasználó újszerű játékmódok  Legjelentősebb Legjelentősebb művei: 

55 mazurka

18 polonéz 21 nocturne (legszemélyesebb vallomásai; szerelmi lírából fakadó művek,  tulajdonképpen románcok) 27 etűd  Keringők, scherzók, balladák, prelűdök, impromptuk, s tb.  c-moll forradalmi Etűd 

· ·

Fantasie Impromptu

Camille Saint-Saëns (1835-1921) · · · · · · · ·

11 évesen nyilvános hangverseny Párizsban. A konzervatóriumban, valamint mellette Gounod -nál tanult. Pályája kezdetén templomi orgonista, egyházzenész tanár volt. 1877-től: karmester, orgonista, virtuóz zongoraművész – hangverse –  hangversenykörutak, nykörutak, saját műveinek  bemutatása. Nyilvános Nyilvános állást nem vállalt, leginkább a zeneszerzésnek zeneszerzésnek élt. Liszt Ferenccel jó kapcsolatban állt, sokat köszönhetett neki (pl.: Sámsom és Delila c. operájának bemutatása Weimarban).  Nagy társadalmi társadalmi megbecsülés: számos számos kitüntetést kapott, kapott, pl.: a becsületrend becsületrend lovagja lovagja címet. Műveiben a klasszicizáló stílusjegyek érvényesülnek. érvényesülnek. Legjelentősebb Legjelentősebb művei:  Sámson és Deila (opera)  Az állatok farsangja.

Az állatok farsangja · Humoros fantázia. · Farsangi meglepetésként meglepetésként írta, 2 zongorára és kamarazenekarra. · Egyéni hangszerelés: vonósok, fuvolák, klarinét, harmonika és xilofon. xil ofon. · 14 tétel: 1. Oroszlán (bevonulási induló) 2. Tyúkok és kakasok  31

3. Kulánok (lóféle, majdnem ló 4. Teknősbékák  5. Elefánt 6. Kenguruk 7. Akvárium 8. Szamarak 9. Kakukk 10. Madárház 11. Zongoristák  12. Kövületek  13. Hattyú 14. Finálé

nagyságú) nagyságú)

Több tételben jeles zeneszerzők közismert dallamait idézi: · Elefánt – Berlioz: – Berlioz: Faust elkárhozása, Szilfek tánca  Rossini: Sevil lai borbély · Kövületek –  Rossini: · Humoros, ironikus hangvétel: a zongoristákat is beveszi a tételek sorába –  a korabeli zongoraiskolák zongoraiskolák stílusának karikatúrái. · Finale – Offenbach:  – Offenbach: Orfeusz az alvilágban, K án án-kán

Georges Bizet (1838-1875) ·

Muzsikus családban született. Tehetsége korán megmutatkozott, 9 évesen felvették a Conservatoire-ba.

·

Megélhetése: Megélhetése: tánczenét hangszerelt, zongorakivonatokat készített különböző zeneszerzők  partitúráiból · Művei nem érték el a várt sikert · 36 évesen halt meg. Carmen

· · ·

Cselekménye Cselekménye a spanyolországi Sevilla és környékén játszódik a XIX. sz -ban. Az opera szereplői hétköznapi emberek: dohánygyári munkások, cigányok, csempészek. A főszereplő, Carmen is cigánylány. Az opera legismertebb részlete: Torreador 

A romantikus német opera kialakulása · XVIII. sz.: Singspiel = német sajátosságokkal rendelkező zenés színpadi műfaj. · A német operák nagy része olasz hagyományokra épült. A német tradíciók tr adíciók jelentős szerepe először Mozart operáiban jelenik meg, de még az olasz hagyomány átvételével. átvételével. · A romantikus német opera kezdeményeinek kezdeményeinek kialakítása:  

Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (1776-1822) Ludwig Spohr (1784-1859)

32

Carl Maria von Weber (1786-1826) · · · ·

A német nemzeti opera első magas színvonalú kifejlesztője. Művészete Hoffmann és Spohr munkásságára épül. 17 évesen zongoravirtuózként és operakísérletei révén nagy elismerést szerzett. Operakarmesterként Operakarmesterként újításokat újít ásokat vezetett be: zongorakivonatok zongorakivonatok az opera betanításának megkönnyítésére   korszerűsítette a hangszerek elhelyezését  karmesteri állvány, karmesterpálca használata

Életműve: 

10 opera (8 befejezett); leghíresebb: A bűvös vadász, v adász, Euryanthe, Oberon 2 szimfónia



2 zongoraverseny



   

2 klarinétverseny misék, kantáták, dalok  számos nyitány zongorára és kamaraegyüttesekre írt szonáták 

A bűvös vadász · A bűvös vadász bemutatása átütő sikert aratott. · Új stílus kialakítása: német romantika · A nemzeti opera, a nemzeti zene győzelme · Az opera legeredetibb vonásai:  a természet megjelenítése (idillikus táj, démonvilág)  friss, eredeti népiesség: egyszerű népies dalformák, népdalidézetek megjelenése a műben

Richard Wagner (1813-1883) · · · · · · · ·

Lipcsében született. Édesapja néhány hónapos korában meghalt. Anyja újra férjhez ment: Ludwig Geyer , színész -festő-író. Sokat tett t ett Wagner művészi érdeklődésének felkeltéséért. Zenei tanulmányait csak 18 évesen kezdte meg Lipcsében. 1833-39: kisvárosi templomok karnagyi állásai. Örökös pénzzavar, adósságok adósságok miatt 1839 - ben  ben szökni kényszerült. kényszerült. Párizsba ment, ahol néhány évig sikertelen volt. Első nagy sikere: 1842, Rienzi bemutatása Drezdában. 1843: a drez dai színház karmestere Elkészültek nagy operái: A bolygó hollandi (1843)  Tannhäuser (1845)  

· · ·

Lohengrin (1848)

1849: részt vett a drezdai felkelésben, felkelésben, ezért menekülnie kellett  Svájc. Zürich- ben  ben telepedett telepedett le; itt született fő műve: Nibelung gyűrűje Megismerkedett Wessendonck Mathildéval (férje Wagner legjelentőseb l egjelentősebbb támogatója) –  plátói –  plátói szerelem. Hatására írt művek: 

Wessendonckdalok



Trisztán és Izolda (1857 -859) 33

· · · · · · · · · · · · · · ·

A szerelmi bonyodalmak miatt elhagyta Zürichet, Bécsbe ment. Sorozatos kudarcok következtek, pénztartalékait felélte, hatalmas adósságok  távozott Bécsből. II. Lajos bajor király Münchenbe hívta, ahol darabjai mintaszerű előadásban szólaltak meg. Anyagilag támogatta Wagnert  ettől kezdve élete végéig nyugodt alkotómunka. 1865: Svájc, Tribschen 1870: feleségül vette Liszt Ferenc lányát, Cosimát. 1876: Bayreuth- ban felépült a Wagner  Wagner -színház (Festspielhaus), ahol kizárólag az ő zenedrámáit mutatták be. Minden művének maga Wagner írta a szövegkönyvét. Műveiben a zene és a látvány csodálatos egysége valósult meg. Sajátosan egyedi dallamvilág és harmóniarend; pl.: vezérmotívumok alkalmazása (végzet (végzet -, vágy-, pillantás-, halálmotívum, stb.) Fő hangsúly a drámán, a zene a drámai tartalom érzelmi kifejezésére szolgál.  Nem a hagyományos hagyományos zenei zenei formák (ária, duett, szólóegyüttes, kórus) jelennek meg az operáiban, hanem egy sajátos zenedráma -irodalmat hozott létre. 1883- ban,  ban, Velencében Velencében halt meg. A színház irányítását felesége, Cosima vette át. Legjelentősebb Legjelentősebb színpadi alkotásai (zenedrámák):  A bolygó hollandi  Tannhäuser      

Lohengrin

Trisztán és Izolda  Nürnbergi mesterdalnokok  mesterdalnokok   Niebelungok gyűrűje gyűrűje ciklus: A Rajna kincse, Walkür, Walkür, Siegfried, Istenek alkonya. Parsifal

A magyar nemzeti romantika

· ·

A magyar zenetörténetből hiányoznak a klasszicista stílusban maradandót maradandót alkotó zeneszerzők. Ezt a korszakot meghatározta:  német műdalok   Bécsből beáramló dallamok  

verbunkos

Verbunkos

·

· ·

Eredete: egész Kelet -Európából, szerteágazóan szerteágazóan régi magyar népies muzsikálás hagyománya  kanásztánc  hajdútánc  délszláv, bécsi és olasz zene eleme i  Az elnevezés eredete: 1715 -től a szabadságharcig tánccal és zenével verbuváltak önkénteseket a hadseregbe (Werbung = toborzás) A verbunkos zenei jegyei:

 páros ütemű pontozott pontozott ritmus, triolákkal tarkítva tarkítva  lassú és gyors részek váltakozása  „bokázó” kadenciá k · Erre az elemre fel lehetett építeni a magyar nemzeti kultúrát. · A Nemzeti öntudatra ébredést segítette:  színházak   dalkörök   egyesületek ezek: a magyar nyelv és a magyar dal színrevitelének időszerűségét időszerűségét hirdették. 

34

Erkel Ferenc (1810-1893) · · · · · · · · · ·

Zongoraművés z, majd karmester A magyar nemzeti romantikus opera megteremtője Gyulán született Középiskolai tanulmányait Pozsonyban Pozsonyban végezte, ahol megismerkedett megismerkedett Bihari Jánossal (virtuóz hegedűművész) Kolozsváron nagy sikert aratott egyik művével és itt hallotta az első  verbunkos dallamot tartalmazó magyar operát (Ruzsitska: Béla futása) 1837-től a Pesti Magyar Színház karmestere. 1875: a Zeneakadémia első igazgatója 1884: az Operaház megnyitása, ennek első főzenei igazgatója 9 operát írt, leghíresebb:  Hunyadi László (1 844)  Bánk Bán (1861) Legjelentősebb Legjelentősebb művei:    

Himnusz

Rákócziinduló Ünnepi nyitány Zongoraművek, Zongoraművek, kórusművek, kantáták 

Liszt Ferenc (1811-1886) · · · · · · · · · · · ·

· · ·

Doborjánban született 9 évesen sikeres zongorakoncert Sopronban és Pozsonyban Bécsben Carl Czerny -nél, majd a pá rizsi Conservatoire- ban  ban tanult zeneszerzést zeneszerzést Paganini virtuóz hegedűjátéka zongoratechn zongoratechnikájának ikájának fejlesztésére inspirálta Párizsban előkelő szalonok estélyein estélyein játszott, itt ismerkedett meg d’Agoult grófnéval (Marie de Flavigny), akivel házasságot kötött, 3 gyermekük született. Koncertkörútjai során beutazta szinte egész Európát, nagy sikerrel koncertezett. A pesti árvíz károsultjai javára jótékonysági koncertsorozatot szervetett. Magyarul nem tudott tökéletesen, de magyarnak vallotta magát. 1840: hangverseny a Nemzeti Zenede (ma Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium) létesítésének javára. 1844- ben  ben szakított d’Agoult d’Agoult grófnéval Oroszországban Oroszországban megismerkedett Karolin hercegnével, akivel Weimarban telepedett le. 1861-től Rómában éltek, ahol egyházi műveket írt:  Szt. Erzsébet legendája l egendája Krisztus oratórium   Koronázási mise Zsoltárok, stb.  1865: megkapta a ferences világi rendet. A Zeneakadémia megnyitásának (1875. november 14.) egyik kezdeményezője volt, ennek elnöke és zongoratanára lett. Késői művei a XX. század felfogása felé mutattak, ezért kortársai nehezen értették meg.

35

·

Művei:



1 opera és 1 operavázlat énekkari művek (Krisztus oratórium, Koronázási mise, mi se, Zsoltárok, stb.) szimfonikus költemények (Les Preludes, Mazeppa, Tasso, stb.) szimfóniák (Faust-szimfónia, Dante-szimfónia, stb.) zongoraművek zongoraművek (etűdök, szonáták, fantáziák) zongoraversenyek zongoraversenyek (Átok, I. Esz -dúr, II. A-dúr) orgonaművek (B-A-C-H Prelúdium és fúga) kamarazeneművek 



dalok

      

Les Preludes

· · ·

Jelentése: „Előjátékok” A mű ösztönzője Alphonse de Lamartie: Költői elmélkedések elmélkedések című műve. Liszt szavai a műhöz:

„Mi más az életünk, mint előjátékok sorozata ahhoz az ismeretlen énekhez, amelynek első ünnepélyes hangját a halál csendíti meg?”

·

Az emberi élet különböző szakaszait sorakoztatja fel a születéstől a halálig.

Az olasz opera a XIX. sz-ban

· · ·

Az olaszországi zenei élet központjában megszületése megszületése óta az opera állt. Az opera igazi felvirágzása a romantikában történt. Az átvezető korszak kiemelkedő zeneszerzői:

·

Rossini Donizetti  Bellini  A zenekar mindhármuknál másodlagos jelentőségű. 

Gioacchino Rossini (1792-1869) · · · · · · · ·

Pesaro- ban  ban született, zenész zenész családban családban

15 évesen már komponált Már első operái népszerűek voltak: Olasz nő Algírban, A sevillai borbély, Otello. 1823: Párizsba költözött; mint híres komponistát fogadták. 1829: Tell Vilmos bemutatója – átütő – átütő siker. Ezt követően felhagyott a komponálással: a műveiből szerzett pénzből élt, a világi élvezeteknek élvezeteknek hódoló milliomosként. Egyetlen jelentős műve keletkezett ezután: a Stabat Mater. A következő operaszerző nemzedékre nagy hatással voltak művei.

Giuseppe Verdi (1813-1901) · · · · ·

Írástudatlan szülők gyermekeként született. Zenei pályáján Barezzi (egy gazdag polgár) segítette. A milánói konzervatóriumba kora miatt nem vették fel. A milanói Scala karmestere felfedezte tehetségét és 3 évig zeneszerzésre tanította. 1842: Nabucco  –  hatalmas  hatalmas siker. 36

·

Működése összefüggött összefüggött az olasz risorgimento mozgalommal (= az Olaszország egységesítéséért, egységesítéséért, az osztrák elnyomás lezárásáért küzdő haladó burzsoázia nacionalista mozgalma)

·  Neve politikai jelszóvá jelszóvá vált: Vittorio Emanuel re d’Italia. · Ehhez a korszakhoz kötődő művei (1840 -50): Nabucco, A lombardok, Ernani, Attila, Kalóz, A legnanoi csata.

· · · · ·

1848: az itáliai it áliai szabadságharc bukása  1850-55 között más témát keresett: társadalmi dráma.  Rigoletto, Trubadúr, Traviata (erőteljesen kritizálja a társadalom ellentmondásait) 1855-1870: a francia operastílus olaszossá formálása. Szicíliai vecsernye, Álarcosbál, Végzet hatalma, Don Carlos, Aida  Az Aida megírás után 16 évig nem írt színpadi szí npadi műveket; ekkor született a Requiem. 1887: Otello

1895: Falstaff (lírai komédiának nevezi, szándékosan szándékosan nem vígoperának)

Az orosz nemzeti romantika

· ·

XIX. sz. közepe: 2 ellentétes irányzat az orosz zenei életben  nemzeti vonások   hagyományőrző hagyományőrző jellegű ny ugat-európai zene Orosz ötök (a kor jelentősebb zeneszerzői): zeneszerzői): 

Milij Alekszejevics Balakirev Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij



César Antonovics Kjui



 

· · · ·

Borogyin Rimszkij-Korszakov

Balakirev: felhívta a figyelmet az orosz népdal, az orosz nemzeti anyanyelv jelentőségére. Kjui: számos operát írt, de egyik sem vált egyéni és életképes művé. Borogyin: művészetének művészetének központja az orosz nemzeti opera + szimfonius zenék, kamarazenék, kamarazenék, dalok. Fő műve: Igor herceg (opera) Rimszkij-Korszakov: legjelentősebbek legjelentősebbek a keleti k eleti mesevilághoz kapcsolódó szimfonikus művei és

operái.

Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839-1881) · · · · · · ·

A szentpétervári katonaiskolába járt, 17 évesen a gárdaezred tagja. Katonai szolgálata mellett zenét is tanult. Megismerkedett Megismerkedett az Ötök tagjaival, akik hatására 20 évesen feladta a katonatiszti pályát. Gyenge idegzetű volt, a terhek ellen alkoholmámorba menekült. Egészsége Egészsége korán megromlott, 42 évesen halt meg. Sok félbehagyott műve maradt. Jelentősebb művei:  operák (Borisz Godunov, Hovanscsina, Hovanscsina, Szorocsinci vásár,  stb.)  zenekari darabok (Scherzo, Intermezzo, Egy éj a kopár hegyen, stb.)  zongoradarabok zongoradarabok (Egy kiállítás kiáll ítás képei, stb.)  dalok, átdolgozások  · A kifejezőeszközök gyökeres megújítására törekedett. · Jellemző ábrázolása: az orosz nép, a falusi paraszti világ valóságos ábrázolása. ·  Nagy energiával energiával tanulmányozta tanulmányozta az orosz nyelvet, nyelvet, népzenét, népzenét, történelmet  a „legoroszabb” zeneszerzővé zeneszerzővé vált.

37

Egy kiállítás képei · Barátja, Viktor Hartmann hirtelen halálának emlékére írta, amikor festményeiből kiállítást rendeztek.

·

A műben érvényesül Muszorgszkij művészetének két sajátos vonása:  az orosz népiség  a képszerű megjelenítő hatások alkalmazása · 10 tételből áll, köztük Promenade (Séta) tételek – a –  a képek között járkálva eltávozott barátjára emlékszik. · Számos zenekari átdolgozás; pl .: Maurice Ravel. A mű tételei: Promenade

I. Gnóm Promenade

II. Ódon kastély Promenade

III. A Tuileriák kertje (gyermekek civódása a játék után) IV. Bydlo (lengyel ökrösszekér) Promenade

V. Kis csibék tánca a tojáshéjban t ojáshéjban VI. Samuel Goldenberg és Smüle VII. A limogesi piac

VIII. Katakombák (római temető) Promenade IX. Baba-Jaga k unyhója unyhója (orosz boszorkány, aki embercsontokat eszik) X. A kijevi nagykapu

Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) · · · · · · · · · ·

Jogi tanulmányainak végeztével jelentkezett a szentpétervári szentpétervári konzervatóriumba, zeneszerzés szakra. Tanára: Anton Rubinstein. Később a moszkvai konzervatórium zeneelmélet tanszékén oktatott. A megfeszített munka, rosszul sikerült házassága, megélhetési megélhetési gondjai miatt egészsége megromlott, súlyos lelki válság. Megismerkedett a dúsgazdag Nagyezsda Nagyezsda Meckkel, aki évjáradékkal évjáradékkal biztosította megélhetését. 13 éven át leveleztek, de soha nem találkoztak. A fennmaradt levelek értékes adatokkal szolgálnak Csajkovszkij zenei életéről, munkamódszeréről. 1878- ban  ban feladta állását állását és csak komponálással komponálással és saját saját műveinek bemutatásával bemutatásával foglalkozott. foglalkozott. Karmesterként Európában és Amerikában nagy sikerű hangversenyeket adott. 53 évesen Szentpéterváron kolerában hunyt el. Művei: szimfonikus művek (szimfóniák, Olasz capricco, C -dúr vonósszerenád, nyitányok, stb.)  versenyművek   3 balett (Diótörő, Hattyúk Hatt yúk tava, Csipkerózsika)  

10 opera (pl.: Anyegin, Pique Dame)



zongoraművek  kamaraművek 



dalok, stb.



38

A XX. század zenéje · · · · · · · · · ·

A zeneszerzők nyíltan szakítanak a romantikával. Azt keresik, ami az életben intim, int im, jellemző és egyéni Elvetik a túlcsorduló t úlcsorduló szenvedélyt, szenvedélyt, a felduzzasztott technikát, az örök harsogást. Több koncert, zenei hetek rendezése a nagyvárosokban  ennek ellenére a modern zeneszerzők elvesztették a kapcsolatot a közönséggel. közönséggel. (Megnőtt a különbség a zenei ízlésben: kevésbé érthető, felfogható zene, mint az előző korokban.) A hétköznapi ember számára a pillanatnyi igény kielégítése: könnyűzene (operett, revü, kabaré, sanzon, nóta, sláger, mulatók zenéje). + technikai fejlődés: a zene hozzáférhetővé vált hanglemezen, hangszalagon hangszalagon is. Közlekedés, tömegkommunikáció tömegkommunikáció  a világ megismerésének megismerésének lehetőségei kiszélesedtek. A kortárs művészetek tükrözték a történelmi és társadalmi változásokat (háborúk, önkényuralom) Az új zenében megszűnt az egységes világkép, felbomlott az ember belső harmóniája. Megváltozott zenei kifejezőeszközök: kifejezőeszközök:  felbomlott a tonalitás  előtérbe kerül a disszonancia

Az impresszionalizmus kialakulása · Eredete: Franciaország. Franciaország. · A természeti jelenségek megjelenítése: szél, fény, kert, erdő, hegyek, fák, eső , stb. · A valóság egy kiragadott részletét, pillanatnyi hangulatot mutat be. · Az „impresszionalizmus” kifejezés kifejezés eredete: Monet: A felkelő nap impressziója c. képe nyomán  impresszionista (a korabeli festők körében): a természet ábrázolása a színek játéka és a  pillanatnyi hangulat hangulat keltette benyomások benyomások alapján. alapján. Az expresszionizmus

·  Németországból  Németországból indult a XIX-XX. sz. fordulóján. · Lemondanak Lemondanak a valóság reális ábrázolásáról, helyette a művész egyéni érzéseit, élményeit a legszabadabb módon, minden formai szabály elvetésével fejezi ki. Pl.: Arnold Schönberg (atonalitás, spontán formálás, bizonytalan, szélsőséges ritmika, akkordszínezések akkordszínezések = egyazon akkordban törés nélkül változnak a hangszerek, s ezzel a színek) A folklorizmus · 1920-as évek: megnőtt az érdeklődés a népzene iránt, megkezdődtek a gyűjtések.

· ·

Többen a népzenét örök mintának tekintették saját művészetükhöz. Első gyűjtés Magyarországon: Kiss Áron (néphagyományok: gyermekjátékok, népdalok  jelentőségének  jelentőségének felfedezője). · 1891: Magyar gyermekjátékok g yermekjátékok gyűjtemény gyűjteményee · A gyűjtőmunka folytatói a XX. sz. elején: Bartók Béla és Kodály Zoltán. Kompozíciós stílusukban a népzene tudatosan igen meghatározóvá vált. · · Igor Stravinsky: Oroszországban Oroszországban az orosz népzene és az egyházi zene hagyományait hagyományait követi. A neoklasszicizmus neoklasszicizmus

· · ·

Menekülés a klasszicista világba. 1920 körül alakult ki az impresszionalizmus és expresszionalizmus ellenreakciójaként. ellenreakciójaként. Visszatérnek a barokk és a klasszika játékmódjaihoz, formáihoz és műfajaihoz (szvit, concerto, szimfónia).

39

·

Első neoklasszicista művek:    

·

Ravel: Tombo de Couperin

Prokofjev: Klasszikus szimfónia Schönberg, Hindemith szvitjei Stravinsky: fúvósokra írt oktett.

A XX. sz. megváltozott zenéjének fő jellemzői:  atonalitás = hangnemnélküliség hangnemnélküliség  népdalok és néptáncok feldolgozása, beépítése az új zeneművekbe zeneművekbe (Bartók, Kodály, Stravinsky, stb.)  

A különböző műfajok, formák és együttesek új kombinációban való alkalmazása. A hagyományos hangszereken új játékmód, technikák alkalmazása

Az 1950 utáni zene fő jellemzői: · szeriális zene:  zeneszerzői módszer, a teljes zeneművet számsorok segítségével előre meghatározott hangok kiválasztott kiválasztott sorára (szériájára) építi fel. Első formája a dodekafonia (=12 hangból kombinált sor). Nem tartalmaz hármas - vagy négyeshangzatot négyeshangzatot és tritonuszt (=3 egészhanglépés egészhanglépés által létrejött l étrejött távolság, azaz bővített kvart hangköz). A hangközök sorrendjének 4 formája van:    

·

alapsor

rák  megfordítás (tükör) rákmegfordítás (ráktükör)

Elektronikus zene: a technika fejlődése lehetővé tette elektronikus úton előállított

hangok, így

hangzatok, kompozíciók létrehozását. ·

Konkrét zene: a különböző, hangfelvételeken rögzített (pl. a környező világból származó) hangok nak nak elektroakusztikus eszközökkel történő feldolgozása, módosítása (gyorsítják, lassítják, egymásra játsszák) útján komponált zene. (Kollázs = különböző anyagok, technikák egyesítése új művészi forma létrehozására.)

·

Aleatórikus zene (alea = kocka): a zeneszerző az előadók alkotókedvére bízza, hogy a mű egyes részeit milyen sorrendben kívánják eljátszani.

·

A hangszereken való új játékmód, technikák további kibővítése:  vonós hangszerek ütögetése, láb mögött való játékmód  fúvósoknál a fúvóka önmagában való használata  stb.

40

Claude Achille Debussy (1862-1918) · · · · · ·

A párizsi Conservatoire - ban  ban tanult zongorát, zongorát, zeneelméletet zeneelméletet és zeneszerzést. zeneszerzést. A 80-as évek elején Csajkovszkij pártfogójának, Nagyezsda Meck asszonynak házi zongoristája lett Svájcban, Orosz - és Olaszországban. Olaszországban. „A tékozló fiú” c. kantátájával kétszeri sikertelen kísérlet után harmadszorra elnyerte a hároméves Római díjat. 1887- ben  ben visszatért Párizsba. Párizsba. Zeneszerzésen Zeneszerzésen kívül zongoraművészi zongoraművészi és karmesteri fellépései voltak. Korai művei (1890-ig): kereste zenei hangját. Meghatározók: Massenet, Fauré, Chopin, Schumann, Liszt.

·

Középső korszaka (1890 -1912): impresszionista hatások, új kifejezésmódok (modális hangnemek, hangnemek, pentatónia, egészhangú skála, disszonancia). disszonancia). A korszak főbb művei: Pelléas és Mélisande  (opera), A tenger, Egy faun délutánja, Gyermekkuckó. · Késői művek (1812 -től): klasszicista tendencia. Legjelentősebb: Legjelentősebb: „ Szent Sebestyén vértanúsága ”. Gyermekkuckó · A kifejezés egyszerűsége, rajzszerű dallami letisztulás. · Megszólal benne a jazz hangja is (pl.: Néger baba tánca). · · ·

Egy faun délutánja Faun: szarvval és patával ábrázolt erdei istenség, a pásztorok védelmezője. Mallarmé költeménye alapján komponált szimfonikus zenekari darab. A faun pihenését, majd a megriadt nimfák üldözését, ezt követően álomba merülését szabad illusztrációban ábrázolja.

Maurice Ravel (1875-1937) · · ·

A párizsi Conservatiore-ban tanult. Kompozícióiban eleinte Debussy stílusát követte, majd megtalálta egyedi hangját: tiszta, világos, egyszerű dallamvonal -vezetés. Életművében a francia zene minden jellegzetes vonása felismerhető: elegancia, könnyed dallamok   muzikális folyamatoss fol yamatosság ág  különböző effektusok nyugtalan váltakozása  

· ·

· ·

humor

Kiváló hangszerelési képesség – Muszorgszkij: –  Muszorgszkij: Egy kiállítás képei c. zongoradarabjának zenekari átirata. Jelentősebb művei:  Spanyol rapszódia (zenekari darab)  Daphins és Chloé, Lúdanyó meséi, La valse (balett)  szólóhangszerekre szólóhangszerekre és kamarazenekarra kamarazenekarra írt művek. Bolero

Egyetlen téma felhasználásával mutatja be kiváló hangszerelési hangszerelési képességét. A dob által adott, végig azonos ritmus fölött jelenik meg a téma, melyben a változatosság egyetlen eleme a zenekari crescendo alkalmazása. 41

Szergej Prokofjev (1891-1953) · · · · · · ·

Zenei tehetsége korán megmutatkozott: édesanyja kezdte tanítani. 5 évesen megírta első zongoradarabjait, 8 évesen első operáját. A szentpétervári konzervatóriumban tanult zongora, karmester és zeneszerzés szakon. A diploma megszerzése után Londonba utazott, ahol megismerkedett megismerkedett Gyagilev G yagilev balettmesterrel. 1922-től Párizsban élt, ahol az orosz balett számára szimfonikus muzsikát komponált. A 30-as évek elején végleg visszatért Oroszországba. A II. világháború után a legsikerese l egsikeresebb bb orosz zeneszerzőnek zeneszerzőnek tartották Oroszországban és külföldön egyaránt.

·

Legjelentősebb Legjelentősebb művei: Rómeó Júlia, Hamupipőke (balett)  Péter és a farkas (zenekari mű)  A három narancs szerelmese (opera)  Szkíták (szvit)  Klasszikus szimfónia  szonáták, kamaraművek  

Péter és a farkas · 1936- ban  ban született a mű, zenekarra és és narrátorra. · Célja: az ifjúság zenehallgatásra való nevelése. · Egy játékos történeten keresztül a gyerekek megismerkedhetnek megismerkedhetnek a különböző hangszerek, hangszerek, hangszercsoportok hangszercsoportok jellemzőivel: a mese szereplőit egy -egy hangszercsoport hangszercsoport jelképezi j elképezi (Péter: vonószenekar, vonószenekar, kismadár: fuvola, kacsa: oboa, macska: klarinét, nagyapa: fagott, farkas: 3 kürt, a vadászok lövései: ütőhangszerek). ütőhangszerek).

Carl Orff (1895-1982) · · · ·

· ·

9 évig tanított Münchenben, majd szabad művészi pályára lépett. Zenepedagógiai Zenepedagógiai tevékenysége révén iskolazenei gyűjteménye: Orff -Schulwerk. Célja: a gyerekek spontán módon, teljes egészében a zenével fejezzék ki magukat (alkossák meg saját zenéiket). A zene kiindulópontja szerinte a ritmus és a dallam. 1937: Carmina Burana bemutatója; nincs cselekménye. Szövege: XIII -XIV. sz-i vagáns és diákdalokból állította össze. (Vagánsköltészet (Vagánsköltészet = a középkor vándorló, csavargó diákjai által művelt, rendszerint pajzán és egyházellenes egyházellenes hangú, latin lati n nyelvű költészet) A szerelmet, a természet szépségeit, a bor örömét dicsérik a versszövegek. versszövegek. 3 részből áll: 1. Bevezetés: a szerencse forgandóságáról forgandóságáról (O, Fortuna), majd a tavasz, a nap, a szerelem istennőjének dicsőítő himnusza, majd szerelmi dalok és táncdalok sorozata. 2. Alcíme: „Kocsmában”. Humoros, sikamlós szöveg. Erőteljes kocsmai mulatozás. m ulatozás. 3. ”Szerelmi játékok” – égi –  égi és földi szerelem árnyalatai (10 tétel). Zárás: a bevezetőrész bevezetőrész visszatérése.

42

A XX. század magyar folklorista mesterei

Bartók Béla (1881-1945) · · · · · · · · · ·

Erdélyben, Nagyszentmiklóson született, pedagógus családban. Szülei jól zongoráztak, így hamar megismerkedett a zenével, korán felismerték különleges tehetségét. 1899-től Budapesten, a Zeneakadémián tanult, ahol zongoraművészi zongoraművészi és zeneszerzői diplomát szerzett. 1905-től Kodály Zoltánnal rendszeres r endszeres népdalgyűjtő népdalgyűjtő körutak. 1907-től zongoratanár a Zeneakadémián. Zeneakadémián. 1923- ban  ban feleségül feleségül vette egyik tanítványát, tanítványát, Pásztory Dittát. 1940- ben  ben a fasiszta elvek elvek elterjedése, valamint valamint édesanyja édesanyja halála miatt Amerikába emigrált. Honvágy gyötörte, és 1944 -ig betegeskedett. Ekkor állapota javult, megírta 5 tételes zenekari Concerto- ját.  ját. 1945- ben  ben elkezdte írni a III. zongoraversenyt, zongoraversenyt, melyet feleségének feleségének ajánlott. Nem Nem tudta befejezni, mert 1945. szeptember 26-án, Nem York -ban -ban meghalt.

Művei: 

A k ékszakállú ékszakállú herceg vára, Fából faragott királyfi,

Csodálatos mandarin (színpadi



művek) Cantata profana, Falun, Magyar népdalok (énekkarra írt művek zenekari kísérettel) Tánc-szvit, Erdélyi táncok, Magyar képek, Zene húros és ütőhangszerekre, ütőhangszerekre, Divertimento (zenekari művek) 2 arckép



Concerto

 





versenyművek versenyművek (I., ( I., II., III. zongoraverseny, Hegedűverseny, Hegedűverseny, Brácsaverseny, Concerto 2 zongorára és zenekarra, stb.) kamaraművek, kamaraművek, zongoraművek, kórusművek, stb.

·

A kékszakállú herceg vára Műfaja: Misztérium. Szövegíró: Balázs Béla. A férfi és a nő közti kapcsolat konfliktusával konfliktusával Bartók nem tudott mit kezdeni. Ennek Ennek a témakörnek a feldolgozása több művében is előfordul. A kékszakállú vára jelképezi a férfi lelkét: l elkét: a 7 ajtó mindegyikének feltárulása során többet ismer meg a nő szerelme lelkéből, ugyanakkor annál nagyobb terhet is kell viselnie. 1. ajtó: a férfi kegyetlenség szimbóluma. 2. ajtó: fegyverek; a férfiélet férfi élet tartozékai az élet viszontagságos harcaiban. 3. ajtó: kincsek, lelki szépség és gazdagság. 4. ajtó: a férfigyengédség illatos, nemes virágai. 5. ajtó: a lélek teljes birodalma, a férfi büszkesége. büszkesége. A női kíváncsiságot nem tudja legyőzni, meg akarja nézni a hátralevő 2 ajtót is. 6. ajtó: az eltemetett bánat világa, a szomorúság vize, a könnyek tava. 7. ajtó: a férfi emlékeiben élő, megszépült hajdani szerelmek. A mondanivaló lényege: a teljes életet élő, eszményekkel eszményekkel bíró férfi és a csak ösztöneire hallgató, érzékeiben élő asszony egyesülésének hiábavaló illúziója. A 2 utolsó ajtó titka: az egyedül egyedül elsírt könnyeket, könnyeket, a lelkünkbe zárt emlékeket nem oszthatjuk

·

meg senkivel. Ez után Judit belátja, hogy végleg eljátszotta kettejük boldogságát, de már késő, ő

· · · · · · · · · · · · ·

emlékek csarnokába. csarnokába. Ismét sötét a vár. 43

is belép az

Kodály Zoltán (1882-1967) · · · · · · · · · · · · · · · ·

Kecskeméten született műkedvelő zenész családban A család Galántára költözésekor megismerkedett a népzenével, népzenével, mely nagy hatással volt életére. Zongorázni, hegedülni és gordonkázni tanult, de nem vált előadóművésszé. Érettségi után a Pázmány Péter egyetemen magyar -német tanári diplomát, majd bölcsészdoktori címet szerzett. Dolgozatának címe: A magyar népdal strófaszerkezete. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan a Zeneakadémián zeneszerzést tanult, ahol megismerkedett megismerkedett Bartók Bélával. 1906-07- ben  ben Berlinben és Párizsban járt, ahol ahol megismerte az új nyugati nyugati zenei irányzatokat. irányzatokat. Ezt követően zeneszerzés tanári állást kapott a Zeneakadémián. Sok előadást tartott gyermekek számára zenei nevelés céljával. Megalkotta a „Kodály-módszer”-ként ismert zenepedagógiai zenepedagógiai koncepcióját.  Alapja: a gyermekek zenei nevelése az éneklésen (magyar népdalokon) keresztül. Ádám Jenővel együtt ének tankönyveket szerkesztettek. Bevezették a relatív szolmizációs rendszert.  Nem volt hangszeres hangszeres előadóművész, előadóművész, zeneszerzői zeneszerzői munkájára munkájára a vokális művek művek túlsúlya jellemző. jellemző. Kórusművei egy új magyar zenekultúra alapjait teremtették meg. A magyar népzenei hagyományok legmélyebb legmélyebb rétegeit feltárta, és ezt alkalmazva művei igazi magyar zenévé váltak.  Népi hagyományokból hagyományokból való táplálkozás táplálkozás jellemző:  Háry János (daljáték)  Székelyfonó (színpadi mű) Ének - és zenekarra komponált jelentős művei: Psalmus Hungaricus (Óbuda és Pest egyesítésének 50. évfordulójára)  Budavári Te Deum  

·

Missa brevis

Egyéb jelentős zenekari művei:  Felszállott a páva Szvit a Háry János daljátékból  Marosszéki táncok   Galántai táncok   

Concerto

szólóhangszerre szólóhangszerre és kamarazenekarra kamarazenekarra írt művek  1943- ban  ban az MTA tagjává tagjává választották, 1946 1946 -49-ig az MTA elnöke volt. 

· · · ·

Háry János A főhős valós személy: szekszárdi fazekas, aki élénk fantáziával kitalált történeteket mesél el kalandjairól. A mű 4 kalandból + elő - és utójátékból áll. Közismertebb zenei részletek:  „Ó, mely sok hal…”    

Intermezzo

Harangjáték  „A jó lovas katonának…” „Ábécédé, „Ábécédé, rajtam kezdé…” stb.

44