Trillhaas VALLÁSFILOZÓFIA

elel<& a5 6ltala megc3l5ott k375et mint a 2al, l6si intenci9 t6rg+aP XGCSLY Hegel: minden k52etlen adotts6g m6r k52et=t2e 2an a gondolkod6s ill. a tudat 6ltal. A kin+ilatko5tat6sF is mindig m6r ész,lelt kin+ilatko5tat6s& 86rmik377en 2is5on+ul4on is ho556 a konkr3t em8er. A kritika a tudat8an >ell37< 2all6si intenci9k 3rtelm3nek& 2alamint annak 2i5sg6la, ta& hog+ e5ek a5 intenci9k meg>elelnek,e intencion6lt t6rg+uk hori5ont46nak. B A mag6t kritikainak tekint< 2all6s>ilo59>i6nak nem a5 a >eladata& hog+ a 2all6si hit t6r, g+ainak 2al9s6g6r9l n+ilatko553k& hanem hog+ >elder=tse e5en t6rg+ak lehets3ges 3r, telm3t a5 3s5 kontetus68an& meg2i5sg6l4a a 2all6si intenci9kat mint ol+anokat& >a4t6, ikat 3s s5erke5et;ket 3s 2is5on+ukat intencion6lis t6rg+ukho5. 0B ?nnek a Husserlre t6mas5kod9 8e6ll=totts6gnak a h6tr6n+a a trt3nelmis3g kika7cso, l6sa. KB •

•

1

Vallásfilozófia (Trillhaas)

II. OBJEKTIVÁLÁS

4. fejezet: Szubjektivitás és objektiválás

Minden hit his5 2alamitF  a 2all6snak meg2an a sa46t t6rg+is6ga: e5 a t6rg+is6g sa, 46tosan elt3r a5 eg+38 3r53kileg 3s5lelhet< 2ag+ m3rhet<& tudom6n+osan 6ltal6nosan le=rhat9 t6rg+is6gt9l. A5 a 2all6s>ilo59>ia& mel+ e sa46tos t6rg+is6gra 37;l& elslekt6l. A dogmatika %,rel>og6s a5 alan+i oldalt is ig+eks5ik o84ekti26lni: amik3nt a dogm6nak iga5nak kell lennie& a5 em8eri 2iselked3snek norm6kho5 kell iga5odnia. A hitnek tel4es m3rt3k8en 8ele kell ra45ol9dnia a 2il6gk378e. %ga5s6gainak tud6s 6ltali iga5ol6sa dnt< teol9giai 3s >ilo59>iai >eladat. K#B Mi tes5i a 2all6st 2all6ss6@ A5 a sa46tos 3r53s& mel+et a hittartalmakkal ka7csolat8an 3l 6t a5 em8er: a >;ggin=ci9 t=7us >;ggetlen=ti a 2all6s le=r6s6t a 2all6strt3neti 3s kon>ess5ion6lis k;ln8s3gektordul6, s68an 2alamel+ t6rg+is6g >el3& amel+ m6s oda>ordul6s eset3n m6snak mutatko5ik. Il. a l3t 3s5lelhet< trans5cendens 2onatko56s68an& s ekkor a 2all6s t6rg+a& de 3s5lelhet< mer< term3s5etk3nt& s ekkor a tudom6n+os 2i5sg6l9d6s t6rg+a. Maga a term3s5et is tekinthet< a5 istens3g megn+il26nul6s6nak& s ekkor a term3s5et 3s5lel3se 2all6sos& 6m tekinthet< immanens 2al9s6gnak& s ekkor a5 em8eri te23ken+s3g n+ersan+aga& a term3s5ettudom6n+ t6rg+a. ?88en a 2onatko56s8an a 2all6strt3net a lehets3ges t6r, g+is6gok lehets3ges 2all6si 3s5lel3s3nek trt3nete. A keres5t3n+s3g trt3nete a l3t s5akr6lis 3s5lel3s3nek 3s a l3the5 2al9 s5akr6lis& h9dol9 oda>ordul6snak a >oko5atos >elcser3l6n 3s5lel3s3re. ?5t a 26lto56st maga a keres5t3n+s3g ind=totta el a teremt3strt3nettel 3s a term3s5et demitologi56l6s62al. A k;ln85< 2all6sok eg+r3s5t k;ln85< t6rg+cso7ortot tekintenek 2all6si t6rg+nak [ a5a5 >or, dulnak >el34;k a55al a h9dol9 magatart6ssal& mel+ a 2all6s l3n+ege [& m6sr3s5t a h9, dolat t6rg+6t k;ln85< m9don temati56l46k dogmatik64ukF& a5a5 kognit=2 nre>le, i94uk keret38enB. Mi2el a l3t 2all6si 3s nem 2all6si temati56l6sa eg+ar6nt lehets3ges& a 2all6si 3s a 7ro>6n l3t3s5lel3s leg23g;l nem m6s& mint a l3t 2all6si 3s 7ro>6n temati56l6s6nak cser3lol+amat68an a5 ut988i t3rh9d=t6s6nak 4eg+38en.  Schae>>lerIro>anS5ekul !. A ta7as5talati 2il6g eg+ r3s53nek hiero>antikus kit;nte, t3se 3s a des5akrali56l6s 7ro8l3m64aB XGCSLY ?5 a5 3rtelme53s >elt3tele5i eg+r3s5t a5t& hog+ mere2 hat6rt lehet 2onni s5ent 3s 7ro>6n k53& m6sr3s5t a5t& hog+ a t3rh9d=t9 7ro>anit6s8an nincs semmi s5akralit6s. 3lem3n+em s5erint a5on8an a mai 6tlagos& 7ro>6nnak ne2e5ett tu, datnak a struktr64a a s5akralit6s m3l+struktr646t hordo55a& m3g7edig nem a>, >3le s5ellemtrt3neti marad3kF g+an6nt& hanem mint a5 em8er antro7ol9giai l3n+egstruktr646t. ?5 a5 6ll=t6s 7ers5e hi7otetikus& 3s 8ehat988 2i5sg6latra s5o, rul. . I?T?R L. -?RG?R : * Rumor of *ngelsP Modern Societ+ and the Redis, co2er+ o> the Su7ernatural.B K0,"1B

1K

Vallásfilozófia (Trillhaas)

1. Intencionális meghaladás

A 2all6s eg+ sa46tos t6rg+i adotts6gho5 2al9 oda>ordul6sF. ?5 a ki>e4e53s 2alami>3le k52et=t3sre utal& de n+it2a hag+4a& hog+ mil+en e5 a5 oda>ordul6s: g+akorlati 2ag+ elm3leti& k52etlen 3s 3lm3n+s5erE 2ag+ tanult& nai2 reakci9 2ag+ kimunk6lt kultus5 a2ag+ r=tus. Mindenesetre a s5u84ektum >ordul oda 2alamihe5& 3s e5 a5 oda>ordul9 s5u84ektum eg5is5tenci6468an 3rintett. KKB A 2all6si oda>ordul6s sa46toss6ga& hog+ nem >oglaltatik 8enne marad3ktalanul a l6that9& tudom6n+osan& s56mok8an megs56ml6hat9 3s technikailag uralhat9 2al9, s6g8an& de a trt3neti t3n+ekF 2il6g68an sem. A 2all6si oda>ordul6s eg+ sa46tos t6rg+2onatko56s intencion6lis aktusait 4elenti& mel+ek meghalad46k a s56munkra term3s5etes m9don l6that9 krn+e5eti 2il6g t6rg+is6g6t  trans5cendencia. ?5 a meghalad6s t88n+ire agg6l+talanul 3s s7ont6n m9don trt3nik& 8enne a5 em8er eg+ m6sodBik 2il6got gondol el a5 els<& a s56munkra k52etlen;l teoretikusan 3s 7raktikusan ke5;nk8e adott 2al9s6g mellett. KKB *iet5sche HintereltF,nek ne2e5i a 2all6si trans5cendens 2al9s6gotP 2. T ATR & *z rklét&  skk. #ie frhliche Aissenschaft #. P 2. OASI?RS& ?e$ezetés& 1!. o. n3, met: Aas ist /hilosophie& 11. o.B. A trans5cendencia,>ogalom modern alkalma56sa eg+re ink688 a5 irracionali5mus ir6n+68a mutat. al9468an a5on8an a trans5cendencia >ogalma nem hel+e5i a 2all6st a5 3s5en k=2;li tartom6n+8aP ug+anis nem arr9l 2an s59& hog+ a 2all6si t6rg+ter;letF a megta7as5talhat9s6g 3s 3ss5erE legitim6ci9n tl h59dna& hanem a 2all6si s5u84ek, tum maga halad4a megF a5 oda>ordul6s68an a 7us5ta 3r53ki adatokkal hat6rolt& k=, s3rletileg ellenordul6s sa46tos m9don ha4t4a 23gre e5t a meghala, d6st. K"B A husserl,i >enomenol9gia 8el6t6sai: minden tudat8an 2an eg+ tudaton k=2;lre ir6n+ul9 23l3s X8er,sich,hinaus,meinenY. Soha nem a5 3r53kel3s 7us5ta adatain6l tart95kodunk& hanem a5 3r53kelt dolgot m6r a5 3r53kel3s >ol+amat68an ki>e4t4;k& 3r, telme55;k. A5 aktu6lisan 3r53kelt dologho5 eg+ re4tett konstitut=2 tel4es=tm3n+8enF 7otenci6lis 3r53kel3st adunk ho556& amit nem s5eml3letes m9don 2ele eg+;tt 23l;nk. Mindig 3s 6lland9an konstitu6lunkP 3rtelemtel4es=t< intencionalit6s8an mindig 3s 6l, land9an meghalad4uk a 7illanatn+i 3r53kel3s 7us5ta adott46t. . &artesianische 1e3 !itationen  #. K"B M6r a t6rg+i tudat8an is mindig 2an eg+ t88let23l3sF. A5 3r53kelt dolgot a 23lt dologg6 konstitu6l4uk& amenn+i8en to2688i lehets3ges 3r53kel3seket >elt3tele5;nk. ? t88let 23l3ssel a5on8an meghalad4uk a 7us5ta dologi adotts6got: trans5cend6lunk. A5a5: minden tudat8an 2an trans5cendencia& mert minden tudat mag6n tlra 23lF. KB  es5t3tikai 3s5lel3s& 2. T ATR & *z rklét& 1!" sk. -6r a k37et ola4>est3kkel k3s5=tett3k& m6s an+agi minestm3n+ k52et=t< an+agis6g6t. A k37 s5eml3l<4e nem racion6lis ker;lel a5 68r65olt term3s5eti t64 2ag+ em8eri esem3n+ hangulat6t& hanem k52etlen;l 3s5leli& meglehet& a >estm3n+ k52e, t=t3s32el k52etlene88;l& mintha a 2al9s6gosF s5itu6ci92al& a re6lis t644al,esem3nn+el lenne dolga. KB M?RL?AU,I(*T/: A 2il6got nem csak tud6ssal ragad4uk meg  nem csak a la8o, rat9rium k37es >elt6rni.F ?ls
1"

Vallásfilozófia (Trillhaas)

s59t& ami lelkiismeretem8en s59l=t meg& %sten s5a26nakF 3s5lelem& akkor e5 k52etlen ta7as5talat& nem 7edig ho556adott 3rtelme53s. K0B 1. [ 52etlen megragad6sr9l 2an s59& nem a 2iss5ak2etke5tet3sF racion6lis ker;, l<t46r9l& ami8elcser3l3s oka a5& hog+ e5t a nag+ ere4E ta7as5tal6st t88n+ire ki4elent3sek8en >e4e5ik ki& >ogalmak8an 3s 3rt3kel3, sek8en >oglal46k ss5e& ami a5ut6n =t3lets5erE o84ekti26l6st eredm3n+e5& s e5 a5 o84ekti26l6s s5;ks3gk377en 2iss5ahat hasonl9 ta7as5talatokra& 3s 3rtelme53sselF l6t4a el a5okat. Il. a keres5t3n+ em8er 2all6s6nak tan=t6sa ala746n ta7as5tal4a a m6sik em8ert >ele8ar6tnakF.B XGCSLY %tt mutatko5ik meg& hog+ a ta7as5tal6s nem csu76n eg+3ni& nem ki56r9, lag a5 eg+3n sa46t esetleges trt3neti ta7as5tal6sa& hanem kollekt=2& eg+ trt3neti k5ss3g& 2ag+ a5 em8eris3g trt3nelmi ta7as5tal6sa& ami kultur6lis mintak3nt >ogalma59dik meg 3s hag+om6n+o59dik. ?5 ut988i ad >els59l=t9 4elleget a ta7as5, tal6snak: a5 eg+3nt >els59l=t4a 6ltala m3g a5 3lettrt3neti esetelegess3gek >ol+t6n nem elsa46t=tott ta7as5talatok el>ogad6s6ra a k5ss3g tans6ga ala746n 3s a 4, 2<8eni& esetlegesen 8ek2etke5< s5em3l+es megta7as5tal6sra 2al9 tekintettel. ? >els59l=t6st a55al indokol4a& hog+ a s598an >org9 ta7as5talat konstitut=2& dnt< >ontoss6g a5 em8er mint em8er l3n+ege s56m6ra. A5 em8ert6rsakr9l n+ert eg+3ni ta7as5talataink igen sokr3tEek 3s ellentmond6sosak& e5ek ala746n g+akor, latilag nem tekinthetn3nk minden eg+es em8ert >ele8ar6tunknakF& de legal688, is ingado5n6nk& hog+ ki a5& 3s ki nem. A keres5t3n+ em8er a trt3nelmi ta7as5, talat8an iga5ol9dott tan=t6s ala746n tart4a minden em8ert6rs6t >ele8ar6tnak& 86rmil+en leg+en is s5em3l+es 2is5on+a a5 illetel;l=rhat4a a s5em3l+es ta7as5talatot. M3g er;gg<23 tenni. A kontin, gens eg+3ni ta7as5tal6strt3net nem 6ltal6nos 3r23n+EB legitim6l94a& hanem csak s5em3l+esB meger3le t6mas5t& 23delmet [ 2all6si ki>e4e53ssel: meg26lt6st& ;d2ss3get [ nem n+4thatna a kontingenci62al s5em8en. #. [ Minden 2all6si aktus 2iss5ahat 23greha4t9 alan+6ra. A5 em8ert n+om8an ig3n+8e 2es5i a5& amit a 2all6si trans5cend6l6s8an megismer: All these& like God& are things hich can 8e a77rehended onl+ in ser2ing themF Iol6n+i Mih6l+B. A 2all6si ta7as5tal6s nem csak megerels59l=, t9 karaktere 2an& megs59l=t& g+ ta7as5tal9dik meg& mint ami >elt3tlen;l 2onatko5ik a5 em8erre as mich une!ingt angeht [ I. TillichB. K0,"B !. [ A5 intencion6lis 6tl373s nem 26lto5tat4a meg a re6lis 2il6g 3rtelm3t& 3s nem hag+4a el a re6lis 2il6got& noha eg+ k;lnleges dimen5i9t >E5 ho556& 7ontosa88an eg+ sa46tos hori5ont8a& a s5ent& a trans5cendencia hori5ont468a hel+e5i. A 2all6si inten, ci9 3rtelems5erke5ete ss5eka7csol9dik a re6lis 2il6g 3rtelems5erke5et32el. ?g+ korai >65is8an g+& hog+ e dolgok& cselek23sek 3s a re6lis 2il6g 2all6si 3rtelme mellett eg+, 6ltal6n nem tudatosulhat eg+ ettoko5atos elk;ln;l3s 2ag+ dr6mai s5akad6s a5on8an elker;lhetetlen. A term3s5et tr23n+ei a tudom6n+os 2il6g3s5lel3s ki8ontako56s62al eg+re ink688 elt62olodnak a term3s5et 2all6si 3rtel, mess3g3tol+amat68an a5 em8eri cselek23s t88n+ire ol+an c3l, s5erEs3ghe5 iga5odik& ami elt3r a5 isteni norm6k 76l+646t9l. XGCSLY 3rd3s: *em lehets3ges,e& hog+ a re6lis 2il6gF intencion6lis meghala, d6sa ho55a l3tre ele2e a re6lis 2il6gotF& 2ag+is a5 nem eg+38& mint a trans5cend6l6st k2et< re>lei9 eredm3n+e& eg+ eredend< totalit6s 3lm3n+ no3 mán keletke5< ta7as5talat@ [ . Oan Assmann >elte23s3t a monoteista >ordu, 1

Vallásfilozófia (Trillhaas)

latF,tal XAssmanMon'endeHUY 3s a m95esi k;ln8s3gt3telF,lel ka7csolat8an: XAssmanUnterscheidungY  A trans5cendencia nem ol+an tl2il6got 4elent& amit a realit6sho5 2al9 minden 2onatko56son k=2;lik3nt lehetne elgondolni. $. [ A5 6tl373sek klcsnsen kieg3s5=tik eg+m6st& 3rtelmes eg3ss53 illes5kednek ss5e. A 2all6si intenci9 a re6lis 2il6got a5 isteni 2il6gho5 rendeli. Ha e5t a ho556ren, delogalma556k meg& tan=t6s 3s a hag+om6n+ keletke5ik& s ol+an rends5erek 4nnek l3tre& amel+ek m3g nem l3te5nek mert nem is s5;ks3gesekB akkor& amikor a 2all6si megg+<5 the Su7ernatural.B K0,"1B 2. A vallási bizonyosság fokozatai

A 2all6si megg+<5ok6t a55al ka7csolat8an& amit tud& a 2all6si megg+<5el2etelels59l=tani nem m6s& mint arra k3n+s5er=teni& hog+ s56m6ra idegen tere7en mo5og4on. X allTa7as5t%ga5olY A tud6s se 4elent mindig a8s5olt 8i5on+oss6got: a logik68an a hag+om6n+os =t3let, tan a5 =t3letek 8i5on+oss6gi >ok6t a5 =t3let modalit6s6r9l s59l9 tan=t6s8an >ogalma55a meg: a5 =t3let ! m9d4a: 1. 7ro8lematikus: S tal6n (est) I. #. ass5ert9rikus e5 a k5ns3ges norm6lis ki4elent3sB: S (est) I. !. a7odiktikus: S >elt3tlen;l (est) I. Tartalmilag nem k;ln85ik eg+m6st9l a5 a7odiktikus 3s a5 ass5ert9rikus =t3let. Ug+ane88en a5 3rtelem8en 3r23n+esek a modalit6s >oko5atai a 2all6si 8i5on+oss6g eset38en. A hit nem a tud6s hi6n+a. A hit8eli megg+<5ogalma5hat9& e5ek a ki4elent3sek a5on8an nem 2ethete, 4e5< =t3letekkel: a tud6st3teleknek 3s a5oknak a t3teleknek a modalit6sa& amel+8en 2all6si ki4elent3sek >ogalma59dnak meg& 86r >orm6lisan ss5e2ethet<& de m6s 3s m6s kateg9ri6t k37e5. A legmagasa88 2all6si 8i5on+oss6g eset3n is rendk=2;l 7ro8lemati, kusnak tEnik a 8i5on+oss6g t3n+s5erE ala74a. "!B XGCSLY ?5 a 7ro8lematika nem 3rinti a 2all6s l3n+eg3t& mi2el immer nur einer S7Wt>orm des religisen -eusstseins angehren kannF. . "! o. meg4eg+53se

10

Vallásfilozófia (Trillhaas)

His5ek& Uram  seg=ts hitetlens3gemen Mk 0&#$B: 23gleteket >e4e5het ki. Lehet eg+ magasra tr< hit2all6s& mel+ eg+8en al65at %sten m3lt9s6ga el3le t6mad6ssal s5em8en 23d2e 2an. ?nnek a 8i5on+oss6gnak a5 ass5ert9rikus ki4elent3se a5ut6n nem csak a 7ro8lematikus& hanem a5 a7odiktikus 2all6si ki4elent3, seket is meghalad4a. ?5t a 8i5on+oss6got a 2il6gta7as5talat eg+etlen m9d4a se c6>ol, hat4a. Sokkal ink688 e5 a 2all6si 8i5on+oss6g ig+eks5ik meger;ggetlen& hitet, lenF l3t3s5lel3s >el8ukkan6sa& amel+ 23gs< soron titok teol9giailag: a 8En titka: a$ersio a !eo& a!$ersio a! creaturamB. 2etke5m3n+ei: ha siker;l a hit iga5ol6sa 7ro, >6nB 2il6gta7as5tal6ssal& akkor a legt88& amit el3rhet& a5& hog+ a tudom6n+os meg, ismer3snek a5 iga5ol6s id<7ont468an adott >e4lok6n 2alamenn+i ideig tartha, t9nak 8i5on+ulP ha nem siker;l& akkor k6rt s5en2ed a 2all6si megg+<5ogalm6t& 3s a5 ut9lagos iga5ol6s32al *acheisB 3s a5 illus5trat=2 8emutat6, s32al hel+ettes=t4;k eranschaulichungB. ?5 a5on8an tudom6n+osan m6r nem s5i, gor el46r6s. "$,B XGCSLY A 2all6si iga5s6g to26886 nem5ed3kek hoss5 sor6nak 3let38en mutat, ko5ik meg: A5 ol+an s5a86s legl3n+egtelene88 iga5s6gokt9l& mint a Vk3ts5er kett< n3g+& amel+ek8en a5 em8erek knn+en eg+et3rtenek& an3lk;l& hog+ n3mi s5;rke6l, lom6n+n6l t88et >ektetn3nek 8e [ a kiseg+s5ereg+ eset38en 2alami2el ke2e, se88et& a relati2it6selm3let eset38en 2alami2el t88et [& innen 2e5et a5 t a5okon a5 iga5s6gokon 6t& mel+ek m6r ker;lnek is 2alami8e a5 em8ernek& eg3, s5en a5okig a5 iga5s6gokig& amel+eket m6r nem 8i5on+=that m6sk3nt iga556& mint 3lete >el6ldo56s62al& s 23g;l a5okig& mel+eknek iga5s6g6t iga556 8i5on+=ta, ni csak 2alamenn+i nem5ed3k 56logul adott 3lete k37es.F R (S?*Q'?%G& 1$$.B  %sten8i5TudasLet A 2all6si 8i5on+oss6g nem t6rg+i 4ellegE& mint a tudom6n+osF& hanem alan+i: a 2all6si 8i5on+oss6g ala74a tel4es ter4edelm38en a s5u84ekti2it6s8an 2an. ?88akad g+enges3ge 3s 2al9di ere4e. A tudom6n+os 8i5on+oss6g eset38en >ord=t2a 6ll a dolog: elold9dik a s5u84ektumt9l& n6ll9sodik& o84ekti26l9dik& mindenki s56m6ra ho556>3r, het<& aki 8el6t4a. %l+esmi a 2all6si 8i5on+oss6g eset38en nem lehets3ges. A5 a hit& hog+ a5 em8er s5em3l+es 3let3t % ir6n+=t4a& 2ag+ a5 a 8i5on+oss6g& hog+ a s5en2ed3s, nek 3rtelme 2an& nem k52et=thet< o84ekt=2e mint ol+an 8i5on+oss6g& amel+ a h=2< s5u84ektumt9l >;ggetlen 3r23n+ess3gre tart ig3n+t. "B XGCSLY A h=2< nem t6rg+i t3n+6ll6sokat his5& leg>l4e88 s5;ks3g eset3n k3n+, s5er;l hit3nek t6rg+iF oldal6t o84ekt=2 t3n+meg6lla7=t6sok >orm6468an ki>e4e5ni. ?5 a5on8an mindig ut9lagos& 3s nem eredend< s5;ks3glete a hitnek. Hit 3s tud6s: k3t m9d& ahog+an a5 3s5 nmaga tudat6ra 4n. A 8i5on+oss6g mind, k3t m9d4a treks5ik nmaga iga5ol6s6ra. ?5 a5 iga5ol6s a5on8an nem klcsnsen meg+ 23g8e g+& hog+ a 2all6si 8i5on+oss6g a tudom6n+ 2ag+ legal688is a 2il6gmeg, ismer3s 6ltali iga5ol6sra 26rna& m=g a tudom6n+ a hit a77ro86ci946ra s5orulna. Mindeg+ik a sa46t 4og6n& sui generis 8i5on+oss6g. A 2all6si 8i5on+oss6gnak is meg, 2annak a5 okai& harmoni56lnia kell a ta7as5talattal. Mi2el a5 em8ert kr;l2e2< 2i,

#

Vallásfilozófia (Trillhaas)

l6gss5e>;gg3s megr659 m3rt3k8en s56ll=t il+en ta7as5talatokat& 8i5on+os& hog+ a 2i, l6gta7as5talat 3s a tud6s nem 56rhat9 ki a hit megala7o56s689l. A megala7o56s krei mets5ik eg+m6st. "KB A5 es5t3tikai& trt3nelmi& s5em3l+es ta7as5talat 2itathatatlan 3r23n+ess3g3nek >3n+38en meg6lla7=that9: innen tekint2e a8s5trakci926 5sugorodik a 7o5iti2ista m9don l6tott 2al9s6g& amel+nek 7ers5e a sa46t hat6rai k5tt iga5a 2 an& de nem a5onos a5 3let2il6ggal. "KB XGCSLY A hit 3s a 2il6gta7as5talat [ 86r eredend< >orm6468an a kett< eg+ 3s ug+ana5 [ k;ln85elt3tlen;l 2onul 2iss5a& hanem 4a88 8el6t6sra tes5 s5ert& m3g7edig a maga tere73he5 ill< 8el6t6sra& ami nem 2alamel+ megragadhat9 t3n+6ll6s meg7illant6sa& hanem eg+ >enn6ll9 t3n+6ll6s megragadhatatlans6g6nak 2il6gosa88 3s5lel3se. M=g a tudom6n+ g+ halad el<, re& hog+ eg+re t88 t3n+6ll6st ragad meg& illet2e 2alamel+ t3n+6ll6st eg+re 2il6, gosa88an l6t& addig a 2all6si megismer3s nem a t3n+ek eg+re g+ara7od9 katal9, gus6t 6ll=t4a ss5e& hanem a megragadhatatlan t3n+ek megragadhatatlans6g6t 3r53keli eg+re 2il6gosa88an. ?g+ 2all6si t3n+6ll6s megismer3se nem m6s& mint annak eg+re 2il6gosa88 8el6t6sa& hog+ a 2onatko59 t3n+6ll6s misztérium. . a 8En 3s a 8;ntet3s [ a5 iga5F s5en2ed3se [ diss5onanci646nak megta7as5tal6sa nem hitetlens3get eredm3n+e5 a AT,8en& hanem a 8En mis5t3rium6nak eg+re 2il6gosa88 kr2onala59d6s6t& s il+en>orm6n a meg26lt6s mis5t3rium6nak elel>oghatatlans6g6nak >el>og6s62al a5onos a titkot nem megragad4uk 3s meg3rt4;k& hanem r3s5esed;nk 8enneB. ?hhe5 2. ant: a mor6lis im7erat=2us5 >elt3tlen g+akorlati s5;ks3gs5erEs3g3t nem 3rt4;k meg ug+an& >el>og4uk 2is5ont felfoghatatlanságátP s e5 minden& amit megk2eteln;nk illik eg+ ol+an >ilo59>i6t9l& amel+ el2ei8en a5 em8eri 3s5 hat6r6ig treks5ik el4ut, ni.F A5 erklcsk meta>i5ik64a 11. o.B  Meg2i5sg6land9: em7irikus megismer3s [ >ilo59>iai megismer3s [ 2all6si megismer3sP a5 els< sa46toss6ga a tud6s ter4edelm3nek g+ara7=t6sa& a m6sodik3 a tud6s m3l+s3g3nek n2el3se& a harmadik3 a mis5t3rium megismer3se. Mit 4elent a mis5t3rium megismer3se@ *+il26n nem a t6rg+i megismer3s mint646ra gondo, land9 el. A mis5t3rium megismer3se r3s5esed3s a mis5t3rium8an. Hasonl=t a m6, sik s5em3l+ megismer3s3he5: elktele5ett ka7csolatot >elt3tele5& mert csak e k a7, csolaton 8el;l lehets3ges a megismer3s& ami nem t6rg+i megragad6s& hanem 8ensol+amatos koeg5is5tencia. A5 em7irikus, t6rg+i megismer3s k5m8s=ti a s5em3l+t& silo59>iai 3s a 2all6si megismer3s@ A5 em7iri, kus megismer3s eset38en a5 iga5s6g a megismer< alan+ 6ll=t6s6nak a ki4elent3s, nekB 3s a5 o84ektumk3nt s5ere7l< t3n+6ll6snak a realit6snakB a megeg+e53se (a!B6uatio rei et intellectus). A >ilo59>ia 3s a 2all6s eset38en a t3n+6ll6s nem is, merhet< meg: a5 els< eset8en a53rt nem& mert a >ilo59>ia o84ektumaF& a l3t& a megismer< s5u84ekti2it6s68an 2an ad2a& teh6t nem ismerhet< meg o84ekt=2eF& s e53rt nem tehet< r9la a5 adNuatio 3rtelm38en ki4elent3sP a 2all6s eset38en 7e, dig a megismerend< t3n+6ll6s mis5t3rium mik58en a s5u84ekti2it6s k 52et=t< s5ere7e itt is konstitut=2& 86r e k52et=t3s 23gs< soron a5 em7irikus megismer3s, 8
?5 is csak a 2all6s k3s65is68an 4elentke5< 7ro8l3ma. %tt eg+ ol+an 2iss5a7illant9 >i, lo59>i6r9l 2an s59& ami eg+;ttl6t4a a5 eg3s5t a maga lehet
#1

Vallásfilozófia (Trillhaas)

?g+6ltal6n nem 8es53lhet;nk hitreltltlei9 >oko5at68a. A hit elke5d gondolkod, ni& a 2all6s >elismeri 3s tudatos=t4a ellent3teit& elke5d >ilo5o>6lni 3s >ilo59>iak37ess3 26, lik. i26lt a >e4lette88 2all6sok gondolkod9 2all6sok& 3s ismerik e5t a s53t26l6st. A s53t26l6s a k3n+s5erE& eg+re >oko59d9 m3rt3kE o84ekti26l6ssal ke5de4lette88ek kidolgo5nak dogmatik6t& >ormul6kat. A tan=t6s8an eg+8eg+E4tik a k;ln85<& de ss5e>;gg< hag+om6n+okat& amel+eknek eg+s3get& eg+etlen ss5e>;gg< eg3s5t kell alkotniuk. ?5 nem lehets3ges a8s5trakci9& harmoni56l6s 3s 8i5on+os eroko59d9 o84ekti26l9d6snak& amel+ a s5u84ekti2it6st minteg+ nmag6ra hag+4a& a s5u84ekti2i56l9d6s a 7andan4a: a 2all6s 2iss5a2onul a s5u84ekti2it6s8a& a hit alan+68a& a hit t6rg+6t 7edig relati2i56l4a. ?5 a 2all6strt3nelem k3sorm64a& to26886 a 2al, l6s>el>og6s modern 26lto5ata& 49llehet a5 e>>a4ta moderns3g minden kors5ak8an meg, >ig+elhet< a5 antik s5ke7s5istorm6n mag6t modernnek 3s >el2il6gosultnak tekint< kritikus nem m6snak& mint 377en 2all6si moti26ci946nak 2an tudat68an& de magasa88F 6ll6s7ontot k372isel. A re>lei9 s5int4e mindig 3s 23gs< soron ellen6ll6s n3lk;l >ltte 6ll a k52etlen tudatF s5int43nek. Lessing *6th6n4a >el;lml minden eg+oldal ortodo 7o5=ci9t& 3s hasonl9an 23lekedett minden antik >el2il6gos=t9 ^eno7han3s5tte Re>leion institutionalisier8ar@  Schelsk+ g+ keletke5ik a5 indi2iduali56lt 2all6s 3s a5 indi2iduali56lt 2all6soss6g. A hi2atalo, san 3r23n+es 3s n+il26nos istentis5teleten g+akorolt 2all6ssal 2al9 ss5e>;gg3sen k=2;l 6ll. -e>el3 >ordul& 3s >enn6ll6sa 3rdek38en a 2all6si t;relemre a7ell6l. T62ols6got tart a kultus5t9l& s =g+ a kultus5 k5ss3gi n+el23te4e53s38en& 6m t88n+ire hi6n+5ik a s59& amell+el a 8e>el3 >ordult 2al, l6soss6got ki lehetne >e4e5ni. To26886 a hit ol+an 8irtoka sincs 4elen 8enne& amit 26lto5hatatlan rks3gk3nt to2688 lehetne adni a k2etke5< nem5ed3knek. ?5t 4e, lenti a s5ekulari56ci9. G. Simmel J101B: Als Gegenstand der Lie8e 8lei8t der Gelie8te immer eine Sch7>ung des Lie, 8enden. %n der Lie8e entsteht ein neues Ge8ilde.F %n: 6logatott tanulm6, n+ok& ,!!. o.B A hit 2all6si 3rtelem8en t88& mint iga5nak tart6sP his5ek %sten8enF nem csak a5t mond4a& hog+ %sten l3te53s3t& 86r s5igoran nem 8i5on+=that9& de m3gis el>ogadom& hanem meghat6ro5ott 8els< 2is5on+t 4elent %stenhe5& a5 3r5elmek >ela46nl6s6t& a5 3let re6 ir6n+=t6s6t. ?kkor 7edig A5 istenhit 377en e5 a s5u84ektum >eloko52a.F SimmelB  A 2all6s. in: Válogatott társa!alomelméleti tanulmánok. )ord. -er3n+i G68orB X`T6rsa, dalomtudom6n+i kn+2t6rY Gondolat& -7.& 10"K. ,!!. o.

##

Vallásfilozófia (Trillhaas)

Hit H3rakleitos5n6l a rem3n+ 3s a hitB mint sui generis megismer3sF: Ha a5 em8er nem rem3li a nem rem3lhetog4a& mert nehe5en kital6lhat9 3s ho556>3r, het<.F L%%.B .: [Estin de pivstiõ ejlpizomev nwn uJ povstasiõ, pragmavtwn  e[legcoõ ouj blepomev nwn. Qsid 11&1 A hit a rem3lt dolgok realit6sa  uJ  uJ povstasiõ), tasiõ), a nem l6tott dolgok 8i5on+s6ga  e[legcoõB. A hit 8i8liai 3rtelme53se:  ein) a5 @ma radik6lis89l Ala74elent3s8en a hitF  @ymIah… ,  pisteuv  @ma  s5il6rd& tart9s trans. megs5il6rd=t& 23delme5B tm,a,  iga5s6g tk7. s5il6rds6g& hEs3g. ni>.: hordo5tatik& >enntartatik& meg.: @ymIa…h ,  pisteuv ein) s5il6rdan meg6ll 2alami8en& hEs3gesen kitart Stimmung& Gesinnung des4enigen& der einer Sache oder Ierson >est 2ertraut& sich au> sie 2erlWsstB. . %5 "&0: Ha nem his5tek& nem maradtok meg.B  A hit els
#!

Vallásfilozófia (Trillhaas)

5. Fejezet: Objektiválás: az isteni 1. Az isteni dimenzió

%stenrilo59>i63. *em >ol+tat4uk a5t a >ilo59>iai hag+om6n+t& amel+ %stent a >ilo59>ia t6rg+626 ig+eks5ik tenni 2. gn95is& skolas5tika& HegelB. 1B A5 ele2en 2all6s eg+etlen meta>i5ikai rends5er8en sem ismer mag6ra. #B Ha %sten nem t6rg+a a 2all6s>ilo59>i6nak& akkor mi a t6rg+a@ A 2all6s>ilo59>ia k3rd3, se e5: mi a5 3rtelme a5 isten`,hitnek. Hog+ a 2all6s s56m6ra mit 4elent a5 isten`,hit& a5 isten`,re4tenie. A >ilo59>ia csu76n mindennek a lehetséges értelmét 2i5sg6l, 4a. A5 isteni` a 2all6s>ilo59>ia eg+ik kateg9ri64a& de %stenrelorg9 2is5on+nak. T3n+legesen %sten`, nek ehhe5 a5 o84ekti26l6s6ho5 a kimondhat9 hit8en m6r mindig ho556tarto5ik a5 em8er e55el eg+;tt t3tele5ett 2is5on+a ehhe5 a is,6,2isF,ho5. ?5 7edig 2iss5ahat a5 em8erre: a5 istenhe5 2al9 minden elgondolhat9 2is5on+8an& a5 istenta7as5talat8an& a ho556 int35ett im68an a s5eretet8en 3s a >3lelem8en st8. a5 em8er eg+s5ersmind a5 n3rtelme53s aktus6t is 23greha4t4a. A5 %stenhe5 2al9 2all6si 2is5on+nak eg+s5er, smind antro7ol9giai 3rtelme 2an& mik3nt meg>ord=t2a %sten antro7ol9giai tagad6s6, nak is 2an negat=2B 2all6si 3rtelme. #,!B 2. A kinyilatkoztatásra való igény kritikája

A kin+ilatko5tat6s a5t 4elenti& hog+ a5 isteni megismerteti mag6t. Ha eg+ 2all6s ki, n+ilatko5tat6sra hi2atko5ik& akkor hit3nek iga5s6ga ill. iga5s6gig3n+e s56m6ra %sten sa46t megmutatko56s6ra tart ig3n+t. B %detarto5ik minden 4el& hiero>6nia& krato>6nia   to krav toõ, -eoõ  er<& hatalom& era4t64a. Re>lekt6latlan& k52et, len ta7as5talatokr9l 2an s59. KB Term3s5etesen minden eset8en el<5etesen >elt3tele5ik %sten re4tetts3g3t mint a kin+i, latko5tat6s h6tter3t. A 8i8liai hit8en %sten a kin+ilatko5tat6s68an is re4te5ked< ma, rad 2. Oer 1$&,0B. A re4te5ked3s 3s a megmutatko56s& a $elatio 3s a monstratio ismert 2all6si dialektika. G. 2an der Leeu: ;lnsnek tEnhet& hog+ a5& ami >elt6rulko, 5ik& nem mutat4a meg mag6t.F ?s kann underlich scheinen& da das4enige& as sich Vo>>en8art& sich nicht V5eigtF.B ?5 6ltal6nos 2all6strt3neti tr23n+.

 A vallásfilozófiai kin"ilatkoztatás#fogalo! jelle!zői 1. [ A5 istenta7as5tal6s k52etlens3ge. %sten >elt6rul6sa& amit a kin+ilatko5tat6s >o, galm62al 4ell;nk& ala7ulhat s5eml3l3sen 2ag+ tal6lko56son 2ag+ eg+ ige meghall6, s6n& de semmik377en nem gon!olko!áseli folamatokon. ?g+ 7us5t6n elgondolt 2ag+

#$

Vallásfilozófia (Trillhaas)

k2etke5tet3ssel >elt6rt& a s7ekul6ci98an a >ogalom er<>es5=t3s32el gondolati s5;ks3g, s5erEs3gk3nt iga5olt isten` nem a kin+ilatko5tat6s %stene. #. [ A kin+ilatko5tat6s 4elent3se: a5 isteni 4elenl3t3nek megta7as5tal6sa: `%sten itt 2an. Iro8l3ma: Hog+an lehet %sten >elt6rulko56s6nak k52etlens3g3t mega4ta eg+ide4Es3ggel 2. )ilo59>iai mor5s6kB. A trt3neti a keletke53s k3t3rtelmE, s3g3t 2iseli& mert a k52etlens3g megs5En3se m6r a 4elen8en 5a4l9 tal6lko56s 7illana, t68an elke5denom3n. ?53rt nem ig3n+elnek a l6tom6sok Gn #&1,##B 3s aud=ci9k %5 KB trt3neti o84ekti26lhat9s6got. A 2all6strt3net s56mos >orm646t ismeri a5 isteni 4elen2al9s6g6, nak: Oah2e shekin64a a tem7lom8an& Christus 7resensF a g+;leke5et8en& a s5ent, s3gek8en& %sten ig3438en. re$elatio generalis: a trt3nelmet meghalad9 isteni 4elenl3tP re$elatio specialis: %sten kin+ilatko5tat6s6nak konkr3t trt3neti esem3n+e. !. [ A5 isteni nmag6t ad4a h=r;l: minden kin+ilatko5tat6s a46nd3k& 3s em8eri k5, remEkd3s n3lk;l meg+ 23g8e. A5 nmag6t kin+ilatko5tat9 istenit illeti a5 els<88s3g. A kin+ilatko5tat6s (monstratio) 3s elre4te53s ($elatio) klcsns 2is5on+68an a5 isteni hatalma mutatko5ik meg. $. [ Minden kin+ilatko5tat6s mag68an >oglal4a a ki56r9lagoss6g eklu5i2it6sB ele, m3t& mino, gad9 semmiss3g3nek a megta7as5tal6sa 2. R. (tto: teremtm3n+is3g,3r53s Xreat;r, lichkeitsge>;hlYB. . [ A5 isteni kin+ilatko5tat6sa a 23gs< 2al9s6g8an 2an megala7o52a: a5 ss5es l3te, 5< ss5e>;gg3s3n k=2;l esik. ?5 a5 n>elt6r6s& mani>es5t6ci9& kin+ilatko5tat6s ink688 ki23tel& mint s5a86l+. Raci, on6lisan nem o84ekti26lhat9& hanem keg+elemFP mindig >lt3tele5i& hog+ a5 em8er meg3rti a5 isteni n+el23t& 4el3t. -6rmen+ire k37es is a5on8an a >ogad9 le=rni e5t a ki, n+ilatko5tat6st (re$elatio specialis)& soha nem k37es a5 3rtelmet k3n+s5er=t< m9don 8el6that926 tenni. ?5 a minden kin+ilatko5tat6st kit;ntet< 3s megs5;ntethetetlen s5u84ekti2it6s amit nem s5a8ad ki56r9lagosan ini2idualit6sk3nt >3lre3rteniB. XGCSLY A keg+elemF 3s a s5u84ekti2it6sF ki>e4e53sek a kin+ilatko5tat6s sa46tos, s6g6t >e4e5ik ki& s5em8en a tudom6n+os,>ilo59>iai megismer3ssel& mel+ a5 o84ek, ti2it6sF& 3s5F& 3rtelemF& inters5u84ekti2it6sF ki>e4e53sekkel 4elleme5het<. A5 is, teni trans5cendencia eg+ik sa46toss6ga& hog+ a kin+ilatko5tat6s keg+elemF,8en [ gratisF [& 2ag+is a kin+ilatko5tat9 ke5dem3n+e53s3re meg+ 23g8e. • •

A kinyilatkoztatás valódiságának kritériumai -6r a5 isteni >elt6rul6sa a hiten k=2;l a5 o84ekt=2 2al9s6g8an nem mutathat9 >el k3n+s5er=t< er<2el 3s 6ltal6nos 3r23n+ess3ggel& m3gsem n3lk;l5 tel4es m3rt3k8en kri, t3riumokat. Mindig 4ogos a k3rd3s: adott eset8en 2al98an a5 isteni 2al9s6g62al 2ag+ d3monnal 2an,e dolgunk. A krit3rium k3rd3se neh35& mert csak a s5u84ekti2it6son 8el;l dnthet< el. 1. [ Transzcen!enciatapasztalat: -6rmenn+ire is a 2il6g8an 3s a 2il6g 4elens3gei2el ss5e>;gg3s8en meg+ 23g8e a5 isteni megta7as5tal6sa& m3gis tlhalad a 2il6gon& #

Vallásfilozófia (Trillhaas)

minthog+ a5 em8eri racionalit6st meghalad9 trans5cendenciata7as5talat. ?5 nem a5t 4elenti& hog+ elhag+4a a l3te5
Hegel: A5 3r53s >orm64a a s5u84ekt=2 oldal& %sten 8i5on+oss6gaP a k375et >orm64a a5 o84ekt=2 oldal& a 8i5on+oss6g tartalma. ?5 %sten. %sten a5 em8er s56m6ra elorm6468an 2anP e53rt s5eml3letnek is mondhat4uk. ?5 a5on8an nem 3r53ki s5eml3letP ha a s5eml3let s59t has5n6l4uk& mindig 2alaminek a tuda, t6t 4ell4;k& amit t6rg+i l3tk3nt 2an a5 em8er elel3 >ordul. A5 is, ten`>ogalom k37s5erEs3gre treks5ik. 0B ?55el a k375etre ir6n+ul9 trek23ssel s5em8en a5on8an k3t akad6l+ 6ll: 1. o84ekt=2 akad6l+: a5 a kr;lm3n+& hog+ a k375et nem >oko5hat9 re6lis s5eml3, lett3P a kin+ilatko5at9 %sten nem mutatko5ik meg a maga t6rg+iF mi2olt68anP #. s5u84ekt=2 akad6l+: a h=2< 8i5almatlan k375etei2el s5em8en& tudat68an 2 an g+ermetegs3g;knek. A5 3rlelel kell >;gges5tenie k375etBeinek hel+ess3g3t 3s iga5s6g6t& ug+anakkor m3gsem n3lk;l5heti a k37s5erEs3get. 0B g+ keletke5ik a s5;ks3glet ama lehet
A név all6strt3neti s5;ks3gs5erEs3g& hog+ a5 istenit n322el ne2e553k meg. A5 em8er& amikor s5em8eker;l eg+ hatalommal& 3s megta7as5tal4a annak aka, rat6t& meg7r986l4a 2alamik377en >orm68a nteni e5t a5 3lm3n+3t& 3s ig+eks5ik elhat6rolni m6s hasonl9 3lm3n+ektoglal4a annak l3n+eg3t.F G. 2an der Leeu& 1#B A n32 a ta7as5talat t;kr53s3t& re>le3t 4elenti& g+hog+ eg+etlen isten,s5em3l+is3g k;ln85< ne2eket 2iselhet& ha k;ln85< ta7as5talatokat k52et=t 2. %sten ne2ei a5 AT,8enB. Ha a5 isteni hatalom k;ln85< >enom3nek8en 3s k;ln85<& 86r ti7ikus s5itu6ci, 9k8an ta7as5tal9dik meg& 7luralis5tikus 2all6s alakul ki. 0"B  Iolitei5mus A grg 3s r9mai 2all6s isteneinek rends5ertelen ka2alk6d4a& a k5el,keleti& indiai 3s kelet,65siai 7olitei5mus eg+ ol+an 2il6g 8i5on+oss6g689l 3l& amel+8en lankadatlanul mani>es5t6l9dik a5 isteni. De a5t is mutat46k& hog+ a5 isteni eg+etlen mani>es5t6ci9, 468an sincs megala7o52a a5 istens3g tel4ess3geF. 'ach& 0 Xirod: 0!. o.YB m ha tudatosodik a5 isteninek a5 iga5s6ga& akkor is k;ln85< arcokkal rendel, ke5het& 3s eg+ alacson+a88 s5inten& a g+akorlati 2all6soss6g8an to2688hathat a 7o,

#K

Vallásfilozófia (Trillhaas)

litei5musF [ sok>3le hel+5et8en h=246k seg=ts3g;l nem eg+s3ges=t2e a seg=telelogalma59dik meg. 0B XGCSLY . M95es k3rd3se 7oliteista s5ellemi krn+e5etet >elt3tele5& tl a5on& hog+ k=26ncsis6got >e4e5i ki 3s re4tett m9don hatalmi ig3n+t %stennel s5em8en Xa n32 ismerete hatalmat 4elentett a n32 2isel<4e >elett& mert a n32 a l3n+eget mond4a ki& ismerete teh6t a l3n+eg ismerete& mel+nek 8irtokl6sa hatalmat 4e, lentY. %sten megtagad4a a ne23nek k5l3s3t: megmarad a8s5olt trans5cendens, nek& deus a8sconditusnakP =g+ a legtel4ese88 teo>6ni68an mutatko5ik %sten a leg, re4tette88nek. ?5 akkor is =g+ 2an& ha %sten maga t6r4a >el a ne23t. in+ilatko5tat4a& mil+en n32en lehet megs59l=tani. Amik3nt a5 em8er 6ltal adott istenn32 a5 istens3g megta7as5talt hatalm6r9l tanskodik& a ne23t kin+ilatko5tat9 %sten is 4uttat 2alamit hatalm689l a >ogad9nak& legal688is a5t a kom7etenci6t& hog+ megs59l=that4a. A5 em8er csak akkor 3rintke5het %stennel& ha ismeri a ne23t. 0,KB [ Tagadni 3s k6romolni is csak a5t a5 istent lehet& akinek 2an ne2e. 0KB

A monoteizmus kialakulása Mi a5 oka annak& hog+ a 2all6sos em8er %sten eg+s3g3re 26g+ik a 7lurali5mussal s5em8en: 1. A5 istenta7as5talatok 3s a5 istenrogalm68an 8enne 2an eg+ mot=2um a5 is, tens3g eg+s3g,ig3n+3nek >oko56s6ra. 0B !. A5 eg 2il6g erogalm6nak a5 eg %sten >elel meg& aki nem tEr k;ln85< ir6n+5atokat 3s k;ln85< isteni 3r5;letet. 0B A5 eg+istenhithe5 2e5et< >e4lorm6lis a8s5trakci9s >ol+amat8a is 7l. a 5sid9s6gn6lB. 00B A személyesség és személytelenség dialektikája Minden kin+ilatko5tat6s >elt3tele5i& hog+ eg+ s5em3l+ eg+ m6sik s5em3l+nek > elt6rul, ko5ik& 2ag+ legal688is >elt6r 2alamit. %sten személ [ e5 a5 %stenr;gg %stennek eg+ n328en 2al9 megne2e53s32el. A5 ima a88an k;ln85ik a m6gi6t9l 3s minden>3le 3r5elemteltEnik: minden s5em3l+,k375et n+om8an a5 antro7omor>i5mus g+an46t 2on4a mag6ra. ?5t gn+olta ki a5 antik s5ke7s5is ^eno7han3s5B& de a5 AT is (5 11&0P O98 !!
B. 00,1B  )ichte 3s a5 atei5mus,2ita 1"0,00B X'agnerHU ?cursus: )ichtes Religi, ons7hiloso7hieBY: s5em8en a s5em3l+es& teremt< keres5t3n+ istenk377el )ichte >el>og6s68an %sten nemtudatos& s5em3l+telen mor6lis 2il6grend. Ha ug+anis a8, #"

Vallásfilozófia (Trillhaas)

s5olt 23gtelen& akkor nem lehet s5em3l+es& tudatos& his5en a tudatos s5em3l+ s5;ks3gk377en 23ges. *em s7ekulat=2 m9don ismer4;k meg& hanem a5 erklcsi cselekedetek8en ismer4;k >elP nem a g+akorlati 3s5 kik$etkeztetett 7os5tul6tuma& mint antn6l& hanem a5 isteni l3n+eg a g+akorlati 3s5tr23n+ meg2al9s=t6s6nak aktus68an megn+il26nul9 megtapasztalt hatalom& ami a5 erklcsi tr23n+ 23gre, ha4t6s6nak aktus68an minteg+ >el>3n+lik& s erre ir6n+ul a hit im einen Akt des oll5ugs des 7raktischen ernun>tgeset5es geissermaen au>leuchtet und so Vgeglau8t irdB. R2iden: a5 isteni  g+akorlati 3s5 nem a g+akorlati 3s5 tr, 23n+ho594aB& a5 ele2en 3s mEkd< erklcsi rend& k2etke53sk377en a5 erklcsi 2il6grend es5m34e elegend< a 2all6si 3r5;lethe5P m6s %stenre nincs s5;ks3g;nk& 3s nem is tudn6nk m6st >el>ogni [ 6ll=t4a )ichte. A t62oli %sten 3s a5 em8er k5tt k52et=t3sre 2an s5;ks3g. A k52et=t3sek lehetnek a5 ige& a s59& ami 6ltal a t62oli %sten legal688 k5l3seinek eg+edi hordo59i s56, m6ra 3r53kelhet<23 tes5i mag6tP a k;ldttek& ang+alokP a legerorma a Messi6s k;ld3se& a5 istenem8eri alak& aki8en maga %sten 4n el. 1B •

• •

#

Vallásfilozófia (Trillhaas)

6. fejezet: Isten és világ 1. A világ vallási értelmezése

A 2il6g` m6r mag68an is 2all6si >ogalom. A 2il6g >ogalm68an minden eg+edi 4elen, s3get meghalad9 eg+s3gre ker;l a5& amit term3s5etnek ne2e5;nk& ami a5 em8er elelt6rul. ?nn3l>og2a a 2il6g >ogalma mindig t88& mint a mindenkori adottP sokkal ink688 eg+ le56rhatatlan trans5cendencia,ta7as5talatot =r le. 1#B A 2il6g korrelat=2 >ogalom: em8er , 2il6gP em8er n3lk;l 3rtelmetlen 2il6gr9l 8es53lni. A 2il6gta7as5talat >elt3tele5i& hog+ a 2il6g`,ot minden de>ini6latlans6ga ellen3re eg+s3gk3nt ragad4uk meg. A 2il6g` a5 eg5is5tencia kerete 3s hori5ont4a. ?nnek a 2i, l6g`,nak a5 ir6n+68a trans5cend6l minden eg+edi r3s5ta7as5tal6s& 3s e 2il6g` >el3n+tP a 2il6g` le56rhatatlan 3rtelem, ss5e>;gg3s. 10B A 2il6g,>ogalomnak nincs lekerek=tett& nmag68an n+ug29 3rtelme& mindig 4ra 3s 4ra keletke5ik: a 2il6g,ta7as5talatok eg+s3g3t 4elli& ami csak a5 em8er >elel& mert csak a5 < s56m6ra l3te5ik 2il6g& < s5eml3li eg+s3g8en a l3te5eles5t6l9dik 3s ami a 2il6g` m3l+s3g3t ad4a. ?53rt 2all6si >ogalom a 2il6g`. 1#B ?nn+i8en a 2il6g>ogalom minden 2all6s legeredend<88 ta7as5talataiho5 tarto5ik& 3s a legk;ln85<88 2il6gta7as5talatok t;kr5oglalat6nak. 1!B A5 em8eri 8En 3s 23tek ta7as5talat6nak nmag68an nincs k52etlen ka7csolata a 2il6gta7as5talattal. His5en a 2il6g a5 em8er l3te53s3nek hori5ont46t 4elenti. m 377en e53rt elgondolhat9& hog+ e5 a 2il6g& amel+ eg+s3g3t att9l a5 em8erto, galma59dik meg a5 eredet k3rd3se: ko5mog9nia m=tos5& teremt3sB. 1$B #. [ R6 lehet k3rde5ni a 2il6g c3l46ra: teleol9gia. a4on 2an,e c3l4a 3s 23ge a 2il6g, nak: a7okali7tika  a 23g m6r k5el& minteg+ k=2;lrol+amatok k5e7ette kira45ol9dik eg+ s5ent t rt3nelem& eg+ ki, 26las5tott& s5eretett n37 trt3nelme& amel+ a5 eg+38 trt3nelmi esem3n+ek tenger3, 8en eg+ed;l hordo55a a5 eg3s5 2il6gtrt3nelem 3rtelm3t. 1B A trt3nelem 3rtelm3nek lehets3ges eg+etemes k52et=tilo59>ia XHegeY 3s tudom6n+ s5ekulari56lt ill. 7ro>6nB. !. [ A 2il6g rende5etts3g: oJ kovsmoõ: minden term3s5eti 3s t6rsadalmi rend a ko5, mikus rend 2iss5at;kr5
#0

Vallásfilozófia (Trillhaas)

A 2all6strt3net tele 2an ellent3tes 73ld6kkal& amel+ek8en a 2il6g eg3s5en m6s ar, cot mutat: csu76n 46t3k& >ant65iak37 (lila4 maa)P a 2edant68an& a 8uddhi5mus8an 3s a 4aini5mus8an 2alamint a 47latoni5mus8an 3s e5ek el6ga56sai8an 2al9tlannak s56m=tF 'ach& 1B. A gn95is 3s a manichei5mus s5em38en 8rtn. 1B Min3l ink688 eg+s3gk3nt >og46k >el a 2il6got [ ami 7ers5e enn+i8en minda5t meg, halad4a& ami s5emel l6that9 [& ann6l ink688 3s ennek m3rt3k38en eg+s3gnek tekin, tik a5 istens3get is. 1KB A 2il6g` >ogalm6nak kit;ntetett 4elentelel< ta7as5talatot. ?llentmond6smentess3grogalom m6r nmag68an 2all6si 4eg+e, ket hordo5& 2ag+is a tudom6n+os 2il6g>ogalom m6r s5ekulari56lt 2all6si tartalom. . 'ittgenstein: Die 'elt des Gl;cklichen ist eine andere als die des Ungl;ckli, chen.F Tractatus& K.$!B Hit 3s 2il6gta7as5tal6s k5tt mindk3t oldalon >ell37hetnek >es5;lts3gek: 1. [ A 2all6son 8el;l: ?g+r3s5t 8i5on+os 3letutak ol+an titok5atosak lehetnek& hog+ c6>olni l6ts5anak a 2all6si hitetP e5 a 5solt6rok el a 42< mint ol+an& amikor ism3t hel+re6ll a5 harm9nia. #. [ all6s 3s 7ro>anit6s k5tt: all6si megg+<5orm6t lt. A harm9ni6t 2iss5a kell 6ll=tani& nem 7onts5erEen& hanem kitart6ssal 3s trt3nelmi >ol+amat8an. %tt a rem3n+nek 4ut s5e, re7: 2all6silag tekint2e a rem3n+ nem csu76n a ka7ott =g3retek 42end< 8etel4esed3, s3nek h=2< el<23tele53se& hanem a5on harm9ni6k el<6ll=t6sa& amel+ek a 4elen8en m3g nem 2al9sultak meg a 2all6si megg+<5ogalma59d9& 2il6gta7as5talat8an megere4e5ogalm6ho5: 1,0P R AD& G?RHARD (*: Aeis3 heit in %srael. XGT- 1$!"Y G;tersloher erlagshaus Gerd Mohn& G;tersloh& 100#. A 2all6si hit k52et=t3se a 2il6gta7as5talatho5 a 2all6s magasa88 re>lei9s >ok6t 4el, lem5i. A 7rimit=2 2all6snak nincs gond4a il+esmire. 10B A 2il6gta7as5talat n2ek2< eg+s3ge n+om6n erelel3s ig3n+e. ?5 oda, 2e5et& hog+ a 2all6s a 2il6g`,r9l tett ki4elent3sekkel 2al9 os5tatlan eg+s3g8en >e4e5i ki mag6t. g+ keletke5nek a 2all6si 2il6gk37ekF& amel+ek t35iseket >ogalma5nak meg a 2il6g keletke53s3ri5ikai rend43r
!

Vallásfilozófia (Trillhaas)

is ki>e4e55e mag6t& akkor a5 a7ol9gia t46ra l37. ?kkor mindk3t r3s5rel2il6gosod6s 9ta meg26lto5ott tu, dathel+5et a 2il6gta7as5talat eg+s3g3t is megk3rd<4ele5i. ?hhe5 4n m3g a megismer3s eg+6ltal68an 2ett leheti5ikai ki4e, lent3seketB. 11B Ha 2is5ont a5 em8er lemond a5 eg+e53srltti ss5e>;gg3s3nek megg+<5lekt6l 2is5ont eg+ nag+o88& 3ss5erEen is ki>e4e5het< 2il6gta7as5talatra. rdekl;gg3sr;gg3, s3t
3t kateg9ria >e4e5i ki a5 isteninek a 2il6ggal s5em8eni >els<88 rendEs3g3t: rkk32a, l9s6g p s5ents3g. Mindkett< es5m34e tel4esen megakad6l+o55a& hog+ a5 istenihe5 2al9 oda>ordul6s a5onos leg+en a 2il6gta7as5tal6ssal 2ag+ a88an mer;l4n ki. 11#B 1. _rkk32al9s6g: a5 isteni a8s5olt >els<88 rendEs3g3t >e4e5i ki a 2il6g 23gess3g3, 2el s5em8en& aminek nincs dras5tikusa88 megta7as5tal6sa& mint a5 id<. 1#1B #. Ug+ane5 >e4e5ogalm68an is& de e5 nem a 2il6g 23gess3g3re 2onatko5ik& hanem 3rt3k3re. 1#1B rkk32al9s6g: a 2il6g 23gess3g32el s5em8eni >els<88 rendEs3gP s5ents3g: a 2il6g 3rt3k32el s5em8eni >els<88 rendEs3g. Mindkett< a5 isteninek a mani>es5t6ci94a a 2il6g`,ho5 m3r2e. 1#1B  !. A s5ent 3s a 7ro>6n • •

A. Az ember időisége A5 id< a5 a5 elem& amel+8en 3l;nk. A5 id<8en tes5;nk s5ert 2il6gta7as5talatra 3s a5 id<8en >ordulunk oda a5 istenihe5. A5 isteni minden >el3nk tett l373se& megn+ilatko, 56sa 3s kin+il26nul6sa s5int3n a5 id<8en trt3nik& dat6lhat9 3s trt3neti. 11#B a4on a5 e7i>6nia a5 em8eri eg5is5tenci6lis& tartalommal& 26rako56ssal tel=tettB 2ag+ a ko5mikus ritmikus& m3rhet<& semleges& tartalom n3lk;liB id<8en 46ts59dik el& 2ag+ 7edig maga ho55a l3tre a maga ide43t@ -i8lia: term3s5etesF kin+ilatko5tat6s  term3, s5et ide4eF: crov noõP term3s5et>lttiF kin+ilatko5tat6s  ;d2ss3gtrt3nelem: kairovõ. A5 id< elml6sa elker;lhetetlen. A5ok is& amiket ha4lamosak 2ag+unk ki2enni e tr23n+ al9l& 86rhog+an ne2e55;k is [ es5me& term3s5eti tr23n+& 23lt rkF iga5s6, gok 3s hasonl9k [ a5 em8eri megismer3s eredm3n+eik3nt magukon 2iselik a5 id< 7ecs3t43t& annak a kornak a 4ellem5<43t& amel+8en kimondt6k 3s eg+ elm3leti ss5e, >;gg3s rend438e illes5tett3k el>ede53s3nek ala746ul s5ol, g6l9 3rdekek& a k2etke5tet3sek& amel+eket a 23lt id
!1

Vallásfilozófia (Trillhaas)

e5eknek tula4don=tott >ontoss6g [ minde5 trt3nelmi >ol+amatt6 tes5i a5 em8eri meg, ismer3st. 11!B A5 idol+amatot megha, lad9 o84ekti2it6suk8an re4lik. A5 id. ^%.B k3ts3g8e 2on4a& hog+ a *a7& a Hold 3s a csillagok mo5g6s6t mag6t9l 3rte4.B. A5 id< m3r3se 8els< >ol+amat. A n+ugati gondolkod9k k5;l goston is, meri >el elselte23se a8s5trakci9& 3s tel4es m3rt3k8en ina, dek26t a5 em8er iga5i ide4.B  -ergson& Husserl& Heidegger. 11!,$B

 A belső időtapasztalás $áro! sajátossága% 1. [ M=g a5 o84ekt=2& homog3n id< nem ismer k;ln8s3geket& a 8els< idelunda et in>inita multi7licitasP et hoc animus est& hoc ego i7se sum.F Con>. ^& 1".#KB *ag+ ere4e 2an a5 eml3ke5etnek. Meghkkent3le term3s5et s5orult 8el3m@ 6lto5atos& soks5erE 3let& irdatlan& 23ghetetlen. ?ml3ke5etem8en =me t3rs3g& 8arlang 3s tm3rdek 5ug akad. s e5ek tele 2annak megs56ml6lhatatlan dolog rengeteg >a462al. ag+ k373k s5erint 2annak itt e5ek& mint minden an+agi do, log eset38en& 2ag+ maguk8an& mint lelki 3r5elmeink& mel+ektele4t3s8en [ minde5 a5 id< 23gess3g3n ta7as5tal9dik meg. 11B !. [ A 8els< idel2etrikai id
!#

Vallásfilozófia (Trillhaas)

Time is a to,dimensional 7henomenon& ith a long 7ast& a 7resent and 2irtuall+ no >uture.  Actual time is there>ore hat is 7resent and hat is 7ast. %t mo2es V8ackard rather than V>orardP and 7eo7le set their minds not on >uture things& 8ut chie>l+ on hat has taken 7lace. Since hat is in the >uture has not 8een e7eri, enced& it does not make senseP it cannot& there>ore& constitute 7art o> time& and 7eo, 7le do not kno to think a8out it [ unless& o> course& it is something hich >alls ithin the rh+thm o> natural 7henomena  At most e can sa+ that this short >u, ture is onl+ an etension o> the 7resent.F Oohn S. M8iti: *frican Religions an! /hi3 losoph4 10K0& S. 1"B 11K,"B

XGCSLY . Cassirer,Schae>>ler: A m=tos5 2il6g`,a ig+elhet< eg+edi ese, m3n+8en k37m6ss5erEen 2iss5at3r. A5 s56m=t el3gs3gesen megmag+ar65ottF, nak& ami mint k37m6s 3s meg4elen=t< alak5at 2iss5autal eg+ el a sa46t 4elen38enP a keres5t3n+ 2all6s k2et<4e nem tu!ja a5 ;d2ss3get 3s a meg26lt6st& hanem hiszi 3s reméli [ a 42<8en. g+ h6t e5 a hit n+it4a meg a5 id>ler& H;8nerB  Schae>>ler?r>ahrung CASS%R?R  [ Ihiloso7hie der s+m8olische )ormenFB

. Az isteni !r!kkévalósága Ahog+an a5 id< >ogalma a5 em8er 2il6gta7as5talat6t 4ellem5i 3s l3n+egileg tarto5ik a5 em8erhe5& g+ tarto5ik a5 istenihe5 a5 rkk32al9s6g tula4dons6ga. A5 rkk32al9, s6g 4elent3s3t a5 id< >ogalma ala746n lehet ki>e4teni. A5 rkk32al9s6g kontras5t>oga, lom. 11"B XGCSLY A 23gess3g 3s a 23gtelens3g es5m343nek t6rg+al6sakor Descartes 3r2el3se a k3s<88i n. trans5cendent6lis m9ds5erF,t elogalma nem a 23gess3g >ogalm6, nak tagad6sa 6ltal 4n l3tre& hanem 377en >ord=t2a: a 23gess3g megta7as5tal6sa el<5etesen >lt3tele5i a 23gtelens3g eredend<88 [ k3s<88i terminol9gi62al: trans5cendent6lisF& a2ag+ h6tt3r,F [ ta7as5talat6t& his5en csak ehhe5 a5 im7li, cit ta7as5talatho5 m3r2e ismers5ik meg 2alamel+ l3te5< 23gess3ge mint 23gess3g. Descartes k2etke5tet3se 3s a trans5cendent6lis m9ds5ert alkalma59 gondolko, d9k C. 1aréchal& ". Rahner  3s a transzcen!entális tomizmus k2etogalma5nak& 3s nem 8es53l, nek k52etlen;l istenF,rhin der Trans, 5enden5FB. )ilo59>iailag ug+anis csak ann+i iga5olhat9 legitim ok>e4t3ssel& hog+ a5 em8er minden 23ges ta7as5talata el<5etesen >lt3tele5i a 23gtelenre4thet< ki& hanem 6t>og988 3rtelme53s k3rd3se& mel+ eg+38 t3n+e5ig+elem8e 232e t6gasa88 hori5ont8an mo5og. X  DescartesY A5 rkk32al9s6g 4elenl3tP soha nem mlhat el: mindigF lennie kell& mindig 4e, lenF,nek kell lennie. )urcsa m9don 2is5ont nem hel+telen a 42< gondolat6t ss5e, !!

Vallásfilozófia (Trillhaas)

ktni a5 rkk32al9s6ggal. ?lgondolhat9 42endini6lhat9. %tt a logika siet a seg=ts3g;nkre: de>ini6lt rk, k32al9s6g m6r nem rkk32al9s6g. A5 rkk32al9s6got is meghalad9 nag+o88 3s t6, gasa88 m3rt3kkel lehetne de>ini6lni. 11B XGCSLY -oqthius de>in=ci94a: A5 rkk32al9s6g a hat6rok k53 nem s5or=that9 l3te53s tel4ess3g3nek eg+s5erre 2al9 3s tk3letes 8irtoka.F Cons. .K.B 3t >el>og6s: 1. [ A5 isteni kiter4es5ti mag6t a5 id<8en. *em 8es53lhet;nk t6rg+s5erEen a5 iste, nireled3s8e mer;lne& 4e, len2al926 tes5i a m6F,8an 3s a5 ittF,8en. A line6ris idol4a a5 aktualit6s el2es5, t3s3t& ami a5 eg+kor trt3nteknek a 2iss5ahan+atl6s62al 3s ela2ul6s62al 8ek2etke5, ne. 110,#B XGCSLY . liturgia& s5ents3g& istentis5telet& 6ldo5at a katolikus 3rtelme53s s5e, rint. A mis5tika a5 a g+akorlat& amel+8en a5 rkk32al9 k52etlen;l 4elen2al926 26lik. A mis5tika e5en ig3n+e 3s megg+<5< ere4e a5 eks5t65is8an re4lik& ami kil373s a5 id< tuda, t689l ek,stasisB. 1#B 3. A szent és a profán

rkk32al9s6g: a 2il6g 23gess3g32el s5em8eni >els<88 rendEs3gP s5ents3g: a 2il6g 3rt3k32el s5em8eni >els<88 rendEs3g. Mindkett< a5 isteninek a mani>es5t6ci94a a 2il6g`,ho5 m3r2e. 1#1B A s5entrl3n+3t mond4a ki. ?88ini6l6s6ho5F. A5 isteni • •

!$

Vallásfilozófia (Trillhaas)

s5entk3nt mutatko5ik meg a 2il6gta7as5tal6s kontetus68an& eg+8en 7edig a 2il6ggal ellent3t8en. S5ents3ge >ol+t6n a5 isteni nem maga a 2il6g. 1##B (TT(& R UD(L): * szent. )ord. -endl OliaB X`(siris n+2t6r , all6strt3netY (siris,S565ad23g& -7.& 100". A s5entre4e5et38en (tto utal a 2all6si ta7as5tal6s8an 23g8emen< >e4l<88 >ogalma& mel+ s5erint a5 csak mag6t %stent illeti meg& a 2all6si tudat k3se4l3r6ra 3s elk;ln=tett 3rt3ks5>3r6ra. A l3te53s 3s trt3n3sek tel4ess3ge& a k52etlen konkr3ci94a 3s k52etlen totalit6sa a5& amin e5 a5 3rtelem ki>e4e5;r das urs7r;ngliche m+thische Ge>;hl au> keinen Sonder8e5irk& au> keine ein5elne Seinss7hWre und au> keine ein5elne 'erts7hWre 8eschrWnkt. ielmehr ist es die gan5e );lle& die unmittel, 8are onkretion und die unmittel8are TotalitWt des Daseins und Geschehens& oran dieser Sinn sich aus7rWgt.F 1#$B A s5entnek e5 a minden l3te5>erenci6latlans6g6t. A s5ents3g 8i5on+os dolgokho5& ki26las5tott em8erek, he5& k;lnleges idol+amat6t. A tem7usF mineks5ik& a5 nem r3s5esedik a s5ents3g8anum& a tem7lom kr5ete el6n& nincs megs5entel2e. 1#B  to tevmenoõ, (tevmnw) Root TEB a 7iece o> land cut o>>& assigned as a domain to kings an chie>s HomBP a 7iece o> land dedicated to a god& the sacred 7recints.  . tem7lum& tem7us. templum: 1. a5 augurok tan68an: AB magas 3s augurokt9l >els5entelt hel+& mel+et gondolat468anB 8i5on+os hat6rok k5tt kin35ett& hog+ a88an aus7iciumokat s5em, l3lgessen. -B s5a8ad t3r a5 3gen& mel+et a5 augur 76lc56462al ki4ellt& 3s a mel+en meg kellett hog+ 4elen4enek a5ok a 4elek& a mel+ek8els5entelt minden hel+& t3r 2ag+ 37;let. )in6l+B . _?S , QULAU)& TH(MAS: ?e$ezetés a római $allás és mon!a trténetée. Telos5& -7.& 100.& "$. kk. o. augur: jeljós4 ma!árjós4 ki a k;ln>3le t6rg+ak89l& k;ln. 8i5on+os madarak r7t38>3l38e4teget& 49solP auguror: k. 4elens3geket $izsgál4 a5ok89l magaráz4 jósol4 mint eg+ augurP aus7e Xa2is mad6rB , s7ecio l6t& n35BY 1B ma!árjós4 ki a madarak hang4689l& r7t38
!

Vallásfilozófia (Trillhaas)

auspicium: 1B el2ontan AB a 4elens3gekre 2al9 figelés madarak kr;l& madarak

s5emmel tart6sa 2. auguriumB. A s5ent teh6t mindig 2il6g89l 2al9 elk;ln=t3st& kihas=t6st 4elent& r3s5esed3st eg+ eg3s5en m6s ontol9giai tartom6n+8an. ?5 a m6sik tartom6n+ a5 em8erei cselek23s elk;ln=tett c3ls5>3r646t is re7re5ent6l4a. A s5ent cselekm3n+ek& a kultus5& a liturgia& a5 ;nne7l3s nem ol+an& mint a h3tk5na7i cselek23s 2ag+ t3tlens3g. ;ln8s3g ke, letke5ik a s5ent 3s a 7ro>6n k5tt. ?nnek k3t oka 2an: 1. A s5ents3g k375et3nek tis5tul6sa: ami eredetileg s5akr6lis 2olt& a889l nem minden k37es meg>elelni a5 ig3n+nek& 3s id<2el 7ro>6nn6 26likP hel+ek& ges5tusok& s5em3l+ek el2es5=tik s5akr6lis karakter;ket. #. A cselek23s >oko59d9 racionali56l9d6sa& mel+nek keret38en 3ss5erE& has5nos c3, lok ker;lnek ol+an c3lok hel+3re& mel+eknek csak eg+ m6sik& magasa88 meta>i5ikai rend8en 2an 3rtelm;k. A re>orm6torok 7l. a has5noss6g s5em7ont4689l 8=r6l46k a kora8eli s5er5etess3get.B 1#B (III.) [ A s5ent 3s a 7ro>6n klcsnhat6sa: min3l 2il6gosa88an 3s tudatosa88an mi, nes5t6ci9& ann6l 2il6go, sa88an kostitu6l9dik a m6sik oldalon a 7ro>6n mint ol+an. Am=g a 2il6g eg3s5e s5ak, r6lis& addig a l3te53s minden 4elens3ge& a s5;let3s& a hal6l& h68or& 3tke53s& lt5k, d3s& mo5dulatok& heg+ek& >6k& 2i5ek& 6llatok titok5atos hatalom hordo59i& 3s m3l+e88 3rtelmE 4elentanit6s. 1#KB R. (tto meg>ig+el3se 0. >e4.B: A numen meg3r53s32el eg+;tt 46r a sa46t tis5t6talan, s6g& a teremtm3n+i esendelismer3se. ?5 nem mor6lis le3rt3kel3st 4elent& 86r, menn+ire is ss5e>;gghet 2ele& ink688 nle3rt3kel< 3r53s,26las5F& a sa46t m3ltatlan, s6g 3r53se& a s5ent 3rt3kF,3nek meg>elel< 3rt3ktelens3g,3r53s. ?5t ne2e5i (tto 7ro>anit6snak. [ M6s >el>og6s: a 7ro>anit6s eg+ r3gi9t 4ell& amel+8en nincs s5ere7e a s5akr6lisnak. 1#KB A hat6rok s5;ntelen;l ide,odatol9dnak. A5 4kor8an g+ tEnik& mintha e5 a5 elto, l9d6s eg+oldal lenne. A5 4kori em8er tudat6t megala7o59 >el2il6gosod6s minden ter;leten 8ehatolt a s5akr6lis 59n68a. A mai na7ig tart9 emanci76ci9s >ol+amat& mel+nek sor6n a5 3let>orm6kat 6t2e5etik a s5akr6lis o8s5er2anci689l a s5ekul6ris 3rte, lemad6s8a& a tis5t6n s5akmai& 2il6giF c3lrends5er8e. 1#"B  Schae>>lerIro>anS5ekul Hog+ keletke5ik a s5ekulari56ci9@ 1#",B ;ln85< elm3letek l3te5nek. DA%?& GRAC?: * $allás szociológiája. )ord. 'essel+ AnnaB X`*a74aink teologi64a 1.Y -enc3s iad9& Iannonhalma& #1. A s5ekulari56ci9 eredetileg eg+h65i 4a2ak 2il6gi 8irtok8a ad6s6tZ23tel3t 4elenti. 1#B ? 4ogi >ogalom alkalma56sa s5ellemtrt3neti >ol+amatokra 8on+olult. A 2il6g re>or, m6ci98an ke5del2il6gosod6s8an tel4es tudat6ra 38redt emanci76ci946nak& 2ag+is a s5ellemi,lelki g+6ms6g89l 2al9 kil373s3nek a >ol+amata dnt< 4ellem5<4e a5 4korF,nak. i26lt ?rnst Troeltsch XJ10#!Y >oglalko5ott 2ele.B A >el2il6gosod6s89l ered a tolerancia minden mess5e hat9 4ogi k2etke5m3n+32el: a5 eg+h65i 3s >eleke5eti 4elleg 2iss5al373se minden n+il26nos int35m3n+8en& mel+ek imm6r 2all6si el<>elte23, sek n3lk;l mindenki s56m6ra el3rhetel265ol9 minden k=s3rletnek a5
Vallásfilozófia (Trillhaas)

 Lithhe5:

Met5ler Ihiloso7hen Leikon& 1". kk. o. -lumen8erg: Die LegitimitWt der *eu5eitF 10KKB kimutat4a& hog+ a s5ekulari56ci9F >ogalma re4tetten 2ag+ kimondottan eg+ 8En elk2et3s3nek 26d46t >ogalma55a meg. ?5 a 8En a k2etke5<: a5 4kor 7ro>6n kultr64a eg+ elmlt kors5akra eml3ke5tet& amel+t;gg3s8en 2annak& mint ami, 8en eredend
•

XGCSLY A5 4kor teol9giai legitimit6sa: A 2il6g 2il6gis6ga a teremt3shit ki8on, tako56sa 3s k2etke5m3n+e a keres5t3n+s3g >ell373se 9ta. ?g+ ol+an 2il6g& amel+ eg3s538en 2ag+ r3s5ei8en s5akr6lisnak tekinti mag6t& a5t 4elenten3& hog+ a te, remt< hel+ett a teremtm3n+ r3s5es;lne im6d6s8an R9m 1
,#B. A 2il6gi 2i, l6g8an a5on8an nincs s5akr6lis re5er26tum. Iers5e ha a teremtm3n+ meg>eledke, 5ik teremt<43r3le 3le s5akr6lis modellre nem utalhat9 2iss5a. [ A s5ekulari56ci9 >ogalma nai2 mag6t9l 3rtelt3tele5i& hog+ a s5ent a5 eredeti. ?5 a5on8an nem t32ed3s. Legal688is a5 eg+h65 m6r a keres5t3n+s3g ke5det3tog2a 6t2ett nem keres5t3n+ es5m3ket 3s 4a2akat a keres5t3n+ hit konte, tus68a. eres5t3n+ tula4donn6 26lt a5 AT& a5 antik etika s5toaB >ogalomrends5ere& ma4d maga a5 antik >ilo59>ia. Ruh65at& >ormul6k& tis5teletad6si r=tusok [ nem lehet nem 3s5re2enni& hog+ mi minden ker;lt 6t a nem keres5t3n+ 3s els6n ter;letren, te88 t6rg+alt s5ekulari56ci9s t35is nag+ hi6n+oss6ga& hog+ csak a s5akr6lis 3s a 7ro>6n eg+m6s8a 2al9 6talakul6s6t ismeri& 3s e5t a >ol+amatot a5 4kort megala7o59 eg+ir6, n+ >ol+amatnak mutat4a. al9468an a s5akralit6s a s5akrali56l6st >elt3tele5i& 86rmi, k3nt gondol4uk is el. Minden s5entel3sF& minden 2all6si c3lokra trt3n< ig3n+8e23, tel s5akrali56l6s. [ Meg>ord=t2a: ennek a s5akr6lis karakternek a5 el23tele s5ekulari, 56l6s. Ami a s5ekulari56l6s al6 esik& a5 s5u8s5tanci64a s5erint ug+ana5 a5 em8er& dolog st8. marad& csak eg+ m6sik [ ne2e5etesen: 7ro>6n [& 2il6giF 3rtelem,ss5e>;gg3s8e !"

Vallásfilozófia (Trillhaas)

l37& mint ahog+ 7l. eg+ s5ent lakom689l 7us5ta 3tke53s les5. ?g+ es5me 7l. ami 8i5o, n+os hasonl9s6got mutat eg+ ide43tmlt elk375el3ssel& mint 7l. a halad6ses5me a ke, res5t3n+ es5katol9gi62al& nem tekinthet< eg+s5erEen eg+ s5ekulari56ci9s >ol+amat term3k3nek. A hat6rok s5;ntelen;l ide,oda mo5ognak. [ *incs iga5ol2a teh6t a5& hog+ a5 4kori tudat 6ltal >ell37< 7ro8lematik6t eg+s5erEen a s5ekulari56ci9 >ogalm6, 2al kell le=rni. %nk688 a5 a kér!és4 $ajon nem maga a szakrális fogalma lépett3e e az @j3 kori tu!at kr,zisée. ?5ek a 4elens3gek a mi kritikus tudatunk s56m6ra maguk is k 3t3r, telmEnek tEnnekP ahog+an minden trt3neti mindig is s5;ks3gk377en k3t3rtelmE a ho556 ka7csolt 3rt3k& a neki tula4don=tott 4elent6n h6toldala& a s5akr6lis trt3neti karaktere megs5;nteti ennek a >a4ta s5ents3gnek a5 eg+3rtelmEs3g3t. ?5 a t3n+6ll6s tel4esen >;ggetlen a mai 7ro>6nnak a tegna7 m3g s5akr6lis89l 2al9 geneal9gi646t9l& le2e5et3s3togalom. A5t 4elli& ami s5entF,nek s56m=t& ami teh6t a5 6ltal6nos 3rt3kel3s8en k;lnleges 3rt3k>oko5atra tart ig3n+t& eg+& a5 6ltal6nos 2i, selked3si st=lust9l elk;ln;l< g+akorlatot iga5ol& sog+atko5hatatlan 4elen2al9s6gk3nt hat. ?53rt a s5ent a5 isteni 6ttEn3s3t 4elenti a5 em8ert kr;l2e2< 2il6g2al9s6g 4elens3ge, in. A5 isteni s5akr6lisF,k3nt 4elenik meg. S5entF 3s s5akr6lisF k3t m9d& amel+8en a5 isteni a 2il6g2al9s6gon keres5t;l megmutatko5ik. A s5akr6lis8an a5on8an a s5ent trt3neti23 26lik& k3t3rtelmE les5& a 2il6g eg+ r3gi94a les5& meg2an a maga 7ro>6n 2iss564a& ki 2an t32e a 7ro>anit6snak 3s el2es5=theti a5t a k37ess3g3t& hog+ 6teres5ti a5 istenit. [ M=g a szakrális& >ig+elmet& keg+eletet 3s erre 2onatko59 magatart6st k2etel mindaddig& am=g 3r23n+es;l& a szent nem ragadhat9 meg a 8e>ogad9 em8er n+itott, s6ga n3lk;l& a lelkiismeret k52et=t3s32el& 8el;lr
"sszefoglalás# a szent 1. A s5ent a5 isteni >elrag+og6sa a 2il6g`,on 3s 8ehat6rolt& e56ltal a5on8an eg+8en mineno, m3neken& a5okon keres5t;l. A 2il6g>enom3nek k5el>ek2<4e 3s adott4a mgtt a s5ent ta7as5talata 2alami idegenre& a 2il6g89l nem le2e5ethetoglal4a a ta7as5tal9t. Aki a s5enttel tal6lko5ik& annak a tans=t6s n+el23n >ogalma52aB t3rdre kell 8orulnia& mert megrend;l& megh=26s8an& =t3let8en& ki26las5t6s8an r3s5es;l. A s5ent tln+, lik a5 erklcsi s5>3r6n. . A s5ent megta7as5tal6sa mindig 4elen ide4E ta7as5talat: itt ta7as5talom meg 3s s56momra 2an 4elent
Vallásfilozófia (Trillhaas)

K. Mindig s56molni kell a5on8an a55al& hog+ a s5akr6lisnak s56m=t9 r3gi9k m6r nem k52et=tenek tal6lko56st a s5enttel& de m3gis 3r23n+8en marad& ha g+ 23lik& hog+ erre k37esek. ?kkor meg>og+atko5ik a s5akr6lis 3s el2es5=ti ere43t. ?5ut6n a s5ent megta7as5tal6sa le26lhat a s5akr6lis 3r23n+ess3gr6n 3let8en. ". A s5entrig+e, lem8e 23tele n3lk;l. ?5 a5t 4elenti& hog+ a s5entre 2onatko59 le=r6s nem k5lhe, t< minden to2688i n3lk;l 86rki2el. De nem is ol+an ki56r9lagosan indi2idu6lis& hog+ k5lhet
!0

Vallásfilozófia (Trillhaas)

7. fejezet: Isten és ember

A 2all6s >ogalm68an 8enn>oglaltatik& hog+ %sten csak a5 em8errel 2al9 2onatko56s6, 8an gondolhat9 el. ?g+ ol+an istenes5me& amel+8en %stennek semmi>3le ka7csolata nem lenne a5 em8erhe5& nem lehetne eleme a 2all6snak& leg>l4e88 eg+ s5rn+Es3ges meta>i5ik6nak. Minden 2all6s ki4elenti& hog+ a5 em8er %sten >el3 n+4t95kodik Xsich ausstrecken 5u GottY [ treks5ik,ta7ogat95ik [& ho556 akar el4utni& orm6468an is. 1!B %tt a 2all6s 8eletrel34e treks5ik. A5 ss5e, hasonl=t6s csak a legnag+o88 7aradoonokho5 2e5etne& 3s minden 2all6s s5inte ds, k6l e5eknek a 7aradoonoknak a kis5=ne53s38en. %sten 23gtelens3g32el s5em8en mi csu76n 7ornak mutatko5unk& %sten rkk32al9s6g62al s5em8en r7ke 3s muland9 l3n+ek 2ag+unk. %sten s5ents3ge mellett a5 em8er 8Ens 3s tis5t6talan. A5 4kori 2al, l6skritika g+akran r9tta >el a 2all6snak& hog+ meg2eti a5 em8ert& 3s e88en l6tta a 2al, l6s el2et3s3nek eg+ik ok6t a5 em8eri m3lt9s6g ne238en. ?5t a 7aradoont a5on8an nem lehet kiiktatni a 2all6sok89l. His5en mil+en %sten lehet >ontos a 2all6s8an& ha nem a5& aki mindent tud r9lam 3s r9ladF Ietta55oniB& aki s5ent 3s mindent megha, lad@ ?53rt min3l tis5t688an ragad4a meg eg+ 2all6s %stent& ann6l em8eri88 2on6sok, kal gondol4a el eg3s5en addig& hog+ a5 em8ers3g tel4ess3ge 3s >oglalata les5: s5em3l+, k3nt 4elenik meg. ?nn3l>og2a a s5em3l+k3nt l3te5< em8er akkor 3ri el tel4ess3g3t& amikor ka7csolat8a ker;l a s5em3l+es %stennel. 1!,KB %sten em8ers3g3nek a5 em8er %stenre 2onatko5tatotts6ga >elel meg. ? klcsns eg+m6sra 2onatko5tatotts6g l3n+eges eleme a 2all6snak& 3s e53rt 2an lehete4e5et8en K. >e4.B s59 2olt arr9l& hog+ a5 isteni a5 em8er 2il6gta7as5talat6, nak kontetus68an 3s ug+anakkor kontras5t468an mani>es5t6l9dik mint a5 rkk3, 2al9 3s a s5ent. Most a s5ellemis3gr<88 m3lt9s6ga 3s k37ess3ge& ami a minden, na74ainak legkise88 r3s5letei8en is megn+il26nul. ?55el s5em8en a halhatatlans6gr9l nincs il+en& 2is5on+lag 2il6gos ta7as5talatunk. Meta>i5ikailag a legnehe5e88 k3rd3s& r6ad6sul 2all6si 3rt3ke is hom6l+os. M3gis 8es53lni kell r9la& mert e5 a5 em8er r3s5e, sed3se %sten rkk32al9s6g68an. 1!K,"B 1. Isten mint szellem és az ember mint szellem

A k52etlen 2all6s8an a2ag+ a ke5det ke5det3n aligha 2an okunk >elt3tele5ni& hog+ eredendogt6k >el a5 istens3get. %sten L3lekZS5ellem On $&#$B [ e5 m6r inten5=2 re>lei9 ki>e4e5ogalma56sa a ko , r688i 2all6si tud6ssal s5em8en& amel+ addig lok6lis kultus5hel+ekhe5 kttte a5 isten, s3get& teh6t 377en nem mint s5ellemet gondolta el. 1!"B A5 em8erre is 3r23n+es& hog+ 2all6si 2is5on+68an nem 3rtelme5te mag6t ke5dettog2a s5ellemnek. A m6gi68an& a5 animi5mus8an mint test 3s l3lekF >ogta >l mag6t. %tt a l3lek k3ts3gtelen;l 2all6si 7ro8lematik6t >oglal mag68an& ami a5 3l< test 7ro8, l3m6468an 6ll& s il+en k3rd3sek8en >ogalma59dik meg: 2a4on a l3lek kor688i& mint a $

Vallásfilozófia (Trillhaas)

testP >ennmarad,e a test 7us5tul6sa ut6n isP 2a4on k37es hat6st g+akorolni m6s lel, kekre& hatalm68a ker=thet,e m6s s5ellemeket@ Mindennek a5on8an semmi k5e a mi s5ellem >ogalmunkho5. A 2all6s 7rimit=2 >65is68an nem l3te5ik 2al9di 3rtelem8en 2ett s5ellem,7ro8lematika. ?5 csak a 2all6s magasa88 >ok6n& a5 6rn+alta88 istenta, 7as5talat eredm3n+ek3nt 6ll el<& ss5hang8an a5 em8er n3rtelme53s32el& 3s eg+;tt 46r a55al& ahog+an a5 em8er nmag6t s5ellemnek ta7as5tal4a. 1!"B A5 rkk32al9s6gho5 3s a s5ents3ghe5 hasonl9an nem lehet tk3letesen meghat6, ro5ni& mit 4elent a5 %sten L3lekZS5ellem ki4elent3s. *incs >ltte 6ll9 >els< >ogalom& amitini6lhat9 marad3ktalanul. Hegel 7ro8l3m64a eloko5at6nak sum, m64a. A hegeli 3rtelme53s8en a s5ellem>ogalom 377en arra eml3ke5tet& hog+ a5 ntu, datnak trt3nelme 2an& eg+ hoss5 >ol+amat8an kell mag6ho 5 t3rnie& ug+anakkor ar, ra eml3ke5tet& hog+ a s5ellem mindig s5ellemmel 6ll 2is5on+8an XDer Geist ist >;r den GeistY& 2ag+is soha nem i5ol6lt& nem gondolhat9 el nmag68an. A s5ellem s5ellem3rt 2an& s5ellemre ir6n+ulF [ e5 a ki4elent3s s56mtalan hell+el al6t6mas5that9 a hegeli s52egek8iai 2ag+unk.F -6rmil+en >ontos a l3lek >ogalma a 2all6santro7ol9gia s56m6ra& a l3lek>ogalom89l nem 2onhatunk le ol+an mess5e hat9 k2etke5tet3seket& amel+ek l3n+egesek a s5el, lem >ogalma s56m6ra. G. 2an der Leeunek iga5a 2an: A l3lek l3n+egileg tarto5ik a 2all6sho5. Aki lelket mond& 2alamik377en m6r %stent mond.  L3lekrel>ede5i mag68an %stent& a5 istenit& %sten k373t. A5 em8er magasa88 l3t3rogalma5hatunk& hog+ a l3lek a5& ami a 8ukott em8ert eml3ke5teti eredet3re& a 8enne re4l< istenk37re  A5 em8er t88et tal6l a l3lek8en& mint aktu6lis nmag6t& a l3lek8en meghalad4a nmag6tF #er 1ensch un! !ie Religion& K0B. A l3leknek e5t a >ogalm6t a5 em8er nem os5t4a a5 istens3ggel. -6rmenn+ire is a5 is, tenire eml3ke5teti a5 em8ert a l3lekF megta7as5tal6sa& a5 isteni m3gsem l3lekF. s 86rmenn+ire is k37es a l3lek,ta7as5talat& a l3lek,tudat a 26lto56sra 3s a >e4logalm6nak m6r a 2all6s korai >orm6i8an& 7rimit=2 >65is68an& a5 animi5mus8an 3s a m6gia 2il6g68an meg2olt a maga hel+e 3s 3rtelme. 1!B Mire gondolunk& amikor a5t mond4uk: %sten S5ellemZL3lek@ L6ssunk h6rom nai2 megk5el=t3st& mel+ek8en nag+on hasonl9nak mutatko5ik a5 isteni 3s a5 em8eri l3, lek: 1. [ %sten mint s5ellem 4elent3se: l6thatatlans6g 3s e88akad9 >l3n+& amenn+i, 8en a l6thatatlan elre4t<5ik elol+tat6sak3nt spiritus $i$ificans. [ ?5ek a ki4elent3sek iga5ak& de a5 em8eri s5ellemr3rhet< re>lei9s 7roduktum. Minda5on6ltal a5 em8er a53rt em, 8er& mert a maga m9d46n teremt<& >el>ede5< 3s >eltal6l9& k37es a gondolkod6sra& ami kiemeli mindenkori aktu6lis 6lla7ot689l. Ug+anakkor a s5ellem a5 em8er g+enges3, g3t is 4elli& amenn+i8en 8ehat6rolt >i5ikai k37ess3geinek 79tl6s6ra s5olg6l. A l6tha, tatlan istens3g 23dtelens3ge 3s esend
$1

Vallásfilozófia (Trillhaas)

lnleges t3m64a a 2all6si ta7as5tal6snak: a5 isteni& aki nem k37es 23deke5ni a tagad6, sa& a >ele4t3se 3s a 2ele s5em8eni hitetlens3g ellen: %5rael rem3n+s3ge& s5a8ad=t94a a n+omors6g ide43n Mi3rt 2ag+ ol+an& mint 42e23n+ a5 ors56g8an& 3s mint 26ndor& aki 34s5ak65ni t3r 8e@ Mi3rt 2ag+ ol+an& mint r3m;lt >3r>i& mint ol+an h;r den GeistYP a s5ellem k5li mag6t& nmaga k5l3s38en ele2en& 2ag+ ism3t hegeli meg>o, galma56s8an: kin+il26nul& meg4elenik. Die Religion& die o>>en8are& Geist >;r den Geist& ist als solche die Religion des Geistes& nicht 2erschlossen >;r ein Anderes& elches nur momentan ein Anderes ist.F A s5ellem nem csak 8ensorm6i. ?5 a5& ami tel4ess3ggel 3s k3ts3gtelen;l minden 38er em8er ta7as5talati hori, 5ont46n ad2a 2an. m 377en a sa46t s5ellemta7as5talat oko55a a g+ant& hog+ e5ek a ki4elent3sek 6t2itelek a5 istenire& 7ro4ekci9k& s e53rt antro7omor>i5musok. 1$B !. [ A s5ellem k5ss3get ho5 l3tre& amenn+i8en meg3rt3st ala7o5 meg& ami a 7;n, ksdi esem3n+8en l6ts5ik a leg2il6gosa88an. A s5ellem n+itott 3s n+itott marad a m6s s56m6ra. Ami eg+ k5ss3get ss5ekt& a5 a s5ellemeF& a5a5 a k5ss3gi tudat. ?55el s5em8en mutatko5nak meg a s5ellemn3lk;lis3g ismertet<4eg+ei: n+el22es5t3s& ki>e4e53stelens3g& 56rts6g& a8s5olt els5igetelogalom& 3s >enn6ll a5 antro7omor>i5mus 2es53l+e.

Az antropomorfizmus problémája RGG: Anthro7omor7hismus. [ Unter A. 2ersteht man die in der religisen orstel, lungs8ildung 8egegnende Tenden5& gttliche 'esen und ihr 'irken unter der Gestalt mor7hB des Menschen anthr7osB und menschlichen Handelns 2or, 5ustellen. Man mu 5ischen einem 7h+sischen und einem 7s+chischen A. unterscheiden. Die 2er8reitetste )orm ist der 7h+sische A.& ie er eta 8ei Homer 2orliegt und in der klassischen unst der Antike 5ur Darstellung kommt& in der die Gtter als ideale Menschen gestaltet erden. A8er auch die meisten anderen olksreligionen stellen 5umindest einen Teil ihrer Gottheiten mit Menschenlei8ern dar. Die Ge>ahr dieses 7h+sischen A.& die 2on 2ertie>ter Gotteserkenntnis aus erkannt und a8geehrt urde& liegt in der ermensch, lichung des `gan5 anderen Gttlichen und 5ugleich darin& da die Distan5 5um *uminosen und damit die orausset5ung aller Religion : %B au>geho8en ird. 'Whrend die uni2ersalen Religionen 8estre8t sind& den 7h+sischen A. 5u 8e, seitigen 5. -. Ooh $&#$P A7g 1"&#$B& 2ermgen sie den 7s+chischen A. nicht 5u ;8erinden& da die Au>>assung der Gottheit als Iersnlichkeit die orstellung menschenartigen 'ollens& );hlens und Handelns stets nahe legt. Um a8er den 7s+chischen A. au> die 8loe Analogie 5u 8eschrWnken& 8etont man 5ugleich die Uner>orsch8arkeit gttlichen Denkens und 'ollens. %n einem 8a, 8+lonischen Isalm Tet8uch 5ur Religionsgesch.& hg. 2. ?. Lehmann und H. Haas& 10##& !1# >.B heit es: `'er lernt 8egrei>enB den 'illen der Gtter im Himmel... 'o ha8en 4emals 8egri>>en der Gtter 'andel die 8lden Men, schen@ );r den at. -ereich ist Dtn #0&# und Oes & 5u 2ergleichen. %m *T ird 5. -. 1Tim K&1K die Menschen>erne Gottes ausges7rochen. Die 2iel>ach 8egegnende tier, oder >rat5enha>te Gestalt der Gottheit ird man als ersuch $#

Vallásfilozófia (Trillhaas)

2erstehen m;ssen& das Gan5,anders,Sein der Gottheit allem Menschlichen ge, gen;8er 5um Ausdruck 5u 8ringen. %nso>ern ist die ritik des ^eno7hanes >ragm. 1$,1KB am A. >alsch. Die un8estreit8are Tatsache& da die Gottes2or, stellung nach der 7h+sischen ie nach der 7s+chischen Seite 2om -ilde des Menschen und 2on seiner seelischen 'elt her 8eein>lut ird& hat 5u L. )euer8achs die Sache 5utie>st 2er>ehlender These Anla gege8en& die G tter seien die in irkliche 'esen 2erandelten ';nsche des Menschen und Theo, logie sei Anthro7ologie. G. MenschingB RAC %& $$K >. [ ?. ?H*MAR& Anthro7omor7hism and miracle UU 10!0 H. 1#B [ G. A* D?R L??U'& Lanthro7omor7hisme comme >orme de lanthro7ologie Le Monde non,chr3tien #& 10$"& 1"B [ A* D?R L??U' Reg.B [ ). M%CHA?L%& Dieu a limage de lhomme. tude de la notion anthro7omor7hiNue de Dieu dans lAT Diss. *euchtelB& 10 , *TU %& 1!# >. [ -and 1#: Religion in Geschichte und Gegenart& S. 1!1 2gl. RGG -d. 1& S . $#$ >>.B cB O.C.-. Mohr Iaul Sie8eckBY

A5 antro7omor>i5mus 4elent3se: em8erre 4ellem5< k375eteket alkotni %stenrelruh65ni %stent. Ha %sten s5ellem& akkor hall& gondolkodik& akar& 26g+ako5ik st8. Hog+an kell e5t 3rteni@ Ug+anakkor %sten 3s em8er ka7csolata >elt3tele5 2alami kon2ergenci6t k5tt;k. -i5on+os antro7omor>i5mus t6rg+s5erE. De meddig 3s mil+en m3rt3k8en@ L. )?U?R-ACH J1"#B: a5 antro7omor>i5mus8an le7le5oko56sa. Lehets3ges kritik64a: to2688ra is >enn6ll a5& ami2el )euer8ach nem tudott meg8ir, k95ni& ne2e5etesen a 23ges s5u84ektumnak a5 a sz>kséglete& hog+ nmaga a8s5olt ala746t >elt3tele55e.F Iannen8erg: 1etafizika és istengon!olatB Hegel 377en ellenke5ogalma %stennek& mint a tis5ta em8ers3g8en eg3s5en meg4elen< %sten3. *eh35s3g: *em l3te5nek meg>elel< >ogalmak 3s k375etek eg+ ol+an 2al9s6g ki>e4e53, s3re& amel+ ki2on4a mag6t minden ta7as5tal6s 3s 3r53kel3s al9l. ?88<88 l3n+F,re. 1$1,#B A5 %sten,em8er hasonl9s6ggal ka7csolatos leg>ontosa88 keres5t3n+ teol9giai ala7el, 2et a %. Later6ni ^%%. eg+etemesB 5sinat 1#1B =g+ >ogalma55a meg: a Teremt< 3s a teremtm3n+ k5tt nem lehet akkora hasonl9s6got meg4ellni& hog+ eg+ttal tudom6sul ne 2enn3nk a k5tt;k l3te5< nag+o88 k;ln85ogalma55a meg. Antro7omor>i5mus kritik64a eg+8en a 7olitei5mus ellen is ir6n+ul. 1$#,!B A5 4kori kritika elsilo59, >ia 8ontako5ik ki: k375eteink nem ter4ednek tl a ta7as5tal6sunk hat6r6n. *incs ta, 7as5talatunk %stenrrakci956st le7le5ik. A tmeg t88n+ire tel4esen al, kalmatlan a tis5ta 2all6sra& mel+nek tan=t6sa s5erint a5 istens3g ki56r9lag a5 er3n+es 3let8en leli tets53s3t. ?5 a5 iga5i tei5musF 1#. >e4. Hume& 1#0B& mel+ ol+an %stenre reduk6l9dik& aki a tis5ta erklcsis3g >orr6sa 3s eredete. A dolog teoretikus oldala e5: $!

Vallásfilozófia (Trillhaas)

A term3s5etes teol9gia s5erint a 2il6gmindens3g8en ta7as5talhat9 rend oka 2ag+ okai 2al9s5=nEleg t62oli hasonl9s6got mutatnak a5 em8eri 3rtelemmelP 6m e5 a t3tel& 23li Hume 1#. >e4.B nem alkalmas semmi>3le 8<2=t3sre& 6talak=t6sra& ki8ont6sra& 3s k, 2etke5tet3sek sem 2onhat9k le 8eloglalhat9 ss5e& hog+ $alósz,nGleg tá$oli hasonlóság $an a $ilágege3 temen tapasztalható ren! oka $ag okai és az emeri értelem kzttH ha e5t a ki4e, lent3st sem kieg3s5=teni& sem m9dos=tani& sem r3s5letesen megmag+ar65ni nem lehets3gesP ha eg+etlen ol+an k2etke5tet3st sem 2onhatunk le 8eloglalata& tehet,e t88et ak6r a legmeg>ontolta88& leg2all6so, sa88& a 2il6got a legnag+o88 k=26ncsis6ggal >;rk3s5< em8er& mint hog+ ogad4a el e5t a ki4elent3st& 2alah6n+s5or csak tal6lko5ik 2ele& s hog+ elhis5i& a5ok a5 3r2ek& amel+ek e5t a ki4elent3st al6t6mas5t46k& s5i, l6rda88ak& mint a 2ele s5em8en >elho5hat9 ellen2et3sek@F Hume& 1!!B 1$!,$B ant a Irolegomen68an csatlako5ott a hume,i 7ro8l3m6ho5 ".  & ant& 1!KB. Ha 3rtelmet 3s akaratot tula4don=tunk a leg><88 l3n+nek& akkor e5t 2al9468an csak g+ tehet4;k meg& hog+ a5okat a >ogalmakat& amel+ek elemeit a 4elens3g2il6g89l 2et, t;k& 6t2iss5;k a leg><88 l3n+re& 3s e55el <88 l3n+ >ogalm6nak. A megengedett 3s5has5, n6lat hat6r6n 6llunk: ?5 a hat6r ug+anis 377g+ ho556tarto5ik a ta7as5talat& mint a gondolati l3te, 5ogalma maga k=2;l esik a 2il6g 8el;l megs5ere5het< ismeretek kr3n. ?kkor ug+anis a leg><88 l3n+t nmagáan $alóan eg+etlen ol+an tula4dons6ggal sem ruh655uk >el& amel+nek seg=ts3g32el a ta7as5talat t6rg+ait gondol4uk el& s =g+ elker;l4;k a !ogmatikus antro7omor>i5mustP 6m a leg><88 l3n+nek a 2il6gho5 2al9 2is5on+6ra m3gis, csak 4ellem5i5must& amel+ t3n+legesen ink688 csak a n+el2et 3rinti& mintsem mag6t a dolgot.  A5 il+en ismeret a5 anal9gi6n ala7ul9 isme, ret. ?5 a s59  nem k3t dolog nem tk3letes hasonl9s6g6t& hanem k3t ol+an 2is5on+ tk3letes hasonl9s6g6t 4elenti& amel+ek eg+m6sho5 a legke23s83 sem hasonl9 dolgok k5tt 6llnak >enn.F ant& /rolegomena& 1!",B 1$$B 1 322el k3s<88& 1"0!,8an ant a 2all6sr9l s59l9 =r6s6nak !. 3s $. r3s538en >ord=tott >ronthel+5et8en ism3t 2iss5at3r a5 antro7omor>i5mus 7ro8l3m646ra: A5 %stenri5must& ami k;ln8en hacsak nem 8e>ol+6sol4a a kteless3g >ogalm6tB meglehete4. 1. .YB 1$$,B Hegeln3l megs5Enik a5 ismertelm3leti 7ro8l3ma: ama s5ke7s5is hel+3re& mel+ s5erint em8eri >ogalmak 3s tula4dons6gok 8ele2et=t3se mag68a %sten8e hel+telen& a5 a meg, g+<5e4letts3g3nek m3rt3ke istenk375et3nek em8ers3ge& mert a 2all6s legl3n+ege: >elismerni %sten8en a5 em8ert. A grgknek em8erileg alkotott isteneik 2oltak& antro7omor>ist6k 2oltakP >og+at3koss6guk a5& hog+ nem el3gg3 2oltak a5ok. A grg 2all6s tls6gosan antro7omor>ista 3s nem el3gg3 antro7omor>ista: tls6gosan a5& mert k52etlen tula4dons6gokat& alakokat& cselekedeteket 2es5 >el a5 isteniek kr38eP nem el3g,

$$

Vallásfilozófia (Trillhaas)

g3 a5& mert a5 em8er nem mint em8er isteni& csak mint m6s2il6gi alak=t6s& nem mint e5 3s s5u84ekt=2 em8er.F )ilo59>iatrt3net& !. ktet& "B Die Griechen hatten menschlich ge8ildete Gtter& hatten Anthro7omor7hismusP ihr Mangel ist& da sie dies nicht genug aren. Die griechische Religion ist 5u2iel und 5uenig anthro7omor7histisch: 5u2iel& indem unmittel8are ?igenscha>ten& Gestalten& Handlungen ins Gttliche au>genommen sindP 5uenig& indem der Mensch nicht als Mensch gttlich ist& nur als 4enseitige Gestaltung& nicht als Dieser und su84ekti2er Mensch.F

Schiller e5t dalol4a: Amikor a5 istenek m3g em8eri88ek 2oltak& a5 em8erek is, teni88ek 2oltak.  2al9468an a keres5t3n+ isten mindenk377en em8eri88 a grgk istenein3l.  A5 istenem8er ris5tus m3g sokkal hat6ro5otta88 3rte, lem8en 2olt em8eriP >ldi 4elenl3te& a term3s5etes kr;lm3n+ek& a s5en2ed3s 3s a g+al65atos hal6l eg3s5en m6s em8eriess3get mutatnak& mint amil+en a s537 grg istenek em8eriess3ge.  Ami 7edig a grg 3s keres5t3n+ 2all6snak e5t a k5s 2on6s6t illeti& a5t kell mondanunk: hog+ha istennek meg kell 4elennie& csak mint s5ellemi 4elenhetik meg. Hog+ 7edig 4elens3ge& k;lsel. ;ln8en nincs 3r53ki m9d& amel+8en a s5ellemi mint s5ellemi mutatko5ik. %sten megismerteti ug+an mag6t a term3s5et8en& a *a78an& a heg+ek8en& a >6k8an& a5 6llat8an& c3l4aik 3s es5, k5eik ss5hang468an& 2ag+ a5 3g< 8okor8an& a s53l suhog6s68an isP minde8, 8en a5on8an isten csak a s5u84ektum 8else438en 3s5lelhet

e4e5ik ki a s5ellemis3get. ?rre eg+ed;l a5 em8eri alak k37esP 8enne a s5ellem 3r53ki elem3t 6ll=t4uk magunk el3& alkat689l a s5ellemi mint ol+an sug6r5ik ki. Ha teh6t istennek a5 3r53ki s5eml3let& a k37, 5elet s56m6ra kell meg4elennie& akkor csak meri alak8an 4elenhetik meg. S is, tennek meg kell 4elennieP kell lennie s56m6ra eg+ m9dnak& hog+ meg4elenhes, s3k 3r53ki s5eml3letnekP mert a l3n+egnek 6ltal68an meg kell 4elennieP a l3n+eg semmi& ha nem 4elenik meg& ha nincs meg 8enne a k52etlens3g m9d4a& ha m6sl3t38en nem k52etlen m9don 8=r4a mag6t. S ha sok m9d4a 2an a meg4ele, n3snek& a term3s5et8en 2al9 meg4elen3s m3gis sokkal inadek26ta88 a5 em8eri alakn6l. ?5 a k5s 2on6sa a grgs3gnek 3s a keres5t3n+s3gnek.F ?lilo59>i646r9l& $!,$B 1$B Mit den -esonderheiten ihres Charakters 5ugleich erden die griechischen Gtter als menschlich 2orgestellt& und dieser Anthro7omor7hismus ird >;r ihren Mangel ausgege8en. Hiergegen ist nun sogleich 5u sagen& da der Mensch& als das Geistige& das 'ahrha>te an den griechischen Gttern ausmacht& odurch sie ;8er alle *a, turgtter und ;8er alle A8straktionen des einen und hchsten 'esens 5u stehen kommen. Andererseits ird es auch als ein or5ug der griechischen Gtter angege, 8en& da sie als Menschen 2orgestellt erden& Whrend dem christlichen Gott dies >ehlen solle. Schiller sagt: Da die Gtter menschlicher noch aren& 'aren Men, schen gttlicher. A8er die griechischen Gtter sind nicht als menschlicher als der christliche Gott an5usehen. Christus ist 2iel mehr Mensch: er le8t& stir8t& leidet den Tod am reu5e& as unendlich menschlicher ist als der Mensch der griechischen Schnheit. 'as nun a8er die griechische und christliche Religion gemeinscha>tlich 8etri>>t& so ist 2on 8eiden 5u sagen& da& enn Gott erscheinen soll& seine *at;r, lichkeit die des Geistes sein m;sse& as >;r die sinnliche orstellung esentlich der Mensch ist& denn keine andere Gestalt 2ermag es& als Geistiges au>5utreten. Gott er, scheint 5ar in der Sonne& in -ergen& in den -Wumen& in allem Le8endigen& a8er dies nat;rliche ?rscheinen ist nicht die Gestalt des Geistes& Gott ist dann 2ielmehr nur im %nnern des Su84ekts ahrnehm8ar. Soll Gott sel8st in einem ents7rechen, den Ausdruck au>treten& so kann dieses nur die menschliche Gestalt sein& denn aus dieser strahlt das Geistige her2or.F Meg4eg+5end<& hog+ Hegel s56m6ra %sten mint s5ellem 3s a5 e m8eri s5ellemta7as5talat korrelat=2ak. ?53rt a hegeli rends5er8en s7ekulat=2 4elent3se 2an annak is& hog+ %sten a5 em8ert a sa46t k373re teremtette& 3s annak is& hog+ %sten em8err3 les5 3s em8er, k3nt 4elenik meg. A 2all6s humani56l6sa a keres5t3n+s3ggel 3ri el te t<7ont46t& a ke, res5t3n+s3g a5 eg+ed;li 2all6s& amel+8en %sten s5ellemk3nt ismerteti meg mag6t. s e5 nem 7us5t6n elm3leti el
$

Vallásfilozófia (Trillhaas)

?m8eri 2on6sokat n3lk;l5< isten nem %sten. A5 em8eri 2on6sok a5t 4elentik& hog+ %sten el3rhet< a5 em8er s56m6ra& 86rmik3nt gondol4a is el e5t a5 em8er& meg3rthet< 3s oda>ordul a5 em8erhe5& meghallgatB4a a5 em8ert& tud r9la st8. Minde5t a s5ellem >ogalm68an >oglal4uk ss5e: %sten s5ellem. 1$K,"B ?55el a5on8an kritikus dnt3she5 3rke5;nkP ha a5 isteni em8eri 2on6sokat hordo5& akkor k3t lehetelold4uk a5 em8eri8en& 2ag+ >ord=t2a& a5 em8erit isteni23 emel4;k. R2iden: a5 atei5mus 7ro8l3m64a el
A5 atei5mus 23gigk=s3ri a 2all6st& legal688is a n+ugati kultr68an. ?g+idell37< >el2il6gosod6ssal. Hol eg3s538en ta, gad4a a 2all6st& hol 6talak=t6s6ra treks5ik. Mindenesetre a5 atei5mus a 2all6s ellent3, tes >orm64a& e53rt legitim t6rg+a minden 2all6s>ilo59>i6nak. 1$"B (l+kor a hi2atalos 2all6st9l 2al9 86rminemE elt3r3st atei5musnak 83l+ege5nek: ateis, t6nak s56m=tott S59krat3s5& 3s istentagad9knak l6tt6k a r9maiak a5 ogalom alkalma56sa %stenre [ a5 Atheismusstreit,et 26ltotta ki a5 1"0p1"00,es atei5mus2it68an )ichte a5t hango5tat, ta& hog+ a5 %stent s5u8s5tanci6nak 3s s5em3l+nek tekint< >e l>og6ssal a5 em8er 23ges ss5e>;gg3seket 2et=t 8ele %sten l3n+eg38e. )ichte: A5 ele2en 3s mEkd< erklcsi rend %sten magaP m6s %stenre nincs s5;ks3g;nk s nem is tudn6nk m6st >el>ogni.F ;run! unseres ;lauens an eine gttl. Aeltregierung B )ichte antro7omor>i5musnak 3s eldologi, as=t6snak n+il26n=totta a5t a5 elgondol6st& hog+ % ens perfectissimum 3s s5em3l+es l3n+. % 23gtelens3g32el mindk3t meghat6ro56s ss5eeg+e5tethetetlen: %hr macht sonach dieses 'esen durch die -eilegung 4enes IrWdikats 5u einem ?ndlichen& 5u einem 'e, sen euresgleichen& und ihr ha8t nicht& ie ihr olltet& Gott gedacht& sondern nur euch sel8st im Denken 2er2iel>acht.F Qitat: 'UCHT?RL& 100. !,!0& Anm. ".B A5 Atheismusstreit,he5 l6sd: L UTQ& 100K& #"KP '?G?R & 10"0& 0! >>.P IA**?*-?RG& 100K& #1K,##K. X 'agnerHU ?cursus: )ichtes Religions7hiloso7hieBY A5 atei5mus,>ogalom alkalma56sa mindig a kor 3r53ken+s3g3t;ggtt. Sok6ig ma, g6t9l 3rt3lek377en gondolt6k el a5 i!eae innatae,t9l ke5d2e a megta7as5talhat9 2i, l6grend8;ggtt a5 erklcsi rend. I%?RR? -A/L? J1"KB a5 els<& aki %sten l3te 8i5on+=t6s6, nak lehetetlens3g383lmegold6s6t& mond26n& me glehetel2il6gosodott 3s5 eg3s5s3gesen demonstr6l4a ug+an& hog+ a hag+om6n+os %stennek t3n+legesen semmi keresni2al94a a >el2il6gosod6s o84ekti26l9 gondolkod6s6nak hori, 5ont46n 3s nem ho5hat9 ss5hang8a annak ala74ai2al& enn3l>og2a aki m3gis ig3n+t tart %stenre 2onatko59 tud6sra& annak ehhe5 imm6r m6s ala7okat kell tal6lnia. m ha a 23lem3n+togad9 3s5 lehetorm6468an& de nem a tudom6n+h=2< ellendogmatika 7o5=ci9468an. RGGB A tolerancia es5me 3r23n+es;l3s32el megtrt a5 atei5mus>ogalom 7olemikus has5n6la, ta& de m3g hoss5 ideig >ennmaradt. A5 4kori atei5mus 7o7ul6ris,7ro7aganda >orm6, 4a soks5or 2iss5amaradotts6ggal 26dolta a 2all6si tudatot. Oellem5i, $K

Vallásfilozófia (Trillhaas)

g+elem8e a 2all6s n3rtelme53s3t& g+ 23lte& 4o88an tud4a a 2all6sn6l& mi lenne a5. 1$B A5 atei5mus >ogalma nem eg+3rtelmE. anttal 3s n3lk;le is ismert a5 isten8i5on+=, t6sok g+enges3ge. Semmi>3le 49indulat 3rtelme53s 7l. amel+ek s5erint itt nem 8i5o, n+=t6sr9l X-eeisY& hanem ut9lagos iga5ol6sr9l& kimutat6sr9l X*acheisY 2an s59B sem k37es el>edni& hog+ itt nem lehets3ges 2al9di iga5ol6s. A5 %. aticanum& ami dogmati56lta %sten megismer3s3t naturali rationis lumine& lemondott arr9l& hog+ en, nek al6t6mas5t6s6ra 86rmel+ik hag+om6n+osan has5n6lt isten3r2et ig3n+8e 2eg+en. 1$B M6r a keres5tes had46ratok ide43n 3s5re2ett3k a keres5t3n+ek& hog+ a 5sid9k 3s a mus5limok komol+an 2es5ik 2all6sukat& elt3r< istenk37;kkel eg+etem8en. A nemkeres5t3n+ istenhit >el>ede53s32el ke5det3t 2ette a 2all6si relati2i5mus. Hol h59, dik akkor a 2al9di atei5mus hat6ra@ Aki m6s %sten8en his5& m3g nem ateista. Ah6n+ 2all6s& ann+i>3le istenk37& s ihn 8ennen@Z Und er 8ekennen: Z %ch glau8 ihn. 'er em7>inden Z Und sich unterinden Z Qu sagen: ich glau8 ihn n icht@ B %ch sage keinen *amen Z Da>;r Ge>;hl ist allesP *ame ist Schall und Rauch& Z Umne8elnd Himmelsgut.F 1$,0B

 Az ateiz!&s for!ái% 1. [ A5 atei5mus legorr6sa a5 a megg+<5orm64a a materialista 2il6gmag+ar65at. A5 4kor8an a tudom6n+ sa46t illet3kess3gi kr38en akar4a >elt6rni a 2il6got& n3lk;l52e mindennemE 2all6si magala7o56st. A 2il6g >oko5atos >elt6r6s62al >oko5atosan n2eks5ik a s5ke7s5is a5 istenek l3t32el ka7csolat8an. M6r IR(TAG(RASQ J i.e. $1 kr;lB ki4elenti: A5 istenekr Carna7B. rdekess3gk3nt: e5 a 7o5=ci9 7arado m9don oda 2e5etett& hog+ kiemelte a keres5, t3n+ hit kin+ilatko5tat6s6nak eg+ed;l6ll9s6g6t. Ug+anis min3l ink688 lehetetlen is, tenismeretet n+erni a 2il6grend term3s5et383n+lik >el %sten megismer3se a kin+ilatko5tat6s89l. 11,#B ?lsel3B A mi s5entn3l is s5ente88 2all6sunk a hiten s nem a5 3rtelmen ala7s5ikP s 377en ak, kor tess5;k ki leg8i5tosa88an a 2es53l+nek& ha ol+an 7r98a el3 6ll=t4uk& amel+et sem, mik377en se 6llhat ki.F B A  teol9gia& amel+ a5 %stens3g l3t3t s a l3lek halhatat, lans6g6t 8i5on+=t4a&  leg4o88 3s legs5il6rda88 ala74a a h it meg a5 isteni kin+ilatko5, tat6s.F Tanulmán az emeri értelemrl. )ord. 6mosi I6lB. *i77on& -7.& #100& 1#$& 1. o.B (hne Christus Wre ich AtheistF& mondta O. )r. Gottschick n3met teol9gus 1$", 10"B& a Ritschl,iskola k2et<4e& s e55el a5 6ll=t6s62al . -arth teol9gi646t el
$"

Vallásfilozófia (Trillhaas)

#. [ A5 atei5mus a 2il6g` ol+an megta7as5tal6sa& amel+ mag68an a 2il6g8an tel4es kiel3g;l3st tal6l. ?5 elm3leti s5em7ont89l is iga5 [ e5 a 2il6g` a5 3s5 seg=ts3g32el el3gs3ges mag+ar65attal s5olg6l nmaga s56m6ra [& 3s g+akorlati s5em7ont89l is: a5 em8er a racion6lisan megismerhet< 2il6gss5e>;gg3sen 8el;l is 8oldogulhat. 1#B Ug+anakkor atei5must eredm3n+e5het a 2il6g ellent3tes megta7as5tal6sa is: a 2il6g, 8an uralkod9 tk3letlens3g 3s a 4ogtalans6g ta7as5talata. ?5 7ers5e m3g nem 2e5etne atei5musho5& ha nem 6llna sa46tos ka7csolat8an eg+r3s5t a5 isteni 2il6gkorm6n+56st 6ll=t9 teista elm3lettel& m6sr3s5t a h=2orm64a& amel+ a 2all6st a t6rsadalmi tudat hamis >orm646nak tart4a& mel+et >orradalmi ton 3s erel, s5a8adul4anak a5 em8er8en re4l< trt3nelmi erels5a8ad=t6sa& amit a g+orsa88 eredm3n+ 23gett c3ls5erE ss5eka7, csolni kiter4edt 3s ala7os eg+h65;ld53ssel kommuni5musB. 1!B ?5 a5 3r2el3s arra s5tn5heti a5 eg+h65i k5ss3geket& hog+ te23ken+en 2eg+enek r3s5t a 2il6g iga5s6gos 6talak=t6s68an& ami a5 atei5mus legitim trek23se. Ami a 2all6s tagad6s6t illeti& mag6n a keres5t3n+s3gen 8el;l is elgondolhat9: 73lda erre  ARL -ARTH& D%?TR%CH -(*H(?))?R  7o5=ci94a: a5 e2ang3lium tula4donk377eni ;g+e meghalad4a a 2il6g ss5es 2all6s6t& s nem m6s& mint a5 istentelenF em8er megiga5=t6, sa 3s a5 em8er s5olg6lat8a 23tele em8ert6rsa 3rdek38en a5 eg+etlen tr23n+& a s5ere, tet tr23n+e 3rtelm38en& amel+ >el26lt minden norm6t 3s mor6lt 1$B $. [ A5 atei5mus mint a5 %sten uralm6t9l& hatalm6t9l a lelkiismeret8en megs5a8a, dult em8er dr6m64a& a5 em8ernek 2il6g>ltti ur6t9l 2al9 elold6s6nak dr6m64a: )r. *%?TQSCH? J10B. Oean,Iaul SARTR? J10B +egek A5 istenek tehetetlenek a5 ol+an em8errel s5em8en& kinek lelk38en >elt6madt a s5a, 8ads6gP 26llal minden 2es53l+t 3s ki2on4a mag6t a5 istenek hatalma al9l. (res5t3s5 ki, 4elenti& hog+ a5 a5 em8er dolga iga5s6got s5olg6ltatni& 3s ehhe5 nincs s5;ks3ge isteni tan=t6sra. A ko5mikus mag6n+t is 26llal4aP imm6r semmi sincs a5 3g8en& se 49& se ross5& sem 2alaki& aki 7arancsolhatna neki. ?5er 3s e5er t 2e5et a5 istenekhe5& de (res5t3s5 a maga t46t akar4a 46rni& mert em8er 2ag+ok& Ou7iter& 3s minden em8er, nek meg kell tal6lnia a sa46t t46t.F 1$,B A5 istenes5m3t nem tagad46k& de 6thel+e5ik a meta>i5ik68a& mel+nek& mint 23lik& semmi 4elentorm68an >e4e5ik ki atei5musukat. Mint, eg+ elmond46k& elmes3likF& mint eg+ trt3netet& m3g7edig mlt8eli esem3n+k3nt. %stenF mindkett<4;k s56m6ra mlt& m6r csak a5 eml3ke5et8en 3l. A sa46t s5a8ads6g 7edig csak e55el a5 eml3ke5ettel 2al9 harc8an 8ontako5ik ki. [ ?5 a5 atei5mus min, dig arra k3n+s5er;l& hog+ 8es53l4en %stenra4ta negat=2 teol9, gi6t E55n. A s5a8ads6g3rt >i5etett 6r nag+. Hidegs3g 3s meta>i5ikai mag6n+& s5a8ad, s6gra 2ag+unk =t3l2eF& mond4a Sartre. 1,KB . [ Minde55el eg+;tt l3te5ik a leg8an6lisa88 atei5mus is& amel+ nem elm3let& nem s5a8ads6gharc& hanem eg+s5erEen a 2all6si rele2ancia csendes 3s >eltart95tathatatlan eltEn3se. Arctalan 4elens3gP hoss5 4kori trt3nete 2an. A5 3let eg+ik ter;lete a m6, sik ut6n 26lt ki a5 istenhit >elt3telrends5er38iai omment6r468an 1KKZ"B a tolerancia gondolat6nak ki>e4t3sekor 2itat4a& hog+ a 2all6si megg+<5
Vallásfilozófia (Trillhaas)

dens 3rtelmi 8el6t6sok lenn3nek. A hit8en& 2all6s8an a5 em8erek megos5tottak& a5 3s5 2is5ont a5 6ltal6nosan em8eri. *em tagad46k a5 istenes5m3t& de i5ol6l46k& 3s a5 is, tenhit a5 etika eg3s5 ter;lete s56m6ra el2es5=ti k52etlen 4elentormul6k. A5 imm6r tel4esen a5 em8erhe5 tarto59 2il6g el2es5=ti minden ka7csolat6t a trans5cendenci62al& trans57arenci646t a s5entreP a5 is, teni idegen testt3 26lik& 3rthetetlenn3& ismeretlenn3& semmitmond926. ?5 a legradi, k6lisa88 atei5mus& a5 eg+etlen& amel+ meg2an 86rminemE elm3let n3lk;l& 3s nem is l37 >el atei5musk3nt. Meg se s59lalP eg+s5erEen ter4ed& 3s a5 3let mind nag+o88 ter;, let3re ter4es5ti ki s59tlan,s5=29s hatalm6t. 1KB A5 atei5mus 7ro8l3m64a a meta>i5ika 3s a5 ismeretelm3let ter;let3rorm64a a5 a k3rd3s& hog+ a 2all6s menn+i8en s5ol, g6l4a a5 em8er kitel4esed3s3t& mi a5 3rtelme a 2all6snak a5 em8er s56m6ra. 1"B Ha a5 istenit csak a5 em8eri s5ellem m3rt3ke s5erint ta7as5tal4uk meg& 3s 377ens3g, gel e5en hat6rok k5tt is alkothatunk r9la k375eteket 3s >ogalmakat& mi3rt nem el3gs5;nk meg e55el 3s mi3rt k3rde5;nk to2688& mag6ra a5 istenire nmag68an@ a, 4on nem h6g4uk 6t megengedhetetlen m9don a5okat a hat6rokat& amel+eket s5elle, m;nk& 3rtelm;nk s5a8 s56munkra@ 1B Minden 2all6s a5 nmag6t meghalad9 em8ert 6ll=t4a el3nk& aki tal6lko5ik a5 isteni, 2el& a s5enttel. _nmagamat meghaladni a5t 4elenti& hog+ n+itott 2ag+ok a5 istenire& ami nem s5ak=that9 el a5 em8ert6rsammal s5em8eni n+itotts6gt9l. ?nnek r2id meg, >ogalma56sa a hit 3s s5eretet >ogalma. A5 atei5mus minden >orm6462al 3s minden 2al, l6selleness3ggel ellent3t8en a 2all6s megg+<53le hallgatagF& anonimF 2al, l6s >orm6468an mege4e, 5etY. 1B A5 isteni nem old9dhat >el a5 em8eri8enP ug+anakkor a5 isteni8en >elt3tlen;l meg kell lennie a5 em8erinek. %tt k3t s53lse4e5ik ki a5 antro7omor> k37i ki>e4e53sek. A5 isteni lealacson+=t6sa& ha trlnek 8el isten68r65ol6s nem t32k375et& hanem a5 isteni m6ss6g6nak a5 3r53keltet3s3re s5olg6lB. A5 em, 8eri 2on6sok nem a5t 4elentik& hog+ a5 isteni tel4esen em8eri& a5 em8eri 7edig r6tal6l nmag6ra a5 isteni8en& hanem a5t& hog+ 2al9di 3s tel4es eg5is5tenci64a a5 isteni8en 2al9sul meg& ahol 4 l3ttel ga5dagodik. 1,0B 3. A halhatatlanság eszméje

aB [ A halhatatlans6g 3s a l3lekhit kimer=thetetlen 2all6si t3ma. A5 eur97ai gon, dolkod6s sor6n a halhatatlans6g hite racionali56l6si >ol+amaton ment keres5t;l a g, rg >ilo59>i6t9l ke5d2e& mel+nek eredm3n+e a halhatatlans6g es5m34e. A5 em7irikus tudom6n+ok el
$0

Vallásfilozófia (Trillhaas)

A halhatatlans6g a5 %sten 3s a s5a8ads6g mellett a harmadik 2all6si 4ellegE es5m34e a >el2il6gosod6snak. Ilat9nra meg+ 2iss5aP a5 AT ke5det8en nem ismeri csak i.e. #. s5.,8an& a Makka8eusok ide43n 8ukkan >elB 1KB A5 3rdeklo, gadta. ?s5erint a l3lek h6rom r3s5re os5that9: a5 anima $egetati$a 3s a5 anima sensiti$a ten+3s5< 3s 3r53kel;ggetlen t;ggetlens3g3t tans=t4a a gondolkod6s ta7as5talat6t9l a mis5tikus 3lm3n+ekig. A5 3n,ta7as5talat s5u8s5tanci6lis >orm64a& ne2e5etesen a5 id<8eni korl6tot meghalad9 na5onoss6g is eri5ika marad26n+a. *iet5sche elint3, 5ettnek tart4a a s5em3l+es halhatatlans6g nag+ ha5ugs6g6tF Die groe L;ge 2on der Iersonal,Unster8lichkeitB& ug+anakkor a5 3let akar6s6nak 7r98646t a88an l6t4a& hog+ k37esek 2ag+unk,e el2iselni a halhatatlans6got a5 rk 2iss5at3r3s8en. ?5 a5on8an m6r nem a hag+om6n+os 3rtelem8en 2ett halhatatlans6g. 1K1B A term3s5ettudom6n+os gondolkod6s hat6sa kett;ggetlen;l. A5 3let 8iol9giai 2ar65stalan=t6sa& a5 em8er 3s 6llat >e4lelel3se nem engednek te, ret eg+ organikusan nem kttt 3let elk375el3s3nek. (rganikus 3rtelem8en a5 em8er a5 6llat2il6g tag4a. A5 em8er k;ln6ll6sa a5 uni2er5um8an mindig is t3m64a 2olt a teol9giai antro7ol9gi6nak. *em l3te5ik a5on8an ol+an k3n+s5er=t< ok& ami s5;ks3, gess3 tenn3 a halhatatlan l3lek >elte23s3t. Adol> Iortmann: ?5 a k;lnlegess3g [ ne2e5het4;k s5ellemis3gF,nek [& an3lk;l is tekinthet< igen 4elent3le k3n+s5er=t< ok s5;ks3gs5erEen el2e5etne 8en, n;nket a5 eg+es em8er halhatatlans6g6nak >elte23s3re. A5 em8er k;lnleges hel+5et3nek iga5ol6sa a hum6n l3t>orma tudom6n+os 2i5sg6lat6nak eredm3n+eP nem 4elenti eg+ k;lnleges hit>orma tudom6n+os elismer3s3t& ann6l ink688 a 2il6gmeg3l3s k;lnleges m9d46nak >elmutat6s6t& amel+8en m3l+en horgon+o5, nak 2all6si s5;ks3gletek. A halhatatlans6g hite nmag68an ol+ ke23ss3 iga5ol6, sa eg+ magasa88 rendE em8ers3gnek& amik3nt hi6n+a sem 4elenti s5;ks3gk37, 7en a hum6num le3rt3kel3s3t.F 1K#B cB [ A5 e2ang3likus teol9gi68an 2ita t6madt arr9l& 2a4on a halhatatlans6g grg es5m34e nem 6ll,e ellent3t8en a >elt6mad6s 8i8liai rem3n+32el. A5 el<88i meta>i5ikai iga5s6g& 3s s5;ks3gs5erEs3ge >lslegess3 l6ts5ik tenni a >elt6mad6st& ami tel4esen ke, g+elmi esem3n+. Megold6s: A >elt6mad6s rem3n+e a5 eg3s5 em8erre 2onatko5ik& nem csak a l3lekre& hanem a test,l3lek eg+s3gre. Tel4es realit6s68an s56mol a hal6llal& g+hog+ a >elt6madottak l3t>orm646nak kontinuit6sa 3rdek38en a 4elenlegi >ldi 3le, t;kre 2onatko59an a legcsek3l+e88& m3g 377en el>ogadhat9 kontinuit6st kell >elt3te, le5ni& a53rt& hog+ a m6sik& 4 3let ennek a5 3letnek a c3l4ak3nt mutatko553k 2ag+is ne s5akad4on el telt6mad6s gondolata a5 3letnek a hal6l ut6ni etr3m trans5cendenci646t >e4e5i ki& eg+ 4& m6sik 2il6g8an 2al9 3letre utal. A hal6l, 89l kimutat9 minden rem3n+ a >elt6mas5t6s isteni aktus6ho5 2an kt2e& to26886 a trt3neti ris5tus >elt6mad6s6nak anal9gi646ra kell elgondolni. Mik58en teh6t a halhatatlans6g 6ltal6nos es5me [ mel+nek 2al9s6goss6g6t eg+38k3nt iga5olni kell [&



Vallásfilozófia (Trillhaas)

a >elt6mad6s hite sa46tosan keres5t3n+ hit& 3s nem kon2ert6lhat9 6t 2alamel+ 6ltal6, nos es5m38e. 1K#,!B Minda5on6ltal a k3t es5me nag+on k5el 6ll eg+m6sho5. A >elt6mad6s es5m343nek 3rtelme53se 23gett s5;ks3gesnek l6ts5ik a halhatatlans6g es5m34e. ?g+r3s5t: A >elt6mad6s& ill. >elt6mas5t6s gondolata csak akkor tarthat9 >enn& ha a hal6l ut6ni 3let eg+6ltal6n elgondolhat9. A keres5t3n+ teol9gia 32s565adokig a l3lek halhatatlans6g6nak es5m343re t6mas5kodott a5 eg+3ni es5katol9gia meg2il6g=t6sa 3r, dek38en. ?88akadt a5 a 7ro8l3ma& hog+ mil+en k5tes 6lla7ot8anF 26r4a a l3lek a testi hal6l ut6n a5 utols9 =t3letet 7urgat9rium& s5enderg3s st8.B. 1K$B M6sr3s5t meg kell ol+amatoss6got a hal6l elelt3tele5i a5 em8er identit6s6nak >ol+amatoss6g6t. a4on a >elt6mad6s es5, me nem tes5i e5t lehetetlenn3@ 1K$B A - ala746n nem lehet eg+3rtelmEen de>ini6lni a >elt6mad6st. A >elt6mad6s hite a halhatatlans6g rem3n+3nek legm3l+e88 ki>e4e5o galm68an a l3lekF a5t 4elli& ami a5 3nF& s ami nem ragadhat9 meg 7s5ichikai kateg9ri6kkal. A5 em8er eg3s5F,3t 4elenti. 2etke53sk377en a l3lek hag+om6n+os 3rtelem8en elgondolt hal, hatatlans6ga m3g nem a 8i8likus 3s tula4donk377eni 3rtelem8en 2ett halhatatlans6g. 1K,KB A5 antik2it6s >el>og6sa s5erint a dicsorm64a. A5 3let mEkd3st 3s hat6st 4elent& 3s a testi ha, l6l ut6ni hat6strt3net a s5em3l+ >ennmarad6s6nak eg+ik >orm64a. A tel4es hal6l a tel4es el>eledetts3ggel k2etke5ik 8e Is 1!&1KB. 3rd3sek: mi 2an a5okkal& akik nem s5ere5tek maguknak ne2et@ Tud4uk& hog+ 2alakinek a ne232el& eml3k32el mani7ul6l, ni& 2iss5a3lni lehet: 86r n32telen 2olt& nagg+6 lehet tenni& m6sokat 7edig ki lehet t, rlni a hi2atalos eml3ke5et8orm64a a5 ut9dok8an 2al9 to26883l3s le2ir6tus& 2ag+is a s9gorh65ass6g tr23n+e& Mtr2 #& kk.B A keres5t3n+ rk3let 7ro8l3m64a: iga5s6gos,e eg+ 8ehat6rolt 3s 2 3ges >ldi 3letet rk 8oldogs6ggal 4utalma5ni 2ag+ rk k6rho5attal 8;ntetni@ 7iis et electis da8it 2itam aeternamP im7ios autem homines ac dia8olos condemna8it ut sine >ine cruciantur [ Hutterus& Com7endium& !#&1B. A 2all6strt3net s56mos k52et=t< megold6st ismer: tis5t=t9tE5 )eg>euerB a halott tis5tul6son meg+ keres5t;lP a katolikus tan s5erint nem csak a5 id
• •

1

Vallásfilozófia (Trillhaas)

eB [ A halhatatlans6g es5me minden meg2il6g=t6si k=s3rlete a5 elk375elhetetlens3g >al68a ;tk5ik. ?88akad a 2ele ka7csolatos k3tel+& mel+et >orm6t. ?5t a5 a79ri6t a teol9gia a5 ala7468an re4l< em7irikus em, 8erk37 8=r6lat62al old4a meg& k;ln8s3get t32e a halhatatlan l3lek 3s a haland9 test k5tt. A k3telkedenom3nrenom3nt eo ipso iga5s6gF illetn3 meg [ m6s em8eri& tal6n ug+ancsak 2al9di 3s hel+es ta7as5talatok >el;l=rhat46k& eln+omhat, 46k. A grg trad=ci9 csak a5 elgondolhat9s6g eg+ik m9dus5a. 1",1B A halhatatlans6ges5me elk375elhetetlens3g38enntarthat9& de nem racion6lis megala7o56ssal iga5olhat9P [ a5 es5me a5 a79ri6k miatt a5 intellektu6lis 8ecs;letess3g k2etelm3n+e s5erint tarthatatlan. ? k3t k2et, ke5tet3s eg+;ttesen mutat4a& hog+ eg+ik se logikai k3n+s5er& hanem mindeg+ik a5 em8eri tudat m3l+38akad9 dnt3s. A >ilo59>ia 3s a 2all6s>ilo59>ia 7ri2il3giuma& hog+ ele2enen tartsa a5 elm3letileg nem megoldhat9& ug+anakkor a5on8an em8erl3, t;nk 3rdek38en eln3m=thatatlan k3rd3seket. X?s ist das Iri2ileg der Ihiloso7hie und auch der Religions7hiloso7hie& den theoretisch unls8aren& a8er 5ugleich um unse, res Menschseins illen unstill8aren )ragen una8lWssig au> der S7ur 5u 8lei8en.Y %l+en a halhatatlans6g es5m34e is. 1"1B Mil+en k2etke5m3n+ekkel 46r a5& ha a keres5t3n+ teol9gia el2eti a halhatatlans6g es5m343t@ Le kell mondani a hal6l ut6ni =t3let gondolat6r9l& mert a5 =t3let& 86rmil+en 2is5on+8an 6ll4on is a >elt6mad6shittel& >elt3tele5i a >ldn 3lt 3s a hal6l ut6ni alan+ a5onoss6g6t. 1"1,#B >B [ A halhatatlans6g,es5m3n3l a tis5ta s5u84ekti2it6s 8i5on+oss6g6r9l 2an s59. A gondolati re>lei9t megel<5< ta7as5talat nai2nak mondhat9. ? ta7as5talat a sa46t 3let teleol9gi646nak a >elismer3se& eg+ rendeltet3snek a5 3s5lel3se& ami nem tel4es=thet< a sa46t eg5is5tencia korl6to5ott idol+amattal& de a5 reged3ssel& a testi s53thull6ssal 3s >ele4t3ssel eg+;tt is >enn6ll& 3s lehet<23 tes5i& hog+ a5 3n a 26lto56sai, 8an o84ekti26l4aF mag6t& 2alamint t6gul9& 26lto59 de >og+atko59 hori5ontok8an is adotts6gra ho55a a maga s56m6ra a k;ls< 2il6got. ?5 eg+ o l+an 3n,ta7as5talat& amel+8en [ g+ 23l4;k [ sa46t 3n;nket a 8iol9giai 2italit6st9l elt3rinitionem ki 2an t32e a re>lei9nak& a >el2il6gosod6snakF 3s a csal9d6snak. ?se, t;nk8en e5 a5t 4elenti& hog+ a 4el5ett nai2 3n,ta7as5talatot kike5di a haland9s6g ta, 7as5talata. A haland9s6g k3rd3se teh6t csak a tula4donk377eni& 2ag+is a megism3, telhetetlen 3s hel+ettes=thetetlen indi2iduummal s5em8en 26lik akutt6F SimmelB. 1"$B M6sk377en: A nai2 ntudat8an& a se8e5hetetlen s5em3l+F k375et38en 4n l3t, re a5 indi2idualit6s& e tudatot a hal6lta7as5talat >el
#

Vallásfilozófia (Trillhaas)

racion6lisan k372iselhet< ig3nn+3 tor5ulnak 3s s5;ks3gk377en hasonlatok8an >ogal, ma59dnak meg. 1"$B Ha eltekint;nk a nem mindenki 6ltal eln+erhet< mis5tikus ta7as5talatokr9l& akkor is utalhatunk m3g a5 erklcsi 3let ta7as5talat6ra. A dnt3s 7illanat6r9l 2an s59& ami elt;nteti a5 id9ruma el< 6ll=t4a. A tis5ta erklcsis3g mindig ol+an >orm68an ta7as5tal9dik meg& hog+ semmil+en m9, don nincs tekintettel semmil+en >ldi instanci6ra& sem a lehets3ges k2etke5m3n+ek, re. Iers5e itt is n+om8an neh35s3g t6mad& mihel+t artikul6l4uk e5t a ta7as5talatotP il+enkor a minthaF >ordulat6ho5 menek;l;nk& mond26n: g+ cseleks5;nk& mint, haF a5 rkk32al9s6g s56m6ra cselekedn3nk& ha ism3t e88e a hel+5et8e ker;ln3nk& ug+an=g+ dnten3nk 3s cselekedn3nk. Ha elm3letileg >ogalma55uk meg& elm3let8e >ord=t4uk e ta7as5talatot& m6ris ta7ad ho556 2alami >ikt=2: rkk32al9s6g& ism3telt s5i, tu6ci9& 23gs< 7illanatF [ minde5ek semmik377en nem adotts6gok& csu76n 7r98a, esetek ki4elent3s>orm68an. 1"$B A s5u84ekti2it6s konstitut=2 nai2it6sa mellett ki kell tartanunk. A hal6lta7as5talat kike5di& de l3n+eg38en nem s5;nteti meg. A hal6l ka7cs6n a5t a5 am8i2alens ta7as5, talatot 4elenti& hog+ eg+r3s5t e5 a halottF < maga 2an ittF& 3s m6sr3s5t a5 e55el tel4e, sen ellent3test& hog+ e5 a halottF 377en semmik377en nem < magaF. ?5 a5on8an mindig ol+an ta7as5talat& ami a k;ls< 2il6g hori5ont468an meg+ 23g8e& s ami k3rd3s, k3nt minden eg+es em8erre 2iss5a2etelismer, 4;k& hog+ a s598an >org9 ala7ta7as5talatok minden tans5erE meg>orm6l6st megel<5<, en 4elent3ssel 3s sll+al rendelke5nek& sogalma56st illeti: a halhatatlans6g es5m34e nmag68an nem 2all6si es5me& 86r n+itott a 2all6sra. 77ens3ggel lehet a>>3le ;resF es5me. His5en a to2688l3te53s es5m34e mit sem seg=t& mert m6ris >el2eti a k3rd3st& hog+ mi2el tltutnak a 8elelt3tele5nek& amel+ nem tarthat9. ?55el ka7csolat8an a k37n3lk;lis3g 34s5ak646r9l 8es53lhet;nk& amell+el a5 rkl3t hit3nek el kell 4eg+e5nie mag6t& hacsak nem s5im89lumoknak 3rtelme55;k e k37eket eg+ ol+an es5me s56m6ra& amit semmi, >3le k377el 3s semmi>3le k375ettel nem tudunk el3gs3gesen ki>e4e5ni. 1",KB -i5on+osan nem eg+ed;l a fuga mortis& a hal6lt9l 3s l3n+;nk eg+s3g3nek s53tes3s3t3lelem s5;li a halhatatlans6g ide646t. ?lsontol6s. Ha a halhatatlans6g es5m343t 3rtelmesnek gon, dol4uk& akkor 8i5on+osan nem 7rteritum8an 3s nem >uturum8an. rtelmetlen a5t mondani& hog+ ^ halhatatlan $olt& 3s hasonl9k377en& hog+ ^ halhatatlan lesz. i56, r9lag 7rsens8en tett l3n+egki4elent3s >orm6468an 2an 3rtelme& amikor is a5 em8er !

Vallásfilozófia (Trillhaas)

l3n+eg3re& l3n+egi mag46ra& a l3lekF,re 2onatko5ik& 2ag+ 86rminek ne2e55;k is a5 em8er l3n+egi mag26t. m 377en e5 a 7rsens csak a5 rkk32al9s6g 7rsense le, het& eg+ m6r mostF 3s mindenkor 4elen2al9 4elenl3te a5 isteninek 3s 3let3nek. ?88en r3sesedni& 3s7edig m6r most& e5 a5 eg+etlen lehets3ges 3rtelme a halhatatlans6g es5, m343nek& ami amg+ minden em8eri k37et megsemmis=t 3s minden k375etet >el;l, ml. 1"KB

$

Vallásfilozófia (Trillhaas)

8. fejezet: Isten és a rossz 1. A vallás mint gyakorlat és a vallás morális redukciója

A 2all6s [ das as uns un8edingt angehtF I. TillichB [ g+akorlat. A 2all6s 2i5sg6, lat6n6l mindig elm3let 3s g+akorlat eg+s3g38lei9 so, r6n elk;ln=t4;k eg+m6st9l a dogmatikai 3s a5 etikai elemeket& a 2all6s eg3s5e a g+a, korlat8an mutatko5ik meg. ?5t minden 2il6g2all6s tans=t4a. Il. a 8uddhi5mus ele2e g+akorlati 3let>ilo59>ia& meg26lt6stan: medit6ci9s technika& nmegtart95tat6s 3s a 8lcsess3g 8eg+akorl6sa& a dolgok hatalm6t9l& a5 eg+3ni l3te53s l6ts5at6t9l 2al9 meg, s5a8adul6s technik64a. 1"K,"B Hog+ a 2all6st nem lehet etik6ra reduk6lni& a5 kitets5ik a Dekal9gus89l. ?5 ug+an els< l6t6sra etikai 7arancsokat tartalma5& de >orm64a s5erint %sten 8es53de& aki a tr, t3nelmi tett3re hi2atko52a 4ogot >orm6l a n37re& 3s rg5=ti 7ri2il3giumait: k37tilalom& s5om8at ktele5etts3ge. A5 ss5es t88i tr23n+ c3l4a is a5& hog+ meg;ggetlen;l 3r23n+es etik64a. Minden etika s5a86l+a eg+38k3nt igen ke23s 2an: a s5eretet 7arancsa& a 76li >ig+el, me5tet3s& megmaradni a s5a8ads6g8an st8.B ho556 2an ka7csol2a a5 %sten ors56ga meghirdet3s3he5& s nem s5ak=that9 el a keres5t3n+ek 4 l3t3te4e5oghat988 n+el2e 2alamel+ 2all6snak. A 7rais a5on8an t88et 4elent& mint 3thos5t. A kultus5& a s5ent cselekm3n+ek& a5 6ld6s& a5 6tok& a s5entel3s 3s liturgia eg3s5en a mindenna7os ges5tusokig r3s5ei a 7raisnak. ?5eket t88n+ire elk;ln=t4;k a5 erklcstelel;ggetlen;l meg kell tenni& hog+ a t88s3g s5ok6s s5erint mit tes5. 1",0B

$erminológia# morál % etika % éthosz •

•

1orálJerklcs: a5 3r23n+es magatart6si norm6k ss5ess3ge. Ala7el2ei 3s a 8elol+9 magatart6si s5a86l+ok erklcsi rends5ert Morals+stemB alkotnak. A5 er, klcstudom6n+ Moralissenscha>tB le=r9 tudom6n+& >eladata a5 ala7el2ek 3s a 2iselked3si norm6k le=r6sa 3s esetleg meg2il6g=t6sa a 7s5ichol9gia 3s a kultratr, t3net seg=ts3g32el. ant >ogalma& a moralit6sZerklcsis3g MoralitWtB a mor6l 3r, 5;let3nek mag26t Gesinnungskern der MoralB 4elenti& a5t& ami eg+ erklcst a556 tes5& hog+ meg3rdemli e5t a ne2et. -tika: kritikus re>lei9 a5 erklcsre. ant nem has5n6l4a& ahol m3gis& ott a mora, lit6st 4elenti a5 erklcsis3g 3rtelm38en.B M=g a5 erklcstudom6n+ nem ad 3s nem ala7o5 meg norm6t& hanem csu76n le=r4a a5t& ami 2an& 3s megmag+ar655a& mi3rt



Vallásfilozófia (Trillhaas)

2an g+& ahog+an 2an& addig a5 etika kritikai te23ken+s3g& el2et el22el ;tk5tet& 3s a5 a >eladata& hog+ lehet<23 teg+e a5 n6ll9 dnt3st. Kthosz: a magatart6s tudatosan erklcst hordo59 st=lusa& a s5ellemF& ami a cse, lek23s8en 3s a tilt6s8an& a 2iselked3s8en 3s a5 3r5;let8en ki>e4e5e4t< 3rtelme, 53s3t k2eteli meg. Minda5on6ltal megtrt3nhet& hog+ 2alamel+ 4 hel+5et csak 8a4o, san ke5elhet< a hag+om6n+ eg5eg35is32el. Megeshet& hog+ 2alamel+ kor eg+re in, k688 els5akad a hag+om6n+ 2il6g6t9l. ?kkor a5 etika le26lik a 2all6sr9l. A5 etika le, 26l6sa a legerelt3tele a hag+om6n+t9l 2al9 emanci76ci9nak. Ug+anakkor a g+akorlatnak s5;ks3ge 2an mindenki 6ltal el>ogadott etikai norm6k, ra. 1"0,B *+ugaton a5 erklcs a 1K. s565adt9l ke5d2e eg+re ink688 >;ggetlenedett el<88 a 2al, l6st9l ma4d a meta>i5ik6t9l is X  ?tikaigilia A5 etika a 1". s5. 23g3t<88 m3rc343re 2onatko59 2ita >ol+amatosan tart& eg+et3rt3s nincs a l6that6ron. 1,1B ettelt3tele5i& hog+ a5 em8erek gondolkod6sa 3s 6ltal6nos 3lethel+5et;k a5o, nos. ?5 a5on8an nincs =g+. A megeg+e53s akad6l+a teh6t a88an 6ll& hog+ a5 em8erek 3s hel+5etek rendk=2;li m3rt3k8en k;ln85
2. Myterium iniquitatis

A5 etik6t ne2e5het4;k a 49 tudom6n+6nak. A k52etlen g+akorlati 3let8en t88n+ire 2il6gos& mi a 49. ?lm3letileg a5on8an nag+on neh35 meghat6ro5ni 3s megala7o5ni a 49t. Minek kell 49nak lenni@ A5 3r5;letnek@ A cselek23snek 2ag+ a5 eredm3n+nek@ ag+ a cselek23s 49s6ga eg+ 8i5on+os konkr3t 3rt3krenden 8el;li hel+es 26las5t6s8an 6ll [ mik58en a5 3rt3krend 4ogs5erEs3g3nek 2i5sg6lata eg+ k2etke5< l373s& ami mag6t a 8enne lehet< cselek23sek k5tti 26las5t6st nem 3rinti@ Mi a 49 ellent3te@ A ross5@ De mi a5 etikailag ross5@ alaminek a hi6n+a@ Akkor a hi6n+os technikai dol, gok s5int3n ross5ak. g+ a ross5 >ogalma technikailag 3s a >unkci9ra 2onatko59an is alkalma5hat9. A5 il+en hi6n+oss6gok a5on8an nem etikai hi86k. 1$,B ?g+ o7timista 2il6gk378en a 49 domin6ns& s a ross5 leg>l4e88 2alami csek3l+e88 49& elt3r3s a 49t9l 2ag+ a 49 g+enges3ge. %l+en>orm6n a ross5nak nincs n6ll9s6ga& nincs tula4donk377eni l3te. ?55el 2is5ont 3s5re23tlen;l a5 ontol9gia n+el23re t3rt;nk 6t. 1B

K

Vallásfilozófia (Trillhaas)

A rossz ontológiai fogalmának r!vid t!rténete A ross5 ontol9giai 4ellem53s3nek eg+ik mark6ns megold6sa a neo7latoni5mus 3s Ta, m6s >el>og6sa& mel+ s5erint a ross5 a nem l3te5os5t6sa 2alamit3le akti2it6s nem 46r ki& ellent3t8en a 8En8ees3ssel& ahol a k=s3rt< akt=2 6gensnek mu, tatko5ik. ?5 a >el>og6s megs5Enteti a ross5 3s 49 k5tti radik6lis ellent3tet& >oko5ati k;ln8s3gre 2e5eti 2iss5a& 3s e55el a5 eg3s5 etikai 7ro8lematika& ha kem3n+en aka, runk >ogalma5ni& nem eg+38& mint a k52et=t3s 7ro8l3m64a& illet2e annak k3rd3se& hog+ 2alamel+ dolog mil+en m3rt3k8en k5el=ti meg a tk3letes 49t. 1,KB ). '. O.: *z emeri szaa!ság lénegérl. )ord. Oaksa Margit& Qoltai D3nesB X`Athenum,kn+2ekY T,Tins iad9& -7.& 100#.& #. o. A m6sik ok arra& hog+ a ross5 k3rd3se 23gett kil374enek a5 etika ter;let3r<88 er3n+ a 8el6, t6s& 3s a 8lcsess3g a88an 6ll& hog+ iga5at mondunk 3s a term3s5etnek meg>elelo, ko5ati elt3r3s 2an l6sd el<88B. [ A legradik6lisa88 duali5mus a 5oroas5tri5mus. A5 eur97ai gondolkod6s a 8i8liai >el>og6s tala46n a moni5mus mellett >oglalt 6ll6st& 86r ol+kor meg4elennek 8enne k52et=t< tendenci6k a s6t6n mint 8ukott ang+alP a ross5 eg+ 7otencia %,8en& ami n6ll9 l3n+nek emanci76l9dott& de % hat6rt s5a8 hatalm6nak 3s 23g;l % g+<5edelmeskedikB.  SCH?LL%*G&

'sszefoglalva% aB [ a ross5 ontol9giailag neml3te5< Scotus ?riugena XJ""Y& 2ag+ csek3l+e88 l3te, 5< 7ri2atio 8oni [ tomi5musB. 8B [ A k52et=t3s elgondolhat9 g+& hog+ a gonos5 %sten enged3l+32el mEkdik. 3t t=7us: [ 1B a gonos5 a s6t6n 8uk6s62al keletke5ett& aki eredend65is a k52etlens3g& a 8Entelens3g& a 7aradicsomi 6lla7ot 3s a s5el, lem ama tudatoss6ga k5tt& amel+ csak a5 ellentmond6s s5en2ed3se& a s5akad6s ut6n& a re>lei9 >65is6t k2etord=t6s62al erkehrung der Maime der HandlungB. A gonos5 a tr23nn+el s5em8eni ellen6ll6s8an re4lik in der "

Vallásfilozófia (Trillhaas)

'iderstre8ung gegen das Geset5B& a5a5: a5 em8er tudat68an 2an a mor6lis tr23n+, nek& de m3gis >l2ette maim6i k53 a ti5ikai& se mitol9giai mag+ar65at& a ross5 ha4lam 23gs< adotts6g. ?g+s5ersmind a5on8an a >el2il6gosod6s o7timi5mus6nak 3s 23get 2et: a5 utal6s a5 em8eri nemre GattungF des MenschenB& amel+he5 tarto526n a5 eg+es em8er ele2e gonos5& mint ahog+ ele2e k37es a 49ra& e5 a5 utal6s meghalad4a a5 indi2idualit6s hat6rait& amel+en 8el;l a5 eg+3n eg+ed;l 2an a maim6i2al& cselek23sei2el 3s >elelel& ho556mF rendelik Das -se ist nicht nur mein` -ses& und doch ist es mir` 5u5urechnenB. 1B A ross5 ta7as5talata s53t>es5=ti a mor6lt. A ross5at 3s a gonos5s6got sa46t akaratunk >ltti idegen hatalomk3nt ta7as5tal4uk meg. A gonos5 megakad6l+o55a a sa46t aka, ratot a88an& hog+ a tis5ta 8el6t6st k2et2e a 49t 3s hel+eset cseleked4e& s arra k3n+, s5er=ti& hog+ ehel+ett 2alami m6st teg+en. 77en a ross5nak mint idegen hatalomnak a megta7as5tal6sa 3s a5 em8er e56ltal 8ek2etke5< nelidegened3s3nek a ta7as5talata 2e5et el a ross5 2all6si 3rtelme53s3he5. 10B Mor6lisan n352e a gonos5 [ a5& hog+ 2a, laki a 8el6t6sa& 2allott megg+<5;gg ss5e& hog+ a gonos5 3s a d3monikus a >el, cser3lhetelcser3lhet (tto: msterium tremen!um et fascinansB. Lelkesed3s 3s megs56llotts6g nag+on k5el 2annak eg+m6s, ho5. To26886 a5 isteni nem csak 37=t& hanem rom8olni is k37es& amikor a >enn6ll9 3rt3k, 3s int35m3n+i rend el7us5t=t6s62al n+er teret a5 4 3let& a t32el+g3s kora ut6ni >elismer3s s56m6ra. Mil+en krit3riumok lehets3gesek a gonos5& d3monikus 3s a5 isteni megk;ln85te, t3s3re@ 1. A s5ent el<88 2ag+ ut988i em8eri arcot mutatP a gonos5 arca mindig tor5. #. A s5ent 3letet adom6n+o5 3s teremt& a gonos5 rom8ol9 er< [ 7 ers5e a55al is kell s56molni& hog+ ol+kor a s5ent 3r23n+es;l3se rom8ol6ssal& a >enn6ll9nak a ke, res5t;ltr3s32el meg+ 23g8e& ut6na a5on8an 4 3let t6mad. !. A s5ent a 2all6si ta7as5tal6s8an iga5s6g& a gonos5 ha5ugs6g 3s csal6s& ami 377en 2on59 2on6sokkal l37 >el. 10#B A53rt ol+an neh35 a ross5r9l 6ltal6nos 3r23n+E ki4elent3seket tenni& mert megta, 7as5tal6s6nak eg+m6st9l nag+on t62oli m9do5atai2al kell s56molni. Hog+ a5 em8er mil+en m3rt3kE gonos5s6gra k37es& hog+ a5 elk375elhetok6t lehet realis, t6nak tekinteni& annak 2i5sg6lata k=2;l esik a >ilo59>ia hat6skr3n. 10#B



Vallásfilozófia (Trillhaas)

III. AZ INTERSZUBJEKTIVITÁS PROBLÉMÁJA

9. fejezet: Vallás a közösségben

?in Geist& der nicht o>>en8art ist& ist nicht Geist  Der Geist ist dies& sich sel8st 5u erscheinen& dies ist seine Tat und seine Le8endigkeit.F Hegel& Ihil.& der Rel. XLasson %%Z#& !#.Y A 2all6snak k3t meg4elen3si >orm646t kell t6rg+alnunk: a k5ss3get 3s a n+el2et. ?5ek nem ut9lagosan ker;lnek a 2all6sho5& hanem a 2all6s e5ek8en 4elenik meg& e5ek8en ragadhat9 meg. O 'ach hel+es meg>ogalma56sa: a 2all6ss5ociol9gia As, 7ektissenscha>tF& 2ag+is nem a 2all6s l3n+eg3t& hanem csak eg+ik megn+il26nul6si >orm646t 2i5sg6l4a. 10$B  Das religise Le8en als Glau8ensinnerlichkeit ist kein so5iologischer GegenstandF H. Schelsk+B. 100B 1. Szent közösség

A 2all6s s5ociol9giai kutat6s6t megnehe5=ti a5 a sa46toss6ga& hog+ nincs de>in=ci9s 2i, l6goss6ggal elhat6rolhat9 t6rg+ter;leteF. A 2all6ss5ociol9gi6nak gondot oko5 a 2all6s neh35 de>ini6lhat9s6ga& mert el<5etes 2all6s,meghat6ro56s n3lk;l& nem tud4a& mit 2i5sg6l4onB& m6r7edig a 2all6sok t3r8en 3s id<8en is nag+on elt3re4e53si >orm6kat& a s5im89lumokat 3s hag+om6n+okat& 3s m6r a 2all6sho5 tett els< l373s38en se s5a8ad. A5 indi2iduum, k3nt >el>ogott s5u84ekti2it6s trans5cend6l4a& meghalad4a mag6t a k5ss3g >el3. A 2al, l6si k5ss3g8en k3t trans5cend6l6si mo5g6s esik eg+8e. A5 eg+ik a5 indi2iduum n, meghalad6sa a k5ss3g8en& amel+ mindig t88& mint tag4ainak ss5ess3ge. ?hhe5 4n a m6sik trans5cend6l6s: a 2all6si k5ss3g a s5ent >el3 n+it& a s5ent >el3 trans5cend6l. 10K,"B A trans5cend6l6s e k3t m9d46nak eg+8eka7csol9d6sa k;ln85teti meg a 2all6si k, 5ss3get a term3s5etesF k5ss3gtunkci94a& ami a t6rsadalmi cso7ortosul6s minden >ok6n >oko55a a5 ss5etarto5B6st. ?5 a 2all6si ta7as5tal6s 7ers5e kimets5het< a k5ss3g8ol+amat68an. 10"B A 2all6strt3net tans6ga s5erint a 2all6sok a legk;ln85<88 k5ss3gi >orm6k8a s5er2e5ogad9 dnt3s >orm6468anP to26886 a s5ent mindenkire ig3n+t tart& 86r nem mutatko5ik meg mindenkinek eg+>orm6n. A k5ss3g a megtrt3nt e7i>6ni6k orm6468an r3s5esedik a s5ent megta7as5tal6s689l& illet2e tal6lko5ik a5okkal a5 ismerettekkel& mel+ek ala746n dnthet a s5enthe5 2al9 2is5on+6t illete4e5
0

Vallásfilozófia (Trillhaas)

>orm6468an m6r a5 indi2iduumot megel<5elt3tele5ik eg+m6st. 100,#B A 2all6si k5ss3g a 2all6si 2is5on+ul6s eg+ik t6rg+a. *umin95us 4ellege 2an. *em csu76n meg3lik& 3s h6l6san ig3n+8e 2es5ik& hanem eg+8en a hitnek is t6rg+a. Die religise Gemeinscha>t ist sel8st ein Gegenstand des religisen erhaltens. Sie hat numinosen Charakter. Sie ir nicht nur erle8t& man 8edient sich nicht nur ihrer dank8ar& sondern sie ird geglau8t`. #B %tt mer;l >el a5 int35m3n+ >ogalma. Amikor eg+h65r9l 8es53l;nk& akkor eg+ teologumenonn6 26lt 2all6si k5ss3gre gondolunk& amit a s5ents3g 7r3dik6tum62al illet;nk. A s5ent k5ss3get a5 3r53ki mani>es5t6ci9k tem7lomho5& s5ent hel+ekhe5 3s k;lnsen a5 eml3ke5et s5ent hel+s5=neihe5 ka7csol46k& ahol a h=2< a k5ss3g8en lako59 s5enthe5 k5ele88 2an& mint a 2il6g m6s hel+ein. #B Amil+en m3rt3k8en a >el2il6gosult kritika a s5ent k5ss3g eset38en is ink688 a hi, 86kat& a5 em8eri 3s >ldi 2on6sokat 3s5leli& a5 int35m3n+ el2es5=ti s5ents3gi 4elleg5etes, s3g3t& 3s 7us5t6n es5k5s5erEs3g38en& instrument6lisan >og46k >el. ?5 a5t 4elenti& hog+ a c3ls5erEs3g3re k3rde5nek r6& 3s a5t kutat46k& hog+ mi>3le ig3n+ek& s5;ks3gletek ki, el3g=t3s3re s5olg6l. XGCSLY ?5 a k3rd3s nmag68an nem hel+telen& 6m ir6n+a 3s m3l+s3ge att9l >;gg& hog+ a k3rde5< mil+en ig3n+eket 3s s5;ks3gleteket tekint legitimnekP k3r, d3s3nek t6gass6ga teh6t em8er>el>og6s6t9l >;gg. Ha csak 8iol9giai 3s t6rsadalmi l3n+nek tekinti a5 em8ert& akkor 3rtelmetlennek >og4a tartani 3s elutas=t4a a 2al, l6si int35m3n+ek ala7=t6si legitim6ci946t [ a5t& hog+ a5 em8er trans5cendens ;d2ss3g3t s5olg6l46k [& illet2e csak ann+i8an tekinti a 2all6si int35m3n+t legi, timnek& amenn+i8en a5 em8erk373nek meg>elel< immanens t6rsadalmi eg3s58en has5nos >unkci9t tlt 8e 7l. karitat=2 te23ken+s3gB. ?5 lenne a 2all6s humani, 56l6saF. ?kkor a5 int35m3n+t a5 ig3n+ekhe5 iga5=that9nak& a5a5 26lto5tathat9nak >og46k >el. ?tr3m eset8en a kultus5 sem e4e53s es5k5ei23& 3s 8elsogalmakkal 3s 7s5ichikai lehetel. XGCSLY ag+is e5eknek a 8els< tltett3 26lt 2e53r>ogalmaknak 3s 7s5ichikai le, hete4e5e4e5i a5 3lettel& a term3s5ettel& a5 3l<2il6ggal 2al9 ka7cso, lat6t& gondolatait a5 3letrol+tatniB. A5 int35m3n+ tekint3l+3re 2al9 hi2atko56st >el26lt4a a c3l, s5erEs3gre 3s a5 3rtelemF,re SinnB ir6n+ul9 k3rd3s. #1B K

Vallásfilozófia (Trillhaas)

_ss5e>oglal6s: 1. A 7us5ta s5u84ekti2it6s nem ala7o55a meg a 2all6st. ?88en 6ll a s5u84ekti2ista 2all6selm3letek hi6n+oss6ga. Mihel+t ug+anis a s5u84ekti2ista >el>og6s ho556, ke5d 6ll6s7ont4a ki>e4t3s3he5& m6ris ol+an >ogalmakat alkalma5& amel+eket a 2al, l6si k5ss3g hag+om6n+a dolgo5ott ki 3s adott to2688. Minden li8er6lis >el>o, g6s e886ni6raB 37;lnek& amel+ek meghalad46k a5 eg+3nt: a5 em8erre mint emerre 2onatko5nak& e53rt a5okat meg kell os5tani m6sokkal. A 7r9>3ta nem mag6n,kin+ilatko5tat6st ka7& ha, nem isteni s598an r3s5es;l 3s k;ldet3s8en a s59 hirdet3s3re.B Maga a 2all6si ta7as5talat mint normat,$ ta7as5talat tes5i s5;ks3gess3 a k5ss3get& ahol a5 esetleg ke5det8en eg+3ni ta7as5talat minteg+ n+il26noss6& m6sok s56m6ra is ho556>3rhet<23 26lik. !. A 2all6s8an mindig k5ss3g8en 2al9sul meg a s5ellem inters5u84ekti2it6sa. A s5ellem s5ellemnek >e4e5i ki mag6t& 3s togalma mana7s6g eg+re ke23s83 3rthet<. H. Schelsk+ meg>ig+el3se: #ie Gesellscha>t ist also nur noch ein meta7horischer -egri>>& darstellerisch un, ent8ehrlich& a8er kein Gegenstand der eakten TheorieP er ird aus ihr 2er, schinden& Whnlich ie der -egri>> Seele aus der Is+chologie& Geist aus der Ihi, loso7hie im issenscha>tlich,eakten Sinne 2erschunden ist.F Ho556tehet4;k& hog+ =g+ tEnik el a term3s5etF >ogalma a term3s5ettudom6n+89l. #!B

XGCSLY 3rd3s: a s5ellem >ogalm6nak eltEn3se a >ilo59>i689l menn+ire tes5i tudom6n+oss6 a >ilo59>i6t@ a4on nem 377en a s5ellem >ogalm6nak megilo59>ia eg+ik l3n+eges >eladata@ Ha ug+anis a >ilo59>ia nem re>lekt6l a s5ellem >ogalm6ra& hanem csak a5 eg+kor a s5ellemhe5 ka7csolt funkciókról t6rg+al& akkor >enn6ll a5 a 2es53l+& hog+ enged2e a kors5ellem hat6s6nak& naturali56l4a e5eket a >unkci9katP a r3s5letes anal=5is k58en eltEnik a 2i5sg6, lati t6rg+ s5u8s5tancialit6sa. mde hog+an lehet meg2il6g=tani a5 em8er sa, 46tos k;ln6ll6s6t& ha n3lk;l5n;nk kell a s5ellem s5u8s5tancialit6s6t@

A k!zvetítő A 2all6sok8an l3n+eges k5ss3galkot9 a kz$et,t. A 2all6si k5ss3g a k52et=t3s >o, l+amatosan hat3kon+ m3diuma& 3s a k5ss3gen 8el;li minden elk;ln=thet< s5ere7, nek 2alamil+en 3rtelem8en k52et=t< >unkci94a 2an. #$B A 7rimit=2 2all6sok8an sok alak k5tt os5lik meg a5 ;d2ere4lett 2all6sokn6l eg+etlen eredetalak8a koncentr6l9dik a k52et=t3s& eg+ ala7=t98a M95es& Qarathus5tra& MohamedB& akitol+amatos ka7csolaton. H6rmas >unkci94a 2an: 1. [ %sten k372isel<4e. %stennek a l6that9 2il6g8an kell megmutatko5nia& 2ag+is ott& ahol a5 em8er t3n+legesen 3s re6lisan l3te5ik. A k52et=t< a k52etett megmutatko, 56s& aki k37es megmondani& hog+ mit k=26n %sten a5 em8ert
K1

Vallásfilozófia (Trillhaas)

s3g3t. Megesik& hog+ a5 ala7=t9k eset38en kiemelik a rendk=2;lis3get& esetleg a5 em, 8eri 2on6sok tom7=t6s62al.B !. [ A k5ss3g k;ln85< tag4ai k5tti ka7csolatot re7re5ent6l4a nem l3treho5, 5aB. #$,KB 2. Magány, elvonulás

A mag6n+ a5t a hat6rt 4elenti& ahol minden k5ss3gi ka7csolat 23get 3r. *incs te& a mag6n+os a semmi2el n35 s5em8e. ?5 a mag6n+oss6g a t6rg+a minden s5orongat9 3lelemnek. A s5orong6snak e88en a >orm6468an a mag6n+ a k5ss3gi 3let k5e7et, te is 4elen 2an. ?g+etlen k5ss3g se s5;nteti meg a semmi2el s5em8eni mag6n+ lehe, tord=t2a& nincs ol+an mag6n+oss6g& ami ne lenne 2onatko56s8an a t62oli k5ss3ggel 2ag+ annak lehetelcser3lhetetlen indi2idualit6sa& a5 3nF,4e. ?88en a 7otenci6, lis mag6n+8an ta7as5tal9dik meg a >elelel3& ama5 te > el3& aki a5 3n 7artnere& s aki nem old9dik >el marad3ktalanul a k5ss3g8en& mik3nt a5 3n sem. #K,"B A k5ss3g 3letet 4elent. A k5ss3g83lelem 3s nem a tri, 2i6lis >3lelem teremtette a5 isteneket. A >3lelem istenhe5 2ag+ a5 rdgh5 2e, 5et. A5 rdgn3l m3g 2an 3let& m3g l3te5ik eg+ Te. A mag6n+8an a5on8an m6r nincs semmi.F Leeu& #1$B Schelsk+ a modern kritikus,re>lekt6l9 s5u84eki2it6sr9l 8es53l. ierkegaard m3l+e8, 8en 3rti a s5u84ekti2it6st: a88an a5 indi2idualit6s8an& amel+ nem old9dik >el semmi, >3le 6ltal6nos8an 3s nem s56mol9dik >el a 2il6gtrt3nelem8en HegelB& aki s56m6ra megmutatko5ik a5 eg+edi l3te53s komol+s6ga. #"B Meg kell k;ln85tetni a5 eredend<& 2all6si mag6n+t 3s a m6sodlagos& k2etke5<& ut9lagos mag6n+oss6got& a t62ols6gtart6st a k5ss3gtogad6s6t& ma4d n+om8an >orm6, lisan megs5Enik& 3s a mag6n+os 2iss5at3r a k5ss3g8e& a tan=t26n+aiho5. ?5t a tran5it9rikus mag6n+t mesters3gesen is kialak=that46k a 8ea2at6si r=tusok elorm6468anB. ?nnek a mag6n+nak minden >65isa a k5ss3gre 2o, natko5ik. Iarado m9don a tart9s mag6n+t is a k5ss3g >el;g+eli& mint 73ld6ul a5 eremit6kn6l a k5ss3gi s5a86l+ ir6n+=t4a. A5 eredend< 2all6si mag6n+ 3rtelme 3s >eladata a5 ala7=t6s& a m6sodlagos3 a hel+re, 6ll=t6s. A 7r9>3ta mag6n+a % elakadnak [ TertullianusB. A m6rt=r a5 ala7=t9 3s 7r9>3ta eredend< 3s a5 as5k3ta 2ag+ mag6n+os igehirdet< m6sodlagos mag6n+a k5tti 6ll. S5olg6lata a5 eredend< 6lla7ot 2iss5a6ll=, t6sa a5 eml3ke5et8e die 'iedererinnerung an das Urs7r;nglicheB. A komol+s6got 4elen=ti meg ierkegaardB. A komol+s6g 2iss5aho56s6t a5 el2il6giasod6s& a rutins5erE, s3g ide43n& amikor a 2all6si int35m3n+ek >elold9dnak a mag6t9l 3rt
Vallásfilozófia (Trillhaas)

2es5=tik megr659 ere4;ket& a k5ss3g 7edig trt3nelmi >enn6ll6s6nak ;nne7l3s38e >ullad ierkegaard& * kereszténség iskolája4 1#0B. A5 il+en mag6n+ s5en2ed3ssel 46r. A5 els5igetelog+atko5ik. Ha a 2all6s 3rtelme a88an re4lik& hog+ a5 em8eri s5ellem meghalad4a a 2il6g, korl6tot& a l6that9s6g hat6rait& 3s e88en a trans5cend6l6s8an ta7as5tal eg+6lta, l6n 2il6g`,ot mint 3rtelmess3get& akkor a 2all6s 23g32el 8ek2etke5< indi2idu, 6lis els5igetelen+egt3se el3 6ll=t. #0B  XGCSLY A5 em8er 3lete gond. Minden 7erce& 7illanata gonddal terhes. A gond nem 2alami teend<& hanem a5 em8er eg5is5tenci646nak ala72on6sa. ?53rt lehet a5 3let a5 em8er s56m6ra >6ras5t9& m3g7edig 86rmikor a556 26lhat& eg+ik 7illanatr9l a m6sikra& amikor es538e 2illan a 4elen8eni rm 6tmenetis3ge 3s a m3g el
&eeu'# 1. [ A5 em8er 6t3li a >3lelmet& s5orong6st. De sem a >3lelmet& sem a mag6n+t nem ismern3& ha nem ol+an l3n+ lenne& akinek 3lete csak k5ss3g8en >ol+hat. Mag6n+8a csak k5ss3g8el2il6gosod6s 9ta ha4lamosak 2ag+unk a k5ss3get eg+es;letk3nt elk375elni& a5 eg+h65at 2all6sos& kin+ilatko5tat6sra ala7o, 5ott& a5 6llamot 7edig mint 2il6gi& contrat socialra >el37=tett eg+letk3nt. A k5ss3g a5on8an nem 2alami csin6lt& hanem adott& nem 3r53seken n+ugs5ik& hanem a tudat, talanon. *em kell megg+<5eltal6lt citoennel. #1$,B A 7rimit=2 em8er kollekt=2an gondolkodik 3s cseleks5ik. A5 eg+ed;l6ll9 em8er nem l3te5ik a t88iek n3lk;l. *em5ets3ge& tr5se cseleks5ik 8enne. A tmeges megt3r3s s56munkra ellens5en2es. A 7rimit=2 em8ereknek tel4esen norm6lis& ha sokan t3rnek 6t eg+ m6sik 2all6sra& 2el;k kell tartani& k;ln8en nem l3te5het a5 em8er. #1B Ahog+ a5 em8er a 2il6gho5F 2an kt2e& nem s5em8en 6ll 2ele& hanem k5ss3getF alkot 2ele& g+ alkot4a e5t a k5ss3get& g+ 3li e5t a k5s l3tetF m6s em8erekkel. M3g ma is 7rimit=2ek 2ag+unk& mihel+st a5 3l< em8ertmeg8en tal6l4uk magunkat. Minden >orradalom& h68or e5t tans=t4a. r=5is8en a5 em8er 2iss5amenek;l ki2=2ott 2ag+ tettetett n6ll9s6g689l a5 eredeti k5ss3g8e& amel+ meg92 a >3lelemt
K!

Vallásfilozófia (Trillhaas)

!. [ A 7rimit=2 em8er csak eg+etlen k5ss3get ismer. A 2il6gi 3s a5 eg+h65i k5s, s3g megk;ln85tet3se s56m6ra tel4esen idegen. #1B  3. Vallás a modern társadalomban

3rd3s: menn+ire k37es a 2all6s megel2il6gosod6s 3s a5 i7ari,>og+as5t9i t6rsadalom kr;lm3n+ei k5tt. A k3r, d3s els6n t6rsadalom eg+re ink688 k;ln26lnak eg+m6st9l. A 2il6gi t6rsadalom 3s a5 6llam 2iss5a2onulnak a 2all6si k5ss3gt6n t6rsadalom er;gg. #1,11B #. [ A 2all6si k5ss3gek r3gi s5ere7einek kontr4a k37l3ken+3 26lik 3s elhal26n+o, dik. A modern tudat s56m6ra m6r csak antik26r 4ellege 2an a 2all6si autorit6s 8i5o, n+os t=7usaira 2al9 eml3ke53snek 7r9>3ta& 42endol+tatott harc 4eg+38en demokrati56l46k. Semmi nem maradhat 3r, 23n+8en csak a53rt& mert >3le kiel3g=t3ssel >ede5ett c3ls5erEs3g k372isel legitim6l9 eres5;lts3g8en 6ll a hag+om6n+os 2all6si int35m3n+ekkel: a 2all6si int35m3n+ek8en& a5 eg+h658an nem tal6l nmag6ra mag6t9l 3rtol+t6n a 2all6s tan=t6s6t a modern em8er nem 3rti. Meg4eg+5end<& hog+ a mere2 ki, tart6s a r3gies ki>e4e53sek mellett re4tett klerikali5musra is utalhat& a s5entB hatalom megordulata eg+8en a 2all6si t3m6k 6talakul6s6t is 4elentette& a5 4 ke5det reduk, K$

Vallásfilozófia (Trillhaas)

ci92al 46rt O35us 3s a r3gi tr23n+ek& Mohamed 3s a r3gi ara8 hittele23n+& re>orm6, ci9 st8.B.

(allási tematika és nyelv Mit 4elent eg+6ltal6n 2all6si tematikaF@ Minden 2all6s a5 6tlagos ta7as5tal6s megha, lad6s62al ke5d3n+lik >el 3rtelemF SinnB. ?5 a5 3rtelem min, dig t88let MehrB ahho5 k37est& ami ke5;nk ;g+38en 3s s5em;nk eloglal9dik a mlt 3s a 42<. ?88en a t88let8en elhag+om sa46t s5Eks cell6mat XGehWuseYP a m6sik em8er m6r nem t6rg+& hanem 8enne mint t;kr8en megl6tom nmagamat& tal6lko5om a r6m 2o, natko59 26rako56s62al& 3s megta7as5talom a >elelel;lml minden 7illanatn+i s5;ks3gletet. _nmagamho5 t3rek& s5e, m3ll+3 26lok& amenn+i8en t62ols6got n+erek magamt9l. ?5 a5on8an csak a ke5det. A 2all6s ala72et< ta7as5tal6strans5cendenci6t 4elent& amel+ 6that4a a 7us5ta min, denna7os ta7as5talat an+ag6t& 3s eg+ tal6n soha le nem 56rhat9 tel=tetts3ggel& 3rte, lemF,mel tlti meg. Religion meint eine grundsWt5liche ?r>ahrungstrans5enden5& elche die Materie der 8loen Alltagser>ahrung durchirkt und in einer 2ielleicht niemals gan5 a8schlie8aren Dichte mit Sinn er>;llt.B #1!B A kttts3gnek 3s trans5cendenci6nak& a5 3rtelemad9 tl2il6gis6gF,nak sinnge, 8ende OenseitigkeitFB e5 a ta7as5talata a5on8an ke5dettog2a k5ss3gi >ol+amat& a5 em8eri l3te53s 3rtelemad6sa Sinnge8ung des menschlichen DaseinsB& amel+8en magammal eg+;tt a t88i em8ert is 8ele>oglal2a tal6lom. *em eg+ o84ekt=2 3rtelem, s5erke5et SinnstrukturB& nem demonstr6lhat9& de a n+el28en megtal6l4a inters5u84ekt=2 megere4e53st adni neki. (l+an m3rt3k8en k37es& amil+en m3rt3k8en maga is >ellend;l erre a5 3rtelemmagaslatra als sie sel8st 5u dieser Sinnhhe sich au>schingtB& 3s hi7er8olikus n+el2k3nt ki>e4e53st tal6l e trans5cendencia s56m6ra. A ta7as5tal6s trans5cendens 4elent3startalm6nak a s5im8olikus n+el2 >elel meg& eg+6lta, l6n eg+ eg3s5 s5im8olikus realit6s. ?5 a s5im8olikus 2al9s6g 6that4a a mindenna7i 2a, l9s6got 3s megtlti 3rtelemmel. A trans5cendenciata7as5tal6s s5im89lum8an >e4e5<, dik ki 3s s5im89lum8an ismers5ik >el. #1!,$B A s5im89lum n3lk;l5hetetlen a 2all6s8an. ?5 a5on8an kettogalom 2ag+ ak6r mint s5im8olikus mondat,ki4elent3s,6ll=t6s s+m8olischer Sat5B& mint m=tos5 3rtelme, 53sre s5orul& etr3m eset8en ki 2an t32e a >3lre3rtelme53snek. De a5 a 4elent3se, 4elentunkcion6l& maga is trans5cendens& tlmutat nma, g6n& a88an re4lik 4elente4e53s alamel+ s5im89lum 4elent3se eg+ meghat6ro5ott gener6ci9 s56m6ra ele2en. ?nnek meg>elel
Vallásfilozófia (Trillhaas)

n+odik& 4elent3se 3s5re23tlen;l els5i26rog& mert esetleg m6s t3m6k ker;lnek el3n+;k eln+om4a ama5ok 4elent3s3t. #1$B ?5 ut988i 4elente4e53s k37ess3g3nek meg>og+atko56sa. A 2all6si n+el2 >inoman& de 4elente4e53st. ?kkor minteg+ r68=55a m6sra& aki ma4d hel+esen elmond4aF. A t6rsadalmi s5erke5et s5egment6l9d6sa eg+s5ersmind n+el2i s5egment6l9d6ssal 46r. A5 eg+ 8i5o, n+os k5na7i 2ag+ s5akmai n+el28en honos 3s 46ratos n+el2has5n6l9 m6r nem tud4a n+el2ileg ki>e4e5ni& mit 4elent eg+,eg+ 2all6si s5im89lum& mel+ meghalad4a a5 elemi 3s kon2encion6lis dolgokat. A n+el22es5t3st id<2el 4elent3s 3s 4elent
 A vallási t&dat átalak&lási tenden(iái a !odernitásban Sok>3le magatart6s lehets3ges a 2all6si tudatnak a hag+om6n+ok 23delm38en 2al9 kitart6s6t9l a5 elitista distanci6l9d6sig& amell+el a5 indi2iduum 2is5on+ul a hag+o, m6n+8an kitart9 int35m3n+ekkel s5em8en: nem 2es5 r3s5t a5 int35m3n+ 3let38en& de a5 is lehet& hog+ a k5ss3g k372iselenntart6s ss5eka7cso, l9dik doktrin6lis s5ke7s5issel. #1B ltal6nos 4elens3g a5 el>ordul6s a hi2atalos 2all6sg+akorl6st9l& a hi2atalos 2all6s neutrali56l6sa& 3s a 2iss5ah59d6s a s5em3l+es 3s 7ri26t s5>3r68a. A 2all6s doktrin6lis& dogmatikai elemei& a 2all6si iga5s6g k3rd3se m6r nem 3rdekesek& sokak s5em38en imm6r au>kl3rista tiltako56sra 3s kritik6ra sem 3rdemesek. A 2all6snak csak a s5em3, l+es 3rt3kei s56m=tanak& a5 eg+3ni 3let7ro8l3m6k megold6s68an& 3lethel+5etek8en megn+il26nul9 has5n6lhat9s6ga >ontos: ter67ia& lelki seg3l+. er8raucherorientie, rung [ eg+>a4ta >elhas5n6l9i,26s6rl9i magatart6s ter4ed a 2all6ssal ka7csolat8an. Mindenesetre e5 a 2all6s el2es5=tette minden m3l+s3g3t& meg>os5tatott doktrin6lis kontr4ait9l& ami a hag+om6n+os 2all6si hitet 4elleme5te. #1,KB ?tr3m 4elens3g a5 3rtelemk3rd3s tel4es cselt6r9 anal=5is& a tis5ta unalom mE23s5e, t3nek lele7le5< >unkci94a 3s a cscs7ont n3lk;li dr6ma 2il6g=t4a meg e5t a hel+5etet. *incs 3rtelmes 8e>e4e53s. ?88en a5 etr3m 6lla7ot8an 4 eroko59dhat. A modernit6s k5e, 7ette a s5ekul6ris 2il6gta7as5talat domin6l& ell3n+es 2on59 hat6st g+akorol. A 2il6g n2ek2< eg+s3g3nek 4elens3ge& >oko59d9 uralhat9s6ga& a l3te53s nk3n+es alak=that9s6ga& a 42< ter2e53s3nek g+a, ra7od9 lehetl38e kerekednek minden 2on5erogs6g68an maradt 2all6s ki>e4thet. #1K,"B A 2all6si int35m3n+ek >ontoss6ga mellett s59l a5& hog+ 8enn;k e4e5ontoss6g. *em 26rhat9& hog+ a5 4kori tudat 377en a ta7as5talat,trans5cendencia kit6g=t6s68an 3s eg+ 4& 26ratlan s5im89lumer< S+m8olkra>tB ki8ontako5tat6s68an tans=tana meg, le7< el
Vallásfilozófia (Trillhaas)

n+es hel+e. A55al lehet s56molni& hog+ int35m3n+es hel+ek h=46n a 2all6si n+el2 ele, n+3s5ik a5 6ltal6nos n+el2 sokkal t6gasa88 me5e438en. #1",B A 2all6s 3s int35m3n+einek 23deke53se nem ltheti a 8e56rk956s 3s a klerikali5mus 2ag+ >undamentali5mus >orm646t. Csak a5 lehet a megold6s& hog+ r6n+it a kultr6ra& 3s >ell37 a 2il6g sa46tosan 2all6si 3rtelme53s3nek ig3n+32el. Iaul Tillich theon9m kultraF >ogalma nem 4elenthet m6s& mint a5t& hog+ a 2all6snak hitet kell tennie a kultra mellett. Term3s5etesen a kultra sem lehet 2all6ss6. A kett< mindig eg+m6s, ra 2an utal2a 3s eg+m6sra 2onatko5ik. A 2all6s >eladata& hog+ enged2e a 2il6g s5ekul6ris n3rtelme53s3t& sa46t hithag+om6n+a ala746n kritik62al illesse 3s a trans5, cendencia >el3 2al9 n+it6sra 8=5tassa. #1B

K"

Vallásfilozófia (Trillhaas)

10. fejezet: A vallás nyelve 1. Mit értünk vallási nyelven?

3rd3s: mi a 2all6si n+el2 3rtelme& 4elent3se& mi8en 6ll 4ogoss6ga 3s iga5s6ga. #10B A n+el2nek 8i5on+os m3rt3kig mag6t9l 3rtig+elmet& nem 7edig a5 6ltala k52et=tendilo59>ia st8.B. ?5eket a n+el2eket a tudom6n+ 7ontos=that4a& hog+ elogalma556k meg n+el2ileg. Csakhog+ ta7as5talati ter;let;k nem t6rg+ter;let& nem o84ektumokra 2onatko5ik& nem adatolhat9 >aktumai a ta7as5talati 2il6gnak. 2etke53sk377en n+el2;k sem rendelke5ik 6ltal6nos mag6t9l 3rtelel< ta7as5talat8an r3s5es=t4;k a k =2;l6ll9t e5 a53rt nem lehets3ges& mert e5eken a ter;leteken nem a s5u84ektumt9l >;ggetlen logika mEkdik& hanem a ta7as5tal6s8an akt=2an r3s5t 2es5 maga a ta7as5tal9 s5u84ektum  l6sd s5u84ekti2it6s,7os5tul6tumB. Csak a5 lehet a c3l& hog+ a 2all6si n+el2 3rtelm3t >elt6r4uk& a t32es elk375el3seket tis5t655uk ettelismerheti& hog+ e5ek a n+el2ek 2alami 2al9s6, gosr9l 8es53lnek& ami a5on8an a5 < s56m6ra nem 4utott m3g ta7as5talati adotts6gra.B ##1B A 2all6si sa46toss6ga& hog+ a 2all6si n+el2 meghalad4a a s5oros 3rtelem8en n+el2i, legF le=rhat9 2al9s6gter;letet. ##1,#B Mi a 2all6si n+el2@ *eh35 k3rd3s. Lehete4. 1.B& hog+ a 2il6g`,>ogalom is r3s5e a 2all6snak. Akkor teh6t a 2il6gr9l tett ki4elent3sek is a 2all6si n+el2 r3s5ei@ #. all6si ki4elent3sek a5ok& amel+eknek 2all6si 4elent3st tula4don=t a ki4elent<4eF [ =g+ >;ggetlenek mindennemE t6rg+ter;lettorm6ci9k 6tad6s6ra& a k5ss3gen 8el;li kommunik6ci9ra. A 2all6si n+el2 sa46tosa88 r3s5e a5on8an nem a5 em8erek eg+m6s k5tti meg3rt3s3re 2onatko5ik& sakad. ?nn3l>og2a r3s5esedik annak sa46toss6g689l a >elt6rts6g 3s a K

Vallásfilozófia (Trillhaas)

re4tetts3g monstratio 3s 2elatioB kettord=that9 s5ekunder n+el28e& 2ag+is a tula4donk377eni 2all6si ki4elent3sek 3rtelme5hete4thetelelni@ ltal6nos >elt3telek: 1. rtelmess3g: a 2all6si ki4elent3seknek 3rtelmeseknek kell lenni;k. ?5 nem a5t 4e, lenti& hog+ mindenkinek el kell ogadni& de 3rtelm;knek 3rthete4e, 5end< t3n+6ll6s ss5etetts3ge csak =g+ adhat9 2iss5a: I6l: Amikor g+enge 2a, g+ok& akkor 2ag+ok erelt3tele55;k& hog+ 2alamel+ 23gs< adotts6gm9d8an a 7aradoon >eloldhat9& de nem a5 em8er s5o, k6sos 3s n+il26nos ta7as5talati 2il6g6n 8el;l. !. )als5i>ik6ci9: dur2a ellent3tes ta7as5talat c6>olhat4a. Ha eg+ 2 all6si rends5er s56mol a gonoss5al& akkor a ross5 ta7as5talata nem >als5i>ik6l9& eg+ eudaimonikus istenk37 eset3n a ross5 c6>olatk3nt s5olg6l. ##",B Sa46tos >elt3telek: 1. Trans5cendencia,7os5tul6tum: a 2all6si ki4elent3snek trans5cendens 3rtelme& nmag6n tlmutat9 4elent3se 2an. M3g a5 isten` s59 is t88et 4elent& mint el, k375el3s;nk o84ektum6t& 2ag+ a tl2il6gon l3te5< l3n+t. ?nnek a t88letnek 3r, telmesnek 3s a 2all6si rends5er m6s ki4elent3sei2el koherensnek kell lennie& 2a, lamint 3rtelmileg illes5kednie kell 2il6gta7as5tal6sunkho5& m3g ha meghalad4a is annak hori5ont46t. ##,0B #. S5u84ekti2it6s,7os5tul6tum: a ki4elent3s 3rtelemad9 mo55anata a ki4elent3s ala, n+6nak 8eleeg+e53se& akarati illes5ked3se a ki4elent3s tartalm6ho5. ad #. [ A5 6tlagos& k5ns3ges ki4elent3s iga5s6ga 2ag+ nmag68an e2idens 2ag+ il+en ki4elent3sek8org9 2all6si ki4elent3s iga5s6g6ho5. L3te5ik a 2al, l6s8an is 7us5ta tudom6sul 23tel& de a5 il+en tud6s csak akkor n+er 2all6si 3rt3ket& akkor les5 2all6si ki4elent3s& ha a s5u84ektum el>ogad6sa 6ll mgtte. A5 el>ogad6s& a 8eleeg+e53s sa46tos >orm64a& a s5em3l+es megg+<5e4e5ett iga5s6g8an [ minde5 n3lk;l5hetetlen ismertet<4eg+e eg+ 2all6si k i4e, lent3snek. ##0B A5 el>ogad6s el3gs3ges okok ala746n trt3nik. ?5t a >ol+amatot 2i5sg6l4a O(H* H?*R/ *?'MA* J10B: ;rammar of *ssent 1"B& de m6r M?LA*CHT(* J1$KB is 2i5sg6l, ta kialakul6s6nak >ol+amat6t: notitia p assensus p >iducia tudom6sul23tel p el>oga, d6sZigenl3sZ8eleeg+e53s p s5=283li 8i5alomB. ##0B Iascal: *ous conaissons la 2erit3 non seulment 7ar la raison mais encore 7ar le cvur *o. 11B 3s: Le cvur a ses raison& Nue la raison ne connawt 7oint *o. ##"B. ##0B

K0

Vallásfilozófia (Trillhaas)

2. Nyelv és nem nyelvi kifejezés

A 2all6si ki4elent3s t88lete nincs kimond2a a mondat s5a2ai8an& a mondaton tl re4lik& a ki4elent3s intenci9468an [ a ki>e4e53si lehete4e53s hat4a 6t 3s 2es5i kr;l: hangsl+& hanghordo56s& hangs5=n& arcki>e4e53s& ges5tusok st8. #!B ?l2ileg lehets3ges kell leg+en a nem,n+el2i ki>e4e53sek n+el2i ki>e4e53sekkel 2al9 3r, telme53se. ?5 nem marad3ktalan 6thel+e53st 4elent a n+el2i ki>e4e53s8e& his5en 8i5o, n+6ra 49 oka 2an annak& hog+ 2alami csak nem,n+el2i ton >e4e5het< ki s=r6ssal& ges5tussal st8.B A dis5kur5=2 >orma nem hel+ettes=ti a dolgot& hanem csak meg3rthe, t<23 tes5i nem mintha elorm68an 2olt ki>e4e5het<. #!,1B A 2all6si n+el2 s56m6ra nag+on >ontos a nem,n+el2i ki>e4e53s& his5en a 2all6s l3n+e, ge a trans5cendencia: a kimondhat9nak a meghalad6sa a kimondhatatlan >el3. annak nem,n+el2i ki>e4e53sek& amel+ek sa46tos m9don ho556 2annak rendel2e a 2all6sho5 s5ent 4elek& >orm6k& terek& mEalkot6sok& 5ene st8.B. A 2all6si nem,n+el2i ki>e4e53sek ><88 >orm6i: t3r. )inom=t6sk377en: a5 a>rikai 2all6sok s56m6ra a 2all6s tere nem 37=tett hel+& hanem maga a5 uni2er5um. ill. 8i5on+os term3s5eti hel+ek. [ A5 is5l6m s5int3n a 2il6g eg3, s53t tud4a % im6d6si ter3nek 86r Mekka ir6n+68a >ordulB.  ARGA MT/S: "int és ent. A 8enc3s s5er5etess3g t3r,k37e. X`-enc3s Lel, kis3gi Soro5at $!.Y -enc3s iad9& Iannonhalma& #. A5 em8er nem 2onhat4a ki mag6t a t3r8;gg3s3t minda5ok8an a dolgok8an& amel+ek ug+ana88an a t3r8en l3, te5nek& 3lnek 3s 2annak& keretet ad9 hel+e a5 ss5es mE23s5etnek& s a t3r hat6ro55a meg a 5ene akus5tik646t is& n3lk;le a mu5sika n3ma maradna. #!!B Ami ennek a n+el2nek a hallgatag dimen5i946t illeti& a5 37;leten k355el>oghat926 26lik a >orm626 lett ki>e4e53s inters5u84ekti2it6sa. Mindenkit mag68a >ogad 3s min, denkinek a maga s5u84ekti2it6s6t s59l=t4a meg . ?88en a5 3rtelem8en a5 37;let eg+>a4ta trans5cendent6lis s5u84ekti2it6s. Gadamer Husserl ala746n =g+ >oglal4a ss5e a trans5cendent6lis s5u84ekti2it6st: ?5 a5 geho8en. Sie ist das %rrelati2e schlechthin& au> das alle Relati2itWt & auch die des >orschenden %ch& 8e5ogen istB. A eg+edi 3n megs5;ntet2e megormul6462al: A88an& ami a legm3l+e88en mindenkit 3rint& a5 3n >elismeri a5t& ami elt3tlen;l 3rinti. %n dem& as alle im tie>sten angeht& erkennt das %ch das4enige& as es sel8st un8edingt angeht.B X  Tillich s5im, 89lum,>ogalm6t l6sd al688Y ?5 a5on8an esetleg eg+6ltal6n nem 8i5on+=that9 a tis5ta n+el2is3g meg>ogalma56s6, 8an. ?nnek ellen3re tart95kodni kell att9l& hog+ 7s5ichol9giailag& 3r53sekkel 2ag+ ha, sonl9kkal 7r986l4uk meg2il6g=tani annak meg3rt3s3t& ami a mondatokon tl re4lik. #!$B A ki>e4e53s [ ami 377g+ k=s3ri& mint ahog+an meghalad4a a n+el2is3get [ a ges5, tusok ga5dag t6rh65a. A 2all6sok telis tele 2annak ges5tusokkal& mel+ek n+el2ileg eg+6ltal6n nem 2ag+ csak nag+on kr;lm3n+esen megragadhat9 2is5on+okat >e4e5, nek ki& e4e5i 3s eg+8en meg is 2al9s=t4a a 7rostratio,t& a5 al62et3stB.

"

Vallásfilozófia (Trillhaas)

)ég egyszer a szimbólumról XS5o%maS5im8olY A s5im89lum 3rtelme53se att9l >;gg& hog+ term3s5etes& 2ag+ mesters3ges. A term3, s5etes s5im89lumok maguk3rt 8es53lnek& sa46tos trans57arenci64uk 2an: csillagos 3g& 34s5aka,na77al. ?5ek 4elent3se k52etlen;l >el>oghat9 [ 3s ug+anakkor nem >ord=tha, t9 6t marad3ktalanul a n+el2i meg>ogalma56s8a. #!,KB XGCSLY A csillagos 34s5aka nmag63rt 8es53l& 3s sokkal t88et 3s m3l+e88en& mint 86rmenn+i s59. *em a n+el2i mag+ar65at& hanem mag6nak a csillagos 3g, nek a5 68r65ol6sa a legtis5t688 8es53d& amin3l m6r csak maga a csillagos 3g 8e, s53l tis5t688an 3s ga5daga88an X allTa7as5t%ga5ol A n+6ri 34s5aka 3g8olt, 46tBY [ ?5ekn3l a s5im89lumokn6l l6ts5ik a leg2il6gosa88an a s5im89lum sa46, toss6ga: 2alami 3r53ki meg4elen3s& ami eg+r3s5t nmag6t mutat4a& de 4elent3s, t88letet re4t& ami nem a5onos a5 3r53ki meg4elen3ssel& de nem is >;ggetlen tel>og6sa s5erint Rends5eres teol9gia !. ktetB a 2all6si >ogal, mak a hit dnt< t3n+6ll6sait re7re5ent6l46k& amel+eket a hit hoss5 trt3nelme ss5e, g+E4ttt& 3s 4ra 3s 4ra 3rtelme5ni kell. ?5 a5 3rtelme53s nem lehet nk3n+es. ?5ek a >ogalmak ug+anis a 23gtelenre ir6n+ulnak& amit s5im8oli56lnak& 3s m6sr3s5t a 23ges, re& ami 6ltal a 23gtelent s5im8oli56l46kF. Tillich s56m6ra teh6t a hit leg>ontosa88 >o, galmai eg+8en s5im89lumok meg26lt6s& kir6l+& s5em3l+is3g Xe5 7l. %sten s5im89lumaY& 3s s5erinte 86rmel+ik hag+om6n+os tan=t6s s5im89lumm6 26lhat. ritika: Tillich s5im89lum >ogalma tls6gosan t6g. A s5im89lumnak ! ismertet<4eg+e 2an: 1. nem,n+el2i >enom3n& ami 3r53kileg s5eml3ltet2e 4elent 2alamitP #. meg4elen=t 2alamit& ami ra4ta tl re4likP !. a 2all6si k5ss3g8en a5 orient6ci9nak& a h=2;k eg+8eg+E4t3s3nek s ol+kor a m6, sokt9l 2al9 elhat6rol9d6snak a >unkci946t l6t4a el. #!"B 3. A vallási nyelv mint cselekvés

AUST%*& O(H* LA*GSH(' 1011,10KB 2o5 to #o Things 5ith Aor!s& 10K#.  *+el2 A konstat6l9 lokci9sB ki4elent3s tula4dons6ga& hog+ iga5 2ag+ hamis. ?55el s5em8en a 7er>ormat=2 illokci9sB ki>e4e53s soha nem lehet sem e5 sem a5& hanem sa46t >unk, ci94a 2an: eg+ cselek23s 23greha4t6s6ra has5n6l4uk. ?g+ il+en ki4elent3st tenni mag6, nak a cselek23snek a 23greha4t6s62al a5onos& amel+et m6s m9don& legal688is a5onos 7ontoss6ggal& nem is cselekedhetn3nk meg. Il. H=246k ormat=2 ki4elent3st ol+an tula4don, s6gok illetik meg& mint a cselek23st: lehet sikeres 2ag+ sikertelen& hat3kon+ 2ag+ ha, t6stalan& megn+il26nulhat 8enne er< 2ag+ erelel< cselek23s eset3n s5a2atolt a s5a2ak hat6sa. A5 esk; a8s5olt

"1

Vallásfilozófia (Trillhaas)

ktele5P a5 ima hat3kon+ seg=ts3gk3r3sP a s5ents3gekn3l a5 ala7=t9s5a2ak elism3tl3se a 4elen8en hat3konn+6 tes5i a s5ents3get& a5 6ld6s 3s a5 6tok hat3kon+. A 73ld6k89l kitEnik& hog+ a 2all6si 7rimern+el28en a n+el2 eg+8eesik a cselek23s, sel. ?53rt nem 3rtelmes a5t k3rde5ni e n+el2i ki>e4e53sekkel ka7csolat8an& hog+ iga5a, e 2ag+ t32esekP a kritikus k3rd3s a5& a s59k hat3kon+ak,e 2ag+ nem. A nai2 >el2il6go, sod6s 6ll6s7ont46t maga mgtt hag+9 kritik6nak 7ers5e mindenekelltte. ?53rt tilt4a meg a5 AT % ne23nek has5n6lat6t. ? tilt6s h6ttere a n32m6gia& 2a, r65sl6s. #!0B A 2all6st 6that4a a 7er>ormat=2 n+el2has5n6lat: a keres5tel3stormat=2 ki4elent3s hat3kon+s6g6nak >elt3telei: 1. om7etens 8es53l< kell a 8es53dcselek23s 23greha4t6s6ho5 >els5entel3sBP #. Meg>elel< s5itu6ci9P !. A 7er>ormat=2 ki4elent3st komol+an kell gondolni& a5 3rtelme5< k5ss3g s56n, d3k6nak meg>elelormat=2& e5 ism3t r6mutat arra a5 ala7el2re& hog+ a 2all6s l3n+egi komol+s6ga csak a 4elen8en 3r23n+es. #$1B 4. A vallási nyelv elégtelensége és tárgyszer űsége (a mítosz problémája)

A 2all6si ki4elent3sek magas iga5s6gig3nn+el l37nek >el. Amit mondanak& annak meg2il6g=t9nak 3s iga5nak& to26886 t6rg+s5erEnek kell lennie. Ug+anakkor a 2all6si n+el2 sa46tos el3gtelens3gre& nemtula4donk377enis3gre 2an =t3l2e. ?rre 73lda a m=, tos5. A m=tos5 er& em8eri alak8an 68r65ol4a a5 isteneket. bske5deti esem3n+ekkel& trt3n3sekkel mag+ar65 4elen8en >enn6ll9 6lla7otokat& sorsokat& s5o, k6sokat aitiol9giaB. Megala7o55a a r=tust: a5 eredettrt3netet ciklikusan ism3telni kell a term3s5eti >ol+amatok ciklikuss6g6nak meg>elel6rad4anakB. S5eml3letess3ge 3s ki>e4e5orma S7rach>ormFB #$$,B H6rom k3rd3skr: aB [ Tudatos=tanunk kell& hog+ amikor a5 irodalom 3s a kutat6s a m=toss5al mint ol+annal tal6lko5ik& a m=tos5 akkor m6r a s5eml3l< gondolkod6snak a s5eml3l< maga mgtt hag+ott >65isa& m6r nem his5ik 3s nem >ogad46k el 8etE s5erint. Hom3ros5 m6r nem 2olt nai2 h=2<: Hom3ros5t9l a5ut6n Qeus5 3s a t88i isten soha t883 nem t3rt mag6ho5 . on Homer 2ollends ha8en sich Qeus und die ;8rigen Gtter gar nicht mehr erholt& o5u der . Gesang der %lias allein schon gen;gen ;rdeF O. -urck, hardt& in: -URCHARDT& OAC(-: #as ;eschichts5erk %3%%. Qeitausendeins& )rank>urt a. M.& #". %%. ##K. [ id35i m3g: - LUM?*-?RG& HA*S: 2ajótrés né3 z$el. Meta>orol9giai tanulm6n+ok. )ord. ir6l+ ?ditB X`MesteriskolaY Atlan, tis5& -7.& #K.& 11". o.B #$B "#

Vallásfilozófia (Trillhaas)

A m=tos5ok ss5eg+E4t3se 3s rende53se& a mitol9giaF m6r a re>lei9 term3ke. A m=, tos5 kritik64a m6r a grgkn3l ke5det3t 2es5i. #$,KB Ug+anakkor a m=tos5 ir6nti 3rdeklogalom 8i5on+talan kr2onal. Schelling: A mitol9gi68an 86rmel+ 3rtelem 7us5t6n 7otenci6lis& mint eg+>a4ta k6os58anP ettreue sich dieser Unendlichkeit mglicher -e5iehungen& so ist man in der rechten Stimmung& die M+thologie 5u er>assen.F 'erke& %& 1KB

Hegel mond4a Ilat9n m=tos5alkalma56s62al ka7csolat8an: A m=tos5 mindig ol+an eloglalko56sra ingerel 3s cs68=t& mi2el a5on8an 3r53ki alakok tis5t6talann6 tes5ik 8enne a gondolatot& e53rt nem k37es ki>e4e5ni a5t& amit a gondolat akar. Ha a5ut6n a >ogalom meger;r die orstellung 5ugerichtet sind& nicht >;r den Gedan, kenP es ist eine (hnmacht des Gedankens& der >;r sich s ich noch nicht >est5uhalten ei& nicht aus5ukommen ei. Die m+thische Darstellung& als Wlter& ist Darstel, lung& o der Gedanke noch nicht >rei ist: sie ist erunreinigung des Gedankens durch sinnliche GestaltP diese kann nicht ausdr;cken& as der Gedanke ill. ?s ist Rei5& 'eise an5ulocken& sich mit %nhalt 5u 8eschW>tigen. ?s ist etas IWdagogisches. Die M+the gehrt 5ur IWdagogie des Menschengeschlechts. %st der -egri>> erach, sen& so 8edar> er dersel8en nicht mehr. #$B

A m=tos5 2il6gs5erEen gondol4a el a5 istenitP a 2il6git& a >ldit eg+ tl2il6gi trt3net ala7o55a meg 3s isteni eri5mus n3lk;l5hetetlen elem. A5 3lelem t6rg+a. A m=tos58an el8es53lt esem3n+ minket 3rint& r6nk 2onatko5ik& 2o natko5ik& a ritu6lis ism3tl3s8en 4ut el ho556nk& s5olg6l, 4uk 3s tis5tel4;k a r=tus8an& meg3l4;k,;nne7el4;k a5 32 kr>org6s68an. A m=toss5al 2al9 tal6lko56s hat6ssal 2an a5 3let;nkre& de m3gsem m6giaP a m=tos5 el8es53l3s& >a, 8ula& de t88& mint legenda 2ag+ monda. *em 7us5t6n kor688i id3le tudom6n+elog2a 3rthet<88 ug+an& de eg+8en s5eg3n+ese88. A k37i tartalom minden m=tos58an hi7er8olikus& mint a5 elk375elhe, tes5=t< k375etF. #$0B Mit 4elent a5 3rtelme53sF@ A5 els< m9d4a a5& amel+ n+itott a m=tos5 iga5s6g6ra& es3l+t ad arra& hog+ a m=tos5 iga5. A m6sodik m9d >el>;gges5ti& 2ag+ eg+enesen ta, gad4a a5 iga5s6g k3rd3s3t. ?5 a >el2il6gos=t9F 3rtelme53s& ami Ma Scheler s5erint "!

Vallásfilozófia (Trillhaas)

7s5ichi6terk3nt tekint a m=tos5ra: a s52eget a55al a c3llal mag+ar655a& hog+ >elmu, tassa 8enne a 8etegs3get& a tor5at 3s a csal6st. #$0B Ha n+itottak 2ag+unk a m=tos5 iga5s6g6ra& akkor a m=tos5 nem tEnik 3s nem hal, 26n+odik el& hanem sokkal ink688 2iss5at3r& 3s maga is intert7retamentumm6& 3r, telme53ss3 26lik. [ ?5 eg+r3s5t a5t 4elenti& hog+ meg>ordul a 2is5on+: a5 =g+ 2iss5at3, r< m=tos5 nem a5 els< 3s a5 elold9 3rtelme53s 3rtelme53s a m6sodik [ mik58en a tula4donk377eni m=tos5 >elold9dik a5 3rtelme5< 3rtelem8en SinnB [& hanem min, denekelaktum a5 els<& aminek 3rtelm3tF SinnB ki kell mondani. ider;l& hog+ a5 3rtelemnek e5 a kimond6sa a mitikus >orm68an s5aks5erE88en trt3nik& s hog+ semmi>3le m6s 3rtelme53s sem 3ri el a mitikus ki4elent3s s5aks5erEs3g3t. [ M6s, r3s5t: a m=tos5 mint inter7retamentum& 3rtelme53s& akkor k=n6lko5ik >el& amikor m6s ki>e4e53si >orm6k el3gtelennek 8i5on+ulnak. annak ol+an t3n+6ll6sok& amik [ eg+, 6ltal6n 2ag+ csak 8i5on+os s5ellemtrt3neti kors5akok8an [ 4o88an n+el28e >ogha, t9k mitikus ki4elent3sek8en& mint dis5kur5=2 gondolati >orm6k8an. #$0,B A 2all6si n+el2 nemtula4donk377enis3g3nek el3gtelens3g3nekB oka k35en>ek2<: a 2all6si 6ll=t6soknak nincs o84ekti26lhat9 t6rg+ter;lete& t6rg+ai nem de>ini6lhat9k& mint a5 immanens t6rg+ak& 3s a5okkal nem kommen5ur68ilisek. A 2all6s eset38en mindig eg+ ol+an trt3n3srahrnisB 2an s59& ami 2elem esett meg& engem 3rint& ami r6m 3s r6d is 2onatko5ik& ami a5 3n 3s a te 2il6g8an,3s,id<8en,8enne, l3tedet mag68an >oglal4a. Se4e5hetn3m. A nem tula4donk377enis3g& a 2all6si 6ll=t6soknak a 8etEs5erinti 4elent3st meghalad9 intenci94a a 2all6si n+el2 elemi sa46toss6ga. #1B A >el2il6gosult la7oss6g sok e5t mond4a eg+,eg+ 2all6si ki4elent3sre4e53ssel k;5d& de inten, ci9468an k37es >elmutatnia sa46tos t6rg+aitF. ?rre s5olg6lnak ol+an n+el2i es5k5k& mint a hasonlat& a s5im89lum st8. ##B L3te5ik eg+6ltal6n krit3rium& aminek ala746n meg=t3lhetn3nk a 2all6si n+el2 s5ak, s5erEs3g3t@ [ 2ag+is a k3tel+ n3lk;li iga5s6got& ami a5on8an a 2all6s eset3n nem o84ekti26lhat9 iga5s6g. A 2all6si n+el2nek ahho5 kell iga5odnia& amit ki akar >e4e5ni. > e4e5ni. T3n+legesen $ il+en >orm6lis krit3riumot ne2e5het;nk meg: 1. "omolság . A ki4elent3snek komol+nak kell lenni& komol+an kell gondolni. zujekti$itás. A ki4elent3s mgtt s5u84ekt=2 megg+<5er6lhatok megg+<5e4e5het;ggetlen hit6ll=, t6s a tis5ta 8a8ona. $. #. [ Krthetség . A 2all6si ki4elent3snek 3rthet
"$

Vallásfilozófia (Trillhaas)

seknek& a5a5 a hasonl9 2all6si ta7as5talat hori5ont468an 3s a k5l3st s5olg6l9 m9don. #!,$B

*+ntmythologisierung, A m=tos5ok konkr3tan& mass5=2an 3s tretlen 8i5alommal antro7omor> k37ek8en 8e, s53lnek istenekr 2on6sokkal 68r65ol4a %,t. A 8i8, liai le=r6sok8an a 8i8liai 2all6s tala46n is etr3m m9don tal6lko5unk a n+el2 nemtula4donk377enis3g32el 3s t6rg+s5erEs3g32el Uneigentlichkeit und SachgemW, heit der S7racheB. A mai em8er elutas=t minden>3le antro7omor>i5must& nem csak a dur2688 megn+il26nul6sait ami8 -ultmann 1$,10"KB Lehet,e& 3s mil+en m3rt3kig@ #$,B  #$,B A 2all6s mindig eg+ nai2 2il6g2is5on+ul6s89l indul ki. Mindenna7os 2is5on+unk a 2il6g8an e88en a nai2& 7rekritikus& 8i5alomtel4es 2il6g2is5on+ul6s8an 2il6g2is5on+ul6s8an 5a4lik& amit semmi>3le tudom6n+os re>lei9 3s kritika nem k3rd<4ele5 meg. )e4l k37ekkel dolgo5ik. A nai2 8i8lici5must g+ermekinek g+ermekinek 3re55;k& s5eret, n3nk megs5a8adulni a mitol9giai 8es53dm9dt9l 3s k37ektor, d=tani& ,alak=tani nem,3r53kletes8e. A5 %,r a8ul6tB iga5s6gg6 6talak=tani 3s iga5s6gk3nt kimondani& aminek a56ltal kell hitelre m3lt9nak lennie& hog+ le2et mag6r9l minden korho5 kttt elk375el3st& nai2 2il6gis6got& mert csak akkor 3rinti a mi 2al9di& re6lis trt3neti eg5is5tenci6kat. %sten nem k37& ami lel, ki s5em;nk el;l3t is 8ecsuk4a a 2il6g s56m6ra& 2al9468an megalkot eg+ m6sodik 2al9s6got& 3s to859dik a k37ek8en. #"B fg+ tEnik teh6t& hog+ a k37n3lk;lis3g ig3n+e korrekci9, ra s5orul. H6rom korrektra >ogalma5hat9 meg: 1. [ A tudom6n+os 2il6gismeret soha nem l37 a5 elsentF 3s a lentF >o, galma. A 2all6s minden 3rtelme53se a5 els< 3s a m6sodik 2il6g2is5on+ k5tt mo5og. A 2all6si iga5s6g& 2ag+is a5& ami l3t;nkre ala72etes5t6ci9i: !eus semper maior . #,0B allTalalk allTalalkBB A 23gtelen %sten a 23ges 2il6g8an a 2il6g 2 il6g ala74ak3ntB megmutat, ko5ik& és uganakkor  megmutatko56s6nak  megmutatko56s6nak m3rt3k38en elre4t<5ik& l323n a 23ges, s3g 7er de>initionem a 23gtelen % elre4t<53se. [ Amenn+i8en a 23gtelen % mE2e 23gess3g38en 377ens3ggel elre4ti mag6t mint 23gtelent. Mondhat4uk teh6t& hog+ "

Vallásfilozófia (Trillhaas)

a 2il6g %,nek mint teremt. annak theriomor> 2all6sok& hog+ 3r53kel, tess3k a5 istenek m6ss6g6t& em8er>elettis3g3t. A5 em8er istenk37is3ge ala746n a5on, 8an eg3s538en k3rd3ses& hog+ mel+ik 68r65ol6s a t6rg+s5erE88. #0B 5. Csend és hallgatás

Aki eg+ k3rd3sre hallgat6ssal >elel& annak 377en a hallgat6sa a >elelet [ a hallgat6s, sal is lehet 8es53lni. ?53rt ug+ang+ 3rtelme53sre s5orul& mint a 8es53dP mindkett< herm3neutik6t ig3n+el. #KB a. [ Mit 4elent a hallgat6s& ha 4elent eg+6ltal6n 2alamit@ A to2688iak8an csak a 2al, l6si 8es53dre koncentr6lunk. A5 els< l3n+eges 2all6si hallgat6s,>enom3n % hallgat6sa. Mit 4elent e5@ Ha hallgat6son a5t 3rt4;k& hog+ nincs semmi 3s5lelhet<& akkor % hallgat6sa a5t 4elen, ti& hog+ % nem l3te5ik& mert semmi nem hallats5ik >elelt3tele5i. #K1B S56mos 2all6s8an 4elen 2an a gondolat& hog+ % a hallgat6s8an lako5ikZre4te5ik. Teo, te,king: A megne2e5hetontos 2all6si 7arancs elme, r;lni % csnd438en& ami % 4elenl3te. A mis5tika 7aradoona& hog+ %,t a hallgat6s8an& csnd438en 3s5leli& s a5t 3r53keli& hog+ % a hallgat6s68an 8es53l a2ag+ a csnd438e4e5ni& el3rhetetlen& kimondhatatlan a rendelke53s3re 6ll9 n+el2i es5k, 5kkel. A5 em8er a hallgat6ssal tis5teli megB a s5entet. A r9mai 6ldo5ati r=tust 8e2e, 5et< els59l=t6s csendet 7arancsol a s5ent 4elenl3t38en. A >3lelem 3s a retteg3s& a m3ltatlans6g tudata meg2on4a a5 em8ertanit6s n+el232el 3s a5 illet3ktelenekkel s5em8en. Akkor is hallgat a5 em8er& ha hallgatnia kell& mert el kell elhallgatnia 2alamit& ami s56m6ra 2ag+ m6sok s56m6ra >3lelmetes 2ag+ s53g+enletes. %l+en a 8En& amit elhall, gatunk& amireloldo59t ktele5i a hallgat6s. #K!B Hallgatunk arr9l& amir
Vallásfilozófia (Trillhaas)

aki hatalm62al esetleg a n32 kimond94a ellen >ordul. Eomina sunt o!iosa. A5 istenne, 2ek a leghat3kon+a88 ne2ek& e53rt el kell hallgatni os5t6s a 8es53dtos5t6s a s59t9l& 8rtn. #$B c. [ all6si 8es53d 3s csendZhallgat6s 2is5on+a sa46tosan alakul a modernit6s8an. A5 em8er hallgat arr9l& amiranit6st9l. A modern hallgat6st a5on8an m6s moti26l4a: s56m6ra a s5ent 2al9s6ga a 8i5on+talan& a nem 8i, 5on+=tott& m=g a 7ro>6n a 8i5tos& a k355el >oghat9. ?53rt g+ 23li& 8i5tosa88 t62ols6, got tartani a s5ent dolgokt9l& mint meg2allani eladata& hog+ megala7o55a 3s ki>e4tse a 2all6s n+el2i hag+om6n+6t& >elt6r4a a ki4elent3sek& monda, tok& 6ll=t6sok k5tti ss5e>;gg3st a53rt& hog+ a 4elen em8ere s56m6ra is 3rthet<23 26l4anak im7lik6ci9i 3s k2etke5m3n+ei. A 2all6si int35m3n+ek hi2atalokr9l 3s al, kalmakr9l gondoskodnak& mel+ek8en e5 a 2all6si n+el2 hat3kon+an ki>e4ti teremt< ere43t. A n+el22es5t3s akkor ke5del a 2all6si n+el28en a sa46t n+el23t& 3s a5 el<88it m6r nem k37es 8e37=teni a5 ut988i8a. A kr=5is ke5det8en nem l6t26n+os& alig 2ehet< 3s5re. A5 em8er k3s5s3gesen r6hag+4a a s5ak, 3rtoko5atosan a hallgat6s l37& ha nem is mind46rt a tagad6s. #KKB Sa46tos ellentmond6st >ig+elhet;nk meg: ?g+r3s5t a tudom6n+ 3s a technika >e4l<, d3se >ol+t6n a n+el2 eg+re kom7lik6lta88& 8on+olulta88& a n2ek2< ismeretek 3s 8<, 2;l< tud6s k2etke5t38en eg+re t88 mindent tud ki>e4e5ni. Ug+anakkor eg+re >el, ismerhet<88 a5 a 2es5tes3g& ami a 2all6si n+el2e5etet illeti. M3g a >el2il6gosod6s ide, 43n is eg+s5erE ki4elent3sek 4elleme5t3k a 2all6si ss5e>;gg3sek meg>ogalma56s6t. A modern re>lekt6l9 tudat a5on8an eg+re ink688 t62ols6got tart a 2all6si n+el2 nai2 >ordulatai2al 3s 8el34e s5;remkedett mitol9giai s5eml3letess3ggel s5em8en& s e5 a t6, 2ols6g ol+an m3rt3kE lehet& hog+ m6r el sem 3ri a 2all6si n+el2et& a5a5 nem 3rti meg. A modern n+el2e5et to2688i 4elens3ge a ter4ed< 7rimiti2i5mus& a k5na7i em8er 3le, t3nek eg+s=ks6ga& a s5;rke 3s mindenre kiter4ed< s5im7li>ik6ci9& a k355el>oghat9 standardok has5n6lata& a k5na7i 3s a tmeges s5erinti iga5od6s 3s eliga5od6s. Mind, e5 nem ig3n+el 26las5t3kos 3s ga5dag n+el2e5etet. A gondolkod6s8eli ig3n+telens3g n+el2i ig3n+telens3ggel 76rosul& m6r7edig a5 e>>3le ig3n+telens3g s56m6ra idegen 3s k;lns 56r26n+nak tets5ik a 2all6si n+el2& amel+nek 4elent3s3t eg+re t88 >6rads6g, gal lehet meg>e4teni a mai kor 6tlagos tudat62al rendelke5e4e5