Tartalom
Előszó helye ....................................................................................... 9 A tőzsde mint globális webshop vagy kaszinó? .................................. 17 Kinek éri meg osztalékzető részvényekbe fektetni? ......................... 22 Hogyan találjuk meg az ideális célpontoka cél pontokat? t?...................................... 43 Osztalékzetési Osztalékzet ési múlt ............................................................. .........49 Az osztalék trendje és emelkedési üteme ...................................... 58 Induló osztalékhozam .................................................................... 68 Az osztalékfedez osztalékfedezeség eség alakulása al akulása (az osztalék biztonsága) ............. 80 Mikor vásároljunk? ............................................................................. 88 Pofonegyszerű Pofonegy szerű recept, pszichológiai csapdákkal fűszerezve .......... 88 Az értékeltség hőmérője ................................................ ................................................................ ................91 Mit üzen a részv részvényárf ényárfolyam? olyam?................................................. ...................................................... .....100 Krikus kérdések: kérdések: hogy lesz ebből porólió? ................................... 107 Hányféle részvény közt érdemes é rdemes megosztanod m egosztanod a tőkét?.............. 107 A „sablonmegoldásokkal” szemben ............................................. 114 Monitoring – a meglévő részvényeink részvényeink szemmel tartása .............. 116 Mikor adjunk el? .......................................................................... 118 Ellenőrizd magad! Most még ingyen van…................................... 123 A legdrágább hibák ........................................................................... 125 Hozamhajszolás Hozamhajsz olás ............................................................. ...............125 Árfolyammánia................................................. ............................................................................. ............................127 Mások ppjeinek követése .......................................................... 128 A diverzikáció hiánya hiá nya................................................. .................................................................. .................130 Nemtörődömség ................................................ .......................................................................... .......................... 131 Ha esik, veszek még...................................................................... 131 Megy ez gyorsan .......................................................................... 131 Beteszem, kiveszem kiveszem ..................................................................... ................................................ .....................132 Túlidőzítés .......................................................... ..........................133 Őszintén a kock kockázatokr ázatokról ól .................................................................. 135 Gyakori Gyak ori kérdések .............................................................................. 142 Sokatmondó mérleg indulás elő .................................................... 148
A kétkulcsos Nascar-Corvee, avagy „compounding machine in acon” .................................... 148 Visszaforgat Visszaf orgatás ás vagy felélés? A porólió életszakaszai .................. 149 Mit érhetsz el? ............................................................................. 151 Hogyan tovább? ................................................ ........................................................................... ........................... 153 Mérlegen az osztalékbefekt osztalékbefektetés etés................................................... ................................................... 153 A kiválasztási szabályrendszer szabályrendszer összef összefoglalva oglalva .................................... 157 Eseanulmányok .............................................................................. 160 Target – az ideális célpont (2014. május-június) .......................... 160 Cracker Crack er Barrel – Utazás az ismeretlenbe (2014. (201 4. május) ............... 164 Ugródeszka ................................................................................... ....167 Miért fektetünk be? ..................................................................... 167 3D, kicsit másképp................................................. ........................................................................ .......................170 Eddig a tünetre fókuszáltunk? Lássuk most az okot! .................... 172 Három terület, némi extra hozamért ........................................... 174 Just do it! .......................................................................... ................ 178 Hasznos források .............................................................................. 180 Könyvek ................................................. ........................................................................................ ....................................... 180 Osztalékfókuszú Osztalékfókus zú befektetés ..................................................... ........................ ............................. 180 Value invesn invesngg ......................................................................... 181 Egyéb hasznos, kapcsolódó olvasmányok ................................ 183 Online forr források ások................................................. ............................................................................. ............................ 184 Adaorrások Adaorr ások ............................................................ ................ 184 Követésre Követ ésre érdemes Seeking Alpha szerz szerzők ők .............................. 186 Kutatások Kutat ások ..................................................................... ............187 Egyéb hasznos linkek, olvasnivalók .......................................... 188
Előszó helye Már zéves korom körül arról álmodoztam, hogy egyszer sok pénzem lesz, és simán megélek majd a kamataiból. Konkrét összegek összegek is voltak a fejemben, annyi idősen azonban nyilván nem számoltam az inációval, i nációval, a kamatkörnyezet kamatkörnyezet változásával változásával – tulajdonképpen semmivel. semm ivel. „Csak” egy e gy életérzés lebege előem célként, ami olyan erősen húzo magához, hogy – utólag visszanézve – lehetetlen is le volna nem elérni. A leg több zéves forma gyereknek gyereknek egészen más dolgok járhatnak a fejében, az én szüleim viszont éppen akkor váltak, és nagyon hamar két brutálisan eltérő pénzügyi valóság tárult fel előem. Miért írom le ezeket? Azért, mert mindannyiunk pénzhez (és minden máshoz) kapcsolódó hiedelmei, hitrendszere kialakulnak gyerekkorunkban, az akkori hatások eredményeként. Ezek az elképzelések azután je lentősen befolyásolják későbbi boldogulásunkat. Én sem vagyok kivétel. Mivel a következő oldalakon lépésről lépésre bemutato vagyonépítési stratégia ebben a formában a saját szellemi termékem, amely rengeteg külföldi szakkönyv elolvasását és az íróikkal való sorozatos egyeztetést követően állt össze a fejemben, ezért természetes, hogy ez a megoldás magán viseli a pénzzel kapcsolatos hiteim lenyomatát. Azért tartom in dokoltnak a rövid bemutatkozást, hogy az Olvasó láthassa a háeret, könnyebben megérthesse, mit miért csinálok a leírt módon. Mivel nem vagyunk egyformák, az egyes fejezetek releváns pontjainál minden segítséget megadok a rendszer személyre szabásához.
Fő a biztonság! Le se tagadhatnám Szüleim válásának eredményeként elkönyveltem magamban, hogy „minden jónak vége lesz egyszer”. A korábban biztosnak hi háér összeomlása már nagyon atalon abba az irányba terelt, hogy „saját magamnak kell megoldanom mindent, ne másokra számítsak”, és leg jobb lenne, ha soha többé nem veszítenék el olyan dolgokat, amelyek számomra fontosak. fontosak. Nagyjából i keresendő annak a gyöker gyökere, e, hogy ma ma
10
Sólyomi Dávid – Osztalékból szabadon
már abszolút előtérbe helyezem a biztonságot, stabilitást és kiszámíthatóságot a némi extra hozam elérésével szemben. Már gyerekként megtakarítoam. Ugyan semmit nem tudtam kezdeni a pénzzel, de úgy éreztem, az a jó, ha még a szinte semmiből is félreteszek valamenynyit. Ez a megköz megközelítés elítés nagyon passzol a vagyonépítéshez, természete természetesen nyilván fogalmam sem volt erről. Óvónő édesanyám melle öcsémmel együ megtapasztalhauk, milyen igencsak szűk költségvetésből élni, nem kevés lemondással. Nem volt nehéz eldönteni, hogy ezt semmiképp nem akarom felnőkoromban. kor omban. Idővel édesapám a város egyik legsikeresebb vállalkozójává vállalkozójává nőe ki magát, ennek minden velejárójával. A siker pénzügyi része nagyon tetsze – már amennyire meg tudtam ítélni –, – , az viszont annál kevésbé, hogy mosolyt elég kevésszer láam apa arcán, miközben miközben szinte folyamatosan dolgozo. Még mindig „gyerekfejjel” megszültem tehát a saját megoldásomat: sok pénzt akarok keresni, keresni, hogy egyszer majd ne kelljen dolgoznom, hanem simán megéljek a hozamaiból (amit akkoriban biztosan kamatnak hívtam). Eltökéltem, hogy hajlandó vagyok nagyon keményen dolgozni a pénzért, de csak azért, hogy később majd ne kelljen. Magamévá teem egyfajta „get rich or die tryin’” beállí toságot, tökélet tökéletesen esen elkötelez elköteleződtem. ődtem. 1
A gond csak az volt, hogy zéró iránymutatást iránymutatást kaptam, kaptam, senki nem volt a környezetemben, akit másolhaam, követheem volna. A gimnázi um végéhez közeledve azért döntöem a közgazdasági egyetem melle, mert azt a felvilágosítást adták a tanáraim, „nem tudjuk ugyan, mit csinál egy közgazdász, de az biztos, hogy pénzzel foglalkozik”. (Mentségükre legyen mondva, hogy az egyetem elvégzése után se tudnék sokkal jobb leírást adni.) Mindenesetre nálam ez a mondat telitalálat volt. Jelentke Jele ntkeztem, ztem, felveek, elvégeztem.
Nincs tökéletes fordítása ennek az angol kifejezésnek, de tartalmilag talán a „Meggaz dagszom, ha belehalok is.” áll legközelebb hozzá. 1
Előszó helye
11
Az egyetemi évek ala bekerültem a Porolio.hu online gazdasági újság részvényes csapatába, ahol sokat tanultam, de idővel szerencsére minden érinte úgy láa, hogy kreavabb munkakörben kellene dolgoznom, ezért lehetőséget kaptam a cég egy új részlegének felépí tésére. Később a megszerze tudást, tapasztalatot és kapcsolatokat egyik kollégámmal együ saját vállalkozás építésére használtuk fel. Jó úton haladtam az apai minta tökéletes lemásolása felé, ebbe viszont akkor még nem gondoltam bele.
Amikor a pénz még csak koniktust hozo Már huszonéves koromban megtapasztaltam, hogy a keresőképes ségem nagyon rendben van, munkával igenis tudok pénzt termelni. Eddig a legtöbben eljutunk az életben, csakhogy minél sikeresebbé váltam, annál jobban éleződö é leződö bennem a koniktus: miközben folyamatosan dolgozom a pénzért, nem éppen mesterien tudom munkára fogni a már megtermelt vagyont. A pénzem a kemény munkának köszönhetően gyűlt, a befektetési próbálkozásaim eredményei viszont noman szólva is kiábrándítóak voltak. Sajnos sehol nem tanítják, hogyan kell a megkerese pénzt folyamatos passzív bevétellé kon vertálni, és ebben a folyamatban a közgázon közgázon tanultakról sem állíthat állí thatnám, hogy bármit is segíteek volna. (A szemléleormálás melle leginkább azt „adta” az egyetem, hogy a több ezer oldalnyi haszontalan anyagon átvergődve meg voltam győződve arról, hogy most már mindent tudok, könyvet többé látni se akarok! Éveket vesztegeem el ezzel a hozzáállással.) 2011 nyarára az egyre fokozódó belső feszültség kitépe végre a komfortzónámból: komfor tzónámból: egyiptomi nyar nyaralásunkra alásunkra megveem Robert Kiyosaki első két könyvét, amelyeket korábbi munkahelyemen, a részvényes szekcióban emlékeim szerint többen (talán olvasatlanul) gagyinak minősíteek. Semmiféle reményt nem tápláltam, egyszerűen 2
Robert T. Kiyosaki – Gazdag papa, szegény papa és a Cashow négyszög című könyvét viem magammal. 2
12
Sólyomi Dávid – Osztalékból szabadon
adtam egy esélyt esél yt a dolognak, dolognak , hátha olvasok végre valami szórakozta szórakoztatót, esetleg értelmeset. Már a repülőn alig bírtam magammal: azok a gondolatok, célok voltak felvázolva az első könyvben, melyeket én zéves korom körül kitaláltam. Végre rendszerezeen tárult elém, mit is akarok és kellene csinálnom csinál nom az álmom álm om megvalósításához. (Emelle (Emel le jólese jóle se a megerősí m egerősítés, tés, hogy nem vagyok egyed egyedül, ül, sokan akarjá akarjákk azt, a zt, amit én.) Senki nem tanul meg befektetni két könyv elolvasása után, induló movációnak viszont tökéletes lépés volt. Innentől kezdve kontrollt akartam a pénzem fele, nem érdekeltek többé semmiféle „szak „szakértői” értői” ppek, és a „szuperjó” befektetési befektetési jegyeimtől is szinte azonnal megszabadultam, amint hazaértünk. A saját kezembe akartam venni a pénz ügyeimet, végre először életemben felelősséget vállalni az eredményeimért és nem másokra mutogatni. Kalandos évek következtek, következtek, több működő megoldást találtam, ennek ellenére semmivel nem voltam elégede, gyorsabban célba akartam érni, ezért rengeteg mellékutat is bejártam. Gyakorlalag szinte mindent kipróbáltam, ami a magyarországi „befektetési piacon” elérhető volt. 2014-ben aztán beugró előadóként részt veem egy szűk körű rendezvényen, ahol a helyszínen kérték, szeretnék, ha arról beszélnék „hogyan NE fektessünk be”. Addigra már abszolút a vagyonépítés he lyes útját jártam, de az a felkérés és az o rögtönözve feleleveníte élmények megerősíteek abban, hogy nincs többé hátraarc, ha végre találtam valamit, ami működik, m űködik, és repít a célom felé, akkor a kkor teljes gőzzel arra kell összpontosít összpontosítanom. anom. Tisztáztam magamban, mire van szükségem, mitől érzem jól magam: azt szeretném, ha kiszámítható, stabil, tervezhető bevételeket termelne a befektete tőkém, miközben tökéletesen értem, hogyan keletkezik a hozam, követem és kontrollálom a teljes folyamatot. Ez felel meg m eg a biztonságra törekvő természetemnek, természetemnek, ilyen háérre már tudok egy életet alapozni, ennek megfelelően a könyv minden fejezetét, a vagyonépítési modell minden elemét ez a szellemiség járja át.
Előszó helye
13
Bombabiztos terv, ez való nekem! Utolsó kitérőként kitérőként hadd említsek meg me g a „befektet „befektetési ési kalandozások éveiből” egy thaiföldi nyaralást, nyaralást, ahol életemben először élheem át, hogy több pénz jö be a pihenés heteiben befektetésekből, mint amennyit sikerült elkölteni, minden igyekezet ellenére. Felejthetetlen élményt kaptam… a dolog „apró szépséghibája”, hogy a pénzt egy online piló tajáték termelte, ami természetesen idővel bedőlt. (Műfaji sajátosság ez, amit Magyaror Magyarországon szágon is elég sokan megtapasztalhaak.) megtapasztalhaak.) Már akkor éreztem, hogy nem fenntartható a modell, ezáltal a bevételekre sem kellene élethosszig számítanom, de azért átmeneleg jólese átélni a totális szabadságot. A pilótajáték ráadásul osztalék címszó ala tüntette fel a rendsz rendszeres eres kizetéseket, ami elindítoa bennem a gondolatot: mi lenne, ha egyszer igazi, stabil, brutálisan erős világcégek nyereségéből részesednék, tőlük kapnék rendszeresen osztalékokat? Lehetőleg egyre többet, és véletlenül se csak egy vállalaól, hanem a több lábon állás jegyében legalább 30-40-től, miközben – minden érinte szerencséjére – a cégek irányításában egyáltalán nem kell részt vennem. Bombabiztos modellnek tűnt, beleszereem. Mi az osztalék? A vállalat által megtermelt protnak az a része, amit kizet a tulajdonosainak. A kalandos években – minden túlzás nélkül állíthatom – több száz be fektetési szakkönyvet olvastam el, így a fen felismerést követően nem volt más dolgom, mint az immár jelentősen leszűkíte területre összpontosítani kutatási, kutatási, tanulási erőfes erőfeszítéseimet. zítéseimet. Sajnálaal láam, hogy magyar nyelvű irodalom és oktatás nem létezik a témában, miközben külföldi szakkönyvekből egyáltalán nincs hiány. Havonta érkeztek az Amazontól a 6-8 könyvet tartalmazó csomagok, számolatlanul teem fel a kérdéseimet az íróiknak, illetve minden, osztalékra fókuszáló el ismert befektetési gurunak, míg végül tökéletesen összeállt a kép. Harmincéves korom fölö, életemben először éreztem, hogy innentől végre nem hiábavaló a pénzcsinálásom, mert megtaláltam azt a megol-
14
Sólyomi Dávid – Osztalékból szabadon
dást, amelyen keresztül a megkerese pénzt dolgoztatva megvalósul a célom, folyamatosan átélhetem a Thaiföldön ízelítőként megtapasztalt megtapasztalt szabad életérzést, de immár a biztonságcentrikus felfogásom szerint szerint is fenntartható fenntarth ató formában. Ha ez a tudás hamarabb „talál meg” meg ”, ráadásul ennyire rendszereze, rendszereze, alkalmazható formában, rengeteg évet spórolhaam volna. Ezért döntöem dö ntöem úgy, úgy, hogy továbbadom, továbbadom, mert mert biztosan vannak hozzám hasonlóan gondolkodó emberek – hasonló célokkal –, akik hasznát veszik.
A pénz nem akadály, akadály, csak kifogás Közeli ismerőseim kérték, hogy a következő bekezdést hagyjam ki, mert sokakat bántani fog az üzenete. Úgy gondolom, aki nem szeretné ezt kicsit önkrikusan végiggondolni, az semmiképp nem fog hosszú éve ken át fegyelmezeen működtetni egyetlen bizonyítoan eredményes vagyonépítési modellt sem, ezért a tanácsok ellenére sem tartom ma gamban a véleményem. A legtöbb ember szabadsága elő nem a pénz az igazi akadály, ezt legfeljebb kifogásként használjuk, hogy ne kelljen semmi szokatlant, kellemetlent, komfortzónán kívülit csinálnunk. Többségünk akv évei ala bőven több pénzt keres meg és költ el „nem megélhetésre”, mint amennyiből a következő oldalakon részleteze rendszer segítségével elérhető az anyagi függetlenség. (A „nem megélhetés” kategória a kacatok gyűjtögetésétől az elhibázo befektetési próbálkozásokig elég sok mindent lefedhet, mindannyian megtalálhatjuk benne a ránk jellemzőt.) Nem a pénz tehát a valódi akadály! Ha viszont nincs meg a tudás, a terv, a stratégia, egy konkrét rendszer, amelyet magabiztosan használva érezhetően egyre közelebb jutunk a célunkhoz, akkor movációnk sincs a megtakarításra és befektetésre. A tudás hiánya az igazi akadály, és ezen számtalan egyetem elvégzése sem segít. Valójában mindazt, amit a következő oldalakon leírok, már bőven a középiskolai évek ala indokolt lenne tanítani, ha nem lennének komoly érdekkoniktusok a rendszerben.
Előszó helye
15
Könnyebb persze azt mondani, hogy „olvastam egy érdekeset, biz tosan működik ez az osztalék osztalékos os befektetés, de nekem nincs rá pénzem, túl idős vagyok már, stb.”, mint felgyűrni az ingujjat és belevágni a tanulási folyamatba. I válik fontossá az, kinek mennyire erős a miért je, mennyire szilárdak a célkitűzései. Hálás vagyok a gyerekk gyerekkoromért, oromért, mert egyszerűen nem lehete B tervem, egyik zsákutcánál sem ad haam fel, célba kelle érnem. Ha egy hasonlóan gondolkodó Olvasó kezébe kerül ez a könyv, biztos vagyok benne, hogy elindítja majd egy olyan úton, amelyet érdemes végigjárni.
Ígéret A reményeim szerint feldolgozhatóan rövidre szabo bemutatkozás zá rásaként összefoglalom a könyv ígéretét: a hosszú távú, tudatos vagyonépítés lépésről lépésre követhető, bárki által alkalmazható rendszerét adom át tökéletesen közérthető formában. Nem közgazdászoknak írom a könyvet, és egyáltalán nem szükséges ilyen irányú végzeség ahhoz, hogy valaki osztalék osztalékokból okból élhessen. A köv következ etkezőkben őkben – miután lebontjuk a tőzsdével kapcsolatos mítoszokat, tévhiteket, amelyek sokakat visszatartanak – indokoltnak tartom alaposan alátámasztani, hogy évszázadok óta kiemelkedő kieme lkedő eredményekkel eredményekkel működik a későbbi fe jezetekben leírt befektetési befektetési megközelítés, megközelítés, amely ráadásul korunk korunk legsikeresebb befektetője, Warren Bue koncepciójától sem áll túl távol. Miután erről mindenki meggyőződik, és megtalálja a kellő movációt, egytől egyig végigvesszük a megvalósítás lépéseit, hogy az anyagi füg getlenség, a totális szabadság ne csak álom maradjon. Legalábbis azok számára, akik a könyv elolvasását követően tesznek is érte.
16
•
•
•
•
•
Sólyomi Dávid – Osztalékból szabadon
A pénzzel kapcsolatban mindenkit eltérő hitrendszer vezérel. Kétféleképpen tudom ezt a problémát kezelni: egyrészt megosztom magamról azokat azokat az információk információkat, at, amelyek segíthetnek a bemutato befektetési rendszer mögö movációk, a gondolkodásmódom megértésében, másrészt – mivel nem vagyunk egyformák – a ké később sőbbiekben iekben minden releváns releváns résznél résznél segítek, segítek, hogyan lehet az egyes paraméterek mentén tökéletesen személyre szabni az osztalékra összpontosító befektetési megközelítést. Célom, hogy stabil, tervezhető, évről évre növekvő bevételt termeljenek a befektetéseim, miközben nem másokra bízom a pénzem, hanem magamnál tartom a kontrollt, felelősséget vállalok a döntéseimért. A kiszámíthatóság fontosabb fontosabb számomra az extra hozamnál. Ez a szellemiség itatja át a bemutato rendszert. rendszert. Tökéletesen passzol a fen beállítoságomhoz, hogy stabil világ cégek nyereségéből részesedjek osztalék formájában, miközben ezeket ezek et a vállalatoka vállalatokatt nem nekem kell irányítanom. irányítanom. Ha 30-40 ilyen cég folyamatosan egyre több pénzt utal a számlámra, az bombabiztos modellnek tűnik, amelyre szívesen alapozom az életem. Akv éveink ala a legtöbben bőven több pénzt keresünk meg és költünk el „nem megélhetésre”, mint amennyiből a következő oldalakon részleteze rendszer segítségével elérhető az anyagi függetlenség. Nem a pénz az igazi akadály, hanem a tudás hiá nya: sehol nem tanítják, hogyan dolgoztassuk eredményesen a pénzt. Ha ado a rendszer, máris van értelme megtakarítani és generációkon ávelő vagyonépítésbe kezdeni. Nem kell közgazdasági végzeség ahhoz, hogy valaki eredményesen működtesse a könyvben bemutato megközelítést. (Sok esetben még hátrán hátrányt yt is jelenthet a közgáz diploma, ha túlokoskodást és ezáltal túlzo akvitást eredményez.)
A tőzsde mint globális webshop vagy kaszinó? Olyan vállalatokban szeretnék tulajdonrészt szerezni, amelyek világszinten szolgáltatnak, pro menedzsment irányítja őket, rendkívül stabil lábakon állnak, és szinte folyamatosan növekednek, miközben tulajdonosaik is részesednek a jóból, azaz cégük a nyereség egy részét rendszeresen rendsz eresen kize nekik osztalék formájában. Szerencsére ez a lehe l ehetőség ma már nem csak egy szűk kör kiváltsága! Hálás vagyok azért, hogy olyan korban élhetek, amikor néhány gombnyomással megoldható, hogy tulajdonossá váljak például a Co ca-Colában, a McDonald’sban és számos olyan óriáscégben, melyek évzedek óta, megszakítás nélkül zetnek folyamatosan emelkedő osztalékokat, ezáltal gazdagítva részvényeseiket. Ado ugyanis egy gi gankus globális webshop, a tőzsde, amelyen keresztül vállalatokban lehet tulajdonrészt vásárolni. A részvény nem más, mint ezt a tulaj donrészt megtestesítő értékpapír. (A vételi folyamat technikai részével kapcsolatos félelmekről félelmekről pedig csak annyit, hogy aki képes neten bármit rendelni, az pont ugyanúgy képes részvényt részvényt is venni. ) 3
A „tőzsdézés” „tőzsdézés” kifejezés ugyanakkor ma a többségnek vitathata vitathatatlanul tlanul mást jelent az előzőekben leírtnál. A fejekben a részvény nem elsősorban egy igazi vállalat valódi tulajdonrészét megtestesítő papírként, sokkal inkább egyfajta loószelvényként van jelen, amellyel szerencsés esetben nagyot lehet nyerni, de sokat lehet veszíteni is. Ado a tőzsde, ez az óriási plaorm, ahol ezerszámra szerepelnek a különféle részvények, melyeknek folyamatosan változik az árfolyama. A ma jóval divatosabb megközelítés szerint fel lehet ezt fogni egy globális ka szinóként is, ahol úgy próbálunk meg pénzt csinálni, hogy eltaláljuk,
Segítségképpen készíteem egy videót a folyamat egyszerűségének bemutatására. I érhető el: hp://osztalekporolio.com/konyv_kiegeszitok. 3
18
Sólyomi Dávid – Osztalékból szabadon
merre mozdul valaminek az ára. Egyáltalán nincs baj ezzel a rövidebb távraa fókuszáló, kereskedői távr kereskedői hozzáállással sem, azt viszont érdemes tudni róla, hogy az ezzel megpróbálkozóknak – a konkrétan alkalmazo stratégiától függetlenül – csak minimális százaléka válik hosszú távon sikeressé, nyereségessé. Anélkül, hogy elmélyülnék a részletekben, a csalódás és bukás egyik leggyakoribb oka, hogy a nyereséghez és veszteséghez kapcsolódó pszichológiai terhet, a kapzsiság és félelemérzet hullámzását kevesen tudják olyan ol yan szinten kezelni, hogy döntéseiket folyamatosan racionális mederben tartsák. Egyetlen pro kereskedő kereskedő sem szállhat vitába a következő állítással: sokat lehet keresni a tőzsdei kereskedéssel, ám ez egyáltalán nem könnyű kenyér, és semmiképp sem való mindenkinek. 4
„Arészvényeknemloószelvények.Mindenrészvényhezk „Arészvényeknemloószelvények.Mindenrészvén yhezkapcsolódik apcsolódik egyvállalat.” (Peter Lynch)5
Azt ígértem, hogy ebben a könyvben egy olyan vagyonépítési meg oldást adok át, amelyet bárki sikeresen tud alkalmazni. Ennek megfe lelően a következő oldalakon kibontakozó rendszerben a tőzsde „csak” a plaorm, a köz közvető vető felület szerepét töl be, melyen me lyen keresztül nagyszerű vállalatokban tudunk tulajdonrészt vásárolni. A többezres kíná latból egy erősen szelektált, vonzó körre fókuszálunk, fókuszálunk, ezek részvén részvényeit yeit gyűjtögetjük hosszú távra, ennek eredményeként pedig egyre több osztalékbevétel érkezik a számlánkra. A „kaszinó megközelítést” megközelítést” – elismerve ugyan, hogy egy szűk kör azt is képes kiemelkedő eredménnyel űzni – ebben a fejezetben említem utoljára, ezt követően arra fóku szálunk, hogy a „webshop megközelítésben” megközelítésben” hogyan szűrjük az eleinte Szándékosan egyszerűsítek, és nem megyek bele a kockázatkezeléssel kapcsolatos részletekbe, miközben elismerem, hogy a nyereséges kereskedővé váláshoz nem szükséges feltétlenül kiemelkedő „talála arány” (a mozgás irányának helyes megppelése), a pozíció menedzsment szerepe sokkal fontosabb. Peter Lynch kiemelkedő teljesítményű befektető, befektető, aki a „Magellan Fund” nevű alap menedzsereként mene dzsereként 1977 és 1990 közö éves átlagban 29,2%-os hozamot ért el. (hps:// en.wikipedia.org/wiki/Peter_Lynch) Az idézet erede nyelven: „Stocks aren’t loery ckets. There’s a company aached to every share.” 4
5
A tőzsde mint globális webshop vagy kaszinó? kaszinó?
19
kezelhetetlennek tűnő méretű kínálatot, és mi alapján ítélhetjük meg, kezelhetetlennek hogy „jó áron” vásárolhatunk-e vásárolhatunk-e az ado pillanatban. 6
Kicsit előreszaladva: a stabil, kiszámítható bevételt előnyben része sítő befektetési megközelítésünkben aól válik egy vállalat (és ezzel együ annak részvénye) vonzó célponá, hogy az ado cég régóta, rendszeresen zet osztalékot a tulajdonosainak, ráadásul időnként (prakkusan évente) emelni szokta az osztalékait, és még véletlenül sem csökkentee soha. Emelle nem árt, ha annyira simán tud zetni a vállalat, hogy néhány – előbb-utóbb elkerülhetetlenül beköszöntő – rosszabb év során is teljes biztonságban van az osztalék, a tulajdono sok ezekben az időszakokban is megkapják a pénzüket, így valóban tervezhetnek ezzel a bevétellel, alapozhatják rá az életüket. Egyértelműen minél több ilyen csúcsminőségű vállalatban szeretnénk tulajdonossá válni, hogy extra stabil, több lábon álló bevételi forrást építsünk. (Említeem már, hogy „egy kicsit” biztonságra törekvő vagyok?) Emelle a top minőségű árut szeretnénk lehetőleg akciós áron a kosarunkba tenni a globális webshopban, és ha egyszer megveük, akkor akkor már nem a másnapi árfolyam alakulásán izgulunk, hanem szüreteljük az osztalékokat, koka t, és monitoro m onitorozzuk zzuk a cégünk egészségi állapotát. Ezt a teljes folyamatot fogom lépésről lépésre, nagyon részletesen megmutatni a következő fejezetekben. A könnyebb alkalmazhatóság kedvéért az egyes részekhez – ahol megítélésem szerint a helyzet úgy kívánta – rövid videókat is készíteem, ezek elérhetőségét a releváns pontokon megosztom. Semmi különös képesség nem kell a leírtak megfelelő alkalmazásához, azon az esetleges mentális korláton viszont át kell lépni, hogy „a tőzsde nem nekem való”, „a tőzsde bonyolult”, „a tőzsde kockázatos”. Abban bízom, hogy a könyv végére érve összeáll a rendszer az Olvasó fejében, és teljesen másképp gondol majd a részvénypiacra, olyannyira, olyannyi ra, hogy ez a korábbi korábbi gát képtelen lesz visszatartani a vagyonépítés elkezdésétől. elkezdésétől. A Világbank adatai szerint globálisan mintegy 50.000 tőzsdei vállalat részvényei közül vá logathatunk. (hp://wdi.worldbank.org/table/5.4) Szerencsére a könyv végére érve néhány százas nagyságrendűre tudjuk csökkenteni a bennünket benn ünket érdeklő befektetési befektetési célpontok körét. 6
20
Sólyomi Dávid – Osztalékból szabadon
Elismerem, hogy a tőzsdei kínálat első látásra brutálisan széles, több ezer cég részvényeiből válogathatunk, válogathatunk, de ahogy egy ruháza webshopban is csak a saját méretünkben keresgélünk, úgy ebben a műfajban is töredékére tudjuk csökkenteni a gyelmünkre érdemes jelentkezők számát, ha biztosan tudjuk, hogy mit szeretnénk. (Minden az alapvető célra vezethető vissza: stabil, kiszámítható és növekvő osztalékbevé telt akarunk elérni.) A későbbiekben bemutato szűrési szűrési feltételeimben már hangsúlyosan megjelenik a bevezetőben leírt személyes életutam lenyomata, jó hír ugyanakkor, hogy néhány x paraméter mentén teljesen átszabható a rendszer, így a tőlem eltérő kockázatvállalási kedvvel megáldo befektetők is megtalálhatják benne a számításuk számításukat at (racionális kere kereteken teken belül). Ha közel áll Hozzád az életérzés, hogy világcégek osztalékai érkeznek óramű pontossággal a számládra, megélhetési költségeid egyre na gyobb hányadát fedezve, akkor ez a megközelítés Neked való. Mielő azonban rátérünk a gyakorla alkalmazáshoz szükséges részletekre, a következő fejezetben számos példával és kutatási adaal megtámogatva eloszlatom az esetleges két kételyeket, elyeket, hogy érdemes-e egyáltalán osztalékzető részvényekbe befektetni. Nem árt ugyanis biztosan tudni, hogy nemcsak jól hangzik ez az osztalék osztalékos os megközelítés, megközelítés, hanem számszerűen is nagyon megéri vele foglalkozni. Tapasztalataim szerint a szi lárd meggyőződés jól jön majd a gyakorla alkalmazás során. során.
A tőzsde mint globális webshop vagy kaszinó? kaszinó?
•
•
•
•
21
A tőzsdét szemléletesen olyan globális webshopként mutaam be, amelyen keresztül világcégekben tulajdonrészt vásárolhatunk. A részvény ezt a tulajdonrészt testesí meg. A másik – napjainkban jóval elterjedtebb – megközelítésben a tőzsdét tőzs dét egyfajta kaszinóként foghatjuk fel, ahol megfelelő kock kockáázatkezelés melle fogadni lehet bizonyos termékek (pl. vállalatok részvényei) árfolyamának alakulására. Az ezzel próbálkozó kereskedők közül csak kevesen lesznek hosszú távon sikeresek, mivel a nyereséghez és veszteséghez kapcsolódó pszichológiai terheket nem könnyű kezelni. Ezek a pszichológiai terhek jóval kevésbé vannak jelen a hosszú távra terveze, a kereskedésnél sokkal passzívabb osztalékfókuszú stratégiában, stratégiában, amely – részben ezért is – jóval szélesebb kör által alkalmazható eredményesen. Ebben a változatban a tőzs de csak a közvető szerepet töl be a részvényvásárlásainkhoz, ezért hasonlítoam egy webshophoz. Ha sikeres kereskedő vagy, véletlenül se sértődj meg a pusztán szemléltetésként szemléltetésk ént használt kaszinó analógián, inkább i nkább gondolkodj el rajta, érdemes lehet-e a megtermelt protod egy részéből igazi passzív bevételi lábat felépíteni, amely akkor is dolgozik, amikor valamilyen külső körülmén körülményy mia nem tudsz keresk kereskedni. edni.
Kinek éri meg osztalékzető osztalékzető részvényekbe részvény ekbe fektetni? Középutas megoldást választoam ennek e nnek a fejezetnek a megírásakor meg írásakor,, mivel a könnyű feldolgozhatóság megtartása és a korrekt, alapos információátadás közö kényes kényes egyensúlyt kelle megtalálnom. megtal álnom. Az osztalékze osztalé kzető részvények kiemelkedő teljesítményét hitelesen alátámasztó kutatási adatokból csak a legszemléletes legszemléletesebb ebb számokat ragadtam ragadtam ki, amelyek egykor az én gyelmemet is felk felkelteék, elteék, miközben a mélyebben érdeklődők kedvéért a teljes anyagok elérhetőségeit is korrektül feltünteem. Emelle csak annyi valós példát mutatok be, amennyi szerintem a meggyő zéshez és a tévutak elkerüléséhez feltétlenül feltétlenül szükséges. Akinek ez is sok, egyelőre ugorjon nyugodtan a fejezet végén található összefoglalásra! Ha azonban végül úgy döntesz, hogy beleveted magad az osztalékbefektetésbe, szerintem ennyi háérre mindenképp szükséged lesz.
Ha hosszú távú befektetés, akkor részvény Hiteles és abszolút friss forrásból forrásból szeretném alátámasztani, hogy a hoszszú távú vagyonépítésben gondolkodók első számú eszköze a minőségi vállalatokba történő befektetés, ami legtöbbünk számára a tőzsdén keresztül, részvényvásárlás formájában lehetséges. 2015. február 27-i keltezéssel írta Warren Bue, hogy a kötvény és bankbetét pusú (x kamatozású) befektetéseket az ináció hatása mia jóval kockázatosabbnak tartja, mint a minőségi amerikai vállalatokban történő tulajdonszerzést, azaz részvényeikbe történő befektetést. Utóbbi kategória ugyan komolyabb árfolyamhullámzásra árfolyamhullámzásra képes, ez a volalitásnak neveze ingadozás ugyanakkor egy intelligens befektető olvasatában nem azonos a kockázaal. (A későbbi fejezetekben ez nyilvánvalóvá válik.) 7
8
hp://w ww.berkshirehathaway.com/leers/2014ltr hp://www.berkshirehathaway.com/leers/2014l tr.pdf .pdf (hivatkozo rész a 18. oldalon) Ezek a cégek ugyanis tovább tudják hárítani a zetőeszköz értéktelenedésének hatá sát, az inációt a fogyasztókra, ezáltal védve tulajdonosaikat. Ha a jövőben esetleg nem dollárral, euróval és hasonló pénzekkel zetünk majd, akkor is racionális feltételezés, hogy rengetegen lesznek, akik a munkájukért kapo zetőeszköz (legyen az arany, kagyló, bármi) egy részét szívesen becserélik majd olyan termékekre, amelyekre szükségük van. Ezért van a legjobb helyen a tőke a valódi termelő, értékteremtő vállalatokban. 7
8
Kinek éri meg osztalékzető részvényekbe fektetni?
23
Bue úgy véli, a köve következ tkező ő évszázadra is igaz lehet az a z elmúlt évzedek tapasztalata, ezért hosszú távra a részvényekben van legjobb helyen a befektetők pénze. A világ egyik legkiemelkedőbb befektetője már több mint fél évszázadnyi publikus, követhető követhető – és nem is akármilyen – eredménnyel rendelkezik, rendelkezik, ezért érdemes é rdemes odagyelni a szav szavaira. aira. 9
Számtalan kutatás is kimutaa már, hogy hosszú befektetési időtávokat nézve a részvénypiac nyújtja a legkiemelkedőbb hozamot, azt ugyanakkor kár lenne tagadni, hogy ritkán vezet egyenes út a csúcs teljesítményhez: aki a részvények felülteljesítéséből szeretne részesedni, annak el kell fogadnia, hogy ez az árfolyamok sokszor hekkus hullámzásával jár együ. Lowell Miller „The Single Best Investment” című könyvében olvastam egy találó mondást, miszerint „mindenki a mennyországba akar jutni, de senki nem akar meghalni”. A következő oldalakon bemutato módszer bizonyos mértékig kezeli ugyan ezt a problémát, hamis ígéret lenne viszont azt állítani, hogy az osztalékzető részvények árfolyama nem hullámzik. (Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a könyv végére érve az Olvasók többsége lehetőségként értékeli majd, amitől most talán még tart: a gyakran értelmetlennek tűnő árfolyamkilengések árfolyamkilengéseket.) et.)
Mitől lesz befektetésre érdemes egy vállalat, azaz a részvénye? Nagy hiba lenne az előző szakaszból levont következtetés alapján ész nélkül nekilátni a részvényvásárlásnak. Egyáltalán nem minden vállalat érdemes arra, hogy kemény munkával – vagy bárhogyan – megkerese meg kerese tőkénket tőkénk et befektessük a működésébe. Több ezer oldalnyi olda lnyi anyagot olvastam el a témában, milyen paramétereket érdemes nézni, hogyan talál junk rá minőségi vállalatokra, vállalatokra, i azonban azonban igyekszem igyekszem nagyon rövidre rövidre és érthetőre szabni az iránymutatást, mivel a gyakorla alkalmazásra fókuszáló résznél úgyis jóval célzoabb és konkrétabb segítséget adok majd. A Berkshire Hathaway részvényeseinek szóló 2011-es levél (hp://www.berkshirehat haway.com/leers/2011ltr.pdf) 17-19. oldalán részletesebben kifejtésre kerülnek az általam szándékosan röviden összefoglalt Bue-gondolatok, melyekre az Ugródeszka című zárófe jezetben jezet ben is visszatére visszatérekk még. 9
24
Sólyomi Dávid – Osztalékból szabadon
„Mindigisérdekesnektaláltam,hogyegytőzsdénkívülibef „Mindigisérdekesnektaláltam,hogyegyt őzsdénkívülibefektetés ektetés eseténafelmerülőelsőkérdések,hogymennyipénztk eseténafelmerülőelsők érdések,hogymennyipénztkellletenniazasz ellletenniazasztalra,mennyitkapokvissza,ésmilyengyorsan.Miértk talra,mennyitk apokvissza,ésmilyengyorsan.Miértkelleneatőzsdén elleneatőzsdén forgóvállalatokrészvényeibefekte forgóvállalatokrészvén yeibefektetőknekmásk tőknekmáskérdéseke érdéseketfeltenni?” tfeltenni?” (Glenn H. Greenberg)10
Magától értetődőnek tűnik, hogy egy jó cég nyereségesen működik, működik, és évről évre több pénzt termel meg, mint amennyit vissza kell forgatnia a működésébe (pl. az üzemcsarnokok, gépsorok karbantartásába). Ez annyit jelent, hogy évente van olyan megtermelt pluszpénz, amire nincs szüksége a vállalatnak ahhoz, hogy versenyelőnyét megőrizze, működési színvonalát fennt fenntartsa. artsa. Ez a pénz a tulajdonosoké, részvényeseké lehet, eől viszont még egyáltalán nem biztos, hogy akár egy részét is kize a cég osztalék formájában. 11
A cégvezetés számára több lehetőség kínálkozik: befektethe befektethe a vállalat növekedésébe a pluszpénzt, zethet osztalékot, szimplán felhal mozhat készpénzt, felvásárolhat egy másik vállalatot, vagy esetleg a saját részvényeit is vásárolhatja a tőzsdén (csökkentve ezzel a teljes részvényszámot, részvén yszámot, egyúal növelve a részvényeiket részvényeiket megtartók tulajdoni tulaj doni arányát). A későbbiekben érintőlegesen foglalkozunk majd azokkal a területekkel, amelyek fontosak a bemutato stratégia végrehajtásához, annyit azonban már most érdemes megérteni, hogy ha egy cég csak annyi (vagy még kevesebb) pénzt termel, amennyit mindenkép pen vissza kell forgatnia, forgatnia, hogy a jelenlegivel azonos színvonalon tovább
Glenn H. Greenberg sztárbefektető, aki Chieain Capital Management nevű alapjával díjak levonása elő éves átlagos 25%-os hozamot ért el 1984 és 2000 közö. (hp:// www.stockopedia.com/content/glenn-greenberg-the-best-value-investor-youve-neverheard-of-88234) Az idézet erede nyelven: „It has always struck me as curious that the rst quesons asked by a private investor are how much money must I put up, how much cash will I get back, and how fast? Why should investors in publicly traded stocks ask dierent quesons?” A mélyebben érdeklődők kedvéért Bue 1986-os levelében van egy melléklet, melynek nyomán ma már befektetők serege köve a „free cash ow” és „owner earnings” számokat, teljesen jogosan. Íme a nem kevés elhivatoságot igénylő anyag: hp://www.berkshirehat haway.com/leers/1986.html. 10
11
Kinek éri meg osztalékzető részvényekbe fektetni?
25
működhessen, akkor az a cég nem túl értékes a tulajdonosai számára. (Már a működés mű ködés szintjén, a készpénztermelésnél elvérze.)
Ha ezt az első akadályt sikerrel vee a vállalat, akkor már „csak” azt kellene megoldani, hogy a tulajdonosoknak ki nem zete, viszszatarto szat arto többletpénzt értelmesen használja fel a menedzsment, azaz növelje a cég jövőbeli készpénztermelő képességét azért cserébe, hogy a tulajdonosok lemondanak a mai (osztalék) kizetésről. (Amennyire értelemszerűnek tűnik ez a leírás – reményeim szerint –, annyira meglepő, milyen rengeteg vállalat bukik el ennél a második akadálynál: a tőkeallokáció tőkeallok áció kérdésénél.)
Logikusan végiggondolva azt várhatjuk, hogy ha egy cég egyre több pénzt tud megtermelni, akkor ezáltal egyre értékesebbé is válik, ami tükröződik majd részvényárfolyamának emelkedésében is. (Még ebben a fejezetben nézünk példákat erre.) Hosszú távon ez így is van, az ugyanakkor simán elképzelhető, elképzelhető, hogy egyre több pénzt termel a vállalatunk, az árfolyama azonban szinte meg sem mozdul néhány évig. 12
El kell különíteni azt a két forgatókönyvet, amikor egy vállalat nem zet osztalékot, mindent visszaforgat a növekedésbe, és befektetőként ennek beárazódását, az árfolyam emelkedését várjuk, aól a megol dástól, amikor a „többletpénz” egy részét kize a részvényeseinek osztalék formájában, és „csak” a fennmaradó visszaforgato részből igyekszik tovább nőni. Prakkus szempontokat előtérbe helyezve úgy gondolom, hogy a számlámra beérkező osztalékból tudok a boltban vásárolni, ha viszont „szimplán” egy brutális készpénztermelő képességgel megáldo növekedési sztori részese vagyok, miközben egy llér osztalékot sem kapok, akkor a bol kasszában ülő pénztáros ugyan Bue tanítója, a „value invesng” atyja, Benjamin Graham mondta, hogy rövid távon a piac egy szavazógépre hasonlít, amely azt mutatja meg, aktuálisan melyik cég mennyire népszerű. Hosszú távon azonban a piac sokkal inkább mérlegként funkcionál, ami a cégek valódi értékét méri. Hosszú távon tehát a vállalat pénztermelő képessége határozza meg az értéket, a részvényárfolyamot, rövidebb távon azonban a piaci hangulat eltéríthe – és el is térí – a racionálisan várható szinől a részvényárat. 12
26
Sólyomi Dávid – Osztalékból szabadon
megértően bólogathat az érvelésemre, de a párbeszéd vége úgyis az lesz, hogy „show me the money”. money”. 13
Osztalékból tudok élni, az árfolyam várható emelkedése ugyanakkor ugyanakkor csak kellemes mellékhatásként érdekel, az életemet nem alapoznám rá. Ez a megközelítés passzol a bevezetőben körülírt megközelítéshez: stabil világcégektől, kiszámítható bevételt akarok kapni, ráadásul évről évre többet. „Meglehetősenpontosközelítéstadhatunkegyrészvén „Meglehetősenpontosközelítéstad hatunkegyrészvényértékérev yértékérevo onatkozóan.Azosztalékf natko zóan.Azosztalékfenntart enntartásánakvagynövelésénekk ásánakvagynövelésénekképességéből épességéből indokoltkiindulni.” (Charles Dow)14
A befektetési nyereség két forrása
15
A befektetés nem más, mint a pénzünk egy részének jelenlegi elköltéséről lemondani azzal a céllal, hogy ezáltal a jövőbeli vásárlóerőnk nagyobb legyen. Egyszerűbben: bármibe fektetünk, ináció fele nyereséget akarunk termelni vele, ellenkező esetben jobban megérné a pénzt már ma fogyasztásra felhasználni. (Ennek megfelelően az „instant örömszerzés” rajongótábora általában úgy racionalizálja teljes zetése felélését, hogy úgysem tudna vele mást csinálni, mivel nem ért a pénzhez. A magyarázat logikus, csak éppen a jobb pénzügyi jövő felé vezető út a tanulás és felelősségvállalás, nem pedig a kifogáskeresés, Szó szerint: „mutasd a pénzt!” Charles Dow amerikai újságíró volt, aki társalapítóként részt ve a Dow Jones & Com pany létrehozásában, illetve megalapítoa a The Wall Street Journal című lapot. Nevéhez fűződik emelle a Dow Jones Industrial Average tőzsdeindex létrehozása és a Dow-elmélet, melyet a mai technikai elemzés egyik alapjának tekintenek. (hps://en.wikipedia.org/wiki/ Charles_Dow) Az idézet erede nyelven: „It is possible to derive fairly accurate knowledge of the value of a stock. It should be considered essenally with reference to its ability to maintain or increase its dividends.” Kifejezeen a részvénybefektetés szemszögéből írom ezt a szakaszt, ugyanakkor érde mes végiggondolni, hogy a leírtak éppúgy vonatkoznak pl. az ingatlanbefektetés területére is, csak o az osztalékot bérle díjnak hívjuk, a többi összetevő (az árat meghatározó piaci hangulat és készpénztermelő képesség) viszont ugyanúgy jelen van. 13 14
15
Kinek éri meg osztalékzető részvényekbe fektetni?
27
magyarázkodás. Nem véletlenül olvasod ezeket a sorokat, Te is ponto san sztában vagy ezzel.) Ha egy vállalatban vásárolunk tulajdonrészt, azaz részvényt veszünk, akkor két forrásból forrásból számíthatunk nyereségre: az egyik a tartási időszak ala (amíg tulajdonosok vagyunk) kapo nyereségrészesedésünk, az osztalékok összege, a másik pedig a részvény árfolyamának remélt emelkedése, ami egy esetleges eladáskor tesz többletpénzt a zsebünkbe. Az én fejemben élesen elkülönül ez a két komponens, mivel az osztalékkal racionális keret keretek ek közö tudok tervezni, számíthatok rá, ugyanakkor az árfolyam változása rövid távon teljes mértékben rajtam kívül álló tényez tényezők ők függvénye. Mitől függ, hogy mennyit ér majd a részvény egy jövőbeli időpontban? Aól, hogy mekkora nyereséget képes termelni a vállalat (mekkoraa az osztalékzet kor osztalékzető ő képessége), illetve az ado pillanatban uralkodó tőzsdei hangulaól. Mivel utóbbira tényleg semmi ráhatásunk nincsen, jó hír, hír, hogy hogy minél hosszabb befektet befektetési ési időtávban időtávban gondolkodunk, gondolkodunk, annál kisebb szerephez jut a „hangulat-faktor”. Logikusan végiggondolva könnyen könnyen beláthatjuk ezt. Képz Képzeljünk eljünk el egy céget, amelynek részvényét 100 dollárért tudjuk megvenni, és éves szinten 4 dollár osztalékot kapunk utána! A vállalat szépen növekszik, és az elkövetkező 10 év során évente átlagosan 8%-kal emeli az oszta lékot. A zedik év végére már az induló érték duplája fölé nő az osztalék, egészen pontosan 8,6 dollárra. Ha véletlenül időközben a részvény részvény árfolyama meg sem moccant volna, akkor ebben a pillanatban már má r 8,6 dollárt kapna osztalékként egy befektető minden egyes 100 dollárnyi részvényvásárlásra, részvén yvásárlásra, ami a 10 évvel ezelő induló 4%-kal 4 %-kal szemben már 8,6%-os hozamot jelentene. 16
Nem vitatom, hogy z év ala változhat a pénz értéke, a későbbiekben azonban elsősor ban olyan vállalatokkal foglalkozunk, melyek évről évre az ináció fele mértékben képesek emelni az osztalékaikat, ezáltal növelik részvényeseik vásárlóerejét. 16
