Rajzképelemzés

Best-Work

RAJZKÉPELEMZÉS

Best-Work

Rajzképelemzés

Szerkesztette: Vass Tiborné, pszichológiai asszisztens Tördelte: Kovács Krisztián, oktatásszervező Kiadta: Best-Work Kft., 2012.

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

5

2. A Farajz 2.1. A fa pozíciója, elhelyezése 2.2. A fa fő részeinek aránya 2.3. A fa mérete 2.4. A fa koronája 2.5. A fa törzse 2.6. A törzs 2.7. A fa típusa, a fa fajtája 2.8. Egyéb jelek a fán 2.9. A rajz képek jelentése

6 9 13 15 20 28 30 41 42 44

3. Gyakorlati rajzok elemzése

46

Feladatok

54

Bibliográfia

55

Best-Work | Rajzképelemzés

5

1. Bevezetés Minden szabadon, irányítás nélkül készült kép egyfajta egyéni önkifejezés. A spontán rajzok kifejezik alkotójuk egyéniségét, szellemi és mozgásfejlettségét, ismereteit, élményeit, érzelmeit. Mindenki másképp rajzolja le ugyanazokat a dolgokat. Ezeket az egyedi eltéréseket, különbségeket értelmezi a rajzelemzés. A rajzok, firkák elemzése speciális terület, mely éppoly értékes megfigyelésekhez vezet, mint az írás analízise. Lényege a rajz objektív értelmezése. A rajzokban, a rajzoló egyedi észlelése, jelentésadási módja, a világról alkotott belső képe, (pszicho motoros) mozgásos tempója és térhasználata, az általa ismert jelek, sémák mind utalnak a létrehozó belső világára, mert témái és szimbolikus jelképei által egyénisége apró részletei vetülnek a papírra. Az elemzés lényege a képi jelek összefüggéseinek értelmezése. A rajz-jelek többféle jelentést hordoznak. Egyes jelek megerősítik, mások árnyalják az értelmezést. A rajz elárulja a rajzoló olyan jellemzőit, amit a rajzoló sem tud magáról, ablakot nyit a személyiség egyes rétegeire. Minél több rajzot ismerünk a rajzolótól, annál biztosabb és sokrétűbb véleményt adhatunk. A rajzi azonosságok, mindig erősítik a személyiségrész állandóságát, ezáltal nagyobb valószínűséggel emelkedik ki az elemzésből a jellemző tulajdonság. A rajzolás egy dinamikus interaktív folyamat, hiszen a rajzoló a készülő mű vonalainak alakulásának látványára mozgással válaszol, továbbfolytat, áthúz, javít, radíroz, beszínez, stb. tovább alakítja a képet, amíg el nem készül. A befejezés is egy döntési folyamat része. Így elmondhatjuk, hogy a rajz a viselkedés, lenyomata is. A mozdulat lenyomata lekövethető a papíron (vonalminőség, vastagság, nyomóerő, folyamatos vonalvezetés, vagy szaggatottság) és természetesen egymáshoz viszonyítva értelmezhető. A mozdulatokból, szimbólumokból így visszakövetkeztethetünk a rajzolóra. Ezáltal válik valóra a rajzelemzés.

6

Rajzképelemzés | Best-Work

2. A Farajz Rajzold meg a fát! Vegyél elő egy A/4-es vagy A/5-ös lapot, tollat vagy grafitceruzát, és „Rajzolj egy fát!” Tippek, ötletek Lehetőleg ne használj radírt és vonalzót! Ha a grafitos/tollas rajzod megvan, készíthetsz akár egy színes farajzot is. Ne kapkodd el! Rajzolj akkor, amikor kedved és időd is van rá. Töltsd ki a Feladatlapot!,válaszolj a kérdésekre! Milyen fajtájú ez a fa? Körülbelül milyen idős a fád? Él ez a fa? Ha él, mi adja ezt a benyomást, miből látod ezt? Van olyan része a fádnak, ami nem él? Melyik? Miért nem él? Mióta nem és? Ha halott a fa szerinted mitől pusztult ki? Mikor pusztult ki? Hol van ez a fa? Milyen természeti környezetben, tájon? Milyen érzéseket, hangulatot kelt benned az adott hely? Milyen az idő? Milyen napszak, évszak van? Milyen az időjárás? A rajzolás fontossága A rajz az egyik legősibb önkifejezési eszköz (barlangrajzok), gyakran megelőzi a beszédet. Kirajzolunk magunkból mindazt, amit fontosnak tartunk. Rajzolás közben nemcsak racionális elménk dolgozik, hanem a belső tudattalan énünk is megmutatja magát. A rajzolás a kifejező mozgás elvén működik, azaz olyan, mint a metakommunikáció. A rajzok vizsgálatának szempontjai: Térszimbolika Méretek arányok vizsgálata Strukturáltság Távolságok Irányok Dőlés Vonalvezetés Vonalminőség Nyomaték Képi szimbólumuk Szín használat (Ha színes a rajz, főleg gyermekrajzoknál) Az eljárás kialakulása Karl Koch (1949) nevéhez fűződik, de Ábel Károly alkalmazta először. Később több más pszichológus is foglalkozott a fával, mint rajzszimbólummal a különböző rajztesztek kapcsán. Pld. John N. Buck, Karen Bolander, Hardi István. Buck szerint a fa rajzolásánál jelenik meg a legtöbb tudattalan tényező, így sokkal mélyebb képet ad a személyiségről, mint az emberrajz vagy házrajz. A fa, mint archetipikus jelkép rendkívül sokrétegű szimbolikával rendelkezik.


7

A farajzban megmutatkozik A személy önmagához való viszonya Önmagára vonatkozó érzései A személy és a környezet viszonya A Fájdalmas emlékek jelei A fa általános szimbolikája A fa a legösszetettebb jelentésű, egyetemes szimbólum. Élet és Halál, fejlődés és növekedés, a folytonos megújulás és a termékenység. Párhuzam az ember és a fa léte, élete között. Jellegzetes hármas tagozódás a fában, az írás zónáiban, az időben, Freud és Jung, személyiség és én rétegei között.

A fa alsó része, gyökere Leginkább elrejtett, kevésbé látható. Feladat: stabilitás és a tápanyag felvétel. Ösztönök, a vágyak, a szexuális élet, a tudattalan, elfojtások, szexualitás, származás, családi gyökerek, megkapaszkodás, (ős)bizalom Grafológiában alsó zóna, az időben a szerint a múlt, Freud: Id, azaz az ösztön-én, Jung:a tudattalan. A fa törzse Feladata a korona hordozója és támasza. Mindennapi megnyilvánulások, a gyakorlati élet, szociális viszonyulások, érzelmek, akarat, a személyes hatalom és az életrevalóság. Grafológiában az írás középzónája, időben a jelen, Freud: az Ego, Jung: a tudat. A fa koronája A fa koronája az ember fejének tekinthető meg. Szellemi, kulturális, mentális élet területe. Információszerzés, értelem, az érdeklődés, elmélyülés igénye, szellemi törekvések, elképzelések, fantázia és a kreativitás. Grafológiában a felső zóna, időben a jövő, Freud: a szuperego, avagy a Felettes én. A korona ágai a térszimbolika irányainak megfelelően külön jelentést is hordoznak. A korona első, illetve legalsó ágsora baloldalt az anyai oldalt, illetve a női rokonokat és barátokat jelképezi,

8


míg a jobboldali az apai oldalt és a férfi rokonokat, férfi barátokat. A második baloldali ágsor a miszticizmusra, míg a jobboldali a romantikára utal. A harmadik ágsor baloldalt a zenei és a művészeti érdeklődést, míg jobboldalt a tudományos, politikai és gazdasági érdeklődést mutatja. A legfelső ágak az irodalmi érdeklődést és adottságokat, illetve a kritikusságot tükrözik. Az egyes főágakból leágazó másodlagos ágak, ha felfelé mutatnak, akkor pozitív élményekre, nyereségekre utalnak az adott területtel kapcsolatban, míg ha lefelé (a föld felé), akkor negatív tapasztalatot, veszteségeket sejtetnek. Időszimbolika, Időmeghatározás A fa teljes hossza a fa gyökerének (vagy annak hiányában a talaj) legalsó pontja és a lombkorona legmagasabb pontja között értendő. Ez egyenlő a rajzoló valós életkorával. (A legalsó pont a 0. életév, a legmagasabb pont az aktuális életév.) A sérülés hossza a fa legalsó pontja és a sérülés közötti szakasz. A sérülés hossza mutatja a sérülés idejét. Az, hogy hány éves korban történt a sérülés, az kiszámítható ránézéssel arányosítgatással, felezgetéssel, képlettel cm-ben mérve a hosszokat: Pl.: Ha rajzoló 30 éves, a fája hossza 20 cm, a sérülés 6 cm magasságban van, akkor (6 : 20) x 30 = 9, azaz kilenc éves korában történt a lelki trauma, sérülés.

Sérült fa rajza A fa hossza A sérülés hossza Sérülés hossza x a rajzoló életkorával = sérülés kora

Térhasználat A projektív rajzoknál alapvető értelmezési szempont, hogy a rajz a személyt, a papírlap pedig az őt körülvevő környezetet szimbolizálja. A térhasználat lényegében két szempontot foglal magába: a


9

pozíciót és a méretet. A rajz elhelyezésének és nagyságának vizsgálatával a legáltalánosabb személyiségvonásokról kapunk áttekintést. A rajz mérete, térkitöltése jelzi, hogy mekkora a rajzoló önbizalma, mekkora személyes térre tart igényt a világban, a társas környezetben, milyen a teljesítményszintje. A rajz (jelen esetben a fa) térbeli pozíciója azt mutatja meg, hogy a rajzoló hova helyezi el önmagát a környezetéhez képest, milyennek éli meg a társas közeggel kialakított kapcsolatát, hogyan viszonyul és hogyan kezeli a mindennapi életét és a kapcsolatait.

2.1. A fa pozíciója, elhelyezése A térbeli elhelyezés meghatározására többféle módszerrel is találkozhatunk a rajzelemzésekkel kapcsolatos irodalomban. Térszimbolika A grafológia szimbólumrendszerének megalkotója Max Pulver volt. Pulver Térszimbolika elméletét az idők folyamán többen is továbbfejlesztettek, kiegészítették pl.: Grünwald és Koch. Pulver a Térszimbolika elméletéhez felhasználta Jung tanításait a kollektív tudattalanról. A kollektív tudattalan alapján kultúrájától és saját személyiségétől függetlenül minden ember pszichéjében vannak olyan szimbolikus emlékképek és ismeretanyagok, amelyek őseinktől maradtak ránk, amelyeket archetípusoknak hívunk. Pulver ezen archetipusok rendszerezésével, illetve a tudatunkba beépült tér- és időélmény alapján alkotta meg Térszimbolikáját. A tér függőleges és vízszintes irányaihoz az emberi tudatban közös tartalmak társíthatók.

A függőleges térben Fent Fent van a fényt adó Nap, a csillagok, a teremtő hatalom, amelyre nincs befolyásunk, de alkalmazkodunk hozzá és törekszünk felé. A gondolatok világa, a tudatos fejlődési és szellemi törekvések, az intellektus, a tudatosság, az irrealitás, a fantázia, a transzcendencia és az ideák világa. Középen Középen van a konkrét érzékelhető világ, az elérhető élettér, a reális valóság, amely a cselekvés és a megvalósítás színtere, ahol kapcsolatba kerülünk másokkal, ahol viselkedésünk érzelmeink és önértékelésünk is megnyilvánul. Lent Lent van a tápláló föld, de a pokol, a halál gödre, az ismeretlen mélység és a sötétség is. A nem tudatos ösztönök világa, az elfojtott tudattalan tartalmak. Az anyagi, testi, biológiai és szexuális

10


késztetések, vágyak. Írás közben függőlegesen, a felfelé és lefelé irányuló tollmozgás mellett vízszintesen is, vagyis balról-jobbra haladunk a térben, a papírlap síkján. A tudattalanba beépült időés térélmény az alapja a horizontális szimbolikának.

Vízszintes térben Írás közben a múlttól haladunk a jövő felé, miközben mindig a jelenben vagyunk. Minden, ami tőlünk balra esik, az a múlt, a már megtörtént; minden, ami jobbra esik, az a még meg nem történt, a lehetséges, a jövő. A baloldal jelenti a kezdetet, a születést, az elindulást, az eredetet, a terveket; a jobb oldal a befejezést, a megérkezést, a célt és a vágyakat. Az írás folyamatában a saját énünktől távolodunk a külvilág, a társadalom felé. Minden balra irányulás az egót, a belső világ felé haladást, az introverziót, minden jobbra irányulás a külső világ felé haladást, az extroverziót szimbolizálja. Pulver a bal-jobb irányhoz társította a női-férfi szimbólumot is, amit a kínai Jin-Jang jelből vett át. Így tehát baloldalt van a Jin az anyai, a női oldal az érzelmekkel, míg jobbra a Jang, az apai, a férfi oldal az akarattal és a tudatossággal. Pulver a keresztirányú térsémát 45 fokkal elforgatva újabb koordinátákat és értelmezéseket nyert. Balra fent található a gátlásosság, az óvatosság, a tudatos múlt, míg jobbra fent a lázadás, a támadás, a tudatos jövő. Balra lent van a tapasztalatgyűjtés, a materializmus és az önérdekvédelem, míg jobbra lent az önfejűség, a komolyság és a pesszimizmus. Bal Én / Ego Múlt Anya Passzivitás Kezdet, eredet Visszahúzódás Önmegfigyelés Távolságtartás Hanyatlás

Jobb Te, a közösség Jövő Apa Aktivitás Cél, megérkezés Előretörés Érdeklődés Haladás Fejlődés

Írás közben a múlttól haladunk a jövő felé, miközben mindig a jelenben vagyunk. Minden, ami tőlünk balra esik, az a múlt, a már megtörtént; minden, ami jobbra esik, az a még meg nem történt, a lehetséges, a jövő. A baloldal jelenti a kezdetet, a születést, az elindulást, az eredetet, a terveket; az eredetet, a terveket; befejezést, a megérkezést, a célt és a vágyakat Az írás folyamatában a saját énünktől távolodunk a külvilág, a társadalom felé. Minden balra irányulás az egót, a belső világ felé haladást, az introverziót. Minden jobbra irányulás a külső világ felé haladást, az extroverziót szimbolizálja. Pulver a baljobb irányhoz társította a női-férfi szimbólumot is, amit a kínai Jin-Jang jelből vett át. Baloldalt van a Jin az anyai, a női oldal az érzelmekkel, jobbra a Jang, az apai, a férfi oldal az akarattal és a tudatossággal. Pulver a keresztirányú térsémát 45 fokkal elforgatva újabb koordinátákat és értelmezéseket nyert. Balra fent található a gátlásosság, az óvatosság, a tudatos múlt, Jobbra fent a lázadás, a támadás, a tudatos jövő, Balra lent van a tapasztalatgyűjtés, a materializmus és az önérdekvédelem, jobbra lent az önfejűség, a komolyság és a pesszimizmus.


11

Karl Koch a „farajz-teszt” értelmezéséhez átvette Pulver elméletét és térszimbolikáját. Azt a fa szimbolikájának megfelelően módosította. Az alapvető irányok (fennlenn, bal-jobb), illetve a fa és az írástömb horizontális, azaz vízszintes térbeli elrendezése mindkettejüknél hasonló, azonban a függőleges tér értelmezése módosult. Amikor írunk, akkor balról jobbra, illetve fentről lefelé haladunk (kivéve az arabokat), vagyis írás közben az idő függőlegesen fentről-lefelé halad. A farajzoknál azonban az idő függőlegesen lentről-felfelé haladó irányban jelenik meg (a bal-jobb viszonylat mellett), mivel a fák lentről felfelé növekednek. Szellemi szféra Intellektus, magas szintű, humán, tudatosság, immaginációk, szellemi, és fejlődési törekvések Érzelmi és gyakorlati szféra reális életünk, szociális viszonyulásaink, törekvéseink, mindennapi megnyilvánulások, primitív reakciók Ösztön szféra Szexualitás, infantilisvonások, elfojtott tudattalan tartalmak, kollektív tudattalan, ösztönbiztonság

Jövő: apai, férfias

Jelen: realitás

Múlt: anya, női

12


A térszimbolika értelmében tehát függőlegesen és vízszintesen geometriailag a teret 2x2-es vagy 3x3-as részekre osztjuk, és minden területrész önálló szimbolikus értelemmel bír. Hogyan állapíthatod meg a gyakorlatban a fa helyzetét? Elsősorban azt figyeld, hogy a fa nagy része a papírlap melyik térterületre esik. A fa helyzetét megállapíthatod a) ránézésre szemmértékkel Ez akkor működik igazán jól, ha a fa elhelyezkedése „szélsőséges”, határozottan eltolódik az egyik irányba, szinte „húzza a szemet”. A 2x2-es felbontásnál, tehát lent vagy fent, jobbra vagy balra irány megállapításánál biztosan működik. Természetesen vannak olyan farajzok, ahol nem ilyen szembetűnő az elhelyezés, de minél több farajzot nézel meg, annál jobban „rááll a szemed”. b) hajtogatással vagy vonalzóval húzott segédvonalakkal Függőlegesen és vízszintesen történő lapfelezéssel, vagy harmadolással. Ezzel a módszerrel egyértelműen megállapítható az elhelyezkedés, de a hajtogatások és a segédvonalak nyoma később zavaró lehet az elemzésnél. A középpont favorizálása A szakirodalom szerint a normál, egészséges emberek a lap közepére rajzolnak úgy, hogy a rajz középpontja a lap mértani középpontjához képest kissé balra és felfelé tolódik. Ez pozitív önértékelést, belülről vezérelt kontrollt és egészséges egoizmust tükröz. Amikor azonban a rajz hajszálpontosan középen van, vagyis a rajz és papír felület mértani középpontja egybeesik, és a rajz mereven szimmetrikus, akkor az merev, megtervezett vagy betanult viselkedésre utal, amely a szorongás vagy bizonytalanság leplezésére, kompenzálására szolgál. Gyanítható a rajzolónál a pózolás álarcviselés, ami önvédelmi vagy akár megtévesztési szándékból fakad. Valamelyik oldal előnyben részesítése Valamelyik oldal favorizálásáról akkor beszél, rajzán is következetesen ugyanabba az irányba tolódnak el a rajzelemek. Értelmezést tekintve mindez negatív önértékelésre és támaszkeresésre utal. Az adott oldal szimbolikus értelmezése elárulja, hogy mi jelenti a rajzoló számára a támaszt, mibe kapaszkodik, kitől várja a segítséget. Kedvelt sarok A rajzirodalom szerint a jobb alsó sarokba szinte alig rajzolnak az emberek, míg a bal felső sarok annál kedveltebb és az általános iskolások körében egészen a nyolcadikos korig természetes jelenség. Másrészt mivel ez a lap negyed a passzivitás, a félelmek, a gátlások területe, így azoknál fordul elő: akik kognitív szempontból (megismerés, információ feldolgozás területén) éretlenek; akik bizonytalanok, gátlásosak, visszahúzódóak, akik szorongásaik miatt kerülik az új élményeket és inkább a múltba vágynak vissza.


13

Elforgatott lap Az elforgatott lap esetének akkor van leginkább jelensége, amikor a rajzteszt előre meghatározza, megszabja, hogy a rajzolás elkezdésekor függőlegesen, avagy vízszintesen kell-e tartani a lapot. A farajzok esetében felnőtteknél a függőleges laptartás általános, az elfogadott, ezért nagyon érdekes, ha valaki az álló lapot fekvőbe fordítja át, és úgy rajzolja le a fát. Vajon miért teszi ezt? Miért van erre szüksége? A fekvőbe fordított lap az ellenállás kifejezésére, illetve különcködésre utalhat. Vagyis az illető tudatosan vagy tudat alatt a gyengeség jelének tartja, hogy szó szerint elfogadja a kapott utasítást, mert az egyet jelent számára a behódolással, az önmegadással. Az elforgatott lap azt is sejtheti, hogy a rajzoló rugalmatlan, nem hajlandó alkalmazkodni, akaratos, makacs, és elvárja, hogy a környezete és a körülötte élők idomuljanak őhozzá.

2.2. A fa fő részeinek aránya Az arányosság nem mérhető, sokkal inkább belülről érzékelhető valami. A farajzok esetén az arányosság vizsgálatakor a fa három fő részét viszonyítjuk egymáshoz. A fa túlhangsúlyozott része a személyiségen belüli aránytalanságra, egyenetlenségre, eltolódásra utal. A Fa arányainak vizsgálatakor figyelembe kell venni átlagos rajzokon nincs mindig gyökérzet. egyes fa típusok sajátos törzs-korona arányokkal rendelkeznek, az óvodásoknál és a szellemi sérülteknél a törzs a legnagyobb, 10 éveseknél törzs-korona arány egyenlő, középiskolás kortól válik hangsúlyozottabbá a korona. Túl nagy korona

Túl nagy törzs

Túl nagy vagy túl erős gyökérzet

A térszimbolika szerinti irányok értelmezési lehetőségei (normálméretű fa esetén)

14


A bal felső sarokban lévő fa Erős anyai kötődéssel bíró, de a túlvédő vagy túl erős anya uralma alól már szabadulni akaró emberre utal. Alacsony önértékelésű, passzív, gátlásos, depresszióra hajlamos személyiséget tükröz, aki gyakran saját belső világához viszonyít mindent és ebből nem mindig tud kimozdulni. Gyakran elszakad a valóságtól és a fantáziálásba menekül. Lehetnek kreatív ötletei, de azokat fél kifejezni és megvalósítani. Lehetséges a művészeti és zenei érzék és adottság is, amennyiben a Szimbolikus Fatérkép szerinti baloldali második főág hangsúlyozott, vagy a lombkorona bal felső irányba kidudorodik. Baloldalon lévő fa Anyai dominanciára, a nőies vonások előtérbe helyezésére utal. Házasságban és a párkapcsolatban az egyén többnyire az alárendelt szerepet tölti be, illetve arra törekszik, introvertált, passzív, befogadó, visszahúzódó, emiatt nehézkes a kapcsolatteremtésben. Sokat foglalkozik önmaga megfigyelésével, illetve a múlttal; vagy azért mert nem tud sérelmeitől szabadulni, így újra és újra éli azokat, vagy a miatt, mert a múlt pozitív emlékei biztonságosabban, megnyugtatóbbnak tűnik számára, mint a jövő. Hagyomány és normatisztelet jellemzi, de fél az újtól és a jövőtől. Balra lent található fa Az anyához való szoros kötődés itt is jelen van, de az anyai fennhatóság alól „nem is akar szabadulni”. Úgy is mondhatnánk, hogy nem történt meg a természetes leválás folyamata. A rajzoló tehetetlen, ha nincs mellette egy gondoskodó, óvó vagy egy határozott ember. Önértékelése bizonytalan, érzelmi kifejezése gátolt. A múltnak visszafogó szerepe van, a mindennapok törekvéseit illetően a kínálkozó lehetőségekkel nem tud élni. Emlékeitől, sérelmeitől nem tud szabadulni, emiatt önfejlesztése stagnál vagy korlátozott. Gyakran depresszív hangulat jellemezheti. Középén fent elhelyezett fa Irreális fantáziára, instabil realitástudatra utal, amihez esetenként némi önmagasztalási hajlam is társulhat. A rajzoló nagytávú terveket dédelget, de mivel a praktikus, gyakorlatias dolgok untatják, így a legtöbbször megmarad a tervezés állapotában, a kivitelezésben kevésbé jeleskedik. Azonban jó adottságok mellett (életerős, arányos, stabil fa) szellemi irányultság, tudatosság, kreativitás és irodalmi adottságok vannak jelen. Középre rajzolt fa Erről korábban már volt szó. Az ott elmondottakon túl még erős jelenben élést, a mindennapok fontosságát, a gyakorlat és a realitás előtérbe helyezését fejez ki. Középen lent lévő fa Egészséges fa esetén erőteljes szülő élményeket és a családból hozott stabil gyökereket sejtet. Az illető markánsan kötődik a praktikus dolgokhoz, valamint az anyagi és ösztön világhoz: test, pénz, szexualitás (különösen, ha a gyökérzet is hangsúlyozott). Csak annak hisz, amiről saját maga is meggyőződött, amit megtapasztalt, amit látott, hallott és amit meg tud fogni. Túlzottan ragaszkodik a tényekhez, a konkrét dolgokhoz, emiatt fantáziája korlátozott. A gyenge kivitelezésű vagy túldíszített, meseszerű, idillikus fa viszont önmagával elégedetlen, a korához képest éretlen, infantilis személyre utal.


15

Jobb felső sarokban lévő fa Lendületesség, erős tevékenységi ösztön, és önérvényesítési törekvés van jelen. Az apai dominancia érvényesül, vagyis a férfias vonások és értékek kerülnek előtérbe, válnak hangsúlyossá. A rajzolót jó üzleti-, politikai érzék, illetve a tudományok iránti érdeklődés jellemzi. Az illető ötletes, rugalmas, találékony, nyitott és közvetlen. Jobboldalon elhelyezkedő fa Férfi identifikációt, apai dominanciát tükröz. Jellemző lehet a nők és a női értékek lenézése (akkor is, ha nő). A rajzoló nyitott a közösség, a külvilág és a jövő felé, barátkozó Eredményközpontúság és sikerorientáltság jellemzi, így számára az előrehaladás, a megvalósítás a cél. Jobb alsó sarok Mint korábban olvashattad, a jobb alsó sarokba szinte alig rajzolnak az emberek, de természetesen ennek a területnek is van jelentése. Az apa imádatát, az apai minta követését és szolgálatát tükrözi. A rajzoló önmagával elégedetlen. Egyedül, erős irányító személy nélkül önállótlan fél a kudarctól, nem mer a jövőbe tekinteni, csak a jelenre tud gondolni, a dolgok megtartása, konzerválása érdekli. Amikor a fa elhelyezkedését értelmezzük, figyelembe kell venni a fa méretét is, hiszen az teszi pontosabbá a jelentést. Nem mindegy ugyanis, hogy pl.: egy picike fa bújik meg a bal lapszélen, vagy egy nagy fa terpeszkedik el ott.

2.3. A fa mérete A fa mérete leginkább becsléssel állapítható meg, csakúgy, mint a grafológiában az írástömb mérete. Az egészséges embereknél a papírlap kb. 70%-át kitöltő rajzméret tekinthető átlagosnak, normálnak. Ez megfelelő önértékelést, realitásérzéket, a lehetőségek jó kihasználását, mértékletességet sugall. Mire utal, ha kicsi a fa? A kicsi fa azt jelzi, hogy a rajzoló kicsinek, jelentéktelennek, elnyomottnak érzi magát, de értelmezhetjük úgy is, hogy a környezetét találja túl hangsúlyosnak, elnyomónak. A kis fa mértéktartó vagy alacsony önértékelésre, kevés önbizalomra és kisebbrendűségi érzésre, valamint az ebből fakadó bizonytalanságra és önállótlanságra utal. A rajzoló önmagával és teljesítményével rendszerint elégedetlen, a külvilág kihívásaival nem tud megbirkózni, azokat súlyos tehernek, nyomasztónak találja. Emiatt vagy kerüli a környezetét, a kapcsolatokat, nehogy bármilyen kihívással kelljen szembesülnie, vagy ha ez nem sikerül, akkor önalávetéssel, behódolással, szorongással reagál, és / vagy visszaesik egy korábbi fejlettségi szintre. („lemegy gyerekbe”). A kicsi fák befelé forduló, introvertált személyiséget is jelezhetnek, aki önmagával is jól elvan, kevésbé társasági ember. A kisebb közösségeket kedveli. Képes alkalmazkodni, a közösségnek kevésbé aktív, inkább beolvadó, szemlélődő tagja. Jó megfigyelő. Szereti a kényelmes életet, de nem pazarló. Mire utal, ha nagy a fa? Nagy fát leginkább a jó kedélyállapotú emberek rajzolnak, akik nyitottak a külvilág ingereire, kihívásaira, és aktívan részt vesznek az események alakításában, a dolgaik irányításában. Az ember kihasználja a kínálkozó lehetőségeket, nem ritkán túlzottan is meg akarja ragadni azokat, egyet sem szeretne elszalasztani belőlük. Hajlamos lehet a pazarlásra, a meggondolatlanságra kevésbé

16


következetes és elővigyázatos. Nagy fa esetén magas önértékelés és önbizalom jellemző. Dinamizmus, erőteljes önkifejezési, önmegmutatási igény, dominancia és központi szerepre törekvés van jelen. A túl nagy fák esetén hatalmi törekvésekre, mások véleményének figyelmen kívül hagyására és alkalmazkodási nehézségekre is gondolhatunk. Ha azonban olyan nagy a fa, hogy alig fér a lapra, az arra utal, hogy a rajzoló önmagának túl nagy jelentőséget és fontosságot tulajdonít, véleményalkotása szubjektív, gondolkodása én-központú. Lehetséges az is, hogy úgy érzi, nincs elég helye, személyes területe, mert a környezet erőteljesen korlátozza őt, ami frusztrálja és feszültséget gerjeszt benne. Szeretne kitörni a korlátok közül, és feszültségét akár agresszív módon vezetheti le. Más rajzelemek mellett a túl nagy fa a hiányzó önbizalom kompenzálását is kifejezheti. Ilyenkor a fa inkább olyan benyomást kelt, mintha oldalról és/ vagy felülről kitámasztaná magát a lapon, ami azt sugallja, hogy belső stabilitáshiány és önállótlanság miatt a rajzoló kívül keres támaszt, a külvilágból vár segítséget. Fák, amelyek lelógnak a lapról… Ha a papírlapról kifut a rajz, illetve úgy tűnik, mintha nem fért volna fel a lapra a fa valamelyik része, akkor a rajzolónak valamilyen konfliktusa van a lemaradt résszel kapcsolatban. 1. A lapról lelógó fák egyik típusa az, amikor a fa a lap aljáról indul és rögtön a törzs közepével kezdődik. Mivel a fa szimbolikája szerint a törzs alsó része és a gyökérzet az ösztönös és szexuális élet területe, így a rajzoló ezeket visszautasítja el, ezekről nem akar tudomást venni. Ha valaki elfojtja az ösztöneit és nem vesz róluk tudomást, még nem jelenti azt, hogy azok ne működnének. Az ösztönerők továbbra is dolgoznak, és éppen a miatt jelentenek veszélyt az egyénre nézve, mert nincs rálátása vágyaira, ösztöntörekvéseire. Ha egyébként a fa életerős és a korona erősen kidolgozott, akkor az illető mindent ésszel, gondolkodással akar megoldani. 2. A másik nagy csoportba azok a fák tartoznak, amelyeknél valamilyen módon a korona lóg le a lapról, illetve olyannyira a lap szélére rajzolódott a fa, hogy nem fért rá teljesen. Ennek több formája van: A mindhárom oldalról (a fent, jobbról és balról) lelógó korona Ego mániás, fantáziavilágában élő emberre utal, aki a gyakorlati életben nehezen boldogul, könnyen becsapható. Serdülők rajzain elég gyakran láthatunk ilyen fát, ám náluk kevésbé számít súlyos jelnek, mint a felnőtteknél. Ha a korona csak felülről hiányos, Az naivitásra, óvatosság hiányára, illetve túlzott optimizmusra vall. A rajzoló hajlamos légvárakat építeni és azt hiszi, nincs számára határ, lehetetlen, neki minden sikerül. Más megközelítések szerint viszont túl nagy lelki teher, illetve szellemi nyomás alatt lévő emberre utal, akinél a szabad akarat hiányzik. Ha csak baloldalról lóg le a fa törzse és/vagy koronája, az egyrészt a nők, illetve az anya által szellemi és lelki téren erősen befolyásolt viselkedést tükröz. Másrészt jelezheti azt is, hogy a rajzoló számára befejeződött vagy megszakadt az anyával a kapcsolat, illetve csalódott benne. A rajzoló talán úgy érzi, hogy nem kapott annyi szeretetet, odafigyelést és törődést az anyjától, amennyire szüksége lett volna. Magyarázat lehet az is, ha az anya korán meghalt, vagy elhagyta a családot, vagy valamilyen súlyos betegség esetleg alkoholizmus, depresszió miatt nem volt jelen. (akár fizikailag, akár lelkileg) a gyereke számára, illetve nem volt alkalmas arra, hogy szülői feladatait megfelelően ellássa. Férfiak rajzán a balról hiányos fa jelezheti a nőkben, a női nemben való csalódást, kiábrándulást, különösen, ha egy szerelmi kapcsolata vagy házassága mély csalódással ért véget. A jobbról hiányos fa, illetve korona esetén, a rajzolónak az apával, a férfiakkal van problémája,


17

konfliktusa - az előzőnél elmondottakhoz hasonló okok miatt. Vagyis az apa személye nem volt jelen a rajzoló gyermekkorában, illetve hiányzott a vele való kapcsolatból az érzelmi melegség, vagy a rajzoló párkapcsolati téren csalódott a férfiakban. A vonal- Mustra A vonalak alakja és formája nagymértékben befolyásolják a rajz összképéről alkotott első benyomásunkat. A vonalak az egyénben jelenlévő energiák mennyiségéről, A minőségéről, A felhasználási módjáról, A rajzoló vitalitásáról, Az ösztönkésztetéseiről árulkodnak. Mit is nézzünk a rajz vonalaival kapcsolatban? A vonalak mennyiségét, a vonalak nyomatékát, és a vonalvezetést. Előfordulhat, hogy ugyanazon a rajzon egymással ellentétes típusú vonalak is láthatók. Ilyenkor meg kell nézni, hogy a fa melyik fő részén, illetve hogy a térszimbolika szerint melyik oldalon jelenik meg a különböző vonaltípusok, és adott terültre vetítve kell értelmezni azokat. (Lehet például, hogy valaki az anyjával vagy a nőkkel szemben mer agresszív és ellenséges lenni, ám az apjával vagy a férfiakkal szemben már nem. A vonalak mennyisége, díszítettség Ha ránézel a rajzra, rögtön látod, hogy mennyire kidolgozott a rajz, mennyire részletezett, vagy elkapkodott, elhanyagolt, hogy sok, gazdag vonalakból épül-e fel, vagy csak néhány vonalat használt a rajzoló. Ha az elkészült farajz alapvetően egyszerű, kevés vonallal készült vagy kevésbé kidolgozott, az jelezhet egyrészt gyors, lényeglátó és egyszerűsítő gondolkodást valamint problémamegoldást, de mutathat túlzott racionalitást, gyakorlatiasságot, esetleg a képzelőerő és a kreativitáshiányt. Utalhat fáradtságra is, vagy akár „legyünk gyorsan túl rajta” a feladattól szabadulni akaró hozzáállást is. A részletesen kidolgozott és/vagy díszített rajz egyrészt olyan emberre utal, akinek fontosak a részletek, képes alárendelni önmagát egy feladatnak, elmélyedni benne, másrészt jelezheti az érzelmek elsődlegességét, a tökéletességre törekvést és a meglelni akarást is. Ha túldíszített, már-már mesterkélt a rajz (sok a tekergőző, kanyargó vonal, a kacs, a csigavonal, a hurok), az jelezheti azt is, hogy az illető olykor leragad a részleteknél, nem látja a fától az erdőt, és talán fontosabb számára a külcsín, mint a belbecs. A rajzon belül, az egyes részleteket tekintve elmondható - a grafológiában használatos általános szabály, miszerint - ami fontos számunkra, azzal többet foglakozunk, mint azzal, ami nem fontos, vagy kevésbé érdekel minket. Vagyis akár a kézírásban, akár a rajzokon (jelen esetben a fán) azokat az elemeket, amelyek pszichés értelemben vagy tudat alatt valamiért fontosabban a számunkra, azt gyakran nagyobbnak vagy díszesebbnek tüntetjük fel, míg a kevésbé fontosakat kisebbnek rajzoljuk, leegyszerűsítjük, elhanyagoljuk vagy elhagyjuk. Érdemes lesz tehát megnézni, hogy a fa melyik részének, elemének szentelünk nagyobb figyelmet és melyiknek kevesebbet. A vonalak nyomatéka Amikor írunk vagy rajzolunk, az íróeszközt kisebb-nagyobb erővel rányomjuk a papírra, így a papír rostjain bizonyos mélységű árkok keletkeznek. Minél erősebben rányomjuk a tollat annál nagyobb a papírfelületen mutatkozó benyomódás. A vonal nyomatéka erős, közepes és gyenge lehet.

18


A nyomaték mértékét többféle módon is megállapíthatod Megnézed nagyítóval az árkok mélységét, szélességét. A gyenge nyomatékú vonalak vékonyabbak, az erős nyomatékú vonalak szélesebbek, vastagabbak. Másrész úgy, ha a papír hátoldalán végighúzod a kezedet, és ha erős a nyomaték, akkor dudorodásokat kell érezned. Harmadrészt pedig a tinta festékhagyása alapján. Erős nyomaték esetén sűrűbb, sötétebb a festéknyom, gyenge nyomaték esetén halvány, esetleg szakadozott. A nyomás nagysága alapvetően a vitalitással és pszichés erőkkel van kapcsolatban. Az értelmezés szempontjából számunkra most az erős és a gyenge nyomaték az igazán érdekes. Erős nyomaték esetén a vonalak vastagabbak (jobboldali vonalak a képen). Határozottságot, belső szilárdságot, teherbírást, szívósságot, állhatosságot jelöl A gyenge nyomaték) esetén a vonalak halványabbak, vékonyabbak, (baloldali vonalak) olyan, mintha lepkeszárny érintette volna a papírt. A szellemiség, a kifinomultság jele. Erőtlenséget, félénkséget, bátortalanságot, önbizalom és ellenállóerő hiányt, gátlásokat, belső akadályokat, szorongást jelez. Emiatt a rajzoló gyakran elnyomottnak, mellőzöttnek, alávetettnek vagy kiszolgáltatottnak érzi magát. A belső gátlások és szorongások mögött csaknem mindig elfojtásokat, illetve visszafojtott vagy önmaga ellen fordított agressziót is találhatunk. A vonalvezetés A vonalvezetésen belül több szempontból is vizsgálhatjuk a vonalakat. Megnézhetjük, hogy: Milyen formákat hoznak létre a vonalak: zártat vagy nyitottat? A formák, alakzatok gyengédséget vagy erőszakosságot sugároznak-e? A vonalvezetés vajon könnyed, laza, vidám vagy inkább gátolt, visszafogott, fegyelmezett? Nyugodt vagy zaklatott? Simán, akadály nélkül halad-e a vonal vagy görcsök, törések akasztják meg? Zárt vagy nyitott alakzatok? A zárt vonalak és alakzatok (felső sor) elhatárolódást, határozott területi igényt, a dogok különválasztását jelenti. Aki többnyire zárt vonalakkal rajzol, annak szüksége van arra, hogy időnként elvonuljon a többiektől, és átgondolja az átélt eseményeket, élményeket. Szereti rögzíteni, körülhatárolni a dolgokat, biztonságra törekszik. Az újat, a változást lassabban fogadja el. Szívesen alakít ki szokásokat, amelyekhez ragaszkodik. Fontos számára a tulajdon, ha valamit megszerzett, azt igyekszik meg is tartani legyen szó tárgyról, vagyonról, érzésről, emberi kapcsolatról. Zártsága mellett gyakran bizalmatlan is a külvilággal szemben így nem könnyű közel kerülni hozzá a kapcsolatokban óvó-védő szerepet alakít, de esetenként birtokló lehet. A nyitott ábrák és vonalak (alsó sor) befogadást, nyílt, természetes megnyilvánulásokat, érzelemkifejezéseket jelölnek. A nyitott vonalakkal rajzoló ember a külső változásokra és az új dolgokra fogékony, azokhoz könnyebben alkalmazkodik. Könnyebben, gyorsabban és bátrabban vág bele új dolgokba, szereti több területen is kipróbálni önmagát, képességeit és teljesítőképességét. Keresi az élményeket. Kevésbé kapaszkodik a dolgokba. Képes elengedni azt, amire már nincs szüksége,


19

ami már nem szolgálja a fejlődését. Gyengéd vagy erőszakos? Az íves, gömbölyded, hullámos, kanyargó vonalak (a képen jobbra) gyengédséget, lágyságot, érzelmességet, nőies vonásokat tükröznek. A gyengéd vonalakkal rajzoló ember általában nyugtatóan, védelmezően hat társaira. Finom, hajlékony, simulékony viselkedésével hamar megszerzi mások bizalmát, szimpátiáját. A szögletes, szúrós, kihegyezett, éles vonalak (a képen a baloldali) agresszivitást, kegyetlenséget sugároznak. A rajzoló ellentmondást nem tűrően, mások érekeit és érzéseit figyelmen kívül hagyva tör célja felé. Kudarc vagy akadályoztatás esetén indulatosan, durván reagál, sikertelenségéért másokat hibáztat. Nyugodt vagy zaklatott? A nyugodt vonalaknak ritmusa, rendezettsége van (a képen a felső hullám). A nyugodt vonalakkal rajzoló emberre a kiegyensúlyozottság, az alkalmazkodás, a nyugodtság és a mértékletesség jellemző. Jól működő érzelmi és indulati kontrollal rendelkezik. Szélsőséges megnyilvánulások nem jellemzik. A zaklatott vonalak ritmusa kiszámíthatatlan: nagy kilengésű vagy szapora EKG görbére hasonlít (képen az alsó vonal). A rajzoló nyugtalan, ideges természetű, mindenre azonnal, túlfűtötten és sokszor eltúlozva reagál. Koncentrációs képessége gyenge, ideoda kapkod, szétszórt, emiatt ismeretei és munkavégzése kevésbé megbízható és pontos. Szabad vagy gátolt? Sima vagy görcsös? A gátolt, görcsös vonalak (képen a felső sor) esetén a rajzoló túlzottan szorítja, „markolja” az íróeszközt, ami akadályozza a szabad, spontán mozgást, visszafogja az előrehaladást. A vonal vége nem halványul el, hanem szinte pontban végződik. A vonalvezetés a görcsösség miatt megtörik, tremoros (reszketeg), vagy csomósodik a megállások, irányváltások miatt. A gátolt, görcsös vonalak akarati problémákra utalnak. Az így rajzoló ember mindent ellenőrizni akar, gyakran a legegyszerűbb és legtermészetesebb dolgokat is túlbonyolítja, „megerőszakolja”. Azt akarja, hogy minden az ő elképzelései szerint történjen. Nehézséget okoz számára az együttműködés, az alkalmazkodás. A görcsösség esetén a rajzoló gátlásokkal és szorongással küzd, és a hiányzó akaraterejét merev hozzáállással kompenzálja. A szabad, sima vonalak (alsó sor) laza íróeszközfogás esetén jönnek létre. A vonalak akadálytalanul szárnyalnak, haladnak előre a papíron, a vonalak vége elvékonyodik, elhalványul. Gondolkodásban és az érzelmek kifejezésében is a könnyedség, a rugalmasság jellemző. A személy képes több szempontból szemlélni a dolgokat, többféle megoldást is kipróbál a siker érdekében Kapcsolataiban alkalmazkodó, empatikus és szórakoztató személyiség.

20


2.4. A fa koronája A fa koronáját az ágazat, a levelekből felépülő lombozat, és az esetleges termések, gyümölcsök vagy virágok alkotják. Az, hogy ezekből mennyi jelenik meg, illetve látható az adott rajzon, az változó. A fa koronájával kapcsolatban megvizsgáljuk a korona alakját, szélességi arányait, dőlését, a levélzetet, az ágak strukturáltságát, az ágak kezdetét, és az ágak végeit. A lombozat alakja Ha távolról nézel egy fát, akkor gyakran csak a lombozat kontúrját, keretét látod, az apróbb részleteket (ágak, levelek) nehezebben tudod kivenni. A rajzolt fa lombozatának alakjából azt tudhatod meg, hogy a rajzoló szellemileg és mentálisan hogyan viszonyul a külvilághoz, hogyan gondolkodik, mi foglalkoztatja, mi iránt érdeklődik. A zárt lombozatú fáknál lehet a korona alakját a legkönynyebben felismerni. Ha azonban nyitott koronájú, pl.: téli fát rajzoltál, ahol csak az ágak láthatóak, akkor képzeletben vagy ceruzával halványan kösd össze az ágvégeket, így rajzold meg a kontúrt. Milyen lehet a lombozat alakja? Mire utalnak az egyes koronaformák? A háromszög vagy kúp alakú korona a fenyőfa rajzoknál jelenik meg a leggyakrabban, de más lombhullató fánál is előfordulhat. A háromszög alakú lombozat sikerorientáltságot, tökéletesedésre törekvést, és az ehhez szükséges akaraterő meglétét, illetve az elismerés iránti vágyat sugall. A fa lombozata négyszöget, négyzetet (gyakran lekerekített) is formázhat. Ez általában konzervatív, hagyománytisztelő szemléletet jelez. A négyzetes koronát rajzoló ember a rend, a rendszer híve. Fontosak számára a hagyományok, a tradicionális értékek őrzése, a szabályok követése és betartása. Racionálisan és rendszerben gondolkodik, bár néha túl merev, sarkos és egyoldalú lehet. Makacsul ragaszkodik a saját elképzeléseihez, gondolatmenetéhez. Hiányzik belőle a kellő rugalmasság, a megszokottól való elrugaszkodás képessége. Az ellipszis alakú lombozat kétféle módon jelenhet meg a rajzokon: függőlegesen, vízszintesen. A magas vagy álló ellipszis alakú korona (pl.: jegenyefánál) magas önértékelést és nagy önbizalmat, felfelé törekvést, céltudatosságot és magas elvárásokat sejtet. A vízszintes vagy lapos ellipszis alakú koronát (pl.: az afrikai szavannák jellegzetes akácai fái). Leginkább azok az emberek rajzolnak, akik korlátozottnak találják az életkörülményeiket, vagy akik úgy érzik, hogy nagy környezeti nyomás nehezedik rájuk, például mert a körülöttük élők túl sokat várnak el tőlük, vagy más módon érzik akadályoztatva magukat a lehetőségeik megragadásában és az adottságaik kibontakoztatásában. Lapos ellipszisű koronát rajzol az is, aki úgy érzi nincsen szabad akarata, vagy azt nem tudja megfelelően érvényesíteni, esetleg már tiltakozni sincs ereje és kényszerűen engedelmeskedik. A rajzokon a gömb vagy kör alakú lombozat a legelterjedtebb, legáltalánosabb forma. A kör, mint szimbólum egyszerre zárja ki a külvilágot, és tartja össze a belsőt. A kör belső létezést, az ember énjét testesíti meg. Lányok és nők rajzában sokkal gyakrabban jelenik meg, mint a férfiaknál. Talán éppen azért, mert a nők fogékonyabbak a belső rezdülésekre, többet foglalkoznak a lelki


21

élettel. A kör, mint íves forma rugalmasságot, hajlékonyságot és simulékonyságot tükröz, mind a gondolkodásmód, mind a szociális kapcsolatok tekintetében. Az íves, kerek formájú lombkoronák esetében azt is érdemes megvizsgálni, hogy milyen vonalak hozzák létre a kerekded formát. A vonal alakja ugyanis az összefogó erők elevenségéről és az esetleges belső feszültségről tájékoztatnak. Az árkádos vonalú kör-lombozat jó formaérzéket, korrektséget, megbízhatóságot, ugyanakkor tartózkodást is jelöl. A saját lelki, belső történéseire nyitott, de külvilág felé kicsit zártabb embert mutat. A hullámvonalú gömb korona: a rugalmas, alakítható gondolkodásmód mellett sokoldalú érdeklődést, az újhoz könnyen idomuló, a változásoknak nem ellenálló, az akadályokat leegyszerűsítő vagy kikerülő, könnyedén reagáló elmét sejtet. Minél ritmusosabb, egyenletesebbek a hullámok, annál inkább. Ha a hullámok viszont nagy amplitúdójúak, nagy kilengésű éles ívek, akkor az már hirtelen, ingerlékenyebb, esetleg robbanékonyabb reagálási módra utal, míg az reszketős vonalú korona bizonytalanságtól, határozatlanságtól és aggodalmaskodástól egyszerre zavart, ideges, és gátolt gondolkodást és önkifejezést tükröz. Ha korona gomba vagy esernyőalakot formáz, az a világgal szembeni védekezésre, önvédelemre utal. Az illető szégyenlős és bizonytalan. Hibáit, személyisége negatív vonásait, gyenge oldalát a valóságosnál sokkal súlyosabbnak és nagyobbnak látja. Önleértékelése és félénksége megakadályozza abban, hogy személyisége előnyös vonásait kibontakoztassa és megmutassa, illetve megnehezíti az ismerkedést, a baráti és partnerkapcsolatok kialakítását is. Az így rajzolók sok támogatást, elismerést, bátorítást igényelnek a környezetüktől. A koronaszélesség A koronaszélességgel kapcsolatban azt kell szemügyre venni, hogy vajon a bal és a jobb oldali korona felek egyenlők-e egymással, illetve hogy van-e elhajlás valamelyik irányba. Az irodalmi adatok szerint a bal és jobb oldali koronarészek általában nem ugyanolyan szélesek. A norma szerint a jobb oldali koronarész 1,3-szor szélesebb a balnál. A norma szerinti, arányos bal és jobb koronaszélesség megfelelő önértékelést és önérzetet, nyugodt lelki állapotot, mértékletességet és önuralmat fejez ki. Jelzi, hogy az illető megtalálta a helyes arányt a saját és a külvilág véleményének fontossága között, mindkettőt egyaránt figyelembe veszi, mérlegeli, de egyik sem befolyásolja túlzottan. Elegendő időt és figyelmet fordít a külvilágból és saját lelkéből jövő információk, ismeretek és benyomások megértésére és feldolgozásra. Ha viszont a korona nagyon szabályosnak tűnik, vagyis minden irányban ugyanolyan széles, akkor ott az eredetiséget a sablonos gondolkodás váltja fel, és jelen lehet az öntúlértékelés, a hiúság, a pózolás vagy a védekező álarcviselés. Balra hangsúlyozott a korona, ha a baloldali koronarész szélesebb, mint a jobboldali, illetve ha a korona a törzshöz képest baloldalra elhajlik. Ez a grafológiában a balra hajló vagy hátramaradó ékezetnek, a balra dőlő felső hurkoknak feleltethető meg. A balra hangsúlyozott korona szellemi autonómiát, önálló gondolkodást és önálló véleményalkotást tükröz.

22


A rajzoló jó emlékezőképességgel rendelkezik, és értékeléseinél, döntéseinél a saját tapasztalatira és meggyőződéseire hallgat. Ellenáll, illetve védekezik mindenféle a befolyásolási szándék és meggyőzési kísérlet ellen. A balra hangsúlyozott koronarész tükrözhet még szemlélődő, viszszafogott karaktert, vagy a múlton rágódó, sérelmeitől nehezen szabaduló, tépelődő embert is. Utalhat olyan személyre is, aki bizonytalansága, gátlásossága miatt a saját kis belső világába, illúziókba menekül. Jelezhet olyan embert is, aki túl sokat foglalkozik önmagával, illetve aki a gondolatait, az ismereteit, az ötleteit nem szívesen osztja meg másokkal. Jobbra hangsúlyozott a korona, amennyiben a jobb oldali koronarész szélesebb a baloldalinál (meghaladva a normának tekintett 1,3-szoros mértéket) vagy a törzshöz képest jobbra elhajlik. A grafológiában ez a jobbra dőlő, illetve az előresiető ékezeteknek, a jobbra hajló felsőzónás hurkoknak feleltethető meg. Ez a külvilág és a jövő felé forduló, érdeklődő és az élményekre nyitott személyiséget jelöl. A jobboldali hangsúlyozottság illetve elhajlás (annak mértékétől függően) aktív szellemi tevékenységet, gondolati kreativitást, a gondolatok és ismeretek megosztásának képességét, együttműködési készséget tükröz, de jelezhet gyenge koncentrációból eredő felületességet, kapkodást, rossz emlékezetet, és a külvilág által befolyásolható gondolkodást. Leveles lomb A fa koronája sok esetben leveles lombként jelenik meg a rajzokon. A levélzetet sokféleképpen lehet érzékeltetni anélkül, hogy az összes levelet megrajzolnánk (bár ilyen is előfordul). Egyik ilyen ábrázolás mód a satírozás, amelynél elsősorban a vonalak irányát, a vonalvezetést érdemes megfigyelni és értelmezni. A koncentrikus körökkel satírozott lombkorona erőteljesen egocentrikus szemléletű és beállítottságú emberre utal, aki minden energiáját önmagára koncentrálja, minden gondolata önmaga körül forog. Az egoizmus ugyanakkor túlzottan visszahúzódó, befelé figyelő magatartásban is megnyilvánulhat, amikor az illető azzal rekeszti ki tudatából a világot, hogy önmagán kívül senkivel rekeszti ki tudatából a világot, hogy önmagán kívül senkivel nem hajlandó sem szóban, sem gondolatban érintkezni. Az átlós satírozású korona többnyire belső ellentmondásokról, belső küzdelmekről árulkodik, ami a lelki élet és a mindennapi kommunikáció és viselkedés terén is kiegyensúlyozatlanságot, és ezáltal problémákat okoz. Az átlósan lefelé (bal fentről jobbra le) irányuló satírozás jelzi, hogy a rajzoló eleve pesszimistán, lemondóan áll a dolgokhoz, mindennek a negatív oldalát látja, ezért a belső ellentmondások és a lelki küzdelmek végül felőrlik minden erejét. Az átlósan jobbra felfelé irányuló satírozás esetén valamivel jobb a helyzet. Bár az ellentmondásos gondolatok vagy érzelmek itt is összecsapnak a lélekben, de a rajzolóban van elég erő


23

és optimizmus ahhoz, hogy félelmeit legyőzze és felülkerekedjen önmagán. A függőleges irányú satírozás esetén a rajzoló sokkal stabilabb és kiegyensúlyozottabb, mivel rendelkezik bizonyos fokú önbizalommal. Ugyanakkor belső törekvéseit tudatosan titkolja, elrejti, és gondolatait, ötleteit nem, vagy csak mérsékelten osztja meg másokkal. Laza firkafoltok által kirajzolódó lombkorona a fa egyéb jellemzőitől függően egyrészt szellemileg és viselkedésében is nyitott, rugalmas emberre utal, másrészt viszont jelezhet szellemileg bizonytalan, tépelődő vagy túl kreatív fantáziával megáldott személyt, akinek gondot jelent a szabályok, összefüggések és a rendező elvek felismerése és betartása, és nehezen tűrik a korlátokat.

A fürtös korona fürge, mozgékony, társaságkedvelő, vidám, beszédes. Jó ábrázolási készséggel rendelkezik és kedveli az ízléses szép dolgokat. Elképzelései, ötletei, gondolatai a földtől elrugaszkodottak lehetnek. Az ágak végén felhő vagy pamacsszerű lombkorona az előzőnél még nagyobb nyitottságra és rugalmasságra utal. Az így rajzoló jó kapcsolatteremtő készséggel rendelkezik, szívesen barátkozik. Különböző szintű ismeretségeket és baráti csoportokat épít ki magának, de azokat szétválasztja, nem keveri. Társaságban általában diplomatikus és diszkrét. Terveit, törekvéseit burkoltan juttatja mások tudomására, lapjait nem teríti ki teljesen. Szokták úgy is ábrázolni a fán a levélzetet, hogy a megrajzolt lombkontúrba csak egy-egy ágat és arra csak néhány levelet tüntetnek fel. Ez optimista, de kissé naiv, hiszékeny embert jelöl.

A legrészletesebb lombábrázolásnál nincs kontúr, hanem az ágakat részletesen megrajzolt és dús levelek borítják. Aki ilyet rajzol, az általában két lábbal áll a földön és a világ dolgait és a környezetét reálisan szemléli. Gondolkodásában és döntéseiben kevésbé befolyásolható. Munkavégzésében precíz, kitartó és türelmes. Odafigyel a részletekre, és képes hosszú ideig ugyanazt a munkát végezni, ugyanazzal foglalkozni. Az ágak elrendezése Az ágak elrendezése a grafológiában az írás tagoltságának feleltethető meg. Az ágak struktúrája a rendszerezési képességről, a lényeglátásról, a fontos és kevésbé fontos információk megkülönböztetésének és elkülönítésének képességéről árulkodnak. Az egyik, nem túl gyakori ágelrendezési forma: a csőágak központosítása. Ennél a megoldásnál csak főágak láthatók, amelyek centrifugális vagy centripetális módon helyezkednek el. Negatív esetben azonban kényszeres lehet. A centripetális elrendezésnél a csőágak befelé irányulnak, egy pont köré rendeződnek. Olyanok, mint az egymást fedő vöröshagymalevelek. Gondolkodás szempontjából ez a külvilág információira zárt, befelé figyelő, egy dologra leginkább önmagára koncentráló, és emiatt egocentrikus, befolyásolha-

24


tatlan embert sejtet. Akit túlságosan leköt önmaga, az lelkileg is bezárul, így a külvilággal való kapcsolata is egyre sekélyesebb, egyre homályosabb és kuszább lesz. A centrifugális csőágak egy közös pontból ágaznak kifelé a szélrózsa minden irányába. Ennek értelmében a rajzoló gondolkodása nyitott és szerteágazó, a környezet és a külvilág felé irányul. Igazi vállalkozó és felfedező típus, aki azonban saját belső világával, önmaga megértésével keveset törődik. Mivel ennél az ábrázolási módnál az többnyire csak egyenértékű főágakat rajzol az ember, így nehézséget okozhat az is, hogy nem tud rangsorolni a dolgok között. Számára minden érdeklődési irány ugyanolyan fontos, és minden cselekvésbe ugyanakkora intenzitással veti bele magát. Pedig egy fenékkel két lovat megülni, nem könnyű… A rajz kivitelezése és fa többi jellemzője árulja majd el pontosan, hogy a rajzoló mennyire képes összehangolni és kézben tartani ezt a sok irányt, illetve hogy ismeretei, munkája mennyire pontosak, avagy felületesek, és hogy energiáit mennyire forgácsolja szét. Az álló ellipszis lombú fáknál (legfőképpen a jegenyeféléknél) fordulnak elő a hosszú függőleges íves csőágak, amelyek hajlított alakjuk miatt háromdimenziós hatást keltenek a rajzban. Ez azt jelzi, hogy a rajzoló fegyelmezett, gondolatait rendszerezi. Érdeklődése inkább befelé, illetve egy vagy két konkrétan meghatározott téma felé irányul. Viselkedésében és munkavégzésében is fegyelmezett, a saját belső normáihoz, elvárásaihoz és értékrendszeréhez igazodik.

A hierarchikus ágelrendezés hasonlít leginkább a valóságos fákhoz. Itt a főágakból másodlagos, azokból pedig harmadlagos ágak indulnak ki. Ez a felépítés jól tükrözi a mentális rendszerezési képességet, a gondolatok és fogalmak rangsorolását, azok alá-fölérendeltség viszonyát. Az egyén tisztán látja az ok okozati összefüggéseket, tudja, mi miből következik. Érdemes megnézni azt is, hogy melyik főág a leghangsúlyosabb, melyik a legkidolgozottabb, melyikből indul a legtöbb leágazás, mert ez megmutatja, hogy gondolatban mi foglalkoztatja leginkább a rajzolót, mi iránt érdeklődik, mely területen rendelkezik a legtöbb ismerettel. A kétoldali vagy bilaterális ágelrendezésnél is vannak másodlagos és harmadlagos leágazások, de azok túlzottan szabályszerűek, ami a valóságban a természetes növekedéssel nem érthető el. Olyan ez, mint amikor egy kertész tudatos metszéssel vagy drótozással alakítja a fát. A fa rendezett ugyan, de szabályozottsága miatt veszített természetességéből. Az így rajzoló kellemes modorú ember, aki jól nevelést kapott ahogy mondani szokták „volt gyerekszobája”. Ám ha a szülők túlzásba vitték az irányítást, a nevelést, vagy túlzottan is óvták, burokban nevelték a gyermeket, és így nem hagyták a gyermek önállóságát és egyéniségét kibontakozni, akkor az illető viselkedése és gondolkodása modorossá, sematikussá vált. Munkavégzés tekintetében a kitalálásban, ötlethozásban nem igazán jeleskedik, inkább végre-


25

hajtó, gyakorlatias típus. Megnyilatkozásaiban nem ritkán csak mások véleményét és gondolatait közvetíti. Ágas-bogas? Másik fontos szempont, amit az ágak elrendezésénél érdemes megvizsgálni, az hogy az ágak keresztezik-e egymást vagy sem. Ez tovább finomítja a rajzoló gondolati rendezettségéről, tagolási képességeiről és a tisztánlátásáról alkotott eddigi ismereteinket. Ideálisnak, normálisnak tekinthető az elrendezés akkor, ha a másodlagos és harmadlagos ágak egymással arányosak, és nem keresztezik egymást. Ennek nincs is különösebb jelentése. Ha azonban egymást keresztező vagy egymással ellentétesen haladó ágak vannak a rajzon, az belső ellentmondásokra, belső feszültségre utal. Az ellentmondás gyakran a gondolatok és az érzelmek ütközéséből ered, vagyis mást mond az ész és mást súg a szív. Feszültséget kelthet az is, ha úgy érezzük, hogy nem tudunk megfelelni akár belső, akár külső elvárásoknak, illetve ha szeretnénk, de mégsem tudjuk levetkőzni a tanult viselkedési szabályokat, az elavult szokásokat, holott tudjuk, hogy azok csak gátolnak az előrelépésben. Lehetséges az is, hogy egy múltbéli sérelmeken nem tudunk túllépni. Célszerű megnézni, hogy a szimbolikus Fatérkép szerint melyik területen találhatók ezek a szembehaladó ágak vagy ágkereszteződések, mert lehet, hogy az adott területhez kapcsolódnak ezek a tisztázatlan dolgok, belső feszülőségek. Ha nagyon sok az egymást keresztező ág, amitől a fa ágas bogasnak látszik, ott még inkább igazak az előbb elmondottak. Itt már olyan nagy a belső feszültség, annyira összekuszálódtak az érzések és a gondolatok, amitől az ember teljesen összezavarodik, és nem tud helyesen tájékozódni. Túlzottan belemerült a problémáiba, és nem látja a kiutat. Ideálisnak, normálisnak tekinthető az elrendezés akkor, ha a másodlagos és harmadlagos ágak egymással arányosak, és nem keresztezik egymást. Ennek nincs is különösebb jelentése. Ha azonban egymást keresztező vagy egymással ellentétesen haladó ágak vannak a rajzon, az belső ellentmondásokra, belső feszültségre utal. Az ellentmondás gyakran a gondolatok és az érzelmek ütközéséből ered, vagyis mást mond az ész és mást súg a szív. Feszültséget kelthet az is, ha úgy érezzük, hogy nem tudunk megfelelni - akár belső, akár külső - elvárásoknak, illetve ha szeretnénk, de mégsem tudjuk levetkőzni a tanult viselkedési szabályokat, az elavult szokásokat, holott tudjuk, hogy azok csak gátolnak az előrelépésben. Lehetséges az is, hogy egy múltbéli sérelmeken nem tudunk túllépni. Célszerű megnézni, hogy a szimbolikus Fatérkép szerint melyik területen találhatók ezek a szembehaladó ágak vagy ágkereszteződések, mert lehet, hogy az adott területhez kapcsolódnak ezek a tisztázatlan dolgok, belső feszülőségek. Ha nagyon sok az egymást keresztező ág, amitől a fa ágas bogasnak látszik, ott még inkább igazak az előbb elmondottak. Itt már olyan nagy a belső feszültség, annyira összekuszálódtak az érzések és a gondolatok, amitől az ember teljesen összezavarodik, és nem tud helyesen tájékozódni. Túlzottan belemerült a problémáiba, és nem látja a kiutat. Az ágak kezdete A fa törzséből nagyobb főágak, azokból pedig kisebb másodlagos és harmadlagos ágak nőnek ki és ágaznak el. A leágazások ábrázolása többféle módon történhet a rajzokon. Abból, ahogyan a korona egyes részein a kisebb ágak a nagyobbakból kiindulnak, megtudhatjuk, hogy az adott területen milyen a gondolat, érzelem és energiaáramlás, illetve, hogy van-e blokk vagy elakadás.

26


A kétdimenziós nyitott eredetű ágak a nagyobb ágak oldalából indulnak ki. Ezek szabad energia, érzelem- és gondolatáramlást biztosítanak. Ha csak nyitott eredetű leágazások láthatók a fán, és az ágak elrendezése harmonikus, akkor valószínűsíthető, hogy a rajzoló érett személyiség. Ha a nyitott eredetű leágazás merőleges a szülőágra, akkor az előbb leírtak annyiban egészülnek ki, hogy az adott területen esetenként túlzott kitárulkozás és bizalommal teli közlés lehet jellemző. A háromdimenziós nyitott eredetű ágak a nagyobb ágak belsejéből indulnak ki. Itt is jelen van a szabad és egyenletes energia. A háromdimenziós, térbeli érzelem- és gondolatáramlás ábrázolás emellett jó tér és formaérzékre, térlátásra és ábrázolási készségre utal. Az így rajzoló ember egyszerre kreatív és precíz. Tökéletességre törekszik, és mindig szem előtt tartja a valóságot, a realitást.

Ha nyitott az ágeredet, de az ág illesztése pontatlan, nem folyamatos, hanem megszakad, az arra utal, hogy bár van energiaáramlás, és szabad gondolatközlés és érzelemkifejezés, ám ez nem mindig egyenletes. Időnként nem elég összeszedett módon, hanem bizonytalanul, kerülő úton, vagy csak körülményes módon történik. Ennek az állhat a hátterében, hogy a rajzoló nem meri a mondandóját egyértelműen és nyíltan megfogalmazni, mert nem akar megbántani másokat, vagy, mert fél kiadni önmagát. Mindez sok energiáját emészti fel.

A zárt ágkezdet blokkolt energiaáramlást mutat. Mivel az adott területen gátoltak a törekvések, a vágyak kifejezése, az előrehaladás és a megvalósítás, emiatt belső elfojtások, konfliktusok alakulhatnak ki. Ha egy vastagabb ág úgy ágazik ketté vagy oszlik el több ágra, hogy az így kiinduló ágak mind ugyanolyan rangúak és vastagságúak, akkor az pozitív értelemben harmóniára, egyensúly iránti érzékre és kiegyensúlyozottságra utal Más megközelítésben viszont azt jelzi - különösen a villás kettéágazás esetében hogy a rajzoló kétségek közölt vergődik, nem tud dönteni, nem tudja teljes bizonyossággal semmi mellett sem letenni a voksát. Aki nem tud választani két vagy több dolog között, vagy nem képes lemondani az egyik dologról a másik javára, hezitál és nem lép időben, az könnyen megérheti, hogy végül két szék között a földre esik. Aki fél felvállalni a döntést és annak következményeit, az hajlamos lehet a megalkuvásra, az önfeladásra, a céljairól és vágyairól való lemondásra, csak menekülhessen a kellemetlen helyzetből és a felelősségvállalás elől. Az ágak végződése Az ágak kezdete mellett az ágak végét is célszerű alaposan szemügyre venni. Az ágak végződései a jövőhöz, a külvilághoz, az emberekhez való kapcsolódásunk módját fejezi ki, és jelezi azt is, hogy a törekvéseink a Szimbolikus Fatérkép szerint mely területen tekinthetők jelenleg is folyamatban lévőknek, aktuálisnak, vagy már lezártnak.


27

A nyitott párhuzamos ágvégződések Különösen, ha az ág kezdete is nyitott a külvilág és az emberek felé tanúsított nyitott, érdeklődő és befogadó hozzáállást tükröz. Folyamatos kommunikáció és egészséges adok-kapok viszony van jelen. Az adott terület a Szimbolikus Fatérkép helymeghatározása szerint nagyon is fontos, élő a rajzoló számára, mindennapjainak a része. Ha az ág párhuzamosan indul, majd a végéhez közeledve az egyik ágrész kifelé elhajlik, az arra utal, hogy az adott területen több úton-módon történik az energia-levezetés. Ha pl.: az irodalmi ág terültén jellemzők ezek az ágvégződések, akkor lehetséges, hogy a rajzoló nemcsak, mint olvasó élvezi az irodalmi műveket, hanem saját maga is szereti írásban kifejezni önmagát. Elképzelhető, hogy saját maga is rendelkezik írói vénával, és időnként verseket, novellákat írogat, naplót vezet. A lekerekített ágvégek elzárkózó magatartást sugallnak. A visszahúzódás, emberkerülés önvédelemből, kapcsolatteremtési nehézségből vagy önállóságra törekvésből fakad. Akárhogyan is, a rajzoló a külvilágból a feléje áramló információkat és a tőle kifelé irányuló érzelmek és gondolatok közlését is gátolja. A felhalmozódott energiák, visszatartott gondolatok és érzések időnként lökés vagy robbanásszerűen törhetnek ki belőle. A késhegy, lándzsa vagy tövis alakú ágvégződések is megakadályozzák a szabad energiaáramlást, ám az előzőhöz képest sokkal agresszívebb módon. Az így rajzoló személy a kapcsolataiban is meglehetősen tüskés, kellemetlen módon viselkedik. Embertársaival szemben kritikus, csípős hangnemet üt meg. Szurka-piszka megjegyzéseivel könnyen megbánthat, megsebezhet másokat. Senkit nem enged közel magához, és modora miatt egy idő után már senki nem is akarja megközelíteni. A megközelíthetetlen, támadó magatartás sok esetben védekezést, hárítást takar. A horog, kampó vagy karom alakú ágvégződések esetében (akár egyvonalas, akár kétvonalas ágról van szó) a támadó, agresszív magatartás más módon fejeződik ki az előzőhöz képest. Aki ezt a formát rajzolja előszeretettel, az makacs, a saját gondolataihoz és meggyőződéseihez végletesen ragaszkodó, meggyőzhetetlen ember. Akadékoskodó, a kákán is csomót kereső természetű, aki már csak a vita kedvéért is beleköt másokba. Intelligensebb formájában kifinomultabb módon állít csapdát társainak. - pl.: látszólagos bókba vagy dicséretbe csomagolja a sértést. A spirálba tekeredő, kaccsal vagy kunkorral végződő ágak igencsak látványosak, és - akárcsak az írásban itt is a túldíszítettség jelei. Az így rajzoló személy szívesen foglalkozik, bíbelődik az apró részletekkel, ám emiatt megfeledkezhet a lényegről. Láthatóan fontosak számára a külsőségek, és sok esetben önmaga és társai előtt is a valóságosnál szebb képet fest önmagáról, képességeiről vagy helyzetéről. A szépített, hamis kép folyamatos fenntartása, továbbszínlelése rengeteg energiát emészt fel, és folyamatosan fennáll a lebukás veszélye.

28


Ha az ágak hajtásszerű, vékony vonalakkal végződnek, az rendkívül fegyelmezett és átgondolt energiaáramlást sejtet. Az illető árnyaltan, empatikusan és diplomatikusan fogalmazza meg mondandóját, így nem bánt meg másokat. A túlzott fegyelmezettség és önellenőrzés viszont azzal járhat, hogy az egyén elveszti természetességét, spontaneitását. A letört vagy lefűrészelt ágak nagyon gyakran traumákat jelölnek. Ha csak egy-két kisebb letört ág található az egyébként életerős és egészséges fán, az kevésbé nem súlyos jel. mint amikor a fa beteg, gyengén kivitelezett vagy halott. Mindig meg kell nézni, hogy a Szimbolikus Fatérkép szerint melyik területen szakadt meg az energiaáramlás, hol történt a veszteség.

2.5. A fa törzse A törzs alapvető jelentését tekintve megoszlanak a szerzők véleményei. Koch és Buck szerint a törzs az én-erőt képviseli, míg Karen Bolander szerint a rajzoló saját érzelmeihez való belső viszonyulását tükrözi. Szimbolikus, holisztikus értelemben a fa törzse az életenergia áramlás fő csatornája, központi meridiánja. A fatörzs három fő részre osztható a törzs legfelső része, a korona-törzs kapcsolódása, ami a társadalmilag elfogadott, szocializált érzések területe (pl.: öröm, szeretet, remény, a másokhoz való kapcsolódás, és frusztrációhoz való viszony stb.). a törzs középső része, a fa dereka, ami a tudatosan átélt és feldolgozott érzelmeket jeleníti meg, illetve azokat az érzelmeket, amelyeket a társadalom kevésbé kedvel vagy nem fogad el. Ilyen például az irigység, a féltékenység, a harag, a düh, a bosszúvágy stb. a törzs alsó része, a gyökér–törzs átmenet területe testesíti meg a legkorábban átélt érzelmeket, a legelső kapcsolataink érzelmi lenyomatát, a családdal és különösen az anyával való viszony kezdeti jeleit, fő benyomásait, és akár az anyaméhben eltöltött idő alatt átélt élmények és érzések tudattalan emlékeit, lenyomatait. A fa törzse tehát megmutatja, hogy az ember hogyan használja ki az erőit, milyen az érzelmi élete és azt hogyan fejezi ki, illetve önmaga hogyan jelenik meg a környezete, a közösség előtt. Mit is érdemes megvizsgálni a törzzsel kapcsolatban? a törzs és a korona közötti átmenetet, a törzs dőlését, a törzs vastagságát, a törzs alakját, a törzskontúrt, a törzsfelszínt, a kéreg ábrázolását, árnyékolást. A törzs és a korona kapcsolódása Az, ahogyan a korona és a törzs egymáshoz kapcsolódik, elárulja, hogy milyen a mentális és az érzelmi élet közötti kapcsolat. A nyitott átmenet az érzelmi és szellemi élet közötti aktív, szabad energiaáramlást jelöl. Ilyenkor az érzelmek színesítik szellemi életet, és hatással vannak a fantáziára, gazdagítják azt, ugyanakkor a képzelet is táplálja, illetve oldja az érzelmeket. Amennyiben a korona és a törzs közötti átmenet tölcsérszerű (jobb oldali fa), úgy az érzelmek időnként lökéssze-


29

rűen, hirtelen árasztják el a szellemet. Így az érzelmek erősen befolyásolják a gondolatokat és a képzeletet, ami szubjektív, téves ítéletalkotáshoz vezet, és megnehezíti a tárgyilagos szemlélet megőrzését és a higgadt döntéshozatalt. A félig nyitott - félig zárt átmenetek akkor jönnek létre, ha a törzsvonal az egyikoldalon belenyúlik a koronába. Ez az adott oldalnak megfelelően az anyai vagy az apai hatásokkal, befolyásokkal szembeni védekezésre utal. Ez leggyakrabban akkor jelenik meg, ha az illető úgy érzi, hogy valamelyik szülője túlságosan beleszól az életébe, rátelepszik, érzelmileg zsarolja vagy magatartásával más módon hozza őt olyan kényelmetlen helyzetbe, ami miatt szorong, vagy más előtt szégyenkezik. Lehetséges az is, hogy a védekezés és a fokozott kontroll nem valamelyik szülővel, hanem a múlttal vagy a jövővel kapcsolatos. Ilyen az, ha például, a rajzoló még nem dolgozta fel a múltbéli negatív élményeit, sérelmeit vagy csalódásait. Lehet, hogy elfojtja, vagy tudatos kontroll alatt akarja tartani azokat, mert úgy tapasztalta, hogy a rájuk való emlékezés, illetve azok újbóli felidézése negatív gondolatokat és érzéseket keltenek benne, és befolyásolják a szellemi tevékenységét, munkavégzését, teljesítményét. A jövővel kapcsolatban ez sok esetben a túlzott aggodalmaskodást fékező kontrollra utal:„inkább nem gondolok bele”. Ez hasznos lehet abban az esetben, ha elejét veszi annak, hogy feleslegesen ijesztgessük, rémisztgessük önmagunkat. Ám ha megakadályozza, hogy a tényekkel szembesüljünk és a valóságot reálisan mérjük fel, akkor már többet árt, mint használ. A részlegesen zárt törzs-korona átmenetnek két típusa is van A koronába nyúló ágstruktúra (jobboldali fa) esetében az érzelmek áramlása kiegyensúlyozott és egyenletes eloszlású, ami jelzi, hogy a rajzoló elegendő időt fordít az érzelmi hatások megértésére és feldolgozására. Így nemhogy nem befolyásolják, hanem elősegítik a helyzet és a helyzettel kapcsolatos belső érzések, viszonyulások megértését. Ez átgondolt és objektív döntéshozatalt tesz lehetővé. Ha seprűszerű vonalágak képezik az átmenetet (baloldali fa), akkor az érzelmek szerteszóródva jutnak be a gondolatok világába. Ez kevésbé koordinált, mint az előzőnél, de mivel az érzelemmennyiség felaprózódik, így az érzelmi érintettség, befolyásoltság kevésbé látványos. Az érzelmek feldolgozása és tudatosítása sok esetben a fantázia révén, vagy közvetetten, alkotó módon történik. pl.: irodalmi, zenei, képzőművészeti vagy más művészeti tevékenységben. A teljesen zárt törzs-korona átmenet esetén a mentális és érzelmi élet közötti energiaáramlás gátolt, akadályozott. Az érzelmi élet túlkontrollált. A rajzoló gondolkodását és cselekedeteit egyedül az erkölcsi és a szigorú elvi elképzeléseknek veti alá, racionálisan akar döntést hozni. Az érzelmek teljes kizárása miatt viselkedése hidegnek és számítónak tűnhet. Ha nem veszünk tudomást az érzelmekről, az még nem jelenti azt, hogy nincsenek. Az elfojtás nyomán felhalmozódott érzelmi nyomás és feszültség indulati robbanásokhoz, dühkitörésekhez vezet, vagy fizikai betegségben testet öltve kényszerít rá minket, hogy foglalkozzunk velük.

30


Dülöngélő fák, ferde törzsek A balra vagy jobbra dőlő fák és törzsek grafológiai szempontból a kézírás dőlésével hozhatók összefüggésbe. Az egyenesen álló fa tekintető normának, és az ettől való eltérést (eldőlést) értelmezzük. A rajz többi elemétől és a dőlésszög erősségétől függően a balra dőlő fa a védekező magatartást, a világtól való elfordulást, befelé figyelést, múltra összpontosítást fejez ki, de jelezhet fokozott önállóságigényt, azaz olyan embert, aki nem hódol be, nem adja be a derekát, vagy akár az együttműködést el is utasítja. A határozottan balra dőlő fa a női értékek előtérbe helyezését is tükrözi. Ez esetben a rajzoló akár férfi, akár nő érzékeny lelkialkatú, vonzódik a művészetekhez, és inkább a nők társaságát kedveli, velük érzi jól magát. A nagyon erősen balra dőlő fa nemcsak a nőies vonásokhoz és az anyához való kötődést hangsúlyozza, hanem a férfias értékek visszautasítását, vagy az apával való érzelmi kapcsolat hiányát is jelzi. Nők rajzain sok esetben a férfiakból teljesen kiábrándult, a férfiakat megvető, és velük szemben ellenséges, bizalmatlan magatartást, előítéletes hozzáállást tükröz („Minden férfi szemét, hazug disznó!”). A rajz többi elemétől és a dőlésszög erősségétől függően a jobbra dőlő fa alkalmazkodást, áldozatkészséget, odaadást, befolyásolhatóságot és elcsábíthatóságot jelöl. A határozott jobbra dőlés apai dominanciára, a férfias értékek favorizálására, céltudatosságra, de akár spontán állásfoglalásra, esetleg meggondolatlanságra is utalhat. Ha nagyon erősen jobbra dől a fa, akkor a rajzoló számára csakis a férfias értékek érnek valamit, a női értéketeket lenézi, elveti (még akkor is, ha n az illető). Ha női rajzon jelenik meg, akkor az gyakran férfias viselkedést (G. I. Jane) vagy hatalomra törekvő, törtető magatartást sugall. Párkapcsolatban ő hordja a nadrágot, agresszívan domináns, irányító típus. Míg férfi rajzán olyan személyt tükröz, aki a nőkkel vagy atyáskodó stílusban kommunikál, vagy kizárólag az alapvető szükségletei, szexuális vágyai kielégítésére használja őket (mosson, főzzön, takarítson, szolgálja ki).

2.6. A törzs Vastagsága A törzs vastagsága az érzelmi élet stabilitásról, az érzelmi teherbírásról és az ellenálló képességről ad felvilágosítást. Azt, hogy a törzs vajon vastag-e, vagy inkább vékony, leginkább becsléssel és a fa arányainak figyelembe vételével tudod megállapítani. Minél vékonyabb a törzs (esetleg gyufaszálhoz hasonló), annál labilisabb, érzékenyebb az ember. Ahogy az ilyen vékony törzsű fát meggyötörheti, vagy akár ki is döntheti egy erősebb szél vagy vihar, úgy az érzelmi nehézség, a konfliktus is hamar megviseli, könnyen összeroppantja az embert, kihúzza a lába alól a talajt. A túl vékony törzs esetén kétséges lehet az is, hogy az képes-e stabilan megtartani a koronát. Ha valaki értelmileg jó képességekkel rendelkezik, intelligens, de az érzelmeit nem tudja megfelelően kifejezni, kezelni (érzelmileg gyermek maradt), az komoly belső konfliktusokat eredményezhet. A vastag törzs megfelelő önuralmat, érzelmi stabilitást és erős ellenálló képességet tükröz. Minél vastagabb a törzs, annál nehezebb a rajzolót felidegesíteni, kihozni a sodrából. A túl vaskos törzs azonban földhözragadtságot, mozdíthatatlanságot tükröz, vagyis a rajzoló vagy erősen flegmatikus vérmérsékleti típus, vagy olyan erős védelmi páncélt épített ki magának, hogy szinte lehe-


31

tetlen őt érzelmileg megközelíteni, hatást gyakorolni rá. Alakja A törzs alakja rendkívül változatos lehet, az egyenestől kezdve a göcsörtösig. Az egyik legegyszerűbb és leggyakoribb forma az egyenes, párhuzamos vonalú törzs. Ha a törzs vastagsága arányos (se nem túl vékony, se nem túl vastag), az egészséges életerőt és vitalitást tükröz. Az energia felfelé és lefelé is szabadon áramlik. A lefelé kiszélesedő, tölcsérszerű törzs (akár egyes, akár ívelt a vonal) Esetén is megfelelő az energiaáramlás. A szélesebb alap miatt statikailag még stabilabb a fa, mint a párhuzamos vonalú törzsnél. Az érzelmi stabilitás erősebb. A rajzoló szilárdabban áll a földön, hiszen gyermekkorban megkapta azokat az érzelmi alapokat, amelyekre most támaszkodni tud. Ha azonban a törzs alsó része aránytalanul kiszélesedik, az inkább tanulási, fejlődési gátlásokat mutat. Ilyenkor a családi szokások, a neveltetés, vagy valamelyik szülővel olyan intenzív, közeli, függőségen alapuló vagy szimbiotikus a kapcsolat, az érzelmi kötődés, hogy az szinte fogva tartja az embert, és nem tud kilépni belőle. (Mindegy, hogy ő kapaszkodik a szülőbe, vagy a szülő kapaszkodik ő belé.) A lefelé szélesedő törzsnél érdemes azt is megvizsgálni, hogy a törzs valamelyik oldal irányába nem szélesedik-e ki jobban, nem támaszkodik-e jobban. Ha igen, akkor az elárulja, hogy a rajzoló kitől vagy mitől reméli az érzelmi támaszt, illetve mi az, ki az, ami gátolja, visszafogja. A baloldal hangsúlyozása esetén az anyai kötöttség van jelen, illetve lelki, érzelmi téren az anyai nagyszülőkkel (volt) jobb vagy meghatározóbb a rajzoló kapcsolata. A bal oldali támaszkodás arra is utalhat, hogy az illető valamiért nem tud elszakadni a múltjától, túlzottan tapad a múlt emlékeihez, élményeihez. (Érdemes megnézni, hogy vannak-e sérülések a fán!). Gyakran a múlt tapasztalatai alapján, és a megtanult szokásoknak, a belénevelt viselkedési mechanizmusoknak megfelelően akar megoldani minden helyzetet, és nem hajlandó változtatni, módosítani azokon. A balra szélesebb törzs egyfajta „startgátlásként” is működik olyan ez, mintha az ember az elindulásnál egyszerre nyomná a gázt és a féket is, vagyis nagyon erőlködik, de nem jut sehova. A jobboldalra támaszkodó törzs estében az apai kötöttség és tekintélytisztelet a jellemző, de lehetséges az apai nagyszülőkkel való szorosabb kapcsolat is. Az időszimbolika szempontja alapján a külvilág és a jövő iránti erőteljesebb érdeklődést is mutat. A rajzolónak fontosak tehát az emberi kapcsolatok, a közösség, cselekedeteiben az elképzelései, a vágyai sokkal meghatározóbbak, mint a múltbéli tapasztalatok. A helyenként megvastagodó vagy göcsörtös törzs elfojtott érzelmeket sejtet. Az energiaáramlás blokkolt, ami érzelmi és indulati torlódásokhoz vezet. Ezeknek az érzelmi blokkoknak, lelki görcsöknek a hátterében sokszor bánat, szégyen, bűntudat, félelem, szorongás állhat. Ha hosszú ideig fennáll ez az érzelmi zavar, és nem sikerül azt lelki, érzelmi, mentális szinten feldolgozni, feloldani, akkor később akár fizikai szinten, testi fájdalmakban, tünetekben és megbetegedésekben manifesztálódik, ölt alakot. Ezért minél előbb rendbe rakjuk, helyére tesszük magunkban a dolgokat, annál jobb. Érdemes időnként gondolati és érzelmi nagytakarítást végezni.

32


Hullámvonalas törzs érzelmileg eleven és rugalmas, alkalmazkodó magatartást sejtet. A hullám alak harmonikussága, szabályossága vagy zaklatottsága, illetve a fa összképe adja meg a pontosabb és finomabb értelmezést. Az életteli, harmonikus fa esetén az egyenletes hullámvonalú törzs az ellentétek harmóniájára, egészséges érzékenységre, könnyed reagálásra és érzelemkifejezésre utal. Ha azonban a fa gyenge, és rajta sérülések találhatók, a hullámvonal reszketeg vagy túlzottan heves, zaklatott, akkor az inkább bizonytalan, túlérzékeny, emiatt a dolgokat túlreagáló vagy a nehézségek alól kibúvókat kereső viselkedést jelez. A csak az egyik oldalon szabálytalan, göcsörtös törzs belső öszszekuszáltságra, érzelmi nehézségekre, konfliktusokra és problémákra utal Az adott oldal szimbolikus értelmezésének megfelelően. Jelezheti azt is, hogy a rajzoló az adott területen meglehetősen önfejű, dacos, „nehéz karakter”. A törzskontúr vonala A törzskontúr vonalaiból az érzelmi reakciókészségről és a cselekedetek kivitelezésének módjáról kapunk információt. A törzskontúr vonalánál a nyomatékot, a vonal minőségét, alakját érdemes vizsgálni, akárcsak a grafológiában a kézírás vonalainál. A határozott, egyenes, normál vagy kicsit nagyobb nyomatékú törzsvonal energikusságot, határozottságot, bátorságot, gyakorlatias cselekvést, a célok elérésre törekvő tudatos energiafelhasználást tükröz. A túl erős nyomatékú, kemény vonalak azonban érzelmi gátlásokra, görcsökre, vagy túlzott hatalmi vágyra, önérvényesítési- és felülkerekedési törekvésre utal. A határozott, megfelelő nyomatékú, de hajlékony törzsvonal energikus, ugyanakkor könnyed és rugalmas cselekvést sejtet. A célok megvalósítása során az akarat mellett a képzelet és az ötletek is szerepet kapnak. A szaggatott kontúrvonal érzékenységet, sérülékenységet, ideges, ingerlékeny, impulzív vérmérsékletet, türelmetlen, hirtelen reagálást sugall. A kiszámíthatatlan viselkedés kapcsolatteremtési és beilleszkedési problémákat, kommunikációs zavarokat idéz elő. A szálkás, reszketeg, szakadozott törzsvonalat rajzoló emberre az óvatos bizonytalankodó, kitérő magatartás a jellemző. Az ilyen vonalakat alkalmazó ember rendkívül érzékeny, nyugtalan, lelkében gyakran belső harcok dúlnak. A szakadozottság mutatja, hogy gyenge az ellenállási- és önvédelmi képessége, döntéshozatala gyenge, elhúzódó, halogató. Többször nekifut a feladatnak, cselekvése bátortalan, gyakran szorong. A törzs felszíne, a fa kérge A kéreg a fa törzsének külső burkolata, takarója olyan, mint az emberi testnek a bőr. A kéreg az, az érintkezési felület, ami egyszerre köti össze és választja el a külvilágot és a belsőt, a Te-t és az Én-t. Mivel a fa törzse az érzelmi életet szimbolizálja, így a kéreg egyfajta védőpáncélként fogható fel. A törzsfelszín azt mutatja meg, hogy a rajzoló hogyan jeleníti meg önmagát a külvilág felé, illetve milyen tudatos védekezési módokat, elhárító technikákat használ önmaga védelmében.


33

Simán vagy érdesen? Általánosságban elmondható, hogy minél érdesebb a fa törzse, annál intenzívebb a kapcsolat az Én és a külvilág között. Az érdes törzset rajzolók fogékonyabbak a kapcsolatokra, és érzelmileg jobban átélik, beleadják magukat a dolgokba. A külvilág történései, eseményei lenyomatot hagynak a lelkükön, az érzelmeiken, befolyásolják a hangulatukat, de ők is nyomot hagynak a világban. A bántásokra ingerlékenyebb, láthatóbb módon reagálnak. Más megvilágításból nézve az érdes törzs az megélt tapasztalatok, a csalódások és az érzelmi fájdalmak nyomán megedződött, megerősített, „megkérgesített” érzelmi életre is utalhat. A sima törzsű fára nehezebb felmászni, nehezebb megkapaszkodni benne, fogást találni rajta. Aki sima törzsű fát rajzol, az kevésbé akar nyomot hagyni a világban, és kevesebb fogást enged magán a külvilág számára. Nehezebb hatni rá, és érzelmileg meghatni. Úgy tűnik, mintha a sértések és a bántások leperegnének róla. Kapcsolataiban magatartása több eleganciát, kifinomultságot sugall, mint az érdes törzset rajzolóknál, ugyanakkor kissé távolságtartónak, hűvösnek és modorosnak tűnhet. Ha érdeke úgy kívánja egyszer simulékony, míg máskor hajlamos lerázni magáról a dolgokat, kisiklani az összetűzések, a „nem szeretem feladatok” elől. Kéreg-típusok a farajzon A fakéreg ábrázolása igencsak változatos lehet. Ahol feltűnően erősebben, gyengébben, vagy addigitól eltérő módon történik a kéregrajzolás, az önvédelmi szempontból különösen fontos területnek számít. Gyakori a teljes törzset beborító könnyed függőleges vonalakból álló kéregrajzolás. Ez megfelelő, rugalmas védőpáncélt jelent, ami minden oldalról egyenletesen védi az érzelmi életet. Ha a kéregábrázolás rövid függőleges, szakadozott vonalakkal készült, az jelzi, hogy a védekezési mód nem egységes, az önvédelmi páncélon lyukak, hézagok találhatók. A rajzolónak Achilles pontjai vannak, amelyekre külső támadás és bántás esetén különösen érzékenyen, sértődékenyen reagál. Ezek olyan tulajdonságok, képességek vagy életterületek lehetnek, amelyekkel az illető szorosan összekapcsolja Én meghatározását, erre építi. Én-képét, vagy legalábbis ezek önértékelésének fontos részei. Van, akinél ez a munkát, van, akinél a szellemi képességeket, másnál a szép kinézetet, az előnyös, vonzó megjelenést, megint másnál a társadalmi rangot, a kapcsolati népszerűséget, a közkedveltséget jelenti. Amennyiben a rövid szaggatott vonalak a törzsnek csak egy bizonyos területén jelennek meg, az még pontosabb tájékoztatást ad arról, hogy a rajzoló a térszimbolikai értelmezés szerint hol a legsérülékenyebb. A laza, hosszú függőleges vonalak olyan érzelmi védőpajzsot sejtetnek, amely egyszerre sejtetnek, amely egyszerre kontrollálja a rajzoló érzelmi életét és védelmezi őt a külső támadásoktól. Ha a kéregvonalak túl merevek és szabályosak, akkor ez a védekezési mód is túl merev, vagy szabályokhoz ragaszkodó. Emiatt kevésbé sikeres, hiszen nem alkalmazható minden helyzetben, és minden emberrel ugyanúgy. (Hiszen nem minden helyzet és ember egyforma.)

34


A hegyes, szögletes, sarkos vagy cakkos vonalakkal illusztrált kéreg éles és bántó védekezési módot tükröz. A rajzoló hamar felfortyan, és a sértésre, a támadásra rendszerint azonnal és ellentámadással reagál: gúnyos, szúrós megjegyzésekkel, személyeskedő sértésekkel, metsző kritikával illeti a másikat. Az íves, kerek vonalakkal, pikkelyesen ábrázolt kéreg hasonlóan az előzőhöz nem túl sikeres, és kevésbé határozott védelmi formát takar. A vonalak alakja pontosabb felvilágosítást ad a reagálás módjáról. (Balról jobbra haladva nézd a fákat!) Az árkádos, boltíves vonalak esetén a rajzoló kerüli a támadó magatartást, inkább arra törekezik, hogy viselkedésében véletlenül se találjanak semmi kivetni valót. A formaságokat, az előírásokat és az illemszabályokat betartja, rendkívül kötelességtudó és jelentős teljesítményre képes. Vagyis úgy védekezik, hogy kifogástalan magatartásával megpróbálja elejét venni a lehetséges támadásoknak. Ha mégis megsértik, érzéseit elnyomja, bánatát nem mutatja kifelé. A hullámos vonalaknál a fokozott alkalmazkodásban, a simulékony modorban, az összetűzések elől való kisiklásban, esetleg kibúvókeresésben nyilvánul meg a védekezési stratégia. Aki füzéres, girlandos vonalakkal ábrázolja a fakérget, az nem szereti a konfliktusokat, ezért igyekszik kellemes és barátságos légkört teremteni maga körül. Érzékeny, segítőkész, empatikus ember, de nem hagyja kihasználni magát. Probléma esetén nem menekül el, de nem is megy bele rögtön a konfliktus közepébe, hanem megpróbálja a legjobb megoldást megtalálni. A foltokban ábrázolt kéreg azért nem túl hatékony önvédelmi mód, mivel a rajzoló csak bizonyos területeken, csak egyes pontokon védi önmagát, csak arra koncentrál. Itt is jelen vannak olyan valós vagy látens „gyenge pontok”, amelyekre nagyon érzékeny a rajzoló, és ha ezeket megpiszkálják, megsértik benne, arra „ugrik”. Árnyékolás Árnyékolni leginkább a törzset szoktuk. Az árnyékolásnak többféle funkciója van: egyrészt a kéreghez hasonlóan védekezési, védelmi szerepet tölt be. Ám míg a kéreg tudatos védelmet jelenít meg, az árnyékolás a külső hatásokkal szembeni tudattalan védekezésre utal. Másrészt a leplezett agresszivitás jele lehet, de leggyakrabban arra utal, hogy a rajzoló szeretne valamilyen számára fájdalmas emléket, eseményt elrejteni, elfedni vagy elfojtani. Normálisnak tekinthető, ha az árnyékolás a fa háromdimenziós voltát emeli ki, és a fény-árnyék viszonyoknak megfelelő helyen található. Mindez megfelelő térlátást és ábrázolási készséget sejtet, ugyanakkor magában hordozza azt is, hogy a rajzoló a leárnyékolt oldalt képviselő dolgokkal és személyekkel, illetve azok befolyásával szemben próbál védekezni, ellenállni.


35

A jobboldali árnyékolásnál az apa, az apai nagyszülők, vagy a külvilág (barátok, munkatársak stb.) befolyásával szemben védekezik, illetve annak áll ellen a rajz készítője. Nők esetén ez a férjet, illetve a szerelmet, az élettársat is jelentheti. Ha a baloldal árnyékolt, akkor az anyai, illetve az anyai nagyszülők befolyásától menekül az illető. Férfi rajzán ez a feleséget, az élettárasat, a barátnőt is jelentheti. Különösen azok az árnyékok gyanúsak, amelyek nem megfelelő helyen jelennek meg. Pl.: jobbról süt a nap (még ha nincs is feltűntetve a rajzon) és a fa jobb oldalán van az árnyék is. Amelyek túl sötétek, vagy túl erős nyomatékkal készültek, illetve amelyek csak egy meghatározott helyen tűnnek fel. Itt az adott terület fatérképnek megfelelő szimbolikus értelmezést kell figyelembe venni. A törzs alsó része, gyökérzet, talaj. A gyökérzet az ösztönélet, a szexualitás, a tudattalan területe, illetve a gyökérzet utal a stabilitás és biztonság mértékére. Sok farajzon azonban nem jelenik meg a gyökérzet, ami önmagában még nem negatív jel. Hiszen már a kisgyerek is tudja: még ha a gyökérzet a valóságban nem is látható minden esetben, az attól még ott van a földben. Így gyökérábrázolás híján a törzs alsó részét illetve a talajvonalat vizsgáljuk. Mit vizsgálunk a gyökérrel / törzsalappal /talajjal kapcsolatban? A törzs és a gyökér kapcsolódását, a gyökér struktúrája, rendezettségét, a gyökerek végeit, a talajvonal ábrázolását. Hogyan kapcsolódik a törzs és a gyökérzet? Ahogy korábban a törzs felső részénél megvizsgáltuk a korona-törzs kapcsolódását, úgy most a törzs-gyökérzet átmenetet vesszük nagyító alá. A törzs alsó része és a gyökérzet vagy a talajvonal közötti átmenet arról ad tájékoztatást, hogy milyen az ember szexuális- és ösztönélete és az érzelmi élete közötti kapcsolat. Ha a farajzon nem jelenik meg a gyökérzet, akkor az átmenetet a törzs alsó részénél a talajvonallal összefüggésben értelmezzük Általánosságban itt is elmondható, hogy a nyitott átmenet szabad energiaáramlást biztosít az ösztönös és az érzelmi élet között, míg bármilyen lezárás gátat vet annak, akadályozza azt. Négy fő csoportot különíthetünk el attól függően, hogy a törzs alsó része hogyan folytatódik, mihez csatlakozik, azaz miből nő ki a fa. 1. Azok a fák tartoznak, amelyek alul nyitottak, és se gyökér, se talajvonal nem jelenik meg, mintha a semmiből nőttek volna ki a fák, vagy lógnának a levegőben. Ez esetben a rajzoló nyitott a tudattalan, az ösztönök világából érkező benyomásokra, de azokat nem képes megfelelően szabályozni. Mivel nem tud megfelelően uralkodni ösztönei felett, így azok uralkodnak őrajta. Emiatt viselkedése és reakciói ösztönszerűek, átgondolatlanok. Ha emellett párhuzamos vonalú a fa törzse, akkor az illető tagadja ezeket az ösztönös reakciókat, illetve, hogy azok irányítanák őt, vagyis ezen a téren önbecsapás, önálltatás és hiányos önismeret jellemzi. Amennyiben a levegőben lógó törzs alul kiszélesedik, már jobb a helyzet, mivel a rajzoló megpróbál valamilyen lépéseket tenni ösztönei uralására, stabilitása kialakítása felé. 2. A második csoportba azok a fák tartoznak, amelyeknél nem látható gyökérzet, de van talajvonal. Ezen belül is többféle megoldás létezik. Előfordul, hogy a fa törzsvonala egyszerűen vízszintes irányba kiszélesedik, és ezzel egyben talajvonallá válik. Statikailag ez valamivel stabilabb, mint a levegőben lógó fa. Jelen van az ösztönös és szexuális energiák szabad áramlása, de a rajzoló szégyelli szexuális

36


vágyait, tart a saját ösztöneitől és a tudattalanból felbukkanó tartalmaktól, mert úgy véli, hogy azok sérülékennyé, sebezhetővé és instabillá teszik. Még nincs igazi gyakorlata az ösztönök tudatos kezelésében, de törekszik rá, hogy valahogyan kiegyensúlyozza azokat. Ha a talajvonal nem egységes és összefüggő, hanem például fűszálakkal, fűcsomókkal vagy avarral érzékeltetett, akkor a rajzoló bátortalanabb, bizonytalanabb az ösztöneivel szemben, de kevésbé sérülékeny, mint az előző esetben. A fűszálak és a fűcsomók egyfajta szűrőként foghatók fel, amelyek segítségével szelektálni tud az ösztönös törekvések és az érzelmek között. Ha a talajvonal lezárja a törzs alsó részét, az azt fejezi ki, hogy a rajz készítője teljesen leválasztotta magáról a belső ösztönös és szexuális energiákat, mintha azok nem is léteznének a számára. Úgy viselkedik, mint az a kisgyerek, aki befogja a szemét, mondván, amit nem látok, az nincs is. A rajzoló e tagadás és elfojtás révén el is hiszi magáról, hogy az ösztöneit kontrolálni tudja. Ám a tagadás is önbecsapás, és mint minden elfojtás, ez is csak egy bizonyos ideig-óráig működik. Az elfojtás egyrészt rengeteg energiát von el az embertől, másrészt az elfojtással visszatartott energiák előbb-utóbb utat törnek magukban, és napvilágra kerülnek: akár robbanásszerűen, akár kerülő úton, pl.: álmok formájában. 3. A harmadik csoportba azok a fák sorolhatók, amelyeknek van gyökerük, de nincsen talajvonaluk. Ez azt a fajta önbizalmat fejezi ki, amikor a rajzoló képesnek, hogy ösztöneit belülről stabilizálja, és saját, belső kontrolligényének vesse alá. A nyitott átmenet egészséges és tudatosan kontrollált szexuális és ösztönműködést, és az általuk szerzett élmények természetes megélését és élvezetét jelöli. Ha a törzs alsó része részben zárt, seprűszerű vékony gyökerekben végződik, akkor a rajzolónak van ugyan némi fogalma, rálátása saját ösztönműködésére, ám tudatosan úgy dönt, hogy azokat elkülöníti, megszűri és leválasztja önmagáról. Vagyis egyes ösztöntörekvéseknek enged, másokat blokkol. A visszatartott energiák, itt is belső feszültséget okoznak, és robbanásszerű kitöréssel fenyegetnek. A teljesen lezárt törzs és gyökérátmenet teljes ösztönelfojtást és blokkot jelent. 4. Az utolsó, negyedik csoportba azok a fák sorolandók, amelyeknél gyökérzet és talajvonal is készült. A talajvonal és a zárt átmenet együttese (lent a jobboldali fa) jelzi, hogy a rajzoló tudatos kontrollt gyakorol ösztönei és szexualitása felett. Ezzel nemcsak saját elvárásainak és értékrendjének tesz eleget, hanem a külvilág illemkódexét is figyelembe veszi. Nem akarja megbotránkoztatni környezetét. Úgy gondolja, hogy „mindennek megvan a maga helye és ideje”, és szigorúan meghúzza a magánélet és a közélet közötti határokat. Pl.: nincs bensőséges érintés, puszi a szerelmével még baráti társaságban sem.


37

A talajvonal mellett félig zárt gyökérátmenet (lent a középső fa) jelentése hasonló az előzőhöz, azzal a különbséggel, hogy itt a szokások figyelembevétele már nem olyan merev és előírásszerű, hanem rugalmasabb, könnyedebb. Az ösztönös törekvések kezelésében nagyobb teret kapnak a saját, belső elképzelések, mint a külvilág elvárásainak való megfelelés. A talajvonallal rajzolt nyitott átmenetű gyökérzet (lent balról az első fa) a legpozitívabb értelmezésű. A szexuális és ösztönenergiák áramlása egyszerre szabad és tudatosan szabályozott. A rajzoló felismerte ösztönös szükségleteit, és képes azokat természetes, a környezet számára is elfogadható, méltányolható formában megélni és önfeledten élvezni. A gyökérzett rendezettsége, áttekinthetősége Az ágazat elrendezéséhez hasonlóan a gyökérzet struktúrája is sok információval szolgál. Megmutatja, hogy az embernek mennyire van rálátása ösztönei működésére, hogy mennyire tudatos a saját szexualitását és ösztönéletét illetően, és hogy mennyire kiegyensúlyozott ezek megélésében. Mivel a gyökérzet átvitt értelemben az ember személyes „gyökereire” is utal, mint pl.: család, múlt, szociális kapcsolatok így azok rendezettségéről, harmonikusságáról is képet kapunk. Gyermekek rajzában a gyökérzet főleg a megkapaszkodás és a stabilitás szimbólumaként értelmezendő, és elsősorban a szülői, családi hátteret, az otthon melegét és biztonságát jelzi. Ha a gyökérzet rendezett, de csak pár elenyésző vonallal jelölt, akkor a rajzoló tud ösztönös indíttatásairól, törekvéseiről, de azokat szemérmesen kezeli, és nem szeretné, ha mások is tudnának róla. A tisztán körvonalazott és részletesen kidolgozott gyökérzet arra utal, hogy az illető tisztában van ösztönös vágyaival, felismeri azokat. Ösztönéletét és szexualitását harmonikusan kezeli és örömét leli benne. Ha azonban a gyökérzet elrendezése nagyon szabályosnak tűnik, akkor a rajzoló talán túl tudatosan, fegyelmezetten és átgondoltan, akarattal irányítva éli meg vágyait. Ezáltal elvész belőle a spontaneitás, és az intim együttlétek során a viselkedése a partnere számára túl megtervezettnek, megszervezettnek tűnhet. A nagyon részletesen kidolgozott és bonyolultan szerteágazó gyökerek ösztöneiktől és szexuális vágyaiktól túlfűtött embereknél jelenek meg. Őrájuk mondják, hogy mindenről csak „az” jut eszükbe (különösen, ha a gyökérzet a leghangsúlyozottabb a fa három fő részéből). Másrészt azok és akkor rajzolnak ennyire részletesen kidolgozott gyökérzetet, akik intenzívebben foglalkoznak az emberi lélek bonyolult rendszerével, vagy keresik önmagukat, a tudattalan üzeneteit kutatják. Gyermekeknél az ilyen bonyolult gyökérzet azt sejteti, hogy a szülők közötti kapcsolat nem igazán kiegyensúlyozott, és a kettejük közötti konfliktusok nyomasztóan hatnak a gyerekre. Lehetséges, hogy a szülők nem veszekednek, kiabálnak a gyermek előtt, de a gyerekek nagyon fogékonyak és érzékenyek a metanyelvre, vagyis egy „sötét pillantásból” vagy az addig megszokott gesztusok hiányából is (pl.: a szülők korábban megölelték egymást, most pedig egy ideje nem) megérzi a feszültséget. Gyermekeknél az ilyen gyökérzet utalhat arra is, hogy a szülői elvárások nem egyértelműek a gyermek számára. Ennek oka lehet az, ha a két szülő ellentétes véleményen van azzal kapcsolatban, hogyan neveljék a gyereket, mi az, amit szabad, mi az, amit nem. Illetve oka lehet az is, ha a gyermek számára nem következetesek és egyértelműek a határok, a szabályok és a következmények, mert ugyanazért a viselkedésért egyszer büntetést kapott, máskor pedig dicséretet vagy semmit, attól függően, hogy a szülőnek milyen a hangulata. Negatív oldalról nézve

38


az egymást keresztező gyökerek, különösen, ha a főgyökerek is összeakadnak, összegabalyodnak, az diszharmonikus ösztönökre, vágyakra utal. Minél kesze-kuszább a gyökérzet, annál bonyolultabbnak és átláthatatlanabb tűnik a rajzoló számára saját ösztönműködése. Saját vágyai, törekvései ellent mondanak egymásnak és belső konfliktust gerjesztenek. A talajvonallal párhuzamosan haladó és szétterülő gyökérrendszer csak bizonytalan és felszínes kapaszkodást tesz lehetővé. Hatalmas erőfeszítést igényel, hogy ezek a nem túl mély gyökerek a fa stabilitását, egyensúlyát megtartsák. Gyakran olyan felnőttek rajzaiban jelenik meg, akik betegség, baleset vagy bántalmazás során akkora megrázkódtatást éltek át, vagy olyan stressznek voltak/vannak kitéve, ami alapjaiban rendítette meg biztonságérzetüket, illetve félnek szembesülni az ösztöneikkel, a szexualitásukkal. Gyermekek esetében az ilyen felszíni, látható gyökerek arra utalnak, hogy a rajzoló a sebezhető pontjait kínálja fel. Vagyis támadási felületet nyújt másoknak azzal, hogy olyanokat mond el, ami nem lenne szabad, illetve a nem megfelelő embernek mondja el. Kiszolgáltat olyan „titkokat”, amivel mások visszaélhetnek. Tükrözheti azt is, hogy a gyermek a családjában nem kapja meg azt a mennyiségű szeretetet, odafigyelést és törődést, ami biztonságérzetéhez feltétlenül szükséges lenne. Úgy érzi nincs miben kapaszkodnia, nincs kire támaszkodnia, nincs kiben megbízhatna. A gyökerek vége Az ágvégekhez hasonlóan a gyökérvégek is érdekes dolgokat árulhatnak el az ösztön és szexuális életről, illetve azok kifejezéséről. Az ék alakú vagy szöges gyökerek azt jelzik, hogy a rajzoló a biológiai- és szexuális élet terén ahol a spontaneitás lenne a természetes megnyilvánulási mód - túlzottan mereven, görcsösen viselkedik. Az intim együttlétek során, az ágyban sem tudja igazán elengedni magát. Vagy amiatt, mert az elvárásoknak túlságosan meg akar felelni, tökéletesen akar teljesíteni, vagy azért, mert ösztöneiben akaratos önző, és csak a saját szempontjait, érdekeit és kielégülését tartja szem előtt. Megszerzi magának, amit akar, még ha ezzel meg is sért másokat. A horgas, kampós végű gyökerek egyértelműen a kapaszkodást fejezik ki. Kapaszkodni bármibe lehet, amitől a biztonságunkat, a „fennmaradásunkat”, a fontosságérzetünket remélni véljük. Pl.: bizonyos tárgyakba (pénz, vagyon), emberekbe (szülő, szerelmi partner, barát), egzisztenciába, hatalmi pozícióba. Ez különösen akkor alakul ki, ha kisbabakorában valaki nem kapta meg a kellő odafigyelést, vagy szükségletei megfelelő kielégítését. Hosszú ideig hagyták bőgni a kiságyban, késlekedtek az etetéssel, vagy a pelus cserével. A gyermekben nem alakult ki az alapvető ősbizalom érzése: az hogy a kellő időben megkapja a számára, szükséges dolgokat, és annyit, amennyire szüksége van. Emiatt felnőttként sokkal erősebb benne a megszerzési-, megtartási-, birtoklási vágy, és nehezebben tud elengedni, önként lemondani dolgokról. A fent elmondott tulajdonságokat megerősíti az, ha a fa három fő része közül a gyökérzet a legdominánsabb elem. A túldíszített, tekerő, indás, kacsos végződésű gyökerek túlfűtött, vagy a valóságosnál színesebbnek, izgalmasabbnak lefestett szexuális életre utal. Ez esetben valószínű, hogy az intim együttlétek során sokszor fontosabb a helyszín, a körítés, az extravagancia, mint maga az együttlét vagy azzal járó érzelmi tartalom. Lehetséges, hogy az ilyen ember gyakran sportot űz a szexből, illetve szexuális élményeit előszeretettel osztja meg másokkal, olykor feltupírozva tálalja. Előfordulhat az is, hogy mindezek a vágyak csak


39

a felfokozott fantázia szüleményei, amelyek a valóságban meg nem élt, be nem teljesült élmények kompenzálására szolgálnak. A talajvonal ábrázolása A fa-rajzokon gyakran megjelenik valamilyen formában a talaj ábrázolása is. A talaj azt a környezetet, életteret és emberi viszonyokat szimbolizálja, amelyben a rajzoló él. A talaj megmutatja azt is, hogyan érzi magát ebben a közegben az illető, illetve hogy a környezetét korlátozónak, hátráltatónak vagy inkább támogatónak találja-e. A vízszintes talajforma tekinthető a normának, ezért ennek különösebb jelentése nincs. A hullámos talajforma esetén érdemes megnézni, hogy a hullámvonal menynyire harmonikus vagy nagy amplitúdójú, zaklatott. A lágy, harmonikus hullámvonalú talaj rugalmas környezetet és emberi kapcsolatokat sejtet, amelyek nemcsak elegendő szabadságot, hanem biztonságot, kiegyensúlyozott hátteret is biztosítanak. Ha azonban túl idilli a rajz, túl meseszerű, akkor feltételezhető az önbecsapás is, illetve lehet, hogy a rajz készítője ilyenről csak álmodozik. Ezzel szemben a zaklatott vagy szabálytalan és gyenge hullámvonallal jelölt talaj a folyton változó vagy gyenge támogatást nyújtó, kiszámíthatatlan környezetre utal, ami a rajzolót is bizonytalanná, labilissá teszi. A jobbra, felfelé emelkedő talajon álló fa optimista, ambiciózus emberre utal, aki vállalkozó kedvű, önbizalommal teli, felfelé törekvő. Az ilyen személy keresi a kihívásokat, a megmérettetést, ahol kipróbálhatja önmagát és bizonyíthatja képességeit. Környezete és a körülötte élők is támogatják ebben. Ha a talajvonal jobbra lefelé halad, vagyis lejtőn áll a fa, akkor az illető úgy érezheti, hogy kezd kicsúszni a lába alól a talaj. Úgy érzi, hogy környezetétől és társaitól nem kap elég támogatást, vagy esetleg pont ők húzzák le. Rendszerint pesszimista szemléletű, mindenben a rosszat látja, kerüli a kihívásokat. Levertsége, kedvetlensége miatt céljait hamar feladja, ami újabb csalódáshoz vezet és megerősíti negatív beállítottságát. (”Ugye, én megmondtam, hogy nem fog sikerülni!”) A dombon, hegyetetőn, magaslaton vagy szigeten álló fa több módon is értelmezhető, és a rajz többi részének ismeretében nyeri el pontos jelentését. Egyrészt tükrözheti azt, hogy a rajzoló meg van elégedve önmagával, mert sokáig azon fáradozott, hogy elérjen valamit, és most feljutva a csúcsra a magasból néz körül és szemléli munkája gyümölcsét, illetve értékeli, milyen hatással van környezetére, embertársaira. Amikor ez az értelmezés a helytálló, akkor érdemes visszatekinteni arra, ahonnan elindultunk, illetve, hogy mekkora utat tettünk meg idáig, és átgondolni miben fejlődtünk, változtunk, milyen tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak ez alatt. Ugyanakkor ez az, az idő, amikor érdemes új célokat is kitűznünk, és új terveket kovácsolnunk, amelyek újabb irányt mutatnak és továbbvisznek utunkon. A dombon, magaslaton, szigeten álló fa utalhat arra is, ha az ember lenézi a környezetét, illetve önmagát valamiért különbnek tartja társainál. Ez hiúságból, pózolásból vagy önbecsapásból is fakadhat. A dombon, szigeten álló fa jelezheti azt is, hogy az illető magányos, vagy tudatosan keresi az egyedüllétet. A tudatos távolságtartás óvatosságból és az érzelmi biztonságvágyból is fakadhat. Lehetséges, hogy a rajzoló fél újabb kötődéseket kialakítani, mert fél kockáztatni a szívét, vagy, mert csak az otthon melegében, a szűk

40


családi körben érzi biztonságban magát. A gödörben, árokban vagy szakadékban álló fa kétségbeesésről és bezártság érzésről tanúskodik. A rajz készítője úgy érzi, hogy megfeneklett az élete, illetve olyan helyzetbe került, amiből egyedül, segítség nélkül nem tud kilábalni, vagy esetleg attól fél, hogy ilyen helyzetbe kerülhet. Ilyenkor érdemes átgondolni azt, hogy volt-e olyan momentuma a dolognak, amivel saját magunk járultunk hozzá az áldatlan helyzet kialakulásához, és ha igen, akkor mikor és hol?! Ha rájöttünk, azonnal alkalmazzuk a gödrök első törvényét, azaz, „hagyjuk abba az ásást”, fejezzük be az önmarcangolást és az önsajnálatot. Összpontosítsunk inkább arra, hogy hogyan tudnánk kilábalni a helyzetből, min kellene változatnunk, és ha szükséges kérjünk segítséget vagy forduljunk szakemberhez. A gödörben álló fa kifejezheti azt is, hogy a rajzoló lenyomva, háttérbe szorítva, mellőzve érzi magát, emiatt szerinte bizonyos területeken eleve hátránnyal indul társaihoz képest (pl.: anyagi szempontok, képesség hiánya vagy betegség miatt). Ha fűszálak vagy fűcsomók, esetleg avar jelöli, illetve egészíti ki a talajvonalat, az arra utalhat, hogy az embernek szerelmi vagy szexuális téren titkolnivalója van, de tükrözheti azt is, hogy a rajzoló ezen a téren szemérmesebb, szégyenlősebb társainál, és emiatt nem szívesen beszél ezekről. A szégyenlőség oka lehet az, ha a rajzoló otthon, gyermekkorában túl szigorú nevelést kapott, vagy ha valaki a hozzátartozói közül az erkölcscsősz szerepben tetszelgett, esetleg ha olyan közösségben élt (pl. falun), ahol mindenki tudott mindig mindent a másikról, és emiatt szeretné titkolni a dolgait. A talajvonal általában a törzs alján helyezkedik el, ám előfordul az is, hogy jóval alatta vagy jóval fölötte jelenik meg. Amennyiben a talaj felett lebeg a fa, úgy a rajzoló nem igazán tud tartós és közvetlen kapcsolatokat és kötődéseket kialakítani a környezetével. Vagy azért, mert nem bízik bennük, vagy azért, mert nem találja velük a közös érdeklődési, kapcsolódási pontot. Ha a talajvonal feljebb, pl.: a törzs derekánál van, akkor bár megvan a kapcsolat a rajzoló és a környezetében élők között, ám rajzoló úgy érzi, hogy nem tud megfelelni az elvárásaiknak, vagy társai nem a képességeinek és az érdemeinek megfelelően értékelik őt, illetve nem méltányolják őt és a tetteit eléggé.


41

2.7. A fa típusa, a fa fajtája

Absztrakt fa

Pálmafa

Jegenyefa

Lombos fa

Csupasz ágú / téli fa

Fenyőfa

Fűzfa

Gyümölcsös fa

Halott fa

42

2.8. Egyéb jelek a fán

Törzsön látható egyéb jelek, sérülések Karó, cövek, támaszték a törzs mellett

Kúszónövény, inda, borostyán a fa törzsén

A törzs oldalán megjelenő ágak A korona alatt, a törzs oldalából kinövő ágak

A levágott, letört vagy lefűrészelt ágak



Ha a sérült ág kihajt, kirügyezik

Csomók, dudorok, bemetszések a fán

Üregek, odúk

A koronában látható egyéb jelek, sérülések Bimbók, rügyek virágok

Levelek a fán

43

44


Gyümölcsök

Fészek, madáretető, madárfióka

2.9. A rajz képek jelentése Erdő fák csoportja: A személyiség érzelmes, nőies oldala, az emocionális én Mező rét szántó: A fejlődés, a növekedés és a változások lehetőségek színterei Sivatag pusztaság: Magányosságra, hiányzó érzelmi beteljesülés, kiégett kapcsolatok Hegy, szikla, szírt: biztonságos vagy veszélyes hely? A döntéssel kapcsolatos nehéz helyzet. Mocsár, láp, ingovány: Probléma, nehézség, lelki konfliktus, akadályok Vízparton, víz mellett van a fa: Érzelmi, nőies szimbólum Sziget: Magányosság, elszigetelődés, kívülállóság, de lehet a nyugalom szigete is Tó, fészek, barlang: Nővé válás igénye. Kislányok rajzolják inkább. Út: Folyamatos haladás, változás, az átmenetiség, önkeresés Útkereszteződés: Mindig problémahelyzetre utal Ház: Ősi szimbólum, az ego megnyilvánulása Ház udvarában, kertjében álló fa: Biztonság- és védelemigény, az emberi közelség igénye Fa: Az érzelmek szimbóluma (térszimbolika szerint Koch-féle fateszt) Fal, kerítés: A lehetőségek korlátozása Tavasz: A megújulás, újrakezdés, növekedés, fejlődés, ifjúság, életöröm, remény, vitalitás Nyár (sokszor ez a sablonos válasz): A legteljesebb vitalitás, életerő, a beért munka eredménye Ősz: Vitalitás csökkenése, érzelmi labilitás, elengedés Tél: Halál, elmúlás, átalakulás, frusztrált szeretet


45

Hold: Nőies pólus, az anyaöl biztonságos melegében érzi jól magát A Nap: A tudatosság, az életerő, az életenergiák fény, a melegség, a derű, az aktivitás, az optimizmus jele Felhők: A borús hangulat, nehézség, veszély Köd: Az érzelmi zűrzavar, kuszaság Ha esik az eső, esőcseppek: A könnyek bánat, fájdalom, szomorúság A szivárvány: A remény, a bizakodás, ellentétes dolgok összeegyeztetésének képessége Szél: Az élet mozgalmassága, az intellektus működése, elvesztett önkontroll Jég, jégeső, jégcsap: Érzelmi merevség, ridegség szimbólumai. Csigavonal: a spirál a lélek és az élet jele, a varázslók eszköze. Szál, szálka, szár: Egyenese is szimbolikus értelemmel bír, a székes rovásírás "sz" betűje. Talpára állított háromszög: A hegy férfias jellemző, a felfelé törekvést mutatja. Kör, a folt, a gyöngy: A mag a teljesség jelképe, az óvásé, az anyaölé Kereszt: A teremtő szellemi erő jele, a kettőből létrejövő ábra a Föld Létra: A sámánlétra megfelelője, melyen a szellemi szférába lehet eljutni. Ezt legfőképp fiúk rajzolják. Nagyméretű láb, autó kiálló kipufogója: Korai szexuális késztetések Királylány hajsátorral: Az anyai szeretet, gondoskodás jele Királylány mellet nyulak, macskák: Szűziesség szimbólumai Kígyó: Hitélet, szexualitás szimbóluma Madarak: A szabadság jelképei Pillangók: Szárnyaló fantázia Vicsorgó fogak, karmok: Agresszivitás jelei Szilva: Szimbolikus értelemben a szeretkezési vágy gyümölcse Színek szimbolikus értelmezése: A rajzoknál használt színek Fehér: Tisztaság, szellemiség színe. Ha sok van belőle bizonytalanság, én-idegen feszül állapot. Fekete: Szomorúság, komorság, bánat, agresszió színe, "ismeretlen" vonzereje. Vörös: Tűz, energia, indulatosság, érzelmek, magabiztosság és a gyarapodás szimbóluma. Kék: Nyugalom, hűség, részvét, szeretet főleg anyai szeretet- szimbóluma Indigókék: Zsarnokság jele is lehet. Sárga: Fény, melegség, tudat, tudatosság, önállósulás jele, apaszimbólum Zöld: Harmónia, mások védelmezése, személyiség érettsége, miszticizmus, különcködés színe. Narancssárga: Érzelmi melegség, boldogság, egészséges agresszivitás, energia, apai elvárások megfelelése Lila: Érzelmi támaszkeresés, sok lila önzés, hatalmaskodás, esetleg gyakorlatiatlanság. Rózsaszín: Érzékenység, fiatalság, sok rózsaszín- sebezhetőség, kiszolgáltatottságtól való félelem. Barna: Érzelmi biztonság vágya, gyökerek jelentősége, józan megbízhatóság, lekötött, elfojtott energiák

46


3. Gyakorlati rajzok elemzése 7 éves jobbkezes lány, nagycsoportos óvódás A fa mérete, elhelyezkedése, és a fa fő részei közötti arány harmonikusnak mondható, ami megfelelő önértékelésre és önbizalomra utal. A fa típusa tölgyfa. Ragaszkodik a hagyományokhoz, érvényesülési vágya van. Nyitott vonalakkal rajzol, ami arra utal, hogy nyílt természetes megnyilvánulásokat az érzelemivel képes kifejezni. Fogékony új dolgokra, s azokhoz könnyen és gyorsan alkalmazkodik. Szereti több területen is kipróbálni önmagát, képességeit, teljesítőképességét. Keresi az élményeket. Kevésbé kapaszkodik azokba a dolgokba, amelyek már nem szolgálják a fejlődését. A fa mérete több mint 70% át tölti ki a rajzméretnek így átlagos normál gyermek. A korona balra hangsúlyozott, ami arra utal, hogy önálló a gondolkodása és önálló a véleménye van a dolgokról. Jó emlékezőképessége van döntéseinél mindig a tapasztalataira és saját magára hallgat. Ágak keresztezik egymást, ami belső feszültséget, belső ellentmondásokba is ütközhet. Ez a gondolatok és az érzelmek ütköztetéséből ered. Vagyis mást mond az ész, mint a szív. A korona és törzs kapcsolata, a szociális érzések területe (öröm szeretet másokhoz való kapcsolódás) mivel nyitott a korona és a törzs kapcsolata. Szabad energiaáramlást jelez, az érzelmek színesítik és gazdagítják fantázia világát. Vastag törzs jelenti, szeret dicsekedni, időnként azzal is, ami nem az ő érdeme. Gyakran önelégült s túlságosan magabiztos. Kifejezetten rosszul tűri a kritikát, mert úgy gondolja tökéletesnek született. A kedvesség sem idegen tőle, de elég nehéz azt kihúzni belőle. Az eszközökben nem válogat a hízelgéstől az erőszakig rendkívül széles a skálája. Van talajvonal, ami leginkább azt jelképezi két lábbal áll a talajon és nem lebeg. A talajvonal hullámos, ami jelképezi, hogy biztonságban van barátkozó, szabad szellemben nevelt gyermek. Tudja, mit csinál. Gyökérzet viszont nincs. A csigavonalai jelentik a lelket, mint egy varázslót, madarak jelképezik a szabadságot a termés meg a pezsgő életet. Színekben Mindenképpen egy érzelmileg szabad, nyitott élettel teli kicsi személyiség lelkét tükrözi a rajz. 7 éves jobb kezes lány, nagycsoportos óvódás A fa elhelyezése a papíron: Férfi identifikációt, apai dominanciát tükröz. Jellemző lehet a női értékek lenézése. A múltat elhagyja és a jövő felé néz figyel, keresi a belső békét, hogy egészséges felnőtt váljon belőle. Tudatosan akaratos, esetleg lázadó aki jobban hisz az apjának mint az anyjának. halad a céljai felé a megfelelő érdeklődés kereszttüzében. A fa típusa: gyümölcsfa. A lelke szimbólumban van a megfelelő értelmi fejlődésével. A korona ellipszis alakú vízszintes síkban, a következőket jelentheti, el van nyomva a szabad akaratát nehezen bírja érvényesíteni, apai oldal jobban bontakozik. Jobban bízik az apjában, mint bárki másban. Jobbra hangsúlyozott korona a külvilág s a jövő felé forduló érdeklődő és az élményekre nyitott


47

személyiséget jelöl. Ágak nincsenek benne. A törzs és a korona kapcsolata a következő,teljesen zárt törzs korona átmenet. figyelhető meg a rajzon, jellemzői lehetnek a mentális és az érzelmi élet közötti energiaáramlás gátolt vagy akadályoztatott, visszafogottan akar döntést hozni. Érzelmek teljes kizárása miatt viselkedése hidegnek és számítónak tűnhet. Az elfojtott érzelmek nem azt jelentik, hogy nincsenek. Ez düh kirobbanáshoz vezethetnek. Itt is jelentkezik a vastag törzs, ami jelentheti, hogy szeret dicsekedni, időnként azzal is, ami nem az ő érdeme. Gyakran önelégült s túlságosan magabiztos. Kifejezetten rosszul tűri a kritikát, mert úgy gondolja tökéletesnek született. A kedvesség sem idegen tőle, de elég nehéz azt kihúzni belőle. Az eszközökben nem válogat a hízelgéstől az erőszakig rendkívül széles a skálája. Gyökérzet itt sincs. Talajforma vízszintes, ami normálnak mondható. Esik az eső, ami bánatot, fájdalmat-szomorúságot láttat. Királylány(lány) az anyjához szeretne közelebb kerülni, vagy olyan akar lenni, mint az anyukája. 7 éves jobb kezes fiú, nagycsoportos óvódás A fa elhelyezkedése térben, vízszintes síkben középen. Sem az anyához sem az apához nem kötődik igazán. Arányosságokról nem beszélhetünk, mert hatalmas a törzs mellett eltörpül a korona. A fa típusa gyümölcsfa. (cseresznye) Lehet erős egyéniség, ahol nem engedik kibontakoztatni azt ami. Erősek átrajzoltak a nyomatékok, kirajzoltak a minták, tudja, mit akar csak a személyisége elvan nyomva. Képes simulékony lenni, beilleszkedni abba a közegbe, amit nem szeret. A korona ellipszisformához hasonlít ez is csak erősíti azt a tényt, hogy a saját akarata el van nyomva. Nem képes kibontakozni a képességeiben. Balra hangsúlyozott a korona, ami önálló gondolkodást, önálló véleményalkotást tükröz.,s mindig a saját döntéseire, tapasztalataira hallgat., de az is lehet, hogy valami trauma érte és nehezen tud tőle szabadulni. A lomban nincsenek ágak. A törzs és a korona kapcsolata zárt. Az érzelmi és értelmi kapcsolat között az energiaáramlás gátolt. Saját agyból akar dönteni. Viselkedése érzelmek kizárásával hidegnek és számítónak tűnhetnek. Túl nagy törzs így nehéz kihozni a sodrából jó tűrőképessége van. Az egyik oldalon göcsörtös a törzs, ami jelentheti, hogy dacos, önfejű, nehéz karakter, mert az érzelmeket lezárta és agyból dönt. Nincs talajvonal, lóg a levegőben. Makacs nehéz természetre utalhat. Üreg található a fán, ami valamilyen sérülése-bántalma van. A gyümölcs pozitív energia-

48


forrás, míg az eső bánatot-fájdalmat tükröz, s kék szín jelentheti nyugalmat, ami az anyai szeretet szimbóluma. Az anyától vár segítséget a fájdalmai csillapításra. Ott keres békét, háborgó szívére. 7 éves jobbkezes lány nagycsoportos óvódás A fa elhelyezkedése térben vízszintes síkben középen jobbra hangsúlyozott, ugyanúgy mint a korona dőlésszöge. Ami a szeretet igényét jelöli, s az apától várja a segítséget apai dominancia. A férfias értékek favorizálása előnybe helyezése. Csakis az apa számít neki. Az arányosság kb. megegyezik. A fa típusa gyümölcsfa, ami pozitív benyomást kelt. Nyitott a közösség felé sikerorientált s barátkozó. A törzs és a korona kapcsolat zárt, ami szétválasztja az értelmet az érzelemtől. Agyból gondolkodik és cselekszik. Ágak nincsenek. Se gyökér se talajvonal. Lóg a levegőben. Van az éterben.(de minek, Ő maga se tudja) A nap a fény az optimizmus jel,míg szárnyal a fantáziája a pillangóktól,vagy jelenthetnek madarakat, s ami a szabadság jelképei. A fájában található egy odú, ami valami szomorúságot, bánatot jelképez, esetleg fájdalmat, amiből keresi a kiutat, szeretetet. 14 éves, jobbkezes lány, általános iskola 8. osztályos tanuló A fa mérete, elhelyezkedése, és a fa fő részei közötti arány harmonikusnak mondható, ami megfelelő önértékelésre és önbizalomra utal. A fa lombos, nem jegenye, de a korona kissé felfelé nyújtott, lekerekített háromszög alakja, illetve enyhe balra dőlése (a legmagasabb pontja szinte a baloldali törzsalap vonalába esik) jelzi, hogy a rajzoló szellemileg nyitott, érdeklődő. Fontos számára a tudás, az ismeretszerzés és a szellemi teljesítmény. Szellemi téren ambiciózus, céltudatos. Magasra helyezte a mércét és az elvárásokat, tökéletességre és bizonyosfajta ideálok magasabb célok megvalósítására törekszik. A fa egy dombon áll, ami biztosítja a szélesebb látóteret, és hogy a rajzoló magasabbról, rálátással szemlélje a dolgokat. A korona enyhe balra dőlése elárulja, hogy szellemi téren önállóságra törekszik, ellenáll a befolyásolási, meggyőzési kísérleteknek, mert szeret a saját tapasztalatai és belső értékrendje alapján véleményt alkotni a dolgokról. A zárt lombozat sejteti, hogy az előírásokat, szabályokat betartja, a hagyományos értékrendet követi. Kötelességtudó és fegyelmezett. A zárt lombozat - és a sok zárt elem a rajzon (dombok, árkádok) azt is jelzi, hogy kissé befelé forduló ember, akinek fontos a belső csend és a harmónia megteremtése, ezért időnként visszavonul, egy nyugodt kis zugba ahol alaposan átgondolhatja az átélt élményeket, eseményeket, kiértékelheti és rendszerezheti magában. Hajlamos az álmodozásra, az ábrándozásra élénk és képszerű memóriával rendelkezik.


49

Érdekli az irodalom (kúp alakú korona) és a művészetek. Az átlátható elrendezés, az árkádos formák és a fára felfutó kúszónövény rendszeretetről, tér- és formaérzékről, ábrázolási készségről, esztétikai igényességről tanúskodik. Érzelmek szempontjából a zárt formák, dombok kissé zárkózott, befelé élő emberre utalnak, aki rendkívül érzékeny, finom lelkű, tele van mély érzelmekkel, de azok kifejezésében visszafogott – amit a zárt törzs és koronaátmenet is alátámaszt. A széles törzsalap és a nem túl rövid, függőleges vonalakkal ábrázolt érdes törzs megfelelő érzelmi stabilitásról, kellő ellenállóerőről tanúskodnak. Időnként hajlamos lehet túlkontrollálni érzelmi megnyilvánulásait, túlfegyelmezni önmagát. A józanész és az elvárásoknak való megfelelni akarás blokkolhatja az érzelmeket. A fa egy kis dombon áll, ami az emberi kapcsolatok terén kissé távolságtartó, elkülönülő és tartózkodó személyiségre utal. A rajzoló jól elvan önmagával is, nem keres mindenáron új kapcsolatokat. Képes úgy beilleszkedni a közösségbe, hogy egyéniségét és tartását megőrizze. Udvarias, tisztelettudó, és diplomatikus. Ám elkülönülése, komolysága miatt társai olykor úgy érezhetik, hogy önmagát különbnek tartja. A kisebb baráti, családi társaságot kedveli, megszokott közegéhez ragaszkodik. A háttérben dobok láthatók a rajzon. A domb, mint árkádos, zárt forma megbízhatóságot, józanságot, megfontoltságot, és fegyelmezettséget szimbolizál. A rajzoló tehát támogatónak, megbízhatónak és korrektnek érzi családját és a környezetét. Ám a biztonságot inkább a kiszámíthatóság és a kialakult közös szokások rendje adja számára, és nem annyira az érzelmi közvetlenség és intimitás. A korona baloldalai alsó részén kissé összegabalyodott ágak, a korona balra hajlása és a fára tekeredő kúszónövény arra enged következtetni, hogy a rajzoló úgy érzi, hogy az anyja (vagy egy női rokon) túlzottan is beleszól az életébe, illetve szigorúságával vagy túlvédő magatartásával visszafogja, gátolja őt. A felfelé törekvő csúcsos korona, a rendezett, zárt formák jelzik, hogy képes hosszabb ideig elmélyedni, beletemetkezni feladataiban. Munkavégzése fegyelmezett, és céltudatos, pontos és megbízható, a szabályokat és az előírásokat betartja. Eleven, cserfes, olykor szétszórt fruska 14 éves, jobbkezes lány, általános iskola 8. osztályos tanuló A fa nagy mérete jó kedélyállapotról, pozitív önértékelésről és nagy lomról árulkodik. A fa mérete és enyhe jobbra tendálása a külvilágra, az újdonságra és a kapcsolatokra nyitott személyiséget tükröz, aki kihasználja a kínálkozó lehetőségeket, nem akar lemaradni semmiről sem. Dinamikus, keresi az élményeket nem szívesen ül egy helyben A lombos fa extrovertált, társaságkedvelő, közvetlen és barátkozó emberre utal, aki a közösségbe gond nélkül beilleszkedik. A jobb korona fél hangsúlyossága jelzi, hogy viselkedésében a férfias vonások, energiák nyilvánulnak meg: aktivitás, kezdeményezés, irányítás. A nagy méret, az íves vonalak kacskaringós gyökérzet mutatja, hogy a rajzoló erőteljes önkifejező igénye laza, szórakoztató karaktere révén hamar a társaság központjává válik. A kapcsolatokban a domináns, irányító szerepet tölti be. A hangsúlyos gyökérzet és a széles törzsalap erős érzelmi kötődésre, kapcsolatbeli birtoklásra utal. A gyökérzet vékony, kanyargó vonalakkal készült, kissé átláthatatlan és zaklatott. Mivel a gyökér a gyermekkort, a családi hátteret is jelenti, így valószínű-

50


síthető, hogy a családban az egyes emberek személyes határai elmosódtak, nem hagytak egymásnak elég mozgás- és döntésteret, mindenki beleszólt a másik dolgába. A fa baloldalán látható moha sejteti, hogy a lány bár elfogadja anyja érzelmi támogatását, de szabadulni is szeretne már a túlzott közelségtől. A törzsön lévő fekete odú kissé jobbra tendál, vagyis a rajzolót 8 éves kora körül mélyen megbántották vagy csalódnia kellett az apjába vagy egy férfi hozzátartozójában. Ez még mai is élénken él benne, és úgy érzi, hogy egy áthidalhatatlan akadályt épített közéjük, amit egy vakondtúrással ábrázol a rajzon. A megszokottnál nagyobb és kacskaringós gyökérzet érzelem- és ösztönvezéreltséget, gyors, spontán, olykor meggondolatlan reakciókat is sejtet. Az eleven és rugalmas érzelmi életet, a könnyed érzelemkifejezést támasztja alá a nyitott törzskorona átmenet, a széles alapú, felfelé vékonyodó, enyhén hullámos kontúrvonalú, érdes törzs, amit rövid hullámvonalakkal ábrázolt a rajzoló. A nagy gyökérzet megjelenése annak is betudható, hogy a rajzoló most lépett a serdülőkorban, ami erőteljes hormonváltozást és a szexuális energiák erőteljesebb működést eredményezi. Bár a talajvonallal zárt gyökér-törzs átmenet jelzi, hogy a lány megpróbálja ösztöneit valamennyire kontrollálni, de bimbózó szexualitása, érzelmi túlfűtöttsége és hangulatváltozásai miatt kapkodásra, szétszórtságra lehet hajlamos, ahogy mondani szokták „máshol jár az esze”. A széles, lombos korona kíváncsi, érdeklődő természetre vall. Érdeklődése tág, de nem mélyed el igazán a dolgokban. A főágakból vannak leágazások, de ezek a másodlagos ágak gyakran ugyanolyan vastagok, mint a főágak, vagyis a rajzoló törekszik arra, hogy rendszerezze ismereteit, de a lényeges és a lényegtelen megkülönböztetésével néha gondjai vannak. Az ágvégződések gyakran tölcséresek, de szögletesen zártak, jelezve, hogy nagy késztetés él benne, hogy ötleteit és gondolatait megossza másokkal, de az utolsó pillanatban mintha valami leblokkolná. A jobb felfelé irányuló ágak a legkidolgozottabbak, leghangsúlyosabbak, illetve itt van a legtöbb nyitottan induló leágazás. Mindez arra utal, hogy a rajzoló figyelmét a külvilág eseményei, az anyagi dolgai, és a konkrét, kézzel fogható dolgok ragadják meg leginkább. A lány leginkább annak hisz, amit lát, amit meg tud fogni, amit saját maga is megtapasztal. Az anyagi dolgokhoz való vonzódást erősíti meg a nagy gyökérzet is, ami szinte lelóg a lap aljáról. A legjobb védekezés a támadás 14 éves jobbkezes fiú, általános iskolai 8. osztályos tanuló Ez a farajz igazi csemege! A legszembetűnőbb jel rajta, ami szinte húzza a szemet, az a törzsön lévő sötét sérülésjel, de emellett más érdekességek is vannak rajta. A fa elhelyezkedése, vonalhasználata és formai kivitelezése önértékelési, érzelmi és indulati problémákkal küzdő, önmagával és a világgal harcban álló kamaszra utal. A törzs jobboldali kontúrja halványabb és gyengébb nyomatékú, szálkázott, szakadozott vonallal készült, ami jelzi, hogy a rajzoló az apjával szemben alávetett, elnyomott, kiszolgáltatott helyzetben van. Az apával kapcsolatos érzelmeit, bizonytalanság, félelem, elfojtott düh és harag jellemzi. Az apával szembeni ellenállása gyenge, önvédelme rosszul működik gátlásosság és szorongás jellemzi. A hiányzó akarat és stabilitásérzet belső feszültségeket kelt benne. Az indulatait és agresszív érzéseit azonban az apával szemben nem meri éreztetni,inkább elfojtja befelé nyeli, inkább az anyján, vagy a környezetén vezeti le azokat. Az anyai oldalon lévő ágas bogas szúrós ágak, valamint baloldalon függőlegesen fel felé haladó sötétebb ág jól tükrözi az anyjával szembeni agresszív, durva és bántó szóbeli megnyilvánulásokat. Ugyanakkor a fa baloldali kissé felfelé tolódott elhelyezkedése és a törzs balra dőlése azt is jelzi, hogy a rajzoló érzelmi támogatást, biztonságot csak az anyától remélhet, hozzá menekülhet. Az anyával való kapcsolatot azonban megnehezíti az is hogy megkezdődött a „kamaszkori leválás” folyamata így a fiú az anya befolyása alól is szabadulni akar ellenkezik (a korona jobbra húz.) A korona magasra nyúlik, de széltében meglehetősen szűk;


51

álló téglalaphoz hasonlít. Mindez merev, rugalmatlan, szubjektív és kritikus gondolkodásmódra utal. A rajzoló hajlamos feketén-fehéren, azaz egyoldalúan látni a dolgokat. Mindent a saját belső világához, elképzeléseihez viszonyít, saját álláspontjából nem lehet kimozdítani (baloldalra tolt fa).A túl nagy korona azt is jelezi, hogy gyakran elszakad a valóságtól és a fantázia világába menekül. Lehetnek kreatív ötletei, de gondolatai és vágyai kifejezésében blokkolt (zártan induló leágazások), ami megnehezíti a megvalósítást. Érdeklődési köre szűk, néhány téma köti le jobban figyelmét, reáltudományok felé irányul. A zenei érdeklődés területén egy sötét, álló kardszerű ág emelkedik, ami sejteti, hogy zenei ízlésében a kemény vonulatot (rock, metal) kedveli. A korona szűk kiterjedése révén a miszticizmus és a romantikus vonulat teljesen kívül esik az érdeklődését, sőt azt meg is veti, lenézi. A korona a törzshöz képest nagyobb, sötétebb, nyomatékosabb vonalakkal készült. Mindez arra utal, hogy a fiú az érzelmeket háttérbe szorítja, mindent észből – pontosabban a beléívódott szokásokból, automatikus reagálási módokból (hiszen baloldalt van a fa) - vagy akaratból, erőből (hegyes vonalak) próbál megoldani. A korona és a törzs közötti átmenet nyitott, vagyis az érzelmi és a szellemi szféra között szabad energiaáramlás van jelen. Ám a negatív gondolatok rossz érzéseket keltenek, az elfojtott düh és harag pedig negatív, támadó gondolatokat idéznek elő. Ezt tovább fokozza az állandó belső kétségek és a döntési nehézség jelenléte, amit a törzsből az „y”elágazással induló két főág jelez. A kopasz, szőrős, szúrós ágak kevés megélt örömről, kiábrándult, csalódott és reménytelen hozzáállásról A korona a törzshöz képest nagyobb, sötétebb, nyomatékosabb vonalakkal készült. Mindez arra utal, hogy a fiú az érzelmeket háttérbe szorítja, mindent észből – pontosabban a beléívódott szokásokból, automatikus reagálási módokból (hiszen baloldalt van a fa) - vagy akaratból, erőből (hegyes vonalak) próbál megoldani. A korona és a törzs közötti átmenet nyitott, vagyis az érzelmi és a szellemi szféra között szabad energiaáramlás van jelen. Ám a negatív gondolatok rossz érzéseket keltenek, az elfojtott düh és harag pedig negatív, támadó gondolatokat idéznek elő. Ezt tovább fokozza az állandó belső kétségek és a döntési nehézség jelenléte, amit a törzsből az „y”elágazással induló két főág jelez. A kopasz, szőrős, szúrós ágak kevés megélt örömről, kiábrándult, csalódott és reménytelen hozzáállásról tanúskodnak. Mindenben a rosszat, a támadást látja és várja. A kard és szablyaszerű ágak, az rövid szálkás vonalakkal érdesített törzs szociálisan tanúskodnak. Mindenben a rosszat, a támadást látja és várja. A kard és szablyaszerű ágak, az rövid szálkás vonalakkal érdesített törzs szociálisan nehéz természetű emberre utalnak. A múltbéli negatív élményeket (sötét seb a fán) nem sikerült feldolgoznia, sérelmei és lelki sérülései erősen befolyásolják az önmagához és a külvilághoz való viszonyát. A rajzoló belső gátlásokkal és szorongással küzd, amit támadó viselkedéssel kompenzál. Nehézséget okoz számára az együttműködés, az alkalmazkodás. Azt akarja, hogy minden az ő elképzelései szerint történjen, elképzeléseit, akaratát megpróbálja másokra ráerőltetni. Társai megfélemlítésével szerez magának „vezérszerepet”, tekintélyt. Ellentmondást nem tűrően, mások érekeit és érzéseit figyelmen kívül hagyva tör célja felé. Kudarc vagy akadályoztatás esetén indulatosan, durván reagál, sikertelenségéért másokat hibáztat.

52


A szófogadó Jó kislány 13 éves, jobbkezes lány, általános iskola 8. osztályos tanuló A normálnál kisebb méretű fa szerényebb önértékelésről és mérsékelt önbizalomról tanúskodik, míg enyhe balra tolódása jelzi, hogy a rajzolót viselkedésében a nőies értékek előtérbe helyezése jellemzi: befogadó, engedékeny, passzív és mások irányítását elfogadó ember. A bal korona fél és a fa törzse balra alul enyhén szélesebb, a fa koronája zárt, árkádos vonalú. Mindez arra utal, hogy a rajzoló világnézetében és gondolkodásában a hagyományokhoz igazodik. Viselkedésében és döntéseinél eddigi tapasztalatokra, a megtanult szabályokra támaszkodik, igyekszik megfelelni a normáknak, a társadalmi elvárásoknak. Szereti az állandóságot, az újdonságokat óvatosan, bizalmatlanul fogadja. A változásokra lassabban reagál passzív szemlélődő típus szereti a kiszámítható, stabil dolgokat, szokásain ritkán változtat. Szüksége van arra, hogy időnként elvonuljon a többiektől és átgondolja az átélt eseményeket, élményeket. Valamivel több idő szükséges a számára a dolgok megértéséhez, hiszen mindent részletesen megvizsgál, de amit egyszer megtanult azt nem felejti el. Az elméletekkel szemben jobban érdekli a gyakorlat, a mindennapok valósága. A rajz és a fa környezete alapvetően békés, nyugodt, derűs hangulatot áraszt. A vastag lefelé szélesedő törzs és a zárt koronatörzs átmenet fegyelmezett, érzelmileg stabil jámbor természetű emberről árulkodnak. A törzs felszíne inkább simának tűnik színezése egyenletes. A rajzoló jól működő érzelmi és indulati kontrollal rendelkezik. Szélsőséges megnyilvánulások nem jellemzik, nehéz kihozni a sodrából. Megfontolt, türelmes és megbízható, bár időnként kissé lassúnak és földhöz ragadtnak tűnhet. Mivel inkább szemlélője, mint aktív alakítója, résztvevője az eseményeknek kevésbé konfrontálódik. Nem támad és őt sem bántják. A fa mérete és zárt formája kicsi, de jól körülhatárolt térigényről árulkodik. A rajzolóönmagában is jól elvan. Zártsága mellett gyakran bizalmatlan is a külvilággal szemben, így nem könnyű közel kerülni hozzá. A baloldal dominanciája és a levelekkel borított korona (amelyektől nem láthatók az ágak) jelzik, hogy a kapcsolatteremtés során a formaságok, a megtanult szabályok betartása, a fokozatosság milyen fontos a számára. Kissé gátlásos, de kedves és illemtudó. Idő kell ahhoz, hogy feloldódjon. Ha azonban a bizalmába fogadott valakit, annak nagyon ragaszkodó, hűséges és megbízható társa lesz. A kapcsolatban óvó és védelmező, szívélyes és gondoskodó, ám esetenként birtokló lehet. A középre helyezett kis tömzsi, zárt, árkádos fa jelzi, hogy a rajz készítője két lábbal a földön álló, jelenben élő, gyakorlatias ember, aki kedveli a praktikus dolgokat. Egyszerűségre törekszik, nem bonyolítja túl a dolgokat. A levéllel borított korona jelzi, elfogadja úgy a helyzeteket, ahogy vannak. Nem lázadozik, nem firtatja a dolgok hátterét, a „miérteket”, megelégszik azzal, ami rá tartozik. A korona és a törzs közötti zárt átmenet valamint a zárt talajvonal jelzi, hogy az ösztönök, az érzelmek és a gondolatok közötti szabad áramlás erősen kontrollált. Szétválasztja a dolgokat, minden a maga helyének megfelelően kezel. Gondolatai, ötletei, érzelmei és vágyai közlésében visszafogott vagy gátolt, aminek hátterében flegmatikus vérmérséklete, illetve a szigorú nevelés állhat, amit a rajz szabályossága és zárt formái sejtetnek. A mező és a derűs környezet jelzi, hogy sok támogatást kap a környezetében élőktől. Vannak lehetőségei, de kérdés,


53

hogy mennyire képes ezekkel élni, mi az, ami arra ösztönzi, hogy kihasználja ezeket. A lankás vidéken, de egy enyhe gödröcskében álló fa jól jelzi a rajzoló passzív, kényelmes hozzáállását, nehezen mozdíthatóságát, motiválhatóságát. A rajzoló tétlen magatartásában azonban egy kis feladás is vegyül, amire a fa fölött sütő rövidebb hosszabb narancs sugarú napocska, a felhők és a fekete madarak adnak magyarázatot. A narancsszín az apai elvárásoknak való megfelelni akarást és az apai szeretet utáni vágyat fejezi ki. A nehézséget az okozza, hogy a rövidebb sugarak jelzik, hogy mennyi szeretetet, megerősítő dicséretet és visszajelzést kap a rajzoló az apától, a hosszú sugarak pedig azt mutatják, hogy mennyire lenn szüksége. A madarak a vágyakat, az álmokat jelképezik, ám ha fekete színűek, akkor olyan álmokat mutatnak, amelyekről a rajz készítője már lemondott, mert úgy érzi, hogy nincs reális esély arra, hogy azok megvalósuljanak. Befejezés A rajz grafikus gesztus és gondolati szintézis egyben. Ezért a rajz, üzenet. Verbális üzenete a választott téma, non-verbális a kidolgozás mikéntje, technikája, kompozíciója. Az üzenetek megfejtése hatással van alkotójára s annak környezetére, hogy jobban értsék és segítsék egymást.

„Ismerd meg életed mottóját, minden egyes ember kicsit más perspektívából szemléli a világot. Ismerd meg jellemző életfilozófiát!”

54


Feladatok Kérjük, hogy a feladatokat külön lapon dolgozd ki kézzel írottan, vagy gépelve nyomtasd ki, vagy az alábbi e-mail címre, elektronikusan továbbítsd. Minden esetben tüntesd fel a neved, a csoportszámod és a tantárgy nevét! (E-mail esetén a tantárgy megnevezését a „Tárgy” mezőben is tüntesd fel!) E-mail cím: [email protected] A munkafüzet alapos átolvasása alapján végezd el a következő rajz elemzését!


55

Bibliográfia Bruno P. Kremer: Fák (Magyar Könyvklub Természetkalauz sorozat) Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana (Akadémiai Kiadó, 2000) Feuer Maria: A firka lélektana (Akadémiai Kiadó, 2002) Gerő Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikuma Harsányi, I. és G. Donáth, B.: A farajzvizsgálat. Magyar Pszichológiai Szemle, 35, 3Hoppál Mihály – Jankovics Marcell – Nagy András – Szemadám György: Jelképtár (Helikon Kiadó,1997) Pamela Ball: Tízezer álom - álomképek megfejtése A-Z-ig (Sziget Kiadó, 1998) Süle, F. : A Fa-rajz-teszt. In: MéreiF. – Szakács F. (szerk) Pszichológiai vademecum II/2. Budapest Tankönyvkiadó (1988) Vass Zoltán: Formai-szerkezeti rajzelemzés (Flaccus Kiadó 2007) Vass Zoltán: A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai – Projekció, kifejezés, mintázatok 18 (1978)

Rajzképelemzés

Recommend Documents