Nagyoktól - kicsiknek Kreatív felkészülési módszerek az óvodai irodalmi élményszerzésre
Jelige: IFE 162
1
TARTALOMJEGYZÉK Bevezető ........................................................................................................................ 4 A dolgozat dolgozat témája .......................................................................................................... 4 A dolgozat módszerei ..................................................................................................... 7 A dolgozat eredménye eredménye és használhatósága használhatósága ...................................................................... 7
Az irodalom szerepe az óvodáskorúak életében .......................................................... 8 A mese ........................................................................................................................... 8 A gyermekvers ............................................................................................................... 10
Utak a gyermekirodalomhoz ........................................................................................ 15 Az élmény é lményszerzés szerzés feltételei, feltételei, a befogadás befogadás és elemzés........................................................ elemzés........................................................ 15 A mesék elemzése .......................................................................................................... 16 A mese tartalma, tartalma, szerkezete szerkezete ............................................................................................ 16 Nyelvi, hangulati és műfaji elemek ................................................................................. 18 Szereplők jellemzése Szereplők jellemzése és értelmezése ....... . ............ ............. ............. ............ ............ ............ ............ ............. ............. ........... ........... ........... ..... 20 Szimbólum Szimbólumok ok ................................................................................................................. 23 Mondanivaló Mondanivaló megfogalm megfogalmazása azása ........................................................................................ 26 Gyermekverse Gyermekversekk megközelí megközelítése tése ........................................................................................ 27 Verselemzések Verselemzések ............................................................................................................... 29
Projektmódszer a felkészülésben ................................................................................. 36 2
Miért jó a projektmóds projektmódszer? zer? ............................................................................................. 36 Az irodalmi műben rejlő lehetőségek maximális kibontása ............................................. 39 Hogyan használom a projektmódsz projektmódszert ert a felkészül felkészülésben? ésben? ................................................. 40 Projektek Projektek meséhez, meséhez, vershez ............................................................................................ 41 Tevékenységterv Tevékenységtervezetek ezetek .................................................................................................. 45 Benedek Benedek Elek: Szép Cerceruska ..................................................................................... 45 Zelk Zoltán: Egy búzaszem búzaszem története .............................................................................. 52 Zelk Zoltán: Zoltán: Téli fák ...................................................................................................... 59
Irodalmi élményszerzés bábbal ................................................................................... 65 A bábozásról .................................................................................................................. 66 Felkészülés Felkészülés a bábozásra................................................................................................... bábozásra................................................................................................... 69 Projekt Projekt gye gyerekekkel rekekkel ........................................................................................................ 71 Bábtervezet: Nemes Nagy Ágnes: Ki ette meg a málnát? ................................................ 77 Bábozás projektje projektje ........................................................................................................... 80
Gyakorlati alkalmazás ................................................................................................. 81 Összegzés ...................................................................................................................... 85 Szakirodalom Szakirodalom jegyzék jegyzék .................................................................................................... 87 Mellékletek Mellékletek .................................................................................................................... 89
3
Bevezető Személyes indíttatás
Nem emlékszem első gyermekirodalmi élményeimre, de tudom, hogy volt belőlük bőven. A mesék, a rímek és ritmus szeretete velem született, magamba szívtam édesanyám szívének dobbanásával, az eső kopogásával, az éjszakák és nappalok ritmikus váltakozásával. Ahogy a szépséget is, a hangok játéka mellett a fények és árnyékok játékát, a látvány szépségét, a gyönyörű székely tájat, ahol felnőttem, az ember nem érintette természet ben való gyönyörködést és harmóniát. Így tudom megfogalmazni magamban, miért is olyan kedves nekem a gyermekirodalom. Amikor egy-egy alkotással foglalkozom, kicsit újra gyermek leszek, emlékek képei sejlenek fel, életérzések, amelyeket felnőttként egyre ritkábban érzek. Többnyire csak olyankor, amikor kislányomnak verselek, mesélek. Anyaságom egyik legnagyobb ajándékának tartom gyermekem irodalom iránti rajongását. Öröm nekem, amikor önfeledten játszik, belefeledkezik a mesébe, vagy amikor elragadja őt egy-egy mondóka ritmusa, szavainak játékos mágiája, s ő maga teremt új szavakat, talál ki új mondókát, tapsol új ritmust.
Szakmai indíttatás Óvodapedagógus leszek, és több éven át foglalkoztam már gyermekekkel, megtapasztaltam, hogy a gyermekirodalom milyen óriási lehetőség a pedagógus kezében, ha ismeri mélységeit, a művekben rejlő lehetőségeket és azokat kreatívan meri és tudja alkalmazni. A mesék, versek hatása többszörösen áttételes, hiszen először nekem nyújtanak élményt, amit én legjobb tudásom szerint továbbadok a gyermekeknek, beépítek tevékenységeik szerteágazó rendszerébe, majd az ő örömük és élményük visszamosolyog rám is. Amit élményszerűen, átéléssel, felkészülten adok át az jó befektetés, visszaragyog.
A dolgozat témája Gyermekeinknek meséken és verseken kell felnőniük, ahogy az velünk is történt. Testi és lelki egészségük megköveteli a mesélést1, a versek mondogatását, a gyermekirodalmat. A mese, a vers, mint a felnőtt szívből jövő ajándéka a gyermekek felé valószínűleg azóta létezik, amióta gondolatainkat, érzéseinket szavakba tudjuk önteni. Ilyen módon megörvendeztetni a gyerekeket 1
Vekerdy Tamás: Kicsikről-nagyoknak 4
a legtöbb szülőnek ösztönös, természetes. Egy k isgyerek számára nagyon értékes a szeretett személyektől hallani a mesét, verssel űzni el az unalmat, a szomorúságot, együtt örülni a ritmusnak, rímnek. Ezek az élmények pótolhatatlanok. Akiknek ez az élmény a gyermekkor korai éveiből kimarad, az az óvodában találkozik a gyermekirodalommal, hiszen itt naponta hangzanak el különféle alkotások. Az óvodapedagógus egyik legszebb feladata a családtól egy időre elszakadt gyermek eknek az óvodai irodalmi műfajokkal, mesékkel, versekkel meghitt hangulatot, mesevilágot teremteni, élményt szerezni, a gyermek képességeit az irodalom eszközeivel komplex módon fejleszteni. Ez a munka felelősséggel jár, felkészültséget és kreativitást követel. Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy az óvodában történő irodalmi élményszerzés hogyan lehet igazán hatásos és hatékony. Hogyan tudok óvodapedagógusként felkészülni arra, hogy a mese, vers közvetítésével gazdag, komplex élményt nyújtsak és sokoldalúan fejlesszek? Munkámban az óvodapedagógus felkészülésének a lépéseit mutatom be a mű egyéni befogadásától az óvodai élményszerzés megvalósításáig. A dolgozat első részében a gyermekirodalom óvodai műfajait érintem, különös tekintettel a gyermeklélektani vonatkozásokra. Miért szereti a gyerek a mesét, verset, miért fontos ez ma, amikor egyre kevesebb időnk jut a gyermekre és a szellemi, lelki élményszerzésre. Az óvónő felkészülésének lépéseit, a befogadást és elemzést konkrét műveken keresztül szemléltetem. A mese többrétegű mű, ezért értelmezéséhez a tartalom és szerkezet, valamint a szimbólumrendszere felől közelítek. Ehhez két önállóan kidolgozott segédeszközt használok, a vázlatos elemzést és a szimbólumelemzést. A versek megközelítése szintén az általa közvetített élmény, képi világ, nyelvi-,
hangulati elemek felől történik. Az így született benyomásokat, észrevételeket, gondolatokat írásban és rajzban dokumentálom. Ezek a gyermekirodalmi művek az élményszerzésen túl mind lehetőségek a gyermek személyiségének, képességeinek fejlesztésére. A projektszerű tervezés alkalmazásával komplex módon közelítek a műhöz, segítségével feltárom azokat kapcsolódási pontokat, amelyek az egyes óvodai tevékenységi területekből adódnak. Arra próbálok rámutatni, hogy egy-egy művet összefüggéseiben, rendszerben lássunk, tartalmas tevékenységek sokaságát nyújtsuk általa a 5
gyermeknek, s ezzel megkönnyíthetjük a saját tervezőmunkánkat is. Az irodalmi műhöz készített projektterv egyfajta ötletbörzeként működik, amelyből az óvodapedagógus nagyon könnyen nagyon változatos tevékenységeket valósíthat meg, s saját tervezőmunkáját is rendszerszerűen átlátja. Röviden bemutatom, miért hasznos a projekt módszer, miért érdemes projektben gondolkozni, és miért jó a gyerekeknek is átadni ezt a gondolkodási módot. Az 1. ábrán szemléltetem, milyen elemekből épül fel a felkészülés, milyen mozzanatokra, dokumentumokra van szükség.
1. ábra: A felkészülés terve
A mesék, verses mesék egyik kedvelt óvodai feldolgozási módja a bábozás, amely szintén sok közös tevékenységre és a gyerekek sokoldalú fejlesztésére adlehetőséget. Az óvónők 6
nem mindig nyúlnak szívesen ehhez a módszerhez, vagy csak egy-két mese esetében, amihez már vannak kellékeik. Ugyancsak a projektmódszert alkalmazva bemutatom, hogy hogyan lehet egyszerűen, átláthatóan felkészülni az óvodai bábozásra, hogyan lehet a gyerekeket is bevonva a beszéd- és személyiségfejlesztés és kreativitás lehetőségeit optimálisan kihasználni. Tervezőmunkám
gyakorlati
alkalmazását
konkrét
művekhez
kapcsolódó
tevékenységtervezetekkel, fotókkal dokumentált megvalósításával szemléltetem. Dolgozatomban nem fejtem ki részletesen a gyermekirodalmi műfajokat, azok osztályozását, a versek, mesék kiválasztásának szempontjait. Terjedelmi keretek nem teszik lehetővé a bábtechnikák részletes ismertetését, és az óvodai bábozás lehetőségeinek tárgyalását. Az általam feldolgozott mesék, versek kiválasztásának szempontjai többnyire személyesek, emellett igyekeztem kevésbé használt művekkel foglalkozni, ezáltal is frissíteni az óvodában gyakran előforduló irodalmi művek körét.
A dolgozat módszerei Szakirodalom feldolgozása Önálló elemző és tervezőmunka Digitális dokumentumok önálló kidolgozása és gyakorlatban való alkalmazása a tapasztalatok bemutatásával
A dolgozat eredménye és használhatósága Dolgozatom eredményeképpen egy olyan oktatási és módszertani segédanyagot kapunk, amely jól használható az óvodapedagógus hallgatók felkészülésében az óvodai irodalmi élményszerzés tevékenységeire, az óvodai gyakorlatra, de akár gyakorló óvónők is felfrissíthetik belőle módszertani kultúrájukat. Egyszerű, átlátható, rendszerbe foglalható munkamódszereket és eljárásokat bemutatva arra próbálok példát nyújtani, hogy merjünk összefüggéseket feltárni, kreatívan gondolkodni és cselekedni s a gyermekeket is kreativitásra nevelni.
7
Az irodalom szerepe az óvodáskorúak életében
A mese A népmesék egy egész nép tudatán keresztül kristályosodtak, formálódtak. Sokféle elemet tartalmaznak: mítoszok maradványait, a keresztény középkor vallásos bűntudatának kivetítéseit, a társadalmi tapasztalatok áttételeit. A népmesék bölcsessége évszázadok során, generációk tapasztalásán csiszolódott. A mese a 15. század végéig a felnőttek műfaja volt. A mesehallgatás során átélhetővé váltak a személyiség legmélyebb rétegei és lehetőség adódott az egyik legnehezebb kérdés megválaszolására: “Ki vagyok én?” Idővel a népmesék a gyermek ek számára is elérhetővé váltak .2 Bár a mese eredetét tekintve nem gyereknek való műfaj, de ma mégis a gyermekre fejti ki leginkább hatását, szimbólumai által fejleszti önismeretét, elősegíti személyiségének fejlődését. Formálja erkölcsi érzékét, viselkedésmintákat ad, élni tanít, választ, életstratégiát ad a gyermek egzisztenciális problémáira,3 és fejleszti anyanyelvi képességeit is, gazdagítja szókincsét, erősíti indentitástudatát. Tehát a gyermek életében a mese nagyon fontos szerepet tölt be. Segít a számára túl bonyolult világban eligazodni, útmutatóul szolgálhat erkölcsi kérdésekben, fejleszti képzeletét, elvarázsolja, szórakoztatja. Mindez nem azért történik meg elsősorban, mert pszichológiai igazságokat fogalmaz meg, hanem azért, mert irodalmi értékei vannak, mert műalkotás. Lelki hatását is azért tudja kifejteni, mert műalkotás. És ezt a műalkotást a gyermek minden más műalkotásnál jobban megérti, szimbolikus nyelve, világszemlélete által közel áll hozzá. Az óvodáskor második fele, 5 éves kor után következik az az időszak, amikor a mesék a legvonzóbbak a gyerekek számára, amikor elkezdik kifejteni jótékony hatásukat. A mese szimbolikus formája, szemléletmódja rokon a világmegértés kalandos útját bejáró gyermek látásmódjával. „ A mese adott esetben jobban megvigasztalja a gyermeket, mint a felnőtt racionális érvei, mert világszemlélete hasonló az övéhez .” 2
4
Bálint Péter szerk.: Közelítések a meséhez. Didakt, Debrecen 2003. Boldizsár Ildikó honlapja http://www.meseterapia.hu/index.php?action=mia ( letöltés dátuma: 2009.12.10.) 4 Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1994. 3
8
A valóság, a világ megismerése a gyerek számára a mesék segítségével történhet, a mese nemhogy elvezetne a valóságtól, hanem ez az a forma, mely megfelel a gyermeki gondolkodásnak. A mesét a gyerek szereti, élvezi, mert a mesei motívumok, fordulatok összhangban vannak a gyermek pszichés fejlődésének jellegzetes gondolati, indulati, szemléleti vonásaival. A nagyóvodás gyerekek kettős tudattal fogadják, hallgatják a mesét, “teljesen beleélik magukat a történésbe, de nem tévesztik össze magukat a mesehőssel. Ez a kettős tudat önmagában is izgalmas közeg, feszültségteremtő, feszültséghordozó és feszültségelvezető.”
A mesei és gyermeki gondolkodás közötti rokon vonások, megfelelések 5 A minden minden lehet . Az átváltozás iránti fogékonyság megmutatkozik a gyermek
játékában is. (Megválaszolatlan kérdés az, hogy a mesék váltják-e ki a gyermek játékában az átváltozást, vagy mesehallgatás nélkül is játszana átváltozóst.) Egy másik megfelelés a gyermeki és mesei között az ellentétek kedvelése. A mese szereplőiben, (szép Cercer uska, csúf fekete király leánya) földrajzában és természetrajzában is szélsőségeket tartalmaz (feneketlen tó, Óperenciás tengeren túl). Ahhoz, hogy a gyerek egy tulajdonságot magáévá tudjon tenni, el tudjon képzelni, az kell, hogy szélsőséges voltában utaljon egy másik szélsőségre, az ellentétére. A mese hallgatása közben örömforrást és biztonságérzetet nyújtanak a gyermeknek a különböző ismétlődések a mese szerkezetében, stílusában és cselekményében. Ismétlődnek a mese kötőszövetét adó kifejezések, mesezáró, mesekezdő formulák és társaik. Ezek az ismétlődések folyamatosságot teremtenek és a ráismerés, ismerősség biztonságélményét keltik a gyermekben. A „veszélybe kerül, de megmenekül” motívum jellegzetes sémája a gyermeki képzeletnek. Mindegyik esetben a történet kezdete után a hős azonnal komoly veszélyekbe kerül. A gyermek is így látja az életet még akkor is, ha ő nagyon jó életkörülmények között van is. A gyermek számára az élet nyugalmas időszakok sora, amelyet hirtelen és érthetetlenül hatalmas veszedelmek szakítanak meg. 5
Mérei Ferenc-V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Medicina Rt. Budapest, 1998.
9
A mesék akárcsak a gyermek, kompenzálnak. Gyerekeknél, helyzetükből fakadóan nagyon gyakori a kompenzációs túlzás, a képzeleti megoldás. A mese a vágyak teljesítésének világa, itt minden lehetséges. Az óvodás kisgyermek
otthonos ebben a világban, fogékony a lehetetlenre, természetes neki, hogy minden szándék megvalósulhat. A mese sokféle azonosítási lehetőséget kínál, amelyben a gyerek áttételesen követheti a vágyait. A vágyteljesítés lehetősége által játékához hasonlóan a mesében is otthon érzi magát a gyermek. A népmese eredendően ugyan felnőtt műfaj, de a számba vett azonosságok, megfelelések a gyermeki és mesei között igazolhatják Komáromi Gabriella állítását: „ A mese tulajdonképpen a gyermek szemével nézett világ.”6
Leendő pedagógusként és gyakorló szülőként úgy érzem, amit a népmesékben örököltünk, az felmérhetetlen kincs. „A gyerekek a szemünk láttára mesén nőnek föl. Jó, ha tudjuk, számon tartjuk, hogy a mese kiemel az állatvilágból, civilizál. A mese emberré tesz.” (Lengyel László)7
A gyermekvers Az ember élete során soha nem él olyan szoros és intenzív kapcsolatban a verssel, mint gyermekkorában. Ha sír, verssel, dallal nyugtatják, mozgását mondókákkal kísérik, evésre is rímekben bátorítják. Az anya biztonságot nyújtó hangját hallja, ő közvetíti az első versélményeket. A gyerek nem értelmet keres a versben, nem is érzelmeket. Hangulatokat él át. A kisgyermek élvezi a ritmust, a mozgást, a szülő testi közelségét az együttlétet.
8
Később is
elmélyült játéka közben az ismert mondókákat, verseket felhasználva összefüggéstelen verset, mondókát skandál. Mert a nyelv több annál, hogy szükségleteit, óhajait, bánatát, örömét közölje. Lehet csak önmagáért való, játék. Óvodapedagógusként az a feladatunk, hogy a szülők által indukált versszeretet tudatosan tovább mélyítsük.
6
Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Helikon Kiadó, Bp., 1999, 11. o. Zóka Katalin: Varázseszközök az óvodában, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, 2009. 8 Komáromi Gabriella (szerk.):Gyermekirodalom. Helikon Kiadó, 1999, 32. o. 7
10
„ A költészetnek ugyanolyan előkelően ősi a származása , mint a mesének - írja Rigó Béla9- a költészet a kiváltságos tudás volt, a varázslók titkos tudománya...A mesében a világ puszta szemmel beláthatatlan dolgaival ismerkedik, a versben pedig varázsol, vagy legalábbis átéli a
csodák születésének hátborzongató pillanatait.” A gyermekköltészet elválaszthatatlanul része költészetünk egészének. Kincsestárát azok a k öltői művek alkotják , amelyeket pedagógusok, pszichológusok, szerkesztők (stb…) a gyerekek számára befogadhatónak találnak. Természetesen erre hat a gyerekek visszajelzése is. „ A gyermekvers imprinting- jellegű , azaz nem tekinthető közvetlen esztétikai jellegű élménynek, hanem inkább a későbbi esztétikai élmény pszichés előfeltételeit teremti meg, annak alapmintáját 10
vési be az emlékezetébe.”
„ Közvetlenül, szavakkal nem oktat, hanem olyan hangulatot,
dallamot, élet- vagy természetdarabkákat próbál adni, ami a gyerek (és a felnőtt!) lelkét gazdagabbá, finomabbá teszi”– irja Weöres Sándor.11
Érdemes először a gyermekek számára legszembetűnőbb részről, a formai jellemzőkről szólni: a gyermekversek jellemzője elsősorban az erőteljes formai, zenei megformálás, a tartalmi elemek háttérbe szorulása a formaihoz képest. A ritmusra rendkívül érzékenyek a kisgyerekek, hiszen már embrionális koruk tól a környező világ magától kínálja a természetes és mesterséges ritmusokat (szívdobogás, ringatás, bölcső ringása, eső kopogása). A gyermekversek többsége ütemhangsúlyos vagy magyaros versformában íródott. Ez a szó első szótagjára eső magyar szóhangsúlyból természetesen adódik, ez adja népdalaink verseinek ritmusát is. A hangsúlyos vers kényelmes, viszont nem alkalmas ritmikai mutatványokra, merész játékokra. Ezen segít az ütemes és az időmértékes vers szabályai szerint egyarát ritmizálható szimultán vers, erre Weöres Sándor gyermekverseivel az élen nagyon sok változatot találhatunk modern gyermekköltészetünkben. Annak ellenére, hogy nyelvünk alkalmas a klasszikus rímtelen időmértékes formák követésére is ezek a gyermekköltészetből - néhány próbálkozást leszámítva - hiányoznak.
9
Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Helikon Kiadó, 1999, 41. o. Beney Zsuzsa: Érzelem, játék, mágia.Gondolatok a gyermekköltészetről. Jelenkor, 1980/1. 61-68.o. 11 Domokos Mátyás.( szerk.):Egyedül mindenkivel. Weöres Sándor beszélgetései, nyilatkozatai, vallomásai. Szépirodalmi Kiadó, Bp.1993. 10
11
A szabadvers is jogot nyert magának gyermekköltészetünkben svéd gyermekversek fordítása nyomán, könnyen utánozható volta miatt sok követőt talált magának. A gyerekek ebben a formában írják ma verseik túlnyomó részét, érzelmeik gondolataik kifejezésére nagyobb teret ad a kötetlen forma. A jövő úgy tűnik a komplex műfajoké. A gyermekversek szer kezetére jellemző az alakzatszerűség, az ismétlések, párhuzamosságok. Az ismétlés, akárcsak a gyakorló játék, örömet okoz. Az ismétlések, refrének a memorizálásban is segítenek. A jó gyermekvers egyszerre kelt auditív és vizuális izgalmat a kis vershallgatóban. A gyermekverseknek sajátos képi világuk van, sajátosságuk elsősorban nem is a költőktől származik, hanem a gyermeki befogadástól, belső képteremtés sajátosságaitól, ami különbözik a felnőttétől. A képi megjelenítés művészete akkor is hat a gyerekre, ha tartalmi mondanivalójának megértésére még nem teljesen érett. Ezért tud befogadni a racionális felnőttek által érthetetlennek, értelmetlennek ítélt alkotásokat is, ez magyarázza meg részben a magyar gyermeklíra legmeghatározóbb alakjának, Weöres Sándornak a fogadtatását is.12 Szóhasználata tapintatosan igazodik a gyerek szókincséhez, viszonylag kicsi és konkrét, általában sok a hangulatfestő, hangutánzó és indulatszó. A versek meséből, népköltészetből ismert formák, kifejezések, szimbólumok asszociációk lehetőségét kínálják fel. Ugyanakkor nem kell félni az ismeretlen szótól sem, ez izgalmasabbá teszi azt a gyerek számára, és módot ad az anyanyelvi fejlesztésre. A jó gyermekvers tematikus jellemzői a helyzetszerűség, a vershelyzet konkrét életszerűsége, a gyermekalakok gyakori szerepeltetése, a cselekményesség. A gyermekek felé szolgáló költők gyakran indítanak természeti képekkel, amelyek kellemes érzéseket keltenek. Képzeleti játékok, szerepjátékok teszik gyakran kedvessé ezeket a műveket. Valami könnyű humor és derű lengi át a sikeres gyerekverseket. És végül a világnézeti jellemzők is meghatározzák a gyermekverseket, ilyenek az:13
12
Komáromi Gabriella (szerk), 1999, 42.o. Ambrus Ágnes: Műértelmezési-, műelemzési segédlet. http://www.bodpetertk.ro/konyvtar/konyvtar.html(letöltés ideje: 2009.11.02.) 13
12
antropomorfizmus, azaz nem emberek (természet, állatok, tárgyak) emberszerűsége,
animizmus, azaz eleven tárgyak,
intencionalitás, azaz a történések szándékoltságának feltételezése, töprengő attitűd,
természet és emberi világ történései közötti összefüggés feltételezése,
felértékelődő kicsiségek,
A gyermekversek elsősorban gyönyörködtetnek, ezért szükséges, hogy a verssel való találkozás élményközpontú legyen. Weöres Sándor is a gyermekversek élményközpontúságát emeli ki az alábbi idézetben: „ Mert az igazi gyermekvers: elsődleges rácsodálkozás valamilyen látványra, élményre, hangra, nemcsak tartalmilag, zeneileg, képileg, ösztönileg minden ízében az. Az igazi gyermekvers nem úgy nevel, hogy kabátujjánál megragadja a gyermeket, s okít, magyaráz, nincs menekvés, hanem
úgy, hogy az élményt nagy erővel lá ttája meg, átadja a gyereknek.” 14 A gyönyörködtetésen kívül azonban a gyermekversek az óvodapedagógus eszköztárában ennél többet jelentenek. Lehetőségek, kapuk az érzelmi nevelésre, az értelmi síkon nehezen megközelíthető erkölcsi fogalmak, erkölcsi attitűdök formálására. Így válik érhetővé, kifejezhetővé a természet iránti szeretet, az otthon iránti ragaszkodás, a munka szeretete, testvérszeretet.15 A gyermekvers fejleszti a gyerekek értelmi képességeit: figyelmét, gondolkodását, emlékezetét, képzeletét, a beszéd- és kommunikációs képességeket: érzelmekben gazdag kifejezései beépülnek a kisgyerek hétköznapi szókincsébe.
Az óvodás gyerek a versek mondásával
gyakorolja a beszéd mechanizmusait: a tiszta hangképzést, a helyes artikulációt, a magyar nyelv hangsúlyviszonyait, a különböző előadás-technikai eszközök alkalmazását.16 Meg vagyok győződve a gyermekversek varázserejéről. Magam is tapasztaltam, ahogyan ember(gyermek-) feletti erőt tudnak adni egy hosszú utazás elviseléséhez, egy hosszúra sikerült séta utolsó kilóméteréhez, képesek elfeledtetni a betegséget, az unalmat, a fájdalmat. Megfoghatatlan 14 15
Vek erdy Tamás: Kicsikről nagyoknak. Park Kiadó, Bp., 1996, 41.o. Dankó Ervinné dr.: Irodalmi nevelés az óvodában, Okker Kiadó, Budapest, 2004.
16
Gósy Mária: Beszéd és óvoda. Nikol Gmk, Budapest, 1997. 13
és kibeszélhetetlen örömet, a szavak, képek, ritmus játékának az örömét, gyönyörét élhetik át a kis hallgatók a vershallgatás és versmondás során. És itt még nincs vége a hatásoknak. Miután már birtokolják, reprodukálni tudnak egy verset, játszani kezdenek vele: átköltik, éneklik, harsogják, eljátszák, eljátsszatják. Többek között ezek a jelenségek is lehetséges változatai annak, ahogyan visszaragyog ránk, nagyokra, az élményszerzésbe fektetett idő, energia, fáradozás.
14
Utak a gyermekirodalomhoz
Az élményszerzés feltételei, a befogadás és elemzés
Mivel óvodapedagógus leszek, kicsit másképp kell az irodalmi anyaghoz közelítenem. Először magamnak kell befogadni az egészet, aztán szét kell szedni ízekre, hogy a mű hatásának minden rétegét megismerjem és közvetíteni tudjam. Élményt csak azzal a művel szerezhetek, ami kicsit az enyém is lett, amit nem csak elolvastam, megtanultam, hanem befogadtam, amit átéltem. átéltem. Ami tetszik és hozzám is szól. Ez a dolgozat nem hivatott arra, hogy az irodalmi anyag kiválasztásának szempontjait tárgyalja, de a felkészülés szempontjából fontosnak tartom a személyes élmény jelentőségét megemlíteni már a mű kiválasztásánál. Nagyon nehéz olyat közvetíteni a gyerek felé, ami nekünk se tetszik. Ha a mű mű és a befogadó személy összhangban vannak, akkor el lehet gondolkozni azon, hogy mit is jelent a kiválasztott anyag a felnôtt és a gyerek számára. Mindig nagy öröm számomra gyermekverssel foglalkozni. A gyermekirodalmi alkotások segítenek néhány percre újra gyermekké lenni, gyermekként érezni, a gyermek szemével látni a világot, önfeledten átadni magam a ritmusnak és a vers varázsos világának, képeinek, hangulatainak. Van mondanivalója a mesének mesének vagy vagy versnek a felnőtt számára is, nemcsak a gyereknek. Az irodalmi irodalmi alkotások elemzése elemzése során ezeket a mélytartalmak mélytartalmak kell kibontanunk. kibontanunk. Ez nem csupán egy tennivaló, amin túl kell lenni, hanem a befogadás izgalmas része, élmény és kaland, a felkészülés szempontjából pedig nagyon praktikus mozzanat. Egyik legegyszerűbb példa erre a mesék szereplőinek , jellemének elemzése, ami segít az élményszerű előadásban, a drámai mozzanatok, az ellentétek érzékeltetésénél. A jó vagy gonosz szereplők megjelenítését a hozzájuk illő változatos szövegfonetikai eszközök alkalmazásával, a párbeszédek hangszínének megválasztásával és változtatásával, a szöveg érzelmi rétegének auditív megjelenítésével tehetjük elképzelhetővé a mesét. Nem hagyható el az elemzés a legegyszerûbbnek tűnő versnél és mesénél sem. Az elemzés folyamán a művel foglalkozva számtalan ötlet merülhet merülhet fel bennünk, amelyet felhasználhatunk, 15
amikor arra készülünk, hogy kihasználjuk kihasználjuk a műben rejlő fejlesztési lehetőségeket, vagy kapcsolódási pontokat keresünk a mű és az óvodai tevékenységek, az óvoda nyújtotta lehetőségek között. El kell hinnünk, be kell látnunk, hogy az elemzés segít, és ha fontos számunkra, hogy a verssel és mesével való találkozás személyes élmény legyen és megalapozza a kisgyermekek irodalomhoz való pozitív viszonyulását, nem maradhatunk az irodalmi műnek a felszínén, le kell ásnunk egy kicsit mélyebbre, kérdéseket kell feltennünk a művel kapcsolatban önmagunknak.17 Az élmény átélése, hatásának ismerete és közvetítésének módszerei, valamint sok-sok kreativitás egyszerre kell, kell, hogy az óvónő kelléktárában szerepeljen. Értő fülek, érzékenység és módszertani felkészültség együtt adja a sikeres óvodai élményszerzés feltételeit.
A mesék elemzése A mesékhez való közelítést, meseelemzést Benedek Elek Szép Cerceruska című székely népmeséjén mutatom be.
A mese tartalma, szerkezete A mese hármas tagolású, a bevezető részben tudomást szerzünk a helyszínről, az alaphelyzetről, szituációról, a fő részben kerül sor a bonyodalomra, bonyodalomra, amelyre kalandok sora a válasz. A mese tetőpontja a legizgalmasabb, ez a nagy fordulatok helye, majd végül a befejező részben a pozitív megoldást éljük át, ez az igazságszolgáltatás a jutalmazás helye. A mesék szerkezetét szemlélteti a 2. ábra.
17
Székely Andrea: Bábozás. A világ befogadásának elérhetősége, SuliNova Közoktatás-fejlesztési Közoktatás-fejlesztési és Pedagógustovábbképzési Kht.Budapest, 2006. 16
2. ábra A mesék szerkezete
Bevezetés: Volt egyszer egy özvegyember, akinek volt két gyönyörű leánya. Az özvegy szomszédasszony a nagyobbik lánnyal üzengetve elveteti magát az özvegyemberrel. Egy ideig jól megy a gyerekek sora, később gyakrabban kapnak verést, mint enni. Eltervezik, hogy elszök nek. nek.
Fő rész: Amikor elindultak a gonosz mostoha átkot kiáltott utánuk: „amiféle állat lábnyomából isztok , olyanná változzatok” Cerceruska meghallotta az átkot és megtiltotta húgának is, hogy bármilyen állat lábnyomából igyon.
Bonyodalom: De időközben eltávolodtak egymástól, és a kicsi megszegte a tilalmat, az átok működött, őzzé változott. Innentől bonyolulttá vált addig sem virágos sorsuk. Egy vadász talált rájuk a kutyájával. A kutya kenyeret hordott a búvóhelyükre, ezzel elárulta őket.
17
A vadász nem volt más, mint Fehér ország királya, és a kegyeibe fogadta őket. Felvitte a szépséges leányt a palotájába belső leánynak a felesége mellé, az őzecske pedig egy mesés kertben kapott otthont.
Újabb bonyodalom: A király feleségéről hamarosan kiderül, hogy gonoszlelkű, irigy asszony, a Fekete király leánya. Cerceruskát azonnal el szeretné tüntetni, de a király ragaszkodik az ártatlan leányhoz. Mivel az áskálódással nem sokra jutott, a király távollétében a féltékeny királyné Cerceruskát a kertbe csalogatta és őzzé változott testvére előtt a feneketlen tóba lökte. A király kerestette az eltűnt leányt, nagyon bánkódott miatta. A királyné az őz jelenlétét is fenyegetőnek érezte, ezért betegséget színlelve annak szívét és máját kérte a férjétől. A király nem akarta megöletni Cerceruska testvérét, ezért elment őzet vadászni. A gonosz asszony mészárost hívatott és előkészületeket tett az őz megölésére.
Tetőpont: Ekkor ért haza a király, a halálfélelemtől felfokozott lelkiállapotban az őz beszélni kezdett és feltárta a szörnyű titkokat. A király azonnal kimerítette a feneketlen tó vizét, a nagy hal gyomrából kivágták Cerceruskát, aki élt és százszorta szebb volt, mint előtte. Az őzike örömében visszaváltozott leánnyá.
Befejező rész: A gonosz királynét a király a feneketlen tóba dobatta és még aznap feleségül vette Cerceruskát.
Nyelvi, hangulati és műfaji elemek A mesének vannak sajátos műfaji elemei, ilyen a mesekezdő és mesezáró formula, ezek a mesevilágba való belépést és kilépést jelzik. A jelzős kifejezések, hasonlatok, szólások, képszerűvé, elképzelhetővé teszik a mesét, a hasonlatok nagyon sokszor a túlzás eszközével élnek. A mesében vannak archaikus kifejezések, olyan nyelvi elemek, melyeket a gyerek nem ismerhet, ezek emelik a szöveg hangulatát, meseszerűségét. Mesekezdő és mesezáró formulák: Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon innét, az Óperenciás tengeren túl, kidőlt kemencének bédőlt oldalába volt egyszer… 18 Akkor a fiatal pár dióhéjba kerekedett, s a Küküllőn leereszkedett. Holnap legyenek a ti vendégetek.
Jelzős kifejezések : feneketlen tó, ősz ember, szerelmes Jézusom, szép Cerceruska, kicsi őzecske (ezek ebben a 18
Benedek Elek: Ezüst mesekönyv. Kriterion Kiadó, Bukarest, 1973. 18
mesében majdnem állandóan használt jelzők), keservesen vinnyog , Archaikus kifejezések: kurrentáltatta, belső leány, ősz ember, lik , simándi, Benedek Elek előszeretettel használja a ma már közhasználatból kiment igealakokat. Tulajdonképpen népies, erdővidéki tájszavak: így gondolá, mondá, tevé. Helyenként székely kifejezésekkel toldja meg és gazdagítja a mese nyelvezetét. Eltakarítsa innét!, hallá-e kijed?, elbódor gott, rászegődött, bucskázott, Láss csudát!
Hasonlatok: …olyan szépek voltak ezek a leánykák, hogy királykisasszonyoknak is beillettek volna, sírt Cerceruska keservesen, hog y csak úgy zengett belé az erdő, olyan csúnya fekete volt, mint a rút idő, úgy nyargalt körül a kertben, mintha a szemét vették volna ki, mintha ostorral kergették volna
,
Szólások: Elönté a méreg Megpukkadt a nagy méregtől szinte felvetette a bánat elnyomta a mérgét nem áll ennek a keze semmiféle dologra lelkére kötött 19
tejbe-vajba fürösztgeti
A mesemorfológia20 szempontjából a mese két menetből áll. Szinte k ét mesévé bontható. I.menet: Károkozás- károkozás részleges megszűnése II. menet: Újabb károkozás- károkozások teljes megszűnése A mesében részben találhatóak meg a Propp-féle szerepkörök, motívumok. Nincs útnak indító, nincs adományozó, nincs álhős, de van ellensége és vannak segítői a hősnek. Ellensége a gonosz királyné. Megtalálható az útnak indulás motívuma, de ebben az esetben az útnak indító a körülmény, a helyzet, amely megérett erre az elindulásra, ez löki ki az életbe a két leányt, mint általában a legtöbb női mesehőst. Az ember csak úgy csikarhat ki értelmet az életből, ha elindul, ha nekivág 19 20
A dőlt betűvel szedett rész idézet a meséből. Csikesz Erzsébet: Találd ki a mesémet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. 19
a rengeteg erdőnek, ha szembenéz a leküzdhetetlennek tűnő akadályokkal, megoldhatatlannak tűnő problémákkal. A főhős a kiinduló biztonságot, de függőséget hagyja el, hogy a neki rendelt feladatot megoldja, sorsának beteljesítése nem más, mint az önállóság megszerzése, az önazonosság felépítése. Ez az egzisztenciális konfliktus nemcsak a felnőttek életére jellemző jelenség, a gyermekpszichológia a szeparációs szorongás és explorációs vágy ellentétének nevezi.21
Szereplők jellemzése és értelmezése A mese szereplőinek jellemzése segít a mesemondásra való felkészülés során a szereplők hangtani, beszédtechnikai megformálásában, hiszen a szereplők jelleme alapján árnyalom a szöveget, és eszerint választom meg a párbeszédek hangszínét.
Az apa szerepe jelentéktelen ebben a mesében. Látszólag lányai kedvéért veszi feleségül az özvegyasszonyt. Az anyával való konfliktusok, az anya-leánygyermek kapcsolat jelentősége sokkal nagyobb az önazonosság keresésének kritikus időszakában. A gyermek önmagát és a szüleit is képes kétféle alakba bontani és azt hinni, hogy a kettőnek nincs köze egymáshoz. Így van ez a mostohával is. A mostoha különleges jelentőségű. A pszichológiai megközelítés szerint, az édesanya pozitív-negatív oldalra való megkettőzése biztosítja a gyerek számára, hogy az édesanya iránt táplált ellenérzéseit bűntudat nélkül vetíthesse a mostohára. Érdemes elgondolkodni, hogy az édesanya mennyire nem kidolgozott figura a mesékben (gyakran a mese elején hal meg vagy egyenesen félárva a főhős). A mostoha az átok kimondása után kissé már a boszorkány képére is asszociál. Benedek Elek Cerceruskája hasonlít a közép Európában igen elterjedt Őztestvér mesére. Az Őztestvér című meséhez hasonlóan a személyiség összetettségét segítenek megérteni az ehhez hasonló mesék, a Jancsi és Juliska is ide sorolható. 22 A kisebbik lány tevékenysége képviseli az ösztönén munkáját, míg Cerceruska az én és a felettes én parancsai szerint él. Amikor a kicsi az ösztönei alapján dönt, őzzé változik. A mese és a mesék általában az ösztön-ént, különböző állatok segítségével ábrázolják. Vannak a mesékben veszélyes, pusztító állatok, és vannak segítő, szelíd, barátságos állatok. A veszélyes állatok az 21 22
Bruno Bettelheim, 1994 Bruno Bettelheim, 1994 20
ösztön-én negatív energiáit szimbolizálják, a segítőkész állatok a bennünk rejlő természetes energiákat képviselik. Az őz menti meg végül megszólalásával Cerceruskát, felülemelkedve állati, ösztön-én mivoltán, a krízishelyzetben egy magasabb szintre lépve. Az otthon elhagyása azt jelképezi, hogy meg kell találniuk önmagukat. Az önmegvalósításhoz ki kell lépniük az otthon közegéből. Ez bármennyire szükséges a személyiség fejlődése érdekében, nagyon fájdalmas a gyermek számára, és számos lélektani veszélyt rejt magában.
Cerceruska a mese főszereplője, hőse, a magasabb lelki működéseket képviseli, ő az, aki meghallja az átkot, aki ameddig csak teheti, parancsol a húgának, hogy ne engedelmeskedjen az ösztöneinek, ebben az esetben a szomjúságnak, és ő az, aki anyai gondoskodással, féltéssel veszi körül őzzé változott testvérkéjét. Növendék (serdülő, tinédzser) lány. Így ír róla a mese, és a történet egésze, a szimbólumok is ezt igazolják, hiszen a mese végén férjhez megy. A tudatalattit, szorongást jelképező erdőben az őt foglalkoztató nemiségre (és ezáltal serdülő korára) utal az eper szimbóluma. Gyermeki naivitása mutatkozik meg, amikor az édesapjának lelkesen újságolja, hogy a szomszédasszony hozzámenne. Később szintén az ártatlanság, naivitás, a tapasztalat hiánya az, ami veszélybe sodorja. Elhiszi a kir ályné képmutató hízelgését, és lehetőséget ad így arra, hogy a tóba taszíthassa. Cerceruska az a szereplő, aki a mese első részében továbbviszi az eseményeket. Meghallja a mostoha átkát, a vadász-király kegyeibe férkőzik. A palotába kerülve nem ő irányítja a történéseket. Váratlanul érik az események. Cerceruska és húga is még bensőséges kapcsolatban vannak a természettel. A kutya is megérti félelmüket, szükségüket és gondoskodik róluk A vadász képében megjelenő király menedéket, biztonságot nyújt számukra, de az elkövetkező veszélyektől, fájdalmas próbáktól még ő sem tudja megmenteni őket. A személyiség integrációját megteremtő utat végig kell járniuk, de a király belépésével a történetben segítőre találnak. A mese nem akarja elhitetni a szexuális érettség küszöbén álló kamasz lányokkal, hogy eljön a megálmodott herceg és minden megoldódik, megszűnik minden belső vívódás, keresés. Vége lesz a kínzó önértékelési problémáknak. Nincs olyan intelligens lény, aki az érés, növekedés fájdalmas folyamata alól felmenthetne bennünket. Bár nem vagyunk egyedül, de a beavatódásokon át kell esni. A mese nem rejti el az élet nehézségeit, árnyoldalait, felnőtt
21
életproblémákat is feldolgoz, miközben megoldást ad. Ezzel segít a gyermeknek szorongásait, negatív érzéseit feloldani, kérdéseire választ kapni. A királyné: A király bár felesége van, nem elégedett, továbbra is keres, vadászik (a vadászat a nőszerzés szimbóluma is). Ez a tény önmagában is elég a sértettséghez. Ezt tetőzi az eset, mikor a király egy gyönyörű fiatal leányt visz a palotába. Felesége áskálódása után a király védelmébe veszi Cerceruskát. „ Hát ha nem áll a keze a munkára, akkor ne dolgozzék ” Cerceruska nem munkaerőként volt jelen a palotában, a király szépsége, bájossága miatt tartotta közvetlen közelében. A királynénak már csak ez hiányzott. „ A mesék szerint a legveszélyesebb nők a sértett nők, akik kiszámíthatatlan reakciókra képesek” 23. A mesék női hőseit sokkal kiismerhetetlenebb formában veszélyezteti az ellenfél. A férfiaknak a mesék során egy jól kiismerhető, ismert ellenfelük van, mindazon technikák és szabályok megtanulhatók, amelyekkel az legyőzhető. A nőket váratlan támadások formájában éri a szerencsétlenség, nincs idő konkrét felkészülésre. Ráadásul az ellenfél legtöbbször a nő közvetlen közelében él. A nőket a mesében legtöbbször esküvőjüket megelőzően éri támadás, veszély. A mesék megkülönböztetett figyelemben részesítik az élet fordulópontjait.24 Cerceruskának tehát nem kell sárkányokkal harcolnia, de szembe kell néznie a féltékeny királyné haragjával. Hősünk megbízik a királynéban, aki képmutatóan viselkedik vele. Újabb naivitásának köszönhetően a feneketlen tóban köt ki. A fenyegetést jelentő őzecske (ösztön-Cerceruska) elpusztítására is hamarosan tervet kohol az ellenség. Betegséget színlel és az ártatlan állat szívét, máját kéri gyógyszerként. A rivális belső szerveinek elfogyasztása gyakori szimbóluma a népmeséknek. Hófehérke mostohája is a leány szívének elfogyasztásával akar ártatlanságából, fiatalságából szerezni. Ez a harmadik károkozás lenne a mesében, éppen ezért nem történik meg. A kis őz a halálközeli élmény okozta felfűtött lelkiállapotban beszélni kezd, integrálódni kezd az ösztön-én, majd a Cerceruskával való találkozás örömének átélése után újra gyermekké válik. Intenzív fájdalmak és intenzív örömek sorozata során tud uralkodni belső életének egész birodalmán, kettős személyisége integrálódik.25
23
Boldizsár Ildikó: Mesepoétika, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004 Uo. 25 Bettelheim, 1994 24
22
A gyermeket elégedettséggel tölti el, ha az ellenség azt kapja büntetésnek, amit ő a hősnek szánt. „Aki másnak vermet ás, maga esik bele” közmondás igazságszolgáltatása érvényesül itt is. A királynét a feneketlen tóba dobják.
Szimbólumok A szimbólumok adják meg a mesék mélytartalmát. A gyerekek személyiségére a felszíni szerkezet és nyilvánvaló tartalom mellett a szimbólumok nyelvén hat a mese, ezért jó ezekkel tisztában lenni, a varászmesékhez a mese szerkezetével párhuzamosan érdemes a szimbólumokat is megviszgálni. (lásd 3. táblázat) Ez egy igazán izgalmas tevékenység szerintem, így még közelebb kerül hozzám a mese. Ilyen mesei szimbólum a házasságkötés. Az érett személyiség jele a mese végén kiérdemelt, jutalmul megtalált társ, s az ezzel járó lakodalom, házasság. A királyság, királynőség nem a mások feletti hatalmat, hanem az ember önmaga, saját érzései, indulatai, vágyai felett való uralmat jelenti a mesék befejezésénél, a házasság pedig az önismeretet, önelfogadást szimbolizálja. Hiszen az tud megfelelő párt találni, önmagát megszerettetni, aki megismerte önmagát és képes önmagát is elfogadni.26
Szerkezet és szimbólumok 27 Szerkezet-cselekmény
Bevezetés: Szereplők: szegény özvegyember, két lány, mostoha, Fehérország királya, királyné Idő: valamikor régen Szituáció (kiinduló helyzet) Özvegyember feleségül veszi a szomszédasszonyt. Kezdetben jó dolga van a gyerekeknek, de később verik őket. (hiány, szeretet hiánya) Cerceruska húgával elszökik eprészni az erdőbe.(útnak indulás)
26 27
Boldizsár Ildikó, 2004 Ez táblázatként megtalálható a mellékletben, esztétikai okok miatt, itt nem táblázatban van
23
A
bonyodalom
abból
adódik,
hogy
a
mostoha
megátkozza
az
állatok
lábnyomát.(károkozás) ezt Cerceruska, a nagyobbik meghallja és kéri húgát, hogy ne igyon
Fő rész: Az erdőben eltávolodnak egymástól, a kicsi megszegi a tilalmat, őz lábnyomából iszik, és azzá változik. Egy vadász közeledik feléjük a kutyájával, elrejtőznek egy szénaboglyában, de a kopó felfedi őket, kenyeret hord nekik. A vadász, aki tulajdonképpen Fehér ország királya a kegyeibe fogadja őket, Cerceruskát a palotába viszi belső leánynak a felesége mellé, az őzecskét egy csodálatos kertbe zárják. Újabb bonyodalom: A királyné, aki a fekete király leánya féltékeny lesz a szép Cerceruskára (a károkozás előkészítése). Próbálja áskálódással eltűntetni a palotából, de a király igencsak kedveli a szép leányzót és nem küldi el A király elmegy hazulról és újabb károkozás történik. A királyné a feneketlen tóba löki a szép leányt. Fél az őzikétől ezért tőle is meg akar szabadulni. Betegséget színlel és az őz belső szerveit kéri a királytól.
Tetőpont: Az őzecske halálfélelmében beszélni kezd és felfedi a titkokat. A király kimereti a tavat, kivágják Cerceruskát a nagy hal gyomrából. Cerceruska életben van. (károkozás megszűnése), örömében az őzecske is lánnyá változik (károkozás megszűnése)
Befejező rész: A király a gonosz királynét a tóba dobatja, (helyreáll a világ rendje) Házasságkötés Cerceruskával Szimbólumok 28
mostoha: a felnőtté váló gyermek anyjától való elszakadásnak sötét oldalát jeleníti meg, az anyaélmény változását
28
Hoppál Mihály, Jankovics Marcell, Nagy András, Domadám György: Jelképtár. Helikon Kiadó, 1990.
24
tejbe-vajba fürdetés: a tej a bőség, anyaság szimbóluma (ugyanolyan lesz, mint az édesanyjuk, aki anyatejjel táplálta)
elindulás: az önállóság megszerzése, az önazonosság felépítése (szeparációs szorongás és explorációs vágy ellentéte)
erdő: rejtett dolgokat, szorongás, tudatalatti, önmagunk megismerésének a szimbóluma két testvér--általában egy személyiségnek a két összetevője eper: szexuális vágy, Cerceruska életkorára utal, a szexuális vágyak felébredésének korszaka, őz: szelídség, gyengédség, őzzé változott testvér: a leány ösztön énje( a személyiség összetettségét próbálja megértetni) vadász: birtokbavétel, nőszerzés kutya: barátságot és hűséget jelképez,táplálja a gyermekeket kenyér: kiemelkedő keresztyén szimbólum, térségünkben évszázadokon át a legfontosabb étel kert: édeni tökéletesség szimbóluma,ritkán fordul elő a mesékben, és általában valami károkozás történik a megjelenése után, a kert itt a merényletek színhelye
3-as szám-a kutya háromszor visz kenyeret, 3-om veszélyhelyzet, de harmadszor már nem történik meg a károkozás
fehér szín: tisztaság, ártatlanság, tökéletesség, fény fekete szín: az ősi sötétség, káosz, a kereszténységben a bűn, a pokol, a bűnhődés jelképe( fehér fekete közti ellentét, a népmesékre jellemző sarkítottság)
belső szervek, szív máj elfogyasztásával a hős ártatlanságát, szépségét szeretné megszerezni az ellenség: a nők ellenségei a mesékben a közvetlen környezetből adódnak, feneketlen tó:az alsó világ szimbóluma házasság: önismeret, önelfogadás hal: újjászületésre váró élet: „százszorta szebb volt, mint valaha” éretlenségből (gyermeki naivitásból)
7-es szám: az anyagi világ teljessége, (szivárvány, hét napjai, a héber vallásban a tökéletesség száma)
dióhéj, a zárt dió nehezen hozzáférhető bölcsességet szimbolizál, a népmesei boldogvég dióhéja a megosztott bölcsességet szimbolizálja ( a dió felépítése, formája hasonló az emberi fejhez)
25
Mondanivaló megfogalmazása Mit mond ez a mese a gyermeknek, és mit mond nekem? Valószínűleg lebilincseli az amúgy is mesékhez szokott gyermeket a történet fordulatossága, beleéli magát a hős helyzetébe, megragadja a mese nyelvezete, az otthonosság érzetét nyújtják a különböző mesei kellékek, szimbólumok. Ha ez számára megfelelő mese, ha megvan a tündérmesék befogadásának a feltétele (a kettős tudat), akkor biztos vagyok benne, hogy elvégzi a lelkében a jótékony hatását. Bátorít, gyógyít, felold, vigasztal, elindít. Általa egy kicsit megérti a gyermek önmagát, még ha ez egyáltalán nem tudatos. Nem is kell azzá válnia. Nem szabad a gyerek előtt, bármennyire is értelmes, feltárnunk azt, hogy sejtjük, miért szeret egy konkrét mesét, hogy a mesén keresztül kicsit belelátunk a lelkébe. Ez olyan kellemetlen lenne számára, mint a titkos naplóját böngészni.29 A mese mindenkihez személyesen szól, és igenis fontos, hogy szóljon hozzám, hogy legyen az enyém, mert csak így tudom igazán közvetíteni, ha a magaménak érzem. Számomra ez a mese felelevenítette a gyerekkoromból megtett utat idáig, és ez által erőt öntött belém. Felelevenedtek az én segítőim, és a tény, hogy minden ellenségem közül a legnagyobb ellenségem én magam voltam és vagyok. Valamikor ez félelemmel töltött el, néha most is, de a győzelmek megtapasztalása megerősít. Mert még sokszor el kell indulnom a biztonságosból, a megszokottból az ismeretlenbe, ami bizonytalan, de mégis vonz. És én gyermekien hiszem, hogy az ilyen elindulásoknak a végén, végül minden jó lesz, és nem veszítek magamból a próbák során, hanem megújulok, több és szebb leszek. „ A jó mesék nem életkorhoz kötöttek, éppen attól jók, hogy minden életkorban más-más jelentésük válik nyilvánvalóvá.” 30
29 30
Bettelheim, uo. Boldizsár Ildikó honlapja: http://www.meseterapia.hu/index.php?action=meseel, letöltés dátuma: 2009 12. 12. 26
Gyermekversek megközelítése Se tartalom, se forma - hát mi kell?
A jó vers élőlény, akár az alma, ha ránézek, csillogva visszanéz, mást mond az éhesnek s a jóllakottnak és más a fán, a tálon és a szájban,
végső tartalma, vagy formája nincs is, csak él és éltet. Vajon mit jelent, nem tudja és nem kérdi. Egy s ezer
jelentés ott s akkor fakad belőle, mikor nézik, tapintják, ízlelik.
Weöres Sándor: Vázlat az új líráról 31 A versek megközelítése, elemzése bonyolultabbnak tűnik a mesékénel. Talán a legnehezebb mozzanat az élmény megfogalmazása, kulcsot kell találnunk a vershez. A versek elemzésénél az a legegyszerűbb, ha a vers olvasgatása után az első, amit szavakba próbálunk önteni a vers képi világa. Milyen képek jelennek meg a vers hallgatása, olvasása közben?
Gyermekversek elemzése A gyermekvers elemzését egy Nemes Nagy Ágnes tollából származó, egészen kicsiknek íródott versikéjén szeretném bemutatni:
Nemes Nagy Ágnes: A csiga Húzgáltam egy kocsikát, Úgy kerestem a csigát. Lassú állat a csiga, Betettem a kocsiba.
31
Weöres Sándor,1968. 27
Jól húztam a kocsikát, Kocsiztattam a csigát. Ne csak füvet, virágot, Lásson ő is világot.
A vers képi világa számomra a rajzban jelenik meg, ha tetszik egy vers, lerajzolom, tulajdonképpen így veszem birtokba a verset, így kerül hozzám egészen közel. Erre a mozzanatra a gyermekirodalmat tanító tanárnőm (dolgozatom témavezetője) adta az ötletet. Ő bátorított arra bennünket, hogy firkálgassunk, rajzoljunk a kinyomtatott versre, vers mellé. Én ezt nagyon komolyan vettem, így születtek a kis illusztrációk, amelyeket magamnak rajzoltam. Ezek segítenek a vers képi világának, színvilágának megragadásában, de közelebb visznek a vers megértéséhez, hangulatának megragadásához, miközben egy számomra nagyon kedves tevékenységet végzek. Ezután következhet a benyomásaim szavakkal történő rögzítése, ebben segítségemre vannak a rajzok is. Képi világa: A kisgyerek mindennapi élettere, udvar vagy játszótér, játékai Az egészen közeli természet. Fű, virág, csiga, és a világ, amibe bármit beleképzelhetünk Színvilága: Eső utáni (ilyenkor mászkálnak a csigák) erős természetszínek: zöld, barna, szürke, kitisztult kék égbolt.
A vers hangulata: Eső utáni kert, udvar, friss, üde hangulata mászkáló csigákkal, a kreatív játék, a játékos gondoskodás öröme. Nemes Nagy Ágnes gyermekverseire jellemző a meglátás, megtalálás, észrevevés motívuma, lát felidéz, megmutat, elmond. Verseire, akárcsak a gyermek világnézetére jellemző az antropomorfizmus. A gyermek töprengő, összefüggéseket, megoldást kereső attitűdje, igazán szeretnivalóvá teszi ezt a versikét.
28
Hangulatteremtő szavak, kulcsszavak keresése Hangulatteremtő szavak : húzgáltam, kocsikát (játékos kicsinyítés) Kulcsszavak : csiga, kocsika
Zeneiség: ritmus, rím, hangszimbolika Nagyon sok gyermekvers (különösen Weöres Sándor versek) hangulatát a zeneiség adja, nem a tartalom dominál, hanem a dallam, a játék. Ezekben az esetekben a tartalom és a ritmus közötti összefüggéseket kell felfedezni, értelmezni. Mindkét verszaknak az első két sora a monoton mozgást, a kocsika húzogatását érzékeltetik, a két második sor mindkét esetben megtör i ezt a monotóniát, az elsőben azért, hogy lehajoljon és a kocsikába emelje a csigát, a másodikban azért, hogy megállva egy kis töprengéssel, gyermeki gondolkodásmóddal megváltoztassa a csiga, szerinte egyhangú, eseménytelen életét.
Szerkezete: A versek szerkezeti felépítését szintén érdemes a tartalommal állítani párhuzamba. szerkesztőelvet (fokozás, ellentét) keresve. A csiga című vers két rövid sorokból álló négysoros versszakból áll. A rövid sorok a csiga
lassúságát, de annál is inkább a kocsika húzogatását érzékeltetik.
Szókészlete nagyon egyszerű, nincsenek a gyermek számára ismeretlen kifejezések, az egészen kicsik szókészletéből épít, így számukra is könnyen érthető, tartalma is befogadható.
Asszociációk: Nagyon sok gyermekvers hatása, vonzereje a népmesei asszociációknak is köszönhető. Korábbi irodalmi élmények, élettapasztalatok adják az asszociációk lehetőségeit. Ezen a ponton válik a vers értelmezése, befogadása igazán személyessé, hiszen különböző hátérrel, különböző élményekkel hallgatjuk, olvassuk a verset.
Verselemzések Nemes nagy Ágnes: A csiga Fecske Csaba: Bajusz Kányádi Sándor: Szarvas itató Tarbay Ede: Cipósütő mondóka Weöres Sándor: Hold és felhő Zelk Zoltán: Téli fák
29
30
31
32
33
34
35
Projektmódszer a felkészülésben A mesékben, versekben lehetőségek rejlenek. Lehetőségek a gyerekek személyiségének sokoldalú fejlesztésére, rengeteg közös élményre, miközben személyes, kognitív és szociális kompetenciáik fejlődését biztosítjuk. Óvodapedagógusként fontos számomra, hogyan tudom ezeket a lehetőségeket átlátni, rendezni, és a lehetséges tevékenységeket hatékonyan megszervezni, majd megvalósítani. A választ a projektmódszerben találtam meg. A projektmódszert nem csak gyerekekkel közös projektekben alkalmazhatom, hanem a felkészülésem során is gondolkozhatok projektben, tervezhetek projektszerűen.
Miért jó a projektmódszer? „Minden pedagógia hamis, amely nem elsősorban arra a személyre támaszkodik, akit nevel, annak szükségleteire, legbensőbb énjére.”(Celestin Freinet) Mielőtt kifejteném azt, hogy miért tartom a tanulásszervezési módok közül az egyik leghatékonyabb módszernek a projektmódszert, szeretném összefoglalni röviden a lényegét. Mondhatnánk, hogy egyik újfajta tanulásszervezési mód, de valójában már több mint egy évszázada kidolgozta William Kilpatrick 32, John Dewey (amerikai pragmatista filozófus és pedagógus
(1859-1952)
tanítványa.
Dewey
kísérleti
iskolájában
a
projektmódszer
alkalmazásával megvalósította alapelvét: „Hozzuk az iskolát az élettel kapcsolatba, s ezzel szükségképpen minden tantárgyat is szoros 33
viszonyba hoztunk egymással .” (Dewey, 1912.)
A magyar pedagógiai gyakorlatban a projektmunka aktualizálása Hortobágyi Katalin nevéhez fűződik (1991). Tőle származik az alábbi meghatározás:
32
W. H. Kilpatrick: A projektmódszer. (Fordította: Mayerné Zsadon Éva)1918. J. Dewey: Az iskola és a társadalom. (Fordította és bevezetővel ellátta: dr. Ozoray Frigyes.) Budapest, 1912. Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv, 1991. 33
36
„A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválaszolása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organiku san kapcsolódik.”
34
Tehát a múlt század eleji gyermekbarát elképzelésekből táplálkozik ez a ma reneszánszát élő módszer. Akkoriban központi gondolattá vált a gyermekből, a gyermek gondolkodásából és érzelmi igényeiből való kiindulás. A gyermek tisztelete és szeretete vezette a reformkor képviselőit az oktatás-nevelés megújítására. A gyermeki értelemmel is átlátható, értelmesként megélhető tevékenységek szervezésével tervezték a fejlesztést. „ Ez egy-egy olyan valóságos élethelyzet vagy egy olyan komplex feladat problémájának megoldását jelentette, amely a
.” - írja gyermekeket a belátható és megfogható eredmény eleven örömével ajándékozta meg Körmöczi Katalin a projektmódszerről óvodapedagógusoknak szánt ismertetőjében.35 A projektmódszer mára már teret kapott oktató-nevelő intézményeinkben, hiszen szemlélete gyermekközpontú, élhető-, használható-, korszerű tudást közvetít, a demokratikus és az életre nyitott személyiség önkibontakozását inspirálja, kiválóan alkalmas a tanulás tanulására és ezáltal az élethosszig tartó tanulás megalapozására.
A projekt fogalma A projektum latin eredetű szó, jelentése terv, tervezet/ajánlat, javaslat. A projektek tehát olyan komplex feladatok, amelyeknek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásának feltárása, így a témát a gyermekek széles körű összefüggésben dolgozzák fel. A „probléma” bármi lehet, ami köré építhetünk, amit elmélyíthetünk, kimeríthetünk, akár egy irodalmi alkotás is. A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum létrehozása. A tanulás mint kísérő eszköz van jelen, a főszereplők a produktum elérésére irányuló tevékenységek. A tanulás a
34 Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv, 1991. 35
Körmöczi Katalin.
37
tevékenységek tervezése, szervezése, a szokások alakítása, elsajátítása közben indirekt módon valósul meg. A projektmódszer a gyermek érdeklődésére, a pedagógus és a gyermek közös tevékenységére épülő módszer.36 A projekt tulajdonképpen egy gondolkodási mód, amit nagyon gyümölcsözően alkalmazhatunk az óvodában, de a hétköznapi életben is. A teljesség igénye nélkül (ezt a témát nehéz kimeríteni) álljon itt néhány érv, hogy miért érdemes kihasználni az óvoda nyújtotta keretet, (hiszen az óvodákban sokkal, egyszerűbb projektmódszerrel dolgozni, mint az iskolákban) és alkalmazni felkészülésben, megvalósításban egyaránt ezt az igazán hatékony gondolkodási, szervezési módot: •
•
•
A gyermek gondolkodásából, a gyermek érzelmi igényeiből indul ki. A gyermekek aktivitására, érdeklődésére épül, gyermekközpontú.
Komplex, a valós élet nyújtotta lehetőségek sokaságát ragadja meg, ezért miközben számos fejlesztési feladatot oldunk meg alkalmazásával családias légkört teremtünk.
•
A holisztikus szemléletmódot, az „egészben, rendszerben látást” erősíti az analitikus szemlélettel szemben, a kisgyerek a teljesség élményét élheti át.
•
A kognitív kompetenciák fejlesztésében ez a tervezésmód különösen a tudásszerző
kompetenciák kibontakozására ad lehetőséget (összefüggés-kezelő képesség, problémamegoldó képesség, alkotóképesség). •
A megismerésük fő forrása a közvetlen tapasztalás, amely így maradandó tudást biztosít.
•
Mindig tartalmaz választási lehetőséget, így jól hasznosítható az egyéni érdeklődés
motiváló ereje. •
Támogatja az eltérő szükségletű gyermekeket, könnyen megvalósítható ezzel a tervezési móddal a differenciált bánásmód.
•
Nagyon hatékony a gyerekek szociális-személyes kompetenciáinak fejlesztésében (érvényesülési -, kapcsolatteremtő-, kooperációs képességek).
•
36
Élhető-, használható-, korszerű tudást közvetít,
Körmöci Katalin: Projektmódszer az óvodában 38
•
•
a demokratikus és az életre nyitott személyiség önkibontakozását inspirálja, kiválóan alkalmas a tan ulás tan ulására és ebből kifolyólag az élethosszig tartó tanulás megalapozására.37
•
A projektmódszer alkalmazásával tulajdonképpen egy praktikus, kreatív szervezési
módszert tanítunk a gyereknek, amit jó eséllyel fog használni az életben, hiszen az életre készítgetjük fel tulajdonképpen (konstruktív életvezetésre-nevelés).
Az irodalmi műben rejlő lehetőségek maximális kibontása A projekt problémája lehet egy irodalmi mű is. Ebben az esetben a célom a lehető legtöbb vonatkozásában feltárni az irodalmi művet, hogy azt majd rendszerben, széles körű összefüggésében tudjam átadni a gyerekeknek. A projektszerű tervezés során tudom a legegyszerűbben, áttekinthetően úgy tervezni-szervezni a gyerekek számára a különböző eseményeket, tevékenységeket, játékokat, hogy a különböző hatások, élmények felerősítsék egymást, összefüggésben legyenek, ezáltal is motiváljanak, aktivizáljanak, és a kisgyerekek a teljesség élményét élhessék át. Azt, hogy a világ kerek egész, kölcsönös függőségben vagyunk a természettel, hogy az életben minden egy folyamatnak a része. Őseink sokkal inkább együtt éltek a természettel, a felnőtt társadalom szokásaiban, életmódjában is sokkal otthonosabban mozogtak, ezáltal komplex megismerési folyamat részeseiként tanultak, szocializálódtak. Úgy gondolom, hogy ezzel a szemléletmóddal, ilyen tervezéssel, ha csak egy darabkát is, de megéreztethetünk valamit ebből a természettől elszakadt kisgyerek lelkének. Nevezhetnénk ezt a szervezési módot az óvodai foglalkoztatás komplexitásának is, amely szemléletmódjában, céljaiban rokon a projektmódszerrel, de tapasztalataim és a szakirodalom alapján is a projekt kicsit más, kicsit több a komplex foglalkoztatásnál. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a projekt magában foglalja a komplexitást, és a lehető legtöbbet hozza ki ebből az őseink életmódjához visszakanyarodó, mindent átfogó, komplex nevelési modellből. 38
37
Kovátsné Németh Mária: A hatékony tanulást elősegítő módszerek http: //www.nyeomszsz.org/orszavak/pdf/Kovatsne1.pdf ( letöltés ideje 2010. 11. 25.) 38 Balázsné Szűcs Judit, Szaitzné Gregorits Anna: Szabadon, játékosan, örömmel- A komplex foglalkoztatás kézikönyve, Szort Bt, 1998, Budapest 39
Hogyan használom a projektmódszert a felkészülésben? A projektmódszert arra alkalmazom, hogy feltárom a mese, vers és az óvodai tevékenységi területek kapcsolódási pontjait. Fölállítok magamnak egy rendszert, feltérképezem a lehetőségek rendszerét. Ennek a gyakorlati megvalósítása igen egyszerű. Előveszek egy legalább A4-es méretű lapot. Felírom középre a mese címét majd a különböző óvodai tevékenységi területeket: környezet tevékeny megismerése, irodalom, matematika, testnevelés, anyanyanyelvi fejlesztés, ének-zene, vizuális tevékenységek, játékok. (Lásd. 2. ábra) keresem a lehetőségeket, ötleteket, amelyeket az irodalmi alkotáshoz kapcsolhatók. Nem csak új ismeretanyagot írok be, hanem teret adok az ismétlésnek, a korábbi művek felelevenítésnek is, ez különösen az ének-zenei anyagok és a kapcsolódó irodalmi alkotások esetében fordul elő gyakran. Az ismétlés egyértelmű hasznosságán túl a gyerekek szívesen harsogják a már jól ismert dalokat újra és újra, biztonságérzetet nyújt a már ismert mesei tájakat újra bejárni, közös élményeket feleleveníteni egy régen tanult vers, mondóka mondogatása közben. Egy ötletbörze készül el így, ahová érdemes mindent beírni, ami eszembe jut, akkor is, ha nem fogok mindent megvalósítan, legalább lesz miből válogatni, lesz mivel differenciálni, választási lehetőséget kínálni a gyerekeknek. Az így elkészült áttekinthető dokumentum lesz a segítségemre a felkészülés további részében. A foglalkozástervezet elkészítésénél a ráhangolódás, a játékba való visszavezetés anyagát mind innen
fogom
összeválogatni.
Dolgozatomban
csak
irodalmi
alkotással
kapcsolatos
foglalkozásokat mutatok be, de ez a projektterv támpont lehet egy kiválasztott időszak (néhány nap, egy hét, stb…) összes kezdeményezési tervezetének az elkészítéséhez és a játékidő, szabadban eltöltött idő tartalmas kitöltéséhez.
40
2. ábra: Kapcsolódási pontok keresése a különböző tevékenységi területekkel
Projektek meséhez, vershez Benedek Elek: Szép Cerceruska Zelk Zoltán: Téli fák Zelk Zoltán: Egy búzaszem története
41
42
43
44
Tevékenységtervezetek Benedek Elek: Szép Cerceruska Tevékenység fajtája: irodalom Tevékenység típusa: új ismeretközlő Korcsoport: 5-7 évesek Tevékenység témája: Benedek Elek: Szép Cerceruska (székely népmese) Fejlesztés, célok :
esztétikai élménnyújtás
a gyermek beszédhallásának fejlesztése érzékletes szövegmondással
a mese logikai összefüggéseinek megértése, a cselekmények sorrendiségének megjegyzése
szókincs bővítése: jelzős kifejezések: feneketlen tó, ősz ember, rút asszony, archaikus kifejezések :„kurrentáltatta”, „belső leány”, „lik”, „simándi”, székely tájnyelvi elemek : „ Eltakarítsa innét!”, „hallá-e kijed?”, „elbódorgott, rászegődött, bucskázott”” Láss csudát!”
gondolkodás
fejlesztése
a
gondolkodási
műveletek
(összehasonlítás,
analízis)
alkalmazása által
tiszta, szép kiejtésre való nevelés
a mese izgalmas fordulatai, kalandai által szórakoztatom, élményhez juttatom a gyerekeket
a mese erkölcsi tanulságainak megértése által önelfogadásra, önbecsülésre nevelés
természeti környezet megjelenítése, közel hozása, megszerettetése a mese és játékok által
irodalmi alkotások fogékonyságára való nevelés
45
türelemre, egymás meghallgatására (beszédfegyelem) nevelés
Módszerek: bemutatás, szemléltetés, játék, cselekedtetés, dicséret, serkentés, beszélgetés, gyakorlás
Eszközök:
kártyák elkészítéséhez: állatos könyvek, lexikonok, képek, ollók, kartonpapír, papírragasztó, ceruza, színesceruza
mese illusztrálásához: aquarell papírok, aquarell ceruzák, vízfesték, pittkréta, vékony rostirón, vagy bármelyik gyerekek által közkedvelt és már használt vonal és folt kialakítására alkalmas eszköz
átváltozós játékhoz: összehajtogatott cetlik állatok képével, kalap
őzikés hallásfejlesztő játékhoz: előző nap nemezelt őzike bunda, vadásznak tarisznya, kalap tollal
zenehallgatáshoz: Kaláka: Őz
eperszedő versenyhez: két kis kosárka, kb 30 db kisebb nagyobb eper kartonból kivágva, szigetelőszalag
A foglalkozás menete (Mit? Hogyan?) I.
A foglalkozás elemzése (Miért?)
Előkészítő rész
Motiváció:39 1.Átváltozós drámajáték
Figyelem, érdeklődés felkeltése
Kártyákra állatokat rajzolok vagy nyomtatok, és ezeket egy kalapba teszem, ahonnan minden 39
A motiváció anyagát a projekt tervből merítem, mindig több lehetőséget si tervezek, ezekkel a gyerekek hangulata, a körülmények függvényében rugalmasan operálok, természetesen megvalósíthatok többet is belőlük, nem csak egyet, ha úgy alakul 46
gyerek húzhat egy állatot. Amikor már A szükséges eszközök biztosítása mindenki megnézte akkor megkérem őket, hogy egészen addig, amíg megszólal a Feladat közlése mesecsengő legyenek olyan állatok, amit a Természeti környezet megszerettetése kártyán láttak, viselkedjenek úgy, adjanak ki olyan hangot. (5 perc kb.) Közben próbálunk rájönni, hogy ki milyen állatot húzhatott.
Mozgásigény kielégítése
A harang megszólalása után leülünk a mesesarokba és megbeszéljük, hogy ki milyen állat volt, hogy érezte magát közben, szívesen Mesemondásra, befogadásra alkalmas légkör változna-e a kihúzott állattá. Ha igen, miért? teremtése Ha nem, miért nem?
Beszédkedv felkeltése
Megdícsérem az alakításaikért, konkrétan kiemelem
a
különösen
jól
sikerült
átváltozásokat.
Önbizalom,
önértékelés,
pozitív
2. Állatok lábnyomai- párosító játék készítése fejlesztése és játszása ( kisebb csoportokban) Kisebb kártyákat készítek kartonpapírból, egyik oldalra az állatok lábnyomait rajzolom, a Finommotorikai készségek fejlesztése másikra
pedig
a
kinyomtatott
képüket
ragasztjuk. Ezután puzzleszerűen összevágom Anyagismeret bővítése őket. Ebbe a munkába bevonom a gyerekeket is, együtt nézhetjük ki egy erről szóló Esztétikai érzék fejlesztése könyvből, vagy állatos lexikonból a különböző állatok formájukat,
lábnyomait, méretbeli
megfigyelhetjük Szem-kéz koordináció fejlesztése különbségeiket.
A
ragasztást, és a puzzle-szerű kivágást rájuk bízom. Az általam megrajzolt lábnyomokat Megfigyelés kiszínezhetik. Mindenki készíthet egy ilyen párt magának is, erre ők rajzolnak lábnyomot és állatot is, majd tetszés szerint szétvágják.
Ráhagolódás a mesehallgatásra 47
énkép
Akinek van kedve a nap folyamán elkészíthet egy egész listát a lábnyomokról, ezt magával Gondolkodási viheti
sétákra,
kirándulásokra,
műveletek
fejlesztése:
ahol összehasonlítás
megfigyelhetjük ezeket a lábnyomokat. Miután elkészültek a kirakósok lehetőség szerint Figyelemfelkeltés laminálhatjuk vagy bevonhatjuk öntapadós Képzelet, fantázia fejlesztése áttetsző tapétával, és kezdődhet a játék. Párosítani kell az állatokat a lábnyomaikkal. A Tevékenykedtetés játék közben beszélhetünk a különböző állatok életmódjáról, lakhelyéről, tulajdonságaikról.
A mese előkészítése
Megkérdezem őket, hogy ha valamilyen állattá változhatnának egy rövid időre, milyen állattá Derűs nyugodt, mesehallgatásra, befogadásra szeretnének. Ezt indokolhatják is.
alkalmas légkör megteremtése.
A játék után megszólal a mesecsengő és elmegyünk a mesesarokba. Szókincsbővítés
II. Fő rész Tudok egy mesét, amelyikben egy kislány Irodalmi élménnyújtás valamilyen
álattá
változott.
Szeretnétek
hallani? Ha a gyereekk készek már a mese Tiszta-szép beszédre nevelés befogadására és kényelemben elhelyezkedtek Koncentráció, figyelem fejlesztése elmondom a mesét: A mese címe: Szép Cerceruska
A mese erkölcsi tanulságainak megértése által
„Hol volt, hol nem volt, kidőlt kemencének, önelfogadásra, önbecsülésre nevelés bédőlt
oldalában
özvegyember...dióhéjba
élt
egyszer
kerekedtek
egy és
a Engedem, hogy a szöveg dolgozzon bennük
Küküllőn leereszkedtek, holnap legyenek a ti vendégeitek!”
Kreativitás fejlesztése
A mese elmondása után szünetet tartok
48
Finommotorika,
III.Befejező rész Visszavezetés a játékba:40
szem-kéz
koordináció
fejlesztése
1.A mese illusztrálása:
A mese okozta feszültség levezetése
Gyerekek, van egy ötletem. Képzeljétek ebben a meséskönyvben, amiből olvastam nincsenek
A
képzőművészeti
tevékenység
során
sikerélmények szerzése, alkotás öröme
rajzok erről a meséről. Szeretnétek, hogy közösen készítsünk egy olyan képeskönyvet, amiben lerajzolnánk képeket a meséből? Úgy képzeltem el, hogy mindenki rajzolhatna egyet,
Szociális kompetenciák alakítása a közös tervezés, közös célok megfogalmazása és megvalósítása által
kettőt és majd ezeket én a számítógépben megszerkeszteném, kinyomtatnám, a mese szövege is rajta lenne, ti meg hazavihetnétek és
Együttműködésre,
egymás
munkájának
elfogadására
megmutathatnátok a családban szüleiteknek, nagyobb testvéreiteknek. Majd mikor iskolások lesztek ti is el tudnátok olvasni. Arra
Motiváció az egyéni választás által
gondoltam, hogy ha nagyon jól sikerülne,
Kézügyesség fejlesztése
akkor sokat készítenénk és eladnánk, az összegyyűlt
pénzből
vadasparkba
őzeket
pedig és
elmehetnénk
más
állatokat
Gyermeki aktivitás Szervezőképesség fejlesztése
megfigyelni. Ezután
leülnénk
kis
csoportokban
az
asztalokhoz, nem feltétlenül kell mindneki aznap készítse el a rajzot, nem mindnekinek ez
Gondolkodás fejlesztése Vizuális gondolkodás fejlesztése Intellektuális látás kialakítása
a megfelelő levezetési mód, van akinek a mozgás, vagy manipulációra épülő játék, akár
Megerősítés, dicséret
szerepjáték a megfelelőbb. Megbeszéljük, hogy ki melyik részt fogja ábrázolni, illusztrálni, ezt lejegyezzük egy nagy lapra a gyerekek jeleivel,
Érdeklődés felkeltése
közben ezzel át is ismételjük a mese menetét. Az 40
alkotáshoz
változatos
eszközöket
Itt is több lehetőséget tervezek, ezek ötletanyagát szintén az ötletbörzeként szolgáló projektterv adja. 49
biztosítok, (vízfesték,
Technikák szabad alkalmazása, kombinálása aquarell
ceruza,
rostirón, által kreativitásuk fejlesztése
olajpasztellkréta, pittkréta) bátorítom őket az eszközök közös használatára, a technikák Fantázia, választásának
szabadságára,
képzelet,
beleérzőképesség
munkájukat fejlesztése
folyamatosan értékelem és szükség esetén tanácsokkal, ötletekkel segítem őket, hogy Ének-zenei élmény nyújtása sikerélményhez jussanak.
A jó hangulat fenntartása a zenehallgatással,
A festés, rajzolás során őzről, állatokról szóló közös énekléssel dalokat hallgatunk, énekelünk: Kaláka: Őz, Weöres-K odály: Kicsi őz fuss ide 2. Hallásfejlesztő játék: Kiválasztok
egy
őzikét,
ő
Cerceruska Az irodalmi mű hallgatása által keletkezett
elvarázsolt testvére, egy vadászt meg egy feszültség levezetése játék közben kutyát. A vadász szemét bekötjük, és az őzike Játékosság, cselekedtetés elbújik a terem általa kiválasztott részébe. A kutya nem foghatja meg a vadász kezét csak halk ugatással vezetheti, irányíthatja oda a kis Hangfelismerés, hangdifferenciálás fejlesztése őzikéhez. Ha már nagyon jól megy a többi gyerek
az
erdő
hangjaival,
madárcsicsergéssel,
szélfújással, A hang irányának felismerése
farkasvonyítással Légző-, beszédszervek erősítése, ügyesítése a
zavarhatják a kutya hangját, ezzel nehezítve a hangutánzások által kereső
tevékenységet.
Előre
megegyezett
jelekkel moderálom ezeknek a hangoknak az erejét. A vadász akkor találta meg az őzikét, ha megérinti a bundáját. A gyermekek A
hangerősség
irányításának képességét
érdeklődése, részvételi igénye alapján többször fejlesztem, önuralomra nevelem ezáltal is őket ismételjük a játékot. 3. Eperszedő mozgásos, ügyességi verseny A terem egy része lesz az erdő. Ösvényeket 50
ragasztunk szigetelőszalaggal, lehet kanyargós -a mese által kelletkezett feszültség levezetése is. Az utacskák mentén helyezzük el az erdei játék során epreket, úgy hogy karnyújtással el lehessen érni.
-szem-láb koordináció fejlesztése
Ezután kezdődik a játék. Cerceruska és a húga elindulank tapsra kis kosárkájukba epret -koordinációs
képességek
fejlesztése,
szedni, mindkét ösvényen azonos számú eper ügyesítése van. Az az ügyesebb, aki hamarabb szedi fel a kihelyezett epreket és nem lép ki egyszer sem az ösvényből, csak kihajolással egyensúlyát -gyorsaság, figyelem fejlesztése megtartva gyűjti össze az epreket. A játékot nehezíthetjük a gyerekek életkorától, a játék -versengés élménye idejétől függően. Játszhatjuk úgy is, hogy amikor elkezd ugatni a -matematikai relációk gyakorlása ( többvadász kutyája, akkor abba kell hagyni az eper kevesebb, széles-keskeny, kisebb nagyobb, szedését, így helyet kap a számlálás, és más egyenlő) matematikai tartalmak. Eloszthatjuk egyenlően a két kosárkába a szedett mennyiséget, -mozgás lehetőségének biztosítása a közös sorbarakással összehasonlíthatjuk ki szedett játék során többet és mennyivel.
Értékelés: összefoglalva
A
-szókincsbővítés, beszédfejlesztés a mesében is
kezdeményezésék értékelem,
a
végén használt fogalmak, új szavak által gyerekek
aktivitását. Ha a játék, vizuális tevékenység során erre nincs alkalom, mert kiscsoportokban vannak,
elmondhatom
a
pozitív Önbizalom,
önértékelés,
pozitív
énkép
észrevételeimet ebéd közben, vagy lefekvés fejlesztése előtt is.
Visszacsatolás Meghitt, családias légkör teremtése, fenntartása
51
Zelk Zoltán: Egy búzaszem története
Szerkezete Bevezetés:-szereplők: búzaszem, fürjcsaládok, fogolycsaládok, pipacsok, búzavirágok,tücsök, mezei egér, göröngy -helyszín: búzatábla -szituáció: Elérkezett az aratás napja, a búzatáblában élő madarak elköltöznek, búcsúzkodnak Fő rész: -jönnek az aratól, learatják és kévékbe kötik a búzát, hogy elvigyék csépelni, majd a malomba -váratlan fordulat: egyetlenegy búzaszemecske elgurul aratás közben, és örült a szabadságnak, de nem tudta mit is kezdjen magával -szeretett volna fürj lenni, de nem volt zsárnya, majd a tücskökhöz akart társulni, de nem tudott ciripelni, a mezei egerek közé sem illett be, mert nem tudott futkározni és házat ásni a föld alá -szomorú volt, már bánta is hogy elgurult és nem maradt a testvéreivel, de aztán nagy eső lett és beverte a föld alá Befejezés: egy göröngy elmondta, hogy nagyon jó helyen van, jövő tavaszra ki fog búni a földből és újból búzakalász lesz belőle. Ettől a gondolattól megnyugodott és elaludt.
Szereplők jellemzése: fürjek, foglyok : bölcsesség jellemzi az idősebbcsaládtagokat, elfogadják az élet rendjét, ugyanakkor aggódás, szülői érzések fiókáik felé pipacsok, búzavirágok: érzékenység jellemzi őket búzaszemecske: szabadságvágy, kíváncsiság, ismeretek hiánya de folyamatos tanulás, ráébredés a dolgok lényegére, összefüggéseire-olyan, jellemében, tulajdonságaiban olyan mint egy kisgyerek Nyelvi elemek: Ismeretlen kifejezések: tarló, kévékbe rakni, cséplőgép,fürj, fogoly, vércse Képes kifejezések: “harmatkönnyeket sírtak ”,”réti cigányok”, “hatalmas zápor kerekedett” Mesei szófordulat:”három nap és három éjjel”
52
Mondanivaló Mindenkinek kijelölt helye és feladata van az élet körforgásában. Megnyugodni akkor tudunk, ha ezt felismerjük és elfogadjuk, az öreg fürj szavaival élve belátjuk, hogy “bölcsen van ez így”, és az a legjobb, ha azt éljük meg, amire alkalmasak vagyunk, és nem erőlködünk másokat utánozni. A kis búzszemecske különleges volt, mert kilógott a társai közül, és több lehetett belőle, mint liszt, meg kenyér, megsokszorozhatta magát.
Tevékenység fajtája: irodalom Tevékenység típusa: új ismeretközlő Tevékenység témája (anyaga): Zelk Zoltán: A búzaszem története című mese Fejlesztés, célok :
esztétikai élménnyújtás
a gyermek beszédhallásának fejlesztése érzékletes szövegmondással
a mese logikai összefüggéseinek megértése, holisztikus szemléletmód erősítése
szókincs bővítése: fürj, fogoly, vércse, tarló, kévékbe rakni, aratás, búzatábla, búsongás, zápor
gondolkodás
fejlesztése
a
gondolkodási
műveletek
(összehasonlítás,
analízis)
alkalmazása által
tiszta, szép kiejtésre való nevelés
a mese erkölcsi tanulságainak megértése által önelfogadásra, önbecsülésre nevelés
természeti környezet megjelenítése, közel hozása, megszerettetése a mese és játékok által
irodalmi alkotások fogékonyságára való nevelés
türelemre, egymás meghallgatására (beszédfegyelem)nevelés
53
közösségi nevelés, a közös alkotás, munka által
Módszerek: bemutatás, szemléltetés, játék, cselekedtetés, dicséret, serkentés, beszélgetés, gyakorlás
Eszközök:
zenei anyag- a búzamező hangjai búzakalász koszorúalap, búzavirágok, pipacsok készítéséhez az eszközök( drót, kék, piros, fekete, sárga rizspapír, ragasztó, olló)
Eszközök (színes kendők, anyagdarabok a búzatábla megjelenítéséhez (sárga, kék, piros, barna fészekhez, szürke egérnek)
búzatenger ragasztásához kellékek, sötétebb színű papír, ragasztó, lapított, levasalt szalmaszállak, búzaszemek
papírok, ceruzák rajzoláshoz
A foglalkozás menete (Mit, hogyan?)
A foglalkozás elemzése ( Miért?)
I.Előkészítő rész Motiváció: 1.Búzakoszorú készítése az asztalnál. Egy Figyelem, érdeklődés felkeltése előzőleg elkészített búzakalászokkal kirakott koszorúalapot díszítünk fel közösen, mindenki
A szükséges eszközök biztosítása
készíthet rá pipacsot és búzavirágot, amelyeket Feladat bemutatása virágkötöző drótra ragasztunk, és ezzel erősítjük
rá
a
koszorúalapra.
Közben
Feladat közlése
dalolhatunk, verselhetünk a heti (aratás) Finommotorikai készségek fejlesztése
54
témával kapcsolatban, vagy a közismert Anyagismeret bővítése Koszorú,
koszorú...
dúdolgathatjuk,
s
kezdetű ha
végeztünk
dalt a
Esztétikai érzék fejlesztése Szem-kéz koordináció fejlesztése
kreatívkodással el is játszhatjuk.
A gyerekek feladata az előre kivágott Éneklési készség fejlesztése szirmokat az óvónő által mutatott módon csirizzel vagy más ragasztóval ráerősíteni a
Megfigyelés
virágkötöző drótra. Hogy el tudják képzelni a Gondolkodási műveletek fejlesztése: analízis búzavirágot és a pipacsot beviszek egy csokorral belőlük aznapra.
A természetközeliség élménye a természetes anyagok használata, fogdosása által
-Szeretném, ha közösen készítenénk egy csodaszép nyári búzakoszorút, hogy szépítsük
Természeti környezet megszerettetése A gyerekek bevonása közvetlen környezetük
vele az óvodánkat Beszélgetünk a virágokról, a színükről, a búza
esztétikussá tételébe ez által
színéről. Miért nőnek ott a búzaföldön, mi a szerepük? Megfogdossuk
környezettudatosságra, a
kalászokat,
a
szép
iránti
pozitív
énkép
kivehetünk fogékonyságra nevelés
búzaszemeket, részeire szedjük, megnevezzük azokat, ismételjük az előző napi környezeti nevelés kezdeményezésének anyagát. Az elkészített búzakoszorút megmutatjuk az egész csoportnak és kifüggesztjük egy jól látható helyre, vagy a csoport ajtajára.(akár az
Önbizalom, fejlesztése
óvoda bejárati ajtajára is készülhet, így nagyon fontosnak érezhetik magukat közben, rájuk bízhatom a hely eldöntését) Megszólal a kis meseharang és elmondom, hogy egy búzaszemecskéről fogok nekik egy 55
önértékelés,
mesét mondani.
Ráhangolódás Figyelemfelkeltés
2.Dramatikus játék: Búzatábla megalkotása Képzelet, fantázia, kreativitás fejlesztése kendőkből, színes textíliákból. Szeretnétek tudni mi, van ebben a kosárban?
Tevékenykedtetés
Szeretnék
ezekből
a
színes
kendőkből,
lepedőkből
egy
szép
nagy
búzamezőt
készíteni,
de
ehhez
szükségem
van
a Szókincsbővítés
segítségetekre. És ha majd meglesz, a búzatábla
elmondok
nektek
egy
mesét,
amelyik egy búzaföldön történt meg. A
gyerekek
segítségével
elhelyezzük
a
lepedőket, kendőket, búzamezőt imitálva, készítünk
kis
fészkeket
a
fürjeknek,
Ezen a helyen lesz a mesemondás, így különösebb teremrendezésre nincs szükség Érzékszervi tapasztalatokat nyújtok, minél több érzékszervet bekapcsolok (érzékelés, látás, hallás)
pipacsokkal, Úgy rendezem a gyerek eket a búzamezőn, búzavirágokkal, és amikor elkészülünk minden hogy majd a mesélésnél mindenki jól lásson engem. gyereket leültetek a búzamezőre. foglyoknak,
megdíszítjük
Te legyél egy kis fogolyfióka, ti vagytok a fürj Együttmozgás-közös élmény család, ti legyetek pipacsok fejetekre a piros kendőt, neked meg nagyon jól áll a kék, legyél
Logikus gondolkodás fejlesztése
búzavirág, végül, aki marad búzakalász, búzaszem lesz.
A mese előkészítése
Most már arató-cséplő gépek aratják le a búzát, már beszéltünk róla, hogy régebb ezt kézzel
kellett
és
kévékbe
kötözték
a
kalászokat, hogy haza tudják szállítani s majd kicsépelni.
Bújjon
össze
ez
a
három
Derűs nyugodt, mesehallgatásra, befogadásra alkalmas légkör megteremtése.
búzakalász és én egy kötéllel kévébe kötöm
56
őket (majd kioldom) Most fújni fog a szél, hajladozzon ez a Irodalmi élménnyújtás búzatábla (mindenki azonos irányba), a virágok is, majd a fürjeket, foglyokat
Tiszta-szép beszédre nevelés
szeretnénk meghallgatni, csiripeljenek egy a mesehallgatásra kicsit nekünk. Most nagyon gyenge szellő fújdogál, csak halkan susogjon a búzatábla.
A mese erkölcsi tanulságainak megértése által
II.Fő rész Tudok
egy
Koncentráció, figyelem fejlesztése
önelfogadásra, önbecsülésre nevelés nagyon
szép
mesét
egy
búzaszemről, és ez a mese egy ilyen búzamezőn zajlott. A mese címe: Egy búzaszem története.
Engedem, hogy a szöveg dolgozzon bennük.
(Ha látom, hogy már figyelnek, elmondom a mesét.) Meleg, kora nyári délután volt, a búzatábla hajladozva susogott a gyenge
Kreativitás fejlesztése
szellőben… a nagy fáradtságtól elaludt és Finommotorika, fürjekről és pipacsokról álmodik jövő fejlesztése tavaszig.” Rövid szünetet tartok a mű végén.
III.Befejező rész- Visszavezetés a játékba:
szem-kéz
Anyagismeret bővítése Kézügyesség fejlesztése
egymás 1.Búzamező ragasztása természetes anyagok Együttműködésre, elfogadására nevelés felhasználásával kiscsoportokban. Készítsünk búzatáblát ragasztással. Ehhez hoztam különböző anyagokat, és ilyen nagy
koordináció
Gondolkodás fejlesztése
papírokat, kartonokat, mert közösen fogjátok készíteni. Csoportosítom (előre eltervezem a szempontokat, csoportokat) a gyermekeket, és Új szavak, fogalmak elismétlése 57
munkájának
odaadom a felhasználandó anyagokat. ( színes textíliák: sárga, barna, piros, kék), levasalt szalmaszállak,
búzaszemek.)
a
barnából
A mese okozta feszültség levezetése
készülhetnek madarak, (a textíliák össze Megerősítés, dicséret vannak darabolva, a gyerekek nem kell, ollót használjanak,
gyűréssel,
illesztéssel
alakíthatják a képet. Megmutatom, hogyan Érdeklődés felkeltése használják a ragasztót, és nekiláthatnak utána a munkának. Közben válaszolok a kérdéseikre, ha elakadnak, ötletekkel segítek, bátorítok. És persze dicsérek, konkrétan, díjazom az egyéni megoldásokat, eredeti ötleteket, és azt hogy
Játékosság, cselekedtetés
megértésben dolgoznak a közös munkán. Nagyon örülök, hogy ilyen nagy békességben tudok együtt dolgozni, és már látom, hogy mindegyik alkotás lenyűgöző lesz.
Az irodalmi mű hallgatása által keletkezett feszültség levezetése játék közben Fantázia,
2. Mozgásos játék
képzelet,
beleérző
képesség
fejlesztése
Elindítom valamilyen lejátszóról az „A part alatt...” kezdetű dalt, és a dalt követjük a mozgásunkkal,
az
aratás
mozdulatait, Gyermeki aktivitás
kévekötés, szitálás, dagasztás, kenyé Ezt a Munkamozgások játékos gyakorlása mozgásos játékot a gyerekek igénye szerint Ének-zenei élmény nyújtása akár háromszor, négyszer is eljátszhatjuk. 3.
Babakonyhában só liszt gyurmából
péksütemények, kenyerek készítése
Kézügyesség, kreativitás fejlesztése
Értékelés Értékelem a gyermekek aktivitását, műveit a Értékelő, önértékelő képesség fejlesztése végén is.revés stb.
58
Zelk Zoltán: Téli fák című vers
Irodalom tevékenységtervezet Tevékenység fajtája: irodalom Tevékenység típusa: új ismeretközlő Tevékenység témája (anyaga): Zelk Zoltán: Téli fák című vers Fejlesztés, célok :
esztétikai élményszerzés
a gyermek beszédhallásának fejlesztése érzékletes szövegmondással
a vers logikai összefüggéseinek megértése, holisztikus szemléletmód erősítése
tiszta, szép kiejtésre való nevelés
szókincsbővítésre a nyelvi játékok által
természeti környezet megjelenítése, közel hozása, megszerettetése a vers, játékok, és más tevékenységek által
irodalmi alkotások fogékonyságára való nevelés
türelemre, egymás meghallgatására (beszédfegyelemre) nevelés
közösségi nevelés, a közös alkotás, munka által
Módszerek: bemutatás, szemléltetés, játék, cselekedtetés, dicséret, serkentés, beszélgetés, gyakorlás
Eszközök:
zenei anyag-Vivaldi: Tél 59
Ismerjük meg az évszakokat (társasjáték), természetfotók mind a négy évszakról, varázspálca, textildarabok, fonalak, ragasztó, kemény kartonok
A foglalkozás menete (Mit, hogyan?)
A foglalkozás elemzése ( Miért?)
I.Előkészítő rész Motiváció 1.Társasjáték: Játszva ismerjük meg az Figyelem, érdeklődés felkeltése évszakokat: a gyerekekkel miközben reggel folyamatosan érkeznek, kis csoportokban
Feladat bemutatása
játszunk. A játék gyönyörű képei az évszakok Feladat közlése sajátosságaira hívják fel a figyelmet, a játék során megfigyeljük ezeket és beszélgetünk
Gondolkodási műveletek fejlesztése
erről, különösen a fák változására fordítunk több figyelmet, és persze közben betartjuk a játék szabályait, és egy jót játszunk együtt.
2. Fotók nézegetése Természetfotók nézegetése az egyik asztalnál
Szabálytudat fejlesztése Beszédkedv felkeltése Természeti környezet megszerettetése
téli, tavaszi, nyári, őszi erdőkről, fákról, Ráhangolódás a vers tartalmi mondanivalójára spontán beszélgetés a képek alapján.
Megfigyelés
60
3. Dramatikus játék: Fává varázsollak! Van egy varázspálcám (előveszem), és akit Figyelemfelkeltés ezzel megérintek abból valamilyen fa lesz, mielőtt
megérintelek,
Szókincsbővítés (fafajták)
magatokban
gondolkozzatok, hogy milyen fává szeretnétek Képzelet, fantázia, kreativitás fejlesztése változni. Sorra megérintem a gyerekeket a varázspálcával és mindenki elmondhatja, hogy milyen fa lett belőle.
Derűs nyugodt, vershallgatásra, befogadásra alkalmas légkör megteremtése.
-Nagyon szép fák lettetek. Nahát, egy egész erdő van itt körülöttem! Akkor én is fa leszek. Gondolkodás fejlesztése, szeriális Legyünk mind tavaszi fák. Először rügyeink körforgásának, lesznek,
majd
kivirágzunk
az
évszakok
váltakozásánák
(tenyerünket tudatosítása
nyitogassuk). Miután elvirágzunk, mi történik? Zöldek lesznek a fák. Szép ropogós leveleink vannak, csak úgy susognak, ha a szél fúj. Helyes beszédlégzés gyakorlása Lássuk, ki tud egy levegővétellel sokáig, hosszasan susogni?
Együttmozgás, közös élmény
Mi történik ősszel a fákkal, amikor már kezd lehűlni az idő, és fúj a szél? (lehullnak a Ráhangolódás a vershallgatásra falevelek) Vegyünk mély levegőt és fújjuk ki jó erősen, mintha a szél fújna. (3szor), most pedig miután mozgások a levegőt veszünk, mondjunk el anélkül, hogy Játékos újra levegőt vennénk azt a mondókát, hogy: mozgásigényének kielégítésére „Fújja a szél a fákat...” Mutogassuk is együtt. Olyan erős szelet fújtatok, hogy az összes levél Derűs légkör lepotyogott és a fák csupaszok lettek. Melyik évszakban csupaszok a fák? Nézzetek ki az Figyelemfelkeltés teremtése
61
gyerekek
ablakon! Most milyenek a fák?
II.Fő rész Tudok egy nagyon szép verset a téli fákról. Gyönyörködtetés Üljünk le ide a szőnyegre, és akkor elmondom
Tiszta, szép beszédre nevelés
nektek.
Koncentráció, figyelem fejlesztése
Ha látom, hogy figyelnek, elmondom a verset.
Emlékezet fejlesztése a vers megismétlése által
Zelk Zoltán: Téli fák
Képzelet fejlesztése a vers képi anyaga által Nem fáztok, ti téli fák Mikor meztelen az ág?
A tiszta hangképzés, a helyes artikuláció
Eldobtátok a nyári zöld
alakítása
S az őszi aranyruhát. Ejnye, ejnye, ejnye téli fák, Ez aztán a furcsaság. Hideg télben levetkőztök, Nyáron viseltek ruhát. R övid szünetet tartok a mű végén. A gyerekek
Engedem, hogy a szöveg dolgozzon bennük.
igénye alapján elmondom még néhányszor a verset.
62
III. Befejező rész 1.Textil-kollázs készítése: Fák a négy évszakban (négy csoportban)
Anyagismeret bővítése
Környezeti nevelés foglalkozás keretén belül kiválogattunk különböző textildarabokat a
Kézügyesség, kreativitás fejlesztése
színűk alapján négy kosárba, az egyikbe tavaszi természeti színek kerültek, a másikba nyáriak a harmadikba ősziek és a negyedikbe téliek. Most ezekből a textildarabokból és vastag
szürke,
barna,
fekete
fonalakból
kollázsokat készítünk a négy évszakról,
Együttműködésre, egymás elfogadására nevelés
munkájának
pontosabban a fákról a négy évszakban, de ha a gyerekek ezt szeretnék, további részletekkel
Gondolkodás fejlesztése
kiegészíteni teret adok a kreativitásuknak. A gyerekekkel a kézimunkás asztal köré
Új szavak, fogalmak elismétlése
gyűlünk, megszervezzük, a csapatokat majd bemutatom a munka menetét. Először a kollázs alapját
kell
teljesen
textildarabokkal,
befedni
ezután
a
A vers okozta feszültség levezetése
nagyobb fonalakból
Esztétikai érzék fejlesztése
formázhatnak a beragasztózott alapra fákat. A Megerősítés, dicséret textilből a kisebbeknek vannak előre kivágott levélformák a nagyobbak kedvük szerint vagdoshatják a leveleket. A munka során végig
Érdeklődés felkeltése
segítek, ha elakadnak, dicsérek, értékelek, Játékosság, cselekedtetés megerősítek. Beszélgethetünk az évszakokról, fákról,
közben
a
verset
is
elmondom Az irodalmi mű hallgatása által keletkezett feszültség levezetése alkotó tevékenység néhányszor. Most már ők is mondogathatják közben velem. A kollázsok készítése során klasszikus zenét hallgatunk.(Vivaldi: Tél)
Zenei élmény nyújtása 63
Értékelés Értékelem a gyermekek aktivitását, műveit a végén is. Folyamatosan értékelek, jelzek a
Értékelő, önértékelő képesség fejlesztése
gyerekeknek, de a végén is összegzem a tevékenységgel kapcsolatos észrevételeimet,
Pozitív énkép megerősítése, kialakítása
élményeimet.
64
Irodalmi élményszerzés bábbal A gyerekek mindenhol kitörő örömmel fogadják a megelevenedő bábokat. A vigasztalástól a komolyabb mesékig a báb szereplését ünnepként élik át. Rendkívüli hatásuk ellenére ezek az élményközvetítők sok óvodában csak ünnepi vendégek, vagy a didaktika eszközei. Pedig a bábok ennél többet és mást is tudnak. Bevezethetik a kisgyereket a versek, mesék bűvös birodalmába, felkészítik a bábszínházi, majd a színházi művek befogadására. A mesék, versek, verses mesék bábbal történő megjelenítése az irodalmi művek ünnepi csomagolásának lehetősége. S hogy miért nincs ilyen ünnep túl gyakran az óvodákban annak ellenére, hogy közismert a bábjáték személyiségformáló ereje, annak nyomós okai vannak. Kevés az óvodai bábdarab és bonyolultnak tűnik átdolgozni, drámává alakítani a meséket, verseket. A bábfajták kiválasztásában, elkészítésében és az alkalmazás módszereiben is gyakori a bizonytalanság. Mindezek mellett eszköz- és időigényes tevékenység. Óvodai szakirodalma pedig igen csekély, és szerintem értékes, ötletadó, igényes tartalma ellenére a legtöb b kezdő bábozót könnyen elbátortalanítja. Sok esetben azt sugallja, hogy számtalan ismeretre és képességre kell még az óvónőnek szert tennie ahhoz, hogy bábozhasson, és ez közel sem egyszerű dolog. Számtalan a módszertani ajánlás, de ez elsőre talán sok annak, aki nem szeretne egyből neves színházakban fellépni, csupán óvodai csoportjával szeretné kihasználni ezt a nagy lehetőséget közös élményre, alkotásra, személyiségfejlesztésre. Holott a bábjátékhoz (akárcsak az óvónői hivatáshoz) alapvetően a játékban való f eloldódás képessége41 szükséges, egy csipetnyi kreativitás mellett, s ez gyakorlás során akár művészi teljesítménnyé is csiszolódhat. A gyerekek pedig egyáltalán nem fognak felháborodni azon, hogy rajtuk gyakorolunk. Ebben a fejezetben a bábozás rövid ismertetése és óvodai alkalmazásának hatásai, érvei után, azt szeretném bemutatni, hogyan lehet egyszerűen, áttekinthetőn, lehetőleg gyerekeket is bevonva felkészülni az óvodai bábozásra. 41
Mészáros Vincéné: Óvodai bábjátékok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987.
65
A bábozásról A bábjáték a legősibb művészeti ág, amely térben és időben átöleli az emberiség történelmét.42 Varázsa abban rejlik, hogy általa az élettelen anyagba át tudjuk vinni érzelmeinket, lelket tudunk „lehelni” belé. Nagy Andrea bábtanár meghatározásában „minden olyan játékot, amely valamilyen tárgy, eszköz megmozdításával életre kel, szerepet játszik, megpróbál
kifejezni
valamit,
bábjátéknak
nevezünk. Ezek az eszközök nemcsak tárgyak lehetnek, hanem a kéz, a test különböz ő részei is,
amelyek
mozgással
egy-egy
figurát,
hangulatot próbálnak kifejezni. Ez a különös életre keltés az animációátlelkesítés, amely a bábjáték legfontosabb 43
eleme.”
Miért tetszik a bábjáték a gyereknek? Polcz Alain “ Bábjáték és pszichológia”44 című könyvében így foglalja össze a bábjáték hatásrendszerét? ” Képszerű – s ez megfelel a gyermek vizuális beállítottságának. – Dramatikus – mint ahogyan az ő si-átélési, megelevenedési forma is dramatikus. Az álom, az ábrándozás is dramatikus. A gyermeki fejl ődés aránylag késő n ér el a fogalmi
absztrakcióig; a dramatikus elő adás viszont sajátosan megfelel a gyermeki pszichének. De még reánk, a mai felnő ttek re is a vizuális, dramatikus előadás hat a legerő sebben, mivel fejlődés-lélektanilag ő sibb jelz ő rendszerre támaszkodik. – Mozgásra épül a cselekménye – a gyermekeknél pedig a vitális, a mozgásos komponensek nagyon erő sek. Tehát a mozgásra, mégpedig a saját mozgásával rokon mozgásokra jól 42
Kiss Györgyi: http://www.lurkovilag.hu/index.php?c=367&rovat=75&menu=14 letöltés ideje 2010 08.15
43
Székely Andrea: Bábjáték, Sulinova, Budapest, 2006, 9.oldal Polcz Alain: Bábjáték és pszichológia,. NPI, Budapest, 1977.
44
66
reagál. A mozgásos élmény mámoros örömet jelent.
– Jelképes – s így a gyermek utalásos, sű rített gondolkodásának éppen a bábjáték jelképes, mesei történésmódja felel meg.
– Csodálatos – az élettelen bábu megelevenedik, él. Ez a csoda újból és újból átélhető valóság. A varázslat nyílt színen, a gyermek elôtt történik meg. S ezt a csodát még akkor
is élvezi, ha ő maga mozgatja a bábut. Ilyenkor a gyermek egyszemélyes alkotó-varázsló és az életre keltett figura is.
– Az érzelmek kivetítését, lereagálását biztosítja – egy jó bábdarabon keresztül elfojtásokat, vágyakat, indulatokat lehet kiélni; erő snek, hatalmasnak, csodálatosnak , hő snek lehet lenni, büntetni és jutalmazni lehet. S mindezt úgy, hogy a valóságban nincsenek következményei. A negatív indulatok levezetôdnek, feloldódás, megtisztulás jön létre. Az indulat levezetése után pozitív indítékot és problémamegoldási lehetőségeket nyújthatunk
a gyermekeknek a bábjátékon keresztül.”45 A bábjáték tehát a maga sajátos vonzerejével komplex módon hat a kisgyermekre. „Nevelőhatása a gyermekkor lélektani jellemzőihez és a gye rmek érzelmi sajátosságaihoz ill ő formanyelvben van”46 A bábjáték módszere jelentős helyet foglal el az óvodáskorú gyerekek intellektuális nevelésében, nyelvi kommunikációs képességeik kibontakoztatásában. Ez a gyerekek által legkedveltebb módszer az irodalmi élmények felelevenítésére, újbóli átélésére. Az irodalmi alkotások ismétlésének hatékony módszereként nevezi meg a bábozást Dankó Ervinné „Irodalmi nevelés az óvodában” című könyvében. Az óvodapedagógus és a gyerekek bábjátéka lehetőséget biztosít a már hallott mesék nyelvi kifejezőeszközeinek aktivizálására, ezáltal szókincsük bővítésére, kifejezőkészségük fejlesztésére. Rendkívüli jelentősége van a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében, hiszen feloldja, nyitottá teszi a gyermeket, beszédaktivitásra késztet, beszédfegyelemre nevel, és pozitív hatása van a gyermek önértékelésére.
45 46
Polcz Alain, 1997 Dankó Ervinné: Irodalmi nevelés az óvodában. Okker, 2004, 204. o 67
Az óvónő bábjátékát néző gyermek átéléssel, belső aktivitással éli át a cselekményt, ez az empátia segíti az erkölcsi értékek kialakulását óvodáskorban. Az így bemutatott irodalmi alkotások fokozottan formálják a kisgyermek erkölcsi érzékét, hiszen életkori sajátosságainak megfelelően értelmezi -, közvetíti számára az erkölcsi fogalmakat. Szentirami László a bábozás jótékony hatásait sorolva kifejti a bábozás szerepét a jobb és bal agyfélteke arányos „ programozásában.47“ Véleménye szerint a nevelés tulajdonképpen az agy programozása. Az oktatásban a verbális oldal túlsúlya tulajdonképpen a bal agyféltekét csiszolja, és ezáltal rögzíti az arányaiban elcsúszott, féloldalas fejlődést. Ezt az aránytalanságot megelőzhetjük, felszámolhatjuk olyan tevékenységekkel, amelyek kétkezességet igényelnek, vagy az egész testet foglalkoztatják. A legfontosabb azonban, ha olyan tevékenységekre adunk lehetőséget, amelyek a jobb agyféltekének adnak feladatot. A jobb agyfélteke sajátos tulajdonságai a hollisztikus megközelítés, az ösztönösség, a spontaneitás, a divergencia, a képzelőerő, kreativitás, humorosság, irracionalitás, vizualitás, térben való eligazodás. Ez az agyfélteke az, amelyik inkább a belső világunkkal, a lelkünkkel áll kapcsolatban. A bábjáték , különösen az óvónők és gyerekek közösen megtervezett, megvalósított bábjátéka, a jobb agyféltekét serkentő tevékenységeknek ad teret. A kreativitásra, fantáziára komoly feladat hárul a legegyszerűbb mese elbábozásakor is. A díszletek, a bábozás terének elképzelése, kialakítása szintén ezt a bizonyos jobb féltekét dolgoztatja. A játék, a sport, a tánc mellett a dráma, ezen belül a bábjáték, az ami, intenzíven fejleszti a térérzékletet, a térben való mozgást.48 A bábjáték fejlesztő, nevelő hatásait sorolva ki szeretném még emelni az esztétikai nevelést. A bábjátékkal felkeltett esztétikai érzelmek színesítik a gyerekek személyiségét és fejlesztik esztétikai fogékonyságát. Az igényes befogadói magatartás kialakítása napjaink fogyasztói társadalmában egyre égetőbb szükség. Az óvónő és a gyerekek bábjátéka az irodalmi élményszerzés egyik csodálatos módja, semmi mással nem pótolható az óvodai életben, de semmiképp sem tudja helyettesíteni az igazi
47 48
Szentirmai László: Nevelés kézzel-bábbal. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, 2005,.58.o Szentirmai László, 2005. 68
bábszínházas élményeket, ez elmaradhatatlan a gyermekek művészi neveléséből. Az óvodai bábjáték felkészít a bábszínházas élményekre és majd a színházi művek befogadására is.
Felkészülés a bábozásra A bábjáték komplex mûf aj: képekben gondolkodik, de erős dramaturgiára épül. Vizuális és dramaturgiai alkotóelemeit ki kell találni, össze kell hangolni.49 Ez valóban igényel némi időt, többletmunkát. Amikor először készültem egy bábdarab igényes bemutatására, a bábok megtervezésében, a díszlet megalkotásában és a felkészülés folyamatában, majd a bemutatásban is sok örömben volt részem. Magával ragadott a komplex, különböző képességeket igénylő feladat, és közben arra gondoltam, hogy ez ennél jobb csak úgy lehet, ha nem egyedül csinálnám, ha megoszthatnám a gyerekekkel.
Hiszen ez egy nagyszerű alkalom a közös
tevékenységre, közös projektre. Természetesen nem minden esetben célszerű a közös felkészülés, nem is valósítható meg mindig, és szükség van a meglepetés bábozásokra, hiszen ezeknek nagyon erős a figyelemfelkeltő, motiváló, elvarázsoló hatásuk. De sok túlórázástól, otthoni munkától kíméljük meg magunkat, ha az óvodai élet kötetlenségét, szabadságát kihasználva a bábozásra való felkészülés gyerekek bevonására is alkalmas részeit (életkortól, korcsoporttól függően) beépítjük az óvoda tevékenységrendszerébe. És ez csak egy praktikus érv, ennél sokkal többet ad ez a közös tevékenység, hiszen az alkotással, tervezéssel, szervezéssel igazi közösséggé kovácsolódhat a csoport, miközben örömöket, sikerélményeket megélve kompetenciáik, személyiségük is fejlődik. Már a fentiekből sejthető, hogy akár egyéni felkészülésről van szó, akár gyerekekkel való közös készülődésről, a bábozásról projektmódszerben fogok gondolkozni. A felkészülés elemeit, lépéseit az alábbi (3. ábra) ábra szemlélteti. Ezekre a mozzanatokra van szükség ahhoz, hogy egy gyermekirodalmi műből bábelőadás és végül élmény legyen, akkor is, ha a felkészülést titokban, magamban oldom meg, és akkor is, ha gyerekekkel közösen tervezem el.
49
Székely Andrea, 2006. 69
3. ábra: A bábozásra való felkészülés lépései
70
Projekt gyerekekkel Egy közkedvelt verses mesén szeretném bemutatni ezt a folyamatot projektként feldolgozva.
Felkészülés Nemes Nagy Ágnes: Ki ette meg a málnát? című verses meséjének elbábozására A bábozásra való felkészülés esetében az eredeti projektmódszert következetesen végigvihetem. Az eddigi alkalmazások során többnyire csak elemeket emeltem ki belőle, és gondolatmenetét, szemléletét ragadtam meg, mert ilyen formában találtam hasznosnak a felkészülésben. Számomra a projektmódszer több lett, mint egy oktatásszervezési vagy óvodai módszer. Megtanított az élet különböző területein is rendszerben, átláthatóan gondolkozni, hatékonyan szervezni. Így vált képlékennyé, mivel mindig más és más jellegű megoldandó problémához, feldolgozandó területhez alakítottam, alkalmaztam. Az óvoda egy nagyszerű hely. Nagyon sok szabadságunk van a feldolgozandó anyagok, a felhasznált módszerek válogatásában, ebből következik, hogy felelősségünk is nagy. Kreativitásra, tájékozottságra és főleg lelkesedésre van szükség ahhoz, hogy igazán élni tudjunk ezzel a lehetőséggel. Oktató-nevelő intézményeink közül az óvoda talán az egyetlen hely, ahol a legkisebb erőfeszítésbe kerül a projekt módszerrel dolgozni. Már a kisiskolások esetében is jóval nehezebb beilleszteni a hagyományos iskolai életbe ezt a tanulásszervezési módszert. S ha vállalkozik is rá a tanító, a nehézségek miatt valószínűleg ritkán kerül rá sor, jó esetben megmarad az iskolán kívüli közös tevékenységek módszerének. Annak ellenére, hogy bizonyos értelemben a saját utamat keresve „megcsonkítva” alkalmazom sok esetben ezt a módszert, meg vagyok győződve arról, hogy a gyerekekkel közös projektekben az eredeti metodikai lépéseket betartva fejti ki leginkább személyiségfejlesztő hatását. Ezért szeretnék mindenképp egy ilyen teljes projektet is bemutatni a dolgozatban. Rövid mérlegelés után a gyerekekkel közös felkészülést választottam ehhez a meséhez, úgy gondoltam, hogy ebben az esetben így jobban ki tudom használni a műben rejlő lehetőségeket, a szereplők mennyisége, a díszlet egyszerűsége miatt a projektmunkában minden gyereknek jut tennivaló.
71
A projekt megszervezésének folyamata, lépései50 -Téma kiválasztása: a gyermeki érdeklődés számbavétele, a lehetséges projekttémák összegyűjtése, és minden egyes téma fejlesztő hatásainak, integrációs lehetőségeinek felmérése. A projekttémák gyermekek elé terjesztése, a gyermekek választása.
Projektterv készítése A gyermekek és a pedagógus közös munkájának sorrendje: a projekttéma tevékenységekre bontása, a témával kapcsolatos már meglévő tudás, az eddigi tapasztalatok számbavétele, információk gyűjtése, források feltárása és az információk gyűjtésének megtervezése, az eszközök, szerszámok, kellékek számbavétele, beszerzésének megtervezése, a felelősök, vállalkozók és „önként jelentkezők” regisztrálása, az egyes tevékenységekhez idomuló produktumok kiválasztása, megadása, választási és változtatási lehetőségek biztosítása, az
egyes
tevékenységek
lehetséges
sorrendjének
összeállítása,
véglegesítése,
regisztrálása.
A projekt megvalósítása a regisztrált sorrend figyelembevételével. Ezek lehetnek a pedagógus és a gyermekek együttes tevékenységei, egyéni, páros és közös, valamint kooperatív munkaszervezési módokkal.
Produktum, produktumok közzététele (kiállítás rendezése, fotókiállítás, képeskönyv kiállítása, videofilm-bemutató, poszter, faliújság, dramatikus játék, bábjáték, előadás, táncház stb…) és a meghívottak körének kiválasztása.
A projektek értékelése: beszélgetéssel, az élmények felidézésével, ami segíti az élmények újra átélését, önértékeléssel, egymás tevékenységeinek értékelésével.
50
Körmöczi Katalin:Projektmódszer az óvodában, Nemzeti Tankönyvkiadó, 72
Mivel a gyakorlatban ennek a konkrét projektnek a megvalósítására még nem került sor egy lehetséges változatot mutatok be a variációk sokaságából, hiszen a projektmódszer sajátossága, hogy rugalmas és közben helyzettől, igényektől, új ötletektől vezérelve rugalmasan változik.
A téma gyerekek általi kiválasztás, a felajánlása előtt egy verses-mese elbábozásának projektjénél először mindenképpen el kell végeznie az óvónőnek a felajánlott művek elemzését, befogadását, (lásd: Meseelemzés: Nemes Nagy Ágnes: Ki ette meg a málnát?) a fejlesztő hatások, integrációs tevékenységek mérlegelését, felvázolását. Első lépésként bemutatnám a műveket a gyerekeknek, és szavazással adnék lehetőséget a választásra. Elmesélném, hogy ezt a bábdarabot szüleik megörvendeztetésére készítjük. Biztosítanám őket, hogy egy másik alkalommal a nem megszavazott mesét is bábszínpadra fogjuk állítani. Ezután elkészíteném a bábtervezetet magamnak. Ezt a mesét nagyon egyszerű drámává alakítani. Semmit sem kell kihagyni a szövegéből (lásd: Bábtervezet: Ki ette meg a málnát?), konfliktusai könnyen kibonthatóak, nagyon dinamikus, tele van mozgással, cselekménnyel.
Projektterv készítése Én ebben az esetben készítenék egy háló-tervet magamnak a kapcsolódási pontokkal és a megvalósítandó feladatokkal, és az olvasni még nem tudó óvodások számára egy kis rajzokkal illusztrált jól értelmezhető tervet, közösen a gyerekekkel, amelyen majd nyomon követhetjük a feladatokat, és kipipálhatjuk, vagy beszínezhetjük a megvalósításokat minden tevékenység végén. ( Lásd: Projektterv: Ki ette meg a málnát?)
Projekt megvalósítása A gyerekek személyes és életkori jellemzőit figyelembe véve differenciáltan szervezem meg a feladatok elosztását, megvalósítását, úgy hogy mindenkinek legyen sikerélménye, de kihívásban, fejlődésben is lehessen része. Változatos foglalkoztatási formákat alkalmazok, és számba veszem a külső segítségkérés lehetőségét az anyagbeszerzésnél, a bábok elkészítésénél, kihasználva a projektmódszer külső személyek, családtagok segítségére, bevonására való nyitottságát.
73
A bábok, és díszlet elkészítése után ahányszor csak kedvük van a gyerekeknek,
eljátsszuk
a
bábdarabot, egészen addig, amíg gördülékenyen megy a szöveg és a bábok
mozgatása.
báboznának
célszerű
Mielőtt
ők
néhányszor
óvónői mintát adni.
Produktum bemutatása A produktumot egy szülőkkel közös délutáni alkalommal adjuk majd elő. Ennek megvalósításához meghívókat készítünk a gyerekek rajzaival, a produktum megvalósításáig tartó folyamatról plakátokat készítünk, de filmben is dokumentálhatjuk, amelyet levetíthetünk az előadás után, ez alkalmas lesz majd az élmények felelevenítésére is. A terem berendezése is fontos, sorokat alakítunk ki és sorszámozzuk a székeket is. A bejáratnál pénztárt alakítunk ki, ahol a pénztáros jelképes összeget kér a belépőjegyért, amelyen két szám lesz, egyik a sor számát, a másik a szék számát jelzi. (életkortól füüggően jeleket is lehet tenni a székre) A gyerekek segíthetnek a szüleiknek megtalálni a jegyen szereplő helyet. A bevételből megvendégelhetjük a társaságot friss málnából készült mézes málnahabbal a végén, amelyet szintén közösen készítünk el. Mivel egy rövid terjedelmű műről van szó, a bábozókat cserélgetve annyiszor bábozzuk el, amíg minden önkéntes gyerek sorra kerül.
A projekt értékelése a produktum bemutatását követő délelőtt történik beszélgetéssel, észrevételek, élmények megfogalmazásával. De élményeinket akár hetekkel később is feleleveníthetjük a képek nézegetésével, a kisfilm levetítésével. A bábdarab kellékeit elhelyezzük
74
a bábsarokban, ahonnan a gyerekek bármikor elővehetik és újra meg újra felidézhetik élményeiket, vagy eljátszhatják a mesét.
Meseelemzés Nemes Nagy Ágnes: Ki ette meg málnát? Szerkezete:
Bevezetés:-főszereplők: Három medvebocs (két nagyobb fiú és egy lány (Márika), Medve mama, Tolvaj Ferke, mellékszereplők: Sün Sámuel, Mókus Miklós, Róka asszony, Nyúl Pál -helyszín: nyári erdő -szituáció: Medve mama mos és a két nagyobb bocs elkérezkedik málnát szedni.
Fő rész: Megtalálják a málnabokrokat és jóllakottan elnyúlnak a fa alatt – Bonyodalom kezdete: valaki ellopja a kosarukat, ők elindulnak és felverik az erdőben élő állatokat, a meggyanúsított állatok védekeznek, a mókus a legbarátságosabb, kölcsönad egy kosarat.
Tetőpont-váratlan fordulat: Megpillantják, Tolvaj Ferkét, amint éppen elhasal egy fatörzsön, -nem veszik üldözőbe a tolvajt, inkább folytatják a málnaszedést.
Befejezés: Otthon a három medvebocs málnát eszik, majd elalszanak a kis ágyacskáikban, Medve néni fonogatva őrzi az álmukat.
Szereplők jellemzése: Medve mama: gondoskodó, szorgalmas, kedves, igazi szülő Bocsok: édesszájúak, gyermekesek, érzékenyek az igazságtalanságra, könnyen dühbe gurulnak, testvéri szeretet jellemzi őket, különösen a kishúguk iránt Állatok: a felnőttek higgadtsága, bölcsessége jellemzi őket, tanácsolnak, méltatlankodnak, védekező magatartást vesznek fel, segítőkészek
75
Tolvaj Ferke: nem tudunk róla meg többet, csak amennyit a neve is fényjelez, ellopja a mackók kosarát
Nyelvi elemek: Ismeretlen kifejezések: szőke nyírfa, sima bükk, pamat-fül, enyves, galiba, sikló, fenyőmag. Képes kifejezések: tele bendő , elnyúlnak, pamat-fülük égnek áll, fölverik a bokrokat, enyves a keze, ide süss, tömd a szádba
Hangulati elemek: hangulatteremtő szavak, kifejezések , hangutánzók: licsi-locs, bozontos, pamat-fül, galiba, elhasal, ide süss, buksi-medve, baj, jajj Majdnem teljesen megegyező szórímek néhány sor végén: fenyves-enyves, galibát-libát
Mondanivaló: Nem kell minden-áron igazságot tenni, a bűnös megkeresésében fontos a tapintatosság, megszégyenítő a mókus kedvessége, a tolvajt ebben az esetben a természet bünteti meg, megijedve szalad és elhasal egy fatörzsön. A testvéri szeretet, gondoskodás nagyon jó légkört teremt, de mindennél jobb a biztonságot nyújtó anya szerető jelenlétében, az otthon puhamelegében kipihenni a nagy kalandokat. Bábdíszlet terve
76
Bábtervezet: Nemes Nagy Ágnes: Ki ette meg a málnát? Szöveg (amit mondok)
utasítás Bábmozgatás
Szövegfonteikai (ahogy mondom)
(amit
csinálok)
Nemes Nagy Ágnes -erőse bben hangsúlyozom a
Ki ette meg a málnát? Nagymosást tart medve néni Két kisfia kérve kéri: „Míg te mosol, licsi-locs, málnát szed két kicsi bocs”. Málnát szednek, ha találnak, kis húguknak, Márikának. „Mókus! Mókus! Hol a málna? Nem te vitted föl az ágra?” „Málna?! Dió, mogyoró, meg fenyőmag, az a jó!” Mókus Miklós kedves fickó, boldog ám a két kis mackó, mert a fáról leszalad, s kölcsön ad egy kosarat. Szép az erdő mindenütt: szőke nyírfa, sima bükk. „Itt a bokor, itt a málna, Jaj be édes, tömd a szádba! Szúr a tüske? Annyi baj! Bozontos a medve-haj”.
szereplők nevét a bábozás -a során
medve
mamát
beteszem a tál ruha mögé
-vidáman,
családias -felsorakoztatom
a
hangulatot teremtve kezdem fiúkat, felé fordítom -kérlelve -a
hangulati
elemeket -amire
szóbakerül,
kiemelem:”licsi-locs”
odatipeg Márika
-szünet
- helyszínt változtatok, a két
bocs
átsétál
az
-csodálkozva,
erdőbe, megáll a mókus
méltatlankodva
fája alatt
-alliterációk
érzékeltetése:
„Mókus Miklós”
-a mókus odaad egy kis
-örvendezve,
kosárkát
tempóváltással, érzékeltetve a mókus lesurranását a fáról -sétálgatnak -lassabban, gyönyörködve, folyamatosan számbavéve szépségeit
az
erdő erdőben,
az nézelődnek,
majd a málnabokornál
-a felfedezést felkiáltással megállítom őket kísérem -kicsit
-a tüskeszúrásnál kissé együttérzően, megugratom a két bocsot
vigasztalóan
77
Tele kosár, tele bendő, két kis bocsnak elegendő. Elnyúlnak a fa alatt.
-lelassulva,
tagoltabban -lefektetem a bocsokat a
mondom,
fáradtságot, fa alá
álmosságot jelezve
-megfogom
Tolvaj
„Hé! Lopják a kosarat!”
-ezt kiáltom: „ Hé! Lopják a Ferkét, elveszi a kosarat
Felriadnak most a zajra,
kosarat!”
és eltűnik
-hatásszünetet tartok
A
„Jaj! Hová lett a kosár?”
-tanácstalanul,
ugratom, majd jobbra-
Pamat-fülük égnek áll.
elkeseredetten
balra fordítom a „néznek
néznek erre, néznek arra…
bocsokat
erre, -dühösen, fenyegetően
néznek
arra”
szövegrész alatt -a
El nem rejti azt a fenyves,
talpra
s zétszalad nál,
akinek a keze enyves!
szétválnak, majd újra
A két mackó szétszalad,
egymás felé fordítom
Fölverik a bokrokat. „Nézzünk körül ott, a nyúlnál!” „Répán élek – mondja Nyúl Pál – meg káposztalevelen, Olykor meg is reszelem”.
-érzékeltetem az új szereplő őket színrelépését
a
hangszín -az ottra a nyúl felé
változtatásával is -a
nyúl
fordulnak szövegét -a nyúl előrelép, majd
védekezően, megszeppenve, újra visszahúzódik magyarázkodva mondom
Róka-asszony mondja: „Mackók! Málnát nálam mért kutattok?
- a rókához lépegetnek
-magas hangfekvéssel, élces -a róka lassan kúszik hangszínnel,
Mért csináltok galibát?
méltatlankodva,
Többre tartom a libát!”
utasítva
Sün Sámuel a fa tövében
-
lassabban,
siklót vacsorázik éppen.
higgadtan
„Nincs ennél jobb eledel!” – mondja bölcsen Sámuel.
78
feléjük,
majd
megáll
rendre előttük bölcsen, -a sünihez lépdelnek, aki egy kígyót fog
-a „Nézd csak, nézd csak, ki fut erre?
váratlan
fordulaton -Tolvaj Ferkét átfuttatom
meglepődve, felkiáltva
Senki más, mint Tolvaj Ferke!”
az erdőn, elhasal a szélén, majd szalad tovább, de a
Itt a baj most, itt a jaj!
kosarat otthagyja
Egy fatörzsön elhasal, „Hát szaladjunk most utána?
-tanácskozva, mérlegelve
Nem, idesüss, itt a málna!
-újra vidáman, könnyedén málnabokor felé fordítom
Ó, be édes, zamatos,
(felhőtlen boldogságban)
megszedjük, míg mama mos”.
őket -a szünet alatt hazafelé
-nagyobb szünetet tartok Tele kosár, tele bendő,
indulnak,
elteszem
mosótálat
és
a
medve
mamát oldalra állítom, a
három bocsnak elegendő,
-kiemelem a hármat
Nincsen otthon már hiba,
-örömmel,
málnát eszik Márika.
-egymás felé, majd a
három bocsot az asztal
lassítva, köré ültetem, az asztalra
átéléssel
ráteszem a kosarat
Itt az este, ágyuk vetve, alszik három buksi medve. Medve néni fonogat – így őrzi a bocsokat.
-halkabban,
mintha -sorra bebújtatom, lassan,
altatnék, és nagyon lassan -meghitten biztonságot, sugallva
ráérősen
őket
a
puha
kedvesen, takarók alá, betakargatom békességet -Medve-néni teszem
az
kezébe orsót
és
(Ritmusa ütemhangsúlyos, soronként
elmondom az utolsó két
két üteme van, a kétütemű sorokra
sort
tartalmi hangsúlyozást alkalmazok)
79
80
Gyakorlati alkalmazás Óvodások és a „Téli fák” című vers találkozása Óvodai gyakorlatom ideje alatt az érsekcsanádi óvoda vegyes korosztályú csoportjában, a Süni csoportban került sor erre a találkozásra. A gyerekek örömmel fogadták a témájukban kapcsolódó, összefüggő tevékenységeket. Elsőként a vers környezeti neveléshez k apcsolható témáját ragadtam meg, aktualitása miatt, de sor került változatos vizuális tevékenységekre, anyanyelvi fejlesztésre, mozgásra. Játékaikban is megjelent a vers témája. A mellékletben ezekről is vannak képek. Minden tevékenységben örömmel vettek r észt az amúgy is gyermekiérdeklődésből, szükségletekből kiinduló foglalkoztatáshoz szokott gyerekek, és a legkisebbek is mondogatták a verset röviddel a bemutatás után.
Társasjáték-puzzle:
Játszva
ismerjük meg az évszakokat! A
játék
képei
ábrázolják
a
különösen
a
változásait.
művészien
természet fák
és
évszakbeli
Összehasonlítottuk
őket, beszélgettünk róluk, ezzel is készülve a vers befogadására.
Babaruhák válogatása A nyári ruhákra nincs szükség télen,
dobozoljuk
Segítsetek
nekem
el
őket!
ebben.
A
válogatás során a döntéseikre indoklást kértem, megneveztük az anyagok tulajdonságait is. Jó lehetőség
volt
a
szókincs-
bővítésre, beszédfejlesztésre.
81
Fává varázsollak! Dramatikus játék Egy
kis
varázsvessző
segítségével
mindenki
fa
lehetett egy rövid időre. Azt is megtudtuk, hogy ki milyen fává változott. A
fák
a
játék
során
kivirágozhattak,
szélben
lengedezhettek,
recseghettek,
susoghattak,
eldobhatták
a
leveleiket, majd didereghettek a téli zimankóban.
Érzékeléses játék, különböző textíliákkal Ugyanezekkel
az
anyagfélékkel
memóriajáték . (Alszik a város!) Ez a játék nagyon bejött a csoport számára. Sokáig szívesen elővették az anyagdarabkákat, hogy játszunk velük. Jó volt visszahallani tőlük az új szavakat: műselyem,
lenvászon,
gyapjúfilc,
pamut,
bársony. A megtanulásukra motiváltak voltak, hiszen így egyszerűbb volt megnevezni a tapintott darabot, már nem kellett körülírni a tulajdonságai alapján. Közben arról is beszélgettünk, hogy melyikből lenne érdemes téli öltözetet varrni.
82
A
vers
meghallgatása
után
textil
kollázsok készítésében fejezhették ki a bennük
született
belső
képet,
élményeiket a verssel kapcsolatban. Sokáig, és lelkesedéssel dolgoztak a kis csoportokban
a
négy
évszakot
megjelenítő képeken A képen a csoport egyik legkisebb tagja nagy gondossággal ragasztózza egy téli fenyőfa hátoldalát, mert közben az is szóba került, hogy nem minden fa meztelenkedik télen.
Az “őszi arany ruha51” valóban aranyszínben is pompázott.
A
gyerekeknek kihívás volt a textilt vágni, ragasztani, a fonalakkal ábrázolni ragasztás közben, de örömmel dolgoztak a puha, színes textilekkel.
A színárnyalatok,
anyagminőségek
megnevezése
megfogalmazása
újra
a
szókincsbővítés, beszédfejlesztés lehetőségeit nyújtotta.
51
Idézet a Zelk Zoltán: Téli fák című versből 83
Vegyes életkorú csoport lévén bőven volt lehetőség a munkamegosztás, szervezés gyakorlására.
Megvitatták, hogy ki mit készített rajta, miközben elégedetten nézegették az alkotásaikat. 84
Összegzés
A gyermekirodalom, a mese és a vers az ember életének, gyermekkorának olyan eleme, amely szórakoztat és tanít, megvigasztal és megnevettet, elvarázsol, mert élmény és örömforrás a befogadónak és a mesélőnek, felnőttnek és gyereknek egyaránt. Az óvodai nevelésben pedig mindezeken túlmenően lehetőség a gyermeki képességek és kreativitás sokoldalú fejlesztésére. Beleillesztve az óvodai óvodai tevékenységek rendszerébe a hozzáértő, módszertanilag jól felkészült óvodapedagógus
kezében
valóságos
kincsestár.
Dolgozatomban
a
gyermekirodalom
megközelítésének és közvetítésének új szemléletű módszereit mutattam be, főleg az óvodapedagógus szemszögéből, szemszögéből, az egyéni befogadástól a közvetítésre való felkészülés lépésein, eljárásain és dokumentumain át egészen az élményszerzés megvalósításáig. Dolgozatom eredményeképpen egy olyan oktatási és módszertani segédanyag született, amely jól használható az óvodapedagógus hallgatók az óvodai irodalmi élményszerzésre való felkészülésében, az óvodai gyakorlaton, de akár gyakorló óvópedagógusok is felfrissíthetik Egyszerű,
belőle átlátható,
módszertani
kultúrájukat.
rendszerbe
foglalható
munkamódszereket és eljárásokat bemutatva arra próbáltam
példát
nyújtani,
hogy
merjünk
összefüggéseket feltárni, kreatívan gondolkodni és cselekedni s a gyermekeket is kreativitásra nevelni. Óvodai gyakorlatom alatt ezzel a szemlélettel, ezekkel a felkészülési módszerekkel nyújtottam élményt a gyerekeknek. Mivel még nem dolgozom óvónőként, óvónőként, a gyakorlat ideje alatt csak rövidtávú hatásait tudtam felmérni ezeknek a tevékenységeknek. Hosszútávon, egészen közelről óvodáskorú (3 és fél éves) kislányommal kapcsolatban tanulmányozhattam az így körbejárt, projektszerűen megismert irodalmi művek hatásait. hatása it. Verseket, meséket naponta mondok, olvasok neki, olyanokat, amelyeket elemeztem, befogadtam, emelyekhez tevékenységeket kapcsoltunk, de elhangzanak olyan mesék és versek is, amelyekkel különösebben nem foglalkoztam. 85
Pillanatnyilag az utóbbiak is élményt nyújtottak számára, de az elemzett, általam is befogadott művek lettek egyértelműen számára is nagyon kedvesek. kedvesek. Ezeket mondogatja a legszívesebben, témái megjelennek játékában, játékában, rajzaiban, és ezek ismétlését kéri tőlem is. Az így feldolgozott feldolgoz ott versek, mesék nyelvezete, a számára érdekes, új szavak, kifejezések nagyon hamar beépültek aktív szókincsébe. Kreativitását is fejlesztették a versekhez, mesékhez fűződő tevékenységek, gyak ran ran ő talál ki kapcsolódó tevékenységeket, játékokat. A jövőben tervezem ezeket a hosszútávú hatásokat óvodai körülmények között, csoportszinten is tanulmányozni, felmérni, és természetesen közben nagyon sok irodalmi élményt nyújtani.
Továbbfejlesztés lehetőségei lehetőségei Folytatni és szeretném továbbfejleszteni eddigi munkám és eredményeim óvodai gyakorlatban történő hosszútávu alkalmazását, alkalmazását, a hatások megfigyelésével párhuzamosan további anyagok, irodalmi művek ilyen módszerekkel történő feldolgozását, feldolgozását, ezek digitális oktatóanyagként való megjelenítését. megjelenítését. Az anyag kiegészíthető szöveggyűjteménnyel, munkafüzettel, hangoskönyvvel. Terveim közt szerepel szélesebb körben megismertetni az óvodapedagógus hallgatókkal és gyakorló óvónőkkel. Eddigi érdeklődést különösen a gyakorló óvónők részéről tapasztaltam, az érsekcsanádi óvodában megkértek, hogy egy erre a célra szervezett alkalmon mutassam be az ott dolgozó óvodapedagógusoknak a dolgozatomban kidolgozott felkészülési módszereket. Üdítően hatott rájuk ez a megközelítési mód, számomra pedig bátorítást, inspirációt nyújt a további munkához.
86
Szakirodalom jegyzék Ambrus Ágnes: MűértelmezésiMűértelmezési-, műelemzési segédlet. http://www.bodpetertk.ro/konyvtar/konyvtar.html (letöltés ideje: 2009.11.02.) Balázsné Szűcs Judit, Szaitzné Gregorits Anna: Szabadon, Szabadon, játékosan, örömmel - A komplex foglalkoztatás kézikönyve, Szort Bt, 1998, Budapest Bálint Péter szerk.: Közelítések a meséhez. Didakt, Debrecen 2003. Bauer Gabriella: Gyermekirodalmi Gyermekiroda lmi szöveggyűjtemény. Nemzeti szöveggyűjtemény. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. Benedek Elek: Ezüst mesekönyv. Kriterion Kiadó, Kiadó, Bukarest, 1973. Beney Zsuzsa: Érzelem, játék, mágia. Gondolatok a gyermekköltészetről. Jelenkor, 1980/1. Boldizsár Ildikó honlapja http://www.meseterapia.hu/index.php?action=mia (letöltés dátuma: 2009.12.10.) Boldizsár Ildikó: Mesepoétika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1994. Cole-Cole Cole-Cole : Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest, 2008. Csikesz Erzsébet: Találd ki a mesémet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. Dankó Ervinné dr.: Irodalmi nevelés az óvodában, Okker Kiadó, Budapest, 2004. Domokos Mátyás (szerk.): Egyedül mindenkivel. Weöres Sándor beszélgetései, nyilatkozatai, vallomásai. Szépirodalmi Kiadó, Bp.1993 Forrai Katalin: Ének az óvodában. Editio Musica, Budapest, 1995. Gósy Mária: Beszéd és óvoda. Nikol Gmk, Budapest, 1997. Hoppál Mihály, Jankovics Marcell, Nagy András, Domadám György: Jelképtár. Helikon Kiadó, 1990. Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. ALTERN füzetek 1. OKI Iskolafejlesztési, Központ, Bp. John Dewey: Az iskola és a társadalom. (Fordította és bevezetővel ellátta: dr. Ozoray Ozoray Frigyes 1922.) Karlócai Mariann: Komámasszony hol az olló? Gyermekjátékok óvodásoknak, iskolásoknak. Mérték Kiadó, 2005. 87
Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Helikon Kiadó, Bp., 1999. Kovács Mária (szerk.): Szeret engem a világ. Versek mondogatásra óvodásoknak, kisiskolásoknak. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. Kovátsné
Németh
Mária:
A
hatékony
tanulást
elősegítő
módszerek
http:
//www.nyeomszsz.org/orszavak/pdf/Kovatsne1.pdf (letöltés ideje 2010. 11. 25.) Mérei Ferenc-V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Medicina Rt. Budapest, 1998. Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában. Alex-Typo Kiadó, 1992. Szávai Géza: Kétszemélyes költésze. A nyelv és a vers születése. Pont Kiadó, Budapest, 1998. Székely Andrea: Bábozás. A világ befogadásának elérhetősége, SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.Budapest, 2006. T. Aszódi Éva: Cini-cini muzsika. Óvodások verseskönyve. Móra Ferenc Kiadó, 2000. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában. Editio Musica, Budapest,1996. Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak. Park Kiadó, Bp., 1996. W. H. Kilpatrick: A projektmódszer. (Fordította: Mayerné Zsadon Éva) 1918. Zóka Katalin: Varázseszközök az óvodában, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.2007.
88
Mellékletek (mesék, képek, segédeszközök) Benedek Elek: Szép Cerceruska (székely népmese) Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon innét, az Óperenciás tengeren túl, kidőlt kemencének bédőlt oldalába volt egyszer egy szegény özvegyember, s annak két szép leánykája. De olyan szépek voltak ezek a leánykák, hogy királykisasszonyoknak is beillettek volna. (Be a, ha mondom, úgy láttam mint ma.) "Éppen a szomszédban lakott egy özvegyasszony mondja egyszer a nagyobbik leánykának, Cerceruskának: Hallod-e, te Cerceruska, mondd meg a te édesapádnak, vegyen feleségül engem, s én aztán titeket tejbe-vajba fürösztgetlek. Megörült Cerceruska, mondja az apjának, hogy mit üzent a szomszédasszony. Az özvegyember bizony nem is vár két üzenetet, feleségül veszi a szornszédasszonyt. No! volt-e víg élet egy hétig, kettőig? De ez csak egy hétig, kettőig tartott. Szegény leánykák már a harmadik hétben többször kaptak verést, mint enni. De ők ezt nem tűrik, inkább világgá mennek. Megegyeztek, hogy elmennek az erdőbe eprészni, s többé vissza nem térnek. Mikor felkészülődtek s kívül voltak a kapun, a gonosz mostoha utánuk kiáltott: - Az Úristen engedje meg, hogy amiféle állat lábnyomából isztok, olyanná változzatok! A kisebbik leányka nem hallotta az átkot, de igen Cerceruska, s mikor az erdőbe értek, ugyancsak a lelkére kötötte, hogy ne igyék semmiféle állat nyomából, akármennyíre szomjúhozzék. De eprészés közben a két leányka elbódorgott egymástól, és a kisebbik csak nem tudá eloltani a szomjúságát eperrel, nekidűlt egy őz lába nyomának, ivott abból s - Uram Jézus, láss csodát! - mindjárt őzzé változott! Egyszer csak keresi Cerceruska mindenfelé a testvérét, kiáltozza, de nem találja, nem veszi semmi hangját. Sírt Cerceruska keservesen, hogy csak úgy zengett belé az erdő. Amint így 89
bolyongálna keserves sírással, meglát egy kicsi őzecskét. Hát az a kicsi őzecske úgy nyihog, úgy fut őhozzá! Nyalja, csókolgatja. Jaj, szerelmes Jézusom, az az ő testvére! Sírt Cerceruska még keservesebben, aztán megölelte az őzecskét, s úgy vezette keresztül az erdőn. Mennek, mendegélnek, s egyszer csak Cerceruska egy vadászt vesz észre, amint kopójával jő az úton szembe velük. Haj, de megijed szörnyűségesen! Most ha az a vadász megtátja, bizonyosan meglövi az ó testvérét. Néz erre, néz arra, hogy hová rejtőzzék el. Meglát félre az úttól egy szénaboglyát, szépen oda behúzódnak. Alighogy elhelyezkednek, hát jön a vadász kopója, kezd a boglya tövében szimatolni, s a likhoz dugja az orrát. Azzal hirtelen megfordul, visszafut a gazdájához, s csak egyre ugrál reá, s elkezd keservesen vinnyogni, mntha éhes lett volna. A vadász kivesz a tarisznyájából egy darab kenyeret, odadobja a kopónak. Usdi neki, vesd el magad! Úgy elszalad a kenyérrel, mintha ostorral kergették volna. A boglyához futott, a kenyeret beadta Cerceruskának, s aztán ismét visszafutott a gazdájához, s vinnyogott keservesen. A vadász másodszor is vetett kenyeret neki, s a kopó most is elfutott azzal. De csakhamar visszafodult, s harmadszor is kenyeret kért. Megállj - mondá a vadász -, adok harmadszor is, de most már megnézem, hogy hová viszed a kenyeret; mert nem hiszem, hogy magad ennéd meg. De, szerelmes Jézusom, bezzeg elállott a szeme-szája a vadásznak, mikor látja, hogy a boglya aljából egy szép növendék lány s egy őzecske dugja ki a fejét! Megijedt Cerceruska szörnyűségesen, hogy vége őneki s az ő testvérének. Meglövi az a vadász, bizonyosan meglövi. Odakiált a vadász: - Hát te ki vagy, mi vagy, hogy kerültél ide, szépséges leányka? Azt felelte Cerceruska:
- Megmondom, ha nem bántja ezt az őzecskét, édes vadász bácsi! - Csak jertek ki, jertek, ne félj, nem bántalak. Erre Cerceruska kibújt a boglya alól, s vele a testvére is; Elmondta, hogy ki s mi ő meg ez a kicsi őzecske. Azt mondá a vadász: - Ne búsulj, ne sírj, te szép leányka, én vagyok Fejérország királya, elviszlek az udvaromba 90
belső leánynak a feleségem mellé. A testvérednek is jó dolga lesz, külön kertben tartom, nem lesz semmi bántódása. Azzal elmentek haza, a király palotájába. Cerceruskából belső leány lett, az őzecskét pedig olyan kertbe zárták, ahol csupa aranyfák voltak, s azokon mind aranymadarak énekeltek éjjelnappal. Közbe legyen mondva, s minden ember jól megjegyezze, a· 'fejér király még egyesztendős házas sem volt. De – Szűz Mária ne hagyj el! - a királyné nem hiába volt a fekete király leánya, olyan csúnya fekete volt, mint a rút idő. Hiszen egyéb sem kellett a királynénak, hogy ilyen szépséges szép leányt hozzanak belső leánynak. Egy napig, kettőig csak elnyomta a mér gét, de azután e1éállott, s azt mondta az urának: - Hallá-e kijed, eltakarítsa innét ezt a leányt, mert nem áll ennek a keze semmiféle dologra. De a király azt felelte: - Ha nem áll, annyi, akkor ne dolgozzék. Telt, múlt az idő. A király egyszer egész udvar ával elment vadászni, s csak a felesége meg Cerceruska maradtak otthon. A gonoszlelkű királynénak sem kellett több. Szép, simándi szavakkal elhítta Cerceruskát abba a kertbe, hol a kicsi őzet tar tották. Volt ebben a kertben egy feneketlen tó. Amint ennek a partjához érnek, azt mondja a királyné: - Nézz belé, Cerceruska, nézd, milyen szép vagy. Cerceruska belenézett a tóba, s a királyné nagy hirtelen beletaszította. Látta ezt az őzecske, nyihogott keservesen, de a királyné azt mondta: Nyihogj, nyihogj, csak ne beszélj! Hazajön a király, s kérdi: - Hol van Cerceruska? Hímezett-hámozott a királyné, hogy ő bizony nem tudja. Talán nem tetszett neki a jó élet, s elszökött az udvartól. Hej, búsult a király, hogy szinte felvetette a bánat. Kurrentáltatta Cerceruskát az egész országban, de csak nem tudták megtalálni. Egyszerre a királyné nehéz beteg lesz. Azt mondja az urának, hogy vétesse ki a kicsi őznek a szívét meg a máját, rántassa meg neki, mert egy ősz ember azt mondotta neki ma éjálmában, hogy addig meg nem gyógyul, míg annak a kicsi a szívét s a máját meg nem eszi. 91
Eleget mondta a király, hogy álom s esős idő, de a királyné rászegődött, s nem hagyott békét neki. Gondolja a király, elmegy vadászni, lő egy őzet, s majd annak a szívét s a máját megsütteti. Az őz csak őz, mind egyforma szíve s mája van. Hanem míg a király odajárt, a királyné fölkelt (nem volt annak a gonosz asszonynak semmi baja sem ezen a világon), mészárost hívatott, s elmentek a kertbe, hogy megöljék az őzecskét. Meglátja a szomorú kis állat a királynét s a mészárost a nagy késsel. Mindjárt tudta, hogy ezek az ő életére törnek. Hiá ba csalogatták mindenféle jóval, úgy nyargalt körül a kertben, mintha a szemét vették volna ki. Eközben megjött a király s egyenest a kertbe ment. Hát az őzecske éppen a feneketlen tó szélén áll s mind azt mondja: Kelj ki, édes Cerceruskám, Tónak fenekéből, Nagy halnak beléből! Fenik a kést gyenge bőrömnek, Mossák a réztányért piros véremnek!
Hallja ezt a király, mindjárt összekiabálja az egész udvar népét, a feneketlen tót kimerette, a nagy halat kifogatta, s kivágták belőle Cerceruskát. S hát láss csudát! Cerceruska élt s még százszorta szebb volt, mint annak előtte. A kis őzecske örömében keresztülbucskázott a fején, s ismét leányka lett belőle. Haj, de elönté-e a méreg a királynét! Még szólni sem tudott, megpukkadt a nagy méregtől. A királynak is csak ez kellett. Az ármányos asszonyt beledobatta a feneketlen tóba, s még aznap feleségül vette a szép Cerceruskát. Éppen hét álló hétig tartott a lakodalom. Akkor a fiatal pár dióhéjba kerekedett, s a Küküllőn leereszkedett. Holnap legyenek a ti vendégetek.
92
Zelk Zoltán: Egy búzaszem története
Meleg, kora nyári délután volt, a búzatábla hajladozva susogott a gyenge szellőben. A búzatábla mélyén lakó fürj- és fogolycsaládok már csomagoltak: tudták, holnap lesz az aratás napja, s ők mehetnek új hazát keresni. Gondterhesen készülődtek: hol találnak ilyen jó otthont, amely így megvédi a kicsinyeiket a vércsék és a puskagolyók ellen? Alig aludtak ezen az éjszakán, s kora hajnalban már búcsúzni kezdtek egymástól és jó szomszédjaiktól a pipacsoktól és a búzavirágoktól. Ezek voltak a legszomorúbbak, a piros pipacsok és a kék búzavirágok. Harmatkönnyeket sírtak, amikor az öreg fürjek búcsúszavait hallották, s egy búzavirág így szólott: - Ó, hogy irigyelünk benneteket! Bárcsak nekünk is szárnyunk lenne, és veletek mehetnénk! Egy öreg fürj vigasztalni kezdte: -Sose búsulj, bölcsen van ez így. A madarak repülni tudnak, ti meg itt nőtök és illatoztok a búzatábla közepén. Alighogy felröppentek az útra kész madarak, már jöttek is az aratók, s nekifogtak a munkának. Estére már csak szúrós tarló maradt a búzaföld helyén, s a hajdani búzakalászok kévékbe rakva várták sorsukat: a cséplőgépet, a malmot, a liszteszsákot, és a kenyérsütő kemencét. Egyetlenegy búzaszemecske kivételével, amelyik aratás közben elgurult. Örült is a szabadságnak, mert hallotta hajnalban a fürjek és a virágok beszélgetését, és semmi kedve sem volt ahhoz, hogy lisztté és kenyérré változzék. Ha már ez a búzaszemek sorsa - gondolta -, akkor ő nem lesz búzaszem, inkább fürjjé változik "Csakhogy a fürjek repülni tudnak - gondolta újból -, nekem pedig nincsen szárnyam...Akkor tücsök leszek...- határozta el -, az is itt él a földön, az se tud repülni." Csakhogy este ciripelni kezdtek a tücskök, ezek a kedves réti cigányok, s a búzaszem szomorúan állapította meg, hogy tücsök sem lehet belőle, mert nem tud ciripelni... "Akkor mezei egér leszek!"- határozta el, mert látta, hogy a mezei egerek megélnek a tarlón is. Csakhogy a mezei egerek futkosni tudnak, és házat ásni a föld alatt - látta a búzaszem, és szomorúan mondogatta, hogy neki nincs ilyen tudománya. 93
"Hát mit csinálhatnék?- töprengett egyre szomorúabban.- Legjobb lenne, ha odagurulnék a testvéreimhez, s engem is elvinnének a cséplőgéphez és a malomba." Így búsongott három nap és három éjjel. Harmadnap aztán hatalmas zápor kerekedett, s a búzaszemecskét beverte a földbe. Milyen nagy volt a csodálkozása, mikor a föld mélyén megszólalt egy göröngy, és azt mondta neki: - Most már jó helyen vagy. Jövő tavaszra majd kibújsz a földből, nyárra szép búzakalász lesz belőled, és újból learatnak. A búzaszemecske már nem búsult. A nagy fáradtságtól elaludt, és fürjekről és pipacsokról álmodik jövő tavaszig.
Aratás után. Hol a mag?
94
Táblázat a szimbólumelemzéshez Benedek Elek: Szép Cerceruska Szerkezet-cselekmény
Szimbólumok mostoha: a felnőtté váló gyermek anyjától Bevezetés Szereplők: szegény özvegyember, két lány, való elszakadásnak sötét oldalát jeleníti meg, mostoha, Fehérország királya, királyné anya- élmény változása Idő: valamikor régen tejbe-vajba fürdetés: a tej a bőség, anyaság Szituáció (kiinduló helyzet) szimbóluma (ugyanolyan lesz, mint az édesanyjuk, aki anyatejjel táplálta) Özvegyember feleségül veszi a elindulás: az önállóság megszerzése, az szomszédasszonyt. Kezdetben jó dolga felépítése (szeparációs van a gyerekeknek, de később verik őket. önazonosság szorongás és explorációs vágy ellentéte) (hiány, szeretet hiánya) Cerceruska húgával elszökik eprészni az erdő: rejtett dolgokat, szorongás, tudatalatti, önmagunk megismerésének a szimbóluma erdőbe.(útnak indulás) t testvé r --általában egy személyiségnek a A bonyodalom abból adódik, hogy a ké mostoha megátkozza az állatok két összetevője lábnyomát.(károkozás) ezt Cerceruska , a eper : szexuális vágy,Cerceruska életkorára nagyobbik meghallja és kéri húgát, hogy utal, a szexuális vágyak felébredésének korszaka, ne igyon őz : szelídség, gyengédség, Fő rész őzzé változott testvér a leány ösztön énje (a Az erdőben eltávolodnak egymástól, a személyiség összetettségét próbálja kicsi megszegi a tilalmat, őz megértetni) lábnyomából iszik, és azzá változik. vadász : birtokbavétel, nőszerzés Egy vadász közeledik feléjük a : barátságot és hűséget jelképez, kutya kutyájával, elrejtőznek egy táplálja a gyermekeket szénaboglyában, de a kopó felfedi őket, kenyé r : kiemelkedő keresztyén szimbólum, kenyeret hord nekik. térségünkben évszázadokon át a legfontosabb A vadász, aki tulajdonképpen Fehér étel ország királya a kegyeibe fogadja : édeni tökéletesség szimbóluma, ritkán kert őket,Cerceruskát a palotába viszi belső fordul elő a mesékben, és általában valami leánynak a felesége mellé, az őzecskét károkozás történik a megjelenése után, a kert egy csodálatos kertbe zárják. itt a merényletek színhelye Újabb bonyodalom: A királyné, aki a fekete király leánya féltékeny lesz a szép 3-as szám -a kutya háromszor visz kenyeret, Cerceruskára (a károkozás előkészítése). 3-om veszélyhelyzet, de harmadszor már nem történik meg a károkozás Próbálja áskálódással eltűntetni a tisztaság, ártatlanság, r szín: palotából, de a király igencsak kedveli a fehé tökéletesség, fény szép leányzót és nem küldi el fekete szín : az ősi sötétség, káosz, a A király elmegy hazulról és újabb kereszténységben a bűn, a pokol, a bűnhődés károkozás történik. A királyné a a feneketlen tóba löki a szép leányt. Fél az jelképe (fehér-fekete közti ellentét, a népmesékre jellemző sarkítottság) őzikétől ezért tőle is meg akar belső szervek, szív máj elfogyasztásával a szabadulni. Betegséget színlel és az őz hős ártatlanságát, szépségét szeretné belső szerveit kéri a királytól. 95
megszerezni az el len sé g : a nők ellenségei a
mesékben a közvetlen környezetből adódnak,
Tetőpont
feneketlen tó: az alsó világ szimbóluma házasság: önismeret, önelfogadás Az őzecske halálfélelmében beszélni kezd és hal -újjászületésre váró élet: „százszorta
szebb
felfedi a titkokat. A király kimereti a tavat, kivágják Cerceruskát a nagy hal gyomrából. Cerceruska életben van., örömében az őzecske is lánnyá változik Befejező rész A király a gonosz királynét a tóba dobatja, (helyreáll a világ rendje), Házasságkötés Cerceruskával
volt,
mint
valaha”éretlenségből
(gyermeki naivitástól) az anyagi világ 7-es szám : teljessége,(szivárvány, hét napjai,a héber vallásban a tökéletesség száma)
dióhéj, a zárt dió nehezen hozzáférhető bölcsességet szimbolizál, a népmesei boldogvég dióhéja a megosztott bölcsességet szimbolizálja (a dió felépítése hasonló a fej felépítéséhez
96
További képek a gyakorlati alkalmazásról
Rongyszövés
Fonalgrafika kartonra (meleg téli öltözet dekorálása)
97
Divattervezés
Öltözködős verseny
98
Textil-festés (ruhaanyag tervezése)
Kísérlet: különböző textilek a hő hatására…
99
Divatbemutatósdi
Csipeszgyűjtő verseny fél kézzel
100
