Nyirokmasszázs

Nyirokmasszázs •

• • • •

•

A nyirokrendszer anatómiája és élettana ◦ A nyirokér és működése ◦ Nyirokcsomók Nyiroködéma Nyirokdrenázs célja, hatásai Indikációk, kontraindikációk Nyirokkezelés fogásai ◦ alapfogások ◦ ödémafogások Anatómiai egységek kezelése

Érrendszerünk egy nyílt és egy zárt rendszerből áll. A zárt rendszert az artériás és a vénás rendszer, míg a nyílt rendszert a nyirokérrendszer alkotja. A nyirokrendszer egy pókhálószerű érrendszer, melynek feladata a nyirokköteles folyadék összegyűjtése és elszállítása. A nyirokrendszer anatómiája és élettana: a nyirokköteles folyadék azon anyag-, illetve folyadékmennyiség, amelyet a szövetközti térből összeszedve a nyirokrendszernek "kötelessége" visszaszállítani. Sajátossága, hogy nagy molekulasúlyú anyagcseretermékeket is tartalmaz, vagyis fehérjedús folyadék – emiatt a vénákon keresztül nem képes visszaszívódni. A nyirokérrendszer a szövetközti térben kesztyűujjszerűen elhelyezkedő, vakon végződő kezdő erekkel indul. Ezeket latinul initialis ereknek nevezzük. Ezek a kapillárisok összegyűjtik az adott terület nyirokfolyadékát, majd összeszedődnek előgyűjtőerekké, azaz praecollectorokká, majd valódi gyűjtőerekké, vagyis valódi kollektorokká, amelyek végül a nyiroktörzsekbe vezetik a nyirokköteles folyadékot. A periféria felől a centrum felé haladva, egyre kevesebb nyirokeret találunk, viszont azok egyre nagyobb átmérővel (lumennel) rendelkeznek, egyre vastagabbak.

Valódi kollektor - billentyűrendszerrel

A valódi kollektoroknak saját billentyűrendszerük van. A billentyűk passzívan működnek, a nyirokfolyadék áramlása működteti őket, így például az ér telődésekor bezáródnak, tehát a nyirokfolyadék nem tud visszaáramolni. A nyirokérben lévő billentyűk közti funkcionális egységet lymphangionnak nevezzük. A nyirokrendszer sok hasonlóságot mutat a vénás rendszerrel: • mindkettő visszaszállító rendszer • a visszaszállítást billentyűk segítik • mindkét érrendszer rendelkezi felületes és mély kapilláris rendszerrel A nyirokér működése, azaz a nyirokköteles folyadék begyűjtése és továbbítása: a szövetközti térben (interstitium) megnőtt nyomás hatására a nyirokér falában található úgynevezett Anker-

filamentumok összehúzódnak. Ennek következtében az endothel sejtek* eltávolodnak egymástól, így a nyirokköteles folyadék beáramolhat a szövetközti térből az érbe. A folyadék a nagyobb nyomásútól a kisebb nyomású hely felé kezd áramolni. Amikor a nyirokérbe áramlott folyadék miatt lecsökken a nyomás az interstitiumban (szövetközti térben) és a nyirok kapillárisok telődése bekövetkezik, az Anker-filamentumok elernyednek, melynek okán az endothel sejtek összecsúsznak, az érfal "bezáródik". *az endothel sejtek alkotják a vérerek belső falát, és igen fontos szerepet töltenek be a vérerek növekedésének és működésének fenntartásában. Ezután megkezdődik a nyirokfolyadék érpályán belüli áramlása a centrum felé a billentyűk segítségével. A nyirok a ductus thoracicuson és a truncus lymphaticus dexteren keresztül kerül a vénás szögletbe, amely egy rendkívül alacsony nyomású pontja a vénás rendszernek. A vénás szögletet latinul angulus venosusnak nevezzük. A vena jugularis interna és a vena subclavia találkozásánál, vagyis összeömlésénél található. A test háromnegyed részében (bal testfél felső negyedében és az alsó testfélben) termelődött nyirok a ductus thoracicuson keresztül torkollik a bal oldali vénás szögletbe. A jobb testfél felső negyedéből összeszedődő nyirok a ductus lymphaticus dexteren át ömlik a jobb oldali vénás szögletbe.

Nyirokfolyadék útja az erekben A nyirokköteles folyadék tehát, az angulus venosuson keresztül visszakerül a vénás rendszerbe, azaz a vérkeringésbe. Naponta körülbelül 2 liter nyirokfolyadék termelődik és vezetődik el a nyirokereken keresztül a vénás rendszerbe. A nyirokkeringést számos hatás biztosítja: • a nagyobb nyirokerek falában található kontraktilis elemek spontán összehúzódása és elernyedése (pl.: Anker-filamentumok) • az izompumpa, azaz a harántcsíkolt izom összehúzódása és elernyedése • a vénás keringésre ható szívóerők (mellűri nyomás) • ozmotikus nyomás

A nyirokkeringést fokozó tényezők: • a keringő vér mennyiségének növekedése • a vénás nyomás fokozódása • a kapilláris nyomás emelkedése • a fokozott izommunka • a plazmában lévő fehérjék mennyiségének növekedése A nyirokcsomók: a nyirokrendszer alkotásában a nyirokérhálózat mellet a nyirokcsomók is részt vesznek. A nyirokcsomók kötőszövettel körülvett bab alakú szervek, amelyeknek méretei 1-2 mmtől akár 1-2 cm-ig terjedhet. Testszerte 6-700 nyirokcsomó található. Kéreg- és vélőállományból állnak. A kéregállományban található tüszőkben a B-lymphocyták*, míg a velőállomány és a kéregállomány határán a T-lymphocyták* képződnek. A nyirokerek a nyirokcsomókban szedődnek össze, vagyis áthaladnak azokon. A bevezető ereket vas afferensnek, a kivezető ereket vas efferensnek nevezzük. A bevezető erek a bab alakú szervek domború felén lépnek be, a kivezető erek a homorú felén, a hilusnál (nyílás) lépnek ki. *T-helper sejtek: vezérlik az immunválaszt, és fontosak a sejten belüli baktériumok elleni védekezésben. *B-lymphocyták: antitesteket termelnek.

Nyirokcsomó A nyirokcsomók kettős szerepet töltenek be. Egyik szerepük magának a nyiroknak a megszűrése, megtisztítása, azaz szűrőként működnek. A kórokozókat és a szervezet számára káros anyagokat kiszűrik, hogy a vénás keringésbe már ne juthassanak be. Másik fontos funkciójuk lymphocyták (nyiroksejtek) képzése, melyek tulajdonképpen fehérvérsejtek. Így részt vesznek a szervezet védekező mechanizmusában, az immunrendszer működésében is. A nyirokcsomók általában testhajlatokban vagy a szervek kapujában helyezkednek el. A szervekhez tartozókat regionális vagy tájéki nyirokcsomóknak nevezzük.

Főbb nyirokcsomók (fentről lefelé haladva): • Fül előtti és mögötti (Prae- és retroauricularis) • Nyakszirti (Occipitalis) • Áll alatti (Submentalis) • Állkapocs alatti (Submandibularis) • Felületes és mély nyaki nyirokcsomólánc • Kulcscsont fölötti (Supraclavicularis) • Szegycsont melletti (Parasternalis) • Hónaljárki (Axillaris) • Bordaközti (Intercostalis) • Könyökhajlati (Cubitalis) • Emésztőrendszeri (Gastrointestinalis) • Csípőtájéki (Iliacalis) • Lágyékhajlati (Inguinalis) • Térdhajlati (Poplitealis) A nyiroködéma A nyirokrendszer elégtelenné válása következtében nem képes elszállítani és visszajuttatni a nyirokköteles folyadékot a szövetközti térből, így az ottreked (pang) és nyiroködéma alakul ki. A nyiroködéma típusai: Elsődleges, vagy primer nyiroködéma: a nyirokrendszer veleszületett fejlődési rendellenessége, a nyirokrendszer hypoplasiája, azaz fejletlensége. Ennek kétféle oka lehet: 1. mennyiségi (kvantitatív), amikor a nyirokrendszer fejlődése során nem alakult ki elegendő mennyiségben valamelyik alkotója 2. minőségi (kvalitatív), amikor a fejlődés során a nyirokrendszer minőségbeli elmaradást mutat A fejlődésnek minél differenciálatlan stádiumában következik be a rendellenesség, annál nagyobb az esély arra, hogy egyéb kötőszöveti betegség is társuljon a nyirokkeringési problémához. Gyakran előfordul például hogy primer nyiroködémához primer varicositas (visszeresség) társul. Fajtái: 1. Congenitum (születéskori) • 0-1-2 éves korig, azaz születéskor, vagy a születés körül alakul ki • primer nyiroködémák 5-10 százalékát teszi ki • általában lábakon jelentkezik, de az arcon, karokon, vagy akár a nemi szerveken is kialakulhat • nőknél kétszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál 2. Praecox (fiatalkori) • 35 éves kor alatt alakul ki • primer nyiroködémák 80%-át jelentik • nagyrészt nőknél várható a kialakulása

3. Tardum (idősebb kori) • 35 éves kor fölött alakul ki • az elsődleges nyiroködémák 10 százalékát teszik ki • túlnyomóan nőknél fordul elő Másodlagos vagy secunder nyiroködéma: abban az esetben ha valamilyen károsodás éri a veleszületetten ép nyirokrendszert - közvetlen vagy közvetett - és nem képes ellátni feladatát, másodlagosan nyiroködéma alakul ki. Leggyakoribb okai: 1. Daganatos megbetegedések: • magát a nyirokrendszert érinti a daganatos elváltozás (pl. lymphomák) • mikor a megbetegedés a nyirokrendszeren kívül alakul ki, de közvetett módon érinti azt Amennyiben a második ok van jelen, okozhatja: • egy tumor metasztázis (áttét), amely magában a nyirokrendszerben (nyirokcsomókban) alakul ki • az áttét műtéti eltávolításának következménye, amely hiányt eredményez a nyirokköteles folyadék útjában, vagyis a nyirokrendszer működésében (pl. emlőműtétek utáni hónaljárki nyirokcsomók részleges vagy teljes eltávolítása – axillaris blockdissectio) • tumor okozta nyirokér kompresszió miatt, melynek következtében akadályozottá válik a keringés • daganatos megbetegedés következtében alkalmazott sugárkezelés szövődményeként szövetkárosodás jön létre a besugárzott területen, amely érintheti közvetlenül a nyirokcsomókat vagy a felületes nyirokereket, illetve az adott régió szöveteiben kialakult károsodás miatt hegesedés jön létre, amely komprimálhatja (összenyomhatja) a nyirokrendszert 2. Traumák: • Direkt módon: ha maga a nyirokér közvetlenül a sérülés vagy beavatkozás következtében sérül, pl.: végtag műtétek során, vagy érműtétek közben sérülnek a nyirokerek, vagy esetleg már a baleset során olyan sérülést szerzünk, amely elnyírja a nyirokereket. • Indirekt módon: ha a sérülés vagy műtéti beavatkozás következményében hegesedés alakul ki 3. Vénás betegségek vagy a keringést károsító betegségek: diabéteszes lábon kialakulhat nyiroködéma a leromlott mikrokeringés miatt, vagy érgyulladás során a nyirokerek is károsodnak, illetve krónikus vénás elégtelenség következtében 4. Orbánc: kialakulhat nyiroködéma orbánc talaján és fordítva. Orbáncnál a keringés romlása vezethet nyiroködéma kialakulásához, míg nyiroködémánál több tényező is elősegítheti az orbánc létrejöttét mint a bőr fokozott sérülékenységének következtében kialakuló mikro vagy akár szabad szemmel is látható sebeken, sérüléseken keresztüli streptococcus fertőzések 5. Izompumpa hiánya: arthrosisoknál (porckopás), vagy bármilyen immobilitással járó kórképnél, ahol az inaktivitás és az izomstátusz csökkenése miatt a keringés nem megfelelő, ennek következményeképp pangás alakul ki a szövetek között

6. Gyulladások: érintheti közvetlenül a nyirokrendszert (pl.: lymphagitis – nyirokérgyulladás), de a szöveti környezetet is (pl.: Sudeck syndroma) 7. Baker-cysta: a Baker-cysta következtében a térdhajlatban elhelyezkedő nyirokcsomók nyomás alá kerülnek, így kompresszió okozta nyiroködéma jöhet létre. A Baker-cystát térdhajlati cisztának is nevezik, mely általában térdízületi probléma eredménye, mint az ízületi gyulladás (arthritis) vagy a porcleválás. A nyiroködéma tünetei: • duzzadt végtag • cipószerű kéz- vagy lábfej • kolbászujjak • csecsemőráncok (csuklón vagy bokán) • ujjbenyomatot megtartja • Stemmer-jel pozitív (ráncolhatóság)

Duzzadt végtag

Stemmer-jel: a kézfejen vagy a lábfejen vizsgáljuk, a hüvelyk- és mutatóujjunkkal összecsípjük a bőrt és próbáljuk elemelni a csontos alapról. Amennyiben ráncolható a bőr – negatív, ha viszont a ránc helyett inkább egy „dombocska” képződik, a Stemmer-jel pozitív.

Negatív Stemmer-jel

Pozitív Stemmer-jel

A nyiroködéma szövődményei: 1. Nyirokfisztula: a külvilággal oda-vissza irányba közlekedő kapu, melyen keresztül nyirokcsorgás alakulhat ki, amely fehérjevesztéshez vezet, illetve fertőzési kapu is egyben, mivel a fisztula felszínre törése hámsérüléssel járó folyamat. 2. Orbánc: streptococcus okozta, gyulladással és hirtelen jelentkező, magas lázzal járó fertőzés) 3. Papillomatosis: karfiolszerű növedékek, melyeknek felülete érdes, recés, emiatt az ürülő váladék nehezen távolítható el, így állandó fertőzési talajként szolgál 4. Ekcéma 5. Angiogén tumorok (lymphangio-hemangio sarcoma) 6. Fertőző bőrbetegségek (gombás, bakteriális) 7. Fibrosis (elhegesedés) 8. Hyperkeratosis (a bőr megvastagodása, elszarusodása) 9. Elephantiasis 10. Ulcus cruris (lábszárfekély) 11. Inaktivitás növekedése (ördögi kör – minél inaktívabb a beteg, annál nagyobb fokú az izomatrofizáció, gyengébb az izompumpa, tehát a nyirokelszállítás gyengébb) 12. Inaktivitási atrophia 13. Ízületi deformitás (statikai egyensúly megbomlása miatt) 14. Pszichés zavarok

A nyiroködéma stádiumai: I. Látens (lappangó) ödéma • felpolcolásra spontán megszűnik • nyugalomba helyezésre csökken • terhelésre fokozódik II. Reverzibilis (visszafordítható) ödéma • végtag polcolására, nyugalomba helyezésére csökken, de nem szűnik meg • az ujjbenyomatot megtartja • Stemmer-jel pozitív • szövődmények előfordulhatnak • kezelésre szinte teljesen visszahúzódhat III. Irreverzibilis (visszafordíthatatlan) ödéma • az ujjbenyomatot már nem tartja meg (non-pitting) • Stemmer-jel pozitív • szövődmények nagyon gyakoriak • bőrelváltozások előfordulhatnak • kezelésre jól reagál IV. Elefantiázis • a végtag elefántlábszerűen megvastagszik • bőrelváltozások jellemzők, szürkés megvastagodott bőr • hyperkeratosis (bőr elszarusodása), papillomatosis • a szövődmények szinte állandóvá válnak • visszatérő orbánc jellemzi A nyirokdrenázs célja, hatásai Célja: • • • • •

nyirokerek aktiválása nyirokkeringés fokozása kapilláris shunt-ök megnyitása a pangó folyadék visszajuttatása a szövetközti térből a nyirokrendszerbe nyirokköteles folyadék terelése az ép testfél nyirokutai felé a kollaterális (oldalági) ereken keresztül

Hatásai: • nyirokkeringés fokozása • szövetközti folyadék csökkentése • ödémareductio • feszítő ödéma miatti fájdalom megszüntetése • lymphangionok (egy pumpa, amely működteti a nyirokcsomót) működésének fokozása Indikációk: • elsődleges nyiroködéma • másodlagos nyiroködéma • vénás betegségek • daganatos megbetegedések miatt végzett műtétek után kialakult nyiroködéma (pl.: emlőműtét során a hónaljárki

• • • • •

nyirokcsomók eltávolítása után) sugárkezelés után kialakult nyiroködéma aktív daganatos megbetegedés miatt kialakult nyiroködéma artrózishoz társuló ödéma traumák után kialakult nyiroködéma Baker-cysta

Kontraindikációk: Abszolút ellenjavallatok: • krónikus vesebetegség (veseelégtelenség) • szívbetegség • aktív daganatos státusz (kivétel a palliatív, mely csak a tünetek enyhítésére szolgáló és nem a betegség, probléma megszüntetésére irányuló gyógymód vagy intézkedés) • akut gyulladás (pl.: felületes vénagyulladás, azaz thrombophlebitis, kötőszövet gyulladása, latinul cellulitis) • lázas állapot • bőr metasztázis, vagy kifekélyesedés • érintett területen bőrfertőzés • akut mélyvénás thrombosis • thrombophlebitis • súlyos diabéteszes fekély

Relatív ellenjavallatok: • kezeletlen magas vérnyomás • kezeletlen dekompenzált szívbetegség • kezeletlen pajzsmirigy túlműködés • kezeletlen asztma • malignus nyiroködéma • terhesség

A nyirokdrenázs fogásai: Alapfogások: • állókör • csavaró fogás • pumpa • kombinált-fogás ◦ állókör és pumpa kombinációja ◦ csavaró fogás és pumpa kombinációja Meghatározott: • az irányuk • intenzitásuk • időbeliségük • sorrendjük

Állókör

Felületesen, gyengén végzendők a nyirokerek felületes elhelyezkedése miatt. Kizárólag csak a felsorolt sorrendben alkalmazhatók. Egy adott szakaszon belül distaltól proximal felé, a test egészét tekintve mindig centráltól periféria felé végezzük az alapfogásokat.

Csavaró fogás 1. lépés

Csavaró fogás 2. lépés

Csavaró fogás 3. lépés

Pumpa fogás 1. lépés

Pumpa fogás 2. lépés

Pumpa fogás 3. lépés

Kombinált fogás - 1. állókör

Kombinált fogás - 2. pumpa

Kombinált fogás - 1. csavarófogás

Kombinált fogás - 2. pumpa

Ödémafogások: • W • vízesés • bőrredő • gyűrű Mélyebb, intenzívebb fogások. Csak az alapfogások után alkalmazhatók. Egy adott szakaszon belül az alapfogásokkal szemben proximaltól distal felé végezzük. Kötöttebb, tömöttebb, fibrotikusabb területek felpuhítására használjuk.

Vízesés

Bőrredő

W fogás

Gyűrű fogás

Nyak nyirokdrenázsa 1. 2. 3. 4.

5. 6. 7. 8. 9.

terminuson ujjbegyes állókör profunduson ujjbegyes állókör terminuson ujjbegyes állókör prae- és retroauricularis nyirokcsomókon állókör villafogással (a fül előtti nyirokcsomóra helyezzük az I-es MCP ízület fölötti párnácskánkat, a fül mögöttire a II-es MCP ízület fölötti párnácskánkat) profunduson ujjbegyes állókör terminuson ujjbegyes állókör occipitalis nyirokcsomókon állókör profunduson ujjbegyes állókör terminuson ujjbegyes állókör

Ujjbegyes állókör profunduson

Ujjbegyes állókör terminuson

Ujjbegyes állókör profunduson

Ujjbegyes állókör occipitalis nyirokcsomókon

Arc nyirokdrenázsa 1. terminuson ujjbegyes állókör 2. profunduson ujjbegyes állókör 3. terminuson ujjbegyes állókör 4. submentalis és submandibularis nyirokcsomókon ujjbegyes állókör mediáltól laterál felé 5. profunduson ujjbegyes állókör 6. terminuson ujjbegyes állókör 7. száj körüli ujjbegyes állókör mediáltól laterál felé 8. profunduson ujjbegyes állókör 9. terminuson ujjbegyes állókör 10. orr mellett 3 sávban ujjbegyes állókör lateráltól mediál felé 11. profunduson ujjbegyes állókör 12. terminuson ujjbegyes állókör 13. szem körül ujjbegyes állókör mediáltól laterál felé (nagyon óvatosan, mert a szemhéjon vékony bőr található, így ez a terület fokozottan érzékeny) 14. a szemöldök ívén haladunk mediáltól laterál felé ujjbegyes állókörrel 15. profunduson ujjbegyes állókör 16. terminuson ujjbegyes állókör 17. A homlokon 3 sávban mediáltól laterál felé végzünk ujjbegyes állóköröket 18. profunduson ujjbegyes állókör 19. terminuson ujjbegyes állókör

A mellkas nyirokdrenázsa Fontos tudnivaló a mellkas kezelésénél, hogy az emlő állományában sohasem dolgozunk, sem nőknél, sem férfiaknál. Kizárólag csak az emlőállomány fölött és alatt végezzük a kezelést. A mellkast a sternum középvonalában az úgynevezett vízválasztóvonal osztja ketté, amely „megnyitásával” lehetővé válik a terelendő nyirokfolyadék egyik mellkasfélből a másikba való juttatása. A vízválasztó megnyitása sternumon végzett állókörrel végzendő.

Vízválasztó vonal "megnyitása"

Ép nyirokrendszerrel rendelkező páciens esetén mindig, mindkét oldalon a mellkasfél saját axilláris nyirokcsomói felé végezzük a terelést. Amennyiben az egyik oldali hónaljárki nyirokcsomók hiánya áll fenn a kezelendő betegnél, úgy az ellenoldali, vagyis az ép hónaljárki nyirokcsomók lesznek a terelési irány. Vigyázat, ebben az esetben az érintett oldali mellkasfél kezelési iránya az ellenkezőjére változik, azaz nem mediáltól laterál felé, hanem épp fordítva – lateráltól mediál felé végezzük a terelést. Ahhoz, hogy az egyik mellkasfélből a másikba tudjuk terelni a nyirokfolyadékot, az előzőekben már említett vízválasztót az érintett oldali mellkasfél kezelése után, az ép oldali mellkasfél kezelése előtt a már leírt módon meg kell nyitnunk. A kezelés menete: 1. Axilláris nyirokcsomó ingerlése állókörrel 2. Intercostalis nyirokcsomók ingerlése kétkezes, ujjbegyes állókörrel mediáltól laterál felé (hónalji nyirokcsomók irányába) a bordaközti résekben haladva 3. Parasternalis (szegycsont melletti) nyirokcsomók ingerlése kétkezes, ujjbegyes állókörrel cranialtól caudal felé (azaz fejtől lefelé) 4. A mellkasi terültet átdrenálása 2 sávban, vagyis az emlő alatt és felett, mediáltól laterál felé (azaz középvonaltól az oldal felé) 5. Oldalterelés a bordák aljától a hónaljárokig kétkezes állókörrel, vagy pumpafogással, illetve pumpa-állókör kombinált fogást is alkalmazhatunk 6. Axillaris nyirokcsomó ingerlése állókörrel Hát nyirokdrenázsa Szinte teljesen megegyezik a mellkas kezelésénél leírtakkal. Ami a kezelés menetében különbséget jelent, az az, hogy 2 helyett 3 sávban végezzük, mivel itt nem található emlőállomány. 1. Axilláris csomók ingerlése állókörrel 2. Intercostalis nyirokcsomók ingerlése kétkezes, ujjbegyes állókörrel mediáltól laterál felé (hónalji nyirokcsomók irányába) a bordaközti résekben haladva 3. Paravertebrális nyirokcsomók ingerlése kétkezes, ujjbegyes állókörrel craniáltól caudál felé (azaz fejtől lefelé) 4. A háti terület átdrenálása 3 sávban mediáltól laterál felé (azaz középvonaltól az oldal felé) 5. Oldalterelés a bordák aljától a hónaljárokig kétkezes állókörrel, vagy pumpafogással, illetve pumpa-állókör kombinált fogást is alkalmazhatunk 6. Axilláris nyirokcsomó ingerlése állókörrel

Has kezelése Fontos tudnivaló a has kezelés megkezdése előtt, hogy a húgyhólyag fölött sosem kezelünk, mindig e beteg jobb oldalán állunk, illetve, ennek a kezelésnek az általános kontraindikációk mellett meg vannak a saját ellenjavallatai is: • terhesség • ismeretlen eredetű hasi panaszok • menstruáció (relatív) A has kezelése „kilóg a sorból” ugyanis itt a cisterna chyli (a főnyirokértörzs (ductus thoracicus) kezdeti, tágult szakasza) lesz a terelés iránya és a hasat teljes egészében kezeljük. A kezelés 2 részre oszlik, haskezelés, majd mélyhaskezelés (hasi légzéssel kiegészített). Így tehát a kezelés menete a következő: 1. Inguinális (lágyéki) nyirokcsomók ingerlése mindkét oldalon állókörrel 2. Bordák aljától az inguinális nyirokcsomókig oldalterelés mindkét oldalon állókörrel, vagy kétkezes állókörrel, vagy pumpa-, vagy kombinált fogással 3. Kis kör: 6 pontból áll, minden ponton egy állókört végzünk. Az adott pontokra úgy helyezzük rá a kezünket, hogy annak kisujjszéle a terelési irányba mutasson. A hat pont, amely egy kisebb kört ír le a hason, a következő: • Léphajlat • Bal csípőlapát fölött • Jobb csípőlapát fölött • Májhajlat • Jobb oldali bordák alatt • Bal oldali bordák alatt 4. Keresztbedrenálás: a léphajlattól a májhajlatig keresztben átdrenáljuk a hasat váltott kezes csavaró fogással. Ne felejtsük el, hogy a terelés iránya a cisterna chyli, tehát a léphajlattól a középvonalig a fogásokat hátrafelé végezzük, azaz a nyomás iránya a tenyérgyökünk lesz, nem pedig az ujjaink vége. Középvonaltól májhajlatig visszaáll a rend, ugyanúgy végezzük a fogásokat, ahogy azt megtanulhattuk, annyi különbséggel, hogy visszafelé lépegetünk. 5. Iliacalis nyirokcsomó ingerlése: a köldök két oldalán egy-két ujjal a csípőlapátok irányába és lefele találjuk az iliacalis nyirokcsomókat. Megkérjük a pácienst, hogy húzza talpra mindkét lábát, mivel ebben a pozícióban a hasizmok képesek jól ellazulni, ezáltal a has könnyebben betapinthatóvá válik. A páciens hasára, közvetlenül a bordák alá fektetjük kezeinket (tenyérrel lefelé), enyhe nyomást gyakorolunk, közben kezünket csúsztatjuk lefelé (a bőrt tartva), kinyitjuk hüvelykujjainkat, megtámasztjuk velük a kezünket, majd az iliacalis nyirokcsomók magasságáig hozzájuk húzzuk a többi négy ujjunkat is. Ezzel bőrredőt képezve, a négy ujjunkat lazán, finoman besüllyesztjük a hasba, és ott ingereljük a nyirokcsomókat ujjbegyes állókörrel. Mély haskezelés: 6. Nagy kör: itt is, ahogy a kis körnél, minden pontban egy állókört végzünk, azzal a különbséggel, hogy itt már figyeljük a páciens légzését, és a fogást a páciens kilégzésére kivitelezzük, míg a belégzés alatt helyezzük át a kezünket az egyik pontról a másikra. 16 pontból áll: • Sternum alatt • Bal oldali bordák alatt

• • • • • • • • • • • • • •

Léphajlat Bal csípőlapát fölött Jobb csípőlapát fölött Májhajlat Jobb oldali bordák alatt Sternum alatt Sternum alatt Jobb oldali bordák alatt Májhajlat Jobb csípőlapát fölött Bal csípőlapát fölött Léphajlat Bal oldali bordák alatt Sternum alatt

7. Mély lehúzás: megkérjük a pácienst, hogy vegyen egy mély lélegzetet a hasába, ez alatt a kezeinket a bordák alatt pihentetjük a hason, majd megkérjük hogy fújja ki a levegőt. Eközben mi a két kezünket enyhén a hasra nyomást gyakorolva lefelé húzzuk. Felső végtag kezelése A felső végtaghoz tartozó legfőbb nyirokcsomó a szőlőfürtszerű hónaljárki (axillaris) nyirokcsomólánc, tehát a terelés iránya az axillaris nyirokcsomók lesznek. 1. 2. 3. 4. 5.

Axillaris nyirokcsomó ingerlése állókörrel A deltaizom területén kétkezes szimmetrikus állókör A teljes felkar átdrenálása 3 sávban mind a négy fogással Cubitalis (könyéki) nyirokcsomók ingerlése állókörrel Olecranontól (könyökcsúcs) mediál és laterál felől a könyökhajlat felé befelé haladunk kétkezes hüvelykujjas ujjbegyes állókörrel 6. A teljes alkart átdrenáljuk 3 sávban mind a négy fogással 7. A carpal tunnel (kéztő alagút) fölött végzünk ujjbegyes állóköröket a II-es, III-as és IV-es ujjal, ezzel ingerelve az ott található nyirokcsomókat 8. A kéz tenyéri és kézháti oldalán az interossealis réseken végig haladunk hüvelykujjas ujjbegyes állókörkökkel (kezdhetjük mind a tenyéri, mind a kézháti oldalon, illetve akár az ötös ujjtól, akár az egyes ujjtól) 9. Az ujjakat egyenként átdrenáljuk csipeszfogással (hüvelyk- és mutatóujjunk összeérintése) a mediális és laterális, illetve a tenyéri és kézháti oldalon is (kezdhetjük mind a tenyérikézháti, mind a laterális-mediális oldalon, illetve akár az ötös ujjtól, akár az egyes ujjtól) 10. Egy tetszőleges fogással végig drenáljuk a teljes kart, egészen a csuklótól a vállig 11. Axilláris nyirokcsomó ingerlése állókörrel Alsó végtag kezelése 1. 2. 3. 4.

Inguinalis (lágyéki) nyirokcsomó ingerlése állókörrel A teljes comb átdrenálása 3 sávban mind a négy fogással Popliteális (térdhajlati) nyirokcsomók ingerlése állókörrel Patellától mediál és laterál felől a térdhajlat felé befelé haladunk kétkezes hüvelykujjas ujjbegyes állókörrel 5. A teljes lábszárat átdrenáljuk 3 sávban mind a négy fogással 6. Az Achilles-ín két oldalán végzünk ujjbegyes állóköröket a III-as IV-es ujjal, ezzel ingerelve

az ott található nyirokcsomókat 7. A láb lábháti oldalán az interossealis réseken végig haladunk hüvelykujjas ujjbegyes állókörökkel (kezdhetjük akár az ötös ujjtól, akár az egyes ujjtól is) 8. Az ujjakat egyenként átdrenáljuk csipeszfogással a mediális és laterális, illetve a talpi és lábháti oldalon is (kezdhetjük mind a talpi- lábháti, mind a laterális-mediális oldalon, illetve akár az ötös ujjtól, akár az egyes ujjtól) 9. A talpon az ujjak tövétől a sarokig egy pumpafogást végzünk 10. Egy tetszőleges fogással végig drenáljuk a teljes lábat, egészen a bokától a combtőig 11. Inguinalis (lágyéki) nyirokcsomó ingerlése állókörrel