Nyelvtan tételek
1.: A nyelv, mint jelrendszer A világban, környezetünkben jelek és a belőlük felépülő jelrendszerek segítségével igazodunk el. inden jelnek szá!ít, a!inek jelzésértéket tulajdonítunk, vagyis a közlés, a ko!!uniká"i# szándékával fel akarunk $asználni. A jel mindig valamilyen érzékszervünkkel felfogható (látható, hallható, tapintható jelenség, amely mindig egy másik, !nmagán t"li jelenségre #tal. #tal. A jelek legjellemzőbb legjellemzőbb tulajdonságai: tulajdonságai:
érzékszerveinkkel felfoghatók !nmag#knál t!$$et jelentenek általános%tó általános%tó szerep&ek (egyszer&$$ek, mint a valóság egy k!z!sség minden tagja jelként fogadja el 'ket jelrendszer$e jelrendszer$e illeszkednek illeszkednek (vannak (vannak használati sza$ályaik sza$ályaik em$eri érintkezés$en valós#l meg lényegi szerepük: a jelzés
ehát: jel ) jel!l'* jel!lt+ jeltest* jelentés % % %
jelen jelenté tés& s& a!it a!it a jele jelens nség égnek nek tula tulajdo jdoní nítu tunk nk jelölt& jelö lt& jele jelensé nség, g, dolo dolog, g, fogalo!, fogalo!, a val#s val#ság ág egy egy dara darabja bja jelö jelölő& lő& jelt jeltes est, t, $an $anga gala lak, k, vagy vagy nyelv nyelvii for!a for!a..
A jelek létrejötte létrejötte a jelölő és a jelölt viszonya viszonya alapján & jelt%p#sok: •
•
•
hasonlóságon alap#ló (ikon pl.& a közlekedési lá!pában az áll# vagy a lépő e!beralak' érintkezésen érintkezésen alap#ló (inde: $a jelölő és a jelölt között ok%okozati, logikai, térbeli, vagy időbeli kap"solat van. (l.& sípsz#, irányjelzés, integetés) a közlekedési lá!pában a nyíl a $aladás irányát jelöli társadalmi megállapodáson alap#ló (szim$ól#m (l.& a szabad vagy a tilos jelzés színei köz*ton a zöld és a piros, de a vas*ti átjár#ban a villog# fe$ér és a piros) a zászl#k színei
A nyelvi jeleket $angsor segítségével jelenítjük !eg. A hangalak és a jelentés kap-solata a legtöbb sz#ban $agyo!ányon vagy !egszokáson alapul, ne! reális összefüggésen& ezek a motiválatlan szavak +pl. +pl. l#, négy, ablakpárkány'. annak azonban olyan szavaink, !elyeknek !elyekne k $angalakja és jelentése között reális összefüggés van , ezek a motivált szavak +pl.& +pl.& $angfestő szavak& ballag, futkos, süvít) $angutánz# szavak& dör!ög, "in"og, vonyít'. A $angalak és é s a jelentés kap"solata alapján beszélünk !ég egyjelentés&, egyjelentés&, t!$$jelentés&, t!$$jelentés&, azonos alak", rokon értelm& és hasonló alak" szavakról.
A jellé válás: a jellé válás !ás típus* folya!at az e!berek és az állatok között. Az azonos fajtá$oz tartoz# állatok jelei jele i egy típus*ak, kevésbé ko!binál$at#ak, térben%időben !uland#ak, s a jeladás genetikailag öröklődik. Az e!beri jelek főleg !egállapodás, !egegyezés ered!ényeként jönnek létre, s a kult*ra segítségével öröklődnek, térben és időben jobban !eg!aradnak. A jelek sohasem elszigetelt elemek, hiszen t!$$ t !$$ jel logikai !sszekap-solása a jelrendszer ( pl. !ate!atikai, zenei jelek, -/01 stb.'. A legegyetemese$$, legegyetemese$$, mindenki által ismert jelrendszer a nyelv jelrendszere. jelrendszere. inden e!ber birtokol$atja, és a leginkább alkal!as a külső és a 2
Nyelvtan tételek belső val#ság bonyolultságának teljes !egragadására és kifejezésére. 3lyan közösségi alkotás, alkotás, !elyet egy%egy társadalo! +ne!zet' évezredek éve zredek alatt $ozott létre. 4lland#an növel$ető és változtat$at# jelek állományá$ól állományá$ól és az az ezeket k!zléssé szervez' sza$ályok$ól áll , ezek alkotják a nyelvi rendszert. A nyelv az alapja az egyes e!ber $eszédtevékenységének) a $eszéd tehát a nyelvnek a k!zlésfolyamat$an t!rtén' egyéni és akt#ális alkalmazása.
A nyelvi rendszer & nyelvi jelek$'l és sza$ályok$ól álló hierar-hik#s str#kt"ra (aláés f!lérendeltségi viszonyokat m#tató felép%tmény '& A nyelvi szintek: szintek: • • • •
• •
•
%szöveg& a leg!agasabb nyelvi jel %+bekezdések' %mondat: a sz#szerkezetek alkotják %szószerkezet (szintagma ' a tagok között vala!ilyen nyelvi viszony +alá%, fölé%, !ellérendelés' van %szó (leéma' %szóelem (morféma' önáll# $angalakkal és jelentéssel bír %hang +írásban bet5') + fonéma: önáll# $angalak*ak, de jelentésük nin"s, "sak jelentés!egkülönböztető szerepük van +pl. tár, zár, már, vár, sár, k ár, ár, $ár, -ár stb.'.
A beszélt nyelv hangokb#l épül fel. A $angoknak nin"s önáll# jelentésük, "sak jelentés!egkülönböztető szerepük. szerepük. A nyelvi jelrendszer legkisebb, érzékel$ető érzékel$ető $angtestből áll# és önáll# jelentéssel rendelkező ele!eit elemi jeleknek, morfémáknak nevezzük +pl. sz#tövek és toldalékok'. A !orfé!ákb#l és a leémák b#l b#l +szavak' szószerkezet eket, szintagmákat állítunk össze, a!ik a beszéd nagyobb egységeit alkotják. A mondat a beszéd legkisebb egysége, de ne! ön!agában áll, $ane! egy nagyobb egységnek, a szövegnek lán"sze!nyi részeként. A közlésfolya!atban !inden !ondatban kifejeződik a beszélőnek a val#ság$oz val# viszonya és az a szándéka, $ogy a $allgat#ra beszédével !ilyen $atást tegyen. /nnek !egfelelően a !ondat jelentése jele ntése többréteg5& első rétege& a !ondatot alkot# nyelvi jelek jelentésének összessége, ezt !indig árnyalja, gazdagítja a beszéd$elyzetből szár!az# !ásodlagos jelentés. / kettő együtt a !ondat tartal!a. /ásodik rétege& az a szándék, a!elyet a beszélő !ondatával !eg akar val#sítani. (l.& tájékoztat, fel$ív, kér, visszautasít, feltételez, érzel!et fejez ki. ! ondat a $allgat#ra 0armadik rétege& az a szándékolt $atás, a!elyet a !ondat gyakorol. (l.& !egnevetteti, elgondolkoztatja, el gondolkoztatja, "selekvésre készteti. A sz!veg: a !ondatok sorozatát akkor tekintjük szövegnek, $a !egvan a szövegszer5ség legfőbb követel!énye& a tartalo! egysége, előre$aladása és a lezártság. /zeket az *n. lineáris ko$ézi# ko$ézi# biztosítja. A szöveg tartal!i, jelentésbeli kap"solatát a globális ko$ézi# biztosítja. inden szöveg sz#l vala!iről, te$át van té!ája, tárgya. A $ozzá tartoz# szinoni!ák !integy be$ál#zzák a szöveget. A szövegben valaki kifejt vala!it, körüljár körüljár egy kérdést, kérdést, fölvet és !egold egy problé!át. problé!át. A té!a folya!atos jelenlétét szolgálják a kul"ssz#k, előre, !ajd visszautal# sz#k. A té!a !egjelölésében fontos szerepet szerepet tölt be a "í!. A "í!
6
Nyelvtan tételek ne! a szöveg része, $ane! rá!utat a szöveg egészére. A nyelvi rendszert egyszerre jellemzi a változékonyság és az állandóság. A állandóság. A nyelvi változások folya!atosak és öntörvény5ek, a nyelv !inden ele!e változ$at +leggyorsabban a sz#kin"s, leglassabban a nyelvtani%gra!!atikai és a $angtani rendszer'. A változások !indig a beszédből indulnak ki, a nyelvben élnek, s a beszédben aktualizál#dnak *jra. A változásoknak és az álland#ságnak azonban egyens*lyban kell lenniük egy!ással7
.: A $eszéd, mint -selekvés 2eszéd • •
•
8 nyelv$asználat 9 egyedi, ua. társadal!i jelenség, alapja a nyelv a ko!!uniká"i# eszköze 9 ne! pusztán infor!á"i#közlés % kétoldal*, szá!os nyelven kívüli eszköz is alakítja a jelentést gondolati tevékenység 9 egyben "selekvés is 9 gondolatközlés, érzele!% akarat kifejezés, visszajelzés, befolyásolás
/!beri beszédben a kifejező, ábrázol# és fel$ív# funk"i#k érvényesülnek, a!ik alapvetően szándékosak& szándékosak& az e!beri beszédben a "él do!inál +az állatoknál az ok'. A beszélő !egnyilatkozásaival !egnyilatkozásaival kifejezi a !aga belső állapotát, befolyásolja !agatartásában:"selekvésé !agatartásában:" selekvésében ben a !ásik:többi e!bert, tájékoztatja bizonyos körül!ényekről. körül!ényekről. inden ki!ondott gondolat egy*ttal "selekvés is, $atást vált ki a !ásik félből. A prag!atika +nyelv$asználat' foglalkozik vele 8 a beszéd$elyzetet beszéd$elyzetet és a szövegkonte;tust szövegkonte;tust
. Austin Austin +2?22%2?@o' +2?22%2?@o' etten etten ért szavak
annak olyan !ondatok, a!elyek többek egyszer5 kijelentésnél, "selekvések • • • • •
!egígére!, $ogy időben ott leszek +ígéret' Bo"sánatot kérek a viselkedése!ért, +bo"sánatkérés' /lneveze! ezt a $aj#t C#fe$érkének Cázastársi igen Dogadok, $ogy $olnap esni fog. +fogadás'
/zen !ondatok igéi a beszéd"selekvések, beszédtettek vagy beszédaktusok
A$$oz, $ogy egy ige beszéd"selekvés beszéd"selekvés legyen& • •
jelen idej5nek, idej5nek, egyes szá! első sze!ély5nek kell kell lennie !eg kell kell felelnie bizonyos feltételeknek feltételeknek is& érvényességi érvényességi feltételek o a sze!élyeknek és a körül!ényeknek !egfelelőeknek !egfelelőek nek kell kell lenni 9 E éves gyerek ne! köt$et $ázasságot a "selekvést korrekten végre kell $ajtani 9 pl. fog#"skánál, !egvagy 9 $a azt o !ondja, ne! ér a neve! 9 akkor ne! érvényes a beszédtett !egfelelő szándék pl. bo"sánat 9 $a ne! gondolo! ko!olyan, ne! érvényes o
=o$n 0earle& 0earle& Beszédaktusok Beszédaktusok
F
Nyelvtan tételek Austin tanítványa, továbbfejlesztette továbbfejlesztette az előre!ondás is beszédaktus 9 !egígére!, $ogy !egvarro! a ru$át
• •
Grvényességi Grvényességi feltételek& % de !ás nevében ne! 9 1suzsi !egígéri, $ogy a !a!ája !egvarrja 9 érvénytelen inden a!it !ondok, tartal!az beszédaktust F típusa a beszédaktusoknak 2. vala!i vala!itt !ond !ondás ás +lok* +lok*"i# "i#s' s' 6. vala!it tevés tevés +illok*"i#s' +illok*"i#s' a beszélő beszélő vala!it vala!it szándékozik szándékozik tenni +kijelentés, ígéret, bo"sánatkérés, fenyegetés, előre!ondás, paran"s, kérés' F. a $allgat#ra $allgat#ra gyakoro gyakorolt lt $atás $atás kijelentése kijelentése +perlok*"i#s +perlok*"i#s'' !eggyőzés, !eggyőzés, !egszégyenítés !egszégyenítés,, !egféle!lítés, !egféle!lítés, untatás, zaklatás, lelkesítés' pl. 2oH !ondja egy férj, 0iess, !ert elkésünk7 Dügg a konte;tust#l +szövegkörnyezet' és $ogy ki !ondja kinek
(l. =obban tennéd, $a !eg"sinálnád a le"két. • • • • • • •
lok*"i#s aktus kijelentés konte;tust#l független illok*"i#s paran"s Ca az apa !ondja a <ának fenyegetés tanár sürgetés /gyete!ista társának perlok*"i#s zavarás Ca az apa !ondja a <ának !egszégyenítés tanár rábeszélés
I a beszédaktusok le$etnek sz# szerintiek és indirektek +ne! sz# szerintiek' Jiák 9 szeretek dolgozatot írni % indirekt I tartal!az$atnak i!pliká"i#t 9 bennfoglalt állításokat -ároly bá"si !a feljön. Akkor eltesze! az italt. +-ároly bá"si alko$olista, antialko$olista.'
(l. Deladat& Bizonyítsa be az alábbi !egnyilatkozások és a $ozzájuk kap"solt beszéd$elyzetek beszéd$elyzetek alapján, $ogy a beszéd is "selekvés7 +F példa' No !egállj7 +beszéd$elyzet, +beszéd$elyzet, a !egnyilatkozás !egnyilatkozás jelentése'
K
Nyelvtan tételek
3.: A komm#niká-iós folyamat tényez'i és f#nk-iói A nyelvészet$en a komm#niká-iós folyamat tényez'inek meghatározása 4ako$son nevé$ez kötődik. endszerében @ tényezőt különített el& a felad#t, a "í!zettet, az üzenetet, a k#dot, a konte;tust és a kontaktust& 2. 5!zl' vagy feladó +aki beszél'. 6. A -%mzett vagy vevő +akinek beszélnek'. A felad# és a "í!zett álland# köl"sön$atásban vannak. F. A k!zlemény, az üzenet +részben vagy egészben közös is!eretekre van szükség' K. 5ód. A közle!ényt kifejező nyelv, vagy jelrendszer. /nnek ele!ei és szabályai, a!elyeket a résztvevők köl"sönösen is!ernek. L. A kontet#s, beszéd$elyzet, vagy szituá"i#. Az a ko!!uniká"i#s közeg, a!elyben a közle!ény !egkapja a !aga teljes jelentését. @. A k!zvet%t' k!zeg, vagy -satorna 9 kontaktus. Az infor!á"i# továbbításának az eszköze +telefonvonal, internet, levegő stb.'. A felad# !indig az, aki a "í!zettnek vala!ilyen üzenetet küld. A$$oz, $ogy ez az üzenet !ind a két fél szá!ára ért$ető legyen, szükség van egy közös k#dra, a!ely $atékonyan akkor tud !5ködni, $a létezik egy konte;tus, egy összefüggés, a val#ság +az, a!iről sz# van'. A kontaktus a
•
•
•
A referen-iális (k!zl', tájékoztató f#nk-ió a konte;tussal van kap"solatban. Nyelvi for!ái le$etnek az *tbaigazítás, $irdetés, üzenetközvetítés, előadás stb. Az emot%v (érzelmi f#nk-ió a beszélőnek az üzenettel kap"solatos érzel!eit, indulatait, $angulatait fejezi ki. Nyelvi kifejezőeszközei gyakran az indulatszavak le$etnek. A konat%v (felh%vó f#nk-ió a -%mzettre irány#l, annak befolyásolására szolgál. Nyelvi for!ái le$etnek a !egsz#lítás, felsz#lítás, !eg$ívás, tudakoz#dás stb. 9 A fatikus funk"i# a ko!!uniká"i# létre$ozására, fenntartására, !eg$osszabbítására vonatkozik. Nyelvi !egnyilvánulásai le$etnek a köszönés, !egsz#lítás, be!utatás stb. A metanyelvi f#nk-ió a k#dra utal, a nyelv segítségével !agár#l a nyelvről sz#l a ko!!uniká"i#.
L
Nyelvtan tételek •
A poétikai f#nk-iót az üzenet $ordozza, a!ennyiben a nyelvi !egfor!áltsággal esztétikai $atást is érünk el.
A nyelvi ko!!uniká"i# =akobson által leírt folya!ata és funk"i#i a !indennapi $asználatban azonban ne! választ$at#k így szét, s ne! is !5ködik ez a folya!at !indig ilyen egyértel!5en. öbbször !eg
@
Nyelvtan tételek
M
Nyelvtan tételek
6.: A komm#niká-ió nem nyelvi kifejez'eszk!zei -o!!uniká"i#nak nevezzük a teljes közlésrendszert % verbális kommunikációnak a sz#$oz kötött kifejezést % metakommunikációnak +testbeszédnek' pár$uza!osan $at#
a
szavakon
t*li,
illetve
azokkal
7gyé$ megnyilatkozásokat
•
•
ltözködés esttartás
•
Ar"játék +!i!ika'
•
0ze!játék,
•
•
ekintet Oesztusok
ávolságtartás (zónatávolság)
•
inti! z#na +testünktől kb. KL "!%ig tart'
•
sze!élyes z#na +kb.2,6 !éterig'
•
nyilvános z#na +kb.F,@ !éterig'
A közlésrendszer
•
•
E
kb. MP%a verbális, FEP%a vokális +$angszín, $angs*ly, $anglejtés stb.', LLP%a ne! verbális jelzés. A ne!%verbális jelzések egy része velünk született, öröklött, !ás részük szerzett, tanult.
Nyelvtan tételek •
le$et direkt +"élzott, tudatos 9 pl. ka"sintás' és indirekt +önkéntelen'
•
befolyásolja az e!berek társadal!i $elyzete is
•
részben ne!zetközi +pl. !osolygás', részben "sak e!ber"soportra, egyénre jelle!ző +pl. a b#lintás jelentése'
egy
adott
népre,
A ne! verbális ko!!uniká"i# •
•
•
tudatos alkal!azását !indenkinek el kell sajátítania. /bben segít a beleélő !egértés képessége, az e!pátia. A !etako!!uniká"i#ban sokszor a rejtett, né$a a lényegi !ondanival# fejeződik ki. Oyakran előfordul, $ogy a verbális közlésnek az ellentettjét fejezi ki a vele pár$uza!os !etako!!uniká"i#s jelzés.
?
Nyelvtan tételek
2Q
Nyelvtan tételek
8.: A nyelvt!rténet forrásai: kéz%rásos és nyomtatott nyelvemlékek Anyanyelvünk !egis!erése sze!pontjáb#l legbiztosabb forrásaink a nyelve!lékek. A nyelve!lék régebbi korokb#l fenn!aradt írott források. 5eletkezési id' megállap%tása: • • •
• • •
aga a szerző ellátja évszá!!al Az adott nyelve!lék nyelvállapotáb#l következtet$etünk Rtal a nyelve!lék egy történel!i ese!ényre, is!ert sze!élyre +a!it, akit keresünk' 0egít$et a környezetben lévő szöveg Sráskép (apír !inősége
9yelvemlékek -soportos%tása: 2. 6. F. K.
2'0z#rványe!lékek 6'Olosszák, sz#jegyzetek, sz#tárak F'-éziratos szövege!lékek K'Nyo!tatott szövege!lékek
zórványemlékek Ne! összefüggő szöveg, $ane! idegen szövegekbe beékelve talál$atunk !agyar szavakat +elsz#rtan'. /zek a szavak általában tulajdonnevek. a' -ülföldi sz#rványe!lékek Bíborbanszületett -onstantin +?LQ.' A birodalo! kor!ányzásár#l ". !5vet írta. /z egy gyakorlati *t!utat#, !agyar tulajdonneveket találunk benne %ezérnevek +4l!os, 4rpád, as' %Döldrajzi nevek +/telköz, isza' %isztséget jelölő főnevek +Oyula, ajda' b' Caza sz#rványe!lékek öbbségük jogi irat, oklevél, ado!ánylevél %A veszpré!völgyi apá"ák ado!ánylevele tartozik korai sz#rványe!lékeink közé. 0zent Tstván uralkodása alatt keletkezett, dunánt*li $elyneveket tartal!az. i$anyi apátság alapít#levele +2QLL' /ndre király állítatta ki, első !agyar !ondattöredékünket tartal!azza& fe$eruuaru rea !ene$ $odu utu rea •
• • •
• •
• •
an né$ány olyan sz#rványe!lékünk, a!i ne! oklevél Anony!us& Oesta Cungari"u!, A !agyarok "selekedetei Oesta& történetír#i !5faj, nin"s benne időrend ;losszák, szójegyzékek, szótárak •
•
•
A glossza ne! teljes része a szövegnek, $ane! a szövegek !egértését segítő lapszéli vagy sorok közé írt jegyzet. (l.& !arosvásár$elyi glosszák, szalkai glosszák 0z#jegyzékek& sz#tárak előz!ényei, fogalo!körök szerint "soportosítja a szavakat (l.& beszter"ei sz#jegyzék 0z#tárak& 2@QK 0zen"i olnár Albert& latin%!agyar sz#tár
22
Nyelvtan tételek 5éziratos sz!vegemlék 0zövege!lék& olyan nyelve!lék, a!ely !ár összefüggő !agyarul írt szöveg •
•
•
Az első, Calotti beszéd kb. 26QQ%ban keletkezett. /redeti neve& 0er!us 0uper 0epul"$ru! +sír fölötti beszéd' (ray%k#de; tartal!azza, két részből áll& te!etési beszéd, könyörgés. U!agyar ária%siralo! >euveni%k#de; tartal!azza, kb. 2FQQ%ban keletkezett. /lső !agyar nyelv5 versünk. -önigsbergi töredék és szalagjai 26QQ%2FQQ között keletkezett
A szövege!lékeken belül külön "soportot alkotnak a k#de;ek. • • •
Nagy terjedel!5 -ézzel írott öbbnyire vallásos tartal!*
A H. 0zázad TT. fele és a HT. 0zázad első $ar!ada közötti időszakot a k#de;ek korának nevezzük. /lső k#de;& =#kai k#de; +eredeti&2FM6,!ásolat& 2KKE' T. Deren" életét tartal!azza • • • •
Cuszita Biblia& első !agyar Biblia fordításainkat tartal!azza $áro! k#de;ben& Bé"si k#de; 9 Uszövetség bizonyos részei ün"$eni k#de; 9 K evangéliu! Apor 9 1soltárok könyve
/gyéb k#de;ek& • • •
Desteti"s k#de;& legszínesebb !agyar k#de; argit%lengenda& T. Béla lányá$oz f5ződö legendát tartal!azza Grdy%k#de;& legterjedel!esebb !agyar k#de;
A világi tárgy* szövege!lékek "soportja& • •
0zabá"s vidala& első $ist#riás énekünk 0oproni virágének& első szerel!esversünk
9yomtatott sz!vegemlékek 0ylvester =ános& Vj testa!entun
26
Nyelvtan tételek
<.: A magyar nyelv t!rténetének f' szakaszai 2. 7l'magyar kor ie. LQQ%ig& a !agyar nyelv !ég ne! különül el nyelvrokonait#l. 6. =smagyar kor& nyelve!lékeink.
ie. LQQ 9 E?@%ig. /bből
a
korszakb#l
nin"senek
A !agyar nyelv magyar kor +E?@ 9t#l 2L6@%ig, a !o$á"si vészig tart' egváltozik a nyelvi és a kulturális környezet is& egyre több, korábban is!eretlen nyelvvel kerül kap"solatba a !agyar közösség. A letelepedés, a kereszténység felvétele és az önáll# álla!iság !egtere!tése fokozatos !5veltségváltással is jár. A törzsi nyelvjárások területi nyelvjárások ká válnak. 4ltalános a tegeződés. A !indennapi életben a !agyart, a $ivatalos és egy$ázi életben a latin nyelvet $asználták. /rős a szláv és a latin $atás. A !agyar nyelvet írni kezdik& létrejön a latin bet5s írásbeliség. /nnek köszön$etően ebből a korb#l !ár vannak írásos e!lékeink, pl. Tihanyi alapítólevél, Halotti beszéd és könyörgés. 4ltalános a tegeződés. A !indennapi életben a !agyart, a $ivatalos és egy$ázi életben a latin nyelvet $asználták. A korszak !ásodik felét a k#de;ek korának is nevezzük. K. 5!zépmagyar kor +2L6@ % 2MM6'& a !o$á"si "satát#l a felvilágosodás koráig tart. 2MM6%ben jelent !eg Bessenyei Oyörgy Ágis tragédiája "í!5 !5ve, a!ely lökést adott a nyelv*jítási folya!atnak. Az ország a !o$á"si vész után F részre szakadt, a !agyarság jelentős része
2F
Nyelvtan tételek 0egítette a nyelv fejlődését a refor!á"i# és a könyvnyo!tatás is. 2L?Q%ben készítette el Károli áspár az első teljes bibliafordítást izsolyban. A kor jelentős !5ve !ajnovi"s #ános nyelvtörténeti !unkája $e%onstratioW"í!!el, a!elyben elsőként !utatta be a !agyar nyelv
2K
Nyelvtan tételek
@.: A f'$$ nyelvváltozatok A nyelv $asználata ne! egységes, egy adott nyelv különféle változatokban él. (éldául !ásképp beszélnek a Junánt*lon és az Alföldön, !ás egy orvos és egy !érnök beszéde, !ás az írott szöveg a !indennapi !egnyilatkozás$oz képest. A nyelvváltozat nyelv$asználati szokások együttese, a!elyek révén az adott nyelvváltozatot beszélők nyelve elkülönül a többi nyelvváltozatt#l. A nyelvváltozatok összessége a ne!zeti nyelv. • • •
Nor!atív nyelvváltozatok erületi nyelvváltozatok& regiolektusok ársadal!i nyelvváltozatok& szo"iolektusok
9ormat%v nyelvváltozatok •
•
Trodal!i nyelv& ne! a szépirodalo! nyelv$asználata, $ane! a ne!zeti nyelv legigényesebb írott változata. -öznyelv& a ne!zeti nyelv beszélt változata
erületi nyelvváltozatok egionális köznyelv& a nyelvjárások és a köznyelv egy!ásra $atásának ered!ényeképpen jött létre. /gy adott területen $asznált egységes nyelvváltozat, a!elyben a tájnyelvi $atások felis!er$etők Nyelvjárások& /gy adott területen $asznált egységes nyelvváltozat, a!elyben a tájnyelvi $atások felis!er$etők A nyelvek földrajzi területenként nyelvjárásokra tagol#dnak annak olyan nyelvek, a!elyekben az egyes nyelvjárások között igen nagy különbségek vannak +olasz, né!et' agyar nyelvjárások között nin"senek !egértésbeli problé!ák, főleg $angtanukban különböznek egy!ást#l 0z#készletükben és !ondattanukban kisebb az eltérés Nyelvjárási szavak "soportosítása • •
•
Alaki tájszavak& "supán kiejtésükben térnek el pl.& "salán9"solán al#di tájszavak& a köznyelvben lévő dolgot a népnyelv egyedi $angsorral jelöli pl.& pa!puska 8 fánk =elentésbeli tájszavak& a köznyelvben !eglévő szavak eltérő jelentésben val# $asználata pl& bogár /rdélyben legyet jelent
ársadalmi nyelvváltozat Az e!berek szerepe a társadalo!ban eltérő, különböző tényezők& életkor, ne!, foglalkozás, érdeklődési kör stb.W "soportokba szerveződnek az e!berek. /z az oka a "soportnyelvek kialakulásának& •
•
•
zaknyelvek: bizonyos foglalkozásoknak, szak!áknak jellegzetes sz#kin"se:nyelve. Annyi szaknyelv, a$ány szak!a. >egfőbb jelle!zője a szakszavak $asználata. (l.& benzolgy5r5, logarit!us, négyzetgyök ;yermeknyelv vagy dajkanyelv: a kisgyer!ek illetve a velük beszélgető felnőttek nyelv$asználata. =elle!ző rá a ki"sinyítő képzős szavak $asználata. (l.& anyu"i, apu"i,
2L
Nyelvtan tételek •
•
•
•
2@
fj"sági nyelv: 2Q éves kort#l felnőtt korig jelle!ző. 0okat !erít a szlengből, és jelle!zőek a képszer5 kifejezések. Tgényesebb, választékosabb, !int a szleng (l.& "sőbe $*z, olajra lép Argó vagy tolvajnyelv: eredetileg b5nözök titkos nyelve volt, "élja bizonyos dolgok eltitkolás, olyan nyelvváltozat kialakítása, a!it !ások ne! értenek !eg. Jurva, trágár szavak $asználata jelle!ző. (l.& !el#, l#vé, szajré, $aver zleng: városi nyelvváltozat, bizal!as, játékos, $u!oros, gyakran közönséges stílus* szavakr#l is!er$ető fel. Dino!ítva átveszi az arg# ele!eit. A társalgási nyelvben és a tö!egtájékoztatásban is !egtalál$at# !ár, de kívül esik az igényes nyelv$asználat körén. Zélja a köznyelvi stílus élénkítése, variálása. (l.& rizsa, "saj, s#der, "s#r#, "iki
Nyelvtan tételek
B.: Az informá-iós társadalom hatása a nyelvhasználatra nformá-iós társadalom: % szo"iol#giai kifejezés az infor!á"i# egyszer5, gyors és széleskör5 terjedése nyo!án kialakul# társadalo!ra. Az infor!á"i#s társadalo! X!otorjaY a te"$nol#gia, irányít#ja azonban az e!ber. Az álla!polgárok tö!egesen kezdenek el *j "selekvési és viselkedési !intákat követni, az élet% $osszig tart# tanulás, az iskolázottság, a !5veltség, a digitális írástudás iránt felébredt igénnyel. A $ál#zatba val# összekap"soltság az internet és a !obiltelefon révén ön%és közösségerősítőek, esélytere!tőek, a!elyek az infor!á"i#% és tudására!lás élénkítésével szá!os pozitív $atáskövetkez!ényt ered!ényeznek. A !odern társadalo! két legfontosabb infor!á"i# közvetítője, a szá!ít#gép 9 :internet: és a !obiltelefon. /o$iltelefon: A beszélgetés bevezető része, az udvariassági for!ula el!arad$at. A $ív# felet ne! "sak a szá!kijelzés, de akár az előre beállított "sengő$ang alapján is azonosítani le$et. Ca !i !obilozunk valakinek, a $ívott fél sze!élye szintén nyilvánval#, ne! igényel azonosítást. 00%t bár!ikor és bár$onnan ír$atunk és olvas$atunk. egőriz$etjük, *jraolvas$atjuk. Az 00%ek sokfélék. Sr#d$atnak a !egszokott $elyesírással. A $írek, $ivatalos üzenetek tartoznak ide, és !agánüzeneteink közül azok, a!elyeket ne! közeli is!erőseinknek írunk. Az 00%forgalo! többségét azonban azok az üzenetek adják, a!elyeket "saládtagoknak, barátoknak, kedvesünknek küldünk. /zek az igazi 00%ek viszont j#"skán eltér$etnek a !egszokott írás!#dt#l. zám%tógép C DinternetD Vj, eddig ne! $asznált te"$nikák, és régebbi te"$nikák együttes alkal!azása. Catástöbbszöröző eszköz. Az e!berek közötti élő kap"solat a gyakori ko!!uniká"i# függvénye. Az e!berek az interneten a problé!áikra keresnek !egoldást. A neten az elsődleges !egjelenési for!a a [eblap. indig "élközönségnek sz#l. A [eblap szövegének szerkesztésekor a lényeget kell !egfogal!aznunk egyszer5en, ért$etően,
2M
Nyelvtan tételek indez ter!észetes is le$et, a!eddig két e!ber !agánügye, á! ezek a "sevegő progra!ok tágabb közösségek$ez is sz#lnak. A világ$ál# terjeszt nyelvi divatokat. /zek a nyelvi igénytelenségek, következetlen, alkal!i rövidítések pedig !ár !egjelentek az iskolai dolgozatokban, különféle reklá!szövegekben, egyes rádi# és ad#k nyelvezetében. 7l'ny!k: • •
• •
le$etőség a s5r5 kap"solattartásra az e%!ail%ek, 00%ek el!ent$etőek, *jra !egtekint$etőek, kevesebb időt igényel az írás könnyebb is!erkedési le$etőség a rövidítések, $angulatp#tl# ele!ek által a nyelv bővül
0átrányok: •
• • • • •
t*l sok angol kifejezés, !elyeknek nin"s !agyar !egfelelője) a $asznált ne!zetközi nyelv alapja az angol a nyelv torzul, infantilis +kö""e 8 köszi' kifejezések is $elyet kapnak szavakon belül rövidítéseket $asználunk, !elyek <;ál#d$atnak +vagyok 8 vok' a kézírás készsége visszafejlődik a rövidített fogal!azás !iatt a szövegértési képesség "sökken a szabványos levélfor!a ki$al#ban van, a $ivatalos levelek for!ája elvész
Az elektronik#s %rás$eliség f'$$ jellemz'i: • • • •
• • •
2E
tö!örítések, rövidítések, szavakon belüli egyszer5sítés, jel$asználat +so;or, 2$áz' kiejtés utáni írás +> 8 ele!' a szleng szavait $asználjuk $elyesírási $ibák $asználatával a nyelv ro!lik +le$et tudatos $asználat, de le$et a gyors gépelés !iatt is' a szakszavak a köznyelvbe kerülnek +szá!ításte"$nika' a vizuális jelek $asználata e!otív, fel$ív# funk"i#val bír +s!iley' az elektronikus ügyintézéssel terjednek a rövidítések
Nyelvtan tételek
E.: A t!megkomm#niká-ió m&fajai, me-hanizm#sa 5omm#niká-ió& infor!á"i#ára!lási folya!at ö!egko!!uniká"i#& •
• •
$áttere& ipari forradalo!, fogyaszt#i társadalo! létrejötte, igény a tájékoz#dásra, sz#rakozásra egyirány* folya!at, az infor!á"i# több "satornán ára!lik, $atal!as a közönség "satornái& nyo!tatott sajt# +*jság, !agazin, könyv', rádi#, televízi#, internet, !obiltelefon
A nyomtatott sajtó: • •
a legrégebbi ko!!uniká"i#s !5faj, az első tö!egtájékoztatási eszköz "soportosítás& o tartalo! szerint +politikai, közéleti, tudo!ányos, sz#rakoztat#, vegyes' o befogad# szerint +ifj*sági, szak!ai stb.'
A tájékoztat# sajt#!5fajok& • • • • •
•
$ír +legyen friss, közérdek5, fontos, tö!ör, tartal!azzon infor!á"i#t' közle!ény +közérdek5 infor!á"i#t tartal!az# üzenet' tud#sítás +pontos, tárgyilagos, tényszer5' interj* +az infor!á"i#k párbeszédes for!ában $angzanak el' riport +a !egtörtént ese!ény leírásában több résztvevő is !egsz#lal, az interj*nál összetettebb' re"enzi#& is!ertetés +pl. könyv, foly#irat', véle!ényfor!álás nélkül
A véle!ényközlő +publi"isztikai' sajt#!5fajok& •
• •
•
•
• •
"ikk +kevert !5faj, a tényszer5 közlés és a "ikkír# ele!zése, véle!énye együtt jelenik !eg' ko!!entár +$ír!agyarázat, $áttérinfor!á"i#t közöl a $írről, a !egértést segíti' glossza +rövid, tö!ör, sz#ki!ond#, "sattan#val végződő írás, sze!élyes $angvétel5' jegyzet +rövid, egy $étköznapi ese!ény egyik szálát írja le, stíluseszközökben gazdag' kritika +!5alkotás ele!zése, le$et egyszer5 be!utatás, de tudo!ányosan alátá!asztott ele!zés is' nyílt levél +közérdek5 té!ában, levélfor!ában, is!ert vagy
A rádiós m&fajok: •
•
•
rádi#& le$et egypro
A telev%ziós m&fajok & • •
2?LQ%es évektől létezik, a legkiterjedtebb !5faj +az egész lakosság !egsz#lít$at#' a tv%ad#k "soportosítása& o kiterjedtség alapján +$elyi, regionális, országos, $atáron t*li, világ!éret5'
2?
Nyelvtan tételek !5ködtető alapján +álla!i, kereskedel!i, közszolgálati' o a sugárzott !5sor jellege alapján +élőadás, előre felvett és szerkesztett' !5sortípusok& összetettek +$ang és kép viszonya \ kiegészítik egy!ást' o
•
pl. $ír!5sorok,
•
6Q
a legösszetettebb !5faj, a fentiek !indegyike !egtalál$at# rajta előnyei& ko!!uniká"i# !egkönnyítése +nagy távolságok át$idalása', gyors infor!á"i#terjedés $átrányai& nagy infor!á"i#s5r5ség \ leter$előd$et, vírusok is elterjed$etnek, ne! !indenütt elér$ető
Nyelvtan tételek
1F.: A /agyar helyes%rás alapelvei Az %rás& az e!beri beszéd rögzítése gra
A helyes%rás& egy nyelv írásának köz%egállapodáson alap'ló és közérdekb(l szabályozott eljárás%ódja, illetve az azt tükröző, rögzítő szabályrendszer . A $elyesírás körébe tartozik a külön) és egybeírás* a kis és nagy kezd(bet+k* az idegen szavak írásának* az elválasztás* a rövidítések és %ozaikszók* vala%int az írásjelek kérdése. 0elyes%rási alapelvek Celyesírási alapelveken azokat az eljárásokat értjük, !elyek szerint szavainkat és sz#alakjainkat leírjuk. Négy alapelvet követ a !agyar $elyesírás, kiejtés szóelemzés !agyomány és az egyszer"s#tés elve. A $elyesírás iránti igény vagyis igény a következetes !ások által is $asznált írás!#dra egyidős az írással. Az ó%agyar korban kan"elláriai helyesírásvolt a jelle!ző. A közép%agyar korban a katolik's és protestáns $elyesírásr#l beszél$etünk.,-/)ben az 0kadé%ia kiadta az els( %agyar helyesírási szabályzatot +legut#bbi 2?EK%ben jelent !eg 9 HT. kiadás'. A !agyar $elyesírás legfontosabb jelle!zői& bet+író* latin bet+s* hangjelöl( és értele%tükröztet( írásrendszer . A bet+író rendszer azt jelenti, $ogy az írás legkisebb egységei ne! sz#t vagy sz#tagot rögzítő írásjegyek, $ane! a $angoknak !egfelelő, 1oné%ákat jelölő bet5k. A sajátos !agyar bet5sor a latinbet5 készletből alakult ki. A $angjelölő ter!inus ne! pontos, a !agyar $elyesírás ugyanis 1one%atik's jelleg5, azaz a szavak leírásakor a bennük lévő foné!ákat, azaz a nyelvi rendszer legkisebb ele%eit vesszük alap'l. Az értele%tükröztetés az egész $elyesírást átszövő rendszerszer5séget, a szabályok egy!ással összefüggő rendszerét jelenti. A $elyesírás sokat tükröz a !agyar nyelv rend% szeréből. A sz#alakban például külön kell feltüntetnünk a sz#ele!eket 9 !indegyik a neki !egfelelő fone!atikus alakban áll %, a !orfé!a$atáron létrejövő $ang!#dosulások ellenére. /z azt jelenti, $ogy a sz#alakok leírásakor egy egyszer5 %or1é%aele%zést $ajtunk végre. ovábbá a tulajdonnévi kateg#riát a nagybet5s írás!#ddal különböztetjük !eg a közszavakt#l) a különírás és egybeírás szabályait az összetételek és sz#szerkezetek közötti nyelvtani különbség $atározza !eg. ind a fone!atikus, !ind az értele!tükröztető elvvel sze!ben a hagyo%ány %eghatározta kivételek sora áll. 0elyes%rás#nk alapelvei: 5iejtés szerinti %rás Alapja az egységes irodal!i és köznyelv !egléte. A kiejtés szerinti írás!#d ne! veszi
62
Nyelvtan tételek A hagyomány szerinti %rásmód 9-iejtés rovására. -ülönösen az Yly3 $asználatában.
jelentős
a
tulajdonnevek
$elyesírásában
vagy
7gyszer&s%t' %rásmód • •
Gsszer5 egyszer5sítés. (l.&9 többjegy5 !ással$angz#k duplázásakor& lo""san* toldalékolás következtében egy!ás !ellé kerülő F azonos !ással$angz#knál& tollal.
Az %rásjelek Az élőbeszéd változatos zenei színezetét, $anglejtését, $angs*lyait, rit!usát, szüneteit, érzel!i töblettjelentéssel kiegészülve pr#bálják !eg visszaadni.
66
Nyelvtan tételek
11.: zóelemek (morfémák A morfémák A beszédünkben szereplő szavakat alkot#ele!eire, sz#ele!ekre, azaz !orfé!ákra bont$atjuk. A !orfé!a a nyelv legkisebb, önáll# alakkal és jelentéssel rendelkező egysége. A !orfé!áknak két alapvető típusát különítjük el& a tő!orfé!át és a toldalék!orfé!át. ő!orfé!a 8 sz#tő Nyelvünkre a következő kap"sol#dási sorrend jelle!ző& képzőIjelIrag. A képz' ] Vj sz#t $oz$atunk vele létre. ] Ne! köti !eg a sz# sz#faját. ] A tő után és a jel előtt áll. öbb képző is áll$at egy!ás !ellett. igeképzők& zöldIell, dobIol, s#Iz főnévképzők& szépIség, olvasIás, !adarIász !elléknévképzők& aranyIos, ujjInyi, kertIi szá!névképzők& $ar!Iadik, ötIöd igenévképzők& *szIni, szaladgálI#, érIett, !egírIand#, nevetIve A jel ] 0z#alakot $ozunk létre vele. ] egköti a sz# sz#faját. ] A képző és a rag között áll. 0z#fajonként !eg$atározott !#don több is le$et egy sz#alakban. A rag ] 0z#alakot $ozunk létre vele. ] Ne! változtatja !eg a sz# sz#faját. ] >ezárja a sz#alakot. Zsak egy le$et belőle. ] ondatrészszerepet jelöl. A toldalékok fajtái& =elek A !*lt idő jele& %t, %tt A feltételes !#d jele& %na, %ne, %ná, %né és változatai +adIna, adIná, iInna, iInná' A felsz#lít# !#d jele& %j és változatai +kérIj, téIgy, jöIjj, $iIggy, fusIs, teIQIdd' A többes szá! jele& %k +"eruzáIk, füzeteIk' Birtokos sze!élyjelek& %!, %d, %a:%e,%ja:%je +"eruzáI!, "eruzáId, stb.' 9unk:ünk, %tok:%tek:% tök, %uk:%ük, %juk:%jük +füzetIünk, füzetIetek stb.' Birtokjel& %é +-atiIé' Birtoktöbbesítő jel& %i, %ai, %ei, %jai, %jei +építőIi, rokonIai, kertIjei' A fokjel& a középfok jele& %bb +kevesIebb' a felsőfok jele& leg%I%bb +legIkedveIsebb' a t*lz#fok jele& legesleg%I%bb +legeslegIkedvesIebb' -ie!előjel& %ik +fényesebbIik, nagyobbIik' Gagok, igei sze!élyragok& %k, %!, +várIok, várIo!' 9l, %sz,%d, Q +játszIol, várIsz, várIod, várIQ' Q, %i, %ja +vár, nézIi, várIja' 9unk:%ünk, %jük:%jük +várIunk, várIjuk' 9tok:% tek:%tök, %játok,%itek +várItok, várIjátok, nézIitek' 9nak:%nek,%ják:%ik +várInak, várIják, kérIik' A főnév igei sze!élyragjai& %o!:%od:%a:%e:%unk:%ünk:%otok:%etek:%ötök:%uk:%ük
6F
Nyelvtan tételek A tárgy ragja& %t +süte!ényIt' A birtokos jelző ragja& %nak:%nek +a <*Inak a labdája' Catároz#ragok& %ban:%ben, %ba:%be, %b#l:%ből, %n:%on:%en:%ön, %ra:%re, %r#l:%ről, %nál:%nél, %$oz:%$ez:%$öz, %t#l:%től, %val:%vel, %kor, %an:%en + szépIen' 9ul:%ül +!agyarIul' 9lag:%leg +e!beriIleg'
A szóalkotás módjai: Dajtái& 0z#összetétel +napsze!üveg' 0z#képzés +napozás' itkább sz#alkotási !#dok +bizi, bi"aj' Az összetett szavak le$etnek kétág*ak +tölgyfa' vagy kettőnél több ág*ak +tölgyfaág'. /lőtagra és ut#tagra bont$atjuk őket +tölgyIfa'. zó!sszetételek 0zerves 0zervetlen Alárendelő& ] Alanyos +napsütötte' ] árgyas +lábtörlő' ] Catároz#s +!agasugrás' ] =elzős +tejfölösszáj*' ] =elentéstö!örítő +"sigalép"ső' ellérendelő& ] 0z#is!étlések +alig%alig' ] Tkersz#k+
6K
Nyelvtan tételek
1.: Az egyszer& mondat szerkezete, részei A !ondat a szöveg egysége, viszonylag önáll#, kerek egész. A !ondat építőele!ei a szavak, !elyek bizonyos nyelvtani kap"solatban állnak egy!ással. zerkezet szerint lehet: 7gyszer& mondat Az egyszer5 !ondat egy tag!ondatb#l áll. •
•
•
•
'mondat: "sak alanyb#l és állít!ányb#l áll. (l.& 4dá! iszik. 2'v%tett mondat: az alanyon és állít!ányon kívül !ás !ondatrészt :szintag!át is tartal!az:. (l.& 4dá! vizet iszik. 0iányos mondat: vagy az alany vagy az állít!ány $iányzik. Az állít!ány el!aradása !indig $iányos !ondatot okoz, az alany el!aradása ne! feltétlenül, $iszen az igei sze!élyragok egyértel!5en kijelölik az alany szá!át, sze!élyét. (l.& izet iszik. agolatlan: ne! tartal!aznak alany%állít!ányi szerkezetet (l.& 0egítség7
Hsszetett mondat Az összetett !ondat több tag!ondatb#l áll. A $eszél' szándéka szerint lehet: 5ijelent' mondat /gyszer5 közlést, nyugodt $ang* !eg%állapítást jelent. A beszédben a $angs*lya egyenletes, nyugodt, $angleejtése ereszkedő, írásban a !ondat végére pontot teszünk. (l.& a este későn !egyek $aza. 5érd' mondat •
•
eld!ntend': a válasz igen vagy ne! le$et. A $angs*lya nyugodt, $angleejtése e!elkedő, ereszkedő. (l.& >átod ezt^ kiegész%t': a válasz $osszabb terjedel!5, a kérdés kérdősz#val kezdődik, a $angleejtés ereszkedő. ondatvégi írásjele a kérdőjel. (l.& Cogy vagy^
Ielkiáltó mondat Cangs*lya erőteljes, $angleejtése ereszkedő. Grzel!et fejez ki. ondatvégi írásjele a felkiált# jel. (l.& Dáj az ujja!7 Ielszól%tó mondat •
• •
-érést, paran"sot vagy tiltást fejez ki. Cangleejtése ereszkedő, !ondatvégi írásjele a felkiált# jel. tiltószavak: ne, se tagadó szavak: ne!, se!
>hajtó mondat Grzel!et, vágyat fejez ki. Oyakran indulat%sz#val kezdődik, az állít!ány feltételes !#d*. Cangleejtése lebegő. ondatvégi írásjele a felkiált# jel.
6L
Nyelvtan tételek /ind az !t mondatfajta logikailag lehet áll%tó vagy tagadó • • • • • •
agad# kijelentés& (l.& ne! akarok el!enni !a délután. agad# #$ajtás& (l.& U, bár"sak ne !ennék $aza7 agad# felkiáltás& (l.& Ne ny*lj a ládá$oz7 -érdő eldöntendő& (l.& Ne! kérsz kekszet^ agad# kiegészítő kérdés& (l.& iért ne! kérsz kekszet^ A felsz#lít# !ondatot, $a tagado!, akkor tilt# !ondat lesz.
/ondatrészek Jll%tmány A !ondatnak az alannyal kap"solatos történést, !inőséget vagy !ás körül!ényt kifejező része. •
• •
igei: !utatja a !odalitást +!#djelek', az idővonatkozást +időjelek', az alany szá!át és sze!élyét +igeragok', a tárgy $atározott vagy $atározatlan voltát +tárgyas és tárgyatlan igék) alanyi és tárgyas ragozás', s utal a tárgy sze!élyére is. névszói: a F.sz. alanyt jelöli kijelentő !#d jelen időben pl. A veréb !adár. névszóiCigei, !sszetett: névsz#i rész& I létige +I!arad, !*lik' pl. A !adár veréb volt. Ca a létigét tartal!az# !ondatot kijelentő !#d, jelen idő, /:F%be téve a létige elt5nik, akkor az állít!ány névsz#i, $a !eg!arad, akkor igei
Alany A !ondatnak az a része, a!ely !egjelöli azt, akiről, a!iről az állít!ánnyal !ondunk vala!it. Dőnév, vagy főnévként $asznált sz#. • •
•
• •
határozott alany határozatlan alany& kifejez$etjük $atározatlan név!ással +valaki, vala!i', :F%5 állít!ánnyal általános alany& kifejez$etjük általános név!ással +akárki, bárki', az _e!ber` sz#val, az állít!ány ragozásával +:2., :F., /::6.' tapadásos alany& az alany fogal!a $ozzátapadt az állít!ány$oz +pl.& terítve van' alanytalan !ondatok 9 az időjárásra, napszakra vonatkoznak& Jörög. illá!lik.
árgy Azt a fogal!at nevezi !eg, !elyre az igei állít!ánnyal, vagy !ás igenévi !ondatrésszel kifejezett "selekvés irányul +iránytárgy', illetőleg a!elyet ez a "selekvés ered!ényez +ered!énytárgy' 0atározó A !ondatban kifejezett "selekvés körül!ényeit fogal!azza !eg. •
Iontosa$$ határozók: $ely%, idő%, szá!%, állapot%, eredet%, ered!ény%, társ%, !#d%, eszköz%, fok%!érték%, ok%, "él%, részes%, álland# $atároz#
4elz' Az a !ondatrész, a!ely a vele szerkezetet alkot# névsz# tulajdonságát, $elyét, !ennyiségét vagy birtokosát fejezi ki. •
6@
Iajtái: !inőség%, !ennyiség%, birtokos%, értel!ező jelző
Nyelvtan tételek
6M
Nyelvtan tételek
13.: A mellérendel' !sszetett mondat Az összetett !ondat ko!!uniká"i#s sze!pontb#l egyetlen !ondategész, de tovább tagol$at# szerkezetileg önáll# !ondategységekre, azaz tag!ondatokra. A tag!ondatok közötti kap"solat alapján !egkülönböztetünk alá% és !ellérendelő összetett !ondatokat. A !ellérendelő összetett !ondatban egyik tag!ondat se! tekint$ető a !ásik szerkezeti részének, a tag!ondatok egyenrang*ak, tartal!i logikai kap"solatukat gyakran jellegzetes kötőszavak fejezik ki. 5ap-solatos: • •
tag!ondatok között egyszer5, ter!észetes összefüggés, kap"solat van. -ötőszavai& és, s, !eg, is, se!, se, is%is, se!%se!, se%se, ne!"sak $ane! is reg volt a $alász, és térdig ért a szakálla.
7llentétes: • • •
tag!ondatainak tartal!a között ellentét van. -ötőszavai& de, azonban, ellenben, !égis, !égse!, $ane! Gn dolgozta!, te ellenben $enyéltél.
Kálasztó: •
•
tag!ondatok két vagy több le$etőséget tartal!aznak, a!elyek közül választani le$et. -ötőszavai& vagy, vagy%vagy, akár%akár agy igaz világ lesz, vagy ne! lesz se!!i. +Ady'
5!vetkeztet': • • •
a !ásodik tag!ondat az első tag!ondatb#l levont következtetést fejezi ki. -ötőszavai& ezért, te$át, ennélfogva 1sebe! üres, ennélfogva üres az én $asa! is. +(ető<'
/agyarázó: • • •
6E
a !ásodik tag!ondat az első tag!ondat !agyarázatát adja !eg -ötőszavai& ugyanis, $iszen, tudniillik Caragszik rá! az én r#zsá!, !ert ne! sz#l.
Nyelvtan tételek
6?
Nyelvtan tételek
16.: A tová$$tan#lás és m#nka világának sz!vegt%p#sai A m#nka világá$an használatos sz!vegt%p#sok A szövegek típusokba sorolásának sokféle sze!pontja le$et, !ég nin"s olyan tipol#gia, a!ely !aradéktalanul !eg tudná oldani az egyértel!5 osztályozást. A !unka világában $asználatos $ivatalos stílus a közélet érintkezési for!áiban jelentkezik& a törvényalkotás, a rendeletek, a közle!ények és !indenfajta $ivatalos érintkezés$ez szükséges írásbeli !egnyilvánulás nyelvi !egfor!álásában. 0z#$asználat jelle!zői& • • •
sajátos !5sz#k és $ivatali kifejezések idegen nyelvek $atása a szavak összef5zésében elavult for!ák$oz, fordulatok$oz val# ragaszkodás
ondatszerkesztés jelle!zői& • • •
bonyolultság, !ely ne$ezíti a !egértést pontos, tö!ör nagyfok* tartal!i és for!ai tagoltság
A m#nkánk során használt sz!vegt%p#sok: Névjegy Napjainkban is!ét fénykorát éli a névjegy $asználata. eg$atározott !unkakörben, $elyzetekben !a !ár elenged$etetlen, $ogy a be!utatkozáskor partnerünkkel névjegyet "seréljünk. Dontos $ogy névjegyünkön az adatok j#l olvas$at#ak legyenek. A névjegyen klasszikus elrendezésben a név !indig középre kerül, a "í! pedig a jobb vagy jobb és baloldalon alulra. ípusai& !agán"él*, $ivatalos, ko!binált, diplo!á"iai. !agán"él* • •
van, $ogy "sak a teljes név szerepel rajta kiegészít$eti a végzettség, a lak"í!, a telefon és az e%!ail "í! is
$ivatalos • • • •
teljes név, rang, beosztás, !ely a név alatt áll ezenkívül szerepel$et a !unka$ely, az iskola !egnevezése is az intéz!ény pontos nevét, "í!ét, telefon%, fa;szá!át is feltüntetjük gyakran rajta van az intéz!ény e!blé!ája, log#ja is
ko!binált +!agán"él* és $ivatalos' •
egyéni adatok +lak"í!, telefon' !ellett $ivatalos adatokat is tartal!az
diplo!á"iai • •
"sak a név szerepel a $ázastársaknak közös névjegyük van
a névjegy& • •
FQ
anyaga általában fe$ér, vagy pasztell szín5, j# !inőség5 kartonlap külsejét !indig a j# ízlés szabályai $atározzák !eg
Nyelvtan tételek idegen nyelv5 névjegynél "élszer5 a kártya egyik oldalát !agyarul, a !ásik oldalát az idegen nyelven nyo!tatni
•
Hnéletrajz néletrajzot általában iskolai felvételik, *j !unka$ely !egpályázása, vala!ilyen pályázati anyag !ellékleteként készítünk. Az önéletrajz sze!élyünk, iskolai végzettségünk, tanul!ányaink, szakis!eretünk, !unkásságunk, !unka$elyeink, érdeklődési körünk be!utatása. /gy önéletrajz sokat elárul ír#jár#l, nyelvi, $elyesírási képességéről, sőt igényességéről, rendszeretetéről is tan*skodik. Az önéletrajz leggyakrabban alkal!azott típusai& az általános és a szak!ai önéletrajz. indkettő ír#d$at $agyo!ányos, illetve a!erikai for!ában. 0agyományos !néletrajz összefüggő !ondatokban tud#sít tartal!i vázlata • •
• • • • • •
sze!élyi adatok +születési $ely, idő, "salád adatai' iskolák adatai +iskolák neve, időtarta!a, szaktárgyak iránti vonzalo!, elért ered!ények' elért szakképzettségek +$ol, !it, !ikor' !unka$elyek, beosztások, ered!ények, kitüntetések nyelvis!eret +nyelv !egnevezése, nyelvis!eret szintje, elért $ivatalos !inősítés' szak!ai !unkásság +elért ered!ények, tanul!ányutak' szabadidős, egyéb társadal!i tevékenység, érdeklődés "él kie!elése +!iért készült az életrajz, a $ivatásválasztást, a pályázást indokol# tényezők'
Amerikai t%p#s" !néletrajz • • • • • • • •
rövidség, áttekint$etőség, tagolt, vázlatszer5 elrendezés nin"senek összefüggő, egy!ásra épülő !ondatok fő "élja& az adatok tényszer5, rövid közlése fe$ér, A:K%es lapra illik írni kézzel vagy géppel írt sze!élyesen is alá kell írni keltezés $a "sak két oldalra fér el, akkor a !ásodik oldalt külön lapra kell írni, a lapokat !eg kell szá!ozni és összef5zni őket
részei& fejlé" & lap elején jobb oldalt) életrajzír# neve, lak"í!e, telefonszá!a e%!ail "í!, "í! & önéletrajz !int a "í!, középre) "él& % tanul!ányok 9 szakis!eret, gyakorlatok, képzettségek, eddigi !unka$elyek 9 nyelvis!eret, tisztségek 9 referen"iasze!élyek 9 sze!élyes rész zárja +név, születési idő, $ely) "salád legszükségesebb adatainak be!utatása'
F2
Nyelvtan tételek 0ivatalos levél >evélnek azokat az írásos üzeneteket nevezzük, a!elyek vala!ilyen közvetítő *tján jutnak el a "í!zett$ez. A 6Q. században elkülönült egy!ást#l a !agánlevél és a $ivatalos levél. A $ivatalos levelekre külön tartal!i és for!ai szabályok vonatkoznak. •
• • • • •
első kellék& !egsz#lítás for!ája függ a "í!zett$ez f5ződő viszonyunkt#l, a levél jellegétől !ásodik pont& té!a befejezés& a lényeges közlések *jb#li !egis!ételése végén& elköszönés 9 b*"s*zás I j#kívánságok !indig alá kell írni, az aláírás saját kez5 legyen keltezés
leggyakoribb $ivatalos levéltípusok& • • • • •
kérvény bejelentés panaszos levél fellebbezés pályázati levél
5érvény A kérvény vala!ilyen $ivatalos kérés, írásban történő !egfogal!azása. -érésünk akkor lesz j#, $a ügyelünk a kérvény általános szabályaira, s kívánságunkat ügyesen indokoljuk, !egfelelő érvekkel tá!asztjuk alá. A kérvénynek !int $ivatalos levélnek for!ai követel!ényei is vannak. 2ejelentés /gy $ivatalos szervnek, vagy egyéb intéz!énynek a tudtára kívánjuk $ozni vala!ilyen, a sze!élyünket érintő változást, !#dosítást. >e$et önkéntes a bejelentést, de gyakran kötelező. A s5r5n előfordul# és kötelező bejelentések !egírására !a !ár nyo!tatványokat alkal!aznak. A bejelentés egyik sajátos for!ája a panaszos levél, és a fellebbezés. Lályázati levél (ályázatot akkor készítünk, $a vala!ilyen állás, ösztöndíj elnyerésére törekszünk. Oyakori, $ogy a pályázat$oz külön 5rlapot kell kitöltenünk. Tlyenkor az ott feltett kérdésekre kell ésszer5en, lényegre törően válaszolni. Akár állás$irdetésre, akár !ás jelleg5 pályázatra jelent% kezünk, !indig "élszer5 egy levelet is !ellékelnünk.
F6
Nyelvtan tételek
FF
Nyelvtan tételek
18.: A sz!veg szó$an és %rás$an A sz!vegek -soportos%tásának t!$$ szempontja lehet: • •
a szöveg írásban születik !eg a szöveg élősz#ban +beszédben' születik !eg.
Rgyanezt a té!át a!iről beszélni szeretnénk teljesen !ásképpen fogal!azzuk !eg egy beszélgetés keretében vagy például egy tud#sításban leírva. ind élősz#ban !ind írásban szá!talan típus* szöveget fogal!azunk, ezért nagyon ne$éz összességükben jelle!ezni a sz#beli és az írásbeli szövegtípusokat. an azonban né$ány általános jelle!zőjük, ezeket !utato! be az alábbiakban& Ml'szó$an: • •
• •
•
•
ársalgásban általában kevesebb igényességgel fogal!azunk >azábbak a !ondataink, !ivel a beszélgetések kötetlenebbek, !int az írásban közölt dolgok, !ivel a befogad# szá!ára "sak egyszer $angzik el a szöveg, $elyzet$ez kötött, időben !uland# él!ényt jelent, !ásképpen kell felépíteni a szöveget sz#ban, !int írásban. Oyakrabban van szükség is!étlésekre és visszautalásokra. Az írással sze!ben viszont előnye, $ogy azonnal látjuk, $alljuk a $allgat#k visszajelzéseit, és ezeket
0z#beli szövegtípusok& ársalgás, !eg$ívás, köszöntés, kérés, felelet, előadás, sz#noki beszéd, stb. Nrott sz!vegek$en: •
•
•
•
•
•
Az iro!ányok se! "supán nyelvi jelekkel, szavakkal és !ondatokkal $atnak ránk, $ane! egész for!ájukkal, szövegképükkel, a színekkel, a bet5for!ákkal, a tagolással és az egyéb ne! nyelvi jelekkel. Az élősz# lát$at# és $all$at# ne! nyelvi jeleit ne! $elyettesítik, de vala!ennyire !egjelenítik az írásjelek. ivel írásban van időnk előkészíteni, átgondolni és átolvasni a szöveget, írásbeli közléseink többnyire tudatosabbak, igényesebbek és !egfor!áltabbak. Nin"s szükség annyi is!étlésre, terjengőségre, $iszen az olvas#nak van !#dja arra, $ogy többször elolvassa a szöveget. Srásban viszont nin"s le$etőségünk
Srásbeli szövegtípusok& feljegyzés, levél, dolgozat, önéletrajz, kérvény, $irdetés, novella, stb.
FK
Nyelvtan tételek
FL
Nyelvtan tételek
1<.: A retorika, mint a meggy'zés m&velete 0ogyan épül fel az érvO kéttag* és $áro!tag* érvet $asználunk& étel, Bizonyíték, sszekötő ele! (l.& Az iskolai !enzákon népszer5síteni kell a !agyar kony$a ízeit. Bizonyíték& A !ai gyerekek alig kedvelnek !ást a $a!burgeren kívül. sszekötő ele!& A
Az érvek fajtái: • • • • • • •
!eg$atározásb#l levezetett érv +de
Mrvek elrendezése& "élszer5 kiválogatni az érvek közül az erős és a gyenge érveket. egszerkeszt$etjük a beszédünket *gy, $ogy az erős érv köré "soportosítjuk a gyenge érveket. áskor fokozatosan építjük föl a szöveget. A gyenge érvekkel kezdjük, és a végére $agyjuk a legerősebb érvet % Dokozásos érvelés
Mrvelés módszerei: Az érvelés egyik for!ája, $a egyedi esetekből, tényekből indulunk ki és ebből vonjuk le az általános következtetést, azaz az egyestől jutunk el az általánosig, ezt az érvelési !#dot idegen sz#val induk"i#nak nevezzük. (l.& an, $áro! $áziállato! sokat foglalkozo! velük. A!ikor $azaérkeze!, kutyá! $angos ugatással üdvözöl, a !a"ská! $ozzá! dörgölőzik, a papagájo! vidá!nak ugrándozik a ketre"ében. /gyedi eset 4ltalános eset& Az állatok !eg$álálják a gondoskodást Az érvelés !ásik !#dszerével először egy általános tételt fogal!azunk !eg !ajd ebből következtetéseket vonunk le egyedi esetekre vonatkoz#an, te$át az általánost#l $aladunk az egyes felé. /zt az érvelési !#dot deduk"i#nak nevezzük.
Páfolat: A "áfolat !eggyőző érvelés nélkülöz$etetlen része, vagyis a !ásik fél véle!ényének tagadása !egfelelő bizonyítékokkal alátá!asztva.
F@
Nyelvtan tételek
FM
Nyelvtan tételek
1@.: A $eszéd megszerkesztésének lépései A szónoki $eszéd fogalma: /gy sz#nok által nagy nyilvánosság előtt !ondott, ékes stílus*, igényes politikai vagy ünnepi beszéd. A !egsz#lal# ne! "sak saját nevében sz#l egy közösség$ez. A sz#noki beszéd verbálisan egyirány* ko!!uniká"i#s for!a, $iszen a $allgat#ságnak "sak korlátozott le$etőségei vannak a visszajelzésre +pl.& tetszésnyilvánítás tapssal,
3 klasszik#s $eszédfajtát kül!n$!ztetünk meg: • • •
törvényszéki beszéd taná"skoz# beszéd ünnepi, alkal!i beszéd
A szónoki $eszéd komm#niká-iós f#nk-iói: •
•
•
kifejező funk"i#& a $allgat#ságb#l érzel!i reak"i#t vált ki, "élja, $ogy !egindítsa a $allgat#ságot. esztétikai funk"i#& a $allgat#ság gyönyörködtetése +pl.& ünnepi beszédek', és a felelősség is igényességet kíván. a kap"solat fenntartása& a beszéd elején, időnként közben és a végén a $allgat#ság !egsz#laltatása +pl.& isztelt Cölgyei! és Rrai!7 isztelt ünneplő közönség7', "élja a
A jó szónok: • •
•
•
•
•
/rköl"sileg $iteles, felelősségvállalása ne! kérdőjelez$ető !eg. alálékony, képes az aktuális szituá"i#$oz alkal!azkodni váratlan ese!ény, reak"i# esetén is. =# szerkesztő, képes az összegy5jtött anyag elrendezésére, logikus felépítésére, tagolásra, az egész és a részek arányainak, összefüggéseinek !egtartására. an stílusérzéke. -épes az alkalo!nak, a té!ának, a $allgat#ságnak leginkább !egfelelő stílust és $angne!et !egtalálni. ud irodal!i stíluseszközöket is $asználni +pl.& stílusárnyalatok, képszer5ség'. =# e!lékezőte$etsége van. -épes rögzíteni !e!#riájában a legfontosabb tényeket, tétel!ondatokat, érveket, példákat, $atáskeltő kifejezéseket, illetve a beszéd teljes felépítését. -ivál# előad#. -épes eleven, érnyalt érzele!kifejezésre) !egtalálja a $elyes rit!ust, a !egfelelő $angerőt) beszéde tiszta, ért$ető, !egfelelően artikulált) $angszíne szép, élvez$ető) !egjelenése az alkalo!$oz illő) szenvedélyessége a té!át illetően !agával ragad#, belső t5z árad belőle.
A szónoki $eszéd megszerkesztésének menete: • • • •
FE
é!aválasztás I "í!adás. Tnkább té!ajelölő, !int szenzá"i#vadász legyen. 0zövegtípus kiválasztása +!5faj'. I A ko!!uniká"i#s körül!ények feltérképezése. /lővázlat készítése. Zélja a tudatosabb, "élirányos anyaggy5jtés. Anyaggy5jtés +tények, statisztikai adatok, gondolatok'. Dorrásai& könyvek, nyo!tatott sajt# +napilapok, foly#iratok', elektronikus !édia +rádi#, televízi#', *jabb elektronikus források +Tnternet, ZJ%3, elektronikus könyvtár', tudo!ányos !unkák, !5vészeti alkotások stb. I saját is!ereteink, tapasztalataink +!eg
Nyelvtan tételek •
•
•
•
•
Az anyag elrendezése. -iválasztjuk a fontosabb gondolatokat, érveket, ezek lesznek a tétel!ondatok. /zekből készül a vázlat, a!ely a tétel!ondatokon kívül kul"sszavakat, neveket, adatokat, esetleges idézeteket is tartal!az. Ttt derül ki, $ogy !i lényegtelen a gy5jtött anyagb#l, ezeket félretesszük +XkidobjukY'. A szöveg kidolgozásának sze!pontjai& 7gység elve. ellőzzük a té!á$oz ne! szorosan kap"sol#d# infor!á"i#kat, o gondolatokat. inden el$angzott !ondatnak a beszéd "élját kell szolgálnia. Ca több té!át érintünk, akkor is legyen egyértel!5 a kap"sol#dás funk"i#ja +tartal!ilag és for!ailag is7'. 0aladás és folyamatosság elve. inden kisebb%nagyobb szövegegység o vigye tovább a té!a kifejtését. Az egy $elyben toporgás untat, a sietség ért$etetlenné tesz, legyen !egfelelő az is!étlés és az *j gondolatok aránya, a logikai lán"sze!ek következetes előre$aladása. Qogik#s elrendezés elve. é!át#l függő időbeli, térbeli vagy ok%okozati o előre$aladás. Arányos elrendezés elve. A szövegrészek terjedel!ét, kifejtettségét a o szöveg egészé$ez, a ko!!uniká"i# "éljá$oz, a gondolat, a problé!a s*lyá$oz igazítsuk. A fontos, $angs*lyos részek nagyobb teret, több időt kapnak. Ciba a t*l $ossz* bevezető vagy összefoglal#, de a jelzésszer5, elnagyolt zárás is. Iokozatosság elve. A !eggyőző beszédben fontos részek a szöveg elején o vagy épp a végén $elyezkednek el. A szöveg többi része a "élnak alárendelve fokozatosan taglalja a bizonyítékokat, érveket az elejétől a végső !egállapításig vagy éppen fordítva& a legs*lyosabb gondolatot !agyarázza. eljesség, $efejezettség elve. A sz#noknak törekednie kell arra, $ogy a o beszéd 9 el$angzása után 9 a teljesség, lezártság, befejezettség érzetét keltse. Ne $agyjon !egválaszolatlan kérdéseket. 0e többet, se kevesebbet ne !ondjon az elégségesnél és a szükségesnél. Az előadás!#d !egtervezése. Annak átgondolása, !ilyen nonverbális +!i!ika, gesztus, testtartás', illetve zenei kifejezőeszközöket +intoná"i#, $angs*ly, $anglejtés, szünetek, te!p#' fogunk $asználni. A szöveg e!lékezetbe vésése. A szöveg !egtanulása teljes egészében, vagy tétel!ondataiban, felépítésében. nellenőrzés, esetleg pr#baelőadás tartása. A szöveg előadása. A felolvasás a le$ető legrosszabb for!ája a beszédnek. örekedni kell a spontánnak t5nő beszéd!#dra, !ég $a előttünk is van a szöveg.
A szónoki $eszéd felép%tése: A szöveg bevezető és befejező részének az érzel!ekre, !íg a közbeeső részeknek az értele!re kell $atnia. 2. Bevezetés& általában az érzel!ekre $at. Zélja, $ogy !egnyerje a $allgat#ság j#indulatát. /szköze a $allgat#ság !egsz#lítása, di"sérete, illetve
F?
Nyelvtan tételek L. Záfolás& a velünk ellentétes véle!ényt vall#k nézeteinek "áfolata, érveinek közö!bösítése, !egse!!isítése. /szközei azonosak a bizonyításéval. @. Befejezés& "élja, $ogy kap"solatot tere!tsen a beszéd többi részével. /szköze a fő gondolatok összegzése, netán előretekint a jövőbe. /gy $atásos beszéd végén a $allgat#ság érzel!eire is $atással kell lennünk. /zt te$etjük a $allgat#k is!ételt !egsz#lításával. A sz!vegfonetikai eszk!z!k használata a szónoki $eszéd$en: • •
KQ
$angs*ly, $anglejtés, $angerő, $angszín beszédte!p#, beszédszünet
Nyelvtan tételek
1B.: A t#dományos és szakmai st%l#s sajátosságai Napjainkban az egyik legerőteljesebben fejlődő stílusréteg& a tudo!ányos, szak!ai stílus. 4tfog# fogalo!, a tudo!ányok +
tudo!ányos értekezés, esszé, is!eretterjesztő "ikk, tanul!ány, előadás, szak!ai vita, $ozzász#lás, kritika, felsz#lalás, értékelés, iskolai felelet, dolgozat, szak!ai beszélgetés stb.
er!észetesen jelentős különbségeket ered!ényez a té!a is, különböző !egfogal!azást kíván a val#ságnak pl.& orvostudo!ányi, vagy !5vészettörténeti !egközelítése. A szak!ai tudo!ányos stílus vala!ennyi !5fajában a ko!!unikatív tényezők közül a val#ságnak van leginkább !eg$atároz# szerepe. A t#dományos st%l#s f'$$ st%l#sjegyei: % %
% % %
A sz!vegformálás !inden eszközével a val#ságr#l adott kép pontosságára és egyértel!5ségére törekszik, !ásodlagos a beszélő sze!élye és a $allgat#ra tett $atás szándéka. A szóválasztás alapja a ne!zeti irodal!i nyelv és a szak!ai nyelvváltozat sz#kin"se& a szakszavak +ter!inus te"$nikusok', szakkifejezések. >egfőbb követel!ény a szakszavak egyértel!5sége, ezért a szavakat ne! !#dosít$atjuk, ne$ogy véletlenül !ás jelentést sugalljon. /gy%egy tudo!ányág fel$asznált szaksz#inak összessége a ter!inol#gia. A szakterületek ne!zetközi kap"solataib#l ered az idegen szavak gyakori $asználata +pl. radar, nukleáris, gén stb.' 0ang#lati értéke a szakszavaknak a szakszövegben nin-s, de a !egértés érdekében $asznál$atunk sze!léletes kifejezéseket, képszer5 for!ákat. +pl. galériaerdő, a foly#!enti erdősáv elnevezéseW' A !ondanival# megszerkesztése& !inden részében követ$ető legyen, kie!elkedő szerepe van a világosságnak és a gazdaságosságnak *gy, $ogy !eg!aradjon az árnyaltság és a kellő részletezés. I'leg kijelent' mondatok alkal!azására kerül sor, de gyakoriak az alárendelő szerkezetek, az egyszer5 !ondatok is gyakran bővítettek, jelle!zők az igeneves szerkezetek, lán"olatos jelzők, $al!ozott !ondatrészek. Rralkodnak a teljes szerkezet5 !ondatok, rendszeresek a következtető és a !agyaráz# !ondatok, feltételes !ondatokW
K2
Nyelvtan tételek % % %
% %
A tudo!ányos%szak!ai stílus erősen névsz#i +no!inális' jelleg5, $iszen a kutat#k névsz#kkal, !egnevezett fogal!akkal, tulajdonságokkal, !ennyiségekkel tárják fel a tényeket, összefüggéseket. A tudo!ányos igény5 !5vek kerülik az is!étléseket, a bőbeszéd5séget, tartal!ilag elsődleges a té!a pontos körül$atárolása, a $ozzá ne! szorosan kötődő ele!ek el$agyása. >ogikus, áttekinthet' szerkezet$en, szak!ai nyelven, érzele!!entesen előadott ill. leírt szöveg, többnyire leírt for!ája, vizuálisan is áttekint$ető +pontos utalások, kie!elések, gra
A tudo!ányos stílusban az üzenet teljes tartal!át a nyelvi eszközök $ordozzák. A ne! nyelvi kifejezőeszközöknek +gesztus stb.' alig van szerepe, ezért !ég fokozottabb igény a szöveg gondos szerkesztettsége, $angs*lyozottabb szövegtagolása, a változatosság és a sze!léletesség. A stílusréteg egyes !5fajai azok$oz sz#lnak, akik ne! szake!berek +de alkal!anként !ég döntés$oz#k le$etnek', fontos ezért az érdeklődés felkeltése adott tudo!ányos kérdések iránt, is!eretátadás, sze!léletbővítés. Dontosak a stílus !5fajain belül a tudo!ányos foly#iratok tanul!ányai +szak!abelieknek', a szak"ikkek, az is!eretterjesztő kiadványok +ne! szak!abelieknek, $ane! *n. laikusoknak', a szakkönyvek és az egy%egy területről átfog# is!eretanyagot ny*jt# !onográ<ák.
K6
Nyelvtan tételek
1E.: A társalgási st%l#s sajátosságai A $étköznapi életben nagy szerepe van a társalgási stílusnak. A $étköznapi érintkezésben ez az e!berek közötti kap"solatok for!ája. A társalgási stílust a társas érintkezés alakította ki.
A társalgási st%l#s: a kötetlen társas érintkezésben $asznált tipikus nyelvi for!ák összessége.
Iontosa$$ m&fajai: • •
élősz#beliek& párbeszéd, elbeszélés írásbeliek& !agánlevél, napl#
Qegf'$$ st%l#sjegyei: • • •
kötetlenség, közvetlenség, ter!észetesség, könnyedség, fordulatosság. Nyelvi szabadság és kötöttség jelle!zi. -ötöttségek& $agyo!ány, ille!, köszönési, !egsz#lítási for!ák.
zókin-se: változatos, árnyalt, egyéni. A köznyelvi sz#készlet !ellett "soportnyelvi, tájnyelvi, zsargon, arg# ele!ek is !egtalál$at#k benne, tartal!azza az udvariasság nyelvi kifejezőit is. Oyakoriak a !#dosít#sz#k, indulatsz#k, tölteléksz#k.
/ondatszerkesztése: könnyen ért$ető, egyszer5, rövid !ondatok, az összetett !ondatok ritkábbak, azok is inkább !ellérendelők. A !ondat!odalitás változatos. /lőfordulnak tagolatlan !ondatok, közbevetések, !egsz#lítások. A !ondatok igen gyakran $iányosak, de a szövegösszefüggésből és a beszéd$elyzetből könnyen kiegészít$etők. Iontos szerepe van: • • • •
a nyelv zenei kifejezőeszközeinek, a sz#rendnek a gesztusoknak a ne! nyelvi kifejezőeszközöknek
A társalgási stíluskap"solatban áll a többi stílusréteggel. A beszélgetés függ a beszéd$elyzettől, a párbeszédben részt vevő tagokt#l, a té!át#l. A társalgásban !egjelennek társadal!i és nyelvi kötöttségek is. ársadal!i kötöttség például a köszönés és a !egsz#lítások fajtái. indez ille!szabályok alapján történik. A $étköznapi nyelvre a gyors gondolatközlés szándéka, az azonnali szövegalkotás, továbbá az ösztönösebb nyelvi viselkedés jelle!ző.
KF
Nyelvtan tételek z!vegszerkesztése: • • • • •
szabálytalanabb, lazább, !int az írott szövegeké. Oyakori a té!aváltás vagy a té!át#l val# eltérés. A $iányos !ondatok és a kifejtetlenség jelle!ző. Cangne!e változatos& >e$et bizal!as, $u!oros, g*nyos, stb. -özvetlenség, ter!észetesség jelle!zi.
A társalgási stílus $ibái közé tartoznak a köz$elyek, a töltelékszavak, a nyelv$elyességi $ibák, a durva sz#$asználat, az egy$ang*ság, a t*lbonyolított !ondatok. /zek igénytelenné teszik a stílust.
KK
Nyelvtan tételek
F.: A nyelvi jelek -soportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján zó: $angalak I jelentés A $angalak és jelentés viszonya többnyire !egegyezésen alapul +konven"ionális' Ca a $angalak és jelentés között val#di viszony van, akkor a $angalakb#l következtetni le$et a jelentésre. /zek a !otivált szavak. Tde tartoznak a $angutánz# és $angulatfestő szavak
zavak -soportos%tása hangalak és jelentés viszonya alapján •
•
•
7gyjelentés& szavak: a $angsor "sak egyetlen jelentést idéz fel. -evés ilyen sz# van, többnyire összetett szavak (l.& ablakpárkány !$$jelentés& szavak: egy $angsor$oz több egy!ásb#l levezet$ető jelentés kap"sol#dik (l.& "siga, zebra Azonos alak" szavak: a $angalak azonos, de a jelentések között nin"s se!!ilyen kap"solat +$o!oní!iák' 0z#tári $o!oní!iák& a szavak sz#tári alakjának azonossága (l.& ég, dob, "sap Nyelvtani $o!oní!iák& toldalékos sz#alakok azonossága (l.& !erek, sírt egyes $o!oní!iák& sz#tári alakok és toldalékos alakok egybeesése (l.& sze!ét, $asad Gokonértelm& szavak: szinoni!ák Azonos jelentés5, különböző $angalak* szavak (l.& kutya%eb, kerékpár% bi"ikli Casonl# jelentés5 szavak (l.& ro$an%szalad, kiabál%ordít%üvölt 0asonló alak" szavak: $asonl# $angsor, de eltérő jelentés (l.& $elység%$elyiség, fáradság%fáradtság o
o
o
• •
•
/otivált és motiválatlan szavak: A szavakat aszerint "soportosít$atjuk, $ogy a jelölő +$angalak' és a jelölt között van%e bár!ilyen összefüggés. A motivált szavak "soportját a jelölő és a jelölt $asonl#sága $ozza létre, a $angalak és jelentés kap"solatának reális alapja van& a $angalak ne!"sak felidézi, $ane! szinte !egjeleníti a tartalo! vala!ely lényeges ele!ét +$angját, !ozgását, rit!usát, te!p#ját, tulajdonságát' • • •
Cangutánz# szavak +re""sen, dörren, süvít, !ekeg' Cangulatfestő szavak +baktat, tutyi!utyi' agas%!ély $angrend5 alakpárok +itt%ott, gy5r%gy*r, ez%az, tö!pe%to!pa'
A motiválatlan szavak a $angalak és a jelentés kap"solata a legtöbb sz#ban pusztán $agyo!ányon, !egszokáson alapul, ne! pedig vala!ilyen reális összefüggésen. Rgyanannak a dolognak a !egnevezésére a különböző nyelvek !ás%!ás $angalakot $asználnak +apa 9 fat$er'
KL
Nyelvtan tételek
K@
Nyelvtan tételek
KM