Ez a(z) http://mek.niif.hu/04600/04669/html/balogh_pedpszich004/balogh_pedpszich004.html !oogle "ltal t"#olt $"ltozata. Ez eg% pillanatfel$&tel' ahog%an az oldal megelent a k$etkez* id*pontban: +0+. dec. 6. 09:+,:0, !-. z aktu"lis oldal azta oldal azta meg is $"ltozhatott. o$"bbi info#m"ci ipp: ha sze#etn& g%o#sabban megtal"lni a ke#esett kifeez&st ezen az oldalon' n%oma le a Ctrl+F $ag% (-ac sz"m1tg&pen) a ⌘ -F billent%2kombin"cit' mad haszn"la a ke#es*s"$ot. 3z$eges $"ltozat Gáti Ferenc
Nevelési ártalmak a családban
*
Minden nevelő hatás közül a legjelentősebb a család hatása. Egyrészt mert a család a gyermek legkorábbi élményeinek forrása (a legkorábbi élmények élmények klcsélmények klcsélmények lehetnek!" másrészt mert a legtart#sabb" végül a vérségi ka$csolatok tdatán is ala$l#" folyamatos érzelmi egység. %ontos fnkci#ja" hogy a társadalmi követelményeket követelményeket és normákat ($ozit&v és negat&v hatásokat! közvet&ti a gyerekhez. 'gy a családi $rizmán megtörhet minden nemes társadalmi törekvés" eszme és nevelő tendencia. gyan&gy $ersze a k&vülről érkező káros&t# hatások is. Ez a sz)rő szere$ különösen a gyerek erkölcsi magatartásának magatartásának kialak&tásában jelentős. *karva+akaratlan *karva+akaratlan a saját szemléleti és cselekvési m#dját adja át a gyereknek" mintegy kényszer&ti kényszer&ti aszerint érezni" gondolkodni" cselekedni. * társadalmi igények és a gyermeki megnyilvánlások közé tehát két m#dos&t# tényező ékelődik, az egyik a család" amely közvetlen és közvetett eszközeivel é$&ti a gyermeki személyiséget" személyiséget" a másik maga a gyermeki személyiség" amely sajátos" egyedileg reá jellemző m#don éli át a család által hozzá közvet&tett élményeket- $redisz$onáltan az átöröklési anyagt#l" főleg $edig a korábbi élményektől" azokra sajátosan és egyedileg reagálva alak&tja önmagát. * j# család felerős&ti a tágabb környezet $ozit&v" fejlesztő tendenciáit" és csökkenti vagy kisz)ri a káros&t#kat. * diszfnkcionál# család viszont é$$en ellenkezőleg hat, a negat&v hatásokat erős&ti fel" gyeng&tve a kedvezőek hatékonyságát. * gyermek személyiségformál#dása személyiségformál#dása és erkölcsi magatartása vonatkozásában vonatkozásában &gy válik sorsformál# erővé. * családb#l fakad# intenz&v ártalmak kiküszöbölése vagy enyh&tése a legnehezebb feladat. /issé bizarr helyzet" hogy a gyermekvédelemnek egyik legfőbb feladata a rossz családt#l és a rossz önmagát#l megvédeni a gyereket. * családi nevelés légkörének letéteményese az anya anya.. /orábban (a m0lt század végén és a századfordl# táni két évtizedben! gyan az a$át tekintették a családi nevelés köz$onti személyének" személyének" a megváltozott megváltozott társadalmi körülmények ($atriarchális jelleg gyengülése" nők emanci$áci#ja!" emanci$áci#ja!" valamint a $szichol#gia 0jabb felismerései nyomán azonban egyre inkább előtérbe kerül az anya szere$e. /étségtelen" hogy az anya alakja és fnkci#ja az ember lelki életébe megkülönböztetett megkülönböztetett bensőségességgel bensőségességgel és szilárdsággal szilárdsággal é$ül é$ül be. Mind az anyai anyai gondoskodás idején" mind $edig később" az emlékezetbe" az emlékekbe" a kedélyéletbe és a hanglatokba. *zok a gyerekek" gyerekek" akik ismerik vagy ismerték valaha is anyjkat" de azok is" akik soha nem ismerték"
leb&rhatatlan érzelmekkel gondolnak rá. 1lyannyira" hogy biol#giai eredet)nek véljük néha ezt az érzést" mintegy filogenetiks eredményt" függetlenül az ontogenetiks történésektől" történésektől" azaz a gyerek személyes ta$asztalatait#l. *z anya és a gyermeke közötti ka$csolat érzelmi viszonylásaikt#l viszonylásaikt#l és az ezeket is meghatároz# körülményektől körülményektől függ. 2yermekvédelmi 2yermekvédelmi szem$ontb#l igen fontos" hogy az anya milyen viszonyban van gyermekével" és viszont" a gyermek milyen m#don kötődik anyjához. /a$csolatknak /a$csolatknak egészséges" kiegyens0ly kiegyens0lyozott ozott volta j# $rognosztikai jel még a legbonyolltabb legbonyolltabb esetekben is. 3gy t)nik" hogy az érzelmi életében é$ anya a legnehezebb legnehezebb körülmények körülmények ellenére is ké$es gyermeke mentális fejlődését biztos&tani. /ettejük rossz ka$csolatában" ka$csolatában" az anya érzelmi kiegyens0lyozatlanságának" kiegyens0lyozatlanságának" idegrendszeri vagy erkölcsi megro$$anásának megro$$anásának esetén azonban az egyébként kedvező külső körülmények között is leromlik a gyerek. * közvélemény feltételezi" sőt naiv hittel hiszi is" hogy minden anya szereti a gyermekét. 4s viszont" feltételezi" hogy a gyerek szereti és tiszteli szüleit. 5edig é$$en a gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyakorlatban mtatkozik meg sajnálatosan sajnálatosan sokszor" hogy a gyerek+szülő viszony korántsem idilliks mindenkor. 6a nem is mtatkozik meg a ka$csolatzavar ny<an" igen sok esetben rejlenek a gyerek nevelődési zavarainak hátterében az anya+gyermek viszony rejtett és elle$lezett bajai. *z anya+gyermek ka$csolat átélése a csecsemő legelső olyan élménysora" élménysora" ami meghatároz# lehet egész későbbi fejlődésére. * rossz minőség) kötődés s0lyosan káros&t# hatása át&velhet a serdülőkorra" sőt a felnőttkorra is. Ezzel magyarázhat#" hogy azokban a gyermekvédelmi gyermekvédelmi esetekben" amelyekben fejlődési vagy nevelődési károsodások mtatkoznak" mindenkor találkoznk a kötődés és a kötődőké$esség időleges vagy már álland#slt zavaraival. * legnagyobb ártalom a gyerek számára" ha nem szereti őt szereti őt az anyja. Ennek hátterében többnyire az anya vágyainak" vágyainak" reményeinek" reményeinek" k&vánságainak meghiúsulása (frsztráci#! meghiúsulása (frsztráci#! áll. 7lyen lehet, az anya anya nem akart gyereket" gyereket" akadályozza akadályozza őt eltervezett vagy megszokott életvitelében életvitelében (fiatal" 8élni vágy#9 anya" karrier+as$iráci#k meghi0slása!meghi0slása! nem szereti szereti a gyerek a$ját (esetleg (esetleg gy)löli is!" és érzelmeit érzelmeit a közös gyerekre gyerekre viszi át megaláz# vagy s0lyosan s0lyosan hátrányos helyzetbe helyzetbe kerül a gyerek gyerek miatt (házasságon (házasságon k&vül szülte! a gyerek gyerek nem felel meg reményeinek reményeinek (másnem) (másnem) gyermeket k&vánt" k&vánt" a gyerek külsejét külsejét nem találja megfelelőnek" rossz tanl#!. * gyermekével frsztrál#dott anya néha ké$es megszeretni gyermekét. Ezért alkalmat kell teremteni" hogy a gyerek legjobb ké$ességeit ké$ességeit csillogtathassa" és ki tdja mtatni anyja iránti szeretetét. *z ilyen helyzetben élő gyerek folyamatos f olyamatos irány&tásra szorl" az anya $edig nevelési és magatartási tanácsokra. Mindaddig" am&g helyzetük nem rendeződik. 6a frsztrál#dott álla$otban levő anya tartja maga mellett gyermekét" az bizony megadja az árát. * gyermeküket nem szerető anyák többnyire k&méletlenek" kegyetlenek" kegyetlenek"
drvák. :# eset" ha csak közönyösek. ;éha alig is lehet megnygtat#an eldönteni" hogy j#t tesznek+e gyermekükkel" ha magk mellett tartják" vagy az volna jobb" ha másra esetleg gyermekotthonra b&znák nevelésüket. 7skoláskorra $ersze már eldől" hogy a gyereket maga neveli+e az anya" sőt többnyire rendeződnek a s0lyosabb érzelmi konfliktsok is. /evésbé kiélezetten jelentkeznek" mint a csecsemő+ és kisgyermekkorban. /edvező esetben az anya megszereti gyermekét" megbarátkozik az anyaszere$$el is. /edvezőtlen esetben azonban" néha a felsz&n csendes az anyai a$$rehenzi#k tovább káros&tanak. * legkedvezőtlenebb esetekben $edig ny<an és brtálisan mtatkoznak meg az anya ellenséges érzelmei gyermekével szemben" néha indlatkitörésekben" néha kegyetlen büntetésekben. * gyermeke nevelését érzelmeiben eltas&t# anyára a gyermeket ráb&zni nem szabad. 6a az anya nem alkalmas teljesen a gyermek nevelésére" de igyekszik" hogy gyermekének használjon" akkor a legszorosabb ellenőrzéssel megk&sérelhető az anya gondoz#i és nevelői magatartásának irány&tása. *z ellenőrzést folyamatosan a $ártfog# végezze" rövid időszakonként $edig hivatásos gyermekvédelmi szakember kontrollálja. 5edag#giai o$timizms a felnőttekkel szemben is csak akkor indokolt" ha annak személyi" ha 0gy tetszik 8belső9 feltételei adottak és fejleszthetők is. /isebb veszélyt jelentenek azok az anyák" akik lelki értelemben tapadnak gyermekükhöz" és nevelési hibáikat azért követik el. * házasságkban boldogtalan" személyi amb&ci#ikban csal#dott" lélekben elmagányosodott anyák szokták azt mondani, most már mindenem csak a gyerek. * más területen elszenvedett frsztráci# miatt sokan akarják kár$#tolni magkat gyermekükkel. ;éha olyan tan0jeleit adják elfogltságknak" ami kétségessé teszi" hogy ké$esek+e irány&t#i" vezetői lenni gyermeküknek" vagy cs$án saját érzelmeik szolgáivá lesznek a gyerek $edig ezt szenvedi meg. 6a gyanis az anya kisaját&tja a gyerek érzelmeit" gondolatait és magához köti mindenféle m#don (szeretetzsarolás" 8ha nem szeretsz" meghalok9!" akkor annak személyisége csak hiányosan" csonkán" torzan alaklhat. *zok a gyerekek" akik a k&vánatosnál szorosabb anyakötöttségben élnek" mégis jobban járnak" mint a nem szeretettek. Egyrészt nem szenvednek el brtális bántalmazásokat tehát azt nem is adják tovább. 'gy nem válik belőlük szükségszer)leg kriminális személyiség. Másrészt azonban önáll#ságk" magabiztosságk vonatkozásaiban most ők a frsztrál#dottak. *z anya s0lyosan korlátoz# viselkedése ellen vagy daccal lázadnak vagy ők is beletörődnek a helyzetbe.
vonatkozásban is ártalmasak. Egyrészt a család életvitelének torz&tásával (anyagi nélkülözés!" másrészt azzal" hogy $ozit&v normák meghatározására ké$telen. >égül az alkoholizálás és a brtalitás a férfiaknál gyakori" és a fi0gyermekek számára a rossz a$amodell sorsdöntőkülönösen abban az életkorban" amikor az anyát#l val# érzelmi leválás kezdődik" és a társadalmi beilleszkedés j# modelljeivel kellene megismerkednie. *m&g az anya csak eltas&t# és rideg az a$a többnyire agressz&v" brtális és félelmetes. * szülőknek a nevelésben ellentétes beáll&tottsága (bántalmaz# a$a #v# anya! sem oldja meg a $roblémát- a kettős irány&tás" a következetlen és a cinkos magatartás részben nerotizál" részben $edig erkölcsrombol#. 5edig a család legfőbb fnkci#ja a gyerek szocializálása az elsődleges életközösségben. * családi nevelés lehetséges károsodásai mind a család hiányos vagy hibás szocializáci#s hatásával ka$csolatosak. * gyerek fejlődésének is" fejlődési korlátainak és hibáinak is meghatároz#ja lehet, a család szerkezete és anyagi körülményei a családi nevelés célkit)zései és m#dszerei a szülők személyisége és érzelmi kltráltsága. E három legfőbb tényező egymással szoros kölcsönhatásban áll" de bármelyiknek a fogyatékosságait ké$es a másik kettő némileg ellens0lyozni. *zonban a gyerek veszélyeztetettsége val#sz&n)" ha bármelyik is eltér a társadalmilag elfogadhat# normát#l. * család szerkezete többféle m#don is befolyásolja a nevelés sz&nvonalát és meghatározza a lehetséges nevelési ártalmak jellegét. * tejes családokkal (szülők és gyerek vagy gyerekek! azért nem szükséges itt foglalkoznnk" mert maga a család szerkezete nem tartalmaz ártalomlehetőségeket. *mi ártalom a teljes családban jelentkezik" az a nevelés m#dszereivel vagy a szülők személyiségével ka$csolatos. Előfordl" hogy a teljes család a szülők alacsony keresete miatt nem tdja a kellő ellátást biztos&tani a gyereknek" ez azonban ritka eset. 6a csak ez a baj" ezen a jelenlegi segélyezési rendszerrel a gyermekvédelmi a$$aráts td seg&teni. *z esetek többségében azonban a nélkülözés egyéb ártalmakkal társl, azok következménye vagy azokkal kölcsönhatásban van. * csonka családban valamelyik szülő hiányzik. ?öbbnyire az a$a. Leányanyák . 6azánkban évente kb. t&zezer gyerek születik törvényes házasságon k&vül. /orábban ez s0lyos szégyen volt mind az anyára" mind a gyerekre. * 8törvénytelen9" a 8zabigyerek9" a 8szerelemgyerek9 megjelölés $ejorat&v és a társadalmi érvényesülésnek is akadálya volt. * valláserkölcs s0lyosan el&télte az anyát" és az anya leértékelt státsában a gyerek is osztozott. * felszabadlás tán a törvény megszüntette a 8törvénytelen gyerek9 joghátrányait" és a házasságb#l származ# gyerek jogaival egyenlő jogokkal rházta fel őket. * közvélemény is enyhült" csak maradi gondolkodás0 emberek viseltetnek elő&télettel a házasságon k&vül született gyerekkel szemben. *z $ersze most is gyakori" hogy az anyát könnyelm)sége" 8könny) vére9 miatt a közvélemény elmarasztalja" különösen akkor" ha arra
az anya viselkedésével csak némi tá$ot is ad. * házasságon k&vül született gyerekek gyakran veszélyeztetettek. Ennek okai, ?ársadalmnkban az a$a státsa határozza meg a gyerek státsát. *$a hiányában az anyáé. Ez esetben a státs leértékelt. /övetkezménye, a gyerek társadalmi biztonságérzetének hiányossága csökkentérték)ség+érzése. Ez vezethet fokozott $ozit&v erőfesz&tésre a j# teljes&tmények érdekében (kom$enzálás!" de vezethet teljes amb&ci#vesztésre is. *z a$ai fnkci#k hiánya következtében a szociális beilleszkedés (függőség" normaalkotás" $szichosze@ális fejlődés" kötődőké$esség" modell&rozás! hiányosan fejlődhet. Enyh&t ezen a helyzeten" ha a szülők j# élettársi ka$csolatban élnek" tehát a család érzelmi egysége biztos&tott" illetve az a$át $#tl# személy modellként szere$elhet. 6a azonban az anya egyedül kénytelen a gyermekéről gondoskodni" akkor döntenie kell arr#l" hol nevelkedjen a gyermek. 6a maga mellett tartja" akkor további életvitelét (férjhez menési esély" anyagi gond" foglalkozás! megnehez&ti. Ez a gyerek iránti érzelmeit is befolyásolhatja- gyakran ta$asztalhat# olyan érzelem+ és indlateltol#dás" amelyben az eredetileg az a$ának sz#l# neheztelést (néha gy)löletet! a gyerek szenvedi el. Már kisebb nevelési nehézségnél (néha anélkül is! felötlik az anyában" hogy nem lesz+e olyan a gyerek" mint gy)lölt a$jaA 8*$ád fajtája vagy" te gazemberB9 és ezzel megjelöli a gyerek érzelmi státsát. Előfordl" hogy kifejezetten hideg gy)lölettel viseltetik a gyermeke iránt. /ülönösen akkor" ha saját szülei is 8kitagadják9" szggerálva és nyilván&tva" hogy ő 8b)nös9. * gyereket $edig gy)löli" 8mint a b)nt9. Ez az érzelmi viszonylás még akkor is lerombolja az anyai fnkci#k val#di értékét" ha az anya kötelességszer)en és kifogástalanl gondoskodik gyermekéről. * másik lehetőség" hogy nevelésbe adja valahová. 2yakran az anyai nagyszülők veszik magkhoz a gyermeket. 6a leánykat szeretik" a neki sz#l# szeretet és a nagyszülői érzések megteszik a magkét, szeretik a gyereket is (gyancsak az érzelem+ és indlateltol#dás szokásos menete szerint!. 'gy az anya 0n. karrierlehetőségei megnőnek. 6a azonban a nagyszülők a leányk iránti elégedetlenséget vagy neheztelést a gyerekre is kiterjesztik nem megnygtat# a beé$ülése ebbe a családba. *kadnak" akik állami gondozásba adják gyermeküket" törődnek vele" látogatják és remélik (sokszor jogosan!" hogy körülményeik rendeződésével majd magkhoz veszik őt. * gyermekvédelmi a$$aráts ezt támogatja. Cokan azonban már a gyerek születésekor hozzájárlnak ahhoz" sőt kérik" hogy gyermeküket adják örökbe" nem tartanak reá igényt. ;em minden országban jelent akkora $roblémát a házasságon k&vül született gyerek" mint nálnk. * hagyományos magyar névhasználat gyanis szinte nyilvánval#vá teszi a házasságon k&vüli származást. Cokat enyh&tett ezen a helyzeten két törvény. *z egyik kötelezővé teszi a gyerek családi jogállásának rendezését és lehetővé teszi ké$zelt a$a bejegyzését az anyakönyvbe val#jában az anyára b&zva" hogy milyen magyarázatot ad majd gyermekének az a$jár#l. Ezt a 8ké$zelt a$a9 bejegyzési lehetőséget sokan megmosolyogják" de hasznossága számos esetben kétségtelen. * másik törvény a nők névhasználatának kiterjesztett lehetőségeit biztos&tja" és ennek gyakorlata elmossa a névvel jelzett $ejorat&v jelleget a házasságon k&vül születetteknél is- az 0j névhasználat gyanis adott esetben olyan" mintha házasságon k&vül született volna a gyerek" j#llehet törvényes házasságb#l származik.
3jabban egyre több nő szül házasságon k&vül" olyanok" akik gyerekre vágynak" de a házassági kötelmeket nem vállalják. Ez különösen az értelmiség körében terjed. ?alán felesleges eml&tenünk" hogy ezek nem feltétlenül gyermekvédelmi esetek" csak akkor válnak azzá" ha az anyai fnkci#kat nem teljes&ti az anya. Mint ahogyan $sztán a házasságon k&vül születettség sem követel gyermekvédelmi beavatkozást" ha a gyerek fejlődési feltételei kedvezőek. *mikor az anya elveszti a férjét " a gyerek az a$ját vesz&ti el. * rendezett" j#l nevelő" érzelmileg stabil családokban a veszteség bármilyen nagy is nem lesz emiatt törvényszer)en veszélyeztetett a gyerek. 7gen sok anya neveli a gyermekét (gyermekeit! férje nélkül j#l" sikerrel. * veszélyeztetettség bekövetkezése igen sok tényezőtől függ. * gyermekek életkorát#l" a$jkkal kialak&tott viszonykt#l" kötöttségüktől" az anya lelki teherb&r# ké$ességétől" az elhalálozás körülményeitől stb. 5éldál" ha az anyát tart#san összero$$antja férje halála és az anyagi sz&nvonal fenntartása érdekében kénytelen $lszmnkát vállalni" akkor a gyermek vesztesége kettős, egyrészt elvesztette az a$át" másrészt vesz&t az anyai gondoskodásb#l is. 6asonl# a helyzet akkor" ha az anya 0gy érzi" hogy át kell vállalnia az a$a szere$ét is" és $éldál szigor0bb lesz" mint korábban volt" mert 8kell az erős kéz a gyereknek9. Ez esetben az a$a elvesztését s0lyosb&tja az anyának mint megszokott és szeretett érzelmi tárgynak a megváltozása zavart és frsztrál#dást okozva a gyerekben. Ez a kettős veszteség okozhatja a gyermek $szichés biztonságának megrendülését" és ha ezt a nevelő környezet (szülő" #voda" iskola! nem ismeri fel" akkor annak következményeit, a hibás gyermeki magatartást külső eszközökkel korlátozza" tiltja és bünteti. 'gy a gyerek érzelmi vesztesége fokoz#dik azáltal" hogy szembekerül környezetével" és ebben a folyamatban egyre jobban elhatárol#dik az őt eredetileg szerető és nevelni k&ván# környezettől. *z inter$erszonalitás megromlása aztán magával hozza annak áldatlan következményeit. Ezek között elsősorban a sz#fogadatlanságot" a dacosságot" az otthoni légkörből menekülést (csavargás! és a korábban már elfogadott" teljes&tett erkölcsi normák fokozatos elvetését. Ez nem okvetlenül tdatos" sőt, többnyire a gyerek elhatározása és szándékai ellenére történik. *z ártalomhatások folyamata az a$a halálával indlt meg de a val#di ártalom nem maga a szomor0 tény" hanem annak előre nem láthat# vagy ki nem küszöbölhető következményei. Maga az elárvlás vagy félárvaság cs$án ártalomlehetőség. Ellenhat# erők bevetésével (anya és gyermek $szichés és anyagi stabilitása" az anyai+a$ai szere$csere megelőzése" adott esetben a gyermek 8érettségének9 meggyors&tása! a leromlási folyamat megelőzhető és meggátolhat#. * házasságok felbomlása, válások . *z ártalomlehetőségek itt is sokfélék. ?ermészetes" hogy egészségesnek és j#nak a gyerekek fejlődése szem$ontjáb#l is a teljes (é$! családokat tartjk (szülők" gyerekek együtt!.
* válásnál s0lyosabb ártalmat jelent a gyerek számára a családi életnek a válást megelőző ziláltsága" a szülőkben val# csal#dottság" valamint a válásokat gyakran követő személyes bizonytalanság érzése. Ezek a gyerekben szorongást" agresszi#t" dacosságot" kétségbeesést keltenek" ami gyakran de$resszi#ba és a szülő által korábban ké$viselt erkölcsi normákkal val# szak&tásba fordl át. * szülők (családtagok! ny< és harsány ellenségeskedése" a gyerek bevonása a 8t)zvonalba9 a válási taktika eszközeként felerős&ti az egyébként is val#sz&n) károsodást. Dészben a megrázk#dtatás (tramatiks átélés!" részben az ártalmak halmoz#dása kiváltja azok tüneteit is. (;yilvánval# ebből" hogy ha sikerül elkerülni a legdrvább ártalmakat akkor elkerülhetők a leggyakoribb károsodások is.! * közvélemény a válásokat tekinti a gyermek károsodásának okál. 5edig a válás a már sikertelen családi élet következménye. * válásokr#l rendelkezünk $ontos adatokkal (évente h0sz+hszonöt ezer gyereket érint szüleik házasságbontása!. *rr#l azonban semmiféle adatnk nincsen" hogy hány esetben marad gyan formálisan együtt a család" noha családi életük kifejezetten rossz. * családi élet rejtett felbomlása é$$en 0gy káros&t# néha erősebben káros&t# tényező" mint a ny< családfelbomlás. * rossz családi életben a gyereket ártalmasan érintő élmények száma megsokszoroz#dik. 4rthető hát" ha a gyermekvédelmi esetek nagy számban az ilyen családokb#l kerülnek ki. Mégsem célszer) a házasságbontásokat mélyebb elemzés nélkül a gyermekvédelmi $roblémák fő okának tekinteni. * gyermekvédelem körébe kerülő esetek nagy százalékában é$ családok alkotják a hátteret. * csonka család is" az é$ család is lehet hasznos a gyerek fejlődésére é$$en 0gy lehet ártalmas is. *z elvált szülők gyermekeinek mintegy egyharmada valamely okb#l szinte meg sem érzi a szülők válását" legalábbis nem okoz nála sérüléseket. >agy azért" mert még nagyon kicsiny a gyermek" vagy kicsiny korát#l már külön éltek a szülők (és soha nem is érezte őket egységként!" vagy valamely okb#l soha nem is alaklt ki az eltávoz# szülő és a gyermek között mélyebb érzelmi ka$csolat. * gyerekek másik harmada a válást kedvező változásként éli át, a brtális a$a álland# jelenléte megsz)nik" elmaradnak a nagy részegségi botrányok" megsz)nik az álland# fenyegetettség" a család anyagi helyzete javl" enyhül a lakás zs0foltsága" az anya kedélye der)sebbé válik. * gyerekek egyharmada s0lyos érzelmi sérelemként éli át a válást. /ülönösen akkor" ha az számára váratlanl következik be. *z esetleg már j#l kié$ült szeretetviszonylások megszakadnak" helyükbe a támaszvesztettség érzéséből fakad# bizonytalanság érzése lé$" gyakran b)ntdattal" önvádlással keverten" mert arra gondol" hogy az ő 8rosszasága9 miatt váltak külön szülei. 2yakran önmagát szégyelli máskor meg a szüleit. Ezért hol egyik" hol másik szülőjével kerül érzelmileg szembe. Czemélyiségének viszonylagos egysége megbomlik" értelmi és érzelmi teljes&tményei csökkennek" ha emellett még a család anyagi helyzete hirtelen leromlik akkor tragiks veszteségként éli át a történteket. Ez a veszteségérzés néha egész életen át elk&séri. * válások gyakorisága miatt a gyerekek státszavara megsz)nőben van" bár néhány helyen még hallani a $ejorat&v megjegyzést, 8elvált szülők gyermeke9. * legtöbb esetben már a házasságbont# b&r#sági tárgyalások előtt megkezdődik egyik vagy másik (gyakran mindkét! szülő részéről a gyermekek 8megdolgozása9. /ét lényeges vonatkozásra koncentrálnak a szülők, a gyermekelhelyezésre és az 0n. láthatásra.
* gyermekelhelyezési ügyek a házassági bont#$erekhez ka$csol#dnak. Megegyezés hiányában gyakran a b&r#ságnak kell döntenie arr#l" hogy melyik szülőfélnél legyen a gyermek (gyermekek!" azaz melyik szülő nevelje" gondozza (a másik szülő jogszabályokban meghatározott seg&tségével" részvételével!. * b&r#ság mérlegeli" hogy melyik szülő tdja jobban biztos&tani a gyerek további nevelését (személyi alkalmasság" körülmények" a gyerek érzelmei!" és melyik vállalja azt. 6a egyik szülőnél sem látszik kellőké$$en biztos&tottnak a gyerek megfelelő szint) gondozása+nevelése" akkor lehetséges a nagyszülőknél vagy más rokonoknál az elhelyezés" esetleg az állami gondozásba talás. * gyerek elhelyezésének megváltoztatását bármely szülő kérheti t#lagosan a b&r#ságon" ha a körülmények lényegesen megváltoztak az elhelyezés #ta. * gyermekelhelyezés a lakáshasználattal is összeka$csol#dik. 'gy a gyermek iránt mtatott szeretet" az érte foly# 8harc9 tartalma egyszerre sokrét)vé válik. 7gen gyakori" hogy mindkét szülő igényeli magának a gyereket. Ennek val#di érzelmi rg#ja lehet" hogy szereti a gyermekét" és nem akar megválni tőle. gyancsak érzelmi mozzanat a másik szülővel val# szembenállás" a 8tőle elvenni9 szándék (s val#ban" aki nem ka$ja meg a gyermeket" az gyakran megfosztottnak érzi magát!" a 8neki nem lehet igaza" ő nem lehet a győztes9 k&vánása. an" aki megk&vánja a gyermekétől" hogy szidalmazza a 8másikat9" és ezért sok esetben &géretekkel" ajándékokkal és kedvezményekkel vesztegeti meg. *nnak érdekében" hogy 0gy nyilatkozzon, csak őt szereti. *z ilyen esetekben a két 8szerető szülő9 között tönkremegy a gyerek. * szülői ideál összeomlik" és a szülő által addig ké$viselt normák érvényüket vesztik. * normavesz&tésből szorong#s" $ánikos álla$otok és hanglatok fakadnak. Ezek aligha maradnak meg az érzelemvilágban" rejtetten- inkább magatartási rendellenességként mtatkoznak meg" és az ebből kialakl# láncreakci#k gyancsak kiélezik a gyerek és a környezete közötti konfliktsokat. *mint az érzékelhető, nem maga a családfelbomlás ténye" hanem az abb#l fakad# ártalmak okozzák a gyerek leromlását. *milyen mértékben sikerül az ártalmak közömbös&tése (enyh&tése!" olyan mértékben k&mélhető meg a gyermeki fejlődés is a károsodást#l. * tragiks koreográfia egynémely mozzanata, a szülők a magk sors$roblémájával vannak elfoglalva" kevesebb figyelmet ford&tnak a gyerekre- felügyeletét és érzelmi szükségleteit (beszélgetés" együttes élmény! elhanyagolják destrkt&v jelenetek zajlanak a gyerek előtt- a szülők negat&v vonásai élesen mtatkoznak meg. * gyerek vagy követi a szülők rossz $éldáját vagy eltas&tja. Mindkét esetben 8jaj a kors#nakB9-
az anyagi ellátottság szintje csökken" a gondok sokasodnak- a gyerek gondolatvilágába betörnek a számára megoldhatatlan $roblémák. Cz#rakozottá" feledékennyé" álmodoz#vá válik vagy hazggá. Menekül a megoldhatatlan realitás elől az érzelmi összeütközések (érzelemeltolás! köz$ontjába kerül. *z egymásnak szánt tényleges vagy eszmei ütlegeket ő ka$ja. * szülőkkel megromlik a ka$csolata" később ez minden felnőttre" tekintély+személyre kiterjed. Ez a későbbi aszociális vagy antiszociális beáll&t#dás előjátéka. Ezt a folyamatot lényegesen nem befolyásolják" de erősen sz&nezhetik a szülői tervekből és érdekekből fakad# mozzanatok, a * gyermekért mindkét szülő verseng. >al#di szeretetérzésből vagy érdekből" $reszt&zsből vagy a volt házastárs iránti bossz0b#l. b * gyermeket egyik szülő sem igényli magának. 4letviteli ok miatt" lakás$robléma" megélhetési nehézségek" vagy további családala$&tási tervei miatt. Esetleg azért" mert nem rá hasonl&t vagy mert másnem)" mint amilyet ő annak idején várt. c ?öbb gyerek esetén a kedvesebbért" az okosabbért versengenek" a másik (a többiB! 8nem kell" mert hozzá h0z9. * testvérek &gy gyakran elszakadnak egymást#l. 6a mindezek mellett figyelembe vesszük" hogy a legtöbb házasság val#ban azért bomlik fel" mert az egyik szülőfél magatartása elfogadhatatlan" a másiké $edig csak annyiban kifogásolhat#" hogy nem tdott 0rrá lenni az aktális helyzetben nincsenek a vál#$eres b&rák irigylésre mélt# helyzetben. *z érdekeltek $ersze céljaiknak megfelelően alakoskodnak" és mivel k&vülről alig is ellenőrizhető és alig is meg&télhető jelenségek" árnyalati különbségek befolyásolhatják a $er végeredményét" a b&r#ságok körültekintően igyekeznek eljárni. 2yakran kényszerülnek arra" hogy $szichol#giai rendelőtől" iskolát#l" #vodát#l" bölcsődétől" helyi hat#ságokt#l és társadalmi szervektől informáci#kat kérjenek. *z érdembeli adatok seg&tik a gyerek érdekének szám&tásba vételét de néha igen nehéz ilyennel szolgálni" mivel a családok intimitásait a $edag#gs sem ismeri" a jelenségek $edig önmagkban" magyarázat és értelmezés nélkül néha félreérthetők. *z iskolai véleményeknek az ilyen esetekben tényszer) közléseket kell tartalmazniok. * b&r#ság a tények ismeretében jár el" nem fogadja el az iskola javaslatát sem a gyermekelhelyezési $erekben. *z iskolai vélemény a gyerek iskolai magatartására" megnyilvánlására" teljes&tményeire vonatkozhat" feltüntetve" hogy a $edag#gs véleménye szerint ebben (akár j#" akár kedvezőtlen! mennyi és milyen szere$e lehet a szülőknek. élszer) a családlátogatási na$l# és a gyerek fejlődési la$ja (na$l#! ala$ján kész&teni a véleményeket" feltüntetve" hogy a gyerek korábban veszélyeztetettként volt+e nyilvántartva" és ha igen" miért. * gyermekelhelyezésen k&vül az 0n. láthatási ügyek körül alaklnak ki a gyerek lelki fejlődését veszélyeztető z#nák. * gyámhat#ság szükség esetén szabályozza a szülőnek" nagyszülőnek a gyermekkel történő személyes érintkezését" ka$csolatát. 1ly m#don" hogy a jogszabályok elő&rta keretekben lehetőséget ny0jt a családtagok találkozására. * láthatás szabályozásánál is elsősorban a gyerek érdekét kell szem előtt tartani" valamint azt" hogy a láthatás nevelését" testi" értelmi" erkölcsi és érzelmi fejlődését" tanlmányi előmenetelét" valamint a közösségi életben val# részvételét ne akadályozza. 6a a gyereket látogat#
családtag e feltételeknek nem tenne eleget" a láthatási engedélyt a gyámhat#ság megvonhatja tőle. Ez a kétségtelenül emberséges és a gyerek személyes ka$csolatainak gazdagságán őrködő jogszabály a gyakorlatban gyancsak harci tere$$é válhat a szülők között" ha azok nem eléggé kltráltak és nem ismerik fel a gyerek val#di érdekét. * láthatási alkalmakat korábbi viszályk látványos folytatására használják fel" vagy a gyermeket már előre ráb&rják arra" hogy ne akarjon találkozni az őt látogat# szülőjével" rokonával. 5anaszok" vádaskodások özöne z0dl a gyámhat#ságokhoz koholt vagy val#di vádakkal" követelve" hogy a 8másikt#l9 vonják meg a láthatást. * nagyobbacska gyerek $ersze már tan0ja" részvevője és áldozata is egyben a veszekedéseknek" vitáknak" vádaskodásoknak és az ezekkel ka$csolatos bizony&tási eljárásoknak. Czámára nem sz)nt meg a rossz családi élet a házasságbontással- a láthatás alkalmával továbbra is gyanazok az ártalmak érik" amelyektől a válásnak meg kellett volna szabad&tani őt. * lelki sérülésektől nem menti meg őt a b&r#sági $ecsét. *z eredmény nem lehet kétséges az ilyen esetekben, gyanaz" mint a család formális együttléte" de lényegbeli felbomlása idején volt. * hagyományos $edag#gia elsősorban és főként a gyermekkel foglalkozik. * $szichol#giai szem$ontok" ill. a siker azonban megköveteli a szülőkkel val# foglalkozást is. *z t#bbi években növekedett a családi válságok következményeivel ka$csolatos veszélytdat. Ezért sok szülő a válást megelőzően is kéri a tanácsot" hogyan k&mélhetné meg gyermekét az általa is sejtett és vélt károsodásokt#l. * gyermekvédelmi mnka e területen szorosan összeka$csol#dik a nevelési tanácsad# tevékenységgel és a $edag#giai kltráltság terjesztésével. :elenleg még távol vagynk att#l" hogy az #vodák" iskolák $edag#gsai mind a szülőkben" mind $edig a gyerekekben is zajl# $szichés folyamatokat válsághelyzetekben irány&tani és befolyásolni tdják" j#llehet a társadalmi igény már megnyilvánl ez iránt. * $edag#gst 8gyermekszakembernek9 tekintik" tőle kérnek tanácsot. 5ersze inkább azok az esetek váltak gyermekvédelmi esetté" amelyekben a szülők klt0rája és felelősségérzése hiányos" és amelyekben nemcsak hogy nem kérnek de nem is fogadnak el tanácsokat. * gyermekvédelmi $revenci#nak is" a családvédelmi tevékenységnek is nagy akadálya az érdekeltek belátásra ké$telensége. !j családdá szerveződés. *z elvált házastársak többsége rövidebb+hosszabb idő m0ltán 0j házasságot köt. Ez örvendetes esemény" a boldogságkeresés jogos formája. * csonka család kiegészül" teljes családdá válik" azonban a családi érzelmek és viszonylások körébe 0j személy (személyek! kerülnek be. 3j életforma" 0j szokások és 0j igények követelményeihez kell a család tagjainak alkalmazkodniok. * szülők 0j házassága a velük élő gyerek számára a$át+anyát biztos&t" esetleg testvéreket is. E változások többnyire kedvezőek bár a mostohafélelmek továbbélése és egyes vizsgálatok arra talnak" hogy mind a gyerekekben" mind a szülőkben él a 8mostoha$robléma9. Ez0ttal nem foglalkoznk az egyértelm)en kedvezőre fordl# esetekkel azokb#l nem lesz gyermekvédelmi ügy. *z örvendetes esemény azonban tartalmazhat 0jabb veszély+ és ártalomforrásokat. Ezzel a helyzettel ka$csolatos ártalmak (vázlatosan! a következők,
* házasságot megelőző csonkacsalád+időszakban a szülő+gyermek ka$csolat igen bensőségessé és érzelmileg f)tötté válik. * szülő (többnyire az anya! érzelmei az 0j házasságban" illetve még az azt megelőző $artnerka$csolat idején már megoszlanak a gyerek és a jövendő házastárs között. * gyerek kétségbeesve látja érzelmi monopol"helyzetének megrendülését " és az osztozásos féltékenység jeleit kezdi mtatni. /a$csolata anyjával ellentmondásossá válik" jövendő mostohaa$jával szemben eltas&t#. * házasság létrejötte tán a gyerek 8detronizált ralkod#9. %elnőttszere$+lehetőségei csökkennek" ismét gyermeki néha kisgyermeki státsba süllyed vissza az erős felnőtt" az 0j a$a mellett. 6a az 0j a$a még érezteti is hatalmát a gyerek lázad#ként fordl szembe vele. * büntetések és mellőzések tovább tá$lálják elkeseredettségét és agresszi#ját. * 8mostoha9" aki j# szándékkal telten vállalta a gyereket" aki ezért hálát és szeretetet vár viszonzásl most csal#dottan látja" hogy a gyerek vad és sz#fogadatlan" tiszteletlen vele szemben" esetleg gonoszkod# is. (Cok gyermek kriminális karrierje indl el a mostohaszülő meglo$ásával vagy más károkozási k&sérlettel.! :obbnak látja" ha nem ő" hanem anyja 8fegyelmezi9 a gyereket. *z anya érzelmi oll#ba kerül, zátonyra fthat a házassága a gyerek miatt. 6a a gyereke mellé áll ez a férjjel val# szembehelyezkedést is jelentheti. 6a bünteti gyerekét" akkor szembeford&tja őt magával. *z anya $roblémájánál csak a gyermeké élesebb. /é$letesen sz#lva két lehetősége van, 1tell# vagy 6amlet legyen+e. * konflikts kirobbanása többnyire nagy dinamikával történik. * gyermek érzelmileg ambivalenssé válik szülei iránt. *szociálissá" majd antiszociálissá fejlődik a magatartása az érzelmi zavarok következtében. 5rovokál és jogossá tesz minden vele történő 8igazságtalanságot9. *z egyéni sz&nezetnek megfelelően ner#zis" kedélybetegség" kriminalitás vagy $erverzi# az 8eredmény9 ami tovább rontja helyzetét a családban is" a családon k&vül is. * kibontakoz# dac a családon k&vüli ka$csolatokat is elrontja. Ez érződik az iskolában is. *z a$a vagy az anya türelmét veszti (vagy szokása és meggyőződése szerint cselekszik! és verni" büntetni kezdi a gyereket" g0nyolja" megalázza" és kényszer&teni" szor&tani akarja őt a 8rendes viselkedésre9. 7lyenkor viharos regresszi#val és züllöttségi tünetekkel" esetleg ner#zisjelekkel reagál a gyerek. 5ánikálla$otba és massz&v dacosságba merül. ;y<" addig kényszerből fékezett agresszi#it mindenre és mindenkire kiterjeszti" gátlástalan garázdálkod#" erejétől és lehetőségeitől függően társadalmilag is veszélyes elem. /ülsőleg ebből a folyamatb#l az érzékelhető" hogy a 8mostoha ki)zte a házb#l9" hogy 8szomor0 gyermekkora volt9" hogy 8nem volt" aki j#l megfogja őt kezdetben9. 5edig val#jában az anyához kötöttség infantilis fenntartása" az érzelmeken osztozni nem tdás" a féltékenység fésületlen megnyilvánlása a deviáns magatartásnak a háttere. E ké$et sz&nezhetik a körülmények, az a$a brtalitása" az anya cinkos félelme és a gyermekét titokban védő viselkedése. * féltestvérek és a mostohatestvérek helyzete a családban" a vér szerinti másik szülő jelenléte és hatása" a családtagok értetlensége és tehetetlensége" majd féktelen viszontagresszi#ja a leromlási folyamat modellje szánalmasan és félelmetesen azonos. * kiélezett konfliktshelyzetben az anya gyermekének fogja $ártját" nem vállalkozik annak büntetésére" maga teremt kritiks döntéskényszert önmaga és férje számára. 7lyen
esetekben ez a házasság is felbomlik- az a$a becsa$ottnak" az anya márt&rnak érzi magát. >égül is vagy ők ketten" vagy a gyerek adja meg az árát a $edag#giai tehetetlenségnek. >agy mindhárman. /om$romisszmos megoldásként k&nálkozik a gyermek nevelőotthonba helyezése" mivel ahogy mondani szokták odahaza létszámfelettivé vált. *z elvadlt gyermek reedkálása &gy válik a bennlakásos intézetek feladatává. * családszerkezet vizsgálatakor érzékelhető leginkább" hogy a gyerek veszélyeztetettsége csak ritkán törvényszer) vagy elkerülhetetlen. * családszerkezet gyanis egymagában nem jelenthet ártalmat a gyerek számára" ha van bárki alkalmas személy a családban" aki val#ban törődik vele" neveli őt és 8érzelmileg j#l tartja9. /ülönösebb zavart a családszerkezet változásai szoktak hozni" amikor 0j helyzet keletkezik, valaki elment vagy valaki érkezett a családba. Ennek hatásai esetenként különbözők. * változás következménye lehet a család anyagi vagy erkölcsi deklasszál#dása (a társadalmi státs változása!" lehet az érzelmi viszonyok gyors és jelentős megváltozása (szeretett személy elvesztése" frsztrál#dás" osztozásos féltékenység fellángolása" a követelmények változása" alkalmazkodási nehézségek" ambivalenciák kiéleződése!. 6a e változások következményeit a gyerek veszteségként éli át (akár van ennek tényleges ala$ja" akár nincs!" számolni lehet annak negat&v hatásával. 6a a változások nem egyértelm)en veszteséget jelentenek a gyereknek ($l. jobb körülmények közé kerül" anyagilag 8j# cserét csinált9! akkor a kedvezőtlen hatások is enyhébbek" esetleg el sem érik a megnyilvánlás fokát. 6a az 0jonnan keletkezett konfliktshelyzeteket ké$esek a szülők és a gyerek áthidalni" akkor a $otenciális veszély soha nem is realizál#dik. Ennek feltétele" hogy a konfliktsszemélyek $szichésen egészségesek legyenek" rendelkezzenek a szeretőké$ességen k&vül némi decentrálási ké$ességgel (em$átiával!" és legyen annyi érzelmi kltráltságk" hogy adni+elfogadni egyaránt tdják a szeretetet. 5edag#giai szakmai ismeretek birtokában ehhez hozzá is lehet seg&teni őket" s ezzel stabilizálhat# az esetleg megingott gyermeki egyens0ly is. * kezdeti 8gylladásos9 álla$ot &gy lassan enyhül" végül is elm0lik. ;em 8magát#l9" ahogyan azt gyakran hiszik" nem 8az idő hozza meg9 az enyhülést" hanem a résztvevő személyek akaratlan" néha megfontolt" de többnyire tdattalan 8gy#gyhatásait#l9. 6a azonban a konfliktsszemélyek $szichésen instabilak" érzékenyek a változásokra vagy é$$en jellemhibásak (karakterbetegek! a konflikts s)r)södik" majd a kirobbanásig növekszik" mert a konfliktsok megoldatlanságáb#l következnek a további konfliktshelyzetek" m&g végül ez válik a szokásszer)leg (csaknem refle@szer)leg! 8bejárt 0ttá9. *z &gy elszabadlt indlatok" agresszi#k $edig 8FDe$ül a nehéz kő" ki tdja" hol áll megF9. * gyereket mindenké$$en eltalálja. * család rossz szociális helyzete az egyik leggyakoribb ártalomforrás. *z anyagi okb#l veszélyeztetett gyerekek többsége nyomorban él. Cem elsődleges szükségleteik kielég&tése nem megfelelő (élelmezés" rházat" lakás" tanszer" minimális higiénia!" sem a családi légkör. * nyomor általában nemcsak az anyagi javak nélkülözése miatt ártalmas. annak családok" amelyek t)rhetetlennek tartják helyzetüket" igyekszenek kikerülni abb#l" más családok viszont vagy beletörődtek abba" vagy igényszintjük eleve alacsony. * családi élet mindhárom esetben konfliktsokkal terhes" és káros&tja a gyermeket (veszekedés" verekedés" érzelmi kltrálatlanság" szabályozatlan életforma" kdarcos életvitel" rossz szokásrendszer!.
* nyomorg# családok egy része (közösséget is s0jt# egyéni tragédia! bizonyos mértékig $ersze önmaga is oka lehet a nyomor0ságának hacsak az nem betegség és mnkaké$esség+csökkenés következménye. * nyomornak rendszerint több oka van" és ezek összefüggenek egymással, b)nözés" szakké$zetlenség" igen alacsony jövedelem" mnkakerülés" érzelmi+erkölcsi kötetlenség. ;éha lehetetlen megtalálni a vezető (eredeti vagy annak idején elsőként megjelent! okot. Ezek közvetlen vagy áttételes okozata a gyerek károsodása. * deviáns magatartás0 szülők gyerekei könnyen deviáns magatartás0akká válnak. 7ly m#don a deviáns elemek 0jratermelődnek" családi 8örökségként9 nemzedékeken át megjelennek. Mindaddig" am&g nem sikerül valahol (valamelyik nemzedéknél! megszak&tani az átkos láncolatot. Ez egyike a családgondozás legs0lyosabb $roblémáinak. 4$$en ezért a 8csak szociális esetek9 vizsgálata is gondos körültekintést igényel" hiszen nem lehet cél a nevelőké$telen családokat anyagilag segélyezni" ha ez (a segélyt is alkoholra költik! a gyerek leromlását egyenesen előseg&ti. 5ersze a nyomor talaján számos olyan nevelési és fejlődési ártalom keletkezik" amelyek kedvezőbb anyagi ellátottság esetén nem mtatkoznának. Ezért még $edag#giai szem$ontb#l is nagy jelentőség) az anyagi segélyezés. /ülönösen akkor" ha abban nem cs$án a társadalom anyagi hozzájárlása nyilvánl meg" hanem kiviláglik a bajba jtott emberek iránti hmáns seg&tő szándék" a társadalom törődése is. * jttatás &gy nem cs$án anyagi vonatkozásban seg&t a családi légkör rendezéséhez és jav&tásához (a segélyösszeg többnyire nem elég erre!" hanem az elkeseredést mérsékli" j# reményeket kelt" tehát morális hatása is van. =ármilyen értékes is azonban a segélyezés a családok szem$ontjáb#l ritkán eredményezi a családi élet normalizálását. *z iskolai gyermekvédelem ma még nem ké$es a család egészén seg&teni" szükségből" kényszerből tehát a gyerekre koncentrál. * gyerekeket idejekorán ki kell emelni azokb#l a családokb#l" amelyekben nem remélhető megoldás. *hol a helyzet megjav&tására csak némi remény is van" tehát ahol a család elfogadhat# szinten nevelő+ és gondoz#ké$es" ott anyagi segélyek" kedvezmények jttatásával meg kell k&sérelni a seg&tést" törekedve arra" hogy a gyerek a családjában maradjon. Ez sajnálatosan gyakran meghi0sl. * nyomor annyira felt)nő" markáns jelenség" hogy ké$es elfedni a többi esetleg a nyomornál is s0lyosabb tényezőt" $éldál elmebajt" erkölcstelen" felelőtlen életvitelt" a család már bekövetkezett" de még rejtett széthllását" a finom érzelmek teljes hiányát. 'gy előfordl" hogy a 8csak szociális eset9+ként támogatott családokban később" az anyagi helyzet viszonylagos rendeződése tán bkkannak elő a már korábban bekövetkezett károsodások tünetei" a családtagok személyiségének s0lyosabb zavarai. Ez a gyerek rehabilitáci#ját $ersze késlelteti. Ezt a kockázatot kényszer)ségből és célszer)ségből vállalni kell" gyanis végleges és stabil korrekci#t eredményez" ha a család a gondozás és támogatás eredményeké$$en nevelésre mégis alkalmassá válik. 4$$en az ártalomforrások halmoz#dása tal arra" hogy az 0n. objekt&v külső körülményeket és a szbjekt&v" emberi belső körülményeket egymást#l különválasztani lehetetlen. ;em lehet rendbehozni az egyiket" ha gyanakkor nem teremtik meg ennek feltételeit a másik vonatkozásban is. * modern gyermek+ és ifj0ságvédelem (korábbi halad# elgondolások nyomán! a család kom$le@ gondozásában látja az eredményesebb mnka feltételeit. Mai ta$asztalataink azonban még nagyon gyérek ahhoz" hogy megfogalmazhassk annak m#dszertanát. Elké$zelhető" hogy ennek sz)rő+ és m)veleti feladatait távlatilag és fokozatosan a $edag#giai intézmények fogják átvenni (mivel itt minden gyerek sorsa és fejlődése figyelemmel k&sérhető! a megfelelő társintézményekkel" szociál$olitikai és klinikai a$$arátssal együttm)ködve. Ennek az együttm)ködésnek kezdetei már most is mtatkoznak.
;agyon hasonl# a helyzet a lakásügyek rendezésénél is. ?dvalevő" hogy jelenleg a lakáshelyzet nem tükrözi a családi életvitel erkölcsi sz&nvonalát (sőt az anyagit sem biztosan!. * rossz lakás azonban károsan befolyásolja a gyerek fejlődését" mind higiénés" mind $szichohigiénés szem$ontb#l. * zs0foltság $rovokálja a rendezetlen családi életet. * személyi s0rl#dások" a korai sze@ális ta$asztalatok" a sz)k mozgástér miatt. /ülönösen $roblémás" ha a gyereknek nincsen saját fekhelye sem. * megfelelő lakás jttatása általában gyermekvédelmi hatás0. Cok gyerek veszélyeztetettsége azonban ki0jl a lakásjttatás tán" ha a szülők a lakást nem életvitelük megjav&tására használják" hanem nyerészkedésre. 2yakran albérlőkkel" ágybérlőkkel" rokonokkal 0gy bené$es&tik lakáskat" hogy a korábbi zs0foltság nem változik sőt növekszik. Mivel sokan nem tdnak bánni a komfortos lakással" hát t0ladnak azon" és 0jra megteremtik magknak azokat a t)rhetetlen körülményeket" amelyek közül a társadalmi áldozatkészség gyermekeik érdekében kiemelte őket. * gyerekek $edig mehetnek vissza állami gondozásba hiszen a t0lzs0folt" nyomorszint) lak#helyen val#ban nincsen biztos&tva fejlődésük- szüleik $edig 0jabb bizonyságot adtak arr#l" hogy alkalmatlanok a nevelésre. Ma már világos" hogy a nyomorban élő családok erk$lcsi felelősségének feszegetése meddő dolog. /örülményeiket nemcsak magk teremtették- nemcsak okoz#i" áldozatai is helyzetüknek. * $edag#giának" a gyermekvédelemnek és az alkalmazott szociál$olitikának közös erőfesz&tésétől várhat# helyzetük némi rendeződése. Cz#lnnk kell az anyagilag kiegyensúlyozott családok (vagy é$$en az átlagosnál j#val magasabb jövedelm) családok! gyermekeinek gyermekvédelmi $roblémáir#l. Ezekben a családokban a gyerekek esetleges veszélyeztetettsége nem hozhat# közvetlen ka$csolatba az anyagi sz&nvonallal. 7gaz" hogy a 8j#léti alkoholizms9 e rétegben gyakori ($énze van" klt0rája nincs, iszik! ez azonban val#sz&n)leg alacsonyabb jövedelem esetén is &gy volna. Meg szokták eml&teni a j#m#d0 családok gyerekeinek anyagi t0lhalmozását" a drága divatcikkeket" a t0lzott zseb$énzt" a drága játékokat és költséges sz#rakozásokat. Ezek val#ban okozhatnak kisebb+nagyobb nevelési zavart" de sokkal szorosabb ka$csolatk van a nevelés célkit)zéseivel és m#dszereivel" mint a szociális helyzettel. * család szerkezete és a család szociális helyzete tehát objekt&v körülménynek tekinthető. * másik" hasonl#ké$$en meghatároz#" de inkább szbjekt&v tényezőcso$ort összetevői, a család nevelési st%lusa (a nevelés célja" m#dszerei" a s$ontán nevelő hatások! és a szülők személyiségének egészsége" é$ vagy sérült álla$ota. Ezeknek elemző egybevetése $rognosztiks érték) lehet. & család és a gyerek vagy h)" vagy torzlt tükörké$ei egymásnak. Ez négy változatban jelentkezhet (a mindenkori átmeneti formák érvényesülésével!, G. * társadalmilag $ozit&v életvitel) és $ozit&v nevelési hatást sgárz# családnak (H család! a gyermeke gyancsak $ozit&v" azaz megfelelő fejlettség)" kielég&tően nevelődött (H gyerek!. Ezek még akkor sem gyermekvédelmi esetek" ha kisebb+nagyobb rendellenességek néha előfordlnak. 5rogn#zisk kedvező mindaddig" am&g valamilyen esemény nem hat károsan a családi háttérre" illetve a gyerekre. I. * család társadalmilag negat&v értékeket ké$visel mind életvitelében" mind $edig nevelési hatásaiban ( család!. *zaz, a fejlődésre kedvezőtlen családi körülmények mint háttér" s ehhez járl a gyerek alkalmazkodása e körülményekhez ( gyermek!. 5rogn#zisk kedvezőtlen mindaddig" am&g vagy a családi háttér nem változik meg $ozit&vra" vagy a gyerekben nem közömbös&thetők az ártalmak.
J. * $ozit&v családi háttér ellenére kedvezőtlenül fejlődött a gyerek" valamely okb#l nem alkalmazkodott és nem azonoslt a családi követelményekkel (H család" gyerek!. 2yakran családon k&vüli ka$csolatai befolyásolják (gyerekbanda" galeri" felnőttek csáb&tása!. 5rogn#zisa kedvezőtlen" gyanis a j# körülmények ellenére romlott le 0gy" ahogyan a rossz háttérrel rendelkezők. K. * negat&v családi háttér ellenére $ozit&v vagy legalábbis elfogadhat# m#don fejlődött gyerek ( család H gyereke!" aki többnyire családon k&vüli $ozit&v alkalmazkodási és azonoslási modellekhez idomlt" és azokhoz tartozik. 5rogn#zisa bizonytalan- att#l függ" hogy véglegesen elkötelezi+e magát a $ozit&v ideálokkal" vagy megtörik és idővel családjához hasonl+e. *z G. és a I. esetben a család és a gyerek viszonya adekvát (H H" !" a gyerek a családjában 8elfogadott9" tehát beilleszkedési modelljei kialakltak és azok egyértelm)ek. * J. és a K. esetben a viszony közöttük inadekvát (H " illetve H!" tehát családjában eltas&tott" a szülők $edig frsztrál#dtak gyermekeikkel. Ez a nevelési m#dszerekben és eljárásaikban is tükröződik" a gyerekben $edig hat#erővé válik. Ezekben az esetekben a gyerekek is" a szülők is boldogtalanok" elégedetlenek egymással" és ez beárnyékolja még a K. esetben is a gyerek érzelem+ és kedélyvilágát" közvetve viselkedését és erkölcsi magatartását. * család+gyerek inadekváci# sorozatos konfliktsokat okoz" amelyeknek a megoldási szintjétől függ a gyerek további nevelődése. *z G. és a I. esetben a család és a gyerek személyes érzelmi kielég&tettségben élnek a I. esetben azonban sajnos társadalmilag kifogásolhat# m#don. 2yermekvédelmi szem$ontb#l, az G. eset nem gyermekvédelmi ügy. * I. eset mindig az. * J. eset a legs0lyosabbak közé tartozik. * K. esetet többnyire nem veszik észre az iskolában. *z adekvát esetek folyamatosak és eseményei is kiszám&that#ak. *z inadekvát esetek viszont időszakosan kirobban# konfliktsokban nyilvánlnak meg" váratlanok" robbanásszer)ek és kiszám&thatatlanok. * I. esetben ha a család nem befolyásolhat# kedvezően a gyereket ki kell emelni környezetéből" és gondoskodni szükséges helyrehoz# neveléséről. *kkor is ki kell a gyereket a családjáb#l emelni" ha az ártalmak még nem interiorizál#dtak benne (idővel gyanis törvényszer)en bekövetkezik ez is! akkor is" ha már személyiségébe beé$ültek. ;y< gondozásban tarthat# a gyerek a J. esetben (nevelési tanácsadás" hat#sági beavatkozás" társadalmi $ártfogás" életvezetési hatás a szülőkre!" és kifejezetten a gyerekkel szükséges foglalkozni a K. esetben (érzelmi támasz" feszültségoldás" magatartási tanácsok" társadalmi támasz ny0jtása!" megerős&tve $ozit&v fejlődési tendenciáit. * gyerekek sorsa nagyrészt a szülőkön m0lik. *z iskola egyik fontos feladata" hogy a szülőket megnyerje nevelési céljainak" m#dszerekben $edig az egyetértésüket és együttm)ködésüket kiváltsa. Ez számos ok miatt igen nehéz. * gyermekvédelmi esetek jelentős többségében gyanis magk a szülők is személyiségükben fejletlenek vagy sérültek . * fejletlen személyiség) szülőkre jellemző a szélsőséges egocentrizmus. Ez megnyilvánl abban" hogy elsősorban saját személyes érdekeik szem$ontjáb#l &télik meg gyereküket, zavarja vagy gátolja+e életvitelüket" lele$lezi+e idegenek előtt az ő gyengéiket és hibáikat (esetleg b)neiket!" szégyent vagy dicsőséget hoz+e rájk" akadályozza+e karrierjük (esetleg b)nöző karrierjük! kibontakozását" idéznek+e fel bennük lelkiismeret+frdalást vagy sem. Czámtalan mot&vm állhat a háttérben" mindegyikük
sajátos érvényesülési formát ölt. * b)ntdatos szülő (felügyelet elhanyagolása" tartásd&j nem fizetése! keresi az okot" hogy megnygtathassa önmagát, a gyerek nem érdemli meg a jobb bánásm#dot" nem érdemli meg a törődést" a jobb ellátást" hiszen F és sorolja a gyerek 8b)neit9" melyeket az ő magatartása váltott gyan ki" de amelyet ő a gyerek ellen használ fel. Cokan közülük önmagk sikertelenségét" elkeseredettségét 8verik le9 a gyereken" mások $edig belső feszültségeik levezetéseké$$en brtalizálják őt. *z egocentrizms másik jele" hogy csak önmagkat tekintik mércének, engem is &gy neveltek" mégis ember lett belőlemB (?isztviselő anya L éves kislánya kezét a tüzes kályhához nyomja valami jelentéktelen vétek miatt. Cegédmnkás a$a G éves lányát rossz tanlmányi eredménye miatt rendszeresen veri- a gyerek a sérülésekbe belehal. /iderül" hogy az a$a alig td olvasni. Mérnök a$a GI éves fiának száját fécesszel keni be" hideg eleganciával fejtve ki, obszcén beszéde miatt. 2yári mnkás anya L éves fiát IK #rára a N..+be zárja. Czakmnkás a$a teljesen közönyös O éves fiával" évekig nem sz#l hozzá" mert 8ő nem tőlem van9. P$ol#nő anya három éven keresztül na$ mint na$ minden különösebb ok nélkül sz&jjal veri G éves fiát" hogy 8kiverje belőle annak a bitang a$jának a rosszaságát9. * gyerek szinte meghülyül" tombol#an agressz&v" majd alattomosan meghnyászkod#" gyilkos indlatok forrnak benne és ez időnként kirobban.! Ce szeri" se száma a brtális szülői megnyilvánlásoknak" amelyek val#di fnkci#ja az" hogy a szülőt a saját szorongásait#l" a saját agressz&v fesz&tettségétől és saját b)ntdatát#l időlegesen megszabad&tsa de ezeket a nevelés ürügyén követi el. Ennek elterjedettségét mi sem tan0s&tja jobban" mint az" hogy a környezet többnyire 8nem td9 ezekről" és ha td is r#la" közönyös vagy egyetértő, 8Megérdemli a kölyökB 7lyenek ezek mindB ;em értenek a sz#b#l.9 8saládi ügy nem lehet belesz#lniB9 Ezekben az esetekben $ersze sz# sem lehet nevelésről. Ezek a szülők antiszociális irányltságának a kiélései- ők verni akarnak" nem nevelni. * nevelés csak ürügy" amivel cselekedeteiket elfogadhat#vá igyekeznek tenni. Meg&télésük gyakran a $szicho$atol#gia körébe tartozik" de nem ők" hanem a gyerekeik szenvednek miattk" ők a szülők rossz lelkiálla$otának áldozatai. * szakirodalom a bántalmazott gyermek c&mmel eml&ti ezeket az eseteket" amelyekben a tünetek eléggé jellemzőek, $szichés retardáltság" regresszi#" félénkség" meghnyászkodás" alattomossággal le$lezett vad indlatok" a szorongás magas foka" $szichoszomatiks zavarok (vegetat&v ner#zis! és a külső sérelmek nyoma, törés" kék foltok" hajcibálás" fojtogatás nyomai. 7gazán a 8$edag#giai o$timizms9 legmagasabb foka" ha azt várják e gyerekektől" hogy figyeljenek" tanljanak" érdeklődők legyenek" szé$ ideáljaik ké$ződjenek" és sz#fogad#an viselkedjenek az iskolában. 5edig ott ülnek a $adokban. * szülők viselkedése bennük is cselekvési modellé érik" igyekeznek ők is félelmetessé válni- mert jobb félelmet keltőnek lenni" mint félni. Ellenálláskat" indlataikat halmozottan kiterjesztik a gy)lölt személyen k&vül mindenki másra is" és számkra ellenséggé válik minden felnőtt és minden 8hatalom9, a szülő" a tanár" a csősz" a rendőr mindenki" aki gátolja vagy korlátozza őket vágyaik és indlataik kiélésében. =aráttá válik azonban mindenki" akivel érzelmi+indlati életük rezonál &gy válik a bandaalaklás $szichés talajává az erkölcsi normákt#l elrgaszkod# szülői agresszivitás. 6a az iskolában is viszontagresszi#val találkoznak" rossz álla$otk stabilizál#dik. 5arkok rongálása" telefonok $szt&tása" $adok z0zottsága- a szé$nek és 0jnak a bemocskolása tan0skodik a vad indlatok halmozottságár#l" feszültségéről és kirobbanásair#l. *zoknak a gyerekeknek viszont" akiknek nincsen lehetőségük az agresszi#k továbbadására" vagy akiknél a korábbi nevelés eredményeké$$en már kialaklt a belső
tilalom ezzel szemben" azoknál az agresszivitás könnyen 8befelé9 fordl. Qnmagk ellen. égül azoknál" akik am0gy is eltávolod#ban vannak családjkt#l (családi háromszög" káros szenvedélyek!. ;éha magk is érzik" hogy a gyerekkel törődniök kellene" és a személyes törődést meg$r#bálják anyagiak jttatásával" sőt t0ljttatásával helyettes&teni. 7dőnként foglalkoznak is a gyerekkel" de folyamatosság és természetesség h&ján
ez többnyire formális" vagy csak a tanlmányi korre$etálásra" a lecke kikérdezésére" lelkifröccsökre esetleg büntető számonkérésekre terjed. * szülők magk személyes és hivatásbeli $roblémáival érzelmileg teljesen lekötöttek" a gyerek sokadlagos ügyeik közé szorl mindaddig" am&g ennek következményeként kezdődnek a bajok vele. 7lyenkor elkeserednek" hiszen személyes sikereiket" mnkájk sikerét a gyerekkel ka$csolatos bajok közvetlenül fenyegetik no és 8mit sz#lnak hozzá az emberekA9. >égül valamelyik szülő (vagy szülők! egyszer)en nem szereti gyermekét" kötelességből vagy kényszer)ségből él vele" nem viseltetik irányában meleg szülői érzelmekkel tehát ezek megnyilvánlása is elmarad. ;oha ezekben a szitáci#kban nincsenek látványos és felt)nő" közvetlenül hat# ártalomforrások (hiszen lényegük a nem+hatás" a nem+nevelés!" hiányjellegük miatt káros&t#ak. /ét lényeges elem hiányzik a gyermeknek ez esetekben. *z egyik a közös élmény mint családi közösségké$ző erő" a másik a szeretetreláci# és annak megnyilvánlásai. E hiányok következménye" hogy az inter$erszonális zavarai miatt az azonoslási folyamat is zavarokat szenved" hogy nem é$ül ki a szülőktől val# függés és a szülőhöz tartozás érzése a gyerekben" hogy az érzelmi rezonanciákon ala$l# személyes kommnikáci# hiányos- &gy a gyermeki énké$ negat&vvá" az eszmei+érzelmi értékrend torzzá formál#dik" és a kifogástalan bár erősen konformista magatartás mögött a gyermeki szorongások magas foka miatt (nem szeretve élni! $szichés instabilitás álland#slhat. (S. osztályos fi0, 84n értem nem jönnek el a szülői értekezletreB9! Ez növeli a lehetőséget a családon k&vüli negat&v hatások érvényesülésére. *z ilyenfajta esetek joggal nevezhetők rejtett elhagyatottságnak. * túlk$vetelés ka$csolatos a gyerek t0lterhelésével, * szülő igénye nem arányos a gyerek amb&ci#jával vagy ké$ességeivel. Ennek egyik leggyakrabban megnyilvánl# formája" amikor a gyerek fizikai" idegrendszeri" lelki teherb&r# ké$ességéhez no és a gyerek fajlagos ké$ességeihez mérten t0l sokat követelnek a szülők" a 8legjobb9 viselet) gyerek legyen" mindig jeles osztályzatot ka$jon" mindig $ontosan érkezzen haza" mindenben mindig legyen egészen őszinte" mindig tiszta legyen" mindig azonnal sz#fogad# stb. 7lyen $erfekcionista családokban a szülők sokféle tanfolyamra járatják gyermeküket" megoldhatatlan és teljes&thetetlen igényeket támasztanak vele szemben. 2yakran a saját rossz gyermekkork kom$enzálásaként. 6a a gyerek igénye és ké$essége megegyezik a szülői amb&ci#val teljes&tőké$ességének felső határa nincsen. 6a azonban bármi ok miatt erre ké$telen" szembesül a szülők csal#dottságával. Ennek következtében önértékelési szintje csökken. Tehetőségei, a 7gyekszik megfelelni a szülői követelményeknek. Eredménye, nerotizál#dás és annak tünetei.
b 7gyekszik legalább a sikerének látszatát megteremteni. Ez hazgsággal" alakoskodással" ké$mtatással ideig+#ráig sikerülhet végső kibontakozása a dramatiks lele$leződés és az azzal jár# megrázk#dtatásokc iniks rezignáci# a követelményekkel és a követelőkkel szemben" gyakran $edig a szülői normák elvetése és 0j" számára rokonszenvesebb" mert teljes&thető normák vállalása. Ez szerencsétlen esetben antiszociális értékrend kialak&tásához vezet. >égkifejlet, az eredetileg nevelő érték) követelményekkel val# szembenállás" szembehelyezkedés a $ozit&v családi normákkal is. *ntiszocialitáshoz vezető 0t. Ennek egyik gyakori előjele a vagánysággal tüntetés vagy a hiszteroid felt)néskeltés" ha inkább vállalja a 8rossz gyerek9" mint a 8hülye gyerek9 szere$ét. Cajátos formája a t0lterhelésnek az érzelmi"indulati élet (intim szféra! túlterhelése. Egyik fajtája a családi légkör nygtalansága" a veszekedések" viszálykodások" a forr# és a hideg gy)lölet megnyilvánlásai. Ezek el)zik a gyereket otthonáb#l az érzelmi komfortérzés nélküli otthon nem otthon. *zonoslási modellként, káros és néha k#ros modell. /övetkezménye, a gyerek biztonságérzése megrendül" a félelmek és a szorongások növekednek" a tekintélyek megdőlnek. (savarg# és öngyilkos gyerekek gyakran kerülnek ki ilyen családi környezetből.! Másik fajtája a $arancsolt érzelem és annak $arancsolt nyilván&tása. *mikor az 0j $a$át szeretni kell és a$nak kell sz#l&tani. *mikor a vál#félben levő szülőt gy)lölni kell holott ez nem val#di érzelme a gyereknek. 7lyenkor elérhető gyan a külső alkalmazkodás" de igen gyakori" hogy annál több gy0lékony agresszi# halmoz#dik fel" mennél inkább kényszer&tik érzelmei ellenére val# magatartásra. *ztán robban az indlat, engedetlenségben" a szeretni+kell személy meglo$ásában" a szülőkkel val# szembefordlásban" aminek során az alakoskodás erkölcstelenségén k&vül a rejtett dacosság minden káros hatása érvényesülhet. (7de sorolhat# az egyébként könnyen rendezhető testvérféltékenységek hibás kezelése is.! * felnőttek gondjaival t0lterhelés" a szülő anyagi vagy szerelmi $roblémái" szemrehány# és márt&romságot hangoztat# nyilatkozatai a gyerek számára megemészthetetlen" szorongást és félelmet" agresszi#t és kezdeményezőké$telenséget felidéző és ké$ző élmények. * fejlődés s0lyos akadályai lehetnek. * gyerek belső (energia+! lekötöttsége révén a teljes&tmények csökkenéséhez ($l. figyelemzavarokhoz" tanláské$telenséghez" aktivitás csökkenéséhez! vezetnek. * gyakran változ# feltételekhez (környezethez" körülményekhez! val# alkalmazkodás is a $szichés t0lterhelés egyik forrása lehet. 6a a családban folytonosan változnak a családtagok (szülő élettársa" rokonok jönnek+mennek" albérlők" ágybérlők! vagy változik a család lak#helye a gyereknek alkalmazkodási nehézségeket okoz. gyancsak alkalmazkodási nehézséget jelent a család rendezetlen" kiszám&thatatlan életvitele" házi szokásainak kialaklatlansága. * nehézségeket egyrészt az 0j meg 0j helyzet okozta nygtalanság" izgalmi álla$otok okozzák- másrészt nem alaklnak ki a magatartási szokások" melyeknek atomatizmsa megkönny&ti az alkalmazkodást. 6a a változások kedvezőtlenek (egyre rosszabb lakáskörülmények" egyre brtálisabb személyek!" vagy az intim szférát is közelről érintik (sze@álisan erkölcstelen $éldák" szeretett személyek megalázottságának látványa!" a gyerek alkalmazkod#ké$essége felmondja a szolgálatot. Ez magatartásának romlásában és személyiségn&v#jának csökkenésében rendszerint látványosan mtatkozik meg.
Mivel $edig a gyermekvédelmi esetek családjának életvitele igen gyakran zavaros és mindenféle változásokkal teli aligha k&mélhető meg a gyerek az ebből fakad# károsodásokt#l. 6asonl# a helyzet" ha a szülők (nevelő személyek! szélsőségesen és kiszám&thatatlanl reagálnak a gyerek megnyilvánlásaira. ;em ritka a cs#kol#+verő anya" akinél a t0lbecézést hirtelen dührohamok és kegyetlen verések váltják fel majd kezdődik minden elölről.
