Nephagyomany

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY A VILÁG BEFOGADÁSÁNAK ˝ SÉGE ELÉRHETO

4.

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY A VILÁG BEFOGADÁSÁNAK ˝ SÉGE ELÉRHETO

4.

suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest, 2006

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1 központi program (Pedagógusok és oktatási szakértôk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében Szakmai vezetôk Dr. Pála Károly szakmai igazgató Puskás Aurél fejlesztési igazgatóhelyettes Rápli Györgyi, a programfejlesztési központ vezetôje Szakmai vezetô Kovács Erika Szakmai bizottság Gilicze Zoltán Hámori Mária Labáth Ferencné Szakmai lektorok Dr. Bakonyi Anna Fleck Erika Nyelvi lektor Tapasztóné Farkas Krisztina Felelôs szerkesztô Pattantyus Miklós

© suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2006 A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási-kísérleti céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Másolása, terjesztése szigorúan tilos!

Kiadja a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Felelôs kiadó: Pála Károly ügyvezetô igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Nyomdai munkák: Pátria Nyomda Zrt.

NÉPHAGYOMÁNY

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetô .......................................................................................................................... 7 Áttekintô táblázat .......................................................................................................... 9 Hagyományaink .......................................................................................................... 11 Tématerv-javaslatok . ................................................................................................... 21 – Levegô .................................................................................................................... 23 – Tûz .......................................................................................................................... 39 – Víz ........................................................................................................................... 57 – Föld ......................................................................................................................... 73 Hagyományok forgatókönyve ................................................................................... 93 Szemelvények ............................................................................................................. 112

NÉPHAGYOMÁNY

BEVEZETÔ „Önmagunkat becsüljük meg azzal, ha nem feledkezünk meg elôdeinkrôl, akiktôl nemcsak az életünket, de tudásunkat, kultúránkat, erkölcsünket kaptuk. Olyan örökséget, melynek ismeretében emberibben, tartalmasabban tudunk élni.” (Gazda József: Mindenek mestere) Hazánkat, népünket akkor szeretjük igazán, ha ismerjük múltunkat. A jövô nem képzelhetô el a múlt ismerete nélkül. Az ember nem élhet hagyományok, gyökerek nélkül, s hogy azok a gyökerek milyen talajban, és milyen mélyen kapaszkodnak, a mi gyermekeink szempontjából nem elhanyagolható. Hagyománynak nevezzük az elôttünk járó nemzedék által felhalmozott tudást. Amit az ember a világról tudott – ismeret, tapasztalat, természet, élôlények, életbölcsesség, viselkedésforma, erkölcs – örökségként ránk, utódainkra hagyományozta. Minden nemzedék hozzáadott valamit ehhez a tudáshoz, többet vagy kevesebbet. Sokat tehetünk azért, hogy ez a tudás, hagyomány beépüljön a mi gyermekeink életébe, és így megôrzôdjön. Lehetôség van arra, hogy a népi kultúra gazdag világából tudatosan válogassunk. A szokások többsége a naptári évhez, a természet jelenségeihez, az évszakok változásaihoz, a munkához, az emberi élet fordulópontjaihoz, valamint egyházi ünnepekhez fûzôdik. Tartalmaz a földmûvelésre, a mezôgazdasági eszközökre, a termesztett növényekre, a házi, részben vadon élô állatokra, a népi építkezésre, mesterségekre, sütésre–fôzésre, ruházkodásra vonatkozó ismereteket is. Vagyis komplex lehetôséget rejt az óvodai nevelés számára: – élményt ad, – szórakozást nyújt, – ismeretekhez segít, – fejleszti az ízlést, – közösséget épít, – hazaszeretetre nevel, – viselkedési mintákat közvetít, – megalapozza a gyermek érzelmi, hitbeli, esztétikai és morális biztonságát. A gyermek saját és társai megismerésével (ki milyen feladatra a legalkalmasabb – kiben milyen képesség a legerôsebb – amelyre alapozva saját személyiségét alakíthatja, s amelyet használva leginkább) szolgálja társait, a közösséget. Személyes kapcsolatokon keresztül közvetve vagy közvetlenül tanul, kifejleszti kézügyességét, képességeit.

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Az anyaghoz, a mesterséghez, az alkotáshoz, munkához való viszonyáról a tevékenységeken, élményeken keresztül fontos tudást szerez. Beilleszkedik, alkalmazkodik. Az anyanyelv szépségét, játékosságát, zeneiségét megízleli. Eligazodik a világ dolgaiban, mérlegel, dönt, normákat, szabályokat alkot és használ. Takarékosságot tanul – találkozik különbözô anyagok újrahasznosítási lehetôségeivel (pl. környezetbarát anyagok). A néphagyományban az egyén szerepe mindig kisebb, mint a közösségé. Az egyén mindig jelen van, szerepe van a munkában, az alkotásban, az örömben, a bánatban, a játékban. A népi tárgyak formakincse, a technikák, az anyagokkal való munkálkodás és kísérletezés kifogyhatatlan lehetôséget rejt a fejlesztés számára. Ezért választottam a tervezet készítésénél sok kézmûves foglalkozást. Fontosnak tartom, hogy minél több anyaggal és annak megmunkálásával ismerkedjenek meg a gyerekek. Készítsenek játékot, tárgyakat, eszközöket, ismerjék a különbözô mesterségek technikáit. A közös játékkészítés során aztán valóban tapasztalják, hogy mi rejlik az anyagokban, hogyan kel életre a rongy, a csuhé, a kóré, hogyan lehet fonalból tarisznyát szôni, fonni, csomózni; száraz terményekbôl állatseregletet készíteni. A foglalkozások jó része több napra való elfoglaltságot jelent. Hol a fiúk, hol a lányok találnak több lehetôséget, örömet benne. A folyamatos közös munka állandó kapcsolatot jelent nekik, tervezést a következô feladatra, napra. A szépen végzett munka örömforrása életünknek – csak egészséges, boldog embertôl várhatjuk el, hogy tegyen valamit a másik emberért és a közösségért.

NÉPHAGYOMÁNY

Áttekintô táblázat LEVEGÔ JÚLIUS 1. Sárkánykészítés (papírból – eregetés) 2. Labdajátékok – Cica–egér – Labdaugratás – Labdaiskola 3. Szabad játék – vadászat – fogolyszabadítás – japán foci 4. Fûszônyeg készítés (szövés virágokkal és füvekkel, koszorú és virágfüzérek)

AUGUSZTUS 1. Játéktanítás – bújócska – golyózás – nemzetes 2. Vízpart – vízi játékok (gátépítés, tutaj- és hajóúsztatás, malomkerék) 3. Kenyérsütés – új kenyér – a kenyér becsülete (kelesztés, dagasztás, sütés) 4. savanyítás – (savanyúság készítése)

SZEPTEMBER 1. Agyagozás (pecsétnyomó, lenyomatok) 2. Falusi porta építése (vesszôbôl, sárból, nádból) 3. Állatok – a falusi porta benépesítése (gyékény, kukoricaszár) 4. Kelmefestés (természetes festékanyaggal – pecsételés, dugónyomat)

ARATÓ HÓ

SZÔLÔÉRLELÔ HÓ

SZÔLÔSZEDÔ HÓ

TÛZ OKTÓBER

1. Szüret (szôlôben, pincénél) 2. Szüreti bál (hagyományôrzô játék) 3. Dömötörözés (játék) (pásztorkodás, pásztortánc) 4. Terménybábok, töklámpás készítése (sütôtökevés)

BORVETÔ HÓ

NOVEMBER 1. Gyertyakészítés mártogatással (fény, tûz, világosság, emlékezés) 2. Liba (Márton lúdja) (csuhéból, agyag és toll) 3. Lakodalmas játék (zene, tánc) 4. Csutkababa Fonóházi mesélés (kukoricamorzsolás, tollfosztás, kosárfonás közben)

DECEMBER 1. Karácsonyfadíszek, ablakdíszek természetes anyagból (szalma, gyékény, csuhé, csillag, angyal, ember, bábu) 2. Lucázás játék 3. Mézeskalács sütése, díszítése 4. Betlehemes játék (dramatikus játék)

BORLÁTOGATÓ HÓ

VÍGANLAKÓ HÓ

10

Dr. TÓTH TIBORNÉ

VÍZ JANUÁR 1. Újévi köszöntôk, jókívánságok (vidámság) 2. Csodaszarvas-legenda (mesedramatizálás) 3. Rongyszônyeg-szövés (Fonóház) 4. Rongy–pálcika–fakanál-baba (Fonóház)

FEBRUÁR 1. Gyertyakészítés méhviaszból (gyertyaszentelô) 2. Tarisznyaszövés, hármas fonás (Fonóház) 3. Hangszerkészítés természetes anyagokból (tökcsörgô, nádsíp, cirokhegedû, bodzakongató) 4. Farsang – állatalakoskodó – medvetáncoltató – gólya-, kecske-, ló-, tehénalakoskodás Báljelmezekkel

MÁRCIUS 1. Kiszézés (bábukészítés, égetés) 2. Játékfegyverek készítése (fakard, íj, faló) 3. Gergely-járás (iskolahívogató) 4. Menedékkészítés (vesszô, ágak, nádkéve)

FÔ HÓ

FAGY HÓ

FÛ HÓ

FÖLD ÁPRILIS 1. Tojásfestés (berzselés, írókázás) 2. Legényavatás (húsvéti locsolkodás 3. Tavaszköszöntô (zöldágjárás) 4. Agyagedények (vizes korsó)

MÁJUS 1. májusfaállítás 2. Pünkösdölô (király, királyné, májusfa, kitáncolás) 3. Gyöngyfûzés (kása és szalonna) 4. Batikolás (kelmefestés csomózással)

JÚNIUS 1. Tutaj, csónak készítése (kukoricaszár, gyékény) 2. vásár (mesterek, kikiáltók) 3. Bôrékszerek (karkötô, tarsoly, zacskó) 4. Nemezelés (labda, karperec

KINYÍLÓ HÓ

ELÔGYÜMÖLCSÛ HÓ

KASZÁLÓ HÓ

11

NÉPHAGYOMÁNY

hagyományaink A következô gondolatok a tématerv-javaslatokban megjelenô témák hatékony megvalósításához adnak segítséget a teljesség igénye nélkül.

Szüreti mulatság Amikor véget ért a szüret, a vincellérrel az élen, a szüretelôk nótázva indultak a szôlôsgazda házához. Ott átadták a szüreti koszorút a gazda feleségének, aki vacsorával marasztalta ôket. Vacsora után kezdetét vehette a nóta és a tánc kivilágos-virradtig. A szüreti mulatságot általában a Szent Mihály napját követô vasárnapon tartják. Hálaadó szentmise után az ünneplôk maskarába öltözve járják a falut. A menetben ez alkalomra választott bíró és bíróné díszes hintón vonul (a hintó mozgása billegô, ezért emlékeztet mérlegre). Hátul a kisbíró kikiabálja a falu összes bûnét. A menet élén zenész, lovas betyárok; szôlôkoszorút visznek: az áldozat jelét. Az alakoskodók kormos harisnyával verik hátba az ácsorgókat, ijesztgetik a gyermekeket és a fehérnépet. A csikósok ostort pattogtatnak, a betyárok lövöldöznek, így tartják távol a gonosz lelket. A gazdának öltözött legények újborral kínálgatják a népet, ez a hírverése az esti mulatságnak is. Estére szôlôlugast készítenek a kocsma udvarán, amelyrôl kötelezô szôlôt lopni a mulatságra érkezônek.

A magyar pásztor A pásztorkodás több ezer évre visszamenô hagyományunk. Minden településen tartottak a gazdák állatokat. Akinek földje volt, nem tudott egyidejûleg legeltetni és földet mûvelni.. Ezért a falu népe megbízott egy arra alkalmas embert, a pásztort, hogy viselje a gondját az állatoknak. Szent György napján, április 24-én kihajtották az állatokat, amelyek aztán egészen Szent Mihály napjáig a pásztor gondjára voltak bízva. Ekkor hajtották ôket télire az istállóba. Az öreg pásztornak fiatal legény, a kisbojtár a segítôje. Az öreg pásztor után ô örökölhette ezt a szép hivatást.

12

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Dömötör – ôszi pásztornap, ilyenkor számolnak el a pásztorok a rájuk bízott állatokkal: – juhász a juhokkal; – gulyás a marhákkal; – kanász a disznókkal; – csikós a lovakkal. Dömötör harcos szent, katonatisztként szenvedett vértanúhalált. Szent Dömötör zománcképe rajta van a szent koronán, szemben szent György képével. Dömötör a magyar juhászok védôszentje. A juhokat ilyenkor általában már behajtották a legelôrôl, s az ezt követô pásztoráldomást dömötörözésnek mondják.

Szent Márton napja Szent Márton 316 táján született a késôbbi Magyarország területén. Apja parancsára katona lett. Egyszer lován ülve tartott egy város felé, s az úton félmeztelen koldussal találkozott. Leszállt a lóról, és a köpenyét kettéhasította, s felét a koldusra terítette. Éjszaka Jézust látta álmában a fél köpennyel betakarva, amit a koldusnak adott. Márton ezután megkeresztelkedett, és Krisztus szolgája, vitéze akart lenni. Látván szent életét, püspökké szerették volna választani. Ô, hogy ne találják meg, és megmaradhasson egyszerû szerzetesnek, egy libaólba bújt el az emberek elôl. Innen ered az a magyar szokás, hogy Márton napján libasültet eszünk, és bort iszunk. Márton napja a gazdasági év zárónapja. Volt, ahol Márton napján fogták tömôre a ludakat, s misét mondtak, hogy következô évben is áldás legyen a libanevelésben. Máshol ekkor hajtották be a gulyát telelôre. E napon kezdôdött a tollfosztás. Az asszonyok, lányok vidám szóval, cserfesen kezdték a fehér libákat tolluktól fosztani, ám a végére elcsendesedtek: ez már a kezdôdô advent csöndje volt.

Lucázás Szent Luca ókeresztény szent volt, elôkelô szicíliai családból származott. Megfogadta, hogy nem megy férjhez, hanem Jézusnak szenteli az életét. Hitéért vértanúhalált halt. Neve fényességet, világosságot jelent.

NÉPHAGYOMÁNY

13

Népünk hagyományában a szent mellett egy boszorkányszerû rontó-bontó Luca is él. Több szokás is fûzôdik Luca napjához: Több vidéken lucapogácsát sütöttek e napon. Volt, ahol gyûrût sütöttek bele, ha az eladó lány találta meg, rövidesen férjhez ment. Csíkmadarason lucalepényt sütöttek, és szétosztották a szegények között. A hagyomány szerint ezen a napon nem szabad varrni. Palóc vidéken lepedôbe öltözött legény, derekán borjúkötéllel járta a házakat. Csizmája talpára rongyot kötött, arcát liszttel, nyúlbôrrel vagy szitával fedte be. Kopogtatás nélkül lépett be az ajtón, és fehér, Márton-napi lúdszárnnyal simogatta végig a háziak arcát, a falon lévô tárgyakat. A sarkokra keresztet rajzolt, majd hátrafelé lépkedve némán távozott.

Karácsony December 24-edike karácsony böjtje, az esztendô legsötétebb napja. Ekkor van a legnagyobb szükségünk a fényre. Ezért születik közénk ekkor Jézus, a fény. Ezen a napon és az ezt megelôzô adventi hetekben járnak a betlehemesek, hogy a születô Fény örömhírét vigyék mindenhova, ahol az emberek a szívükbe fogadják. E napon szigorú böjtöt tartott a régi ember: három szem búzát evett, s egy pohár vizet ivott egész nap. Késôbb jött szokásba a mákos guba fogyasztása. A karácsonyi asztalt nem ezen a napon készítették el, hiszen a mai böjtös nap, elôkészület a holnapi ünnepre. Késôbb alakult úgy, hogy karácsony napjának elôestéjén elkezdôdik az ünneplés. Az ünnepet az elôzô napokban-hetekben a betlehemezés, kántálás, bô-kovács játék, szentcsaládjárás vezette be. A karácsony ünnepe az éjféli misével a kezdôdik a katolikusoknál. A templomban az éjféli mise alkalmával láthatta meg a rendezett lelkû ember a lucaszékrôl a boszorkányt. Ennek jelentése, hogy a lucaszék készítésével az ember lelke rendezôdött, s a lelkében rendezett ember láthatta meg a rendezetlent. A családi asztal fontos része a háznak. Régen olyan volt ez, mint az oltár. A karácsonyfa nem volt szokás hazánkban, csak a XIX században terjedt el, német hatásra. A magyar ember élô örökzöld fát nem vágott ki, hanem örökzöld ágat függesztett a mestergerendára, s aranydiót, almát akasztott rá. Mit tettetek az asztalra? Az asztalon állt a lucabúza, közepén szentelt gyertyával. Az asztalon voltak a termények, amelyek az elmúlt évben termettek. Ezekre áldást kért a család.

14

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Az asztalra kétféle rétes került: diós és mákos. (A mák a szaporaságot, a dió a rendet varázsolja, a csigavonalban összetekert rétestészta pedig az életet jelképezi. Késôbb a rétes helyébe a kalács került, ma is ez a szokás.) A hal is az ünnepi asztalra került – a halálból, áldozatból támadó élet jelképeként. Az ünnepi asztalnál ôsi rendben állt a család: dél felôl a családfô, jobbja felôl a férfiak, balra az asszonyok, szemben a gyermekek álltak. A karácsony örömünnep, régen a templomban dudaszóra még táncoltak is az emberek örömükben.

István napja (december 26.) Szent István vértanú ünnepe. Ô volt az elsô, akit a pogányok keresztény hite miatt megköveztek. A magyar hagyományunkban szokások kötôdnek e naphoz. Az ünnep elôestéjén, „istvánoltak”: zeneszóval köszöntötték az Istvánokat. Ezzel vette kezdetét a téli tespedtségbôl való moccanás. Ezen a napon zabot és sót szenteltek.

János napja (december 27.) Szent János halász volt: a négy evangélista egyike. Jelképe a sas, szent koronánkon is megtaláljuk zománcképét. Szent János áldása a borral való köszöntés, az áldomás. János napján bort szentelnek borvidékeinken. A szentelt bort gyógyításra is használták. Egyes vidékeken szent János áldást énekeltek az új ház felszentelésekor. Számos régi patikának adtak „aranysas”, „feketesas” nevet, János oltalmát remélve.

Aprószentek A szent család egyiptomi menekülésére emlékezünk. Ezen a napon gondolunk azokra a gyermekekre, akik kicsi korukban haltak meg, bármikor, bárhol. Hazánkban szokás kapcsolódik a naphoz. A pásztorok vagy a legények vesszôvel járták a falut, s megcsapkodták vele a nagylányokat és a gyermekeket. A vesszôzés szokása egészséget, ébredést hozott. Ez is azt szolgálta, hogy mozduljon minden a téli mozdulatlanságból.

NÉPHAGYOMÁNY

15

A regölésrôl A regölés ôsi szokásunk. A regôsök hôsi éneket szereztek, és saját tetteiket énekelték el. Ezeken az ôsi énekeken nevelôdött a fiatalság, s ezt hallgatták lakomázás közben a harcosok. Késôbb alakult ki a regölés szokása a falvakban, amikor a legények állatbôrbe öltözve, láncos botokkal, köcsögdudával, síppal, dobbal házról házra jártak, éneket mondva. Ôk a téli napforduló hírnökei. Szent István napjától vízkereszt napjáig jártak a legények regölni.

Szilveszter Szilveszter estéjén mindenki a templomba ment. Éjféli harangszókor mindenki a templom elé vonult, ahol ünnepi harangozással siratták el az óesztendôt. A Galga folyó menti falvakban hagymakalendáriumot készítettek. Egy nagy fej hagymát tizenkét levélre szedtek szét, minden levél egy-egy hónapot jelentett. Mindegyik levélbe sót tettek, ebbôl jósoltak az idôjárásra: amelyiken a só reggelre megnedvesedik, azt a hónapot esôsnek tartották.

Újév napja Újév napja gonoszjáró napnak számított. Reggel a legények és a pásztorok mindenféle eszközzel zajt keltettek, kántáltak, regöltek, hogy elûzzék a gonoszt. Azt tartották, ki mit csinál ezen a napon, azt fogja tenni egész esztendôben. Szerencsevarázsló játék volt a galuskafôzés, lencseválogatás. Azért ették, hogy ne szûkölködjenek az új esztendôben.

Vízkereszt Ez a nap a karácsonyünnep zárónapja, s e napon kezdôdik a farsang idôszaka. Arra a napra emlékezünk, amikor a három napkeleti bölcs meglátogatta a kis Jézust. A néphagyományban Vízkereszt napjának estéje víg lakmározás és vendégeskedés alkalma volt. Az esti harangszó után kántálás, háromkirályok-járás tette elevenné a falut.

16

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Háromkirályok-járás A háromkirályok-járásra elôre készültek a gyermekek. Megvarrták ruhájukat, fejükre fényes koronát is készítettek. A házaknál eljátszották a bölcsek látogatásának a történetét. A téli hidegbôl lassan éledni kezd a természet. A vizek és a fák már fölébredtek. A nap egyre magasabban jár, melegét egyre jobban érezzük. Néhány jeles naphoz természeti megfigyelés is tartozik. Vince napjával (január 22.) az újulás gyôz a tél sötét erdôi fölött. „Pál fordulásával (január 25.) visszafordíthatatlanul megkezdôdik az újulás. Gyertyaszentelô Boldogasszony napján (február 2.) fölébred a föld, szuszogni, lélegezni kezd. Bár a hideg még általában nem adja meg magát, gyakran vissza-visszatér, s kemény fagyokat hoz. A fagy és az enyhébb idôjárás szinte naponta váltják egymást.

Farsang A vidám farsang ideje a vízkereszt napjától húshagyó keddig tartó többhetes idôszak. A farsangi idôszak utolsó három napját, vasárnap–hétfô–keddet „farsang farkának” nevezzük. Három napos evés-ivás, móka, alakoskodás, tánc következett ekkor. Zajos mulatságok voltak a farsangi lakomák, amelyek a régi ember hite szerint elûzték a gonoszt, a telet, s meghozták a tavaszt. Az utolsó nap a húshagyó kedd. Ekkor hág tetôfokára a farsangi mulatozás, hiszen a másnap már a böjt kezdete. Farsang idején az emberek mértéktelenek voltak mindenben. A farsang az esküvôk, lakodalmak ideje is. Különösen sok ifjú pár kelt egybe e dínom-dánomos idôszak végén.

Hagyományos lakodalom A lakodalom az elôkészületeivel együtt jelentôs szertartás volt a magyar ember világában. Hiszen az ember életének talán legfontosabb fordulója, amikor megházasodik – és régen a legtöbbek életében ez egyetlen egyszer fordult elô. A házasságot régen leggyakrabban farsang idején kötötték. A pap a szószékrôl három egymást követô vasárnapon hirdette ki a házasulandó párokat. Ez idô alatt készítette el a menyasszony a vôlegényinget vagy jegyinget. Ezt viselte a vôlegény az esküvôn.

NÉPHAGYOMÁNY

17

A vendégeket a harmadik hirdetés után hívták meg. A lakodalomra disznót, szárnyasokat vágtak, hiszen a lakodalomról nem maradhatott el a húsleves. A lakodalmi kalácsot elôre elkészítették. A kalácsot életfává öltöztették, hogy a pár minél több gyermeknek adhasson életet. Hagyományosan még rétest, bélest, perecet sütöttek. A lakodalmi virágot a koszorús lányok szedték, a vôlegényvirágot pedig a menyasszony szedte, és tûzte föl a vôlegénynek. A kendôfa a lakodalmas házat jelölte. A legények az erdôbôl az erdôrôl fiatal szálfát hoztak, s virággal, kendôvel öltöztették. A lakodalom elôtti napon vitték a vôlegényes házhoz a menyasszony ágyát. A menyasszonynak hozományt kellett vinni az új házba: ezek a háztartásban szükséges ágynemû, törölközô, abroszok voltak, amit a tulipános ládába téve vittek az új házba. Az esküvô napjának reggelén mindkét háznál gyülekeztek a meghívottak. Ettek, ittak, táncoltak. A vôfély búcsúztatta a legényt a társaitól és a legényélettôl. Ezután elindultak a menyasszonyos házhoz. Ezalatt a nyoszolyólányok öltöztették a menyasszonyt. A kikérô násznagy kikérte a menyasszonyt. Elôször álmenyasszonyokat vezettek elô, s csak harmadszorra jött az igazi. A kikérônek váltságdíjat kellett fizetni. Ezután elbúcsúztatták a menyasszonyt szüleitôl, lánypajtásaitól, rokonaitól, szomszédaitól. Az anya és az apa megáldotta a lányát, a kikérô pedig eljárta a menyasszonnyal a búcsútáncot. Ezután elindultak a templomba. A vacsorához a vôfély ültette le a vendégeket. A menyasszony elé tették le az életfás lakodalmi kalácsot. A násznagy asztali áldást mondott, majd jött a vôfély az elsô tál étellel, s minden fogás köszöntô verssel kezdôdött. Az ifjú házasok egy tányérból, fakanállal, favillával és fakéssel ettek, s egy pohárból ittak. A nyoszolyólányok szolgálták fel az ételt. Az életfa gyertyáit a menyasszony gyújtotta meg, s elôször ô evett a vôlegénnyel, majd a többieknek is szétosztotta. Az életfás kalács fáját az ajtóhoz dobták, hogy a boldogság ne menjen ki a házból. Az utolsó fogás a kása volt. Ezután következett a tánc. Elôször a vôfély táncolt a menyasszonnyal, majd a nemzetség minden férfi tagja. A mulatság végén bejöhettek a meg nem hívottak is. Az ifjú párt muzsikaszó mellett kísérték lakhelyére. A menyasszony visszaküldte koszorúját: ezzel jelezte, hogy a lányságának vége, asszony lett belôle. A lakodalom régen több napig tartott, ezalatt mindkét háznál vendégek voltak. A lakodalom végén „takarodólevest”, „vendégûzô ételt” vagy „kitolókását” szolgáltak fel. A következô napokban a pár sorra látogatta a rokonokat, majd megkezdôdtek a munkával töltött hétköznapok.

18

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Gyertyaszentelô boldogasszony (február 2.) Mária ekkor mutatta be az újszülött Jézust a templomban. A templomokban gyertyaszentelés van. A gyertya méhviaszból készült. Ha szenteléskor nem alszik el, jól mézelnek majd a méhek. A gyertyát gyógyításra is használták. Az épülô ház falába sokszor szentelt gyertyát falaztak. A szentelt gyertya végigkísérte az ember életét. Már a pólyás baba fejénél égett, nehogy a pogánykát a gonoszok kicseréljék. Ott volt a gyermekágyas asszony szobájában, ahol gyermekével feküdt egészen a keresztelôig. Esküvô alkalmával éjjel a padláson, ahol az ifjú pár nyugovóra tért, szentelt gyertya égett, s a haldokló ember kezébe is égô szentelt gyertyát adtak.

Balázs (február 3.) Szent Balázs püspök és vértanú volt. Ezen a napon a szôlôsgazdák szôlôjük négy sarkában vesszôt metszhettek e nap hajnalán, s a négy vesszôvel körbejárták birtokukat, hogy a madarak késôbb ne egyék le a szôlôt. Középkori egyházi szokás a balázsjárás.

Bálint (február 14.) Szent Bálint püspök itáliai ókeresztény vértanú volt. Bálint napja a tavaszvárás idejére esik. Ehhez kapcsolódó szokásunk: a madarakat etetik e napon, hogy tavasszal a gyümölcsösben és a határban kárt ne tegyenek. Szôlôtermô vidéken a gazdák napfelkelte elôtt megkerülték a birtokot, hogy a tolvajok és a madarak távol maradjanak a szôlôtôl.

Zsuzsanna (február 19.) Zsuzsanna ószövetségi asszony volt, hamis vád alapján házasságtöréssel gyanúsították. Zsuzsannát a gyümölcsfák védôszentjeként tisztelték, ezért almával ábrázolták. Ezen a napon a pacsirta megszólalását várta az ember, ami már a tavasz közeledtét

NÉPHAGYOMÁNY

19

jelezte. Azt tartották, ha alacsonyan száll a pacsirta, akkor még hideg idô várható, ha magasan száll, közel a tavasz. A nagyböjt idôszakában vagyunk. A természet is áldozatra adja magát, hogy majd új élet szülessen belôle: ilyenkor kerül a földbe a mag, ô maga meghal, hogy új élet csírázzon. A halál és az élet kettôssége együtt van jelen a halak idôszakában. Ez idôszak a gyermekek örömét hozta: a böjtben mulatság nem volt, de az énekes játékok megengedettek voltak. Böjt idején sokszor a gyermekek játékát játszották a nagyok is: kígyózót, ostorost.

Mátyás (február 24.) Mátyás volt a tizenharmadik apostol, akit Júdás helyébe vettek az apostolok sorába. Azt tartották, hogy Mátyás viszi el a havat, s szûrujjából kiereszti a pacsirtákat. A hagyományaink szerint a madaraknak ô osztja ki a sípokat.

Kiszehajtás Ez a szokás régebben hamvazószerda reggeléhez kötôdött. A felöltöztetett szalmabáb, a kisze a telet jelképezi. A kiszét énekszóval viszik a határba, ott elégetik, vízbe dobják.

Gergely (március 12.) Nagy Szent Gergely VI-VII. sz. fordulóján élt. Egyháztanító és doktor volt: a középkori európai mûveltség megalapozója. Ezért is fûzôdik nevéhez a Gergely-járás szokása. A játékot eredetileg három diák, illetve gyermek adta elô: az egyik püspök, a másik kettô pap volt (a többiek különbözô mesterembernek öltöztek). A püspök verses beszédet mondott, majd seregével tavaszt köszöntve járta be a várost. Azokba a házakba mentek be, ahol iskolába menô korú gyermek lakott, s énekelve hozták meg a kedvét az iskolába járáshoz. A szülôk a gergelyezôknek tojást, süteményt, pénzt adtak. Az iskolaév régen szent Gergely napján kezdôdött. Gergely napját tavaszkezdô, melegváró napként is számon tartották.

20

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Húsvét Nagypéntek napján a lányok írták a tojásokat (fôtt tojásra olvasztott méhviasszal, írókával mintát írunk, a közben hagymahéjból elkészült fôzetbe forgatjuk az elkészült tojásokat). A húsvéti ételszentelésre minden család kosárban, terítôvel letakarva vitte a templomba szentelnivaló húsvéti eledelt. A húsvéthétfôt „vízbevetô hétfônek” is nevezik, ez az életre locsolás alkalma. A lányokat vödör vízzel locsolták meg, hogy teremjenek ékes virágot. A locsolkodásért piros, hímes tojás járt.

Pünkösd A pünkösdöt többféle szokással ünnepelte a falu népe. A legények pünkösdi királyságért vetélkedtek. Aki gyôzött, pünkösdi királlyá avatták. Ô lett a legénybíró egy esztendeig! A másik szép szokás a lányoké volt. Pünkösdikirályné-járást tartottak: énekkel, tánccal járták a házakat, köszöntötték a tavaszt. Sok helyen a lányok hajnalban a fehér lepedôvel harmatot szedtek, s megfürödtek a patakban. Az állatokat zöld ággal ékesítették és az „életvesszôvel” meg is veregették ôket.

NÉPHAGYOMÁNY

tématerv-javaslatok

21

23

NÉPHAGYOMÁNY

LEVEGÔ Téma – 1.

Sárkánykészítés

A tevékenység célja

A levegô mozgásának megfigyelése

A tevékenység feladata

A sárkánykészítés technikájának bemutatása, gyakorlása Ismerkedés az arányokkal, méretekkel

Ajánlott megelôzô anyag

A madarak repülésének megfigyelése

Eszközök

zsineg, csomagolópapír, olló, ragasztó, krepp-papír, hurkapálca

Vázlat

1. Az eszközöket és a mintadarabot bemutatjuk a gyerekeknek, majd megbeszéljük velük a feladatot. 2. A munka menete: – A papírokat nagyjából a hurkapálca méretéhez igazítjuk (kerek, rombusz, téglalap forma). – A merevítô vázat középen kössük össze, majd a szálak végén feszítsük körbe, és rögzítsük a spárgát. – Az így elkészült sárkányvázat a papírra fektetjük, körülrajzoljuk. – A papírt a váznál 2 cm-rel nagyobbra szabjuk, sarkait levágjuk, hogy a 2 cm-es csíkot rá tudjuk hajtani körben a spárgára, majd leragasztjuk. – A sárkány vázát is rögzítsük a papírra ragasztószalaggal. – Vékony zsinegre kötözzünk fel keskeny csíkokra vagdalt krepp-papírt. Ez lesz a sárkány farka. – A rögzítô–vontató-zsinórt három helyen, jól kiegyensúlyozva erôsítsük a sarkokhoz és középre a vázhoz.

24

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 2.

Labdaiskola


Szabályok betartására nevelés


Koordinált testmozgás gyakorlása A kézügyesség fejlesztése Szabálytudat, alakítása, erôsítése


Sportos versenyjátékok

Eszközök

Labda, „fal”, ugrálókötél

Vázlat

A könnyû labdajátékokat inkább a lányok kedvelik. A fiúk általában gyorsabbak, ügyesebbek, mozgásuk dinamikusabbá teszi a könnyebb labdajátékokat is. 1. Cica, egér Ezt a játékot három gyermek játssza. Egymástól kisebb távolságra megállnak egy vonalban. A két szélsô az egér, a középsô a cica. Az egerek dobálják egymásnak a labdát, amit a cica igyekszik megszerezni. Ha sikerül neki, az kerül a helyére, aki a labdát eldobta. Lehet oldalt gurítani, cselezni, de a távolságot próbálják megtartani! A cica természetesen nagyobb helyen, többet mozoghat. 2. Labdaiskola Ezt a játékot egyedül is lehet játszani, és többeknek is. Ha többen játsszák, sorban egyenként ütögetik a labdát a falhoz az alább leírt módon, s ha valaki hibázik, a következô kezdi elölrôl. Az „iskola” a következô mozdulatokból áll: – simás: a labdát a gyermek a falhoz üti és elkapja; – tapsolós: mielôtt a labdát elkapná, egyet tapsol; – szájbavágós: mielôtt a labdát elkapná, kezét a szájára teszi; – fülmeghúzós: mielôtt a labdát elkapná, mindkét fülét megfogja;

NÉPHAGYOMÁNY

25 – cérnatekergetés: mielôtt a labdát elkapná, két kezének mutatóujjával egymás körül gombolyító mozdulatokat utánoz; – „jaj, de karcsú vagyok”: mielôtt a labdát elkapná, két kezével derekától lefelé lesimítja a ruháját, és leguggol; – kishegyes: a labdát a jobb lába alatt dobja a falra; – nagyhegyes: a labdát a bal lába alatt dobja a falra; – elöl-hátul tapsolás: mielôtt a labdát elkapná, elöl és hátul tapsol; – végre megfordulás: mielôtt a labdát elkapná, maga körül megfordul. 3. Széllabda ugratás Ezt a játékot 10-16 gyerek játszhatja. A játékhoz egy középnagyságú gumilabda szükséges. A játékosok egy nagy kört alkotnak. Kiolvasással az egyik gyermek lesz az ugrató, aki a kör közepére áll. Kezébe veszi a labdát, és teljes erôbôl, függôlegesen a földhöz vágja. A körben állók éber figyelemmel kísérik a leesô labdát, s mindegyikük igyekszik azt elkapni. (Nem maradnak a helyükön, mindenki a labdáért szalad.) Aki a labdát elkapja, beáll a kör közepére, és most ô lesz az ugrató. Ha a labdát senki sem kapja el, akkor az elôbbi gyermek folytatja az ugratást. Minden újabb játéknál a gyermekek az elôzô helyükre állnak.

26

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 4.

Fûszônyeg


Játék a természetben


A szövés technikájának gyakorlása Ismerkedés az anyagokkal Kézügyesség, figyelem fejlesztése


Fonás vesszôvel, gyékénnyel, fonallal

Eszközök

botok, zsineg, olló, metszôolló, füvek, virágok, indák

Vázlat

A fûszônyeg szövése szabadban végezhetô tevékenység, kis csoportok váltakozva csinálhatják. Elkészítéséhez szükség van egy fa vízszintesen álló ágára, amire az alkalmi szövôkeretet felerôsítjük. Két egyenes ágat vagy botot a két végén egy hosszabb zsinórral összekötünk. Több egyforma méretû szállal nem túl sûrûn beszôjük. (A végét elkötözzük, mert kibomlik.) Ezután a környéken gyûjtött hosszú fûszálakat, vékonyka hajtásokat, virágokat belefonjuk, sûrûre igazítjuk. (A megszáradt füvek, virágok jó illatot is árasztanak amellett, hogy szépen díszítik a folyosót, szobát.) A kész szônyeget a pálcával együtt (ne vegyük ki, mert az tartja mereven) fel lehet akasztani otthon. Virágfüzér: Az alapja vékony, hosszú indákból készül. Hosszú fonatot készítünk, majd betûzéssel, rákötéssel díszítjük. Koszorú: Virágból, vagy fûzfa hajlékony ágából készül. Díszíthetjük virággal, bogyóval, levelekkel.

27

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 5.

Játéktanítás


Szabályok betartására nevelés


Mozgásfejlesztés


Sportos versenyjátékok

Eszközök

golyók, labda

Vázlat

A játékok tanításánál fontos megértetni a gyerekekkel a következôket. – A szabályok betartása mindenkire egyformán kötelezô. – Másokat veszélybe sodorni tilos. – Vesztés esetén sem rontjuk el más lehetôségeit. – Együtt örülünk, szurkolunk társainknak. A Bújócska (1.), a Golyózás (2.) és a Nemzetes (3.) leírása mellékelve olvasható.

28

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 6.

Szellôfújta


Ismeretszerzés a vízrôl


Ismerkedés a különbözô anyagok tulajdonságaival A finommotorika fejlesztése


Tutajkészítés

Eszközök

a természetben fellelhetô anyagok, zsineg , kés, olló, metszôolló

Vázlat

Kirándulás, táborozás a vízparton. Építsünk gátat, csináljunk zuhatagot, úsztassunk tutajt, csónakot! 1. Kövekkel, kisebb ágakkal kerítsünk le a patakról egy kis területet. Mélyítsük ki, szedjük ki a köveket. Beszélgetés, hol hogyan viselkedik a víz. Elég erôs-e a gát? Hol folyik át a víz? Miért? 2. Keressünk tutajnak, csónaknak valót, építsünk malomkereket. A hozzávalókat összegyûjtve valósítsuk meg. Folyamatos beszélgetéssel az ötletek, javaslatok megvitatásával történik a közös feladat megvalósítása. A tutajhoz erôsítjük a méretre vágott ágakat, a csónakhoz puhafát keresünk, amit ki lehet vájni (vésôvel, kövekkel) a malomkerékhez fakérget, nádat használunk. Vannak ismereteik a tárgyakról, csak az ötleteket kell összefogni. Mi történik a vízen?

29

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 7.

Kenyérsütés

A tevékenyég célja

Hagyomány felelevenítése: a kenyér becsülete


Ismerkedés a kenyérsütés hagyományaival


Aratás, búzaôrlés

Eszközök

liszt, élesztô, só, cukor, tojás, szakajtó, tepsi, zsír

Vázlat

A régi idôkben igen fárasztó és hosszadalmas munka volt a kenyérsütés. Nagy jelentôséget tulajdonítottak a jó kenyérsütésnek, az asszonyok ügyességét mindenekelôtt a kenyerükrôl ítélték meg. Fontosak a hozzávalók: a finomliszt, az élesztô (kovász), egy kevés víz, só, és nem kevésbé fontos a kellô dagasztás, aztán a sütés helyének, a kemencének a megfelelô hevítése. („Az asszony szombaton süt, hétfôn mos.”) A kenyérsütés folyamata a szakácskönyvekben jól, használhatóan van leírva. A gyerekek figyeljék az élesztô „éledezését”, amit aztán az együtt kimért liszthez teszünk, kis adagokban adva hozzá a vizet. Mindenki egy kicsit dagasszon, formázzon, miközben érezzük a tészta állagát, majd észleljük a változásokat, a kelést és a sülést.

30

Dr. TÓTH TIBORNÉ

A régmúlt idôkben a mindennapi kenyérnek nagy volt a becsülete. A gyermeket kiskorától arra szoktatták, hogy az utolsó falatig egye meg a kenyeret, még a héját sem volt szabad otthagyni. A vendég nem utasíthatta vissza a kenyeret, mert avval megsértette volna a házigazdát. A földre esett kenyeret is fel kellett venni, lefújni, megcsókolni. A kenyérpocsékolás tiltott és elítélt dolog volt mindenütt. Hogy mennyire központi szerepe van életünkben a kenyérnek, azt mindennapos szólásaink is bizonyítják. A jó ember olyan, mint egy falat kenyér, vagy kenyérre lehet kenni. Aki élôsködik, az más kenyerét eszi. Akik különváltak, külön élnek, a maguk kenyerén vannak. A magányos embernek a társaság úgy kell, mint egy falat kenyér. Aki megöregszik, az megette a kenyere javát. Aki pedig meghalt, arra azt mondják, hogy elvált a kenyere a héjától.

31

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 8.

Savanyítás


Zöldségtartósítás


A zöldségek jellemzô tulajdonságainak felelevenítése Ismerkedés a savanyítás lépéseivel


Zöldségek beszerzése

Eszközök

paprika, uborka, hagyma, káposzta, ecet, só, fûszerek, kés, deszka, üvegek, üvegtetô, tál, fazék, víz

Vázlat

1. Eszközök, hozzávalók, megbeszélése Feladat: savanyítás 2. Munkamenet: – A zöldségeket megmossuk. – Késsel, felszeleteljük, daraboljuk, a felesleges részeket eltávolítjuk (forma, méret) – csalamádé. – Tálba tesszük, lesózzuk, majd állni hagyjuk. – Közben megfôzzük az ecetes öntetet a fûszerekkel (ízlelünk, szaglunk); – kimossuk a befôttes üvegeket (méretek). 3. Kinyomkodjuk a sós levet – miért? – és a keveréket jól beletömjük az üvegekbe. 4. A kihûlt ecetes levet ráöntjük; kicsit várunk, még utánatöltjük, hogy ellepje a csalamádét – majd celofánnal borítjuk vagy az üvegtetôvel lezárjuk. Hûvös helyre tesszük. Az óvodában megvalósítható az aszalás és kompót készítése is. Mivel ôk maguk készítik, szívesebben is fogyasztják alkalomadtán.

32

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 9.

Pecsétnyomó-agyagozás


Agyagból mintázás technikájának gyakorlása


Hengerítés, lapítás, gömbölyítés technikájának gyakorlása Finommotoros koordináció fejlesztése


Gyurmázás, sár-homokvár építése

Eszközök

agyag, víz, szivacs, edény, csiga, kagyló, erezett levél, kés, formázó bot, tábla

Vázlat

Néhány gyakorlati tanács: Az agyag nedves állapotban jól formálható, viszont a levegôtôl, széltôl, napsütéstôl, sôt a kézben tartástól is szárad, nehezebben alakítható. Az agyag akkor jó, ha tapintása síkos, hajlításkor engedelmes, ujjal könnyen benyomható. Az illesztés, ragasztás veszélyes, hiszen ha a részek nem azonos szárazságúak, vagy nem lettek eléggé összedolgozva, a két darab esetleg már száradáskor szétválik. Ragasztáshoz folyékonyabb (tejfölös) masszát érdemes keverni, vagy a kész darabokat ecsettel, szivaccsal érdemes átkenni. Elôször levegôn szárítsuk a kész darabokat (a kisebb hajszálrepedéseket híg sárral lehet javítani), majd égessük ki ôket.

NÉPHAGYOMÁNY

33 1. Bemutatjuk a gyerekeknek az eszközöket, megnevezzük azokat, és elbeszélgetünk a mintadarabról. 2. A munka menete: – Mindenki választ egy tömböt, amibôl formát alakít. A gyerekek gyakorolják a gömbölyítés, lapítás hengerítés technikáját. (Kocka, hasábforma, hengerforma, kerek lapos forma…) – Majd mintáznak csiga, kagylóhéj, falevél, vastag szálú zsákvászon, szúnyogháló, tujalevél, ceruzaborda, fésû segítségével. Így tudnak rácsozni, pöttyözni, csíkozni is. – Pecsétnyomót lehet készíteni rátéttel. A henger, hasáb egyik végére mintát (tulipán, karika, csíkok, korong, hold, nap, csillag) teszünk. Fontos, hogy jól odaragadjon! A kész pecsétnyomót kelmefestéshez, díszítômunkákhoz jól lehet majd hasznosítani..

34

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 10.

Falusi porta építése


Játékkészítés I.


Szem-kéz koordináció fejlesztése Hengerítés, lapítás, gömbölyítés technikájának gyakorlása Alkotóképesség fejlesztése Szókincsbôvítés


Vesszô, nád, gyûjtése vízparton

Eszközök

Vesszô, nád, agyag

Vázlat

A gyermekek játéktevékenységéhez kapcsolódva esetleg képeskönyvet nézegetve beszélgetünk a gyermekekkel a falusi udvarról. Az eszközöket felkínálva a gyermekeket fokozatosan vonjuk be a játéktevékenységbe. A munka menete: – Megbeszéljük, ki mit szeretne készíteni. – Elészítjük az udvar tervét – Megfelelô anyagot választunk – Agyagbó elkészítjük a ház formákat Az óvónô folyamatos jelenlétét igényli a tevékenység!

35

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 11.

Falusi porta benépesítése


Játékkészítés


A kézügyesség fejlesztése A figyelem fejlesztése Szókincsbôvítés


A porta megépítése, állatok (környezet), matematika, vizuális nevelés

Eszközök

Gyékény, kukoricaszár, vesszô, fúró, ár, fogvájó, kés, rafia, tábla, metszôolló

Vázlat

Mielôtt nekilátnánk a munkához, elbeszélgetünk a gyerekekkel a falusi portáról, az ott élô állatokról. Bemutatjuk nekik az eszközöket, megbeszéljük a feladatot. (Érdemes egyszerre csak 4-5 gyerekkel dolgozni, utána váltunk.) A munka menete: – Megbeszéljük, ki mit szeretne készíteni. – Anyagot választunk hozzájuk. – A méreteket, formákat igazítjuk. – Összeállítjuk, rögzítjük az „állatokat”. Példák: Tehén kukoricaszárból Kell hozzá egy vastagabb szár a testnek, egy kisebb, kissé hosszúkás szár a fejnek. Négy darab vékonyabb szár a lábaknak, kettô kicsi, ami szarvnak való. Egy darab rövid szár, ami a nyak lesz, és egy kicsi, amibôl a farok lesz. A megfelelô helyekre lyukat fúrunk, és összeillesztjük a darabokat.

36

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Kos áztatott sásból Egy köteg áztatott sást a közepén kettéhajtunk, és a hajtásnál két centiméterrel lejjebb elkötjük. Ez lesz a feje. Egy vékonyabb sásköteget veszünk kézbe, és ott, ahol a feje befejezôdött, kettéválasztjuk a maradék anyagot, átfûzzük a vékonyabb sásköteget. Ez lesz a két elsô lába. Majd újból összefogjuk az anyagot, keresztkötéssel megkötözzük a hátát. A két hátsó lábát szétválasztjuk, és újból elkötözzük. Kiegészítôk: vályú, kút, itatók

37

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 12.

Kelmefestés

A tevékenyég célja

Anyagok díszítése, színes nyomatokkal


Ismerkedés az anyagokkal Kreativitásra nevelés A kézügyesség fejlesztése


Pecsétnyomó készítése, festés növényekkel, textilminták

Eszközök

festônövények, fehér lepedôvászon, pecsétnyomó, dugónyomó

Vázlat

A festékeket természetes anyagokból, gyógynövényekbôl készítjük. Ezek a festékek elsôsorban gyapjú-, vagy gyapjúból is készült anyagok festéséhez használhatók. A gyógynövények begyûjthetôk, de egyszerûbb, ha szaküzletben vásároljuk meg ôket. A festéshez több fûre, kéregre, bogyóra van szükség, mint a teákhoz. Erôs, színes folyadékot kell készítenünk. (Mintát festhetünk sûrû temperával, ruhafestékkel is.) A munkához szükségünk van festônövényekre, fehér lepedôvászonra, pecsétnyomóra és dugónyomóra. Ezek bemutatása, megnevezése után látunk munkához a gyerekekkel. Festünk velük kendôt, terítôt, sálat, babaruhát, tarisznyát. A kiválasztott forma díszítése pecsétnyomóval: Ritmikus sormintát és körkörös mintát lehet készíteni vele. Miután a ruhaanyagot feszesre simítottuk, a pecsétnyomót erôsen nyomjuk rá. Tartsuk egy kicsit rajta, ne mozgassuk, mert a minta torzulni fog. (Új színt használva mindig mossuk le a pecsétnyomót!)

38

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Dugónyomó (kékfestô minta) készítése: Szélesebb, nagyobb dugókba gombostûket nyomunk. A dugón az elôre kirajzolt mintát követve kis távolságokba gombostûket szúrunk egymás mellé. A gombostûfejek egy síkban legyenek! Ezt mártjuk sûrû temperafestékbe, majd az anyagra nyomjuk. Pöttyözött mintát kapunk. Az elkészült anyagokat a dramatizáláshoz, ajándéknak, a babaszoba díszítéséhez, vásárnál, stb. használhatjuk. Festésre használható növények Vörös: galajgyökér, szurokfû, tealevél Rózsaszín: sóskagyökér, rózsaszirom, festômályva, csipkebogyó Sárga: kamilla, fekete nadálytô, aranyvesszô, boróka, körömvirág, hagymahéj, orbáncfû, nemesített cickafark Narancs: gyöngyviráglevél, hagymahéj, varádicshajtás Kék: örménygyökér gyökere, búzavirág Zöld: martilapu, izsóp, kerti szarkaláb, csalán, hagyma, sóska, zamatos turbolya, cickafark Barna: borókabogyó, hagymalevél Lila: bodzabogyó, kökény (piros-lilás), áfonya Aprítsuk össze a növényeket! A leveleket, szárakat egy éjszakán át áztassuk esôvízben. (Ha csapvizet használunk, adjunk hozzá egy cseppnyi ecetet.) Kicsit fel is lehet fôzni a növényeket, úgy könnyebben kiáznak.

39

NÉPHAGYOMÁNY

TÛZ Téma – 1.

Szôlôszüret (szôlôben, pincében)


Helyszíni élmény Munkafolyamatok – mustkészítés


Ismerkedés a mustkészítés folyamatával Együttmûködésre nevelés Mozgásfejlesztés


Ôsz, betakarítás, befôzés

Eszközök

vödör, kosár, olló, demizson, jármû a közlekedéshez

Vázlat

1. Felkészülés az utazásra: – beszélgetés a szabályokról; – mit szabad, mit nem a helyszínen; – mit fogunk látni, csinálni; – a balesetveszélyes helyzetekre felhívjuk a figyelmet. 2. Szôlô szüretelése kosarakba, vödrökbe, ollóval – levágjuk, ledaráljuk a kádba, kicsorog a szôlôlé – ez a must; ihatunk belôle. 3. A must útja a borig: – a pince belseje; – hordók, szerszámok, prés, üvegek; – vezetônk elôadása; válaszol a gyermekek kérdéseire. 4. Énekelünk: – Ettem szôlôt; – Szôlô érik; – Badacsonyi szôlôhegyen; – A kállói szôlôbe – stb. Játék: Lipem, lopom a szôlôt

40

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 2.

Szüret, felvonulás, bál


Hagyomány felelevenítése


Ismerkedés a hagyománnyal Egyszerû tánclépések gyakorlása


Szüret, énekek, anyanyelv

Eszközök

Szôlô, színes szalagok, botok, ruhák

Vázlat

A szüreti felvonulás a hagyomány szerint a szüret után volt. A fiatalok szekéren, gyalog, szülôfürtökkel feldíszített botokat vittek a vállukon. Hintón ment a szôlôkirály, -királyné, máshol menyasszony, vôlegény. A falun végig énekeltek, kurjongattak, zenészek húzták a talpalávalót. A régi borral kínálgatták a bámészkodókat, sûrûn locsolgatták a saját torkukat. Hajnalig táncoltak a legények és a leányok, de az öregebbek sem maradtak ki a cifrázásból. Ilyen alkalmakkor a gyerekek is tanultak a nagyoktól, ellesték a „tudományt”.

41

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 3.

Dömötörözés


A hagyomány felelevenítése


Szüreti mulatság

Eszközök

bunda, állatos fejdíszek, bot

Vázlat

1. Néhány gondolat erejéig beszélgetünk a gyerekekekkel a pásztorok életérôl, esetleg képeket nézegetünk. 2. Dömötör napja (okt. 26.) ôszi pásztornap. Dömötör a magyar juhászok védôszentje. A hideg idô miatt a tavasszal kihajtott állatokat ekkor hajtják be a legelôkrôl, s az ezt követô pásztoráldomást dömötörözésnek mondják. Ilyenkor számolnak el a pásztorok a rájuk bízott állatokkal. A juhász a juhokkal, a gulyás a marhákkal, a kanász a disznókkal, a csikós pedig a lovakkal. Ekkor kapták meg a tavasszal kialkudott bért is. 3. Felidézzük közösen a pásztorokról, állatokról tanult verseket mondókákat,énekeket. 4. Ezt követôen a forgatókönyvben leírtak szerint felidézzük a dömötörözés szokását.

42

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 4.

Töklámpás, terménybábok


Játékkészítés


Piaci bevásárlás (tök, zöldségek), betakarítás

Eszközök

Zöldségek, formás nagy sütôtök vagy takarmánytök, gyertya, tepsi, rafia, hurkapálca, kés, ár, deszka, olló

Vázlat

1. Elôször az eszközeinket megnevezve a terményekrôl szóló verseket mondunk, éneklünk a gyerekekkel. Majd bemutatom az általam készített figurát (pl. basa). 2. A munka közben fokozott a balesetveszély, ezért a nagyobb, keményebb termények darabolásánál jobban oda kell figyelnünk, és segíteni kell! Folyamatos ötletadással segítenünk kell azokat a gyerekeket, akik tanácstalanok, vagy láthatóan nem jól illeszthetô terményeket választanak saját ötletük kivitelezéséhez. Zöldségek: krumpli, hagyma, répa, retek, karalábé, cukkini, kisebb tök, padlizsán, patiszon, káposzta. Az összeillesztésekhez használhatunk pálcát, fogvájót, rafiát. A kész „sereglet” figurái vidám táncot lejthetnek. Töklámpás készítése: Egy szép, formás töknek levágjuk a kalapját, mert így könnyen kiszedhetjük a húsát, magját. Ujjnyi vastagságúra hagyjuk a héját. Elöl szemet, orrot, vigyori szájat vágunk rajta. Hátul, oldalt „hajat” vágunk (szellôzésnek). Belsejébe mécsest, gyertyát teszünk. Este látogatóba vihetjük más csoportba. Kedves ijesztgetô játék. Süssünk tököt, tökmagot! Mindkettô ízletes és vitamindús. Pattogassunk kukoricát! (De ne a frissen tört kukoricából!)

43

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 5.

Gyertyakészítés mártogatással


Tárgykészítés technikájának bemutatása


Anyagok tulajdondságai, tûz

Eszközök

viasz, felvetôfonal, rezsó, edények

Vázlat

A gyertyakészítéshez szükségünk van viaszra, felvetôfonalra, edényekre és egy rezsóra. Elsô lépésben bemutatjuk a gyerekeknek az eszközöket. (Megelôzésképpen néhány jó tanács. A viaszos edény inkább magas, keskenyebb edény legyen. Állítsuk egy széles lábasba, amiben folyamatosan meleg a víz. Így nem ég meg a viasz. Alufóliával érdemes körben beborítani a rezsót, különben ráég a viasz, és sokáig érzôdik a szaga. A viaszt lehet színezni is.) Mivel fokozottan balesetveszélyes ez a munka, nagyon körültekintôen kell dolgoznunk, és fel kell hívnunk sok mindenre a gyerekek figyelmét. Egyszerre csak 34 gyermek tud kényelmesen, biztonságosan dolgozni. – A fonal legyen jó hosszú, hogy a gyermek keze távol tudjon maradni a meleg edénytôl. – Olyan hosszúságban mártsa a viaszba, amekkorára a gyertya hosszát szeretné. – Mivel a gyertya lassan „hízik”, türelmesnek kell lenni!

44

Dr. TÓTH TIBORNÉ

A munka menete: – veszünk egy hosszú felvetôfonalat; – egyenesen tartva belemártjuk az olvadt viaszba; – kivesszük, és belemártjuk a hideg vizes edénybe; – újra a viaszba mártjuk, majd megint a vízbe, és így tovább… A gyertya fény és tûz. A gyertya ôsidôk óta szimbólum és jelkép az embereknek. A bölcsôtôl a sírig használták gyógyításra, világításra, gonoszûzésre, ünnepeken, emlékezésre, díszítésre… A hagyomány szerint gyertyaszentelôkor megszentelik a templomban.

45

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 6.

Kukoricacsuhé liba


Játékkészítés


Kirándulás, anyaggyûjtés, madárfigyelés – vadlibák

Eszközök

csuhé, rafia, olló, tû, cérna, rongy, tál, víz

Vázlat

Mielôtt nekilátnánk a munkának, bemutatjuk, megnevezzük a gyerekeknek az eszközöket (csuhé, rafia, olló, tû, cérna, rongy, tál, víz). Majd elbeszélgetünk velük, találós kérdéseket teszünk fel az állatokról, többek közt a libáról, vadlibáról. Csináljunk libákat csuhéból! A kukorica alsó, fehérebb és vékonyabb levelei jól megmunkálhatók. A külsô vastag, bordás, fás hatásúak nem használhatók. (Ha egészen fehér levelet szeretnénk, kicsit ki is lehet hypózni, de a gyerekeknek ez nem ajánlható.) A beáztatott levelekbôl (amelyek kissé hibásak, és másra nem igen jók) formázzunk testet, majd lazán kössük körbe. Válasszunk két kisebb, formás levelet, ezt kössük a hátára, ez lesz a szárnya (mint a repülônél). Végül szép nagy levéllel borítsuk be, alakítsuk ki a fejet, nyakat, farkat. Igazítsuk el a levelet, hogy jól takarja az elôzô kötözéseket. A vizes levél jól formálható, nyugodtan alakíthatjuk. Száradás után kiegyensúlyozva fel lehet kötni ôket dísznek, vagy reptetni egy pálcára.

46

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Szent Márton a IV. században élt, a késôbbi Magyarország területén született. Katonaember volt, késôbb lett szerzetes. Szent életét látván, püspökké akarták választani, akár erôszakkal is, ezért egy libaólba bújt el, de a libák hangos gágogásukkal elárulták. Az emberek megtalálták ôt, és püspökké választották. Innen ered az a szokásunk, hogy Márton napján (nov. 11.) libasültet eszünk, és bort iszunk. Régen tehát a ház körül élô libákat felhizlalták (tömôre fogták ôket), és ezen a napon levágták. Nagy lakomát csaptak a finom libapecsenyébôl, tepertôbôl, májból. E napon kezdôdött a tollfosztás, és az asszonyok, lányok ekkor kezdtek szôni, fonni, hímezni is. Márton napja idôjós nap is: „Márton napján ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

47

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 7.

Lakodalmas


Hagyományra épülô játék


Szüret, betakarítás, Márton-nap, fonóház, udvarlások – mátkálás

Eszközök

ruhák, koszorúk, kalapok, vôfélybot, stb.

Vázlat

A leányok és legények életében jelentôs fordulópont a házasság, amit lakodalommal ülnek meg. Kicsi gyermekkoruk óta erre készülnek, errôl szólnak játékaik is. A fiatalok sokat lehettek együtt egész évben (fonóház, tollfosztás, aratás, szüret, bálok, ünnepek), megismerték egymást, azután elhatározták, hogy összeházasodnak. Régen, falun ôsz végén tartották a lakodalmat, amikor befejezôdött a betakarítás, a szüret, a búzát is elvetették már, kiforrt az új bor, meghíztak a libák, kacsák, tyúkok, disznók. 1. Már korábban megtörtént a háztûznézô, amikor kipuhatolták, hogy a leány hajlandó-e hozzámenni a legényhez. 2. Ezt követôen a keresztapa megkéri a vôlegénynek a leányt. 3. Majd a szülôk megbeszélik, mikor és kit hívjanak meg a lakodalomba. Kezdetét veszi a készülôdés, sütésfôzés. 4. A fiatalok személyesen hívják meg a közeli rokonokat, a többieket a vôfély és a segítôi hívják meg a lakodalomba. 5. A lányos háznál és a fiús háznál külön-külön készülôdnek. 6. Kikérik a lányt. (Elôször megpróbálják becsapni a kikérôket.) 7. Az anya elbúcsúzik menyasszony lányától, akit lánypajtásai kísérnek a templomba.

48

Dr. TÓTH TIBORNÉ

8. Elvonulnak a templomba, miközben a falu aprajanagyja bámészkodik. Az esküvôi szertartás keretében a menyasszony és a vôlegény esküvel fogad egymásnak jóban-rosszban, holtomiglan-holtodiglan tartó örök hûséget. 9. Férjként és feleségként indulnak a lakodalomba. 10. Köszöntôkkel kezdôdik az evés-ivás. A különbözô fogásokat étekhozók, kínálók szolgálják fel. Közben zene szól. 11. A muzsikaszóra táncolnak a vendégek. A menyaszszonnyal mindenki táncol, legalább egyszer. 12. Hajnalig, reggelig tart a mulatozás.

49

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 8.

Csutkababa


Játékkészítés hagyományos anyagból


Rongybaba, lakodalom falusi porta, színes anyagok válogatása

Eszközök

színes anyagok, kukoricacsutka, olló, fonal

Vázlat

1. Az eszközök bemutatása, megnevezése. Beszélgetés a lakodalom utáni eseményekrôl. A házaspárnak kisbabája születik. 2. Mi pedig csináljunk neki babát, amivel játszhat. Sok szép színes anyagból vágjunk neki ruhának valót (kör, téglalap, háromszög alakú). Egy hosszú fehér téglalapot feltekerünk, mindkét végét elkötjük, majd a csutkára (keresztbe) rákötjük, ez lesz a test és a kar. A munka menete: – Egy kisebb téglalapot középen összehajtunk, kis sarkot levágjuk, a lyukon a fejet átbujtatjuk. – A körformát négyfelé körcikkesen összehajtjuk, és erre is kis lyukat vágunk, belebujtatjuk a csutkát, és a derekán megkötjük. – Kendôt kötünk rája (köténykét is formázhatunk rá). – Nadrág forma – 2 hosszúkás téglalapot az „ülepénél” összeöltünk, (ragasztunk, illesztünk), az egyik nadrágszárba bujtatjuk a csutkát. 3. Elkészíthetjük ily módon egy mese figuráit is. Bábozhatunk velük.

50

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 9.

Karácsonyfadíszek


Tárgykészítés természetes anyagokból


Kukoricaszárból, csuhéból állatok

Eszközök

gyékény, szalma, csuhé, rafia, olló, metszôolló, tábla, rongy, edény, víz

Vázlat

Karácsonyi készülôdésünk másik állomása a karácsonyfa-díszek készítése. Már ismert anyagokból (gyékény, csuhé…) készítjük el ôket. Az alapanyagok úgy munkálhatók meg, ha elôtte beáztatjuk ôket. A gyékénynek 1-1,5 óra ázás kell, a csuhénak, szalmának, rafiának elég, ha csak nagyon rövid idôre mártjuk a langyos vízbe. (Hasznos tanács: mielôtt hozzálátnánk a munkához a gyerekekkel, az asztalra terítsünk rongyot, ami majd felszívja a vizet, így nem lesz lucskos az alapanyag, és tisztábban dolgozhatunk.) 1. Megmutatjuk a gyerekeknek, hogy milyen anyagokkal és eszközökkel fogunk dolgozni. 2. A kiválasztott formákat elkészítjük. Gyékényangyal: A gyékény külsô, szálkás, szakadozott héját lefejtjük, az nem használható. A belsô húsosabb szár és a legbelsô, hengeres szárrész a használható. Méretre vágjuk (kb. 20 cm), és kettéhajtjuk. Úgy a negyedénél rafiával elkötjük, az lesz a fej. A szétnyíló részbe illesztjük be a szárnyat (feleakkora méretû lapított szár legyen), majd alatta újra szorosan elkötjük. A szárny- és szoknyarészt kézzel csíkokra feltépjük vagy ollóval bevágjuk, és egy kicsit megtágítjuk a távolságot a részek közt, „megborzoljuk”. Sodort szálból glóriát is lehet rákötni. (Ha soványnak találjuk a figurát, több szárból is lehet készíteni.)

NÉPHAGYOMÁNY

51 Csuhébábu: Elkészítéséhez legjobb a kukorica alsó, vékonyabb levele (a felsô, bordás nem jó). – Elôször vegyünk egy szép sima, elég nagy méretû kukoricalevelet, tegyünk bele egy golyót, simítsuk rá, és kössük el, az lesz a fej. – Sodorjunk össze egy fél levelet, kössük a nyakához, ez lesz a keze (a kéz végét is kötni kell, mert különben kibukik). – Válasszunk egy szép széles, hibátlan levelet, vágjuk le mind a két végét. Fejjel lefelé kössük a nyakra, majd hajtsuk vissza hátra, és kössük azt is hátul a nyakába. Hónaljban is kössük el. A ruhácskát alul formára szabjuk. Fiúbábnál két lábra kötjük.

52

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 10.

Lucázás


Hagyományra épülô dramatikus játék


Idôjárásfigyelés, naptárkészítés

Eszközök

búza, cserép, föld, szalma, libatoll (fakanál), fehér leplek, lisztgyurma

Módszertani ajánlás

játékosság, bemutatás, elbeszélés

Vázlat

A Luca-nap (december 13.) az esztendô egyik legrövidebb, legsötétebb napja, a téli napforduló idôszakának kezdô napja. Sok szokás fûzôdik ehhez a naphoz. A hagyomány szerint Szent Luca (ókeresztény szent, aki hitéért vértanúhalált halt) szemét tûvel szurkálták ki, ezért nem volt szabad ezen a napon varrni. Más vidéken úgy tartották, hogy a varrással bevarrták volna a tyúkok tojókáját, ezért tiltották. De tilos volt szomszédot és rokont is fogadni. Volt, ahol lucapogácsát sütöttek e napon. Gyûrût sütöttek bele, és ha az eladó lány találta meg, rövidesen férjhez ment. Volt, ahol szerencsepénzt sütöttek bele. De lucagombócot is készítettek, benne fiúnevet rejtettek el, az lett az eladó lány jövendôbelijének a keresztneve. Ezen a napon kellett elkezdeni a lucaszék készítését, és Karácsonyig befejezni. Csak férfiember készíthette, minden darabját más-más fából. A karácsonyi éjféli misén ráállva megláthatta a falu boszorkányát. Luca napjától Karácsonyig 12 nap van. Minden nap a következô év egy hónapját jelenti. A hagyomány szerint amilyen idô van aznap, olyan idô lesz abban a hónapban. (Naptárt lehet készíteni.)

NÉPHAGYOMÁNY

53 E napon kezdték csíráztatni a Luca-búzát. Ha a szára hosszúra nôtt, jó szalmás termést vártak. Mi karácsonyi asztaldísznek ültethetjük a búzát. Egyes vidékeken szokás volt a lucajárás. Lepedôbe öltözött legény, derekára borjúkötelet kötve, csizmája talpán ronggyal, arcát liszttel, nyúlbôrrel vagy szitával befedve járta a házakat. Kopogtatás nélkül lépett be, és a kezében tartott Márton-napi fehér lúdtollal simogatta végig a háziak arcát és a tárgyakat. A sarkokra keresztet rajzolt, majd hátrafelé lépegetve némán távozott. Ennek kapcsán lehet a fiúkkal a kotyolást játszani, ami termékenységvarázsló játék. A fiúk fehér lepedôben, lisztes, kormos arccal házalnak, szerencsét kívánnak, kotyolnak. A lucázós dramatikus játék leírását lásd a Forgatóköny veknél.

54

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 11.

Mézeskalács sütése


Hagyomány felelevenítése


Diótörés, karácsonyi készülôdés

Eszközök

méz, liszt, szegfûszeg, fahéj, tojás, cukor, dió, hántolt mandula, hántolt napraforgó, ecset, tepsi, margarin, sütô formák, gyúrótábla, nyújtófa

Vázlat

Karácsonyi készülôdésünk egyik állomása hagyományos süteményünk, a mézeskalács megsütése. Mielôtt a munkához látunk, mutassuk meg a gyerekeknek az eszközeinket, nevezzük meg ôket, és beszéljük meg a sütemény elkészítésének folyamatát. Hozzávalók, eszközök: méz, liszt, szegfûszeg, fahéj, tojás, cukor, dió, hántolt mandula, hántolt napraforgó, ecset, tepsi, margarin, sütôformák, gyúrótábla, nyújtófa. (A diót már az elôzô nap törjük meg!) A tésztát elôzô nap – a szakácskönyvbôl felolvasva – gyúrjuk össze, mert hideg helyen pihentetni kell. A munka menete: – a gyúródeszkát belisztezzük, hogy ne tapadjon rá a tészta; – a tepsit kivajazzuk mindenhol; – a magocskákat, díszítôket (dió, mandula, mazsola, szotyi) kis tálakba elôkészítjük; – a tésztát óvatosan fél cm vastagra kinyújtjuk, folyamatosan szórjuk egy kicsi liszttel, hogy ne tapadjon; – a sütô–vágó formákkal kiszaggatjuk, majd díszítjük; – a kidíszített figurákat tojássárgájával az ecset segítségével bekenjük, hogy szép fényesek legyenek; – elômelegített sütôben kb.10-15 percig sütjük; – ha kihûlt (másnap) cukormázzal is díszíthetjük, persze csak a simákat.

55

NÉPHAGYOMÁNY

A jó hangulatot fokozva, énekeljünk! (Ha a süteményt a fenyôfára szeretnénk dísznek, akkor sütés elôtt fúrjunk rájuk lyukat, mert megsülve törékenyek!)

56

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 12.

Betlehemezés




Pásztorkodás, Luca-búza

Eszközök

pásztorbot, suba, mellények, kalapok

Vázlat

Népünk kultúrájában évszázadok óta nagy hagyománya van a betlehemezésnek. A Jézus születését, a pásztorok hódolatát megjelenítô betlehemes játékoknak sokféle változata van. Ezek a köszöntôk tájanként változó hosszúságúak, eltérô szövegûek. Van, ahol legények játsszák, a leányok pedig csak énekelnek, van, ahol bábokkal adják elô… A játék keretén belül Jézus születésének ünneplésekor lehetôség volt tréfálkozások egész sorát is elôadni szójátékok, helyzetkomikum segítségével, énekszóval vegyítve. A betlehemes játékokban felhangzó énekek viszont a magyar kultúra több száz éves hagyományát ôrizték meg (pl. „Pásztorok keljünk fel”, „Csordapásztorok”, „Mennybôl az angyal”). A betlehemes játékok gyûjteménye a Forgatókönyveknél található.

57

NÉPHAGYOMÁNY

VÍZ Téma – 1.

Újévi köszöntô


Ismerkedés az újévköszöntô hagyományokkal


Nyelvi fejlesztés Mozgásfejlesztés


Betlehemes játék

Eszközök

földgömb, hangszerek

Vázlat

Az óév búcsúztatásának, a szilveszternek korántsem volt jelentôsége a hagyományos falusi életben. Régen csendes családi körben töltötték az estét. Az újév kezdete szerencsevarázsló és gondûzô cselekedettel járt együtt. – Újévkor a gyermekek jártak köszönteni. „Adjon Isten minden jót ez új esztendôben…” „Kis karácsony, nagy karácsony…” A babona szerint, ami az év elsô napján történik, az év során megismétlôdik. Ezért csupa vidám dolgot igyekeztek csinálni. Jósoltak idôjárást. „Újévnapja világos, a termés nem lesz hiányos.” „Újév reggelén, ha veres az ég, szeles lesz az esztendô.” Újév reggelén a fiatal legények nyírfavesszôvel házról házra jártak „megverték” a háziakat, és jókívánságokat mondtak. – „Bort, búzát, békességet…” – „Újév reggelén…” – „Adjon Isten füvet, fát…”

58

Dr. TÓTH TIBORNÉ

A természetben élô ember a világot, a mindenséget kereknek észlelte: kerek határ, kerek világ, a kerekség kellôs közepén a föld köldöke. A föld köldökét az égi biztos ponttal az „égig érô fa” kötötte össze, melynek csúcsán a Teremtô trónol, aki rendet tart. Ô rakta az ég búbjára a Napot, a Holdat és a csillagokat. Ezek segítségével tájékozódott a régi ember, mind a kerek világ, mind a kerek esztendô meséjén. A természet szüntelen körforgásában, az évszakok változásaiban és a téli álomban: az esztendô a legkerekebb idôegység. Ezt a változást a Nap járása idézi elô, ami az embernapi életét, munkáját, a gazdasági élet alapvetô feltételeit megszabja. Kerek egy ég alatt, Kerek egy Istenfa Kerek Istenfának Szép tizenkét ága Szép tizenkét ágán Ötvenkét virága Ötvenkét virágán Három aranyalma. (karácsony, húsvét, pünkösd) Játék: A hangszerekkel körbevonulnak a házon nagy zajt csapva, vidáman köszöntjük az új évet. (Emlékeztetjük ôket a 12 hónap, hét napjaira) – Jöttem karikán Jön a kocsi – ENO Új esztendô vígságszerzô Hónapsoroló Hétsoroló Jeles napok dalai

59

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 2.

Csodaszarvas


Mesedramatizálás


Az ismert monda cselekményének felidézése, eljátszása


Mese, ruhák, kellékek

Eszközök

Lepkék, fejdíszek, szarvasagancs gyékénybôl, lovak, íjak, koszorúk, szövegek

Vázlat

A mese (legenda) szövegét szabadon használhatják, de fontos, hogy ismerjék a cselekmény menetét, betartsák azt. Válasszanak szerepeket, mesélôt, szalagszínt, ruhát, eszközt. Ruhák Fiúk: süvegek, leplek, öv, íj, ló, tarisznya. Lányok: fehér leplek, koszorúk, hangszerek. Szarvas: gyékénybôl font agancs. Beépíthetô egy-két mondóka, ének. Helyszínek jelölése takarókkal, elkerítésekkel. Hagyjunk tág teret a mozgásnak. Az el nem mesélt szöveget mozgással, mimikával helyettesítsék. A regösénekek megôrizték népünk, magyarságunk szarvastiszteletét. A szarvas nemcsak ôrzônk, de vezetônk is, hiszen mondáink tanúsága szerint ô vezette vissza eleinket. A magyarság életvezetô fényes állata a szarvas, mely az égbôl kapta szarvára a csillagokat.

60

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 3.

Rongyszônyegszövés


A szövés technikájának bemutatása, gyakorlása


A szövés technikájának bemutatása, gyakorlása A kézügyesség fejlesztése

Ajánlott megelôzô anyag KÖNYVEK

Néprazi múzeum látogatása; képek; rongycsíkok tépése, vágása; fotók

Eszközök

felvetôfonal, színes rongyok, szövôkeret, olló, fésû (villa)

Vázlat

1. Eszközök bemutatása, megnevezése, beszélgetés emlékek a múzemból 2. A munka menete – A felvetôfonal egyenletes befûzése – A színes rongycsíkok bujtatása a felvetôszálak között. – Mintaalakítás – A vetülék leverése, tömítése. – Folyamatosság, egyenletesség. 3. Hagyomány: télen a lányok, asszonyok otthon vagy fonóházba szôttek, fontak – gyapjú (állati szôr) – len- (kender-) feldolgozás) Ének: Szôjjünk, fonjunk Este van, már nyolc óra Párosítók Csúfolódók

61

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 4.

Rongy–pálcika–fakanál baba (Fonóház)


Játékkészítés


Ismerkedés az anyagokkal Színek, formák megnevezése A finommotorika fejlesztése


színes anyagok keresése, válogatása, darabolása

Eszközök

Pálcika, fakanál, olló, anyagok, kötözôfonal, ragasztó

Vázlat

1. Eszközök bemutatása, megnevezése. Beszélgetés: mit fogunk készíteni! 2. A munka menete: pálcika – az alap – csillag, kereszt – forma kötözése – a fej rákötözése (majd arc megrajzolása) – blúz rákötözése, esetleg kendô vagy kötény – szoknya rákötözése – haj (ragasztás) 3. Hagyomány: amíg az asszonyok szôttek, varrtak, addig a kicsik játszottak a fonóban – babát készítettek a nagyok segítségével. Ének: Tente baba, tente Cini-cini Zsuzsika Keresd meg a tût Ciróka, maróka Hinta, palinta Bel, bel, bel Csicsij baba

62

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 5.

Gyertyakészítés méhviaszból


Formaalakítás, tûz, fény


Ismerkedés az anyaggal és tulajdonságaival Formaérzék fejlesztése Formaalakítás sodrással

Eszközök

Méhviasz, felvetôfonal, éles kés

Vázlat

1. Eszközök 2. Anyag (méhviasz) története, tulajdonságai – puha, formálható, illatos, ragad Méhész, méh, pergetés Formák vágása (háromszög, derékszögû háromszög, téglalap) Kanóc helye (mibôl van) 3. Hagyomány szerint a templomban megszentelik. A gyertya jelkép, dísz. Idôjós nap – Kitapodott a medve. De csak nincs jókedve Kifordult, befordult Visszalépett, megfordult. – Ha medve Gyertyaszentelôkor meglátja árnyékát, még marad a tél. Játék: Mackó, mackó ugorjál Mackó brummog Ég a gyertya ég Közmondások a tûzrôl, fényrôl

63

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 6.

Tarisznyaszövés


A szövés technikájának gyakorlása


A finommotorika fejlesztése Kreativitásra nevelés – sorminta Figyelemfejlesztés


Rongyszônyeg, képek, könyvek, múzeumi élmények

Eszközök

szövôkeret, felvetôfonal, színes gyapjú, fonalak, olló, fésû (tömítéshez)

Vázlat

1. Eszközök bemutatása, megnevezése – Mibôl van a fonal? – Ki tudja hogyan készül? – Színezés – természetes festékek – A fonal vastagsága, hosszúsága 2. A munka menete: – a felvetôfonal egyenletes feltekerése, rögzítése; – a fonalak laza bebujtatása; – a befûzött fonal leverése, tömítése a fésûvel (villával); – az egyenletesség, folyamatosság megtartása (számlálással) Hagyomány: a tarisznya a pásztorok (mesehôsök) fontos kiegészítôje. Az asszonyok fonták–szôtték nekik a fonóházban. A vállra akasztó pántot külön szôtték, vagy a lányok 3-as fonással készítették. Ének: A juhásznak jól megy dolga – ENO Szélrôl legeljetek – Jeles napok Megismerni a kanászt – ENO Paripám csodaszép – EZO Benn a bárány

64

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 7.

Hangszerkészítés


Játékkészítés


Ismerkedés a felhasználandó anyagokkal és alakíthatóságukkal A finommotorika fejlesztése A figyelem fejlesztése


Népi hangszerek, kántálók

Eszközök

kukoricaszár, fûzfavesszô, zsineg, lapátok, kukorica, libatoll, bodza, nád, dió, keménypapírcsík, fémpálca, olló, kés

Vázlat

Eszközök, mintadarabok bemutatása, megnevezése Vastag napraforgószár kongató nádsíp tollsíp dió kopogtató csutkahegedû, nyírettyûvel lopótök, magok zsírpapír, zsineg 1. Libatollsíp Csöves részébôl készül. Zárt vége tájáról egy vágással 3-4 cm hosszúságba belehasítva vágjuk fel a tollsíp nyelvét Fújásnál a hasíték rezeg, ez adja ki a hangot. 2. Cirokhegedû Két íz mögött levágjuk Két íz között a vastag, fényes részt felhasítjuk. A hasíték alá apró darabot illesztünk, így kiemeljük a „húrokat”. Fûzvesszôbôl, madzagból (íjszerûen meghajlított) nyírettyût készítünk hozzá. A „húr” alatt óvatosan egy kicsit mélyíthetünk.

NÉPHAGYOMÁNY

65 3. Tökcsörgô Kiszárított lopótök szárát (puha részét) kitisztítjuk, és apró magocskákat töltünk atök hasába. 4. Nádsíp A nádat elvágjuk, belsejét kivágjuk, így lyukas csövet kapunk, az egyik végét kirojtozzuk, fújásnál a vékony pálcikák rezegnek. 5. Bodzakongató A belseje kivájható, fúrható, lyukas csô lesz belôle. Egymáshoz ütögetve kong, kopog. 6. Diókopogtató Vastag bôrre, de lehet vastag keménypapír csík végére ráragasztani a dióhéjat. Ha a papírt félbehajtjuk, a két dióhéj összeütôdik és hangot ad. 7. Láncos bot Seprûnyélre apró szemû, hosszabb-rövidebb láncokat erôsítünk, szögelünk (regösök hangszere). Az így elkészített hangszerekkel kísérhetik ritmusát, hangját a daloknak.

66

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 8.

Farsangi állatalakoskodó


Hagyományokra épülô játék


Térformák alakítása Tánclépések gyakorlása


Népi hangszerek, álarckészítés

Eszközök

álarcok, hangszerek

Vázlat

Vízkereszttôl hamvazószerdáig tartó idôszak. Nagy evészetek, ivászatok, lakomázás, lakodalmak, vigadalmak ideje. Sarlózás, legényavatás, leányavatás. A farsang végén csúfolták a pártában maradt leányokat. – Húshagyó – A karádi faluvégen – Jánoshidi vásártéren Táncmulatságokat rendeztek. Farsangfarkán állatalakoskodó játékokat játszottak. Medvetáncoltatás; Kecske-, gólya-, ló-, tehénalakoskodás; A medve nem szívesen táncol. A kecskét, lovat, tehenet el akarják adni, dicsérik nem létezô tulajdonságait. Vannak vidékek ahol téltemetést járnak, szalmabábot égetnek. Sardó jöjj el … Énekek: Mackó, mackó; Bújj, bújj medve; Mackó brummog; Kecske ment kiskertbe; Gólya, gólya vaslapát; Hosszú lábú gólya bácsi; Farsangi bál szelíd jelmezekkel; Mesefigurák; Állatok

67

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 9.

Kiszézés




Ismerkedés a hagyománnyal (annak szimbolikus értelmével)


Farsang, tél

Eszközök

Kiszebábhoz botok, papírok, ragasztó, kötözô, gyufa, zöld ágak, olló

Vázlat

Kiszézés A farsang végének hagyományos játéka. Téltemetô, gonoszûzô, tisztítást adó szertartás. Kis leányok a szalmabábot felöltöztetik (mindenki egy régi ruhadarabját adja hozzá) majd énekelve végighordozzák a falun, közben zöld ágakkal „ûzik” majd elégetik, patakba dobják. A vízbe dobás, illetve égetés annak a jelképe, hogy megszabadulnak a téli hidegtôl és minden bajtól, jöhet a tavasz. Melléklet: forgatóköny Munka: kiszebáb elkészítése papírból

68

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 10.

Faló–íj–fakard


Játékszer készítése


Kézügyesség fejlesztése Szókincsbôvítés


Csodaszarvas legenda

Eszközök

megmunkált keskenyebb, szélesebb lécek, bôr, seprûnyél, zokni, tömôanyag, fonal, szög, kalapács, dörzspapír, fûrész

Vázlat

Elôre méretre vágott elemek. A fa sima, szálkamentes legyen, mert a balesetveszély így is fokozott. 1. Eszközök bemutatása, megnevezése, mintadarabok szemlélése. 2. Faló, zokni fejjel A munka menete: A zoknit kitömjük, és a lécet beledugjuk a kitömött szárba, majd erôsen rákötjük. 2-3 szöggel a szárra lehet rögzíteni. A sörényét hozzá vastag fonalból horgolótûvel szálanként áthúzzuk a zoknin, és egyébként is megcsomózzuk. Bôr szemet, fület ragaszthatunk rá. A szem lehet nagyméretû gomb is. 3. Fakard Hosszú, széles falap a kardlap (lehet egy kicsit dörzspapírral (simára, fémcsere) finomítani. A kézvédô keresztfát rászögeljük kicsi apró szögekkel. A markolatot sûrûn betekerjük színes fonallal, hogy a fogása puha legyen. Díszíthetjük nemzeti színû rojttal, bottal.

NÉPHAGYOMÁNY

69 4. Nyíl – íj Erôs fûzfavesszôt ívben meghajlítunk, erôs madzaggal rögzítjük. Nádból nyílvesszôt készítünk A hegyét tompítjuk szigetelôszalaggal vagy szoros zsinegeléssel. Ének: Hívjad a hívjad a falovacskát Esik esô Gyí paci paripa Aki nem lép egyszerre Nincs szebb a virágnál… Manapság a fiúk életébôl hiányoznak a harcias, küzdô játékok. Ez egy igazi sportszerû játék, ajánlhatjuk a tévé agresszív mûsorai helyett.

70

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 11.

Gergely-járás (márc. 12.)




Iskolával való kapcsolat erôsítése Ismerkedés a hagyományokkal


Iskolalátogatás, játékfegyverek készítése

Eszközök

Püspöksüveg, kardok, csákók, kosár, nyárs, étkek – szalonna, tojás, hagyma

Vázlat

– Tavaszi ünnep: szent Gergely pápa, egyháztanító, a középkori mûveltség egy legnagyobb alapozója. Nevéhez fûzödik az egyházi ének klasszikus rendszerezése (gregorián). Régen ezen a napon az ifjak katonásdit játszottak, körbelovagolták a falut, várost – „szent Gergely vitézei” – verselve, énekelve diáktársakat toboroztak az iskolába, és adományokat gyûjtöttek. Népszerûsítették az iskolát, és a tanulás fontosságát hangsúlyozták. Az adományt a tanító részére gyûjtötték, aki természetesen megvendégelte ôket belôle (szalonna, zsír, kolbász, tojás, lencse, borsó, bab, stb). A szokás színjáték formájában ment végbe. – Szereplôk: Gergely pápa, püspök, zászlós, kisdobos, nyársas, kisdiák, kosaras, stb. – A tanító a jó képességû gyerekeket választotta, hogy ne valljon szégyent!

Felhasznált irodalom: Kalendárium Jelen napok dalai Régi magyar népszokások mindenkivel

71

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 12.

Menedék-kunyhó építése


Játszóhelykészítés


Ismerkedés az anyagokkal, szerszámokkal A finommotorika fejlesztése


Gyûjtés

Eszközök

anyagok a gyûjtésbôl, metszôolló, zsineg, kalapács

Vázlat

Bokrok, fák, tavaszi metszése során keletkezett ágak, bokrok jól hasznosíthatók. Kirándulás során szintén lehet gyûjteni kisebb elôrelátással. A kertben, udvaron, lehet találni erre alkalmas helyet, akár valamelyik fa vagy épület hasznosításával. Egyszerû sátorforma kialakítható: két ágasfán keresztül egy hosszabb egyenes rudat fektetünk, majd az egészet rögzítjük (beássuk összekötözzük). Beborítjuk vesszô-, illetve nádnyalábokkal, hozzákötjük a tetôhöz, a földön támaszkodó részeit földkupacokkal stabilizáljuk. Kiegészítô lehet: ágasfa, fogas, alkalmi tûzhely, kondértartó, zászlótartó, pokrócszárító Játszóhely lehet fiúknak, mint: – katonai tábor – pásztorkunyhó – betyártanya – határôrhely, stb. Megépítése is „férfimunka” lehet!

72

Dr. TÓTH TIBORNÉ

73

NÉPHAGYOMÁNY

FÖLD Téma – 1.

Húsvétitojás-festés (berzselés, írókázás)


Ismerkedés a hagyományos tojásfestési technikákkal


Festési technikák tanítása, gyakorlása A kreativitás fejlesztése (színek, formák, díszek)


Ábrázolás, festés, képek a hímes tojásokról, sémarajzok

Eszközök

Fôtt és nyers tojások, méhviasz, harisnya, hagymahéj, piros festék, íróka, petrezselyemzöld

Vázlat

A tojás az életnek, az átváltozásnak, az újjászületésnek archaikus jelképe. Régen a tojást a nagyböjti idôben sem volt szabad enni. A húsvéti ételekben viszont sokat adnak belôle. A lányok az ünnep elôtt festett – hímes – tojásokat készítettek a locsolóknak, a legényeknek. Amit azok aztán vagy megettek, vagy játszottak vele (pl. tojásdobálás, tojásgurítás). A tojásfestés motívumrendszere az ôsi termékenységrítus jelképeit hordozza. Színei: a piros Jézus vére, és a szeretet; a sárga a nap; a zöld a természet tavaszi megújulását szimbolizálja. Leggyakrabban a nyolc mezôre osztás és a mezôk hálózatában helyezték el a virágokat különféle rendek szerint: a tojás egyik lapjának középpontja köré rendezve, vagy az egymás fölötti mezôkbe.

74

Dr. TÓTH TIBORNÉ

1. Berzselés: a nyers tojásra illesztjük a vízbe mártott petrezselyemleveleket, jól rásimítjuk, majd nejlonharisnya szárába jó szorosan (feszesre) belekötjük. Sok-sok vörös hagymalevélbe (lehet egy kevés lila is) ágyazzuk (alul-felül lepje, takarja a tojásokat) majd hideg vizet teszünk rá, hogy ellepje a tojásokat. Lassú tûzön felfôzzük, kb. ½ óra alatt, majd hagyjuk kihûlni. Minél tovább áll a lében, annál sötétebb lesz a színe. Ha elôbb akarjuk kivenni, hûtsük hideg vízzel. Majd szedjük le a harisnyát és a leveleket. 2. Írott tojás: fôtt tojás, a méhviaszos edényt meleg vízben érdemes folyamatosan tartani, akkor nem ég meg. Az írókát egy golyóstoll kiürült fémbetétjébôl is elkészíthetjük. Megfelelô méretre vágjuk (kitisztítjuk), egy behasított ágdarab végére kötözzük (drótozzuk). (Golyóstoll hegye – golyó nélkül – is alkalmas). Gyakran mártogatva a meleg viaszba folyamatosan húzzuk, így írjuk a mintát. (Érdemes elôtte sémákat vésegetni, papíron ceruzával próbálkozni). A meleg viasz balesetveszélyes! Vigyázzunk! A viasszal írott tojás akkor festôdik, ha a festôlébe, pl. hagymahéjba 1 éjszaka áztatjuk (nem fôzzük mert lejön a viaszt: hideg festékbe tesszük). A viaszt le lehet kaparni vagy melegítés után törölni puha ronggyal, szalvétával. Fényezzük zsírral, szalonnával.

75

NÉPHAGYOMÁNY

2. Írott tojás: fôtt tojás, a méhviaszos edényt meleg vízben érdemes folyamatosan tartani, akkor nem ég meg. Az írókát egy golyóstoll kiürült fémbetétjébôl is elkészíthetjük. Megfelelô méretre vágjuk (kitisztítjuk), egy behasított ágdarab végére kötözzük (drótozzuk). (Golyóstoll hegye – golyó nélkül – is alkalmas). Gyakran mártogatva a meleg viaszba folyamatosan húzzuk, így írjuk a mintát. (Érdemes elôtte sémákat vésegetni, papíron ceruzával próbálkozni). A meleg viasz balesetveszélyes! Vigyázzunk! A viasszal írott tojás akkor festôdik, ha a festôlébe, pl. hagymahéjba 1 éjszaka áztatjuk (nem fôzzük mert lejön a viaszt: hideg festékbe tesszük). A viaszt le lehet kaparni vagy melegítés után törölni puha ronggyal, szalvétával. Fényezzük zsírral, szalonnával. Hímes tojás Húsvétra ajándékozott, díszített tojás. Egyházi áldásban részesítésérôl a 4. századból, majd ennek hivatalos bevezetésérôl a 12. századból van tudomásunk. A római katolikus vallású parasztság körében terjedt el. Magyarországon szinte napjainkig szokásban volt. A húsvéti tojás a húsvéttal mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban van: az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A tojás díszítését és kultikus felhasználását azonban nem a kereszténység kezdeményezte: az egyház egy korábbi gyakorlat kereszténnyé tételére törekedett. A díszített tojás elsôsorban Európa keleti felén terjedt el. Közép-és NyugatEurópában kisebb területeken a húsvéti tojást általában egyszínûre festik. Hazánk nagy részén ismert a húsvéti tojás „hímzése”.

76

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Pálcára erôsített fémcsövecskét, tollcsévét mártogatnak forró méhviaszba, ezzel írják rá a mintát a fôtt tojás felü-letére. Majd festéklében áztatják vagy fôzik… A kemény viasz kaparása utána a festetlenül maradt díszítmény kirajzolódik. Az e technikához kapcsolódó díszít- ménykincs egy része igen egyszerû, a felület rendszeres felosztásán és néhány elemi díszítôelem variálásán alapul (egyes elemek az ôsrégészeti anyagban, illetve az ókori magas kultúrák szimbólumai és a Közép-Keleten ma is használt mágikus jelek között lehetôk fel: más elemeket reneszánsz eredetû hímzés- és kerámiaornametikákból vettek át.) A húsvéti tojást húsvétkor, locsolásért kapják a fiúgyermekek vagy férfiak. A tojásíráshoz szükséges: tojás, méhviasz (a Guzsalyas boltban, vagy méhészboltban és minden méhésznél kapható), valamint íróka vagy gica, a mindenki által elkészíthetô kicsi szerszám, rézlemezbôl sodort csövecske, melyet beleszorítunk egy behasított ágacskába, és cérnával megkötözzük. A tojásokat sós vízben kb. 30 percig keményre fôzzük, langyosan tartjuk, és elkezdjük a tojás megírását a forró méhviaszba mártott gicával. Az elsô feladat a rámázás, a tojás mértani felosztása. Ennek eredményeképpen két, négy, nyolc, esetleg négy hosszú mezôre osztjuk a tojás felületét. A felosztáson alapuló tojásírás gyakorlata szerint a jobb kéz egy helyben tartja a gicát, míg a bal kéz a tojást forgatja. Tehát minden osztóvonal meghúzható a tojás egyenletes forgatásával. Ezután következik a díszítmény: általában erôsen stilizált virág; vagy geometrikus forma; de lehetnek eszközök is, pl. gereblye, kapa.

NÉPHAGYOMÁNY

77 A berámázott tojásra ráírjuk a mintát, amikor az egész felületet megírtuk, a tojást beletesszük a festôlébe, mely lehet a hagyma kifôzött héjának a leve is (igen szép szára lesz), de lehet anilinfestékkel is készíteni. Kb. 5-6 óra elteltével kivesszük a tojást a festôlébôl, és letöröljük vagy lekaparjuk a viaszt. A viasz alatt fehéren marad a rajz, és készen van a szép ünnepi ajándék!

78

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 2.

Legényavatás (húsvéti locsolkodás)


Ismerkedés a játék hagyományaival


Figyelemfejlesztés Közösségi élmény nyújtása


Kiszézés, fonóház

Eszközök

Zöldág, hímes tojás, bot, faló, vödör, víz

Vázlat

1. A lányok a ház udvarán – Zöldágjárás – Bújj, bújj zöldág – Tavaszköszöntés – Gyere tavasz… – Naphívogató – Süss ki napocska… – Esôhívogtó – Ess, esô ess… Észreveszik a fecskét az eresz alatt – Fecskét látok… – Villás farkú fecske… 2. Bemennek a házba tojást berzselni. Beszélgetnek – Nagypénteken tejben mosakodtam, azt szeretném, hogy szép legyek. – Mi a folyó vízében mosakodtunk, hogy ne legyünk szeplôsek, és fürgék legyünk a munkában. – Én a nagy fûzfánál mosakodtam, remélem szép hoszszúra nô majd a hajam. Találgatják, hogy vajon melyik legény jön majd locsolkodni. – Ádám, kutya ül a hátán – Tamás, csípje meg a darázs – Gábor, fél az árnyékától – Laci, jó neki a csacsi

79

NÉPHAGYOMÁNY

3. Megérkeznek a fiúk az udvarra, mennének a lányokhoz locsolkodni. A legényhívó visszatartja ôket, hiszen még nem mindenki legény közülük. Három próbát kell kiállni annak, aki „igazi legény” szeretne lenni. Közben a lányok is kíváncsiskodnak. Elsô próba: BOTHÚZÁS Húzd, húzd magadat Én is húzlak tégedet Amelyikünk elesik Az lesz a legkisebbik. Második próba: LOVAGLÁS Gyí, te fakó, gyí te szürke Gyí, két lovam, fussatok Gyorsan, gyorsan a faluba Ott kaptok majd abrakot. Harmadik próba: KOCSIHÚZÁS Kicsi járom, kis ökör Most fogják be elôször Most fogják be elôször Még ma mindent összetör. 4. Ha kiállták a három próbát, lányok vesszôzéssel avatják fel a legényeket: – Szófogadó, jó légy! Ha vízért küldenek, borért menj, ha borért küldenek, vízért menj, Egészséges légy, friss légy, keléses ne légy!

80

Dr. TÓTH TIBORNÉ

5. A lányok visszafutnak a házba, várják a legényeket. Megérkeznek a felavatott legények, elmondják a locsolóverset. – Eljöttem hozzátok ifjú létemre, hogy harmatot öntsek e szép növendékre Mert ha meg nem öntöm ezen esztendôben Nem virágzik szépet nekünk jövendôbe. 6. A legények egy vödörbôl meghintik a lányokat vízzel, hogy nagyra nôjenek, el ne hervadjanak. A locsolásért hímes tojást kapnak. „Ma jöttem tojásért, holnap jövök leányért.” Válaszolnak a legények, és játékba hívják a lányokat. „Gyertek lányok játsszunk de ugyan mit játszunk csicseréket, bugyborékot Ádám vackot, hat barackot, Csicseri buggy.” Dalosjáték: Ispirityi Pál A gyôri Györgynek Hej vára, vára

81

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 3.

Tavaszköszöntô – zöldágjárás


Ismerkedés a hagyományra épülô játék szokásaival


Játékok, dalok gyakorlása Utánzó mozgások kitalálása a játékhoz


Kiszézés

Eszközök

Zöldág, kendôk

Vázlat

1. Ki játszik ilyet?… hívogató, köralakítás 2. Játszunk egy kis tavaszt! – Süss fel nap – Süss ki nap fal alá… 3. Magocskák vagyunk, benn vagyunk, a földben melegedik az idô, esik az esô, kibújunk a földbôl. – Ess, esô ess… Mi vagy? Tulipán, borsó, búza Csipkefa bimbója. 4. Hiányoznak a madarak Találós kérdések: fecske, gólya, liba – Fecskét látok – Gólya, gólya – Hatan vannak – Madarak voltunk – Héja, héja lakatos 5. Kivirultak a virágok, megzöldült a fû, levelesek lettek a fák. – Búj, búj zöldág – Kis, kis kígyó 6. Bogarak, kisállatok – Csiga, biga – Tücsök koma – Katalinka – Lepke, lepke „Gyere tavasz várva várlak Hozz zöld ruhát fûnek, fának”

82

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 4.

Agyagedények


Ismerkedés a fazekasmesterséggel


A sodrás, lapítás technikájának gyakorlása Finommotorika fejlesztése


Baromfiudvar agyagozása

Eszközök

agyag, tábla, víz, formázó-rajzoló bot, égetôkemence, ecset v. szivacs

Vázlat

Az agyagedények a legrégebbi idôktôl készített és használt eszközök. Változatosak, és díszítésük szimbolikus jelentéssel bír. A gyerekekkel is készítsünk agyagedényeket. Szükséges eszközeink: agyag, tábla, víz, formázó-rajzoló bot, égetôkemence, ecset vagy szivacs. 1. Mutassuk meg a gyerekeknek az eszközöket és a mintadarabot. Képeslapok, könyvek segítségével beszélgessünk a fazekasságról. Emlékezzünk vissza, hogy mit is láttunk a skanzen mûhelyében. 2. Munkafolyamat: A különbözô technikákat gyakoroltatjuk a gyerekekkel: – gömbölyítés–lapítás – sodrás–feltekerés – gömbölyítés–mélyítés – díszítés rátéttel, nyomattal Higított agyaggal ragasztjuk és simítjuk az edényeket. Kiégetés után lehet használni az elkészített darabokat.

83

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 5.

Májusfaállítás


Hagyomány felelevenítése, közösségalakítás


Dalos játékok, térbeli mozgásformák gyakorlása Az együttjátszás örömének megéreztetése


Párosítók, lakodalmas, fonó

Eszközök

bot, drót, spárga, tûzvesszô, szalagok

Vázlat

A májusfa elkészítéséhez szükséges eszközök (bot, drót, spárga, fûzvesszô, szalagok, kendô) bemutatása után a gyerekekkel a hagyomány eredetérôl beszélgetünk. A legények tavasszal sem feledkeztek el a lányokról, a kedvesükrôl. Május elsején hajnalban a legény a választott leány kerítésébe erdôn vágott fiatal jegenyét tett. A lányok szalagokkal díszítették, csúcsára bort, perecet akasztottak. A fát állító legényt megvendégelték (sütemény, bor, pálinka), és meghívták pünkösdhétfôre, a fa kitáncolására. Ôrizték is a fát, nehogy mások ledöntsék. A májfa, jakabfa, hajnalfa elkészítése: A botra felerôsítjük a fûzfakoszorút, amit utána feldíszítünk szalaggal, kendôvel. Ha elkészültünk vele, kitûzzük. Körjátékaink, énekeink: – Bújj, bújj zöldág – Körtéfa, körtéfa – Kis kis kígyó – Sándor napján – Ennek a kislánynak – Fehér liliomszál – Süss fel nap – Cifra palota

84

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 6.

Pünkösdölô


A pünkösdölô hagyományának felidézése


A pünkösdölô énekeinek, mozgásformáinak gyakorlása Mozgásfejlesztés


Kiszézés

Eszközök

fehér ruha a királynénak, virágkoszorúk, kendô, kosár, virágszirom, szalag, korona

Vázlat

A húsvét utáni ötvenedik napon a tavasz ünneplésének nagyon régi szokása ôrzôdött meg a pünkösdölésben. Pünkösdkor a legények különbözô vetélkedéseket rendeztek, úgymint lóversenyfutás, bikahajsza stb. Aki ezekben gyôzött, az lett egy évig a legények vezetôje, a „pünkösd királya”. Minden lakodalomba, összejövetelre meghívták, ô rendezte a táncot. A kocsmában a többiek kontójára ihatott. A pünkösdi király mellé királynét is választottak a leányok. Fehér ruhába öltöztették, lefátyolozták. A leányok kezükben virágot tartva, karjukon kis kosárral bekopogtak az ismerôs házakhoz, megkérdezték, hogy „Szabad-e pünkösdölni? Megmutatni a pünkösdi királynét?” Énekeltek is. Befejezve az éneket háromszor magasra emelték a királynét, és azt mondták: „Ekkora legyen a kendtek kendere!”. A háziaktól ezután ajándékot kaptak. A pünkösdölô játék megtalálható a Forgatókönyveknél. Szükséges eszközök: fehér ruha a királynénak, virágkoszorúk, kendô, kosár, virágszirom, szalag, korona.

85

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 7.

Gyöngyfûzés


Használati tárgy készítése


A finommotorika fejlesztése Színek–formák összhangjának megéreztetése


Anyagból készített gyöngyök készítése, képek népviseleteinkrôl

Eszközök

Vékony, gyöngyfûzô tû, olló, gyöngyök

Vázlat

A gyöngyfûzéshez szükségünk van vékony gyöngyfûzôtûre, ollóra, gyöngyökre és mintákra. Miután mindezeket bemutattuk a gyerekeknek, beszélgetünk velük a lányokat díszítô nyakláncokról, kalárisokról. Hagyományosan az ünnepi alkalmakkor viseltek ilyen ékszereket. A gyöngyszemek más-más rendszerû fûzésével különbözô hatású felületeket alakíthatunk (nyaklánc, pánt, karkötô). A munka közben és utána dicsérjük az egyéni kivitelezéseket!

86

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 8.

Batikolás (kötözéses); kendô, terítô


Batikolás technikájának megismertetése


Ismerkedés az anyagok fajtáival, tulajdonságaival A batikolás technikájának gyakorlása


Kelmedíszítés természetes anyagú festékekkel, nyomatokkal

Eszközök

festôedény, olló, zsineg, anyag, kavics, batikfesték, mintadarab

Vázlat

Ezzel az eljárással olyan körkörös és egyenes vonalú mintákat tervezhetünk, amilyeneket a véletlen is alakíthat. A munka elôtt a gyerekeknek bemutatjuk az eszközöket, amikkel dolgozni fogunk, és elôkészítjük a mintadarabot. A batikolás: A körkörös minták helyét, nagyságát a vászonra jelöljük. A kör közepére tisztára mosott kavicsokat teszünk, majd szorosan elkötjük. Festôlébe tesszük, majd bô vízben kiöblítjük. Eloldozzuk a zsinegeket. Félnedvesen vasaljuk. (Több színt is lehet alkalmazni, a világostól a sötét felé haladva.) Lehet harmonikaszerû hajtogatást is kötözni stb.

87

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 9.

Tutajkészítés természetes anyagból


Játékkészítés


Állatok – emberek – eszközök kukoricaszárból

Eszközök

Kukoricaszár, gyékény, zsineg, kés, vászon, ár, vesszô, mintadarab


Bemutatás, magyarázat, szemléltetés, segítségnyújtás

Vázlat

Eszközeink a tutajkészítéshez: kukoricaszár, gyékény, zsineg, kés, vászon, ár, vesszô, mintadarab. 1. Elsô lépésben megnézzük a gyerekekkel az eszközeinket és a mintadarabot. 2. Azután a felhasználandó anyagok tulajdonságairól beszélgetünk velük. 3. A munka menete: Elôször méretre vágjuk az anyagokat és a zsineget. Majd egyenként kötözéssel összeillesztjük a darabokat. A középsô donga közepére (egyensúlyozással) veszszôbôl, egy vékonyabb szárból árbocot illesztünk. 4. Beszélgetünk a gyerekekkel a hajósok, tutajosok életérôl. 5. A kész tutajt kipróbáljuk a vízen, közben beszélgetünk a víz tulajdonságairól.

88

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 10.

Vásár


Hagyományon alapuló játék


Kézmûves mesterségek

Eszközök

Kézmûves foglalkozások termése, agyagozott edények, szövôszék, csuhé


Játékosság, önállóságra biztatás

Vázlat

A vásárok a földrajzilag arra alkalmas helyeken alakultak ki. Itt zajlott az áru adásvétele. A vásár kötôdött az évszakok, a mezei munkák kezdetéhez, végéhez és az ünnepekhez. A hét utolsó napján volt a vásár, tanúsítja ezt a vasárnap elnevezés. Késôbb átkerült más napokra. A következô helyek aztán így kapták nevüket: Szombathely, Dunaszerdahely, Csíkszereda, Nagyszombat, Szepescsütörtök. A vásárnak megvoltak a maga szabályai. A gabonán, a húson kívül még sok minden, pl. fûszer, gyógyszer is kapható volt. Külön utcában állatokat adtak–vettek. Az áron alkudni lehetett. A jó üzletre, megállapodásra kezet adtak egymásnak, és áldomást ittak. Késôbb az ügyesebb emberek egy-egy mesterségben kiválóak lettek, így lett a csizmadia, pék, mézeskalácsos, bognár, fazekas, rôfös, üveges, szûcs, kelmefestô, kovács, stb. Volt a vásárban még fényképész, de báboztak, és komédiás is szórakoztatta a nézelôdôket. Hogy ne éhezzen, a közönséget lacikonyha várta, hogy ne unatkozzon, mulattatók, légtornászok produkálták magukat. De volt a vásárban hajóhinta, céllövölde és ringlispil is. A kikiáltók – hogy jobban fogyjon az áru – nagy erôvel igyekeztek rábeszélni a ténfergôket, nézelôdôket a vásárlásra.

NÉPHAGYOMÁNY

89 A sokadalomban lehetett ismerkedni, találkozni, beszélgetni más emberekkel. A környéken élô rokonok is ilyenkor találkoztak. A vásárból mindenki vitt haza vásárfiát a szeretteinek: köntöst, kendôt, zsebkendôt, ruhára valót, mézeskalácsot, játékot… Az erre a hagyományra épülô játék megtalálható a Forgatókönyveknél.

90

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Téma – 11.

Bôr ékszerek (karkötô, lánc)


Ajándékkészítés


Fonás–fûzés, csomózás, varrás

Eszközök

hulladék bôr, bôrszíjak, kisméretû fagyöngyök, falap, kés, olló, lyukasztó

Vázlat

1. Eszközök, elôkészített bôrök (kerek, hosszúkás, szalagforma, szíj) mintadarabok bemutatása, beszélgetés a feladatról. 2. A munka menete Szironyozás: széles bôrpánt, rajta bevágott nyílások. A szirony a fûzôszíj befûzését jelenti a bevágásokba. A bevágások egyenlô távolságba legyenek, ez lehet lyuksor is. A vágást éles tapétázópengével a lyukat bôrlyukasztóval lehet készíteni. Fûzni többféleképpen lehet, sorba, keresztbe, kihagyással, sôt több színnel is. A fûzés vékony puha bôrbôl a legszebb. Vigyázni kell, hogy ne csavarodjon meg a szíj. Ilyen módszerekkel készülhet fejpánt, nyakpánt, karkötô. Tarsoly, ékszertok, zacskó: – kör alakú bôr szélét egyenletesen kilyukasztjuk, majd szíjat fûzünk bele, összehúzzuk, és kész a zacskó; – a tarsolyhoz két azonos méretû formájú darabot a széléhez egyenletesen kilyukasztjuk, és a két oldalt összefûzzük (mintha varrnánk) a szíjakkal. Lánc: a bôrszíjra fûzhetünk apró fagolyókat, közéjük csomóval. – Hármas fonás, a középre esô szálra kis fagolyót fûzünk bizonyos távolságra egymástól. Ének: Zíbor, zábor… Lánc, lánc… Most viszik, most viszik… ENO Az elkészült tárgyak, ékszerek a vásárban felhasználhatók.

91

NÉPHAGYOMÁNY

Téma – 12.

Nemezelés (labda, karkötô)


Játékkészítés


Fonás, agyagozás

Eszközök

gyapjú, víz, szappan, asztal, törlôruha

Vázlat

1. Eszközök bemutatása, megnevezése. A mintadarab megtekintése. 2. Labda: kb. 2 maroknyi nyers gyapjúból készül. A gyapjúból gömböt formázunk a kezünkkel (az ujjaink még összeérjenek). Meleg vízbe mártjuk, s ott addig nyomkodjuk, míg az összes levegôt ki nem préseljük belôle. Kivesszük, most szappanozzuk a kezünket úgy, hogy a szappanos lé a gyapjúcsomókra csurogjon. Addig nyomkodjuk, mozgatjuk, görgetjük két tenyerünk között, míg összeáll. Gyapjúcsíkocskákkal (6 cm) azonos irányba befedjük. Szappanos kézzel rásimítjuk. Ha összeáll, a másik oldalán ugyanúgy tépéseket teszünk (színes is lehet), és szálirányba ezeket is szappanos kézzel rásimogatjuk. Többször szappanos mártogatással folyamatosan görgetjük két kezünk között egyre erôteljesebben, hogy kinyomjuk a vizet. Az asztal lapján görgetjük, gyúrjuk amíg kemény nem lesz. 3. Karkötô: hasonló módon csak kör alakúra igazított szálakkal végezzük, mindig egy irányba tekergessük egyenletesen körbe, körbe.

92

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Hagyományok forgatókönyve Gergely-járás Az iskolások tavaszi dalokat énekelve átvonulnak az óvodába. A szereplés a beköszöntôvel kezdôdik. Elöljáró vitéz: (felpántlikázott csákóban, karddal bejön) Jó napot kívánunk, meg ne ijedjenek, Itt egy kompánia, semmit se féljenek. Vagy gyermeket, vagy pénzt nekik készítsenek! Szabad-e bejönni a Gergely-járóknak? Vendéglátó óvodások: Szabad! Mind: (sorban egymás után ritmusra bejönnek a Gergely-járók) Szent Gergely doktornak… (1. sz. dal) Gergely pápa: (ministránsruha, lila süveg, pásztorbot) Gyertek el hát vélünk, Mert értetek jöttünk, jó gyermekek. Óvodások: Szent Gergely doktornak, híres tanítónak az ô napján, Régi szokás szerint, menjünk Isten szerint iskolába (1. sz. dallam) Mind: (óvodások és iskolások): Menjünk iskolába, Istennek házába, Tanulásra (1. sz. dallam) Mind: (iskolások) Adjatok szalonnát…. (2. sz. dal) Mind: (iskolások és óvodások, kézenfogva, szökellve táncolnak) Majd úgy fogunk táncolni… (3. sz. dal) Gergely pápa: Tudtok-e fiaim, verseket mondani? Óvodások: Igenis, tudunk. Gergely pápa: Nohát akkor mondjátok! Óvodások: egyenként, önként verset mondanak kiállva középre. Mind: (óvodások, iskolások) A, a, a, ma vagyon Gergely napja,

93

94

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Aki eztet nem tudja, tôlünk megtanulhatja, A, a, a, ma vagyon Gergely napja. Bé, bé, bé iskolába menjünk bé, Szüleink örömére, tanítónknak kedvére, Bé, bé, bé, iskolába menjünk bé. Nyársas, kosaras: Ugye elvégeztük immár, Egy sincsen köztetek szamár, Egy az kettô, nem az három, Ide figyelj, jó barátom! A nyársam üresen áll, mint egy kútágas, Jól ráillene egy disznó oldalas. Szalonnából is egy kisebb, mint egy félajtó, Ha nem adnak szalonnát, Levágom a gerendát! Óvodások: átadják az adományokat (szalonnát, tojást, könyvjelzôt) Mind (iskolások): Az Isten áldása… (1. sz. dal utolsó versszak) A gergelyezôk és a leendô iskolások kivonulnak az óvodából, és az iskoláig énekelnek, körjátékot játszanak. – Szent Gergely doktornak… – Majd úgy fogunk táncolni… – Süss fel nap… – Bújj, bújj zöld ág… – Tavaszi szél… Gergely vitézei lovagló- és vívóversenyt rendeznek. Az iskolában érkezve az iskolások bemutatják az iskolát, az osztályukat, majd az adományból közös lakmározást tartanak.

NÉPHAGYOMÁNY

Kiszézés 1. Téltemetés – Hideg van, fáznak, szél van. – Sándor napján megszakad a tél (ENO) – Süss fel nap (ENO) – Jer, jer kikelet (Bihari népi mondókák) – Gyere tavasz, várva…. Nem jön a tavasz? Mit tegyünk? Kergessük el a telet – Kiszebáb – Fuss el február (EZO) – Süss ki napocska (Kolompos e.) – Kice, kice, villó…(Jeles napok dalai) Elégetjük – Ég a kisze, lánggal ég… (saját gyûjtés) – Bodor füstje felszáll – Tavaszodik, kék az ég – Meleg a nap… – Mire füstje eloszlik – A hideg köd szétfoszlik – Egészen kitavaszodik 2. Tavaszköszöntô – Fúj a szél, meleg szél (Bihari népi mondókák) – Ess, esô, esô – Tavaszi szél – Bújj, bújj zöld ág – Én kis kertet – Fecskét látok – Katalinka szállj – Tücsök koma – Gólya, gólya 3. Elered az esô, dörög az ég Esik esô jaj, jaj, jaj Mindjárt itt a zivatar Tüzes villám… Aki velem fut, elázik…

95

96

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Lucázás Játék Eszközök: fehér lepedôk, libatoll, liszt, lisztgyurma, szalma Fiúk–lányok külön játszanak 1. Lányok alszanak, az édesanyjuk ébresztgeti ôket. A szobában hideg van, a lányok fáznak. Anya: be kéne gyújtani, hozom a fát. Lányok: nem lehet, hisz ma Luca napja van, ilyenkor a lányok nem dolgoz- hatnak. Segítségül hívják a fiúkat, begyújtanak a kemencébe. – Tüzet viszek, lángot viszek – ENO – Ácsorogjunk, bácsorogjunk Melegednek, majd a fiúk elmennek – ENO együtt Anya: Fôzök ebédet, addig hímezzetek! Lányok: nem lehet, mert Luca összevarrja a tyúkok tojóját, és nem lesz tojás. Anya: Szôjünk, fonjunk, ne tétlenkedjünk. Lányok: Ezt sem szabad, mert Luca összegubancolja a fonalunkat. 2. A fiúk kotyolni indulnak. Luca, Luca kity-koty (Jeles napok dalai) Az asszonytól megkérdezik, szabad-e kotyolni. Ha nem engedik, rossz kívánságokat mondanak. Pl. olyan rosszak legyenek a gyerekeik, mint az ördögök stb. A lányok várják a lucázókat. A fiúk körbejárnak a tollal (fakanállal), megsimogatnak mindent és mindenkit, közben énekelnek. Luca, Luca, kity-koty… Jókívánságokat mondanak: Egészséges, jó, szép, takaros, szorgalmas, okos, angyali, stb. A jókívánságokért süteményt, „bort” kapnak. 3. A lányok tanakodnak, mit csináljanak. Anya: gombócot fôzzetek, megtudjátok a vôlegényetek nevét… elmeséli mit kell tenni. A lányok gombócot készítenek. Kiugrott a gombóc… – ENO Minden gombócba cédula kerül egy névvel. Lábasban, „megfôzik”, majd mindenki kivesz egy gombócot – amelyik fiú neve van rajta, az lesz a párja. – Zöld paradicsom… – ENO 4. A fiúk megbeszélik, hozzálátnak a Luca-székhez. A lányok leskelôdnek, értetlenkednek. A fiúk elmesélik, hogy a széket 13 db fából 13 napig kell építeni. Karácsonykor a templomba viszik, ráállnak, és meglátják, melyik lány a boszorka.

NÉPHAGYOMÁNY

A lányok visítva elfutnak. A fiúk csúfolódva kiabálnak utánuk. – Lányok, lányok, földi boszorkányok…

Lakodalmas Fiúk-lányok játszanak, választanak Lakodalomba hívás Készülôdés, sütés, fôzés, öltözködés A menyasszony kikérése (becsapás) A menyasszony búcsúja szüleitôl Indulás a lagziba Vacsora Mulatás, tánc 1. Széles a Tisza.. Hej vára, vára… Járom az új váramat A gyôri Györgynek… – ENO 2. Réce, ruca vadliba – hívogat a vôlegény Együtt van a sokadalom… – bihari u. m. 3. Töröm, töröm Szita, szita Süssünk, süssünk Gyerekek, gyerekek Borsót fôztem – készülôdés, sütés, fôzés Fehér liliomszál – öltözködés 4. Kis kece lányom – búcsúznak Adják ide a ház Legszebbik rózsáját, Hadd vigyük a Vôlegényhez a párját – kikérô Becsapják ôket – lánynak öltözött fiút hoznak – öregasszonyt A kérô észreveszi, és követeli az igazit. 5. Eskütétel: hûség, jóban rosszban holtáiglan 6. Hipp, hopp, haja hopp – Iglice szívem

97

98

Dr. TÓTH TIBORNÉ

7. Étekfogók, kínálók 8. Tánc Itt ül egy kis kosárba Járjunk táncot Ennek a kislánynak Ispirityi Pál Érik a meggyfa

Rege a csodaszarvasról Mesélô: „Száll a madár ágrul ágra száll az ének szájrul szájra. Fû kizöldül Ó Sírhalmon Bajnok ébred hôsi lanton. Vadat ûzni feljövének Hôs fiai szép Enéhnek Hunor, Magyar két dalia Két egytestvér Nimród fia.” Enéh királynô: Nem jó vége lesz ennek uram, királyom, hogy te úgy rákapod a gyerekeket a vadászatra. Némród király: Én már csak annak örülök, hogy nem kell már azokat félteni a vadászattól, mert a vaddal is elbánnak. Menjetek csak fiaim, járjatok szerencsével. Elvágtatnak a fiúk a „gyí paci paripa” mondókára. Megjelenik a szarvas. Hunor: Nézd öcsém, Magyar, micsoda csodaszép szarvas. Magyar: Ezt már csak nem hagyjuk itt! Utána! Mesélô: Szaladott a csodaszarvas, mint a sebes szélvész. Hol eltûnt, hol elôbukkant, csalta, csalogatta Hunort és Magyart. Sokáig ûzték a szarvast, de hiába, egy sûrû nádas rejtekén eltûnt elôlük. Hiába keresték, többé nem találták. Egy szép tisztásra értek. Magyar: De szép föld ez, ilyet még sose láttam.

NÉPHAGYOMÁNY

99

Hunor: Be szeretnék itt sátrakat verni, itt maradnék örökre! Hát te, öcsém? Magyar: Én is bátyám! De vajon édesapánk mit szól hozzá? Hunor: Forduljunk vissza, kérjük ki a tanácsát! Némród király: (türelmetlenül várja vissza fiait) Hol voltatok? Hét nap, hét éjjel, hogy nem láttalak titeket! Magyar és Hunor együtt: Bocsáss meg jó apánk, vadász kedvünk messze vitt. De lásd, visszajöttünk elmondani, hogy találtunk egy szép országot, ahol megtelepedni nagy kedvünk volna. Mesélô: Némród szeme könnyel telik meg, remegô hangon szól hozzájuk. Némród: Jertek hát térdeljetek elém, hadd tegyem fejetekre reszketô kezem. Eredjetek, az Isten vezéreljen. Áldás és szerencse kísérjen, amerre jártok! Mesélô: Fölkerekedtek 50–50 vitézzel elindultak. Dúl király lányai éppen a réten daloltak, táncoltak. Lányok: – Hold, hold fényes lánc – Itt ül egy kis kosárba Fiúk: Koma, koma Együtt: – Iglice szívem – A kállói szôlôbe Ásó, kapa nagyharang válasszon el bennünket! Mesélô: „Dúl lányai a legszebbek, Hunor, Magyar nôje lettek. S a leventék éppen százan, Megosztoztak mind a százon. Büszke lányok ott idôvel, Megbékéltek asszony fôvel, Haza többé nem készültek, Engesztelni fiat szültek.” Mind együtt: Adjon Isten füvet, fát…

100

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Szüreti bál 1. Elkészítjük a szôlôfürtös keresztfát, szalagot kötünk rá (krepp-papírból). 2. Felöltözünk: hagyományos szoknya, blúz, szalag a lányoknak, 3. mellény, kalap a fiúknak. Menyasszony, vôlegény – koszorú, kalap 4. A maradék szôlôt kosarakkal magunkkal visszük az útra. – Gyí, paci paripa – Jön a kocsi – Megkapáltuk szôlôinket (napról napra) – Badacsonyi szôlôhegyen (kolompos – mutogató) – Poros úton kocsi zörög – Azért varrták a csizmát – János úr készül Útközben hívogatjuk a bámészkodókat a bálba. 5. Tánc: csárdás, páros forgós, sarokkopintós – A kállói szôlôbe – Iglice szívem – Gyôri Györgynek Esetkép: táncházi muzsika magnóról. Folyamatos mutatással utánozzák a tánc vezetôjét. 6. Megesszük a szôlôt!

NÉPHAGYOMÁNY

Vásár A kikiáltó kidobolja a kezdést. Az egész évben megtanult technikákkal elkészített játékokat áruljuk. Alapanyag szerint csoportosítjuk. Agyag: köcsög, tányér, bögre, csupor Csuhé, gyékény, kukoricaszár: tutaj, baba, állatok, tárgyak Mézeskalácsos: mézes figurák Csemegés: dió, mogyoró, aszalt gyümölcs Rôfös: szalagok, pántok Bôrös: szíj, nyakravaló, karkötô, zacskó Bazár: ékszerek, forgók, babák, könyvjelzô, képeslap Kelmefestôk: kendôk, terítôk Fa: fakard, faló, íj, nyíl Választanak hozzá kikiáltó és csalogató rigmusokat. Lehet alkudozni, esetleg a rossz árut visszacserélni. A kikiáltó kidobolja a végét. Csontot, rongyot Ruhadarabot Ma még ingyér Holnap kincsér! Ide nézz, törökméz Fele cukor, fele méz. Végeladás nincs maradás, Ma még lehet, holnap mehet. Kicsi csupor, nagy bögre, Csúszik a bor a tökre. Aki nem vesz, ne babrálja, Menjen innen más sátrába. Vagy: Menjen, az anyja valahol várja. Mézeskalács mázas, Krémmel meszelt házas.

101

102 Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet, Sósat, sósat, jó ropogósat. Aki vesz, annak lesz Aki nem vesz, éhes lesz. Kiment a ház az ablakon, Nincs itthon a gazdaasszony, Batyut kötött a hátára Úgy indult el a vásárba. Mozog a lába, Mozog a farka, Tíz fillér. Akár szôke, akár barna Húsz fillér. Fehér cipó, sós túró Éhség ellen igen jó. Erre gyere, ne menj arra Erre van a piros alma. Kis bögre, nagy bögre, Jó a víz a tökre. Minden kislány egészséges lesz Aki máma vattacukrot vesz. Mézeskalács tükrös, Kell-e neked öcskös. Dolgozzatok legények, Holnap lesz a vásár, Kifizetlek benneteket Ha eljön a császár. Asszonyok, asszonyok, Gatyamadzag, pöndölmadzag, Vékony madzag, vastag madzag, Széles madzag, keskeny madzag,

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Fehér madzag, sárga madzag, Nem dicsérem, jól megmérem. Tessék kérni. Hét, hét, minden darab hét. Hét az ára, szabott ára Hétért lesz most elprédálva Hét, hét, minden darab hét. Dolgozzatok legények, Holnap lesz a vásár Kifizetlek benneteket, Ha elkel az ártány. Ha van pénzük vegyenek Csak innen vigyenek. Itt a vásárfia, Hol a teli buksza. Közhírré tétetik, hogy a vásár megkezdôdik. Itt a köcsög, Mi van benne? Aranyalma, aranykörte, Add tovább, add tovább, Te meg fizesd az árát. Gyí, Pápára, pillangóra, Onnan megyünk Komáromba. Gyôrbe gyöngyért Komáromba dohányért, Szentpéterre kenyérért Adnak ott egy petákért. Erre csörög a dió Erre meg a mogyoró.

103

104

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Vásár A gyerekek játszanak a csoportban. 1. A kisbíró kihirdeti a vásárt. „Közhírré tétetik, hogy Békásmegyeren vásár rendeztetik…” Vásárolhattok: mézesbábot, mi sütöttük, vásárolhattok szônyeget, mi szôttük, csizmát, mi varrtuk… csuprot, köcsögöt is, a fazekasok is mi voltunk, az almaárusnál van alma, befôtt, perec és mindenféle jó falat, az almát is mi szüreteltük. (A felsorolás közben az árusok elfoglalják a helyüket, és elrendezik az asztalukat.) Dolgozzatok legények… 2. A falu népe készülôdik, felülnek a szekérre amelyet két ló húz. Gyí paci, paripa... Gyere Kinga... Poros úton kocsi zörög... 3. A vásárra érkezô szekereseket az árusok fogadják, és kínálják a portékájukat, közben a vásárlók alkudoznak, vásárolnak, fizetnek. Mézesbábos: Ide nézz... Takács: Itt a szônyeg, itt a ködmön, csizmát vegyenek! Fazekas: Itt a köcsög... Sárga bögre... Kis bögre, nagy bögre... Almaárus: Erre gyere, ne menj arra... A gyerekek vásárolnak, alkudoznak: Gyerekek: Csere-bere fogadom... Ahány csillag van az égen... Gyerekek, gyerekek... 4. Aki már vásárolt, dalosjátékot játszik, a kosarakat a szekérre rakja. Hej a Sályi piacon... Szôjünk, fonjunk... Zibor, zábor... 5. A déli harangszóra hazaindulnak a gyerekek, felszállnak a szekérre. Harangozó: Harangoznak délre, libapecsenyére...

NÉPHAGYOMÁNY

Dömötörözés Tüzet rak a kisbojtár, a kondérban kavargat. Kolompol – „Kész a vacsora!” Borsót fôztem… Juhász 1: Ôszbe csavarodott a természet feje dérré vált a harmat, hull a fák levele Rövidebb, rövidebb lett a napnak útja, s nagyokat alszik rá, amikor megfutja. Juhász 2: Dömötörre van az idô nincsen a tarlón mezô, sírnak, rínak a bárányok, szomorkodnak a juhászok. Dömötörre van az idô a juhásznak számolni köll. Terelés: Szélrôl legeljetek, fának ne menjetek, mert ha fának nekimentek, fejeteket beveritek, szinyi kút, szanyi kút, szentandrási sobri kút. Juhász 1:

Juhász 2:

Télen nagyon hideg van, Nyáron nagyon meleg van, Soha sincs jó idô, Mindig esik az esô. Ha látom a fergeteg elejét Lehúzom a kalapom tetejét Úgy nézem a rossz idôt alóla, Még a jég is visszapattog róla. Ma két hete, vagyis három hogy számadómat láttam Amott gyün egy szamárháton ô lesz talán, amint látom.

105

106

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Közeledik a ………… Csak azt kérdi, van-e károm Károm nincsen, de nem is lesz Még ez a nyáj kezemben lesz. Számolás – elszámolás: Hol jártál báránykám… Mulatozás – botos tánc, kurjongatás (mint a lakodalmasnál) A csikósok, a gulyások kis lajbiban járnak… A bundának nincs gallérja… A juhásznak jól van dolga… Megismerni a kanászt… Dudanóta: Hej ringyem-rongyom, Semmire sincs gondom, Csak arra van gondom, Hol a ringyem-rongyom.

NÉPHAGYOMÁNY

Betlehemes játék Szereplôk: Hírmondó, angyal, pásztor Hírmondó: Aranyszárnyú angyal, száll a földre le Ragyog, mint a hajnal, Isten hírnöke Refrén: Alleluja – Hozsanna – Glória (kezét a magasba emeli) Üdvözlégy kis Jézus, Istennek fia Hirdeti az angyal, Jézus született Világ megváltója értünk ember lett Refrén: Alleluja… I. Pásztor: Én bátor bejöttem, engedelmet kérek, Mert messzirôl jöttem, tudom nem ismernek, De azt is tudom, itt jámbor emberek laknak Engem hóba, zivatarba ki nem csapnak. Bor – búza – békesség – angyali kegyesség Maradjon e házba minden jó egészség! II. Pásztor: Hoppistók jóestét butoriás gazda (beesik az ajtón) Akkorát zikkentem-zökkentem a kendtek kapujába, hogy még a három mázsás lelkem is majd kiszakadt, Sok erdôkön jártam, mezôkön sétáltam, Kis Jézust kerestem, sehol sem találtam. III. Pásztor: Dicsértessék! Itt jön már a karácsony, deres szakállával, Nem gyôzöm bocskorom szénával, szalmával. Telepedjünk hát le erre a szent helyre, Mert nemsokára el kell menni Betlehembe Feküdjünk le, ki szék alá, ki pad alá, Én a meleg subám alá. Hírmondó: Csodafényû csillag jô az égre fel Nézzétek pásztorok – néktek ez a jel Refrén: Alleluja… (Rövid ideig csend, majd bejön a IV. Pásztor.) IV. Pásztor: Pásztorok keljetek fel, ôrizzük a nyájat! (megrázza az öreget) Kelj fel te is öreg, mit fekszel a szalmán, Mint egy görcsös ló Frisebb nálad a száz esztendôs csikó. III. Pásztor: Nem tudod – ó, te bohó – hogy az álom jó? Angyal: (Háromszor csenget és mondja) Glória, glória, glória.

107

108

Dr. TÓTH TIBORNÉ

(Pásztorok ébredeznek, kezüket maguk elé emelik – félelmet imitálnak.) Angyal: Ne féljetek pásztorok, nagy örömet hirdetek nektek, Ma született az Úr Jézus Menjetek el, találni fogtok egy kisdedet Pólyába takarva, jászolba fektetve. II. Pásztor: Keljetek föl pásztorok! Hallottátok az angyal üzenetét? Hírmondó: Nagy örömre hív az angyal, Siessetek zengô dallal, Kis Jézus született! III. Pásztor: Fiaim hallottátok a hírt Menjünk, keressük meg a kisdedet. (felkel) IV. Pásztor: De én nem merek elmenni hozzá. III. Pásztor: Aztán miért nem? IV. Pásztor: Szégyenlem magam a sok csúnya beszédemért. II. Pásztor: Nem is vagyunk méltók, hogy elé menjünk. I. Pásztor: Szegények vagyunk, mit vigyünk ajándékba? III. Pásztor: Igazatok van. Senki se méltó, de Ô hív! Mi fáradtak és szegények vagyunk, Ô megvigasztal bennünket. (Mária az elôbbi jelenet alatt végig ott ül, a szín túlsó felén, kezével ringatva egy pólyás babát.) (Pásztorok koppantással, énekkel indulnak.) Pásztorok: Pásztorok keljünk fel… (A dal végére körbeállják Máriát.) Mária: Mostan kinyílt egy szép rózsavirág Amit régen várt az egész világ Betlehemben kibimbózott zöld ág Királyi mennybôl méltóság Pásztorok: Rossz a Jézus kiscsizmája Sír a ködmöne Ázik-fázik megveszi Az Isten hidege. Refrén: Hogyha volna kiscsizmám, Jézuskának odaadnám Báránybôrû ködmönkémmel Jól betakarnám. Refrén: Hogyha… (Pásztorok egyenként letérdelnek, és mondják) Békét adj szívünknek Békét családunknak

NÉPHAGYOMÁNY

Békét nemzetünknek Békét a világnak! Mária: Aludj el magzatom, napom fénye Az én életemnek egy reménye Örömest ringatlak Szívembôl óhajtlak Aludj, aludj. Mind: Glóriát énekeltünk Istennek Békét kívántunk az embernek Dicsértessék! „Rossz a Jézus kiscsizmája” c. dalra

109

110

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Pünkösdölô 1. „Mi van ma, mi van ma” c. dallal vonulunk körben az udvaron párosával. (mellényben, szoknyában, a lányok hajában piros szalag) 2. Közösen nagy körbe állunk, s egy óvónô röviden (4-5 mondatban) elmondja, hogy a népszokás szerint pünkösdkor királyt és királynét választunk magunk közül… (A király szerepe 1 évig…, a királynéjárás szokása…) A királyné a legkisebb leány lesz, mellé választanak még 4 kendôtartót (négy nagyobb leányt) és 2 virághintôt. A királyt a fiúk közül versengéssel választják ki, és királyi díszített süveget kap a fejére (bothúzás, kakasviadal, lóverseny, kötélhúzás…). A csapat választ még gazdasszonyt is. 3. A gazdasszony leül a székre, a többiek megkérdezik tôle: – Szabad-e pünkösdölni? – Igen – válaszára a gyerekek körbeállnak. (Egy nagy körbe a csoport.) A körbe – belülre – elôször beáll a király. Az óvónô megkérdezi a királyt, hogy mit szeretne csinálni egy éves uralma alatt, hogyan fog uralkodni? A király válasza után beáll a nagy körbe. 4. A kör közepére beáll a királyné, körülötte a 4 kendôtartó, s tartják a feje fölött a kendôt. A körben álló gyerekek elkezdik énekelni az „Ácintos, pácintos” c. dalt, s közben a virághintôk a körön belül kis kosárból virágszirmot szórnak a királyné köré, elé. A dalt 3-4-szer énekeljük körbejárva, a végén a virághintôk is beállnak a körbe. 5. A „Meghozta az Isten” c. énekre a királynétól kifelé haladva kétlépéses csárdást járnak, majd ugyanezt befelé haladva (jobbra lép, ballal mellé zár kétszer, illetve ugyanez fordítva.) Ritmusa: tá-tá. Az „Ejne dejne denejde” sorra ugyanezt az irányt megtartva, cifrát táncolnak, ez ismétlôdik minden versszaknál. Cifra lépés: váltott lábbal, felhúzott térddel ugrunk helyben a következô ritmusban: ti-ti-tá (jobb-bal-jobb, illetve ugyanez fordítva; vagyis a bal lábbal kezdenek, akik a királyné másik oldalán vannak.)

NÉPHAGYOMÁNY

111

2. A mi királynénkat nem is anya szülte, A pünkösdi harmat rózsafán termette. Ejne, dejne, denejde, ejne, dejne, denejde! 3. A szép leányoknak három ágú haja, A szép legényeknek vôlegény bokréta. Ejne, dejne… 4. Öreg embereknek csutora borocska, Öreg asszonyoknak porhanyós pogácsa. Ejne, dejne… 5. A szép menyecskéknek utcán az ülésük, A kisgyerekeknek porba heverésük. Ejne, dejne… Az ének végén a gazdasszony felhajtja a királyné kendôjét, s a következôket mondja: – Hadd nézem a királynétokat, édes-e, vagy savanyú? A királynénak ekkor nem szabad mosolyognia. A gazdasszony így folytatja: – Látom, igen édes, tessék az ajándék! Beleteszi a kosárba az almát, diót, a köcsögbe a pénzt. A pünkösdölô leányok háromszor magasra emelik a királynét, s így kiáltanak: – Ekkora legyen a kendtek kendere! A többiek ezalatt körben állnak. 6. A Mi van ma, mi van ma… c. dallal elvonulnak, elöl a király és a királyné, mögöttük párosával a többiek.

112

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Szemelvények Rímes mondások az idôjárásról Január Rosszat hoz a vízben fürdô, Locsi-pocsi újesztendô. Február Ha fagyot hoz Vince, Megtelik borral a pince. Március Márciusban ha mennydörög Örvendeznek az ördögök. Április Áprilisban ha dörög-dörmög, Telik musttal is a csöbröd. Május Nézd májusban a rügyet, Benne van már a szüret. Június Ha a macskák fülük verik, Az idô meghûvösödik. Július Piros reggel júliusban, Záporesô már úton van. Augusztus Túl augusztus elsô felén, Szép napra kevés a remény. Szeptember Bárány égen legelô, Jön a szél meg az esô.

NÉPHAGYOMÁNY

Október Szent Déneskor ha esik, Esôs lesz kikeletig. November Hoz Márton vizet a gazdának Vízben bôven a molnárnak. December Hótakaró a magoknak, Mint jó bunda az angyaloknak.

Idôjárás – közmondások, szólások Január Ha hideg a január, jön utána meleg nyár. Ha kopog a csizma talpa, Tele lesz a pince, kamra, Fû ha zöldell januárban, Rosszul nô a száraz nyárban. Hó helyett ha esô esik, erdôk, mezôk megszenvedik.

Február Februári esôk jelzik; Egész évben gyakran esik. Ha a napfény gyôz az égen, tavasz bujkál már a réten. Másodikán hó viharzik? Hamarosan tavaszodik. Ám ha kéken ragyog az ég visszabújnak még a medvék

113

114 Március Ha e hónap nem túl száraz, s az esô is mértéktartó, Örülhetnek az emberek, megtelik a láda, hordó. Hideg, napos márciusnak jó aratás a reménye, szürke ködök leple mögül gazdag nyárral ragyog fénye.

Április Ha április, vad személyes, Földjeinken jó termés lesz. Ha úgy jön, mint a vad oroszlán, Távozik, mint szelíd bárány. Ám, ha száraz marad földünk, Nem sok jóban reménykedünk.

Május Ha az idô hûvös, nedves Hordó, pajta tele lesznek Ha a víz áll füves réten a kaszátok nem lesz tétlen. A májusi zivatarban dalolhatunk még vígabban.

Június Bô aratást, édes mustot Hoznak meleg júniusok, Ha termés korán érik A földmûvest nem kímélik Június ha hideg, nedves egész évünk keserves lesz, ha a rózsák szépen nyílnak, kertészeink gazdagodnak.

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Július Illés napi fergeteg bajt és kért szerezhet. Ha Illés napja álmos, gyenge aratást hoz. Ha Jakab esôt ad, kemény széllel bíztat.

Augusztus Ha az elsô hete forró Télen sok hót lát a holló Hogyha reggel elkezd esni, délben újra elkezdheti. Augusztus ha száraz, meleg, a földmûves örvendezhet.

Szeptember Szeptemberi bôrig ázás Földjeinknek mindig áldás. Sok pókháló arról regél, kemény lesz az idei tél. Ha sok a köd Szent Mihályig havas téllel parolázik.

Október Egerek, ha mélybe bújnak, kemény télre gyanakodnak. Hangyabolyok nagyra nônek, oltalmazó háztetônek. Ha a tölgyfa ôszi lombját kemény fagyok ellen óvják. Októberben ha hó, ha jég, januárra nem jut elég.

115

116 November Mindenszentkor ha nedves, lágy telünk lesz kedves, hozz Márta bort a gazdának, vizet bôven a molnárnak. Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.

December Ha hideg a december korán lesz a kikelet. Luca napján tüzet rakjunk, szerencsénket meghozhatjuk, János napján bort szentelnek cseppet sem ecetesedjen.

Újesztendôhöz – találós kérdések Halott minden háznál, de nem haragszanak, a halottas háznál nem is siránkoznak. Amely napon meghalt, el is temettetett, s másnap a meghaltnak gyermeke született. (az év utolsó napja) Az én tyúkom olyan tyúk: Tojást tojni sose tud. Nem kotkodál, torka nincs, nem borzas, mert tolla sincs. Az én tyúkom nem eszik darát, ocsút, tengerit, s ha hiszitek, hogyha nem, nem is iszik sohasem. Mégis megvan régóta,

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

sok millió év óta, de nappal ôt nem látni, éjjel szokott sétálni. Az én tyúkom ilyen tyúk ki tudja, hogy milyen tyúk? (Fiastyúk) Melyik szekérre nem lehet szénát rakni? (A Göncölszekérre)

Melyik úton nem járt még soha ember (Tejúton)

Falon van egy kis házikó, bolond benne ám a lakó: szájából egyforma a szó. (óra) Éjjel nappal igyekszik, de sem eszik, sem iszik. (óra) Ház tetején nyeles edény. (Göncölszekér) Amennyit elveszel belôle, Annyival több lesz belôle Minél gyorsabban pereg, Annyival vagy öregebb. (idô) Magamnál gyengébben álltatokon állok, A gyomromba mindent befogadok Sokféle elôke hátamon hordozok, Magamról gyengébbet Erôsebbet tartok. (föld) Egy zsák bort elvesztettem, de hajnalra mind felszedtem. (csillagok)

117

118 Ezüstláncom szeme pereg, Darabkáit föl nem szeded. (csillagok) Zsindelyes a ház teteje, A zsindely meg pénzzel tele. (az égbolt és a csillagok) Világra jött egy bolond, Vándorol a földet nézi, De ha ezt a felét látja, A tudást a fény sem éri. (nap) Hol volt, hol nem volt, Magasan volt, zsemle volt, Sarló lett és kifli lett, Ki mondja meg, hogy mi ez? (Hold) Mikor lefekszel, ô akkor kél, Egyszer egész, máskor csak fél, Nincsen tüze, mégis lámpás, A vándornak szinte áldás. (Hold) Kerek egy ég alatt, Kerek egy istenfa, Kerek istenfának, Szép tizenkét ága, Szép tizenkét ágán, Ötvenkét virága Ötvenkét virágán Három aranyalma (év, hónapok, hetek; a 3 alma: karácsony, húsvét, pünkösd) Se lába, se szárnya, Még sincs sebesebb nála. (idô)

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Egy öregapónak tucatnyi a fia, Háromnak ruhája barna, Háromnak az inge zöld, Három sárga köntöst visel, Három fehér subát ölt. (az év és az évszakok) Ki az aki egy évben, négyszer vált ruhát? (a föld) Fent lakom az égen, Melegít a fényben, Sugárból van bajszom, Este van, ha alszom. (Nap) Láb nélkül kel minden reggel. (Nap) Háztetôkön keresztül Tarka pányva ív feszül. (szivárvány) Jár és nincsen lába, Üt és nincsen keze. (óra) Mindig süt, mégsem Eszik tésztát. (Nap) Két krajcár az ára, Mégsem fér a házba (világosság) Aranydiót gyûjt a hajnal ezüst kosarába, Hogy az este felhordja majd a sötét padlásra. (csillagok)

119

120 Gyöngyszekér kormos mezôben idôtlenül vágtat. Lovat nem látni, csupán a pata vert szikrákat. (Göncölszekér) Szekeremnek van kereke négy, De Te azzal sehová se mégy. Én se ültem rajta soha még Messze van az ide, mint az ég. (Göncölszekér) Fekete kancsóból kiömlött a tej, Fényesen folydogál, sosem folyik el. (Tejút) Aranylabda, öröklámpás, Egyszer kerek, egyszer csámpás. (Hold) Ismerek két péket – de furcsák, nézzétek! Az egyik nappal süt, a másik éjjel süt – Még sincsen kenyerük! (Nap és Hold) Úton megyen, nem poroz, Vízen megyen, nem csobog, Nádon megyen, nem suhog, Sáson megyen, nem susog, Esô éri, nem ázik, Ha fagy éri, nem fázik. (Napsugár) Aranyméz lajtorja, Égbôl a földre – Felkúszol, lecsúszol Kedvedet töltve: Arcodat befutja Mennyei repkény. (a napfény) Melyik út nem porzik sose? (a Tejút)

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Újévi köszöntôk Csúszik a nyúl a fagyon, Újév napja ma vagyon, Azért jöttem, pénzt adjon Egészséges maradjon! Boldog újévet kívánok! Ez az újesztendô nagy bôségben folyjon, Szomorúság a házunkra ne szálljon, Hanem a jó Isten sok jókkal megáldja, Ég harmatjával házát virágoztassa Jézus neve dicsértessék! Adjék Isten minden jót, Öt-hat tyúkot, jó tojót, Hízott disznót, kamarát, Sonkát, kolbászt, szalonnát, Gond ne bántsa a gazdát Adjék Isten szép vetést, Rengô-ringó jó termést, Békesség és szeretet, Töltse meg a szívetek: Az új esztendôben! Látom a gazdaasszonynak mosolyog a szeme, Könyékig kotorász a pendeje zsebébe, Bárcsak egy tíz pengôs Akadna a kezébe, szegény kántálóknak juttatna belôle. Ez új esztendôben, Bújj be a kemencébe, Szedd ki a pogácsát, Rúgd ki az oldalát Boldog új évet! Adjon Isten füvet, fát, teli pincét, kamarát, Bort, búzát, barackot, kurta farkú malacot, Szekerünknek kereket, poharunkat feneket, Hadd ihassunk eleget.

121

122 Adjon Isten füvet, fát, Teli pincét, kamarát, Sok örömet e házban Boldogságot hazánkban, Ebben az új évben. Adjék Isten mindent Ez új esztendôben, Csak a búbánatból Ne jusson ránk bôven. Adjék a jó Atya bô termést, aratást, Nyakig érô sarjút, hogy bosszantsa a kaszást, Adjék az Isten télben sok fát a kályhába Házi békességet a meleg szobába. Eljött a szép újesztendô, Olyan mint a tarka kendô. Piros petty az öröm rajta, Fekete a bánat rajta. Pici szívem, pici szám, Boldog új évet kíván. Komámuram bújjék hé, Mi jót hozott újévre? Komatálat, bablencsét, Kívánok jó szerencsét, Cifra bundát, cifra szûrt, Fehér cipót, piros bort, Decemberre disznótort. Este harangszóra, giling-galangóra Azt hirdeti, itt az évnek, Itt a fordulója, Azért friss egészséget, bort, búzát, békességet, Adjon Isten bôven az új esztendôben. Új esztendô, vígság szerzô Most kezd újulni, Újulásra víg örömet akar hirdetni. Új esztendô áldása szálljon erre a házra,

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Minden benne élôket indítson vígságra! Bor, búza, gabona, mindig bôven legyen, Az Isten áldása mindig rajtuk legyen. Megjött már az újesztendô Olyan mint a rongyos kendô A küszöbön megállok, Boldog újévet kívánok, Szabad a szám, cseng a csengô, Víg legyen az új esztendô. Kelj fel gazda, kelj fel, Szállott Isten a házára, Seregével, angyalával, tele asztalával. Boldog újévet kívánok, az új esztendôbe, Fehér kenyér dagadjon, a nyárfa tekenôbe, Hús, kenyér és ruha legyen mindig bôven A patikát felejtsük el az új esztendôbe! Eljövendô új esztendô Meg fog újulni Boldogsággal, újulással fel fog virulni. Szerencsében, reménységben Boldogan éljetek, holnap reggel, újult Kedvvel jóra ébredjetek.

Újévi köszöntô Háromszékrôl Adjon Isten minden jót, Ez új esztendôben Jobb idôt, mint tavaly volt, Ez új esztendôben, Tavaszt, ôszt, telet, nyárt, Jó termést és jó vásárt Ez új esztendôben!

123

124 Adjon Isten minden jót Ez új esztendôben: Zsíros esôt, kövér hót Ez új esztendôben Bô aratást, szüretet, egészséget, Jó kedvet ez új esztendôben! Adjon Isten mindent jót Ez új esztendôben: Drága bort, olcsó sót Ez új esztendôben; Jó kenyeret, szalonnát Tizenkét hónapon át Ez új esztendôben! Adjon Isten minden jót Ez új esztendôben Vegye el mind a nem jót Ez új esztendôben Mitôl félünk, mentsen meg, Amit várunk, legyen meg Ez új esztendôben! Te kicsi asszonyka, toppant a kamrába, Ott egy májas-hurka, tedd a tarisznyába! Karikás kalácsot, a karomba húzom, Horgas a disznóláb, az övembe szúrom. Zörgetik a kulcsot, pénz akarnak adni, Ha márjást nem adnak, el sem fogom venni! Látom az ablakon, málé az asztalon, Nem köll nekem málé, legyen a gazdáé Köll nekem rétes, az is legyen mézes, Hosszú nagy kolbász, vastag sült hurka Jó darab szalonna.

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Vetés-aratás Mag, mag, búzamag, Benne aluszik a nap, Nôjél, nôjél hamarabb Esôt, felhôt hoz a szél, Szomjas soha ne legyél! Júliusban arass, majd úgy lesz kenyered A dologtól tehát ne kíméld a tenyered, mert A heveréssel kenyered nem nyered, szélben koplalsz, Ha a nyarat elhevered Ki nem kapál, ki nem arat Annak télen nem jut falat. Szérû, szérû, fakanál Közepén az aranytál! Szérû, szérû angyal Közepén a … (csúfoló) Búzavirág koszorú Ma senki sem szomorú Találd ki a nevemet Elfoglalom helyedet Árpa, lekaszállak, a padlásra zárlak. Tüzet vittem elejtettem Tûzbe majdnem beleestem Tüzes volt a lapátom is Meggyulladt a kabátom is Tûz, tûz, tûz Ne játssz vele, lásd hogy tûz! Sokat arattam a nyáron, Mégsem háltam vetett ágyon, Hol ideki, hol odabe Hol a tarló közepibe.

125

Sokat arattam keresztbe, Isten tudja, hány ezerbe, Amennyi szem van ezekbe, Annyiszor jussak eszedbe.

„Elfáradt a búzaszem Telt fejét lehajtja, Érett szemek aranya Súlyosodik rajta. Buzgó napfény melege érlelt meg. Sárga Ott az élet. Nincs erô a lankadó szárba Nem csoda, hogy földre néz Mért nézne a napra? Aratásra készül, a lisztadó napra”

NÉPHAGYOMÁNY

Kenyér–kalács – találós kérdések Furcsa vagy, te épület Pokol tüze ég benned – fehér be, vörös ki – a próféta áldjon meg! (kemence) Levágnak, felszednek, Felkötnek, megvernek Vízbe dobnak, tûzbe vetnek Késükkel metélgetnek. (kenyér) Mindig járok, amíg élek, De egy jottányit sem lépek. (malom) Folyton-folyvást eszik, Soha jól nem lakik. (kemence) Zöld vagyok tavasszal, Nyáron pedig sárga, Fehéren kerülök Malomba a zsákba. (búza) Nyáron arat le a gép, Aztán megcsépel a gép, A malom összevissza tép Kenyérnek megsüt a pék. (búza) Vadonatúj, mégis lyukas, Lyuk nélkül semmit sem ér. (rosta)

127

128 Erdôn vágják, réten hízik, Minden háznál pofon verik. (szita) Vízben forog, vízben jár, Mégiscsak egy helyben jár. (malomkerék) Kicsi elefántcsontomban Egy kerekded furcsa mag van: Megeheted – ha megfôzted, Fövetlenül – szárnya nôhet. (tojás) Fehér várban sárga lány van. (tojás) Nedvesen bedugtam, Szárazon kihúztam. (kenyér) Ütik-verik, megöklelik, Aztán forró tûzbe teszik, Végül pedig, ha kiállja, Nagy kést döfnek a hátába. (kenyér) Szakálla van, s szeme, Több tízen is laknak benne, Kenyér lesz belôle. (búzaszem) Nap volt édesanyám, Hold volt édesapám, Kerek föld szült engem, Szél táncra tanított, Nehéz kô megrontott, Csont, hús meglágyított, Meg is nyomorított mikor megszalasztott. (búza élete, amíg kenyér nem lesz belôle)

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Mindig fürdik, mégis fekete. (malomkerék) Füvet eszem, fogam tompul, Élezôdik a homoktul. (kasza) Egy szolgánk, ha megéhezik, Három foggal szalmát eszik. (favilla) Kicsike, púposka A földet letarolja. (sarló) Nem etetik zabbal, Nem hajtják ostorral, Mégis, hogyha szánt, négy ekével jár. (traktor) Életemben álltam, Holtom után jártam, Életemben állatot Most embert táplálok. (malom) Búza között pirulok Piros színben virulok. (pipacs) Görbe hátú disznócska Egész határt feltúrja. (eke) Hosszú, hosszú vékony pózna, Tetején lobog a botja. (zab, búza)

129

130 Vesszô, vesszô, nyílvesszô, Aranyhegyû, ehetô. (búza) Elölrôl legeltet, Hátulról bálát vet. (kombájn) Négy testvér egymást kergeti, Mégsem érik utól egymást. (kocsikerék) Nem vetik, nem kapálják Mégis terem. (gyom) Fa a nyele, vas a foga, Földön csúszkál ide-oda. (gereblye) Füvet eszik, fára száll, Harkályorrú, de nem madár. (kasza) Nékem olyan kisfiam van, Aki a föld alá jár fésülködni. (eke) Út fut palotán Vasat visz a taraján, Földbe búvik, s nem bogár. (eke) Erdôn-mezôn táncot jár, Odahaza szegen áll. (kasza) Mezôbôl a csûrbe viszik, A csûrben meg kicsépelik Két kô között megforgatják,

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Vízzel, sóval megdagasztják, Még a tûznek is kiteszik, Jó annak, ki megéhezik. (kenyér) Dagasztanak, pofozgatnak, Szép kerekre kiszaggatnak, Kendô alatt elaltatnak, Jó melegen tartogatnak. Meg is növök egykettôre, Beugrom a serpenyôbe, Irul-pirul a két orcám, Hófehér a szalagocskám. (fánk)

Kenyér–kalács-mondókák Mag, mag, búzamag. Benne aluszik a nap, Szár szár, búzaszár Tehén alá szalmaszál Szem, szem búzaszem Holnap lesz új kenyerem. Elszökött a kemence, Teli pogácsával, Utánament a hízó, Üres tarisznyával. Lúdláb a tálba, teli pogácsával. Kiugrott a gombóc a fazékból, Utána a molnár fazekastúl, Stúl, stúl, stúl, fazekastúl. Ángyom sütött rétest, Nem adott belôle, Kivitte a kertbe, rózsás keszkenôbe, Feltette a fára, legények számára.

131

132 Szita, szita, sûrû szita, Ma szitálok, holnap sütök Neked egy kis cipót sütök, Megvajazom, megzsírozom, Mégis, mégis neked adom. Süssünk, süssünk valamit, Azt is megmondom, hogy mit. Lisztbôl legyen kerekes, Tökéletes, jó édes, Sodorva, tekerve, Túrúval bélelve Csiga-biga rétes, Kerekes és édes. Töröm, töröm a mákot, Sütök vele kalácsot, Icebola, motolla Neked adom katica. Süti, süti, pogácsát Apának, anyának Sóba-vízbe apának, Édes-mézes anyának Tejbe-vajba babának. Ti csak esztek, isztok, engem nem kínáltok? Ez nem szép Ha én ennék, innék, Tenéked is adnék – Jó vendég! Süssél, süssél rétest, Tégy rá cukrot, édest, Aki eszi, az a lány, Sohasem lesz halovány.

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Ha kisül a tepsi, Gyere gyorsan, vedd ki, Ha nem mozogsz szaporán, Odaég a vacsorám. Magyar házban a vendéget szeretettel várják, Pirosra sült, friss cipóval szívesen kínálják. Ha nincs cipô, ha nincs kalács, Mit tehet az ember, köszönti a vendéget Meleg szeretettel. Pék, pék, pék Háromszor is pék Tûz a kemencébe, tészta a teknôbe. Azt kérdi a tészta: mi lesz énbelôlem Kifli, kalács, sósperec Válassz öcsém, mit szeretsz! Ki egyedül néz a tálba, Azt az étel nem táplálja. Kis gazdaasszony vagyok én, Sütni-fôzni tudok én, A rántást megpirítom, A levest behabarom, A tésztát kidagasztom, Mikor megkel, bevetem Hogyha kisült, kiveszem, Pistát, Jóskát megkínálom, Ami marad, elhasználom. Elszaladt a kemence tele pogácsával, Utána a gazdasszony hosszú piszkafával Sír, Mári, nem köll várni, Majd meglássuk estére, Hogy hol fogsz vacsorálni.

133

134 Szüret – találós kérdések Sok szeme, mégsem lát, Ha bôrébôl kihúzzák, Sötét helyre bezárják, Lakománál használják. (szôlô – bor) Tû meg cérna nélkül Gyöngyös függô készül Isten teremtette, Az ember leszedte. (szôlôfürt) Fidres-bodros az anyja, Szép szemû a lánya, Ezerizû a veje… (szôlô) Életében fán fut, Holta után lop. (lopótök) Melyik hordóba nem lehet bort tölteni. (tele hordóba) Száron függô palota, Gyöngyszem mindegyik szoba. (szôlô)

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Szüret–ôsz: versek, mondókák Elmúlt a nyár, itt az ôsz, Szôlôt ôriz már a csôsz. Megérett a szôlô Arany a gerezdje Puttonnyal a lányok mennek a szüretre. Kopasz már a tôke, Csordultig a kád, Piros faparázson Sütnek szalonnát Mézillatú musttal teli a pohár Vidám nótaszótól hangos a határ. Egy szem szôlôt megehetném, Mindjárt jobban beszélhetnék, Ha a levébôl ihatnám Édesebben dalolhatnám. Ôszbe csavarodott a természet feje, Dérré vált a harmat, hull a fák levele Rövidebb-rövidebb lett a napnak útja, S nagyokat alszik rá, amikor megfutja. Sárgul a falevél Megfújta az ôszi szél Szomorú a határ Elment a gólyamadár Aranyhintón jött a nyár, hintója már messze jár Ezüst szánon jön a tél, Errôl beszél most a szél. Beérett már a kökény, Szedjük tele a kötényt, A héja már fekete, Mókus is gyûjt télire.

135

136 Gólya, fecske hamar elment várhatnád a hideg telet. Kelep, kelep gólyamadár, Itt van az ôsz, elmúlt a nyár Kár, kár, kár, hogy elmúlt a nyár. Puttonyos csujjogató: Kezed, lábad, mozogjon a szôlôhöz simuljon Sok kéz, sokat ér, csizmadia, kerek szék, üssön meg a nehézség. Jó bort igyék, akinek gondja van, Tôle a bú nyakra-fôre elmarad. Kicsiny a hordócska Jó bor terem benne. Díl, dúl, dalala Ridarida, díl, dúl, dalala Nem iszom belôle Részeg leszek tôle. Díl, dúl, dalala Ridarida, díl, dúl, dalala Ember, ember, november, Hideg, morcos medve Sûrû ködöt pipálva, Kiült a hegyébe, Esik esô, fúj a szél, Nemsokára itt a tél. Ereszkedik le a felhô Hull a fára ôszi esô, Hull a fának a levele Mégis szól a fülemüle.

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Verebet fogtam, megpatkoltam Szôlôfára akasztottam Verebet, verebet, verebet (csôsz mondóka) Seregély, seregély Szüretelni ne segélj! Szabolcs szomszédom szépen Szóló szôlôt szaporán Szedeget széles szakajtóba Tele a kiskosár Jöhet a hordás.

Szövés-fonás-varrás, rongybaba, csutkababa, agyagozás Cserép, agyagozás Szomjasan megy a kútra, Sírva jön vissza. (korsó) Két füle van, mégsem hall. (fazék, lábas) Van szája és mégsem szól, Ha tele van, dugd be jól! (üveg) Tetején a szája, Tarkóján a füle, Minden ember csókolja. (füles korsó)

137

138 Babázás: rongybaba, csutkababa – mondókák Cini-cini muzsika Táncol a kis Zsuzsika Jobbra dûl, meg balra dûl Tücsök koma hegedül. Jár a baba jár, mint a kiskirály Édesanyja karosszéke, Nem messze van már, Holnapután kertek alatt Lepkét is fog már. Menjünk, menjünk, mendegéljünk Míg a sûrûbe nem érünk, A fák között mókus ugrál Az árokba nyuszi bujkál. Sétálunk, sétálunk, Egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs! Áll a baba áll, mint a gyertyaszál. Tánci baba, tánci meg tudsz te már állni. Aki nem lép egyszerre, Nem kap rétest estére, Pedig a rétes nagyon jó Katonának az való! Tente baba, tente A szemedet hunyd be Aludj ingó-bingó Kicsi rózsabimbó Alszik az ibolya Csicsijja, babuja. Gyermek, ó aludjál Alszik már a kismadár Pihen az erdô s a rét,

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Erdôben az ôzikék Holdfény ragyog odakint, Ablakodon betekint Rád nevet a holdsugár Gyermekem, ó aludjál! Aludj baba, aludjál Felkelt már a csillag Csengettyûs kis fehér bárány Hazafelé ballag Fészkére szállt az erdôn A dalos madárka. Dorombol – cicánk is felül a padkára. Lóg a lába, lóga Nincsen semmi dolga. Gyí, paci, paripa Nem messzi van Kanizsa Odaérünk délre Libapecsenyére! Cicuska, macuska mit fôztél Katuska? Kevertem babocskát, sütöttem pampuskát, Ide raktam, oda raktam, utoljára jól bekaptam Ham, ham!!! Baba ül a székben Kenyér a kezében Kértem tôle nem adott Azt mondta, hogy elfogyott Kis kanál, nagy kanál Erdô szélén kismadár Minden gyerek így csinál, hammm! Répa, retek, paszternák Most jönnek a katonák. Ádám, Éva két szem szilva, Kifli csücske, kapd be hamm!

139

140 Hunyd be szemed, nyisd ki szád, adok bele falatkát! Árpa, cipó zablepény, attól hízik a legény! Hinta-palinta Régi dunna, kis katona Ugorj a Dunába. Zsipp, zsupp, kenderzsupp Ha megázik, kidobjuk – zsupsz! Reggel van már, kelj fel baba Ki az ágyból, jó reggelt! Kelj fel baba, kelj fel, Eljött már a reggel! Ki az ágyból hajnal hasad, már süti a nap a hasad! Reggel van már ragyogó Fütyürészik a rigó Csirip-csirip, csicsereg Jó reggelt, kis gyerek! Sétálunk, sétálunk Erdôt-mezôt bejárunk Dimbet-dombot megmásszuk Mikor aztán elfáradtunk Egy kis dombon lecsücsülünk, csüccs!

Szövés–fonás–varrás – találós kérdések Lábad között billentyû, A kezedben perrentyû, Matika, matika, A nagyapád szakálla, Balog addig tépegeted, Míg bírod a kezedet. (fonás)

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Apót padra ültetik, A szakállát tépkedik: (fonás guzsalyról) Fut, fut, ficereg, Úgy tölti a horpaszát. (orsó, fonás közben) Kis menyecske sürög, forog, Pocakja nô, jól láthatod. (orsó, gombolyag) Felnôtt egy fa, de nem ám a maga tövibe, Rászáll egy madár, csipegeti, de nem ám a maga hegyibe. (fonás orsóval a guzsalyról) Öt testvér a tetô alatt, S mind az öt megázik, Kívül járkál, mégis száraz marad a másik. (a kéz ujjai fonáskor) Döm-döm-dömöge Száz szál kötele. (szövôszék) Tompa tolja, kis vas húzza, fehér egér fut utána. (tû, cérna) Hárul taszigálják, elôl huzigálják. (tû) Maga ujjnyi, farka rôfnyi. (tû, cérna) Kicsiny magból terem, nem bír tekintettel A királyt és koldust tartja öltözettel. (len) Az én szarkám, ha cserreg, hétezer fa megremeg. (szövôszék)

141

142 Eszeveszetten forog, hízik, hogy ha járatod. (motolla és a rátekeredô fonál) Hajó, de vizet sose látott, elsimítja a hullámot. (vasaló) Szô, fon, nem takács. (pók) Gombja van, de nem kabát Nem is ing, nem is nadrág, Egyáltalán nem ruha Kemény, hegyes, nem puha. (gombostû) Ketten vagyunk, testvérek vagyunk Ha nincs mit enni, egymást harapjuk. (olló) Egy kis házban öt kis szoba, Sorakozik szépen, öt kis ember bújik oda, melegedni télen. (kesztyû) Egy lyukon bebújsz, Két lyukon kibújsz, Mikor gondolod, hogy bebújtál, már ki is bújtál. (nadrág) Minél jobban földhöz verik, Annál magasabbra szökik. (szôrlabda) Száraz fán négy zsinór, Egy szôrôs pálca Fiatalt és öreget Táncra noszogatja. (hegedû)

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

143

Szövés, fonás – vers, mondóka Búzát vittem a malomba, Azt hittem, hogy kukorica, Kukorica, édes málé Nincs szebb élet, mint a leányé, Mert a kislány mint a páva Vígan jár a fonóházba. Tudok fôzni, tudok fonni, tudok… A nyüst közt is, borda közt is tudok motoszkálni, Három orsó, hat gombolyag, talán lesz egy… Tarka kötô lesz belôle, de szép lesz a vászna Csicsidor, kimpics, csicsidor, kimpics Nem szôttél, nem fontál, csupaszon maradtál. Kicsidô, kicsidô, tavaszidô, szép idô, Szôttél, fontál, van is Nem szôttél, nem fontál nincs is!

Az orsó, a vetélô meg a tû Élt egyszer egy faluban egy szegény, árva lány. Apja–anyja még kiskorában meghalt; nem volt neki egyéb rokona, csak a keresztanyja. Az egymagában éldegélt házacskájában a falu végén, és szövésbôl, fonásból, varrásból tengette az életét, Magához vette a kis árvát, tisztességgel felnevelte, és már korán munkához szoktatta. Mikor a lányka tizenöt éves lett az öregasszony hirtelen megbetegedett. Érezte, hogy nem sok ideje van hátra; ágyához hívta hát a keresztlányát, és így beszélt hozzá: – Édes lányom, tudom, itt a végem. Neked adom házacskámat, legalább fedél lesz a fejed fölött, és rád hagyom az orsómat, a vetélômet meg a varrótûmet, azzal megkeresheted a kenyeredet. Azzal megáldotta a lányt, még egyszer a lelkére kötötte, legyen mindig szorgalmas és jámbor; aztán lehunyta a szemét, és meghalt. A keresztlánya megsiratta, illendôen eltemette, és attól fogva egyedül élt a faluvégi kis házban. Szorgalmasan dolgozott, szôtt, font, varrogatott, s amit csak tett, azon mind megfogant az öregasszony áldása. A kamrában mintha magától szaporodott volna a len, és valahányszor egy-egy szônyeget vagy kendôt szôtt, valahányszor egy inget megvarrt,

144

Dr. TÓTH TIBORNÉ

mindjárt akadt rá vevô, és tisztességgel megadta az árát. Így hát a lány sosem szenvedett inget, sôt még másoknak is tudott juttatni valamicskét a magáéból. Abban az idôben történt, hogy a király fia végigjárta az országot, és feleséget keresett magának. De mert szegényt nem volt szabad választania, gazdagot meg ô nem akart választani, azt mondta: – Azt veszem el, aki egyszerre a legszegényebb is, meg a leggazdagabb is. Útja során elért abba a faluba is, ahol az árva lány éldegélt. Szokása szerint nyomban kérdezôsködni kezdett, ki a leggazdagabb, és ki a legszegényebb lány a faluban. Elôször a leggazdagabbat nevezték meg neki: a legszegényebb meg – mondták – egy kis házban lakik az alvégen. A leggazdagabb lány már reggel óta kint ült a kapujukban. Felcicomázta magát, kevélyen páváskodott, s amikor a királyfi odaért, fölkelt, elébe ment, és illegvebillegve mélyet bókolt elôtte. A királyfi éppen csak végigmérte; nem szólt egy árva szót sem, meghúzta a kantárszárat, és továbblovagolt. Poroszkált a szegény lány házacskája felé. Az bezzeg nem lopta a napot a kapuban. Bent ült a szobában, és szorgalmasan font, nem törôdött semmi mással, csak a finom szállal meg a pergô orsóval. Hanem azért egyszer mégis föltekintett, s akkor észrevette, hogy a királyfi beles az ablakon. Mélyen, nagyon mélyen elpirult, lesütötte a szemét, és szaporán font tovább. Hogy a szál ezúttal elég sima lett-e, azt én nem tudom; csak annyit tudok, hogy a lány addig fonta a fonalat, addig jártatta az orsót, míg a királyfi el nem lovagolt. Akkor aztán felállt a rokka mellôl, kitárta a szoba ablakát, s azt mondta: – De nagy hôség van idebent! És utánanézett a királyfinak, nézte, ameddig csak a fehér tollat látta, amelyik kalapján lengedezett. Mikor már a toll is eltûnt a messzeségben, visszaült a rokkájához, és tovább font. Egyszer csak eszébe ötlött egy réges-régi mondás, még a keresztanyjától hallotta, az szerette munka közben hajtogatni. A lány eltûnôdött rajta; észre sem vette, egyszer csak elkezdte dúdolni: Orsóm, orsóm, menj ki szépen, Hozd ide a vôlegényem. Az orsó abban a pillanatban ugrott egyet, és kiperdült az ablakon. A lány elámult, odaszaladt az ablakhoz, s az orsója után nézett. Hát látja: nagy vígan táncol tova a mezôn, és csillogó-villogó aranyszálat gombolyít le maga után. Pergett, pergett, aztán hirtelen eltûnt a szeme elôl. Több orsó nem volt a háznál: a lány nem tehetett jobbat, elôvette a vetélôt, elült a szövôszékhez, és szôni kezdett. Míg a vetélô ide-oda járt a kifeszített szálak között, és zizegve, zümmögve szôtte a vásznat, az orsó egyre tovább pergett, árkon

NÉPHAGYOMÁNY

145

ugrott át, bokrot szökött keresztül, s mire a szál a végére járt, utolérte a királyfit. Az igen elcsodálkozott. – Hát ez mi? – kiáltotta. Csak nem az utat akarja mutatni nekem ez az orsó? Megfordította lovát, és visszaügetett az aranyfonál mentén. A lány pedig egyre a munkája mellett ült, s egyszerre csak dúdolni kezdte a réges-régi dalt: Vetélôcském, szôjél szépen Hozd ide a vôlegényem. A vetélô abban a pillanatban elpattant elôle, kiugrott az ajtón, s ott a küszöb elôtt gyönyörû szônyeget kezdett szôni, olyan szépet, hogy szebb talán még nem is volt a világon. A két szélen rózsák, liliomok, díszelegtek, középütt aranymezôben zöld indák tekeregtek, köztük nyulacskák ugrándoztak, ôzikék kandukáltak, szarvasok szökelltek, az ágakon meg tarka madarak ültek; egyéb sem hiányzott, mint hogy nótázni kezdjenek. Megszökött hát a vetélô is. A lány mit tehetett mást? Elôvette a tûjét, s varrni kezdett. Közben pedig azt dúdolta: Takaríts ki, tûcske, szépen Mindjárt itt a vôlegényem. A tû abban a pillanatban kiugrott a kezébôl, mint a villám, elkezdett ide-oda cikázni a szobában, Mintha csak láthatatlan szellemek dolgoztak volna a nyomában, ide villant, oda villant, s lám az asztalra, padkára szép zöld terítô borult, a székekre bársony feszült, az ablakon finom függöny fehérlett. Az utolsó tûvillanáskor a lány kitekintett, és meglátta a messzeségben a királyfi kalapján a forgó fehér tollát. Jött, jött a királyfi, amerre az orsó az aranyfonállal az utat mutatta. Odaért a házhoz, leszállt a lováról, bevonult a pompás szônyegen a szegényes kis házba; a szobában ott talált a lányt. Egyszerû volt a ruhája, de úgy ragyogott benne, mint a bokron a rózsa. – Te vagy egyszerre a legszegényebb, is meg a leggazdagabb is – mondta a királyfi –, gyere velem, légy a feleségem! A lány egy árva szót sem szólt, csak mosolygott, és kezét nyújtotta feléje. A királyfi megcsókolta, kivezette a házból, nyergébe emelte, és hazavitte a palotájába. Megülték a lakodalmat, az orsót, a vetélôt és a tût pedig elhelyezték a királyi kincseskamrába. Ország–világ a csodájukra járt; ôk pedig nagy becsben tartották a kedves szerszámokat, amíg csak éltek.

146

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Gergely Gazda gyorsan kelj föl mostan, Hozz minékünk jó bort, Valamid van a házadnál, Mindened csak hozd! Nézd a nyársunk üres, A hasunk éhes, Ha sajnálod a szalonnádat, Légy magad is éhes. Adjatok nekünk egy darab szalonnát, Csináljunk vele rántottát. Adjatok, adjatok, vissza ne vegyétek Adjatok tojáskát, tartunk neki kosárkát. Nem jó tudatlanul, felnôni parasztul, e világra Mert így jó emberségre nem mehetsz tisztségre az országba. Hívó: Hallod-e Pista, hallgass a szavamra Fogd a könyvedet, tedd a tarisznyába, Itt lesz csak jó helyed, tanulsz becsületet Majd meglásd, jó apád és jó anyád szeret. Kéregetô: Kérem asszonyomat, adjon egy-két tojást Kérem a tarkát, tojjon helyébe mást. A fekete, sárga, fehér és suta Adjanak még bôven mindent Gergely napra

NÉPHAGYOMÁNY

Locsolóversek Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál. Megöntözlek rózsavízzel, Hogy ne hervadozzál. Kerek erdôn jártam, Piros tojást láttam, Bárányt húzta rengô kocsin, Mindjárt ide szálltam. Nesze hát rózsavíz, Gyöngyön, gyöngyvirágom, Hol a tojás, piros tojás, Tarisznyába várom. Ne fussatok lányok, Öntözködni jöttem, Üvegembe szagos Rózsavizet tettem. Aki ettôl is fél, Bizony kényes lányka, Én meg se locsolom, Nem is nézek rája. Korán reggel útra keltem, S nem ittam, se nem ettem, Tarisznya húzza a vállam, Térdig kopott már a lábam Bejártam a fél világot Láttam sok-sok szép virágot A legszebbre most találtam, Hogy öntözzem, alig vártam. Birka, barka, berkenye, Eljött húsvét reggel, Rózsavizet Erzsóknak, Piros tojást Ferkónak. Van e háznak rózsabokra, Nyúljék élte sok napokra,

147

148 Hogy virítson, mint rózsaszál, Megöntözném: ennyibôl áll. A kiskertész fáradsága, Piros tojás a váltsága. E háznak kertjében, Van egy rózsatô, Rózsakertben növelte A jó Teremtô Vizet öntök a tövére, Szálljon áldás a fejére, Az Istentôl kérem, Piros tojás a bérem. Ajtó mögött állok, Piros tojást várok, Ha nem adjátok párjával, Megszököm a lányával. Húsvét másnapján, Régi szokás szerint, Tapodják szívesen Az öntözô legényt. Én még a legénységhez Igaz kicsi vagyok, De azért öntözô legénynek Mégiscsak felcsapok. Esztendôre ilyenkor Megint csak itt vagyok, ha a locsolásért piros tojást kapok! Húsvét másodnapján Az jutott eszembe, Egy üveg rózsavizet Vettem a kezembe. Elindultam véle Piros tojást szedni, Adjátok hát lányok, Ha nem sajnáljátok,

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Ha pedig sajnáljátok, Licskes-lucskos facsaros Vizes lesz a ruhátok. Messze földön jártam, Szép harmatos reggel, Arany tündérkútból Vizet merítettem. Tündérkút vízével Megöntözni jöttem. Szabad-e locsolni? Rozmaring a kalapomon, Kicsi vagyok én még nagyon, Azért sokat nem beszélek, Hamar piros tojást kérek. Karalábé, petrezselyem, Ezt a kislányt de szeretem, Rózsavízzel megöntözöm, Hamarosan nagyra nôjjön. Koma, koma, komálunk Esztendeig kapálunk. Ha élünk, ha halunk Mégis komák maradunk. Kelj fel párnáidról Szép ibolyavirág, Nézz ki az ablakon, Milyen szép a világ. Megöntöznek az ég harmatjával, Teljék a tarisznya piros tojással. Kinyílott az aranyesô, Én voltam ma a legelsô, Aki kora reggel locsolkodni kelt fel! Minden szôke, barna lány, Mint a piros tulipán, Virulva viruljon,

149

150 Rózsapermet hulljon! Íme itt a kölni Szabad-e locsolni? Hajnali harmatban, Selyemfüves réten, Ezer virág friss illatát, Kalapomba mértem. Rozmaringos hintón repültem idáig, Kék nefelejcs, tulipános tarka kis házig. Van ennek a háznak olyan virágszála Kinek harmat rózsavíztôl kivirul orcája. Hímes mezô, hímes rét, Kicsi lányka, áldott légy Öntözlek hát bô vízzel Élô kútnak izével.

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Lakodalom Rádi, rádi rokodály, Téged hívlak táncba, Nem mehetek barátom, Mert a lovam sánta. Sánta lovam, paripám Hízik a mezôben, Szép asszony szeretôm Lakik Debrecenben Olyan a cipôje Muzsikál a sarka, Olyan a fejkötôje, Majd az eget hajtja. Én azt cselekszem, Megházasodom, Feleségem dolgozik, Magam aluszom. Kovács, kovács, kalapács Kisült-e már a kalács, Mindjárt kisül galambom, Csak a tepsit vajazom. Itt malacot sütnek, Jól érzem a szagát, Bárcsak nekem adnák, A hátulsó combját. Pajtásom is várja, A tüdejét, máját, Én is várom gazduram Fényes garaskáját. Mikor a mennyasszonyt Esküdni viszik, Akkor a vôlegényt Ágy alá teszik. Ögyire, bögyire, Apró gombostûre Az ördög se vigye a pokol tûzire.

151

152 Gyere be rózsám, gyere be! Csak magam vagyok idebe. Két cigánylegény hegedül Csak magam járom egyedül! Tessék, egyék Nem lesz egyéb! Egyék, igyék minden vendég, Van a kamrában elég. Árpacipó, zablegény Ettôl hízik a legény Vöröshagyma, fokhagyma Jöjjenek a lagziba Ha nem jönnek, maradnak Otthon is jól lakhatnak. Réce, ruca, vadliba Jöjjenek a lagziba Kést, kanált hozzanak, Hogy éhen ne haljanak. Ha jönnek, lesznek, Ha hoznak, esznek! Csujjogatók: Ez a legény olyan forma Mintha bikaborjú volna. Ha kimegyen a mezôre, Messze hallik a bôgése. Szót a táncnak legények Mindjárt én is segítek. Szembe rózsám, ha szeretsz Ha nem szeretsz, elmehetsz. Én Istenem, a világ Kinek szoros, kinek tág.

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Lám énnekem a világ Se nem szoros, se nem tág! Három éjjel, három nap Nem elég a lábamnak Bárcsak ez az éjszaka Szent György napig tartana. Uccudárom madárom Kapuban vár a párom Kettô vagy három Kapuban vár a párom. Haragszik a gazda Hogy mi itt mulatunk Vigye el a házát innen, De mi itten maradunk. Babot vittem a malomba Azt hittem, hogy kukorica Kukorica, édes málé Majd mennyasszony leszek már én. Jönnek, jönnek, hogy vigyenek Hol a pártám, hogy készüljek. Ökör, szekér a kapuba Teli ládám az ajtóba. Kerek udvar, kicsi ház Barna kislány mit csinálsz? Csinosítom magamat Várom a galambomat. Máma péntek, holnap szombat, Majd vasárnap lészen. Uccu neki, férjhez megyek Lakodalom lészen. Édesanyám rózsafája, Én vagyok a legszebb ága, Legszebb ága, legszebb lánya A legénynek bokrétája.

153

154 Vásár Vándorárus kikiáltója „Vegyetek gyolcsot, s más egyebet Mert a füstös konyhára több kell, Mint a tisztára. Kicsaló, becsaló, gyûszû, olló, mángorló Reszelô, meszelô, rántólábas, serpenyô, Hát a kávéôrlô? Kiskanál, nagykanál, ragyog a konyha falán” Itt a köcsög, mi van benne? Jaj de finom tejfölöcske, Az én cicám odaszökött, Feldöntötte a köcsögöt Feldöntötte a köcsögöt A tejföl mind kicsöpögött. Idenézz te mula! Mit árul a Gyula? Ezerért darabját, Amelyiket akarják. Hét, hét, hét Minden darab hét. Ma még ingyér holnap kincsér. Erre, erre ifiasszony, Más bábosra ne hallgasson, Az én nevem Olcsó János Kinek híre általános. Van itt minden, ami kék Babos kendô, hupikék, S milyen olcsó, hallja csak, Csak egy pengô, csak, csak, csak. Tessék, tessék jó portéka, Egynek nincsen maradéka Én mondom ezt Olcsó János Kinek neve általános.

Dr. TÓTH TIBORNÉ

NÉPHAGYOMÁNY

Otthon: Én biz ilyen nagy sárba, Nem megyek a vásárba. Te se menj el feleség, Jobb idô is lehet még. Apjok, olyant már hebeg Bármit mondjon, én megyek! Inkább tíz nap aratnék, Mintsem itthon maradnék

Szekéren: Gyí föl lovam, gyí föl, Gyí föl Komáromba Hús, kenyér olcsó, Bort is ingyen adnak, Minden kecske ugrására Egy-egy sajtot adnak. Gyí föl lovam, gyí föl, Gyí föl Komáromba Mit vegye ott Pálnak? Almát, diót a zsebébe, Sós perecet a kezébe Csöngôt-pöngôt a nyakába.

155

156

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Körmönfonás – szövés

157

NÉPHAGYOMÁNY

Szövés, fonás

158

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Szövés, fonás

159

NÉPHAGYOMÁNY

Gyöngyfûzés

160

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Gyöngyfûzés

161

NÉPHAGYOMÁNY

Gyöngyfûzés

162

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Fûszônyeg

163

NÉPHAGYOMÁNY

Sárkánykészítés

164

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Terménybábok

165

NÉPHAGYOMÁNY

Terménybábok

166

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Terménybábok

167

NÉPHAGYOMÁNY

Agyagozás

168

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Agyagozás

169

NÉPHAGYOMÁNY

Szalma – gyékény

170

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Szövés – fonás

171

NÉPHAGYOMÁNY

Szövés – fonás

172

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Nemezelés

173

NÉPHAGYOMÁNY

Nemezelés

174

Dr. TÓTH TIBORNÉ

Nemezelés

Az eltérô fejlôdésû és képességû gyerekek a világot, annak megismerését nagyon sokféle úton, idôben eltérô módon fogják fel: van, aki a zene útján; van, aki a kezével; van, aki ... másképp. Ezek a kötetek nem pusztán tanulási segédanyagok, hanem a sokféle, változatos módszerû, megoldásmenetû és szintû utak bejárásához adnak ötleteket. A kötetek – Bábjáték, Kiegészítô segédlet, Zenevarázs, Játszunk? Természetesen! – összefüggô, ám önállóan is használható anyagok.

Nephagyomany

Recommend Documents