NEHÉZ KÉRDÉSEK KÖNYVE
(NAN JING) A SÁRGA CSÁSZÁR NYOLCVANEGY NEHÉZ KÉRDÉSÉNEK KÖNYVE
(HUANG DI BASHIYI NAN JING)
A hagyományos kínai orvoslás klasszikus kézikönyve
FIGYELMEZTETÉS Az Ön által megvásárolt és letöltött formátumot „soft DRM” védelemmel láttuk el, ami azt jelenti, hogy az úgynevezett ex-libris fejezet tartalmazza az Ön nevét és a vásárlás paramétereit, hogy ez által is személyessé, és igazoltan sajátjává tehessük jelen példányt. Felhívjuk figyelmét, hogy az utólagos azonosítás céljából az adott file láthatatlan vízjelekkel is el van látva, lévén, hogy az elektronikus könyv jogosulatlan másolását, többszörözését és terjesztését az 1999. évi LXXVI számú, a szerzői jogról szóló törvény tiltja és büntetni rendeli. Fapadoskonyv.hu Kiadó
Vásárló neve: Konecsni Viola Vásárlás ideje: 2013-02-20 Egyedi azonosító: eab0141b79354969d1edd234fbc07422 www.fapadoskonyv.hu e-mail:
[email protected] Borító: Kaposvári Franciska IS BN 978-963-344-063-6 © Fapadoskonyv.hu Kft. © Tokaji Zsolt
ELŐSZÓ A huang di bashiyi nan jing 黃帝八十一難經, vagyis a sárga császár nyolcvanegy nehéz kérdésének könyve, ismertebb, rövid nevén a nan jing 難經, vagyis a nehéz kérdések könyve, egyike a legrégebbinek tartott orvosi kézikönyveknek. A szöveg stiláris és tartalmi vizsgálata alapján bizonyossággal megállapítható,
hogy nem keletkezhetett olyan korán, mint az ugyancsak a legendás uralkodónak tulajdonított kanonikus gyűjtemény két fent maradt kötete, nevezetesen a huang di nei jing 黄帝内經, avagy a sárga császár belső könyvei című gyűjtemény su wen 素問, egyszerű kérdések és ling shu 靈樞, szellemi tengely címet viselő kötetei, annak ellenére sem, hogy a szerzőségét a hagyomány qin yuerennek 秦越人, vagy közismertebb nevén bian quanek 扁鵲 (kr. E. 407-310) tulajdonítja. Az viszont bizonyossággal kijelenthető, hogy valamikor a nyugati han-dinasztia (kr. E. 206 – kr. U. 9) második felében kerülhetett összeállításra, hiszen cím szerinti említése legelőször a zhang zhongjing 張仲景 (150-219) által írt shanghan zabing lun 傷寒 雜病論, vagyis az értekezés a hideg ártalmakról és mindenféle más betegségekről című könyv előszavában bukkan fel. A sárga császár belső könyveihez hasonló módon, kérdések-feleletek formájában szerkesztett nan jing nyolcvanegy kérdése a hagyományos felosztás szerint a kínai orvoslás következő tizenhárom témakörét érinti:
i.
A csatorna pulzusok vizsgálata (jing mai zhen hou 經脈診候) 1–24.
ii.
A fő- és mellékcsatornák száma
(jing luo da shu 經絡大數) 25., 26. iii.
A nyolc különleges csatorna
(ji jing ba mai 奇經八脈) 27–29. iv.
A tápláló, a védő (qi) és a három melegítő
(rong wei sanjiao 榮衛三焦) 30., 31. v.
A zang- és a fu-szervek elhelyezkedése és alakja (zang fu pei xiang 藏府配像) 33–37.
vi.
A zang- és a fu-szervek mérete
(zang fu du shu 藏府度數) 38–47. vii.
A kórtényezők fajtái
(xu shi xie zheng 虛實邪正) 48–52. viii.
A zang- és a fu szervek betegségeinek terjedése
(zang fu zhuan bing 藏府傳病) 53., 54. ix.
A zang- és a fu-szervek gyülemei és türemei
(zang fu ji ju 藏府積聚) 55., 56. x.
A szívárgás és az ártó hideg (xie shang han 泄傷寒) 57–60.
xi.
A orvosok mesterségbeli tudása
(shen shen gong qiao 神聖工巧) 61. xii.
A zang- és a fu-szervek jing- és shu-pontjai
(zang fu jing shu 藏府井俞) 62–68. xiii.
Az akupunktúrával történő tonizálás és szedálás
(yong zhen bu xie 用鍼補瀉) 69–81. A nan jing és huang di nei jing könyvei között legjelentősebb különbségként azt szokás kiemelni, hogy, a monumentális gyűjtemény könyvei úgy ötvözik a yinyang elméletet és az öt elem tanát az orvoslás olyan elemeivel, mint a pulzusdiagnosztika, a csatornák, vagy energiapályák rendszere, a zang- és és a fu-szervek működése, a betegségek megnyilvánulásai, az akupunktúrás pontok elhelyezkedése, vagy maga az akupunktúrás kezelés, hogy az így létrejött elméleti rendszerben nem igazán érhető tetten a valós empirikus tudás. Ezzel szemben a nan jing, példának okáért az akupunktúrás pontok kapcsán kijelenti, hogy valamennyi csatorna rendelkezik azzal öt különleges ponttal, amelyek mindegyike egy-egy elemhez kapcsolódik. A betegségek kezelése során, pedig az orvosnak az akupunktúrás pont kiválasztásakor figyelembe kell vennie az öt elem egymásra ható tulajdonságait is. Ezeket, az akupunktúrában és a moxaterápiában mindmáig alapvető fontosságú szerepet játszó tulajdonságokat a nan jingban írták le először és fogalmazták meg összefüggő rendszerként. Jól lehet, mind a kérdések, mind a válaszok gyakorta merítenek és idéznek a huang di nei jing két művéből, de ennek ellenére hasznos és nélkülözhetetlen kiegészítése azoknak. Számos olyan részletet világít meg, vagy pontatlanságot egyértelműsít, amely a kanonikus gyűjteményben tisztázatlanok maradtak.
A fordításról A klasszikus kínai nyelvből történő szövegtolmácsolás alkalmával szinte minden esetben komoly fejtörést okozó nehézségekbe ütközik a fordító, melyek abból fakadnak, hogy a kínai világkép rendszere megannyi, a nyugati kultúrkörben ismeretlen szavakkal, kifejezésekkel teli. Ha csupán egy-egy – jelen esetben magyar – szóval próbálnánk tolmácsolni ezeket, óhatatlanul megfosztanánk az adott szót vagy kifejezést azon jelentéskörétől, melyekkel valójában rendelkeznek, és nem egy esetben csak hosszabb tanulmányokban lehetne minden jelentésbeli aspektusát feltárni. Jelen műre még inkább érvényes mindez, hiszen nem csupán a hagyományos kínai kultúrkör kifejezéseiről van szó, hanem a szöveg speciális jellegénél fogva egyfajta szaknyelvvel van dolgunk. Magyarul mindmáig nem létezik egységes terminológia a hagyományos kínai orvosi szaknyelv tekintetében, így ennek hiányába – de figyelembe véve az eddigi javaslatokat – saját magunk által eldöntött szempontok alapján készítettük el a fordítást. Az akupunktúrás pontok jelölését például a nemzetközi igényekhez igazítottuk. A fordítás során nem támogattuk azt a hazai gyakorlatot, hogy a magyar nyelvű kifejezéseket nagy kezdőbetűvel írjuk, pl. Vese, máj, vér, vastagbél stb. Ezt az általunk ismert érvek nem indokolták oly
Vese, máj, vér, vastagbél stb. Ezt az általunk ismert érvek nem indokolták oly mértékben, hogy emiatt szembe helyezkedjünk a magyar helyesírási gyakorlattal és tipográfiai hagyományokkal. Az ún. Nemzetközileg elfogadott latin betűs pi nyi n 拼音 átírásban szereplő kínai szavak, nevek és kifejezések egy részénél azonban elfogadtuk, hogy nagy kezdőbetűt használjunk, amely így hozzásegít a szöveg könnyebb megértéséhez és tagolásához. Így például a csatornák elnevezéseivel zu tai yin, shou yang ming, zu jue yin stb. Formában találkozik az olvasó, de a shen, qi, jing, zang-szerv stb. Szavakat, kifejezéseket ugyancsak nagy kezdőbetűvel írtuk. Ha nem így jártunk el, akkor a helyesírási és tipográfiai szabályok által javasolt kis és dőlt betűs forma szerepel, pl. Cun, jin, zhang stb. A bevezető szövegrészében szereplő, majd a magyar fordítás mellett található eredeti kínai szöveget és a lábjegyzetben olvasható kínai írásjegyeket a kínai népköztársaságban az 1950-es években végrehajtott írásreform előtti hagyományos formájukban (kínaiul: fantizi 繁体字) adtuk meg. A fordítás alapjául szolgáló művek: A ma shi 馬蒔 által szerkesztett és kommentált ming-kori nan jing zheng yi 難經正 義 reprint kiadása. A ming-kori chizaotang si ku quan shu hui yao 摛藻堂四庫全書薈要 gyűjteményben szereplő nan jing ben yi 難經本義 reprint kiadása.
című
A hua shou 滑壽 (1304-1386) által összeállított yuan-kori qin ding si ku quan shu 欽定四庫全書 című gyűjteményben szereplő nan jing ben yi 難經本義 reprint kiadása.
A szövegben szereplő leggyakoribb kínai fogalmak Mint arra már korábban utaltunk, a ling shu szövege rendkívül gazdag szakszókinccsel rendelkezik, melyek ugyan alapvető részét képezik a hagyományos kínai gyógyászatnak, épp ezért a szakértő magyar közönség számára sem okozhat gondot az értelmezésük, de azért hogy a mű fordítása, a hagyományos kínai gyógyításban és természetfilozófiában kevésbé járatosak számára is élvezhető legyen az alábbi részben egyfajta szójegyzékben foglaltuk össze a legfontosabb fogalmakat. Nem célunk, s e mű keretei sem tennék lehetővé, hogy a hagyományos kínai gyógyászat teljes áttekintését nyújtsuk, itt elsősorban azokat a fogalmakat találja az olvasó, melyek a leggyakrabban fordulnak elő, s melyek ismerete nélkül aligha érthető a szöveg. Ez az összefoglalás hivatott kiváltani azt a jó néhány, egyébként elkerülhetetlen lábjegyzetet is, amely e nélkül szükséges, de talán zavaró is volna.
Yin és yang 陰陽 A yin és yang kifejezések írásban először a változások könyvében (yi jing 易經) jelentek meg. A yin írásjegy piktogramként a hegy árnyékos oldalát, míg a yang képjel a hegy déli, napos oldalát ábrázolja. Ez a korrelatív szópár nemcsak egymással ellentétben levő tulajdonságokat és formákat jelölnek, de egyúttal jelképezik az átalakulást egyik végletből a másikba, hasonlóan az évszakok változásához. Szimbólumként a világmindenség egymással ellentétes
tulajdonságait mutatja: sötét és világos, nőies és férfias jellegű, lágy és kemény, ívelt és szögletes, stb. Egyik sem létezhet a másik nélkül, nem választhatók szét és csak együtt, egymáshoz viszonyítva értelmezhetők. A világ jelenségeiben meglévő ellentétek egysége a yin és yang. A világon minden magában hordozza a változás lehetőségét. Így a világ a yin és a yang jellegű erők állandó változásából áll. Normális körülmények között az erők rendezettségre törekednek, kiegyenlítik egymást és egyensúlyban vannak. A yinyang elméletét eredetileg csak a négy évszak időjárás változásainak magyarázatára használták, hiszen az ég, a föld és a világmindenség valamennyi alkotóelemének eredetét a qíből vezették le, amely állt egy yin részből és egy yang részből. A yin és a yang tovább oszlott shao yangra (ti. Kevés yangra), tai yangra (ti. Sok yangra), shao yinre (ti. Kevés yinre) és tai yinre (ti. Sok yinre), amelyek tulajdonképpen a négy évszak arányait jelentették. A yin-yang elmélet tovább fejlesztett változatában, amelyet a hagyományos kínai orvoslás is alkalmaz, általában minden, ami eleven, mozog, külső, felszáll, meleg, fényes, működik, fejlődik vagy valamihez kapcsolódik: yang jellegű. Mindaz, ami pihen, nyugodt, belső, leszáll, hideg. Sötét, anyagi, ami hanyatlik, ami valamilyen állománynak felel meg: yin jellegű. Ez alapján az emberi test felépítése, annak élettani működéseinek magyarázata, a betegségek okainak és típusainak értelmezése, a diagnózis mikéntje és a maga a gyógykezelés szabálya is mind-mind a yin és a yang alkotta rendszer keretei között értelmezendő.
Jing 精 A jing az élet eredeti, esszenciális formája, amely a növekedésért, a fejlődésért és a fenntartásáért felelős, továbbá minden szerves élet alapját alkotja és az élettani változások forrása. Születés előtti formája (két szülőtől szerzett) az eredeti qível együtt meghatározza az egyén csak rá jellemző növekedési fejlődési jellemzőit. Ha a hímivarsejt, ami az apa jingjéből származik egyesül az anya jingjével (petesejt), új élet születik, amely alapvetően a két szülő esszenciális összefonódása. Ezért a jing gyökere a szülőkben található. A születést követően az eredeti jing a vesébe költözik. Minden emberben eltérő mennyiségű és minőségű a jing, amit többek között a szülők nemzéskor meglévő egészségi állapota befolyásol. A születésünkkor az eredeti jing az élet gyökere és a forrás kezdete. A jing megtartása nagy jelentőséggel bír az élet szempontjából. A kínai orvosi gondolkodás szerint az elvesztett eszencia nem pótolható.
Qi 氣 Nem más, mint magát a világegyetemet alkotó alapanyag, s a világon minden létező a qi mozgásának és átalakulásának eredménye. Így magát az emberi testet is a qi alakítja ki, illetve az élet létrejöttének egyik tényezője. Nyugton egyfajta energiaként értelmezik, gyakorta így is fordítják. Ezenkívül találkozhatunk vele „pára”, „lehelet” vagy „fuvallat” változatban is. A qi lehet yang jellegű (yang qi 陽氣), például a légzés, vagy az ég qíje, és lehet yin jellegű (yin qi 陰氣), például a táplálékok qíje, vagy a föld qíje. Ezenkívül a szerves szövetek élettani működése közben létrejövő qi, például a zang- és a fu-szervek qíje. Jól lehet hagyományos értelemben csak egyetlen qi létezik, de mivel a gyakorlatban többféle megnyilvánulása lehetséges, épp ezért a „típusait” egy-
egy állandó jelzővel különböztetik meg, amely vagy az elhelyezkedésére, vagy a funkciójára utal. Ezek a következők:
Jing qi 精氣, amely a jinghez, vagyis magához az életesszenciához kapcsolódó qi. Két részből tevődik össze: 1.) A veleszületett jing qi, amely a fogantatás pillanatában, a szülőktől származik. Ez nem képes a megújulásra. 2.) A szerzett jing qi, vagyis a táplálékok jing qíje, amely az emésztéssel és a táplálékok felszívódásával keletkezik. Mindkettőt a vese raktározza. Tiszta qi (qing qi 清氣), amely más néven az égi qi (tian qi 天氣), a természetben létező qi, amelyet az élőlények a levegővel együtt lélegeznek be, épp ezért a tüdőn keresztül jut a szervezetbe. A táplálék qível együtt alkotja az ősi qít (lásd lejjebb). Eredeti qi (yuan qi 元/原氣), vagy másik nevén: valódi qi (zhen qi 真氣). Az emberi test qíjei közül ez a legfontosabb. Elsősorban a veleszületett jing átalakulásából jön létre. Ősi qi (zong qi 宗氣) a tüdő által belélegzett tiszta qi, valamint a lép és a gyomor által a keringésbe juttatott táplálék qi egyesüléséből jön létre. Legfontosabb feladata a tüdő légzésének és a szív vérkeringésének serkentése, támogatása. Tápláló qi (ying qi 營氣) a lép és a gyomor által feldolgozott táplálékok jing qíjéből származik, az ételek qíjének legkiválóbb összetevői alkotják. A vérrel együtt kering, követve a csatornákat bejárja az egész testet. Védő qi (wei qi 衛氣) a yang qi egyik része, melynek feladata a test felszínének védelme a külső kórtényezők támadásától, a verejtékmirigyek nyílásának és a test hőmérsékletének szabályozása, a szervek melegítése stb. A szervek qíje valójában a zang-szervek és a fu-szervek qíje, melyet mindig az adott szerv nevével jelölnek, például: máj qi, vese qi, szív qi stb. Rendes qi (zheng qi 正氣) az eredeti qi, az ősi qi, a jing qi és a védő qi együttesének, vagyis a szervek összes qíjének összefoglaló neve.
Shen 神 Az élőlények közül kizárólag az emberben meglévő, rá jellemző egyedi szubsztancia, az öntudat hordozója. A magyar nyelvű szakirodalomban gyakorta léleknek, szellemnek vagy vitalitásnak fordítják. Jelen szövegben gyakorta a mentális képességeket vagy egyszerűen a figyelmet, empátiát jelenti. A shenhez kötődik ezenkívül a jellem, az életerő, az élni akarás és a megkülönböztetés képessége. A szervek közül a yin jellegű szívhez van köze. Az egészséges embert a shen teszi képessé, hogy fogalmakban gondolkodjon. A shen maga a szellem, amelyet az elme irányít. Egészséges állapotban az elme (a tudat) helyén tartja a shent.
Öt elem (wu xing 五行)
Hagyományos kínai viszonyrendszer, amely a világegyetemben lezajló folyamatokat és kölcsönhatásokat modellezi a természetben megfigyelhető alapjegyekkel. Öt elem néven ismert, de helyesebb rá alkalmazni az „öt átmenet” avagy „öt változó állapot” kifejezést. Ezenkívül a magyar nyelvű szakirodalomban találkozni még az „öt fázis” vagy „öt mozgás” kifejezésekkel is. A qi ötféle minőségét (fa, tűz, föld, fém, víz) is jelképezi, lehet yin és yang jelleg szerint osztályozni az egyes állapotokat (fa, tűz, föld: yang; fém, víz: yin). Ezek nem azonosak az indiaiak öt őselemével (fa, tűz, föld, levegő, éter), amik a világegyetemet alkotó anyagi szubsztanciákat, ősprincípiumokat jelölik, nem pedig változásokat. Az öt átmenet ad életet minden létezőnek, összegyűlik és hegyekké, vizekké sűrűsödik. Az első magyarázata szerint természetes folyamatokként kell értelmezni, mint például lecsurgó víz, fellobbanó tűz, meghajló fa, olvadó fém és halmozódó föld. A han-korra már a qi öt állapotát jelentette; a fogalmat hasonlóként értelmezték, mint a víz halmazállapotváltozásait.
Pulzusok (mai 脈) A hagyományos kínai orvoslásban a diagnosztika egyik jelentős formája a pulzusvizsgálat. Az évezredek során a pulzusdiagnosztikában leginkább két vizsgálati módszer terjedt el. Az egyik az úgy nevezett cunkou寸口 pulzus kitapintása a csuklón futó radiális artérián, a másik pedig renying 人迎 pulzus vizsgálata a nyaki artérián. Ez utóbbi egyben a gyomor csatorna egyik akupunktúrás pontja is (st-9). Jelen mű első sorban a csuklópulzuson végzett diagnosztikára helyezi a hangsúlyt. A vizsgálat szempontjából a csukló három szakaszra osztható. A csukló mögött található kidudorodó csont, az orsócsont vesszőszerű nyúlványa, jelzi a guan 關 szintet. A guan szint előtt található a cun 寸 pozíció, amely yang jellegű, mögötte pedig a chi 尺 pozíció, ami yin jellegű. Ezeken a pozíciókon összesen kilenc formában lehet elvégezni a pulzus vizsgálatát. A nan jing ezek közül leggyakrabban az ún. Felszínes (fu 浮), középső (zhong 中) és mély (chen 沉) szintű vizsgálatra hivatkozik. A felszínes vizsgálat általában a külső kórtényező okozta felszínes betegség megállapítására való, a középső módszerrel a kórtényező lépben vagy gyomorba való jelenléte deríthető ki, míg a mély módszer a belső sérüléseket vagy betegségeket mutatja meg. A pulzusok minőségére a későbbi szakirodalom összesen huszonhét pulzusfajtát különböztet meg. Ennek csak egy része jelenik meg a nan jing szövegében. A könnyebb azonosíthatóság miatt megadjuk a legtöbbet hivatkozott pulzusfajtákat, de pontos meghatározásukkal kapcsolatban más, a pulzusdiagnosztikával foglalkozó szakkönyveket javasolunk. A nan jingben szereplő leggyakoribb pulzusok: csomós (jie 結); szétszórt (san 散); rövid (duan 短); érdes (se 濇); ellenálló (lao 牢); hosszú (chang 長); puha (ru 濡); csúszós (hua 滑); könnyű (qing 輕); nehéz (zhong 重); kicsi (xiao 小); terjedelmes (hong 洪); feszes (jin 緊); vékony (xi 細); nagyon vékony (wei 微); vastag (dun 敦); üres (xu 虛); telt (shi 實). Csatornák (jing 經 vagy mai 脈) és mellékcsatornák (luo bie 絡别) A csatornák a testet behálózó vékony vonalszerű, ám anyagi, vagy anatómiai értelemben nem definiálható rendszert alkotnak, feladatuk, hogy az energia (ti. A qít) a megfelelő mederben történő áramlását biztosítsák. A csatorna kifejezés, mint a legtöbb magyar elnevezés (lásd meridián, vezeték stb.) Félrevezető lehet,
mint a legtöbb magyar elnevezés (lásd meridián, vezeték stb.) Félrevezető lehet, hiszen ezek az energia-, vagy erővonalak nem egy zárt rendszert alkotnak. A szervezetben keringő energia a szervezeten belül mindenütt jelen van, sokkal inkább arról van szó, hogy az energia koncentrált formája előnybe részesíti, hogy a keringést a csatornák által kijelölt pályán, útvonalon végezze. Leginkább a mágneses erővonalakhoz hasonlíthatók. A csatornákat két nagyobb csoportba osztják: a fő- vagy elsődleges csatornákra, és a mellék- vagy másodlagos csatornákra. Ez utóbbi a magyar nyelvű szakirodalomban kollaterális, elágazás stb. Néven is szerepel. A főcsatornákból összesen tizenkettő létezik, melyek mindegyikéből kettő fut a test jobb és bal oldalán szimmetrikusan. A főcsatornák elnevezése aszerint történt, hogy az adott csatorna a yin vagy a yang energiát részesíti előnyben. Ez alapján beszélhetünk yin-jellegű és yangjellegű csatornákról. A yin csatornák, mindig a test középvonalához közelebb, az elülső testfelszínen, vagy a végtagok belső oldalán húzódnak és a zangszerveknek felelnek meg, míg a yang csatornák a test középvonalától távolabb, a háton vagy a végtagok külső oldalán futnak és a fu-szerveknek felelnek meg. Elnevezésük, s egyben felosztásuk másik szempontja, hogy felső vagy alsó végtagon futnak-e. Ez alapján beszélünk shou 手, vagyis „kar” és zu 足, vagyis „láb” csatornákról. A tizenkét (fő)csatorna tehát a következő:
Shou tai yin 手太陰 – tüdő csatorna (lu) Shou tai yang 手太陽 – vékonybél csatorna (si) Zu tai yin 足太陰 – lép csatorna (sp) Zu tai yang 足太陽 – húgyhólyag csatorna (bl) Shou shao yin 手少陰 – szív csatorna (he, ht, h) Shou shao yang 手少陽 – három melegítő csatorna (tb, sj) Zu shao yin 足少陰 – vese csatorna (k, ki, kd) Zu shao yang 足少陽 – epehólyag csatorna (gb) Shou jue yin 手厥陰 – szívburok csatorna (pc, p) Zu jue yin 足厥陰 – máj csatorna (lv, lr) Shou yang ming 手陽明 – vastagbél csatorna (li) Zu yang ming 足陽明 – gyomor csatorna (st)
Ezeken kívül létezik az úgy nevezett nyolc „különleges” csatorna, melyeknek nincs közvetlen kapcsolódása sem a szervekkel, sem egymással. Ugyanakkor kapcsolatban állnak és keresztezik a tizenkét szabályos főcsatornát és használják azok pontjait. A nyolc különleges csatorna a következő:
Du mai 督脈 – kormányzó csatorna (du, gv)
Ren mai 任脈 – befogadó csatorna (ren, cv) Chong mai 衝脈 – áthatoló csatorna Dai mai 帶脈 – övcsatorna Yin qiao mai 陰蹻脈 – yin erősítő/mozgató csatorna Yang qiao mai 陽蹻脈 – yang erősítő/mozgató csatorna Yin wei mai 陰維脈 – yin őrző/összekötő csatorna Yang wei mai 陽維脈 – yang őrző/összekötő csatorna
A hagyományos kínai anatómiában és gyógyászatban főcsatornákon kívül jelentős szerepük van a mellékcsatornáknak, melyek lehetnek csatornaelágazások, vagy egyfajta oldalágak, letérők (luo bie 絡别), amelyek keresztben kötik össze egymással a főcsatornákat. Ez utóbbiból összesen tizenöt létezik. A tizenkét szabályos főcsatornának van egy-egy mellékcsatornája ezenkívül a kormányzó és a befogadó csatorna rendelkezik egy-egy mellékcsatornával, illetve a lépnek külön van egy nagy mellékcsatornája. Akupunktúrás pontok (shuxue 腧穴 vagy xuewei 穴位) A test felületén meghatározhatók azon pontok, ahol a qi és a vér áthalad, s melyeken keresztül befolyásolható ezek áramlása, működése. Az akupunktúrás pontok zöme a csatornák vonalán helyezkedik el. A pontokat az azonosíthatóság és megjegyezhetőség miatt névvel látták el. Ezeket a fordításban a latin betűs átírásban közöljük, melyek után, zárójelben minden esetben feltűntetjük a nemzetközi kódjukat is. A testnek ezek az „ingerképző” pontjai mindkét testfélen szimmetrikusan helyezkednek el. A sárga császár belső könyveinek két kötetében összesen 295 pontot neveznek meg, de 365 pontot említenek. A iii. Században 649 akupunktúrás pontot különböztettek meg, a song-dinasztia idején (960-1279) pedig már 657-re emelkedett a pontok száma. A ming korban (13681644) 667 pontról beszéltek, manapság pedig 722 pontot tartanak számon. Külön meg kell említeni a különleges státuszú akupunktúrás pontokat. Ezek egyik csoportja az ún. „öt shu-pont” (wu shu 五腧), amit „öt antik shu-pontnak” is szokás nevezni. A shu-pontok mindegyik egy-egy elem fennhatósága alatt áll. A ling shu szerint mindegyik fu-szervnek hat-hat ilyen pontja létezik, vagyis összesen harminchat shu-pontról tesz említést, melyek a hagyomány szerint közvetlen kapcsolatban állnak a világmindenség energiáival. Az öt shu-pont a következő:
Jing 井, vagy kút-pont, amely a fa elemhez kapcsolódik Ying 滎, vagy forrás-pont, amely a tűz elemhez kapcsolódik Shu 俞, vagy patak-pont, illetve áramláspont, amely a föld elemhez kapcsolódik Jing 經, vagy folyam-pont, amely a fém elemhez kapcsolódik
He 合, vagy tenger-pont, illetve kapcsolódó pont amely víz elemhez kapcsolódik
Ezeken a pontokon kívül a szöveg gyakorta hivatkozik a csatornák kezdőpontjára, amelyen keresztül az adott csatorna közvetlenül csatlakozik a szervezet központi energiakészletéhez. Ennek a neve yuan 原, vagy más néven forráspont, de nem keverendő össze a ying forrás-ponttal!
Zang- és fu-szervek (臟腑) Az emberi test szerveit alapvetően két kategóriába szokás elkülöníteni. Az egyik az öt zang-szerv, a másik a hat fu-szerv. Meg kell jegyezni azonban, hogy a hagyományos kínai orvoslásban ezek a szervek alapvetően mást jelentenek, mint a nyugati orvostudomány szövettani-anatómiai egységei. A fizikai megnyilvánulásukon túl minden esetben, az értelmezés során hozzájuk kell rendelni a nekik tulajdonított funkciókat, kapcsolataikat, energiapályáikat stb. A zang-szervek yin-jellegűek, a fu-szervek pedig yang-jellegűek. A zangszerveket „tömör” szerveknek is szokás nevezni, míg a fu-szerveket „üreges” szerveknek nevezhetjük, de gyakran zsigerekként is hivatkoznak rájuk. A kínai zang szó maga is „tárolást”, „elraktározást” jelent, ami utal az ilyen szervek alapvető funkciójára is. Amíg a zang-szervek ürítés nélkül raktároznak, addig a fu-szervek raktározás nélkül ürítenek. Zang-szervek: Szív (xin 心) Máj (gan 肝) Lép (pi 脾) Tüdő (fei 肺) Vese (shen 肾)
Fu-szervek: Gyomor (wei 胃) Vastagbél (dachang 大肠) Vékonybél (xiaochang 小肠) Három melegítő (san jiao 三焦) Húgyhólyag (pangguang 膀胱) Epehólyag (dan 胆) Kórtényező (xie 邪) A xie 邪 szó szótári jelentése: „rossz”, „gonosz”, „aljas” stb. A hagyományos
kínai orvoslásban azonban igen fontos kategória, hiszen az általános jelentésén túl, itt mindazon tényezőket jelenti, amelyek a külvilág felől érkezve, megtámadva az emberi testet, bejutván a szervezetbe, betegségeket okoznak. Ezek elsősorban, illetve többnyire időjárási tényezők. A szél (feng 風), a hideg (han 寒), a tűz (huo 火), a nedvesség (shi 溼), a szárazság (zao 燥) és a kánikula (shu 暑) olyan időjárási körülmények, melyekhez az ember normális körülmények között képes alkalmazkodni. Azonban rendellenes, szabálytalan időjárási viszonyok során, ezen tényezők qíje rendellenessé (ti. „rosszá”, „gonosszá”) válhat. Ilyenkor beszélünk az úgy nevezett „hat túlzásról” (liu yin 六淫) melyek a „kóros qi” (xie qi 邪氣) formájában támadják meg a szervezetet. A nan jingban leggyakrabban csak xieként hivatkoznak rá, így minden esetben ezek a kóros időjárási tényezők értendők alatta, illetve jelzőként megjelenhet a qi előtt, amikor is „kóros qíről” beszélünk. A magyar szakirodalomban olykor „ártóként” fordítják. Mi igazodva a modern kínai értelmezéshez, ahol is bingyinsu 病因素, vagyis „betegség-tényezőként” értelmezik, a „kórtényező” kifejezést használtuk, amely nem keverendő össze a mi „kórokozó” fogalmunkkal. Hiány és többlet állapot (xu-shi 虛實) Az egészséges qi és a kóros qi állandó küzdelme miatt a szervezetben hol az egyikből van több, hol a másikból, és fordítva. Ez a küzdelem hozza létre a hiány (xu 虛), illetve a többlet (shi 實) állapotot, melyek kóros állapotnak tekintendők, és orvosi beavatkozást igényelnek. A többlet állapotot rendszerint külső tényezők, pl. A hat rendellenes időjárási tényező, vagy pangásos betegségek idézik elő. A hiány állapotot leggyakrabban a legyengült szervezetben, súlyos betegség végső stádiumában jelentkezik, amely során a szervezet jing qíje felemésztődik.
Tonizálás és szedálás (bu-xie 瀉補) A qi energia áramlása a csatornákban történik, s amennyiben külső vagy belső hatásra ebben az áramlásban zavar vagy fennakadás történik, kialakul a fentebb ismertetett hiány vagy többlet állapot. Ez nem csupán a csatornákra és a hozzájuk kapcsolódó szervekre van hatással, hanem az egész szervezet energetikai egyensúlyi állapota megbomlik. A hiány állapot esetében tonizálni (bu 補), vagyis erősíteni, serkenteni kell qi működését, míg a többlet állapot esetén szedálni (xie 瀉) kell a kóros qít, mely folyamat célja a szervezetből történő kiűzése, eltávolítása.
Mértékegységek A szöveg több helyen is olyan információkat közöl, például a csontok, a csatornák hosszáról, a szervek nagyságáról stb., melyeknél megadja annak pontos mértékét is. Ilyen esetekben a hagyományos kínai mértékegységeket használja, melyek ugyan lehetett volna magyarítani, de könnyebb olvashatóság, a gördülékenyebb stílus rovására, a szakszöveg jelleget előtérbe helyezve meghagytuk az eredeti alakokat. Az alábbiakban, a szövegben szereplő valamennyi régi kínai mértékegységet felsoroljuk, megadva azok átváltási arányát és azt az si mértékegység-rendszerben megfelelő értéket, amivel
feltehetően az ókorban rendelkezett. Hosszmértékek: Fen 分:
1 fen = 2,31 mm; 10 fen = 1 cun; 100 fen = 1 chi; 1000 fen = 1 zhang
Cun 寸:
1 cun = 23,1 mm; 10 cun = 1 chi; 100 cun = 1 zhang
Chi 尺:
1 chi = 23,1 cm; 10 chi = 1 zhang
Zhang 丈: Li 里:
1 zhang = 2,31 m.
l li = 0,576 km.
Súlymértékek: Liang 兩: Jin 斤:
1 liang = 16 g; 16 liang = 1 jin 斤
1 jin = 244 g
Zhu 銖:
24 zhu = 1 liang
Űrmértékek: Ge 合:
1 ge = 19,9687 ml; 10 ge = 1 sheng; 100 ge = 1 dou
Sheng 升: Dou 斗:
1 sheng = 199,687 ml; 10 sheng = 1 dou 1 dou = 1,996 liter
A SÁRGA CSÁSZÁR NYOLCVANEGY NEHÉZ KÉRDÉSE
1. K ÉRDÉS: A tizenkét csatorna (jing) mindegyikének megvan a maga lüktető (dong) pulzusa (mai), (a vizsgálathoz) mégis elegendő csak a cunkou pulzust kiválasztani ahhoz, hogy megítéljük az öt Zang-szerv és a hat Fu-szerv az életre (sheng) és a halálra (si) vonatkozó szerencsés és szerencsétlen jeleinek mintázatát (fa). Hogyan értelmezendő ez? VÁLASZ : A cunkou a pulzusok nagy találkozási helye, a Shou Tai Yin, vagyis a tüdő csatorna pulzusának lüktetése. Az ember egy kilélegzésnyi ideje alatt a pulzusban (a vér) három cunnyit halad (előre), egy belégzésnyi ideje alatt a pulzusban (a vér) újabb három cunnyit halad (előre). Egy kilégzés és egy belégzés határozza meg a teljes lélegzetvételt, ami alatt a pulzusban (a vér) összesen hat cunnyit halad (előre). Az ember egy nappal és egy éjszaka összesen tizenháromezer-ötszáz teljes légzést végez, ami alatt a pulzus ötven nagy körforgást tesz meg a testben. A vízórában a víz (ezalatt) száz rovátkányit csökken. A tápláló és a védő (Qi). A Yang szakaszon huszonötször halad
keresztül, míg a Yin szakaszon ugyancsak huszonötször halad keresztül, ami (összesen így) egy nagy körforgást tesz ki, s ötven forduló után ismét visszatér a Shou Tai Yin, vagyis a tüdő csatornába. A cunkou (ezért) az öt Zang-szerv és a hat Fu-szerv kezdete és vége. Ezért vesszük mintaként (fa) a cunkout.
2. K ÉRDÉS: A pulzus rendelkezik a cun és a chi (pozíciók által kijelölt szakasszal). Hogyan kell ezt értelmezni? VÁLASZ : A cun és a chi (pozíció közötti szakasz tulajdonképpen) a pulzusok nagy és legfontosabb találkozási (helye). A guan (pozíciótól) egészen a chi (pozícióig) van a chin belüli (szakasz) (chi nei), ahol is a Yin szabályozódik; a guan (pozíciótól) egészen a hüvelykujjpárnáig van a cun belüli (szakasz) (cun nei), ahol is a Yang szabályozódik. Ezért, ha felosztjuk a cun (szakaszt), megkapjuk a chi (pozíciót), ha pedig felosztjuk a chi (szakaszt), megkapjuk a cun (pozíciót). Vagyis a Yin a chi (pozíción) belüli (szakasz) egy cun (hosszúságú területét) foglalja el, míg a Yang a cun (pozíción) belüli (szakasz) kilenc fen (hosszúságú területét) foglalja el. A chi (pozíciótól) a cun (pozícióig terjedő sáv) teljes hossza összesen egy cun és kilenc fen. Ezt nevezik cun és chi (szakasznak).
3. K ÉRDÉS: A pulzusok esetében (felmerül) a „nagy túllépés” (da guo), valamint az „el nem jutás” (bu ji) (fogalma). A Yin és a Yang egymást mutatják kölcsönösen: vagy elfedik, vagy túlcsordulnak egymáson, vagy gátolják (guan) vagy korlátozzák (ge) egymást. Hogyan kell ezt értelmezni? VÁLASZ : A guan pulzuspozíció előtti szakasz a Yang lüktetésének (helye), ahol is a pulzusnak kilenc fen hosszan, felszínesen kell érződnie. Ha ezt meghaladja, azt a mintázatot nevezik „nagy túllépésnek”; ha viszont kimerül, azt a mintázatot nevezik „el nem jutásnak”. Ha (a pulzus) folytatódik a hüvelykujjpárna felett is, az a túlcsordulás, ami külső gátolást és belső korlátozást eredményez. Ilyen esetben a Yin mutatja meg a pulzust. A guan pulzuspozíció mögötti szakasz a Yin lüktetésének (helye), ahol is a pulzusnak egy cun hosszan és mélyen kell érződnie. Ha ezt meghaladja, azt a mintázatot nevezik „nagy túllépésnek”; ha viszont kimerül, azt a mintázatot nevezik „el nem jutásnak”. Ha (a pulzus) folytatódik és belép a chi pulzuspozícióba is, az az elfedés, ami belső gátolást és külső korlátozást eredményez. Ilyen esetekben a Yang mutatja meg a pulzust. Ezt nevezzük elfedésnek és túlcsordulásnak. Ilyen esetekben a rendes Zang-szervek pulzusát (kell megvizsgálni), (más különben) a páciens betegség nélkül is meghal.
4. K ÉRDÉS: A pulzusoknak lehet Yin vagy Yang mintázata. Hogyan kell ezt értelmezni? VÁLASZ : A kilégzés a szívből és a tüdőből történik, a belégzés a vesébe és a
májba történik, míg a ki- és belégzés között a lép fogadja a táplálék ízét, ami aztán a csatornákban jelenik meg. Ha felszínes akkor Yang jellegű, ha mély, akkor Yin jellegű. Ezt nevezik Yin-Yang (mintázatnak). (K ÉRDÉS:) A szív és a tüdő (pulzusa) egyaránt felszínes. Hogyan lehet hát megkülönbözetni őket? VÁLASZ : Ha felszínes, de (egyben) nagy és szétszórt, akkor az a szív (pulzusa); ha felszínes, de (egyben) rövid és érdes, akkor a tüdő (pulzus). (K ÉRDÉS:) A vese és a máj (pulzusa) egyaránt mély. Hogyan lehet hát megkülönbözetni őket? VÁLASZ : Ha ellenálló és hosszú (is), akkor az a máj (pulzusa); ha leszorítjuk, akkor puha, de az ujjakat megemelve telten érkezik, akkor az vese (pulzusa). A lép a középső régióban helyezkedik el, ezért jelenik meg a csatornákban. Ilyen a Yin-Yang mintázat. (K ÉRDÉS:) A pulzus lehet: egy Yin – egy Yang, egy Yin – két Yang, esetleg egy Yin – három Yang; továbbá lehet: egy Yang – egy Yin, egy Yang – két Yin, esetleg egy Yang – három Yin. Ha ez így van, akkor az azt is jelenti, hogy a cunkouban a hatféle pulzus együtt ver? VÁLASZ : Ez az állítás (nem helyénvaló), mert nincs olyan, hogy a hatféle pulzus együtt verjen. (A hatféle pulzust) a következőképpen nevezik: felszínes, mély, hosszú, rövid, csúszós és érdes. A felszínes, a csúszós, és a hosszú Yang jellegű; a mély, a rövid és az érdes Yin jellegű. Az, amit egy Yin – egy Yang (pulzusnak) hívnak, nem más, minthogy a pulzus mélyen és csúszósan érkezik. Az egy Yin – két Yang (pulzus) azt jelenti, hogy a pulzus mélyen, csúszósan érkezik és hosszú. Az egy Yin – három Yang (pulzus) azt jelenti, hogy a pulzus mélyen, csúszósan érkezik és hosszú, de időnként hirtelen lesüllyed. Az, amit egy Yang – egy Yin (pulzusnak) hívnak, nem más, minthogy a pulzus felszínesen és érdesen érkezik. Az egy Yang – két Yin (pulzus) azt jelenti, hogy a pulzus hosszan érkezik, és mély, érdes. Az egy Yang – három (Yin pulzus) azt jelenti, hogy a pulzus mélyen, érdesen érkezik és rövid, de időnként hirtelen felszínes. Ezek mindegyike a csatornákban (működésének) megnyilvánulása, amelyekből megismerhető, hogy az adott betegséghez lázadó vagy megfelelő (Qi-áramlás társul-e).
5. K ÉRDÉS: A pulzus lehet könnyű, vagy nehéz. Hogyan értelmezendő ez? VÁLASZ : Induláskor, ha a pulzus olyan nehéz, mint három borsószem, akkor a bőrrel és a testszőrzettel van kapcsolatban, és a tüdő részhez tartozik. Ha a pulzus olyan nehéz, mint hat borsószem, akkor a vérrel és a csatornákkal van kapcsolatban, és a szív részhez tartozik. Ha a pulzus olyan nehéz, mint kilenc borsószem, akkor az izommal és a hússal van kapcsolatban, és a lép részhez tartozik. Ha a pulzus olyan nehéz, mint tizenkét borsószem, akkor az inakkal van kapcsolatban, és a máj részhez tartozik. Ha (a pulzus) lenyomhatjuk egészen a csontokig, az ujjainkat felemelve pedig gyorsan érkezik, akkor a vese (részhez) tartozik. Ezt nevezik könnyűnek és nehéznek.
6. K ÉRDÉS:
A pulzus lehet Yin többlet, vagy Yang hiány állapotú, esetleg Yang
többlet, vagy Yin hiány állapotú. Hogyan értelmezendő ez? VÁLASZ : Ha (a pulzus) felszínes, de kiürült és kicsi, vagy mély, de telt és nagy, azt nevezzük Yin többlet és Yang hiány állapotnak. Ha (a pulzus) mély, de kiürült és kicsi, vagy mély, de telt és nagy, azt nevezzük Yang többlet és Yin hiány állapotnak. Ez a Yin-Yang hiány-többlet állapotának elve.
7. K ÉRDÉS: A Kánonban{1} az áll, hogy a Shao Yang, amikor érkezik lehet kicsi vagy nagy, lehet rövid vagy hosszú; a Yang Ming, amikor érkezik, felszínes, nagy és rövid; a Tai Yang, amikor érkezik, terjedelmes, nagy és hosszú; a Tai Yin, amikor érkezik, feszes, nagy és hosszú; a Shao Yin, amikor érkezik, feszes, vékony és nagyon vékony; a Jue Yin, amikor érkezik, mély, rövid és vastag. Ez a hatféle számít egészséges pulzusnak, vagy ezek a beteg pulzusok? VÁLASZ : Ezek mind uralkodó (wang) pulzusok. (K ÉRDÉS:) Ezeknek a Qíje melyik hónapot és melyik napot uralják? VÁLASZ : A téli napfordulót (dongzhi) követően, a jia zi időszakban a Shao Yang uralkodik. A következő jia zi időszakig a Yang Ming uralkodik. A következő jia zi időszakig a Tai Yang uralkodik. A következő jia zi időszakig a Tai Yin uralkodik. A következő jia zi időszakig a Shao Yin uralkodik. A következő jia zi időszakig a Jue Yin uralkodik. Mindegyik hatvan napig uralkodik. Hatszor hatvan pedig összesen háromszázhatvan nap, amely egy egész esztendőt tesz ki. Ez a lényege annak, ahogyan a három Yin és a három Yang uralja az időszakokat.
8. K ÉRDÉS: Van úgy, hogy a cunkou pulzus kiegyensúlyozott, mégis meghal (a páciens). Mi ennek az oka? VÁLASZ : Mind a tizenkét csatorna pulzus kapcsolódik az éltető Qi (sheng qi) forrásához (yuan). Amit pedig az éltető Qi forrásának nevezünk, az nem más, mint a tizenkét csatorna gyökéreredete ( gen ben), ami tulajdonképpen a vesék között mozgó Qi. Ez az öt Zang-szerv és a hat Fu-szerv eredete ( ben) és a tizenkét csatorna pulzus gyökere ( gen), a ki- és belégzés kapuja és a három melegítő forrása. Egy másik elnevezése a Shent a kórtényezőktől védő. Éppen ezért a Qi az ember gyökéreredete. Ha a gyökér megszakad, akkor a szárak és a levelek elszáradnak. Ha (tehát) a cunkou pulzus kiegyensúlyozott, de (a páciens) mégis meghal, az amiatt van, mert a belsőben az éltető Qi megroppant.
9. K ÉRDÉS: Honnan lehet megtudni, hogy betegég a Zang- vagy a Fu-szerveket sújtja-e? VÁLASZ : A gyors (pulzus) a Fu-szervek (betegségére utal), míg a lassú pulzus a Zang-szervek (betegségére utal). A gyors (pulzus) meleg (eredetű betegséget jelez), míg a lassú pulzus hideg (eredetű betegséget jelez). Innen lehet megtudni, hogy a betegség a Zang- vagy a Fu-szerveket sújtja-e.
10. K ÉRDÉS: Egy pulzusban tízféle változás jelentkezhet. Hogyan értelmezendő ez? VÁLASZ : (Ez) az öt (Zang-szerv) kemény és lágy kórtényezőjének egymással történő találkozását jelenti. Például, ha a szív pulzus nagyon szapora, (az annak a jele, hogy) a máj kórtényezője megtámadta a szívet. Ha a szív pulzus enyhén szapora, (az annak a jele, hogy) az epehólyag kórtényezője megtámadta a vékonybelet. Ha a szív pulzus nagyon nagy, (az annak a jele, hogy) a szív kórtényezője magát a szívet támadta meg. Ha a szív pulzus enyhén nagy, (az annak a jele, hogy) a vékonybél kórtényezője magát a vékonybelet támadta meg. Ha a szív pulzus nagyon mérsékelt, (az annak a jele, hogy) a lép kórtényezője megtámadta a szívet. Ha a szív pulzus enyhén mérsékelt, az annak a jele, hogy) a gyomor kórtényezője megtámadta a vékonybelet. Ha a szív pulzus nagyon érdes, (az annak a jele, hogy) a tüdő kórtényezője megtámadta a szívet. Ha a szív pulzus enyhén érdes, (az annak a jele, hogy) a vastagbél kórtényezője megtámadta a vékonybelet. Ha a szív pulzus nagyon mély, (az annak a jele, hogy) a vese kórtényezője megtámadta a szívet. Ha a szív pulzus enyhén mély, (az annak a jele, hogy) a húgyhólyag kórtényezője megtámadta a vékonybelet. Az öt Zang-szerv mindegyikének megvan a maga kemény és lágy kórtényezője, melyek ilyeténképpen egy-egy pulzusban tízféle változást idézhetnek elő.
11. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy ha a pulzus nem teljes (man), mert az ötven ütésből egy kimarad, akkor az egyik Zang-szerv Qi nélkül marad. Nos, melyik az a Zang-szerv? VÁLASZ : Belégzéskor Yin kerül az ember szervezetébe, kilégzéskor pedig Yang távozik onnan. Ha tehát a belégzés nem éri el a vesét, akkor csak a májig jut el, s onnan visszafordul. Innen lehet tudni, hogy az egyik Zang-szerv Qi nélkül maradt, (és emiatt) a vese Qíje előbb ki fog merülni.
12. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy ha az öt Zang-szerv csatornájának (Qíje) belülről kimerült, a tűket pedig helytelenül a külső többlet állapotának fokozására használják; ha az öt Zang-szerv csatornájának (Qíje) kívülről kimerült, a tűket pedig helytelenül a belső többlet állapotának fokozására használják. {2} A belső és a külső kimerülést, hogyan lehet megkülönböztetni? VÁLASZ : Az öt Zang-szerv csatornájának (Qíje) belülről kimerült, az jelenti, hogy a vese és a máj Qíje belülről kimerült, és ilyen esetben az orvos helytelenül tonizálja a szív és a tüdő (csatornákat). Ha viszont a szív és a tüdő csatorna (Qíje) merült ki, akkor az orvos helytelenül tonizálja a vese és a máj (csatornákat). Ha kimerül a Yang és a Yint tonizálják, vagy ha kimerül a Yin és a Yangot tonizálják, az úgy nevezik, hogy „feltölteni a többletet és kiüríteni a hiányt”, illetve „csökkenteni a nem elegendőt és növelni a bőséget” Ha így (járnak el), az (a páciens) halálához vezet, így az orvos maga öli meg (a
páciensét).
13. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy ha szemrevételezzük a (páciens) színét, de nem a színével összhangban lévő pulzust tapasztaljuk, hanem éppen hogy egy ártalmas pulzust (tapintunk ki), az halált jelenthet. Az olyan pulzus, amely a (színnel) összhangban van, azt jelenti, hogy a betegség magától meggyógyul. {3} De hogyan állapítható meg, hogy a szín és a pulzus megfelelnek-e egymásnak? VÁLASZ : Az öt Zang-szervhez öt szín társulhat, melyek mindegyike az arcon jelenik meg, s ezek illeszkednek a cunkou és a chi pulzusszakaszon belüli (pulzushoz). Például, a zöldeskék színhez húrszerű és szapora pulzus illik; a vörös színhez felszínes és szétszórt pulzus illik; a sárga színhez mérsékelt és nagy pulzus illik; a fehér színhez felszínes, érdes és rövid pulzus illik; a fekete színhez mély, érdes és csúszós pulzus illik. Ezt nevezzük úgy, hogy a színek és a pulzusok egymásnak megfelelnek. (Ezenkívül) a pulzus állaga a könyök bőrének állagával (is egyezést mutat). {4} Ha a pulzus szapora, akkor a könyök bőre is feszes; ha a pulzus mérsékelt, akkor a könyök bőre is laza; ha a pulzus érdes, akkor a könyök bőre is érdes; ha a pulzus csúszós, akkor a könyök bőre is fényes. A Zang-szervek mindegyikéhez társul egy-egy hang, szín, szag, és íz, melyek megfelelnek a cunkou és a chi pulzusszakaszon belüli pulzusnak. Ha mégsem felelnének meg (a pulzusmintázatnak), akkor az betegséget (jelez). Például a zöldeskék színhez lebegő, érdes és rövid (pulzus társul), ha viszont (a pulzus) nagy és mérsékelt, az betegséget (jelez). Ha (a pulzus) felszínes, nagy és szétszórt, vagy ha kicsi és csúszós, az ugyancsak egészséges állapotot (jelez). A Kánonban az áll, hogy az, aki (csupán) egyetlen (diagnosztikai módszert) ismer, az alacsony szaktudású (orvos); aki két (diagnosztikai módszert) ismer, az közepes szaktudású (orvos); aki pedig három (diagnosztikai módszert) ismer, az kiváló szaktudású (orvos). A kiváló szaktudású (orvos) tízből kilenc (beteget meggyógyít), a közepes szaktudású (orvos) tízből nyolc (beteget gyógyít meg), míg az alacsony szaktudású orvos, tízből (csak) hat beteget (gyógyít meg). {5} Mindezt így kell értelmezni.
14. K ÉRDÉS: A pulzusnak van kihagyása és érkezése. Hogyan kell ezt értelmezni. {6} VÁLASZ : Ami a pulzus ütés (számát) illeti, ha egy kilégzés alatt kétszer üt, azt szabályosnak mondjuk; ha háromszor üt, azt „a csatornától való elválásnak” mondjuk; ha négyszer üt, azt „a Jing kifosztásának” mondjuk; ha ötször, azt halálosnak mondjuk; ha hatszor üt, azt „a sors bevégeztének” mondjuk. S hogy mit nevezünk kihagyásnak? (Nos,) ha egy kilégzés alatt (a pulzus) egyet üt, azt „a csatornától való elválásnak” mondjuk; ha két kilégzés alatt egyet üt, azt „a Jing kifosztásának” mondjuk; ha három kilégzés alatt egyet üt, azt halálosnak mondjuk; ha négy kilégzés alatt egyet üt, azt „a sors bevégeztének” mondjuk. Ezt nevezzük kihagyó pulzusnak. A pulzus érkezése fentről lefelé (halad), míg a pulzus kihagyása lentről felfelé (terjed). (K ÉRDÉS:) A pulzus kihagyása miféle betegségeket (jelez)? VÁLASZ : Egy kihagyás a bőrben és a testszőrzetben jelenlévő rendellenség jele:
a bőr összeráncosodik, a testszőrzet pedig kihull. Két kihagyás a vérben és a csatornákban jelenlévő rendellenség jele: a vér és a csatornák kiürülnek, elfogynak, és nem lesznek képesek táplálni az öt Zang- és a hat Fu-szervet. Három kihagyás az izmokban és a húsban jelenlévő rendellenesség jele: az izmok és a hús elmállanak és soványodnak. A négy kihagyás az inakban jelenlévő rendellenesség jele: az inak elgyengülnek és nem képesek az összeköttetést biztosítani. Az öt kihagyás a csontokban jelenlévő rendellenesség jele: a guwei, ami miatt (a páciens) nem képes felkelni az ágyból. Ellenkező esetben pedig az érkezés váltja ki a betegséget, ami fentről lefelé (halad), de a csontok bénulása miatt (a páciens) ilyenkor sem képes felkelni az ágyból, halállal végződik. Ha (a betegség) lentről felfelé (terjed), a bőr összeráncosodik, a testszőrzet pedig kihull, halállal végződik. (K ÉRDÉS:) Milyen szabályok szerint kezelendők a kihagyás (jelezte rendellenességek)? VÁLASZ : A tüdő rendellenességekor erősíteni kell a Qíjét. A szív rendellenességekor szabályozni kell a tápláló és a védő (Qít). A lép rendellenességekor, szabályozni kell az (elfogyasztott) italt és ételt, hogy az megfeleljen (a kívánatos) hideg-meleg viszonyoknak. A máj rendellenességekor enyhíteni kell a középső (testtájékot). A vese rendellenességekor erősíteni kell a Jinget. Ezen szabályok szerint kezelendők a kihagyás (jelezte rendellenességek). (K ÉRDÉS:) A pulzus egy kilégzés alatt kettőt üt, s egy belégzés alatt (megint csak) kettőt üt. (Ez a szabályos.) (Ám a pulzus) egy kilégzés alatt üthet hármat, és egy belégzés alatt üthet (megint csak) hármat; vagy egy kilégzés alatt üthet négyet, és egy belégzés alatt üthet (megint csak) négyet; vagy egy kilégzés alatt üthet ötöt, és egy belégzés alatt üthet (megint csak) ötöt; vagy egy kilégzés alatt üthet hatot, és egy belégzés alatt üthet (megint csak) hatot; vagy egy kilégzés alatt üthet egyet, és egy belégzés alatt üthet (megint csak) egyet; vagy két kilégzés alatt üthet egyet, és két belégzés alatt üthet (megint csak) egyet; vagy ki- és belégzés alatt (összesen) kettőt üt. A pulzus ilyeténképpen működhet, de honnan ismerjük fel a betegségeket? VÁLASZ : Ha a pulzus érkezéskor egy kilégzés alatt kettőt üt, és egy belégzés alatt (megint csak) kettőt üt, továbbá se nem nagy, se nem kicsi, azt szabályosnak mondjuk. Ha egy kilégzés alatt hármat üt, és egy belégzés alatt (megint csak) hármat üt, az mindenképpen betegséget (jelez), még pedig, ha az eleje nagy a hátulja pedig kicsi, akkor fejfájás és látászavar jelentkezik, ha pedig az eleje kicsi, a hátulja pedig nagy, akkor mellkasi teltség és rövidlégzés jelentkezik. Ha egy kilégzés alatt négyet üt, és egy belégzés alatt (megint csak) négyet üt, az a betegség súlyosbodását (jelzi). Ha pulzus terjedelmes és nagy, akkor kemény, feszülő teltség jelentkezik, ha mély és vékony, akkor mellkasi fájdalom jelentkezik, ha csúszós, akkor a forróság gyötri (a pácienst), ha pedig érdes, akkor a középső (testtájékon) hideg{7} jelentkezik. Ha egy kilégzés alatt ötöt üt, és egy belégzés alatt (megint csak) ötöt üt, az a páciens válságos állapotát jelzi. Ha (a pulzus) mély és vékony, akkor (az állapota) éjjel súlyosbodik, ha felszínes és nagy, akkor (az állapota) nappal súlyosbodik, ha se nem nagy, se nem kicsi, akkor a betegsége kezelhető, ha viszont nagy is és kicsi is, akkor a betegség csak nehezen gyógyítható. Ha egy kilégzés alatt hatot üt, és egy belégzés alatt (megint csak) hatot üt, az a halál pulzusa. Ha mély és vékony, akkor éjszaka áll be a halál, ha felszínes és nagy, akkor nappal fog bekövetkezni a halál. Ha egy kilégzés alatt egyet üt, és egy belégzés alatt (megint csak) egyet üt, azt kihagyásnak mondjuk. Hiába képes járni a páciens, mindenképpen ágyban kell
feküdnie, még pedig azért mert mind a vére, mind pedig a Qíje hiányos. Ha egy kilégzés alatt egyet üt, majd egy újabb ki- és belégzés alatt kettőt üt, azt a hun-lélek hiányának mondjuk. {8} A hun-lélek hiánya pedig elkerülhetetlenül halált eredményez. Hiába képes még járni a páciens, „járkáló holttestnek” (xingshi) mondjuk. Ha a felsőtesten érzékelhető a pulzus, de az alsón nem, akkor a páciensnek mindenképpen hánynia kell, máskülönben meghal. Ha a felsőtesten nem érzékelhető a pulzus, de az alsó igen, bár lehetnek panaszai (a páciensnek) még sincs komoly veszélyben. Az ilyen esetekben az ember pulzusa olyan, mint példának okáért a fának a gyökere. Ha ugyanis az ágak és a levelek bár száradnak és fonnyadnak, a gyökér még mindig életképes. Ha pedig a pulzus még rendelkezik a gyökerével, akkor az embernek is megvan az ősi Qíje. Innen lehet tudni, hogy nem fenyegeti halál.
15. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy a tavaszi pulzus húrszerű, a nyári pulzus kampószerű, az őszi pulzus piheszerű, a téli pulzus pedig kőszerű. {9} Ezek a tulajdonképpeni uralkodó pulzusok? S milyenek a betegséget (jelző) pulzusok? VÁLASZ : A húrszerű, a kampószerű, a piheszerű és a kőszerű a négy évszaknak (megfelelő) pulzus. A tavaszi pulzus húrszerű, és a máj (állapotát mutatja), ami a keleti égtájhoz és a fa elemhez kapcsolódik. A miriád létező élete ekkor veszi kezdetét, ekkor születnek meg, de még nem bújtak elő a rügyek és a levelek. S mivel az ilyenkor érkező pulzus puha, gyenge és hosszú, ezért mondjuk húrszerűnek. A nyári pulzus kampószerű, és a szív (állapotát) mutatja, ami a déli égtájhoz és a tűz elemhez kapcsolódik. A miriád létező ekkor virágzik fel, ágak csüngenek alá, s a levelek lengenek, mind lefelé hajolva, mint megannyi kampó. Ez a pulzus gyorsan érkezik és lassan távozik, ezért mondjuk kampószerűnek. Az őszi pulzus a tüdő (állapotát mutatja), ami a nyugati égtájhoz és a fém elemhez kapcsolódik. A miriád létező (érése) ekkor befejeződött, a füvek, fák, virágok és levelek, ősszel mind lehullnak, csupán az ágak maradnak magukban, mint megannyi pihe. Mivel ez a pulzus érkezéskor könnyű, üres és felszínes, ezért mondjuk piheszerűnek. A téli pulzus a vese (állapotát mutatja), ami az északi égtájhoz és a víz elemhez kapcsolódik. A miriád létezőt ekkor gyűjtik össze és raktározzák el. A zord hideg beálltakor, a víz olyan keményre fagy, mint a kő. Ez a pulzus érkezéskor mély, puha és csúszós, ezért mondjuk kőszerűnek. Ezek hát a négy évszakhoz (kapcsolódó) pulzusok. (K ÉRDÉS:) Ha változás áll be (a pulzusokban), az mit jelez? VÁLASZ : A tavaszi pulzus húrszerű, minden más esetben betegséget jelez. (K ÉRDÉS:) Mit értünk minden más eset alatt? VÁLASZ : Ha a Qi érkezéskor telt és erős, azt úgy nevezzük, hogy a „nagy túllépés”, ami a betegség külső jelenlétére utal. Ha a Qi érkezéskor üres és nagyon vékony, azt „el nem érésnek” nevezzük, ami a betegség belső jelenlétére utal. Ha a Qi érkezéskor nyugodt és könnyed, éppen úgy, mint a (szellőben) lengedező falevelek, azt kiegyensúlyozottnak. Ha túlságos, telt és csúszós, mint egy hosszú bambuszkaró, akkor betegségről beszélünk. Ha gyors, feltartóztathatatlan és túlságosan erős, mint amilyen az új íj megfeszített húrja, akkor halálról beszélünk. Ha a tavaszi pulzus enyhén húrszerű, azt kiegyensúlyozottnak mondjuk. Ha viszont sok benne a húrszerűség, de kevés gyomor Qít tartalmaz, akkor betegségről beszélünk. Ha húrszerű ugyan, de egyáltalán nem tartalmaz gyomor Qít, akkor halálról beszélünk. Tavasszal
ugyanis a gyomor Qi (a pulzus) alapja. A nyári pulzus viszont kampószerű, minden más esetben betegséget jelez. (K ÉRDÉS:) Mit értünk minden más eset alatt? VÁLASZ : Ha a Qíje érkezéskor telt és erős, akkor azt a „nagy túllépésnek” hívjuk, ami a betegség külső jelenlétére utal. Ha a Qi érkezéskor üres és nagyon vékony, akkor azt az „el nem érésnek” hívjuk, ami a betegség belső jelenlétére utal. Ha a pulzus érkezéskor újból és újból forgó, mint valami gyűrű, vagy karkötő, azt kiegyensúlyozottnak mondjuk. Ha érkezéskor túlságosan gyors, úgy ahogyan a kakas kapkodja a lábát, akkor betegségről beszélünk. Ha az eleje görbe, a hátulja viszont megállapodott, úgy, mint az éppen bekapcsolandó övkampó, akkor halálról beszélünk. Ha a nyári pulzus enyhén kampószerű, azt kiegyensúlyozottnak mondjuk. Ha sok benne a kampószerű, de kevés benne a gyomor Qi, akkor betegségről beszélünk. Ha kampószerű ugyan, de egyáltalán nem tartalmaz gyomor Qít, akkor halálról beszélünk. Nyáron ugyanis a gyomor Qi (a pulzus) alapja. Az őszi pulzus viszont piheszerű, minden más esetben betegséget jelez. (K ÉRDÉS:) Mit értünk minden más eset alatt? VÁLASZ : Ha a Qíje érkezéskor telt és er ős, akkor azt a „nagy túllépésnek” nevezzük, ami a betegség külső jelenlétére utal. Ha a Qi érkezéskor üres és nagyon vékony, akkor azt az „el nem érésnek” nevezzük, ami a betegség bels ő jelenlétére utal. Ha a pulzus érkezéskor árnyékoló, mint a kocsi erny ő, s nyomáskor túlságos nagynak (érzékeljük), akkor azt kiegyensúlyozottnak mondjuk. Ha se (túl) magas, se túl alacsony, éppen úgy, mint a kakas tollai, akkor betegségről beszélünk. Ha nyomáskor olyan kilengéseket (tapasztalunk), miként a szél fújja a tollat, akkor halálról beszélünk. Ha az őszi pulzus enyhén piheszerű, akkor azt kiegyensúlyozottnak mondjuk. Ha sok benne a piheszerű, de kevés gyomor Qít tartalmaz, akkor betegségr ől beszélünk. Ha piheszerű ugyan, de egyáltalán nem tartalmaz gyomor Qít, akkor halálról beszélünk. Ősszel ugyanis a gyomor Qi (a pulzus) alapja. A téli pulzus viszont kőszerű, minden más esetben betegséget jelez. (K ÉRDÉS:) Mit értünk minden más eset alatt? VÁLASZ : Ha a Qíje érkezéskor telt és erős, akkor azt a „nagy túllépésnek” nevezzük, ami a betegség külső jelenlétére utal. Ha a Qi érkezéskor üres és nagyon vékony, akkor azt az „el nem érésnek” nevezzük, ami a betegség belső jelenlétére utal. Ha a pulzus érkezéskor felül nagy, alul pedig lapos, és olyan puha és csúszós, mint a veréb csőre, akkor azt kiegyensúlyozottnak mondjuk. Ha egymásután sorjázó csipkedés-szerűséget (tapasztalunk benne), ami enyhén görbe is, akkor betegségről beszélünk. Ha érkezéskor olyan, mint a megoldott bog, távozáskor pedig olyan, mint a kőgolyóbis, akkor halálról beszélünk. Ha a téli pulzus enyhén kőszerű, akkor azt kiegyensúlyozottnak mondjuk. Ha sok benne a kőszerű, de kevés gyomor Qít tartalmaz, akkor betegségről beszélünk. Ha kőszerű ugyan, de egyáltalán nem tartalmaz gyomor Qít, akkor halálról beszélünk. Télen ugyanis a gyomor Qi (a pulzus) alapja. A gyomor a táplálék tengere, amely a négy évszakon keresztül uralja (a pulzusokat). Ezért van az, hogy minden (pulzusnak) a gyomor Qi az alapja, s ezért mondjuk, hogy a négy évszak során bekövetkező minden (rendellenes) változás betegséget (jelez), valamint a halál és az élet legfontosabb kapcsolódása. A lép a (test) középső régiójában helyezkedik el. Ha kiegyensúlyozottan, szabályosan működik, akkor nem észlelhető. Ha viszont hanyatlásnak indul, érzékelhetővé lesz. A (lép pulzusa) ha érkezéskor olyan, mint a veréb, vagy miként a víz csobog alá, akkor ez a hanyatlásnak indult lép nyilvánvaló jele.
16. VÁLASZ : A pulzusokat jellemzi a három észlelési pont és a kilenc pulzusállapot, ezenkívül jellemzi a Yin-Yang jellege, a könnyű és súlyos volta, a hatvan fejezetben (leírtak), {10} és a négy évszak során végbemenő változások. A (régmúlt korok) bölcseitől kezdve, hosszú időn keresztül valamennyi (vizsgálat) ezeken a módszereken alapul. Mégis hogyan különböztethetők meg? VÁLASZ : A betegségek (diagnózisához) használhatunk belső, illetve külső vizsgálati módszereket. (K ÉRDÉS:) A betegségek melyikkel hogyan állapíthatók meg? VÁLASZ : Példának okáért vegyük a máj pulzust. A külső vizsgálat során azt tapasztaljuk, hogy (a páciens) előszeretettel tisztálkodik, az arcszíne zöldeskék és ingerlékeny. A belső vizsgálat pedig kideríti, hogy a köldökétől balra háborog a Qi, a tapintás során pedig fájdalommal kísért ellenállást tapasztalunk. Nos, ilyen esetben a betegség a négy végtag puffadásában, húgyrekedésben, székrekedésben és ficamokban nyilvánul meg. Mindezekért minden kétséget kizáróan a máj a felelős. (Következő) példaként vegyük a szív pulzust. A külső vizsgálat során azt tapasztaljuk, hogy (a páciens) arcszíne vörös, a szája kiszáradt, és előszeretettel nevetgél. A belső vizsgálat pedig kideríti, hogy a köldöke felett háborog a Qi, a tapintás során pedig fájdalommal kísért ellenállást tapasztalunk. Nos, ilyen esetben a betegség a szív izgatottságában, szívfájdalomban, a tenyér forróságában és émelygésben nyilvánul meg. Mindezekért minden kétséget kizáróan a szív a felelős. (Következő) példaként vegyük a lép pulzust. A külső vizsgálat során azt tapasztaljuk, hogy (a páciens) arcszíne sárgás, gyakorta böfög, előszeretettel tűnődik és ízlelget. A belső vizsgálat pedig kideríti, hogy épp a köldökénél háborog a Qi, a tapintás során pedig fájdalommal kísért ellenállást tapasztalunk. Nos, ilyen esetben a betegség a has feszes puffadásában, emésztési képtelenségben, a test elnehezülésében, ízületi fájdalomban ájulásban, fekvési kényszerben és a négy végtag mozgásképtelenségében nyilvánul meg. Mindezekért minden kétséget kizáróan a lép a felelős. (Következő) példaként vegyük a tüdő pulzust. A külső vizsgálat során azt tapasztaljuk, hogy (a páciens) arcszíne fehér, gyakorta tüsszög, búskomor, nem vidítja fel semmi, s gyakorta sírhatnéka támad. A belső vizsgálat pedig kideríti, hogy a köldökétől jobbra háborog a Qi, a tapintás során pedig fájdalommal kísért ellenállást tapasztalunk. Nos, ilyen esetben a betegség zihálásban, köhögésben, felváltva hidegrázásában és lázrohamokban nyilvánul meg. Mindezekért minden kétséget kizáróan a tüdő a felelős. (Következő) példaként vegyük a vese pulzust. A küls ő vizsgálat során azt tapasztaljuk, hogy (a páciens) arcszíne feketés és (indokolatlanul) fél, retteg. A belső vizsgálat pedig kideríti, hogy a köldöke alatt háborog a Qi, a tapintás során pedig fájdalommal kísért ellenállást tapasztalunk. Nos, ilyen esetben a betegség a visszafelé áramló Qíben, a kevéssé (telített) has felpuffadásában és feszülő fájdalmában, vizelettartási problémákban, valamint a láb sípcsont tájéki kihűlésében és rendellenes működésében nyilvánul meg. Mindezekért minden kétséget kizáróan a vese a felelős.
17. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy a betegség lehet halálos, lehet olyan, amit nem kell kezelni, mert magától elmúlik, vagy lehet olyan, amely évek, hónapok múltán sem szűnik meg. Nos, a halál és az élet, a megmaradás vagy a pusztulás eldönthető-e a pulzusok vizsgálatával. VÁLASZ : Teljes mértékben megtudható. Ha a páciens vizsgálatakor azt tapasztaljuk, hogy a beteg a szemeit csukva tartja, mintha senki emberfiát nem akarna látni, akkor vegyük a máj pulzust, amely erős, gyors és hosszú lesz. Rosszabbik eset, ha a tüdő pulzus felszínes, rövid és érdes, mert az a halált jelzi. Ha a beteg nyitva tartja a szemeit és szomjas, a szív alsó részén pedig ellenállást tapasztalunk, akkor a pulzusa egészen biztosan feszes, telt és gyors. Rosszabbik eset, ha (a pulzusa) mély, puha és gyors, mert az a halált jelzi. Ha a beteg vért hány és az orra is vérrel teli, akkor a pulzusa mély és vékony. Rosszabbik eset, ha (a pulzusa) felszínes, nagy és ellenálló, mert az a halált jelzi. Ha a beteg összefüggéstelenül, zavarosan beszél, a teste pedig lázban ég, akkor a pulzusa egészen biztosan terjedelmes és nagy, a lábaiban és a karjaiban pedig a Qi visszafelé áramlik. Ha a pulzusa mély, vékony és nagyon vékony, akkor az a halált jelzi. Ha (a betegnek) nagyra (puffadt) a hasa és szivárog (a vizelete), akkor a pulzusa egészen biztosan nagyon vékony, vékony és érdes. Rosszabbik eset, ha (a pulzusa) feszes, nagy és csúszós, mert az a halált jelzi.
18. K ÉRDÉS: A pulzusoknak van három pozíciója, s mindegyik pozícióhoz tartozik négy csatorna. A kar (shou) csatornák közül a (Shou) Tai Yin, vagyis a tüdő csatorna és a (Shou) Yang Ming, vagyis a vastagbél csatorna, míg a láb ( zu) csatornák közül a (Zu) Tai Yang, vagyis a húgyhólyag csatorna és a (Zu) Shao Yin, vagyis a vese csatorna (és így tovább) kapcsolódnak a felső vagy az alsó pozícióhoz. Hogyan értelmezendő ez? VÁLASZ : A Shou Tai Yin, vagyis a tüdő csatorna és a (Shou) Yang Ming, vagyis a vastagbél csatorna fém elemű; a Zu Shao Yin, vagyis a vese csatorna és a (Zu) Tai Yang, vagyis a húgyhólyag csatorna víz elemű. A fém elem serkenti a víz elemet. A víz elem lefelé áramolva halad és nem tud feljutni, ezért tartózkodik az alsó (test)részben. A Zu Jue Yin, vagyis a máj csatorna és a (Zu) Shao Yang, vagyis az epehólyag csatorna fa elemű; a Shou Tai Yang, vagyis a vékonybél csatorna és a (Shou) Shao Yin, vagyis a szív csatorna tűz elemű. A tűz lángja felfelé száll és nem képes lejutni, ezért tartózkodik a felső (test)részen. A Shou Xin Zhu (ti. Shou Jue Yin), vagyis a szívburok csatorna és a (Shou) Shao Yang, vagyis a három melegítő csatorna tűz elemű; a Zu Tai Yin, vagyis a lép csatorna és a (Zu) Yang Ming, vagyis a gyomor csatorna föld elemű. A föld uralja a középső palotát éppen ezért tartózkodik a középső (test)részben. Nos, az öt elem ekként élteti és táplálja egymást anya-gyermeki kölcsönösséggel. (K ÉRDÉS:) A pulzusoknak van három pozíciója és a kilenc állapota (hou). Melyik mit irányít? VÁLASZ : A három pulzuspozíció: a cun, a guan és a chi. A kilenc pulzusállapot: a felszíni, a középső és a mély. A felső pozíció az ég mintáját követi, és a mellkastól egészen fel, a fejig jelentkező betegségeket irányítja. A középső
pozíció az ember mintáját követi, és a rekesztől lefelé, a köldökig jelentkező betegségeket irányítja. Az alsó pozíció a föld mintáját követi, és a köldöktől lefelé, a lábakig jelentkező betegségeket irányítja. Ha a vizsgálat során kiderítjük mindezeket, akkor lehet a tűszúrásos kezelést alkalmazni. (K ÉRDÉS:) Ha a betegség az ember szervezetében mélyen, akadályozóan, hosszú ideje és felgyülemlődve fészkelte be magát, akkor érzékelhető-e és meghatározható-e a pulzus? VÁLASZ : Ha a vizsgálat során azt tapasztaljuk, hogy a (páciens) jobb hónalja alatt felgyülemlett a Qi, akkor az azt jelzi, hogy a tüdő pulzus csomós, ha a pedig a pulzus csomósodása nagymértékű, akkor a gyülem is nagymértékű, ha viszont a csomósodás enyhe, akkor a Qi (gyülem) is enyhe. (K ÉRDÉS:) Ha a vizsgálat során nem találjuk a tüdő pulzust, de a jobb hónalj alatt Qi gyülemet tapasztalunk, akkor mi a teendő? VÁLASZ : Még ha nem is észlelhető a tüdő pulzus, a jobb kar pulzusa biztosan mélyen húzódó és rejtett. (K ÉRDÉS:) A külső (eredetű) krónikus betegségek (guji) ugyan ez az eljárás, vagy különbözik ettől? VÁLASZ : A csomós (pulzus) azt jelenti, hogy az érkező és távozó pulzus olykor hirtelen megtorpan, és a (pulzus)szám nem szabályos. Ezt nevezik csomós (pulzusnak). A rejtett (pulzus) azt jelenti, hogy a pulzus az ínak alatt vonul. A felszínes (pulzus) azt jelenti, hogy a pulzus a hús felett helyezkedik el. (Nem számít, hogy a betegség hol található) a bal-jobb, a külső-belső mintázata mindig ekképpen értelmezendő. Példának okáért, ha a pulzus csomós és rejtett, (azt jelzik, hogy) belsőleg nincs gyülem; ha a pulzus felszínes és csomós, (azt jelzi, hogy) külsőleg nincs krónikus betegség. Ha viszont van gyülem, akkor a pulzus nem csomós és rejtett; ha van krónikus betegség, akkor a pulzus nem felszínes és csomós. Azok az esetek, amikor a pulzus nem felel meg a betegségnek, vagy a betegség nem felel meg a pulzusnak, halálos betegségek.
19. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy a pulzus (áramlása) lehet lázadó vagy alkalmazkodó, a férfiaké és a nőké vagy szabályos, vagy szabálytalan. Hogyan értelmezendő ez? VÁLASZ : A fiúgyermekek a yin ciklusjegyben születnek, a yin pedig a fa elemhez kötődik és Yang jellegű; a lány gyermekek a shen ciklusjegyben születnek, a shen pedig a fém elemhez kötődik és Yin jellegű. Ezért a férfiak pulzusa a guan pozíció felett található, míg a nők pulzusa a guan pozíció alatt helyezkedik el. Ezért a férfiak szabályos pulzusa a chi pozícióban gyönge/lágy, míg a nők pulzusa a chi pozícióban bőséges/dús. Az ellenkező (fan, ti. a szabálytalan) eset az, amikor a férfiaknál női pulzus, a nőknél pedig férfi pulzus (jelentkezik). (K ÉRDÉS:) Emiatt hogyan jelentkeznek a betegségek? VÁLASZ : A férfiaknál jelentkező női pulzust elégtelenség okozza, (aminek következtében) a betegség a belsőben jelentkezik. A bal oldalon fellépő (elégtelenség) esetén a betegség (is) a bal oldalon jelentkezik. A jobb oldalon fellépő (elégtelenség) esetén a betegség (is) a jobb oldalon jelentkezik. Igazodva a (megváltozott) pulzushoz, meghatározható (a betegség). A nőknél jelentkező férfi pulzust a „nagy túllépés” okozza, (aminek következtében) a betegség a négy végtagban jelentkezik. A bal oldalon fellépő (mértéktelenség) esetén a betegség (is) a bal oldalon jelentkezik. A jobb oldalon fellépő (mértéktelenség) esetén a betegség (is) a jobb oldalon jelentkezik. Igazodva a
(megváltozott) pulzushoz, meghatározható (a betegség). Ekként értelmezendő (a kérdésed).
20. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy a pulzus lehet mélyen húzódó és rejtett. A mélyen húzódó és rejtett (pulzus megjelenése) melyik Zang-szervhez kapcsolódik, amikor is a mélyen húzódó és rejtett (pulzusról) beszélünk? VÁLASZ : Azt mondják, hogy a Yin és a Yang kölcsönösen megmutatják egymás (pozícióját), illetve kölcsönösen elrejtik egymás (pozícióját). (A Yin) pulzusnak Yin pozícióban kell tartózkodnia. Ellenkező esetben, amikor is Yang (pulzus) látható, az annyit tesz, hogy a Yang Yint mutat. Jól lehet, a pulzus időnként felszínes, csúszós és hosszú, ez csak az jelenti, hogy a Yang a Yinben rejtőzik. (A Yang) pulzusnak Yang pozícióban kell tartózkodnia. Ellenkező esetben, amikor is Yin (pulzus) látható, az annyit tesz, hogy a Yin Yangot mutat. Jól lehet, a pulzus időnként felszíni, csúszós és hosszú, ez csak az jelenti, hogy a Yin a Yangban rejtőzik. A kettős Yang elmezavarra utal, míg a kettős Yin epilepsziát jelez. Akinél a Yang távozik el, az szellemeket lát, akinél a Yin távozik el, az megvakul.
21. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy amikor az emberi test beteg, de a pulzus nem beteg, azt életnek mondjuk; ha viszont a pulzus beteg, de a test nem beteg, azt halálnak mondjuk. Mit jelent ez? VÁLASZ : Ha az emberi test beteg, de a pulzus nem beteg, az nem jelenti azt, hogy nincs jelen a betegség. Mindössze arról van szó, hogy a légzésszám nem felel meg a pulzusszámnak. Ez (egy) jelentős szabály. 22. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy a pulzus lehet háborgó, vagy olyan, amelyben betegség alakult ki. (Sőt) egy csatornában akár két, egymással keveredő betegség is megjelenhet. Hogyan lehetséges ez? VÁLASZ : A Kánonban az áll, hogy, ami a pulzusban háborog, az a Qi. Ahol viszont a betegség kialakul, az a vér. Ha kórtényező a Qíben tartózkodik, akkor a Qi háborgásként jelenik meg; ha a kórtényező a vérben tartózkodik, akkor a vér az, amiben kialakul a betegség. A Qi az, ami felelős a párologtatásért, a vér pedig az, ami felelős a nyirkosításért. Ha a Qi helyben marad és nem halad, akkor a Qi betegszik meg előbb; ha a vér akadályoztatott, és nem nyirkosít, akkor a vér később betegszik meg. Ez az oka annak, hogy előbb jelentkezik a háborgás, és (csak) azt követően alakul ki a betegség.
23. K ÉRDÉS:
A karhoz és a lábhoz egyaránt tartozik három Yin és három Yang
(csatorna). De vajon meglehet-e tudni valahogy a csatornák méreteit? VÁLASZ : A kar három Yang csatornája, a kartól egészen a fejig tart. A hosszuk (egyenként) öt chi. (A teljes hosszuk tehát ötször hat (ti. mindkét oldalon van egy-egy csatorna), vagyis három zhang. A kar három Yin csatornája, a kartól egészen a mellkas közepéig tart. A hosszuk (egyenként) három chi és öt cun. (A teljes hosszuk tehát) hatszor három chi és öt cun, összesen két zhang és egy zhi. A láb három Yang csatornája a lábtól a fejig tart. A hosszuk (egyenként) nyolc chi. (A teljes hosszuk tehát) hatszor nyolc chi, összesen négy zhang és nyolc chi. A láb három Yin csatornája a lábtól a mellkas közepéig tart. A hosszuk (egyenként) hat chi és öt cun. (A teljes hosszuk tehát) hatszor hat chi és öt cun, összesen három zhang és kilenc chi. Az ember két Zu Qiao Mai csatornája a lábtól a szemig tart. A hosszuk (egyenként) hét chi és öt cun. (A teljes hosszuk tehát) kétszer hét chi és öt cun, összesen egy zhang és öt chi. A Du Mai, vagyis a kormányzó csatorna és a Ren Mai, vagyis a befogadó csatorna hossza egyenként négy chi és öt cun. Összesen tehát kilenc chi. A csatornák összesen tehát tizenhat zhang és két zhi hosszúságúak. Ez az, amit a tizenkét csatorna hosszának nevezünk. (K ÉRDÉS:) Létezik tehát tizenkét jingmai, vagyis főcsatorna és tizenöt luomai, vagyis mellékcsatorna. De vajon honnan indul és hol véget (a bennük áramló Qi)? VÁLASZ : A főcsatornákban áramlik a vér és a Qi, kapcsolódónak a (test) Yin és a Yang (területeihez), és táplálják a testet. (A Qi) a középs ő melegítőből ered és elárasztja a Shou Tai Yin, vagyis a tüd ő csatornát és a Yang Minget A Yang Ming elárasztja a Zu Yang Ming, vagyis a gyomor csatornát és a Tai Yint. A Tai Yin elárasztja a Shou Shao Yin, vagyis a szív csatornát és a Tai Yangot. A Tai Yang elárasztja a Zu Tai Yang, vagyis a húgyhólyag csatornát és a Shao Yint. A Shao Yin elárasztja a Shou Xin Zhu (ti. Shou Jue Yin), vagyis a szívburok csatornát és a Shao Yangot. A Shao Yang elárasztja a Zu Shao Yang, vagyis az epehólyag csatornát és a Jue Yint. A (Zu) Jue Yin, vagyis a máj csatornából pedig visszatér és újból elárasztja a Shou Tai Yin, vagyis a tüdő csatornát. A leváló (bie) tizenöt mellékcsatorna mindegyike pedig alkalmazkodik a saját forrás (főcsatornájához), s (bennük a Qi körbe áramlik) – akárcsak egy gyűrű – vég nélkül körözve egymást irritálják, s reggelente beömlenek a cunkou és a renying pulzusba. (Ezért lehet) meghatározni e (két) helyen a százféle betegséget, valamit a halál és az élet (lehetőségét). (K ÉRDÉS:) A Kánonban az áll, hogy, tisztában lenni és ismerni a véget és a kezdetet, s meghatározni Yint és a Yangot. Hogyan kell ezt értelmezni? VÁLASZ : A vég és kezdet a csatornákban rögzített. A cunkou és a renying pulzuspontok pedig azok a helyek, ahová a Qi a gyűrűhöz hasonló, vég nélküli keringését követően reggelente keresztülhalad. Ezt nevezik kezdetnek. A vég pedig az, amikor a három Yin és a három Yang csatornában (a Qi áramlása) megszakad. Ha pedig (a Qi áramlása) megszakad, akkor bekövetkezik a halál. Nos, ezt nevezik végnek.
24. K ÉRDÉS:
Ha a kar és a láb három Yin és három Yang Qíje megszakad, mi
történik? Lehet-e tudni a kedvező és kedvezőtlen előjeleket? VÁLASZ : Ha a Zu Shao Yin, vagyis a vese csatorna Qíje szakad meg, akkor a csontok kiszáradnak. A (Zu) Shao Yin téli csatorna, amely rejtve halad és melegíti csontokat és a velőt. Ezért van az, hogy ha a csontok és a velő nem melegszik fel, akkor a hús nem tapad a csontokra. Ha pedig a csontok és a hús, nincs egymással szoros kapcsolatban, akkor a hús nyálkássá válik és enyészetnek indul. Ha a hús nyálkássá válik és enyészetnek indul, akkor a fogak meghosszabbodnak (ti. sorvadásnak indul az íny) és kiszáradnak, a haj elveszíti fényességét. Először tehát a csontok halnak el, aztán wu napon válságosra fordul (a páciens állapota), majd pedig a ji napon meghal. Ha a Zu Tai Yin, vagyis a lép csatorna Qíje szakad meg, akkor a csatorna nem táplálja a szájat és az ajkakat. A száj és az ajkak pedig az inak és az izmok eredője. Ha viszont a csatorna nem táplál, akkor az inak és az izmok nem lesznek csúszósak és rugalmasak. Ha pedig inak és az izmok nem csúszósak és rugalmasak, akkor a hús összetömörül. Ha pedig a hús összetömörül, akkor az ajkak visszahajlanak, Ha (már) az ajkak visszafordulnak, akkor legelőször is a hús hal el. Jia napon válságosra fordul (a páciens állapota), majd pedig yi napon meghal. Ha a Zu Jue Yin, vagyis a máj csatorna Qíje szakad meg, akkor az izmok begörcsölődnek, a herék megfeszülnek, a nyelv pedig felpöndörödik. A (Zu) Jue Yin a máj (csatornája), a máj pedig az izmokkal van összeköttetésben ( he). Az izmok a nemi szervek környékén futnak össze és behálózzák a nyelv tövét. Ezért, ha a csatorna nem táplál, akkor az izmok begörcsölődnek, a herék és a nyelv pedig megfeszül. Ezért, ha a nyelv felpöndörödik, a herék pedig görcsösek, akkor legelőször is az izmok halnak el. Geng napon válságosra fordul (a páciens állapota), majd pedig xin napon meghal. Ha Shou Tai Yin, vagyis a tüdő csatorna Qíje szakad meg, akkor a bőr és a testszőrzet megperzselődik. A (Shou) Tai Yin a tüdő (csatornája), a benne áramló Qi pedig melegíti a bőrt és a testszőrzetet. Ha viszont a Qi nem táplál, akkor a bőr és a testszőrzet megperzselődik. Ha a bőr és a testszőrzet megperzselődik, akkor a testnedvek eltávoznak (a szervezetből). Ha a testnedvek eltávoznak (a szervezetből), akkor a bőr felrepedezik. Ha a bőr felrepedezik, akkor ki is szárad, a testszőrzet pedig töredezetté válik. Ha (már) a testszőrzet töredezetté vált, akkor legelőször is a testszőrzet fog elhalni. Bing napon válságosra fordul (a páciens állapota), majd pedig ding napon meghal. Ha a Shou Shao Yin csatorna Qíje szakad meg, akkor a csatorna átjárhatatlanná lesz. Ha a csatorna átjárhatatlan, akkor a vér benne nem áramlik. Ha a vér nem áramlik, akkor a színek fénye megszűnik, s ezért válik az arc olyan sötétessé, mint a barack. Ezt azt jelzi, hogy legelőször a vér fog elhalni. Ren napon válságosra fordul (a páciens állapota), majd pedig gui napon meghal. Ha valamennyi Yin Qi megszakad, akkor a szemek kábán forognak, majd leragadnak. Ha a szemek leragadnak, akkor (az ember) elveszíti az eszméletét. Ha (a páciens) elveszíti az eszméletét, akkor legelőször is a tudat hal el, ha pedig a szemek elhalnak, akkor a szemek letapadnak. Ha valamennyi Yang Qi megszakad, akkor a Yin és a Yang elválnak egymástól. Ha Yin és a Yang elválnak egymástól, akkor a couli{11} szivárogni fog. Ilyenkor igazgyöngy nagyságú verejtékcseppek jelennek, majd szünet nélkül gördülnek. Ebben az esetben legelőször a Qi hal el. Ha hajnalban jelentkeznek a tünetek, akkor este hal meg (a beteg), ha este jelennek meg a tünetek, akkor reggel hal meg (a beteg).
25. K ÉRDÉS: Van tizenkét főcsatorna, (azonban) az öt Zang-szerv és a hat Fu-szerv (összesen csupán) tizenegy (csatornát feltételez). A fennmaradó egy csatorna mégis miféle (szervhez kapcsolódó) csatorna? VÁLASZ : Az a bizonyos egy csatorna a Shou Shao Yin, vagyis a szív csatorna és a szívburok letérő csatornája (bie mai). A szívburok és a három melegítő külsőbelső (biao-li) párt alkotnak, ugyanis mindkét (szervnek) van neve, de nincs (fizikai) formája. Ezért mondják azt, hogy főcsatorna márpedig tizenkettő van.
26. K ÉRDÉS: Főcsatornából van tizenkettő, mellékcsatornából van tizenöt. A fennmaradó három mellékcsatorna mégis mihez kapcsolódó mellékcsatorna? VÁLASZ : Van a Yang mellékcsatorna, van a Yin mellékcsatorna és van a lép nagy mellékcsatornája. A Yang mellékcsatorna a Yang Qiao mellékcsatornája, míg a Yin mellékcsatorna, a Yin Qiao mellékcsatornája. Ezért van a mellékcsatornákból (összesen) tizenöt.
27. K ÉRDÉS: A csatornák között van nyolc különleges csatorna, melyek nem kapcsolódnak a tizenkét csatornához. Hogyan kell ezt értelmezni? VÁLASZ : Van a Yang Wei, vagyis a Yang őrző, a Yin Wei, vagyis a Yin őrző, a Yang Qiao, vagyis a Yang erősítő, a Yin Qiao, vagyis a Yin erősítő, a Chong, vagyis az áthatoló, a Du, vagyis a kormányzó, a Ren, vagyis a befogadó és a Dai, vagyis az övcsatorna. Ez hát azon nyolc csatorna, amely nem kapcsolódik a főcsatornákhoz. Ezért nevezik ezeket a nyolc különleges csatornának. (K ÉRDÉS:) Főcsatornából van tizenkettő, mellékcsatornából van tizenöt, ami összesen huszonhét Qi (áramlást) jelent, melyek egymással összeköttetésben fent s lent (behálózzák a testet). Hogyan lehetséges hát, hogy (a nyolc különleges csatorna) mégsem csatlakozik a főcsatornákhoz? VÁLASZ : A bölcsek ásott csatornákat terveztek, melyek útvonalként szolgálnak a vizeknek. Ha esik az eső, a csatornák megtelnek, s ekkor megfelelően szolgálnak. Azonban viharos áradások alkalmával (a víz) fékezhetetlenül hömpölyög, s még a bölcsek sem képesek megregulázni. (Miként,) ha a mellékcsatornák megtelnek és túlcsordulnak, a főcsatornák sem képesek szabályozni (azok áramlását).
28. K ÉRDÉS: A nyolc különleges csatorna nem kapcsolódik ugyan a tizenkét főcsatorna egyikéhez sem, de akkor mégis honnan erednek és hol érnek véget? VÁLASZ : A Du Mai, vagyis a kormányzó csatorna a Xiaji Shu-pontból (EX-B5) {12} ered, végig fut a gerinc külső felén, majd fent elér a Fengfu-ponthoz (GV-16), és belép az agyba. A Ren Mai, vagyis a befogadó csatorna a Zhongji-pont (CV-3) alatt ered, a
A Ren Mai, vagyis a befogadó csatorna a Zhongji-pont (CV-3) alatt ered, a fanszőrzet mentén haladva a has felületén húzódik, feljebb menve eléri a Guanyuan-pontot (CV-4), majd megérkezik a torokig. A Chong Mai, vagyis az áthatoló csatorna a Qichong-pontban (ST-30) ered, majd a Zu Yang Ming, vagyis a gyomor csatornával együtt halad, a köldököt közre fogva húzódik fölfelé, mígnem eléri a mellkast, ahol is szétterül. A Dai Mai, vagyis az övcsatorna az alsó bordáktól indul és körbefutja a testet. A Yang Qiao Mai, vagyis a Yang erősítő csatorna a sarokról indul, majd a külboka mentén halad felfelé, és végül belép a Fengchi-pontba (GB-20). A Yin Qiao Mai, vagyis a Yin erősítő csatorna a sarokról indul, majd a belboka mentén halad felfelé, eléri a torkot, ahol is keresztezi a Chong Mai, vagyis az áthatoló csatornát. A Yang Wei és a Yin Wei, vagyis a Yang őrző és Yin őrző (csatorna) behálózzák az egész testet. Ha (bennük a Qi) túlárad, akkor nem lesz képes körbefolyni a medrében, hanem elárasztja a főcsatornákat. Ezért a Yang Wei, vagyis a Yang őrző (csatorna) a Yang találkozási pontból ered, míg a Yin Wei, vagyis a Yin őrző (csatorna) a Yin találkozási pontból ered. A bölcsek csatornatervezési példájánál maradva, ha a csatornák megtelnek és túlfolyik (belőlük a víz), akkor az a mély tavakba ömlik, melyet aztán már a bölcsek sem tudnak visszaterelve szabályozni (vagyis az eredeti összeköttetést biztosítani). Az ember csatornája is (hasonlóképpen) bölcsen (tervezett). A nyolc (különleges) csatornába bejutó (Qi) nem kering, épp ezért a tizenkét főcsatorna nem tud hozzájuk kapcsolódni. Ha kóros Qi gyülemlik fel bennük, az lázat és duzzanatot okoz, melyet kőtűvel kell kifakasztani.
29. K ÉRDÉS: A különleges csatornákat miféle betegségek sújthatják? VÁLASZ : A Yang Wei, vagyis a Yang őrző (csatorna) őrzi a Yangot, a Yin Wei, vagyis a Yin őrző (csatorna) pedig őrzi a Yint. Ha viszont a Yin és a Yang ( őrző csatornák) nem képesek ellátnia a feladatukat, akkor, akkor (a páciens) levertté és céltalanná lesz, a (Qi) áramlás pedig támogatás nélkül marad. A Yin Qiao, vagyis a Yin erősítő (csatornát) fenyegető betegség az, ha a Yang meggyengül, a Yin (áramlása) pedig felgyorsul. A Yang Qiao, vagyis a Yang erősítő (csatornát) fenyegető betegség az, ha a Yin meggyengül, a Yang (áramlása) pedig felgyorsul. A Chong, vagyis az áthatoló (csatornát) fenyegető betegség az, ha a Qi ellenkező irányba áramlik és belsőleg felgyorsul. A Du, vagyis a kormányzó (csatornát) fenyegető betegség az, ha a gerinc merevvé és akadályozottá válik. A Ren, vagyis a befogadó (csatornát) fenyegető betegség az, ha (a szervezeten belül) kemény csomók alakulnak ki, a férfiaknál a hét sérv ( qi shan), a nőknél pedig a belekben fellépő gyülem és türem (jia ju) (jelentkezhet). A Dai, vagyis az öv(csatornát) fenyegető betegség az, ha a has telt, a csípő tájon pedig olyan érzése van (a páciensnek), mintha vízben ülne. A Yang Wei, vagyis a Yang őrző (csatornát) fenyegető betegség az, ha erős hidegrázás vagy lázroham jelentkezik. A Yin Wei, vagyis a Yin őrző (csatornát) fenyegető betegség az erős szívtájéki fájdalom. Ezek hát a nyolc különleges csatornát fenyegető betegségek.
30. K ÉRDÉS: A tápláló Qi és a védő Qi csakugyan egymáshoz igazodva áramlanak? VÁLASZ : A Kánonban az áll, hogy az ember a Qít a táplálékból nyeri. Miután a táplálék bejutott a gyomorba, és átalakult, (a Qít) átadja az öt Zang-szervnek és a hat Fu-szervnek, vagyis az öt Zang-szerv és a hat Fu-szerv mindegyike részesük a Qíből. A tiszta része alkotja a tápláló Qít, a szennyes része alkotja a védő Qít. A tápláló Qi a csatornákban áramlik, a védő Qi pedig a csatornákon kívül. A kétféle Qi szünet nélkül kering, s ötven megtett kör után találkoznak egymással. A Yin és a Yang rendje szerint keringenek körbe, szakadatlanul. {13} Innen lehet tudni, hogy a tápláló és a védő Qi egymáshoz igazodnak.
31. K ÉRDÉS: A három melegítő hogyan támogatja és segíti az életet? Hol kezdődik és hol ér véget? Hol vannak az állandó kezelési helyeik? VÁLASZ : A három melegítő a táplálék útvonala, a Qi innen indul, és ide érkezik meg. A felső melegítő a szív és a rekeszizom alatt, a gyomorszáj felett helyezkedik el, és a belső uralja, de nincs hatása a külsőre. Kezelni a Shanzhong-ponton (CV-17) lehet, ami Yutang-pont (CV-18) alatt egy cun és hat fen távolságra, a két mellbimbó közötti árokban található. A középső melegítő a gyomor magasságában található, és a táplálék elbontásáért elégítéséért felelős. Kezelni a köldök mellett lehet. Az alsó melegítő a húgyhólyag felett található, azért felelős, hogy a tiszta és a szennyes (Qít) szétválasztódjék, a külsőt uralja, de nincs hatása a belsőre – átalakít és elvezet. A kezelése a köldök alatt egy cunnal lehetséges. Ezt nevezzük tehát a három melegítőnek, ami a Fu-szervek között a Qi útja. Egy könyvben chongnak, vagyis „útkereszteződésnek” is mondják. {14}
32. K ÉRDÉS: Az öt Zang-szerv közül csupán a szív és a tüdő helyezkedik el a rekeszizom felett. Miért? VÁLASZ : A szív a véréért (felelős szerv), a tüdő pedig a Qiért (felelős szerv). A vér a táplálást, a Qi pedig az őrzést (biztosítja), egymáshoz igazodnak fent és lent, s neveztetnek táplálónak és védőnek. A fő- és mellékcsatornákban áramlanak, a külsőben irányítják a körforgást. Ezért helyezkedik el a szív és a tüdő a rekeszizom felett.
33. K ÉRDÉS: A máj (színe) a zöldeskék és a fa elem jelképezi; a tüdő (színe) a fehér és a fém elem jelképezi. Ha a máj vízhez jut, lesüllyed, (ám) a fa, ha vízbe kerül, lebegni kezd. A tüdő pedig, ha vízhez jut, lebegni kezd, (ám) a fém, ha vízbe
kerül, elsüllyed. Hogyan értelmezendő ez? VÁLASZ : A máj nem tisztán fa elemű, (a két különböző jelleg keveredése). {15} Fennkölten fogalmazva egyrészt Yin, másrész Yang, egyszerűbben fogalmazva egyrészt férfiúi, másrészt asszonyi. Mindez úgy értelmezendő, hogy (a máj) enyhén Yang jellegű. A (második holdhónapban) belégezett mérsékelten Yang jellegű Qi természeténél fogva örvend a fém elemnek. {16} Ezt követően tovább halad a Yin jellegű úton, s emiatt van az, hogy a máj, ha vízhez jut, elsüllyed. A tüdő pedig nem teljesen fa elemű, (a két különböző jelleg keveredése). {17} Fennkölten fogalmazva egyrészt Yin, másrész Yang, egyszerűbben fogalmazva egyrészt férfiúi, másrészt asszonyi. Mindez úgy értelmezendő, hogy (a tüdő) enyhén Yin jellegű, s amikor házasságra lép a tűz elemmel, természeténél fogva örvend a tűz elemnek. Ezt követően tovább halad a Yang jellegű úton, s emiatt van, hogy a tüdő, ha vízhez jut, lebegni fog. No, és az hogyan lehet, hogy ha a tüdő felforrósodik, ismét elsüllyed, ha pedig a máj felforrósodik, ismét lebegni fog? Ez azért lehetséges, mert a xin visszatér a gengbe, a yi pedig visszatér a jiaba.
34. K ÉRDÉS: Az öt Zang-szerv mindegyikéhez tartozik egy hang, egy szín, egy szag és egy íz. Honnan lehet erről meggyőződni? VÁLASZ : A Tíz változás{18} című műben az áll, hogy a máj színe a zöldeskék, szaga az avas, íze a savanyú, hangja a kiáltás, a testnedve pedig a könnyek. A szív színe a vörös, szaga az égett, íze a keserű, hangja a beszéd, testnedve pedig az izzadtság. A lép színe a sárga, szaga az illatos, íze az édes, hangja az ének, a testnedve pedig a nyál. A tüdő színe a fehér, szaga a fanyar, íze a csípős, hangja a sírás, testnedve pedig a takony. A vese színe a fekete, szaga a rothadt, íze a sós, hangja a nyöszörgés, a testnedve pedig vizelet. Ez hát az öt Zang-szervhez tartozó szín, szag, íz stb. (K ÉRDÉS:) A Zang-szervekhez kapcsolódik a hét szellem (shen). Melyik melyiket tárolja? VÁLASZ : A Zang-szervek tárolják az emberi Shen Qít. Ekként pedig a máj tárolja a hun-lelket, a tüdő tárolja a po-lelket, a szív tárolja a Shent, a lép tárolja a gondolkodást (yi) és az értelmet (zhi), a vese pedig tárolja a Jinget és a szándékot (zhi).
35. K ÉRDÉS: Az öt Zang-szerv mindegyikének megvan a maga helye, a Fu-szervek pedig hozzájuk közel helyezkednek el. Azonban a szív és a tüdő távol helyezkedik el a vastag- és a vékonybéltől. Hogyan értelmezendő ez? VÁLASZ : A Kánonban az áll, hogy a szív táplál, a tüdő pedig véd, s a Yang Qi áramlik bennük, ezért helyezkednek el felül. A vastagbél és a vékonybél pedig a Yin Qít keringeti lefelé, ezért helyezkednek el alul. Vagyis (ezért) helyezkednek el egymástól távol. (K ÉRDÉS:) A Fu-szervek Yang-jellegű tisztító helyek. Csakhogy a vastagbél, a vékonybél, a gyomor és a húgyhólyag nem tiszta (anyagokat) fogad be (magába). Hogyan kell hát ezt érteni? VÁLASZ : A Fu-szerveket „igen is – nem is” ( shi-fei) (szerveknek) mondhatjuk.
A Kánonban az áll, {19} hogy a vékonybél a nagy mennyiségek befogadásának Fuszerve; a vastagbél a szállítás Fu-szerve; az epehólyag a tisztítás Fu-szerve {20}; a gyomor a víz és gabona (ti. táplálék) Fu-szerve; a húgyhólyag a folyadékok szállításának Fu-szerve. Egy Fu-szervenek sincs két neve, innen lehet tudni, hogy „nem is”. {21} A vékonybél a szívvel kapcsolatban álló Fu-szerv; a vastagbél a tüdővel kapcsolatban álló Fu-szerv; a gyomor a léppel kapcsolatban álló Fu-szerv; az epehólyag a májjal kapcsolatban álló Fu-szerv; a húgyhólyag a vesével kapcsolatban álló Fu-szerv. A vékonybelet nevezik vörös zsigernek (is); a vastagbelet nevezik fehér zsigernek (is); az epehólyagot nevezik zöldeskék zsigernek (is); a gyomrot nevezik sárga zsigernek (is); a húgyhólyagot nevezik fekete zsigernek (is); az alsó melegítő pedig irányít.
36. K ÉRDÉS: A Zang-szervek mindegyikéből csupán egy van, egyedül a veséből van kettő. Miért? VÁLASZ : A veséből (ugyan) kettő van, de (tulajdonképpen) nem mindegyik (igazi) vese. A bal oldali az (igazi) vese, a jobb oldali viszont a Mingmen, vagyis az „Élet kapu”. Ez nyújt otthont a Shen Jingnek, és az ősi Qi is vele áll kapcsolatban. Épp ezért a férfiaknál (a Mingmen) tárolja a spermát, míg a nőknél az anyaméh kapcsolódik hozzá. Innen tudható, hogy a vese egyetlen (szerv).
37. K ÉRDÉS: Az öt Zang-szer Qíje honnan ered, hol halad keresztül és hogyan nyilvánul meg? VÁLASZ : Az öt Zang-szerv fent (ti. a fejen) összeköttetésben áll a kilenc testnyílás valamelyikével. Így aztán a tüdő Qi az orron keresztül jut be (a szervezetbe), s ha az orr harmonikusan (működik), akkor felismeri az illatokat és a szagokat. A máj Qi a szemeken keresztül jut be (a szervezetbe), s ha a szemek harmonikusan (működnek) akkor felismerik a fehéret és a feketét (ti. a színeket). A lép Qi a szájon keresztül jut be (a szervezetbe), s a lép harmonikusan (működik), akkor felismeri a táplálék zamatát. A szív Qi a nyelven keresztül jut be (a szervezetbe), s ha a nyelv harmonikusan (működik), akkor felismeri az öt ízt. A vese Qi a füleken keresztül jut be (a szervezetbe), s ha a fülek harmonikusan (működnek), akkor a fülek felismerik az öt hangot. Ha viszont az öt Zang-szerv nem (működik) harmonikusan, akkor a kilenc testnyílás sem átjárható. Ha a hat Fu-szerv nem (működik) harmonikusan, akkor a visszamaradó csomókból karbunkulusok képződnek. Ha a kórtényező a hat Fu-szervbe fészkelte be magát, akkor a Yang csatornák nem (működnek) harmonikusan. Ha pedig a Yang csatornák nem (működnek) harmonikusan, akkor a Qi pangani kezd. Ha pedig a Qi pang, akkor a Yang csatornák túltöltődnek (ti. többlet állapot alakul ki bennük). Ha a kórtényező az öt Zang-szervbe fészkelte be magát, akkor a Yin csatornák nem (működnek) harmonikusan. Ha pedig a Yin csatornák nem (működnek) harmonikusan, akkor a vér pangani kezd. Ha pedig a vér pang, akkor a Yin csatornák túltöltődnek (ti. többlet állapot alakul ki bennük). Ha a Yin Qi túlságosan felhalmozódik, akkor a
Yang Qi már nem képes szabályozni. Ezt nevezzük „gátoltságnak” ( ge). Ha a Yang Qi túlságosan felhalmozódik, akkor a Yin Qi már nem képes szabályozni. Ezt nevezzük „elzáródásnak” (guan). Ha pedig a Yin és a Yang (Qi) is túlságosan felhalmozódik, akkor már nem képesek egymást kölcsönösen szabályozni. Ez nevezzük „elzáródásos gátoltságnak” (guange). Az „elzáródásos gátoltságot”, ha nem képesek megszüntetni, akkor az halálos kimenetelű. (K ÉRDÉS:) A Kánonban az áll, hogy a Qi csak az öt Zang-szervben áramlik, és nem táplálja a Fu-szerveket. {22} Miért van ez? VÁLASZ : A Qi hasonlóképpen áramlik, mint, ahogyan a víz folyik: soha nem tart pihenőt. Ezért aztán a Yin csatornák az öt Zang-szervet, míg a Yang csatornák a hat Fu-szervet táplálják, olyan végtelen körfogásban, melyet senki nem tud nyomon követni. Ha (a Qi áramlása) körbeér, elölről kezdődik, s nem lehet feltartóztatni. Az ember Qíje belsőleg melegíti az öt Zang-szervet, külsőleg pedig nedvesíti a coulit.
38. K ÉRDÉS: A Zang-szervekből öt van, a Fu-szervekből viszont hat. Miért van ez így? VÁLASZ : A Fu-szervek közül a hatodikat úgy nevezzük, hogy a három melegítő. A az ősi Qi szétválasztásának helye, uralja és támogatja valamennyi Qít. Van neve, de nincs formája a csatornák közül a Shou Shao Yang kapcsolódik hozzá. Ez egy külső Fu-szerv, s ezért mondjuk azt, hogy hat Fu-szerv létezik.
39. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy Fu-szervből öt van, míg Zang-szervől hat. Hogyan lehetséges ez? VÁLASZ : A hat Fu-szerv valójában csak öt (alakkal is rendelkező szerv). Az öt Zang-szervet pedig lehet hat tároló szervként értelmezni, még pedig úgy, hogy a vesét két szervnek tekintjük. A bal oldali az (igazi) vese, míg a jobb oldali a Mingmen, vagyis az „élet kapuja”. A Mingmen ad otthont a Shen Jingnek. A férfiaknál tárolja a spermát, míg a nőknél az anyaméh kapcsolódik hozzá, a Qíje pedig a vesén keresztül áramlik. Ezért mondjuk azt, hogy a Zang-szervből hat létezik. (K ÉRDÉS:) Az viszont hogyan értelmezendő, hogy a Fu-szervből öt létezik? VÁLASZ : Az öt Zang-szerv mindegyikének megvan a maga Fu-szerv párja. A három melegítő viszont, bár Fu-szerv, mégsem kapcsolódik az öt Zang-szerv egyikéhez sem. Ezért mondjuk azt, hogy öt Fu-szerv létezik.
40. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy a máj uralja a színeket, a szív uralja a szagokat, a lép uralja az ízeket, a tüdő uralja a hangokat, a vese pedig a
testnedveket uralja. Az orr a tüdő őrszeme (hou), (az orr) viszont a szagok felismeréséért (felelős); a fül a vese őrszeme, (a fül) azonban a hangok felismeréséért (felelős). Hogyan kell hát ezt értelmezni? VÁLASZ : A tüdő a nyugati égtájhoz és a fém elemhez kapcsolódik. A fém elem azonban a (tizenkét földi ág közül) a sinek felel meg, a si (ciklus) pedig a déli égtájhoz és a tűz elemhez kapcsolódik. A tűz elem viszont a szívnek felel meg, s a szív pedig a szagokat uralja. Ezért van az, hogy az orr felismeri a szagokat. A vese pedig az északi égtájhoz és a víz elemhez kapcsolódik. A víz elem azonban a (tizenkét földi ág közül) a shennek felel meg, a shen (ciklus) pedig a nyugati égtájhoz és a fém elemhez kapcsolódik. A fém elem viszont a tüdőnek felel meg, s a tüdő pedig a hangokat uralja. Ezért van, hogy a fül felismeri a hangokat.
41. K ÉRDÉS: Csupán a májnak van két levele (ye). {23} Minek feleltethetők meg ezek? VÁLASZ : A máj a keleti égtájhoz és a fa elemhez kapcsolódik. A fa elem a tavaszhoz köthető. (tavasszal) a miriád létező fejlődésnek indul, de még nagyon fiatalok és aprók. Nincs semmilyen (energia), ami az oltalmukra lenne, (hiszen) a távozó Tai Yin még azért közel van, s a távozó Tai Yang sem jutott még messzire. {24} De még e két központnak ( xin) a hatása érvényesül, ezért van két levele, ami a fa leveleinek felel meg.
42. K ÉRDÉS: Milyen nagyságúak és mekkora befogadóképességűek az ember belei és gyomra? VÁLASZ : Az ember gyomrának kerülete egy chi és öt cun, átmérője öt cun, hossza ké t chi és hat cun. Ha vízszintesen tágul, három dou és öt sheng táplálék befogadására alkalmas. Ebből (a mennyiségből) rendszerint két dou étel és egy dou, öt sheng folyadék (formájában). A vékonybél kerülete két és fél cun, átmérője nyolc és fél fen, a hossza pedig három zhang és két chi. Két dou és négy sheng étel, valamint hat sheng és fél ge folyadék befogadására alkalmas. A csípőbél (hui chang) kerülete négy cun, átmérője másfél cun, hossza két zhang és egy chi. Egy dou étel, valamint hét és fél sheng folyadék befogadására alkalmas. A széles bél (guang chang) kerülete nyolc cun, átmérője két és fél cun, hossza két chi és nyolc cun. Kilenc sheng, három ge és egy nyolcad ge étel befogadására alkalmas. Így aztán a belek és a gyomor összesen öt zhang, nyolc chi és négy cun hosszú. Együttesen pedig nyolc dou, hét sheng, hat ge és egy nyolcad ge étel és folyadék egyidejű befogadására alkalmasak. Ez tehát a belek és gyomor nagysága, illetve befogadóképességük mértéke. A máj súlya négy jin és négy liang. Bal oldalán három, a jobb oldalán négy levélből, vagyis összesen hét levélből áll. A hun-lelket felügyeli és tárolja. A szív súlya tizenkét liang. Hét üreggel és három nyúlvánnyal rendelkezik. A folyadékesszencia (jingzhe) benne három ge. A Shent felügyeli és tárolja. A lép súlya két jin és három liang, átmérője három cun, hossza öt cun, és van fél
jin szétszórt zsírossága is. felügyeli a keringő vért, melegíti az öt Zang-szervet, felügyeli és tárolja a gondolkodást (yi). A tüdő súlya kétszer három liang. Hat levélből (ye) és két lebenyből (er), vagyis összesen nyolc levélből áll. Felügyeli és tárolja a po-lelket. A vese két részből áll, a súlya egy jin és egy liang. Irányítja és tárolja a szándékot (zhi). Az epehólyag a máj (leg)rövidebb levelében helyezkedik el. Súlya három liang és három zhu. Három ge folyadékesszenciát képes befogadni. A gyomor súlya két jin és két liang. Szabálytalan alakú, táguló szerv. Hossza két chi és hat cun, kerülete egy chi és öt cun, átmérője pedig öt cun. Két dou étel, valamint egy dou és öt sheng folyadék befogadására alkalmas. A vékonybél súlya két jin és tizennégy liang, hossza három zhang és két chi, szélessége két és fél cun, átmérője nyolc és fél fen. Tizenhat balra kanyarodó csavarulattal rendelkezik. Két dou és négy sheng étel, valamint hat sheng és három és fél ge folyadék befogadására alkalmas. A vastagbél súlya két jin és tizenkét liang, hossza két zhang és egy chi, szélessége négy cun, átmérője egy cun. A köldöktől jobbra tekeredő tizenhat csavarulattal rendelkezik. Egy dou étel, valamint hét és fél sheng folyadék befogadására alkalmas. A húgyhólyag súlya kilenc liang, és két zhu, átmérője kilenc cun. Kilenc sheng és kilenc ge vizelet tárolására képes. A száj szélessége két és fél cun. Az ajkaktól a fogakig kilenc fen a távolság. A fogak után elérkezünk a gégefedőhöz (huiyan), amely három és fél cun mélyen helyezkedik el. Nagyjából öt ge a befogadóképessége. A nyelv súlya tíz liang, hossza hét cun, szélessége két és fél cun. A garat (yanman) súlya tíz liang, szélessége két és fél cun, a gyomorig tartó távolság pedig egy chi és hat cun. A torok (houlong) súlya tizenkét liang, szélessége két cun, hossza egy chi és két cun. Kilenc szakaszból áll. A végbél(nyílás) (gangmen) súlya tizenkét liang, kerülete nyolc cun, átmérője két és fél cun, hossza két chi és nyolc cun. Kilenc sheng és három és egy nyolcad ge ételt képes fogadni.
43. K ÉRDÉS: Ha az ember hét napig nem eszik és nem iszik, akkor meghal. Miért van ez? VÁLASZ : Az ember gyomra két dou étel és másfél sheng folyadék rendszeres befogadására alkalmas. Egy egészséges ember naponta kétszer étkezik. Egy alkalommal két és fél sheng (táplálékot vesz magához), naponta pedig öt shenget ürít, ami hét nap alatt összesen három dou és öt sheng. S ekkor az összes folyadék és étel kiürült (a szervezetéből). Éppen ezért, ha egy egészséges ember hét napon át nem eszik és nem iszik, akkor a folyadék és a táplálék nedvei teljesen kiürülnek (a szervezetéből), ami a halálát jelenti.
44. K ÉRDÉS: VÁLASZ :
Mi a hét „kereszteződés kapu”? {25} Az ajkak alkotják a „repülő kaput” ( fei men), a fogak alkotják a „bejáró
kaput” (hu men), a torok a „nyelés kapuja” (xi men), a gyomor a „benyomulás kapuja” (ben men){26}, a „nagy magtár” (tai cang; ti. a gyomor) alsó nyílása a „titkos kapu” (you men){27}, a vastagbél és a vékonybél találkozása a „kerítéses kapu” (lan men), a végbélnyílás (xiaji) pedig „po-lélek kapu” (po men). Nos, ezt nevezik a hét „kereszteződés kapunak.”
45. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy van nyolc találkozási pont (ba hui). Melyek ezek? VÁLASZ : A Fu-szervek találkozási pontja a „nagy magtár” (ti. a gyomor), {28} a Zang-szervek találkozási pontja az alsó bordák környéke, {29} az izmok találkozás pontja a Yanglingquan-pont (GB-34), a velők találkozási pontja a „törött csont (pont)”{30}, a vér találkozási pontja a Geshu-pont {31} (BL-17), a csontok találkozási pontja a Dazhu-pont (BL-11), a csatornák (találkozási helye) a Taiyuan-pont (LU-9), {32} a Qi találkozási pontja a három melegítőn kívül az első izmon, közvetlenül a két mell között található. {33} Amikor a lázzal járó betegségek belül ütik fel a fejüket, ezeket a találkozási pontokat kell megvizsgálni.
46. K ÉRDÉS: Az idős emberek hiába fekszenek le, nem tudnak aludni, a fiatalok viszont, ha alszanak, nem riadnak fel. Miért van ez így? VÁLASZ : A Kánonban az áll, {34} hogy az erejük teljében lévő ifjak bővében vannak a Qínek és a vérnek, izmaik jól siklanak, a Qíjük útvonalai átjárhatók, a tápláló és a védő Qi mindenféle gond nélkül, szabályosan áramlik. Ezért éberek nappal s alszanak nyugodtan éjjel. Az időseknél azonban a Qi és a vér már hanyatlásnak indult, az izmaik nem siklanak, a tápláló és a védő (Qíjük) útvonalai már rögösek, ezért nyugtalanok nappal, és nem alhatnak éjjelente. Ebből lehet tudni, hogy az idős emberek miért is nem képesek aludni.
47. K ÉRDÉS: Az ember arca az egyetlen (testrész), amelyik jól tűri a van ez így? VÁLASZ : Az ember feje az ahol valamennyi Yang összefut. A mindegyike a nyakig, a mellkasig jut el, majd visszafordul. Vagyis csatornák jutnak fel a fejre, s ez az oka annak, hogy az arc jól tűri
hideget. Miért Yin csatornák csupán a Yang a hideget.
48. K ÉRDÉS: Az ember három hiány és három többlet állapot sújthatja. Hogyan értelmezendő ez?
VÁLASZ : Van a pulzusok hiány és többlet állapota, van a betegségek hiány és többlet állapota, és van a vizsgálat {35} hiány és többlet állapota. Ami a pulzusok hiány és többlet állapotát illeti, ha (a pulzus) puha, akkor az hiány állapotra, ha pedig feszes és ellenálló, akkor az többlet állapotra utal. Ami a betegségek hiány és többlet állapotát illeti, ha kilépés történik (chu), {36} akkor az hiány, ha pedig belépés (ru) történik, {37} az többlet állapotot eredményez. A beszéd (yan) hiány állapotra, a hallgatás (bu yan) többlet állapotra utal. A mérsékelt (pulzus) hiány állapotra, a gyors (pulzus) többlet állapotra utal. Ami pedig a vizsgálat hiány és többlet állapotát illeti, a puha (pulzus) a hiány állapotot, az ellenálló (pulzus) a többlet állapotot jelzi. A viszketés hiány állapotra, a fájdalom pedig többlet állapotra utal. Külső fájdalom és belső gyors (Qi áramlás) azt jelzi, hogy külsőleg többlet, belsőleg hiány állapot lépett fel. Belső fájdalom és külső gyors (Qi áramlás) azt jelzi, hogy belsőleg többlet állapot, külsőleg pedig hiány állapot lépett fel. Ezeket mondjuk hiány és többlet állapotoknak.
49. K ÉRDÉS: Van úgy, hogy a szabályosan működő csatornák maguktól betegszenek meg, de van úgy, hogy az öt kórtényező támadja meg őket. Hogyan lehet ezt megkülönböztetni? VÁLASZ : A Kánonban az áll, hogy a szomorúság, a bánat, a töprengés és az aggodalom ártanak a szívnek. A test meghűlése és a hideg ital fogyasztása árt a tüdőnek. A düh és harag miatt visszafelé áramló Qi megreked a (test) felső részében és nem száll le, ami pedig árt a májnak. A (mértéktelen) ivás-evés, a túlhajszoltság és a kimerülés pedig árt a lépnek. A sok ücsörgéstől való átnedvesedés és az erőkifejtés során (a szervezetbe) juttatott folyadék árt a vesének. Ezek (azok a tényezők) amiktől a szabályosan működő csatornák maguktól megbetegednek. (K ÉRDÉS:) Mit nevezünk öt kórtényezőnek? VÁLASZ : Van a középs ő szél, az ártalmas hőség, van a (mértéktelen) ivás-evés, túlhajszoltság és kimerülés, van az ártalmas hideg és van a középs ő nedvesség. Ezt nevezzük az öt kórtényezőnek. (K ÉRDÉS:) Például hogyan állapítható meg, hogy a szív megbetegedését középső szél okozta? VÁLASZ : Ebben az esetben a vörös szín az árulkodó. Mi erre a magyarázat? Nos, a máj a felelős a színekért. Ha (a máj kórtényezője) magába (a májba) hatol be, akkor azt a zöldeskék szín jelzi. Ha (a máj kórtényezője) a szívbe hatol be, azt a vörös szín jelzi. Ha (a máj kórtényezője) a lépbe hatol be, azt a sárga szín jelzi. Ha (a máj kórtényezője) a tüdőbe hatol be, azt a fehér szín jelzi. Ha (a máj kórtényezője) a vesébe hatol be, azt a fekete szín jelzi. Innen lehet tudni, hogy ha máj kórtényezője támadta meg a szívet, akkor vörös szín jelenik meg. Az ilyen betegség a test belázasodásával, a hónalj alatti terület fájdalmas teltségével, felszínes, nagy és húrszerű pulzussal jár. (K ÉRDÉS:) Honnan lehet felismerni a meleg (kórtényező) okozta (a szív) ártalmait? VÁLASZ : A szagoktól való irtózásból. Mi erre a magyarázat? Nos, a szív a felelős a szagokért. Ha (a szív kórtényezője) magába (a szívbe) hatol be, akkor égett szag jelentkezik. Ha (a szív kórtényezője) a lépbe hatol be, akkor illatos szag jelentkezik. Ha (a szív kórtényezője) a májba hatol be, akkor avas szag jelentkezik. Ha (a szív kórtényezője) a vesébe hatol be, akkor rothadt szag jelentkezik. Ha pedig (a szív kórtényezője) a tüdőbe hatol be, akkor fanyar szag
jelentkezik. Nos, ebből lehet tudni, hogy (például) a szív megbetegedését ártó meleg okozta, hiszen ilyen esetben (a páciens) irtózik a szagoktól. Az ilyen megbetegedést a test belázasodása, és nyugtalansága, szívfájdalom, valamint felszínes, nagy és szétszórt pulzus kíséri. (K ÉRDÉS:) Honnan lehet felismerni, hogy (a szív betegségét) a (mértéktelen) ivás-evés, a túlhajszoltság és a kimerülés okozta? VÁLASZ : Ebben az esetben (a páciens) vonzódik a keserű ízhez. Hiány állapot esetén nem kíván inni, míg többlet állapot esetén egyre csak inna. Mi erre a magyarázat? Nos, a lép felelős az ízekért. Ha (a lép kórtényezője) a májba hatol be, akkor a savanyú íz (iránti vágy) jelentkezik. Ha (a lép kórtényezője) a szívbe hatol be, akkor a keserű íz (iránti vágy) jelentkezik. Ha (a lép kórtényezője) a tüdőbe hatol be, akkor a csípős íz (iránti vágy) jelentkezik. Ha (a lép kórtényezője) a vesébe hatol be, akkor a sós íz (iránti vágy) jelentkezik. Ha pedig (a lép kórtényezője) magában (a lépbe) hatol be, akkor az édes íz (iránti vágy) jelentkezik. Innen lehet tudni azt, hogy ha a lép kórtényezője hatolt be a szívbe, akkor (a páciens) vonzódik a keserű ízhez. Az ilyen betegséget a test belázasodása, elnehezülése jellemzi, (a páciens) egyre csak feküdne, a négy végtagban mozgási rendellenességek lépnek fel, a pulzus pedig felszínes, nagy és mérsékelt. (K ÉRDÉS:) Honnan lehet felismeri, hogy (a szív betegségét) az ártó hideg okozta? VÁLASZ : Ilyen esetben (a páciens) összefüggéstelenül, zavarosan beszél. Mi erre a magyarázat? Nos, a tüdő felelős a hangokért. Ha (a tüdő kórtényezője) a májba hatol be, akkor (a páciens) kiabál. Ha (a tüdő kórtényezője) a szívbe hatol be, akkor (a páciens egyre csak) beszél. Ha (a tüdő kórtényezője) a lépbe hatol be, akkor (a páciens) énekel. Ha (a tüdő kórtényezője) a vesébe hatol be, akkor (a páciens) nyöszörög. Ha pedig (a tüdő kórtényezője) magába (a tüdőbe) hatol be, akkor (a páciens) sír. Nos, ebből lehet tudni, hogy ha a tüdő kórtényezője behatol a szívbe, akkor (a páciens) összefüggéstelenül és zavarosan beszél. Az ilyen betegséget a test belázasodása, reszketés, vacogás, a hidegtől való irtózás, erős köhögés kíséri, a pulzus pedig felszínes, nagy és érdes. (K ÉRDÉS:) Honnan lehet tudni, hogy (a szív) megbetegedését a középső nedvesség okozta? VÁLASZ : Ilyen esetben (a páciens) szűnni nem akarva izzad. Mi erre a magyarázat? A vese a felelős a testnedvekért. Ha (a vese kórtényez ője) behatol a májba, akkor könnyek jelennek meg. Ha (a vese kórtényezője) behatol a szívbe, akkor izzadtság jelenik meg. Ha (a vese kórtényez ője) behatol a lépbe, akkor nyál jelenik meg. Ha (vese kórtényez ője) behatol a tüdőbe, akkor takony jelenik meg. Ha pedig (a vese kórtényezője) önmagába (a vesébe) hatol be, akkor vizelet jelenik meg. Innen lehet tudni, hogy ha a vese kórtényez ője behatolt a szívben, akkor a páciens sz űnni nem akaróan izzad. Az ilyen betegséget a test belázasodása, alhasi fájdalom kíséri, a sípcsont kihűl, (a Qi) lázadó, a pulzus pedig mély, puha és nagy.
50. K ÉRDÉS: A betegséget okozhatja hiány kórtényező ( xuxie), többlet kórtényező (shixie), tolvajló kórtényező (zeixie), enyhe kórtényező (weixie) és szabályos kórtényező (zhengxie). Hogyan lehet ezeket megkülönböztetni? VÁLASZ : A hátulról érkező a hiány kórtényező; az elölről érkező a többlet kórtényező; ha onnan érkezik, amit nem győzött, akkor az a tolvajló kórtényező;
ha onnan érkezik, amit legyőzött, az az enyhe kórtényező; végül pedig magukban (a Zang-szervekben) jelentkező betegség a szabályos kórtényező. Hogyan kell ezt érteni? Nos, példának okáért vegyük a szív megbetegedéseit. A középső szél támadása a hiány kórtényező; a meleg okozta ártalmak a szabályos kórtényező, a (mértéktelen) ivás-evés, túlhajszoltság és kimerülés a többlet kórtényező, a hideg okozta ártalmak az enyhe kórtényező, a középső nedvesség támadása pedig a tolvajló kórtényező.
51. K ÉRDÉS: Van olyan betegség, melynek során (a páciens) melegre vágyik, van olyan, melynek során (a páciens) hidegre vágyik, van olyan, melynek során (a páciens) másokkal szeretne találkozni, van olyan melynek során (a páciens) nem kíván látni másokat. Ezek mind különbözőek, a betegségek (ilyen esetekben) mikor található a Zang- , és mikor a Fu-szervekben? VÁLASZ : Azok a betegségek, amelyek során (a páciens) hidegre vágyik és másokkal szeretne találkozni, a Fu-szervben találhatók. Azok a betegségek, amelyek során (a páciens) melegre vágyik, és nem kíván látni másokat, a Zangszervben találhatók. Hogyan értelmezendő ez? A Fu-szervek Yang jellegű szervek, a Yang betegségek pedig hidegre vágynak, (s az ilyen beteg) szeretne másokkal találkozni. A Zang-szervek Yin jellegűek, a Yin betegségek pedig melegre vágynak, (s az ilyen beteg) zárt ajtók mögött egyedül szeret lenni, nem állhatja még az emberek hangját sem. Innen lehet tudni, hogy az adott betegség a Zang-, avagy a Fu-szervekben található-e.
52. K ÉRDÉS: A Fu- és a Zang-szervekben kialakuló betegségeknek a gyökere és eredete vajon azonos (viselkedésű-e)? VÁLASZ : Nem azonos. K ÉRDÉS: S miért nem azonos? (VÁLASZ :) A Zang-szervek betegségei helyben maradó és nem mozdulnak el, vagyis a betegség nem válik el az ő helyéről. A Fu-szervek betegségei (viszont) ide-oda vándorolnak, le-fel terjednek, vagyis nincs állandó helyük. Innen lehet tudni, hogy a Zang- és a Fu-szervek gyökere és eredete nem azonos (viselkedésű).
53. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy a hét átadás (chuan) halálos, a Zang-szervek között (történő átadás) pedig serkentő (sheng). Hogyan kell ezt értelmezni? VÁLASZ : A hét átadás azt jelenti, hogy átadni annak, akit legyűr. A Zang-szervek között pedig azt jelenti, hogy átadni a gyermek (szervnek). S hogy mit is jelent ez? Példának okáért a szív betegsége átadódik a tüdőnek, a tüdő továbbadja a májnak, a máj továbbadja a lépnek, a lép továbbadja a vesének, a vese pedig továbbadja a szívnek. Vagyis egyik Zang-szervet sem éri kétszer ártalom. Ezért
mondják, hogy hét átadás halálos. A Zang-szervek közötti (átadás) azt jelenti, hogy annak (a szervnek) adni át, amelyet serkent (sheng). Példának okáért a szív betegsége átadódik a lépnek, a lép továbbadja a tüdőnek, a tüdő továbbadja a vesének, a vese továbbadja a májnak, a máj pedig továbbadja a szívnek. Ez az anya-fiú (kapcsolatú szervpárok) közötti átadás, amely folyamat, ha a végére ér, elölről kezdődik, körbe-körbe, akár egy karika vég nélkül zajlik. Ezt mondjuk serkentésnek.
54. K ÉRDÉS: A Zang-szervek betegségeit nehéz meggyógyítani, a Fu-szervek betegségeit pedig könnyű meggyógyítani. Hogyan kell ezt értelmezni? VÁLASZ : A Zang-szervek betegségeit azért nehéz meggyógyítani, mert (a Zangszervek) annak (a másik szervnek) adják tovább a betegséget, amelyet legyőznek. A Fu-szervek betegségeit pedig azért könnyű meggyógyítani, mert (a betegséget) a gyermek (szervüknek) adják tovább. Ez a „hét átadás” és a „Zangszervek közötti (átadás)” elméletével azonos.
55. K ÉRDÉS: A betegség lehet gyülem (ji) vagy türem (ju) jellegű. {38} Hogyan lehet ezeket megkülönböztetni? VÁLASZ : A gyülem a Yin Qíre (jellemző), a türem a Yang Qíre (jellemző). Ezért a Yin (pulzus) mély és rejtett, a Yang (pulzus) pedig felszínes és (élénken) lüktető. A felgyülemlő (ji) Qít nevezik gyülemnek (ji), a feltüremlődött (ju) Qít pedig türemnek (ju) nevezik. Éppen ezért a gyülem az, ami a Zang-szervekben képződik, a türem az, ami Fu-szervekben módosul. A gyülem a Yin Qíre (jellemző), a kialakulásának van állandó helye, az okozott fájdalom nem vándorol el az eredeti helyéről, hatása és kiterjedése jól körbehatárolható. A türem a Yang Qíre (jellemző), a kialakulásának nincs egy (meghatározható) gyökere (ti. gócpontja), kiterjedése és hatása nem állandó helyhez kötött, s az okozott fájdalom sem rendelkezik állandó hellyel, ezért nevezik türemnek. Ekként lehet megkülönböztetni a gyülemet és a türemet.
56. K ÉRDÉS: Az öt Zang-szerv gyülemei mind más és más elnevezéssel rendelkeznek? Melyik hónap, melyik napján alakulnak ki? VÁLASZ : A máj gyülem neve: feiqi{39}, amely a bal borda alatti tájékon alakul ki, olyan, mint egy lefelé fordított csésze, van feje és lába (ti. jól körülhatárolható). Sokáig nem jár eredménnyel a kezelése. A beteg köhög ő rohamoktól és maláriától szenved, amely évekig nem javul. A nyár utolsó hónapjának wuji napján jelentkezik. S hogy honnan tudható ez? Nos, a tüdő betegsége átadódik a májnak, a máj pedig továbbadná a lépnek. A lép viszont a nyár utolsó hónapjának uralkodó (wang) szerve, s az uralkodó szervnek nem árthat a kórtényező. Így aztán a máj visszaadná a tüdőnek, csakhogy a tüdő már nem
fogadja, így aztán (a betegséget okozó kóros Qi) megreked és kialakul a gyülem. Innen lehet tudni, hogy a feiqi a nyár utolsó hónapjának wuji napján alakul ki. A szív gyülem neve: fuliang{40}, amely a köldök felett ered, s olyan nagy, mint egy kar, elérhet egészen a szív aljáig. Sokáig nem jár eredménnyel a kezelése. A beteg pedig szív nyugtalanságtól szenved. Ősszel a gengxin napon keletkezik. S hogy honnan tudható ez? Nos, a vese betegsége átadódik a szívnek, a szív pedig továbbadná a tüdőnek. A tüdő viszont az ősz uralkodó szerve, s az uralkodó szervnek nem árthat a kórtényező. Így aztán a szív visszaadná a vesének, csakhogy a vese már nem fogadja, így aztán (a betegséget okozó kóros Qi) megreked és kialakul a gyülem. Innen lehet tudni, hogy a fuliang ősszel a gengxin napon alakul ki. A lép gyülem neve: piqi{41}, amely a gyomor környékén található, s olyan és akkora, mint egy lefelé fordított csésze. Sokáig nem jár eredménnyel a kezelése. A beteg a négy végtagját nem tudja megfelelően használni, sárgaságtól szenved, (az elfogyasztott) ital és étel pedig nem jut el az izmokhoz és a bőrhöz. Télen a rengui napon keletkezik. S hogy honnan tudható ez? Nos, a máj betegsége átadódik a lépnek, a lép pedig továbbadná a vesének. A vese viszont a tél uralkodó szerve, s az uralkodó szervnek nem árthat a kórtényező. Így aztán a lép visszaadná a májnak, csakhogy a máj már nem fogadja, így aztán (a betegséget okozó kóros Qi) megreked és kialakul a gyülem. Innen lehet tudni, hogy a piqi télen a rengui napon alakul ki. A tüdő gyülem neve: xiben{42}, amely a jobb borda alatti tájékon alakul ki, s olyan és akkora, mint egy lefelé fordított csésze. Sokáig nem jár eredménnyel a kezelése. A beteget a hideg rázza, belázasodik, zihál, köhög, a tüdeje működése pedig akadályoztatott. Tavasszal a jiayi napon keletkezik. S hogy honnan tudható ez? Nos, a szív betegsége átadódik a tüdőnek, a tüdő pedig továbbadná a májnak. A máj viszont a tavasz uralkodó szerve, s az uralkodó szervnek nem árthat a kórtényező. Így aztán a tüdő visszaadná a szívnek, csakhogy a szív már nem fogadja, így aztán (a betegséget okozó kóros Qi) megreked és kialakul a gyülem. Innen lehet tudni, hogy a xiben tavasszal a jiayi napon alakul ki. A vese gyülem neve: bentun{43}, amely az alhas környékén alakul ki, s felérhet egészen a szív aljáig, s alakja pedig egy malacéra hasonlít, amely szüntelen felle mozog. Sokáig nem jár eredménnyel a kezelése. A beteg zihál, guwei{44} és nehézlégzés gyötri. Nyáron a bingding napon keletkezik. S hogy honnan tudható ez? Nos, a lép betegsége átadódik a vesének, a vese pedig továbbadná a szívnek. A szív viszont a nyár uralkodó szerve, s az uralkodó szervnek nem árthat a kórtényező. Így aztán a vese visszaadná a lépnek, csakhogy a lép már nem fogadja, így aztán (a betegséget okozó kóros Qi) megreked és kialakul a gyülem. Innen lehet tudni, hogy a bentun nyáron a bingding napon alakul ki. Ezek hát az öt gyülemmel kapcsolatos legfontosabb ismeretek.
57. K ÉRDÉS: Összesen hányféle szivárgás létezik? Mindegyik rendelkezik elnevezéssel? VÁLASZ : Összesen ötféle szivárgás létezik, a nevük pedig nem azonos. Van a gyomor-szivárgás, a lép-szivárgás, a vastagbél-szivárgás, a vékonybél-szivárgás és a nagy jia-szivárgás, amit „hátul nehéznek” (hou zhong) is neveznek. {45} A gyomor-szivárgás során (a páciens) nem emészti meg az ételt, és sárga szín jelenik meg (a székletben). A lép-szivárgás során (a páciens) hasa felpuffad, hasmenése van, az emésztetlen ételt visszaöklendezi, kihányja. A vastagbél-
szivárgás során (a páciens) az étkezést követően nyugtalan lesz, a széklete világos színű, továbbá bélkorgás és fájdalom gyötri. A vékonybél-szivárgás esetén (a páciens) székletében genny és vér jelenik meg, továbbá alhasi fájdalom jelentkezik. A nagy jia-szivárgás során (a páciens) belül feszítő, hátul pedig nehéz érzésre panaszkodik, hiába eszik sokszor, nem képes székletet produkálni, a péniszében pedig fájdalom jelentkezik. Ez hát az ötféle szivárgás.
58. K ÉRDÉS: A hideg ártalmaknak hány fajtája van? Okoznak-e változást a pulzusokban? VÁLASZ : A hideg ártalmaknak a következő öt fajtája létezik: a középső szél (zhongfeng), az ártó hideg (shanghan), a nedves meleg (shiwen), a forró betegség (rebing) és a meleg betegség (wenbing), melyeknek hatása nem azonos erősségű. A középső szél pulzusra gyakorolt hatása: a Yang pulzus felszínes és csúszós, a Yin pulzus puha és gyenge. A nedves meleg pulzusra gyakorolt hatása: a Yang pulzus puha és gyenge, a Yin pulzus kicsi és gyors. Az ártó hideg pulzusra gyakorolt hatása: a Yin és a Yang pulzus egyaránt bőséges, feszes és érdes. A forró betegség pulzusra gyakorolt hatása: a Yin és a Yang pulzus, ha egyaránt felszínes, akkor csúszós, ha mély, akkor szétszórt és érdes. A meleg betegség pulzusra gyakorolt hatása: végigjárja az összes csatornát, de soha nem lehet tudni, hogy éppen melyik csatornában jár. (K ÉRDÉS:) Az ártó hideg hatására egyszer (ha a páciens) izzad, akkor gyógyítható, ha nem izzad, akkor az halálos, máskor meg ha izzad, az a halálos, és ha nem izzad, az gyógyítható. Hogy van ez most? VÁLASZ : Ha a Yang hiány, a Yin pedig többlet állapotban van, akkor izzadáskor gyógyítható, nem izzadás esetén pedig, halálos. Ha a Yang többlet, a Yin pedig hiány állapotban van, akkor izzadáskor halálos, nem izzadáskor gyógyítható. (K ÉRDÉS:) A hideg és a forró betegségeknek miféle tünetei vannak? VÁLASZ : Ha bőrt hideg vagy forró (betegség támadta meg), akkor a nem viseli el a gyékényszőnyeg érintését, a testszőrzet és a haj kiég, az orr kiszárad, és nem jelentkezik verejték. Ha az izmokat hideg vagy forró (betegség támadta meg), akkor a bőrön fájdalom érzet alakul ki, az ajkak és a nyelv kiszárad, és nem jelentkezik verejték. Ha a csontokat hideg vagy meleg betegség támadta meg, akkor a beteg nem képes nyugton maradni, szűnni nem akarva verejtékezik, az ínye kiszárad és fáj.
59. K ÉRDÉS: Az elmezavart és az epilepsziát hogyan lehet megkülönböztetni? VÁLASZ : Az elmezavaros állapot kezdetekor (a beteg) keveset fekszik és nem éhes. Felmagasztalja, mindentudónak tartja magát, fennhéjázón, gőgösen viselkedik, eszelősen hahotázik, szeret danolászni és bolondmódon járkál meg nem pihenve. Az epilepszia kitörésekor (a beteg) lehangolt, mereven bámul maga elé és mereven fekszik hanyatt. A három pulzus pozícióban a Yin és a Yang egyaránt bőséges.
60. K ÉRDÉS: A fej (tou) és a szív (xin) betegsége lehet juetong vagy zhentong. Hogyan kell ezt értelmezni? VÁLASZ : Ha a kar három Yang csatornáját szél-hideg (kórtényező) támadta meg, akkor (a betegség) rejtve marad és távozik el. Ezt nevezzük jue-fejfájásnak (juetoutong); ha (a szervezetbe) behatolva eljut egészen az agyig, akkor ezt nevezzük zhen-fejfájásnak (zhentoutong). Ha az öt Zang-szerv Qíje kölcsönösen egymásra ront, akkor azt nevezzük jue-szívfájdalomnak (juexintong); ha a fájdalom fokozódik, de csak a szívre korlátozódik, a végtagok pedig kékeszöldessé válnak, akkor azt nevezzük zhen-szívfájdalomnak (zhenxintong). A zhen-szívfájdalom, ha reggel kezdődik, akkor a halál este fog beállni, ha este kezdődik, akkor a halál reggel fog beállni.
61. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy szemrevételezéssel képes felismerni (a betegségeket), azt isteni (képességűnek) nevezik; aki hallás útján képes felismeri (a betegségeket), azt bölcsnek nevezik; aki (a páciens) kikérdezésével képes felismerni (a betegségeket), azt szakembernek nevezik; aki a pulzus kitapintásával képes felismerni (a betegségeket), azt a gyakorlottnak nevezik. Hogyan kell ezt értelmezni? VÁLASZ : A szemrevételezéssel felismerni azt jelenti, hogy (az orvos) megnézi az öt színt, és abból felismeri a betegségeket. A hallás útján felismerni azt jelenti, hogy (az orvos) meghallgatja az öt hangot, és az alapján képes megkülönböztetni a betegségeket. A kikérdezéssel felismerni azt jelenti, hogy (az orvos) kikérdezi (a pácienst), hogy melyik ízt kedveli, s ebből képes megállapítani, hogy a betegség hová fészkelte be magát. A pulzus tapintásával felismerni azt jelenti, hogy (az orvos) megvizsgálja a cunkou pulzust és a hiánytöbblet állapotot, s ebből képes felismerni a betegséget, s meg tudja mondani, hogy az melyik Zang- vagy Fu-szervbe fészkelte be magát. A Kánonban az áll, hogy a külső révén történő felismerés bölcsre vall, míg a belső révén történő felismerés isteni képességre vall.
62. K ÉRDÉS: A Zang-szerveknek Jing kút-pontból és Ying forrás-pontból van öt, a Fuszerveknek pedig hat. Hogyan kell ezt értelmezni? {46} VÁLASZ : A Fu-szervek Yang jellegűek. A három melegítő is közéjük sorolható, tehát Yang jellegű. Ezért van mindegyiknek egy Shu patak-pontja, amelyet yuannak, vagyis forrásnak hívnak. Fu-szervből hat van, és a három melegítővel együtt egyazon (jellegű) Qi áramlik bennük.
63. K ÉRDÉS:
A Tíz változásban az áll, hogy az öt Zang-szerv és a hat Fu-szerv Yin
forrás-pontjai és a He tenger-pontjai (ti. az öt Shu-pont sorozata) mind a Jing kút-ponttal kezdődik. Miért? VÁLASZ : A Jing kút-pont a keleti égtájhoz és a tavaszhoz kapcsolódik, amikor is a miriád létező életre kel. A rovarok mozgolódnak, szívják-fújják a levegőt, a bogarak szárnyra kapnak, valamennyi izeg-mozog. Az élőlények közül nincs egy sem, amely ne ilyenkor, tavasszal kapna életre. Ezért van, hogy a hónapok sorozata a tavasszal kezdődik, a napok sorozata a jiaval kezdődik, s ezért van, hogy (a Shu-pontok sorozata) a Jing kút-ponttal kezdődik.
64. K ÉRDÉS: A Tíz változás azt is mondja Yin jellegű Jing kút-pont fa elemű, a Yang jellegű Jing kút pont fém elemű; A Yin jellegű Yin forrás-pont tűz elemű, a Yang jellegű Yin forrás-pont víz elemű; a Yin jellegű Shu patak-pont föld elemű, a Yang jellegű Shu patak-pont fa elemű; a Yin jellegű Jing folyam-pont fém elemű, a Yang jellegű Jing folyam-pont tűz jellegű; a Yin jellegű He tenger-pont víz elemű, a Yang jellegű He tenger-pont föld elemű. A Yin és a Yang egyik esetben sem azonos. Hogyan értelmezendő ez? VÁLASZ : Ezt a kemény és a puha (szembenállása) magyarázza. A Yin jellegű Jing kút pont yi ciklusjelű és fa elemű, a Yang jellegű Jing kút-pont geng ciklusjelű és fém elemű. A Yang jellegű Jing kút-pont geng ciklusjelű és fém elemű, (ezzel szemben) a yi ciklusjel kemény; a Yin jellegű Jing kút-pont yi ciklusjelű és fa elemű, (ezzel szemben) a geng ciklusjel puha. A yi ciklus jel a fa elemhez kapcsolódik, ezért mondják, hogy a Yin jellegű Jing kút-pont fa elemű; a geng ciklus jel a fém elemhez kapcsolódik, ezért mondják, hogy a Yang jellegű Jing kút-pont fém elemű.
65. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy (a Qi) ahonnan kilép, az a Jing kút-pont, ahová pedig belép az a He tenger-pont. Miféle szabályszerűség van ebben? VÁLASZ : Az, ahonnan kilép, az a Jing kút-pont, azt jelenti, hogy a Jing kút-pont a keleti égtájhoz és a tavaszhoz kapcsolódik, márpedig a miriád létező ilyenkor kel életre. Ezért mondják, hogy (a Qi) ahonnan kilép, az a Jing kút-pont. Az, ahová belép, az a He tenger-pont, azt jelenti, hogy a He tenger-pont az északi égtájhoz és a télhez kapcsolódik, amikor is a Yang Qi belép, hogy elraktározódjék. Ezért mondják, hogy (a Qi) ahova belép, az a He tenger-pont.
66. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy a tüdő forráspontja a Taiyuan-pontból (LU-9) ered; a szív forráspontja a Daling-pontból (SP-7) ered; a máj, forráspontja a Taichong-pontból (LV-3) ered; a lép forráspontja a Taibai-pontból (SP-3) ered; a vese forráspontja a Taixi-pontból (KI-3) ered; a Shao Yin forráspontja a Duigupontból (SI-18){47} ered; az epehólyag forráspontja a Qiuxu-pontból (GB-40) ered; a gyomor forráspontja a Chongyang-pontból (ST-42) ered; a három melegít ő
forráspontja a Yangchi-pontból (SJ-4) ered; a húgyhólyag forráspontja a Jinggupontból (BL-64) ered; a vastagbél forráspontja a Hegu-pontból (LI-4) ered; a vékonybél forráspontja a Wangu-pontból (SI-4) ered. A tizenkét csatorna mindegyikének egy-egy Shu-pont a forráspontja. Miért? VÁLASZ : Az öt Zang-szerv Shu-pontjai azok a helyek, ahol a három melegítő áthalad és ahol a Qi megtorpan. (K ÉRDÉS:) A három melegítő áthalad a Shu-pontokon, amelyek valójában a forráspontok. Mit jelent ez? VÁLASZ : A köldök alatt, a vesék között lüktető Qi az ember életének (záloga), a tizenkét csatorna eredendő gyökere. Ezért nevezik forrásnak ( yuan). A három melegítő a felelős ennek az ősi vagy forrás Qínek a szétválasztásáért, és irányítja a három Qi továbbhaladását, s a csatornákon keresztül eljuttatja azokat az öt Zang- és hat Fu-szervbe. A forrás tehát a három melegítő tiszteletteljes elnevezése. Éppen ezért, ami mindig bizonyos az maga a forrás. Az öt Zang- és a hat Fu-szerv megbetegedése esetén ezért kell azok forrásához fordulni.
67. K ÉRDÉS: Az öt Zang-szerv Mu-pontja Yin oldalon (ti. elöl) találhatók, a Shupontjaik pedig a Yang oldalon (ti. a háton). Hogyan értelmezendő ez? VÁLASZ : A Yin jellegű betegségek a Yang oldalra tartanak, a Yang jellegű betegségek pedig a Yin oldalra tartanak. Ezért vannak a Mu-pontok a Yin oldalon, a Shu-pontok pedig a Yang oldalon.
68. K ÉRDÉS: Az öt Zang- és a hat Fu-szerv mindegyike rendelkezik Jing kút-ponttal, Ying forrás-ponttal, Shu patak-ponttal, Jing folyam-ponttal és He tenger-ponttal. Melyik miért felelős? VÁLASZ : Ahonnan erednek (chu), az a Jing kút-pont; amin keresztül áramlanak (liu), az a Ying forrás-pont; amin át zubognak (zhu) az a Shu patak-pont; amin áthaladnak (xing), az a Jing folyam-pont; amibe pedig torkollnak, az a He tengerpont. A Jing kút-pont felelős a szív alatti terület teltségéért; a Ying forrás-pont felelős a test lázáért, a Shu patak-pont felelős a test elnehezüléséért és az inak fájdalmáért; a Jing folyam-pont felelős a zihálásért, a köhögésért és a hidegmeleg állapotokért; a He tenger-pont felelős a lázadó (ti. ellentétesen áramló) Qíért és a szivárgásért. Így néz ki tehát az, hogy az öt Zang- és a hat Fu-szerv Jing kút-pontja, Ying forrás-pontja, Shu patak-pontja, Jing folyam-pontja és He tenger-pontja melyik betegségért felelős.
69. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy hiány állapot esetén tonizálni kell, többlet állapot esetén szedálni kell, ha pedig se nem többlet, se nem hiány állapottal van dolgunk, akkor a (megfelelő) csatornát kell venni. Nos, hogyan értelmezendő
ez? VÁLASZ : Hiány állapot esetén tonizálni kell az „anya” (szervet, vagy annak csatornáját), hiány állapot esetén szedálni kell a „gyermek” (szervet, vagy annak csatornáját). Előbb a tonizálást kell végrehajtani, majd csak ezt követően lehet szedálni. Ha pedig sem többlet, sem pedig hiány állapot nem áll fenn, akkor a (megfelelő) csatornát kell kezelni, s a rendes csatorna kezelésével magától megszüntethető a betegség. Ha tehát egyéb kórtényező nincs a szervezetben, akkor (elegendő a megfelelő) csatorna kiválasztás (és kezelése is). Ezt jelenti tehát, az, hogy a (megfelelő) csatornát venni.
70. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy tavasszal és nyáron a felszínt kell szúrni, ősszel és télen mélyen kell szúrni. Hogyan értelmezendő ez? VÁLASZ : Tavasszal és nyáron a Yang Qi fent tartózkodik, vagyis az ember Qíje is felül van, épp ezért ilyenkor (csak) a felszínt szabad szúrni. Ősszel és télen a Yang Qi alul tartózkodik, vagyis az ember Qíje is lent van, épp ezért ilyenkor mélyen kell szúrni (ahhoz, hogy elérjük a Qít). (K ÉRDÉS:) Tavasszal és nyáron egy Yin (csatornát) kell választani, ősszel és télen pedig egy Yang (csatornát) kell választani. Hogyan értelmezendő ez? VÁLASZ : Tavasszal és télen meleg van, ezért kell ilyenkor egy Yin (csatornát) választani. Ha beszúrjuk a tűz, és egészen mélyen bevezetjük, akkor elérjük a vese és máj (hatása alatt álló) területen áramló Qít, s így kezelhetjük a Yint. Ősszel és télen hideg van, ezért kell ilyenkor egy Yang (csatornát választani. Amikor beszúrjuk a tűt, épp csak a felszínen maradjuk, hogy így elérjük a szív és a tüdő (hatása alatt álló) területen áramló Qít, s így kezelhetjük a Yangot. Ezt mondják úgy, hogy tavasszal és nyáron egy Yin (csatornát), ősszel és télen pedig egy Yang (csatornát) kell választani.
71. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy, ha akupunktúrával a tápláló (Qít) kezeljük, ne ártsunk a védő (Qínek), ha pedig a védő (Qít) kezeljük, ne ártsunk a tápláló (Qínek). Hogyan kell ezt értelmezni? VÁLASZ : Ha tűszúrással kezeljük a Yangot, akkor fektetett tűvel kell végezni a szúrást (ti. egészen a felszínen). Ha pedig tűszúrással a Yint kezeljük, akkor előbb bal kezünkkel nyomjuk le a tápláló Qíhez kapcsolódó akupunktúrás pontot, s amikor a Qi szétszóródott, akkor vezessük be a tűt, Ezt nevezik úgy, hogy, ha akupunktúrával a tápláló (Qít) kezeljük, ne ártsunk a védő (Qínek), ha pedig a védő (Qít) kezeljük, ne ártsunk a tápláló (Qínek)
72. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy aki ismeri a Qi érkezését és távozását, az képes kiegyensúlyozni, a kiegyensúlyozás módja pedig mindig a Yinen és a Yangon múlik. Hogyan kell ezt értelmezni?
VÁLASZ : Amit érkezésnek és távozásnak neveznek, nem más, mint a tápláló és a védő (Qi) áramlása, vagyis ahogyan a csatornákban megy és jön. Alkalmazkodni a szabálytalan és a szabályos áramlásához, erre utal az „érkezése és távozása” kifejezés. Az pedig, hogy a „kiegyensúlyozás módja pedig mindig a Yinen és a Yangon múlik”, hogy (az orvos) tisztában van a „belső-külső” ( nei-wai) és a „belsőleg-külsőleg” (biao-li) (elvével), s alkalmazkodva a Yinhez és a Yanghoz kiegyensúlyozza azokat. Ezt nevezik úgy, hogy a „kiegyensúlyozás módja pedig mindig a Yinen és a Yangon múlik”.
73. K ÉRDÉS: Valamennyi Jing kút-pont az izom és a hús sekély, vékony részén (ti. közel a felszínhez) helyezkedik el, ahol kevés a Qi. Amikor pedig nem elegendő (a Qi), hogyan kell az akupunktúrás kezelést végrehajtani? VÁLASZ : Valamennyi Jing kút-pont a fa elemhez kapcsolódik, a Ying forrás-pont pedig a tűz elemhez. A tűz elem a fa elem gyermeke. Éppen ezért, ha a Jing kútpontot kezeljük, akkor azt a Ying forrás-pont szedálásával (együtt) kell elvégezni. Ezért mondja azt a Kánon, hogy a tonizálandót nem szabad szedálni, a szedálandót pedig nem szabad tonizálni. Tehát így értelmezendő.
74. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy tavasszal szúrjuk a Jing kút-pontokat, nyáron szúrjuk a Ying forrás-pontokat, a nyár utolsó hónapjában szúrjuk a Shu patakpontokat, ősszel szúrjuk a Jing folyam-pontokat és télen szúrjuk a He tengerpontokat. Hogyan értelmezendő ez? VÁLASZ : Azért szúrjuk tavasszal a Jing kút-pontokat, mert ilyenkor a kórtényező a májban található. Azért szúrjuk nyáron a Ying forrás-pontokat, mert ilyenkor a kórtényező a szívben található. Azért szúrjuk a nyár harmadik hónapjában a Shu patak-pontokat, mert ilyenkor a kórtényező a lépben található. Azért szúrjuk ősszel a Jing folyam-pontokat, mert ilyenkor a kórtényező a tüdőben található. Azért szúrjuk télen a He tenger-pontokat, mert ilyenkor a kórtényező a vesében található. (K ÉRDÉS:) A máj, a szív, a lép, a tüdő és a vese mind a tavasz, a nyár, az ősz és a tél valamelyikéhez kötődnek. Miért van ez így? VÁLASZ : Az öt Zang-szerv egy-egy betegségének összesen öt (megnyilvánulása) van. Vegyük példának a máj betegségét. Ha a megjelenő szín zöldeskék, akkor az a májra utal; ha a megjelenő szag avas, akkor az a májra utal; ha (a páciens) vonzódik a savanyú ízhez, akkor az a májra utal; ha (a páciens) előszeretettel kiabál, akkor az a májra utal; ha (a páciens) előszeretettel hullajt könnyeket, akkor az a májra utal. Betegség azonban oly számos lehet, hogy képtelenség lenne kimerítően beszélni mindről. A négy évszak száma azonban korlátos, ezért kötődik (valamennyi betegség) a tavaszhoz, a nyárhoz, az őszhöz vagy a télhez. Az akupunktúrás kezelés lényeg pedig oly titokzatos, hogy elférne egy őszi szőrszálacskában. {48}
75. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy a keleti égtáj többlet állapotú, a nyugati égtáj hiány állapotú. Szedáld a déli égtájat, tonizáld az északi égtájat. Hogyan értelmezendő? VÁLASZ : A fém, a fa, a víz, a tűz és a föld elem egymást kiegészítve, egymással összhangban működik. A keleti égtájhoz a fa elem kapcsolódik, míg a nyugati égtájhoz a fém elem. Ha tehát a fa elem többlet állapotra törekszik, akkor a fém elem kiegyensúlyozza őt; ha a tűz elem többlet állapotra törekszik, akkor a víz elem kiegyensúlyozza őt; ha a föld elem többlet állapotra törekszik, akkor a fa elem kiegyensúlyozza őt; ha a fém elem többlet állapotra törekszik, akkor a tűz elem kiegyensúlyozza őt; ha a víz elem többlet állapotra törekszik, akkor a föld elem kiegyensúlyozza őt. A keleti égtájhoz a máj kapcsolódik, tehát a máj az, ami többlet állapotra törekszik. A nyugati égtájhoz a tüdő kapcsolódik, tehát a tüdő lesz az, ami hiány állapotú. Szedálni a déli égtáj tüzét, és tonizálni az északi égtáj vizét. Nos, a déli égtáj a tűz elemhez kapcsolódik, a tűz pedig a fa elem gyermeke. Az északi égtáj a víz elemhez kapcsolódik, a víz pedig a fa elem anyja. Ha a víz felülkerekedik a tűzön, akkor a gyermek képes előidézni az anya többlet állapotát, illetve az anya képes előidézni a gyermek hiány állapotát. Ezért kell szedálni a tűz elemet és tonizálni a víz elemet, hogy megszüntessük a fém és a fa elem közötti egyensúlyi állapot felbomlását. A Kánonban az áll, hogy aki nem képes kezelni az ilyen hiány állapotot, ugyan mit kezdene egyéb esetekkel? Ekként kell hát értelmezni.
76. K ÉRDÉS: Hogyan kell értelmezni a tonizálást és a szedálást? Tonizáláskor melyik Qível foglalkozzunk? Szedáláskor melyik Qít válasszuk? VÁLASZ : Tonizáláskor a védő Qível kell foglalkoznunk, míg szedáláskor a tápló Qít válasszuk. Ha a Yang Qi nem elegendő, akkor a Yin Qíből bővében van. Ilyenkor előbb tonizálni kell a Yangot, és csak ezt követően lehet szedálni a Yint. Ha viszont a Yin Qi nem elegendő, akkor a Yang Qíből bővében van. Ilyenkor pedig előbb tonizálni kell a Yint, s csak ezt követően lehet szedálni a Yangot. A tápláló és a védő Qi áramlása egymással kapcsolatban áll, ez ennek a lényege.
77. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy a legkiválóbb orvosok még a betegség megjelenése előtt neki lát a kezelésnek, az átlagos képességű orvosok viszont akkor látnak hozzá a kezelésnek, ha a betegség már megjelent. Hogyan kell ezt értelmezni? VÁLASZ : Az, hogy még a betegség megjelenése előtt neki lát a kezelésnek az jelenti, hogy (példának okáért), ha észreveszi a máj betegségének (tüneteit), akkor tudja, hogy a máj azt tovább fogja adni a lépnek, ezért a lép Qíjét erősíti meg, s nem foglalkozik a májban lévő kórtényezővel. Erre mondják, hogy még a betegség megjelenése neki lát a kezelésnek. Az átlagos képességű orvos (ezzel szemben) a betegség megjelenésekor lát neki a kezelésnek, vagyis, ha észreveszi a máj betegségének (tüneteit), de nincs tisztában a továbbadás
folyamatával, akkor minden figyelmét a máj kezelésének szenteli. Erre mondják, hogy a csak a betegség megjelenésekor lát neki a kezelésnek.
78. K ÉRDÉS: Az akupunktúrás tűszúrás használható tonizálásra és szedálásra. (Ezzel kapcsolatban) mire kell ügyelni? VÁLASZ : A tonizálás és a szedálás szabálya, hogy be- és kilégzéskor nem szabad kihúzni, illetve beszúrni a tűt. Aki értője az akupunktúrás kezelésnek, az bízik a baljában, aki viszont nem ért a tűkhöz, a jobbjába veti bizodalmát. Mindenekelőtt a bal kezünkkel le kell szorítani a szúrásra kiválasztott Ying forrás-pontot (vagy) Shu patak-pontot. Amikor pedig heves lüktetés (jelentkezik), fel kell csippenteni (a bőrt), majd le kell ereszteni, hogy a Qi megérkezzen, amit a lüktető pulzus jelez. Nos, ekkor lehet a tűt beszúrni. Ha elértük a Qít, akkor a tűt mélyebbre lehet vezetni. Ezt nevezzük tonizálásnak. Ha viszont a (tű) mozgatásával szétterítjük (a Qít), akkor azt szedálásnak nevezzük. Ha nem érjük el a Qít (a beszúrt tűvel), akkor a férfiaknál kijjebb (húzva), a nőknél beljebb (tolva kell várni rá). Ha semmiképpen nem érjük el a Qít, nos, azzal a páciens halálát és gyógyíthatatlanságát okozzuk.
79. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy, ha (a csatorna) áramlási irányába (szúrunk), hogy is ne enyhítenénk a hiány állapotot? Ha (a csatorna) áramlási irányával szembe (szúrunk), hogy is ne enyhítenénk a többlet állapotot? {49} Az üres és a telt állapot olyan, mint a „megszerezni-elveszteni”, a telt és az üres állapot olyan, mint a „van-nincs”. Hogyan értelmezendő ez? VÁLASZ : A „ha (a csatorna) áramlási irányába (szúrunk)”, azt jelenti, hogy szedáljuk a „gyermeket”; a „ha (a csatorna) áramlási irányával szembe (szúrunk)”, azt jelenti, hogy tonizáljuk az „anyát”. Vegyük példának a szív megbetegedését. Ha ilyen esetben szedáljuk a Shou Xin Zhu{50}, vagyis a szívburok csatorna Shu patak-pontját, nos, ez a „(csatorna) áramlási irányába (szúrni)”. Ha viszont tonizáljuk a Shou Xin Zhu, vagyis a szívburok csatorna Jing kút-pontját, nos, ez a „(csatorna) áramlási irányával szembe (szúrni)”. Ami pedig a telt és üres állapotokat illeti az tulajdonképpen az ellenálló és puha (pulzust) jelenti. Ha pedig a Qi érkezésekor telt, az a „megszerezni”, ha (érkezéskor) puha, az az „elveszíteni”. Ezért mondják, hogy olyan, mint a „megszerezni” és az „elveszíteni”.
80. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy, ha van érzet, akkor kell érzet, akkor kell kiléptetni. Hogyan kell ezt értelmezni? VÁLASZ : Az, ha van érzet, akkor kell behatolni, azt jelenti, kezünkkel érezzük a Qi érkezését, akkor kell beszúrni a tűt; bent van a tű, és érezzük a Qi kimerülését, nos, akkor kell
behatolni, ha van hogy amikor a bal amikor pedig már kihúzni a tűt. Ezt
jelenti hát az, hogy, ha van érzet, akkor kell behatolni, ha van érzet, akkor kell kiléptetni.
81. K ÉRDÉS: A Kánonban az áll, hogy növelni a többlet állapotot és kiüríteni a hiány állapotot, vagyis csökkenteni a nem elegendőt és gyarapítani a bőséget. Ez vajon a cunkou pulzusra vonatkozik? A betegségek esetén maguktól alakul ki a hiány és a többet állapot? Illetve, miként kell csökkenteni és gyarapítani? VÁLASZ : Ez a betegségre vonatkozik nem pedig a cunkou pulzusra. A betegég maga rendelkezik a többlet, illetve a hiány állapotával. Példának okáért, ha a máj többlet állapotú, akkor a tüdő hiány állapotú. A máj ugyanis fa elemű, a tüdő pedig fém elemű, a fém és a fa elem pedig egymást kiegészítve egyensúlyi párt alkot, vagyis a fém mindig összhangban van a fa elemmel. Másik példát véve, ha a tüdő többlet állapotú, akkor a májnak hiány állapotban kell lennie, vagyis gyönge és kevés Qível rendelkezik. Ha ilyen esetben akupunktúrás kezeléssel nem szedálják a májat, hanem épp ellenkezőleg kétszeresére növelik a tüdő többlet állapotot, nos, ezt nevezik úgy, hogy növelni a többlet állapotot és kiüríteni a hiány állapotot, vagyis csökkenteni a nem elegendőt és gyarapítani a bőséget. Az átlagos képességű orvosok követnek el ilyen hibát.
BIBLIOGRÁFIA Chiu, Martha Li 1986. Mind, Body, and Illness in a Chinese Medical Tradition. (PhD. diszertáció.) History and East Asian Languages, Harvard University. Flaws, Bob 1999. The Classic of Difficulties. A Translation of the Nan Jing. Blue Poppy Press, Denver, CO. Graham, A. C. 1986. Yin-Yang and the Nature of Correlative Thinking. Occasional Paper and Monograph Series, vol. 6. Institute of East Asian Philosophies, Singapore. Kaptchuk, Ted J.: Évezredek hagyománya: A kínai orvostudomány: Filozófiai, elméleti és gyakorlati alapok. Ford. Dr. Decastello Aliz et al. Budapest: Magyar Akupunktúra és Moxatherápiás Egyesület, 1992. A hagyományos kínai gyógyászat kiskönyvtára. Loewe, Michael 1993 (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. Early China Special Monograph Series No. 2. The Society for the Study of Early China and The Institute of East Asian Studies. University of California, Berkley. Lu Gwei-Djen – Needham, Joseph 1966/67. „Medicine and Chinese Culture”. In Needham (szerk.) Clerks and Craftsmen in Chine and the West”. Cambridge University Press, Cambridge. 263–293. Lu Gwei-Djen – Needham, Joseph 1980. Celestial Lancets. A History and Rationale of Acupuncture and Moxa. Cambridge University Press, Cambridge. Pálos István: A hagyományos kínai orvoslás. Budapest: Gondolat Kiadó, 1963. Porkert, Manfred 1974. The Theoretical Foundations of Chinese medicine: Systems of correspondence. MIT Press, Cambridge. Simoncsics Péter: Az akupunktúra csodája. [Budapest]: Lunarimpex Kiadó, 2003. Sivin, Nathan 1988(a). Traditional Medicine in Contemporary China (Science, Medicine and Technology in East Asia, vol. 2). Center for Chinese Studies,
University of Michigan, Ann Arbor. Sivin, Nathan 1988(b). „Science and Medicine in Imperial China—The State of the Field.” The Journal of Asian Studies (Vol. 47, number 1): 41–90. Sivin, Nathan 1989. A cornucopia of Reference Works for the History of Chinese Medicine. Chinese Science. 9: 29-52. Sivin, Nathan 1993. Huang ti nei ching 黄帝内经. In Loewe 1993: 196-215. Szarka Péter (ford.) 2011. A Sárga Császár Belső Könyve – Spirituális Tengely (Huang Di Nei Jing Ling shu 黄帝内經靈樞). Doktormadarak kiadvány. Tokaji Zsolt (ford.) 2010. A Sárga Császár belső könyvei – Egyszerű kérdések (Huang Di Neijing – Su wen 黄帝内經 · 素問). Budapest: Fapadoskonyv.hu Tokaji Zsolt (ford.) 2012. A Sárga Császár belső könyvei – Szellemi tengely (Huang Di Neijing – Ling shu 黄帝内經 · 靈樞). Budapest: Fapadoskonyv.hu. Unschuld, Paul U. 1986. Medicine in China: Nan-Ching – The Classic of Difficult Issues University of California Press Los Angeles, CA. Unschuld, Paul U. (szerk.) 1988. Approaches to Traditional Chinese Medical Literature. Proceedings of an International Symposium on Translation Methodologies and Terminologies. Boston: Kluwer. Essay from a 1986 conference. Unschuld, Paul U. 2003. Huang Di nei jing su wen: Nature, Knowledge, Imagery in an Ancient Chinese Medical Text. Berkeley and Los Angeles: University of California Press. Wiseman, Nigel – Ellis, Andy 1995. Fundamentals of Chinese Medicine: Zhong Yi Xue Ji Chu. Revised edition. Brookline, Mass.: Paradigm Publications. {1} A szöveg többször hivatkozik A Sárga Császár belső könyveinek (Huang Di nei jing 黃帝八十一難經) mindkét kötetére, az Egyszerű kérdésekre (Su wen 素問) és a Szellemi tengelyre (Ling shu 靈樞), ezeket a továbbiakban, amikor a hivatkozás visszakereshető, vagy lényeges, a lábjegyzetben SW, illetve LS rövidítéssel jelöljük. {2} Lásd LS 1. fejezet. Az itt ismertetett téves kezelések első változatásról a LS azt írja, hogy azt a „kimerülés súlyosbításának” (zhongjie 重竭) nevezik, míg a második neve „ellenszegülés és kimerítés” (nijue 逆厥). Mindkettő a páciens halálát eredményezi. {3} Lásd LS 4. fejezet. Az itt leírtakkal ellentétben a LS nem állítja, hogy a színnek megfelelő pulzusmintázat esetén a betegség magától meggyógyulna (bing ji zi yi 病即自已), csupán annyit közöl, hogy „a betegség meg fog gyógyulni” (ze bing yi yi 則病已矣). {4}
Ezzel kapcsolatban lásd a LS 74. fejezetét.
{5} Lásd a LS 4. fejezetét, ahol ugyan az orvosok szaktudás szerinti minősítése pulzusdiagnosztika három fajtája, a három pulzushely vizsgálatának ismerete alapján történik.
a
{6} A hagyományos kínai felfogás szerint egy be- és egy kilégzés során a pulzus négyet ver. Ez a kérdés az ettől eltérő pulzusszámok esetén jelentkező anomáliákat tárgyalja. A fordítás során a sun 損 szót „kihagyásnak”, az eredetileg „érkezés”, vagy „érkezni” jelentésű zhi 至 szót „ütnek” (ti. a pulzus) fordítottuk. {7} A wulu 霧露 kifejezés szó szerint „ködöt”, „párát” jelent, a kommentárok alapján használtuk a „hideg” jelentést. {8} A hagyományos kínai értelmezés szerint a hun-lélek 魂 az ember fogantatásának pillanatában megjelenik, míg a po-lélek 魄 csak a születéskor foglalja el a helyét az emberi szervezetben. A hunlélek lakóhelye a máj és Yang jelleg ű, míg a po-léleknek a tüdő a székhelye és Yin jellegű. Leegyszerűsítve a hun-lélek az ember szellemi működéséért felelős, a po-lélek pedig az ember testi funkcióit irányítja. Az ember halálát követően a hun-lélek az égbe száll (ezért is szokták „égi lékekként”, vagy „égi szellemként” értelmezni és fordítani”), míg a po-lélek a földbe kerül vagy szertefoszlik (ezért „földi lélekként” vagy „földi szellemként” is szokás értelmezni és fordítani). {9}
Nem szó szerinti idézet a SW 19. fejezetéből.
{10} A „hatvan fejezet” (liushi shou 六十首) a kommentárok szerint egy ma már ismeretlen tartalmú, az idők során elveszett műre utalhat. A SW 80. fejezetében is találunk rá utalást, de ott sem világos,
az idők során elveszett műre utalhat. A SW 80. fejezetében is találunk rá utalást, de ott sem világos, hogy milyen jellegű orvosi tárgyú szövegről lehet szó. {11} A hagyományos kínai anatómia egy olyan sajátos kifejezése, amelyre nagyon nehéz lenne magyar megfelelést találni, így a fordítás során meghagytuk az eredeti alakjában. A couli tulajdonképpen a bőr, az izomzat, a Zang- és a Fu-szervek szövedékével, szerkezetével ( li 理) és ezen szerkezetelemek közötti térrel (cou 腠) kapcsolatos. {12}
A végbélnyílás közelében lévő pont.
{13}
Lásd LS 18. fejezet.
{14} Nincs tudomásunk arról, hogy a szöveg milyen műre (ben 本) utalhat, ahol az alsó melegítőt chongnak 衝 nevezik. {15} A két különböző jelleg keveredésével a szöveg szinte lefordíthatatlan szakaszának értelmezését kíséreltük meg visszaadni. Az eredeti mondat vagy mondatrész így néz ki: Yi jiao ye, geng zhi rou. 乙角也，庚之柔。 A hagyományos kínai időszámításhoz használt úgy nevezett „égi törzs” tíz tagja Yin, illetve Yang típusra osztható. A jia 甲, a yi 乙, a bing 丙, a ding 丁 és a wu 戊 Yang típusú, míg a ji 己, a geng 庚, a xin 辛, a ren 壬, és a gui 癸 Yin típusú. Ezek kombinációi pedig az öt elem valamelyikéhez kapcsolódnak: a jiayi 甲乙 a fa (mu 木) elemhez, a bingding 丙丁 a tűz (huo 火) elemhez, a wuji 戊己 a föld (tu 土) elemhez, a gengxin 庚辛 a fém (jin 金) elemhez, a rengui 壬癸 pedig a víz (shui 水) elemhez. Ezenkívül az öt zenei hang is kapcsolódik az öt elem valamelyikéhez. A gong 宮 a föld elemhez, a shang 商 a fém elemhez, a jiao 角 a fa elemhez, a zheng 征 a tűz elemhez, a yu 羽 pedig a víz elemhez. A szöveg tehát arra utal, hogy a máj – ami Zang-szervként önmagában Yin jellegű – egyrészt kapcsolódik a Yang jellegű yi ciklusjegyhez, ami a zenei hangok közül a fa elemhez köthető jiaonak felel meg, másrészt pedig kapcsolódik a Yin típusú geng ciklusjegyhez, ami pedig puha, lágy (rou 柔). Ugyanezen szövegrész másik értelmezése, hogy a két naptári ciklusjegy az adott hónapokat jelöli. A yi ugyanis a második holdhónapnak, a geng pedig a hetedik holdhónapnak felel meg. Ezt támasztja alá a szöveg további része. {16} A yi ciklusjellel jelölt második holdhónapban – ami a fa elemhez köthető – a Yang még er őtlen, erre utal a „mérsékelten Yang ( wei yang 微陽) jellegű Qi” kifejezés, a geng ciklusjellel jelölt hetedik hónap idején – ami a fém elemhez köthető – a Qi „mérsékelten Yin” ( wei yin 微陰) jellegű. A kommentárok szerint, a fa elemű yi mérsékelt Yangja, ha befogadja a fém elem ű geng mérsékelt Yinjét, akkor annak „örül” (le 樂), hiszen nem szárad el. {17} Az eredeti szöveg: Xin shang ye, bing zhi rou. 辛商也，丙之柔。Az értelmezési nehézségről és a magyarázattal kapcsolatban lásd fentebb. {18} A Tíz változás (Shi bian 十變) feltehetően egy orvosi tárgyú kézikönyv lehetett, amely azonban nem maradt fenn. {19} Lásd LS 2. fejezete, ahol nem ebben a sorrendben, és nem szó szerint szerepel a hivatkozott rész. {20} A hivatkozott helyen (LS 2. fejezet) az epehólyaggal kapcsolatban azt olvashatjuk, hogy „az epehólyag a központi Jing Fu-szerve” (dan zhe zhong jing zhi fu 膽者中精之府). {21} A „一府猶無兩名，故知非也。” mondat nehezen értelmezhető, s a kommentárok sem szolgálnak kielégítő magyarázattal. {22} Lásd LS 17. fejezet, ahol nem szó szerint szerepel a hivatkozott mondat, sőt ott kifejezetten csak a Yin Qiao Mai, vagyis a Yin erősítő csatorna Qíjéről van szó. {23} Más források szerint a májnak hét levele van: négy a jobb, három pedig a bal oldalán, ez szerepel lentebb, a 42. kérdésre adott válaszban is. {24} A kommentárok szerint ez arra utal, hogy a Zu Jue Yin, vagyis a máj csatornában áramló Qi a Shou Tai Yin, vagyis a tüd ő csatornába ömlik, illetve, hogy a Zu Jue Yin vagyis a máj csatorna energiája Shao Yang és fa elem ű, ami élteti a Shou Tai Yang, vagyis a vékonybél csatorna t űz elemű Shao Yin energiáját. {25} A „kereszteződés kapu” (chong men 衝門) kifejezés nem keverendő össze a lép csatornán található ugyanilyen nevű akupunktúrás ponttal (SP-12). Itt az emberi szervezetben található azon a hét „állomásról” van szó, ahol a táplálék keresztülhalad. {26}
Vö. cardia
{27}
Vagyis a gyomor és a patkóbél közötti (pylorus, antrum, canalis pyloricus) terület.
Vagyis a gyomor és a patkóbél közötti (pylorus, antrum, canalis pyloricus) terület. {28}
A kommentárok szerint itt a Zhongwan- 中脘 pontot (CV-13) kell érteni.
{29}
A kommentárok szerint itt a Zhangmen- 章門 pontot (LV-13) kell érteni.
{30} A kommentárok szerint a „törött csont (juegu 絕骨)” valójában a Yangfu- 陽輔 pontnak (GB-38) felel meg. {31}
a Geshu-pont (鬲俞 = 隔俞)
{32}
Vagyis a csuklón tapintható cunkou pulzus.
{33}
Vagyis a Shanzhong- 膻中 pont (CV-17).
{34}
vö. LS 18. fejezet
{35}
A „vizsgálat” (zhen 診) itt a tapintással történő pulzusvizsgálatra vonatkozik.
{36}
Vagyis, ha a Zang-szervek Qíje „kilép”, azaz elszivárog. Ez belülről kifelé irányuló történés.
{37} Vagyis, ha az öt kórtényez ő valamelyike „belép”, azaz megtámadja és bejut a szervezetbe, ez kívülről befelé irányuló történés. {38} A ji 積 és a ju 聚 kifejezések gyakorlatilag szinonimák, jelentésük „összegyűlik”, „felhalmozódik”, „feltüremlik”. Ilyen jellegű megkülönbözetés sem a SW-ben, sem pedig a LS-ban nem szerepel. {39} A feiji 肥氣 (szó szerint: „zsíros Qi”) a LS 4. fejezetében is megjelenik, ahol is a közepesen vagy enyhén gyors máj pulzus jelzi a jelenlétét {40} A fuliang 伏梁 (szó szerint: „ledőlt gerenda”) a LS 4. fejezetében is, ahol is a közepesen vagy enyhén gyors szív pulzus jelzi a jelenlétét. {41}
A piqi 痞氣 (szó szerint: diszpepsziás Qi) sem a SW-ben, sem pedig a LS- ban nem fordul elő.
{42} A xiben 息賁 (szó szerint: „szünetelő roham”) a LS 4. fejezetében is, ahol is a nagyon csúszós tüdő pulzus jelzi a jelenlétét. {43} A b en tu n 賁豚 (= 奔豚; szó szerint: „rohanó malac”) a LS 4. fejezetében is, ahol is a közepesen, vagy enyhén gyors vese pulzus jelzi a jelenlétét. {44} A guwei 骨痿 (szó szerint: „csontrendellenesség”) olyan betegség, amely a csontokban jelentkezik, s amitől „a beteg, ha ül nem képes felállni, ha pedig mégis felállna, akkor nem lát (tisztán)” (lásd LS. 4 fejezet). A LS szerint ezt a közepesen vagy enyhén csúszós vese pulzus jelzi. {45} A nagy jia-szivárgással (dajiaxie 大瘕泄) pontos meghatározásával kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Az bizonyos, hogy a jia 瘕 önmagában a belek egyfajta betegségére utal. A kommentárok egy része arra gyanakszik, hogy a vérhasról (liji 痢疾) van szó, mások ezt azzal egészítik ki, hogy Yin hiány állapot okozta hasmenés vagy vérhas lehetet. Bizonyos szerzőknél felmerül a vese-szivárgás (shenxie 腎泄) lehetősége is, míg megint mások az ún. „forró szivárgás” (rexie 热泄) nevű betegség egyik fajtájával vélik azonosítani a kifejezést. Felmerül továbbá a szövegromlás lehetősége is, mely szerint a jia 瘕 írásjegy helyében eredetileg a „méreg” jelentésű gu 蛊 állhatott, s így a kifejezés egyfajta véres hasmenésre utalna, ami ma az amőbás vérhas (Amoebic dysentery) néven ismert trópusi betegség. {46} Ez a kérdés és a válasz a kommentárok egybehangzó állítása szerint is zavaros és értelmetlen. Feltehetően régi szövegromlás eredménye. {47}
A Duigu- 兌骨 pont a mai Quanliao- 顴髎 ponttal azonos.
{48} Az „őszi szőrszálacska” vagy „ősszel (nőtt) szőrszál” (qiu hao 秋毫) a klasszikus kínai nyelvben általános metaforája a nagyon apró, vagy mérhetetlenül könnyű dolgoknak. Jelen esetben az akupunktúra csodás titokzatos jellegét hivatott kihangsúlyozni. {49}
Nem szó szerinti idézet a LS 1. fejezetéből.
{50}
A Shou Xin Zhu a Shou Jue Yin, vagyis szívburok csatorna másik elnevezése.
Tartalomjegyzék BORÍTÓ IMPRESSZUM ELŐSZÓ A fordításról A szövegben szereplő leggyakoribb kínai fogalmak Mértékegységek A SÁRGA CSÁSZÁR NYOLCVANEGY NEHÉZ KÉRDÉSE 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47.
48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. BIBLIOGRÁFIA
