Misz József, Palotai Dániel - Makroökonómia feladatgyűjtemény

MISZ JÓZSEF-PALOTAI DÁNIEL

Makroökonómia feladatgyüjtemény 2. ÁTDOLGOZOTT, BŐVÍTETT KIADÁS

MISZ JÓZSEF-PALOTAI DÁNIEL

Makroökonómia feladatgyűjtemény 2. ÁTDOLGOZOTT, BŐVÍTETT KIADÁS

PANEM

Ez a könyv az Oktarási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított Fe l sőoktarási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat keretében jelent meg.

Copyright

0

Hungarian ediúon Panem Könyvkiadó, Budapest, 2004

ISBN 963 545 434 l

A kiadásért felel a Panem Kft. ügyvezetője, Budapest, 2004 Lektorál~a: Major Klára S.t.erkcsztene: Dávid Krisztina Tipográfia és tördelés: Székffy Tamás Borítóterv: Édelkram Róbert [email protected] www.panem.hu Minden jog fenmanva. Jelen könyvet. illcrvc annak részeit tilos reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni. bármilyen formában vagy eszközzel

- clclmonikus úton vagy más módon - közölni a kiadók engedélye néllo..iil.

Tartalomjegyzék

Előszó

.... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

)(. fejezet. A makroökonómia főbb mutatói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 ~ fejezet. A termelés és felhasználás egyensúlya hosszú távon. . . . . . . . . . . . . 14 ~fejezet. A gazdaság növekedése - A Solow-modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 ~ fejezet.

Munkapiac és munkanélküliség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

(2_. fejezet. Pénzpiac - pénzkereslet, pénzkínálat, infláció . . . . . . . . . . . . . . . . 42 ~ fejezet. ;;7' fejezet. "l>..~ { . ~ 1eJezet. ( M ejezet. 10. fejezet. ll. fejezet. 12. fejezet. 1

Aggregált kereslet és aggregált kínálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aggregált kereslet - Az IS-LM modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , A nyttott gazdasag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aggregált kínálat és a Phillips-görbe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A makroökonómia mikroökonómiai megalapozása . . . . . . . . . . Gazdaságpolitika, költségvetési deficit és államadósság . . . . . . . Minta vizsgasor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az l. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . A 2. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . A 3. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . A 4. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . Az 5. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . A 6. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . A 7. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . A 8. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . A 9. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . A 10. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . A ll. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . A 12. fejezet, a minta vizsgasor megoldása

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . .. . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . .

. . 56 .. 63 . . 85 . . 98 . lll . 120 . 131

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

137 139 144 149 152 156 158 167 176 182 186 189

Előszó

Jelen feladatgyűjtemény a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Makroökonómia Tanszéke bevezető Makroökonómia kurzusához készült, 2003-ban megjelent kötet 2. átdolgozott, bővített kiadása . A példatár illeszkedik a világ neves egyetemeinek standard makroökonómia tananyagához, ezért valamennyi hazai felsőoktatási intézményben e tárgyban oktatott alapmű elsajátításához nagy segítséget j elent. A 2 . kiadás megírásakor felhasználtuk az l . kiadás oktatásában szerzett tapasztalatokat, a kollégák és a hallgatók észrevételeit, megjegyzéseit. A példatár tematikája az előadások menetét követi , de az egyes fejezetek sorrendje- az oktatók belátása szerint - felcserélhető . Tapasztalatunk alapján a makroökonómia tudományának alapfokú megértése is folyamatos felkészülést igényel, ezért e feladatgyűjteményt egyaránt ajánljuk szemináriumi foglalkozásokhoz, otthoni gyakorláshoz, valamint vizsgára való felkészüléshez . Az első rész ll önálló, tematikus fej ezetre tagolódik. Az átdolgozás során egy új, a nyiton gazdasággal foglalkozó fejezettel egészítettük ki az előző kiadást. Minden fejezet elején feleletválasztós kérdések találhatók, majd számítási és geometriai feladatok, valamint gondolkodtató, kifejtendő kérdések következnek. A tematikus fejezeteket követően, 12. fejezetként, minta vizsgasort mellékeltünk, amellyel ténylegesen próbára tettük korábbi hallgatóink tudását. A könyv második részében találhatók a megoldások: a tesztek megoldási Irulcsa és a feladatok megoldási menetének részletes kifejtése. A feladatgyűjtemény jelöléseiben a bevett - a legtöbb tankönyvben is alkalmazott - gyakorlatot követi. A példák kiválasztása során igyekeztünk elkerülni a sablonos és csupán mechanikus számítást igény lő feladatokat. Az átlagos nehézségi szintet meghaladó feladatokat, amelyek megválaszolása kicsit több intuíciót, ill. bővebb matematikai eszköztárat kiván, *-gal jelöltük meg. A kérdések összeállításában a könyv szerzői mellett a Makroökonómia Tanszék szinte teljes kollektívája részt vett. Az évek során folyamatosan csiszolt és átalakított példák esetében ma már lehetetlen megállapítani, hogy kié volt az eredeti ötlet. Ezért ezúton is szerelnénk megköszönni kollégáiniatak segítségüket, megjegyzéseikeL Külön köszönet illeti Bock Gyulát, Bodnár Katalint, Horváth Áront, Major Klárát, Pete Pétert, Scharle Ágotát, SzabóBakos Esztert és Szilágyi Katalint. Továbbá köszönjük a kurzus hallgatóinak, hogy az l. kiadás oktatása közben kérdéseikkel és hozzászólásaikkal további munkára ösztönöztek. A feladatgyűj teményre vonatkozó észrevételeit, megjegyzéseit bizalommal küldje a [email protected] címre. A példatárral kapcsolatos közérdekű információkat megtalálja a http://makro.bkae.hu/peldatar.html oldalon. Jó munkát és hasznos időtöltést kívánunk! Budapest, 2004. augusztus

Misz József és Palotai Dániel

1.FE.JEZET

A makroökonómia főbb mutatói

1.1. Feleletválasztás 1.1. l . A bruttó hazai termék a) az ország területén adott időszakban megtermelttermékek és szolgáltatások összértéke. b) megegyezik a vállalatok összes termelési értékéveL c) megegyezik a hazai gazdasági szereplők összes jövedelmével, akár hazai, akár külföldi eredetű a jövedelem. d) megegyezik a hazai gazdasági szereplők hazai eredetű jövedelmével. 1.1.2. A nemzetgazdaságban keletkezett aggregált jövedelem értéke megegyezik a) a foglalkoztatottak teljes bértömegéveL b) az időszak alan lebonyolított pénzbeli tranzakciók összértékéveL c) a termelés különböző fázisaiban keletkezett hozzáadott értékek összegével. d) a termelők által realizált profit nagyságával. 1. 1.3. Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minősül fogyasztásnak, a) ha egy háztartás új autót vásárol. b) ha egy családi ház világítására villanyáramot használnak fel. c) ha egy család a vasárnapi ebédhez húst vásárol. ~ d) ha egy vállalat gépei hajtására villanyáramot használ fel. ~-'~- ' Az alábbi gazdasági eseményekközüla nemzeti számlarendszerben NEM minősül beruházásnak, a) ha a vállalatok új hazai gyártású gépeket vásárolnak. b) ha a vállalatok új importgépeket vásárolnak. c) ha a vállalatok új kibocsátású részvényeket vásárolnak a tőzsdén. d) ha a vállalatok termelése meghaladja eladásaik értékét, így raktárkészlet-állományuk növekszik. 1.1.5. Az alábbi gazdasági eseményekközüla nemzeti számlarendszerben NEM minősül kormányzati vásárlásnak, a) ha kifizetik a nyugdíjakat. b) ha kifizetik a közalkalmazonak bérét. c) ha a hadsereg teherautókat vásárol. d) ha egy minisztérium íróasztalokat vásárol.

r 10

l. FEJEZET

1.1.6. A GDP kiszámításánál alkalmazott bruttó beruházás tanalmazza a) a használt gépek vásárlását, ha azok nem importból származnak. b) a részvények vásárlását. c) a készletek növekedését. d) a háztartások autóvásárlását. 1.1.7. A hazai parasztgazdaságban megtermelt mák akkor számít végterméknek a GDP számbavétel szempontjából, ha a) azt senki nem veszi meg a termelés évében, hanem a gazda raktárkészletét gyarapítja. b) exportra kerül még a termelés évében. c) egy hazai háziasszony veszi meg, aki mákos rétest süt a családjának. d) Mindegyik fenti válasz helyes. 1.1.8. Tételezzük föl , hogy egy autógyár 2002-ben 5 milliárd Ft értékben gyánott gépkocsikat. A termelés eredményéből 500 millió Ft értékű autót raktárra vettek, a többit eladták. A gépkocsik gyártása során a gyár 2 milliárd Ft értékben használt fel mások által gyárton anyagokat és alkatrészeket, valamint 400 millió Ft értékű energiát fogyasztott. A fenti adatok alapján a gyár hozzájárulása a 2002. év GDP-jéhez a) 5 milliárd Ft volt. b) 4,5 milliárd Ft volt. c) 2,6 milliárd Ft volt. _ d) 2,4 milliárd Ft volt. § Tegyük föl, hogy valaki 2002 januárjában vásárol egy újonnan épült lakást 20 millió Ft-ért, és beköltözik. Ekkor a 2002-ben mért fogyasztási kiadások cereris paribus a) 20 millió Ft-tal nőnek. b) 600 ezer Ft-tal nőnek, ha a lakást havi 50 ezer Ft-ért lehetne bérelni. c) 200 ezer Ft-tal nőnek, ha a lakás éves amortizációja l%. d) nem változnak. 1.1.10. Az alábbi esetek közül melyikben nő a GDP? a) A kormány átvállalja a mezőgazdasági termelők 60 milliárd forinmyi agrárhiteltartozását. b) Egy tervezőiroda l 00 millió forintért elkészíti a négyes me tró megvalósíthatósági tanulmányát az önkormányzat számára. c) A kormány megemeli az egyetemi hallgatók támogatását. d) A makroökonómia-vizsga után eladjuk a példatárunkat egy el sőévesnek. 1.1.11. Tegyük föl, hogy egy Magyarországon működő japán rulajdonú vállalat hozzáadott értéke 200 l-ben 500 millió Ft volt, profitja pedig 50 millió Ft. E vállalat hozzájárulása a) Magyarország GDP-jéhez 450 millió Ft volt. b) Japán GDP-jéhez 50 millió Ft volt. c) Magyarország GDP-jéhez 500 millió Ft volt. ..... d) Japán GDP-jéhez nulla volt. e) Az a) és b) válasz is igaz. j) A c) és a d) válasz is igaz.

A MAKROÖKONÓMIA FŐBB MUTATÓI

11

1.1.12. Egy Magyarországon működő, csak hazai munkavállalókat foglalkoztató, japán rulajdonú válJalat hozzáadon énéke 2001-ben 500 millió Ft volt, profilja pedig 50 millió Ft. E vállalat hozzájárulása a) Magyarország GNP-jéhez 450 millió Ft volt. b) Japán GNP-jéhez 50 millió Ft volt. c) Magyarország GNP-jéhez 500 millió Ft volt. d) Japán GNP-jéhez nulla volt. e) Az a) és b) válasz is helyes. j) A c) és a d) válasz is helyes. 1.1.11. A fogyasztói árindex a) egy rögzített összetétel ű jószágkosár bázisévhez viszenyílOrt beszerzési költségét mutatja. b) a reálbérek énékvesztését mutatja. c) a bázisév és a vizsgált év lakossági fogyasztási adatainak hányadosa. d) mindig nagyobb, mint a GDP-deflátor. §.Tegyük föl, hogy egy ország kőolajfogyasztásának 30%-át otthon termeli meg, s 70%-át importálja. Ha a világpiaci olajárak nagy arányban nőnek, akkor ennek hatására ebben az országban a) a GDP-defiátor nagyobb arányban nő, mint a fogyasztói árindex. b) a fogyasztói árindex nagyobb arányban nő, mint a GDP-defiátor. c) a GDP-defiátor ugyanakkora arányban nő, mint a fogyasztói árindex. d) a fentiek alapján semmit nem mondhatunk a GDP-defiátor és a fogyasztói árindex alakulásáról. 1.1.15. Tegyük föl, hogy a GDP-defiátor értéke emelkedik, miközben a reál GDP értéke csökken. Ekkor a) a nominális GDP-nek emelkednie kell. b) a nominális GDP-nek csökkennie kell. c) a nominális GDP-nek változatlannak kell maradnia. d) a nominális GDP értéke nőhet, csökkenhet és változatlan is maradhat. 1.1.16. Ha a banán ára jelentősen emelkedik, akkor ez Magyarországon cereris paribus a) növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-defiátor értékét is. b) nem növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-defiátor értékét sem. c) növeli a fogyasztói árindex értéké!, de nem növeli a GDP-defiátor értékér. növeli a GDP-defiátor értékét, de nem növeli a fogyasztói árindex értéké!. ~ Ha az OPEC összeomlana, és az olaj világpiaci ára jelentősen csökkenne, akkor egy ol ajimportőr országban, ahol hazai olajtermelés is van, a) a GDP-defiátor és a fogyasztói árindex ugyanakkora arányban esne. b) a GDP-defiátor kisebb arányban csökkenne, mint a fogyasztói árindex. c) a GDP-defiátor nagyobb arányban csökkenne, mint a fogyasztói árindex. d) a GDP-defiátor és a fogyasztói árindex is csökkenne, de nem dönthető el a két mutató csökkenésének aránya. 1.1. 18. Ha egy évben a reál GDP gyorsabban erneikeden egy országban, rnint a nominális GDP, akkor ebbőJ az következik. hogy abban az évben a) az adók csökkentek. b) a fogyasztói árak csökkentek. c) az amortizáció csökkent. d) a GDP-defiátor értéke csökkent.

r::-:;4>

r 12

L FEJEZET

1.1.19. A GDP-defiátor a) értéke biztosan emelkedik, ha a reál GDP nő. b) a kibocsátás bázisidőszakban rögzítell egységének értékváltozását mutatja. c) is egyfajta inflációs mérőszám. d) rnindig kisebb áremelkedést mutat, mint a fogyasztói árindex. 1.1.20. A fogyasztói árindex a) mindig nagyobb inflációt mutat, mint a GDP-deflátor. b) a tárgy- és bázisidőszak fogyasztási volumenadatainak hányadosa. c) egy rögzített összetételű jószágkosár beszerzési költségének változását mutatja. d) szisztematikusan alulbecsüli a reprezentatív háztartás megélhetési költségeinek emelkedését. ~Az aktivitási ráta (részvételi arány) a) a foglalkoztatottak szán1ának és a munkaerő-állománynak (aktív népesség) a hányadosa. b) a munkaerő-állománynak és a teljes lakosságnak a hányadosa. c) a munkaerő-állománynak és a felnőtt (munkaképes korú) lakosságn_ak a hányadosa. d) a foglalkoztatottak számának és a felnőtt lakosságnak a hányadosa. 1.1.22. A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek számának és a) a foglalkoztatottak számának hányadosa. b) a munkaerő-állománynak a hányadosa. c) a felnőtt lakosság számának hányadosa. d) a teljes lakosság számának hányadosa. 1.1.23. Tegyük föl, hogy egy országban érvényesül Okun törvényének tankönyvben szereplő alakja, sa reál GDP egyik évről a másikra 4 százalékkal emelkedik. Ezzel egy időben a munkanélküliségi ráta egyik évről a másikra a) 2 százalékponttal csökken. b) 4 százalékponttal csökken. c) l százalékponrtal csökken. d) 0,5 százalékponttal csökken.

1.2. Feladatok 1.2.1. Egy gazdaság különböző szektoraíoak vásárlásairól az alábbi táblázatban feltüntetett adatok állnak rendelkezésre. Az első oszlop a vásárlások forrásait tünteti fel, az utolsó oszlop pedig a bruttó beruházásokat mutatja. Vásárlások

Honnan Vállalat Külföld

Háztartás

Állam

Külföld

Bruttó beruházás

5000

2000

3000

1000

5000 -

500 400

13

A MAKROÖKONÓMIA FÓBB MUTATÓI

\,

A fentieken kívül még ismert. hogy a tőkejavak értékcsökkenése az adon évben 600, a hazai gazdasági szereplők külföldön megtermelt jövedelme 800, a külfóldi gazdasági szereplők belföldön megtermelt jövedelme pedig 1000 egységnyi. a) Mekkora a fogyasztás, az állami vásárlások, az export és az import nagysága? b) Mekkora az ország GDP-je, NDP-je és GNP-je? 1.2.2. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban csak X és Y terméket termelnek és fogyasztanak. Az egyes termékek áráról és termelt mennyiségéről különböző évekből az alábbi adatok ismertek:

Év

px

Qx

P,

Q,

1990

30

100

50

200

2000

50

120

60

300

Nominál GDP

Reál GDP 2000-cs bázison

GDPdeflátor

C Pl 2000-es bázison

Az adatok alapján töltse ki a táblázat üresen hagyott rovatait! 1.2.3. Tekintsünk egy leegyszerűsített gazdasági modellt, amelyben csak két szektor, háztartás és vállalat van! Tudjuk, hogy az év során a tervezett jövedelem nagysága 1200 egység, a szándékolt megtakarítás 200 egység, a szándékolt beruházás 250 egység, és azt, hogy az év elején a gazdaság 400 egységnyi felhalmozott késztermék készlettel rendelkezik. a) Mekkora az árupiaci összkereslet (szándékolt fogyasztás + szándékolt beruházás) nagysága? Mekkora az árupiaci túlkereslet (esetleg rúlkínálat) értéke? b) Mekkora lesz a késztermékek készlete az év végén? Mekkora lesz a tényleges beruházások és a tényleges megtakarítás nagysága? Hogyan láthatjuk be a tényleges beruházások és szándékolt megtakarítások azonosságát? 1.2.4. Tegyük föl, hogy Kánaánban csak tejet és mézet fogyasztanak. A bázisévben, 2000ben egy reprezentatív fogyasztó 10 kg mézet és 100 liter tejet fogyasztott. A méz ára 1000 Fúkg, míg a tej ára 150 Fúliter volt. 2001-ben a méz ára 1200 Fúkg, a tej ára pedig 200 Fú liter volt. a) Mekkora volt a fogyasztói árindex 2000-ben és 2001-ben? b) Mekkora volt a fogyasztói infláció rátája 2001 -ben? 1.2.5. Tegyük föl, hogy egy országban 2001-ben a piaci áron mért GDP !6 OOO .egység volt. A magánszektor által befizetett adók értéke 7000, az állam által a magánszektornak kifizetett transzferek értéke pedig 3000 egységnyi volt. A vállalati szeletor (adózás utáni) fel nem osztott profitja 1000, míg a háztartások megtakarításának énéke 2000 egységnyi volt. Mekkora volt a fogyasztás énéke?

2. FEJEZET

A termelés és felhasználás egyensúlya hosszú távon

2.1. Feleletválasztás 2.1.1. Ha az Y = F(K,L) termelési függvény állandó mérethozadékot mutat, akkor az alábbi áiiÍlások közül NEM igaz, hogy a) zY

= F(zK,zL).

b) Y/L = F(KIL,l). c) Y + l = F(K + l ,L + l). d) Y = MEK·K + MPLL landó mérethozadékú Y= F(K,L) termelési függvényesetén a termelési tényezők határterméke a) kizárólag a termelés KIL arányától függ. b) növekszik a terme lési mennyiség bővüléséveL c) csökken a termelés mennyiségének emelkedéséveL d) Egyik fenti váJasz sem helyes. 2.1.3. Állandó mérethozadékú Y= F(K,L) termelési függvényesetén a termelés Kl L arányának növekedésével a) a munka határterméke csökken, a tőke határterméke pedig nő. b) a tőke határterméke csökken, a munka határterméke pedig nő. c) mindkét termelési tényező határterméke nő. d) mindkét termelési tényező határterméke csökken. 2.1.4. Ha egy országban a termelés hosszú távú alakulását a Cobb- Douglas-függvény jól közelíti, és bevándorlás követkellében egyszeri alkalommal megnő a munkaerő­ állomány, akkor ennek hatására a statikus modellben a) nő a hosszú távú jövedelmi sz im és a munka részesedésének aránya a jövedelemből.

b) nő a hosszú távú jövedelmi szim és a tőke részesedésének aránya a jövedelemből.

c) változatlan a hosszú távú jövedelmi szim, és nő a munka részesedésének aránya

a jövedelembőL d) nő a hosszú távú jövedelmi szim, és változatlan a két tényező részesedésének

aránya a jövedelemből.

A TERMELÉS ÉS FELHASZNÁ LÁS EGYENS ÚLYA HOSSZÚ TÁVON

15

2. 1.5. Egy kompetitív profitmaximalizáló vállalat addig növeli tőke és munka iránti keresletét, amíg a) a munka határterméke és a tőke határterméke meg nem egyezik egymással. b) a termelési tényezők fölhasználásának növelésével növelheti termelését. c) a munka határterméke egyenlő nem lesz a reálbérrel, a tőke határterméke pedig a reál bérleti díjjal. d) hite l ezői bírják türelemmel. 2.1.6. Cobb- Douglas típusú termelési függvényesetén a tőke egyensúlyi reál bérleti dija nő, ha a) a vállalatok kevesebb tőkét alkalmaznak. b) a vállalatok több munkát alkalmaznak. c) az alkalmazott technológia fejlődik. d) Mindegyik fenti válasz helyes. 2.1.7. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell fö ltevései érvényesek, és a két termelési tényező a föld és a munka. Ha egy járvány elpusztítja a lakosságjelentős részét, akkor ennek következtében a) a földbérleti díjak jelentősen emelkednek. b) a földbérleti díjak je l entősen csökkennek. c) a földbérleti díjak nem változnak. d) nem tudjuk, hogyan változnak a földbérleti díjak. 2.1. 8. Ha a klasszikus modellben a népesség szabadidő/fogyasztás preferenciáinak megváltozása miatt ceteris paribus növekszik a munkakínálat, akkor ennek következtében a) csökken a reálbér. b) nő a munka termelékenysége. c) emelkedik az árszínvonal . d) Egyik fenti válasz sem helyes. 2.1.9. A fogyasztási határhajlandóság a) megmutatja, hogy a fogyaszták jövedelmük hány százalékát forditják fogyasztásra. b) megmutatja, hogy a fogyasztók jövedelmük növekményének hány százalékát fordítják fogyasztásra. c) megmutatja, hogy a GDP egységnyi növekménye a fogyasztás mekkora emelkedését eredményezi . d) Egyik fenti válasz sem helyes. 2.1.10. Egy gazdaságról tudjuk, hogy a fogyasztási függvény lineár is (egyenes). Ismert továbbá, hogy ha a rendelkezésre álló jövedelem Y- T = 3000, akkor a fogyasztás C = 2800, és ha a rendelkezésre álló jövedelem Y- T = 3500, akkor a magánmegtakarítás értéke SP = 325. Ebben a gazdaságban a) a megtakarírási határhajlandóság értéke 0,25. b) a megtakarírási határhajlandóság értéke 0,2. c) a megtakarírási határhajlandóság értéke a fenti adatok alapján meghatározhatatlan. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

16

2. FEJEZET

2.l ~ II.hálassza ki az alábbi állítások közül a HAMISAT! \.._./ a) A társadalm• megtakamas a maganmegtakamas es a kolrsegvetes1 deficn osszege. b) A társadalmi megtakarítás értékét megkapjuk, ha a kibocsátásból levonjuk a fo-

gyasztás, valamint a kormányzati vásárlások értékér. c) A társadalmi megtakarítás a magánmegtakarítás és a költségvetési többlet összege. d) A társadalmi megtakarítás változatlan GDP mellett emelkedik, ha nő a nettó

adók összege. 2.1.12. Jelölje a magánszféra megtakarításár SP, az állam megtakarírását Sc, a költségvetési deticitet DEF. Válassza ki a helyes állítást, ha tudjuk, hogy az árupiac egyensúlyban van. a) S +T= l+ G b) SG +T= l + G c) sp+ T= I+ G d) Sp+ T= 1- G e) Sc + T = DEF + G , 2.1.1}. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesülnek, és \...._/ a fogyasztás pusztán a rendelkezésre álló jövedelemtől függ. Az állam ösztönözni kívánja a beruházási keresleteL Erre a célra alkalmas eszköz lehet a) adókedvezmények nyújtása a beruházó vállalatok számára. b) az adók emelése. c) a fogyasztást sújtó adók csökkentése. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 2.1.14. A klasszikus modellben a reálkamatláb emelkedésére vezet a) ha technológiai változások folytán nő a beruházási kereslet b) az adók csökkentése vagy a kormányzati vásárlások növelése. c) ha a fogyaszték jövőbeni jövedelmük visszaesésétől tartva növelik megtakarításaikaL d) Az a) és b) válasz is helyes. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 2.1.15. A klasszikus modellben az egyensúlyi reálkamatláb csökkenését eredményezi a) a nominális pénzmennyiség növelése. b) az adók csökkentése. c) a kom1ányzati vásárlások csökkentése. d) ha adókedvezmények mian emelkedik a beruházási kereslet. 2.1.16 . A klasszikus modellben melyik változó alkalmazkodásán keresztül valósul meg az árupiaci egyensúly? a) A kibocsátás tipikus egységének ára. b) A kibocsátás mennyisége. c) A reálkamatláb. ---.._ d) A nominális kamatláb. ~ A klasszikus modellben a) a beruházások ménéke emelkedik, ha a reálkamatláb csökken. b) a beruházások mérréke emelkedik, ha a reálkamatláb nő. c) a profitvárakozások javulásával a beruházási függvény jobbra tolódik. d) Az a) és c) válasz is helyes.

A TERMELÉS ÉS FELHASZNÁLÁS EGYENS ÚLYA HOSSZÚ TÁ VON

1

17

"Í. ~-~ 8-~J~gyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesülnek, és

~

a fogyasztás pusztán a rendelkezésre álló jövedelemtől függ. Tudjuk, hogy a kibocsátás, a fogyasztás, a beruházás és a kormányzati vásárlások pillanatnyi értéke mellett az Y < C + l + G reláció áll fönn. Ebben a gazdaságban a meginduló automatikus korrekciós mechanizmusok úgy állítják helyre az egyensúlyt, hogy a) a fogyasztás csökken, mert a fogyaszták jövedelme visszaesik. b) a kormányzat fedezet híján vásárlásainak visszafogására kényszerül. c) a reálkamatláb emelkedik, és a beruházási kereslet visszaesik. r:~d) Mindegyik fenti fej lemény bekövetkezik. r 2.1.1 9. ;A klasszikus modellben (a gazdaságban hosszútávon), ha a megtakarítás nem függ a \.___..--/ reálkamatlábtól, és az állam növeli a személyes jövedelmeket terhelő adókat, akkor a) csökken a fogyasztás, a magánmegtakarítás és a beruházás egyensúlyi értéke is. b) csökken a fogyasztás, nő a magánmegtakarítás és a társadalmi (nemzeti) megtakarítás. c) csökken a fogyasztás és a magán.megtakarítás, de nő a társadalmi (nemzeti) megtakarítás. d) nő az egyensúlyi reálkamatláb. 2.1.20. A klasszikus modellben (a gazdaságban hosszú távon), ha a megtakarítás nem függ a reálkamatlábtól, és az állam csökkenti a személyes jövedelmeket terhelő adókat, akkor a) nő a fogyasztás, csökken a magánmegtakarítás és a társadalmi (nemzeti) megtakarítás. b) nő a fogyasztás, a magánmegtakarítás és a beruházás egyensúlyi értéke is. c) csökken az egyensúlyi reálkamatláb. d) nő a fogyasztás és a magánmegtakarítás, de csökken a társadalmi (nemzeti) megtakarítás. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 2.1.21 . Tegyük föl, hogy a klasszikus modellben a társadalmi megtakarítás nem függ a reálkamatlábtól, és nő a beruházási kereslet az adórendszer módosításának hatására. Ennek az lesz a következménye, hogy a) emelkedik a reálkamatláb és a beruházások tényleges értéke. b) emelkedik a reálkamatláb, de a beruházások tényleges értéke nem változik. c) se a reálkamatláb, se a beruházási kereslet nem változik. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 2.1.22. Tegyük föl, hogy egy klasszikus modellben zárt gazdaságban az állam a kom1ányzati kereslet bővülését a magánszektortól felvett hitelekből fmanszírozza. Ez a politika a) nem érinti a reálkamatlábat és a beruházási keresleteL b) csökkenti a reálkamatlábat, és növeli a beruházási keresleteL c) növeli a reálkamatlábat, és csökkenti a beruházási keresletet d) csökkenti a reálkamatlábat és a beruházási keresletet egyaránt. 2.1.23. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a magánszektor fogyasztási függvénye C= a + + b(Y - T;, ahol a > O, O < b < l (a és b konstans) és Y- T a magánszektor rendelkezésére álló jövedelem. Ebben a gazdaságban a magánszektor rendelkezésére álló jövedelmének bővülése a megtakarítási rátát (a magánrnegtakarításoknak és a magánszektor rendelkezésére álló jövedelmének arányát) a) növeli. b) csökkenti. c) nem változtatja meg. d) a fentiek alapján eldönthetetlen módon alakítja.

18

2. FEJEZET

2.1.24. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a magánszektor fogyasztási függvénye C = C0 + + c(Y - T) , ahol C0 >O és O< c< l (konstans paraméterek). Ebben a gazdaságban adócsökkentés hatására konstans GDP mellett a fogyasztási hányad (a fogyasztásnak a rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyított aránya) a) b) c) d)

nő.

csökken. nem változik. alakulása a fenti adatok alapján nem dönthető el. 2.1.25. Ha a klasszikus modellben (a gazdaságban hosszú távon) a fogyasztási függvény C = C0 + c(Y- D , ahol (O< c< l), és a kormányzat 100 egységgel csökkenti vásárlásait, s ugyanezzel az összeggel csökkenti az adókat, akkor a) nő a társadalmi megtakarítás. b) csökken a lársadalmi megtakarítás. c) nem változik a lársadalmi megtakarílás. d) a fentiek alapján nem tudunk semmitmondani a lársadalmi megtakarítás alakulásáról.

2.2. Feladatok 2.2.1. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesek, és a két alapvető termelési tényező a föld és a munk:a. A termelési függvény állandó mérethozadékot mutal. Tegyük föl , hogy egy járvány elpusztítja a lakosság jelentős részét. Hogyan változnak a járvány hatására a reálbérek és a reál földbérleú díjak? Indokolja válaszát! 2.2.2. Egy klasszikus modellben a termelési függvény Y = 3K 113U 13 egyenlení. Tegyük fól, hogy a munkakínálat nagysága rögzített L = 1000, a tőkeállomány nagysága szintén adott K = 8000. A termék- és tényezőpiacok kompetitívak és a tényezőárak rugalmasak. a) Határozza meg a gazdaság termelésének nagyságát! Mekkora ebből az összes tőke- és munkajövedelem? b) Halározza meg az egyensúlyi reálbért és a tőke reál bérleti diját! 2.2.3. Egy klasszikus modellel jellemezhető gazdaságban ismert a munkakínálati fü~­ vény U = 640w, ahol w a reálbér, és a termelési függvény egyenlere Y = 25-J L. Tudjuk, hogy a gazdaságot profitmaximalizáló vállalatok alkotják, és tökéletes verseny van. a) Adja meg a munka határtermék függvényét és a munkakeresleti görbe egyenletét! b) Mekkora a piactisztító reálbér? Mekkora a foglalkoztalás nagysága? Mekkora a kibocsátás?

/

A TERMELÉS ÉS FELHASZNÁLÁS EGYENSÚLYA HOSSZÚTÁVON

19

2.2.4. Az alábbi ábrák a kölcsönforrások piacát ábrázolják a klasszikus modell elvei szerint működő gazdaságban. Az (l) jelű ábrákon a megtakarítások kamatérzéketlenek, míg a (2) jelű ábrákon érzékenyen reagálnak a reálkamatláb változásaira. a) Mur.assa meg az alábbi ábrákon a hitelfelvételből finanszirozott expanzív fiskális politika (adócsökkentés vagy a kormányzati vásárlások növelése) hatásait az egyensúlyi reálkamatlábra és a beruházások mennyiségére! (l) Kamatérzéketlen megtakarítások

(2) Kamatérzékeny megtakarítások

r

r

'------..____ _ _ _ S,I

' - - - -- - - - - - - S,I

b) Mutassa meg az alábbi ábrákon, hogyan hat az egyensúlyi reálkamatlábra és a

beruházások mennyiségére, ha egy technológiai változás folytán ugyanakkora reálkamatláb mellett több beruházást hajtanának végre a vállalkozók! (l) Kamatérzéketlen megtakarítások

(2) Kamatérzékeny megtakarítások

r

r

'------..____ _ _ _ S,I

' - - - - - - - - - - - - - S,I

20

2. FEJEZET

2.2.5. Az alábbi ábra a kölcsönforrások piacát ábrázolja a klasszikus modell elvei szerint múködő gazdaságban. Tegyük fól, hogy az ábrázol! gazdaságban a kormányzat a lakáshitelekre nagymértékű kamattámogatást vezet be, s ennek hatására a lakásépítés erősen föllendül és a költségvetési deficit növekszik. a) Az alábbi ábrán mutassa meg a fenti lépés hatását a beruházáskeresieri görbére, a társadalmi megtakarításra, a reálkamatlábra és a beruházások összmermyiségére! b) Hogyan hat a fenti politika a beruházások többi elemére, az üzleti állóeszköz- és a készletberuházásokra? r

s,

I, ...___ _ _ _...__ _ __ S,I 2.2.6. Egy klasszikus modell szerint múködő gazdaságban ismenek az alábbi adatok és összefüggések: - a kínálari oldalról meghatározon reáljövedelem értéke Y = 2000; - a fogyasztási függvény egyenlete C = 20 + 0,8(Y- T); - az állam minden jövedelemre egységesen 15% (nettó) adót vet ki, így az adófüggvény T = O, 15 Y; - a kormányzati vásárlások értéke G = 320; - a beruházási függvény egyenlete l = 500 - 40r. a) Mekkora a fogyasztás , a beruházás és a költségvetési egyenleg az egyensúlyi helyzetben? b) Mekkora az egyensúlyi reálkamatláb? c) Hogyan változnak a fömi mennyiségek, ha az állam a kormányzati kereslet visszafogásával biztosítja a költségvetés egyensúlyát? 2.2.7. Egy klasszikus gazdaságban ismertek a következő adatok és összefüggések: - a kínálari oldalról meghatározon reáljövedelem értéke Y = 5000; - a magánmcgtakarítási függvény egyenlele S,, = 0,05(Y- T) + 200r; - a nettó adóbevételek nagysága T = 600; - a kormányzati vásárlások értéke G = 750; - a beruházási függvény egyenlere l = l OOO - 300r. a) Adja meg a társadalmi megtakarírási függvényt! b) Mekkora az egyensúlyi reálkamatláb, beruházás, magánmegtakarítás és fogyasztás értéke? c) Hogyan hat egy adócsökkentés a b) kérdésben meghatározott értékekre? (Csak a változás irányát kell megadni!)

21

A TERMELÉS ÉS FELHASZNÁLÁS EGYE SÚLYA HOSSZÚ TÁ VON

2.2.8. Egy klasszikus elvek szerím működő gazdaságban a fogyasztás csak a magánszekror rendelkezésre álló reáljövedelmétől függ , s a fogyaszrási határhajlandóság értéke MPC = 0,8. A reálkamatláb egy százalékpontos emelkedése mindig 50 egységnyivel csökkenti a beruházási keresletet Csak egyösszegű adók vannak. A fentiek alapján töltse ki a következő táblázatban, hogyan változnak a megjelölt változók a fejlécben jelzen gazdaságpolitikai események hatására, egyebek váhozallansága mellen! Gazdaságpolitikai változások ~

!lG = 100, flT = O

flT = 200, !lG= O

!lG = flT= 100

Állami megtakarítás változása ll(T- G) Magánmegtakarítás vál tozása !:JSP Fogyasztás változása !lC Társadalmi megtakarítás változása t:JS Beruházás változása lll Egyensúlyi kamatláb válrotása llr

2.2.9. Tegyük föl, hogy a klasszikus modell feltevései érvényesülnek, és a megtakarítások nem függnek a kamatlábtóL Az alábbiak közül mely változások növelik a beruházások egyensúlyi mennyiségét? l. A kormányzat támogatja a kis- és középvállalkozások beruházásait. 2. A kormányzati vásárlások csökkentése. 3. Az adók emelése. 4. A kormányzat növeli a jóléti transzfereket. 5. A kormányzat adókedvezménnyel ösztönzi a magánmegtakarításokat, méghozzá olyan eredményesen, hogy minden 100Ft adókedvezményre 150 Ft-tal nőnek a magánmegtakarítások. 6. A fogyaszték a későbbiekben magasabb jövedelemre számítanak, így növelik jelenbeli fogyasztásukat. 2.2.10. Egy tökéletesen versenyző gazdaságban a beruházási függvény J(r) = 400 - SOr alakú, a kibocsátás értéke hosszútávon 600 egység, á társadalmi megtakarítás pillanatnyi értéke 150 egység. A magánszektor fogyasztási függvénye C= a + c( Y - T) , ahol a > O, O< c< l (a és c konstans), és Y - T a magánszektor rendelkezésére álló jövedelem. Tudjuk továbbá, hogy G = O és T = O. a) Adja meg - az egyensúlyi kamatláb, - a beruházás, - a fogyasztás - a magán-, állami és társadalmi megtakarítás értékét!

22

2. FEJEZET

b) A kormányzat 50 egységnyi egyösszegű adót vet ki, amelyből árukat és szolgál-

tatásokat vásárol. Az állami beavatkozás következtében a társadalmi megtakarítás 20 egységgel csökken. Hogyan változik - az egyensúlyi kamatláb, - a beruházás, - a fogyasztás, - a magán-, államj és társadalmi megtakarítás? Elemezze a kiszorítási hatást! Számitsa ki a fogyasztási határhajlandóság értékér! c) A kiinduló a) esethez képest a kormányzat 50 egységnyi áruért és szolgáltatásért támaszt keresletet Kiadásai a költségvetés egyenJegét terhelik. Hogyan változik - az egyensúlyi kamatláb, - a beruházás, - a fogyasztás, - a magán-, állami és társadalmj megtakarítás? Elemezze a kiszorítási hatást! 2.2 . 11. Egy klasszikus modellelleírható nemzetgazdaságban a fogyasztási függvény egyenJete C(Y) = 150 + 0,8Y01 , ahol Y01 = Y- T (disposable) a rendelkezésre álló jövedelmet jelöli. A nemzeti jövedelem értéke 2000, és hosszú tá von nem változik. A beruházási keresletet az / (r) = 250 - lOr függvény írja le. A költségvetés egyenJegét a következő tételek adják meg: G = 250, T = 200. a) Adja meg - az egyensúlyi kamatláb, - a beruházás, - a fogyasztás, - a magán-, állami és társadalmi megtakarítás értékér! b) Az állam kiadásait 50 egységgel növeli, és azonos mértékű, egyösszegű adó kivetéséből fedezi. Hogyan változik - az egyensúlyi kamatláb, - a beruházás, - a fogyasztás, - a magán-, állami és társadaLmi megtakarítás? Elemezze a kiszorítási hatást! c) A kiinduló a) esethez képest a kormányzat 50 egységnyivel több áruért és szolgáltatásért támaszt keresleteL Kiadásait a magánszektortól felvett hitelekből finanszírozza. Hogyan változik - az egyensúlyi kamatláb, - a beruházás, - a fogyasztás, - a magán-, állami és társadalmi megtakarítás? Elemezze a kiszorítási hatást! d) A kiinduló a) esethez képest a kormányzat 50 egységnyi adót enged el, míg kiadásain nem változtat. Hogyan változik - az egyensúlyi kamatláb, - a beruházás, - a fogyasztás, - a magán-, állami és társadalmj megtakarítás? Elemezze a kiszorítási hatást!

A TERMELÉS ÉS FELHASZNÁLÁS EGYENSÚLYA HOSSZÚ TÁ VON

23

.J

2.2. 12. Egy klasszikus modell segítségévelleírható gazdaság termelési függvénye Y = K0 L, ahol a tőkeállomány változatlan értéke 2500. A munkakínálat állandó, értéke 400. Határozza meg az egyensúlyi reálbért! 2.2.13. Egy klasszikus gazdaság munkapiaca W = 2 reálbér mellett kerül egyensúlyba. A p munkakínálat állandó, a termelési függvény pedig Y= K0 L, ahol a tőkeállomány állandó. Mekkora a munka határtermelékenysége és az átlagtermelékenység a munkapiaci egyensúly mellett?

.J

3. FEJEZET

A gazdaság növekedése A Solow-modell

3.1. Feleletválasztás 3.1.1. A Solow-modell szerint egy stacianer egyensúlyban lévő gazdaságban {ha n =g = 0) a) az egy munkásra jutó tőkeállomány konstans. IGEN b) az egy munkásra jutó beruházás megegyezik az egy munkásra eső amortizációIGEN val. c) az egy munkásra jutó megtakarítás megegyezik az egy munkásra eső amortizációval. IGEN IGEN " d) Mindegyik fenti válasz helyes. 1 2 3.1.2. Ha y= k , s = 0,4 , o= 0,2, akkor a stacianer egyensúlyi egy főre jutó tőkeállo­ mány 0.4 sqrt(k) = 0.2 k • a) 4.

k=4

b) 8. c) 2. d) 16.

3.1.3. Ha .. a) b) c) d)

y=k

0,8. l ,6.

8. 2.

1 2 ,

s

= 0,4, o= 0,2, akkor a stacianer egyensúlyi egy főre jutó beruházás k=4 y = sqrt(4) = 2 i = 2 * 0.4 = 0.8

3.1.4. A stacianer egyensúlyi egy főre eső tőkeállomány megnő. ha a) az egy főre eső beruházások szintje süllyed. b) az amortizáció üteme emelkedik. c) a megtakarírási ráta emelkedik. IGEN d) Mindegyik fenti válasz helyes. 3.1.5. Egy stacionárius egyensúlyban lévő gazdaságban megnövelik a megtakarírási rátát. Az új egyensúly beálltakor a) az egy főre jutó kibocsátás nagyobb ütemben fog nőni, mint korábban. ~ b) az egy főre jutó kibocsátás nagyobb lesz. IGEN c) az egy főre jutó tőkeállomány nem változik. d) Mindegyik fenti válasz helyes.

25

A GAZDASÁG NÖVEKEDÉSE - A SOLOW-MODELL

3.1.6. Ha y = k 1 2 • 8 = O, l, akkor az aranyszabályszerinti megtakarírási ráta ' a) b) c) d)

0.5. O, l. 0.6.

1/(2sqrt(k)) = 0.1 k = 25

Egyik fenti válasz sem helyes. 3.1.7. Ha a népesség növekedési üteme (n) a) ' b) c) d)

megnő.

megnő,

s*sqrt(25) = 0.1*25 5s = 2.5 s = 0.5

akkor az egy főre jutó tőkeállomány

IGEN csökken. nem változik. ó > n esetén megnő, ellenkező esetben csökken. 3.1.8. A Solow-modell szerinr abban az országban, amelyben nagyobb a népesség növekedési üteme, on IGEN 'a) alacsonyabb az egyensúlyi egy főre jutó tőkeállomány. b) alacsonyabb az egyensúlyi egy főre jutó kibocsátás növekedési üteme. c) magasabb az egy főre jutó kibocsátás növekedési üteme. d) Az a) és b) válasz is helyes. 3.1.9. A technikai haladás nélküli Solow-modellben a megtakarírási hányad emelkedése ' a) biztosan növeli az egy főre eső tőkeállomány hosszú távú egyensúlyi (stacionáriIGEN us) értékét. b) biztosan emeli a termelés növekedési ütemének hosszú távú egyensú lyi (stacionárius) értékér. c) biztosan csökkenti az egy főre eső fogyasztás hosszú távú egyensúlyi (stacionárius) értékér. d) hatására az a). b) és c) váJaszban megadon fejlemények közülegyik sem követ~ kezik be. ~A technikai haladás nélküli Solow-modell ben a népesség növekedési ütemének emelkedése a) biztosan növeli az egy főre eső tőkeállomány hosszú távú egyensúlyi (stacionárius) értékét. ' b) biztosan emeli a termelés növekedési ütemének hosszú távú egyensúlyi (stacionárius) értékét. c) biztosan növeli az egy főre eső fogyasztás hosszú távú egyensúlyi (stacionárius) érté két. d) hatására az a). b) és c) válaszban megadon fej lemények közül egyik sem következik be. IGEN

26

3. FEJEZET

Az alábbi ábra a 3.1.11 - 12. kérdésekre vonatkozik. Az ábrán lévő gazdaság a Solow-modell szerím működik. Tegyük föl, hogy nincs technikai haladás, és az egy főre jutó tőkeállomány aktuálisan a k 1 értéken áll.

y

3. l . ll. Ebben a gazdaságban az egy a) b) .. c) d)

főre

jutó jövedelem aktuális értéke

főre

jutó jövedelem hosszú távú stacionárius értéke

Y ~.

Y2. YJ. IGEN Y~.

3.1.12. Ebben a gazdaságban az egy a) Y~. t. b) Y2. c) Y3. d) y4

IGEN

3.1.13. Egy gazdaságban teljesülnek a Solow-modell feltevései. A munkaerő növekedési a üteme n. A gazdaság termelési függvénye Y = KaL' a, az amortizációs ráta megtakarírási hányad s. Melyik fenti paraméter ismerete NEM szükséges annak az egy főre jutó tőkeállomány stacionárius egyensúlyi értékének kiszámításához, amely mellett az egy főre jutó fogyasztás maximális lenne?

o,

a) n b) a c)

o

~"' d)s

IGEN

' 3.1.14) A következő ábra egy Solow-modell szerint működő gazdaság stacionárius egyen'---.) súlyi helyzetét mutatja ak•. i értékeknéL Itt a tényleges megtakarírási ráta az aranyszabály szerinti rátánál a) kisebb. IGEN " b) nagyobb. c) pontosan megegyezik vele. d) Bármelyik fenti eset előfordulhat.

A GAZDASÁG NÖVEKEDÉSE - A SOLOW-MODELL

27

y y

3.1.15. Tegyük föl, hogy a Solow-modellben a termelési függvény Y= K IIJU 13 • A megtakarírási ráta 20% (s = 0,2), az amortizációs ráta pedig 10% (8= O, 1). Népességnövekedés és technikai haladás nincs. Mekkora az egy főre jutó tőkeállomány növekedési üteme a kiigazodási folyamat első időszakában, ha kiinduló értéke k0 = l? a)ök=03 ko '

~ b) 6k = 0 1 ko

'

f(k) = k^(1/3) k0 = 1, y0 = 1, sy0 = 0.2, i = 0.2 k1 = 1.2

ök c) -k =015 . o

d 1 ök= o 2

IGEN k . o 3.1.16. A felhalmozás aranyszabályának teljesülésemellen a Solow-modellben • a) ugyanakkora a gazdasági növekedés üteme, mint más lehetséges növekedési páIGEN lyákon, ahol ellérő a megtakarírási hányad. b) az egy főre jutó fogyasztás növekedési üteme maximális. c) a fogyasztás jövedelemhez viszonyított aránya maximális. d) biztosan nő az egy főre jutó jövedelem. 3.1.17. A Solow-modell szerím működő gazdaságban ismenek a következők: Y = K 112L'12 , 8 = l O%, s = 25%. (A népesség nem változik, és tekintsünk el a technológiai haladástól.) Ha ebben a gazdaságban az aranyszabály szerinti megtakarírási ráta s , 8 akkor l

a) s > s 8 • b) s < s

R

= Sg d) a fentiek alapján nem lehet eldönreni a relációt. C) S

28

3. FEJEZET

r'f."í.ii Biztosan az aranykori növekedési úton halad a gazdaság a Solow-féle modellben, ha \....._Aa) a megtakarítási (felhalmozási) hányad megegyezik a tőke termelési rugalmasságávai. b) a megtakarítási (felhalmozási) hányad megegyezik a munka termelési rugalmasságávaL c) a tőke termelési rugalmassága megegyezik a tőke jövedelemből való részesedési arányával. d) a munka termelési rugalmassága megegyezik a munka jövedelemből való részesedési arányával. 3.1.19. Ha egy exogén változás hatására megemelkedik az egy főre jutó tőkeállomány (k) 'stacionárius értéke a Solow-modellben, akkor ez NEM jár együrt feltétlenül az egy főre jutó . . . . . . . . . . . . . növekedéséve l. a) jövedelem b) beruházás c) amortizáció • d) fogyasztás IGEN 3.1.20. Melyik állítás HAMIS? A Solow-modellben a) a gazdasági növekedést a technológia fejlődésével és a népesség bővülésével magyarázzuk. b) az egyensúlyi pályán nem növekedhet az egy főre jutó jövedelem a technológia fejlődése nélkül. c) a megtakarítási hányad csökkenése alacsonyabb egyensúlyi kibocsátáshoz vezet. · d) a gazdasági növekedés üteme a tőkeállomány bővülési sebességél meghatározó megtakarítási hányadtól függ. HAMIS 3 .l. 21. A Solow-modell stacionárius egyensúlyi állapotában az életszínvonal folyamatOs növekedése - ha van - .................. ............. .. köszönhető. a) a magas megtakarítási hányadnak. b) az alacsony amortizációs rátának. • c) a technológiai haladásnak. IGEN d) a magas egy főre jutó tőkeállománynak. 3.1.22. A Solow-madellben n nagyságú népességnövekedés és g nagyságú munkakiterjesztő technikai fejlődés melleu a hatékonysági egységre jutó tőkeállomány változása megegyezik a következővel: a) s'f(k) + (o + g + n)k. b) s'f(k) + (o- g - n)k. .. c) sf(k) - (o + g + n)k. IGEN d) s'f(k) - (o- g - n)k. 3.1.23. A Solow-madellben az egy munkásra jutó kibocsátás egyensúlyi növekedési üteme a) O. ' b) g. IGEN c) n. d) n+ g.

3.1.24. A Solow-madellben az egy hatékonysági egységre jutó kibocsátás egyensúlyi növekedési üteme • a) O. b) g.

IGEN

A GAZDASÁG NÖVEKEDÉSE- A SOLOW-MODELL

29

c) n. d) n + g.

3.1.25. A Solow-modellben a kibocsátás egyensúlyi növekedési üteme a) O. b) g. c) n.

~'-.d)

n+ g.

IGEN

~Az ~ ország~ ~ellé,kel_t ábrán az A-val jelölt növek~dési pályán halad, a

t

B ország pedig a B-vel Jelolt palyan. Ebben az esetben azA orszagban ................... ...... .. .. , mint a B-ben, ha teljesülnek a Solow-modell feltevései. a) ugyanakkora a r, időpontban az egy főre jutó jövedelem színvonala b) biztosan alacsonyabb a népesség növekedési üteme c) biztosan alacsonyabb a technikai haladás üteme d) alacsonyabb a népesség növekedési ütemének és a technikai haladás ütemének összege ln Y,

A

3.1.27. Tegyük föl, hogy a Solow-modell által leírt gazdaság a kiinduló helyzetben a stacionárius egyensúlyi pályán fejlődik. Mi történik ezután, ha jelentősen lecsökken a munkaerő-állomány növekedési üteme (n)? 't a) Az új stacionárius állapotban nagyobb lesz az egy főre jutó tőkeállomány . b) A technikai haladás meggyorsul. c) A teljes kibocsátás stacionárius egyensúlyi növekedési üteme nem változik. d) Az új stacionárius egyensúlyi pályán az egy főre jutó tőkeállomány növekedési _ üteme magasabb lesz. ~gy Solow-modellel jellemezhető gazdaságban a gazdaság belső szerkezeti változá~inak eredményeképpen megnő a tőkések részesedése a jövedelemből, mivel megváltozik a termelési függvény. Ennek hatására a) rövid távon lecsökken az egy főre jutó fogyasztás növekedési rátája. b) hosszú távon megnő az egy főre jutó fogyasztás növekedési rátája . c) hosszú távon megnő a megtakarítás kibocsátáshoz viszonyított aránya . .. d) rövid távon megnő az egy főre jutó kibocsátás növekedési rátája.

r 30

3. FEJEZET

'3.í.29. 'Az alábbiak közül melyik állítás lehet igaz a felhalmozás aranyszabálya szerinti

~ növekedési pályától KÜLÖ BÖZŐ egyensúlyi növekedési pályákra is?

Az egy főre jutó fogyasztás maximális. A megtakarírási hányad megegyezik a tőke jövedelmi hányadávaL A népesség növekedési üteme megegyezik a reálkamatlábbal. A fogyasztási hányad megegyezik a munka jövedelmi hányadával. A technológiai fejlődés növekedési üteme megegyezik az életszínvonal növekedési ütemével. 3.1.30. Ha a Solow-féle növekedési modellben az amortizációs ráta 10%-os (8 = 0,1), a munkakiterjesztő technikai haladás rátája (a munkahatékonyság növekedési üteme) 3 %-os (g = 0,03), és a népesség l %-os ütemben növekszik (n = 0,0 l) az egyensúlyi pálya mentén, akkor a tőkeállomány (K) növekedési üteme a) 10%-os. b) 6 %-os. c) 4%-os. _ . _· . Y!} 3 %-os. C2.V~együk föl, hogy egy Solow-modell szerint működő gazdaságban a technikai haladás üteme g = 0,02 volt egy korábbi hosszú időszakban, s utána ez tartósan a g' = 0,03 értékre emelkedik, más exogén változás azonban nem történik. Ennek hatására a) az egy hatékonysági egységre (L· E) jutó tőkeállomány stacionárius értéke megnő. b) az egy hatékonysági egységre (L· E) jutó kibocsátás stacionárius értéke megnő. • c) az egy munkásra (L) jutó kibocsátás növekedési üteme egy százaJékponnaJ megnő. d) Mindegyik fenti válasz helyes. 3.1.32. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban teljesülnek a Solow-modell feltevései. A tem1elési függvény Y = 12,5 · K 113(L·E) 211, az amortizációs ráta 5%-os (o = 0,05), a munkaerő-állomány növekedési üteme 2 %-os (n = 0,02), a munkakiterjesztő technikai haladás üteme 3%-os (g = 0,03), a megtakarírási hányads = 0,2. Mekkora a hatékony munkaegységre (L· E-re) jutó jövedelem stacionárius egyensúlyi értéke? a) i= 125 • b) y· = 62,5 c) y· =5 d) Egyik fenti váJasz sem helyes. a) b) c) d) • e)

Az alábbi adatok és összefüggések a 3.1.33-34. kérdésekre vonatkoznak. Két országra (A-ra és B-re) teljesülnek a Solow-modell föltevései. Mindkét ország az egyensúlyi növekedési pályán halad. A két ország termelési függvénye azonos, továbbá a két országban megegyezik a népesség növekedési üteme (n), a munka hatékonyságának növekedési üteme (g), az amortizációs ráta (8), valamint a munka hatékonyságának szintje (E) is. A két ország közötti egyetlen különbség az, hogy A országban nagyobb a megtakarírási ráta (s), mint B országban. 3.1.33. Ernian a magasabb megtakarítási rátávaJ egységre jutó tőkeállomány szintje a) kisebb, mint B országban. ' b) nagyobb, mint B országban. c) egyenlő a B országbeliveL

rendelkező

A országban a hatékonysági

(

/

(

AGAZDASÁG NÖVEKEDÉSE- A SOLOW-MODELL

31

~ A magasabb megtakarítási rátávaJ rendelkező A országban a tőkeállomány növekedési üteme a) kisebb, tnint B országban.

b) nagyobb, mim B országban. ~~c) egyenlő a B országbeliveL " ...

'1

3.1.3~.

Egy gazdaság a t 1 időpontig az A-val jelölt növekedési pályán haladt, de valamely 1 ~ exogén változás hatására - a bejelölt úton - áttért a vele párhuzamos B növekedési pályára. Ez az exogén változás .................... lehetett. a) a népesség növekedési ütemének csökkenése b) a technikai haladás ütemének visszaesése c) az amortizációs ráta csökkenése .. d) a megtakarírási ráta csökkenése ln Y,

A

B

3.1.36. Egy Solow-modellel leírható gazdaság aranykori növekedési pályán van, az egy főre jutó kibocsátás értéke y • Tegyük föl, hogy a népesség növekedési üteme meg8 nő. Az új aranykori növekedési pálya, és ezen y8 mértékű egy főre jutó kibocsátás továbbra is elérhető, a) ha a megtakarítási rátát megfelelő ménékben növelik. b) ha a megtakarírási rátát megfelelő mértékben csökkentik. c) ha a megtakarítási rátát változatlan szinten tartják. d) ha (kormányzati) beavatkozás nélkül kivárják, míg a gazdaság eléri új stacionárius egyensúlyi növekedési pályáját. "' e) Egyik fenti válasz sem helyes. 3.1.37. Egy gazdaság termelési függvénye Y= A· J(0·15L 0 ·75 egyenlern (ahol A a teljes tényezőtermelékenység). Tegyük föl, hogy a reáljövedelem növekedési üteme 4 %-os (ó.YI Y = 0,04), a tőke növekedési üteme szintén 4%-os (MIK = 0,04), a munka növekedési üteme pedig l %-os (U/L = 0,0 l). Ekkor a teljes tényezőtermelékeny­ ség (A) növekedési üteme a) 4%-os (MIA = 0,04). b) 3%-os (MIA = 0,03) . ., c) 2,25%-os (MIA = 0,0225). d) Egyik fenti váJasz sem helyes.

~/

, 32

3. FEJEZET

3.1.38. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a tőkejövedelem részaránya a kibocsátásban (l/3)-os, a felhasznált munkamennyiség növekedési üteme 2 %-os, míg a fizikai tőke növekedési üteme és a kibocsátás növekedési üteme is 3%-os. E bben a gazdaságban a teljes tényezőtermelékenység növekedési üteme (a Solow-maradék) a) l %-os. <- b) (2/3)%-os. c) (l/3)% -os. d) 0%-os. 3. l. 39. Legyen a gazdaság termelési függvénye Y = A· K 1' 2L'n, ahol A a reljes tényezőter­ melékenység évi 2 %-kal nő. A munkahatékonyság (E) hány százalékos emelkedésének felel meg ez a technikai haladási ütem? a) 0,5 % b) I% c) 2%

4% 3.1.40. A Solow-féle maradéktag azt mutatja, hogyan hat a növekedési folyamatra a) a munkamennyiség bővülése. b) a tőkeállomány bővülése . .. c) a technikai haladás. d) az emberi tőke felhalmozása. P d)

3.2. Feladatok 3 .2.1. Egy gazdaságban a termelési függvény Y = K 0•4(E · L)0 ·6 , a megtakarírási ráta 25 %, az amortizáció 5 %, a népesség növekedési üteme 2% és a technológia fejlődési üteme 3%. Tudjuk továbbá, hogy a gazdaság stacionárius növekedési pályán halad. a) Adja meg az egy hatékonysági egységre jutó kibocsátási függvényt! b) Számolja ki az egy hatékonysági egységre jutó tőkeállomány, kibocsátás és fogyasztás nagyságát! c) A technológia növekedési üteme 5 %-ra fe lgyorsul. Hogyan változnak a b) kérdésben megnevezett mutatók? 3.2.2. Egy technikai haladás nélküli Solow-modellben a termelési függvény y= 3Jk. a fogyasztási függvény C= 0,8 Y, az amortizációs ráta 8= O, l, a népesség növekedési üteme pedig 2 %-os (11 = 0,02). Technikai haladás nincs. a) Mekkora ebben a modellben az egy főre eső reálkibocsátás stacionárius egyensúlyi értéke? b) Számolja ki az aranyszabály szerimi egy főre eső reálkibocsátás stacionárius egyensúlyi értékér! c) A fenti modellben, ha cereris paribus kisebb lesz a népesség növekedési üteme, akkor l. biztosan kisebb lesz az egy főre eső tőkeá ll omány stacionárius egyensúlyi értéke. ~ 2. biztosan nagyobb lesz az egy főre eső termelés stacionárius egyensúlyi értéke . 3. az egy főre eső fogyasztás stacionárius egyensúlyi értéke nőhet, csökkenhet és vál!ozatlan is maradhat. 4. csökken a megtakarírási ráta. 5. Egyik fenti válasz sem helyes.

A GAZDASÁG NÖVEKEDÉSE - A SOLOW-MODELL

33

3.2.3. Egy gazdaságban a rőkeállomány-kibocsátási arány 2. az amortizáció üreme 8%, a megtakarírási ráta 30% és a népesség növekedési üteme 2%. A tőketulajdonosok jövedelemkém az ourpur 35 %-át kapják (és mind a tőkét. mind a munkár határtermékével fizetik meg). A gazdaság termelési függvénye Cobb-Douglas típusú, és a gazdaság sracionárius egyensúlyban van . a) Határozza meg a technológia növekedési ütemét! b) Mekkora a tőke határterméke? c) A gazdaság stacionárius á llapota megfelel a növekedés aranyszabályának? Ha nem, hogyan változtassák a megtakarírási rátát, hogy az aranykori növekedési pályára lépjen a gazdaság? d) Milyen hatása lesz a c) kérdésre adon válaszban leírt változásnak a rőke határtermékére és a tőkeállomány-kibocsátási arányra? 3.2.4. Egy gazdaság, amelyre a Solow-modell összefüggései jellemzők, a maximális egy főre jutó fogyasztást biztosító (aranyszabály szerinti) növekedési pályán halad. A termelési függvény Y = K0 ·25 (EL)0 •75 egyenletű. A rőke/te rmelés arány Kl Y= 2, az amortizációs ráta 10% (8= 0,1), n> O és g> O. Tudjuk, hogy mindkét termelési tényezőt határtermékével tizetik meg. a) A föntiek alapján mekkora a reáljövedelem sracionárius egyensúlyi növekedési üteme? b) Mekkora ebben a gazdaságban a hatékony munkaegységre jutó rőkeállomány (k = = KIEL) és kibocsátás (.v = Y/EL) stacionárius egyensúlyi értéke? c) Ebben a gazdaságban az egy főre juró rermelés stacionárius egyensúlyi értéke csökken, ha l. növekszik a megrakarítási ráta. 2. emelkedik a munkaerő-állomány növekedési üteme. 3. gyorsul a technikai haladás. 4. A 2. és a 3. válasz is helyes. 5. Egyik fenti válasz sem helyes. 3.2.5. Egy Solow-modellben a rermelési függvény Y= .J KEL egyenletű. (ahol E a munka hatékonysága). A népesség növekedési üreme l%, rechnikai haladás nincs. a tőke­ állomány amonizációs rárája 7%-os. A hosszú távú fogyasztási függvény C = O,BY. a) Határozza meg az egy hatékony munkásra jutó beruházás stacionárius egyensúlyi értékét [//(E· L) l! b) Határozza meg az egy hatékony munkásra jutó fogyasztás sracionárius egyensúlyi értékét [C/(E·L)I! c) A stacionárius egyensúlyi növekedési pályán haladva, mekkora az egy főre jutó jövedelem (Y/L) jelenlegi értéke, ha a munka hatékonysága E = l ,5? 3.2.6. Tegyük föl , hogy egy kompetitív gazdaságban a tőke részesedése az összrermékből 25%-os, a rőke/termelés arány KIY = 3 , a megrakarítási hányads = 0,3, az amorrizációs ráta pedig 8 = 0,05. Nincs technikai haladás és a népességnövekedés üteme 2% (n = 0,02). A rermelési függvény Cobb- Douglas típusú. Mekkora az egy főre eső tőkeállomány és az egy főre jutó termelés növekedési üteme? (Sracionárius egyensúlyi pályán halad-e a gazdaság?)

34

3. FEJEZET

3. 2. 7. Egy gazdaság, amelyre a Solow-modell összefüggései jel l emzők, stacionárius egyensúlyi növekedési pályán halad. A termelési függvény Cobb-Douglas típusú Y = J<0· 3 (EL)0 ·7 . A tőke/termelés arány KI Y = 2, az amortizációs ráta 10 % (ó = 0,1). A népesség csökken, a népesség " növekedési" üteme - l% (n = -0,01). A technikai haladás üteme 3 % (g = 0,03). a) Mekkora ebben a gazdaságban a megtakarírási ráta? b) Mekkora az egy főre jutó jövedelem (Y/L ) stacionárius egyensúlyi növekedési üteme? c) Az aranyszabály szerinti stacionárius egyensúlyi növekedés elérése érdekében a fentiek alapján hogyan kellene változtatni a megtakarírási rátán? l. Csökkenteni kellene a megtakarírási rátát. 2. Nem kellene változtatni a megtakarítási rátán, mert a növekedés éppen az aranyszabály szerimi. 3. Növel nj kellene a megtakarírási rátát. 4. Nem dönthető el, hogy milyen irányban kellene változtatni , vagy nem kellene változtatni a megtakarírási rátán. 3.2.8. A következő táblázatban (34-35. o.) a Solow-modell 3 változatának sajátosságait, valamint néhány fontosabb változóját tüntettük föL A táblázat üresen hagyon rovataiba írja be, hogyan alakulnak (növekednek. s ha igen, rnilyen ütemben, vagy változatlanok) a változók stacionárius egyensúlyi értékei, miközben a gazdaság a Solow-modell által meghatározott stacionárius egyensúlyi növekedési pályán halad!

Reáljövedelem

(Y) Tőkeállomány

(K )

Egy főre eső reáljövedelem ( Y/L) Egy

főre eső

tőkeállomány

(K/L)

Egy főre jutó fogyasztás (c = ClL) Egy főre jutó reálbér (w) Egységnyi tőkére jutó reál bérleti díj (R/P = MPK)

l . modeUváltozat

2. modellváltozat

3. modellváltozat

népesség növekedési üteme = O munka hatékonyságának növekedési üteme = O

népesség növekedési üteme = 11 munka hatékonyságának növekedési üteme = O

népesség növekedési üteme = 11 munka hatékonyságának növekedési üteme = g

35

A GAZDASÁG NÖVEKEDÉSE - A SOLOW-MODELL

l. modellváltozat

2. modellváltOLal

3. modellváltOzat

népesség növekedési üteme = O munka hatékonyságának növekedési üteme = O

népesség növekedési üteme = n munka hatékonyságának növekedési üteme =O

népesség növekedési üteme = 11 munka batékonyságának növekedési üteme= g

Hatékony munkaegységre jutó reáljövedelem ( Y/LE) Hatékony munkaegységre jutó tőkeállomány (K/LE)

3.2.9. Mindkét alábbi ábrán ugyanannak a gazdaságnak ugyanazt a növekedési pályáját runtettük fel. A gazdaság a Solow-modell szerint működik, s a t 1 időpontban egy exogén sokk éri. Ábrázolja , hogy milyen új növekedési pályára tér át a gazdaság a) a bal oldali ábrán azzal a feltevéssel, hogy a megtörtént sokk a megtakarírási ráta emelkedése; b) a jobb oldali ábrán azzal a feltevéssel, hogy a megtörtént sokk a népesség növekedési ütemének csökkenése.

!nY,

t,

t,

3.2.10. A következő ábrán egy Solow-modell szerint működő gazdaságban megadtuk az y és k aktuális értékeit (y, és k 1), valamint az egy főre jutó beruházás hozzájuk tartozó értékét (i 1) . Emellett feltiintertiik az y, kés i stacionárius értékeit (y·, k. és t) is. A gazdaságban a népesség száma és a technikai színvonal konstans. Rajzolja be a megadott értékek alapján az ábrába a) az egy főre jutó jövedelem függvényét; b) az egy főre jmó megtakarítás (beruházás) függvényét; c) egy főre jutó amortizáció függvényét! d) Mutassa meg az ábrán, milyen ménékben változik az egy főre jutó tőkeállomány (D.k) az adott helyzetből kiindulva a kiigazodási folyamat első lépésében!

36

3. FEJEZET

*3.2.11. Tegyük föl, hogy egy országban jelenleg a kibocsátás/tőke aránya YIK = 0,4, a népesség növekedési üteme évi 1,5%, az amonizáció 5,5 %, a munkajövedelem részesedése az összjövedelemből pedig 50% (és mind a tőkét, mind a munkát határtermékével ftzetik meg). Technikai haladás nincs. A megtakarírási ráta 25%. a) Számolja ki ebben a gazdaságban az egy főre jutó tőkeállomány növekedési ütemét! b) Számolja ki ebben a gazdaságban az egy főre jutó kibocsátás növekedési ütemét! c) A fenti gazdaságban az egy főre jutó tőkeállomány pillanatnyi értéke l. megegyezik a stacionárius egyensúlyi tőkeállomány értékéveL 2. nagyobb a stacionárius egyensúlyi tőkeállomány értékénéL 3. kisebb a stacionárius egyensúlyi tőkeállomány énékénél. 4. O. 5. Egyik fenti válasz sem helyes. *3.2.12. Egy gazdaságban a termelési függvény Y= K 112L' 12 , amortizáció nincs. A gazdaság az egyensúlyi növekedési pályán halad, amikor természeti katasztrófa hatására tönkremegy a korábbi egyensúlyi tőkefelszereltség (egy főre jutó tőkeállomány) fele. Az újjáépítést a Solow-féle növekedési modell írja le. Hány százalékkal lesz magasabb a tőkeállomány növekedési üteme az újjáépítés kezdetén a korábbi egyensúlyi növekedési ütemhez képest?

* Az átlagos nehézségi szintet meghaladó feladaL

4. FEJEZET

Munkapiac és munkanélküliség

4.1. Feleletválasztás 4.1.1. A munkanélküliség stacionárius rátája annál magasabb, minél a) nagyobb az állásszerzési ráta. b) nagyobb az állásvesztési ráta. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenú válasz sem helyes. ~ l Ha az állásvesztési ráta és az állásszerzési ráta egyaránt 2 százalékponttal nő, akkor ennek eredményeként a munkanélküliség stacionárius rátája a) emelkedik. b) csökken. c) nem változik. d) a fenti adatok alapján meghatározhatatlan módon alakul. várhatjuk, hogy a frikciós munkanélküliségi ráta ceteris paribus magasabb abban az országban, amelyben a munkaerő-állományon belül a) magasabb a fiatalok aránya. b) alacsonyabb a fiatalok aránya. 4.1.4. A munkások növekvő szervezensége (a szakszervezeti tagság növekvő aránya) cereris

L:J

@ Azt

paribus a) növelheti a béreket és így a frikciós munkanélküliséget. b) növelheti a béreket és így csökkentheti az állásvesztési rátát, ennélfogva a mun-

kanélküliség stacionárius rátáját is. c) növelheú a béreket és így a várakozási munkanélküliséget. d) Egyik fenú válasz sem helyes.

4.1.5 . Az államnak az alábbi gazdaságpolitikai intézkedéssei van esélye a frikciós munkanélküliség csökkentésére: a) a törvényes minimálbér csökkentésével. b) expanzív költségvetési politikával. c) a szakszervezetek érdekérvényesítő képességének törvényi korlátozásávaL d) a munkanélküli segélyek törvényes időrarramának és a keresetekhez viszonyított arányának jelentős csökkentésével.

r 38

4. FEJEZET

4.1.6. Az állam ronthatja a frikciós (súrlódásos) munkanélküliség arányát, ha a) élénkíti az aggregált keresleteL b) átképzési és továbbképzési programokat indit a munkanélküliek számára. c) növeli a munkanélküli segély időtartamát és összegét. d) növeli a minimálbér törvényes összegét. 4.1. 7. 2003 októberében Magyarországon a munkaképes korú (15-74 éves) lakosság létszáma kb. 7 millió 741 ezer fő, az aktivitási ráta 54,4 %-os, a munkanélküliségi ráta pedig 5,6 %-os volt. Ezeknek az adatoknak az alapján Magyarországon 2003 októberében a munkanélküliek száma (ezer főre kerekítve) a) 433 ezer fő volt. b) 236 ezer fő volt. c) Egyik fenti válasz sem helyes. /.~d) a fentiek alapján nem határozható meg. \i :.L..S,t A várakozási munkanélküliség oka lehet ' a) a szakszervezetek tevékenysége. b) a megfelelő munkahcly keresése időt és energiát igényel, s ezért a munkanélküliek várnak a megfelelő munkahelyre. c) a munkaerő-állomány csökkenése. d) az, hogy a munkakereslet földrajzi és szakmai szerkezete gyorsabban változik a " munkakínálat szerkezeténél. ~. 1 .9-/ A minimálbérek emelése csökkenti az alacsony képzenségű munkások összes bérét. ha az alacsony képzettségű munka keresiere a) rugalmatlan. b) rugalmas. c) egységnyi rugalmasságú. d) bármilyen rugalmasságú. 4.1.10. A frikciós munkanélküliség oka lehet a) a munkapiaci információáramlás tökéletlensége. b) a minimálbér emelése. c) a reálbér rugalmatlansága. d) a hatékony bérek fizetése. 4.1.11. A várakozási munkanélküliség okozója lehet a) a tökéletlen munkapiaci információáramlás. b) a munkakereslet szerkezetének gyors változásai. c) az, hogy a vállalatok a munkaerő fluktuációjának csökkentése érdekében "hatékonysági béreket" fizetnek. d) az, hogy túl kicsi a munkakínálat. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 4. l. 12. A következő ábra egy gazdaság termelési függvényét mutatja adott tőkeállomány ( K) melleu. Tudjuk, hogy a gazdaságban a klasszikus modell feltevései érvényesülnek. A munkakínálat U = 1000 egységnyi. Ebben a gazdaságban az összes reál-munkajövedelem (összes reálbér) értéke a) 2000. b) 4800. c) 2800. d) a fentiek alapján nem határozható meg.

/

L

39

MUNKAP!AC ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG

y

F(K,L)

4800 -----------------

2000

1000

/4.

~a a gazdaságban érvényes reálbér mellett a betöltetlen álláshelyek száma megL Agyezik az aktívan munkát keresők számával, akkor a) a gazdaságban teljes a foglalkoztatás. b) mivel az állások és a munkavállalók összepárosítása időt vesz igénybe, rövid távon (súrlódásos) frikciós munkanélküliség lehet a gazdaságban. c) csak akkor alakul ki munkanélküliség, ba a nominálbér nem csökken. d) az állásszerzési ráta megegyezik az állásvesztési rátával. e) Az a) és b) válasz is helyes. 4.1.14. Ha a gazdaság a hosszú távú egyensúly állapotában van (a jövedelem megegyezik a potenciális kibocsátással), a munkanélküliség a) a természetes rátának felel meg, és csak frikciós eredetű lehet. b) a természetes rátának felel meg, és csak a túlságosan magasan rögzített nominálbér miatt alakulhat ki. c) nincs jelen a gazdaságban, hiszen az erőforrásokat teljesen kihasználják. d) csak akkor lehet jelen a gazdaságban, ha alacsony a munkavállalási hajlandóság. 4.2. Feladatok 4.2.1. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a munkaerő-állomány állandó, és minden egyes időszakban a foglalkoztatottak 2 %-a veszíti el állását (az állásvesztési ráta s = = 0,02). Ugyanakkor minden egyes időszakban a munkanélküliek 30%-a szerez állást (az állásszerzési ráta/ = 0,3). Határozza meg a munkanélküliség stacionárius rátáját! 4.2.2. Tegyük föl, hogy a kormányzat nagyrnénékben növeli a munkanélküli segélyeket. Milyen irányban módosítja ez a lépés a stacionárius munkanélküliségi rátát? Melyek a stacionárius munkanélküliségi ráta változásának okai?

r 40

4. FEJEZET

4.2.3. Tudjuk, hogy egy országban a munkaerő-állomány nem változik, és az l. hónapban a természetes munkanélküliségi ráta érvényesül. Ebben a hónapban a munkanélküliek 23%-a talál magának állást (az állásszerzési ráta/= 0,23). A foglalkoztatottak száma 23 millió fő, a munkanélküliek száma 2 millió fő. a) Mekkora a munkaerő-állomány? Mekkora az l. hónapban a munkanélküliségi ráta? A foglalkoztatottak hány százaléka válik munkané lkülivé az l. hónapban (mekk.ora az állásvesztés rátája, s)? b) Tegyük föl, hogy a 2. hónapban (mondjuk a munkanélküli segély jelentős emelése következtében) az állásszerzési ráta/' = 0.2-re süllyed, az állásvesztési ráta pedig s' = 0,03-ra emelkedik, és a továbbiakban nem változik. Írja be az alábbi táblázatba, hogyan alakulnak a következő hónapok munkaerő-piaci adatai! Milyen irányban módosul a munkanélküliségi ráta? Hónap

l . hónap 0.23)


23

Munkanélkül ick (millió fö)

2

2. hónap (f' = 0 ,2 s' = 0.03)

3. hónap

(f'

= 0,2

s' = 0 ,03)

Munkanélküliségi rá la

c) Mekkora lesz a stacionárius munkanélküliségi ráta új értéke?

*4.2.4. Tegyük föl, hogy állandó munkaerő-állomány mellert a jelenlegi munkanélküliségi ráta eltér a munkanélküliség stacionárius rátájától. Mutassa meg, hogy a munkanélküliség stacionárius rátája stabill Vagyis amennyiben a jelenlegi munkanélküliségi ráta meghaladja a stacionárius rátát. úgy a munkanélküliségi ráta csökkenni fog, és ha a jelenlegi munkanélküliségi ráta kisebb a stacionárius rátánál, úgy a munkanélküliség rátája emelkedni fog, és csak akkor állandó a munkanélküliségi ráta, ha megegyezik a stacionárius rátával. (Tipp: célszerű a munkanélküliek számának változásából kiindulni.) 4.2.5. Egy gazdaságban ismertek az alábbiak: - a munkakínálat egyenlő a munkaerő-állománnyal (aktív népességgel) U = 100; - a rendelkezésre álló lőkemennyiség K = 144; - a rövid távú termelési függvény Y = 2JKi egyenletű. Tudjuk. hogy a gazdaságot profitmaximalizáló vállalatok alkotják. a) Mekkora lesz a foglalkoztatás, a reálbér és a kibocsátás, ha a reálbérek rugalmasan alkalmazkodnak a munkapiaci kereslethez és kínálathoz? b) Tegyük föl, hogy a szakszervezeti tevékenység következtében az (egy főre jutó) reálbér - ceteris paribus - w = 1,25-re emelkedik. Mekkora lesz így a foglalkoztatás, a munkanélküliség, a munkanélküliségi ráta és a kibocsátás? c) Hogyan változon a munkások összes reálbére az egy főre eső reálbér emelkedése miatt?

MUNKAPIAC ÉS MU KANÉLKÜLISÉG

41

4.2.6. Figyeljük meg, hogyan befolyásolja a stacionárius munkanélküliségi ráta a Solowféle növekedési modelh! Egy Solow-modellel jellemezhető gazdaságban ismertek a következők:

\

m

e-

~ta

bi i-

ll.

gt i-

aa

e

- a termelési függvény: Y = K 1 2 · L~ 2 • ahol LEa foglalkoztaton munkások száma; - a megtakarílási ráta 20 %-os: - a tőkeállomány amortizációs rátája 10%-os; - nincs népességnövekedés és technikai haladás; - az állásvesztés rálája l %-os; - az állásszerzés rálája kezdetben 9%-os; - a munkaerő-állomány nagysága L = l 00. a) Határozza meg az egy foglalkoztatottra eső tőkeállomány és kibocsátás stacionárius egyensúlyi énékét~ b) Mekkora a stacionárius munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatottak száma? c) Mekkora a kibocsátás és a tőkeáll omány abszolút nagysága a stacionárius egyensúlyi helyzetben? d) Tegyük föl , hogy a munkapiaci infom1ációáramlás javulása folylán az állásszerzési ráta 11 ,5%-ra emelkedik. Hogyan váltOznak ennek hatására a fenti értékek? e) Milycn következtetést vonhatunk le a fentiekből a stacionárius munkanélküliségi rátának a gazdasági növekedésben járszott szerepéről?

Pi

5. FEJEZET

Pénzpiac - pénzkereslet, pénzkínálat, infláció

( 5 . 1. Feleletválasztás 5. 1.1. Ha a várható inflációs ráta három százalékponttal csökken, akkor a Fisher-hatás szerint a) a nominális kamatláb és az ex ante reálkamatláb egyaránt három százalékponual csökken. b) a nominális kamatláb nem változik, miközben az ex ante reálkamatláb három százalékponttal süllyed. c) a nominális kamatláb három százaJékponttal süllyed, miközben az ex ante reálkamatláb nem változik. d) Egyik fenti fejlemény sem következik be. 5.1.2. Ha a nominális pénzkínálat 6 %-kal, azárszínvonal4 %-kal , a kibocsátás pedjg 3%-kal nő, akkor a pénz forgási sebessége a) 13%-kal nő. b) 7%-kal nő. c) 3%-kal nő. d) l %-kal nő. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 5. 1.3. Tegyük föl, hogy a nominális kamatláb 9%, az infláció ván értéke 5%, az aktuális infláció pedig 3 %. Ekkor az a) ex ame reálkamatláb 4 %. b) ex post reálkamatláb 4 %. c) ex ante reálkamatláb 6 %. d) ex post reálkamatláb 2%. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 5. 1.4. A pénztartás költsége megegyezik a) a nominális kanlatlábbaL b) az ex ante reálkamatláb + ván inflációval. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) az ex post reálkamatlábbaL e) Egyik fenti válasz sem helyes.

PÉNZPIAC - PÉNZKERESLET. PENZKÍNÁLAT. l FLÁCIÓ

43

5.1.5. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a nominális pénzkeresletet az Md = P(e Y- fr) egyenlet adja meg. Ebben a gazdaságban a pénz jövedelmi forgási sebességét kifejező egyenlet a) V= eY - fr. l - . b) V= -

e- 1 r y

l c) V= - - -

eY - fr

/ \ d) Egyik fenti válasz sem helyes.

(5.1.6) A nem várt inflációs sokk miatt a hitelezők kárt szenvednek, mig a hitelek felvevői J nyereséget realizálnak, mert a) az ex post reálkamatláb meghaladja az ex ame reálkamatlábaL b) az ex post reálkamatláb alacsonyabb, mint az ex ante reáJkamatláb. c) a reálkamatláb csökken. d) a nominális kamatláb csökken. e) Egyik fenti válasz sem helyes . 5.1.7. Tegyük föl, hogy egy országra a klasszikus modell feltevései érvényesek, sa nominális pénzmennyiség növekedési ütemének gyorsítása miatt az inflációs ráta cereris paribus 3 százalékponttal emelkedik. Ennek eredményeként a Fisher-hatás szerint a) a reálkamatláb 3 százalékponttal süllyed, míg a nominális kamatláb nem változik. b) a reálkamatláb l százalékponttal süllyed, mig a nominál is kamatláb 2 százalékponttal nő. c) a reálkamatláb nem változik, míg a nominális kamarláb 3 százaJékponttal emelkedile d) a nominális és a reálkamatláb különbsége nő 3 százalékponttal, de ezen rúl semmit nem tudhatunk a két kamatláb válrozásáról. 5.1.8. Ha a pénzkereslet kamatérzékeny, akkor a klasszikus modellben az inflációs várakozások élénkülésének hatására változatlan pénzmennyiség mellett is a) emelkedik a nominális kamatláb, csökken a reálkamatláb, így nő a beruházások értéke. b) emelkedik a nominális kamatláb és az árszínvonal is, de nem változik a reálkamatláb. c) nem változik a nominális kamatláb, de emelkedik a reálkamatláb, s így visszaesik a beruházások értéke. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 5.1. 9. Ha az állam megnövekeden vásárlásait seigniorage jövedelemből finanszírozza, akkor ezzel közverve a) megadóztatja azokat, akik hitelt nyújtanak neki . b) megadóztatja azokat, akik likvid pénzeszközöket tartanak. c) megadóztatja azokat, akiknek nincsen megtakarításuk, hanem minden pénzjövedelmüket elköltik. d) nem adóztat meg senkit, csak növeli adósságait a magánszféra felé.

r 44

5. FEJEZET

5. 1.10. A hiperinfláció és a seigniorage (a pénzkibocsátásból származó állami jövedelem) összefügg egymással, me rt a) úgy lehet letörni a illperintlációt, bogy az állami kiadásokat nem adókból, hanem új pénz kibocsátásából fmanszírozzák.; b) ha visszaszorítják a seigniorage szerepét a költSégvetés kiadásainak finanszírozásában, akkor hiperinfláció fenyeget; c) ahiperinfláció mélyebb okát éppen abban kell keresni, hogy az adókból és pénzpiaci hitelekből származó állami források messze elmaradnak a kiadásoktól, s a költségvetés kénytelen nagymértékben a seigniorage-ra támaszkodni. d) ha van az államnak seigniorage-ból származó jövedelme, akkor a illperinfláció elkerülhetetlen. ~) e) Rossz a kérdésfelvetés, mert a kettő között semmi összefüggés sincs. ~ll. Hiperinfláció okozója lehet az, hogy a) az állami kiadásokat teljes egészében adóbevételekből fedezik. b) az állami kiadásokat teljes egészében a hazai magánszektor hiteleivel fedezik. c) az állami kiadások nagy részét a központi bank hitelei fedezik . d) Egyik fenti válasz sem helyes. 5.1.12. Ha a klasszikus modellben a központi bank ceteris paribus 10%-kal növeli a nominális pénzmennyiséget, akkor ennek eredményeként a) a pénz forgási sebessége és az árszínvonal változatlansága mellen a reáljövedelem 10%-kal bővül. b) az árszínvonal és a nominális bér is 10%-kal emelkedik, de a reáljövedelem és a reálbér értéke nem változik. c) egyetlen váhozó értéke sem változik, mert a pénz semleges. d) a pénz forgási sebessége csökken 10%-kal. 5 .1.13. A klasszikus dichotómia értelmében, ha a jegybank növel i a pénzkínálatot, akkor a) a reálkamatláb nő. b) a beruházási kereslet egyensúlyi értéke nem változik. c) a munkaerő-kereslet emelkedik. d) a nominális GDP változatlan. 5.1.14. Tegyük fól, hogy a reál GDP évi 3%-kal, a nominális pénzkínálat pedig 8%-kal nő. Ha a pénz forgás i sebessége állandó és a reálkamatláb évi 5%, akkor a nominális kamatláb a) 5 %. b) 8%. c) 10%. d) ll%.

5.1.15. Az alábbiak közül melyik költség nem merül föl várt infláció esetén? a) b) c) d)

Cipőtalpköltség.

Étlapköltség. Adósok és hitelezők közötti vagyonátrendeződés . Pénz vásárlóerejének csökkenése. 5.1.16. Az étlapköltség a) csak várt infláció esetén jelentkezik, nem várt infláció esetén nem. b) csak nem várt infláció esetén jelemkezik, várt infláció esetén nem. c) csak illperinfláció esetén jelentkezik. d) defláció esetén is jelentkezik.

5

PÉNZPIAC - PENZKERESLET, PENZKÍNÁLAT, INFLÁCIÓ 7

45

5.1.17. A pénz jövedelmi forgás i sebessége megmutatja, hogy egy időszak alatt J a) egységnyi nomináljövedelem realizálásához mekkora pénzállományt tartanának a gazdasági szerepl ők. b) egységnyi reáljövedelem realizálásához mekkora pénzállományt akarnak tartani a gazdasági szerepl ők. c) hányszor kerül be a pénzállomány egy egysége a bankrendszer valamelyik intézményébe. d) a pénzállomány egy egysége hány pénzegységnyi nomináljövedelem realizálásá-~ ban működik közre. 5.1.18. Ha a pénz forgási sebessége állandó, akkor a mennyiségi pénzelmélet szerint ~ a) a nominális GDP növekedési üteme egyenlő lesz a nominális pénzmennyiség növekedési üteméveL b) a reál GDP növekedési üteme egyenlő lesz a nominális pénzmennyiség növekedési ütemével. c) az inflációs ráta egyenlő lesz a nominális pénzmennyiség növekedési ütemével a reál GDP növekedési ütemétől függetlenül. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 5.1.19. Tegyük föl, hogy a reál GDP és a pénz forgási sebessége állandó. A nominális pénzkínálat adott időszakban l %-kal emelkedik, majd a magasabb szinten stabilizálódik. A mennyiségi elmélet alapján az inflációs ráta a) nem változik. b) folyamatosan l %-kal nő. c) az adott időszakban l% lesz, utána visszaáll nullára. d) az adott időszakban l %-kal nagyobb lesz, majd a magasabb szinten stabilizálódik. 5.1.20. A klasszikus modellben hosszú távon, stabil jövedelmi szint mellett a nominális pénzmennyiség (M) rendszeres egyenletes ütemű növelésének hatására a) a pénz forgási sebessége csökken, és így az árszínvonal nem változik. b) a pénz forgási sebessége nő, és ezért az árszínvonal gyorsabban növekszik, rnint a pénzkínálat. c) a pénz forgás i sebessége konstans, és ezért az inflációs ráta megfelel az M növekedési ütemének. d) a pénz forgási sebessége konstans. de az inflációs ráta nagyobb, mint az M növekedési üteme. 5.1.21. A hosszú távú klasszikus modellben mit eredményez , hajegybank a nominális pénzmennyiséget gyorsabban növeli, mint amekkora a gazdasági növekedés hosszú távú üteme? a) Megszűnik a munkanélküliség. b) A nominális GDP növekedési üteme tartósan magasabb lesz a reál GDP növekedési üteménél. c) A nominális GDP növekedési üteme tartósan alacsonyabb lesz a reál GDP növekedési üteménél. ~ d) A nominális kamatláb hosszabb távon alacsonyabb lesz a reálkamatlábnáL ~2. A zárt gazdaság klasszikus modelljében a reálkamatlábat ............ csökkenti. a) csak az expanzív fiskális politika b) csak az expanzív monetáris politika c) az expanzív fiskális és a monetáris politika egyaránt d) az expanzív fiskális és a monetáris politika sem

46

5. FEJEZET

G3. 'Ba a reál pénzkeresteti függvény L = 0, 4 Y, akkor ~) a pénz jövedelmi forgási sebessége állandó.

b) a pénzkereslet nem függ a nominális kamatlábtóL c) a pénz jövedelmi forgási sebessége pontosan 2,5. d) Mindegyik fenti válasz helyes.

5. 1.24. Ha a monetáris bázis ceteris paribus

megkétszereződik,

akkor a pénzkínálat

a) megfeleződik. b) megkétszereződik. c) nem változik. d) a 2m-szeresére nő (ahol m a pénzmultiplikáton jelöli).

5.1.25. Egy 100%-os tartalékolású bankrendszerben, ha egy kereskedelmi bankban 100000 Ft új betétet helyeznek el, akkor a) a bank tartozásai megnőnek 100 OOO Ft-taL b) a bank forrásai megnőnek 100000 Ft-tal. c) a bank hitelállománya zérus marad. d) Mindegyik fenti válasz helyes . 5.1.26. Egy 100%-os tartalékolású bankrendszerben a pénzmultiplikátor értéke a) l.

b) 10. c) O. d) 100. 5.1.27. A tartalékolási követelmények megváltozása nem válrozatja meg lényegesen a pénzkínálarot. ha a) a kereskedelmi bankok nem változtatják meg tanalék-betét arányaikat b) a készpénz-betét arány nem változik. c) a kereskedelmi bankok többlettartaléka nem változik. d) a monetáris bázis nem változik. {s:'t .28_. A refinanszírozási kamatláb csökkentése a pénzkínálatot növeli, mert a) a pénzmultiplikátor értékét növeli. b) a jegybanki betéteket növeli. c) a tartalék-betét arányt csökkenti. _ --.._ d) a készpénz-betét arányt csökkenti. ~A Baumol- Tobin-modell szerím a tranzakciós pénzkereslet a) kamatrugalmassága -112. b) jövedelemrugalmassága + 1/2. (i) Az a) és a b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. Megfigyeltük a gazdaságban a reálkamatláb növekedését. Melyik esemény NEM leheten ennek kiváltó oka? a) A kormányzati vásárlások nagyságának növekedése, melyet adóbevételből finanszíroztak. b) A kormányzati vásárlások nagyságának növekedése, melyet hitelfelvétellel fi nanszíroztak. c) Beruházási adókedvezmény mian növekvő beruházási kerestet. d) Technológiai fejlődés mian növekvő beruházási kerestet. e) Az inflációs ráta csökkenése.

r:-:\ L/

e.

ET

()

:-

PÉNZPIAC - PÉNZKERESLEL PÉNZKÍNÁLAT. INFLÁCIÓ

47

5.1.31 / Tegyük föl, hogy egy klasszikus modellben a pénz forgási sebességét növeli a kamatláb emelkedése [tehát V = V(r) és dV/dr> 0]. Ebben a modellben a) az expanzív monetáris politika csökkenti az egyensúlyi kamatlábat. a magánszektortól fölvett hitelből finanszírozott expanzív fiskális politika növeli az egyensúlyi árszínvonalar. c) Az a) és a b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 5.1.32. Ha a közpomi bank csökkenteni kívánja a nominális pénzmennyiséget, akkor a) hitelt kell nyújtania a költségvetésnek. b) államkötvényeket kell vásárolnia a magánszektonól. c) államkötvényeket kell vásárolnia az államkincstánól. d) államkötvényeket kell eladnia a magánszekromak. 5.1.33. A nominális pénzkínálat bővül, ha a) a kormány kiadásai finanszírozására a magánszekwmak államkötvényt ad el. b) a jegybank nyílt piaci művelet keretében a magánszektornak államkötvényt ad el. c) a jegybank nyílt piaci művelet keretében a magánszektortól államkötvényt vásárol. d) a kormány az államkötvények után kamatot fizet, és a kötvénytulajdonosok a kamatjövedelmet állampapírba fektetik. 5.1.34. Lehetséges-e, hogy a reál pénzkeresJeti függvény ........... .... egyenletű? a) L = 200r + 0,5Y b) L = (0,4Y)/(20r) c) L = (50r)/(0,5 Y) ~d) L= P(0,5Y - 200r) ~~1'i--...~a a klasszikus modellben a központi bank növeli a nominális pénzmennyiség nöC / v ekedési ütemét, akkor ez a) az infláció gyorsulására és a munkanélküliségi ráta átmeneti csökkenésére vezet. b) a nominális kamatláb emelkedésére és a reálkamatláb csökkenésére vezet. c) az infláció és a nominálbér növekedési ütemének emelkedésére vezet. d) változatlan reálkamatláb mellett a nominális kamatláb emelkedésére vezet. e) A c) és d) válasz is helyes. 5.1.36. A monetáris bázis (MO) énéke növekszik, ha a központi bank a) külfóldi valutát vásárol a kereskedelmi bankoktóL b) nyílt piaci műveletek során államkötvényt ad el. c) külföldi valutát vásárol a kereskedelmi bankoktól, és ezzel egy időben ugyanakkora Ft értékben nyílt piaci műveletek során államkötvényt ad el. d) Egyik fenti válasz sem helyes. A pénzkínálali multiplikátor csökken, ha a) a készpénz-betét arány (cr) emelkedik. b) a tényleges tanalékráta (rr) emelkedik. c) Az a) és a b) válasz is helyes. /d) Egyik fenti válasz sem helyes. 5.1.3~. A monetáris bázisnak nem része ._/ a) a forgalomban lévő készpénz. b) a kereskedelmi bankoknál lévő készpénz. c) a kereskedelmi bankok jegybanki betétei. d) a lakosság kereskedelmi bankoknál elhelyezett, rövid lejáratú betétei.

(i}

e

48

S. FFJEZET

(5~1.39. Tegyük föl,

hogy meginog a betétesek bizalma egy ország bankrendszerében, és a betétesek bankcsődtől tartva megrohamoznak egy vagy több bankot, és betéteiket készpénzre kívánják váltani. Az ilyen bankostrom következtében a) a pénzkínálari multiplikátor nő. b) a pénzkínálali mulriplikáwr csökken. c) nem rudjuk hogyan változik a pénzkínálari multiplikátor. d) a készpénz-betét arány csökken. e) a kötelező tanalékráta nő . . Tegyük föl, hogy a bankok emelik az áruta1ással történő fizetési forgalom tranzakciós díjait. Ennek hatására a) csökken a pénzmultip1ikátor értéke, s így változatlan monetáris bázis me11ett is visszaesik a pénzk.ínálat. b) csökken a monetáris bázis, s így váltOzatlan pénzmultiplikátor mellett is csökken a pénzkínálat. c) csökken a pénzmultiplikáto r és a monetáris bázis is, ennél fogva csökken a pénzkínálat is. d) nő a bankrendszeren kívül i készpénzállomány, s így nő a pénzkínálat 5.l.4l. Tegyük föl, hogy a központi bank100M Ft értékben államkötvényt vesz a nyílt piacon, sennek hatására a forgalomban levő készpénzállomány 75 M Ft-tal megnő, míg a betétállomány növekedése 250 M Ft értékű. A készpénz-betét arány nem változik. A fentiek alapján mekkora ebben a gazdaságban a tartalékráta énéke? a) 25%-os (rr = 0,25) b) 40 %-os (rr = 0,4) c) 10 %-os (rr = 0,1) d) Egyik fenti válasz sem helyes. 5.1.42. Egy pénzügyi eszköz a) énéke megtermelésének határköltségével arányos. b) valamely gazdasági szereplő követelése és egy másik gazdasági szereplő tanozása. c) valamely gazdasági szereplő követelése és senkinek nem tartozása. d) valamely gazdasági szereplő tartozása és senkinek nem követelése. 5.1.43 . A pénzsemlegesség elve azt jelenti, hogy a klasszikus modellben a) a tőkeállomány konstans, és ezért nem változhat a kibocsátás. b) az állami vásárlásoknak teljes a kiszorítási hatása. c) a péozmennyiség változásai befolyásolják a reálkamatlábat és a beruházási keresleteL ·r-" d) a pénzmennyiség változásai nem hatnak ki a reálváltozókra. ~A Baumol- Tobin-modellben igaz, hogy a) a pénz vagyontartási eszköz szerepére épül. b) akinek dupla annyi a jövedelme, az kétszer annyit jár bankba. ha a nominális kamatláb l 0%-ról ll %-ra nő, akkor a pénzkereslet körülbelül 5%-kal csökken. d) a pénztartás összes költsége az elveszett reálkamatból és a bankba járás költségéből áll.

~

8

PÉl'

5.1

5.1

5. 1

5.1

G;l

5. 1

PÉNZPIAC - PÉNZKERESLET, PÉNZKÍNÁLAT, INFLÁCIÓ

49

5. l .45. A Baumol- Tobin-modellben a pénztulajdonos költSégei csökkennek, ha cereris paritus a) többször jár a bankba átváltani a tartós betéteit likvid eszközökre. b) kevesebbszer jár a bankba átváltani a tartós betéteit likvid eszközökre. c) csökkenti az átlagos pénzkészletét. d) csökken számára az egyszeri banki látogatás tranzakciós költsége. e) A b) és d) válasz is helyes. 5.1.46. Az alábbi ábrán egy gazdasági szereplő pénzkezelési szokásait ábrázoltuk. A szereplőnk év elején kapja meg a teljes jövedelmét, amely Y = 10 OOO pénzegység. Ennek az adarnak és az ábrának az alapján mekkora a szereplőnk tranzakciós pénzkereslete? a) 625 pénzegység b) l OOOO pénzegység c) 2500 pénzegység d) 1250 pénzegység Pénzkészlet

~----L-----L-----~----+- I dő

l év

5.1.47. A tranzakciós pénzkereslet elmélete szerint a gazdasági szereplők pénztartási igénye abból fakad, hogy a) a gazdasági szereplők kockázatkerülők. b) a pénz megkönnyíti a csereaktusok lebonyolítását. c) a pénz nominális hozama állandó. d) az infláció nem jelezhető tökéletesen előre. 5.1.48. A pénz a) mindenképpen árupénz. b) azért értékes, mert aranyra váltható . c) ntindazon eszközök összessége, amelyek betöltik az értékmérő eszköz, forgalmi eszköz és vagyontartási eszköz funkciót. d) jelenléte káros a gazdaság számára, mert lehetővé teszi az inflációt. 5.1.49. A pénznek mint vagyontartási eszköznek a többi vagyontartási eszközzel (például a kötvénnyel és a részvénnyel) szemben előnye, hogy a) az infláció nem érinti a reálértékéL b) bármikor elcserélhető árura a legkisebb tranzakciós költséggel. c) árfolyarna nem ingadozik. d) A b) és c) válasz is helyes.

, 50

5. FEJEZET

PÉ

5.1.50. A pénzkereslet a) egyenlő az áruk kínálatávaL b) megegyezik az emberek fogyasztási keresletéveL c) az emberek által tartani kívánt pénzmennyiség. "" d) az áruvásárlásokra fordíton pénzmennyiség. ( 5.1.51. ~Tegyük fö l, hogy az árszínvonal emelkedik, de a reáljövedelem és a nominális kamatláb nem változik. Ekkor a) a nominális pénzkereslet nő, de a reál pénzkereslet nem változik. b) a reál pénzkereslet nő, de a nominális pénzkereslet nem változik. c) a nominális pénzkereslet nő, de a reál pénzkereslet csökken. - .... d) a reál pénzkereslet nő, de a nominális pénzkereslet csökken. ~: 1.52. A reál pénzkereslet nő, amennyiben ceteris paribus , a) a nominális kamatláb (i) emelkedik. .:Jifa reáljövedelem (Y) emelkedik. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 5.1.53. Ha lekötött betétünkből 100 OOO Fr-or kiveszünk, és folyószámlánkon látra szóló betétként helyezünk el, akkor a) az M2 pénzmennyiség 100000 Ft-taJ csökken, és az M1 pénzmennyiség 100000 Ft-tal nő. b) az M2 pénzmennyiség nem változik, és az Ml pénzmennyiség 100000 Ft-tal nő. c) az M2 pénzmennyiség és az M1 pénzmennyiség sem változik. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 5.1.54. A monetáris bázis és az M1 pénzmennyiség közös eleme a) a bankrendszeren kívüli készpénz. b) a bankrendszeren belüli készpénz. c) a kereskedelmi bankok jegybanki tartaléka. d) Egyik fenti váJasz sem helyes. 5.1.55. A pénzkereslet portfólióelmélete alkalmas lehet a) az M1 pénzmennyiség iránti kereslet magyarázatára. b) a monetáris bázis iránti kereslet magyarázatára. c) az M3 pénzmennyiség iránti kereslet magyarázatára. d) a készpénz iránti kereslet magyarázatára. 5.1.56. A pénzkereslet portfólióelmélete szerint a pénzkereslet növekszik a) az alternatív pénzügyi eszközök (kötvény, részvény) hozarnrátájának esésével. b) a reálvagyon emelkedéséveL c) a várható inflációs ráta csökkenéséveL d) Mindegyik fenti válasz helyes. 5.1.57. A pénzkereslet ponfolióelmélerei szerint a likvid pénz a gazdasági szerepi ők köz ül azok számára NEM dominált portfolióelem (vagyis nem rosszabb a többi elernnél), akik a) bérből és fizetésból élnek. b) nem tartják fontosnak a portfolióelemek likviditását. c) legális jövedelmeket szereznek, és érzékenyek a portfolióelemek hozarnára. d) illegális jövedelmeket szereznek, amelyeket titokban akarnak tartani.

5.

C

A:

T ko

ta

ta

5

5

A E k(

5

5

51

PÉNZPIAC - PÉNZKERESLET, PÉNZKÍNÁLAT, INFLÁCIÓ

5.1.58. Amennyiben az infláció emelkedik, a) adott nominális kamatláb mellett nő a reál pénzkereslet b) nőnek a cipőtalp- és menüköltségek. c) azok nyernek, akik fix kamatozású hiteleket nyújtottak. d) Egyik fenti válasz sem helyes. Az alábbi adatok az 5.1.59-60. kérdésekre vonatkoznak. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a bankokon kívüli magánszféra szereplői 800 egység készpénzzel és 2200 egység folyószámlabetéttel rendelkeznek. A jegybank 8%-os kötelező 1a11alékrátát ír elő, de a kereskedelmi bankok ezen felül még 24 pénzegység szabad (fölös) laftalékkal is rendelkeznek.

5.1.59. A fenti adatok alapján a monetáris bázis nagysága az adott országban a) 800 pénzegység.

b) 916 pénzegység. c) 1000 pénzegység. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 5.1.60. A fenti adatok alapján a pénzmulúplikátor aktuális énéke a) 3 b) =3, l c) 3,75 d) Egyik fenti válasz sem helyes. Az alábbi adatok az 5.1.61-64. kérdésekre vonatkoznak. Egy kis zárt gazdaság jegybankjának vagyonrnérlege (millió pénzegységben) az alábbi alakot ölti: Jegybank Belföldi államkötvények

205 059

Rcfinansz.írozási hitelek

32 541

Eszközök összesen

237 600

Forgalomban

lévő

Tartalék Források összesen

készpénz

148 500 89 100 237 600

5.1.61. Mekkora a monetáris bázis (millió pénzegységben)? a) 148 500 b) 89 100 c) 237 600 d) 32 541 5.1.62. A fenti gazdaságról tudjuk tOvábbá azt, hogy a kötelező tartalékráta 12%, és a kereskedelmi bankok nem tartanak szabad tartalékot. Mekkora a (készpénz és a kereskedelmi banki betétállomány összegeként értelmezett) nominális pénzkínálat (millió pénzegységben)? a) 891 OOO b) 181041 c) 237600 d) A fentiek alapján nem dönthető el.

l'

l

52

5. FEJEZET

PÉN

5.1.63. Ebben a gazdaságban a jegybank expanzív monetáris politikai lépésre szánja el magát, csökkenti a refinanszírozási hitelek kamatát. Ennek hatására a refinanszírozási hitelek állománya 19 440 millió pénzegységgel emelkedik. Mekkora lesz (millió pénzegységben) a monetáris bázis? a) b) c) d)

160650 257040 237 600

a) b) c) d)

19440 891 OOO 72900

5.:

A fentiek alapján nem dönthető el. 5.1.64. Ebben a gazdaságban a kereskedelmi bankok nem tartanak szabad tartalékot, és a kötelező tartalékráta 12 %. A fenti jegybanki tranzakció nyomán a készpénz-betét arány nem változik. Mennyivel változik (millió pénzegységben) a nominális pénzkínálat?

A fentiek alapján nem

dönthető

el.

5.

5.2. Feladatok 5.2.1. Egy makrogazdaságban, amely a klasszikus modell szerím múködik, és ahol a pénzpiaci viszonyokat a Fisher-féle forgalmi (mennyiségi) egyenlet írja le, ismertek az alábbi adatok: - a magánszféra megtakarírási függvénye Sp(r) = ?Or; - a beruházási függvény !(r) = 420 - 40r; - a kormányzati áruvásárlások G = 240; - egyösszegű adók T = 220; - transzferek nincsenek; - a reálbértől független munkapiaci kínálat U = 900; - a tőkeállomány állandó K0 = 1024; a termelési függvény Y = !Ki: - a pénz jövedelmi forgás i sebessége V = 2; - a nominális pénzkínálat W = 480. a) Mekkora a gazdaság hosszú távú jövedelmi szimje? b) Mekkora az egyensúlyi reálkamatláb a tőkepiacon? c) Hogyan alakul a fogyasztás? d) Mekkora az egyensúlyi árszínvonal?

5.2.2. Egy klasszikus modellben ismertek az alábbi adatok és összefüggések: - a termelési függvény y =50./L; - a munkakínálat konstans U = l O OOO: - a fogyasztási függvény C(Y) = 250 + 0,15(Y - T); -

a beruházási függvény /(r) = l OOO - 50r; a kormányzati kereslet nagysága G = ll 00; az adók nagysága T = 1000; a költségvetési delicitet a magánszektor hitelei fedezik;

5.

53

PÉNZPIAC - PÉNZKERESLET, PÉNZKÍNÁLA T, INFLÁCIÓ

el

0-

li l-

:a

:ét

z-

zaz

- a nominális pénzmennyiség M = 6000; - a pénz forgási sebessége V= 2. a) Mekkora a fenti modellben az egyensúlyi reálkamatláb értéke? b) Számítsa ki az egyensúlyi árszínvonal értékér! c) Határozza meg az egyensúlyi nominálbér értékér! 5.2.3. Egy klasszikus modellben a társadalmi megtakarításS = 200, a reáljövedelem Y= 2000 egységnyi. A beruházási függvény I = 400 - 50r. A reál pénzkeresJeti függvény L =

5~.

A központi bank a nominális pénzkínálatot állandóan évi 6 %-os

l

ütemben

bővíti.

a) Mekkora a nominális kamatláb? b) Mekkora a nominális pénzmennyiség, ha jelenleg az árszínvonal éppen P = 10? c) Mekkora a reáljövedelem pénzben tartott hányada (k), amennyiben a reál pénz-

keresJeti függvény egyenlete L

= kY.

5.2.4. Egy nemzetgazdaság pénzpiaci alkalmazkodását hosszú távon a Fisher-féle forgalmi (mennyiségi) egyenlet írja le. A kötelező tartalékráta 4%, és a kereskedelmi bankok nem rendelkeznek fölös tartalékkal. A monetáris bázis 5000 pénzegység, a makrogazdaság kibocsátása 250 OOO egység, egységnyi árszínvonal me ll ett. A készpénz-betét arány 0,2. a) Mekkora a gazdaságban a pénz forgási sebessége? b) A hitelkártyák rohamos elterjedése következtében a pénz forgási sebessége 25%kal emelkedik, valamint a készpénz-betét arány 4 százalékponttal csökken. Mekkora lesz a fenti változásoknak betudható árszínvonal-változás? c) Az inflációt a központi bank a monetáris bázis nagyságának módosításával szeretné megakadályozni. Mekkora legyen a monetáris bázis? 5.2.5 . Az alábbi két mérleg egy hipotetikus gazdaság pénzügyi szektorának mérlegeit szemlélteti egy adott időpontban. Jegybank

Kereskedelmi bankok tőke

nettó külföldi követelések 68 OOO

készpénz ?

tartalékok ?

saját

30 OOO

kormányzati és kereskedelmi banki hitelek l 00 OOO

kereskedelmi bankok tartalékbetétei ?

kihelyezett hitel !98 OOO

látra szóló betétek 210 OOO

Határozza meg a a) monetáris bázis nagyságát! b) nominális pénzkínálat nagyságát! c) a kötelező tartalékrátát, ha a kereskedelmi bankok 21 OOO szabad tartalékkal ren-

delkeznek! d) a készpénz-betét arányt! e) a pénzmultiplikátort!

, 54

5. FEJEZET

5.2.6. Egy gazdaságban a pénzmennyiséget (M) a forgalomban levő készpénz (C) és egyfajta betét (D) alkotja. A készpénz-betét arány nagysága cr = 0,2 (konstans), a kötelező tartalékráta értéke rr = 0,1 (konstans). A kereskedelmi bankok csak a kötelezően előírt tartalékot tartják. Tegyük föl, hogy a központi bank 225 egységnyi államkötvényt vesz a nyílt piacon. Határozza meg, hogyan változik a nyílt piaci művelet hatására a pénzmennyiség, illetve ezen belül a betétállomány és a forgalomban l evő készpénz állománya! 5. 2. 7. Egy gazdaságban a pénzmennyiséget (M) a forgalomban levő készpénz (C) és egyfajta betét (D) alkotja. A készpénz-betét arány nagysága cr = 0,2 (konstans), a kötelező tanalékráta értéke rr = O, l (konstans). A kereskedelmi bankok csak a kötelezően előírt tartalékot tartják. Tegyük föl, hogy a központi bank államkötvényeket vásárol a nyílt piacon, és ennek hatására a gazdaságban a forgalomban levő készpénz állománya ó C = l OOO egységgel megnő. A fentiek alapján mennyivel változon a kereskedelmi bankokjegybanki tartaléka (R)? 5.2.8. Tegyük föl, hogy egy vállalat egy év alatt Y= l ,6 M Ft-ot kiván elkölteni. Éppen el nem költendő vagyonát 10%-os éves kamatozású befektetési jegyben tartja (i = O, 1). A befektetési jegy pénzre való átváltásának költsége egy alkalommal F = 5000 Ft. Az átváltott pénzt a vállalat egyenletes ütemben költi el. A feladatban teljesülnek a Baumol-Tobin-modell feltevései. a) Hányszor váltja pénzre befektetési jegyeit a vállalat, és egy alkalommal mekkora összeget vált át? b) Mekkora a vállalat pénzkerestete (átlagos pénzkészlete) és a pénztartás összes költsége? 5.2.9. Tegyük föl, hogy az internet elterjedése csökkenti a pénzfelvétel tranzakciós költségét, mert nem kell a bankban személyesen megjelenni a tranzakciók lebonyolításához. A Baumol-Tobin-modell alapján határozza meg, hogy mjképpen hat a tranzakciós költségek csökkenése - a tranzakciók optimális számára (N' -ra), - az átlagos optimális pénzkészletre, - a pénztartás összes költségére! 5.2.10. Magyarországon 1999. november 30-án a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a különböző pénzeszközök állományának értéke az alábbi volt: Bankrendszeren kivüli készpénz Látra szóló forintbetétek Lekötött forintbetétek Devizabetétek Pénzintézeti értékpapírok

760 1179 2200 904 51

Mrd Mrd Mrd Mrd Mrd

Ft Ft Ft Ft Ft

IlET

egyts), a saka

ység1iség,

55

PÉNZPIAC- PÉNZKERESLET. PÉNZKÍNÁLAT, INFLÁCIÓ

A Magyar Nemzeti Bank a különféle pénzeszközöket az alábbiak szerím oszlályozza: MI = Bankrendszeren kivüli készpénz + Látra szóló forimbetétek. M2 = Ml + Lekötött forintbetétek + Devizabetétek. M3 = M2 + Pénzintézeti értékpapírok. M4 = M3 + Bankrendszeren kivüli államkötvény-állomány.

A fenti adatok alapján határozza meg az MI, M2 és M3 pénzállományok értékét!

!

egyIS), a sak a

!s eo-

1000

1 (R)?

:>en el 0,1).

)() Ft.

*5.2.11. Tegyük föl, hogy a klasszikus modell feltevései érvényesülnek. Az ábra bal oldalán a kölcsönforrások piaca, a jobb oldalon a pénzpiac látható. Mindk:ét koordinátarendszer függőleges tengelyére az i nominális kamatlábat vettük föl. A pénzpiac koordináta-rendszerében az L-lel jelölt negatív meredekségű görbe, a reál pénzkereslet görbéje azt mutatja, hogy a nominális kamatláb emelkedésével a reál pénzkereslet értéke csökken. Tegyük föl, hogy az árupiaci egyensúlyt biztosító reálkamatláb értéke r = 5%. A kiinduló helyzetben nincsenek inflációs várakozások, így az ábrán látható módon 5% nominális kamatláb alakul ki, és a reál pénzmennyiség M.fP1 • Tegyük föl, hogy a központi bank élén változás történik, és emiatt a gazdasági szereplők a moneláris politika lazulására, hosszú Lávon pedig 5% inflációra számítanak. Jelenleg azonban még nem változott meg a pénzmetmyiség.

.nek a

kkora

)sszes

Kölcsönforrások piaca

Pénzpiac

Nominális kamatláb, i

Nominális kamatláb, i

10

10

:öltsélításá-

7,5

lkciós

5

/,

2

0~--------~-----------

s.

2

S,i

o

M/ P,

MIP

Reál pénzmennyiség

·rint a a) Mutassa meg az ábrán, hogy az inflációs várakozások kialakulásamiatt elmozdul a beruházási függvény, s így a kölcsönforrások piacán a Fisher-hatásnak megfelelően magasabb nominális kamatláb alakul ki! b) Milyen hatást gyakorol a magasabb nominális kamatláb a pénzpiacra? A pénzpiaci ábra segítségével mutassa meg, hogy a jövőbeni inflációra vonatkozó várakozások megjelenése már jelenleg is árszínvonal-emelkedést okoz, még akkor is, ha a nominális pénzmennyiség egyelőre nem változik!

AG

&.FEJEZET

6

Aggregált kereslet és aggregált kínálat 6

6.1. Feleletválasztás 6.1.1. Makroökonómiai megközelítésből a rövid táv és a hosszú táv közön elsősorban az a különbség, hogy míg hosszú távon az árak rugalmasan reagálnak a keresJeti és kínálari változásokra, addig rövid távon ragadósak. b) míg rövid távon csak a felhasznált input mennyiségek változhatnak, addig hosszú távon a termelési függvény alakja is módosul. Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 6.1.2. A jövedelem szintjét ALAPVETŐEN a következő határozza meg: ~ hosszútávon a kínálati, rövidtávon a keresJeti oldal. b) hosszú távon a keresteti, rövid távon a kínálati oldal. c) rövid és hosszú távon is a keresJeti oldal. d) rövid és hosszú távon is a kinálati oldal. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 6.1.3. Tegyük föl, hogy az aggregált keresJeti függvény valamely reálgazdasági sokk hatására jobbra tolódik. Ennek következtében ~rövid távon a jövedelem, hosszú távon a munkanélküliség nő. / b[ rövid távon a jövedelem csökken, míg hosszú tá von az árszínvonal nő. c) rövidtávon az árszínvonal, hosszútávon a jövedelem nő. ~ rövid távon a foglalkoztatottság, hosszú távon az árszínvonal nő. é) Egyik fenti válasz sem helyes. 6.1.4. Amennyiségi egyenletből származtatható AD görbe jobbra tolódik, ha ceteris paribus J g) a nominális pénzmennyiség nő. b) az árszínvonal nő. c) a nominális pénzmennyiség csökken. d) a pénz jövedelmi forgás i sebessége csökken. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 6.1.5. Rövid távon a kibocsátás! és az árszínvonalat ~ a) az AD és az LRAS helyzete határozza meg. az AD és az SRAS helyzete határozza meg. c) az SRAS és az LRAS helyzete határozza meg. d) az AD , az SRAS és az LRAS helyzete határozza meg. e) Egyik fenti válasz sem helyes.

@

')SJ.

'1J

6

6

57

AGGREGÁLT KERESLET ÉS AGGREGÁLT KÍNÁLAT

6.1 p. Hosszú tá von a kibocsátást és fog lalkoztatást r) (i) az AD és az LRAS helyzete határozza meg. b) az AD és az SRAS helyzete határozza meg. c) az SRAS és az LRAS helyzete határozza meg. d) az AD, az SRAS és az LRAS helyzete határozza meg. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 6. 1. 7. Az alábbi ábra egy gazdaság pillanatnyi helyzetét mutatja. Ebben a gazdaságban hosszú távon ............ ............ tolódására kell számítani.

p

a) az LRAS görbe jobbra

LRAS

J

}2), az AD görbe balra

W az SRAS görbe

fö lfelé

d) bizonytalan, hogy melyik. görbe.

AD L-----~~---------------

y

y•

Y

6.1.8. Ha a központi bank stabilizációs politikát folytat , növeli a pénzkinálatot a) kedvezőtlen kínálali sokk esetén. b) kedvező kínálali sokk esetén. ~a pénz forgási sebességének gyorsulása esetén. V\ V 'V Y ~ a pénz forgási sebességének lassulása esetén. ~ Az a) és d) válasz is helyes. 6.1 .9. Az alábbi ábra egy gazdaság pillanatnyi helyzetét mutatja az A pontban. Tegyük föl, hogy cereris paribus a jegybank csökkenti a pénzkínálatot. Ennek hatására a gazdaság semmiképpen nem juthat .... .......... ...... ...... állapotba. p

LRAS

a) b) c) d)

J~

az A pontnak megfelelő a B pontnak megfelelő a C pontnak m egfelelő a D pontnak meg felelő Az a) és a c) válasz is helyes.

58

6. FEJEZET

6.1.10. Az alábbi ábra egy gazdaság pillanatnyi helyzetét mutatja a B pontban. Tegyük föl. hogy cereris paribus a jegybank hosszú távon folyamatosan növeli a pénzkínálatot. Hosszú távon

( L-----~--~-------------

y y·

Y

a) a gazdaság az A pontnak megfelelő állapotban kerül egyensúlyba. b) a C pontnak megfelelő árszínvonal fenntartható a pénzkínálat megfelelő ütemű bővítésével.

c) a gazdaság a C pontnak megfelelő stabit állapotba kerülhet. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

Az alábbi ábra a 6.1.11-12. kérdésekre vonatkozik. Tegyük fel, hogy a gazdaság kezdetben az A pontnak megfelelő helyzetben van.

p

L-----------~-----------

Y

6.1.11. Milyen helyzetbe jut innen rövidTávon a gazdaság, ha a jegybank növeli a nominális pénzmennyiséget? a) A B pontnak megfelelő helyzetbe. b) A C pontnak megfelelő helyzetbe. c) A D pontnak megfele lő helyzetbe. d) Az F pontnak megfelelő helyzetbe. e) A G pontnak megfele lő helyzetbe.

59

ZET

AGGREGÁLT KERESLET ÉS AGGREGÁLT KÍNÁLAT

föl, tot.

6.1.12. Milyen helyzetbe jut innen hossztí rávon a gazdaság, ha a jegybank növeli a pénzmennyiséget? a) A B ponmak megfelelő helyzetbe. b) A C pontnak megfelelő helyzetbe. c) A D ponmak megfelelő helyzetbe. d) Az F ponmak megfelelő helyzetbe. e) A G ponmak megfelelő helyzetbe. 6.1.13. Ha a gazdaságot negatív keresleli sokk éri, és a pénzkínálat változatlan, azáltal fog visszatérni a hosszú távú egyensúlyhoz, hogy a) a kamatláb csökken. b) a rövid távú kínálati görbe lefelé tolódik. c) az árszínvonal nő. d) a hosszú távú kínálat csökken. A gazdaságpolitika a tárgyalt modellben képes a) az árszínvonal hosszú távú növelését elérni b) az árszínvonal hosszabb távú ingadozását csökkenteni c) az árszínvonal rövid távú csökkenését elérni d) az árszínvonal rövid távú növekedését megelőzni. e) Az a) és b) .válasz is helyes. 6.1.15. Negatív kínálari sokk okozta rövid távú stagfláció eseLén a gazdaságpolitika eredményesen küzdhet a) a kibocsátás csökkenése ellen az aggregált kereslet bővítésével. b) az árszínvonal emelkedése ellen az aggregált kereslet bővítésével. c) a kibocsátás csökkenése és az árszínvonal emelkedése ellen is az aggregált kereslet bővítésével . d) a kibocsátás csökkenése és az árszínvonal emelkedése ellen is az aggregált kereslet szűkítésével.

8·

DÚ

oen

Az alábbi ábra a 6.1.16-17. kérdésekre vonatkozik.

p

LRAS

E

'

á-

' --- ...... t----''

c AD

L---~--~--~-----------

Y

6. FEJEZET

AG<

6. l. 16. Az ábra A pontja egy keynesi típusú (rövid távon ragadós árakkal működő) gazdaság kiinduló állapOlát mutatja. Milyen rövid távú következménnyel jár, ha a jegybank megemeli a kötelező tartalékrátát? a) A gazdaság a B ponttal jelölt állapotba kerül. b) A gazdaság a C pomtal jelölt állapotba kerül. c) A gazdaság a D ponttal jelölt állapotba kerül. d) A gazdaság az E ponttal jelölt állapotba kerül. 6.1.17. A fenti monetáris politikai lépés hatására melyik pontba jut hosszú táv on a gazdaság?

6.1

60

a) B b) c) D d) E

c

~ mennyiségi egyenletből levezeten AD görbe azért negatív meredekségű, mert ®az árszínvonal emelkedése arra ösztönzi a gazdaság szereplőit, hogy vagyonukat pénz helyett alternatív (kamatozó) eszközökben tartsák, így a gazdasági szereplőknek kevesebb pénz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy árukat és szolgáltatásokat vásároljanak. b) az árszínvonal emelkedése növeli a tranzakciók nominális értékét, így adott pénzmennyiség kevesebb tranzakció lebonyolítását teszi lebetővé. c) az árszint növekedése a mikroökonómiából ismert helyenesítési hatásnak megfelelően csökkenti az aggregált keresleteL d) az árszínvonal növekedése csökkenti a bérek reálértékéL 1 6.1.19. vegyük föl, bogy Nekeresdföldön rövid távon minden ár ragadós, hosszú távon ~pedig rninden ár rugalmas, s az aggregált keresJeti görbét a mennyiségi pénzelméletből vezetik le. Ha a hosszú távú egyensúlyi helyzetből kiindulva a szakszervezetek ceteris paribus magasabb nominális bérek kifizetését kényszerítik ki, s a központi bank nem változtat a nominális pénzkínálaton, akkor ennek következménye rövid távon a kiinduló helyzethez képest a) változatlan árszínvonal és alacsonyabb kibocsátás. b) magasabb árszínvonal és alacsonyabb kibocsátás. c) magasabb árszínvonal és változatlan kibocsátás. ~ d) változatlan árszínvonal és kibocsátás. ~ A rövid tá von ragadós árszínvonal feltevése szerim 7 a) az árszínvonal rövid távon semmilyen oknál fogva nem változhat. ~az árszínvonal rövid távon nem változhat keresleli sokkok folytán, de módosulhat kínálari sokkhatások következtében. c) az árszínvonal rövidtávon nem változhat kínálari sokkok folytán, de módosulhat keresJeti sokkhatások következtében. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

Q..l.l8.

15

6

61

AGGREGÁLT KERESLET ÉS AGGREGÁLT KÍNÁLAT

6.1.21. Ha egy statikus gazdaság aktuális helyzetét az alábbi ábrán akkor ez egyben a hosszú távú egyensúlyi helyzet is,

p

lévő

A pom mutatja,

AD LRAS

L __ _ _ _ _ _ _ _J __ _ _ _ _ _ _

y

a) és ebből semmi nem mozdíthatja ki a gazdaságot. ebből keresteti sokk esetén rövid távon kimozdulhat a gazdaság az SRAS görbe memén. c) de ebből keresteti sokk esetén rövid távon kimozdulhat a gazdaság az AD görbe mentén. d) de ebből rövid távon kimozdulhat a gazdaság az SRAS görbe mentén kinálati sokk esetén. 6.1.22. Ha egy statikus gazdaság helyzetét pillanatnyilag az alábbi ábrán lévő A pont mmatja, akkor egy pozitív keresJeti sokk (pl. a beruházási kereslet emelkedése) következtében rövid távon

b) de

p

AD LRAS

SRAS

L __ _ _ _ _ _ _ _J __ _ _ _ _ _ _

a) b) c) d)

y

az árszínvonal és a jövedelem is emelkedik. az árszínvonal nő, a jövedelem változatlan marad. a jövedelem nő, de az árszínvonal nem változik. Egyik fenti válasz sem helyes.

62

6 . FEJEZET

6.2. Fe ladatok 6.2.1. Egy hosszú távú egyensúlyi helyzetben lévő gazdaságban, ahol a hosszú távú kínálali fiiggvény (LRAS) Y= Y, a rövid távú kínálari függvény (SRAS) P= P, valamint az aggregált keresJeti görbe (AD) Y=_!!____, néhány nagy cég eredményességi mutak·P

tóiról kiderül, hogy távolról sem a valóságot tükrözik. A kialakuló bizalmi válságban a bankok csökkentik hitelkihelyezéseiket. Hogyan hat ez az aggregált kínálari görbékre és a keresJeti görbére? 6.2.2. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban az aggregált keresJeti görbe a pénz mennyiségi elméletéból vezethető le. Rövid távon az árszínvonal ragadós, hosszú távorr pedig rugalmas. Ismert a pénz forgási sebessége V = 2, a nominális pénzkínálat M = = 1000 és a potenciális kibocsátás szintje Y =1250. a) Határozza meg az aggregált keresJeti fiiggvény egyenletét! b) Mekkora az árszínvonal, ha a gazdaság a hosszú távú egyensúly állapotában van? c) A b) pontbeli helyzetből kiindulva mekkora lesz a kibocsátás és az árszínvonal rövid, valamint hosszútávon, ha a pénz forgási sebessége hirtelen V' = 2,2-re nő? 6.2.3. Az Ígéretek Földjén az aggregált keresJeti (AD) görbét a mennyiségi egyenletből vezetik le. Ugyanakkor a pénz forgási sebessége nem konstans, hanem gyorsul , ha emelkedik a nominális kamatláb [M · V(l) = P· Y és dV/di >O]. Rövid távorr az árak teljesen ragadósak, hosszú távorr pedig teljesen rugalmasak. Az árupiacot a beruházás és megtakarítás egyenlősége jellemzi. a) A fentiek alapján adja meg az aggregált keresJeti görbe egyenletét! b) Hogyan hat ebben a gazdaságban az AD görbére, valamint rövid és hosszútávon a termelésre, a foglalkoztatásra és az árszinvonalra a deficitcsökkentő fiskáli s politika? indokolja válaszát! c) Tegyük fól, hogy ebben az országban egy keménykezűségéről közismert bankárt neveznek ki a központi bank elnökévé. Az új elnökról köztudott, hogy csökkenteni fogja a nominális pénzmennyiség növekedési ütemét. Hogyan hat a nominális kamatlábra, a pénz forgási sebességére és az AD görbére az új elnök kinevezésének hire? 6.2.4. Hogyan reagál a monetáris politika különböző exogén sokk.okra, ha kizárólagos célja az árszínvonal stabilizálása, illetve akkor, ha kizárólagos célja a kibocsátásnak a tem1észetes szinten való stabilizálása? Az alábbi táblázat üres rovataiba írja be a monetáris politika megfelelő reakcióját a k:ülönböző külső sokkok és kizárólagos stabilizációs politikai célok esetén!

Exogén sok.kok

A monetáris politika kizárólagos célja az árszínvonal stabilitása

Az aggregált kereslet exogén növekedése Kedvezőtlen

kínálaLi sokk

a kibocsátás termésretes szintje

7.

7.

7.

7. FEJEZET

Aggregált kereslet - Az IS-LM modell

7 .1. Feleletválasztás 7.1.1. Egy keynesiánus gazdaságban a fogyasztási határhajlandóság 0,8, és nincs jövedelemfüggő adó, valamint a kamatláb és az árszim rögzített. A kormányzat saját kiadásainak növelésével a nemzeti jövedelmet l OOO egységgel szeretné növeini . Mekkora a szükséges kormányzati beavatkozás ménéke (öG), ha a kormányzat kiadásait a költségvetés egyenlegének rovására teszi? a) 150 b) 200 c) 250 d) 1000 e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7.1.2. Egy keynesiánus gazdaságban a fogyasztási határhajlandóság 0,8, és nincs jövedelemfüggő adó , valamint a kamatláb és az árszint rögzített. A kormányzat egyösszegű adó elengedésével a nemzeti jövedelmet 1000 egységgel szeretné növelni. Mennyi adót kell elengednie (-öT), ha megengedett a költségvetés egyenlegének romlása? a) 150 b) 200 c) 250 d) 1000 e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7.1.3. Egy keynesiánus gazdaságban a fogyasztási határhajlandóság 0,8, és nincs jövedelemfüggő adó, valamint a kamatláb és az árszint rögzített. A kormányzat saját kiadásainak növelésével a nemzeti jövedelmet 1000 egységgel szeremé növelni. Mekkora a szükséges kormányzati beavatkozás mértéke (öG), ha a kormányzat kiadásait azonos mértékű, egyösszegű adó beszedéséből fedezi? a) 150 b) 200 c) 250 d) 1000 e) Egyik fenti válasz sem helyes.

64

7. FEJEZET

7.1.4. Ha a keynesi kereszt modelljében a fogyasztási határhajlandóság értéke MPC = = 0,75, és nincsenekjövedelemtől függő adók, valamim a beruházások sem változnak. akkor az adók és a kormányzati vásárlások egyidejű 100 egységnyi csökkentése (óG = óT = -100) a) az egyensúlyi jövedelmet l 00 egységgel csökkenti (ó Y = - 100). b) az egyensúlyi jövedelmet nem változtatja meg (óY = 0). c) az egyensúlyi jövedelmet 100 egységgel növeli (óY = 100). d) az egyensúlyi jövedelmet 100 egységnél kisebb mértékben csökkenti. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7 .l. 5. Ha a keynesi kereszt modelljében a fogyasztási batárhajlandóság értéke MPC = 0,8, és nincsenek jövedelemtől függő adók, valamint a beruházások sem változnak, akkor az adók és a kormányzati vásárlások egyidejű 100 egységnyi emelése (óG = = óT = 100) a) az egyensúlyi jövedelmet l 00 egységgel csökkenti (ó Y = - 100). b) az egyensúlyi jövedelmet nem változtatja meg (óY = 0). c) az egyensúlyi jövedelmet l 00 egységgel növeli (ó Y = 100). d) Egyik fenti válasz sem helyes. 7 .1.6. Tegyük föl, hogy a keynesi kereszt modelljében a fogyasztási batárhajlandóság értéke MPC = 0,8, sa nettó adóbevételek rövidtávon sem függnek a kibocsátástóL Tudjuk, hogy kibocsátás nincsen egyensúlyi szimjén. A jelenlegi kibocsátás mellen a szándékolt megtakarítások é rtéke S = 900, míg a szándékolt beruházások é rtéke csak J = 800. Ebben a helyzetben a) a jelenlegi kibocsátás értéke 100 egységgel meghaladja az egyensúlyi kibocsátás értékéL b) a jelenlegi kibocsátás értéke 100 egységgel kisebb az egyensúlyi kibocsátás értékénél. c) a jelenlegi kibocsátás értéke 500 egységgel meghaladja az egyensúlyi kibocsátá értéké t. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 7. l .7. Az adócsökkentés a keynesi kereszt modelljében a) éppen annyival növeli meg a kibocsátást, amennyivel a fogyasztást. b) éppen annyival növeli meg a kibocsátás!, amekkora összeggel csökkennek az adók. c) éppen annyival növeli meg a fogyasztást, amekkora összeggel csökkennek az adók. d) éppen annyival növeli meg a költségvetési deficitet, amekkora kibocsátásemelkedést idéz elő. 7.1.8. Egy gazdaságban a fogyasztási határhajlandóság értéke 0,8, a jövedelemfüggő adó Irulcsa 15 %, a beruházások kamatérzékenysége pedig zérus. Mennyivel nő a jövedelem, ha a kormányzat óG = 1000 nagyságú keresletélénkítést hajt végre? a) 5000 b)3I25 c) 2500

d) 468,75

65

EZET

AGGREGÁLT KERESLET-AZ IS- LM MODELL

C= ltozenté-

7.1.9. Ha egy keynesi gazdaságban a jelenlegi kamatláb, reáljövedelem és árszínvonal mellett a pénzpiacon túlkereslet van, akkor ennek mértékét csökkenti a) a reáljövedelem bővülése. b) a kamatláb esése. c) ha a közpomi bank nyílt piaci művelerek keretében államkötvényeket ad el a hazai gazdasági szereplőknek. d) ha a közpomi bank nyílt piaci műveletek keretében államkötvényeket vásárol a hazai gazdasági szerepl őktől . e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7.1.10. Az ábrán megjelölt B pontban

0,8. :, ak.G =

r

LM

1óság ás tól.

a) az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos. b) az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes. c) az áru- és pénzpiac túlkeresletes. d) az áru- és pénzpiac túlkínálatos. e) Az a)- d) esetek bármelyike előfor­ dulhat.

•ellett

!rtéke

~tás

. érté-

::sátás

ek az .ek az sátás-

lő adó

jöve-

IS ~-----------------------Y

7. 1. 11. A kormányzati kereslet bővítése vagy az adók csökkentése az IS- LM modcllbcn a) jobbra tolja az IS görbét. b) balra tolja az IS görbét. c) balra tolja az LM görbét. d) jobbra tolja az LM görbét. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7. 1.12. Az árszínvonal növekedése a) jobbra tolja az IS görbét. b) balra tolja az IS görbét. c) balra tolja az LM görbét. d) jobbra tolja az LM görbét. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7.l . 13. A beruházások kamatérzékenysége növekedésének hatására a) az IS görbe laposabb lesz. b) az IS görbe meredekebb lesz. c) az IS görbe párhuzamosan fölfelé tolódik. d) az IS görbe párhuzamosan lefelé tolódik. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7.1.14. A pénzkereslet kamatérzékenysége növekedésének hatására a) az LM görbe laposabb lesz. b) az LM görbe mcredekebb lesz. c) az LM görbe párhuzamosan fölfelé tolódik. d) az LM görbe párhuzamosan lefelé tolódik. e) Egyik fenti válasz sem helyes.

66

7. FEJEZET

7 .1.15. A fiskális politika annál hatékonyabb, minél a) laposabb az LM görbe vagy meredekebb az IS görbe. b) meredekebb az LM görbe vagy meredekebb az JS görbe. c) meredekebb az LM görbe vagy laposabb az IS görbe. d) laposabb az LM görbe vagy laposabb az IS görbe. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7 .1.16. A monetáris politika annál hatékonyabb, minél a) laposabb az LM görbe vagy meredekebb az IS görbe. b) meredekebb az LM görbe vagy meredekebb az IS görbe. c) meredekebb az LM görbe vagy laposabb az IS görbe. d) laposabb az LM görbe vagy laposabb az IS görbe. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7.1.17. Tegyük föl, hogy egy zárt gazdaságban negatív meredekségű IS és pom1v meredekségű LM görbét föltételezve rögzítert árszínvonal mellett ceteris paribus csökkentik az adókat. Ennek hatására rövid távon a) a fogyasztási kereslet növekszik. b) a beruházási kereslet csökken. c) a kamatláb csökken. d) Az a) és b) válasz is helyes. e) Az a) és c) válasz is helyes. j) Egyik fenti válasz sem helyes. 7.1.18. Az IS- LM modellben változatlan reál pénzkínálat mellett az adók csökkentése rövid távon a) növeli a fogyasztást és csökkenti a beruházást, de növeli az egyensúlyi jövedelmet. b) növeli a fogyasztást, de csökkenú a beruházást, és így nem növeli az egyensúlyi jövedelmet. c) növeli a fogyasztást, de nem csökkenti a beruházást, és így növeli az egyensúlyi jövedelmet. d) növeli a munkanélküliek számát. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7 .1.19. Egy keynesi (IS- LM) modellben rögzített árszínvonal me llen a beruházások csökkenéséből fakadó recesszió megfelelő körülmények között enyhíthető az alábbi gazdaságpolitikai beavatkozásokkal: a) az adókuicsok növelése. b) a kormányzati áruvásárlások növelése. c) pénzszűkítő monetáris politika. d) a szociális célú költségvetési kiadások csökkentése. e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7. 1

7. 1

7 .l

67 7.1.20. Az alábbi ábra egy keynesi gazdaság áru-, illetve pénzpiaci egyensúlyát biztosító jövedelem-kamatláb kombinációkat mutatja kiinduló állapotban, rögzített árszint me ll ett. Melyik intézkedéscsomag hatására kerülhetett a gazdaság az A ponnal jelzen új egyensúlyi állapotba? a) A kormány nagyszabású stadionépítő progp ramba kezdett, amelynek költségeit a személyi jövedelemadó emeléséből fedezi. LM b) A kormány megépítette az M9-es autópáIS lyát, amelynek költségeit új kibocsátású és magánszemélyeknek értékesített Beton-jegyekből finanszírozta. c) A kormány megépítette az MlO-es autópályát, amelynek költségeit a jegybanktól --------- -- ------ _____.A felvett hitelből fedezte. d) A kormány megépítette az M ll-es autópályát, amelynek költségeit a nagyszabású L----------'--- y stadionépítő program kiadásainak befagyasztásából teremtette elő. l

7. 1.21. Tegyük föl, hogy rövid távon az árszínvonal rugalmatlan, és egy zárt gazdaság keresteti oldalát az IS-LM modell írja Ie. Ha ebben a modellben egy adóemelés következtében recesszió alakul ki, akkor a) a reáljövedelem visszaesése ceteris paribus nagyobb lesz, ha a központi bank a kamatlábat változatlan szinten tartja, mintha a pénzkínálatot tartaná változatlan szinten. b) a reáljövedelem visszaesése ceteris paribus kisebb lesz, ha a központi bank a kamatlábat változatlan színten tartja, mintha a pénzkínálatot tartaná változatlan sz in ten. c) a reáljövedelem visszaesése ceteris paribus egyenlő lesz abban a két esetben, ha a jegybank a kamatlábat, illetve a pénzkínálatot tartja stabilan. d) a reáljövedelem visszaesése nem függ attól , hogy a központi bank a kamatlábat vagy a pénzkínálatot tartja-e stabilan. 7.1.22. A nominális pénzkínálat szűkítésének hatására az IS- LM modellben végbemenő folyamatok úgy hatnak vissza a keynesí keresztre, hogy a) lefelé tOlódik a kiadási egyenes (E), mert a kevesebb pénzből a fogyaszték kevesebbet akarnak vásárolni. b) lefelé tolódik a kiadási egyenes, mert nő a reálkamatláb és csökken a beruházási keres let. c) felfelé tolódik a kiadási egyenes, mert a pénzkínálat szűkítését a kormányzati vásárlások bővítésével kell ellensúlyozni. d) felfelé tolódik a kiadási egyenes, mert a pénzkínálat szűkítésének következtében csökken a reálkamatláb, és minden szereplő többet fog költeni.

68

7. FEJEZET

AGC

7 .l. 23. Az alábbi ábra egy gazdaság helyzetét mutatja, kiinduló állapotban a gazdaság az A és E pontokban van. A gazdaságot érő gazdaságpolitikai beavatkozás vagy sokk hatására kialakuló új egyensúly a B és F pontokban lesz. Mi NEM leheten a változás oka? a) Az expanzív fiskális politika . E b) Az expanzív monetáris politika. c) Az árszínvonal csökkenése. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

7 .l

7. 1

7.1.24. Egy zárt gazdaságban az aggregált kereslet alakulását az JS-LM modell írja le. Ismert, hogy a fogyasztási határhajlandóság c = 0,8, és nincsenekjövedelemfüggő adók. Az árszínvonal ragadós, a központi bank pedig úgy szabályozza a pénzmeunyiség alakulását, hogy a reálkamatláb (r) állandó legyen. Ha ebben a gazdaságban ceteris paribus l OOO egységgel növelik a kormányzati keresletet (ó G = 1000), akkor a fogyasztás változása a) t.C = 1000 lesz. b) t. C = 4000 lesz. c) óC = 800 lesz. d) t.C = 3200 lesz. 7 .1. 25. Ha a 7.1.24. kérdésben leírt gazdaságban ceteris paribus l OOO egységgel növelik az autonóm adót (óT = 1000), akkor a fogyasztás változása a) óC = - 3200 lesz. b) óC = - 800 lesz. c) óC = - 4000 lesz. d) t.C = - 1000 lesz.

7 .l

69

AGGREGÁLT KERESLET-AZ IS-LM MODELL

7.1.26. Tegyük föl, hogy rövid távon az árszínvonal rugalmatlan, és egy zárt gazdaság keresieri oldalát az IS- LM modell írja le az alábbi ábrának megfelelő görbékkel. Ebben a gazdaságban a) a fiskális politika hatásos, míg a r monetáris politika hatástalan. JS b) a monetáris politika hatásos, míg a fiskális politika hatástalan. c) a fiskális és a monetáris politika is hatásos. d) a fiskális és a monetáris politika is 1-----~..--------- LM hatástalan. e) eldönthetetlen, hogy a kormányzati beavatkozás hatásos-e. L-------~-------------

Y

7. 1.27. Tegyük föl, hogy rövid távon az árszínvonal rugalmatlan, és egy zárt gazdaság keresleti oldalát az IS-LM modell írja le az alábbi ábrának megfelelő görbékkel. Ebben a gazdaságban a) a fiskális politika hatásos, míg a r monetáris politika hatástalan. IS LM b) a monetáris politika hatásos, míg a fiskális politika hatástalan. c) a fiskális és a monetáris politika is hatásos. d) a fiskális és a monetáris politika is hatástalan. e) eldönthetetlen, hogy a kormányzati beavatkozás hatásos-e.

L------L--------------- f 7.1.28. Tegyük föl, hogy rövid távon az árszínvonal rugalmatlan, és egy zárt gazdaság keresleti oldalát az IS-LM modell írja le az alábbi ábrának megfelelő görbékkel. Ebben a gazdaságban a) a fiskális politika hatásos , míg a r monetáris politika hatástalan. LM b) a monetáris politika hatásos, míg a fiskális politika hatástalan. c) a fiskális és a monetáris politika is hatásos. d) a fiskális és a monetáris politika is hatástalan. e) eldönthetetlen, hogy a kormányzati beavatkozás hatásos-e. L __ _ __.:...._ __

_

_

_

__

y

70

7. FEJEZET

7.1.29. Tegyük föl , hogy rövid távon az árszínvonal rugalmatlan és egy zárt gazdaság keresJeti oldalát az IS- LM modell írja le az alábbi ábrának megfelelő görbékkel. Ebben a gazdaságban a) a fiskális politika hatásos, míg a r monetáris politika hatástalan. LM IS b) a monetáris politika hatásos, míg a fiskális politika hatástalan. c) a fiskális és a monetáris politika is hatásos. d) a fiskális és a monetáris politika is hatástalan. e) eldönthetetlen, hogy a kormányzati beavatkozás hatásos-e.

AGG REG,

7. 1.32. 1

~----------------------- Y

Az alábbi ábra a 7.1.30-31. kérdésekre vonatkozik. Az ábrán lévő gazdaság a keynesi rövid távú modell szerint működik. Kezdetben az A pontnak megfelelő kiinduló helyzetben volt, utána gazdaságpolitikai beavatkozások következtében már rövid távon a B pontba került. r

Az alább

~----------------------- Y

7 .1.30. Válasza ki az alábbi lehetőségek közül, milyen beavatkozások tönénhertek. a) A jegybank növelte a pénzkínálatot, a költségvetés pedig az adókat. b) A jegybank növelte a pénzkínálatot, a költségvetés pedig az állami vásárlásokat. c) A jegybank csökkentette a pénzkínálatot, a költségvetés pedig az adókat. cl) Egyik fenti válasz sem helyes. 7 .1.31. Az előző kérdésre adott válasza alapján határozza meg, hogy a fenti ábrán feltüntetett gazdaságpolitikai beavatkozások hatására milyen változás következhetett be a kiadások szerkezetében. a) Az I nőn, a G csökkent, a C változatlan. b) Az I nőn, a C csökkent, a G változatlan. c) Az I csökkent, a C nőtt , a G változatlan. d) A C nőn, a G csökkent, az l változatlan.

7.1.33.~

l

71

AGGREGÁLT KER ESLET - AZ IS- LM MODELL

7.1.32. Egy gazdaság fogyasztásának és beruházásának alakulását az alábbi ábra mutatja:

Ha megbízható információk alapján arra következtethetünk, hogy a besatírozott intervallumba eső változások gazdaságpolitikai lépések hatását tükrözik, akkor az adott időszakban az állam valószínűleg a) expanzív jellegű fiskális politikai lépéseket hajtott végre. b) restriktív jellegű fiskális polirikai lépéseket hajtott végre. c) expanzív jellegű monetáris politikai lépéseket hajtott végre. d) restriktív jellegű monetáris politikai lépéseket hajtott végre.

Az alábbi ábra a 7. l . 33-34. kérdésekre vonatkozik.

r

r

M/P

M'/P

LM

LM"

L L . , __

_ . __ _ _ __ . __ _

MIP y

7. 1.33 . Tegyük föl, hogy egy gazdaság pénzpiacát az ábrán látható MIP reál pénzmennyiség, az L( Y, r) pénzkeresleli függvény és az ezekbőllevezethető LM görbe határozza meg. Az árupiac egyensúlyi (Y, r) kombinációit az IS görbe írja le. A gazdaság az A pontnak megfelelő egyensúlyi helyzetben van. A rövid távú AS görbe vízszintes. Ebben a gazdaságban a jegybank - államkötvények nyílt piaci műveletek keretében történő felvásárlásával - megnöveli a nominális pénzmennyiséget M' szintre. A jegybanki intervenció következtében az LM görbe

72

7. FEJEZET

a) rövid tá von LM' helyzetébe tolódik, és rövid Lá von az új egyensúlyi jövedelem Y'

Az

lesz. b) rövid távon LM" helyzetébe tolódik, és rövid távon az új egyensúlyi jövedelem Y" lesz. c) hosszú tá von LM' helyzetébe tolódik, és hosszú tá von az új egyensúlyi jövedelem Y' lesz. d) hosszú távon LM" helyzetébe tolódik, és hosszú távon az új egyensúlyi jövedelem Y' lesz. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7.1.34. Tegyük föl, hogy egy gazdaság pénzpiacát az ábrán látható MIP reál pénzmennyiség, az L(Y, r) pénzkeresJeti függvény és az ezekbőllevezethető LM görbe halározza meg. Az árupiac egyensúlyi (Y, r) kombinációi! az IS görbe írja Je. A gazdaság az A pontnak megfelelő egyensúlyi helyzetben van. A rövid távú AS görbe pozitív meredekségú. Ebben a gazdaságban a jegybank - államkötvények nyílt piaci műveletek keretében történő felvásárlásával - megnöveli a nominális pénzmennyiségct M' szintre . A jegybanki intervenció következtében az LM görbe a) rövid tá von LM' helyzetébe tolódik, és rövid tá von az új egyensúlyi jövedelem Y' lesz. b) rövid távon LM" helyzetébe tolódik, és rövid Lávon az új egyensúlyi jövedelem Y" lesz. c) hosszútávon LM' helyzetébe tolódik, és hosszútávon az új egyensúlyi jövedelem Y' lesz. d) hosszú távon LM" helyzetébe tolódik, és hosszú távon az új egyensú lyi jövedeJem Y" lesz. e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7.

7.

AGGREGÁLT KERESLET - AZ IS- LM MODELL

73

Az alábbi ábra a 7 .1.35-36. kérdésekre vonatkozik.

E

Y=E C+/+ G' C+ l + G

ó. G

~--------._--~------ Y

r

Y Y' Y" 7.1.35. Tegyük föl, hogy egy gazdaság árupiacát az ábrán látható keynesi kereszt (C, J, G) és az ebből levezethető JS görbe határozza meg. A pénzpiac egyensúlyi (Y, r) kombinációi! az LM görbe írja le. A gazdaság az A pontnak megfelelő egyensúlyi helyzetben van. A rövid távú AS görbe vízszimes. Ebben a gazdaságban a kormányzat vásárlásait a költségvetés terhére ó.G-vel emeli. A fiskális expamió hatására az IS görbe a) rövid távon JS' helyzetébe tolódik, és rövid távon az új egyensúlyi jövedelem a B pontnak megfel elő Y' lesz. b) rövid távon IS'' helyzetébe tolódik, és rövid távon az új egyensúlyi jövedelem a C pomnak megfelelő Y" lesz. c) hosszú tá von IS' helyzetébe tolódik, és hosszú távon az új egyensúlyi jövedelem a B pontnak megfelelő Y' lesz. d) hosszú távon IS' helyzetébe tolódik, és hosszú távon az új egyensúlyi jövedelem a C pomnak megfelelő Y" lesz. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7.1.36. Tegyük föl, hogy egy gazdaság árupiacár az ábrán látható keynesi kereszt (C, / , G) és az ebből levezethető IS görbe határozza meg. A pénzpiac egyensúlyi (Y, r) kombinációit az LM görbe írja le. A gazdaság az A pontnak megfelelő egyensúlyi helyzetben van. A rövid távú AS görbe pozitív meredekségű.

74

7. FEJEZET

Ebben a gazdaságban a kormányzat vásárlásait a költségvetés terhére .6G-vel emeli. A fiskális expanzió hatására az JS görbe a) rövidtávon JS helyzetébe tolódik, és rövidtávon az új egyensúlyi jövedelem a B pontnak megfelelő Y' lesz. b) rövid távon JS' helyzetébe tolódik, és rövid távon az új egyensúlyi jövedelem a C pontnak megfelelő Y" lesz. c) hosszú távon IS' helyzetébe tolódik, és hosszú távon az új egyensúlyi jövedelem a B pomnak megfelelő Y' lesz. d) hosszútávon IS' helyzetébe tolódik, és hosszútávon az új egyensúlyi jövedelem a C pontnak megfelelő Y" lesz. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7.1.37. Ha a nominális pénzkínálat és az árszínvonal 10%-kal emelkedik, akkor a) az LM görbe jobbra tolódik. b) az AD görbe jobbra tolódik. c) az AS görbe jobbra tolódik. d) az JS görbe jobbra tolódik. e) Az a) és b) válasz is helyes. 7.1.38. Az AS-AD modellben a pénzkínálat növelésének hatására hosszútávon a) az árszínvonal magasabb lesz, de a kibocsátás nem változik. b) az árszínvonal nem változik. de a kibocsátás magasabb lesz. c) az árszínvonal és a kibocsátás is magasabb lesz. d) sem az árszínvonal, sem a Icibocsátás nem változik. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7 .1.39. Ha az árak és bérek rövid tá von merevek, de hosszú tá von tökéletesen rugalmasak, akkor NEM igaz, hogy a) a hosszú távú aggregált kínálari görbe függőleges. b) a rövid távú aggregált kínálali görbe vízszintes. c) a pénzkínálat változása csak rövid távon módosítja a kibocsátást. d) a pénzkínálat növelése emeli az árszínvonalat e) az AD görbe vízszintes. 7. 1.40. Adott AD görbe mentén konstans a) a reáljövedelem . b) a nominális pénzkínálat. c) az árszínvonal. d) a kormányzati vásárlások mértéke. e) A b) és d) válasz is helyes. 7 .!.41. A zárt gazdaság IS- LM modelljéből levezetett aggregált keresleli (AD) görbe negatív meredekségű, mert a) az árszínvonal csökkenése folytán növekszik a változatlan nominál jövedelemmel rendelkező fogyasztók vásárlóereje. b) az árszínvonal csökkenése növeli a lútelfelvételükben korlátozott vállalatok beruházásra fordítható pénzeszközeinek vásárlóerejéL c) az árszínvonal csökkenése növeli az állami adóbevételek vásárlóerejét, ezért vállOZatlan költségvetési deficit mellett is emelkedik a reál kormányzati kereslet (G) nagysága. d) Mindegyik fenti válasz helyes . e) Egyik fenti válasz sem helyes.

AGGREGÁLT KERESLET - AZ IS-LM MODELL

75

7.1.42. Tegyük föl, hogy egy zárt gazdaságban a keresJeti oldalt az IS- LM modell írja le. A kínálari oldalról ismert, hogy a rövid távú AS görbe vízszintes, a hosszú távú kínálat pedig az árszínvonaltól független, és egyenlő a potenciális kibocsátássaL Ebben a modellben, ha a rövid távú egyensúlyi jövedelem kisebb a potenciális kibocsátás szimjénél, akkor a hosszú távú automatikus alkalmazkodási folyamatok során a) a kamatláb emelkedik, a beruházás és a fogyasztás csökken. b) a kamatláb emelkedik, a beruházás csökken, de a fogyasztás bővül. c) a kamatláb csökken, a beruházás és a fogyasztás bővül. d) a kamatláb csökken, a beruházás bővül, de a fogyasztás csökken. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7.l .43. Ugyanazon jövedelemtől független (autOnóm) kereslet i elem jövedelemnövelő hatása az alábbi modellben a legkisebb (egyébként azonos konstans paraméterek mellett): a) az IS-LM rendszerben rövid távon; b) az AS-AD rendszerben hosszú távon; c) a keynesi keresztben rövid távon. d) Rossz a kérdésfel vetés, mert mindhárom rendszerben ugyanakkora a jövedelemnövelő hatás . e) Rossz a kérdésfelvetés, mert az autonóm keresieri elemek csak a keynesi keresztben értelmezhetők. 7.1.44. Ugyanazon jövedelemről függerlen (autonóm) kereslet i elem jövedelemnövelő hatása az alábbi modellben a legnagyobb (egyébként azonos konstans paraméterek mellerr): a) az IS-LM rendszerben rövid távon; b) az AS-AD rendszerben hosszú távon; c) a keynesi keresztben rövid távon. d) Rossz a kérdésfel vetés, mert mindhárom rendszerben ugyanakkora a jövedelemnövelő hatás. e) Rossz a kérdésfel vetés, mert az autonóm keresteti elemek csak a keynesi keresztben értelmezhetők. 7.1.45. Az IS- LM rendszerben rövidtávon ártételesen növeli a fogyasztási keresletet a) a kormányzati vásárlások bővítése a multiplikáror-hatáson keresztül. b) a kormányzati vásárlások szu'"kítése, mert így a reáljövedelemből több jut fogyasztásra. c) a nominális pénzkínálat szűkirése, men a fogyasztóknak így gyorsabban el kell költeniük a pénzüket. d) a beruházási kereslet visszaesése, mert emiatt kevesebbet kell megtakarítaniuk a fogyasztóknak . e) Az a)-d) válaszokban felsoroll összes exogén változás. 7.1.46. Ha az egyensúlyi jövedelem kezdetben kisebb a potenciális kibocsátásnál, akkor a) az árszínvonal esni fog és emiatt nő a reál pénzkínálat így az LM görbe jobbra/le tolódik. a kamatláb csökken és az egyensúlyi jövedelem nő. b) az árszínvonal esni fog és em iarr nő a reál pénzkínálat így az AD görbe jobbra/ fel tolódik. c) az árszínvonal emelkedni fog és a gazdaság aggregált keresJeti (A D) görbéje memén alakul ki a hosszú távú egyensúly. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

76

7. FEJEZET

AC

7 .1.47. A magánszekto rról fölven hitellel finanszírozort expanzív fiskális politika beruházásokat szorít ki a) a klasszikus modellben. b) a keynesiánus IS- LM rnodellben rövid távon változatlan árszínvonal mellen. c) a keynesiánus IS- LM rnodellben hosszú távon rugalmas árszínvonal mellett. d) Az a), b) és c) válasz is helyes. e) Egyik fenti válasz sem helyes.

7.

Az alábbi ábra a 7.1.48- 49. kérdésekre vonatkozik. Tegyük föl, hogy egy zárt gazdaság jelenlegi rövid távú egyensúlyi helyzetét a mellék:elt ábrán az IS( J) és LM( l) görbe metszéspontjában levőK pont mutatja. A gazdaság kínálati oldaláról tudjuk, hogy a rövid távú aggregált kínálati görbe vízszintes, míg a hosszú távú aggregált kínálat megegyezik a potenciális kibocsátással (LRAS = Y). Feltételezzük, hogy nincsenek inflációs vagy de flációs várakozások.

r

LM(l) ,. LM(2) / /

'/S(2)

7.

7.1.48. Ha az állam nem válroztatja meg a kormányzati kereslet, az adók és a nominális pénzmennyiség nagyságát, akkor a fenti ábrán a gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzetét a) az IS(2) és LM(l) görbe metszéspontjában levő A pont mutatja. b) az IS( l ) és LM(2) görbe metszéspontjában levő B pont mutatja. c) a potenciális kibocsátás egyenesén egy A és B közötti pont mutatja. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 7 .1.49. Ha az állam nem változtatja meg a kormányzati keres let, az adók és a nominális pénzmennyiség nagyságát, akkor az előző ábrán a gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzetében a) a fogyasztás nagyobb lesz, mint a K pontban. b) a fogyasztás kisebb lesz, mint aK pontban. c) a fogyasztás nem változik a K pontbelihez képest. d) nem tudunk semmit mondani a fogyasztás alakulásáról a K pontbelihez képest.

7.

AGGREGÁLT KERESLET - AZ IS-LM MODELL

77

7.1.50. A pénzpiaci egyensúlyt a) a hosszú távú klasszikus modellekben az árszínvonal kiigazodása állítja be, a rövid távú keynesi modellben viszont a kamatláb mozgása. b) a hosszú távú klasszikus madeilekben a kamatláb kjigazodása állítja be, a rövid távú keynesi modellben viszont az árszínvonal mozgása. c) mindkét modellben a kamatláb kiigazodása állítja be. d) mindkét modellben az árszínvonal kiigazodása állítja be.

Az alábbi ábra a 7.1.51-52. kérdésekre vonatkozik. p

LRAS

'8

, -- .AD' AD '-----'--~---- Y

7.1.51. A fenti ábrán egy keynesi típusú gazdaság keresteti, valamjm rövid és hosszú távú kínálati függvényeit látjuk. Kiinduló helyzetben a gazdaság rövid és bosszú távú egyensúlyban van. Melyik az a változás, amelyik a gazdaságot rövid távon az A pombeli helyzetbe juttatja? a) A profitkilátások romlása miatt a vállalatok elhalasztják beruházásaikat b) A munkáltatók által fizetendő tb-járulék emelése. c) A jegybank nyíltpiaci államkötvény-eladása. d) A nagyszabású metróépítés beindítása. 7.1.52. A fenti gazdaság hosszú távú alkalmazkodása úgy valósul meg, hogy a) a hosszú távú aggregált kínálati görbe jobbra tolódik, így a hosszú távú egyensúlyt az A pont adja meg. b) a rövid távú aggregált kínálati görbe felfelé tolódik, így a hosszú távú egyensúlyt a B pom adja meg. c) az aggregált keresteti görbe visszatolódik, így a kibocsátás az árszint változatlansága mellett visszaáll a potenciális szintre. d) a monetáris politika reakciójától függően vagy a kibocsátás, vagy az árszint emelkedik.

78

7. FEJEZET

7 .1.53. Tegyük föl, hogy az IS-LM modell feltevései érvényesülnek, s az árszúlVonal ragadós. A választások közeledtével a kormányzat nagyvonalú adócsökkentéssei próbálja meg a választök kegyeit elnyerni, Iniközben a központi bank restriktív monetáris politikával kívánja elkerülni az inflációs nyomás kialakulását. Ezeknek a lépéseknek a következtében a) lehetSéges, hogy egyetlen reálváltozó sem változik (még rövidtávon sem), mivel előfordulhat, hogy az egymást ellensúlyozó politikák miatt az aggregált kereslet nem változik. b) lehetséges, hogy a kibocsátás nem változik, de biztos, hogy a reálkamatláb emelkedik, a beruházás pedig visszaesik. c) lehetséges, hogy a kibocsátás változik, és ekkor előfordulhat, hogy a reálkamatláb nem változik. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 7 .1.54. Ha a csökkenő nominális pénzkínálat deflációt (árszintcsökkenést) eredményez, akkor a) a Pigou-hatás visszaállíthatja a potenciális kibocsátást. b) az így keletkező defláció destabilizáló hatásai súlyosbíthatják a recessziót. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 7 .1.55. Az adósságdefláció elmélete szerím a defláció destabilizáló, ha a) a hitelezők kiadási hajlandósága nagyobb, mint az adósoké. b) a hitelezők kiadási hajlandósága megegyezik az adósokévaL c) a hitelezők kiadási hajlandósága kisebb, mint az adósoké. d) érvényesül a Pigou-hatás. 7 .1.56. A Pigou-hatás szerint az árszínvonal esése adott nominális pénzkínálat mellett növeli a reál pénzkínálatot, a) ami csökkenti a kamatlábat, és így az LM görbe jobbralle tolódik, ami az egyensúlyi jövedelem bővülésére vezet. b) aini növeli a fogyaszták reálvagyonát, és így a fogyasztás, valamint az egyensúlyi jövedelem bővülésére vezet. c) ami növeli a fogyaszták reálvagyonát, és így a fogyasztás bővülésére, az IS görbe jobbra/föl tolódására vezet. d) A b) és c) válasz is helyes. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7 .1.57. Az adósságdefláció elmélete szerint a váratlan defláció gazdagítja a hitelezőket és szegényíti az adósokat, ennélfogva a váratlan defláció a) az egyensúlyi jövedelem csökkenésére vezet, ha a hitelezők kiadási hajlandósága meghaladja az adósokét b) az egyensúlyi jövedelem csökkenésére vezet, ba az adósok kiadási hajlandósága meghaladja a hitelezőkéL c) nem érinti az egyensúlyi jövedelem alakulását, ha az adósok és hitelezők kiadási hajlandósága egyenlő. d) A b) és c) válasz is helyes. e) Egyik fenti válasz sem helyes.

AG

7.

7

7.

AGGREGÁLT KERESLET-AZ IS- LM MODELL

79

7.1.58. A deflációs várakozások erősödése esetén (azaz ha az eddiginél nagyobb arányú árszínvonalesésre számítanak) a) az il Y koordináta-rendszerben az LM görbe jobbrallefelé tolódik, és így a nominális kamatláb csökken, a beruházás és az egyensúlyi jövedelem pedig nő. b) az i! Y koordináta-rendszerben az LM görbe balra/ fölfelé tolódik, és így a nominális kamatláb emelked ik, a beruházás és az egyensúlyi jövedelem pedig csökken. c) az ilY koordináta-rendszerben az IS görbe balrallefelé tolódik. és így a nominális kamatláb csökken. d) a nominális kamatláb csökken, a reálkamatláb nő, a beruházás és az egyensúlyi jövedelem csökken. e) A c) és d) válasz is helyes.

7 .2 . Feladatok 7.2.1. Egy zárt gazdaságban az aggregált kereslet alakulását az IS-LM modell írja le. Ismert, hogy a fogyasztási határhajlandóság c = 0,6, és nincsenek jövedelemfüggő adók. Az árszínvonal ragadós, és a központi bank úgy szabályazza a pénzrneunyiség alakulását, hogy a reálkamatláb (r) állandó legyen. a) Ha ebben a gazdaságban ceteris paribus 100 egységgel növelik a reál kormányzati keresletet (!lG = l 00), akkor a fogyasztás változása, ll C l. 100 lesz. 2. 150 lesz. 3. 60 lesz. 4. Egyik fenti válasz sem helyes. b) Ha ebben a gazdaságban ceteris paribus 100 egységgel növelik az autonóm adót (tlT = 100), akkor a fogyasztás változása. tlC l. - 90 lesz. 2. -60 lesz. 3. -150 lesz. 4. Egyik fenti válasz sem helyes 7.2.2. Egy keynesi gazdaságban a fogyasztási függvény C = 200 + 0,8}'D' egyenlerű. A beruházási függvény l = 1200 - 50r. A kormányzat G = 280 egység értékben vásárol javakat és szolgáltatásokat, és T = 200 összegű adót szed (jövedelemfüggő adó nincs). A reál pénzkeresteti függvény L = 0,5 Y + 500 - l OOr, az árszínvonal P = l. A kiinduló helyzetben a közpomi bank úgy szabályazza a nominális pénzmennyiséget, hogy a kamatláb r = 8 nagyságú legyen. a) Határozza meg az egyensúlyi jövedelmct és a nominális pénzmennyiséget! b) Számítsa ki, hogyan kellene a kormányzar vásárlásait megváltoztatui az egyensúlyi jövedelem 200 egységgel való megnövelése érdekében, miközben az árszínvonal és az a) pontban meghatározon nominális pénzmennyiség nem változik! c) Határozza meg számszerűen, hogyan hat a b) pont alatti intézkedés a magánberuházásokra?

80

7. FEJEZET

AGGF

7 .2.3. A következő oldalon a felső ábra egy keynesi gazdaságot mutat be, egyensúlyi helyzetben. Kövesse végig az ábrán, hogy milyen változások metmek végbe a gazdaságban, ha a jegybank megnöveli a pénzkínálatOt! (Az árszínvonalat tekintse rögzítettnek!) Az ábrán feltüntetett változásokat írásban is fejtse ki, és indokolja válaszát!

7.2.3

7.2.4. A következő oldalon az alsó ábra egy keynesi gazdaságot mutat be, egyensúlyi helyzetben. Kövesse végig az ábrán. hogy milyen válwzások mennek végbe a gazdaságban, ha a kormányzat megnöveli megrendeléseinek ménékét! (Az árszínvonalat tekimse rögzítettnek!) Az ábrán feltüntetett változásokat írásban is fejtse ki, és indokolja válaszát! 7.2.5. Egy keynesiánus gazdaságban a fogyasztási kereslet C= 580+ 0,75}'ű1 . A beruházási keresJeti függvény I= 440 - 15r. A pénzkeresleli függvény L = 40+ 0,3Y - 30r. A pénzkínálat 280, az árszínvonal egységnyi szinten rögzflen. A kormány 360 egységnyi mértékbcn vásárol árukat, és 60 egység transzfert fizet a magánszektomak. A beszedett adó 300 egyösszegű adóból és 20%-os adóicules mellctti jövedelemadóból áll. a) Írja fel az IS görbe egyenletét! b) Írja fel az LM görbe egyenletét! c) Határozza meg az áru- és pénzpiac együttes egyensúlyát jellemző értékeket! d) Hogyan alaku l a költségvetés egyenlege egyensúlyban? e) A foglalkoztatás növelése érdekében a kormányzat a jövedelmet 3000-re szerelné növelni. Mennyivel kell ehhez növelnie megrendeléseit? !J Mennyi magánberuházást szorít ki az e) kérdésben felírt állami beavatkozás? g) Mennyivel növelje a jegybank a nominális pénzkínálatot, ha monetáris eszközökkel kívánja megvalósítani a 3000-es kibocsátási szintet [az e) kérdésben kiszámolt kormányzati áruvásárlások helyeu]? ll) Mennyi magánberuházást szorít ki a g) kérdésben felírt állami beavatkozás? 7.2.6. Egy keynesiánus gazdaságról tudjuk, hogy az autonóm fogyasztási kereslet 100, és a fogyasztási határhajlandóság 0,6. A magánszféra beruházási kereslete I = 280 - 44r sze ri nt alakul. A kormányzat l 00 egységnyi egyösszegű adót szed be Gövedelemfüggő adó és transzfer nincs). A költségvetés kiadási oldalán 400 egységnyi kormányzati vásárlás áll. A pénzpiacról a következő információk állnak rendelkezésünkre: a nominális pénzkínálat 600, a pénzkeresletet pedig az L = 2 Y - 440r függvény írja le. Az árszínvonal 2, és nem változik. a) Határozza meg az egyensúlyi jövedelmer és kamatlábat! A kormányzat a munkanélküliség csökkentése érdekében a kibocsátást 1470 egységre kívánja emelni. b) Mennyivel kell a fenti cél elérése érdekében növelnie vásárlásait, ha közben a pénzkínálatot állandó szimen tartja? c) Mennyivel kell a fenti cél elérése érdekében növelnie a nominális pénzkínálatot. ha fiskális expanzió helyen csak moneráris eszközöket alkalmaz?

r

7.2.L.

r

81

AGGREGÁLT KERESLET - AZ IS- LM MODELL

E

7.2.3. feladat ábrája

r

r

LM

MIP

JS

L(Y. r) ~------~---------- MIP

y E

7.2.4. feladat ábrája

r

r

LM

MIP

L(Y. r) M/P

L - - - - - - -J __ _ _ _ _ _ _ __ _

JS

y

82

7. FEJEZET

AC

7.2. 7. Egy háromszereplős keynesi modellről az alábbi adarok isme nek: a fogyasztási határhajlandóság 0,8, az autonóm megtakarítás - 50. A magánszféra beruházási kerestete /(r) = 500- 20r sze r int alakuL Az állrun 250 egységnyi árut vásárol, és l 00 egységnyi egyösszegű adót szed Uövedelemfüggő adó és transzfer nincs). A nominális pénzkínálat 760. a reál pénzkeresteti függvény L(Y, r) = 100 + 0,6Y- 20r. Az árszínvonal egységnyi, és nem vállozik. a) Határozza meg az egyensúlyi jövedelmet és kamatlábat! b) A kormányzat a munkanélküliség csökkentése érdekében 100 egységgel növeli megrendeléseit, amelyet azonos összegű pénzkibocsátással fedez. A pénzmultiplikátor értéke 2. Hogyan változik az egyensúlyi jövedelem és kamatláb a fiskális és monetáris expanzió együttes hatására? c) Mekkora é rtékű magánberuházást szorít ki a b) kérdés alatti állami beavatkozás?

7.

7.2.8. Egy zárt gazdaságban rövid távon ragadós, hosszú távon viszont rugalmas az árszínvonal. Ismertek az alábbiak: - az autonóm fogyasztás C0 = 200; - a fogyasztási határhajlandóság c = 0,75; - a beruházási függvény l = 2000 - l OOr; - a kormányzati kereslet G = 2500: - az adófüggvény T = 400 + 0,2Y, transzferek nincsenek; - a reál pénzkeresteti függvény L = 0,8Y - 200r; - a nominális pénzkínálat M = 8400; - a rövid távú AS görbe vízszintes, egyenletc pedig P = 1.5; - a hosszú távú aggregált kínálari görbe LRAS = 9000. a) Mekkora ebben a modellben a jelenlegi egyensúlyi jövedelem? Tudjuk, hogy a nominális pénzkínálat növelésének hatására az egyensúlyi jövedelem rövid távon óY = 350 egységgel nőn. b) Mennyivel válrozon a pénzkínálat növelésének hatására a beruházási kereslet? c) Mennyivel változott a nominális pénzkínálat? d) Mekkora a hosszú távú alkalmazkodási folyamatok lezajlása után az árszínvonal? 7 .2. 9. Az alábbi ábrán egy keynesi feltevések szerint működő gazdaság jellemző makroökonómiai összefüggéseit ábrázoltuk a kiinduló egyensúlyi helyzetben. r

.___ ___.__ _ _ _ I, S

r

r

y

' - - -- L - - -- -

MIP

Mutassa meg az ábrán, hogy milyen rövid távú változások következnek be, ha e helyzetből kiindulva a költségvetési politika felelősei deficitcsökkentő intézkedéseket tesznek!

7

AGGREGÁLT KERESLET - AZ IS-LM MODELL

83

7.2.10. Az alábbi ábra egy gazdaság pénzpiacát mutatja. M / P0 a reál pénzkíoálat, L a reál pénzkeresieri függvény. A jelenlegi kamatláb r'. A központi bank vásárolja meg a kötvényeket

Nem a központi bank vásárolja meg a kötvényeket

r

r

r'

r'

L L-..- - - - ' -- - - -- -

L

MIP

'--- - - ' - - - - -- - - M/ P

a) Milyen állapotban van a pénzpiac? Milyen változások következményeként jöhe-

tett létre ez a szituáció? b) MutaSsa meg a fenti , bal oldali ábrán, hogyanjön létre a pénzpiaci egyensúly, ha

az államkötvényektól szabadulni akaró (a pénzt preferáló) gazdasági szerepiéktól a közpomi bank vásáralja meg az államkötvényeket! (A reáljövedelem és az árszínvonal nem változik meg az alkalmazkodási folyamat során.) c) Mutassa meg a fenti, jobb oldali ábrán, hogyan jön létre a pénzpiaci egyensúly, ha az államkötvények eladóitól nem a központi bank vásárolja meg az államkötvényeket, hanem más magángazdasági szereplő! (A reáljövedelem és az árszínvonal nem változik meg az alkalmazkodási folyamat során.) 7.2.11. Tegyük föl, hogy a zárt gazdaság IS- LM modelljét a következő adatok és összefüggések írják le: - a fogyasztási függvény C = a + b(Y- 1), ahol a> O és O< b< l; - a beruházási függvény l = X - dr, ahol x> O és d> 0; - a kormányzati kereslet G = G0 ; . - az adók nagysága T = T0 ; - a reál pénzkeresieri függvény L = eY - fr, ahol e> O és j> O; - rövid távon az árszínvonal rögzített P = P0 ; - hosszú távon az árszínvonal rugalmas és az aggregált kínálat rögzített LRAS = Y; - nincsenek inflációs várakozások n• = O; - a modellben szereplő paraméterek végesek. Tudjuk továbbá, hogy az áru- és pénzpiaci egyensúly mindig fönnáll. A fenti modell két ország (A és B) gazdaságát írja le. A két ország gazdaságának helyzete kezdetben azonos és gazdasági modelljük csak egyetlen Lényeges sajárosságban különbözik (az egyik függvény egy konstans paraméterében): A országban a beruházások érzékenyebben reagálnak a reálkamatláb változásaira, mint B országban. Tehát A országban a beruházások kamatérzékenységét jellemző d együttható értéke nagyobb, mint B országban .

84

7. FEJEZET

a) Tegyük föl, hogy kezdetben mindkét ország a potenciális kibocsátás szimjén

termel, és ebből a helyzetből kiindulva az expanzív monetáris polilika mindkét országban azonos összeggel növeli meg a nominális pénzmennyiséget. Ennek hatására melyik országban változik nagyobb abszolút mértékben rövid távon az egyensúlyi jövedelem? J. A országban, ahol d értéke nagyobb. 2. B országban, ahol d értéke kisebb. 3. Mindkét országban ugyanakkora nem nulla abszolút értékkel változik rövid távon az egyensúlyi jövedelem. 4. Egyik országban sem változik rövid távon az egyensúlyi jövedelem. b) Tegyük föl ismét. hogy kezdetben mindkét ország a potenciális kibocsátás szintjén termel. és ebből a hel yzetből kiindulva az expanzív monetáris politika mindkét országban azonos összeggel növeli meg a nominális pénzmennyiséget. Ennek hatására melyik országban változik nagyobb abszolút mértékben rövid távon az egyensúlyi kamatláb (r)? l . A országban, ahol d értéke nagyobb. 2. B országban, ahol d értéke kisebb. 3. Mindkét országban ugyanakkora nem nulla abszolút értékkel változik rövid távon az egyensúlyi kamatláb. 4. Egyik országban sem változik rövid távon az egyensúlyi kamatláb. c) Tegyük föl újra. hogy kezdetben mindkét ország a potenciális kibocsátás szintjén termel, és ebből a helyzetből kiindulva az expanzív monetáris politika mindkét országban azonos összeggel növeli meg a nominális pénzmennyiséget. Ennek hatására melyik országban változik nagyobb abszolút mértékben hosszú távon az egyensúlyi reálkamatláb (r)? l. A országban, ahol d értéke nagyobb. 2. B országban, ahol d értéke kisebb. 3. Mindkét o rszágban ugyanakkora nem nulla abszolút értékkel változik hosszú távon az egyensúlyi reálkamatláb. 4. Egyik országban sem változik hosszú távorr az egyensúlyi reálkamatláb. *7.2.12. Egy keynesi gazdaságban a pénzkereslet kamatérzékenysége nagyon nagy. [Az L( Y, r) = kY- hr függvényben h tart a végtelenhez.] Elemezze az IS-LM rendszer segítségével a fiskális és monetáris politika hatékonyságát! Érvelését (a fiskális és monetáris politika elemzésére két külön) ábrával támassza alá! *7 .2.13. Egy keynesi gazdaságban a beruházások kamatérzékenysége zérus. [Az /(r)= l- br függvényben b = O.] Elemezze az IS- LM rendszer segítségével a fiskális és monetáris politika hatékonyságát! Érvelését (a fiskális és monetáris politika elemzésére két külön) ábrával támassza alá!

8.

8.

8.

8.

8

8. FEJEZET

A nyitott gazdaság

8.1. Feleletválasztás A nyitou gazdaság hosszú távon 8.1.1. A nyitott gazdaságban az árupiac egyensúlyi helyzetében a nettó export értéke a) egyenlő a társadalmi megtakarítás és a beruházás különbségével. b) egyenlő a nettó külföldi beruházás értékéveL c) egyenlő a kibocsátás és a belföldi kiadás különbségével. d) Mindegyik fenú válasz helyes. 8.1.2. Kis nyitou gazdaságban hosszútávon az expanzív fiskális politika a) emeli a kamatlábat, és így beruházásokat szorít ki. b) a hazai valuta reál felértékelődésére vezet, s így nettó exportot szorít ki. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.3. Ha egy kis nyitott gazdaságban a technológia változása folytán nő a beruházási kerestet, akkor hosszú távon a) emelkedik a reálkamatláb, a nettó export pedig változatlan marad. b) nő a nettó export. c) csökken a nettó export. d) bővülnek a hazai megtakarítások is. 8.1.4. Egy kis nyiton gazdaságban hosszú távon a hazai valuta reál felértékelődése bekövetkezhet a) a hazai megtakarítások emelkedése folytán. b) az importkorlátozó intézkedések eredményeként. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.5. Ha egy kis nyiton gazdaság kormányzata importkorlátozó protekcionista intézkedéseket vezet be, akkor hosszú távon a) csökken az import, ezáltal nő a nenó export. b) a hazai valma reál felénékelődése folytán nem változik a nenó export. c) nő a nettó export, ez pedig a hazai valuta reál felénékelődésére vezet. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

86

8. FEJEZET

8.1.6. Tegyük föl, hogy egy kis nyitott gazdaság főként gépalkatrészeket exportál, és csökken a gépalkatrészek iránti világkereslet Ennek következtében hosszú távon a) az ország nettó exportja csökken, valutája pedig reál leértékelődésen megy keresztül. b) az ország nettó exportja nem változik, mivel az exportkereslet csökkenésével együtt valutája reál leértékelődésen megy keresztül. c) az ország nettó exportja emelkedik, mivel az exportkereslet csökkenésével együtt valutája reál leértékel ődésen megy keresztül. d) a nettó export nőhet, csökkenhet és változatlan is maradhat. 8 .l. 7. Egy kis nyitott gazdaságban hosszú táv on a nettó export csökkenésére vezet a) a beruházási kereslet emelkedése. b) a világpiaci kamatláb süllyedése. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.8. A hazai valuta reál felértékelődésére lehet számítani hosszú távon, ha a) a hazai kormányzat expanzív költségvetési politikát folytat. b) a hazai kormányzat importkorlátozó intézkedéseket vezet be. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8. 1.9. Ha egy kis nyitott gazdaságban a kormányzat hosszú távon csökkenteni kívánja a külkereskedelmi mérleg deficitjét, akkor ennek érdekében célszerű lehet a) a hazai beruházásokat növeirti. b) kormányzati szubvencióval támogatni az importtal versenyző hazai vállalatokat c) a kormányzati kiadások visszafogásával csökkenteni a költségvetési deficitet. d) Mindegyik fenti válasz helyes. 8.1.10. Ha a hazai inflációs ráta meghaladja a külföldi inflációs rátát, a) lebegő árfolyam esetén hosszútávon a hazai valuta leértékelődésére kell számítani. b) rögzített árfolyam esetén a nettó export csökkenni fog. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.11. Nagy nyitott gazdaságban az expanzív fiskális politika ceteris paribus a) a hazai kamatláb emelkedésére vezet. b) a hazai valuta reál felértékelődésére vezet. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

A nyitott gazdaság rövidtávon 8.1.12. A nyitott gazdaság Js· görbéje jobbra tolódik, ha ceteris paribus a) a központi bank leértékeli a hazai valutát. b) a kormányzat növeli vásárlásait c) az ország fő külkereskedelmi partnereinél recesszió következik be. d) emelkedik a hazai reálkamatláb, és ezért visszaesnek a beruházások.

A N'

8.1

8.1

8.1

8.1

8.1

8.1

8.1

AXYITOTI GAZDASÁG

87

8.1.13. Kis nyilOrt gazdaságban az e, Y koordináta-rendszerben ábrázolt Is· görbe negatív meredekségű. me n a) a hazai valuta leértékelődése folytán a hazai beruházások emelkednek. b) a hazai valuta leértékelődése folytán a hazai fogyasztás emelkedik. c) a hazai valuta leértékelődése folytán a nettó export emelkedik. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.14. A Mundeli-Fleming-modellben egy kis nyirott országban tökéletes tőkepiac esetén a) a hazai kamatláb és a világpiaci kamatláb megegyezik. b) az LM" görbe függőleges, mert az árfolyam változásai nem módosítják sem a pénzkeresletet, sem a pénzkinálatot. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik femi válasz sem helyes. 8.1.15. A Mundeii- Fleming-modell szerím egy kis nyitort gazdaságban lebegő árfolyam me ll ett a) a monetáris politika képes az egyensúlyi jövedelem alakítására. b) a fiskális politika képes az egyensúlyi jövedelem alakítására. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.16. A Mundell- Flerning-modell szerint egy kis nyitott gazdaságban lebegő árfolyam mellert a hazai pénzmennyiség bővítése rövid távon azért expanzív hatású, mert a) alacsonyabb kamatlábat és így nagyobb beruházási keresletet eredményez. b) leértékelődött hazai valutát és így nagyobb nettó exporrot eredményez. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.17. A Mundell-Flerning-modell szerint egy kis nyitott gazdaságban lebegő árfolyam me ll ett a) az expanzív fiskális politika magánberuházásokat szorít ki, mert növeli a kamatlábat. b) az expanzív fiskális politika nettó exportot szorít ki, mert a hazai valuta felértékelődésére vezet. c) az expanzív fiskális politika fogyasztást szorit ki, mert a fogyasztók a későbbi megszorításokra gondolva növelik megtakarításaikar. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.18. A Mundell-Fleming-modell szerím egy kis nyitott gazdaságban fix árfolyam mellen a) a monetáris politika képes az egyensúlyi jövedelem alakítására. b) a fiskális politika képes az egyensúlyi jövedelem alakítására. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.19. A Mundell-Fleming-modellben egy kis nyitott gazdaságban rögzített árfolyamok esetén az expanzív költségvetési politika a) arra kényszeríti a jegybankot, hogy az árfolyam fenntanása érdekében növelje a hazai pénzkínálator. b) nem képes a jövedelmet növelni. mert jegybanki intervenció következtében az LM' görbe balra tolódik. c) arra kényszeríti a jegybankot, hogy az árfolyam fenntartása érdekében leülföldi valutát adjon el. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

88

8. FEJEZET

A

8.1.20. A Mundell- Fleming-modell szerim egy kis nyiton gazdaságban lebegő árfolyam mellett a hazai valuta felértékelődését okozza a) az expanzív fiskális politika és az expanzív monetáris politika egyaránt. b) az expanzív fiskális politika és a restriktív monetáris politika egyaránt. c) a restriktív fiskális politika és a restriktív monetáris politika egyaránt. d) a reSLriktív fiskális politika és az expanzív monetáris politika egyaránt. 8.1.21 . A Mundell-Fieming-modell szerím egy kis nyiton gazdaságban az importkorlátozó intézkedések bevezetése rövid távorr a) növeli az egyensúlyi jövedelmet mind rögzített, mind lebegő árfolyam mellett. b) rögzíterr árfolyam mellett növeli az egyensúlyi jövedelmet, lebegő árfolyam mellett viszont nem. c) lebegő árfolyam mellett növeli az egyensúlyi jövedelmet, rögzített árfolyam mellett viszom nem. d) sem rögzített, sem lebegő árfolyam mellett nem növeli az egyensúlyi jövedelmet. 8.1.22. A Mundell-Fleming-modell szcrint egy kis nyiton gazdaságban lebegő árfolyamok esetén a a) fiskális expanzió hatására a hazai valuta leértékelődik, ezért a nettó export nő. b) fiskális expanzió hatására a hazai valuta felértékelődik, ezért a nettó export csökken. c) a monetáris expanzió hatására a hazai valuta felértékelődik, ezért a nettó export csökken. d) a monetáris expanzió hatására a hazai valuta leértékelődik, ezért a nenó export csökken. 8. 1.23. Egy kis nyitott gazdaságra a Mundell-Fleming-modell feltevései érvényesek, és az árfolyam rögzített. Tegyük föl, hogy a rövid távú egyensúlyi helyzetben a kibocsátás meghaladja a potenciális kibocsátás szintjét. Az így bekövetkező árszínvonalemelkedés a kibocsátás visszaesésére vezet, men az árszínvonal emelkedése a) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nő a kamatláb, a beruházási kereslet pedig csökken. b) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nominálisarr felértékelődik a hazai valuta, ami a nettó export csökkenését okozza. c) a rögzítert árfolyam mellelt a hazai valuta reál felértékelődésére vezet, ami a nettó export visszaesésével jár. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1.24. Egy kis nyitott gazdaságra a Mundell-Fleming-modell feltevései érvényesek, és az árfolyam lebeg. Tegyük föl, hogy a rövid távú egyensúlyi helyzetben a kibocsátás meghaladja a potenciális kibocsátás szintjét. Az így bekövetkező árszínvonal-emelkedés a kibocsátás visszaesésére vezet, mert az árszínvonal emelkedése a) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nő a kamatláb, a beruházási kereslet pedig csökken. b) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nominálisan felértékelődik a haza.i valuta, ami a nettó export csökkenését okozza. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8

89

A NYITOlT GAZDASÁG

8.1.25. Egy nagy nyiton gazdaságra a MundeU- Fleming-modeU feltevései érvényesek, és az árfolyam lebeg. Ha a konnányzat expanzív fiskális politikát alkalmaz, ez a lépés a) növeli a kamatlábat, és így csökkenti a beruházásokal. b) a hazai valuta felértékelődésére vezet, és így csökkenti a nettó exponot. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

8 .2. Feladatok A nyitou gazdaság hoss-:;ú tái'OII

8.2.1. Egy kis nyirott gazdaság hosszú távú modelljében ismenek al alábbiak: - a kínálati oldalról meghatározon reáljövedelem értéke Y = 2000; - a fogyasztási függvény egyenletc C= 100 + 0,8(Y- D; - az adók értéke T = 400; - a kormányzati vásárlások értéke G = 500; - a beruházási függvény egyenlele l = 600 - SOr; - a nettó exportfüggvény egyenletc NX = 200 - 400t:; - a világpiaci reálkamatláb r' = 4. a) Mekkora a fogyasztás, a beruházás és a nettó export az egyensúlyi helyzetben? b) Mekkora az egyensúlyi reálárfolyam? c) Tegyük föl, hogy a kormányzat túlzottnak ítéli meg a kialakult külkereskedelmi deficitet, mert az a külföldi adósságállomány felhalmozódásával jár. A kormány 200 egységre akarja csökkenteni a külkereskedelmi mérleg hiányát, s ezt a célt a kormányzati vásárlások megváltoztatásával kívánja elérni. Milyen mértékben kell módosítani a kormányzati vásárlásokat a cél elérése érdekében? A végrehajtott intézkedések eredményeként hogyan változik a társadalmi megtakarítás, a beruházás és a reálárfolyam? 8.2.2. A következő ábrák egy kis nyitott gazdaság valutapiacát ábrázolják, a nettó exporlOl és a nettó külföldi beruházást, S-/-t jellemző görbékkel. (A vízszintes tengely negatív iránya negatív nettó exponot jelez.) a) Mutassa meg az alábbi ábrán, hogyan változik a nettó export és a reálárfolyam, ha a kormányzat jelentősen növeli biztonsági kiadásai t!

s, -/,

-NX

o

+NX

90

8. FEJEZET

A N'

b) Mutassa meg az alábbi ábrán, hogyan változik a nenó export és a reálárfolyam,

ha a külföldi fiskális restrikció miatt a világpiaci reálkamatláb csökken!

8.:

NX(e) , --------------~------~------

- NX

o

+NX

c) Tegyü k föl, hogy egy kis nyitott gazdaságban hatalmas új kőol ajmezőket tártak

föl, s így az ország nettó exportja minden reálárfolyam mellett megnövekszik. Mutassa meg az alábbi ábrán e változás hatását a nenó exportra és a reálárfolyamra! A reálárfolyam ábrázolt változása hogyan hat az ország hagyományos exportszektorára és az impomat versenyző ágazataira?

e

-NX

o

+NX

ANYITOTI GAZDASÁG

91

A nyítort gazdaság rövíd rávon

8.2.3. Az alábbi ábrán az r, Y koordináta-rendszerben ábrázolt standard LM görbét, valamint az e, Y koordináta-rendszerben ábrázolt LA/' görbét láthatja. Az ábrán látható az is, hogy a kis nyiton gazdaságban a hazai reálkamatláb megegyezik a külföldi reálkamatlábbal (r = r"). Mutassa meg az ábrán, hogyan har a hazai reál pénzmeunyiség növekedése az LM és az LM' görbére! r

oL--- - + - -- - - - - y e

LM"l

QL----J--------------Y

92

8. FEJEZET

AN'

8.2.4. Az alábbi ábrán a keynesi kereszt modelljét és az abból levezetert IS görbét lálhatjuk. A jelenlegi árfolyam e1 , a jelenlegi egyensúlyi jövedelem pedig Y1 • Mutassa meg az ábrán, hogyan változik az egyensúlyi jövedelem, ha a hazai valuta leértékelődik (árfolyama csökken)! Egy kis nyilOrt gazdaságban melyik kiadási tétel vállozik meg a hazai valuta leé rtékelődésének hatására?

8.:

E

E= Y

e

8.~

IS*

o'-------'--- - - -- - y 8.2.5. Tegyük föl, hogy egy kis országban lebegő árfolyam mellert a Mundell- Flemingmodell feltevései érvényesülnek, az ország rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az alábbi ábra A pomja mULatja. Mutassa meg az ábrán hogyan váltOzik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha a központi bank hazai államkötvények vételével növeli a pénzkinálatot!

e

LM:

OL-------~--------------

Y

93

ANYITüTI GAZDASÁG

8.2.6. Tegyük föl, hogy egy kis országban lebegő árfolyam mellen a Mundeii- Fiemingmodell feltevései érvényesülnek. az ország rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az alábbi ábra A pontja mutatja. Mutassa meg az ábrán hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha a kormányzat jelentősen megnöveli vásárlásait, miközben a központi bank a pénzmennyiséget változatlan szinten tartja!

0'--- - - - - L - -- - - - - Y

8.2.7. Tegyük föl, hogy egy kis országban a Mundell-Fleming-modell feltevései érvényesülnek, s az ország központi bankja az árfolyamot az alábbi ábrán látható e0 szinten rögzíti. így a rövid távú egyensúlyi helyzetet az ábra A pontja mutatja. Mutassa meg az ábrán, hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha a fogyasztói bizalom erősödése folytán bővül a fogyasztás! Milyen műveleteket kell végeznie a közpomi banknak a fix árfolyam fenntartása érdekében. s hogyan változik ennek hatására a hazai pénzmennyiség?

e

LM l'

o'---- - - - ' - - - -- - - - y

94

8. FEJEZET

8.2.8. Tegyük föl , hogy egy kis országban lebegő árfolyam mellett a Mundell- Flemingmodell feltevései érvényesülnek, az ország rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az alábbi ábra A pontja mutatja. Mutassa meg az ábrán hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha egy politikai változás következtében ceteris paribus megemelkedik az ország aktíváinak kockázati prémiuma!

e

8.~

LM. l

A

0~------~-------------Y

8.2.9. Tegyük föl , hogy egy kis országban e0 fix árfolyam mellett a Mundell-Flemingmodell feltevései érvényesülnek, az ország rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az alábbi ábra A pontja mutatja. Mutassa meg az ábrán hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha egy politikai változás következtében ceteris paribus megemelkedik az ország aktíváinak kockázati prémiuma!

o'------------'-------------- y

8.2

95

A NYITOTT GAZDASÁG

8.2.10. Egy kis nyitott gazdaságban a Mundeii- Fleming-modell feltevései érvényesülnek, s az ország közpomi bankja az árfolyamot kezdetben az alábbi ábrán látható e0 szinten rögzíti, így a rövid távú egyensúlyi helyzetet az ábra A pontja mutatja. Mutassa meg az ábrán, hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha a közpomi bank az ábrán látható e1 szimre értékeli le a hazai valutát! Milyen műveleteket kell végeznie a központi banknak a hazai valuta leértékelése érdekében, és hogyan változik ennek hatására a hazai pénzmennyiség?

e

OL-------~~-------------

Y

8.2.11. Tegyük föl, hogy egy kis nyitott gazdaságban lebegő árfolyam mellett a MundeiiFleming-modell feltevései érvényesülnek, a gazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az alábbi ábra A pontja mutatja. Figyeljük meg, hogy a függőleges tengelyre a reálárfolyam (E) értékét vettük föl. Az ábrán látható, hogy a rövid távú egyensúlyi kibocsátás (Y1) meghaladja a potenciális kibocsátás (Y) szintjéL Mutassa meg az ábrán hogyan áll be a hosszú távú egyensúly az árszínvonal emelkedésének következtében! Indokolja az ábrázolt változásokat!

Is:

96

8. FEJEZET

A

8.2.12. Tegyük föl, hogy egy kis nyitott gazdaságban a Mundeii-Fieming-modell feltevései érvényesülnek, a gazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az alábbi ábra A pontja mutatja. A központi bank a nominális árfolyamot rögzíti, így az adott hazai és leülföldi árszínvonal melletti reátárfolyamot az E 1 vízszintes egyenes mutatja. Az ábrán látható, hogy a rövid távú egyensúlyi kibocsátás {Y1) meghaladja a potenciális kibocsátás (i7 ) szintjét. Mutassa meg az ábrán hogyan áll be a hosszú távú egyensúly az árszínvonal emelkedésének következtében! Indokolja az ábrázolt váltOzásokat!

8

LM'l

e,

A

r---------~~~---------

0 ~----------~---------Y

y

8.2.13. Egy kis nyitott gazdaság lebegő árfolyamrendszerű Mundeii - Fieming-modelljéből ismenek az alábbiak: - a fogyasztási függvény C= 125 + 0.75(Y- 1); - a beruházási függvény l = 1500- lOOr; - a kormányzati vásárlások G = 600; - a nettó adók T = 500: - a nettó exportfüggvény NX = 500 - 20e (adott hazai és leülföldi árszínvonal melleu): - a világpiaci reálkamatláb r· = 5. Tudjuk, hogy a hazai reálkamatláb alkalmazkodik a világpiaci reálkamarlábhoz, - a nominális pénzmennyiség M = 1500; - az árszínvonal P = l; - a reál pénzkeresleli függvény L = 0,5Y- 200r. a) Határozza meg az egyensúlyi jövedelem, a nettó export és a valutaárfolyam értékét! b) Tegyük föl, hogy a kormányzat el sőd leges gazdaságpolitikai célja - változatlan jövedelemszim mellett - a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának megteremtése. Határozza meg számszerűleg is, milyen fiskális politikai lépéseket igényel rövid távon ennek a célnak az elérése! Hogyan változik a valutaárfolyam e fiskális politikai lépések következtében? c) Tegyük föl, hogy a kormányzat monetáris politikai lépések segít égével kívánja helyreáHítani a leülkereskedelmi mérleg egyensúlyát. Határozza meg számszerűleg is, milyen monetáris politikai lépésre van szükség a cél elérésére, illetve hogyan módo ul ennek következtében az egyensúlyi árfolyam és az egyensúlyi jövedelem!

~sei

aA IZai

l~~

nel-

A NYITOn GAZDASÁG

97

8.2.14. Egy kis nyiron gazdaság rögzített árfolyamrendszerű Mundell-Fleming-modelljéből ismertek az alábbiak: a fogyasztási függvény C= 100 + 0,8(Y- 7); - a beruházási függvény l = 2000- lOOr; - a kormányzati vásárlások G = l OOO; - a nettó adók T = l OOO; - a nettó exportfüggvény NX = l OOO - 20e; (adott hazai és kül földi árszínvonal mellett) - a központi bank által rögzített árfolyam értéke e = 62,5; - a világpiaci reálkamatláb r· = 5. Tudjuk, hogy a hazai reálkamatláb alkalmazkodik a vilá!,rpiaci reálkarnatlábhoz, - a potenciális kibocsátás szimje Y = 8000; - az árszínvonal P = l ; - a reál pénzkeresieri függvény L = 0,5Y- 200r. a) Határozza meg az egyensúlyi jövedelem és a nominális pénzkinálar értékét! b) Nevezzen meg legalább három gazdaságpolitikai eszközt, amellyel rövid távon elérhető , hogy a gazdaság a potenciális kibocsátás szintjén termeljen! c) Tegyük föl, hogy a kormányzat a hazai valuta leértékelésével kívánja elérni, hogy a gazdaság a potenciális kibocsátás szimjén termeljen. Határozza meg számszerűleg. milyen mértékű leértékelésre van szükség! Miért és milyen mértékben vállozik a nominális pénzkínálat a kiigazodási folyamat során?

AG

9. FEJEZET

9

Aggregált kínálat és a Phillips-görbe 9

9.1. Felelet válas ztás 9.1.1. Mind a négy aggregált kínálali modell szerím a potenciális kibocsátás a) a munkaerő-állomány teljes foglalkoztatása mellett termell kibocsátás. b) a kibocsátás fizikailag túl nem léphető határa. c) a várt és a tényleges árszínvonal egyenlősége mellen termelt kibocsátás. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.2. A hosszú távú aggregált kínálari görbe függőleges a potenciális kibocsátás szintjénél, mert a) hosszú távon a kibocsátás alakulása nem befolyásolja az árszínvonalat. b) hosszú távon a várt árszínvonal egyenlő a tényleges árszínvonallaL c) hosszú távon a reálbér megegyezik a nominálbérreL d) hosszú tá von a reálbér megegyezik a munka termelékenységéveL 9.1.3. Mind a négy aggregált kínálati modell szerint a kibocsátás a) akkor nagyobb a potenciális kibocsátásnál, ha a tényleges árszínvonal meghaladja a várt árszínvonalat. b) csökken, ha változatlan tényleges árszínvonal mellett a várt árszínvonal nő. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.4. A ragadós nominálbérek modellje szerint a rövid távú aggregált kínálati görbe pozitív meredekségű, mert a) az árszínvonal emelkedése következtében a rögzített nominálbér adon értéke mellen a reálbér csökken, s így emelkedik a keresen munkamennyiség és a foglalkoztatás. b) az árszínvonal emelkedése folytán az egységnyi munkára jutó reálbér csökken , s emiatt a rnunk:ások többet dolgoznak, hogy továbbra is biztosíthassák a megszokott életszínvonalukat. c) az árszínvonal emelkedése következtében a reálbér csökken, tekintet nélkül a nominálbérek alakulására. d) az árszínvonal emelkedésének hatására a válialatok többet termelnek, tekimet nélkül a reálbérek alakulására, mert nagyobb bevételre számítanak. 9.1.5. A ragadós bérek modelljében, ha a kjbocsátás nő, és nincsen kínálati sokkhatás, akkor a reálbérek a) emelkednek. b) csökkennek. c) nem változnak. d) változása nincs egyértelműen meghatározva.

9

9

9.

9.

9.

9.

AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHlLLIPS-GÖRBE

bővül, ha egy új bérmegállapodás megkötésének következtében nő a reálbér. bevándorlás következtében emelkedik a munkakínálat. emelkedik a várt árszínvonal. adott nominálbér mellett emelkedik az árszínvonal. Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1 .7. Ha az aggregált kínálat ragadós nominálbéres modelljében a nominálbérek megállapítása után az árszínvonal emelkedik, akkor rövid távon a) a vállalatok növelik a foglalkoztatást, mert emelkedik a munka határterméke. b) a vállalatok növelik a foglalkoztatást, mert csökken a munka termelékenysége. c) a vállalatok növelik a foglalkoztatást, mert nagyobb foglalkoztatás mellett teljesül a reálbérnek és a munka határtermékének egyenlősége. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.8 . A ragadós nominálbérek mode!Uében, ha a bérmegállapodás megkötése után az árszínvonal váratlanul csökken, akkor ez a változás a) csökkenti a tényleges reálbért. b) csökkenti a foglalkoztatást. c) növeli a tervezett reálbért d) csökkenti a potenciális kibocsátást. 9.1.9. A téves helyzetmegítélés modelljének feltevései közé NEM tartozik a következő : a) az árak ragadósak; b) a nominálbérek rugalmasak; c) a munkapiacon egyensúly van; d) a munkavállalók összetévesztik a nominál- és reálbéreket. 9.1.10. Ha az árszínvonal váratlanul emelkedik, akkor a téves helyzetmegítélés modelljében rövid távon a) a tényleges reálbér csökken. b) a várható reálbér és a nominálbér is nő. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.11. A téves helyzetmegítélés modellje szerim az aggregált kereslet növekedésének hatására bekövetkező gazdasági fellendülés során a) a nominálbérek emelkednek, míg a reálbérek csökkennek. b) a nominálbérek és a reálbérek is nőnek. c) a nominálbérek és a reálbérek is visszaesnek. d) a nominálbérek csökkennek, míg a reálbérek nőnek. 9.1.12. Tegyük föl, hogy a ragadós nominálbérek vagy a téves helyzetmegítélés modellje érvényesül. Ha a kibocsátás rövid távon a potenciális kibocsátás szintje fölött van, akkor kormányzati beavatkozás és exogén sokkok hiányában mindkét fenti modellben a hosszú távú egyensúly létrejötte során a) a nominálbérek nőnek a rövid távú egyensúlyi helyzethez képest. b) a reálbérek nőnek a rövid távú egyensúlyi helyzethez képest. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.13. Az információhiány modelljében az árszínvonal emelkedésének hatására a kibocsátás nő, mert a) az árszínvonal emelkedése folytán a reálbér csökken.

9.1.6. A ragadós nominálbérek modelljében a foglalkoztatás a) b) c) d) e)

é-

j.

s. s

J-

a

et

s,

99

100

9. FEJEZET

b) a termelők termékük pénzárának emelkedését relatív árnövekedésnek vélile c) vannak ragadós áras vállalatok is a gazdaságban. d) a termelők várakozásai nem racionáJisak.

9.1.14. Az információhiány modelljében a) az árak rövid távon merevek. b) az árkiigazítás mikro szintű költségei magyarázzák a makroszintű ármercvséget. c) a szereplők aszimmetrikusan informáltak az aggregált árszint alakulásáról. d) a nem ván áremelkedés a termelőket a kibocsátás fokozására ösztönzi. 9.1.15. Az információhiány modelljében akkor következik be recesszió az aggregált kereslet visszaesésének hatására. ha a termelők a saját termékük a) áremelkedésének ütemével megegyező intlációt várnak. b) áremelkedésének üteménél alacsonyabb intlációt várnak. c) áremelkedésének üteménél magasabb intlációt várnak. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.16. Az információhiány modelljében az árak váratlan emelkedése esetén a termelők úgy érzik, hogy termékük relatív ára ...... , és ezért a termelést ....... a) nőtt; növelik. b) nőtt; csökkentik. c) csökkent; növelik. d) csökkent; csökkentik. 9.1.17. A ragadós árak modelljében az aggregáJt kereslet változására a) minden vállalat módosítja termékének árát. b) a vállalatok nem módosítják termékeik árát. c) néhány vállalat módosítja termékének árát. d) nem változik a kibocsátás. 9 .l. l 8. Ha az árszínvonal váratlanul emelkedik, akkor az információhiány modelljében a) a termékek relatív ára nő, így a termelők növelik a kibocsátást. b) a termelők úgy gondolják, hogy termékük relatív ára emelkedik, így növelik a kibocsárást. c) a termelők az infláció rniatt visszafogják a kibocsátást. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9. l. 19. A ragadós árak modelljében. minél nagyobb a ragadós árakkal működő vállalatok aránya (s), rövid távon annál a) meredekebb lesz az aggregáJt kínálari görbe. b) laposabb lesz az aggregált kínálari görbe. c) kevésbé változik az árszínvonal az aggregált kereslet növelésének hatására. d) nagyobb rnértékben változik az árszínvonal az aggregált kereslet növelésének hatására. e) A b) és c) válasz is helyes. 9.1.20. Tegyük föl, hogy kezdetben a gazdaság a potenciális kibocsátás szintjén termel. Ha ekkor az aggregált kereslet nem várt módon nő, akkor a ragadós árak modelljében a) a ragadós árakkal rendelkező vállaJatOk növelik termelésüket és termékük árát is. b) a rugalmas árakkal rendelkező vállalatOk növelik termelésüket és termékük árát. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

A<

9.

9.

9.

9.

9·

9.

9.

AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILLIPS-GÖRBE

10 1

9.1.21. A ragadós árak modellje szerint a) minden vál lalat azonnali árváltozással reagál a kereslet változásaira. b) egyetlen vállalat sem reagál azonnali árváltozással a kereslet változásaira. c) a vá1lalatok egy része azonnali árváltozással reagál a kereslet változásaira, másik része pedig nem változtat árat rövid távon. d) a rövid távú aggregált kínálali görbe vízszintes. 9.1.22. A ragadós árak és az információhiány modelljének előrejelzéseszerint a) az aggregált kínálari görbe viszonylag lapos (dYidP nagy) lesz az ingadozó inflációjú országokban. b) az aggregált kínálari görbe viszonylag meredek (dYidP kicsi) lesz az ingadozó inflációjú országokban. c) az aggregált kínálati görbe meredeksége nem függ a múltbeli inflációs tapasztalatoktól. d) Egyik femi válasz sem helyes. 9.1.23. A reálbérek csökkenése nélkül is bekövetkezhet a gazdasági fellendülés az aggregált kínálat a) mindegyik modelljében. b) merev nominálbérekre épülő modelljében. c) azon modelljében. amely a munkások téves helyzetmegítélésére épül. d) ragadós árakra épülő modelljében. 9.1.24. A munkakínálati görbe bérrugalmassága fonros szerepet játszik a) a ragadós nominálbérek modelljében. b) a téves helyzetmegítélés modelljében. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.25. A reálbér kontraciklikusan mozog a) a ragadós bérek modeJljében és a téves helyzetmegítélés modeJljében. b) az információhiány rnodelljében és a ragadós árak modelljében. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9. 1.26. Egyik - tankönyvben szereplő - aggregált kínálati modcll szerint sem igaz, hogy a) a kibocsátás nagyobb lesz a potenciális kibocsátásnál, ha az árszínvonal meghaladja a várt árszínvonalal. b) a kibocsátás egyenlő lesz a potenciális kibocsátással, ha az árszínvonal megegyezik a várt árszínvonallaL c) a kibocsátás kisebb lesz a potenciális kibocsátásnál, ha az árszínvonal kisebb a várt árszínvonalnál. d) a hosszú távú kínálat nem függ az árszínvonaltóL e) a kibocsátás egyenlő a potenciális kibocsátással a várakozásoktól függetlenül. 9.1.27. A rövid távú Ph illips-görbe a) fölfelé tolódik, ha nő a várt inflációs ráta. b) azonnal fölfelé tolódik, ha nő a tényleges inflációs ráta, de nem változik a várt inflációs ráta. c) függőleges a munkanélküliség természetes rátájánál. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

102

9. FEJEZET

A

9.1.28. A Phillips-görbe összefüggés értelmében a) rövidtávon nem érvényes a klasszikus dichotómia. b) a vártnál nagyobb infláció recesszióval jár együtt. c) az inflációt a gazdaság keresieri oldala határozza meg. d) az inflációs várakozások lassan alkalmazkodnak. 9.1.29. A rövid távú Phillips-görbe alapján az infláció váratlan felgyorsulása csökkenti a munkanélküliségi rátát, ha az a) az aggregált kereslet váratlan emelkedéséből ered. b) a termelési költségek váratlan növekedéséből ered. c) Mindegyik fenti válasz helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes, mert az a) és b) alan megjelölt exogén inflációs sokk egyaránt növeli a munkanélküliségi rátát. 9.1.30. Az alábbi ábrán egy gazdaság rövid távú Phillips-görbéjét tümerrük fel , a gazdaság pillanatnyi helyzetét pedig az A ponttal jelöltük. Tegyük fel, hogy ebből a kiinduló helyzetből a jegybank olyan dezinflációs lépéseket tesz, amelyre a gazdasági szereplők előzetesen nem számítortak. Ezek hatására a gazdaság rövid távon ... ... ... . pontba, hosszú táv on azonban .......... pontba kerülhet.

9

n

n'

'

l

c• - ---- ~-

D:

---------

'' '

E

0'---- - - - --'--- -- -- - u a) a C; a D

b) az E; az F c)

a B ; az A

d) az E; a D

r

AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILUPS-GÖRBE

a

9.1.31. Az alábbi ábra egy gazdaság keresJeti és kínálari oldalának néhány összefüggését mutatja. Tegyük fel, hogy a rövid távú egyensúlyi helyzet bosszú távú kiigazodása közben a gazdaságot nem éri külső sokkhatás vagy állami beavatkozás, és nincs gazdasági növekedés sem. Ennek alapján a rövid távú jövedelemszint ..... , a rövid távú árszínvonal ........ . a hosszú távú jövedelemszint ............. , a hosszú távú árszínvonal pedig ............ . a) Y1; P1 : Y2: P 1• b) Y1 ; P 1; Y1; Pr c) Y1 ; P2; Y2; P2• d) Y1; P2 ; Y3; P1 •

s

103

p

g 6

LRAS PJ

SRAS

p2 pl

AD

o

y

yl

y2

YJ

9.1.32. Tegyük föl, hogy az emberek 50%-os valószínűséget tulajdonítanak a 10%-os infláció bekövetkeztének, és szimén 50%-os valószínűséget tulajdonitanak az 5 %-os infláció előfordulásának. Az adott gazdaságban a Phillips-görbe egyenlete u = 6 + + 0,8(n' - n). Ha az adon gazdaságban az inflációs ráta 10 %-os lesz, akkor a rnunkanélküliségi ráta a) 8 %-os lesz. b) 6%-os lesz. c) 4%-os lesz. d) 2 %-os lesz. 9.1.33. A munkanélküliségi ráta a) gyorsuló infláció esetén egyen l ő a természetes rátával. b) egyen lő a természetes rátával, ha a tényleges inflációs ráta megegyezik a várt inflációs rátával , és kínálari sokk sem érte a gazdaságot. c) a Phillips-görbe elmélete szerint az inflációs ráta és a várakozások függvénye. d) Egyik fenti válasz scm helyes. 9.1.34. Ha az infláció emelkedésével párhuzamosan a munkanélküliség a természetes rátája alá süllyed, akkor a) költséginflációról beszélherünk. b) keresJeti inflációról beszélhetünk. c) kedvezőtlen kínálati sokk érte a gazdaságot. d) stagflációról beszélherünk.

104

9. FEJEZET

9.1.34. Ha az infláció csökkenésével párhuzamosan a munkanélküliség a természetes rátája fölé nő, akkor lehetséges, hogy a) kedvező kínálari sokk éne a gazdaságot. b) kedvezőtlen kínálari sokk érte a gazdaságot. c) az állam restrikúv gazdaságpolitikát alkalmazou, és ez váratlanul érte a gazdasági szereplőket. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.36. Ha az infláció emelkedésével párhuzamosan a munkanélküliség a természetes rátája fölé nő, akkor a) költséginflációról beszélhetünk. b) keresJeti inflációról beszélhetünk. c) az aggregált kereslet növekedésével járó sokk érte a gazdaságot. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.37. Az infláció csökkentése a) a hiszterézis-hipotézis szerint megnöveli a munkanélküliség természetes rátáját. b) racionális várakozások és előre bejelentett, hiteles gazdaságpolitika esetén kisebb áldozatot igényel, mint adaptív várakozások esetén. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9 .l. 38. Ha egy gazdaságban egy adou időszakban a tényleges kibocsátás növekedési üteme meghaladja a potenciális kibocsátás növekedési ütemét, akkor on a) a munkanélküliségi ráta biztosan kisebb lesz a természetes mw1kanélküliségi rátá nál. b) a munkanélküliségi ráta biztosan csökken, de lehet, hogy nagyobb a természetes rátánál. c) a munkanélküliségi ráta lehet, hogy emelkedik. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.39. Tegyük föl, hogy az inflációs várakozások adaptívak, és a kormányzat olyan expanzív politikát folytat, amelynek hatására az inflációs ráta 5%-ról 10%-ra növekszik, és utána tartósan l O% is marad. Ekkor a) a rnunkanélküliség tartósan a természetes rátája alá süllyed. b) a munkanélküliség átmenetileg a tennészetes rátája alá süllyed. c) a munkanélküliség marad a természetes rátáján. d) a munkanélküliség átmenetileg a természetes rátája fölé növekszik, mert a gazdasági szereplők az infláció növekedése után a csökkenésére számítanak. 9 .1.40. A munkanélküliségi ráta a) gyorsuló infláció esetén egyenlő a természetes rátával. b) adaptív várakozások mellctt rövid távon növekszik, ha lassul az infláció. c) egyenlő a természetes rátával, ha a tényleges inflációs ráta megegyezik a várt inflációs rátával. d) a természetes ráta hipotézis szerim hosszú távon nem gyorsuló infláció rnellett nem csökkenthető a természetes ráta alá. e) A b), c) és d) válasz is helyes. /) A c) és d) válasz is helyes.

AG

Az Az

9.

9.

9

105

AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILUPS-GÖRBE

Az alábbi ábra az 9.1.41 - 43. kérdésekre vonatkozik. Az ábrán az A pont egy gazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetét mutatja.

p

o

LRAS

ADI L . , __

_ _ _ __

_..J...__

___

y

9.1.41. Az A pontbeli rövid távú egyensúlyi helyzetben a) a várt árszínvonal értéke nagyobb a tényleges árszínvonal értékénéL b) a tényleges árszínvonal értéke nagyobb a ván árszínvonal értékénéL c) a tényleges és a várt árszínvonal értéke megegyezik egymással. d) a fenti ábra alapján megállapíthatatlan, hogyan viszonylik egymáshoz a tényleges és a várt árszínvonal. 9.1.42. Ha nincsen kormányzati beavatkozás és egyéb exogén sokk, akkor a gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzetét a fenti ábra a) B pontja mutatja. b) C pontja mutatja. c) B és C pontja közötti pont mutatja az LRAS egyenesen. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.1.43. Aktív stabilizációs politika és változatlan várakozások esetén a gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzetét a fenti ábra a) B pontja mutatja. b) C pontja mutatja. c) B és C pontja közötti pont mutatja az LRAS egyenesen. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

106

9. FEJEZET

9.2. Feladatok 9.2.1. Az alábbi ábra egy gazdaság aggregáll kínálari (AS) görbéjét mutatja adott nominálbérszint mellett. A jelenlegi árszínvonal P0 , a jelenlegi jövedelem Y0 .

p AS

~----------~-----------Y

~)

a) Tegyük föl, hogy a munkavállalók és a vállalkozók olyan ár-bér megállapodást

körnek, amely szerint a nominálbérek a mindenkori árszínvonal-emelkedés százalékos mértékének felével növekednek. Rajzolja meg az aggregált kínálari görbét a megállapodás figyelembe vételével! Jelölje a görbét AS(a)-val! b) Tegyük föl, hogy az ár-bér megállapodás szerint a nominálbérek az árszínvonal növekedésével megegyező ütemben emelkednek. Rajzolja meg az aggregált kínálati görbét az új megállapodás figyelembe vételéve l! Jelölje a görbét AS(b)-vel! 9.2.2. Egy gazdaságban az aggregált kínálatot a ragadós nominálbérek modellje írja le. Ismert a termelési függvény Y = .JKi; a rögzített tőkeállomány nagyságaK = 6400; a bérmegállapodás során tervezett reálbér w = 2. A nominálbért a bérmegállapodás idején a W = w· P' szabály alapján határozták meg. a) Határozza meg ebben a gazdaságban a potenciális jövedelem értékét! b) Adja meg a rövid távú aggregált kínálari függvény egyenletét! c) Számítsa ki a megállapított nominálbér értéké!. ha a jelenlegi árszínvonal P = = 2,25, a jelenlegi reáljövedelem pedig Y = 1800! 9.2.3. Egy gazdaságban a kmálati oldalt a ragadós nominálbérek rnodellje írja le. Ismenek az alábbiak: - a termelési függvény Y = .JKi; - a rögzített tőkeállomány nagysága K = 9000: - a tervezett reálbér w = l; - a munkaerő-állomány L = 2500. a) Határozza meg a potenciális kibocsátás nagyságát és a munkanélküliség természetes rátáját! b) Adja meg a rövid távú aggregált kínálati görbe egyenletét!

A

107

AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILLIPS-GÖRBE

9.2.4. Egy gazdaságban az aggregáll kínátatra a téves helyzetmegítélés modellje jellemző. A gazdaság termelési függvénye rövid távon Y = 32.fi egyenletű. A munkakereslet a tényleges reálbér függvénye. a munkakínálat pedig a várt reálbér függvé2

nye. A munkakínálati görbe egyenlere L5 = ~

(W p• )

,

ahol W a várt reálbér. Tud-

p•

juk, hogy a rugalmas nominálbér mozgása mindenkor létrehozza a munkakereslet és -kínálat egyenlőségéL a) Határozza meg ebben a gazdaságban a potenciális jövedelem értékét! b) Ebben a gazdaságban a reálbérek l. prociklikusan alakulnak (fellendülés esetén nőnek, visszaesés esetén csökkennek). 2. a gazdasági ciklustól teljesen függetlenek. 3. kontraciklikusan alakulnak (fellendülés esetén csökkennek, visszaesés esetén nőnek).

4. alakulásáról a fentiek alapján semmit nem tudunk mondanj. 9.2.5. Egy gazdaságban a téves helyzetmegítélés modellje érvényesül. Ismertek az alábbiak: - a termelési függvény Y = 16Jl.; 5

- a munkakínálati függvény L

=(;

J;

a munkaerő-á llomány L = J0; - a nominálbér mozgása mindenkor létrehozza a munkakereslet és -kínálat egyenlőségéL

a) Határozza meg a rövid távú kínálari görbe egyenletét, a potenciális kibocsátás

értékét, valarrunt a munkanélküliség természetes rátáját! b) Adja meg a rövid távú kínálali görbe egyenletét logaritmált formában!

9.2.6. Tegyük föl , hogy egy gazdaságban a téves helyzetmegítélés modellje érvényesül. A következő ábra a munkapiacot ábrázolja. A függőleges tengely a nominálbér (W) értékét mutatja. Az ábra negatív meredekségű görbéje a munka határtermékének értékét mutatja a fennálló P 1 árszínvonalnáL A munkakínálat a várt reálbér függvé-

w P, ·MPL

e l

l, l

o Í~~---------------- L

108

9. FEJEZET

nye, és az ~ pozitív meredekségú görbe a munkakínálat görbéje, amely akkor érvényesül, ha a várt árszínvonal éppen egyenlő P 1-gyel. a) Jelölje az ábrán A ponnal a munkapiac egyensúlyi helyzetét és jelölje a nominálbér és a foglalkoztatás értékér! b) Tegyük föl, hogy az árszínvonal P 1-hez képest 10 %-kal, P 2-re emelkedik, miközben a várt árszínvonal értéke nem változik. Mutassa meg az ábrán, hogyan hat ez a változás a munka határtermék-értékének görbéjére, az egyensúlyi nominálbérre és a foglalkoztatás nagyságára! Jelölje B pomtal a munkapiac megváltozon egyensúlyi helyzetét! Hogyan változik a reálbér? c) Tételezzük föl. hogy az árszínvonal tovább már nem változik. viszont a várakozások alkalmazkodnak a megnövekeden árszínvonalhoz. Mutassa meg az ábrán a várakozások alkalmazkodásának hatását az egyensúlyi nominálbérre és a foglalkoztatásra. Jelölje C pomtal a kialakult helyzetet! Hogyan változnak a reálbérek B pomhoz képest? Hogyan alakulnak a reálbérek a kiinduló helyzetbeli A ponthoz képest? 9.2.7. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban az információhiány modellje érvényesül, s egy p tejtermelő kínálaLi görbéjét a Q= a· ;~ egyenlet írja le, ahol Q a terme l ő által kínált tem1ékmennyiség, a pozitív konstans. PIr) a tej ára és P' a várt árszínvonal. Az a), b) és c) kérdésben tegyük föl, hogy a tej piacát nem éri relatív keresJeti sokk, s így a tej ára éppen az általános árszínvonallal megegyező ütemben emelkedik (termelőnk persze nem tudja ezt). Tételezzük föl wvábbá, hogy az árszínvonal és így a tej ára is 10 %-kal növekszik. a) Mivel az adott gazdaságban az aggregált kereslet gyakran ingadozik, ezért a termel ő a tej áremelkedését 80%-os valószínűséggel az árszínvonal emelkedésének fogja tulajdonítani és csak 20%-os valószínűséggel a relatív kereslet változásának. Körülbelül hány százalékkal fogja növeini a termelő a kibocsátást az árszínvonal (és a tej árának) 10 %-os emelkedése folytán? b) Tegyük föl most. hogy a kérdéses gazdaságban az aggregált kereslet ritkábban ingadozik, s ennél fogva termelőnk a tej áremelkedését 40%-os valószínűséggel az árszínvonal emelkedésének és 60%-os valószínűséggel a relatív kereslet növekedésének tulajdonítja. Ilyen feltevés mellett körülbelül hány százalékkal fogja növeini a termelő a kibocsátás! az árszínvonal (és a tej ára) 10%-os emelkedése miatt? c) A fenti példa alapján milyen összefüggés mutatkozik a rövid távú aggregált kínálat árszínvonalra való rugalmassága és az aggregált kereslet stabilitása közöu? Mi az összefüggés oka az információhiány modelljében? A d), e) és j) kérdésben tegyük föl, hogy az általános árszínvonal nem változik, dc a tej keresiere megnőll s így az ára 10%-kal emelkedcu. d) Most ismét tételezzük fel, hogy termelőnk a tej áremelkedését 80%-os val ószínű­ séggel az árszínvonal emelkedésének fogja tulajdonítani és csak 20%-os valószínűséggel a relatív kereslet változásának. Körülbelül hány százalékkal fogja növelni a termelő a kibocsátásta 10%-os tejáremelkedés hatására? e) Most ismét azt tesszük föl, hogy terrnelőnk a tej áremelkedését 40%-os valószínűséggel az árszínvonal emelkedésének és 60%-os valószínűséggel a relatív keresle! növekedésének tulajdonítja. llyen feltevés mellett körülbelül hány százalékkal fogja növeini a tem1elő a kibocsátás t l 0 %-os tejáremelkedés rniatt? J) Az infláció milyen társadalmi költségére következtethetünk a d) és e) kérdés kapcsán?

109

AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILLIPS-GÖRBE

9.2.8. Tegyük föl. hogy egy gazdaságban a ragadós árak modellje érvényesül, és a ragadós árakkal működő vállalatok aránya s. A rugalmas áras vállalatok áraikat a Pr= = P+ a· (Y -Y) egyenlet alapján képzik, mig a ragadós áras vállalatok Ps= +a · ·(Y' -Y) egyenlet alapján, ahol a pozitív konstans. A ragadós áras vállalatok várható kibocsátásként a potenciális kibocsátást tekintik (Y' =f). Az általános árszínvonal a két vállalatcsoport árainak súlyozou átlagával egyenlő. a) Adja meg az árszínvonalat a várható árszínvonal és a kibocsátásnak a potenciális kibocsátástól való eltérésének függvényében! b) Adja meg a rövid távú aggregált kínálari görbe egyenletét! c) A rövid távú aggregált kínálari görbe egyenlere alapján hogyan hat a rövid távú aggregál! kínálati görbére, ha növekszik az aggregált kereslet ingadozásának gyakorisága, s emiatt nő a rugalmas árakkal működő vállalatok aránya? d) Tegyük föl, hogy minden vállalat ragadós árakkal működik. Ekkor milyen lesz a rövid távú aggregált kínálali görbe? e) Milyen lesz az aggregált kínálari görbe, ha minden vállalat rugalmas árak mellett

r

működik?

9.2.9. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a munkanélküliség természetes rátája 5%-os. Az emberek 10 százalékos inflációra számítanak, de a központi bank a pénzmennyiség növekedési ütemének csökkentésével váratlanul 5 százatékra nyomja le az inflációs rátát. a) A megfelelő AD és AS görbék berajzolásával mutassa meg a bal oldali ábrán ennek a politikának az árszínvonalra és a kibocsátásra gyakorolt hatását! b) A rövid távú és hosszú távú Phillips-görbét mutató jobb oldali ábrán pedig mutassa be ennek a politikának az inflációs rátára és a munkanélküliségi rátára gyakorolt hatását!

AD-AS modell

Phillips-görbe

Árszínvonal, P

1.10

Inflációs ráta. 1r

AS,

10

1,05

7.5

1,00

5

o

AD, y Reáljövedelem

2,5

o

5 Munkanélküliségi ráta

1 10

9. FEJEZET

9.2.10. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a Phillips-görbe

1C

=1r' +~ - 3 egyenletű, ahol u

u a munkanélküliségi ráta százalékpontos énéke. a) A fentiek alapján mekkora az adott gazdaságban a munkanélküliség természetes

rátája? b) Tegyük föl, hogy a !-edik időszaJera vonatkozó inflációs várakozásokat a

1r;

= 7r,_1

összefüggés fejezi ki. Ha a kormányzat expanzív politikája miatt az inflációs ráta mjnden évben 3 százalékponrtal nagyobb, mint az előző évben, akkor mekkora a munkanélküliségi ráta? 9.2.1 L Egy gazdaság Phillips-görbéje adaptív várakozások mellett 1r, = 1e; +

25

u

- 5. Az

adaptív várakozásokat ebben a feladatban a 1r; = 1C, _1 egyenlet írja le, vagyis a redik időszakra várt inflációs ráta egyenlő a megelőző, (r - 1)-edik időszak inflációs rátájával. a) Mckkora a munkanélküliség természetes rátája? b) Mekkora az inflációs ráta évenkénti változása, ha a munkanélküliségi rátát a kormányzat keresletszabályozó (fiskális és monetáris) politikával állandóan u = 3 %-on tartja? *9.2.12. Egy gazdaság aggregált kínálati görbéjének egyenletc Jogaritmált formában y= =y+ 2( p- p' ), ahol a kisberűle a megfelelő változók természetes alapú logarirmusaü jelölik. Ezenfelül ismert a tényleges kibocsátás és a potenciális kibocsátás logaritmusának különbsége, valamint a munkanélküliség tényleges és természetes rátájának különbsége közötti összefüggés y - y =-0,5(u- u"), ahol u· a munkanélküliség természetes rátáját jelöli. Adja meg a kínálali görbéből következő Phillips-görbe egyenletét!

T

10.FEJEZET

>l

s

A makroökonómia mikroökonómiai megalapozása

a

a

1 0 .1. Feleletvála sztás 10.1.1. A keynesi fogyasztási függvényben a fogyasztás a) a reálkamatláb növekvő függvénye. b) a reálvagyon növekvő függvénye. c) a reáljövedelem növekvő függvénye. d) a reáljövedelem csökkenő függvénye. 10.1.2. A keynesi fogyasztási hipotézis szerim a) a kamatláb növekedésével csökken a fogyasztás. b) a jövedelem növekedésével csökken az átlagos fogyasztási hajlandóság. c) a jövedelem növekedésével csökken a fogyasztási határhajlandóság. d) a jövedelem növekedésével csökken az autonóm fogyasztás. 10.1.3. Melyik NEM tartozik a szekuláris pangásról vallott közgazdasági nézetek közé? a) A pangást az alacsony fogyasztási kereslet váltja ki. b) Fiskális politikai expanzió nélkül nem lehet kilábalni a recesszióbóL c) A pangás ideje alan a megtakarítás egyre növekszik. d) A megtakarítás értéke végig túl alacsony. 10.1.4. A hosszú távú fogya ztási függvény a) meredekebb, mint a rövid távú fogyasztási függvény. b) meredeksége megegyezik a rövid távú fogyasztási függvény meredekségével. c) laposabb a rövid távú fogyasztási függvénynél. d) egybeesik a rövid távú fogyasztási függvénnyeL 10.1.5. A reálkamatláb emelkedésének hatására a fogyaszték intertemporális döntésénél megjelenő helyenesítési hatás a) növeli a második időszaki fogyasztást, mert relatíve olcsóbbá válnak a második időszak javai az elsőhöz képest. b) csökkenti a második időszaki fogyasztást, mert az első időszaknak nagyobb a határhaszna. c) növeli a második időszaki fogyasztást, mert nem érvényesül a ricardói ekvivalencia. d) csökkenti a második időszaki fogyasztást, mert nagyobb megtakarításra ösztönzi az egyéneket.

112

10. FEJEZET

Al\

10.1.6. Azok a fogyasztók, akiknél a hitelfelvételi korlát effektív, a) nem végeznek optimalizálást. b) az első időszaki fogyasztás a második időszaki jövedelellllnel egyenlő. c) a második időszaki fogyasztás a második időszaki jövedelemmel egyenlő. d) nem érnek el maximális hasznosságot. e) Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1. 7. A Fisher-féle fogyasztási elmélet szerint várhatóan csökken a jelen időszaki háztartási megtakarítás, ha a) emelkedik a kamatláb értéke. b) a bankok és a költségvetés olyan kedvezményes hitelkonstrukciókat (lakáshitel, diákhitel stb.) dolgoznak ki, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre. c) emelkedik a jelen időszaki jövedelem. d) növekszik a jövő relatív fontossága az egyén értékítéletében. l 0.1. 8. Az alábbi ábrán egy olyan fogyasztó intertemporális költségvetési korlátját és a fogyasztási pontjának meghatározásához szükséges közömbösségi görbéjét tüntettük fel, aki a Fisher-féle fogyasztási modell szerint viselkedik. Ez a fogyasztó

10.1

10.1

1O.

10.

L __ ___.__

_ _ _ _ _ __

ri, cl

10.

a) idős személy lehet, aki korábbi megtakarításait éli fel. b) egyetemista lehet, aki szeretne diákhitelt fe lvenni , de nem kap, mert rosszak az

elhelyezkedési kilátásai. c) középkorú személy lehet, aki jelentős megtakarításokat eszközöl a folyó jövedelméből.

d) a fentiek közül bármelyik lehet azonos valószínűségge l. 10.1.9 . A két időszakos Fisher-modellben, ha a fogyasztó az l. (jelen) időszakban kölcsönvevő, akkor a reálkamatláb emelkedésével a) jelenbeli fogyasztása biztosan nő. b) jelenbeli fogyasztása biztosan csökken. c) jelenbeli fogyasztása biztosan nem változik. d) jelenbeli fogyasztása nőhet, csökkenhet és változatlan is maradhat. 10 .1.1 O. A fogyasztás életciklus-hipotézise sze r int a) az életpálya mentén a megtakarítás simább pályát követ, mint a fogyasztás . b) az aktív életszakaszban a megtakarírási ráta magasabb, mint a nyugdíjas évek alatt. c) a fogyasztási hányad minden életkorban ugyanakkora. d) a megtakarítás vagyonhoz viszonyított aránya az é letpálya mentén állandó.

l O.

10.

AMAKROÖKONÓMIA MIKROÖKONÓMIAI MEGALAPOZÁSA

113

10.1.11. Az életciklus-hipotézis szerint a megtakarírási ráta ceteris paribus abban az országban lesz magasabb, amelyikben a) nagyobb a fiatalkorú népesség aránya. b) nagyobb a középkorú népesség aránya. c) nagyobb az időskorú népesség aránya. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1.12. Tegyük föl, hogy egy új gyógyszer föltalálásának következtében az emberek várható élettartama átlagosan 10 évvel megnövekszik. Az életciklus-modell szerint a fenti válrozás hatására változatlan rendelkezésre álló jövedelem mellett a) a (jelenbeli) fogyasztás csökken. b) a (jelenbeli) fogyasztás nő. c) a (jelenbeli) fogyasztás nem változik. d) a (jelenbeli) fogyasztás alakulása kiszámíthatatlan. 10.1.13. Tegyük föl, hogy egy életciklus-modell szerim gondolkodó fogyasztó még 20 évig lesz aktív, s ez alan éves jövedelme várhatóan 2 millió Ft. Nyugdíjazása után várhatóan még 20 évig él, s ez alatt várhatóan évi 0,5 millió Ft nyugdíjat élvez (?!) . Jelenlegi vagyana 20 millió Ft. A reálkamatláb zérus. E fogyasztó jelenlegi éves fogyasztása a) l ,25 millió Ft. b) 2 millió Ft. c) l ,75 mi llió Ft. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 10. J. l 4. A fogyasztási hányad kontraciklikusan mozog (fellendülés esetén csökken, recesszió esetén nő) a) a keynesi fogyasztási függvény szerint. b) az életciklus-hipotézis és a permanens jövedelem hipotézise szerint. c) Az a) és b) válasz is helyes . d) Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1.15. Változatlan jövőbeni jövedelemre vonatkozó várakozások mellett a folyó jövedelemre vonatkozó fogyasztási határhajlandóság ............... .... a keynesi fogyasztási függvény szerint, mim az életciklus-hipotézis és a permanens jövedelem hipotézise szerim. a) magasabb b) alacsonyabb c) ugyanakkora d) magasabb, alacsonyabb vagy ugyanakkora is lehet 10. l. l 6. Az életciklus-hipotézis és a keynesi fogyasztási kereslet közötti kapcsolat megteremthető oly módon, hogy a vagyon növekedése miatt a fogyasztásban bekövetkezen növekedést a) az auwnóm fogyasztási keresletben bekövetkezett növekedésnek feleltetjük meg. b) az autonóm fogyasztási keresletben bekövetkezett csökkenésnek feleltetjük meg. c) a fogyasztási határhajlandóságban bekövetkezett növekedésnek feleltetjük meg. d) a fogyasztási határhajlandóságban bekövetkezett csökkenésnek feleltetjük meg. 10. 1. l 7. Az életciklus-hipotézis sze ri nt a fogyasztó életpályája során a) egyenletes fogyasztási szint elérésére törekszik. b) egyenletes jövedelmi szim elérésére törekszik. c) elégséges megtakarírási szint elérésére törekszik. d) Az a) és b) válasz is helyes.

114

10. FEJEZET

10. 1.18. Az életciklus-hipotézis fogyasztási függvénye melyik alábbi körülményt nem veszi

J(

figyelembe? a) Vagyon. b) Költségvetési deficit. c) Nyugdíjig hátralévő évek száma. d) Nyugdíjasként eltöltön évek száma. 10.1.19. Tegyük föl, hogy egy fogyasztójelenlegi reálvagyana W, várható átlagos munkajövedelme pedig Y, nyugdíjazása előn még 25 évet kíván dolgozni, s várhatóan még 50 évet él. Az életciklus-hipotézis alapján ennek a fogyasztónak a fogyasztás i függvénye

11

a) b) c) d)

C= C= C= C=

0,02 W + 0,75Y. 0,2 W + 0, 75f. 0,02W + 0.5Y. 0,2W + 0,5Y.

10.1.20. A hitelfelvételi korlátok létezése növeli a megtakarírási rátát. növeli a fogyasztás függését a folyó jövedel emtőL Az a) és b) válasz is helyes. Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1.21. A permanens jövedelem hipotézise szerint. ha a kormányzat átmenetileg csökkenti az adókat, akkor a) a fogyasztök az adók csökkenésének ménékével növelik megtakarításaikat b) a fogyasztök az adók csökkenésének mértékével növelik fogyasztásukat c) a fogyasztök az adók csökkenésének MPC-szeres mértékével növelik megtakarításaikat. d) Az a) és b) válasz is helyes. 10.1.22. A permanens jövedelern hipotézise szerint a) az egyének jövedelmét csak permanens tényezők befolyásolják. b) az egyének jövedelmét el sőso rban átmeneti tényezők befolyásolják. c) az egyének megtakarítását elsősorban permanens tényezők befolyásolják. d) az egyének fogyasztását el sősorban permanens tényezők határozzák meg. 10.1 .23. A permanens jövedelem hipotézise alapján átmeneti adócsökkentés hatására a) a fogyasztás növekszik. b) a megtakarítás növekszik. c) a permanens jövedelem növekszik. d) az átmeneti jövedelem csökken. 10. 1.24 . A permanens jövedelem hipotézise alapján tartós adókulcs emelés hatására a) a fogyasztás csökken. b) a permanens jövedelem növekszik. c) a megtakarítás növekszik. d) az átmeneti jövedelem csökken. 10. 1.25. A fogyasztás permanens jövedelem hipotéziseszerint egy évről évre erősen változékony jövedelemmel rendelkező szabadúszó basszusgitáros megtakarítási rátája a) szűkös időszakokban (alacsony folyó jövedelem mellett) magasabb. b) a bő esztendőkben (magas folyó jövedelem mellett) magasabb. c) minden évben nagyjából ugyanakkora. d) nyugdíjba vonulása után magasabb.

u

a) b) c) d)

H

H

H

A MAKROÖKONÓMIA MIKROÖKONÓMIAI MEGALAPOZÁSA

115

10.1.26. A permanens jövedelem hipotézise sze ri nt gazdasági fellendülés idején a fogyasztás a) a jövedelemnél nagyobb arányban emelkedik. b) a jövedelemnél kisebb arányban emelkedik. c) a jövedelemmel megegyező arányban emelkedik. d) Mindegyík fenti válasz helyes. 10.1.27. Az empirikus megfigyelések tanúságaszerint fellendülés idején csökken az átlagos fogyaszrási hajlandóság. A permanens jövedelem hipotézise szerint ennek a jelenségnek az oka, hogy a) a fellendüléseket általában a fogyasztás emelkedése idézi elő. b) fellendülés idején a permanens jövedelem értéke meghaladja a folyó jövedelem értéké t. c) fellendülés idején a folyó jövedelem értéke nagyobb a permanens jövedelem értékénél. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1.28. Ingadozó jövedelmei ellenére annak a személynek lesz időben legegyenletesebb (kisimítottabb) a fogyasztása, aki a) az életciklus-hipotézis szerint viselkedik. b) a permanens jövedelem hipotézise szerint viselkedik, s öt év jövedelmének súlyozott átlagát tekinti permanens jövedelemnek. c) a keynesi fogyasztási hipotézis szerint viselkedik. d) Ebben a tekintetben az említen modellek ugyanazt a magatartást feltételezik. 10. 1.29. A fogyaszták által átmenetinek tekintett jövedelemváltozásoknak kisebb a hatása a fogyasztásra, mint a tartósnak tekinten jövedelemváltozásoknak a a) a keynesi fogyasztási függvény szerint. b) az életciklus-hipotézis sz.erint. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1.30. Tegyük föl, hogy a kormányzat 2003 közepén hiteles bejelentés! tesz arról, hogy a 2004 januárjában tartósan és nagymértékben csökkenti az adókat. E lépés hatására a) a keynesi fogyasztási függvény szerint nő a 2003-as év fogyasztása is. b) az életciklus-hipotézis és a permanens jövedelem hipotézise szerint nő a 2003-as év fogyasztása is. c) a véletlen bolyongás hipotéziseszerint nem nő a 2003-as év fogyasztása. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1.31. Tegyük föl, hogy a kormányzat deklaráltan ám1enetileg, a 2004-es évre csökkenti az adókat. Ez a lépés a) a keynesi fogyasztási függvény szerint növeli a 2004-es év fogyasztását. b) a permanens jövedelem hipotézise és az életciklus-hipotézis szerint lényegében nem érinti a 2004-es év fogyasztását. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

11 6

10. FEJEZET

10.1.32. Tegyük föl, hogy Temporaria kormányzata - korábban meghirdeten politikájának megfelelően - a 2003-as évre szóló adókat a korábbiakhoz képest jelemősen csökkenti, majd 2004-től kezdődően visszaállítja a korábbi adókat. Ez a lépés a permanens jövedelem hipotézise szerint cereris paribus a) nem érinti a 2003-as év fogyasztását, de csökkenti a 2003-as évben mért fogyasztási hányadot. b) növeli a 2003-as év fogyasztását, és csökkenti a 2003-as évben mért fogyasztási hányadot. c) nem érinti sem a 2003-as év fogyasztását, sem a 2003-as évben mért fogyasztási hányadot. d) növeli a 2003-as év fogyasztását és a 2003-as évben mért fogyasztási hányadOt is. 10.1.33. Tegyük föl, hogy a kormányzat 2003 közepén hitelesbejelentést tesz arról, hogy a 2004 januárjában tartósan és nagyrnénékben csökkenti az adókat. E lépés hatására a véletlen bolyongás hipotézise szerint a) nagyobb lesz a 2003-as év és a további évek fogyasztása, mim egyébként len volna. b) a 2004-es évben a fogyasztás tovább nő a 2003-as évhez képest is. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1.34. A neoklasszikus beruházási elmélet szerint, változatlan tőkeköltség és állandó mérethozadékú termelési függvény mellett ceteris paribus a) nő a bruttó beruházási kerestet, ha ceteris paribus nő a foglalkoztatás, mert ekkor nő a tőke határterméke is. b) biztosan arrnál nagyobb lesz a bruttó beruházás, minél nagyobb a már meglévő tőkeállomány.

c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

reálköltsége ceteris paribus annál nagyobb, minél nagyobb a tőkejavak relatív ára. növekszik, ha nő a reálkamatláb. Az a) és b) válasz is helyes. Egyik fenti válasz sem helyes. l 0.1.36. A rövid távú recesszió azért vezethet a beruházások visszaeséséhez, mert a) a recesszió miatt minden vállalat elbalasztja a beruházását. b) a beruházásokat a meglevő pénzeszközökből kell végrehajtani. c) egyes vállalatoknál léteznek finanszírozási korlátok. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 10.1.37. A lakásberuházást növeli a) a reálkamatláb esése, mert ez növeli a meglevő lakások iránti keresleteL b) a gazdasági föllendülés. c) a népesség gyarapodása. d) Mindegyik fenti válasz helyes. 10.1.38. Az akcelerátor-modell szerím a) a beruházási kereslet függ a termelés szintjétől. b) a beruházási kereslet függ a termelés várható változásátóL c) a beruházási hányad {J/ Y) a termelés növekedési ütemétől függ. d) A b) és c) válasz is he lyes .

10.1.35. A

a) b) c) d)

tőke

117

A MAKROÖKONÓMIA MlK.ROÖKONÓMIAI MEGALAPOZÁSA

10.1.39. Tobin q elméleteszerint a vállalatnak akkor érdemes beruháznia, ha a) a tőke piaci értéke meghaladja pótlási költségét. b) a tőke határterméke meghaladja a tulajdonosi költségekeL c) a tőke bérleti díja meghaladja a tulajdonosi költségeket d) A b) és c) válasz is helyes. 10.1.40. Tobin q modellje abban különbözik a neoklasszikus modelltől, hogy a) csak hitelből lehet beruházni. b) csak saját tőke emeléssei lehet beruházni. c) a tőke jövőbeni jövedel mezőségét is tükrözi. d) nettó és bruttó beruházást egyaránt modellezi.

1 0.2. Feladatok időszakos Fisber-féle fogyasztási modelljét vizsgáljuk. A fogyasztó hasznossági függvényének egyenlete U = C1 · C2, ahol C1 a jelenlegi, C2 pedig a jövőbeni fogyasztás. A reálkamatláb mindvégig áJJandó, értéke pedig 2,5% (r= 0,025). a) Írja fel a fogyasztó jelenlegi és jövőbeni fogyasztását a folyó jövedelem (Y1), a jövőben várható jövedelem (Y2) és a reálkamatláb (r) függvényében! b) Tegyük föl, hogy a fogyasztó jelenlegi jövedelme 820 egységnyivel nő, míg a jövőben várható jövedelme nem változik. Hogyan változik ennek hatására a jelenlegi fogyasztása és megrakarítása, illetve a jövőbeni fogyasztása? c) Tegyük föl most, hogy a fogyasztó jövőben várható jövedelme nő 820 egységgel, míg jelenlegi jövedelme nem változik. Hogyan változik a jövőben várható jövedelem bővülésének hatására a jelenlegi fogyasztás és megtakarítás, illetve a jövőbeni fogyasztás? d) Végül tegyük föl, hogy a jelenlegi és a jövőben várható jövedelem egyaránt 820 egységgel nő. Hogyan változik a jelenlegi fogyasztás és megtakarítás, illetve a jövőbeni fogyasztás? e) Milyen következtetést vonharunk le ebből a példából a tartós (permanens), illetve az átmeneti (tranziens) jövedelemváhozások és a fogyasztás kapcsolatáról? Hogyan függ össze a folyó jövedelemre vonatkozó fogyasztási határhajlandóság a jövőben várható jövedelem alakulásával?

10.2.1. Egy fogyasztó két

10.2.2. Egy fogyasztó életciklusát jellemzik a következő táblázatban levő adatok:

Időszak

(év)

Éves jövedelem (M Ft)

20-30

l

30- 40

2

40-SO

3

50-60

2

60-70

l

Éves fogyasztás (M Ft)

Fogyasztási hányad

Időszak

végi vagyon (M F1)

118

10. FEJEZET

A táblázatban minden sor az életciklus egyik tízéves időszakát jelenti. Ezen belül az éves jövedelem állandó. Az éves jövedelem nagyságát konstans vásárlóerejű pénzben mérjük. Tudjuk, hogy a fogyasztó életciklusa során kisimított fogyasztásra törekszik, azaz arra, hogy fogyasztása minden évben ugyanakkora legyen. A reálkamatlábat az egyszerűség kedvéért nullának tekintjük. A fogyasztó nem kap és nem hagy örökséget, valamint nem néz szembe hitelfelvételi korláttal. a) A fentiek alapján töltse ki a táblázat üresen hagyott rovataiti b) Tegyük föl, hogy 50 éves korában a fogyasztó vagyona váratlanul 4 millió Ft-tal megemelkedik, mert a részvénypiacon nagy fellendülés ment végbe. Hogyan módosul ennek hatására a fogyasztó éves fogyasztása, fogyasztási hányada és időszak végi vagyona 50 és 60, valamint 60 és 70 éves kora közötti időszakok­ ban? c) Az alábbi táblázatban tekintsük újból az előző életciklus-jövedelmi profilt! A feltételek ugyanazok, mint az a) pontban, azzal a különbséggel, hogy most feltesszük, hogy a fogyasztó nem vehet föl hitelt. Töltsük ki a táblázat üres rovataiti

Időszak

(év)

Éves jövedelern (M Ft)

20-30

l

30-40

2

40-50

3

50-60

2

60-70

l

Éves fogyasztás (M Ft)

Fogyasztási hányad

Időszak

végi vagyon (M Ft)

10.2.3. Egy gazdaságban a megtakarírási függvény egyenlere S, = O, 16r:- 0,05W,, ahol S, a t-edik időszak megtakarítása, r; a t-edik időszak jövedelme, "-':pedig a reálvagyon a t-edik időszak végén . A gazdaság növekedési üteme állandóan 3 %-os: g = 0,03. Hosszú távon a vagyon és a jövedelem aránya konstans. a) Határozza meg a gazdaság hosszú távon érvényesülő jövedelem/vagyon
10.2.4. Az empirikus kutatások tanúsága szerint a magasabb jövedelmű háztartások átlagos megtakarírási rátája is magasabb, mint az alacsonyabb jövedelmű háztartásoké. a) Hogyan magyarázza ezt az empirikus eredményt az életciklus-hipotézis? b) Hogyan magyarázza ezt az empirikus eredményt a permanens jövedelem hipotézise?

A

A MAKROÖKONÓMIA MIKROÖKONÓM IAI MEGALAPOZÁSA

1 19

10.2.5. Az Egyesült Államokban folyó empirikus kutatások során azonos jövedelmű fehér és afroamerikai háztartások fogyasztását hasonlították össze, és megállapították, hogy az afroamerikai háztartásoknak magasabb az átlagos megtakarírási rátájuk, mint az azonos jövedelmű fehér háztanásoké. Ez az eredmény a kutatók előzetes hipotézisével ellemétes volt. A permanens jövedelem hipotézise segítSégével adjon magyarázalot a megfigyelt jelenségre!

G

11 . FEJEZET

Gazdaságpolitika, költségvetési deficit és államadósság l

11.1. Feleletválasztás Gazdaságpolitika

11.1.1. Aktív kormányzati gazdaságpolitikáról beszélünk, ha az állam a) a progresszív adórendszer és a szociális juttatások rendszerének működtetésével kívánja csökkenteni a jövedelmi különbségeket. b) a közjavak. pl. az oktatás kínálatát állami megrendelésekkel növeli meg. c) a gazdaság stabilizálására törekszik, pl. recesszió idején keresletélénkítő beavatkozással. d) Mindegyik fenti beavatkozás egy-egy példa az aktivista gazdaságpolitikára. 11.1.2. Passzív gazdaságpolitika mellett szóló érv a) a stabilizáció gyakorlati kivitelezésének nehézségei. b) a fiskális politika nagy belső késése. c) a monetáris politika nagy k-ül ső késése. d) Mindegyik fenti válasz helyes. 11.1.3. Az aktív stabilizációs politika a) elleni érv a gazdaságpolitikát jellemző hosszú és változékony idejű késések léte. b) melletti érvek a magánszektor instabilitására hivatkoznak. c) lehetséges, hogy szándékai ellenére destabilizálja a gazdaságot. d) Mindegyik fenti válasz helyes. 11.1.4. A belső késés a) elsősorban a fiskális politikára jellemző. b) elsősorban a monetáris politikára jellemző. c) a fiskális és a monetáris politikára egyformán jellemző. d) a fiskális és a monetáris politikára sem jellemző. 11.1.5. Melyik állítás HAM IS az alábbiak közül? Az automatikus stabilizátorok a) nem igényelnek külön politikai döntést. b) recesszió idején ösztönzik a gazdaságot. c) egyik példája a jegybank auromatikus kamatemelése inflációs időszakban. d) egyik példája lehet a munkanélküli segélyezés.

1:

GAZDASÁGPOLITIKA. KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT ÉS ÁLLAMADÓSSÁG

ével

1vat-

éte.

121

11.1.6. Melyik, a háztartások által közvetlenül vagy közvetve fizetett adófajta NEM tartozik az automatikus stabilizátorok körébe? a) áfa; b) szja; c) jövedéki adó; d) ingatlanadó. 11.1.7. Az aggregált kereslet visszaeséséből adódó recesszió esetén az automatikus stabilizátorok a) növelhetik az aggregált keresletet, és így visszaállíthatják a kibocsátás természetes szimjéL. b) fékezik az aggregált kereslet visszaesését, és így enyhítik a recesszió!. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 11.1.8. Adaptív várakozások mellen a) a dezinfláció áldozati rátája alacsonyabb, minr racionális várakozások esetén. b) a múltba tekintő várakozások "újratermelik" az inflációt, tehetetlenségi infláció alakul ki. c) a jegybank hosszú távon sem képes leszorítani az infláció!. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 11.1.9. Az infláció csökkentésével járó reál GDP-áldozat alacsony lehet, ha a) a Phillips-görbe viszonylag lapos. b) érvényes a recesszió hiszterézis-elmélete. c) ha a szereplők hitelesnek tartják az inflációcsökkentési bejelentést, és várakozásaikat ennek megfelelően módosítják. d) ha a monetáris politikai eszközök helyen inkább a költségvetési hiány lefaragásával próbálják csökkenteni az inflációt. e) Az a) és c) válasz is helyes. 11.1.1 O. A következő előrejelzési hibák közül melyik példázza a Lucas-kritikát? a) A lakástámogatások gazdaságösztönző hatása elmarad attól. amire a kormány a korábbi tapasztalatok alapján számíwu. b) A szokatlanul zord téli időjárás miatt az első negyedévi ipari termelés elmarad a várttól. c) Egy távoli fejlődő országbeli valutaválság hatására a vártnál kevesebb külföldi tőke érkezik az országba. d) Az elhúzódó iraki konflikrus mian drasztikusan emelkednek a világpiaci olajárak, így az infláció magasabb lesz, mim a jegybanki célérték. 11 . 1.11 . A Lucas-kritika arra hívja fe l a figyelmet, hogy a) a gazdasági előrejelzések pontatlanok. b) az adathibák mian az előrejelzési célú becslések megbízhatatlanok. c) a hagyományos becslési eljárások nem veszik figyelembe a gazdaságpolitikának a várakozásokra gyakorolt hatását. d) a hagyományos becslési e ljárások nem veszik figyelembe a gazdaságpolitikai beavatkozások hatásmechanizmusában lévő késéseket.

122

ll. FEJEZET

(

11.1.12. Az alábbiak közül melyik lépés NEM tartozik a szabály szerinti gazdaságpolitika körébe? a) A központi bank bejelenti , hogy mindenkor évi 3%-kal növeli a pénzmennyiséget. b) A központi bank a pénzmennyiség mindenkori növekedési üteméta munkanélküliségi ráta figyelembevételével. a következő képlet alapján határozza meg: pénzruennyiség növekedési üteme = 3% + (munkanélküliségi ráta - 6%). c) A központi bank a pénzmennyiség növekedési ütemét a fentieken túlmenően egyéb tényezőket is figyelembe véve, a mindenkori helyzet mérlegelését követő­ en állapítja meg. 11.1 .13. Az eseti gazdaságpolitika e l őnye a szabály szerímivel szemben, hogy a) rugalmasan alkalmazkodhat a gazdaság pillanamyi állapotához. b) időben bizonyosan konzisztens. c) egyszerű, előre kiszámítható. d) lehetőséget nyújt arra, hogy a gazdaságpolitika megJephesse a gazdasági szereplőket.

11.1. 14. Milton Friedman szerím a központi banknak egyenletes ütemben ke llene növelnje a pénzmennyiséget. Ha a közpomi bank követné ezt az ajánlást, akkor a) aktív eseti politikát folytama. b) passzív eseti politikát folytatna. c) szabály szerinti aktív gazdaságpolitikát folytatna. d) szabály szerinti passzív gazdaságpolitikát folytama. 11.1.15. A szabály szerinti gazdaságpolitika előnye az eseti politikával szemben, hogy a) mindenképpen passzív jellegű, így a szabálykövető központi bank nem okozhat intlác iót. b) rugalmasabban tud reagálni a változó körülményekhez. c) szabálykövető politika esetén elkerülhető az időinkonzisztencia problémájából eredő hitelességvesztés. d) Egyik fenti válasz sem helyes. ll.l.l6. Melyik állítás igaz a racionális várakozásokról? a) Ha a szereplők várakozásai racionálisak, akkor sosem tévednek el őrejelzéseikben. b) A gazdaság gyorsabban kilábalhat egy negatív keresJeti sokk okozta recesszióból, ha a szereplők várakozásai racionálisak, mint akkor, ha a várakozások adaptívak. c) Ha a szerepi ők várakozásai racionálisak, akkor a jegybank a pénzkínálat növekedési ütemének csökkentésével nem képes leszorítani az intlációt, vagyis a monetáris politika tehetetlen. d) Racionális várakozások mellen a még váratlan gazdaságpolitikai lépések sem hatnak . l 1.1.17. Egy gazdaságban hosszú tá von a jegybank hite lesen követi a következő monetáris

l:

l:

politikai szabályt: dM = 3 %+ (u - 6%). aholMa nomillális pénzkínálat, u pedig a

M

munkanélküliségi ráta . Tegyük fel, hogy r0 időpontig u = 6%, utána pedig egy kedvezőtlen kínálari sokk következtében 8 %-ra emelkedik. A következő ábrák közül melyik írja le helyesen az árszúwonal időbe li alakulását? (Tételezzük fel , hogy a munkanélküliségi ráta változása és az erre adott jegybanki válasz is azonnal bekövetkezik 10 időpontban , valamint tekintsünk el az inflációs

várako-:.ásokról!)

1·

~T

ca

GAZDASr\G POLITlKA. KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT ÉS ÁLLAMADÓSSÁG

a) ln P

b) ln P

c) ln

d) ln p

123

:[.

}-

z-

5-

JC

)-

a

l.

:-

:-

Q

s a y

j

s

11.1.18. Az előző 11.1.17. kérdés ábrái közül melyik a helyes, ha ezúttal a monetáris politikai beavatkozás Izatással van az inflációs várakozásokra, és a gazdasági szerepi ők nem szánútanak a munkanélküliség további változására? a) Az a) ábra. b) A b) ábra. c) A c) ábra. d) A d) ábra. 11.1.19. Az alábbi polirikák közül melyik példa a döntések időinkonzisztenciájára? a) Az expanzív politikát meghirdető választási ígéretek megtartása. b) A korábbi privarizációk tömeges felülvizsgálata. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 11.1.20. Az időinkonzisztenc ia problémája szerint a gazdaságpolitikusoknak a meghirdetett beavatkozástól érdemes lesz eltérniük a végrehajtás során , mert a) addigra a várakozások már kialakultak. b) az újabb adatok módosítják a korábbi elemzések eredményeit. c) úgysem hitte el a magánszektor a korábbi bejelentést. d) a politikai ciklusok mian a meghirdetett gazdaságpolitikai beavatkozások gyakran nem realizálódnak. 11.1. 21 . Az alábbi politikák közül melyik példa a döntések időinkonzisztenciájára? a) A pénzkínálatnak az output növekedési üteménél gyorsabb ütemű növelése a nulla infláció politikájának meghirdetése után. b) Ideiglenes adóamnesztia az adócsalók számára. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

124

ll. FEJEZET

11.1.22. A szabály szerimi moner.áris politika célválrozója szokon lenni a) a pénzmennyiség, a nomináljövedelem vagy az árszínvonal. b) a munkanélküliségi ráta, a nomináljövedelem vagy a reálkamatláb. c) a nominálkamatláb, a reáljövedelem vagy az árszínvonal. d) a reálkamatláb, a reáljövedelem vagy a munkanélküliségi ráta. 11.1.23. A szigorúan kiegyensúlyozott költSégvetés szabálya azt jelenti, hogy a) recesszió idején a ko rábbinál többet kell költekeznie a kormánynak. b) a költségvetés deficitjét hitelfelvétellel kell finanszírozni. c) a költségvetés deficitjét pénzteremtéssei kell finanszírozni. d) a költSégvetés kiadásait mindenkor az adóbevételekből kell fmanszírozni. 11.1.24. Tegyük föl. hogy Equi libriában a nenó adóbevételek a mindenkori GDP 20 %-át teszik ki. A parlament olyan törvényt hoz, amely szerím a kormányzati vásárlásoknak minden időszakban egyenlőknek kell lenni a nenó adóbevételekkeL Korábban a kormányzati vásárlások rövid távon függetlenek voltak a GDP-től. Ez a törvény a korábbiakhoz képest a) stabilizálja a gazdaságot, mert kiküszöböli a költségvetési deficitet. b) növeli a gazdaság instabilitását. c) fellendülés esetén stabilizáló, recesszió esetén desrabilizáló hatású. d) recesszió esetén stabilizá ló, fellendülés escrén desrabilizáló hatású. 11.1.25. A szigorúan kiegyensúlyozott költségvetés szabálya azt jelenti, hogy a) a jegybank nem finanszírozhatja a költSégvetés hiányát. b) az államadósság reálértéke állandó. c) a deficitek és többletek a gazdasági ciklus átlagában kiegyenlítik egymást. d) a kormányzatnak nincs lehetősége arra, hogy hitelfelvétellel generációk közöni jövedelem-átcsoportosítást valósítson meg. 11.1.26. A szigorúan kiegyensúlyozou költségvetés szabályának (G = T minden időszak­ ban) követése a) fellendülés esetén adóemelést vagy a kormányzati vásárlások csökkentését követeli meg. b) növeli a gazdaság instabilitását. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 11.1.27. Tegyük föl, hogy a kormányzat egy évre elhalasztott adófizetésre nyújt l ehetőséget. Ez a lehetőség a fogyasztás jelentős bővü lésére vezet a) a véletlen bolyongás hipotézise szerint. b) abban az esetben , ha a fogyaszták nem számítottak a halasztott adófizetésre. c) abban az esetben, ha a fogyaszták jelentős része effektív hitelfelvételi korláttal szembesül. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 11.1.28. A magánszektortól fölven hitellel finanszírozott adócsökkentés beruházásokat szorít ki a) a ricardói ekvivalencia teljesülése esetén. b) az IS- LM modellben hosszú távon rugalmas árszínvonal mellen. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

r

GAZDASÁGPOLITIKA. KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT ÉS ÁLLAMADÓSSÁG

125

Az alábbi ábra a 11 . 1.29-30. kérdéshez tanozik. Az ábrán a berajzolt egyenes Okun törvényének konkrét megjelenését ábrázolja egy adott gazdaságban (segítségképpen feltüntettünk két segédvonalat is). A függőleges tengelyen a reál GDP százalékos változása, a vízszintes tengelyen pedig a munkanélküliségi ráta százalékpontos változása áll. 10

9 8

.t

7 6

.-

5

a a

4

3 2 l

o l

-2 -3 - 3 - 2 -l

ti

l·-

t.

o

2

3

4

11.1.29. A fenti ábra alapján megállapítható, hogy a) munkanélküliségi ráta nem változik, ha stagnál a gazdaság. b) a Solow-modellbeli 11 + g énéke 4%. c) a munkanélküliségi ráta több mint 2 százalékponttal nő, ha a kormányzat restriktív fiskális intézkedésekkel a reál GDP növekedési ütemét rövid távon 4%-ról 0%-ra szorítja le. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 11.1.30. Az adott gazdaságban a munkanélküliség természetes rátája a) 2 l/3%. b) kb. 5 %. c) akkor áll be, ha a gazdasági növekedés üteme évi 4%. d) A b) és a c) válasz is helyes.

Költségvetési deji.cil és államadósság

'il

>-

11.1.31. A kormányzat intertemporális költségvetési korlátja azt fogalmazza meg, hogy a) a költségvetési politika nem hat az aggregált kereslctre. b) a hitelpiacok tökéletesen működnek, a kormányzat pedig ugyanolyan feltételek mellen jut lútelhez, mint a magánszerepi ők. c) a felhalmozott államadósságot vissza kell fizetni. d) kiegyensúlyozott költségvetést kell fenntartania.

126

ll. FEJEZET

11.1.32. Tegyük fel, hogy egy gazdaságban a szereplők inflációs várakozásai nem változnak egy időszakban. Ebben az esetben biztosra vehetjük az infláció felgyorsulását, ha váratlanul a) növekszik a költségvetési hiány, és emelkednek a világpiaci olajárak (egy olajimportőr országban). b) szűkíri a jegybank a pénzmennyiséget, és a szakszervezetek jelentős béremelést harcolnak ki. c) erősödik a fogyasztói bizalom (fellendül a fogyasztási kereslet), és új technikai eljárások kifejlesztése széles körű költségmegtakarítást eredményez a vállalatoknál. d) csökken a pénz forgási sebessége, és új környezetvédelmi óvintézkedések e l őírá­ sa széles körben költségemelkedést okoz a vállalatoknáL 11.1.33. A ricardói ekvivalencia szerint a jelenbeli adócsökkentés a) nem csökkenti a társadalmi megtakarítást. b) nem növeli a fogyasztást. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 11.1.34. A ricardói ekvivalencia szerint, változallan folyó makrojövedelmet és vállozatlan jelenlegi és jövőbeni kormányzati vásárlásokat föltételezve, a fogyaszták a jelenbeni adócsökkentésre úgy reagálnak, hogy a) az adócsökkentés összegével növelik megtakarításukat, miközben fogyasztásuk nem változik. b) az adócsökkentés nagy részével növelik fogyasztásukat, kisebbik részével pedig bővítik megtakarításukat. c) az adócsökkentés összegével csökkentik megtakarításukat és növelik fogyasztásukat d) az adócsökkentés kisebbik részével növelik fogyasztásukat, nagyobbik részével pedig bővítik megtakarításukat. ll. l . 35. A ricardói ekvivalencia érvényesülése esetén a) a kormányzati kereslet (G) kötvényfinanszírozású növelése ugyanakkora hatást gyakorol az aggregált keresletre, mint az adófinanszírozású növelése. b) a fogyasztók költségvetési korlátja nem módosul a jelenlegi adócsökkentés hatására, ha a jelenbeni és a jövőbeni kormányzati kereslet nem változik. c) a kormányzati keresletjövőbeni csökkenésére irányuló várakozás növeli a jelenbeni fogyasztást. d) Mindegyik fenti válasz helyes. 11 . 1.36. A ricardói ekvivalencia szerint a jelenbeni adócsökkentés a) nem növeli a jelenlegi költségvetési deficitet. b) nem növeli az aggregált keresletet. c) nem növeli a magánmegtakarítást. d) csökkenti a társadalmi megtakarítást. 11.1 .37. Ha a fogyaszták hitelfölvételi korlátja effektív (azaz optimális fogyasztási szerkezetük megvalósításához szeretnének hitelt fölvenni, de nem tehetik), akkor a) nem érvényesülhet a ricardói ekvivalencia. b) a jelenlegi jövedelemre vonatkozó fogyasztási határhajlandóság énéke egységnyi. c) a jelenbeni adócsökkentés növeli a folyó fogyasztásukat, de csökkenti a jövőbeli fogyasztásukat. d) Mindegyik fenti válasz helyes.

GAZDASÁGPOLITIKA, KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT ÉS ÁLLAMADÓSSÁG

127

11.1.38. A ricardói ekvivalencia elleni érv, hogy a) bizonyos fogyaszták hitelfölvételi korlátja effektív. b) a fogyaszták nem látják át a jelenlegi és a jövőbeni adók közötti összefüggéseket. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 11.1.39. A ricardói ekvivalencia szerím változarlan aggregált kibocsátás mellett a jelenbeni fogyasztás emelkedik, ha ceteris paribus a) a kormányzat jelentősen csökkenti az adókat. b) a kormányzat jelemősen csökkenti a kormányzati vásárlásokat, mert ekkor a fogyaszták jövőbeni adócsökkentést várnak. c) Az a) és a b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 11.1.40. Tegyük föl, hogy egy két időszakos fogyasztási modellben egy fogyasztó a ricardói ekvivalencia modellje szerím gondolkodik. A reálkamatláb 5%-os (r = 0,05), és egy adócsökkentés folytán a fogyasztó l. időszakban rendelkezésre álló reáljövedelme 1000 egységnyivel emelkedik. Ennek következtében a 2. időszakra várt rendelkezésre álló reáljövedelme a) l OOO egységgel csökken. b) 1050 egységgel csökken. c) nem változik. d) Egyik fenti válasz sem helyes . 11.1.41. Tegyük föl, hogy két ország (A és 8) reál államadóssága és árszínvonala 2001 elején éppen egyenlő. A két ország 2001 -es költségvetési deficitje az államadósság után esedékes kamatfizetéseket leszámítva éppen egyenlő. A két ország közötti egyetlen különbség, hogy A országban az inOációs ráta 10%-os és így a nominá lis kamatláb 13 %-os, míg B országban az inflációs ráta nulla százalékos, s így a nominális és reálkamatláb egyaránt 3%-os. Ennek alapján az államadósság reálértéke az év végén a) A országban nagyobb lesz, rnint B országban. b) B országban nagyobb lesz, rnint A országban. c) mindkét országban ugyanakkora lesz. d) a fenti adatok alapján eldönthetetlen módon alakul. 11.1.42. A reál költségvetési deficit a) egyenlő a kamatkiadások nélkül számított deficittel. b) egyeillő a reál államadósság növekményéveL c) egyenlő a ciklikusan kiigazítorr deficittel. d) Egyik fenti válasz sem helyes .

128

ll. FEJEZET

11.2. Feladatok Gazdaságpolitika

11.2.1. Egy -

gazdaságról ismertek az alábbiak: a Phillips-görbe egyenlere u = u· - 4(n - n ' ); a munkanélküliség természetes rátája u· = 6; a központi bank preferenciáit leíró veszteségfüggvény L = u + 0,5n2 ; a központi bank monetáris politikája egyértelműen meghatározza az inflációs rátát. a) Tegyük föl, hogy a központi bank szabál ykövető politikát folytat, mégpedig a nulla inflációs szabályt követi, valamint azt. hogy a gazdasági szereplők várakozásai racionálisak. Mekkora lesz az inflációs és munkanélküliségi ráta? b) Tegyük most föl, hogy a központi bank eseti politikát folytat, és a várakozások most is raciooálisak. Mekkora lesz az optimális és a tényleges inflációs ráta, valamint a munkanélkü liségi ráta?

11.2.2. Tegyük föl , hogy egy gazdaságot a keynesi kereszt modellje jellemez. Ismertek az alábbiak: - a fogyasztási függvény C= C+ c· (Y- T). ahol c a fogyasztási határhajlandóság: - a beruházási kereslet exogén l= l; - a nettó adóbevételek T= t· Y, ahol t az adókulcs. a) Tegyük föl, hogy a kormányzati vásárlások exogének, vagyis függetlenek a kibocsátástól G = G. Határozza meg a beruházási multiplikátor nagyságát! b) Tegyük föl most, hogy bevezetik a szigorúan kiegyensúlyozott költségvetés szabályát. Eszerint a kormányzati vásárlásoknak mindenkor egyenlőnek kell lenniük a nettó adóbevételekkeL Így a kormányzati vásárlások a jövedelemmel arányosan alakulnak G = t · Y. Határozza meg ezen föltevés mellett a beruházási multiplikátor nagyságát! c) Ha föltesszük. hogy az adon gazdaságban a kibocsátás ingadozását elsősorban a beruházási kereslet ingadozása okozza, akkor melyik esetben nagyobb a gazdaság stabilitása: az exogén kormányzati vásárlások vagy a szigorúan kiegyensúlyozott költségvetés esetében? Indokolja válaszát!

Költségvetési deficit és államadósság 11.2.3. A következő ábrák egy fogyasztó két időszakos Fisher-madelljét mutatják. Mindkét ábrán az A pont jelzi az optimális fogyasztási szerkezetet a kiinduló helyzetben. a) Mi jellemzi a következő ábrákon megrajzolt költségvetési korlátOt? Határozza meg a költségvetési korlát vízszintes tengelymetszetét!

GA

GAZOASÁGPOLITfKA. KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT ÉS ÁLLAMADÓSSÁG

129

b) Tegyük föl, hogy a fogyasztás normál jószág, és nem érvényesül a ricardói ekvi-

valencia. Mutassa meg az alábbi ábrán, hogyan válrozik a fogyasztó költségvetési korlátja és az optimális fogyasztási szerkezet, ha a fogyasztó jelenbeli jövedelme (Y,) egy adócsökkentés folytán megnő, de a jövőben várható jövedelme (Y2) változatlan marad!

c) Tegyük föl most, hogy érvényesül a ricardói ekvivalencia , és a fogyasztás to-

vábbra is normál jószág. Mutassa meg az alábbi ábrán, hogyan változik a fogyasztó költségvetési korlátja és az optimális fogyasztási szerkezet, ha a fogyasztó jelenbeli jövedelme egy adócsökkentés folytán megnő!

'----------l.------- Y,,C, d) Milyen esetben nőne az ábrázolt költségvetési korlát mellett a jelenbeli adócsök-

kenrés hatására a jelenbeli fogyasztás, még akkor is, ha a fogyasztókarra számítanak, hogy a jövőbeli adóemelés jelenértéke egyenlő a jelenbeli adócsökkentéssei?

130

ll. FEJEZET

11.2.4. Gondolja végig, hogyan hat egy zán gazdaságban a kötvénykibocsátással fmanszírozott adócsökkentés a főbb makroökonómiaj változókra - válwzatlan reálkjbocsátás mellen - a klasszikus modellel jellemzett hagyományos szemlélet és a ricardói ekvivalencia alapján! A változások irányát jelölje az alábbi táblázatban! Váltolók Fogyasztás Magánmegtakarítás Állam i megtakarítás Társadalmi megtakarítás Reálkamatláb Beruházás

Hagyományos szemlélet

Ricardói ekvivalencia

12.FEJEZET

Minta vizsgasor

A dolgozat időtanama 90 perc. A dolgozat 30 kérdésből áll. Minden helyes váJasz 3 pontot ér. Minden kérdésre csak egyetlen helyes válasz van. Vátaszait az alábbi megoldástáblázatban X jellel tüntesse föl! Csak a táblázatban egyértelműen feltüntetett válaszokat értékeljük. Figyelem! Az értékelésnél csak a megoldástáblázatot vesszük figyelembe! l

2

3

4

5

6

7

8

9

10

ll

12

!3

14

IS

16

17

18

!9

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

A

B

c D

A

B

c D

l. Melyik állítás HAMIS a CPI-vel kapcsolatban? a) Tárgyidőszaki súlyozású (Paasche-index). b) Nem tartalmazza a kormányzat által vásárolt áruk áremelkedésének mértékét. c) Nem számol a termékek helyettesíthetőségéveL d) Amikor a különböző termékek árai különböző mértékben változnak, akkor inkább felülbecsüli a megélhetés költségeinek növekményét.

132

12. FEJEZET

2. Egy gazdaságban csak két terméket (kenyeret és ásványvizet) gyánanakés mindent el is fogyasztanak. Az alábbi táblázat kér év adatait mutatja (a feladat során legyen !990 a bázisév). Év Kenyér ára (peták/vekni) Ásványvíz; ára (peták/palack) Gyártott kenyér mennyiségc (vekn i) Gyánon ásványvít mennyisége (palack)

1990

2000

100

120

5

9

l OOO

1600

10000

12000

Melyik állítás NEM igaz? A nominális GDP a duplájára nőtt. A reál GDP 47%-kal emelkedett. A GDP-delláLOr 1.40. A CPI l ,40. 3. Melyik munkanélküliséggel kapcsolaros definíció helytelen? a) Munkaerő-állomány = foglalkoztatottak + munkanélküliek. b) Munkanélküliségi ráta = (munkanélküliek/munkaerő-állomány) · 100. c) Részvételi arány (aktivitási ráta) = (munkaerő-állománylteljes lakosság) · 100. d) Munkanélküliségi ráta = azon emberek százalékos aránya a munkaerő-állomá­ nyon belül. akik szeremének dolgozni, de nincs állásuk. 4. A várakozási munkanélküliség kialakulásának oka lehet: a) a szakszervezetek gyenge érdekérvényesítő képessége; b) az alacsony minimálbérek; c) a vállalatok a munkacrő-fluktuáció csökkentését szolgáló béreket fizetnek; d) a vállalatok a morális kockázat növelését szolgáló béreket fizetnek. 5. A gazdaság klasszikus modelljének termelési függvényére NEM igaz, hogy a) a tőke és a munka a két termelési tényező benne. b) az árszínvonal nem szerepel benne változóként. c) a termelési tényezőket 10%-kal növelve a kibocsátás 10%-nál gyorsabban növekszik. d) a termelés hatékonyságának változása megjelenik a termelési függvény változásában. 6. A klasszikus gazdaságban (hosszú távon) igaz, hogy a) az árak nem képesek rugalmasan alkalmazkodni. b) a központi bank a pénzkínálat befolyásolásával hatást gyakorolhat a gazdaság reálváltozóira. c) a kibocsátás nagyságát csak a kínálat határozza meg. d) nem érvényesül a klasszikus dichotómia elve. 7. Egy Cobb-Douglas termelési függvény esetén az alábbi események közül melyik csökkenti a tőke bérleti díját? a) Egy földrengés elpusztítja a tőkeállomány egy részét. b) A technológia fejlóctése következtében növekszik a termelékenység. c) Egyelvándorlási hullám hatására csökken a munkacrő-á llomány . d) Egyik sem csökkenti a tőke bérleti díját. a) b) c) d)

~UNTA VIZSGASOR

133

8. A Solow-modellben stacionárius növekedési pályára NEM igaz, hogy a) a hatékonysági egységre jutó tőke válrozatlan. b) a hatékonysági egységre jutó kibocsátás növekedési üteme nulla. c) az egy munkásra jutó kibocsátás a technikai haladás ütemével nő. d) Mindegyik fenti állítás igaz. 9. A Solow-modellben a megtakarírási ráta emelkedése a) tartósan alacsonyabb fogyasztást eredményez. b) egyensúlyban magasabb egy főre jutó tőkeállományhoz vezet. c) növeli az aranyszabály szerinti egy főre jutó tőkeállományt d) hosszú tá von gyorsabb gazdasági növekedést j elem. 10. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban az aggregált termelési függvény Y= A· K'·3 ·L' J egyenlerű. Ismert továbbá, hogy a gazdasági növekedés üteme 5%-os, a tőkeállo­ mány (/()növekedési üteme szintén 5%-os, a munkamennyiség (L) növekedési üteme pedig 3%-os. A fentiek szerím ebben a gazdaságban a teljes tényezőtermelé­ kenység növekedési üteme a) 5%-os. b) 3%-os. c) 2 %-os. d) Egyik fenti válasz sem helyes. ll. Definíció szerint a pénz három célt szolgáL Az alábbiak közül melyiket NEM? a) Vagyontartási eszköz. b) Értékmérő eszköz. c) Forgalmi eszköz. d) Termelési tényező. 12. A Baumol- Tobin-modellben igaz, hogy a) a pénz vagyontartási eszköz szerepére épül. b) akinek dupla annyi a jövedelme, az kérszer annyit jár bankba. c) a pénzkereslet kamatrugalmassága -0,5. d) az összes költSég az elveszett reálkamatból és a bankba járás költSégéből áll. 13. Kinek van a legnagyobb esélye elkerülni az alábbiak közül a váratlan infláció káros hatását? a) Aki sokszor fizet bankkártyávaL b) Aki részvényekbe fekteti vagyonát. c) Aki megtakarításait a befőttes üvegbe rejti. d) Aki fix kamatozású kölcsönt ad. 14. A mennyiségi egye nletből levezetett aggregált keresJeti görbe jobbra tolódik, ha

ceteris paribus a) b) c) d)

a nominális pénzmennyiség csökken. az árszint kedvező kínálari sokk miatt csökken. a pénz forgási sebessége emelkedik. technológiai újítás miatt a potenciális kibocsátás emelkedik.

134

12. FEJEZET

15. Egy nemzetgazdaság rövid lávú állapolában a jövedelem magasabb, mint a hosszú lávú kibocsálási szim. Hosszú lávon (minden egyéb tényező változatlanságát feltételezve) a) a kibocsátás visszaáll a természetes állapotnak megfelelő szintre, és az árszínvonal csökken a rövid távú egyensúlynak megfelelő szinthez képest. b) a jövedelem a természetes kibocsátásnak megfelelő szintre csökken, az árszínvonal pedig magasabb lesz. c) a kibocsátás az árszint változatlansága mellert visszaáll a hosszú távú szintjére. d) a monetáris politikától függően vagy az árszint, vagy a kibocsátás alkalmazkodik. 16. Egy gazdaságról ismert, hogy a fogyasztási függvény C = 192 + 0,8Ym, az adóbevételek T = 240+ 0,12Y, kormányzati vásáralások nagysága G = 6800, a beruházási kereslet l = 12 OOO - l OOOi, reálpénzkereslet L = 6000 + 0,5 Y - l OOOi, az árszínvonal értéke l és rögzített. A jegybank által előírt tartalékráta l O%. Mekkora monetáris bázis me llen lesz a piaci kamatláb nagysága 4% (a készpénz/betét aránytól most eltekinthetünk)? a) 270000 b) 27000 c) 2700 d) Egyik fenti válasz sem helyes. 17. Az IS- LM modellben (a gazdaság rövid tá von) melyik gazdaságpolitikai akció hatására csökken a reálkamatláb? a) Ha a jegybank csökkenti a pénzkínálat növekedési ütemét. b) Ha a jegybank bővíti a pénzkínálatot c) Ha a megnövelt kormányzati kiadásokat adóemelésseJ finanszírozzák. d) Ha a kormányzat fokozza az áruk és szolgáltalások iránti keresletét. 18. Ha a reáljövedelem emelkedett, a reálkamatláb pedig csökkent a kormányzati vásárlások növelése után , akkor az JS-LM modellben a) az JS görbe függőleges. b) az LM görbe függőleges. c) a jegybanknak bővítenie kellett a pénzkínálatot d) a jegybanknak szűkítenie kellett a pénzkínálatot 19. Ha az emberek bármely karnatszint mellett a korábbinál több készpénzt kívánnak tartani, akkor a) az LM görbe balra/felfelé tolódik. b) a reáljövedelem csökken. c) a kamatláb emelkedik. d) Mindegyik fenti válasz helyes. 20. Melyik állítás nem igaz a multiplikátorhatással kapcsolatban a keynesi kereszt modelljében? a) A kormányzati kiadások emelése az emelésnél nagyobb mértékben növeli az egyensúlyi jövedelmet. b) A kiadási multiplikátor - abszolút értékben - kisebb, mint az adómulriplikátor. c) Az adóbevételek csökkentése a csökkentésnél nagyobb mértékben növeli az egyensúlyi jövedelmet. d) Lineáris fogyasztási függvényesetén a kormányzati multiplikátor konstans.

135

MINT A VIZSGASOR

21. A profitvárakozások javulása esetén rövid távon azért nő a gazdaság jövedelme, me n a) az IS függvény balra tolódik, és ezért növekszik a makrokeresleL b) az IS függvény jobbra tolódik, és ezért növekszik a makrokeresleL c) a makrolánálati függvény jobbra tolódik, me rt növekszik a tőkeállomány. d) a makrokínálali függvény jobbra tolódik, de nem a c) pontban említett okok miatt. 22. Az ábra egy gazdaság helyzetét mutatja. Kiinduló állapotban a gazdaság a B és F pontokban van. A javuló profitvárakozások miatt növekszik a gazdaságban az autonóm beruházások nagysága. Mi lesz az új egyensúly? a) C, F b) A, E c) C, H

d) D, G

23. Melyik állítás NEM igaz a ragadós bérek modelljében? a) Ha az árszínvonalra vonatkozó várakozások megegyeznek a tényleges árszínvonallal , akkor a kibocsátás a potenciális értékét veszi fel. b) Az AS görbe pozitív meredekségű. c) Ha az árszínvonal az előzetesen vártnál jobban emelkedik, nő a foglalkoztatás. d) A foglal koztatás szintjét a munka kínálata határozza meg. 24. Melyik állítás HAMIS? A Phillips-görbe szerint az infláció csökken, ha a) a fogyasztási kereslet növekszik. b) a várt infláció csökken. c) nő a ciklikus munkanélküliség. d) az olajárak esnek.

136

12. FEJEZET

25. A gazdaságpoliúkai beavatkozások belső késése a) addig tan, amíg a gazdaságpolitikai lépés gazdaságra gyakorolt hatása nem jelentkezik. b) azért következik be, mert a gazdaságpolitika nem hat azormal a kiadásra, jövedelemre és a fog lalkoztatásra. c) hosszabb a monetáris politikánál, mint a fiskális politikánáL d) a gazdaságot érő sokk és a sokkra adott gazdaságpolitikai válasz között eitell időszak.

26. Az automatikus stabil izátorok a) jellemzője, hogy belső késésük alig több, mint a monetáris politikáé. b) fellendülés idején visszafogják a gazdaságot. c) hatása ellen tehetetlen a fiskális politika. d) csak a Lucas-kritika érvénytelensége idején működhetnek. 27. Az alábbiak köz ül melyik fogyasztási függvény esetén lesz a legnagyobb a kormányzati kiadások multiplikátora? a) Milton- Friedrnan permanens jövedelem hipotézise szerinti (C = aYP). b) Csak a létfenntartáshoz szükséges mennyiség fogyasztása (C = C0). c) Keynes-féle (C = C0 + eY). d) Modigliani életciklus-hipotézise szerinti [C= (W+ RY)fT, ha c> l i T]. 28. Fisher modelljében a reálkamatláb emelkedésének hatására a helyenesítési hatás a) növeli a második időszaki fogyasztást, mert növekszik a megtakarításból származó második időszaki jövedelem. b) növeli a második időszaki fogyasztást, mert relatíve olcsóbbá lesz a második időszaki fogyasztás az elsőhöz képest. c) csökkenti a második időszaki fogyasztást, mert csökken a fogyasztó jövedelmeinek jelenértéke. d) csökkenti a második időszaki fogyasztást, men relatíve olcsóbb lesz az első idő­ szaki fogyasztás. 29. Tegyük fel, hogy egy gazdaságban érvényesül a ricardói e kvivalencia, s az árszínvonal rövid távoo rögzített. Ebben a gazdaságban az adóemeléssei finanszírozott kormányzati vásárlás növelése a) nagyobb hatást gyakorol az aggregált keresletre, mint a kötvénykibocsátással finanszírozott kormányzati vásárlásnövelés. b) kisebb hatást gyakorol az aggregált keresletre, mint a kötvénykibocsátással finanszírozon kormányzati vásárlásnövelés. c) ugyanakkora (nem nulla összegű) hatást gyakorol az aggregált keresletre, mint a kötvénykibocsátással finanszírozort kormányzati vásárlásnövelés. d) egyáltalán nem hat az aggregált keresletre. 30. Melyik állítás HAMIS? A Solow-maradék a) a technikai haladás ütemeként értelmezhető. b) a kibocsátás változásának azon része, ami nem magyarázható meg a tőke és a munka változásaival. c) a kibocsátás és a termelési tényezők százalékos változása különbségével egyenlő. d) Mindegyik fenti állítás igaz.

AZ 1. FEJEZET MEGOLDÁSAI

A makroökonómia

főbb

mutatói

1.1. Feleletválasztás

1.1.13. a) 1.1.14. d) 1.1.15. d) 1.1.16. c)

l. l.!. a) 1.1.2. c) 1.1.3. d)

1.1.4. c) 1.1.5. a) 1.1.6. c) 1.1.7. d) 1.1.8. c) 1.1.9. b) 1.1.10. b)

1.1.17. d)

1.1.18. d) 1.1.19. c) 1.1.20. c) 1.1.21. c) 1.1.22. b) 1.1.23. d)

1.1.11. /J 1.1.12. e)

1.2. Feladatok 1.2.1. a) A fogyasztás egyenlő a háztartások vásárlásával C = 8000; az állami vásárlások énéke G = 3000; az export, a külföld vásárlása X = 5000; az import a belföldiek vásárlása külföldrő1, ez a második számsor összege IM= 4400. b) A GDP = C + I + G + NX = 12 500. Az NDP = GDP - értékcsökkenés = ll 900. A GNP kiszámításánál a GDP-hez hozzá kell adni a hazaiak külföldön megtermelt jövedelmét, és le kell vonni a külföldiek belföldön megtermelt jövedelmét. Így GNP = GDP- 200= 12300. 1.2.2. A kitöltött táblázat: Év 1990 2000

p

x

8x

py

30 50

100 120

50 60

Qy 200 300

CPI

Nominál GDP

Reál GDP 2000-es bázison

GDPdeOátor

2000-es

l3 OOO 24 OOO

17 OOO 24 OOO

76,47 100

77,5 100

bázison

138

AZ l. FEJEZET MEGOLDÁSAI

1.2.3. a) Az összjövedelem 1200, ebből a szándékolt megtakarítás 200 egység. így a szándékolt fogyasztás a maradék 1000 egység. Az összkereslet 1250 egység, így 50 egységnyi rútkereslet van az árupiacon. Ez megegyezik a szándékoil beruházások és megtakarítások különbségével. b) Az 50 egységnyi túlkeresletet a raktárkészletekből elégítik ki, így az év végi készletállomány 400 - 50 = 350 lesz. Ez készterapadást jelent, ami negatív beruházás. Tehát a tényleges beruházások nagysága csak 200 egység, ami megegyezik a szándékolt és egyben tényleges megtakarítássaL 1.2.4. a) A fogyasztói kosár árösszege 2000-ben, a bázisévben 10 · 1000 + 100 · 150 = = 25 OOO Ft volt. A fogyasztói kosár árösszege 200 l-ben l O · 1200 + l 00 · · 200 = 32 OOO Ft volt. A bázisévben, 2000-ben a fogyasztói árindex értéke definíció szerím 100 volt. 200 l -ben a fogyasztói árindex értéke 32 000/25 OOO · 100 = 128 volt. b) Ezek szerím 2001-ben a fogyasztói inflációs ráta 1281100- l = 28%-os volt. 1.2.5. A fogyasztás értéke = GDP- adók + transzferek - fel nem osztott profit- háztartási megtakarítás, vagyis 16 OOO - 7000 + 3000 - l OOO - 2000 = 9000 egységnyi volt.

A 2. FEJEZET MEGOLDÁSAI

A termelés és felhasználás egyensúlya hosszú távon

2.1 . Feleletválasztás 2.1.14. d) 2.1.15. c) 2.1.16. c) 2.1.17. d) 2.1.18. c) 2. 1.19. c) 2.1.20. d) 2.1.21. b) 2.1.22. c) 2.1.23. a) 2.1 .24. b) 2. 1.25. a)

2.1.1. c) 2.1.2. a) 2.1.3. b) 2.1.4. d) 2.1.5. c) 2.1.6. d) 2.1.7. b) 2.1.8. a) 2.1.9. b) 2.1.10. a) 2.1.11. a) 2.1.12. C) 2.1.13. b)

2.2. Feladatok 2.2 .1. A reálbérek emelkednek, míg a reál földbérleti díjak csökkennek, mert a járvány miatt nő a tennelésben a föld/munkaerő arány, s emiatt nő a munka határterméke, míg a föld határterméke visszaesik. 2.2.2. a) A kibocsátás Y = 3 · 8000113 • 10002 3 = 6000. Ennek 2/3-a munka-, 1/3-a pedig tőkejövedelem (a termelési függvény kirevőinek megfelelően). b) Az egyensúlyi reálbér w = (összes munkajövedelem)/(munkamennyiség) = 4000/ 11000 = 4. Az egyensúlyi reál bérleti díj RI P = (összes tőkejövedelem)/(tőke­ mennyiség) = 2000/8000 = 0,25. 2.2.3. a) A munka határterméke: MPL

= MPL egyenlőségből

w=

=dY/dL =

Jt.

A munkakeresleti görbe a w

l~~ Ji= 12 •5 ~e= 156,25/w 2 •

=

-v L w b) Rugalmas reálbérek esetén U= L0 ~ 640w = 156,25hv1 ~ 1vl = 156,25/640 ~ ~ A piactisztító reálbér w = 0,625. A foglalkoztatás L = 400. A kibocsátás y = 500.

140

A 2. FEJEZET MEGOLDÁSA I

2.2.4 . a) Az expanzív fiskális politika adon reálkamatláb mellen csökkenti a társadalmi megtakarítást. Az S görbe mindkét ábrán balra tolódik, az egyensúlyi reálkamatláb emelkedik, a beruházás csökken. A kamatláb emelkedése és a beruházások visszaesése kisebb ménékű, ha a megtakarítások kamatérzékenyek. (!) Kamatérzéketlen megtakarítások

(2) Kamatérzékeny megtakarítások

r

r

s.

s.

-_r_-_-_-_-_-_ -- ---

'

'

''

~

L-----~-----

S,I

b) A technológiai változás adon reálkamatláb mellen növe li a beruházást, az I görbe az alábbi ábrákon jobbra mozdul. Ennek folytán az egyensúlyi reálkamatláb növekszik. Kamatrugalmatlan megtakarítások esetén nem növekszik a beruházások összmennyisége, mert nem nőn a megtakarítások mennyisége sem. Kamatérzékeny megtakarítások mellett viszont a beruházások összmennyisége is emelkedik.

(l) Kamatérzéketlen megtakarítások

(2) Kamatérzékeny megtakarítások

r

r

/2

.

I. S,I

~

I2

I• S,I

141

A 2. FEJEZET MEGOLDÁSAI

2.2.5. a) A lakáshitelek kamanámogatása növeli a lakásberuházást, s így a beruházás keresleti görbéje jobbra mozdul. Ugyanakkor ez a lépés a kormányzati transzferek növelését, vagyis a nenó adók csökkentését jelenti, ennélfogva a társadalmi megtakarítás visszaesik. Mindezek hatására a reálkamatláb növekszik és a beruházások összmennyisége csökken.

r s~

s

b) A reálkamatláb emelkedése miatt az üzleti állóeszköz-beruházások és a készlet-

beruházások visszaesnek, mégpedig a lakásberuházások emelkedésénél nagyobb ménékben. 2.2.6. a) A fogyasztás C= 20 + 0,8(Y - 0,15.Y) =20 + 0,68 · 2000 = 1380. A beruházás egyeillő a társadalmi megtakarítással I = Y- C - G = 300. A költségvetés egyenlege T- G = 0,15 · 2000-320 = -20. b) Az egyensúlyi reálkamatláb I = S ~ 500 - 40r = 300~ r = 5. c) A kormányzati keresletet 20 egységnyivel , G' = 300-ra kell csökkenteni. Ez nem változtatja meg a fogyasztást, de megnöveli a társadalmi megtakarítást, és így a beruházást 20 egységnyivel, tehát az egyensúlyi kamatlábat r ' = 4,5-re csökkenti. 2.2.7. a) A társadalmi megtakarírási függvény S = SP + (T - G)= 0,05 · 4400 + 200r - 150 =70+ 200r. b) A társadalmi megtakarítás egyenlő a beruházással S = I~ 70 + 200r = !OOO - 300r ~ Az egyensúlyi reálkamatláb r = 1,86. A beruházás I = 442. A magánmegtakarítás: SP = 592. A fogyasztás C = (Y - T) - SP = 3808. c) Az adócsökkentés növeli a fogyasztást és a magánmegtakarítást, csökkenti az összmegtakarítást és a beruházást, valamint emeli a reálkamatlábaL

142

A 2. FEJEZET MEGOLDÁSA I

2.2.8. A kitöltött táblázat: ó.G = 100. ó.T= O

AT= 200, AG= O

ó.G =AT = 100

- 100

+200

o

Magánmegtakarítás változása ó.SP

o

0.2 . (-200) = =-40

0,2. (- 100) = -20

Fogyasztás változása óC

o

0.8 . (-200) = = - 160

0,8 . (- 100) = -80

Társadalmi megtakarítás \'áltozása óS

- 100

+160

-20

Beruházás változása t:J

-100

+ 160

-20

+2

-3,2

+0, 4

Gazdaságpolitikai változások~

Állami megtakarítás változása A(T- G)

Egyensúlyi karnatláb változása Ar

2.2.9. Csak azon változások növelik a beruházások egyensú lyi mennyiségét, amelyek növelik a társadalmi megtakarítást. Ezek a 2., 3. és az 5. változás. 2.2.10. a) A társadalmi megtakarítás egyenlő a beruházással l = S ~400 - SOr= 150 -7 ebből az egyensúlyi reálkamatláb r = 5, l = 150. A fogyasztás C = Y - 1 - G = 600 - 150 - O = 450. A társadalmi megtakarításS = Y - C - G = 150. A magánmegtakarítás SP = Y - T - C = 600 - O - 450 = 150. A kormányzati megtakarítás Sc = O. b) A kormányzati kiadások és az adók emelése !lG = !lT = 50, és IlS = -20, ebből S' = 130. A társadalmi megtakarítás egyenlő a beruházással l = S ~ 400 - SOr = 130, ~r= 5,4. IlSc = !lT- !lG = o, tehát IlSP = - 20, így s~ = 130. A fogyasztási függvény C = a + c(Y- 1) alakú, ebből a magánmegtakarítási függvény SP = -a + (l - c)(Y- D. ahol a megtakarítási határhajlandóság -dS,JdT = dS/dY = l -c. Erre felírható, hogy- (-20)/50 = l - c= 0,4, ebből a fogyasztási határhajlandóság c = 0,6. A fogyasztás pedig C= 600- 130- 50 = 420. c) A kormányzati kiadások emelése /lG = 50, az adók nem változnak !lT = O, ezért a fogyasztás sem változik /lC = O, C = C' = 450. A társadalmi megtakarítás S" = Y- C- G" = 600- 450- 50 = 100. A magánmegtakarítás S~ = Y- T- C = 600 - O - 450 = 150. A kormányzati megtakarítás S~ = T- G" = - 50. A kamatláb l = S ~400- SOr= 100 ~r = 6.

143

A2. FEJEZET MEGOLDÁSA!

2.2.11. a) A fogyasztás C= 150 + 0,8 · (2000 - 200) = 1590. A társadalmi megtakarítás S = Y- C- G = 160. l = S, 250- lOr = 160, ebből a kamatláb r = 9~ l = 160. A kormányzati megtakarítás S0 = T- G = - 50. A magánmegtakarítás SP= Y- T- C= 2000-200- 1590 =210. b) A magánmegtakarítás S~ = -150 + 0,2 · (2000- 250) = 200~ !lSP = - 10 !lS0 =0 és !lS= -10 ~ S' = 150. l = S, 250- lOr= 150. ebből r' = 10. Az új fogyasztás C' = 150 + 0,8 · (2000 - 250) = 1550 ~ !lC = -40. c) A fogyasztás változatlanul C= 150 + 0,8 · (2000- 200) = 1590. A nemzeti megtakarítás S" = Y- C- G" = 2000- 1590- 3000 = 110. l = S, 250- lOr = 110, ebből r" = 14. A magánmegtakarítás = 210 ~ !lSP = 0. A kormányzati megtakarítás = 200- 300 = -100.

s;

s;

d) A fenti összefüggésekkel számolva:

A A A A

fogyasztás C'" = 150 + 0,8(2000- 150) = 1630. magánmegtakarítás = - 150 + 0,2 · (2000- 150) = 220~ !lSP = kormányzati megtakarítás = 150- 250 = - 100 ~ !lSG = -50. nemzeti megtakarítás S"' = 120 = l ~ 250 - l Or = 120 ~ r"' = 13.

s;'

s;'

2.2.12. A munka határterméke megegyezik a reálbérrel W = d(F) P d(L)

2.2.13. A munka határterméke MPL = oY oL

= .JK,i 2vL

..!Kijf

y =- - = Az átlagtermelékenység APL =L L

Fo

2.Ji =2.

=-)h, ebből 2vL

és o Y = W = 2,

dL

P

+ 10.

0

ebből MPL =2.

.

- =4 mert a fen u egyenletben L '

A 3 . FEJEZET MEGOLDÁSAI

A gazdaság növekedése A Solow-modell

3.1. Feleletvá lasztá s

3. LL d) 3.1.2. a) 3.1.3. a) 3.1.4. c) 3.1.5. b) 3.1.6. a) 3.1.7. b) 3.1 .8. a) 3.1.9. a) 3.1.10.b)

3. 1.11. c) 3.1.12.b) 3.1.13. d) 3.1. 14. b) 3.1.15. b) 3. 1. 16. a) 3.1.17. b) 3.1.18. a) 3.1.19. d) 3.1.20. d)

3.1.21. 3.1.22. 3.1.23. 3. 1.24. 3.1.25. 3.1.26. 3.1.27. 3.1.28. 3.1.29. 3.1.30.

c) c) b) a) d) d) a) d) e) c)

3.1.31. 3.1.32. 3.1.33. 3.1.34. 3.1.35. 3.1.36. 3.1.37. 3.1.38.

c) b) b) c) d) e) c) b) 3.1.39.d) 3.1.40. c)

3.2. Feladatok

3. 2. l. a) A lineárisan homogén termelési függvényt transzformál va y = k0 .4 . b) A stacionárius egyensúlyi növekedés feltétele s · f(k) = (n + g + 8) · k. Ebbe behelyettesítve 0,25~.4 = (0,02 + 0,03 + 0,05)k = O, lk, majd az egy hatékonysági egységre jutó tőkeállományra rendezve kapjuk, hogy 2,5 = 6 -7

e-

l

-7 k

= 2,5°·6 = 4,61 .

Ezt visszaírjuk a termelési függvénybe y = k0 A = 4,61°.4 = 1,48 a hatékony munkásra eső kibocsátás. A fogyasztás pedig c = (1 - s) ·y = O, 75· l ,84 = l ,39. c) A megváltozott adatokkal a feladat újraszámolva s · f(k) = (n + g + 8) · k -7 -7 0,25k0.4 = (0,02 + 0,05 + 0,05)k = 0,12k -7 k = 3,39-7 y = 1,63-7 c= 1,22.

3.2.2. a) A fogyasztási függvényből (C = 0,8Y) a megtakarítási ráta s = 0,2. A stacionárius egyensúlyi növekedés feltétele s · f(k) = (n + g + 8) · k -7 0,2 · f(k) = = 0,12 . k = 25 -7 y = 3. Jk = 15. 3 b) Az aranyszabály alapján MPK = n + g + 8 = O, 12 és MPK = r.- , ebből

Jk =12,5.

Az egy főre jutó kibocsátás pedig y = 3· Jk = 37,5. c) A helyes válasz a 2.

2--vk

145

A 3. FEJEZET MEGOLDÁSAI

3.2.3. a) A stacionárius egyensúlyi növekedés feltétele s · j(k) ~ s = (n

+g+

8)·

K

y

~ 0,3 = {0,02 +8

(n

+g +

8) · k ~

+ 0,08) ·2~ O, 15 = O, l + g ~ A

K technológia növekedési üteme 8 = 0,05. b) A tőketulajdonosokat határtermékük szerint fizetik meg, tehát MPK ~ MPK ·2 = 0,35 ~A tőke határterméke MPK = 0,175. y

=0,35

~

c) Vizsgáljuk meg, hogy teljesül-e a növekedés aranyszabálya MPK =ll+ g+ 8 ~ ~ 0,175 > 0,15. Láthatóan nem teljesül. A tőke határtermékét csökkenteni kell , amely magasabb hatékonysági egységre jutó tőkeállományt követel meg. (Csökkenő határtennék.) Ezért növeini kell a megtakarítási rátát! d) A hatékonysági egységre jutó tőkeállomány növelésével a tőke határterméke csökken, és így K/Y emelkedik.

e

3.2.4. Ez a feladat megoldható a 3.2.2. feladattal azonos módon is, itt azonban egy alternatív megoldást mutatunk be. a) Az aranyszabály teljesülése estén a megtakarítási ráta megegyezik a tőke termelési rugalmasságávaL amely a termelési függvényből eK = s = 0,25. Tudjuk. hogy a reáljövedelem stacionárius növekedési üteme dYIY = 11 + g. Ezt kell tehát meghatározni. A tőkeállomány részesedése az ourputból, ha minden tényezőt a határtermékével fizemek meg: 0,25 = MPK · Kl Y, valamint ismert, hogy K/Y =2, ebből MPK = = 0,125. Az aranyszabály alapján MPK = n + g + 8 és 8 = 0,1 ~n +g = dYIY = = 0.025, tehát 2,5%-os. b) A hatékonysági egységre jutó tőkeállomány meghatározásához számoljuk ki a tőke határtermékét! MPK = 0,25 · k-0·75 = O, 125, ebből k = 2,52 és y = J..-0·15 = = 2,52°· 25 = l ,26. c) A helyes válasz a 4.

:-

y

3.2.5. a) A stacionárius egyensúlyi növekedés feltétele s · j(k) = (n + g + 8) · k ~ ~ 0.2 · Jk = 0,08k ~ k = 6,25 és y = 2,5. Ebből i = 0,2y = 0,5. b) A hatékony munkásrajutó fogyasztás stacionárius egyensúlyi értéke c= O,By =2. c) A hatékonysági egységre jutó kibocsátásból kifejezhető az egy főre eső jövedelem -

y

-=y= 2,5

L·E

3.2.6. Az egy

51

y

~-

L

= 2,5 ·1,5

=3,75.

főre eső tőke növekedési üteme (ók/k): ók = sy -

- (8 + 11) = 0,3 ·.!..- 0,07 = 0,03 = 3%. Az egy 3

Ebből

az egy

főre

=0,0075 =0,75%.

(8

+

n)k

~

t:.k =si -

k

k

főre jutó termelés nagysága y = k0·15 •

jutó termelés növekedési üteme t:.y

y

= 0,25 ök = 0,25 · 0,03 = k

A gazdaság nincs stacionárius egyensúlyi állapotban, mert az egy főre eső tőke és termelés bővül (az egyensúlyi pályán haladva az egy főre eső tőke és az egy főre eső termelés állandó lenne).

146

A 3. FEJEZET MEGOLDÁSAI

3.2.7. a) A stacionárius egyensúlyi növekedés feltétele s · j{k) k ~ s = 0,12- = 0,12 . 2= 0,24.

=

(n

+g +

o) · k ~

y

b) ll(YIL)I(YIL) = g = 0,03. c) Az aranyszabály teljesülése estén a megtakarítási ráta megegyezik a tőke termelési rugalmasságával , amely a termelési függvényből EK = s = 0,3, ezért növeini kell a megtakarítási rátát. A helyes válasz tehát a 3.

3.2.8. A kitöltött táblázat: l. modellvállozat n~pesség

növekedési üteme = O munka hatékonyságának növekedési üteme= O

2. modellváltozat

3. modellvállozat

népesség növekedési üteme = n munka hatékonyságának növekedési üteme = O

népesség növekedési üteme = n munka hatékonyságának növekedési üteme = g

nő

+ g"

ütemb(:n

nő

"n" ütemben n6

"n + g" ütemben

nő

nem változik

nem vállozik

..g -ütemben

nő

nem vál!ozik

nem vállozik

"g -ütemben

nő

nem változik

nem változik

"g- ütemben nő

nem változik

nem vá ltozik

"g" ütemben

Egységnyi tőkére jutó reál bérleLi díj (R/P = MPK)

nem változik

nem változik

nem vállozik

Hatékony munkaegységre jutó reáljövedelem ( Y/LE)

nem változik

nem vállozik

nem váltOzik

Hatékony munkaegységre jutó tőkeállomány (KILE)

nem változik

nem változik

nem változik

Reáljövedelem (Y)

nem változi k

.. 11''

Tőkeállomány (K)

nem váltOzik

Egy főre eső reáljövedelem (Y/L) Egy

főre

esó

tőkeállomány

(K/L)

Egy főre jutó fogyasztás (c = ClL) Egy

főre

jutó reálbér (w)

ütemben

" 11

nő

3.2.9. a) A következő bal oldali ábrán látható, hogy a megtakarírási ráta emelkedése folytán a gazdaság egy magasabb jövedelmi szint melletti pályára tér át, de a növekedési ütem nem változik. b) A következő jobb oldali ábrán megfigyelhető, hogy a népesség növekedési ütemének csökkenése folytán a jövedelem stacionárius szintje emelkedik, de a növekedési ütem visszaesik.

A 3. FEJEZET MEGOLDÁSAI

147

ln Y,

3.2.10. a) Az alábbi ábrán y = f(k) jelzi az egy főre jutó jövedelem függvényét. b) Az alábbi ábrán i = s -j(k) jelzi az egy főre jutó beruházás (megtakarítás) függvényéL c) Az alábbi ábrán ö· k jelzi az egy főre jutó amortizáció függvényét. d) Az alábbi ábrán flk jelzi az egy főre eső tőkeállomány csökkenését a kiigazodási folyamat első lépésében.

y = f(k) y. Ök

y i

il

= s f(k)

..

l

rN · ó Nk • . .. k d'... dk 3.211 . . aJAz egy •Ore JUt to ea 11omany nove e es1 uteme -

=s·

k

f-

= s·f(k)-(n+g+Ö)·k = k

(n+ g+ Ö)= 0,25 · 0,4-0,07 = 0,03.

o o

f'N • • k'b • • nove .. ked'es1. u.. teme -dy = MPK. K . -dk = ,5 . ,03 = b) A z egy .ore JUto 1 ocsatas y y k

= 0,015, mert a = MPK · K a y 1/ 2

tőke

részesedése az outputbóL .

Va y = dln y = dlnk = 05dlnk = 05k =05 ·003=0015. dr dr ' dl ' k ' ' ' gy y c) A pillanacnyi tőkeállomány értéke kisebb a stacicner egyensúJyinál, men az egy főre jutó tőkeállomány növekszik: dklk >O. A helyes válasz tehát 3.

148

A 3. FEJEZET MEGOLDÁSAI

3.2.12. Az összes

tőkeállomány

növekedési üteme megegyezik az egy

főre

jutó

tőkeállo­

mány növekedési ütemének és a népesség növekedési ütemének összegével

k

L k

k

K

L

k

- = - + -= n +- . k

Az egy főrejutó tőkeállomány növekedési üteme tesítve a korábbi

tőkeállomány

~= s · f(k)- n · k. Ebbe behelyetk

k

felét

{/(

S· ~

. !!.._

k

=

2

- n = - -2- - n = -

k.

2

5

--

k.

{/(

2

v~

n=

J2 .[J(·s - n.

Számitsuk kik. értékét a stacionárius egyensúlyi növekedés •

sf(k )=nk

•

1.7

~Nk

= nk

•

s

~ - =vk

n Helyettesítsük a kapott értéket az egy ,, lbk 1e1ro egyen et e -

k

k

főre

.fi.s n = n · vr,::2 =--L. s

jutó

tőkeállomány

n.

ll

K =n · .fi az új növekedési ütem, n pedig a régi. Az n.fi = ll

J2 = 1,4142,

feltételéből

1.7

tehát 41,42%-kal magasabb.

növekedési ütemét

A 4. FEJEZET MEGOLDÁSAI

Munkapiac és munkanélküliség

4.1. Feleletválasztás 4.1.1. b) 4.1.2. d) 4.1.3. a) 4.1 .4. c) 4.1.5. d) 4.1.6. c) 4.1.7 . b)

4.1.8. a) 4.1.9. b) 4.1.10. a) 4.1.11. c) 4.1.12. c) 4.1.13.e) 4.1.14. a)

4.2. Feladatok

s

4.2.1. A stacionárius munkanélküliségi ráta U l L= - - = 0,02 / 0,32 = 0,0625, azaz s+f 6,25 %. 4.4 .2. A munkanélküli segély növelése a stacionárius munkanélküliségi ráta emelkedésére vezet, mert l. növeli az állásvesztési rátát, mivel magasabb munkanélküli segély melleu a munkások kevésbé ragaszkodnak munkahelyükhöz, és 2. a nagyobb munkanélküli segély csökkenti az állásszerzés rátáját, mivel csökkenti a munkanélküliek álláskeresési erőfeszítéseit. 4.2.3. a) A munkaerő-állomány L = 23 + 2 = 25 millió fő. Az l. hónapban a munkanélküliségi ráta U/L= 2/25 =8%. Mivel az l. hónapban a munkanélküliség stacionárius rátája érvényesül, ezért az állásszerzők száma egyenlő az állásvesztök számával f · U = s · E ~ 0,23 · 2 = s · 23 ~ Az állásvesztési ráta s = 0,02.

150

A 4. FEJEZET MEGOLDÁSA1

b) Az alábbi kitöltött táblázatból látszik, hogy a munkanélküliségi ráta folyamatosan emelkedik. Hónap

l. hónap (J= 0,23)

Foglalkoztatottak (millió f6)

23

Munkanélkülick (millió f6)

2

Munkanélküliségi

ráta

2/25 =8%

2. hónap (f = 0.2 s' = 0,03)

3. hónap (f = 0,2 s' = 0.03)

=

22,71 + 0,458 - 0,6813 = 22,4867

23

+

0,4 - 0,69 = 22,71

2 - 0.4 + 0.69 = = 2,29 2.29/25

+

= 9, 16%

2,29 - 0,458 + 0 .6813 = 2,5133

= 10,05%

2,5133/25

Például a 2. hónapban 0,2 · 2 = 0,4 millió fő talál állást, míg 0,03 · 23 = 0,69 millió fő veszíti el állását, s így számítható ki a foglalkoztattak és munkanélküliek száma. c) A természetes ráta új é rtéke u' = s'/(s' +j') = 0 ,03/0 ,23 = 13 ,04%. 4.2.4. Ha a foglalkoztatottak s hányada vesziti el állását, és a munkanélküliek f hányada talál állást. akkor a munkanélküliek számának változása ó.U = sE - fU. Ebből ó.U = s(L- U) -fU~ ó.U = sL - (s + f)U ~ ó.U = [s- (s + f)UIL] · L. Ha a munkanélküliségi ráta meghaladja a stacionárius rátát, vagyis U! L> sl(s +J), akkor a fenti szögletes zárójelben levő [s- (s +J) U/L] kifejezés értéke negatív lesz, vagyis a munkanélküliek száma s ezzel a munkanélküliségi ráta csökken. Ha a munkanélküliségi ráta kisebb a stacionárius rátánál, vagyis U/L < sl(s +J), akkor a fenti [s - (s + J) U/Lj kifejezés értéke pozitív lesz, vagyis a munkanélküliek száma, így a munkanélküliségi ráta emelkedik. Ha a munkanélküliségi ráta egyenlő a stacionárius rátával , vagyis U/L = s/(s +J), akkor a fenti szögletes zárójelben levő [s - (s + f)U/L] kifejezés értéke nulla lesz, vagyis a munkanélküliek száma nem változik, így a munkanélküliségi ráta sem. 4.2.5. a) Rugalmas reálbérek esetén a munkakereslet egyenlő a kínálattal LD foglalkoztatás L = l 00. A kibocsátás Y = 2-./ri44 - -1-:0-:-0 =240. , , 05·2Ji44 12 A munka batartermeke MPL = ' .fi = .fi .

A reálbér megegyezik a munka határtermékével w reálbér w= 1,2.

b) A foglalkoztatás ou alakul ki , ahol w= MPL

~

= MPL,

és így L

12 1,25 =.fi

= U,

=

~L=

így a

l 00-nál a

92 , 16.

A munkanélküliség U= 100- 92,16 = 7,84 . A rnunk.anélküliségi ráta u = 7,84% . A kibocsátás Y = 2J144 · 92,16 = 230, 4. c) Az összes reálbér a kibocsátás fele, így kezdetben az összes reálbér w-L = 120, az egy főre jutó reálbér emelkedése után pedig w'· L' = 115 ,2. Az összes reálbér csökkent, mert esen a kibocsátás értéke az egy főre jutó reálbér emelkedése miatt.

A 4. FEJEZET MEGOLDÁSA!

151

4.2.6. a) A Solow-modell ismert egyenleres · f(k) = ó · k. Így 0,2 · k 1' 2 = O, l · k . Ebből az egy foglalkoztatonra eső tőkeállomány k' = 4. Az egy foglalkoztatoura eső kibocsátás y· = 2. b) A stacionárius munkanélküliségi ráta U/L= 0,01/(0,01 + 0,09) =O, l, vagyis 10 %-os . A fog lalkoztatottak száma LE = 90. c) A tőkeállomány K = k' · LE = 360. A kibocsátás Y = y' · Le = 180. d) A stacionárius munkanélküliségi ráta új értéke 0,011(0,0 1 + 0,115) = 0,08, vagyis 8 %-os. A foglalkoztatás 92 főre emelkedik. Az egy foglalkoztatottra jutó kibocsátás és tőkeállomány nem változik. (Vegyük észre, hogy ezek kiszámításánál sehol nem használtuk föl a munkanélküliségi ráta értékét.) Viszont a tőkeál­ lomány abszolút nagyságaK = 4 · 92 = 368-ra, a kibocsátás abszolút nagysága pedig Y = 2 · 92 = 184-re emelkedik. e) A fentiek alapján a stacionárius munkanélküliségi ráta csökkenése növeli a kibocsátás és a tőkeáll omány szintjét, de nem változtatja meg azok stacionárius egyensúlyi növekedési ütemét. Másképpen: a stacionárius munkanélküliségi ráta csökkenése rövid távon fokozza a gazdasági növekedést egészen addig, rníg a gazdaság el nem éri az új stacionárius egyensúlyi növekedési állapotot, amelyben csak a népességnövekedés és a technikai haladás határozza meg a növekedési ütemet.

AZ 5. FEJEZET MEGOLDÁSAI

Pénzpiac - pénzkereslet, pénzkínálat, infláció

5.1. Feleletválasztás

5.1.1. 5.1.2. 5. 1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6. 5.1.7. 5.1.8. 5.1.9. 5.1.10. 5.1.11.

5.1.17. d) 5.1.18. a) 5.1.19. c) 5.1.20. C) 5.1.21. b) 5.1.22. d) 5.1.23. d) 5.1.24. b) 5.1.25. d) 5.1.26. a) 5.1.27 . a) 5.1.28. b) 5.1.29. c) 5.1.30. e) 5.1.31. b) 5.1.32. d)

c) d) a)

c) b) b) c) b) b) c) c)

5.1. 12.b)

5.1. 13. 5.1.14. 5.1.15. 5.1.16.

b) c) c) d)

5.1.33. c) 5.1.34. b) 5.1.35. e) 5.1.36. a) 5.1.37. c) 5.1.38. d) 5.1.39. b) 5. 1.40. a) 5.1.41. c) 5.1.42. b) 5.1.43. d) 5.1.44. c) 5.1.45. d) 5.1.46. d) 5.1.41.b) 5.1.48. c)

5.1.49. d) 5.1.50. c) 5.1.51. a) 5.1.52. b) 5.1.53. b) 5.1.54. a) 5.1.55. c) 5.1.56. d) 5.1.57. d) 5.1.58. b) 5.1.59. c) 5.1.60. a) 5.1.61. c) 5.1.62. a) 5.1.63. b) 5.1.64. c)

5.2. Feladatok

5.2.1. a) A hosszú távú (potenciális) jövedelmi szintet a rendelkezésre álló termelési tényezők határozzák meg. A termelési függvénybe helyettesítve Y = .Ji(:L = = .11024. 900 = 960. b) A magánszféra megtakarítási függvénye adott, a ko rmányzati megtakarítás pedig Sc T- G -20, ebből a nemzeti megtakarításS 70r - 20.

=

=

=

A beruházás egyenlő a társadalmi megtakarítással l = S ~ 70r - 20 ~r= 4. c) A fogyasztás C = Y- l - G = 960 - 260 - 240 = 460.

= 420 -

40r

d) A kJasszikus modell pénzpiacán az árszínvonal alkalmazkodása teremti meg az

egyensúlyt. A mennyiségi egyenlet alapján M · V ~P = l.

= P · Y~ 480 · 2 = P · 960 ~

153

AZ 5. FEJEZET MEGOLDÁSAI

5.2.2. a) A kamatlábat az I = S egyenlőségból fogjuk kiszámolni. Srukségünk van tehát az állami és magánmegtakarításra, és ehhez a nemzeti jövedelemre. A kibocsátás! a rendelkezésre álló termelési tényezők határozzák meg hosszú távon. Y = = SOJIO OOO = 5000. A magánmegtakarítás Sp = -250 + 0,25(5000 - 1000) = =750, míg a költségvetés egyenlege: S0 = T - G = -100. Így a társadalmi megtakarítás S = S0 + SP = 650. A megtakarítások és beruházások I = S -t -t 1000- SOr= 650, ebből r= 7. b) A klasszikus modellben az árszínvonal alkalmazkodása teremti meg a pénzpiaci egyensúlyt. A mennyiségi egyenlet alapján M · V = P · Y -t 6000 · 2 = = p . 5000 -t p = 2,4. c) A vállalali munkafelhasználás optimumában a munka határterméke megegyezik 50 ~. = 25 = 0.25. IGszámolruk, hogy P = 2,4, a reálbérrel W = MPL = P 2·vL 100 . ebből W = 0,6. 5.2.3. a) A beruházás egyenlő a társadalmi megtakarítással l = S-t 200 = 400- SOr -t a reálkamatláb r = 4. A pénzmennyiség állandó ütemű (dMIM = 6%) bővítése TC = 6%-os infláció! eredményez, amelyből a Fisher-hatás alapján a nominális kamatláb i = r + TC = =4+ 6= 10%. b) A pénzpiac egyensúlya: reál pénzkínálat = reál pénzkereslet -t MIP = L -t -t M/10 =5 · 2000/ 10 -tM= 10000. c) A mennyiségi egyenletból a pénz jövedelmi forgási sebessége V = P· YIM = = 10 · 2000/ 10000 = 2, és ennek reciproka k = 1/V = 0,5. 5.2.4. a) A nominális pénzkínálatM = m · B , ahol a pénzmultiplikátor m = (l + 0,2)/ /(0,2 + 0,04) = 5. Így a pénzkínálat M = 5 · 5000 = 25 OOO, a mennyiségi egyenletből pedig a forgási sebesség V= P· YIM = 250000 · 1125000 = 10. b) Az új forgási sebesség V' = 12,5, az új készpénz-betét arány cr' = 0,16. Ezek alapján az új pénzkínálat M' = m' · B = (l + O, 16)/(0, 16 + 0,04) · 5000 = = 5,8 · 5000 = 29000. A mennyiségi egyenletből számolható az árszínvonal változása P' = M' · V'l Y= 29000 · 12,5/250000 = l ,45, tehát 45%-os. c) Az árszínvonal maradjon P" = l, míg a pénz forgási sebessége V" = 12,5 és a készpénz-betét arány cr" = 0,16. A kívánatos monetáris bázis B" = M"lm" = 20000/5,8 = 3448,276. 5.2.5. Jegybank

Kereskedelmi bankok tőke

nettó külróldi követelések 68 OOO

készpénz 126 OOO

tartalékok 42 OOO

saját

30 OOO

kormányzati és kereskedelmi banki hitelek 100 OOO

kereskedelmi bankok tartalékbetétei 42 OOO

kihelyezell hitel 198 OOO

látra szóló betétek 21 OOOO

l

154

AZ 5. FEJEZET MEGOLDÁSAI

= 126 OOO + 42 OOO = = 168000. A nominális pénzkínálat = készpénz+ betét: M = C+ D = 126000 + 210000 = = 336000. A kötelező tartalékráta = (Lanalékok - szabad tartalékok)/D = (42 OOO- 21 OOO)/ /2 10000 = 0,1. A készpénz-betét arány cr= C/D = 126000/210000 = 0,6. A pénzmultiplikátor 111 = M /8 = 336000/ 168000 =2.

a) A monetáris bázis = készpénz + tartalékok: 8 = C + R

b) c)

d) e)

5.2.6. A nyílt piaci művelet következtében a monetáris bázis M3 = +225 egységgel emelkedik. A pénzkínálali multiplikátor m = (cr+ l)/(cr + rr) = 1.2/0,3 =4, amellyel kiszámoljuk a nominális pénzkínálat változását M1 = m · M3 = 4 · 225 = 900. A pénzkínálat két részre bontható M = C + D ~ M1 = ó.C + W = 900, ebből ó.C = 900 - W. A készpénz-betét arány konstans, ezén fennáll , hogy cr = C/D = 0,2 = ó.C!till, ebből pedig 0,2 · W = ó.C. Most már megvan a két egyenlet a két ismeretlenhez 0,2 · ó.D = 900 - W ~ l ,2 · W = 900 ~D = 750 és ó.C = 900 - 750 = 150. 5.2 .7. A konstans készpénz-betét arányra felírható, hogy 0,2 = cr = C/D = ó.C!till. amelyből a betétállomány változása W = ó.C/0,2 = 1000/0,2 = 5000. A szintén állandó tanalék-betét arányra igaz, hogy O, l = rr = R/D = ó.R/6.0. Ebből kifejezve a tanalékok változását kapjuk, hogy 6.R = O, l · W = O, l · 5000 = 500. - f..uggvenye ' C = OJ. 1. 6 M Ft + 5000N . - k··1 5 .2 .8 . a) A pé nztanas ·o tseg

2N

Deriváltja: dC/dN = 5000 - 160000/2N 2 = O. Ebből W =4, azaz 4-szer váltja át befektetési jegyét pénzre, egyszerre 4 M Ft-ot. b) Az átlagos pénzkészlet Md = Y/2W = 200 OOO Ft. Az összes költség C = O, l · 200 000 + 5000 · 4 = 40000 Ft. 5.2.9. A tranzakciós költségek csökkenése növeli a tranzakciók számát, csökkenti az optimális pénzkészletet és a pénztartás összes költségét. A pénztartás összes költsége C 5.2.10. Ml M2 M3

= ~ + F · N = ·h ·i· Y · F . 2·N

= Bankrendszeren kívüli készpénz + Látra szóló forintbetétek = 1939 Mrd Ft. = Ml + Lekötött forintbetétek + Devizabetétek = 5043 Mrd Ft. = M2 + Pénzintézeti értékpapírok = 5094 Mrd Ft.

155

AZ 5. FEJEZET MEGOLDÁSAI

5.2.11. a) Az alábbi ábrán Járható, hogy 5%-os inflációs várakozások kialakulásának hatására a beruházási függvény fölfelé tolódott (5 %-os inflációs várakozások mellett 10%-os nominális kamatláb 5%-os reálkamatlábat jelent), és a kölcsönforrások piacán a nominális kamatláb 5 százalékponttal, 5 %-ról 10%-ra emelkedett. b) A pénzpiac ábráján látjuk, hogy a 10%-os nominális kamatláb és a kezdeti M / P1 reál pénzmennyíség me ll ett a pénzpiacon túlkínálat alakul ki . Ez az árszínvonal emelkedését és így a reál pénzmennyiség csökkenését eredményezi. A pénzpiac a P2 magasabb árszínvonal mellett M/ P2 reál pénzmennyiségnél kerül egyensúlyba. Az árszínvonal tehát nőtt az inflációs várakozások mialt még változatlan nominális pénzmennyíség mellen is. Allernatív módon a fent leírt eseménysor elképzelhető úgy is, hogy a pénzpiaci egyensúly szabja meg a nominális kamatlábat, és az inflációs várakozások megjelenése urán a régi 5 %-os nominális kamatláb mellett túlkereslet jelenik meg az árupiacon (mivel l > S), amí árszínvonal-emelkedést, és így a reál pénzmennyiség csökkenését idézi elő. A reál pénzmennyiség csökkenése pedig az árupiaci egyensúly létrejöttéhez szükséges ménékben megnöveli a nominális kamatlábat. Pénzpiac

Kölcsönforrások píaca Nominális kamatláb, i

Nominális kamatláb, i

Túlkínálat 10

:: :r::: _:

75 5

r---

------- --------L

2

2

/,

o~--------~------~----

s,

S,I

o

MIP M/ P2

M/ P, Reál pénzmennyiség

A 6. FEJEZET MEGOLDÁSAI

Aggregált kereslet és aggregált kínálat

6.1. Feleletválasztá s

6. 1.1. a)

6.1.12. a) 6.1.13. b) 6.1.14. e) 6.1.15. a) 6.1.16. c) 6.1.17.b)

6.1.2. 6.1.3. 6.1.4. 6. 1.5. 6.1.6. 6.1.7. 6.1.8.

a) d) a) b) a) c) e) 6.1.9.e) 6.1.10. d) 6.1. 11. e)

6.1.18. b) 6.1.19. b) 6.1.20. b)

6.1.21. b) 6.1.22. a)

6.2. Feladatok 6.2.1. Az aggregált kínálati görbék nem változnak, a keresJeti görbe balra tolódik, mivel a hitelkihelyezés a pénzmennyiséget csökkentene (az AD függvényben M csökkenése az Y,P koordináta-rendszerben exogén hatáském jelenik meg, vagyis nem a függvény mentén mozdulunk el, hanem a függvényt toljuk el). Ennek hatására Y csökken, P változatlan. .. be egyenl ete .y 6 .2 .2 . a ) A z aggrega' l t k eresl ett. gor

=pMV = l OOO· p 2.

b) AzM ·V = P· Ymennyiségi egyenletbőlláindulva P = MVI Y = 1000 · 2/1250

=

1,6. .. .t d tavon , , , l nem va' l tozik-, ,t gy a k'boc , , y=MV' c·l1 Rov az arszmvona t satas - = 1000 .2,2 p 1,6 = 1375 lesz. Hosszútávon a lábacsátás visszaesik

viszont

nő

P'

= 1000 · 2,2/1250 =

1,76-ra.

= =

Y = 1250-re, az árszínvonal

157

A 6. FEJEZET MEGOLDÁSAI

6.2.3. a) Az aggregált keresJeti görbe egyenlete Y = MV(i).

p

b) Az AD görbe balra tolódik, az aggregált kereslet csökken, mert a költségvetési deficit csökkenése folytán nő a társadalmi megtakarítás és csökken a reálkamatláb. Ekkor a nominális kamatláb is csökken és így a pénz forgási sebessége lassul. Az AD balra tolódása mian rövid távon a termelés és a foglalkoztatás csökken (recesszió következik be), az árszínvonal nem változik. Hosszú távon a termelés és foglalkoztatás visszaáll a természetes szimjére, és az árszínvonal kisebb lesz, mim volt. c) A hírt hallva az emberek a nominális pénzkínálat növekedési ütemének csökkenésére, így kisebb inflációra számítanak. Ezért a nominális kamatláb csökken, a pénz forgási sebessége lassul, az aggregált kereslet csökken (AD balra tolódik). A rövid távú és hosszú távú következmények ugyanazok, mint a b) kérdésben. 6.2.4. A kitöltölt táblázat: A monetáris politika kizárólagos cé lja Elmgén sokkok az árszínvonal stabilitása

a kibocsátás termésteles stilllje

Az aggregáll kereslet exogén növckcd~sc

A pénzmennyiség csökkentése

A pénzmennyiség csökkentése

Kedvezőtlen

A pénzmcnnyiség szinten tartása

A pém:mennyiség növelése

kínálaLi sokk

A 7. FEJEZET MEGOLDÁSAI

Aggregált kereslet - Az IS-LM modell

7 .1. Feleletválasztás 7.1.1.b) 7.1.2. c) 7.1.3. d)

7.1.4.a) 7.1.5.c) 7.1.6. c) 7.1.7. a) 7.1.8. b) 7.1.9. d) 7.1.10. d) 7 .l. ll. a)

7.1.12.c) 7.1.13. a) 7.l.l4.a) 7.1.15.a)

7.1.16. c) 7 .1.17. d) 7.1.18. a) 7.1.19. b) 7.1.20.c) 7.1.2l.a) 7.1.22. b) 7.1.23. a) 7.1.24. b) 7.1.25. c) 7.1.26. a) 7.1.27. a) 7.1.28. b) 7.1.29. b) 7.1.30. c)

7.1.31. 7.1.32. 7.1.33. 7.1.34. 7.1.35. 7.1.36. 7.1.37. 7.1.38.

c) a) a) e) a) e) b) a) 7.1.39.e) 7.1.40. e) 7.1.41. e) 7.1.42. c) 7.1.43. b) 7.1.44. c)

7.1.46. a) 7.1.47. d) 7.1.48. b) 7.1.49. a) 7.1.50. a) 7.1.51. d) 7.1.52 . b) 7.1.53 . b) 7.1.54. b) 7.1.55. c) 7.1.56. d) 7.1.57. d) 7.1.58. e)

7.l.45.a)

7 .2. Feladatok

7 .2.1. A helyes válasz a) esetében a 2, b) esetében pedig a 3. Először határozzuk meg a jövedelem váltOzását! ó Y= 1/(1 - 0,6) · óG = = 2,5 · 100 = 250, mert a kamatláb nem változik. ~ óC = 0,6 · óY = 150. Adóemelés esetében óY = - 0,6/(1 - 0,6) · ó T = - l ,5 · 100 = - 150 ~ ~ óC = 0,6(6Y - 67) = 0,6(- 250) = -150. 7.2.2. a) Az árupiaci egyensúly feltétele Y= C+ I + G~ Y = 200 + 0,8(Y- 200)+ + 1200 - 50 · 8 + 280 = 1120 + 0,8Y ~ Y = 5600. A pénzpiaci egyensúly M = P · L~ M = 500 + 0,5 · 5600- 100 · 8 = 2500. b) Y' = 5800 lesz. Az árupiaci egyensúlyban Y' = C + I + G' ~ 5800 = 200 + + 0,8(5800- 200)+ 1200- SOr'+ G'. A pénzpiaci egyensúlybanM =P· L~ ~ 2500 = 0,5 · 5800 + 500- lOOr' ~r' = 9. r'-et az árupiaci egyensúlyba visszahelyettesítve G' = 370. Tehát óG = 90.

159

A7. FEJEZET MEGOLDÁSAI

c) A magánberuházások visszaesnek a kamatláb emelkedése folytán Ml P

+ 500 -

IOOr' ~ 2500 = 3400 - 100r' ~r' visszaesés tehát 61 = -50. 7.2.3.

=

9~

l'

= 750.

= 0,5 Y' +

A beruházási

E

~--------~--~------

r

r

r. r2

y

l

LM'

L---------~~~-------

Y,

y2

y

l. A pénzmennyiség megnövelésének hatásáraM/ P jobbra tolódik. Az eredeti r 1 kamatláb mellen a pénzpiac túlkínálatos. 2. A pénzpiaci egyensúly nagyobb pénzkereslet, azaz kisebb kamatláb mellen valósulhat meg. Ezt a jobbra tolódon LM görbe fejezi ki (Y1 mellett). A rúlkínálatos pénzpiacon a kamatláb csökken, így a beruházások szintje (és ezért a jövedelem is) emelkedik, amíg az IS-LM ' merszéspontba nem jut a gazdaság. 3. A megnövekeden jövedelem miatt a pénzkeresleli függvény felfelé tolódik, az r 2-nek megfelelő kamatszintig. 4. A magasabb beruházási kereslet az árupiaci keresJeti függvényt fölfelé tolja, az Y2 jövedelemszimig.

160

A 7. FEJEZET MEGOLDÁSAI

7.2.4.

r

L(Y', r) L(Y, r) MIP

Y,

Y'

y

l. A kormányzati vásárlások növekedése miatt az árupiaci keresletet kifejez6 görbe felfelé tolódik. Itt az árupiac túlkeresletes. 2. A kamatláb megváltozása nélkül csak magasabb jövedelemszint esetén kerülhet egyensúlyba az árupiac, ezt fejezi ki a jobbra tolódott IS' görbe. Az árupiaci túlkereslet mian a készletek csökkennek. a termelést növelik, Y nő. 3. A megnövekedett jövedelem a pénz keresletét is emeli, amit a felfelé tolt pénzkeresleli függvény fejez ki. A nagyobb pénzkereslet mellen a pénzpiac túlkeresletessé válik, ami a kamatláb emelkedését vonja maga után, az r 2 szintig (IS' és LM metszéspontja). 4. A magasabb kamatláb beruházásokat szorít ki, ami mérsékli a kezdeti árupiaci kereslet növekményét, így a kiadási görbe visszatolódik az Y2-nek megfelel6 helyzetbe. NB: Y' jövedelemszintet csak rögzített kamatláb mellett leheten volna elérni, kiszorítási hatás nélkül. Ezt kapruk csupán a keynesi kereszt elemzésekor, amikor a pénzpiaci kamatláb alakulását elhagytuk. Megjegyzés: Komparatív statikai modellünk csak egyensúlyi helyzetek összehasonlítását teszi lehetővé, az ezek közti átmenet elemzése némi inruíciót követel meg. A változók egymáshoz viszonyíton alkalmazkodási sebességétól függ, hogy valójában van-e "túllendülés" az árupiacon.

161

A 7. FEJEZET MEGOLDÁSAI

+ G' +G + G

7.2.5. a) Az árupiaci egyensúlyban Y= C+ l+ G= 580+ 0,75(Y- 300 - 0,2Y +60) + +440 - 15r + 360 -7 Y= 2,5(1200- 15r) -7/S: Y= 3000 - 37 ,5r. b) A pénzpiaci egyensúlyban: MIP =L -7 280/ 1 = 40 + 0,3Y - 30r -7 -7 r = 0,3 Y/30 - 240/ 30 -7 LM: r = 0,0 l Y- 8. c) Az IS és LM görbék metszéspongában teljesül az Y = 3000 - 37,5(0,01 Y - 8) -7 -7 Y = 2400 és r = 16. d) A költségvetés egyenlege avagy az állam megtakarítása SG = T - G - TR = 300 + 0,2 · 2400 - 360 - 60 = +360. e) A kormányzati vásárlások növelése miatt az IS görbe jobbra tolódik /S': 3000 = 2,5(1200 + !:.G - 15r). -7 A pénzpiacról kiszámolhatjuk az új egyensúlyi kamatlábat r = 0,01 · 3000-8 = 22. -7 Ezt /S'-be beírva 3000 = = 2,5(1200 + t::.G- 15 ·22) -7 3000 = 2,5 ·870 + 2,5 · t::.G -7 2,5 · t::.G = 825 -7 t::.G = 330. J) Számoljuk ki a beruházások szintjét a beavatkozás előtt és után is! /(r) = 440 - 15 · 16 és /(r') =440- 15 ·22 -7 M = - 90 a kiszorítás. g) Most a váltOzatlan IS gö rbéből számoljuk ki az új kan1atlábat 3000 = 2,5(1200 - 15r) -7 r = O. (Ez a kamatláb az IS görbe speciális helyzetéből adódik.) Helyettesítsük az új jövedelmet és kamatlábat LM'-be , ahol csak t::.M az ismeretlen (280 + t::.M)/ l = 40 + 0,3 · 3000 - 30 · O -7 t::.M = 660. lz) Nincs kiszorítás, mert a kamatláb csökken! / (0) - / (16) =240 -7 M = +240-nel nő a beruházások szimje. 7.2.6. a) Az árupiaci egyensúly feltételéből az IS görbe Y= C+ l + G = 100 + 0,6(Y- 100) + 280 - 44r + 400 = 720 + 0,6Y- 44r -7 Y = 2.5(720 - 44r) -7 -7 /S: Y = 1800 - 110r. 600 =2Y - 440r -7 A pénzpiaci egyensúlyból pedig az LM görbe M = L -7

p

2

2Y - 600 -?LM: r =--~2440

2Y- 600 2- = 1800 - 0,5Y + Az IS és LM görbék metSzéspontjában Y = 1800 -ll O- --= 440 LM gor .. b'b , . ah l , e e r, = 2·1250 - 300 = 5 · +75 -7 Y, = 1250 es vtssz e yenesttve az 440 2 1470 300 = 6. b) Az LM görbéből az új kamatláb LM(Y = 1470) -7 r'= ' 440 A !:.G-t az IS' görbéből számoljuk, az új jövedelem és kamatláb felhasználásával 1470 = 2,5(720 + t::.G- 44r) -7 1470 = 1800- 110 ·6 + 2,5 t::.G -7 330 = = 2,5t::.G -7 t::.G = 132. c) Most fordítva járunk el: az új kamatlábat a változatlan IS görbéből számoljuk ki, majd ezt felhasználva keressük a pénzmennyiség változását az LM görbéből. IS(Y = 1470) -7 1470 = 1800- l lOr = 3. 2 LM': r =

y _ 600+ t::.M 440

2

-7 3· 440= 2 ·1470 -

600

+ t::.M -7 t::.M =2640. 2

162

A 7. FEJEZET MEGOLDÁSAI

7.2.7. a) Az árupiaci egyensúlyban Y= C+ I+ G= 50 + 0,8(Y - 100) +250+ 500 - 20r ~ Y = 720 - 0,8Y - 20r ~ Y = 5(720 - 20r) ~ /S: Y = 3600 - 100r. 760 A pénzpiaci egyensúlyban M =L ~ = 0,6Y + 100- 20r ~ p l LM : r= 0,6Y + 100 -760 = 0,03Y- 33. 20 A két görbe metszéspontjában Y = 3600 - l00(0,03Y- 33) = 3600 + 3300 - 3Y ~Y,= 1725 és r,= 0,03 · 1725-33 = 18,75. b) Az új IS görbe /S': Y = 5(720 + D.G- 20r) = 4100 - IOOr. A 100 egységnyi jegybanki pénzkibocsátás a monetáris bázist növeli, amely a bankrendszeren keresztül multiplikálódik. Így a nominális pénzkínálat változása L1M = 2 · D.B = 2 · 100 = 200, ebből az új LM görbe

LM': r =

0,6Y + 100 - 760+ 200 l = O03Y - 43. 20 ,

A két görbe metszéspontjában Y= 4100 - 100(0,03Y - 43)~ Y= 2100 és r= 0,03 · 2100 - 43 = 20. c) A beruházások változása M = /(20)- /(18,75) = 100 - 125 = - 25. 7.2.8. a) Az IS görbe Y = C(Y - 1) + /(r)+ G~ Y= 200+ 0,75(Y- 400- 0.2Y) + + 2000- lOOr + 2500 ~ Y= 4700- lOOr + 0,75 x 0,8Y - 0,75 x 400~ Y= 4400 + 0 ,6Y - IOOr. Az LM görbe M! P = L(Y,r) ~ 8400/ 1,5 = 0,8Y - 200r ~ 200r = 0,8Y- 5600 ~ lOOr = 0,4Y - 2800. Behelyettesítve az IS görbébe Y= 4400 + 0,6Y - 0,4Y + 2800 ~ 0,8Y = 7200 ~y= 9000. 1 b) A beruházási kereslet jövedelmi multiplikátora D. Y lM = =

=

l

l - c(l - t)

=2,5.

1-0.75·0,8 Így a beruházási kereslet változása M = D.Y/2,5 = 350/2,5 = 140. c) A kamatláb változása M = - 100/J.r ~ tJ.r = M l( - l 00) ~ tJ.r = -l ,4. A nominális pénzkínálat változása !1M = P[0,8D.Y - 200(M)] = l ,5[0,8 · 350 -200. (- 1,4)] = 1,5. 560= 840. d) Mivel a nominális pénzkínálat 10%-kal nőtt, ezért hosszú távorr az árszínvonal is 10%-kal nő, ebből P' = l , l · 1,5 = 1,65. Alternatív megoldás a mulriplikáror felhasználása nélkül, elemi úton: l a) IS: Y = C + I + G = - (4400 -IOOr) =2,5(4400 - IOOr) = 11000- 250r. 0,4 8400 0,8Y- - 8400 LM: - - = 0,8Y - 200r ~ r = p = 0,004Y- 28. p 200

163

A 7. FEJEZET MEGOLDÁSAI

E

AD L---------~--~-------------

9000

9350

Y

Az AD görbe IS- és LM-egyensúlyi pontokat jelöl, különböző árszínvonalak mellen. Ezért P-t változókém hagyjuk LM egyenletében

Y

=11000 _ 250 (0 8Y _ 8600 200

l'

p

) ~ Y= 11000 _ Y+ 10500 ~ p

~ y = 5500 - 5250 . p

5250 = 9000. 1,5 LM( Y= 9000) : r = 0,004 · 9000 - 28

Vegyük az AD és SRAS metszéspontját Y = 5500A kamatláb az LM görbéből

= 8.

M'

0,8Y - c) A pénzkínálat megnövelése után az LM': r = ebből ~

M' )

200

P

M'

az AD': Y = 11000 -250 - (0,8Y - - = 11000 -Y+ 1,25200 p p

M'

Y = 5500 + 0,625 --, amelybe Y p

M'

9350 = 5500 + 0,625 1,5

~ M'

=

=

9240

~

9350-et helyenesítve ~

ó.M

=

9240 - 8400

=

+ 840.

164

A 7. FEJEZET MEGOLDÁSAI

9240 15 • = 6,6,

o8 . 935 0 b) Az új karnalláb pedig LM(Y = 9350): r= '

házás változása M

= -(6,6- 8) ·

100

= + 140.

200

ebből a beru-

d) Hosszú távon az AD'-LRAS metszéspontból kapjuk meg az árszínvonalat

9240 9000 = 5500 + 0,625y

~P' =

1,65.

7.2.9. Az alábbi ábrán látható, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatására a társadalmi megtakarítás nő, az IS görbe balra mozdul, az egyensúlyi jövedelem csökken, a reál pénzkeresieri görbe balra mozdul, és így a kamatláb is süllyed.

r

r

r 1,

s, sl

M,JP

IS,

LM,

' L(Y, ,r ) - L (Y2 ,r )

/, s 7.2.10. a) Az

y

'---- -'------- MIP

r kamatláb melleu túlkereslet van a piacon (L > MIP). Ez a központi bank

pénzmennyiség-szűkítő

politikája, vagy változatlan nominális pénzkínálat mellett az árszínvonal és/vagy a reáljövedelem emelkedése miatt alakulhatott ki. b) Ha a központi bank vásárolja meg a kötvényeket, akkor nő a pénzkínálat és változatlan kamatláb mellett a.lakul ki az egyensúly (bal oldali ábra). c) Ha más magángazdasági szereplők vásárolják meg a kötvényeket, akkor a kötvényárfolyamok esnek, tehát a kamatláb emelkedik, és így jön létre az egyensúly változatlan pénzkínálat mellen (jobb oldali ábra). A közpomi bank vásárolja meg a kötvényeket r

Nem a központi bank vásárolja meg a kötvényeket

r

r

r'

,. - --------

---------- -----------

L L..__ __ . __ _ __.___ _

M,lfo

_I _______ _ -- ------- -L

MIP

' - - - - - - - ' - - - - - - - M/P

165

A 7. FEJEZET MEGOLDÁSA1

7.2.11. a)- b) dA> d8, ezért A országban az IS görbe laposabb, a monetáris politika hatékonyabb, a monetáris expanzió hatására a beruházások érzékenyebben reagálnak, ezért a jövedelem is nagyobb mértékben nő meg. A helyes válasz tehát az a) esetében az l, a b) esetében pedig a 2.

r

r LM'

t. r IS

.___ _ _..__ t.~ Y:-'----- y c) Hosszú távon az árszínvonal alkalmazkodása mialt az LM görbe visszatolódik, az

SRAS pedig felfelé. A reálkamatláb tehát nem változik. (A pénzmennyiség hosszú távon semleges.) A helyes válasz a 4.

r

r IS

LM = LM"

LM= LM"

LM'

LM'

M

t. r t. Y

y

p

y p

LRA~ '

~------~--~-------- Y

t. Y

'

LRAS '

L___ _...._.__ _ _ __ _

t. Y

y

166

A 7. FEJEZET MEGOLDÁSAI

7.2.12. LM: r= .!.(k ·Y- M ) vízszintes, ha b -4oo. A kamatláb vállozására a pénzkeresh p let végtelentil rugalmasan reagál. A fiskális politika kiszorítás nélkül hat, men a kamatláb nem (vagy al ig) nő meg a pénzpiac egyensúlya mellett. Tehát a fi skális politika nagyon hatásos. A monetáris politika ineffektív , az LM görbe szinte önmagán belül tolódik el. A gazdaság a likvidirási csapdába kerülhet. A monetáris hatóság nem képes befolyásolni a kamatláb alakulását. A végtelen nagy spekulációs pénzkereslet miatt hiába vásárol értékpapírt, a pénzpiaci túlkínálat nem vezet a kamatláb csökkenéséhcz.

r

r

IS

IS'

IS

LM= LM'

~---67.Y~=~O----------Y

7.2.13. A beruházások kamatérzékenysége zérus, mert pl. túl rosszak (vagy túl jók) a profitvárakozások. Az IS görbe meredeksége dr = dY

1- 1 -b cl-4 oo, az IS görbe tehát füg-

gőleges.

A fiskális politika nagyon hatékony: a fiskális expanzió következtében ugyan megnő a kamatláb, de beruházásokat nem szorít ki. A monetáris politika teljesen ineffektív: bár az expanzív pénzpolitika következtében csökken a kamatláb, a beruházások rugalmatlanul reagálnak erre. Ez a beruházási csapda esete.

r

r

IS

IS

IS'

LM LM'

LM

M>O

M>O

y öY

öY= O

y

A 8. FEJEZET MEGOLDÁSAI

A nyitott gazdaság

8.1 . Feleletválasztás

8.1.1. d) 8.1.2. b) 8.1.3. c) 8.1.4. b) 8.1.5.b) 8.1.6. b)

8.1.7. c) 8.1.8. c) 8.1.9. c)

8.1.10.c) 8.l.ll.c) 8.1.12. b) 8.1.13. c) 8.1.14.c) 8.1.15. a) 8.1.16. b) 8.1.17.b) 8.1.18. b)

8.1.19. a) 8.1.20. b) 8.1.21. b) 8.1.22. b) 8.1.23. c) 8.1.24. b) 8.1.25. c)

8 .2. Feladatok

8.2.1. a) A fogyasztás C = 100 + 0,8(Y - 1)

= 100 + 0,8 · 1600 = 1380.

A beruházás a világpiaci reálkamatláb mellett l = 600 - 50 · 4 = 400. A nettó export NX = Y - (C+ l + G) = -280. b) Az egyensúlyi reálárfolyam NX = 200 - 400t: = - 280 -7 E = l ,2. c) Éppen az elérni kivánt nenó expormövekedés ménékével kell csökkenteni a kormányzati vásárlásokat t:.G = - t:.NX = -80. Ennek következtében a társadalmi megtakarítás 80 egységgel nő, a beruházás változatlan marad (a világpiac reálkamatláb határozza meg). Az új reálárfolyam NX' = 200 - 400t:' = 200 -7 t:' = l. (A hazai valuta reál értelemben leértékelődött.)

168

A 8. FEJEZET MEGOLDÁSAI

8.2.2. a) Ha a kormányzat jelentősen növeli biztonsági kiadása it, akkor a társadalmi megtakarítás és így a nenó expon csökken, a hazai valuta felénékelődik.

--------- -_1 _

-NX

o

+NX

b) Ha a leülföldi fiskális restrikció miatt a világpiaci reálkamatláb csökken, akkor nő a hazai beruházás, és így a nettó export visszaesik, a hazai valuta felértékelő­ dik.

l----1----: 1 l

l

'+-l -NX

o

c) Ha egy kis nyitoll gazdaságban hatalmas új kőolajmezőket tárnak föl, és így az

ország nettó exportja minden reálárfolyam mellett megnövekszik, akkor a nettó export görbéje jobbra tolódik, a hazai valuta felértékelődik, a nettó export értéke azonban nem változik (mivel a nettó leülföldi beruházás sem változik). A hazai valuta felértékelődése visszaesést okoz a hagyományos exportszektorban és az importtal versenyző ágazatok termelésében.

169

A 8. FEJEZET MEGOLDÁSAI

S, - T,

''

E

''

o

-NX

+NX

8.2.3. Az alábbi ábrán látható, hogy a reál pénzmennyiség növekedése az LM és az LM" görbét is jobbra mozdítja.

r

LM.

/LM! /

/ / / / / / /

r= r

/ / /

o e

y LM. l

l l l l l

l l

LM* 2

o ~----~------~-------r

l

170

A 8. FEJ EZET MEGOLDÁSAI

8.2.4. Az alábbi ábrán látható, hogy a hazai valuta leértékelődésének hatására a tervezett kiadások görbéje följebb tolódik (mjvel a nenó export növekszik) , és így az egyensúlyi jövedelem növekszik. A gazdaság az JS" görbe memén lefelé mozdul el.

E

e el

e2

-r---------: ------·-----~- - ---------' l

: l

JS" o ~-----'------'-----

y

8.2.5. Ha a közpomi bank lebegő árfolyam mellett hazai államkötvények vételével növeli a pénzkínálatot, akkor a hazai valuta leértékelődik, a nettó export bővülése folytán pedig emelkedik az egyensúlyi jövedelem. Az alábbi ábrán a pénzmennyiség növekedése miatt az LM görbe jobbra tolódik, az új rövid távú egyensúlyi helyzet pedig a B pomban lesz.

e

LM" l 2

oc_____

___!__

_

___;_

_

__

y

171

A 8. FEJEZET MEGOLDÁSAI

8.2.6. Ha változatlan pénzmennyiség melleu megnőnek a kormányzati vásárlások. akkor a hazai valuta felértékelődik, a neuó export pedig éppen a kormányzati vásárlások bővülésének nagyságával csökken, így az egyensúlyi jövedelem nem változik. Az alábbi ábrán a korrnányzaö vásárlások növekedése miau az IS' görbe jobbra tolódik, az új rövid távú egyensúlyi helyzet pedig a B pomban lesz.

e

ts;

LM;

'

'' B ''

''

'

o1.-- - ---'-- - - - - - - y megnő

a fogyasztás, akkor az JS' görbe jobbra tolódik, a hazai valuta pedig A Felértékelődés megakadályozása érdekében a központi banknak hazai valutát kell eladnia külföldi valutáért, így nő a hazai pénzmennyiség, tehát az LM' görbe is jobbra tolódik. Az új rövid távú egyensúlyi helyzet a B pontban lesz.

8.2.7. Ha

felértékelődne.

e

LM; LM;

1s; ''

'

eo

''

'

l --+l l

o

y

173

A 8. FEJEZET MEGOLDÁSAI

8.2.10. Ha a központi bank az e1 árfolyamra értékeli le a hazai valutát, akkor a gazdaság az 1s; görbe mentén halad lefelé, így nő a neuó export és az egyensúlyi jövedelem. A hazai valuta leértékelése érdekében a központi banknak hazai valutát kell eladnia külföldi valutáért, így nő a hazai pénzmennyiség, ennélfogva az LM" görbe jobbra tolódik. Az új rövid távú egyensúlyi helyzet a B pomban lesz.

o

__.l l

L . . __ _ ___,__

______

y

8.2.11. Ha lebegő árfolyam mellett megemelkedik az árszínvonal , akkor ez csökkenti a reál pénzmennyiséget, így az LM' görbe balra mozdul , a hazai valuta felértékelődik, és a nettó export, ennélfogva az egyensúlyi jövedelem is csökken. A hosszú távú egyensúlyi helyzet a B pontban lesz a potenciális kibocsátás mellen.

l._ l

l

- ------ -- -----l

B

_1____________ l ___ _ l l

·~ QL---------~ · --~-----------Y

174

A 8. FEJEZET MEGOLDÁSA I

8.2. 12 . Ha rögzített árfolyam mellett megemelkedik az árszínvonal , akkor ez a fix árfolyam adott értéke mellett a hazai valuta reál felértékelődését eredményezi, ami a nettó export és így az egyensúlyi jövedelem visszaesésére vezet. Továbbá az árszínvonal emelkedése csökkenti a reál pénzmennyiséget, valamint a központi bank a hazai és külföldi valuta cseréjével biztosítja a fix árfolyam fenntartását. Így az LM' görbe balra mozdul , a hosszú távú egyensúlyi helyzet pedig az alábbi ábra B pontjában lesz a potenciális kibocsátás mellett.

c

1s;

LM; LM;

,.__ l

e2 e,

i l

o

)

l~

l

y

y

Y,

8.2. 13. a) Az egyensúlyi jövedelmet a pénzpiac egyensúlyi helyzete határozza meg M/P = = L(Y, r)~ 150011 = 0,5Y - 200· 5, ebből Y = 5000. A megfele l ő behelyettesítésekkel a beruházások értéke I = 1500- l 00 · 5 = 1000, a fogyasztás értéke C = 125 + 0,75(5000 - 500) = 3500. Egyensúlyi jövedelem esetén fennáll az Y= C + I + G+ NX összefüggés, am i ből NX = Y - (C+ I+ G), tehát a nettó export értéke NX = 5000 - (3500 + 1000 + 600) = -100. A valuraárfolyam értéke a nettó export függvényének a segítségével határozható meg NX = 500- 20e = -100 ~e = 30. b) A kormányzati vásárlások 100 egységnyi csökkentése vagy az adók 100/0,75 = = 133( 113) értékű növelése biztosítja változatlan jövedelemszint mellett a külkereskedelmi mérleg egyensúlyát (a nettó export l 00 egységnyi növelését). Mindkét fiskális politikai lépés önmagában 100 egységnyivel csökkenti a jövedelem belső felhasználását. A valutaárfolyam a külkereskedelmi mér1eg egyensúlya mellett NX = 500 - 20e = =O~ e= 25. A hazai valuta tehát leértékelődött, és ez idézte elő a kívánt nettó exportnövekedést. c) Expanzív monetáris politikára van szükség, amely a hazai valuta leértékelődését és a nettó export növekedését idézi elő, így növeli az egyensúlyi jövedelmet. A valutaárfolyam a külkereskedelmi mérleg egyensúlyamellett e = 25 . Az egyensúlyi jövedelem NX = Omellett Y' = 125 + 0,75(Y' - 500) + 1000 + 600 + O~ ~ Y' = 5400. Az új jövedelemszint eléréséhez szükséges pénzmennyiség M' = = 1(0,5 · 5400 - 200 · 5) = 1700. Tehát a pénzmennyiséget ()M = 200 egységnyi értékkel kell növelni.

A 8. FEJEZET MEGOLDÁSAI

175

8.2. 14. a) Az egyensúlyi jövedelmet az árupiac egyensúlyi helyzete határozza meg. A megfelelő behelyettesítésekkel a beruházások értéke l = 2000 - l 00 · 5 = 1500, a nettó export értéke NX = 1000 - 20 · 62,5 = - 250. Egyensúlyi jövedelem esetén fennáll az Y = C+ I + G+ NX összefüggés~ Y= 100 + 0,8(Y- 1000) + + 1000 + 1500 - 250 ~Y= 7750. Mivel fix árfolyam esetén a pénzmennyiség alkalmazkodik a kialakult árupiaci egyensúlyi helyzethez, ezért a pénzmennyiség értéke egyenlő a nominális pénzkereslenel M = PL(Y,r) ~ M = l · (0,5 · 7750 -

-200 . 5) = 2875. b) A kibocsátás rövid távú növelésére alkalmas fix árfolyam melleu a kormányzati

vásárlások növelése, az adócsökkentés, a hazai valuta leértékelése, protekcionista intézkedések megtétele. c) Az Y = C + l + G + NX összefüggésből felírható az IS görbe egyenletc ~ Y = = 100 + 0,8(Y - 1000) + 1000 + 1500 + 1000- 20e ~Y = 2800 + 0,8Y - 20e ~ 0,2Y = 2800- 20e ~ Y= 14 OOO- IOOe. A potenciális kibocsátást behelyettesítve 8000 = 14 OOO - IOOe. Ebből a potenciális kibocsátást biztosító árfolyam értéke e = 60. Ennyire kell leértékelni a hazai valutát. A pénzmennyiség most is alkalmazkodik a kialakult árupiaci egyensúlyi helyzethez, ezért a pénzmennyiség értéke most is egyenlő a nominális pénzkereslenel M' = PL(Y',r) ~ M'= l · (0,5 · 8000-200 ·5)= 3000. A pénzmennyiség azért növekszik, mert a hazai valuta leénékelése érdekében a központi bank leülföldi valutát vásárolt hazai valutáért.

A 9. FEJEZET MEGOLDÁSAI

Aggregált kínálat és a Phillips-görbe

9.1. Feleletválasztás 9.l.l.c)

9.1.2. b) 9.1.3.c) 9.1.4. a)

9.1.5. 9.1.6. 9.1.7. 9.1.8. 9.1.9. 9.1.10.

b)

d) c) b) a) c) 9.l.1l.a) 9.1.12. C) 9.1.13. b) 9.l.l4. d) 9.1.15. C)

9.1.16 . a) 9.1.17 . c) 9.1.18. b) 9.1.19. e) 9.1.20. b) 9.1.21. c) 9.1.22. b) 9.1.23. d) 9.1.24. b) 9.1.25. a) 9.1.26. e) 9.1.27. a) 9.1.28. a) 9.1.29. a) 9.1.30. d)

9.1.31. a) 9.1.32. c) 9.1.33. b) 9.1.34. b) 9.1.35. c) 9.1.36. a) 9.1.37. c) 9.1.38. b) 9.1.39. b) 9.1.40. e) 9.1.41. a) 9.1.42. b) 9.1.43. a)

9.2. Feladatok

9.2.1. a) A következő ábrán AS(a) meredekebb, mint az eredeti rögzített nominálbéres AS görbe, mert az árszínvonal-emelkedést félig kompenzálja a nominálbérek emelkedése, a reálbér kevésbé esik vissza, így kevésbé nő a fogla lkoztatás és a jövedelem. b) A következő ábrán AS(b) függőleges, mert az árszínvonal-emelkedést teljesen kompenzálja a nominálbér növekedése.

177

A 9. FEJEZET MEGOLDÁSAI

p AS(b) AS(a)

AS

~----------~----------- Y

=

9.2.2. a) A termelési függvény Y 80.Ji. A munka határterméke egyenlő a reálbérrel W r. L 40 p A l, . ru· , be he lyettesltve , S 80 . 40 p = 40 .JL = p ~ v L = W . terme es1 ggveny A =

-w

= 3200 p

W

~ AS = 3200 . .!..._ ~ AS= 1600~. w P' P'

A potenciális kibocsátás ott van, ahol P

=

P'~

b) A rövid távú aggregált kínálari görbe AS = c) P = 2 ,25 és Y = 1800 esetén 1800 =

3200

w

Y=

1600.

1600~. p• . 2,25,

ebből

W

= 4.

9.2.3. a) A vállalatok annyi munkást alkalmaznak, hogy a munka határterméke

egyenlő

, , l 0,5 · J9000 W r. L 0,5 · J900ö legyen a real berre MPL = rr = - , ebből v L = vL P W/P A potenciális kibocsátást akkor termelik meg a vállalatok, ha a tényleges reálbér - 1, ezert - vr. L = 0 •5 · .J9000 = o,s· .J9ooo . egyen1o- a tervezett rea-lb erre L

w

Ezt behely~tesítve a termeléji függvénybeapotenciális kibocsátás értékére kapjuk, hogy Y = .J9000 · 0 ,5 · 9000 = 4500. A foglalkoztatás .JL = 0,5 · .J9000 ~ L = 2250. A természetes munkanélküliség ráta u· = 250/2500 = 10%. b) Az aggregált kínálali görbe egyenletc a reálbér és a munka határterméke egyen-

lősége alapján azt kaptuk, hogy

.Ji = O,S · .J9000. W/P

A nominálbér a tervezett reálbér és a várható ár színvonal szorzata W így a reálbér W/ P = w· P'/ P. Ezt behelyettesít ve a fenti képletbe ezért

.JL = O,s.J900o w

p

P'

= w · P',

adódik. Mivel

w=

l,

.fi =0,5 · .J9ooo ·.!..._. p•

Ezt a kifejezést a termelési függvény egyenletébe behelyettesítve nyerjük a rövid távú aggregált kínálari görbe egyenletét Y

=.J9000 · 0,5 · .J9000 .!..._ = 4500.!..._ . p• p•

178

A 9. FEJEZET MEGOLDÁSAI

9.2.4. a) A munka határterméke egyenlő a reálbérrel W p

reslet. A munkapiaci egyensúly L5 = LD

~;.

=

= 3 ~ ~ .JLii = 1W6 2-vL p

~ ~;

=4, ha P

a munkake-

= P' (potenciális

p kibocsátás). A megkapott reálbért helyettesítsük vissza a termelési függvénybe f = 32-!L =

=32·~= 128. p b) A helyes válasz: 3.

9.2.5. a) A munkapiac keresJeti oldalán érvényesül a munka határtennéke és a reálbér egyenlősé­ 8 ge MPL = ~ = W Ebből a munkakeresleti görbe egyenJere .fL = -- ~

.fL ~LD = ~2 (WIP)

P

Wj P

•

A modellben a munkapiac mindig megtisztul, így L 5 = L 0

=~ ~ (W/P)

W

P'

= _ S_ ~ W 2 =8 . p . p e. W/P

~

( ;

J

=

Ezt az összefüggést a munkakeres-

Jeti vagy -kínálati görbe egyenletébe behelyettesítve a foglalkoztatásra nézve azt kapjuk, hogy a foglalkoztatás az árszínvonal és a várt árszínvonal arányától függ

L = g.!__ pe A foglalkoztatás értékét a termelési függvénybe hel)'ettesítve megkapjuk a rövid távú aggregált kínálati görbe egyenletét Y=

l6J8~.

A potenciális kibocsátás akkor érvényesül, ha P = P'. Így a potenciális kibocsátás szintje f = l6J8. Az ehhez tartozó foglalkoztatás L = 8. A természetes munkanélküliségi ráta u· = 20%. b) A rövid távú kínálati görbe Jogaritmált formában y= ln16J8 + 0,5( p- p' ), ahol a kisbetűs változók a kibocsátás és az árszínvonal természetes alapú logaritmusát jelölik. 9.2.6. a) A következő ábra A pontja jelöli a kiinduló helyzetben a munkapiac egyensúlyi állapotát. Az egyensúlyi nominálbér értéke W = l. b) Az árszínvonal nem várt emelkedése azonos foglalkoztatás mellett megnöveli a munka határtermékének értékét Az árszínvonallO%-os emelkedése folytán ugyanazon munkamennyiséget éppen 10%-kal magasabb nominálbér mellett hajlandók a vállalatok foglalkoztatni. Az új határtennékérték-görbe az alább ábrázolt P2 • MPL lesz. Ennek következtében a munkapiaci egyensúlyt a B pont jelöli, a nominálbér és a foglalkoztatás egyaránt emelkedett. A reálbér visszaesett, mert az árszínvonal a nominálbérnél nagyobb arányban emelkedett, illetve a foglalkoztatás emelkedése miatt a munka határterméke csökkent.

179

A 9. FEJEZET MEGOLDÁSAI

c) A várt árszínvonal emelkedése folytán a munkakínálat csökkent, az új munkakí-

r;

nálati görbét mutatja (ugyanazon munkamennyiséget most csak 10 %-kal magasabb nominálbér mellen hajlandók kínálni a munkások). A munkapiac egyensúlyi helyzetét a C pont jellemzi, a nominálbérek éppen az árszínvonal emelkedésével azonos arányban nőttek , a foglalkoztatás az eredeti szintjére esett vissza. A reálbérek a B ponthoz képest emelkedtek, mert változatlan árszínvonal mellett a nominálbérek nőnek. A reálbérek éppen megegyeznek az eredeti A pontbeli szintjükkel, mert a nominálbérek az árszínvonallal azonos arányban emelkedtek, illetve a foglalkoztatás az eredeti szintjére esett vissza, s így a mun.ka határterméke is az eredeti szintjére nőtt.

w P 1 • MPL

P2 • MPL

l, l

01~----------------~----------- L 9.2.7. a) Mivel a tej ára az árszínvonallal megegyező ütemben, 10 %-kal nőtt , míg a várt árszínvonal csak 8 %-kal, ezért a tej várt relatív ára körülbelül 2%-kal (pontosan 1, 111,08 = 1,0185 azaz 1,85 %-kal) nőtt , így az adott egységnyi rugalmasságú kínálali görbe mentén a termelő is 2 %-kal növeli kibocsátását. b) Mivel a tej ára az árszínvonallal megegyező ütemben, 10%-kal nőtt, míg a várt árszínvonal most csak 4 %-kal, ezért a tej várt relatív ára körülbelül 6% -kal (pontosan 1,111,04 = 1,0577 azaz 5,8 %-kal) nőtt, így a termelő is 6 %-kal növeli kibocsátását. c) A rövid távú aggregált kínálat annál rugalmasabb lesz az árszínvonalra nézve, minél stabilabb az aggregált kerestet. Ugyanis ekkor a termelők outputjuk árváltozását nagyobb valószínűséggel tulajdonítják a relatív kereslet változásainak, mint az általános árszínvonal változásának, s így rugalmasabban reagálnak az árváltozásokra. d) Az a) kérdéssel megegyező módon kiszámítható, hogy a tej árának 10% -os emelkedése a kibocsátás 2 %-os (l ,85%) növelésére ösztönzi termelőnkeL e) A b) kérdésben leírtakat követve, a tej 10 %-os áremelkedése most a kibocsátás 6 %-os (5,8 %-os) emelkedését idézi elő. J) Az infláció eltorzítja az erőforrások allokációját, mert tompítja a termelőknek a relatív kereslet változásaira adott reakcióit. Inflációs környezetben ugyanis a termelők a relatív kereslet változásai mian bekövetkező árváitolásokat is nagy részben az inflációnak tulajdonítják s emiatt kevésbé reagálnak rájuk.

180

A 9 . FEJEZET MEGOLDÁSAI

9.2.8. a) Az árszínvonal P = s P5+ ( I - s) PF ~ P = (l - s) · [P + a(Y- Y)] + s · P'. Mindkét oldalból ( I - s) · P-t levonva kapjuk, hogy s · P = ( l - s) · a(Y - Y) +

+ s ·P'. Osztvas-selaz árszínvonalra azt nyerjük, hogy

P= P'+ l-s a( Y -

s

Y).

b) Az a) kérdésre kapott kifejezésből Y-t kifejezve az aggregált kínálati görbére

Y=

Y +-s-

(1- s)a

(P - P') adódik.

c) Ha az aggregált kereslet gyakoribb ingadozása mian nő a rugalmas áras vállala-

tok aránya, ( l - s) nő, és így s csökken, ennél fogva az aggregált kínálati görbe az árszínvonalra rugalmatlanabbá, vagyis meredekebbé válik (dY/dP csökken). d) Ha minden vállalat ragadós árak mellen működik, akkor s = l, és az árszinvonalra kapott képletből látható, hogy az aggregált kínálali görbe a várható árszínvonal szintjén vízszintes P = P'. e) Ha minden vállalat rugalmas árak mellett működik, akkor s = O, és az aggregált kínálati görbe képletéből látható, hogy az aggregált kínálati görbe a potenciális kibocsátás mellell függőleges Y =Y. 9.2.9. a) Az alábbi, bal oldali ábrán látszik, hogy az AS görbe a várt infláció mértékébcn följebb mozdul s így a potenciális kibocsátás t most P = l, l mellett termelnék meg. A központi bank restriktív monetáris politikája mian viszont az aggregáll kereslet kereslet kevésbé nő, így az árszínvonal a vármáJ kisebb ütemben nő ( I, I O helyen csak l ,05-ra), és a kibocsátás a potenciális szintje alá esik. b) A jobb oldali ábrán látható, hogy rövid távon az inflációs ráta csökkenésével együn a munkanélküliség nő. AD-AS modell

Phillips-görbe Inflációs ráta, n

Árszínvonal, P

Reáljövedelem

5 Munkanélküliségi ráta

9.2.10. a) A természetes munkanélküliségi ráta esetén teljesül , hogy n= n • ~21 /u = 3 ~ u" = 7. b) Helyenesítsük a n = n' feltételt a Phillips-görbe egyenletébe, majd rendezzük ~ n, - n,_1 = 21 /u - 3 és n,- n,_1 = 3 ~ u = 3,5.

r A 9. FEJEZET MEGOLDÁSAI

181

9.2.11. a) A munkanélküliség természetes rátája akkor áll fönn, ha a tényleges infláció megegyezik a várt inflációval n, =n;. A Phillips-görbe egyenletéből25/u = 5~ ~ u· = 5 %. b) A Phillips-görbe egyenlere n; =n,_1 mellen n, = n,_1 + 25/u - 5 ~ n, - nl-l = =25/u - 5. u = 3% melleu az inflációs ráta változása~- ~-t =25/3 - 5 = 3(1/3)%. Ennyivel nő az inflációs ráta évente. 9.2.12. Az aggregált kínálali görbe egyenletéből kiindulva az árszínvonal és a várható árszínvonal logaritmusából levonjuk az előző időszaki árszínvonallogaritrnusát y = y+ +2L(p - p 1)- (p' - p l)].

Mivel az árszínvonalak logaritmusainak különbsége az árszínvonalak százalékos változásával, az inflációs rátával egyenlő, ezért az aggregált kínálatot felírhatjuk a tényleges és a várt inflációs ráták különbségének függvényében y= y+ 2(n - n ') . Ezt átrendezve kapjuk, hogy 0,5(y - y) = (n - n'), majd n= n' + 0,5(y - y ). Ebből az összefüggésből kapjuk a Phillips-görbe egyenletét n =n' -0, 25( u - u·).

A 1 O. FEJEZET MEGOLDÁSAI

A makroökonómia mikroökonómiai megalapozása

1 0.1. Feleletválasztás

10.1.1. 10.1.2. 10.1.3. 10.1.4. 10.1.5. 10.1.6. 10.1.7. 10.1.8. 10.1.9. 10.1.10. 10.1.11. 10.1.12. 10.1.13. 10.1. 14.

c) b) d)

a) a) c) b) b) b) b) b) a) c) c)

10.1.15. 10.1.16. 10.1.17. 10.1.18. 10.1.19. 10.1.20. 10.1.21. 10.1.22. 10.1.23. 10.1.24. 10.1.25. 10.1.26. 10.1.27. 10.1.28.

a) a) a)

10.1.29. 10. 1.30. 10. 1.31. 10.1.32. 10.1.33. 10.1.34. 10.1.35. 10.1.36. 10.1.37. 10.1.38. 10.1.39. 10.1.40.

b) c) C)

a) d) b) a) b) b) c) a)

b) b) c)

a) a) a) c) C) d) d) a) c)

1 0 .2. Feladatok

10.2.1. a) A fogyasztói optimum feltétele, hogy a helyenesítési határráta egyenlő legyen a költségvetési egyenes meredekségével MRS = l + r . Az adon hasznossági függvény mellett MRS = C/ C, ~ C2 = (l + r) · C, vagy C1 = C/(1 + r). A fogyasztó költségvetési korlátja azt mondja ki , hogy a jelenlegi és jövőbeni fogyasztás jelenértékének meg kell egyeznie a jelenlegi és jövőbeni jövedelem jelenértékével C1 +

_s_ = Y + _21_ l+r l+r 1

Az optimumfeltételt a költségvetési korlátba helyertesítve 2C1 =Y, +_21_

Ebből a jelenlegi fogyasztás

C,

l)

l+r

=0,5( r; + l+r

A jövőbeni fogyasztás C1 = 0,5[(1 + r ) Y1 + Y1 ]. b) A jelenlegi fogyasztás 410 egységnyivel nő, ugyanennyivel nő a jelenlegi megtakarítás is. A jövőbeni fogyasztás 1,025 ·410 = 420,25 egységgel fog

nőni .

183

A 10. FEJEZET MEGOLDÁSAI

= 400 egységnyivel nő, ugyanennyivel csökken viszont a jelenlegi megtakarítás. A jövőbeni fogyasztás 410 egységgel fog nőni. d) A jelenlegi fogyasztás a jelenlegi és a jövőbeni jövedelem jelenénékének felével , vagyis 810 egységnyivel nő, a jelenlegi megtakarítás mindössze 10 egységgel gyarapszik. A jövőbeni fogyasztás l ,025 · 810 = 830,25 egységgel nő. e) A permanens jövedelemváltozások sokkal nagyobb ménékben befolyásolják a fogyasztást, mint azok. melyeket a fogyasztó tranziensnek, átmenetinek vél. A folyó jövedelemre vonatkozó fogyasztási határhajlandóság sokkal nagyobb akkor, ha a jövedelem változása permanens jellegű.

c) A jelenlegi fogyasztás 0,5 · 820/ l ,025

10.2.2. a) A fogyasztó életciklus-jövedelmelO · l + 10 · 2 + 10 ·3 + 10 ·2 + 10 · 1

=

= 90 M Ft. Ha kisimított fogyasztásra törekszik, akkor fogyasztása minden

évben: C = 90150 = l ,8 M Ft. Egy időszakban a vagyon a felhalmozott megtakarítások összegével változik az előző időszak végi vagyonhoz képest. Például az első időszak végi vagyon

- 0,8 · lO

= - 8 M Fl.

A fentiek alapján kitöltött táblázat:

Időszak

(év)

20- 30 30-40 40-50 50-60 60-70

Időszak

Éves jövedelem (M Fl)

Éves fogyasztás (M Ft)

Fogyasztási hányad

l

1,8 1,8 1,8 1,8 1,8

1,8

-8

0.9 0,6 0,9

-6 +6 +8

2 3 2 l

J ,8

végi vagyon (M Ft)

o

b) Ha a fogyasztó vagyona 50 éves korában a részvénypiaci fellendülés folytán 4 M

Ft-tal váratlanul megnő. akkor vagyona 10 M Ft lesz, amelyet a következő 20 évben egyenletesen elkölt. Így a következő 20 évben éves fogyasztása C = (10 · 2 + l O · J + l 0)/20 = 2 M Ft lesz. Így fogyasztási hányada 50 és 60 éves kora között éppen l , 60 és 70 éves kora közön pedig 2 lesz. Vagyona 60 éves korában a 10 évvel ezelőttihez képest változatlan 10 M Ft, 70 éves korában (halálakor) pedig O Ft lesz. c) Hitelfelvételi korlát hiányában a fogyasztás az l. id őszakban túllépné a jövedelmet. Ha figyelembe vesszük a hitelfelvételi korlátot, akkor az l. időszak fogyasztása egyenlő lesz a jövedelemmel. A többi időszakban viszont a fogyasztó végrehajthatja a kjsimiton fogyasztási terveL Így az éves fogyasztás C = (20 + 30 + 20 + l 0)/40 = 2 M Ft lesz.

184

A 10. FEJEZET MEGOLDÁSAI

A kitöltött táblázat:

Időszak

(év)

Éves jövedelem (M Ft)

20-30 30-40 40-50 50-60 60-70

Éves fogyasztás (M Ft)

l

l

2 3 2

2 2 2 2

l

Fogyasztási hányad

Időszak

végi vagyon (M Ft)

l l

o o

2/3 l

10 10

2

o

időszakban az időszaki megtakarítással nő, ezért a vagyon növekedési üteme egyenlő a megtakarítás/vagyon aránnyal W, - W,_1 = S,, ezért a megtakarítási függvényt osztva W,_1-gyel a vagyon növekedési ütemére kapjuk, hogy

10.2.3. a) Mivel a vagyon minden

w,- w,_,= ~= o,t6Y, -o.osw, =( 0 • 16 ~ - o.os ) w, . w,_, wt-l w,_, w, w,_, Mivel a vagyon és a jövedelem aránya konstans, ezért a vagyon és a jövedelem növekedési üteme egyenlő
= 0,0589 :::: 0,06.

c) A gazdasági növekedés nagyobb ütemével nagyobb lenne a jövedelern/vagyon

arány és a megtakarírási ráta is. l 0.2.4. a) Az életciklus-hipotézis szerím az életciklus során a középső korcsoportban a Jegmagasabb a jövedelem. Mivel az emberek kisimítort fogyasztásra törekszenek, ezért a középkorúak közön a Jegmagasabb a megtakarítási ráta is. A magasabb jövedelmű háztartások között tehát az átlagosnál nagyobb a középkorúak aránya, akiknek magasabb a megtakarítási rátájuk is. b) A permanens jövedelem hipotézise szerím a fogyasztás mindegyik jövedelmi csoportban a permanens jövedelemmel arányos. Viszont az átlagnál magasabb mért jövedelmű háztartások átlagos tranziens {átmeneti) jövedelme pozitív, hiszen ide kerülnek az átmenetileg magasabb jövedelemmel rendelkezők. Így ebben a csoportban a mért jövedelem meghaladja a permanens jövedelmet, tehát a mért fogyasztási hányad alacsonyabb a permanens fogyasztási hányadnáL Ugyanakkor az átlagnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások átlagos tranziens jövedelme negatív, így ebben a csoportban a permanens jövedelem meghaladja a mért jövedelmet, tehát a rnért fogyasztási hányad nagyobb a permanens fogyasztási hányadnáL

A LO. FEJEZET MEGOLDÁSAI

185

10.2.5. A fehér háztartásoknak átlagban magasabb a permanens jövedelmük, mint az afroamerikai háztartásoknak. Emian átlagos fogyasztásuk is arányosan magasabb. Ha azonos jövedelmű fehér és afroamerikai háztartásokat vizsgálunk, akkor az átlagos tranziens jövedelem a fehér háztartások esetében negatív, míg az afroamerikaiak esetében pozitív lesz. Így a fehér háztartások mért fogyasztási hányada magasabb lesz. mint az azonos jövedelmű afroamerikai háztanásoké.

A 11. FEJEZET MEGOLDÁSAI

Gazdaságpolitika, költségvetési deficit és államadósság

11.1 . Feleletválasztás 11.1.1. 11.1.2. 11.1.3. 11. 1.4. 11.1.5. 11.1.6. 11.1.7. 11.1.8. 11.1.9. 11.1.10. 11.1.11. 11.1.12. 11.1.13. 11.1.14.

c) d) d) a) c) d) b) b) c) a) c) c) a) d)

11.1.15. 11.1.16. 11.1.17. 11.1.18. 11.1.19. 11.1.20. 11.1.21. ll.l.22. 11.1.23. 11.1.24. 11.1.25. 11.1.26. 11.1.27. 11.1.28.

C) b) d) b) b) a) c) a) d) b) d) b) c) b)

11.1.29. 11.1. 30. 11.1.31. ll. l .32. 11.1.33. 11.1.34. 11.1.35. 11.1.36. 11.1.37. 11.1.38. 11.1.39. 11.1.40. 11.1.41. 11.1.42.

b) c) c) a)

c.) a) d) b) d) c) b) b) c) b)

11.2. Feladatok Gazdaságpolitika

11.2.1. a) Szabálykövető politika esetén a jegybank zérus inflációt valósít meg. Ezt a racionális várakozásokkal bíró gazdasági szereplők is felismerik, tehát a központi bank gazdaságpolitikája hiteles lesz. A tényleges és a várt infláció is nulla lesz, a munkanélküliség pedig egyenlő a természetes rátával. b) Eseti politika mellett az optimális inflációs ráta on lesz, ahol a veszteségfüggvény és egy Phillips-görbe érinti egymást. A Phillips-görbe meredeksége dul d1r = - 4. A veszteségfüggvény meredekségének kiszámításához rendezzük át a függvényt 2 L = u + 0,57r • ~ u = L- 0,5Tr2• A veszteségfüggvény meredeksége dul d1r = = - Tr. A fentiek alapján az optimális inflációs ráta 1r = 4 lesz. A racionális várakozásokkal rendelkező gazdasági szereplők tudják ezt, így a várt infláció is 4 % lesz. A munkanélküliség a természetes ráta szerint alakul, az inflációs ráta pedig 4 %-os lesz, ami rosszabb a nulla inflációnáL

187

A ll. FEJEZET MEGOLDÁSAI

11.2.2. a) Az exogén kormányzati vásárlások esetében a kibocsátás egyenlete Y =C +c(Y - rY)+l +G.

Ebből az egyensúlyi kibocsátás értéke

Y=

1

1- c(l-1)

(C+ l + G).

=- -l- dl 1- c(l- t) b) Szigorúan kiegyensúlyozorr költségvetés esetén a kibocsátás egyenlere Y =C+c(Y - rY)+l + r·Y. Ebből Y·[l-c(l-1)-r]=C + / adódik. 1 Így az egyensúlyi kibocsátás Y = (C+ 1). l - c(l- t)- r .: . mu lup . J'k ' , 'ke -dY = - - l -1 ator ene A beruh á..L.dSI dl 1 - c(l - l) - r c) Az exogén Uövedelemtől független) kormányzati vásárlások esetén stabilabb a gazdaság, mint a szigorúan kiegyensúlyozott költségvetés esetén, mivel exogén kormányzati vásárlások mellett kisebb a beruházási multiplikátor értéke, így ugyanakkora beruházásváltozás kisebb jövedelemingadozást hoz létre. . mu l.up J'k' 1·ator -dY A be ru h a'zás1

Költségvetési deftcir és államadósság

11.2.3. a) Az ábrákon a fogyasztó hitelfölvételi korláttal szembesül, így jelenbeni fogyasztását jelenbeni jövedelme korlátozza. A költségvetési korlát vízszintes tengelymetszere a jelenbeni jövedelemmel egyenlő. b) Ha nem érvényesül a ricardói ekvivalencia, akkor a jelenbeni adócsökkentés folytán a fogyasztó költségvetési korlátja kifelé tolódik (összes jövedelmének jövőértéke is megnő annak ellenére, hogy a jövőbeni jövedelme nem változon), és a jelenbeni adócsökkentés folytán mindkét időszakban nő a fogyasztása, amint az alábbi ábra 8 pontja mutatja.

188

A ll. FEJ EZET MEGOLDÁSAI

c) Ha érvényesül a ricardói ekvivalencia, akkor a költségvetési korlát releváns sza-

kasza nem változik, így a fogyasztási szerkezet sem, me rt a jelenbeni jövedelem növekményét ugyanakkora jelenértékű jövőbeni jövedelemcsökkenés ellensúlyozza. A költségvetési korlát alsó (esetünkben nem releváns) szakasza ugyanakkor kifelé tolódik, hiszen a fogyasztó jelenbeni jövedelme emelkedett.

Yz,C2

--

-1 l l

L __

_ _ __ __ . __

_ ._

_ __ _

YI,CI

d) Akkor nőne a jelenbeni fogyasztás a jelenbeni adócsökkentés hatására, ha a hitel-

felvéreli korlát effektív lenne, vagyis a fogyasztó preferenciái olyanok lennének, hogy többet fogyasztana korábbi jelenbeni jövedelménéL 11.2.4. A kitöltött táblázat: Változók Fogyasztás Magánmegtakarítás Állami megtakarítás Társadalmi megtakarítás Reálkamatláb Beruházás

IIagyományos szemlélet

Ri cardói ef.:vivalcncia

Nő

Nem változik

Nő

Nő

Csökken Csökken

Csökken Nem változik Nem változik Nem váltOzik

Nő

Csökken

A 12. FEJEZET MEGOLDÁSA

A minta vizsgasor l

A

2

3

4

5

6

7

8

ll

12

13

14

x

x x

c

x

x

x

x

IS

x 16

17

18

19

20

21

22

23

24

x

x

25

26

27

x x

x

x

D

28

29

30

x

x

x

A

x

x

B

D

10

x

B

c

9

x

x

x

x x

x x

x

x

x

c 96604