Mary Jo Putney
Míg a halál el nem választ Előszó Charlton Abbey, 1812 tavasza
Cromarty negye!" negye!" gró#$át a rang$ána" "!$áró "!$áró %om%ával &s m<ósággal m<ósággal temett&" el' A #alu harang$a harang$a (nne%&lyesen (nne%&lyesen z)gott, m!"*zben m!"*zben a gró#ot v&gső nyug nyugalom alomra ra helyezt& helyezt&"" a sz!táló sz!táló esőben' A háztartásában szolgáló #&r#!a" valamenny!en #e"et&be *lt*zve, !llenő "omorsággal állta"' A n&ha! gró# $óvágás), er&lyes #&r#! volt, !gazságos, $ózan gonol"oás) &s m!n!g nevet&sre "&sz+ a szolgaszem&lyzet szolgaszem&lyzet nagy b(sz"es&ggel n&zett #el rá, míg <' Egyetlen gyerme"e, gyerme"e, ay Jo-elyn .enal halat halat a gyászmenet &l&n' A halott! toron h!bátlan, "e-se "e-sess elegan elegan-!á -!ával val látta látta el szere szere%&t %&t,, halová halovány, ny, t*"&le t*"&letes tes von vonás) ás) ar-a ar-a nyu nyugo gott volt volt az egyszer/ #e"ete #átyol alatt, a"ár egy márványangyal&' 0agyon "*zel állta" egymáshoz az a%$ával' Egyben Egyben ez volt ay Jo-elyn utolsó utolsó h!vatalos h!vatalos teenő$e teenő$e Charlton Abbeybe Abbeyben, n, m!vel ettől #ogva nagybáty$a, !lloughby bá-s! lett az uraalom tula$onosa' 3a a lay nehezm&nyezte !s, hogy a házban, ahol #elnőtt, )rnőből most egyszer!ben ven&gg& vált, ez nem látszott meg ra$ta4 &rz&se!t magába #o$totta' 5ár n&hány !ősebb !ősebb h*lgy )gy gonolhatta, gonolhatta, hogy a lay #(ggetlen #(ggetlen szelleme egy "ev&sb& "ev&sb& $ó -salá -salából ból szárma származó zó nő eset&b eset&ben en *n#e$/ *n#e$/s&g s&gne" ne" hatna, hatna, a #&r#!a #&r#!a"" "*z "*z(l (l egy sem bán bánta ta e tula$onságát' 3uszonegy &vesen az átlagnál t*bb sz&%s&g &s bá$ $utott a lányna", s ahogy "*rbe$árt a #ogaóteremben, a #&r#!a" utána %!llantotta", ma$ "!-s!t elábránozta"' A v&grenelet #elolvasása #elolvasása volt a hossz) hossz) na% utolsó r!tuál!s a"tusa' a"tusa' A -salá (gyv&$e, (gyv&$e, Mr' Cranal6 ononból $*tt le, hogy e "&nyszer/ #elaatna" eleget tegyen' A m/velet hossz)ra ny)lt ny) lt a , megbe megbe-s -s(lt (lt szolgá szolgá"" r&sz& r&sz&re, re, !lletv !lletvee a $ót&"o $ót&"ony ny -&lo"r -&lo"raa hátrah hátrahagy agyott ott számta számtalan lan !ngóság #elsorolása m!att' ay ay Jo-ely Jo-elynn mozul mozulatl atlanu anull (lt a v&g v&gren renel elete etett hallga hallgató" tó" "*z*tt' "*z*tt' eány l&v&n l&v&n nem *r*"*lhet *r*"*lhet!! az a%$a rang$át, rang$át, azonban m&g így !s *v& lesz az a%$a vagyonána" vagyonána" $ava r&sze, am! Angl!a egy!" leggazagabb leggazagabb *r*"*snő$&v& tesz!'
Az )$ gró#, ez a "omor "omor ar-) #&r#!, a"!ben sz!"rá$a sem volt volt meg n&ha! báty$a elevens&g&ne" elevens&g&ne",, mogorván hallgatott 7alam!"or )gy h!tt&", hogy Cromarty negye!" gró#$a egyszer ma$ )$ranős(l, &s #!)*r*"*se sz(let!"+ ám a $ele" szer!nt a házasságban szerzett ta%asztalata! elvett&" a "ev&t a ologtól' Megel&geett egyetlen leányával, s ezzel a *nt&s&vel v&g(l !lloughby $árt $ól' 5ár az )$ gró# ősz!nt&n gyászolta a báty$át, az&rt ő !s -sa" emberből volt, így hát r(lt a rászálló nemes! -ímne"' A v&grenelet v&grenelet nem o"ozott megle%et&st megle%et&st legalább!s eg&szen eg&szen a legv&g&!g legv&g&!g nem' M!előtt Mr' Cranall hozzá#ogott volna az utolsó renel"ez&se" #elolvasásához, #elolvasásához, meg"*sz*r(lte a tor"át, &s !egesen az első sorban (lő szoborszer/ sz&%s&g #el& %!llantott' 97&gezet(l %e!g ezen renel"ez&ssel renel"ez&ssel szeretett leányomra, Jo-elynre hagyom''': Az (gyv& zengő hang$a hang$a bet*lt*tte a szobát, eg&szen eg&szen magára vonva a hallgatóság hallgatóság #!gyelm&t' Am!" Am!"or or aztá aztánn elha elhall llga gato tott tt,, megl megle% e%et ettt mora mora$$ #uto #utott tt v&g! v&g!gg a tere teremb mben en,, az embe embere re"" a v!sszatartottá" a l&legzet("et, &s m!nen te"!ntet ay Jo-elyn #el& #orult # orult A lány lány egy v>ele v>elenne nne"" tetsző tetsző %!llanat %!llanat!g !g mozul mozulatl atlanu anull (lt Aztán tal%ra tal%ra sz*""e sz*""ent, nt, #&lres*%*rte ar-ából a #e"ete #átylat, #el#eve (htől sz!"rázó sz&% gesztenyebarna szem&t' 3ogy m!-soa;6
Első #e$ezet onon, 181< $)l!usa =av! an-ast an-aster er őrnagy álmában álmában a s%anyol s%anyol ombo"on ombo"on vágtázott vágtázott "ereszt(l "ereszt(l A>u!lo A>u!lo nev/ lován, amelyne" #utása "e-ses volt, a"ár-sa" n&vaó$a, a sas r*%te' .&t -omb$a "*zt &rezte, ahogy a ló !zma! erőtel$esen olgozna", &s &rz&"enyen válaszolna" a legenyh&bb nyomásra !s' =av! =a v! hang hangos osan an #eln #elnev evet etet ett, t, ha$a ha$a lobo lobogo gott tt a sz&l sz&lbe ben, n, &s )gy )gy &rez &rezte te,, "ett "etten en a lová lováva vall m!n*r*""& így tunána" vágtázn!' ?!atalsága &s ere$e t)láraó $ó"evvel t*lt*tte el' @ávol!, el"ínzott el"ínzott s!"oly verte #el álmából' álmából' A hábor)ban elt*lt*tt elt*lt*tt &ve" alatt megtanulta, megtanulta, hogy !lyen"or #egyvert ragava tal%ra ugor$on, &s a sátrából "!rontva !gye"ezzen v!sszavern! a "*zelg "*z elgőő táma támaást ást'' Most Most azonb azonban an ahelye ahelyett, tt, hog hogyy megmoz megmozul ultt volna volna,, -su%án -su%án "egye "egyetle tlenn #á$almat &rzett #&lholt test&ne" nem s!"er(lt v&greha$tan!a az *szt*n %aran-sát' A ere"ától le#el& semm!$e sem mozgott, &lettelen lába! az ágyhoz "*t*tt&"' ?elny! ?elny!tot totta ta a szem&t szem&t,, &s a =u" =u"ee o# o or" r" .ó .órhá rházz -s)# -s)# valós valóság ágát át látta' látta' A>u A>u!lo !lo meghalt meghalt ate aterl rloo ooná nál, l, a"ár a"ár-s -sa" a" =á =áv! v!, , bár bár a test testee ma"a ma"a-s -sul ul raga ragasz sz"o "oo ott tt m&g m&g az &let &let utol utolsó só sz!"rá$ához' A "atonaember szeren-s&$e, amely számos, "omolyabb s&r(l&s n&l"(l! hábor)s &ven át mellette volt, v&g(l el%ártolt tőle' 3a "*zvetlen(l "a%ta volna az ágy)l*v&st, az gyorsabb &s "ím&letesebb lett volna, m!nt ez a hossz)ra ny)ló "ínszenve&s' =e most már ez sem tarthat so"á!g' so"á!g' Bll"a%-sát meg#eszítve meg#eszítve *sszeszorította *sszeszorította a #ogát, amíg amíg a #á$alom hulláma! elv!selhetőbb& szelí(lte"' 3abár a s!vár szoba nem volt valam! "ellemes, legalább a t!szte"ne" $áró "!váltság o"án lehetőv& tette, hogy magányosan szenve$en' szenve$en' .*tőt/" hal", szabályos -sattogására #!gyelt #el, ez&rt el#orította #e$&t a %árnán, &s h)ga "!-s!n "!-s!nyy ala"$á ala"$átt látta látta "!ra$z "!ra$zoló olón! n! az egy egyetl etlen en abla"o abla"onn besz/r besz/rőő őő,, halvá halványo nyoó ó #&nybe #&nyben' n' El*n El*nt* t*tt ttee az !ránt !rántaa &rze &rzett tt gy*n gy*ng& g&s s&g &g'' all allyy m!n m!nen enna na%% el$* el$*tt tt hozz hozzá, á, am!ó am!óta ta a #&r#! #&r#!tt v!sszahoztá" v!sszahoztá" ononba, &s )gy !nt&zte a olga!t, hogy a lehető legt*bb !őt t*lthesse halo"ló báty$a mellett' Menny!vel nehezebb olga volt ne"!, m!nt a #&r#!na"6 =áv! nem &rzett #&lelmet, -su%án szto!"us belet*rő&st A legv&g&n )gy!s megtalál$a ma$ a b&"ess&get' allyre v!szont -sa" a magány vár, &s egy olyan nevelőnő b!zonytalan egz!szten-!á$a, a"!ne" n!n-s már -salá$a, a"! támogassa'
A báty$a lega%róbb lega%róbb mozulatára !s &rz&"enyen #!gyelő #!gyelő ally most #el%!llantott, #el%!llantott, hogy a #&r#! &bren vane' ?&lretette a "*t&s&t, &s n&hány l&%&ssel az ágy mellett termett' Dhes vagy, =av!; 3oztam egy "!s #!nom marhah)slevest aun-eston&"tól' =av! tuta, hogy ally ally "ev&&rt meg "ellene "ellene %róbál"ozn!a az ev&ssel, ev&ssel, e az &telne" már a gonolatától !s &melygett' A gyomra volt a so" "*z(l az egy!" olyan testr&sze, amely már elvesztette az &let"ev&t 0em "&re" semm!t, "*sz*n*m' @alán "&sőbb' Az abla"ra %!llantott !e$e menne, m!előtt bes*t&te!"' A h)ga megvonta megvonta a vállát vállát Egyszer/ sz(r"e sz(r"e *lt*z&"&be *lt*z&"&benn maga volt a szer&ny szer&ny nevelőnő nevelőnő megtestes(lt m!nta"&%e' =av!&t elszomorította a gonolat, hogy ha ő már nem lesz, sen"! sem #og eml&"ezn! a "!s vaó- allyre, a"! a %ón!lován versenyt lovagolt vele, vagy v!hán-oló nevet&ssel, mezítláb !ramoott át a r&te"en' A""or!ban, 3ere#or gró#ság z*l omb$a! "*zt #el-se%ereve, #el-se%ereve, bologo" volta"' Egy eg&sz &letre való !ő telt el azóta' Pontosan Pontosan &rtette, &rtette, hogy m!t $elent a lány vállvoná vállvonása, sa, ez&rt sz!gor)an sz!gor)an rászólt rászólt !nul$, !nul$, ally6 0em a"arom, hogy hogy &$$el az ut-án mász"ál$' mász"ál$' ally elmosolyoott, elmosolyoott, h!szen t)l r&góta !smerte már a báty$át ahhoz, ahhoz, hogy meg#&lemlíthesse meg#&lemlíthesse a "atonat!szt! hanghorozás' $ól van, $ól van' 5eaom az aagoat, &s már !tt sem vagyo"' Az ágy mellett! asztal"áról #elemelte a lauanumos (veget, v!gyázva "!t*lt*tt egy "análny!t, aztán =áv! a$"ához tartotta, a"! gyorsan le !s nyelte a #olya&"ot' Al!g &rezte a bor &s a #/szere" íz&t, amelye" a #á$almát -s!lla%ító ó%!um "eserny&ss&g&t "eserny&ss&g&t volta" h!vatva elnyomn!' ally az egy!" "ar$ával "ar$ával átny)lt =áv! válla válla alatt, "!ss& megemelve megemelve a #e$&t, hogy !hasson !hasson egy "orty v!zet' Am!"or a báty$a be#e$ezte az !vást, gyeng&en v!sszaeresztette a %árná" "*z&' =áv!&t ele!nte zavarta, hogy a szere%e!" így #el-ser&lőte", m!vel m!n!g !s az ő #elaata volt volt,, hogy hogy v!gy v!gyáz ázzo zonn a lány lányra ra'' Bm *n&r *n&rze zete te hama hamarr megb megb&" &"&l <, t, am!" am!"or or szem szembe bes( s(ln ln!! "&ny "&nysz szer er(l (ltt a tehe tehete tetle tlens ns&g &g&v &vel el,, &s megt megta% a%as aszt ztal alta ta all allyy h!gg h!gga ats tság ágát át,, amel amelly lyel el a betegá%olással betegá%olással $áró "ellemetlenebb "ellemetlenebb #elaato"at !s el#ogata' el#ogata' Jó &$t, =áv!6 ally "!s!mította a ta"arót báty$a mozulatlan test&n' 3olna% &lután talál"ozun"' A lány egy %!llantássa %!llantássall nyugtázta, nyugtázta, hogy a leves, a víz &s a lauanum lauanum m!n a báty$a "eze "eze (gy&be (gy &benn vanna vanna"' "' A lauan lauanumr umraa b!ztos b!ztosan an sz("s& sz("s&ge ge lesz lesz m&g, m&g, m!előt m!előttt megv!r megv!rra ra'' Azzal Azzal egyenes tartással &s #egyelmezett ar-"!#e$ez&ssel "!l&%ett a szobából' zeren-s&re a szoba t)lságosan homályba borult ahhoz, hogy látn! lehessen szem&ben a rem&nyvesztetts&get' A színe" meg&l&n"(lte", meg&l&n"(lte", az ala"o" ala"o" eltorzulta", a #á$alom #á$alom %e!g enyh(lt, ahogy ahogy az ó%!um hatn! "ezett' =áv! szemh&$a lassan le-su"óott' 3ála legyen !stenne" a lauanum&rt6 5ár nem bánta volna, volna, ha egy%ár &vt!zeet &vt!zeet m&g meg&rhet, meg&rhet, =áv! az&rt nem %anasz"ohato %anasz"ohatott' tt' Ma$ne Ma$nem m harm!n harm!n-"& -"&t, t, t*bb& t*bb&"ev "ev&sb &sb&& el#oga el#ogaha ható tó &vet &vet < meg' meg' Járt Járt más ország országo"b o"ban an,, !-sős&gesen har-olt a hazá$á&rt, olyan baráto"at szerzett, a"!" "*zelebb állta" hozzá, m!nt hogyha a tula$on báty$a! lette" volna' Egye(l ally m!att bán"óott' 0agyon rátermett #!atal nőne" !smerte ugyan, e hát az &let oly b!zonytalan' 5ár-sa" elegenő %&nzt hagyhatna rá, hogy b!ztosíthassa a $*vő$&t6 5ár-sa"''' Az ó%!um bóító melegs&ge melegs&ge tom%ította #á$almát, #á$almát, &s =áv! elalut elalut ay Jo-elyn a homlo"át rán-olva s!"lott be a társalgóba, ter$eelmes lovagló*lt*z&"e agaozva )szott "*r(l*tte' e$e a b!zalmába avatn! "even- nagyn&n$&t, a"! talán hasznos taná--sal szolgálhat a helyzet&vel "a%-solatban' aura n&n!6 Már monta !s volna tovább, tovább, am!"or &szrevette, &szrevette, hogy ay aura .!r"%ath-" .!r"%ath-" n!n-s egye(l' egye(l' D%%en a teas(tem&nyből vett ugyan!s magána" ay Cromarty, a"! sz!nt&n az !#$) lay nagyn&n$e volt, ám egyáltalán nem a "even-e' @)l "&ső volt már megsz*"n! előle, így hát ay Jo-elyn magába #o$tott egy sóha$t, "*zelebb l&%ett, &s színlelt lel"ese&ssel így szólt4 Elv!ra n&n!l M!-soa''' "ellemes megle%et&s6
A gró#n& hasonlóan ősz!nt&tlen mosollyal &s r!asztóan előv!llanó #ogsorral válaszolt M!vel &%% a városban vásárolgattam, gonoltam, be"*sz*n*"' =e nem marahato" so"á!g, h!szen $ó "&t óra az )t v!ssza Charltonba' 0agyon !s $ól tuom, m!lyen hossz) !e!g tart az )t Charltonba' Jo-elyn helyet #oglalt a "&t !ősebb n*vel szem"*zt Ftált most a gyerme""or! otthonára gonoln!' zívből szerette azt a b!rto"ot, &s egy !őben m&g azzal a gonolattal !s el$átszaozott, hogy #eles&g(l megy az uno"atestv&r&hez, !llhez, a"! a gró#! -ímet *r*"*ln! #og$a' Az a%$ához hasonlóan !ll !s szeretetre m<ó &s "*nnyen "ezelhető volt, s ra$ta "ereszt(l ay Jo-elyn előbbutóbb )$ra Charlton )rnő$e lehetett volna' zeren-s&re azonban a $ózan esze m!n!g #el(l"ere"eett' !ll nem volt rossz ember, e abban b!zonyos volt, hogy nem szeretn& *t #&r$&(l' ay aura "!t*lt*tt m&g egy -s&sze teát, &s oa"ínálta $o-elynne"' *r(l*", hogy !őben v!ssza&rt&l, &s vel(n" teázhatsz' .atona#eles&g"&nt t*"&letesen elsa$átította, hogyan lehet le-senesíten! a #elborzolt "e&lye"et, már%e!g ahol ay Cromarty meg$elent, ott gya"ran v!harossá "orbá-solóta" az !nulato"' Jo-elyn elvette a -s&sz&t, s "*zben m!nt már anny!szor )$ra el#ogta a rem&ny"e&s, hogy m!után átl&%! a negyvenet, m&g m!n!g anny!ra sz&% lesz * !s, a"ár a nagyn&n$e' M!n"etten *r*"*lt&" a .enal -salára $ellemző "(lsőt4 a mogyoróbarna szeme"et &s a v*r*sesen -s!llogó gesztenyeszín ha$at+ aura n&n! m!nenne" tete$&be olyan er/vel volt megálva, am!t t*bb m!nt h)sz&v! bolog házassága erem&nyezett Ezt az álást ő, Jo-elyn talán sohasem #og$a meg!smern!' Elv!ra n&n!, azaz Cromarty gró#n&$a azonban nem v&r szer!nt! nagyn&n$e volt, hanem a házassága r&v&n lett a ro"ona, &s vele tel$esen más volt a helyzet' 5ár nem elő"elő -salába sz(letett, a nemese" "*z& való #elemel"e&s&t m&g!s )gy #ogata, m!nt sten !gazságosságána" "&zzel#ogható b!zonyít&"át Most %e!g &re"lőve, mármár a tula$onos szem&vel te"!ntgetett "*rbe az elegáns hely!s&gben, m!"*zben a s(tem&nyt #alta' Jo-elyn *sszeszorította az a$"át 3agy abba a b)torzat m®et&s&t, Elv!ra n&n!6 monta a lehető legh/v*sebben' Ezt a házat nem #ogo meg"a%ar!ntan!6 Egy "!sebb #ormátum) nő talán elsz&gyellte volna magát e szó"!monó #e&s hallatán, e ay Cromarty -su%án nyá$asan elmosolyoott' Csa" nem "ezesz nyugtalan"on!, hogy rohamosan "*zele!" a sz(let&sna%o, &s te m&g m!n!g nem vagy #&r$n&l; A m!nhármu"at "(l*n"(l*n !s #oglal"oztató t&ma ezzel )gy rontott "*z&$(" a szobába, a"ár a ma-s"a a galambo" "*z&' Jo-elyn a%$a m&g a halálát "*vetően !s a sa$át szá$a íze szer!nt "ívánta renezn! a olgo"at, ez&rt szem&lyes vagyonána" legnagyobb r&sz&t a lányára hagyta azzal a #elt&tellel, hogy huszon*t &ves "orára #&r$hez megy' Amenny!ben ez nem t*rt&n!" meg, a""or a be#e"tetett tő"e nagyobb!" hányaa !lloughby bá-s!& lesz' ahogyan a Cromartyház !s, ez a %om%ás lonon! %alota, ahol &%%en teázna"' M!&rt !s nyugtalan"on&"; "&rezte Jo-elyn hasonló nyá$assággal' El!smerem, o"oz n&m! gonot, hogy el*ntsem, mely!" házasság! a$ánlatot #oga$am el, e ne aggó$' őben #&r$hez megye" ahhoz, hogy eleget tegye" az a%ám v&grenelet&ben #oglalt #elt&tele"ne"' 5!ztos vagyo" benne, hogy elegenő a$ánlatot "a%tál, "evesem monta ay Elv!ra, ám a hang$ában "&t"e&s bu$"ált, hogy szer!nte való$ában semm! !lyesm! nem t*rt&nt' Bm ha egy nő a te "oroban m&g n!n-s #&r$n&l, a""or elgonol"oz!" az ember''' !tt tett egy b!zonytalan "&zmozulatot' M!-soa szeren-se, hogy abban az esetben, ha a ha$aonságot r&szesíte előnyben, a""or !s sz&% "!s $ára&"hoz $utsz6 D%%en elegenő lesz arra, hogy el&leg&lhess valam!lyen elő"elő helyen, %&lául 5athban' M!nthogy nem "evelem 5atht, ór!ás! szeren-s&ne" te"!nthetem, hogy ez a helyzet egyáltalán nem #og be"*vet"ezn! monta bársonyos hangon Jo-elyn' Elv!ra n&n! ar-án a magára erőltetett uvar!as "!#e$ez&s egy -sa%ásra haragossá változott' 0em m!ntha sz("s&ge lenne arra a %&nzre6 0e"(n" bezzeg *t gyerme" $*vő$&t "ell
megala%oznun"6 !gazán hallatlan, hogy az a%á sz!nte al!g hagyott anny!t !lloughbyra, amenny!ből #enn tunán" tartan! a b!rto"ot6 Cromarty negye!" gró#$a való$ában %ersze bőven elegenő $avaalmat hagyott az *--s&re ahhoz, hogy meg&l$en a -salá$ával egy(tt, &s #ő)r! &letv!tel&t !s m<ósággal #enntarthassa, a gró#n& azonban olyan tí%us volt, a"!ne" soha semm! sem volt el&g' M!előtt Jo-elyn engehetett volna a "ís&rt&sne", hogy ezt hangosan "! !s mon$a, ay Elv!ra #els!"ított' Egy barnássárga test suhant át a "ana%& háttámlá$a #*l*tt, &s a gró#n& sz&les *l&be ugrott, ahonnan aranyló szeme""el &s sza!sta ma-s"av!gyorral bámult #*l#el&' Jo-elyn el#o$tott magában egy mosolyt íz!szben !s megvolt az a ma-s"á"ra oly $ellemző zsen!ál!s &rz&", hogy "&%ese" m!n!g &%%en azo"ra #elugran!, a"!" azt a leg"ev&sb& sem "ívánná"' Jo-elyn az esz&be v&ste, hogy ez&rt osztr!gát "ell reneln!e a ma-s"ána" va-sorára, aztán m&g megh)zta a -sengőzs!nórt, m!előtt átment volna a hely!s&gen, hogy #el"a%$a íz!szt a gró#n& *l&ből' Anny!ra sa$nálom, n&n!"&m6 b)gta' Ggy t/n!", z!sz gy*ng& &rzelme"et "ez tá%láln! !ránta' 7agy talán a "&%v!sel*#án" !ránt, amelyet a "ezeben tartasz' Hossz vagy, íz!sz6 A ma-s"a h!ggatan %!slantott egyet, m!vel tel$es m&rt&"ben tuatában volt anna", hogy a sz!ás nem való!' Iz!szt a$án&"ba "a%ta Jo-elyn az egy!" uvarló$ától, a"! a ha!tenger&szet t!szt$e volt, &s azt állította, Egy!%tomból hozta a ma-s"át 5ársonyos, oroszláns*r&ny szín/ buná$a &s #!nom -sontozat), "e-ses testal"ata hasonlított !s az egy!%tom! tem%lomo"at íszítő ma-s"aábrázoláso"ra' M!nenesetre so""al ar!szto"rat!"usabb volt a stílusa, m!nt Cromarty gró#n&$á&' Am!"or a "omorny!" Jo-elyn hívásána" engeelmes"eve meg$elent, a lány így szólt hozzá4 =uley, a n&n!"&m !nuln! "&sz(l' .&rem, szól$on, hogy hozzá" előre a "o-s!$át6 M&g Elv!ra n&n! sem &rthetett #&lre egy enny!re egy&rtelm/ -&lzást az ar-a m&g!s *nel&g(lt volt am!"or #elállt' 0y!lvánvalóan azt gonolta, hogy t)l "&sőre marat a #&r$vaászat' @ovább! sz&% na%ot, aura6 Ds "&rle", Jo-elyn, hív$ meg benn(n"et az es"(vőre6 Már ha lesz egyáltalán' ay aura s!etősen "ís&rte "! a gró#n&t a szobából, m!vel uno"ah)ga ar-áról %ontosan leolvasta, m!t "&sz(l monan!' Jo-elyn mármár azon volt, hogy szaba$ára enge$e r!t"án előt*rő, ám annál lobban&"onyabb (h&t e aztán -sa" #elállt, "ereszt(lvágott a szobán, &s "!bámult az ut-ára, meg%róbálva )rrá lenn! az &rz&se!n' Elv!ra n&n! m!n!g !s !egesítő volt, s most h!ba lett volna megan! ne"! azt az el>&telt , hogy elveszít! m!atta az nuralmát 0&hány %er--el "&sőbb ay aura hal" l&%te!re lett #!gyelmes, nagyn&n$e v!sszat&rt a társalgóba' 7!ssza#orult az abla"tól, &s így szólt n"ább hozzámenn&" egy utolsó rongyos "olushoz, -sa" ne száll$on a %&nz !lloughby bá-s!ra meg erre a''' erre a ház!sár"ányra6 7alóban $obb lett volna, ha !lloughby valam!vel "!#!nomultabb nőt választ magána" !smerte el ay aura, m!"*zben )$ra elhelyez"eett a "ana%&n' Fgyana""or, tuo, Elv!rána" gaza van' ?ogy az !ő' E!g nem s(rgettele" a házasság m!att, mert nem vagy már gyere", &s a sa$át olga!at te tuo a l&g!onban el!nt&zn!' @&nyleg $obb lemonan! az *r*"s&ge $ava r&v#rr*l' m!nt bologtalan házasságban &ln!, &s m&g -sa" nem !s #enyeget anna" a vesz&lye, hogy egy #!ll&r n&l"(l marasz' 0em áll szán&"omban lemonan! arról a vagyonról, amely $ogosan engem !llet #elelte Jo-elyn határozottan' ?őleg nem Elv!ra n&n! $avára' @*bb m!nt három &ve volt, hogy az ízl&sene" meg#elelő #&r$et talál$ magana"' A m&g hátral&vő n&hány h&t nem !gazán hossz) !ő' Jo-elyn #elsóha$tott, ahogy esz&be $utott, m!t !s a"art "orábban megbesz&ln! a nagyn&n$&vel, &s le(lt' ó, e hát &n tuom, "!hez a"arn&" hozzámenn!' Csa" sa$nos m&g nem s!"er(lt #el"eltenem az &re"lő&s&t' egalább!s nem a házasság !ránt' 0ohát, ez''' ez &re"es' 0em !s tutam, hogy már "!n&zt&l magana" vala"!t' .! az a neh&z#e$) #!-"ó, a"! m&g nem !smerte #el, me""ora szeren-se &rte;
Jo-elyn Jo-elyn a sz&"e mellett! mellett! varróobozb varróobozbaa ny)lt, &s elővett elővett egy rámába #eszített #eszített hímz&st' hímz&st' Canover her-ege' Canover6 Canover6 .egyelme .egyelmess !sten, Jo-elyn, Jo-elyn, az a #&r#! megr*gz*tt megr*gz*tt aggleg&ny6 aggleg&ny6 "!áltott "!áltott #el a nagyn&n$e' osem #og megnős(ln!6 3ogy e!g m&g nem nős(lt nős(lt meg, az nem $elent! azt, hogy nem nem !s #og' Jo-elyn halvány"&" halvány"&" selyemsz selyemszálat álat #/z*tt egy t/be, t/be, &s a%ról&"os a%ról&"os gon gonal al *lt*tt egyet egyet az anyagon' anyagon' 0agy 0agyon on !s $ól !ll(n" egymáshoz, &s "!#e$ezett &re"lő&st mutatott !rányomban az utóbb! n&hány hóna%ban' 7alóban )gy t/nt, hogy &lvez! &lvez! a társaságoat' Most !s vele voltál voltál lovagoln!, ugye; 7!szont 7!szont m!n ez !á!g bőven az !llenő távolságtartás határa!n bel(l marat' =&lelőtt! látogatáso", egy"&t tán- valamely!" bálban, n&ha "!lovagolto" vagy "o-s!"ázto"' 3a-sa" n!n-s ezen "ív(l más !s, am!ről &n nem tuo"''' A monat v&g&n aura n&n! #elv!tte a hang$át, am!től t*%rengő szava! aggoalmas "&r&ss& válta"' M!n M!n!g !g t*" t*"&l &let etes es )r! )r!em embe ber" r"&n &ntt v!se v!sel" l"e eet ettt mon monta ta sa$ sa$ná nál" l"oz ozva va JoJo-el elyn yn'' .ár, .ár, hog hogyy a her-eg sosem l&%te át az !llenős&g határát+ nem az a #a$ta #&r#! volt, a"! ezt megtenn& vele an&l"(l, hogy el&g "omolya" lenn&ne" a szán&"a!' 7!szont mostanában t*bb !őt t*lt*tt velem, m!nt a"ármely!" más!" %art!"&%es h*lggyel' A harm!n-as &ve! "*ze%&n $ár, &s már !tt volna az !e$e, hogy ben&%esítse a gyere"szobát' ay aura gonterhelten rán-olta a homlo"át' ehetetlen #elaatra vállal"ozol, "evesem' Canoverne" t*"&letesen $ó uno"atestv&re! vanna", így hát nem "ell az&rt megnős(ln!e, hogy *r*"*sről gonos"o$on gonos"o$on magána"' 3ossz) &ve" óta r&szt vesz a társaság! &letben, &s soha m&g a "*zel&be sem "er(lt anna", hogy megnős(l$*n' Fgyan ne"! !s volt el&g szerető$e, e azo" m!n!g -sa" *zvegye" vagy más #&r#!a" #eles&ge! volta", sohasem !#$) ha$aono"' ay aura szá$a #anyar mosolyra g*rb(lt' 3a szeretőne" a"aro, a""or men$ hozzá vala"! máshoz, * %e!g valószín/leg rááll a ologra, legalább!s egy !őre' =e #&r$ sohasem lesz belőle' Ez azt aztán án az az egye egyene ness besz besz& &'' 0agyn 0agyn&n &n$e $e *ss *ssze ze#o #ogl glal aló$ ó$át ától ól JoJo-el elyn yn elb elb!z !zon onyt ytal alan ano oot ott, t, s vagy egy tu-atot *lt*n az anyagon, amíg átgonolta az utóbb! hóna%o" esem&nye!t' Csa" "&%zelte volna a her-eg &re"lő&s&t; 0em, a #&r#! vonzóna" találta őt+ el&g ta%asztalata volt már a #&r#!a""al ahhoz, hogy #el!smer$e az ősz!nte -soálatot Ds ez a vonzalom t*bb volt annál a %uszta #!z!"a! #el!smer&sn&l, hogy a más!" az ellen"ező nemhez tartoz!"' 7an valam!lye valam!lyen''' n''' !gaz! !gaz! "*t*&s#& "*t*&s#&le le "*z* "*z*tt(n" tt(n",, aura aura n&n!, n&n!, talán mert m!n"ettő m!n"ettőn"et n"et &ve"!g &ve"!g (l*zt&" a hozományvaászo"' hozományvaászo"' =e ez a valam! t*bb enn&l' Azt h!szem, so""al t*bb !s lehetne' ehe ehets ts&g &ges es mon monta ta gye gyeng ng& &en en a nagy nagyn& n&n$ n$e' e' 7!s 7!szo zont nt "!# "!#ut utot ottá táll az !ő !őbő ből, l, "e "eve vese sem' m' 3a a her-eg m&g nem tett házasság! a$ánlatot, nem tuom el"&%zeln!, hogy al!g n&gy h&t alatt hogyan tuná rávenn! erre a l&%&sre' 3a elhatározta, hogy ra$ta "ív(l sen"! máshoz nem m&gy m&gy hozz hozzá, á, a""o a""orr leg$ leg$ob obbb lesz lesz,, ha el"e el"ez zes eszz -som -somag agol oln! n!'' Elv! Elv!ra ra b!zt b!ztos osan an már már a sz(let&sna%o másna%$án be a"ar ma$ "*lt*zn! !e' Persze nem lesz mersze -sa" )gy "!ra"n! t&ge, e )gy v&lem, nem vágynál arra, hogy a t(relm&vel v!ssza&lve m&g so"á!g !tt mara$' 0em 0e m #og #ogom meg megaan! n! ne" ne"! azt azt az el& el>&te t&telt lt,, hogy hogy me megsze gszere rezzze, ze, am! ne"em "em $ár' $ár' Jo-elyn sz("s>elen(l nagy erővel *#te ! t(t a hímz&sbe' 0em volt bolon, )gyhogy ő !s rá$*tt már, menny!re valószín/tlen, hogy Canover a mara&" n&hány h&t #olyamán el$usson a -soálattól a házasság!g' 7an egy''' egy más!" tervem' @alán valamely!" más!" uvarló; or Ma-.enz!e gonol"oás n&l"(l elvenne #eles&g(l, &s azt h!szem, -soálatos #&r$ lenne belőle' ay aura elmosolyoott, am!től g*r*-s"&" $elente" meg az ar-án' Persze el#ogult el#ogult vagyo", mert mert Anrera eml&"eztet Jo-elyn megrázta megrázta a #e$&t' Ma-.enz!e sz!m%at!"us sz!m%at!"us volt &s $ó"&%/, e nem nem ne"! való' Azon gonol"ozom, hogy !gent mono" !r 3arol !ntersonna"' Egy#a$ta $át&" már "*z*tt(n", hogy renszeresen meg"&r! a "ezemet, v!szont el lenne ragatatva, ha el !s #oganám az a$ánlatát' 5!ztos van vagy hetven&ves, hetven&ves, ha nem t*bb m!nenesetre t)l *reg már ahhoz, hogy a
háza házast stár árs! s! "*te "*tele less ss&g &g&n &ne" e" gya" gya"or orlá lása sa "(l* "(l*n* n*se sebb bben en &re &re"e "el$ l$e' e' így így tel$ tel$es esít íten en&m &m a%a a%a v&grenelet&ne" "!"*t&s&t, &s nemso"ára )$ra szaba lehetn&"' 3a %e!g már zvegy lesze", Canover !s tel$esen más színben #og látn!' ay aura ma$nem ma$nem ele$tette a teás-s&sz&$&t' M!-soa #elháborító #elháborító *tlet6 Konoszság volna, ha az&rt menn&l #eles&g(l vala"!hez, mert arra számítasz, hogy meghal' Ds butaság !s volna' smere" egy lányt, a"! hozzáment egy !r 3arol "orában l&vő #&r#!hoz, mert azt rem<e, hogy hamarosan gazag *zvegy lesz belőle' Ez h)sz &vvel ezelőtt t*rt&nt, &s a #&r$e m&g nagyon !s &letben van, az ő #!atalsága %e!g már oaveszett Jo-elyn el"&%eve hallgatott, aura n&n! %e!g hozzátette4 Mellesleg n!n-s olyan "orhatár, amely #*l*tt b!ztosan #elt&telezhetn&n", hogy egy #&r#!t nem &re"el a házastárs! $oga!na" gya"orlása' Jo-elynt "!rázta a h!eg a gonolattól' gonolattól' Meggyőzt&l' !r 3arol &es *reg)r, *reg)r, e nem vágyom arra, hogy m!nen te"!ntetben a #eles&ge legye"' 5ehara%ta az alsó a$"át' Fgyan van előnye előnye anna", ha az ember ember lánya lánya olyan #&r#!hoz #&r#!hoz megy hozzá, a"! a sír sz&l&n áll, !r 3arol 3arol azonban m&g!s-sa" meglehetősen v!rgon- a "orához "&%est 5!ztosan "ellene tun!, hogy a "!szemelt #&r#! t&nyleg a halálán van' zer zeret etn& n&m m azt azt h!nn h!nn!, !, hog hogyy er" er"*l *l-s -s!! log! log!"á "áva vall tánt tántor orít ítot otta tala la"" el a szán szán& &"o "ot tól ól,, m&g! m&g!ss az a nyomasztó &rz&sem támat, hogy -su%án a gya"orlat! neh&zs&ge" szeg!" "eveet' 3a esetleg volna egy%ár !lyen gyalázatos terv m&g a tarsolyoban, nehogy elmon ő"et6 ay aura gonterhelten v!zsgálgatta uno"ah)ga ar-át ehet, hogy mana%ság az &re"házasság a mó!, e ne"e enn&l az&rt m!n!g !s $obbat rem<em' Llyan !gaz! szellem! &s lel"! egymásra találást, m!nt am!lyen ne"(n" $utott Anreval' Jo-e Jo-ely lynn !gye !gye"e "eze zett tt,, hogy hogy a vála válasz szán án ne &rző &rző$ $*n *n az !r!gy !r!gy"e "e& &s' s' .e .eve vese senn !lye !lyenn szeren szeren-s& -s&se" se"'' A nag nagyn& yn&n$e n$e ezt ezt nem tagah tagahatt atta, a, &s !n"ább !n"ább tovább tovább #agga #aggatta tta Jo-ely Jo-elynt' nt' Haga Hagasz sz"o "os szz Can Canov over erhe hez; z; 3a nem nem Ma-. Ma-.en enz! z!e, e, a""o a""orr talá talánn lehe lehetn tnee or or Ca!rn Ca!rn a választotta' 5!ztos vagyo" benne, hogy "eves &s szerető #&r$e lenne' =e &n "evelem Canovert, aura n&n!' A #&r#!a" nem egymással #el-ser&l r&lhető "eszty/"6 Az első bálom óta eltelt h&t &v alatt Canover "!v&tel&vel m&g nem talál"oztam sen"!vel, a"!t el tutam volna "&%zeln! a #&r$em"&nt' A te !őben ne"e !s egy -somó uvarló volt' A"artál volna Anre bá-s!n "ív(l vala"! máshoz hozzámenn!, &s szerető #eles&ge lenn!; Azután már nem, hogy talál"oztam Anreval' ay a%ura *ssze"ul-solta a "ez&t, m!ntha azon tana"ona, #olytassae' .evesem, n&ha azon t/nő*m''' hogy talán''' talán valam!"&%% 4 az &esanyá m!att vona"osz a házasságtól; Jo-ely Jo-elynn olyan olyan hangon hangon válasz válaszolt olt hogy attól attól a $&g !s megre% megre%e ett volna4 volna4 Any Anyám ámról ról nem "ívá "íváno no"" besz besz&l &ln! n!66 Drez Drezte te,, hogy hogy ez nagy nagyon on moo moort rtal alan anul ul hang hangzo zott tt,, ez&r ez&rtt n&m! n&m!le legg nyugotabban nyugotabban hozzátette4 Al!gal!g eml&"szem arra a nőre' M!&rt !s lenne bárm!lyen hatással a házasoás! szán&"a!mra; 0agyn&n$e *sszerán-olta *sszerán-olta a homlo"át, homlo"át, e o"osabb volt annál, annál, semhogy tovább #eszegesse #eszegesse a t&mát' M!nthogy már maga !s szívesen másra terelte volna a szót, a sz&"e mellett! asztal"áról #elemelt egy levelet' Ezt az !m&nt "a%tam Anretól' Az ezre&vel egy(tt most Pár!zsban renez"ete" be' ba$ n&l"(l, )gy h!szem, a sz*vets&gese", egy !őre megszállás alatt tart$á" ma$ a várost, amíg a #ran-!a "ormány hatalmát v!ssza nem állít$á"' @esz említ&st valamely!" t!sztről !s azo" "*z(l, a"!""el %anyolországban talál"oztam; "&rezte h!rtelen támat aggoalommal $o-elyn' aterloo után a nagyn&n$&vel egy(tt b*ng&szte v&g!g a vesztes&gl!stá"at' Az azóta eltelt hete" során n&mely!" sebes(lt a"ár meg !s halhatott' aura v&g!g#utott a lev&len, lev&len, &s #elolvasta a híre"et azo"ról azo"ról a t!szte"ről, a"!"et Jo-elyn !smert' !smert' 7&gre egy $ó hír6 =alton százaost !e"(lt&" ononba, a =u"e o# or" .órházba' )lyos lábs&r(l&st szenveett, e már n!n-s &letvesz&lyben' &letvesz&lyben'
Ez t&n t&nyl yleg eg $ó hír hír66 Jo-e Jo-ely lynn elmos elmosol olyo yoo ott tt,, ahogy ahogy a száz száza aos ossa sall "a%-s "a%-sol olat atos os eml& eml&"e "e!! esz&b esz&bee $utott $utotta"' a"' Eml&" Eml&"sze szel, l, hog hogyy H!-há H!-hár r mente mentett tt meg, meg, am!"o am!"orr elt&v elt&vet etem, em, m!"*zb m!"*zben en Anre bá-s! t&l! szállását %róbáltam megtaláln!; 3ogy eml&"szeme; e;6 ay aura tettetett sz*rny rny(l"*&ssel emelte az &gre a te"!ntet&t' Pontosan meg tunám mutatn! ne"e azo"at az ősz ha$szála"at, amelye"et a""or szereztem, am!"or belovagoltál ?uente Ku!nalóba azzal a so" "atonával, &s m&g -sa" egy "omorna sem volt vele6 Az a""o a""or! r! szo szoba balá lány nyom om oly olyan an ny) ny)ls lszí zív( v( ter terem emt& t&ss volt volt v&e v&e"e "eze zett tt JoJo-el elyn yn'' 3on 3onna nann !s tuhattam volna, hogy egyszer/en nem lesz ha$lanó elhagyn! !sszabont; Anna" a lányna" $óval t*bb esze volt, m!nt ne"e vágott v!ssza szárazon a nagyn&n$e' .&sz -soa, hogy nem rabolta" "! &s nem gy!l"olta" meg a #ran-!a "atoná" vagy a ban!tá" vagy a ger!llá" vagy a $ó &g tu$a, "!-soá"6 Nr(lts&g volt tőle, hogy )gy berontottál egy hábor)s hábor)s ter(letre6 A lel"e m&ly&n m&ly&n $o-elyn $o-elyn %ersze egyet&rte egyet&rtett tt vele' Az volt az egy!" olyan al"alom, al"alom, am!"or am!"or ma"a ma"a-s -s term term&s &sze zete te előt előt*r *rtt belő belőle le,, &s h!áb h!ábaa volt volt a v> v>el elen en so" so" erő# erő#es eszí zít& t&s, s, amel amelly lyel el meg%róbálta megregulázn!' Előtte "&rezős"*tem a helyzetről, &s )gy t/nt, nem lesz t)lságosan vesz&lyes az )t' Azt el!smerem, hogy "!ss& aggón! "eztem, am!"or a vezetőm megsz*"*tt, ne"em meg #ogalmam sem volt, merre találom az ezreet, e hát $ól #el voltam #egyver"ezve, &s tuo, hogy "!t/nően l*v*"' M!után =alton százaos &s az őr$árata rám talált, már t*"&letes b!ztonságban voltam' Csa" anny!t monhato", hogy !gazán rátermett v&őangyalo van' ay aura )$ra belem&lyet a lev&lbe' an-aster őrnagy !s a =u"e o# or" .órházban van, e nem h!nn&m, hogy talál"oztál vele' Azon a t&len, am!"or nálun" voltál, a s%anyol hasereghez renelt&" az ala"ulatát' A te"!ntete elhomályosult' ő sa$nos a halálán van' Jo-elyn előreha$olt, előreha$olt, &s n&hány %!llanatra a nagyn&n$e nagyn&n$e "ez&re tette a "ez&t A aterloo! -sata -sata után &r"ező vesztes&gl!stá"at átn&zn! ne"! !s &%% el&g #á$almat o"ozott, ám a nagyn&n$&ne" $óval nagyobbat, h!szen $ó#ormán eg&sz &let&ben "atona#eles&g volt, s most egyszerre át "ellett &ln!e, hogy a barát! "*re megt!zeelő!"' M!vel $o-elyn ay aurán "ereszt(l "ereszt(l so" t!szttel meg!smer"eett, meg!smer"eett, m&lyen egy(tt &rzett &rzett vele' Meg"evelte eze"et a #&r#!a"at, a"!" nem hasonlította" az !llatosított lonon! %!%er"ő-*"re, h!szen volt &rtelme anna", am!t -s!nálta"' @alán ez volt az o", am!&rt Canover her-eghez !s vonzóott+ a #&r#! #!noman szabott *lt*z&"e nem re$thette el !ntell!gen-!á$át &s -<uatosságát @uta róla, hogy m!ntaszer/ #*les)rna" tart$á", am! a $ellem&t !-s&rte, emellett %e!g a oro" 3ázában a sz!lár elve"en ala%uló re#ormot szorgalmazta' Pol!t!"a! n&zete!" sz!nt&n hasonlóa" volta"' gen, Canover az !gaz!' !gaz!' 0agyon "evel! őt e nem t)lságosan' t)lságosan' 5ár-sa 5ár-sa"" t*bb t*bb !e$e !e$e lenne, lenne, hog hogyy a "a% "a%-s -sola olatu" tu" elm&ly elm&ly(l$ (l$*n *n &s "!tel$ "!tel$ese ese$e $en6 n6 Ala%os Ala%osan an meg#!gyelte a her-eget, &s )gy v<e, megházasona, ha rátalálna a meg#elelő asszonyra' Egy rang$abe!t asszonyra, a"! hasonlóan sz!lár $ellem/' Csa"hog Csa"hogyy már ma$nem "!#utott "!#utott az !őből' 3a "!vár$a, "!vár$a, amíg meg&r!" meg&r!" a helyzet, a""or a""or elveszít! az *r*"s&g&t' Háaásul ha abból a szer&ny $áranóságból lesz "&nytelen meg&ln!, amely ez esetben $utna ne"!, a""or a legt*bb társaság! al"alomról !s muszá$ lesz lemonan!a, ahol Canoverrel talál"ozhatna' 0em lenne t*bb& az az elragaó, so"a" által meg"*rny&"ezett *r*"*snő, -su%án egy szer&ny vagyonnal renel"ező h*lgy, a"! már t)l van #!atalsága első v!rágzásán' Erre a gonolatra megborzongott' Ez !gazán, !gazán el#ogahatatlan volna6 Az &letben bet*lt*tt rang$a volt az egy!" olog, amelyre m!n!g !s m!nt megváltoztathatatlan t&nyre gonolhatott' A #ene essen az a%$ába6 a%$ába6 Anny!ra "*zel állta" egymáshoz egymáshoz &s v&g(l m&g!s elárulta, elárulta, a"ár-sa" egy"or az any$a' 3ossz) &ve" gya"orlatával !tt v&get !s vetett enne" a gonolatmenetne"' n"ább azon "ell t*%rengen!e, m!t tehet, hogy az *r*"s&get &s a "ívánatosna" tartott #&r$et !s
b!ztosítsa magána"' M&g m!n!g volt egy hóna%$a, &s egy -harlton! .enal sosem hátrál meg a""or sem, ha t*bb& már nem !s Charlton )rnő$e' 3&t"*zna%!bb olgo"ra !rányította a #!gyelm&t, &s a nagyn&n$&hez #orult4 Azt h!szem, holna% &lelőtt ben&ze" =alton százaoshoz a "órházba' 7elem tartasz; 3olna% meg holna%után nem &re" rá, e mon meg ne"!, hogy az azt "*vető na%on m!nen"&%%en #el"eresem' ay aura #elállt, &s v!sszavonult, hogy válaszolhasson a #&r$e level&re' Jo-elyn egye(l marat a társalgóban, s gonolata! v!sszat&rte" a nagy !lemmához' A leg"&zen#e"vőbb megolás az lenne, ha hozzámenne az egy!" uvarló$ához, &s a mana%ság oly !vatos &re"házasságban &ln&ne", vagy!s "!"! $árhatná a maga )t$át, m!után egy vagy "&t *r*"*st %rou"álta"' Ez a lehetős&g m&g!s unorította' 0em a"art egy olyan #&r#! teny&sz"an-á$a lenn!, a"!t al!g !smer, &s arra sem vágyott, hogy Canover számára -su%án egy legyen a m)ló román-o" "*z(l' A #eles&ge a"art lenn!' Abba már belenyugoott, hogy "ev&s h/s&ges a"a a #&r$e" "*z*tt ha egyáltalán l&tez!" olyan , e ha Canover #&lrel&%, abban legalább b!ztos lehet, hogy !sz"r&ten #og$a -s!náln!' 3a %e!g !gazán szeren-s&s, a""or a her-eg m&g arra !s rá&brehet, hogy a #eles&ge az egyetlen asszony, a"!re sz("s&ge van' Jóllehet a nagyn&n$e már a %uszta gonolattól !s elborzat, a gyors meg*zvegy(l&s m&g!s-sa" $obb volna, m!nt egy szerelem n&l"(l! &re"házasság, m!vel így a szabaságát !s v!ssza"a%ná, meg !őt !s nyerne, hogy Canover szív&t meghóítsa' =e nem !r 3arol !ntersonhoz menne hozzá' ay aurána" ebben !gaza volt nem lenne hely&nvaló, ha #eles&g(l menne az *reg)rhoz, aztán abban a v!sszataszító helyzetben találná magát, hogy a halálát "íván$a, -sa" hogy v!ssza"a%hassa a szabaságát Jo-elyn olalra ha$totta a #e$&t, hogy a társalgó bearanyozott mennyezet&ne" -soálatos #estm&nye!ben gy*ny*r"*hessen' Kyere""&nt gya"ran #e"(t hanyatt a %alón, &s talált "! t*rt&nete"et a #!noman "!olgozott meal!on"&%e" ala"$a!ról' Ma$nem anny!ra !máta ezt a házat, m!nt Charlton Abbeyt @erm&szet&ne" zabolátlan olala most )$ra előt*rt belőle, &s olyan es"(t tett, amely bármely!" har-os ős&ne" elnyerte volna a tetsz&s&t ehet, hogy soha nem szerz! meg a her-eg szerelm&t, &s Charltont !s elvesztette m!n*r*"re, e a Cromartyház az *v&' 0em számít, m!be "er(l, a""or !s megtalál$a a mó$át, hogy távol tartsa Elv!ra mohó "a-só!t az otthonától'
Máso!" #e$ezet Jo-elynt a szobalánya %uha l&%te! &bresztett&" nyugtalan álmából' Bsítva #orult meg #e"t&ben, ma$ #el(lt, hogy a lány elhelyezhesse az *l&ben a #orró -so"olá&val &s br!óssal megra"ott tál-át .*sz*n*m, Mar!&' Konterhelt "!s árnyat #eezett #el a szobalány ar-án, ez&rt meg"&rezte4 M!nen renben van oalent; Mar!& Henault "a%va "a%ott az al"almon, &s a #ran-!a a"-entus bá$os nyoma!t magán v!selő angolsággal válaszolt Az !nasról, 3ugh Morganről lenne szó' Jo-elyn bátorítóan ból!ntott' Morgan $ó"&%/ ales! #!atalember volt, &s meglehetős #elbolyulást o"ozott a szobalányo" "*z*tt, am!"or n&hány hóna%%al ezelőtt mun"ába állt a layn&l' A lele" szer!nt Mar!& volt az a lány, a"! tartósan magára vonta a #!gyelm&t A báty$a, Hhys, a"! ragonyos"&nt szolgá!t, &s megsebes(lt aterloonál, most &r"ezett ononba, a =u"e o# or" .órházba' 3ugh nagyon szeretn& meglátogatn!, e a leg"*zelebb! szabana%$a ma$nem egy h&t m)lva lesz -sa"' A szobalány rem&ny"eő %!llantást vetett )rnő$&re'
7a$on Hhys Morgan !s ugyanazzal a -sa%atszállító ha$óval $*tt, m!nt H!-hár =alton; M!lyen so" a sebes(lt6 Jo-elyn magába #o$tott egy sóha$t, &s bele"ortyolt s/r/, gőz*lgő -so"olá&$ába' Ez !gazán "a%óra $*n' Ma &lelőtt )gy!s meglátogatom egy barátomat abban a "órházban' Morgan lehet a "ís&rőm, &s talál"ozhat a báty$ával, amíg &n a barátomnál lesze"' O, ez reme", m<óságos asszonyom6 3ugh nagyon bolog lesz' Mar!& most már meg"*nnyebb(lt ar-"!#e$ez&ssel l&%ett az *lt*ző#(l"&hez, hogy "!"&szítse )rnő$e &lelőtt! ruhá$át' Jo-elyn "ett&t*rt egy m&g'meleg br!óst, &s "eser/en arra gonolt, bár-sa" m!nen %robl&mát !lyen "*nnye&n meg lehetne olan!, m!nt 3ugh Morgan&t' A' s)lyosan sebes(lt "atoná" gyógy"ezel&s&t szolgáló =u"e o# or" .órház sz(r"&sbarna t*mb$e lehangoló látványt ny)$tott' Jo-elyn #anyar humorral azon t/nő*tt, szán&"osan tervezt&"e enny!re gyászosra, hogy a betege" m!nent megtegyene" gyors #el&%(l&s(" &re"&ben' Mega-&lozta magát, &s !nasával a nyomában #ell&%"eett a sz&les l&%-sősoron' 3ugh Morgan magas, sz&les váll) #&r#! volt, allamos ales! hanghorozással' .ellemes szem&ly!s&g&vel #elv!ította háza n&%&t, e ma a báty$a m!att &rzett aggoalom tette gonterheltt& a te"!ntet&t' Az &%(let zs)#olás!g tele volt sebes(lte""el, ez&rt !őbe telt, am!re megtaláltá" Hhys Morgan "órterm&t, $o-elynne" olyan látványban &s szago"ban volt r&sze, am!től *sszeszorult a gyomra, s m&g 3ugh eg&szs&ges, %!ros%ozsgás ar-a !s z*lessz(r"e árnyalatot *lt*tt' Hhys Morgan az egy!" saro"ban #e"(t egy olyan am)gy nem t)l nagy teremben, ahová talán negyven embert !s bezs)#olta"' A betege" "*z(l n&hányan az ágyu"on (lte", vagy "!sebb -so%orto"ban besz&lgette", e a legt*bben rez!gnáltan, -s*nben #e"(te"' A %uszta #ala"ról v!sszaverőő hango" nyugtalanító mora$lás"&nt hatotta", s a levegő a betegs&ggel &s halállal terhes "!%árolgáso"tól volt s)lyos' 3ugh gyorsan v&g!gn&zett a termen' Hhys, bátyus6 *szt*n*sen ne"! !s !nult, hogy elmen$en Jo-elyn mellett, e aztán bo-sánat"&rőn %!llantott v!ssza rá' A lány egy ból!ntással enge&lyezte, hogy a testv&r&hez s!essen' A sebes(lt #&r#! a!g a mennyezetet bámulta, ám a neve hallatán "*r(ln&zett' 5ár a "&t testv&r ar-a megle%ően hasonlított egymásra, Hhys Morgan&n (res "&ts&gbees&s (lt, am! -sa" r&szben t/nt el, m!"or 3ugh oas!etett hozzá, &s megragata a "ez&t, m!"*zben ales! szava" áraatát z)ította rá' 3ugh szaba$ára engeett &rzelme! #esz&lyezt&" Jo-elynt El#orította a te"!ntet&t az !nas ar-áról, s a te"!ntete Hhys ágyána" v&g&n&l álla%oott meg' Ahol "&t lábna" "ellett volna lenn!e a ta"aró" alatt, -su%án egy volt A bal lábát t&r alatt am%utáltá"' Jo-elyn nyelt egyet, m!előtt "*zelebb l&%ett, hogy meg&r!ntse 3ugh "ar$át' A #&r#! *sszerezzent, m!nt a"!t ra$ta"a%ta", &s meg#orult' 5o-sásson meg, )rnőm6 El#ele"eztem magamról' A lány m!n"ettő$("re rámosolygott 0em "ell bo-sánatot "&rn!e' Morgan t!zees, ha mutat"ozzam be' ay Jo-elyn .enal vagyo", &s abban a megt!szteltet&sben lehet r&szem, hogy az *--se nálam szolgál' Hhys #el$ebb h)zóz"ova ne"!támasz"oott az ágya m*g*tt! #alna", &s "!ss& r!atan te"!ntett az előtte álló elegáns $elens&gre' 5!--entett egyet, &s azt aogta4 rvene", asszonyom6 3ugh #elsz!sszent M<óságos asszonyna" szólíts, te t*""el(t*tt6 3alvány %ír #utotta el a "elta $egye"et v!selő ar- #eh&r bőr&t, ahogy a "atona !gye"ezett bo-sánatot "&rn!' Jo-elyn "*nnyíten! a"art a #&r#! zavarán, ez&rt így szólt gazán nem számít, t!zees )r' Mon$a, magu" !"re"; 0em, &n egy &vvel !ősebb vagyo" válaszolta Hhys' =e so"szor meges!", hogy !"re"ne" v&lne" m!n"et 0agyon hasonlítana" $egyezte meg $o-elyn'
Már nem !s anny!ra #elelte Hhys "eser/en, &s a la%osan #e"vő ta"aróra meret, ahol a lábána" "ellett volna lenn!e' $o-elyn zavartan elv*r*s**tt Ggy *nt*tt, a "&t testv&r $obban el tu besz&lgetn! az ő #esz&lyező $elenl&te n&l"(l, ez&rt hát így szólt Dn most meg"eresem a barátomat, s !tt hagyom magu"at, besz&lgessene" nyugotan' Am!nt v&geztem, v!ssza$*v*" !e, Morgan' 3ugh b!zonytalanul %!llantott rá' *nnel "ellene tartanom, )rnőm' 5aarság6 M! t*rt&nhetne velem egy "atona! "órházban; válaszolt a lány' Morgan t!zees, tu$a, hol helyezt&" el a t!szte"et; A #&r#! "!h)zta magát Jo-elyn "&r&s&re' A #*l*tt(n" l&vő emeleten, asszonyom' M<óságos asszonyom' .*sz*n*m' .&sőbb m&g talál"ozun"' M!"*zben Jo-elyn "!ment a teremből, v&g!g magán &rezte a "íván-s! %!llantáso"at ehetetlen volt nem gonoln!a arra, hogy amíg ő "&nyelemben < !tt ononban, eze" az embere" l*ve&"e""el szaggattattá" magu"at arabo"ra a hazá$u"&rt ?elment a l&%-sőn a "*vet"ező emeletre, &s egy hossz), (res #olyosón találta magát, ahonnan számos a$tó nyílt, ellent&tben a lent! nagy, ny!tott "órterme""el' M!alatt azon t*%rengett merre !nul$on, z*m*", "*z&%"or) #&r#! l&%ett "! elt*"<en az egy!" "*zel! szobából' Konolta, orvos lehet, ez&rt megszólította4 H!-hár =alton százaost "eresem a <' l*v&szezreből' Erre#el& találom valahol; Arra, tovább a #olyosón' Az orvos valamerre maga m*g& !ntett, aztán elmasírozott, m&g m!előtt Jo-elyn %ontosabb )tmutatást "&rhetett volna tőle' A lay %róba szeren-se ala%on beny!tott a legelső a$tón' Az &melyítő b/z gyors v!sszavonulásra "&sztette' aura n&n!, a"! %anyolországban maga !s "!vette a r&sz&t a betegá%olásból, egyszer mes< ne"! az (sz"*s*&sről, e a valóság so""al unorítóbb volt, m!nt azt $o-elyn "&%zelte' zeren-s&re az ágyon #e"vő mozulatlan ala" nem az volt, a"!t "eresett A "*vet"ező n&hány a$tó (res szobá"ba nyílt, vagy anny!ra s)lyos s&r(lte"re, hogy azo" nem !s vett&" &szre, hogy bel&%ett' =alton százaost egy!"ben sem lelte' Egyre $obban elbátortalanova v&g(l "!ny!totta az utolsó a$tót a #olyosó v&g&n' Labent t*bben állta" "*r(l egy asztalt, amelyen egy #&r#! #e"(t z!"e v!llant, aztán v&r#agyasztó, el"ínzott s!"oly hasított a levegőbe' Jo-elyn bevágta az a$tót, &s va"on #utott a #olyosó v&g&n l&vő nyílt t&rs&g #el&' Ele!nte azt h!tte, egyszer/ olog lesz megtaláln! a barát$át Ehelyett a legnagyobb szenve&ssel találta magát szemben, am!t &let&ben látott zem&t el#utotta a "*nny, &s &szre sem vette a #&r#!t, amíg bel& nem (t"*z*tt Egy %alóra eső #aarab -sattanása hallatszott, aztán egy erős "&z ragata meg a "ar$át Jo-elyn levegő után "a%"oott, &s mármár h!szt&r!"usan #els!"oltott' Eln&z&st, hogy az )t$ában voltam monta egy nyugot hang' e tuná an! esetleg a más!" man"ómat; Jo-elyn !gye"ezett v!ssza%!slogn! a "*nnye!t, &s leha$olt, hogy #elvegye a man"ót amely v&g!gszán"ázott a %alón' .!egyeneseett, hogy áta$a, &s nagy meg"*nnyebb(l&s&re a "eresett #&r#!t látta maga előtt =alton százaos6 Anny!ra *r(l*", hogy &l &s mozog6 H!-hár =alton barna ha$), "*z&%magas #!atalember volt, mogyoróbarna szeme %e!g nagyon hasonlított Jo-elyn&re' 5ár az ar-ára m&ly árny&"o"at ra$zolt a "!mer(lts&g &s a #á$alom, h!rtelen mosolyát áthatotta a melegs&g' Ez aztán a "ellemes megle%et! lay Jo-elyn6 M! sz&l hozta erre a nyomor)ságos helyre; 3át maga, m!vel aura n&n! megtuta, hogy !tt van' A lány szomor)an %!llantott a man"ó"ra' 0em szán&"oztam )$ra betegágyba "(len!' Ahhoz, hogy megs&r(l$e", $óval t*bb "ell, m!nt hogy egy gy*ny*r/ nővel "er(l$e" *ssze(t"*z&sbe b!zonygatta a #&r#!'
M!nen #enntartás n&l"(l állíthatom, hete" óta az volt a legnagyobb *r*m*m, hogy magába botlottam' H!-hár &vőő ugratása segített, hogy Jo-elyn )rrá legyen za"latott !ege!n' 5ár soha semm!lyen romant!"us "a%-solat nem volt "*z*tt(", m!n!g !s &lvezt&" egymás társaságát 7alószín/leg a román- h!ánya tette ő"et baráto""á' aura n&n! bo-sánatot "&r, hogy ma nem tuott el"ís&rn!, e holna%után meg #og$a látogatn!' 0agyon #ogo" ne"! *r(ln!' A százaos esetlen(l #ogást váltott a man"ó!n' 0em bánná, ha &n most le(ln&"; Jár"áltam már anny!t, amenny!t m&g &%%en elbíro"' Csa" tess&" válaszolta $o-elyn zavartan' Attól tarto", sosem lenne belőlem !rgalmas angyal' Ggy t/n!", -sa" gonot tuo" o"ozn!' A "órházban az unalom az egy!" legrosszabb olog, azt %e!g el&g (gyesen enyhít!' Az abla" mellett n&hány sz&"ből &s "ártyaasztalból társalgó#&l&t ala"ította" "!, s a százaos most az egy!" sz&"hez lenítette magát' Azután a tőle átellenben l&vő sz&" #el& !ntett, hogy $o-elyn (l$*n oa, * %e!g #á$almas #!ntorral eresz"eett a sa$át$ára' A lay a sz(r"&sbarna #ala"at &s a b)torzatot v!zsgálgatta, meg a "órház más!" lehangoló szárnyára n&ző abla"o"at' 0em t/nt !gazán meg#elelő helyne" a lábaozás elősegít&s&re' o"á!g "ell m&g !tt maran!a; Eltarthat egy !e!g' A seb&sze" !őről !őre ne"!állna" re%eszarabo" meg -sontsz!lán"o" után "utatn!, amelye" e!g esetleg el"er(lt&" a #!gyelm("et Már volt vel(" egy hossz) v!tám az am%utálásról, azt megnyertem, most azonban arról %róbálna" meggyőzn!, hogy sosem #ogo" )$ra man"ó n&l"(l $árn!' @erm&szetesen nem szán&"ozom h!nn! ne"!"' Egy !lyen v!tában &n m!nen"&%%en az *n győzelm&re #ogan&"' .*sz*n*m' A #&r#! te"!ntete el"omorult o" betegtársamhoz "&%est &n m&g szeren-s&sne" tarthatom magam' aura n&n! an-aster őrnagyot !s említette monta Jo-elyn, ahogy esz&be $utott a lev&l' 7an róla valam! hír, am!t megv!hetn&" ne"!; emm! $ó' )lyos ger!n-s&r(l&se van, &s er&"tól le#el& leb&nult H!-hár hátraőlt a magas támlá$) sz&"ben, s az ar-a most so""al *regebbne" mutatta a "oránál' Al!g tu enn!, &s m&g nem őlt el, hogy a "!&hez&stől, a #á$alomtól vagy %e!g az ó%!umtól #og meghaln!, amelyet az&rt ana" ne"!, hogy elv!selhetőbb& tegy&" az &let&t Az orvoso" nem &rt!", hogyan lehets&ges, hogy m&g m!n!g &letben van, e abban egyet&rtene", hogy már -sa" !ő "&r&se' a$nálom' @uom, hogy szava!m nem el&gs&gese", e semm!lyen szó nem lehet az monta egy(tt &rzően Jo-elyn' 0agyon "*zel! barát$a; !gen, attól a na%tól #ogva, hogy -satla"oztam az ezre&hez' A""or ő vett "ezel&sbe, hogy !gaz! t!sztet #arag$on belőlem' H!-hár te"!ntete a m)ltba r&vet azo"ra a na%o"ra &s &ve"re, amelye" során szoros barátság sz*vő*tt "*z*tt("' M&g most s, hogy a halálán van, %&la"&%(l szolgálhat m!nanny!un" számára' @el$esen nyugot, egye(l a h)ga $*vő$e m!att aggó!" -su%án' A lány nevelőnő, &s most el&g $ó helyzetben van ugyan, ám ha a báty$a !tt hagy benn(n"et, a""or magára mara a v!lágban, nem lesz semm!$e &s sen"!$e, a"! támogassa' A #&r#! erőtlen(l meg-sóválta a #e$&t' 5o-sánat' 0em "ellene olyasvala"! t*rt&net!vel elszomorítanom, a"!vel m&g -sa" nem !s talál"ozott' $o-elyn már &%% "ezte volna monan!, hogy nem "ell boltot "&rn!e, am!"or megermet, mert egy *tlet v!llant #el, 0e"! sz("s&ge van egy #&r$re, a halálos sebet szerzett őrnagy %e!g b!ztosítan! szeretn& a h)ga $*vő$&t' !r 3arol !ntersonnal ellent&tben az őrnagy eset&ben nem $*hetn&ne" szóba a 9házastárs! $ogo"Q, h!szen az a szeren-s&tlen ember a halálos ágyán #e"sz!"' A nev&&rt -ser&be Jo-elyn &v$ára&"ot $uttathatna a h)gána", am! *r*"re "&nyelmes &letet b!ztosítana ne"!' @*"&letesen talál"ozna" az &re"e!"4 ne"! megmara a vagyona, a #&r#! %e!g b&"&ben halhat meg'
H!-hár, !gen-sa" szo"atlan *tletem támat, amely azonban megolhatná az &n %robl&mámat, &s segítene an-aster őrnagyon !s' Kyorsan vázolta a%$a v&ga"aratána" #elt&tele!t, aztán elmagyarázta a megolást, amely #el*tl*tt benne' 0agy meg"*nnyebb(l&s&re a százaos a meg(t"*z&s leg"!sebb $ele n&l"(l hallgatta v&g!g' A $avaslata valóban szo"atlan, e a helyzete !s' .*nnyen lehet, hogy =áv!&t &re"eln& az *tlete, m!vel nagy megnyugvására szolgálna, ha allyről gonos"ohatna' 5emutathatom ne"!, ha &bren van; Az nagyszer/ lenne' Jo-elyn #elállt, rem&lve, hogy az őrnagy nem alsz!"' 3a t*bb !e$e volna, hogy $obban átgonol$a a #elvet&s&t, talán már nem !s lenne el&g bátor ahhoz, hogy v&gre !s ha$tsa' H!-hár a man"ó!ra támasz"ova sz!nt&n #elállt, &s az egy!" szobához vezette, ahova Jo-elyn "orábban már be"u""antott+ a""or )gy t/nt ne"!, hogy a beteg eszm&letlen(l #e"sz!" oabent' M!után "!ny!totta az a$tót Jo-elyn előtt, a százaos az ágyhoz lenítette magát Ahogy a lay az ágyon #e"vő lesoványoott ala"ot n&zte, neh&z volt elh!nn!e, hogy egy !lyen v&"ony &s mozulatlan ember m&g &letben lehet' an-aster őrnagy rán&z&sre a harm!n-as &ve! v&g&n $árt, a ha$a s*t&t volt, halvány bőre %e!g erős %o#a-sonto"ra #esz(lt, határozott sz*gletes ar-ot ra$zolva "!' A százaos hal"an megszólalt =áv!; an-aster őrnagy barát$a szavára "!ny!totta a szem&t' H!-hár''' A hang$a al!g volt t*bb a #el!smer&s hal" sóha$ánál' A százaos $o-elynre n&zett' tt van egy h*lgy, a"! szeretne talál"ozn! vele' Egy h*lgyne" m!n!g renel"ez&s&re állo" válaszolta an-aster, erőtlen hang$ában egy -s!%etny! humorral' D%%en n!n-s semm! s(rgős olgom' ay $o-elyn .enal, enge$e meg, hogy bemutassam =áv! an-aster őrnagyot a <' l*v&szezreből' H!-hár !ntett a lányna", hogy l&%$en mell&' Jó na%ot' Nrnagy )r' Jo-elyn a sebes(lt #&r#! látóter&be l&%ett, &s most elősz*r #!gyelhette meg $ól az ar-át Megle%et&s víllant át ra$ta' 5ár a #&r#! test&t megt*rte a szenve&s, &l&n"z*l szeme nagyon !s <' ?á$alom látszott benne, ugyana""or !ntell!gens #!gyelem sőt, -soálatos"&%%en m&g humor !s' A #&r#! ősz!nte el!smer&ssel v!zsgálgatta' @ehát *n a legenás ay Jo-elyn' r*m*mre szolgál, hogy talál"ozhatun" Az ezreben m!nen egyes ember #ontosna" tartotta elmonan! ne"em, m!ről maratam le azzal, hogy a s%anyol haseregn&l t*lt*ttem a telet' Dn !s nagyon *r(l*", őrnagy )r' Jo-elyn !ő"*zben rá$*tt, hogy nem-sa" az&rt anny!ra #!gyelem#el"eltő a #&r#! szeme, mert olyan szo"atlan, áttetszően z*les árnyalat), hanem az&rt !s, mert a %u%!llá! t/hegyny!re sz/"(lte", s ettől az ír!sze m&g meg*bbentőbb lett O%!um' Már látott !lyen szeme"et társaságbel! h*lgye"n&l !s, a"!" t)lságosan "evelt&" a lauanumot Ggy tervezte, "&sle"e&s n&l"(l előa$a a $avaslatát, e ahogy ott állt emellett az ember! ron-s mellett, amely valaha egy har-os teste volt, a tor"a elszorult, &s nem tuott megszólaln!' ehetetlenne" t/nt, hogy an-aster őrnagy z*l szem&be n&zzen, &s elmon$a ne"!, hogy az&rt $*tt mert a halálára számítva al"ut a"ar vele "*tn!' H!-hár =alton helyesen &rtelmezte #esz(lt ar-"!#e$ez&s&t, ez&rt így szólt ay Jo-elynne" van egy !gen-sa" szo"atlan $avaslata, amelyet, )gy h!szem, &re"esne" #ogsz találn!' eg$obb lesz, ha hagyom, hogy "ettesben megbesz&lhess&te" .&nyelmesebb #ogást "eresett a man"ó!n, ma$ "!ment a szobából' Jo-elyn hálás volt, hogy H!-hár megt*rte a $eget, &s m&ly l&legzetet vett' 3ol !s "ez$e; M!vel nem a"arta "!#árasztan! az őrnagyot, !gye"ezett t*m*ren *ssze#oglaln! az *tlet&t' A%ám n&hány &vvel ezelőtt meghalt &s $elentős *r*"s&get hagyott rám azzal a #elt&telle, hogy huszon*t &ves "oromra megházasoom' 0&hány h&t m)lva bet*lt*m a huszon*t*t, &s m&g nem vagyo" #&r$n&l' H!-har megemlítette az *n helyzet&t, &s #el*tl*tt bennem, hogy egy
m!n"ettőn"ne" hasznára váló al"ut "*thetn&n"' 3a''' ha #eles&g(l vesz, a""or a h)gána" &v$ára&"ot $uttato", am! b!ztos $*vőt $elentene számára' Am!"or be#e$ezte, t*"&letes -sen tele%eett "*z&$(", amelyet -sa" az ut-a! #orgalom távol! za$a t*rt meg' Jo-elynne" m!nen ere$&re sz("s&ge volt, hogy ne ráz"ó$on *ssze an-aster őrnagy megle%etten bámuló te"!ntet&től' Bm am!"or a #&r#! v&gre megszólalt, hang$ában -su%án "íván-s!ság volt+ m!ntha nem !s haraguott volna, am!&rt "*zelgő halálát !lyen le%lezetlen(l számításba vett&"' 0ehezemre es!" elh!nn!, hogy a szo"ásos móon nem tu #&r$et találn! magána"' 3át megbolonulta" a lonon! #&r#!a", vagy talán megva"ulta"; 7agy m!n"ettő; Az a #&r#!, a"!t &n szeretn&", "ev&ss& hízelgő móon nem mutat !rányomban &re"lő&st !smerte el Jo-elyn, m!vel )gy &rezte, egye(l az ősz!ntes&g lehet most hely&nvaló' @alán ma$ valam!"or meggonol$a magát Dn legalább!s rem&lem' A!g azonban nem a"aro" -sa" az *r*"s&gem "ev&&rt #&r$hez menn!, hogy aztán eg&sz &letemben azt bán$am' Fgye meg&rt; Ftolsó szava! sz!nte "*ny*rg&sne" hangzotta"+ h!rtelen nagyon #ontos lett számára, hogy an-aster &sszer/ne" tartsa a -sele"eete!t 7alóban őr(lts&g lenne egy nevets&ges v&grenelet m!att hozzámenn! a nem meg#elelő #&r#!hoz &rtett vele egyet az őrnagy' ehunyta a szem&t, am!től r!asztóan hullaszer/ lett az ar-a' Jo-elyn aggóva #!gyelte, &s rem&ny"eett, hogy nem #árasztotta "! t)lságosan' E""or megremegte" a lehunyt szem%!llá", &s az őrnagy #eln&zett' Me""ora &v$ára&"ra gonolt; $o-elyn !lyen messz!re m&g nem !s $utott a tervezget&sben' M!után gyorsan számba vette a $*veelm&t &s a meg&lhet&s! "*lts&ge"et, habozva meg"&rezte4 Dvente *tszáz #ont meg#elelő lenne; A #&r#! #elvonta a szem*l*"&t' Ez !gazán nagylel"/ volna *ntől6 Elegenő ahhoz, hogy allyne" ne "ell$en olgozn!a, ha )gy "íván$a, bár nem tuom el"&%zeln! őt mun"a n&l"(l' @alán ala%ítana egy !s"olát' Azzal elhallgatott s m!"*zben t*%rengett, a #á$alom v&ste rán-o" m&lyebb& válta" az ar-án' Jo-elyn zavartan megszólalt 5!zonyára "ell n&m! !ő, amíg átgonol$a a $avaslatomat 0em válaszolta a #&r#! nyomat&"osan, !mmár erősebb hangon' 0!n-s''' n!n-s vesztegetn! való !őn"' Jo-elyn megborzongott e szava" hallatán' Egy v>elen %!llanatra te"!ntet(" egybe"a%-solóott' A #&r#! szem&ben nem látszott #&lelem a "*zelgő halál m!att, -su%án t!szta ősz!ntes&g &s nehezen megszerzett lel"! nyugalom' Ez az ember m!nen l&legzetv&tel&vel megaláz"oásra "&sztette Jo-elynt' an-aster őrnagy gonosan #ormálta a szava"at, am!"or )$ra megszólalt4 ay Jo-elyn, megt!sztelne azzal, hogy #eles&g(l $*n hozzám; .eser/ "!s mosoly $elent meg a szá$a szeglet&ben' 5ár semm!t sem tuo" *nne" #ela$ánlan!, -su%án a nevemet, az *n -&l$a!hoz ez !s elegenő lesz' Jo-elyn *nuralma ma$nem semm!v& #oszlott attól, hogy a #&r#! m&g !lyen "*r(lm&nye" "*z*tt !s "&%es tr&#ál"ozn!' Magába #o$totta előt*rő &rzelme!t, s "ez&t a #&r#! "ez&re helyezte' Csontos &s v&"ony volt ez a "&z, sz!nte -sontvázszer/, e az &let l("tet&s&t m&g &rezn! lehetett benne' Eny&m a megt!szteltet&s, an-aster őrnagy' zólítson =av!ne" monta a #&r#!' v&g(l !s nemso"ára *sszeházasoun"' =áv! !sm&telte meg a lány' z&%, "omoly n&v volt, !llett hozzá' Az őrnagy elgonol"ozva *sszevonta a szem*l*"&t' @erm&szetesen !tt "ellene *sszean! benn(n"et' Attól tarto", ehhez *nne" gonos"on!a "ell a "(l*nleges enge&lyről, e ha van vala"!, a"! a h!vatalos (gye!t !nt&z!, a""or az holna%ra már meg !s szerezhet!' Az (gyv&em ma$ gonos"o!" róla' A h)ga nev&re szóló $ára&"aományozás! o"!ratot !s megírhat$a' Fgye ally an-asterne" hív$á";
arah Jane an-aster' =áv! meg!nt lehunyta a szem&t Az (gyv&$&ne" egy lemonó ny!lat"ozatot !s meg "ell sz*vegezn!e a nevemben, amelyben lemono" m!nen szo"ásos "*vetel&sről az *n vagyonát !lletőleg' Ez m!nen"&%%en sz("s⩾ A t*rv&ny szer!nt házasság"*t&s(n" után az *n tel$es vagyona az eny&m lenne, a halálom után %e!g a #ele az *r*"*s*mre, allyre szállna' M!vel enne" az eg&sz (gyletne" az volna a l&nyege, hogy *n megtarthassa a vagyonát, ez&rt ez nem lenne &%%en "ívánatos' Jó &g6 Erre nem !s gonoltam' M! t*rt&nt volna, ha Jo-elyn egy "ev&sb& lel"!!smeretes emberhez #orul szo"atlan $avaslatával; 5!zony, az "*nnyen "atasztró#ához vezethetett volna' Az őrnagy al!g hallható hangon m&g hozzá#/zte4 3a az (gyv&$e meg&r! a %&nz&t, a""or megv&te volna az &re"e!t, m&g ha &n most nem !s szóltam volna a lemonó ny!lat"ozatról' Jo-elyn rá&bret, hogy a #&r#! már ere$&ne" v&g&n $ár, ez&rt így szólt' 3olna%ra b!ztosan meglesz az enge&ly &s az o"!rato" Fgyanez az !ő%ont meg#elelő lehet; Ahogy a ta"aró alatt #e"vő sovány ala"ot el#!gyelte, arra gonolt, va$on &letben lesze m&g egyáltalán a #&r#! huszonn&gy óra m)lva' Az őrnagy "(l*n*s móon m!ntha a gonolata!ban olvasott volna' 0e aggó$on, !tt lesze" m&g a""or' Jo-elyn gyeng&en megszorította a "ez&t, aztán elengete' .*sz*n*m, =áv!' A""or hát holna% talál"ozun"' .!ment a szobából, &s hal"an be-su"ta maga után az a$tót .!ss& sz&(lt a %ergő esem&nye"től' H!-hár a #olyosó v&g! társalgór&szben (l*g<, így hát oal&%ett hozzá, !ntve ne"!, hogy ne áll$on #el m!atta' an-aster őrnagy beleegyezett' 3olna% lesz a szertartás' .*sz*n*m, H!-hár6 Ezzel''' ezzel lehetőv& tette, hogy b!zonyos m&rt&"!g a "ezembe vehessem az &letem !rányítását r(l*", hogy "&t barátomna" !s segíthettem egyszerre válaszolta -senesen a #&r#!' @alán az !sten! gonv!sel&s renezte így a olgo"at' Magam !s szeretn&m azt h!nn!' Jo-elyn egy -se%%et sírósra s!"ereett mosollyal elb)-s)zott a százaostól' H!-hár a man"ó!ra támasz"ova #eltá%ász"oott, s m!vel "íván-s! volt, va$on =áv! !s anny!ra megren(lte, m!nt ay Jo-elyn, a barát$a szobá$a #el& !nult A""or tehát m!nen renben van; "&rezte, am!nt bel&%ett' =áv! "!ny!totta a szem&t' 5ár az ar-a sz(r"e volt a "!mer(lts>ől, mosolygott gen, nagyon !s' enn&l a tan)m; @erm&szetesen' H!-hár letele%eett az ágy mellett álló sz&"re' @ehete" m&g valam!t az es"(vő (gy&ben; evenn& a "!su$$amról a gy/r/t, &s maganál tartaná a szertartás!g; Jobb "ez&t a "o%ott ta"aró #*l& emelte' Azt h!szem, el&g "!-s! ahhoz, hogy $ó legyen az u$$ára' H!-hár leh)zta a gy/r/t+ "*nnyen le$*n =áv! -sontos u$$áról' Kya"orlat!as menyasszonyom a t*bb!t már el!nt&z! tette m&g hozzá az őrnagy egy -se%%ny! er/vel' .*sz*n*m, hogy sszehoztál benn(n"et' Az &re"házasság !gen r&g!, $ól bevált hagyomány, bár m&g sosem hallottam a mostan!hoz #oghatóról válaszolta H!-hár' =e m!nen"! $ól $ár vele' 7anna" !tt máso" !s, a"!"ne" a -salá$a nagyobb hasznát venn& a %&nzne", m!nt ally, &n azonban vagyo" anny!ra *nző, hogy *r(l$e", hogy a h)gomna" !mmár b!ztosítva lesz az &lete' A -salá n&l"(l! nő"et -sa" egy l&%&s választ$a el az esetleges szeren-s&tlens>ől' Egy baleset vagy betegs&g a legs*t&tebb nyomorba taszíthat$a ő"et' Am! v!szont sallyvel most már nem t*rt&nhet meg' =áv! erősen "!#)$ta a levegőt' tt az !e$e, hogy bevegye" m&g egy "!s lauanumot' Ltt van az asztalon'''
H!-hár "!t*lt*tt egy aagot az orvosságból, aztán oatartotta a "analat, hogy =áv! lenyelhesse' A h)go n!n-s eg&szen -salá n&l"(l' n"ább &hen halna, m!ntsem hogy valamely!" bátyán"tól segíts&get "&r$en' 0em monhatom, hogy h!báztatom ez&rt' Dn !s Fgyanezt tenn&m' =áv! szeme lassan le-su"óott Most már soha''' soha sen"!től nem "ell segíts&get "&rn!e' H!-hár )gy gonolta, hogy a barát$a elalut ez&rt #elh)zóz"ova a man"ó!ra támasz"oott, e m&g m!előtt elhagyta volna a szobát, =áv! mormogását hallotta' Az &v$ára&" n&l"(l !s segítettem volna ne"!' gen-sa" "evemre való a gonolat, hogy ay Jo-lynnel házasohatom *ssze, m&g ha -sa" egy%ár na%ra !s' A hang$a suttogássá hal"ult egalább lesz m&g m!t várnom''' H!-hár el&geetten l&%ett "! a szobából' 3álás volt, hogy ay Jo-elyn n&m! *r*mmel t*lt! meg =áv! utolsó na%$a!t' ally an-aster lesz az egyetlen, a"! valószín/leg az eg&sz al"ut ellenezn! #og$a, h!szen )gy v&elmez! a báty$át, a"ár az anyama-s"a a "*ly"&t' 0e"! v!szont legalább a $ára&" segít ma$, hogy előre, a $*vőbe te"!ntsen, m!után =áv! meghalt
3arma!" #e$ezet Elb)-s)zván =alton százaostól, Jo-elyn bel&%ett a zárt l&%-sőházba, &s rága ruhá$ára m!t sem (gyelve lehu%%ant az egy!" l&%-ső#o"ra a "&t emelet "*z*tt' .ez&be temette az ar-át, &s !gye"ezett *sszeszen! magát A #e$&ben "avarogta" a gonolato" &s az &rzelme"' .!monhatatlanul meg"*nnyebb(lt, hogy a gon$a megolóott #elt&ve, hogy an-aster őrnagy nem hal meg az &$sza"a #olyamán , m&g!s #&l!gme!g azt "ívánta, bár-sa" sose tette volna be a lábát a =u"e o# or" .órházba' Anna" ellen&re, hogy sem a százaos, sem az őrnagy nem (t"*z*tt meg h!rtelen "!gonolt $avaslata hallatán, m&g!s )gy &rezte magát, m!nt egy var$), amely a halo"ló emberen la"mároz!"' 0os, m!nenesetre * &s az őrnagy al"ut "*t*tte", &s most már t)l "&ső volna v!ssza"ozn!a' Megnyugvással t*lt*tte el az a tuat, hogy a #&r#! láthatólag *r(lt, am!"or el#ogata a $avaslatát' Bm am!"or az őrnagy bátorságára gonolt, meg arra a er/s z*l szem%árra, m&g!s-sa" sírn! tuott volna a vesztes&g &rzete m!att 7a$on hány #&r#! &s #!atalember halt m&g meg 0a%óleon nagyra t*rő terve!ne" "*sz*nhetően, &s hányan válta" nyomor&""á, m!nt H!-hár =alton vagy Hhys Morgan; Jo-elyn al!g tuta elv!seln! eze"et a gonolato"at, ez&rt #elállt, &s gonosan #el*lt*tte a "egyes #ő)r! áma masz"$át M!re el&rt Hhys Morgan "órterm&hez, )$ra eg&szen *sszeszeettne" t/nt, bár a gy*trő&s m!att m&g m!n!g )gy &rezte, m!ntha -somót "*t*tte" volna a gyomrára' Elgy*t*rt hangot hallott oabentről, amely ales! "!e$t&ssel besz<, ez&rt megállt a "órterem a$ta$ában, ahol a "&t Morgan #!v&r &%% nem láthatta' Fgyan, "!ne" "ellene egy !lyen nyomor&", m!nt &n; monta Hhys &lesen' 0em tuo" har-oln!, nem tuo" lemenn! a bányába, &s egy gazaságban !s -sa" #&lember"&nt tun&" olgozn!' 5ár-sa" a #e$emet v!tte volna el az az át"ozott ágy)golyó, &s nem a lábamat6 3ugh lágyabb hangon -s!tító szava"at "ezett mormoln! a báty$ána", e t)l hal"an, így Jo-elyn nem &rtette, m!t monott' .!h)zta magát, m!előtt bel&%ett a terembe' Most v&gre tehet valam!t egy olyan ember&rt !s, a"! m&g el&g hossz) !e!g &letben mara ahhoz, hogy valóban hasznát lássa a $ót&tem&nyne"' Am!"or az ágy "*zel&be &rt, a "&t #!v&r #el&$e #orult &s rán&zett Hhys ar-a #esz(lt volt, míg 3ugh& a nyomor&" társaságába "er(lt eg&szs&ges ember b/ntuatát &s bologtalanságát mutatta'
3ugh #elállt, Jo-elyn %e!g így szólt Hhyshez4 Morgan t!zees, "&rn&" magától egy szívess&get Paran-sol$on velem, )rnőm válaszolt Hhys #a"ó hangon' @uom, hogy nagyon unalmas lenne m!nazo" után, am!"et e!g tett &s látott, e nem venn& m&g!s #ontolóra, hogy ne"em olgozzon; A nagyn&n&m hamarosan el"*lt*z!", "(l*n háztartása lesz, &s t*bb szolgámat !s magával v!sz!, "*zt(" az !stállóban olgozó "&t ember "*z(l az egy!"et M!nthogy maga a lovasságnál szolgált, ny!lván van ta%asztalata a lova""al' Dre"eln& az állás; A t!zees ar-a elősz*r meg*bben&st, aztán óvatos rem&ny"e&st t("r*z*tt' 0agyon szívesen lenn&" lovász' P!llantása a h!ányzó lábára vánorolt =e''' nem tuom, hogy "&%es lenn&"e az *n "ívánalma!na" meg#elelően v&gezn! ezt a mun"át Jo-elyn egyenesen a ta"aró alatt la%osan marat helyre n&zett, ahol egy erős, eg&szs&ges lábna" "ellett volna lenn!e' emm! o"át nem látom anna", hogy "&tel"e$e" a hozzá&rt&s&ben, t!zees )r' Aztán, hogy #elerítse a hangulatot, m&g %a$"osan hozzátette .&rem, mon$on !gent, legalább az *--se "ev&&rt6 A szobalányo" már halálra za"lat$á", anny!ra #el a"ar$á" "elten! a #!gyelm&t' 3a m&g egy $ó"&%/ #!atalember lenne a házamban, az meg"*nnyíten& az &let&t 3ugh #el"!áltott4 =e )rnőm6 , &s m&lyen el%!rult --se zavarát látva Hhys v!sszaőlt a %árná!ra, &s olyan $óíz/en nevetett, m!nt a"! &%%en )$ra #el#eezte magána" a humort' 0agy megt!szteltet&sne" venn&m, ha *nne" olgozhatn&", ay Jo-elyn' Heme"' $o-elynne" m&g valam! esz&be $utott' M!&rt nem "&rez! meg az orvoso"at, hogy a házamba szállíthat$u"e, hogy ott lábaozzon; o""al "ellemesebb hely, m!nt ez !tt, &s az *--se !s *r*mmel tuná magát a "*zel&ben' O, )rnőm6 "!áltott 3ugh #eler(lt ar--al' 0agyon''' nagyon szívesen venn&m, ay Jo-elyn' Hhys valam! gyan)s -s!llogást %!slogott "! a szem&ből arra a gonolatra, hogy elhagyhat$a a "órházat' A""or hát vár$u" magát, am!nt elenge!" !nn&t Azzal ay Jo-elyn "!ment, hogy 3ugh nyugotan el"*sz*nhessen a báty$ától, s "*zben =áv! an-asterre gonolt, a"! anny!ra gyeng&ne" t/nt, hogy ha meg%róbálná őt !s elszállíttatn!, talán bele !s halna' Hhys Morgan hozzá "&%est robusztusna" hatott' Most, hogy "&nyelmes helyen la"hat, &s $ó állás vár rá, a t!zees el&g hamar bele #og nyugon! a vesztes&g&be' Jo-elyn %e!g "*zben reme" lovászra tesz szert' 0&hány %er--el "&sőbb az !nas -satla"ozott hozzá, &s "!l&%te" az &%(letből, $o-elyn meg"*nnyebb(lten l&legezte be a meleg nyár! levegőt' M&g a város! szago" ellen&re !s !sten!en #r!ss volt a "órház után' 3ugh habozva szólalt meg m*g*tte4 ay Jo-elyn6 A lány v!ssza#orult &s az !nasra n&zett' gen, Morgan; Grnőm, sosem #ogom el#ele$ten!, am!t most tett monta a #&r#! (nne%&lyesen' 3a bárm!"or bárm!t tehete" *n&rt, hogy ezt v!szonozhassam, bárm!t a v!lágon''' 0em esett nehezemre megtenn!, &s b!ztos vagyo" benne, hogy a báty$a &rt&"es tag$a lesz a házam szem&lyzet&ne" hárította el Jo-elyn a hálál"oását' ehet, hogy nem esett nehez&re, e "evesen tett&" volna meg az n hely&ben' A szolgá" szállásán )gy tart$á", hogy eg&sz ononban n!n-s m&g egy olyan melegszív/ h*lgy, m!nt *n' Jo-elyn enyhe b!--ent&ssel $elezte, hogy tuomásul vette az elhangzotta"at, aztán el#orult, hogy az ut-át "&mlel$e' 0em lát$a, merre vára"oz!" a h!ntóm; A h!ntó"at "*nnyebb volt "ezeln!, m!nt a bó"o"at' M!előtt v!sszat&rte" volna az F%%er 5roo" treetre, Jo-elyn meglátogatta John Cranallt, az (gyv&$&t, a"! egyben m!nen h!vatalos (gy&t !s !nt&zte' Az a%$a halála óta eltelt &ve"ben az
(gyv& már megszo"ta, hogy "*zvetlen(l egy h*lggyel tárgyal$on, ám a most elhangzó "&r&se"től m&g az * so"at ta%asztalt szem*l*"e !s #elszalat' Egy halo"ló "atonat!szthez "íván hozzámenn!; !sm&telte h!tetlen"eve' A v&greneletben szabott #elt&telt ugyan "!el&gít!, e az a%$a azt rem<e, hogy olyan #&r$et talál ma$, a"! a rang$ához m<ó színvonalon gonos"o!" *nről' Ez a an-aster őrnagy ezt al!gha tu$a megtenn!' Jo-elyn nagyon !gye"ezett, hogy &rzelme""el tel!, meg!nító te"!ntettel n&zzen az (gyv&re' M!t gonol, m!&rt nem mentem #eles&g(l sen"! máshoz; A "a%-solat =áv! &s &n"*z*ttem már''' , már tart egy !e$e' Ez nem volt eg&szen hazugság' Az egy óra !s lehetett 9egy !e$e:' %anyolországban volt, am!"or meglátogattam a nagyn&n&met &s a #&r$&t' =e a hábor), tu$a''' Ez sem volt hazugság, bár Jo-elyn term&szetesen szán&"osan #ogalmazott #&lrevezetően' osem talál"oztam m&g nála bátrabb &s be-s(letesebb )r!emberrel' Ez %e!g legalább tel$esen !gaz volt' Cranall szív&t ezzel s!"er(lt !s meglágyítan!a, s az (gyv& megíg&rte, hogy megszerz! a "!v&teles enge&lyt, hív %a%ot, &s reggelre el"&szít! a meg#elelő o"!rato"at az &v$ára&"ról, !lletve a $ogo"ról való lemonásról' Az )ton haza#el& Jo-elyn azon mor#onírozott, elmon$a e ay aurána" es"(vő! terve!t, e v&g(l !n"ább lebesz<e magát erről' A nagyn&n$e el&g v!lágosan megmonta, hogy nem a"ar Jo-elyn házasság"*t&s! #onorlata!ról tun!' o""al $obb lesz a""or magyaráz"on!, am!"or már megtette, am!t a"art gonolta "eser/en' .orán megtanulta, hogy az embere" "*nnyebben bo-sátana" meg, m!nt ahogy enge&lyt ana" valam!re' Jo-elyn másna% reggel "(l*n*s, eg&szen valószer/tlen &rz&ssel &bret' Ma van az es"(vőm na%$a' Persze nem m!ntha !gaz! házasságot "*tne''' ám enne" tuata sem tuta el#en! a valóságot, hogy ma * !s megtesz! azt a l&%&st, amely a legt*bb lány számára egy eg&sz &let leg#ontosabb esem&nye -sa"hogy ő sz!nte va"tában -sele"sz!"' 3!rtelen *tlettől vez&relve )gy *nt*tt, hogy valam! "(l*nlegess&ggel ob$a #el a trag!"us, r*v! szertartást, amelyet ma$ &lelőtt megtartana"' Am!"or Mar!& #elbu""ant a -so"olá&val &s a br!óso""al, azzal az (zenettel "(lte le a "onyhába, hogy ra"$ana" meg egy "osarat %ezsgővel &s %ohara""al, a "ertből %e!g sze$ene" egy -so"or v!rágot' .(l*n*s gonal választotta "! az *lt*z&"&t' Egy &lelőttre való "r&mszín/ ruha mellett *nt*tt, amelyet a nya""!vágásánál &s a szeg&ly&n bera"áso""al, valam!nt az anyaggal egyező szín/ #!nom hímz&ssel íszítette"' Mar!& el&g "omolyra #ormálta gesztenyebarna ha$át4 hátul egyetlen "ontyba te"erte, &s -sa" a lega%róbb t!n-se"et hagyta szabaon az ar-a "*r(l' M!vel )gy látta, hogy )rnő$e sá%at' Mar!& a ny)llábbal (gyesen egy "!s színt v!tt az or-á!ra' M&g így !s )gy n&ze" "! gonolta $o-elyn a t("*rbe n&zve m!nt a"! temet&sre megy' Ds nem ez volt ma$nem az !gazság; 3áromnegye t!zenegy"or Jo-elyn h!ntó$a megállt a =u"e o# or" .órház be$árata előtt' Crana!l már ott vára"ozott+ egy!" "ez&ben !rato"tól agaó tás"át tartott, mellette %e!g egy b!zonytalanna" t/nő, !ősebb %a% állt' Az (gyv& gonterheltne" látszott' Jo-elyn arra gonolt, #elhív$a a #!gyelm&t, hogy *r(ln!e "ellene, h!szen ezzel a l&%&s&vel megtart$a az *r*"s&g&t, s ezzel egy(tt a szolgálata!ra !s !g&nyt tart a tovább!a"ban !s+ ám v&g(l )gy *nt*tt, m!nez "*z*ns&gesen hangzana' Am!"or 3ugh Morgan "!segítette a h!ntóból, hal"an így szólt hozzá4 Maga tu az a%ám v&ga"aratáról, ugye; Morgan ból!ntott Jo-elynt nem le%te meg a olog4 a szolgá" m!n!g m!nenről tuta", am! a házban t*rt&nt D%%en #&r$hez "&sz(l*" menn!' .&rem''' "íván$on ne"em m!nen $ót6 A #&r#! ar-a egy %!llanatra megny)lt a -soál"ozástól' Aztán magához t&rve gyorsan válaszolt o" bologságot, )rnőm6
Cranall oal&%ett hozzá$u", v&get vetve a magánbesz&lget&sne"' Morgan v!tte a v!rágot &s a szalaggal íszített "osarat, s * zárta a n&ma menetet, ahogy bel&%te" a "órházba, sen"! sem #aggatta ő"et, sen"! sem "&rezte, m! $áratban vanna"' Jo-elynne" az a hátborzongató &rz&se támat, hogy a"ár be !s lovagolhatna az &%(letbe, sen"! m&g egy %!llantást sem vetne rá' an-aster őrnagy &s =alton százaos &%%en sa""ozott, am!"or Jo-elyn meg&r"ezett a "ís&ret&vel' A lány abszur móon *r(lt anna", hogy leenő #&r$e nem-sa" &l, e H!-hár m&g segített !s ne"! #el(ln! a %árná"na" támasz"ova, hogy "ev&sb& elesettne" t/n$*n' Hámosolygott a "&t #&r#!ra' Jó na%ot, =áv!, H!-hár6 7őleg&nye v!sszamosolygott rá' A ma! na% a legszebb m!n "*z(l, Jo-elyn' gazán gy*ny*r/ ma' Am!nt meghallotta a melegs&get az őrnagy hang$ában, Cranall anny!t engeett a merevs&g&ből, hogy * !s elmosolyoott+ s!"er(lt megnyugtatn!u", hogy az el$árásu" hely&nvaló' Az (gyv& bemutat"ozott aztán =av!hez #orult an-aster őrnagy, "&rem, ír$a alá eze"et =áv! gonosan áttanulmányozta az !rato"at, m!előtt aláírta volna N"et Jo-elyn nem "ívánt tuomást venn! az es"(vő (zlet! olaláról, ez&rt a v!rágo"at "ezte renezgetn! a magával hozott (vegvázába, aztán a vázát az ágy mellett! asztal"ára állította' a$nos a ragyogó színe"ben %om%ázó nyár! v!rágo" m&g sz(r"&bb& tett&" a szoba t*bb! r&sz&t' Egy h!rtelen *tlettől vez&relve n&hány v!rágból "!sebb -so"rot -s!nált, amelyet a "osárról -sent szalaggal "*t*tt ssze' M!után ő !s sorra "er(lt, hogy átolvassa &s aláír$a a %a%íro"at, az ágy mell& l&%ett, &s =av!ne" ny)$totta a "ez&t' A #&r#! "eze melegen &s erősen szorította h!eg u$$a!t' =áv! szem&be n&zett, &s megragata a belőle áraó nyugalom' an-aster őrnagy nem olyan ember volt, a"! sa$nálatot a"art volna "elten! maga !ránt, &s nem !s volt sz("s&ge sen"! sa$nálatára' Jo-elyn #&lszegen elmosolyoott, &s azt "ívánta, bár-sa" ő !s enny!re nyugot tuna lenn!' .ezhet$("; A szertartás r&szlete!re "&sőbb soha nem tuott v!sszaeml&"ezn!' Csu%án t*re&"e" marata" meg benne' A"aroe, =áv! Ear, az !tt meg$elent''' A"arom' A #&r#! hang$a nem volt erős, e határozottan &s magab!ztosan -sengett' A"aroe, Jo-elyn Eleanor''' A"arom' A sa$át válasza ma$hogynem suttogás volt, ő maga !s al!g hallotta' Eze" után a %a% szava! *sszemosóta", -sa" ez a monat zengett &lesen a #(l&ben4 9míg a halál el nem választ:' 0em volt hely&nvaló, egyáltalán nem, hogy a halál ott lebeg$en egy !lyen általában *r*mtel! esem&ny #*l*tt' Az z*""entette v!ssza a $elenbe, am!"or =áv! meg#ogta a "ez&t, &s óvatosan az u$$ára h)zta az aranygy/r/t, amelyet H!-hár aott át ne"!' E gy/r/ által t&ge #eles&g(l veszle", testemmel t&ge !mála", &s m!nen #*l! $ava!mmal t&ge #elruházla"' A #&r#! te"!ntet&ben !rón!a bu$"ált, m!ntha egy "!zárólag "ette$(" számára &rthető tr&#a r&szese! lenn&ne"' Am! talán így !s volt' A %a% a%ró termet&n&l $óval erőtel$esebb hangon zengte el a szertartás utolsó, sz&%en g*r(lő szava!t E %er-től #ogva #&r$ne" &s #eles&gne" ny!lvánítala" bennete"et' =áv! maga #el& h)zta Jo-elyn "ez&t, * %e!g oaha$olt, hogy meg-só"ol$a' Megle%ően melegne" &rezte a #&r#! a$"át A "*nnye!vel "(sz"**tt, am!"or #elemelte a #e$&t' =áv! hal"an -sa" anny!t monott4 .*sz*n*m, "evesem' .*sz*n*m, #&r$em suttogta a lány' zerette volna #olytatn!, elmonan! ne"!, hogy sosem #og$a el#ele$ten! r*v! !smerets&g("et, e a %!llanatot megt*rte egy #o$tott (htől v!bráló hang az a$tó !rányából4 3át ez meg m!t $e lentsen;
Jo-elyn *sszerezzent, m!ntha lo%áson "a%tá" volna' 3aragos #!atal nő állt az a$tóban, a "eze! *"*lbe szorítva maga mellett Míg m!nen"! *bbent -senben #!gyelte, az )$onnan &r"ező az ágyhoz l&%ett' @e"!ntete =áv!ról $o-elynre vánorolt, a"! &szrevette, hogy a (htől lángoló szem%ár ragyogó z*l' Magában "eserny&sen mulatva rá$*tt, hogy )$ons(lt sógornő$e &r"ezett meg, &s nem volt el&geett azzal, am!t látott ally an-aster ala-sony, !nas teremt&s volt, &s sz!nte m!nen %or-!"á$a "&rlelhetetlen egyszer/s&get sugárzott' *t&t ha$át szoros "ontyba #ogta, sz(r"&sbarna ruhá$a !vat$am)ltan magasan záróott a nya"ánál, &s $ól begya"orolt helytelenítő ar-"!#e$ez&ssel n&zett "*r(l' R*l szem&t lehetett egye(l sz&%ne" nevezn!, e az %!llanatny!lag haragosan v!llogott' Jo-elyn megha$totta a #e$&t n b!zonyára M!ss an-aster' Dn ay Jo-elyn .enal vagyo"' 7agy!s !n"ább ay Jo-elyn an-aster' M!nt azt már b!zonyára "!találta, a báty$a &s &n az !m&nt "elt(n" egybe' ally h!tetlen"eve #orult a báty$a #el&4 =áv!; Az őrnagy #el&$e ny)$totta a más!" "ez&t' ally, n!n-s semm! ba$' .&sőbb elmagyarázom' Am!"or a lány meg#ogta a báty$a "ez&t, &s lete"!ntett rá, az ar-a megenyh(lt' Már nem )gy n&zett "!, m!nt egy bossz)álló angyal+ -sa" egy #árat nő volt, al!g !ősebb Jo-elynn&l, s a te"!ntete (res a "&ts&gbees&stől' Jo-elyn oaszólt az !nasána"4 Morgan, "&rem, a %ezsgőt6 Az !nas "!ny!totta a "osarat, tel! (veget &s %ohara"at szeett elő' Ahogy "!t*lt*tte &s "*rbe"ínálta a %ezsgőt, a hangulat !s #elengeett a szobában' ally !s el#ogaott egy %ohárral, bár m&g m!n!g olyan volt, m!nt egy robbanásra "&sz t/z!$át&"r*%%enty/' Jo-elyn rá&bret, hogy a %ohár"*sz*ntőne" "ellene "*vet"ezn!e, -sa"hogy a $elen "*r(lm&nye" "*z*tt el&g grotesz" lett volna, ha bár"! !s $ó eg&szs&get &s so" bologságot "íván az !#$) %árna"' 0ásznagy! m!nős&g&ben =alton százaos mentette meg a helyzetet 5ár a man"ó!n "ellett egyens)lyozn!a, )gy t/nt, eg&szen $ól &rz! magát, m!"*zben magasra emelte a %oharát a #r!ss házaso" #el&' =av!re &s Jo-elynre6 Am!nt megláttam "ette$("et egy(tt, r*gt*n tutam, hogy egymásna" szánta ő"et az &g' Csa" Jo-elyn &s =áv! &rtette a meg$egyz&sben re$lő !rón!át M!után a ven&ge" !tta", =áv! !s "*sz*ntőre emelte a %oharát, &s erőtlen, e t!szta hangon szólalt meg4 A baráto"ra6 Azo"ra, a"!" !tt vanna", &s azo"ra !s, a"!" n!n-sene"' Erre m!nen"! nyugotan !hatott, &s a hangulat egy -se%%et "e&lyesebb lett Jo-elyn v&g!g szemmel tartotta ally an-astert, így nem !s le%ő*tt meg am!"or a nevelőnő átlátszó nyá$assággal megszólította4 ay $o-elyn, besz&lhetn&" *nnel oa"!nt egy %er-re; Jo-elyn belet*rőve "*vette "!#el&' Előbbutóbb )gy!s besz&ln!e "ell sz)rós term&szet/ sógornő$&vel, &s $obb !s lesz, ha ő magyaráz"o!", nem %e!g =áv!' Az őrnagy láthatóan egyre #áratabb lett, a %ezsgő$&be !s al!g "óstolt bele' A #olyosóra &rve ally be-su"ta az a$tót, m!előtt nyersen meg"&rezte4 Meg tuná magyarázn!, "&rem, m! volt ez az eg&sz; @alán ez most a leg)$abb !vat, hogy a gazag társaság! h*lgye" halo"ló "atoná"hoz menne" hozzá, m!ntha )$ "ala%ot választanána"; Ma$ elmon$a a baráta!na", m!-soa szóra"oztató "!s $át&"ot talált magána"; $o-elyn levegő után "a%"oott' 3a a sógornő$e azt h!sz!, a házasságu" valam!lyen unalomból #a"aó *nző szesz&ly erem&nye, a""or ez tel$ess&ggel megmagyarázza az ellens&gess&g&t $o-elyn az őrnagy meleg szava!ra &s meg&rtő &r!nt&s&re gonolt s (h*s lett allyre, am!&rt azzal mer&szel! megváoln!, hogy !lyen szívtelen o"ból ment hozzá a báty$ához' !nger(lts&g&be azonban b/ntuat !s vegy(lt, s egy gró# lányához m<ón $eges hangon vágott v!ssza4 Ez nevets&ges állítás, &s válaszra sem m<ó' Az *n báty$a #elnőtt ember' 0!n-s sz("s&ge az enge&ly&re, hogy megnős(l$*n' ally szeme *sszesz/"(lt, a"ár a ma-s"á&' Csa"hogy &n azt gonolom, maga "&nyszerítette, hogy így tegyen6 =áv! soha m&g -sa" nem !s említette a maga nev&t6 0em
h!szem el, hogy megházasona an&l"(l, hogy szólna ne"em+ leg#el$ebb abban az esetben, ha nem volna más választása6 Jo-elyn rá$*tt ugyan, hogy a más!" nő #<&"eny rá, mert a báty$a "!t(ntette a #!gyelm&vel, e el&gg& bossz)s volt ahhoz, hogy maró g)nnyal -sa" anny!t válaszol$on4 @alán tuta, hogy m!-soa $elenetet #og renezn!, &s !n"ább a b&"&s szertartás mellett *nt*tt' H*gt*n meg !s bánta a -sí%ős meg$egyz&st, látva ally el#eh&reett ar-át' Ez&rt nyugotabb hangon hozzátette4 0agyon h!rtelen határoztu" el magun"at, &%% -sa" tegna%' ehet, hogy nem volt !e$e &rtesíten! *nt' ally el"esereetten megrázta a #e$&t' tt voltam tegna% &lután' M!&rt a"arhatta volna, hogy ne legye" !tt az es"(vő$&n; =alton százaos l&%ett oa hozzá$u", m!vel ny!lván "!találta, hogy a h*lgye"ne" "*zvetítőre lesz sz("s&g("' Man"ó$a v&g&vel be-su"ta az a$tót, &s m!nen "(l*n*sebb bevezető n&l"(l bele !s vágott a b&"<et&sbe' ally, =áv! &rte tette, am!t tett' ay $o-elyn, ha megenge!, ma$ &n elmagyarázom a helyzetet Jo-elyn meg"*nnyebb(lten ból!ntott, H!-hár %e!g elmonta, m!&rt volt sz("s&ge ay Jo-elynne" arra, hogy #&r$hez men$en, &s m!&rt egyezett bele =áv!' ally m&g m!n!g lázaozott' emm! sz("s&g nem volt rá, hogy az &n &re"emben megnős(l$*n' @*"&letesen tuo" &n gonos"on! magamról6 @alán, hogy mutassa, nem a"ar tola"oó lenn!, H!-hár a #alna" támasz"oott+ az ar-a "!mer(lts&gről tan)s"oott' ally, =av!et so""al bologabbá tesz!, ha tu$a, hogy b!ztosítva van a meg&lhet&se' Ezt -sa" megengee ne"!; ally elvesztette m!nen sz!gor)ságát &s tartóz"oását, &s sírva #a"at' a$nálom, H!-hár' Csa"''' -sa" olyan "(l*n*sne" t/n!" ez az eg&sz' M!lyen $ogon vonult be ez a nő -sa" )gy az &let(n"be; Jo-elyn a gy/r/re n&zett, amelyet =áv! h)zott az u$$ára' Egyszer/, "o%ott arany %e-s&tgy/r/ volt, amelyet e!g m!nen b!zonnyal ő maga horott' @alán ez volt az egyetlen &rt&"es holm!$a' Eg&sz $ól !llett Jo-elyn u$$ára' ?á$almas szomor)sággal válaszolt allyne"4 Azon a $ogon, am!t a báty$a aott meg ne"em' ?elszegte a #e$&t 3a megbo-sát, most v!sszat&re" a #&r$emhez' M!"*zben )$ra bel&%ett a betegszobába, látta, hogy ally már a so"at szenveett százaos vállán zo"og' A #&r#! egy!" "ar$ával át*lelte, &s a lány leha$tott #e$e #*l*tt "(l*tt egy #&lmosolyt Jo-elyn #el&' gaz! tehets&ge volt ahhoz, hogyan bán$on a za"latott #eh&rn&%e""el' !ő"*zben vala"! segített az őrnagyna", hogy #&l!g (lő helyzet&ből v!ssza#e"($*n' Ar-a sz(r"e volt az elm)lt órában "!#e$tett erő#eszít&stől, s most olyan t*r&"enyne" t/nt, hogy Jo-elyn attól tartott, már abba !s belehalhat, ha meg!nt #el(l' =e ahogy megíg&rte, elegenő !e!g < m&g ahhoz, hogy a #&r$e legyen' tt az !e$e, hogy hagy$am *nt alun!' Jo-elyn #*l& ha$olt, hogy m&g egyszer utol$ára "*nnye&n meg-só"ol$a, ma$ oas)gta ne"! az egy!" s%anyol "!#e$ez&st, amelyet m&g anna" !e$&n tanult meg4 7aya -on =!ós, =áv!6 !sten legyen *nnel !s6 A #&r#! olyan er/sen mosolygott, hogy Jo-elyn szíve ma$ megsza"at' .&rem, legyen bolog a $*vőben, "evesem6 Egy hossz)hossz) %!llanat!g egybe"a%-solóott a %!llantásu"' Jo-elynne" )$ra v!gasztalhatatlanul #á$n! "ezett a szíve az ember! &let !lyen át"ozottul &rtelmetlen el%azarlása m!att' ?!noman a %árnára #e"tette a "ez&ben tartott "!s -so"rot, hogy #&r$e bel&legezhesse a v!rágo" !llatát' Al!g tuott ural"on! a vonása!n, m!"*zben #elegyeneseett, &s egy %!llantással !nulásra szólította a "ís&ret&t' Aztán "!vonult a szobából, e nem mert v!sszan&zn!' Jár$ !stennel, =áv!6 Ds az angyalo" &ne"e r!ngasson el v&gső nyugalmara' 0egye!" #e$ezet
ally már *sszeszete magát, m!re a báty$a )$ons(lt #eles&ge "!l&%ett a szobából, ám a %!llantása m&g m!n!g ellens&ges volt' ay Jo-elyn szoborszer/en merev &s "!#e$ez&stelen ar--al a "&z!tás"á$ába ny)lt, &s előh)zott egy n&v$egyet' tt a -ímem' .&rem, tá$&"oztasson, ha''' bárm! t*rt&nn&", vagy ha tehete" valam!t, am!vel meg"*nnyíthetem a báty$a helyzet&t' 3a sz("s&ge lenne m&g ta"aróra vagy orvosságra''' Esetleg "(l*n á%oló"at !s #ogahatn&" ne"!' ally vona"ova el#ogata a n&v$egyet, m!nthogy ny!lván lesz m&g, am!t ezzel a boszor"ával el "ell ma$ !nt&zn!e a $*vőben, e erre az&rt #el-sattant4 =av!ne" *ntől semm!re s!n-s sz("s&ge6 Ahogy "íván$a' zív&lyes b)-s)t vett H!-hártól Say Jo-elyn so""al "evesebb volt a #&r#!a""al, m!nt a nő""elT, aztán a "ís&ret&vel egy(tt els!etett' ally a #oga! "*z*tt sz/rte a szót, )gy mormolta utána4 za$ha6 A százaos nem le%ő*tt meg a szóhasználatán, -su%án #áratan elmosolyoott' @uo, ezt !gazán nem lehet rá monan!' !s -sa" egy olyan asszony, a"! meg%róbál megolást találn! a gon$ára egy #&r#!a" al"otta v!lágban' 3asonló "*r(lm&nye" "*z*tt valószín/leg te !s ugyanazt tenn&, am!t *' .&tlem válaszolta ally, &s *r(lt, hogy őm<ósága már elment' Jobb !s, &s ne !s $*$$*n v!ssza6 Aztán &szrevette H!-hár ar-án a "!mer(lts&get, ez&rt m&g hozzá#/zte4 tt az !e$e, hogy le%!hen$' 5!ztos vagyo" benne, hogy már so""al tovább voltál #enn, m!nt azt az orvos $óváhagyná' E!g m&g sosem hallgattam rá, m!&rt "ellene &%%en most el"ezenem; =e az&rt %ersze már le#e"(n&"' .omolyan v&g!gm&rte a lányt' ally, $ól gonol meg, m!t monasz =av!ne"6 ő *r(l enne" a házasságna"' 0e ronts el a "ev&t6 ally el%!rult e #!gyelmeztet&sre' Azt h!szem, ezt meg&remeltem' 0e aggó$, nem #ogom elszomorítan!' Most bemegye" hozzá, &s megmonom ne"!, hogy nem gy!l"oltam meg a #ens&ges #eles&g&t' Meg #og "*nnyebb(ln!, ha ezt meghall$a' A százaos eltolta magát a #altól, &s ne"!vágott a #olyosóna" a sa$át szobá$a #el&' ally nyugalmat erőltetett magára, m!előtt bel&%ett a báty$ához' Ggy t/nt, =áv! alsz!", e "!ny!totta a szem&t, am!"or le(lt mell&' Megbo-sátasz ne"em, s(n!sznó-s"ám; "&rezte' A lány szíve ma$U megsza"at, hogy báty$a a r&g! be-enev&n szólította' 3át %ersze' Csa" anny!ra meg*bbentett, hogy !e$*v*", &s egy es"(vő "ellős "*ze%&n találom magamat' ?elemelte a lauanumos (veget' Már b!ztosan !tt az !e$e a "*vet"ező aag orvosságna"' =áv! hálásan el#ogata a "análny! lauanumot, aztán elgy*t*rt sóha$$al s(%%et v!ssza a %árná! "*z&' Ma "orán &r"ezt&l' Heggel beállított a gyere"e" "eresztany$a, &s elv!harzott vel(" valam!lyen "alanos "!ru--anásra, )gyhogy váratlanul szabaá vált a na%om' ally !gye"ezett, hogy ne hallatsszon "! vá a hang$ából, am!"or így #olytatta4 M!&rt nem monta el, hogy nős(ln! "&sz(lsz; =áv! ar-ára egy %er-re v!sszat&rt a r&g! "ó%&mosoly' Mert ha előre szólo" róla, a""or "!o"tattál volna, hogy te menny!re "&%es vagy gonos"on! magaról, &s azt monta volna, tel$esen sz("s>elen, hogy &n meg&lhet&st b!ztosítsa" számora' gazam van; allyne" muszá$ volt nevetn!e' @)l $ól !smersz' 5áty$a hang$a elhal"ult, ahogy lassan álomba mer(lt' @uom, hogy nagyon rátermett vagy, e az&rt m&g m!n!g az &n "!sh)gom marasz' 0agyon megnyugtat az a tuat, hogy &vente *tszáz #ontot #ogsz "a%n!' tszáz #ontot &ventel ally alvó báty$ára bámult' E!g sen"! sem említette ne"!, me""ora !s az az &v$ára&"' A"árm!lyen ember !s ez a be"&%zelt ay Jo-elyn, zsugor!na" nem monható' tszáz #ont, az %ontosan *tsz*r anny!, m!nt amenny!t most "eres egy &vben, &s
m&g így !s nagyon $ól "ereső nőne" szám!t' így v!szont meglehetős "&nyelemben &lhet ma$, sőt mármár elegáns )r!nőh*z m<ó "*r(lm&nye"et teremthet magána" 7a$on a"ar m&g egyáltalán tanítan!; ally &lvezte a mun"á$át, &s aun-eston&" az e!g! leg$obb mun"aaó! volta"' =e m&g!s, &v! *tszáz #onttal már van választás! lehetős&ge' Ftazgathatna' 7ehetne egy sz&% házat #alun, &s olgozn!a sem "ellene' A szabaságát v!szont =áv! &lete árán "a%ná meg' ally megrázta a #e$&t, s eml&"eztette magát, hogy a báty$a m!nen"&%%en meg #og haln!' =e ay Jo-elynne" így legalább &v! *tszáz #onttal "evesebb $ut haszontalanságo"ra' Ez a gonolat megnyugtatta' ?ormátlan bro"áttás"á$ába ny)lt a "*t&s&&rt' M!után meg$avítgatta =áv! *sszes ruhá$át, m&g n&gy %ár "eszty/t, három %ár zo"n!t &s "&t sálat "*t*tt, amíg a "órházban (l*g<+ %e!g "(l*n*sebben nem !s szeretett "*tn!, e egyszer/en nem bírt az olvasásra *ssz%ontosítan!, m!"*zben =áv! levegő&rt "(sz"**tt mellette' A "*tőt/" legalább a "eze!t le#oglaltá"' Mogorván szeml<e a "&sz(lő zo"n!t' 3árom szem !s le#utott s #&l órába !s beletel!", m!re "!$avít$a a h!bát' Persze renel"ez&s&re áll a na% hátral&vő r&sze, =áv! %e!g a $avát )gy!s átalussza' A -sontsovány ala"ra %!llantott, aztán borzongva el#orította a te"!ntet&t' @&nyleg -sa" "&t hete lenne, hogy a báty$át v!sszahoztá" ononba; Ggy t/nt, m!ntha már *r*" !ő" óta $árna ebbe a nyomasztó "órházba' =áv! meg na%ról na%ra gyeng&bbne" látsz!", míg már azt !s neh&z meg&rten!, m! tart$a m&g &letben' 0&ha már azt "ívánta !sten bo-sássa meg , hogy bár-sa" v&ge lenne az eg&szne", s átahatná magát a t!szta, elem! ere$/ szomor)ságna" Más"or azon t/nő*tt, va$on hogyan #og tuomást szerezn! a báty$a haláláról' D%%en !tt lesz vele; H!-hár (zen ma$ ne"!; 7agy egy na% meg&r"ez!", &s (resen talál$a az ágyát, s ebből #og$a megtun! a legrosszabbat; ally arra o-s)ott, hogy a "ez&ben elsza"at a #onal' Hesz"ető u$$a""al )$ra *ssze"*t*tte' 0yugotna" "ell lenne6 =avíet nem "ellene m&g a te bánatoal !s terheln!, a #á$alma! tete$&be' .*r(ln&zett a s*t&t, -s)# szobában' 3allotta a szenveő #&r#!a" távol! hang$a!t, &rezte a "órház megszámlálhatatlanul so"#&le borzasztó szagát' 0yomor)ságos egy hely ez arra, hogy !tt hal$on meg az ember, e hát bárm!lyen hely az volna gonolta' Jo-elyn m&g azna% &lután egy(tt teázott a nagyn&n$&vel abban a na%os szalonban, ahová aura .!r"%atr!-" oly szívesen vonult v!ssza' M!után #elszolgáltá" ne"!" a teát &s magu"ra marata", be$elentette a nagy hírt' r*mmel #ogo hallan!, hogy a házasság! gon$a!m megolóta"' Elv!ra n&n! %e!g "&nytelen lesz belet*rőn!, hogy !lloughby bá-s! mostan! $*veelm&ből "ell továbbra !s tengőn!("' aura n&n! letette a -s&sz&$&t, &s #eler(lt az ar-a' El#ogata az egy!" uvarló házasság! a$ánlatát; Mely!"&t; M&g &%% lesz anny! !ő, hogy "!h!ressene" bennete"et, e attól tarto", -sa" "!sebb es"(vőt tuto" ma$ tartan!' Enn&l !s $obb a helyzet' ay $o-elyn egy %a%írla%ot ny)$tott át a nagyn&n$&ne"' A olog már meg !s t*rt&nt íme, a házasságlevelem6 M! a -sua6 ay aura áttanulmányozta az !ratot, &s eg&szen megermet' Am!"or #eln&zett, látszott az ar-án, hogy "ez (hbe guruln!' Ez meg m!t $elentsen; 3át nem v!lágos; M!előtt Jo-elyn #olytatn! tuta volna, egy %!llanatra sz(netet "ellett tartan!a, mert esz&be $utott, m!lyen volt =áv!, am!"or utol$ára látta' @aláltam egy halo"lót, a"! $elentős &v$ára&" #e$&ben megt!sztelt azzal, hogy #eles&g(l vett =e hát soha m&g -sa" nem !s talál"oztál =áv! an-asterrel6 A""or $*tt az *tlet, am!"or H!-hár =altont látogattam meg, a"! megemlítette an-aster őrnagy helyzet&t magyarázta a lány' Az eg&sz olog tel$ess&ggel m<ányos' Az őrnagy h)gána" b!ztosítva van a meg&lhet&se, &n %e!g tel$esítettem a%ám v&ga"aratána"
#elt&tel&t' H!-hár egyáltalán nem *bbent meg, am!"or elmontam ne"! a $avaslatomat, &s az őrnagy''' &s a #&r$em sem' ay aura szeme v!llámo"at szórt' Mert ő" olyan #&r#!a", a"!" &ve"!g a halál árny&"ában <e"6 @erm&szetes, hogy más"&nt lát$á" a olgo"at, m!nt ahogy a társaság! embere" #og$á"6 Jo-elyn *sszeszorította a szá$át' Csu%án az&rt aggósz, hogy máso" m!t szólna" ma$ hozzá; E!g azt h!ttem, #elette állsz az lyen "&r&se"ne"' .(l*nben !s, az elő"elő társaság legnagyobb r&sze szóra"oztatóna" #og$a találn! az (gyet, am!"or tuomást szerez róla' Jót nevetne" ra$ta, &s )gy #og$á" gonoln!, nagyon o"osan $ártam el' aura or-á!n %!ros #olto" (t"*zte" "!, e a hang$a )$ra h!ggat volt 0em tagaom, aggaszt, m!t monana" ma$ az embere"' A .enal -salána" már e!g !s bőven "!$utott a botrányo"ból' A m)ltra tett -&lzástól Jo-elyn elsá%at, a nagyn&n$e %e!g "ím&letlen(l #olytatta4 Am! v!szont !gazán zavar, az az, hogy egy nemes #&r#! halálát használo #el az *n*s -&l$a! &re"&ben' M!&rt nem besz<e meg elősz*r velem a terveet; Jo-elyn meg%róbált nyugot maran!, ám egyre $obban elural"oott ra$ta a #&lelem, hogy a nagyn&n$e megvet! az&rt, am!t tett' 0em !s a"arta tun!, m!t #ogo" -s!náln!6 "!áltott #el, e a hang$a el-su"lott .&rle", aura n&n!, ne l&gy rám (h*s6 0em mentem volna hozzá, ha tuom, hogy enny!re zo"on vesze6 3!rtelen $*tt *tlet volt az eg&sz' an-aster őrnagyna" tetszett a $avaslatom, &s a""or már t)l "&ső volt, hogy v!ssza"ozzam' Ggy gonoltam, m!n"etten $ól $árun", &s sen"!ne" semm! ba$a nem lesz ebből' .&rle"''' "&rle", %róbál$ meg&rten!6 ay aura #elsóha$tott+ (he lassan el%árolgott, e a hely&n -salóottság marat' ehet hogy nem lenn&" enny!re za"latott, ha a választáso egy !egenre es!", &s nem olyasvala"!re, a"!t !smere" &s t!sztele"' =áv! $obbat &remel annál, m!ntsem hogy lyen''' !lyen nemt*rő*m móon "!használ$á"' ehet, hogy !gaza van suttogta Jo-elyn, &s a sz!ve *ssze!zorult nagyn&n$e #eő szava!ra' =e am! megt*rt&nt, megt*rt&nt, &s nem lehet v!ssza-s!náln!' ay aura #elállt' 3olna% reggel .enn!ngtonba !nulo", !e$e, hogy "!ny!ttassam &s elő"&szíttessem a házat, m!re Anre meg&r"ez!" a "ont!nensről' Más"or lágy hang$ába ez)ttal n&m! -sí%őss&g vegy(lt' Most, hogy már #&r$es asszony vagy, n!n-s t*bb& sz("s&ge rám, m!nt gareámra' Azt h!szem, n!n-s' Jo-elyn a s(tem&nyt bámulta, amelyet !ő"*zben eg&szen sz&tmorzsolt' 0agyn&n$e egy %!llanatra m&g megállt az a$tóban' .&t vagy három h&t m)lva v!sszat&re" ononba, a!gra már b!ztosan el%árolog a m&rgem' Ezt az ola$ágat ny)$tva b)-s)zóul' ay aura elment' Jo-elyn remegve ros"at le a sz&"&re' M!ntha az elm)lt na% nem lett volna &%%en el&g neh&z, most m&g a leg$obb barát$át !s el!egenítette magától, azt, a"! any$a helyett sz!nte any$a volt !mmár a nagyn&n$e szem&vel látta tett&t, &s "eser/ sz&gyen"ez&s t*lt*tte el' M!nt &let&ben oly so"szor, meg!nt tel$esen rosszul gonolta a olgo"at' M!nenesetre ezen már nem lehet segíten!' 3át !gen, "! m!nt vet! ágyát, )gy alussza álmát''' m&g ha az nem !s a szo"ványos nászágy' M!"*zben azon t*%rengett, m!vel v!íthatná #el magát, esz&be $utott, hogy Par"!ngton&" #esztelen l&g"*r/ est&lyt ana" este' A bál nem lesz t)l nagy, &s a legt*bb ven&get !smer! !s %ontosan az a #a$ta esem&ny lesz, amelyet a leg$obban "evel' Jó lesz nem azzal t*lten!e az est&t, hogy azon gonol"oz!", va$on m!lyen hamar *zvegy(l meg' A Par"!ngton&"nál tartott *ssze$*vetel "!-s! volt, m!vel az elő"elő társaság $ava már elutazott ononból v!&"! b!rto"a!ra' Bm vára"ozásával ellent&tben Jo-elyn nem találta a
hely&t a bálban, untattá" a besz&lget&se", amelye" "omolytalanna" hatotta" a "atona! "órház r!eg valóságával szemben' Aztán bel&%ett egy "&sőn &r"ező ven&g, a"!ne" láttán m&ly levegőt "ellett venn!e, &s a szívver&se !s #elgyorsult' Ha#ael h!tbourne, Canover her-ege volt az )$onnan &r"ezett Már attól !s $obban &rezte magát, hogy meglátta, &s nem -su%án az&rt, mert a her-eg nagyon $ó"&%/ volt bár "&ts>elen(l az volt' Jo-elyn ellenállhatatlanul vonzóna" találta, mert meg volt győzőve róla, hogy reme"(l !llen&ne" egymáshoz' M!"*zben máso""al -sevegett, te"!ntet&vel "*vette Canover )t$át "*rbe a tán-teremben' L"osabb volt annál, semhogy el&vágott volna' M!vel a her-eg $ó"&%/ volt, aggleg&ny, &s a tete$&be m&g a leg"a%zs!bba" vágyálma!nál !s gazagabb, számtalan nő $árt már a sar"ában, am! &rthető móon -!n!"ussá tette a #&r#!t' Jo-elynne" azonban megvolt a maga rang$a &s vagyona, s nem volt sz("s&ge a her-eg&re' @*"&letesen meg#elelte" egymás számára' Amenny!ben Jo-elyn meg a"ar$a őt hóítan!, az -sa" az ősz!nte vonzalom m!att s!"er(lhet, meg am!att, ha a her-eg !s #el!smer!, m!lyen $ól !llene" egymáshoz' @(relm&t s!"er "oronázta, am!"or Canover meg"ereste, ahogy a "!s zene"ar "er!ngőt "ezett $átszan!' ay Jo-elyn szólította meg a #&r#! látható *r*mmel , bolog vagyo", hogy m&g m!n!g a városban van' Megt!sztelne azzal, hogy velem "er!ngőz!"; Csa" a""or, ha megíg&r!, hogy nem l&% meg!nt a lábamra válaszolta a lány !n-sel"eve' A m)lt"or! nem az &n h!bám volt t!lta"ozott a #&r#!+ sz(r"e szem&ben nevet&s bu$"ált' Am!"or az a r&szeg bugr!s ne"em -sa%óott, "&sz -soa volt, hogy nem "er(lt(n" m!n"etten a %alóra valam! !gazán m<atlan %ózba gabalyova' gazán #!gyelemre m<óna" találtam, ahogy megtartotta az egyens)lyát, m!"*zben azt a bugr!st b&"&s eszm&letlens&gben elhelyezte a %alón, ahol már nem o"ozhatott t*bb "árt' 3ogyan s tuta m!nezt v&ghezv!nn!; "&rezte Jo-elyn, m!"*zben a her-eg a tán-%ar"ettre vezette' Dn -su%án abba az !rányba segítettem őln!, amerre már am)gy !s tartott' ?elhangzott a zene, ő" %e!g #elállta" a "er!ngőh*z' Az *nv&elem elsa$átítása az eton! "&%z&s egy!" re$tett haszna' A her-eg társaságában &rzett *r*me eml&"eztette Jo-elynt arra, m!&rt !s "osarazta "! a t*bb! "&rő$&t, &s !gazolta a &lelőtt lebonyolított #á$almas szertartást' M!"*zben tr&#ál"ozó meg $egyz&se"et váltotta", Jo-elyn tanulmányozta a #&r#! ar-át, &s -soálattal t*lt*tte el vonása!na" határozottsága, meg anna" a h/v*s, sz(r"e szem%árna" a t!sztasága' A her-eget egy maro"ny! b!zalmasa egyszer/en Ha#aelne" szólította, e ő maga sosem mern& így hívn!, -sa" ha a her-eg "&rn&' Egyszer talán ma$ az a na% !s el$*n' Azt h!tte, )gy nevet &s -seveg, m!nt más"or, ez&rt megle%te, am!"or Canover meg"&rezte4 5o-sásson meg, ay Jo-elyn, e egy "!ss& za"latottna" t/n!" ma este' 7alam! ba$ van; 5arát! "&r&s volt ez, nem %usztán egy !smerős társalgás! #orulata' Jo-elyn *r(lt, hogy beb!zonyosoott, nem tel$esen egyolal) az &re"lő&se, &s így válaszolt4 .(l*n*s na%om volt' ?&r$hez mentem ma &lelőtt, &s m&g nem szo"tam hozzá ehhez a t&nyhez' A her-eg szo"ásos tartóz"oó ar-"!#e$ez&se most megle%et&st t("r*z*tt' 7alóban; 0em !s hallottam róla, hogy e v&gzetes l&%&st #ontolgat$a' A te"!ntete !ron!"ussá vált' =e anny! b!zonyos, hogy ?ar"!ngton&" háza #ur-sa helyszín egy nász)tna"' El$*tt az !ő, hogy a her-eget tá$&"oztassa a "*r(lm&nye!ről, &s arról, hogy az&rt m&g szaba a hozzá vezető )t' o"an nem tu$á", e a%ám a lehető leg#urább v&greneletet hagyta hátra' .!"*t*tte, hogy huszon*t &ves "oromra #&r$hez "ell mennem, "(l*nben a vagyona nagyobb r&sz&t nem &n *r*"l*m' Canover szem*l*"e a magasba szalat M!-soa "*z&%"or! elgonolás6 El&gg&' ?őleg ha azt !s hozzászámít$u", hogy a%ámmal a leg$obb v!szonyban voltun"' Bm utólag már semm!t sem lehetett tenn!, )gyhogy ma reggel szerző&ses ala%on
&re"házasságot "*t*ttem' $o-elyn hang$ába -s!%etny! "eser/s&g vegy(lt' Azt rem<em, hogy !gaz! házasságom lesz' 3a ezen szerelm! házasságot &rt, nos, *n !s $ól tu$a, m!lyen r!t"a az a m! "*re!n"ben, &s m!lyen r!t"án s!"eres monta a her-eg szárazon' 0em szerelm! házasságra gonoltam abban az &rtelemben, hogy anny!ra elveszítsem az eszemet, hogy már ne tu$am v!lágosan megít&ln! a más!" $ellem&t magyarázta Jo-elyn' @erm&szetesen "ell az egymás !ránt! vonzalom, e hallomásból )gy tuom, az !ővel meg"o%!" m&g a legra$ongóbb szerelmese" "*z*tt !s' o""al $obb egy házasságot t!szteletre &s "*l-s*n*s ragasz"oásra ala%ozn!' 5arátságra, "*z*s &rt&"e"re &s -&lo"ra &%ített társas "a%-solatna" "ell lenn!e' M!lyen &sszer/ gonol"oásra vall, hogy ezt mon$a válaszolta Canover &re"lő&ssel' 5ár-sa" t*bb nőne" lenne enny!re &rtelmes a hozzáállása6 A""or so""al vonzóbb volna a házasság !nt&zm&nye' Jo-elyn látta a #&r#! szem&ben az el!smer&st, s ebből tuta, nagyot l&%ett előre a her-eg megít&l&s&ben' 3a valaha !s megnős(l, a""or egy olyan nőt #og elvenn!, m!nt ő, a"! az &let&t R*""enő mentesebb& tesz!, &s nem renez #á$almas, &rzelgős $elenete"et' 7!szont a házasság m&g -su%án távol! lehetős&g volt Ahogy Jelen helyzete !sm&t esz&be $utott, #elsóha$tott4 o""al "evesebbel "ellett be&rnem, m!nt amenny!t szerettem volna' zem%!llá!n át #eln&zett a #&r#!ra' Máshol "ell ma$ "!el&gítőbb "a%-solatot "eresnem' Ds a #&r$e nem #og$a ellenezn!; "&rezte a her-eg #(r"&sző %!llantással' 0em #og$a monta határozottan Jo-elyn' A #&r$&(l "!szemelt #&r#! "ar$a!ban nem "ívánt azon a "atonán t/nőn!, a"! -sa" oly r*v!"e !őre "er(lt &r!nt"ez&sbe az &let&vel' A házasságun" nem t*bb az &re"e!n" "*l-s*n*s "!el&gít&s&n&l' A "er!ngő v&get &rt' M!n"etten leenget&" a "ar$u"at, e ahelyett, hogy elhagytá" volna a tán-%ar"ettet, -sa" állta" n&mán, ahogy egy %!llanatra hevesen tuatára &brete" a más!" $elenl&t&ne"' Canover te"!ntete nyíltan m®etve s!"lott v&g!g ra$ta, aztán megtor%ant m&ly e"oltázsán &s a "*nny/ nyár! ruhán áttetsző omborulata!n' Jo-elyn ráeszm<, hogy a #&r#! v!zsgálóása #!nom, szava" n&l"(l! "*zele&s' A lehets&ges "*vet"ezm&nye" sz!nte megr!asztottá"' Egy mozulattal, egyetlen "!s v!sszah)zóással a her -eg tutára ahatná, hogy nem "íván enn&l tovább menn!' Ehelyett el"a%ta a #&r#! %!llantását, &s elmosolyoott' Canover "!t/nően &rtette a "a-&rság nyelv&t, s r*gt*n #el#ogta a lány n&ma (zenet&t' assan, le#egyverzően elmosolyoott, m!"*zben le"ís&rte a tán-%ar"ettről' Heggel elutazom ononból, e am!"or sze%temberben v!sszat&re", *r*mmel venn&m, ha látogatást tehetn&" *nn&l' A!gra ő már meg*zvegy(l, &s szabaon a v&g&re $árhat a her-eg szem&ből sugárzó íg&retne", m&g ha ezt a szabaságot rágábban m&r!" !s, m!nt várta' Elnyomta magában a halo"ló őrnagy #á$almas "&%&t, &s így szólt4 0agyon #ogom várn! az )$abb talál"ozást Canover m&g egy utolsó, b!zalmas %!llantást vetett rá, aztán o&bb vonult' 3a "&tszer egymás után vele tán-olna, #el#!gyeln&ne" rá$u"' Ehelyett hallgatólagos megegyez&s sz(letett "*zt(", s az !zgalomtól ma$ elállt $o-elyn l&legzete' 7&gre )gy n&z rá az egyetlen #&r#!, a"!t "!szemelt magána", m!nt nőre s m!nezt -su%án az&rt, mert már házas' 0yugtalanította, hogy !lyen h!eg #e$$el tervezget egy szerelm! "alanot, &s nem volt anny!ra na!v sem, hogy azt h!ggye, a #&r#! t*bbre számít egy #utó román-nál' 7!szont erősen gyanította, hogy ha már b!zalmas "a%-solatba "er(lne", a her-eg tel$es m&rt&"ben &rt&"eln! tu$a ma$, menny!re egymásna" teremtett&" ő"et' 3a %e!g veszít ebben a $át&"ban, &s ezzel egy(tt a sz(zess&g&t !s elveszít! hát, az&rt ő sem egy &rz&"etlen #aarab' esz, am! "ár%ótol$a ma$, bár %ersze "egyetlen(l #á$n! #og, ha a her-eg v&g(l )gy *nt, el&gg& "evel! őt ahhoz, hogy az ágyába v!gye, e ahhoz már nem el&gg&, hogy her-egn&t -s!nál$on belőle' 5enne !s megvolt a normál!s nő! "íván-s!ság a
szenve&ly !ránt, &s olyan vonzóna" találta Canovert, hogy b!zonyosna" látta4 &lvezetet lel ma$ abban, am!t a #&r#! meg tu ne"! tanítan!' Canover va$on elsz*rnye, vagy &%%ens&ggel &re"lőn! "ez, am!"or megtu$a, hogy m&g sz/z; Jo-elyn )gy gonolta, el&g o"os ahhoz a #&r#!, hogy rá$*$$*n, m!t !s $elent, ha a nász&$sza"á$át egye(l t*lt! egy zárt"*r/ est&lyen' Azt rem<e, a gonolat tetszen! #og ne"!' A sze%tember!g előtte álló "&t hóna%ot már most v>elenne" &s (resne" &rezte'
t*!" #e$ezet ally, m!után hazat&rt a "órházból, eg&sz &$$el nyugtalanul hány"olóott az ágyában' =(h*s lett, m!helyt a h/v*s nagyv!lág! sz&%s&gre gonolt, a"! egy "*nnye mozulattal "!használta &s elobta a báty$át' M&g másna% reggel, a aun-eston gyere"e"ne" tartott órá! alatt !s ezen háborgott' Am!"or el!nult szo"ásos )t$ára a "órházba, rá&bret, hogy a meg*bbentő esem&nye" "!z*""entett&" belet*rő&s&ből' Az utóbb! "&t h&tben %asszívan el#ogata az orvoso" ít&let&t =áv! sorsáról' Most v!szont a (htől sar"allva elt*"<e, nem a$a #el olyan "*nnyen' =áv! n!n-s abban a helyzetben, hogy "(z$*n az &let&&rt, e ő "(zhet &rte' 3a van bárm! vagy bár"!, a"! a #el&%(l&s leghalványabb es&ly&t "ínál$a, a""or * ma$ #el"utat$a' M!előtt a báty$a szobá$ához ment volna, meg"ereste =áv! orvosát, r' Hamseyt, azzal a határozott szán&""al, hogy m!nen lehetős&gről "!#aggat$a' =r' Hamsey megtermett ember volt, &s állanóan "!mer(ltne" t/nt zámos "oll&gá$ával ellent&tben ő "&sz volt be!smern! tuása "orláta!t Az orvos &%%en egy!" beteg&től a más!"hoz tartott, am!"or ally el"a%ta, s most !$eten %!slogott szem(vege m*g(l, mert már ta%asztalatból tuta, m!lyen "!tartó tu lenn! a lány' gen, Mlss an-aster; monta olyan hangs)llyal, am!ből se$ten! lehetett, hogy n!n-s so" !e$e' =o"tor )r, n!n-s m&g valam!, am!t a bátyám&rt meg lehetne tenn!; A szemem láttára sorva el' 5!ztosan van valam!, am!t m&g "ezhetne vele6 Az orvos levette a szem(veg&t, &s megt!sztogatta' an-aster őrnagy esete nagy #e$t*r&st o"oz ne"em' ?!gyelemre m<ó "!tartással ragasz"o!" az &let&hez, e hát anny!ra "ev&s olog van, am!t b&nulásos esete"ben tenn! tuun"' 3atározott mozulattal !sm&t az orrára b!ggyesztette a szem(veg&t' Az a gyan)m, hogy a %aralíz!s mellett m&g belső s&r(l&se"et !s szenveett, amelye"ne" a "ezel&se meghalaná a $elenleg! gyógyászat lehetős&ge!t Anny!t tehet(n" -sa", hogy a lehető leg"ellemesebb& tessz(" &lete utolsó na%$a!t M!előtt a #&r#! elmene"(lhetett volna, ally el"a%ta !eoa vánorló %!llantását' 0em a"arom bíráln! a betegá%olás! mószere!t' @uom, hogy m!nent megtett a bátyám&rt, am!t -sa" tuott, &s ez&rt m&lys&gesen hálás vagyo"' M&g!s, n!n-s egyetlen olyan lonon! orvos vagy seb&sz sem, a"! más"&%%en tuná "ezeln!; A"ár a megszo"ottól gy*"eresen elt&rő móon; !gazán n!n-s so" veszten!valón"' =r' Hamsey ból!ntott Egy hossz) %er-!g gonol"ozott, aztán így szólt A zent 5ertalan .órházban van egy őr(lt s"ót, an .!nlo-"' A híre" szer!nt nemr&g t&rt v!ssza 5elg!umból, ahol a aterloo! -sata után t*bb h&ten át o%erált' 0agyon "(l*n*s ember, e #!gyelemre m<ó olgo"at v!tt már v&gbe' Az orvos ally szer&ny *lt*z&"&re %!llantott .&%zett orvos &s seb&sz, &s a magánrenel&se !gen so"ba "er(l' Ggy tuom, a %&nzes betege"től $ó"ora *sszege"et "&r, hogy aztán
m!nen#&le -satornat*ltel&"et !ngyen gyógyíthasson' gazán, !gazán *r(lt6 osem tuná meggyőzn!, hogy el$*$$*n egy beteghez a =u"e o# or" .órházba' 7áratlanul n&m! %&nzhez $utottam nemr&g' A t*bb!t ma$ meglát$u"' ally meg#orult, &s nagy l&%te""el el!nult v&g!g a #olyosón' M&g hallotta maga m*g*tt r' Hamsey mormogását sten óv$a lan .!nlo-"ot6 Anny!ra sem m<atta e meg$egyz&st, hogy hátra#orul$on' .avarogta" a gonolata!, m!"*zben =áv! szobá$a #el& l&%"eett' A leggyeng&bb szalmaszál után "a%, ha #el"eres egy )$abb ant!"r!sztust, e amíg van m&g egyáltalán valam! rem&ny, meg&r! meg!nt meg%róbáln!' Mellesleg az !s tetszett ne"!, hogy ay Jo-elyn %&nz&t olyasm!re használhat$a #*l, am!vel =av!ne" hasznára lehet A zent 5ertalan az egy!" legr&gebb! &s legzs)#oltabb "órház volt ononban, &s a lány halványan eml&"ezett arra !s, hogy seb&sz"*z%ont"&nt m/"*!"' A zent Pál"aterál!s "*zel&ben van, hogy #ogn!a "ell ma$ egy b&r"o-s!t'' Anny!ra elmer(lt a gonolata!ban, hogy =áv! a$ta$a előtt ma$nem bele(t"*z*tt egy !zmos #!atalemberbe, a"! %)erezett %aró"át &s "&" l!b&r!át v!selt' Egy %!llanat m)lva rá$*tt, hogy ezt az !nast látta előző na% azon az es"(vőne" nevezett gyalázaton' Morgan, így hívtá" El$*tt megn&zn!, hogy meghalte már az )rnő$e #&r$e; "&rezte tőle maró g)nnyal' Aztán elsz&gyellte magát, am!"or a #!atalember elv*r*s**tt @)l "*nny/ -&l%ont volt nem !gazságos tőle, 3ogy őt o"ol$a ay Jo-elyn meg"&rő$elezhető l&%&se! m!att Az&rt $*ttem, hogy hazav!gyem a bátyámat, M!ss an-aster monta mereven 3ugh Morgan' ay Jo-elyn %e!g meg"&rt, egy)ttal &re"lő$em meg, hogy van an-aster őrnagy' A báty$a !s !tt #e"sz!"; "&rezte ally már b&"(l&"enyebben' @!zees volt a "*nny/lovasságnál, "!sasszony' ay Jo-elyn %e!g állást a$ánlott ne"! a házában, &s azt !s #ela$ánlotta, hogy nála lábaozz&" magyarázta Morgan' A sa$át h!ntó$át "(lte, hogy a lehető leg"ev&sb& legyen megerőltető az utazás' 3ugh az )rnő$e "evess&g&t szán&"ozta megmutatn! eze""el a szava""al egy olyan nőne", a"! ny!lvánvalóan nem &rt&"elte el&gg& őm<óságát' Ehelyett azonban egy *tlet magva!t h!ntette el allyben, s a mago" r*gt*n ragyogó v!rágba !s borulta"' Ez a sz*rny/ "órház m&g egy eg&szs&ges embert !s megbetegítene, &s ally maga már r&g elv!tte volna !nnen =av!et, ha tehet!' =e nem v!hette a mun"aaó!hoz, &s nem engehette meg magána", hogy la"ást b&rel$en meg !naso"at #oga$on, a"!" a báty$a gon$át v!sel$&"' Most azonban )$ lehetős&g mer(lt #el' Az angol t*rv&nye" szer!nt =áv! tula$ona az a m!nen b!zonnyal #&ny/ző ház az u%%er 5roo" treeten, amelyet ay Jo-elyn az otthonána" nevez' Anna" a boszor"ányna" n!n-s $oga hozzá, hogy megtaga$a a #&r$&től a bel&%&st' Ma$ ő elv!sz! =áv!&t az F%%er 5roo" treetre &s ha "&retlen(l szerzett sógornő$e t!lta"oz!", olyan %atál!át -sa%, hogy a m<óságos asszony halvány rózsaszín #(le-s"&$e !s lesza"a bel&' D%%en "a%óra $*n, hogy elhozta a h!ntót orombolt ally' gy an-aster őrnagyot !s el"*lt*ztethet$(" benne ay Jo-elyn házába' Morgan elősz*r megle%ettne" t/nt, aztán r!atna"' V 0em !s tuom, "!sasszony' Az )rnőm arra "&rt, hogy &re"lő$e" az őrnagy #el*l, e arról nem szólt semm!t, hogy haza !s v!gyem' ally azzal a "ígyób/v*lő te"!ntettel meret a szeren-s&n-s&tlen !nasra, am!t a !á"$a!n szo"ott al"almazn!' 0em "&ts&ges, hogy a lay aggóott, m! lesz, ha elmozít$á" a #&r$&t' Dn v!szont &%% most besz<em a bátyám orvosával, ő %e!g egyet&rtett azzal, hogy semm!t sem veszíthet(n" egy "!s levegőváltozással' Am! %ersze nem eg&szen az volt, m!nt am!t Hamsey monott, e ezzel "&sőbb !s rá&r ma$ #oglal"ozn!' M!vel )gy t/nt, m&g m!n!g nem s!"er(lt meggyőzn!e Morgant, ally rám&rte a megsemm!sítő -sa%ást 7&g(l !s m&g!s-sa" házaso"' Am! e!g ay Jo-elyn& volt, most
már a #&r$&& !s' Az )rnő$e !gazán nem "ívánhat$a, hogy a #&r$e egy !lyen, egy !lvenW so"atmonó "&zmozulatot tett '''eg&szs>elen helyen mara$on' Az !gaz, hogy a $ele" szer!nt az )rnőm &s az őrnagy nagyon "evel!" egymást monta Morgan b!zonytalanul' Ds az !s b!zonyos, hogy a bátyám sz!nt&n al!g vár$a már, hogy !tt hagyhassa ezt a "órházat' gaza van, nem eg&szs&ges hely ez' V *sszevonta a szem*l*"&t, ma$ elhatározása $el&(l ból!ntott V Elv!szem a bátyámat a h!ntóhoz, aztán v!ssza$*v*" an-aster őrnagy&rt egy horággyal' 3ozo" m&g vala"!t, hogy segítsen v!nn!' A!g be-somagolná a holm!$át "!sasszony; @erm&szetesen' M!"*zben a távoloó !nas után bámult, azon -soál"ozott, m!lyen "*nnyen rábesz<e a ologra' Azt gonolta, $obban #og ma$ tartan! el"&nyeztetett )rnő$e (h&től' Meg"ereste r' Hamseyt' Az orvos "omoran egyet&rtett azzal, hogy ha az őrnagy a 5elg!umtól !á!g tartó utazásba nem halt bele, a""or valószín/leg a onon más!" v&g&be teenő utazásba sem #og, ha %e!g m&g!s, az -su%án az el"er(lhetetlent hozná előbbre' aly elengete a #(le mellett az orvos s*t&t $óslata!t, &s v!sszament báty$a szobá$ához' Jó hírem van, =áv!6 ay Jo-elyn !tt van, &s r' Hamsey !s megengete, hogy a lay otthonába szállítsun"' 5!ztos vagyo" benne, hogy ott so""al "&nyelmesebb lesz, m!nt ebben a "órházban' ay Jo-elyn azt szeretn&, ha nála lenn&"; "&rezte a #&r#! megle%et&ssel' Ez nem volt r&sze az al"un"na"' gen "eves tőle' átta =áv!&n, menny!re bologgá tette a gonolat, hogy a #eles&ge t*rő!" vele anny!ra, hogy &rte "(l$*n, ez&rt !n"ább nem s!etett "!$avítan! a t&ve&s&t Ehelyett meges"(*tt, hogy ay Jo-elyn *r*mmel #og$a (v*z*ln! otthonában, m&g ha %!sztolyt !s "ell #ogn!a a #e$&hez' 0em #og h!ányozn! ez a hely' =áv! #árat %!llantása v&g!g vánorolt a sz(r"e #ala"on' 3a-sa" nem H!-hár m!att' Meg tu ma$ látogatn!, most, hogy már anny!ra $ól tu $árn!' 5!ztosan *r*mmel "a% ma$ az al"almon, hogy "!mehet !nnen' M!előtt elmegy(n", megaom ne"! az )$ -ímeet' 3ozzá#ogott be-somagoln! a báty$a holm!$át abba a láába, am! 5elg!umtól eg&szen !á!g el"ís&rte' Am!"or v&gzett, #elemelte a lauanumos (veget' Ahato" egy u%la aagot; Az )t b!ztosan "ellemetlen lesz' M!lyen !gaza van' Azt h!szem, !n"ább nem "íváno" tuatában lenn! anna", hogy m! !s t*rt&n!" velem' ally tuta, hogy %o"ol! #á$alma! vanna", s az előbb! egy volt azon "!$elent&se! "*z(l, amelye" ezt se$ten! enget&"' Elrebegett egy !mát, hogy az )t ne o"ozzon tovább! s&r(l&se"et' 3a a meg %róbáltatás m!att elsza"ana a v&"ony #onál, amely a báty$át m&g az &lethez "*t!, azt sosem bo-sátaná meg magána"' 3ugh Morgan "ív(l utazott, e a h!ntó m&g így !s zs)#olt volt, s ma$nem egymásna" szorult benne ally, =áv! &s a man"ó$át szorongató t!zees, a"!n látszott, hogy a legszívesebben elb)$na valahová' 5ár Morgan szerzett l&-e"et meg ta"aró"at, &s a h!ntó egy!" olalára m&g egy esz"át !s #elerősített "eresztben, hogy a #&lá$ult őrnagyot megtartsa, ally ar-a m&g!s megmegránult, ahogy a "o-s! valamenny! ma-s"a"*v*n z*""ent egyet, amíg a 5elgrav!ától meg&r"ezett a May#a!r "er(letbe' Am!"or el&rt&" az F%%er 5roo" treetet, így szólt4 .&rem, vár$ana" !tt, amíg tá$&"oztatom ay $o-elynt, hogy a #&r$e meg&r"ezett' 3atározott l&%te""el #els!etett a márványl&%-sőn, &s meg(t*gette az a$tót a el#!n ala"), t*m*r "o%ogtatóval' Am!"or a "omorny!" a$tót ny!tott, így szólt4 M!ss an-aster vagyo"' ay Jo-elyn sógornő$e' .&rem, vezessen a m<óságos asszonyhoz, hogy meg"&rezhessem, hová "íván$a v!tetn! a #&r$&t
?&r$&t; A "omorny!" szeme eg&szen "!(llet a *bbenettől, 3ugh Morgan !sz"r&-!ó$át !-s&rte, hogy egy!" szolga sem hallott m&g a házasság"*t&sről' A #&r#! *sszeszete magát, &s így szólt Ggy h!szem, ay Jo-elyn a na%%al! szalonban van' .&rem, "*vessen''' A ház m!nen r&szlet&ben &%%en olyan #&ny/ző volt, ahogy azt ally el"&%zelte, &s t*"&letes hátteret ny)$tott ma"ulátlan )rnő$&ne"' A lány "*rbe%!llantott, abban rem&ny"eve, hogy a "*z*ns&gess&g nyomát láthat$a valahol, e nagy sa$nálatára h!bátlan ízl&ssel renezt&" be a házat' 0em hagyta, hogy a #*l&be magasoó, háromemeletny! elő-sarno" leny/g*zze, !n"ább har-!asan *sszeszorította az áll"a%-sát, m!"*zben a "omorny!" a na%%al! szalonba vezette' ay Jo-elyn az íróasztalnál (lt, nár-!sz sárga *lt*z&"e t*"&letesen !llett meleg gesztenyebarna ha$szín&hez' Az asztalon egy v!rággal tel! váza, valam!nt egy barnás sárga ma-s"a #oglalt helyet' 0em valam! "*v&r"&s, lusta -!rmos, hanem elegáns, v&"ony -sont), ny!lvánvalóan ar!szto"rat!"us származás) ma-s"a volt' ally el#ogult (h&ben ugyanolyan #&ny/zőne" &s "ev&ss& szerethetőne" látta, m!nt az )rnő$&t' A "omorny!" be$elentette4 ay Jo-elyn, a 9sógornő$e: "!ván besz&ln! *nnel' 3angle$t&s&vel egyszerre s!"er(lt &rz&"eltetn!e azt !s, hogy ally ny!lvánvalóan -saló, meg azt !s, hogy ha m&g!s az lenne, a"!ne" "!a$a magát, a""or ay Jo-elyn magyarázattal tartoz!" h/ al"almazott$ána"' Jo-elyn megle%etten n&zett #el' Cs)nya megráz"ótatást o"ozott ne"!, hogy -sa" )gy rát*r ez a m&rges, ellens&ges #!atal nő, ráaásul esz&be $uttat$a a tegna%! szomor) esem&nye"et' .*sz*n*m, =uley6 Elmehet Jo-elyn hanghorozása engeelmess&get %aran-solt A "omorny!" gyorsan v!sszavonult' an-aster "!sasszony' M!lyen "ellemes megle%et&s V monta h/v*sen' 3!rtelen m&lyen beleny!lallt, va$on ally nem az&rt $*tte, hogy megmon$a4 a báty$a v&g(l megata magát a s&r(l&s&ne"' =e nem' 7alószín/tlen, hogy ő maga hozná meg ezt a hírt' @alán !n"ább -sa" valam! )$abb szóno"lattal a"ar$a bosszantan! nem "ívánt sógornő$&t M! sz&l hozta erre a ma! na%on; A barátságtalan nőszem&ly mogorván n&zett rá' =áv!&t hozom a házába' M! az *r*gről besz&l; "&rezte Jo-elyn megr*"*ny*ve' 3a an-aster "!sasszony m&g előr&bb tolta volna az áll"a%-sát' az a vesz&ly #enyegette volna, hogy "!a"aszt$a' A #eles&g tula$ona a #&r$re száll a házasság"*t&s(" %!llanatában' 3a nem enge! meg, hogy =áv! !tt mara$on, a""or''' a""or &n ráveszem, a maga *sszes vagyonát a ha!*zvegye"et &s árvá"at seg&lyező ala%ítványra hagy$a6 Meg !s tesz!, ha &n "&rem meg rá6 Jo-elyn "eze *"*lbe szorult' .!-s! "ora óta nem &rzett !lyen vágyat arra, hogy vala"!n #!z!"a! erősza"ot al"almazzon' M!-soa szívszorító %&lá$a ez a testv&r! oaaásna"6 Csa"hogy a báty$a maga $avasolta ne"em, hogy az (gyv&em ír$on meg a számára egy lemonó ny!lat"ozatot, amelyben lemonhat m!nen "*vetel&sről a vagyonomat !lletően' emonott a $oga!ról; "&rezte ally -s(ggeten' e b!zony6 Ebből !s ny!lvánvalóan "!t/n!", hogy a báty$a *r*"*lte a an-aster -salá m!nen t!sztess&g&rzet&t, ahogyan a test! sz&%s&g !s -sa" nála #eezhető #el' Jo-elyn a -sengő zs!nór #el& ny)lt' 3a nem távoz!" egy #&l %er-en bel(l, a""or az !nasa!m #og$á" *nt eltávolítan!6 ally ar-a egy -sa%ásra megt*rt lett, &s ma$hogynem el !s sírta magát' ay Jo-elyn, tuom, hogy semm!vel sem "evel $obban engem, m!nt &n *nt =e hát sosem volt olyasvala"! az &let&ben, a"!t szeretett volna; A lay megállt &s b!zalmatlanul m®ette a lányt' 3ogy $*n ez most !e; 3a lenne más választása, *n talán hagyná, hogy a"!t szeret, egy olyan borzalmas helyen hal$on meg;
Jo-elyn ar-a megránult, ahogy esz&be $utott a "órház s!vársága' ally látta a rea"-!ó$át, hát #olytatta4 @un! a"arta, hogy hogyan lehetne =áv! számára "ellemesebb& tenn! a olgo"at 0os, !tt so""al "ellemesebb lesz ne"!, *nne" %e!g b!ztosan van el&g helye &s el&g szolgá$a, hogy ne legyen a terh&re' 3a meg a"ar$a t!ltan!, hogy meglátogassam a bátyámat, ám legyen' 3a azt "&r!, hogy mon$a" le a tel$es &v$ára&"ról, a""or megteszem' A hang$a el-su"lott' =e "&rem, "*ny*rg*", ne "(l$e v!ssza =áv!&t a "órházba6 M&g ha n!n-s !s ne"! semm!lyen $ogala%$a arra, hogy !tt mara$on, az&rt *nne" m&g!s-sa" vanna" er"*l-s! "*teless&ge! a #&r$&vel szemben! 0e "(l$em v!ssza''' )gy &rt!, hogy most !tt van; Des !stenem6 Meg a"ar$a *ln!;6 "&rezte $o-elyn r&m(lten, mert &l&n"en eml&"ezett, menny!re gyenge volt az őrnagy az előző na%on' tt van "!nt a h!ntó$ában, &s t)l<e az utazást' E!g' ally nem monott t*bbet e ebben benne volt a #olytatás, hogy egy hosszabb )t talán az utolsó sz*g lehetne a báty$a "o%orsó$ában' Jo-elyn rá%!llantott a gy/r/re, amelyet a #&r#! az u$$ára h)zott, utolsó -se%% ere$&t !s *sszeszeve, hogy "*zben a "eze ne remeg$en (gyetlen(l' 'Míg a halál el nem választ: =av! álla%ota, valam!nt ally m!nen tovább! segíts&get elutasító, !nulatos "!$elent&se! m!att esz&be sem $utott, hogy a Cromartyházba hozathatná az őrnagyot' .ellemetlen sógornő$&ne" v!szont !gaza van' 0em számít, menny!re #el"avaró &s #á$almas lesz, ha a házban tartóz"o!" ma$ az őrnagy, h!szen m&g!s-sa" a #&r$e' @artoz!" ne"! enny!vel' őt, m!nt most rá&bret, bárm!t megtenne, hogy meg"*nnyítse az utolsó na%$a!t Megrántotta a -sengőzs!nórt' =uley olyan gyorsan $elent meg, hogy b!ztosan a "ul-slyu"ra ta%asztott #(llel hallgatózott' A #&r$em "!nt van a h!ntómban' 0agyon beteg, ez&rt ren"ív(l óvatosan "ellene behozn!' 7!gy&" a "&" szobába6 M!után a "omorny!" elment, ally megt*rt hangon azt monta .*sz*n*m, ay Jo-elyn' 0em az *n "ev&&rt teszem, hanem a báty$á&rt' Az íróasztala #el& #orult, #elemelt róla egy -s!l!ngelő tartalm) bőrersz&nyt, &s oaobta allyne"' D%% el a"artam "(letn! *nne", e ha már )gy!s !tt van, szem&lyesen aom át' Az első negye&v! $ára&"a' allyne" ela"at a l&legzete, am!"or meg&rezte az ersz&ny s)lyát' Megh)zta a zs!nór$át hogy belen&zzen, m!re Jo-elyn #el-sattant 0em sz("s&ges megszámoln!a' M!n megvan százhuszon*t #ont aranyban' ally #el"a%ta a #e$&t' 0em harm!n- ez(st%&nz; Jo-elyn hal"an válaszolt, e m!ntha m!nen egyes szava $&gbe lett volna v&sve4 @erm&szetesen nem' Az ez(st arra való, hogy ela$u" az embere"et' Dn v!szont vásároltam, ez&rt aranyban #!zete"' ally ma$ meg%u""at a haragtól, Jo-elyn azonban #olytatta4 J*hetmehet, ahogy tetsz!"' 7an egy "!sebb szoba a báty$á& mellett,' elő"&szíttetem *nne", amíg -sa"''' amíg -sa" sz("s&ge lesz rá' 7an a báty$ána" szem&ly! !nasa; ally megrázta a #e$&t' A""or "!$el*l*" ne"! egyet &s az á%olásához sz("s&ges szem&lyzetet !s' ally meg#orult, hogy "!#el& !nul$on, e aztán habozva v!sszan&zett4 7an m&g valam!' A bátyám azt h!sz!, az *n *tlete volt, hogy !e$*$$*n, &s enne" nagyon *r(lt Hem&lem, nem #og$a "!ábránítan! e h!t&ből6 Jo-elyn a t(relme határára &rve #el-sattant gazán -sa" abban rem&ny"ehet, hogy nem anny!ra h!ányos a neveltet&sem, hogy egy halo"lót gy*t*r$e"6 Most %e!g lenne szíves távozn! a színem elől; ally "!s!etett, m!"*zben remegett az !nulattól' 3a e!g egy szemerny! "&ts&ge !s lett volna a#elől, hogy ay Jo-elyn egy unorító szőr*sszív/ sár"ány, azt most már el#elehette' =e legalább uvar!as lesz =av!el, a"! a $ele" szer!nt abban az !ll)z!óban r!ngat$a magát, hogy a lay $ószív/' 5!ztosan elszomorítaná, ha meg!smern& a boszor"ány !gaz! $ellem&t'
3ato!" #e$ezet Csu%án negyeórába telt, m!re az őrnagyot &s "ev&s"e hohm!$át elhelyezt&" a #&ny/ző szobában, amely átlósan a 3ye Par"ra n&zett A $ele" szer!nt ez volt a leg$obb ven&gszoba, &s allyne" meg!nt el "ellett !smern!e bár !gen-sa" vona"ova hogy ay Jo-elyn nem v&gez #&lmun"át' =áv! ar-a #eh&r volt az utazással $áró #á$alomtól, &s ally hálát aott az &gne", hogy a "*t&se mell& a lauanumos (veget !s a tás"á$ába tette' Am!"or az !nas "!ment, aott a báty$ána" m&g egy aag ó%!umot Magába temette ay Jo-elynnel "a%-solatos &rz&se!t, &s így szólt 5ár a #eles&ge volt oly $ó, &s #ela$ánlott ne"em !tt egy ven&gszobát, azt h!szem, az lesz a leg$obb, ha aun-eston&"nál alszom' =e m!nen &lután el$*v*", m!nt am!"or m&g a "órházban voltál' H!-hár %e!g (zen!, hogy holna% ben&z' Meg!gazgatta a ta"aró"at báty$a lesoványoott test&n' !e$e, hogy alu$ egyet6 5!ztosan "!merítő volt az )t' =av! halványan elmosolyoott Az volt, e már $ól vagyo", s(n!sznó-s"ám' Most, hogy már berenez"et&l !tt, elmegye" a zent 5ertalan "órházba' =r' Hamsey azt monta, hogy van ott egy nagyon $ó seb&sz, a"! talán segíten! tu ra$ta' @alán válaszolta a báty$a "(l*n*sebb &re"lő&s n&l"(l' ly &szrevette, hogy =áv! te"!ntete m!nuntalan az a$tó #el& vánorol' Csa" nem azt vár$a, hogy az )gynevezett #eles&ge meglátogassa; Hem<e, hogy ay Jo-elyn el&g $ól nevelt ahhoz, hogy enny!t megtegyen' Ma$ "&sőbb m&g v!ssza$*v*"' V eha$olt, hogy meg-só"ol$a =áv! homlo"át, aztán elment' 3ugh Morgan &%%en a "&" szoba #el& "*zeleett' A m<óságos asszony engem választott az őrnagy !nasául szólt ősz!nte *r*mmel' Ez !gazán nagy megt!szteltet&s számomra' 5!ztos vagyo" benne, hogy $ól meg&rt!" ma$ egymást a bátyámmal' .!#el& halatában a"aratlanul !s $ót mulatott azon, hogy ay $o-elyn választása maga a t*"&letes "*ltő! !gazságszolgáltatás' h!szen &%% Morgan szolgált a v&letlen esz"*z&(l, amelyne" segíts&g&vel az őrnagyot eme megszentelt helyre szállíthattá"' 0em lesz "*nny/ olga a s)lyos s&r(lt á%olásával+ az !nas szeren-s&re "eves, lel"!!smeretes #!atalemberne" t/nt' =av! $ó "eze"ben lesz' A""or !rány az *r(lt s"ót a zent 5ertalanban6 Jó #&lórába !s beletelt, am!re Jo-elyn megnyugoott' Am!"or utálatos sógornő$e meg&r"ezett, &%%en azo"at a v!rágo"at -soálta, amelye"et Canover azna% reggel "(l*tt ne"!' A mell&"elt -&ulán -sa" anny! állt4 9ze%tember!g:, &s egy len(letesen oa"anyrított XCQ volt -su%án az aláírás' ally &r"ez&se előtt a "ez&ben tartotta a "ártyá-s"át, &s #el!&zte a szava" n&l"(l!, ám annál so"atmonóbb %árbesz&et "ette$(" "*z*tt' @el$esen elmer(lt az ábránozásban' @alán a t!to"zatos her-egben meglel! v&gre, am!t m!n!g !s "eresett, e sosem merte !gazán' hogy egyszer ma$ valóban meg !s talál$a' Aztán berontott ez a hallatlan nőszem&ly a #enyeget&se!vel meg az &rzelm! zsarolásával' ally an-aster az &l&n"z*l szeme!n "ív(l semm!ben sem hasonlított =av!re, a"! tal%!g )r!ember volt' Jo-elyn szá$a a"aratlanul !s mosolyra h)zóott, am!"or esz&be $utott a meg$egyz&se, hogy az őrnagyot arany&rt vásárolta meg' aura n&n! !egzsábát "a%ott volna, ha hall$a, m!-soa meg
bo-sáthatatlanul "*z*ns&ges olgot monott az uno"ah)ga, e hát ally an-asterne" "(l*n*s tehets&ge volt ahhoz, hogy a legrosszabbat hozza "! belőle' Jo-elyn #elsóha$tott, ahogy a v!ámsága el%árolgott, &s szóra"ozottan va"argatta íz!sz #(le t*v&t' 3ogyan !s h!hette, hogy egyszer/ olog lesz vala"! más &let&be &s halálába beleavat"ozn!a; !n"ább nem !s a"art az őrnagy "*zelgő halálára gonoln!, &s #őleg nem szán&"ozta v&g!gn&zn!, e ezt most már nem "er(lhet! el' 7alahányszor =áv! an-asterre gonolt, sírn! lett volna "eve' M!ntha egy m!n!g halványabban %!slá"oló gyertya volna, s ezzel egy(tt a v!lágban !s egyre "evesebb lenne tőle a #&ny' .&nyszerítette a gonolata!t, hogy !sm&t a m!nenna%! teenő"re *ssz%ontosítsana" zeren-s&re Morgan *r(lt a lehetős&gne", hogy az őrnagyot szolgálhat$a' Az !nas $ószív/ volt &s b!ztos "ez/, Jo-elyn %e!g Mar!etól már hallotta, hogy egy na% ma$ szeretne uraság! !nas"&nt szolgáln!' Most aztán !gaz! ta%asztalatot szerezhet e t&ren' G$ra magához hívta a "omorny!"ot, &s azt monta4 Henel$en "&t sze"&r szalmát, &s teríttesse el oa"!nt az ut-án' Ygyel$en rá, hogy vastagon ra"$á"+ nem a"arom, hogy an-aster őrnagyot zavar$a a #orgalom za$a' A sza"á-sna" %e!g mon$a meg, hogy "&szítsen betegne" való &telt' Már ha rá tu$á" venn! az őrnagyot arra, hogy egyen' M!után =uley távozott, Jo-elyn meg%aran-solta magána", hogy t(relmesebb legyen ally an-asterrel, h!szen lehetetlen lesz tel$esen el"er(ln!e a sógornő$&t ally !ngerl&"enys&ge am)gy !s &rthető, m!nthogy !má$a a báty$át &s n!n-s sen"! más, a"!ne" gon$át v!selhetn&' A "(lse$&t &s a term&szet&t eln&zve valószín/, hogy !lyen ember nem !s lesz soha' Jo-elyn m&g azt a #áraságot sem vette magána", hogy lel"!!smeret#uralást &rezzen e szívtelen gonolat m!att' ally azt h!tte, hogy a =u"e o# or" .órház már hozzászo"tatta a hasonló !nt&zm&nye" l&g"*r&hez, e a zent 5ertalan tízszer olyan zs)#oltna" &s h)sszor olyan za$osna" t/nt zerzetese" ala%ítottá" a "*z&%"orban, &s a $ele" szer!nt azóta sem lett "!ta"arítva' o" lonon! szeg&nyt á%olta" !tt, a"!" !gen za$os &s szagos egy társaság volta"' M!neze" ellen&re !tt "&%ezt&" az ország talán leg$obb seb&sze!t' M!"*zben ally számtalan zs)#olt "órtermen halat "ereszt(l, az $árt a #e$&ben, hogy ez b!ztosan az&rt van így, mert a seb&sze" !tt oly so" betegen gya"orolhatna"' ?&lórás !eoa $ár"álás &s "&rezős"*&s után talált -sa" olyano"at, a"!" tuta" !s valam!t lan .!nlo-"ról' Elősz*r azt montá" ne"!, hogy n!n-s a "órházban, mert 9máma van a na%$a, hogy AR ura"na" renel:' Egy más!" beteg, a"! belehallgatott a besz&lget&sbe, "*zbevágott, hogy ő azna% a sa$át szem&vel látta a o"tort' G$abb #&lórány! "eresg&l&s után el$utott a s!vár szobá-s"ához, ahol .!nlo-"ot állítólag megtalálhat$a, m!után az orvos v&gzett na%! teenő!vel a m/tőben' etele%eett egy "&nyelmetlen #asz&"re, hogy megvár$a' A v!harvert íróasztalt &s "*nyves%ol-ot elborítottá" az *sszev!ssza egymásra halmozott "*nyve", %a%íro", anatóm!a! vázlato", s m&g a %alóra !s $utott $ó n&hány !ngatag halom' ehet, hogy ez a .!nlo-" ragyogó elme, e hogy nem tu renet tartan! maga "*r(l, az b!ztos' M!után már egy órát elt*lt*tt a szobában, egyre $obban unat"ozva, allyből v&g(l előt*rt elem! renszeretete, &s ne"!látott "atonás renbe szen! a "*nyve"et &s a %a%íro"at' Az íróasztal m*g*tt a #*l*n talált egy "!s %!sz"os "enőt, amelyet be#ogott %ort*rlőne"' M&g eml&"ezett rá, hogy hogyan &rzett tuós a%$a azo" !ránt, a"!" átrenezt&" a "*nyve!t, ez&rt nagyon (gyelt, nehogy bárm!t !s máshová tegyen, m!nt ahol találta' Azonban már az !s -soát m/velt az !roa "!n&zet&vel, hogy ta"aros "u%a-o"ba renezte a halmo"at &s eltávolította rólu" a %ort'
Henet ra"ott az asztalon, ma$ ne"!állt a "*nyves%ol-na", #el(lről le#el& halava' Az egy!" zs)#olt "*z&%ső %ol-on az u$$a! valam! %or-elánb*gr&ne" t(nő ologhoz &rte"' Elő !s h)zta, &s rá*bbent, hogy egy (res szemg*r/, v!gyorgó ember! "o%onyát tart a "ez&ben' evegő után "a%"ova gyorsan v!sszatette a "ís&rtet!es ember! maraványt, s "*zben meglehetősen b(sz"e volt magára, hogy az !$es>ől nem e$tette el' Az a$tóból t(relmetlen hang morult rá erős s"ót a"-entussal4 Anna" a "o%onyána" a tula$onosa volt az utolsó, a"! volt olyan bolon, hogy az !roámban matasson' Csa" nem a"ar betársuln! mell&; ally ugrott egyet,&s meg%*r(lt, m!"*zben olyan hangot hallatott, am! sa$nos leg!n"ább v!sításna" volt nevezhető' Az előbb! morgó hang #orrása egy "*z&%magas, sz&les váll) #&r#! volt, a"! v&r#oltos "*%enyt v!selt' 5ozontos, s*t&t szem*l*"e erősen el(t*tt s/r/ #eh&r ha$ától, &s hatásosan eg&szítette "! már am)gy !s elsőrang)an mogorva ar-"!#e$ez&s&t' Dn''' &n tula$on"&%%en semm!t sem mozítottam el a hely&ről aogta ally' Maga lan .!nlo-", a seb&sz; gen' Ds most ta"aro$on az !roámból6 A #&r#! belehu%%ant az íróasztal m*g*tt álló sz&"be, "ul-sával "!ny!totta az asztal egy!" #!ó"$át, &s előszeett egy (veget, amely leg!n"ább h!s"yt tartalmazhatott átogató$ával m!t sem t*rőve, "!vette a ugót az (vegből, $ó hosszan megh)zta, aztán a szem&t lehunyva hátravetette magát a sz&"ben' Am!"or ally "*zelebb l&%ett, rá$*tt hogy a #&r#! #!atalabb, m!nt azt első látásra gonolta m!nen"&%%en negyven alatt van' A ha$a ugyan "orán megősz(lt, e az ar-ára a "!mer(lts&g ra$zolt barázá"at, nem a "or' !zmos teste egy &lete v!rág$ában l&vő ember sz!"ár ere$&t mutatta' =r' .!nlo-"6 A #&r#! szemh&$a al!g nyílt #el anny!ra, hogy látn! lehessen a "!mer(lt "&" szem%árt' M&g m!n!g !tt van; .!#el&6 =e r*gt*n! M&g egyet h)zott a h!s"yből' =r' .!nlo-", szeretn&m, ha megv!zsgálná a bátyámat Az orvos #elsóha$tott, aztán nagynagy t(relmet erősza"olva magára így válaszolt .eves ?enetu$ahogyh!v$á" "!sasszony6 Ma már t*bb m!nt tven beteget megv!zsgáltam, v&greha$tottam hat m/t&tet &s &%% az !m&nt vesztettem el egymás után "&t betegemet a m/t&t során' M&g ha a báty$a maga a r&gensher-eg 7olna !s, a""or sem v!zsgálnám meg' őt, a""or aztán v&g"&%% nem6 Ggyhogy harmaszor &s utol$ára monom4 "! !nnen, vagy "!obom6 ?áratan v&g!gs!mított ősz ha$án, ezzel m&g egy "!s v&rt !s "enve a renetlen lobon-ra' =urvasága ellen&re határozottan !ntell!gensne" t/nt, ez&rt ally )gy &rezte, van m&g egy -se%% rem&ny' M&g erősebben elhatározta, hogy am!lyen hamar -sa" lehet, elv!sz! az orvost =av!hez, ez&rt így szólt A bátyám aterloonál sebes(lt meg' =er&"tól le#el& megb&nult, állanó #á$alma! vanna", &s lassan elsorva, m!nt egy "ís&rtet' .!nlo-" te"!ntet&ben -su%án egy sz!"ra mutatta, hogy tuomásul vette az elhangzotta"at' Ezzel a #a$ta sebes(l&ssel már halott ember' 3a -soát a"ar, %róbál$a meg !n"ább a zent 5ertalantem%lomot az ut-a t)lolalán' ally el"a%ta a #&r#! %!llantását &s nem engete, hogy más#el& n&zzen' 3át maga nem tett es"(t, o"tor )r; 3ogy segít a szenveő"*n; Egy %!llanat!g attól tartott, hogy t)l messz!re ment, &s a seb&sz ott helyben #el"on-ol$a' A #&r#! (he azonban el%árolgott' ?!gyelembe veszem, hogy aggó!" a báty$a m!att monta nagyon gyeng&en' M&g hízelgőne" !s találhatnám meg!nító h!t&t abban, hogy &n talán segíthete" ra$ta' a$nos azonban olyan eleny&sző, am!t az ember! testről tuun", ahhoz "&%est, am!t nem tuun" róla, hogy "&sz -soa, ha egyáltalán bár"!n !s segíten! tuo"' ally látta, m!lyen megt*rt a seb&sz te"!ntete, s esz&be $utott, hogy "&t betege &%% az előbb halt meg' 0em -soa, hogy -uar "ev&ben van' .!nlo-" m&g egyet "ortyolt a h!s"yből, aztán ugyanazon a v!ssza#ogott hangon #olytatta4 M!"or !s volt a aterloo! -sata; J)n!us t!zennyol-a!"án, !gaz; @ehát már ma$nem *t hete'
Meg-sóválta a #e$&t, &s -sa" magána" *rm*gte4 3ány !stenverte m/t&tet !s -s!náltam v&g!g oaát; Ds hány embert !s veszítettem el; Maga t*rő!" a %á-!ense!vel szólalt meg hal"an ally' Pontosan !lyen embert szeretn&" =av!ne" egy seb&szt, a"! szenve&lyesen #oglal"oz!" vele' A #&r#! haragosan *sszerán-olta a szem*l*"&t, &s lenyelt m&g egy aag h!s"yt' 3a el&g s)lyos ger!n-s&r(l&se van ahhoz, hogy %aralíz!st o"ozzon, a""or az a megle%ő, hogy a báty$a m&g egyáltalán &letben van' A test! #un"-!ó" #ele t*n"re van t&ve, már m!nen#&le #ertőz&s &s #e"&lyese&s !s #ell&%hetett attól, hogy olyan hossz) !e!g -sa" #e"(t' Ezt nem lehet so"á!g h)zn!, &s abból ít&lve, am!t &n !lyen esete"ben e!g láttam, az e##&le betegne" megváltás a halál' Egyszóval #oga$a meg a taná-somat, b)-s)zzon el a báty$ától, &s hagy$on ne"em b&"&t6 Már #orult volna v!ssza az íróasztalához, e ally előreny)lt &s meg&r!ntette az !ngu$$át =r' .!nlo-", semm! !lyesm! nem t*rt&nt a bátyámmal' Csa" egyszer/en #á$alma! vanna", &s lassan elsorva' 0em tuna legalább egy %!llantást vetn! rá; .&rem6 E se"lő szava!ra .!nlo-" elgonol"ozva vonta ssze s*t&t, bozontos szem*l*"&t' 0agy #á$almat vanna"; Ez "(l*n*s, &rz&"etlens&get várna az ember''' M&g egy %!llanat!g t*%rengett, aztán egy sor orvos! "&r&st tett #el, m!"*zben &les &s elemző lett a te"!ntete' ally a legt*bb "&r&st meg tuta válaszoln!, m!vel anny!t nyaggatta a =u"e o# or" .órház orvosa!t m!nen a%ró !n#ormá-!ómorzsá&rt M!után .!nlo-" megb!zonyosoott a#elől, m!lyen =áv! álla%ota &s m!lyen "ezel&st "a%ott e!g, m&g meg"&rezte4 Menny! lauanumot sze a báty$a; ally meg%róbálta megbe-s(ln!' Azt h!szem, "&thárom na% alatt #ogy el egy (veggel a yenham#&le "ever&"ből' Ezer *r*g &s %o"ol6 A""or nem -soálom, hogy nem tu megmozuln!6 Az ó%!um -soálatos gyógyszer, e megvanna" a hátránya! !s' ssze#onta a "ar$át a mell"asán, ma$ n&m! gonol"oás után -sa" anny!t monott4 3olna% &lután ben&ze" hozzá, &s megv!zsgálom' ally szíve ma$ "!ugrott a hely&ből' 0em tuna már ma este oa$*nn!; Anny!ra gyenge''' 0em, nem tun&"' Ds ha ragasz"ona hozzá azo" után, amenny! h!s"yt !tt meg!ttam, a""or maga bolon6 A "eze! el&g b!ztosna" t/nte", e ally )gy gonolta, m&g!s gaza lehet a #&r#!na"' A""or talán holna% reggel, m!előtt máshová !s elmenne; zázhuszon*t #ontot ao" *nne"6 5eny)lt ruhá$a olalvágásán, hogy a ere"ára erősített zsebhez #&r$en, előh)zta a za-s"ó aranyat, &s az orvosna" ata' .!nlo-" hal"an #(ttyentett, am!"or meg&rezte a zsá"o-s"a s)lyát 3atározott "!s teremt&s maga, neme; Csa"hogy holna% reggelre már vanna" betege!m' =&lután tuo" oamenn! leg"orábban, e órára %ontosan m&g így sem tuom megmonan!, m!"or' @etsz!", nem tetsz!", ez van' Azzal v!sszal*"te a za-s"ót a lányna"' ally *n&rzet&t %!sz"álta a le"ezelő 9"!s teremt&s: "!#e$ez&s, ez&rt -sí%ősen meg$egyezte4 M!n!g !s az a hír $árta a seb&sze"ről, hogy #aragatlan, !sten"áromló bana' Jó tun!, hogy a %lety"á" ebben az esetben !gaza"6 Ahelyett, hogy megs&rtő*tt volna, .!nlo-" harsányan #eln&zett+ az ar-a most elősz*r er(lt #el, am!óta talál"ozta"' Azt el#ele$tette megemlíten!, hogy nyerse", &rz&"etlene" &s "ulturálatlano" !s' Ez&rt szólít$á" ő"et 9uram:na" a 9o"tor )r: helyett''' 5!zony, z(ll*tt egy társaság vagyun", "!slány, ezt $obb, ha az esz&be v&s!' 5eugaszolta a h!s"ys(veget, &s v!sszaállította az asztalra' Egy&b"&nt hogy hív$á"; ally an-aster' 0ohát, !gazán )gy !s n&z "!, m!nt egy ally' A #&r#! s"ót a"-entusa egyre erősebb lett, ny!lván a h!s"yne" "*sz*nhetően' ír$a le a báty$a -ím&t, &s holna% &lután oamegye"' 7alószín/leg nem "orán'
Amíg ally a -ímet írta, .!nlo-" "eresztbe #e"tette "ar$a!t az asztalon, a #e$&t rá$u" ha$totta, &s azonmó el !s alut' A lány gonosan a h!s"ys(vegne" támasztotta a -&ulát, hogy az orvos ott b!zonyosan megtalál$a' M!előtt "!ment volna a szobából, "!s !e!g m&g zavartan tanulmányozta a szenergő ala"ot' 3ogy az *r*gbe n&z "! egy ally; @&nyleg őr(lt egy s"ót ez, nyers !s, &rz&"etlen !s, meg az *sszes t*bb!' =e hete" óta most elősz*r &rzett egy sz!"rány! rem&nyt arra, hogy =av!ne" lesz m!t várn!a a $*vőtől' ay Jo-elyn bosszan"ova obta az asztalra a tollát, amely t!nta-se%%e"et #r*-s"*lt sz&t a számla"*nyv&n' íz!sz megvetően emelte &gne" az orrát, hogy )rnő$e enny!re nem tu ural"on! magán' Eg&sz &lután %róbálta el!nt&zn! a rá váró levele"et meg a hav! "*nyvel&st, e "&%telen volt oa#!gyeln!, mert #olyton az emelet! "&" szobában #e"vő #&r#!n $árt az esze' @enyer&be #e"tette az állát, &s arra gonolt, m!lyen nevets&ges, hogy enny!re vona"o!" meglátogatn!' 3!szen m&g!s-sa" a ven&glátó$a' őt, az !sten&n4, a #eles&ge6 Az a sz)rós term&szet/ h)ga elment, &s m&g nem $*tt v!ssza, s a híre" szer!nt nem #ogata el a #ela$ánlott szobát, am!&rt Jo-elyn egy&b"&nt !gazán hálás volt ne"!' A szeren-s&tlen nőszem&lyne" legalább nem h!ányz!" tel$esen a $ózan esze' 3a m!nenna% talál"ozn!u" "ellene a reggel!ző asztalnál, hamarosan gy!l"osságra "er(lne sor' 0agyon !s !gaza van, íz!sz' M!vel am)gy sem halao" a mun"ával, a"ár meg !s n&zhetem, "&nyelmesen elhelyez"eette az őrnagy' 7agy hogy &le m&g, ha már !tt tartun", $o-elyn eltolta magát az íróasztaltól' M!t gonolsz, *r(lne n&hány szál v!rágna"; A ma-s"a "&nyes"eőn ásított' M!-soa *r*m, hogy egyet&rtesz velem' Megye", vágo" v!rágot a "ertben' M!után leszeett &s egy vázában elrenezett egy *lny! "r&mszín/ &s sárga rózsát, n&m! z*lel, hogy $obban "!emel$e a rózsá" szín&t, Jo-elyn #ogta az eg&szet, &s #elv!tte a "&" szobába' 3al"an "o%ogott az a$tón, ma$ am!"or nem "a%ott választ, bel&%ett' Ggy t/nt az őrnagy alsz!"', ez&rt az ágy mellett! asztalra állította a vázát, aztán meg#orult, hogy $obban megn&zze a #&r#!t így, hogy nyugotan %!hent az ar-a, a -harlton! #alus! tem%lom egy!" márvány síreml&"&n nyugvó #aragott "*z&%"or! lovagra eml&"eztette' z!"ár, nemes &s távol! volt ' á%at ar-szín&t -sa" $obban "!emelte s*t&t borostá$a' 7alam! gyeng&s&g! rohamna" engeelmes"eve előreny)lt, hogy meg&r!ntse az ar-át, s az u$$a!n &rezze a reszelős s*rt&"et Megr!at, mert a #&r#! h!rtelen "!ny!totta a szem&t Jó na%ot, lay Jo-elyn6 A lány s!etve leengete a "ez&t, e az u$$a! m&g m!n!g b!zseregte" az &r!nt&stől' Jó na%ot6 Meg#elelően gonos"ota" nről; 0agyon !s' .eves *ntől, hogy meghívott a házába' átta az őrnagy szem&n, me""ora *r*m*t szerzett ez ne"!, ez&rt m&g a""or sem &bresztette volna rá a t&ve&s&re, ha ally an-aster nem #!gyelmeztet!' =e az&rt velesz(letett be-s(letess&ge arra "&sztette, hogy bevall$a4 A h)gát !llet! a nagyobb el!smer&s' Az ő *tlete volt, hogy meg"&rezze az orvosát, b!ztonságos volnae elszállítan! *nt' Hamsey %e!g ny!lván azt #elelte, hogy nem számít !gazán, a"árhogy !s *ntene"' A %!llantása "*rbe$árta a szobát, magas, m!ntázott mennyezet&t, selyemmel bevont #ala!t' 7>elen(l "ellemesebb lesz az *n házában meghaln!, m!nt a "órházban' $o-elyn egy sz&"et h)zott az ágy mell&, &s )gy (lt, hogy sz!nte szembe#orulhassana" egymással' 3ogyan tu enny!re nyugot lenn!, hogy )gy besz&l$en a sa$át haláláról, m!ntha -sa" az !ő$árás változásáról lenne szó; Ggy tetszett, a #&r#! megvon$a a vállát, %e!g $ó#ormán al!g mozult 3a el&g hossz) !e$e "atonás"o!" az ember, a""or a halál t&nyleg olyan, m!ntha -su%án !ő$árásváltozás volna' Már &ve" óta -sa" a szeren-s&ne" "*sz*nhetem, hogy &le"' osem gonoltam, hogy meg&rem az *reg"ort'
Az *n ta%asztalata!t &n már #el sem tuom #ogn! monta ! lány hal"an' M!nanny!un"at az &lm&nye!n" határozna" meg' Csa" az eny&me" el&gg& melorámá!ra s!"erete" monta a #&r#! elm&lázva, mert a #!gyelm&t $avar&szt ay Jo-elyn "*t*tte le' A &lután! na%#&ny "!emelte t*"&letes vonása!t, elragaóan bá$os volt' =áv!&t elvarázsoltá" #!nom aranybarna szeme!, amelye"ben a%ró z*l %onto-s"á" v!llogta", &s rá&bret, most már n&m!leg "ev&sb& tu belet*rőn! abba, hogy meg "ell haln!a' 3!rtelen beleny!lallt, hogy szívesen talál"ozott volna ezzel a h*lggyel, &s szívesen uvarolt volna ne"!, am!"or m&g &% &s eg&szs&ges volt' =e hát a helyzete m&g a""or sem tette volna őt %art!"&%ess& egy !lyen rang) h*lgy szem&ben' .*nnye" -s!llogta" a lay ar-án' =áv! *r*mmel ta%asztalta, hogy ha m!nen ere$&t latba vet!, a""or #el tu$a emeln! a "ez&t, &s le tu$a t*r*ln! a "*nny-se%%e"et' F$$begye! meg%!hente" a lány rózsasz!rom %uhaság) bőr&n' 0e sír$on &rtem, h*lgyem6 3a egyáltalán eml&"ezn! #og rám, szívesebben venn&m, ha mosolyogva tenn&' 0em #ogom el#ele$ten!, =áv!''' ezt megíg&rhetem' A "*nnye" nem t/nte" el tel$esen, e Jo-elyn már elmosolyoott, &s #elemelte a "ez&t, hogy a #&r#!&ra helyezze' Llyan #ur-sa elgonoln!, hogy három na%%al ezelőtt!g sosem talál"oztun"' Most %e!g egy''' "(l*nleges "a%o-s "*t *ssze benn(n"et Azt h!ttem, hogy az &re"házasság -sa" n&hány "!monott szóból meg %ár alá!rt %a%!rosból áll, e ez t*bb annál, nem !gaz; 0e"em m!nenesetre !gen' @)l #árat volt, hogy tovább !s #elemelve tartsa a "ar$át, ez&rt v!sszaengete az ágyra' Jo-elyn "eze "*vette az *v&t, &s u$$a! a #&r#! u$$a!ra #onóta"' Megh!tts&g&t sugárzott a szorítása, am!től =áv! szíve átmelegeett' Azt "ívánta, bár lenne el&g ere$e, hogy meg&r!nthesse a #&nylő ha$at, s megtu$a, ugyanolyan selymese a ta%!ntása, m!nt am!lyenne" látsz!"' A román- netovább$a lenne, h!szen test&ne" egyetlen más!" r&sze sem volt "&%es a rea"-!óra' Csa" azt sa$nálom, hogy megzavartam a nyugalmát' @alán !tt !s volt az !e$e, hogy valam! megzavar$a a nyugalmamat 0em tesz $ót a l&le"ne", ha t)l nagy a b&"ess&g' V Azzal Jo-elyn #elállt &s eleresztette az őrnagy "ez&t, anna" legnagyobb bánatára' Des, allamos besz&e most (zlet!es hangnemre váltott' 3ugh Morgan meg#elel *nne" m!nt szem&ly! !nas; 3a nem, találo" helyette mást @*"&letesen meg#elel' 0em a"aro" "*vetelőző ven&g lenn!, vagy v!ssza&ln! a szíveslátásával' Jo-elyn az a$"ába hara%ott' 3a szeretne valam!t, -sa" "&rn!e "ell' 0em lenne ellen&re, ha !őn"&nt meglátogatnám; =áv!&t mulattatta, hogy !lyesm! esz&be $uthat a lányna", így meg"&rezte4 M!&rt !s lenne ellenemre; 0os, hát !lletlens&g volna''' Az őrnagy #elnevetett a gonolat abszur!tásán' P!llanatny! *bbent -s*n után Jo-elyn !s vele nevetett 5utaság volt tőlem, hogy ezt montam, !gaz; ?&r$ &s #eles&g "*z*tt nem lehet szó !lletlens&gről' Az *n hírnev&n semm!lyen -sorba nem eshet M&g ha nem lenn&n" !s házaso", a""or sem vagyo" abban a helyzetben, hogy "om%rom!ttálhatnám *nt =áv! elmosolyoott' Am! nagy "ár' Jo-elyn b!zonytalanul n&zett rá, ma$ elmosolyoott, &s előreha$olt, hogy "*nny/ -só"ot lehel$en az a$"ára' Ezután sar"on #orult, &s "!ment a szobából' A #&r#! -soálattal ?!gyelte $árása "e-sess&g&t s azt, ahogy a na%#&ny a lány gesztenyebarna ha$át olyan v*r*s árnyalatra gy)$totta, amely !n"ább volt "!hívó, semm!nt !llenő' 7a$on ez a szín -&lzás volna a h/v*s, ma"ulátlan "(lső alatt re$tőző heves tem%eramentumra; Az b!ztos, hogy "ellemesen "íván-s!vá tesz! az embert' ay Jo-elyn nem-sa" lay, hanem nő !s olyan, a"!be "orábban a"ár bele !s szerethetett volna' .eser/ !rón!ával gonolt arra, hogy ha nem lenne a halálán, a""or soha nem !s talál"ozna"'
Jo-elyn beh)zta maga m*g*tt az a$tót, aztán ne"!vetette a hálót+ olyan "!mer(ltne" &rezte magát, m!nt am!lyenne" az őrnagy .!n&zett A #ene v!gye ezt a #&r#!t6 M!&rt "ell meg"eveln!e; 7alahányszor talál"oz!" vele, egyre rosszabb lesz a helyzet' .(l*n*s, hogy !lyen megh!tt "a%-solat ala"ult "! "*z*tt(" V talán, mert nem volt !e$(" a "*zele&s első, uvar!as l&%&se!re' 5!zony, al!g volt már valamenny! !e$("6
3ete!" #e$ezet ally hálás volt, hogy ay Jo-elyn nem tartóz"oott otthon a "*vet"ező &lután, &s az !ő legnagyobb r&sz&t azzal t*lt*tte, hogy a be$árat! a$tótól hallótávolságra ő*ng*tt' 7árta, hogy an .!nlo-" meg$elen$en, ám a "o%ogtató -sa" nem a"art megszólaln!' Már !gen-sa" "&ső &lutánra $árt, am!"or t(relmetlen *r*mb*l&s $elezte a látogatót' ally a "omorny!""al egyszerre &rte el az a$tót' Meg"*nnyebb(lten sóha$tott, am!"or látta, hogy a seb&sz az, "ez&ben #e"ete orvos! tás"ával' A "omorny!"na" -sa" anny!t monott4 =r' .!nlo-" az&rt $*tt, hogy megv!zsgál$a a bátyámat, =uley' Ma$ &n #elvezetem' .!nlo-" bel$ebb l&%ett' Az elegáns város! la"óházban anny!ra el(t*tt a "*rnyezet&től, a"ár valam! tán-oló meve, e &%% anny!ra erőtel$es !s volt' M!"*zben ally #el#el& vezette a l&%-sőn, szárazon meg$egyezte4 z&% "!s l&tesítm&ny6 Aztán a lány sz(r"&sbarna *lt*z&"&t v!zsgálta "&t"eő te"!ntettel' Maga !s !tt la"!"; ally már azon volt, hogy elmagyarázza a helyzetet, aztán )gy *nt*tt, t)l bonyolult lenne' 0em' A bátyám !tt ven&ges"e!", &n meg egy más!" háznál vagyo" nevelőnő' Anny! !őt t*l t*" vele, amenny!t -sa" tuo" 5el&%te" =áv! szobá$ába' ally látta a báty$a ar-"!#e$ez&s&n, hogy nem vár semm! &remlegeset ettől a látogatástól+ -sa" egy )$abb #á$almas v!zsgálatna" gonol$a, am!t az ő "ev&&rt m&g elv!sel' M!után a "&t #&r#! bemutat"ozott egymásna", a seb&sz így szólt4 .! !nnen, "!slány6 A báty$át egye(l v!zsgálom meg' Azt már tuom, hogy maga m!t válaszolna a "&r&se!mre, most azt a"arom hallan!, hogy ő m!t mon' ally már ny!totta !s a szá$át, hogy s&rtő*tten t!lta"ozzon, ám m&gsem tette, am!"or =áv! rászólt, $ót mulatva a seb&sz "eresetlen megny!lvánulásán4 Men$ -sa" "!, ally' Elbologulo"' Igy, "!/zetve egy v>elen #&l órát t*lt*tt azzal, hogy a ny!tott -sarno"ot "*rbe#ogó gal&r!án $ár"ált #elalá' 0em rossz hely a gya"orlásra, ha rossz az !ő gonolta, bár hamar bele#árat unalmas )r!embere" bab&r"oszor)s márvány mellszobra!na" n&zeget&s&be' Meg"&rhette volna H!-hárot, hogy mara$on vele, am!"or "orábban !tt $árt, e hát m&g -sa" meg sem említette ne"!, hogy .!nlo-" ma$ $*nn! #og, mert babonásan #<, hogy ha szól róla, a""or oalesz a rem&ny ata varázs' Am!"or .!nlo-" "!ny!totta az a$tót, ally egy szemv!llanás alatt előtte termett' A #&r#! ar-a er/sebb volt, m!nt am!"or meg&r"ezett Hem&lve, hogy ez $ó $el, ally meg"&rezte4 0os; J*$$*n be, M!ss an-aster6 M!n"ette$(""el meg a"arom besz&ln! a helyzetet' =av!ne" m&g az a$"a !s bele#eh&reett a v!zsgálat o"ozta #á$alomba, e a szeme nagyon &l&n" volt' ally mell&$e l&%ett, meg#ogta a "ez&t, &s szorosan tartotta' .!nlo-" #elalá "ezett $ár"áln! a szobában' ally elt*%rengett, va$on lazíte valaha !s ez az ember' Elősz*r !s, an-aster őrnagy, m&g m!n!g van egy re%eszarab a hátában, amely le$$ebb van, m!nt amelye"et a -sata után eltávolította"' A #á$alom legnagyobb r&sz&t ez o"ozza' A seb&sz mogorván *sszevonta bozontos szem*l*"&t A
rea"-!ó!ból ít&lve azt gonolom, hogy *n való$ában n!n-s leb&nulva' A s&r(l&s után! na%o"ban a re%esz "*r(l! uzzanat o"ozhatott !lyen t(netet, e az mostanra már lea%at' =áv! megle%etten vágott "*zbe4 A testem #ele nem mozul' 3a nem !s vagyo" !gazán leb&nulva, a""or m! az *r*g lehet a gon; Ggy gonolom, a szenve&se!t "(l*nb*ző t&nyező" egy(ttesen o"ozzá"' A re%eszarab *nmagában sem $elent&"telen, ám azt h!szem, a legnagyobb %robl&mát a t)l so" lauanum o"ozza monta .!nlo-" egyszer/en' 3atalmas aago"at ata" *nne", hogy tom%ítsá" a ger!n- s&r(l&s o"ozta #á$almat, am! valóban gy*trelmes lehetett' Az ó%!um segített ezen, &s azt !s mega"aályozta, hogy *sszev!ssza obál$a magát ,&s m&g tovább rontson az álla%otán' 7!szont, azt h!szem, most ó%!umm&rgez&sben szenve, &s valószín/leg rá !s szo"ott' zámos lehets&ges mell&"hatása van a lauanum t)laagolásána" %&lául a s)lyos !zomgyenges&g meg az, hogy a beteg nem tu renesen enn!' =áv! már hete" óta -sa" h)slevesen &s lauanumon <, m!vel az orvoso" nem látta" rá o"ot, hogy "orlátozzá" az ó%!um aag$át, h!szen )gy!s a halálán volt' !stenem6 M!-soa *r*g! "*r6 M!n&l rosszabbul voltam, annál !n"ább arra b!ztatta", hogy sze$em a lauanumot, hogy enyhítse" a #á$alma"on, &s "*zben -sa" m&g tovább romlott az álla%otom' M!re a uzzanat a re%eszarab "*rny&"&n anny!ra lea%at, hogy lehets&ges lett volna megmozuln!a, már )gy legyeng(lt az &hez&stől, a #á$alomtól &s az ó%!umtól, hogy b&nultna" tetszett Am!nt Para-elsus !s megmonta4 -sa" az aagtól #(gg, m! szám!t m®ne"' A s"ót zoran meg-sóválta a #e$&t' 7agy ahogy &n szo"tam monan!4 ha valam! el&g hatásos ahhoz, hogy gyógyítson, a""or ártan! !s tu' =áv! meg%róbálta #el#ogn! .!nlo-" szava!na" tel$es $elentős&g&t, &s így szólt 3a abbahagyom a lauanum sze&s&t, a""or meggyógyulo"; .!nlo-" a homlo"át rán-olta' 0em olyan egyszer/ a helyzet' 3a -s*""ent$(" az ó%!umaagot, a""or )$ra lesz &tvágya, &s megmene"(l az &hhaláltól, azonban lehet, hogy elv!selhetetlene" leszne" a #á$alma!' 3a el&gg& megerős*!" ahhoz, hogy $árn! tu$on, a""or #ennáll anna" a vesz&lye, hogy a re%eszarab arr&bb mozul, &s való! %aralíz!st o"oz' Persze ha ez t*rt&nne, m&g el tuna &leg&ln! egy "ere"essz&"ben, &s az &lete nem lenne "*zvetlen vesz&lyben' Ez volna a legb!ztonságosabb el$árás' Ftolsó szava!t tel$es -s*n "*vette' =áv! se$tette, m!t nem monott "! az orvos, ez&rt v&g(l meg"&rezte4 n v!szont valam! ra!"ál!sabb el$áráson gonol"oz!", ugye; A más!" lehetős&g az o%erá-!ó, amely m!n!g "o-"ázatos' A re%esz eltávolítása &%%en olyan ger!n-s&r(l&st !s o"ozhat, m!nt am!lyenről #elt&telezt&", hogy *nn&l már be"*vet"ezett' @ovábbá a m/t&t megn*vel! a #ertőz&s vesz&ly&t, am! az &let&be !s "er(lhet, #őleg amenny!re most le van gyeng(lve' =e ha s!"er(l; 3a s!"er(l''' a""or lehet, hogy egy h&t m)lva )$ra $árn! #og' allyne" sz!nte a l&legzete !s elállt+ megszorította =áv! "ez&t' Az őrnagy meg%róbálta el"&%zeln!, m!lyen !s lenne &ln!' G$ra gonolhatna a $*vőre' Dlvezhetn& a "!-sattanó eg&szs&get, am!t eg&sz e!g! &let&ben magától &rtetőőne" tartott' M&ly levegőt vett, aztán rá"&rezett4 M!lyen hamar tuna megm/ten!; .!nlo-" *sszevonta a szem*l*"&t, m!"*zben az orvos! tás"á!&t tanulmányozta' 3a b!ztosan ezt a"ar$a, a"ár most r*gt*n meg-s!nálhatom' M!nen sz("s&ges esz"*z nálam van, &s maga az o%erá-!ó nem tart so"á' =áv! &s ally *sszen&zett, szava" n&l"(l "ommun!"álva' M!n&l tovább halogat$á" a m/t&tet, =áv! annál gyeng&bb lesz' ally rettegett a "o-"ázat nagyságától, e tuta, ez báty$a egyetlen es&lye, ez&rt beleegyez&se $el&(l mereven ból!ntott A báty$a )$ra a seb&szhez #orult' A""or -s!nál$a' Most
Henben van' .!nlo-" m&g habozott' Am! azt !llet!, &n !s ugyanígy *nten&" az *n hely&ben &s a "o-"ázato" !smeret&ben' Ez n&m!leg megnyugtató, gonolta =áv!' A %!llantása az ágy mellett! asztal"án álló (veg-s&re esett, s esz&be $utotta" a "(l*n*s álmo", az eltorzult színe" &s hango", az a "**ss&g, amellyel egy(tt <, am!óta -sa" a s&r(l&se után! na%on magához t&rt' 3a lett volna el&g ere$e, megraga$a az (veget, &s a szoba tulsó #alához vág$a' Pe!g hete"!g )gy #ogata a gyógyszert, m!nt egyetlen olgot, amely az &let&t elv!selhetőv& tehet!' Am!óta el "eztem szen! a lauanumot, )gy &reztem magam, m!ntha''' m!ntha egy !egen átvette volna a hatalmat az agyam #*l*tt' Azt h!ttem, az&rt, mert a halálomon vagyo"' A szá$a "eser/ gr!maszba torzult Az ó%!um át"ozottul -sal#a barát' 0o !gen, e a m/t&thez m&g sz("s&ge lesz rá #!gyelmez tette .!nlo-"' Azután talán az lesz a leg$obb, ha #o"ozatosan -s*""ent! az aagot 3a m!nen átmenet n&l"(l abbahagy$a, na%o"!g sz*rnyen #og szenven! a h!ányától, resz"etn! #og, !zzan!, &s az !sten tu$a -sa", m! vár m&g magára' Elegenő ta%asztalatot szerzett már ó%!um#(ggő""el ahhoz, hogy tu$a, ha lassan -s*""entem az aagot "*nnyebb abbahagyn!; A seb&sz zavartna" t/nt Nsz!nt&n szólva nem vagyo" b!ztos benne, őrnagy )r' 0agyon neh&z leszo"n! róla' smertem egy embert, a"! a rab$a volt, meg%róbálta #o"ozatosan abbahagyn!, &s -s)#os "uar-ot vallott' @alán máshogyan sem s!"er(lt volna ne"!, &s talán az *n mószere $obban m/"*!" ma$' 7aló$ában nem tunám megmonan!' =e ezt m&g nem "ell azonnal el*nten!e Most -sa" vegyen be egy nagy aaggal, &s a "*vet"ező n&hány na%ban !s #olytassa a sze&s&t' @)l nagy megterhel&st $elentene a test&ne" a megvonás a m/t&ttel egy !őben' Am!"or $obban &rz! már magát, a""or "ell ma$ abbahagyn!a' =áv! bár ból!ntott, magában már elhatározta, hogy am!nt -sa" lehet, abbahagy$a a gyógyszer sze&s&t enyelte a nagy aagot amelyet ally oany)$tott ne"!, hogy el tu$a v!seln! a m/t&tet =e ha .!nlo-" v&gzett a vagal"ozással, soha t*bb& nem #og az *r*g! szerhez ny)ln!' .!nlo-" !ntett allyne", $*$$*n "! a #olyosóra, hogy =áv! ne hall$a ő"et' .&t emberre lesz sz("s&gem, hogy le#og$á" a báty$át, meg m&g vala"!re, a"! aogat$a ne"em az esz"*z*"et @*r*l"*ző", le%eő" !s "ellene" m&g, meg rengeteg #orró víz &s sza%%an a mosa"oáshoz' átta a lányon a megle%ő&st, ez&rt magyarázatul hozzá#/zte4 0em tuom, m!&rt, e )gy t/n!", a t!sztaság -s*""ent! a #ertőz&svesz&lyt' Ezt &rthetőne" gonolta ally' 7&g(l !s t!sztaság #&l eg&szs&g, hát b!ztos $ól $*n az a m/t&t"or !s' Már!s hozo" m!nent, am!t "&rt' A seb&sz meg#ogta az a$tó gomb$át, hogy v!sszamen$en, e megtor%ant Azt monta, a báty$a ven&g !tt' .!& ez a ház, valam! ro"on&; =áv! #eles&g&&' A #eles&g&&6 Ds ő m!&rt n!n-s !tt; "&rezte .!nlo-"' Csa" n&hány na%$a "*t*tte" házasságot, &s tula$on"&%%en -su%án &re"ből' Al!g !smer!" egymást' ay Jo-elyn nem !s tu$a, hogy maga !tt van' M!"*zben a helyzetet magyarázta, sally most elősz*r gonolt arra, m!t #og szóln! az a boszor"a, ha =av! -soával határos móon meggyógyul' .a$án *r*m*t &rzett, m&g azon sz*rny/ eshetős&g ellen&re !s, hogy a""or ay Jo-elyn *r*"re a an-aster -salához #og tartozn!' .!nlo-" -sa" hor"antott egyet a #elsőbb osztályo" bárgy)ságán, &s bement a szobába' ally "!verte a #e$&ből ay Jo-elyn várható rea"-!ó!na" a gonolatát, ma$ els!etett, hogy beszerezze a "&rt olgo"at' A #őm<óság) lay azt monta, -sa" "&r$en bárm!t, am!re sz("s&g(" van' 3át a""or, az !stenre, ő b!zony "&rn! !s #og6
ally *r(lt, am!&rt a m/t&t! elő"&sz(lete"hez hozzátartozott, hogy =áv! hátána" nagy r&sz&t le%eő""el ta"artá" le az )$onnan szerzett hege""el borított "!s r&sz "!v&tel&vel, ahol a metszs&st ma$ mege$t!"' így -sa" egy "!s n&gysz*g ala") bőr#el(let látszott, s ettől "*nnyebb volt el#ele"ezn!e arról, hogy azt #og$á" nemso"ára #elvágn!, a"!t a leg$obban szeret a v!lágon''' El !s hessegette magától ezt a gonolatot, &s elhelyez"eett az ágy mellett Dn #ogom aogatn! a m/szere"et' 5!ztos benne, "!slány; ehet, hogy $obb lenne olyasvala"!, a"! n!n-s ro"onságban a %á-!enssel' 0em volna $ó, ha elá$ulna, vagy ha h!szt&r!ás rohamot "a%na' ally a-osan #elszegte az állát' 0em vagyo" h!szt&r!ás6 0e aggó$on, m!nen renben lesz velem' Az orvos halványan elmosolyoott' Henben' Kyorsan elmonta az esz"*z*" nev&t, &s hogy m!lyen sorrenben #og$a ő"et használn!' A so" sz!"e, sebtágító &s a t*bb!, m&g re$t&lyesebb szerszám borotva&les volt, &s -s!llogott a t!sztaságtól' A segíts&g(l hívott "&t szolga !s el#oglalta a hely&t4 3ugh Morgan az ágy #e$&n&l, az !zmos, szó#u"ar "o-s!s %e!g a lábánál állt' 7!szolyogva, e az&rt határozottan megragatá" =áv!&t, &s a m/t&t meg"ező*tt' ally -sa" bámult, m!lyen sebesen olgoz!" .!nlo-"4 #(rg&n e$tette egy!" vágást a más!" után, &s ugyanígy !tatta #el a v&rt A lány )gy &rezte, "!ss& sz&(l, ez&rt a #!gyelm&t a "&rt esz"*z*"re *ssz%ontosította, &s a!g nem !s n&zte a m/t&tet, amíg a #e$e meg!nt "! nem t!sztult' 5orzalmasan hossz) !ő eltelt&vel, amíg a%ról&"os gonal #(r"&szte a ny!tott seb&t, .!nlo-" v&gre el&geett "!s "!áltást hallatott Egy "!-s!ny #&marabot emelt "! a sebből olyan #!nom mozulattal, am! sz!nte *sszeegyeztethetetlenne" t/nt nagy, erős "ez&vel' 5elee$tette a re%eszarab"át egy tálba, amelyet ally tartott oa ne"!, ma$ azt *rm*gte4 A b!ztonság "ev&&rt most egy "!-s!t "*r(ln&z(n" m&g' Am!"or el&geett volt az erem&nnyel, lezárta a vágást 0em!gen volt sz("s&g a szolgá" segíts&g&re, mert =áv! al!g mozult az o%erá-!ó alatt+ -su%án az első metsz&s"or vett egy nagy levegőt, s ránult *ssze g*r-s*sen' M!után lezárta a sebet, .!nlo-" így szólt4 A$a -sa" !e azt a b**nt, "!slány6 ally engeelmes"eett, &s #elny!totta az e&nyt, hogy .!nlo-" használn! tu$a' 5orzalmas szag), unorító, sz(r"&sz*l massza volt benne' H&m(lten #!gyelte, hogy az orvos a -s*%*gő anyag egy r&sz&t a sebre "en!' 3ogyan használhat !lyen o-smány "!n&zet/ trutymót, ha egyszer anny!ra híve a t!sztaságna"; M!előtt m&g t!lta"ozhatott volna, szorosan *sszezárta a szá$át' Most már t)l "&ső ahhoz, hogy ne bízzon meg ebben az emberben' Ahogy be#e$ező*tt a m/t&t, a #esz(lts&g olyan hevesen olóott #el benne, hogy al!g #!gyelte, hogyan "*t*z! be .!nlo-" a sebet, &s m!lyen utasításo"at a hal"an Morganne", a"! ma$ av!el mara' Meg!nt )gy &rezte, hogy "!ss& sz&(l' A #elaatát elv&gezte, ez&rt "!ment, &s a gal&r!a #alánál álló "ana%&ra rogyott, m!ntha m!nen -sont$a elolvat volna' .!nlo-"na" !gaza volt, am!"or #!gyelmeztette, hogy a m/t&t #el"avaró &lm&ny lesz' ugyana""or leny/g*zően &re"es !s volt' Am!"or v&gre az orvos !s elő"er(lt a betegszobából, #&lve %!llantott #el rá' Konol$a, hogy''' hogy $ól s!"er(lt; A #&r#! a "ana%& más!" v&g&be ros"at, &s &%%olyan el-s!gázottna" t/nt, m!nt am!"or elősz*r talál"ozott vele' ally tel$esen megr&m(lt, m!vel .!nlo-" a "ez&be temette az ar-át, e aztán megnyugtató mosollyal #eln&zett' gen, nagyon $ól ment a olog' A re%esz "*nnyen, egyben "!$*tt, &s az !m&nt elv&gzett n&hány v!zsgálat ala%$án )gy n&z "!, hogy normál!s az &rz&"el&s a lába!ban' A #ertőz&s vesz&lye m&g #ennáll, e ha !sten !s )gy a"ar$a, a""or, azt h!szem, t)l #og$a &ln!, &s olyan lesz, m!nt )$ "orában'
ally nem sírt, am!"or megmontá" ne"!', hogy =áv! meg #og haln!, e m!után meghallotta, hogy a báty$a m&g!s &letben mara, hangos zo"ogásban t*rt "!, )gy t/nt, megállíthatatlanul' 3ála !stenne"6 t*rt "! belőle' 3ála !stenne"6 .!nlo-" egy!" "ar$ával át*lelte a vállát, m!"*zben a lány tovább sírt' Jól van, no, $ól van' =er&" "!slány maga, a báty$a meg *r(lhet, hogy !lyen h)ga van' ally tel$esen #el&$e #orult, &s ar-át a #&r#! mell"asába temette' olyan erősne", olyan b!ztonságosna" &rezte' .abát$a gya%$) sz*vet&be %!%aohány enyhe !llata vegy(lt, am! h)sz &vvel "orábbra r*%ítette v!ssza allyt, am!"or az a%$a tartotta a "ar$a!ban, szorosan át*lelve, v&elmezve lányát a nyol-&vese" v!lágána" %robl&má!tól' Az eml&" -sa" m&g $obban megrí"atta' Elvesztette az a%$át, ma$ az any$át, &s ma$nem =áv!&t !s' =e most, !sten "egyelm&ből &s enne" a melegszív/, goromba s"ótna" "*sz*nhetően, m&gsem mara egye(l' assan "!#ogyott a "*nnye"ből, &s elh)zóott .!nlo-"tól, m!"*zben egy zseb"enőt !gye"ezett előhalászn! a zseb&ből' a$nálom, hogy !lyen sírást reneztem' Csa" hát am!t tett, az enyszer/en -soa6 Al!g''' al!g tuom elh!nn!6 .!nlo-" #áratan elmosolyoott, am! megle%ően "!s#!)ssá tette az ar-át' 3át, -soát a"art, nem; Aztán bement v&g(l a zent 5ertalantem%lomba; 0em, e holna% m!nen"&%%en elmegye"6 M!nen"&%%en men$en !s el6 M&g sten !s "evel!, ha "*sz*netet monana" ne"!, am!"or valam!t $ól -s!nált' ally #elállt' e$e, hogy v!sszamen$e" =av!hez' 7an valam! "(l*nleges teenő vele ma &$sza"ára; Egyesegye(l anny!, hogy maga va-sorázz&" meg rem! sen, &s alu$on egy $ót válaszolta a #&r#! "omolyan' AZ mv renel! így6 3a nem "ez el $obban v!gyázn! magára, nenv'nM maga !s megbetegsz!"' an-aster őrnagy m!att nem "ell agg&n !nU Morgan vele lesz, &n meg holna% ben&ze" hozzá' ally már ny!totta volna a szá$át, hogy ellen"ezzen ' meggonolta magát' A #esz(lts&g elm)ltával a -sont$a vel-![ \ ] rat volt 7alóban semm! olyasm!t nem tu most tenn! =í!v!t!! am!t más !s meg ne tehetne helyette' Henben van' .!nlo-" #elállt, &s megro%ogtatta a válla!t, hogy "!lazí!s'! '1 mereveett !zmo"at 7a$on re$t valahol h!s"yt magál^'m nagyszer/ l&tesítm&ny; 3a a leg$obb %ortó! borban a"art volna #(rőzn! nya"!g, u a""or !s gonos"oott volna róla, hogy a "ívánsága tel$est6: Men$(n" le, &s n&zz(" meg6 .!nlo-" #el"a%ta orvos! tás"á$át, &s lemente" a társa!&n onba' ay Jo-elyn $ól betanított "omorny!"$a már $*tt !s, mr7 ally megh)zta a -sengőzs!nórt, &s hamarosan egye_v ]t# h!s"yt &s branyt varázsolt elő' A lány magában el!snn aózott a szolgá"na"' Egyszer sem #orult elő, hogy bán IM F3 a"ár -sa" a leg"!sebb szemv!llanással !s $elezte volna me_vnn ala-sony rang) szem&lye !ránt rn&g ha b!ztosan volt !s m!ml ")ráln!u" a -sel&szálláson' Dszrevette, hogy lan .!nlo-" "eze remeg, m!"*zben hn .rt!", ez&rt meg"&rezte4 M!n!g !lyen "!mer(lt m/!t; mnt, a #&r#! "!ss& elsz&gyellte magát' 3át !gen' M/t&t #os a "ezem, e utána nehezemre es!" elh!nn!, hogy ! voltam v&g!g-s!náln! a olgot Hen"ív(l neh&z beleM mber! testbe, tuván, m!lyen #á$almas ez a betegne", 11m!&t az egyetlen gyógymó' M!nt most !s' Egy ha$! !!! h!s"y #el&t, aztán )$ra telet*lt*tte a %oharát, le!n t `^+v "ana%&ra, s már lassabb tem%óban !szogatott' ! h !! ! yo!t egyet a brany$&b*l' 0agyon #!nom volt, ahogy M! volt az a borzalmas szag) massza, amelyet a "* 3mosolyoott' 5!ztosan tun! a"ar$a; n! "&rhetem' ' "eny&r &s víz' .! M!után anny!ra (gyel a m/szere! t!sztaságára, !: olgot ra"ott =av!re;6 "!áltott ally ősz!nte r&
m, hogy #ur-sána" t/nhet e v!lágszerte használna" v'!3L"at seb"*t*z&shez a n&%! gyógyászatban ma !cUsz' .ínában %en&szes szó$at)rót al"almazna" &l! r&sz&n, )gy besz&l!", a %araszto" egy -!%ót ergerenán' 3a vala"! megs&r(l, levesz!" a -!%ót, n-szes r&szt, vízzel s/r/ masszát "&szítene", &s a n #!gyelemre m<ó6 allyt m!n!g !s olthatatlan "í!lrmezte, am! $ó tula$onság egy tanárnál' Magána" meszes -!%ó$a a %aláson; 6 n-rengve megrázta a #e$&t Ezt a b!zonyos %&lr matróztól "a%tam, a"! meges"(*tt, hogy ez a ta!!m v'!laha használt .!%róbáltam, &s )gy ta%asztaltam, 7%1 "evesebb betegemet veszítem el #ertőz&s vagy (sz_##ttl5!! Már nyol&ve tá%lálom az ereet! "ever&"et "el Dl v!Zzel' =e ereet!leg m!&rt határozta el, hogy "!%róbál egy enny!re szo"atlan olgot; o"at utaztam, így #el&bret bennem a "íván-s!ság a n&%! gyógyászat !ránt' A hagyományosabb beállítottság) "oll&gá!m h)zzá" a szá$u"at, azonban n&ha bevál!"' Az egy!" &let-&lom, hogy megv!zsgál$am a n&%! gya"orlatban elter$et gyógymóo"at, &s rá$*$$e", mely!" hatásos való$ában' Elmosolyoott, ma$ #olytatta4 Arra %&lául nem találtam b!zonyít&"ot, hogy sz(l&s"or az ágy alá tett "&s #&lbevág$a a #á$almat, v!szont a #/z#a"® t&nyleg $ó #á$alom &s láz-s!lla%ító' 3a találo" valam!t, am! bevál!", a""or használom' Most, hogy =áv! "!"ezel&s&n már t)l volta", ally rá&bret, hogy .!nlo-" ember! olalára !s "íván-s!, nem-sa" az orvosra' Ds m&g m! a -&l$a az &letben; 3ogy anny! embert mentse" meg a nagy .aszástól, amenny!t -sa" tuo", &s am!lyen so"á!g -sa" bírom' 7&g(l m!n!g a halál győz, e !stenemre monom, nem har- n&l"(l6 A #&r#! ar-a els*t&t(lt ally szerette volna, ha elt/n!" a bánat a te"!ntet&ből, ez&rt #elemelte a %oharát gyun" a .aszás #*l*tt aratott ma! győzelemre6 .!nlo-" ar-a #eler(lt' .o--!ntotta", &s "!!ttá" a %oharu"at' ally m!n"ettő$("ne" t*lt*tt m&g, s azzal elmer(lte" a besz&lget&sben, &lvezve a m/t&t után! *r*mtel! hangulatot' ally mes< a nevelőnő! mun"á$áról, .!nlo-" %e!g E!nburghben &s ononban szerzett orvos! gya"orlatáról' Lrvos"&nt &s seb&sz"&nt v&gzett, aztán ha$óorvos lett, am!ne" "*sz*nhetően a v!lág so" "(l*n*s tá$ára el$utott' .&sőbb "atonaorvos"&nt olgozott, &s a -satá" v&res olvasztót&gely&ben #!nomítgatta tuását' ally az orvos m!nen szavából "!hallotta a mesters&ge !ránt! szenve&lyt' M&g hogy őr(lt s"ót6 Magában álotta r' Hamseyt, am!&rt ehhez az emberhez "(lte+ most már b!ztos volt benne, hogy ő az egyetlen seb&sz eg&sz Angl!ában, a"! megmenthette a báty$át' 0yol-a!" #e$ezet Am!"or Jo-elyn a hossz) na% teenő! után #áratan hazat&rt, ma$nem elment a szalon mellett, e megtor%ant, mert egy nő! hang (t*tte meg a #(l&t' ehets&ges volna, hogy aura n&n! #&lretette a m&rg&t, &s v!sszat&rt ononba; Hem&ny"eett, hogy így áll a olog, ez&rt "!ny!totta a szalon a$ta$át' Ftál"ozva látta, hogy nem a nagyn&n$e van ott, hanem #aragatlan sógornő$e, am!nt &%%en ler&szegen! "&sz(l valam! sosem látott, gy/r*tt ala""al' Megmerevete" az ar-vonása! hogy vala"! !lyesm!t megenge$en magána" az * házában6 Aztán esz&be $utott elhatározása, hogy t(relmesebb lesz vele, ez&rt hal"an v!sszah)zóott' ehet, hogy ally n&ha a %ohár #ene"&re n&z, e valószín/leg nem #og$a ello%n! az ez(stnem/t, amely am)gy sem a szalonban van' Azonban m!előtt elsom#orálhatott volna, ally #el%!llantott &s meglátta' Hossz hírem van az *n számára, ay Jo-elyn6
Ja$, ne6 Csa" nem''' meghalt; $o-elyn megermet, s a vele$&!g áthatotta a h!eg hullámban rát*rő bánat &s vesztes&g &rz&se' A""or hát =áv! elment''' sovány teste "!h(lőben van oa#ent'' z*l szeme *r*"re lezáróott * meg m&g -sa" !tthon sem volt' Az a tegna%! r*v! látogatása volt az !stenhozzá' 0em -soa, ha ally a branys(veghez ny)lt D%%en ellen"ezőleg6 #olytatta ally erős tanítónős hang$án' =r' .!nlo-" !gen-sa" ragyogó m/t&tet ha$tott v&gre ra$ta, &s valószín/ne" t/n!", hogy =áv! nem-sa" &letben mara, e tel$esen #el !s #og &%(ln!' 3ogy az őrnagy &letben mara; E szava" m&g $obban meg*bbentett&" Jo-elynt, m!nt ha a #&r#! halálhír&t hallotta volna, sz!nte sz&elgett, ahogy meg%róbálta #elolgozn! a várható esem&nye"ne" ellentmonó #e$lem&nyt' Előrel&%ett, &s meg#ogta az egy!" sz&" támlá$át, hogy *sszesze$e magát' M!lyen -soálatos !s volna, ha !gaz, am!t ally mon6 =áv! meg&reml! az &letet &s a bologságot' Az *r*m&be azonban egy egyre $obban elhatalmasoó gonolat vegy(lt4 * nem egy &lő #&r$et a"art magána"6 @uom, hogy *nne" halva "ellett volna a bátyám' ally #elállt, &s v!llogó szeme""el "*zeleett Jo-elyn #el&' @alán $obb lesz, ha !tt marao", &s v!gyázo" rá, amíg el nem "*lt*zhet az *n otthonából' M!vel most már magától nem #og meghaln!, *n a v&g&n talán m&g meg%róbálná helyretenn! a olgot' Jo-elyn &rezte, hogy m!nen v&r "!#ut az ar-ából' M!-soa alávalóságot állít6 7alóban az volt a szán&"om, hogy *zvegy legye", e attól m&g nem "ívántam =áv! halálát6 3a ugyan "&%es #el#ogn! a "(l*nbs&get6 A (htől va"on a sz&" el&be botor"ált, &s belehu%%ant, m!"*zben hol gyenges&g vett erőt ra$ta, hol meg elragata a vágy, hogy "!"a%ar$a ally szem&t' 7alam! h!eget &rzett a "ez&ben, m!re #eln&zett, &s az orvost látta, a"! egy %ohár branyt erőltetett rá, te"!ntet&ben sza"ma! aggoalommal' Ezt !gya meg' ay Jo-elyn6 egít a megráz"ótatáson' Jo-elyn engeelmesen "ortyolt egyet a %ohárból, a brany "!ss& meg"*h*gtette, ahogy v&g!g&gette a tor"át' Az orvosna" azonban !gaza volt4 az agya )$ra m/"*&sbe l&%ett' A %oharába bámult, &s meg%róbálta renbe szen! az &rz&se!t' emm! sem vehet! rá, hogy sa$nál$a, ha =áv! an-aster &letben mara' =e m!t #og ez $elenten! a Canover her-eggel "a%-solatos terve!re n&zve; M&g ha a her-eg bele !s szeret, a""or sem tu #eles&g(l menn! hozzá' M!"or !á!g &rt a t*%reng&sben, legszívesebben sírva #a"at volna' Há&bret, hogy ha így #olytat$a, bele#ulla zavaros &rzelme!be, ez&rt erővel másra !rányította a #!gyelm&t' Az orvosra %&lául, a"! "*zelebbről v!zsgálva $obb "&%et mutatott' Ky/r*tt, az !gaz, ám a te"!ntete !ntell!gens &s "eves volt, am!"or r*v!en elmagyarázta, m!&rt volt az őrnagy anny!ra beteg, &s m!t tett ő, hogy meggyógyítsa' Am!re a monanó$a v&g&re &rt, $o-elyntől már egy ősz!nte mosolyra !s tellett' ?oga$a "*sz*netemet, r' .!nlo-"6 Jó mun"át v&gzett, &s $ót -sele"eett' 0em !smerem an-aster őrnagyot t)l r&góta, e tuom, a v!lág $obb hely lett most, hogy * &letben mara' ally utál"ozva #!gyelte, hogy .!nlo-" sz!nte oromboln! "ez lay Jo-elyn száz gyertyánál !s ragyogóbb mosolyána" varázsától6 A $ele" szer!nt m&g a leg!ntell!gensebb #&r#!a" sem "&%ese" !gaz való$ában #el!smern! egy !lyen elő"elő származás) sza$hát Ahogy ez a gonolat meg#ogalmazóott benne, r*gt*n el !s sz&gyellte magát' 5!ztosan az &hgyomorra !vott brany van rá lyen hatással' Ds ugyan!nnen származott az a vá !s, hogy ay $o-elyn esetleg bánthat$a =áv!&t' Am!nt "!monta e szava"at, legszívesebben v!ssza !s szívta volna ő"et, &s nem -sa" az&rt, mert .!nlo-" helytelenítő %!llantást vetett rá' Maga ay $o-elyn megle%ően sebezhetőne" t/nt, m!nt egy gyere", a"!be beler)gta", am!"or ally meggonolatlanul megváolta' .! h!tte volna, hogy enne" a boszor"ána" &rz&se! !s vanna"; 7alószín/leg -sa" az&rt lett olyan (h*s, mert a m<óságát &rte támaás'
M!nenesetre ally a""or !s nagyon urva volt a ven&glátó$ava!' 5ár a bo-sánat"&r&s nem tartozott az erőss&ge! "*z&, az&rt mereven megszólította a layt4 a$nálom, am!t montam, ay Jo-elyn' 5!ztos vagyo" benne, hogy =áv!ról renesen gonos"ona" ma$, amíg el nem tuom v!nn! !nnen' H*gt*n ne"! !s #ogo" más!" helyet "eresn!, hogy ne o"ozzun" *nne" sz("s>elen "&nyelmetlens&get 0!n-s o" a s!ets&gre' A házam el&g nagy egy reg!mentne" !s, vagy legalább!s egy százana"' ay Jo-elyn !sm&t a szo"ásos h/v*ss&g&be bur"olózva állt #el' =r' .!nlo-", "&rem, "(l$e ma$ el ne"em a számlát a szolgálata!&rt6 Hem&lem, az erem&nnyel arányos *sszegről állít$a "!' .!nlo-" allyre %!llantott' M!ss an-aster #ogaott #el engem, azt h!szem, * szán&"oz!" el!nt&zn! a számlámat !s' .&%telens&g6 Ez az &n #elaatom' G$abb -soás mosolyt "(l*tt a #&r#! #el&' allyne" el "ellett !smern!e, hogy ha egy !lyen mosoly egyszer őt !s megtalálná, m&g * !s ha$lanó lenne eln&zn! ayy Jo-elyn számos $ellembel! h!bá$át A lay a "analló%ár"ányon álló órára %!llantott' .&sőre $ár' .&rem, enge$&" meg, hogy a h!ntóm hazaszállítsa *n*"et' 3a-sa" nem "íván &$sza"ára !tt maran!, M!ss an-aster' ally lel"!!smeret&t bántotta "orább! urvasága, ez&rt v!sszautasította az a$ánlatot 0em sz("s&ges maranom' =r' .!nlo-" szer!nt =áv! át #og$a alun! az eg&sz &$sza"át, &s !tt van Morgan, hogy v!gyázzon rá' Ma$ els&tálo" a mun"aaó!mhoz' 0!n-s messze, &s m&g v!lágos van' Már t*bb órá$a nem !s gonolt a mun"á$ára, ám most h!rtelen esz&be *tl*tt !gye"ezn!e "ell, hogy aun-eston&" továbbra !s el&geette" legyene" vele' ay Jo-elyn b!ztosan v!sszavon$a a %&nz(gy! megálla%oásu"at, m!vel nem #og gyorsan meg*zvegy(ln!, ahogy az egyezs&g meg"*t&se"or várta' 0em szám!t' =áv! &lete m!nent meg&r, am!vel ally -sa" renel"ez!", &s a ologtalan &letet am)gy sem ne"! találtá" "!' .!nlo-" azonban gyors %!llantást vetett rá, &s más"&%% *nt*tt' *r*mmel el#oga$u" szíves #ela$ánlását, ay $o-elyn' Konos"oom róla, hogy M!ss an-aster &%s&gben haza&r$en' 3a előhívatná a híntó$át, m! már !nulnán" !s' Erre semm! sz("s&g mormogta ally, m!"*zben ay $o-elyn a ház el& renelte a "o-s!t Az orvos "un-ogott za"ma! v&lem&nyem szer!nt !gen!s sz("s&g van rá' M!lyen gya"ran !sz!" branyt; z!nte soha !smerte be a lány' =e a leg"ev&sb& sem vagyo" !ttas6 M<óságtel$es "!$elent&se h!tel&t n&m!leg aláásta, hogy -su"lott egyet' .!nlo-" szeme #ur-sán -s!llogott, m!"*zben határozottan meg#ogta ally "ar$át, &s a h!ntóhoz vezette' ally bemászott &s hálásan s(%%et bele a %uha bársony(l&sbe' Drthetetlen móon egy "!ss& sz&(lt &s "un-ogn! támat "eve' M!lyen #ur-sa6 .&sőbb nem !s eml&"ezett, m!ről besz&lgette" a r*v! "o-s!"ázás alatt, ha egyáltalán besz&lgette", e m&g m!előtt el&rt&" volna aun-eston&" város! la"óházát, .!nlo-" $elzett a "o-s!sna", hogy áll$on meg, &s tegye "! ő"et' ally álmosan %!slogott "! az abla"on, s egy "o-smára !smert al!g "&t házt*mbny!re a mun"aaó! otthonától' M&g nem &rt(n" oa6 A #&r#! meg#ogta a "ez&t, hogy "!segítse a "o-s!ból' 0o !gen, v!szont !tt $ól #őzne", &s &n b!ztos a"aro" lenn! abban, hogy esz!" valam!t, m!előtt haza"ís&rem' .(l*nben a mun"aaó! m&g "!tesz!" a sz/r&t r&szeges"e&s m!att, &s az az &n h!bám lesz' @r&#ál"ozva monta, e ally így !s megs&rtő*tt 0em vagyo" r&szeg6 Csa"''' -sa" egy -s*%%et %!tyó"ás' 0em "íváno" enn!' .!nlo-" a "ar$ába #/zte ally "ez&t' ehet, hogy maga nem &hes monta !%lomat!"usan &n v!szont !gen' Csatla"ozna hozzám, hogy ne "ell$en egye(l ennem;
3ogy így #ogalmazta meg a olgot, ally nem utasíthatta v!ssza' 7aló$ában már nem !s a"arta' ?ar"as&hes lett, ahogy az &telre gonolt A "o-sma t!szta, ta"aros hely volt, a "onyha #elől %e!g íny-s!"lanó !llato" szállta"' A tula$onos r&g! barát"&nt (v*z*lte .lnlo-"ot, &s egy s*t&t, -s*nes saro"ban (ltette le ő"et' ally v!llámgyorsan elt(ntette a "enyeret meg a sa$tot, a #orró marhah)soshagymás %!t&t, az ősz!bara-"%u!ngot, &s az erős "áv&t, amelyet orvos! %aran-sra "ellett meg!nn!a' M!után "!(rítette a "áv&s-s&sz&$&t, ősz!nt&n bevallotta4 a$nálom, hogy enny! gonot o"oztam *nne", o"tor )r6 5!zonyára r&szeg voltam egy "!-s!t, "(l*nben most nem &rezn&m magam enny!vel $ózanabbna"' .!nlo-" mosolygott, &s seb&sz! %ontossággal nyol- -!""re vágott egy almát A báty$a m!att &rzett meg"*nnyebb(l&s az &hgyomorra !vott branyvel egy(tt !gazán &re"es hatást gya"orolt magára' ally ellazulva hátraőlt a magas támlá$) t*lgy#a %aon, &s így b&"ess&g szállta meg' Azt h!szem, azóta nem ettem egy reneset, am!óta láttam a aterloo után! vesztes&gl!stá"at 7>elenne" t/nt a tavasz, amíg Angl!a arra várt, hogy megm&r"őzz&" a "orz!"a! sz*rnyeteggel, a"! a -soával határos móon v!sszat&rt Elba sz!get&ről, &s egy eg&sz #ran-!a hasereg s!etett a segíts&g&re' ally "&nyszeresen olvasta az )$ságo"at, m!nen a%ró hírmorzsára &hesen' @alán volt valam! rossz elő&rzete, mert sosem aggóott enny!t az &ve" során, amíg =áv! az b&r!a!#&lsz!geten har-olt' Am!"or aztán v&g(l el$utott hozzá a hír, hogy a báty$a s)lyosan megs&r(lt, nem !s le%ő*tt meg' El"esereett &s r&m(lt volt, e meg nem le%ő*tt Azután %e!g "ező*tt a vára"ozás''' Eml&"eztette magát, hogy ezt már m!n maga m*g*tt hagyta, &s így szólt4 a$nálom, hogy a rólam való gonos"oása m!att most gyalog "ell hazamenn!e, am!"or ay Jo-elyn h!ntó$a elv!hette volna' A zent 5ertalan .órház "*zel&ben la"!"; 0em, !nnen -su%án n&hány házt*mbny!re, a 3arley treeten van a renelőm, &s a #*l*tte l&vő la"ásban la"om' Kya"ran eszem !tt' .!nlo-" "*rt ra$zolt az asztalla%on egy "ev&s"e "!*ml*tt s*rből' M! a báty$a házasságána" a t*rt&nete; 0em t/n!" valam! szo"ványos (gyne"' ally #elvázolta, m!&rt a"art ay $o-elyn gazag *zveggy& váln!, &s hogyan lett =áv! a #&r$e' El&g "(l*n*sne" hangzott a t*rt&net, ahogy előata, e az orvoson a meg*bben&sne" a leg-se"&lyebb $ele sem látszott' ally gyanította4 so""al t*bb "ell ahhoz, hogy .!nlo-" valam!n megle%ő$&"' Am!"or be#e$ezte, a #&r#! szóra"ozott ar-"!#e$ez&ssel -sóválta a #e$&t zeg&ny nő6 0em -soa, hogy magu" "etten ma$ meg*lt&" egymást' @el$esen "(l*nb*zte" az &re"e!" az őrnagy eg&szs&g! álla%otával "a%-solatban' 3!báztat engem, mert #elt&teleztem, hogy a lay v&get vethet a bátyám nem szívesen látott l&tez&s&ne"; Ez baarság, "!slány6 Maga !s -sa" &%% anny!ra h!sz! el, hogy vesz&lyt $elenthet rá, m!nt &n monta g)nyosan az orvos' 3át nem látta az ar-át, am!"or azt h!tte, hogy az őrnagy meghalt; 7alóban nagyon #el)ltna" t/nt !smerte el ally' 5!zonyára attól tartott, hogy a házában t*rt&nt haláleset #elza"lat$a a szolgá"at' ehet, hogy ay $o-elyn nem "íván a báty$a #eles&ge lenn!, e az őrnagy "eves ember, &s a lay ősz!nt&n *r(lt, am!"or megtuta, hogy #el #og gyógyuln!' Mulatságos lesz v&g!gn&zn!, hogyan ol$á" meg ő" "etten ezt a helyzetet egymás "*z*tt' A seb&sze"ne" b!ztos az&rt van !lyen morb! humor&rz&"(", mert állanóan az &let &s halál határmezsgy&$&n olgozna" gonolta ally, ma$ #ennhangon így szólt4 0em nyerte el a tetsz&semet az a gonolat, hogy ay $o-elyn *r*"re a sógornőm legyen' ő a leggőg*sebb nőszem&ly, a"!vel &letemben talál"oztam'
0em olyan rossz ember ahhoz "&%est, hogy a semm!re"ellő %azarló" osztályába tartoz!" M!után v&gzett az elsővel, .!nlo-" #elszeletelt m&g egy almát' 7olta"&%%en eg&szen elragaó' ally b*l-sen tartóz"oott a meg$egyz&se"től' 0em valószín/, hogy ay $o-elyn szem&ly!s&g&ne" megít&l&s&ben egyet #ogna" &rten!' Jelen "*r(lm&nye" "*z*tt a %ol!t!"a b!ztonságosabb t&mána" íg&r"ezett Am!t monott, )gy hangz!", m!ntha egy ra!"ál!s monta volna' 3a ra!"ál!sna" nevezz(" azt, a"! megvet! a lusta embere"et, a"!" sohasem tette" egy #!"ar-ny! $ót sem sen"!&rt, a""or azt h!szem, &n !s az vagyo"' Megvetem azo"at a nő"et, a"!" #olyton a rágalmazó %lety"ál"oással vanna" el#oglalva, &s t*bb %&nzt "*ltene" egyetlen *lt*zet ruhára, m!nt amenny!t egy átlagos -salá eg&sz &vben lát+ meg azo"at a #&r#!a"at !s, a"!" szer!nt az a s%ort, ha gyámoltalan állato"at m&szárolna" le, vagy ha az eg&sz vagyonu"at elveszít!" szeren-se$át&"on' Cs!ntalan mosolyra h)zóott a szá$a' Kya"ran elgonolom, hogy a vaászat so""al !gazságosabb volna, ha a ró"á"na" &s a #á-áno"na" !s lenne #egyver(", &s v!sszavághatnána"' ally maga előtt látta, ahogy egy ró"a -&lzásra emel! a %us"át, &s elnevette magát' Dn !s azt h!szem, hogy az )r! társaság n&hány tag$a előny&re változna, ha "a%na egy aag s*r&tet a hátsó$ába' A #&r#! mosolya rá&bresztette, m!lyen !lletlens&get monott, .!nlo-" anny!ra elt&rt a t*bb! #&r#!tól, hogy ally el#ele$tett v!gyázn! a nyelv&re' 7!zsgálóva n&zte a -sontos ar-ot, amelyet beárny&"olt a s/r/ #eh&r lobon-, &s a "!#e$ező ar-vonáso"at, amelye" a harag &s az egy(tt&rz&s oly v&gletes #o"ozata!t !s t("r*zn! tutá"' osem tu$a v!ssza#!zetn! ne"!, am!t &rt(" tett' P!llantása a mara&" n&hány almaszeletre esett, amelyet a #&r#! #&lretolt' Meg!nt meg#ele"ezett arról, hogy előbb gonol"ozzon, &s -sa" aztán besz&l$en, )gyhogy meg"&rezte4 Megesz! m&g azo"at; egszívesebben r*gt*n az asztal alá s(llyet volna, e .!nlo-" egyszer/en -sa" el&$e tolta az almaszelete"et gen-sa" utol "ell &r$e magát az ev&sben' Eg&szen sz!"ár lett az aggoalomtól' Azt gonol$a, sovány vagyo" &bret rá ally, m!"*zben az utolsó "&t almaszeletet ette' A "*vet"ező gonolata %e!g az volt4 m!&rt !s "ellene ne"em ezzel #oglal"oznom; Aztán r!atan rá*bbent, hogy azt szeretn&, ha az orvos )gy te"!ntene rá, m!nt nőre, nem %e!g egyszer/en, m!nt egy %á-!ens&ne" a h)gára' Erre #anyarul megálla%ította magában, hogy -sa" az&rt &rez !lyen #el"avaró !zgalmat, mert olyan megh!tt volt ez a "*tetlen va-sora' Eg&sz ha$aon &let&ben nem va-sorázott m&g "ettesben egy !lyen vonzó #&r#!val, "!v&ve =áv!&t, e hát a testv&re" nem számítana"' .!nlo-" szem&ben * %ersze -sa" egy sovány "!s nevelőnő, a"! be-s!--sentett, ma$ !nzultált egy gy*ny*r/ nőt, a"! v!szont megbabonázott rabszolgá""á változtat$a a #&r#!a"at' A gonolat sz&gyen"ez&sre "&sztette' enyelte az utolsó #alat almát !s, aztán #el állt a t*lgy#a %aról' e$e, hogy v!sszat&r$e" aun-eston&"hoz' 0o !gen, ne"em !s haza#el& "ellene már !nulnom' M!"*zben .!nlo-" #el"ászálóott, sally meg#!gyelte, hogy am!óta elősz*r talál"ozta", most első ízben t/nt a #&r#! tel$esen ellazultna"' 3át meg !s &reml!, hogy $ól &rezze magát a ma! mun"á$a után' Míg az orvos el"ís&rte őt a aun-eston&"hoz vezető n&hány házt*mbny! )ton, ally "!&lvezte a gonolatot, hogy ma este $obban #og alun!, m!nt hóna%o" óta bárm!"or' .!len-e!" #e$ezet
Jo-elyn m&g so"á!g (lt a teá$át "ortyolgatva, m!után a seb&sz &s ally an-aster elment' aura n&n! b!ztosan azt monaná, hogy nem"ívánt #&r$e a m<ó b(ntet&s helytelen -sele"eete!&rt M!nent egybev&ve Jo-elyn ha$lott rá, hogy ezzel egyet !s &rtsen' íz!sz az *szt*ne!ne" engeelmes"eve #elugrott az *l&be, #&sz"elő*tt, &s orombolva )rnő$e borá!na" nyomta barnássárga #e$&t 3ízelg&s&t Jo-elyn *r*mmel #ogata' A bársonyos buna s!mogatása $ó ellenszere volt a %án!"na", amely #eltámat benne, valahányszor arra gonolt, hogy egy tel$esen !egen #&r#!hoz ment hozzá' Egy sz!m%at!"us !egenhez, a"!t már!s meg"evelt, sőt -soál e m&g!s-sa" !egen számára' Ez %e!g elegenő ahhoz, hogy m&g a legh!ggatabb nő !s h!szt&r!"us s!"oltozásban t*r$*n "!' 7!sszanyert eg&szs&ge nagyon más embert #araghat az őrnagyból ahhoz "&%est, a"! nemr&g m&g olyan -senes bátorsággal várta a halált' N sem hosszantartó házasságra "*t*tt megálla%oást, ahogyan $o-elyn sem, &s most hasonló"&%%en zavarban &rezhet! magát, am!&rt nem vehet! el szabaon azt, a"!t ő választana' @alán van !s vala"!, a"!t szeret, &s a"!t #eles&g(l vett volna, ha n!n-s az a aterloonál szerzett, halálosna" t/nő sebes(l&se' 7álásról term&szetesen szó sem lehet ' $o-elyn eg&sz &let&ben a sz(le! válása o"ozta rettenetes botrány m!att szenveett, sohasem választaná ezt az utat' A válást "!monó o"!ratot a %arlamentne" "(l*n t*rv&nyben "ell &rv&nyesíten!e, e ez %ersze -sa" azután lehets&ges, ha már a leg!nt!mebb r&szlete"et !s ny!lvánosan, tel$esen megalázó móon "!szellőztett&"' M&g ha ő maga ha$lanó volna !s ezt az utat választan!, egy váláshoz a""or !s "ell valam! o" Ez %e!g leggya"rabban a #eles&g által el"*vetett házasságt*r&s, am!t ne"! semm!"&%%en sem áll szán&"ában v&greha$tan!' Háaásul m&g ha meg !s tenn&, an-aster nem b!ztos, hogy el a"arna váln! tőle, ha )gy *ntene, tetsz!" ne"!, hogy egy gazag nő #&r$e lehet' 3ála !stenne", hogy aláírta azo"at a %a%íro"at, amelye"ben lemonott a Jo-elyn vagyonát !llető "*vetel&se!ről, s így nem tu$a -sőbe v!nn!6 Kyorsan megrázta a #e$&t 0agyon elragata a "&%zelete' ehet, hogy az eg&szs&ges =áv! "(l*nb*z!" ma$ a halál "a%u$ában állótól, e Jo-elyn el"&%zelhetetlenne" tartotta, hogy sz*rnyetegg& változz&"' A"árm!be le#oganá, hogy renes, be-s(letes ember' Egyszer/en -sa" nem őt a"ar$a a #&r$&(l' z!sz v&g(l leugrott az *l&ből, hangos hu%%anással &r"ezve a szőnyegre, &s a sa$át olga! után látott El$*tt az !e$e, hogy Jo-elyn &re"lő$*n az őrnagy hogyl&te #el*l' A "&" szobában 3ugh Morgan t(relmesen őr!zte az alvó beteget' A hátán e$tett vágás m!att az őrnagy a hasán #e"(t, a l&gz&se egyenletes volt, sovány ar-a %e!g nyugot Jól van; "&rezte Jo-elyn -senesen' Az !nas #elemel"eett (lt&ből, &s az a$tóhoz l&%ett Jo-elyn mell&' Ggy alsz!", m!nt egy -se-semő, m<óságos asszonyom nyugtatta meg hal"an' Heme"' A lay már !nult volna v!ssza, am!"or esz&be $utott, hogy meg"&rezze4 Ds a báty$a $ól &rz! !tt magát; ó, !gen6 M!ntha )$ embert -s!nálta" volna belőle' .*szon*m "&r&s&t Morgan sz&gyenlősen elmosolyoott gaza volt a szobalányo""al "a%-solatban, )rnőm' El&g nagy h/hót -sa%na" Hhys "*r(l, &s ez !gazán $ót tesz ne"!' Erre a meg$egyz&sre v&gre ay Jo-elyn !s el tuott mosolyon!, am! már nagyon h!ányzott ne"!' egalább az egy!" h!rtelen *nt&se $ó "*vet"ezm&nye""el $árt' M!után egye(l el#ogyasztotta a va-sorá$át, Jo-elyn az ágyba !s magával v!tte az aggoalma!t' Meg%róbált #!lozó#!a! szem%ontból gonoln! váratlan házasságára' 3!szen száz &v m)lva már m!n halotta" leszne", s m!t #og a""or m!nez számítan!; Enne" ellen&re m&g órá"!g hány"olóott, m!előtt gonterhelt álomba mer(lt volna' .!tartó "o%ogtatásra &bret' Iz!sz a szo"ásos hely&n, az ágy v&g&ben "u%orgott, s most a #(l&t hegyezve #orult az a$tó #el&' Mar!& l&%ett be egyszer/ ruhában, amelyet ny!lvánvalóan s!etve h)zott magára 3ugh
Morgan "&rte, hogy &bresszem #el' Az őrnagy nagyon nyugtalan, m<óságos asszonyom, Morgan meg aggó!"' Megn&zem' Jo-elynne" azonnal "!ment a szem&ből az álom, "!ugrott az ágyból, &s magára "a%ta a "*%enyt, amelyet mar!e tartott ne"!' M!után a %a%u-sába b)$t, "!l&%ett a #olyosóra, ahol Morgan várta egy gyertyatartóval' =r' .!nlo-" megata a -ím&t; gen, ay Jo-elyn' Azt monta, "(less(n" &rte, ha sz("s&ges' A lay meg"*t*tte "*%enye *v&t, m!"*zben a gal&r!án "ereszt(l a "&" szobához s!ette"+ a gyertyá" láng$a -sa" )gy lobogott az !nas m*g*tt' 0agyon "&ső volt, az &$sza"a legs*t&tebb órá$a' Hem&lve, hogy nem "ell .!nlo-"ot sz("s>elen(l zavarn!u", Jo-elyn bel&%ett az őrnagy szobá$ába' A #&r#! hanyatt #e"(t, &s erőtlen(l hány"olóott a ta"aró alatt' Jo-elyn v!ssza#o$totta a l&legzet&t, am!"or látta, hogy a lába! mozogna"' Csa" egy "!-s!t, e m&g!s megmozulta"' .!nlo-"na" !gaza volt szó sem volt %aralíz!sről' Ettől a gonolattól megnyugoott, &s az ágyhoz l&%ett' Egy!" "ez&t a #&r#! homlo"ára helyezte' 3a lázas, a""or azonnal el"(l az orvos&rt, hátha gyullaásról van szó''' e a hőm&rs&"lete normál!sna" t/nt' Dr!nt&s&re az őrnagy hány"olóása alábbhagyott' Jeanette, m!gnonne; mormolta ma$nem t*"&letes #ran-!asággal' $o-elyn elvette a "ez&t, &s &lesen meg$egyezte4 0em, Jo-elyn vagyo"' Henes angol nő, nem a maga valamely!" #ran-!a vagy belga nő-s"&$e6 A #&r#! szemh&$a megrebbent, ma$ #elnyílt' P!llanatny! zavaroottság után #el!smerte, hol !s van' 3onnan tu$a, hogy $eanette nem a lovam volt; Ggy szólítaná a lovát, hogy 9"evesem:; A "atona &s a lova !ővel nagyon "evese" leszne" egymás számára V válaszolta =áv! "omolyan, e a szem&ben !rón!a bu$"ált $o-elynne" nevetn!e "ellett' Azt h!szem, erről nem a"aro" t*bbet megtun!' 3!rtelen el"omoroott' Eml&"sz!", m! t*rt&nt; =r' .!nlo-"ra; A m/t&tre; A #&r#! ar-vonása! meg#esz(lte"' Jo-elynbe belev!llant a meg&rz&s, hogy =áv! #&l meg"&rezn! az erem&nyt' Az o%erá-!ó $ól s!"er(lt monta gyorsan' .!nlo-" szer!nt tel$esen #el !s gyógyulhat' Az őrnagy elősz*r anny!ra -senben volt, hogy Jo-elyn már már azon "ezett t*%rengen!, va$on meghallottae, am!t monott' Aztán a #&r#! ar-a meg#esz(lt az eről"*&stől, ahogy megmozította a $obb lábát, &s %ár h(vely"ny!re #elh)zta a t&r&t A ballal !s meg-s!nálta ugyanezt' stenem6 "!áltott #el remegő hangon @&nyleg !gaz6 @uo" mozogn!' @uo" mozogn!6 G$ra lehunyta a szem&t, m!előtt a meg-s!llanó "*nny-se%%e" "!sz*"hette" volna a %!llá! alól' $o-elyn át&rezte, menny!re meg lehet hatva, ez&rt le(lt az ágy mellett! sz&"re, &s meg#ogta a "ez&t Aztán Morganhez &s Mar!ehoz #orult Egy !őre most elmehetne"' Morgan, b!ztosan szeretne egy "!s teát meg valam! enn!valót Azt b!zony !gen-sa" szeretn&", )rnőm6 !smerte be az !nas' M!"*zben "!#el& mente", &rzelemtel! %!llantást váltotta" Mar!eval' A szolgá"na" r!t"án volt lehetős&g(" a megh!tt egy(ttl&tre, s most ny!lvánvaló *r*mmel #ogatá", hogy az &$sza"a "*ze%&n egy(tt va-sorázhatna" Míg =áv! azon !gye"ezett, hogy #elolgozza magában az &let"*r(lm&nye!ben t*rt&nt ráma! változást, Jo-elyn nyugot hangon el!sm&telte ne"!, am!t az orvostól hallott "orábban' M!"or a #&r#! szeme )$ra #elnyílt, a lay meg"&rezte4 3ogy &rz! magát; Ahhoz "&%est, ahogy aterloo óta &reztem magam, el&g $ól' =e normál!s ember! számítás szer!nt !gen %o-s&"ul' 3óbortos válaszán mosolyogva Jo-elyn tovább #aggatta4 0agy #á$alma! vanna";
3át %ersze6 M!ne" n&z maga engem; Megr&szeg(lt #&ny&" v!llózta" a #&r#! te"!ntet&ben, e nem a láztól, hanem a -soa #elett &rzett lel"es(lts>ől' an-aster Nrnagy, az az &rz&sem, nagyon neh&z lesz magával bírn! most, hogy gyógyuló#&lben van' $o-elyn tovább #!gyelte a #&r#! beesett ar-át, mert &rezte, hogy valam! más, #!nomabb változás !s t*rt&nt ra$ta' A szeme6 Most elősz*r sz!nte már normál!sna" t/nt a z*l szem%ár, ahogy az ó%!umtól t/hegynyíre sz/"(lt %u%!llá" "!tágulta"' Az utolsó aag lauanum hatása a $ele" szer!nt már elm)lt' Jo-elyn #elemelte az ágy mellett! asztal"áról az (veget' =r' .!nlo-" azt monta, a$un" be magána" egy "!s lauanumot, ha D$$el #el&bre' P!hen&sre van sz("s&ge, hogy #el&%(l$*n' 0em6 Az őrnagy "ar$a olyan erővel len(lt #el&, am!t a lány álmában sem "&%zelt volna, &s "!(t*tte a "ez&ből az (veget, amely sz&tt*rt a %alón, s*t&t #oltot hagyva a %om%ás "elet! szőnyegen' Csa" bámulta a #&r#!t, m!"*zben szeg#/szeg &s #ah&$ #/szeres aromá$a árat sz&t a szobában' =áv! szo"ásos "e&lyess&g&t valam! el"esereett elszántság váltotta #el' a$nálom szólt el-su"ló hangon' 0em a"artam meg(tn!' =e nem #ogo" t*bb ó%!umot bevenn!' oha t*bb&6 M!&rt nem; =áv! meg%róbálta renbe szen! "avargó gonolata!t, tuván, hogy muszá$ meg&rtetn!e magát Jo-elynnel, "(l*nben a sa$át &re"&re h!vat"ozva m&g leerősza"ol$a a tor"án azt az át"ozott 'gyógyszert' Elmagyarázta a o"tor, hogy ó%!umm&rgez&s m!att voltam a halálomon; Am!"or a lány ból!ntott, #olytatta4 A nagy aago"ban szeett ó%!um eltorzít$a az elm&t &s az &rz&"e"et' A látás, a hango", a szago", a gonol"oás''' m!nen megváltoz!"' Llyan volt, m!ntW'm!ntha ello%tá" volna a lel"emet' n"ább meghalo", m!ntsem hagy$am, hogy ez m&g egyszer megt*rt&n$en6 @&nyleg !n"ább a halált választaná; "&rezte -senesen Jo-elyn' =áv! hosszan, lassan beszívta a levegőt' 0em' @)loztam' Azt h!szem, ha &let &s halál "*z*tt a lauanum $elenten& a "(l*nbs&get, a""or bevenn&m' 7!szont ma este hete" óta elősz*r nem vagyo" a gyógyszer hatása alatt, &s $obban &rzem magam m!nt e!g bárm!"or, am!óta az az át"ozott re%eszgránát #elrobbant mellettem' Erősebbne" !s' Ds $ózanabbna"' Ds m! a helyzet a #á$alommal; Az őrnagy el#!ntoroott 3azun&", ha nem !smern&m be, hogy )gy &rzem, m!ntha egy t!gr!s %róbálna "ett&hara%n!' Bm m&g így !s !n"ább ezt választom a gyógyszeres "ábultság helyett Henben van, őrnagy )r, &n nem #ogom leerősza"oln! a tor"án' A#elől v!szont nem íg&rhete" semm!t, hogy r' .!nlo-" m!t #og -s!náln!, ha holna% ben&z monta $o-elyn vona"ova' 3a ő )gy gonol$a, hogy a lauanum elengehetetlen(l sz("s&ges a #el&%(l&s&hez, a""or &n !s segíte" magát le#ogn!, hogy beahassa a gyógyszert !gen!s, asszonyom válaszolt a #&r#! alázatosan, m!után a -satát már megnyerte' 3a alun! nem a"ar, legalább nem enne valam!t; Erőre "ell "a%n!a' Az őrnagy #elm&rte, m! a helyzet a bense$&ben' V @u$a szólalt meg -soál"ozva , azt h!szem, &hes vagyo"' A -sata óta elősz*r' 3ogy ízlene egy "!s marhas(lt yor"sh!re! %u!nggal; =av!ne" a %uszta gonolatra !s *ssze#utott a szá$ában a nyál' .!t "ell megvesztegetnem; 0os, a""or "&sz(l$*n #el, hogy -sa" levest "a% monta a lány &esen mosolyogva' 3a azt $ól t/r! a gyomra, a""or talán "a%hat egy "!s omlettet vagy n&m! te$soót A #&r#! #elnevetett, bár a teste belesa$ult' Most megb(ntet a h!bá!m m!att, ay Jo-elyn' A lány megh)zta a -sengőzs!nórt' Morgan el&g hamar meg$elent, "!ss& l!hegve, h!szen a "onyhából s!etett #el' Amíg Jo-elyn &telt renelt, =áv! az ar-&le t!sztaságát -soálta' 5ár
&$$el! *lt*z&"e t*bbet ta"art el a lányból, m!nt a legt*bb na%%al! ruhaarab, m&g!s -sábító megh!tts&g árat a hálóruhá"ból' zív#á$ítóan *leln! valóna" t/nt' Az !nas #!gyelmeztet&s"&%%en meg$egyezte4 A sza"á-sna" nem #og tetszen!, hogy !lyen "&sőn #el "ell "eln!e' lo-elyn #elvonta ar!szto"rat!"us szem*l*"&t 3a Mons!eur Cherbonn!erne" "!#ogása! vanna" al"almazásána" #elt&tele!vel "a%-solatban, mon$a meg ne"!, hogy sen"! sem "&nyszerít! arra, hogy továbbra !s el#oga$a az &"telen(l magas b&rt, am!t #!zete" ne"!' Elvárom, hogy t!zen*t %er-en bel(l #elszolgál$a az &telt' v!lágos; Morgan elnyomott egy mosolyt, &s -sa" b!--entett, aztán ment, hogy v&greha$tsa az utasítást' ay Jo-elyn, ha valaha !s mun"ába "ívánna álln!, $ó t*rzsőrmester lehetne magából $egyezte meg =áv!' gaz! tehets&ge van ahhoz, hogy !stenesen megregulázza az alárenelt$e!t6 A lány nem $*tt zavarba, &s elmosolyoott A szolgá!mna" v!szonylag "*nny/ &let(" van, azt h!szem' 0em árt, ha n&hana%$án "!ss& %róbára teszem ő"et Ggy t/n!", el&geette"' Ds !gazán azo" !s lehetne" ay Jo-elyn h/v*s )r!nő "(lse$e nem re$thette el melegszív/ &s !gazságos term&szet&t 7an vala"!, a"!t szeretne &rtesíten! a v!sszanyert eg&szs&g&ről; "&rezte a lány' Heggel "(l*" (zenetet H!-hár altonna", e "!ne" "ellene m&g; 5!ztosan van n&hány ro"ona, a"!" *r(ln&ne", ha hallhatná" a hírt' A #&r#! gonol"oás n&l"(l vágta rá4 A bátyá!mat al!gha &re"eln&, hogy továbbra !s &letben vagyo" 7anna" báty$a!; "&rezte Jo-elyn megle%etten' M!ntha azt monta volna, a h)ga egye(l mara ezen a v!lágon, ha *n meghal' =áv! nem a"arta, hogy az )rnő azt h!ggye, hazuott, ez&rt vona"ova, e elmagyarázta a helyzetet allyne" &s ne"em van három !ősebb #<estv&r(n"' egt*bbsz*r %róbálun" )gy tenn!, m!ntha nem !s l&tezn&ne"' A%án"na" a máso!" #eles&ge volt az anyán", a"! so""al #!atalabb volt nála' Az első #eles&g&től származó #!)" megvetett&" anyán"at, mert nem volt vagyona, &s az ő #ogalma!" szer!nt ala-sony származás) volt' A%án" előtt nem mert&" bántan!, hát allyn &s ra$tam t*lt*tt&" "! a harag$u"at' .eser/en elmosolyoott' .orán megtanultam vere"en!, am! nagyon hasznos "&%ess&g' A%án" halála után a leg!ősebb #!) m!nhármun"at "!obott a -salá! otthonból' M!-soa alávaló olog !lyet tenn! az a%$u" #eles&g&vel &s a sa$át testv&re!""el6 "!áltott #el Jo-elyn' 3át az &esa%$u" nem hagyott magu"ra valam!t; Az &n tuós a%ám nem!gen volt $áratos a v!lág olga!ban, &s #elt&telezte, %ersze rosszul, hogy az *r*"*se ma$ gonos"o!" rólun"' zeren-s&re az anyán"na" *zvegy! $ogon $árt egy "!sebb vagyonr&sz, amely elegenő volt egy háza-s"ára, meg arra, hogy renes !s"olába "(l$*n benn(n"et' óvárogva gonolt v!ssza a házra, ahol &lete legbologabb na%$a!t t*lt*tte' @erm&szetesen a $*veelm(n" -sa" anyán" halálá!g $árt, e a!gra &n már a haseregben voltam, ally %e!g ma$nem elv&gezte az !s"olá!t Ggyhogy el&g $ól elbologultun"' 0em -soa, ha *n &s a h)ga anny!ra "*zel állna" egy máshoz' Amíg #el-se%eret(n", egymás leg$obb baráta! voltun" Egy(tt $átszottun" &s egy(tt tanultun"' =áv! elmosolyoott' M&g $obban !s lehetett vele $átszan!, m!nt a %ón!-s!"ómmal' Jo-elyn !r!gy"eve hallgatta, &s meg$egyezte4 M!n!g !s szerettem volna egy testv&rt' ?ela$ánlanám valamely!" #<estv&remet, e "&tlem, hogy $ól "!$*nne vel("' M&g egymással sem $*nne" "!' Már a""or !s vesze"eőse" volta", am!"or !smertem ő"et, &s nem h!szem, hogy azóta meg$avulta" volna' Az &retlens&g("et "!nőhette" ugyan, ám a gonoszlel"/s&get, am! anny!ra a $ellem(" r&sz&v& vált, b!ztosan nem' Az any$u"ra "ellett hogy (ssene", mert egyáltalán nem olyano" volta", m!nt az a%ám'
Már &rtem, m!&rt nem &rezte )gy a h)ga, hogy hozzá$u" #orulhatna, ha sz("s&get szenve' Jo-elyn szá$a el"es"enyeett' Azt h!szem, n!n-s "egyetlenebb, m!nt ha a -salátag$a! árul$á" el az embert' =áv! elt*%rengett, "!ne" az árulása o"ozhatta a lány te"!ntet&ne" elhomályosulását' @alán az a%$ára gonolt, a"! a sírból !s !rányítan! a"arta' .ár, hogy nem választhat$u" meg a ro"ona!n"at )gy, m!nt a baráta!n"at Az &n -saláomna" !s megvan a maga szennyese' Jo-elyn !ron!"usan mosolygott 3a nem lettem volna anny!ra (h*s az&rt, hogy Elv!ra n&n! menny!re vágya"oz!" erre a házra, talán eszembe sem $utott volna, hogy !lyen''' !lyen h!rtelen megházaso$am' =áv! hangosan sóha$tott' $o-elyn szava! "!$ózanítólag hatotta" eml&"eztett&" rá, hogy e "&ső &$sza"a! "*z$át&" megh!tts&ge -su%án !ll)z!ó' emm! sem volt "*z*tt(", -su%án egy szerző&s, amely a terve" szer!nt leg#el$ebb n&hány h&tre szólt volna ehelyett olyan helyzetbe "er(lte", am! egy!"(" r&sz&ről sem szere%elt az al"uban' 5ár tuta, nemso"ára szembe "ell n&zn!(" e t&nnyel, t)l #árat volt ahhoz, hogy most belemen$en a r&szlete"be, ez&rt -sa" anny!t #elelt 0e aggó$on' ay Jo-elyn6 Azt h!szem, ezt a''' nem tervezett házasságot el tu$u" )gy renezn!, hogy egy!"(n"ne" se származzon "ára belőle' Llyan *r*mmel n&zett rá a lány, hogy az már sz!nte s&rtő volt gazán; Ds hogyan; M!előtt =áv! válaszolhatott volna, Morgan l&%ett a szobába egy tál-ával' Jo-elyn v!ssza#ogta "íván-s!ságát, &s így szólt Ezt holna% !s megbesz&lhet$("' Jobban monva ma, e valam!"or "&sőbb' Most !tt az !e$e, hogy egyen valam!t' Anna" ellen&re, hogy a %ra"t!"us, lába""al ellátott tál-át arra tervezt&", hogy az ágyban #e"ve használ$á", a olog nehezebbne" b!zonyult, m!nt gonoltá"' Am! "!s ere$e =av!ne" volt, azt a Jo-elynnel #olytatott besz&lget&s során "!merítette' Ahogy meg%róbált egy "análny! -s!r"&s ár%alevest a szá$ához emeln!, olyan gyenge &s !rányíthatatlan volt a "eze, hogy a tál-ára lo--santotta' Az !nast "*zben Jo-elyn már v!ssza"(lte sa$át #&lbehagyott va-sorá$ához, így hát a lány magától &rtetőő móon megragata a "analat, &s a tálba merítette' 0em "ellene ezt -s!náln!a t!lta"ozott a #&r#!' Jo-elyn szemrehányó %!llantást vetett rá' @alán azt gonol$a, hogy nem $ól -s!nálom; @u$a, hogy nem így &rtettem' M!előtt m&g t*bbet !s monhatott volna, a lay egy "anál levest nyomva a szá$ába elhallgattatta' =áv! lassan nyelt, hogy $obban &rezze az &tel ízen &s állagát' eves m&g sosem ízlett ne"! enny!re' 0em !llenő, hogy !lyen alantas #elaatot v&gezzen' Jo-elyn szomor)an megrázta a #e$&t' Csa" az&rt, mert rangom van, sen"! sem h!sz!, hogy bárm!re !s $ó lehete"' @alán hív$on egyszer/en Jo-elynne"' Am!"or a #&r#! válaszra ny!totta a szá$át, )$ra beletette a "analat Ezzel m!nen t)lzott t!szteletne" v&get vethet(n"' M!vel tele volt a szá$a, az őrnagy -su%án a szeme!t tuta az &gre emeln!' 7álaszul a lány -sa" "un-ogott' M!után nyelt egyet' =áv! megszólalt Ezt $ól -s!nál$a' .orábban !s á%olt már beteget; A lány mosolya meg#a"ult' les(t*tte a szem&t, a "analat %e!g t)lzott gonossággal merítette a tálba' Az a%ámat, a betegs&ge utolsó hete!ben' M!n!g olyan erőtel$es volt &s energ!"us' z*rny/ volt betegne"' M&g a""or v!sel"eett a leg$obban, am!"or &n voltam vele' Ds gyerme"! oaaásá&rt -ser&be a gró# !lyen #elháborító v&greneletet hagyott hátra' 0em -soa, ha a lánya )gy &rezte, be-sa%tá"' =áv! valóban nem tuott volna !llenő menny!s&get enn! a marhas(ltből meg a yor"sh!re! %u!ngból' M&g a tál levest sem #e$ezte be, am!"or *sszesz/"(lt gyomra )gy *nt*tt, hogy el&g volt 0e haragu$on monta, m!"*zben sa$nál"ozva a t*bb! leta"art tálra %!llantott 0!n-s most t*bbre &tvágyam'
Jo-elyn elmosolyoott 0em !s gonoltam, hogy lesz' sz!nt&n szólva az omlettet &s a te$soót magamna" reneltem' Meg&heztem, hogy !lyen "&ső! órán #el&bretem' eemelte a tál-át az őrnagy el*l, &s #&lrera"ta, ma$ hamarosan v&gzett !s az omlettel' A #&r#! &lvezettel n&zte, m!lyen $óíz/en esz!"' gaz va$on, hogy az a nő, a"! így &lvez! az &telt, hasonlóan $ó ággyal renel"ez!" más ter(lete"en !s; .ellemes gonolat 7olt, am!n elt/nőhetett, míg hete" óta elősz*r term&szetes )ton mer(lt álomba' Az &brenl&t &s a #ele&s "*zt! "**s tartományban $árva azt h!tte, Jo-elyn "eze s!mít$a meg a ha$át, e ez b!ztosan -sa" a elír!um utolsó maraványa volt'''
@!ze!" #e$ezet Jo-elyn gyanította, hogy egy h&t m)lva an-aster őrnagyot lehetetlens&g lesz már az ágyban tartan!, áme t&veett' Már a "*vet"ező reggelen, am!"or ben&zett hozzá, az ágy sz&l&n (lve találta Morgan &%% segített ne"! #elvenn! a "*nt*s&t a háló!ng&re' an-aster Nrnagy6 "!áltott #el' Elment a $ózan esze;6 Morgan szólalt meg bo-sánat"&rőn4 M!után megette a reggel!$&t, m!nenáron #el a"art (ln!, )rnőm' 0em hallgat az o"os szóra' @alán a szem(" szín&n&l m&g!s-sa" t*bb hasonlóság van az őrnagy &s a h)ga "*z*tt, gonolta Jo-elyn szárazon' 0em tuta le*nten!, hogy megható$on, megr!a$on vagy mulasson a #&r#! erős elhatározásán' =r' .!nlo-" %ást&tomot -s!nál magából, ha nem tan)sít t*bb $ózanságot, őrnagy )r6 0e #ele$tse el, hogy huszonn&gy órával ezelőtt m&g a halálos ágyán #e"(t6 A #&r#! #ere mosollyal válaszolt' 3a azt szeretn&, hogy Jo-elynne" szólítsam, hív$on =av!ne"' A szava! "*nnyee" volta", e a hang$án &rezn! lehetett az erő#eszít&st, az ar-a %e!g #&nyes volt az !zzaságtól' M!vel Jo-elyn )gy gonolta, nagyon rosszul n&z "!, "*zelebb l&%ett az ágyhoz, hogy megta%!ntsa a homlo"át' 5egyullat a sebe; Az őrnagy #elemelte a "ez&t, hogy megállítsa' 0em''' nem vagyo" lázas' =r' .!nlo-" #!gyelmeztetett, hogy a testemne" leszne" "ellemetlen rea"-!ó!, ha abbahagyom az ó%!umot' Ez''' most már az lehet $o-elyn a homlo"át rán-olta' 0em lenne $obb, ha továbbra !s szen& a lauanumot, amíg meg nem erős*!"; gazán el&g nagy #elaat mostanra az !s, hogy #el&%(l$*n a m/t&t után' M!n&l tovább szeem az ó%!umot, annál nehezebb lesz abbahagynom monta a #&r#! #esz(lten' Most a"arom v&g!g-s!náln!, m!előtt s)lyosbona a #(ggős&gem' A lány habozott, mert &rtette az &rvel&st, e &l&n"en eml&"ezett m&g arra, m!lyen "*zel !s $árt az őrnagy a halálhoz al!g egy na%%al ezelőtt' =áv! látta a lány "&t"eő ar-"!#e$ez&s&t, ez&rt el"a%ta a %!llantását, &s m&lyen a szem&be n&zett' A %u%!llá! anny!ra "!tágulta", hogy a szeme sz!nte #e"ete lett' Jo-elyn6 .&rem, h!ggye el, hogy tuom, menny!t bíro" elv!seln!6 gazán meg&reml!, hogy #elnőtt #&r#!"&nt "ezel$&", &s ne gyere""&nt gonolta a lay' Henben van' Csa" ne be-s(l$e t)l az ere$&t, nehogy "árba vesszen a o"tor erem&nyes mun"á$a6 0em #ogom' A #&r#! megborzongott, ahogy levegőt vett' Most %e!g''' "&rem, hagy$on magamra' 0em valam! "ellemes #olyamat leszo"n! a gyógyszerről' 0em szeretn&m, ha a legrosszabb #ormámban látna' * maga !s így &rezne a hely&ben+ leg$obb, ha az ember a leg *t&tebb %!llanata!t megtart$a magána"' Henben' Az !nasra %!llantott Azonnal tá$&"oztasson, ha aggasztaná az őrnagy álla%ota, Morgan' gen!s, )rnőm6
A #!atal ales! te"!ntet&n látszott, tuatában van a rá nehezeő #elelőss&gne"' ?ur-sa, hogy már t*bb m!nt egy &ve olgoz!" nála, &s nem !s se$tette, menny!re m&ly oaaásra &s egy(tt&rz&sre "&%es' A h&t"*zna%o" nyugot mun"á$ához nem sz("s&ges, hogy eze" a $ellemvonáso" megmutat"ozzana", gonolta' M!"*zben "!#el& halat, az őrnagy m&g azt suttogta4 3álás "*sz*netem, Jo-elyn''' m!nen&rt Jo-elyn rem<e, nem "ell ma$ megbánn!a, hogy hagyta az őrnagyot, ha $ár$a meg a %o"lot a sa$át a"arata szer!nt' =áv! meg"*nnyebb(lten sóha$tott, am!"or $o-elyn elment, mert tuta, hogy #&lelmetes sz*vets&gest szerzett magána"' H!t"a az olyan asszony, a"! tu$a, m!"or ne v!tat"ozzon' * %e!g !gazán r!t"a, őrnagy )r6 monta szenve&lyesen Morgan' =áv! az !nasra %!llantott, azon t*%rengve, va$on szerelmese gy*ny*r/ )rnő$&be' =e nem, a #!atalember szem&ben nem szerelem volt, hanem egy olyan asszony !ránt! !máat, a"!t m&lyen t!sztelt' 5ár a mun"ab&r !s el tu$a &rn!, hogy egy szolga engeelmes legyen, m&g!s !gaz! $ellem "ell ahhoz, hogy ősz!nte h/s&ggel szolgál$on' Az őrnagyot h!rtelen "!rázta a h!eg' @uván, m! vár m&g rá, így szólt egítsen a sz&"be, "&rem' 0em lenne $obb #e"ve, uram; Ma$ "&sőbb' Amíg bírom, !n"ább (lve n&zn&" szembe azzal, am! $*n' Az !nas engeelmesen meg#ogta a "ar$át, &s tal%ra segítette, legyeng(lt lába! ma$nem *ssze-su"lotta" alatta, s elősz*r -sa" álln! tuott "avargó #e$$el, !eoa !nogva' Morgan segíts&ge n&l"(l a %alóra rogyott volna' Am!"or a sz&(l&s alábbhagyott, s!"er(lt három l&%&ssel &s Morgan hathatós "*zrem/"*&s&vel oabotor"áln!a a "arossz&"hez' ehu%%ant, &s a támlána" vetette a #e$&t' A v>ag$a! remegte", a m/t&t"or e$tett vágásból %erzselve #utott sz&t a #á$alom' =e legalább, !stenne" hála, már nem az ágyban #e"sz!", m!nt valam! gyámoltalan "!sma-s"a' 3atalmas előrel&%&sne" t/nt, hogy most már egy sz&"ben (l gaz, gyámoltalanul, m!nt egy "!sma-s"a''' Jo-elyn (zenetet "(l*tt H!-hár =altonna" az őrnagy eg&szs&g! álla%otáról, e a #utár el"er(lte, &s a százaos )gy &r"ezett meg &lelőtt, hogy nem !s hallott a barát$a -soálatos gyógyulásáról ' =uley t)l ta%!ntatos volt ahhoz, hogy maga a$on tá$&"oztatást, így hát a na%%al! szalonba vezette H!-hárot, &s &rtesítette Jo-elynt a ven&g &r"ez&s&ről' A lány az abla"nál állva találta a #&r#!t u$$a! el#eh&rete" a man"ó!n, ar-ára szoros masz""&nt #esz(lt a bőr' A százaos, a"ár-sa" * maga !s tegna%, a legrosszabbtól tartva "&rezte4 =áv!'''; H!-hár, az őrnagy so""al, so""al $obban van monta gyorsan a lay, @egna% megm/t*tt&", &s a seb&sz )gy gonol$a, nagyon $ó es&lye van rá, hogy tel$esen #el&%(l$*n' A #&r#! szeme el"ere"eett =áv! &letben mara; 3a szeren-s&$e van, $obb lesz, m!nt )$ "orában' A százaos az abla" #el& #orult, &s merev vállal "!bámult ra$ta' Jo-elyn !őt a"art an! ne"!, hogy *sszesze$e magát, ez&rt hát #el"a%ta íz!szt, a"! a olgozószobától !á!g "*vette' A ma-s"a )gy !s v>elen menny!s&g/ -!rógatást tuott elv!seln!' Am!"or H!-hár v&g(l megszólalt, olyan hal" volt a hang$a hogy al!g lehetett hallan!' 5!ztos voltam benne, am!"or a "omorny!"$a !evezetett, hogy azzal #og #ogan!4 =áv! meghalt az &$$el' El sem''' el sem tu$a "&%zeln!, m!t !s $elent ez számomra Anny!an meghalta", &s most megtuom, hogy legalább egy barátom m&g!s &letben mara, m!nen valószín/s&g ellen&re' Azt h!szem, egy "!-s!t el tuom "&%zeln! #elelte -s*nesen a lány'
H!-hár #el&$e #orult =e m!t #og ez $elenten! magára n&zved Nsz!nt&n szólva nem tuom monta Jo-elyn "eserny&sen' 7!szont rem&lem, hogy ally an-asterrel ellent&tben maga nem #og azzal váoln!, hogy m!nen vágyam m&rget -sem%&szn! =áv! leves&be6 ally nem monhatott !lyet6 El&g nyíltan -&lzott rá' Jo-elyn megva"arta z!sz állát, m!re el&geett orombolás &r"ezett válaszul' Azt az&rt el "ell smernem, hogy be volt egy "!ss& -sí%ve, &s valószín/leg nem gonolta "omolyan' 3a maga valaha !s meg*lne vala"!t, szer!ntem nagyon egyenes móon tenn&, mon$u" a 5on treet "ellős "*ze%&n lőn& le %!sztollyal' 0em !lyen alattomos mószert választana, m!nt a m® válaszolta H!-hár mosolyogva, am!től t*bb &vvel #!atalabbna" t/nt+ a""or volt !lyen, am!"or %anyolországban elősz*r talál"ozta"' .ár !s lenne nem "!használn! a -&lzótuományomat &rtett egyet $o-elyn' H!-hár #ogást váltott a man"ó!n' =áv! el&g $ól van ahhoz, hogy látogató"at #oga$on; M!vel &n -su%án egy gy*nge nő vagyo", reggel "!utasított a szobá$ából' =e azt h!szem, magána" *r(ln! #og' M!"*zben "!mente" a na%%al! szalonból, el!sm&telte a százaosna", am!t .!nlo-" monott zóval az ó%!um soorta !lyen "*zel a halálhoz monta H!-har el"&%eve' stenem6 3a belegonolo", menny!t atam be ne"! belőle a sa$át "ezemmel6 M!nen"! azt h!tte, =áv!&t !s bele&rtve, hogy az a leg$obb' Most v!szont, hogy már tu$a az !gazságot, "ere"en v!sszautasít$a hogy a leg-se"&lyebb menny!s&get !s bevegye belőle' Jo-elyn Aggóva %!llantott a barát$ára' smer! valamenny!re az ó%!um#(gg*s&get; Attól tarto", hogy vesz&lybe soorhat$a az eg&szs&get, ha enny!re h!rtelen hagy$a abba a sze&s&t' %anyolországban az egy!" t!szt(n" ó%!um#(ggő lett, m!után s)lyos sebet "a%ott' 0em bírta abbahagyn!, a"ármenny!re "em&nyen %róbál"ozott' Az álla%ota''' nem volt !r!gyl&sre m<ó monta "ertel&s n&l"(l a százaos' 5!ztos, hogy $avar&szt enne" "*sz*n"ető, hogy =áv! le a"ar szo"n!, am!lyen gyorsan -sa" lehet, m!vel ő !s tan)$a volt az esetne"' =e nem bolon' 0em #og olyasm!hez ragasz"on!, am! t*n"retenn&, &%%en most, hogy $ó )ton hala a #el&%(l&s #el&' 0os, -sa" rem&lhet!, hogy H!-hárna" !gaza van' 3allottam, hogy !tt $árt tegna%, )gyhogy egye(l !s #eltalál' .&rem, ne habozzon meglátogatn! =áv!&t, am!"or -sa" "íván$a, &s mara$on, ame!g a"ar' 5!ztos vagyo" benne, hogy a $elenl&te #el #og$a gyorsítan! a gyógyulását' H!-hár meg&rtette a lay "!monatlan gonolatát !s, ezen melegen elmosolyoott' Ds so""al "ellemesebb az *n otthonában !őzn!, m!nt a "órházban' .*sz*n*m, ay $o-elyn6 M!vel #elt&telezte, hogy H!-hár nem szeretn&, ha v&g!gn&zn&, hogyan "(z! #el magát "&t hossz) l&%-sősoron, Jo-elyn a vállára "a%ta íz!szt, &s v!sszat&rt a olgozószobá$ába' M&g meg "ellett írn!a n&hány levelet' aura .!r"%atr!-" el lesz ragatatva, ha megtu$a, menny!t $avult an-aster őrnagy eg&szs&g! álla%ota A más!" nagyn&n$e, ay Cromarty %e!g (h*ngen! #og, ha meghall$a, hogy az uno"ah)ga vagyona *r*"re el&rhetetlenn& vált számára' .ár, hogy nem lehet ma$ ott, hogy lássa a rea"-!ó$át D%%en lezárta a ay aurána" !rt levelet am!"or =uley $elent meg az a$tóban' A három 3all!ell "!sasszony van !tt )rnőm' A három 3all!ell "!sasszony;6 A #ene v!gye el, enny! ráma! esem&ny "*ze%ette el !s #ele$tette, hogy ma van az egy!" szo"ásos ven&g#ogaó na%$a' .evesebb látogató várható, m!nt a társaság! szezonban, ám m&g így !s "&nytelen lesz hossz) órá"on át "ellem"en!' Ez ma nem lesz valam! "*nny/' sszeszorított #oggal el!nult, hogy #oga$a a 3all!ell "!sasszonyo"at, három ártalmatlan, e "!ss& (tő*tt v&n"!sasszonyt, a"!" előszeretettel hagytá" be#e$ezetlen(l a monata!"at, &s
mes<e" semm!tmonó t*rt&nete"et' Az !ő lassan #olyogált, m!nt a m&z' A #elszínen Jo-elyn teával, s(tem&nnyel &s szóra"oztató t*rt&nete""el tra"tálta ven&ge!t, $ól begya"orolt "*nnyes&ggel e a lel"e m&ly&n -su%a aggoalom volt 7a$on hogyan bologul =áv!; @alán már *ssze !s omlott, mert t)lságosan megerőltette magát; 7agy &%% sz*rny/ "íno"at "ell "!álln!a a gyógyszer megvonás m!att; r(lt, am!"or az utolsó n&hány ven&g !s elment, &s megmonta =uleyna", hogy m!nen "&sőn &r"ező előtt taga$a le, azzal #els!etett a l&%-sőn, hogy megn&zze, m! t*rt&n!" oa#ent' .o%ogására v!ám 9J*$$*n be6: volt a #elelet' A szobába l&%ve azt "ellett látn!a, hogy az ura" nagyban "ártyázna"' 3ugh &s Hhys Morgan (lt egy asztalnál H!-hár =altonnal &s =av!el, belemer(lve a $át&"ba' Csa" H!-hár #ogata "*nnye&n a meg$elen&s&t' 3ugh tal%ra ugrott, Hhys %e!g b&nult sz&gyen"ez&ssel szegte le a #e$&t =áv! m&lyen s(%%et bele az egyetlen "arossz&"be, &s egy mosolyt "(l*tt #el&$e' A "!n&zete ala%$án az ágyban "ellett volna #e"(n!e, e a te"!ntet&ben &gő lázas #&ny azt se$tette, hogy "&%telen lenne nyugton maran!' Jo-elyn gyanította, hogy H!-hár az&rt $avasolta a "ártya%art!t hogy elvon$a =áv! #!gyelm&t a "íno"ról, így hát tettetett megrovással szólt rá$u"+ Dn meg magamban már m!nen#&le sz*rnys&get "&%zeltem6 Erre magu" !tt mulatozna", amíg &n #&l onon unalmasabbnál unalmasabb teremt&se!t látom ven&g(l6 3ugh Morgan -sa" aogn! tuott a$nálom, )rnőm, e lan-aster őrnagy ragasz"oott hozzá, hogy ha már !tt vagyo" a szobában, -satla"ozzam a $át&"hoz' Jo-elyn továbbra !s megtartotta a "*nnye hangv&telt őrnagy )r, attól tarto", elront$a a szolgáló!mat' =áv! remegő "eze! ellen&re hasonló hangnemben válaszolt4 D%%en ellen"ezőleg, r&szt vesze" a szeren-se$át&"o" ártalma!ról szóló (v*s o"tatásban' ose $átsszon H!-háral, ay Jo-elyn6 D%(lete"ben $átszun", &s mostanra már magá&na" tuhat$a a ovas @estőrs&g &%(let&t a Carltonházat, a zent Pálsz&"esegyházat &s a estm!nster! a%átságot .! nyerte el a =u"e o# or" .órházat; V &re"lő*tt $o-elyn' Azt egy!"(n" sem a"arta t*rt elő Hhysból, aztán anny!ra el%!rult, hogy m&g a #(le !s belev*r*s**tt' Jo-elyn *r*mmel látta, menny!vel bologabbna" &s eg&szs&gesebbne" látsz!" a t!zees, m!nt a "órházban volt' @alán a lábaozó" otthonává "ellene ala"ítan!a a Cromartyházat, h!szen )gy t/n!", !tt valósággal "!v!rulna" a sebes(lt "atoná"' átom, hogy ez nem nőne" való hely' Drezz&" $ól magu"at ura!m6 Ma$ "(lete" #el #r!ssítőt' .!ment a szobából, &s "*zben arra gonolt, "ez! már &rten! a "atona! ba$társ!asságot, &s azt, hogy az egy(tt har-oló" "&sőbb !s anny!ra oa#!gyelne" egymásra' z!nte ta%!ntható "*tel&" "a%-solta *ssze a három "atonát, anna" ellen&re, hogy "etten t!sztte" volta" &s r&g! baráto", míg a harma!" !egen volt &s "*z"atona 7alamely!" ós! #!gura, talán ámuel Johnson monta egyszer, hogy m!nen #&r#! sa$nálhat$a, ha nem lehetett "atona' "orábban nem &rtette ezt a meg$egyz&st, ám most már volt valam! se$t&se arról, m!t !s $elenthet' M!lyen "ár, hogy a #&r#!a" -sa" oly so" embertársu" legy!l"olása árán tuna" !lyen szoros barátságo"at "*tn!6 z*rnyen szenven! #og a h!ányától, resz"etn! #og, !zzan!, &s az !sten tu$a -sa", m! vár m&g magára''' =áv! rá&bret, hogy enn&l tovább már a "ártyázás látszatát sem bír$a #enntartan!' A "*r &s a %!"" helyett hullámzó m!ntá"at látott, amelye" nem marata" el&g so"á!g egy helyben ahhoz, hogy azonosítan! tu$a ő"et Az !ő egyre lassult, mígnem &rtelm&t vesztette' 7alam!"or &vszázao""al ezelőtt lehetett, hogy ay Jo-elyn er/s látogatást tett nálu"' 0em so""al azután &tel &r"ezett Az &$sza"a v!sszat&rt &tvágya már elt/nt, s most sem enn!, sem !nn! nem tuott
M!után a társa! be#e$ezt&" a "*nny/ eb&et, a sa$át #(l&ben #&mesen -sengő hangon így szólt a$nálom, ura!m, e !e$e, hogy v!sszavonul$a" a $át&"tól' !zzaság -s*%*g*tt a "ez&ről, &s' #oltot hagyott a "ártyá"on, amelye"et az asztalra #e"tetett' Csu"ló$a l!babőr*s lett' Egy utolsó erő#eszít&ssel m&g s!"er(lt hozzátenn!e4 H!-hár, más al"alommal "ell ma$ elnyerne a @oert' 0e"em )gy !s $ó' osem engehetn&m meg magamna" a #enntartás! "*lts&ge!t' H!-hár hang$a -soálatosan megnyugtatta, &s b!ztosan az * "eze volt az a melegs&g a vállán' Az v!szont már ny!lván 3ugh volt, a"! a $ót&"onyan %uha ágyba ra"ta' em H!-hár, sem a t!zees nem lett volna "&%es t)l so"at segíten! a man"ó" m!att' Házta a h!eg, m!"*zben az ágynem/$e átneveseett az !zzaságtól' o""al gyorsabban telne az !ő, ha tuna alun!, e az !ege! m!ntha *ssze-somósota" volna, az elm&$e %e!g "(l*n*s, &ber álmo"ban t&velygett, ahol a mostan! "*rnyezete *ssze"evereett a m)lttal, &s &lete legborzalmasabb r&málma!val, amelye" olyan #r!sse" volta", m!nt am!"or elősz*r <e át ő"et ally $elent meg+ az ar-a aggóó volt azt "*vetően !s, hogy b!ztosította róla, $ól van, &s nem "ell vele maran!a' .!nlo-" !s el$*tt, rán-olta a homlo"át, am!"or megm&rte a %ulzusát, &s azt monta, háromszorosan !s át"ozott bolon' .**s aggyal egyet&rtett vele, e )gy &rvelt, hogy ha már enny!re előrehalat a leszo"ással, m!&rt !s hagyná "árba veszn! az át< szenve&st, ha "&sőbb )$ra v&g!g "&ne -s!náln!a' 3athatott az &rvel&s log!"á$a .!nlo-" nem erőltetett rá t*bb lauanumot' !gazán &rtelmes ember ahhoz "&%est, hogy m!-soa nagy "uruzsló' Az órá" vontatottan m)lta", !zma! #á$almas g*r-sbe ránulta", &s rázta a h!eg, a"árhány ta"arót halmozott !s rá 3ugh' Az &$sza"a egy!" s*t&t órá$ában ma$nem megt*rt a "!tartása' Anny!ra vaul, anny!ra m!nen mást "!szorító móon "ívánta a gyógyszer zs!bbasztó bársonyosságát, hogy a %árná!ba temette az ar-át, nehogy lauanum&rt tu$on "*ny*r*gn! nehogy a"ár -sa" egy "eveset !s "&r$en, hogy enyh(l$*n a -sonto" &s az !zmo" #á$alma' 7ala"! álott $ó h!eg vízzel t*r*lte le az ar-át, s =áv! a $ázm!n!llatról #el!smerte, hogy b!zonyára ay Jo-elyn az' Meg%róbált oa#oruln!, hogy megmon$a ne"!, nem "ellene !tt lenn!e, e a lány t!szta hang$a határozottan rászólt, hogy ne legyen bolon' Erős a"arat) nő ez az * a #eles&ge' ?eles≥ =e hát az lehetetlen' a$nos lehetetlen' Azután m&ly#e"ete e%ressz!ó ragata meg, &s v>elen s*t&ts&g sz!%%antotta magába' @alán &$$el volt, vagy talán meghalt a na%' Egy gyertyát #!gyelt merev te"!ntettel, mert b!ztosan tuta, ha %!slant egyet, t*bb& soha nem lesz #&ny' El$*tt a ha$nal "&zzel#ogható tan)$el&t ava anna", hogy m&g!s tel!" az !ő' Mostaná!g t)l<e, a""or hát továbbra !s "! tu tartan!' Elm&$e lázas víz!ó"at varázsolt el&$e %anyolország !zzó belső sí"sága!ról, amelye" "egyetlen barna színben v!llogta", aztán "em&ny sárga -sere%e"re t*reezte" sz&t a sz*rny/ nagy eső-se%%e" be-sa%óásától' A -s*r*m%*lő arabo" egy v!llanásny! áraatban elt/nte", &s 3ere#or !máott z*l omb$a! marata" a hely("*n, amelye"et már h)sz &ve nem látott @!zen"&t &ves volt, m&g magán v!selte az egy!" báty$ától elszenveett ver&s nyoma!t, am!"or a sze"&r el$*tt &rte, az any$á&rt meg ally&rt' 5ár &%%anny!ra szerette estholmeot, m!nt amenny!re a báty$a!t utálta, nem n&zett v!ssza, hátha vala"! #!gyel!, &s a gy*nges&g $el&ne" tart$a ma$' egurult az ágyról, &s az abla" #el& támolygott, tuva, hogy oa"!nt megláthat$a estholme ot, e 3ugh Morgan el"a%ta' El"esereetten "(z*tt, mert b!ztos volt benne, hogy "*zel a megváltás, -sa" a "ez&t "ell "!ny)$tan!a ám a #!atal ales! leg&ny gy*ng& ere$&hez az *v& nem volt m&rhető' G$ra #e"(t 5ár-sa" el tuna alun!'''
@!zenegye!" #e$ezet A' an-aster őrnagyból "!sugárzó #á$alom "&t &s #&l na%on át bet*lt*tte az eg&sz házat' Jo-elyn !ege! z!lálta" lette" a #esz(lts>ől' Anna" ellen&re, hogy =áv! meg"&rte, mara$on távol, gya"ran oa(lt mell&, m!vel )gy t/nt a #&r#! )gys!n-s tuatában az ottl&t&ne" 3ugh Morgan vállalta magára a betegá%olással $áró #elaato" z*m&t, e Jo-elyn, ally &s Hhys !s "!vett&" a r&sz("et belőle, hogy =áv! #ő á%oló$a sz(netet tarthasson betegszoba! teenő! "*zben' Jo-elyn #ela$ánlotta, hogy #el#oga m&g egy á%olót, ám az !nas azt monta, nem sz("s&ges, mert * !s el tu$a v&gezn!, am!t "ell' Me!g #olytatóhat m&g ez a szenve&s; Meg"&rezte .!nlo-"ot, a"! azonban nem tuott egy&rtelm/ választ an!' Attól #(gg, hogy a gyógyszer#(ggős&g menny!re szorosan tart$a a mar"ában =áv! szervezet&t' egrosszabb esetben talán *t vagy hat na%!g' 3a szeren-s&$e van, r*v!ebb !ő alatt megsz/n!"' Jo-elyn meg"*nnyebb(l&ssel vette, hogy elmehetett egy "!sebb est&lyre, amelyre "*teless>uóan elíg&r"ezett' S9=rága ay Jo-elyn, a #&r$em *sszes rettenetes ro"ona !tt lesz6 Egyszer/en muszá$ "erítenem vala"!t, a"! n&m! színt v!sz az est&lybe6:T Ftólag azon t*%rengett szomor)an, hogy a ven&glátó$a va$on "a%otte anny! színt tőle, amenny!t rem< 7alószín/leg Jo-elyn -s!llogó z*l ta#truhá$a &lettel!bb volt, m!nt a nő, a"!t el#eett' =e az&rt m&g!s $ó volt "!mozuln!' Az est #olyamán n&hányszor s!"er(lt nem gonoln!a a szenveő őrnagyra, a"ár harm!n- máso%er-!g !s egyv>&ben' 3a$nal! egy óra !s elm)lt, am!"or "!ny!totta a be$árat! a$tót, &s egy !nt&ssel )t$ára engete a "o-s!st, a"! megvárta, hogy b!ztonságosan a házon bel(l legyen' A szolgá!na" m&g !nulás előtt meghagyta, hogy ne mara$ana" #*nt m!atta' M!nt m!n!g, ez al"alommal !s v!tat"ozn! "&nyszer(lt' A $ele" szer!nt a "omorny!"tól a "omorná$á!g valamenny! -sel& azt gonolta, hogy "&%telen a "ul-sot el#orítan! a zárban, vagy egye(l levet"őzn!' 6 Az sosem $utott esz&be egy!"("ne" sem, hogy n&ha $obban szeretne egye(l lenn!' Ahogy egy %!llanatra megállt a l&%-ső al$án, szóra"ozott te"!ntete a szalonba vezető a$tóra esett, s erről esz&be $utott az azna%! -s)nya "!s $elenet, amely ott $átszóott le' Meg!nt a sógornő$&vel -sa%ta" *ssze' ally azon erős"**tt, hogy a$ana" a báty$ána" lauanumot, nehogy az elm&$e megbomol$on vagy a szíve mon$a #el a szolgálatot a megterhel&s m!att' Jo-elyn meg&rtette ally aggoalmát, sőt osztotta !s' =e a lány nem volt ott, am!"or =áv! *sszet*rte a lauanumos (veget, hogy távol tartsa magától a szert' ally nem hallotta azt az el"esereett elszántságot a hang$ában' 7!szont ahelyett, hogy meg%róbálta volna elmagyarázn! ezt a m&lys&gesen b!zalmas $elenetet, Jo-elyn !n"ább h/v*sen #elhívta ally #!gyelm&t arra, hogy =áv! #elnőtt ember, &s a *nt&se!t t!szteletben "ell tartan!' ally erre meg!nt -sa" azzal váolta, hogy =áv! halálában rem&ny"e!"+ szava! )gy vágta" #el&$e, a"ár a -sí%n! "&sz(lő arazsa"' Csa" am!"or H!-hár !s Jo-elyn mell& állt a v!tában, a""or #)$t ta"aroót ally, e a szeme m&g s*t&tlett a (he m*g*tt megh)zóó #&lelemtől' Jo-elyn rá&bret, hogy anny!ra erősen mar"ol$a a "orlát%!ll&rt, hogy a tenyer&n ott marat a #aragott a"antuszlevele" lenyomata' 0agy erő#eszít&ssel elsza"ította a "ez&t a "orláttól, &s ne"!vágott a "&t hossz) l&%-sősorna"' .(l*n*s, menny!re -senes a ház ebben az órában' A háromemeletny! magas, s*t&t elő-sarno"ot -sa" a l&%-ső#oruló"ban elhelyezett lám%áso" v!lágítottá" meg' z!nte el tuta volna h!tetn! magával, hogy egye(l &l !tt, &s nem tíz más!" emberrel oszt$a meg a házát' @!zeneggyel, ha az )$onnan szerzett #&r$&t !s beleszámít$a' El&rte a #első emeletet, ahol a hálószobá" volta", &s a gal&r!án a szobá$a #el& !nult' Már ma$nem el&rte, am!"or egy árnya! %!llantott meg maga előtt, az &$$el! s*t&ts&gn&l !s s*t&tebb ala"ot' Megermet, s a szívver&se #elgyorsult, m!"*zben azon t*%rengett, va$on bet*rő hatolte be a házba'
=e nem, az !mbolygó árnyala" az az ember volt, a"! az utóbb! v>elen na%o"ban m!negyre a gonolata! "*z&%%ont$ában volt' an-aster őrnagy (l*ng< előtte határozatlan l&%te""el, egy!" "ez&t a "orláton -s)sztatva, amely v&g!g#utott a gal&r!a #olyosó$a ment&n, nehogy vala"! lezuhanhasson az elő-sarno" nagy m&lys&gben l&vő "*vezet&re, &s sz*rnyethal$on' Jo-elyn -sa" bámulta, -soál"ozva, hogy !lyen messz!re el tuott $*nn! egye(l' @alán a "!mer(lt 3ugh Morgan elalut a hossz) v!rrasztás alatt, az őrnagy %e!g "!$utott )gy, hogy nem &bresztette #el' A #ene egye meg, az !nasna" hívn!a "ellett volna vala"!t, hogy #elváltsa6 Az renben van, hogy enny!re oaaó, e a $ózan ít&lő"&%ess&g !s #ontos' .e-s"ebőr -!%ő$&ne" za$át elnyelte a #utószőnyeg, ahogy az őrnagy #el& !nult' an-aster őrnagy, most már !e$e v!ssza#e"(n! az ágyba' A #&r#! meg%*r(lt a neve hallatán' @e"!ntete (res volt, m!ntha alva$áró lenne' Jo-elyn #elsóha$tott' A rem&ny, hogy az őrnagy mar t)l$utott az ó%!ummegvonáson, "ezett elszálln!' J*$$*n hát, monta hal", e határozott hangon, m!ntha -sa" egy el"ószált gyere"et hívna' 7!ssza "ell menn!e az ágyába' .! az''' "! van ott; Az őrnagy !eoa #orgatta a #e$&t, ahogy "**s te"!ntet&vel %róbálta megtaláln! a hang #orrását az árnya" "*z*tt Jo-elyn vagyo"' A hang megerősítette, mely!" a helyes !rány, s a #&r#! el !s !nult #el&$e, e rogyaozó l&%te! a gal&r!át v&ő "orlátna" lenítete"' Jo-elyn r&m(lten "a%ott levegő után, ahogy a #&r#! egyens)lyát vesztett #elsőteste a lent! márvány%aló &s a halálos m&lys&g #*l& ha$lott' H&m(lten szágulva tette meg a "ette$("et elválasztó tu-atny! l&%&st a #&r#! "*r& #onta a "ar$át, &s a len(let&t "!használva elsoorta az álno" "orláttól' =áv! levegő után "a%"oott, &s hátra#el& botlaozott a váratlanul ne"!(tőő test hatására' A gal&r!án "eresztbe tántorogva m!n"etten ne"!-sa%óta" a #alna"' =áv! az eles&s határán (l*ng<, e Jo-elyn m&g erősebben #ogta, &s $ó#ormán a #alna" szorította' Anny!ra sovány volt, hogy a borá!t meg tuta volna számoln! "&" "*%eny&n "ereszt(l, s a szívver&s&t !s &rezte, a teste v!szont megle%ően !zmosna" t/nt' Ds magasna"' Amíg #e"(t, nem volt !lyen ny!lvánvaló a magassága' .*nnyen lehet, hogy hat láb !s megvan, a válla %e!g !m%onálóan sz&les' Jo-elyn v!sszatartotta a l&legzet&t, am!"or az őrnagy a "ar$a!t erősen "*r&$e #onva *r*mtel! megle%et&ssel mormolta4 Jeanette6 0em Jean'''6 n&zett volna #el a lány, hogy "!$avítsa a t&ve&s&t, e e""or a #&r#! a$"a a szá$ára ta%at' A megle%et&stől #o$tottan #els!"oltott, ahogy meg&rezte az *lel&s le%lezetlen, gátlástalan &rz&"!s&g&t' A nyelv(" talál"ozott, am! *r*g!en erot!"us volt, &s egy nagy, meleg "&z s!mogatva -s)szott v&g!g meztelen "ar$án' Jo-elyn megborzongott a gy*ny*r/s>ől' M!nt a"!t &elgetn! a"arna"' M!nt a"! "ívánatos' A t&re elgy*ng(lt, s a #&r#!ba "a%asz"oott, e -sa" a #al tartotta meg "ettő$("et' Puszta "íván-s!ságból n&ha megengete az uvarló!na", hogy lo%$ana" egyegy -só"ot &s m!nanny!szor el&geetten ta%asztalta, hogy nem !gazán &rzett semm!t o""al !zgalmasabb volt Canoverrel "er!ngőzn!, m!nt bár"!vel -só"olózn!' Eg&szen mostaná!g, am!"or egy "atona #elhev(lt, szenve&lyes a$"a "!&gette az agyából a m)ltat &s a $*vőt, s -su%án a %erzselő $elent hagyta meg' 7a$on így &rzett az any$a !s, am!"or a vágy elragata, &s sza$hát -s!nált belőle, a"! már nem gonolt semm!re a sa$át *nző sz("s&glete!n "ív(l; A gonolat elborzasztotta, &s v!sszarántotta a valóságba' Mármár elt&%te volna magát a nyomorult #&r#!tól, hagyva, hogy a #*lre zuhan$on, e aztán megel&geett anny!val, hogy
el#orította a #e$&t &s a lehető legar!szto"rat!"usabb hang$án megszólalt4 an-aster őrnagy6 ?egyelmezze magát6 A "aro" meglazulta" "*r(l*tte, &s a #&r#! le%!slogott rá, m!ntha álomból &bret volna' @e $ó !sten6 "!áltott #el, ahogy rá*bbent, hogy *sszes!mulva állna"' gazán''' sa$nálom6 Ggy t/n!", nagyon''' nagyon rosszul v!sel"etem' =e m&g menny!re6 Az őrnagy el#)ló "!s nevet&ssel m&g hozzátette4 Ds azt !s sa$nálom, hogy nem &rt&"elhettem -s)# tettemet, m!"*zben &%%en el"*vettem' gazán #elháborító volt a humora, e neh&z lett volna sz!gor)na" lenn!e vele, m!"*zben a "ar$a! #&l!g m&g "*r&$e #onóta"' Igy -sa" anny!t "&rezett -sí%ősen4 M!&rt4 bó"lász!" !tt ebben az órában; Ds egy olyan házban, amely!" tele van szolgá""al, m!&rt "ell ezt a "!s ráma! $elenetet egye(l előan!a; =áv! *sszevonta a szem*l*"&t, ahogy magában "omolyan meg#ontolta a "&r&st @alán az&rt, mert már m!nen"! ágyban van; 0agyon "&ső lehet' A lány meg"*nnyebb(lten #elsóha$tott' Az őrnagy elm&$&ne" t!sztasága azt $elentette, hogy a gyógyszermegvonáson már t)l van, &s t)l<e a betegs&g&t Pontos meg#!gyel&s, őrnagy )r' gazán *r(l*", hogy v!sszat&rt az &lő" v!lágába6 gen ám, e most m! legyen; .!abálhatna, amíg vala"! #el nem &bre, &s a segíts&g&re s!et, hogy az őrnagyot le#e"tess&", v!szont nem tuta, menny! !e!g bír$a m&g megtartan! a #&r#! $elentős s)lyát' A betegszoba %e!g a gal&r!a t)lsó v&g&n volt' A sa$át hálószobá$ána" a$ta$a azonban -sa" n&hány l&%&sny!re van' 3a segíte", gonol$a, hogy el tuna $utn! a "*vet"ező szobá!g; =áv! óvatosan eltolta magát a #altól' Egy !e!g r!asztóan !ngaozott, e aztán megtalálta az egyens)lyát' Azt h!szem, !gen' 0&m! (gyetlen"e&s árán )gy helyez"ete", hogy az őrnagy bal "ar$ával át#ogta Jo-elyn vállát, aztán !mbolyogva a lány szobá$ába l&%te", m!után =áv! a szaba "ez&vel "!ny!totta az a$tót 3alvány lám%a#&ny vezette "ereszt(l ő"et a hálószobán' $o-elyn el#orította a #&r#!t, hogy háttal legyene" az ágyna", aztán eleresztette, &s hagyta, hogy a t*bb!t a grav!tá-!ó v&gezze el' A #&r#! )gy ros"at az ágyra, m!nt egy mar!onettbábu, amely!"ne" elvágtá" a zs!nór$a!t+ lába! lelógta" a matra- sz&l&ről' Jo-elyn meg#orult, &s &szrevette, hogy az őrnagy resz"et a nagy erő#eszít&stől, bár az&rt m&g egy "eserny&s mosolyra tellett tőle' Ggy t/n!", meg!nt az aósa lettem' zóra sem &remes, őrnagy )r' $o-elyn a ta"aróra emelte a #&r#! lábát, &s segített, hogy "! tu$a ny)$tóztatn! *szt*v&r test&t' zeren-s&re, am!"or az ágyra engete, az őrnagy #e$e a %árna "*tel&ben hu%%ant le' El sem tu$a "&%zeln!, m!lyen unalmas volt az &letem, amíg az )t$a!n" nem "eresztezt&" egymást .!ss& l!hegve #elegyeneseett' A #&r#! m&g #&l!gme!g az &hhalál "(sz*b&n állva sem volt %!lle"*nny/' =*bbenten látta, hogy az őrnagy már el !s alut' 0!n-s !s ebben semm! megle%ő, gonolta, m!után három na% &s három &$sza"a nem tuta !gazán "!%!henn! magát+ e hogy ezt most &%%en az * ágyában tesz!, azzal át"ozottul "&%telen helyzetet teremtett' ?el&breszthetn& az !naso"at, &s v!sszav!tethetn& a sa$át szobá$ába, ám ez za$os &s !ő!g&nyes %ro-e)ra lenne' Am! m&g annál !s rosszabb, hogy az őrnagy b!ztosan #el&brene, az %e!g nagy "ár volna, h!szen oly nagy sz("s&ge van a %!hen&sre' Jo-elyn megborzongott a gonolatra, hogy álmos, sa$nál"ozó &s zavart szolgá""al "ell$en #oglal"ozn!a, am!"or legszívesebben ő !s le#e"(ne már v&gre' Fgyana""or egy!" ven&gszobába sem tuott v!sszavonuln!, hogy ott t*ltse az &$sza"át, mert semely!" sem volt elő"&szítve' Az őrnagy szobá$a volt az egyetlen, amely!"et m!n!g "&szenl&tben tartottá"' Egy %!llanat!g a #&r#! b&"&sen alvó ala"$át bámulta, aztán "!rángatta a t/"et a ha$ából' Ds a""or m! van, ha =áv! az ágyában van;6 7&g(l !s házaso"' @*bb& "ev&sb&'
A %araván m*g*tt vet"őz*tt le, amelyet renszer!nt az (lő"á "*r(l használta"' ?ur-sa &rz&s volt meztelen(l lenn! egy #&r#!val a szobában, m&g ha az őrnagy számára most nem !s l&tezett a "(lv!lág' M!után #elvette a leg"ev&sb& áttetsző hálóruhá$át &s "*%eny&t, elővett egy "*nny/ ta"arót a sze"r&nyből, &s a ven&g&re terítette' Aztán a más!" #ele alá b)$t, hátát az őrnagy #el& #orítva, s amenny!re -sa" b!ztonsággal tehette, eg&sz test&vel az ágy sz&l&re h)zóott' zeren-s&re nagyon sz&les volt az ágya' =áv! lassan &breezett' Llyan meleg &s b&"&s volt "*r(l*tte m!nen, hogy elősz*r azon t/nő*tt, nem egy más!" álomban lebege va$on, amely barátságosabb az előzőe"n&l' =e nem, a szíve egyenletesen vert, a t(e$e meggyőzően valóságosan tágult &s h)zóott *ssze' Ovatosan megmozgatta a lábu$$a!t, mert meg a"art győzőn! arról, hogy m!nen testr&sze m/"*!"' Az eg&sz teste #á$t, &s "! volt mer(lve a gyógyszermegvonásban át< "orább! őr$ítő na%o"tól, e nem volta" már "ínzó !zomg*r-se!' am! a leg$obb, nyomát sem &rezte a %aralíz!sne"' Meg"*nnyebb(lt, bár tuta4 soha t*bb& nem lesz "&%es magától &rtetőőne" venn! a lábu$$mozgatást' ehunyt szemmel #e"(t, nem a"art megváln! a test! $ól&t &es &rz&s&től' Dlvezettel szívta be a t!szta ágynem/ &s a $ázm!n !llatát, "ar$a egy %árnát *lelt''' egy l&legző %árnát;6 .!%attant a szeme, &s tuatára &bret, hogy vele szemben, a "ar$ában az alvó lay Jo-elyn #e"sz!"' Más#a$ta b&nultság vett most erőt ra$ta' @el$esen mozulatlanul #e"(t, al!g l&legzett, meg%róbálva v!sszaeml&"ezn!, hogyan !s "er(lt ebbe a szobába, amely m!nen b!zonnyal Jo-elyn hálószobá$a' 0agyon "orán volt m&g, a reggel! #&ny a lány "!bontott, s/r/ ha$án $átszott, &s előv!llantotta benne a v*r*s árnyalatot' Alvás "*zben #!atalna" &s sebezhetőne" t/nt a lay egyáltalán nem hasonlított arra a v>elen(l magab!ztos nőre, a"! -sa" )gy bev!harzott a "órház! szobá$ába &s az &let&be' 0em -soa, hogy anny!ra $ól &rz! magát' emm! sem hasonlatos ahhoz, m!nt ha egy gy*ny*r/ h*lgy mellett &bre az ember, ha nem !s nagyon tu v!sszaeml&"ezn!, hogyan "er(lt az ágyába vagy!s !n"ább az ágyára' 7ona"ova v!sszah)zta a "ar$át' A mozulattól #el&bret a lány, &s "!ny!totta a szem&t 7áltoz&"ony mogyoróbarna ír!sz&t most arany #&nye" %ettyezt&", bőre %e!g az angol rózsá" ma"ulátlan t!sztaságával ragyogott' lyen "*zelről n&zve az *sszhatás #el&rt egy ágy)golyó&val' A #&r#! szívver&se #elgyorsult ahogy egymásra n&zte"' Jo-elyn olyan volt, m!nt egy #&l&n" &ne"esmaár, am! r*gt*n elre%(l, ha -sa" egy rossz mozulatot tesz !s+ v!szont a te"!ntet&n nem látszott, hogy megle%ő*tt volna =áv! ottl&t&n' M! az *r*g t*rt&nhetett előző &$$el; A lány az &bre&stől m&g #átyolos hangon szólalt meg4 A""or hát v!sszat&rt a sza"a&"ból, ugye; A sza"a&"' M!lyen találó "!#e$ez&s6 gen' 3a !sten !s )gy a"ar$a, soha t*bb& nem "ell v!sszamennem oa' =áv! egy "&zmozulattal "*rbemutatott a szobán' Mer&szelhetem meg"&rezn!, hogyan "er(ltem ebbe az !r!gyl&sre m<ó helyzetbe; Jo-elyn szeme er/sen *sszesz/"(lt Azt h!szem, *n bárm!t mer&szelne, őrnagy )r' A #&r#! elmosolyoott Henben van' A""or hát m! !s t*rt&nt; 0em so" m!nen' Eml&"sz!" rá, hogy "!nt bó"lászott a gal&r!án; E szava" nyomán eml&""&%e" v!llanta" #el előtte4 b!zonytalanul tántorog, &s a "orlát, amely vezet! &s megtámaszt$a, h!eg a "eze alatt Egy nő "*nny/, t!szta hang$a' A""or meg#orult'' sszeránult a gyomra' r*g &s %o"ol6 Eml&"szem, hogy a "orlátról lógo", &s azon gonol"oom, m!lyen nagyon messze !s van a %aló''' e az agyam anny!ra *ssze volt zavarova, hogy nem !gazán t*rőtem vele' Az eml&" $obban #el"avarta, m!nt maga az &lm&ny' A gal&r!áról leesn! megbo-sáthatatlanul ostoba mó$a lett volna a halálna", m!után anny! m!nenen "ereszt(l ment Maga h)zott v!ssza, hogy b!ztos helyen legye", ugye;
Am!"or a lány ból!ntott, gy*ny*r/ te$#eh&r bőr&n &re"es rózsaszín árnyalat $elent meg' =áv! h!rtelen v!sszaeml&"ezett, m!&rt' Meg-só"olta, &s n&hány h!hetetlen %!llanat!g a lány tel$es szívvel v!szonozta a -só"ot' Aztán #el(l"ere"eett a $ózan &sz, &s $o-elyn v&get vetett az *lel&sne" Az őrnagy gyanította, hogy Jo-elyn szívesebben tenne )gy, m!ntha az a -só" meg sem t*rt&nt volna, ez&rt )r!emberre valló ta%!ntattal -sa" anny!t monott ?elteszem, betámogatott !e, &n meg r*gt*n elalutam' Pontosan vágta rá a lány meg"*nnyebb(lten' Az &n szobám volt a leg"*zelebb, &s az ágy !s -sa" ebben van megvetve' =e nem a"artam "!/zn! a sa$át ágyamból, #őleg, hogy van !tt el&g hely "&t emberne" !s' @ehát ez&rt #e"szene" most egy(tt !lyen "!hívó "*zels&gben' =áv! megs!mogatta Jo-elyn gesztenyebarna ha$át, s a selymes t!n-se" az u$$a! hegy&re te"erete"' Az &$$el megmentette az &letemet Egy egyszer/ 9"*sz*n*m: meglehetősen el>elenne" t/n!" An&l"(l, hogy egyetlen !zmát !s megmozította volna, Jo-elyn #!noman v!sszah)zóott, m!ntha megr!asztotta volna a #&r#! hang$ána" melegs&ge' 3a leesett volna, !gazán -s)nyán *ssze"oszolta volna a márványt Am! moortalanság lett volna, am!"or *n anny!ra $ó volt hozzám' =áv! &rezte, hogy uvar!asan bár, e renreutasítottá", ez&rt v!sszah)zta a "ez&t' ehet, hogy ay Jo-elyn t*rv&ny szer!nt a #eles&ge, ám való$ában !egene", &s nem látta $el&t, hogy Jo-elyn !s anny!ra vonzóna hozzá, m!nt ő a lányhoz' Már%e!g ő el&g erősen vonzóott hozzá, e valam! #ur-sa, nem #!z!"a! móon, h!szen m&g m!n!g messze volt a tel$es #el&%(l&stől' A vágy m&g szenergett az az erős "&sztet&s v!szont nem, hogy "*zelebb "er(l$*n Jo-elynhez, &s meg&rthesse az &let&t &s a gonol"oását 3a enny!re vonzó!" a lányhoz, am!"or m&g -sa" n&hány na%$a, hogy megmene"(lt a haláltól, m!t #og &rezn!, ha v&gre )$ra tel$es ember lesz; Jo-elyn #&lbesza"ította a gonolata!t 0agyon elszántna" t/nt tegna% &$$el' Eml&"sz!", hová tartott; =áv! *r(lt, hogy b!ztonságosabb tala$ra t&rne", &s így válaszolt4 3ere#orba, gonolom' M!&rt &%%en 3ere#orba; M!&rt ne; 0agyon sz&% megye' M!előtt m&g megáll$t %aran-solhatott volna magána", hozzátette4 Ma$nem olyan sz&%, m!nt maga' A lány #el(lt az ágyban, &s meg%róbált sz!gor)na" látszan!' .ezem azt h!nn!, hogy gya"orlott szo"nyavaász' A leg"ev&sb& sem' zem(gyre vette Jo-elyn "e-ses ala"$át, amelyet a bő hálóruha -sa" se$ten! engeett' Csu%án "!monom az !gazságot' 5!ztosan tu$a magáról, hogy gy*ny*r/' I A lay les(t*tte a szem&t, &s )gy t/nt, "&nyelmetlen(l &rz! magát' =áv! elt*%rengett ezen' E!g )gy ta%asztalta, a legt*bb nő szeret!, ha -soál$á", $o-elyn talán )gy &rtelmez! a meg$egyz&se!t, m!nt a #&r$ "*zele&s&t, m!"*zben * nem "íván enne" a #&r$ne" a #eles&ge lenn!' .!$ózanító t*%reng&se #&lbesza"at, am!"or Jo-elyn szobalánya, Mar!& s!etett be a szobába' M<óságos asszony, az őrnagy elt/nt''' El"ere"eett a szeme, ahogy #el#ogta, m!t lát maga előtt Mon =!eu6 Jo-elyn olyan h/v*sen válaszolt, m!ntha a szalonban (lne, nem %e!g negl!zs&ben az ágyán4 Am!nt láthat$a, az őrnagy nem t/nt el' Az &$$el a gal&r!án "óborolt, &s "*nnyebb volt !e behozn!, m!nt #elvern! az eg&sz házat' 3a szunnyaozó lovag$a már #enn van, tá$&"oztassa, hogy v!sszasegíthet! an-aster őrnagyot a sa$át szobá$ába' Mar!& #őha$tással &s m&g m!n!g ő"et bámulva "!hátrált a szobából, e a szá$a szeglet&ben már mosoly#&le bu$"ált
=áv! elnyomott magában egy sóha$t, hogy a valóság így rá$u" t*rt' 7!gyázva átlenítette lába!t az ágy sz&l&n, aztán #elállt, egy!" "ez&vel az ágy mennyezet&t tartó oszlo%ba "a%asz"ova Azt h!szem, segíts&g n&l"(l !s át tuo" $utn! a szobámba' Jo-elyn !s lemászott az ágyról' eg$obb lesz megvárn! Morgant, őrnagy )r' 0emr&g m&g nagybeteg volt, &s szer!ntem továbbra !s b!zonytalanul áll a lábán' Azt h!ttem, meggyőztem a m)lt"or, hogy =av!ne" szólítson' A lány szorosabbra h)zta a "*%enyt maga "*r(l+ ntuatlanul !s az volt a szán&"a, hogy $obban elta"ar$a magát, e való$ában -sa" "!emelte #ormás ala"$át' .*nnyebb lesz b!zonyos távolságban tartanom *nt, ha őrnagy )rna" szólítom' =áv! az ágy oszlo%ába "a%asz"ova meg%*r(lt, hogy szem ben&zzen vele' osem tenn&" semm! olyasm!t am!t nem a"ar' 0em''' nem !s )gy gonoltam, hogy olyasm!t tenne' Jo-elyn #elsóha$tott =e am! azt !llet!, !gazán *r*g! "utyaszorítóban vagyun"' Am!"or elősz*r mer(lt #el ez a t&ma, =áv! el"er(lte azzal, hogy meg$elente" nála az ó%!umelvonás t(nete!' Ez al"alommal azonban már t&nyleg meg "ell besz&ln!(" a helyzetet Ggy h!szem, l&tez!" egy olyan "!)t ebből a''' nem tervezett házasságból, amelyne" r&v&n *n megőrz! az *r*"s&g&t, &s lehetőv& vál!", hogy m!n"etten a sa$át "(l*n utun"at $ár$u" tovább' A lány nagy, rem&ny"eő szeme""el n&zett rá' gazán )gy gonol$a; M&g meg "ell n&znem a v&greneletet' 7an róla másolata !tt a házban; Azt h!szem, van' =áv! meg*rg*lte az állát &s &rezte, hogy erősen borostás' 0agy &g6 5orzasztóan elhanyagolt álla%otban van, borotválatlan, mosatlan, &s b!ztosan látsz!" ra$ta a elír!umban t*lt*tt na%o" nyoma' M!után s!"er(lt meg#(renem, megborotvál"oznom &s reggel!znem, vete" ma$ egy %!llantást arra a v&greneletre' Dhgyomorra sosem szaba $og! !rato"at tanulmányozn!' Jo-elyn #íntorgott 0e"em már attól elroml!" az em&szt&sem, ha -sa" rágonolo" a%ám v&grenelet&re' 3ugh Morgan s!etett be a szobába+ az ar-án m&g látszott a r&m(let, hogy #el&brev&n h/lt hely&t találta a betegne"' /r/ magyaráz"oáso" &s bo-sánat"&r&se" "*ze%ette meg#ogta =áv! "ar$át, &s "!vezette a szobából' M!után az a$tó be-su"óott m*g*tt(", Jo-elyn #el%!llantott, &s &szrevette z!szt, a"! az abla"%ár"ányon (-s*rg*tt, ahol az &$sza"át t*lt*tte, m!után elb!toroltá" a hely&t az ágyban' 3át, -!-ám, )gy t/n!", az őrnagyun" t&nyleg #el&%(lt =e most va$on m!hez "ez$(n" vele; Iz!sz len&zően ásított 'A ma-s"á" so""al tal%raesettebben !nt&z!" a "a%-solata!"at
@!zen"ette!" #e$ezet Am!"or Jo-elyn nagy$ából "&t órával "&sőbb -satla"ozott an-aster őrnagyhoz, neh&z lett volna #el!smern!e benne a n&hány na%%al azelőtt m&g a halál "(sz*b&n álló #&r#!t' ő"*zben meg#(r*tt, megborotvál"ozott, s most "&nyelmesen (lt egy sz&"ben az abla" előtt -sa" a "*nt*se $elezte, hogy m&g lábaozóban van' ?elállt, ahogy Jo-elyn bel&%ett a szobába, &s nemr&g m/t*tt háta ellen&re !-s&retre m<ó "!s megha$lást ha$tott v&gre' Jo-elyn le(lt, &s egy %a"sam&ta !ratot helyezett a "*z*tt(" álló asztal"ára, a "áv&stál-a mell&' Nrnagy )r, maga "&sz -soá6 M&g r' .!nlo-" !s azt h!tte, hogy egy h&tbe !s beletel!", m!re #*l "el az ágyból, &s $árn! "ez' A gyors gyógyulás "!váló tula$onság a haseregben, ahol az !őt gya"ran sz/"en m&r!" nna egy "!s "áv&t; 3ugh Morgan &%% az !m&nt hozott #el #r!sset'
.*sz*n*m, azt h!szem, "&re"' M!"*zben az őrnagy "!t*lt*tt "&t gőz*lgő -s&sz&vel az !llatos ne/ből, Jo-elyn v!zsgálóva n&zte' M&g m!n!g nagyon sovány volt, az or-á! eg&szen beesette", e az&rt az ar-színe már eg&szs&ges' Magában mulatva álla%ította meg, hogy a #&r#! s/r/ barna ha$át h!ába #&s(lte a "atonás v!selethez hasonló renbe, a zabolátlan term&szetes hullámo" gyorsan v!sszatalálta" a hely("re, am! elragaóvá tette a meg$elen&s&t' ?!atalabb !s volt, m!nt "orábban gonolta "*zelebb a harm!n-hoz, m!nt a negyvenhez' =áv! átny)$totta ne"! a -s&sz&$&t, Jo-elyn %e!g meg"&rezte4 Most, hogy említette Morgant'' 3ol !s van; Konoltam, talán szeretn& behozn! a lemaraását a t*bb! #elaatával, vagy szívesen t*ltene n&m! !őt a báty$ával' 3elyesen &rtelmezve Jo-elyn #elh)zott szem*l*"&t, a #&r#! $ózanul &rvelő hangon m&g hozzátette4 gazán n!n-s már sz("s&gem %esztrára a na% huszonn&gy órá$ában' 0os, talán valóban n!n-s' Morganne" egy&b"&nt nem!gen van elmaraása' Ebben az &vsza"ban el&g gy&r a társaság !tt ononban, így hát a szolgá" sem olyan el#oglalta" =áv! te$színt !s tett a -s&sz&$&be4 a "anala hátul$án -sorgatta le, s így s/r/ r&tegben bontotta be a "áv& #elszín&t' Am!"or a szobalánya reggel be$*tt a szobába, *n a lovag$a"&nt utalt Morganre Fvarol a lányna"; Ggy h!szem' A házvezetőnő b!ztosított róla, hogy !sz"r&ten v!sel"ene", e az&rt v!lágosan látsz!", hogy m!n"ette$(" r&sz&r*l van &re"lő&s' *n !gen nagyvonal) mun"aaó, ha !lyesm!t !s megenge házában' o"an szívesebben vesz!", ha a -sel&$e!" nem $árna" *ssze' Az ember! term&szet vele$áró$a, hogy a #&r#!a" &s a nő" vonzóna" egymáshoz' Azo" a mun"aaó", a"!" ezt megtaga$á" szolgá!"tól, -su%án alattomos "er(lőuta"ra "&nyszerít!" Dn azt monom, amíg sen"! mun"á$a nem szenve "árt, ostobaság volna olyan %aran-so"at "!an!, amelye"et nem #ogna" betartan!' A #&r#! elmosolyoott' ay Jo-elyn, !gazán )gy v&lem, hogy maga romant!"us l&le"' A leg"ev&sb& sem' Egyszer/en -sa" gya"orlat!as vagyo"' 5ár b!ztosan van benne %ersze valam! romant!"us vonás !s, "(l*nben nem sóvárogna Canover her-eg után, amely sóvárgása ráaásul ebbe az aggasztó helyzetbe soorta' Lany)$totta az őrnagyna" a %a%íro"at' tt van a%ám v&grenelet&ne" egy %&lánya, ahogy "&rte' Engeelm&vel''' =áv! ne"!látott átn&zn! az !ratot' Kazag #őnemes v&ga"arata l&v&n sz("s&gszer/en hossz) volt, e hamar v&gzett vele, &s -sa" az egy!" be"ez&shez t&rt v!ssza, hogy ala%osabban tanulmányozza' Az asztalra #e"tette a la%o"at' Az *r*"l&s&vel szemben semm! egy&b #elt&telt nem támasztotta" azon az egyszer/ "!"*t&sen "ív(l, hogy a huszon*t*!" sz(let&sna%$á!g #&r$hez "ell enn!e' M&g válás vagy gy!l"osság eset&n sem veszíthetn& el az *r*"s&g&t most, hogy már házas' Ds -sa" ez a "&t lehetős&g van; "&rezte a lány r!atan' Egyáltalán nem' Dlhetn&n" tartósan "(l*n !s, e ez egy!"(n" számára sem lenne "!el&gítő' zámomra legalább!s b!ztosan nem' A leg$obb megolás az volna, ha semm!ss& ny!lváníttatnán" a házasságun"at' $o-elyn *sszevonta a szem*l*"&t' Az m!vel $ár; A semm!ss& ny!lvánítást egyház! bíróságo" v&gz!"' ?elbont$á" a házasságot, &s m!n"&t #&l számára lehetőv& tesz!", hogy "&sőbb )$raházaso$on magyarázta az őrnagy' 0agyon r!t"a ez az el$árás, e ha ala%os !no" van rá, a""or a semm!ss& ny!lvánítás gyorsabb &s "ev&sb& "*lts&ges !s, m!nt a válás, valam!nt "ev&sb& botrányos, m!vel nem szere%el benne házasságt*r&s' Az b!zony m!nen"&%%en "ívánatos volna' =e m!lyen !no"ot #ogana" el; Ebben b!ztosan nagyon sz!gor)a", "(l*nben gya"or!bb lenne az !lyesm!'
Az őrnagy "omolyan n&zett rá' Egy házasságot semm!ss& ny!lváníthatna", ha valamely!" házastárs nem *nszántából egyezett bele, ha #ennáll a b!gám!a vagy elmeba$ esete, ha valamely!" #&l m&g nem &rte el a t*rv&nyes nagy"or)ságot, &s m&g t*bb más o"ból !s' Am! eset(n"ben beválhat, az''' az !m%oten-!a' Eltelt egy %er-, m!re $o-elyn megem&sztette a szava!t' Aztán -sa" bámult rá, a *bbenettől el"ere"eett szemmel' Ggy &rt!, hogy a %aralíz!s m!att *n most nem tu''' 0em "ell enny!re r!atan n&zn!e, ay Jo-elyn' 7aló$ában n!n-s o"om #elt&telezn!, hogy ez volna a helyzet, ám nemr&g!ben szerzett s&r(l&sem term&szet&ből aóóan "*nny/ lesz azt állítan!, hogy a házasságot nem lehet elháln!, &s ez&rt semm!ss& "ell ny!lvánítan!' Ahhoz, hogy ezt az !no"ot el#oga$á", a #ogyat&"osságna" már a házasság"*t&s !ő%ont$ában !s #enn "ellett álln!a, továbbá az orvoso"na" es"( alatt "ell ma$ tan)sítan!u", hogy m!lyen s&r(l&se" &rte", e ez nem lesz %robl&ma' Jo-elyn %!rulva !tta a "áv&$át' 0em !s gonolta volna, hogy !lyen "ínos #orulatot vesz ez a besz&lget&s' Ggy r&mlett ne"!, a #&r#!a" nagyon "omolyan vesz!" a szerelm! tel$esítő"&%ess&g("et' 5!zonyosan el&g szo"atlan, hogy =áv! enny!re magától &rtetőő móon #ela$ánl$a, hogy bevall$on egy e##&le zavarba e$tő #ogyat&"osságot Ds nem bánná, hogy !lyesm!t "ell állítan!a; 5ár azt el!smerem, hogy ez $og! szőrszálhasogatás, e amíg n!n-s egy&rtelm/ b!zonyít&"om az ellen"ező$&re, a!g t!szta lel"! !smerettel meges"(hete" rá, hogy''' -sele"v&sre "&%telen lettem' Jo-elyn "&nyszerítette magát, hogy #elemel$e a #e$&t, &s az őrnagy szem&be n&zzen' !gazán gáláns *ntől, hogy ha$lanó ezt megtenn!, %e!g b!ztosan megalázó lesz' 3át, $ut abból a "ellemetlens&gből másna" !s' @*bbe" "*zt b!zonyítan! "ell, hogy *n v!rgo !nta-ta' V 3abozott egy %!llanat!g, aztán meg"&rezte4 5o-sásson meg, e''' ez nem o"oz gonot, ugye; @erm&szetesen m&g sz/z vagyo"6 "!áltott #el a lány, &s m&lyen elv*r*s**tt' Pe!g nem volt !lyen magától &rtetőő a olog+ m&g a sa$át társaalm! osztályában sem számított szo"atlanna", hogy a menyasszony már n&m!leg ta%asztaltan áll$on az oltár el&' Jo-elyn v!szont magasabb er"*l-s! normá"hoz "ívánta tartan! magát mellesleg %e!g sosem &rzett m&g !gaz! "ís&rt&st a szerelmes"e&sre' =áv! ta%!ntatosan nem vett tuomást a lány zavaráról, &s így szólt A""or azt h!szem, nagyon valószín/, hogy lehets&ges lesz semm!ss& ny!lváníttatn! a házasságot' $o-elyn m!nenesetre erősen rem<e, hogy így lesz' Más t&mára "ívánta tereln! a szót, ez&rt meg"&rezte4 3onnan tu !lyen so"at a $ogról; .&t &v!g $ogot hallgattam' Ggy v<&", ne"em való #oglal"ozás lesz' A""or m!&rt nem #olytatta a sza"mát; "&rezte a lány "íván-s!an' =áv! elmosolyoott' )gy *nt*ttem, hogy szó szer!nt !s !n"ább a halált választom az (gyv&e" &lete helyett, &s bel&%tem a haseregbe' Maga megerősít! az előít&lete!met' M!vel az (gyv&e" általában unalmas v&n #rátere", a $ogtuomány !s unalmas lehet' Egyáltalán nem' Az angolszász magán$og hatalmas "!n-sestára r&sze anna", am! a nemzet(n"et "(l*nlegess& tesz!' Pre-eensne" te"!ntett esete"ből &s a $ózan %araszt! &szből áll *ssze, &s nagyon "(l*nb*z!" %&lául a #ran-!a %olgár! t*rv&ny"*nyvtől, a Coe 0a%óleontól, amelyet Just!n!anus b!zán-! -sászár róma! t*rv&nye!re ala%ozta"' A magán$ogna" megvan az a ragyogó "&%ess&ge, hogy az !ő" során változ!", &s egyre "!ter$etebb lesz' 0!n-s "&ts&gem a#elől, hogy a leszármazotta!n" m&g ezer &v m)lva !s a m!n"et !rányító t*rv&nye" #el!smerhető változata ala%$án #og$á" "ormányozn! társaalmu"at' M!lyen -soálatos gonolat monta Jo-elyn ra$ongva' nne" &%% most s!"er(lt v&greha$tan!a a lehetetlent4 romant!"us színben t(ntette #el a $ogtuományt' @alán m&g!s-sa" (gyv&ne" "ellett volna menn!e'
A h&t"*zna%! gya"orlat! mun"a !rattologatásból áll a n&gy #al "*z*tt Ky/l*ltem volna' F$$ával meg(t*gette Jo-elyn a%$ána" v&ga"aratát' 5ár ez m!nen"&%%en egy &re"es o"!rat M! a -sua $árhatott az a%$a #e$&ben; 3át nem ny!lvánvaló; "&rezte a lány -sí%ősen' Azt h!szem, )gy $ellemzett egyszer4 9*n#e$/ nőszem&ly, a"! az &n ízl&semhez "&%est t)lságosan válogatós:' Ez !gazán nem volt sz&% tőle monta az őrnagy "omoly hangon, e a szeme nevetett Jo-elyn nem vette zo"on tőle, hogy mulat ra$ta' A helyzet&t valóban m!nen"! mulatságosna" találhatta, őt magát "!v&ve V Az&rt, hogy m<ányos legye" az a%ámmal, tuom, hogy ősz!nt&n aggóott &rtem' gazán azt h!tte, hogy sz*rny/ sors az, ha egy nő nem megy #&r$hez' Ds bár tel$esen el&geett volt azzal, hogy nemes! -íme az *--s&re, !lloughbyra száll$on, nem a"arta, hogy a sa$át v&rvonala "!hal$on, ha &n )gy *nten&", hogy nem házasoom meg' Ez &rthető' ehet, e nem $elent! azt, hogy megaóan elt/rn&m a "&nyszerít&st Elh)zta a szá$át Llyan ellentmonásos helyzet ez6 osem tun&" el&geetten olyan #ő)r! ámához !llő &letet &ln!, m!nt am!lyet ne"em szánt, h!szen más"&%%en nevelt #el' =áv! #elemelte a "áv&s"an-sót, &s t*lt*tt m&g m!n"ettő$("ne"' 3ogyan nevelte #el; Ggy "ezelt m!ntha &n lenn&" a leenő *r*"*se' 5elovagoltu" egy(tt az uraalmat, besz&lgett(n" a mo-sárle-sa%olásról, a $ószágo"ról, a vet&s#orgóról, m!nenről, am!t egy #*les)rna" tun!a "ell' A .enal -salá b!rto"a, Charlton benne van a v&remben az agyamban &s a lel"emben' El-su"lott a hang$a' =e''' Charlton sosem lehet az eny&m' @uom, hogy nem ugyanaz, m&g!s, most már abban a helyzetben van, hogy vásárolhat magána" más!" b!rto"ot' ővel &s szeretettel &%%en anny!ra a magá&na" &rezhet! ma$, m!nt egy"or Charltont Jo-elyn sz&gyenlősen %!llantott az őrnagyra' Fgye, maga meg&rt!; H!t"án besz&le" erről' Egy egyszer/ nő ne "*tő$*n enny!re a #*lh*z' A"ár"! !s mon$a ezt, az ostoba' ősz!nt&n szólva &n !s m!n!g így &reztem, e "ev&s #&r#! &rtett velem egyet monta a lány nyíltan' Most, hogy az *r*"s&gem már b!ztonságban van, el"ezhetem #!gyeln!, m!"or "er(l meg#elelő b!rto" megh!ret&sre' ehet, hogy &ve"!g #og tartan!, ám !ővel megtalálom ma$, am!t "erese"' 0emes -&l, hogy b!rto"ot a"ar szerezn!, &s semm! "&ts&gem a#elől, hogy el !s #og$a &rn!' ?!gyelmesen szeml<e a lány ar-át =e m! a helyzet a házassággal; Am!"or elősz*r talál"oztun", )gy h!szem, azt monta, hogy van egy #&r#!, a"! !ránt rem&nye"et tá%lál' Jo-elyn m!nen #!gyelm&t arra #orította, hogy az ez(st"anállal m!n&l magasabbra halmozza a -u"orarabo"at a tartóban, &s azon t*%rengett, menny!t mon$on el' Aztán a %uszta t&nye"re szorít"ozva "*z*lte4 A "a%-solatun" -sa" most "ezett "!#e$lőn!' .!#utottam az !őből, m!előtt el*nthettem volna, számíthato"e "*z*s $*vőre vele' Ds m!lyen az az )r!ember; 0agyon elő"elő &s nagyv!lág!, &s egyáltalán nem hat$á" meg azo", a"!" a rang$át &s a gazagságát !stenít!"' .!#e$ezetten eszes, ugyana""or "eves !s' Hagyogó #*les)r, &s sz&les "*rben t!sztelt tag$a a oro" 3ázána" tt ela"at, mert tuta, hogy nem lehet &s nem !s szaba elmagyarázn!a azt a vágya"ozást, amelyet m!nanny!szor &rzett, ha Canover her-egre gonolt' 0agyon''' nagyon &lvezem a társaságát Az elhangzotta" ala%$án m<ó &s al"almas #&r$ lenne' =áv! talányos %!llantással m®ette' Ds tel$esen bolon lehet, ha nem &rt&"el! *nt Ggy t/nt, ő !s &lvez! a társaságomat, e m!n!g a legmesszebbmenő"!g !llenően v!sel"eett, m!vel $ó -salából származó ha$aon vagyo", !lletve voltam monta a lány #anyarul Az a hír $ár$a róla, hogy az olyan nő"et "evel!, a"!"''' a"!" olyan nagyv!lág!a", m!nt ő maga'
Az őrnagy &rtette, m!re -&loz, &s így szólt4 0em %&la n&l"(l! az !lyen v!sel"e&s azon #&r#!a" "*r&ben, a"!" m&g nem "&sz(lte" #el a házasságra' Azonban nem "&ts&ges, hogy a"!ről *n besz&l, -sa" a meg#elelő nőre vár' Dn !s így h!szem' Jo-elyn #!nom %or-elán-s&sz&$&vel $átszaozott, szo"atlan móon "!mutatva !egess&g&t' 0agyon ostobána" hangozhat, hogy enny!re &re"el$en egy #&r#!, a"! talán sosem #og$a v!szonozn! a #!gyelmemet' Egyáltalán nem' Az &re"lő&s a sz("s&ges első l&%&s, &' ha m!nenben !gazaUvan, a""or ez az &re"lő&s "*l-s*n*s' n nagyon meg&rtő' 5ár-sa" a bátyám lehetne6 Bm azt h!szem, an-aster "!sasszony gy/l*ln&, ha osztozn!a "ellene magán A #&r#! #anyar mosolyra h)zta a szá$át' zeretn&, ha a báty$a lenn&"; @uom, hogy az lehetetlen, e rem&lem, legalább baráto" lehet(n"' @)l so" m!nen t*rt&nt az elm)lt na%o"ban ahhoz, hogy !egene" mara$un"' Ebben tel$esen !gaza van' =áv! a lány #el& ny)$totta a "ez&t egy(n" hát baráto"6 $o-elynt megle%te "ez&ne" melegs&ge &s ere$e' 7alam! olyas#&le b!zserg&st &rzett, m!nt am!"or egy h!eg na%on mezítláb átmegy az ember a szőnyegen' 5!ztos volt, hogy a #&r#! $ó )ton hala a tel$es gyógyulás #el&' M!után "ezet #ogta", =áv! így szólt 3a már szóba hozta a h)gomat, gonolom, ma$ v!ssza szeretn& vonn! az &let$ára&"ot, am!t "!"*t*tt ne"!, m!vel &n nem tel$esítettem az al"u rám tartozó #el&t' Egy %!llanatra Jo-elyn "ís&rt&sbe esett' Dv! *tszáz #ont $elentős *sszeg, &s ally an-aster nem &%%en a legmegnyerőbb tárgy a $ó!nulata számára' 7!szont m&g!s-sa" megálla%ota"' @erm&szetesen nem #ogom v!sszavonn!' n #eles&g(l vett engem, &s ez volt a megegyez&s(n" l&nyege' n nagyon m<ányos' A #&r#! te"!ntete el!smer&st sugárzott, e ar-án &s tartásán már a "!mer(lts&g $ele! mutat"ozta"' .!#árasztom *nt szólt a lány bo-sánat"&rőn' 0e haragu$on, e rán&z&sre olyan $ól van, hogy m!negyre el#ele$tem, menny!re beteg !s volt' 0em "ívánna le%!henn!; @alán már le "ellene' =áv! óvatosan #eltá%ász"oott a sz&"ből' Ggy h!szem, a "*vet"ező egy"&t h&tben nem so" m!nent #ogo" -s!náln! az ev&sen &s alváson "ív(l' Jo-elyn !s #elemel"eett, s azon t*%rengett, hív$ae Morgant' z("s&ge van segíts&gre; Elbologulo", ay Jo-elyn' .*sz*n*m, hogy aggó!" &rtem' .(l*n*s móon h!vatalossá vált a l&g"*r a "&t ember "*z*tt, a"!" %e!g az !m&nt "*t*tte" barátságot' A""or hát a "&sőbb! v!szontlátásra6 Jo-elyn "eze már ma$nem a "!l!n-sgombon volt, am!"or "!vágóott az a$tó, &s Cromarty gró#n&$a robbant be a szobába+ lángba borult ar-ána" árnyalata ma$nem megegyezett a #e$e tete$&n !ngó tolla" #u"sz!aszín&vel' 7!llámló te"!ntettel meret Jo-elynre, &s rár!%a"oott4 Ez meg m!t $elentsen;
@!zenharma!" #e$ezet Jo-elyn megr!at, &s erőtlen(l -sa" anny!t tuott "!ny*gn!4 @ess&"; @e sz&gyentelen %erszóna6 M! ez a "&%telens&g, hogy #&r$hez ment&l; 3!szen a m)lt h&ten m&g szó sem volt sen"!ről6 A gró#n& szeme eg&szen *sszesz/"(lt' 7agy #&r$et vett&l magana", valam! hozományvaászt, a"! a ravasz"oása! &s "om!sz term&szete ellen&re !s ha$lanó volt elvenn! t≥
Jo-elynne" a l&legzete !s ela"at e g)nyos sz!to"*z*ntől' 5ár a gró#n&val sosem ra$ongta" egymás&rt, az&rt általában #enntartottá" az uvar!asságna" legalább a látszatát' Persze az !s !gaz, hogy Elv!ra n&n! "orábban m&g sosem esett el egy eg&sz vagyontól' 0agyn&n$e m&ly levegőt vett, hogy )$abb zárót(zet z)ítson rá, ám e""or egy h/v*s hang hasított "ereszt(l a szobán4 7olna szíves bemutatn! benn(n"et egymásna", Jo-elyn; El !s #ele"ezett róla, hogy =áv! !s !tt van, most v!szont #&lr állt, ha lássa a n&n$e, hogy egy )r!ember hálószobá$ába t*rt be' A gró#n& azonban sa$nos már t)l volt m!nen uvar!asság! #ormulán' an-aster őrnagyot meglátva -su%án valam! m&ly morgás t*rt elő a tor"ából' 5ár szíve szer!nt meg"ím<e volna a #&r#!t e $elenettől, Jo-elynne" nem volt más választása, m!nt hogy így szól$on4 =áv!, ő a nagyn&n&m, Cromarty gró#n&$a' Elv!ra n&n!, * !tt =áv! an-aster őrnagy' zán&"osan a nagyn&n$&t mutatta be =av!ne" elősz*r, tuván, hogy a rangb&l! "(l*nbs&ge"re oly so"at aó gró#n& %ontosan #og$a &rten! a s&rt&st' zóval maga vesz r&szt ebben a "om&!ában; vetette oa Elv!ra' oha m&g -sa" a nev&t sem hallottam' Maga egy sen"!6 =áv! "!#ogástalan megha$lással (v*z*lte a gró#n&t' @erm&szetes, ha nem tart$a el#ogahatóna", hogy uno"ah)ga olyasvala"!re bízta magát, a"!ne" se magas rang$a, se nagy vagyona n!n-sen+ h!sz az ő sz&%s&g&vel, származásával &s bá$ával nyugotan te"!nthetett volna so""al magasabbra, a"ár hazán" leg#első "*re!re !s' Erre magam !s számtalanszor rámutattam az &n rágám előtt' Az !gen magas &s !gen elő"elő "(lse$/ őrnagy n&hány l&%&st tett előre, &s át"arolta $o-elyn vállát' Jobban már nem !s &rthetn&" egyet *nnel a házasságun" helytelen voltát !lletőleg' .*tő&s(n" azonban "!állta az !ő %róbá$át' M!vel egymás !ránt! &rzelme!n" változatlano" marata", engetem a "ís&rt&sne", s meg"&rtem Jo-elyn "ez&t' Az ő 9rágá$a: meg*bben&ssel te"!ntett rá, ez&rt ra$ongó mosolyt "(l*tt #el&$e, &s !sz"r&ten ráhunyorított ay Cromarty, el!smer&sre m<ó a meg#!gyelő"&%ess&ge, h!sz #el!smerte, hogy egyetlen #&r#! sem lehet el&g $ó az *n uno"ah)gána"' Dn !s -sa" meges"(n! tuo" rá4 eg&sz &letemet anna" szentelem, hogy meg%róbál$a" m<óvá váln! hozzá' $o-elyn megle%et&se -sa"nem v!ssza#o$thatatlan "un-ogásba -sa%ott át' 3ős!esen erőt vett magán, &s ezt g(gy*gte4 =áv!, rágám, m!lyen &ese"et monasz6 3!szen a"ármely!" nő b(sz"&n lenne a #eles&ge' M&ly át&rz&ssel a nagyn&n$&hez #orult4 +E nemes term&szet, e magasztos elve" #elbe-s(lhetetlene"' Ds a rettenthetetlen bátorság6 * ugyan!s aterloo hőse, tuo' "ar$át =áv! ere"ára #onta, #e$&t a vállára ha$totta' Dn vagyo" a legszeren-s&sebb nő a v!lágon' Elv!ra n&n! el"&%eve meret rá$u"' o" m!nenre számított, e a "*l-s*n*s !máat !lyet&n megny!lvánulása nem szere%elt a lehetős&ge" "*z*tt' Ds !gaz, hogy "orábban sosem hallott an-aster őrnagyról, most m&g!s "&ts>elenn& vált számára, hogy )r!ember' 3osszabb !e$e "*tőne" egymáshoz; O, már egy !e$e !smer$(" egymást monta =áv! nyá$asan' Bm elt&rő társaalm! helyzet(n" a hábor)val *sszees"(ve távol tartott benn(n"et egymástól' Angyal! mosollyal n&zett Elv!rára' Hem&lem, so" bologságot #og "ívánn! ne"(n"' Ez az eg&sz (gy !gen-sa" t!to"zatosna" t/n!" ne"em -sattant #el Elv!ra n&n!' e &rtesít&s nem $*tt, se a házasság "!h!ret&se nem t*rt&nt meg, s a -salából sen"! sem volt $elen az es"(vőn' egalább !lloughbyt &s engem meg "ellett volna hívnoto"' A -salá #e$e"&nt ne"! "ellett volna oaan!a t&ge a vőleg&nyne"' Jo-elyn trag!"usan leb!ggyesztette az a$"át' .&rle", mon meg a nagybá-s!na", hogy nem a"artam megbántan!' Egyszer/en nem volt !őn" nagyobb es"(vőt renezn!' =áv! nagyon beteg volt' Ggy v&lem, ha az orvoso" nem monta" volna le az &let&ről, be-s(letess&ge sosem engete volna, hogy nő(l vegyen'
Ez m!n !gen sz&%, e egyáltalán hogyan talál"oztato"; "&rezte Elv!ra nem t)l nagy meggyőző&ssel' M!vel )gy *nt*tt, hogy a szín$át&" &%%en el&g hossz) !e$e tart már, Jo-elyn határozott hangon így szólt 0agyon #!gyelmes volt tőle, Elv!ra n&n!, hogy #el"*sz*nt*tt&l benn(n"et, e nem engehetem, hogy tovább #árasz szeg&ny #&r$emet Ell&%ett=áv! mellől, &s -sengett' =uley sz!nte azonnal ott termett' Jo-elyn #elt&telezte, ha ala%osabban megv!zsgálná, #el#eezn& a #(l&n a "ul-slyu" nyomát 7ezesse le, "&rem, a gró#n&t ' Eln&z&st "&re", n&n!"&m, hogy nem -satla"ozom hozzá, e az uramna" &s ne"em m&g n&hány #ontos (gyet "ell megbesz&ln(n"' .aron #ogta =av!et, &s "*zben szem&rmetlen(l %!llogott' A "!ebrualt gró#n& olyan gyorsan #orult sar"on, hogy #e$ísz&ne" tolla! ar-on -sa%tá" a "omorny!"ot Jo-elyn megvárta, amíg oa"!nt elhalt a l&%te" za$a, ma$ egy sz&"be ros"ava hangosan "a-agn! "ezett Most már tuom, m!&rt nem halt bele a sebe!be, őrnagy )r monta el#)ló hangon' Maga egy&rtelm/en arra sz(letett, hogy #ela"asszá"' &letemben nem hallottam m&g enny! #&l!gazságot egy ra"áson, 9Már egy !e$e !smer$(" egymást: te $ó &g6 Ez a $og! tanulmányo" előnye, "evesem' M!nen valam!revaló (gyv& !gen hat&"onyan tu$a megválogatn! a szava!t, m! által egy m&goly &rtelmes embert !s "&%es meggyőzn! arról, hogy a #e"ete való$ában #eh&r' 3a v!sszagonol, beláthat$a, hogy !gazából nem montam semm! valótlant (lt le a szá$a sar"ában bu$"áló mosollyal =áv! az ágy sz&l&re' 3a az &n sorsom az, hogy #ela"asszana", a""or *n meg a =rury ane szín%aára sz(letett' El&g gyorsan bele<e magát a olgo"ba' 0agyon helytelen volt tőlem monta Jo-elyn m!nen megbánás n&l"(l' =e hogy Elv!ra n&n! így besz&l$en velem a sa$át házamban6 Magu" m!n!g vesze"szene"; .&t&ves voltam, am!"or hozzáment a bá-s!"ámhoz' Mes<&", hogy am!"or elősz*r talál"oztun", a "ar$a!ba vett, anya! &rzelme!t b!zonyítanó erre &n orron hara%tam' Azóta -sa" romlott a "a%-solatun" Az őrnagy elmosolyoott ay Cromartyna" !gaza volt' Maga t&nyleg egy sz&gyentelen %erszóna' $o-elyn a zavar leg"!sebb $ele n&l"(l v!sszamosolygott ' A vagyonom megtartására leg!n"ább az&rt vágytam, hogy ma$ #*lb!rto"ot vehesse" magamna", a t!sztess&g rá"&nyszerít, hogy be!smer$em4 r*gt*n ezután "*vet"ezett az a vágy, hogy "eresztbe tehesse" Elv!ra n&n!ne"' 3!rtelen esz&be $utott valam!' 3a meg"a%$u" a házasság semm!ss& ny!lvánítását, elv!tathat$a az *r*"s&gemet azon az ala%on, hogy való$ában nem !s mentem #&r$hez; =av! vállat vont 5ár"! be%erelhet bár"!t bárm!&rt 0em h!szem, hogy megnyerne egy !lyen %ert, e hát *nne" )gy!s meg "ell besz&ln!e az (gyv&$&vel az eg&sz (gyet' A nagybáty$ától "!tel!", hogy bíróság el& !&ztesse; M&g ha ő elveszt! !s a %ert, maga a %eres"e&s rága &s #á$almas lesz' !lloughby valószín/leg bárm!t megtesz, am!t Elv!ra "íván' "ellemes ember, e tel$esen a #eles&ge báb$a' Jo-elyn nyugtalanul gonolt a %eres"e&s lehetős&g&re' tt az !e$e, hogy "onzultál$on az (gyv&$&vel, John Cranalllal' Egy %olgár! %er legalább nem anny!ra borzasztó, m!nt a válás' Elv!ra látogatása rá"&nyszerítette, hogy a $*vőre !s gonol$on M!hez "ez, m!után megszabault ebből a m! valószín/tlen házasságun"ból; 0em tuom b!ztosan' @alán v!sszat&re" a haseregbe, a helyőrs&g! szolgálat nem hoz ugyan !zgalomba, e #ogalmam s!n-s, m! máshoz lenne m&g $ó az elő"&%zetts&gem
mosolygott szárazon' @erm&szetesen az !s lehet, hogy a hasereg nem #og "a%"on! &rtem' Most, hogy 5ona%arte v&gre *r*"re elt(nt, ny!lván le #ogna" szereln! n&hány -sa%atot' Jo-elyn *sszevonta a szem*l*"&t Anny!ra t!sztess>elen, hogy a #&r#!a"at, a"!" megmentett&" Angl!át, most elob$á", m!nt''' m!nt egy ó-s"a -!%őt, mert már nem "ellene"' Az &let so""alta "&nyelmesebb, ha nem vár$u" el, hogy t!sztess&ges legyen' .o%ogta" az a$tón, ma$ bel&%ett =uley' =r' .!nlo-" van !tt, an-aster őrnagyot szeretn& megn&zn!' A "omorny!" sar"ában szo"ásos t(relmetlen mozgásával már meg !s $elent .!nlo-"' 5ozontos szem*l*"&t #elvonta a megh!tt $elenet láttán' Konoltam, $obb, ha ma "orán ben&ze", ám )gy t/n!", az álla%otával "a%-solatos aggoalmam ala%talanna" b!zonyult =áv! az orvos bel&%t&re #elállt ovaglásra vagy h)szm&r#*les menetel&sre egy%ár h&t!g m&g nem lesze" al"almas, e $ól &rzem magam' Llyan''' eg&szne"' Az *n v&lem&nye nem számít őrnagy )r' Dn vagyo" az orvos, tehát &n monom meg, $ól &rz!e magát, vagy sem v!gyorgott .!nlo-" M!vel látta, hogy az orvos meg a"ar$a v!zsgáln! beteg&t, Jo-elyn #elállt' .&sőbb talál"ozun", an-aster őrnagy' Meg"&r$em az (gyv&emet, hogy "eressen #el m!n"et holna%; Ggy v&lem, m!n&l előbb, annál $obb sóha$tott a #&r#!' .!#el& menet Jo-elyn rá$*tt, hogy so""al t*bb !őt t*lt*tt =av!el, m!nt amenny!t szán&"ában állt' A #&r#! !gen szóra"oztató társaság volt' .ár, hogy nem #ogahat$a báty$ául, e a""or ally an-aster a h)ga lenne, azt %e!g semm!"&%% sem a"arta' =áv! &s .!nlo-" !s -soáló te"!ntettel "*vette a távozó Jo-elyn elegáns ala"$át, ahogy a lány "!suhant a szobából' M!-soa bá$os lány"a monta az orvos erős s"ót a"-entussal, m! előtt beteg&t b*"*n! &s "o%ogtatn! "ezte volna' Az ala%os v!zsgálatot "*vetően, amelyne" során egy *sszete"ert "arton%a%ír segíts&g&vel =áv! szív&t !s meghallgatta, .!nlo-" "!$elentette4 5!valyerős szervezete van, őrnagy )r' A m/t&t! seb sz!nte tel$esen beheget, #ertőz&sne" semm! $ele, &s az ó%!um megvonáson !s m!nen "árosoás n&l"(l átesett' 5evallom, tegna% el&gg& aggótam' A"ár-sa" &n #elelte =áv! "&nyszereetten' 0em vesztegetem az !őmet azzal, hogy utasításo""al lássam el a gyógyulása &re"&ben, m!vel )gy!s azt #og$a tenn!, am!t a"ar, te"!ntet n&l"(l arra, am!t &n mono"' Az orvos haragosan n&zett bozontos szem*l*"e alól' 5ízhatom abban, hogy el&g esze van ahhoz, hogy renesen egyen, so"at %!hen$en, &s ne terhel$e t)l magát ere$&n #el(l; 0e aggó$on6 7an n&m! ta%asztalatom a sebes(l&se" &s a #el&%(l&s ter&n' 0em -s!nálo" semm! őr(lts&get n&zett "omolyan az orvosra =áv!' o""al t*bbel tartozom *nne", m!nt azt valaha !s v!ssza#!zethetn&m' Hem&lem, t!sztában van vele, m!lyen nagyra &rt&"elem m!nazt, am!t tett' 0e ne"em "*sz*n$e, "*sz*n$e a h)gána"' Am!"or már m!nen"! más lemonott magáról, ő a""or sem volt ha$lanó erre' H&ms&ges egy leányzó' A -s!zmám szárá!g resz"ettem tőle mosolygott .!nlo-" s a szem&ben melegs&g bu$"ált' emm! "(l*n*set nem tettem azon"ív(l, hogy ala%osan megv!zsgáltam *nt' A' =u"e o# or" .órház orvosa! a!gra már sa$nos el*nt*tt&", hogy menthetetlen' n alábe-s(l! a sa$át tehets&g&t' =áv! meg"*t*tte az *v&t, &s magában *r(lt, hogy a v!zsgálat v&get &rt' Az, hogy meg#elelő (temben gyógyult, m&g nem $elentette azt, hogy a b*"*ső&s ne #á$t volna' Konolom, nem látogat meg )$ra' J*vő h&ten "!szeem a varrato"at, e ezen"ív(l semm! sz("s&ge n!n-s rám, őrnagy )r' .!nlo-" határozott -sattanással -su"ta *ssze orvos! tás"á$át Mennem "ell a zent 5ertalanba, so" m/t&tem lesz ma' =áv! "ezet ny)$tott' 0agyon *rventem'
A o"torna" erős "&z#ogása volt H&szemről a szeren-se' Egy orvos &let&ne" számtalan "uar-a "*ze%ette való! $utalom egyegy !lyen #&nyes s!"er' Kyorsan, "!s#!)san elmosolyoott' Háaásul ay Jo-elyn már "!#!zette azt az !szony)an magas *sszegről "!állított számlát amelyet el"(ltem ne"!' Egy &vre elegenő !ngyenes gyógyításhoz sz("s&ges gyógyszerre lesz el&g' Mát a""or, tovább! sz&% na%ot6 .!nlo-" távozása után =áv! a m&g m!n!g #á$ó háta m!att óvatosan ny)lt el az ágyon' @ehát ay Jo-elyn m&g a "ezel&s! "*lts&ge"et !s "!#!zette' A %&nz *nmagában talán $elent&"telen *sszeg egy !lyen vagyonos nő számára, ám m!nez )$abb $ele anna", m!lyen s%ortszer/en #oga$a a lay a $át&"os "ev/ sors tr&#á$át' 7alóban lay, a szó m!nen &rtelm&ben' ehunyta a szem&t, m&lys&gesen "!mer(ltne" &rezte magá' $o-elyn megtestesít! m!nazt, am!t álma! asszonyában megtaláln! rem<, ráaásul a #eles&ge !s ő %e!g &%%en abban segít ne"!, hogy megszabaul$on zavarba e$tő $elenl&t&től' @!szta bolon vagyo" át"ozta magát =áv!' Csa"hogy !gazán!ból n!n-s !s más választása' ay Jo-elyn .enal, egy gró# egyetlen &s )sgazag leánya nem való egy renel"ez&s! állományba helyezett t!szthez, a"!ne" se vagyona, se sz&% "!látása! n!n-sene"' Am!"or a &lután ere"án ally an-aster bel&%ett a báty$a szobá$ába, ro%%antul meg*r(lt anna", hogy =áv! $ól van, &s "!"elt az ágyból+ al!g tuta megálln!, hogy meg ne *lel$e, am! azonban m&g t)l heves lett volna a betegne"' így hát be&rte azzal, hogy megragata báty$a "ez&t, &s bologan szorongatta' Most már tel$esen $ól leszel, ugye; Ma elelőtt óta t)l eg&szs&ges vagyo" ahhoz, hogy r .!nlo-" &re"lő&s&t továbbra !s magamra von$am "un-ogott =áv!' 0&hány h&t "!aós ev&s után olyan lesze", m!nt )$ "oromban' Ds m!nezt ne"e "*sz*nhetem, ally' M!nen"! más már #elata, engem !s bele&rtve' =e te nem' A lány ham!s"ásan elmosolyoott4 a$át &re"emben segítettem ra$ta, =áv!' .! más v!selne el engem anny!ra, m!nt te; zámos #&r#! *r*mmel elv!selne #elelte az őrnagy, &s !ntett a h)gána", hogy (l$*n le' Most, hogy *nálló $*veelme van, &s nem "ell tanítano, m!t "ívánsz tenn!; Konoltál már a házasságra; ally megle%ő*tt a "&r&sen' Az &v$ára&" b!zonyára meg #og sz/nn!, m!vel a rágalátos ay Jo-elyn nem "a%ta meg a halott #&r$et, am!re számított' Ezt ma reggel megbesz<em vele' 0em "íván$a v!sszavonn! a $uttatást A házassággal el&rte -&l$át, megtartotta a vagyonát hogy &n továbbra !s &le", "om%l!"á-!ót $elent ugyan, e nem olyat, am! "!záró #elt&tel"&nt szere%elhetett volna a megálla%oásun"ban' 3át a házasság %usztán szerző&s$og! "&r&s; "&rezte sally #elháboroottan' Anna" a nőne" t&nyleg "őből van a szíve6 =áv! *sszevonta a szem*l*"&t erre a hevess&gre' 0em "evele ay Jo-elynt; M!vel esz&be v!llant, hogy a báty$a m&g nem ta%asztalhatta meg anna" az át"ozott nőszem&lyne" a való! term&szet&t, ally mereven -sa" anny!t monott .ev&s al"almun" volt m&g *ssze!smer"en!' 7alam! %oz!tívat !s "eresett az&rt, am!t a sógornő$&ről elmonhatna' ay Jo-elyn !gen nagylel"/en $árt el, am!"or a renel"ez&s(n"re bo-sátotta az otthonát &s szem&lyzet&t Ma reggel %e!g !gen előz&"enyen &rtesített róla, hogy #el&%(ít&l az ó%!ummegvonásból, am! nagy meg"*nnyebb(l&s volt számomra' ally elhatározta, hogy emel"eett lesz, m&gsem bírta "!, hogy ne tegye hozzá4 =e ősz!nt&n szólva meg#agy az ere!mben a v&r arra a gonolatra, hogy &letem hátral&vő r&sz&ben ro"ono" lesz(n"' =áv! rosszallóan rán-olta a homlo"át, ám m!előtt megszólalhatott volna, $eges hang hallatszott az a$tó #elől' Ettől ne #&l$en, m!ss an-aster' ay $o-elyn l&%ett be a szobába,
"ez&ben )$sággal A báty$a &s &n már megbesz<(", hogy "&relmezn! #og$u" a házasság semm!ss& ny!lvánítását, így az *n v&re nyugotan -s*rgeezhet tovább az ere!ben' ally -&"lav*r*s lett, &s borzasztó esetlenne" &rezte magát' a$nos m!n!g !s $obb volt a támaásban, m!nt a bo-sánat"&r&sben, ez&rt -sí%ősen így vágott v!ssza4 Pom%ás' 3a a semm!ss& ny!lvánítás lehets&ges, a""or #elt&telezem, =av!re m&gsem lesel"e!" vesz&ly *n #el*l' ally6 "!áltott rá a báty$a' 0e aggó$on, őrnagy )r monta Jo-elyn (hítően t(relmes hangon' 0em ez az első al"alom, hogy a h)ga !lyen váa""al !llet' Az *n !ránt! aggoalma ny!lván t)lzottan #ela$zotta a "&%zelőere$&t etette az )$ságot az asztalra' Ggy gonoltam, taán &re"eln! #og$á" a híre"' 5o-sánat a zavarás&rt ay Jo-elyn, egy %!llanatra, "&rem6 szólt =áv!' A #&r#! hang$ából "!&rzőő %aran-sszóra az )rnő h!egen n&zett v!ssza ven&ge!re' gen, an-aster őrnagy; ally magában "&nytelen volt -soálattal aózn! ay Jo-elyn m&lys&ges gőg$&ne"' z!nte látta a háta m*g*tt a r&g halott, #ene mó rátart! .enalo" hossz) sorát, a"!" most ro%%ant b(sz"&" sar$u"ra' =áv!&t azonban nem volt "*nny/ meg!$eszten!' M!&rt !lyen #esz(lt a v!szony "ette$(" "*z*tt; .ínos -sen borult a szobára, ma$ ay $o-elyn szólalt meg A h)ga a #e$&be vette, hogy vesz&lyt $elente" a maga &let&re vagy talán a magához #/zőő "a%-solatára' Ggy t/n!", &lvez! hogy ott lát veszeelmet, ahol n!n-s' ally nem tuta magát t(rtőztetn! tovább' M&g hogy 9ott lát veszeelmet, ahol n!n-s:6 =áv!, nem a"artam, hogy tu, e ne"em "ellett rá"&nyszerítenem *t, hogy !eenge$en t&ge' Am!nt "&zhez "a%ta a házasság! o"!ratát nyugot szívvel hagyott volna meghaln! abban a sz*rny/ "órházban, hogy ne zavar az *nző &let&t =áv! szenvtelen ar--al a #eles&g&re n&zett' gaz ez; Jo-elyn "elletlen(l ból!ntott' ally azonban m&g nem #e$ezte be' Am!"or oaata ne"em az első negye&v! $ára&"ot, meg !s "&reztem, m!&rt nem m!n$árt harm!n- ez(st*t a' Ellens&gesen n&zett a sógornő$&re' A te rága #eles&ge erre azt #elelte, az ez(st arra való, hogy ela$u" az embere"et, &s m!vel * vásárolt, arannyal #!zet6 7alóban ezt monta; "&rezte =áv! *bbenten' Jo-elyn ar-a lángolt Attól tarto", !gen' 3!rtelen so""al !n"ább tetten &rt -sínytevő "!sgyere"re hasonlított, m!nt "őszív/, b(sz"e )r!nőre' ally legnagyobb megle%et&s&re a báty$a hangos nevet&sben t*rt "!' !stenemre z!hálta, m!"*zben %róbálta *sszeszen! magát , m&g sosem láttam "&t !lyen bolon nőszem&lyt6 A "&t nő te"!ntete meg"em&nyeett ally v&sz$ósló hangon "&rezte4 Ezt meg m&g!s, hogy &rte; @! "etten vagyto" a legtal%raesettebb, ugyana""or leg*ly#*sebb nő", a"!""el &letemben talál"oztam' @erm&szetes, hogy a legrosszabbat hozzáto" "! egymásból' @ettetett álm&l"oással rázta a #e$&t 5ár"! !s monta, hogy a nő" a gyeng&bb!" nem, az nem !smert bennete"et A szeg&ny #&r#! -sa" anny!t tehet, hogy gyorsan egyet&rt m!nennel, &s rem&ny"e!", hogy b(ntetlen(l meg)ssza' Egy szavát se h!ggye monta ally rosszmá$)an a layne"' av! #&r#! l&t&re általában el&g &rtelmes, e ha egyszer valam!t a #e$&be vesz, $obb, ha az ember r*gt*n "a%!tulál, mert )gy!s %ontosan azt #og$a -s!náln!, am!t a"ar, aztán utána az *z*nvíz' Magam !s láttam enne" $ele!t $egyezte meg $o-elyn "!ss& -sí%ősen, s a szá$a sar"ában a%ró mosoly $elent meg Azt h!szem, ez az első al"alom, hogy *n &s &n egyet&rt(n" valam!ben'
ally &rezte, hogy válaszul az ő a$"a !s mosolyra h)zó!"4 M!-soa r!asztó gonolat' =áv! meg#ogta a h)ga "ez&t ally, &rz&sem szer!nt a házasságun" "*r(lm&nye! m!att azt #elt&telezte, hogy ay Jo-elyn az ellens&gem, ám erről szó s!n-s' 3a rosszat a"arna ne"em, egyszer/en -sa" hagyn!a "ellett volna, hogy tegna% &$$el átesse" a hálószobám előtt! "orláton, h!szen a""or ott helyben meg*zvegy(lt volna' allyne" a l&legzete !s ela"at, ahogy a halálos zuhanást maga el& "&%zelte' M!-soa; =e h!szen ott t&nyleg meg !s halhattál volna6 0em tuom, merre $árhatott az eszem, m!nenesetre valószín/leg )gy *nt*ttem, "*vetem' Jo-elyn h)zott v!ssza a "orláttól, &s ugott a b!ztonságos ágyba' .*zelebb !ntette a #eles&g&t &s az * "ez&t !s meg#ogta' 5etegs&gem legnehezebb na%$a!ban sa$át maga á%olt anna" ellen&re, hogy -sa"nem !egene" vagyun"' A""or sem v!sel"ehetett volna oaaóbban, ha h)sz &ve volnán" házaso"' 7alóban segített á%oln! a bátyámat, ay Jo-elyn; "&rezte ally h!tetlen"eve' gen, bár megle%, hogy eml&"sz!" rá !smerte el Jo-elyn' egt*bbsz*r nem volt eszm&let&n&l' allyne" esz&be $utott az es"(vő reggele, am!"or "ere"en v!sszautasított m!nen $*vőbel! segíts&get a laytől' Eze" után al!gha volt t!sztess&ges olog az&rt h!báztatn!a, mert esz&be sem $utott =áv!&t az otthonába v!tetn!' Bt"ozottul hebehurgyán v!sel"eett' Erőne" ere$&vel rá"&nyszerítette magát, hogy a sógornő$e szem&be n&zzen' M&ly bo-sánat"&r&ssel tartozom' ?*rtelmesen alávaló olgo"at montam' A ally "&%zelet&ben &lő gonosz "e&ly/ ar!szto"rata bízonyára az orra alá *rg*lte volna t&ve&s&t' ay Jo-elyn ehelyett szomor)an így szólt4 gen, &n azonban $ó o"ot szolgáltattam rá a v!sel"e&semmel' 0em "ellett volna )gy besz&lnem' A "&t nő b!zalmatlanul m®ette egymást az őrnagy #e$e #elett, a"! m&g m!n!g #ogta m!n"ette$(" "ez&t' A -senet Jo-elyn t*rte meg' nne" !gazán nagyszer/ tehets&ge van ahhoz, hogy #elbosszantson, &s sz*rny/ olgo"at monasson velem' 3a aura n&n!"&m hallott volna, egy hóna%!g va-sora n&l"(l "(l*tt volna ágyba' @egy(n" )gy, m!ntha az elm)lt h&t meg sem t*rt&nt volna, &s "ez$(" )$ra, $ó; "&rezte mosolyogva, &s "ezet ny)$tott Jó na%ot6 M!lyen "eves *ntől, hogy meglátogatott ally "orább! #eltev&se !gazna" b!zonyult4 ay Jo-elyn .enal valóban ellenállhatatlan volt, ha mosolyána" tel$es ere$&t bevetette 7!sszamosolygott, &s megszorította a #el&$e ny)$tott "ezet' V $ó na%ot, ay Jo-elyn' A nevem ally an-aster' Ggy h!szem, a bátyám *nt vette #eles&g(l' Anny!ra *r(l*", hogy meg!smerhetem M!"*zben egymás "ez&t szorongattá", ally magában "*sz*netet monott a báty$ána", am!&rt es&lyt aott "ette$("ne" az )$ra"ez&sre' Már látta, hogy ay Jo-elyn so""al $obb lesz barátna", m!nt ellens&gne"' @!zennegye!" #e$ezet Az ellens&ges"e&s besz(ntet&s&t teával &s s(tem&nnyel (nne%elt&"' Most, hogy el*nt*tt&", nem leszne" t*bb& ellen#ele", ally #el#eezte, hogy Jo-elyn h/v*s moora m*g*tt melegs&g re$l!"' z&gyen&rzettel t*lt*tte el, am!"or rá$*tt, hogy "ezet! rossz v&lem&ny&t $ór&szt sa$át előít&lete!ne" "*sz*nhette' 3a vala"! nemes! -salába sz(let!", nem #elt&tlen(l $elent! azt, hogy az !llető *nző &s "egyetlen, m!nt ahogy a szeg&nys&g sem %árosul m!n!g a l&le" nemess&g&vel' Egy órával "&sőbb ay Jo-elyn házon "ív(l! el#oglaltsága!ra h!vat"ozva "!mentette magát, &s távozott' ally r*v! !e!g m&g a báty$a mellett marat, ám am!"or látta ra$ta a #áratság $ele!t, #elállt, hogy ő !s elmen$en' Említette r' .!nlo-", hogy m!"or $ár erre leg"*zelebb; "&rezte, m!"*zben a ret!"(l$&&rt ny)lt'
0&hány na% m)lva "!sze! a varrato"at, e egy&b"&nt nem $*n t*bbet' 3a-sa" nem esem v!ssza, az %e!g nem áll szán&"omban' Az ágy #el& l&%"eve =áv! &szre sem vette, hogy a h)ga ar-a -salóottan megny)lt' O6 M!lyen "ár' 0em !s''' nem !s "*sz*ntem m&g meg ne"! renesen' A#elől nyugot lehetsz, hogy &n v!szont megtettem' Az Nrnagy ar-a *sszeránult, ahogy le#e"(t' Dre"es ember, amellett, hogy nagyon $ó seb&sz !s' a$nálom, hogy nem talál"ozhatom ma$ vele )$ra, e nem h!szem, hogy eg&szs&ges embere"re vesztegetn& az !e$&t' Dn sem h!szem' ally ar-a h!rtelen #eler(lt, ahogy esz&be $utott valam!' Ma$ megállo" a renelő$&n&l, hogy renezzem vele a számlát' Ggy!s -sa" n&hány házt*mbny!re la"!" aun-eston&" házától' ay Jo-elyn már "!#!zette a .!nlo-" sa$át elmonása szer!nt botrányosan magas v&g*sszeg/ számlát' =e hát az nem hely&nvaló' 0e"(n" "ellene "!#!zetn(n"6 ally behara%ta az a$"át' 5ár %ersze abból a %&nzből "ellene #!zetnem, am!t ay $o-elyn aott' 3a$lo" rá, hogy egyet&rtse" vele, v!szont $elenleg nem nagyon van "evem v!tat"ozn! Jo-elynnel' @e ellenben #elvethetn! ne"! a számla olgát, ha )gy láto $óna"' =áv! szeme lassan le-su"óott' ally tuta, nem "ellene a báty$át most !lyen "!-s!nyes olgo""al #árasztan!a' 0em a"aro" t*bbet vesze"en! vele' .(l*nben !s, valahogy so""al "ev&sb& van ellenemre a m<óságos asszony nagylel"/s&ge most, hogy b&"&t "*t*ttem vele' 3omlo"on -só"olta a báty$át 3olna% &lután talál"ozun" A Cromartyházból "!l&%ve ally balra !nult a 3ye Par" #ele A aun-eston -salában )gy tartottá", hogy a gyere"e"ne" nyáron -sa" &lelőtt*n"&nt van sz("s&g(" tanulásra, ez&rt ma már nem "ellett v!sszamenn!e olgozn!' Mun"aaó!t !lletően ally nagyon szeren-s&s volt Ds m&g!s, most, hogy volt választás! lehetős&ge, tuta4 már -sa" !ő "&r&se, hogy m!"or ny)$t$a be a #elmonását' 5ármenny!re !s szerette nevelőnő! h!vatását, "&szen állt rá, hogy v&gre valam! mást !s megta%asztal$on' Csa" azt nem tuta m&g, hogy m! legyen az' 3!ába a nyár! na% sz&%s&ge, a %ar" hosszan elny)ló z*l gye%&n s&tálgatva továbbra !s -sa" az a sa$nál"ozással vegyes, gy*trő szomor)ság mun"ált benne, am!t a""or &rzett elősz*r, m!"or =áv! elmonta, hogy r' .!nlo-" már nem $*n v!ssza t*bbsz*r' M!&rt es!" ez enny!re rosszul ne"!; 3!szen arah an-aster "!sasszony a gya"orlat!asság er&nye!ne" megtestesítő$e, &s a romant!"us &rzelme"ne" m&g a sz!"rá$a s!n-s meg benne' gye"ezett meggyőzn! magát arról, hogy am!"or az orvos erőtel$es, !zmos ala"$a )$ra &s )$ra #elr&mlett előtte, &s lel"! szeme! előtt meg$elente" a hatalmas "eze", amelye" oly #!nom &s óvatos mozulato"ra volta" "&%ese", az -sa" az&rt lehetett, mert -soálattal t*lt*tte el r' .!nlo-" ere$e &s (gyess&ge' ha az !ő előtt megősz(lt ha$ meg a vele &les ellent&tben álló bozontos #e"ete szem*l*" !s #olyton#olyvást #elerengett, az b!zonyára -su%án az&rt volt, mert a seb&sz meg$elen&se anny!ra szembesz*"ő' 5ossz)san #elhor"antott' @ula$on"&%%en "!t !s %róbál ezzel be-sa%n!; ába! a %ar" tava-s"á$ához, a er%ent!nehoz v!tt&", így hát le(lt egy szaba %ara, s (res te"!ntettel bámult a nyugot vízbe' M!vel nem az a #a$ta ember volt, a"! elb)$!" a "ellemetlen !gazság elől, most tehát szembe "ellett n&zn!e azzal a t&nnyel, hogy vonzó!" lan .!nlo-"hoz, &s vonzalmána" semm! "*ze s!n-s az orvos #!gyelemre m<ó "&%ess&ge!hez' Az eg&sz ember tetszett ne"!' tetszett a mun"á$a !ránt &rzett szenve&lyes elh!vatottsága, &res besz&moora, &s az *r*gbe !s, tetszett m!nen mozulata, heves term&szet/, t(relmetlen ere$e' ?elsóha$tott' Anny!ra $ellemző rá, hogy az első #&r#!, a"! az !s"olá! be#e$ez&se óta #el"eltette a #!gyelm&t enny!re "ev&ss& meg#elelő legyen, lan .!nlo-" a mun"á$ána" < Ahogy =áv! monta, az eg&szs&ges embere" nem !s &re"elt&"' Ds m&g ha ez nem !s lett volna !gaz, m!&rt
&%%en az egyszer/, barna ha$) arah an-aster lenne az a nő, a"! elvon$a *t onon megment&s&ne" "omoly #elaatától, am!"or azt a nagy .aszás árnya #enyeget!; ehet, hogy ez volt az egy!" o", am!&rt anny!ra neheztelt ay Jo-elynre, a"!ne" sz&%s&g&n &s bá$án m&g a $ó o"torna" !s mega"at a szeme; Ravarában gombó--á gy/rte a "eszty/!t, am!nt #el!smerte, hogy ellens&ges hozzáállása r&szben !r!gys&g&ne" volt "*sz*nhető' 0em valam! szíverítő, ha az emberne" be "ell !smern!e *nmagáról, hogy m&gsem anny!ra renes, m!nt gonolta' Azelőtt el>&tellel t*lt*tte el, ha h!egv&r/ v&gzet asszonya"&nt gonolhatott ay Jo-elynre, &s magában megvethette, e az elm)lt n&hány na% esem&nye! v!lágossá tett&" számára, hogy a báty$a #eles&ge nem-sa" meg$elen&s&t, hanem szem&ly!s&g&t te"!ntve !s ren"ív(l! nő' Ez a t*"&letes társaság! h*lgy sa$át maga á%olta =áv!et, anna" ellen&re, hogy tula$on"&%%en !egen volt számára' .!$ózanító le-"e volt ez allyne"4 rá*bbentette, menny!re #ontos, hogy ne a "(lső ala%$án ít&l$en' A t&r&re #e"tette a "eszty/!t, &s )gy %róbálta meg "!s!mítan! a gy/rő&se"et' ehet, hogy lan .!nlo-" nem talál vonzóna" egy egyszer/, barna ha$) nevelőnőt, e !őn"&nt b!ztosan sz("s&ge van egy barátra' Amenny!re ő látta, az orvos &lete másból sem állt, m!nt hogy máso" gon$át v!selte' D%%en !tt volt az !e$e, hogy vala"! ne"! !s gon$át v!sel$e' M!"*zben a %aról #elállt, .!nlo-" !őbeosztását %róbálta #el !&zn!' A ma! na% az egy!"e azo"na", am!"or a zent 5ertalan .órházban renel, &s ally már maga előtt látta, menny!re el#ára az !lyen na%o" v&g&re' 7a$on hogyan "*nnyíthetne a olgán; P!llanatny! gonol"oás után már %ontosan tuta, m!t "ell tenn!e' Am!"or lan .!nlo-" v!sszat&rt a %!sz"os "!s szobá-s"ába, amely a zent 5ertalanban az !roá$a"&nt szolgált, anny!ra "!mer(lt volt, hogy al!g tuta "!ny!tn! az a$tót M!után an-aster őrnagytól !e&r"ezett, megv!zsgált egy "órteremny! "órház! beteget ma$ )$abb trag&!ával "ellett szemben&zn!e4 egy nő a "eze! "*zt halt meg a m/tőasztalon' Egy más!" nőről tuta, hogy nem #og$a meg&rn! a reggelt, noha * m!nen tőle telhetőt megtett &rte' lyen"or m!n!g azon t*%rengett, m!&rt nem választ ő !s valam! !vatos sza"ter(letet, amely nem em&szt! #el m!nen &rzelm! &s #!z!"a! erőtartal&"át Am!nt a szobába l&%ett, nyomban az asztal, !lletve a h!s"ys (veget tartalmazó bezárt #!ó" #el& !nult, bár tuta, hogy az al"ohol át"ozottul gyenge gyógyír az ő ba$ára' Dszre sem vette, hogy m&g vala"! van a szobában, amíg egy "*nnye nő! hang meg nem szólalt @*bbet !hat, ha valam!t esz!" !s előtte' P!slogva meg#orult, &s látta, hogy a látogató" #ogaására szolgáló egyetlen sz&"ben an-aster "!sasszony (l' A nő letette a "*nyv&t, &s #elemelt egy "osarat Konoltam, &hes lesz, ez&rt hoztam n&m! hara%n!valót' Az orvos zavaroottan "!h)zta a sz&"&t, &s le(lt' A zent 5ertalan renelő$&ben elt*lt*tt na%o" v&g&n általában azt sem tuom, m!"or ettem utol$ára' ally egy m&g meleg h)sos %!t&t ny)$tott oa ne"!' Ahogy belehara%ott, a t&szta tete$e ro%ogós levele"re omlott a szá$ában' Marhah)sos &s gombás %!te' ?ens&ges' A "*vet"ező #alattal "ezett v!sszat&rn! az ere$e !s' Há*bbent, hogy &telre van sz("s&ge, nem %e!g h!s"yre4 a #ele&s helyett tá%lál&"ra' Am!nt a lány elővett egy #eeles s*r*s"an-sót, &s "!t*lt*tt ne"! egy "orsóval, az orvos meg"&rezte4 0em esz!" velem; Hem<em, hogy meg"&r ma$, hogy -satla"ozzam *nh*z' 5ehatóan megv!zsgáltá" ally m&retes "osarána" tartalmát' A h)sos %!t&n &s a s*r*n "ív(l volt m&g benne "eny&r, sa$t, e-etes hagyma &s meleg bara-"os le%&ny m!n "(l*n*sen #!nomna" b!zonyult, s az eg&sz egy(tt egy "*nny/, "ellemes va-sorát al"otott' A bara-"os le%&ny után lan )$rat*lt*tte s*r*s"orsó$át' Most, hogy !sm&t #&l!g emberne" &rzem magam, ha "&rezzem meg, m! $áratban van erre#el&'
ally el"ezte *sszeta"arítan! a va-sora maraványa!t Am!"or =áv! monta, hogy *n már nem látogat$a meg t*bbsz*r, rá*bbentem, hogy nem !s volt al"almam meg"*sz*nn! azt, hogy megmentette' !gen "evemre való az !lyen "&zzel#ogható "*sz*netny!lvánítás' Az orvos elmosolyoott, hete" óta most elősz*r enny!re #elszabaultan' Am!t a""or monott, az !s &%%en el&g volt' Dn -sa" az esz"*z voltam+ ugyan m!nent megtesze", e a gyógyuláshoz valahonnan az &n "&%ess&ge!met meghalaó sz!ntről $*n a segíts&g' oha nem gonoltam volna, hogy a tuományo" embere !s "&%es !lyen m!szt!"us "!$elent&st tenn!' ehet, hogy a #elszínen ra-!onal!stána" mutat"ozom, e alatta va &s m!szt!"us "elta vagyo"' .!nlo-" v&g!ghorozta a te"!ntet&t a lány ta"aros, á%olt "(lse$&n' Bm ezt egy !lyen t!szteletre m<ó angol h*lgy )gysem &rthet!' ally le-su"ta a "osarat, &s #elemel"eett .!t nevez maga angolna", )r#!; Anyám ales! volt, &%%anny!ra !gaz "elta, m!nt maga' Egy "!s -somaggal az asztalhoz l&%ett' A "enyeret &s a sa$tot be-somagoltam %a%írba, így n&hány na%!g m&g elállna"' A betege!ne" b!ztosan $ót tesz, ha n&ha esz!" !s valam!t' M!"*zben te"!ntet&vel egy teny&rny! (res hely után "utatott az asztalon, ahová az &telt letehetn& an&l"(l, hogy a sa$t *sszemaszatolná az orvos %a%ír$a!t, ally egy borít&"ot #eezett #el' zem*l*"&t #elvonta, ahogy elolvasta a -ímz&st 9M<óságos !an .!nlo-" )rna":' ?elemelte a borít&"ot, &s az írással a #&r#! #el& #orította' 0e haragu$on, e nem tutam nem &szrevenn!' 5!ztos benne, hogy *n valóban egy va "elta; "&rezte' 0agy megle%et&s&re az orvos el%!rult' 0em gonolta volna, hogy erre !s "&%es' Az anyám ragasz"o!" ehhez a megszólításhoz, m!vel az a%ám .!ntyre lor$a magyarázta' Anyám renszeresen ír ne"em, hogy rávegyen, hagy$a" #el ezzel az &rtelmetlen orvos"oással, men$e" haza, &s &l$e" )gy, m!nt egy !gaz! .!nlo-"' 3ogy aztán *n !s gyámoltalan állato"at m&szárol$on le, &s az eg&sz vagyonát elveszítse szeren-se$át&"on, !gaz; $egyezte meg ally, m!vel esz&be $utott, am!t .!nlo-" a "o-smában el"*lt*tt va-sorá$u" al"almával monott' 3át !gen, a bátyá!m nagyon &rtene" ehhez' 5ár meg "ell hagyn!, hogy egy!"(" sem "ártyázott el egy vagyont, s a maga mó$án m!negy!"(" !gen $óravaló ember' .etten "*z(l(" a hasereg t!szt$e!, ahogy az *n báty$a !s' =e &g &s #*l a "(l*nbs&g "*z*tt(n"' El tuom "&%zeln! monta ally, a"! el volt ragatatva, hogy !lyen váratlan szemsz*gből !s láthat$a a nyers moor) o"tor urat Azt h!szem, "&t h&t sem telne bele, &s az e##&le )r!ember! &letmótól *n halálra unná magát' Pontosan így van, e anyám ezt soha nem &rtette meg sóha$tott a #&r#!' Háaásul arról !s meg van győzőve, hogy valam! rem&nytelen(l rangon alul! nőszem&ly bá$a!na" aom ma$ be a ere"amat Az álott $ó asszony azt h!sz!, hogy m!n az *t #!a ellenállhatatlanul vonzó' osem tuta !gazán el#ogan!, hogy engem nem lehet már "&zen #ogva vezetgetn!+ %e!g #elnőttem, sőt, t*bb az ősz ha$szálam, m!nt a tula$on a%ámna"' Anna" ala%$án, am!t elmonott róla, !gen "eves asszonyna" t/n!" Az !s' Javíthatatlan, e nagyon "eves erősítette meg az orvos, m!"*zben az &tel-somagot az asztal egy!" #!ó"$ába gy*m*sz*lte' Men$(n" "!, &s "eress(n" egy "o-s!t6 Ahhoz most t)l #árat vagyo", hogy gyalog "ís&r$em haza' M!attam nem "ell aggón!a monta ally, nem a"arván a terh&re lenn!' M&g el&g v!lágos van oa"!nt, &n meg már &ve" óta ononban &le"' ehet, hogy n!n-s valam! nagy tehets&gem az )r!ember! &letmóhoz, ám azt semm!"&%%en sem hagyhatom, hogy egy h*lgy egye(l gyalogol$on hazá!g s*t&te&s"or válaszolta az orvos, ma$ elmosolyoott' Am)gy !s -sa" három házt*mbny!re la"!" tőlem'
Hen Henbe ben, n, r' r' .!nl .!nloo-"" egy egyez ezet ettt bele bele all allyy !lle !llee elm lmes esen en,, m!"* m!"*zb zben en &re &rezt zte4 e4 #el #elgy gyor orsu sull a szívver&se a gonolatra, hogy m&g t*bb !őt t*lthet a #&r#!val' Már attól, hogy egyazon szoba levegő$&t szívhatta vele, so""al !n"ább )gy &rezte, hogy &l' zól zólít ítso sonn lann lanne" e",, )gys )gysem em nag nagyo yonn hív hív most mostan anáb ában an sen sen"! "! így így mon monta ta .!nl .!nloo-", ", míg míg "!#el& !gye"ezte" az &%(letből' 0&ha már nagyon unom, hogy &n #olyton -sa" r' .!nlo-", orvos &s seb&sz lehete", a"!t -su%án egyetlen !gaz, $ó hossz) l&%&s választ el !stentől' M!nt M!nt ahog ahogyy &n &n !s !s gya gya"r "ran an bele bele#á #ára rao o", ", hogy hogy M!ss M!ss anan-as aste terr legy legye" e",, mag magas asan an "&%z "&%zet ettt nevelőnő &s az er"*l-s! t!sztaság m!nta"&%e' Llal%!llantást vetett az orvosra, s meg"&rezte4 Egy&b"&nt *n szer!nt hogyan !s n&z "! egy ally; A seb&sz seb&sz hangosan hangosan "un-ogot "un-ogott,t, )gy válaszolt, válaszolt, m!"*zbe m!"*zbenn "!l&%te" "!l&%te" az enyhe nyár! nyár! est&be est&be 0&zzen -sa" -sa" a t("*rbe, "!slány, "!slány, ma$ megtu$a6 megtu$a6 e!ntett e!ntett egy "o-s!t, "o-s!t, &s beseg besegített ítettee a lányt' Am!nt Am!nt a %!sz"os %!sz"os (l&sen (l&sen elhely elhelyez"e ez"eett, ett, ally ally nagyon el&geett volt *nmagával a ma! "!s "!ránulását !lletően' emm! szerelemre utaló $el nem volt az orvos v!sel"e&s&ben, &s valószín/leg soha nem !s lesz to%rengett magában , v!szont legalább nem zár"ózott el a barátsága el*l' Ahogy a "o-s! "o-s! halat előre előre a lonon! sz(r"(letben, sz(r"(letben, ally ally &szrev&tlen(l &szrev&tlen(l tanulmányozta a #&r#! lobon-os #eh&r ha$$al "eretezett -sontos ar-át' ehet, hogy lan ha$lanó lenne el#ogan! *t a barát$a"&nt e va$on va$on * maga t&nyleg t&nyleg be&rn& enny!vel; enny!vel;
@!zen*t*!" #e$ezet Jo-elyn (gyv&$e (gyv&$e másna% másna% látogatást látogatást tett a Cromartyházban A lay t!t"on hálás volt ne"!, am!&r am!&rtt nagyv nagyvona onal)a l)ann nem hoz hoza"o a"oot ottt elő azzal azzal,, hog hogyy 9ő előre előre #!gyel #!gyelme mezte ztette tte:, :, m!lye m!lyenn %robl&má"at o"ozhat o"ozhat egy !lyen elhamar"oott elhamar"oott házasság, házasság, !gaz, ettől m&g az (gyv& (gyv& ar-a "omor marat' Ggy t(nt, hogy valamenny!re #eler(lt, am!"or =áv! #elvázolta az el"&%zel&se!t egy esetleges semm!ss& ny!lvánításról' ny!lvánításról' Am!"or %e!g azt !s megtuta, hogy az őrnagy valaha $ogot tanult, egyenesen el!smerően nyugtázta a szava!t' Meg Meg "ell "ell v!t v!tat atno nom m az eset esetet et egy egy oly olyan an (gy (gyv& v& el el,, a"! a"! $ogos $ogosul ultt egyh egyház áz!! bírós bíróság ág elő előtt tt el$árn el$árn!! monta monta Crana Cranall ll elgon elgonol" ol"o ova' va' Azt h!szem h!szem,, az !lyen !lyen esete" esete"re re von vonat" at"oz ozóó egyház$og )gy ír$a elő, hogy a "eresetet *n ny)$tsa be, ay Jo-elyn' Egy !e!g azonban egy(tt "ell &ln!(" ahhoz, hogy''' hm, megala%ozottá vál$on, hogy a %robl&ma tartósan #ennáll' M!vel azonban a "eresetben szere%lő !no"o"at sen"! nem #og$a "&ts&gbe vonn!, ha az el$árás egyszer meg!nul, a házasságot semm!ss& ny!lvánító ít&let *that hóna% alatt "!aható lesz' Egy eg&sz &v $ó #ele !s beletel!" hát, am!re )$ra szaba lesze" gonolta $o-elyn' Ez b!zony #ene"est(l #el#orgat$a a terve!t, e a helyzet tula$on"&%%en lehetne enn&l rosszabb !s' Henben van, Mr' Cranall monta' Fgye Fg ye t!s t!szt ztáb ában an van van azz azzal al $eg $egye yezt ztee meg meg !sm& !sm&tt el"o el"omo moro rov vaa az (gy (gyv& v& , hog hogyy az *n *n $og! helyzete h!ába sz!lár, a házasság semm!ss& ny!lvánítása m!att m&g!s bár"! beahat ma$ egy )$abb "eresetet arra h!vat"ozva, hogy *n !gazából soha nem !s házasoott meg, így tehát nem tett eleget az &esa%$a v&grenelet&ben #oglalta"na"; @!sztában va vagyo" a le lehets&ges %r %robl&má""al' 5ár 5ár *n egy egy !lye !lyes# s#aa$ta $ta "ere "erese sett elle ellenn&be &ben b!zon !zonyo yosa sann nyern yernee, a $og $og! "*lts *lts&&ge" ge" !ge !gen magasra r)gnána", &s valószín/leg a neve !s "*zszá$on #orogna az eset "a%-sán, am! nem volna "ívánatos' Az (gyv& $elentős>el$es %!llantást vetett rá a szem(vege #*l*tt'5!ztos nem gonol$a meg, hogy m&g!s #enntartsa a házasságot; az lenne messze a legegyszer/bb megolás'
Jo-elynn Jo-elynne" e" el#ogyott el#ogyott a t(relme, t(relme, így hát -sa" -sa" anny!t anny!t vetett oa válasz válasz"&nt "&nt44 Az egyszer/ megolás r!t"án a leg$obb, Mr' Cranall, "(l*n*sen olyan "omoly "&r&se"ben, m!nt am!lyen a házasság !s' Az (gyv& (gyv& egy sóha$$a sóha$$all nyugtázta nyugtázta a választ, választ, ma$ ma$ távozott' távozott' Ahogy Ahogy az a$tó be-su be-su"óo "óott tt utána, Jo-elyn =av!hez #orult n szer!nt az&rt lett belőle (gyv&, mert eleve !lyen mogorva a term&szete, vagy talán az (gyv&! h!vatás tette enny!re "omorrá; Az őrnagy halványan elmosolyoott @alán m!n"ettő !gaz "!-s!t Az (gyv&! gya"orlat !gen "!$ózanító tu lenn!, m!nthogy állanóan az &let %robl&má!val "ell #oglal"ozn!a az emberne" A""or !gazán *r(l*", hogy *n a "atona! %ályát választotta' ta' Ggy t/n t/n!", hogy a szerző&se" szerző&se" #ogalmazgatásánál m&g az ember sa$át &let&ne" "o-"áztatása "o-"áztatása !s so""al $obbat tesz a "e&lyálla%otna"' "e&lyálla%otna"' .o%ogtatás .o%og tatás $elezte $elezte H!-hár H!-hár =alton =alton &r"ez& &r"ez&s&t' s&t' Jo-ely Jo-elynn "*sz*nt*t "*sz*nt*tte te a száza százaost, ost, ma$ ma$ "!mentette magát, &s a "&t #&r#!t magára hagyva távozott H!-hár H!-hár egy sz&"b sz&"bee eresz"e eresz"eett, ett, =áv! =áv! v!szont v!szont #*lemel" #*lemel"eett eett,, &s nyugtala nyugtalanul nul $ár"áln! $ár"áln! "ezett a szobában' 0e !s t*rő$ velem6 Csa" )gy &rzem, hogy m!után talál"oztam ay Jo-elyn (gyv&$&vel, n&m! mozgásra van sz("s&gem' Megbotlott, e m&g !e$&ben el"a%ta az ágy mennyezet&t tartó leg"*zelebb! oszlo%ot, &s "!"er(lt tal%on maran!a' Meg "ell "&rnem Morgant, hogy "eressen ne"em valam! botot amíg )$ra megtanulo" renesen $árn!' Jó *tle *tlett $eg $egye yezt ztee meg meg H!-h H!-hár ár, , azza azzall oan oany) y)$t $tot otta ta az az egy egy!" !" man" man"ó$ ó$át át A A! !gg !s !s tal talán án $ó hasznát venn& venn& enne" Jo-elyn nagyon megharaguna, megharaguna, ha *sszet*rn& *sszet*rn& maga, maga, &n meg t&tlen(l t&tlen(l (lve n&zn&m v&g!g' v&g!g' A man"ó man"ó nagy segíts& segíts&gne" gne" b!zony b!zonyult ult az egyens) egyens)ly ly megtalálá megtalálásába sában' n' =av! szabál szabályosa yosann "*rbe"*rbe$árt a szobában, &s hálás volt, hogy !sm&t használhat$a elgyeng(lt elgyeng(lt !zma!t Most, hogy nem "ellett "ellett m!nen ere$&vel ere$&vel az állva maraásra maraásra *ssz%ontosítan!a, *ssz%ontosítan!a, #elt/nt #elt/nt ne"!, hogy a barát$a menny!re #esz(lt 7alam! ba$ van; "&rezte' H!-hár elh)zta a szá$át szá$át Ggy *nt*ttem, *nt*ttem, hogy &n &n !s #el"eresem #el"eresem a te -soat&vő -soat&vő o"toroat o"toroat hátha a "órház! orvoso"nál valam!vel t*bbet tu "ezen! az át"ozott lábammal' .!nlo-" azt monta, lehet, hogy tu segíten!, e az az el$árás, amelyet a$ánl, "ís&rlet!ne" számít 3át, 3á t, azt azt h!s h!sze zem, m, &n &n nem nem a$án a$ánl" l"oz ozn& n&"" *n"& *n"&nt nt a "ís "ís&r &rle let! t! ala alany ny sze szere re%& %&re re,, m&g m&g a""o a""orr sem, ha .!nlo-"ról van szó vonta *ssze a szem*l*"&t =áv!' Ds m!lyen !agnóz!st állított #el; Aztt mon Az mon$ $a, a, hogy hogy a -sa -sata ta után után ross rosszu zull #or #orra rasz szto tott ttá" á" *ssz *sszee a -son -sont$ t$a! a!ma mat' t' Pers Persze ze nem nem !s !s -soálom, ha #!gyelembe vessz(", vessz(", hogy az az orvosa!n" menny!re t)lha$szolta" t)lha$szolta" &s "!mer(lte" volta"' H!-har egy"ev/en m®ette "!-savaroott $obb lábát Anny!ra elg*rb(lt a lábam, hogy &letem v&g&!g v&g&!g s)lyosan ro""ant marao"' 0agyon nagy szeren-s&m szeren-s&m lesz, lesz, ha egyegy $obb na%on "&%es "&%es lesze" man"ó man"ó helyett bottal bottal $árn!' Ds ráaásul''' %o"ol!an %o"ol!an #á$ !s' =áv! ar-a ar-a megrán megránult' ult' Azelőtt Azelőtt soha nem nem besz<e besz<e"" H!-hár H!-hár s&r(l&s&ről s&r(l&s&ről,, &s * valahogy valahogy b!ztos volt benne, hogy -sa" !ő "&r&se, m!re a s&r(!lt láb renbe $*n' .!nlo-" m!t $avasol; "&rezte' El "ell "ell t*rn t*rn!! a -son sonto" to"at aho aholl g*rb g*rb&&n #orr #orrta ta"" *ss *ssze, ze, &s )$ra )$ra he helyre lyre "ell "ell tenn tenn!! ő"et ő"et Ha!"ál!s megolás, e szer!nte $ó es&ly van rá, hogy a lábam el&g egyenes legyen a $áráshoz &s a lovagláshoz, &s egyáltalán ahhoz, hogy v!szonylag so"at mozoghassa"' Arra ugyan nem es"(sz!", hogy tel$esen meg lehet sz(ntetn! a #á$almat, e valószín/leg ezen a t&ren !s $elentős $avulás &rhető &rhető el' =áv! =áv! magába magábann "árom"o "árom"oott ott egyet' egyet' .!nlo-" .!nlo-" $avasla $avaslata ta &rtelme &rtelmesne" sne" t/nt, azonban azonban tuta, tuta, hogy a m/t&t m!n!g "o-"ázattal $ár, &s m&g ha s!"eres !s lesz, H!-hárna" hossz) hóna%o"at "ell nehezen elv!selhető elv!selhető lábaozással lábaozással t*lten!e' Megtesze, am!t $avasol; gen gen'' ste stenn a megm megmon onh hat ató$ ó$a, a, hog hogyy nem nem n&ze n&ze"" nagy nagy r* r*mm mmel el a ol olog og el& el&be be,, v!sz v!szon ontt .!nlo-" az első orvos, a"! v&gre valam! erem&nnyel "e-segtet, hogy valaha !s "&%es lesze" megszabauln! megszabauln! át"ozott man"ó!mtól válaszolta #el!nultan H!-hár' M&g egy m/t&t, esetleg
"ettő, &s m&g n&hány hóna% a "órházban''' m!nez !gazán nem nagy ár az&rt, hogy v&g(l m&g!s sz!nte normál!s &letet &lhesse" =áv! sz&gyen"ezve sz&gyen"ezve *bbent rá, menny!re menny!re el"er(lte a #!gyelm&t n&hány olog' olog' Az utóbb! nyomor)ságos hete"ben H!-hár állanóan ott volt mellette4 segített, ha "ellett, szó$át&"a!val szóra"oztatta, szóra"oztatta, vagy &%% -senesen várt+ m!"or m!re volt sz("s&g, ő %e!g term&szetesne" vette ezt a ren!thetetlen $ólel"/s&get, &s soha nem !s gonolt arra, m!lyen aggoalma" gy*t*rhet!" barát$át sa$át $*vő$&t $*vő$&t !lletően' Most elt*"<e, elt*"<e, hogy hogy az el"*vet"ezenő el"*vet"ezenő neh&z neh&z hóna%o"ban ugyanolyan $ó barát"&nt barát"&nt #og v!sel"en! H!-háral, m!nt ő v!sel"eett vele, &s b!ztatóan így szólt @a%asztalata!m szer!nt .!nlo-" olyan megbízható, hogy am!re v&gez vele, t*"&letesen renbe$*n a lába' 0em 0e m "ell t*" t*"&lete letessne" ne" len lenn!e n!e' 0a 0agy gy$á $ábból "!le "!lenn-vven szá százal&" l&" !s megt megteesz!' sz!' Az Azzzal H!-hár t&mát váltva így #olytatta4 Ds vele m! a helyzet; Ahhoz "&%est, hogy nemr&g bele-s*%%ent&l bele-s*%%ent&l a t(n&rmes&be, t(n&rmes&be, amelyben -soás #orulat &s gy*ny*r/ her-eg"!sasszony her-eg"!sasszony !s szere%el, "!ss& t)lzottan let*rtne" t/nsz' =áv! erősen támasz"ova a "*l-s*n"a%ott man"óra az abla"hoz ment' gen ám, -sa"hogy a t(n&rmes&" renszer!nt a 9vígan <e", míg meg nem halta": #ormulával v&gzőne", a való &let v!szont enn&l százszorta bonyolultabb' D ez m!t !s $elent; Az őrnagy őrnagy )gy &rezte, &rezte, meg meg "ell osztan!a osztan!a a terh&t terh&t olyasva olyasvala"! la"!vel, vel, a"! meg&rt! meg&rt!,, ez&rt így válaszolt4 Ez azt $elent!, hogy sz*rnyen nyomasztóna" találom, hogy egy olyan mesebel! her-e her-eg"! g"!sas sassz szony onytt vettem vettem el, a"! a"! a báty$a báty$a"&n "&ntt "ezel "ezel,, &s m!nen m!nentt megtes megteszz az&rt, az&rt, hog hogyy m!hamarabb "!b)$hasson a "*zt(n" l&vő "*tel&"ből' Már Már elt*% elt*%re reng ngte tem m ra$ta ra$ta,, nem "ez "eze esz sze e bele belesz szer eret etn! n! ay ay $o-e $o-ely lynb nbee $egy $egyez ezte te meg meg H!-hár hal"an' Elragaó teremt&s, &%%oly "eves &s !ntell!gens, m!nt am!lyen sz&%' =áv! metsző te"!ntettel m&rte v&g!g barát$át' @alán te !s szerelmes vagy bel&; szegezte ne"! a "&r&st' H!-hár válaszul válaszul megrázta a #e$&t 0em, 0em, e az&rt az&rt #el!smerem a m!nős&get, m!nős&get, ha meglátom' átva átva =áv! =áv! te"!ntet& te"!ntet&ben ben a h!tetlen" h!tetlen"e&s e&st,t, a százaos százaos bo-sánat bo-sánat"&rő "&rőnn m&g hozzá#/z hozzá#/zte4 te4 El!smerem, hogy r&szemről a $ózan ít&lő"&%ess&g #&lelmetes h!ányára utal az a t&ny, hogy nem lesze" bel& szerelmes, e hát ez a helyzet' =áv! elnevette elnevette magát' magát' 3allottam egyet s mást Jo-elyn Jo-elyn %anyolországban %anyolországban elt*lt*tt tel&ről, &s valóban )gy hírl!", te egy!"e voltál azon "ev&s t!szte"ne", a"!" nem "&rt&" meg a "ez&t Ez való valósszín/ ín/leg leg így így !s van van' H!H!-hár hár elg elgono onol" l"ooott ott El"& l"&%zelh zelhet ető, ő, hogy hogy &%% &%%en em!att lett(n" baráto"' Ggy t/nt, hogy ha nem !s egyenesen megvetette, e legalább!s nem vette "omolyan azo"at, a"!" a rab$ává válta"' Azzal ugratta ő"et, hogy állhatatlano", &s egy h&t le#orgása alatt b!zonyára "&%ese" lenn&ne" beleszeretn! egy )$abb nőbe' Dre"es móon &n so""al t*bb !őt t*lt*ttem vele, m!nt bármely!" "&rő$e' @alán oly so"szor uvarolta" már ne"!, hogy mostanra beleunt Ez az az &n (gy (gyem emet et te" te"!n !ntv tvee nem nem so" so" rem& rem&nn nnye yell "e-s "e-seg egte tett mont montaa =áv! =áv!, , !gy !gye" e"ez ezve ve,, hogy a hangle$t&se "*nnye mara$on' Abban a %!llanatban, hogy megláttam, &n !s "&sz lettem volna a lába! el& vetn! magamat, -sa")gy, m!nt azo" az á!lhatatlan "&rő"' @e nem vagy állhatatlan' 3a enny!re erőtel$ese" az &rzelme!, a""or nem -sa" egyszer/ belehabaroásról van szó #elelte H!-hár, ma$ b!zonytalan sz(net után #olytatta4 Eml&" Eml&"sze szell az es"(vő es"(vő!! %oh %ohár" ár"*sz *sz*nt *ntőmr őmre; e; Am!"or Am!"or azt monta montam, m, hog hogyy az &g !s m!ntha m!ntha egymásna" teremtett volna bennete"et, azt nem -su%án szóno"! #orulatna" szántam' @&nyleg )gy gonolom, hogy nagyon $ól !llen&te" egymáshoz' =áv! -sa" -sa" bámult bámult rá' Fram!sten Fram!sten,, hogy ne"e ne"e m!lyen m!lyen -savaros -savaros &sz$ár &sz$áráso áso van6 van6 emm! emm! esetre sem láthatta előre, hogy m!lyen v&ge lesz enne" az eg&szne" Pers Persze ze,, hogy hogy nem nem'' Egyá Egyált ltal alán án nem nem )gy )gy n&z n&zt& t&ll "!, "!, m!nt m!nt a"! a"! a"á a"árr azt azt a hete hetett !s t)l t)l&l &ln& n& válaszolta egy vállránítással H!-hár'
Csa" egyszer/en helyesne" t/nt *sszehozn! "ettőt*"et+ tuo, olyan ez, m!nt azo" a har-t&r! meg&rz&se", amelye"ből %ontosan tuo, m!"or h)zó$ #eez&"be' 0e"em most hamarabb "ellett volna #eez&"be vonulnom' =áv! szaba "ez&vel v&g!gszántott a ha$án' ay Jo-elyn nem arra "*t*tte ezt az al"ut, hogy egy &lő #&r$et "a%$on a v&g&n, &s t!sztess>elen lenne meg%róbáln! az a"arata ellen&re #ogva tartan!' Az (gyv&$e már v!zsgál$a !s, hogyan lehet el!nítan! a házasság semm!ss& ny!lvánításához sz("s&ges el$árást 5!ztosan beletel!" n&m! !őbe, amíg "!mon$á" a semm!ss&get gen, leg"evesebb n&hány hóna%ba' Az &%% el&g !ő arra, hogy el&r, hogy meggonol$a magát' A #ene egye meg, H!-hár, n&z meg, menny!re egyenlőtlen a vagyon! helyzet(n"6 ő gazag, &n %e!g egyáltalán nem vagyo" az' N egy n&ha! gró# lánya, !lletve egy &lő gró# uno"ah)ga, ne"em meg allyn "ív(l n!n-s olyan ro"onom, a"!t ha$lanó lenn&" vállaln!' .&%es volnál m!nen har- n&l"(l #elan! a "(zelmet, -su%án a b(sz"es&ge m!att; tette #el a "&r&st őr$ítő nyugalommal H!-hár' V Meglehet, hogy rangban nem vagyto" egyenlő", e )r!ember vagy, &s "!emel"eő "atona! "arr!ert #utottál be' Eze" ala%$án t*"&letesen el#ogaható #&r$ lenne belőle' Csa"hogy * vala"! mást szeret6 vágott v!ssza =áv! az egyetlen le"(zhetetlenne" t/nő a"aályra gonolva' H!-hár erre habozn! látszott, e -sa" egy %!llanat!g' )gy hát az a #&r#! b!ztosan nem szerelmes bel&, h!szen a""or Jo-elyn nem ne"e tett volna házasság! a$ánlatot' 7agy már házas az !llető, e $o-elynne" annál t*bb esze van' =áv! a #e$&t rázta' Abból ít&lve, am!t ne"em monott, a "a%-solatu" íg&retes, ám m&g nagyon az ele$&n tart' .em&nyen megszorította a man"ót' Ggy t/n!", hogy az a nyomorult ala" $ó"&%/, gazag, rangos, $ellem&t te"!ntve szeretetre m<ó, &s m!nent sszevetve Jo-elyn számára ő az !eál!s #&r$' H!-hár nem "&sle"eett az ellenvet&ssel' Az lehet' M&g!s "*nnyen el"&%zelhető, hogy Jo-elyn sosem tu$a megnyern! magána"' M!ne"*zben te el&rhető "*zels&gben vagy, &re"lősz !ránta, be lehet t&ge mutatn! az )r! társaságban, &s semm!"&%%en nem vagy h!ányában b!zonyos "&%ess&ge"ne", amelye""el az ellen"ező nem "&%v!selő! "*nnyen elsz&íthető"' M!neze" b!rto"ában !gen!s "omoly előnnyel !nulsz' M!&rt nem használo "!; @alán &%% arra vártam, hogy vala"! megnyugtasson a#elől, nem megvetenő, ha a helyzetemet "!használva meg%róbálom megnyern! a szív&t #elelte lassan =áv!' M&g!s, valahogy )gy t/n!", hogy ez nem hely&nvaló' 0álamnál so""al $obbat !s találhatna magána" 7!lág!as szem%onto" szer!nt talán !gen, e azt h!szem, te m!nen"&%%en $obb #&r$e lehetn&l, m!nt egy olyan ember, a"!ne" e!g az volt a legnagyobb "!hívás az &let&ben, hogy m!lyen szabás) "abátot -s!náltasson magána" $egyezte meg H!-hár, szóra"ozottan *rzs*lgetve #á$ós lábát' 3a az aggaszt, hogy esetleg hozományvaászna" tartana", nos, azo" "*z(l, a"!" egy "!-s!t !s !smerne" t&ge, sen"! nem h!nne el egy !lyen rágalmat, a t*bb!e" v&lem&nye meg nem számít, nem !gaz; Ahogy te le#este, a helyzet egyszer/ne" t/n!"' Mert egyszer/ !s' 0em valószín/, hogy ay Jo-elyn "omoly #&r$$el*lt"&nt tart ma$ számon t&ge, ha a látszat szer!nt te !s ugyananny!ra v&get a"arsz vetn! enne" a házasságna" m!nt ő' A$ es&lyt ne"!, hogy sa$át maga *nthessen6 3a )gy &rz! sz("s&gesne", )gy!s "&%es lesz el"(len! t&ge e ha legyen ez az ő választása' 0e l&gy benne olyan b!ztos, hogy tuo, m!t a"ar' &s hogy soha nem #orulhat elő, hogy ő !s &%%anny!ra oalegyen &rte, m!nt amenny!re te oavagy ő&rte' =áv! &rezte, hogy az !zgatottságtól #elgyorsul a szívver&se' 3!szen H!-hárna" t*"&letesen !gaza van' .*sz*n*m, hogy %ontosan azt monta, am!t hallan! szerettem volna' Azt h!szem, előre tutam, hogy így lesz, "(l*nben nem hoza"otam volna elő az &rz&se!mmel'
H!-hár elnevette magát' r(l*", hogy a szolgálatora lehettem' ay $o-elyn&rt &remes "(zene' Ez így van hagyta $óvá =áv! -senesen' @uta4 nagyon óvatosna" "ell lenn!e, ha an&l"(l a"ar uvaroln! Jo-elynne", hogy v!ssza&lne mostan! előny*s helyzet&vel, !sten ments, hogy esetleg *t !s )gy "ezel$e, m!nt egy )$abb állhatatlan "&rőt' @(relmesne" "ell lenn!e, hagyn!a "ell, hogy a lány meg!smer$e' így, hogy egy #e&l alatt &lne", erre számos al"alma nyíl!" ma$' m&g ha vet&lytársa nagyobb vagyonnal renel"ez!" !s, &s rangosabb !s nála, =av!ne" megvan az az előnye, hogy t*bb ha$áratban meg#orult, tehets&ges "atona, a"! most el*nt*tte4 győzn! #og'
@!zenhato!" #e$ezet Jo-elyn ha$nalban &bret, nyugtalan álmo""al tel! &$sza"a után' Az egyetlen, amely!"re eml&"ezett, azt az utolsó "er!ngőt !&zte #el Canover her-eggel' A talál"ozás ata !zgalmas lehetős&ge" zsongta" benne, amíg esz&be nem $utott mostan! "ellemetlen helyzete' Am!"or Canover sze%temberben v!sszat&r a városba, ő $og!lag m&g m!n!g =áv! an-aster #eles&ge lesz, nem %e!g %art!"&%es *zvegy, am! azt $elent!, hogy nem "ezhet ma$ v!szonyt a her-eggel' 5ár a házasságána" semm!ss& ny!lvánítása &%%en #olyamatban lesz, egy esetleges a##&r így !s házasságt*r&sne" #og számítan! azt %e!g semm!"&%% sem a"arhat$a' óha$tva "!"elt az ágyból, (gyelve, nehogy #elzavar$a íz!szt, &s lassan az abla"hoz l&%elt, amely a ház háta m*g*tt! "ertre n&zett' Blma! tehát -sa" "&sőbb tel$esehetne" be' M! lesz, ha Canover talál magána" egy más!" nőt, m!alatt *, Jo-elyn a szabaságána" v!sszanyer&s&re vár; @alán *r*"re elveszít! a her-eget z(le!vel ellent&tben ő nem !ngatag al"at, s lehet, hogy sosem talál magána" más!" #&r#!t, a"! anny!ra !llene hozzá, m!nt Canover' ?ur-sa nyugalom szállta meg' 3a elveszít! *t, ám legyen' Egy v!szony m&g *sszeegyeztethető az elve!vel, e a házasságt*r&s már nem+ m&g azzal a #&r#!val sem, a"! után &ve" óta vágyó!"' 7!llanásny! mozulatra lett #!gyelmes a "ertben' Csa" nem az őrnagy; @e $ó &g, b!zony ő az' Polgár! ruhában, !ngaozó l&%te""el hala az eg&sz "ertet "*rbe#utó *sv&nyen, m!nv&g!g neh&z"esen a s&tabot$ára támasz"ova' Anna" lehetős&ge, hogy "árt o"ozna magában, most so""al "!sebb volt, m!nt a gal&r!án v&ghezv!tt &$$el! "ószálása során, Jo-elyn enne" ellen&re aggóott &rte' 3a egye(l s&tál, "*nnyen el !s eshet, le a ny!r"os #*lre+ s ha nem tu #elálln!, a"ár órá"!g !s ott #e"het, amíg vala"! rátalál' @alán m&g meg !s h/l, &s meghal t(őgyullaásban' .&nyszereetten !smerte #el4 már meg!nt hagyta, hogy anya! *szt*ne! elraga$á"' Az őrnagy t)l<e a "(lhonban za$ló hábor) hossz) &ve!t, így valószín/leg nem eshet nagy ba$a egy angol "ertben' M&gsem volna butaság "*zelebbről szemmel tartan!' Jo-elyn #(rg&n #el*lt*z*tt+ egyszer/ "*nt*st választott, olyat, am!t Mar!& segíts&ge n&l"(l !s magára tuott *lten!' M!után ha$át egy szalaggal hátra"*t*tte, lement a "es"eny hátsó l&%-sőn' A "onyha #elől #r!ssen s(lt s(tem&nye" íny-s!"lanó !llata szállt, így r*v! "!t&rőt tett arra#el&' A sza"á-s &s a mosogatólány *bbent te"!ntet&től "!s&rve szalv&tába g*ngy*lt "&t, a s(t&stől m&g #orró r!b!zl!s "alá-s"át, ma$ er/sen !ntegetve távozott' Am!re utol&rte az Nrnagyot, az már "*rbe!mbolyogta a "ertet, &s egy )$abb "*rt "ezett, $*tt&re %e!g barátságosan mosolyogva megszólalt4 .orán #enn van, ay Jo-elyn'
A lány v!sszamosolygott, s a nyugtalan &$sza"a #esz(lts&ge olón! "ezett benne' n talán nem; Azzal az őrnagy mell& l&%ett, &s #elvette l&%te!ne" r!tmusát' A "ert el&g nagy volt egy "!aós s&tára, &s Jo-elyn maga !s gya"ran "ószált ezen az *sv&nyen' A "ora reggel! tá$ -soálatos volt, a harmat "r!stály"&nt -s!llogott a v!rágo"on &s a levele"en' zeretem ezt a na%sza"ot' Llyan b&"&s monta a #&r#!, ma$ sz&lesen elmosolyoott4 Emellett sz!láran h!sze" abban, hogy a lábaozásom alatt m!n!g anny!ra a"tív legye", amenny!re -sa" lehets&ges, már%e!g "*nnyebb )gy gya"orolnom a testmozgást, ha sen"! n!n-s "*r(l*ttem, a"! leállítana' Am!"or "!n&ztem &s megláttam *nt, h!rtelen az az &rz&sem támat, hogy m!n$árt bees!" a rózsabo"ro" "*z& vallotta be Jo-elyn' !gen #elza"latta volna a "ert&szt, ha )gy "ell *nre találn!a, "(l*n*sen, ha a v!rága!ban !s "árt tett volna' így term&szetesen les!etett megn&zn!, va$on a bo"ro" &s &n $ól vagyun"e helyeselt az őrnagy meleg hangon' n !gen #lgyelmes' A lány zavartan az előtt(" álló *sv&nyt n&zte' 0!n-s semm! szo"atlan abban, ha vala"! t*rő!" a ven&ge!vel' Dn !n"ább a "ert&sz !ránt! #!gyelmess&g&re gonoltam' 5!ztos vagyo" benne, hogy neh&z $ót találn!' A #&r#! hang$a "omoly 7olt ugyan, ám a szem&ben &vő&s bu$"ált Jo-elyn #elnevetett' e!s már legalább harm!n- esztene$e olgoz!" !tt' z&gyenletes olog lenne !lyen !ős "orában el(l*zn!' Ky*ny*r/ mun"át v&gez, az b!ztos monta =áv! egy !nt&ssel, amely az eg&sz "ertet magába #oglalta' 0eh&z elh!nn!, hogy onon "ellős "*ze%&n vagyun"' A "ert olyan $ól van "!ala"ítva &s n*v&nye""el be(ltetve, hogy so""al nagyobbna" látsz!", m!nt ame""ora való$ában' A t)lsó v&g&ben álló %av!lon az egy!" "even- helyem' 0yár!őben t*"&letes &t"ez&sre vagy -senes olvasásra' A lány egy #orró r!b!zl!s "alá-s"át ny)$tott oa a #&r#!na"' M!vel egyelőre semm! $el&t nem mutat$a anna", hogy megállna reggel!zn!, #oga$on el egyet' Az őrnagy belehara%ott a s(tem&nybe, s ar-án (v*z(lt "!#e$ez&s $elent meg' 3a esetleg m&g nem említettem volna, a sza"á-sa valóságos "!n-s' zeren-s&m van a szem&lyzettel ból!ntott Jo-elyn' M!vel Charlton nem lehet az eny&m, arra *ssz%ontosíto", hogy olyan "ellemess& tegyem a Cromartyházat, am!lyenn& -sa" tuom' =áv! a szeme sar"ából rá%!llantott' Anna" ala%$án, am!t Cranall monott, m&g egy !e!g &lvezn! #ogom a sza"á-sa tehets&g&t' Pe!g )gy terveztem, hogy hamarosan "!aó la"ást "eze" "eresn! magamna", e' erre most nem "er(lhet sor, m!vel továbbra !s egy #e&l alatt "ell m&g maranun"' Eln&z&st a "&nyelmetlens&g&rt' 0!n-s o"a mentegetőzn!' A lány lenyelt egy #alat "*v&r r!b!zl!szeme"től !llatos t&sztát' Hengeteg helyem van, s való$ában nagyon !s &lvezem a társaságát .(l*n*sen, m!vel =áv! "!#e$ezetten "ellemes la"ótárs, tette hozzá magában Jo-elyn' A #&r#! mar"áns ar-&l&re %!llantott M&g $obb !s, m!nt ha a báty$a lenne, ha volna ne"! olyan, azt talán #eleenny!re sem szeretn&' osem volt gareám$a, a"! egy(tt la"ott volna *nnel; "&rezte az őrnagy' gen szo"atlan, hogy egy vonzó #!atal h*lgy egye(l &l$en ononban' Ggy volt, hogy a n&n!"&m, aura .!r"%atr!-" velem la"!", amíg a #&r$e v!ssza nem t&r a "ont!nensről, e aztán botrányos v!sel"e&sem #elbőszítette, &s )gy határozott, !n"ább ellátogat a "ent! b!rto"u"ra monta Jo-elyn #anyar mosollyal' 7alam!"or v!sszat&r ma$ a városba, e nem tuom %ontosan, m!"or' Hem&lem, hogy hamarosan' zeretn&m v!szontlátn!' esz rá al"alma' A Cromartyház m!n!g otthon"&nt szolgált a nagyn&n&m &s a -salá$a számára, am!"or ononban tartóz"ota"' Am!óta a%ám elhunyt, aura n&n! m!n!g velem volt, am!"or nem a "atoná" mellett tel$esített á%olónő! #elaato"at
Míg Anre bá-s!"ámmal !őz*tt, más társal"oónő!m !s volta", e messze ő a "even-em' 0agyon hasonlít !s rá' Hem&lem, hogy így van' M!vel ne"! -sa" #!a! vanna", engem a leánya"&nt "ezelt' Az &esany$át m&g "!s"orában elveszítette; Jo-elyn #esz(lt lett, m!nt m!n!g, ha az any$a szóba "er(lt' .!t&rő választ ava így #elelt Al!g eml&"szem rá' a$nálom szólt a #&r#! -senesen' 0e"em szeren-s&re el&g hossz) !e!g < m&g az a%ám ahhoz, hogy $ól meg!smerhessem' A##&le tuós ember volt, a"! &lvezte, hogy taníthat benn(n"et allyvel' Kyerme""orom legszebb eml&"e! "*z& tartoz!", ahogy ott (lt(n" vele a "*nyvtárban, m!"*zben ő a nagy #*lg*mb*n o"tatott benn(n"et #*lra$zra, más"or meg "ereszt(l"asul be$ártu" a "*rnyező v!&"et 7áratlanul egy eml&" (t*tte szíven $o-elynt4 any$a "oszor)t #on ne"! tavasz! v!rágo"ból, nevetve a #e$&re tesz! &s meg-só"ol$a' 0agyot nyelt, hogy v!sszatartsa a semm!ből előt*rő "*nnye!t' Ggy t/n!", az &esa%$a !gen nemes l&le" lehetett' 0em )gy, m!nt a báty$a!' A "(l*nbs&g a""ora volt, hogy az ember "*nnyen gonolhatta volna ő"et el-ser< gyere"e"ne" ból!ntott a #&r#!' A%ám első házasságát a "&t -salá határozta el' Desanyám v!szont már az N sa$át választása volt' !gaz! szívb&l! #eles&ge' 5arátságos -senben l&%"ete" tovább, míg v&gezte" a "alá-su""al' Jo-elyn #!gyelemmel "ís&rte az őrnagy előrehalaását+ bár a hossz) s&ta egy&rtelm/en #árasztó volt számára, $ól tartotta magát @alán !gaza van abban, hogy anny! a"t!v!tásra "ell rászorítan!a magát, amenny!t -sa" elbír' A -!v!l ruha, amely 5elg!umból eg&szen !á!g el"ís&rte, l*ty*g*tt ugyan lesoványoott test&n, s a bot$ára !s erősen támasz"oott, m&gsem látszott már elesettne"' Magas termet&vel &s sz&les vállával való$ában eg&sz vonzó #&r#! látványát "eltette' Konol"oztam azon, am!t Cranall "&rezett tegna% $egyezte meg =áv!' Dn !s' Meg#!gyeltem, hogy azt nem !s "&rezte, valóban #ennálle a semm!ss& ny!lvánítás !no"a"&nt #elhozott "*r(lm&ny Csu%án a leg$obb strat&g!a megv!tatására szorít"ozott, amelyne" ala%$án "evező ít&letet "a%hatun"' A #&r#! vállat vont' Az a olga, hogy "&%v!sel$e az *n &re"e!t' @alán "*nnyebb !s ne"!, ha ebben az esetben nem tu$a a tel$es !gazságot' Jo-elyn #á$ó b/ntuatot &rzett, am!&rt =av!ne" az !gazság &s hazugság "*z*tt! "es"eny határvonalon "ell egyens)lyozn!a m!atta' Anna" sem *r(lt, hogy így el"enőz!" az !gazságot, e m&g m!n!g ez mutat"ozott a legegyszer/bb megolásna" szorult helyzet("ben' Cranall monott m&g valam!t, am!ről gonol"otam Jo-elyn monta =áv! "omoly hangon' M!vel nem #olytatta, a lány v!ssza"&rezett4 gen; Az őrnagy m&ly l&legzetet vett' 3ázasság szem%ont$ából nem vagyo" egy #őnyerem&ny, ám egyelőre $og!lag #&r$ &s #eles&g vagyun"' ?ontolóra vette azt a lehetős&get, hogy házaso" mara$un", ahogy azt az (gyv& taná-solta; Megállt &s Jo-elyn #el& #orult' 0em tuom, m!t rem&l megtaláln! a #&r$&ben, e ha azt, hogy szeresse *nt''' nos, )gy gonolom, nagyon "*nny/ lenne beleszeretnem *nbe' 3!rtelen a lány !s megállt' 0em suttogta, olyan $ó baráto" lette"' Megbízott e #&r#!ban, s a társasága !s anny!ra "ellemes volt' 3ogyan $avasolhat most olyasm!t, am! m!nent megváltoztatna ráaásul nem a meg#elelő !rányban; A rá$u" tele%eett -sen l("tetett a #esz(lts>ől' Jo-elyn el a"arta #orítan! a te"!ntet&t, e "&%telen volt rá' Az őrnagy #*l&$e magasoott, "eze!t *ssze"ul-solta a s&tabot gomb$án, &s #(r"&szőn n&zett rá' Erős #&r#!, humoros, !ntell!gens &s be-s(letes !s' 7a$on m!lyen lenne, ha őt ez az ember szeretn&; M&lys&ges bánat "ezte #o$togatn! erre a gonolatra' 0em a"ar$a =áv! szerelm&t' A barátság b!ztonságosabb &s so""al tartósabb' 0em !sm&telte' Dn''' &n nagyon "evelem *nt, e nem m!nt #&r$et'
Az őrnagy eg&szen megmereveett, &s Jo-elyn attól #<, most (h*s lesz' Ehelyett v>elenne" t/nő habozás után a szomor)ság m!nen látható $ele n&l"(l elmosolyoott' Kyanítottam, hogy ez lesz a rea"-!ó$a, m&g!s bolonság lett volna, ha meg sem #ontol$u" e lehetős&get' ?ela$ánlotta a lányna" a "ar$át' lássu", s!"er(le m&g n&hány r!b!zl!s "alá-s"át "!"*ny*r*gn(n" a sza"á-sából6 Jo-elyn a meg"*nnyebb(l&stől "!ss& "óválygó #e$$el "arolt bele a #&r#!ba, s a "onyha #el& vett&" az !rányt' Eg&szen a!g a sz*rny/ %!llanat!g #el sem !smerte, m!lyen nagyra !s &rt&"el! az őrnagy barátságát, amíg azt nem h!tte, hogy *r*"re elveszítette' Jo-elynne" !gaza volt, am!"or azt monta, hogy a %av!lon #orró nyár! &lutáno"on %om%ás hely az olvasásra' =áv! azonban egy %!llantást sem vetett a Morn!ng Chron!-le la%$a!ra, ehelyett a rózsá"at bámulta, &s arra gonolt, hogyan !s n&zett "! a lány azna% reggel, am!"or egy(tt s&tálta"4 egyszer/ ruhá$ában, a ha$#onata! "*zt bu$"áló na%sugárral elragaóan bolog &s nyugot volt =áv! a""or tuta, hogy !tt az !e$e %róbára tenn! Jo-elyn &rz&se!t, ez&rt #elvetette, hogy &l$ene" !gaz! házasságban s a lay ar-a azonnal olyan lett, m!nt egy sebezhető, r!at "!slány&' Azóta !s a rea"-!ó$át %róbálta meg&rten!' Jo-elyn nem bántóott meg' Megle%ő*tt, !gen, sőt eg&szen meg*bbent e volt benne m&g valam! más !s' ?&lelem; 0em, ebben b!ztosan t&ve' M!nenesetre bárm!től !s "omoroott el a lány te"!ntete, nem egy olyan nő &rz&se! t("r*zőte" a szem&ben, a"! szerelmes egy #&r#!ba, &s ez&rt sa$nál"ozva bár, e "! "ell "osarazn!a egy más!" "&rőt Ellen"ez&se valahonnan m&lyebbről, so""al t!to"zatosabb #orrásból #a"at' =av!ne" a""or reggel le "ellett győzn!e magában a "&sztet&st, hogy a lányt a "ar$a!ba "a%$a, &s megmon$a ne"!, hogy vele m!n!g b!ztonságban lehetne' Egy !lyen gesztus tel$esen elrontott volna m!nent' így !n"ább a hangulatot !gye"ezett #elv!ítan!, am!&rt Jo-elyn v&g(l !s mosollyal $utalmazta' A layt megnyern! olyan lesz, m!nt egy %!llangót rávenn! arra, hogy a "ez&re száll$on' @(relem, gy*ng& "evess&g, &s talán egy vagy "&t !ma !s el"el ma$ hozzá' =e va$on el&g lesze enny!; 0em tehet mást, m!nt hogy rem&ny"e!" benne &s #ohász"o!" &rte' ay aura .!r"%atr!-" "&$esen ny)$tóz"oott, ma$ elomló selyem%ongyolá$ában a hálószoba abla"ánál álló asztalhoz ment, amelyen már ott állt a #elrenelt tál-a, ra$ta a #!noman gőz*lgő "áv&s"annával s mellette a ta"aros halomba renezett reggel! %ostával' A leg#első lev&len #el!smerte Jo-elyn elegáns, t(relmetlen "&zírását M!"*zben #elt*rte a %e-s&tet mosolygott, mert a szomsz& szobából #r*-s"*lő víz hang$át hallotta' .enn!ngton nem messze #e"(t a =overből ononba vezető #ő)ttól, így m!után Anre .!r"%atr!-" ezrees az előző este egy -sa%atszállító ha$ón át"elt a a Man-he -satornán, r*gt*n a b!rto"ra s!etett, &s az &$sza"a "*ze%&n meg !s &r"ezett' Egy!"(" sem gonolta volna, hogy !lyen hamar talál"ozna", &s hogy &%%en !tt, )gyhogy az *r*m(" -sa" m&g nagyobb volt' Anre (gyet sem vetett rá, hogy az )t %ora m&g ra$ta van, &s nem "&sle"eett azon borotválatlanul -satla"ozn! a #eles&g&hez az ágyban, hogy hazat&r&s&t meg(nne%el$&" A lay m&g most !s #(l!g el%!rult, ha rágonolt aura )gy ragyogott, m!nt egy romant!"us "&%zelet/ !s"olás lány S-sa" so""al "ev&sb& ártatlanulT, m!"*zben át#utotta uno"ah)ga $ázm!n!llat) level&ne" első olalát' ?&r$e &%% a""or l&%ett a szobába, #r!ssen borotvált ar-át szárazra t*r*lve, am!"or a lay *r*m&ben #el"!áltott' A bársony ház!"abátba *lt*z*tt ezrees, sz&les, erőtel$es ala"$ával, energ!"us mozgásával so""al #!atalabbna" látszott *tven &v&n&l' Jó hír, szerelmem; A leg$obb, Anre' Meg"a%ta azt a levelemet, amelyet a""or írtam, am!"or Jo-elyn hozzáment =áv! an-asterhez;
A #&r#! "ez&ből "!esett a t*r(l"*ző' @e $ó &g, nem6 M!"or t*rt&nt; egutol$ára azt hallottam, hogy an-aster halálos sebet "a%ott &s haza"(lt&" ononba meghaln!' A tea va$$al &s m&zzel szervírozott #r!ss "eny&r meg a "áv& #eltett ay aura elmes<e, m!lyen "reatív megolást talált uno"ah)ga a házasoás! "&nyszerhelyzet&re' =áv!&t megm/t*tt&", Jo-elyn azt ír$a, sz&%en gyógyul' Ggy *r(l*", * volt az egy!" "even-em' 0e"em !s' Az ezrees #elsóha$tott' Lly so"an este" el aterloonál' Bm az angol "atonat!szt !gen szívós #a$ta' @alán hallotta, hogy M!-hael .enyon !s a halálán volt; an-asterhez hasonlóan ő !s m!nen ember! számítás ellen&re &letben marat, m&ghozzá Cather!ne Melbournene" "*sz*nhetően, a"! a -sata után á%olta őt 5r(sszelben' Ez -soálatos6 5arátnő$e, Cather!ne nev&ne" említ&s&re aurána" esz&be $utotta" azo" a hossz) órá", amelye"et egymás olalán olgozva t*lt*tte" el az !b&r!a!#&lsz!get tábor! "órháza!ban' 3a !sten !s )gy a"ar$a, egy!"("ne" sem "ell már soha t*bb& a halo"ló leg&nye" golyó (t*tte sebe!t "*t*zn!e' Heggel! "*zben Anre &s a #eles&ge elmes<&" egymásna" "*z*s baráta!""al "a%-solatos, gyászos vagy &%%en *r*mtel! híre!t' A nagy (t"*zet után ele!nte neh&z volt !n#ormá-!ó"at szerezn!, e mostanra már lassan "!er(lt, "! m!nen"! veszett oa' M!után m!nen &rtes(l&s("et "!-ser<&", Anre meg"&rezte4 Most, hogy az a "!s -s!b&sz uno"ah)go m&gsem lett *zvegy m! a szán&"a an-asterrel; aura )$ra bele%!llantott a lev&lbe' Azt rem&l!, hogy valam! )ton v&get lehet vetn! a házasságna"' M!lyen "ár' Ggy v&lem, $ó -soálatos #&r$ lehetne számára, e n&ha azon t/nő*m, Jo-elyn talán t)lont)l #&l a házasságtól ahhoz, hogy valaha !s el"*telezze magát Kyanítom, hogy a bátyá &%% ez&rt írta meg )gy a v&grenelet&t, ahogy $egyezte meg Anre &leslátással' Az&rt a"arta házasságra "&nyszeríten!, mert #<, hogy a nagy -salá! botrány m!att &let#ogyt!glan! aggsz/z l&tre "árhoztat$a ma$ magát' Anre, ez zsen!ál!s6 %!slogott aura' 5!ztos !gaza van,h!szen ez m!nent megmagyaráz' M!lyen "*rm*n#ont olog von ez Eartól6 3a meghalsz, az az !gazán "*rm*n#ont olog monta a #&r$e #e"ete humorral' Konolom, most v!ssza "&ne mennem gareámna" ononba sa$nál"ozott a lay' o""al szívesebben marat volna .enn!ngtonban' ?&r$&ne" t*bb h&t szabasága volt m&g, m!előtt v!ssza "ellett t&rn!e a szolgálatba, -soálatos lenne, ha !tt, v!&"en egy amolyan máso!" nászutat tarthatnána"' M! a nyavalyána" "ell egy #r!ssen meges"(*tt házas%árna" gareám; v!gyorgott Anre' 3a nem vagy vel(", a"ar m&g oá!g !s #e$lőhet az !smerets&g(", hogy )gy határozzana", m&g!s egy(tt marana" aura ar-a el"omoroott' @alán' =e attól tarto", =áv! esetleg már meg !s unoroott Jo-elynt*l, am!&rt az olyan botrányonyos móon használta őt #el' ?&r$e #elvonta bozontos szem*l*"&t' Ggy v&le, hogy az uno"ah)go v!sel"e&se botrányos; 7a$on ugyanazt a ay aura .enalt hallom, a"! "*ny*rg*tt ne"em, hogy sz*"tessem meg, &s vegyem #eles&g(l Kretna Kreenben, m!után az a%$a v!sszautasította a lány"&r&semet; Az &g szerelm&re, ezt nehogy elmon Jo-elynne"6 3ossz) &ve"!g )gy állítottam be magam előtte, m!nt az !llenős&g m!nta"&%&t, &s ha most megtuná, m!lyen heves !s voltam egy"or, ezent)l m!n!g az orrom alá *rg*ln&' A lay szeme -s!llogott' 5ár %ersze ha az a%ám v&g(l nem enyh(l meg, valóban Kretna Kreenben "*t*tt(n" volna "!, m&g ha ne"em "ellett volna megsz*"tetnem t&ge, a""or !s' @e"!ntet(" bensős&gesen egymásba "a%-solóott' A t*bb m!nt h)szesztene! "atona&let során a házasságu" m!nv&g!g < &s v!rult @án-olta" %ortugál %alotá" bálterme!ben, &s v&zna s%anyol -s!r"&" h)sát ett&" #*l%alós "unyhó"ban' 3a aura egye(l volt, %o"ol! szorongással várta a %er-et, am!"or megtuhat$a, &le m&g a #&r$e' Egy al"alommal rabló"tól "ellett megv&en!e magát &s a "!s#!a!t+ "&t "&zzel, remegve #ogta %!sztolyát a ban!tá"ra'
M!nez nagyon !zgalmas volt, e aura most már "&szen állt arra, hogy &lete )$ sza"aszba l&%$en' A b&"e be"*sz*nt&vel $ut ma$ elegenő !ő a lustán elny)$tott reggel!"re &s a hossz) lovagláso"ra a "ent! ombo" "*z*tt Már előre várta azt !s, hogy a #!a! megházaso$ana" &s uno"á""al *rveneztess&" meg, * %e!g m&rhetetlen(l el"&nyeztethesse a "!-s!"et' Persze Anre, az !sten ál$a, m&g nála !s $obban el"&nyeztet! ma$ ő"et zeretettel$es gonolata!ról v!ssza!rányította #!gyelm&t az a"tuál!s (gyre, meg$egyezve4 Az b!zony !gazán sz&% lenne, ha Jo-elyn &s =áv! egymásba szeretn&ne"' Anna" a lányna" olyan #&r#!ra van sz("s&ge, a"! nem %róbál$a megváltoztatn!, e nem hagy$a azt sem, hogy a #e$&re nő$*n' 0e"em elh!hete monta az ezrees, m!"*zben #elemel"eett &s a #eles&ge sz&"e m*g& s&tált , hogy =áv! an-aster #&l!g már bele !s szeretett' .&t "ar$át aura ere"a "*r& #onta, &s #!noman hara%áln! "ezte a #(l-!m%á$át' A .enal lányo" a "atonaember számára t*"&letesen ellenállhatatlano"' Jo-elynne" m&g h)sz &v "ell hozzá, hogy olyan gy*ny*r/ legyen, m!nt a nagyn&n$e, ám ahhoz már most !s el&g -s!nos, hogy az !#$) an-aster szív&t rabul e$tse, -sa" azt rem&lem, nem t*r! *ssze a szív&t' Az őrnagy nem az a #a$ta, a"! "*nnyen lobban szerelemre' Anre egy!" "eze &rz&"!en -s)szott le#el& a selyem%ongyolán, eg&szen aura "ebl&!g' Most %e!g be#e$ezn&n" v&gre a #árasztó uno"ah)goról szóló besz&lget&st; aura nevetett, &s a #&r$&re emelte te"!ntet&t' ?árasztó; "&rezte &vőve' =e h!szen m!n!g !s anny!ra "evelte Jo-elynt 7!szont e %!llanatban "!#e$ezetten "ellemetlenne" tartanám a $elenl&t&t' Meg-só"olta #eles&ge oany)$tott a$"át, )gy mormogta4 Eml&"eztess, hol !s hagytu" abba az &$$el' aura )gy *nt*tt, Anrena" t*"&letesen !gaza van4 $o-elynne" n!n-s sz("s&ge gareámra' an-aster őrnaggyal "ettesben !s megol$á" ma$ a helyzetet, ahogyan ő" a"ar$á"' $o-elyn nagyn&n$&ne" most &%%ens&ggel $obb olga !s a"at, m!nt hogy ő"et %esztrál$a'
@!zenhete!" #e$ezet M!vel ally már látta lan .!nlo-" !roá$át a zent 5ertalan .órházban, nem le%ő*tt meg, am!"or a o"tor 3arley treet! %r!vát renelő$&be &r"ezve "onstatáln!a "ellett, hogy a #ogaóhely!s&g !gen renetlen' @el$es "áoszra azonban nem számított Elbátortalanova tor%ant meg az a$tóban' A #ala" mellett sora"ozó %ao" zs)#olás!g tele volta" vára"ozó betege""el' A %alón gyere"e" -s)szta"mászta", "&t #!) az (t*tt"o%ott asztalon lebzselt, "&t #&r#! %e!g azon v!tat"ozott hangosan, "! men$en be a o"torhoz "*vet"ezőne"' ally az ember! teste" nem t)l ala%os mosásról árul"oó szagát meg&rezve nagyot nyelt &s meg"&rezte a leg"*zelebb! %á-!enst, a"! egy "!sgyere""el &r"ezett, hatalmasan g*mb*ly*ő has) váranós nőt Ez r' .!nlo-" renelő$e; A nő ból!ntott, m!ntha t)l #árat lenne ahhoz, hogy besz&l$en ally ala%osabban "*r(ln&zett a hely!s&gben' M!n!g !lyen ez a renelő; Azo"on a na%o"on, am!"ór !ngyen renel, !gen' Más"or -senesebb' ally egy uzsonnás "osarat hozott magával, azt rem&lve, hogy !sm&t egy(tt ehetne" lannel, e egy&rtelm/ volt hogy az orvos nem #og egyhamar v&gezn!' Azon t*%rengett, va$on elmen$ene, am!"or az előbb! "&t #&r#! v!tá$a orítozásba tor"ollott' .ez(" *"*lbe szorult, s )gy t/nt, azonnal *ssze-sa%na"'
5ele sem a"art gonoln!, hogy a zs)#olt szobában szorongó asszonyo"ra &s gyere"e"re m!lyen hatással lenne egy vere"e&s' Bllát előreszegve a #&r#!a" mell& l&%ett' Már eln&z&st "&re" szólt #agyosan' 3a továbbra !s )gy a"arna" v!sel"en!, m!nt a barbáro", távozzana"' M!n"&t #&r#! megle%etten #orult #el&' A magasabb!", egy tagbasza"at mun"ásember ellens&gesen megszólalt Ez !tt azt mon$a, hogy a #eles&ge megy be "*vet"ezőne", e ne"em "omolyabb ba$om van' át$a; mutatta allyne" urván be"*t*z*tt, v&res "ez&t' Csa" vár$a "! a sorát, m!nt m!nen"! más #eleselt v!ssza a más!"' A #eles&gem volt !tt előbb' Máso" !s #elharsanta", v&lem&ny("et hangoztatva vagy elsőbbs&g("et b!zonygatva' Enny!t a -senes est&ről, am!ben rem&ny"etem gonolta magában ally' Egy sóha$t el#o$tva %e-"esen oament az asztalhoz, &s a "osarát letette m*g&$e' e#el& %aran-solt az asztalla%on ter%esz"eő #!)"ra' Egy!"(" "un-ogva olalba b*"te társát a "*ny*"&vel' A lány olyan te"!ntettel meret rá$u", am!től egy rosszal"oó !s"olásgyere" m&g harm!n-l&%&sny! távolságban !s megermet volna' 3ányszor mon$am; A #!)" r!atan n&zte" *ssze, ma$ s!etve le"ászálóta" az asztalról' ally m&g m!n!g állva be$elentette a szobában tartóz"oó"na"4 M!nt r' .!nlo-" segítőtársa, &n #ogom megmonan!, mely!" beteg m!"or megy be hozzá' 7an magu" "*z*tt vala"!, a"! t&nylegesen válságos álla%otban van; Llyan s&r(l&sre vagy betegs&gre gonolo", amely halálos lehet, ha nem lát$á" el !őben' Az előbb! mun"ás mármár #elny)$totta a "ez&t, e le !s engete, am!"or ally sz)rós szemmel n&zett rá' A %á-!ense" mozgolóta" &s motyogta", e sen"! nem $elent"ezett Henben n&zett "*rbe a hely!s&gben' .! &r"ezett első"&nt; @*bben !s meg%róbálta" egyszerre, egymásna" ellentmonva besz&ln!' Csenet6 H&gebben, am!"or m&g !s"olában tanított, sally megtanulta, hogy "!s termete ellen&re hogyan tartson #&"en egy -so%ortny! embert -su%án a szem&ly!s&ge ere$&vel' Azonnal -sen lett' A renel&s so""al s!mábban #og za$lan!, ha m!nen"! egy(ttm/"*!" monta a-&los hangon' =r' .!nlo-" nagylel"/en #ela$ánl$a magu"na" a tuását &s az !e$&t 0!n-s $ogu" m&g a t(relm&t !s !g&nybe venn!' Meg&rtett&"; A betege" sza%orán bólogatta"' Meg&rtett&"' !stát #ogo" "&szíten! az &r"ez&s(" sorren$e ala$án #olytatta' .! vár a leghosszabb !e$e; H*v! sz(net után egy t*r&"eny, !ős asszony #&l&n"en #elmelte a "ez&t' ally gyanította, hogy az&rt vár olyan r&gen, mert az agresszívebb betege" el&$e tola"ota"' Az asszony nev&t #elírta az asztal egy!" #!ó"$ában talált %a%írra' Már &%% be#e$ezte a %á-!ense *sszeírását, am!"or a belső szoba a$ta$a "!nyílt' Egy nő $*tt "!, "&zen #ogva vezette #el"*t*tt "ar) "!s#!át' M*g*tt(" meg$elent a #árat ar-) lan' .! a "*vet"ező; "&rezte mogorván' Dn vagyo", uram suttogta az !ős asszony' Ahogy #elállt, hogy bemen$en a renelőbe, lan te"!ntete v&g!gszalat a várón' eesett az álla4 egyáltalán nem volt hozzászo"va, hogy !lyen !lleelmes -so%ortot talál$on !tt Aztán meglátta allyt &s m!nen v!lágos lett M!ss an-aster Anny!ra *r(l*", hogy ma "! tu segíten!' zava! h!vatalosan hangzotta", e szem&ből er/s megle%et&s &s el!smer&s sugárzott' ally a"ár a v!lág v&g&re !s elment volna egy !lyen !-s&ret&rt a$nálom, hogy nem tutam előbb &r"ezn!, o"tor )r' Azonban most már m!nen renben van' Dn !s )gy látom v!llant meg lan szeme, ma$ meg#ogta az !ős asszony "ar$át, &s gyeng&en a belső szobába vezette'
Arra gonolva, hogy talán hasznos lehet, ally el"ezte "!"&rezn! a betege"et, "! m!&rt $*tt a renel&sre' 3amar "!er(lt, hogy az embere" #ele -sa" el"ís&rt vala"!t,6a"!ne" "ezel&sre volt sz("s&ge' Máso"na" "!sebb ba$u" volt, am!t $ózan &sszel vagy n&m! oa#!gyel&ssel orvosoln! lehetett' 7olt %&lául egy #!atal anya, a"! sírva %anaszolta, menny! mun"ával !s $ár egy -se-semő, &s menny!re aggó!" am!att, hogy esetleg nem meg#elelően v!sel! gon$át a "!-s!ne"' ally a babát *lbe v&ve meg&rtően v&g!ghallgatta, ma$ b!ztosította a lányt, hogy gyerme"e %u#ó", gy*ny*r/, &s szemmel láthatólag meg#elelően van gonozva, mamá$a tehát $ól tesz! a olgát' A #elv!ított anya )gy *nt*tt, hogy a "!-s! al"alman"&nt! "*h*g&se nem lehet nagy ba$, &s hazament an&l"(l, hogy a o"torral talál"ozott volna' A renel&s menete megle%ően #elgyorsult' Ahogy #ogyat"ozott a t*meg, ally át"utatta az asztalt, &s az egy!" alsó #!ó"ban egy számaás"*nyvet talált "(l*nb*ző %a%ír-etl!""el egy(tt, amelye"re neve" &s *sszege" volta" #el$egyezve' 0em le%te meg, hogy lan "*nyvel&se !s a legnagyobb *sszev!sszaságban van' D%%en a számaato"at %róbálta &rtelmezn!, am!"or az utolsó beteg !s távozott a renelőből' lan "!$*tt, az a$tó#&l#ána" támasz"oott, "ar$a!t *ssze#onva a mell&n' .orán v&geztem ma este' 3ogy az *r*gbe s!"er(lt így megr!t"ítan!a ezt a -sorát; 7aló$ában nem m!nen"!ne" volt sz("s&ge orvosra' 0&hányu"na" -sa" az "ellett, hogy vala"! meghallgassa ő"et' ally hátraőlt a sz&"en, "!ny)$tóztatva elg&mbereett tag$a!t' 3ogyan bír$a ezt assz!sztens n&l"(l; 7olt egy, e aztán !tthagyott' 0em volt m&g !őm rá, hogy más!"at talál$a"' Hem&ny"eve n&zett a lányra' ?elt&telezem, nem &re"eln& az állás; 0em, azt h!szem, nem &re"eln&' ally elgonol"ozott, m!t válaszolt volna, ha "omoly lett volna az a$ánlat' M!nent egybevetve nagyon "!el&gítő volt a ma! &lután$a' Az, hogy lan betege!t megszervezhette, egyszerre ny)$tott számára reme" lehetős&get arra !s, hogy zsarno"os"o$on, &s arra !s, hogy $ó taná-so"at a$on' Ez !gen -sábító volt' Azonban eml&"eztette magát, hogy egyáltalán nem !s sz("s&ges olgozn!a, ez&rt így szólt4 .!segíthete" !tt, amíg )$ assz!sztenst nem talál' őt, segíthete" a "!választásában !s' Maga egy angyal monta elragatatva az orvos' 0em "ellene "&ts&gbe vonnom a $ó szeren-s&met, e m&g!s m! sz&l hozta ma !e; ally a "osárra mutatott' Arra gonoltam, hozo" valam! h!eg va-sorát, ám aztán ela$án&"oztam' Egy n&gygyerme"es asszonyna" nagyobb sz("s&ge volt rá, m!nt *nne" vagy ne"em' gazán angyal maga+ &%%oly nagylel"/, m!nt amenny!re (gyes monta a #&r#! gyeng&en' ?elemelte a "ez&t, &s megs!mogatta a lány or-á$át4 erős u$$a!na" &r!nt&se "*nnye volt, a"ár a #átyolsz*vet' ally l&legzetv!ssza#o$tva azon -soál"ozott, hogyan tu egyetlen &r!nt&s így hatn! az eg&sz való$ára' Egy hossz) %!llanat!g -sa" n&zt&" egymást, s a levegő v!brált "*z*tt(" a más!" #!z!"a! $elenl&t&ne" "*l-s*n*s &rz&"el&s&től' A lány &rz&se! talán t)l egy&rtelm/en t("r*zőte" a szem&ben, mert az orvos meg"*sz*r(lte a tor"át, s a "ez&t leengete Enge$e meg, hogy meghív$am va-sorázn!' Ez a leg"evesebb, am!t tehete"' 7alóban !gen-sa" meg&heztem egyezett bele ally, a"! b(sz"e volt, menny!re "!egyens)lyozottan -seng a hang$a, az előbb! #el"avaróan bensős&ges $elenet ellen&re' M!"*zben #el"elt a sz&"ről, egy olgot b!ztosan tuott4 lat! .!nlo-", ha -sa" egy %!llanatra !s, e !gazán meglátta őt, &s tetszett ne"!, am!t látott'
@!zennyol-a!" #e$ezet Jo-elyn szem(gyre vette reggel!ző %artner&t' 3árom h&ttel a m/t&tet "*vetően =áv! < &s v!rult, már al!g volt sz("s&ge botra' M&g egy "!aós &t"ez&se""el &s "omoly testmozgással t*lt*tt hóna%, &s olyan lesz, m!nt )$ "orában' Cs*nesen mosolygott, látva, hogy az őrnagy t!t"on egy arab son"át vet oa íz!szne", a"! a #&r#! sz&"&n&l (lt, &s szemmel láthatóan valam! !lyesm!re várt' M!után lenyelte a -semeg&t, a ma-s"a sz&gyentelen(l oa*rg*lőz*tt =áv! lábához' Dre"szerelem, őrnagy )r mulatott a lány' Meg#elelően magas ár&rt magát 5ona%art&t !s szeretn&' Ggy hallottam, a -sászár "! nem állhat$a a ma-s"á"at monta =áv!, &s )$abb #alat son"át aott íz!szne"' A gonosz $ellem egy&rtelm/ $ele' Elv!ra n&n! !s utál$a a ma-s"á"at nevetett Jo-elyn' =er/s %!llantást váltotta"' Az utóbb! na%o" olyan b&"&sen telte", m!ntha Hob!nson Crusoehoz hasonlóan egy la"atlan sz!getre vetőte" volna' M!vel aura n&n! .entben !őz*tt a #&r$&vel, a #első tízezer %e!g $ór&szt "!tóult a városból, =áv! n&hány "atonat!szt barát$a &s ally "!v&tel&vel "evesen látogattá" meg ő"et' =áv! !gen $ó társaság volt, &s Jo-elyn &lvezte hossz), lustán elny)ló na%$a!"at, amelye" azzal telte", hogy "ószálta" a "ertben, a %av!lonban &t"ezte", &s &l&n" v!tá"at #olytatta" "*nyve"ről meg )$ság-!""e"ről' Eln&zte, ahogy a #&r#! íz!sz #e$&t va"argat$a, s most elősz*r t/nő*tt el azon, va$on nem talál$ae =áv! egy "!-s!t egyhang)na" az &let("et' Az őrnagy lonon! tartóz"oása e!g -su%án a "órházra &s Jo-elyn házára "orlátozóott ' 7an "eve ma egy "!s "o-s!"ázásra; gen, azt nagyon &lvezn&m' A lány *r(lt, hogy #elvetette a olgot, &s színlelt "omolysággal #!gyelmeztette =áv!&t4 Dn magam #ogom ha$tan! a homo"#utómat, &s !gen nehezteln&", ha maga "*zben az (l&st mar"olva holm! #&lesz/ nő! ha$tó"ról motyogna' A"! szemben&zett 0a%óleon -sászár! gárá$ával, az hozzáező!" a "!sebb vesz&lye"hez !s monta az őrnagy v!ámságtól -s!llogó szemmel' $o-elyn elmosolyoott, tetszett ne"! =áv! &vő&se' Már &ve""el ezelőtt *r*"be "ellett volna #ogan!a egy #!v&rt' 7erő#&nyes augusztus! na% volt, a #(rge szellő %e!g tova#)$ta a város "ellemetlen szagát, míg Jo-elyn átha$tott a %ar"on, ma$ &lre #orult a #olyó #el&' Chelsea #aluban $árta", am!"or a "o-s! v&gre megállt egy b&r!stálló előtt' A lány gonolatban aott egy $ó %ontot az őrnagyna", am!&rt az nem "&rezős"**tt )t!-&l$u" #elől' Anny!ra nyugot volt Meg a"arom mutatn! *nne" a "even- helyemet onon "*rny&"&n magyarázta, m!"*zben egy lovász $*tt "! az &%(letből, hogy meg#og$a a lova"at' =áv! leugrott a "o-s!ról, ma$ átment az * olalára, hogy lesegítse' Jo-elyn meg#ogta a "ez&t, &s &%% le#el& l&%ett volna, am!"or egy h!rtelen sz&lroham a bo"á$a "*r& -savarta a szo"nyá$át' Egyens)lyát vesztve megbotlott, &s a #&r#! mell"asána" zuhant' =áv! el"a%ta, m!előtt m&g egyáltalán meg!$ehetett volna &s leeresztette, míg v&g(l m!n"&t lábával sz!láran állt a #*l*n Egy %!llanatra test(" egymásna" #esz(lt, s a lány ar-a az őrnagv tenger&sz"&" "abát$ába #)róott, amelyen enyh&n &rezn! lehetett a ruhá" "*z& helyezett levenula !llatát Jo-elyn %erzselőn tuatában volt a #&r#!test ere$&ne" &s #orróságána", az ar-án &rz&"elt szívobogásna"' Egyszerre esz&be $utott az &$sza"a, am!"or az őrnagy meg-só"olta a gal&r!án' Az a$"a!ra ta%aó szá$, a #&r#! test&ne" lázas heve olyan erőtel$es, eleven eml&" volt, hogy attól #<, =áv! -sa" rán&z, &s "!talál$a m! $ár a #e$&ben'
.!%róbálta, menny!re $*ttem renbe; "&rezte =áv!, a hang$a "*nnye&n, v!áman -sengett Jo-elyn #(l&ben' Amaz el%!rult, &s zavartan olalt l&%ett' 0os ha !gen, a""or "!állta a %róbát, őrnagy )r' 0&hány na%%al ezelőtt m&g m!n"etten a #*lre "er(lt(n" volna, ha a""or botlom meg így' Jó, hogy ez al"alommal meg tutam menten! ha$olt le a #&r#! a bot$á&rt, amelyet ele$tett, m!"*zben a lányt el"a%ta' @erm&szetesen so""al hatásosabb lett volna, ha h!tvány )tonálló"tól "ell megmentenem, ám enne" h!ányában muszá$ lesz megel&genem azzal, hogy egy es&stől óvtam meg' Jo-elyn erőne" ere$&vel #o$totta magába az esettel "a%-solatos előbb! #ur-sa rea"-!ó$át A sárga t&gla#al mellett #utó )ton "ell v&g!gs&tálnun"' Ez valam! magánb!rto"; "&rezte =áv!, ahogy el!nulta" Ma$ meglát$a' 0&hány %er-ny! s&ta után meg&r"ezte" a b!rto" be$áratához+ a "a%u egy!" olalán r&ztábla volt a "*vet"ező #el!rattal4 3LH@F 5L@A0CF LCE@A@ P3AH'MACEF@1CA L0=' 18' Ez a -helsea! #(v&sz"ert magyarázta Jo-elyn, m!"*zben megh)zta a "a%u-sengőt A Kyógyszer&sze" @!szteletrem<ó társaságána" b!rto"a' Kyógyn*v&nye"et &s "(l*n#&le -ser$&"et hozta" !e a v!lág m!nen tá$áról, hogy azo"at tanulmányozva )$ gyógyszere"et talál$ana" #el' A -senget&sre "*zben meg&r"ezett a "a%us, &s #esztelen(l, r&g! !smerős"&nt "*sz*nt*tte Jo-elynt' Am!"or be$utotta", a lány a #olyó #el& vezette =áv!&t, amely az egy!" olalról határolta a b!rto"ot A #(v&sz"ert nem áll ny!tva a nagy"*z*ns&g előtt, e &esa%ám egy!" r&g! barát$a a .!rály! @erm&szettuományos A"a&m!a tag$a, * hozott el benn(n"et !e egyszer' Anny!ra &lveztem !tt a látogatást, hogy "(l*n enge&lyt szerzett ne"em, így a""or $*v*", am!"or -sa" a"aro"' A "ert talán *tholas lehetett+ szo"atlan n*v&nyv!lága az angol tá$tól merőben elt&rő, egzot!"us ar-ulatot "*l-s*nz*tt ne"!' .ettesben erített&" #el a "anyargó *sv&nye"et, olyan r!t"aságo"at -soálva meg, m!nt a @emze zs!l!%$&t szeg&lyező l!banon! -&ruso", vagy az !zlan! "*ve"ből &%ített sz!"la"ert' 7&g(l letele%ete" egy %ara, amely a "ert egy!" első $ótevő$e, !r 3ans loane szobrána" az árny&"ában állt Az a!gra már megnyugoott Jo-elyn &lvezettel szívta be a balzsamos !llat) levegőt 3át nem -soálatos ez a #(v&sz"ert; zámos n*v&ny sehol máshol nem található meg Angl!ában' osem hallottam erről a helyről' Ahogy .!nlo-" a seb&szet határa!t #eszeget!, )gy #eszeget!" a %at!"uso" az orvoslás&!t $egyezte meg =áv!' Jelenleg nem ra$ongo" t)lságosan az ó%!um&rt, e az a gyógyszer számtalan emberne" valóságos álás' .! tu$a, m!lyen más -soá" sz(letne" ma$ ebből a "ertből az ember!s&g szolgálatára; A lányna" tetszett, hogy az őrnagy meg&rtette e b&"&s "ert ráma!ságát &s reg&nyess&g&t 0agyon hasonló volt az &sz$árásu"' =áv! leny)lt &s egy a%ró aranysárga v!rágo"ból álló #(rt*t sza"ított a %a mellett n*ve"vő nagy -somóból, ma$ Jo-elyn #el& #orulva a #(le m*g& t/zte' 3a sárgát v!sel, a szeme &%%en !lyen aranyszín árnyalat) lesz' A v!rágna" erős gyógyn*v&ny!llata volt Jo-elyn hosszan n&zett az őrnagyra, s a szíve #ur-sán "ala%áln! "ezett' Am!óta a #&r#! u$$a "*nnye&n v&g!gs!mította a #(l&t, valam! b!zserg&s !nult el benne, am! lassan az eg&sz test&re "!ter$et' Meg!nt -sa" nem &rtette, m!&rt reagál !lyen hevesen egy enny!re m!nenna%! gesztusra' M! az *r*g t*rt&n!" vele; =áv! a barát$a, a t!szteletbel! báty$a, nem %e!g a #árasztó "&rő!ne" egy!"e, &s egyáltalán nem az a #&r#!, a"!hez hozzá a"art menn! !egesen %attant #el' !tt az !e$e, hogy haza!nul$un", "(l*nben bele"er(l(n" a zs)#olt &lután! #orgalomba, &s azt a lova!m utál$á"' Elhagytá" hát a "ertet' @egna% m&g gontalanul bele"arolt volna az őrnagyba, e ma, am!"or a leg"!sebb &r!nt&s !s váratlan vesz&lye"et re$tett magában, ma már nem'
M!"*zben a lovász &lőállt a "o-s!val, meg"&rezte a #&r#!t4 zeretne ha$tan!; 3át enny!re ny!lvánvaló, hogy ez a vágyam; "&rezett v!ssza amaz bánatos "&%%el' 0agyon szeretn&m a szárat tartan!, e -sa" ha valóban bíz!" benne, hogy nem teszem t*n"re a lova! szá$át' Jo-elyn (gyesen színlelt "*nnyes&ggel "un-ogott' Megle%őn&", ha "&tbal"ezes ha$tóna" b!zonyulna' 3a %e!g m&g!s t&vee", egyszer/en v!sszaveszem ma$ a gye%lőt' Jól se$tette, az őrnagy "!t/nő ha$tó volt' .*nny/, e határozott "&zzel tartotta a szárat, erő#eszít&s n&l"(l !rányította a lova"at' Azon vette &szre magát, hogy a #&r#! "eze!t n&z!' 0agy &s (gyes "eze", "&rgese" a be-s(letes mun"ától, nem olyano", m!nt valam! sá%at %!%er"ő-&' Egy v&"ony heg h)zóott =áv! bal -su"ló$ától a gy(r(su$$á!g' A lány elt/nő*tt, va$on hogyan szerezhette' @alán egy szurony e$tette egy #ran-!a "atonával vívott *ssze-sa%ásban; Ds m!lyen meleg &s b!ztos volt ez a "&z, am!"or az es"(vőn az *v&t #ogta''' 9Míg a halál el nem választ': .&nyszerítette magát, hogy előren&zzen' zíve )gy vert, m!nt ha &%% az !m&nt #utott volna, &s eg&sz a!g nem -s!tult, amíg nem "ezte mereven a lova! #&nyes #arát bámuln!' Canover választotta ne"! ő"et, m!vel nő" nem vehette" r&szt a @attersall #&le lóvásárt&ren tartott vásáron' @etszett ne"!, hogy a her-eg anna" !e$&n t!sztelettel hallgatta v&g!g a lova""al "a%-solatos v&lem&ny&t' =áv! !s m!n!g t!sztelettel hallgatta v&g!g a monan!való$át Erőne" ere$&vel meg!nt Canoverre gonolt, arra a #&nyre, amely sz(r"e szeme m&ly&n n&ha meg-s!llant 9ze%tember!g''': M&g!s már nem tuott %ontosan v!sszaeml&"ezn! a her-eg ar-ára, $ó"&%/ ember, !gen''' ám az ar-vonása! valahogy nem a"arta" &lesen meg$elenn! előtte' =áv! ar-át v!szont t*"&letesen maga el& tuta !&zn!' =e ez %ersze term&szetes !s, h!szen már t*bb hete #olyamatosan a társaságában van tehát ez nem $elent semm!t' emm!t6 G$ra =av!re %!llantott, &s *r(lt, hogy a #&r#! #!gyelm&t le"*t! a lova" ha$tása' Erőtel$es ar-&le van, ám a nevet&s rán-a! ott h)zóna" a szá$a "*r(l &s #elt/nő szeme! sar"ában' 5ár hete"en át #e"(t a "órházban, na%barnított ar-a egy olyan ember&, a"! &lete nagy r&sz&t a szababan t*lt*tte' Mar"áns ar-, !gen+ valóban ren"ív(l vonzó' O, a nyavalyába, már meg!nt ezt -s!nálom "a%ott &szbe Jo-elyn' Meg#!gyelte már, hogy Canover távoll&t&ben a gonolata! egyre !n"ább =áv! "*r& *ssz%ontosulna" @&nyleg sz("s&ge van arra, hogy )$ra lássa a her-eget, &s eml&"eztesse magát, menny!re "(l*nleges #&r#! !s *' Csa"hogy m&g legalább egy hóna%, amíg Canover v!sszat&r ononba am!"or v!szont ro%%ant "ínos lesz elmagyarázn! ne"!, hogy ugyan egyelőre m&g nem "er(lhet vele "*zelebb! "a%-solatba, e "&sőbb, am!"or már )$ra szaba lesz, nagyon szívesen vesz! ma$ a "*zele&s&t ' 7a$on t*r&"eny, &%%hogy b!mbózó "a%-solatu" "!bír$ae ezt a "ellemetlen helyzetet; Hossz"ev/en azon t/nő*tt, s!"er(lhete valaha !s renbe hozn!a *ssze"uszálóott &let&t' @alán -sa" v&letlen egybees&s volt, hogy am!"or haza&rt, $o-elynt a$án&" várta Canover her-egtől' Egy v&"ony, "&zzel írott "*tet volt ámuel @aylor Coler!ge számos vers&vel' A her-eg n&hány sort írt "ís&rő(l4 Konoltam, talán tetszen! #ogna" nne"' A "*ltem&nye"et m&g nem atá" "!, bár azt h!szem, Coler!geet erősen bíztat$á" a baráta!, hogy tegye ő"et el&rhetőv& a nagy"*z*ns&g számára' Engem "(l*n*sen a .ubla "án szó"&%e! (t*tte" szíven' ze%tember!g Canover
Jo-elyn tor"a elszorult, ahogy a "*nyvet átla%ozta' Heme"(l "!választott a$án&" volt4 az &re"lő&s&ne" meg#elelő, "(l*nleges &s szem&lyre szóló, e tel$esen al"almas arra !s, hogy egy )r!ember egy h*lgyne" a$a' 7&letlen egybees&s; 0em, az a$án&" $el volt' z("s&ge volt rá, hogy valam! eml&"eztesse, "!hez !s tartoz!" a szíve, !gaz, hogy =áv! a #&r$e, Canover v!szont a $*vő$e' A b!zonyít&" most már !tt van a "ez&ben'
@!zen"!len-e!" #e$ezet A "&t nő "*z*tt "!ala"ult barátság m&lys&g&t mutatta, hogy ally )gy *nt*tt, Jo-elynt "eres! #el a %robl&má$ával' .&ső &lutánra $árt, am!"or beto%%ant hozzá+ a m<óságos asszony &%%en a""or renelt teát a na%%al! szalonba' Jo-elyn #eln&zett &s elmosolyoott, ahogy ally bel&%ett M!-soa reme" !őzít&s6 Hem&lem, -satla"oz!" hozzám egy teára' =áv! sa$nos azonban n!n-s !tt+ elment meglátogatn! H!-hár =altont, a"! )$abb m/t&ten esett át, &s most hossz) hete"!g egyáltalán nem #og tun! $árn!' @uom, lan .!nlo-" elmonta, hogy elt*rte &s )$ra helyretette H!-hár s&r(lt lábát, &s a %rognóz!s szer!nte b!ztató' ally le%!llantott a "ez&re, &s &szrevette, hogy !egess&g&ben a "eszty/$&t gy/r*get!' 7aló$ában tutam, hogy =áv! nem lesz !tt, v!szont &%%en *nnel a"artam besz&ln!' Jo-elyn ta%!ntatosan #!gyelmen "ív(l hagyta ally !eges babrálását, teával &s s(tem&nnyel "ínálta ven&g&t, &s "*nnye besz&lget&sbe elegyeett vele' A na%o" óta tartó, augusztushoz "&%est m<atlanul lehangoló &s borongós !ő$árásról #olytatott sz!%or"ázó eszme-sere után $o-elyn v&gre #eltette a "&r&st4 M!ben lehete" a segíts&g&re; 5ologan megtesze" m!nen tőlem telhetőt' ally nyelt egy nagyot, s a #!nom s(tem&ny #/r&sz%orrá változott a szá$ában' 0em nagyon h!szem, hogy valóban tuna segíten!, e nem tuom, "! máshoz #orulhatn&"' Jo-elyn bátorítóan mormogott valam!t' ally "&%telen volt a szem&be n&zn!, )gyhogy !n"ább egy tá$"&%re meret a #alon' 3ogyan &rhet! el egy nő, hogy egy #&r#! bel&szeressen; 5!ztos vagyo" benne, hogy *nne" meglehetősen so" ta%asztalata van e t&ren, &s nagyon *r(ln&", ha n&m! taná--sal tuna szolgáln!' 3abár meglehet, hogy a magam#a$ta nem !s tu m!t "ezen! az *n taná-sa!val tette hozzá "eser/en' Jo-elyn hal" -s*rren&s "ís&ret&ben letette #!nom s&vres! %or-elánból "&sz(lt -s&sz&$&t a -s&szeal$ra' Drtem''' 0em "*nny/ "&r&s' ally már az&rt !s hálás volt, hogy nem nevet! "!' .&tlem, hogy egyáltalán l&tezne bárm!lyen bevett mószer a szerelem elő!&z&s&re monta homlo"át rán-olva a lay' 7aló$ában nem tuom megmonan!, hány #&r#! volt bel&m !gazán szerelmes' 7an egy monás, m!szer!nt m!nen *r*"*snő gy*ny*r/, ez&rt &le" a gyan)%errel, hogy az e!g ta%asztalt ra$ongás legnagyobb r&sz&t a vagyonomna" "*sz*nhettem' Ez baarság6 5!ztosan a"at n&hány hozományvaász !s az uvarló! "*z*tt, e a -soáló! t*bbs&g&t t&nyleg *n b/v*lte el' 0&zze -sa" meg =áv!&t vagy H!-hár =altont6 ally, $ól &rz! magát; "!áltott #el Jo-elyn' Az nem lehet, hogy na%sz)rást "a%ott, am!"or már na%o" óta !lyen rossz az !ő' @alán romlott osztr!gát evett; 0agyon "evelem =áv!&t &s H!-harot, &s rem&lem, hogy ő" !s így &rezne" !rántam, e sen"! sem szerelmes sen"!be' ally elgonol"oott H!-hár talán nem, habár egy "!s b!ztatás hatására ő !s "*nnyen az lehetne' 7!szont =áv! t&nyleg eg&szen oavan *n&rt'
egnagyobb megle%et&s&re Jo-elyn erre !gen-sa" za"latottan #elelt' =áv! &s &n baráto" vagyun" ally' A "a%-solatun" a leg"!sebb m&rt&"ben sem nevezhető romant!"usna"' A h*lgy m!ntha nagyon !s #oga"ozn&" gonolta ally ha"es%earerel szólva' M!vel azonban nem a"arta a sógornő$&t m&g $obban #elza"latn!, egyszer/en -sa" megvonta a vállát' M!negy' 3a nem tu$a, hogy hogyan -s!nál$a, a""or n!n-s &rtelme a taná-sát "&rnem' 0e haragu$on, hogy "&nyelmetlens&get o"oztam' 0em o"ozott semm!lyen "&nyelmetlens&get monta Jo-elyn, m!"*zben let*rte egy "r&mes s(tem&ny sar"át, &s oany)$totta íz!szne", a"! már $ó !e$e #(r"&szve meret a tány&rra Megt!sztelne, ha elmonaná, hogy %ontosan m!n $ár az esze' M&g ha nem !s tuo" segíten!, n&ha már az !s megv!lágosíthat$a az elm&t, ha egy baráttal megbesz&l! az ember a gon$a!t Jó, e ha "!nevet, soha nem bo-sátom meg magána"6 @erm&szetesen nem #ogom "!nevetn! íg&rte Jo-elyn' 3a $ól &rtettem, &re"lő!" vala"! !ránt, a"! v!szont nem )gy reagál a "*zele&s&re, ahogyan *n szeretn&' ally !egesen t*relte a "ez&t' 0os''' )gy t/n!", hogy rem&nytelen(l beleszerettem lan .!nlo-"ba' 0agyon "*zel la"un" egymáshoz, &s gya"ran egy(tt va-sorázun"' őn"&nt talál"ozom vele a zent 5ertalan .órházban, &s már t*bbsz*r segítettem ne"! a renelő$&ben4 #ogatam a %á-!ense!t, &s %róbáltam megszervezn! a %rac!sa (zlet! r&sz&t, am!t ő tel$esen elhanyagolt' 0em !s tutam, hogy !lyen gya"ran talál"ozna"' M!nen b!zonnyal &lvez! az *n társaságát b!ztatta Jo-elyn' M!n!g nagyon bologna" t/n!", am!"or talál"ozun", &s láthatóan r*mmel vesz! a besz&lget&se!n"et !s, e ez m!nen' Abban sem vagyo" b!ztos, hogy egyáltalán #elt/nte ne"!, hogy nő vagyo"' Amenny!ben !gen''' hát, a""or nem nagyon &re"l! a olog' Jo-elyn &rtette a %robl&mát, &s a homlo"át rán-olva t*%rengett' 7a$on lesz valaha !s olyan, hogy lan .!nlo-" el&g hossz) !őre #eln&zzen a mun"á$ából ahhoz, hogy &szrevegyen egy számára el&rhető nőt; ?ennhangon így szólt4 Egy anny!ra el"*telezett seb&szből, m!nt .!nlo-", talán nem !s válna !gazán $ó #&r$' ally #ere mosollyal #elelte4 @!sztában vagyo" a h!bá!val' 0ála a #eles&g m!n!g -sa" a máso!" helyen állhatna a #ontosság! sorrenben' Bm ezt el tuom #ogan!' Csoálom az el"*telezetts&g&t &s az *nzetlens&g&t' Ez a #a$ta szenve&lyes gonos"oás ta%asztalatom szer!nt eg&szen egye(lálló' Jo-elyn a o"tor sz!"ár termet&re, erőtel$es #ell&%&s&re, -sontos, megnyerő ar-ára gonolt' Hem&lem, az&rt nem -sa" a $ellem&t -soál$a6 3!szen emellett ren"ív(l vonzó #&r#! !s' 3!ggye el, már &szrevettem monta ally "eserny&s humorral' 3a nem így volna, a ra$ongásom so""al szenvtelenebb lenne' Ehelyett azonban egy#olytában -sa" őrá tuo" gonoln!' 3ogyan vehetnem rá, hogy ne )gy "ezel$en, m!ntha -su%án az *--se voln&"; Elv!selem, ha -sa" a máso!" helyen állo" az &let&ben, e szeretn&m, ha legalább szere%elhetn&" a számára #ontos olgo" l!stá$án6 Jo-elyn v!zslató szemmel n&zett a ven&g&re' ally szo"ásához híven laza szabás), magas nya""!vágás) ruhát v!selt, amelyen m&g -sa" egy szalag sem volt, hogy megt*r$e az egyenletes "omolyságot' A ma! ruha tenger&sz"&" volt, s ez a szín nem állt "!#e$ezetten $ól ne"!' /r/ ha$a ugyanolyan )s barna volt, m!nt =áv!&, e tel$esen hátra volt h)zva egy szoros "ontyba, amelyből egyetlen #(rt sem mer&szelt "!lógn!' 3abár a vonása! szabályosa" volta", a szeme %e!g a báty$á&hoz hasonló -soálatos z*l, sen"! sem n&zte volna bárm! másna", m!nt nevelőnőne" 3a nem a"ar$a, hogy a "!s*--se"&nt "ezel$e, a""or ne *lt*zz*n )gy, m!ntha az lenne' 3ogy monta; "&rezte ally s&rtő*tten' 0em )gy &rtettem, hogy "!s#!)na" n&z "!' Az a gyan)m, hogy nagyon !s $ó ala"$a lehetne, ha egyszer v&gre olyan ruhát venne #el, amely!" a szabásánál #ogva "!emeln& azt =e
)gy t/n!" *n elt*"<e, hogy anny!ra t!szteletre m<ó &s &szrev&tlen mara, amenny!re -sa" lehets&ges' @ehát )gy gonol$a, hogy -su%a szalagba &s -s!%"&be "ellene *lt*zn*m; "&rezte ally &lesen' 0evets&gesen n&zn&" "!' Háaásul az a rengeteg -!-oma olyan''' olyan #elszínes' A #&r#! &s a nő "*z*tt! "a%-solatna" a t!szteleten &s a "*l-s*n*s vonzalmon "ell ala%uln!a, nem %e!g a se"&lyes "(lsős&ge"en' 0agyon !s !gaz &s t!szteletre m<ó, am!t mon &rtett egyet Jo-elyn' Bm a vonzalom &s a t!sztelet h!ába elengehetetlen ala%eleme a $ó "a%-solatna", attól m&g t&ny, hogy az &letet nagyobbr&szt a #elszínen &l$("' M!nen egyes órára, am!t az er"*l-sről vagy #!lozó#!áról való társalgással t*lt(n", számtalanszor t*bb olyan $ut, amely va-sorázással, "o-s!"ázással, a m!nenna%! &let $elent&"telen a%rósága!val tel!" el+ az %e!g tagahatatlan, hogy a $ó meg$elen&s nagyban hozzá$árul ahhoz, hogy vala"! &lvezetes társaságot ny)$tson' Egy r*v!, zavaró gonolat ere$&!g #el*tl*tte" Jo-elynben a mostanság =av!el elt*lt*tt órá!' N %&lául "!#e$ezetten "ellemes látványt ny)$tott' @alán !gaza van egyezett bele ally vona"ova' Csa" hogy &n el"&%esztően nevets&gesen #esten&" egy olyan ruhában, m!nt am!lyet *n v!sel' J o-elyn le%!llantott #!nom #ran-!a -s!%"&vel szegett, alsó szeg&ly&n rát&tes hímz&ssel íszített %áva"&" ruhá$ára' ehet, hogy ez nem az *n stílusa, e más szabás) ruhá" !s l&tezne" ally "&t"eve elh)zta a szá$át E""or Jo-elynne" esz&be $utott valam!' Az elve! m!att *lt*z!" !lyen egyszer/en, vagy az&rt, mert #&l, hogy nem tu versenyre "eln! máso""al; ?&l!gme!g arra számított, hogy a sógornő$e haragosan "!"&r! magána" #elvet&s&t, ám ally nagyon !s "omolyan m&rlegelte a "&r&st' @alán m!n"ettő m!att' Llyan álláso"at t*lt*ttem be e!g, ahol b*l-s ologna" t/nt &szrev&tlenne" maran! az olyan #&r#!a" m!att, a"!" megnehezíthett&" volna az &letemet, ha vonzóna" találna"' Erre nem !s gonoltam monta Jo-elyn, "!ss& meg(t"*zve, hogy ally m!lyen magától &rtetőően besz&l olyan helyzete"ről, amelye" m!nen b!zonnyal !gen-sa" #elza"lattá" a magu" !e$&n' ally szóra"ozottan megva"argatta íz!sz nya"át, am!"or a ma-s"a a lábához *rg*lőz*tt M&g m!előtt nevelőnő lettem, már a""or )gy találtam, hogy o"osabb, ha "omoly ruhá"at horo"' =áv! t!zen"!len- &ves "orában bel&%ett a seregbe, &s ezzel rám marat az eg&sz háztartás' Anyám -soálatos asszony volt, e nem volt valam! gya"orlat!as' M!vel "!-s! voltam, m!nen tőlem telhetőt megtettem, hogy a "!n&zetem &s a v!sel"e&sem ala%$án !s !ősebbne" t/n$e", am!"or "eres"eő""el a"at olgom' M!után anyám meghalt, mun"át "ellett "eresnem' Az első mun"ám tanítónő! állás volt, &s meglehet, hogy nem al"almazta" volna, ha nem mutatom magam olyan %eánsna", &s !ősebbne" !s, m!nt am!lyen voltam' Eg&szen mostaná!g az &szrev&tlens&g nagyon !s $ó szolgálatot tett ne"em' $o-elyn ból!ntott+ most már $obban &rtette, ally m!&rt olyan sz!gor), &s m!&rt v&elmez! anny!ra a báty$át' 0em -soa, ha =av! eln&ző a lány #elvágott nyelve m!att' ?elállt, &s "!$elentette4 El$*tt az !ő, hogy megváltoztassu" a stílusát' J*$$*n, men$(n" #*l, &s n&zz(n" "*r(l, hogy m!t találun" a ruhássze"r&nyemben' ally megle%etten &s "!ss& m&rgesen n&zett #el' 0em az&rt $*ttem !e, hogy ruhá"at "&r$e" *ntől' Persze, hogy nem' Jo-elyn "aron #ogva "!tess&"elte a sógornő$&t a szobából' =e m!n!g !s !mátam babá""al $átszan!, &s már &ve" óta nem nyílt erre al"almam' allyne" ezen már nevetn!e "ellett' Am!nt bel&%te" a tágas la"osztályba, Jo-elyn így #olytatta4 A szobalányom, Mar!& meglehetősen válogatós a te"!ntetben, hogy mely!" levetett ruhámat #oga$a el' Ma$hogynem anny!ra $ól*lt*z*tt, m!nt &n, &s egy garasába sem "er(l'
ally szá$a !sm&t mosolyra g*rb(lt Azt a"ar$a monan!, hogy ha megerőltetem magam, a"ár m&g olyan $ól *lt*z*tt !s lehete" m!nt egy "omorna; 0em, anny!ra az&rt nem' Mar!ena" utol&rhetetlen #ran-!a stílus&rz&"e van' !r!gylem !s &rte' Jo-elyn elmer(lt a hatalmas garróbban, amely az *lt*zőszobá$a egy!" #ala ment&n h)zóott v&g!g' Jobb v&lem&nnyel lenne a #elszíness&gemet !lletően, ha elmonanám, hogy a ruhá!m ára #ontra %ontosan megegyez!" az egy!" árvaházna" "(l*tt aománya!mmal; Más !nt&zm&nye"n&l !s #!zete" $ót&"ony -&l) aományo"at, e enne" az egyne" !gen nagy haszna származ!" abból, hogy menny! %&nzt "*lt*" ruhára ally meg*bbentne" t/nt' 0y!lván soha m&g -sa" esz&be sem $utott, hogy Jo-elynt &re"eln& a $ót&"ony"oás' A lay n&m! "ár*r*m*t &rzett, hogy meg!ngathatta sógornő$e előít&lete!t &s a szobalány&rt -s*ngetett Mar!e "!svártatva meg$elent' Ala-sony volt, nagy$ából a""ora, m!nt ally, e az *v&n&l előny*sebb ala""al álotta meg a sors' Jo-elyn egy!" ruhá$át v!selte, amelyet hozzá&rtőn átszabott, &s valóban nagyon $ól*lt*z*tt volt benne' Mar!&, "! "ell találnun", hogy m!lyen stílus áll a leg$obban M!ss an-asterne" magyarázta Jo-elyn' .ez$(" a ha$ával6 Amíg azon olgozun", gonol"o$on, hogy mely!" ruhámban mutatna $ól' A bátortalanul t!lta"ozó allyt az *lt*zőasztal el& (ltett&"' Mar!& "!bontotta a ha$át, &s "!#&s(lte' Csoálatos ha$a van monta elt*%rengve , e valam! lágyabb "ellene, nem !gaz; 3árman egy(tt a "*vet"ező #r!zurát gonoltá" "!4 ally ha$ána" legnagyobb r&sz&t hátra#ogva #!noman meg-savartá" lágy hullámo"at al"otva a #(le! "*r(l' ally #&lve, e !zgatottan m&g azt !s megengete Mar!ena", hogy !ttott "!ss& meg"urtítsa a ha$át' Enne" erem&nye"&%%en az ar-át most már -s!nos #(rt*" "eretezt&"' 3a$v!selete egy nevelőnőne" sem volt !lletlen, ugyana""or &ve""el #!atalabbá &s so""al szebb& varázsolta a lányt' Mar!& gyám"oása alatt ally hamarosan azt !s megtanulta, hogyan "&szíthet! el sa$át maga a #r!zurá$át A lány "ezte &lvezn! a helyzetet, ez&rt már nem !s t!lta"ozott, am!"or Jo-elyn &s Mar!& ne"!látta" #elt)rn! a garróbot' $o-elyn egy egyszer/, s*t&t bara-"szín/ muszl!nruhát h)zott elő' Ezt már )gy!s meguntam' Próbál$a #el, allyl Mar!& már &%%en ny!totta volna a szá$át, hogy rámutasson, Jo-elyn m&g egyszer sem v!selte azt a ruhát, ám az )rnő egy %!llantással bele#o$totta a szót' A sógornő$e (gye #ontosabb volt enn&l' ally engeelmesen magára *lt*tte a ruhát' Mar!& megt/zte a hátán &s a szeg&ly&n&l, ma$ így szólt 0&zzen a t("*rbe, "!sasszony6 ally a %aló!g &rő t("*r #el& #orult &s a l&legzete !s elállt Ez valóban &n lenn&"; 5!zony ám6 E!g nagyon (gyesen re$tegette a sz&%s&g&t monta Jo-elyn, el&geetten nyugtázva az erem&nyt' ógornő$&ne" elegáns, "ar-s) ala"$a volt, amelyet az e!g v!selt ruhá! hat&"onyan el#ete", v!szont ez a meleg bara-"szín árnyalat m&g sz&% ar-bőr&t !s "!emelte' .lassz!"us sz&%s&g ugyan soha nem vál!" belőle, e az b!ztos, hogy most már egy olyan #!atal h*lgy, a"! bárhol el!smerő %!llantáso"at gy/$thet be' így m&g lan .!nlo-" ís b!zonyosan &szrevesz!' $o-elyn )$ra a garrób #el& #orult, &s elgonol"ova -s(-s*rítette az a$"át M! állhatna m&g $ól *nne"; íz!sz *sszeg*mb*ly**tt a levetett tenger&sz"&" ruhán, m!"*zben n&gy )$abb *lt*z&" "er(lt az a$án&"halom tete$&re' A válogatás v&g&re ally "!ss& zavartan meret a #&ny/ző anyago" "u%a-ára' 0em #ogahato" el enny! m!nent, Jo-elyn' Konol$on az árvá"ra6 N" -sa" nyern! #ogna" azon, ha #el)$ítom a ruhatáramat' ally elnevette magát' 3át, ha így állít$a be a olgot''' .ettesben elteázgatta", míg Mar!& átala"ította a bara-"szín/ ruhát' allyne" -sa" "&sőbb "ellett talál"ozn!a lan .!nlo-""al,
ez&rt elhessegette a ma-s"át a tenger&sz"&" ruhá$áról, &s )$ra #el*lt*tte' A t("*rben tanulmányozn! "ezte magát' ?antaszt!"us, hogy m!re "&%es egy )$ #r!zura' M&g a nevel*nő! ruhámban !s so""al -s!nosabban #este", m!nt "orábban' Csa" m&g egy a%róság monta Jo-elyn, &s az *lt*zőasztal egy!" #!ó"$át "!h)zva egy barnásv*r*s &s aranyszín/ m!ntás "asmírsálat vett elő' eheletny! s*t&t"&" &s barna #olto""al volt íszítve, így gya"orlat!lag bárm!hez #el lehetett venn!' .!ss& meg#á$ult a szíve arra a gonolatra, hogy meg "ell váln!a tőle, e tuta, allyne" t*"&letesen #og álln!' 7!gye el ezt !s' ally #elsóha$tott, ahogy meg&r!ntette a %om%ás anyagot' Ja$, Jo-elyn, ez a legszebb olog, am!t &letemben "a%tam6 0em tuom el&gszer meg"*sz*nn!' Ravarba e$t a nagylel"/s&ge' A lay megrázta a #e$&t Az !gaz! nagylel"/s&g az, am!"or egy asszony megoszt$a a -salá$a leves&t egy &hes !egennel' Dn soha semm!ben nem szenvetem h!ányt, ez&rt nem !s &remle" semm!#&le el!smer&st, ha ela$án&"ozom, am!re n!n-s sz("s&gem A leggazagabb -salá, a"!ne" e!g olgoztam, egyben a leg#u"arabb !s volt, ha arra "er(lt a sor, hogy a "ev&sb& szeren-s&se"en "ellett volna segíten!e' ally t*%rengve te"!ntett a sógornő$&re' M!&rt nem ha$lanó soha el#ogan! a !-s&retet; Ez a váratlan "&r&s megrázta Jo-elynt+ ám m&g rosszabb volt, hogy azonnal esz&be $utott a megrenítő válasz !s' Mert nem &remlem meg' Ezt azóta tuta, am!óta''' am!óta''' Kyorsan t&mát váltott, &s meg"&rezte4 .! az a Jeanette; 3át róla meg hogyan szerzett tuomást; ally a vállára terítette a sálat, &s a t("*rbe n&zett, hogy hogyan áll' =áv! említette a nev&t, am!"or nem volt magánál #elelte $o-elyn, v!gyázva, hogy a hang$a ne árul$on el semm!lyen &rzelmet .&sőbb meg"&reztem, hogy "!ről van szó, m!vel arra gonoltam, talán "(lhetn&" ne"! egy levelet, amelyben tuatom, hogy =áv! #el&%(lt, e "!"er(lte a "&r&st' Az a #a$ta nő, a"!ről a #&r#!a" nem szívesen besz&lne"; 0em, nem a rossz hír/ nő" "*z& tartoz!"' Nsz!nt&n szólva anny! m!nen t*rt&nt az elm)lt hóna%o"ban, hogy ma$nem a l&tez&s&ről !s el#ele"eztem' ally gonosan a hely&re !gazított egy ra"on-átlan ha$#(rt*t' =áv! levele! szer!nt Jeanette egy nagyon "eves h*lgy, a"! #ran-!a "!rály%árt! -salából származ!"' Azt h!szem, el a"arta őt venn! #eles&g(l, e aztán 5r(sszelbe "(lt&"' Am!óta v!sszat&rt Angl!ába, ne"em nem !s említette' Drtem' 5!zonyára )gy gonolta, az a leg$obb, ha ő maga ír ne"!' Jo-elyn v!gyázva *sszeha$togatta a bara-"szín/ ruhát, hogy ne gy/rő$*n *ssze, am!"or ally hazav!sz!' @ehát =av!ne" megvolta" a maga házasság! terve!' 0em -soa, hogy a"aratlan #r!gy(" lezárására a semm!ss& ny!lváníttatást a$ánlotta, m!nt leggyorsabb mószert 7!sszagonolt arra a %er-re, am!"or =áv! meg"&rezte tőle, elgonol"ootte azon, hogy m&g!s #enntartsá" a házasságu"at+ nos, az őrnagy el&gg& #esz(ltne" t/nt, am!"or #elhozta a t&mát' Aztán abban a %!llanatban, hogy * elutasította enne" a lehetős&g&t, =áv! )$ra megnyugoott' 0y!lván -sa" a Cranall&hoz hasonló (gyv&! gya"orlat!assága m!att vetette #el a "&r&st, h!szen &re"lő&se "*z&%%ont$ában !gazából egy más!" nő állt 3a !sten &s az egyház! bíróság !s )gy a"ar$a, a""or tavaszra már m!n"etten szabao" leszne", hogy a sa$át szív(" %aran-sát "*vethess&"' 5olog volt, hogy =áv! el"*telezett vala"! !ránt' @alán ez&rt válta" olyan "*nnyen baráto""á' Csa" rem&ln! tuta, hogy ez a Jeanette a meg#elelő asszony az őrnagy számára' =e m!&rt van az t*%rengett "eser/en , hogy am!nt egy #&r#! el&rhetetlenebb& vál!" azonnal vonzóbb !s lesz; M!lyen megalázó belegonoln!, hogy az ember menny!re hasonlít a teh&nre, amely!" a "a%un "ereszt(l ny)$togat$a a nya"át, hogy $obb #(vet legelhessen' M!előtt a v!lág szeme el& l&%ve távozott volna, ally m&g egyszer szem(gyre vette magát' Az !zgalomtól "!%!rult ar-a sz!nte ragyogott az &l&n" szín/ sál #elett' Jó lesze" így; @*"&letes' 0agyon -s!nosan n&z "!, &s m&g!s *nmaga marat monta "! az ít&letet Jo-elyn' Bm ne #ele$e, hogy a $ó meg$elen&s -su%án egy r&sze anna", am!re sz("s&ge van6
Enn&l #ontosabb, hogy vonzóna" !s &rezze magát' El "ell h!nn!e, hogy helyes &s magától &rtetőő olog, ha .!nlo-" ellenállhatatlanna" tart$a' ally #elnevetett' @ehát m&g!s-sa" van valam! t!t"a anna", hogy hogyan válthat$u" "! egy #&r#! szerelm&t, &s maga &%% most árulta el ne"em' @alán t&nyleg így van le%ő*tt meg Jo-elyn' ally erősen meg*lelte' M!nent "*sz*n*"' .íván$on ne"em szeren-s&t, &s "&rem, egy szót se szól$on =av!ne", ha-sa" s!"errel nem $áro"6 3usza!" #e$ezet allyne" azna% este a renelőben "ellett volna talál"ozn!a lannel, e egyáltalán nem volt megle%ve, am!"or sen"! sem válaszolt a -senget&s&re' 7alószín/leg beteghez hívtá" a #&r#!t .!ss& remegő "&zzel "!ny!totta az a$tót azzal a "ul--sal, amelyet m&g lan aott ne"!' Megbízott allyben, hogy "ev&re bemehessen &s a "*nyvel&s&vel #oglal"ozzon, arra azonban nem volt semm!lyen garan-!a, hogy va$on &szrevesz!e ma$ egyáltalán a %oz!tív változást a lány meg$elen&s&ben' Bm ha ez sem vál!" be, ally nem tuta, m!vel %róbál"ozhatna m&g' A váróhely!s&g so""al $obban #estett, m!nt am!"or elősz*r $árt !tt+ ally ugyan!s el!nt&zte, hogy lan egy!" betege renszeresen el$*$$*n ta"arítan!' A t*bbgyerme"es, "!s%&nz/ asszony bolog volt, hogy #ela$ánlhat$a a mun"aere$&t az orvos! ellátás &s a gyógyszere" #e$&ben, am!"or a gyere"e!ne" eze"re volt sz("s&g(" lan ugyan !ngyen !s "ezelte volna a gyere"e"et, e így legalább az asszony b(sz"es&g&n sem esett -sorba' Az asztalon egy (zenet hevert4 a seb&sz szo"ásos s!etős "&zírásával4 '(rgős esethez hívta" 0em tuom, me!g "ell elmaranom, e meg&rtem, ha nem a"ar megvárn! a$nálom6 lan'U ally szeretettel$esen elmosolyoott' Ez az (zenet !s tel$esen lanre vallott' M!vel term&szetesen meg a"arta várn! a #&r#!t, le(lt az íróasztalhoz, &s elővette a számaás"*nyvet' Csoálta lan ha$lanóságát, hogy $ót&"onyságból !ngyen "ezel! a rászoruló"at, anna" azonban semm! o"át nem látta, hogy a tehetősebb %á-!ense" m!&rt ne #!zethetn&" "! a számlá$u"at Csa" #&l!gme!g volt $ó, hogy lan a -salá$a r&v&n n&m! #(ggetlen $*veelemhez $utott' Az a %&nz ugyan!s megmentette a -sőtől, ugyana""or &%% am!att hanyagolhatta el anny!ra az orvos! tev&"enys&ge %&nz(gy! olalát' Enne" az emberne" m!nen"&%%en sz("s&ge van egy (zletvezetőre *nt*tte el ally' A tr("" abban re$lett, hogy meggyőzze lant arról, hogy * a legmeg#elelőbb enne" a t!szts&gne" a bet*lt&s&re' M!után be#e$ezte a r&g ese&"es *sszege"ről szóló számlá" megírását ben&zett a v!zsgálószobába, hogy vane valam!, am!t el "ell renezn!' M!n!g -soál"ozásra "&sztette a váróban ural"oó "áosz meg a v!zsgáló "!#ogástalan t!sztasága &s ren$e "*z*tt! ellent&t Egy gyors %!llantás elegenő volt anna" megálla%ítására, hogy oabent m!nen renben van, "!v&ve egy "!s "eny&r-s(-s"*t, amely az agyagb**n mellett hevert amelyben lan azt a borzasztó orosz seb"enő-s*t tartotta' evette a b**n tete$&t, &s belen&zett' 3abár nagyon v!sszataszító "ever&" volt "&ts>elen, hogy segített =áv!&n &s m&g rengeteg m!nen"!n' .!ss& soványna" t/nt a massza' @alán lant &%% azelőtt hívtá" el, hogy hozzátehetett volna' ally arabo"ra t*relte a "enyeret, &s a b**nbe tette' lan tután "ív(l egyszer már haza !s v!tt egy "!s m!ntát az anyagból' Az ala%elv ugyanaz volt, m!nt az &lesztőn&l, ahol !s a nő" nemze&"e"en át teny&sztett&" tovább ugyanazt a t*rzset, &s a lányo" m!n!g magu""al v!tte" az any$u" "ovászából egy arabot, ha megházasota", &s "(l*n házba "*lt*zte"' 7a$on az &lesztő tette lan "ever&"&t olyan hatásossá; Meglehet, bár a szaga tel$esen más volt ahhoz a #a$tához "&%est, am!t ally megszo"ott' @alán az&rt, mert orosz' A"árhogyan !s,
ha bárm! t*rt&nn&" az ereet! "ever&""el, a ally által el-sent arab"ából er$esztett "enő-s m&g m!n!g a betege" renel"ez&s&re állna' D%%en v!zet *nt*tt a b**nbe, am!"or meghallotta, hogy nyíl!" a be$árat! a$tó' lan6 "!áltott tt vagyo" hátul' A #&r#! bel&%ett &s sz&les mosoly $elent meg az ar-án, m!"or meglátta, m!vel #oglalatos"o!" ally' 7a$on vane m&g egy nő Angl!ában, a"! !lyen gy*ng& gonos"oással v!seltetne egy arab"a %en&szes "eny&r !ránt; ally )gy #orult, hogy a bara-"szín ruha tel$es %om%á$ában látható legyen lan számára' Az orvos mosolya lehervat, &s meg(t"*zve meret rá, m!nt valam! -s)# rovarra, amely!" most mászott elő egy sz!"la alól' Hea"-!ó$a h!egzuhany"&nt &rte allyt' 3ebegve szólalt meg M! a ba$; emm! válaszolta lan, &s egy !zom megránult az áll"a%-sánál' Csa" &%%en most *tl*tt #el bennem, hogy m!lyen ren"ív(l !lletlen olog egy #!atal h*lgyne" egye(l $ár"áln!a !e' 0em !s tuom, m!&rt tartott !lyen so"á!g, hogy rá$*$$e" erre' 3!szen m&g!s-sa" )r!emberne" nevelte", m&g ha mára már le$$ebb !s "er(ltem e magas %ol-ról' M!óta te"!nthető botrányos v!sel"e&sne" az, ha vala"! meglátogat egy orvost; "&rezte ally, a "*nnye hangv&tellel %róbálva elre$ten! !eges szorongását Csa"hogy maga nem %á-!ens"&nt $ár !e' ?!atal, vonzó h*lgy, &s ezzel t*n"retehet! a $ó hírnev&t M! lesz, ha a mun"aaó! "!#ogásol$á", hogy egy #&r#!hoz $ár ven&gs&gbe "ís&rő n&l"(l; Elveszíthet! az állását' aun-eston&" nagyon l!berál!s #el#ogás)a", &s azt a ra!"ál!s n&zetet "&%v!sel!", hogy az al"almazotta"na" !s $ogu" van n&m! magán&lethez' 5ízna" bennem, hogy soha nem tesze" olyasm!t, am! a gyerme"e!" "árára lehet monta ally mereven' Háaásul hamarosan )gy!s #elmono" ay Jo-elyn &v$ára&"ána" "*sz*nhetően nem "ell továbbra !s nevelőnő"&nt olgoznom' an az asztalra tette az orvos! tás"á$át, &s "er(lte ally te"!ntet&t Annál t*bb o"a van rá, hogy v!gyázzon a $ó hír&re' oha nem lett volna szaba hagynom, hogy egye(l !e$*$$*n' ally remegő "&zzel tette v!ssza a b**n tete$&t Azt a"ar$a monan!, hogy t*bb& nem "íván látn!; Azt h!ttem, hogy baráto" vagyun"' egnagyobb !gye"ezete ellen&re sem tuta el"er(ln!, hogy a hang$a megremeg$en, lan ezelőtt m&g sohasem monta ne"! azt, hogy vonzó, ahogyan e!g az sem t/nt #el ne"!, hogy a $elenl&te esetleg helytelen &s !lletlen lehet' Az !sten&rt, h!szen esz&be sem $utott volna változtatn! a "(lse$&n, ha tu$a, hogy ezzel el(l*z! őt maga mellől6 A #&r#! hang$a ellágyult, s ahogy besz<, ra--soló s"ót a"-entusa egyre &szrevehetőbb lett' 7alóban baráto" vagyun", &s h!ggye el, hogy nagyon #og h!ányozn! ne"em' =e az !roám, a zent 5ertalan .órház meg a ven&g#ogaó" nem *nne" való helye"' 3ányszor várattam meg e!g; 0&gy al"alomból háromszor; .*ltő! "&r&s volt, h!szen m!n"etten tutá" a választ' Az orvos! mun"a "!számíthatatlan volt, &s az esete" t*bbs&g&ben lan el !s "&sett egyegy s(rgős eset vagy a h!rtelen megn*ve"eett szám) %á-!ense" m!att' 0em !s tuom, mely!" a rosszabb4 am!"or megváratom valamely!" "o-smában, vagy am!"or !tt talál"ozom magával "ettesben #olytatta' Egy!" sem h*lgyh*z m<ó helyzet' A #&r#! "&" szeme zavartna" &s szomor)na" t/nt, s allyne" az a borzasztó &rz&se támat, hogy h!rtelen )r!embers&g! rohama m!att m!n$árt *r*"re elveszít! őt' .&ts&gbees&s&ben sz!nte -sa" )gy "!szalat a szá$án4 7an egy hagyományos mószer arra, hogy egy #&r#! &s egy nő eg&szen t!sztes &s !llő móon egy(tt lehessen' A házasság6 Megermet, tel$esen elsz*rnyeve attól, am!t "!monott' lan rámeret' ally, maga''' te''' -sa" nem "&rte meg &%%en a "ezemet; A lány n&mán ból!ntott, s az ar-a &gett a sz&gyentől'
Az orvos "&%telen volt a szem&be n&zn!, ez&rt az abla"hoz ment, &s "!n&zett a 3arley treetre, ahol a "*zelgő al"ony már hossz)ra ny)$totta az árny&"o"at' @uhatta volna, hogy valam! !lyesm! #og t*rt&nn!, h!szen a lányna" anny!ra ny!tott volt a szíve &s anny!ra a"art szeretn!' őt, tuta !s, e nem volt ha$lanó a "*vet"ezm&nye"re gonoln!' 0agyon so"at $elentett ne"! ally társasága, ez&rt m&g sa$át maga előtt !s letagata, hogy !ő"*zben az egyszer/ társnál menny!vel t*bb& vált számára a lány' Egyszer már volt #eles&gem monta h!rtelen, &s a #á$alom beleny!lallt a szív&be' Dve""el ezelőtt besz< utol$ára a házasságáról, e az eltelt !ő most sem "*nnyítette meg a olgot Mes&l$ róla monta m*g*tte ally -s*nesen' El!se &s &n gyere""or! $átszótársa" voltun"' Csoálatos teremt&s volt, oly "e-ses, a"ár egy t(n&r' .*zben oa"!nt anny!ra bes*t&teett, hogy az abla" (veg&n $ól láthatta sa$át ny)zott ar-át' Jó#ormán #!atal leg&ny volt m&g, am!"or *sszeházasota" M!ntha egy eg&sz &let telt volna el azóta' M!n!g !s tutam, hogy orvostant a"aro" tanuln!' Az elh!vatottság olyan erős volt bennem, m!nt egy %a%ban' Lrvos! "*nyve"et olvastam, elláttam a s&r(lt állato"at, &s el$ártam a hely! orvossal a beteglátogató "*r)t$a!ra' =e az orvoslás nem )r!emberne" való #oglal"ozás' El!se )r!nő volt, &s $obbat &remelt volna enn&l' M!után v&geztem Cambr!geben, *sszeházasotun", &s E!nburghbe "*lt*zt(n", ahol "ormányzat! állást "a%tam' lan m&ly l&legzetet vett, &s megborzongott' 0&gy hóna%%al az es"(vőn" után El!se leesett a "!s házun" l&%-ső$&n' Elsőre )gy t/nt, hogy semm! ba$a s!n-s, e azna% &lután egyszer -sa" *sszeesett' Agyv&rz&se volt' @!zen"&t órával "&sőbb meghalt' a$nálom monta ally az egy(tt&rz&stől lágy hangon' M!lyen rettenetes lehetett ne"e &s a -salá$ána"6 A #&r#! &rezte, hogy a lány szorosan m*g*tte áll, tuta, hogy ha meg#orulna, r&szv&tet látna a szem&ben, &s nem volt b!ztos benne, hogy el bírná v!seln!' A lány olyan $óságos volt, olyan ősz!nte, &s láthatólag h!tte, hogy * !s ugyan!lyen' 0em tuom, vane a v!lágon olyan seb&sz, a"! meg tuta volna menten! El!set ' Az b!ztos, hogy &n semm!t sem tehettem' Mega-&lozta magát, &s meg#orult, hogy m&g!s szemben&zzen allyvel' =e azt tuom, hogy ha nem vettem volna #eles&g(l, ha a legbelső *szt*ne!mre hallgatva az orvostuománnyal #oglal"oztam volna ahelyett, hogy #eles&g(l vegye" vala"!t, a""or El!se nem halt volna meg' Más utat választott volna magána"' Egy $obb emberhez ment volna #eles&g(l, gy*ny*r/ gyere"e! sz(lette" volna, &s most bolog lehetne' Arra''' arra sz(letett, hogy bolog legyen' ally ellen"ez&se $el&(l megrázta a #e$&t @)lságosan sz!gor) vagy magahoz, lan' 0em tuhato, hogy m!lyen sors várt volna El!sere, ha nem házasoto" *ssze' M!vel szeretett t&ge, talán !n"ább választotta volna azt, hogy n&gy hóna%!g a #eles&ge"&nt &l$en, m!nt hogy egy &leten át n&l"(le' 7alóban nem tuhatom a sorsát egyezett bele "eser/en lan' Bm azt tuom, hogy nem az * $avát szolgáltam azzal, hogy a szerelmet a h!vatásom el& helyeztem' A halála után valam! (h*s ne"!"esere&ssel tanulmányoztam az orvostuományt &s a seb&szetet' .*rbeha$óztam a v!lágot, "atonaorvos lettem, &s m!nenhol tanultam &s gya"oroltam' 0&ha )gy &rzem, az orvoso" tev&"enys&g&ne" nem so" haszna van, más"or azonban tuom, hogy számít, am!t tesze" Erről szólt az &n &letem t*rt&nete4 hogy változtassa" a olgo"on' 0em a házasságról, nem a %&nzről, nem az ambí-!ó"ról, legalább!s nem )gy, ahogyan a legt*bb #&r#! azt &rtelmez!' Ds nem szólt va$on ugyanígy az egye(ll&tről !s; ally hang$a most nagyon gyeng& volt lan szeretett volna elmer(ln! a lány %uha ha$ában, v!gasztalást találn! a lel"&ből sugárzó melegs&gben' Ehelyett #el "ell #en!e előtte, menny!re nem nemes emberhez m<óan
v!sel"eett, menny! b/nt "*vetett el %resb!ter!ánus lel"!!smeret&ne" ostorozása ellen&re' =e, hát %ersze, hogy magányos voltam' őn"&nt a"ata" olyan nő", a"!" hálása" volta" az&rt, am!t &rt(" vagy a szerette!"&rt tettem, &s meglehetősen szem&lyes móon szerett&" volna "!#e$ezn! a hálá$u"at' egt*bbsz*r v!sszautasítottam N"et' M!nt montam, )r!emberne" nevelte"' =e más al"alma""or''' 3!szen &n !s -sa" #&r#! vagyo", egy #&r#! gyenges&ge!vel' ally ar-án látszott, hogy meg&rtette, am!t monott, m&gsem #orult el tőle utál"ozva, sőt így szólt4 Ds egy #&r#! erőss&ge!vel Ezt sose #ele$ts el6 Az orvost ez mármár t)lzottan nyers szó"!monásra !nította, s azt #elelte Csu%án hálás vagy ne"em az&rt, mert segítettem a bátyáon' 0e "*ves el azt a h!bát, hogy *sszet&veszte a hálát a szerelemmel6 Megle%et&s&re a lány elmosolyoott' ?elt&telezhetn&l n&m! $ózan &szt rólam, lan' @erm&szetesen hálás vagyo" az&rt, am!t tett&l' 5ologan oaatam volna ne"e az utolsó %ennymet !s, hogy megments =áv!&t' ally a #&r#! "ar$ára tette a "ez&t Bm a hála nem vezetett volna oa, hogy !lyen szerelmes legye" bel&' A szerelmemet az váltotta "!, am! vagy4 a $ó &s a rossz tula$onsága! egyaránt, e m&g az esztelens&ge !s, amely &%%en most !s vez&rel t&ge' ' lan elrántotta a "ar$át ally &r!nt&s&ből, &s %róbált a tuós szenvtelens&g&vel v!szonyuln! a teste rea"-!ó!hoz, ám a hang$a reszelős volt, am!"or válaszolt' Po"ol! #&r$ lenne belőlem, ally' Eg&szen belemer(l*" a mun"ámba, &s "*zben el#ele"ezem az !őről' Egyáltalán n!n-s &rz&"em a %&nzhez, &s soha nem #ogo" anny!t "eresn!, hogy a szer&ny meg&lhet&sn&l t*bbet b!ztosíthassa"' .*nnyen (hbe gurulo", %o"ró- vagyo" m!nen"!vel, &s na%! t!zenhat órán át -sa" a mun"ámra gonolo"' @*"&letesen t!sztában vagyo" vele, hogy m!lyen #ontos számora a mun"á, &s ebbe soha nem !s avat"ozn&" bele monta ally határozottan' 0&zz rám, lan6 .em&ny vagyo" &s gya"orlat!as, nem %e!g valam! t*r&"eny n*v&ny, amely!" "(l*n*s gonos"oást !g&nyel' =olgozz olyan so"á!g, amíg -sa" a"arsz+ az nem számít, ha v&g(l haza$*ssz hozzám' Dn %e!g mellette #ogo" olgozn!, mert a "&%ess&ge!mne" "*sz*nhetően m&g t*bb !őt tusz ma$ arra #orítan!, am!ben a leg$obb vagy' Ezzel lehetetlen volt v!tat"ozn!' Am!óta ally -senben szervezn! "ezte az &let&t, bologabb ember &s $obb orvos !s lett' z!nte "!bírhatatlanul vonzóna" t/nt a lehetős&g, hogy enne" az erőtel$es nőne" a társaságában t*ltse el az &lete hátral&vő r&sz&t' ally talán látta a vívóást a szem&ben, &s hal"an így szólt4 Ggy szeretle", ahogy vagy, &s a leg"ev&sb& sem a"arla" megváltoztatn!' Egyszer/en -sa" egy szer&ny a$ánlatot tesze" ne"e4 továbbra !s a te #elaato lesz a v!lág megment&se, az eny&m %e!g az, hogy megmentsele" t&ge' lanne" a szívszorító &rz&se" ellen&re nevetn!e "ellett' ally, te -s!b&sz, hát semm!t sem hallottál abból, am!t e!g montam; =e, m!nent hallottam' A lány #eln&zett rá, sz!nte "&nyszerítve lant, hogy ugyanolyan sebezhető&n ősz!nte legyen, m!nt *' Az egyetlen olog, am!t nem montál, az az, hogy nem &re"elle" 3át %ersze, hogy &re"elsz6 vágta rá lan, &s el-soál"ozott, hogy egyáltalán hogyan !s vonhatta ally ezt "&ts&gbe' Am!"or egy(tt vagyun", anny!ra nyugot &s bolog vagyo", amenny!re gyere""orom óta nem voltam' Llyan''' olyan /rt t*ltesz "! bennem, am! már anny!ra r&góta (resen tátong, hogy el !s #ele$tettem, m!lyen &rz&s az, ha megsz/n!" .&%telen volt továbbra !s ellenálln! anna" a "&sztet&sne", hogy meg&r!ntse a lányt+ u$$a!val v&g!g"*vette ar-ána" #!nom vonala!t, erőtel$es állát &s selymes bőr&t, a$"a! -sábító %uhaságát' Am!"or rá n&ze", arra gonolo", m!lyen -soálatos &s gy*ny*r/ teremt&s !s a nő! test, &s enne" semm! "*ze s!n-s a h!vatásomhoz #olytatta hal"an' E!g nem mertem nev&n nevezn! az &rz&se!met, e m!vel meg&remle az !gazságot, n!n-s más választásom, m!nt hogy "!mon$am4 szeretle"
ally elmosolyoott, am!től "!-s!ny ar-a szívszorítóan gy*ny*r/v& vált, &s azt suttogta4 3a már így egyet&rt(n" m!&rt nem tesz(n" !s valam!t a olog &re"&ben; lan .!nlo-" #elt*rő bologságában megata magát a sorsána"+ át*lelte &s $ó#ormán #elemelte a lányt a #*lről' ally ala-sony nő volt, e m!nen %or-!"á$a a leg$obb anyagból volt gy)rva' O, &es ally, te ales! boszor"ány6 Már azt h!ttem, t)l *reg &s zs&mbes vagyo" a szerelemhez' Aztán egyszer -sa" berontottál a zent 5ertalanba, &s olyan !mán! való voltál, ahogy az *r(lt seb&szt "ereste, hogy al!g bírtam "!, hogy meg ne *lel$ele"' Ds anny!ra bátran segített&l ne"em a bátyá m/t&t$&n&l, %e!g #eh&r voltál, a"ár a #al' Eg&sz v&g!g azon gonol"otam, m!lyen szeren-s&s a bátyá, hogy így ra$ongasz &rte' stenem, rem&lem, soha nem #ogo megbánn! ezt a *nt&seet6 mán! való; ally ezen elt*%rengett egy "!-s!t+ soha nem gonolta volna, hogy őt ezzel a $elzővel lehetne !lletn!, e tetszett ne"! a olog' 0agyon !s tetszett' 0em #ogom megbánn!' ehet, hogy na%onta t!zenhat órán át -sa" a mun"ára gonolsz, ám m&g így !s mara ne"em nyol- óra, &s nem h!szem, hogy azt m!n v&g!g #ogo alun!' lan #el"a-agott, s az ar-a az ősz ha$ ellen&re !s eg&sz "!s#!)s lett' 0em, azt &n sem h!szem, ha egyszer te ott leszel "*r(l*ttem, &s nem hagysz ma$ %!henn!' A lány szá$a #*l& ha$olt, &s meg-só"oltá" egymást elősz*r gy*ng&en, ma$ a gy*ng&s&get hamar #elváltotta a test! &s lel"! vágy szom$)sága' 3ossz)hossz) !e!g ott állta" az abla"ban, "!t&ve magu"at anna", hogy bár"! megláthassa ő"et, a"! !lyen"or &%%en a 3arley treeten $ár' Az &rzelme" "*&n át egy gonolat *tl*tt #el allyben4 term&szetesen elvárható egy orvostól, hogy $ól -só"ol$on, h!szen ala%os anatóm!a! !smerete""el renel"ez!" 5ologan #elment volna lannel az emelet! la"ásába, azonban a #&r#! v&g(l leengete *lelő "ar$át+ ősz ha$a *ssze"ó-olóott, ahol a lány u$$a! belet)rta" &s szaggatottan vette a levegőt @artozom ne"e egy va-sorával, "!slány' Azután elmegy(n" a Cromartyházba, hogy tuassu" a hírt a bátyáal' Az enge&ly&t azonban nem szán&"ozom "!"&rn!, mert ha van egy "!s $ózan esze, a""or nemet #og rá monan!' 5olog lesz, hogy vala"! levesz! a válláról a gonomat, m!előtt m&g v&nlánnyá sorvan&" ally szem&rmetlen(l megrebegtette a szem%!llá!t '?orgott vele a v!lág, &s "ívánatosna" &rezte magát, mert a #&r#!, a"!t szeretett v!szontszerette &s "ívánta őt' .&szítse" egy -salá#át, hogy &esanyá !s az álását a$a rán"; gen t!szteletrem<ó ro"on! "a%-solata!m vanna", &s &vente *tszáz #ont $ára&"ot #ogo" "a%n!' Llyan so" a $ára&"o; "&rezte lan &re"lő&ssel, m!"*zben az a$tóhoz "ís&rte a lányt 3a megmonta volna, hogy !lyen gazag nő vagy, hamarabb meg"&rem a "ezeet Dn "&rtem meg a te "ezeet, nem eml&"szel; Ds ne aggó$, ha egyszer "&zbe veszem a %&nz(gye! !rányítását nagyon !s $ól #ogsz "eresn!' 3!szen m&g!s-sa" te vagy a leg$obb orvos &s seb&sz eg&sz ononban, nem !gaz; Megállta" a be$árat! a$tó előtt! l&%-sőn, &s lan erős "&z#e$&vel megs!mogatta ally ar-át @alán nem a leg$obb monta gy*ng&s&ggel tel! hangon, erős s"ót a"-entussal' =e az b!ztos, hogy a legszeren-s&sebb' M!t sem t*rőve azzal, hogy vala"! &szrevehet! ő"et, M!ss arah an-aster, az egy"or "ínosan %eáns nevelőnő magához h)zta a $egyes&t, &s !gen ala%osan meg-só"olta'
3uszonegye!" #e$ezet =av! )gy &rezte, m!ntha egy elvarázsolt bubor&"v!lágban &lne, ahol nem &rhet!" el a h&t"*zna%o" szo"ásos gon$a!' 0a%%ala! legnagyobb r&sz&t egy(tt t*lt*tte Jo-elynnel, &s m!nen na% $obban "ívánta a nőt' M!után meglátogattá" a #(v&sz"ertet, renszeres
"!ránuláso"at tette" onon "*rny&"&n, társaságba azonban nem mente" egy(tt' Egyszer/bb volt így, hogy nem "ellett elmagyarázn!u" "a%-solatu" m!benl&t&t Csu%án az esett nehez&re, hogy t!to"ban tartsa a vonzóását' Jo-elyn -soálatos társaság volt, "!v&ve azt a n&hány al"almat, am!"or =áv! a romant!"us &re"lő&sne" a"ár -sa" a leg"!sebb $el&t !s mutatta !ránta' lyen"or a lány m!n!g gyorsan &s t*"&letesen v!sszah)zóott Próbálta el"er(ln! m&g a legártatlanabb, h&t"*zna%! &r!nt&se"et !s, %&lául azt, hogy =áv! lesegítse a "o-s!ról' @alán &rz&"elte a #&r#! vágyóását, &s nem "&rt belőle' M!nenesetre az elvarázsolt bubor&"o"na" előbbutóbb "! "ell %u""an!u"' Augusztus "*ze%e volt, &s a nyár tel$es ere$&ből tombolt' @)lságosan "*zel volt már az az !ő, am!"or a maara" ma$ &l #el& !nulna", az elő"elő társaság v!ssza"*lt*z!" ononba, Jo-elyn %e!g h!vatalosan !s beny)$t$a a házasság semm!ss& ny!lvánítása !ránt! "&relmet =áv! *szt*n*sen &rezte, hogy ha a!g nem s!"er(l $obb belátásra bírn!a a layt, utána már t)l "&ső lesz' Elveszít! azt, am! sohasem volt !gazán az *v&, bármenny!re ny!lvánvalóan $ól &rz! !s magát $o-elyn a társaságában' Meleg na% volt, ez&rt a "ert v&g&ben álló %av!lonban eb&elte"' M!n"etten hozta" magu""al "*nyve"et, &s )gy n&zett "!, talán az eg&sz &lutánt -su%án íz!sz társaságában #og$á" t*lten!, a"! man-sa!t nyugotan maga el& h)zva leste, a"ae olyan maár, amely!" el&g bolon ahhoz, hogy a ter(let&n bel(lre mer&sz"e$en' .&r m&g egy "!s "áv&t =áv!; gen, legyen szíves' =áv! #!gyelte, ahogy a lány m!n"ette$("ne" "áv&t t*lt, &s magában azt "ívánta, bár-sa" előreha$olhatna &s meg-só"olhatná "e-ses nya"át ott, ahol "!látsz!" hanyag elegan-!ával #el-savart )s ha$a alól' Ahogy egyre $obban v!sszanyerte az ere$&t, m!n!n"ább nehez&re esett le%lezn!e az e##&le gonolata!t Jobban tesz!, ha arra gonol, hogy ally &s lan .!nlo-" nemr&g be$elentett&" az el$egyz&s("et' =áv! le volt ny/g*zve' 3ogyan tuott ally szerelembe esn! &s elnyern! magána" egy !lyen nagyszer/ #&r$et a báty$a orra előtt, an&l"(l, hogy ő m!nezt &szrevette volna; Jo-elyn v!szont nem le%ő*tt meg a be$elent&sen' A ma-s"á&ra eml&"eztető mosollyal %ezsgőt renelt, &s m!nanny!an álomást !tta" a "&z#ogóra' =áv! sohasem h!tte volna, hogy az az !zgága seb&sz !lyen nyugot !s tu lenn!, ám )gy látszott, a szerelem varázslatos hatással volt m!n allyre, m!n %e!g lanre' Egyszerre !r!gyelte !s a bolog %árt, &s ősz!nt&n *r(lt !s ne"!"' 0agy nehezen levette a te"!ntet&t Jo-elynről, ma$ meg$egyezte4 Azon $ár az eszem, hogy .!nlo-" nem-sa" "!váló #&r$e lesz allyne", e az !s !gen "&nyelmesne" íg&r"ez!", hogy lesz a -salában egy $ó orvos' Dn !s gonoltam erre nevetett #el Jo-elyn' .*l-s*n"&rhetem ma$, ha sz("s&gem lesz rá; =áv! a messzes&gbe n&zett, m!vel ez !sm&t esz&be $uttatta, hogy $o-elyn nem a"ar a an-aster -salá tag$a maran!' E""or v!szont meg%!llantotta a "*zeleő =uleyt egy magas, "omoly ábrázat) #&r#!val a sar"ában, a"! )gy n&zett "!, m!ntha valam! nagyon #ontos ember lenne a lonon! (zlet! negyeben' A "omorny!" rosszalló "&%et vágott, bár ez am)gy !s $ellemző volt rá' Am!"or oa&rte" a %av!lonhoz, =uley azt monta4 Eln&z&st "&re" ay Jo-elyn, e ez az )r!ember azt állít$a, hogy nagyon s(rgős (gyben "eres! an-aster őrnagyot Az !llető nagyon &rthetett a meggyőz&s m/v&szet&hez, ha =uleyt rá tuta besz&ln!, hogy !eenge$e' =áv! t(zetesen megn&zte magána", ám b!ztos volt benne, hogy m&g sosem talál"ozta"
A #&r#! előrel&%ett &s megha$olt' Eln&z&st a zavarás&rt, e valóban s(rgősen besz&lnem "ell an-aster őrnaggyal monta, s azzal átható te"!ntet&t =av!re emelte' n a m<óságos =áv! Ear an-aster )r, a"! a 3ere#or megye! estholmeban sz(letett 1d8fban; =áv! nya"a l!babőr*s lett' Egy !lyen h!vatalos, $ogász!as bevezető nem so" $óval "e-segtetett Dn vagyo" #elelte h/v*sen' 5o-sássa meg, hogy !lyen nyersen rá"&reze", e m!#&le (gyben "eresett #el engem; Enge$e meg, hogy bemutat"ozzam' James Holey vagyo" @alán nem eml&"sz!" a nevemre, azonban a Holey -salá már három nemze&" óta "&%v!sel! a an-aster -saláot $og! (gye!ben' @uhatta volna, hogy a #!-"ó (gyv&' =áv! meg%róbált )rrá lenn! a (h&n, amelyet Holey meg$elen&se váltott "! belőle, &s r*v!en -sa" anny!t monott4 A bátyá!m tehát ny!lván hír&t vett&", hogy halo"lom, &s !e"(lt&" *nt, hogy megerősítse ne"!" az *r*mtel! )$ságot' .*z*lhet! vel(", hogy ez)ttal nem $árta" szeren-s&vel' mmár "!#ogástalan eg&szs&gne" *rvene", &s nem tervezem, hogy a "*zel$*vőben a halálommal o"ozza" ne"!" "!el&g(l&st' zámíthato" rá, hogy a "*vet"ező h)sz &vben !s b&"&n hagyna"; Az (gyv& *bbenten &s zavartan t!lta"ozott 0em ez&rt $*ttem !e' őt, való$ában nagyon !s meg"*nnyebb(ltem, hogy #el&%(lt''' Holey !tt "!s sz(netet tartott, ma$ nyomat&"osan hozzátette4 '''or Presteyne' =áv! elh/lt, &s )gy elzs!bbat, m!nt am!"or a halálos re%esze" a #*lre *nt*tt&"' Az asztal t)lolalán Jo-elyn levegő után "a%ott, &s lassan =av!re emelte *bbent te"!ntet&t, ahogy #el #ogta, m!t !s $elentene" az elhangzotta"' Az őrnagy m&ly l&legzetet vett, s így szólt A leg$obb lesz ha helyet #oglal, &s elmagyarázza, hogy m!ről van szó, Mr' Holey' Az (gyv& a %av!lonba l&%ett, le(lt egy sz&"re, &s bőr !rattás"á$át a #*lre tette' A helyzet eg&szen egyszer/' M!nhárom báty$a meghalt &s nem hagyta" *r*"*s*"et magu" után, így n&hány hete már *n a hete!" Presteyne báró' =áv! "&%telen volt szabauln! attól a gonolattól, hogy ez -sa" valam! sz*rnyen ízetlen tr&#a, így hát rá"&rezett M!n a három semm!re"ellő egyszerre talál"ozott a v&gzet&vel; 7ala"! talán rá$u" gy)$totta a házat; 0em volt enny!re látványos a olog+ enny!re az&rt nem' Az (gyv& meg"*sz*r(lte a tor"át' A "*z&%ső báty$a, Hoger három &vvel ezelőtt egy ha$óbaleset "*vet"ezt&ben vízbe #)lt' Aztán !&n $)l!us ele$&n a más!" "&t báty$a, !l#re &s @!mothy r&szegen *sszevere"ete"' !tt Jo-elynre %!llantott, a"! leesett állal hallgatta a t*rt&nte"et Az o" l&nyegtelen' Az (gy renez&s&re %árba$t "ezem&nyezte" a &l! t!sztáson' Jellembel! h!bá!"tól #(ggetlen(l m!n"etten nagyszer/ -&ll*vő" volta"' @!mothy ott helyben meghalt !l#re "(z*tt m&g n&hány na%!g, m!előtt belehalt a s&r(l&s&be' Hem&lhetem, hogy so"at szenveett; "&rezte =áv!, a"! meg sem %róbálta le%lezn! "eser/ harag$át Jo-elyn tágra meret szemmel ny)lt át az asztal #elett, hogy meg#og$a a "ez&t' =áv! megszorította a "!ny)$tott "ezet, &s )gy "a%asz"oott bel&, m!ntha a lány valam! mentő"*t&l lenne' @alán az !s volt, m!"*zben a #&r#! a r&g magába temetett eml&"e" rát*rő áraatával "(sz"**tt M!nen o"a megvan arra, hogy (h*s legyen' .(l*n*sen a leg!ősebb báty$a $árt el ren"ív(l gyalázatosan, am!"or "!obta az &esany$át, a h)gát &s *nt estholmeból' .!#e$ezetten sa$nálatos olog volt, hogy az &esa%$a a v&grenelet&ben nem aott %ontosabb utasításo"at a máso!" -salá$ával "a%-solatban, e hát t)lságosan !s b!za"oó volt a #!a!t !lletően monta Holey meg#ontoltan' Bm m!nez már a m)lt&, ő" halotta", *n %e!g &l' Most tehát *n a hete!" or Presteyne, m!nazzal, am! e ranggal egy(tt $ár'
=áv! nagy nehezen a nyugalom álar-a m*g& re$tette "avargó &rz&se!t' Amenny!re !l#reet !smerem, ez valószín/leg rengeteg aósságot $elent' Mara m&g egyáltalán bárm!, m!után azo"at renezz("; @el$esen őrá vallana, ha el"ártyázta volna estholmeot A b!rto"ot valóban aósságo" terhel!", e nem rem&nytelen a helyzet válaszolt az (gyv&' A vagyon"ezelő", a"!" "*z& &n magam !s tartozom, nem hagytá", hogy a báty$a anny! $elzálogot vegyen #el a b!rto"ra, amenny!t szeretett volna' Ez $ó hír volt' estholme már három &vszázanál !s r&gebb Ota a -salá tula$onában állt' .eser/en !ron!"us tr&#a lett volna a sors r&sz&ről, ha =áv! a an-astere" szív&t &s lel"&t $elentő b!rto" n&l"(l *r*"l! a nemes! -ímet A #&r#! "ezte valóban #el#ogn! elhangzotta" $elentős&g&t, &s így szólt Konolom, semm! %&nz nem marat, ám amíg a b!rto" megvan, a!g van rem&ny' A lel"!!smeretem nem engete, hogy a báty$a! halálát "íván$am, e nagyon *r(l*", hogy v&g(l *n lett az *r*"*s V monta Holey "omoran' Azután !s tartottam a "a%-solatot az &esany$ával, hogy elhagyta estholmeot, &s az *n "atona! %álya#utását !s #!gyelemmel "ís&rtem' nt &s a h)gát eg&szen más #ából #aragtá", m!nt a #<estv&re!"et Ez ny!lvánvaló monta Jo-elyn &lesen' 5orzalmasna" t/nne" eze" a testv&re" Az any$u" -salá$ában elő#orulta" őr(lte" #elette az (gyv&' 0em -sa" egyszer/en "ellemetlene" volta"' Azt h!szem, "omoly mentál!s %robl&má""al !s "(z*tte" =áv! teny&rrel le#el& az asztalra tette a bal "ez&t' Egy sebhely v&"ony #eh&r vonala h)zóott v&g!g a "&z#e$&n, a -su"ló$ától az egy!" u$$á!g, s mellette %árhuzamosan t*bb halványabb heg volt' át$á" eze"et a sebhelye"et; @!mothy -s!nálta ő"et egy "!-s!, olasz tőrrel, am!re nagyon b(sz"e volt' Azt monta, a!g #og$a vágn! a "ezem, amíg azt nem monom, hogy az anyám egy "urva' 3at&ves voltam' Jo-elynne" r&m(let&ben ela"at a l&legzete, &s ugyanolyan v!szolygó borzongás látszóott az (gyv&en !s' A segíts&g&re s!etett v&g(l vala"!; "&rezte a lay' .(z*ttem, ahogy tutam, ám ő a""or t!zenhárom &ves volt, &s legalább "&tszer a""ora, m!nt &n' emm! es&lyem sem volt, hogy #el(l"ere"e$e", e "&t !nas #el#!gyelt a za$ra, oa$*tt &s sz&tválasztott m!n"et Hem&lem, @!mothyt megb(ntett&" monta Jo-elyn sá%atan' !l#re "*z*lte vele, hogy hagy$on #el a gyere"es bolonozással #elelte =áv! szárazon' Kyere"es bolonozás6 =áv! a sebhelye!re meret v!sszaeml&"ezve a sz*rny/ #á$alomra meg a m&g #á$almasabb megaláztatásra, am!t az !ősebb!" #!)tól elszenveett s&rt&se" $elentette" A%ámna" nem monta el az esetet em az anyám, sem &n nem a"artu", hogy megtu$a, m!lyen gonosza" az !ősebb #!a!' 5orzasztóan #á$t volna ne"!' Holey *bbenten -sóválta a #e$&t' ?ogalmam sem volt, hogy !lyen s)lyos volt a helyzet("' Eln&z&st, nem a"artam *nne" r&málmo"at o"ozn!' 0agyon r&gen t*rt&nt már m!nez' Anya, ally &s &n nagyon bologan <(n" a "unyhón"ban, &s hálása" voltun", hogy el"er(lhett(n" estholmeból' .&%telens&g lett volna a%ám halála után ott maranun"' Az (gyv& elszánt ar-"!#e$ez&ssel ha$olt előre' Meg&rtem, ha nem "íván v!sszat&rn! oly so" "ellemetlen eml&"e színhely&re, e estholmena" sz("s&ge van *nre' A b!rto"ot elhanyagoltá", a b&rlő" -s(ggete"' 0em-sa" az&rt $*ttem el ma *nh*z, hogy "*z*l$em, *n az *r*"*s, hanem az&rt !s, hogy arra sar"all$am, m!n&l előbb vegye "ez&be az (gye"et' 3a így tesz, &n &s a t*bb! vagyon"ezelő a mara&" %&nzt azonnal #elszabaít$u" a hala&"talanul sz("s&ges $avításo" elv&gz&se &re"&ben' =áv! mármár #elnevetett' Ggy t/nt, az (gyv& azt gonol$a, hogy egyáltalán nem !s a"ar v!sszat&rn! estholmeba' ?elállt, &s így szólt4 0em "ell attól tartan!a, hogy nem megye" v!ssza' Csu%án a bátyá!mat utáltam' estholmeot''' t&tován "ereste a szava"at'
estholmeot m!n!g !s szerettem' A$a meg a -ím&t, &s &n holna% #el"eresem, hogy megbesz&l$(" a tovább!a"at Mára már így !s &%%en el&g gonol"on!valóm lesz' Holey #elállt, &s tőle szo"atlan móon elmosolyoott' A""or tehát a estholme! b!rto" b&rlő! &s al"almazotta! nev&ben gratulálhato" az )$ rang$ához, or Presteyne; =áv! ar-án halvány mosoly $elent meg, &s "!ny)$totta a "ez&t' Kratulálhat' ay Presteyne ha$totta meg #e$&t az (gyv& Jo-elyn #el&, ma$ el!nult v!ssza a "ert! *sv&nyen' =áv! m&g m!n!g a olog h!rtelen ránehezeő s)lyával b!r"ózva v!ssza(lt a sz&"&re, &s tr&#ával %róbálta olan! a hangulatot Most már tu$a b/n*s t!t"omat' Azt, hogy enny! &ven át m!nv&g!g meg%róbálta elt!t"oln!, hogy nemesember; 0em s!"er(lt+ &n az ele$&től #ogva tutam, hogy !gazán nemeslel"/' $o-elyn meg#ogta =áv! "ez&t, &s "omolyan a szem&be n&zett' 3ogy &rz! magát; An&l"(l, hogy valaha !s számított volna rá, &%%en most *r*"*lt egy nagy aag embert %róbáló #elelőss&get' !gaza van' 7alóban soha eszembe sem $utott, hogy az &letben m&g *r*"*ln! #ogo" valam!t, h!szen három bátyám volt mosolyoott el #anyarul =áv!' Azt h!szem, !l#re &s a t*bb!e" &%%en most hazutoltá" meg azt a r&g! monást, hogy -sa" a $ó" halna" meg #!atalon' 7agy -sa" azt b!zonyítottá", hogy n&ha az !sten! !gazságszolgáltatás "*zbel&% gonol"oott el Jo-elyn' Azna% reggel am!"or #el&%(lt az ó%!umelvonás t(nete!ből, meg"&reztem, hogy hová a"art menn! az &$$el, m!re azt válaszolta, hogy 3ere#orba' am! azt $elent!, hogy most bologan t&r v!ssza; M!nenne" ellen&re !gen válaszolt a #&r#! -s*nesen 0!n-s annál szebb hely !sten "&" ege alatt' A lány melegen &s meg&rtően elmosolyoott' Dn %ontosan ugyanígy &rze" Charlton !ránt' !gen' =áv! elh)zta a "ez&t, m!nthogy h!rtelen esz&be $utott *r*"s&g&ne" egyn&mely "ellemetlen vonzata' 3amarosan le "ell mennem estholmeba, hogy megn&zzem, m!t !s "ell "ezen! vele' El$*n velem; Ggy se$tem, *n $obban &rt egy b!rto" !gazgatásához, m!nt &n, &s nagyra &rt&"eln&m a v&lem&ny&t &legzetv!ssza#o$tva #!gyelte, ahogy Jo-elyn ar-án megle%et&s, *r*m, ma$ óvatos gyana"vás suhant át' 7a$on az a gonolat nyugtalanította, hogy a #&r#! b!rto"án lesz ma$ egy(tt vele, nem %e!g a sa$át otthonában, ahol m!nen szolgáló őhozzá h/s⩾ Jo-elyn v&gre /lőre $utott 0agyon szívesen #elelte' Azonban m&g m!előtt =áv! t)lságosan !s *r(ln! "ezett volna, hozzátette4 Ggy "ell t/nn!e, m!ntha renes házasságban &ln&n", m!előtt beny)$thatom a semm!ss& ny!lvánítás !ránt! "&relmet, ez&rt leg$obb lesz, ha a #eles&ge"&nt v!sel"eem' Csa" sa$nos nem anny!ra, m!nt amenny!re &n szeretn&m gonolta =áv!, ma$ #elállt &s így szólt Megye", elmonom a nagy hírt allyne"' Eltarthat m&g egy arab!g, amíg a %&nz a renel"ez&semre áll, e v&g(l m&g!s meg"a%$a azt a r&szt, am!t az a%án" halála"or "ellett volna *r*"*ln!e' Elb!zonytalanoott, aztán #olytatta4 0agyon zo"on venn&, ha H!-hárot egye(l látogatnám meg; @uom, )gy tervezt(", hogy "etten megy(n", ám n&hány olgot szeretn&" n&gyszem"*zt megbesz&ln! vele' Jo-elynt "!ss& bántotta a olog, e &rz&se!t ragyogó mosolya m*g& re$tette' @erm&szetesen nem veszem zo"on' A$a át ne"! a $ó"ívánsága!mat' Jó lett volna, ha m&g!s !e$*n lábaozn! az o%erá-!ó$a után, h!sz egyáltalán nem $elentett volna gonot 5!ztos vagyo" benne, hogy megvolt rá a maga o"a, am!&rt m&gsem így tett' =áv! b!--entett, s azzal elhagyta a %av!lont' 7aló$ában az volt a helyzet, hogy H!-hár megmonta ne"!4 egy ven&g a háznál szer!nte megzavarhatná a =áv! &s Jo-elyn "*z*tt esetleg "!ala"uló szorosabb "a%-solatot' 3abár amenny! előrehalaást =áv! e!g el&rt, attól H!-hár a"ár el !s #ogahatta volna Jo-elyn meghívását'
3uszon"ette!" #e$ezet =av! )gy *nt*tt, hogy gyalog tesz! meg az utat a =u"e o# or" .órház!g, egyr&szt hogy enny!vel !s t*bb testmozgást v&gezzen, másr&szt %e!g hogy legyen n&m! !e$e renbe tenn! "avargó &rzelme!t 7áratlan *r*"s&ge a legt*bb szem%ontból hatalmas álás volt' Am!att már b!ztosan nem "ell aggón!a, hogy m!vel #oglal$a el magát &lete hátral&vő r&sz&ben' estholme rengeteg #!gyelmet !g&nyel ma$ a hallotta" ala%$án' o"at "ell m&g tanuln!a a gazál"oásról, h!szen nem "&szített&" #el rá, hogy * lesz az *r*"*s, &s t!zen"&t &ves "orában otthagyta a b!rto"ot' M&g!s v!szonylag egyszer/ "!hívásna" t/nt az, hogy megtanul$a a b!rto"át vezetn!+ so""al b!zonytalanabbna" &rezte magát azon nyugtalanító "&r&s te"!ntet&ben, hogy az *r*"s&ge va$on hogyan #og hatn! a Jo-elynnel való "a%-solatára' A =u"e o# or" .órház ugyanolyan v!gasztalan volt m!nt más"or, bár "ev&sb& zs)#olt most, hogy a betege" t*bbs&ge meghalt vagy hazament' Am!"or az őrnagy bel&%ett H!-hár szobá$ába, barát$a #eln&zett a "*nyvből, amelyet &%%en olvasott' &r(lt lábát sínbe tett&" &s be"*t*tt&" &s m&g hete" "ellette" hozzá, hogy )$ra használhassa a man"ó!t' Azonban nagyszer/ "!látása! volta" a #el&%(l&sre, am!től $ó volt a hangulata !s' zervusz6 ay Jo-elyn ma nem $*tt el; =áv! "ezet rázott a barát$ával' 0em, )gy *nt*ttem, hogy egye(l s&tálo" el !á!g' Jó"ívánsága!t "(l! ne"e' .&rle", mon$ ne"! "*sz*netet a nevemben a "*nyve"&rt, am!"et "(l*tt' Eze""el, a v!rágo""al, meg az &tellel, am!t renszeresen "(l, &n vagyo" a legel"&nyeztetettebb beteg a "órházban' 0agyon sa$nál$a, hogy nem a Cromartyházban lábaozol, hogy m&g enn&l !s ala%osabban el"&nyeztethessen' =áv! le(lt a szobában található egyetlen #asz&"re' 3!hetetlen(l so" )$onsággal szolgálhato" a tegna%! látogatásom óta t*rt&nte""el "a% -solatban' .ez&sne" elmonom, hogy a h)gom &s lan .!nlo-" *sszeházasona" Csoálatos6 "un-ogott H!-hár' z&% "!s házasságsze z&s ahhoz "&%est, hogy a halálos ágyaon v!tte v&ghez' Erre így m&g nem !s gonoltam' Megmonom allyne", hogy "*sz*n$e meg ne"em, am!&rt &letvesz&lyesen megsebes(ltem' =áv! !tt sz(netet tartott, &s megle%őve ta%asztalta, m!lyen nehezen "ez ne"! a más!" hír elmes&l&s&ne"' 7&g(l így #olytatta4 =e ez m&g nem m!nen' M&g!s-sa" elaom a t!szt! rangomat+ találtam ugyan!s egy más!" meg&lhet&s! #orrást a haseregen "ív(l' 7agy!s !n"ább )gy "ellene monanom, hogy az talált meg engem' Most valam! nagyon nya"ate"ert móon azt a"aro velem "*z*ln!, hogy "!el&gítően ala"ul a "a%-solato ay Jo-elynnel; 0em, nem vagyo" olyan szeren-s&s' =áv! !egesen v&g!gs!mította sz&lborzolta ha$át' Mes<em már ne"e a három #<estv&remről, a"!""el egyáltalán nem $*ttem "! $ól' Am!t v!szont a""or nem említettem meg, az az, hogy m!nanny!un" a%$a az *t*!" or Presteyne volt' Ma reggel tutam meg, hogy m!n a három bátyám bev&gezte z/rzavaros #*l! l&t&t' 3!rtelen báróvá lettem' Atya!sten6 "!áltott H!-hár eg&szen el"&%eve' Az&rt m&g szóba állsz vel(n", egyszer/ "*zembere""el; =áv! #eln&zett, s a szem&ben való! harag v!llant H!-hár, "&rle" soha t*bb& ne mon$ e##&l&"et, m&g tr&#ából se6 5o-sánat' @uom, hogy soha nem #orítanál hátat a r&g! baráta!na" !lyesm! m!att A százaos #(r"&szőn n&zett =áv! ar-ába' Ggy #estesz, m!nt a"!t v!llám s)$tott' Ggy !s &rzem magam #elelte =áv!, ma$ elmosolyoott'
0em monom, hogy nem *r(l*" az *r*"s&gne", -sa" m&g eltart egy !e!g, amíg hozzászo"om a gonolathoz' El tuom "&%zeln!' zeren-s&re az &n a%ám vánor vívómester volt, )gyhogy rám nem vár hasonló megle%et&s a $*vőben' orna" lenn! nagyon sz/" "orláto" "*z& szorított mun"ána" t/n!" ne"em' =áv! #*l#el& #orította az egy!" tenyer&t' 7alóban embert %róbáló #elaat, "(l*n*sen, hogy a b!rto" n!n-s $ó %&nz(gy! helyzetben' 7!szont''' a gy*"ere!m m&g!s-sa" estholmeban vanna"' ehol máshol nem tunám anny!ra otthon &rezn! magam, m!nt ott' Ebben az esetben *r(l*" ne"!, hogy így ala"ult H!-hár t*%rengve *sszevonta a szem*l*"&t' Azt h!szem, ez v&get vet az a#*l*tt &rzett aggálya!na", hogy ay Jo-elynhez "&%est so""al ala-sonyabban állsz a társaalm! rangl&trán' Jo-elyn rang$a &s vagyona m&g m!n!g nagyobb az eny&mn&l, e a "(l*nbs&g elhanyagolható a "orább! helyzethez "&%est' =áv! az u$$a!val obolt a sz&" "ar#á$án' A "*r(lm&nye!mben beállt változás abból a szem%ontból lehet hátrányos, hogy tuom, Jo-elyn menny!re !má$a a #*let Azon t*%renge", va$on nem marae m&g!s a #eles&gem estholme m!att' =e am!lyen szent!mentál!s bolon vagyo", nem tuom, hogy szeretn&me, ha t&nyleg ez&rt marana mellettem' Ds ha t&nyleg ez&rt marana, az olyan borzasztó lenne; Már!s nagyon $ól "!$*tt*" egymással' A b!rto"o !ránt! "*z*s szenve&lyete" talán $ó ala%$a lehetne a "ettőt*" "*z*tt! "a%-solat elm&lyít&s&ne"' Ez t)lságosan r!eg meg"*zelít&se a házasságna" $egyezte meg =áv!' 0em h!szem, hogy !lyen gya"orlat!as lenn&l, ha valaha !s lett&l volna már szerelmes' @alán nem ból!ntott H!-hár , ám t&nyleg azt gonolom, hogy t)l so"at aggósz' 3a ay Jo-elyn valóban szerelmes abba a t!to"zatos más!" #&r#!ba, a""or az *r*"s&ge egy -se%%et sem változtat a helyzeten' 3a %e!g m&g!s vele mara, anna" $ó o"a lesz, h! el' gaza lehet sóha$tott =áv!' Meg "ell mon$am, ez az *r*"s&golog )$ megv!lágításba helyez! azt, hogy Jo-elyn m!&rt tartóz"o!" anny!ra a hozományvaászo"tól' M&g -sa" n&hány óra telt el, m!óta *r*"*s lettem, &s már!s a legrosszabbra gonolo" Ma$ hozzászo"sz, or Presteyne' ?ur-sa volt ezt a megszólítást hallan! a barát$a szá$ából, e ahogy H!-hár !s monta, ma$ hozzászo"!" El$*n velem 3ere#orba' A "*vet"ező hete"ben "!er(l, hogyan !s állun" Megnyere a -satát' M!n!g !s elsőrang) har-os voltál' 5ár-sa" olyan b!za"oó lenn&", m!nt te' =áv! Jo-elyn "e-ses ala"$ára gonolt, anna" a reggelne" a gyeng&s&g&re, am!"or egy ágyban &brete"' Meg#esz(lt az áll"a%-sa' =e ha "uar-ot vallo", a""or az nem az&rt lesz, mert nem %róbál"oztam el&gg& "!tartóan' A hossz) s&tától "!#árava le!ntett egy b&r"o-s!t, v!szont ahelyett, hogy egyenesen a h)gához ha$tatott volna, Jo-elyn (gyv&$&ne", John Cranallna" a -ím&t ata meg' A H!-háral #olytatott besz&lget&stől "!-s!t "!t!sztult a gonol"oása' Most !tt volt az !e$e, hogy megtegyen n&hány óv!nt&z"e&st' zeren-s&re Cranall &%%en rá&rt, am!"or =áv! meg&r"ezett zo"ásos m&lab)$a !s megenyh(lt, am!"or megtuta, hogy az őrnagy *r*"*lt' Ez azt $elent!, hogy *n &s ay Jo-elyn házaso" marana"; Anny!ra !llene" egymáshoz' A *nt&s a layn m)l!" Egyelőre a semm!ss& ny!lvánítás #el& ha$l!" monta =áv!, v!gyázva, hogy a hang$a semlegesne" hangozz&" Elutazun" egy(tt, hogy #elm&r$(" a 3ere#or megye! b!rto"omat' Azt h!szem, az lenne a leg$obb, ha m&g az utazás előtt beanán" a "&relmet' 5!ztosan sz("s&ges ez; rán-olta a homlo"át Cranall' gen' =áv! enn&l t*bbet nem volt ha$lanó eláruln!' 3a bár m!n!g !s nagyon erős a"arat) volt, attól tartott, hogy ha enny!re so" !őt t*lt Jo-elynnel, m&g a v&g&n sutba ob$a e!g! t!sztess&ges szán&"a!t, &s esetleg m&gsem enge!, hogy a lány elhagy$a őt' o""al
$obb, ha már most meg!nít$a a $og! el$árást, így ő maga a""or sem tu$a ma$ megállítan! a #olyamatot, ha a"ar$a' Muszá$, hogy Jo-elyn "ez&ben legyen a *nt&s, mert *nmagában már nem bízott Cranall látta, hogy =áv! nem #og$a tovább #e$tegetn! a "&r&st, hát így szólt4 3osszasan taná-s"oztam az !lyen esete"ben el$árn! $ogosult (gyv&el, a"! az egyház"er(let! egyház! bíróság el& v!sz! ma$ az (gyet' Az egyház! bíróságo" anny!ban !s máso", m!nt a "!rály! #elhatalmazás ala%$án m/"*ő", hogy nálu" a $og! "&%v!selő" megbízó! nem tan)s"ona"' A b!zonyít&"o"at "!zárólag az egy&b tan)" által tett vallomáso" $elent!"' Cranall szára zon "*h*g*tt' .&t, es"( alatt tett orvos! tan)vallomás "ell ma$ a sebes(l&se! s)lyosságáról' Konolom, vanna" olyan orvosa!, a"!" ha$lanó" leszne" tan)s"on!' =áv! ból!ntott+ tel$esen b!ztos volt benne, hogy ez nem o"ozhat gonot' 3a %e!g "&sőbb m&g!s )gy *ntene, hogy egy leenő *r*"*s rem&ny&ben megházaso!", m&g m!n!g monhat$a ma$ azt, hogy -soa t*rt&nt M! a helyzet a ay Jo-elynre vonat"ozó b!zonyít&""al; "&rezte' @erm&szetesen őt !s meg "ell v!zsgáln! monta zavartan Cranall' @alán be lehetne vonn! egy bábaasszonyt a lay &rz&"enys&g&re való te"!ntettel' Ez $ó *tletne" t/nt, bár a v!zsgálat m!nen"&%%en "ellemetlenne" íg&r"ezett, #(ggetlen(l attól, hogy "! v&gz! el' Konol$a, hogy a bíróság meg&rtően v!szonyul ma$ az (gy(n"h*z, #!gyelembe v&ve a szo"atlan "*r(lm&nye"et; Cranall hátraőlt a sz&"&ben, &s egymásna" támasztotta az u$$a!t, "!ss& megnyugova, m!vel a besz&lget&s !sm&t a $og! (gye"re terelő*tt Azt h!szem, !gen' 0y!lván &sszer/ne" tart$á" ma$, hogy a megbologult Cromarty gró# azt rem<e, a lánya továbbv!sz! legalább a v&rvonalát, ha már a nev&t nem tu$a' Az a t&ny, hogy a lay a szív&re hallgatva hozzáment egy lovag!as aterloo! hősh*z, ma$ olyan helyzetben találta magát, hogy m&gsem lett volna lehetős&ge gyerme"et sz(ln!''' !gen, azt h!szem, hogy a bíróság egy(tt&rz&ssel #og te"!nten! az (gy("re' Az (gyv& -!"ornyás előaásából =áv! azt gyanította, hogy a #&r#! t!to"ban talán romant!"us r&mreg&nye"et olvashat, e aztán )gy *nt*tt, nem &re"l! a olog, amíg a $og! helyzetet t!szta #e$$el "&%es szeml&ln!' M!után a #ennmaraó r&szlete"et !s megbesz<&", az őrnagy távozott, anna" b!ztos tuatában, hogy a semm!ss& ny!lvánítás! el$árás nemso"ára tel$es gőzzel meg!nul' 3ogy a #ene v!nn& el6 M!vel ally előző este megemlítette, hogy &lután .!nlo-" renelő$&ben lesz, =áv! oa !gye"ezett' Am!"or bel&%ett, a lány %ennával a "ez&ben a számaás"*nyv #*l& ha$olva (lt, e a báty$a $*tt&re #eln&zett íme, a h)go, a "*nyvelő monta v!áman' =áv! meg%usz!lta, ma$ le(lt az egy!" %ara' Jól áll ne"e ez a mun"a' 7agy -sa" a szerelemtől ragyogsz enny!re; s!s' @erm&szetemn&l #ogva $ó szervező vagyo", így hát nagy &lvezettel látom, hogy lan renelő$&ben s!mán menne" a olgo"' 0e"! !s &s a betege"ne" !s $obb így' Am! %e!g lant !llet!, hát m&g m!n!g órán"&nt magamba -sí%e", hogy nem -su%án álmoome' 3)ga bologsága =áv!&t !s $obb "evre erítette' Ggy hangz!", m!ntha nem so"at t*%rengt&l volna ra$ta, hogy !gent mon$e ne"!' ally el%!rult gazából &n "&rtem meg az ő "ez&t' őt, egy "!-s!t m&g rá !s "ellett besz&lnem' P!llanatny! *bbenete után =áv! #elnevetett' @e aztán t&nyleg nagy szervező vagy6 5ár az !s b!ztos, hogy am!re ne"(n" elmontáto" a hírt, a!gra már ő !s ny!lvánvalóan el volt ragatatva a lehetős>ől, hogy elvehet t&ge #eles&g(l' A #&r#! $ó"eve h!rtelen el%árolgott' Ma meglátogatott egy b!zonyos Mr Holey, a an-aster -salá (gyv&$e'
ally egy -sa%ásra #esz(ltt& vált a"ár-sa" a báty$a azna% &lelőtt, am!"or az (gyv& bemutat"ozott ne"!' !gen; A három bátyán" meghalt' M!n a három $elentette be "ertel&s n&l"(l =áv!' Dn vagyo" a hete!" or Presteyne' A %enna "ett&t*rt ally "ez&ben' Des !stenem6 Ez''' ez h!hetetlen6 M! t*rt&nt; A báty$a magyarázata után -sa" anny!t monott Konolom, most $ó "ereszt&ny"&nt sa$nál"oznom "ellene a sorsu" #elett, e nem tuo"' .! m!nt vet, )gy arat' *t&ten %!llantotta" egymásra' Az eg&sz v!lágon -sa" ő" "etten #og$á" valaha !s tun! hossz) "ínszenve&se!" tel$es, nyomor)ságos t*rt&net&t' A sz(le!" mega"aályoztá" a három #!v&r legsz*rny/bb t)l"a%ása!t, ám nem tuta" a m!nenna%os a%ró megaláztatáso"ról, amelye"et allyne" &s =av!ne" el "ellett v!seln!("' Ez a "*z*s szenve&s volt szo"atlanul erős ragasz"oásu" ala%$a' @alán ma$ egyszer "&%ese" leszne" szánalmat &rezn! a három !ősebb an-aster !ránt, e a "&t #!atalabb testv&rne" egyelőre esz&be sem $utott !lyesm!vel %róbál"ozn!' =áv! t*rte meg a -senet A b!rto" $elenleg nem áll $ól anyag!lag, e előbbutóbb meg"a%o a hozományoat, amelyet már r&gen *r*"*ln* "ellett volna' Heme"' A $egyess&g el"&%esztően gya"orlat!assá tesz' ally "un-ogva #olytatta4 lan utál$a bevallan!, e egy s"ót báró #!a' Egyszer említette, hogy az &esany$a attól #&l, nehogy ma$ valam! tel$esen rang$án alul! nő álozatául essen+ így v!szont a leenő anyósom bolog lesz, ha megtu$a, hogy or Presteyne h)ga vagyo"' M!n!g !s az voltál' ally ar-vonása! meg"em&nyete"' n"ább lettem volna árva, m!ntsem hogy !l#reet a ro"onomna" vall$am' .!nlo-" ebben a %!llanatban &rt haza egy beteg&től' .ez&ben az orvos! tás"á$át lóbálva l&%ett be a váróba, &s #(ty*r&szett, m!nt valam! !s"olás#!)' A "(sz*b*n álló es"(vő gonolata láthatóan a "ev&re volt 7!áman (v*z*lte ven&g&t, ma$ az asztal sz&l&re tele%eett, &s "&zen #ogta $egyes&t, =áv! %e!g elmes<e ne"! a bárósága h!stór!á$át' A seb&sz "íván-s!an hallgatta v&g!g, e nem volt rá "(l*n*sebb hatással a olog' A nemes! -íme" so""al "ev&sbe &re"elt&", m!nt az embere"' 7álthatn&" *nnel n&hány szót n&gyszem"*zt, .!nlo-" ; "&rezte =áv!, m!után t*v!ről hegy!re elbesz<e *r*"s&ge t*rt&net&t' @erm&szetesen' =áv! látta, hogy a h)ga "&rőn von$a #el a szem*l*"&!, ez&rt megnyugtatta4 0em róla lesz szó, ally' Jusson eszebe, hogy a o"tor )r betege voltam' .!nlo-" egy !nt&ssel a belső szobába tess&"elte a #&r#!t, ma$ am!"or egye(l marata" így szólt4 0e"em )gy t/n!", $ó erőben van' Ggy &rz! talán, hogy a #el&%(l&se nem hala meg#elelően; 0em, most a s&r(l&se!mne" egy eg&szen más#a$ta olaláról lesz szó' =áv! habozott, nem tuta, hogyan #og$on bele a monó"á$ába' 0em tuom, ally elmontae *nne", hogy Jo-elyn semm!ss& a"ar$a ny!lváníttatn! a házasságun"at azon a $og-ímen, hogy !m%otens vagyo"' .!nlo-" #elvonta a szem*l*"&t @)l "ora! m&g !lyesm!re gonoln!, barátom' M&g nem &%(lt #el tel$esen, &s "&tlem, hogy a sebes(l&se e##&le hossz) táv) #ogyat&"osságot o"ozhatna' A$on !őt a term&szetne", hogy elv&gezze a maga olgát Már *nmagában az aggóás !s "!válthat$a azt a %robl&mát, am! m!att elmonása szer!nt &%%en aggó!"' =áv! #elemelt "&zzel megállította' !gaza van, m&g t)l "ora! lenne bárm! b!ztosat monan!' D%%en ez&rt gonoltam, hogy !n"ább most szerzem be a sz("s&ges orvos! tan)vallomáso"at, amíg a tan)s"oó" r&sz&ről m&g nem $árna" lel"!!smeret#uralással'
Drtem''' .!nlo-" elgonol"ova #onta *ssze a "ar$a!t' 7agy!s lehet, hogy m&gsem &rtem' @alán az lenne a leg$obb, ha elmagyarázná' =áv! lassan az abla"hoz s&tált' Ky/l*lte, hogy !lyen magán$elleg/ olgo"at "ell "!tárgyaln!a, bár %ersze se$tette, hogy a "*zelgő %er enn&l so""al rosszabb lesz' A -soá" váratlan "*vet"ezm&nye""el $árhatna" monta mereven' A házasságun"at Jo-elynnel''' sosem tervezt(" hossz) táv)ra' 3osszas hallgatás után .!nlo-" így szólt4 Az olyan "omoly ger!n-s&r(l&se", m!nt am!lyen az *n& !s volt, nagyon bonyolulta" tuna" lenn!' Egyáltalán nem zárható "!, hogy egy e##&le sebes(l&s a nem! "&%ess&ge"re !s hatással legyen' .(l$e el hozzám az (gyv&$&t, &s &n tesze" ne"! egy !lyen &rtelm/ tan)vallomást' .*sz*n*m' =áv! #áratan hátat #orított az abla"na"' =e -sa" a""or, ha )gy &rz!, hogy t!szta lel"!!smerettel meg tu$a tenn!' 0em a"arom "!használn! azt a t&nyt, hogy nemso"ára sógoro" lesz(n"' .!nlo-" megvonta a vállát' ehet, hogy a $og tele van áthághatatlan, "őbe v&sett szabályo""al, ám az orvostuomány nem !lyen' 0em az &n t!sztem el*nten!, hogy *n*"ne" egy(tt "ellenee maran!a ay $o-elynnel, vagy sem' Ettől m&g a szem&lyes v&lem&nyem az, hogy nagy h!bát "*vet el' =áv! szárazon elmosolyoott' n a""or !s maga mellett tartaná allyt a házasságu"ban, ha tuná, hogy ő ezt nem a"ar$a; 0em, azt h!szem, nem rán-olta a homlo"át .!nlo-"' =áv! eze" után el"*sz*nt, &s #áratsága ellen&re !sm&t a gyaloglás mellett *nt*tt' Hem<e, hogy a "&ső &lután! na%s(t&s talán "!ss& eloszlat$a b)s"omorságát' gazából nagyon !ron!"us volt ez a helyzet' Ma$ *sszet*rte magát, hogy b!ztosítsa Jo-elyn számára a szaba választás lehetős&g&t a szíve m&ly&n m&g!s azt "ívánta, bár-sa" lehetetlen volna semm!ss& ny!lvánítást "&rn!, &s a""or ne"!" meg "ellene %róbáln!u" a lehető leg$obbat "!hozn! a házasságu"ból'
3uszonharma!" #e$ezet 3árom na%%al "&sőbb Jo-elyn &s =áv! el!nult 3ere#orba' A lány bolog volt, hogy otthagyhat$a onont' Ggy gonolta, b*l-s olog volt =áv! r&sz&ről, hogy már!s el!nította a semm!ss& ny!lváníttatás! el$árást, ám a #!z!"a! v!zsgálatot, amelyne" azt "ellett b!zonyítan!a, hogy m&g v!rgo !nta-ta, v>elen(l megalázóna" találta' Igy aztán a semm!ss& ny!lvánítás eg&sz "&r&s"*r&t !s ízl&stelenne" látta+ a leg$obb, am!t elmonhatott róla, az volt, hogy legalább m&gsem anny!ra rossz, m!nt a válás' Hhys Morgan a "o-s!s mellett utazott a ba"on, &s testőr"&n! !s szolgált, mely m!nős&g&ben "!válóan hasznosíthatta "atona! ta%asztalata!t' 3abár m&g hossz) !őne" "ellett elteln!e, amíg am%utált lábána" -son"$a el&gg& begyógyul ahhoz, hogy m/lábát "a%hasson, az&rt már megtalálta a hely&t Jo-elyn !stálló$ában, ahol a lova""al &s a lószerszámo""al #oglal"ozott' Mar!& sz!nte orombolt *r*m&ben, am!"or megtuta, hogy az utazás n&hány na%$a alatt v&g!g 3ugh Morgan mellett #og (ln!' Maga 3ugh !ő"*zben sz!nte &szrev&tlen(l vált az őrnagy á%oló$ából az !nasává' 3abár a sza"&rtelme m&g hagyott n&m! "ívánn!valót maga után, lel"ese&s&vel bőven %ótolta h!ányossága!t' M!nent egybevetve nagyon v!ám )t!társaság gy/lt *ssze' Egye(l íz!sz el&geetlen"eett4 "eserves nyávogásban t*rt "!, am!"or $o-elyn el!nult, m!nthogy a -somago" halmából ny!lván "!"*vet"eztette, hogy )rnő$e hossz) )tra "&sz(l'
0em a legr*v!ebb )tvonalon halata", hanem "!t&rőt tette" nyugat #el&, alesbe, hogy a Morgan #!v&re"et "!tegy&" az Abergavenny mezővárosához "*zel #e"vő -salá! otthonu"nál' Hhys ma! $ó %ár &ve nem látta a sz(le!t, &s )gy tervezte, hogy legalább "&t h&t!g nálu" mara' 3ugh !s maran! szán&"ozott egy h&t!g, &s -sa" azután utazn! tovább estholmeba, a gazá$a után' Jo-elyn ezt megelőzően m&g sohasem $árt alesben, &s leny/g*zte a ráma! sz&%s&g/ tá$' * $avasolta, hogy )t! -&l$u"hoz "*zeleve áll$ana" meg a város"ára n&ző hegy tete$&n' M!"*zben Hhys gyan)san -s!llogó szemmel meret a sz(lő hely&t $elentő #*le"re, 3ugh Mar!eval társalgott' A -saláom ott a hegyen la"!" &%%en Abergavenny #elett' áto ott azt a v&"ony #(st-sí"ot a #á" #*l*tt; Az b!ztosan a m! házun"ból $*n' Mar!& a "ez&t a szeme #*l& emelve "&mlelt át a "!-s!ny v*lgy*n' Csoálatos lehetett !tt #elnőn! monta elragaó #ran-!a a"-entusával' 3ogy hív$á" a hegyet; sgyry ?ar' A szobalány szeme el"ere"eett' 3ogy monta; 3ugh t(relmesen %róbálta ne"! megtanítan! a helyes "!e$t&st, e Mar!& "&%telen volt megb!r"ózn! a számára !smeretlen hango""al' Am!"or Jo-elyn &s Mar!& v&g(l nem bírtá" már tovább megálln! nevet&s n&l"(l, a #&r#! $ó!nulat)an mormogott valam!t a ba$sza alatt ales!(l' egnagyobb *bbenet&re =áv! sz!nt&n ales! nyelven válaszolt ne"!, m&ghozzá ugyanolyan #oly&"onyan' Fram, *n besz&l! a ales!t; há%ogott az !nas' =áv! #el"a-agott, &s !sm&t -sa" ezen a nyelven válaszolt' 3ugh elborzat' Eln&z&s&t "&rem, ha bárm! rosszat montam volna, m<óságos )r' 5ánatosan elmosolyoott, ma$ hozzátette4 Már a""or tuhattam volna, hogy ales!, am!"or "!er(lt, hogy =áv! a "eresztneve' Anyám ales! volt, &s )gy nevelte" #el, hogy m!n"&t nyelvet megtanul$am magyarázta =áv!' 0e aggó$on, soha semm! olyasm!t nem monott, am!t bántóna" ít<em volna' Jo-elynt mulattatta ez a "*z$át&", &s &lvezte, hogy )$ olaláról !smerhet! meg az őrnagyot' Az a #a$ta ember volt, a"! mellett soha nem lehetett unat"ozn!' Ezt "*vetően m!nanny!an v!sszaszállta" a "o-s!ra, hogy megtegy&" az )t hátral&vő sza"aszát, &s nem so""al "&sőbb be !s #orulta" Morgan&" "unyhó$ána" uvarára' r*mtel! #e$etlens&g vette azonnal "ezet&t' Hhys egy hatalmas "!áltással megragata a man"ó!t, &s egyetlen len(lettel leszállt a ba"ról, 3ugh %e!g a $ó moorról tel$esen meg#ele"ezve egyszer/en leugrott a "o-s!ról' Hhys6 3ugh6 R*m*", %!ros%ozsgás asszony szalat "! a házból, &s egyszerre %róbálta meg*leln! m!n"&t szál#atermet/ #!át' P!llanato"on bel(l a három #!atalabb gyere" &s a -salá#ő, Mr' Morgan !s meg$elent, hogy "!vegye a r&sz&t a zs!va$gásból, a"!"et "&t "utya &s számos -s!r"e "*vetett, am!" leg!n"ább az uvarból %róbálta" volna "!sz*"n!' Morgan&" háta m*g*tt =áv! lesegítette Jo-elynt a h!ntóról' A lány nem a"arta megzavarn! az &rzelmes -salá! *ssze$*vetelt, !n"ább elmer(lt a nyugaton elny)ló hegys&g, a 5re-on 5ea-on &s az Fs" #olyó alattu" h)zóó v*lgy&ne" -soás látványában' 0eh&z lehet elsza"an! !nnen' 7alószín/leg "ev&s szebb hely van eg&sz 5r!tann!ában' 7alóban gy*ny*r/ hely, -sa" nagyon "ev&s a mun"a erre#el& "*z*lte =áv! gya"orlat!asan' A "elta #*le" m!n gy*ny*r/e"''' &s szeg&nye"' 0e"em !őn"&nt )gy t/nt, m!ntha a hasereg "!zárólag íre"ből, s"óto"ból &s ales!e"ből állna' 3ugh &s Hhys m&g szeren-s&sne" monhat$á" magu"at, hogy $ó állásu" van' Konolom, m!n"etten már &ve" óta haza"(l!" a #!zet&s(" egy r&sz&t' Jo-elyn behara%ta az a$"át Ez m&g sohasem $utott eszembe' 0&ha sz&gyellem magam, hogy enny!re szeren-s&s vagyo"'
emm! ba$ s!n-s azzal, ha vala"! &lvez! a $ó szeren-se álása!t, amíg bő"ez/en v!sel"e!" a nála "ev&sb& szeren-s&se""el' Már%e!g ahogy &n láttam, *n m!n!g !s !gen nagylel"/ volt' A #&r#! szem&ből áraó melegs&g egyszerre t*lt*tte el *r*mmel Jo-elynt, ugyana""or zavarba !s hozta, am!től "&nyelmetlen(l &rezte magát' A #&r#! so""al t*bbre be-s(lte, m!nt ahogy meg&reml!' Am!nt az (v*zl&se" első rohama le-senes(lt, 3ugh "&zen #ogta Mar!et, &s a sz(le! el& állt vele' 3a mutassam be ne"te" Mar!& Henaultt A #ran-!a lány "!ss& #esz(ltne" látszott, e m!után egyetlen gyors &s átható %!llantást vetett rá, Mrs' Morgan magához h)zta &s át*lelte' sten hozott, gyerme"em monta ales! a"-entus), allamos hang$án' Mar!& a bologságtól sugárzó ar--al v!szonozta az *lel&st' Ezután Mrs' Morgan sz&gyenlősen Jo-elynhez #orult @uom, hogy nem ehhez van szo"va, m<óságos asszonyom, e megt!sztelne, ha *n &s a "eves #&r$e el#ogyasztanána" vel(n" egy teát' M!&n" a megt!szteltet&s #elelte "evesen Jo-elyn' Al!g volt hely a h&t Morgan, Jo-elyn, =áv!, Mar!& &s a "o-s!s számára oabent, ám az &tel -soálatos volt' A hatalmas "an-só"ban #elszolgált teát #r!ss "eny&r, e-etes hagyma, #!noman morzsálóó sa$t &s ser%enyőben s(lt, la%os, mennye! íz/ r!b!zl!tortá-s"á" eg&szített&" "!' A sz(le! "*z*tt (lve Hhys rengeteget nevetett, ahogyan az egy #!atalemberhez !ll!" !s+ a "órházban meg!smert b)s"omor "atona már a m)lt& volt Jo-elyn a r!b!zl!tortá$át ma$szolva szem(gyre verte a "unyhót' Ma"ulátlan t!sztaság ural"oott benne, a v!asszal be"ent #ab)toro" "ellemesen ellen%ontoztá" a hó#eh&rre meszelt #ala"at' A szoba t)lolalán 3ugh &s a három #!atalabb Morgan gubbasztott egy #aragáso""al íszített #aláán, amely t*bb száz &vesne" látszott' A mellette álló ősr&g! t*lgy#a v!tr!n %ol-án egy !gen so"at használt b!bl!a #oglalta el a legelő"előbb helyet' Jo-elyn arra gonolt, bologan el tuna &leg&ln! egy !lyen helyen a meg#elelő #&r#!val az olalán' ?anyarul elmosolyoott egyáltalán nem tuta el"&%zeln! Canoverről, hogy !lyen szer&ny "*r(lm&nye" "*z*tt &l$en' A her-eg a vele$&!g ar!szto"rata volt' Am!"or el$*tt a b)-s) !e$e, a Morgan házas%ár hálál"ova "*sz*nte meg Jo-elynne", hogy oly so"at tett a #!a!"&rt' Ettől )$ra zavarba $*tt' zámára m!nez -se"&lys&gne" t/nt s ő" m&g!s anny!ra hálása" volta" &rte' M!"*zben =áv! a h!ntóba segítette Jo-elynt, 3ugh hal"an meg"&rezte tőle4 5!ztosan nem a"ar$a, hogy *n*""el tartsa" 3ere#orba, m<óságos )r; A%ám szer!nt )tonálló"at látta" mostanában a ?e"etehegys&gben' 0em sz("s&ges em!att !tt hagyn!a a -salá$át rázta meg a #e$&t =áv!' nnen al!g harm!n- m&r#*l estholme, m&g s*t&te&s előtt oa&r(n"' Ahogy óha$t$a, m<óságos )r válaszolta 3ugh, &s látszott ra$ta, nem bán$a, hogy v!sszautasítottá" az a$ánlatát =áv! bemászott a "o-s!ba $o-elyn mell&' Meg "ell tanítanom enne" a #!)na", hogy ne #/zze m!nen l&legzetv&tele mell& azt, hogy 9m<óságos )r: $egyezte meg, m!"*zben el!nulta" o""al "omolyabban vesz! a társaalm! #elemel"e&semet, m!nt &n magam' Ez -sa" term&szetes mosolygott Jo-elyn' A szolga te"!nt&lye a gazá$a #ontosságától #(gg' 0em !gaz, Mar!&; A szobalány, a"! most már egye(l (lt a vel(" szemben l&vő (l&sen, &l&n"en bólogatn! "ezett' Ma!s ou!, m<óságos )r' Az *n rang$a be-s(let(n"re vál!"' =áv! $ól szóra"ozott ezen a "!$elent&sen, e nem a"art v!tába szálln! vele' Jo-elyn )gy se$tette, a #&r#! sosem #og$a t)l "omolyan venn! magát' Ez egy )$abb olyan olog volt, am!t "evelt benne
Az !ő száraz volt, az )t $ó m!nős&g/, &s reme" tem%óban tett&" meg a "*vet"ező sza"aszt 3ere#or #el& vezető )t$u"on' Ftol$ára váltotta" lova"at, &s &%%en valahol ales &s Angl!a határána" "*rny&"&n $árta", am!"or az )tonálló" le-sa%ta" rá$u"' =áv! elszun!"ált a h!ntóban' 3abár már )$ra normál!san tuott $árn!, az ere$e &s az 'álló"&%ess&ge m&g nem volt a r&g!, &s a szo"ásosnál t*bbet alut' A""or eszm< rá, hogy megtámatá" ő"et, am!"or egy hang azt harsogta4 P&nzt vagy &letet6 Azonnal &ber lett, a "*vet"ező %!llanatban %e!g #(ls!"etítő l*v&se" *rrente"' A h!ntó ráz"óva megállt, &s nem so" h!ányzott, hogy #el !s borul$on' Mar!& a "o-s! el(lső v&g&be re%(lt' =áv! m&g &%%en azelőtt "a%ta el, hogy Jo-elynre zuhant volna' A %alóra6 Az utasítást egy erős l*"&ssel !s megtolotta, m!n"&t nőt lenyomva a h!ntó al$ába' A bal olal! abla"on "ereszt(l "&t lovast látott, "enővel az ar-u"on, %!sztollyal a "ez("ben' Egy !smeretlen hang %aran-so"at osztogatott valahol a "o-s! előtt' egalább három támaó, ha nem t*bb' @alán az lenne a leg$obb, ha hagyná" magu"at "!raboln!; Ezt az *tletet azonnal elvetette' Az engeelmes egy(ttm/"*&s v&gzetes "*vet"ezm&nye""el $árhatott volna, h!szen "&t szemrevaló #!atal h*lgy !s utazott a "o-s!n' A megaás alternatívá$a a har- volt, &s =áv! a sa$át bőr&n tanulta meg, hogy a har-ban m!nen máso%er- számít' Azonnal -sele"en!e "ellett, amíg a lova" m&g nyerítve r)g"a%álta" a hám$u"ban, ezzel elvonva az )tonálló" &s a "o-s!s #!gyelm&t !s Mara$ana" a %alón' 0e száll$ana" "! a "o-s!ból6 M!előtt ononból el!nulta", előv!gyázatosságból m!n a "&t %!sztolyát a h!ntó leg"*zelebb! a$ta$ána" zseb&be ugta' Most "!rántotta ő"et, egy -somag tartal&" lő%or &s t*lt&ny "ís&ret&ben, ma$ "!ugrott a $obb olal! a$tón, ahol re$tve marahatott a támaó" szeme elől' La"!nt r*gt*n a #*lre vetette magát, &s bemászott a h!mbálózó "o-s! hátsó r&sze alá' M!"*zben azon !má"ozott, nehogy valamely!" "er&" átgurul$on ra$ta, m!n"&t #egyver&t megt*lt*tte &s #elh)zta' Az )$rat*lt&s &rt&"es máso%er-e"et $elenthet, ez&rt erősen rem&ny"eett, hogy az első "&t l*v&se !s elegenő lesz ma$ a rabló" el"erget&s&hez' A "o-s!stól b!ztosan nem #og segíts&get "a%n!, m!vel őt tel$esen le#oglalta, hogy "orában tartsa a megbo"rosoott lova"at' ?egyvere!t "&szenl&tbe helyezve a!g araszolt előre, amíg t!sztán nem látta a támaó" "*z(l az előbb! "ettőt' Meg#agyott az ere!ben a v&r, am!"or a hozzá leg"*zelebb álló #&r#! leugrott a lováról, &s m!után a gye%lőt oaobta a társána", #elh)zott "a"as) %!sztollyal #*lt&%te a h!ntó a$ta$át' =áv! -&lzott, e m&g m!előtt lőhetett volna, az )tonálló "!rángatta a s!"oltozó Mar!et a "o-s!ból' Kyere -sa" !e, sz&%s&gem6 morult rá' 5!ztosan van valam!, am! hasznun"ra lehetne' E""or ben&zett a h!ntóba, &s el"ere"eett a szeme' 3e$, Al#, sz("s&gem van a segíts&gere6 LabeU van egy m&g szebb szu"a !s' =áv!&t el*nt*tte az őr$*ngő (h, e nem tuta volna lelőn! az *r*g#a$zatot an&l"(l, hogy Mar!et ne tegye "! vesz&lyne"' sszeszorított #oggal #*lemelte az egy!" %!sztolyát, &s "ereszt(llőtte a máso!" támaót' A #&r#! re"eten #el(v*lt*tt, s az !ng&n v*r*s v!rág"&nt #a"at "! %ata"zó v&re' A harma!" )tonálló !s meg$elent, lovát sar"anty)zva, a "o-s! elől ugratott oa' M! az !stenny!la #oly!" !tt; (v*lt*tte' =áv! a har- "*zben "!t!sztult &rz&"e! ata h/v*s nyugalommal emelte -&lzásra a más!" %!sztolyt, &s "!lőtte az )tonállót a nyeregből' A hátasa megbo"rosoott &s elvágtázott' A Mar!et #ogva tartó #&r#! lova egy rántással "!szabaította a gye%lő$&t, &s "*vette a távoloó állatot' átva, hogy a rablás megh!)sult, az elősz*r megsebesített #&r#! !s a lova" után vágtatott, hogy az &let&t mentse, &s hátrahagyta a legelső támaót hátasló hí$án mene"(l&sre "&%telen helyzetben'
Az őrnagy tuta, hogy az utolsó ember &%%oly vesz&lyes, m!nt egy saro"ba szorított va"an, ez&rt tal%ra ugrott, &s gyorsan meg%róbálta )$rat*lten! az egy!" %!sztolyát, hogy lelőhesse a #&r#!t, m&g m!előtt az bánthatná Mar!et' Az )tonálló retteg&ssel a szem&ben az )t t)lsó sz&le #el& hátrált, egy!" "ez&ben a %!sztolya, más!" "ar$a %e!g Mar!& nya"a "*r& #onva, hogy %a$zs"&nt maga előtt tarthassa a lányt' zmos #!-"ó volt, &s ha a"ar$a, valószín/leg egy mozulattal elt*rhet! a nya"át' =áv! megtor%ant, nem támaott, m!vel nem a"arta m&g nagyobb vesz&lybe soorn! Mar!et Egy helyben állva azonban "!váló -&l%onttá vált' Az )tonálló #elemelte #egyver&t4 az a-&l-ső egyenesen =áv! szív&re !rányult' Az őrnagy -soá&rt #ohász"ova olalt vetette magát' Am!nt #*let &rt &s o&bb gurult %!sztolyl*v&s *rrent #(ls("etítő "*zels&gben, e golyó nem &rte a test&t' Ehelyett v!szont a rabló (v*lt*tt #el, &s a #*lre hanyatlott' Mar!& "!használta a lehetős&get, "!szabault a #&r#! szorításából, s egyenesen a "o-s! m*g& rohant' =áv! gyorsan #eltá%ász"oott, &s Jo-elynt látta a h!ntó ny!tott a$ta$a előtt állva, remegő "&t "ez&ben egy #(st*lgő %!sztolyt szorongatva' Más sz*gből lőtt, s ezzel megmentette őt !s &s Mar!et !s most azonban #al#eh&r volt, &s az á$ulás "er(lgette' A sebes(lt )tonálló már nem $elentett vesz&lyt a "o-s!s !s megnyugtatta a lova"at, így hát =áv! át*lelte remegő #eles&g&t Ezt $ól -s!nálta, "evesem6 Jo-elyn bele"a%asz"oott, m!"*zben &melyítő hullámo"ban t*rt rá a r&m(let, am!t az előbb sz!nte nem !s volt !e$e át&rezn!' Eg&sz &let&ben !smert "atoná"at, "atonat!szt bá-s!"á$a t&r&n lovagolt, t!szte""el tán-olt &s #l*rt*lt, &s v&g!ghallgatta hábor)s t*rt&nete!"et' E!g azonban m&g soha nem látott "atonát a"-!óban' Megsz&ítette, hogy =áv! m!lyen gyorsan &s %re-ízen al"almazta az erősza"ot' Most elősz*r #ogta #el !gazán, hogy az ő mosolygós szem/, -senes meg&rt&ssel tel! barát$a való$ában har-os, a"! ha "ell, a támaó leo%ár ere$&vel &s gyorsaságával -sa% le' Fgyana""or vezető !s, bátorságána" &s magab!ztos #ell&%&s&ne" nyers ere$&ből ít&lve' Ar-át a #&r#! vállába #)rta, m&g m!n!g resz"etve, ahogy v!sszaeml&"ezett arra a sz*rny/ %!llanatra, am!"or a rabló "*zvetlen "*zelről =av!re emelte a #egyver&t' Eg&szen a!g megb&nította az esem&nye" gyors egymásután$a, ám am!"or meglátta, hogy a #&r#! ba$ban van, r*gt*n meg$*tt az ere$e a -sele"v&shez' M! lett volna, ha -sa" egy "!-s!vel !s lassabb; Hosszul lett, ahogy maga el& "&%zelte =áv!&t a #*l*n #e"ve, ez)ttal valóban halálos sebből v&rezve' 0em tutam, hogy !lyen $ól bán!" a #egyverrel mormogta ne"! =áv!' 3onnan szerezte azt a %!sztolyt; A%ám tanított meg lőn!, &s utazás"or m!n!g horo" magammal egy%ár %!sztolyt a "o-s!ban válaszolta remegő hangon Jo-elyn' Persze nem tutam volna hat&"onyan #eleln! a támaásra, ha nem áll előttem az *n %&lá$a' =áv! m&g szorosabban *lelte át A"árm! volt !s az o"a, nagyon bátran v!sel"eett A lány behunyta a szem&t, ahogy a #&r#! gyeng& s!mogatásána" hatására lassan megnyugota" %attanás!g #esz(lt !ege!' 0em ez volt az első al"alom, hogy egymáshoz &rte", e most m!ntha valam! #orró #olya&" olvaozott volna a bense$&ben' @alán a támaás utóhatása"&nt, *r*"re így a"art maran!, a #&r#!ba "a%asz"ova' Csó"oln! a"arta, eggy& váln! vele' H!atan vette &szre, hogy a so"" &s a #&lelem &rz&se mell& &rz&"! vágy !s társult benne' A vonzalom mostaná!g #o"ozatosan n*ve"eett, s -sa" ebben a %er-ben bontotta "! tel$es %om%á$ában betel$es(l&sre szom$)hozó v!rágát' Llyan erővel "ívánta =áv!&t, hogy az t)ltett m!nenen, am!t bármely!" más!" #&r#! !ránt valaha !s &rzett A$"át megnevesítve #eln&zett rá' @e"!ntet(" *ssze#onóott, s =áv! eg&szen mozulatlanná ermet' Azután egy!" u$$ával #!noman megemelte Jo-elyn állát, &s a$"át az *v&hez nyomta' A lány szá$a sz&tnyílt, &gető energ!ahullám -sa%ott v&g!g a test&n, amely #el%erzselte az &rz&"e!t, &s elvette az esz&t' =áv! egyszer már meg-só"olta, am!"or nem volt eg&szen a
maga ura, &s Jo-elyn azt "*vetően elt*%rengett, va$on m!lyen lehet a #&r#! -só"$a, am!"or tel$esen tuatában van a -sele"eet&ne"' Most megtuta, &s a ta%asztalat megsemm!sítő ere$/ volt 5ehunyta a szem&t, &s egy hossz), gy*ny*r/ %!llanat!g nem gonol"oott, nem "&tel"eett, egyszer/en -sa" l&tezett' Megtalálta az erőt, a mene&"et ny)$tó "!"*tőt''' =e nem' A b!ztonságos "!"*tő -sa" -sal#a !ll)z!ó' .!ny!totta a szem&t, &rezve, hogy "! "ell sza"an!a ebből a r&m!sztően vonzó megh!tts&gből, amelyet a #&r#! &r!nt&se váltott "!' =áv! meg&rezte a változást a lány v!sel"e&s&ben, v!sszah)zóott, &s #(r"&szőn n&zett a szem&be' Jo-elynne" #ogalma sem volt róla, hogy &%%en m! t("r*ző!" az ar-án, e a #&r#! v&g(l leengete a "ar$át, hátr&bb l&%ett, s az ar-a )$ra nyugot &s szenvtelen lett Jo-elyn remegő "&zzel hátras!mította a ha$át, m!ntha ezzel v!sszanyerhetn& arabo"ra hullott *nuralmát Az )tonálló" meghalta"; =áv! oament ahhoz a rablóhoz, a"!t ő lőtt meg, #&l t&rre eresz"eett, &s megn&zte a #&r#! nya"! %ulzusát Ez meghalt' ?áratan oament a más!" meglőtt )tonállóhoz, &s leh)zta a "enő$&t, amely m*g*tt v!szonylag #!atal, urva vonás) ar- re$tőz*tt' A #&r#! eszm&letlen volt az es&stől, &s a vállán v&rzett a sebe, ám a l&gz&se erős volt Ez a #!-"ó meg&r!, hogy #ela"asszá"' Jo-elyn nagyot sóha$tott' 3abár e!g &szre sem vette, hogy v!sszatart$a a l&legzet&t r(l*", hogy nem *ltem meg, bár valószín/leg meg&remelte volna' Dn !s r(l*" %!llantott #el =áv!' Az ember*l&s #oltot e$t a lel"en, m&g a""or !s, ha tel$es $oggal t*rt&nt A hang$a színtelen volt Az *n lel"e t!sztána" t/n!" szólt hal"an Jo-elyn' Azt tettem, am!t "ellett !sten olga el*nten!, hogy helyesen -sele"eteme' evette te"!ntet&t a lányról, előh)zott egy zseb"enőt &s ne"!látott nagy$ából be"*t*zn! az )tonálló vállát' Jo-elyn -s*nesen #!gyelte, "&%telen volt el#orítan! a te"!ntet&t' 3abár =áv! %ontosan )gy n&zett "!, m!nt e!g, ő m&g!s tel$esen máshogy látta' 0em azt a "ellemesen elegáns )r!embert látta már maga előtt, hanem az !zmos testet, a t*"&letesen uralt erőt' 0agyon !s tuatában volt =áv! t!sztán #&r#!as ere$&ne", &s m&g sohasem &rezte át enny!re a sa$át nő! m!voltát M<óságos asszony6 A #ur-sa hangulat megt*rt' Jo-elyn meg#orult &s Mar!et látta, a"! a h!ntóból előhozott branyvel "ínálta )rnő$&t' 0&m! neh&zs&g árán s!"er(lt elmosolyon!a' Előbb maga' Magát támata meg az a sz*rnyeteg' Az !lyen"or elvárható !lleelmes szaba"ozást mellőzve Mar!& a szá$ához emelte a #las"át, &s $ól megh)zta' .!-s!t #ullaozott tőle, e a "eze már so""al b!ztosabb volt, am!"or "!t*lt*tt egy aagot a "u%a"ba, am!t )gy tervezte", hogy egyben %ohár"&nt !s szolgál$on' Lany)$totta Jo-elynne", a"! nem so""al lassabban ha$totta #el az !talt, m!nt a szobalánya' A lay egy %!llanatra behunyta a szem&t, ahogy a t(zes szesz &getőn v&g!grohant a bense$&n' Jól van; "&rezte !mmár "!t!sztult #e$$el' Jobban, m!nt ahogy a""or lenn&", ha nem l*v! le azt a !sznót, asszonyom' A lány megborzongott' Jo-elyn halványan elmosolyoott' 3a meg szeretn& !nn! az eg&sz (veg branyt, &s botrányosan ler&szegen!, megíg&rem, hogy eln&zem magána" Mar!& "un-ogott' Az nem sz("s&ges, e egy "ortyot az&rt m&g !nn&"' Jo-elyn, "&rem, tuná a!g tartan! a lova"at, amíg a "o-s!ssal betessz(" ezt a #!-"ót a h!ntóba; "!áltott oa =áv!' El "ell v!nn(n" a here#or! b*rt*nbe' Jo-elyn megragata a bal olal! vez&rlő "antár$át, &s s!mogatn! "ezte az állat orrát' A ló meleg bőre megnyugtatóan hatott az erősza" z/rzavaros %er-e! után' =áv! &s a "o-s!s "omoran a h!ntó tete$&re szí$aztá" a halott rabló test&t ma$ a m&g &letben l&vő haram!át a "o-s! hátra#el& n&ző (l&s&re helyezt&"' M!vel nem a"art a rabló mellett (ln!,
Mar!& !n"ább a ba"ot választotta' Az )t utolsó r&sze 3ere#or #el& -s*nesen telt' =áv! a t*lt*tt %!sztolyt szorongatva szemmel tartotta a #oglyot, e az egyszer sem nyerte v!ssza az eszm&let&t' Jo-elyn Jo-elyn #esz(lte #esz(ltenn v!sszah)zó v!sszah)zóott ott az (l&s (l&s sar"ába, sar"ába, &s "avargó "avargó gonol gonolata!b ata!baa mer(lt' 7olt 7olt valam! $elentős&ge anna" a -só"na"' 3a$lott rá, hogy azt gonol$a, nem' Az &ve" során aura n&n!vel váltott levele" már rá*bbentett&", hogy valam! s*t&t *ssze#(gg&s *ssze#(gg&s van az erősza" &s a szenve&ly "*z*tt' 5aa$o 5aa$ozz ostroma ostroma után után az á%olást á%olástól ól "!mer(l "!mer(ltt aura aura elmes&l elmes<e te ne"!, ne"!, m!lyen m!lyen r&m!sz r&m!sztő tő esem&nye"ne" volt a szemtan)$a, &s elmagyarázta, hogy ha egy város "*nnyen mega$a magát a támaó seregne", a""or általában "*ny*r(letes bánásmóban r&szes(l, azonban ha a támaó"at hosszas &s so" álozattal $áró ostromra "&nyszerít!", a""or a hábor) v&res log!"á$a szer!n szer!ntt a várost várost eleste eleste után után #el)l #el)l$á" $á",, &%(le &%(lete! te!tt "!#osz "!#oszt$á t$á"" &s #elgy) #elgy)$t$ $t$á", á", a la"ó!t la"ó!t %e!g %e!g megerősza"ol$á" &s lem&szárol$á"' 5aa$oz &%%en !lyen v&res győzelmet $elentett az angol -sa%ato" számára, s ell!ngton "&t na%on &s "&t &$sza"án át hagyta, hogy az embere! megbosszul$á" a vesztes&ge!"et' A nem! erősza" &s a gy!l"osság oly szorosan *ssze#onóva $árta" egy(tt, m!nt az a"asztó#a "*tel&ne" "*tel&ne" rost$a!' A vesz&ly vesz&ly szele szele,, amely az !m&nt !m&nt meglegy meglegy!nt !ntett ettee Jo-ely Jo-elynn társaság társaságát, át, -su%án -su%án gyeng gyengee v!sszhang$a v!sszhang$a volt a haláltól való #enyegetetts&g &s az &let szenve&lyes szeretete "*z*tt! *r*"*s "(zelemne"' "(zelemne"' =áv! megmentette "!s -sa%atu"at a vesz&lytől, &s a v&g&n meg-só"olta őt' 5!zonyára -sa" egy gyorsan m)ló %!llanat volt, míg #&r#!)! *szt*n&ne" engeelmes"eett ma$ azonnal el !s #ele$tette a olgot' Jo-elyn rea"-!ó$a rea"-!ó$a ny!lván ny!lván a halál#&lelemne" halál#&lelemne" &s a t)l&l&s #*l*tt &rzett *r*mne" *r*mne" ugyanabból ugyanabból a #el"avaró, "!#(r"&szhetetlen "ever&"&ből #a"at, e tuta4 nő"&nt nem tu olyan gyorsan #ele$ten!' Az az *lel&s nagyon erőtel$esen tuatára &bresztette a v&letlen szesz&ly&ből #&r$&v& vált #&r#! #!z!"a! valóságána"' Most !s &gető volt az &rz&s, ahogy a mellette (lő =áv! válla az *v&ne" nyomó!", &s a legős!bb, legnyersebb móon "ívánta őt' 5ehunyta a szem&t, )gy t&ve, m!ntha m&g m&g m!n!g a támaás hatása alatt állna, állna, &s "*zben "*zben az&rt !má"ozott, hogy am!re el&r!" az )t! -&l$u"at, elm)l$on ez az őr(let a lel"&ből''
3uszonnegye!" 3uszonnegye!" #e$ezet Am!"or Am!"or el&r el&rt&" t&" 3ere 3ere#or #or városá városát, t, =áv! =áv! elhe elhelye lyezte zte a "&t "&t nőt nőt a R*l R*l ár"á ár"ány ny egy! egy!"" "(l*nszobá$ában, ma$ távozott, hogy a #oglyot a t*rv&ny "ez&re a$a' $o-elyn &s Mar!& mego megosz szto tozo zott tt egy egy "ann "annaa #r!s #r!ssí sítő tő teán teán,, &s am!r am!ree =á =áv! v! v!ss v!ssza zat& t&rt rt,, a lay lay már már eg&s eg&sze zenn *sszeszete *sszeszete magát' M! t*r t*rt& t&n! n!"" ma$ ma$ az az )ton )tonál álló lóva val; l; "&r "&re ezt zte, e, s egy egy "&zm "&zmoz ozu ula latta ttall teáv teával al "ín "ínál álta ta a #&r# #&r#!t !t Az legy!ntve elhárította, &s így #elelt Az es"(tbíróság &%%en most (l&sez!" !tt 3ere#orban, )gyhogy hamarosan el&$(" "er(lhet @alán mához egy h&tre' M!nnyá$un"at be!&zne" ma$ tan)s"on!; Arra Arra nem nem lesz lesz sz( sz("s "s&g &g'' A "o"o-s! s!ss &s &s $óma $ómaga gam m $obb $obban an tan) tan)s" s"o oha hatu tun" n" az esem esem&n &nye ye"r "ről ől,, m!nt *n &s Mar!&' M!vel az !llető ezelőtt m&g nem "*vetett el erősza"os -sele"m&nyt, azt "&rem ma$ a bíróságtól, hogy legyen eln&ző' Az )tonállás %ersze #őben$áró b/n, e magas rangomna" "*sz*nhetően talán el&rhetem, hogy a b!tó#a helyett -sa" szám/zz&"' =áv! #el alá $ár"ált a szobában+ "&%telen volt t(relmetlens&g&t le%lezn!' e$e lenne továbbutaznun"' zeretn&" m&g s*t&te&s előtt estholmeba &rn!'
@erm&szetesen' Ahogy Jo-elyn magához vette a "enő$&t &s a "&z!tás"á$át, rá*bbent, hogy a #&r#! &%%anny!ra "er(l! a te"!ntet&t, m!nt ő a #&r#!&t' 3a nem tu$á" eltemetn! eltemetn! magu"ban magu"ban azt a "&ny "&nyelme elmetlen( tlen(ll bensős&g bensős&ges es %!llanato %!llanatot,t, a""o a""orr !gen "ellemetle "ellemetlenn here#orsh!re! tartóz"oásna" n&zne" el&be' 3áromn 3áromneg egye ye órány! órány!ra ra 3ere#or 3ere#or városát városától ól =áv!& =áv!&nn egyre egyre &szrev &szrevehe ehetőb tőbb& b& válta" válta" a #esz(lts&g $ele!' ?el!smer! a tá$at; #orult hozzá Jo-elyn' Már Már ma$ ma$ne nem m ott ott vagy vagyun un"" ból! ból!nt ntot ottt a #&r# #&r#!' !' A b!r b!rto to"" legr legr&g &geb ebb! b! r&s r&sze ze a y yee #oly #olyóó "anyarulatában "anyarulatában #e"sz!", bár "&sőbb m&g t*bb #*let -satolta" hozzá' A "o-s! lassított lassított ma$ be#orult be#orult egy "őoszlo% "őoszlo% meg egy egy (res ház!"ó ház!"ó "*z*tt, amely amely valaha a "a%uőr& volt' Az al"ony! #&nyben elny)ló utat "&tolalt vastag t*rzs/, g*-s*rt*s #á" hossz) sora szeg&lyezte' M!#&le #á" eze", =áv!; 0em !smerem ő"et "&rezte Jo-elyn "íván-s!an' A #&r#! #&r#! nem #orult el az az abla"tól, abla"tól, )gy válaszolt4 zelígesztenye zelígesztenye#á", #á", t*bb t*bb m!nt m!nt "&tszáz "&tszáz &vese"' A #asor "*zel #&l m&r#*l hossz)' @este meg#esz(lt, meg#esz(lt, a"ár az í$ h)r$a' Egy na%%al na%%al ezelőtt ezelőtt $o-elyn m&g meg#ogta meg#ogta volna volna a "ez&t, hogy "!mutassa4 meg&rt!, m!t &rezhet, m!"*zben v!sszat&r r&g elveszett otthonába' Most azonban a lány nem mert hozzá&rn!' Am!"or megállta" megállta" a ház előtt, előtt, =áv! "!#(r"&szhetetlen "!#(r"&szhetetlen ar--al szállt szállt "! a h!ntóból' Jo-elyn "*vette, &re"lőő te"!ntettel %ásztázva a hatalmas, zegzugos &%(letet' A házat "(l*nb*ző stíluso"ban t*bbsz*r bővített&", e a helyben #e$tett "ő, amelyne" melegs&get "*l-s*nz*tt halvány v*r*ses színe, egys&gess& tette az &%(letszárnya"at' 5ár h!ányzott belőle Charlton %om%á$a, vonzó hely volt, a "*rnyező "*rnyező ombo" &s erő" %e!g &%%olyan &%%olyan -soása" volta", m!nt ahogy =áv! előrebo-sátotta' A tele" tele" v!szont v!szont borzalmas borzalmasan an elhan elhanyago yagolt lt álla% álla%otban otban volt' Jo-elyn Jo-elyn a szeme szeme sar"ából sar"ából mozgásra lett #!gyelmes, &s &szrevett n&hány a%ró őzet, amelye" a %ar"ból sz*"hette" "!, &s most v!áman legel&szt&" a bo"ro"at' =áv! ar-a "!#e$ez&stelen marat, &s Jo-elyn -su%án találgathatta, va$on m!re gonol' Al!g &rezhetően meg&r!ntette a #&r#! !ngu$$át, s meg"&rezte4 5emegy(n"; Konolatmenet&ből Konolatmenet&ből "!z*""entve "!z*""entve a #&r#! #&r#! ból!ntott, &s egymás mellett halava másztá" meg meg a sz&les sz&les l&%-ső l&%-sősor sort' t' =áv =áv! ! t*bbsz t*bbsz*r *r hango hangosan san z*rget z*rgetett ett az oroszl oroszlán án#e$ #e$es es "o% "o%ogt ogtató atóval val'' A "o%ogás (resen (resen v!sszhangzott v!sszhangzott oabent' Amíg a válaszra várta", várta", Jo-elyn meg"&rezte4 meg"&rezte4 Mára várta" benn(n"et; =áv! a homlo" homlo"zato zatott v!zslatta' v!zslatta' Yzentem Yzentem ugyan, ugyan, e a ház "(lse "(lse$&bő $&bőll ít&lve )gy )gy n&zem, n&zem, estholmeban egyáltalán n!n-s meg a "ellő l&tszám) szem&lyzet' @*bb %er-ny! %er-ny! vára"ozás után után "!tárult az a$tó, &s egy "o%aszoó, "*z&%"or) #&r#! #&r#! $elent meg m*g*tte' z&lesen elmosolyoott' =áv! =á v! )r#! )r#!66 ste stenn hozt hoztaa !tth !tthon on66 M&ly M&lyen en meg megha ha$o $olt lt,, &s hozz hozzát átet ette te44 Jobb Jobban an mon monv vaa or Presteyne' Az eg&sz házn&% al!g várta már, hogy v!sszat&r$en' Ahogy bel&%te" a magas, #abur"olat) elő-sarno"ba, elő-sarno"ba, =áv! m&g egy !e!g a #&r#!ra bámult, bámult, ma$ #el"!áltott4 stretton, az !sten szerelm&re6 Maga lett a #ő"omorny!"; A #&r#! )$ra megha$olt Az a t!sztess&g &rt, m<óságos )r' =áv! =áv ! magya magyaráz rázóla ólagg Jo-ely Jo-elynre nre n&zet n&zettt Eml&" Eml&"sz! sz!"" a vere" vere"e& e&sre sre a bátyám bátyámmal mal,, am!rő am!rőll mes<em; tretton volt az egy!" !nas, a"! megmentett G$ra a "omorny!"hoz #orulva így szólt 0agy *r*m !smerős ar-ot látn!' Hem&ln! sem mertem, hogy lesz !tt vala"!, a"! eml&"ezne rám' r*mmel látom, hogy előbbre $utott a v!lágban' .ezet ny)$tott ne"!' Egy %!llanatny! megle%ő&s után a "omorny!" "omorny!" határozottan v!szonozta a "&z#ogást' Jo-elyn se$tette, hogy a $*vőben a "&t #&r#! az )r &s a szolga szere%"*r&n bel(l mara ma$, ám a ma! na%on a v!szontlátás *r*me erősebbne" b!zonyult az et!"ettn&l' N a #eles&gem, ay ay Presteyne #olytatta =áv! , &s a szobalánya, szobalánya, Maemo!selle Henault' Konolom, elő"&szített&" a szobá!n"at
@erm&szetesen, @erm&szetesen, m<óságos uram, uram, ám attól tarto", nem talál ma$ m!nent m!nent az elvárása!na" elvárása!na" meg#elelő renben' 5áty$a, a megbologult lor nem szívesen "*lt*tt %&nzt a háztartásra' Emellett tretton #!noman "*h!ntett "*h!ntett or Presteyne &s Mr' @!mothy''' @!mothy''' hm, szabaosságra szabaosságra való ha$lama m!att neh&zne" neh&zne" b!zonyult b!zonyult rábírn! rábírn! a t!sztess& t!sztess&ges ges helyb&l! helyb&l! lányo"at, lányo"at, hogy !tt olgozzana" =áv! #elvonta a szem*l*"&t' Maga az egyetlen szolga a házban; 0em 0e m eg&s eg&sze zen, n, ura uram' m' Az Az (gyv (gyv& & ura ura"" nem nem óha$ óha$to tott tta" a" )$ )$ szem szem&l &lyz yzet etet et #el #elve venn nn!, !, amí amígg *n*" meg nem &r"ezne", v!szont a ne$em, a"! egyszer/, e $ó &tele"et #őz, a "onyhában van, &s m!nenna% el$*n %ár #alus! lány !s, segíten! a ta"arításban' A "omorny!" #elsóha$tott @arto" tőle, hogy eltarthat egy !e!g, amíg a ház meg#elelő álla%otba "er(l' Jo-elyn "*rbe%!llantott' ?elt/nő volt a #ab)toro" &s a bur"olato" #&nytelens&ge, #&nytelens&ge, a "ár%!to" "o%ottsága' Az általános elhanyagoltság $ele! láttán m!nen magára valam!t !s aó "omorny!" )gy &rezte volna, hogy szaba"ozn!a szaba"ozn!a "ell' r*m r*mme mell hall hallom om,, hogy hogy a "on "onyh yhaa m/" m/"* *!" !"'' @u @una na a #el #eles es&g &gee #őz #őzn! n! ne" ne"(n (n"" egy egy "*nn "*nny/ y/ va-sorát )gy''' =áv! !tt "&rőn %!llantott Jo-elynre '''#&l órán bel(l; A lány ból!ntott+ *r(lt, hogy lesz egy "!s !e$e %!henn! &s renbe szen! magát Ahog Ah ogyy óha óha$t $t$a $a,, m< m<ós óság ágos os )r' )r' tr tret etto tonn háro hároms mszo zorr megr megrán ánto tott ttaa a -se -seng ngőz őzs! s!nó nórt, rt, am! am! talán előre megbesz< $elz&s lehetett a #eles&ge számára, ma$ #elvezette =áv!&t &s $o-elynt a l&%-sőn' A lány hálószobá$a &%%oly "o%ottas "o%ottas volt, m!nt a ház t*bb! t*bb! r&sze, ám a m&rete &s a beosztása beosztása "ellemesne" t/nt, a "!#a"ult "ár%!tot &s az ágynem/t %e!g #r!ssen t!sztítottá"' ?ogaó"ban "a%ott már enn&l so""al rosszabb szállást !s' Mar!& "ev&sb& b!zonyult eln&zőne", #ran-!ául mormogott magában, m!"*zben "!-somagolta )rnő$e holm!$át $o-elyn $o-elyn megállt megállt az az egy!" egy!" abla" abla" mellett, mellett, hogy hogy szem(g szem(gyre yre vegye vegye a b!rto"o b!rto"ot't' A ház egy "!s "!s emel"eő tete$&n állt, ahonnan -soás "!látás nyílt a mező"re &s erő"re, amelye"et most aranyló #&nnyel vont be a lemenő na%' A ye #olyó "anyarulata nem t)l messze h)zóott' 3abár a tá$ látványa nem volt olyan ráma!, m!nt nyugaton a ales! hegye"&, az&rt mó#el mó#elett ett barát barátság ságos os benyo benyomá mást st "eltet "eltett' t' 0em -soa, -soa, hog hogyy =áv =áv! ! &%% 3ere#o 3ere#orb rbaa a"art a"art hazat&rn!, am!"or nem volt magánál' 5!ztosan reme" reme" #*lb!rto"os #*lb!rto"os lesz belőle, hasonló hasonló Jo-elyn Jo-elyn &esa%$ához &esa%$ához'' 0em lesz anny!ra anny!ra h!val"oó a stílusa, e * !s $ól !smer! ma$ a term&nye!t, a $ószága!t &s az embere!t, !őt sza"ít ma$ rá, hogy meg!gyon egyegy "u%a s*rt a gazá""al, &s sosem lesz ellen&re, hogy maga !s beszennyezze beszennyezze a "ez&t, "ez&t, ha valam!lyen #elaatot #elaatot el "ell v&gezn!e' v&gezn!e' ?utólag ?utólag elmoso elmosolyo lyoott ott ezen ezen a #antáz!a" #antáz!a"&%en &%en,, ma$ ma$ szem(gy szem(gyre re vette vette a la"osztá la"osztály ly t*bb! t*bb! szobá$át !s' 5alra, a ház egy!" sar"án a%ró szalont talált, ahonnan "&t !rányba nyílt "!látás, egy más!" a$tó %e!g a tágas *lt*zőszobába vezetett, amelyben t*bb (res ruhássze"r&ny !s állt' .!ny!totta a szem"*zt! #alon nyíló a$tót, &s egy más!" hálószobában találta magát' =áv! -somag$a! az ágy mellett sora"ozta", e szeren-s&re ő maga nem volt oabent' Kyors Ky orsan an be-su be-su"ta "ta az a$tót a$tót'' 3át %ersze %ersze,, hogy a ház urát urát &s )rnő$& )rnő$&tt !llető !llető la"oszt la"osztály álytt "&szített&" elő ne"!"' Bt#utott a #e$&n, hogy ellenőr!zn!e "ellene, va$on "ul-sra zárhatóe az a$tó, a$tó, e azután azután határozo határozottan ttan renreutasított renreutasítottaa magát, magát, hogy ne legyen legyen #&lesz/' #&lesz/' tt !s &%% olyan b!ztonságban b!ztonságban lesz =áv!tól, m!nt e!g e!g a sa$át házában' házában' A "&r&s !n"ább !n"ább az volt te"!ntve, te"!ntve, hogy *nmaga *nmaga számára !s m!lyen zavarba zavarba e$tően reagált reagált a #&r#! "*zels&g&re, hogy va$on =áv! b!ztonságban lesze őtőle''' =áv! nagyot nagyot nyelt, am!"or am!"or Jo-elyn bel&%ett a -salá! &t"ezőbe &t"ezőbe nyíló "!s szalonba' szalonba' A lány (e volt, a"ár egy tavasz! v!rágszál+ hossz) z*l muszl!nruhát vett #el, amely "!emelte szem&ben a z*l %ettye"et, #el#ete "ar-s) nya"át, &s -sábítóan so"at láttatott bársonyos válla!ból' A mosolya arról tan)s"oott, hogy s!"er(lt t)ltenn!e magát a rablótámaás o"ozta !$es&gen' 3ere#or #el& menet m&g olyan #esz(lt volt a"ár a obra h)zott bőr'
=áv! eml&"eztette magát, hogy egy )r!emberne" !gazán nem !llenő megbámuln!a egy h*lgy ruhá$ána" "!vágását vagy legalább!s nem szaba hagyn!a, hogy ra$ta"a%$á" , &s "!h)zta a sz&"et Jo-elyn számára' tretton b*l-sen az asztal egy!" sar"ához (ltette ő"et, er&"sz*gben, nem %e!g a "&t v&g&re terített' Bltalában nem tesz $ót a besz&lget&sne", ha a "&t #&l "*z*tt hatlábny! mahagón! h)zó!"' Ahogy =áv! maga !s helyet #oglalt, meg$egyezte4 3a tutam volna, hogy enny!re rossz álla%otban van a ház, nem "&rtem volna, hogy velem tartson' Jo-elyn #elnevetett Ez a hely valóságos %alota ahhoz a házhoz "&%est, ahol a nagyn&n&mmel &s a nagybátyámmal la"tam ?uente Ku!nalóban' .!ment a #e$emből, hogy n az b&r!a!#&lsz!get har-ezett veterán$a' A #&r#! elt/nő*tt4 va$on más"&%% ala"ulta" volna a olgo", ha a""or!ban talál"ozna"; 7a$on "*nnyebben megnyerhető lett volna a lány szíve; Persze "&t &vvel ezelőtt m&g nem so" egy&b "!látása volt, m!nt hogy egyszer ma$ belehal a lázba vagy a sebes(l&se!be, &s valószín/leg nem mert volna uvaroln! ne"!' H&gen volt már a Morgan&""el el#ogyasztott tea, így hát nagy &tvággyal "ezte" ne"! a va-sorána"' Ahogy a "omorny!" monta, a #eles&ge egyszer/, e $ó &tele"et #őz*tt, a #ogáso" ízletese" &s la"tatóa" volta"' M!után a tány&ro"at leszet&", Jo-elyn meg$egyezte4 ?!nom az &tel, &s !gazán "!válóa" a boro"' Ez nem le% meg monta =áv! szárazon' 3a $ól se$tem a lova" !s ugyan!lyen "!válóna" b!zonyulna" ma$' Ggy látom, a megbologult lor nem sa$nálta a %&nzt a "evtel&se!re, v!szont m!nen mást elhanyagolt' Jo-elyn "!választott egy hamvas ősz!bara-"ot a gy(m*l-s*s tálról, &s egy v&"ony %eng&$/ &les "&ssel el"ezte leh)zn! bolyhos h&$át' 0em volt a házna" asszonya, am!óta az &esany$a elment !nnen; Jó %ár &v!g nem' A "*z&%ső bátyám, Hoger megnős(lt, e !n"ább ononban <, m!nt !tt' 0em sz(letett gyerme"e, az zvegye %e!g azóta már )$ra #&r$hez ment' !l#rene" !s volt #eles&ge, ám ő n&hány &ve a gyerme""el egy(tt belehalt a sz(l&sbe, a bátyám %e!g nem talált m&g egy olyan asszonyt, a"! el&g el"esereett lett volna ahhoz, hogy mell&$e szegő$*n' Marat el&g %&nz, hogy el!nt&zhessen m!nent, am! a ház "*r(l &s a b!rto"on sz("s⩾ Jo-elyn vágott magána" egy l&)s szeletet a bara-"ból, ma$ látható &lvezettel el#ogyasztotta =áv! azt "ívánta, bár-sa" meg-só"olhatná azt a bara-"íz/ a$"át' Holey )gy gonol$a, !gen, ha m&rt&"letesen &le" &s a b!rto"ba #e"tete" m!nen %ennyt, am!t -sa" #&lre tuo" tenn!' Dve"be #og teln!, am!re m!nen )$ra a r&g! lesz, e nem lehetetlen a olog, &s most -sa" ez számít zóra"ozottan #orgatta %oharában a bort, &s a estholmeban t*lt*tt gyerme""orára gonolt' z&% eml&"e"ből $óval t*bb volt, m!nt rossza"ból' El sem tuo" "&%zeln! enn&l &lvezetesebb #elaatot egítse" trettonna" )$ szobalányo"at #elvenn!; Most, hogy a z(ll*tt báty$a! már elt/nte", nem h!nn&m, hogy neh&z lesz találn! helyb&l! lányo"at, a"!" szívesen olgoznána" !rt' gen, azzal so"at segítene, ha nem t)l nagy #áraság' Jo-elyn elmosolyoott' máo" embere"et al"almazásba venn! &s utasításo"at osztogatn!' D%%en *n monta, hogy &n vagyo" az egy!" legtal%raesettebb nő, a"!vel &let&ben talál"ozott' @u$a, azt leg!n"ább bó"na" szántam' =áv! soha nem &rtette, egyes #&r#!a" m!t találna" vonzóna" az olyan nő"ben, a"!" gyámoltalano", a"ár a %elyhes "!s-s!b&"' Egy %!llanatra m!n"ette$("ben elem! erővel tuatosult a más!" $elenl&te+ az &rz&s )gy v!brált "*z*tt(", a"ár egy meg%enített h)r' Aztán a lány el#orította a te"!ntet&t, &s m!ntegy mell&"esen meg$egyezte4 Ez &letem leg"(l*n*sebb sz(let&sna%$a' @e $ó &g, hát ma lenne az a híreshírhet huszon*t*!" sz(let&sna%; M!&rt nem említette; "!áltotta =áv!' @utam, hogy mostanában lesz valam!"or, e nem eml&"szem,
hogy valaha !s hallottam volna a %ontos na%$át' @ehát augusztus husza!"a' A $*vőben &szben "ell ma$ tartanom' 5ár talán botorság volt a $*vőt emlegetn!, am!"or a házasságu" nemso"ára )gy #oszl!" szerte, a"ár a ha$nal! "*' A #&r#! elt/nő*tt, va$on lát$á"e n&ha ma$ egymást ononban, &s uvar!asan b!--entene", vagy esetleg &vente egyszer levelet írna" egymásna", m!ntha nem !s lette" volna valaha egy r*v! !őre házaso"' .omoran eml&"eztette magát, hogy a házasság semm!ss&g&t m&g nem montá" "!, ma$ meg$egyezte4 estholmena" híres a boros%!n-&$e, &s eg&szen b!ztos vagyo" benne, hogy %ezsgő !s a"a oalent' emegy(n" megn&zn!, m!t hagyott !l#re; Mutassa az utat #elelte Jo-elyn, m!"*zben az utolsó #alat bara-"ot !s lenyelte' o""al $obb %ezsgővel (nne%eln! egy sz(let&sna%ot, m!nt ban!tá""al &s l*v*l*z&ssel' 3uszon*t*!" #e$ezet M!után tretton előhozott "&t t*bbág) gyertyatartót, egy ugóh)zót &s "&t tal%as %oharat, levezette $o-elynt &s =áv!&t a boros%!n-&be' Ez estholme azon egy!" hely!s&ge, amely m!att n!n-s m!&rt szaba"ozn! $elentette "! a "omorny!", m!"*zben "!ny!totta a s)lyos, vasalt #aa$tót' A n&ha! or Presteyne állanó utasításba ata, hogy a bor m!nen általános #elaatomnál előr&bb való legyen' 7alóságos sza"&rtő$&v& lettem már anna", hogy hogyan "ell a boreauc!t tá%láln!' Kunyoros hang$a egy &rtelm/v& tette, hogy )gy v&l!, ezt az !őt $óval hasznosabban !s el tuta volna t*lten!' Ahogy tretton "!tárta az a$tót, =áv! hal"an #(ttyentett Magána" a r&gensher-egne" sem "ellene sz&gyen"ezn!e em!att a %!n-e m!att' Btvette az egy!" gyertyatartót, a más!"at %e!g a "omorny!"nál hagyta, hogy a s*t&t l&%-sőn #el#el& megv!lágíthassa )t$át 7!sszat&rhet a #elaata!hoz' ay Presteynenel magun" #og$u" #el#eezn! a %!n-&t tretton átata Jo-elynne" a "&t %oharat, ma$ távozott' =áv! a magasba emelte a gyertyá"at, hogy a lány láthassa, hová l&%, &s uvar!as megha$lással bel$ebb !nv!tálta4 sten hozta azon a helyen, amely m!nen b!zonnyal estholme legbe-sesebb r&sze volt !l#re számára6 Fram!sten6 "!áltott Jo-elyn, ahogy bel&%ett a h/v*s, száraz levegő$/ %!n-&be' Azt h!szem, ez m&g a -harlton! boros%!n-&t !s #el(lm)l$a' 0em h!ttem volna, hogy ez lehets&ges' Magát =áv!&t !s leny/g*zte a látvány' zámos olog nagyobbna" t/nt gyere"szemmel, m!nt most, #elnőtt"&nt, ám a estholme! boros%!n-e nem tartozott eze" "*z&' Az ór!ás! t&rben hossz) soro"ban #e"(te" a n&ma horó"' M!negy!" #elett sz&%en meg!rt tábla #(gg*tt, amelyen az oabent re$tőző bor &v$árata, m!nős&ge &s ereete volt olvasható' A #ala" ment&n h)zóó állványo" %ala-"o""al volta" tele, m!negy!" gonosan meg*ntve, hogy a ugó$a nevesen mara$on' Az egy!" saro"ban mun"a%a állt, mellette egy sze"r&nnyel, amely b!zonyára &zsá"at, ugó"at, t*l-s&re"et &s hasonló esz"*z*"et re$tett $o-elyn v&g!gs&tált a leg"*zelebb! soron, "*nny/ -!%ő$&ne" "o%ogását el#o$totta a %alót vastagon borító #/r&sz%or' Ez a hely t!sztább, m!nt a seb&szet volt a "órházban' zomor), e !gaz #elelte a #&r#!, m!"*zben a lány után ballagott' M&g a #/r&sz%or !s #r!ss, ahogyan azt m!nen magára valam!t !s aó %!n-emester meg"íván$a' Hengeteg !e$&be "er(lhetett trettonna", hogy m!nezt !lyen álla%otban tartsa' M!t &rtett azon, hogy 9tá%láln! a boreauc!t:; "&rezte Jo-elyn, %a$"osan hátra%!llantva a válla #*l*tt' a -su%asz, %uhán hívogató válla #*l*tt''' El"&%zeltem, am!nt "eny&r meg sa$tarab"á"at obál ne"!' =áv! "un-ogott A boreauc! nem t)l testes, ez&rt a$ánlatos al"alman"&nt egy "ev&s $ó#a$ta #ran-!a branyt an! a nagyhoróhoz' Kya"orta -s!nál$á" ugyanezt a burgun!val !s, míg a #eh&rboro"at n&ha #r!ss te$$el &esít!"
3onnan tu !lyen so"at a boro"ról; "&rezte Jo-elyn "íván-s!an, m!"*zben v&g!gs!mította egy "!váló s%anyol sherryt re$tő t*lgy#a horó olalát A%ámna" nagy "evtel&se volt a borászat' Ez&rt !s van enny!re tele a %!n-e' Kya"ran hozott le !e, &s mes< arról, hogyan "ell %ol-on tartan! a boro"at, hogyan "ell megenyhíten! a t)lzottan "ar-osa"at, &s a boro" "ezel&s&ne" m!nen#&le más #ogása!t !s' =áv! nagyon &lvezte eze"et az &esa%$ával t*lt*tt órá"at, ám most megborzongott, mert egy "ev&sb& "ellemes &lm&ny !s #elerengett előtte' Jo-elyn &szrevette, &s rá"&rezett4 @alán #áz!"; Csa" eszembe $utott, am!"or !l#re bezárt !e' 0em találta" meg, -sa" másna%, am!"or a "omorny!" le$*tt bor&rt a va-sorához' A lay *bbenten #el"!áltott4 M!-soa alávaló -sele"eet6 Menny! !ős volt a""or; 0yol- vagy "!len-&ves' gazából nem volt anny!ra sz*rny/, egy!" ma-s"a a "onyhából sz!nt&n !tt rabos"oott, )gyhogy megmene"(ltem az egye(ll&ttől' Megmene"(lt attól, hogy a s*t&tben esz&t veszítse a #&lelemtől, m!vel a ma-s"a v&g!g *sszeg*mb*ly*ve orombolt az *l&ben' Azóta !s szerette a ma-s"á"at &s m!nent megtett, hogy a báty$a! ezt nehogy megneszel$&", h!szen se$tette, m!t m/veln&ne" a "onyhában &s az !stállóban la"ó -!-á""al, tuván, hogy ezzel #á$almat o"ozhatna" ne"!' Jo-elyn szeme r&sny!re sz/"(lt' gazán sa$nálom, hogy nem &n lőttem le !l#reet' 0agy *r*m*mre szolgált volna' Ez a b/n nyom$a -sa" !n"ább @!mothy lel"&t' =áv! #olytatta a "&szlete" #elm&r&s&t Jó aag estholme! almabor van m&g' r(l*", hogy ez a hagyomány t*retlen(l megmarat' 7an alma%r&s a b!rto"on; gen' 3ere#orsh!re híres az almaboráról' estholmena" t*bb he"tárny! almás"ert$e van veregette meg az egy!" horó olalát' Eze"et a nagyhoró"at ház! használatra tart$u"' A szem&lyzet választhat, hogy egy "!s "orsó s*rt vagy egy %ohár alma bort "&r az &t"ez&se"hez' Am!"or "!s#!) voltam, $obbára az almaborra esett a választásu"' Meg"óstol$a; A lány oatartotta a %oharát' gen, "*sz*n*m' =áv! el#orította a -sa%ot, &s egy "ev&s áttetsző, barna almabort t*lt*tt m!n"&t %ohárba' 5ele"óstolt a sa$át$ába' Az alma gazag aromá$a azonnal #el!&zte a gyerme""orát, &s v!sszare%ítette azo"ba a verő#&nyes ősz! na%o"ba, am!"or az első aag almabort %r&selt&" Ez az al"alom m!n!g (nne%na% volt a b!rto"on, a gy(m*l-s*sben tán-mulatságot, la"omát renezte"' Eml&"ezet&be v&ste, hogy )$ra be "ell ma$ vezetn!e ezt a szo"ást, ha !l#re esetleg ellenezte volna az (nne%l&st' Egy óvatos h*r%!nt&s után Jo-elyn egy "ortyra #elha$totta az !talt' 0agyon #!nom' 0em t)l &es, &s &%% -sa" anny! al"ohol van benne, hogy "(l*nlegess& tegye' 7&g!gn&zett a %!n-&n' oha t*bb& nem "ell bort venn!e, m&g ha száz &v!g &l sem' Eze" a boro" egy vagyont &rhetne"' 3a elanám ő"et, szerezhetn&" n&m! %&nzt a b!rto"ra' Csa" nehogy m!net ela$a6 vágta rá Jo-elyn enyh&n meg(t"*zve' A%ám m!n!g azt monta, a $ó bor tesz! az )r!ember asztalát Eleget megtarto" ahhoz, hogy a hírnevem ne -sorbul$on' 0o e hol lehet a %ezsgő; 7agy talán )gy v&l!, hogy azt !l#re t)lságosan gyenge !talna" tartotta volna; Esetleg valamely!" #al mellett! állványon; @erm&szetesen -sa"hamar találta" !s egy eg&sz állványt, m!nen %ol-át a %ezsgőne" szentelve' =áv! szem(gyre vette a "ínálatot+ a gyertyalángo" #&nye sz&ítően -s!llogva s!"lott v&g!g az egymás mellett sora"ozó (vege"en' 7essze" meg, ha tuom, mely!" a leg$obb &v$árat' Egyszer/bb lesz, ha #elt&telezz(", hogy !l#re nem ata alább az első osztály)nál' 3*lgyem, n& a választás' Jo-elyn gonol"ozott, ma$ az egy!" %ala-"ra b*"*tt egyen ez'
=áv! a gyertyatartót egy "*zel! mun"a%ara tette, aztán "!ny!totta a %ezsgőt' M!nen óvatossága ellen&re !s "!#olyt egy "ev&s bor az (vegből, ahogy a ugó "!lőtt Jo-elyn nevetve tartotta oa a %ohara"at' 5!ztos vagyo" benne, hogy egy !gaz! sza"&rtő elborzana, ha látná, hogy abból a %ohárból !szun", amely!"ben az előbb m&g almabor volt, e ha *n nem árul$a el sen"!ne", &n sem #ogom' Henben' M!után "!t*lt*tte a habzó bort, =áv! a lányra emelte %oharát 5olog sz(let&sna%ot, "evesem6 .ívánom, hogy az el"*vet"ező &vben tel$es(l$*n szíve m!nen vágya6 Egyetlen hossz) "ortyban #elha$totta %ezsgő$&t, m!"*zben arra gonolt4 ha nem lett volna az a határ!ő, amely ehhez a sz(let&sna%hoz volt "*tve, soha nem !smerhette volna meg a lányt Ah''' sóha$tott Jo-elyn, s a $ó"evtől meg a #e$&be szállt !taltól -s!llogott a szeme, m!után * !s "!!tta a %oharát ?!nom volt az almabor !s, e m&g!s-sa" a %ezsgőt szeretem $obban' 7an !tt elegenő ahhoz, hogy a"ár meg !s #(r*$*n benne, ha )gy "íván$a' M!-soa %azarlás lenne6 A lány a %oharát tartva $elezte, hogy "&r m&g' A halvány #&nyben eg&szen s*t&tne" t/nt a ha$a, "!v&ve a v*r*ses -s!llogást, amelyet a gyertya láng$a vetett rá, m!nt meganny! sz!"rát' 5ár h/v*s volt, a e"oltázsa által látn! engeett omborulato"on a l!babőrne" nyoma sem látszott' Am! %e!g =áv!&t !llette * egyáltalán nem #ázott' D%% ellen"ezőleg' Az !taltól melege lett &s "!ss& va"merőne" &rezte magát' zín(lt!g t*lt*tte a %oharu"at V 0&ha "&ső &$$el, a t!szt! "asz!nóban am!"or a #&r#!a" bolon "ev("ben vanna", egymásba *lt!" a "ar$u"at, )gy !szna" %ohár"*sz*ntőt' Persze lehet, hogy -sa" az&rt tesz!", hogy el ne essene" mosolyoott el' Az !s r&sze a r!tuál&na", hogy a %oharat egyetlen ha$tásra "ell "!!nn!' Ez &re"esen hangz!"' $o-elyn #elemelte a $obb "ar$át, hogy a #&r#! "ar$ába *ltse' A "ette$(" "*zt! magasság"(l*nbs&g m!att elnevette magát, ahogy ott állta" egymásba #ont "arral' Fram, *n t)l magas' ?&r#! &s nő "*z*tt m!n!g "! lehet !gazítan! a olgo"at ha$olt le "!ss& =áv!, hogy -s*""entse a "(l*nbs&get' ?ur-sa móon, bár a lány őt t)l magasna" gonolta, ne"! sosem $utott esz&be, hogy $o-elyn t)l ala-sony lenne' Egyszer/en''' &%%en meg#elelő volt' @e"!ntete a lány&ba #)róott &s így szólt Há, h*lgyem' Jo-elyn abbahagyta a nevet&st, &s =áv!&t n&zte nagy szeme""el, sebezhetően, míg m!n"etten meg!ttá" a %ezsgő$("et' A #&r#! szá$ában b!zsergő bubor&"o" sz!nte &szrev&tlene" marata" v&r&ne" %ezsg&se mellett, ahogy bel&legezte a $ázm!n, a %ezsgő &s a nő !llatát' Llyan "*zel állta" egymáshoz, hogy a halvány muszl!nruha reő! a -omb$ához &rte"' 3evesen "ala%áló szívvel vette el a %oharat Jo-elyn "ez&ből, &s a sa$át$ával egy(tt óvatosan az asztalra helyezte, a gyertyatartó mell&' Azután m&g óvatosabban a "&t "ez&be #ogta a lány ar-át, &s gyeng&en, ám határozottan meg-só"olta' Amaz n&hány %!llanat!g r!atan %!hegett, &s hátrált "&t l&%&st, am!"or a háta a #alna" #esz(lt, ám %uha a$"a (v*z*lte a "*zele&st, u$$a! %e!g !zgatottan nyílta" sz&t &s zárulta" )$ra *ssze a #&r#! "ar$án' 0yelv(" hegye *ssze&rt, &s a "ala%á-s, amely =áv! szív&ben a r!tmust verte, h!rtelen har-! obo" (b*rg&s&be -sa%ott át 5ara-"' &s %ezsgőíz/ vagy mormogta, m!"*zben u$$a!t a lány ha$ába #)rta, &s "!h)zta a #r!zurát *sszetartó t/"et' Egyegy &les -sen(l&ssel &rte" #*let, ma$ v&g(l a v*r*sesbarna ha$zuhatag egyszerre $o-elyn vállára omlott' =áv! a $ázm!n!llattól megr&szeg(lve *rzs*lte bele ar-át a selymes s/r/s&gbe' Ez''' ez nem helyes suttogta a lány, e "*zben a nya"át !s hátraha$totta, hogy a #&r#! a$"a halvány &s &rz&"eny bőr&n "alanozhasson'
?&r$ &s #eles&g vagyun", Jo-elyn' =áv! nyelve v&g!g"*vette a lány #(l&ne" ív&t 3ogyan !s lehetne helytelen; @alán v!sszataszítóna" találsz; 0em6 O, ehogy''' A lány szaggatott, m&ly l&legzetet vett' =e''' van vala"! más' Ezt már azóta tuo, hogy elősz*r talál"oztun"' A #&r#! most a más!" #(lre #orította #!gyelm&t, m!"*zben &rezte a mell"asához s!muló "eble"et, ahogy Jo-elyn beszívta a levegőt' Ez a vala"!''' hogyan nevezhetem az egyszer/s&g "ev&&rt; Jo-elyn behunyta a szem&t' 0evez -sa" her-egne"' =áv! el#o$tott egy #elt*rn! "&sz(lő sóha$t' 3át %ersze, hogy egy her-eg' gazán szerelmes vagy ebbe a b!zonyos her-egbe; .&t "eze el!nult le#el& a lány olalán, "*vetve a er&" &s a -sí%ő m!nen egyes omborulatát, megs!mogatva a lega%róbb #el(letet !s' Egy "!-s!t szeretem válaszolta Jo-elyn el#)ló hangon' Enny!''' &%%en el&g' .(l*n*s, hogy -sa" egy "!-s!t a"ar szerelmes lenn!' .&sőbb m&g elt/nő!" ezen, gonolta =áv!' F$$a! $o-elyn hátát s!mogattá", "!%árnázva az &rett, lágy ha$lato" &s a urva, h!eg "ő#al "*z*tt! távolságot Egyszer azt monta, hogy a nagyv!lág! nő"et szeret!' 3a *ssze"er(lt*", va$on nem lesze -salóott vagy a"ár (h*s, ha rá$*n, hogy "ev&sb& vagy ta%asztalt, m!nt várta; Abból ít&lve, hogy menny! !ő telt el, amíg Jo-elyn válaszolt, =áv! tuta, hogy ezen már * maga !s so"at t*%rengett' V Azt h!ttem, a #&r#!a" "evel!" az ártatlanságot hangzott a b!zony talán #elelet' Ez a #&r#!tól &s a "*r(lm&nye"től #(gg' .&t "ez&t a lány gy*ny*r/, telt "eble!re helyezte, &s h(vely"u$$a!val s!mogatva a!g !ngerelte a mellb!mbó"at, míg azo" a%ró, "em&ny "av!-s"&nt mereezte" a "*nny/ anyag alatt' @e szenve&lyes nő vagy' Jo-elyn' Meg "ellene tanulno, hogy ez m!t !s $elent' A lány megermet 0em lehete" szenve&lyes6 Anyám az volt, &s ezzel m!nnyá$un"at t*n"retett' A hang$ából "!-sen(lő #á$alom szíven (t*tte a #&r#!t' Kyeng&en hátras!mította a ha$át, &s a$"át a lány&hoz &r!ntette, #!noman, -s!títólag, amíg a #esz(lts&ge olón! nem "ezett Es"(sz*m az &gre suttogta , hogy az !gazság az4 ha engee, hogy egy ta%asztalt nagyv!lág! #&r#! vezessen be a szenve&ly b!roalmába, &s te $obban vágysz rá, m!nt * terá, az *v& lesz a lel"e, e te nem "a%o meg az *v&t' Ezt a"aro; 0em' Azt soha válaszolta Jo-elyn, s a szíve gyorsabban vert az a$"a!t "&nyeztető -só" hatására' =áv! a ruhá$át hátul *ssze#ogó -somó"at bontogatta' A""or enge, hogy előbb megtanítsa" ne"e valam!t a szenve&lyről, hogy azután erősebb lehess, &s nagyobb b!ztonságban &rezhes maga' A lány hang$a a nevet&s &s a sírás "*z*n !ngaozott @e aztán !gazán gátlástalan ala" vagy6 3át %ersze' A ruha "!olóott &s =áv! le-s)sztatta Jo-elyn vállán, #el#eve -s!%"&s szeg&ly/ selyem!ng&t' M!vel a szerelem gonolata megr!asztotta a lányt, azt mormolta ne"!4 ?&r#! vagyo" &s "ívánla" így aztán term&szetes, hogy levet"őz*m a gátlása!mat' Dn t&ge a"arla", ne"e %e!g tanulásra van sz("s&ge' 5!zonyára meg tuun" egyezn! valahogy' A r*v! #/zőt -sa" egy "!-s!vel tartott tovább "!olan!' =av! nagyot nyelt am!"or a merevítő" alól "!szabault "eble" lágyan )$ra #elvett&" term&szetes, "!hívóan g*mb*ly*ő ala"$u"at' eh)zta a selyem!nget s a$"át Jo-elyn mell&re ta%asztotta, #elalá mozgó nyelv&vel !ngerelve a "em&ny mellb!mbót' ssze''' *ssze a"arsz zavarn! monta a lány, nagyon !gye"ezve, hogy a hang$ából szemrehányás, ne %e!g !zgalom hallatsszon "!' gaz válaszolta egyszer/en =áv!, &s #orró lehelete les!"lott a "eble" "*z*tt! v*lgybe' Azt a"arom, hogy ne gonol$ semm! másra, -sa" az !ttre, a mostra, &s "ettőn"re'
A más!" más!" mellb!m mellb!mbót bót "ezt "eztee nyaloga nyalogatn! tn!,, m!"*zbe m!"*zbenn más!" más!" "ez&ve "ez&vell #elemelt #elemeltee a lány lány szo"nyá$át, &s a "*rme!vel a t&r&t -!rógatta' Azután a -omb$a! "*z& -s)sztatta a "ez&t, &s #!noman előrehátra "ezte mozgatn! a leg!nt!mebb, legt!t"osabb helye"en' .orábban, am!"or am!"or a bábaasszony bábaasszony megv!zsgálta, megv!zsgálta, Jo-elyn unorítóna" unorítóna" &s megalázóna" &rezte a helyzetet, e a #&r#! &r!nt&se más volt, anny!ra más, hogy a "orább! eml&" tel$esen elveszett a #orróság, nevess&g &s vágya"ozás h!rtelen áraatában' Megvonaglott, &s maga sem tuta, hogy mene"(ln! szeretne, vagy m&g szorosabban oa*rg*lőzn! a #&r#! sza"avatott u$$a!hoz' @ámaszt "eresve megmar"olta =áv! ere"át' 7a$on !gaza !gaza van a #&r#!na" abban, hogy hogy ta%asztalatot ta%asztalatot "ell gy/$ten!e, ha #enn a"ar$a a"ar$a tartan! Canover &re"lő&s&t; &re"lő&s&t; 3a a her-eg &r!nt&se m&g $obban rabságba e$ten&, m!nt =áv!&, a""or valób valóban an *r*"re *r*"re elvesz elveszne' ne' .&% .&%tel telen en volt volt gon gonol ol"oz "ozn!, n!, egy egysze szer/e r/enn "&% "&%tel telen en volt volt 3!bát 3!bát "*vet(n" el z!hálta, s a hang$ában "&ts&gbees&s bu$"ált Hettenetes h!bát =áv! mozulatlanná ermet te"!ntete az ar-át #(r"&szte' 7alóban )gy &rze; !gen !gen sut sutto togt gtaa a lány lány, , sze szem& m&tt "*nn "*nnye ye"" &get &gett& t&", ", míg míg a #or #orró rósá ság, g, a vág vágyy &s a #&l #&lel elem em #elváltva %erzselte az ere!t' a$n a$nál álom om,, Jo-e Jo-ely lynn egyen egyenes ese eet ettt #el #el =áv! =áv!, , &s &s a "ar$ "ar$áb ábaa zárt zártaa a nőt nőt egy! egy!"" "ez& "ez&ve vell a háta -su%asz bőr&t s!mogatva' oha nem a"aro" olyasm!t tenn!, am! ellenere van' A #&r#! teste teste meleg, meleg, erős #alat #alat al"otott al"otott a v!lág v!lág &s ő"*z*tt ő"*z*tte' e' Ar-át Ar-át a vállába vállába #)rta+ a s*t&t s*t&t sz*vet h/v*sen &r!ntette #elhev(lt or-á$át, e a v&re m&g #orrón, s(rgetőn l("tetett az ere!ben' Ggy &rezte, meg a"ar$a hara%n!, &s nem tuta el*nten!, hogy az&rt mert (h*s, vagy mert meg a"ar$a "óstoln!, ahogyan a #&r#! "óstolta meg *t az !m&nt' Magába olvasztan!, amíg egyetlen testt& nem válna"' zem&t szorosan szorosan behunyta, behunyta, &s eről"*ve %róbálta v!sszanyern! v!sszanyern! a lel"! egyens)lyát' egyens)lyát' 0em''' 0em''' nem arról van szó, hogy ellenemre lenne, am!t -s!náltál monta a"aozva , -sa" &%%en nem tuom, hogy b*l-s olog vagy őr(lts&g lennee engen! az &rve!ne"' =áv! u$$a! "*nnye&n s!mogattá" a nya"sz!rt$&t, nya"sz!rt$&t, am!től az eg&sz háta háta megborzongott megborzongott Azt Azt magam sem tuom monta a #&r#! #anyar mosollyal' @alán az lenne a leg$obb, ha "&sőbb, h!eg #e$$el venn& #ontolóra, am!t montam' Anny! b!ztos, hogy &n "&%telen vagyo" $ózanul gonol"on!, ha a "ar$a!mban tartala" Jo-elyn Jo-elyn el#)lón el#)lón #elnevet #elnevetett, ett, &s arra arra gonolt, gonolt, hogy hogy a ma! ma! &$sza"a &$sza"a után m&g m&g el"&%zeln el"&%zeln!! !s lehetetlen lesz, hogy )$ra h!eg #e$$el gonol"ozzon' gonol"ozzon' =áv! so"á! so"á!gg #e"(t #e"(t &bren azna% azna% &$$el, &$$el, &s merev merev te"!ntett te"!ntettel el bámult bámult az &$sza"áb &$sza"ába' a' Amíg őr$árato"at vezetett vesz&lyes ter(lete"en, t*"&lyre #e$lesztette azt a "&%ess&g&t, hogy "!(rítse az elm&$&t, hagyva, hogy a renel"ez&s&re álló !n#ormá-!ómorzsá" szabaon lebeg$ene", &s *szt*n*s meg&rz&se!vel *ssze"a%-solóva v&g(l a vesz&lyből a b!ztonságba vezess&" őt &s az embere!t Most ugyanezt ugyanezt %róbálta %róbálta tenn! $o-elynnel "a%-solatban !s' E!g m!nv&g!g az a t&bolyító &rz&s "*rny&"ezte, hogy "&%telen megragan! a lány "*nnyen el!llanó l&nyeg&t' Ma &$$el v!szo v!szont nt s!"er( s!"er(lt lt meglát meglátn!a n!a a "!ra" "!ra"ós ós $át&" $át&" n&h n&hány ány h!ányz h!ányzóó elem&t elem&t Jo-ely Jo-elynn retteg rettegett ett a szenve&lytől, szenve&lytől, a szerelemtől, &s m!nehhez valam! "*ze volt az any$ána", a"!re állítása szer!nt al!g eml&"ezett' A legt*bb válás "!monását az&rt hagytá" $óvá, mert a #eles&g botrányos házasságt*r&st "*vetett el, &s ez t*rt&nhetett Jo-elyn sz(le!vel !s+ az eset ny!lvánvalóan az eg&sz -saláot elem&sztette a #á$alom &s a botrány lángoló t(z&ben' Bm Jo-el Jo-elyn yn m!nen m!nen #&lelme #&lelme ellen&re ellen&re !s &hezett &hezett a meleg melegs&gre s&gre &s a szerelem szerelemre' re' =áv!& =áv!&tt "óbor "ób or "!s-!"!s-!-ára ára eml&"e eml&"ezte ztette tte,, a"! "*z "*zele elebb bb szeret szeretne ne $*nn!, $*nn!, ám azonna azonnall el!nal el!nal az első első moz mozul ulat atra ra'' A test testee azon azonba bann a""o a""orr !s reag reagál ált, t, am!" am!"or or az esz& esz&ve vell már már v!ss v!ssza zavo vonu nult lt'' zen zenve ve& &ll llye yell &s bará baráts tság ágga gall "ell "ell hát hát megn megnye yern rn!e !e,, an&l an&l"( "(l, l, hogy hogy a szer szerel elme met, t, ezt ezt a veszeelmes szót valaha !s "!e$ten& a szá$án' .(l*n*s mó$a lesz ez anna", hogy az ember a sa$át #eles&g&ne" uvarol$on, #őleg, hogy a legt*bb nő am)gy vágy!" az &es sóha$o"ra &s
#oga"ozáso"ra e =áv! bárm!t "&sz volt megtenn!, ha az el&g "*zel hozhat$a ő"et egymáshoz, egymáshoz, &s így tartós "*tel&"et teremthet "*z*tt("' ?elsóha$tott, &s lehunyta a szem&t' szem&t' Esem&ny)s, Esem&ny)s, hossz) hossz) &s #árasztó na% na% volt' 0em árt az&rt, ha n&ha eml&"ezet&be !&z!, hogy al!g n&hány hete m&g a halálos ágyán #e"(t Ahogy a más!" más!" olalá olalára ra #orult, #orult, &s "ar$a!t "ar$a!t egy %árna %árna "*r& "*r& #onta, #onta, amely amely nem so" s!"erre s!"errell helyettesítette a #eles&g&t, azon !má"ozott, hogy helyese" legyene" a meg&rz&se! ezt a ay Jo-elynne" nevezett re$t&lyt !lletően' 3uszonhato!" 3uszonhato!" #e$ezet Jo-e Jo-elyn lyn v&re v&re )gy )gy #orrt #orrt,, hogy hogy eg& eg&sz sz &$$el &$$el al!g al!g bírt bírtaa lehuny lehunyn! n! a sze szem&t m&t'' Egyre Egyre -sa" -sa" hány"olóott, &s hol az est! esem&nye""el "a%-solatos r&szegítő gonolato" "avarogta" a #e$&ben, hol %e!g magát sz!almazta, am!&rt anny!ra &lvezte =áv! -só"$a!t &s s!mogatását, a"ár valam! vele$&!g romlott sza$ha' M!n!g !s )gy te"!ntett magára, m!nt meg!ngathatatlan $ellem/ nőre' Dve"et t*lt*tt azzal, hogy meg#ontoltan "utatott az &lete %ár$ána" al"almas #&r#! után után'' Bm m!ut m!után án ráta rátalá lált lt,, m&g! m&g!ss hagy hagyta ta,, hogy hogy egy egy más! más!"" #&r#! #&r#! elte eltere rel$ l$ee a #!gy #!gyel elm& m&tt a választott$áról' .&nytelen volt be!smern!, hogy =áv! "!váló %&lánya a #&r#!)! nemne"4 "eves, "eves, szellemes, szellemes, &s reme" társaság !s, amellett, hogy vonzó' M!nettől azonban m&g nem lenne helyes olog megengen!, hogy a teste egy #&r#!val "er(l$*n "*zel! "a%-solatba, míg az elm&$&t egy más!" #oglal"oztat$a' .(l*n*s, e e m!re #el"elt #el"elt az ágyából, ágyából, rá&bret, rá&bret, hogy =av!ne" !gaza volt' 7alóban tanuln!a tanuln!a "ellene egyet s mást a szenve&lyről' M&g a""or !s !gaza volt, ha &rvel&s&ben "&ts>elen(l a szem&rmetlen *n&re" vezette' vezette' 3a Jo-elyn valaha !s ural"on! a"ar a sa$át teste #*l*tt, elősz*r meg "ell &rten!e azt' M!nenne" tete$&be most, hogy bele"ortyolt bele"ortyolt a szenve&ly szenve&ly %oharába, so""al &lesebben &lesebben látta, látta, menny menny!re !re valósz valószín/ ín/tle tlen, n, hog hogyy esetle esetlens& ns&g&v g&vel el &s ta%asz ta%asztal talatl atlan anság ságáva ávall elb/v elb/v*lh *lhetn etn&& Canov Canovert ert66 3!szen 3!szen &%%en &%%en házas házas m!volt m!voltaa volt volt az, az, am! a #&r#! #&r#! szem&b szem&ben en v&g v&gre re al"alm al"almas as %artnerr& avatta így hát hát elengehetetlen, elengehetetlen, hogy legalább legalább -só"olózn! megtanul$on' megtanul$on' 5ár gono gonolata lata!na" !na" szem&rme szem&rmetlens tlens&ge &ge m&g sa$át sa$át magát magát !s megbo megbotrán" trán"oztat oztatta, ta, be "ellett "ellett !smern!e, hogy nem "!s *r*m*t o"ozna ne"!, ha =áv!tól n&hány szer&nyebb le-"&t vehetne a szerelem #ogása!ból' Mar!& Mar!& l&%ett l&%ett be, egy tál-á tál-ánn teás"ann teás"annát át hozva' hozva' Jo-ely Jo-elynn meg$egye meg$egyezte zte magán magána" a",, hogy leg"*zelebb #orró -so"olá&t renel$en, m!vel az volt a megszo"ott reggel! !tala' M!lyen a %alásszobá$a; %alásszobá$a; "&rezte a szobalánytól, szobalánytól, m!"*zben m!"*zben te$et "evert a teá$ába' teá$ába' 0em volt szeren-s&s "&r&s' 0em olyan, m!nt a Cromarty ház #elelte Mar!& v>elen szenve&sről szenve&sről árul"oó ar-"!#e$ez&ssel' Kon Ko nol olom om,, hogy hogy nem nem'' A lay lay h*r h*r%! %!nt ntet ettt egye egyett a -s& -s&sz&$ sz&$&b &ből ől'' 0e bán" bán"ó ó$o $on6 n6 Al! Al!gg egy egy h&t, h&t, &s !tt !tt lesz lesz a a ale les! s! lova lovag$ g$a, a, hogy hogy mego megoss ssza za *nne *nnell sany sanyar ar)) szám szám/z /zet et&s &s&t &t a -!v!l!zá-!ótól távol' 3m6 3m6 Ds hol hol volt olt va$on $on, am!"o !"or sz(" sz("s& s&ggem lett lett voln volnaa rá, rá, mert elv elvetem( tem(lt lt ban ban!t !táá" támata" rán"; háborgott a szobalány' or Presteyne el&g rátermettne" b!zonyult ahhoz, hogy m!nanny!un"at megv&elmezzen megv&elmezzen mutatott rá Jo-elyn' Mar!& el#!ntoroott' Az&rt so""al romant!"usabb lett volna, ha az &n szerelmem ment meg, nem %e!g az *n&' Jo-elyn "!s hí$án bele#ullat a teá$ába' Egyáltalán nem a 9szerelmem:6
=e hát hát a #&r #&r$e $e,, vag vagyy nem nem;; Egy Egy&b &b"& "&nt nt %e %e!g !g hal halla latl tlan an ost ostob obas aság ág lenn lenne, e, ha "!e "!eng nge en& n& a "eze! "*z(l $elentette "! Mar!&, barna szem&vel )gy m®etve Jo-elynt, a"ár egy sz!gor) a$"a' Enny Enny!! bőve bővenn el&g el&g les lesz, z, mae maemo mo!s !sel elle le66 -sa% -sa%ta ta le le JoJo-el elyn yn a -s&s -s&sz& z&$& $&tt a "!s "!stá tány ny&r &rra ra,, s a hang$a olyan #agyos volt, a"ár a $&g' Ggy gonolta, n&ha előny*s lehet, ha az embert olyan szolgá" vesz!" "*r(l, a"!"ben "&%es #&lelmet &breszten!'' Ez !s egy !lyen %!llanat volt' Mely Mely!" !" ruhá ruhátt óha$ óha$t$ t$aa #elv #elven enn! n! ma ma &l &lel előt őttr tre, e, m&l m<ó tósá ságo goss ass asszo zony nyom om;; "&r "&re ezt ztee Mar! Mar!&& az !$eelem leg-se"&lyebb $ele n&l"(l' A s*t& s*t&t" t"&" &" mus muszl zl!n !ntt Jo-el Jo-elyn yn arr arraa szám számít ítot ott, t, hog hogyy a na% na% #oly #olyam amán án $ó $ó n&há n&hány ny %or %oros os helyre vezethet az )t$a, )gyhogy $obbna" látta olyasm!t #elvenn!, am!n nem látsz!" meg olyan "*nnyen a "osz' A "!választott ruha ráaásul el&g magas nya") &s sz!gor) "(lse$/ !s volt, am! "!válóan meg#elelt a hangulatána"' hangulatána"' M!után M!után #el*lt*z*tt #el*lt*z*tt,, a bense$&be bense$&benn enyhe enyhe remeg&sse remeg&ssell ment le a l&%-sőn l&%-sőn,, m!vel nem nem tuta, tuta, hogyan #og ma$ =áv! szem&be n&zn! azo" után, am!lyen bensős&ges $elenete" az előző este "ette "ette$(" $(" "*z "*z*tt *tt le$áts le$átszó zóta" ta"'' Am!"or Am!"or meglát meglátta ta trett trettont ont,, óva óvatos tosan an meg"&r meg"&rez ezte4 te4 or or Presteyne #el"elt már; Nlor Nlorsága sága "or "orán án "!l "!lov ovag agol olt, t, m&l m<ó tósá ságo goss assz asszon onyo yom' m' Oha Oha$t $t reg regge gel! l!zn zn!; !; Jo-elyn meg"*nnyebb(lten renelt lágy to$ást &s %!rítóst, ma$ le(lt a reggel!ző szalonban, hogy *sszeállítson egy sor "&r&st tretton számára' A #ő"omorny!" rátermett sz*vets&gesne" sz*vets&gesne" íg&r"ezett, ám )tmutatásra lesz sz("s&ge abban, hogy m! az, am! =av!ne" meg#elel legalá legalább! bb!ss az első első !ősza !ősza"ba "ban, n, amíg amíg ne"!l ne"!látn átna" a",, hog hogyy )$ra )$ra olyan olyanná ná varáz varázsol sol$á" $á" a házat, házat, am!lyenne" lenn!e "ell' D%% v&gze v&gzett tt a reggel!$&v reggel!$&vel el &s távozn! távozn! "&sz(lt "&sz(lt a szalon szalonból, ból, am!"or am!"or =áv! =áv! nagy l&%te l&%te""el ""el be-s*rtetett a házba' ovagló-s!zmá$ában &s szarvasbőr narág$ában olyan látványt ny)$tott, hogy az bármely nő reggel&t bearanyozta volna ha-sa" az !llető nő nem lett volna zavarban, &s nem gy*t*rte volna a b/ntuat M!előtt Jo-elyn meg#elelő m&rt&"ben m&rt&"ben el%!rulhatott volna, volna, a #&r#! "&t "&t u$$al megemelte megemelte az állát &s #orró, "em&ny a$"ával szá$on -só"olta' A lány egy %!llanatra "őv& vált a *bbenettől' A #&r#! -só"$ából nem sugárzott sem a -sábítás, sem az ural"oás vagy a b!rto"lás vágya' 0em volt t*bb, m!nt barátságos &s v>elen(l egyszer/ "!#e$ez&se a szeretetne", am! nagyon, e nagyon $ólesett ne"!' Am!"or =áv! =áv! hátral&%ett, hátral&%ett, Jo-elyn Jo-elyn már nyomát sem sem &rezte az előző előző este m!att! zavarána" zavarána" .!ss& a"aozó l&legzettel így szólt4 Jó reggelt6 0agyon "orán "elhett&l' Megl Meglát átog ogat atta tam m az !nt&z !nt&zőt őt,, hogy hogy megb megbes esz& z&l$ l$(" (",, szer szer!n !nte te m! m!n m!nen entt "elle "ellene ne tenn tenn(n (n"" D%% D%% lovat lovat "&sz(l "&sz(l*" *" "eríte "eríten! n! magam magamna" na",, hog hogyy szem&l szem&lyes yesen en !s megn&z megn&zhes hesse se"" m!ne m!nent nt .aron#ogva az a$tóhoz vezette a lányt Kyere, n&zz(" meg egy(tt az !stállót6 0agy lósza"&rtő l ósza"&rtő l&v&n ny!lván te !s &%%en olyan "íván-s! vagy, m!nt &n' A er/s !zgalom, amellyel amellyel =áv! a rá$u" váró na% el& n&zett, n&zett, ragaósna" ragaósna" b!zonyult' M!re a -&l$u"hoz &rte", már olyan "*nnye&n -sevegte" m!nt azelőtt !s m!n!g' Azonban m!n"etten eln&multa", ahogy az !stállóba l&%te"' A"ár-sa" a boros%!n-e, az !stálló !s ma"ulátlan renben volt tartva, az állomány %e!g m!nen vára"ozásu"at #el(lm)lta' Jo-elyn sz!nte !r!gy"eve legeltette a szem&t a vaászathoz használt "ar-s) hátaso"on, a #ogat el& való, *ssze!llő szín/ -sa%aton, a agaó !zm) !gáslova"on' Ez a látvány m&g az a%$át !s leny/g*zte volna' Ez márm mármár ár eleg elegen enő ő ahho ahhoz, z, hogy hogy megb megboo-sá sáss ssu" u" !l# !l#re re b/n b/ne! e!tt mon monta ta,, aho ahogy gy egy egy gy*ny*r/ sz(r"e "an-a állásához &rt' Ma$ esz&be $utott, hogyan zárta be a báty$a =áv!&t a boros%!n-&be, boros%!n-&be, &s hozzátette4 egalább!s egalább!s n&mely!"et n&mely!"et A bát bátyá yámn mna" a" "&t "&ts& s> gtel elen en(l (l $ó $ó &rz &rz&" &"ee volt volt a lova lova"h "hoz oz áll álla% a%ít ítot otta ta meg meg =á =áv! v!, , aho ahogy gy az álláso" hossz) sorát szeml<e bánatosan' 0agy "ár, hogy nem látta &rtelm&t anna", hogy ugyan!lyen %&nze"et #orítson a haszonállato" állományána" #e$leszt&s&re vagy a $obb#a$ta term&nye" (ltet&s&re'
Az !nt&zőn&l tett látogatás során eze" szer!nt so" m!nent hallott =áv!' =e te m!n"ettőt megtesze ma$, ugye; Jó gaza leszel, &s leszne" gy*ny*r/ lova! !s monta Jo-elyn, m!"*zben a sz(r"e selymes orrát s!mogatta' ővel így lesz, rem&lem sóha$tott a #&r#!' el"ese&se "ezett el%árologn!' Csa" nem most azonnal' Az &n vagyonom segíts&g&vel most r*gt*n megtehetn&, an&l"(l, hogy el "ellene an!a a"ár a bort, a"ár a lova"at gonolta Jo-elyn, s "*zben &rtelmetlen "evess&ge"et g(gy*g*tt a "an-ána"' N" "etten, ha *sszetársulnána", messz!re $uthatnána"''' -sa" &%%en nem ez a #&r#! volt az a társ, a"!t magána" szánt, &s =áv! maga sem őt választotta' n lenne az )$ lor; "&rezte egy uvar!as hang' Par"er vagyo", a lovász' Jo-elyn &s =áv! a $*vev&ny #el& #orult' Par"er !egesne" t/nt, e =áv! "*nnye moorban #eltett "&r&se!t hallva hamarosan #elengeett ' Jo-elyn gyanította, hogy a n&ha! báró heves v&rm&rs&"let/ ember lehetett, így a szolgá! megtanultá", hogy m!nen mozulatu"ra v!gyázzana" a $elenl&t&ben' =áv! meg"&rte Par"&rt, hogy nyergel$en #el ne"! egy magas termet/ s*t&t %e$t' A lovász ne"!látott a #elaatna", =áv! %e!g a lányhoz #orult4 7olna "eve "!lovagoln! velem; ?elnyergelhet$(" ne"e azt a sz(r"&t, amíg lovaglóruhába b)$sz' Jo-elyn habozott egy %er-!g, e v&g(l s!"er(lt ellenálln!a a -sábításna", &s megrázta a #e$&t' 7alószín/leg $obb, ha elősz*r egye(l $áro be estholmeot' Azt h!szem, !gaza lehet' Engeelmeel &n a!g *ssze(ln&" trettonnal, hogy el*nts(", %ontosan m! m!nent "ellene tenn! a házzal' A #&r#! ráv!llantott egy mosolyt abból a #a$tából, amely!" m!n!g megmelengette a lány szív&t Ho%%ant hálás lenn&" &rte' 5árm!"or -satába vezete" egy -sa%at "atonát, e a háztartás vezet&s&ről m&g "evesebbet tuo", m!nt a gazál"oásról' A""or &n megye" !s monta Jo-elyn, *r(lve, hogy hasznos tev&"enys&ggel #oglalhat$a el magát =áv! mellette l&%"eve el!nult "!#el&' Par"erne" segíts&gre lesz sz("s&ge az !stállóban' 5eleegyezn&l, hogy #elvegyem Hhys Morgant, ha ha$lanó !e$*nn!; Heme" *tlet' 3asznossá tette magát nálam, e ősz!nt&n szólva nem a"a el&g mun"a ne"! &s a lonon! lovászomna" egy(ttv&ve' 5!ztosan *r(ln! #og, hogy a -salá$ához enny!re "*zel tu elhelyez"en!' A #elnyergelt %e$ már oa"!nt várta =áv!&t, )gyhogy #el(lt rá, &s a va-sorá!g b)-s)t vett Jo-elyntől' A lány n&zte, ahogy ellovagol, &s -se%%et sem le%te meg, hogy a #&r$e "!váló lovasna" b!zonyul' M!nent olyan $ól -s!nált, &s m!nent olyan "*nnye&n, szer&nyen, m!nen#&le hen-eg&s vagy mester"<s&g n&l"(l' Elt/nő*tt, m!re $utna =áv! az elő"elő lonon! társaságban, ahol a "(lsős&g, a látszat #enntartása so"a" számára maga volt az &let' Persze a $ellem &s a való! &rem m&g ott !s "!vívhatta azo" el!smer&s&t, a"!" !gazán számította"' 3a a #&r#! valam!lyen o"ból m&gsem venn& #eles&g(l azt a b!zonyos Jeanetteet, a""or sem szenvene h!ányt az !#$) h*lgye"ből, a"!"ne" leghőbb vágyu" volna, hogy ay Presteynen& válhassana"' Ettől a "(l*n*sen lehangoló gonolattól "ís&rve Jo-elyn v!sszaballagott a házba' =áv! !sm&t meg-só"olta a #eles&g&t, am!"or haza&rt va-sorára' Ez)ttal meg*bben&s helyett a lány v>elen(l elragaóan v!ssza-só"olta' A #&r#! megálla%ította magában, hogy meg!nt egy l&%&ssel előr&bb $utotta"' Mosolyogva bevezette az eb&lőbe' 3asznosan telt a na%o; A házna" rengeteg %alóv!aszra &s !zzaságra lesz sz("s&ge, e maga az &%(let $ó álla%otban van, elte"!ntve egy "!s beázástól a %alást&rben' La#ent találtam n&hány míves r&g! b)torarabot, )gyhogy a #őbb szobá" legt*bb$&t sz!nte !ngyen #el lehet )$ítan!' 3olna%
nyol-tíz asszony $*n ma$ #el a #aluból segíten!' Elmosolyoott, s "*zben "!rázta a szalv&tá$át' M!nnyá$an ma$ meghalna" a "íván-s!ságtól, hogy bel&%hessene" a nagy házba, &s meg%!llanthassana" t&ge, ha szeren-s&$(" van' Kyanítom, m&g !n"ább oaleszne", hogy láthatna" egy !gaz! #!nom )r!h*lgyet ononból' Ds m!t gonolsz magáról a házról; !gazán -soás ha$olt előre Jo-elyn -s!llogó szemmel' A szobá" beosztása reme", &s az )$abb szárnya"ban a nagy abla"o"ból "!t/nő a "!látás' A na% !s gy*ny*r/en bes(t, !gaz! hely! látványosságot #araghatnán"''' a hang$a !tt ela"at azazhogy #araghatnál belőle' =av!ne" nagyon tetszett ez az *n"&ntelen t*bbes szám' 0agy álás lenne, ha a megl&vő b)toro""al meg tuná olan! a #el)$ítást monta' Attól tarto", egy arab!g m&g nem "*lthet(n" t)l so" %&nzt a ház belse$&re' Jo-elyn lenyelt egy "anál sós"alevest' M!t találtál a b!rto"on; "&rezte' Holey &s az !nt&ző nem t)lozta" a tenn!való"at !lletően #elelte =áv!, ma$ vágott egy gr!maszt' Ezen #el(l %e!g h!hetetlen, menny!re tuna" sa$ogn! az ember lovagló!zma!, ha n&hány hóna%$a nem (lt már lóháton' A lány "un-ogott, e !n"ább nem szólt semm!t 0agyon &re"elne a v&lem&nye a b!rto"ról' M!"or volna al"almas, hogy "!lovagol$ velem; 3olna% !n"ább a házban "ellene maranom t/nő*tt Jo-elyn, h!szen a""or "ez a ta"arítószem&lyzet' M!t szólnál a holna%utánhoz; =áv! ból!ntott, bár "!ss& -salóottan' Már al!g várta, hogy "*rbevezethesse a lányt estholmeban+ b!ztos volt benne, hogy a szeretet, amelyet a b!rto" !ránt &rez, őrá !s átraga ma$' A házat már szemmel láthatólag meg"evelte, no meg azt !s, ha meg-só"ol$á"' 3a beleszeretne a b!rto"ba, a v&g&n talán beleszeretne a gazá$ába !s'
3uszonhete!" #e$ezet A %uszta szeren-s&n m)lott, hogy rátalálta" erre a házra' ally #eln&zett a %alóról, ahol a "(l*nb*ző tenn!való"at *sszeírva (l*g<, hogy )$ra bologan v&g!g$ártassa te"!ntet&t az (res társalgó #ala!n' Am!"or a an-aster -salá (gyv&$&vel taná-s"ozott, -sa" )gy mell&"esen megemlítette "*zelgő házasságát' Holey tuott egy "!aó házat m!n*ssze egyetlen saro"ny!ra lan renelő$&től, így hát ally elv!tte a vőleg&ny&t, hogy szem(gyre vegy&" a helyet' M!n"etten azonnal beleszerette" a házba, &s hala&"talanul aláírtá" a b&rlet! szerző&st' @*"&letes helyen volt, lan mun"á$a szem%ont$ából ro%%ant "&nyelmes, ám attól m&g!s szeren-s&sen el"(l*n(lő, &s $óval tágasabb, m!nt a renelő #*l*tt! sz/" szobá-s"á"' ally anna" !s *r(lt, hogy ugyanazon a "*rny&"en marahat, &s így továbbra !s el$árhat aun-eston&"hoz most már -sa" m!nt barát, &s nem m!nt al"almazott' 3abár már mun"ába állt az )$ nevelőnő, a -salá nagylel"/en megengete ne"!, hogy a házu"ban mara$on, amíg #&r$hez nem megy' 0a%$a!t azzal t*lt*tte, hogy az )$ otthonu"at tervezgette &s seg&"ezett lanne"' z&(lten $ó"ev/ !ősza" volt ez, tel!stele lehetős&ge""el' ?el"elt a #*lről, &s lassan áts&tált a szobán, )$ból meg-soálva a íszes szeg&lyl&-e"et &s a na%#&ny ragyogását a #&nyesre s)rolt t*lgy#a %alón' Persze a nyomába sem &rhetett a Cromartyház %om%á$ána", e ally ezt egy -se%%et sem bánta' Elegenő hely(" volt ahhoz, hogy ő" magu" bologan &lhessene" !tt, &s ha !sten !s )gy a"ar$a, egy na% ma$ a gyerme"e!"
!s' M!nen tovább! n&l"(l el tuta "&%zeln!, hogy &lete hátral&vő r&sz&t ebben a házban &l$e le, &s m!nenna% hálát a$on a sorsna" számtalan a$án&"á&rt' 3!rtelen olyan bolog !zgalom vett ra$ta erőt, am!lyet a estholmeban t*lt*tt gyerme""ora óta nem &rzett' .ar$a!t sz&ttárva "*rbe"*rbe "ezett #orogn! a szobában, m!ntha -sa" )$ra hat&ves lett volna' A váratlanul #el-sen(lő nevet&s hallatán azonban a társalgó t)lsó v&g&be &rve #*lbe gy*"erezett a lába' El%!rulva #orult a be$árat! a$tó #el&, &s meglátta lant a"! &%%en bel&%ett, "ez&ben a más!" "ul--sal' z&les vállát "*rbera$zolta a na%#&ny, s anny!ra vonzón #estett, hogy ally szíve belesa$ult a látványba' Hem<em, hogy !tt találla" monta a #&r#!, &s "ala%$át hanyagul a %alóra obva, -s!llogó szemmel "*zelebb l&%ett' átom, "!slány, reme"(l mulatsz' ally a "ar$ába vetette magát, t)láraó lel"ese&s&ben a""ora len(lettel, hogy #&l!g "*rbe#orította a #&r#!t a tengelye "*r(l' =e m&g menny!re6 O, lan, al!g bírom elh!nn!, hogy m!nez valóság6 3ogy te maga valóság vagy' A #&r#! az a$"ára ha$olt, &s nagyon !s valóságos móon meg-só"olta' 3ossz) *lel"ez&s után, am!től allyne" m&g a lábu$$a !s b!zseregn! "ezett, lan hátral&%ett &s v&g!gm&rte a lány maszatos ar-át' átom, a %aláson !s $ártál' Csu%a "osz lett&l m!nen#&le -s!nosabbnál -s!nosabb helye"en' Attól tarto", soha nem lesze" olyan ragyogó sz&%s&g, m!nt Jo-elyn' 3a anny!ra vágyónál a ragyogás után, nem !s menn&l so"ra velem #elelte lan, ma$ át"arolta a lány vállát, &s átballagta" az eb&lőbe, amely a társalgóból nyílt El"&sz(lt&l a l!stá!al; gen' A ház "!váló álla%otban van' Há#&r egy "!s ta"arítás, &s esetleg át lehetne #esten! !ttott, e ha a"ar$u", a"ár már holna% be"*lt*zhet(n"' Am! azt !llet! monta habozva a #&r#! , &n arra gonoltam, hogy holna% !n"ább *sszeházasohatnán"' ally meg%*r(lt &s megle%etten n&zett rá' 3olna%; 0em o"tóberben; evelet "a%tam anyámtól' A bátyám, =!arm! "&t h&t m)lva megnős(l, &s lesz egy"&t "eresztelő !s a -salában' Meg#ogta a lány "&t "ez&t' A nyár v&g&n&l -senesebb !ősza" %e!g )gysem szo"ott lenn! a mun"ámban, )gyhogy bel&m hasított a #el!smer&s4 enn&l meg#elelőbb !ő%ontot "eresve sem találhatnán" arra, hogy "ó-!ába men$(n" &s meg!smer a -saláomat' zeretn&" el!-se"en! vele'' Háaásul már &ve" óta nem $ártam otthon' zóval m&g m!n!g "ó-!a az otthona, a"árhány távol! helyen $árt !s' ally ezt nagyon "eves ologna" tartotta' Ds %ersze ha egy(tt a"arun" utazn! monta , *ssze "ell házasonun"' Ggy ám' lan lassan elmosolyoott' Meg aztán arra !s rá$*ttem, hogy nagyon rosszul t/r*m a vára"ozást' A szem&ből sugárzó melegs&g "!s hí$án elolvasztotta allyt' A v!lág -su%án a #aragatlan, e zsen!ál!s orvost !smerhette+ a #&r#! lel"&ne" ez a gyeng&, ragasz"oó olala -sa"!s a lány& volt' zíve sz!nte t)l-sorult a szerelemtől, s u$$a!val belet)rt az erős szál), ősz#eh&r ha$ba, -sa" hogy &lvezze az &r!nt&s&t A""or hát, "evesem, leg$obb lesz, ha holna% reggel *sszeházasoun"' A ház "*r(l! #árasztó mun"ával telt "&t na% után $o-elynne" nagy "eve támat egy "!s "!"a%-solóásra' .even- "atona! szabás) "&" lovaglóruhá$ában lel!begett estholme l&%-sősorán, amely "!válóan al"almas volt a látványos bel&%ő"re, &s most ragyogott a #&nyez&stől' =áv! &%% egy levelet olvasott, ám ahogy #el%!llantott, tel$esen rabul e$tette a látvány' $ó reggelt, Jo-elyn' Ez a lovaglóruha m&g a szo"ásosnál !s leny/g*zőbb' Jól se$tem, hogy a @!ze!" .!rály! 3uszárezre un!#orm!sa szolgált a m!ntá$ául;
3át %ersze ny)$totta oa ar-át a lány, hogy meg"a%hassa az (v*zlő -só"ot A #&r#! a$"a egyszerre megnyugtatta &s !zgalomba hozta' gazán "(l*nleges hatás' A -só" után, "!ss& "!#ullava hozzátette4 Enny! aranyzs!nórna" nem lehetett ellenálln!' ?els&gs&rt&s lenne azt monan!, hogy ra$ta $obban áll ez az egyenruha, m!nt a r&gensher-egen; mosolyoott el a #&r#!' 0em #els&gs&rt&s, m<óságos uram, hanem egyenesen hazaárulás6 =e nem #ogla" #el$elenten! #elelte a lány nagyvonal)an' =áv! #eltartotta a levelet, amelyet &%%en olvasott, am!"or Jo-elyn bel&%ett' Ez most &r"ezett ononból' ally &s lan *sszeházasota", &s )ton vanna" "ó-!ába' gazán; M! v!tte rá ő"et, hogy m&gse vár$ana" ősz!g; A h)gom azt ír$a''' =áv! a levelet b*ng&szte' 9gazán sa$nálom, hogy nem lehettete" ott az es"(vőn, e ez most a leg$obb al"alom, hogy "ó-!ába utazzun", &s %ersze nem bírtam ellenálln! a "ís&rt&sne", hogy lan egy eg&sz hóna%!g -sa" az eny&m legyen' @alán am!"or &lne" utazun", megállhatun" ma$ estholmeban' Csoás6 A""or hát renes nász)tra !s el tuta" menn!' ally b!ztosan gy*ny*r/ menyasszony volt' =áv! )$ra a lev&lhez #orult 9.&rle", mes&l el $o-elynne", hogy az es"(vőn a z*l selyemruhát v!seltem, amely!"ne" olyan #!gyelemre m<ó a "!vágása, &s lan )gy *sszezavaroott tőle, hogy rá "ellett szóln!, hogy mon$a "! az !gent' 7>elen(l el&geett voltam magammal'Q Ds $ól !s tesz! nevetett Jo-elyn' allyne" hála, lan .!nlo-" bologabb ember lesz, &s valószín/leg m&g enn&l !s $obb orvos' Ha"ott szo"nyá$át #el"a%va "!l!bbent az a$tón, amelyet =áv! tartott ne"!, s "*zben enyhe sóvárgás vett ra$ta erőt' M!lyen -soálatos lehet anny!ra b!ztosna" lenn! magun"ban, m!nt ally &s lan' Azna% este, am!"or be$elentett&" az el$egyz&s("et, tel$esen v!lágos volt, menny!re t*"&letesen !llene" egymáshoz' 7alósággal "!v!rágozta" egymás $elenl&t&ben' Jo-elyn m&g soha sen"!ben &s semm!ben nem &rezte magát !lyen b!ztosna"' Er&lyesen #!gyelmeztette magát, hogy ne s!rán"ozzon ezen' @*"&letes nyár! na% volt, "a%ott egy gy*ny*r/ hátaslovat, ott volt a -soás b!rto", amelyet megte"!nthet, &s a lehető leg$obb )t!társ lovagolt mellette' 3abár estholmeot !gen-sa" elhanyagoltá", a #*l$e $ó volt, &s m!n a term&nye", m!n az állatállomány eg&szs&ges so"#&les&get mutatta"' Jo-elyn ezt helyeselte4 a %!a-! ára" !ngaozása mellett így a bev&tel egyenletesebb marahat' A gabona, a "omló &s az alma mellett volta" !sznó", egy "!s -sora te$elő teh&n, &s egy $óval nagyobb -sora a 3ere#or megy&ről elnevezett #eh&r #e$/ vágómarhából' ?el "ellene $avítan! az állományt $egyezte meg Jo-elyn, ahogy az állato"at n&zt&"' Egy $ó b!"a már elegenő lenne' 5ár =av!ne" egyetlen ar-!zma sem ránult, a lányna" m&g!s óhatatlanul esz&be $utott, m!lyen mun"át !s v&gezne az a $ó b!"a' Enyh&n el%!rulva a szeme #*l& tartotta a "ez&t, &s eln&zett a távolba' Arra egy tem%lomtornyot láto"' 7oltál már a #aluban; M&g nem, e ez $ó al"alom lenne, hogy meglátogassu"' @íz%er-ny! lovaglás után meg&r"ezte" estholme #alu$ába' A háza"at vonzóvá varázsolta a hely! "ő, amelyből &%ített&" ő"et, ám a gya"orlott szem "*nnyen &szrevehette, hogy az &%(lete" "arbantartása so" "ívánn!valót hagy maga után' 0&mely!" tető egyenesen botrányos álla%otban van mutatott rá Jo-elyn al!g hallhatóan' Hem&lem, elő"elő helyen szere%elne" a tenn!való" l!stá$án' A #&r#! ból!ntott' %anyolországban magam !s &%%en eleget alutam beázó #eel/ háza"ban' 0em gonolom, hogy máso"na" !s sz("s&g(" volna erre az &lm&nyre' A %árbesz&ne" v&ge sza"at, m!vel a #alu tel$es la"ossága, a $árn! &%%hogy megtanult "!sgyere"e"től a nyol-van&ves aggastyáno"!g, m!n "!tóult a háza" el&, hogy láthassa az )$
#*lesurat' Jo-elyn számára, a"!ne" már nagy ta%asztalata volt abban, hogy (v*z*l$e a $obbágyo"at &s g(gy*g$*n a -se-semő"ne", nem o"ozott gonot, hogy a #!gyelem "*z&%%ont$ába "er(lt' =áv! !s állta a sarat, bár a #*lb!rto"os szere%e )$ volt ne"!' Ahogy Jo-elyn a%$a gya"ran monogatta, az !gaz! )r!ember m!nen helyzetben megáll$a a hely&t Am!"or már b)-s)z"ota", egy #!atal lány szalat "! az egy!" "unyhóból, &s egy -so"or rózsát nyomott Jo-elyn "ez&be' ?oga$a el, m<óságos asszony6 .*sz*n*m monta Jo-elyn meghatottan' Eze" az embere" sz!nte "&ts&gbeesve vágytá", hogy h!hessene" az )$ or Presteyneben' =áv! #&l!g már el !s nyerte a szív("et, &s m!re el$*n a "ará-sony, m!nhalál!g h/e" leszne" hozzá a"ár-sa" =áv! őhozzá$u" .!ss& szomor)an szívta be a rózsá" neh&z, nyár v&g! !llatát' 7a$on m!t gonolna" ma$ a #alus!a", ha elmegy &s t*bb& soha nem t&r v!ssza; =áv! va$on hagy$a ma$ "!tuón!, hogy a házasságu" v&get &rt; 5!zonyára egyszer/bb lenne hagyn!, hogy azt h!ggy&", meghalt' 7agy -su%án egy )$ #eles&ggel t&rn! haza valamely!" na%, m!nen "(l*n magyarázat n&l"(l' gen, ez volna a lorhoz !llő magatartás' M!vel &%%en a #alu határában álló tem%lom mell& &rte", meg"&rezte4 Megáll$un"; Jó *tlet =áv! leszállt, &s "!%ányvázta a lovát, ma$ a "ar$át ny)$totta, hogy lesegítse a lányt' ?ogása b!ztos volt &s erős, íz!gv&r!g #&r#!as' Egy %!llanattal talán tovább !s tartotta Jo-elynt, m!nt az #elt&tlen(l sz("s&ges lett volna' D%% el&g hosszan ahhoz, hogy a lányban #el!&zze a h/v*s boros%!n-&t &s a #orró *lel&se"et A %o"olba !s, hogy m!nenről az a $elenet $ut esz&be6 ?elemelte a szo"nyá$át &s bel&%ett a tem%lomba' 0agyon *reg &%(let volt, n&gysz*gletes tornya m&g a normann !ő"ből származott' Jo-elyn v&g!gballagott a #őha$ón, *r*mmel látva, hogy a lel"&szne" hírehamva s!n-s' így b&"&ben &lvezhette a sz/rt #&nye"et &s a t*m$&n meg az áhítat lengeező !llatát, an&l"(l, hogy "*zben társal"on!a "ellett volna' A tem%lom legszembet/nőbb r&sze az oltár #*l*tt található hatalmas #estett (vegabla" volt' Ahelyett, hogy valamely egy&rtelm/en vallásos t&mát olgozott volna #el, a "&% a #el"elő na%ot ábrázolta, am!nt #&nye beragyog$a a #á"at &s a v!rágo"at, valam!nt egy szárnyaló #eh&r galambot, amely a zentlel"et volt h!vatott meg$eleníten!' A r&g! abla" -s)nyán megrongálóott monta =áv!, "*vetve Jo-elyn te"!ntet&t ez&rt a%ám )gy *nt*tt, )$at "&szíttet a hely&re' Desanyámat "&rte meg, hogy tervezzen )$ m!ntát, amelyben "!#e$ezőhet a term&szet !ránt! "*z*s szeretet("' Ltt !s van alul anyám monogram$a' M!-soa sz&% t!szteletaás6 suttogta a lány' Az ő any$ána" bezzeg nem állította" eml&"m/vet Charltonban' A n&ha! gró#n& nev&ne" m&g a v!sszhang$a !s r&g elt/nt már a #ala" "*z(l' .!ss& melan"ol!"us hangulatban "!tárt egy olala$tót, &s "!l&%ett az árny&"os tem%lom"ert #á! "*z&' Jól se$tem, hogy !tt vanna" eltemetve a sz(le!; szólt hátra a válla #*l*tt' A bátyám nem engete, hogy anyámat !e temess&", holott ez volt a%án" a"arata #elelte =áv! szárazon' !l#re szem&ben az ő any$a volt az a%án" egyetlen !gaz! #eles&ge' Azt h!szem, ha távol !s tarthatta &esanyá test&t ettől a tem%lom"erttől, azt nem a"aályozhatta meg, hogy a lel"e az a%á& mell& "er(l$*n' Jo-elynne" esz&be $utott a #estett (vegabla" ragyogása' 5!ztos vagyo" benne, hogy most !s egy(tt vanna" =áv! te"!ntete ellágyult' zeretn&m h!nn!, hogy !gaza van A "ert v&g&ben hatalmas síreml&" állt, ra$ta a an-aster n&vvel' Jo-elyn "*zelebb s&tált, ma$ megtor%ant, am!"or meglátta a síreml&"től $obbra a "&t )$ sírt' ?r!ssen #aragott "*ve" $elezte" !l#re an-aster, a hato!" Presteyne báró, valam!nt a m<óságos @!mothy an-aster v&gső nyughely&t' !l#re& mellett egy valam!vel r&gebb! sír állt+ ezt már %uha #/ta"aró nőtte be' A m<óságos Hoger an-aster %!hent !tt Jo-elyn szomor)an elt/nő*tt a három #!v&r nyugvóhelye #*l*tt' 7alaha ő" !s -se-semő" volta", a rem&nys&g sz!mbóluma!' 7ala"! b!ztosan nagyon szerette ő"et' 7a$on ő" szerett&"
egymást; M!#&le v&gzetes h!ba lehetett a #e$("ben, am! !ly #elelőtlenn&, !ly "egyetlenn& tette ő"et; M&g m!n!g a "ez&ben tartotta a v!rág-so"rot' 3!rtelen *tlettől vez&relve egyegy szál rózsát tett m!negy!" sírra' M!után v&gzett, &rezte, hogy =áv! oal&%ett m*g&$e' A #&r#! a vállára helyezte a "ez&t !gazán nemeslel"/ vagy' .*nny/ ne"em nemeslel"/ne" lenn!, h!szen nem engem "ínozta" #elelte' " elmente", te v!szont m&g m!n!g &lsz' A harag !e$e már elm)lt' =áv! erősebben szorította a vállát 5*l-sen besz&lsz' Meg%róbálom meg#ogan! ezt az !ntelmet A lány a "ez&t egy %er-re =av!&re tette' A b*l-sess&get osztogatn! m!n!g egyszer/bb, m!nt az emberne" *nmagára al"almazn!' 5ár-sa" ő maga !s el tuná engen! a sa$át m)lt$át6 Atyá hol nyugsz!"; Amott' =áv! "*nnye&n a lány ere"ára tette a "ez&t s a -salá! síreml&" t)lolalára vezette' A sír"ő előtt megállt, &s elgonol"ova n&zett le' Egyszer el$*ttem !e, )tban az ezreem állomáshelye #el&' Az volt az egyetlen al"alom, hogy !tt $ártam, am!óta eltemett&" Jo-elyn szótlanul oaata ne"! a -so"or mara&"át' =áv! "!vett belőle egy a%ró, aranyszín/ rózsab!mbót, a t*bb!t %e!g aty$a sír$ára #e"tette' Ezután meg#orult, &s a b!mbót Jo-elyn ha$tó"á$ára t/zte+ ahogy a szárat a gomblyu"ba !llesztette, tenyere #!noman a lány "ebl&hez &rt' Ez az a%ró, szán&"talan &r!nt&s "(l*n*sen #el"avaró hatással volt Jo-elynre' Az al"alm! !smerős*" b!zonyos távolságot tartana" egymás "*z*tt, * &s =áv! gonol"oás n&l"(l l&%t&" át ezt a határt' 3oztam %!"n!""osarat szólt =áv!' M! lenne, ha a gy(m*l-s*sben eb&eln&n"; Jo-elyn mosolyogva bel&"arolt ma$ v!sszaballagta" a lova"hoz' Dszre sem vette, m!lyen "*nnye&n #elvett&" egymás l&%te!ne" r!tmusát A' gy(m*l-s*s t*bb ombot !s el#oglalt, =áv! a legmagasabb!" tete$&re vezette *t, ahonnan $ó "!látás nyílt a hosszan elter(lő ye #olyóra &s estholme tar"a #*l$e!re' Azt rem<e, a tá$ sz&%s&ge )gy át!tat$a ma$ Jo-elyn &rz&"e!t, hogy soha t*bb& nem a"ar elmenn! !nnen' esegítette a lóról, &lvezve a lány "ez&ne" s)lyát a vállán, neh&z szo"nyá$ána" &r!nt&s&t a lábszárán' Jo-elyn már nem h)zóott v!ssza tőle' El#ogata az &r!nt&s&t, sőt egy r*%"e %!llanat!g talán szántszán&""al, "!hívón a "ar$a!ban !s marat A lány o&bb l&%ve lesza"ított egy almát a leg"*zelebb álló #áról' Csoás látvány lehet ez a gy(m*l-s*s tavasszal, am!"or v!rágba borulna" a #á"' Az !s' Anna" !e$&n szerettem !tt #e"(n!, &s hallgatn! a m&he" *ng!-s&l&s&t' Az !llatáraat valósággal megr&szegítette az embert' =áv! hozzá#ogott "!%a"oln! a nyeregtás"á$ából, legelősz*r !s egy ta"arót terítve a #/re' A #á"at nem metszett&" &s gonoztá" )gy, ahogyan "ellett volna, e a legt*bb m&g m!n!g eg&szs&ges &s bőven termő' Egy"&t &vny! meg#elelő gonos"oás után )$ra olyan lesz a term&s, m!nt a%ám !e$&ben' M!után megetette az almát a sz(r"e "an-ával, Jo-elyn a ház #el& te"!ntett, amelyne" tete$e "!vehető volt a távolban' Ezen a b&"&s v!&"en neh&z elh!nn!, hogy l&tez!" egyáltalán onon ny(zsg&se' ononna" !s megvanna" a maga sz&%s&ge!, e &n szívesebben #ogom !tt t*lten! az !őm nagy r&sz&t monta =áv!, &s t*bb -somagny! enn!valót meg egy agyag"an-sóny! almabort vett elő a nyeregtás"ából' Az &tele!n" m!nen hozzávaló$a !tt termett, a b!rto"on' Jo-elyn "e-sesen elhelyez"eett a habos szo"nyatengerben' =áv! %e!g elrenezte a sa$tot, son"át &s #r!ssen s(lt "enyeret' M&g a hagymát !s a b!rto"on termesztett&" &s savanyítottá", estholme! e-etben' Az eg&sz reggel! lovaglás után !gaz! v!&"! &tvággyal #ogta" az ev&shez' A #&r#!na" tetszett, hogy Jo-elyn nem -sa" -s!%eget, m!nt valam! !eges íszmaár' Ez t*"&letes sóha$tott a lány, m!után az utolsó #alatot !s lenyelte' .*rbelovagoln! a b!rto"on, a sa$át #*le gy(m*l-se!t enn!''' n!n-s !s $obb enn&l' A%ám m!n!g azt monta, Angl!ána" abban re$l!" az erőss&ge, hogy a lel"(n" m&ly&n m!nanny!an v!&"!e" maratun",
nem )gy, m!nt a #ran-!a ar!szto"ratá", a"!" m!n!g a "!rály! uvarban <e", &s tel$esen elsza"ata" a gy*"ere!"től' 0e "orlátoz -su%án Angl!ára $egyezte meg =áv!, m!"*zben az utolsó #alat sa$ttal !s v&gzett Mon !n"ább, hogy a br!te" erőss&ge' Eln&z&st "&re"' gaz! angol arrogan-!ával t)l gya"ran el#ele"ezem 5r!tann!a más n&%e!ről' 0em tenn&, ha !tt nőtt&l volna #el monta =áv!, m!"*zben lustán hanyatt őlt a ta"arón' Ez !tt a ales! határv!&", ahol az angol Nrgró#o" anna" !e$&n #eltartóztattá" a #osztogató va "eltá"at' Ez&rt a ter(let&rt &vszázao"on át har-olta", &s az embere" eml&"ezete messz!re ny)l!" v!ssza' ales mely!" v!&"&ről származott az &esanyá; Caer%h!llyből' Az a%$a !s"ola! tanító volt' Az *regne" &s a%ámna" "*z*s szenve&lye volt a vav!rágo" osztályozása, &s &ve"!g tuós levelez&st #olytatta"' A""or talál"ozta" am!"or a%ám Caer%h!lly "*zel&ben $árt, &s meg a"art mutatn! a nagya%ámna" egy va or-h!eát, amelyet ő )$ #a$tána" gonolt Elmosolyoott, ahogy #el!&zte a t*rt&netet, amelyet az any$a számtalanszor elmes< a gyerme"e!ne"' .!s(lt, hogy azt az or-h!eát már osztályoztá", )gyhogy a%ám !n"ább anyámat gy/$t*tte be' .!-s!t m!n!g a #ellege"ben $árt, &s egyáltalán nem zavarta, hogy egy rang$án alul! nőbe lett szerelmes' @alán azt gonolta, hogy ha ő szeret! anyámat, m!nen"! más !s így tesz ma$' Ez valóban nem ehhez a v!lághoz !llő gonolat volt a r&sz&ről álla%ította meg Jo-elyn szárazon' Az első #eles&ge egy her-eg uno"á$a volt, a"! arra nevelte a #!a!t, hogy a rang a leg#ontosabb olog az &letben' Anyámna" egy #!"ar-ny! es&lye sem volt, hogy megnyer$e ő"et magána"' Jo-elyn !vott egy "orty almabort, aztán átata a "an-sót' ales!ne" vagy angolna" &rze maga !n"ább; A #&r#! elgonol"ozott, míg !vott a borból' A #elszínen határozottan angol vagyo", am! abból ere, hogy hol nőttem #el, &s m!lyen neveltet&st "a%tam' =e legbel(l''' .un-ogott egyet A $ezsu!tá" )gy mon$á", hogy ha h&t&ves "orá!g nevelhetne" egy #!)t, az *v&" lesz eg&sz &let&re' A legt*bb embert %ersze az any$a nevel!, nem a $ezsu!tá", így hát enne" #&ny&ben amolyan elvarázsolt ales! lehete", a"! egy angol t!szt &s )r!ember bőr&ben $ár"el a v!lágban' Jo-elyn el#orította a te"!ntet&t, ar-&le mozulatlanná ermet, =av!ne" %e!g esz&be $utott, hogy a lányna" nem volt meg az any$a h&t&ves "orá!g' 7a$on hány &ves lehetett, am!"or a -salá$a arabo"ra sza"at; Ahhoz ny!lván el&g !ős, hogy egy &letre szóló sebe"et szerezzen' M!"*zben elt/nő*tt, va$on szóba hozhat$ae ezt a olgot, a lány megszólalt azon a h/v*s, távolságtartó hangon, amelyet már $ó !e$e nem hallott tőle4 3a !n"ább ales! vagy, m!nt angol, a""or b!zonyára szerete a nár-!szo"at meg a %ór&hagymát' @el!találat vágta rá a #&r#!' @avasszal eg&sz estholmeot beborít$á" a nár-!szo"' Ds gyere""orun"ban ally meg &n m!n!g segített(n" anyána" el(ltetn! a hagymá"at Most %e!g meg!nt !tthon vagy mosolyoott el Jo-elyn, )$ra #elengeve' Az &let n&ha tartogat egyegy váratlan bolog be#e$ez&st' =áv! azon gonol"oott, va$on a "ette$(" házassága !s eze" "*z& tartoz!"e ma$, e hal"an -sa" anny!t monott4 a$nálom, hogy a te t*rt&nete Charltonnal nem &rhet bologan v&get Jo-elyn #elh)zta &s át"arolta a "&t t&r&t Az a v!lág ren$e, hogy a nő"et elv!gy&" az otthonu"ból, &s )$at "ell$en teremten!(" magu"na"' Egy na% ma$ &n !s találo" egy )$ otthont'
=áv! "&%telen volt "!hagyn! egy !lyen lehetős&get' ?&l "*ny&"re támasz"ova m&lyen a lány szem&be n&zett, &s így szólt estholme a t!& lehetne' Jo-elyn nagyot nyelt, &s el#orította a te"!ntet&t, =áv! %e!g meg&rezte anna" az át"ozott her-egne" a $elenl&t&t, ahogy le(l "ette$(" "*z&, &s be"a%-soló!" a %!"n!"be' @)l nagy lenne az ára suttogta a lány elszoruló toro""al' 5!ztos vagy benne; A #&r#! hang$a %aran-solón -sengett, s a lány "elletlen(l oa#orult' =áv! #el&$e ny)$totta a "ez&t, &s am!"or $o-elyn b!zonytalanul el#ogata, )$ra hanyatt őlt a ta"aróra, magára h)zva a lányt' ?e$&t gyeng&en "&t tenyere "*z& #ogta, a$"át a magá&hoz vonta, s azt mormolta4 Ez olyan nagy ár volna; @uo, hogy nem az, te gazember sóha$totta Jo-elyn, m!előtt m&g a nyár! melegtől #elt(zelt a$"u" *ssze&rt' A lányna" na%#&ny &s almaboríze volt' Az elm)lt na%o" -só"$a!tól el%árolgott a #&l&n"s&ge, &s ártatlan lel"ese&ssel #eezte #el =áv! szá$át, am! "ellemesen #ela$zotta a #&r#!t' Míg -só"olózta", "ez&vel )gy !gazította a lányt, hogy -sí%ő$(" egymáshoz nyomóott, a ra"ott szo"nya %e!g tel$esen "*rbe#ogta' Ah''' sóha$totta' 0agyon $ó helyre "er(lt&l' ?elh)zta a szo"nyát anny!ra, hogy egy!" "ez&t v&g!g-s)sztathassa a har!snyába b)$tatott láb #eszes, meleg ha$lata!n' F$$begye! a lány -omb$ána" belső r&sz&t -!rógattá", az %e!g -sí%ő$&t a #&r#!&hoz %r&selte' =áv! #elny*g*tt, ahogyan Jo-elyn test&ne" lágy szorításától &s a "*z*tt(" h)zóó át"ozottul so" r&tegny! #!nom "elme nyomásától megmereveett' 0em h!nn&m, hogy ebben a %!llanatban bárm!lyen bíróságot "&%es lenn&l meggyőzn! arról, hogy al"almatlan vagy a házastárs! "*teless&ge! v&greha$tására $egyezte meg a lány, hang$ában remegős nevet&ssel' .&sz szeren-se, hogy már beny)$tottu" a "eresetet, &s $elenleg egyetlen bíró s!n-s a "*zelben' =áv! megmar"olta a lány ere"át &s átg*r(lt, hogy * "er(l$*n #el(lre, a "ar-s) nya" így t*"&letes helyzetben volt ahhoz, hogy gyeng&en, !n-sel"eve hara%álhassa' 0em rossz ne"e nagyon, ha t)lságosan v!ssza#ogo maga; "&rezte Jo-elyn levegő után "a%"ova' Ez egyszerre volt "&r&s &s #!gyelmeztet&s !s, hogy nem a"ar t)l messz!re menn!' Bm ez egyelőre a #&r#!na" sem állt szán&"ában+ m&g nem' !n"ább !tt szenvee" egy "!-s!t, m!nt hogy a"árhol máshol nyugot legye" &s $ózan' G$ra -só"oln! "ezte $o-elyn szá$át, "eze %e!g a "eble" re$tett halma!t s!mogatta, míg v&g(l már m!n"etten z!hálta"' 5!ztos melege van ebben a vastag lovaglóruhában suttogta, m&g t*bbre vágyva' Egy!" "ez&vel "!olotta az aranyzs!nóro"at, amelye" a "&" ment&t el*l *sszetartottá"' A ruha sz&tnyílt, &s a s*t&t anyag mellett a lány halvány bőre h!hetetlen(l %uhána" &s &rz&"enyne" t/nt' A "abát"a alatt egyszer/, m&lyen "!vágott #eh&r %ruszl!" volt, amely !zgatóan so"at mutatott a lány "eble!ből' =áv! nyalogatn! "ezte ő"et, m!ntha $o-elyn valam! -u"ormázzal bevont s(tem&ny lett volna, amelyből "ev&re la"mározhat' Jo-elyn u$$a! hegy&vel a #&r#! nya"sz!rt$&t -!rógatta+ "*rme! az !zgalom sz)rós "!s sz!"rá!t !nítottá" )t$u"ra =av!ben, s e sz!"rá" az eg&sz test&n v&g!gl("tette"' =áv! erre le$$ebb -s)sztatta a "ez&t' A szo"nya a lány t&re #*l& -savaroott, így s!mogatása "*nnye&n halat #*l#el&, eg&szen a "&t -omb talál"ozásá!g' $o-elynne" egy %!llanatra ela"at a l&legzete, am!"or a #&r#! az &rz&"eny h)shoz &rt' Az első so"" után azonban lába! sz&tnyílta", &s hullámzan! "ezett a s!mogatás (tem&re' M&ly hangon, z!hálva #elny*g*tt, am! sz!nte elv!selhetetlen(l erot!"usán hatott =av!re' ázasan ny)lt a narággomb$a! után, "a%"ova bontogatta ő"et, amíg h!rtelen egy %!llanatny! t!sztán látás &szhez nem t&rítette' r*g &s %o"ol, h!szen "!s hí$án meg#ele"ezett m!nenről, "!v&ve a s(rgető vágyat, hogy a lányba temet"ezzen' Egy szem%!llantás ere$&!g m&g a tett határmezsgy&$&n egyens)lyozott, #orrongó v&re haa"ozott a $obb!", $ózanabb &n$&vel''
A $ózanság győz*tt' Jo-elyn teste talán megnyílt előtte, e elm&$&t &s szív&t m&g nem nyerte el, &s ha most el-sábít$a, r*%"e *r*m&ne" az lehet az ára, hogy v&g"&%% elveszít! a lány b!zalmát 3angos ny*g&ssel a hátára #orult' Eg&sz teste olyan erősen l("tetett, hogy levegőt !s al!g bírt venn!, míg "!monta4 El&rv&n az *nmegtartóztatás legv&gső határa!t, )gy v&lem, !e$e megáll$t %aran-soln! magamna" Jo-elyn !s levegő után "a%"oott, s u$$a! szorosan egybe#onóta" a #&r#! u$$a!val' Meg a"arsz őr$íten!; "&rezte a -salóottságtól &s a nevet&stől el#)ló hangon' nmagamat "&ts&g"ív(l s!"er(l megőr$ítenem, %e!g m&g -sa" nem !s %róbál"ozom "(l*n*sebben' A lány #el& #orította a #e$&t' Míg mogyoróbarna szem&ne" m&lys&ge!ben az óvatlanul "!tárul"ozó &rzelme"et tanulmányozta, h!rtelen el*nt*tte a gyeng&s&g' M!nen egyes na%%al "*zelebb "er(lte" egymáshoz, &s ez&rt m&g az őr(let !s meg#!zethető árna" látszott'
3uszonnyol-a!" #e$ezet 3a =áv! azt szeretn& el&rn!, hogy tel$esen elveszítsem a $ózan eszemet, hát meg "ell hagyn!, ala%os mun"át v&gez gonolta #anyarul $o-elyn' A "*vet"ező n&hány na% a #elszínen -s*nesen telt, ám egy#olytában a #&r#! $árt a #e$&ben, &s azo" a mámoros &lm&nye", amelye"et a "ar$a! "*z*tt szerzett A szenve&ly anny!ra veszeelmes ologna" b!zonyult, hogy most &rtette meg &let&ben elősz*r, m!&rt választotta anny! nő !n"ább a zárát a "orább! &vszázao"ban' N v!szont nem a "olostor! &letre sz(letett, mellesleg %e!g nem !s moem angol nőne" való hely az, "(l*n*sen, ha az !llető m&g gyere"e"et !s szeretne' 0em v!tás, hogy $ór&szt az&rt reagált olyan hevesen =áv! &r!nt&se!re, mert anny!ra )$ volt számára ez az eg&sz' 0o meg %ersze nagyon "evelte !s a #&r#!t' A"árhányszor !á!g &rt a gonolata!ban, #elerengett előtte, ahogy =áv! "ar$a!ban #e"sz!", &s erővel "ellett magát v!sszat&ríten!e a h&t"*zna%o" teenő!hez, amelye"ből am)gy -se%%et sem szenveett h!ányt' A ház #el)$ítása &s a szem&lyzet "!eg&szít&se tel$es embert "ívánó #elaat volt' A ta"arításra #el#ogaott szorgos -sa%at n&hány na% alatt elt(ntette az &ve" során #elgy(lemlett szennyet, $o-elyn t*bb("et #el !s vette v&gleges al"almazottna"' 3ugh Morgan "&t na%%al "orábban &r"ezett, m!nt vártá"+ Mar!& el&geett ar-"!#e$ez&s&ből ít&lve ő maga lehetett a -sal!, am! rávette 3ught, hogy hamarabb v!sszat&r$en a szabaságáról' Jo-elyn azonnal mun"ára !s #ogta' A hossz) &ve"en át elhanyagolt, (t*tt"o%ott b)toro"at a %alásra szám/zt&", a =áv! nagya%$a !e$&ben "&sz(lt, $ó álla%otban l&vő arabo"at %e!g t!sztítás &s #el)$ítás v&gett lehoztá"' @*bbet !s )$ra "ellett "ár%!tozn!, ám az egy!" #alus! asszonyról "!er(lt, hogy -soá"ra "&%es a varrót/vel' Egy használaton "ív(l! bro"át#(gg*ny "&szlet elegáns "arossz&" &s íványhuzattá változott' A b)toro"on &s a #(gg*ny*"*n "ív(l Jo-elyn mes&s "elet! szőnyege"et !s talált, amelye"et valam! &rthetetlen o"nál #ogva te"erte" *ssze &s t(ntette" el szem elől' A molyo"at távol tartó, ősr&g! &s %orlaozó levenula-so"ro"ba -somagolt gy*ny*r/ szőnyege" t*"&letes álla%otban volta"' A #el)$ított b)toro""al &s a leg$obb #(gg*ny*""el "!eg&szítve el&rt&", hogy a #őbb szobá" szerető gonos"oást se$tető, otthonos "&%et mutassana"' A tel$es átala"ításhoz valószín/leg m&g &ve"re lesz sz("s&g, e so"ra $utotta" ez alatt a n&hány na% alatt !s, &s Jo-elyn m&rhetetlen(l &lvezte a mun"át
Egyetlen szóra"ozása a renszeres reggel! lovaglás volt =av!el, am!"or "*z*sen #eezt&" #el estholme mező!t &s *sv&nye!t' 7!szont nem volt t*bb %!"n!" az alma#á" alatt+ Jo-elyn "e&lye an&l"(l !s &%%en el&gg& za"latott volt' Ezzel egy(tt m!n!g szívesen #ogata a #&r#! -só"$át, am!"or talál"ozta"' Jo-elyn estholmeban t*lt*tt máso!" het&ne" az ele$&n t*rt&nt, hogy tretton egy $ellegzetes toro""*sz*r(l&ssel sza"ította #&lbe a szo"ásossá vált reggel! megbesz&l&s("et, am! azt $elentette, hogy )$, esetleg valamenny!re "&nyes t&mát szeretne #elvezetn!' !gen, tretton; "&rezte t(relmesen a lay, a"! a!gra már $ól "!!smerte a "omorny!" szo"ása!t' ?elmer(lt bennem, ay Presteyne, hogy l&v&n m&g !#$) házaso" talán n!n-s !s t!sztában azzal, hogy holna% lesz őlorsága sz(let&sna%$a' 0ahát, a gazember egy szóval sem említettel -sa%ta le Jo-elyn #elháboroottan a -eruzá$át Ds m&g * sz!ott le engem, hogy nem szóltam ne"! az &n sz(let&sna%omról6 zóval augusztus huszonhete!"e' z&gyellem bevallan!, e m&g abban sem vagyo" b!ztos, hány &ves !s lehet' Anna" !e$&n''' nem t/nt l&nyegesne"' 0em hát, ha egyszer olyan #&r#!hoz ment hozzá, a"!ne" nem volt $*vő$e' Most lesz harm!n-"ettő, asszonyom' Jóval *regebbne" gonolta, am!"or elősz*r talál"ozta"+ most azonban a harm!n-"ettő &%% meg#elelőne" látszott A holna% est! va-sorána" "(l*nlegesne" "ell lenn!e' .*z*sen *sszeállítottá" a men(t =áv! "even- #ogása!ból, a lehető legt*bb sa$át termeszt&s/ hozzávaló #elhasználásával' Jo-elyn &%%en a 9%ezsgő: szót írta le Samelyet ez)ttal az asztalnál, &s nem a %!n-e #&lhomályában gonolt #elszolgáln!T, am!"or tretton meg!nt meg"*sz*r(lte a tor"át' Muszá$ lesz megtanítan! rá, hogy egyszer/en -sa" mon$a "!, am! az esz&ben $ár' gen; 7an m&g valam!, am! al"almas lehetne a holna%! na%ra $elentette "! a "omorny!"' 3a nem o"oz t)l nagy gonot, lenne "eves le#áran! velem a -sel&szobá"hoz; Jo-elyn term&szetesen már $árt a "onyhában &s az &l&s"amrá"ban, e most látogatott el elősz*r tretton sa$át na%%al!$ába' A "omorny!" #&lreállt, így a bel&%ő lay te"!ntet&t azonnal megragata a szem"*zt! #alon #(ggő "*ze%es m&ret/ #estm&ny' A "&%en egy magas, t!szteletet %aran-soló, &rett "*z&%"or) #&r#! volt látható, egy nála $óval #!atalabb nő &s "&t gyere", )gy három &s h&t&ves "*r(l!e"' Ahogy ala%osabban szem(gyre vette a #estm&nyt, &szrevette, hogy a #&r#!n "ív(l m!nen"!ne" ugyanolyan $ellegzetes z*l szeme van' Ez =áv! -salá$a monta el&rz&"eny(lten' 3ogyan "er(lt !e ez a "&%; Ereet!leg a megbologult *reg lor hálószobá$ában volt' M!után ő elhunyt, !l#re )r#! utasított, hogy távolítsam el &s vessem a t/zre' Ezt, m<óságos asszonyom, valahogy nem &reztem hely&nvalóna", így hát az egy!" "onyha! ra"tárhely!s&gbe v!ttem, tuván, hogy az !#$) lor soha nem tenn& be a lábát a szolgá" "várt&lyába' Am!"or aztán a #ő"omorny!"! %ozí-!óba emel"etem, át"*lt*ztettem !e' 0agyon helyesen -sele"eett Jo-elyn nem bírta levenn! a te"!ntet&t a #estm&nyről' !r Joshua Heynols m/ve volt, a"! "&%es volt mester! móon megragan! a moell$e! l&nyeg&t' =áv! a%$ána" ar-"!#e$ez&se tuós emberre vallott, a"! nem #orít t)l nagy #!gyelmet a m!nenna%o" olga!ra' Az any$a "!s termet/, szelí &s er/s asszony volt s*t&t ha$$al &s a Mrs' Morgan&re eml&"eztető rózsás ar--al' Ez a ragyogó ar- a ales!e" sa$át$a lehetett' ally tagahatatlanul az any$a lánya volt, &s már három&ves "orában !s s(t*tt belőle a ma"a-s elszántság' Am! =áv!&t !llette, nos, * t*"&letesen elragaó volt' 7a$on a #!ána" !s !lyen szeretetre m<óan -s!ntalan #!z!m!s"á$a lesz ma$;
Eml&"eztette magát, hogy az !lyes#a$ta s%e"ulá-!ó"hoz ne"! az &gv!lágon semm! "*ze s!n-s, &s így szólt Ez nagyon so"at $elent ma$ or Presteynene"' .íván-s! %!llantást vetett trettonra' Maga m!&rt marat !tt; !l#re borzalmas ember lehetett Az volt #elelte a "omorny!" ősz!nt&n' =e ne"em ez az otthonom' A trettono" m!n!g !s a an-astere"et szolgáltá" rón!ával a hang$ában m&g hozzátette4 Az azonban nem volt #elt&tel, hogy m!n!g szeress(" !s ő"et' Ggy látom, =áv!&t szeret!' .! ne szeretn&; M!n!g nagyon más volt, m!nt a báty$a!' Hen"ív(l! móon óvta a h)gát, &s egy -se%% sznobság sem szorult bel&' Ez %ersze az &esany$a hatása' gazán nemes asszony volt, a származása ellen&re !s' M! m!nent mes&lhetn&"'' -sóválta a #e$&t a "omorny!", ahogy elmer(lt az eml&"e!ben' Jo-elyn )gy *nt*tt, nem volna hely&nvaló, ha el"ezene %lety"ál"on! trettonnal, bárm!lyen -sábítóna" t/nt !s a lehetős&g' .&rem, hozassa #el most a #estm&nyt, hogy el*nthessem, hol lesz a leg$obb helye' 3osszas gonol"oás után )gy határozott, hogy a nagy társalgó "analló%ár"ánya #*l*tt mutatna leg$obban a -salá! %ortr&' Megbesz<e trettonnal, hogy másna% este a va-sora alatt a"assza #el, a!g %e!g tartsa elre$tve' Ggy &rezte, ez lesz az el"&%zelhető leg$obb sz(let&sna%! a$án&"' A másna% &lután! %ostával lev&l &r"ezett Elv!ra nagyn&n$&től' Jo-elyn balse$telemmel m®ette a borít&"ot4 b!ztosan &rezte, hogy semm! $ót nem tartalmazhat' Már ma$nem #&lretette, hogy -sa" =áv! sz(let&sna%$a után bontsa #el, ám v&g(l győz*tt a "íván-s!sága' ?elmetszette a lev&lzáró ostyát, &s "&zbe vette a borít&"ban la%uló egyetlen la%ot .eves uno"ah)gom' 0yomozásun" során "!er(lt, hogy soha nem talál"oztál %anyolországban =áv! an-aster őrnaggyal, &s hogy egy !e$e #ennálló "*tő&sete" nem t*bb, m!nt -!n!"us &re"házasság' Ygyv&em ezen"ív(l azt !s megtuta, hogy semm!ss& ny!lvánítás !ránt! "&relmet ny)$tottál be a bíróságra' A te rága &esa%á b!zonyára ezen olgo" egy!"&t sem "ívánta az egyetlen leá nyána", &s meggyőzőtem a#elől, hogy bármely bíróság ro%%ant s*t&ten ít&ln& meg ezt a "ís&rleteet, amellyel a v&ga"aratában #oglalt #elt&tele"et %róbálta "!$átszan!' 5ár szemerny! "&ts&gem s!n-s a#elől, hogy amenny!ben %ert !nítanán", azt meg !s nyern&n", azonban nagy #á$almat o"ozna ne"(n", ha e##&le "ellemetlen esz"*z*"h*z "ellene #olyamonun"' Emellett b!ztos vagyo" benne, hogy maga sem "íváno sz&gyenbe hozn! a -saláoat, ahogyan &esanyá tette' Ez&rt tehát !lloughby &s &n "&sze" vagyun" megosztozn! vele a .enalvagyonon4 te h)sz százal&"ot "a%nál, a #ennmaraó r&sz %e!g átszállna a #&r$emre, a"!ne" $og szer!nt am)gy !s *r*"*ln!e "ellett volna' ly móon b!ztosítva lenne számora a nagyon !s "&nyelmes &let, )gyhogy bízom benne, hogy &rt&"eln! #ogo az a$ánlatun"ban re$lő !gazságosságot &s nagylel"/s&get' M!nazonáltal amenny!ben v!sszautasítaná ezt a "om%rom!sszumot, attól #&le" nem marana más lehetős&g(n", m!nt %ert !nítan! ellene' 7álaszoat "&t h&ten bel(l várom' Elv!ra Cromarty 3!rtelen #ellobbanó harag$ában Jo-elyn *sszegy/rte a levelet &s a "anallóba ha$ította, azt "ívánva, bár-sa" lobogna benne a t/z az &vne" ebben a sza"ában !s' Bm (he hamar el%árolgott, s -sa" a halánt&"ában marat utána n&m! l("tet&s' @uhatta volna, hogy a v!&"! !!ll nem tarthat *r*""&' 3a a nagyn&n$e egyszer a #e$&be vette, hogy nyomozásba "ez, nem lehetett t)lságosan neh&z rátaláln! a "eresett !n#ormá-!ó"ra' 0&hány "&r&s =áv! t!szttársa!hoz, a"!" ny!lván semm! o"át nem láttá", m!&rt
ne monhatnána" !gazat, &s már!s "!er(lt, hogy Jo-elyn nem talál"ozhatott vele %anyolországban' A semm!ss& ny!lvánítás! "&relem ugyan nem lehetett "*z!smert, e nem volt "&ts&ge a#elől, hogy m!nen"! máshoz hasonlóan az (gyv&e" &s az (gyv&bo$táro" !s szo"ta" %lety"ál"on! egymás "*z*tt' A gró#n&na" b!zonyára azt montá", hogy ha %ert !nítana, "eresete nem állna t)lságosan erős lába"on, ez&rt *nthetett )gy, hogy !n"ább #enyegetőz&ssel %róbál"oz!"' Elv!rána" a #&sze"al$a gyere"&vel, a"!"et m&g "! "ellett házasítan!a, so""al t*bb veszten! való$a lenne, ha botrány t*rne "!, ám ny!lván )gy gonolta, ha n&hány #enyegető lev&llel el&rhet!, hogy hozzá$usson Jo-elyn *r*"s&g&ne" nagyobb!" r&sz&hez, az már bős&gesen meg&r! a #áraságot' A lány *sszevonta a szem*l*"&t' Az *szt*ne! azt s)gtá", hogy "*z*l$e Elv!rával4 %erel$e -sa" be, &s men$en a %o"olba' Ez nem-sa" v>elen(l $ó &rz&s lenne, e az !s "*nnyen meglehet, hogy ha most v!sszautasítaná az egy(ttm/"*&st !lloughby bá-s!"á$a "*zbel&%ne &s megt!ltaná, hogy ne$e beny)$tsa a "eresetet' A bá-s! $oggal tartott Elv!ra er&lyes szem&ly!s&g&től, ám so""al $obban taszította az a gonolat, hogy az embere" a szá$u"ra vehetn&" Fgyana""or az !s lehet, hogy #&lrevezet! a "&sztet&s, amely azt s)g$a ne"!, hogy száll$on har-ba h!szen valószín/leg abból a v!szály"oásból ere, amely már a "ezete" óta tart "*zte &s a nagyn&n$e "*z*tt' @alán b*l-sebb olog lenne valam!lyen megegyez&sre $utn!, !n"ább, m!nt hogy alávesse magát a %eres"e&ssel $áró "ellemetlens&ge"ne" Megborzongott, ahogy esz&be $utott a sz(le! válása' A "*r(l*tte l&vő #elnőtte" b!zonyára azt h!tt&", hogy megóvtá" Jo-elynt a botránytól, * azonban nagyon !s tuott róla' 3allotta a szolgá"at, ahogy egymás "*z*tt suttogta"' átta a "íván-s!s"oó"at, a"!" sóvárgó te"!ntettel á-sorogta" a Cromartyház előtt' A legrosszabb m!n "*z(l egy v*r*sen !zzó eml&""&% volt arról a na%ról, am!"or aura n&n! elv!tte #agylaltozn!' Els&tálta" egy nyomam/hely "!ra"ata előtt, ahol a leg#r!ssebb %ol!t!"a! esem&nye"ről &s botrányo"ról "&sz(lt "ar!"at)rá" volta" "!#(ggesztve' Az (veg előtt #&r#!a" állta" &s urván r*h*gve olvastá" a "&%aláíráso"at' Jo-elyn #(l&t meg(t*tte a Cromarty n&v, olyan szava" társaságában, amelye"et nem !smert, szeme %e!g mega"at a gonosz ra$zo"on, amelye" számára &rthetetlen olgo"at m/velő #&r#!a"at &s nő"et ábrázolta"' aura n&n! elsá%at, !egesen meg#ogta Jo-elyn "ez&t, &s a lehető leggyorsabban elv!tte onnan' A #agylaltról !s meg#ele"ezve hazas!ette", &s "&sőbb soha nem besz<e" erről az e%!zóról' A %uszta eml&"től !s g*r-sbe ránult a gyomra' A"árm!lyen nehez&re esett be!smern!, ay Cromartyna" egyvalam!ben !gaza volt' A megbologult gró# b!zony nem *r(lt volna leánya -sele"eete!ne"' 3a esetleg h)sz százal&"ot Elv!rána" ana a vagyonából, m&g m!n!g t*bb %&nze marana, m!nt amenny!re valaha !s sz("s&ge lehet Bm a gonolattól, hogy hagy$a Elv!rát győzn!, !sm&t #el#orrt a v&re' M! lenne, ha "*zvetlen(l egy!"más!" #!atalabb uno"atestv&re $avára utalna "! n&m! %&nzt; .evelte ő"et, &s így egy#elől segítene ne"!" #(ggetlenn& váln!, más#elől %e!g megtaganá nagyn&n$&től a tel$es győzelem *r*m&t' Ezt m!nen"&%%en meg "ell v!tatn!a =av!el' A #&r#! h/v*s, log!"us elm&$e segít ma$ megtaláln! a leg$obb megolást' =e az nem ma este lesz' Ma =áv! sz(let&sna%$a van, s ezt nem szaba olyan "ellemetlen t&má"ról való besz&lget&ssel t*n"retenn!, m!nt a nagyn&n$e #enyeget&se!' 3uszon"!len-e!" #e$ezet M!vel eml&"ezetess& a"arta tenn! ezt a va-sorát =áv! számára, Jo-elyn "(l*n*sen nagy gonot #orított a meg$elen&s&re' ?e"ete zs!nórszeg&lyes, aranyszín/ selyemruhát vett #el,
!gen ráma! hatás) e"oltázzsal' Mar!& magasra #&s(lte a ha$át, hogy a leomló hullámo" &s g*n*r #(rt*" hangs)lyozzá" nya"ána" "e-ses ív&t' D"szere! "*z(l egy a%ró to%ázo""al &s smarago""al "!ra"ott arany #(lbevalót &s egy ugyan!lyen nya"lán-ot választott+ az &""*ve" "!emelt&" szem&ne" szín&t Erő#eszít&se!t s!"er "oronázta, m!vel a "!s szalonba l&%ve ra$ongó -soálatot látott meg-s!llann! =áv! szem&ben' Ma este "(l*n*sen elragaóan n&zel "!, "evesem mosolygott a #&r#!' @alán valam! "(l*nleges al"alom lenne; A választ meg sem várva a "ar$a!ba zárta a lányt, hogy -só""al (v*z*l$e, s egy!" h(vely"u$$ával -su%asz hátát s!mogatta a ruha vonala #*l*tt' Az &r!nt&stől #!nom remeg&s szalat v&g!g a lány ger!n-e ment&n' Ellazult a #&r#! "ar$a!ban, s "&%es volt el#ele"ezn! m&g a gró#n& leg)$abb ármány"oásáról !s' .(l*nleges b!zony, "eves t!to"zatos barátom #elelte v&g(l, "elletlen(l "!bonta"ozva a #&r#! *lel&s&ből' A sz(let&sna%o' @e $ó &g, valóban6 monta =áv!, ahogy bel&%te" az eb&lőbe' V ősz!nt&n szólva tel$ess&ggel "!ment a #e$emből' Már &ve" óta nem !s #orítottam "(l*n*sebb #!gyelmet arra, ha egyegy esztenővel *regebb lettem' e(ltette Jo-elynt, ma$ hozzátette4 3a $ól se$tem, tretton szólt ne"e' @erm&szetesen' A -salá r&g! szolgá! m!n!g m!nent tuna"' Enne" a "!s v!lágna" te állsz a "*z&%%ont$ában, &s ha t*bb !őm lett volna, !gaz! la"omát szerveze" a t!szteletere, hogy m!nen b&rlő vele egy(tt (nne%elhesse a sz(let&se na%$át mosolygott a lány ham!s"ásan' smere az !lyesm!t *"*rs(t&s szaba t/z*n, horó"ban almabor meg s*r, $át&"o", al, tán-''' =áv! megborzongott Jobb !s, hogy nem tette' 0em állo" m&g "&szen arra, hogy !lyen ala%ossággal el$átsszam a b!rto" urána" szere%&t Jo-elyn elmosolyoott, &s a #&r#!ra emelte %oharát4 5!ztos vagyo" benne, hogy előbbutóbb t*"&letes s!"errel #ogo megolan! ezt a #elaatot, or Presteyne' 7álaszul =áv! !s #elemelte a %oharát rem&lem, hogy így lesz, ay Presteyne' A szeme!ben bu$"áló "!#e$ez&stől a lány megborzongott' @alán m&g!s azt "ellett volna $avasoln!a, hogy men$ene" le a boros%!n-&be a %ezsgő&rt' A"ár egy#a$ta estholme! hagyománnyá !s válhatna a ologW' 0em' 0em az ő olga, hogy )$ hagyományo"at vezessen !tt be' 0emso"ára elhagy$a estholmeot, &s valószín/leg soha t*bb& nem t&r v!ssza' Ez a "&t &let amely oly "(l*nleges móon #onóott egymásba, hamarosan "(l*nvál!" Bm ma este m&g meg(nne%l!" a sz(let&sna%ot, amelyről =áv! nem !s gonolta, hogy valaha meg&r!' A b&"&sen el#ogyasztott va-sora "!-s!vel elegánsabb volt a megszo"ottnál, "&t #ő#ogással &s t*bb#a$ta borral' El-sevegte" arról, m!lyen halaást &rte" el a b!rto" "*r(l! "(l*nb*ző mun"álato"ban, *tlete""el &s $avaslato""al látva el egymást' .ez(" n&ha *ssze&rt, &s egyszer $o-elyn a sa$át v!llá$ával aott =áv! szá$ába egy #alat almatortát' zerelmese" va-sorá$a ez, ahol a %!llantáso" &s az &r!nt&se" so""al #ontosabba" a levesn&l vagy a salátánál tuatosult a lányban, a"! )gy &rezte, a v&re &%%)gy %ezseg, m!nt a %oharában a bor' Oh, m!nez anny!ra veszeelmes volt, m&gsem tuta rábírn! magát, hogy v&get vessen ne"!' M!vel -sa" "etten volta", nem "ellett olyan ostobaságo""al előálln!, hogy a h*lgye" v!sszavonulna", míg az ura" nyugotan el#ogyaszt$á" a v*r*sboru"at' Ltt marata" az asztalnál, tovább #olytatva a társalgást a %ezsgő #*l*tt a "*zelgő %ár!zs! b&"e"on#eren-!ától eg&szen a leg$obb vetn! való b)za#a$tá"!g' Jo-elyn eln&zte, hogyan emel! "! a gyertya#&ny =áv! ar-ána" vonása!t, &s elt/nő*tt, va$on m!"or !s vált a #&r#! enny!re $ó"&%/v&' Am!"or elősz*r talál"ozta", "&ts&gbee$tően sovány volt, na%barnított bőr&n sz!nte át(t*tt "!álló ar--sont$a' M&g most !s volt m!t magára szen!e, e !mmár egy ere$e tel$&ben l&vő #&r#! "&%&t mutatta, -senes *nb!zalmat &s elevens&get sugárzott, am! $ó#ormán ellenállhatatlanná tette' Jo-elyn te"!ntete el!őz*tt a nemes vonal)
szá$on, s eml&"ezet&be !&ző*tt a$"ána" íze, ma$ #el$ebb emelve a te"!ntet&t &szrevette, hogy =áv! !s ugyanolyan elm&ly(lten n&z! őt' Egy %!llanatra !szony) erővel *sszeszorult a szíve' @alán t&nyleg !tt marahatna, #elahatná a más!" #&r#!t az &let&ben, ahogy =áv! !s #elata a más!" nőt' =áv! már egy&rtelm/v& tette, hogy "&sz betel$esíten! a #ogaalma"at, amelye"et a házasság"*t&s(""or tett' 3elyet teremthetne magána" !tt, ezen a -soálatos b!rto"on, &s az &$sza"á"at az * "ar$a!ban t*lthetn&''' 0em' 7eszeelmesen egyszer/ lenne beleszeretn! =av!be, &s sem az erő, sem a bátorság nem volt meg Jo-elynben ahhoz, hogy ezt meg"o-"áztassa' ?elállt az asztaltól, &s v!ám hangon így szólt 3ogy el$árt az !ő6 Már ma$nem tíz óra van, &s h!rtelen olyan #áratna" &rzem magam, hogy al!g bírom "*vetn! a társalgást6 =áv! a "analló%ár"ányon álló órára %!llantott gaza van monta sa$nál"ozva' Am! azt !llet!, magamna" !s "orán "ell "elnem, hogy belovagol$a" 3ere#orba az )tonállón" tárgyalására' z&% álmo"at Jo-elyn' ?elállt, &s a lány #el& ha$olt hogy b)-s)zóul meg-só"ol$a, ám Jo-elyn elh)zóott tőle, attól rettegve, hogy elsír$a magát, ha enge! ezt a -só"ot' Há&bret, hogy m!n&l hamarabb el "ell menn!e estholmeból, m!előtt m&g "!hunyna benne a $ózan &sz utolsó sz!"rá$a !s' ?ent a szobá$ában Mar!& ásítozva segített ne"! vet"őzn!, "!#&s(lte a ha$át, &s le#e"tette, m!előtt v!sszavonult volna sa$át, megvetenőne" ít< %alásszobá$ába' .!mer(lts&ge ellen&re Jo-elyn egyre -sa" álmatlanul #orgolóott' A tel!hol ez(st #&nnyel árasztotta el a szobát &s elv!selhetetlen nyugtalansággal t*lt*tte el+ teste &s lel"e -sa" )gy l("tetett a vágya"ozástól' Arra gonolt hogy beh)zhatná a #(gg*nyt, hátha a s*t&tben -s!lla%ona a za"latottsága, ám a ba$ őbenne volt, &s nem az &$sza"a! &gboltban' .&nyelmetlen(l &rezte magát, mert &lesen tuatában volt a sa$át test&ne", a bőr&t &r!ntő v&"ony muszl!n hálóruha lehelet#!nom s!mogatásána", a %ehelys)ly) ta"aróna", amely #*l&$e #esz(lt, &s a be*z*nlő hol#&nyne", amelytől so""al t(zesebben vágyott a szenve&lyre, m!nt a b!ztonságra' M&lys&gesen át&rezte nő!s&g&t, &s azt, hogy t)lságosan !s so"á!g tartotta magát távol a #&r#!a"tól' 7&g(l "!"elt az ágyból &s az abla"hoz l&%ett A hol, amely anny!ra "ínozta, magasan )szott az &gbolton+ a nő!s&g ős! !stennő$e volt, amelyet a teste oly nagy h&vvel "ívánt !mán!' 7alahol a ház m&ly&n meg"onult egy óra' @!zen"&t (t&st számolt' D$#&l volt, a boszor"ányo" órá$a' Egyszer -sa" esz&be $utott, hogy nem !s mutatta meg =av!ne" a -salá! %ortr&t' A #&r#! m&g nem #e"(t le, azt meghallotta volna a hálószobá!"at *ssze"*tő a$tón "ereszt(l' 3!rtelen *tlettől vez&relve, amelyne" a #orrását nem !s "ívánta azonosítan!, gyorsan #el*lt*tt egy "&" selyem"*nt*st a háló!ng&re, &s "!l&%ett a szobából' A #olyosón egy háromág) gyertyatartót vett a "ez&be, hogy megv!lágítsa vele az )t$át a l&%-ső"*n' Krotesz" árny&"o" "ís&rt&" a n&ma házban, #o"ozva a %!llanat valószer/tlens&g&t' =áv! m&g m!n!g ott (lt, ahol hagyta+ nya""enő$&t meglazította, m&retre szabott "abát$a %e!g egy sz&" háttámlá$ára obva hevert a meleg augusztus! &$sza"ában' 3a$a renezetlen volt, m!ntha *sszeborzolta volna, s az asztalon egy #&l!g (res %ohár brany állt előtte' @e"!ntete a távolba meret, am!"or Jo-elyn bel&%ett, ám am!nt meg%!llantotta, szem&ben aggoalom -s!llant' 7alam! ba$ van; "&rezte #elemel"eve' A lány megrázta a #e$&t, s "*zben &rezte a válla!ra omló ha$zuhatag s)lyát' 0em, !gazából semm!' 0em tutam elalun!, &s eszembe $utott, hogy el#ele$tettem megmutatn! ne"e valam!t A$án&" trettontól, vagy ha )gy tetsz!", estholmetól' Dre"esne" hangz!"' =áv! lustán elmosolyoott' 7alósággal a lány #*l& tornyosult, ahogy elhagytá" a szobát' Jo-elyn sz!nte a bőr&n &rezte a #&r#! magasságána" &s ere$&ne" "!sugárzását, m!"*zben a nagy társalgóba vezette' tretton a megbesz<e" szer!nt $árt el, &s a =áv! -salá$át ábrázoló
#estm&ny most a "analló #*l*tt #(gg*tt' A lány szótlanul a magasba emelte a gyertyatartót, hogy a #&ny a "&%re essen' =áv! m&ly levegőt vett, s a te"!ntet&vel ma$nem #el#alta a #estett ala"o"at 0em h!ttem volna, hogy ez a "&% m&g l&tez!"' 5!ztosra vettem, hogy !l#re megsemm!sítette' Az !s volt a szán&"a, ám tretton elre$tette' Jo-elyn )$ra szem(gyre vette a r&g! %ortr&t, !sm&t el!smer&ssel aózva Heynolsna", am!&rt az olyan mester!en megragata a -salá l&nyeg&t Ky*ny*r/ #estm&ny' 5olog volt a""or a -saláo; gen, "(l*n*sen, am!"or az !ősebb #!)" az !s"olában volta"' A%ámna" t*bb *r*me volt a máso!" -salá$ában, m!nt az elsőben' 0em h!nn&m, hogy valaha !s tuomást szerzett volna azo"ról a gonosz olgo"ról, am!"re a nagyobb!" #!a! vetemete"' Elmerengő te"!ntete )$ra &s )$ra a #estm&nyre r&vet' 7agy talán -sa" nem a"art tuomást venn! rólu"' 0yá$as ember volt, &s nem volta" íny&re a "ellemetlen helyzete"' Az erőet az &esanyától *r*"*lte; M!nen b!zonnyal' Anyám "&%es volt #el&%íten! egy )$ &letet a gyerme"e! számára, &s soha nem hallottam, hogy sa$nálta volna magát m!naz&rt, am!t elveszített' F$$a!t v&g!g#uttatta a "eret aranyozott m!ntázatán' @alán m&g *r(lt !s ne"!, hogy t*bb& már nem "ell a b!rto" )rnő$&ne" szere%&t $átszan!a' Jo-elyn !r!gyelte =áv!&t az *nb!zalmá&rt, az&rt, hogy el#ogahat$a, ha erősne" nevez!", an&l"(l, hogy ezt egy %!llanatra !s meg "ellene "&rő$elezn!e' maga m!ntha soha az &letben nem lett volna "&%es nyugot szívvel el#ogan! bár"! bó"$át' @ársaalm! rang$ában b!ztos volt ugyan, ám ha a szem&ly!s&g&t !-s&rt&", az a vele$&!g hatoló b!zonytalanságot "eltett benne' Már nagyon #!atalon meggyőzte magát arról, hogy nem &reml! meg a sz&% szava"at' =áv! "*rben&zett a társalgóban' Jo-elyn a %aláson talált b)toro"at három "elet! szőnyeg "*r& -so%ortosította, "&nyelmes, társalgásra -sábító ter(lete"et teremtve, amelye" megt*rt&" a hatalmas, egybe#(ggő teret' A gyertya#&ny meg-s!llant a "!#&nyesített #án, &s se$ten! engete a szőnyege" gazag színe!t' Ez a szoba m&g soha nem #estett !lyen $ól' gaz! tehets&ge van a sz&%s&ghez' G$ra a lányra n&zett, &s te"!ntete talál"ozott az *v&vel' Jo-elyn Aráb!a m!nen "!n-s&&rt sem tuott volna el#oruln!' M!&rt (lt&l !tt lent olyan so"á!g egye(l; "&rezte hal"an' Elgonol"otam' Hóla' M&ly hang$a m!ntha "!ny)lt volna a lány #el&, hogy megs!mogassa' Arról, hogy menny!re gy*ny*r/ vagy' 3ogy menny!re neh&z t(rtőztetnem magam, a"árhányszor egymáshoz &r(n"' Jo-elyn "*zelebb h)zóott, "eble! már ma$nem a #&r#!hoz &rte", a #e$&t %e!g "!ss& hátraha$totta, hogy továbbra !s a szem&be tu$on n&zn!' Ds m!&rt t(rtőztete maga anny!ra; "&rezte, maga !s megle%őve sa$át szem&rmetlens&g&n' =áv! mozulatlanul állt, nem %róbált sem v!sszah)zón!, sem a lány #el& ny)ln!' Azt íg&rtem, hogy meghagyom a szabaságoat, &s az íg&retem "*t' Már így !s messzebb mer&sz"etem, m!nt szaba lett volna' Már aláírtu" a semm!ss& ny!lvánításhoz sz("s&ges %a%íro"at, &s m!n"etten v!ssza #og$u" "a%n! a szabaságun"at' =e m! lesz a ma &$sza"ával; "&rezte Jo-elyn &lesen' .! tu ma$ róla, vagy "!t &re"el egyáltalán, hogy m! t*rt&n!" "ettőn" "*z*tt; Engem, &s rem&lem, hogy t&ge !s #elelte =áv!, &s ar--sont$án meg#esz(lt a bőr' Csa"hogy nem vagyo" b!ztos abban, hogy tuoe, m!t !s a"arsz' Jo-elyn a #&r#! "ar$ára tette a "ez&t, meg&rezve a ruha alatt a meg#esz(lt !zmo"at' @uom, hogy azt szeretn&m, hogy a "ar$a!ban tarts monta a vágya"ozástól #átyolos hangon' @uom, hogy az a n&hány le-"e, amelyet a szenve&lyből e!g "a%tam tőle, -su%án a ny!tánya volt az &let egy!" legnagyobb sz!m#ón!á$ána"' A "atonat!szt &s )r!ember -!v!l!zált masz"$a semm!v& #oszlott 5!ztosan ezt a"aro;
A %uszta gonolattól !s #elgyorsult a lány szívver&se, &s )gy &rezte, rohann!, mene"(ln! a"ar, sebesen, a"ár a sz&l''', hogy aztán hagy$a, hogy az oroszlán leterítse' Amenny!re bárm!ben !s b!ztos lehete" ebben a t*"&letlen v!lágban' =áv! "!vette a "ez&ből a gyertyatartót &s a "analló%ár"ányra helyezte, e am!nt a$"a a lány&hoz &rt, az *nuralom utolsó sz!"rá$a !s "!hunyt benne' A vágy, amelyet !á!g m!n"etten megtagata" olyan &hs&g"&nt t*rt a #elszínre, hogy azt %uszta -só"o""al már nem lehetett "!el&gíten!' .orábban !s (gyes "&zzel &s szenve&llyel *lelte a lányt, ám ez most so""al, so""al t*bb volt, m!nt az e!g!e" ola$ a t/zre, am! ugyana""or a betel$ese&s íg&ret&t !s magában horozta' .&t "ar$ába zárta Jo-elynt &s olyan szorosan *lelte magához, hogy az a "eble!n &rezhette szív&ne" obogását, v&"ony hálóruhá$án "ereszt(l %e!g m&g a gomb$a! !s a test&be nyomóta"' $o-elyn a #&r#! !ng&hez "a%ott, &s "!h)z"ota a narág$ából, hogy meg&r!nthesse #orró bőr&t 5ár tetőtől tal%!g láthatta =áv!&t, am!"or beteg volt, most m&g!s vágyott rá, hogy )$ra #el#eezze ezt az !mmáron erős, &lettel tel! testet' F$$a! g*r-s*sen *sszezárulta" &s "!nyílta" -su%asz hátán, &r!nt&s(""el "*sz*ntve a #esz(lő !zmo"at' Egy!" "ez&vel v&g!gs!mított =áv! mell"asán, &s rátalált a la%os mellb!mbóra' .íván-s! volt, hogy va$on az !lyesm! a #&r#!ban !s hasonló &rz&se"et "elte, m!nt őbenne, ez&rt h(vely" &s mutatóu$$a "*z& #ogva "!ss& megszorította azt' =áv! levegő után "a%ott, &s az eg&sz teste meg#esz(lt sten !rgalmazzon m!n"ettőn"ne"6 z!hálta, ma$ m&g m!n!g szaggatottan v&ve a levegőt, a "ar$a!ba "a%ta Jo-elynt Ez)ttal renesen #og$u" -s!náln!' Ggy v!tte "! a társalgóból, m!ntha egy "!sgyere"n&l nem !s lett volna nehezebb' Míg megmászta a l&%-ső"et, a lány a vállába #)rta az ar-át, s a szem&t "*nnye" &gett&"+ tuta, hogy am! anny!ra b!zonyosna" &s b*l-s ologna" t/n!" az &$sza"ában, &%%oly m)l&"ony, a"ár a hol#&ny, amely most megv!lágít$a )t$u"at 3arm!n-a!" #e$ezet Am!"or Jo-elyn szobá$ába &rte", =áv!, hogy bezárhassa az a$tót, letette a lányt, a"! n&mán #!gyelte, s olyan volt, m!nt egy hol#&nyből &s árny&"o"ból #aragott, lágy ív/ szobor' =áv! nagyot nyelt, látva, hogy a háló"*nt*s #!nom rán-a! m!lyen &rz&"!en #esz(lne" &rett test&n' =!ana !stennő szolgálólánya volt, egy &$! n!m#a, a"! elrabol$a a #&r#!a" lel"&t' H&góta várta &s vágyta ezt a %!llanatot, am!"or a lány szíve "!tárul előtte, ám most m&g!s "ora!na", t)l h!rtelenne" &rezte' 7ergő*tt a vágya"ozás &s az attól való #&lelem "*z*tt, hogy helytelen(l -sele"sz!"' Hemegő hangon így szólt Ez az utolsó al"alom, hogy meggonol maga, Jo-elyn' 0!n-s bennem "&ts&g' A lány m&lyen a #&r#! szem&be n&zve "!olotta a háló"*nt*s *v&t &s megrázta a vállát, hogy a selyem le-susszan$on test&ről, &s -s!llogó #oltot al"osson -su%asz lába! "*r(l' 5enne talán van, m<óságos uram; Egy szemerny! s!n-s' A""or ha lássala" suttogta' =aví meglazított nya""enő$e egyetlen rántásra lehullott' Ezt "*vetően "!b)$t az !ng&ből a #e$&n át, &s a %alóra e$tette' A Jo-elyn szem&ben t("r*zőő -soálat mármár #á$almas !zgalm! álla%otba hozta' Kyanította, nem lenne b*l-s olog engen!, hogy egy sz/z leány t)l so"at láthasson egy #ela$zott #&r#!testből, ez&rt "*zelebb l&%ett, &s a "ar$a!ba zárta a nőt Jo-elyn ha$a hátraomlott =áv! "ar$ára, ahogy #el#el& #orította az ar-át, hogy a -só"$át #ogahassa' A hálóruha nya"át egy szalag #ogta *ssze+ =áv! "!olotta a -somót, ma$ a lány
vállán át le#el& "ezte h)zn! a ruhát, "*vetve a teste vonalát, s "*zben "!használta a lehetős&get, hogy tenyer&vel v&g!gs!mítson a #orró, #eltárul"ozó bőr&n' Jo-elyn a #&r#!na" őlt, &s egyre -sa" s!mogatta' @elt "eble! =áv! -su%asz mell"asána" #esz(lte", &s ez az &rz&s t(rtőztethetetlen !zgalomba hozta' A #&r#! z!hálva az ágyra #e"tette, ma$ gyorsan megszabault a mara&" ruhaarab$a!tól !s, &s oa#e"(t mell&' A hol#&ny tel$esen megbabonázta a lányt' z&gyenlősne" "ellett volna &rezn!e magát, ám a #&r#! szem&ben !zzó t/z őt !s lángra lobbantotta' eny/g*zte a látvány4 a #&r#!test "em&ny vonala!, amelye" anny!ra "(l*nb*zte" a sa$át test&től a t!to"zatos #&nyben, meg a sebhelye!, a har-t&r! !-sős&g b&lyege!' A l&legzete !s ela"at am!"or a #&r#! a "ez&be #ogta a "eble!t, egymásna" nyomva a "&t halmot, hogy a!g -só"ol$a &s szo%ogassa ő"et míg Jo-elyn már attól #< hogy menten lángba borulna"' Ggy $átszott ra$ta, a"ár egy mester! zen&sz, a"!ne" rága hangszert ata" a "ez&be+ meleg a$"a! &s u$$a! olyan a""oro"at szólaltatta" meg benne, amelye" eg&sz l&ny&ben v!sszhangzotta"' .eze! sz(net n&l"(l le$tett&" tán-u"at a #&r#!n, "!!smerve a s!ma bőr, a lágyan -s!"lanozó szőrszála" ta%!ntását' 0em l&tezett !ő, -sa"!s az &rz&"el&s' Jo-elyn u$$a! meg&r!ntett&" a t(zes vesszőt, amely a lábához #esz(lt' =áv! m&ly toro"hangon #elny*g*tt, &s ez a hang a lányt &%%oly hevesen #el!zgatta, a"ár a #&r#! "ez&ne" !eoa s!"lása a lába! "*z*tt' @ovább! #el#eez&sre !nult, s u$$a!t a leny/g*ző, merev, ám m&g!s rugalmas szerv #e$e "*r& zárta' =áv! megránult, &s levegő után "a%"ova azt monta4 3*lgyem, ha azt szeretn&, hogy m!n&l tovább tartson a olog, $obb lesz óvatosabbna" lenne' Jo-elyn s!etve elengete a #&r#!t, &s !n"ább a hátát meg a vállát masszírozta, m!"*zben az )$ra &s )$ra v&g!g-só"olta a #(l&t, a nya"át, a szá$át' A lány al!g bírta elválasztan! egymástól a ráz)uló &rz&se"et, míg v&g(l az !zzás az ágy&"ában már m!nent #elem&sztő t/zz& vált' 0em l&tezett t*bb& semm!, -sa" =áv! u$$a!na" &r!nt&se &s ez a lázas rea"-!ó' Jo-elyn zuhant, egyre -sa" zuhant''' A #&r#! vállába hara%ott, megborzongva, ahogy teste *ssze*sszeránult' 5!zonyára sz*rnyen rettegett volna, ha n!n-s =áv! *lelő "ar$a!na" b!ztos mene&"e, s a m&lys&gesen el&geett suttogás a #(l&ben4 gen, ó, !gen''' Hemegve "a%asz"oott a #&r#!ba, mígnem "avargó #e$$el v&g(l meg tuott már szólaln!4 Ez hát az a le-"e a szenve&lyből, amelyet anny!ra meg a"artál tanítan! ne"em; O, "evesem, ez -su%án az első l&%&s egy v>elen #el#eező)ton' =áv! a lány ellazult lába! "*z& -susszant, &s teste "a%u$ához helyez"eett' Jo-elyn meg#esz(lt, r!atan várta a behatolást, ám =áv! nem s!etett4 nyelv&vel v&g!g"*vette a lány a$"a!na" vonalát, ma$ magához h)zta egy )$abb -só"&rt, m!ntha a v!lág m!nen !e$e az *v&" lenne' Jo-elyn #elengeett, &s a vágy hamarosan )$ra el*nt*tte a test&t' Csí%ő$&t #&l&n" bátorítás"&nt a #&r#! #el& tolta' @est(" egymásna" nyomóása, s)rlóása )$abb &rzete""el t*lt*tte el, #á$almas (ress&get &s a "!eg&sz(l&s után! vágya"ozást ger$esztve benne' Míg nyelv(" &rz&"! tán-ot $árt, =áv! "eze "ette$(" "*z& #ura"oott, &s rálelt egy olyanny!ra &rz&"eny %ontra, hogy Jo-elyn l&legzete tel$esen ela"at' %!rál!san "avargó t/z "elt az &r!nt&s nyomán, s ez az *rv&ny egyre s/r/bben, egyre m&lyebbre -savaroott, magában horozva a t&boly íg&ret&t ám valahányszor Jo-elyn a sz!rt#o" "*zel&be &rt, ahonnan már lezuhant egyszer, =áv! "eze megállt, így a lány v&g(l már azt h!tte, hogy a nyers vágya"ozás m!n$árt a -sont$a!t !s elem&szt!' Am!"or sóvárgása v&g"&%% az elv!selhetetlens&g!g #o"ozóott, eről"*ve megszólalt4 Ds most''' hogyan tovább; Fgyane""or a -sí%ő$&t *szt*n*sen, szótlan "*vetel&s"&nt #el#el& ívelte' Mozulatára =áv! erőtel$es *#&ssel válaszolt, s m&lyen a lányba hatolt' Jo-elyn egy r*%"e %!llanat!g "ellemetlen, &les sz)rást &rzett, ám ez #o"ozatosan elhalványult, ahogy magával
ragata az !zzó l("tet&s ott lent, a test(" egybe"a%-solóásánál' Ez volt az a "*zels&g, amely után vágya"ozott4 #&r#! &s nő ős! egyes(l&se, az &$sza"a "ezettől #ogva l&tező szertartása' A #&r#! #el& r!ngatta -sí%ő$&t' =áv! !s mozogn! "ezett, elősz*r lassan, ma$ egyre sebesebben, amíg m!n $obban halványuló *nuralma h!rtelen semm!v& #oszlott' O, !stenem, Jo-elyn''' ?elny*g*tt, ar-át a lány nya"ána" ha$latába #)rta, &s bel&$e l*vellte magvát' Jo-elyn a nev&t "!áltotta, ahogy elragata a m!nen "&%zelet&t #el(lm)ló szenve&ly, amely legbel(l m&g!s anny! gyeng&s&get &s t*rő&st horozott, hogy legszívesebben elsírta volna magát a hálától' A megnevezhetetlen &rzelme" haától /zve tán t&nyleg sírt !s volna, ám =áv! gy*ng&en magához szorította "!mer(lt test&t, s óvatos mozulato""al els!mította a ha$át, m!ntha -sa" a v!lág leg&rt&"esebb teremtm&nye lenne' A #&r#! hamarosan álomba szener(lt, Jo-elyn azonban álom!ttasan -sa" #e"(t mellette, azt "ívánva, bár soha ne $*nne el a reggel' Ebben a n&hány órában t)l tuott l&%n! m!nen "&r&sen &s "&telyen, e attól #<, talán soha t*bb& nem ta%asztalhat ehhez #ogható b&"ess&get 0em so""al azután, hogy lement a hol, =áv! #el&bret, a hátára #orult, &s magával h)zta Jo-elynt !s, a"! így eg&szen elny)lva #e"(t mellette, m!nt "orábban a gy(m*l-s*sben tartott %!"n!" során' Bm ez)ttal nem volt "*zt(" semm!, am! elválaszthatta volna ő"et, -sa" -su%asz bőr(" &r!nt"ezett egymással' A "&$es &r!nt&se" &s lusta sóha$o" m&lys&gesen "!el&gítő, lass) szeret"ez&sbe #orulta", melyben egyes(l&s(" r!tmusát most a lány szabta meg' 7&g(l a #e$&t =áv! vállán nyugtatva Jo-elyn elalut, a v&gső"!g "!mer(lve, a"ár egy "!sgyerme" a na% v&g&n' =áv! nagyon "orán #el&bret' A szobában #&lhomály ural"oott, oa"!nt %e!g a maara" ha$nal! "órusa &ne"elt' 0evets&ges vágyat &rzett, hogy * !s -satla"ozzon hozzá$u", olyanny!ra elt*lt*tte az &let*r*m, $o-elyn *sszeg*mb*ly*ve #e"(t a "ar$ában, s !n"ább t/nt t!zenh&t &ves #!atal leányna", m!nt huszon*t &ves nagyv!lág! asszonyna"' Ovatosan homlo"on -só"olta, m!re a lány hal" sóha$$al #el&$e #orult' z&tter(lő gesztenyebarna ha$ával gy*ny*r/ látványt ny)$tott, ám egyszerre "ís&rtet!esen t*r&"enyne", sebezhetőne" !s t/nt =áv! ellenállt a "ís&rt&sne", hogy #el&bressze' Az elm)lt &$sza"a m!nen varázslatossága ellen&re !s gyanította, hogy na%v!lágnál Jo-elyn egy "!-s!t zavarba $*nne' őbe tel!" ma$, míg a h/v*s, m!n!g oly *sszeszeett h*lgy tel$es m&rt&"ben "&%es lesz el#ogan! a t!t"on benne la"ozó szenve&lyes holleányt' Jobb !s, hogy most 3ere#orba "ell menn!e az es"(tsz&"! tárgyalásra' @ávoll&te !őt a ma$ Jo-elynne", hogy hozzászo"hasson a "a%-solatu"ban be"*vet"ezett változáshoz, s talán m&g a "*z*s &let("et !s el"ez$e tervezgetn!' 3al"an "!"elt az ágyból, ma$ gyeng&en a lány vállára h)zta a ta"arót' Amaz m&g m!n!g m&lyen alut, így =áv! -sa" anny!t engeett meg magána", hogy a lehető leg#ínomabban meg-só"ol$a, m!előtt a sa$át szobá$ába távozott, hogy #el*lt*zz*n' 3agyott egy (zenetet, olyan helyen, hogy Jo-elyn &bre&s után b!zonyosan megtalál$a, aztán el!nult 3ere#orba, már!s t(relmetlen(l számolgatva az előtte álló hossz) órá"at, amíg )$ra láthat$a a "eves&t Jo-elyn lassan &bret+ $óíz/ bágyatságot &s váratlan !zomlázat &rzett' Az or-á$a &rz&"eny volt, m!ntha valam! sz)róssal *rzs*lt&" volna meg' zóra"ozottan meg&r!ntette, &s h!rtelen el*z*nl*tt&" az eml&"e"' =áv! ar-a, am!nt a sa$át$ához &r, a s(rgető szava", amelye"et a #(l&be suttog' zenve&ly, megaás &s betel$ese&s, amely a legvaabb "&%zeletet !s #el(lm)lta' Llalra n&zett &s rá$*tt, hogy egye(l #e"sz!" az ágyában' ngatagon #el(lt' A bal$án heverő %árna m&g m!n!g őr!zte =áv! #e$&ne" lenyomatát, s "eresztben ra$ta egy szál v*r*s rózsa
#e"(t, amelyne" szárára egy (zenet volt -savarva' A v!rágot a legszebb %!llanatában sza"ítottá" le' z!rma! &%% -sa" "ezte" "!nyíln!, &s n&hány -se%% harmat m&g ott (lt m&lyv*r*s bársonyu"on, a"ár meganny! gy&mántszem' 7*r*s a szenve&ly színe' Egy %!llanat!g habozott, m!előtt elvette volna4 egy m&lyről $*vő hang azt s)gta ne"!, hogy az (zenet, amelyet a lev&l re$t, v!ssza#oríthatatlanul megváltoztat$a a v!lágot Bm a v!lág már így !s megváltozott' M!után m&lyen besz!%%antotta a rózsa "*nny/ !llatát, "!bontotta a levelet' 9Jo-elyn, legnagyobb sa$nálatomra 3ere#orba "ell mennem a tárgyalásra, így est!g nem láthatla" )$ra' zeretle"' =áv!': zótlanul meret a %a%!rosra, &s &rezte, am!nt a szíve ezer sa$gó sz!lán"ra t*r!" A #á$alom lassan, a%ró re%e&se""el "ező*tt, ma$ a sz&lrózsa m!nen !rányába sz&trobbant a lel"&t gy*trő retteg&s &s magány t*r&svonala! ment&n' Ellenállhatatlan erővel *nt*tte el a "eser/s&g' A zo"ogástól eg&sz test&ben ráz"óott, s ar-át a tenyer&be temette, m!"*zben $obb$ában m&g "&ts&gbeesetten mar"olta a rózsát' 5arátságot a"art &s szenve&lyt, nem %e!g a szerelem &gető "ín$a!t 7&g(l nem bírt a "ís&rt&ssel+ a t/zzel $átszott, &s most az eg&sz lel"e &gett' 3ogyan !s lehetett olyan ostoba, hogy azt "&%zel$e, el tu$a ma$ "er(ln! az *sszeomlást; 7&gleg t*n"retette *nmagát, &s "*zben =áv!&t !s #á$almasan megsebezte' A #&r#! nem szerethet! őt, h!szen nem !smer! !gaz való$át' A h!tves! ágy #eh&ren !zzó #&ny&ben, ahol semm! nem marahat re$tve, hamar meglát$a ma$ a h!bá!t' Ds am!"or ez megt*rt&n!", a szerelem !ll)z!ó$a r*gt*n szerte#oszl!", s a hely&re a "*z*mb*ss&g "er(l, vagy valam! annál !s rosszabb' Ezt %e!g * nem bírná elv!seln!' Már így !s alázuhant a #ene"etlen m&lys&gbe4 most tehát távozn!a "ell, m!előtt utol&rn& az el"er(lhetetlen v&gső %usztulás' D%%en a mene"(l&s&t tervezgette zs!bbat elm&vel, am!"or Mar!& bel&%ett a szo"ásos reggel! tál-ával' Jó reggelt, m<óságos asszonyom6 Ma !s gy*ny*r/ na%un" lesz' Jó"eve azonban egyszer!ben el!llant, am!nt $obban megn&zte )rnő$e ar-át' M<óságos asszony6 M! a ba$; A tál-át egy asztalra tette, #*l"a%ta a #*lről a "&" selyem"*nt*st, &s Jo-elyn -su%asz vállára borította' A lay a n*ve"vő v*r*s #olto"at n&zte a #eh&r ta"arón, ahová a v&r -s*%*g*tt t*v!stől mart tenyer&ből' Amíg a rát*rő "&ts&gbees&ssel v!as"oott, v&letlen(l "ett&t*rte a rózsa szárát @uatába lassan be")szott a test! #á$alom, s ez segített ne"! *sszeszen! a gonolata!t' Hemegő hangon megszólalt4 M&g ma reggel el "ell menn(n" !nnen' 7!sszat&r(n" ononba' =e hát or Presteyne eg&sz na% 3ere#orban lesz rán-olta homlo"át a szobalány' ő nem $*n vel(n"' zól$on a "o-s!somna", hogy "&szítse elő a h!ntót, azután %e!g -somagol$a *ssze a holm!mat' M&g &l előtt el a"aro" menn! !nnen' Mar!& behara%ta az a$"át, s "*zben &rtő te"!ntettel v!zsgálta a szobában ural"oó #el#orulást 5!ztosan ezt a"ar$a, )rnőm; 3a valam!#&le vesze"e&s volt *n*" "*z*tt nem lenne $obb m&g!s várn!, &s megbesz&ln! őlorságával; Jo-elyn )gy &rezte, -sa" egy l&%&s választ$a el a tel$es *sszero%%anástól' @egye, am!t montam6 #elelte színtelen hangon' Mar!& #elhagyott a t!lta"ozással' @ágra meret szem&ben m&lys&ges aggoalommal távozott, hogy &rtesítse a "o-s!st azonnal! távozásu"ról' zámba v&ve, m! m!nen tenn!való$a van m&g, $o-elyn #el"elt az ágyból, meg"*t*tte a háló"*nt*st a ere"án, a -s&sze -so"olá&t elvette a tál-áról, &s az íróasztalhoz (lt vele' A #orró #olya&" "!-s!t "!t!sztította a #e$&t' A "*nnye" )$abb rohamával "(sz"*ve ne"!#ogott, hogy levelet #ogalmazzon =av!ne"' sszeomlan! bőven lesz !e$e a haza)ton !s'
3arm!n-egye!" #e$ezet Egy órán bel(l már !nulásra "&szen !s állta"' Jo-elyn m&g vetett egy utolsó %!llantást a szobára' 5ár -sa" r*v! !őt t*lt*tt !tt, a gonolat, hogy soha t*bb& nem t&r ma$ v!ssza, m&lys&gesen elszomorította' @/nő&s&t Mar!& sza"ította #&lbe' ay Jo-elyn, am! 3ugh Morgant !llet!''' gen; #orult az aggoalmas ar-) szobalány #el&' 3ugh *nne" olgoz!" vagy or Presteynene"; O''' erre nem !s gonoltam rán-olta a homlo"át a lay' 5ár a #!atalember b&r&t ő #!zette, m&g!s-sa" =áv! szem&ly! !nasa volt 3ív$a !e, "&rem' Am!"or a lány v!sszat&rt a szerelm&vel, Jo-elyn így szólt Morgan, m!vel maga or Presteyne !nasa, )gy látsz!" hely&nvalóna", hogy ezent)l az ő szolgálatában áll$on' E!g !s nagyon el&geett volt a mun"á$ával, &s )gy v&lem, meg "íván$a ma$ tartan! ebben a %ozí-!óban' A halánt&"át masszírozta, m!"*zben azt %róbálta el"&%zeln!, hogyan reagál ma$ =áv! a távozására' 3a or Presteyne esetleg )gy *ntene, hogy elbo-sát$a, mert''' mert "orábban nálam állt al"almazásban, a""or v!sszat&rhet a háztartásomba' Fgyanez vonat"oz!" a báty$ára, Hhysre !s, ha $obban szeretne nálam olgozn!, m!nt !tt, estholmeban' 3ugh ar-án ősz!nte #á$alom t("r*ző*tt, ahogy Jo-elynre bámult' M<óságos asszony, talán megbántotta *lorsága valam!lyen móon; Mert ha !gen''' Az !nas olyanny!ra "&szne" mutat"ozott megv&elmezn! )rnő$&t, hogy Jo-elynne" eg&szen elszorult a tor"a, &s -sa" nagy nehezen tuott )$ra megszólaln!' D%% ellen"ezőleg' Dn sebeztem meg *t Merev ar--al távozott a szobából, otthagyva az utána bámuló Mar!et &s 3ught M! t*rt&nt, "!slány; "&rezte a ales!' A lay )gy #est, m!nt a"!ne" maga az *r*g tán-olt a sír$án' ?ogalmam s!n-s #elelte Mar!& bologtalanul' @egna% * meg *lorsága m&g -su%a b&"e &s bologság volta", erre ma reggel )gy zo"og, hogy meg "ell az ember szív&ne" sza"an! &rte, aztán most meg azonnal el "ell menn(n"' 3ugh szorosan a "ar$a!ba zárta' Ggy hát !sten vele, "evesem' 3a egy "!-s!t !s !smerem or Presteynet, a""or am!nt haza&r, már !nulun" !s utánato" ononba' =e &n nem a"arla" !tt hagyn!6 "!áltotta Mar!&, s a szem&ben "*nnye" -s!llogta"' 3a mara$a" !tt, vagy gyere te !s vel(n" ononba6 ehetn&l )$ra az )rnő !nasa' 0em, "!slány, h!szen te !s látta az ar-át' A m<óságos asszonyna" most rá van sz("s&ge, &s az az &rz&sem, hogy őlorságána" meg rám lesz' 3evesen meg-só"olta a lányt, a"! már!s h!ányozn! "ezett ne"!' 3amarosan meg!nt egy(tt lesz(n", es"(sz*m6 Mar!& #á$almas b)-s)%!llantással n&zett hátra a válla #*l*tt, #elvette )rnő$e &"szeres lá!"á$át, &s "!ment a szobából' 3ugh talált egy abla"ot, ahonnan láthatta, ahogy a "&t nő a bologtalan #ő"omorny!" segíts&g&vel beszáll a vára"ozó "o-s!ba' Azzal már ott sem volta"' .&ső &lutánra $árt, m!re =áv! haza&rt' @(relmetlen(l l*"te be a be$árat! a$tót, meg sem várva a szem&lyzetet' Ahogy az elő-sarno"ba l&%ett, tretton $elent meg, ar-án gyászos "!#e$ez&ssel' =áv! le"a%ta a "ala%$át, &s a "omorny!" "ez&be %enerítette' 3ol van ay Presteyne; Meg!nt a %aláson; tretton olyan ar--al #elelt, m!nt a"! szívesebben lenne most bárhol máshol4 A lay ma reggel ononba távozott, m<óságos uram' @ávozott; !sm&telte =áv! &rtetlen(l' gen, m<óságos uram'
5!ztos valam! s(rgős levelet "a%ott egy ro"onától' Dlethalál "&r&se lehet' Bm a "atasztró#a bal$ós elő&rzete már sszeszorította a gyomrát, am!"or #eltette a "*vet"ező "&r&st4 3agyott (zenetet számomra; gen, m<óságos uram ny)$totta át a "omorny!" a le%e-s&telt %a%!rost' ?elt&%te &s elolvasta az (zenetet4 '=áv!6 a$nálom' 0em a"artala", megbántan!' eg$obb lesz, ha soha t*bb& nem talál"ozun" Jo-elyn': A szava" olyan erővel (t*tt&" szíven, a"ár a %us"agolyó"' .&tszer !s )$raolvasta a levelet, %róbált valam! &rtelmet "eresn! a soro" "*z*tt, ám h!ába4 nem volt semm! más, am!t megtuhatott volna belőle' 0em volt', semm! sem' Elv!harzott a "omorny!" mellett, &s #elrohant az emeletre, hármasával szeve a l&%-ső#o"o"at' Ez -sa" valam! rossz tr&#a lehet gonolta' ?elt&%te a lány szobá$ána" a$ta$át, &s azt látta, hogy elt/nt belőle m!nen nyom, amely az elm)lt na%o"ban ott la"óra utalt volna' A %ar#(m*s (veg-s&" &s ha$"e#&" elegáns *sszev!sszasága !s h!ányzott a #&s(l"*ő asztal"áról, s nem marat utánu" más, -sa" enyhe $ázm!n!llat 3!tetlen"eve &r!ntette meg a -su%asz matra-ot, m!ntha az m&g őr!zhetne valam!t az előző &$sza"a #orróságából+ azonban semm! nyoma nem volt már a "*z*sen át< bologságna"' Jobban monva a bologságna", amelyről * azt h!tte, hogy "*z*sen <&" át' .*rben&zett a szobában' Az egyetlen arra utaló $el, hogy nemr&g m&g vala"! la"ott !tt, egy *sszegy/rt %a%írarab volt a h!eg "anallóban' ?elvette, rem&ny"eve, hogy talán a b)-s)(zenet egy "orább! változatána" b!zonyul ma$, &s esetleg t*bbet árul el, m!nt a tretton által "&zbesített lev&l' .!s hí$án elha$ította a %a%írt, am!"or meglátta, hogy nem Jo-elyn "&zírása áll ra$ta, ám am!"or azt !s #el#eezte, hogy ay Cromartytól $*tt, !n"ább m&g!s elolvasta, *r*g &s %o"ol' M!t $elenthet ez, hogy a gró#n& így #enyeget! Jo-elynt; Kyomra m&ly&n m!ntha h!rtelen egy $>*mb nőtt volna, s a #agy lassan átter$et m!nen %or-!"á$ára, m!"*zben a "(l*nb*ző lehetős&ge" átv!llanta" az agyán' @alán Jo-elyn )gy *nt*tt, hogy m&gsem a"ar$a semm!ss& ny!lváníttatn! a házasságot, m!vel a""or v&telenn& válna a nagyn&n$e zsarolásával szemben; ehets&ges, hogy az&rt szabault meg a sz(zess&g&től, hogy aláássa ay Cromarty esetleges &rve!t =e az !s lehet !sten az &gben6 , hogy a lány )gy gonolta, "&szen áll arra, hogy elmen$en a her-eg&hez, &s nem a"arta ezt sz/z"&nt megtenn!' .! lenne rá al"almasabb, hogy megszabaítsa nem"ívánatos sz(zess&g&től, m!nt egy "&szs&ges átmenet! #&r$; Ds ő bologan "*zrem/"**tt ebben' Jo-elyn tehets&ges tanítványna" b!zonyult, s most )gy "ínálhatta #el magát, m!nt ta%asztalt, nagyv!lág! nőt' M&g!s neh&z volt *sszeegyeztetn! az e##&le h!eg#e$/, számító gonol"oást azzal a "&%%el, amelyet =áv! Jo-elynről al"otott magában, azzal a melegs&ggel &s ősz!ntes&ggel' @alán azt h!tte, hogy =áv! "&szs&gesen hál ma$ vele, m!nen &rzelem n&l"(l, -su%án a %!llanatny! &lvezet&rt, &s azután megr&m(lt a szerelm! vallomásától; Persze az !s lehet, hogy =áv! m!nv&g!g t&vh!tben < am!"or azt gonolta, hogy a lay mármár r!eg #&ny/ "(lse$e való$ában melegs&get &s sebezhető&n &rz&"eny szívet re$t' A lány egy eg&szen más v!lágban nőtt #el, m!nt ő+ a loro" &s a lay" a "*zn&% számára #el#oghatatlan szabályo" szer!nt v!sel"ete"' *sszegy/rte a "ez&ben tartott levelet' 3agyományosan a #&r#!a"at o"oltá" az&rt, hogy "!használtá" &s azután elhagytá" a nő"et' Ez esetben enne" &%%en a #orított$a t*rt&nt, =áv! m&gsem tuta !gazán &rt&"eln! a helyzetben re$lő !rón!át' Konolatmenete megtor%ant, am!"or rá*bbent, hogy #ogalma s!n-s, va$on vane bárm! &rtelme az e!g! "*vet"eztet&se!ne"' Meg*nthetetlen t&ny"&nt -su%án Jo-elyn levele $*hetett számításba, amelyben azt írta, nem a"ar$a t*bb& látn!, valam!nt a nagyn&n$e levele, amely szerelm(" betel$es(l&s&t egy mar&" hamuvá változtatta'
7a"on meret "! az abla"on, am!"or Morgan l&%ett a szobába, &s t&tován megszólalt M<óságos )r, ay Jo-elynről szeretn&" besz&ln! *nnel' 0em nagyon van m!ről besz&ln! #elelte =áv!, &s nagyot nyelve !gye"ezett h!ggat "&%et vágn! a t*rt&nte"hez' gazán''' "eves volt tőle, hogy !e$*tt &s segített megszervezn! a háztartást' Morgan nem hagyta enny!vel lerázn! magát, s így #olytatta4 Mar!& elmonta, hogy ma reggel a lay )gy zo"ogott, m!nt a"!ne" m!n$árt megsza"a a szíve' Am!"or meg"&reztem *m<óságát, hogy talán m<óságos uram bántottae, azt #elelte, &%% ellen"ezőleg, * sebezte meg *nt' átva gazá$a ar-"!#e$ez&s&t, 3ugh m&lyen elv*r*s**tt' 0em "ívántam h/tlen lenn! *nh*z, uram, e a h/s&gem elsősorban m!n!g !s a lay& lesz, az&rt, am!t a bátyám&rt tett' Most, hogy 3ugh eml&"eztette Hhysre, =áv! elgonol"oott, hogy az a nő, a"! %uszta szív$óságból megmentett egy el"esereett, nyomor&""á vált "atonát, va$on valóban lehete h!egv&r/ -sábító' 3omlo"rán-olva %róbálta ezt az )$abb elemet be!lleszten! a Jo-elyn távozásával "a%-solatos t*bb! t&ny "*z&' 3ogy a lány az előző &$$el m&g egy -se%%et sem volt za"latott, arra =áv! a"ár meg !s es"(*tt volna' A vágy ha$totta hozzá, &s valóban mámoros gy*ny*rt < át a "ar$a!ban ha-sa" nem "&%es rá, hogy a szava!val &s a test&vel !s ugyan)gy hazu$on' @alán (h*s lett rá, am!&rt elhálta a házasságu"at; ehets&ges, hogy a t)lzásba v!tt %ezsgőz&s elhomályosította az ít&lő"&%ess&g&t, &s másna% =áv!&t h!báztatta az&rt, am! t*rt&nt Ez v!szont át"ozottul t!sztess>elen olog lenne, te"!ntve, hogy t*bbsz*r !s meg"&rezte tőle, b!ztosan azt a"ar$ae, am!re "&sz(lne", s ta%asztalata szer!nt a #eles&ge m!n!g t!sztess&gesen &s ősz!nt&n $árt el' M!nen elm&l"e&s hasztalan, hasított bel&' 7alószín/tlen, hogy $o-elyn v!sel"e&se m&ly&n bárm!#&le magától &rtetőő olog re$lene' @uta $ól, hogy h/v*s, látszólag magab!ztos "(lse$e m*g*tt a lány m&g a szerelem gonolatától !s tart' 7alahol m&lyen bent olyan sebe"et hur-ol magával, amelye"et most a szenve&ly "*ze%ette megta%asztalt v&telens&g &s az ő szerelm! vallomása #elsza"ított .avargó gonolata!t 3ugh elszánt hang$a sza"ította #&lbe4 Mar!& azt monta, ay Jo-elyn szerelmes *nbe' Ez az eg&sz szem&lyzet előtt v!lágos volt' zerelmes bel&; =áv! b&nultsága semm!v& #oszlott' .&sz őr(let hogy az !m&nt m&g "!zárólag Jo-elyn r*v!, &rtelmetlen (zenet&ből a"art "!!nuln!' Egye(l a""or #og$a elengen! a lányt, ha az a szem&be n&z, &s )gy es"(sz!" meg, hogy nem a"ar$a t*bb& látn!' 0agy l&%te""el az a$tó #el& !nulva utasította 3ught =obál$a bele n&hány holm!mat egy tás"ába6 Azonnal !nulo" ononba' Dn !s *nnel tarto", m<óságos uram #elelte az !nas elt*"<en' Megíg&rtem Mar!ena", hogy utánamegye", am!nt tuo"' =áv! magában -sa" !r!gyeln! tuta a "ette$(" "a%-solatát, am!&rt az anny!val egy&rtelm/bb, m!nt az ő #&lres!"er(lt házassága, #ennhangon %e!g így szólt A""or hát m!n"ette$("et haza "ell hoznun"' 3arm!n-"ette!" #e$ezet Jo-elyn olyan gyorsan t&rt v!ssza ononba, ahogy -sa" a $ó h!ntó &s a b&relt lova" v!nn! tutá"' A hossz) )t során eg&sz v&g!g az arany "ar!"agy/r/t n&zte, amelyet =áv! h)zott az u$$ára, &s "omoran merengett a m)lt$án' o" #&r#! állította már, hogy szeret!, ám ő "*nnye&n elhessegette magától a vallomása!"at, monván, hogy azo" -su%án !#$ont! #ellángolásból vagy %e!g gátlástalan hozományvaászatból #a"ana"'
=áv! v!szont "&%es volt azzal a n&hány szóval hamuvá %erzseln! eg&sz l&ny&t' 5átorságával, "evess&g&vel, v!ámságával belo%ta magát Jo-elyn &let&be' Ds m!vel * azt h!tte, hogy a #&r#! szíve egy más!" nő&, hagyta magát t)lságosan "*zel "er(ln! hozzá most %e!g meg "ell #!zetn!e ez&rt A máso!" na% "&ső &lután$án &rte" a városba' $o-elynt a!gra már halálosan "!merített&" eze" a gonolato", amelye" a lova" %ataobogásána" r!tmusára l("tette" a #e$&ben' El"er(lhetetlen volt a "eser/ v&g"*vet"eztet&s4 a $elen #á$alma abban az elv!selhetetlen m)ltban gy*"erez!", amelyne" a l&tez&s&t m!n!g !s meg%róbálta letagan!' El$*tt hát az !ő, hogy szemben&zzen a m)lt$ával, "er(l, am!be "er(l' ehet, hogy m!nt ember menthetetlen(l h!tvány, e attól m&g nem "ell gyávána" !s lenn!e' Ma &$$el ononban alsz!", holna% %e!g elmegy .entbe ay aurához, az egyetlen emberhez, a"! választ ahat a "&r&se!re' Ahogy bel&%ett otthona elő-sarno"ába, v&g!gte"!ntett az !smerős %om%án' 3atalmas, m!"*zben m&rhetetlen(l (res' M!t "ezhet egyetlen magányos nő enny! t&rrel; Mar!& az &"szeres láával a "ez&ben el!nult #el#el& a l&%-sőn' zótlan egy(tt&rz&se "!váló )t!társsá tette a 3ere#ortól !á!g tartó hossz) )ton' Jo-elyn elgonol"oott va$on a lány vele mara ma$, vagy v!sszat&r estholmeba, hogy )$ra a "eves&vel lehessen, ezzel m&g nagyobb magányba taszítva )rnő$&t; Ggy &rezte, nem tuna most megb!r"ózn! a "&temeletny! l&%-sőz&ssel, ez&rt "eszty/$&t #áratan leh)zva a szalonba ment, ahol -sengetett, &s teát renelt' Már a -s&sz&$&ből sz(r-s*lgetett, &s várta, hogy az !tal v!sszaa$a az ere$&t, am!"or "!tárult az a$tó' ay aura l&%ett be, l&legzetelállítóan vonzó látványt ny)$tott !vatos "&" est&ly!$&ben' M!-soa "ellemes megle%et&s, hogy v!ssza$*tt&l, "evesem6 monta meleg hangon' =áv! hol van; Jo-elyn #elállt, &s szívből $*vő *r*mmel meg*lelte nagyn&n$&t' Ggy *r(l*", hogy !tt vagy6 szólt a #elt*rn! "&sz(lő "*nnye"től el-su"ló hangon' D%% arra "&sz(ltem, hogy holna% elutazzam .enn!ngtonba meglátogatn! t&ge' Anre bá-s! !s ononban van; gen, olga a"at a lovasgár!stá"nál' .&sőbb talál"ozun" ma$, egy est&lyen' ay aura aggóó te"!ntettel vezette uno"ah)gát a "ana%&hoz, hogy egymás mell& (lhessene"' M! a ba$, rágám; Ggy #estesz, m!nt a"! a halállal talál"ozott' Jo-elyn hátraőlt a "ana%&n, &s a "eze #e$&vel t*r*lgette a szeme!t' 5onyolult h!stór!a ez''' 7an !ő besz&lgetn!, m!előtt m&g !nulno "ell; @uo, hogy rá m!n!g van !őm #elelte a nagyn&n$e #o"ozóó aggoalommal' M!ről szeretn&l besz&ln!; 3ol !s "ez$e; Annál a sz*rny/ #el#orulásnál, am!t a sa$át maga &s =áv! &let&ben o"ozott; 7agy m&g "orábban, a trag&!ánál, am! v!ssza#oríthatatlanul eltorzította az &let&t; 5esz&l$ az anyámról szólt v&g(l merev ar--al' oha nem voltál ha$lanó Cleóról besz&ln! monta aura *bbenten' M!&rt "&rezel most róla; Mert muszá$ meg&rtenem #elelte Jo-elyn &lesen' M!#&le ember volt; M!&rt vált el tőle az a%ám; !gazán olyan nagy sza$ha volt, m!nt am!lyenne" m!nen"! mon$a; =e hát rágám, "! monott ne"e !lyesm!t; "!áltotta a nagyn&n$e elsz*rnyeve' M!nen"!6 Eml&"szel a g)nyra$zo"ra, amelye"et abban a "!ra"atban láttun"; aura ar-a megránult Azt h!ttem, t)l #!atal vagy m&g ahhoz, hogy meg&rthes, m!t $elentene" azo" a "&%e" &s szava" $o-elyn h!rtelen rá$*tt, hogy ay aura maga sem lehetett t*bb t!zen"!len-h)sz &vesn&l, am!"or az az eset t*rt&nt' 5!zonyára *t !s &%%en anny!ra #elza"latta a olog, m!nt az uno"ah)gát' őt, őt talán m&g $obban !s, h!szen ne"! m!nenna% szembe "ellett n&zn!e a
rossz!nulat) %lety"á""al a lonon! szalono"ban &s bálterme"ben' 0em -soa hát, hogy olyan "*nnyen ráállt, hogy Anre .!r"%atr!-" olalán maga !s a har-t&rre vonul$on' Pe!g nem az a na% volt az egyeen !lyen eset Jo-elyn a$"a megvonaglott A szolgá" !s r!ngyóna" hívtá", am!"or azt h!tt&", nem hallom ő"et' A"ár-sa" a $ól nevelt "!sasszonyo" abban az elő"elő leánynevel&ben 5athban, ahová az a%ám "(l*tt, &s ahonnan aztán meg !s sz*"tem' 0o meg ott volt az a nemes lor, a"! meg%róbált el-sábítan! a sa$át lánya első bál$án, m!vel )gy gonolta, &n sem vagyo" $obb a #a$támnál' Azt monta, 9am!lyen az any$a, olyan a lánya:, aztán beugta a nyelv&t a számba' Atya)r!sten, m!&rt nem szóltál eze"ről ne"em soha; 7agy az &esa%ána"; Ggy t/nt, aura menten rosszul lesz' M!n!g anny!ra''' anny!ra "*z*mb*sne" t/nt&l' Al!g n&gy&ves voltál, am!"or &esanyá elment, &s )gy látszott egyáltalán nem !s h!ányz!" ne"e' 3a "&rezte !s valaha, hogy m! van vele, &n ugyan nem hallottam' @erm&szetesen nem "&reztem !lyesm!t6 Jo-elyn resz"etn! "ezett M&g egy eg&szen "!-s! gyere" !s tu$a, hogy melye" azo" a olgo", amelye"ről nem szaba besz&ln!6 Cleo m!n!g !s *n#e$/ volt, &s el"*vetett n&hány sz*rny/ h!bát &let&ben, e soha nem volt sza$ha monta aura határozott hangon' Az a%á v!haros gyorsasággal uvarolt ne"!, &s *ssze !s házasota" n&hány h&ttel azt "*vetően, hogy elősz*r láttá" egymást Am!"or "ezett "!hunyn! "ezet! szenve&ly(" t(ze, rá$*tte", hogy való$ában nagyon "ev&s olog van, am! "*z*s benn(" zomor)an meg-sóválta a #e$&t Dlhett&" volna m!n"etten a magu" &let&t egymástól #(ggetlen(l, m!nt ahogy azt anny! elő"elő ember tesz!, e m!n"etten azt a"artá", hogy''' hogy a más!" váltsa valóra az * álma!"at' 3ogy a más!" t*"&letes szerető legyen' 0em tutá" el#ogan! egymást olyanna", am!lyene" volta"' eírhatatlan vesze"e&se" za$lotta" "*z*tt("' 7esze"ete" a ny!lvánosság előtt &s otthon, n&gyszem"*zt !s' 7alam! b!zarr szerelem volt "ette$(" "*z*tt, am! harag"&nt &s gy/l*let"&nt bu"ott a #elszínre' emm!re nem eml&"szel m!nebből; =ehogynem #elelte Jo-elyn al!g hallhatóan' 0agyon !s eml&"szem' zorosan behunyta a szem&t, ahogy az eml&"ezet&be hasított az a%$a hang$a4 9Asszonyna" sz(lett&l, am! anny!t tesz, hogy te !s -sa" egy mohó, hazug r!ngyó vagy6 Bt"ozom a %er-et, am!"or meg!smertete"6: Az any$a tomboló (hvel &s r!%!tyára t*rt %or-elánnal válaszolt erre, sz!va a #&r$&t "egyetlens&g&&rt &s h/tlens&g&&rt' Jo-elyn egy saro"ba h)zóva, &szrev&tlen(l "u%orgott a hatalmas -harlton! társalgóban, &s b&nultan #!gyelte sz(le! tombolását, t)lságosan megrettenten m&g ahhoz !s, hogy elszala$on' Ez a vesze"e&s, ahogy számos más!" !s, bele&gette a lenyomatát a lel"&be' A gyomorszá$ára szorította a "ez&t, %róbálva enyhíten! a #á$almat, amelyet eg&sz &let&ben hur-olt' 7!szont h!ányosa" az eml&"e!m' Mon el, m! t*rt&nt, )gy, ahogyan te eml&"szel rá6 ay aura behara%ta az a$"át Am!re elsőbálozó lettem, a sz(le! már a!g $utotta", hogy m!nen től(" telhetőt megtette", -sa" hogy m!n&l $obban megsebezz&" egymást' A%á eg&sz onon egy!" leghírhetebb "urt!zán$át tette a szerető$&v&, am! már *nmagában !s el&g sz*rny/ volt' =e a v&gső t*r&st az o"ozta, hogy "&%es volt azt a nőt Cleo egy!" bál$ára !s magával hozn!, !e, ebbe a házba' Dn &%%en Cleóval besz&lgettem, am!"or Ear bevezette a szerető$&t a bálterembe' Cleo holtsá%at lett' .!váló -&ll*vő volt, &s azt h!szem, ha lett volna egy %!sztoly a "eze (gy&ben, ott helyben golyót r*%ít a%á szív&be' Ehelyett, m!után őr$*ngő vesze"e&st renezte" az elő"elő lonon! társaság $elen l&vő #el&ne" szeme láttára, anyá elv!harzott von Hothenburg báróval, egy %orosz !%lomatával, a"! már egy !e$e tette ne"! a sz&%et' Cleo &s Hothenburg "*z*tt t(zes román- "ező*tt, am! bős&ges válóo"ot szolgáltatott a%ána"' A bál &$sza"á$a után anyá soha t*bb& nem tette be a lábát ebbe a házba' A%á nem engete be, m&g az&rt sem, hogy *sszesze$e a szem&lyes
holm!$át'ssze-somagoltatott m!nent, &s el"(lte az eg&szet Hothenburghoz, egy lev&l "ís&ret&ben, amelyben %árba$ra hívta a bárót' Ear nem sebes(lt meg, Hothenburg v!szont golyót "a%ott a t(e$&be, am! hozzá$árult az *t &vvel "&sőbb be"*vet"ezett halálához' Magasságos &g *rg*lte meg Jo-elyn #á$ó halánt&"át 3ány &letet tett t*n"re az az asszony; 0em szaba egye(l anyáat h!báztatno a válás&rt' Pontosan ugyananny!ra az a%á h!bá$a !s volt' @alán m&g $obban !s tette hozzá aura zorul' Dn szerettem Cleót &s Earot !s, e a "*tő&sne" valam! olyan trag!"us #a$tá$a ala"ult "! "*z*tt(", am! m!n"ette$("ből a lehető legrosszabbat hozta "!' )gyhogy anyám !n"ább megsz*"*tt egy más!" #&r#!val álla%ította meg Jo-elyn "eser/ g)nnyal' M!lyen -soálatosan er"*l-s*s megolás volt ez a %robl&má!ra6 Cleo !gazán nem volt "*nny/v&r/' oha nem lett volna szerető$e, ha az a%á nem ha$szol$a bele' ővel valóban beleszeretett Hothenburgba, a"! azonban "atol!"us volt, így a -salá$a nem t/rte volna el, hogy egy elvált asszonyt vegyen #eles&g(l' Hothenburg m&g így !s ha$lanó lett volna elvenn! anyáat, e ő nem a"arta, hogy el!egene$en a -salá$ától, így hát !n"ább szerető"&nt marat mellette eg&szen a halála na%$á!g' Jo-elyn "(sz"**tt magával, mert n&m! "&nyszereett el!smer&st "ezett &rezn! az any$a !ránt, am!&rt nem engete, hogy t*n"remen$en a szerelme "a%-solata a -salá$ával' 3ogyan halt meg az anyám; "&rezte' A Hothenburg temet&s&t "*vető na%on "!lovagolt a báró %ar!%á$án, aztán''' meg%róbált átugratn! egy ár"on, amely t)l sz&lesne" b!zonyult' N !s &s a ló !s ott helyben meghalta" aura lehunyta a szem&t ar-án #á$alom t("r*ző*tt .&rle", Jo-elyn, ne legy&l t)l rossz v&lem&nnyel róla6 ehet, hogy nem szeretett !gazán b*l-sen, e $ó szíve volt, &s bő"ez/en aott a szeretet&ből' Ez volt hát a nemes, gy*ny*r/ &s szenve&lyes Cleóna", Cromarty gró#n&$ána" a tel$es t*rt&nete' A gy*trő #á$alom, amely $o-elynben eg&szen "!slány "ora óta la"ozott, most va, "ínzó hullámo"ban t*rt a #elszínre' ?el%attant a "ana%&ról, &s nagy l&%te""el #el &s alá "ezett $ár"áln! a szobában, sz!nte eszelős mozulato""al t*relve a "ez&t' Al!g volt "&%es megszólaln!, s v&g(l a nyers szenve&s hang$án így "!áltott #el4 3a * anny!ra -soálatos volt, a""or velem m! volt a ba$; Meg%*r(lt a tengelye "*r(l, hogy %ata"zó "*nnye!n át a nagyn&n$e szem&be n&zzen' M! volt bennem anny!ra sz*rny/, anny!ra %o"ol!an rossz, hogy a tula$on anyám "&%es volt egyetlen szó n&l"(l otthagyn!; Egy #!"ar-ny! sa$nálat vagy lel"!#uralás n&l"(l; @*bbet !s a"art m&g monan!, e nem bírta tovább' Egy!" íz(let a más!" után engeett4 lassan t&rre hullott, ma$ eg&szen *ssze"u%oroott, maga "*r& #onva a "ar$a!t, míg "&ts&gbeesetten %róbálta be#ogn! a tátongó sebet, amely a "ezete"től #ogva "ínozta lel"&t M! rosszat tettem; zo"ogta el#)ló hangon, &s )gy &rezte, m!n$árt "ett&sza"a' M! rosszat tettem; @e magasságos !sten6 "!áltott aura remegő hangon' A "*vet"ező %!llanatban már Jo-elyn mellett t&relt a %alón, át*lelte, s )gy r!ngatta, a"ár egy "!seet =rága "!-s!"&m, hát ezt gonolta enny! &ven át; M!&rt nem "&rezt&l meg soha; Elmontam volna az !gazat' @utam &n az !gazat magamtól !s #elelte Jo-elyn rángó a$a""al' Azt, hogy az anyám egy r!ngyó volt, &s elhagyott engem an&l"(l, hogy egy %!llanatra !s hátran&zett volna' =e hát egyáltalán nem így t*rt&nt6 Cleo "*r*msza"atá!g har-olt, hogy ő lehessen a gonv!selő6 Egyszer ellovagolt Charltonba, hogy láthasson, am!"or azt h!tte, hogy Ear ononba ment ám ő otthon volt, &s egy lovaglóostorral #enyegette meg anyáat' Azt "!abálta, hogy meg*l!, ha m&g egyszer a "*zelebe %róbál mer&sz"en!' Cleo meg"ís&relte meggyőzn!, hogy m!vel te )gysem *r*"*lhete a nemes! -ím&t, !n"ább őnála "ellene legy&l' Am!"or Ear elutasította, t&ren állva "*ny*rg*tt ne"!, hogy legalább ha láthasson t&ge, a%á azonban nem engeett' aura elsírta magát 3alálra váltam, am!"or m!nezt
megtutam, e !gazán -sa" a""or &reztem át, menny!re szenvehetett anyá, am!"or ne"em !s lette" gyere"e!m' Ggy hangz!", m!ntha a%ám rá$*tt volna, m!lyen hasznos esz"*z lehete" a "ez&ben arra, hogy megb(ntesse gy/l*lt #eles&g&t monta Jo-elyn "eser/en' &s talán anyám !s ugyanez&rt a"art anny!ra4 hogy #á$almat o"ozzon ne"!' Dn voltam tehát a gyalog a haa"ozó "!rály &s "!rálynő "*z*tt' 0e "ever *ssze a%á Cleo !ránt! harag$át az !ránta &rzett való! szeretet&vel monta aura' A%á "&sőbb elmonta ne"em4 attól rettegett, hogy Cleo ello% tőle t&ge, &s valahová Euró%ába v!sz Hothenburggal' Drthető !s, hogy ettől tartott' Egy válásban a nőne" semm! $oga n!n-sen' A v!lág szem&ben Cleo megb&lyegzett& vált, m!nt házasságt*rő, &s a t*rv&ny a "!su$$át sem mozította volna, hogy segítsen ra$ta' 3a el tuott volna raboln! t&ge, b!ztos vagyo" benne, hogy meg !s tette volna' Abban az *t &vben, amíg Cleo m&g <, &esa%á gonos"oott róla, hogy m!n!g legyen mellette őr"&nt egy la"á$ vagy egy&b szolga, a"!ben megbízott Az&rt "(lte el K!llyt, a a$"ámat, mert attól #<, hogy !n"ább az anyámhoz h/s&ges, nem őhozzá; ay aura sóha$tott' Attól tarto" az&rt' Dn montam ne"!, hogy ez "egyetlens&g m!n vele, m!n K!llyvel szemben, e rettegett tőle, hogy K!lly esetleg elv!sz t&ge az &esanyához' ehet, hogy meg !s tette volna' A szolgá" ra$ongta" Cleó&rt' o" te"!ntetben hasonlítasz rá' A melegszív/, gonos"oó K!lly elveszt&se olyan volt, m!ntha másoszor !s elveszítette volna az any$át' Azután meg aura n&n!"&$e "*lt*z*tt "! az &let&ből, am!"or Anre bá-s! elvette' M!re Jo-elyn bet*lt*tte az *t*!" &v&t, már megtanulta, hogy szeretn! vala"!t anny!t tesz, m!nt elveszíten!' Csoálta, hogy a nagyn&n$e enny!re tá$&"ozott ez&rt meg"&rezte4 3onnan tutál meg !lyen so"at anyám gonolata!ról &s &rz&se!ről; Llyan volt ne"em, m!nt a nőv&rem, &s nem bírtam elv!seln!, hogy elveszítsem' Eg&szen a halálá!g levelezt(n"' El"(ltem ne"! a ra$za!at, leírtam, hogyan n*ve"szel' M!után #&r$hez mentem, &s el"*lt*ztem Charltonból, m!n!g a házvezetőnővel írattam meg magamna", hogy hogy vagy, &s továbbítottam &esanyána", am!t megtutam' Cleo gya"ran "&rezte, hogy emlegetee, te v!szont soha egy szót sem szóltál róla monta aura gyeng&en' 0em tutam volna elv!seln!, hogy m&g ezzel !s tet&zzem a #á$almát, így azt hazutam, hogy so"szor emlegete' M!n!g rá gonoltam, e nem mertem "&rezn! #előle suttogta Jo-elyn' M!től #<&l; "&rezte aura, s "*zben gyeng&en s!mogatta a ha$át' Jo-elyn szorosan behunyta a szem&t, ahogyan meg%róbálta meg&rten! a olgo"na" ezt az )$onnan #el#eezett olalát' Azt h!szem''' )gy gonoltam, hogy ha valaha !s megemlíten&m őt, a""or a %a%a engem !s el"(len&' oha, e soha nem tett volna semm! !lyesm!t6 *lelte meg aura' Jobban szeretett t&ge, m!nt bár"! &s bárm! mást az &let&ben' =e m!vel te soha nem "&rezős"*t&l &esanyá #el*l, &s el&geettne" t/nt&l, )gy gonolta, hogy az lesz a leg$obb számora, ha ő sem hozza #el soha a t&mát' 3álás volt az &gne", mert azt h!tte, s&rtetlen(l átv&szelte az eg&szet' &rtetlen(l; Jo-elyn mármár h!szt&r!"usan #elnevetett Az eg&sz &letem az ő válásu"ról szólt6 Egy!"(n" sem gonolta volna m&g álmában sem, hogy !lyen rosszuleste" ne"e a t*rt&nte", &s hogy !lyen g)nyolóáso" &s s&rt&se" -<áblá$a voltál' aura a sar"ára (lt, &s "omoran így #olytatta4 Abban v!szont egy %er-!g se "&tel"e$, hogy szerette" t&ge6 Azt h!szem, anna", hogy Ear nem nős(lt meg )$ra, az lehetett a #ő o"a, hogy így t*bb !őt &s #!gyelmet szentelhetett ne"e'
Ds &n m&g azt gonoltam, hogy egyszer/en -sa" szeret!, ha #utó "alano" sorából áll az &lete monta $o-elyn e%&sen' Ez !s meghatározó elemm& vált a v!lág"&%&ben4 a #&r#!a" term&szet("n&l #ogva m!n -sa%oáro"' Anre bá-s! h/s&ges #&r$e volt; &tez!" egyáltalán !lyen #&r#! a v!lágon; Azonnal meg !s bánta, hogy #eltette ezt a "&r&st, ám aura nyugotan válaszolt gen, Anre m!ne!g h/s&ges volt hozzám' A szavát ata, s &n soha nem !s "&tel"etem benne' Ahogyan ne"! sem volt soha o"a arra, hogy "&tel"e$en &nbennem' @! "etten t&nyleg olyan bologo" vagyto" m!nt am!lyenne" látszoto"; "&rezte Jo-elyn elv&"onyoó hangon' V o"at t/nőtem ra$ta, hogy a házasság lehete egyáltalán bolog a m! "*re!n"ből való" számára' 5!zony, hogy !lyen -!n!"ussá "ellett lenne''' sóha$tott #el aura' gen, "evesem, Anre &s &n bologo" vagyun"' Persze volta" n&zetelt&r&se!n" m!nen házas%árna" vanna" Bm a szerelem, amely ele!nte egymáshoz vonzott benn(n"et, -sa" erősebb& vált az &ve" #olyamán' Azt gonolo "&rezte Jo-elyn b!zonytalanul , hogy az anyám !gazán szeretett; Eg&szen b!ztosan tuom' rt ne"em egy levelet a halála előtt' .&sőbb $*ttem -sa" rá, hogy''' hogy ez volt a b)-s)levele' aura nagyot nyelt Azt írta, leg!n"ább azt bánta az &let&ben, hogy elveszített t&ge, &s hogy sosem láthat$a már, ahogy #elnősz' .(l*tt ne"e egy a$án&"ot !s, e nem volt bátorságom oaan!' M!vel soha nem voltál ha$lanó az &esanyáról besz&ln!, nem mertem meg"o-"áztatn!, hogy #elza"lassala" vele' 5ár-sa" o"osabb lettem volna6 ?elállt, &s "ez&t Jo-elynne" ny)$totta, hogy segítsen ne"! #el"eln! a %alóról' Kyere velem6 e$e megtennem, am!t már &ve""el ezelőtt meg "ellett volna' 3arm!n-harma!" #e$ezet Jo-elyn n&mán "*vette nagyn&n$&t az emelet! szobába, ahol a .!r"%atr!-" házas%ár m!n!g la"ott, ha a Cromartyházba látogatott &s m!n!g "*z*s ágyban !s aluta", ellent&tben a legt*bb rang$u" b&l! házas%árral' G$abb b!zonyít&" arra, hogy talán t&nyleg l&tezhet bolog házasság' ay aura "!ny!totta az &"szeres lá!"á$át, "!vett belőle egy nagy$ából n&gy h(vely" átm&rő$/, la%os, ovál!s re"eszzomán-os oboz"át, ma$ $o-elyn "ez&be ata' Egy ar-"&%tartó szelen-e volt, m&ghozzá "!#e$ezetten sz&%s&ges arab' 0&m! (gyetlen"e&s után Jo-elyn megtalálta a zárat a oboz"a olalán, &s #elny!totta a #eelet' Egy aranyszín ha$) &s mogyoróbarna szem/, szembet/nően gy*ny*r/ asszony m!n!at/r "&%e volt benne' A %ortr&val szem"*zt! "eretbe egy %ergamenarab"át #oglalta", amelyen #!nom "&zírással az állt4 9ányomna", $o-elynne", szívem m!nen szeretet&vel:' F$$a! g*r-s*sen megszorítottá" a szelen-&t, mert any$a ar-ána" látványa az eml&"e" valóságos *z*n&t !&zte elő benne' Ahogy a "ertben $átszotta", &s az any$a v!rágo"at #ont a ha$ába''' ahogy az any$a *l&ben v!áman szárnyalt egy ló hátán Charlton omb$a!n "ereszt(l''' ahogy a selyemmel &s -s!%"&vel tel! *lt*zőszobában $átszott, &s az any$a egyáltalán nem haraguott meg rá, am!"or v&letlen(l t*n"retette a vaonat)$ #ő"*tő$&t' A "*nnye" -senesen %ata"zan! "ezte" az ar-án, s ő hálásan #ogata a bolog eml&"e"et, amelye"et az elv!selhetetlen #á$alommal egy(tt temetett el' Az any$a szerette *t' gaz, hogy elment, e !gen!s hátran&zett, &s &%% anny!ra megv!selte az elválás, m!nt magát Jo-elynt 0agyn&n$e át"arolta a vállát &s hagyta, hogy "!sír$a magát' Am!"or aztán a "*nnye" ela%ata", meg"&rezte4 Most már $obban meg&rte &esanyáat; Jo-elyn ból!ntott' 0em tuom, hogy a sebe!m valaha !s begyógyulna"e, e most már legalább látom, hogy hol vanna", &s hogyan szereztem ő"et
7ele mara$a" ma &$$el; 0em $elent gonot, ha nem megye" el arra az est&lyre' zeretn&" !n"ább egye(l maran!' o" m!nent át "ell gonolnom sóha$tott #el a lány' Most ma$ talán renet tuo" teremten! abban a z/rzavarban, amelyet magam "*r(l "avartam' 7alam! ba$ van =av!el; a$nos !gen' .omoly ba$' .evesem, ő !s olyan, m!nt Anre monta aura -senesen' 3a valóságossá tesze a házasságoto"at, =áv! soha nem #og -serbenhagyn!' Azt h!szem, ezzel már el"&stem' M!vel erről nem a"arózott t*bbet monan!a, Jo-elyn gyorsan t&mát váltott, &s a nagyn&n$e ruhá$ára mutatott' Bt "ell *lt*zn*6 A sírásom nem !gazán tett $ót a ruhána"' 0em nagy ár az&rt, hogy anny! &v után v&gre t!sztán láthatsz #elelte aura, s a szobalányá&rt -sengetett 5!ztos vagy benne, hogy renben leszel az &$$el; 5!ztos monta Jo-elyn, &s sz&gyenlősen meg%usz!lta a nagyn&n$&t' M!n!g !s )gy gonoltam rá, m!ntha te lenn&l az !gaz! anyám' Most már "ettő !s van' aura elmosolyoott Dn meg m!n!g szerettem volna, hogy legyen egy lányom, e a sa$átomat sem tutam volna $obban szeretn!, m!nt t&ge' ?ennállt a vesz&lye, hogy m!n"etten elsír$á" magu"at, ám a szobalány bel&%ett, m!előtt m&g $obban hatalmu"ba "erített&" volna ő"et az &rzelme"' M!"*zben a lány az )rnő$e *sszegy/rt ruhá$a m!att so%án"oott, Jo-elyn -senben távozott' Most, hogy v!ssza"a%ta a m)lt$át, !e$e volt "!bogozn! a szála"at, amelye" a $elenben a bonyoalma"at o"oztá" Jo-elyn nagyon so"á!g marat #ent &$$el, &s *l&ben a bologan oromboló íz!sszel az &let&n &s a sz(le!n gonol"oott' ehet, hogy haragun!a "ellene az a%$ára, am!&rt meg#osztotta m!nen lehetős>ől, hogy "a%-solatban marahasson az &esany$ával, e a magyarázat, am!t ay aura aott, &rthetőv& tette az ő !no"a!t !s' 5ár $o-elyn m!n!g attól #<, hogy az a%$a szeretete t*r&"eny olog, &s "*nnyen megvonhat$a tőle, ha nem tesz a "ev&re, m&g!s !gaz volt, hogy Ear m!n!g a leg$obbat ata ne"! *nmagából' Az, hogy Jo-elyn nem bízott meg a szeretet&ben, a sa$át h!bá$a volt, nem az a%$á&' Most már azt a nyavalyás, man!%ulatív v&greneletet !s meg&rtette' 3abár Jo-elyn soha nem tárta #el előtte a házassággal szemben! ellen&rz&se!t, a%$a ny!lván m&g!s #el!smerte, hogy ha a sa$át esz&re hallgat, a lánya nagy valószín/s&ggel v&nlány"&nt #og meghaln!' A gró# soha nem volt a #!nom megoláso" híve, így hát )gy renezte Jo-elyn &let&t, hogy ne nagyon legyen más választása, m!nt szemben&zn! a #&lelme!vel' Jo-elyn m!n!g azt tartotta magáról, hogy ay aurára hasonlít, &s valóban nagy !s volt "ette$(" "*z*tt a "(lső hasonlóság' =e so" volt benne Cleóból !s' P&lául m!n"etten "!t/nő -&ll*vő" volta", nem !s besz&lve heves, *n#e$/ term&szet("ről' Jo-elyn eg&sz &let&ben arra t*re"eett, hogy el#o$tsa $ellem&ne" ezt az olalát, ám az m&g!s elválaszthatatlanul a r&sze volt' 3a el a"ar$a #ogan! az &esany$át, *nmagát !s el "ell tun!a #ogan!' 3át legyen' Azonban a m)ltat meg&rten! &s el#ogan! -su%án az első l&%&s volt' Egyetlen hossz), #á$almas besz&lget&s nem volt el&g arra, hogy )gy &rezhesse4 meg&reml! a szeretetet' M&g az a%$ával vagy a nagyn&n$&vel "a%-solatban sem &rezte soha azt, hogy !gazán, tel$es szív("ből szeret!"' M!n!g ott volt az a homályos, nem !s eg&szen tuatos retteg&s, hogy ő való$ában borzalmasan, $avíthatatlanul h!bás, &s bár"!, a"! "*zelről meg!smer!, el #og$a hagyn!' Fgyana""or áhította !s a szeretetet am! azt $elentette, hogy "&%ess& "ell váln!a arra, hogy szeretetre m<óna" lássa magát' 0em egyszer/ #elaat' Az esz&vel tuta, hogy !gen -s!nos "&%v!selő$e a nő! nemne"' gye"ezett a h!te lel"! &rt&"e! szer!nt &ln!' 5ő"ez/en bánt a %&nz&vel &s !e$&vel, &s meg%róbált "evesen v!sel"en!' M!nen !gye"ezet&vel azon volt,
hogy az embere"et a sa$át &reme!" szer!nt be-s(l$e meg, ahelyett, hogy len&zett volna bár"!t, a"! nem az * társaalm! osztályába sz(letett' M&g!s belátta4 hossz) !őbe #og teln!, amíg a szíve m&ly&n !s elh!sz!, hogy meg&reml! a szeretetet &s a szerelmet ha egyáltalán "&%es lesz erre valaha !s' @e $ó &g, h!szen azt sem tu$a, m! a szerelem6 .orábban azt h!tte, hogy egy "!-s!t szerelmes Canover her-eg&be, &s a her-eg m&g most !s, m!nazo" után, am! =av!el t*rt&nt, #ogva tartotta a "&%zelet&t' 7a$on ez szerelem volt, vagy -su%án !ll)z!ó, amelybe Jo-elyn az&rt r!ngatta magát, mert a ra-!onál!sabb &n$e azt s)gta, hogy a her-egből meg#elelő #&r$ válhatna olyan, a"!n soha nem hatalmasona el az a #a$ta %usztító szenve&ly, amely a sz(le! házasságát %or!g rombolta; =áv! an-aster v!szont $óval *sszetettebb &rz&se"et &bresztett a lányban, va"tában lett a #eles&ge, so"at nevetett vele, v&g(l már )gy gonolt rá, m!nt megbízható $ó barátra, ma$ egy &$$el a reá t*rő le"(zhetetlen vágya"ozástól vezetve az ágyába -salogatta' 0em tuta, hogy ez va$on szereleme, e a gonolattól, hogy =áv! esetleg nem lesz t*bb& r&szese az &let&ne" olyan erővel t*rt rá a vesztes&g &rz&se, hogy g*r-sbe ránult a gyomra' 7a$on =áv! utána $*n ononba, vagy Jo-elyn már v!sszavonhatatlanul t*n"retett m!nent "ette$(" "*z*tt; Ds ha a #&r#! nem $*n, va$on ne"! lesze el&g bátorsága, hogy maga t&r$en v!ssza estholmeba; Pe!g muszá$ lesz v!sszat&rn!e, h!szen már így !s t)l so" !őt t*lt*tt az &let&ben azzal, hogy valam! elől mene"(lt M!re v!sszavonult, hogy nyugtalan álomba mer(l$*n, az agya már eg&szen elzs!bbat a "avargó gonolato"tól' Másna% reggel, am!"or "!ny!totta a szem&t, Jo-elyn term&szetellenes nyugalmat &rzett, olyat, am!lyen nagy v!haro" után tele%sz!" a tá$ra' A nagyn&n$&vel &s nagybáty$ával el#ogyasztott reggel! "*zben az ezrees #!gyelmesen megn&zte magána" m!előtt el!nult a na%! teenő!t !nt&zn!, e nem tett #el semm!#&le ta%!ntatlan "&r&st a volt t!szt$&vel "a%-solatban' Jo-elyn hálás volt ez&rt+ )gy &rezte, nem lenne "&%es =áv!ról besz&lgetn!' A reggel! után ay aura hívta, hogy men$en el vele a "ala%osnőh*z, azonban $o-elyn uvar!asan v!sszautasította, m!vel m&g nem a"art szemben&zn! a m!nenna%! &let a%ró-se%rő olga!val' Ehelyett !n"ább a szobá$ába ment, &s ne"!látott %a%írra vetn!, am!t a nagyn&n$&től megtuott, meg am!t az )$ #el#eez&se!vel "a%-solatban &rzett' @alán segít ma$ t!sztábban látn!a, ha homályos, meg#oghatatlan &rz&se!t szava"ba *nt!' .&ső &lelőtt #&lbehagyta az írást, hogy meg!gyon egy -s&sze teát' 3a =áv! valóban )gy *nt*tt, hogy utána $*n ononba, a"ár már ma este meg !s &r"ezhet' 7ágyott rá, hogy láthassa a #&r#!t, ugyana""or nem tuta, va$on m!t !s monhatna ne"!' Mon$a azt, hogy talán szeret! őt, e !gazából m&g nem tu$a b!ztosan; =áv! enn&l $obbat &remel' Egy!" la%ot a más!" után írta tele+ egyre árata" belőle az eml&"e" &s az )$ #el!smer&se" .(l*n*s, menny!re v!lágossá vált m!nen a #e$&ben, ahogy aura n&n! a "ez&be ata a m)lt a$ta$át ny!tó "ul-sot D%%en )$abb sz(netet tartott &s g*r-s*s u$$a!t ha$lítgatta, am!"or bel&%ett =uley egy ez(sttál-ára helyezett n&v$egy"ártyával' átogató &r"ezett, asszonyom' Jo-elyn elvette a n&v$egyet' 9Canover her-eg': 5orzongás szalat v&g!g ra$ta' tt van tehát a #&r#!, a"! oly hossz) !e$e #oglal"oztat$a a gonolata!t, a"!t %a$zs"&nt használt =áv! an-aster "&zzel#ogható valósága ellen' 'ze%tember!g''': Am! azt !llet!, a #&r#! n&hány na%%al előbb t&rt v!ssza ononba' 7&letlen lenne, vagy talán már enny!re várta, hogy )$ra talál"ozhassana"; Míg távol volt, gonolt Jo-elynre, a verse", amelye"et a$án&"ba "(l*tt, erről tan)s"ota" 0os hát, Jo-elyn válaszo"at a"art "a%n!, s most, íme, !tt volt a lehetős&g, hogy meg"a%$on n&hányat Azonnal lemegye" monta a "omorny!"na"
M!után =uley távozott, h!eg v!zet #r*-s"*lt az ar-ára, hogy elt(ntesse a "*nnye" nyoma!t, azután szenvtelen(l v&g!gm&rte magát a t("*rben' Mar!& "!váló mun"át v&gzett4 ay Jo-elyn .enal a megszo"ott elegáns *nmagát ata' .(l*n*s, hogy továbbra !s ezen a n&ven gonolt magára, am!"or $og!lag már ay Presteynene" hívtá" Jel"&%e volt ez anna" a szesz&lyes ellenállásna", amellyel nem volt ha$lanó el#ogan! házassága t&ny&t Próba"&%%en mosolygott egyet' A t("*rben látott ar- nem volt !gazán meggyőző, e az&rt el#ogahatóna" ít<e' J*$$*n, am!ne" $*nn!e "ell gonolta, ma$ el!nult le#el& a l&%-sőn, hogy (v*z*l$e ven&g&t A s*t&t ha$), $ó"&%/ her-eg hanyagul a "analló%ár"ányna" támasz"oott ám r*gt*n "!egyeneseett am!"or Jo-elyn bel&%ett a társalgóba' 3!eg sz(r"e szem&ben nyílt el!smer&s t("r*ző*tt, ahogy a lány a "*zel&be &rt Jó na%ot, Canover' M!-soa váratlan *r*m6 Yzlet! (gyben v!ssza "ellett t&rnem ononba, &s ahogy elha$tottam a háza előtt, &szrevettem, hogy #el van ha$tva a "o%ogtató' 3ogy így !tt találhatom *nt, az t*bb, m!nt am!t rem&ln! mertem' Fgyanazzal a melegs&ggel n&zett rá, m!nt am!"or legutóbb talál"ozta" Par"!ngton&" bál$án' 5ár m&g n!n-s sze%tember, az&rt rem&lhetem, hogy "&szen áll''' Az a$"ához emelte $o-elyn "ez&t, &s hosszasan meg-só"olta' '''egy "!s "!"a%-solóásra; Jo-elyn "&ts&gbeesetten &szlelte, hogy a #&r#! hatással van rá' Abban rem&ny"eett %e!g, hogy nem &rez ma$ semm!t, ám Canover továbbra !s *r*g!en vonzó volt' Ds m!nenne" a tete$&be Jo-elyn m!n!g !s )gy &rezte, hogy a legenásan h/v*s "(lső való$ában egy ősz!nte, renes embert ta"ar, bár abban !s b!ztos volt, hogy "omoly #á$almat o"ozna a her-egne", ha megtuná, hogy így gonol"o!" róla' @uván, hogy muszá$ $obban meg!smern!e a sa$át &rz&se!t, elővarázsolta a legelragaóbb mosolyát 0em zár"ózom el a gonolat elől, "egyelmes uram' Azt h!szem, $obb lenne, ha Ha#ene" szólítana' o""al $obban "evelem, m!nt a Ha#aelt monta a her-eg, &s rá&rős, megh!tt mosoly $elent meg az ar-án' .!#e$ezetten helytelen olog volt egy ar"angyalról elnevezn! engem, nem gonol$a; Azzal tenyer&be #ogta Jo-elyn állát, &s a$"át az a$"ához &r!ntette' A lány "(l*n*s "ettőss&ggel <e meg ezt a -só"ot Canover tetőtől tal%!g #&r#! volt, &s Jo-elyn *szt*n*s rea"-!ó$a v!lágossá tette, hogy nem &remtelen(l áll #antaszt!"us szerető hír&ben' D%%en arról álmoozott, hogy ezt talál$a ma$ meg a her-egben' 7!szont a her-eg m&gsem =áv! volt' A hatás, amelyet a lányra gya"orolt, t*r&"eny, gy*"&rtelen "!s semm!s&gne" &rző*tt ahhoz a v!harzó, ta$t&"zó szerelemhez "&%est, amelyet =áv! ger$esztett a sz!v&ben' Az !gaz! -soa az volt, hogy enny! !e!g tartott, amíg v&gre #el!smerte ezt az &rz&st, amely most anny!ra erősen, anny!ra *sszet&veszthetetlen(l mutat"ozott meg előtte' Már a""or el"ezett beleszeretn! =av!be, am!"or elősz*r a szem&be n&zett a "órházban' Azt "*vetően %e!g -sa" egyre szerelmesebb lett bel&, m!"*zben m!nv&g!g megtagata az &rz&se!t, mert t)lságosan r&m!sztőne" tetszett a gonolat, hogy valóban szeret vala"!t M!nv&g!g azt monogatta magána", hogy =áv! nem t*bb, -su%án egy $ó barát, egy báty, a"!re m!n!g !s vágyott ám "*zben már r&gen horogra a"at, a"ár a %!sztráng a horgász zs!nór$án' =áv! "! #og$a nevetn!, am!"or m!nezt elmon$a ma$ ne"!, ám az $óleső, er/s nevet&s lesz, nem %e!g megalázó' Most, hogy v&gre m!nent meg&rtett, azonnal el "ell menn!e hozzá, &s meg"&rn!, hogy bo-sássa meg ne"! szesz&lyes v!sel"e&s&t D%%en "! a"art bonta"ozn! a her-eg "ar$a!ból, am!"or a társalgó a$ta$a váratlanul sz&lesre tárult4 3arm!n-negye!" #e$ezet
=áv! an-aster &s 3ugh Morgan v&g!gutazta a holv!lágos &$sza"a nagyobb!" r&sz&t, így "ora &lutánra már ononba &r"ezte" Am!"or v&gre megállta" a Cromartyház előtt, =áv! m&g arra !s al!g vesztegetett !őt, hogy "!#!zesse a %osta"o-s!st, már ugrott !s "! a "o-s!ból, ma$ t(relmetlen(l szalat #el a be$árathoz vezető l&%-sőn' M!vel "ul-sa nem volt' "&nytelen volt a "o%ogtatót használn!, aztán vára"ozott )gy t/nt, egy *r*""&valóság!g' =uley ny!tott a$tót' M<óságos )r6 M!lyen''' váratlanul &r"ezett6 aogta megle%etten' 3ugh előrement hogy meg"eresse Mar!et, =áv! %e!g a "omomy!"hoz #orult' 3ol van a #eles&gem; 3!szen, az &lő !stenre, Jo-elyn m&g m!n!g a #eles&ge, &s ha mással nem !s, egy magyarázattal m!nen"&%%en tartoz!" ne"!' A lay a társalgóban tartóz"o!"' 7!szont''' v!szont társasága van emelte #el =uley a hang$át, ahogy =áv! elv!harzott mellette' A társalgóhoz &rve "!tárta az a$tót, el!nult volna be#el&''' &s e""or "őv& ermet, mert meglátta Jo-elynt egy !smeretlen #&r#! "ar$a!ban, a"! nem lehetett más, m!nt az a háromszorosan !s át"ozott her-eg' Canoverne" hív$á", legalább!s anna" ala%$án, am!t 3ugh utazás "*zben elmonott ne"!' Ky!l"os (h *nt*tte el az agyát, erősebb, m!nt bárm!, am!t valaha !s &rzett -sata "*zben' A""or tehát az *szt*n, amely a Jo-elynnel való "a%-solatában vezette, nem volt t*bb, m!nt -sal#a ábrán, amely a rem&nye!ből &s az álma!ból állt *ssze' Most, hogy v&get &rt a nyár, &s megszabault nem"ívánatos sz(zess&g&től, Jo-elyn már s!etett !s v!ssza ononba, a választott szerető$&hez' A bel&%&se"or meg%!llantott &lő"&% azonban h!rtelen sz!lán"o"ra t*rt, m!vel a lány #eln&zett, &s meglátta őt' =áv! nem gonolta volna, hogy a helyzet m&g enn&l !s rosszabbra #orulhat, e -salón!a "ellett =áv!6 "!áltott #el Jo-elyn, &s elh)zóott a más!" #&r#!tól' Az ar-a -sa" )gy ragyogott, m!ntha már al!g várta volna a #&r$e &r"ez&s&t, nem %e!g &%%en #&l)ton lett volna egy más!" #&r#! ágya #el&' 7agy talán sz/" három na% alatt el$utott a szene sz/z álla%otából a m&nage á tro!s!g; Jo-elyn #el&$e l&%ett, "ar$a!t (v*zlő *lel&sre emelte' 3ogyan &rt&l !e !lyen hamar; 0em gonoltam volna, hogy "&ső est&n&l előbb ononba &rsz' Egyszer -sa" elhallgatott, ahogy meglátta =áv! ar-"!#e$ez&s&t A lány most !s ősz!nt&ne" &s ártatlanna" t/nt m!nt m!n!g' =áv! gyomra *sszeránult a borzalmas gonolatra, hogy való$ában egyáltalán nem !s !smerte meg Jo-elynt' 5!zony, m&g most, !lyen "*r(lm&nye" "*z*tt !s az elő"elő h*lgyet, a t*"&letes ház!gazát a$a' .eze *"*lbe szorult, ám "&%es volt el&gg& "orában tartan! a harag$át ahhoz, hogy #esz(lt hangon -sa" anny!t mon$on4 0y!lvánvaló, hogy &r"ez&sem nem-sa" váratlan, e nem !s "ívánatos' @e"!ntete a s*t&t ha$) #&r#!ra szegező*tt, a"! #&l!g leeresztett szemh&$a alól n&zte a $elenetet' emm! "&ts&g, a gazember so" ta%asztalatot szerezhetett már a #el(h**tt #&r$e""el "a%-solatban' Konolom, ő !tt Canover her-ege, nem !gaz; 7agy talán az &n rága #eles&gem már sz&lesebb "*rben osztogat$a a "egye!t; Jo-elyn levegő után "a%"oott, a her-eg %e!g h/v*sen b!--entett' 7alóban Canover vagyo" Attól tarto", az *n nev&t nem !smerem, uram' zóval -!v!l!zált móon #og$á" -s!náln!' =áv! "eser/en eml&"eztette magát, hogy Jo-elyn soha nem tett )gy, m!ntha való! #&r$&ne" a"arta volna őt' N azt íg&rte a lányna", hogy v!ssza"a%$a a szabaságát, &s álházasságu" nem $ogosította #el arra, hogy a sa$át házában s&rt&se"et vág$on a #e$&hez' Háaásul Jo-elyn rengeteget tett &rte, &s ha nem "&%es rá, hogy szeressen vala"!t, az =áv! vesztes&ge, nem %e!g a lány h!bá$a' M!nenne" tuatában !s arabo"ra szerette volna t&%n! a her-eget, ha lehet, a %uszta "ez&vel' zmosna" t/nt a #!-"ó, e nem lett volna ellen#&l egy "&%zett "atonána"' =áv! át"ozta magát, am!&rt anny!ra %o"ol!an #ontosna" tart$a a t!sztess&get meg a m<ányosságot Az erősza" legalább n&m!"&%% enyhíthette volna a benne tomboló haragot &s #á$almat,
-sa"hogy semm! $oga nem volt rá, hogy meg*l$e Canovert' Jo-elyn *nt&se volt, hogy a her-eg ott legyen' Igy hát !n"ább válaszolt ne"!, olyan hangon, am! az (veget !s átvágta volna4 Presteyne vagyo", enne" a h*lgyne" a #&r$e, bár már nem so"á!g' ?agyos te"!ntet&t )$ra Jo-elynre emelte' Eln&z&st "&re", am!&rt #&lbesza"ítottam a szóra"ozásu"at' sszeszeem a holm!mat, &s soha t*bbet nem #ogo" zavarn!' ar"on #orult &s távozott, olyan erővel -sa%va be maga m*g*tt az a$tót, hogy az abla"táblá" beleremegte" Jo-elyn m!nen íz&ben remegve, "ez&t a gyomorszá$ára szorítva egy sz&"be omlott' Az előbb m&g anny!ra bolog volt )$ #el!smer&se!ne" ragyogó #&ny&ben, s anny!ra h!egen hagyta Canover -só"$a, hogy m&g -sa" esz&be sem $utott, menny!re "om%rom!ttáló helyzetben van amíg meg nem látta a haraggal vegyes unort =áv! ar-án' 3a száz &v!g &l, a""or sem #og$a soha el#ele$ten! ezt az ar-ot, a #el!nultságna" &s az elárultatás nyers #á$almána" ezt a "ever&"&t' A legelső, "órház! talál"ozásu"tól "ezve =áv! mara&"talan nagylel"/s&ggel nyílt meg Jo-elyn előtt, s m!n!g -sa" "evess&get &s v!gasztalást ny)$tott ne"!' .!s h!$án m&g a ham!s tan)zást !s vállalta a "ev&&rt, !gen megalázó vallomást t&ve egy nagyon bensős&ges "&r&sről, -sa" hogy hozzá$árulhasson a házasságu" áhított semm!ss& ny!lvánításához' Ds hogyan #!zette * ezt v!ssza; Am!"or =áv! szerelmet vallott ne"!, &s ezzel a leg!n"ább sebezhetőv& tette a szív&t, ő eltaszította magától, &s m!nen#&le magyarázat n&l"(l elsz*"*tt' Ds am!"or a #&r#! a b(sz"es&g&t #&lret&ve utána$*tt, egy magánál magasabb rang) &s nagyobb vagyon) #&r#! "ar$a!ban "ellett találn!a' Fram!sten, menny!re gy/l*lhet! most őt6 7a"on meret az a$tóra, amely m*g*tt =áv! az !m&nt elt/nt, $ól tuva, hogy ez a zs!bbat b&nultság, am!t &rez, -su%án leheletv&"ony #al"&nt áll$a m&g egyelőre )t$át a #á$alom ór!ás! tenger&ne"' oha nem #og$a már elh!nn! ne"! =áv!, hogy szeret!' M!-soa !szonyatos !rón!a, hogy ugyanabban a %er-ben, am!"or #el#eez! a szerelmet, r*gt*n le !s rombol$a m!nen es&ly&t arra, hogy valaha !s megoszthassa az &rz&st a #&r$&vel6 Eg&szen meg !s #ele"ezett Canover $elenl&t&ről, amíg az szárazon meg nem $egyezte4 Ggy látom, a #&r$e nem osztoz!" abban a n&zet&ben, m!szer!nt a "a%-solatu" %usztán &re"házasság lenne' Jo-elyn n&mán a #&r#!ra emelte te"!ntet&t, s m&lyen elsz&gyellte magát, am!&rt Canovert !s bele "ellett "evern!e ebbe a $elenetbe' 0e haragu$on suttogta' M!#&le $át&"ot $átsz!"; A #&r$e nem t/n!" olyasvala"!ne", a"!t a #<&"enys&ggel man!%uláln! lehetne' ehet, hogy elhagy$a, &s az !s lehet, hogy "!te"er! a nya"át, e ebbe a #a$ta szerelm! $átszmába ő nem #og belemenn! monta Canover, m!"*zben a te"!ntete "em&ny volt, a"ár a grán!t $o-elynne" nem "!s erő#eszít&s&be "er(lt, hogy valamenny!re renbe sze$e magát, &s meg tu$on szólaln!' @artozott Canoverne" anny!val, hogy ősz!nte legyen hozzá' 0em $át&" volt Dn -sa"''' -sa" rá a"artam $*nn!, m! la"!" a szívemben' Csa" most &rtettem meg, hogyan &rze" =áv! !ránt, am!"or már t)l "&ső' Canover ar-a ellágyult, ahogy szembetalálta magát a lány való!, "enőzetlen gy*trelm&vel' .eze" arra gyana"on!, hogy az *n "!#!nomultan -s!llogó "(lse$e m*g*tt romant!"us szív obog' 3a %e!g ez így van, a""or men$en most r*gt*n a #&r$e után, vesse b/bá$os *nmagát a lába! el&, &s "&r$en tőle m&lys&ges bo-sánatot' M&g meg "ell tun!a győzn! *t, legalább!s most az egyszer' A #&r#! so" m!nent ha$lanó megbo-sátan! a nőne", a"!t szeret =e legyen rá gon$a, hogy soha t*bbet ne lássa *nt más #&r#! "ar$a!ban' 0em h!nn&m, hogy másoszor !s megbo-sátana' Jo-elyn szótlanul bámulta a #&r#!t, &s nem tuta el*nten!, hogy a #á$alomtól elsír$a magát, vagy h!szt&r!"us "a-a$ra #a"a$on' Az *n h!egv&re legenás hír/, e )gy t/n!", a leíráso" meg sem "*zelít!" a valóságot' 3a maga az *r*g s&tálna be !e, azt h!szem, tőle !s -sa" anny!t "&rezne, $átsz!"e h!stet
oha ne "ártyázzon az *r*ggel, "evesem' M!n!g -sal' Canover az a$"ához emelte Jo-elyn #agyos "ez&t, &s "*nny/ -só"ot lehelt rá' Amenny!ben a #&r$e m&g!s ellen tuna álln! a varázsána", "&rem &rtesítsen, ha egy "ellemes, bonyoalma"tól mentes a##&rra vágy!" Elengete a lány "ez&t' @*bbet )gysem "a%hatna tőlem, ugye tu$a; o" &vvel ezelőtt oaatam a szívemet vala"!ne", a"! ele$tette &s sszet*rte, )gyhogy ne"em nem marat belőle' .ez&t a "!l!n-sre tette, aztán m&g megállt egy %!llanatra, míg te"!ntete Jo-elyn ar-án !őz*tt' 7&g(l megszólalt anny!ra hal"an, hogy al!g lehetett "!venn! a szava!t Eml&"eztet egy nőre, a"!t valaha !smertem, bár sa$nos nem !smertem őt el&gg&' oha nem !s !smerhettem volna anny!ra' Azzal már ott sem volt Jo-elynt meg*bbentette a #&r#! szem&ben látott s!vár %usztaság, &s rá$*tt, hogy ő meg Canovert nem !smerte !gazán sohasem' 7a$on ő m!#&le sebe"et re$tegetett a sa$át "!#!nomultan -s!llogó "(lse$e m*g*tt; .orábban esz&be sem $utott, hogy elt/nő$*n ezen, h!szen -sa" az árnya" "*z*tt megb)$va sz*v*gette vágyálma!t' A""or m&g nem &rtett meg semm!t' Bm arra más"or !s lesz !e$e, hogy *nmagát ostorozza+ most so""al #ontosabb olga !s a"at' .!rohant a társalgóból, ma$ #el!ramoott a l&%-sőn, olyan sebess&ggel, amelyet t!zen"&t &ves "ora óta m&g -sa" meg sem "*zelített' .ala%áló szívvel, "o%ogás n&l"(l rontott be a "&" szobába, &s ott találta a #&r$&t a"! &%%en egy )t!b*r*nbe obálta be "ev&s ott marat holm!$át' .&rle", =áv! monta Jo-elyn, levegő&rt "a%"ova a "&temeletny!, hossz) l&%-sősor után , enge, hogy megmagyarázzam6 Ez az eg&sz egyáltalán nem az volt, am!ne" látszott6 =áv! g)nyosan #elvonta a szem*l*"&t @alán azt a"aro monan!, hogy am!"or meg&r"eztem, nem &%% Canoverrel *lel"ezt&l szenve&lyesen; 0em tutam, hogy enny!re megromlott a látásom' $o-elyn *sszeránult a maró g)ny hatására' Ezelőtt m&g soha nem látta (h*sne" =áv!&t' .evess&get, !ntell!gen-!át, humort &s szívmelengető gy*ng&s&get ta%asztalt e!g a r&sz&ről, ám ez a #agyos, r&m!sztő harag tel$esen )$ olog volt' .(sz"*ve, hogy uralma alatt tartsa a hang$át, így #elelt gen, valóban hagytam, hogy meg-só"ol$on' Meg a"artam &rten!, m!t &rze" !ránta, s ez látszott a leggyorsabb mószerne"' =áv! #el& l&%ett egyet' v&g(l arra $*ttem rá, hogy nem a"arom a semm!ss& ny!lvánítást' A #eles&ge a"aro" lenn!6 !gazán; Ggy *nt*tt&l tehát, hogy egy n&vleges #&r$ nagyobb szabaságot b!ztosít, ha "eve táma egy "!s szabaos "!-sa%ongásra az elő"elő társaságban; -sa%ta le =áv! a bőr*n$e #eel&t a$nálattal "ell "*z*ln*m, hogy *bbenetesen "onven-!onál!s az &rt&"renem, &s -se%%et sem vágyom egy olyan #eles&gre, a"! !vatos er"*l-s*"et vall magá&na"' 3a -su%án az !llenős&g "ev&&rt szeretn&l egy #&r$et, vásárolhatsz magana" egy so""al eln&zőbbet, m!után v!sszanyerte a szabaságoat6 ?elemelte a bőr*n*t, &s Jo-elynre n&zett' 5ár ar-a "!#e$ez&stelen marat, !nas teste tel$esen merev volt a #esz(lts>ől' 0em #ogom ellenezn! a semm!ss& ny!lvánítás! el$árást' 3a meg%róbálnál elálln! a "eresetetől, hogy #enntarthas ezt a házasságna" nevezett látszatot, váló%ert #ogo" !nítan!' 7a$on a her-ege a""or !s al"almas szeretőne" tart ma$; Jo-elyn )gy &rezte, sz&tsza"a a #&r#! harag$ána" &s szenve&s&ne" s)lya alatt .&rle", =áv!, ne men$ el6 "*ny*r*gte' Meg-só"oltam egyszer, e ettől m&g nem álltam be "urt!zánna"' 0em a"arom sem Nt, sem az elő"elő &letet+ &n t&ge a"arla"6 Blottna" &rezn&m magamat, ha vele &lhetn&m le az &letem hátral&vő r&sz&t estholmban' =áv! a$"a el"es"enyeett, &s a "&ts&gbeesett Jo-elynbe belemar"olt a borzasztó #el!smer&s, hogy ostobaságot monott zóval a he"tár$a!mra #ene a #oga, ay Jo-elyn; A halo"ló testemet megvehette, e az &lőt soha' Ds most áll$ #&lre az utamból6 Ahelyett, hogy o&bb l&%ett volna, Jo-elyn sz!láran megállt az a$tóban, elállva a #&r#! )t$át' 7alam! meg&rz&s #olytán, amelyne" terh&től ma$nem *sszeros"at, h!rtelen meg&rtette, hogy =áv! harag$ána" m&lys&ge egyben a #á$almána" m&rt&"&t !s $elz!, *, a"! egy &leten át
tá%lálgatta magában az eltaszítottság &rz&s&t most ugyanolyan sebe"et e$tett a #&r#!n, a"!t szeretet' El"esereetten "ereste a r&st, ahol átt*rhet valahogy a #&r$e (h&ne" #alán' Ds m! lesz, ha teherbe estem; "&rezte b!zonytalanul' 7alahol m&lyen sz!"ra v!llant =áv! szem&ben, &s Jo-elyn egy %!llanat!g azt h!tte, hogy át$utott hozzá' Aztán )$ra "!#e$ez&stelenn& vált az ar-a' 3a gyorsan l&%sz, a"ár #el !s használhato ezt arra, hogy "*nnyebben meggy*zhes Canovert, hogy elvegyen' 3a $ól tuom, sz("s&ge van egy *r*"*sre' 3agy abba6 "!áltotta Jo-elyn, s #á$almában el#orult, ar-át az a$tóhoz szorítva' 3agy abba6 =áv! el"ínzottan vett egy m&ly levegőt 0e te nehezebb& a olgot, m!nt am!lyenne" #elt&tlen(l lenn!e "ell, Jo-elyn' .em&ny mar"a *sszezárult a lány vállán, hogy elmozítsa az )t$ából' Jo-elynne" esz&be $utott egy utolsó, bár nem t)l sz!lár &rv' .*nnye!t v!ssza#o$tva =áv! ar-ába n&zett Jogot tanultál, &s b(sz"e vagy az el#ogulatlan gonol"oásora' Most m&g!s )gy ít&l"ezn&l rólam, hogy nem hallgattál meg m!nen b!zonyít&"ot; =áv! szá$a sz&le (h*sen megránult Megtaláltam a nagyn&n& level&t' A tartalma ala%$án #elt&telezhető, hogy )gy *nt*tt&l, már nem $*veelmező be#e"tet&s a sz(zess&ge, &s enne" o"án -sábítottál el engem' Azután meg&r"eztem !e, &s anna" a #&r#!na" a "ar$a!ban találtala", a"!t állításo szer!nt m!n!g !s a"artál' M!lyen más b!zonyít&" van m&g; $o-elyn #eln&zett a #&r#! szem&be, &s sa$gó #á$alommal t*lt*tte el, am!t ott látott O, szerelmem, hát ezt gonolta, hogy h!egv&r/ számításból hívtala" az ágyamba; o"#&le bolonot el$átszottam már &letemben, e a számító bolonot sohasem' A szívem &s a testem már $óval azelőtt tutá", hogy szerelmes vagyo" bel&, m!előtt az eszem !s rá$*tt volna' A #&lelme!m mega"aályozta" abban, hogy rá&brehesse"4 te vagy az a #&r#!, a"!t eg&sz &letemben "erestem' Egy !zom megránult =áv! áll"a%-sában' A""or m!&rt sz*"t&l el így, &s m!&rt írta, hogy $obb, ha nem lát$u" t*bb& egymást; 5onyolult o"o"nál #ogva, amelye"et &n magam !s -sa" most "eze" tel$esen meg&rten!' E!g m!n!g -sa" olyan #&r#!a" !ránt hagytam magam &re"lőn!, a"!" el&rhetetlene" marata" számomra monta a lány a"aozva' Llyan #&r#!a" !ránt, a"!"ről bízvást tuhattam, hogy nem tá%lálna" ma$ t)lságosan m&ly &rzelme"et !rántam' Am!"or otthagyta ne"em azt a levelet, amelyben azt írta, szeretsz, el*nt*tt a #&lelem &s a zavaroottság, így hát elmene"(ltem' 0em &rtem monta =áv! megh*""enve, e már legalább oa#!gyelt arra, am!t a lány monan! a"art Am!"or v!ssza&rtem ononba, besz<em aura nagyn&n&mmel, hogy $obban meg&rtsem, m! elől mene"(ltem eg&sz &letemben' Al!g n&gyesztenős voltam, am!"or a sz(le!m elválta" &s ez a válás nemze&"(" legnagyobb botránya volt' oha nem láttam t*bb& anyámat, e m&g -sa" nem !s hallottam #előle' Azóta %e!g, valahol anny!ra m&lyen legbel(l, hogy m&g &n magam sem !smerhettem #el, m!n!g !s azt gonoltam, hogy valam! sz*rny/ nagy ba$ van velem' Az anyám elhagyott, &s attól #<em, a%ám !s el #og hagyn!, ha nem lesze" az * t*"&letes lánya, a"! m!n!g o"os, -s!nos &s magab!ztos' Ala%osan beletanultam ebbe a szere%be, am! azonban m!n!g !s -sa" enny! volt+ egy szere%' zem&t les(t*tte, míg "!%r&selte magából a szava"at Már%e!g ha az eg&sz &letem szere%$átszás, ámítás volt, az azt !s $elentette, hogy engem egyetlen #&r#! sem szerethet, mert egy!"(" sem !smer !gazán' A"! azt állította, hogy szeret, az vagy a vagyonomra t*rő sz&lhámos "ellett hogy legyen, vagy %e!g, s ez m&g rosszabb, valam! ősz!nte bolon, a"! b!ztosan meggy/l*lne, am!nt $obban meg!smerne' 0em engehettem egyetlen #&r#!t sem olyan "*zel magamhoz, hogy #el#eezhesse sz*rny/ h!bá!mat' Csa" m!után ally azt monta, hogy
vala"! mást szeretn&l elvenn!, azután engehettem meg magamna" hogy el!smer$em az !ránta tá%lált &rzelme!met zomor)an elmosolyoott Canover vonzó #&r#!, &s nem o"oz neh&zs&get álmoozn! róla' Bm am!"or meg-só"oltam, rá&bretem4 az tetszett benne a leg$obban, hogy nem szerelmes bel&m, am! a lehető legt*"&letesebb, h!szen &n soha nem !s &reztem )gy, hogy meg&remeln&m bár"! szeretet&t Az Nsz!ntes&g !lyen hős!es &s #á$almas megny!lvánulásával szembetalál"ozva =áv! harag$a "ezett el%árologn!' Jo-elynt elhagyta az any$a, &s attól rettegett, hogy m!nen"! mást !s elveszít, a"!t szeret+ nem -soa, hogy a v!ám #elszín alatt #&lelem re$tőz*tt benne' A "!ra"ós $át&" arab$a!, amelye"et most el&$e tárt, v&gre "!atá" a tel$es Jo-elynt, a sebzett gyerme"et &s az !g&ző nőt egyszerre' =áv!&t el*nt*tte a szeretet &s az egy(tt&rz&s' ?elemelte "ez&t, hogy megállítsa a #á$ó szava" áraatát' Jo-elyn, nem "ell t*bbet monano' A lány megrázta a #e$&t, s a szeme elszántan -s!llogott' @*bb& nem re$tőz"**m magam el*l' Am!"or otthagyta ne"em azt a levelet, azt !rva, hogy szeretsz, halálosan megr&m(ltem, h!szen ha szeretsz, az azt $elent!, hogy már -su%án !ő "&r&se, m!"or #eeze #el a h!bá!mat' 3ang$a el-su"lott, m!előtt be#e$ezhette volna4 Azt m&g t)l tunám &ln!, hogy elveszítsem egy olyan ember t!sztelet&t, a"! !ránt nem tá%lálo" m&ly &rzelme"et, azonban ha elveszíten&m a #&r#!t, a"!t valóban szerete", abba bele%usztuln&", így hát elmentem''', m!előtt te "(lt&l volna el' =áv! a "ar$a!ba zárta, &s azt "ívánta, bár-sa" be tuná gyógyítan! a sebe"et, amelye"et a lány eg&sz &let&ben horozott 5o-sánatot "&re" az&rt a so" sz*rny/s&g&rt, am!t *sszehor tam suttogta &rzelme"től #átyolos hangon' Egyáltalán nem &remelte meg, hogy !lyen "egyetlen(l bán$a" vele' A remegő Jo-elyn szorosan hozzáb)$t, =áv! %e!g a nya"át &s a hátát masszírozta, %róbálva ellazítan! a %attanás!g #esz(lt !zmo"at áto, ez&rt !gye"szem !n"ább h/v*s angol )r!ember maran!' 3a "!t*r belőlem a va, &rzelmes ales!, nem hat rám sem a log!"a, sem a $ózan &sz' ?ogalmam sem volt, hogy !lyen #<&"eny !s tuo" lenn!' Persze m&g nem !s szerettem sen"!t anny!ra, m!nt t&ge' A$"a #anyar mosolyra h)zóott Az sem !gazán tett $ót a hangulatomna", hogy Canover egy gazag, $ó"&%/ her-eg' 3a a $*vőben meg!nt t!sztázn! szeretn& az &rzelme!et, nem "ís&rletezhetn&l !n"ább egy "*%-*s, !ős hal"eres"eővel; A sírás &s a nevet&s "*z*tt !ngaozva Jo-elyn v&gre )$ra #elemelte az ar-át, &s rán&zett 3a asz ne"em m&g egy es&lyt soha t*bb& nem lesz egyetlen "ís&rlet sem' A lány szem&ben "*nnye" (lte", e #orró a$"a bologan #ogata =áv! -só"$át' A #&r#! hevesen át*lelte, "ez&t &s szá$át ős! *szt*n*" vezett&", hogy sa$át tula$ona"&nt $el*l$e meg szerelm&t Jo-elyn most elősz*r -só"olta meg tel$es l&ny&vel, )gy, hogy semm!t nem re$tett el előle' M!nen #al leomlott "*z*tt(", &s olyan bensős&ges &rzelm! "*z*ss&gben egyes(lte", amely egyenesen a l&le"ből #a"at, s tel$es való$u"at megrengette' A "!b&"(l&s szenve&lybe -sa%ott át m!n"etten &rezt&" a "&nyszerítő sz("s&get, hogy anny!ra "*zel "er(l$ene" egymáshoz, amenny!re -sa" ember!leg lehets&ges' .a%"oó "eze""el, a sz&tsza"aó sz*vet hang$ától "!s&rve tántorogta" át a szobán, s!etve leobált ruhaarabo"ból hagyva *sv&nyt magu" m*g*tt' Ez)ttal nyoma sem volt az )$ons(lt szerető" óvatos"oásána"' Már m!nen sz!nten meg!smert&" egymást, s az erem&ny az &rz&"! vágy tomboló t(ze lett Jo-elyn hanyatt őlt az ágyra, magával rántva a #&r#!t' M!nen íz&ben magába a"arta olvasztan!, olyan "*tel&"et "ová-soln! "ette$(" "*z*tt, amely egy eg&sz &letre *ssze"*t! ő"et, &s m&g azon !s t)l' Az olyan embere" el"esereett &hs&g&vel szeret"ezte", a"!" ma$nem elveszített&" azt, am! a v!lágon a leg&rt&"esebb számu"ra+ aztán m&g a betel$es(l&s után! "**s %er-e"ben !s
egymásba "a%asz"ova heverte" tovább' =áv! -sa" anny! !őre engete el Jo-elynt, amíg az rá$u" terített egy ta"arót, ma$ )$ra szorosan magához *lelte' M!után a test(" t(ze le-s!lla%oott, &s a l&gz&s(" egyenletess& vált, besz&lgetn! "ezte", ahogyan a szerelmese" szo"ta", arról, hogy hogyan "ezt&" megszeretn! egymást, az a%ró m&r#*l"*ve"ről &s #el#eez&se"ről, amelye" megvetett&" "ette$(" szem&lyes -soá$ána" az ala%$át' 0em volt o"u" a s!ets&gre, v!szont m!nen el"&%zelhető o"u" megvolt arra, hogy "!&lvezz&" ezt az &es egy(ttl&tet o""al, so""al "&sőbb =áv! azt mormolta4 gazán hálás vagyo" a szolgá!na", hogy vanna" olyan ta%!ntatosa" &s nem ny!tna" rán" "o%ogtatás n&l"(l' 0em szeretn&m zavarba hozn! valamely!" szobalányt' Jo-elyn olyan bologságban )szott, hogy bárm!n elnevette volna magát' 3a -sa" egy "!-s!t !s !smerem a szem&lyzetemet, azt "ell #elt&teleznem, hogy eg&szen %ontosan "!találtá", m!&rt !s zár"óztun" be !e már órá""al ezelőtt, &s most &%%en %ezsgővel "o--!ntana" az eg&szs&g(n"re oalent a -sel&szálláson' Anna" ala%$án, am!t Mar!& monott, )gy t/n!" már nagyon aggasztotta ő"et #enyegető aggsz/z! sorsom, &s )gy gonoltá", te lenn&l ellene a leg$obb megolás' =áv! mell"asán nyugtatta a #e$&t, így nem-sa" hallhatta, e &rezhette !s a nevet&s&t' M!-soa "!váló szem&lyzete vanl Jo-elyn #eln&zett =av!re, s meg"&rezte4 ?elt&telezhetem tehát, hogy Jeanette már nem szám!t t*bb&; A na%barnította bőr hun-ut rán-o"ba szalat a #&r#! szeme sar"ában' Az !gazat megvallva már el !s #ele$tettem, hogy írtam allyne" Jeanetteről' ?utó "alan volt, amely h!rtelen v&get &rt, am!"or sa$nálattal arról tá$&"oztatott, hogy egy nálam vagyonosabb #&r#! meg"&rte a "ez&t, * %e!g el#ogata, mert !gazán nem tuna meg&ln! a t!szt! #!zet&semből' M!után a "ezet! *bbenetem elhalványult, rá "ellett $*nn*m, hogy egy #!"ar-ny!t sem h!ányz!"' Jeanette már t*rt&nelem, a"ár-sa" a semm!ss& ny!lvánítás! el$árásun" ha$olt "*zelebb Jo-elynhez, hogy )$ból meg-só"olhassa' Most már "&ső ahhoz, hogy meggonol maga, m<óságos #eles&gem' @*bb& nem engele" el' Jo-elyn lehunyta a szem&t, &s meg!nt a #(l&be -sengett a monat4 9Míg a halál el nem választ: Ez)ttal v>elen melegs&get &s b!ztonságot sugározta" a szava"' @&tován azt monta4 Megtutam ugyan, hogy m!&rt &reztem magam m<atlanna" a szerelemre, e m&g hossz) !őne" "ell elteln!e, am!re m!nen #&lelmem elt/n!"' Hem&lem, eln&ző leszel, ha t)lságosan szorosan "a%asz"oom ma$ bel&' =áv! át#orult, hogy a lány #*l& "er(l$*n' 3a nehezere esne elh!nn!, hogy szeretle", a""or "&nytelen lesze" el!sm&teln! m!nenna%, amíg -sa" &l(n"' zeretle", $o-elyn' Jó lesz így; A melegs&g, amely át$árta a lány sz!v&t, lassan "!ter$et, amíg v&g(l l&nye m!nen %or-!"á$át át nem !tatta azzal a b!ztos tuattal, hogy szeret!"' A magá&hoz vonta =áv! ar-át, s megízlelte a$"a sós, m&g!s &es zamatát Jó lesz, egyetlen szerelmem' Jó lesz'
E%!lógus M!vel =áv! &s Jo-elyn es"(vő$e anna" !e$&n anny!ra h!rtelen &s sz/" "*r/ volt, hatalmas #ogaást tartotta", ahol h!vatalosan !s be$elentett&" a házasságot a baráta!"na" &s ro"ona!"na" H!-hár =alton a man"ó!ra támasz"ova vett r&szt az esem&nyen, &s $oggal volt el&geett *nmagával, am!&rt hallgatott a meg&rz&s&re, hogy ez a "&t ember egymásna" lett teremtve' Elv!ra, Cromarty gró#n&$a h!szt&r!"us rohamot "a%ott, am!"or megtuta, hogy az az át"ozott uno"ah)ga v!sszavonta a semm!ss& ny!lvánítás !ránt! "&relm&t' Már *nmagában a tuat !s el&g rettenetes volt, hogy Jo-elyn vagyona *r*"re el&rhetetlenn& vált számára' Am! azonban m&g
enn&l !s so""al borzalmasabb volt, hogy látn!a "ellett4 a lány meg a #&r$e tel$esen egymásba vanna" bolonulva' Am!nt azt "! !s #e$tette a so"at szenveett !lloughbyna", legalább anny!t elvárt volna az ember, hogy ő" !s ugyanolyan nyomorultul &l$ene" ma$, m!nt a legt*bb házas%ár' Am!"or "ó-!ában egy esős na%on ally meg"a%ta =áv! level&t, bologan )$ságolta el lanne", hogy a báty$a &s a #eles&ge egymásba szerette", &s v&gre valóban házaso" lette"' A o"tor -s!llogó szemmel n&zett #el az anatóm!a"*nyvből, amelyet &%%en olvasgatott, &s tel$es %om%á$ában v!ruló s"ót tá$szólással helyeslően megálla%ította, hogy a házasság b!zony !gazán reme" olog, m!vel a lehető leg"!el&g!tőbb móon egyesít! magában a -sábítást &s azt a lehetős&get, hogy az ember enge$en a -sábításna"' ally, a"! ezt "!hívásna" te"!ntette, nyomban hozzá !s #ogott, hogy el-sábítsa lant, s ez v&g(l olyan al"almazott anatóm!a! le-"&hez vezetett, amelyet m!n"etten so""al &lvezetesebbne" találta", m!nt a tuós "*nyvet, amelyet a #&r#! az !m&nt tanulmányozott' Anre .!r"%atr!-" ezrees %a$"osan so"at se$tető hangon eml&"eztette #eles&g&t, hogy ő már "orábban !s megmonta4 a "atonat!szte" "&%telene" ellenálln! a .enal lányo"na"' aura egyet&rtően nevetett, ma$ eloltotta a gyertyát' 3ugh &s Mar!& )szott a bologságban, am!&rt nem "ellett el*nten!(", hogy mely!" !máott mun"aaó$u"at szolgál$á" &s bele"ezte" a sa$át es"(vő$(" szervez&s&be' 3amar megálla%ota", hogy Hhys legyen ma$ az *--se tan)$a' Jo-elyn írt egy r*v! lev&l"&t Canover her-eg&ne", meg"*sz*nve eln&ző voltát &s $ó taná-sa!t ma$ s(rgette, hogy talál$on egy #eles&get magána", m!vel a házasság a l&tező legbologabb álla%ot a v!lágon' Am!"or a her-eg elolvasta a sora!t szomor"ásán elmosolyoott, !vott egy %ohárral a lay &s az ő szeren-s&s #&r$e eg&szs&g&re, aztán a "anallóba ha$ította a %oharat 3abár Iz!sz ala%vetően nem helyeselte, hogy osztozn!a "ell$en )rnő$&n, az&rt továbbra !s Jo-elyn ágyán alut' Elv&gre m&g!s * volt ott előbb' Szerző megjegyzése
=áv! &letvesz&lyes sebes(l&s&ne" *tlete a aterloo! -satáról szóló egy!" beszámolóból származ!", amelyben egy ger!n-s&r(l&s m!att &%%en -sa" megb&nult t!szten v&greha$tott m/t&tet !s leírta"' M!után egy re%eszarabot eltávolította" belőle, a t!szt le"e-mergett a m/tőasztalról, &s "!mene"(lt a r*gt*nz*tt "órházból, ahogy azt m!nen b*l-s ember tette volna azo"ban az !ő"ben' 3/s&ges olvasó!m b!zonyára #el!smerne" egy"&t ala"ot más "*nyve!mből' H!-hár =alton volt a hőse legelső "*nyvemne", egy hagyományos romant!"us "alanreg&nyne", amely az 1811 &s 182 "*z*tt! r&gensher-egs&g "orában $átszó!" 0agy5r!tann!ában, &s a @he =!abol!-al 5oron Smagyarul4 .*nnyelm/ íg&retT -ímet v!sel!+ az a t*rt&net való$ában enn&l a "*nyvn&l egy &vvel "&sőbb $átszó!", am!"or H!-hár már #el&%(lt a m/t&t$&ből' Canover her-eget ereet!leg az&rt al"ottam meg, mert sz("s&gem volt egy t*"&letesen h!egv&r/ 9más!" #&r#!: ala"$ára enne" a t*rt&netne" az ereet! változatához, amely a @he ouZ5e !o SUAz *zvegy$el*ltUT -ímet "a%ta' Ha#e azonban magával ragata a #antáz!ámat, m!vel olyan zavarba e$tően sebezhetőne" mutat"ozott utolsó színre l&%&se"or, így hát term&szetesen ne"! !s "(l*n "*tetet "ellett szentelnem' Ha#e t*rt&net&t a Petals !n the torm Smagyarul4 z!rmo" a sz&lbenT -ím/ t*rt&nelm! romant!"us reg&nyben olvashat$á", amelyet elősz*r @he Controvers!aZ Countess S:Kró#nő zavarbanUT -ímmel aott "! a !gnet .!aó a r&genss&g "orában $átszóó reg&nye!ne" sorozatában' M!n!g nagyon szóra"oztató látn!, ha egy *ntelt ala"na" meg "ell hunyász"on!a6
